szakképesítés helyi oktatási programja

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET

KLINIKAI SZAKÁPOLÓ

(HOSPICE SZAKÁPOLÓ ÉS KOORDINÁTOR) szakképesítés helyi oktatási programja

2001.

Hospice szakápoló és koordinátor helyi oktatási program

Készítette Dr. Hegedűs Katalin Dr. Baki Márta Dr. Dósa Ágnes Dr. László Klára Marosán Miklósné Mendrey Lászlóné Tóth Lászlóné

Lektorálta Dr. Pilling János Horváth Károlyné

Szerkesztette Dr. Hegedűs Katalin Marosán Miklósné

Kiadó:

© Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Felelős kiadó: Vízvári László Az utánnyomás a kiadó kizárólagos joga. Készült az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Reprográfiai Műhelyében

Tartalom I. FEJEZET – ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A KÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ 1. A képzés szabályozásának jogi háttere 1.1. A képzés szervezésének feltételei 1.2. A tanulók felvételének feltételei 2. A képzés célja 3. A képzés szakmai követelményei 4. A szakképesítéssel betölthető munkakörök 5. A képzés struktúrája 5.1. Képzési idő 5.2. A képzés tantárgyai és az azokra fordítandó ajánlott óraszám 5.3. A köztes vizsgák rendje 6. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások 6.1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei 6.2. A vizsga részei 6.3. A vizsgázó teljesítményének értékelése 6.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei 7. Egyéb feltételek, információk II. FEJEZET – A TANTÁRGYAK (MODULOK) OKTATÁSI PROGRAMJA 1. Klinikai ismeretek 1.1. Onkológiai ismeretek 1.2. Gerontológiai ismeretek 1.3. Palliatív terápiás ismeretek 2. Tanatológiai ismeretek 2.1. A halál és a haldoklás kultúrantropológiája 2.2. A haldoklás és a gyász pszichológiája 2.3. Esetmegbeszélés 3. Hospice ismeretek 4. Társadalomtudományi ismeretek 4.1. Etika 4.2. Szociológia, szociálpolitika 4.3. Jogi ismeretek 5. Egészségügyi menedzseri ismeretek 6. Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek 6.1. Személyiségfejlesztés 6.2. Kommunikációs tréning 6.3. Informatika 7. Módszertani konzultációk, szemináriumok 8. Szakmai gyakorlat

Hospice szakápoló és koordinátor képzés helyi oktatási programja

III. FEJEZET – MELLÉKLETEK 1. Gyakorlati igazolás 2. A szakmai vizsga szóbeli témakörei

4

I. fejezet

I.

fejezet

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A KÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ

5


6

I. fejezet

1.

A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE − A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény − A munkaügyi miniszter 27/2001.(XII.30.) MüM rendelete az Országos Képzési Jegyzékről − Az oktatási miniszter 26/2001. (VII.21.) rendelete a szakmai vizsgáztatásról − Az egészségügyi miniszter 6/2001.(II.28.)EüM: rendelete a klinikai szakápoló (hospice szakápoló és koordinátor) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

1.1.

A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek

1.

Tantárgy Klinikai ismeretek

1.1.

Onkológiai

1.2.

Gerontológiai

1.3.

Palliatív terápiás

2.

2.3.

Tanatológiai ismeretek A halál és a haldoklás kultúrantropológiája A haldoklás és a gyász pszichológiája Esetmegbeszélés

3.

Hospice ismeretek

2.1. 2.2.

4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 6. 6.1. 6.2. 6.3.

A tantárgyat tanító szakmai képesítése A szakterületnek megfelelő szakorvos, szakorvos jelölt A szakterületnek megfelelő szakorvos, szakorvos jelölt, gerontológiában jártas, felsőfokú végzettségű szakember (eü. szakoktató) A szakterületnek megfelelő szakorvos, szakorvos jelölt

A témában jártas felsőfokú végzettségű szakember Hospice gyakorlattal rendelkező felsőfokú végzettségű szakember

Társadalomtudományi ismeretek Etika

Orvos, eü. szakoktató, teológus Szociológus, szociálpolitikus, közgazdász, a Szociológia, szociálpolitika témában jártas felsőfokú végzettségű szakember Jogász, egészségügyi jogban jártas felsőfokú Jogi ismeretek végzettségű szakember Egészségügyi menedzseKözgazdász, menedzser ri ismeretek Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek Személyiségfejlesztés Kiképzett szakember, pszichológus, pszichiáter, mentálhigiénés szakember Kommunikációs tréning Informatika Informatikus 7


Tantárgy Konzultáció Módszertani konzultációk, szemináriumok

7.

8.

Szakmai gyakorlat

A tantárgyat tanító szakmai képesítése Hospice gyakorlattal rendelkező felsőfokú végzettségű szakember A szakterületnek megfelelő szakorvos, szakorvos jelölt, hospice szakápoló és koordinátor, hospice gyakorlattal rendelkező felsőfokú végzettségű szakember

Tárgyi feltételek: Elméleti képzéshez −

tanterem, audiovizuális eszközökkel

Gyakorlati képzéshez −

1.2.

Felszerelt, működő: geriátriai osztály vagy idősek otthona, onkológiai osztály (felnőtt, gyerek), hospice osztály, részleg, hospice házi gondozási – otthonápolási részleg

A tanulók felvételének feltételei

a) Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi) b) A szakmai előképzettség: -

ápoló (OKJ szám: 54 5012 01) felnőtt szakápoló ált. betegápoló (1975 előtt) ált. ápoló (1972-1978) üzemi ápoló foglalkozás-egészségügyi szakápoló csecsemő- és gyermekápoló (OKJ szám: 54 5012 02) gyermekápoló csecsemő- és gyermekápoló és gondozó (1969 előtt) ideg-elme ápoló (1983 előtt) pszichiátriai ápoló és gondozó gyermek ideg-elmeápoló és gondozó körzeti ápoló szülésznő

c) A szakmában eltöltött gyakorlat: az előképzettség megszerzése után a – képesítésnek megfelelő munkakörben – 2 év gyakorlat. d) Egészségügyi és munkaalkalmassági feltétel: az alapképesítésnek megfelelő alkalmasság.

8

I. fejezet

2.

A KÉPZÉS CÉLJA

A hospice szakápoló és koordinátor képzés célja, hogy olyan szakembert képezzünk, aki a gyógyíthatatlan, terminális állapotban levő – elsősorban daganatos – betegek gondozását/ápolását végző hospice palliatív osztály, hospice ház, hospice házi gondozó csoport, illetve ápolási osztály, házi szakápolás betegellátási munkájában végez speciális ápolási, valamint szervezői és koordináló tevékenységet.

3.

A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

3.1.

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

A hospice szakápoló és koordinátor hivatása gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok: -

részt vesz a betegek felvételében, környezettanulmányt végez ápolási anamnézist készít, ápolási diagnózist határoz meg rövid és hosszú távú ápolási tervet készít, szervezi és ellenőrzi az elvégzett feladatokat a hospice team tagjaként önállóan, magas szakmai felkészültséggel végzi a betegek megfigyelését, ápolását az orvos utasítása alapján palliatív, szupportív terápiát alkalmaz tevékenységét szakszerűen dokumentálja, számítógépes nyilvántartást vezet elősegíti a betegek családi, szociális kapcsolatainak javítását részt vesz a betegek pszichés és mentálhigiénés gondozásában a betegek halála után - ha a család azt igényli - támogatja a hozzátartozókat a gyász időszakában koordinációs és menedzserfeladatokat végez szakterületének megfelelően beosztja, nyilvántartja és összehangolja a gondozócsoport(ok) munkáját kommunikációs, információs, dokumentációs feladatokat végez tájékozott a társadalombiztosítás finanszírozási rendszerében, illetve az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásban, a hospice nonprofit jellegének megfelelően segít a források felkutatásában és forrásfejlesztésben figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, részt vesz pályázatok megírásában a hospice munkával kapcsolatban felvilágosító, népszerűsítő tevékenységet végez oktatja a szakápoló jelölteket a gyakorlatban munkáját hivatásként gyakorolja tiszteletben tartja a súlyosan beteg ember jogait, a titoktartás követelményeit, humánummal, empátiával végzi feladatát hospice ellátásban folyamatosan új ismereteket szerez, a megszerzett ismereteket ápolói/gondozói munkájában alkalmazza a haldokló betegeket autonóm személyiségnek, partnernek tekinti

9


-

3.2.

rendszeresen részt vesz stressz-kezelő egyéni vagy csoportmunkában (pl. Bálint-csoport, szupervízió)

Szakmai követelmények

A hospice szakápoló és koordinátor legyen képes: 1. Klinikai, tanatológiai és hospice ismeretek alkalmazása során -

részt venni a betegek felvételében környezettanulmányt végezni ápolási anamnézist készíteni ápolási diagnózist meghatározni rövid és hosszú távú ápolási tervet készíteni szakszerűen elvégezni, szervezni, ellenőrizni az ápolási feladatokat szakszerűen megfigyelni a beteget felismerni a terminális stádiumban levő betegek szomatikus és pszichés tüneteit leírni az időskori patológiás folyamatokat ismertetni a daganatos betegségek műtéti, kemoterápiás, radioterápiás kezelésének következményeit, azokat szakszerűen ellátni, ismertetni a különböző terápiák mellékhatásait szupportív terápiát végezni ismertetni a hospice gondozásban alkalmazott palliatív terápia lényegét, módszereit alkalmazni elvégezni a súlyosan beteg ember ápolását ismerni a modern fájdalomcsillapítás módszereit, orvosi utasításra elvégezni a betegek fájdalomcsillapítását, gyógyszerelését részt venni a terminális állapotban levő betegek palliatív terápiájával kapcsolatos szakápolási feladatokban az orvos és a gyógytornász útmutatásai alapján mozgásterápiában közreműködni ismertetni a halálfélelem összetevőit, a haldoklás pszichés stádiumait jellemezni a gyermek halálképét, a haldokló és a gyászoló gyermeket bemutatni a gyermek haldoklásának pszichológiai jellemzőit részt venni a haldokló beteg és családja pszichés gondozásában meghatározni a szövődményes gyász jellemzőit használni az egészségügyben alkalmazott szakmai terminológiát elvégezni a kegyeletnek megfelelően a halott ellátását szakszerűen dokumentálni ápolási tevékenységét

2. A társadalomtudományi és magatartástudományi ismeretek alkalmazása során -

10

ismertetni a különböző egészségügyi és szociális ellátási rendszereket, az egészségpolitikai és a szociálpolitikai elveket felsorolni az egészségügyi szolgáltatások jellemzőit és meghatározni a hospice helyét az egészségügyi rendszerben rendszerezni a hospice szervezeti formáit, ezek kapcsolódását bemutatni

I. fejezet

-

ismertetni a hospice munka lehetőségeit a különböző szervezeti formákban bemutatni a minőségbiztosítás lényegét alkalmazni a segítő munkakörhöz szükséges etikai tételeket, ismerni és betartani a betegek jogait ismertetni az alapvető jogi fogalmakat, a hatályos – elsősorban egészségügyi, szociális tartalmú - jogszabályokat, és azokat tanácsadás szintjén alkalmazni ismertetni az egészséges és a beteg ember személyiségfejlődésének pszichológiai sajátosságait, ismerni a betegség, szenvedés, haldoklás, gyász pszichológiai és szociálpszichológiai problémáit ismertetni a beteg autonómiájának elvét, a kezelés visszautasításának jogát ismerni különböző kultúrák és vallások nézeteit a betegség, halál és haldoklás folyamatáról elősegíteni a haldokló betegek lelki szükségleteinek kielégítését meghatározni a hospice filozófiáját ismertetni a hospice gondozással foglalkozó nemzetközi és magyar állásfoglalásokat

3. Az egészségügyi menedzseri ismeretek alkalmazása során -

nyilvántartani, összehangolni a gondozócsoport(ok) munkáját ismertetni a társadalombiztosítás, illetve egészségbiztosítás rendeleteit, előírásait; ismerni az egészségügy szervezetét és finanszírozását ismerni a nonprofit szervezetekkel kapcsolatos szabályozásokat figyelemmel kísérni a pályázati kiírásokat, a pályázatokat elkészíteni felvilágosító, népszerűsítő tevékenységet végezni a hospice munkával kapcsolatban használni a számítógépes nyilvántartási rendszereket és az alapvető szövegszerkesztő programokat ismertetni a hospice-ban használatos nyilvántartási rendszereket és statisztikai adatszolgáltatásokat részt venni hospice szervezet, nonprofit szervezet megtervezésében, létrehozásában, működtetésében ellátni a menedzseri és koordinációs feladatokat

4. A mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek alkalmazása során -

elsajátítani a mentálhigiénés szemléletmódot és a segítő magatartás hatékony módszereit elősegíteni a beteg családi, szociális kapcsolatainak megtartását, javítását támogatni a családot és a hozzátartozókat - amennyiben igénylik - a beteg halála után a gyász időszakában bemutatni a segítő foglalkozás motivációit, nehézségeit felismerni a kiégési szindróma tüneteit fejleszteni önismeretét, gyakorolni az önkontroll és feszültségcsökkentő technikákat

11


4.

A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3212 Szakápoló OKJ azonosító száma: 54 5012 03

5.

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

5.1.

Képzési idő

Összes óraszám: Elméleti órák száma: Gyakorlati órák száma: 5.2.

740 óra 270 óra, melyből a *-gal jelölt 55 óra csoportbontásban tartandó 470 óra

A képzés tantárgyai és az azokra fordítandó ajánlott óraszám TANTÁRGY

Klinikai ismeretek Onkológiai ismeretek Gerontológiai ismeretek Palliatív terápiás ismeretek Tanatológiai ismeretek A halál és a haldoklás kultúrantropológiája A haldoklás és a gyász pszichológiája Esetmegbeszélés Hospice ismeretek Hospice ismeretek Társadalomtudományi ismeretek Etika Szociológia, szociálpolitika Jogi ismeretek Egészségügyi menedzseri ismeretek Egészségügyi menedzsment Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek Személyiségfejlesztés Kommunikációs tréning Informatika Konzultáció Módszertani konzultációk, szemináriumok Szakmai-pedagógiai konzultáció Össz. óraszám

Elmélet

20 10 20

Gyakorlat

120 80 40

15 20 30 20

200

20 20 10 20 20* 20* 5

30

15* 5 270

470

*= csoportbontásban javasoljuk az órák megtartását, ahol a csoport létszáma maximum 15 fő

12

I. fejezet

5.3.

A köztes vizsgák rendje Tantárgy/modul Klinikai és Hospice ismeretek Informatika

Írásbeli Szóbeli + -

+ -

Gyakorlati +

A köztesvizsgák eredményét a leckekönyvben dokumentálni kell. Sikertelen vizsga esetén a vizsgázó javítóvizsgát tehet.

6.

A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6.1.

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei (az 1.2. A tanulók felvételének feltételeinél leírtakon túl)

6.1.1.

Szakmai gyakorlatok letöltése az alábbiak szerint

A gyakorlat témája Időtartama Onkológiai osztály (onko-radiológiai, kemoterápiás, sebészeti stb.) 80 óra Gyermek onkológiai vagy hospice osztály, részleg 40 óra Geriátriai osztály vagy idősek otthona 80 óra Palliatív terápiás ismeretek 40 óra Hospice osztály, részleg felépítése, betegfelvétel, dokumentáció, 40 óra ápolási feladatok Hospice osztály, részleg pszichés gondozás, kommunikáció, család 40 óra Hospice osztály, részleg koordinációs, menedzseri feladatok 40 óra Hospice házi gondozás – otthoni ápolás 80 óra 6.1.2.

6.2.

A képzési program egyes tanulmányi területein (moduljaiban) előírt vizsgák sikeres teljesítése

A szakmai vizsga részei

6.2.1.

Szakmai gyakorlati vizsga

A szakmai gyakorlati vizsga munkafeladatait a vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján. A gyakorlati vizsga helyét – függetlenül a vizsgázó saját munkahelyétől – a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki. A gyakorlati vizsga két részből áll: a) Vizsgabizottság előtti szituációs vizsga, amelynek során a vizsgázó egy szituációelemzési feladatot old meg megadott szempontok alapján. (A szituáció videofelvétel vagy esetleg egyéb audiovizuális eszköz segítségével mutatandó be.) b) Szakdolgozat készítése és annak elfogadása. A dolgozat egyaránt lehet az irodalom kritikus áttanulmányozásán alapuló 20-40 oldalas esszé, vagy önálló kutatás eredménye. Tudományos szempontból értékesebb a kutatómunkán, önálló kísérleteken, vagy megfigyelésen alapuló dolgozat, melyben saját kutatási ered-

13


ményeit mutatja be a vizsgázó. Elfogadható az önálló kutatást nem tartalmazó szakdolgozat is, ha az bizonyítja, hogy a vizsgázó kritikus szemmel tanulmányozta a fellelhető szakirodalmat és képes volt a sokszor eltérő nézetekből átfogó, világos képet formálni. Ezzel megbízható és pontos információt, forrást ad azok számára, akik az adott kérdéssel mélységében még nem foglalkoztak. 6.2.2.

Írásbeli vizsga

Írásbeli vizsgán komplex feladatlapot oldanak meg a vizsgázók, amely átfogja a képzési program egészét "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározott követelményeknek megfelelően. Az írásbeli vizsga feladatlapját az Egészségügyi Minisztérium központilag adja ki. 6.2.3.

Szóbeli vizsga

Szóbeli vizsgán a vizsgázók az alábbi tanulmányi területek (modulok) témaköreiből kiadott vizsgakérdések alapján vizsgáznak. Tanulmányi területek (modulok): -

Klinikai ismeretek Tanatológiai ismeretek Hospice ismeretek Egészségügyi menedzseri ismeretek

A szóbeli vizsga kérdéseit az egészségügyi miniszter külön rendelkezés szerint adja ki. A szóbeli vizsga tanulmányi területeinek (moduloknak) a témakörei: 1. Klinikai ismeretek -

Terminális stádiumban levő betegek szomatikus tünetei Terminális stádiumban levő betegek pszichés tünetei Patológiás folyamatok időskorban Palliatív kezelések A daganatok műtéti kezelésének következményei, azok ellátása Gyógyszeres daganatterápia (kemoterápia) mellékhatásai, következményei és azok ellátása Sugárterápia mellékhatásai, következményei és azok ellátása Gyógyszeres fájdalomcsillapítás, a gyógyszerek mellékhatásai A fájdalomcsillapítás alternatív módjai A palliatív terápia során alkalmazott gyógyszerek Stomás betegek sebellátása és kezelése Protézisek alkalmazása Hányáscsillapítás és a gastroenterális tünetek csökkentése Táplálkozás, táplálás, folyadékpótlás Mozgásterápia

2. Tanatológiai ismeretek -

14

A halállal kapcsolatos attitűdök és ezek változásai a történelem folyamán

I. fejezet

-

A világvallások halál- és túlvilágképe A halálfélelem összetevői Orvosszerep, betegszerep, különös tekintettel a gyógyíthatatlan betegek kezelésére A haldoklás pszichológiai stádiumai A gyász pszichológiai folyamatai Szövődményes gyász jellemzői A haldokló betegek pszichés támogatása Hozzátartozók pszichés támogatása A gyászolók gondozása A gyermekek halálképe; a haldokló és a gyászoló gyermek A gyermekek haldoklásának pszichológiai jellemzői A segítő foglalkozás motivációi, nehézségei Segítő szindróma, kiégés A kiégés megelőzésének mentálhigiénés módszerei

3. Hospice ismeretek -

A hospice fogalma, szellemisége A hospice és palliatív gondozás összehasonlítása Életminőség és emberi méltóság A gyógyító, a palliatív és a terminális stratégia lényege A hospice-team összetétele, a teamtagok speciális feladatai A laikus önkéntesek szerepe Szervezési és koordinációs feladatok a hospice-ban A hospice szervezeti formái, ezek kapcsolódása A hospice munka lehetőségei a házi szakápolásban A hospice munka lehetőségei az idősgondozásban A hospice munka lehetőségei a kórházi osztályon A hospice gondozással foglalkozó nemzetközi és magyar állásfoglalások A beteg autonómiájának elve; a tájékoztatáson alapuló beleegyezés és a kezelés visszautasításának joga Terminális állapotú betegek ellátásának etikai kérdései Az eutanázia és a hospice különbségei

4. Egészségügyi menedzseri ismeretek -

Egészségügyi szolgáltatások jellemzői Általános társadalombiztosítási ismeretek Általános vezetési ismeretek A nonprofit szervezetek jellemzői Nonprofit szervezetek szabályozása és gazdálkodása Az önkormányzatok szociális tevékenysége Nonprofit finanszírozás (források és felhasználás) A hospice helye az egészségügyi rendszerben Menedzsment módszerek és struktúra; kockázatok, kockázatkezelés Minőség, minőségbiztosítás, sztenderdek jelentősége Nyilvántartási rendszerek a hospice-ban Pályázatírás és menedzselés PR-tevékenység a hospice-ban. 15


6.3.

Statisztikai adatszolgáltatások a hospice-ban. Koordinációs tevékenység a hospice-ban

A vizsgázó teljesítményének értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai gyakorlatból és szakmai elméletből kap osztályzatot. Értékelési szempontok A szakmai gyakorlati vizsga értékelése: A gyakorlati vizsga osztályzatát a szakdolgozatra és a vizsgabizottság előtti szituációs vizsgán végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani. Bármelyik gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen. Az írásbeli vizsga értékelése: A központi feladatlapot – a feladatlaphoz kiadott – útmutató szerint kell értékelni és egyetlen (1-től 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsga értékelése: A szóbeli vizsgát tanulmányi területenként (modulonként) külön-külön érdemjeggyel kell értékelni, majd átlaguk alapján a kerekítés szabályainak megfelelően egyetlen (1-től 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredménye alapján kell meghatározni. Bármelyik vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a szakmai elmélet végső osztályzata elégtelen. A szakmai vizsga, előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993.(XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók. 6.3.

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltaknak megfelelően adható felmentés.

7.

EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó „Klinikai szakápoló (hospice szakápoló és koordinátor)” szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított Bizonyítvány tanúsít.

16

II. fejezet

A TANTÁRGYAK (MODULOK) OKTATÁSI PROGRAMJA


18

II. fejezet

1. KLINIKAI ISMERETEK 1.1. Onkológiai ismeretek A tantárgy tanításának célja A tanulót megismertetni a hazai onkológiai ellátás szervezeti felépítésével, a diagnosztikus és terápiás eljárásokkal, a daganatos betegek rehabilitációjának lehetőségeivel, a gondozási hálózattal és a szűrővizsgálatok lehetőségeivel. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

diagnosztikus eljárásokat előkészíteni és azok kivitelezésében közreműködni a beteget és környezetét előkészíteni onkológiai műtétre (pszichés, szomatikus és gyógyszeres előkészítés) posztoperatív beteget fogadni, ápolni onkológiai beteget kötözni, sebellátást végezni különböző dréneket ellenőrizni és kezelni jejunalis és nazogasztrikus szondán keresztül táplálni, mesterséges táplálást kivitelezni felső légutakat, tracheatubust, tracheosztómás kanült leszívni, kanült tisztítani tracheakanült cserélni mellkas megnyitáson átesett betegekkel kapcsolatos teendőket, inhalációs terápiát, légzőtornát végezni sztómaterápiát (ileo-colosztóma, tracheosztóma) végezni tartósan behelyezett szondák, katéterek használatával kapcsolatos ápolási feladatokat végezni parenterális táplálást (kalóriaszámítással egy-egy adott betegre) kivitelezni speciális vizsgálatokhoz és beavatkozásokhoz előkészíteni asszisztálni és a beavatkozás utáni szakápolási feladatokat ellátni a protokoll szerint kivitelezni a daganatos betegek kezelése során alkalmazott eljárásokat protokoll szerint ismerni az onkológiai sebészet fő célkitűzéseit, a rekonstrukciós műtétek fontosságát, a több ülésben végzett műtétek jelentőségét ismerni a korszerű sugárterápia fajtáit, azok hatását és mellékhatásait, a kezelés pszichés megterhelését felvilágosítást adni az orvossal egyeztetetten a hozzátartozóknak a kezelésekről, a várható mellékhatásokról stb. ápolási diagnózist készíteni ápolási tervet felállítani, megvalósítani protokoll alapján individuális szakápolási feladatokat elvégezni önállóan az ápolásetikai normák betartásával, a feladatok végrehajtását megszervezni, ellenőrizni

19


-

a terminális állapotú beteg szakápolását végezni az ápolási folyamat alapján, az ápolásetikai normák betartásával tevékenységét szakszerűen dokumentálni, a daganatos betegségben szenvedő beteg ápolási dokumentációját vezetni az ápolási folyamat alapján tevékenységével összefüggő oktatási feladatokat ellátni, a krónikus beteggel kapcsolatos ápoláslélektani ismereteit alkalmazni

A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 20 óra A tantárgy témái A magyarországi daganatos megbetegedések előfordulása, gyakoriság alakulása, halálozás A magyarországi onkológiai hálózat helyzete, az onkológiai és sugárterápiás osztályok és gondozók szervezete, működése Civil szerveződések, betegszervezetek, fontosabb alapítványok, mozgalmak A leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai eljárások, vizsgálatok – képalkotó – laboratóriumi – tumormarker – endoszkóp – izotópdiagnosztika Terápiák fajtái, lehetőségei, indikációi, a beteg és környezete előkészítése. A korszerű terápiák fajtái, azok hatása, mellékhatása, a kezelés okozta pszichés megterhelés, biztonsági előírások – a szakápoló feladatai különböző életkorú betegeknél – Az onkológiai sebészet fő célkitűzései, a rekonstrukciós műtétek fontossága, a több ülésben végzett műtétek jelentősége – a műtéti gyógykezelésre a beteg és környezete előkészítése (pszichés, szomatikus és gyógyszeres) fej-nyaki-, nőgyógyászati, hasi, mellkasi stb. – különböző szervi lokalizációjú szövődmények – posztoperatív beteg fogadása, ápolása, sebellátás, kötözés – különböző drének – speciális gyomor-bélszonda levezetése – mellkas megnyitáson átesett betegekkel kapcsolatos teendők inhalációs terápia – sztómaterápia (ileo-colosztóma, tracheosztóma) – tartósan behelyezett szondák, katéterek használatával kapcsolatos ápolási feladatok – parenterális táplálás, kalóriaszámítás – Sugárterápia – a beteg pszichés felkészítése a sugárkezelésre (félelem oldása), tájékoztatása a beavatkozásról, következményeiről, mellékhatások kivédésének lehetőségéről – sugárvédelemi előírások: eü. dolgozók-beteg-hozzátartozók

20

Javasolt óraszám 1 2

2

3

1

II. fejezet

(környezet) – mellékhatások kezelése (bőr-, nyálkahártya-kezelés, megfelelő diéta alkalmazása) – Kemoterápia – hormonterápia, immunterápia – mellékhatások, azok kezelése – leggyakrabban használt gyógyszerek fő hatásmechanizmusa, alkalmazási területe, dózis kiszámítása, kezelés lebonyolítása – adagolás, toxicitás, incompatibilitás, akut, szubakut mellékhatások Megelőzés (kockázati tényezők, genetikai ismeretek, javítási (repair) mechanizmusok (amelyek a szerepet játszhatnak a daganatok kialakulásában) Szűrővizsgálatok, önvizsgáló módszerek, felvilágosítás, tanácsadás, szűrés, kontrollvizsgálatok Daganatos betegek rehabilitációja – rehabilitációs módszerek az onkológia területén – az alkalmazás pszichoszomatikus feltételei – a rehabilitáció eszközei, gyógyászati segédeszközök (sztómák, protézisek stb.) beszerezhetőség, alkalmazhatóság – rehabilitációs terv, program összeállításának elve – mozgásterápia – légzőtorna – dietetika – orvosi, szociális és lelki rehabilitáció a diagnózis közlésétől a beteg gyógyulásáig, illetve haláláig A daganatos betegek pszichológiai sajátosságai Az ápolás morális vonatkozásai A betegek, családtagok felvilágosításának elvei, szabályai (a betegségről, kilátásokról, esetleges műtétekről, a kezelésekről, azok várható mellékhatásairól stb.) A betegek, családtagok pszichés segítése Életkori sajátosságok Az individuális szakápolási feladatok szervezése, tervezése, kivitelezése az ápolásetikai normák betartása, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése, szakszerű dokumentációk vezetése

1

2

6

2

A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal -

Gerontológiai ismeretek Palliatív terápia Tanatológiai ismeretek Hospice ismeretek Társadalomtudományi ismeretek Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek

A tantárgy értékelésének módja Írásbeli, szóbeli

21


A tantárgyat taníthatja A szakterületnek megfelelő szakorvos, szakorvos jelölt A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel. Kötelező irodalom Klinikai onkológia. Jegyzet onkológiai szakápolók részére I-II. ETI, Bp. 1993. Ajánlott irodalom Eckhardt Sándor: Onkológia. Házi orvosi könyvek, Springer Hungarica, Bp. 1993. Ember István: Környezetünk és a rák. "A Rák Ellen az Emberért, a Holnapért". Társadalmi Alapítvány, 1993. Hárdi István: Pszichológia a betegágynál. Medicina, Bp. 1975. Hegedűs László: Lélektani vonatkozások a rákgyógyászatban. Jegyzet onkológiai szakápolóknak. 1996. Magyar Rákellenes Liga Kovács M.: Bevezetés a pszichoonkológiába Med. Univ. 3. 131. 1980. Muszbek Katalin.: Pszichológiai folyamatok szerepe a daganatos betegségekben. Magyar Onkológia 35. 1991. Muszbek Katalin: Az emlődaganatos betegek pszichológiai rehabilitációja. Lege Artis Med. 3,3. 1993. Riskó Ágnes: Testi dialógus. Non verbális terápiák. Animula Kiadó, Bp. 1991. Ruzsa Ágnes: Bevezetés a palliatív terápiába MHE, Bp. 1996. Szilágyi Kornélia - Nagy Ágnes: Az emlőműtéten átesett nőbetegek mozgásterápiája. Lege Artis Med. 3,3. 1993. Várnai Gy.: Krónikus fájdalom szindróma. Végeken 3,4. 1992.

22

II. fejezet

1.2. Gerontológiai ismeretek A tantárgy tanításának célja Az idős ember testi, lelki és szociális jellemzőinek megismertetése a tanulóval. Az időskorúak gondozásával, ápolásával kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

-

leírni a gerontológia szakágainak jellemzőit leírni az öregedés elméleteinek lényegét értelmezni a kórfa jellemzőit leírni az idősek mai társadalmi helyzetét és annak problematikáját jellemezni a társadalmi szervezetek szerepét az idősek gondozásában bemutatni a szociális gondozás formáit és intézményeit értelmezni a felnőttkori krízisek hatását az idős korra leírni az idős korra felkészülés lehetőségeit leírni az élettani sejt és szervrendszeri változásokat felsorolni a klimax tüneteit leírni a szükségletek megváltozásának jellegzetességeit felsorolni az idős ember pszichés jellemzőit értelmezni a kóros öregedés okait és jellemzőit segíteni az idős embert a megváltozott szükségletei kielégítésében segíteni az idős embert az elmagányosodás, elszigetelődés megelőzésében leírni az idős korra jellemző betegségek okait, tüneteit, kórlefolyását és lehetséges terápiájukat: a bőr betegségei, musculosceletális megbetegedések, cardiovasculáris-, tüdő-, gastrointestinális megbetegedések, húgyúti-, endokrin-, pszichiátriai megbetegedések, neurológiai betegségek, pszichoszociális problémák ápolni az idős embert az ápolási folyamat elvei szerint közreműködni a prevenciós és rehabilitációs feladatok elvégzésében pszichés támogatást nyújtani tanítani a beteget és hozzátartozóját munkáját a szakmai etikai normák betartásával végezni tevékenységét dokumentálni

23


A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 10 óra A tantárgy témái Az idős ember A gerontológia története, kapcsolata más tudományokkal, szakágai, azok célja, feladata Az öregedés elméletei: genetikai, nem genetikai. Életkori szakaszok: a WHO felosztása. A népesség szaporodása és öregedése. Szociálgerontológia: az idősödő népesség, az idősek helyzete a mai társadalmakban, a családban, a különböző településeken (város, falu, tanya), az idős kor társadalmi vonatkozásai, a nyugdíj problematikája, az elmagányosodás, veszteségek átélése, családi szerepek megváltozása. Társadalmi szervezetek szerepvállalása az idősek helyzetének megoldásában, az idősek szociális gondozásának formái és intézményei, az idősek számának és arányának hatása az egészségügyre, az idősek társadalmi, politikai szerepe, az idősek munkavállalása, gazdasági szerepe. Krízisek a felnőttkor második szakaszában (mid-life, "üres fészek szindróma, "kapuzárás előtti pánik"), életminőség változásai, felkészülés az idős korra. A megelőzés feladata és lehetőségei a szociálgerontológiában: mozgástevékenység, mentálhigiéné szerepe Az öregedés élettana. Öregkori sejtjelenségek. Élettani testi változások idős korban: kültakaró, szőrzet, csontrendszer, izomrendszer, mellkas, légzőrendszer, keringési rendszer, emésztőrendszer, kiválasztórendszer, reproduktív rendszer, érzékszervek, idegrendszer, immunrendszer. Klimax (férfi, női) Az idős ember szükségletei: fiziológiás és magasabbrendű Az idős ember pszichés jellemzői: a pszichés működések változásai normál öregedési folyamatnál, a pszichés működések változásai kóros öregedési folyamatnál A kóros öregedés rizikófaktorai Interperszonális kapcsolatok jellemzői Az idős emberrel kapcsolatos áplási-gondozási feladatok: a megváltozott szükségletek kielégítésének segítése (pihenési, mozgási, ürítési, táplálkozási, testhőmérséklet megtartása, légzési, szexuális szükségletek), a lelki gondozás lehetőségei, a szociális ellátórendszer Geriátriai betegek szakápolástana: A leggyakoribb elváltozások, megbetegedések kialakulásának okai, klinikai lefolyásuk sajátosságai - A bőr betegségei: Herpeszvírus, rüh, bőrrák - Musculoceletális betegségek: amputáció, csípőizület plasztikai műtét, osteoporósis, reumatoid arthritis, - Cardiovasculáris betegségek: krónikus pangásos szívelégtelenség, hypertensio, perifériás érrendszeri betegség, ischaemiás roham 24

Javasolt óraszám 1

1

1

2

2

II. fejezet

-

Tüdőbetegségek: krónikus obstruktív tüdőbetegségek, pneumónia, TBC - Gastrointestinális betegségek: daganatos betegségek - Húgyuti betegségek: incontinentia, húgyúti fertőzés - Endokrin betegségek: diabetes mellitus - Neurológiai betegségek: cerebrovasculáris történés (stroke), Huntington- szindróma, Sclerosis multiplex, Parkinson-szindróma - Pszichiátriai betegségek: Alcheimer-kór, multiinfactus dementia, alkohol okozta dementia - Pszichoszociális problémák: depresszió - Öregkori szexualitás és a krónikus betegségek Halálos betegségek Jellegzetes tünetek: halláskárosodás, látáskárosodás, éjszakai zavartság, a tárgyfelismerés zavara, a beszéd zavara, az ítéletalkotás zavara, a gondolkodás zavara, étvágytalanság Atípusos tünetek: incontinentia, hangulati labilitás, fájdalom Vizsgáló eljárások és diagnosztikai leletek: fizikális vizsgálatok, eszközös vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok Alkalmazott terápiás eljárások: gyógyszeres, fizióterápia, műtét, pszichoterápia Ápolási folyamat: - ápolási anamnézis - a leggyakoribb ápolási diagnózisok: mozgáskorlátozottság a fájdalom következtében, fájdalom a szöveti károsodás következtében, a szükségesnél kevesebb tápanyag felvétele az étvágytalanság miatt, szorongás az ismerethiány következtében, ödéma képződés a keringés elégtelensége következtében, a gázcsere elégtelensége a nem hatékony légzési mechanizmus következtében, megváltozott viselkedés az agy vérellátási zavara következtében, szociális elszigetelődés az immobilitás következtében - ápolástervezés - ápolás megvalósítása - értékelés A betegek tanítása: az egészséges életmód idős korban - a mozgást segítő eszközök használata - rekreációs tevékenységek helyes táplálkozás Prevenciós, rehabilitációs lehetőségek

2

1


Onkológiai ismeretek Tanatológiai ismeretek Hospice ismeretek Társadalomtudományi ismeretek Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek

25


A tantárgy értékelésének módja Írásbeli, szóbeli A tantárgyat taníthatja A szakterületnek megfelelő szakorvos, szakorvos jelölt, gerontológiában jártas, felsőfokú végzettségű szakember (eü. szakoktató) A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel. Kötelező irodalom A demencia Továbbképző füzet: A Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Módszertani csoportjának kiadványa, 1999. Ajánlott irodalom Blasszauer Béla: Orvosi etika Medicina, Budapest, 1995. Christ Mary Ann, – Hohlock Fait J.: Az idős betegek ápolása Medicina, Budapest, 1999. Helembai Kornélia: Az ápoláslélektan alapkérdései (főiskolai jegyzet) OTE Egészségügyi Főiskolai Kar, 1992. Kramer Günter: Az Alzheimer-kóros betegek gondozása Medicina, Budapest, 1999. Needham Joan F.: Gerontológiai ápolás Medicina, Budapest, 1998. Szabó Rezső: Geriátriai idősgyógyászat kiadja: Posonyi Ignác Egészségügyi Intézményfejlesztő és Kulturális Alapítvány Szeged, 1996. Thompson Ian E. – Melia Kath M., – Boyd Kenneth M.: Ápolási etika, Medicina, Budapest. 1999. Villányi Piroska: Szociálgerontológia, A Szociális Munka Alapítvány kiadványa, Budapest, 1994.

26

II. fejezet

1.3. Palliatív terápiás ismeretek A tantárgy tanításának célja A tanuló megismertetése a hospice ellátásban részesülő betegek kezelése során alkalmazott gyógyszerekkel és egyéb eljárásokkal. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

felismerni a terminális stádiumban lévő betegek szomatikus tüneteit, s azok okait ismertetni felismerni és felsorolni a daganatok műtéti kezelésének időszakos és/vagy végleges következményeit, azok ellátásában részt venni felismerni és felsorolni a daganatok sugárterápiája során fellépő mellékhatásokat és azok megszüntetésére terápiás tervet kidolgozni, a saját kompetenciáján belül felismerni, felsorolni a daganatok gyógyszeres kezelése során fellépő mellékhatásokat, következményeit és azok ellátásában részt venni ismertetni a különböző eredetű fájdalmakat, a fájdalomcsillapítás gyógyszeres és egyéb fajtáit tudja alkalmazni (javaslatot tenni, hogy mikor mit használjanak ismertetni és alkalmazni a palliatív betegellátás során alkalmazott különböző gyógyszereket ismertetni, alkalmazni, tanácsot adni a táplálkozásra, táplálásra, folyadékpótlásra ismertetni a hányás és egyéb gastrointestinalis tünetek okait, felismerni kialakulásukat és alkalmazni a rendelkezésre álló gyógyszereket, lehetőségeket tanácsot adni a beteg mozgására vonatkozóan, a fekvő beteg mozgatását alkalmazni

A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 20 óra A tantárgy témái Palliatív terápia fogalma, alkalmazásának körülményei. A klinikai tünetek kialakulásának oka, kezelései. A kezelés általános elvei és irányelvei A fájdalom kialakulásának okai, fajtái: neuropathias - deafferentációs és/vagy centralis, nociceptiv - szomatikus vagy visceralis, szimpatikus idegrendszer izgalom, pszichogen, kevert A fájdalom kialakulásában szerepet játszó receptorok ismertetése


1

27


A fájdalomcsillapítás módszerei - nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás: akupunktura, besugárzás, stb. - gyógyszerek helyi alkalmazása: idegblokádok, kanülök (epidural kanül), átmenti vagy végleges megoldás Gyógyszerek alkalmazásának alapelvei: WHO ajánlás alapján - fokozatosság - nem opioidok – nem szteroid fájdalomcsillapítók, COX-2 inhibitorok - gyenge ópiát – codein, dihydrocodein, tramadol - erős ópiát – hatékonyságuk, a hatás időtartama, inj., tabl, suspensio - az un. áttörési fájdalom - gyógyszerek: morfin, methadon, fentanyl, stb. A fájdalomcsillapítás kiegészítő gyógyszerei: - anticonvulsiv - pl. carbamazepin - antidepresszáns - pl. Melipramin - neuroleptikum - pl. haloperidol, chlorpromazin - anxiolytikum - pl. diazepam, újabb készítmények és indikációjuk - corticosteroid - pl. dexamethason, metylprednisolon Mellékhatásainak kiküszöbölésére: obstipatio ellen: Naloxon Hányinger, hányás kialakulásának okai: metabolikus zavar (hyper calcemia, uraemia, stb.), mechanikus elzáródás, agy oedema, gyógyszer okozta hányás, stb. Kezelése: oki vagy tüneti terápia - hányingercsillapítók - centrális és perifériás hatásúak, - centrális: domperidon, haloperidol, clorpromazin, metoclopramid - periferiás: corticosteroid - mindkettő: serotonin antagonisták - alkalmazásuk, rendelhetőségük Egyéb passage tünetek: hasmenés, obstipatio, flatulencia, étvágytalanság Táplálás, folyadékpótlás Általános elvek: normális étkezéstől eltérően vitamindús, nem annyira kalóriadús, könnyen emészthető. Rostdús táplálkozási összetevők. A Magyarországon forgalomban lévő mesterséges tápoldatok, magas kalória tartalmú folyadékok (Ensure plussz, Nutridrink, Nutrodrip, stb.) Gastrosztómás beteg részére készített tápoldatok Parenteralis táplálás - infúziós oldatok Egyéb palliatív ellátás során alkalmazott gyógyszerek: Légzési nehézség felléptének okai: - légző felület csökkenése: metasztázisok, pleuralis folyadék gyülem, stb. cardialis decompenzáció, stb. Haemoptoe Teendők: légutak biztositása, oxigenizáció biztosítása Gyógyszerelés: kisvérköri pangás csökkentése: diureticum, cardiacum, expectoránsok Oxigén terápia – kivitelezése, légszomj csökkentése - codein származékok Idegrendszeri - központi: zavartság – okai: anxietas, depressio, perifériás, mindkettő lehet: convulsiók, bénulás Fertőzés, láz: okai főleg bakteriális és gombás, ellátásuk (decubitus, szájnyálkahártya, stb. kezelése) Egyéb tünetek: csuklás, íz érzés zavar, szájszárazság, ascites, kó-

28

3

3

3

2

1

1

4

II. fejezet

ros folyadékgyülem: mellkasi, hasi, lymphoedema - kialakulásuk, kezelésük Hámhiányt okozó tumorok helyi ellátása - kifekélyesedő daganatok tisztán tartásuk, vérzéscsillapítás Sztómák ellátása - gastrosztóma, nasogastrikus szonda, gége kanül, bél sztómák, nephrosztóma, szélcsövek - indikációjuk, ellátásuk

1


Gerontológiai ismeretek Onkológiai ismeretek Tanatológiai ismeretek Hospice ismeretek Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek

A tantárgy értékelésének módja Írásbeli, szóbeli A tantárgyat taníthatja A szakterületnek megfelelő szakorvos, szakorvos jelölt A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel. Kötelező irodalom Ruzsa Ágnes: Bevezetés a palliatív terápiába. MHE Bp. 1996. Ajánlott irodalom Bíró István: Decubitus. A felfekvések megelőzése és terápiája. Golden Book. Bp.1993. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia. Melania Kft. 1996. Lévai Ádámné: Súlyos betegek mozgásterápiája. MHE Bp. 1996. Pilling Róbert: Súlyos betegek táplálkozása. MHE Bp. 1996.

29


30

II. fejezet

2. TANATOLÓGIAI ISMERETEK 2.1. A halál és a haldoklás kultúrantropológiája A tantárgy tanításának célja A halállal, haldoklással és gyásszal kapcsolatos közösségi attitűdök kialakulásának és fejlődésének megismertetése. Ennek részei: 1. 2. 3.

A halálról alkotott elképzelések kultúrtörténeti, művészettörténeti, filozófiai, vallási, szociológiai vonatkozásainak történeti kontextusban való áttekintése; A haldoklással és a gyásszal kapcsolatos néphagyományok, rítusok megismerése; A túlvilágra vonatkozó hiedelmek és ismeretek objektív megközelítése: a világvallások túlvilágképe, halálközeli élmények, szellemhit.

Az egyes témakörökhöz kapcsolódó filmvetítések a tananyag élményszintű megismerését szolgálják. A tantárgy megalapozza a hospice-ban gondozott betegek és családtagjaik egyéni halál- és túlvilágképének megértését, és hozzásegíti a tanulót, hogy a haldoklót és hozzátartozóit - a hospice alapelveinek megfelelően saját hitüknek megfelelő támogatásban részesíthesse. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

a halálkép kultúrtörténeti fejlődésének főbb szakaszait azonosítani a halállal, haldoklással és gyásszal kapcsolatos népszokások, rítusok alapjait ismerni a világvallások halál- és túlvilágképének alapjait illetően tájékozódni, a haldokló és a halott ellátásának főbb vallási előírásaival tisztában lenni, a halálközeli élmények elemeit illetve ezek tudományos magyarázatait felsorolni, az élmény utóhatásainak főbb megnyilvánulásait definiálni

A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 15 óra A tantárgy témái Bevezetés: Ember – halál – túlvilág A halálról alkotott elképzelések a történelem folyamán A világvallások halál - és túlvilágképeinek összehasonlítása A kereszténység halál - és túlvilágképe

Javasolt óraszám 2 2 2

31


A haldokló és a halott ellátásának főbb vallási előírásai a különböző kultúrákban A halál, a haldoklás és a gyász néprajzi vonatkozásai A megszemélyesített halál: a múlandóság a művészetben A halál medikalizációja (Kapcsolódó film: Jelenczki I.: Elvesztünk) A halálközeli élmények elemei, magyarázatai, utóhatásai (Kapcsolódó film: M. Topis Judit: Meghaltam és élek)

2 2 1 2 2


Hospice ismeretek Társadalomtudományi ismeretek Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek

A tantárgyat taníthatja A témában jártas felsőfokú végzettségű szakember A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel. Kötelező irodalom Pilling János (szerk.): A halál és a haldoklás kultúrantropológiája. Bp. 1999. SOTE Ajánlott irodalom Ács Géza - Pilling János - Zatik István: Meghaltam -és élek. Halál közeli élmények. Medicina, 1992. Aries, Philippe: Gyermek, család, halál. (ford.: Csákó Mihály és Szapor Judit) Gondolat, Bp. 1987. Halálközelben. A haldokló és a halál méltóságáért. (szerk.: Hegedűs Katalin) Magyar Hospice Alapítvány, 1994. Halálközelben II. A haldokló és a halál méltóságáért. (szerk.: Hegedűs Katalin) Magyar Hospice Alapítvány, 1995. Hindu Halottaskönyv (ford.: dr. Hetényi Ernő) Trivium Kiadó, 1994. Illyés Gyula. Kháron ladikján. Windsor Kiadó, Bp. 1996. Kharón Thanatológiai Szemle számai, 1997Kilépés a fénybe. Egyiptomi Halottaskönyv. (ford.: Bánfalvi András) Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1994. ill 2. rész 1995.

32

II. fejezet

Kunt Ernő: A halál tükrében. Magvető, Bp. 1981. Kunt Ernő: Az utolsó átváltozás. A magyar parasztság halálképe. Gondolat, 1987. Mauzóleum. A halállal való foglalkozás. Bölcsész Index Centrál Könyvek, Bp. 1987. Moody, Raymond: A fényen túl. (ford.: Várhidy Gyula) Szent István Társulat, 1989. Moody, Raymond: Élet az élet után. Gondolatok a halál utáni életről. (ford.: dr. Kisnemes János.) Ecclesia, 1983. Polcz Alaine: A halál iskolája. Magvető, Bp. 1989. Ring, Kenneth: Halálközeli élmények. A klinikai halál állapotának tudományos vizsgálata. (ford.: Béresi Csilla) Édesvíz Kiadó, Bp., 1993. Tibeti Halottaskönyv. (ford.: dr. Hetényi Ernő) Háttér Kiadó, 1991.

33


34

II. fejezet

2.2. A haldoklás és a gyász pszichológiája A tantárgy tanításának célja A pszichológia szemléletmódja, nézőpontjai, területei és alapvető módszerei segítségével a haldoklás és a gyász pszichológiai jellemzőinek megismerése az életkori jellegzetességek figyelembevételével. A betegek és hozzátartozóik támogatásával kapcsolatos ismeretek megszerzése. Az öngyilkosság motivációinak, előjeleinek, a beavatkozás és a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése. A segítő foglalkozás motivációinak és veszélyeinek megismerése. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó filmvetítések által a tananyag élményszintű átélése. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

az egészséges és a beteg ember személyiségfejlődésének pszichológiai sajátosságait ábrázolni a betegség, szenvedés, haldoklás, gyász pszichológiai problémáit azonosítani a haldoklás pszichológiai stádiumainak jellemzőit kifejteni a normál gyász folyamatát ismerni a szövődményes gyász formáit felismerni a gyermekekre jellemző halálfelfogásokat felsorolni a különböző életkorokban a gyermekek haldoklásának speciális pszichológiai vonatkozásait illetően tájékozódni a gyermeki gyász sajátosságait ismerni a presuicidalis syndroma, cry for help fogalmait definiálni a segítő foglalkozás választásának motivációit, a segítő szindrómát és a burnout jellegzetességeit kifejteni a lelkész szerepét a haldokló betegek gondozásában meghatározni

A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 20 óra Javasolt óraszám A halálfélelem 2 A diagnózis közlésének pszichológiai problémái 2 A haldoklás pszichológiai stádiumai (Kapcsolódó film: Iván Iljics halála) 2 Haldokló betegek és hozzátartozóik pszichés támogatása. 2 A gyász pszichológiai folyamata. A normál és a szövődményes gyász. 2 A gyászolók gondozása 4 A gyermekek halálképe. A haldokló és a gyászoló gyermek 2 A depresszió felismerése. Az öngyilkosság motivációi, előjelei, a be2 avatkozás lehetőségei Pasztorálpszichológia 2 A tantárgy témái

35



Onkológiai ismeretek Gerontológiai ismeretek Palliatív terápia Tanatológiai ismeretek Hospice ismeretek Társadalomtudományi ismeretek Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek

A tantárgyat taníthatja A témában jártas felsőfokú végzettségű szakember A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel. Kötelező irodalom Pilling János (szerk.): A haldoklás és a gyász pszichológiája. Bp. 1999. SOTE Ajánlott irodalom Debrecenyi Károly István: A spiritualitás, mint híd. Bp. 1999. Magyar Hospice Egyesület. (Hospice Beteggondozási Füzetek, 7. sz.) Gots Antal: Ha embertársad haldoklik. Bp. 1994. Corvinus Kiadó Halálközelben. A haldokló és a halál méltóságáért. (szerk.: dr. Hegedűs Katalin) Bp. 1994. Magyar Hospice Alapítvány Hegedűs Katalin: Az emberhez méltó halál. Bp. 2000. Osiris K. 142-199. o. Hennezel, Marie de: A meghitt halál. Bp. 1997. Európa K. Hézser Gábor: Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói Pasztorálpszichológiai tanulmányok. Bp. 1996. Kálvin Kiadó.

gyakorlat.

Kast, Verena: A gyász (Egy lelki folyamat stádiumai és esélyei) Ford.: Mérei Vera., Bp. 1995. T-Twins Kiadó Kübler-Ross, Elisabeth: A halál és a hozzá vezető út. (ford.: dr. Blasszauer Béla) Bp. 1988. Gondolat Lélektől lélekig. Súlyos betegek és haldoklók pszichés gondozása. (Szerk.: dr. Hegedűs Katalin). Bp. 1995. SOTE Magatartástudományi Intézet – Végeken Alapítvány Nagy Mária: A gyermek és a halál. Bp. 1997. Pont K.

36

II. fejezet

Nagy Zsuzsanna Anikó: A terminális állapot diagnózisának közlése és a saját halálhoz való viszony. Lege Artis Medicinae 1995 4 (7) p: 694-699 Nikelski, Hart: Keresztény segítségnyújtás haldoklóknak. Bp. 1984. Szent István Társulat Pilling János: Haldokló betegek pszichés gondozása a haldoklás különböző stádiumaiban. In: Halálközelben II. A haldokló és a halál méltóságáért. (szerk.: dr. Hegedűs Katalin) Bp. 1995. Magyar Hospice Alapítvány Pilling János: Segítség a gyászban. Bp. 2001. Magyar Hospice Egyesület. (Hospice Beteggondozás Füzetek) Polcz Alaine: A halál iskolája. Bp. 1989. Magvető Polcz Alaine: Ideje a meghalásnak. Bp. 1998. Pont K. Polcz Alaine: Meghalok én is? A halál és a gyermek. Bp. 1993. Századvég K. Suhai-Hodász Gábor: Pszichológia. Bp. 1999. SOTE Tatelbaum, Judy: Bátorság a gyászhoz. Bp. 1998. Pont K. Temesváry Beáta dr.: A halálfélelem néhány sajátos aspektusa. Orvosi Hetilap, 1996; 137 (26) p: 1419-1425

37


38

II. fejezet

2.3. Esetmegbeszélés A tantárgy tanításának célja A halállal, haldoklással és gyásszal kapcsolatos személyes attitűdök tudatosítása. Az egyéni halálkép kialakulásában szerepet játszott életesemények megismerése, az ezekkel kapcsolatos élmények feldolgozása. A haldokló betegek és hozzátartozóik érzéseinek és reakcióinak felismerése a betegség során illetve a gyász időszakában. Haldokló betegek és hozzátartozóik illetve gyászolók segítése során átélt saját élmények feldolgozása. Frusztrációra, tárgyvesztésre adott reakciók, szorongáskezelő mechanizmusok tudatosítása. A személyi mentálhigiéné lehetőségeinek megismerése. A személyzeti konfliktusok kialakulásának, tüneteinek és menedzselési lehetőségeinek megismerése. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

a haldokló beteg érzéseit, a hozzátartozók reakcióit felismerni a haldokló beteg és a hozzátartozók pszichés támogatásának lehetőségeit gyakorolni saját érzéseit tudatosítani és verbalizálni múlandósággal és a veszteséggel kapcsolatos személyes attitűdjeit tudatosítani ezek kialakulásának élettörténeti alapjait felismerni a frusztrációra, tárgyvesztésre adott reakcióit, saját szorongáskezelő mechanizmusait értelmezni másokat élményeik, érzéseik kifejezésében és ezek feldolgozásában támogatni azokat a módszereket (pl. relaxáció, autogén tréning, Bálint csoport) gyakorolni, amelyek személyes mentálhigiénéjének védelmét szolgálják a személyzeti konfliktusok kialakulásának okait, jeleit, kezelési lehetőségeit felismerni

A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 30 óra Maximum 15 fős csoportokban! A tantárgy témái Elvárások és félelmek. Szerződéskötés. Hogyan viselkednek mások (hozzátartozók, személyzet) a haldoklók és a gyászolók mellett? Filmrészletek és egyéni élmények. Esetmegbeszélések, szituáció analízisek, szerepjátékok. Mit él át a haldokló? Filmrészletek és egyéni tapasztalatok. Esetmegbeszélések, szituáció analízisek, szerepjátékok.

Javasolt óraszám 3 3 3

39


Halállal, haldoklással és gyásszal kapcsolatos esetek komplex elemzése: a haldokló, a hozzátartozók és a személyzet reakciói. Esetmegbeszélések, szituáció analízisek, szerepjátékok. Hogyan viselkedem én haldoklók és gyászolók mellett? Sikereim és kudarcaim. Esetmegbeszélések, szituáció-analízisek, szerepjátékok. Személyes élmények a halálról és a gyászról A személyes szorongáselhárító mechanizmusok A relaxáció, az autogén tréning és a Bálint csoport szerepe a személyi mentálhigiénében Személyzeti konfliktusok megbeszélése, az okok és a megoldási lehetőségek analízise Mit tanultam ezen a csoporton? Hogyan viselkedtem eddig, mit fogok tenni másként? Megbeszélés, búcsúzás.

3 3 3 3 3 3 3



A tantárgyat taníthatja A témában jártas felsőfokú végzettségű szakember A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel. Ajánlott irodalom Bagdy Emőke - Koronkai Bertalan: Relaxációs módszerek. Bp. 1988. Medicina Bálint Mihály: Az orvos, a betege és betegség. Bp. 1990. Magyar Pszichiátriai Társaság Feuer Mária - Popper Péter: Az élet végső dolgai. Bp. 1993. Relaxa Kft. Gots Antal: Ha embertársad haldoklik. Bp. 1994. Corvinus K. Hegedűs Katalin: Az emberhez méltó halál. Bp. 2000. Osiris K. 142-182. o. Kast, Verena: A gyász. (Egy lelki folyamat stádiumai és esélyei.) Bp. 1995. TTwins K. Kübler-Ross, Elisabeth: A halál és a hozzá vezető út. Bp. 1988. Gondolat K.

40

II. fejezet

Lélektől lélekig. Súlyos betegek és haldoklók pszichés gondozása. Szerk.: dr. Hegedűs Katalin. Bp. 1995. SOTE Magatartástudományi Intézet (Magatartástudományi Füzetek) Nikelski, Hart: Keresztény segítségnyújtás haldoklóknak. Bp. 1984. Szent István Társulat. Pilling János: Haldokló betegek pszichés gondozása a haldoklás különböző stádiumaiban. In: Halálközelben II. A haldokló és a halál méltóságáért. (szerk.: dr. Hegedűs Katalin). Bp. 1995. Magyar Hospice Alapítvány Pilling János: Segítség a gyászban. Bp. 2001. Magyar Hospice Egyesület (Hospice Beteggondozás Füzetek) Polcz Alaine: A beteg és családtagjai halállal kapcsolatos problémái. In: Halálközelben . A haldokló és a halál méltóságáért. (szerk.: dr. Hegedűs Katalin) Bp. 1994. Magyar Hospice Alapítvány Tringer László: Gyógyító beszélgetés. Bp. 1994. SOTE

41


42

II. fejezet

3. HOSPICE ISMERETEK A tantárgy tanításának célja A hospice mint gondozási modell elméleti alapjaival, szellemiségével, a hospice munka eddigi nemzetközi és magyar tapasztalataival és szervezeti formáival való megismerkedés, amely segíti a résztvevőket abban, hogy elkötelezett, a hospice szellemiséget betartó és képviselő hospice szakápolóvá és koordinátorrá váljanak. A hospice szerepének és helyének tisztázása az egészségügyi rendszerben. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

a hospice fogalmát értelmezni a hospice mozgalom történetét, jelentős személyiségeit bemutatni a hospice és a palliatív gondozás hasonlóságait és különbségeit megmagyarázni a hospice helyét az egészségügyi rendszerben kifejteni a hospice-munka etikai követelményeit jellemezni a hospice-team összetételét, a team-tagok speciális feladatait kifejteni a laikus önkéntesek szerepét, jelentőségét a hospice-ban felismerni a hospice szervezeti formáit, ezek kapcsolódását ábrázolni a hospice munka lehetőségeit bemutatni a házi szakápolásban, az idősgondozásban és az aktív kórházi osztályokon a hospice nemzetközi tapasztalatai körében tájékozódni a magyarországi hospice palliatív részlegek, hospice házi gondozó csoportok és a mobil team-ek tevékenységét ismerni a hospice gondozással foglalkozó nemzetközi és magyar állásfoglalásokat ismerni az ápolási tevékenységet szakszerűen dokumentálni, számítógépes nyilvántartást vezetni a beteg, a család, valamint a különböző gondozási csoportok között rendszeresen kapcsolatot tartani szakterületének megfelelően beosztani, nyilvántartani és összehangolni a gondozócsoport(ok) munkáját hospice szervezet, nonprofit szervezet megtervezésében, létrehozásában, működtetésében közreműködni szervező és koordináló tevékenységet folytatni, szociális segítséget nyújtani az alapvető pénzügyi, számviteli, gazdálkodási feladatok végrehajtásában közreműködni házi gondozás esetén a gyógyászati segédeszközök kölcsönzésében, információs anyagok nyújtásában részt venni a források felkutatásában, forrásfejlesztésben, a pályázatok írásában részt venni a hospice munkával kapcsolatban PR tevékenységet végezni

43


A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 20 óra A tantárgy témái A hospice elméleti kérdései (a hospice fogalma, a hospice szellemiség lényege, a hospice mozgalom története, a hospice és a palliatív gondozás hasonlóságai és különbségei, a hospice helye az egészségügyi rendszerben, a gyógyító, a palliatív és a terminális stratégia lényege, az életminőség összetevői, a hospice-munka etikai követelményei, a hospice-team összetétele, a team-tagok speciális feladatai, a laikus önkéntesek szerepe, jelentősége a hospice-ban.) A hospice szervezeti formái (hospice-ház, hospice palliatív részleg, hospice házi gondozás, a hospice egyéb (kiegészítő) szervezeti formái: kórházi konzultatív csoport, mobil team, nappali szanatórium, kórházi beteglátogató csoport, gyászcsoport) A hospice nemzetközi és magyar tapasztalatai (a hospice-munka lehetőségei a házi szakápolásban, az idősgondozásban, a kórházi aktív osztályokon, a hospice nemzetközi tapasztalatai, a magyarországi hospice palliatív részlegek és hospice házi gondozó csoportok tevékenysége, tapasztalatai, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület feladatai. Dokumentum-elemzés és irodalom feldolgozás (hospice alapelvek (St Christopher's Hospice), A WHO állásfoglalása a palliatív gondozásról, a haldokló betegek jogairól szóló nemzetközi állásfoglalások, a Magyar Orvosi Kamara állásfoglalása az eutanáziáról és a terminális palliatív medicina bevezetéséről, az Egészségügyi Törvény a haldoklók gondozásáról és a hospice-ról, hospice vonatkozású miniszteri rendeletek, hospice szakmai irányelvek stb.) A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal -


A tantárgy értékelésének módja Írásbeli, szóbeli A tantárgyat taníthatja Hospice gyakorlattal rendelkező felsőfokú végzettségű szakember 44

Javasolt óraszám

4

2

4

10

II. fejezet

A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel. Kötelező irodalom Hegedűs Katalin: Hospice alapismeretek. Bp. 1999. SOTE Hegedűs Katalin – Szy Ildikó (szerk.): Terminális állapotú betegek palliatív ellátása. Szakmai irányelvek. Bp. 2000. Magyar Hospice Egyesület Ajánlott irodalom Halálközelben. A haldokló és a halál méltóságáért. I-II. Szerk. Hegedűs Katalin. Bp. 1994, 1995. Magyar Hospice Alapítvány. Hegedűs Katalin: Az emberhez méltó halál. Bp. 2001. Osiris K. Hennezel, Marie de: A meghitt halál. Bp. 1997. Európa K. Hospice beteggondozás füzetek, 1-8.sz. Bp. 1996. Magyar Hospice Egyesület. Hegedűs Katalin: Hospice Magyarországon, (1. kiadás: 1996; 2., aktualizált kiadás: 1998) Pilling Róbert (1996): Súlyos betegek táplálkozása. Lévay Ádámné (1996): Súlyos betegek mozgásterápiája. Borbényi Erika, Révész Istvánné, Kun Andrea (1996): Súlyos betegek mindennapi gondozása. Ruzsa Ágnes (1996): Bevezetés a palliatív terápiába. Debrecenyi Károly István (1999): A spiritualitás mint híd. Horváth Erzsébet (1999): Szociális munka a hospice-ban. Pilling János (2001): Segítség a gyászban. Kishalminé Bana Anna: Hospice nyilvántartási rendszerek. Bp. 1998. SOTE Súlyos betegen élni, méltósággal meghalni. Hospic kézikönyv. Szerk. Böszörményi Dalma. Bp. 1995. Corvinus K. Kharón Thanatológiai Szemle, 1997- (és melléklete: a Hospice Hírek)

45


4. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ISMERETEK 4.1. Etika A tantárgy tanításának célja Az alapvető etikai tételek megismerése, az egészségügyi munkához elengedhetetlen morális szemlélet és probléma-érzékenység elsajátíttatása, hogy a hospice szakápoló és koordinátor a súlyosan beteg emberek jogainak tiszteletben tartásával tudja végezni segítő munkáját. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

az alapvető etikai fogalmakat definiálni a főbb erkölcsi érvelési módokat bemutatni és alkalmazni az egészségügyben felmerülő etikai problémaköröket felismerni a betegek és az egészségügyi személyzet jogait kifejteni és betartani a súlyosan beteg, haldokló ember ellátása kapcsán felmerülő etikai problémákat értelmezni az alapvető etikai deklarációkat, állásfoglalásokat, etikai kódexeket ismerni a munkája során felmerülő etikai problémákat felismerni, elemezni, megvitatni az etikai dilemmák megoldásában felelősen részt venni

A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 20 óra A tantárgy témái Etikai alapfogalmak Egészségügyi etika - orvosi etika – bioetika; az egészségügyi etika története; a hippokratészi eskü, az orvosi etika alapelvei: autonómia, „ne árts”, jótékonyság, igazságosság elve. Az orvos, az egészségügyi személyzet és a beteg kapcsolatának etikai elvei, paternalizmus és autonómia. A betegek tájékoztatása és a tájékoztatáson alapuló beleegyezés elvei. A gyógyíthatatlan beteg felvilágosításának dilemmái. Esetelemzések. A gyógyíthatatlan betegek ellátásának etikai kérdései. Az élet végével kapcsolatos etikai döntések. Eutanázia. A kezelés visszautasításának joga. Élő végrendelet. Az eutanázia és a hospice ellátás különbségei. Esetelemzések. A szervátültetés etikai és jogi elvei. Az agyhalál fogalma. A halott testével kapcsolatos etikai kérdések.

46

Javasolt óraszám 4 2 4 4 2

II. fejezet

A betegek jogai a nemzetközi és a magyar etikai dokumentumok alapján. (Az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye; Az Orvosok Világszövetsége etikai állásfoglalásai; Az Ápolónők Nemzetközi Etikai Kódexe; a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe; az Európa Tanács dokumentumai; a magyar Egészségügyi Törvény betegjogi fejezete)

4



A tantárgyat taníthatja Orvos, eü. szakoktató, teológus A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel. Kötelező irodalom Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. 2. kiad. Bp. 1999. Medicina K. (vonatkozó fejezetek) Ajánlott irodalom Blasszauer Béla: A jó halál. Bp. 1984. Gondolat K. Blasszauer Béla: Orvosi etika. Bp. 1995. Medicina K. Donovan, Kath: A rossz hírek közlése. = Kharón Thanatológiai Szemle, 1999. 1-2. sz. 27-45. o. Egészségügyi etika - ápolásetika. Bp. 1992. Batthyány-Strattmann László Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Hegedűs Katalin: Az emberhez méltó halál. Bp. 2000. Osiris K. Hegedűs Katalin (szerk.): Halálközelben I-II. Bp. 1994, 1995. Magyar Hospice Alapítvány. Rozsos Erzsébet: Egészségügyi etikai példatár. Bp. 1996. Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, Egészségügyi Főiskolai Kar. Széll Kálmán: Egészségügyi etika. Pécs, 1995. POTE Egészségügyi Főiskola. 47


4.2. Szociológia, szociálpolitika A tantárgy tanításának célja Alapvető szociológiai ismereteket nyújtása, alapfogalmak megismertetése. A különféle társadalmi rétegekbe tartozók mortalitási és morbiditási különbségeinek értelmezése, az egyenlőtlenségek szociológiai meghatározottságának feltárása. A társadalmi konfliktusok és esélyegyenlőtlenségek problémaként definiálása, ezek megbetegítő hatásának tudatosítása. Az egészség- és betegségfogalmak szociológiai vonatkozásainak kiemelése a mindennapi gondozó és hospice munka támogatása érdekében. Segítség a személyes társadalmi tapasztalatok gyógyító munkában való felhasználásához. A szociálpolitika fogalmának, céljának, eszközrendszerének megismertetése. Jártasság szintjén megismertetni a szociális ellátórendszer felépítését, a hazai szociálpolitikai intézményrendszer struktúráját. Ismeretek közlése az egyes ellátásokról a hozzájutás, illetve a jogosultság feltételeiről és módjáról. Kialakítani a tanulókban a társadalmi különbségek szociális következményeivel kapcsolatos értő érzékenységet. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

48

a szociológia alapvető fogalmait és azok összefüggéseit definiálni a lakosság morbiditásai és mortalitási adatai és ezek szociológiai háttere közötti összefüggéseket felismerni alapvető egészségszociológiai ismeretekkel rendelkezni a szociálpolitika alapfogalmait, eszközrendszerét megfogalmazni a magyar szociálpolitikai szociális ellátórendszert naprakészen bemutatni munkahelyét az egészségügyi illetve szociális szolgáltatások rendszerében elhelyezni gondozási területén, a hospice munkában a megfelelő jogszabályok ismeretében a gondozott szükségleteinek megfelelő ellátások, intézmények igénybevételét kezdeményezni a kapcsolatot és az átjárásokat a házi és az intézményes egészségügyi illetve szociális gondozás különböző formái között kifejteni

II. fejezet

A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 20 óra A tantárgy témái A szociológia alapjai. A szociológia tárgya, szociológiai alapfogalmak, szocializáció, interakció, társadalmi struktúra és rétegződés, társadalmi elit, egyenlőtlenség, szegénység, létminimum. Egészségszociológia. Az orvoshoz fordulás társadalmi meghatározottsága, az egészségi állapot mérése, a megbetegedések társadalmi okai, a minősítés, megküzdés a betegséggel, betegségmodellek. Orvosszerep, nővér-szerep, betegszerep. Egészség, betegség, népesedés. A népességváltozás dinamikája, egészség és betegség a fejlett országokban és Magyarországon, morbiditás és mortalitás. Magyar és nemzetközi adatok összehasonlítása és elemzése. A szociálpolitika meghatározása, témakörei, a szociálpolitikai munka célja és eszközrendszere, a szociálpolitikai intézményrendszer, munkamegosztás a szociálpolitikában, állami és civil szféra. A mai magyar szociálpolitika főbb intézményei. Az egészségügyi szolgáltatások, jellemzői, intézményrendszere. A szociálpolitika és más intézményrendszerek. Oktatásügy. Munkaerőpiaci programok. A szociálpolitikai ellátórendszer főbb ismérvei, az ellátások típusai. A szociális biztonságot szolgáló ellátások, a pénzbeli, természetben nyújtható ellátások, valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó szolgáltatások formái, tartalma, létjogosultsága, feltételei. Az egészségügyi ellátások és szolgáltatások. Az ellátási forma jellemző specifikumai, az egészségügyi ellátás és gondozás kapcsolata, önsegítés, önsegítő csoportok az egészségügyben és a szociális gondozásban. Időskorúakat és fogyatékosokat támogató rendszerek.


4

2

4

3

3



A tantárgyat taníthatja Szociológus, szociálpolitikus, közgazdász, a témában jártas felsőfokú végzettségű szakember A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel. 49


Kötelező irodalom Kovács Katalin – Zolnay János: Szociálpolitika. Bp. 1999. SOTE László Klára: Szociológia. Bp. 1999. SOTE Ajánlott irodalom Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. AULA, Bp. 1991. Armstrong, D.: Az orvosi szociológia alapjai. Bp. 1995. Semmelweis K. Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom. Bp. 1991. T-Twins. Ferge Zsuzsa-Lévai Katalin (szerk.): A jóléti állam. Bp. 1991. T-Twins. Giddens, A.: Szociológia. Bp. 1996. Osiris Tankönyvek. Hegyesi G.-Talyigás K.: A szociális munka elmélete és gyakorlata. Bp. 1996. Semmelweis K. Horváth Erzsébet: Szociális munka a hospice-ban. Bp. 1999. Magyar Hospice Egyesület. (Hospice beteggondozás füzetek, 6. sz.) Losonczy Ágnes: Ártó-védő társadalom. Bp. 1989. KJK. Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. Bp. 1994. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület.

50

II. fejezet

51


4.3. Jogi ismeretek A tantárgy tanításának célja Alapvető jogi fogalmak elsajátítása, az egészségügyi ellátás jogi környezetét adó jogszabályok megismerése, eligazodás a szociális és társadalombiztosítási joganyagban olyan szinten, hogy a tanulók későbbi munkájuk során a gondozásukra bízott személyeknek tanácsokat tudjanak adni ügyeik intézéséhez. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

-

a területét érintő főbb egészségügyi és szociális jogszabályokat ismertetni a jogszabálygyűjteményekben tájékozódni, a jogszabályok fellelésének módszereit ismerni, a jogszabályokat a jogforrási hierarchiában elfoglalt helyüknek megfelelően értelmezni egyszerűbb szerződéseket, magánokiratokat, jegyzőkönyveket, beadványokat, fellebbezéseket megfogalmazni, az iratmintatár használatát ismerni, a végrendeletek különböző típusainak érvényességi kellékeivel tisztában lenni a társadalombiztosítási ellátások rendszerét az igényérvényesítés lehetőségeit, a jogorvoslati utakat értelmezni

A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 10 óra A tantárgy témái Állam- és jogtudományi alapismeretek, közigazgatási jog. Jogi normák típusai, jogforrások és hierarchia, a jog megismerésének forrásai, jogalkotás, jogalkalmazás, érvényesség, hatályosság, kihirdetés, a jogrendszer tagozódása, jogágak, anyagi és eljárási jogok, törvényhozás, igazságszolgáltatás, önkormányzatok szerepe, közigazgatás szervezetrendszere, felépítése, államigazgatási eljárás alapelemei, jogorvoslati utak Egészségügyi jog. Az egészségügyi jog elhelyezkedése a jogrendszerben. Fogalma, szabályozási területe, sajátosságai. Az egészségügyi tevékenységhez kapcsolódó felelősségi rendszer. Cselekvőképesség, korlátozott cselekvőképesség, cselekvőképtelenség esetei, a hozzájuk fűződő jogkövetkezmények. Öröklési jog alapelemei, törvényes és végintézkedésen alapuló öröklés, végrendeletek típusai, ezek érvényességi kellékei, a betegeket az egészségügyi ellátások igénybevétele kapcsán megillető jogosultságok rendszere. A tájékozott beleegyezés fogalma, terjedelme, kivételek, a hatályos jogszabályok alapján, kapcsolódó felelősségi kérdések, az élet végéhez kapcsolódó döntések jogi háttere (eutanázia, kezelés visszautasításának joga), adatvédelem, adatkezelés az egészségügyben. 52

Javasolt óraszám

2

3

II. fejezet

Szociális jog. A szociális jog elhelyezkedése a jogrendszerben, kapcsolata más jogágakkal, a szociális ellátásért felelős szervek, határkörök a szociális igazgatásban, a szociális ellátások rendszere: pénzbeli ellátások (normatív és szociális rászorultságtól függő), természetbeli ellátások, személyes gondoskodást nyújtó ellátások (alapellátások, szakellátások). Társadalombiztosítási jog, egészségügyi finanszírozás. A társadalombiztosítási ellátások rendszere: nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások, betegséghez és fogyatékossághoz, egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások, társadalombiztosítási igazgatás rendszere, igényérvényesítés a társadalombiztosítási ellátások esetén, jogorvoslati utak, egészségügyi ellátásra való jogosultság, jogosultság megszűnése vagy nemléte esetén lehetséges eljárások, egészségügyi szolgáltatások és ezek finanszírozása.

2

3



A tantárgyat taníthatja Jogász, egészségügyi jogban jártas felsőfokú végzettségű szakember A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel. Kötelező irodalom Dudás Márta: Jogi ismeretek. Bp. 1999. ETI Ajánlott irodalom Jogszabályok: Közigazgatási jog − −

1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1957. évi IV. tv: az államigazgatási eljárásról

Egészségügyi és szociális jog − −

1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 53


− −

15/1972 (VIII. 5.) EüM rendelet az egészségügyről szóló II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról 113/1996 (VII. 23) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások működési engedélyezési eljárásáról

Társadalombiztosítási jog és egészségügyi finanszírozás − −

54

1975. évi II. tv. a társadalombiztosításról 103/1995 (VIII. 25.) Korm. rendelet az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről

II. fejezet

55


5. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSERI ISMERETEK Egészségügyi menedzsment A tantárgy tanításának célja Alapvető gazdasági, társadalombiztosítási, finanszírozási, szervezési, vezetési és menedzseri ismeretek átadása. Segítse a tanulót a megszerzett egészségügyi menedzseri ismereteinek birtokában a hospice szervezetek és non profit szervezetek létrehozásában, működtetésében és koordinálásában. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

nyilvántartani, összehangolni a gondozócsoport(ok) munkáját ismertetni a társadalombiztosítás, illetve egészségbiztosítás rendeleteit, előírásait ismerni az egészségügy szervezetét és finanszírozását ismerni a non profit szervezetekkel kapcsolatos szabályozásokat figyelemmel kísérni a pályázati kiírásokat, a pályázatokat elkészíteni felvilágosító, népszerűsítő tevékenységet végezni a hospice munkával kapcsolatban használni a számítógépes nyilvántartási rendszereket és az alapvető szövegszerkesztő programokat ismertetni a hospice-ban használatos nyilvántartási rendszereket és statisztikai adatszolgáltatásokat részt venni hospice szervezet, non profit szervezet megtervezésében, létrehozásában, működtetésében ellátni a menedzseri és koordinációs feladatokat

A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 20 óra A tantárgy témái Gazdaságtan Források, igények, szükségletek, piac - igények és szükségletek - a források szűkössége - az egészségügy igénybevétele, befolyásoló tényezők - a piac szerepe és korlátozottsága az egészségügyben

56


II. fejezet

Forrás allokációs problémák Költségek, hatékonyság, minőség - a költségek elemzése és keletkezése - költséghatékonyság - költség/haszon - minőség Eredménykimutatás, bevételek, kiadások, mérleg és az eredménykimutatás közötti különbség Bizonylatolás (bizonylatok kezelése, eredeti számla, szerződések, teljesítés) Jelentési és nyilvántartási kötelezettségek, a számviteli törvény Adók, adótörvények, TB járulék, TB törvény Társadalombiztosítás, finanszírozás A magyar társadalombiztosítási rendszer felépítése és működése, kiegészítő biztosítások, non profit pénztárak A magyar társadalombiztosítás működésének jogszabály-keretei A magyar egészségügyi rendszerben alkalmazott finanszírozási technikák - az egyes ellátási szintek, formák és szervezetek finanszírozása - alapellátás, járóbeteg szakellátás - aktív fekvőbetegellátás, krónikus fekvőbetegellátás - krónikus ellátás, otthonápolás, hospice Ellátások befogadtatása az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral Jelentési és dokumentációs kötelezettségek az OEP-nek és a TB-nek Egészségügyi szervezetek menedzsmentje A szervezeti struktúra - egyszerű szervezet - mechanikus bürokrácia, professzionális bürokrácia - a szervezeti kultúrát befolyásoló tényező A szervezeten belüli folyamatok - folyamatok szervezése, vezetése - fejlesztések, beszerzések - szolgáltatás - minőségbiztosítás - pénzügy - marketing A szervezeti magatartás - egyéni viselkedés - motiváció-elméletek A csoport - a csoport mérete és típusai - a csoportalakítás, a csoportok dinamikája - a csoportnormák Hatalom a szervezetben - a hatalom fogalmi meghatározása - a hatalom forrásai - a hatalmi erőtér

5

6

57


Vezetési funkciók - tervezés, szervezés - koordináció - ellenőrzés - vezetési stílusok Vezetői szerepek - személyközi - információs - döntési szerepek Gyakorlati vezetési koncepciók - stratégiai menedzsment - innováció vezetése - a projektmenedzsment Minőség, minőségbiztosítás, standardok jelentősége az egészségügyi szervezetekben - a minőség komponensei és dimenziói - minőségügyi rendszerek - minőségi ellátás, mérésének módszerei, formái Non profit szervezetek gazdálkodása és menedzsmentje Non profit szervezetek - definíciók - adománygyűjtő, adományosztó non profit szervezetek - tipikus feladatok, funkciók, szerveződési formák A non profit szervezetek létrehozására, működésére, gazdálkodására és megszűntetésére vonatkozó jogszabályok, non profit privatizáció Pályázati források, pályázati rendszerek - célok, prioritások - prioritások értékelése a szervezet céljai szempontjából Projektek, pályázatok - elkészítése - megvalósítása - adminisztrációja A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal -

Hospice ismeretek Társadalomtudományi ismeretek Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek

A tantárgyat taníthatja Közgazdász, menedzser A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel.

58

4

II. fejezet

Kötelező és ajánlott irodalom Gazdaságtan Adótörvények és jogszabályok Budai Eleonóra: Számviteli ismeretek, Hét Szabad Művészet Könyvtára, 1995. Csomó István-Németh Gyula-Németh Gyuláné-Szamkó Józsefné: Költségvetési gazdálkodási ismeretek, Perfekt 1996. Samelson-Nordhaus: Közgazdaságtan, KJK. 1996. Számviteli törvény TB jogszabályok Társadalombiztosítás, finanszírozás: Balogh Gábor: Társadalombiztosítási ismeretek, bevezetés a társadalombiztosítás-tanba, Hét Szabad Művészet Könyvtára, 1996. Vonatkozó, hatályos egészségügyi és társadalombiztosítási törvények és jogszabályok Egészségügyi szervezetek és non profit szervezetek menedzsmentje: A jelenlegi non profit szerveződési formák szabályozásáról szóló jogszabályok Adó törvények Bessie L. Marquis-Carol J. Huston: Vezetői szerepek és menedzsment funkciók az ápolásban, Medicina Budapest, 1999. BKE Vezetési és Szervezési Tanszék: Vezetés – Szervezés I-II. Aula Kiadó 1996. (Válogatott fejezetek) Janice R. Ellis-Cecilia L. Hartley: Az ápolás irányítása és összehangolása, Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1997. Összeállított szemelvények a non profit szervezetekről

59


6. MENTÁLHIGIÉNÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEK 6.1. Személyiségfejlesztés A tantárgy tanításának célja Elősegíteni, hogy a tanulók szerezzék meg azokat a kompetencia- és identitásfejlesztő ismereteket, melyekkel szemléletüket úgy változtatják meg, hogy ismeretanyaguk nem marad meg kognitív szinten, hanem annak kihatásai lesznek a beállítódásra és a viselkedés változására. Megismertetni a tanulókat a személyiség megközelítéseivel, valamint struktúrájának, dinamikájának, fejlődésének és egyensúlyának pszichológiai sajátságaival. Hozzájárulni az önismeret elmélyítéséhez, az öndefiníciós képesség és a pozitív énkép kialakításához, a belső erőforrások feltárásához és megküzdési stratégiák kialakításához. Hozzájárulni a segítő motivációk és kompetenciahatárok feltérképezéséhez, az érett segítő identitás kialakításához és az empátiás készség fejlődéséhez. A kompetencia identitásba történő integrációjának támogatása. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

a személyiség-lélektan alapfogalmait meghatározni a különböző pszichológiai nézőpontok személyiségkoncepcióit, emberképét és a lelki egészségről alkotott elképzeléseit megismerni az egészséges és beteg ember személyiségfejlődésének sajátosságait bemutatni a veszteségekkel szembesülni saját kompetenciahatárait értelmezni a kiégési szindróma (burnout) tüneteit felismerni és megelőzni önismeretét és mentális érzékenységét fejleszteni segítő viselkedésébe és identitásába a mentálhigiénés és hospice szemléletmódot integrálni

A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 20 óra Csoportbontásban javasoljuk az órák megtartását, ahol a csoport létszáma maximum 15 fő A tantárgy témái Elmélet: A személyiség-lélektan feladatai. A személyiség fogalma, az egyedi ember, az individualitás problematikája a pszichológiában. Személyiségelméletek.

60


II. fejezet

A személyiség alakulása. Szociális magatartásformák elsajátítása és az utánzás, utánzás - empátia - identifikáció, kompetencia motívum és a teljesítménymotiváció, pozitív és negatív önkontrollfunkciók, az énkép kialakulása és funkciója, énkép - szerep - identitás, önértékelés és alkalmazkodás. Az érett személyiség. A fejlődés, mint egész életen át tartó folyamat, a személyiség kontinuitásának problémája, a személyiség konzisztenciájának kérdése. A segítő személyisége. Segítő motivációk, segítő szindróma és segítő identitás, a segítő kompetenciái. A stressz és a stresszre adott pszichológiai reakciók. Stressz és egészség, stressz és betegség, személyiségstílusok, mint a stresszreakciók közvetítői. A burnout szindróma. A stresszel szembeni megküzdési készségek és technikák. Feszültségszabályozás, a coping és az elhárító mechanizmusok. A pszichopatológia és -terápia alapjai. A lelki egészség fogalma és feltételei. Gyakorlat: Énkép. Szerződéskötés: elvárások és félelmek. Ismerkedés: énképszobrok. Identitás: honnan jövök és hova szeretnék eljutni? Segítő és gátló erők. Veszteségeim: saját élmények feldolgozása. Veszteségekhez való viszony megmutatása, rangsorolás, átalakítás. Viszonyom a betegséghez és a halálhoz. Erősségeim: amire építhetek, sikereim: amiből meríthetek. Segítő identitás. Motivációk: miért választottam segítő foglalkozást? A segítségnyújtáshoz való viszony, a segítségnyújtás ambivalenciái, felelősségvállalás a segítő kapcsolatban, empátia, a helyzetek észlelése a segítő kapcsolat különböző aspektusaiból, kompetencia: a segítségnyújtás határai - a saját határaim, kreativitás a segítségnyújtásban. Visszatekintés, összegzés, csoportzárás.

15


Tanatológiai ismeretek Kommunikációs ismeretek

A tantárgyat taníthatja Kiképzett szakember, pszichológus, pszichiáter, mentálhigiénés szakember A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tantermi felszereléseken kívül: írásvetítő, a csoport méretének megfelelő, szabad mozgásteret biztosító, könnyen átrendezhető terem, rajzlapok, színes ceruza-, filctoll- és zsírkrétakészletek, vízfesték. Ajánlott irodalom Andersen, T.: A visszajelző csoport. Bp. 1994. Párbeszéd a párbeszédről. Animula

61


Benedek L.: Játék és pszichoterápia. Bp. 1992. Magyar Pszichiátriai Társaság Csúsz K.: Csoportlélektan . Családsegítés. Mentálhygiéné módszertani füzetek II. A HÍD CsSK, a NEVI, a Caritas Hungarica és a MPT Pszichohygiénés Egyesületének kiadványa, Bp. 1990. Gabnai K.: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek. Bp. 1993. Marczibányi Téri Művelődési Központ Gendlin, E. T.: Életproblémák megoldása önerőből. Bp. 1989. Fókuszolás. Tankönyvk. Kulcsár Zs.: Személyiség - pszichológia . Bp. 1993. Nemzeti Tankönyvk. Mérei F. - Ajkay K. - Dobos E. - Erdélyi I.: A pszichodráma önismereti és terápiás alkalmazása. Bp. 1987. Akad. K. Rudas J.: Delfi örökösei. Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlatok. Bp. 1990. Gondolat Selye J.: Életünk és a stressz. Bp. 1969. Akad. K.

62

II. fejezet

63


6.2. Kommunikációs tréning A tantárgy tanításának célja Kommunikációs alapismeretek nyújtása, a kommunikációs készség fejlesztése, a kommunikatív viselkedés tudatosítása. A tanulók érzékenyítése a kommunikációs partner, a beteg viselkedésének, érzelmi-, indulati-motivációs állapotának, mondanivalójának mélyebb megértésére, az empátia fejlesztésére. Segítségnyújtás a haldoklóval és családtagjaival való kapcsolatfelvétel és -fenntartás területén, az adekvát hospice-szellemiségű segítő magatartás technikáinak kidolgozásában és hiteles alkalmazásában. A tanulók figyelmének az ápoló-beteg kommunikációra, a meggyőző, befolyásoló viselkedésre, mindezek hatására kialakuló elégedettségre, és az ezzel szorosan összefüggő terápiakövető magatartásra való irányítása. Hozzájárulni a résztvevők kommunikációs készségeinek fejlesztéséhez munkájuk valamennyi interakciós színterén. Segíteni a koordinátori munkakörrel együtt járó PR és menedzseri tevékenység, a társadalmi kommunikáció etikus és hatékony kommunikációs bázisának megteremtését. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

64

a kommunikáció alapfogalmait: a kommunikáció szintjei, csatornái, típusai stb. elsajátítani a szóbeli kommunikáció főbb jellemzőit ismertetni, a megértést és elsajátítást zavaró tényezőket és javítási módokat felismerni a nonverbális csatornákat felsorolni és jellemezni a szóbeli és nem szóbeli közlésformák főbb jellemzőit összehasonlítani az empátia jelenségkörét, az aktív meghallgatás fogalmát ismerni és használni a segítő kapcsolat fő beszélgetéstípusait: a tanácsadó-, rosszhír közlő-, problémamegoldó- és rövid támogató beszélgetést ismerni és használni a haldokló emberrel és családtagjaival való kapcsolatfelvétel és fenntartás humánus és etikus módszereit alkalmazni a szorongás, zavart érzelmi állapot jellemzőit felismerni a hiteles, kongruens viselkedés összetevőit felismerni az alapvető problémamegoldó és konfliktus-kezelési illetve szorongás-csökkentő kommunikációs eljárásokat ismertetni és használni a betegre teljes mértékben figyelni, felismerni, megérteni és elfogadni igényeit tudatosan regisztrálni a nonverbális jelzéseket, azok összhangját illetve diszkrepanciáját az interakciós partner verbális kommunikációjával az egyéni, kétszemélyes illetve csoportos döntéshozatali, valamint tárgyalástechnikai eljárásokat ismertetni

II. fejezet

-

az asszertív magatartás jellemzőit, a jellegzetes kommunikációs szerepeket, dominancia és dependencia viszonyokat ismertetni elképzeléseit és érdekeit a team-en belül képviselni interakciói során partneri viszonyt kialakítani, kooperálni, a konfliktusokat feltárni és lehetőség szerint megoldani munkája küldetését, a hospice szellemiségét laikusok és szakemberek előtt egyaránt megfogalmazni és képviselni

A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 20 óra Csoportbontásban javasoljuk az órák megtartását, ahol a csoport létszáma maximum 15 fő A tantárgy témái A kommunikáció alapfogalmai. A kommunikáció szintjei, típusai, a kommunikáció csatornás jellege, verbális és nonverbális csatornák jellemzői, összehasonlítása, kulturális különbségek a verbális és nonverbális csatornák használatában. A verbális és nonverbális kommunikáció különböző formáinak megismerése, gyakorlása. Önismeret és a kommunikáció hatékonysága. A viselkedés kongruenciája és a hitelesség, az ápoló, mint hiteles, kompetens kommunikátor, a meggyőző kommunikáció, a meggyőzés szerepe a segítő munkában, a közlő, kommunikált tartalom és a befogadók sajátosságai a meggyőző kommunikáció hatékonysága szempontjából, érveléstechnikai ismeretek, az asszertivitás, a személyes hatékonyság pszichológiai feltételei. A segítő kapcsolat kommunikációs aspektusai. Érzelmi állapotok, attitűdök kommunikációja, az érzelmi-indulati állapot érzékelése, az empátia jelensége, a segítő kapcsolat és a beszéd: tanácsadó, problémamegoldó, rosszhír közlő, rövid támogató beszélgetés vezetése, a betegség kifejeződése a kommunikációban, a közlések időzítése, a meggyőzés és ráhatás eszközei, módszerei, az ápoló-beteg kapcsolat aszimmetriája, kommunikációs nehézségek az ápoló-beteg kapcsolatban, a feszült érzelmi állapot, a szorongás, a zavart pszichés állapot jelei a verbális kommunikációban, a szorongás jelei a vegetatív kommunikációs csatornán, a szorongást csökkentő terápiás légkör kialakítása, a másikra figyelő, empátiás beszélgetés alaptechnikái. az aktív meghallgatás, érzelmi és problémamegoldó konfliktus-kezelési módok. Nehéz interperszonális helyzetek: harag, agresszió, elutasítás stb. kezelése.

Javasolt óraszám

5

5

5

65


Kommunikáció a csoportban. Együttműködés a csoportban, az egyéni és csoportos döntéshozatal folyamata, csoport-konfliktusok megoldása, kommunikációs szerepek, szerepbeállítások, dominancia- és dependencia viszonyok, tárgyalástechnikai ismeretek, kommunikáció az egészségügyben, tranzakció analízis modell. Összefoglalás, a csoport lezárása

3

2


A haldoklás és a gyász pszichológiája Esetmegbeszélés Hospice ismeretek Szociológia, szociálpolitika Mentálhigiénés ismeretek

A tantárgyat taníthatja Kiképzett szakember, pszichológus, pszichiáter, mentálhigiénés szakember A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tantermi felszereléseken kívül a csoport méretének megfelelő, szabad mozgásteret biztosító, könnyen átrendezhető terem. Videokamera és magnó. Kötelező irodalom Németh Erzsébet: Kommunikáció. Bp. 1998. SOTE Ajánlott irodalom Aronson, E.: A társas lény. Bp. 1978. Közgazdasági és Jogi Kiadó Berne, E.: Emberi játszmák. Bp. 1984. Gondolat Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Bp. 1994. Buda Béla: Empátia, a beleélés lélektana. Ego School Kiadó, Bp., 1993. Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája. Bp. 1993. Gondolat Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek. Bp. 1993. Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp, 1993. Groenman, N. H. – Slevin, O. D’A. – Buckenham, M. A.: Szociológia, szociálpszichológia és magatartástudomány ápolóknak. Budapest, 1966. Semmelweis Kiadó Hall, Edward: Rejtett dimenziók. Bp. 1972. Gondolat 66

II. fejezet

Pease, A. - Garner, A.: Szó - beszéd. Bp. 1990. Park Kiadó Pease, A.: Testbeszéd. Bp. 1992. Park Kiadó Smith, S.: Kommunikáció az ápolásban. Budapest, 1966. Medicina Stewart, I. - Joines, V.: A Ta-Ma. Bevezetés a korszerű tranzakcióanalízisbe. Bp. 1992. Alkohológiai füzetek sorozat, 18. Országos Alkohológiai Intézet. Tringer László: A segítő beszélgetés. Bp. 1994. SOTE

67


6.3. Informatika A tantárgy tanításának célja A tanuló szerezzen jártasságot a számítógép üzembe helyezésében, szerezze meg a működtetéshez szükséges alapismereteket. Jártasságok és készségek kialakítása alkalmazói programokhoz kapcsolódóan (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, diagrammok készítése, prezentációk készítése). A számítógépes hálózatok elméleti alapjainak megismertetése. A gyakorlatban legelterjedtebb kommunikációs hálózatok felépítésének és az erre épülő szolgáltatáscsoportoknak a bemutatása, gyakorlati alkalmazása. Helyi és nagykiterjedésű hálózatok működésének és felhasználásának megismertetése. Információ szervezési alapelvek megismertetése. A hospice működésével kapcsolatosan kialakítható informatikai rendszerrel és a működési információk rendszerbe szervezésével kapcsolatos alapelvek, valamint az egészségügyben alkalmazott informatikai rendszerek és információszervezési módszerekkel kapcsolatos ismeretek. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

-

-

68

az operációs rendszerek használatán keresztül a géppel kommunikációs kapcsolatba lépni a szövegszerkesztés alapelveit, a szöveg formai egységeit elsajátítani, a szövegszerkesztő programok funkcióit és kezelésüket ismerni, valamint a megszerzett ismereteket kombinatív módon felhasználni írásos dokumentumokat előállítani állóképes prezentációkat készíteni táblázatkezelői programok felhasználásával táblázatokat készíteni, adatokat bevinni és feldolgozni statisztikai mutatók segítségével, nyomtatványokat készíteni az adatokat diagrammon ábrázolni a PC-s operációs rendszerek hálózati funkcióit megismerni nagy kiterjedésű számítógépes hálózat szolgáltatásait felhasználva tipikusan az Internetet alapul véve - információkat gyűjteni a hospice-szal kapcsolatos informatikai jellegű feladatokat megoldani (adatok kezelése, adatok védelme, információk rendszerbe szervezése, információ áramlás megszervezése stb.), ezek komplex jellegét és optimális rendszerbe szervezésük fontosságát megérteni a hospice informatikai rendszerének megtervezésében és kialakításában részt venni, ezen informatikai rendszert működtetni

II. fejezet

A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 5 óra (+gyakorlat 30 óra) A tantárgy témái Személyi számítógépek (PC-k) és perifériák alapvető felépítése. Főbb önálló funkcionális egységek: alaplap, processzorok, memóriák, háttértárak típusai, kiegészítő elemek- perifériák: billentyűzet, egér, szkenner, monitorok, nyomtatók, speciális perifériák: optikai háttértárak, tipikus konfigurációk, a használhatóság megítélése és a kiválasztás szempontjai, személyi számítógépek és perifériák üzembe helyezése, munkavédelmi és balesetelhárítási előírások. Rendszerprogramok, segédprogramok, alkalmazói programok. A program fogalma, az operációs rendszerről általában: fogalma, funkciói és jellemzői, a Windows jellemzői, alapelemek a Windowsban, a programkezelő és a súgó használata, a File-kezelő használata, meghajtók, alkönyvtárak, állományok kezelése, lemezek felformázása, állományok másolása, törlése, átnevezése, teljes lemez másolása, a Windows beállítási lehetőségei: fontok, nyomtatók telepítése, a felhasználói környezet jellemzőinek beállítása. Egy lokális hálózat operációs rendszerének alapfokú ismerete: be- és kijelentkezés, hálózati erőforrások használata: nyomtatás és fájlszerviz, jogok a hálózaton. Számítógépes vírusok. A számítógépes vírus fogalma, alapvető működésük, felismerésük módjai, a vírusok irtására szolgáló módszerek és szoftverek, állandó vírusfelügyelet, hálózatok vírusvédelme. Szövegszerkesztés. A szövegszerkesztőkről általában. Szövegszerkesztési alapfogalmak. Különbségek az írógépes és a szövegszerkesztőn alapuló munkában. A szövegszerkesztő program indítása, részei. Oldalbeállítás, alapvető gépelési és javítási szabályok, lehetőségek. Szöveg mentése, betöltése, nyomtatása, kijelölések egérrel és billentyűzettel, a vágólap használata, betűk formázása, betűtípus, betűméret és egyéb betűjellemzők kiválasztása, helyesírás ellenőrzés, elválasztás, szinonima szótár, automatikus javítási mechanizmus, szövegrészek keresése és cseréje, szimbólumok, különleges karakterek beszúrása, bekezdésformák, igazítások és egyéb bekezdés-jellemzők meghatározása, sorköz beállítás, felsorolás, számozás, szegélyek. Hatékony munka a szövegszerkesztővel: oldalszámozás, lábjegyzetek, szövegrészek rendezése, kép beillesztése és a hozzá kapcsolódó műveletek, keretek, tabulátorok, táblázatok, szakaszok, élőfej és élőláb készítése, több hasábos szöveg készítése, stílusok, alkalmazási területeik és a hozzájuk kapcsolódó műveletek, tartalomjegyzék készítése, körlevelek készítése, a szövegszerkesztő működésének beállítása.

Javasolt óraszám

1 (+1)

1 (+2)

(+1)

(+10)

69


Táblázatkezelés. Alapfogalmak: munkafüzet, munkalap, a tartomány, sor, oszlop, cella, cellák azonosítása, abszolút cellahivatkozások, adattípusok: állandók (szám, szöveg, dátum, idő), egyszerű matematikai képletek, adatbevitel a cellákba, a cellák tartalmának javítása, szerkesztése, a táblázatok szerkesztése: cellák, tartományok mozgatása, másolása, cellák, sorok és oszlopok beszúrása, törlése, kijelölés módjai. Számolás a táblázat adataival, egyszerű matematikai képletek használata, diagrammok készítése, a diagrammok típusai, diagrammok szerkesztése, módosítása, formázása, diagrammok beillesztése szöveges dokumentumba. Állóképes bemutató (prezentáció) készítése. Vizuális információhordozók készítésének alapjai, a vizuális közlés formanyelve, a táblázatok és diagrammok alkalmazása, képkompozíciók, a képelemek elrendezése, a képek szöveges információi, állóképes bemutató készítés számítógéppel. Közcélú és nyilvános hálózatok. Az Internet története, működési alapelvei, internet szolgáltatások áttekintése, az elektronikus levelezés alapelvei, a címzés, levelek készítése, küldése, továbbítása, a levelek rendszerezése, kartotékok készítése, kezelése, csatolt küldemény kezelése. World Wide Web. Egy böngésző program alapfokú kezelésének elsajátítása, beállítások, böngészés, adatkérés ismert címről. A keresőgépek és használatuk, egyéb internet szolgáltatások. Informatikai ismeretek a hospice-ban. Egészségügyben működő informatikai rendszerekkel szembeni speciális szempontok (pl.: személyes egészségügyi adatok védelme, egészségügyi adatok kezelésének szabályai, ebből eredően speciális információszervezési és dokumentációs szempontok, TB felé való jelentési és nyilvántartási kötelezettség stb.) Egészségügyi informatikai rendszerek főbb elemei: adatgyűjtés, adattárolás, kommunikáció, adatok feldolgozása és információkká konvertálása, adatok elemzése, döntéstámogatás, képzés. Egészségügyi informatikai rendszer fontosabb funkcionális alrendszerei: betegregisztrációs és előjegyzési rendszer, klinikai statisztikai rendszer, pénzügyi-, gazdasági menedzsment rendszer, minőségbiztosítási alrendszer (a tényleges kimenetek összevetés az előre meghatározott standardokkal), erőforrás nyilvántartási és menedzselési alrendszer, orvosi és ápolási alrendszer (dekurzusok, leletek hálózatra vitele és elérhetősége), betegregisztrációs és előjegyzési informatikai alrendszer a krónikus ellátási formákban és a hospice-ban, klinikai statisztikai informatikai alrendszer a krónikus ellátási formákban és a hospice-ban, pénzügyi-, gazdasági menedzsment informatikai alrendszer a krónikus ellátási formákban és a hospice-ban, minőségbiztosítási informatikai alrendszer a krónikus ellátási formákban és a hospice-ban, erőforrás nyilvántartási és menedzselési informatikai alrendszer a krónikus ellátási formákban és a hospice-ban, orvosi és ápolási informatikai alrendszer a krónikus ellátási formákban és a hospice-ban, személyes adatok védelme a hospice informatikai és dokumentációs rendszerében.

70

1 (+5)

1 (+2)

1 (+4)

(+5)

II. fejezet


Hospice ismeretek Társadalomtudományi ismeretek Egészségügyi menedzseri ismeretek Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek

A tantárgy értékelésének módja Gyakorlati számonkérés A tantárgyat taníthatja Informatikus A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel és számítógéppel Kötelező irodalom Bártfai P.: Hogyan kezdjem. BBS BT, Budapest, 2000. Bártfai P.: Hogyan használjam. BBS BT, Budapest, 2000. Kishalminé Bana Anna: Hospice nyilvántartási rendszerek. Bp. 1998. SOTE

71


7. MÓDSZERTANI KONZULTÁCIÓK, SZEMINÁRIUMOK A tantárgy tanításának célja A képzés során elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek integrációja egy speciális - modellszerű - terep-feladat (projekt) kidolgozása segítségével. A modellként kiválasztott témán (transzferálható projekten) keresztül tanulják meg a résztvevők azt, hogyan lehet szélesebb kontextusban, többszempontúan megközelíteni az adott témát, sajátos módszereket kidolgozni, önállóan újat alkotni. A projekt alapja a szakirodalom ismerete, feldolgozása és önálló terepmunka végzése. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

-

egy olyan hospice-témát kidolgozni a terepen, amelynek megvalósítása pozitív változást hoz létre a reális szükségleteket megcélozni a témát nem individuálisan, hanem mikro- vagy makroközösségi szinten megközelíteni csoportosan projektet készíteni a projektkészítő munka menetét betartani: a kiválasztott terület illetve probléma meghatározása, helyzetfelmérés, a változásra irányuló lépések megtervezése (munkamegosztás a csoporttagok között), az akciók értékelése stb. a feldolgozott téma folyamatszerűségével, szakmaiságával, személyességével, dokumentáltságával tisztában lenni a konzulens útmutatásai alapján önállóan kutatást folytatni a konzulens tanácsai alapján szükség szerint a projektet kiegészíteni, módosítani a munka végzésében az alapvégzettségből eredő kompetenciát betartani

A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 15 óra Csoportbontásban javasoljuk az órák megtartását, ahol a csoport létszáma maximum 15 fő. A tantárgy témái Az alábbi javasolt témák közül az egyik kidolgozása: 1. házi hospice szakápolás megtervezése egy községben vagy kerületben 2. laikus önsegítő csoportok bevonása a hospice gondozásba 3. hospice palliatív részleg létrehozása kórházi körülmények között 4. hospice mobil team létrehozása kórházban 5. hospice nappali szanatórium létrehozása 72

Javasolt óraszám

15

II. fejezet

6.

a halál-haldoklás kérdéseivel kapcsolatos szemléletváltás elősegítése egy kisvárosban 7. gimnáziumi tanulók, egészségügyi szakközépiskolások haláltudatának felmérése 8. súlyos betegeket ápoló családtagok segítésének megszervezése 9. gyászolók segítésének megszervezése 10. új betegnyilvántartás, dokumentáció kidolgozása 11. a burnout megelőzésének lehetőségei egy hospice intézmény dolgozóinak körében 12. egyházi, karitatív szervezetek bevonása a hospice munkába stb. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal -


A tantárgyat taníthatja Hospice gyakorlattal rendelkező felsőfokú végzettségű szakember A tantárgy tanításának tárgyi feltételei A hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel.

73


8. SZAKMAI GYAKORLAT A tantárgy tanításának célja Az elméleti képzés során elsajátított klinikai, ápolási, tanatológiai, társadalomtudományi, egészségügyi menedzseri és kommunikációs, mentálhigiénés ismeretek alkalmazása a hospice gyakorlat során. A tanuló problémamegoldó, szervező képességeinek fejlesztése és megfelelő gyakorlottsági szint elérése a hospice szakápolási és koordinátori feladatok végzésében. A tantárgy követelményei A tanuló legyen képes: -

74

elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazására részt venni a betegek felvételében környezettanulmányt végezni ápolási anamnézist készíteni ápolási diagnózist meghatározni rövid és hosszú távú ápolási tervet készíteni szakszerűen elvégezni, szervezni, ellenőrizni az ápolási feladatokat szakszerűen megfigyelni a beteget felismerni a terminális stádiumban levő betegek szomatikus és pszichés tüneteit szupportív terápiát végezni a hospice gondozásban alkalmazott palliatív terápia módszereit alkalmazni elvégezni a súlyosan beteg ember ápolását orvosi utasításra elvégezni a betegek fájdalomcsillapítását, gyógyszerelését részt venni a terminális állapotban levő betegek palliatív terápiájával kapcsolatos szakápolási feladatokban az orvos és a gyógytornász útmutatásai alapján mozgásterápiában közreműködni részt venni a haldokló beteg és családja pszichés gondozásában használni az egészségügyben alkalmazott szakmai terminológiát elvégezni a kegyeletnek megfelelően a halott ellátását szakszerűen dokumentálni ápolási tevékenységét meghatározni a hospice helyét az egészségügyi rendszerben rendszerezni a hospice szervezeti formáit, ezek kapcsolódását bemutatni bemutatni a minőségbiztosítás lényegét alkalmazni a segítő munkakörhöz szükséges etikai tételeket, ismerni és betartani a betegek jogait elősegíteni a haldokló betegek lelki szükségleteinek kielégítését nyilvántartani, összehangolni a gondozócsoport(ok) munkáját felvilágosító, népszerűsítő tevékenységet végezni a hospice munkával kapcsolatban használni a számítógépes nyilvántartási rendszereket és az alapvető szövegszerkesztő programokat

II. fejezet

-

részt venni hospice szervezet, nonprofit szervezet megtervezésében, létrehozásában, működtetésében ellátni a menedzseri és koordinációs feladatokat elősegíteni a beteg családi, szociális kapcsolatainak megtartását, javítását támogatni a családot és a hozzátartozókat - amennyiben igénylik - a beteg halála után a gyász időszakában felismerni a kiégési szindróma tüneteit a betegek felvételében, az ápolási anamnézis elkészítésében részt venni, ápolási diagnózist rögzíteni rövid- és hosszú távú ápolási tervet készíteni és az elvégzett feladatokat ellenőrizni általános ápolási feladatokat végezni a terminális stádiumban levő betegek szomatikus és pszichés szükségleteit értelmezni a terminális állapotban levő betegek palliatív terápiájával kapcsolatos szakápolási feladatokat elvégezni ismerni a modern fájdalomcsillapítás módszereit, orvosi utasításra elvégezni a betegek fájdalomcsillapítását, gyógyszerelését az orvos és a gyógytornász útmutatásai alapján mozgásterápiában közreműködni szakszerűen megfigyelni a betegeket (szorongás, tagadás, agresszivitás, magányosság), a betegek igényei és szükségletei szerint részt venni pszichés és mentálhigiénés gondozásukban a haldokló emberrel és családtagjaival való kapcsolatfelvétel valamint kapcsolattartás humánus és etikus módszereit alkalmazni a veszteségekkel, a saját és a mások halálának tudatával szembesülni és ezáltal a betegekkel a nehéz kérdésekről is nyíltabban kommunikálni a kiégési szindróma tüneteit felismerni, lehetőség szerint megelőzni a beteg spirituális szükségleteinek kielégítését elősegíteni a kegyeletnek megfelelő halottellátást végezni a családot a gyász időszakában támogatni

A tantárgy tananyagtartalma Óraszám: 470 óra A gyakorlat helye, témái óraszám Informatika (részletes leírása a 6.3. Informatika címszónál) 30 Onkológiai osztály (onko-radiológiai, kemoterápiás, sebészeti stb.) 80 Gyermek onkológiai vagy hospice osztály, részleg 40 Geriátriai osztály vagy idősek otthona 80 Palliatív terápiás ismeretek, ápolási, szakápolási feladatok 40 Hospice osztály, részleg felépítése, működése, betegfelvétel, nyilvántar40 tás, ápolási dokumentáció, ápolási, szakápolási feladatok Hospice osztály, részleg: pszichés, gondozás, kommunikáció, család 40 Hospice osztály, részleg: koordinációs, menedzseri feladatok 40 Hospice házi gondozás – otthoni ápolás 80

75


A terminális állapotban levő daganatos betegek palliatív terápiájával kapcsolatos szakápolási feladatok: hányás, hányinger csillapítása, székrekedés, hasmenés megszüntetése, szájápolás, nehézlégzés oldása, oxigén-ellátás, inkontinencia kezelése, decubitus megelőzése illetve kezelése, sztómaterápia, szondákkal, katéterekkel kapcsolatos szakápolási feladatok, orvosi utasításra az intravénás folyadék- és elektrolit-pótláshoz, parenterális gyógyszer beadáshoz kapcsolódó szakápolási feladatok. A terminális állapotban levő daganatos betegek fájdalomcsillapítása, gyógyszerelése, a betegek pszichés és mentálhigiénés gondozása, a gyászmunka segítése, kapcsolattartás, kommunikáció a betegekkel és a családtagokkal. Szervezési és koordinációs feladatok, a hospice palliatív részleg és a házigondozás eltérő speciális szakápolási és koordinációs feladatai, non-profit menedzseri feladatok a hospice különböző szervezeti formáiban. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal -

Onkológiai ismeretek Gerontológiai ismeretek Palliatív terápia Tanatológiai ismeretek Hospice ismeretek Társadalomtudományi ismeretek Egészségügyi menedzseri ismeretek Mentálhigiénés és kommunikációs ismeretek

A gyakorlatot vezetheti A szakterületnek megfelelő szakorvos, szakorvos jelölt, hospice szakápoló és koordinátor, hospice gyakorlattal rendelkező felsőfokú végzettségű szakember A tantárgy tanításának tárgyi feltételei Felszerelt, működő: -

76

geriátriai osztály vagy idősek otthona onkológiai osztály (felnőtt, gyerek) hospice osztály, részleg hospice házi gondozási – otthonápolási részleg

III. fejezet

MELLÉKLETEK


78

III. fejezet

1. számú melléklet

GYAKORLATI IGAZOLÁS a hospice szakápoló és koordinátor képzéséhez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt szakmai vizsgára bocsátható)

Név: …………………………………………………………………………………………

Munkahely: ………………………………………………………..……………………….. A gyakorlat témája

időtartama

helye (intézmény) időpontja (tól-ig)

igazolása aláírás - bélyegző

Onkológiai osztály 2 hét (onko-radiológiai, kemoterápiás, se(80 óra) bészeti stb.) Gyermek onkológiai 1 hét vagy hospice osztály, részleg (40 óra) Geriátriai osztály 2 hét vagy idősek otthona (80 óra)

Palliatív terápiás ismeretek

1 hét (40 óra)

Hospice osztály, 1 hét részleg felépítése, betegfelvétel, dokumentáció, ápolási (40 óra) feladatok Hospice osztály, 1 hét részleg: pszichés, gondozás, kommu(40 óra) nikáció, család

79


A gyakorlat témája

időtartama

Hospice osztály, 1 hét részleg: koordinációs, menedzseri (40 óra) feladatok Hospice házi gon2 hét dozás – otthoni ápolás (80 óra)

80

helye (intézmény) időpontja (tól-ig)

igazolása aláírás - bélyegző

III. fejezet

2. számú melléklet

A SZAKMAI VIZSGA SZÓBELI TÉMAKÖREI Szóbeli vizsgán a vizsgázók az alábbi tanulmányi területek (modulok) témaköreiből kiadott vizsgakérdések alapján vizsgáznak. Tanulmányi területek (modulok): -

Klinikai ismeretek

-

Tanatológiai ismeretek

-

Hospice ismeretek

-

Egészségügyi menedzseri ismeretek

A szóbeli vizsga tanulmányi területeinek (moduloknak) a témakörei: 1. Klinikai ismeretek -

Terminális stádiumban levő betegek szomatikus tünetei.

-

Terminális stádiumban levő betegek pszichés tünetei.

-

Patológiás folyamatok időskorban.

-

Palliatív kezelések.

-

A daganatok műtéti kezelésének következményei, azok ellátása.

-

Gyógyszeres daganatterápia (kemoterápia) mellékhatásai, következményei és azok ellátása.

-

Sugárterápia mellékhatásai, következményei és azok ellátása.

-

Gyógyszeres fájdalomcsillapítás, a gyógyszerek mellékhatásai.

-

A fájdalomcsillapítás nem gyógyszeres módjai.

-

A palliatív terápia során alkalmazott gyógyszerek jellemzői, hatásai, mellékhatásai.

-

Sztómás betegek sebellátása és kezelése.

-

Protézisek alkalmazása.

-

Hányáscsillapítás és az egyéb gastroenterális tünetek csökkentése.

-

Táplálkozás, táplálás, folyadékpótlás.

-

Mozgásterápia.

2. Tanatológiai ismeretek -

A halállal kapcsolatos attitűdök és ezek változásai a történelem folyamán.

-

A világvallások halál- és túlvilágképe.

-

A halálfélelem összetevői. 81


-

Orvosszerep, betegszerep, különös tekintettel a gyógyíthatatlan betegek kezelésére.

-

A haldoklás pszichológiai stádiumai.

-

A halálközeli élmények elemei, a jelenség magyarázatai.

-

A gyász pszichológiai folyamatai.

-

A komplikált gyász jellemzői.

-

A haldokló betegek pszichés támogatása a beteg haldoklásának időszakában.

-

Hozzátartozók pszichés támogatása.

-

A gyászolók gondozása.

-

A gyermekek halálképe; a haldokló és a gyászoló gyermek.

-

A gyermek gyászának sajátosságai.

-

A gyermekek haldoklásának pszichológiai jellemzői.

-

A segítő foglalkozás motivációi, nehézségei.

-

Segítő szindróma, kiégés.

-

A kiégés megelőzésének mentálhigiénés módszerei.

3. Hospice ismeretek

82

-

A hospice fogalma, szellemisége.

-

A hospice és a palliatív gondozás összehasonlítása.

-

Életminőség és emberi méltóság.

-

A gyógyító, a palliatív és a terminális stratégia lényege.

-

A hospice-team összetétele, a teamtagok speciális feladatai.

-

A laikus önkéntesek szerepe.

-

Szervezési és koordinációs feladatok a hospice-ban.

-

A hospice szervezeti formái, ezek kapcsolódása.

-

A hospice munka lehetőségei a házi szakápolásban.

-

A hospice munka lehetőségei az idősgondozásban.

-

A hospice munka lehetőségei a kórházi osztályon.

-

A hospice gondozással foglalkozó nemzetközi és magyar állásfoglalások.

-

A beteg autonómiájának elve; a tájékoztatáson alapuló beleegyezés és a kezelés visszautasításának joga.

-

Terminális állapotú betegek ellátásának etikai kérdései.

-

Az eutanázia és a hospice gondozás különbségei.

III. fejezet

4. Egészségügyi menedzseri ismeretek -

Egészségügyi szolgáltatások jellemzői.

-

Általános társadalombiztosítási ismeretek.

-

Általános vezetési ismeretek.

-

A nonprofit szervezetek jellemzői.

-

Nonprofit szervezetek szabályozása és gazdálkodása.

-

Az önkormányzatok szociális tevékenysége.

-

Nonprofit finanszírozás (források és felhasználás).

-

A hospice helye az egészségügyi rendszerben.

-

Menedzsment módszerek és struktúra; kockázatok, kockázatkezelés.

-

Minőség, minőségbiztosítás, sztenderdek jelentősége.

-

Nyilvántartási rendszerek a hospice-ban.

-

Pályázatírás és menedzselés.

-

PR-tevékenység a hospice-ban.

-

Statisztikai adatszolgáltatások a hospice-ban.

-

Koordinációs tevékenység a hospice-ban.

83


84

szakképesítés helyi oktatási programja

Recommend Documents