Helyi Nevelési Programja

Miskolci Diósgyőri Óvoda, a Miskolci Diósgyőri Óvoda Bulgárföldi Tagóvodája, a Miskolci Diósgyőri Óvoda Stadion Sport Tagóvodája valamint a Miskolci Diósgyőri Óvoda Lorántffy Zsuzsanna Tagóvodája

Helyi Nevelési Programja

2013.

Tartalomjegyzék I. Általános rész

3.old

II. Bevezető rész

4.old

III. Az óvoda helyi nevelés értékei,céljai,alapelvei

4.old

IV. Gyermekvédelem

6.old

V. Szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái

6.old

VI. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

6.old

A Diósgyőri Óvoda Csemeték

7.old

Hel yi Ped a g ó g ia i P ro g r a mja

Bulgárföldi Tagóvoda Gyermekvilág

35.old

Hel yi Ped a g ó g ia i P ro g r a mja

Stadion Sport Tagóvoda Mozgásműveltség fejlesztő

54.old

Hel yi Ped a g ó g ia i P ro g r a mja

Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda Harmónikus személyiségfejlesztés egészséges környezetben

66.old

Hel yi Ped a g ó g ia i P ro g r a mja

Legitimáció

92.old

Helyi Óvodai Integrációs Program

93.old

2

I. Általános rész A Miskolc Árpád u. 4/a sz. alatt lévő Miskolci Diósgyőri Óvodához integrálták a Bulgárföldi Tagóvodát, a Stadion Sport Tagóvodát és a Lorántffy Zsuzsanna Tagóvodát. A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8 § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdései, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet szerinti tartalommal az Alapító Okiratot adja ki. Intézmények bemutatása Az óvoda hivatalos neve és címe: Miskolci Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc, Árpád u. 4/a Alapítás éve: 1973. Tagóvodái: Miskolci Diósgyőri Óvoda Stadion Sport Tagóvodája Miskolc Stadion u. 47/a Alapítás éve: 1975. Miskolci Diósgyőri Óvoda Lorántffy Zsuzsanna Tagóvodája Miskolc Lorántffy Zs. út 28. Alapítás éve: 1976. Miskolci Diósgyőri Óvoda Bulgárföldi Tagóvodája Miskolc, Fazola H. u 4 Alapítás éve: 1969. Az intézmény felügyeleti szerve: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Engedélyezett férőhely: Miskolci Diósgyőri Óvoda: Miskolci Diósgyőri Óvoda Stadion Sport Tagóvodája: Miskolci Diósgyőri Óvoda Lorántffy Zsuzsanna Tagóvodája: Miskolci Diósgyőri Óvoda Bulgárföldi Tagóvodája:

150 fő 100 fő 90 fő 75 fő

Az intézmény alaptevékenysége:  Az óvodai nevelőmunka a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelkezés 6 § meghatározása alapján készült. Az óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott alap- és irányelvek szerint.  Az óvodai nevelés a törvényben előírtak szerint a tankötelezettség évéig tart.  Biztosítja a cigány kisebbségi nevelést magyar nyelven.  Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása: a.) integráltan fejleszthető beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermeke ellátása.  b.) integráltan fejleszthető a megismerő funkció vagy a viselkedés rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása.  Szervezett intézményi étkeztetés.

3

Alaptevékenységet kiegészítően végezhető tevékenységek:  Óvodarendszeren kívüli oktatás  Helyiségek, eszközök bérbeadása  Tanfolyamok szervezése Az intézmény gazdálkodási jogköre: Önállóan működő költségvetési szerv. A szerv pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Miskolci Közintézmény-működtető Központ (3525 Miskolc, Városház tér 13., törzskönyvi nyilvántartási szám: 802529) látja el, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, a közöttük létrejött együttműködési megállapodás alapján.

II. Bevezető rész Az óvodák Helyi Pedagógiai Programja az új irányelveket meghatározó módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját figyelembe véve, a hazai közoktatást megújító törekvésekhez igazodva készült. Elvünk, hogy az eddig elért eredményeket megőrizzük, és olyan innovatív törekvéseket keresünk, melyek a gyermeki személyiség tiszteletben tartását, sokoldalú fejlesztését tartja szem előtt, a gyermekek fejlettségi szintjének, a környezet sajátosságainak, a szülők elvárásainak figyelembevételével. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák egyenrangú partnerként kiegészítő segítő szerepet vállalnak. E feladatkör része a hátrányos helyzetű gyermekek /2H,3H/ speciális foglalkoztatása. Az óvodapedagógusok és a család feladata, hogy megtalálják azt az utat, amelyben a gyermek elindulva érzelmeivel, érzékeivel megismeri a világot, amelyben él, amelyben fel kell nőnie. Izgalmas feladat, csodálatos élmény nyomon kísérni az értelem kibontakozását, az érzelmek megnyilvánulását, az emberi tulajdonságok kialakulását felfedezni a gyermekben napról napra. Az egészséges személyiség kialakulásához harmonikus, élményekben gazdag gyermekkor szükséges. Ehhez szeretnénk saját lehetőségeinket számba véve hozzájárulni úgy, hogy a felnövekvő emberpalántáknak megtanítsuk, hogy az élet boldogsága a napok örömeiből tevődik össze. A 3-7 éves életszakasz az egész személyiség fejlődésében meghatározó jelentőségű. A gyermek sok mindenre kíváncsi, kérdéseire választ vár a felnőttektől, s nem lehet közömbös számunkra, hogy ezekre a kérdésekre milyen választ kap, hogyan ismerkedik meg az őt körülvevő környezetével. Ebben rejlik az óvodapedagógus feladata, hogy megvalósíthassa az Óvodai Helyi Pedagógiai Programja alapján a különböző pedagógiai törekvéseket, pedagógiai nézeteket, és széleskörű módszertani szabadságának érvényesítését, megkötéseket csak a gyermek érdekében alkalmazva. Célkitűzéseink elősegítik a jövő generációjának egészségesebb, boldogabb életét, melyet programunk határoz meg.

III. Az óvoda helyi nevelés értékei, céljai,alapelvei Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. Az óvodák a nagyváros különböző szocializációjú környeztében helyezkednek el, struktúrájuk, miliőjük eltérő. Pedagógiai arculat kialakítását az óvodák egységes pedagógiai alapelvek szerinti működése biztosítja, az alábbiak szerint:

4

      

A gyermeki személyiség elfogadása, szeretet, bizalom, tisztelet, megbecsülés harmonikus egységében. A nevelésnek a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásával, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés elvének biztosításával. A gyermeket –mint fejlődő személyiséget- gondoskodás, különleges védelem illeti meg. Az óvodai nevelés pedagógiai módszereinek az egyéni készségek kibontakozását kell szolgálnia, az alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermeki személyiséghez kell igazodnia. Az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése. A befogadó nevelés pedagógiai elvrendszerének érvényesítése. Alapmódszer:a tapasztalati tanulás.

Az alapelvek érvényesítése érdekében, a nevelés tartalmazza:              

A gyermeki szükséglet kielégítését, mentális, szociális biztonság életkor szerinti biztosítását, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása. Sokszínű, életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységet. A szabad játék lehetőségét A gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítését. A környezettudatos magatartás megalapozását Erdei óvoda működtetését Oktató központ létrehozását halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése óvo-védő ellátó gondozó funkció, az egészség megőrzése érdekében vézett prevenció esélyteremtő befogadó pedagógia alkalmazása A multikultúrális és interkultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Különböző pedagógiai törekvéseket, innovatív fejlesztéseket, teret adva ezzel a pedagógusok módszertani szabadságának. Az óvoda-család kapcsolatban teret kapnak a szemlélet formálás direkt módszerei is. az iskolai tanulási képességeket megalapozó fejlesztés,tapasztalati tanulás módszereivel.

Az óvodák minden dolgozója modell értékű személyiség mutatókkal, összehangolt munkával teremti meg az inkluzív nevelés feltételeit. Az Alapprogrammal összhangban lévő „programegységek” szakmai önállóságot, nevelési sokszínűséget, a társadalmi és a helyi elvárásoknak való teljes megfelelőséget biztosítanak. A gyermek, mint személyiség fejlődését, genetikai hatások, az érés sajátos törvényszerűségei, valamint spontán és tervszerű környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvodáskor a gyermeki fejlődés legszenzitívebb szakasza. Törekvésünk, hogy a játék elsődlegességét biztosító, támogató környezetben a gyermekek befogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé váljanak.

5

Személyiségében, képességmutatóiban –önmagához képest- minél teljesebben fejlődő gyermekek nevelésére törekszünk. Befogadó, gyermekközpontú óvodai neveléssel célunk, hogy a különbözőségeket természetesen fogadó, koruknak megfelelő mértékben empatikus, szolidáris gyermekeket neveljünk.

IV. Gyermekvédelem Óvodáinkban kiemelt fontosságú a gyermekvédelmi tevékenység. A hátrányos, és veszélyeztetett helyzetű gyermekek a szociálisan súlyos terhek között élő családok száma évről évre emelkedik. A gyermekvédelmi felelős a gyermek és ifjúságvédelem alapellátási feladatainak koordinátora az intézményekben. Személyüket az óvodavezető választja ki, munkájukat összehangolja. A felelősök a gyermekorvosok, szociális szakemberek, védőnők javaslataira segítségére támaszkodva, velük együttműködve végzik munkájukat. A gyermekvédelmi felelős kommunikációja, kontaktusteremtő képessége, pozitív személyiségmutatói alapvetően fontosak. Fő feladata: A prevenció, direkt és indirekt segítségnyújtás. A gyermekvédelmi munka további feladatai: Az óvodapedagógusok feltáró, feltérképező tevékenysége, családlátogatások, környezettanulmányok végzése, naprakész gyermekvédelmi nyilvántartás, és dokumentáció vezetése. Speciális szükségletű gyermekek kiszűrése. A gyermekvédelmi felelős, és a pedagógusok közösen tárják fel a családok életviteli szükségleteit. Magatartási problémák okainak feltárása, kezelése. Étkezési támogatás igénylésének feltérképezése Pedagógiai, pszichológiai tárgyú ismeret terjesztése a szülők körében. Esélyegyenlőségi terv készítése, ami (HH, HHH, SNI) esetekben. Befogadó környezet teremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás.

V. Szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái       

szülői megbeszélések fogadóórák szervezett óvodaszintű pedagógiai tartalmú rendezvények csoportok nyílt napjai csoportok ünnepi rendezvényei szülői képviselet részére szervezett megbeszélések a szülők igénye szerinti eseti megbeszélések

VI. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek      

óvó-védő funkció biztosítása a prevenció egészségvédelmi elvei egészségkárosodásból fakadó másság elfogadásának alapelvei az egészségtudatos magatartásra nevelés alapelvei környezettudatos magatartásra nevelés alapelvei a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben élők esélyegyenlőségét biztosító alapelvek

6

A MISKOLCI DIÓSGYŐRI ÓVODA CSEMETÉK Helyi Pedagógiai Programja

Adaptáció: a budapesti Mályva Integráló-Differenciáló Program alapján Készítette: Miskolci Diósgyőri Óvoda nevelőtestülete

7

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETŐ

9.

Helyzetelemzés

10.

A Helyi Óvodai Pedagógiai Program alapjai Filozófiai, pszichológiai, pedagógiai alapok A nevelés célrendszere

12.

II. DIÓSGYŐRI ÓVODA HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK JELLEMZŐI Óvodakép

14.

Gyermekkép

14.

Pedagógusmodell

14.

Koncepcionális alapelemek

15.

Az óvodai tevékenységeket integráló-differenciáló nevelési rendszer

17.

III. A NEVELÉSI FOLYAMAT DOKUMENTÁLÁSÁNAK MÓDJA

29.

A pedagógiai munka ellenőrzési, értékelési koncepciója

29

Óvodánk ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere

29.

IV.AZ ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

31.

Tárgyi feltételek

32.

Az óvoda működési rendje, az életrend megszervezése Az óvoda kapcsolatrendszere

32.

8

„Én én vagyok magamnak, s néked én te vagyok, s te én vagy magadnak, két külön hatalom, s ketten mi vagyunk, de csak ha vállalom.” (Radnóti Miklós: Kis nyelvtan) I. Bevezető A Diósgyőri Óvoda Helyi Óvodai Nevelési Programja a Mályva Integráló-Differenciáló Óvodai Program filozófiai, pszichológiai, pedagógiai alapelveit valló, e program egészét részadaptációs anyagként feldolgozó nevelési program. Az óvoda nevelőközössége több mint két évtizede ismerkedett meg a Mályva Óvoda Alkotóközösségének munkájával, annak elméleti és gyakorlati újszerűségével. A nevelőtestület több éves fejlesztő-, szervezőmunkával elsajátította és a napi gyakorlatba építette azokat a koncepcionális alapelveket, amelyek elméleti és gyakorlati alappillérei a Mályva Integráló-Differenciáló Programnak. Legfontosabb célunk a játék szerepének, időtartamának, terének, eszközeinek, bővítése, növelése. Folyamatos feladatunk a gyermekek egyénenkénti megismerése, fejlődésük nyomon követése, elősegítése, személyiségük kibontakoztatása. Nevelési gyakorlatunk során kikristályosodtak mindazok a szervezeti keretek és formák, melyek a játék a gyermekek minden tevékenységét játékból indítjuk s oda is térünk vissza, miközben elvégezzük a soronkövetkező gondozási teendőket, s kiküszöböljük a fölösleges várakozási időt. A csoportok kialakításakor szorgalmazzuk a családias jelleg, illetve az osztatlan csoportok létrejöttét, de teret biztosítunk másfajta szülői igényeknek is. Pedagógiánkban jelen van a tevékenységek és foglalkozási tárgyak koncentrációja, s hatékonyan valósul meg a kötetlen foglalkozások tartalmi integrációja, úgy hogy egy-egy tantárgy-pedagógia kiemelt szerepe kerül előtérbe. A gyakorlat tapasztalatai alapján az adott társadalmi környezetből érkező gyermekek szükségleteit, az infrastrukturális lehetőségeket és szolgáltatási feladatokat figyelembe véve, az óvoda speciális foglalkoztatásait is beépítve készült el helyi programunk. Az elkészült dokumentáció nevelési alapelvek rendszerezésével, irányelvek jelölésével, szabályozással kívánja segíteni az óvodapedagógusok munkáját.

9

Helyzetelemzés A Diósgyőri Óvoda 1973-ban épült Miskolcon a diósgyőri lakótelep első óvodájaként. Intézményünkben jelen vannak mind a szélsőséges, szociálisan halmozottan hátrányos körülmények között élő gyermekek, de megtalálhatók a társadalmilag stabil helyzetben lévő, jól szituált családok gyermekei is. Programunk kidolgozása során a jelenlévő társadalmi különbözőség igényeit, elvárásait vettük figyelembe és alakítottuk ki programunkat. Óvodánk a diósgyőri lakótelep két házsora között helyezkedik el. A rendszerváltást követően az addig kétkeresős családokat egyfelől elszegényedő, másfelől hirtelen meggazdagodó családok váltották el. Az előbbiek esetében a gondozás, a nyugodt biztonságos feltételek megléte, az utóbbiaknál a szocializáció erősítése a kiemelt feladatunk. Az Alapító Okiratunkban rögzített alaptevékenységek összhangban állnak a nevelőtestülettel közösen készített, szükségletekre épülő Csemeték Helyi Óvodai Nevelési Programunkkal, ami alapja személyiségfejlesztő munkánknak, tartalmazza humanista nevelésfilozófiánkat és gyermekközpontú. Óvodánk, mely 8 csoporttal működik, szakmailag önálló, felvállalja a családi nevelés kiegészítését, segíti a gyermekek sokszínű személyiséggé érlelését, a hátrányok kiküszöbölését, az iskolai beváláshoz szükséges képességek megalapozását, a minél teljesebb ismerettár kiépítését. Nevelő-fejlesztő munkánkban hangsúlyozott: – a gondozás, szocializáció; – a játékközpontúság; – az élménypedagógia; – a minél teljesebb komplexitás; – a fejlesztő differenciálás. A pedagógiai munkát segíti, és teljesebbé teszi: – a Waldorf-jellegű pedagógiai tevékenység; – a tartásjavító és fejlesztő torna; – a környezetvédelmi nevelés; – az ügyes kezek kreatív foglalkozás; – a hitélettel való ismerkedés; – a kulturális és sport rendezvényeken való részvétel; – az intenzív logopédiai képességfejlesztő terápia csoportban és egyéni szükséglet, előzetes felmérés szerint logopédus segítségével; – valamint az egészségügyi szűrővizsgálatok. Speciális fejlesztést igénylő gyermekek — térítés ellenében — külön foglalkozásokon (dzsúdó, tánc, úszás, idegen nyelvvel való ismerkedés) vehetnek részt, alaptevékenységet kiegészítő programok keretében, melyek a szülők igényei alapján szerveződnek, ugyanakkor a HOP alapelveivel megegyeznek. Az óvoda színes életrendjében helyet kapnak: – kirándulások; – ünnepek, megemlékezések; – hagyományos rendezvények; – nyílt napok; – társintézményekkel közös programok. 10

Óvodánk arculatát azok a lelkes, új utakat kereső, pozitív beállítódású, megújulásra kész, kreatív gondolkodású, nevelni tudó és akaró óvodapedagógusok határozzák meg, akik hisznek a gyermekek nevelhetőségében és tudatosan aktív nevelőmunkájukkal képesek a program megvalósítására, folyamatos, mérhető, értékelhető pedagógiai folyamatok ellenőrzésére, szükségletek esetén jelentkező módosításokra. A program megvalósítását segítik az alábbi erőforrások: Szellemi erőforrások – nevelni akaró, tudó magasan kvalifikált, speciális ismeretekkel bíró nevelőtestület – Waldorf Iskola, általános iskolák visszajelzései

Anyagi erőforrások – költségvetés – sikeres pályázatok – alapítványok – szülői támogatás

– támogató önkormányzat

– bevételt hozó rendezvények

– Mályva Szakmai Egyesület

– többletszolgáltatások bevételei – önkormányzati képviselői támogatások

Tárgyi feltételek Csoportszobáink tágasak, világosak, jó beosztásúak, rendelkezésre állnak a szükséges szociális helyiségek. A gyermekcsoportokhoz tartozó járulékos helyiségek is jól szolgálják a gyermekek nyugodt körülmények között történő nevelését, gondozását. A nevelőmunkát segítő eszközök, felszerelések, játékok, szemléltetőeszközök megléte kielégítő, részben megfelel a program eszközrendszerének. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul az óvónők, egyéb személyzet önfeláldozó gyűjtőmunkája, ötletessége, kreativitása, a jobb körülmények között élő szülők, az alapítványok segítő jelenléte. Játszóudvarunk felújítása 2003-ban megtörtént. Rendezettségével biztosítja a játékhoz, a szabad mozgáshoz szükséges, ideális feltételeket valamennyi csoport számára, így az a HOP követelményeinek megfelel. A Helyi Óvodai Pedagógiai Program alapjai Programunk követi az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának irányvonalát, igazodik az óvoda funkcióihoz, társadalomban betöltött szerepéhez, kialakult hagyományaihoz, értékeihez. Óvodánk arculatát azok a nevelni tudó és akaró óvodapedagógusok határozzák meg, akik hisznek a gyermekek nevelhetőségében és tudatosan aktív nevelőmunkájukkal a programot megvalósítják. Óvodai nevelésünk középpontjába a gyermeket és önmagunkat állítjuk. Filozófiai, pszichológiai, pedagógiai alapok Nevelésfilozófiánk a humanizmus, ami magában foglalja: – a minket körülvevő világ megismerését, formálását; – az ember szeretetét; együttműködő, elfogadó, segítőkész személyiség alakítását. – az egyén és a közösség helyes értelmezését. – Az egyenlő hozzáférés biztosítását. 11

Pszichológiai alapja a humanisztikus pszichológia, amelynek elvei: – a gyermek megismerése, megértése, elfogadása; – a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítése, adottságaik, képességeik kifejlesztése; – a nevelést befolyásoló problémák felismerése, hangsúlyozása a különböző pszichológiai problémákkal szemben. Pedagógiai alapja olyan humanista nevelésfilozófia, amely gyermekközpontú. A nevelés célrendszere A nevelés tartalma A program személyiségértelmezése nevelésközpontú, amely a gyermek életkori és egyéni sajátosságaiból fakadó személyiségjellemzők közül a biológiai és a kulturális szükségletet tekinti elsődlegesnek. Az óvodában folyó nevelés értékrendjét a célrendszer határozza meg, amelyet a nevelés folyamatában az egyén és a közösség fejlődését, fejlesztését egyaránt szolgáló integrálás és differenciálás segít elő. A gyermekek saját életvezetését szolgáló erkölcsi értékek a játékba koncentrálódó tevékenységekben és a foglalkoztatás szervezeti keretei között realizálódnak. Nevelési célok – Olyan szeretetteljes ember jellemének megformálása, aki harmonikus, szabad, felelősséget vállaló, önálló, kezdeményező, érdeklődő, sokirányú, kritikus, építő, segítőkész, ugyanakkor képes választani. – Az iskolai beváláshoz szükséges képességek megalapozása, minél teljesebb ismerettár kiépítése. Nevelési feladatok – Olyan életszerű családias körülmények, környezeti feltételek kialakítása, amelyben az egyén és a közösség által végzett tevékenységek feltételei biztosítottak. – A tapasztalat és ismeret helyének pontos kijelölése, az újraalkotás és továbbfejlesztés lehetőségének megteremtése. Különböző tevékenységek feltételeinek biztosítása (idő, hely, eszköz). – Egymás megértésén, tiszteletén alapuló magatartás alakítása. – Játékba integrált műveltségtartalom feldolgozása, képességek fejlesztése sokszínű formában. A nevelés alapjai Az óvodánkban folyó színvonalas nevelőmunka elengedhetetlen feltétele a meleg, biztonságot nyújtó családias légkör, ahol a gyerekek jól érzik magukat a sokféle tevékenység közül szabadon választana, s azt élményszerű játéknak tekintik, melyben az óvodapedagógus és a gyerekek harmonikusan együttműködnek, miközben egyre jobban kiteljesedik a pozitív tulajdonságokban gazdag személyiség. A nevelés alapja nem nélkülözheti a gyermekek biológiai, kulturális és lelki szükségleteit: – Elfogadás, megértés, szeretet, másikhoz odafordulás, mely segíti megőrizni a gyermek identitását.

12

– A biztonságot, érzelmi védettséget szolgálja a csoportszoba otthonossága, megfelelő játékszituációk biztosításához, azok önálló, esztétikai szempontokat sem nélkülöző átalakíthatósága. – Az igényt az elismerésre, az óvodapedagógus általi pozitív megerősítésre, ami jó irányban alakítja a gyermekek önértékelését. – A gyermeket körülvevő világ megismerése iránti igény felébresztése, mely felfedezhető, alkotó tevékenységre inspirál s az óvodáskor végére képessé teszi őket a felfedező tanulásra. – A felnőttől való fokozatos elszakadás, önállósodás során megtanulja a gyermek, hogy cselekedetei másokat pozitív vagy negatív értelemben befolyásolnak. Szabályok-szokások Nevelési feladataink hatékony megvalósítása, valamint a biztonság megteremtése csak jól rögzült szabály és szokásrendszerek megléte esetén valósulhatnak meg. A nevelés módszerei, eszközei Módszerek: – az egyén és a közösség differenciált és integrált összhangjának megteremtése; – a tevékenységek, foglalkozások koncentrációja; – a közvetett irányítás előtérbe helyezésének nevelési eljárásai; – szervezeti keretek és formák fokozatos bevezetése. Eszközök: – sokféle anyag, eszköz és kellék, amelyeket a gyerekek sokféle funkció szerint használhatnak; – speciális fejlesztésre szolgáló eszközök; – olyan eszközök és anyagok, amelyek a gyermekek napi életében nem fordulnak elő; – mindazon személyi tényezők, amelyek a gyermekek cselekedeteit, tevékenységeit pozitívan befolyásolják. A nevelés szervezeti keretei, formái – házirend, hetirend, napirend; – ünnepek, ünnepi alkalmak; – különböző összetételű csoportok; – integrált tevékenységek, foglalkozások; – speciális foglalkoztatás.

13

II. A Diósgyőri Óvoda Helyi Óvodai Nevelési Programjának jellemzői Óvodakép A Diósgyőri Óvoda épülete 240 kisgyermeket befogadni képes típusépület. Óvodánk, mely szakmailag önálló, felvállalja a családi nevelés kiegészítését, segíti a gyermekek sokszínű személyiséggé érlelését. Óvodánkban jelen vannak mind a szélsőséges, szociálisan halmozottan hátrányos körülmények között élő gyermekek, mind a kiemelkedően jól szituált családok gyermekei. Sajátos szervezeti kereteink között jól integrálódik-differenciálódik az előbbiek nevelése során az óvó-védő, ellátó-gondozó, az utóbbiaknál viszont az érzelmi és szociális, illetve valamennyiüknél a nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az egyenlő hozzáférés pedagógiai elve alapján végezzük munkánkat. A nevelés hatékonysága érdekében segítő-együttműködésre törekszünk a különböző helyi, társadalmi, művelődési, egészségügyi, gazdasági és egyéb szervezetek képviselőivel. Feladatunknak tekintjük, hogy fellépjünk minden olyan „szolgáltatással” szemben, amely az óvodás gyermek testi, szellemi, szociális, érzelmi fejlődését megzavarhatja vagy veszélyeztetheti. Gyermekkép Programunk a 3 – 7 éves korú gyermekek sokoldalú fejlődéséhez igyekszik biztosítani a feltételeket, s személyiségük kiteljesítésére törekszik. Programunk a nevelés középpontjába azt a gyermeket és óvodapedagógust állítja, aki autonómiáját megőrizve, gyermektársaival és a felnőttekkel alkotóan tud együttműködni, s a szabályokhoz igazodva szabadon választani, rendelkezik elfogadó, segítő, együttműködő személyiségmutatókkal. – Önként vállalt kapcsolatairól, azok rendjéről élményszerű tapasztalatainak, ismereteinek feldolgozási módjairól, azok eszközigényéről, segítségigényéről. Az óvodapedagógus, aki ugyancsak a nevelés középpontjában áll, egyszerre modell és példakép a gyermekek előtt, ezért indokolt, hogy ismerje: – az adott csoportba járó gyermekek életkoronként és egyénenként eltérő biológiai, lelki, kulturális szükségleteit; – az adott csoportba járó gyermekek képességei, különbözőműveltségi területenként is egyenetlen;

tulajdonságai,

fejlődése

– az adott csoportba járó gyermekek fejlődését nyomonkövetve, szükségleteknek megfelelően figyelemmel kísérve, feltételeket, tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosítva differenciáltan fejleszti, gazdagítja a gyermeket. Pedagógusmodell Programunk szerint az óvodapedagógus számára a vállalt szerep egyet jelent: – Olyan feltételek meglétével, mely kedvez az érzelmi kötődések kialakulásának, megerősítésének. – A különböző szociokulturális helyzetű családokból érkező gyerekek iránti szeretnitudással, másság iránti toleranciával és elfogadással. 14

– Az átlagos, ill. az attól eltérő képességek korrekciójával, speciális és differenciált fejlesztésével. Az óvodapedagógus, mint mintakövető modell személyiségjegyeket birtokolja és juttatja kifejezésre:

az

alábbi

tulajdonságokat,

– gyermekkel szemben szeretetteljes, rájuk figyelő, együttérző, kreatív, fejlődést szolgáló magatartást, probléma- és feladatérzékenységet; – megismerve fejlesztés tudatosságát, a pedagógiai-pszichológiai ismereteken, gyakorlati jártasságon alapuló óvodai szakértelmét, önmaga továbbfejlesztésének igényét, szervezőkészségét; – tudatos jelenléte biztosítja az indirrekt irányítás felelősségét. – testi-lelki harmóniáját, etikus és esztétikus magatartást minden helyzetben; – társadalmi környezetével szemben tisztelet megadását, a rábízott gyermekek fejlesztését szolgáló értékek, normák közvetítését. Koncepcionális alapelemek Folyamatosság Az egymást követő napirendi szakaszok játékba integrált, a gondozási tevékenységekkel összekapcsolódó szervezeti kerete-formája. Feltétele és differenciált lehetősége annak, hogy a gyermekek a meglévő fejlettségi szintjükről egyéni tempójukban haladjanak, fejlődjenek. Cselekvéseikhez, tevékenységeikhez elegendő idő, hely, tér, eszköz álljon a rendelkezésükre. Az óvodapedagógus a gyerekek és a csoport ismeretében a biztonságot nyújtó és cselekvésre ösztönző helyzetekbe differenciáltan bekapcsolódik, ha szükséges, segítséget nyújt, továbbfejleszt. A gyereke ismerik a nevelési folyamat szabályait, és személyiségüktől függően — az időhatárokhoz igazodva — betartják azokat. A folyamatosságban növekszik a játék szerepe, lehetősége. Láthatóvá válik az egyén, mint individuum. Létrejöhetnek azok a társas és emberi kapcsolatok, amelyekben a gyerekek szociális értékrendje kialakul. A folyamatosság, mint szervezeti keret-forma, mindenféle bontásban és koncepcióban, részlegesen vagy teljes egészében a napirendi folyamatra kiterjesztve önmagában is alkalmas. Alapja és szükségszerű szervezeti kerete az osztatlanságnak, a koncentrációnak és a specializációnak is. A folyamatos napirend szervezése: – Figyelembe veszi a gyerekek biológiai szükségleteit, tempóját a fejlettség különböző szintjét és az intimitást. – Segíti a gyerekek bioritmusának stabilizálódását és a tevékenységek önálló gyakorlását. – Nyugodt légkört eredményez, nincs stressz, sürgetettség, várakozási idő. Osztatlanság A különböző életkorú, nemű és fejlődésű, — fejlettségükben műveltségi területenként és azokon belül is — egymástól eltérő gyerekek integrált és differenciált nevelése. 15

Alapja a folyamatosság, amely osztatlan csoportban a teljes napirendet átfogja úgy, hogy a gyerekek önértékelését, énképük kialakulását szolgálja. Olyan széleskörű érzelmi-társas kapcsolatrendszer, amelyben a testvérek, rokonok, barátok, ismerősök egy csoporton belül együtt maradhatnak. Az utánzás, a modellkövetés lehetőségei megvalósulhatnak. A gyerekek és a felnőttek kölcsönös, egymásra ható szocializációja érvényesülhet. Létrejöhet az egyén, a társak és a csoportok szociális viszonyulása: alá-, mellé-, fölérendelt szerepekben. Az osztatlan szervezésű csoport megoldást jelent a lassabban érő és fejlődő gyerekek 1–4 évig tartó óvodai nevelésében. Mindehhez elégséges időt és érzelmi biztonságot nyújt. Az iskolába távozók helyére évenként különböző korú gyerekek érkeznek. Változik a csoportok összetétele, a gyermekek más helyzetekbe kerülnek. Régi és új társaikkal az egyéni státuszuk, szerepeik is megváltoznak. A még óvodában maradó gyerekek számára, akik azonos korú társaikkal nem mehetnek tovább az iskolába, a státusz- és szerepváltozás nem jelent megrázkódtatást. Az osztatlanság kedvező környezeti feltételeket teremt az érzékszervi-, az értelmi-, a beszéd- vagy más fogyatékosságot mutató gyerekek képességeinek csoporton belüli integrált és egyénenként differenciált speciális fejlesztésére. Szükségtelen az osztatlan csoportok kor és fejlettség szerinti különválasztása. Az óvodapedagógusok számára megoldást, a gyerekek számára eredményt az egyénenként differenciált feladatátadás és értékelés jelent. Koncentráció A tevékenységek és a foglalkozások játékban koncentrálódó szervezeti kerete-formája, amelyben az egymással belső összefüggésben álló műveltségi területek ötvöződnek és a tevékenységekbe integrálódnak. Az egészséges életfeltételeket megteremtő gondozás a napirend teljes folyamatát összeköti a játékból kiinduló és oda visszatérő tanulással és a munkajellegű tevékenységekkel. Igazodik a gyerekek biológiai szükségleteihez, önállóságuk, képességeik szintjéhez. A játék elégséges időt, megfelelő teret és eszközöket kínál ahhoz, hogy a gyerekek tapasztalataikat, élményeiket, ismereteiket különböző helyzetekben feldolgozhassák. Az óvodapedagógusok által tervezett-szervezett, kapcsolódásukat tekintve kötetlen foglalkozások témacentrikusak, tartalmilag differenciálódnak úgy, hogy közben egy-egy foglalkozási tárgy domináns szerepét erősítik. Az óvodapedagógus feladata, hogy a foglalkozások az alacsonyabb szintről haladjanak a magasabb szintek felé. Közben arra is ügyel, hogy ne a gyerekek életkorát, hanem a gyerek és a csoport fejlettségi szintjét vegye alapul. A foglalkozások játékos jellege lehetővé teszi, hogy a különböző életkorú és fejlettségű gyerekek akkor kapcsolódjanak be, és addig vegyenek részt a foglalkozáson, ameddig erre motiváltak és képesek. Az adott témakörök tárgykörönkénti feldolgozása egyénenként, párokban vagy kisebb csoportokban is lehetséges. Specializáció Az integrált és specializált nevelést felvállaló Program a fejlődés-fejlesztés és a nevelés egységét a céltudatosan megszervezett támogató környezettel, az életkori szakaszokhoz és a gyerekek fejlettségéhez illeszkedő cselekvési módokkal, eszközökkel szolgálja. A 16

MINDI koncepcionális alapelemei által létrejövő nevelési folyamatban a gyerekek differenciált megismerése elvezeti az óvodapedagógust ahhoz a meggyőződéshez, miszerint nincs két fajta ember (sérült és ép), csak változatos tulajdonságokkal rendelkező emberek vannak, akiknek emberhez méltó bánásmódra van szükségük. Az óvodai tevékenységeket integráló-differenciáló nevelési rendszer JÁTÉK A kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége és az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze és a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete. Célunk: A gyerekek által önként kezdeményezett játék elősegítése, melyben fejlesztési feladatokat alkalmazva tág lehetőségkeret biztosított valamennyi gyerek számára, hogy a szabadon választott tevékenység közben elsajátítsák, gyakorolhassák mindazon funkciókat, melyek segítik fejlődésüket, kiteljesítik személyiségüket. A fejlesztés tartalma: A játék az óvodás gyermek élet-megnyilvánulásának egyike, olyan alaptevékenység, amely nevelési eszköz, módszer és szervezeti keret-formaként is alkalmazható. A nap egészét betöltő játékban tapasztalatszerzés, ismeret és élményfeldolgozás kap teret. Benne a gyermeket érzelmi hatások érik, s ezek alakítják szociális magatartásukat. Alakuló modellképük követését segítve aktív, alkotó, kitartó, elfogadó-segítő, derűs, harmonikus, szeretetteljes személyiséggé formálódnak. Olyan kapcsolatteremtési lehetőség, ahol a társas és személyi kapcsolatok, kommunikáció és metakommunikáció permanens fejlődő és fejlesztő hatással érvényesül. A játék nevelőereje három irányból közelíthető meg: – a játék értelmezése szempontjából, – a gyerek oldaláról, – az óvodapedagógusok játékkal kapcsolatos szemléletmódja alapján. A játék: – nevelési eszköz, a gyermekek alap- és fejlesztő tevékenysége; – időkerete a folyamatos napirendnek, mozgástere gyermeknek, óvónőnek; – gyűjtőhelye a játékban felhasznált eszközöknek, tárgyaknak, anyagoknak; – kísérletezési, megismerési, élményszerzési, kapcsolatteremtési szintér. Feladataink: – a tapasztalatszerzés és ismeretgyarapítás lehetőségeinek megteremtése – tudatos tervező- és szervezőmunkával alakítja a játék alapfeltételeit (hely, idő, eszköz) – a gyerekek életrendjében megfelelő teret, időt biztosít a játékra, lehetőséget teremt a motivációra, amely az építőjátékokat, barkácsolást, dramatizálást, bábozást, dalos játékokat, társasjátékokat, csoportszobában és szabadon szervezett szabályjátékokat élteti. Megteremti mindazon feltételeket, melyek során természetes anyagokkal játszhatnak (víz, homok, kavics) – Gondolatban és írásban felkészül arra, hogy a játékba integrált tanulás témái mely műveltségi területeken belül és milyen tartalmi megközelítésben kerüljenek feldolgozásra. – Megkülönböztetett figyelmet szán a játékfajták integrációjának és differenciálódásának rendjére. – A vizuális tevékenységeknek állandó helyet alakít, azok ötlet és eszköztárát gyarapítja. – A fejlesztő játékokat megfelelő alkalom és időkeret formájában alkalmazza. 17

– – Alapos szervező és tervező munkával készül fel a játékba integrált tanulás irányítására: › a témarendezés › anyagkiválasztás, eszköz-előkészítés › a gyermekek képességeinek, neveltségi szintjének alapos felmérése › jól ítélt időben segítse a motoros, szenzomotoros, verbális, szociális fejlődést. – Figyelemmel kíséri a csoport társas kapcsolatainak alakulását. – Játékvezetése a gyermekek alapos ismeretén és a játék jellemzőinek tudatos elemzésén alapuljon: › tiszteletben tartja az önkéntességet, szabadságot, ami nem jelenti a gyermek magára hagyását; › önállóságot, kezdeményezést, kreativitást; › szabályok betartását s az adódó konfliktusok feloldását. Az óvodapedagógus felelőssége, fejlesztő tevékenysége meghatározó jelentőségű a nevelés folyamatában. Figyelembe veszi, és alkotóan felhasználja a gyógypedagógusok által gyermekenként differenciáltan javasolt speciális fejlesztést biztosító fejlesztő játékokat, melyek a másság kiküszöbölését, problémák megelőzését szolgálják. A fejlődés jellemzője az óvodáskor végére: Önállóan képesek játékhelyzetek létrehozására, játékhoz szükséges eszközök elkészítésére, kombinálására. Játék közben megtanulnak alkalmazkodni a maguk alkotta szabályokhoz, miközben érzelmi kötődések, baráti kapcsolatok is kialakulnak. Igényükké válik a szellemi erőfeszítést feltételező, szabályokat betartó, ügyességet, társak együttműködését igénylő különféle — kritikai érzéket, együttműködési képességet, közösségi magatartást is megerősítő — játék. Gondozás A gyermek egészséges életrendjét, folyamatos napirend szervezésével teremthetjük meg. Így nyílik lehetőség a gondozási műveletek differenciált fejlesztésére, a gyermekek egyéni szükségleteinek megfelelően, kellő nyugalomban, testi-lelki harmóniában. A gyermekek egészséges életmódjának megalapozását e gondozás szervezeti keretei, formái teszik lehetővé. Benne biológiai, fiziológiai szükségleteiket elégítik ki, kulturhigiénés szokásaik alakulnak. A gondozás integrálódik az óvodai élet minden tevékenységterületéhez, s ezzel nevelő hatása még teljesebbé tehető. A nevelő hatást befolyásolják még: az óvoda helyi sajátosságai; az óvodai és családi életrend, szokásrend harmóniája; az óvodai napirend szakaszainak rugalmassága; az óvoda házirendjének, a csoportok heti rendjének, a napi életet ütemező rendnek szinkronja. Táplálkozás, étkezés A gyermekek étkezése egy adott időkereten belül, szükségleteinek és tevékenységének megfelelően szabadon választható. A korán és éhesen érkezők miatti reggeli és uzsonna az önkiszolgálásra épül, erősítve az önállóságot. 18

A déli étkezés alkalmával végeznek naposi feladatokat a gyerekek. Természetes légkörben, kulturált étkezési szokásokat gyakorolva, az étkezés időtartamát, étkezőtársakat önállóan választva fejlődik a gyermekek étkezési kultúrája. A felnőtt differenciáló, segítő, példát mutató, derűt és esztétikumot sugárzó magatartása biztosítja a gyermekeket fejlesztő rendet. Tisztálkodás, testápolás A folyamatos napirend lehetőséget ad a gyermekek különböző higiénés szokásainak felmérésére, megfelelő segítségnyújtásra. A tevékenység biológiai szükséglete, intimitása, bizalmas jellege szükségessé teszi a jó szervezést (kellő idő, szeparáltság stb.). Annak helyes megítélését, hogy a családból hozott szokásrend milyen kiegészítésre, korrekcióra szorul a gyermeknél. Pihenés, alvás A gyermeki szervezet bioritmusában szükséglet a pihenés, alvás. Ennek időtartama nem meghatározható. Az óvodapedagógus jó szervezéssel teremtse meg a pihenéshez szükséges teljes és kellemes nyugalmat, s abban kapjon helyet, a kevesebb pihenést igénylők differenciált foglalkoztatása, aktív pihentetése. Öltözködés Az öltözködés rendjében is teret kap a folytonosság, ezzel segítheti az óvodapedagógus a figyelmesebb, nyugodtabb, önállóbb differenciálásnak jobban lehetőséget adó feladatmegoldást. A tevékenység gyakorlása sokféle személyiségjegy fejlesztését segíti. Munkajellegű tevékenységek A konkrét feladat végzésére irányuló tevékenységeket játékként kell, hogy átéljék a gyerekek. A szabad játék és a sokpólusú tapasztalatszerzés lehetőséget ad munkajellegű tevékenységre. A munkajellegű feladatok integrálása, megfelelő rendű differenciálása lehetőséget ad a gyermeknek ismeretei, képességei ellenőrzésére, az együtt, egymásért ténykedésre, feladatmegosztás megítélésére. A közösségi kapcsolatok, a kötelesség teljesítés eszköze, saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Tevékenységterületek A naposság időtartamában, feladataiban beszűkül amellett, hogy illeszkedik a folyamatos napirend kereteihez, formáihoz. A csoport-közösségért végzett naposi tevékenység az ebédhez kapcsolódik: – a naposi teendők az ebéd csoportba érkezésével kezdődnek, amikorra felnőtt (óvodapedagógus, dajka) felügyelet mellett a gyerekek elvégezték az egészségügyi műveleteket; – inkább jutalom, mint kötelezőség a gyermekek számára, ügyelve a szabályok betartására, a megfelelő evőeszközök hiánytalan és esztétikus elhelyezésére. A mintakövetés fontosságára tekintettel, a felnőttek (óvodapedagógus, dajka) együtt ebédelnek (felváltva) a gyermekekkel. Tanulás Az egységes nevelési folyamatban az óvodai tanulás alapjai azok a tevékenységek, amelyekben a gyermekek élnek az óvodában. Azok a tapasztalatok, amelyeket szereznek, s amelyek elősegítik a világ megismerését. A játék egésznapi folyamatában spontán vagy szervezetten integrálódott tevékenységek a tanulás szervezeti keretei, formái. A 19

felfogásban a tanulás nevelési alapelve és módszere a játékosság. Ezen belül juthat el a gyermek a meglévő tudásszintjéről különböző képességek szerint más-más tempóban haladva a lehetséges és várható szintre. A tanulás lehetséges formái: - utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulás (szokások alakítása) - spontán játékos tapasztalatszerzés - cselekvéses tanulás - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. - gyakorlati probléma megoldás - kezdeményezett formában történő tanulás A játékos tanulás tartalmazza: – a tapasztalatok gyűjtését; – az ebből származó ismeretek alkalmazását elősegítő műveletek tanulását; – a pszichomotoros készségek gyakorlását; – a tanulás elemi szintű technikájának megismerését; – a gondolkodás képzeti, elemi, fogalmi használatát; – elemi és szociális viszonyulások, szokások, magatartásformák megismerését. A gyermekek tanulásának folyamatát az alábbi típusok határozzák meg: Spontán tanulás: – a gyermek megfigyelve, utánozva mintát követ; – tapasztalatait sajátosan dolgozza fel; – sokféle eszközzel gyakorol műveleteket, szerepeket, szabályokat sajátít el. Helyhez kötött tanulás: – a gyermekek gondolkodása cselekvésbe ágyazva fejlődik; – a felismert problémához önállóan keresik a megoldást, ezekhez a feladatokat is látják és képesek azt másokkal megosztani; – a megoldási lehetőségeket variálják, sokféleképpen gyakorolják. Átlagostól eltérő tanulás: – Amelyben azok a gyerekek vesznek részt, akik fejlesztésre szorulnak, vagy fejlődésükben meghaladják a velük egykorú társaikat, így másfajta foglalkoztatást igényelnek. – A sajátos eszközökkel, speciális nevelési eljárásokkal és szervezeti formák között a megfelelően képzett szakemberek és gyermekek közössége segíti ezt a fajta munkát. – A gyermekek a sokszínű tevékenységek biztosítása mellett az egész nap során szerezhetnek tapasztalatokat, vagyis tanulhatnak, ami nem azonos a valamit kötelezően megtanul fogalmával. A tanulás játékba integrálódik, ami két területre osztható: spontán és szervezett tanulási tevékenységre. A spontán tanulás kialakulásához elegendő egy eszköz vagy tárgy, amely a gyermeket a meglévő tapasztalat felidézésére, a játék eljátszására készteti. A spontán játék szervezetté is alakulhat, ami egyúttal kezdeményezési alapul szolgálhat az óvodapedagógus számára.A nap során jelen van a szervezett tanulás is, amit kötetlen formában tudatosan kezdeményez 20

és vezet az óvodapedagógus. Az eredményesség akkor tettenérhető, ha egy adott témakör kifejtését több irányból tesszük tapasztalhatóvá. Ez a tanulási forma feltételezi a nagyfokú gyermekismeretet, empátiát, hitelességet, megismerve fejlesztés tudatosságát s a széleskörű tájékozottságot. Az óvodapedagógus feladatai: A játékba integrált tanulás folyamatában a gyerekek differenciáltan reagálhassanak a körülöttük történtekre. Teremtse meg: – a játék objektív és szubjektív feltételeit; – az egyéni szükségletek, adottságok, képességek kibontakoztatásának lehetőségeit; – választható műveletek, szerepek, szabályok viselkedésformáló értékrendjét; – a gyermekek érzelmi-akarati életének megnyilvánulási lehetőségeit; – szociális-érvényesülés lehetőségeit, mintáit. – Személyre szabott pozitív értékeléssel a gyermeki személyiség kibontakozásának lehetőségeit. A tevékenységek és műveltségi területek koncentrációjaA játékba integrált foglalkozások tartalma a NAT-beli műveltségi területek szerinti felosztást követi. A kötetlen foglalkozási keretek között az óvodai játékba ágyazottan, játékos formában az alábbi felosztást alkalmazzuk: – anyanyelv-irodalom – környező világ megismerése – komplex művészeti nevelés: ének-zene-tánc-vizuális nevelés – testnevelés

GYERMEK

MUNKA

TESTNEVELÉS

MŰVÉSZETI NEVELÉS ÉNEK-ZENE-TÁNC-VIZUÁLIS NEV.

MEGISMERÉSE KÖRNYEZET-MATEMATIKA

KÖRNYEZŐ VILÁG

KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ANYANYELV -IRODALOM

KÉPESSÉGEK, TULAJDONSÁGOK

TANULÁS JÁTÉK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

21

Műveltségi területek, foglalkozási tárgyak Anyanyelv-irodalom Célunk: belső igény kialakítása, az anyanyelvi és irodalmi élmények befogadására, amely segíti a gyermekeket a külvilág és az emberi belső világ érzelmi viszonylatainak megismerésében. A fejlesztés tartalma: Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve biztosítson sokszínű tevékenységet, miközben tapasztalatot szerezhet a természeti és társas környezetről. Az anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. A nevelés alapja a szeretetteljes, nyugodt szóbeli közlést motiváló légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás jól ötvöződik a mozgással. A folyamatosság keretei lehetőséget biztosítanak a korai beszédhibák felismerésére, a nyelvi kommunikációs készségek iskolai beváláshoz szükséges megfelelő szintű elérésére. Az óvodapedagógus feladatai: – Tudatosan megtervezi az anyanyelvi nevelés valamennyi műveltségi területét. – megteremti átfogó feladatait, az oldott, jól motivált, beszélhető, a közlésre elég időt biztosító helyzeteket. – Biztosítja mindazon lehetőségeket, ami során megtapasztalják, hogy egy kérdésre sokszínű válaszadás lehetséges. – Segítse és erősítse a gyerekek beszédkapcsolatait, kommunikációját, nonverbális kifejezéseit. – Legyen fogadókész azokra a tájnyelvi szókapcsolatokra, amelyeket a gyerekek beszédükben használnak. – Fejlessze beszédét, s ügyeljen arra, hogy a beszéde legyen természetes, jól érthető, szemléletes, képszerű és modellértékű az utánzáshoz. – Adjon lehetőséget, hogy beszéde példa legyen, segítse a gyermekek kommunikációs készségeinek alakulását, miközben ismerje fel mindazon nyelvi rendellenességeket, melyek korrigálhatók vagy szakirányú fejlesztést igényelnek. Irodalom A fejlesztés tartalma: Az irodalmi nevelés fontos eszköze, módszere és egyik szervezeti formája az anyanyelvi nevelésnek, mely érzelmi biztonságot nyújt a gyermekek számára. Az irodalmi nevelés az anyanyelvi kultúra megalapozását szolgálja. Az irodalmi művek tartalma alakítja világképüket, erkölcsi és esztétikai értéket közvetít. Színesítik a gyermekek lelkivilágát és életkörülményeit. Az irodalmi nevelés tartalmazza azokat a népi hagyományokat, amelyek az ünnepnapokat hagyománytartalommal teszik teljesebbé. Az irodalom műveltségi területeket integráló szerepét hangsúlyozva kezdeményezünk mikro-makro csoportos mese-vershallgatást, mondókázást.

naponta

Az óvodapedagógus feladata: 22

– Biztosítsa a mindennapos meséléshez, mesehallgatáshoz szükséges intim feltételeket, az ehhez kapcsolódó csoportbeli hagyományok meghagyásával (mesepárna, gyertya). – A napi mesélés megszervezésével biztosítja, hogy a gyerekek a régi és új benyomásokat befogadják, feldolgozzák. – Az egyszerűbb mesefordulatokat tartalmazó történetekkel vezesse a gyerekek figyelmét a teljesebb mesevilág felé. – Nyelvi fordulatokkal, ritmikus ismételgetésekkel, képi világ összekapcsolásával tegye a mesehallgatást örömforrássá. – A bábjáték és a drámajáték eszközkészletének biztosításával, a pedagógiai vezetéssel segítse a párbeszédes cselekvés, a minél teljesebb érzelmi kiteljesedés megvalósulását. – Az irodalmi anyag igényes kiválasztása, bensőséges kapcsolat kialakítása segítse elő az élmények belsővé válását és feldolgozását. A fejlődés jellemzője az óvodáskor végére: Kialakulnak és megszilárdulnak az irodalmi élményekhez fűződő szokások. Megjelenik a gyerekeknél az elbeszélések iránti érdeklődés és a saját mese létrehozásának igénye. Kedvelt tevékenységükké válik a bábozás-dramatizálás, vers és mesemondás, -hallgatás. Érdeklődnek a betűk és az iskola iránt. Környezeti nevelés A külső világ megismerésének színtere az a természeti-társadalmi valóság, mely sokféle információt hordoz, melynek felfedezése során olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek segítik eligazodni a gyermeket az őt körülvevő világban. Célunk: természetet, környezetet védő-óvó, szerető gyermek nevelése. A körülöttünk lévő világ felfedezése során pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez, az emberi alkotásokhoz, miközben megtanulja a gyermek az értékek védelmét, értékek megőrzését. A fejlesztés tartalma: Kiemelt jelentőségű a természet, az élővilág szeretetére és a környezetvédelemre nevelés. A gyermekekkel közösen dolgozzuk fel az élő és élettelen világot, miközben megismerkednek mindazon szokásokkal, normákkal, hagyományokkal, melyekben élnek. Ezen a műveltségi területen válik teljessé a koncepcionális alapelemek ötvözhetősége, nem gátolja ezt sem időkeret, sem szervezeti keretforma. A felnőttek és a gyermekek humanista értékrendjének teljesebbé tétele, az életszervezés életszeretet tükrében. Fontos, hogy a megtapasztaltak alapján jusson el a gyermek az új és aktuális ismeretekhez. A gyermekek a felnőttekkel együttműködve vesznek részt környezetük alakításában, tisztántartásában. Meglévő hagyományainkat folyamatosan beépítjük óvodai életünkbe, ami teljesebbé, sokszínűbbé teszi az óvodás életet (különféle világnapok). A témafeldolgozás alapját az évszakok képezik: – témalebontás, résztémákra és tárgykörökre (társadalmi, természeti megfigyelések); – gyűjtőmunka, amely motivál (különféle anyagok, eszközök, jelenségek); 23

– élményen alapuló tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása spontán vagy szervezetten; – a résztéma időrendi, mennyiségi feldolgozása; – témakapcsolási lehetőségek elemzése a környezetismeret tárgyán belül és más foglalkozási tárgyakhoz; – feltételteremtés az élménnyé vált tapasztalatok játékba kapcsolására. Feladataink: – Sokoldalú lehetőség megteremtése a környezet megismerésére, megtapasztalására, a környezetkultúra és biztonságos életvitel szokásainak alakítására, ismeretszerzésre, majd azok együttes feldolgozására. – Célszerű a játékba integrált tanulásban környezetismereti témákhoz jól integrálni más műveltségi területek foglalkozási tárgyait. Pl.: tapasztalatok megfogalmazása során a szókincsbővítés. – Biztosítsa, hogy a gyermekek egyéni érdeklődésük, cselekvő aktivitásuknak, képességeiknek megfelelően vegyenek részt a nevelési folyamatban. – A témák feldolgozásának szempontjai között alapvető, a gyermekek alapos ismerete, melynek középpontjában az ember és közvetlen környezet áll. – A kereső, kutató, felfedező tapasztaláshoz szükséges, célszerű, a gyermekek kezdeményezéseit segítő, érdeklődésen alapuló eszközök biztosítása, a gyermekek természetes kíváncsiságának felébresztése és ébrentartása. – Lehetőséget kell teremteni a gyermek önálló véleményalkotására, döntési képességeinek fejlődésére a kortárskapcsolatokban, és a környezet alakításában. – Igényesen szép környezet megteremtése, megtartása. A fejlődés jellemzője az óvodáskor végére: Ismerjék, tanulják meg és tudják értékelni a természet szépségét, növény és állatvilágát. Tudatosuljon bennük, hogy mi emberek is a természet részei vagyunk, ezért annak óvásavédése, szeretet valamennyiünk feladata és felelőssége. Ismerjék és szeressék szülőföldjüket az ott élő embereket, azok hagyományait, szokásait, tárgyi, kulturális értékeit. Matematika A külső világ megismerése során matematikai tartalmú ismeretek birtokába jut a gyermek. Célunk: a bennünket körülvevő világ matematikai összefüggéseinek felfedezése, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó játékos formában. A fejlesztés tartalma: Az óvodás gyermekek matematikai műveltségtartalma része a környező világról alakuló ismerettárának. A műveltségi területek komplex feldolgozása megnöveli a matematikai nevelés lehetőségeit, teljesebbé teszi a gyermek matematikai szemléletét. A témafeldolgozás során két szervezeti formában gondolkodunk – a környezeti téma feldolgozása során tisztázódnak matematikai fogalmak. Térbensíkban való tájékozódás. Mennyiségek összehasonlítása, mérése, matematikai műveletek előkészítése. Sorbarendezés – sorszámolás, válogatás. 24

– a környezeti téma feldolgozását segíti a kötetlen matematikafoglalkozás, mely során felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-sík és mennyiség szemlélete. Feladataink: – A gyermekek megtapasztalása.

matematikai

érdeklődésének

felkeltése,

felismertetése,

– Tervezett matematikai fejlesztést és spontán tapasztalatszerzést együtt szervezzen, miközben törekedjen a logikus gondolkodás megalapozására. – A matematikai kifejezések épüljenek be a gyermekek beszédébe. – A fokozatosság elvét betartva rendezze a fejlesztés feladatait. – A nem integrálható matematikai ismereteket szervezett játékok keretében, játékos formában dolgozza fel, miközben a gyermek így, matematikai tapasztalatok birtokába juthat. – Szervezőmunkájában kapjon helyet a játékidőben integrált matematikai gondolkodás fejlesztése, figyelembe véve az egyéni képességek differenciált fejlesztését. – A feladatok és az eszközök minden gyerek számára tegyék lehetővé a fejlettség szerinti bekapcsolódást, szabad ki és belépést a matematikai felfedező és problémákat megoldó játékszituációban. A műveltségtartalom integrált megközelítéséből következően a zenei, az ábrázoló tevékenységnek éppúgy lehet matematikai, környezetismereti tartalma, mint a matematikai játékoknak. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Térben-időben különböző helyzetekben jól és biztonságosan tudnak tájékozódni. Felismerik az ok-okozati összefüggéseket, s szívesen játszanak matematikai tartalmú játékokat. Biztonsággal végeznek matematikai műveleteket 10-es számkörben. Tudnak szín, forma, nagyság, mennyiség szerint különféle mennyiségeket összehasonlítani. Művészetek Ének-zene-tánc Célunk:

Hagyományaink megismerése, ápolása, továbbélésének biztosítása, óvodakörnyezetünk hangjainak megfigyeltetése, ismerete s ezáltal zenei érdeklődésük felkeltése, miközben formálódik zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk. A közös ének-zenei élmények nyújtása során felfedezik a dallam, mozgás szépségét, a közös éneklés örömét.

A fejlesztés tartalma: Az ének-zenei tevékenység az óvodapedagógus kezdeményezésére az egész nevelési folyamatot áthatja. Az ének-zene, a tánc a művészeti nevelés része. A zenei anyanyelv az óvodáskorú gyerekek legbensőbb megnyilvánulása, az érzelmek hordozója, a képzelet előidézője, a kreativitás megmutatkozásának lehetősége.

25

A zenei nevelés anyagtára átszövi a teljes nevelési folyamatot, miközben más foglalkozási tárgyakban koncentrikusan gyakorlódik. Fontos, hogy a zenei nevelés minél korábban kezdődjön, ami az óvodapedagógus mintaadásán túl feltételezi a tervszerűséget is. A zenei nevelésben elsőbbsége az emberi hangnak, az éneklésnek van, s ehhez kapcsolódik a természetes mozgás, a formaérzék fejlesztése, a játékos képességfejlesztés. A sokaténeklő, játszó óvodapedagógus mellett a gyermek is zenét szeretővé válik. A zenei nevelés komplex nevelési egységben az anyanyelvi nevelést, a drámajáték és bábjáték bevezetését, a társas kapcsolatok alakulását, a vizuális nevelés hangulati elemeinek szemléletessé tételét is segíti. A zenei élmények, hagyományok ápolása során kiemelt szerepet szánunk Lajos Árpád (megyénk zenepedagógusa) népi gyermekjáték és tánc gyűjteményének. Feladataink: – A zenei neveléshez szükséges derűs-barátságos légkör biztosítása. – A gyermek egyéni fejlettségéhez igazodó zenei anyag gyűjtése. – A foglalkozások tartalmának, formájának játékosságon alapuló megtervezése, a gyerekek sokoldalú zenei fejlesztése. Az egyéni fejlesztés, a kisebb csoportokban történő foglalkoztatás során érvényesítse a differenciálást. – Változatosan szervezze a szervezett foglalkozásokat, a gyermekek által kezdeményezett alkalomszerű játékokat és más műveltségi területekhez kapcsolódó zenei feladatokat. – többféle motivációval tervezett zenei nevelés adjon lehetőséget, érzelmek kifejezésére, társas érintkezés gyakorlására, a zenei képességek fejlesztésére és zenei ízlésfejlesztésre – A zenei nevelés anyagának rendezésekor a magyar népdalokat, népi mondókákat, színes dallamvilágú gyermekdalokat válogat a pedagógus. A zenehallgatás anyagtárában klasszikusok és értékes modern zenei alkotások kerülhetnek, a kiválasztásnál figyelembe kell venni a nemzeti, etnikai kisebbségi zenekultúra anyagát is. – A zenei nevelésben állandó helyet kell, hogy kapjanak a népi és más hangszerek és zeneszerszámok. A fejlődés jellemzője óvodáskor végére: Szívesen, érdeklődéssel legyenek képesek zenét hallgatni. Tudjanak különbséget tenni az egyenletes lüktetés, ritmus, a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú között. A játékos gyermekdalokat képesek legyenek saját maguk által kitalált mozgással kísérni. Tudjanak tisztán, érthető szöveggel énekelni, különböző hangokat biztonsággal felismerni. Ábrázolás-kézimunka Vizuális nevelésként szerepel s nem korlátozódik csak az óvodai nevelésre, ugyanakkor a személyiségfejlesztés fontos eszköze. Célunk: A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése. Elvünk: látni és megláttatni. A fejlesztés tartalma:

26

A vizuális nevelés során megismerkednek: a rajzolás, festés, mintázás, téralakítás, különféle anyagokkal való bánásmód változatos technikáival, az ehhez szükséges eszközökkel. Az ábrázolás és kézimunka magában foglalja a befogadást, megismerést, az alkotást és a gazdag technikai ismereteket. A gyermekek a más műveltségi területeken szerzett tapasztalataikat, ismereteiket próbálják meg hasznosítani. A képző- és iparművészettel, a filmművészettel való ismerkedés fejleszti a képi látásmódot, és megismerése teljesebbé teszi a kifejezési lehetőségeket, gyarapítja ismeretüket, újszerű anyag és formavilágba vezet. A felnőtt és gyermek közös tevékenykedése sajátos érzelmi töltést, inspirációt ad a tevékenységhez. A szülők bekapcsolódására sok lehetőség van a környezetalakításban, a különféle népi kismesterségeket folytató felnőttek munkájának bemutatásában. A csoportszoba külső megjelenésében is tükrözze az évszak sajátosságait, a gyermekek speciális érdeklődését, a játéktevékenység témáinak alakulását. Feladataink: – Megismertetni a gyermekeket különböző anyagokkal és a kézimunka technikai alapelemeivel. – A napi tevékenységek szervezésében kapjon állandó helyet az ábrázolás, kézimunka, barkácsolás. Az eszközök álljanak a gyerekek állandó rendelkezésére, s legyenek elérhetők, vonzók, alkotásra, cselekvésre ösztönzők, melyek segítik a tehetséges gyermekek felismerését, fejlesztését, tehetségének kibontakoztatását. – A tervezésnél-szervezésnél gondolja át a pedagógus: ›

hogyan differenciál;

›

hogyan alapozza, ill. hogyan építi be a tevékenységbe a gyermekek ötleteit, kezdeményezéseit, alkotásvágyát;

›

más műveltség-területekbe hogyan építi be, ill. azokkal hogyan teheti tartalmasabbá a manuális fejlesztést.

– Teremtsen minél több lehetőséget a vizuális élmény tapasztalat szerzéseire, mely alapjául szolgálhat az önkifejezés elősegítésére, fantáziájuk megjelenítésére. – Szervezzen minél több alkalmat a felnőtt és a gyermek közös manuális tevékenységeire, ezáltal is fejlesztve a gyermekek szép iránti nyitottságát, esztétikai igényességük alakítását. A fejlődés jellemzője óvodáskor végére: A megismert technikai alapelemekkel ki tudják magukat fejezni, elképzeléseiket megjeleníteni. Tudjanak örülni egyéni és közösen készített kompozícióknak. Tudjanak örülni és rácsodálkozni a környező világ csodáira, szépségeire, miközben a látott alkotásokról meg is fogalmazzák véleményüket. Munkájukban tükröződjék a szín és formagazdagság. Testnevelés Az egészséges életmódra nevelés elősegítése érdekében legfontosabb feladat a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése, mozgásfejlesztése. 27

Célunk: Egész életre szóló igény és szeretet kialakítása a mozgás iránt. Testi képességek, mozgáskultúra fejlesztése a személyiség akarati tényezőinek alakítása. A fejlesztés tartalma: Az egészségnevelés egyik lehetősége az óvodai testnevelés foglalkozás, mely a mozgásos játékblokkok anatómiai, élettani szempontokat érvényesítő rendszerére épül: – Torna – Mozgásos játékok – Prevenciós gyakorlatok A testnevelés szervezési formái: – A szervezett napi testmozgás, mozgásos játékok, és testnevelési játékok – Kötelező testnevelés foglalkozás, heti 1–2 alkalommal, szervezett formában kötelezően történik. A fokozatosan terhelő gyakorlatanyag egyszerre többféle képességet fejlesztve épül be a személyiségbe. – A tornaeszközök hatékony, többfunkciós felhasználása az egyéni képességeket is differenciáltan fejleszti. – A szabad játékban történő mozgásfejlesztési lehetőségek biztosítása. – A játéktevékenységekhez jól illeszkedő mozgásos játékokkal, a gyakorló és szerepjátékokban adódó mozgásokkal új mozgásformák fejleszthetők, tökéletesíthetők, személyiséget gazdagítók. – Mozgás közben fejlődik a térészlelés, helyzetfelismerés, egyensúly és ritmusérzék, de megtanulják felismerni képességeik határait, megtapasztalják a veszélyhelyzetet, s megtanulják azok megelőzésének lehetőségeit. Feladataink: – A tornának, a játékos mozgásoknak, teremben és szabad levegőn, eszközökkel és anélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani. – a 3–6 éves gyermek biológiai és pszichés fejlettségi mutatóira alapozott, a fokozatosság elvét követő, szükséges differenciálással szerkesztett testnevelés, mely igazodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz, s az egyéni fejlettségeknek megfelelő tartalmú, szervezeti keretű. – Többszempontú differenciálással történő szervezés, miközben figyelnek mind a helyes testtartásra, lábboltozat erősítésére, a gyermekek egyéni fejlesztési szükségleteire. – Gondos figyelem övezi a foglalkozások gazdag játékanyaggal történő szervezését, a testmozgások kellő játékosságának biztosítását. – Ügyelünk a tornaszerek és a testnevelést segítő, motiváló eszközök jó tervezéssel és szervezéssel történő alkalmazására. Az eltérő szükségletű gyermekek mozgásigényének folyamatos kielégítése a csoportszobában, a tornateremben valamint az előtérben egyaránt biztosított. Ugyancsak biztosítjuk a szabad mozgást az egész évben rendelkezésre álló udvaron, ahol a nagy mozgástér biztosítja a mozgásigényük kielégítését, ugyanakkor fejlesztik testi képességeiket is (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség s egyes szervek teljesítőképessége). A mozgáskultúra fejlesztése mellett alakul a térben való tájékozódásuk, helyzetfelismerésük, döntéshozó és alkalmazkodó képességük, valamint a személyiségük akarati tényezői. 28

A testnevelés folyamatában fejlődik beszédértésük, nyelvi kifejezőképességük. A lassú és gyors, a halk és hangos beszéd, a testtel, testrészekkel folytatott párbeszéd a nyelvi kifejező képességet is hatékonyan fejleszti, gyarapítja. A fejlődés jellemzője óvodáskor végére: Szeretik, igényükké válik a mozgás, miközben képessé válnak szabályok megértésére, betartására. Mozgásuk összerendezetté válik, növekszik ügyességük, teljesítőképességük, kitartásuk, tűrőképességük miközben fejlődik mind a tér, mind az idő és tájékozódó képességük. Mozgástapasztalataik megsokasodnak, melyek hatására biztonsággal eligazodnak a különféle helyzetekben, s helyesen fejlesztően használják a kézi és egyéb tornaeszközöket. III. A nevelési folyamat dokumentálásának módja A pedagógiai munka ellenőrzési, értékelési koncepciója Programunk az óvodapedagógusok pedagógiai önállóságára épít, így az ellenőrzésiértékelési rendszer az egyéni nevelői magatartás kialakulását segíti, melynek feltétele az önállóság, a döntés képessége, az önirányítás lehetősége és képessége, szabadság a nevelési cél megvalósításához vezető utak kiválasztásában. A nevelési célt, feladatot, szervezeti kereteket és formákat a program tartalmazza. A nevelési feladatok, műveltségtartalmak tervezése, a feldolgozás ütemezése, a módszerek, eszközök, keretek megválasztása az óvodapedagógusok kötelessége, felelős szabadsága, ami nem jelenthet szabadosságot. A csoportban folyó nevelő-fejlesztő munkát mindig a gyermekek életkora, személyiségük fejlettsége, egyéni fejlődésük üteme és a csoport összetétele határozza meg. Az ellenőrzés-értékelés a kölcsönös bizalomra épül s igazodik a sajátos nevelői gyakorlathoz, melynek középpontjában a gyermek és az óvodapedagógus áll. Ennek megfelelően az ellenőrzés: – segítség a feltárt problémák megoldásában, szervezési javaslat, közös útkeresés, rávezetés a szükséges változtatásra; – megerősítés abban, ami jó; – segítség a reális önértékelés kibontakoztatásához, mely alapja lehet a saját teljesítmény kontrollálásának, önellenőrzésének. Az ellenőrzés módszerei, formái, területei Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, tehát az ellenőrzés és értékelés is elsősorban az ő feladata. Az óvodavezető-helyettes pedagógiai-szervezésiműködtetési feladatait az SZMSZ, a belső ellenőrzés rendszerét a Belső Ellenőrzési Szabályzat rögzíti. Óvodánk ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere Óvodánk írásos dokumentumai: – Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja – Mályva Integráló-Differenciáló Óvodai Program Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt., Bp. 1998.

29

– Az intézményvezető éves pedagógiai, működési terve Tartalmazza: a helyi nevelési program fő pedagógiai, aktuális szervezési és tanügyigazgatási, ellenőrzési feladatait. Munkaközösségek terve Adott téma-, és tárgykörben végzünk feltáró, elemző, kiemelt pedagógiai megfigyeléseket. Gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja. Szokás-szabály, nevelési és tevékenységi rendszer Tervezése-szervezése (negyedévenkénti bontásban) értékelése. Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentuma csoportonként. – A gyermekek egyéni fejlettségét feltáró, differenciált fejlesztését szolgáló Fejlesztési Napló s az egyénre szabott, egyéni fejlesztést tartalmazó dosszié. Mindkét dokumentáció mobil fejlesztési anyagokat is tartalmaz és naprakészen tükrözi a gyermekek fejlettségének mutatóit. – Felvételi és mulasztási napló Személyi adatokról s az óvodában biztosított szolgáltatások igénybevételéről tájékoztat. Az ellenőrzés módszere mindig egyénenként differenciált. A megfigyelések, elemzések, értékelések objektivitása biztosíték az eredmények pontos megítélésében. A közös konzultáció — melyre a nyitottság, empátia, tolerancia a jellemző — az értékelés tudomásulvételét, elfogadni tudását erősítik, mely elvezet a tudatos önmegfigyelésig, az önkontroll kialakulásához, az önértékelés és az önképzés igényéhez. Az ellenőrzés területei: – pedagógiai dokumentumok (éves-negyedéves tervező-szervező-értékelő munka ellenőrzése, elemzése, a gyermekek fejlesztési naplója) – pedagógiai gyakorlat elemzése, értékelése, ellenőrzése – elméleti felkészültség (beszámolók) – gyermek fejlődése (megfigyelések, eredmények, fejlesztési napló összevetése) – nevelési stílusra, légkörre, attitűdre, szabály-szokásrendszerre Az óvodapedagógus értékelései gyermekenként: – Az egész év során folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermek fejlődését, esetleges lemaradását. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Minden óvodapedagógusnak naprakész információval kell rendelkeznie arról, hogy melyik gyermeket miben kell fejleszteni, hogy önmagához képest a legoptimálisabban fejlődjék. A megfigyelés területei: motoros, szenzoros, verbális, illetve szociális fejlődésében. A tevékenységek különböző jellemzőiben: ›

a gyermek beilleszkedésében;

›

kapcsolatteremtésében; 30

›

szabályokban-instrukciókban;

›

megismerési folyamatokban;

›

érzelmi állapotokban;

›

akarati jellemzőkben;

›

etikai értékrendek kialakításában;

›

tevékenységek képességfejlesztő, magatartásformáló minőségében.

Követelmények az óvodapedagógusok számára: – Valamennyi óvodába járó gyermeket az óvodai nevelés 2–3–4éves folyamatában egyénenként, differenciált fejlesztéssel az iskolai tanulásra alkalmas, önálló személyiséggé nevelje. – Elvárásait az egyén képességeihez viszonyítva fogalmazza meg és az eredményeket is ennek megfelelően várja el. Figyelje a gyermek fejlődési ütemét, ahhoz igazodva tervezze fejlesztő feladatait és juttassa el a gyermeket önmagához mért magasabb fejlettségi szintre. A helyi nevelési program ellenőrzése értékelése: A program beválásának vizsgálatában az óvodavezető irányításával valamennyi óvodapedagógus részt vesz. Az értékelést segítheti felkérésre az Országos Szakértői névjegyzékben szereplő országos szakértő, vagy szaktanácsadó. Az értékelés szempontjai: – a programbevezetés előtti feltételrendszer vizsgálata – a bevezetést követő első nevelési év végén átfogó értékelés – milyen pedagógiai eredményeket hozott a program – megerősítés vagy a változtatás iránti igényt jeleznek az óvoda-felhasználók – a bevezetést követő harmadik évben a kimenet oldaláról vizsgáljuk az óvodai nevelési folyamatot, melynek során választ kapunk nevelőmunkánk sikerességéről, az esetleges változtatás szükségességéről. Az értékelés célja: Nevelőmunkánk minőségerősítő hatékonyságának javítása, ön- és továbbképzésünk tudatosan célirányos fejlesztése. IV. Az óvoda szervezeti és működési rendje Az óvodai élet megszervezése során törekszünk a személyi állandóságra, az érzelmi biztonságra. – A nevelőmunkát — a törvényeknek megfelelően — gyermekcsoportonként két főiskolai oklevéllel rendelkező óvodapedagógus látja el, csoportonként egy szakképzett dajka segítségével. Hangsúlyos az óvodapedagógus személyisége, demokratikus nevelői stílusa, érzékenysége, a kapcsolatteremtésben nyitottsága. – A csoportok osztatlanok, aholis a 3–7 éves korú gyermekek együtt nevelődnek. Valamennyi csoportban folyamatos a napirend, mely rugalmas időkereteivel igazodik a gyermekek különböző fejlődési üteméhez. 31

– A csoportok összetételét a jelentkező gyermekek életkora, neme szerint alakítjuk. A csoportok nyitottak, s biztosított az átjárhatóság mind az épületben, mind az udvaron. Tárgyi feltételek Az óvoda épületének belső berendezése otthonos környezetet, meleg, családias légkört biztosít, ahol a berendezési tárgyak többnyire természetes anyagból készültek. Törekszünk a színek, formák harmóniájára, az esztétikai igény belsővé válására. Az udvar felszereltsége kiegészítésre szorul. Olyan feltételrendszer megvalósításán fáradozunk, ami segíti a gyermekek sokirányú mozgásfejlesztését, az önálló sportszer gyakorlások révén pedig fejlődnek a kis és nagymozgások. A játékeszközök is a gyermekek tevékenységéhez, fejlődéséhez igazodók. A technikai fejlődés velejárójaként biztosítjuk mindazon technikai eszközöket, lexikonokat, melyek a gyerekek látókörét bővítik. Az óvoda működési rendje, az életrend megszervezése Az óvoda működését az óvodai munkarend és a házirendben foglaltak biztosítják. Az óvoda munkarendjét a vezető készíti a törvényi előírások alapján a szülők igényeinek és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével. A házirendet a szülők és az óvodapedagógusok közösen készítik. – A munkarendet úgy alakítjuk, hogy az egész nap folyamán megfelelő létszámú dolgozó legyen a gyermekek körüli szervezési, nevelési feladatok ellátására. A nyitva tartás idejére a gyerekek felügyeletét és ellátását az óvoda dolgozóinak lépcsőzetes munkakezdése és befejezése teszi lehetővé. – A házirend tartalmazza a szülők (mint az óvodás gyermek képviselőjének) jogait és kötelességeit az óvodai életrenddel-munkarenddel kapcsolatban. – A hetirend kialakítása az óvodapedagógus felelős szabadsága, figyelembe véve a csoport igényeihez való rugalmas alkalmazkodást, valamint a többi csoporttal való együttműködés összhangját. – A napirendet folyamatos életszervezés jellemzi, amely a játékban keret és színtere az integrált tevékenységeknek, foglalkozásoknak, egészséges életmódra nevelés folyamatának. Óvodai életrendünk — ahol nevelési célok és feladatok valósulnak meg — elképzelhetetlen tudatos tervező, szervező, ellenőrző, értékelő munka nélkül. Az óvoda kapcsolatrendszere Óvoda és család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ehhez nélkülözhetetlen a különféle szociokulturális hátterű családokkal a differenciált és árnyalt kapcsolattartás, mely folyamatban az óvoda nyitott és kezdeményező. A családhoz közeledés változatos formáinál erőteljesen hangsúlyozzuk a család elsődlegesen meghatározó és énerősítő funkcióját. A kapcsolattartás formái: – Ismerkedő, tájékozódó látogatás az óvodában. – Szülővel közösen történő differenciált beszoktatás. 32

– Igény szerint ismerkedés nevelőmunkával.

az

óvoda

programjával,

az

óvodában

folyó

– Családlátogatások, fogadóórák. – Szülői értekezletek, hirdetőtáblák aktuális nevelési-pedagógiai információi. – Nyílt nap, nyílt hét feltételeinek megteremtése. – Játékdélutánok, színes szabadidős programok. – Az óvoda hagyományos ünnepeiben való aktív részvétel biztosítása. A különféle kapcsolattartási formák, azok módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz, szükségletekhez. Az óvodában dolgozó pedagógusok és egyéb alkalmazottak szakmai felkészültsége, munka iránti elkötelezettsége, felelősségtudata jelenti a garanciát a legcélravezetőbb együttműködési formák megtalálásához, sikeres alkalmazásához. Óvoda és iskola Célunk: Óvodánk vonzáskörzetében megtalálható iskolák sokfélék (9 iskola). Az eddig kialakított folyamatos, szakmai kapcsolat megtartására törekszünk. Visszajelzéseik alapján gyermekeink megfelelnek az iskolai elvárásoknak. Célzott és pedagógiailag megalapozott a kapcsolatunk a 21-es Iskola olvasóosztályával, miután programunk felvállalja mind az integrálás, mind a differenciálás, mind a specializált nevelés egységét a támogató környezettel szorosan együttműködve. Feladataink: Az óvodában folyó nevelőmunkával való folyamatos ismerkedés. A környező iskolák pedagógiai elvárásait is szem előtt tartva rendszeres szakmai konzultációk, közös gyermekprogramok, iskolalátogatások szervezése. Élő a kapcsolatunk az óvodába lépést megelőző, bölcsődei ellátást biztosító szervezetekkel, és a Fülöp József úti nevelőotthonnal, mint társintézménnyel valamint a kulturális és közművelődési intézményekkel: – Ady Endre Művelődési Ház – Petőfi Sándor Ifjúsági és Gyermekkönyvtár rendezvényein alkalomszerűen veszünk részt – Csodamalom Bábszínház – Nemzeti Színház – Múzeumok, képtárak, kiállítások, különféle gyűjteményes kiállítások Szakmai szervezetek A hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskolával több évtizedes a szakmai kapcsolatunk. Évek óta számosan itt szerzik meg letöltendő szakmai gyakorlat után gyakorlati államvizsgájukat. Közel 15 éves a Budapesti Mályva téri Óvodával, mint az eredeti programot kidolgozó intézménnyel, de kapcsolatot tartunk a MINDI-óvodai programot választó óvodákkal is; kicseréljük tapasztalatainkat, gyakorlati bemutatókkal is segítjük e program népszerűsítését. A nevelést szolgáló speciális kapcsolataink: – Nevelési Tanácsadó Intézet – Tanulási képességeket Vizsgáló Áthelyező Bizottság 33

– Családsegítő Szolgálat Egyéb kapcsolataink: – a Fenntartó Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata – Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet – Selyemréti Általános Iskola és Városi Pedagógiai Intézet – Egészségvédelem

34

Bulgárföldi Tagóvoda

GYERMEKVILÁG HELYI NEVELÉSI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető II. Nevelési területekre meghatározott fejlesztési mód II.1. Az óvodai nevelés általános feladatai Egészséges környezet biztosítása: II.2. Tárgyi feltételek: II. 3. Személyi feltételek: Érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása II.4. Az óvodai élet megszervezésének elvei Az óvoda kapcsolata II.5. Az óvodai élet tevékenységformái és a óvodapedagógus feladatai A játék Mese - vers A mese hatása a gyermekekre: A kisgyermek számára a mese: Mit ad a vers? Ének-zene, dalosjáték Mozgás Vizuális nevelés, formaérzék fejlesztés A külső világ tevékeny megismerése A külső világ tevékeny megismerésének feladata: Munkajellegű tevékenységek Tanulás A tanulás lehetséges formái az óvodában: III. Hagyományaink Ünnepek, rendezvények:

37. 37. 37. 38. 39.

42. 43.

52.

36

„Kis gyermekem csak nézzél szerteszét éretted van itt minden, ami szép.” Várnai Zseni

I. Bevezető A Bulgárföldi Tagóvoda Miskolc város külső kerületében található, a Bulgárföldi lakótelep egyik intézménye. Századunk elején, a bolgár történelem nehéz időszakában, egyre több bolgár nemzetiségű család keresett és talált hazát városunkban. Köztük volt az a Georgi Sztanev is, aki példamutató szorgalommal, kitartással virágzó kertgazdaságot hozott létre ezen a területen. A mai lakótelep helyén még fél évszázaddal ezelőtt is hatalmas, csatornahálózattal átszőtt veteményesek zöldelltek elválasztva egymástól Miskolcot és Diósgyőr községet. A két település közötti környéket csak „bolgárföld”-ként emlegették az emberek, s a köznyelvben meghonosodott elnevezés így névadója lett a később épült lakótelepnek. Óvodánk immár három évtizedes nevelési munkájában prioritást élvez kezdettől fogva az egészséges életmódra nevelés. A gyermekek nagyon sok időt töltenek a szabad levegőn mozgással, mindig az évszaknak megfelelően. Mind e mellett fontosnak tartjuk valamennyi nevelési területen történő fejlesztést. A szülői igényeknek megfelelően fokozottan odafigyelünk arra, hogy a gyermekek testileg-lelkileg egészségesen kerüljenek az iskolapadba, és zökkenőmentesen kezdjék iskolás éveiket. A visszajelzések szerint az óvodákból kikerült gyermekek nagyon jól megállják helyüket az iskolában és később az életben is. Kiemelt feladatként foglalkozunk a hátrányos helyzetben lévő – sok esetben a nevelés valamennyi területén – lemaradt gyermekekkel az egyéni képességek, egyéni adottságok figyelembevételével. Az óvodában dolgozó pedagógusok lelkiismeretes munkáját dicsérik a jól megszervezett kirándulások, tavaszt köszöntő vagy gyermeknapi programok. Valamennyi óvónő azon fáradozik, hogy a reánk bízott gyermekek testileg, értelmileg, érzelmileg jól fejletten, vidám gyermekként őrizzék az óvodáskor emlékeit. A nevelési program készítésében a nevelőtestület valamennyi tagja kivette részét, bízva abban, hogy amit teszünk mind a gyermekek még harmonikusabb fejlődését szolgálja. II. Nevelési területekre meghatározott fejlesztési mód II.1.

Az óvodai nevelés általános feladatai

- az egészséges életmód alakítása: feladata: - az óvodába járó gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, - életkornak megfelelő szokásrendszer kialakítása, a családi életszokásaink figyelembevételével. területei:

gondozás egészséges környezetbiztosítás egészségvédelem testi nevelés mozgás

37

levegőzés pihenés táplálkozás Gondozás:

Alapvető az egészséges testi-lelki fejlődés szempontjából, mely biztosítja a neveléshez szükséges feltételeket, ennek során kialakítjuk a mindenapi élethez kapcsolódó szokásokat, a gyermek számára napirendet teremt, ami biztosítja a megfelelő időt a különböző tevékenységek elvégzéséhez. NAPIREND (minta) de.:

630 – 1145

1145 – 1230 1230 – 1440 du.: 1440 – 1500 1500 – 1630

Játék a szabadban vagy a csoportszobában közben tízórai Készülődés ebédhez, ebéd Pihenés Folyamatos felkelés, uzsonna Játék hazamenésig lehetőleg a szabadban

Egészséges környezet biztosítása: Célja: olyan megfelelő tárgyi és személyi feltételek kialakítása ami megfelel a tervezet célkitűzések megvalósításához Elvárás az óvoda-pedagógusokkal szemben: 1. megfelelő tulajdonságokkal rendelkező ember legyen, aki testileg, lelkileg egészséges 2. legyen megfelelő munkatárs, aki nyitott munkatársai felé 3. szeresse, értse a gyermekeket, tudjon érzelmi biztonságot nyújtani 4. tudjon őszinte, pozitív empátián alapuló viszonyt kialakítani 5. legyen alkotó egyéniség 6. szakmailag feleljen meg az elvárásoknak 7. az adódó pedagógiai helyzetekben mindig tudjon megfelelően reagálni és dönteni II. 2.

Tárgyi feltételek

Bulgárföldi Tagóvoda 477 m2 a hasznos alapterület, ezt egészíti ki a 2350 m2 előudvar és belső, füves játszóudvar. A nevelést szolgáló helyiségek: Bulgárföldi Tagóvoda Emelet: 4 db 50 m2-es csoportszoba 2 db gyermek mosdó 2 db gyermek öltöző 1 db vezetői iroda 1 db nevelői szoba 1 db felnőtt öltöző 2 db raktárhelyiség 1 db tálaló konyha 1 db felnőtt mosdó 1 db szolgálati lakás egyik helységében tornaszoba Udvar: 1 db Mosdó és Wc a gyermekeknek. Garázs, kerti eszközök tárolása

38

Az épületek berendezése, a tárgyi eszközök mennyisége és minősége megfelelő, fokozatosan fejleszthető és korszerűbbé tehető. A program fejlesztése és korszerűsítés megvalósítása plusz erőforrást, különleges eszközt nem igényel, a meglévőket kell célszerűbben és tudatosan hasznosítani. Tárgyi feltételek: - a csoportszobák esztétikusan berendezettek, otthonosak legyenek, ahol állandó a tisztaság - kerüljük a zsúfoltságot, a berendezés lehetőség szerint természetes anyagból készüljön - a bútorok (asztalok, székek, szekrények) a gyermekek számára megfelelő méretűek legyenek, a játékhoz legyen puha szőnyeg, párna biztosítva - legyen külön tornaszoba, barkácsműhely, lehetőség szerint minden intézményben - lehetőség szerint növényekkel, gyermekek által készített eszközökkel díszítsünk - az étkezéshez porcelán és üvegedények szükségesek, a kenyérkosarak, tálcák terítők legyenek esztétikusak II. 3. Személyi feltételek: - az óvodapedagógus segítő, elfogadó, támogató attitűdje modell értékű óvodánkban. - csoportonként 2 óvónő, 1 dajka akik hetes váltásban dolgoznak - valamennyi óvónő legyen főiskolát végzett, olyanok akik tanulmányaik során megőrizték nyitottságukat, képesek a gyermekekkel együtt érezni, gondolkodni. - fordítsanak gondot ismereteik fejlesztésére, intelligenciájuk karbantartására - vegyenek részt aktívan az óvodai életben, a munkaközösségek munkájában - használják a helyi nevelési programot kézikönyvként - valamennyi munkatárs összehangolt munkája szolgálja a befogadó szellemiségű óvoda alakítását, az inkluzív nevelést. Egészségvédelem célja: - hozzájárul a derűs, biztonságos légkör megteremtéséhez - igényt alakít a későbbi egészséges életvitelhez - megteremti a feltételeket a gyermekek pozitív irányú fejlesztéséhez - a gyerekek rendszeresen járjanak már 3 éves kortól óvodába, alakuljon ki helyes életritmusuk, mely elengedhetetlen fejlődésük érdekében (rendszeres táplálkozás, napirend, heti rend) Feladataink: speciális, gondozó, prevenciós és korrekciós feladatok ellátása szükség szerint, megfelelő szakemberek bevonásával. - ne csak a testi hanem a neurotikus tünetekre is figyeljen - szükség esetén igényelje a szakorvos, pszichológus segítségét - a baleset megelőzése érdekében tegyen meg minden tőle telhetőt, részesítse koruknak megfelelő oktatásban a gyermekeket - nyújtson segítséget az óvoda orvosának, védőnőjének a szűrővizsgálatok lebonyolításában - neveljék önmaguk és mások testi épségének a megőrzésére, a gyermekeket - a lehető legtöbb időt töltsék a szabad levegőn a gyermekekkel - biztosítsák a gyermekek edzettségét - a gyermekeken keresztül a szülők szemléletét is változtatni, s megtalálni azt a módot, melynek segítségével az ő körülményeik között is változtatni tudnak ezen a helyzeten gyermekeik érdekében

39

Testi nevelés célja: - a gyermekek óvodában töltött ideje alatt ésszerűen, egyéni szükségleteknek megfelelően kialakított élettempó járuljon hozzá a természetes mozgásigény kialakításához, az egészséges testi-lelki fejlődéshez

Feladataink: -

az egész nap folyamán lehetőség biztosítása mozgásra megfelelő környezeti feltételek megteremtése séták, kirándulások szervezése, amik igazodnak az életkorhoz időjárásnak megfelelő testedzés valamennyi gyermek esetében törekedni kell arra, hogy a mozgást megkedveltessük az egyéni, egymástól eltérő pihenésigényhez megfelelő feltétel biztosítása

Táplálkozás: A növekedéssel és fejlődéssel járó testépítést szolgálja. - az óvodai étkeztetés biztosítja a napi tápanyagszükségletet, ezért komplexnek kell lenni - az étlapot úgy tervezzük, hogy kellő összetételű és elosztású, változatos ételt kapjanak, részben pótolva az otthoni hiányosságokat. Testápolás: Az óvodai nevelésnek hozzá kell járulni ahhoz, hogy a családi szokásokat kiegészítve kialakuljon a gyermekben a megfelelő igény a személyi tisztaságra. Fontos a családi és óvodai szokások, feltételrendszerek toleráns kezelése, összehangolása (WC-papír, papír zsebkendő, szalvéta, szappan, fésű, fogkefe használatának igénylési szintre emelése). Ruházkodás, hajviselet területén egyéni ízlésük elfogadása mellett megkívánjuk a megfelelő tisztaságot, rendezettséget. Öltözködés: Az egészség megőrzés érdekében szükséges az óvodai szokások kialakítása Érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása Nevelési programunk lényeges elve - a gyermekek bevezetése a társadalomba, elfogadtatni velük a legalapvetőbb értékeket, szokásokat. Ennek alakításra és megalapozására a 3-6 éves kor a legmegfelelőbb - erkölcsi – szociális érzelmük alakítása a társas kapcsolatok formálásán keresztül történik. - Önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése. - A gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, a szülőföldhöz való kötődés megalapozásaként. - Az anyanyelvi nevelés lehetőségével biztosítjuk az érzelmek kifejezését, közvetítését, itt a dolgozók kommunikációja modell értékű. - A szeretetteljes légkör kialakításával, az óvónő és kisebbségi gyermek kapcsolatában a szeretet és az elfogadó magatartás megjelenésével formáljuk a gyermek érzelmi fejlődését, szociális viselkedését.

40

-

-

Érezniük kell a magyarság (felnőtt, gyermek) elfogadó, szerető közeledését, az együtt élésre való hajlandóságát, s ha ezt éreztetni tudjuk, tőlük is elvárjuk ugyanezt. A népi hagyományaik megismerése, kultúrájuk óvodán belüli és kívüli gyakorlása révén, annak szépségét látva kialakul pozitív érzelmi viszonyuk népük iránt, s elfogadja származását. Multikultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségének biztosítása..

Célunk, hogy óvodáskor végére alakuljon ki a gyermekben a probléma megoldás képessége, a frusztrációs tolerancia. Modell értékű, befogadó légkörben éljék meg a gyermekek a különbözőség tiszteletét, sajátosságainak elfogadását, alapos megismerését.

Feladataink: -

modell nyújtás, irányítás a gyermekek megismertetése a szabályozó elvárásokkal, tilalmakkal, az együttélés szabályaival problémák megoldásával jutassa sikerélményhez a gyermeket a szép észrevételére való ráirányítás, a rácsodálkozás örömének formálása a közösségi viselkedés alakítása műalkotások megtekintése, zenehallgatás, versek, mesék hallgatásakor érzelmi, esztétikai élménynyújtás lehetőség keresése az óvodai életben a gyermekek együttműködéséhez, úgy, hogy az együttes létük öröm legyen, úgy a játékban, mint a munkában a többféle hátránnyal élő, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek szakszerű nevelése

A szociális folyamat alakításában használjuk a nevelési eszközök fejlesztő hatását. A játék, a tanulás, a munka során más-más részeredményt kapunk: a játék természetszerűleg kínálja az együttes tevékenység alkalmait, a tanulásban viszont az együtt vagy kisebb csoportokban megoldott feladatok hatásait használjuk ki. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Nevelési programunk fő törekvése. a különböző tevékenységekkel célzott fejlesztésével minden gyermeket az egyéni lehetőségekhez képest felkészíteni az iskolai életre, az iskolai közösségbe való beilleszkedésre. Alapelvünk: a személyiség központú óvodai nevelés. Ez az elv fontosnak tartja az individuum személyiségének bizonyos határokon belüli autonómiáját, az egyéni eltérések tolerálását. Minden gyermeknek segíteni kell feltárni saját adottságait, - nem azt kell keresni a gyermekben ami nincs, hanem azt kell megtalálni ami van, amire építeni lehet, amit fejleszteni kell. Célunk az értelmi fejlesztés terén: az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése.

Feladataink: -

a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése és bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő, kognitív képességei probléma megoldás és kreatív gondolkodás fejlesztése

41

-

figyelem összpontosításra való képesség fejlesztése reproduktív emlékezet kialakítása alakuló fogalmi gondolkodás elősegítése egyre fontosabb, valósághű észlelés felé irányítás valósághoz közelítő képzeleti működés alakítása sokoldalú tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, a szülőföldhöz való kötődés irányított tapasztalatszerzése énkép fejlesztése, testséma kialakulásának segítése önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztés

II.4. Az óvodai élet megszervezésének elvei -

-

A napirend, heti rend párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek szervezésére ad lehetőséget, tekintettel az gyermekek egyéni szükségleteire, a helyi szokásokra, igényekre. A tevékenységek szervezésénél kiemelt szerepet kap a szabad játék. Minden dolgozó közös feladata az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelési célkitűzéseinek megvalósítása. Kiemelt jelentősége van a gondozás feladatainak. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell értékű, az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt irányítja a gyermekek foglalkoztatását, ügyel biztonságukra. Az óvodapedagógus feladata a fejlődés nyomon követésének dokumentálása (igény szerint fejlettségi tájékoztató, fejlesztési javaslat készítése) Többféle lehetőség biztosítása a szülők fogadására A program megvalósítását szolgáló tárgyi feltételek biztosítása, korszerűsítése. Megfelelő munkakörnyezet biztosítása valamennyi dolgozó számára.

Az óvoda kapcsolata Az óvoda társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban áll pedagógiai, speciális társadalmi és egészségügyi intézményekkel, szervezetekkel 1. A legfontosabb és legszorosabb kapcsolat a nevelés első számú színterével a gyermekek családjával kell hogy legyen. Ennek érdekében az óvónő feladata a szemléletformálás az alábbi területeken - család megismerése, nevelési szokásai, elvonásai, módszerei megismerése - közös programok szervezése (kirándulás, sportprogram, kulturális esemény megtekintése) - napi kapcsolat tartás - az óvoda mindennapi életébe való betekintés biztosítása (nyílt nap) - fogadóórák, szükség szerint szülőértekezlet tartása 2. A nevelőmunka fejlesztését, tudatos tervezését szolgálja a pedagógiai intézményekkel való kapcsolat Ezért az óvónő feladata - a bölcsődei nevelés megismerése - kapcsolat kiépítése a területünkön lévő általános iskolával, annak alsó tagozatos tanítóival - a Nevelési Tanácsadóval - a Speciális képességeket vizsgáló Szakértői Bizottsággal - az Egészségügyi Szakszolgálattal

42

- a Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézettel - védőnővel, gyermekorvossal - kapcsolattartás kulturális intézményekkel 3. Kapcsolat a fenntartóval A közoktatási törvényben szabályozott fenntartási irányítás alapján az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készített helyi nevelési programot a fenntartó hagyja jóvá. Kapcsolat a kisebbségi szervezetekkel II.5. Az óvodai élet tevékenységformái és a óvodapedagógus feladatai A gyermekek foglalkoztatása az alábbi tevékenységformákban történik - játék - mesélés, mondókázás, versmondás - éneklés, zenehallgatás - testi nevelés (edzés, mozgás) - vizuális tevékenységek (festés, rajzolás, formázás, barkácsolás stb.) - a külső világ tevékeny megismerése, a természet és az ember világának megismerésére nevelés, matematikai ismeretek szerzése (tér, forma, idő, mennyiségi viszonyok) - munka jellegű tevékenységek önmagáért és a közösségért végzett feladatok - tanulás Egy napra egy tevékenységet tervezzünk, a tevékenységek komplexitása biztosítja a színes fejlesztést. A szervezésben egy tevékenység a motivációs forrás. (Egy rajzolást vagy festést kiegészíthetünk mesével, énekléssel, mondókázással vagy mozgással) Úgy kell tervezni a napi foglalkozásokat, hogy egy súlypontos tevékenységet sok oldalról megközelítve tálaljuk, fűszerezve a hozzá kapcsolódó egyéb tevékenységekkel – így jut idő mindenre, mindenkire. A program által kiegyensúlyozott, nyugodt légkört tudunk teremteni a csoportokban. A játék 1. A szabad játék a kisgyermek legfontosabb és legjelentősebb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Az aktív, önálló, tartalmas, érzelemmel telített játék kibontakozása sokoldalúan alakítja a gyermek személyiségét. A játék hatására változik a gyermek érzelmi, képzeleti világa, ami visszahat a közérzetére, testi állapotára, mozgására. Fejlődnek értelmi képességei, erkölcsi, esztétikai érzelmei, megindul a kapcsolatteremtés folyamata. Megkezdődik a barátkozás, alakulnak a társas kapcsolatok, fejlődik a gyermek közösségi magatartása. A játék tehát, mint a gyermek alaptevékenysége áthatja minden megnyilvánulását. 2. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. 3. A cigány gyermek játékára jellemző a sok mozgás, a hangos beszéd, az eszköztelenség, a természeti környezet adta lehetőségek kihasználása. Mozgásuk bátrabb, biztosabb a

43

korukra jellemző szintnél, mivel magukra vannak hagyva, s nagyobb gyerekek között hamarabb végeznek iskolásokra jellemző mozgásokat (fára és más eszközre mászás, futás, rollerezés, terepmászás stb.) Népi játékaik meghonosításával, eszközök biztosításával, játékban mutatott magatartások csiszolásával fejleszthető személyiségük. A játék felzárkóztatásukhoz is sok lehetőséget kínál (alkotószerep – szabály játék) Az óvónő és a gyermekek közötti kölcsönös bizalom, az érzelmi biztonság az alapja a barátságos, aktivitásra késztető, vidám alkotó játéklégkör kialakulásának. Az óvónő magatartásával segítse elő, hogy a játék közben adódó helyzetekben erősödjön a gyermekek önállósága (pl. játszótársak, játéktéma és eszközök szabad megválasztásával vagy a konfliktushelyzetek vizuális megoldásánál. Az óvónő - gyermek kapcsolatban a gyermek nem csak arra reagál amit az óvónő mond, hanem arra is hogyan mondja és milyen nem szóbeli megnyilvánulás kíséri vagy helyettesíti a beszédet (mosolyt, fejcsóválás, suttogás, simogatás, egyszerű jelenlét stb.) mindez befolyásolja a megfelelő légkör kialakulását. A csoportszoba legyen:

otthonos, célszerűen berendezett, ne legyen zsúfolt, mozgásteret kell biztosítani a lehetőségekhez képest, térelválasztók elhelyezésével kisebb meghitt szög-leteket, játszóhelyeket, kuckókat célszerű kialakítani.

Állandó játszóhelyek (babaszoba, babakonyha, bábsarok) létrehozható: térelválasztó elemekkel, a bútorok megfelelő elhelyezésével. A barkácsolásnak is legyen külön szeglete, ahol a gyermekek szerszámaikat mindig megtalálják. Elérhető helyen legyenek a könyvek, lehetőleg egy csendes sarokban, ahol nyugodtan nézegethetnek, „mesélhetnek”. Nagyon fontos, hogy legyen a csoportnak rendje hogy mit, hol játszanak.

Ideiglenes játszóhelyek létrehozható: a gyermekek egyéni ötletei alapján (asztalok, padok, esetleg kisebb szekrények elmozdításában). pl.: állandó jelleggel fenntartható lenne a csoportszoba egy bizonyos részében egy „üres kishely”), amelyet a gyermekek a saját elgondolásaik alapján rendez-hetnék be.

A játékeszközökkel szemben támasztott legfontosabb követelmények:  legyenek tartósak  könnyen tisztántarthatók  esztétikusak (ízlésformálás)  színben, méretben, funkcionalitásban feleljenek meg a gyermekek igényeinek, keltsék fel érdeklődésüket, csináljanak kedvet a játékhoz A fontos témákhoz legyenek megfelelő játékszerek, de nem kívánatos, hogy minden rendelkezésre álljon amire szükség lehet, így nagyobb tere nyílik a kreativitásnak. A gyermekek jöjjenek rá maguktól a tárgy hiányára, kerüljenek szembe azzal a problémával, hogy miként lehet ezt előteremteni. Keressék meg környezetükben azt az anyagot, azt a tárgyat amely az igényelt játékeszközt helyettesítheti, ami olyan „mintha az volna”. Tehát sok olyan legyen a csoportszobában az igazi játékszeren kívül, amit helyette használ.

44

Feltétlenül legyen minden csoportban egy ún. KINCSESLÁDA (természetesen csinos, vonzó) amibe óvónők, gyermekek, szülők azokat a „kincseket” gyűjtik, amelyek már nem kellenek ugyan, de a játék során még hasznosaknak lehet venni. (pl. gyufásdoboz, flakon, dobozkák, termések stb.) Legyen egy kellékes láda is (régi táskák, kalapok, szép régi anyagok, kendők) tárolására mesék dramatizáláshoz, színházasdihoz. És legyenek minden csoportszobában a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően bábok, amelyek nagyon sor örömet szerezhetnek és pedagógiailag különösen értékes játékot motiválhatnak - elegendő idő biztosítása A csoportok számára a napirendben a játékra biztosított idő a nap minden időszakában, akár teremben, akár szabadban, lehetőleg összefüggő legyen. Indokolatlanul ne szakítsa meg, ne zavarja az óvónő a játékot. Az étkezés, tisztálkodás és az alvás kivételével a gyerekek csaknem minden időt fordítsanak játékra. A kicsik számára különösen fontos a minél hosszabb, megszakítás nélküli időnek, mint feltételnek a megteremtése, mivel az óvodába érkezéskor egyesek csak nehezen kezdik el a játékot majd többfélébe is belefognak, míg végül a játék tartósabban leköti figyelmüket. A 4-5 éves gyermekek már jól összeszoktak, gyakran kialakulnak együttjátszó csoportok is. Ezért az óvónő számoljon azzal, hogy a megfelelőhely megtalálásához, a játékszerek kiválasztásához, a játékhelyzet és a folyamatos gazdag játék kialakulásához elegendő időre van szükség. Az 5-6-7 évesek számára a játékszerek, elkészítéséhez, felhasználásához különösen, ha a barkácsolás beépül a játékba - még hosszabb idő szükséges. Fontos, hogy a játékidőben - teremben és szabadban egyaránt - több napon keresztül is játszhassák ugyanazt, és kedvük szerint más tevékenységgel is foglalkozzanak (rajzolás, mintázás stb.) - élmények biztosítása A játék témája, tartalma nagyrészt a gyermekek valóságról szerzett benyomásaitól, tapasztalataiból, ismereteitől függ. Ezért az óvónő gondoskodjék arról, hogy a gyermekek minél jobban megismerjék környezetüket. A tapasztalat és ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki, élménnyé váljon. Tervszerűen, tudatosan alakítsa úgy az óvoda életét - a kötelező és kötetlen foglalkozásokat is, hogy tapasztalatokat, élményeket nyújtson a gyermekek számára. Éljen a séták, kirándulások, látogatások lehetőségeivel. A játékban a gyermekek negatív tapasztalatai és érzelmei is megjelennek. Az agressziót vagy szorongást kifejező játék is a gyermekek élményeiről van. Az óvónő jelenléte - szükség esetén védelmet adó magatartása - biztonságot nyújt az agresszív vagy szorongó gyerekeknek. Mese - vers A gyermekeknek két tündérvilága van: cselekvés útján a játék, szellemi síkon a mese. A játék mellett a mese révén közelíthetők meg legjobban a gyermekek, mert segítségével tudnak kapcsolatba lépni a környező világgal. A mese hatása a gyermekekre: - fejlődik erkölcsi érzelmük, tulajdonságaik, ítélőképességük - eszköze a humán nevelésnek, a népköltészet, népi mondókák, népdal, népmese által

45

-

kötelékek a nemzeti kultúránk múltjával, a velük azonos nyelvet beszélő, értő kortársakkal logikai bevésésre késztet, segíti az absztrahálás és a lényeglátás képességét önfegyelmet alakít, érzékennyé teszi a gyermeket újabb élmények befogadására

Mindezek azt kívánják az óvónőtől, hogy - előrelátó legyen - olyan irodalmi anyagot állítson össze korcsoportra bontva, melyben az egész éves anyag szerepel, lehetőséget adva a válogatásra a kortárs és a klasszikus műveket helyes arányban alkalmazza. - a cigány irodalom gyűjtése, annak beépítése a foglalkozásokba, (s annak szülőkkel való megismertetése) segíti az énkép kialakító munkát - törekedni kell a komplexitásra, saját mese-vers alkotás mozgással, ábrázolással kombinálva. - vegye figyelembe a csoport érdeklődését, fejlettségi szintjét, szabad kezet adva a pedagógiai önállóságnak - lehetőleg minden nap legyen mese vagy vers - a gyermekek önállóan, biztonsággal használják a szükséges tárgyi eszközöket. A kisgyermek számára a mese: - a legfontosabb erkölcsi fogalmak konkrét képekbe fogalmazva - a mesebeli törvények az erkölcs alapszabályai is - beszélni tanítás nyelvleckék nélkül - belső képek készülnek - olvasásra nevelés Mit ad a vers? - érzelmeket, meghittséget, játékot, ismereteket - a kifejezés új lehetőségét - új verseket, szavakat, gondolatok összekapcsolásának fonalát - a versben az önkifejezés és a közlés vágya elválaszthatatlan - tartalom és forma itt egymást hívják elő

Ének-zene, dalosjáték Az ének-zene nevelés egyik eszköze az óvodában annak, hogy bővüljön a gyermekek tapasztalata, fejlődjön értelmi képességük és a kreativitásuk. Ezen kívül fejleszti a közösségi összetartozás értékét, szépérzéket, a hallást és a ritmusérzéket. Célunk: a gyermekek ének-zene kultúrájának megalapozása, néphagyomány őrzés. -

-

juttassa rendszeresen zenei élményhez a gyermekeket a környezet hangjainak megfigyelésével, ölbeli játékokkal, énekes játékokkal ébresszen az óvodapedagógus zenei érdeklődést, formáljon zenei ízlést a gyermekben. nyújtson megfelelő mintát, a zenélés a napi élet része legyen minden nap lehessen körjátékot játszani, mondókát mondani, énekelni, ezeket mozgással kísérni

46

-

tegyen különbséget a csak meghallgatásra szánt és a megtanulásra szánt dalok között kövesse a fokozatosság elvét a zenei anyag feldolgozásában, a képességek fejlesztésében a foglalkozásokra tervszerűen, meghatározott zenei feladattal készüljön a korcsoportoknak megfelelő legyen a dalanyag kiválasztás, a hallás és a ritmusérzék fejlesztés Az énekes népi játékok, igényesen válogatott kortárs zeneművek szolgálják a gyermek zenei képességeinek, zenei kreativitásának alakítását. nagy részben a zenei anyag épüljön a népi zenére a cigány gyermekek zenei kultúrájuk megismerésében még inkább lehetőségük nyílik arra, hogy népük nyelvével ismerkedjenek ismertesse meg a gyermekeket egyszerű tánclépésekkel törekedjen arra, hogy az ének-zene foglalkozás nyújtson igazi élményt a legfontosabb, hogy a gyermek saját képessége szintjén tudjon, merjen és szeressen énekelni ismertesse meg a gyermekeket az ünnepekhez kapcsolódó dalanyaggal

Mozgás Az óvodás korú gyermekek mozgásának fejlesztését, a mozgásigény kielégítését szolgálják az óvodában, a csoportszobában ill. a szabadban végzett különböző mozgástevékenységek. A helyi szülői igényeknek megfelelően szervezett óvodán kívüli úszás, korcsolyázás, szakember irányításával, szolgáltatás jelleggel. Célunk:

- a testi fejlesztés biztosítása - A gyermek természetes mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, társra figyelés gyakorlása - a mozgás örömének kialakítása - rendszeres mozgásra szoktatás - az egészséges életmód szokásaihoz kapcsolódóan a mozgás megszerettetése

Feladatunk: - a csoportszobában a lehető legtöbb hely biztosítása mozgáshoz - többféle mozgás lehetőség biztosítása a szabadban is - a gyermekek mozgásának állandó figyelemmel kísérése - szervezzen kirándulásokat, sétákat életkornak megfelelően (tempó, idő) - szabad levegőn töltsék idejük nagy részét a gyermekek - biztosítson megfelelő eszközt a meglévők közül a mozgásos tevékenységekhez - legyen lehetőség aktívabb és a nyugodtabb tevékenységet igénylő gyermekek számára egymáshoz alkalmazkodni - a balesetmentes mozgás érdekében ismertesse meg a gyermekeket bizonyos szabályokkal és azok betartására törekedjék - szervezzen kötelező és kötetlen foglalkozásokat, mindennap legyen frissítő jellegű torna - a foglalkozásokon a mozgásos játékok kerüljenek előtérbe - végeztessen a gyermekekkel tartásjavító gyakorlatokat - biztosítsa a szülő a gyermekek számára a váltóruhát - figyeljen a foglalkozások szervezésénél a helyi adottságokra, az időjárásra a didaktikai és pszichológiai szempontok mellett

47

-

-

a mozgás anyagának tervezésénél vegye figyelembe a gyermekek egyéni fejlettségét, ahhoz igazítsa a gyakorlatok ismétlésének számát, a követelményeket nagycsoportosok számára szülői igény szerint szervezzen úszástanulást a mozgáskultúra fejlesztése mellett segítse a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerés fejlesztését, alkalmazkodó képesség alakulását, a személyiség akarati tényezőit biztosítsa a változatos eszközhasználatot segítse az egészséges életvitel kialakítását saját mintájával is

Vizuális nevelés, formaérzék fejlesztés A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészébe beépülő folyamat. Vizuális nevelésnek nevezzük mind azt, amiben teret kap minden ami szép, harmonikus, esztétikus körülöttünk. Célunk:

- a cselekvő módon történő ismeretszerzéssel, tapasztalat szerzéssel a gyermek belső képvilágának gazdagítása. - az érzékelés útján történő preceptorok optimális módon való fejlesztése - vizuális tapasztalatokhoz juttatni a gyermekeket - a képességfejlesztésen alapuló vizuális nevelés - az eszközök állandó biztosításával, azok használatának gyakorlásával, soksok dicsérettel, biztatással fejleszthetők a hátrányos helyzetben lévő gyermekek.

Feladatunk: - jutassa a gyermeket minél több vizuális élményhez - törekedjen arra, hogy a gyermek meglássa, felfedezze és képekben elraktározza ismereteit, majd jusson el a következő késztetésig, az újraalkotás öröméig - az ábrázoláshoz szükséges eszközök bármikor elérhetőek legyenek, ezek épüljenek be a játékba - tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedjen a gyermek a különböző anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségével - teremtse meg a képalakító tevékenység feltételeit (technika, eszköz stb.) - a gyermekeknek legyen lehetőségük érdeklődésüknek megfelelő téma választáshoz - biztosítsa a változatos eszközhasználatot, technikai megoldásokat - nagyobb gyerekeket ösztönözzön a közös kompozíciók készítésére környezetük esztétikumának alakítására - ismertesse meg a gyermeket a „kismesterségekkel” - ahhoz, hogy a cigány gyermekek szín és formavilága megjelenjen, hagyjuk, hogy használják szabadon a számunkra idegen színeket, színpárosításokat (lila, fekete, erőszöld, erős rózsaszín, stb.) Az alkotó és alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak, javasolt a mikrocsoportos, kötetlen tevékenység megszervezése. A gyermekeknek így lehetőségük van személyiségük egy darabjának kivetítésére, amelyben megjelenítik érzelmeiket, vágyaikat, szorongásaikat, fantázia és élményvilágukat. A külső világ tevékeny megismerése Célunk:

1. Olyan gyermeki személyiség kialakítása, amely

48

-

életkornak megfelelő biztonsággal képes tájékozódni harmóniában képes élni az emberi és természeti környezette, tudatában van annak, hogy ő is felelős környezetéért képes rácsodálkozni a környezet szépségére

2. Olyan közösségi magatartás, viselkedésmód kialakítása, amelynek birtokában képes lesz a gyermek értékelni és tisztelni szülőföldjét, a hazai tájat, lakóhelyét, a helyi hagyományokat, szokásokat, a tárgyi kultúra értékeit A külső világ tevékeny megismerésének feladata: -

a gyermekek ismerkedjenek meg a környező világgal, szerezzenek tapasztalatokat a természeti, emberi-tárgyi környezet formai mennyiségi és téri viszonyairól. alakuljon ki a gyermekekben az objektív viszony a világhoz fejlődjön érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük, emlékezetük formálódjon gondolkodásuk, beszédük bővüljenek matematikai tartalmú tapasztalataik, tudják azokat tevékenységeikben alkalmazni alakuljon ki a kulturált magatartás szokásai, normái bővüljenek ismereteik, tapasztalataik a környezet-adta lehetőségek kihasználása közben segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatban és a környezet alakításában.

Munkajellegű tevékenységek Az óvodáskorú gyermekre jellemző, hogy nem csak játszik, hanem képes bizonyos feladatokat ellátni, munkát végezni. Az iskola-előkészítés és a mindennapi életre való felkészítés a személyiségfejlesztés fontos eszköze. A játék és a cselekvéses tanulás elemeit kell hogy tartalmazza az óvodai munkatevékenység. Óvodánkban a munka elsősorban a közösségért végzett tevékenység, hozzájárul a társas kapcsolatok kialakulásához, a közösségért végzett munka értelmének, örömének átéléséhez. Az óvodában meglevő munkaalkalmak teljesítésével kialakíthatjuk minden gyermekben azt a tulajdonságot, hogy a munka elvégzését az élet természetes velejárójának tekintse. Csak így lesz képes a következő életszakaszok még összetettebb feladatit teljesíteni. A kötelességteljesítés, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A pedagógustól folyamatos együttműködést, konkrét, reális értékelést igényel. Feladatunk a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtése: - életkorhoz és erejükhöz mért munkalehetőségek biztosítása tudatos szervezéssel - munkafolyamatok bemutatása - az egyes munkafajták fokozatos bevezetése, az önálló, tartalmas, állandó munkavégzés biztosítása - a gyermekek eltérő, egyéni sajátosságainak figyelembevétel - az elsajátított munka gyakorlásához lehetőség biztosítása - az elhúzódó gyerekek is vegyenek részt a munkában, ösztönzés - a napirendben megfelelő idő biztosítása a munkavégzéshez - indítsa el a gyermek önértékelésének alakulását, igényszintjének növekedését - tanítsa meg a gyermeket a munkát és az azt végző embert tisztelni

49

Munkafajták: Önkiszolgálás: a mindennapi szükségletek kielégítését szolgáló tevékenység. Összhangba kell lenni az egészséges életmód szokásrendszerével. Az önkiszolgáláshoz szükséges munkavégzéseket az óvónő az egyéni tempó, fejlettség figyelembevételével valósítsa meg. Fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák az önálló testápolás, öltözködés, étkezéssel kapcsolatos munkákat. Közösségért végzett munka: a naposság Az egyéni és a csoportfejlettségét figyelembe véve kb. 4 éves kortól lehet bevezetni. Ennek rendjét (jelrendszer, névsor, ülésrend) az óvónő a csoport aktív közreműködésével maga alakítsa ki. Minden gyermeknek lehetőséget kell biztosítani az e fajta munkavégzéshez. Fontos, hogy az egyszerűbb feladatokat végezzék először a gyermekek és így haladjanak a bonyolult felé. A naposok által végzett munkák a következők lehetnek: asztalterítés, teremátrendezés, foglalkozáshoz szükséges eszközök előkészítésében segítség stb. A munkát a gyermekek előtt értékelni kell, képessé kell tenni a gyermekeket arra, hogy a munkájukat tudják megosztani, együttműködni tudjanak csoporttársaikkal. Alkalomszerű munkák: A gyermekek játéka közben akadhat olyan feladat is amelynek végzése alkalomszerű. Ezen feladatok egy része esetleges. Ilyen pl. játékok elrendezése, szétszórt tárgyak felszedése, teremátrendezése, ünnepek előkészítése, növénygondozás, madáretetés. 5-6 éves korban különös gondot kell fordítani a közösen végezhető munkára, és a gyermekek közötti munkamegosztás és együttműködés megszerzésére, valamint azokra a munkákra amelyeket a gyermekek más csoport, vagy az egész óvoda érdekében végeznek. TANULÁS Kisgyermekkorban a játék és a tanulás nem különíthetők el egymástól. A gyermek úgy tanul, hogy játszik. A tanulás utánzással, kitalálással történik. Minden gyermekben él a veleszületett kíváncsiság, bizonyos önmagáért való tudásszükséglet, tanulási vágy. Aki kisgyermekkorban sokat és szabadon játszik, később alkotó gondolkodás móddal és eredetibb viselkedéssel jellemezhető. A játékos ismeretszerzés nem a tudás mennyiségi felhalmozásával fejleszti az emberi képességet, hanem sokoldalúvá és rugalmassá tesz. Programunk lehetőséget ad az óvónő számára, hogy az egyéni fejlettségi szinteket, a gyermek igényeit figyelembe véve választhassa meg a tanulási folyamat módjait, módszereit, időkereteit. Az óvodai nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötetlen és kötött kezdeményezések, foglalkozások, séták formájában, s az egész nap adódó helyzetekben egyaránt megoldhatók az óvodai élet bármely mozzanatában és területén. Az óvodai tanulásban a gyermek cselekvés vágyára, aktivitására építünk, amelyben az egész személyiség részvétele és teljes aktivitása szükséges.

50

Célunk:

- a gyermekek a világról általában legyenek tájékozottak. Differenciálással elérhetjük, hogy minden gyermek kedvvel, szívesen tevékenykedjen, s ha ezt a tanulást siker követi, a sikerélmény újabb aktivitás forrásává válik - az alapképességek fejlesztése

Feladatunk: 1.

Kommunikációs képesség, beszédfejlesztés: - beszédhelyzetek teremtése - a gyermek beszélőkedvének megőrzése - beszédtechnikájának javítása - értelmes beszéd, szókincs, mondatszerkesztés, összefüggő beszéd, párbeszéd, stb. fejlesztése

2.

Megismerő képességek fejlesztése, észlelés útján: - tapasztalat szerzés érzékelés, észlelés útján - gondolkodási képesség fejlesztése, problémalátásnak fejlesztése tevékenységek során - figyelem fejlesztése

3.

Cselekvésképességeinek kapcsolása a megismerés képességeihez: - a mozgás képességének fejlesztése, melyből a két és háromdimenziós tájékozódási képesség kiemelése (írás- olvasás kudarcának elkerülése érdekében) - mozgáskoordináció fejlesztés (nagy és finom mozgások esetében)

Mindezek megvalósítása érdekében olyan célrendszert kell kiépíteni: - amelyben minden gyermek rendszeresen részt vesz a tanulási folyamatban - az ismereteket összefüggéseiben, kölcsönhatásban szerzik a gyermekek - a tapasztalatszerzés váljon folyamattá, ne essen szét foglalkozásokra - a feldolgozás mélységét a gyermekek egyéni fejlettsége határozza meg - a gyermekek öntevékenyen vegyenek részt a foglalkozásokon - a foglalkozások egyéni fejlődése, fejlesztésre irányuljanak - legyen rendszeresség a tanulási tevékenység szervezésében - az óvodapedagógus személyre szabott, pozitív értékelése segítse a gyermek személyiségének kibontakozását. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - utánzásos –minta – és modellkövetés - spontán, játékos tapasztalatszerzés, a játék mint módszer alkalmazásával - a cselekvéses tanulás - megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés - az óvodapedagógus által kezdeményezett tanulás A tanulás permanens folyamat. Az óvodapedagógusnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bármikor beszélgethessenek, verselgethessenek a gyermekek. Mind a nap folyamán, mind a nyári hónapokban is sok lehetőség nyílik tapasztalatszerzésre a környezetben, és a már meglévő ismeretek változatos körülmények között történő felhasználására.

51

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek fejlődésének nyomon követése a csoportokban tervszerűen vezetett személyiségnapló segítségével történik. Testi fejlettség: - A gyermekek egészségesek, edzettek legyenek, alakuljon a finommotorika és a mozgáskoordináció - Egészségügyi szükségleteit szándékosan tudja irányítani - Teste legyen arányosan fejlett, teherbíró Lelki fejlettség: - Legyen nyitott, érdeklődő, álljon készen az iskolába lépésre - Figyelme legyen szándékos, alakuljon a figyelem tartalma, terjedelme, megosztása és átvitele - Legyen képes egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazására - A gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt Szociális fejlettség: - Tudjon a szabályokhoz alkalmazkodni - Álljon készen az iskolai életre - Megalapozott legyen a feladattudat, feladattartás és az önállóság - Ismerje és szeresse meg a kisebbség dalait, verseit, meséit, játékait - Ismerkedjen meg a helyi kisebbségi hagyományokkal, tárgyi emlékeivel, tanulja meg azok megbecsülését és tiszteletét - Alakuljon ki pozitív, reális énképük - Rendelkezzenek annyi ismerettel, készséggel, képességgel, hogy egyenlő eséllyel kezdhessék meg iskolai tanulmányaikat III. Hagyományaink Szervezeti hagyományok: A nevelés hatékonyságának fokozása érdekében a családdal való kapcsolattartás elmélyítését szolgálják. Nevelési évenként kettő alkalommal szülői értekezlet tartása, szükség esetén több alkalommal vagy a szülők kezdeményezésére bármikor. A nyitottság fokozása érdekében lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülő bármikor jelen lehessen az óvodai nevelésben – természetesen az óvónővel egyeztetve, a nevelőmunka zavarása nélkül. Évente két alkalommal tervezzünk nyílt napot minden csoportban Lehetőséget biztosítunk a felmerülő gondok, problémák azonnali megbeszélésére – természetesen itt is szempont, hogy a gyermekek nevelését ez ne zavarja. Nagycsoportosaink számára igény szerint szerezünk úszásoktatást, nyelvtanulást, barkácskuckót Ünnepek, rendezvények:

52

A ”holnap öröme” a gyermekek elé állított távlatok fokozzák a nevelés hatékonyságát, ezért több féle tevékenységet igyekszünk hagyománnyá tenni óvodánkban. Ezek: -

rendszeres bábszínházba járás érettebb nagycsoportosok esetében színházi előadás megtekintése a tagóvodával közösen szervezett szüreti, néphagyományőrző mulatság néphagyományőrző előadások – népzenészek meghívásával – az óvodákban Márton napi vásár Mikulás-ünnep karácsonyi előkészületek, az ajándékozás örömének hangsúlyozásával farsang – ami lehet, jelmezbál, rongyosbál, pizsamabál stb. ötletek alapján tavaszköszöntő ünnepsorozat édesanyák köszöntése gyermeknap megünneplése nagycsoportosok óvodai búcsúja születésnapok megünneplése

Fontos, hogy az ünnepnapok emelkedjenek ki a mindennapokból, hangsúlyozhatjuk dekorációval, ünnepi ruhával stb. Az ünnep örömét csak a szülők közreműködésével tudjuk minden gyermek számára biztosítani, ezért fontos aktív közreműködésük, segítségük. Az ünnepek megszervezése a nevelőtestület döntése alapján történik a gyermekek érdeklődését, szülők igényeit és az adottságokat figyelembe véve. A helyi nevelési program beiktatása után a következő hagyományokat kívánjuk kialakítani: 1. Város felé nyitott óvodai nap az óvodapedagógusok számára. 2. Kismesterségek bemutatása, megismertetése a nem óvodánkba járó, önkéntesen jelentkező gyermekek számára is, kiállítás az elkészült munkákról 3. Keleti kultúrával való ismerkedés.

53

Mozgásműveltség Fejlesztő Óvodai Nevelési Program a Stadion Sport Tagóvodában

2010.

54

TARTALOMJEGYZÉK

I. HELYZETELEMZÉS

56.

II. MOZGÁSMŰVELTSÉG FEJLESZTŐ ÓVODAI NEVELEÉS CÉLJA

III.

NEVELÉS FFELADATRENDSZERE

IV. MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZRENDSZERE

56.

57.

58.

V. A GYERMEKEK FEJLETSÉGISZINTJÉNEK MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

65.

55

I. HELYZETELEMZÉS A Bulgárföldön található Stadion Sport Tagóvoda 1975-ben épült, területe 5281m2. Nagyon szép és nagy zöld udvarral rendelkezik, melyen KRESSZ park is található. A Stadion Sport Óvoda nevet 2009 –ben vette föl, mely egy plakettel és felirattal is láthatóvá vált az óvoda déli főbejáratánál. Óvodánkban, 1990-ben kezdődött a megújulási törekvés mely során az itt dolgozó pedagógusok munkája – gyakorlati kipróbálás, együttgondolkodás- segítette a program kidolgozását, mely 1997-ben készült el. A program kidolgozásának korszerűsége A gyermekek biológiai fejlődése, mozgásfejlődése, elsősorban rendszeres testmozgással, testedzéssel biztosítható. Az óvodai nevelés célja az óvodáskorú gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődésének segítése. A gyermek fejlődése számos tényező együttes hatásának eredménye. Az egészséges életmódra, az egészséges életvitel igényére nevelés ebben az életkorban kiemelkedő jelentőséggel bír. A 3-7 éves korosztály lételeme a mozgás. A gyermeket nem kell motiválni a mozgásra, hiszen nem tud nem mozogni. Miközben mozog, tapasztalatokat gyűjt, fejlődik csont- és izomrendszere, alakulnak mozgáskoordinációi, testi képessége. Gyorsabbak, önállóbbak, finomabbak lesznek mozdulatai. Egyre többféle mozgást képes elvégezni, egyre több készsége, szokása alakul, egyre inkább képessé válik mozgásának, viselkedésének tudatos irányítására, mozgásigényének elhalasztására. A gyermek mozgásigényének kielégítése, ezzel együtt harmonikus és összerendezett mozgásfejlesztésére, ezen keresztül értelmi képességének fejlesztése, különösen lényeges feladat az óvodában. A magyar pedagógia hagyományainak, értékeinek figyelembe vételével a jelenkor igényére alapozva készült a Mozgásműveltség fejlesztő óvodai nevelési program. A program négy szerkezeti egységre tagolódik:  Mozgásműveltség fejlesztő óvodai nevelés célja  Nevelés feladatrendszere  Megvalósítás eszközrendszere  A gyermekek fejlettségi szintjének mutatói az óvodáskor végére E szerkezeti egységek szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Kiindulópont a nevelés célja, mely egyben meghatározója is az ebből következő feladatoknak és a hozzá szükséges eszközrendszernek II. MOZGÁSMŰVELTSÉG FEJLESZTŐ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA A gyermekek sokoldalú harmonikus személyiségének fejlesztése, életkorilag (3-7 év) a legmegfelelőbb tevékenységi forma segítségével a tervszerű, rendszeres mozgással. A mozgás szeretetére építő életvitel, életmód megalapozása. Feladata:  A mozgás célzott fejlesztése a motoros képességek és mozgáskészségek kibontakoztatása.  A gyermekek mozgásos tapasztalata során fejleszteni a környezettel való kapcsolatrendszert.

56

 

A szervezet általános, sokoldalú fejlesztésével, képzésével elősegíteni a gyermek megfelelő testi, akarati, erkölcsi tulajdonságainak fejlődését, értelmi képességeinek fejlesztését. készségfejlesztés

III. NEVELÉS FFELADATRENDSZERE A nevelés feladatrendszere igazodik az általános feladatrendszerhez. Fő feladatcsoportok:  Egészséges életmódra nevelés, egészség óvása, megőrzése Legfontosabb feladat a gyermeki szükségletek kielégítése, a testi, lelki szükségletek harmonikus összehangolása, heti, napi, életritmus kialakítása. Kiemelten kell kezelni a gyermekek fejlődésének elősegítését (kultúrált étkezés szokásai, egészséges, korszerű táplálkozás, pihenés, testedzés) a helyes higiéniai szokások kialakítását (tisztálkodás, WC használat) - speciális, gondozó, prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása a szülő és a szakemberek bevonásával.  Szocializáció az érzelmi biztonság segítségével Az óvoda elfogadtatása – beszoktatás – nagy odafigyelést igényel bármilyen korú legyen a gyermek. A későbbiek során a gyermek, szülő és óvoda kapcsolatának meghatározója lehet. A gyermek óvodában eltöltött idejét úgy kell megtervezni, hogy mindig érezze az érzelmi biztonságot, ehhez szükséges az óvodapedagógus, és dajka elfogadó, gondoskodó segítő személye. Az egységes óvodai jelek is biztosítják a gyermek érzelmi stabilitását. Az óvodában végzett sokmozgásos tevékenységek fejlesztik a gyermek pozitív emberi magatartását, társaihoz való viszonyulását, versenyszellemet, kudarctűrést, figyelmet, türelmet, kitartást, egymás iránti figyelmességet, segítőkészséget. Az életrend és a tevékenységek lehetőséget adnak a gyermekek természetes, társas szükségleteinek kielégítésére. A modell értékű pedagógus és más dolgozói kommunikáció, bánásmód elősegíti a gyermekek különbözőségeket elfogadó, másság tisztelő szemléletének alakítását. Közös tevékenységek szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, szokás- és norma rendszerének megalapozását. A tevékenységekben kap teret a nemi sztereotípiák erősítésének kerülése, a neme társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontásának ambíciója. Kapjanak a gyermekek sok lehetőséget emberi és természetes környezetük megismerésére, tapasztalatszerzésre, ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, megalapozva ezzel a szülőföldhöz való kötődést. A halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek megfelelő, specifikumfüggő nevelésének biztosítása a feladatunk. Az óvoda csoportok szervezése: A napi óvodai élet keretei között biztosított, sokmozgásos tevékenységek miatt, az azonos életkorú gyermekek csoportelosztása szükséges.  Értelmi nevelés, anyanyelv ápolása az óvoda mindennapjaiban Az óvodai élet változatos tevékenységei a gyermek anyanyelvi nevelését, értelmi képességeinek fejlesztését is szolgálja. Fontos a nevelők példamutatása. Időt és helyet kell adni a felnőttek és gyermekek, gyermekekés gyermekek egymás közötti beszélgetéseire. Ezen feladatcsoportok összefonódása számos formában megnyilvánul, élesen nem különülnek el. Az értelmi nevelés feladata a gyermek spontán szerzett ismereteinek rendszerezése, bővítése különböző élethelyzetekben, tevékenységekben való gyakorlása.

57

Nevelési feladat az értelmi képességek és a kreativitás, a környezettudatos magatartás fejlesztése a „beszélő környezet”, szabályközvetítés, természetes kommunikációs kedv fenntartása, gyermeki kérdések támogatása mint nevelési módszer illetve eszköz alkalmazásával. VI. MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZRENDSZERE A nevelés feladatainak megvalósításához megfelelő környezet, tervező munka, és tevékenységek szükségesek. 4. 1. Környezet  Tárgyi környezet Az óvoda épületének berendezései a gyermekek biztonságát, egészségének óvását, és mozgásterének biztosítását szolgálják. A tárgyak, bútorok a gyermekek méreteinek megfelelően könnyen mozgathatóak legyenek. Így ha szükséges a mozgástér növelése egyszerűbben oldható meg. Szükséges,az árnyékos és napos udvarrészek, a testnevelés foglalkozások megtartásához az egyenletes füves területek biztosítása. Homokozók, EU szabványos mászókák, elhelyezése gazdagíthatja, színesítheti a gyermekek játék- és mozgástevékenységét. A kerékpározáshoz, görkorcsolyázáshoz, rollerezéshez nyújtanak segítséget az aszfaltozott területek. Az udvaron szükséges, hogy ugrógödör is legyen, mely a különféle ugrások gyakorlását és egyéb tevékenységeket szolgálja.  Személyi környezet Nem elegendő csak a gyermek fejlődéséhez szükséges eszközök, tárgyak biztosítása. A környezet fogalmába beletartoznak az emberi kapcsolatok is melyek a gyermeket körülveszik. Ezt a személyi környezetet elsősorban az óvodapedagógusok és az óvoda többi dolgozói alkotják, de a gyerekek napi kapcsolatban állnak külső szakemberekkel is, korcsolya- úszó edzők. Összehangolt munkájuk hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. A dolgozók elfogadó, segítő attitűdje mintát jelent a gyermekek számára. Az óvoda biztosítson lehetőséget a szülők fogadására.  Óvodán kívüli környezet Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője. Az óvoda a szülők és gyerekek részére szakmai szolgáltatást nyújt, ennek eredményeként válik lehetővé a rendszeres korcsolya és úszás oktatás. Ezek a mozgástevékenységek szükségessé teszik speciális kapcsolatok kialakítását. A zökkenőmentes együttműködés megköveteli a rendszerességet, pontosságot, megbízhatóságot. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait együttműködés során a segítségnyújtás családokhoz illesztett megoldásait alkalmazza. Feladat a cselekvési terv kidolgozása, szükségletek alapján egyénre szabottan. Az óvoda közelében található bölcsődékkel, iskolákkal, fontos a jó együttműködés kialakítása. Élő kapcsolat fenntartása a pedagógiai szakszolgálat intézményeivel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekegészségügy intézményeivel. Egyéb művészeti körökkel(színház, könyvtár, múzeum, bábszínház, mozi) az általuk ajánlott programoktól függ az együttműködés.  Tevékenységeket segítő eszközök A gyermekek tevékenységéhez szükséges eszközök nélkül nem valósíthatók meg a kitűzött célok, feladatok. A mozgástevékenységet segítő eszközök a megfelelő méretű torna- és kézi szerek,

58

melyeket folyamatosan bővítünk. Különös figyelmet fordítunk a gerinc- és lábdeformitások megelőzését segítő eszközökre. Játéktevékenységet segítő eszközök a játékszerek. A játékszer játékeszközzé, funkciója által válik, vagyis azáltal, hogy a gyermek játéka során alkalmazza. A gondosan megválasztott és a rendelkezésre álló eszközök elősegítik a gyermek személyiségének fejlődését a tevékenységek a sokoldalú, sokszínű végzésével. 4. 2 Tervezés A gyermekek iskolai életmódra való felkészítéséhez tudatos tervező munkára van szükség. A gyermekek fejlettségi szintjének megismerése után a fokozatosság, és tervszerűség elveit kell alkalmazni. A környezeti változások, évszakváltások ünnepek, megadják a tervezés alapját, melyekhez kapcsolódva az óvónők ötletei adják a kezdeményezések tartalmát. A tevékenységek hetirendje segíti az óvodapedagógus tervező-szervező munkáját, beleépítve a kiegészítő mozgástevékenységeket is. A hetirendet, minden csoport óvodapedagógusai döntik el, de mivel a kiegészítő mozgástevékenységek meghatározott napokon vannak, így hozzá kell igazítani azokat. Hetirend Az óvodai kezdeményezések: mese-vers, külső világ tevékeny megismerése, vizuális nevelés, testnevelés, zenei nevelés a hét meghatározott napján.

Kiegészítő tevékenységek: Úszás: heti egy, nagy csoportban heti kettő alkalommal.(szeptembertől- május 31-ig) Korcsolya: heti egy alkalommal (októbertőlmárcius 15-ig) Meghatározott napokon.

A napirend keretei között, a gyermeki szükségletek kielégítése történik, egyben segíti a napi életritmus kialakítását. A napirend három fő részből áll: délelőtti, déli, délutáni. Mindig előfordul, hogy egy dominánsabb tevékenység, az óvodapedagógus részéről nagyobb odafigyelést, a gyerekektől több megértést, alkalmazkodást igényel. A napi tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy a gyerekek minél több időt tölthessenek a szabadban. 4. 3. Tevékenységek Játék Legfőbb tevékenységi forma, mely az egész óvodai nevelést átszövi. A gyermek ennek sorn gyakorolja erőit, szélesíti látókörét, szociális tapasztalatra tesz szert, megismétli, és alkotó módon kombinálja a környező élet jelenségeit. Az óvodapedagógus feladata, biztosítani a megfelelő légkört, helyet, időt, eszközöket. A játék folyamatában az óvodapedagógus jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A szervezésben legnagyobb lehetőséget a szabad játék kapjon, de kiemelt jelentősége van a nevelésben minden tájékozódó, kreativitást fejlesztő, élményt adó játéktevékenységnek. Játékfajták:  Gyakorló vagy funkciójáték: Játékszerekkel, különféle anyagokkal végzett gyermeki manipulációk. Ebben a játékban elsősorban az eszközök tulajdonságaival, tárgyak egymáshoz való viszonyulásával, működésével ismerkednek a gyerekek.

59













Építő játék A gyerekek különféle hasábokból, konstrukciós játékokból, építő elemekből építményeket, játékszereket, tárgyakat hoznak létre. Az elkészült modelleket a gyermekek gyakran használják egyéb játékaikban. Szerep (utánzásos) játék: Ebben a játékban a gyermekek tapasztalataikat, eddigi ismereteiket, elképzeléseiket, hozzájuk fűződő érzelmeiket jelenítik meg. A felvállalt szerepen keresztül ábrázolják a valóságból számukra lényeges mozzanatokat. E játék segíti az emberek közötti társas kapcsolatok fejlődését, az alá- fölérendelt szerep elfogadását. Dramatikus játék: A gyermekek elsősorban irodalmi élményeinek szabadon választott, kötetlen formában, történő feldolgozása a dramatikus játék. A mesék hőseinek vagy a szerepben ábrázolt személynek a tipikus vonásait reprodukálják. Segíthet az emberi kapcsolatok formálásában, viselkedési minták elsajátításában, negatív élmények feldolgozásában. Mozgásos játék: Domináns eleme az aktív mozgás. Ezek a játékok felölelik a gyermek mozgásának minden formáját, és ezek kombinációját. Segítik a mozgásfejlődést, téri tájékozódást. A mozgásos játékok tartalmának gazdagsága, a feladatok változatossága, és életszerűsége, a mozgások széles skálája, intenzitása és szellemi fejlesztő hatsa miatt fontos az óvodai nevelésben. Szellemi játékok: A játéktevékenység meghatározott eredmény elérésére irányul. A szabályok betartása, morális magtartási követelményeket visz be a gyermekek tevékenységébe. A feladatok megoldása közben jelentkezik először a gyermekeknél az önértékelés mozzanata. Népi játékok: Tartalma, formája rendkívül sokrétű. Visszatükrözi az adott nép termelés- és életmódját, gondolat-és érzésvilágát. Fő típusai. Énekes-táncos játékok, mondókás-, dramatizáló-, társas és vetélkedő-, mozgásos játékok. A népi játékok az óvodai élet különböző tevékenységi formáiban is jelen vannak.

A játék témája: A valóságnak az a jelensége vagy jelenség csoportja, amely visszatükröződik a gyermek játékában. Forrása mindig a valóság, a gyermek élményei. A csoportos játékhoz azonos egyéni élményekre van szükség. Ezért az óvodapedagógusnak meg kell találni a lehetőségeket, hogy a gyermekek közös élményekben is részesüljenek. Az óvodapedagógusnak az adott gyermek és gyermek csoport fejlettségének megfelelően kell a játékot fejleszteni. A játéktevékenység a hét minden napján jelen van. Tanulás A tanulás, mint folyamat a gyermek egész napi óvodai életében nyomon követhető. A tanulás célja a gyermek kompetenciájának fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás formái: - utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulás

60

- spontán játékos tapasztalatszerzés - cselekvéses tanulás - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés - gyakorlati problémamegoldás - kezdeményezett tanulás Az óvodai nevelés feladata, hogy kifejlessze a gyermekekben a tanulás motívumait, kialakítsa a tanulást, mint tevékenységet. A tanulás az óvodáskor végére az óvodai élet sokszínű tevékenységeinek segítségével válik általában teljesen elkülönült önálló tevékenységi formává. Az óvodai nevelés célja ezzel az iskolai beilleszkedés közvetett segítése. Munka jellegű tevékenységek.  Önkiszolgálás: a gyermek saját személyének kiszolgálása az egészséges életmód kialakítása, önként végzett tevékenység, tapasztalatszerzés, készség és képességfejlesztés lehetőségét teremti meg.  Óvodai közösségért végzett munka jellegű tevékenységek: felnőtt munkájában segítés, terítés, terem rendezés, naposi munka.  Naposi munka: ennek konkrét tartalmi meghatározása a gyermek csoport sajátosságától függ. Terítés, terem rendezés, udvari környezet rendben tartásában segítés a felnőttnek, társaknak. A munka jellegű tevékenység, a kötelességteljesítés, saját és mások elismerésére nevelés lehetőségét teremti meg. A munka jellegű tevékenységek a felnőttel együttműködve, pozitív megerősítéssel eleinte játékos formában a „munkafolyamatok” fokozatos bevezetésével oldhatók meg, itt a pedagógus konkrét, reális értékelése szükséges. A munka jellegű tevékenységek a személyiségfejlesztés fontos formái. Mozgás Rendszeres mozgásra szoktatás elvei: Ahhoz, hogy a gyermekek jól érezzék magukat a rendszeresen végzett szervezett keretek között végrehajtott sokirányú mozgásban, a mozgásról szerzett pozitív élményeiket kell megerősíteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni az egyéni adottságukat, és képességeiket, mindennek a fokozatosság elvével kell együtt járnia. A fokozatosságnak és türelemnek kell érvényesülni a kiegészítő mozgástevékenység(ek) (pl. az uszodai, és korcsolya)foglalkozásainak ráhangolásánál. Rendszeres mozgástevékenységre szoktatás lépései  Testnevelés A gyermekeknek a beszoktatás idejétől kezdődően az óvodapedagógus lehetőséget teremt az együtt mozgásra (mindennapi testnevelés). A beszoktatás után fokozatosan válik kötelező foglalkozássá. Azt a gyermeket, aki nem akar tornaruhára vetkőzni, nem kell erőltetni. Cél a belső igényből fakadó mozgás pozitív érzelmi töltöttsége, megerősítése. Elsősorban a testnevelési játékok, játékos utánzó mozgások domináljanak. A labda, mint játékeszköz mindig legyen jelen. 

Kiegészítő mozgástevékenység (ek) A legfontosabb itt is az érzelmi ráhangolódás A bevezetés lépései: A foglalkozást tartó személyek bemutatása, megismerése, együttjátszás a gyermekekkel, személyes kapcsolat kialakítása.

61

Beszélgetések,az eszközök megismerése, kipróbálása a külső környezet, épület, majd a belső tér bejárása, tájékozódás, ismerkedés. Ezek tervezése, szervezése a külső szakemberrel közösen történjen. Testnevelés A testnevelés döntő feladata a gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése, a vázizomzat erősítése, a helyes testtartás kialakítása, mozgásigény kielégítése, társaikra figyelés gyakorlása. A tevékenységek szervezésénél az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele kiemelten fontos. A mindennapi testnevelés feladata: a szervezet felfrissítése, megmozgatása. Anyaga lehet a már megismert gimnasztikai gyakorlatok, mozgásos játékok, kettő kombinációja, valamint zenés gimnasztika. A testnevelés foglalkozás: keretei között olyan tervszerű, rendszeres ráhatásra kel törekedni, hogy a testgyakorlatok tudatos alkalmazásával, a személyiség sokoldalú képzésével, a motoros képességek és mozgás-készségek kibontakozását, a mozgásműveltség fejlesztését szolgálja. A sajátos feladatok részfeladatokra történő bontással oldhatók meg. Ezek: Testi fejlődés biztosítása: Összes szervek, szervrendszerek funkcionális tulajdonságainak javítása. Vázizomzat sokoldalú, arányos erősítése, fejlesztése. Motoros képességek fejlesztése: kondícionális (állóképesség), koordinációs (téri tájékozódás, egyensúlyérzék, ritmuskészség), mozgékonyság, hajlékonyság. Mozgásműveltség kialakítása, jártasság, készség szintjén: mozgásos cselekvések, gazdaságos végrehajtási módjának elsajátítása, mozgásos cselekvések szép kivitelezése. Mindezekkel összefüggő elméleti ismeretek elsajátítása. Játék:versenyigény felkeltése, kielégítése. Az óvodai testnevelés mozgásanyaga: A gyermekek mozgásigényének kielégítésére, képességeik fejlesztésére indokolt bonyolultabb, nagyobb erőkifejtést, figyelmet igénylő gyakorlatok beiktatása. Az óvodapedagógus a testgyakorlatok végrehajtásának fokozatait, fajtáit a gyermekek képességeihez igazodva állítja össze. A gyakorlatok nehezítése, bonyolultabbá tétele, kéziszerekkel és tornaszerekkel történik. A labda mindig jelen van a foglalkozásokon. A gyermekek állóképességének fejlesztése érdekében a testnevelési játékok tervezésénél az utánzó, futó-, fogó-, és versenyjátékok dominálnak. Játékban gazdagabb, kötetlenebb, de fegyelmezett légkörű, foglalkozásmodellekben szükséges dolgozni. Egész év folyamán fontos a testnevelési játékok alkalmazása. E játék során ügyesednek, önbizalmuk nő, bátorságra tesznek szert, hozzászoktatja őket a szabályok betartásához, önuralomhoz. A test deformitásának megelőzése és annak ellensúlyozása A lábboltozat és a talpboltozat süllyedése a hanyag testtartás megakadályozása a gyermek izomzatának sokoldalú megerősítésével történhet. Szükség van a lábboltozat, talpboltozat süllyedése ellen ható, boltozaterősítő gyakorlatokra. Helyes testtartás kialakítását segítő gyakorlatokra. Ezek a testnevelési foglalkozások keretébe épülnek be. Kiegészítő mozgástevékenységek: A kiegészítő mozgással is a gyermek önálló tapasztalatszerző lehetőséget kapnak. A tevékenység során jártasak lesznek az adott mozgás terén, idegen környezetben megtanulnak mozogni, viselkedni, kommunikálni.

62

Úszás: megtanulásának alapja a vízszeretet kialakítása. Célja a gyermekek vízbiztonságának megteremtése, egy úszás nemmel való ismerkedése. Korcsolya: a jéghez való szoktatás, a jégen való biztonságos közlekedés, egyensúlyérzék fejlesztése. Ezen a tevékenységek tervezését, irányítását szakedzők végzik. Heti rendszerességgel. 4.5. Mese-vers Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés eszköze. Beszéltető környezettel, helyes minta és szabálykövetéssel minden tevékenységben jelen van. Általa fejlődik a gyermek önkifejező képessége, természetes erkölcsi tulajdonságai. 



Vers A kisgyermekek a vers iránti fogékonysága azon alapszik, hogy a ritmus és a hangzása, amely megragadja, ugyanahhoz az érzékletes, érzelmekkel átszőtt, élményközeli témához tartozik, mint a mozgás, amelyet helyettesít, és a hangulat, amelyet kifejez. Mese Az óvodás gyermekotthonos ebben a világban. Sokféle helyzetet kínál, amelyben a gyermek áttételesen követheti vágyait. Előadásmódja az óvodapedagógus részéről megfelelő felkészültséget követel. A csoportokban a mese, vers hallgatásának állandó helye van. A megfelelő ráhangolást és a nyugalmat az óvodapedagógusnak kell megteremteni. Kiválasztásakor mindenkor a gyermekek fejlettsége a meghatározó. Tartalmát tekintve lehet évszak hangulatát kifejező, állatokról szóló, tréfás humoros hangulatú, tündérvilágot megjelenítő, ünnepek köszöntését szolgáló. Válogatása elsősorban a magyar népköltészet és népmese világából történjen, helyes arányát megtalálva a klasszikus és a kortárs gyermekirodalmi alkotások megismertetésének.

4. 6. Vizuális nevelés  Rajzolás-festés A gyermekek firkálás közben magukban a mozgásban és a mozgás eredményeképp létrejött vonalakban és színekben találják meg örömüket. A firkálás, mint „mozgásos játék” a kézügyesség fejlesztése szempontjából nagyon jelentős. A testnevelésben alkalmazott labdás technikai elemek az ecset és ceruzafogás megfelelő elsajátítását segítik A gyermekek saját testükről szerezett tapasztalatai az emberábrázolást teszik pontosabbá. A szükséges eszközök használata során lehetőség nyílik megismerésükre, gyakorlás közben a helyes használatukra.  Kézi munka Agyagozás, gyurmázás, tépés, vágás, ragasztás, varrás, térplasztika, építés jelenti ezt a tevékenységet. Közbe fejlődik a kéz finom mozgása, a megfigyelő, problémamegoldó és egyéb képességei a rész és egész viszonyának térbeli megértése térbeli tájékozódás a háromdimenziós látásmód kialakulása. A népművészeti motívumok, technikák alkalmazásával, szín és forma világot ismerhetik meg. Ezek a tevékenységek az óvodai élet mindennapjaiban valósulnak meg, a csoportszobában állandó helye van és rendelkezésre állnak különböző eszközök. A megvalósításra a hét mindennapján biztosítani szükséges a megfelelő időt, helyet, eszközt. A pedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás, és a kézimunka technikai elemeivel és eljárásaival.

63

4.7. Zenei nevelés Az éneklés, zenélés, felkelti a gyermekek érdeklődését, formálja a zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A gyerekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A zörejek egyéb hanghatások, általában mozgással együtt jelennek meg, ezáltal a hallás- és ritmusérzés fejlesztés, komplex módon érvényesül. Fontos a tiszta éneklési készség fejlesztése, természetes énekhang hallása, a zenei hangok felfedeztetése. Az énekes népi játékok, és az igényesen válogatott kortárs művek a zenei kreativitás és képességfejlesztés fontos eszközei. A zenélés, éneklés a napi tevékenység részévé kell hogy váljon. A zenehallgatási anyag választásánál figyelembe kell venni a gyermekek nemzetiségi, etnikai hovatartozását. 4. 8. Külső világ tevékeny megismerése Legfontosabb elv, mindent a természetes környezetben megfigyeltetni az összefüggéseket, változásokat megértetni és ez által, megfelelő ismeretekhez jutatni a gyermeket. A gyermeket körülvevő világ személyes megtapasztalása szerepek magatartási módok megtanulása, környezeti értékek felismertetése, fogalmak tisztázása, a tudatos felelősségteljes cselekvés kialakítása, a környezet védelme érdekében. Az óvodai élet mindennapjaiban valósulhat meg a gyermek vagy felnőtt kezdeményezésére alapozva. A szabadban folytatott tevékenységek a tapasztalás közvetlensége révén az élmény hitelességét biztosítják. A tapasztalás lehetőséget ad a néphagyományok, szokások a családi és tárgyi kultúra értékeinek megismerésére, majd az ismeret tevékenységben való alkalmazására.  Természeti változások megfigyelése Az időjárás, és a természet változásainak megfigyelése, és folyamatos nyomon követése, állatok, növények tulajdonságainak, életmódjának megfigyelése, gondozása, anyagok tulajdonságainak megismerése.  Társadalmi változások megfigyelése A gyermekek figyelmének ráirányítása a szűkebb és tágabb környezet jelenségeire, és az ott élő emberek életmódjára, kultúrájára. A lakókörnyezet közvetlen megismerése segítséget ad a könnyebb eligazodásban, biztonságot teremt számukra. Viselkedés minták gyakorlása közösségen belül. A felnőttek által végzett munka jellemzőinek megismerése.  Természet védelme Meg kell értetni a gyerekekkel, hogy a saját életterük védelme, gondozása egészségesebbé teszi fejlődésüket. Így a közvetlen és közvetett környezet tisztaságának és annak megtartásának felismertetése. A természet védelme, gondozása.  Tér-mennyiség-forma E tevékenység keretei között a gyermekek az őket körülvevő valóságos világ összefüggéseit ismerik meg. Az óvodába lépés pillanatától fontos a tér, mennyiség, a forma azonosságainak, különbözőségeinek, összefüggéseinek megfigyeltetése, megértetése. A matematikai tartalom mindent átfog, áthat, és állandóan jelen van a tevékenységekben. Mese-vers: szereplők száma, tulajdonságaik. Vizuális nevelés: eszközök mennyisége, nagysága, vastagsága, formája Zenei nevelés: mondókák, dalok ritmusa, hallásfejlesztés, mozgásformák. Környezet megismerése: állat, növényvilág, ünnepek, emberi kapcsolatok, fejlődés. Munka jellegű tevékenység: terítés, környezet rendberakása. Testnevelés: eszközök formája, torna, atlétika.

64

V.A GYERMEKEK EJLETTSÉGI SZINTJÉNEK MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A megfigyelésekre, tapasztalatszerzésre, ismeretgyarapításra alapozva a pedagógus segíti a gyermek önálló vélemény alkotási döntési kapcsolatteremtési képességeinek fejlődését, segítve ezzel az iskolai tanulás közvetett megalapozását. Testi fejlettség, mozgás A megtanult mozgások tökéletesebbek, összerendezettebbek lesznek, megjelennek a mozgáskombinációk. Megtörténik hét éves korra az első alakváltozás. A gyermekek ugyanazt a mozgást egyre több kombinációban és egyre több feladathelyzetben képesek felhasználni. Állóképesek, erősek, gyorsak, ügyesek, lazák, szervezetük ellenálló. Szociális magatartás A gyermekek képesek megfelelni bizonyos alkalmazkodási követelményeknek, Környezetükkel való kapcsolatrendszerük széleskörű. Nagy a nyitottságuk, közvetlenségük társaik és a felnőttek irányába. Szívesen vesznek részt a közös tevékenységekben. Képesek szerepek kiosztására, döntéshozásra. Saját maguk és táraik kiszolgálásában önállóak. Egymással és a felnőttekkel szemben udvariasak, türelmesek. A gyermekek tevékenységében egyre inkább elhatárolódik a játék a feladattól. Feladatvégzés közben figyelme kevésbé elterelhető. A kapott feladat elvégzését előbbre valónak tekinti minden más tevékenységnél. Pozitív emberi magatartás, társaikhoz való viszonyulás, segítőkészség, figyelmesség jellemzi személyiségüket. Kialakul az egészséges versenyszellem. Értelmi fejlettség, kommunikációs képesség Gazdag ismeretekkel rendelkeznek a többféle és több oldalról történő megtapasztalás segítségével. Saját testükről szerzett információik széleskörűek, előtérbe kerül az ismeretszerzés igénye. Megismerő funkcióik magas szintűek. Óvodai és külső környezetben magabiztosan mozognak, könnyen teremtenek kapcsolatot. Bátran kommunikálnak a felnőttekkel és társaikkal. Minden helyzetben képesek megérttetni magukat. Tisztán, érthetően, választékosan beszélnek. Aktív szókincsük – a széles körű tevékenységek segítségével- gazdag. Értik és használják a különféle metakommunikációs jelzéseket. Ennek fejlődéséhez a sokmozgásos tevékenységek nagymértékben hozzájárulnak. E szakmai program segítségével a gyermek személyisége olyan széles körű fejlődést mutat, hogy bármilyen szakmai program alapján dolgozó iskolában képesek eredményesen helyt állni.

65

HARMÓNIKUS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETBEN

2010. 66

TARTALOMJEGYZÉK I.HELYZETELEMZÉS

68.

II.A NEVELŐTESTÜLET PEDAGÓGIAI FILOZÓFIÁJA

68.

III. A NEVELÉS FŐ FELADATAI

69.

IV.JÁTÉK

73.

V.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

74.

VI.TANULÁS

84.

VII.CSOPORTSZERVEZSI ÉS DOKUMENTÁLÁSI AJÁNLÁS

85.

VIII.A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE

86.

IX.CSALÁDGONDOZÁS

87.

X.AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE

88.

XI.ALAPSZOLGÁLTATÁST KIEGÉSZÍTŐ SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK 89. XII. ELLENŐRZÉS,ÉRTÉKELÉS RENDSZER.

89.

XIII.SZEMÉLYI,TÁRGYI FELTÉTELEK

90.

XIV.A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

90

67

I. HELYZETELEMZÉS I/1. Környezeti feltételek A Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda Miskolc egyik legszebb zöldövezetében, a Bükkhegység lábánál a Kilián lakótelepen található. 1963-ban épült 3839 m2 alapterületű, de csak 1976 óta működik óvodaként, négy csoporttal. Az óvodába járó gyermekek nagy része bérházban él. A lakótelep sok zöld területtel rendelkezik, az itt élő gyermekeknek lehetőségük van a szép környezetben jó levegőn való tartózkodásra. Óvodánk körzetéhez sok olyan utca is tartozik, ahol a lakosság zöme főleg etnikai kisebbségi származású, mentálisan, szociálisan is veszélyeztetett családok. Nevelőmunkánk során olyan sokoldalú tevékenységrendszert biztosítottunk, amely segítette a gyermeki személyiség kibontakozását és a képességek megfelelő fejlesztését. Kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelmi és egészséges életmódra nevelésre valamint a hagyományőrzésre. Az egészséges életmódra nevelés és a környezetvédelmi nevelés szorosan összekapcsolódik, mert egészséges életmódra nevelni csak egészséges környezetben lehet. A néphagyományok ápolása más jellegű ismeretekhez juttatja a gyermekeket. A kisebbségi kultúrkincsből merített tematika szerint alapozzuk meg a cigány gyermekek identitástudatát. Fontosnak tartjuk ezeket e fejlesztési területeket azért is, mert több érzékszervre hatóan, sokoldalú ismereteket szerezhetnek a gyermekeknek a természeti és társadalmi környezet megismerésében, mely által megvalósulhat a harmonikus személyiség fejlődése.

II. A NEVELŐTESTÜLET PEDAGÓGIAI FILOZÓFIÁJA Az óvodába lépés pillanatától kezdve az óvoda a családdal együtt felelős azért, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, képességeik fejlődjenek, személyiségük alakulása megfeleljen társadalmunk követelményeinek. Ezeket az elveket minden óvodapedagógus saját egyéniségéből fakadóan eltérően, más-más módszerekkel valósítja meg. Természetesnek tartjuk, hogy a gyermekekkel együtt derűs, nyugodt, szeretetteljes légkörben töltsük napjainkat, melyhez elengedhetetlen az óvodába bekerülő gyermekek egyéni képességeinek megismerése, és individuumának figyelembevételével való fejlesztése. Programunk fő elve, hogy minden a gyermekek fejlődéséért történjen, tolerálva a gyermekek, az óvodapedagógusok és a szülők másságát, eltérő egyéniségét, és hassa ez át a személyes kapcsolatokat /gyermek - óvodapedagógus, szülő - óvodapedagógus, óvodapedagógus - óvodapedagógus/.

68

III.A NEVELÉS FFŐ FELADATAI III/1. Egészséges életmódra nevelés „... a kisgyermekeknek a mozgásban való gyakorlása nagyban hozzájárul egy bizonyos lelki erény (a bátorság) kifejlődéséhez.” /Platón/ Az egészséges életmód szokásainak nagy részét már az óvodában kialakítjuk. Az alapvető szokásokat a gyermekekkel megismertetjük, azokat következetesen és rendszeresen gyakoroltatjuk, amíg a helyes cselekvésmódok megszilárdulnak, szokássá válnak. A gyermekek az óvodába lépéstől kezdve a kívánt életmód szerint töltsék napjaikat, a helyes, követendő, magatartást lássák, tapasztalják, de természetesen a helyes viselkedést csak fokozatosan kívánhatjuk meg tőlük. A szokásokat az egészséges életmód minden területén kialakítjuk /figyelembe véve/, hogy az egyes gyermekek más és más ütemben és módon jutnak el a kívánt fokra. Az óvoda felvállalja megfelelő egészségügyi dokumentáció alapján szakember irányításával táplálkozási korlátozással élő gyermekek ellátását. Célja: A gyermekek egészséges életmódjának kialakítása, az egészség megőrzése, a testi fejlődés elősegítése. Kiemel figyelmet fordítva a mentálisan, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekre. Feladata:  Egészséges, biztonságos környezet kialakítása.  A gyermek gondozása, és testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.  A gyermek egészségének védelme, edzettség.  Speciális táplálkozást igénylő szakszerű ellátás.  A testi képességek fejlődésének elősegítése.  higiénés szokások kialakítása/ruházat, környezet stb./  étkezési és viselkedési szokásoknak az elfogadott normákhoz való alakítása. Egészséges, biztonságos környezet kialakítása. Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolják a gondozás színvonalát, hatékonyságát. A kedvező környezeti viszonyok a fejlődés zavartalanságát és optimális fokát teszik lehetővé. Nevelőmunkánk kiinduló pontja a gyermek fejlődését elősegítő óvodai környezet megteremtése. Az udvar alkalmas arra, hogy kedvező időjárás esetén a gyermekek a nap nagy részét a szabadban tölthessék. Fontos, hogy az udvari játékok természetes alapanyagokból készüljenek, ezek a gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos játékát segítsék elő. Az öltöző berendezésénél arra törekszünk, hogy minden gyermek holmijának megfelelő, jellel ellátott helyet biztosíthassunk. Az öltözőszekrények gyermekméretűek, elhelyezésüknél a tágasság, elférhetőség volt a cél.

69

A csoportszoba barátságossá, esztétikussá tétele fontos a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt. Igyekszünk harmonikus, családias légkört biztosítani. A csoportszoba berendezési tárgyai megfelelő méretűek, könnyen tisztán tarthatóak, elrendezésük célszerű, hogy a gyermeki tevékenységek számára megfelelő helyet teremtsen. A természetes, jó megvilágítást a terem egyik falán végigfutó ablakok teszik lehetővé. A hirdetőtábla, mely az öltöző előterében található, tájékoztatást ad a szülőknek a csoportban fogyó munkáról, az aktuális információról. A gyermek gondozása és testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. Minden kisgyermek óvodába lépéskor már egy bizonyos, kialakult életritmussal rendelkezik. A rendszeresen, ugyanabban az időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, feltételei az egészséges testi és szellemi fejlődésnek. A test gondozása közben lehetővé kell tennünk, hogy a gyermekek jártasság szinten, tudatosan végezzék azokat a tennivalókat, amelyek az egészséges életmód szokásainak alapjául szolgálnak. Nagyobb hangsúlyt fektetünk az eltérő egyéni szükségletekre. Mozgásigényük kielégítésére naponta tervszerű és spontán formában biztosítunk alkalmat. A harmonikus mozgás elsősorban szabad mozgással fejleszthető, melyet igyekszünk a szabad levegőn biztosítani, a gyermekek által választott sokféle mozgásos tevékenységgel színesíteni. A gyermek egészségének védelme, edzettség. Az egészség megőrzéséhez fontos, hogy a gyermekek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. Az évszakok adta lehetőségeket kihasználjuk a szabad levegőn való rendszeres tartózkodással /kirándulás, túrázás, séta, szánkózás, korcsolyázás, úszás, aerobik/. Rossz idő esetén nyitott ablakok mellett szervezzük meg a mozgásos tevékenységeket, fontos a napközbeni gyakori, illetve folyamatos szellőztetés. A testi képességek fejlődésének elősegítése. A testi képességek fejlődésének fő színtere az óvoda udvara. A szabad mozgásra minden évszakban, naponta biztosítunk időt. A családok egészségtelen életvitele, mozgásterének leszűkülése teszi szükségessé a tervszerű mozgás fejlesztést. A gyermekek mozgása szükséglete befolyásolja optimális terhelhetőségüket, a szervezeti keret a mozgást és nem a gyermek korlátozását szolgálja. A sokszori gyakorlás lehetőségét folyamatosan biztosítjuk, az egyéni eltérésekre épülő differenciált fejlesztést juttatjuk érvényre. A szervezett mozgás fejlesztés a 3-7 éves korban fontos eszköze az általános testi képességek fejlesztésének, a téri tájékozódás megalapozásának, a testséma megismerésének, a koordinált mozgás kialakításának. Esélyt kell adni a gyermekeknek, hogy önmagukhoz viszonyítva fejlődjenek. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére.     

alakuljanak ki és rögződjenek az egészséges életmód szokásai, gondozási területen megfelelő fejlettséget mutassanak, /rendszeres, gondos tisztálkodás, kulturált étkezés, az asztal és környékének esztétikus rendje/ óvják környezetük tisztaságát váljon igényükké a mindennapi mozgás sportolás adta lehetőségek kihasználásával edzett gyermekké váljanak.

„Kis eredmény nagy akarattal nagy teljesítmény.”

70

III/2. Érzelmi nevelés, szocializáció „Én én vagyok magamnak, s néked én te vagyok, s te én vagy magadnak, két külön hatalom. S ketten mi vagyunk. De csak, ha vállalom.” /Radnóti M.: Kis nyelvtan/ A 3-7 éves gyermek egész viselkedését az érzelmek irányítják. A gyermekek viselkedésére, személyiségére akkor tudunk fejlesztőleg hatni, ha érzelmeit aktivizáljuk. Meleg, szeretetteljes légkörben válik valóban hatékonnyá, eredményessé nevelőmunkánk. Az óvodás érzelmeinek fejlődése az érzelmek differenciálódásában nyilvánul meg. Célja: Az életkori sajátosságokat figyelembe véve olyan közösség kialakítása, amelynek minden tagja színes, autonóm személyiség, aki saját akaratából működik együtt a többiekkel, vállal felelősséget önmagáért és társaiért. Az alapvető illemszabályok kialakítása. Feladata: Olyan szeretetteljes, családias légkör megteremtése, ahol a gyermekekkel közös élményeken alapuló, közös tevékenységek során pozitív érzelmi kapcsolat jön létre ,/gyermek - gyermek, felnőtt - gyermek/ beszoktatástól óvodáskor végéig. Pozitív erkölcsi érzelmeire hatva, a közösségi szokások alapvető normáit kialakítva válik a csoport közösségének egyenrangú tagjává. Pozitív értékelés hatására fejlődik igazságérzete, lelkiismeretessége, konfliktusmegoldó képessége, szociális érzelmei gazdagodnak. Az óvodába kerülés első napjainak, a beszoktatás időszakának érzelmei, élményei meghatározóak a közösségi élet kialakulásának későbbi folyamatában, és kialakítják a gyermek érzelmi kötődéseit. A beszoktatáshoz a lehető legnyugodtabb feltételeket kell megteremtenünk. Az óvodai élet során olyan viselkedési rendet tanul meg a gyermek, ami segíti a társas beilleszkedést. A gyermekek a szocializáció folyamatában sajátítják el az együttélés szabályait. Elsősorban az óvodapedagógussal alakulhat ki bensőséges kapcsolat, fontos, hogy megértsük a gyermekek érzelmeit. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermek számára gondoskodunk „személyes percekről”, ahol lehetőség nyílik saját érzéseik kifejezésére, társaik érzéseinek, gondolatainak meghallgatására, elfogadására. A szocializáció szempontjából külön jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának, a közösen kialakított korlátok megjelölésével. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség. Fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladat és szabálytudatukat. A társas együttlét során az óvodás gyermek egyre több közös együttes élményben részesül. Nemcsak érdeklődik a társak iránt, hanem barátokat választ. A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzi magát a csoportban. Bizalmuk, biztonság érzetük kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt és gyermek közösségének szeretetteljes légköre. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére.

71

A gyermekek ismerjék meg és gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait, az egymásra figyelést, az együttérzést, alkalmazkodást, egymás segítését, toleranciát. Vállalják érzelmeiket, az érzelmek felismerése, és saját érzelmeik pontos kifejezése, az érzelmeik fölötti életkoruknak megfelelő kontroll kialakulása. Szociális, erkölcsi normák elfogadása, beépülése a személyiségbe, tapasztalása, érzelmi átéléssel, megfelelő értelmezéssel az óvodapedagógus személyes példáján keresztül /jó - rossz felismerése, őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősség vállalás, gyengébb védelme, segítése/. III/3. Értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása „Tanítsd meg figyelni, és hagyd gondolkodni!” /Montessori/ Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságaira építve biztosítja a gyermekeknek a változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. A gyermek spontán szerzett egyéni tapasztalatainak megismerése, ismereteinek rendszerezése és folyamatos, célirányos bővítése, értelmi képességeik, pszichikus funkcióik fejlesztése /figyelem, észlelés, képzelet, emlékezet, probléma megoldó gondolkodás/. Célja: Az óvodáskorú gyermek értelmi képességeinek, egyéni adottságainak, fejlettségének személyre szabott optimális kibontakoztatása. A cselekvésre, manipulációra, közvetlen szenzomotoros tapasztalásra épülő értelmi aktivitás motiválása /önkifejezés, kreatív gondolkodás, alkotó részvétel/. A különböző manipulációs képességek és az anyanyelv fejlesztése helyes mintaadással, fő hangsúlyt kapjon az óvodai nevelőtevékenység egészében. Pozitív érzelmi viszony kialakításával a gyermeki beszédkedv fenntartása, kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek meghallgatására, kérdéseinek kielégítő megválaszolására. Feladata: Az óvodás gyermek életkori sajátosságaira, érdeklődésére, kíváncsiságára építve a természeti és társadalmi környezet életközeli megismerésének biztosítása sokszínű, cselekedtető, természetes élettérben zajló tapasztalatszerzéssel, mely által minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődik, és halad előre. Az értelmi nevelés tervszerű, irányított, szervezett folyamat, amelynek előzményei megvalósulása, eredménye egybeolvad a gyermek minden más tevékenységével. A óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezése, tudatos bővítése, és ez által a következő különböző megismerési képességek fejlesztése:  pontos, valósághű észlelés  figyelemösszpontosítás képessége  valósághoz közelítő képzelet  reproduktív emlékezet  problémamegoldás és kreatív gondolkodás. A tevékenység játékos, mert a gyermek szabadon felfedezhet, tapasztalhat, próbálkozhat a kapott feladat megoldása érdekében, tevékenysége alkotó jellegűvé válik a fent említett képességek által.

72

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére. Az óvodai értelmi nevelés az iskolai tanulásra készíti elő a gyermekeket, elősegítve a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség tanulási képességek /finom motorikus mozgás, önkifejezés, kontaktus teremtés/ kialakulását. IV. JÁTÉK „A játék, az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható...” /Kosztolányi D.: A játék/ Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, legfontosabb spontán tevékenysége, örömforrása a játék. Nagy hatással van személyiségének fejlődésére. A gyermek személyisége és játéka egymással kölcsönhatásban fejlődnek, ennek a folyamatnak hatékonyságát fokozzuk pedagógiai munkánkkal. A játék áthatja a gyermek minden tevékenységét, integráló hatású, amelyet végigkísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. Célja: A nevelés folyamatában a játék tudatos felhasználása, a játék formáinak és tartalmának gazdagítása, programunknak megfelelően a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztése. Feladata:  A játék önkéntességének, a játékban a gyermekek önállóságának, kezdeményezésének, aktivitásának kibontakozása.  A szabad játék során szerezzenek tapasztalatokat a külső-, belső világról, alakuljanak társas kapcsolataik, szociális érzelmeik.  A játékszükségletből fakadó eszközkészítés során ismerkedjenek meg új technikai megoldásokkal.  A cigány hagyományok átörökítése a játékba.

A kisgyermek első, valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt, a szülő és az óvodapedagógus. Mintát ad a játék tevékenységre, a kialakult szabad játéknál bevonható társ, illetve segítő, kezdeményező, ha a játékfolyamat elakad. A gyermeki játékból kapunk jelzéseket arról, hogyan folyik élete, hogyan éli át a hétköznapok eseményeit. A játék során nyílhat lehetőség az egyes gyermekek átlagon felüli adottságainak megismerésére, s képességeik kibontakoztatására. Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket, élményt biztosítson a különböző játékformákhoz: gyakorlójáték, mozgásos-, szerep-, építő-, konstruáló-, szabályjátékokhoz, dramatizáláshoz

73

és bábozáshoz. A játék folyamatában a pedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás lehetőségét. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FFORMÁI Az óvodáskorú gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítése vezethet el a személyiség komplex, minden képességet érintő fejlődéséhez, mivel a gyermekek fejlettségi szintje eltérő fejlődésük sem azonos ütemű. Az integrált téma feldolgozás integrált személyiség fejlődést eredményez. A képességek tevékenységgel fejleszthetők, s ezt a projekt rendszer szintetizálja, a műveltség tartalmak felosztását a foglalkozási ágak jelölik. Az óvodai ismeretszerzés sokféle tevékenységre terjed ki, rendszerint minden gyermek a saját érdeklődési területén éri el a legjobb eredményt, azért differenciáltan kell kezelnünk és értékelnünk a gyermekeket és a követelményszintet, hogy az egyén fejlődésének minden foglalkozási tárgyon belül tág teret adjunk. A tevékenységek rendszere és témái megadják az óvónő számára a lehetőséget, hogy a sajátos körülmények figyelembevételével minden egyes gyermekre kiterjedő differenciált nevelő munkát végezzen. V/1. A külső világ tevékeny megismerése „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni - vess magot, ha egy évtizeddel számolsz - ültess fát, ha terved egy életre szól - embert nevelj!” /Kínai bölcs mondás/ A környezetismereti nevelés a gyermekek mindennapjait átszövi, hiszen a gyermekek a közvetlen környezetükben élik mindennapjaikat. A családi, a tágabb környezet, közösség megismerése hozzásegíti az óvodapedagógusokat ahhoz, hogy a gyermekek egyéni fejlődéséhez igazodva bővítse a lakóhely, az óvoda tárgyi környezetének tapasztalatait. Az élményszerző séták hozzájárulnak a gyermekek életterét meghatározó személyek, épületek, közlekedés stb. megismeréshez, a tapasztalatok rendezéséhez. Az évszakok változásai, az ünnepek, megemlékezések szokásai a gyermekek térbeli, időbeli eligazodását segíti. Az állatok előfordulása a környezetben, a természet megfigyelése az értékek megbecsülésére ösztönöz. A környező világ tevékeny megismerése kellő alkalmat biztosít az elemi, mennyiségi ismeretek és fogalmi gondolkodás, valamint az iskolakezdéshez szükséges értelmi, érzelmi, szociális képességek megalapozásához. A környezet megismerése tapasztalati úton a valóság és a gyermeki látásmód komplexitásának megfelelően történik. A környezetben irányított megfigyeléssel, gyakorlati feladatok megoldása közben szereznek benyomásokat. /pl.: befőzés, virágültetés/ A gyermekek megtapasztalható, valóságos élményanyagát vetítéssel és képi megjelenítéssel egészítjük ki. A csoportszobai feladatmegoldásban az életszerűség elvét követjük. /Pl.: babaruha mosás, karácsonyra mézes sütése/. A csoportszoba díszítése a gyermekek munkáival történik. A külső világ tevékeny megismerése két részből tevődik össze: környezetismereti és matematikai részből.

74

A környezetismereti nevelés célja:  A természetes és az épített, a szűkebb és tágabb környezet megismerése.  A szülőföld megismerése, néphagyományok, családi kultúra, tárgyi kultúra értékeinek megismertetése, megszerettetése.  A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony kialakítása.  A természet, az emberi alkotások védelmére, az értékek megőrzésére nevelés.  Erdei óvoda működtetése.  Óvodai oktatóközpont kialakítása és működtetése. Feladatok:  A gyermekek jussanak olyan tapasztalatokhoz, amelyek a környezetükben való életkoruknak megfelelő - biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükséges.  A térben, az időben és az emberi kapcsolatok között való eligazodás fejlesztése.  Érzelmi ráhangolás a természet szeretetére, óvására.  Váljanak nyitottá a természet szépségei és értékei iránt.  Ismerje és használja balesetmentesen a vizsgálódáshoz szükséges eszközöket.  A gyermekek önálló véleményalkotási, döntési képességeinek fejlesztése, a kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában. Környezetvédelem: Óvodásaink aktívan még nem vesznek részt a környezetvédelemben, de környezetük megóvásába bevonjuk őket. Elvárjuk tőlük, hogy vigyázzanak a tisztaságra, védjék és gondozzák a környezetükben lévő növényeket, állatokat. Az a gyermek, aki megismeri, megbarátkozik a természet szépségeivel, törvényszerűségeivel, a természeti folyamatok kölcsönhatásaival, később természetes módon védi is ezeket az értékeket. Várhatóan felnőttként környezetvédő életmódot fog élni, megértve azt, hogy az ember a természet elválaszthatatlan része. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére. A gyermekek megfigyelésein, cselekvésein, tapasztalatszerzésein, érzelmein keresztül szerezzenek a környezetről sokoldalú ismereteket, és azokat tevékenységeikben alkalmazzák. Ébredjen fel bennük a felfedezés igénye. A szűkebb és tágabb környezetükről alapvető ismerettel rendelkezzenek. /családjukról, környezetükről, a városról/ A növények, állatok iránti szeretet, azok védelme féltő gondoskodás jelenjen meg mindennapi életükben.

Matematika „A természet a matematika nyelvén szól hozzánk” /Galilei/

75

A matematikai viszonyok, összefüggések, problémák iránti érdeklődés matematikai tevékenységre készteti a gyermekeket. A matematikai érdeklődésnek különböző megnyilvánulási formáival találkozunk, a gyermekek már játék és egyéb tevékenységek közben is felfigyelnek a matematikai összefüggésekre, megszámlálják a játékeszközöket, kísérleteznek, hogy különböző mértani formákat alakítsanak ki építő elemekből, megállapítják az eszközök számosságát, méreteit, stb. Erre a kutató kíváncsiságukra épít az óvodapedagógus a matematika foglalkozások közben is. A gyermekek érdeklődéséhez, tevékenységéhez megfelelő eszközök biztosításával örömteli munkára lehetőséget adó helyzeteket biztosít az óvónő, lehetővé téve, hogy a gyermekek egyéni elképzeléseiknek megfelelően tevékenykedjenek. A foglalkozások derűs, játékos légkörével, újabb és újabb ösztönzést kapva a gyermekek figyelmét a problémák megoldásában rejlő érdekességek felé fordítjuk. A matematikai nevelés célja:  A környezet alapvető matematikai összefüggéseinek, különbségeinek felfedeztetése.  Matematikai tapasztalatok kialakítása, gazdagítása.

azonosságainak,

Feladata:  A gyermekek logikus gondolkodásának kialakítása, gazdagítása.  A problémafelismerő és - megoldó képesség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.  A gyermekek matematikai érdeklődésének kielégítése, fejlesztése.  Hátrányos helyzetű gyermekek célirányos fejlesztése.  A gyermek egyéni tempójának megfelelő felzárkóztatása. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére. A gyermekek konkrét élményein keresztül, olyan tevékenységek biztosítása, amelyek a matematikai fogalmak megalapozását szolgálják. Fejlődjön a gyermekek problémafelismerő és megoldó képességeik, a feladatmegoldásra irányuló önállóságuk. A matematikai tartalmat - mennyiségek, - relációk, - műveletek, - becsléssel, számlálással, méréssel, az ok-okozati összefüggések megoldásával, felismerésével sajátítsák el. Iskolaérettség alapkritériumának megfelelés, a sikeres iskolakezdés érdekében. V/2. Mese - vers- dramatikus játék „Az ember égész életére képes megőrizni a gyermekkorban rátapadó szavakat, hangulatokat, emlékképeket, amelyek aztán érett korban válnak igazi szellemi tulajdonná.” /Törzsök Béla/ Az anyanyelv fejlesztése elválaszthatatlan bármely tevékenységtől és nevelési feladattól. A kontaktusteremtés és tartás legfontosabb eszköze a beszéd, amely összefonódik a tevékenységekkel az óvodáskorban. A gyermek akkor tud felszabadultan kommunikálni, ha közvetlen, személyes kapcsolata jön létre, ha módja van élményeinek, a cselekvésnek nyelvi kifejezésére. A beszédfejlődés természetes színtere a játék, ahol a gyermekek szoros kapcsolatba kerülnek egymással a különböző élethelyzetekben, a szerepekhez hozzátartozik a felnőtt beszédmintáinak elsajátítása. Rászoktatjuk a gyermekeket, hogy

76

bátran beszéljenek érzéseikről, gondolataikról, lehetőséget teremtünk arra, hogy játszanak a nyelvvel, rögtönözhessenek, improvizálhassanak. A szókincs bővülését, a beszédminőség alakulását közös beszélgetésekkel, nyelvi játékokkal, vers és mese mondásával, irodalmi művek hallgatásával segítjük elő. Célja:  A 3-7 éves gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése a gyermekirodalom sajátos eszközeivel. A cél eléréséhez hozzájárul az irodalom művészi, nevelő hatása, és az irodalmi élményekre.  A beszédmegértés képességének, a beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése.  A beszédkedv felkeltése és megőrzése.  A könyv iránti vonzódás kibontakoztatása, a könyvvel való helyes bánásmód elsajátítása.  Szókincs fejlesztés.  A kortárs és a klasszikus gyermekirodalom helyes arányban való ismertetése.  A cigányirodalom megismerése. Feladata:  A gyermek irodalmi érdeklődésének felkeltése, kibontakoztatása, fejlesztése.  Az irodalom szeretetének megalapozása, és az olvasóvá nevelés folyamatának elindítása.  A gyermek beszédének, kifejezőkészségének, helyes és szép kiejtésének, helyes hangsúlyozásának és beszédritmusának fejlesztése.  A gyermek látókörének, értelmi képességeinek, emlékezetének, képzeletének fejlesztése.  A figyelemösszpontosítás elsajátítása.  Látókörük és szókincsük bővítése, cigány irodalmon keresztül. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére. Szívesen mondjanak spontán módon is mondókákat, verseket, meséket. A megismert szavakat jelentésüknek megfelelően használják, mondatfűzésük nyelvtani szempontból helyes legyen. Az ismert meserészleteket szóban tudják kiegészíteni, legyenek képesek a hallottak képi megjelenítésére. Alakuljon ki a gyermekben a könyvben kép alapján való tájékozódás, a látottakat fogalmazzák meg saját szavaikkal, óvják a könyv állagát. Szívesen tudják végighallgatni óvónőiket, társaikat, alkalmazzák a kapcsolatteremtés elemi szabályait.

V/3. Ének - zene - dalosjáték „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is.” /Kodály Zoltán/ Az ének-zenei tevékenységek az óvodás gyermek egész napját áthatják, a mozgás, a ritmus, a zene egysége jelent zenei élményt. Az anyanyelvhez hasonlóan élik meg a zenét,

77

mint a hangulatok, érzelmek fontos kifejezőjét. A zenei neveléssel megvalósítható képességfejlesztésnél előbbre való, hogy gyermekeink örömmel, érzelmi gazdagsággal, lehetőleg tisztán énekeljenek. Az örömteli játékok erősítik a gyermekekben a biztonságérzetet és a szeretetteljes kapcsolatot, későbbiekben az énekes játékok a szerepcserés, párválasztós, kapus, hidas, sorgyarapító, - fogyó, fogójátékokkal bővülnek. A hallásfejlesztés a csend - halk - hangos és zörejhangok felismerésén keresztül jut el a belső hallás finomítására, a dallam bujtatásra és a zenei és zörejhangok megkülönböztetésére. A dalosjátékok mozgása és a különféle tánclépések fejlesztik a gyermekek harmonikus mozgását. A zene egy nép kultúrájának sajátos része, amellyel kötődések, az identitás megalapozható, ugyanakkor elválaszthatatlan más népek zenéjétől. A zenehallgatás anyaga tartalmaz népdalokat, rokon és más népek dalait, érzelmi hatású dalokat, műzenei szemelvényeket, klasszikus zenét. A zenei palettát színesítik a népszokások, népi kultúra ápolása, azok az értékek beépülése a zenei nevelés folyamatába, amelyek megtartását fontosnak tartjuk: ismerkednek népi játékokkal, eszközökkel, hangszerekkel, viselkedési és tevékenységformákkal. Célja:  A gyermekek fedezzék fel a közös éneklés és játék örömét.  Fejlődjön zenei anyanyelvük, esztétikai fogékonyságuk, formálódjon zenei ízlésük.  Ismerjenek meg olyan zenei kultúrát, amellyel minél sokszínűbb zenei élményhez jutnak.  A cigány hagyományok ápolása, gondozása, az élő zene élményszerű megismertetése.

Feladata:  A gyermekhang ápolása, fejlesztése, beszédhangból énekhangba, az életkori sajátosságokat és az egyéni képességeket figyelembe véve.  Szeressék meg a gyermekek az éneklést, a gyermekdalokat, kiemelt figyelmet fordítva a tiszta éneklésre.  Fejlődjön zenei készségük, egyéni képességük, tiszta forrásból merített zenei agyag felhasználásával.  Formálódjanak a gyermekek esztétikai érzelmei, erősödjön élménybefogadó képességük.  Használjanak minél többféle és lehetőleg maguk készítette eszközöket.  Ösztönözze a gyermekeket a zene hallgatás, a zenei élmény más módon - ábrázolás, dramatizálás, bábozás - való kifejezésére.  A cigány táncok mozgáskultúrájának megismerése.  Sajátos hangszerek megismerése, használata a cigányok körében. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére. A gyermekek örömmel és felszabadultan, tisztán énekeljenek, játsszanak dalosjátékokat, a táncmozdulatokat esztétikusan végezzék. Természetes tempóban járjanak, segítség nélkül tartsák a tempót. Rögtönözzenek, improvizáljanak ritmust, dallamot, mozgást, a hangszereket rendeltetésüknek megfelelően használják. Érzékeljék és különböztessék meg a zenei fogalom párokat, a természet és a környezet hangjait. Figyelemmel és átéléssel hallgassák a bemutatott zenét. Mindez elősegíti zenei anyanyelvük kialakulását.

78

V/4. Rajzolás - mintázás - kézimunka „Csak arra lenne szükség, hogy a gyerekeknek elegendő képet adjunk a harmóniáról, ezzel biztosan megakadályozhatnánk, hogy vakká váljanak vele szemben...” /Konrad Lorenz/ Az ábrázolás elsősorban a teljes szabadság élményét nyújtja a gyermekeknek, miközben szabadjára engedi érzelmeit, utat enged vágyainak, elképzeléseinek, jelzéseket ad önmagáról, kommunikál a környezetével, szocializálódik az együttes tevékenységekben, ismeretekkel gyarapszik, technikát tanul. A gyermekeknek a műhelymunkaszerű tevékenységek lehetőségét az egész nap folyamán biztosítjuk. Művészeti tevékenységeket az alábbi területeken művelhetnek:  Spontán, kötetlen alkotás  A technikai ismeretek segítségével létrehozott alkotások /pl.: gipszöntés, batikolás, textilnyomda/  Kézimunka, kézművesség /pl.: agyagozás, szövés-fonás/  Egyéb tevékenységek - barkácsolás - során felhasználható eszközök, kellékek készítése. Ezen tevékenységek közben fejlődnek manuális képességeik, érzékszerveik, gazdagodnak gondolataik és érzelmeik. Edződik akaratuk, kitartásuk. Hagynunk kell, hogy a „kincsestárból” csodákat hozzanak létre. A gyermeki munkák megbecsülését fejezi ki az, hogy kiállítások rendezésére, a környezet szépítésére használjuk fel munkáikat. Célja:  A gyermek egyéni fejlettségéhez és képességeihez mérten képi - plasztikai kifejezőkészség fejlesztése.  Fantázia és élményvilágának képi megjelenítése és szabad önkifejezése.  Tér - forma - szín képzetének formálása, gazdagítása, különös gondot fordítva a cigányság színvilágára.  Esztétikai érzékenység, a szép iránti fogékonyság alakítása. Feladata:  Fejlődjön a gyermek alkotó és kreatív gondolkodása, fantáziája, önkifejező képessége.  Tapasztalják meg az alkotás örömét.  Ismerkedjenek meg egyszerű, de változatos munkafogásokkal, fejlődjön eszközhasználati képességük /különböző anyagok, technikák/.  Fejlődjön képi gondolkodásuk, térbeli tájékozódó képességük.  Alakuljon és finomodjon az íráshoz szükséges mozgáskoordinációjuk. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére.

79

A gyermekek alkotásaiban egyéni elképzelések és élmények jelenjenek meg, használja a képi kifejezés eszközeit, alkosson képet élményei és emlékezete alapján. Ismerje fel a színeket - azok sötét és világos tónusait, díszítsen önállóan saját elképzelése alapján tárgyakat, a téri viszonyok megfelelő jelzéseivel. 1. Megfigyelés és emlékezet alapján tudjon formát mintázni. 2. Legyen véleménye saját és társa alkotásairól, ezt öntse verbális formába. 3. Manuális tevékenységében fejlődjön szem-kéz koordinációja. 4. Megfelelően használja és tartsa tisztán az eszközöket. 5. Fejlődjön a gyermekek alkotás, önkifejezés, környezetük esztétikai alakításának igénye. V/5. Munka jellegű tevékenységek „Amilyen a gyerek a játékban, olyan lesz a munkájában, ha felnő.” /Makarenkó/ Az óvodáskor folyamán a munka egyre önállóbb helyet kap a gyermek tevékenységében, formáiban és tartalmában gazdagodik, az óvodáskor végéig azonban játékos jellegű marad. A gyermekek fejlődésük során, önállóságuk kialakulásának folyamatában maguk akarnak mindent elvégezni, mindenben részt kívánnak venni, tehát a munkát is szívesen, örömmel végzik. Az eredményesség, a sikerélmény újabb tevékenységekre serkent, növeli aktivitásukat. Ezt az önként jelentkező gyermeki munkakedvet és aktivitást használhatjuk fel nevelési céljaink elérésében. Munkavégzés közben kialakulnak és automatizálódnak a munkavégzéshez szükséges kézségek, képességek, kialakul a munkaszeretet, a munkavégzés öröme, az eredményes munka az alkotás örömét hozza. A munka hozzájárul a gyermekek ismereteinek gyarapodásához, értelmi képességeik fejlődéséhez, a gyermekek közti társas kapcsolatok alakulásához, a közösségi érzés kialakulásához, erősödéséhez, a kitartás, a felelősségérzet, a kötelességtudat kialakulásához, gyakorlásához, fejlődik az ön és közösségi értékelés. A gyermeki munka a pedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, együttműködést, konkrét reális értékelést igényel. Célja:        

A munkavégzéshez szükséges pozitív érzelmek kialakítása. A játékos, munkajellegű tevékenységek megszerettetése. A gyermekekkel való együttműködés, folyamatos, pozitív értékelés. A munka végzéséhez szükséges képességek, kézségek, tulajdonságok, közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakítása. A baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakulásának segítése, támogatása. A gyermek saját és mások elismerésére nevelésének egyik formája. A munka eredményének megbecsülésére nevelés. A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése.

Feladata:  Az óvodáskorú gyermek elsősorban önmagáért és a közösségért önként, örömmel végezze a különböző munkajellegű tevékenységeket.  Legyenek rendszeresen visszatérő feladataik, megbízatásaik, melyeket pontosan teljesítsen.

80

 

Szívesen segítsenek egymásnak, a kisebbeknek és a felnőtteknek. Ismerjék meg a munkavégzés során használt eszközöket, az ezek használatával járó veszélyeket, a munkavégzés fázisait és sorrendiséget.

Munkafajták: 1. A szükségletekből fakadó, saját személyükkel kapcsolatos munkák. 2. Az óvoda és a csoport mindennapi életével kapcsolatos munkák. Önkiszolgálás: a munka alapvető fajtája az óvodában, mely a testápolással, étkezéssel, az öltözködéssel kapcsolatos teendőket foglal magában. E munkafajták folyamán kialakuló szokások egy része az egészséges életmód szokásrendszeréhez tartozik. Naposság: közösségért végzett munka, közösségi megbízatás, melyben a gyermekek egyéni képességeinek felhasználásával, a közösség számára hasznos tevékenységet végez /az étkezés előkészületeinek teendői/. Az óvoda és a csoport mindennapi életével kapcsolatos munkák, mely magába foglalja az egyéni önkéntesen vállalt megbízatások teljesítését, a terem és udvarrendezésben való részvételt, segítségnyújtást a gyermekeknek és felnőtteknek, ajándékkészítést és díszítést egyéni ötletek alapján. Növények gondozása: olyan munkatevékenységek, melyek során megfigyelhetik a természeti jelenségeket, munkájuknak a természetre gyakorolt hatását - a változásokat, és eredményeket -, részt vehetnek a folyamatos növényápolásban /öntözés, ültetés, gyomlálás, betakarítás/, a környezet rendben tartásában és szépítésében, a gyűjtőmunkában. Ezek a munkatevékenységek folyamatosságot igényelnek, hiszen a növényvilág sokszínűségének fejlődése és az évszakok sajátosságai ezt megkövetelik. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére. A gyermekek a pozitív értékelés, és a munkavégzés örömének megtapasztalása során szívesen vállalkozzanak az egyénért és a közösségért végzendő tevékenységekre, örömmel és szívesen segítsenek, érdeklődve és önként vegyenek részt a növények ápolásában, egyéni ötletei felhasználásával, szívesen végezzék a csoporthagyományok ápolásával kapcsolatos munkatevékenységeket /teremrendezés, ünnepi készülődés, díszítés, ajándékkészítés, takarítás/. A munka is a spontán, játékos tanulás színtere, a játék ugyanis a gyermekek felnőttek munkáját utánzó, reprodukáló tevékenysége, mely néha eredménnyel /pl.: barkácsolás/ vagy külső eredmény nélkül végződik /pl.: orvosi játék, főzőcske, szerepjátékok/.

V/6. Mozgás „Nőjj, növekedj olyan nagyra, Mint kertben az olajfa, Mint a szegfű, szépülj, szépen Szállj, mint sólyom száll az égen, Fuss, mint víz medrében, Ugrálj, mint nyúl a réten! Lábad hasztalan ne járjon, Aki meglát csodáljon! /bolgár népköltés/

81

Az egészséges életmód kialakítása, amelynek szerves része mozgás, az óvodáskorú gyermek lételeme. Az óvodának biztosítania kell a mozgáshoz szükséges feltételeket: hely, idő, eszköz és a családi légkört az egyéniség figyelembevételével. Minden óvónő feladata, kiemelten, hogy a gyerekek naponta több órát szabad levegőn mozogjanak. A harmonikus mozgás elsősorban szabad mozgással fejleszthető. A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztéshez tehát hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testnevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. Célja:  A mozgás megszerettetése, a mozgásos életmód igényének megalapozása.  A gyermekek természetes mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, társra figyelés gyakorlása. Feladata:  A testtudat kialakulása, illetve megerősítése.  Az egyes érzékelési területek összehangolt működésének fejlesztése, különös tekintettel a testrészek, a tapintás, az egyensúlyérzékelés és a vizualitás összefüggéseire.  A térészlelés fejlesztése, az alapmozgások koordinációjának fejlesztése.  A sportolás lehetőségei : úszás, korcsolyázás, aerobik.  A gyermekek helyes testtartásának formálása. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére. A mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit /fejemelés, nyakizom-erősítés, kúszás, mászás, csúszás, ülés, állás, járás, futás/. Tegyen különbséget a harmonikus, összerendezett járás, futás, tevékenységeiben. Ismerje a vezényszavakat a hozzákapcsolódó mozgást és tudjon a hallottak szerint cselekedni.  Tartsa be és kövesse az adott szabályokat.  Mozgás közben tudjon irányt tartani, változtatni: jobbra, balra, hátra, fordulatot tenni az irányok megnevezésével, tudjon oldalirányú mozgást végezni.  Legyen képes sor-, oszlop-, és köralkotásokra egyes és párban is.  Egyensúlyozzon egy, két lábon valamint különböző szereken, vízszintesen 30-50 cm felületűn, illetve rézsútos szereken is 10-30 cm, állóhelyzetben pár percig.  Tudjon egy és páros lábon szökdelni helyben, haladással, tárgyak kerülgetésével.  Tudjon át ugrani kisebb akadályokat 10-40 cm-ig ill. távolba.  Tudjon labdát fogni, dobni, gurítani, vezetni egy-két kézzel és tudja pattogtatni helyben és haladással dobás egy-két kézzel célba is /alsó-felső dobás/.  A mozgásában legyen kitartó.

82

  

A mozgásában gyakran gátolt, deformitásban szenvedő fiatalnál a mozgásszervi betegségek kialakulásának megelőzését, korrigálását 7 éves korig érje el. A zenés mozgásnál abban a csoportban ahol ezt az óvónő vállalja tudjon a gyermeket irányítva, a megismert gimnasztikai gyakorlatok alapján önállóan az egyéniségének, fejlettségének megfelelő mozgást végezni a ritmusnak megfelelően. A sportolás adta lehetőségek továbbörökítése a mindennapokban és az iskolában.

VI. TANULÁS „Tanulás az, ha rájövünk arra, amit már tudunk. Cselekvés az, ha megmutatjuk, hogy tudjuk. Tanítás az, ha másokat emlékeztetünk arra, hogy ők is éppolyan jól tudják. Mindannyian tanulunk, cselekszünk és tanítunk.” /Richard Bach/ Az óvodában a tanulás - mint a játék és a munka is - a nevelési folyamat szerves része, a nevelési célok érdekében sajátos módon szervezett tevékenység. A tanulás a pedagógus és a gyermekek együttesen, kölcsönösen is egymásra ható tevékenysége, amelyben az óvónő előre megtervezett és meghatározott feladatok megvalósítása érdekében nevelési helyzeteket teremt, és azokban közvetlenül irányító szerepet tölt be, és olyan gyermeki t4evékenység, amellyel az óvónő által kialakított helyzetben részt vesznek, és nem tudatosan, de maguk is alakítanak. A tanulás tervszerű, irányított, szervezett folyamat, amelynek előzményei, megvalósulása és hatása egybeolvad a gyermek minden más tevékenységével. Célja:  A gyermekek szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat a természeti és társadalmi környezetről.  A megismerési folyamat során /érzékelés, észlelés, figyelem, megfigyelés, felidézés, emlékezet, gondolkodás, probléma megoldás/ fedezzék fel a megtapasztalás és a gondolkodás pozitív hatását a rácsodálkozás örömét.  Alakuljon ki a gyermekekben a tudás, tanulás iránti igény. Feladata:  A megszervezett tudás birtokában legyenek képesek a környezetükben tájékozódni, az adott helyzetekben megfelelően viselkedni, önmagukat kifejezni.  Az ismeretszerzés útján jártasságok, kézségek során alapozódjanak majdani képességeik.  Különféle tevékenységek végzése közben fejlődjön a beszédészlelés, beszédértés és a szóbeli kifejezés.  A cigány gyermekeke önmagukhoz mérten való differenciált fejlesztése. Formái: - Az utánzásos, minta és modell követéses magatartás és viselkedés (szokások alakítása): - Spontán játékos tapasztalatszerzés

83

- Cselekvéses tanulás - A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés - Gyakorlati probléma megoldás - Kezdeményezett tanulás A gyerekek társadalmi és természeti környezetéből merítjük a tanulás tartalmát, ezért ez alkalmad arra, hogy elősegítse a gyermek és környezete között a pozitív érzelmi viszony alakulását és az erkölcsi tulajdonságok fejlesztését. A spontán benyomásokkal a gyermekek a valóság szélesebb körét ismerik meg, melyek hozzájárulnak a tanulási anyag aktív feldolgozásához. Ennek eredményeként a gyermekek egyre magasabb színtű ismeretekhez jutnak. A spontán és szervezett megismerés egymással szoros kölcsönhatásban van, egymást kiegészíti. A gyermekek a spontán megismerést önként, aktív tevékenység közben végzik, melyet a pedagógus közvetlen illetve közvetett irányítása tesz teljessé. A tanulás kötetlen illetve kötött szervezeti formában, a játék adta lehetőségek kihasználásával, valamint játékos helyzetek megteremtésével valósul meg valamennyi tevékenységi formában. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a személyiség kibontakozását. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére. Legyen képes ismeretei alapján önállóan következtetni, ítéletet alkotni, végezzen önálló megfigyeléseket. Fedezze fel az ok-okozati összefüggéseket, keressen többféle lehetőséget a probléma megoldására. A tanulás hatására váljanak pontosabbá, rendeződjenek, szilárduljanak meg és bővüljenek az egyéb tevékenységekben szerzett ismeretek, fejlődjenek értelmi képességeik, szókincsük, kifejező képességük, különítsék el a mese és valóság elemeit. Formálódjon a gyermekek esztétikai ízlése, fokozódjon a környező valóság iránti érdeklődése, valamit a megtanulás vágya, a gondolkodás öröme. Alakuljon ki az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus beállítódás, a feladattudat, az önfegyelmezés képessége, a figyelem tartóssága érje el a 20-25 percet.

VII. CSOPORSZERVEZÉSI ÉS DOKUMENTÁLÁSI AJÁNLÁS VII/1. Az óvodai csoport kialakítása Programunk osztott, részben osztott és vegyes életkorú csoportokban egyaránt megvalósítható. A csoportok kialakítása az óvoda helyi lehetőségeit, a beírt gyermekek életkorát, a szülők igényeit /testvérpárok, óvónő választás/ figyelembe véve történik. Ezek alapján törekszünk a mindenkori ideális csoportlétszám kialakítására. VII/2. Ajánlás a tervezéshez Az óvodapedagógus számára alapvető feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása, nagy mértékben építve a gyermekek ötleteire, spontán szerzett tapasztalataira. A tervezésnél számításba vesszük az egyes gyermekek eltérő fejlődési ütemét, és a meglévő képességeik különböző fejlettségét. E cél és feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, a konkrét tanulási formákat 1-4 hetes ciklusokban célszerű tervezni, így lehetőségünk van arra, hogy a gyermekek szűkebb - tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeit, tapasztalatait, ötleteit

84

nevelőmunkánkba beépítsük /projekt tervezése/. Tervezéskor fő szempontunk, hogy ne az ismeretanyagot növeljük, hanem több alkalommal, sokoldalúan, sokféle szempontból megközelítve dolgozzuk fel, tapasztalatokat, ismereteket szerezve a tevékenységek által. A gyermekek differenciált fejlesztéséhez szükséges, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejlődési üteméről, melyek segítséget nyújtanak a tevékenységek sokszínűségének megtervezéséhez. A tervezés a személyiségfejlesztés minden területére történjen. VII/3. A tevékenységek időkeretei A nevelés céltudatos megtervezésével alakítjuk ki a gyermekek óvodai életét. A heti és napi rend az a szervezeti keret, amely stabilitásával és rugalmasságával nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható környezet megteremtését biztosítja. Stabilitását az azonos időpontban visszatérő tevékenységek jelentik /étkezések időpontja, szabad levegőn tartózkodás, játéktevékenység időtartama, stb./. Rugalmassága a reggelizés, tízóraizás módjára /pl.: kötelező testnevelés után egyszerre, máskor folyamatosan történhet/, az eltérő egyéni alvásigény figyelembevételére, a gyermekek alapvető biológiai szükségleteinek rugalmas kielégítésére vonatkozik. Napirendünk igazodik az évszakokhoz, időkeretei rugalmasan alakíthatók /pl.: szabadlevegőn tartózkodás, játékidő/. A hetirend a napirendhez hasonlóan stabil - a szokásokat megalapozó tevékenységek - és rugalmas, az óvodapedagógus döntése alapján, az évszaktól függően, a tevékenységek sokszínű, sokféle variációja lehetséges. VII/4. Dokumentációk Az óvodában folyó nevelő fejlesztő munkát szabályozó dokumentációk:  Országos Alapprogram és a mindenkor csatolt irányelvek, rendeltetések.  Óvoda helyi nevelési programja.  Óvoda éves munkaterve. A gyermekcsoportban szervezett fejlesztés dokumentációja:  csoportnapló  differenciált fejlesztés dokumentálása /az óvodába bekerülő gyermek egyéni fejlettségi szintje, családlátogatás során tapasztaltakat a gyermek családi környezetéről, egyéni ütemű fejlesztési tervkészítése, esetleges módosítása, értékelése és továbbfejlesztése./  Személyiségi lapok vezetése. VIII.A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE Óvodai programunk egyik alappillére a családok bevonása az óvodai életbe. A családok számára óvodánk nyitott. Csoportszobáink az együttműködés fő színterei. Legfontosabb és legszorosabb kapcsolatot az óvodás gyermekek családjával tart fenn az óvoda. A gyermekek elsősorban a családok nevelik, az óvoda folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatot. A családlátogatás célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermekek közvetlen környezetét, tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól. A szülői értekezleten az óvodát, a csoportot, a gyermekeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg, figyelembe véve a szülők véleményét, javaslatait, tolerálva a másságot, a szociális hovatartozást.

85

Fogadó órák alkalmával lehetőség nyílik a gyermek egyéni fejlődésének valamint esetlegesen felmerülő sajátos problémáinak megbeszélésére. A nyílt nap lehetőséget biztosít a szülőknek az óvoda napi életébe való betekintésre. A szülők „új oldaláról” ismerhetik meg gyermekeiket, képet kapnak közösségben elfoglalt helyükről, viselkedésükről, új vonásaikat, tulajdonságaikat fedezhetik fel. A közös programok, ünnepségek lehetőséget adnak a család és óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére. Közös programot jelentenek a szülőkkel közösen szervezett kirándulások, sportprogramok, és az ezekre való felkészülés is. A szülői munkaközösség évek óta hatékonyan működik intézményünkben, elősegítve a család és az óvoda kapcsolatának elmélyítését. IX. CSALÁDGONDOZÁS A családgondozás magába foglalja a szociális jellegű tevékenységek széles körét. Az óvodavezető és a gyermekvédelmi felelős feladata ellátni a szociális munka bizonyos részét:  a családok közötti információáramlást,  a segítő kapcsolatok felvételét.  Hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció kiküszöbölése.  Előítélet kialakulásának kivédése. Az óvodapedagógus lehetőségei a családsegítésben: Nagyobb érzelmi biztonságot és mentális támogatást nyújt a krízishelyzetben élő gyermekeknek és szüleiknek. Képviseli a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek érdekeit és támogatja a segítő kapcsolatok keresését a bajba jutott családok esetében. Segítse elő a toleráns viselkedés kialakulását, a mások kultúrájának megértését, a bennük lévő értékek felismerését és értékelését a különböző kultúrák közötti közvetítés demokratikus kialakítását. A gyermekvédelmi felelős feladatai: Óvodánkban kiemelt fontosságú a gyermekvédelmi munka. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű családok, gyermekek száma évről évre emelkedik. A gyermekvédelmi felelős a gyermek és ifjúságvédelem alapellátásához tartozó jelzőrendszer szerves része. Személyét az óvodavezető választja ki és bízza meg. A munkáját összehangolja, és támaszkodik a területen dolgozó gyermekvédelmi felelősök, gyermekorvosok, védőnők véleményeire, javaslataira és jelentéseire. A gyermekvédelmi felelős esetében nagyon fontos a kommunikációs, kontaktusteremtő képessége, az hogy hogyan tudja elfogadtatni magát. Fő feladata: a prevenció, a segítségnyújtás, amelyre a megértés, humánum, empátia a jellemző. Valamennyi óvodapedagógus feladatkörébe beletartozik a gyermekvédelmi munka - esetek feltárása, feltérképezése, családlátogatás, környezettanulmány. A gyermekvédelmi felelőssel nyilvántartást készítenek a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekről. A gyermekvédelmi munka további feladatai:  kiszűrni a speciális szükségletű gyermekeket,

86

     

az óvodapedagógussal közösen feltárni a család életvitelét, szükségleteit, magatartási problémák okainak feltárása - kezelése, étkezési támogatás igénylésének feltérképezése, pedagógiai, pszichológiai ismeretterjesztés a szülők körében, esélyegyenlőségi terv készítése,(HH, HHH, SNI) esetekre. Befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás

X. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE X/1. Team munka Az óvoda szakmailag önálló intézményként működik. Egymásra ható tényezőkből tevődik össze:    

A réteg magját a gyermekek képezik, akikért az egész rendszer működik. Csoportban fejlődnek, a kortársak hatása is befolyásoló tényező. A gyermekek fejlődése nagymértékben függ, a csoportban dolgozó óvodapedagógusok, dajkák személyiségétől, felkészültségétől, együttműködésétől, a team munkától. A nevelőtestület összetétele, ambíciói, szükségletei, elképzelései, a rendszer működésének fontos meghatározói. A team munkában a munkatársak kölcsönösen kiegészítik egymást. Lehetnek eltérések, de azonos filozófiai szemlélet nélkül, a gyermekek felé megnyilvánuló hatások összhangja nélkül az óvoda nem működhet hatékonyan.

A team a gyermekek fejlődésén kívül saját felkészültségét is köteles értékelni. Az alkotó óvodapedagógus-magatartás azt jelenti, hogy: mindig keresni kell a továbbképzés lehetőségeit, a kihasználatlan erőforrásokat, a külső támogatókat. Passzív, várakozó álláspontot nem engedhetünk meg magunknak. Pályázati lehetőségek kihasználása, a szűkebb környezet állandó tanulmányozása, hangsúlyt kap a közeljövőben. X/2. Az óvoda kapcsolatai Fenntartóval: Hivatalos kapcsolat a fenntartóval, a problémák megoldásában segítő együttműködés a jellemző. Formái:   

tájékoztatás, információáramlás, egyéni beszélgetés.

Roma /cigány/ Kisebbségi Önkormányzat Az óvodai nevelés minden szintjén vállalja az esélyegyenlőség megteremtését. A cigányokat érintő kérdésekben a folyamatos tájékoztatást.

87

Egészségügyi szervekkel: Gyermekorvos, védőnő, gyermekfogászat. Formái:   

alkalmankénti esetmegbeszélések, évenkénti orvosi vizsgálat minden csoportban, iskolaérettségi vizsgálat.

Óvoda - iskola: Együttműködési megállapodás alapján a Könyves Kálmán utcai Általános Iskolával és a Kaffka Margit Általános Iskolával. Feladata:  Az óvoda - iskola közötti kapcsolat minőségi javítása, a minél sikeresebb iskolakezdésért.  Kölcsönös látogatások, tájékozódások az óvodában, iskolában.

Szakmai szervezetekkel:  Városi Pedagógiai Intézet  Nevelési Tanácsadó  Családsegítő Szolgálat Közművelődési szervekkel:  Miskolci Nemzeti Színház  Miskolci Bábszínház  Ady Endre Művelődési Ház XI. ALAPSZOLGÁLTATÁST KIEGÉSZÍTŐ SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK 1. Zeneóvoda heti egy alkalommal 5-7 éves korúaknak igény szerint. 2. Tartásjavító testnevelés heti egy alkalommal az egészségügyi szűrővizsgálat alapján. 3. Idegen nyelv /német vagy angol igény szerint/ heti egy alkalommal 6-7 évesek részére. 4. Kreatív foglalkozás heti egy alkalommal 3-7 éves korúaknak igény szerint. 5. Gyermek aerobik heti egy alkalommal 4-7 éves korúaknak igény szerint XII. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE XII/1. Vezetői látogatások, ellenőrzések szempontjai Az óvodavezető egyik feladata az óvodában dolgozó pedagógusok szakmai munkájának összefogása, szakmai fejlesztésének biztosítása, a továbbképzéseken való részvétel, a munkaközösség hatékony működésének elősegítése. A szakmai munka figyelemmel kisérése a következő szempontok alapján történik:

88

   

A csoportban dolgozó pedagógusok munkájának összehangoltsága, hatékony együttműködése. Egyéni fejlesztés megvalósítása. A gyermekcsoportok nevelési, tevékenységi programterve. A gyermekvédelmi feladatok megvalósítása a szülők együttműködésével.

XII/2. A gyermekek fejlődésének értékelése, ellenőrzése Programunk célja a harmonikus személyiségfejlesztés olyan színtű megvalósítása, amely biztosítja a sikeres iskolakezdést és iskolai beilleszkedést. A célok eléréséhez szükséges a fejlesztő folyamat ellenőrzése az óvodába lépéstől az iskolába kerülésig. Ez magába foglalja a gyermek és környezetének, fejlődési jellemzőinek, az óvodapedagógus nevelői hatékonyságának nyomon követését. A gyermekek egyéni fejlődési üteméről készített feljegyzéseket az alábbiak szerint vezetjük:  mozgásfejlettség, téri tájékozódás  értelmi fejlettség, nyelvi kifejezőkészség  a gyermek szociális fejlettsége, érettsége. XIII. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK Személyi feltételek Óvodákban a közoktatási törvényben meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok dolgoznak, akik a meghatározott továbbképzéseken való részvétellel, önképzéssel, melyek helyi munkaközösségek és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által szervezettek, biztosítják az óvodánkban folyó pedagógiai munka magasabb színvonalát. Tárgyi feltételek Az óvoda épülete, udvara, berendezése a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja, megfelel testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, lehetővé teszi mozgás és játékigényük kielégítését. Az óvoda tárgyi környezete megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodapedagógusok és az óvodában dolgozók számára. A fémből készült elavult udvari játékszereket, melyek balesetveszélyesek voltak megszüntettük, helyettük természetes anyagból készült fa játékszerekkel népesítettük be az óvoda udvarát. Feladatunk még az udvar füvesítése, valamint virágoskert kialakítása. Szeretnénk még a csoportszobáink székeit kicserélni. A program megvalósításához szükséges eszközök beszerzése a törvényben meghatározottak alapján. XIV.A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Óvodában egy óvodapedagógus látja el a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat. Külön gyermekvédelmi programot készít minden év szeptemberében / az intézmény éves munkatervének melléklete /, melyben megtalálható a konkrét ütemezés havonkénti lebontásban. A gyermek és ifjúságvédelem már az óvodában nagyon fontos feladat, hiszen itt kerül a gyermek nagyobb látószögbe. Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és óvodai iskolai hatások, az érték és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési

89

problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségszűrő képesség, ami otthon érezteti hatását és leghamarabban a gyerekeken vezetődik le. Sok a csonka család, a válás, a rossz anyagi, lakás helyzet. A generációk együttélése is sok konfliktust hoz. Ezek a problémák sajnos a gyerekeken meglátszik. Érzelmileg elhanyagoltak, sok a beszédhibás és a magatartási problémákkal küszködő gyerek. Az óvoda előnyei:   

Az óvoda, az iskola a legfontosabb társadalmi intézmény, ahol a gyerekek a nap jelentős részét töltik, így nem kell őket külön „felderíteni”, elérhetők, befolyásolhatók, segíthetők. Az óvodában minden gyermekről többoldalú információhoz lehet jutni A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek kiszűrhetőek a tünetek alapján (tudásbeli hiányok, nem megfelelő viselkedés, elhanyagoltság ruházat és higiénia stb.)

Gyermekvédelmi szempontból ki kell használnunk az óvoda által nyújtott lehetőségeket. Melyek ezek? A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, különböző problémákkal küzdő gyerekek számára az óvodában a pedagógus vagy gyermekvédelmi felelős közvetlen kapcsolatot, „hozzáférhetőséget” jelent, így a gyerekek „hogyléte” erőfeszítés nélkül folyamatosan nyomon követhető. Továbbá előny, hogy a családok számára az óvoda elfogadható, a normális élet részére, így a kapcsolattartás természetes lehet és nemcsak krízis esetén vehető igénybe. A szülő is könnyebben befolyásolható, természetesen megfelelő kapcsolat esetén. Az óvodai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. A befogadó nevelés feltételeinek megteremtésében való együttműködés. A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúságra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. Szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő, vagy különböző fejlődési, nevelési magatartási problémákkal küszködő gyermekeknek szakember által nyújtott speciális gondozása, segítése. A hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok azok, akiknek alapvető szükséglet – kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja szűkebb, társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat szociális, kulturális téren. Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, akik testi-lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezete nem biztosítja. Nehezen nevelhető gyermekek és fiatalok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai károsodás vagy kisebb pszichés sérülések miatt magatartási zavarokat mutatnak. Általában átmeneti segítséget igényelnek, mert a szülőkkel való együttműködés és a mentálhigiénés támogatásuk az esetek többségében eredményhez vezet.

90

Az óvoda feladatai:    

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és nehezen nevelhető gyermekek csoportonkénti felmérése. Az egyéni, differenciált bánásmód alkalmazása, a másság elfogadása. A rászorult családok étkezési kedvezményre való felterjesztése az ezzel kapcsolatos konkrét tájékoztatás, a segélykérő lapok kiosztása. Folyamatos kapcsolattartás a logopédussal és a Nevelési Tanácsadóval, ottani szakemberekkel.

91

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1. A Helyi Óvodai Nevelési Program módosítását elvégezte: Machán Jánosné óvodavezető a nevelőtestület bevonásával 2. A módosított Helyi Óvodai Nevelési Programmal egyetértését nyilvánította: - Az integrált szervezet Szülői Szervezete 3. A módosított Helyi Óvodai Nevelési Programot elfogadta: A Miskolci Diósgyőri Óvoda és Tagóvodáinak nevelőtestülete 2013.08.31. 4. A módosított Helyi Óvodai Nevelési Program hatályba lépésének időpontja: 2013.08.31.

92

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

Helyi Óvodai Integrációs Program Helyi Óvodai Nevelési Program Kiegészítése A Helyi Óvodai Integrációs Program készítésének jogszabályi hivatkozásai : 

a 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet 171.§(59-(6)és 173.§(1) bekezdésnek megfelelve, mely szerint, ha az óvoda az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabály meghatározottak szerint – nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik.



Óvodai Integrációs Program (óvodai IPR), mely nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvoda munkájában, hiszen minden pontja a hatályos

jogszabályok

figyelembe

vételével

az

Óvodai

nevelés

országos

alapprogramjára épül. A Helyi Óvodai Integrációs Program céljai: 

Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 éves, HHH gyermek beóvodázásra kerüljön



Az óvoda körzetében élő valamennyi 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez.



Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek évről-évre egyre nagyobb számban, integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat



Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése - a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Szakmai és Szakszolgálatokkal, Általános Iskolákkal, Kisebbségi Önkormányzattal, Civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen valósuljon meg.

93

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

A Helyi Óvodai Integrációs Program hatóköre: Az óvodába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes köre, kiknek mindenkori létszáma az óvoda

„ Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek”

nyilvántartásában kerül kimutatásra.

A kimutatás fellelhetősége: intézményvezető

irodában. A Helyi Óvodai Integrációs Program jellemzői: 

gyermekközpontú és családorientált szemlélet,



olyan interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymás kiegészítőnek tartja.

A Helyi Óvodai Integrációs Program működtetésének szabályozása Elvárható eredmény: A Helyi Óvodai Program megalkotását és legitimálását követően a fenntarthatóság megvalósul, melyet az alábbi szabályozás biztosít: A fenntarthatóságot biztosító tevékenység megnevezése

Felelős

Határidő

Minden IPR team ( menedzsment) Intézményvezető nevelési év megbízása 09.05-ig A Helyi Óvodai Integrációs Program cél, feladat és Miden tevékenységrendszerének nevelési év felülvizsgálata az előző nevelés Óvodai IPR 09.10-ig év önértékelése és az team esetlegesen megváltozott jogszabályok alapján A intézmény Óvodai Minden Integrációs Program nevelési év működtetésének nevelési évre 09.15-ig szóló munkatervének elkészítése, megvitatása, elfogadása.

Keletkezett dokumentum IPR Menedzsment Megbízási Szerződése Óvodai IPR Önértékelés(-ek), Jegyzőkönyvek, Feljegyzések, Módosító javaslatok, Határozat(-ok) Helyzetelemzésre épülő, a Helyi Óvodai Integrációs Programra épülő nevelési évre szóló éves munkaterv

94

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

A Helyi Óvodai Integrációs Program Mellékletei : 1. Beszoktatási Szabályzat 2. Hiányzások nyilvántartó lapja 3. Gyermekek testi fejlődésének mérőlapja 4. Egészségügyi Szűrővizsgálatok Regisztrációs lapja 5. Együttműködési Megállapodás a Partnerekkel 6. Iskolai utánkövető lap

Legitimációs záradék

95

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

A célok elérése érdekében a Helyi Óvodai Nevelési Programunk cél, feladat és tevékenységrendszerébe integráltan beépülve

FELADATAINK 1. Szervezési Feladatok 1. Szervezési feladatok Tevékenység megnevezése

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

1.1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása A HHH Gyermekek beóvodázásáért felelős team kijelölése Kapcsolatfelvétel a védőnővel

Kapcsolatfelvétel a fenntartó önkormányzat anyakönyvi nyilvántartó rendszerével A védőnő, a Családsegítő Szolgálat és a helyi Cigány Önkormányzat bevonása a „felderítő-meggyőző” munkába Az óvodai előjegyzést követően, azon HHH gyermekek meglátogatása, akik nem jelentkeztek óvodai felvételre

Óvodavez ető Beóvodáz ásért felelős team vezetője

Mindenkori nevelési év Április 30. Mindenkori nevelési év május 01-31. hó

„Óvodába - csalogató” rendezvények

Együttműködési Megállapodás

Anyakönyvi kimutatás

Óvodavez ető Beóvodáz ásért felelős team vezetője

Megbízás

Együttműködési Megállapodás

Az óvoda körzetében a HHH gyermekek minden nevelési évben beóvodázása 100%os

Mindenkori nevelési év 05.15-06.30. Munkanapló, Beszámoló

Részletes Program, Meghívók, Fotók, Videó felvételek

1.2. Integrációt elősegítő csoportalakítás

96

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

1. Szervezési feladatok Tevékenység megnevezése

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

Csoportalakítás az integrált óvodai nevelésnek megfelelve

Óvodavez ető Tagintéz mény vezető(-k)

Minden nevelési év: 07.01-08.31.

Felvételi és Mulasztási naplók, Kimutatás a HHH gyermekekről

Minden nevelési évben megfelelő a HHH gyermekek arányos elosztása a gyermekcsoportokb an

1.3. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása Érzelem gazdag, családias óvodai légkör kialakítása Nyitott óvodai működés fenntartása: a szülői házzal való nyitott kapcsolat

A HHH gyermekek körében a Hiányzási Nyilvántartás vezetése, folyamatos figyelemmel kísérése, szükséges intézkedések megtétele Jelző rendszer működtetése a széles körű intézményi együttműködés keretében: orvos, védőnő, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Folyamatos

Teljes dolgozói kör

Folyamatos

Csoportok óvodaPedagógu sai, IPR team

Folyamatos, Havi zárás: minden hó 05-ig

IPR team

Folyamatos

Helyi Óvodai Nevelési Program, IMIP, Partneri elégedettség Felmérések dokumentációja, Csoportos és intézményi értékelések HHH gyermekek csoportos és intézményi nyilvántartása

A HHH gyermekek rendszeresen járnak óvodába, igazolatlan hiányzás nincs

Együttműködési Megállapodások

1.4. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása Az óvodai nyitvatartási idő igényének felmérése a szülők körében

Óvodavez ető, Tagintéz mény vezető(-k)

Mindenkori nevelési év 06.30.

Csoportnaplók Szülői Szervezettel való egyeztetésről jegyzőkönyv

Az óvoda minimum 8 órás nyitva tartása biztosítja, hogy a szülők munkát

97

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

1. Szervezési feladatok Tevékenység megnevezése

Felelős

Az óvodai nyitvatartási idő egyeztetése a fenntartó önkormányzattal

Óvodavez ető

Határidő

Dokumentálás módja

Mindenkori nevelési év

A nevelési évre szóló Munkaterv

Eredményességi mutató kereshessenek, felkészüljenek a munkavilágába, munkát vállalhassanak.

2. Nevelőtestület együttműködése Nevelőtestület együttműködés Formája Értékelő esetmegbeszélések Problémamegoldó fórumok Hospitálásra épülő együttműködés

Résztvevők

Gyakorisága

Nevelőtestüle t Külső szakemberek : pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus, tehetségfejlesztők

Negyedévente

Probléma felmerülés időszakában

Felelős

Dokumentálás módja

IPR team

Jegyzőkönyv, Fotók, Videó felvételek Együttműködés i Megállapodás

Folyamatos és tervszerű az éves IPR Munkatervnek megfelelően

Eredményességi mutató Az óvodában működik az óvodapedagógusi együttműködésre épülő értékelési rendszer, mely teljes mértékben biztosítja a HHH gyermekek egyénre szabott felzárkóztatását, tehetséggondozását .

3. Pedagógiai munka kiemelt területei 3. Pedagógiai munka kiemelt területei Tevékenység megnevezése

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

Személyiséglap rendszer – HOPban, IMIP-ben szabályozott

Az egyénre szabott fejlesztés, differenciált személyiségfejlesztés valamennyi HHH gyermek körében

3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés A gyermek egyéni fejlődését nyomon követő Személyiséglap rendszer „anamnézis” fejezetének elkészítése az óvodába lépő HHH

Csoportok óvodapedagógusai

Mindenkori nevelési év: 12.31.

98

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

3. Pedagógiai munka kiemelt területei Tevékenység megnevezése gyermekek teljes körében

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató biztosított

A nevelési év során folyamatos

Helyi Óvodai Nevelési Program Intézményi éves Munkaterv Csoportnaplók Projekt tervei DIFER mérés dokumentációja A Gyermekek Személyiséglap rendszere Együttműködési Megállapodás

A HHH gyermekek szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődése folyamatos. Az iskolába lépéskor a DIFER mérés eredménye e területen valamennyi HHH gyermek körében eléri a „Befejező szintet” , legalább 80%-uk az „Optimum szintet”

Mindenkori nevelési év 11. 30.

Beszoktatási terv Óvodai IPR éves Munkaterv

Mindenkori nevelési év 11.30.

Szociometriai felmérés dokumentációja

A HHH gyermekek sikeresen beilleszkednek az óvodai életbe, szeretnek óvodába járni, bizalommal fordulnak a velük foglalkozó felnőttekhez, szívesen és örömmel

3.2. Kommunikációs nevelés Helyi Óvodai Nevelési Csoportok Programunk óvodatevékenységrendszerének pedagógusai megvalósítása, melyben fő hangsúlyt kap a mintaadó óvodai környezet, a HHH gyermekek élményhez juttatása folyamatosan, a tárgyi és humán erőforrás fejlesztés

3.3. Érzelmi nevelés, szocializáció Az új HHH gyermekek személyre szabott beszoktatása az óvodai életbe

A csoportok szociometriai felmérése

Azon csoportok óvodaPedagógusai, akiknek új HHH gyermekeik vannak Valamennyi óvoda-

99

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

3. Pedagógiai munka kiemelt területei Tevékenység megnevezése A szociometriai felmérés eredményeire épülő közösségi fejlesztési terv kidolgozása, megvalósítása

Felelős Pedagógus

Határidő

Dokumentálás módja A Csoportok szociometria projekttervei, felmérést Hetitervek, követően Gyermekek folyamatos Egyéni Fejlesztési terve Együttműködési Megállapodás

Eredményességi mutató vesznek részt a közös játékokban, tanulásban, programokban és a közösségért végzett munkában. Az óvodai csoportban évvégére nincs peremre szorult gyermek

3.4. Egészséges életmódra nevelés Helyi Óvodai Nevelési Programunk tevékenységrendszerének megvalósítása, melyben fő hangsúlyt kap a helyes egészségtudatuk és a táplálkozási szokásaik kialakítása Sikeres pályázatok útján a sokoldalú mozgás igény kielégítése: úszás, korcsolyázás, lovaglás, stb.

IPR team

Folyamatos

A HHH gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges óvodai tárgyi és személyi feltételrendszer biztosítása

Helyi Óvodai Nevelési Program Éves Munkaterv Csoportok projekttervei Heti tervek A Gyermekek Személyiséglap rendszere – Egyéni Fejlesztései terv Együttműködési Megállapodás

A HHH gyermekek teljes körében kialakul az életkorának megfelelő egészségtudatos szokásrendszer

3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése A Helyi Óvodai Nevelési Programunknak megfelelően a multikulturális tartalmak beépülése a csoportok mindennapi életébe

Az óvodás gyermekek körében Helyi Óvodai Nevelési Program

az iskoláskor eléréséig kialakul

100

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

3. Pedagógiai munka kiemelt területei Tevékenység megnevezése A Sajátos Nevelési Igényű gyermekekkel való közös óvodai élet Az Idősek Gondozóházával való kapcsolat fenntartásával az idősek megbecsülésére való nevelés Lokálpatriotizmusra nevelés: részvétel a városrész rendezvényein, ünnepségein, építészeti értékeink megismerése, megőrzésére nevelés A munkára nevelés során a környezet megóvására, védelmére való nevelés

Felelős

Csoportok óvodapedagógusai

Határidő

Folyamatos

Dokumentálás módja Éves Munkaterv Csoportok projekttervei Heti tervek A Gyermekek Személyiséglap rendszere – Egyéni Fejlesztései terv Együttműködési Megállapodás

Eredményességi mutató egymás előítélet mentes elfogadása.

Az óvodás gyermekek körében az iskoláskor eléréséig szokásrendszerükbe beépül a tudatos környezetvédelem

3.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek Az Óvodai Helyi Nevelési Programunknak megfelelően a gyermekek individualizálva szocializációjának megvalósítása projekt módszerrel, a kooperatív technikák alkalmazásával Dyslexia prevenció Drámapedagógia módszerek beépülnek a csoportok mindennapi életébe

Helyi Óvodai Nevelési Program

ÓvodaPedagógusok

Éves Munkaterv Csoportok projekttervei Folyamatos Megfelelő kompetenciával rendelkező óvodapedagógus (-ok)

Heti tervek A Gyermekek Személyiséglap rendszere – Egyéni Fejlesztései terv

Az óvoda képes a különböző háttérrel és különböző eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekeke fogadására, együttnevelésére, egyéni, differenciált fejlesztésére.

101

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

3. Pedagógiai munka kiemelt területei Tevékenység megnevezése A HHH gyermekek egyéni fejlesztési naplójában meghatározott feladatok végrehajtása fejlesztőpedagógiai módszerek alkalmazásával

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

Együttműködési Megállapodás

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással

kapcsolatos munka

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Formája

Tartalma

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

Gyermekek testi fejlődésének Mérőlapja

A HHH gyermekek teljes körében az esetleges egészségügyi problémák megállapításra kerülnek, szükség esetén további ellátásuk megvalósul

4.1. Egészségügyi szűrővizsgálatok Gyermekek testi fejlődésének A gyermek mérése: súly, fejlődésének magasság

Két havonta

óvodaPedagógusai

nyomon Védőnő: egészségügyi szűrővizsgálatai

követése, regisztrálása, szükség

Csoportok

esetén

szakorvosi fogászat,

– Szakorvosi szűrővizsgálatok

Együttműködési Megállapodás Együttműködési Megállapodásnak Megfelelően

Óvoda vezető

szemészet, fülészet, ortopédia

–

vizsgálatának kezdeményezése, megszervezése

102

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Tartalma

Formája

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

Szülői klub éves program terve, Képek, Videó felvétel, Védőnő feljegyzései , Védőnői munkanapló Együttműködési Megállapodás

A HHH szülők körében végzett felvilágosító, tanácsadó munka hatására a gyermekek otthoni egészséges életmódja javul

4.2. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás Egészségügyi tartalmú programok a szülők számára A szülők eseti problémáiban segítségnyújtás

Szülői klub működtetése

IPR team Pályázat függő

Védőnői fogadóóra az óvodában

4.3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése

A Helyi Óvodai Nevelési Programunk negyedik alappillérének megfelelően a családok szociális támogatása.

Ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése, Kirándulások, táborok szervezése, Rendezvényeken való részvétel biztosítása: szülőkgyermekek

Pályázat függő

IPR team

A Gyermekjóléti Együttműködési szolgáltatások által a HHH Megállapodás gyermekek Képek, Videó szociális felvétel, hátrányaiból belépőjegyek, eredő feljegyzések, lemaradások jegyzőkönyvek csökkennek.

4.4. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés

A HHH gyermekek óvodai ingyenességének biztosítása

Szülők felvilágosítása a szociális támogatás lehetőségeiről Szociális osztállyal való közvetlen kapcsolat felvétel a szülő érdekében

Nevelési év elején: 09. 30-ig, utána folyamatos

Gyermekvédelmi Felelős

HH gyermekek térítési díj kedvezmény kimutatása, Jegyzői határozatok

Egyetlen gyermek se marad ki az óvodából a szülők szegénysége miatt

103

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal 5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal Tartalma

Formája

Gyakoriság a

Felelős

Dokumentálás módja

Eredményessé gi mutató

5.1. Gyermekjóléti, Családsegítő szolgálat

Pályázati sikerességtől függően: Családsegítő szakember folyamatos jelenléte az intézményben Helyi Óvodai Nevelési Programunk negyedik alappillérének megvalósításában való aktív részvétel: Családok szociális, mentális támogatása, segítése

Pályázati sikerességtől független: folyamatos információ és segítségnyújtás a szülők számára a szociális támogatás lehetőségeiről, Szülői klub működtetése családi felkérésre a családok és a szakszolgáltató intézmény közötti közvetítés

Együttműködési Megállapodás Helyi Óvodai Nevelési Program

Folyamatos

Óvodavezető és IPR team

Éves Munkaterv Csoportok projekttervei Heti tervek

A Gyermekjóléti szolgáltatások által a HHH gyermekek szociális hátrányaiból eredő lemaradások csökkennek.

A Gyermekek Személyiséglap rendszere – Egyéni Fejlesztései terv

Jelzőrendszer folyamatos működtetése Közös pályázati munka

104

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal Tartalma

A szülők erőforrásainak feltárása

Formája

Gyakoriság a

Felelős

Dokumentálás módja

Eredményessé gi mutató

Helyi Óvodai Nevelési Program Éves munkaterv Együttműködési Óvodavezető Megállapodás és Program terv, IPR team Képek, videó felvételek, Feljegyzések, Jegyzőkönyvek

Az óvoda körzetébe járó HHH óvodáskorú gyermekek teljes köre rendszeresen jár óvodába, egyéni differenciált fejlesztésük sikeresen valósul meg, ennek megfelelően az iskolai életükben az esélyegyenlősé gük biztosított

Karitatív tevékenység Folyamatos Szociális ellátó rendszerrel való közvetlen kapcsolattartás

5.2. Védőnői hálózattal A gyermekek óvodai beíratásának támogatása

Jelzőrendszer műkötetése Esetmegbeszélés

Nevelési év elején, majd folyamatosa n

Korai képességgondozá ssal kapcsolatos tanácsadásig

Pályázati eredményesség esetén: Szülői klub és Baba-mama játszóház működtetése Közös pályázat írása, eredményesség esetén: megvalósítás

Pályázati programnak megfelelve

Pályázati lehetőségek együttes kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége jegyében

Pályázati kiírások időszakában

Pályázati dokumentáció

5.3. Szakmai szolgáltatók Esetmegbeszélések Negyedéven Problémamegoldó te fórumok A gyermek fejlesztésében való kooperatív együttműködés

Fejlesztési terv közös kidolgozása

HOP szabályozás ának megfelelően

Jegyzőkönyv, Fotók, Videó felvételek, Együttműködési Megállapodás Óvodavezető Egyéni és fejlesztési terv IPR team

Az óvoda képes a különböző háttérrel és különböző eltérő fejlettséggel rendelkező

105

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal Tartalma

Formája Szakmai szakszolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása

Gyakoriság a Nevelési év eleje: 10.15ig , majd a nevelési év során folyamatos

Felelős

Dokumentálás módja Éves Munkaterv, Egyéni Fejlesztési napló, Foglalkozási napló

Eredményessé gi mutató gyerekeke fogadására, együttnevelésér e, egyéni, differenciált fejlesztésére.

5.4. Cigány kisebbségi önkormányzat A gyermekek óvodai beíratásában való együttműködés A gyermekek hiányzás csökkentésében való együttműködés A gyermekek iskolaválasztásáb an való együttműködés A szülői programokkal kapcsolatos együttműködés Pályázati lehetőségek együttes kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége jegyében

Konzultációk

Az óvodai előjegyzés időszakában

Közös családlátogatások

Folyamatos

Egyéni és csoportos megbeszélések

Beiskolázás előtti időszakban

Rendezvények együttes lebonyolítása

Éves Munkatervn ek megfelelően

Közös pályázat írása, eredményesség esetén: megvalósítás

Pályáztatás időszakában

Az óvoda körzetébe járó Együttműködési HHH Megállapodás óvodáskorú Feljegyzések gyermekek teljes köre Óvodavezető rendszeresen jár és óvodába, IPR team egyéni differenciált fejlesztésük sikeresen valósul meg, ennek Éves megfelelően az Munkaterv, iskolai Fotók, Videó életükben az felvételek, esélyegyenlősé Programok terve, értékelése gük biztosított Pályázati dokumentáció

5.5. Civilszervezetekkel való együttműködés A gyermekek óvodai beíratásában való együttműködés

Közös családlátogatás

Az óvodai előjegyzés időszakában

Az óvoda körzetébe járó

106

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal Tartalma A gyermekek hiányzás csökkentésében való együttműködés A gyermekek iskolaválasztásáb an való együttműködés A szülői programokkal kapcsolatos együttműködés Pályázati lehetőségek együttes kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége jegyében

Formája

Gyakoriság a Folyamatos

Egyéni és csoportos megbeszélések

Beiskolázás előtti időszakban

Rendezvények együttes lebonyolítása

Éves Munkatervn ek megfelelően

Közös pályázat írása, eredményesség esetén: megvalósítás

Pályáztatás időszakában

Felelős

Dokumentálás módja Éves Munkaterv, Fotók, Videó Óvodavezető felvételek, és Programok IPR team terve, értékelése

Pályázati dokumentáció

Eredményessé gi mutató HHH óvodáskorú gyermekek teljes köre rendszeresen jár óvodába, egyéni differenciált fejlesztésük sikeresen valósul meg, ennek megfelelően az iskolai életükben az esélyegyenlősé gük biztosított

6.Óvoda-iskola átmenet támogatása 6.Óvoda - iskola átmenet támogatása Tartalma

Formája

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

6.1. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka Óvodai A tanulási képességek Nevelési megalapozásával Valamennyi Program, , a tanulási és óvodaegyéb Éves pedagógus részképesség Munkaterv, zavarok Csoportnapló, kialakulásának Gyermekek megelőzésével, személyiséglap megoldási rendszere, késztetés, Együttműködési Helyi

A Helyi Óvodai Nevelési Program eredményes megvalósítása

A mindennapi óvodai élet tevékenységei

Folyamatos

107

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

6.Óvoda - iskola átmenet támogatása Tartalma

Formája

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás Eredményességi módja mutató Megállapodások monotónia tűrés, figyelemkoncentr áció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakításával a kudarcmentes iskolakezdés biztosítása

6. 2. Iskolaválasztás támogatása Két hetente A HHH gyermekek kudarcmentes iskolakezdése érdekében a gyermekek ismerjék meg leendő elsős tanítóikat

Játékos fejlesztő foglalkozások Ismerkedés az iskolával: játékdélután, nyílt órák – szülők gyermekek együttes részvételével Tájékoztató megbeszélések

Helyi

Óvodai

Nevelési

Évi 4 alkalom IPR team

Program, Éves Munkaterv, Csoportnapló, Óvoda – Iskola Együttműködési Megállapodása

Beiskolázást megelőző időszakban egy alkalom

A HHH gyermekek kudarcmentesen illeszkednek az iskolai életbe. A HHH gyermekek többsége integrált iskolai környezetben kezdi meg általános iskolai tanulmányait.

6. 3. Az érintett iskolákkal: közös óvoda-iskola átmenetet segítő programok kidolgozása

A HHH gyermekek óvoda-iskola átmenetének zökkenőmentes biztosítása

DIFER mérés –8 éves korig hospitálások

Évi rendszerességgel: 11.30-ig és 05.31-ig Évi: min. 2 alkalom

Esetmegbeszélések Negyedévente

Helyi

Óvodai

Nevelési IPR team

Program, Éves Munkaterv, Csoportnapló, Óvoda – Iskola

Az egyéni differenciált fejlesztés eredményeként a HHH gyermekek általános iskolai eredményessége biztosítottá válik

108

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

6.Óvoda - iskola átmenet támogatása Tartalma

Formája Közös Programok

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás módja Együttműködési Megállapodása

Éves Munkaterv szerint

Eredményességi mutató

6. 4. A gyerekek fejlődésének utánkövetése legalább az általános iskola első évében Személyes beszélgetés az A HHH elsős tanítókkal gyermekek Utánkövető lap sikeres kitöltése, iskolakezdésének értékelése biztosítása, kontrolálása

Utánkövető lap, Értékelő megbeszélés jegyzőkönyve

A nevelési év első felében: 12.31-ig IPR team

A HHH gyermekek teljes körében sikeresen valósul meg az iskolai életbe való beilleszkedés: 1. az iskolai DIFER mérés eredménye nem tér el az óvodai mérés eredményétől 2. A gyermekek többsége integrált iskolai környezetben tanul

7. A HHH gyerekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés Tartalma

Formája Családlátogatás,

Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel

Egyéni beszélgetések

Gyakorisá Felelős ga Nevelési Csoportok év elején óvodaegyszer Pedagógusai Napi rendszeres séggel

Dokument álás módja Csoportna

Eredményességi mutató

plók bejegyzései ,

109

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

7. A HHH gyerekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés Tartalma

Formája Szülői értekezlet,

A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről Az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése A gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése

Szülői részvétel lehetőségeinek biztosítása a foglalkozásokon

Gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése A családok szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása Szülői közösségek kialakítása

Gyakorisá ga Nevelési év elején egyszer

Felelős

Dokument álás módja Gyermek anamnézise , Jegyzőköny v

Beszoktatási tervnek való megfelelés Tájékoztatás beszélgetés a szülőkkel, Gyermekmunkák kihelyezése a szülői tájékoztató táblákra

Napi Helyi Óvodai Nevelési Program

Negyedéve nte Folyamato s

Nyitott óvodakép: projektek megvalósításában való szülői részvétel

Egyéni beszélgetések

Egyéni beszélgetések

Csoportos és intézményi SZM megválasztása, működtetése

Folyamato s– Éves Munkaterv alapján Igény szerint Nevelési év elején, majd folyamatos an Két havi és szükség esetén

Szervezeti és Működési Szabályzat Csoportok óvodaPedagógusai Az IPR team irányításával

Eredményességi mutató

A Helyi Óvodai Nevelési Programunk nyitott óvodaképének megfelelve a családok bevonásának hatékony megvalósításával a Partnerközpontú működés megvalósul, az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel

Intézményi éves Munkaterv Csoportnap lók bejegyzései , Gyermek személyisé glap rendszere Képek, videó felvételek,

110

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

7. A HHH gyerekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés Formája

Tartalma Közös rendezvények szervezése

Családi napok az óvodában

Gyakorisá ga Éves Munkaterv szerint

Felelős

Dokument álás módja Program tervek

Eredményességi mutató

Csoportok és intézményi értékelések

Helyi Óvodai Integrációs Program 1. sz. Melléklete Beszoktatási szabályzat A szabályozás célja:  Valamennyi új óvodásunk számára megkönnyítsük az első szociális közeg, az óvoda elfogadtatását.  A gyermekek beszoktatása óvodai szintű folyamat legyen, nevelőtestületi szinten megtervezett beszoktatási tervvel.  Az óvoda körzetébe tartozó valamennyi Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermek beóvodázása három éves kortól teljes körű legyen, a gyermekek szívesen járjanak óvodába Célcsoport: a teljes óvoda Felelős: tagóvoda-vezetők A folyamat dokumentumai:-

csoportnapló, - beszoktatási terv, - gyermekek egyéni dokumentációja

A folyamat leírása: 1. Minden év augusztusában ötletbörze segítségével a tagintézményi beszoktatási terv elkészítése tagintézményenként. Mivel kedveskedünk?

Időpontja

Felelősök

111

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

Határidő: Felelős:

augusztus 21. Tagóvodavezető(-k)

2. Óvodába lépés előtt családlátogatás, beszélgetés az anyás beszoktatás fontosságáról. Anamnézis felvétele. Határidő: Felelős:

augusztus 31. Új gyermekeket fogadó csoportok óvodapedagógusai

3. A beszoktatás első napjára a gyermek jelének elkészítése, a hozzátartozó mondókával, verssel, vagy énekkel. A „megérkeztem tábla” elkészítése. Határidő: Felelős:

augusztus 31. Új gyermekeket fogadó csoportok óvodapedagógusai

4. A szülő eldöntheti, hogy folyamatos, fokozatos, vagy anyás beszoktatást választ. Beszoktatás alatt, a gyermek megismerése (tisztálkodási, WC-használati, étkezési, alvási, játéktevékenységi szokások). Határidő: Felelős:

augusztus 31. Új gyermekeket fogadó csoportok óvodapedagógusai

5. A beszoktatás időtartama minimum 1 hét, maximum 1 hónap. Időtartam : Felelős:

szeptember 01 – szeptember 30. közötti időszak Új gyermekeket fogadó csoportok óvodapedagógusai

6. A beszoktatás tapasztalatainak dokumentálása, értékelése Szempontok: o kapcsolatteremtése a felnőttekkel, o kapcsolatteremtése társaival, o érzelmi életének jellemzői a beszoktatás idején, o a csoportszokásokhoz való viszonyulása, o viszonyulása az óvoda sokféle tevékenységéhez (játék, mese, ének, rajz, mozgás, környezet, stb.) o beszoktatás eredménye csoport szinten Határidő: december 15. Felelős: IPR team vezető

112

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

Helyi Óvodai Integrációs Program 1. sz. Melléklete …………………………………………………. Óvoda neve és címe Halmozottan Hátrányos Helyzetű Óvodás gyermekek hiányzásának kimutatása ……../……….. nevelési év A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Gyermekek Óvodába járásának gyermekenkénti nyilvántartása ……………..Nevelési év

Csoport megnevezése, száma: …………………….

……………………………………………………………….. Gyermek neve Hónap neve

Nyitvatartási napok száma/nap

Hiányzások összesen/nap Igazolt Igazolatlan

Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Összesen

113

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

……………………………………………………………….. Gyermek neve Hónap neve

Nyitvatartási napok száma/nap

Hiányzások összesen/nap Igazolt Igazolatlan

Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Összesen

114

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Gyermekek Óvodába járásának gyermekenkénti nyilvántartása ……………………….nevelési év

……………………csoport jelölése Jelölések:

09. Gyermek neve

+

10. -

+

11. -

+

Igazolt: + 12.

-

+

Igazolatlan: Az adott hónap hiányzási adatai/nap

01. -

+

02. -

+

03. -

+

04. -

+

05. -

+

06. -

+

07. -

+

Összesen:

08 -

+

-

+

-

115

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

Mindösszesen A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Gyermekek Óvodába járásának intézményi nyilvántartása ……………………………………………………………………………………………… Intézmény neve és címe: …………………………………………………..nevelési év Jelölések:

Csoport neve, jelölése

09. +

10. -

+

11. -

+

Igazolt: + Igazolatlan: Az adott hónap hiányzási adatai/nap 12.

-

+

01. -

+

02. -

+

03. -

+

04. -

+

05. -

+

06. -

+

07. -

+

Összesen:

08 -

+

-

+

-

116

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

Mindösszesen

117

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

Helyi Óvodai Integrációs Program 3.sz. Melléklet – A gyermek testi fejlődésének mérőlapja ………………………Nevelési év …………………….gyermekcsoport

Gyermek neve

09. hó

11. hó

Súly/kg 01. hó

03. hó

05. hó

09. hó

Magasság/csm 11. hó 01. hó 03. hó

05. hó

118

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

Helyi Óvodai Integrációs Program 4.sz. Melléklet – A gyermek egészségügyi szűrővizsgálatának regisztrációs lapja ………………….nevelési év ……………………csoport megnevezése Kitöltési útmutató: a „ Megszervezett szűrővizsgálat megnevezése” celláiba a szakorvosi vizsgálat időpontja kerül beírásra Fontos tudnivaló:

A gyermekek szakorvosi vizsgálatára csakis szülői beleegyezéssel kerülhet sor ( Szülői beleegyező Nyilatkozat!)

Gyermek neve Fogászat

Megszervezett szakorvosi szűrővizsgálat megnevezése Szemészet Fülészet Ortopédia ……………..

…………….

119

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

Helyi Óvodai Integrációs Program 5.sz. Melléklet

A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Óvodás Gyermekek Integrált Óvodai Nevelésében résztvevő Partnerek

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSA

Készült: Hatályba lépés időpontja:

2008.12.31.

Hatályosság ideje:

Visszavonásig

120

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

A HHH gyermekek Óvodai Integrációs Programjában részt vevő partner megnevezése

Az óvodába járó gyermekek szülei Gyermekorvos

Együttműködési terület a HHH gyermekek nevelésében-fejlesztésében a Helyi Integrációs Program Együttműkö feladattervének megfelelően dő A Az Nevelőtest Pedagógiai Gyermekv Gyermeke ÓvodaKözös Szülőkkel való képviselőjén gyermek igazolat ületi munka édelmi k iskola pályázatok kapcsolattartás ek aláírása ek lan együttműk teljes munka, egészségüg átmenet , óvodai hiányzá ödés területe szociális yi ellátása támogatása együttműködé beíratásá sok segítségny s nak minimal újtás támogatá izálása sa X X X X X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

Védőnő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Komlóstetői Átalános Iskola Helyi Önkormányzati képviselők Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Nevelési Tanácsadó

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Pedagógiai Szakszolgálat

X

X

X

X

X

X

EGYMI ( Külső segítő szakemberek)

X

X

X

X

X

X

121

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

Helyi Önkormányzat Szociális ellátó rendszere Idősek Gondozóközpontja Civil szervezetek: Demokratikus Ifjúságért Alapítvány

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Helyi Óvodai Integrációs Program 6 .sz. Melléklet – A HHH gyermekek iskolai életét utánkövető lap ………………………Nevelési év

Gyermek neve

Óvodai DIFER mérés eredménye 4. éves 5. éves 6. éves 7. éves korban korban korban korban

A gyermek iskolai életére vonatkozó adatok Az általános iskola Az általános iskolai DIFER megnevezése mérés eredménye

122

Diósgyőri Óvoda 3534 Miskolc Árpád út 4/a. és Tagóvodái Bulgárföldi Tagóvoda 3534.Miskolc Fazola H. út 4 Stadion Tagóvoda 3534 Miskolc Stadion út 47/a. Lorántffy Zsuzsanna Tagóvoda 3533 Miskolc Lorántffy Zs. Út 28. Telefon/fax: 46-533-448 [email protected]

123

56