HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

Veszkény Község Önkormányzata

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI

PROGRAMJA

2013-2018

Tartalom Tartalom .................................................................................................................................... 2 Bevezetés................................................................................................................................... 4 Veszkény története .................................................................................................................... 5 Értékeink, küldetésünk ............................................................................................................... 7 Célok.......................................................................................................................................... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja......................................................................... 9 A HEP helyzetelemző részének célja ...................................................................................... 10 A HEP IT célja ........................................................................................................................ 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása........................................................................................... 11 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása ............................ 11 Fontosabb fogalmak................................................................................................................. 14 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása ................. 15 2. Stratégiai környezet bemutatása ....................................................................................... 16 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal ..................................................................................................... 19 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása ............ 20 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása ............................................. 21 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .................................... 21 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet ................................................................................................ 22 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ..................................................................... 22 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások............................................................................................................. 28 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció .................................................................... 30 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete ......................................................................................... 32 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ................................................ 32 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása .................................................................... 35 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal ......................................................... 36 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ....... 37 3.10. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) ....................................................................................... 37 4. A nők helyzete, esélyegyenlősége ...................................................................................... 43 5. Idősek helyzete ................................................................................................................. 45 6. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés .............................................................................................. 47 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .................................................................. 48 7.1 A településen élő fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői....................................... 48 2

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei .................. 48 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ............................................................................................... 50 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága................................................................ 50 10. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........................................... 52 A HEP IT részletei ......................................................................................................................... 52 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése..................................................................... 52 A beavatkozások megvalósítói ................................................................................................. 52 Jövőképünk .............................................................................................................................. 53 Az intézkedési területek részletes kifejtése ............................................................................. 53 11. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............. 55 12. Megvalósítás ................................................................................................................... 57 12.1 A megvalósítás előkészítése ................................................................................................ 57 12.2 A megvalósítás folyamata ................................................................................................... 58 Monitoring és visszacsatolás .................................................................................................... 60 Nyilvánosság............................................................................................................................. 60 12.3 Érvényesülés, módosítás ..................................................................................................... 62 13. Elfogadás módja és dátuma ............................................................................................. 64

3

Bevezetés Veszkény Község Önkormányzata tudatosan segíti a különböző társadalmi helyzetű családok jobb életkörülményeinek megteremtését. Az elkészített településfejlesztési stratégiai dokumentumokban nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a község minden családja megtalálja helyét és szerepét az évszázados hagyományokra építő, a jelen kihívásaira korszerű választ adni tudó közösségében. Alapvető cél, hogy Veszkény Község Önkormányzata az általa biztosított szolgáltatások révén hozzásegítse a lakosságot egy minőségi, az egyén és közössége számára egyaránt értékes élethez, s lehetővé tegye a szükségletek kielégítésével a szolgáltatások magas színvonalon történő elérését. A társadalmi integráció megteremtése érdekében, elengedhetetlen a civil szervezetek és egyházak szorosabb bevonása a közszolgálati feladatok ellátásába, a pályázati lehetőségek kihasználása, a társadalom perifériájára szorult csoportok, így különösen az idősek, egyedülállók, a több gyermeket nevelők, a nehéz anyagi helyzetben lévő családok számára olyan segítő, hátránykompenzáló programok indítása, amelyek révén biztosítható lesz a település hosszú távú fejlődése. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel,

Veszkény

Önkormányzata

Esélyegyenlőségi

Programban

rögzíti

az

esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

4

Veszkény története Első írásos említése 1265-ből maradt fenn "nobilis de wezeken" alakban. IV. Béla ekkor öt telket adományozott a királyi erdőőrök birtokából Vezekényi Dénesnek, mivel a Morva melletti csatában a királyt védve súlyosan megsebesült. Az Árpád-kori oklevelekben Veszkény, Wezeken, Vezeken, Wezekin formában fordult elő. 1366-ban a győri káptalan előtt a Vezekény család tagjai közös megegyezéssel felosztják egymás között birtokaikat. A XVI. században a határ egyik részét a Vezekény nemzetségből származó Czirákyak, míg a határ másik felét a Csornai család birtokolja. Az utóbbi részt először Enyingi Török Bálint szerzi meg, leszármazottaitól

házasság

révén

1618-ban

Nyári

Miklóshoz került. 1624-ben a Cziráky birtokot az Eszterházyak szerzik meg, akik ettől kezdve a falu legnagyobb birtokosai lesznek. 1594-ben - Győr elestekor - a település is a török pusztítás áldozatává vált. A lakosság a Hanság lápvilágában keresett menedéket. A falu újratelepítése

csak

1622

körül

indult

meg.

A megélhetést az évszázadok során a mezőgazdaság biztosította a falu lakói számára. A 18. században a népesség növekedésével párhuzamosan folyt a művelhető földterületek kiterjesztése. 1768-ban a település lakóinak sikerült előnyös megállapodást kötni a földesúrral az úrbéri terhek csökkentéséről. Mivel megfelelő nagyságú földdel csak kevesen rendelkeztek, a többség mezőgazdasági munkásként, cselédként az Eszterházy uradalomban dolgozott. A szegénység mellett a lakosokat a túlzsúfoltság is sújtotta. Több család lakott egymással egy udvarban, de előfordult, hogy egy szobában több család is szorongott. 1920-ban a hitbizományi földekből 100 házhely kialakítására került sor. 1938-ban a megszüntetett hercegi major épületeinek egy részét lebontották és anyagából a volt cselédek építettek maguknak lakásokat. A fennmaradt majorsági épületekből a második világháború alatt fogolytábort alakítottak ki, ahol orosz és román hadifoglyokat őriztek. 1945-ben sor került a földosztásra, amelynek során 306 földigénylő között 914 kat. hold földet osztottak szét a hercegi birtokból. 1950 és 1953 között a kötelező beszolgáltatás miatt sokan elhagyták földjüket és az iparban kerestek munkát. 1949-ben 20 taggal megalakult a Szabadság Termelőszövetkezet, ami azonban 1956-ban feloszlott. Az újabb téeszesítés során 1959ben alakult meg a Rákóczi Termelőszövetkezet, ami már a lakosság 80%-át tömörítette. 1976-ban

5

Veszkény központtal egyesítik a környező falvak TSZ-eit, Tordosa-menti Termelőszövetkezet néven. 1990-ben alakult meg az önkormányzat. Az önkormányzat költségvetését, az állami hozzájáruláson kívül, három helyi adó - a telekadó és az építményadó és az iparűzési adó - egészíti ki. Az iskolai oktatás 1730-tól vált rendszeressé, amikor saját tanítója lett a falunak. 1851-ben megépült az új iskola, amit 1875-ben két tantermesre bővítettek. 1891-től már segédtanítót is alkalmaztak, majd 1903-ban a szűknek bizonyult iskolát újabb tanteremmel bővítették. 1980-ban a körzetesítés során a felső tagozatot megszüntették és ettől kezdve a gyerekek Kapuvárra jártak tanulni. 1992-től ismét önálló iskolája lett a falunak. Óvodával az 1960-as évektől rendelkezik a település. 1994-ben új, korszerű épületbe költözött az 50 férőhelyes napközi otthonos óvoda, amely így hosszabb távon is megfelel a követelményeknek. 1947-ben épült a vasúti megálló és befejeződött a falu villamosítása. 1990-ben kiépült a vízvezeték-hálózat, amelyre minden lakóházat rákapcsoltak. 1996-ban befejeződött a szennyvízcsatorna építése. A vezetékes gáz kiépítése 1997ben fejeződött be. 1994-ben átadták a falu központjában épült 450 m2-es sportcsarnokot.

1. számú táblázat - Lakónépesség száma 2007 és 2012 között Lakónépesség 2007 (fő)

939 fő

2008 (fő)

949 fő

Lakónépesség számának változása (%)

101,06 %

2009 (fő)

944 fő

Lakónépesség számának változása (%)

99,47 %

2010 (fő)

960 fő

Lakónépesség számának változása (%)

101,69 %

2011 (fő)

960 fő

Lakónépesség számának változása (%)

100 %

2012 (fő)

960 fő

Lakónépesség számának változása (%)

100 %

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

6

A

diagram

Veszkény

község lakosságszámának változását mutatja. A kék színű vonal a tényleges változást mutatja, míg a zöld színű a hosszú távú trendvonal. Látható, hogy hosszabb

távon

a

lakosságszám stagnálása, enyhe növekedése várható.

Értékeink, küldetésünk

Veszkény község látnivalói

1. Sarlós Boldogasszony-kápolna 7

2. Horgásztó

3. Hármas kőkereszt

4. Szökőkút

8

5. Keresztelő Szt. János római katolikus templom

6. Hősök szobra és a Millenium park

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Veszkény település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, 9

- a diszkriminációmentességet, - szegregáció mentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

10

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

Az Alaptörvény Szabadság és felelősség című fejezete deklarálja: A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. (XV: cikk) 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról A jogszabály feladatul adta a települési önkormányzatoknak, hogy ötévente öt évre szóló helyi

esélyegyenlőségi

programot

fogadjon

el.

A

helyi

esélyegyenlőségi

programban

helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A helyzetelemzés és az intézkedési terv elfogadása során figyelembe kell venni a települési kisebbségi önkormányzatok véleményét. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia antiszegregációs célkitűzéseinek összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve

11

az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. A helyi esélyegyenlőségi programot a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el. A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásában csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelően, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik.  321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról  2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól  1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.  1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról  1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról  2012. évi I. tv. A Munka Törvénykönyve  1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról  A 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről

12

 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény  Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló 1998. évi XXVI. tv.  2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről  1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról  2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról  176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról  240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről  10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról  1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről  2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről.  2012. évi XXXVIII. törvény a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról (3. A települési önkormányzatok adósságának átvétele)  2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13



2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

Fontosabb fogalmak  Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.  Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.  Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.  Települési esélyegyenlőségi program - a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat/társulás helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyben elemzi a településeken élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.  Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.  Esélyegyenlőség érvényesítése: a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok iskolai végzettség megszerzésével tudjanak jobb életfeltételeket biztosítani. Cél, hogy javuljon ezen rétegek élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.

14

 Hátrányos helyzetű gyermek/tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította – továbbiakban: hh-s  Halmozottan hátrányos helyzetű e csoporton belül, az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; továbbiakban: hhh-s.  Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Az esélyegyenlőséget segítő helyi rendeletek, határozatok a település szociálpolitikai intézkedéseit, ezzel kapcsolatos elveit határozza meg. Veszkény község Önkormányzata Képviselő-testülete a 4/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete fogalmazza meg a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozását. Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni. A

15

rendelet meghatározza a pénzbeli támogatások és a természetbeni juttatások formáját és a döntési hatásköröket.

2. Stratégiai környezet bemutatása Veszkény Község Győr és Sopron tengelyében Kapuvártól 6 km távolságra, a Hanság déli peremén helyezkedik el. A belterület déli szélén a 85-ös főközlekedési út, valamint a GYSEV vasút található. Szomszédos települések: Szárföld, Osli, Babót, Kapuvár. 2012.évi adatok alapján Veszkény lakónépessége 960 fő. Veszkény demográfiai értelemben az országos adatokhoz viszonyítva átlagos helyzetben van, lakosságának száma állandó, illetve a természetes szaporodás mutatói hasonlóak az országos tendenciához. Hazánkat az elmúlt évtizedekben a népesség számszerű csökkenése mellett a rohamos elöregedés jellemezte, kimondhatjuk, hogy a társadalmi fejlődést ez a demográfiai tendencia nehezíti.

A lakosság száma 2012.évben állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-59 éves nők 18-59 éves férfiak 16

960 fő 491 fő 51,14% 469 fő 48,86% 25 fő 2,60 % 83 fő 8,64% 72 fő 7,5 % 10 fő 1,04% 7 fő 0,72% 255 fő 26,56% 280 fő

29,16,% 38 fő 3,95% 38 fő 3,95 % 105 fő 10,93% 72 fő 7,5 %

60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

17

A fenti táblázatból és diagramokból is látható, hogy a Veszkényben élők kor- és nembeli összetétele is az országos mutatókhoz hasonló.

A 19-64 év közöttiek száma (535 fő ) az összes lakosság 55,72 %-a, ami átlagosnak mondható, a falvak elöregedése kimondható. Öregedési index

2001 2008 2009 2010 2011

65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok Öregedési száma (fő) száma (fő) (%) 113 180 144 125 176 138 127 182 147 123 177 149 118 18

index

2012

nincs adat

nincs adat

nincs adat

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Belföldi vándorlások

2008 2009 2010 2011 2012

Állandó jellegű odavándorlás

Elvándorlás

Egyenleg

18 16 10 6 nincs adat

27 13 22 12 nincs adat

-9 6 -12 -6 nincs adat

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Természetes szaporodás

2008 2009 2010 2011 2012

Élve születések száma 11 7 7 7 11

Halálozások száma 9 10 10 14 14

Természetes szaporodás (fő) +1 -3 -3 -7 -3

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Veszkény Község Gazdasági Programját 2014-ig készítette el. A dokumentum olyan prioritásokat tartalmaz, melynek megvalósítása a településen élők helyzetét javítja, mindez az egyenlő esélyek biztosítását is segíti. Falunk hosszú távú jövőképe a nyitottság és dinamizmus: az értékőrzés és a megújulás

19

Középtávú stratégiai céljai:  Fenntartható falufejlesztés a funkciók harmóniájában,  A falu, mint az élhető, értékőrző környezet,  Példaértékű gondoskodás és egyenlő esélyek biztosítása.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

VESZKÉNY Község Önkormányzata részvételével működő társulások: 1. Mosonmagyaróvár és térsége Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, Székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11. 2. Intézményi társulási megállapodások Kapuvár központtal Társulás megnevezése

Közös fenntartású intézmények megnevezése

Ellátott feladat

Fenntartó önkormányzatok megnevezése

Kapuvár, Babót, Himod, Kisfalud, Mihályi, Osli, Szárföld, Vadosfa, Veszkény Kapuvár, Babót, Himod, Kisfalud, családsegítés Mihályi, Osli, Szárföld, Vadosfa, Veszkény Nyitott Kapuvár, Babót, KAPU-VÁR Himod, Kisfalud, Szociális és Térségi közösségi ellátás Mihályi, Osli, Szárföld, Gyermekjóléti Szociális Vadosfa, Veszkény Szolgálati Társulás Szolgáltató Kapuvár, Kisfalud, (Kapuvár, Szent István Központ Mihályi, Vadosfa, étkeztetés király u. 11.) (Kapuvár, Dr. Himod Lumniczer Sándor u. 12.) Kapuvár, Babót, Kisfalud, Mihályi, Osli, házi Szárföld, Veszkény segítségnyújtás Himod Kapuvár, Babót, jelzőrendszeres Himod, Kisfalud, házi Mihályi, Osli, Szárföld, segítségnyújtás Veszkény gyermekjóléti feladatok

20

Feladatellátás kezdete

2005. 01. 01.

2005. 01. 01.

2007. 07. 01.

2009. 01. 01. 2009. 04. 01 2009. 01. 01. 2009. 04. 01. 2009. 01. 01.

Fogyatékosok nappali ellátása

Király-tó Kapuvár Térségi Óvoda és Óvodai Bölcsőde Intézményfenntartó (Kapuvár, Társulás Arany J. u. 10.) Király-tó Kapuvár Térségi Óvoda és Bölcsődei Bölcsőde Intézményfenntartó (Kapuvár, Társulás Arany J. u. 10.)

óvodai nevelés

Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsődei ellátás)

Kapuvár, Babót, Beled, Cirák, Dénesfa, Edve, Gyóró, Himod, Hövej, Mihályi, Kisfalud, Osli, 2010. 06. 01. Rábakecöl, Szárföld, Vadosfa, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd Kapuvár, Babót, Himod 2007. 09. 01. Osli, Vitnyéd 2008. 09. 01. Veszkény

2009. 09. 01.

Kapuvár, Babót, Himod

2007. 09. 01.

Szárföld, Veszkény

2009. 03. 01.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Veszkény községben a jelenlegi „hivatalos” adatok alapján nem élnek romák. Hivatalunknak egy családról van tudomása, akik letelepedési engedéllyel rendelkeznek, Romániából érkeztek falunkba. Vásároltak egy családi házat, ahol 6 gyermeküket nevelik, munkaviszonnyal rendelkeznek, vásározásból élnek. Gyermekeik rendszeresen látogatják az iskolát és óvodát. Életkörülményeik elfogadhatónak mondható. 2011. évi felmérések szerint hazánkban 1,2 millió felett van a szegény emberek száma. Míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, napjainkban a gyermekeké vált azzá. Egyre többen tartoznak a mélyszegények közé is. Ők azok, akik folyamatosan csúsznak lefelé a lejtőn, s nincs számukra visszaút. A szegénységnek nincs mindenki számára elfogadott, örökérvényű 21

definíciója. Általában azokat a területi egységeket tekintjük mélyszegénység által sújtott településeknek, településrészeknek, ahol „a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi.” forrás: TÁMOP – pályázati kiírás. Ezen meghatározást alapul véve Veszkény nem tartozik a mélyszegénység által sújtott települések közé.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elsősorban a munkanélküliség, a szociálisrászorultság, a gyermekek helyzete, a lakhatási viszonyok és az iskolai végzettségek figyelembe vételével készítünk elemzéseket. A lakosság jövedelmi viszonyairól nincs megfelelő adatunk. Mekkora jövedelemből lehet megélni egy-egy településen, ennek megítélése, mint „kategória” behatárolása országtól függően más és más. Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint például ebbe a csoportba tartozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek naponta. Ez a mérőszám elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett világban, más mutatókat használnak. Így Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ez forintosítva Magyarországon 46.000 forint havi jövedelmet jelent. A fogalmak, mint látható, nem azonos élethelyzetet fednek, általánosan elmondható, hogy a szegényebb országok szegényei sokkal szegényebbek, mint a gazdagabb országban élő alacsony társadalmi státuszúak. Másik használt fogalom a létminimum, amely egy szerény, de elfogadható életminőséget tesz lehetővé. Ez jelenleg Magyarországon a 62.000 forintos átlag havi jövedelem, ami az egyfős, a két fős, 3, 4, vagy ennél nagyobb családok esetére is vonatkoztatott átlagos mutató. Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezőket nevezhetjük szegénynek. Ez a réteg a népesség 30-35%-át teszi ki, köztük 850.000 gyermek. Ekkora tömeget a szociálpolitika képtelen eltartani, így a mélyszegénység határát a minimálnyugdíj 28.500 forintos havi értéke alatti jövedelműeknél húzzák meg.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Veszkény községben a foglalkoztatási helyzet nagyon kedvező. VAN MUNKALEHETŐSÉG:

22

  

- AGI-Novomatic – 313 fő + 60 fő bérmunkás - METNA 120 FŐ - kisebb vállalkozások kb.: 100 fő (így összesen: 600 fő)

Ebben a három adatban benne van községünk vonzereje, hisz környékünkön kevés olyan kis település van, ahol adott ennyi munkalehetőség helyben. Az

egyéni

vállalkozók

tevékenységüket

részben

főfoglalkoztatásban,

részben

mellékfoglalkoztatásban folytatják. Érdemes még az őstermelők számát is megemlíteni, amely szintén jelentős. Természetesen a gazdasági recesszió hatásaként Veszkényben is van jelen munkanélküliség.

Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

15-64 év közötti lakónépesség (fő)

Nyilvántartott álláskeresők száma

nő

nő

férfi

fő %

fő

%

fő

%

férfi

összesen

összesen

2008

306

324

630

6

1,9

18

5,5

24

3,8

2009

304

259

563

12 3,9

15

5,7

27

4,7

2010

322

342

664

13 4,0

8

2,3

21

3,1

2011

308

326

634

10 3,2

10

3,0

20

3,1

2012

nincs adat

nincs adat

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

23

Látható hogy a munkanélküliség nem az országos átlagot tükrözi, hogy 3,1 %-és 4,7 % között mozog, amely jóval az átlag alatt van, annak harmada. 2009-ben volt a mélypont, azóta lassú javulás figyelhető meg. 2009-ben volt a legmagasabb a munkaképes lakosság körében is a munkanélküliség, illetve a nyilvántartott munkanélküliek száma is abban az évben volt a legnagyobb. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként Nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen

2008 2009 2010 2011 2012

fő nő 6 12 13 10 nincs adat

férfi 18 15 8 10

összesen 24 27 21 20 nincs adat

fő nő 2 8 5 2

24

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli % férfi összesen Nő férfi összesen 2 4 50 50 100 6 14 57 43 100 4 9 56 44 100 3 5 40 60 100

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma 2008. 1. negyedév 31 2008. 2. negyedév 11 2008. 3. negyedév 16 2008. 4. negyedév 10 2008. átlag 17 2009. 1. negyedév 35 2009. 2. negyedév 25 2009. 3. negyedév 24 2009. 4. negyedév 21 2009. átlag 26 2010. 1. negyedév 30 2010. 2. negyedév 18 2010. 3. negyedév 18 2010. 4. negyedév 17 2010. átlag 20,75 2011. 1. negyedév 26 2011. 2. negyedév 16 2011. 3. negyedév 15 2011. 4. negyedév 13 2011. átlag 17,5 2012. 1. negyedév 19 2012. 2. negyedév 12 2012. 3. negyedév 15 2012. 4. negyedév 14 2012. átlag 15 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Segélyben részesülők fő Segélyben részesülők % 24 2 7 5 9,5 24 11 10 12 14 18 4 6 5 8,25 16 10 7 6 9,75 11 6 5 4 6,5

77 18 43 50 55 68 44 41 57 53 60 22 33 29 39,75 61 62,5 46,6, 46, 55,71, 57,8 50 33 28 43

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év

2008 2009 2010 2011 2012

18-29 évesek száma nő férfi összesen fő fő fő 59 83 142 56 82 138 62 77 139 59 70 129 nincs nincs

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő Férfi összesen fő % fő % fő 1 33 2 67 3 3 75 1 25 4 1 33 2 67 3 1 100 0 0 1 nincs nincs nincs 25

% 100 100 100 100

adat

adat

adat

adat

adat

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolát végzettek lakosság száma összesen száma összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő 2001 782 392 390 687 330 357 2011 841 441 430 nincs adat év

Általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő % 3 0,43

nő fő % 1 0,255

férfi fő % 2 0,51

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés Az alacsony iskolai végzettség - látható a fenti táblázatból - nagyon-nagyon elenyésző Veszkényben. Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Év száma 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános végzettség végzettség Fő fő fő 2008 24 0 3 2009 27 0 5 2010 21 0 5 2011 20 0 2 2012 nincs adat nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal nyilvántartott álláskeresők összesen

A regisztrált munkanélküliek közül mindenki rendelkezik legalább 8 általános iskolai végzettséggel. Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek

év

2009 2010 2011 2012

általános iskolai felnőttoktatásban 8. évfolyamot résztvevők száma elvégzők száma fő 0 0 0 0

Fő 0 0 0 0 26

felnőttoktatásban % 0 0 0 0

eredményesen

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A fenti táblázatból megállapítható, hogy Veszkényből egyetlen lakos sem vett részt az elmúlt években 8. évfolyam megszerzésére indított oktatásban. Ebből is az állapítható meg, hogy a mindenki részesül általános iskolai oktatásban és azt el is végzi. Veszkényben sosem volt jellemző az általános iskola el nem végzése. Minden szülő maximálisan támogatja, ösztönzi gyermekét a tanulásra. Az

általános

iskola

elvégzése

után

szakmunkásképzőben,

szakközépiskolában,

illetve

gimnáziumban tanulnak gyermekeink, az érettségi megszerzése már minimális célnak mondható. Ennek egyenes következménye, hogy felnőttoktatásban nem vett részt senki sem Veszkényből. Jellemző hogy a szakiskola, szakmunkásképző intézetek elvégzése után nappali tagozaton szereznek érettségit a gyermekek. Így a tanulásban töltött idő kitolódott 5- 6 évre is az általános iskola elvégzése után.

Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

2009 2010 2011 2012

Középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen fő 0 0 0 0

Szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők

Szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők

Gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők

fő 0 0 0 0

fő 0 0 0 0

fő 0 0 0 0

%

%

%

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében közmunkaprogramot szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történő foglalkoztatásra abban az esetben

27

kerülhet sor, ha a foglalkoztatás első napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a harminc munkanapot. Közcélú munka keretében foglalkoztatható: a) a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, b) a rendszeres szociális segélyben részesülő, c) a települési önkormányzattal együttműködő aktív korú nem foglalkoztatott személy. A településen átlagban 2 fő vett részt közhasznú foglalkoztatásban. Elsősorban munkájukra a falu tereinek, az önkormányzati intézmények udvarainak, közterületeknek a nyári gondozásafűnyírás, virágosítás – volt szükség. A közfoglalkoztatás megszervezése a munkaügyi központon keresztül történik a pályázati pénzek függvényében.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Fontos mérőszám egy község lakossága helyzetének megítélésében a szociális ellátások igénybe vételének aránya, melynek tekintetében Veszkény lakossága az országos átlagnál kedvező helyzetben van, bár ha az ezredforduló mutatószámaival hasonlítjuk össze, akkor azt tapasztaljuk, hogy minimálisan, de nőtt a szociális ellátásokat igénybe vevők száma. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. (1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról). A szociális ellátások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe. A juttatások azokat a hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, amelyek az adott személyt helyzetéből adódóan sújtják. A rendelet megfogalmazza a hatásköri rendelkezéseket, mi szerint az önkormányzat képviselő – testülete, vagy a polgármester hatásköre-e az elbírálás. Az önkormányzat képviselő – testülete a polgármester hatáskörébe utalja I. fokon az alábbi szociális ellátási formák elbírálását: a) temetési segély b) köztemetés c) szülési segély d) rendkívüli átmeneti segély 28

A szociális alapellátások közül Veszkényben a szociális étkeztetés működik. Átlagosan napi 30 adag szociális ebéd kerül kiszállításra Veszkényben az arra jogosultak részére. A szociális ebédet valamennyi érintett részére ingyenesen kiszállítja az önkormányzat dolgozói útján. A NyitottKapuvár Térségi Szociális Szolgáltató Központ keretében történik a többek között a családsegítés, a gyermekjóléti szolgálat működtetése, fogyatékosok nappali ellátása, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres segítségnyújtás. Működik szociális kerekasztal, mely évente egy alkalommal ülésezik. A szociális kerekasztal tagjai:  háziorvos  családsegítő  gyermekjóléti szolgáltató  védőnő  általános iskola vezetője  óvoda vezető

Az idősek támogatására 2012 novemberében vásárolt önkormányzatunk egy új 7 személyes Renault kisbuszt, mellyel az időseket heti 2 alkalommal – hétfőn és csütörtökön – beszállítja háztól házig orvosi vizsgálat, gyógyszerkiváltás céljából ingyenesen. Veszkény a 85-ös főút mellett helyezkedik el, a főútvonal a falu déli szélén található. A közlekedés szempontjából előnytelen ez, hisz az autóbuszok illetve a vonatok is elkerülik a települést. Ez főleg az időseknek jelentett eddig gondot, a kisbusz megvásárlásával ez a probléma került kiküszöbölésre. A jelentkezés az önkormányzatnál történik, igény esetén kerül a busz elindításra. 5-6 hónapos adatok alapján azt mondhatjuk, hogy van igény a fenti szolgáltatásra. Alkalmanként kb. 5 fő veszi igénybe ezt az új önkormányzati szolgáltatást. A 2013 januárjában bevezetett járási rendszerrel elkerültek a településekről a szociális ellátások közül a legnagyobb mértékben igénybe vett közgyógyellátás (2012.év végi adat alapján: kb. 30 fő részesült ebben az ellátásban), egészségügyi ellátás (évente átlagosan: 2 fő), ápolási díj (kb. 2 fő évente). Az aktív korú lakosság szociális ellátásában fontos, de nem a legnagyobb szereppel bír Veszkényben a rendszeres szociális segély. 2012 decemberében 2 fő részesült ebben az ellátásban, mindketten egyedül élő férfiak voltak. Jövedelemi viszonyaik alapján tudtak ebbe az ellátásba

29

bekerülni. Ez a két fő már huzamosabb ideje bent van a rendszerünkben, foglalkoztatásuk nem megoldható egyéb módon az egészségügyi helyzetük alapján. Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012

Foglalkoztatást Rendszeres szociális helyettesítő támogatás segélyben (álláskeresési részesülők támogatás) 15-64 munkanélküliek fő fő évesek %-ában %-ában 2 100 0 2 100 0 2 100 0 2 100 0 2 100 0

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés

A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá - munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy - vakok személyi járadékában részesül, illetőleg - fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.

Összességében megállapítható, hogy Veszkény a szociális ellátások tekintetében átlagos képet mutat, ellátórendszere kiépített, ellátáshoz való hozzáférhetőség jó. Jellemző, hogy 2000-hez viszonyítva a szociálisan rászorulók száma kismértékben, de nőtt. Mindez magyarázható az ország gazdasági helyzetével, de azzal is, hogy az állampolgárok ismerik és hatékonyabban tudnak a jogaikkal élni, azontúl az önkormányzat érzékenysége a polgárok szociális helyzete iránt növekedett.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

A község infrastrukturális feltételei kedvezőek. Ivóvíz a lakások 100%-ban van, gáz hálózat a község teljes területén kiépített. Szennyvíz csatorna lefedettség 97 % a településen a rákötött 30

lakások arányában. A belterületi önkormányzati utak felújítása, illetve aszfaltozása folyamatosan történik, ütemezve. Veszkény községben 2007-ben új utca került kialakításra. Első ütemben 13 db összközműves építési telek +1 játszótér került kialakításra, majd a második ütemben újabb 14 db építési telket alakított ki az önkormányzat. A jelenlegi adatok alapján a 27 db építési telekből 24 építési telek értékesítésre került. Sajnos az elmúlt években tapasztalható gazdasági recesszió és a bankkölcsönök szigorítása visszafogta az építési kedvet. Az új utcában szinte csak fiatal, gyermekes családok építkeztek. Ezért is volt fontos egy új játszótér kialakítása, amely gyermek zsivajtól hangos. A játszótérre már több, az EU szabványainak megfelelő játék is került. Községünk nagyon népszerű a szomszédos országok állampolgárai körében. Körülbelül 30 ingatlant vásároltak meg más nemzetiségű állampolgárok, van közöttük német, osztrák, svájci, belga. Életkorukat tekintve is vegyes a kép, hisz van közöttük fiatal, de van közöttük nyugdíjas is. Többségük rendszeresen itt is tartózkodik.

Lakás állomány

db

2008 2009 2010 2011 2012

összes lakásállomány

380 388 392 393 393

ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0

bérlakás állomány ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0

szociális lakásállomány

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok Ezek az adatok már mutatják az újonnan kialakított utca hatását. Természetesen még a második ütemben kialakított telkek csak részben kerültek beépítésre. Az önkormányzat szolgálati lakással nem rendelkezik, de nyugodtan mondhatjuk, hogy nincs is rá igény. Életveszélyes, lakhatatlan ingatlannal nem rendelkezünk.

31

A lakhatási feltételeket a lakásfenntartási támogatásokkal segíti az önkormányzat. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át meghaladja. A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők

2008 2009 2010 2011 2012

lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési száma részesülők száma 0 0 0 0 0 0 3 0 6 0

támogatásban

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Látható, hogy az új törvényi szabályozás után került csak községünkben megállapításra lakásfenntartási támogatás. Jelenleg 6 fő részesül ebben a támogatási formában, mindannyian természetben kapják a támogatást (víz, villany, gáz).

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

Veszkény községben szegregátum nem alakult ki.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

32

A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (4) határozza meg, hogy az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások kötelezően ellátandó feladata az önkormányzatnak. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. §-a értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: 

a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,



a fogorvosi alapellátásról,



az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,



a védőnői ellátásról,



az iskola-egészségügyi ellátásról.

E fejezetben vizsgáljuk a település lakosságának egészségügyi helyzetét, az ellátáshoz való hozzáférést. Az egészségügyi ellátás helyben a házi orvosi praxisokon keresztül valósul meg a felnőttek és a gyermekek körében is. A házi orvosi szolgálatot az Osli székhellyel működő PCA BT látja el Dr. Szalai László háziorvos közreműködésével. Veszkényben hetente 4 alkalommal van rendelés a felnőttek körében. A házi gyermekorvosi feladatokat Dr. Halada Klára gyermekorvos végzi szintén BT keretében. A doktornő Kapuváron, illetve Babót községben is ellátja ezen feladatokat. Hetente 2 alkalommal rendel községünkben. Védőnőnk Lengyelné Kertész Erzsébet, aki már több, mint 20 éve védőnő községünkben. A védőnő Osli község önkormányzatának alkalmazásában áll. Hetente egy alkalommal van félfogadása Veszkényben. Az orvosi ellátás az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanban történik. Pályázatok útján az elmúlt években korszerűsítésre került. Orvosi ellátás Veszkény Háziorvosa Osli székhellyel működik, az adatszolgáltatást Osli község adja.

2008 2009 2010 2011 2012

Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 0 0 0 0 0

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 1 1 1 1 1

33

Házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 1 1 1 1 1

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Védőnői álláshelyek száma Veszkény községben hetente van védőnői fogadóóra. A védőnő az Osli önkormányzat alkalmazásában áll, az adatokat Osli szolgáltatja. Védőnői álláshelyek száma 2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0

Egy védőnőre jutó gyermekek száma 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Gyermekorvosi ellátás jellemzői A gyermekorvosi ellátást Dr. Halada Klára gyermekorvos látja el, székhelye: Kapuvár. Hetente 2 alkalommal van rendelés Veszkényben. A székhely település szolgáltatja az adatokat.

2008 2009 2010 2011 2012

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma 0 0 0 0 0

Felnőtt házi orvos Háziorvos által Gyermekorvos által által ellátott esetek ellátott esetek száma ellátott esetek száma száma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Az egészségügyi alapellátáshoz csatlakozó Háziorvosi Központi Ügyeleti feladatokat külön megállapodás alapján biztosítják. A járóbeteg-szakellátás Győrben, Kapuváron, Csorna, Mosonmagyaróváron, valósul meg. A fekvőbeteg ellátást 50 km-en belül 4 kórház is biztosítani tudja. Járóbeteg szakrendelésre csornai és kapuvári rendelőben és kórházi ellátásra általában a csornai, győri és soproni kórházba utalják a betegeket. A községben biztosítottak a család és nővédelmi gondozás, az ifjúság-egészségügyi ellátás. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek Átlagos gyermekszám védőnőnként száma 34

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0

32 29 25 21 25

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A községben a népegészségügyi szűréseken való részvételt megfelelő módon nyilvántartják. A szűrővizsgálatokat a háziorvos által helyben szervezett szűréseken vehetik igénybe a község lakói. Átlagosan a részvételi arány egy-egy szűrővizsgálaton 50%. A nők körében végzett emlőszűrések és méhnyak-szűrések elfogadottsága igen eltérő. Míg emlőszűrésen az érintettek nagyobb százalékban jelennek meg, addig méhnyak-szűrésen csak ennek mintegy fele vesz részt. Ez indokolható azzal, hogy emlőszűrésre az érintett korosztály tagjai minden 2 évben személyesen kapnak meghívót. A kötelező védőoltások jelentősége a településen általánosan elismert, s nem jellemző, hogy maradnának ki állampolgárok a védőoltásból. Összességében megállapítható, hogy Veszkény lakosságának egészségi állapota jó, az ellátórendszer kiépített, a településen hozzáférhető. A betegségek megelőzésének fontos formája a szűréseken való részvétel további ösztönzése, és a felvilágosító tevékenység kiterjesztése. Az egészségnapok szervezése számos kisebb szűrésre ad lehetőséget (vércukor, koleszterin, csontritkulás stb.). Néhány évvel ezelőtt önkormányzatunk nyert pályázaton pénzt egészségnap szervezésére. Kb. 40-50 fő volt jelen, amely előadásokból, diavetítésből, egészséges táplálkozást bemutató kóstolóból és a végén egy gyógyfürdőzéssel zárult. A tapasztalat az volt, hogy szinte ugyanazok az emberek, főleg nők vettek részt. Amennyiben lenne pályázati lehetőség, akkor lehetne újabb egészségnapot szervezni. Az egészségmagatartást támogató,

sportolásra lehetőséget biztosító infrastruktúra

folyamatos fejlesztése a községben szintén adott, hisz rendelkezünk 450 m2 –es tornacsarnokkal, illetve füves labdarúgó pályával.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A település életében fontos szerepet töltenek be közösségi színterek, a sport, a művelődés helyi feltételeinek biztosításával. A helyi közösségi együttélés fő jellemzője a társadalmi szolidaritás, ami megnyilvánul a településen élő idősek és gyermekek irányába.

35

A településen a kulturális ágazat is hozzájárul a község békés, kiegyensúlyozott közösségi életéhez. Veszkényi Férfi Dalkör és Sramlizenekar 2007-évben alakult.

A fiatal, hagyományőrző feladatot is magára vállaló egyesület a rábaközi és környező régió zenei, énekes hagyományait népszerűsíti, megismerteti és megőrzi a következő korosztályok számára. A több mint 70 éves hagyománnyal rendelkező újraalakult egyesületnek nagy sikere lett az elmúlt évben. A 35 tagú egyesület évente 10-15 felkérésnek tett eleget, a környék településein szórakoztatta a lakosságot. (kapuvári Rendőrség új épületének felavatása, Farád Lovas Egyesület rendezvénye, Öntési falunap, Agyagos térségi idősek találkozója, karácsony, húsvét és falunap Veszkényben, Karácsony Öntésen, stb.). 2007. évben a Megyei Önkormányzat támogatásának köszönhetően sikerült beszerezni az egyesület működéséhez szükséges hangfalat, keverőpultot, hangfalállványt. Az Egyesület fiatalkorú sramlizenekara az eszközök mindennapos használatával sajátos hangulatot kölcsönöz a próbákon, fellépéseken. A meglévő eszközök tárát szeretnénk bővíteni természetesen pályázatok útján. Amíg az egyesület dalkörét az idősebb korosztály képviselő, addig a sramlizenekart fiatalok alakítják. Így mindkét korosztály érdeklődését sikerült megnyerni. Cél hogy a modern eszközök segítségével a mai fiatalokhoz közelebb álló hangzással könnyebben megszerettethetjük a régi dalok világát. A tornacsarnok, a füves labdarúgó pálya az önkormányzat tulajdonát képezi. Fenntartásuk önkormányzati feladat. Veszkény községben a Met-Na SE labdarugó csapata a megyei II. osztályban szerepel. 2005. év őszén felújítása került a sportöltöző. Az összes költség 5,5 millió Ft volt, ebből pályázat útján 3,6 millió Ft-ot a Nemzeti Sporthivatal biztosított. A lakosság és a sportozók 1,3 millió Ft értékben végeztek társadalmi munkát, az önkormányzat 600.000,- Ft-ot biztosított a felújításhoz. Meglett annak a munkának az eredménye, amelyre büszkék lehetünk, és megfelelő körülményeket biztosít a sportoláshoz, és a különböző rendezvények megtartására, hisz egy ilyen épülettel lettünk gazdagabbak pályázat segítségével.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A községben magyar nemzetiségű állampolgárok élnek, így kisebbségi önkormányzat, közöttük roma kisebbségi önkormányzat nincs. 36

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A községünk nem a mélyszegénység által sújtott települések közé tartozik, azonban ez nem jelenti azt, hogy a településen nem szorulnak az állampolgárok támogatásra. A foglalkoztatási szint nagyon kedvező, a községben az átlagosnál alacsonyabb az álláskeresők száma, azonban a gyermeküket egyedül nevelő álláskereső szülők támogatása, segítése szükséges. A településen élők egészségi állapotának megőrzése és a megelőzés egyik fontos formája a szűréseken való részvétel. Az önkormányzatnak és a helyi civil szervezeteknek hasznos szerepet kell vállalniuk a különböző betegségek kialakulását megelőző szűrővizsgálatok népszerűsítésében. Egészségügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre.

3.10. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A Veszkényben élők korösszetétele hasonló a megyei és az országos átlagokhoz. Állandó népesség 2012.évben Állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-59 éves nők 18-59 éves férfiak 37

960 fő 491 fő 51,14% 469 fő 48,86% 25 fő % 83 fő % 72 fő % 10 fő % 7 fő % 255 fő % 280 fő

% 38 fő % 38 fő % 105 fő % 72 fő %

60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Abban a családban, ahol a szociális helyzet indokolttá teszi, a családokat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesíti önkormányzatunk.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 2009 2010 2011 2012

14 9 14 19 7

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 5 5 5 5 0

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma 0 0 0 0 0

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 0 0 0 0 0

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek ingyenes tankönyv illetve étkezésben részesülnek. Adataink csak a óvodás korú gyermekekre illetve a helyben működő 1 4.évfolyamos iskolára vonatkoznak. A felső tagozatra vonatkozóan nincs adatunk, mivel Veszkényből Kapuvárra 4 helyre is járhatnak gyerekek, ahol az általános iskolai tanulmányaikat folytatják. Adatokkal erre vonatkozóan nem rendelkezünk.

Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes étkezésben

Ingyenes 50 százalékos Ingyenes étkezésben mértékű tankönyv38

Óvodáztatási támogatásban

Nyári étkeztetésb

2008 2009 2010 2011 2012

résztvevők résztvevők kedvezményes száma óvoda száma étkezésre iskola 1-4. jogosultak száma évfolyam 1-13. évfolyam 2 8 nincs adat 4 9 nincs adat 5 9 nincs adat 4 11 nincs adat 2 5 nincs adat

ellátásban részesülők részesülők száma száma

en részesülők száma

8 9 9 11 5

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés keretében biztosítani kell, a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz. Továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését. Veszkény községben védelembe vételt nem történt 2008-évtől napjainkig. Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012

18 év alattiak Megszűntetett esetek Védelembe vett Veszélyeztetett száma a száma a 18 év alatti 18 év alattiak kiskorú gyermekek népességben védelembe vettek száma száma közül 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

39

Óvoda A Kapuvári Király-tó Óvoda kihelyezett tagóvodájaként működik az 1993-ban épült 50 férőhelyes óvodánk. gyermekcsoport biztosítja a településen élő kisgyermekek ellátását. Kimondhatjuk, hogy a 3 éves kor betöltése után szinte valamennyi gyermeket beíratnak az óvodába.

Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

1

Hány településről járnak be a gyermekek

1

Óvodai férőhelyek száma

50

Óvodai csoportok száma

2

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

7h-16h

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

1 hónap

Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

3

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

3

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

Dajka/gondozónő

1,5

0

Kisegítő személyzet

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

40

Óvodai nevelés adatai

2008 2009 2010 2011 2012

3-6 éves korú gyermekek száma

Óvodai gyermekcsoportok száma

35 44 35 38 32

2 2 2 2 2

Óvodai Óvodai feladatférőhelye ellátási k száma helyek száma 50 1 50 1 50 1 50 1 50 1

Óvodába beírt gyermekek száma 40 40 38 32 31

Óvodai gyógypedagó giai csoportok száma 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

Iskola A Veszkényi Általános Iskola a K.A.T.I. tagintézményeként működik. Az általános iskolában összevont osztályokban 1-2 osztály, 3-4. osztály folyik a tanítás. 41

5. osztálytól Kapuvárra járnak tanulni a gyermekek, ezt több intézményben is megtehetik.

Általános iskolában tanuló száma Veszkény községben 1-4 osztály működik összevontan. A felsőbb évfolyamra vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő 2010/2011 32 2011/2012 38 2012/2013 35

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 0 0 0

Általános iskolások száma fő

Napközis tanulók száma fő

%

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Általános iskolák adatai Általános iskolai Általános iskolai osztályok Általános iskolai osztályok száma feladatszáma a gyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma 1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon db 2010/2011 2 0 2 0 0 0 0 2011/2012 2 0 2 0 0 0 0 2012/2013 2 0 2 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Valamennyi

tanuló tovább tanul, sokan választják az

érettségit

adó

gimnáziumokat,

szakközépiskolákat, illetve a szakvégzettséget adó szakiskolákat. Intézményi kapcsolatok Az óvoda, iskola a Családsegítővel, a Gyermekjóléti szolgálattal és a községben dolgozó védőnővel szoros együttműködésben látja el feladatát. Fontos, hogy a jelzőrendszer segítségével szinte a probléma észlelésekor az érintettek értesüljenek a családokat, gyermekeket ért 42

nehézségekről (Pl. munkanélküliség a családban, komolyabb betegség a család felnőtt tagjai között stb.). Következtés, probléma azonosítása Még tovább kell növelni a jelzőrendszeren belül meglévő munkakapcsolatokat, és szinte hetente legalább havonta egy alkalommal a személyes találkozások megtartása, a bekövetkezett problémák megoldására.

4. A nők helyzete, esélyegyenlősége Nemek szerinti összetétel A nemek szerinti összetétele a megyei és országos mutatókhoz hasonlóan alakul Veszkényben is, azaz a társadalomban a nők aránya magasabb, mint a férfiaké. Ez a tendencia a nyugdíjas kor elérése után még inkább megmutatkozik, amely alátámasztja, hogy a nőknél magasabb életkor várható. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 2008 148 2009 146 2010 149 2011 146 2012 nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar

Nyugdíjban, nyugdíjszerű Összes nyugdíjas ellátásban részesülő nők száma 169 165 171 187 nincs adat

43

317 311 320 333

A községben működik olyan intézményhálózat, amely a gyermekek nappali ellátását biztosítja. A településen nincs olyan kezdeményezés, ami a családbarát munkahelyek kialakítását, a nők alternatív foglalkoztatását segítő, a családi kötelezettségeknek való megfelelést segítő vállalkozásokat elismerné, ösztönözné. Napjainkban időszerűvé válik a gyermekek nyári elhelyezésének a problémája. A munkahelyüket féltő édesanyáknak nagy gondot jelent a 11 hetes leállás. Helyben nem megoldott a gyermekek „napi táborszerű” elhelyezése. Igényfelmérést lehetne készíteni, amely alapján a gyermekek többhetes ellátását, felügyeletét meg kellene oldani, olyan formában hogy a szabadidőt hasznosan töltsék el ezáltal. A táboroztatást természetesen szakvégzettséggel rendelkező pedagógusnak kellene felügyelni-e, oly módon hogy a tábor idején a pedagógus pályát választó, de még nem végzett főiskolásokat, egyetemistákat is be lehetne vonni a munkába. Fontos hangsúlyozni, hogy a feladat megoldásához pályázati pénzekre lenne szükség, mint a munkabér, mint a táborozás során felhasználandó kellékek esetében. A helyi civil szervezetekhez kapcsolódóan vesznek részt a nők a helyi közéletben. A település közösségi programjainak szervezésében, a sportéletben. Biztosított-e a településen a család és nővédelmi gondozás? (Eütv.) (Családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása). A család- és nővédelmi gondozás célja, hogy a gyermekvállalás optimális biológiai és pszichés körülményeit elősegítése a fogamzás előtti gondozás és a genetikai tanácsadás, valamint a 44

termékenységi ciklus alatti gondozás alapján (a várandós anya gondozása, a magzat születés előtti gondozása, a gyermekágyas és szoptató anya gondozása). A községben dolgozó védőnő segíti ezt a fajta a gondozást. A településen az előző években (2008, 2009) nem volt, aki 18. életévének betöltése előtt szült. Nőkkel kapcsolatos erőszakos cselekedetről nem az önkormányzat a vizsgált évek egyikében sem. Az önkormányzatnak nincs tudomása családon belüli erőszakról. Nagyon nehéz sok esetben feltárni az ilyen jellegű problémákat, akár család, akár párkapcsolat esetében. Épp a nők azok, akik a lehető legtovább próbálnak úgy tenni, mintha mi sem történne, ezzel nehezítve a probléma megoldását. Az önkormányzat támogat női érdekeket, jogot védő, áldozatokat segítő szolgáltatást. A nőket helyi szinten érintő társadalmi problémák felszámolására indított kezdeményezések a településen nincsenek, mivel nem érzékelhetők a nőket érő hátrányos megkülönböztetés, így annak felszámolására sem jött létre kezdeményezés. Következtés, probléma azonosítása Gyermekek nyári elhelyezésének megoldása, nyári szünet hasznos eltöltése.

5. Idősek helyzete Kiemelt figyelmet érdemel a 65 év felettiek csoportja, amelyben a magyarországi helyzethez hasonlóan másfélszer több a nő, mint a férfi. Az egyedülálló idős női népesség megélhetése problémát jelenthet az önkormányzat számára, mivel várhatóan igénye megnő a közösségi szolgáltatásokra. A már idősebb korosztálynál -70 -75 év felettiek – megfigyelhető, hogy a nők nem dolgoztak, nem volt munkaviszonyuk, így nyugdíjra sem szereztek jogosultságot. A férj halálát követően csupán az özvegyi nyugdíj marad, amely a férj nyugdíjának 40 %-a. Ez a probléma inkább az idősebb korosztálynál jelenik meg, hisz az utána következő korosztály már dolgozott és saját jogú nyugdíjjal rendelkezik.

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

2008 2009 2010 2011 2012

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 148 146 149 146 nincs adat

Nyugdíjban, nyugdíjszerű Összes nyugdíjas ellátásban részesülő nők száma 169 165 171 187 nincs adat

45

317 311 320 333

Forrás: TeIR, KSH Tstar A községben élő nyugdíjasok további foglalkoztatásáról nincsenek adataink. A településen élő idős emberek helyben, a ház körüli mezőgazdasági termelésből önmaguk és szűkebb családjuk számára zöldséget termesztenek, kisállatokat tenyésztenek, többen feltételezhetően közülük kerülnek ki az őstermelők, de vannak olyan idősek, akik egyéni gazdasági vállalkozásukat továbbviszik így biztosítva az aktív időskort.

64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

2008 2009 2010 2011 2012

64 év feletti lakosság száma fő 180 176 182 177 155

Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Kiemelt terület az egészségügy, nagyobb figyelmet kell fordítani az egészségmegőrző programok fejlesztésére, a betegségek korai felismerésére. Ebben segít a 2012 novemberében megvásárolt 7 személyes kisbusz, amely hetente 2 alkalommal szállítja egészségügyi vizsgálatokra az időseket háztól-házig. Idősek napközbeni ellátása 15 évvel ezelőtt működött községünkben, azonban nem volt rá igény. Helyette a szociális étkezést veszik igénybe. Következtés, probléma azonosítása Az idősek orvosi ellátásának biztosítása, különösen a kapuvári szakrendelésekre történő eljutás biztosítása hetente 2 alkalommal. Célunk az idős emberek egészségmegőrzése, mely egészségfejlesztési terv alapján kerül kitűzésre. Az intézkedés időtartama hetente 2 alkalommal, igény esetén természetesen más időpontban is. Felelős polgármester. Mivel rendelkezésre áll a gépjármű így az üzemanyagköltség jelentkezik. Mindaddig fenntartjuk a fenti szolgáltatást, amíg arra igény mutatkozik a nyugdíjasok körében.

46

6. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosanhalmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangostérkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb.). A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több. Az akadálymentesítés követelménye beépítésre került a nem kifejezetten akadálymentesítési célú pályázatokba is, hogy a különböző közszolgáltatásokat nyújtó szervek vezetői szembesüljenek azzal, hogy az ő ügyfélkörükben is vannak, lehetnek fogyatékos emberek. A fentieken túl pedig minden lehetséges eszközzel küzdeni kell azért, hogy széles körben elterjedtté váljon az a felfogás, amely alapján az esélyegyenlőségi feladatok megoldása nem egyetlen szerv feladata, hanem természetes, hogy az ehhez kapcsolódó követelményeknek való megfelelés a saját területén mindenkinek a maga feladata és felelőssége. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy alapkövetelménnyé váljon az egyetemes tervezés módszere. Ennek megtervezni, hogy az már a létrejöttekor, eleve megfeleljen az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek, s hogy ezért ne kelljen – jelentős idő, energia és pénz ráfordításával – utólag akadálymentesíteni. Községházánk 2003-ban épült, az akkori óvoda tetőtere kerül beépítésre pályázati pénzből. A tetőtér lépcsőn keresztül megközelíthető. Sajnos az akkori pályázati összegbe nem fért bele a lift megépítése, amely azonban napjainkra már égető problémává vált. Keressük a pályázati lehetőségeket, azonban még nem sikerült megfelelőt találnunk. Saját erőből a fenti probléma nem megoldató. Biztosítani, hogy a Polgármesteri Hivatalban a fogyatékos emberek ügyeiket el tudják intézni. Az önkormányzat honlapjának akadálymentesítését meg kell oldani pályázat segítségével.

47

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen élő fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői

A fogyatékkal élők szempontjából átfogó adatokkal nem rendelkezünk. A fogyatékosság típusa szerint nagyobb számban vannak a mozgásszervi és az értelmi fogyatékos személyek. A fiatalok körében nem található meg sem autista, sem értelmi fogyatékos személy, míg az idősebb korosztályban a mozgásszervi fogyatékosok aránya magas. A településen élő fogyatékos személyek iskolai végzettségéről kevés adatunk van, akiről tudja az önkormányzat ezt az információt, azok vagy csak 8. általános iskolai végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkeznek. Így feltételezhetjük, hogy Veszkény községben élő fogyatékos személyek között – hasonlóan az országos mutatókhozmagas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma, ami különösen nagy hátrányt jelent a munkaerőpiacon. A fogyatékos személyek foglalkoztatási helyzetéről nincsenek pontos információi a település önkormányzatának.

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

2008 2009 2010 2011 2012

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 3 0 0 3 0 0 3 0 0 3 0 0 3 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A nappali ellátást a Nyitott KAPU-VÁR Térségi Szociális Szolgáltató Központon keresztül veszi igénybe a 3 fő Veszkényből. Elszállításukról gondoskodnak, jelenleg még térítésmentesen, azonban értesüléseink szerint fizetőssé kívánják tenni a közlekedést.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

48

A fogyatékkal élők pénzbeli, természetbeni ellátása a jogosultság alapján történik. Nem tekinti külön az önkormányzat a fogyatékos személyeket egy-egy ellátás biztosításánál. Közülük feltehetően többen rokkantnyugdíjasok, a betegségük kezelését a közgyógyellátás keretében támogatják. Közlekedési támogatást kap 7 fő a községben. Néhány évvel ezelőtt ez a szám 20-30 között mozgott, a kérelemben meghatározott jövedelmi viszonyoknak azonban nem feleltek meg a kérelmezők, mivel a minimum nyugdíj emelése már évek óta elmarad. A fogyatékosokat nevelő családok magasabb összegű családi pótlékra jogosultak . Az ápolási díj is azon ellátások közé tartozik, továbbá a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amire a fogyatékos személyek is jogosultak lehetnek. Feltételezhetően vannak fogyatékos személyekkel együtt élő családok, akik családsegítésre szorultak az elmúlt évben, vagy gyermekeik számára gyermekvédelmi kedvezményt utal az önkormányzat, azonban fogyatékos gyermekek iskolai végzettségéről egyik fél sem nyilatkozott. Arról sincs önkormányzatunknak tudomása, hogy a fogyatékos személyek közül hányan dolgoznak, illetve hányan szeretnének dolgozni. Ismereteink szerint a fogyatékos személyek foglalkoztatása a területileg illetékes munkaügyi központokon keresztül történik. A mai gazdasági viszonyokat ismerve feltételezhető, hogy a fogyatékos személyek elhelyezkedése még nehezebb, mint az egészséges társaiké, ezért ez a probléma megoldásra vár. Hisz a fogyatékos embernek is hasznosnak kell éreznie magát, még jobban hiányát érzi a közösségnek, munkahelynek. A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségének nyomon követése, együttműködés a helyi foglalkoztatókkal a foglalkoztatás biztosítása érdekében. A helyi foglalkoztatók ösztönzése a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, legalább a kvóta mértékéig. Első lépésként az önkormányzat és az általa fenntartott intézményekben kell biztosítani a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 8 7 9 39 nincs adat

Forrás: TeIR, KSH Tstar

49

Egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma nincs adat nincs adat nincs adat 25 nincs adat

Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A középületek teljes körű akadálymentesítése, az utak korszerűsítése során az akadálymentesítési szabályok figyelembe vétele. Biztosítani, hogy a Polgármesteri Hivatalban a fogyatékos emberek ügyeiket el tudják intézni. Az önkormányzat honlapjának akadálymentesítése.

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A faluban számos civil szervezet működik, amelyek munkájukkal nagymértékben hozzájárulnak a közösség összetartozásának erősítéséhez, a hagyományok, a múlt értékeinek megőrzéséhez, az egészségmegőrzéshez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez.

Legfontosabb szervezetek:  Veszkény Ifjúságáért Alapítvány  Veszkényi Férfi Dalkör és Sramlizenekar  Veszkényi Met-Na Se

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Települési Esélyegyenlőségi Program számára minél szélesebb nyilvánosság biztosítása szükséges. Az esélyegyenlőségi intézkedések hatékony megvalósulása, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakításának érdekében Veszkény Község Önkormányzata a Programot a település honlapján közzéteszi, az egyes intézkedések várható és elért eredményeiről a lakosságot tájékoztatja, illetve évente nyílt testületi ülést szervez. A polgároknak lehetőségük van a tervvel kapcsolatban véleményt nyilvánítani, hozzászólni és kérdezni. 1. A terv elfogadása előtt egy héttel a program a honlapon, a település hirdetőtábláján elérhető. 2. A nyílt testületi ülésen az intézkedési terv kiegészítésére, módosítására sor kerül. 3. Az elfogadott végleges program a honlapon, a település hirdetőtábláján elérhető. 4. A hozzászólások, kiegészítések, vélemények figyelembe vétele, csatolása az előterjesztéshez. 50

5. Az elfogadott beszámoló mindenki számára elérhető a honlapon, illetve a település hirdetőtábláján.

51

10. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Romák és/vagy Egészségügyi szűréseken való lakossági mélyszegény- részvétel ösztönzése ségben élők A gyermekjóléti rendszer eredményes Gyermekek működése érdekében hatékony jelzőrendszer működtetése Szakrendelések történő eljutáshoz Idősek falubusz rendszeres indítása

Vigyázzunk az egészségünkre! program hirdetése A veszélyeztetett gyermekek fokozott figyelemmel kísérése, probléma azonnali felismerése

Falubusszal szakrendelésre

időse

szállítása

Nők

A női munkavállalás segítése érdekében nyári táborok szervezése

Vidám nyár! program hirdetése

Fogyatékkal élők

Középületek, önkormányzati akadálymentesítése

Akadálytalanul! program

hivatal

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők 52

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

Fogyatékkal élők Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák …………………………… Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők………………… Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek……………. Folyamatosan odafigyelünk az idősek…………… Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén…………… Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők…………

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága 53

Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

54

11. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

B C D A helyzetelem zés A célkitűzés Az következteté összhangja Az intézkedés seiben intézkedésse egyéb Intézkedés címe, feltárt l elérni stratégiai sorszáma megnevezés esélyegyenl dokumentu kívánt cél őségi e mokkal probléma megnevezés e I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 2 3 … II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 2 3 … III. A nők esélyegyenlősége 1 2 3 …

E

Az intézkedés tartalma

55

F

G

H

I

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés Az Az megvalósítá intézkedés intézkedés sához eredményes megvalósítá szükséges ségét mérő sának erőforrások indikátor(ok (humán, határideje ) pénzügyi, technikai)

J

Az intézkedés eredményei nek fenntartható sága

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 2 3 … V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 2 3 …

56

12. Megvalósítás 12.1 A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

12.2 A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az

esélyegyenlőség

fókuszban

lévő

célcsoportjaihoz

és/vagy

kiemelt

problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

58

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.

59

A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A

véleményformálás

lehetőségét

biztosítja

az

Helyi

Esélyegyenlőségi

Program

nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

60

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A

Helyi

Esélyegyenlőségi

Program

végrehajtásáért

az

önkormányzat

részéről

………………………….. felel.: -

Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.

-

Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.

-

Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: -

a

HEP

IT

megvalósításának

koordinálása

(a

HEP

IT-ben

érintett

felek

tevékenységének összehangolása, instruálása), -

a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,

-

az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen

-

a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői -

felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a

61

befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. -

Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.

-

Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.

-

Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

12.3 Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról.

62

Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

63

13. Elfogadás módja és dátuma I. Veszkény Község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Veszkény község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:

Dátum

Aláírás

A……………. Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

64

HEP elkészítési jegyzék1 NÉV2

1

HEP részei3

Aláírás4

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 2 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 3 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 4 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.