HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

„Csak boldog gyermekbıl lehet boldog felnıtt, s csak ezekbıl lehet boldog ország” Kodály Zoltán

VÁROSI ÓVODA

2010. június Újszász

UNK Városi Óvoda Helyi Nevelési Programja

TARTALOMJEGYZÉK I.

Bevezetı.......................................................................................................................................4 I.1. Pedagógiai hitvallásunk .......................................................................................................5 I.2. Programunk sajátos, alternatív elemei, s a kapcsolódó nevelési területek, feladatok..........6 I.3. Az intézményegység adatai..................................................................................................7 II. Helyzetkép az intézményegységrıl..............................................................................................8 II.1. Intézményegységünk infrastruktúrája ..................................................................................9 II.2. Az intézményegység személyi feltételei ............................................................................10 II.3. Óvodaképünk .....................................................................................................................12 II.4. Gyermekképünk .................................................................................................................12 III. Helyi nevelési programunk alapelvei, célja és általános feladatai.........................................12 III.1. Alapelveink ....................................................................................................................12 III.2. Nevelési céljaink ............................................................................................................13 III.3. Általános feladataink......................................................................................................13 IV. Helyi óvodai nevelési programunk általános feladatrendszere..............................................15 IV.1. Az egészséges életmód alakítása....................................................................................16 IV.2. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása ...............................................................20 IV.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés ......................................................................25 IV.3.1 Fogom a kezed… helyi alternatív programunk téma specifikus elemei ....................29 V. Az óvodai élet megszervezésének elvei.....................................................................................32 V.1. Személyi feltételek .............................................................................................................32 V.2. Pedagógusképünk: .............................................................................................................32 V.3. Városi óvodánk óvónıinek attitődjei, feladatai .................................................................32 V.4. Elvárások a pedagógiai munkát segítıkkel szemben, az együttmőködés rendezı elvei ...35 VI. Sajátos, speciális feladatok, releváns személyi feltételek, adekvát elvárások .......................36 VI.1. Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés – Kedvesház program ..........................................36 VI.2. Migráns gyerekek interkulturális nevelése ....................................................................39 VI.3. Integráció .......................................................................................................................39 VI.3.1 Sajátos nevelési igényő gyermekek ...........................................................................39 VI.3.2 Hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek .............................45 VI.3.3 Gyermekvédelem .......................................................................................................49 VII. Az óvodai élet megszervezése ...............................................................................................51 VII.1. A nevelés tervezése, idıkeretei ......................................................................................51 VII.2. A napirend általános napi idıtartamai ...........................................................................52 VII.3. Napirend általános idıkeretei.........................................................................................53 VII.4. Heti rend.........................................................................................................................53 VIII. Intézményegységünk kapcsolatrendszere ..............................................................................54 VIII.1. Bölcsıde.........................................................................................................................54 VIII.2. Általános iskola..............................................................................................................54 VIII.3. Óvoda – Család ..............................................................................................................59 VIII.4. A Városi Mővelıdési Ház és Könyvtár .........................................................................61 VIII.5. Az egészségügyi szervek ...............................................................................................61 VIII.6. Szakmai szolgáltatók, szakszolgálatok, szakmai kapcsolatok .......................................61 VIII.7. Egyházak ........................................................................................................................62 VIII.8. Cigány, kisebbségi Önkormányzat ................................................................................62 IX. Nevelésünk sajátos kerete ......................................................................................................62 IX.1. Népi kulturális örökségünk átadása ...............................................................................62 IX.1.1 İsi kismesterségek megismertetése, átmentése, kézmővesség: ................................62 IX.1.2 Néphagyományok, népszokás ápolása.......................................................................63 IX.2. Természet és környezetvédelem ....................................................................................64 IX.2.1 Az ember és a természet kapcsolatának humanizálása. .............................................64 94/2. oldal


X.

Óvodai nevelésünk tevékenység formái: ...................................................................................65 X.1. A játék ................................................................................................................................65 X.2. Kezdeményezett játékba integrált, cselekvı tanulás..........................................................69 X.2.1 Vers, mese..................................................................................................................73 X.2.2 Ének, zene, énekes játékok ........................................................................................74 X.2.3 Rajzolás, mintázás, kézimunka ..................................................................................77 X.2.4 Mozgás, mozgásos játékok ........................................................................................79 X.2.5 Mozgáskotta program ................................................................................................80 X.3. Környezet tevékeny megismerése......................................................................................83 X.4. A munkajellegő tevékenységek .........................................................................................88 XI. Mérés, értékelés a fejlıdés folyamatos nyomon követése .....................................................90 XII. Intézményegységünk ellenırzési, értékelési rendszere..........................................................92 XIII. Az intézményegység pedagógiai programjának ellenırzése, értékelése ...............................92 XIV. Eszköz ellátottsági igény....................................................................................................93 XV. Felhasznált irodalom ..............................................................................................................94

94/3. oldal


I.

Bevezetı

„A nevelés mővészet. A gyermek, mint útját keresı vendég érkezik meg hozzánk, akinek akarata, érzése és gondolkodása a jóságot, az igazságosságot és igazságot tartalmazza. A gyermek a gazdag jövıbıl érkezik, ránk bízva önmagát. A mi dolgunk a védelmezés, odafigyelés, kísérı figyelem, és a vigaszt nyújtó bizalom, az okos szeretet, s a felelısség felvállalása.” (Rudolf Steiner)

A pedagógusnak új mővészetet kell megtanulnia, azt, hogy a gyermek segítıtársa és vezetıje legyen és elvezesse ıt azokhoz az eszközökhöz, amelyekre akkori fejlıdési fokán szüksége van.” (Maria Montessori)

"Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, mely lehetıvé teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörő virággá

fejlıdjön,

amilyenné

belsı

lehetıségei

csak

engedik.

A talaj kioldja a mag fejlıdési képességét, de ez a képesség maga benne rejlik a magban. Csakúgy, mint a magban, a gyerekben is tökéletesen benne rejlik a fejlıdés képessége." /Thomas Gordon/

„Csak az bánik jól a gyermekkel, aki saját maga lelkiismeretének ad számot arról, hogyan végzi munkáját.” (Mérei Ferenc)

94/4. oldal


Óvodai nevelıközösségünk elkötelezettségét, felelısségvállalását, hitvallását, attitődjét, innovációra való törekvését – ami a nevelési központ küldetésnyilatkozatával, jövı képével adekvát- és helyi nevelési programunk módosításának indokait is pregnánsan kifejezik a fenti gondolatok. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosító rendelete, a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag bevezetése, alkalmazásának tapasztalatai, helyzetelemzésünk, program relevancia vizsgálatunk, az alternatív programjainkhoz kapcsolódó gyakorlatunk eredményei, megtartandó értékeink, szemléletbeli és módszertani megújulásunk értelmében, kiemelt figyelemmel nevelési központunk egységes cél-, feladat-, elvárás rendszerére, dolgoztuk át intézményegységünk helyi nevelési programját. I.1.

Pedagógiai hitvallásunk

Napjaink felgyorsult, rohanó életritmusának, társadalmi, környezeti adottságainak figyelembevételével fogalmazódott meg bennünk, hogy óvodapedagógiánknak is a pozitív életszemléletet, a harmóniára való törekvést, az érték közvetítést, humanizmust, az emberré nevelés komplex gondolatát kell közvetíteni, mely nemcsak a testi-lelki egészségre nevelést foglalja magában, hanem az ember és a természet megbonthatatlan egységének szemléletét is tükrözi, az életre és élethosszig tartó tanulás megalapozására irányulva, gyermekközpontú, befogadó szellemiségő neveléssel. Hisszük és valljuk, nevelési központi és óvodai szinten, hogy minden gyermek más és más, megismételhetetlen, egyedi ezért a fejlesztésükre irányuló pedagógiai eljárásoknak alkalmazkodniuk kell az egyéni fejlettséghez, fejlettségi szinthez, érési pontokhoz az egyéni fejlıdés üteméhez és sajátosságaihoz. Számunkra nincs különbség gyermek és gyermek között, csak az egyenlı feltételek és az azonos körülmények között bizonyított tehetség, egyéni hajlam, irányultság, érdeklıdés különbözteti meg ıket egymástól. Fontos feladatunk az igazságosság, a kisebbrendőségbıl, a szociális és szubkulturális körülményekbıl eredı különbségek kiegyenlítése, a lappangó tehetségek felszínre hozása, a mindenki más, mindenki egyenlı és mindenki tehetséges, értékes és fontos pedagógiai szemlélet, beállítódás alapján. Számunkra kiemelt fontosságú az esélyegyenlıség megteremtése, a gyermekek mindenekfelett álló érdekének képviselete. Tiszteljük és elfogadjuk a gyermekeket, biztosítjuk egyéni képességeiknek és készségeiknek kibontakoztatását. Minden gyermek önálló, külön személyiség, akit olyannak kell elfogadnunk és olyannak is fogadunk el, amilyen. A gyermeket, mint fejlıdı személyiséget, gondoskodás és különleges figyelem illet meg, amit mindenkor, minden helyzetben biztosítunk. Az elfogadás, odafordulás az alapja annak, hogy a pedagógiailag determinált környezetben a gyermekek szükségleteinek kielégítésével, igényeik kinyilvánításával, önmagukhoz mérten folyamatosan fejlıdhessenek, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörben, empatikus, elkötelezett, szakmailag felkészült nevelık segítı, óvó- védı irányításával, segítségével. Intézményegységünk helyi programja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül, megırizve annak tradicionális értékeit, hangsúlyozva a gyermekközpontúságot, a különbözıség természeteskénti kezelését, figyelembe véve az óvodai nevelés funkcióit, szerepét, nevelési rendszerszemléletét, s azt a tényt, hogy a ma óvodájában nem lehet a tegnap módszereivel, szemléletével nevelni. Nevelési központunk, intézményegységünk sajátos arculatát társadalmi-természeti környezetünk, helyi adottságaink és az ezekbıl fakadó pedagógiai törekvéseink teremtették meg, melyeket óvodai programunk sajátosságaiként jelenítünk meg.

94/5. oldal


I.2.

Programunk sajátos, alternatív elemei, s a kapcsolódó nevelési területek, feladatok Kedvesház – multikulturális, interkulturális (migráns) nevelés Magyar Mozgáskotta - komplex tehetséggondozás mozgás programmal

személyiség

fejlesztés,

hátránykompenzáció,

Fogom a kezed - óvoda-iskola átmenet, kulcskompetenciák fejlesztése 4H program - környezettudatos-, egészséges életmódra-, szabadidı hasznos eltöltésére nevelés, a környezı világ megismerése. Intézményegységünk nevelési programját, illetve intézményegységünk sajátos pedagógiai arculatát tulajdonképpen a 4H*, alapelvei és tevékenységrendszereinek beépítésével alakítottuk ki. A 4H alapelveit, tevékenységi köreit, komplex értékrendszerét adaptáljuk óvodai keretek között, melyek tulajdonképpen részelemeiben mindig is megjelentek, jellemzıek voltak óvodapedagógiánkban. *4H = négy angol szó, a Head=fej, Hands= kezek, Heart=szív,Healt=egészség

A 4H tevékenységi körei közül elsısorban az alábbiakat építjük be mindennapi munkánkba: - ısi kismesterségek megismertetése, kézmővesség, természetes anyagok használata, néphagyományok, népszokások ápolása, kulturális értékeink közvetítése; / Nemzeti, népi, kisebbségi kultúra hagyomány átadása, ápolása, ırzése/ -

a Föld, növények, az állatok szeretetére nevelés, az ember és a természet kapcsolatának humanizálása. /Természet és környezetvédelem, természeti és környezeti értékeink/

A 4H alapelvei értelmében arra törekszünk, hogy: - életre szóló hasznos képességeket, alapkompetenciákat fejlesszünk, értelmes szokásokat alakítsunk ki; -

tapasztalatot, információt, tudást, értéket közvetítsünk cselekedtetéssel, párhuzamos tevékenységek szervezésével, illetve az ismeret megszerzésének, birtokbavételének mikéntjét, hogyanját feltárjuk, úgy, hogy a személyes, szociális, kognitív és kiemelten a kommutatív kompetenciákhoz kapcsolódó motívum és tudásrendszert fejlesszük. Figyelembe véve személyiségjegyeiket, biztosítjuk az önmagukhoz mért folyamatos fejlıdés lehetıségeit, az önmegvalósítást, a pozitív, de reális énkép és éntudat kialakulását.

Mások iránti tiszteletre, bizalomra neveljünk, követésre érdemes életmintákat közvetítsünk, segítsünk megérteni, elfogadni a különbözıségeket, miközben erısítjük a preszociális kompetenciákat, interakciókat, a barátságok kialakulását, megtartási képességét, a közösségi élet és az együttmőködés igényét; - lehetıséget biztosítunk tevıleges, sokszínő tevékenységekre, amelyekben a minél sokoldalúbb, egyénre, kíváncsiságra, érdeklıdésre, döntésre ösztönzı, differenciált személyiségfejlesztést a környezetvédelemmel, a környezet esztétikumának kialakításához szükséges jártasságok, kézségek alakításával is teljesebbé tesszük; -

egyforma mértékben törıdünk a fizikai és lelki egészséggel, a helyes életritmus, életvitel kialakításával, a szükségletek mindenkori kielégítésével, a szabadidı hasznos eltöltésével; Mindezt gyermekközpontú, személy központú, egyenlı hozzáférést biztosító, családias, szeretetteljes óvodai légkörben, a gyermekek aktuális fejlettségi szintjének, érési pontjainak figyelembevételével, tudatos, célirányos pedagógiai munkával kívánjuk megvalósítani; 94/6. oldal


I.3.

-

alapfeladatunknak tekintjük – pedagógiai optimizmusunk, fejleszthetıségbe vetett hitünk alapján- a gyermekek lehetı legharmonikusabb, egyénre szabott személyiségfejlesztését, testi-lelki egészségének védelmét, erkölcsi fejlıdésének biztosítását érzelmi nevelését úgy, hogy óvodáink, óvodai csoportjaink a pedagógiailag determinált szocializáció színterei legyenek, s egyre hatékonyabban együttmőködjünk a családokkal;

-

helyi programunk a játékra, a szabad játékra, mint a gyermekek legelemibb pszichés szükségletére, tevékenységére, fejlıdésének legalapvetıbb eszközére épül;

-

alapvetı törekvésünk, hogy a helyi sajátosságokat, elvárásokat figyelembe véve, az egyéni és életkor – specifikus fejlettségi szintek alapján, olyan nevelési gyakorlatot valósítsunk meg, amely a családi nevelést kiegészítve, pedagógiai célirányossággal lehetıséget biztosít a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, s az iskolai élet megkezdéséhez szükséges alkalmasság elérésére, élményekben, érzelmekben, tevékenységekben gazdag óvodai élettel, közösségi szintérben;

-

minıségbiztosítási rendszerünk kialakítása, mőködtetése, fejlesztése nyomán pedagógiai munkánk eredményességét, szervezettségét, partnerközpontúságát és mérhetıségét kívánjuk biztosítani;

-

a személyi objektív feltételek függvényében maximálisan törekszünk az esélyegyenlıség biztosításához, inkluzív integrált neveléshez és integrációs óvodai programhoz, migráns és etnikai kisebbségi neveléshez kapcsolódó prevenciós, korrekciós, önmegvalósítást, önazonosságot, identitás tudatot erısítı fejlesztések, párhuzamos tevékenységi lehetıségek megszervezésére, megvalósítására a kulcskompetenciákhoz kapcsolódó készségek és képességek megalapozásával.

Az intézményegység adatai • Az intézményegység neve: Városi Óvoda Címe: 5052 Újszász, Bajcsy-Zy. út 16. Telefonszám: 06-56/552-064 06-30/823-7837 •

Intézményegységünk feladat-ellátási helyei: 1) ÚJSZÁSZ BAJCSY ZS ÚT 16 Telefonszám: 06-56/552-064; 06-30/8237-8 2) ÚJSZÁSZ ISKOLA ÚT 8. Telefonszám: 06-30/5077-253

94/7. oldal


II. Helyzetkép az intézményegységrıl A Bajcsy-Zs. úton, a hét óvodai csoport 2006 óta modern, korszerő, minden igényt kielégítı, ideális feltételekkel rendelkezı, óvoda céljára épült épületben mőködik, elıírás szerinti kiszolgáló helyiségekkel, a gyermekek és alkalmazottak komfort érzetének teljes körő biztosításával. A csoportszobák tágasak, könnyen mobilizálhatóak, esztétikusak, gyermeki alkotásokkal díszítettek, kuckósíthatóak, jól felszereltek, s alkalmasak párhuzamos tevékenységek szervezésére. Minden csoportnak külön öltözı és mosdó helyiség áll rendelkezésre, hideg-meleg vizes kézmosókkal, egész alakos tükörrel, zuhanyzási lehetıséggel, ahol elegendı hely van a gyermekek jellel ellátott, személyes holmijának, tisztálkodáshoz szükséges eszközeinek, fényképpel ellátott a gyermeki alkotások tárolására alkalmas győjtıinek elhelyezésére. Az öltözök, folyosók adottságait kihasználjuk a szülık tájékoztatására, az együttmőködés erısítésére, nevelési attitődformálásra (faliújság, Ovi galéria, hirdetıtábla-fal, képek a csoportok életérıl, óvodai programokról) a gyermeki alkotások, megvalósított projektek prezentálására. Cél az öltözık és a folyosó adottságainak jobb kihasználása az élet és mozgástér szélesítésére. Rendelkezünk torna-, két fejlesztı-, könyvtár-, orvosi és elkülönítı-, nevelıi-, szülıi fogadó szobával, irodákkal, melegítı konyhával, s ehhez kapcsolódó helyiségekkel, felnıtt öltözıkkel, mosdókkal. Az épület akadálymentesített, az UNIOS elıírásoknak maximálisan megfelel. Az Iskola úti óvodai csoportok 2008-tól egy modern, korszerő iskolaépületben, leválasztott óvodai részen vannak elhelyezve, ahol a két csoportnak közös öltözıje és mosdóhelyisége van, így a gyermekek, de az adottságok alapján a felnıttek komfort érzetének objektív feltételei sem biztosítottak maximálisan. A torna-, orvosi szoba használata az iskolai osztályokkal közösen biztosított, a fejlesztésre a pedagógiai szakszolgálat helyiségeiben adottak a lehetıségek. Alapjában véve az öltözı és a mosdó elegendı helyet biztosít a gyermekek jellel ellátott, személyes holmijának, tisztálkodási eszközeinek elhelyezésére, hideg-meleg vizes kézmosókkal, zuhanyzási lehetıséggel, egész alakos tükörrel. A csoport szobák tágasak, kuckósíthatók és mobilizálhatók, esztétikusak, jól felszereltek. A bevezetı folyosó, óvodai öltözı adottságai alkalmasak a szülık közvetett tájékoztatására, a gyermeki alkotások, projekttervek bemutatására, a nevelési szemlélet formálására, s az együttmőködés erısítésére (faliújság, képek az óvodai életrıl, hirdetı tábla) Egy többfunkciós nevelıi szoba, s mosdó áll a felnıttek rendelkezésére. Az épület akadálymentesített. Óvoda épületeink udvarai részben parkosítottak, de gondozottak, játékeszközzel történı bıvítésüket folyamatosan, célirányosan végezzük. A terület nagysága fıként, a Bajcsy úton nem biztosítja a gyermek létszámhoz szükséges életteret, beépítettsége már nem növelhetı annak ellenére, hogy a kötelezı eszköznorma elıírásainak nem felel meg. Az Iskola úton az udvarrész mérete ideális, beépítettsége, ellátottsága még nem megfelelı. A feltételekhez alkalmazkodva szervezzük meg a gyermekek, gyermek csoportok udvari tevékenységeit, életét, kiemelt figyelmet fordítva az egészségvédelemre, a szabad mozgásra, játékra, személyes, szociális, kognitív és nyelvi kompetenciákhoz kapcsolódó készségek, képességek fejlesztésére. A preszociális kompetenciák fejlesztését szolgálja a nagyobb közösségekhez való alkalmazkodás, hiszen nincsenek elkülönülı udvarrészek, de nehezíti a tevékenységek zavartalanná tételét, s bizonyos objektív feltételek korlátozzák az elmélyült, szabad játék lehetıségeit. Elismerve a mozgás, szabad játék, párhuzamos és változatos tevékenységek biztosításának, a szabad levegın való tartózkodásnak a gyermekek szükségletébıl, fejleszthetıségébıl fakadó meghatározó szerepét, fontosságát, nevelıtestületünk elkötelezi magát az udvari tevékenységek tartalmasabbá, változatosabbá tételére, a szabad játék és egyéb szabadidıs tevékenységek feltételeinek megteremtésére, a csoport szobai körülményekhez hasonló lehetıségek udvari környezetbe való biztosítására, a mindennapi óvodai élet során.

94/8. oldal


II.1. Intézményegységünk infrastruktúrája A mőködési feltételek ezen a területen elfogadhatóak. Rendelkezésre álló eszközök: Számítógép 4db, intézményegység vezetı, szakmai vezetı, óvodatitkár, nevelıtestület Internet hozzáférés 3 számítógépnél Nyomtatók, scanner Fénymásoló iroda, nevelıtestület Telefonok Digitális fényképezıgép 2db Digitális kamera Televízió, DVD lejátszó, videomagnó Vetítık, vetítı vászon, rögzített, egy csoport DVD, CD, zenetár Diafilmek, diapozitív készlet Tény, hogy mindez csak a Bajcsy úton biztosított, szeretnénk elérni, hogy ezen a területen is maximális legyen az ellátottság, s az IKT eszközök beszerzése, alkalmazása az alkalmazottak, s a gyermek körében a jövı elvárásainak megfeleljen. Óvodai intézményegységünkben a férıhelyek száma 225 fı (175 + 50), közoktatási törvény elıírása, s az alapterület szerint. Az alapító-okiratban a fenntartó a felvehetı gyermek létszámot 270 fıben maximálta. A törvényi elıírásnál magasabb csoportlétszámok mellett biztosítani tudjuk a felvételre jelentkezı (2,5)- 3-7 éves korú gyermekek teljes körő beóvodázását, minél korábban kezdıdı és hosszabb idıtartamú óvodai nevelését. Óvodai csoportjaink összetétele leképzi a társadalmi, szociális, kisebbségi rétegzıdést, így e szempontból is jellemzı a heterogenitás, a különbözıségek természetes megjelenése az érdeklıdéstıl, hozott szokásokból és ismeretekbıl, életkori és aktuális fejlettségi szintbıl fakadóan. Mindkét óvoda épületünkben osztatlan, ún. családi csoportok szervezése a jellemzı, bár a partneri (szülıi igény) a szakmai szempontok(integráció), a felvételt nyert és az iskolába menı gyermekek létszáma alapján a nembeli, de fıként az életkori arányokat nem tudjuk ideálissá tenni, aminek eredményeként majdnem részben osztott csoportok is kialakulnak. Óvoda épület

Csoportszám

Stat. száma

férıhely

Közokt. tv. max. csop. létszám

Bajcsy-Zs. út 16.

7

175

175

Iskola út 8.

2

50

50

Összesen

9

225

225

94/9. oldal


II.2. Az intézményegység személyi feltételei Intézményegységünkben 19 fı óvodapedagógus, 9 fı pedagógiai munkát segítı dajka, 1 fı ügyintézı,1 fı takarítónı dolgozik. Foglalkozás, iskolai végzettség megnevezése

Jelenlegi létszám

Program megvalósításához szükséges módosítás

Felsıfokú végzettségő óvodapedagógus

19

19

Intézményegység vezetı-helyettes

1

2

Fıállású logopédus

-

1

Fejlesztıpedagógus, fıállású

-

1

Fıállású pszichológus

-

-

Pedagógiai munkát segítı szakképzett vagy érettségizett dajka

9

9

Ügyintézı

1

1

1

4

Egyéb munkakörben alkalmazott részmunkaidıs dolgozó /udvaros, karbantartó/

-

2

Gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztens

-

3

Egyéb munkakörbe alkalmazott dolgozó /takarító, konyhai dolgozó/

fıállású

Határozatlan idejő kinevezéssel rendelkezı pedagógusaink közül – 1 fı rendelkezik szakirányú egyetemi végzettséggel, 2 fı közoktatás-vezetıi, 1 fı fejlesztı pedagógusi szakvizsgával, 2 fı nyelvvizsgával. Határozott idejő kinevezéssel alkalmazott pedagógusaink közül 1 fı fejlesztı pedagógusi szakvizsgával, 1 fı szociálpedagógusi diplomával és csecsemıgondozó és kisgyermek nevelıi szakképesítéssel rendelkezik. Az elkövetkezı idıszakban a továbbképzési támogatásból, pályázati forrásból újabb 3 óvodapedagógus vesz részt szakvizsgát adó képzésben (gyógytestnevelı, drámapedagógus, közoktatási vezetı). Akkreditált képzésen, legalább 60 órában, nevelıtestületünk minden tagja részt vett az elmúlt két évben. Zavartalan mőködésünkhöz közhasznú és közcélú foglalkoztatottakat biztosít a fenntartó, pedagógiai asszisztens, takarító, udvaros munkakörökben. Ebben a formában kerül alkalmazásra kisebbségi gyógypedagógiai asszisztensünk, aki felsıfokú tanulmányait is megkezdi, s több mint egy éve tevılegesen bekapcsolódik a multikulturális (kisebbségi) nevelés feladatrendszerének megvalósításába. Továbbképzési tervünk - ami a nevelési központ képzési tervének része – az alkalmazottak érdeklıdésének figyelembevételével a szakmai munka színvonalasabbá, eredményesebbé tételét, vagyis az innovációt szolgálja. Ennek szellemében, az alábbi speciális területeknek biztosítunk prioritást. Óvodai integrációs programhoz adekvát akkreditált képzések Kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazásához kapcsolódó akkreditált képzések Kedvesház alternatív program 94/10. oldal


Mozgáskotta komplex fejlesztı módszer Projektpedagógia Fogom a kezed programunk megvalósítását eredményesebbé tevı képzések, célirányos kutatásban való részt vétel Szakvizsgát adó képzések: fejlesztı pedagógus, tanító, gyógypedagógus-logopédus, drámapedagógus, néptánc, népi játékok, romonológia. Nevelıtestületünket szakmailag jól felkészült, újra fogékony, eredményességre törekvı óvodapedagógusok alkotják. Az intézményegységi szintjén jellemzı, feladatellátási szinten meghatározó az együttmőködésre, egymás munkájának elismerésére, megbecsülésére való törekvés, a szakmai ismeretek, tapasztalatok átadása, belsı hospitálási rendszer mőködtetése, team munka, szakmai megbeszélések, programok kidolgozása, gazdagítása, folyamatos fejlesztésére törekvés, a horizontális és vertikális ismeretszerzés és átadás gyakorlata. Óvodapedagógusaink nagy részére jellemzı a folyamatos önképzés igénye, ami az innovációval, kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetésével, óvodai integrációs program megvalósításával tovább erısödött, s a továbbképzéseken megszerzett új ismeretek, módszerek alkotó felhasználása, közkincsé tétele általánossá vált. Az óvodapedagógusok élnek a módszertani szabadság, s a szakmai önállóság lehetıségével, az eredményesebb, színesebb óvodai élet megteremtése, s a gyermekek minél harmonikusabb, egyénre szabottabb személyiség fejlesztése, az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében. Intézményegységünk valamennyi pedagógusa rendelkezik azokkal a pedagógiai képességekkel és készségekkel, amelyek elengedhetetlenül szükségesek programunk megvalósításához Kommunikációs készség- kapcsolatteremtés, kapcsolatmegtartás képessége, asszertív kommunikációs technika, mely figyelembe veszi a gyermekek érzelmeit, aktuális állapotát és megtalálja a gyermekek számára legfelelıbb hangnemet Konstruktív képesség- melyre az ismeretszerzés, tapasztalatszerzés folyamatában van szükség Szervezı készség-feltétele annak, hogy párhuzamos tevékenységek lehessenek jelen az óvodai életben, s hogy az óvodapedagógusok jól be tudja osztani a rendelkezésre álló az idıt, az idejüket. Mindezek megvalósítását, a nevelımunkát segítı alkalmazottakkal, dajkákkal való hatékony együttmőködés teszi teljessé - bár szerteágazó munkakörük miatt – a csoportok napi életébe az optimálisnál kisebb mértékbe tudnak tevékenyen bekapcsolódni. A nevelı munkát segítı alkalmazottak számának növelése (konyhások) alkalmazása megnyugtató, s elváráshoz leginkább illeszkedı megoldást lenne, de ennek hiányában körültekintıbb munkaszervezéssel, következetesebbé, eredményesebbé tehetı bevonásuk, együttmőködésük. Feladatunk e téren: •

valamennyi alkalmazott munkája szervesen épüljön be a nevelı munkába;

•

a dajkák szakmai fejlıdése érdekében dajka munkaközösség mőködtetése;

•

továbbképzési lehetıség biztosítása a dajkák részére;

•

ún. csoport hármas megbeszélések tartalmasabbá, érdemibbé tétele.

Edényzettel, textíliával való ellátottságunk megfelelı, a folyamatos csere az elhasználódás a kulturált étkezés, egészséges táplálkozás szokásrendszerének, a gyermekek önkiszolgáló és egyéb munkájához kapcsolódó feltételek biztosítása miatt is indokolt. 94/11. oldal


A program megvalósításához a tárgyi, objektív feltételek bıvítése, javítása szükséges. Eszközellátottságunk – játék, ill. a szakmai eszközök, s szakkönyvek vonatkozásában – a legalapvetıbbeket tartalmazza, fejlesztıjátékok, mozgásos tevékenységek – eszközök területén kiemelkedı. A szabad játék fajták, kiemelten a szerep és dramatikus, valamint a bábozás eszközellátottságának javítása azonban további folyamatos feladat, éppúgy, mint a gyermek könyvek, lexikonok, ismeretterjesztı kiadványok, kortárs költık, zeneszerzık mőveinek beszerzése, a könyvtár fejlesztése. A költségvetésbıl mindezekre fordítható összegekbıl, költségvetésen kívüliekbıl /pályázat, rendezvények bevétele, szponzorok – szülık támogatása/ tudatosan, fontossági szempont szerint végezzük a beszerzést, pótlást, ill. az óvodai környezet esztétikusabbá, praktikusabbá tételét, az épületek állagmegóvását . II.3. Óvodaképünk Azt szeretnénk elérni, hogy korszerő, mindenigényt kielégítı óvoda épületeink a belépı számára azonnal azt közvetítsék, hogy itt minden a gyermekeket szolgálja, biztonságos, esztétikus, vidám és színes gyermek paradicsomba lépett, mely melegséget, nyugalmat áraszt. A csoportszobába belépve, csillogó szemő, mosolygós arcú, közvetlen, elmélyülten játszó, tevékenykedı, éneklı, verselı, alkotó gyermekek fogadják, ahol az óvodapedagógusok szinte elvegyülnek a gyerekek között. Mégis ezer szemmel, nyugodtan, mosolygósan, vidáman, egyetlen pillantással is jelzik, itt vagyunk, figyelünk, örülünk nektek, meghallgatunk benneteket, segítünk, ha kéritek. Veletek együtt élvezzük, amit teszünk, készítünk, alkotunk és azt a gyermeki nyüzsgést, amibe ti is jól érzitek magatokat, s boldogok, felszabadultak, vidámak vagytok, biztonságban és szeretetben nevelkedtek. II.4. Gyermekképünk Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, aki nyitottak, érdeklıdıek, fogékonyak a szépre, jóra és érzelmi gazdagság, természetes kíváncsiság, felfedezési-, cselekvési-, alkotási-, közlési vágy jellemzi ıket. Akik szívesen járnak óvodába, igénylik a kortárs kapcsolatokat, s jól érzik magukat a gyermekközösségben. Bátran, egészséges önbizalommal, elvárható stílussal és kifejezés kultúrával kommunikálnak. Érzelmeiket verbálisan és nonverbális módon is kifejezésre juttatják. Tisztelik szüleiket, az óvoda alkalmazottait és bizalommal fordulnak hozzájuk. Magatartásuk és viselkedésük koruknak megfelelıen fejlett, udvariasak, illemtudóak. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik legalább az óvodában kiegyensúlyozottak, örülnek a közös élményeknek, vidámak, tudnak nevetni, szeretik az irodalmi alkotásokat, zenét, szívesen vesznek részt az alkotó tevékenységekbe, de leginkább önfeledten tudnak játszani, mozgásos tevékenységekben részt venni. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik megfelelı önbizalommal, önértékeléssel, toleranciával, konfliktuskezelési technikával rendelkeznek és kapcsolatteremtésre, kapcsolattartásra képesek. Akiknél a pre- és proszociális kompetenciákhoz kapcsolódó motivációk és képességek fejlıdése hatékony együttmőködést, kooperativitást eredményez. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik nem csak ismerik városunkat, de jól is tájékozódnak környezetükbe, s kötıdnek lakóhelyükhöz az itt élı emberekhez. Akik óvják, védik a természetet, s mindenre, ami arra érdemes rá tudnak csodálkozni

III. Helyi nevelési programunk alapelvei, célja és általános feladatai III.1. Alapelveink Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul, azon gyermeki jog érvényesítésével, hogy minden gyermeknek biztosítjuk a neki megfelelı gondoskodást, nevelést, ami igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlıdési üteméhez, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakítását.

94/12. oldal


Az egyenlı hozzáférés biztosításával a gyermeki-, gyermeket megilletı-, szabadság jogok, emberi méltóság tiszteletben tartására, megerısítésére törekszünk A gyermeknek, mint fejlıdı személyiségnek, a gondoskodást és különleges védelmet biztosítjuk inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú attitőddel A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, ebben intézményegységünk kiegészítı szerepét hangsúlyozzuk. Biztosítjuk, hogy a gyermekeket elfogadás, befogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. Szem elıtt tarjuk a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit. Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel, kialakított pedagógiai gyakorlatunkkal biztosítjuk az esélyegyenlıséget, hozott hátrányok kompenzálását és tiszteletben tartjuk a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, indokolt estben alkalmazzuk a pozitív diszkriminációt. Hangsúlyossá tesszük a játék, szabad játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét és a gyermek által a cselekvésen. keresztül megfejtett, valódi tudás értékét. III.2. Nevelési céljaink A (2,5) 3-7 (8) éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérı fejlıdési ütemének, érési pontjainak figyelembevételével A gyermekek minél sokoldalúbb, harmonikus személyiségfejlesztése, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges alkalmasság egyéni szintjének optimalizálása, biológiai (testifizikai), pszichikus, szociális funkciók folyamatos fejlıdését elısegítı szociális és tárgyi környezet biztosításával, testi-lelki szükséglet kielégítésével. Hátránykompenzáció és tehetséggondozás, potenciális tanulási zavarok kialakulásának megelızése a nevelési feltételek, metódusok, alternatív programjaink, célirányos pedagógiai munkánk alapján. A sajátos nevelési igényő, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek inkluzív integrálása, fejlesztı hatású nevelı környezet biztosításával, élhetı- sikeres életvezetésre nevelés. Kisebbségi-multikulturális, migráns – interkulturális nevelés, nemzeti kulturális értékeink, hagyományaink, más népek kultúrájának megismertetése spontán helyzetekbe, élményekhez, projekt és kompetencia alapú témafeldolgozások és alternatív program elemeink által. A játékba integrált önkéntes és cselekvése tanulás megszervezése, párhuzamos tevékenységekkel, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás elıtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása, komplex óvodai neveléssel, az anyanyelvi nevelés feladatrendszerének mindent átfogó érvényesítésével. A gyermekek fejlıdésének folyamatos nyomon követése, a fejlıdés értékelése, fejlesztési tartalmak meghatározása. Az óvodában dolgozók együttmőködésének, felelısség vállalásának erısítése a nevelési gyakorlatunkban. III.3. Általános feladataink - Gyermekek alapvetı jogaiból, szükségleteibıl, személyiség vonásaiból, hozott szokásainak, ismereteinek feltérképezésébıl, aktuális fejlettségébıl kiindulva, változatos és választható tevékenységre, tapasztalatszerzésre, cselekvésre, önállóságra, gyermeki kezdeményezésre, 94/13. oldal


valós „élethelyzetek” megélésére biztosítanunk lehetıséget, megszervezésével, komplex nevelés érvényesítésével.

színes

óvodai

élet

- Szeretetteljes, féltı, óvó, gondoskodó, derős, nyugodt, családias, stabil és biztonságos környezeti feltételeket teremtı, kölcsönös érzelmi kötıdést elısegítı légkört alakítunk ki, amelyben minden gyermek számára biztosítjuk a neki megfelelı nevelést, a megalapozott, következetes, ám rugalmas szokásrendszer alapján. Egyéni, differenciált bánásmódot érvényesítünk a személyes, bensıséges kapcsolat kialakításához, amelyet minden gyermek esetében alkalmazunk, hiszen tarjuk és valljuk, hogy minden gyermek egyedi, s nincs két azonos pedagógiai feladat, nincs kizárólagos megközelítés, módszer. A gyermek óvodai életét, az adottságainkat is figyelembe vevı, átgondolt és következetes, rugalmasan kezelt szokásrendszer alapján szervezzük meg, tudatos segítséget nyújtva ezáltal is ahhoz, hogy a körülöttük lévı szőkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvetı szabályait elsajátíthassák, s fejlıdjön normarendszerük. - Maximális figyelmet fordítunk arra, hogy az óvodáskor szenzitív idıszak a különbözıségek elfogadásában, így az inkluzivitást, a játékot, az egyéni élmények feldolgozását támogató környezetben a gyermekek maguk is befogadóvá, elfogadóvá, együttmőködıvé, segítıkésszé válnak. Intézményegységünkben minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedı pedagógiai rendszerben, integráltan, inkluzív környezetben nevelkedjen, s a gyermekközösség aktív, saját szereppel bíró tagja legyen. A sajátos nevelési igényő gyermekre is úgy tekintünk, mint minden óvodásra, hiszen a lehetıségekhez mérten ıket is önálló, teljes értékő életvezetésre kell nevelnünk. Biztosítjuk azt a jogukat, hogy megfelelı, elfogadó, ugyanakkor sajátos nevelési igényéhez igazodó, fejlesztı hatású környezetben éljenek, fejlıdjenek. A gyerekek ıszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylı társaikat, de csak akkor, ha ehhez a szülıkkel együttmőködve példát, mintát adunk, mert így válik a gyengébbekhez való közeledés és segítıkészség a különbözıség megléte számukra természetessé. A társak mintája mellett az óvoda minden dolgozója nevel, hiszen ebben az életkorban az utánzásos, érzelem által vezérelt tanulás a domináns, ezért nekünk felnıtteknek kell sugároznunk minden gyermek felé a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy „tisztellek Téged; fontos vagy nekem; csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre”. Hangsúlyozzuk a szabad játék, a játéktevékenység elsıdlegességét, az érdeklıdés, kíváncsiság, felfedezési vágy, érzelmek motiváló erejét, a tevékenykedtetés és cselekvés, tapasztalatszerzés szerepét, valamint spontenealitás pozitív értékét, azon valódi tudás megszerzésében, melyet képes lesz a gyermek alkalmazni képességei, készségei által. Az ismeretek tapasztalati úton történı megszerzéséhez segítjük hozzá a gyermeket. Megteremjük annak a lehetıségét, hogy a gyermek a játékon, a mővészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Szem elıtt tartjuk, hogy ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek elızetes tudására, tapasztalataira is épülı ismeretanyagot közvetítsünk, ezekre építı tevékenységrendszereket szervezünk, biztosítsunk. A közösségi nevelés alapelve, és a pre-, és proszociális kompetenciákhoz kapcsolódó motívumok és képességek fejlesztésének alapja, hogy a gyermek, mint egyén megtalálja a helyét a közösségben. A gyermekek pozitív személyiség jegyeinek kiemelésével, megerısítésével, énkép – önértékérzet kialakulásának elısegítésével, önmaguk és társaik elfogadására, tiszteletben tartására nevelésével támogatjuk ezt a folyamatot, amivel a személyes és szociális kompetenciákat fejlesztjük elsısorban. A társas kapcsolatok alakulásának legfıbb eszköze elsısorban a játék, a közösen átélt élmények, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különbözı szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. 94/14. oldal


Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, mint a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek a tartalma, ezért kiemelt jelentıségének megfelelıen kezeljük, sajátos nevelési gyakorlatunk, fejlesztı programunk középpontjába állítjuk. Tartjuk és valljuk, hogy minden kisgyermek önmagához mérten fejleszthetı, nevelhetı, ha a nevelı hatást gyakorló személyek empátiája, pedagógiai optimizmusa, mintaadása, célirányosan a gyermeki személyiség megismerésére, megértésére, kibontakoztatására, fejlıdésére irányul. Tudjuk, hogy meghatározó a gyermek személyiségének alakulásában, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. A már kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik, vagy megnehezítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Ezért nagyon fontos, hogy minél elıbb, s a lehetı legalaposabban megismerjük a családok nevelési szokásait, életvitelét, értékrendjét és arra törekedjünk, hogy mindezek egyre jobban harmonizáljanak az óvodai szokásokkal, szemlélettel. A családokkal való együttmőködés, a családok intervenciós segítése, erısítése kiemelt jelentıségő számunkra, a helyi sajátosságok alapján is. Az óvodapedagógusok napi kapcsolatban állnak szülıkkel, ezáltal az együttnevelés, az együttmőködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszerét biztosítják, ami erısíti a partnerséget, a kompetenciák szerinti felelısségvállalást, s azon a tény elfogadását, hogy a gyermek nevelése elsısorban a család feladata, melyet kiegészít az óvodai, intézményes nevelés. A családi nevelést kiegészítı pedagógiai munkánkban arra törekszünk, hogy a gyermekközösséggel együtt élve, pontosan tudjuk mikor, mit, hogyan kell megvalósítanunk, tennünk a csoport, illetve egy-egy gyermek érdekében. Ezt a tervszerő ellenırzési, mérési, értékelési rendszerünk konklúzióival vetjük össze, melyet intézmény egységünk jó gyakorlatként átvett Dr. Bakonyi Anna által készített – a gyermekek fejlıdésének folyamatos nyomon követése – megfigyelési, mérési terminus is prezentál. Kiemelt figyelmet fordítunk gyermekvédelmi munkára annak érdekében, hogy a gyerekek mindenek feletti jogát tiszteletbe tartva, minden eszközzel a prevenciót, az esélyegyenlıtlenség kompenzálását helyezzük elıtérbe. Jelentıs alapvetésünk a megfelelı életvitel, egészséges életmód iránti igény kialakítása a gyerekhez adekvát rendszeres életritmussal, megfelelı napirend kialakításával. A helyes tisztálkodási- és táplálkozási szokások kialakításában fontos szerepe van az óvodapedagógusnak és a dajkáknak. A felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai közé tartozik, amit kiemelt feladatként kezelve, alternatív programmal is megerısítve biztosítunk. A tágabb- és szőkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történı megismerésével kívánjuk elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Ezzel a környezettudatos viselkedés megalapozása mellett, a lakóhelyhez való kötödést, s a társadalmi érzékenyítés feladatrendszerét is megvalósítjuk. Az óvodai értékrendünk és az abból kialakított célunk, feladatunk és tevékenységrendszerünk kompetenciaalapú, hisz az egyéni képességfejlesztés az eredményességet abban méri, hogy a gyermekek legkülönbözıbb képességei sikeres tevékenységvégzésben manifesztálódnak-e, s mi erre törekszünk, különbözı metódusokkal és eszközökkel. Helyi nevelési programunk, sajátos és innovatív elemei, elvisége, cél és feladatrendszere összességében a kompetenciafejlesztésre, s gyermekek fejlıdésének folyamatos nyomon követésére irányul.

IV. Helyi óvodai nevelési programunk általános feladatrendszere Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje a gyermek (2,5) 3 éves korától az iskolába lépésig. Az óvodai nevelés a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítésére irányul, ezen belül az egészséges életmód alakítására, az 94/15. oldal


érzelmi nevelés és szocializáció biztosítására, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítására. Programunk fı törekvése, hogy alternatív programeleink beépítésével, komplex személyiségfejlesztéssel a tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek és kompetenciák célirányos fejlesztésével minden gyermeket lehetıségeihez mérten közvetetten alkalmassá tegyünk az iskolai életbe történı sikeres átlépésre. A fıbb nevelési területekhez kapcsolódó pedagógiai és pszichológiai feladataink tartalmi kidolgozásánál a gyermekek alapvetı megnyilvánulási formáira, a játékra és mozgásra építünk. A program nevelési keretét a gyermekek természetes megnyilvánulási formái és az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége, harmóniája határozza meg. IV.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra az egészséges életvitelre nevelés egyre nagyobb jelentıséggel bír, de fontosságának megítélésében nagyon eltérı a szülık véleménye, igénye. Még jellemzıbbek az eltérések a családi nevelési szokások és értékrendek területén. Tény, hogy nevelési gyakorlatunkkal mérsékelni, formálni kívánjuk a napjainkban felerısödött negatív tendenciákat: -

Különösen a gyermekek körében nagymértékben csökkent a szabad levegın tartózkodás, a mozgás.

-

Nemkívánatos irányba tolódik el az étkezési kultúra, az egészséges táplálkozás.

-

Nem kiszámítható, s nem rendszerszerő a családok, így a gyermekek életvitele.

-

Gyakran és különbözı okokból károsodik a gyermekek lelki egészsége

A késıbbi életvitel szempontjából meghatározóak az egészséges életmódhoz kapcsolódó korai, óvodai életszakaszban megszerzett ismeretek, készségek és szokások. Éppen ez indokolja, hogy nagy körültekintéssel a gyermekek hozott ismereteinek, tapasztalatainak, szokásainak maximális figyelembe vételével alakítsuk ki a testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegızés és testedzés szokásrendszerét. A szokásrendszer kialakításánál figyelembe kell venni az életkori, fejlettségbeli, tempóbeli különbségeket, hozott ismereteket, jártasságot, szokásokat, melyek átgondoltságra, szervezettségre inspirálnak. Alapvetı elvárásként generálja ez, egy olyan folyamatosságot, rugalmasságot feltételezı napirend kialakítását, ami elegendı idıt, stressz mentességet, biztonságot, kiszámíthatóságot és nyugodt légkört biztosít a gyermekek számára. Az egészséges életmód és az egészséges környezet, az életvitel szorosan kapcsolódik egymáshoz és a környezettudatos neveléshez. A környezet rendjének kialakításába, megtartásába, esztétikussá tételébe – 4H alapelvei szerint – maximálisan, életkornak, fejlettségi szintnek, tevékenységi vágynak megfelelıen bevonjuk a gyerekeket. A környezettudatosság megalapozását létfontosságúnak tartjuk, s a szülık szemléletformálását kiemelten kezeljük. A mindennapi kapcsolattartás, partneri viszony, a szülık bizalmának elnyerése alapfeltétel, melyben a tapintatosságot, diszkréciót a személyiség jogok tiszteletbe tartását rendezı elvként alkalmazzuk, de a gyermekek érdekeit és szükségleteinek kielégítését mindenek fölé helyezzük. Céljaink: A gyermekek gondozása, testi és lelki szükségletének kielégítése, testi és lelki egészségének védelme, megırzése, prevenció A mozgásigény mindenkori kielégítéséhez a feltételek megteremtése, testi képességek és összerendezett mozgás, illetve komplex mozgásfejlesztés biztosítása alternatív programelemmel, s a gyermekek szervezetének edzése, testséma, testkép, testtudat, téri orientációs képességek célirányos fejlıdésének középpontba állításával.

94/16. oldal


Az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegırzés, étkezés, öltözködés, betegségmegelızés szokásainak megismertetése, esetleges korrekciója, kialakítása, belsıvé válásának megalapozása. Mentális egészség védelme, megırzése, egészséges tudatos magatartás alakítása. Speciális gondozói, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása A napi életritmus kialakításában a rendszeres, megszokott tevékenységek pozitív élettani hatásának érvényesítése.

idıpontban

végzett

Gondozás Szerves része, alaptevékenysége az óvodai nevelésnek, ami gyermekek testi komfortérzetének kielégítésére irányul. Szőkebb értelemben a napi gondozási teendık ellátását, tágabban az egészséges életmódra nevelést, a mozgásszükséglet kielégítését, a pszichés és szomatikus harmónia megteremtését jelenti. - Toleráljuk a testi szükségletek kielégítésében a gyermeki magatartás, önállóság, szokások tekintetében fellelhetı eltéréseket. - Különös gondoskodást, nagy figyelmet, okos törıdést és meleg szeretetet fordítunk o az újonnan óvodába érkezıkre, o a szociálisan hátrányos helyzetőekre, o a sajátos nevelési igényőekre, o a testi kontaktust, érintést nem szívesen fogadókra, o az intimitás területén egyéni igényeket mutatókra, o allergiásokra. - Az egészséges személyiségfejlıdés, gondozás egyik legfontosabb feltétele a bensıséges, meleg óvónı-gyermek, gyermek-dajka kapcsolat, a közvetlen hangnem, a kellemetlen érzések okainak megszüntetésére való (szomjúság, éhség, fázás, fáradság, átnedvesedett ruha) érzékeny reagálás, szükséges mértékő, tapintatos segítségnyújtás. - A szervezési feladatok megvalósítása meghatározó a tevékenységek folyamatában: o környezet higiéniájának állandó, mindenre kiterjedı biztosítása, o étkezési eszközök tisztántartása, fertızések megelızése, o napközbeni folyadék, vízszükséglet, o a balesetveszélyes és veszélyes tárgyak kiiktatása a gyermekek környezetébıl, o megfelelı hımérséklet, levegı csere, világítás, páratartalom, o környezeti ártalmak kiküszöbölése zajcsökkentés, energiatakarékosság, légszennyezés csökkentése bokrosítással, zöld növények a csoportszobákba, o

rugalmas szervezéssel biztosítsuk a gondozási tevékenységek folyamatosságát. A kiszolgáló helyiségeket körültekintı szervezéssel úgy használják óvodásaink, hogy a zsúfoltságot, várakozási idıt kiküszöböljük, minimálisra csökkentsük.

Egészségvédelmet célzó tevékenységek - A gondozás, testi nevelés, mozgásfejlesztés feladatinak megvalósítása elısegíti a gyermekek egészségének megóvását. A higiéniás szabályok betartása pedig, feltétel a szervezet általános védekezı képességének fokozásához, a betegségek megelızéséhez

94/17. oldal


- Az anamnézis felvétele közben a felderített - az óvodai közösségbe kerülést nem akadályozó - betegségek, gyógyszerérzékenység regisztrálása, figyelemmel kísérése, alapvetı tudnivalók elsajátítása az egészségi állapot egyensúlyba tartásához, a gyermek megfelelı gondozásához. - Éves rendszerességgel kerül sor védınıi-, orvosi szőrésekre egyeztetés szerint, melyek alakalmával felhívjuk a gyermekorvos figyelmét azokra az eltérésekre melyeknek felderítése, kezelése szakorvosi vizsgálatot igényel (hanyag tartás, mozgásszervi eltérések, ágytisztaság) Védınıi, higéniai ellenırzéseket rendszeres szervezünk. A gyermekorvos, védınık részt vesznek a tanácsadási, felvilágosítási munkában, e témájú rendezvényeinken, projekt napjainkon. A fogorvosi szőrés évente egyszer biztosított az iskolába lépı gyermekeknek, de a fog és szájápolással kapcsolatos projekt napokon a fogorvosok, mentálhigiéniás szakalkalmazott tájékoztatja, ösztönzi a gyermekeket a fogmosás fontosságára, a fogorvosi szőrésen való részvételre. - Tiszta rendszeresen fertıtlenített eszközöket, környezetet igyekszünk biztosítani a HACCP elıírásai szerint, melyet rendszeresen ellenırzünk. A szükségszerinti szellıztetéseket körültekintıen végezzük. - A beteg gyermekeket az elkülönítıbe helyezzük el, és gondoskodunk arról, hogy minél elıbb elhagyhassák az óvodát. - A testi épség védelme és a baleset megelızése magába foglalja megfelelı használati eszközök, tárgyak biztosítását, folyamatos ellenırzését, karbantartását. A gyermekek életkori sajátosságai alapján, a tipikus gyermekbalesetek megelızése érdekében fontos a felnıttek állandó kontrollja, a tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése. - Helytelen életmódbeli szokások korrekciója. - A közvetlen környezetben adódó egészségnevelési és mozgáslehetıségek mindennapos kihasználása. - Évi két alkalommal egészségnap, hét szervezése a Kézmosás Világnapjához, ill. aktuális témához kapcsolódóan. - Projektekhez, kompetencia alapú programcsomaghoz kapcsolható játékos témakör feldolgozások pl. Egészséges, erıs vagyok; Ki nıtt nagyobbra; Egészségesen táplálkozom; Kedvenc sportom, mozgásos tevékenységem. Testápolás - Bensıséges kapcsolatra épül, melyet bemutatással, beszélgetéssel, rögtönzött történetekkel, odafordulással, tevıleges segítségnyújtással, türelemmel célirányosan arra irányítunk, hogy a testápolás öröm és igény legyen. - A tisztálkodási eszközök használatára, a testápolás helyes sorrendjének betartására, rendszeres végzésére szoktatjuk a gyermekeket. Figyelünk az intimitásra, egyéni igényre, kiemelten a WC használatnál: válaszfüggöny, papír használat, csak egyedül legyen a mosdóban. - Az önkiszolgáló tevékenységekhez kellı idıt, begyakorlási lehetıséget, segítséget, magyarázatot, bemutatást biztosítunk, miközben folyamatosan követjük és megerısítésekkel segítjük a fejlıdést. Testi nevelés Magába foglalja a gyermekek testi szükségleteinek, természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermekek egészségének, testi épségének védelmét, megırzését, edzését. Mindezek akkor valósíthatók meg igazán eredményesen, ha az optimális környezeti feltételek biztosítottak. Mindehhez nagyon sok minden rendelkezésünkre áll, van, amit fejlesztenünk és bıvítenünk 94/18. oldal


kell, van, amit nem használunk ki, de átgondoltsággal, pozitív hozzáállással képesek vagyunk mindent optimálissá tenni, amihez nem kell más, mint szemléletváltás, konszenzus. A gyermekek számára a tisztálkodáshoz, pihenéshez, mozgáshoz a szülık hozzák a szükséges felszereléseket és tisztántartásukról is ık gondoskodnak. A hiányzó felszereléseket releváns pályázati forrásból pótoljuk, szükség esetén a felszerelések tisztántartásáról gondoskodunk. Mozgás A szabad mozgást, lehetıségeinket jobban kihasználva, optimálissá tesszük. Fontos a megfelelı ruházat, s a kapcsolódó gondozási feladatokban a higiéniás szokások erısítése. Rendszeresen szervezünk felfedezı sétákat, kirándulásokat változatos helyszínekkel, kihasználva városunk kedvezı adottságait. Hazánk szép tájainak megismerésére, a 4H elviségével hosszabb kirándulásokat is szervezünk, alkalmanként a szülıket is bevonva. Szabad és szervezett mozgásos tevékenységekkel az egészséges életvitelre szoktatjuk a gyerekeket, s a szülık szemléletét is formáljuk. Évente többször szervezünk szülıs projekt napot, amelyeken mozgásos tevékenységek is szerepelnek. A mindennapos testnevelés szabadban történı megtartása, idıtartamának növelés, udvari mozgásos játékok szervezése, kötelezı levegızés. Tornaszoba maximális használatára törekszünk, illetve a csoportszobákat célszerően átrendezzük, alkalmassá tesszük mozgásos tevékenységek, játékok végzésére. Levegızés Maximálisan biztosítani kell a megfelelı idıtartamú, idıjárás károsító tényezıket figyelembevevı levegızést a hangképzı szervek, helyes légzés kialakítása, s élettani hatása, s a helytelen szokások korrigálása miatt. Betartása kötelezı, megfelelı ruházatot igényelni ajánlott a szülıktıl, s szemléletüket, a nevelıtestületét is formálni szükséges. A levegızés, séta, kirándulás lehetıséget kínál a környezetvédelmi tapasztalatszerzésre, és a levegı témakör feldolgozásának eredményesebbé tételére is ki lehet használni. Fedett terasz hiányában sok tevékenységet csak korlátozott módon tudunk a szabadban megszervezni. Erdei óvodát, tábort és vízhez szoktatást is szervezünk a levegı – víz – napfény edzıhatásának kihasználására. Pihenés Nyugodt légkörrel, megfelelı ráhangolással, mesével, halk zenével biztosíthatóak az optimális hangulati feltételek. Mi fontosnak tartjuk a kényelmes ágynemőt, a pizsama viselését, az alvókák behozhatóságát. A pihenés idıtartamát a gyermekek egyéni igényeihez igazítjuk, s az elalvást nem tartjuk kötelezı érvényőnek, s a simogatást csak megnyugtatásra, s nem elaltatásra alkalmazzuk. Az óvónı jelenléte, szokásrendszer alakítása a zálog arra, hogy az igény szerinti ágynyugalom szemléletét határozottan érvényesíteni tudjuk A rendkívül kevés, vagy az alvást nem igénylı gyermekeknek maximum 30 perces pihenés után a szabad játék lehetıségét biztosítani kell, körültekintı szervezéssel, szokásalakítással. Egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása Igyekszünk a gyermekek egészséges étrendjének kialakításához partnerként megnyerni az étkezési szolgáltatót, ami nem valósul meg maradéktalanul. Ennek ellensúlyozására gyümölcs és zöldségnapokat szervezünk, az étlapot kihelyezve a szülık figyelmét felhívjuk az otthoni étkezés kínálta korrigálásra. Az egészséges táplálkozási szokások kialakítását a családok nagy részére jellemzı megélhetési problémák, s a helytelen felfogás is nehezít (gyümölcs helyett édesség – reklámból ismert termékek). Sikerkritériumok 94/19. oldal


-

Rendszeresen, illetve szükség szerint önállóan tisztálkodik, biztonsággal használja a tisztálkodási eszközöket, tisztántartásukról gondoskodik.

-

Szükségleteit képes késleltetni.

-

Önállóan öltözködik, ruháját összehajtva a polcra teszi.

-

Kulturáltan étkezik, önállóan szed, önti a folyadékot, képes eldönteni, mibıl mennyit tud elfogyasztani, helyesen használja az evıeszközöket, igényli az asztal esztétikus rendjét.

-

Szívesen fogyaszt zöldségfélét, gyümölcsöt, az új ízeket megízleli.

-

Szükségleteit, igényeit felismerik, megfogalmazza, a lehetı legönállóbban kielégíti, szükség szerint segítséget kér.

-

Rendeltetésszerően használja a papír zsebkendıt, figyelmeztetés nélkül, önállóan kifújja az orrát.

-

Rendeltetésszerően használja WC papírt, WC-ét, mások és saját intimitására tekintettel van.

-

Kialakult belsı igénye, pl.: gondozottság, tisztaság, rend.

-

Szívesen tartózkodik, tevékenykedik a szabadban, önállóan is kezdeményez mozgásos játékokat, versenyeket.

-

Életkorának megfelelıen edzett.

-

Igényli, óvja, s tevékenyen alakítja környezete rendjét, esztétikumát, ismeri a szelektív hulladékgyőjtés komposztálás okát és mikéntjét.

-

Ismeri és betartja a balesetvédelmi szabályokat, magatartásformákat.

IV.2. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Annak ellenére, hogy három éve korra kialakulnak a felnıttekre jellemzı érzelmi tulajdonságok, s megjelennek a magasabb rendő érzelmek az óvodáskorú gyermek pozitív és negatív érzelmei által cselekszik, melyek még nem kontroláltak, s erısen egocentrikus kiindulópontúak. Mindezek alapján kell érzelmi kompetenciájának motívum és képességrendszerét úgy fejleszteni, hogy a személyes és szociális kompetenciái a közösségi szocializációt segítsék az érzelmeinek önmaga általi kezelhetısége alapján, mindehhez kiemelt szerepet biztosítunk a játéknak. A szocializáció, a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során a gyermek megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. Mindezt meghatározza a felnıttekhez főzıdı viszonya, érzelmi biztonsága, a környezet, s a családi nevelés hatása, a gyermek eddigi tapasztalatai. Mindezért elengedhetetlenül fontos a gyermek óvodáskor elıtti fejlıdésének ismerete, az empatikus befogadó légkör, a társakhoz való viszonyulás gyakorlása, változatos tevékenységek biztosítása, ami megalapozza kooperatív megoldásokra ösztönzı cselekvéseket. A szociális kompetencia a szociális aktivitás pszichikus rendszere, melyben a kommunikatív képességek fejlettsége döntı jelentıséggel bír, hiszen a társakkal való kommunikálás az alapja az együttélésnek, mindeközben alkalmazhatja a különbözı kommunikációs formákat, s megtapasztalva hatásukat. Megtanulja, a közös tevékenységek alkalmával, hogy hogyan viszonyuljon társaihoz, hogy elfogadottá és elfogadóvá válhasson. Ez a tapasztalat jelentıs mértékben segíti a szocializációt. A társaktól érkezı visszajelzések önbizalmára, személyiségének kibontakoztatására hatással vannak. Alakul önértékelése, majd társértékelése. Átéli, hogy milyen sok, egymástól és tıle különbözı gyermekkel tud tevékenykedni, együtt lenni, játszani úgy, hogy társait más érdekli, másként beszélnek, másként viselkednek, másként öltöznek, de jó játszó, csoport és óvodás társak.

94/20. oldal


Az érzelmi és erkölcsi nevelés háttérbe szorult a társadalmi, az értékrendi és az érzelmi válságok begyőrőzése miatt. Az érzelmi és erkölcsi nevelésnek éppen ezért komoly hangsúlyt kell kapnia, mert ez alapozza meg a személyiség szocializációját. Segít a családoknak az értékek mentén történı nevelésben, kapaszkodót nyújt. Az óvodapedagógus feladata az érzelmi és erkölcsi nevelés feladatrendszerének megtervezése, figyelembe véve, hogy az egyes szokások, együttélési normák elfogadása, betartása nem azonos idıben zajlik az azonos életkorú gyerekeknél. Fontos, hogy az egyes értékek, szabályok felnıttek általi megítélése azonos legyen. Az óvodapedagógus kellı pedagógiai érzékenységgel, a gyermekek ismeretében dönti el, mely szokások illeszthetık az egyes gyerekekhez, és milyen differenciált bánásmód segíti fejlıdésüket. Az óvodapedagógus az erkölcsi nevelés folyamatában arra törekszik, hogy a gyerekek önmagukat tudják értékelni, nemcsak teljesítményeiket, hanem tetteik helyességét vagy annak tévedéseit is, ezt követıen pedig mások tetteit. Mindeközben lehetıséget kell teremteni a döntésre, választásra, dilemmázásra. Célunk: - A gyerekek egyéni érdekeinek érvényesítése úgy, hogy a közösség, illetve mások érdekei ne sérüljenek. - Az „én központúságból” emocionális alapú mechanizmusok segítségével annak fokozatos kifejlesztése, hogy képes legyen másokkal is törıdni, az egyéni és közösségi igényeket összehangoltan kezelni. - Erkölcsi, akarati tulajdonságok, szokás és normarendszer megalapozása, erısítése, fejlesztése a felnıttek modellállásával, helyzetteremtéssel. - A beilleszkedést segítı szociális együttélés szabályainak közvetítése, belsıvé válásának elısegítése. - A gyermekek érzelmi intelligenciájának minél magasabb szintre való eljuttatása annak érdekében, hogy intellektusuk is igazán jól mőködjön. - A különbözıségek elfogadására, tiszteletben tartására, természeteskénti kezelésére nevelés. - Nemi sztereotípiák erısítésének kerülése, a nemek társadalmi egyenlıségével kapcsolatos elıítéletek lebontásának elısegítése. - A szülıföldhöz, lakóhelyhez főzıdı pozitív viszony megalapozása, erısítése, az önazonosság és identitástudat megırzése, szokások és hagyományok, értékek tisztelete. - A természeti szépség az emberi jóság fogalmának beépítése, értékként kezelése. - Sajátos törıdés, speciális megsegítés, célirányos pedagógiai munka érvényesítése a nehezen szocializálható, lassabban fejlıdı, retardált, sajátos nevelési igényő, hátrányos valamint halmozottan hátrányos helyzető, elhanyagolt, különös tehetséget mutató gyermekek esetében, szükség esetén megfelelı szakemberek közremőködésével az esélyegyenlıség és a tehetséggondozás érdekében. - A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítı pedagógiai rendszer és tárgyi környezet kialakítása. - Esélyteremtés a kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek számára - A fejlıdés folyamatos nyomon követése.

94/21. oldal


Feladataink: -

Érzelmi biztonságot, védettséget sugárzó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, fenntartása.

-

A csoportszoba biztonságos, mobilizálható, közös és elkülönülést igénylı tevékenységek végzésére is alkalmassá tétele, környezettudatos szemlélető berendezése.

-

A gyerekek eltérı érzelmi kívánalmainak megértéssel, toleranciával, empátiakészséggel való fogadása.

-

Nagy körültekintés, türelem, gyöngédség az újonnan érkezı gyermekek fogadásában, befogadásában.

-

Változatos, színes tevékenységek, élmények biztosítása a gyermekek nyitottságára építve, a társas szükségletek kielégítésére az élménybefogadás képességének fejlesztésével az erkölcsi tulajdonságoknak: együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség és akaratának: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat-, szabálytudat fejlesztése és az együttmőködés, társas kapcsolatok, a viselkedési, magatartási szokások gyakorlása, fejlıdése érdekében.

-

A szeretet és kötıdés, mások iránti tisztelet, felelısség, igazságérzet, tolerancia érzésének megalapozása, a különbözıség elfogadására nevelés.

-

A gyermekek természettel és társadalmi környezettel való kapcsolatának alakítása, megismertetése, az emberi munka, alkotások megbecsülése, a hagyományok ápolása.

-

A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerısítése, a környezetvédelem és környezet megóvás belsıvé válásának elısegítése érzelmi és motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel.

-

A sajátos érzelmi hatás fokozására (magyar és cigány) népi mondókák, rigmusok, énekes játékok hangulatırzı népdalok, népmesék beépítése.

-

Harmonikus, esztétikus környezet (gyermeki alkotások, népmővészeti elemek, mővészi alkotásos, ízléses természetes anyagból készült dekoráció) az esztétikai érzelmek kialakításához.

-

A nemi identitás kialakításának segítése lányok is autózhatnak, lehetnek határozottak, fiúk is fızıcskézhetnek, sírhatnak, babusgatásra vágyhatnak, kisebbségi gyermekeknél fellelhetı sajátos szemlélet tiszteletbe tartása (migráns gyermek).

-

Az iskolai életre való alkalmasság egyénhez viszonyított optimalizálása személyre szabott pozitív megerısítéssel, énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, irányíthatóság, együttmőködés fejlesztésével és formálásával a tanulás iránti pozitív attitőd megalapozásával, érdeklıdés és kíváncsiság fenntartásával.

A gyerekek fejlesztése csak azután kezdıdhet, ha az óvodásaink, az óvodai csoportokban alapvetıen derős, vidám légkörében, jól érzik magukat, megismerkednek a felnıttekkel, beilleszkedtek a közösségbe, s megismerték az ıket körülvevı környezetet. Mindezek elérésének idıtartamát, nem csak a gyermekek családi szocializációja, de az óvodáról szerzett elsı benyomásaik és az óvodába lépés mikéntje is döntıen meghatározza. Éppen ezért, kiemelt figyelmet fordítunk az óvodai élet megkezdésének elıkészítésére, megszervezésére, megvalósítására: o szülıs beszoktatást elvárásként kezeljük, mindaddig javasoljuk, amíg a gyermeknek szüksége van rá, elızetes tájékoztatás (csoportjaink, nevelési törekvésünk, pedagógiai és alternatív programjaink bemutatása; látogatás a bölcsödébe; Óvodahívogató rendezvények; szülıi találkozó); 94/22. oldal


o a gyermekek óráról- órára, napról napra történı befogadásának megtervezése, elemzése, értékelése, szükség esetén ismételt beszoktatási terv készítése; o rokonság, barátság feltérképezése (kötödés); o elızetes ismerkedés a családdal, gyermekekkel (családlátogatás, személyes kapcsolat erısítése minden helyzetben); o kedvenc és otthont idézı tárgy vagy játék behozására ösztönzés; o apró figyelmességek (felvételi elıjegyzésnél, elsı napokban); o a gyermekek, szülık barátságos, nyugodt, odaforduló, közvetlen, megkülönböztetett figyelemmel történı fogadása, javaslat a tevékenységekbe való aktív bekapcsolódásra, ıszinteség, bizalom, segítıkészség, partnerség kezdeményezése; o a gyermekek élettörténetének, fejlıdési és nevelési körülményeinek folyamatos megismerése, pedagógiai és pszichológiai elemzése, a fejlesztéshez, megsegítéshez szükséges legmegfelelıbb metódus megválasztása; o a gyermek megfigyelése a befogadás idıszakában: miként szokta meg az új környezetet, hogyan reagált a szülıtıl való elválásra, magára talált-e a játékban, hogyan alakult a kapcsolata az óvónıkkel, hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába, mi okozott számára örömet vagy nehézséget, hogyan reagált a sok gyerekre, vannak e speciális igényei, szükségletei? Tiszteletbe tartjuk a családok értékrendjét s megfelelı pedagógiai kultúrázottságunk alapján, arra törekszünk, hogy a szülık tájékoztatásunk, magyarázatunk nyomán megértsék az óvodai történéseket, cél és feladatrendszert annak érdekében, hogy a gyermekek személyiségfejlesztésében eredményesen együttmőködhessünk. A helyes normák kialakításában, fellelhetı /óvodai-családi/, nagymérvő eltérések esetén tapintatos meggyızı munkát végzünk. Különös figyelmet fordítunk hátrányos helyzető és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekre. Óvodai beíratás szorgalmazása már 3 éves kortól, s a rendszeres óvodába járás az alapja annak, hogy fejlesztésük, nevelésük eredményessé váljon, válhasson, szocializációjuk folyamatossá, determinálttá tehetı legyen. Elemezzük, tanulmányozzuk szoció kultúrájukat, eltérı normáikat, a befogadásnál – beszoktatásnál igényeiket maximálisan figyelembe vesszük. Igyekszünk meggyızni a szülıket a családi beszoktatás fontosságáról, az óvónıkkel való kapcsolattartás elınyeirıl. Szocializációjukat, nevelésüket az egyéni bánásmód elvének differenciált alkalmazásával, alternatív program adaptálásával, prevencióval, kompenzálással végezzük. A nyugodt, családias, szeretetteljes és biztonságos légkör megteremtése az óvodapedagógus személyiségének, hitelességének modellállásának, kommunikációjának és metakommunikációjának eredménye, ami az óvodai nevelı munkát segítı dajkára, egyéb alkalmazottakra is érvényes. Az óvodapedagógusok felelıssége, a dajkától való elvárás alapja a felnıtt-gyermek viszony milyensége, mert ez döntıen befolyásolja a gyermek-gyermek közötti társas kapcsolatokat, a közösséggé – formálódást. Változatos tevékenységek alapján arra törekszünk, hogy mindenki megtalálja a személyiségének, temperamentumának, fejlettségének megfelelıen a helyét a csoportba. Valljuk, hogy a vegyes életkori szervezéső csoportban gyermekeknél ez könnyebben elérhetı. A gyermekek elfoglalt helyét, baráti kapcsolatait rendszeresen elemezzük, az eredményeket rögzítjük, nyomon követjük. Mindennapi óvodai életünket úgy szervezzük meg, hogy változatos, színes, érdekes élményt nyújtó tevékenységekre biztosítson lehetıséget, amelyben érvényesülhet a gyermeki 94/23. oldal


kezdeményezés, döntés, az együttjátszás, együttmunkálkodás, együttmőködés, kooperatív ismeretszerzési, tapasztalatszerzési technika, forma. Mindez átélhetıvé teszi a gyermekeknél, hogy a közösség megerısítı erı, támasz, a mi élmény semmivel sem pótolható, érzelmi és erkölcsi érték. Együtt könnyebb, együtt érdekesebb, miközben mindenki önmaga maradhat, mindenben részt vehet, mindenhez hozzászólhat spontán, vagy a Beszélgetıkörben. A tartalmas óvodai életben minden gyermek megtalálhatja a számára sikert, elismerést, örömet jelentı tevékenységet, de szembesülhet a nehézségekkel, társai elismerésre méltóbb teljesítményével is. Ennek eredményeként énképe, önértékelése, egész személyisége úgy formálódhat, hogy szocializációjában a siker, - s ami nehezebb – a kudarc élményének helyes kezelését is elsajátítja. Az empátia, türelem, szeretet, bizalom alaphangulatát magába foglaló, tudatos nevelés eredményeként, a gyerekek egyéniségüket megırizve úgy válnak a közösség tagjaivá – eltérı fejlettségi szinten és mértékben, - hogy a magatartási, viselkedési szabályok egyre inkább belsıvé válnak, s kiteljesedik a társakhoz, körülményekhez, elvárásokhoz való alkalmazkodásnak, kapcsolatteremtésnek, együttmőködésnek az iskolai élet megkezdéséhez szükséges alkalmassági szintje. Mindkét óvodánknak, óvodai csoportjainknak meg van a saját hagyomány és szokásrendszerei, amely az összetartozás érzését erısíti. Fontosnak tartjuk a csoportközi, óvodai, intézményi kapcsolatrendszert is, melyeket az átjárhatósággal, csoportközi tevékenységek szervezésével, udvari játékkal, rendezvényekkel is erısítünk. Óvodáink nyitottak, kezdeményezık a család felé, s ezt a partneri kapcsolatot kell erısítenünk ahhoz, hogy partnerközpontú, szolgáltató intézményé váljunk szakmai hitelességünk, eredményeink által. Sikerkritériumok -

Legyen nyílt, barátságos, ıszinte, segítıkész. Tudjon kapcsolatot teremteni és fenntartani.

-

Kötıdjön az óvodához, csoportjához, a felnıttekhez és társaihoz.

-

Legyen képes együttérzésre, együttmőködésre, együttjátszásra, együttdolgozásra.

-

Alkalmazza a belsıvé vált, helyes magatartási és viselkedési szabályokat, formákat.

-

Tudjon kezdeményezni, dönteni, kompromisszumot kötni, konfliktust kezelni önállóan vagy felnıtt segítségét kérve úgy, hogy az mindkét fél számára elfogadható legyen, alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, másokat elfogadni.

-

Érzelmein, indulatain korának megfelelıen uralkodni.

-

Tisztelje a felnıttek, társai munkáját, szívesen vállaljon megbízatást, munkát.

-

Szívesen kommunikál, bátran, de kulturáltan mondja el a véleményét, alkalmazza a kulturált beszéd fordulatokat, kifejezéseket, betartja az udvariassági szabályokat.

-

A közös tevékenységekbe önállóan vagy az óvónı kérésére aktívan részt vesz, megtalálja a helyét a közösségben, jól érzi magát, felelısséget érez vállalt feladatáért, igényes a saját tevékenységével szemben.

-

Türelemre, kitartásra képes, érdeklıdik a másik gyermek iránt, keresi a segítségnyújtás megfelelı formáit.

-

Érzelmileg és értelmileg is elfogadja és követi a felnıttek kéréseit, útmutatásait.

-

A szülıkkel kialakított kapcsolat a kölcsönös bizalomra, tiszteletre, ıszinteségre, hitelességre épül, mindenkor a gyermek érdekeinek képviselete jellemzi.

94/24. oldal


IV.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsıdlegesen a gyermek szabad játéka által valósul meg. Értelmi fejlıdésben az óvodás gyermeknek el kell érnie az észleléses, finommozgásos funkciók maximális szintő mőködését, amelyhez a nyelvi-szimbolikus megismerési szint szervesen integrálódik. Fontos, hogy a periódus kezdetén jellemzı torz, az érzelmektıl meghatározott megismerési sémák egyre pontosabbak, teljesebbek és a valósághoz hőek legyenek. Ennek elérése csak az érzelem indította játékos-mozgásos tevékenységen keresztül, a sokoldalú érzékszervi megtapasztalással lehetséges. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bıvítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Az értelmi fejlesztés érdekében a gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára építve, változatos, párhuzamosan végezhetı tevékenységeket biztosítunk, melyeken keresztül a gyermekek tapasztalatokat szerezhetnek az ıket körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl. E tapasztalatok rendszerezése és bıvítése mellett lehetıséget adunk a különbözı élethelyzetekben való gyakorlásra. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van a kommunikáció alakulásával. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különbözı formáinak alakítása- beszélı környezettel, a gyermekek mindenkori értı meghallgatásával, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelı tevékenység egészét áthatja. A kommunikációs képességfejlesztés sajátos helyzete abból adódik, hogy szinte valamennyi óvodai tevékenység kommunikációs szinten is zajlik, tehát részint közvetítı, részint céltevékenység. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat. Az anyanyelvi nevelésen értjük: a beszédhanghallás kialakulását, a beszéd megértését, a szókincs bıvülését, hangképzésbeli elsajátítást, a mondatalkotást, az összefüggı beszédet, a csoportos beszélgetést, a beszédfegyelmet, a kulturált, udvarias beszédformákat, metakommunikációs elemek felhasználását. A szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásnak legfıbb eszköze. A kommunikáció által erısödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlıdik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. A kommunikáció minden esetben két síkon zajlik. Verbális, azaz nyelvi, illetve nem verbális szinten. A verbális és a nem verbális eszközök (mimika, gesztus, tekintet, térközszabályozás, kulturális emblémák, vokális kódok stb.) viszonyára jellemzı, hogy nemcsak kiegészíthetik, megerısíthetik egymást, illetve a közvetítik jelentést, hanem a nem nonverbális eszközök helyettesíthetik is a nyelvi kifejezéseket, sıt ellent is mondhatnak azoknak. A nem verbális eszközök közül az óvodai nevelésben különös figyelmet érdemel a térközszabályozás, hiszen a kisgyermek fokozottan igényli a testi közelséget. Egy simogatás, egy érintés, vagy egy közeledéselhárítás gyakran minden szónál többet elárul a felé irányuló érzelmek fogadásáról. Ezért ebben az életkorban az érzelem ezen megnyilvánulási formáinak domináns szerepet tulajdonítunk. A mozgás, a tánc a nem verbális kommunikáció legısibb eszközei. A kommunikációs képességfejlesztésben kiemelkedı szerephez juttatjuk, hiszen feszültség- és gátlásoldó hatása kihat a nyelvi kommunikációra is. A mese, a vers az irodalmi és egyéb történetek bemutatása, s mindezek a gyermekek általi önálló megalkotása nemcsak, élményforrás és azonosulási lehetıség, erkölcsi érték felismerés, katarzis átélését biztosító élmény, de a szókincs fejlesztésének egyik leghatékonyabb eszköze is. A mese és versmondás a legtermészetesebb alkalom a beszédtechnikai problémák javítására, a testtartásnak, a tekintettartásnak a gyakorlására és a verbális emlékezet fejlesztésére. A gyermekek mímes játékainál, mese és vers improvizációjánál hatékonyan alkalmazzuk a drámapedagógia módszerét. 94/25. oldal


Az egyéni fejlıdés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetıséget a monologikus beszédre, ennek fejlesztésére, bıvítse szókincsüket, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket (pl: érzelmeket jelzı gesztusok, arckifejezések, testtartások). A gyermek beszéd- és kommunikációs képessége nagymértékben függ a családi szocializációtól, ami elınyös vagy hátrányos helyzetet teremthet a gyermek számára a közösségben. Ennek fokozatos fejlesztése differenciált, céltudatos munkát igényel különösen az ingerszegény környezetbıl érkezı, s a kisebbséghez tartozó gyermekeknél, illetve minden retardáltságot mutatónál. Az óvónı és a gyermek közötti beszéd kialakulásának az alapja a közöttük lévı jó kapcsolat, ezért fontosnak tartjuk, hogy már az elsı naptól olyan biztonságos, derős közeget alakítsunk ki, melyben megnyílik a gyermek és megnyilvánul beszédkedve. Az óvónı és dajka beszéde minta a gyermekek számára, ezért mindig világosan, érthetıen, példaértékően közöljük a mondanivalónkat. Törekedni kell arra, hogy felnıttek beszéde ne legyen túl hangos vagy halk, természetes hangon mindig a csoport hang- és zörejszintjéhez alkalmazkodjunk. Fontosnak tartjuk, hogy a felnıttek egymás között és a szülıkkel is úgy beszéljenek, hogy ezt a gyermekek bármikor hallhassák, s ez is modellértékő legyen. Célunk - Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció és kooperáció különbözı formáinak differenciált fejlesztése a nevelıtevékenységben. - A beszédkedv felkeltése és fenntartása. - A beszédértés, beszédhallás és szövegértés fejlesztése. - Kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával, fejlesztésével - A beszéd közvetítésével a gyermek biztonságérzetének elısegítése, ismeretei gazdagítása, tájékozottságának növelése. - Az anyanyelvi fejlettség alapján a kreatív interakciós képesség kialakítása. - Az anyanyelvi fejlesztéssel a szocializáció hiányosságainak pótlása, kiegészítése, korrekciója.

elısegítése,

a

családi

nevelés

- Az iskolai alkalmasság elısegítése, az iskolai kommunikációs kudarcok megelızése. - Célirányos egyéni fejlesztés biztosítása az arra rászoruló gyermek részére. - A személyiség pszichés beállítódásának megalapozása az elfogadás, az együttmőködés, önállóság, találékonyság, kapcsolatfelvétel- és alakítás területén. - A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása. - Beszédhibák megfelelı módszerekkel történı korrekciója. - Beszédfogyatékos, súlyos beszédhibás, egyéb beszédhibás, retardált, nyelvi, közlési nehézséggel küzdı gyermekek inkluzív integrált nevelése. - A nem kívánatos kifejezések használatának mérséklése, számőzése. - Kognitív képességek fejlesztése, az egyéni és aktuális fejlettségi szintre alapozva, játékkal, játékba integrált tanulással. - A gyermekek spontán szerzett, hozott tapasztalatainak, ismereteinek figyelembe vétele, rendszerezése, célirányos bıvítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, 94/26. oldal


emlékezet, figyelem, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése differenciáltan, az egyéni bánásmód alkalmazásával. - A gyermeki képzelet fı forrásainak mindennapos biztosítása: a szabad játék, a vizuális tevékenység és a mese adta lehetıségekkel. - A megismerı tevékenységek, a megismerı képességek a (2, 5)3-7(8) éves életkornak, eltérı fejlıdési ütemnek megfelelı fejlesztése, tapasztalatok bıvítése, új ismeretek felfedeztetése, a problémaérzékenység fokozása. - A különbözı élethelyzetekben való gyakorlás, az életkori sajátosságoknak megfelelı cselekvéses tanulás biztosítása. Feladataink - Az óvónı és a gyerekek közötti szeretetteljes viszony, beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása. - A beszédöröm biztosítása, arra nevelni a gyermeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket, véleményüket egyénileg, közösségben. - Lehetıséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására. - Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy másokat is meghallgassanak. - Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása. - Arra törekedni, hogy számőzzük az óvodai életbıl a csúnya beszédet. - Együttmőködés a logopédussal és a családdal a megelızés és a korrekció területén. Változatos kommunikációs helyzetekben, széleskörő információcsere biztosítása. - A napi rendszeres beszélgetés, a gyermeki élmények meghallgatása, a gyakori mondókázás, a mindennapos mesélés és az éneklés által a gyermekek intenzív anyanyelvi élményében való részesítése. - Az anyanyelvi nevelés fontosabb feladata az, hogy a gyermekek megtanulják élményeiknek, mondanivalójuknak verbális kifejezését, érzékennyé váljanak arra, hogy más szavaiból, alkotásaiból megragadják az emocionális árnyalatokat. - A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása. - Folyamatos, összefüggı, tiszta beszéd, nyelvi kifejezıkészség kialakítása. - Nyelvi készség (társalgási vagy kontextusos és elbeszélı vagy összefüggı beszéd) fejlesztése. - Kommunikációs és kooperációs (verbális és nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. - A gyermeki kérdések megválaszolására, a mondanivalójuk meghallgatására a mindennapok, minden helyzetében kiemelt figyelmet fordítunk. - A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. - Mindezek megvalósításához elengedhetetlen az óvónıink mintaadása, jelen esetben beszédüknek tisztasága, a nyelvi elemek ıszinte használata, a hangok kifogástalan képzése. Feladat, hogy természetes hangon szóljunk a csoporthoz, törekedjünk a képszerő kifejezésre, beszédünk szemléletességére. - A gyermekek egyéni fejlettségi ütemének megfelelı módszerek és eszközök alkalmazása. 94/27. oldal


- A gyerekek kíváncsiságára és érdeklıdésére építı tapasztalati lehetıségek, élmények, változatos tevékenységek biztosítása. - A gyermekek egyéni adottságainak figyelembevételével értelmi képességeik: megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás, differenciált fejlesztése. - Legmegfelelıbb módszer, eszköz megválasztása, élményérzet biztosítása. - A projekt pedagógiai módszer és a kompetencia alapú óvodai programcsomag szerint választott és meghatározott témakörök feldolgozásai a differenciáltan, célirányosan, komplex módon a gyermekek egyéni igényeinek, aktuális fejlettségének, eltérı haladási ütemének figyelembe vételével, cselekvéses tanulással biztosítsák az értelmi képességek fejlıdését. - A szociokulturális háttér figyelembe képességfejlesztés megvalósítása.

vételére

épülı

differenciált

készség,

- A szülık folyamatos tájékoztatása, együttmőködés fokozása. - A gyermekek fejlıdésének folyamatos nyomon követése, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása. Sikerkritériumok - Az anyanyelvi nevelés tudatos tervezésével és a differenciált fejlesztéssel elérjük, hogy a gyermek lehetıleg összefüggı, folyamatos beszéddel fejezze ki gondolatait. - A gyermek vizuális segítség nélkül is megérti a történteket. - A megértett történeteket képes visszamondani. - Párbeszédes helyzetben együttmőködik a partnerével, szemkontaktust tart, többnyire végig várja a másikat. - Beszéde jól érthetı és megfelelıen gazdag szókinccsel rendelkezik. - Kialakul a beszédfegyelme, akaratlagos figyelme. - Megfelelıen használja a névmásokat, a névutókat és az igemódokat. - Jól alkalmazza az alapvetı anyanyelvi szabályokat. - Tisztán ejtik a hangokat (kivétel „masszív” beszédhiba). - Beszédét személyiségének és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeinek megfelelı természetes gesztusokkal, arcjátékkal kíséri. - Megfelelı relációs szókinccsel rendelkezik. - A cigány nyelvet is beszélı gyermekek a nyelveket választékosan használják, a jellegzetes szófordulatok, sajátos nyelvi logika megtartásával, szépen, artikuláltan, egyre kifejezıbben és választékosabban beszélik a magyar nyelvet. - A migráns gyermek is megérti a közléseket, s képes magát megértetni. - Belsı érése, valamint a családi nevelés, és az óvodai fejlesztési és nevelési folyamat eredményeként a gyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai tanuláshoz, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges alkalmasságot az értelmi képességek, elemi- kritikus alapkészségek területén. - Ha lelkileg egészségesen fejlett, akkor az óvodáskor végére nyitott érdeklıdésével, egészséges kíváncsisággal, felfedezési és tudásvággyal készen áll az iskolába lépésre.

94/28. oldal


- Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik (különös jelentısége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálásnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, és a testséma kialakulásának). - Az önkéntelen emlékezet bevésésében és felidézésében a közvetlen mellett megjelenik, a szándékos bevésés és felidézés, s megnı a megırzés idıtartama: a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. - Megjelenik a tanulás alapját képezı szándékos figyelem, fokozatosan növekszik tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. - A cselekvı-szemléletes és képi gondolkodás mellett, az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. - Szívesen, aktívan, kezdeményezıen, érdeklıdéssel vesz részt a napi tevékenységekben, kooperativitásra képes. - Rendszerezni tudja a megszerzett ismereteit. - Meglátja az alapvetı ok – okozati összefüggéseket, képes egyszerő következtetésekre. - Alkalmazza ismereteit és tapasztalatait, a kognitív kompetencia területhez kapcsolódó készségei, képességei fejlettségi szintje-a másik két kulcskompetencia megfelelı fejlettsége mellett- képessé teszik, egyéni adottságai mentén, a kompetencia alapú iskolai oktatásba való zökkenı mentesebb részvételre.

IV.3.1 Fogom a kezed… helyi alternatív programunk téma specifikus elemei A több komponenső Fogom a kezed… program, a gyermekekre, mint fejlıdı személyiségre irányul, prevenciós jelleggel, az érési pontokhoz tudatosan beépített meg- és rásegítı fejlesztésekkel, az anyanyelvi, kommunikáció nevelés feladatrendszerének globális értelmezése mellett. A program kifejezetten a készség- és képességfejlesztésre, az ismeretek alkalmazására, új rendszerbe való beépítésére koncentrál. A több síkú megerısítı, rásegítı fejlesztés változatos tevékenységi rendszerbe, játéktémához vagy projekttémához, a kompetencia alapú program ıselemő témafelosztásához kapcsolódóan, motivációval és érdeklıdés felkeltéssel, eltérı szervezési formával és helyszínnel, a teljes gyermeki személyiségre, mint individuumra irányul olyan módon, hogy a tanuláshoz szükséges kulcskompetenciához kapcsolódó rutinokat, merev, ciklikus, rugalmas készségek funkcionális rendszereinek kialakulását fejlessze, kooperatív tanulásszervezéssel. Biztosítja az egyéni haladási tempó begyakorlást, elsajátítást, automatizálódást, elsısorban utánzásra, egymástól való tanulásra, modellkövetésre építve, változatos tevékenységek által. Példát ad a differenciálásra, különbözı fejlettségi szinten létrejövı adekvát teljesítés elfogadására, természeteskénti kezelésére a feladatazonosítástól, a végrehajtó mechanizmusok aktiválásán át, a megoldásig. Az öröklött, tanult, környezeti hatások megalapozzák a személyközi, önmagával szembeni, környezeti, pro szociális viselkedést, amit a program kiteljesít. A személyes kompetenciák terén az adottságok (érzékszervi, térbeli tájékozódási, érzelmi stabilitás, tőrıképesség), jellemvonások (fejlıdıképesség, önfejlesztés, feladattudat, szorgalom, igyekezet, önállóság, önfegyelem, együttmőködés, megbízhatóság, monotónia tőrés) fejlesztése, fejlıdése történik a legcélirányosabban. A hangsúly nem az információn, elért készségszinten, hanem magán a folyamatos fejlıdésen van, mindvégig az egyéni teljesíthetıségre, sikerélményre, megerısítésre és továbbfejlesztésre koncentrálva. Lehetıséget biztosít arra, hogy a gyermekek megéljék, hogy mindenki sikeres, eredményes valamiben, s egyre sikeresebb, eredményesebb lehet, hozott és szerzett rutinjai, tudása által. Gyermekközpontú, mert nagyon alapos, mindenre kiterjedı gyermekismeretet, az egyéni bánásmód dominánssá tételét kívánja meg amellett, hogy tevékenységtıl, szervezéstıl függı determinált szocializációs színtereket biztosít. Mindez, minden gyermeknek szükségletéhez olyan 94/29. oldal


nevelı környezetet teremt, amely biztosítja számára saját individuális, emocionális, intellektuális és szociális potenciáinak megvalósulását, s megfelelı, sokrétő, differenciált kínálatot nyújt a gyermekek számára, egyedi, legkülönfélébb személyiségfaktoraik, kompetenciáik, képességeik fejlıdésére, akár kiváló (tehetségfejlesztés), akár retardált (kompenzáló fejlesztés). Megvalósítása mikro, frontális és egyéni szervezési formában történik, történhet, a gyermekek egyéni fejlettségének megfelelı cselekvéseken keresztül, lehetıséget adva az érzékelés, észlelés gyakorlására is. Célunk - célirányos, tudatos, folyamatos, differenciált, több komponenső fejlesztéssel biztosítani az óvodából – iskolába történı átmenet zökkenımentességét, s az iskolai szelekció prevencióját. –

Az óvodai tevékenységrendszerbe jól beilleszthetı, életkori specifikusságot és aktuális fejlettségi szintet, spontán fejlıdést, rutinszintet is figyelembe vevı játékra és játékosságra épülı komplex beszédhanghallás fejlesztés, összetett programterv alapján.

– a DIFER méréssel feltárt ún. rejtett elemi alapkészség deficit, illetve az optimalizálás tervszerő, s az adekvát területre fókuszáló kompenzációja. – pedagógiai eszköz-és módszertár bıvítése, módszertani kultúra fejlesztése. – a hátránykompenzáció és tehetséggondozás. – konkrét mérési, értékelési eljárással a gyermekek fejlesztésének segítése, fejlıdésük folyamatos nyomon követése. Faladatunk o A beszédhanghallás mindennapos, bármely tevékenységhez kapcsolódó, folyamatos fejlesztése frontális, mikrocsoportos és egyéni fejlesztı játékokkal (egyéni fejlesztési tervében, játékgyőjteményében szereplık szerint). o A 4-5 évesek, mikrocsoportos, viszonylagosan izolált környezetbe történı beszédhanghallásának fejlesztése, a napi rendszerességgel (5-8 perc), célirányosan összeállított program szerint. o A mikrocsoportos (nevelési tanácsadói szakvéleménnyel rendelkezı, ún. évismétlı nagycsoportosok) készség, képesség fejlesztése, mely a téri tájékozódás, relációs szókincs, elemi számolási készség mellett, dominánsan a beszédhanghallás fejlesztésére, beszédértésre irányul (tevékenységi terv szerint). o A frontális (15-17fı) csoportközi játékos tevékenységgel, a világban való eligazodás, a téri tájékozódás a hangsúlyossá tételével, a kommunikációs, nyelvi, vagyis a kognitív kompetenciák képességeinek, készségeinek fejlesztése. Mivel a programelemek eleve a gyermekek szükségleteire, saját potenciáinak megvalósítására, egyedi, legkülönfélébb személyiségfaktoraik, kompetenciáik, készségeik, képességeik fejlesztésére irányul, megnöveli az egyéni bánásmód, differenciálás alkalmazását, ami az esélyteremtés, minıségi neveléshez való egyéni hozzáférés alapja. A program az által, hogy több színterő szocializációs közegben, mindenkire, illetve véletlenszerően, valamint bizonyos feltétel meglétének mentén szervezett csoportokban valósul meg, kizárja a szegregációt, diszkriminációt. Kiemelt feladatként jelenik meg a szocio- és szubkulturális hátrány, különbözıség kezelése, kompenzálása egyéni fejlesztésben, s a kooperativitásra épülı, ön- és társérdek érvényesítését toleráló programvezetésben. A program preventív jellege a különbözı szocializációjú és képességő gyermekek minél optimálisabb, folyamatosabb felzárkóztató személyiségfejlesztésére irányul, kellı figyelmet fordítva a tehetséggondozás feladataira. Mindez, a fejlıdés folyamatos nyomon követésével, mérési eredmények alapján, az inkluzív integráció követelményeinek maximális 94/30. oldal


teljesülésével valósul meg. Az inkluzív integrációs gyakorlat teljességét bizonyítja, hogy a sajátos nevelési igényő gyermekek speciális ellátását szakemberek végzik, viszont a csoportbeli és a csoportközi programokban részt vesznek, a többiekkel együtt élik meg a játékok, játékba integrált fejlesztési helyzetek örömét, sikerét (egyéni haladási tempó, tudatos játék, játékba integrált tevékenység, feladatválasztás, döntési lehetıség biztosítása). A szülıkkel, családokkal kialakított hagyományos formális és informális kapcsolattartást az együttmőködést, kompetenciákhoz igazodó felelısségvállalást az együttnevelés érdekében új szemlélettel, új formákkal gazdagítja. Sikerkritériumok •

A gyermekek iskolai élet megkezdésére való alkalmassága – egyéni adottságaik mentén – optimalizálódik a programelemek összetett, s speciális játékai, tevékenységeinek fejlesztı hatása által.

•

A beszédhanghallás, az elemi alapkészségek, kritikus kognitív képességek fejlesztése a fejlıdés nyomon követésével, mérésekkel célirányosabbá válik, reális képet nyújt a készségszint elsajátításáról (hol tart, melyeket sajátította el, melyeket kell fejleszteni).

•

Nyilvánvalóvá lesz, hogy az optimális beszédhangképzés nem jelenti minden esetben az optimális beszédhanghallást, beazonosíthatóságot nyer az ún. rejtett, részleges fejletlenség.

•

A mindennapos, óvodába lépéstıl kezdıdı beszédhallást fejlesztı játékok, játékos gyakorlatok biztosítják az optimális idıben végzett, ekkor leghatékonyabb meg- és rásegítést, készség elsajátítást.

•

A további egy évig óvodai nevelésben részesülı és nevelési tanácsadói szakvéleménnyel rendelkezı gyermekek több készség- és képességterületet felölı beszédhanghallást is (felismerést, kiemelést) magába foglaló fejlesztése érdemibbé, hatékonyabbá, célorientáltabbá válik.

•

A téri tájékozódási dominanciájú csoportközi foglalkozás, komplex, folyamatos programjai a homogén életkorú, de heterogén fejlettségi szintő gyermekek együtt tevékenykedtetésével a kooperativitásra, toleranciára, reális én- és társértékelésre, a kognitív, szociális és személyes kompetenciákhoz kapcsolódó motívumok és képességrendszereket fejleszti a játékos feladatok, játék által.

•

A beszélgetıkör csoportidentitást növel, önkifejezésre, véleményalkotásra ösztönöz.

•

Az óvodapedagógusok munkája új szemléletet, folytonos önképzést, kreativitást, módszertani megújulást követel, melyek akkreditált képzéseken való részvételre ösztönöznek, s megerısítik a szakmai team munkát, belsı hospitálás, horizontális tanulás igényét.

•

A szülık tájékoztatása reálisabbá, konkrétabbá, szakmaiabbá válik a partneri kapcsolat, a kölcsönös tisztelet, az együttmőködés, a gyermekek mindenek feletti érdekeinek érvényesítésével.

•

Az eltérı képességő és szocializációjú gyermekek személyiség- és készségfejlesztése sikeresebbé válik. Mindenki képes lesz fejlıdni. A gyengébb képességő, retardált, motiválatlan gyermek is bekapcsolódik a játékokba, játékos feladatokba, és sikerélményhez jut. A kiemelkedı képességő gyermekek lehetıséget kapnak az optimalizálásra, készségeik és képességeik kiteljesítı fejlesztésére. Eközben, mindenki felismeri saját határait, alakul reális önértékelése.

94/31. oldal


A megvalósításhoz kapcsolódó elvárások − Szakmailag felkészült, innovációra kész, az egyéni fejlesztést kiemelt feladatként kezelı, olyan óvodapedagógusok, akik a szabad játék biztosítása mellett, a célirányos és játékos fejlesztést képesek természetes módon beépíteni az óvodai tevékenységrendszerbe. − Aktív, kreatív óvónık, akik a programvezetésre, beépítésre (homogén csoport) vállalkoznak. − Fejlesztıpedagógus, speciális végzettségő szakemberek (fejlesztés / tanácsadás). − DIFFER mérés alkalmazásához kapcsolódó akkreditált végzettségő óvodapedagógus. − Rugalmas, együttmőködésre, team- és csapatmunkára képes nevelıtestület.

V. Az óvodai élet megszervezésének elvei V.1. Személyi feltételek „A gyerekek természetes módon utánozzák a felnıtteket, annak ellenére, hogy azok megpróbálják ıket jó modorra nevelni.” (Anonymus)

Az óvodai nevelı munka kulcsfontosságú szereplıje az óvodapedagógus, aki az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt, nem pusztán „csak” felelıs a rábízott gyermekek testi-lelki egészségéért, biztonságáért, személyiség fejlıdéséért, hanem a gyermekek számára kicsit helyettesítve az anyát, követésre, utánzásra késztetı minta, példa, akinek személyisége így vagy úgy,de mindenképpen beépül a gyermekek lelkivilágába. Mi épül be, mi van a gyermekre legnagyobb hatással, mire emlékszik vissza, mit visz útravalóként? Nem határozható meg pontosan, hiszen a gyermekek sokszínő, különbözı egyéniségek. Ezt elfogadva tiszteljük és értékeljük a nevelıtestületünket alkotó óvónık sokszínőségét, különbözıségét is, ha hitelesek, ha elhivatottak, ha mindig és minden gyermeknek egyformán adnak a szeretetükbıl, vidámságukból, megértésükbıl, mert ezek alapján várhatják el a gyermekektıl, szülıktıl, társadalmi környezetünktıl is ugyanezt. Pedagógusnak lenni sosem volt könnyő, ma sem az, tudva, hogy a ma óvodájában nem lehet a tegnap módszerével, s holnap óvodájában a ma módszerével nevelni, csak néhány biztos pont van: empátia, humanizmus, optimizmus, kreativitás, emberség, hit, pozitív életszemlélet, s a semmivel nem pótolható gyermek szeretet. V.2. Pedagógusképünk: Olyan óvodapedagógusok, akik szakmailag jól felkészültek, elkötelezettek és fogékonyak az újra, együttmőködésre törekvık, következetesek és türelmesek, de elsısorban gyermekcentrikusak, gyermekszeretık, empatikusak, különbözıséget elfogadók, segítıkészek, kölcsönös tiszteletre építık, s nevelımunkájuk során mindent megtesznek a gyermekek megóvása, védelme, személyiségének optimális, egyénhez igazodó fejlesztése, az esélyegyenlıség érvényesítése, a gyermekközösségek fejlıdése érdekében. V.3. Városi óvodánk óvónıinek attitődjei, feladatai Természetes viselkedésével, biztonságot, védelmet jelent a gyermekek számára modellértékő, befogadó attitődjével, a különbözıségek elfogadásának természetessé tételét közvetíti a gyerekek felé. Óvónıi stílusában a segítıkészséget helyezi elıtérbe, nyitott, kreatív, érzékeny, s a jelenségeket komplexen közelíti meg. Gazdag, sokszínő, árnyalt az érzelmi élete, érzelmi megnyilvánulásai hitelesek, tud érzelmein uralkodni, azokat elfogadhatóan, én üzenetekkel kinyilvánítani.

94/32. oldal


A nevelés szempontjából barátságos, megengedı (de nem szabatos), megértı, elfogadó (de nem mindent elnézı), nem tiltásokkal nevel, és együtt érzı mentalitást képviselve megérteni igyekszik a gyermeki reakciókat. Felismeri a gyermekekben a lehetıségeket, értékeket, tehetséget, s ezt erısíti. Elhivatott a programunkkal szemben, hisz az egészséges életmód, a sok mozgás, a szabad játék fejlesztı erejében, alternatív programjaink pozitív hatásában. Igényes megjelenésével példát mutat a gyermekeknek, a szülıknek, a kollégáknak. Nevelıtársi kapcsolatot alakít ki a család és az óvoda között. Az egészséges életvitel kialakításához szükséges rugalmas napirenddel dolgozik. Az életkorhoz, és az egyéni képességekhez igazodó szokás – szabályrendszert alakít ki, figyelembe véve a gyermekek eltérı és hozott szokásrendszerét, fejlıdési ütemét, érési pontjait, igényeit. Az egészséges és a biztonságos, praktikus és mobilizálható óvodai környezet teremt. Természeti és társadalmi környezet értékeinek megırzésére és megóvására nevel, ez irányban elkötelezett. Alapvetı természettudományos ismeretekkel rendelkezik, ennek bıvítésére törekszi. Szülıi szemléletváltást, attitődöt a lehetıségekhez mérten befolyásolja. Barátságos személyiségével vonzóvá tudja tenni az óvodát, az óvodai életet. Tudatában van modellértékő kommunikációjának, viselkedésének. Meg tudja mutatni, fel tudja fedeztetni, rá tud csodálkozni, a természet és az emberi környezet szépségeire. Tudatosan ismerteti meg a gyermekekkel a szőkebb és tágabb környezetüket, kinyilvánítja személyes kötödését. Segíti a gyerekek szociális érzékenységének fejlıdését, és az „Én – tudatuk”, „Mitudatunk” alakulását. A gyermekek alapos, komplex megismerése, elfogadása alapján alkalmazza a fejlıdést támogató, átgondolt módszereket, határozza meg a fejlesztési, nevelési célokat. A mindennapi tevékenységek során is formálja a gyermekek ízlésvilágát. Megismertetni a gyerekekkel a sikeresen elvégzett munka örömét, az elégedettség érzését. Megalapozza és elfogadtatja a gyermekekkel a helyes viselkedés szabályait – csoport „kabala” – közös szabályalkotásra ad lehetıséget. A gyermekek érdeklıdésére, kíváncsiságára, kezdeményezıkészségre – mint életkori sajátosságra – építve változatos, színes választható, részt vételre ösztönzı tevékenységekre ad lehetıséget, melyek során komplex, sokoldalú tapasztalatokat, élményeket szerezhetnek a gyerekek a természeti és társadalmi környezetrıl, a valóságról, a világról, ıket érdeklı témákról, hozzá téve hozott ismereteiket, élményeiket, tapasztalataikat. A spontán szerzett gyermeki tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bıvítése, az értelmi képességek fejlesztése a játék, erkölcs, érzelem hármas egység alapján, kreativitásra, önmegvalósításra, kooperativitásra ösztönzéssel. Az anyanyelv, kommunikációs kompetencia képességeinek, beszédhanghallásnak a különbözı formákban történı fejlesztése. Utánozható mintát, élményeket kínált, nyújt a játéktevékenységekhez.

94/33. oldal

valamint

a


Biztosítja a megfelelı légkört, a feltételeket, eszközöket a különbözı játékformákhoz, ill. minden tevékenységhez. Folyamatos választási, döntési lehetıségét kínál az érdekes és szabadon választható tevékenységek között. Pontosan tudja mikor s hogyan, kell figyelembe vennie a csoport összetételét, az egyéni igényeket, fejlettséget, érdeklıdést, aktualitást, gyermeki kezdeményezést. Következetes, de nem merev szokásokat és szabályokat alakít ki, a gyermek csoporttal közösen, a nyugodt, szabad játék és a zavartalan, biztonságot nyújtó óvodai élet érdekében. Játékirányítása indirekt, de megtartja bevonható, kérésre segítséget adó, játszótársi szerepét. Igényes az irodalmi anyag összeállításában, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört teremt, az irodalmi élmények befogadására. Fejleszti az anyanyelvi képességek, erkölcsi normákat, elemi alapkészségeket az irodalom eszközeivel is. A felhasználható zenei anyag (kortárs és kisebbségi vagy migráns) alapján, igényes zenei anyag összeállítása törekszik. A gyermekek zenei képességének és készségének fejlesztése kiemelt figyelmet fordít. Beépíti a zenei hagyományırzés, hagyományápolás feladatait. Formálja a gyermekek zenei ízlését. Megfelelı körülményeket biztosít a zenei élmények befogadásához. Az éneklést, a zenei mozgást, a táncot, hangszerek és hangszer használatát megszereteti. Megismerteti a gyermekeket a környezetükben található anyagokkal (pl. a természettıl csak azt vesszük el, amit ad –győjtés) és a vizuális technikákkal. Megfelelı alkotó légkört teremt, változatos eszközöket biztosít, arra törekszik, hogy a gyermeki alkotóvágyból alkotó öröm legyen. Támogatja a gyermeki kreativitást, egyedi alkotásokat. A mozgásos feladatok kiválasztásánál figyelembe veszi a fejlettségi szinteket, változatosan alkalmazza a Mozgáskotta és egyéb sport és mozgásfejlesztı eszközöket. Törekszik az egyéni szükségleteknek megfelelı mozgásigény kielégítésére, az egészséges versenyszellem kialakítása, a mozgáskultúra fejlesztésére. Biztosítson változatos, párhuzamos, választható tapasztalat és ismeretszerzési lehetıségeket, élményeket. Mindig tartogasson valami meglepetést, legyen ötlete a gyerekek elkápráztatására, ámulatba ejtésére. A feladatokat, helyzeteket, problémákat pedagógiailag tudatosan értelmezze, gyorsan és kellı rugalmassággal, leghatékonyabban kezelje. A gyermekek egyéni képességeinek megfelelı értékelése legyen konkrét, reális és fejlesztı hatású. A különbözı tanulási tevékenységek irányítása során, az egyéni képességeknek megfelelı pozitív értékeléssel segítse a gyermekek személyiségének kibontakoztatását, fejlıdését. Ismerje meg és alkalmazkodjon a gyermekek egyéni fejlıdési üteméhez. A tapasztalatszerzés, cselekvéses tanulási folyamatban alkalmazza az egyéni, differenciál bánásmódot. Minden kisgyermek részére biztosítsa a fejlıdéshez szükséges feltételeket, lehetıségeket, hogy szükség esetén leküzdhessék azokat a hátrányokat, amelyek születésükkel, családi, vagyoni helyzetükkel vagy, bármilyen más oknál fogva fennállnak. Kötelessége az esélyegyenlıség biztosítása, elımozdítása, az egyenlı bánásmód alkalmazása. Az óvodai integrációs program megvalósításába aktívan vegyen részt. Új innovatív módszereket alkalmazzon, kiemelten a projekt és drámapedagógiát, s programunk feladatait, önképzés és szervezett továbbképzésen megszerzett tudás alapján. Ismerje meg, alkalmazza a kompetencia alapú óvodai program csomagot. Valósítsa meg a kisebbségi, multikulturális, migráns, interkultúrális nevelés feladatait. 94/34. oldal


A munka jellegő tevékenységek fokozatos bevezetése, megismertetése, a gyermekek egyéni képességeinek figyelembe vételével történjen. A munkavégzéshez szükséges képességek és készségek fejlesztése differenciált legyen - felelısségtudat, felelısségérzet, kitartás, önállóság, önértékelés erısítését, a közösségért végzett munka örömét közvetítse. A családok hagyományainak, tradícióinak, szokásaiknak, nevelési elveinek, elvárásainak, értékrendjének megismerése, a nevelési törekvések összhangjának elısegítése érdekében. A családok megnyerése az óvoda nevelés célkitőzéseinek elfogadásához, megvalósításához, támogatásához. Lehetıséget biztosítani a szülıknek az aktív párbeszédre, kölcsönös bizalomra épülı kapcsolat alapján, új kapcsolattartási formákkal. Az óvodai nevelés az alkalmazottak harmonikus, kompetencia alapú együttmőködésére, az egységes nevelési felfogás érvényesülésére épül, azon szemlélet alapján, hogy mindenki hatást gyakorol a fejlıdı gyermeki személyiségre. Különösen érvényes ez szakképzett, vagy érettségizett dajkáinkra, szakképzett gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztenseinkre. V.4. Elvárások a pedagógiai munkát segítıkkel szemben, az együttmőködés rendezı elvei A dajka egyike a gyermeket nevelı felnıttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével, hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsısorban arra van szükség, hogy megfelelı szinten tájékoztassuk az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetıen. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónık a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Programunkban konkrétan körülhatároljuk azokat a feladatokat, amelyeknél számíthatunk a segítségükre, egyértelmővé tesszük, hogy mely kérdésekben van véleményezési, mely kérdésekben van döntési jogkörük. A dajka kompetens szerepköri feladatai: Az óvoda óvó-védı funkciójának teljesítése. A gyermekekrıl kapott információk közvetítése az óvónık, vezetık felé. A megszerzett ismeretet és tudásanyagot gyakorlati munkájába beépíti. Elfogadó, befogadó attitőddel viszonyul a gyermekekhez. Alkalmazza az óvónık útmutatása alapján az egyéni bánásmód elvét és a differenciálás módszereit. Maximálisan biztosítja az esélyegyenlıség érvényesülését, elımozdítását, az egyenlı bánásmód elvét és a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit mindenkor figyelembe veszi. Tevıleges segítséget nyújt a gyermekek tevékenységeihez, de csak szükség szerint, s kellı mértékben, a gyermekek önállósági törekvésének tiszteletbe tartásával, fejlıdésének elısegítésével. A lehetıségek szerint részt vesz a továbbképzéseken, hospitáláson. A továbbképzések anyagát alapvetı mentálhigiénés ismeretekkel, önismereti, személyiségfejlesztı elemekkel is bıvíti a csoporthármas megbeszéléseken, szakmai tájékoztatókon, elıadásokon való részvétellel, önképzéssel. Fokozott figyelmet fordít beszéd és kifejezés kultúrájukra, metakommunikációjukra. Segítséget nyújt a hátránykompenzációhoz. Tiszteletbe tarja a gyermekek intim szféráját, egyéni szükségleteit, sajátos nevelési igényeit. Gondoskodik a kívánt, kért eszközök elıkészítésérıl, adekvált esetben a balesetvédelmi elıírások betartásáról.

94/35. oldal


A dajka segítı szerepet tölt be: az óvoda alap és kiegészítı feladatainak teljesítésében, az óvoda nevelı és személyiségfejlesztı funkciójának megvalósításában, az óvoda minıségi szolgáltatást nyújtó feladatainak ellátásában, az óvoda által kitőzött minıségcélok elérésében, a gyerekek tevékenységének segítésében, a gyermekek tehetséggondozásában, a gyerekek egyéni bánásmódot igénylı feladatellátásában, a gyermeki programok, séták, kirándulások, projektek, programok lebonyolításában, a szülıkkel való együttmőködésben.

VI. Sajátos, speciális feladatok, releváns személyi feltételek, adekvát elvárások VI.1. Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés – Kedvesház program Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelı óvodaként nevelıtestületünk feladata, hogy megvalósítsuk a nemzeti, etnikai nevelés célkitőzéseit. A „Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit” alapul véve, cigány kulturális nevelést folytatunk, magyar nyelven. Feladatrendszerünket a Kedvesház alternatív program adaptálásával, különbözı szervezési formában úgy valósítjuk meg, hogy értékeit, alapelveit beépítjük a mindennapi óvodapedagógiai munkánkba is. Az alternatív program alapelvei: -

családi szocializációra épülı pedagógiai gyakorlat megszervezése;

-

alkotó közösségbe folyó együtt – tanulás, nevelés, kooperativitás;

-

hídépítés az óvoda és a család között, kölcsönös tisztelet;

-

kultúra és hagyományápolás, értékközvetítés.

Munkánk középpontjába a hagyományápolás, hagyományırzés áll, amit az etnikai kultúra közvetítésével, a kisebbségi kultúrából merített dalok, versek, mesék, mondókák, játékok cigány és magyar nyelvő megismertetésével, értékkénti kezelésével biztosítunk. A cigány etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésénél alapvetı követelmény, hogy megismerjük sajátos habitus, norma és közösségi rendszerüket, s ennek tiszteletben tartása mellett segítsük elı a többségi társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásukat is. Személyiségfejlesztésük tulajdokképpen kétpólusú. Alapvetı célunk: •

Kialakítani a gyermekeknél a pozitív érzelmi viszonyt a kisebbségi kultúra és nyelv iránt, s erısíteni identitás tudatukat.

•

A kisebbséghez tartozó gyermekek adekvát nevelésével – oktatásával a társadalmi együttélés normáinak megalapozása, erkölcsi értékrend orientálása, elıítéletek redukálása.

•

Célirányos, eredményes multikulturális, integrált neveléssel az esélyegyenlıtlenségbıl, szubkulturális másságból fakadó hátrányok csökkentése.

94/36. oldal


Ennek értelmében olyan pedagógiai gyakorlatot valósítunk meg, amely a családi szocializáció sajátosságaira és a kisebbségi kultúra értékeire, az alkotó közösségbe folyó együtt nevelıdésre/tanulásra épülve, optimálisabbá teszi a személyiség, kézség és képesség fejlesztését új módszerek, technikák alkalmazásával. Feladataink: •

szocializációs és szubkulturális sajátosságok feltérképezése, elemzése;

•

tárgyi, objektív feltételek számbavétele, biztosítása;

•

humán erıforrás elemzése (Kedvesház akkreditált végzettségő óvodapedagógusokprogramsegítık, roma nyelvet beszélı gyógypedagógiai asszisztens, fejlesztı pedagógus),

•

a gyermekek aktuális fejlettségi szintjének mérése, egyéni fejlesztési programok kidolgozása;

•

közösségépítés, kooperatív ismeretszerzés metodikájának érvényesítése;

•

egyéni bánásmód, differenciálás játékba integrált kézség, képesség fejlesztés;

•

nyitott ház programok, családi napok szervezése;

•

kisebbségi hagyomány és kultúraápolás felnıtt segítık, kisebbségi önkormányzat bevonásával;

•

szemléletformáló szülıi ankétok szervezése;

•

KETHANO szabályok érvényesítése az óvodai szokásrendszer kialakításának folyamatában;

(KETHANÓ szabály: közösségépítés keretét meghatározó közösségi, csoport szabály)

A közösségépítés keretét a Kedvesház-pedagógiában a Kethano szabályok és a beszélgetıkör alkotják. A KETHANO szabály pedagógiai eszköz a neveléshez, amely minden tevékenységhez köthetı: 1) Figyelmes hallgatás Ha figyelmesen hallgatsz: − eléred, hogy téged is meghallgassanak. − igazán megérthetsz másokat, s téged is megértenek majd. − kifejezheted együttérzésedet, véleményedet. − illedelmes lehetsz, mert betartod a beszélgetés szabályait. 2) Becsüld meg Becsüld meg, és köszönd meg: − ha valaki kedves és figyelmes hozzád. − ha valaki dolgozik, fáradozik érted. − ha valaki melléd ál, megvéd. − ha figyel rád, segít. 3) Kölcsönös tisztelet − Fogadd el társaidat olyannak, amilyenek. − Tanulj társaidtól, ık tıled, és éld meg az összetartozás élményét. − Ismerd el, tiszteld társaidat. 4) Bizalom elve − Ha társad csak neked súg meg valamit, ne mond el másnak. − Ne fogj rá társaidra semmit. − Tanulj meg titkot tartani, s figyelmeztess erre másokat is. 5) Ne értékeld le 94/37. oldal


− Ha nem mondasz sértı, bántó, leértékelı véleményt társaidról, rólad sem fognak mondani. − Ha nem emlegeted társaid hibáit, rossz cselekedeteit, a tiedet sem fogják mások. − Ha elfogadod a jó tanácsot, a jó szándékú kritikát, ki tudod javítani hibáidat, s nem érzed rosszul magad a „bırödben”. 6) Én – üzenetek − Úgy mond el a véleményedet, nem tetszésedet, hogy ne bánts meg másokat. − Fogalmazd meg érzéseidet, amelyeket átélsz, ha… − Mond el, miért érzel így, ha… 7) A passzolás joga − Ha élsz vele, megvédheted magad, s nem leszel kiszolgáltatott. − Ha élsz vele, meg tanulsz felelısséggel nemet mondani. − Ha élsz vele, saját elhatározásból fakadó együttmőködésre leszel képes. A KETHANO szabályok alkalmazása – tartalma -, mélysége, természetesen a gyermekek életkori sajátosságaival, aktuális fejlettségi szintjeivel, a begyakorlottság fokaival, valamint a pedagógus modellállásával szerves egységben érvényesül, s ezek tükrében értelmezhetı. A KETHANO szabályok, a beszélgetıkör nemcsak a kisebbségi nevelésben alkalmazhatók alapelvként, értékközvetítı eszközként, normaként, de óvodapedagógiánk minden területén, kiemelten az Óvodai integrációs program feladatrendszerét. Célkitőzéseinket mikrocsoportos, frontális, csoportközi foglalkoztatási formában valósítjuk meg, ütemterv szerint, programvezetıkkel, melyrıl haladási naplót vezetünk. Munkánkat adaptált, éves ütemtervbıl összeállított, programterv alapján végezzük a nevelı testület döntése, a szülık igénye alapján, heti egy alkalommal, illetve naponta: o csoportközi szervezéssel, o minden csoportba történı megvalósítással. Az óvodai nevelés általános feladataihoz kapcsolódóan az alábbi területekre helyezzünk kiemelt figyelmet: -

Egészséges életmódra nevelés.

-

Társas kapcsolatok, magatartás, viselkedés különbözıségének elfogadtatása, megerısítése, szocializáció elısegítése.

-

Fokozott mozgásigény kielégítése.

-

Erkölcsi tulajdonságok formálása (norma, értékrend).

-

A speciális érdeklıdési terület megtalálása nyomán a cselekvı, tapasztalatszerzésre épülı tanulás segítségével az ismeretek, bıvítése, mélyítése, a környezı világ megismertetése. A személyes, szociális, kognitív kompetenciákat alkotó képességek fejlesztése, kiemelten a nyelvi kompetencia területet. A játék, érzelem, erkölcsi hármas egységével a kompenzálás és tehetséggondozás feladatainak, hozott ismeretekre alapozott fejlesztése.

-

Óvodáztatás, rendszeres óvodába járás, cselekvéses nevelés megszervezése.

-

Speciális környezeti feltételek, eszközök biztosítása (babaszoba átalakíthatósága, eszközei, színes ruhák- szerepjátékhoz, csillogó – virító színek – vizuális nevelés).

-

szülıkkel kialakított, kölcsönös elfogadáson, együttmőködésen alapuló partneri viszony, szemléletformálás a tudás, tanulás érték kénti kezelésében, családcentrikus szemléletüknek a túlzó biológiai gyermeki szükséglet és igények kielégítésére irányulásának mérséklése, helyes kisgyermekkori életvitel.

94/38. oldal

megismertetése,


Sikerkritériumok •

A családi szocializációra, szubkulturális másságra épülı, egyénre szabott, komplex fejlesztés növelje az óvodai neveléshez való pozitív viszonyt, javítsa a játékba integrált ismeretszerzés motiváltság szintjét,

•

A közösségépítés, kooperatív ismeretszerzés pozitív személyiségjegyeket erısítsen fel a gyermekeknél.

•

Fejlıdjön alkalmazkodási készségük, szabálytudatuk, toleranciájuk, váljék természetessé a különbözıség, együttmőködés, monotónia tőrésük.

•

A prevenciót – kompenzálást – harmonizálást és megtanítási stratégiát felvállaló, egyénre szabott személyiségfejlesztés, a játékba integrált ismeretszerzés-nyújtás célirányosabbá válásának eredményeként a kisebbséghez tartozó és hátrányos helyzető gyermekek iskolaérettségi mérési eredményei (DIFER) az intézményi átlageredményt eléri, melyet a fejlıdés folyamatos nyomom követése minden megfigyelt és mért területen is prezentál, alátámaszt.

•

Mindkét nyelven, de az óvodai életben magyarul, tudják kifejezni gondolataikat, véleményüket kulturáltan és választékosan, összefüggıen.

•

Ismerjenek minél több verset, mesét, dalt, s kulturális hagyományaik értékeit.

VI.2. Migráns gyerekek interkulturális nevelése Migráns gyermek az a gyermek aki, valamint akinek a családja nem magyar állampolgár, és munkavállalás, tanulás céljából tartózkodik Magyarországon, illetve menekült státuszú. Az emberi méltóság elismerése és tiszteletben tartása minden migráns kisgyermekeket megillet. Az egyéni bánásmód elvét az ı nevelésük folyamán is érvényesítjük. Az elsı lépés, mely az óvodapedagógus feladata: felkészülés a gyermek fogadására, ami a szülıkkel, és a gyermekekkel, való kapcsolatfelvétellel kezdıdik. A késıbbiekben a gyermek kultúrájával, vallásával, nemzetiségével kapcsolatos információkat is össze kell győjteni. A migráns gyermek kezdeti viselkedését meghatározza aktuális érzelmi beállítódása és elızetes szocializációs tapasztalatai. Amikor bekerül a számára ismeretlen, idegen környezetbe, egyedül lévınek, kirekesztettnek érzi magát. Nem érti a körülötte lévı felnıttek beszédét és ıt sem értik a többiek. Vallási okból elıfordulhat sajátos étkezési szokás, ettıl úgy érzi, ı más, mint a többi kisgyermek. Ezért az óvónı legfontosabb feladata: a kezdeti idıszakban a gyermek érzelmi biztonságának megteremtése. Az eltérı nyelv, szokások, viselkedési módok, étrend elfogadtatása, értékként történı bemutatása szükséges a többi gyermek számára. A más kultúrákról, a vallásokról, a bırszínrıl, az etnikai különbségekrıl szóló, az életkornak megfelelı ismeretek bemutatása apró lépésekben, a gyermekek érdeklıdési körét- játék, mese, vers, ének, zene, tánc- figyelembe véve valósítható meg. A migráns gyermeket segíteni kell a magyar nyelv elsajátításában, melynek leghatékonyabb eszköze a játék, közvetítıje a közösség. VI.3. Integráció

VI.3.1 Sajátos nevelési igényő gyermekek

VI.3.1.1

Óvodapedagógiai alapelv

Az alapprogramban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek esetében érvényesek, így a sajátos nevelési igényő gyermekeknél is a nevelés általános célkitőzéseinek megvalósítására törekszünk, maximálisan figyelembe sérülés specifikusságukat. A nevelés hatására, a sérülés arányában, a sajátos nevelési igényő kisgyermekeknél is fejlıdnie kell az alkalmazkodó készségnek, az akaraterınek, az önállóságra törekvésnek, az együttmőködésnek, vagyis a minden 94/39. oldal


kulcskompetenciához kapcsolódó motivációnak, képességnek elvárható, teljesíthetı szinten. A sajátos nevelési igény szerinti humánerıforrás megléte, befogadó és támogató légkör, a megfelelı környezet kialakítása és a szükséges tárgyi feltételek, segédeszközök megléte alapfeltétele az inkluzív integrált nevelésnek. Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve Célunk, hogy a helyi nevelési programban foglalt alap és rendezı elvek, és a sajátos nevelési igény kielégítése összhangban álljon. Az adott program kidolgozásakor figyelembe vettük, hogy: •

A sajátos nevelési igényő gyermekeket az óvodai nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, de minden tevékenységbe cselekvıen, aktívan, érdeklıdéssel, önállóságának megfelelıen vehessen, vegyen részt.

•

Attól függıen, hogy milyen a gyermek intellektus, mennyire nyitott, odafigyeléssel, folyamatosan készítjük fel az óvodai életre- a szülı bevonásával- s az esetleges akadályok, nehézség leküzdésére. Magyarázattal kísérjük, ha szükséges a megsegítését, s ha indokolt a segítségnyújtásunk mikéntjét, s ezt a befogadó csoportba járó gyermekek számára is nyilvánvalóvá tesszük, ezzel célozva meg a különbözıség természeteskénti kezelését, a befogadást.

•

Elfogadó környezet biztosítása, felnıttek együttmőködése, gyermekek fogadókészségének megalapozása, az érintett szülıkkel való érdemi, megerısítésükre irányuló kapcsolat, a csoportba járó gyermekek szüleinek elégséges tájékoztatása komplex feladattá tétele.

•

A szakemberekkel való folyamatosan konzultáció alapján fejlesztésük a számukra legmegfelelıbb területeken, leghatékonyabban, differenciálással való megvalósítása.

•

Az elvárásoknak az adott gyermek fejlıdésének üteméhez, teljesítı képességéhez, történı igazítása, erısségei kiemelésével fejleszthetıség megalapozása.

•

A rehabilitációs célú fejlesztı programok, tevékenységek beépítése az óvoda nevelés tartalmi elemei közé, óvónıi fejlesztések specifikussá tételével.

•

A gyermek állapotából fakadó szükséglet meghatározás

VI.3.1.2

-

a fejlesztés szervezeti kerete,

-

az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert.

A habilitációs, rehabilitációs ellátás

A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztéséhez a szakértıi bizottság szakvéleményében foglaltakat vesszük alapul. Az óvodai nevelımunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy: − a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlıdését az elfogadó, támogató, a fejlıdést megerısítı környezet segíti leginkább; − a gyermek iránti elvárásokat sérülésének jellege, súlyosságának mértéke alapján kell meghatározni; − terhelhetıségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei határozzák meg. A habilitáció, rehabilitációs egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia, éppúgy, mint az egyéni speciális fejlesztési terv készítése, egyéni haladási napló vezetése. E mellett óvodapedagógiai fejlesztésüket is maradéktalanul meg kell valósítanunk, ami napi kétszer 15-20 perc, önképzésünk, akkreditált képzésen való részvételünk, szakemberek útmutatásai alapján. 94/40. oldal


Feladatellátásunkat a Pedagógiai Szakszolgálatunk munkatársaival, szolgáltatásvásárlással biztosítjuk. Nevelıtestületünk több tagja vett részt ezirányú képzésen, így munkánkat tudatosabban tudjuk végezni. Az integrált nevelés feladatrendszerének személyi feltételeit javítja az önkormányzati támogatással alkalmazott közhasznú gyógypedagógiai asszisztens. Megítélésünk szerint - a sérülés, sajátos nevelési igény súlyosságától függıen - az integrált nevelés inkluzívitása igazán eredményesen csak akkor valósul meg, ha biztosítottá válik a gyógypedagógus állandó jelenléte, vagy gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazása minden gyermekhez, az ilyen feladatokat ellátó intézményekben. . Integrált nevelés feladatrendszere a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévı ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítı tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az integrált nevelést meghatározó tényezık a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának oka (organikus, familiális, pszichés). c) A gyermek: -

életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs mőtétei,

-

képességei, kialakult készségei,

-

kognitív funkciói, meglévı ismeretei.

A fejlesztés tartalma A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozott fogyatékosság esetén az adott gyermeknél megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. A fejlesztés tartalmának konkretizálása egyéni fejlesztési tervben, haladási naplóban történik. Az integrált nevelés eredményességét biztosító szempontok a) A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerő megválasztása és alkalmazása. b) Indokolt esetben speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés. c) A kompenzációs lehetıségek körének bıvítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb mőködésének tudatos fejlesztése. d) Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényő kisgyermek egyes területeken kiemelkedı teljesítményre is képes. e) Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényő gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósításához.

94/41. oldal


f) Az óvodai dolgozók és a szülık megfelelı tájékoztatása a sajátos nevelési igényő gyermekek befogadására, együttmőködés a sérült gyermek családjával. g) Külön gondot kell fordítani arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakításakor igénybe kell venni a szakirányú közremőködést (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). A közremőködésnek ki kell terjednie a gyermeket fejlesztı óvodapedagógusok felkészítésére, az óvodai csoport sajátos teendıinek tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Fokozottan szükséges a szülık, az óvoda szoros, érdemi, egymást erısítı együttmőködése. h) Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, foglalkoztatást, melyekre a szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. i) Az együttnevelés megvalósításában az óvodapedagógussal szemben az alábbi követelmény teljesül: − tudatos pedagógia, pszichológia felkészültség, pozitív nevelıi attitődök, mint elfogadás, befogadás, empátia, hitelesség – és az integrált neveléshez szükséges kompetenciák megléte; − individuális módszerek ismerete, technikák alkalmazása; − a tevékenységek megszervezése során a pedagógiai diagnózisban szereplı javaslatokat beépíti, szükség esetén eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket helyesen választja meg; − egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; − figyelembe veszi az eltérı képességeket, tolerálja az eltérı viselkedést; − együttmőködik a különbözı szakemberekkel, iránymutatásaikat, javaslataikat beépíti a pedagógiai folyamatokba. j) A szakemberekkel szemben az alábbi elvárások teljesülnek: − segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; − javaslatot tesz gyógypedagógiai-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; − figyelemmel kíséri a gyermek haladását, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; − együttmőködik az óvodapedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; − egyéni, mikrocsoportos fejlesztést végez.

VI.3.1.3 A sajátos nevelési igényő gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során Alapító okiratunk szerint a középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékos gyermekek integrált nevelése nem tartozik ellátandó feladataink körébe. A súlyosan hallássérült és enyhébben hallássérült gyermek A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai és audológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntıen meghatározza, hogy a gyermek az óvoda lépés 94/42. oldal


idıszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Az anyanyelvi – kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében épüljön be. Az óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a hallási fogyatékos kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni. Az óvodai nevelés keretében fejleszteni kell a beszédértést, szájról olvasási készséget, érthetı kiejtésre nevelést. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történı együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal történı együttmőködést, a kommunikáció fejlıdését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyet a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésrıl. A beszédfogyatékosság/ súlyos, akadályozott beszédfejlıdéső gyermek A beszédfogyatékosság, akadályozott beszédfejlıdéső gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlıdés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérıen fejlıdik. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontban állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segíti az iskolába lépéshez szükséges alkalmasság elérésében. Az autista, autisztikus gyermek Az autizmus-spektrumzavarokat a szociális, kommunikációs, speciális kognitív készségek minıségi károsodása jellemzi. Az autisztikus gyermekre legjellemzıbb a kölcsönösséget igénylı szociális készségek területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, a rugalmas viselkedésszervezés sérülése és az egyetlen képességprofil. Az óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségő, de célszerően használt augmentált – vizuálisan segített – kommunikációs eszköztárral. Az óvodai fejlesztés fı céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák viselkedés- és kognitív terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakítása és a korai kognitív fejlesztés, a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia. Ennek érdekében, az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülıkkel való együttmőködés eredményeképpen az egész ébren töltött idı – különösen a természetes élethelyzetek – használandóak a fejlesztésre. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelı fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelı kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztı asszisztens jelenléte szükséges. Mozgáskorlátozott, akadályozott, sérült gyermek A környezet állandó alkalmazkodásra késztet, melyet alapvetıen a mozgás biztosít. A szenzoros mőködés, a mozgástapasztalatok a különbözı érzékelések és észlelések összekapcsolódva befolyásolják az idegrendszeri strukturálódását. Mindennek feltétele a mozgató szervek morfológiai és funkcionális épsége. A sérülés vagy hiány funkciófejlıdést gátolva, hat a fizikai teljesítıképességre, az életkori tevékenységek végzésére. A végtagredukciós fejlıdési rendellenesség, bénulásos kórformák, korai agyi károsodás, egyéb eredető fejlıdési rendellenességek jó része lehetıvé teszi az integrált nevelést, speciális 94/43. oldal


környezeti feltételek kialakításával, segédeszközök használatával, mozgásfejlesztı szakemberek alkalmazásával. Gyengén látó, súlyosan látás sérült gyermek A környezet észlelésében, a világ felfedezésében, személyek és tárgyak vizuális felismerésében akadályozza a gyermeket. Nincs vagy nem pontos a képi leképzés, ami kihat a gyermek egész személyiségére, térbeli mozgására, eszközhasználatára, életvitelére, korlátozó hatással van tevékenységeire, önállóságára. Speciális megsegítése a látássérülés mértékétıl függ, az óvodában megfelelı biztonságos környezet kialakításával, a berendezési tárgyak, eszközök helyének állandóságával, fényekkel segíthetjük tájékozódását, illetve taktilis érzékelésének fejlesztésével. Körültekintı szervezéssel, nagy odafigyeléssel a tevékenységek történı bevonásukra, önállóságuk fokozására kell törekednünk, megértve esetleges frusztrációjukat.

VI.3.1.4 Intézményegységünk feladatának konkrét meghatározása, az ellátás rendje •

Speciális végzettségő szakemberek alkalmazása

•

Meglévı humánerıforrás jobb kihasználása

•

Képzési, továbbképzési terv célirányossá tétele

•

Célirányos eszköz, fejlesztı játék beszerzése

•

Óvodai csoport (befogadó) kijelölése

•

Deficit specifikus egyéni, mikrocsoportos fejlesztés (logopédus, gyógypedagógus, mozgásfejlesztı – belgyógyászati gyógytestnevelı, pszichológus)

•

Mozgáskotta program – komplex fejlesztés/pszichés hátrányok kompenzálása

Dokumentáció •

Pontos, részletes nyilvántartás, státusz jelölése

•

Egyéni fejlesztési terv, napló

•

Értékelés/jelentés

•

Vizsgálat/kontrollvizsgálat/ szakértıi vélemény

VI.3.1.5 Különleges gondoskodást igénylı gyermekek ellátása intézményünkben Fejlesztı pedagógiai végzettségő munkatársaink látják el, óvónıi feladataik mellett, a fejlesztési feladatokat a szakvéleménnyel rendelkezı és a BTMN-s gyerekek esetében. Ezen gyermekek száma, s a fejlesztés jelentısége fıállású fejlesztı pedagógus alkalmazását tenné szükségessé. Integrált nevelésük különös figyelmet, felkészültséget jelent, mert az ún. deficitek, különbözıségük leginkább magatartási, viselkedési, szocializációs problémának tőnik. A nevelés általános és sajátos feladatait megvalósítva esetükben célszerő a célirányos megsegítés mellett, a cselekvéses nevelés gyakorlatára helyezni a hangsúlyt. Ellátásuk rendje, színtere, metódusa •

Óvodai csoportban (befogadás, óvónı és gyermekek attitődje)

•

Egyéni / mikro csoportos fejlesztés fejlesztıpedagógus által, elıírás szerint

•

Mozgáskotta program (pszichés hátrányok enyhítése)

94/44. oldal


•

Kedvesház program (kooperativitás, kompetencia alapú ismeretnyújtás, differenciálás, hátránykompenzáció)

•

Fogom a kezed… (szociáli-, személyes-, kognitív kompetenciák, óvoda-iskola átmenet)

•

Gyógytestnevelés, tartásjavító torna

•

Logopédiai, pszichológusi ellátás.

•

Folyamatos kapcsolattartás és konzultáció a szakemberekkel, szülıkkel- tájékoztatás és együttmőködés

•

Az óvodapedagógusok ezirányú szakmai felkészültségének biztosítása.

Dokumentáció - Egyéni fejlesztési terv, értékelés, szakvélemény - Haladási naplók - Fejlıdés folyamatos nyomon követése.

VI.3.2 Hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek A kedvezıtlen szociális, gazdasági hatások, az érték és a normaválság miatt növekszik a társadalmi feszültségszint, egyre szembetőnıbb a szociális alapú társadalmi rétegzıdés, ami a családok életminıségében, életvezetésében érhetı tetten, s a gyermekekre vetítıdik le úgy, hogy szociális válsághordozóvá válnak. A családok életszínvonalának drámai csökkenése veszélybe sodorhatja a gyermekek fejlıdését, testi és lelki egészségét. Problémát okozhat még a család, a szőkebb társadalmi környezet elhanyagoló nevelése, a családi konfliktus. A Közoktatási törvény 121.§(1) bekezdés 14. pontja definiálja a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet fogalmát, a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl 39/E. §. az óvodáskorú gyermekek integrációs felkészítésének feladatrendszerét, illetve a közoktatási törvény 95.§ (1) bekezdés alapján a miniszteri közlemény az Óvodai integrációs programot, melyhez az Oktatási és Kulturális Minisztérium minden évben rendeletet alkot az esélyegyenlıséget, felzárkóztatást segítı támogatások igényléséhez tárgykörben. Intézményegységünk a 2007/2008-as nevelési évtıl valósítja meg az Óvodai integrációs programot, ami az ezt megelızı hátránykompenzációs, esélyegyenlıséget biztosító pedagógiai törekvésünket - melyet helyi sajátosságaink generáltak-tette rendszerszerővé, tudatosabbá, komplexebbé. Pedagógiai munkánkban az óvodai integrációs fejlesztı program legfıbb jellemzıit, a gyermekközpontúságot, intervenciós megsegítést magába foglaló családorientált szemléletet, valamint a széleskörő társadalmi konszenzusra való törekvést tesszük hangsúlyossá.

VI.3.2.1

Az IPR megvalósításához kapcsolódó alapvetı elvárások

o a befogadó (és elfogadó) szemlélet, attitőd, o a gyermekbarát, biztonságot nyújtó és szeretet árasztó környezet, o az integrációt támogató új ismeretszervezési eljárások és módszerek alkalmazása a nevelés folyamatában, o a széleskörő, választható, érdeklıdésre épülı tevékenységi és tapasztalat szerzési lehetıségek biztosítása cselekvéses neveléssel, o az egyéni bánásmód mindenkire kiterjedı alkalmazása,

94/45. oldal


o

az aktuális fejlettséget, hozott értékeket is figyelembe vevı optimálisfejlesztés, úgy hogy az ismeretszerzés folyamatában a korrekció és felzárkóztatás mellett a harmonizálás orientációs lehetıségét is alkalmazzuk,

o determinált szocializációt biztosító, interakcióra és kommunikációra ösztönzı légkör.

VI.3.2.2

Pedagógiai munkánk tartalmi elemei

-

új nevelési eljárások, módszerek alkalmazására,

-

egyénre szabott, tényleges differenciálás egyéni bánásmód,

-

egyéni fejlesztés tervszerő, hatékony megvalósítására,

-

hagyományos ismeretszerzési, bıvítési, mélyítési tér- és idıkeretek megváltoztatása,

-

pedagógus szerep átértékelése,

-

a nevelésben érintett külsı szereplık széleskörő bevonása.

VI.3.2.3 Az Óvodai integrációs program megvalósításához kapcsolódó tevékenységeink 1. Szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai beíratásának támogatása: folyamatszabályozás, beóvodázási és gyermekvédelmi team, együttmőködés az aktorokkal. Integrációt elısegítı csoportalakítás: heterogén összetételő csoportok kialakítása, törvényi elıírás betartása- intézményvezetés. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása: naprakész nyilvántartás, családlátogatás, együttmőködés a családsegítıvel, hiányzás minimalizálása – Beóvodázási team. A szülık munkába állását lehetıvé tévı nyitva tartás kialakítása: évente felmérés, alkalmi segítségnyújtás – intézményvezetés. 2. Nevelıtestület együttmőködése: Teamok ütemterv szerinti mőködtetése, rendszeres értekezletek, esetmegbeszélések, hospitálások dokumentálás- IPR menedzsment 3. Pedagógiai munka kiemelt területei … Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés: személyiséglap, részletes anamnézis, környezettanulmány, fejlıdés folyamatos nyomon követése – Mérési, értékelési, adaptációs team. … Kommunikációs nevelés: anyanyelvi, kommunikatív kompetenciák fejlesztése, egyéni terv, Fogom a kezed… program, beszédhanghallás fejlesztés napi rendszerességgel – Adaptációs team, menedzsment. … Érzelmi nevelés, szocializáció: szülıs beszoktatás, családias légkör, beszoktatási terv és értékelés, humanisztikus és bátorító nevelés, befogadó attitőd, bizalom, egyéni bánásmód – IKCS, Beóvodázási, Adaptációs team, menedzsment. … Egészséges életmódra nevelés: kiemelt feladatkénti kezelése, szokások és szabályok egyéni igény és fejlettség szerinti megsegítése, alternatív mozgásprogram, egyenlı bánásmód, differenciálás, napirend, gyümölcsnap, szemléletformálás, környezettudatos nevelés, mentálhigiénia – Adaptációs team, menedzsment.

94/46. oldal


… Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése: különbözıség természeteskénti kezelése, erkölcsi nevelés, személyes és szociális kompetenciákhoz kapcsolódó képességek differenciált fejlesztése, viselkedési és magatartási szabályok, tiszteletre nevelés, értékközvetítés, természet és környezetvédelem 4H, Kedvesház – Adaptációs team, intézményvezetés. … Korszerő óvodapedagógiai módszerek: projekt pedagógia; kompetencia alapú programcsomag; drámapedagógia; kooperatív tanulásszervezés; érdeklıdésre és élményre is épülı témafeldolgozás; párhuzamos tevékenységek; Fogom a kezed…; Mozgáskotta, mozgásigény kielégítése; igényes zenei nevelés-multikultúra; Kedvesház – hídépítés a családdal; partneri együttmőködés – személyes kapcsolat, tájékoztatás, bevonás az óvodai tevékenységekbe, rendezvények és programok; differenciálás- aktuális fejlettségi szint; mérés és megfigyelés; pozitív megerısítés – Adaptációs team, menedzsment. 4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka … Egészségügyi szőrıvizsgálatok: a gyermek testi fejlıdésének nyomon követése, regisztrálása, rendszeres szőrıvizsgálat együttmőködési megállapodás szerint orvosi - fogászat, szemészet, fülészet – IKCS, Gyermekvédelmi team, intézményvezetés. … Gyermekorvosi tanácsadás elıadás formájában, védınıi tanácsadás fogadóórán, szülıi értekezleten, projektnapon, közös programok egészségvédelmi hét – IKCS team, menedzsment. … Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, illetve szervezése: győjtési és adományozási akciók, rendezvényeken való részvétel, programok támogatása (jutalmazás) – gyermekvédelmi és IKCS, Gyermekvédelmi team. … A szociális ellátórendszerrel való aktív együttmőködés: esetjelzés, rendkívüli segély, IPR szociális hátrányok enyhítése, egyéni segítségnyújtás – Gyermekvédelmi és IKCS team, intézményvezetés. 5. Együttmőködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal … Gyermekjóléti, családsegítı szolgálat: esetmegbeszélés, környezettanulmány, válságkezelés, ügyintézésben segítségnyújtás, adományok, tájékoztatás az igénybe vehetı támogatásokról, érdekképviselet-együttmőködési megállapodás – Gyermekvédelmi és IKCS team. … Védınıi hálózat: adatszolgáltatás, beköltözı családok jelzése, beóvodázás segítése, korai fejlesztés kezdeményezése, tanácsadás – IKCS team. … Szakmai szolgáltatók: napi, rendszeres kapcsolat a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival, fejlesztés, tanácsadás, mérés, konzultáció, estemegbeszélés, részvétel szülıi értekezleten, fórumon – Adaptációs, IKCS team, intézményvezetés. … Cigány kisebbségi önkormányzat, illetve civil szervezetek: óvodai beíratás, óvodába járás szorgalmazása- beóvodázási team; rendezvényeken való részvétele a kisebbségi képviselıknek – IKCS team; támogatás nyújtása és aktív bekapcsolódás a programokba – civil szervezetek – IKCS team, intézményvezetés. 6. Óvoda-iskola átmenet támogatása … Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka. Differenciált, egyéni fejlesztés, szabad játék, változatos tevékenységek, kompetenciákhoz kapcsolódó képességek fejlıdéséhez megfelelı nevelıkörnyezet biztosítása, szőrés, mérés és a fejlıdés folyamatos nyomon követése, Mozgáskotta, Kedvesház, Fogom a kezed… - Óvoda – iskola átmenet és Adaptációs team. 94/47. oldal


… Iskolaválasztás: tájékoztatás a gyermek mért és megállapított fejlettségérıl, érdeklıdésérıl, felvilágosítás – Menedzsment, intézményvezetés. … A Vörösmarty Mihály Általános Iskolával közös óvoda - iskola átmenetet segítı program kidolgozása: folyamatszabályozás szerinti komplex program, DIFER mérés 5 éves korban, gyakori hospitálás, esetmegbeszélések – beiskolázás elıtt, szakmai mőhely munka és szakmai napokon való részvétel, közös szakmai és projekt napok, kulturális rendezvények – Óvoda – iskola átmenet, Mérési és adaptációs team, intézményvezetés. … A gyerekek fejlıdésének után követése legalább az általános iskola elsı évében: tanév elején közös óravezetés, látogatás, félévi osztályozón való részvéte, szakmai megbeszélés – Óvoda-iskola átmenet team, intézményvezetés. 7. Szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés … Személyes kapcsolat kialakítása minden szülıvel: családlátogatás, fogadóóra, napi jelzés, tájékoztatás, rendhagyó szülıi értekezlet – IKCS team, menedzsment. … A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása: beszoktatási terv, értékelés, folyamatszabályozás – Beóvodázási team. … Rendszeres napi vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlıdésérıl: az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülık részvételi lehetıségének biztosítása a foglalkozásokon, napi jelzés, vagy beszélgetés, félévenként, illetve szükség szerinti tájékoztatás, gyermeki munkák és projekt tervek kihelyezése, nyitott óvodai programok, fogadóóra – menedzsment, IKCS team. … Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erıforrásainak feltárása: családlátogatás, fogadóóra, egyéni beszélgetések, győjtı munka, gyermeki jelzés megbeszélése, problémafelvetés – IKCS, Gyermekvédelmi team. … Szülıi közösségek kialakítása, rendezvények szervezése: ötleteinek elfogadása, évente ütemterv szerint, szülık meghívása bevonása, projektnapok – IKCS team, menedzsment. … Partnerközpontú mőködés, szülıi igények kiszolgálása: igény és elégedettségi mérés évente, jelzések észrevételek megbeszélése, egyéni igények figyelembe vételeszakmaiság megırzése – intézményvezetés, IMIP tag, menedzsment. 8. Intézményi önértékelés, eredményesség Intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján: önértékelés elkészítése határidıre, teamok értékelése - véleményezése, szakértıvel való elemzés, beszámoló készítése (indikátor- sikerkritérium) menedzsment, team vezetık, intézményvezetés. Óvodánk törekvése, hogy az eltérı szokások, nyelvek, kultúrák, életmódok, mőveltségek, anyagi lehetıségek alapján megjelenı különbözıségeket, megnyilvánulásokat harmonizáljuk. Cél az együttmőködés, a jó közérzet, a cselekvésre, játékra késztetı légkör megteremtése, az inkluzív integráció megvalósítása a mindenki más és mindenki egyenlı elv alapján. Az integráció megvalósítása tehát, elsısorban az inklúzíón alapuló szemléletet jelent, amely azt a befogadó pedagógiát feltételezi, amit differenciált bánásmóddal lehet a gyakorlat síkján megvalósítani. A kompetencia alapú programcsomag ezért is alkalmas minderre, mert tartalmazza a több szinten és több úton elérhetı célokat, feladatokat és módszertani elemeket. Az egyes programcsomag részekhez szorosan kapcsolódik egy, a gyermek fejlıdését nyomon követı modul, melyet munkánkban maximálisan figyelembe kell vennünk. A Kompetencia alapú programcsomag az

94/48. oldal


életkori differenciálás mellett, konkrétan meghatározza a fejlettség szerinti képesség fejlesztésben alkalmazandó differenciálási fokokat is. I. szint: a sajátos nevelési igényő gyerekek. II. szint: a standardhoz közelítı képességő gyerekek. III. szint: a tehetséges, kreatív képességekkel rendelkezı gyerekek. A gyermekek képességstruktúrái bizonyos területén, egy bizonyos szinten állnak, de lehet, hogy egy másik területen már más szintő fejlettséget mutatnak. A szintek belsı tartalmát állandónak tekintjük, de a szintek és a gyerekek egymáshoz rendelését nem. Nevelési programunkban a sajátos nevelési igényő, szociálisan és egyéb okból hátrányos helyzető, vagy fokozott gondoskodást igénylı gyermekek fejlesztése több irányban történik: •

A tevékenységorientált fejlesztés.

•

A gyermekek spontaneitásából kiinduló fejlesztés.

A feladatorientált fejlesztés során az óvodapedagógusaink kompetenciáiknál fogva nem speciálisan az adott tünetre, tünet-együttesre dolgozzák ki a feladatokat, hanem a differenciálási szintekre és a képességfajtákra vonatkozó ajánlásokat variálják az adott kisgyerek fejlettségi szintjéhez, állapotához igazítva, figyelembe véve a segítı szakkompetencia (pszichiáter, pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, gyógytornász, fejlesztıpedagógus) útmutatásait. Az óvodapedagógusok a gyermeki személyiség minél több szféráját próbálja bevonni a fejlesztésbe, oly módon, hogy a feladatot és a személyes élményt egy szituációba integrálják. Dokumentációs: - szülıi nyilatkozat/jegyzıi határozat, hivatalos nyilvántartás, - éves cselekvési és tevékenységi terv, - intézményegységi esélyegyenlıségi és intézkedési terv, - folyamatszabályozások, - teamok mőködéséhez kapcsolódó dokumentumok, - csoportnapló, családlátogatási napló, - egyéni fejlesztésterv, fejlesztés, értékelés, - haladási napló, - gyermeki portfolió, - hiányzások nyomon követése, - egyéb, rendszerezett dokumentumok.

VI.3.3 Gyermekvédelem Az óvodai gyermekvédelem az elsı legfontosabb jelzırendszer, hiszen a gyermekek minden problémája általában itt érzékelhetı elıször intézményes keretek között. A gyermekvédelmi munka koordinálását a gyermekvédelmi felelıs és a Beóvodázási és gyermekvédelmi team látja el, a gyermekvédelmi törvényben meghatározottak szerint. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki-, és szabadságjogok tiszteletbe tartására kell épülnie. A gyermekek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, amit kiegészít az intézményi nevelés/oktatás, így az óvodai nevelés. A gyermeket, mint fejlıdı személyiséget különleges védelem illeti meg. Az emberi jogok tiszteletbe tartása a családi nevelés meghatározó jellegének tudatosítása, a gyermekek számára a

94/49. oldal


különleges védelem biztosítása magában foglalja a gyermek, ifjúság és családvédelmi munka komplex feladat rendszerét. Mindezek megvalósítása nagy körültekintést, a törvényességi elıírások ismeretét, különös figyelmet, empátiát, probléma érzékenységet igényel, s hivatali titoktartásra kötelezi az intézmény valamennyi dolgozóját. Óvodai alkalmazottainkkal szemben maximális elvárás: -

Mindennemő diszkriminációs, hátrányos megkülönböztetésre megnyilvánulás megelızésére, megszüntetésére való törekvés.

-

A gyermekek mindenekfelett álló érdekének érvényesítése, jogainak tiszteletbe tartása a többi gyermek érdekeinek és az óvodai nevelés alapelveinek figyelembevételével.

-

A gyermek és családvédelemmel kapcsolatos tevékenységek – amely minden pedagógus, alkalmazott kötelezı feladata – ellátása, intézményi koordinálása, beszámoló készítése belsı szabályzat szerint.

-

Nyilvántartások vezetése, kezelése vezetıi, átadott hatásköri rendszerben.

-

az óvodapedagógusok ez irányú munkájának segítése, tanácsadás, esetfeltárás, esettanulmány.

-

Kapcsolattartás a szakigazgatási szervvel, Családsegítı-, és Gyermekjóléti Szolgálattal, egészségügyben dolgozó szakemberekkel, etnikai kisebbségi önkormányzattal, iskolai gyermekvédelmi felelıssel, nevelési tanácsadóval meghatározott rend szerint. Együttmőködési megállapodásunk van a családsegítı és gyermekjóléti szolgálattal, egészségügyi szolgáltatókkal, kisebbségi önkormányzattal, ami a folyamatosságot, érdemiséget alapozza meg.

-

Környezettanulmány elhelyezésre.

-

Önképzés, továbbképzésen való részvétel, törvényi változások nyomon követése.

készítése,

családlátogatások

végzése,

utaló

jelenség,

javaslattétel

óvodai

Évenként feltárjuk, elemezzük – az eltérı szoció és szubkulturális környezetbıl érkezı – óvodásaink családi helyzetét, körülményeit, veszélyeztetettségét, hátrányos helyzetét az aktorokkal együttmőködve. Figyelemmel kísérjük az évközi, idıszakosan jelentkezı problémákat, változásokat, s kompetenciáink alapján eljárunk, intézkedést kezdeményezünk, tanácsot és segítséget nyújtunk. A szülıkkel közvetlen, tapintatos, segítı, megértı viszony kialakítására törekszünk, annak reményében, hogy pozitívan befolyásolni tudjuk a családi nevelést, s mérsékelni tudjuk a negatív, személyiség károsító hatásokat. A problémákat körültekintıen, alaposan feltárjuk, igyekszünk jogi, egészségügyi, tanácsot, útmutatást adni, szakemberek bevonásával. Mindennapi óvodai nevelı munkánkban fontos feladatunknak tekintjük: -

A prevenciót, kompenzálást, tehetséggondozást, sajátos nevelési szükséglet kielégítését.

-

az egyéni bánásmód intenzív, célirányos alkalmazását a pozitív személyiségjegyek kidomborítását, az egyéni adottságokhoz igazodó, lehetıség szerinti harmonikus, de mindig folyamatos személyiségfejlesztést, alternatív programok alkalmazását.

-

Szorgalmazzuk a rendszeres óvodába járást befogadó, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkört biztosítva, megerısítjük a személyes kötıdéseket.

-

Mentálhigiéniás, egészségvédelmi programok, projektek szervezése, egészség és balesetvédelem, környezettudatos nevelés. 94/50. oldal


-

A pedagógiai optimizmus érvényesítését, a személyes testi kontaktus felvételét, szeretetet – odafigyelést – elismerést – bátorítást közvetítı kommunikációt, metakommunikációt. Következetesen törekszünk arra, hogy az önhibáján kívül hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetben lévı gyermekek is megtalálják helyüket az óvodai közösségekbe, szívesen járjanak óvodába, legyenek aktínak, érdeklıdjenek és kíváncsiskodjanak. Vegyenek részt a tevékenységekbe, tudjanak választani, dönteni és kompromisszumot kötni. Tudatosan determináljuk szocializációjukat az esélyegyenlıség biztosításával, s kulcskompetenciáikat úgy alapozzuk meg és fejlesztjük, hogy képességeik, adottságaik alapján testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlettségük az óvodáskor végén alkalmassá tegye ıket, a minél kudarc mentesebb iskolai életre.

VII.

Az óvodai élet megszervezése

Óvodáink belsı terei, esztétikusak, szépek és praktikusak, minden igényt kielégítenek, mindenre lehetıséget adnak, mindenre elegendı helyet és teret biztosítanak. A csoportszobákban jó minıségő bútorok, textíliák és igényes játékok vannak. Programunk megvalósításhoz a szükséges eszközök és felszerelések zöme a rendelkezésünkre áll. Kiemelkedı, maximális a mozgás, mozgásfejlesztéshez kapcsolódó tornatermi és mobil udvari eszközellátottságunk. A Kompetencia Alapú Oktatási Programcsomag eszközeit folyamatosan biztosítjuk, bıvítjük. Udvaraink minden évszakban biztosítják a szabad levegın való mozgást, a szabad játékot, a nyári idıszakban az étkezés megszervezését. A zöld felületek, a bokrok, a fák, a virágok, lehetıséget kínálnak a természet változásainak a megfigyelésére. Minden csoportnak van saját fája, virágokkal szegélyezve, s udvari „Mesefa”. VII.1. A nevelés tervezése, idıkeretei Nevelési célunk, feladataink alapján a ráhatások rendszerét a gyermekek adottságaihoz, aktuális fejlettségi szintjéhez, eltérı fejlıdési üteméhez, igényéhez, szükségletéhez igazodva tervezzük meg. A teljes nevelési folyamatot átgondolva, általános jellegő éves nevelési és tématervet készítünk, illetve a különbözı tevékenységformákhoz kapcsolódó ismeretanyag győjteményt a projekt pedagógia módszerét alkalmazó csoportjainkban. A kompetencia alapú programcsomagra, mint eszközre épülı készség és képesség fejlesztést megvalósító csoportjainkban a törzs-és kiegészítı anyagot, a komplex fejlesztési tervet, fejlesztési tématervet tekintjük éves tervdokumentációnak. A fejlesztést általában két hetes periódusra, témától függıen, a komplexitás elvét követve konkretizáljuk. Az egyéni és speciális fejlesztést egyéni fejlesztési lapon, haladási naplóba rögzítjük. Alternatív programjainkat haladási naplóban, csoportnaplóban tervezzük és dokumentáljuk. A tervezés során számba vesszük az elızetesen átgondolt és megtervezett témaköreink, képességfejlesztı feladataink mellett, a gyermekek spontán ötleteit, tapasztalatait, élményeit, tevékenységeit beépítjük pedagógiai tevékenységünknek, mindezek figyelembevételére mindenkor lehetıséget biztosítanunk. Tervezésnél a nevelés komplexitásából indulunk ki, így a párhuzamos és választható tevékenységek, tapasztalat-, ismeretszerzési lehetıségeknél a nevelı hatások tudatos irányultságát, személyiségfejlıdésre gyakorolt hatását is elemezzük, úgy hogy a játék prioritását vesszük alapul. A minél többoldalú tapasztalatszerzést, az állandó tevékenykedtetést, cselekedtetést, a komplexitást, a kulcskompetenciákhoz kapcsolódó képességrendszerek fejlesztését helyezzük elıtérbe az ismeretanyag közvetítése helyett. 94/51. oldal


Vázlatot nem írunk, de a két hétre elkészített fejlesztési tervnél kiegészítésre, értékelésre, megjegyzéstételre van lehetıség. A gyermekek fejlıdésérıl feljegyzéseket készítünk, a fejlıdés folyamatos nyomon követését az erre Jó gyakorlatként átvett rögzítési, mérési eszközzel valósítjuk meg november és április hónapban. A Fejlıdés folyamatos nyomon követése a kompetencia alapú óvodai programcsomaghoz adekvát, Dr Bakonyi Anna által tovább fejlesztett változat. A fıként megfigyeléses, de részben egyszerő mérésekre épülı metodika a gyermekek nagyon alapos megismerését, képességeinek pontos feltárását a fejlıdés minden részletének és elemének számbavételét teszi lehetıvé úgy, hogy teljes személyiségtérképet, fejlıdési vonalmutatót ad. A gyermekek porfóliójában az anamnézis, beszoktatási terv és értékelése, a fejlıdést nyomon követı anyag, az 5 éves korban, ill. az iskolába lépés tárgyévének januárjában elvégzett DIFER mérési füzetek, egyéni fejlesztési tervek, család rajzok kerülnek bele. Pedagógiai munkánkban csoport kereteken belül az egyénre szabott, differenciált fejlesztést helyezzük elıtérbe, amelyet tervszerően végzünk. A helyi körülmények, sajátosságok az integrálás, a szegregáció mérséklése is indokolják, hogy vegyes életkori szervezéső, családi csoportokat alakítsunk ki. A gyermekek fejlettségi szintjének figyelembevételével a tervezett tevékenység, tapasztalatszerzés, cselekvés tartalmától függıen az óvodapedagógusok döntik el, milyen foglalkoztatási formában valósítják meg elképzeléseiket, fejlesztési feladataikat. A nyugodt, derős, kiszámítható, óvodai légkör szempontjából is meghatározó szerepe van annak, hogy hogyan alakítjuk ki a gyerekek óvodai életrendjét. Az életrend szervezeti kerete a napirend és a hetirend, amelynek kialakításakor a rugalmasság, folyamatosság elvét vesszük figyelembe. E két elv lehetıséget ad az elmélyült, szabad játékra, s hogy minden gyermek nyugodtan befejezhesse a megkezdett tevékenységet. A megfelelı idıkereteket a gyermekek élettani szükségletei és tempója alapján határozzuk meg. Arra ösztönözzük a szülıket, hogy a család és az óvoda napirendje között ne legyen aránytalanul nagy az eltérés. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van, hiszen az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel. Pedagógiai munkája arra irányul, hogy differenciáltan fejleszt, érvényesíti az egyéni bánásmód elvét, testi kontaktust alakít ki, védi a gyermekek személyes szféráját, nemi identitását, építi személyes kapcsolatait, s a gyerekek egymás közötti kapcsolatait, egyúttal segíti önállóságuk fejlıdését, együttmőködve a gondozást végzı dajkával, ezért a napirend kialakításánál ezt az idıigényt is figyelembe vesszük. VII.2. A napirend általános napi idıtartamai

Tevékenység megnevezése Játék, egyéb szabadidıs tevékenység csoportban, udvaron Egészséges életmódra nevelés (levegızés nélkül) Komplex fejlesztés, cselekvéses ismeretszerzés Napi nyitva tartás

Tevékenység idıkeretei Bajcsy út Iskola út 7,5 – 8 óra

6,5 – 7 óra

3,5 - 2,5 óra

3,5 - 2,5 óra

30 – 35 perc

30 – 35 perc

11 óra

10 óra

94/52. oldal


VII.3. Napirend általános idıkeretei Idıintervallum 600 1200

630 – 1200

Tevékenység megnevezése

Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, szabadon választott tevékenység, tízórai, óvónı által kezdeményezett vagy kötött komplex tevékenység, mindennapos testnevelés, mese-vers, levegızés, beszélgetıkör Kötelezı testnevelés: heti 1 alkalom Kedvesház program: heti 1 alkalom

1200 – 1600

Idıintervallum 1600-1700

16-1630

Párhuzamos tevékenységek: gondozás, étkezések, pihenés, szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvónı által kezdeményezett tevékenység, alternatív programok Tevékenység megnevezése Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvónı által kezdeményezett tevékenység

A napirenden belül a legtöbb idıt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegın való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendık / étkezés, tisztálkodás, alvás/ ugyancsak beilleszthetık a játéktevékenység egész napos folyamatába. Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegın való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének, a hővösebb idı beköszöntével is szükséges a szabad levegın való mindennapi tartózkodás, csupán annak idıtartamát csökkentjük. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehetı az egyes tevékenységek idıigénye. A napirend változtatható, módosítható. VII.4. Heti rend Az óvodapedagógusok módszertani szabadságát figyelembe véve, az óvodai tevékenységek kötött illetve kötetlen formában történı szervezését az óvónık a csoportjukat figyelembe véve maguk határozzák meg, kivéve a minden korosztályra vonatkozó legalább napi egyszeri kötelezı mozgásos tevékenységet, heti egy testnevelést. Az alternatív programok – Mozgáskotta, Kedvesház, Fogom a kezed – szervesen beépíthetık a szabadidıs tevékenységekbe, de mivel eltérı szervezeti formában és kijelölt idıpontban kerülnek megszervezésre, a nevelıtestülettıl együttmőködést igényelnek. A 4H program szervesen beépül a mindennapi óvodai életbe, projekt napjainak, óvodai közösséget érintı programjainak lebonyolítása igényel külön figyelmet, szervezést. Az óvodapedagógusok feladata, hogy kötetlen és direkt irányítású tevékenységi formákat hassa át a játékosság, az élményt nyújtó, felszabadult cselekvés, tapasztalatszerzés. Gyakorlatilag heti rendet nem készítünk, a mozgás, mozgásos játékok napja kijelölt, a tornaszoba használata miatt, egyébként a projektterv, fejlesztési tématerv szerint tervezendık a heti, napi óvónık által kezdeményezett tevékenységek, kötött irányítású játékok. Ez tudatosságot, rugalmasságot feltételez. Lehetıséget ad a módszertani szabadság érvényesítése mellett a gyermeki igények, szükségletek, kezdeményezések maximális figyelembe vételére, a cselekvéses nevelés kiteljesítésére, differenciált és egyéni bánásmódot megvalósító, a fejlıdés folyamatos nyomon követésén alapuló fejlesztésre. Kötelezıen betartjuk azt az elvárást, hogy az óvodai nyitva tartás idejében a gyermekekkel történı foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja, kivéve a sajátos nevelési igényő vagy BTMN-s gyermekek speciális megsegítését, s a hitoktatást, melynek szülıi kezdeményezésre biztosítunk helyet.

94/53. oldal


VIII.

Intézményegységünk kapcsolatrendszere

Óvodapedagógiai munkánk eredményességét befolyásolja, hogy milyen intézményegységünk kapcsolatrendszere, annak tartalma, formája, folyamatossága, irányultsága, az együttmőködés hatékonysága, az érintettek hozzáállása, attitődje, elkötelezettsége. Fontos a minél szélesebb körő kapcsolattartás minden tekintetben, de az integrált nevelés eredményes megvalósításának ez alapfeltétele, kritériuma is. Meghatározók azokkal az intézményekkel a kapcsolataink, amelyek az óvodába lépés elıtt, alatt és után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életébe. E tekintetben elınyös helyzetben vagyunk, hiszen közösigazgatású közoktatási intézményi státuszunkból fakadóan munkakapcsolatban vagyunk a bölcsıdével, általános iskolával, pedagógiai szakszolgálattal. VIII.1.

Bölcsıde

A bölcsıdei gondozás alapelveit, módszereit, elıírásait rendszeres szakmai megbeszélés keretében megismerjük annak érdekében, hogy a gyermekek bölcsödében kialakított gondozási, pihenési, táplálkozási, közösséghez kapcsolódó szokásrendszerét, önellátási szintjét, tevékenységi formáit megismerjük, s az átmenetet zavartalanabbá tegyük ezen ismeretek birtokában. Tájékoztatjuk a bölcsıde munkatársait az óvodai nevelés alapdokumentumairól, cél, feladat-, tevékenységrendszerérıl. Célunk, a szakmai elıírások megsértése nélkül, hogy a bölcsöde gondozási, nevelési gyakorlata az óvodába lépést megelızı közvetlen idıszakába közeledjen az óvodaihoz, ill., hogy mi építsünk a bölcsıdeire. Együttmőködésünk formái: o A bölcsöde tájékoztatja a szülıket az óvodai beíratásról, névsort készít a bölcsıdébe maradó óvodáskorú gyermekekrıl, kiemelten a szociálisan hátrányos helyzetre. o Folyamatszabályozásunk alapján biztosítjuk az átmenet zavartalanságát, a befogadást. o Kölcsönös hospitálásokat szervezünk. o Ellátogatunk egymás rendezvényeire, segítséget nyújtunk egymás programjainak megvalósításához. o Kölcsönösen részt veszünk a szakmai napokon. VIII.2. Általános iskola A Vörösmarty Mihály Általános Iskolai intézményegységgel egymás munkájának kölcsönös tiszteletén, szakmai tájékoztatásán alapuló, folyamatos és érdembeli munkakapcsolatot, együttmőködést alakítottunk ki. Cél: -

szakmai munka megismerése, egymásra épülés biztosítása; alapelvek, metodikák, eljárások azonos értelmezése; az iskolába lépı gyermekek megismerése, interakció kialakulásának segítése; óvoda – iskola átmenet folyamatának kidolgozása, megvalósítása; a beiskolázás jogszabály szerinti megvalósítása; a pedagógiai munka, az integrált nevelés, kompetencia alapú képesség fejlesztés folytonosságának, szakmaiságának elısegítése.

Szakmai kompetenciáink tiszteletben tartásával hatékony együttmőködés érdekében feladatunk: -

szakmai és általános pedagógiai témájú elıadásokra, megbeszélésekre kölcsönösen részt veszünk, megismerjük egymás alapdokumentumait, eredményeit, nehézségeit; 94/54. oldal


-

betekintést biztosítunk az iskolába lépı gyermekek fejlıdést nyomon követési, DIFER mérési, iskolaérettségi vizsgálatának anyagába, tájékoztatjuk a leendı elsıs nevelıket elért eredményeinkrıl, a kiemelt figyelmet érdemlı kérdésekrıl;

-

alternatív pedagógiai és fejlesztı programunk (Kedvesház, Fogom a kezed… Mozgáskotta, 4H) eredményeirıl igény szerinti beszámolót, szakmai team megbeszélést, bemutatót tartunk;

-

nyitott óvodaként lehetıséget biztosítunk hospitálásra, gyermekekkel, szülıkkel való elızetes ismerkedésre;

-

partneri elégedettségi, s igény felmérést végzünk tanítók körébe, meghatározott rendszerességgel, az óvodapedagógiával kapcsolatos kérdések, s a gyermekek iskolai életre való alkalmasságának, elırehaladásának vonatkozásában;

-

kidolgozzuk, szabályozzuk a tankötelezettséggel kapcsolatos feladatellátás rendszerét.

A gyermekek iskolai életre való alkalmassá tétele az óvodába lépes pillanatától kezdıdı, folyamatos és tervszerő, differenciálást és egyéni bánásmódot feltételezı, komplex feladat, melynek célja, hogy minden gyermek önmagához mérten optimális fejlettségi szintet érjen el. A szabad játék, játékba integrált irányított tevékenységek, speciális megsegítések, alternatív programok rendszerében egyenlı hozzáférést, esélyt biztosítunk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az önmegvalósításra. A pedagógiai feladatkör kezelésében elsıdleges célunk a célirányos, komplex fejlesztés, melyben a kompetenciákra, az ismeret, attitőd, képesség hármas egységére helyezzük a hangsúlyt. Nevelésünk összetettségével, differenciáló metódusával az egész személyiségre, benne a pszichikus funkciókra irányul, olyan tendenciális fejlesztéssel, ami alkalmassá teszi a gyermekeket az óvodáskor végére az alapvetı kultúrtechnikák elsajátítására. Az óvoda - iskola átmenet kérdését kiemelt feladatként kezeljük, folyamatát szabályozzuk. Állandó és változó elemei vannak, melyeket a PDCA logika szerint módosítunk. A tervet, illetve a terveket a nevelési évek kezdetén az erre a célra, az óvodai-iskolai pedagógusokból álló team készíti el.

94/55. oldal

Utánkövetés Iskolai bemeneti mérések eredményeinek megismerése. Tanítók összegzett tapasztalatainak számbavétele. Közös szakmai megbeszélés. Egyéni fejlesztési tervek kiegészítése a DIFER mérési eredmények alapján. Speciális programok megszervezése / ütemterv / feladatterv készítése. Fogom a kezed… Gyere velem…

10. 01-tıl 11. 30-ig

Mozgáskotta program

Szülık tájékoztatása a DIFER mérési eredményekrıl, gyermekek aktuális fejlettségi szintjérıl

11. 01-tıl

09. 15-tıl

11. 01-tıl

11. 01-tıl

11. 01-tıl

09. 01-tıl 09. 30-ig

09. 01-tıl 11. 30-ig

09. 01-tıl 09. 15-ig

Utánkövetés – Mozgáskotta program – testnevelés foglalkozás közös megtartása. Tapasztalatok megbeszélése. Tanköteles és tankötelessé váló gyerekek létszámának, összetételének meghatározása, adat egyeztetése a fenntartó önkormányzattal. Utánkövetés, spontán látogatás az iskolában – szabadidı / nagyszünet. Tervezett – óralátogatás. DIFER mérések megtervezése, elvégzése.

Program, tevékenység megnevezése

09. 01-tıl 11. 15-ig

Idıszak / idıpont Cél

94/56. oldal

Játékos módszerekkel a tanuláshoz szükséges alapkészségek tematikus fejlesztése, közösségi nevelés. Determinált szocializáció. Mikro csoportos formában a tanulási motiváció, érdeklıdés célirányossá tétele, alapkészségek tudatos megerısítése. Komplex személyiség fejlesztés, mozgás algoritmusokkal játékosan, pszichés hátrányok enyhítése. Korrekt tájékoztatással, közös felelısség vállalással, együttmőködés megerısítése. Speciális megsegítési lehetıségek számba vételével iskolaérettség/éretlenség kérdésének elırevetítése.

Célirányos differenciált fejlesztés.

Elemi alapkészségek aktuális fejlettségi szintjének meghatározása. Minden gyerek vegyen részt a mérésben. A bemeneti mérések, összegzett tapasztalatok alapján feladatok meghatározása, célirányos tematikai változtatás szükség szerint. Iskolakészültségi szint 10 %-os növelése.

Iskolai beilleszkedés, életmód gyakorlatának megfigyelése, gyermekek értékelése e szempontból.

Az 5. évesek teljes körő beóvodázása, fejlesztı programhoz csoportok kialakítása.

Óvoda-iskola átmenet idıszakában a személyes kapcsolat megtartásával a beilleszkedés, iskolai szocializáció zökkenı mentesebbé tétele.

Az óvoda-iskola átmenet folyamat szabályozás legfontosabb elemei


15 %-al javuljon (átlagosan) a mérési eredmény, a következı mérésig. Egyéni fejlettségi szint, alapkészség fejlesztés. Társas kapcsolatok / homogén csoportba történı együttmőködési készség, szocializáció növelése. Elemi alapkészségek fejlettségi szintje 20 %-os fejlıdést mutasson. Alaphangzók ismereti jártassága. Közösségi szokások, kooperativitás, egészséges versenyszellem, motoros – intellektuális képesség-fejlıdés kimutatható, szembetőnı legyen. Minden szülı a mérési, megfigyelési eredmények alapján tájékoztatást kapjon, s reálisan ítélhesse meg gyermeke fejlettségi szintjét. Kérjen segítséget, tanácsot.

Konkrét eredmények, értékelés alapján a speciális fejlesztések tematikusabbá tétele. Alacsonyabb mérési eredmény esetén feladatok kijelölése (szakmai munkák), erısítése.

Fejlettségi szint rögzítése, egyéni és egyéb fejlesztés célirányossá, tematikussá tétele.

Minden gyermekrıl kapjunk visszajelzést. Problémák, eredmények feltárása.

100 %-os beóvodázás. Egyéni, tervszerő fejlesztés. Alternatív, célirányos fejlıdés elısegítése.

Mozgáskotta elemek fejlesztı hatásának továbbvitele. Minden elsıs vegyen részt a programban. Együttmőködés tartalmassá tétele – partneri kapcsolat erısítése.

Célérték indikátor

Utánkövetés Óvoda-iskola átmenet tapasztalatainak megbeszélése; kerek asztal beszélgetés; részvétel osztályozó értekezleten. Adventi játszóház

DIFER iskolaérettségi vizsgálat elvégzése

Közös rendezvényen való részvétel Micimackó családi sportnap

Farsangi ünnepségek

Szülık tájékoztatása az iskolaérettségi mérés eredményeirıl Rétegszülıi értekezlet

Nevelési tanácsadói, iskola-érettségi vizsgálatra való elıterjesztés

Óvodai szakvélemények kiadása

12. 31-tıl . 02.20-ig

. 01. 10-tıl . 02. 10-ig 01.05. 01.31-ig

február

02. 15-tıl 02. 28-ig 02. 15-tıl. 02. 28-ig

02. 01-tıl. 03. 15-ig

2010. március 03. 01-tıl 03. 31-ig

Iskolai szülıi értekezlet / találkozó megszervezésének segítése

Iskolai beíratás

március

április

Iskolahívogató

Team megbeszélések / munkaközösségi találkozó

12. 05-tıl 12. 15-ig

. 12. 15.


Idıszak / idıpont

94/57. oldal

Elemi alapkészségek fejlettségi szintjének megállapítása. Közös élménnyel, kapcsolat-felvételi lehetıséggel, a gyerekek megismerése, szülık bizalmának megnyerése. Közös élménnyel, kapcsolat-felvételi lehetıséggel, a gyerekek megismerése, szülık bizalmának megnyerése. Korrekt tájékoztatással az együttmőködés fokozása, javaslatok, s tanácsok adása az otthoni neveléshez. Szülık kapjanak megfelelı tájékoztatást a fejlesztési feladatokról, elért eredményekrıl, az iskolakészültség kritériumairól, óvoda –iskola átmenet programjáról, feladatáról. Az iskolakészültségi szint megállapításával, vizsgálattal az optimális iskolakezdés idıpontjának meghatározása, fejlesztés irányának kijelölése. Beiskolázáshoz szükséges szakvélemény kiadásával a beiskolázás tényének, elhalasztásának írásos rögzítése. Átmenet a zavartalanabbá tétele, személyes kontaktus felvételére, iskola környezet megismerésére, érdeklıdésmotiváció felkeltésére lehetıség biztosítása. Az iskola pedagógiai programjának, légkörének, a leendı elsıs tanítónıknek a megismerése, kapcsolatfelvétel. A szülık gyermekeikkel együtt menjenek el beiratkozni, hogy motiváltak, érdeklıdıek maradjanak.

Kapcsolatfelvétel elısegítése.

Iskolakészültségi szinteredményesebbé tétele (egyéni bánásmód, projektpedagógia, speciális fejlesztések hatása), értékelése.

A gyerekek egyéni, átlag fejlettségi, illetve teljesítmény szintjének értékelése.

Cél


Minden gyereket írassanak be az iskolába.

Minden szülı kapja meg a meghívót, s tájékoztatást az összejövetel fontosságáról.

Minden gyerek vegyen részt a programban, s a szülık legalább 50 %-a.

Minden szülı idıben kapja meg a szakvéleményt.

Minden fejlıdési elmaradást mutató gyermek vegyen részt a vizsgálaton.

Az érintett szülık legalább 85 %-a jelenjen meg.

Minden szülı kapjon részletes, korrekt tájékoztatást.

Alsós tanítók legalább 50 %-a vegyen részt a programon

A leendı tanítónık ismerkedjenek meg a gyerekekkel, szülıkkel, legyen közös élményük. Egyéni fejlesztés célirányossá tétele. További vizsgálat kezdeményezése. Alsós tanítók legalább 50 %-a vegyen részt a programon

Elızetes tájékoztatás teljes körő és konkrét legyen. Cél-, feladat-meghatározás a fejlesztésrıl, beiskolázási mutatókról konkréttá váljon. Egyéni fejlettség közelítsen a maximumhoz, az adottságokhoz képest.



Fogadó óra megszervezése

Iskolalátogatás, közös rendezvények, elsısök mese olvasása az óvodában, közös játék az udvaron,

Iskolavezetés, iskolai nevelık tájékoztatása

Óvodai Juniális, ballagás

Erdei óvoda

Szakmai együttmőködés: – értekezletek, szakmai napok, – munkaközösségi foglalkozások, – kölcsönös hospitálás

Idıszak / idıpont

május

április május

május

június

június

nevelési évben, Folyamatosan

94/58. oldal

Aktuális fejlettségi szint értékelése, az iskolakezdés zökkenı-mentessé tételéhez kapcsolódó tanácsokkal a családok felkészítése. Ismerjék meg az iskola épületét, környékét, találkozzanak volt óvodás társaikkal, vegyenek részt szabadidıs programon, tanítási órán, hogy magabiztosabban lépjenek be az iskolába. Tanuló csoportok kialakításának segítése, azonos szervezéső osztályokban (heterogén csoportok / HHHs megoszlás). Közök élménnyel az interakciók segítése, ballagáskor a tanítónıkhöz való kapcsolat nyilvánvalóra tétele. Kapcsolat mélyítése a gyerekek és leendı tanítói között. Szakmai munka megismerése, innovatív törekvések célirányosabbá tétele, együttgondolkodás és együttmőködés érdemivé tétele, átmenet zavartalanabbá tétele, PR tevékenység.

Cél


Minden óvónı vegyen részt legalább két közös programon, vagy találkozón, vagy hospitáláson, vagy értekezleten.

Minden gyerek vegyen részt a programon, tudja meg, hogy kik lesznek az osztálytársai – tanítói. A tanítók látogassanak ki a programra.

Minden gyermek portfóliójának ismertetése / szülı beleegyezésével átadása.

Minden gyerek legalább két alkalommal vegyen részt iskolalátogatáson.

Minden szülı kapjon tájékoztatás.



VIII.3. Óvoda – Család Valljuk, hogy a nevelésben a család szerepe az elsıdleges, melyre építünk, és azt kiegészítve szolgáljuk a gyermek harmonikus fejlıdését. Célunk: − A gyermekek mindenek feletti érdekeinek képviselete. − A családok hagyományainak, tradícióinak, szokásaiknak, nevelési elveinek, elvárásainak, értékrendjének megismerése, alapelvek azonosságának növelése. − A családok megnyerése az óvoda célkitőzéseinek elfogadásához, megvalósításához. − Lehetıséget adni a szülıknek az aktív párbeszédre, egyenrangú partnerkapcsolatra. − Szülıi szemléletformálás a szabad játék kiemelt szerepérıl. − A komplex intervenciós (beavatkozási) stratégia és gyakorlat kidolgozása a helyi szükségletek alapján. − A gyermek fejlettségének és a fejlıdés egész családot érintı rizikó faktorainak mérlegelése az erısségek alapján. − A szülı segítése gyermekek viselkedésének értelmezésében. − A sajátos nevelési igényő gyermekek szüleinek megfelelı tájékoztatása a problémáról és a fejlesztés lehetıségérıl. Szükség esetén megfelelı szakember kiválasztásában és a kapcsolat felvételében való segítségnyújtás. A kapcsolattartás konkrét formái és a továbbfejlesztés lehetıségei − Építve tapasztalatainkra és eredményeinkre a megszokottnál gazdagabb együttmőködésre törekszünk a családokkal. Mi, a szülık mindegyikét, megnyerni szeretnénk, mert ez a feltétele a nevelésben való aktív közremőködésünknek. − Arra törekszünk, hogy a velünk kapcsolatba lépı családok a beiratkozás pillanatától segítséget kapjanak óvodapedagógusainktól. A nyílt és bizalmon alapuló kommunikáció kiépítése idıigényes feladat. Ezért fontos, hogy a pedagógusok kezdettıl fogva rendszeresen beszélgessenek a családokkal. − Adjunk idıt, alkalmat, bátorítást a családnak, hogy megosszák velünk gondolataikat, céljaikat, örömeiket, gondjaikat. Adjunk lehetıséget a privát beszélgetésre, és az információt kezeljük bizalmasan. A kapcsolattartás formái: Beszoktatás: A szülık az óvodapedagógusokkal közösen segítik a gyermekek beilleszkedését az óvoda életébe. Családlátogatás: Fontos feladatunk annak feltérképezése, hogy a család és az óvoda nevelési elképzelései és nevelési módszerei megegyeznek-e. Meg kell keresnünk a lehetıséget az egységes nevelésre, melyben segít a gyermek és a család megismerése. Szülıi értekezlet: Tájékoztatjuk a szülıket a gyermekcsoport fejlıdésérıl. A nevelést érintı témákban elıadásokat szervezünk, logopédus, gyermekorvos, pszichológus segítségével. Összevont szülıi értekezlet: Tájékoztatót adunk a szülıknek az óvoda pedagógiai munkájáról..

94/59. oldal


Fogadó órák: Reálisan tájékoztatjuk a szülıket gyermekük fejlıdésérıl, megbeszéljük a következı idıszak nevelési feladatait(szükség szerint, de minimum félévente). Valamennyi tanköteles korú gyermek szüleivel egyre gyakoribbá váló egyéni beszélgetéseket kezdeményezünk a közelgı beiskolázásra fókuszálva.

Nyílt napok: Megismertetjük a szülıket a korszerő nevelési eljárásokkal, ízelítıt kaphatnak az óvoda életébıl. Együtt játszhatnak és tevékenykedhetnek gyermekeikkel. Rétegszülıi értekezletek: Új óvodások, tanköteles, logopédiai és fejlesztı pedagógiai ellátásban érintett gyermekek szüleinek, téma specifikusan. Partneri igény és elégedettségmérést, évente 1 alkalommal végzünk Az éves programunknak megfelelıen elıadókat hívunk meg a családok szemléletformálásának segítésére. Közös programok szervezése: Különféle rendezvényeket szervezünk, ezáltal is erısítve a család és az óvoda kapcsolatát. Közös ünnepek (gyermeki élet ünnepeihez, jeles napokhoz kapcsolódóan), sportnapot (Micimackó – gyermeknap…), szabadidıs programot (Majális) alapítvány bál, játék és munkadélután (jeles napokhoz, projektekhez, fejlesztési résztéma tervekhez kapcsolódóan). Mindkét feladat-ellátási helyen (14-6 tagú) SZMK, intézményes szinten SZMK választmány képviseli a szülık véleményét, kérését, jogainak érvényesítését, hatékonyan segítve munkánkat, koordinálják a feladatokat éves feladattervük szerint, amit a vezetı testülettel egyeztetve készítenek el. A választmány elnöke az igazgató tanács ülésein is képviseli az óvodai szülıi szervezetet. A választmány elnökbıl, elnökhelyettesbıl, titkárból áll, aki a gazdasági feladatokat is ellátja. Összejöveteleiket negyedévente, szükség szerint tartják. Biztosítjuk minden esetben véleményezési, jóváhagyási, döntési jogaik érvényesítését. Az SZMK tagok az óvodapedagógusokkal, a választmány tisztségviselıi az intézményegység vezetıvel állnak közvetlen kapcsolatba. Szülık tájékoztatásának formái: − szóbeli; − névre szóló levél, meghívó, plakát; − szülıs hirdetı táblák (programok, neveléshez kapcsolódó szemelvények esszék, cikkek); − naprakész honlap; − a helyi újság. Kiemelt figyelmet fordítunk a szülık: − idıbeni tájékoztatására az óvodai életet érintı kérdésekben (év elején egész éves programterv); − a tankötelezettség teljesítésére vonatkozó elıírások megismertetésére, betartására; − pedagógiai munkánk, innovatív törekvéseink megismertetésére; − tanácsadásra, felvilágosításra.

94/60. oldal


VIII.4.

A Városi Mővelıdési Ház és Könyvtár - Szolgáltatásaival kiegészíti munkánkat.

VIII.5.

-

Gyermekelıadások, koncertek, kiállítások, játszóházak szervezése.

-

Könyvtári szolgáltatások. Az egészségügyi szervek

A kapcsolat az egészséges életmód, a környezettudatos nevelés, mentálhigiénia szempontjából kiemelkedıen fontos terület. Célunk Olyan érdemi együttmőködés megvalósítása, amely az egészségvédelmet, egészség megırzést, egészségtudat formálását, a gyermekek testi fejlısének nyomon követését szolgálja az esélyegyenlıség biztosításával. Feladatunk •

szőrıvizsgálatok végzésének fogorvosi ellenırzéseknek;

•

látás-, hallásvizsgálatnak;

•

iskolai alkalmassági vizsgálatnak;

•

higiéniai és szőrıvizsgálat igénylésének;

•

tájékoztató, felvilágosító elıadásoknak;

•

alkalmankénti esetmegbeszélések tartásának;

•

projekt napoknak, közös rendezvényeknek a megszervezése.

VIII.6.

Szakmai szolgáltatók, szakszolgálatok, szakmai kapcsolatok A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet által szervezett szakmai rendezvényeket, továbbképzési lehetıségeket figyelemmel kísérjük. Ezeken nagyszámban, aktívan részt veszünk. Bekapcsolódunk a mőhelymunkákba, kiadványaikban szakmai anyagokat jelentetünk meg. Szakmai szolgáltatást vásárolunk. Munkakapcsolatunk intézményegységünk esélyegyenlıségi szakértıje, IPR képzı és mentor-tanácsadója által e területtel is biztosított. A Pedagógiai Intézet Tanulási Képességvizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsággal együttmőködésük érdemi, elıírás szerinti és folyamatos. A sajátos nevelési igényő gyermekek speciális megsegítésébe részt vesznek, tanácsokkal segítik munkánkat. Pedagógiai Szakszolgálattal érdemi, folyamatos munkakapcsolatunk van, hiszen egy intézmény vagyunk. A szakszerően, folyamatosan végzik a tanácsadást, a gyermekek fejlesztését. A logopédiai ellátás fıként a tanköteles és tankötelessé válható gyermekekre terjed ki. Az organikus okra visszavezethetı sajátos nevelési igényő gyermekek ellátását külön díjazás ellenében végzik a szakemberek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségő gyermekek ellátásában is részt vállalnak. A nevelési tanácsadást végzı pszichológus terápiás kezeléssel segíti a deficitek mérséklését, a gyermekek lelki egészségvédelmét. Szakmai rendezvényeken kölcsönösen részt veszünk. Együttmőködésünket fokozni kellene, pl. logopédiai ellátás, BTMN-s gyermekek fejlesztése területén, amit az alkalmazottak száma, s kiterjedt feladatellátási körük nem tesz lehetıvé.

94/61. oldal


VIII.7.

Egyházak

A szülık határozott írásos kérelme alapján heti egy alkalommal hitoktatás szervezésére biztosítunk lehetıségét a katolikus és református egyház hitoktatóinak. VIII.8.

Cigány, kisebbségi Önkormányzat

A cigány kultúra, életvitel, szemléletmód megismerése az alapja kisebbségi nevelésünknek, melyhez a kisebbségi önkormányzat lehetıségei szerint támogatást nyújt. A kisebbségi önkormányzattal való együttmőködés tartalmi elemei − A rendszeres óvodába járás biztosításához, beóvódázáshoz, a problémás esetek megoldásához, a szülık mentalitásához kapcsolódóan segítséget nyújtanak. − Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek felzárkóztatásához, tehetséggondozásához kapcsolódó pedagógiai munkánkat nyomon követik, véleményt nyilvánítanak, javaslatot tesznek. Támogatják Kedvesház alternatív programunk óvodai adaptációját, élnek véleményezési, javaslattételi, elfogadási jogkörükkel. − Hatékony segítséget nyújtanak a konfliktusok pedagógusmunka presztízsének emelésébe.

megelızésébe,

kezelésébe,

a

− Maximálisan törekszenek arra, hogy a kisebbség körébe érték legyen a tanulás, tudás, mely a munkavállalási esélyeket növelve a gyermekek szociális hátrányait is enyhítené. − A cigány népi hagyományok, szokások felelevenítését, ápolását, ırzését és a kisebbségi gyermekek identitástudatának megerısítését, a multikulturális nevelést támogatják.

IX. Nevelésünk sajátos kerete Programunk tevékenységi kereteként, a 4H által kínált lehetıségek közül, az óvodai életben is szervesen beépíthetıket, a gyermekek számára érdekessé tehetıket, és változó világunkban is maradandó értékőeket, életközelieket, választottuk ki. Hangsúlyozzuk a 4H keret jellegét. Megvalósítása intézményes szinten jelent komplexitást. Óvodáink, óvodai csoportjaink, óvodapedagógusaink önállóan döntik el mit, milyen formában – mértékben és módon – kívánnak beépíteni nevelımunkájukba. Ezen a tevékenységi keretekkel a sokszínőséget, választási lehetıséget, s a projekt rendszerben beépítethetı, és a fejlesztési résztéma körökhöz kapcsolható tapasztalatszerzési, cselekvési lehetıségeket, a környezettudatos nevelést, a nemzeti öntudat megalapozását, a társadalmi érzékenyítést, az esztétikai nevelést, hagyományırzést és ápolást kívánjuk célirányosabba tenni. IX.1. Népi kulturális örökségünk átadása

IX.1.1 İsi kismesterségek megismertetése, átmentése, kézmővesség: A kismesterségekkel való ismerkedés sajátos élmény, tapasztalatforrás, ismeretszerzési lehetıség a gyermekek számára. Elindítja: -

a "hogyan készült" " mindig így készült" gondolatsort;

-

a régen és most összehasonlítási folyamatát;

-

generációs érzéseket ébreszt, erısít;

-

a munka megbecsülésére, az alkotás örömének átélésére ösztönöz; 94/62. oldal


-

elısegíti a településhez, múlthoz való kötıdést;

-

a szókincsbıvítéshez speciális lehetıséget kínál.

Témaspecifikusan, egy-egy alkalommal keressük fel a városunkban élı mestereket, illetve hívunk meg a csoportba hozzáértı embereket, családtagokat, kellı ráhangolás, motiváció biztosításával. A kismesterségekhez, kézmővességhez kapcsolódóan játszóházakat, játszódélutánokat szervezünk az óvodáinkban, szülık bevonásával, családi programként. Városunkban megrendezett kiállításokra, valamint a kirándulások alkalmával múzeumokba, tájházakba, mesterek utcájába is ellátogatunk, így biztosítjuk a még szélesebb körő tájékozódást, tapasztalatgyőjtést, értékorientációt.

IX.1.2 Néphagyományok, népszokás ápolása A néphagyomány, népszokásápolással arra törekszünk, hogy – tiszta forrásból merítve – értékeket, szellemes gondolatokat örökítsünk át. Olyan személyiség gazdagító eleme ez nevelésünkben, amely jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódva lehetıvé teszi, hogy a gyerekek eljátszhassák az életszerepeket, fantáziájukat fejlesszék, válaszható tevékenységek, érdeklıdésük egyéni fejlettségük alapján, miközben ízlésüket formáljuk.. A természethez, a természeti jelenségekhez kapcsolódó szólások, tréfás szemelvények, rigmusok érdekesebbé, színesebbé teszik a tapasztalatgyőjtést, s ízesebbé az anyanyelvi kultúrát. Jeles napok, ünnepek: -

advent /adventi koszorú/

-

balázsolás /egészséges életmódra nevelés/

-

farsang /álarckészítés, farsangi mulatság/

-

fehér vasárnap /komatál, barátság/

-

Gazos Máté napja /kerti munka "gyomőzés"/

-

idıjósnap /idıjárási mondókák, szólások/

-

húsvét /tojásfestés, játszóház/

-

kiszézés /szalmabáb elégetés, mondókák, rigmusok/

-

pünkösd – pünkösdölı /játék, királynéválasztás/

-

tavaszköszöntı /májusfaállítás/

-

tavaszébresztı nap /hajtatás virágos ág/

A jeles napok, ünnepek projektjei lehetıvé teszik a nagyobb közösséghez tartozás érzésének erısítését, az ehhez tartozó személyes és szociális képességek fejlesztését érdekességükkel, élményjellegükkel. Az elıkészítés, megvalósítás, élményvárás, s maga az esemény, amely a természet és az évszakok változásait követi, hagyományt teremt, az ismeretek rendszerezését is elısegíti, s lehetıséget biztosít a szülıkkel való együttmőködésre, projekt megvalósításra, közös élményre.

94/63. oldal


IX.2. Természet és környezetvédelem

IX.2.1 Az ember és a természet kapcsolatának humanizálása. Az óvodáskorú gyermekek fogékonysága, érdeklıdése, érzelmi kötıdése, mintakövetése nagyszerő lehetıséget kínál – természetesen figyelembe véve a család ezirányú meghatározó szerepét is – a környezet, természetbarát életvitel, szemlélet megalapozására. Célunk: Olyan gyermekek nevelése, akik ismerik, szeretik, védik és alakítják – fejlettségüknek megfelelıen – a természetet, környezetüket, tisztában vannak a környezetszennyezés hatásaival, a szelektív hulladékgyőjtés fontosságával, s a környezetvédelem jelentıségével. Feladatunk: -

Aktuális, folyamatos élmény-, tevékenységi-, cselekvési-, ismeret-, tapasztalatszerzési lehetıségek biztosítása a mindennapi óvodai élet szerves részeként.

-

Természet és környezetvédelmi szemlélet megalapozása, példaadással, modellállással, a lehetıségek tudatos, célirányos felhasználásával.

-

Észrevetetni a szépet, esztétikust, s arra ösztönözni a gyerekeket, hogy aktívan segítsenek mindezek megóvásában, kialakításában.

Tevékenységi, szervezeti keretek: -

Séta, kirándulás a parkerdıben, kiserdıben, a természetvédelmi területeken (Kastély Otthon, Zagyvamenti Idısek Otthona) Zagyva és Tápió parton, s célirányosan a város különbözı utcáin, helyein.

-

Háztáji és mintagazdaságok felkeresése, állattartás, gondozás megfigyelése.

-

Határszemle, mezıgazdasági munkák megtekintése.

-

Környezet esztétikumának alakítása, udvarrendezés, fák-, cserjék, virágoskertek gondozása, telepítése, erdész-vadász munkájának megismerése.

-

A természet és környezetvédelmi jeles napok megszervezése.

-

Hazánk szép tájainak megismerése /kirándulás, egyéni élmények, képek, filmek/.

-

Óvodák, csoportszobák tisztántartása, berendezése, díszítése, növények, kisállatok gondozása. Sikerkritériumok -

Ismerik a szőkebb – tágabb természeti és épített környezetüket, fejlettségüknek megfelelıen biztonságosan tájékozódnak.

-

Felfedezési-, élménybefogadási-, és tudásvágy, érdeklıdés, kíváncsiság jellemzi ıket.

-

Aktív – passzív szókincsük alapján, érthetıen és világosan megfogalmazzák tapasztalataikat, élményeiket, gondolataikat, kérdéseiket, használnak egy-egy népi, régi kifejezést.

-

Védik-, óvják-, alakítják a természeti és tárgyi környezetüket munkaérettségük, helyes magatartási és viselkedési szokásai alapján, fejlettségüktıl függıen.

-

Ismerik a néphagyományokat, népszokásokat, ısi kismesterségeket, szívesen vesznek részt ezirányú tevékenységekben.

-

Értékelik és tisztelelik népi kulturális örökségünket.

94/64. oldal


X. Óvodai nevelésünk tevékenység formái: X.1. A játék Nincs olyan élménye a gyermeknek, amely ne válhatna játékká. A gyermekek tapasztalataikat, élményeiket, ismereteiket játsszák el. A játékban minden lehetséges. Motívuma az öröm, a bánat, a kaland feszültsége, a kommunikáció igénye, az erı próbálgatása, az önkifejezés vágya. A játék megnyugtat és felhevít, az egyedüllét védı illúzióját adja, és ugyanakkor társat közvetít, nevel és tanít, lehetıvé teszi, hogy segítségével a gyermek megismerje a világot. A játékban formálódnak a gyermek készségei, képességei melyek lehetıvé teszik, hogy a gyermek fejlıdése különbözı területeken magasabb szintre jusson. A játék az óvodáskorú gyermek alapvetı tevékenysége, természetes életformája. Az óvodáskori játék olyan tevékenységforma, mely magában hordja a másik két tevékenységi kör (tanulás, munka) részfunkcióit is, biztosítva ezzel a hatékonyságot. A játék a személyiségfejlesztés alapvetı eszköze, ugyanis minden alapvetı tevékenység a játékból nı ki. Céljaink •

A komplex tevékenységforrásként szolgáló, öntevékeny, elmélyült szabad játék személyiségfejlesztı hatásának maximális kihasználása.

•

A szabad játék túlsúlyának érvényesítése a megfelelı feltételek biztosításával, az óvónık támogató magatartásával, indirekt irányításával, úgy, hogy utánozható mintát adva, a játszótársi szerepet megtartva, igazi játéköröm jellemzi a pedagógust is.

•

A gyermekek tapasztalatainak, érzelminek feldolgoztatása a játék által, az esetleges feszültségek csökkentésével.

•

A játék segítségével fejleszteni értelmi képességeiket, a kreativitásukat, együttmőködésüket, társas kapcsolataikat, beszédkedvüket, közlési vágyukat.

•

Biztosítani, hogy minden gyermek megtalálja a számára vonzó, érdekes játéktevékenységet, a számára kedves játszótársakat, de ha igényli az egyedüllétet is.

•

A játékot kiemelt jelentıségő, tájékozódó, kreativitásukat fejlesztı és erısítı, élményt adó tevékenységgé tenni.

A játék feltételei Játékidı: A szabad játék az egész nap folyamatát végig kíséri, ezért fontos, hogy ne zavarja meg semmi, ezt szolgálja a rugalmas napirend, s az a törekvésünk, hogy játékidıben teremtünk olyan játékos helyzeteket, amelyekbe a kezdeményezett tevékenységek beleillenek. Megfelelı hely: Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek szabadon, otthonosan mozoghassanak játék közben és kreativitásukat felhasználva saját játszóhelyet hozhassanak létre maguknak, ha azt a játék megkívánja. Az óvoda udvarán is meg kell teremteni a különbözı életkorú és érdeklıdéső gyermekek számára a megfelelı helyet a játékra, játékokra, változatos tevékenységekre. Játékeszközök: A játékeszközöket a gyermekek számára jól hozzáférhetı helyen tároljuk. A gyermekek szabadon választhatják meg, hogy melyik játékszerrel kívánnak játszani és kit választanak társul. Otthonról is szívesen hoznak be játékokat a gyerekek, de ehhez feltételként meg kell tanulniuk vigyázni azokra, és tiszteletben kell tartaniuk egymás és az óvoda tulajdonát. A játékok elrakását rugalmasan kezeljük, azokat a játékszereket, melyek közvetlenül nem 94/65. oldal


akadályoznak a más jellegő tevékenységeket (pl. az étkezést), nem fontos mindig elrakni, illetve a különbözı építményeket igyekszünk hosszabb ideig megırizni, szülıknek is megmutatni. A játék eszközöknél a széles repertoárra, variálhatósága, esztétikusságra, tisztántarthatóságra helyezzük a hangsúlyt, minden csoportba ún. kincses ládára ami lehetıséget biztosít a jelképes megjelenítésre, mindenbıl lehet minden elv érvényesítésére. Nyugodt légkör: A kiegyensúlyozott játékhoz nyugodt légkörre van szükség, melynek biztosítása az óvónı feladata. Óvodába lépéstıl olyan barátságos, nyitott légkört biztosítunk a gyermekek számára, melyben elmélyülten és bátran mernek játékot kezdeményezni. Az óvónıknek mindig segítségre készen kell figyelnie a gyermekek játékát, hogy ha a gyermek problémával találja magát szemben, érezze az óvónı jelenlétét, segítség kérés lehetıségét. Közvetlen beavatkozásra csak a társait állandóan zaklató gyermek esetében van szükség. A feltőnıen visszahúzódó, magányos gyermekek esetében az óvónı gyakrabban részt vesz a játékban. Az élménynyújtás és tapasztalatszerzés biztosítása: A játék témáját és tartalmát a környezetbıl szerzett benyomások, tapasztalatok adják. Az óvónık feladata, hogy maximálisan, kreativitásuk és tájékozottságuk alapján mindezt biztosítsák. Élmények: Ahhoz, hogy a tapasztalatból élmény legyen, szükséges, hogy az a gyermeket érzelmileg ragadja meg. Igyekszünk számtalan lehetıséget biztosítani a közös élményszerzésre sétákkal, adott helyek felkeresésével, élmények meghallgatásával, különbözı programokra történı ellátogatással. Játékfajták Gyakorló játék – érzékszervek, finommotorika A játék lényegét a mozgással történı, manipulálás adja. Leginkább kisebb, éppen óvodába kerülı gyermekek kedvelt tevékenysége, miközben megfigyelik a körülöttük zajló eseményeket is, de idısebb gyerekek is játszanak idınként gyakorlójátékot, hangulatuktól, belsı késztetésüktıl függıen. Konstruáló játék – térpercepció, érzékszervek, kreativitás, finommotorika A gyerekek kockákból és más játékszerekbıl, különbözı alkatrészekbıl, anyagokból építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoznak létre. A játéknak ebben a formájában képesek a gyerekek a legkorábban az együttjátszásra, együttmőködésre. Vegyes életkori szervezéső csoportjainkban megfigyelhetı, hogy a különbözı korosztályú és az eltérı fejlettségő gyerekek alkotásai közös egésszé alakulhatnak, alakulnak. Ez a fajta közös alkotás jó hatással van a kisebbek, és az eltérı fejlettségi szintő gyermekek kreativitására, s a nagyobbak és fejlettebbek proszociális képességeinek fejlıdésére. Szerepjáték - érzelmi intelligencia, probléma és helyzetfelismerés, magatartás – viselkedés, anyanyelvi nevelés, szocializáció, modellállás, kreativitás, életszituáció – élethelyzet - életvezetés A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetıségeket nyújtó játékfajta, amely a gyakorló játék keretei között bontakozik ki és az óvodás kor vége felé válik teljessé. A gyerekek szerepjátéka, tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez főzıdı érzelmeiket tükrözi. A szerepjáték egymás mellett játszással kezdıdik, de ekkor még csak az eszközökön osztoznak, nem együtt tevékenykednek. Ám, ha ugyanott idısebbek is játszanak, akkor éppen az élethő szerepvállalás miatt elkezdik bevonni kisebb társaikat. İk eleinte alárendelt szerepet 94/66. oldal


játszanak, de fejlettségüktıl függıen egy idı múlva akár az irányítást is átvehetik, vagy önállóan valósítják meg szerep vágyaikat. Szabályjáték – mozgás, értelmi képességek fejlesztése, szabálytudat – szocializáció, testséma, szabálytudat, fegyelem – önfegyelem. Jellemzıje, hogy pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. A szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését, egy-egy szakaszának lezárását. Minden korosztály képes valamilyen szintő szabályjáték elsajátítására, különbözı társasjátékokra, kártyajátékokra, másrészt a mozgásos szabályjátékokra. Ennek során megfigyelhetı a gyerekek rugalmassága, empátiás készsége, ahogyan együtt játszanak a különbözı korosztályok. A nagyok igyekeznek leegyszerősíteni a szabályokat, elnézıek fiatalabb társaikkal. Dramatizálás és a bábozás – önmegvalósítás, értelmi erık, kreativitás, anyanyelvi nevelés Dramatizáláskor a gyermek saját- vagy irodalmi élményeit játssza el, kötetlen módon. Ezek az élmények érzelmileg ragadják meg a gyermeket, fejlıdik emlékezetük, kreativitásuk, szervezıkészségük, alkalmazkodó-képességük, önértékelésük és önismeretük, verbális készségük. Bábozás: Az óvónık kedvet ébresztenek a bábjáték iránt, utánzásra késztetve a gyerekeket, akik lehetıséget kapnak arra, hogy irodalmi, zenei élményeiket, kitalált történeteiket eljátszhassák, felesleges kötöttségek nélkül, oldott légkörben. Játszhatnak a paraván mögött, vagy nélküle is. A gyermekek szereplési vágyukat fejleszthetik olyan alkotó tevékenységgé, amelynek során örömet szereznek önmaguknak, társaiknak, kisebbeknek vagy a szülıknek. Feladatunk: ▪ Nyugodt légkör, megfelelı hely, idı, eszköz, élmény / egyéni, közösségi / biztosítása. ▪ A gyermeki játék szabadságának, öntevékeny jellegének tiszteletbe tartása, a szabad játék dominanciájának biztosítása, napirenden is megjelenítve. ▪ Ötletek, lehetıségek, helyzetek teremtése, s a felnıttek szükség szerinti részvétele. ▪ A játékhoz szükséges eszközöket célszerő, esztétikus a megszokott helyükön való, a gyermekek számára elérhetı módon történı tárolása, elrendezése a gyermekek aktív közremőködésével. ▪ Arra nevelni a gyerekeket, hogy ne rongálják az eszközöket, s olyan mértékő rendet rakjanak, ami a tevékenységek zavartalan végzéséhez szükséges. ▪ Biztosítani, hogy a gyermekek szabadon megválaszthassák hol, mikor, kivel, mivel játszanak, a nap folyamán, vagy éppen több napon át. ▪ Elérni, hogy a gyerekek mindig érezzék, nem csak jelen vagyunk, de készen állunk az együttmőködésre, segítségnyújtásra, együttjátszásra, olyan szinten és mértékben, amilyenre igényük van egyéni szükségletük szerint igényük van. ▪ A magatartás zavarral, szocializációs nehézséggel küzdı, sajátos nevelési szükséglető gyermekek esetében az egyéni bánásmód elvének tudatos alkalmazása. ▪ A fejlıdés folyamatos nyomon követése a kiegyensúlyozatlanságra, sérelemre utaló játék megnyilvánulások figyelemmel kísérése (gátolt-, kényszeres-, kapkodó – felületes-, agresszív – romboló). Amennyiben valamelyik gyermeknél a fent említett problémákat nem sikerül mérsékelnünk, feloldanunk az okok feltárásához szakember segítségét kérjük. Reflektív szemlélető jelenlét- differenciált reagálás, egyéni bánásmód megvalósítása.

94/67. oldal


▪ Folyamatosan biztosítani a választás lehetıségét az érdekes, párhuzamosan és szabadon választható tevékenységek között. ▪ A szülıi szemléletformálása beilleszkedési idıszakától, mert a modellnyújtás mellett lehetıség adódik a pedagógiai helyzetek rövid indoklására, a játék fontosságát tudatosító érvek közvetítésére is, annak érdekében, hogy elfogadottá váljon a játék prioritására épülı óvodai nevelés. ▪ Mintaértékő kommunikáció, pozitív visszajelzések, elfogadó, segítı, támogató attitőddel, differenciált módszerekkel, multikulturális-interkulturális szemlélettel. A játék szabályainak, normáinak gyerekekkel közös formálása, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntésképesség erısítése. Sikerkritériumok ▪ A gyerekek képesek kitartóan, elmélyülten játszani, együttjátszani, úgy, hogy élményeiket feldolgozzák, elképzelésüket megvalósítják, és örömmel tevékenykednek. ▪ A játékba olyan társas kapcsolatok alakulnak ki, amelyekben egymás játékát segítik, kiegészítik, alkalmazkodnak egymáshoz, közösen terveznek, valósítanak meg valamit, s az egészséges versenyszellem pozitívan van jelen. ▪ A játékfajtákhoz kapcsolódó tevékenységekben alkotóan használják az eszközöket, kellékeket, s kezdeményezik mindezek barkácsolással, győjtımunkával való kiegészítését. ▪ Szívesen és gyakran dramatizálnak és báboznak. ▪ Képesek bonyolult építmények alkotására. ▪ Szeressék a szimbolikus szerepjátékokat, törekedjenek a normák és a szabályok betartására. ▪ Tanulják meg, sok pozitív példa alapján, egyre önállóbban, mindenki számára megnyugtató módon, megoldani konfliktusaikat. Drámajáték Az óvodai játéktevékenységekbe beépítjük a drámajátékot, mint a gyermekek fejlesztésének egyik hatékony eszközét. Tesszük ezt azért, mert a drámajáték az óvodapedagógus által kezdeményezhetı játék, mely a legkülönfélébb gyermeki képességek fejlıdését segíti elı és egyben a kreativitást, valamint a szocializáció fejlıdését is szolgálja. Másrészrıl képességfejlesztı játék, mert a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlıdését is elısegíti, ezáltal közvetve hozzájárul az iskolai életre való alkalmasság eléréséhez. A cselekvéses nevelés hatékonyságát növeli, lehetıséget biztosít arra, hogy: • a közösségben, a közösségért tevékenykedı gyermek aktivitását serkentsük; • segítsük a gyermeket önmaga és a környezı világ megismerésében; • fejlesszük a rugalmas gondolkodást, kreativitást, önálló alkotóképességet; • elısegítsük a gyermek idıérzékének fejlıdését; • fejlesszük térbeli és testi biztonságát; • fejlesszük a gyermekek érzelmi intelligenciáját, • új, változatos metódussal a gyermekek beszédkészségét, nyelvi kommunikációs képességének tisztaságát, metakommunikációs megnyilvánulásainak adekvátságát elısegítsük; • ellensúlyozzuk a tömegkommunikációs eszközök (TV, videó) okozta nyelvi passzivitást; 94/68. oldal


• gazdagítsuk a szabadidı hasznos eltöltését. Elısegíti: • a pontos és differenciált vizuális észlelést; • az összerendezett koordinált mozgás fejlıdését; • látott-hallott információk összekapcsolásának képességét, motoros visszaadást; • a rövid idejő vizuális-verbális memória fejlesztését; • a szándékos figyelem (10 perces figyelemkoncentráció) fejlıdését; A drámajáték alapvetı játékfajtái – lazító-, azonosulásra épülı-, látás és hallásfejlesztı-, tapintó, érzékelı-, mímes-, térérzékelı-, mímes szöveges, improvizációs-, élethelyzet játékok fejlesztı hatásukat tekintve egybeesnek az alapkultúrák elsajátításához szükséges fejlesztési területekkel. Alkalmazásuk lehetıvé teszi egyéni, aktuális fejlettségi szintet figyelembe vevı a differenciált fejlesztést, egyéni bánásmód alkalmazását, a különbözıség elfogadását, természeteskénti kezelését, szoros összefüggésben a kulcs kompetenciákhoz kapcsolódó motívum és tudásrendszerrel. A drámajátékot pedagógiai gyakorlatunkban •

Neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsoljuk.

•

Konfliktusok feloldásánál is alkalmazzuk.

•

Terápiás céllal is felhasználjuk (pl.: hátrányos helyzető gyermekek, sajátos nevelési szükségletőek szocializációjának elısegítése).

•

A játékok élményjellegükkel motiválva erısítik az aktivitást, az együttmőködési készséget, türelmet, toleranciát, átélést, fantáziát, s az összetartozást.

X.2. Kezdeményezett játékba integrált, cselekvı tanulás Célunk: •

Természetes játék-, és élethelyzetben a gyermekek érdeklıdésének középpontjában álló, vagy a kezdeményezett témákhoz kapcsolódó komplex, cselekvı, projektrendszerő, kompetencia alapú ismeretszerzés és bıvítés megszervezése. Olyan irányultsággal, ami képességek fejlesztését, a tanuláshoz való pozitív viszonyt, a gyermeki személyiségek önmegvalósítását segíti elı.

•

Az egyéni és mikro csoportos, tervszerő vagy spontán jellegő cselekvı tanulást párhuzamos tevékenységként a játékba úgy integrálni, hogy a gyermekek egyéni, aktuális fejlettségi szintjének, érdeklıdésének és motiváltságának megfelelıen mindenki megtalálja a számára legvonzóbb, legérdekesebb, teljesíthetı és sikerességet biztosító tapasztalatszerzési lehetıséget, megoldandó feladatot.

•

Olyan cselekvéses, felfedezésre ösztönzı helyzet teremtése, amiben a gyermekek önmaguk szerezhetik meg a tudást kooperatív, egyéni vagy éppen az egész csoport bevonását feltételezı formában.

Az ismeret-, tapasztalatszerzést, cselekvést, és tevékenységet feltételezı, kötött játékra épülı, témahelyzeteket úgy szervezzük meg, hogy figyelembe vesszük a gyermekek eltérı o érdeklıdését, kíváncsiságát, motivációját, felfedezési vágyát; o kezdeményezı készségét, aktivitását, kreativitását, cselekvési hajlandóságát; o hozott és meglévı ismereteit, tapasztalatait;

94/69. oldal


o jártasságát, képesség és készség szintjét; o kommunikációs, metakommunikációs és egyéb módú kifejezésének fejlettségét, használati készségét; o egyéni és speciális szükségleteit, igényeit, aktuális hangulatát, lelki és testi állapotát. Feladatunk: -

A kognitív kompetenciák, kiemelten kommunatív, az értelmi erık, képességek fejlesztése /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás/ gyermekhez igazodó optimális fejlesztése.

-

A gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának, érdeklıdésének kielégítése, sokszínő, párhuzamos tevékenységi, cselekvési és tapasztalatszerzési lehetıség biztosításával.

-

A gyermekek önállóságának, kitartásának, önismeretének, énképének fejlesztése.

-

Az ismeretszerzéshez, ismeretbıvítéshez, felfedezéshez, tapasztalatszerzéshez, feladathelyzet megoldásához és kivitelezéséhez szükséges cselekvési helyzetekhez való – iskolai tanuláshoz is szükséges – pozitív viszonyulás megalapozása.

-

Prevenció-, kompenzáció-, tehetséggondozás megvalósítása, az esélyegyenlıtlenség mérséklése az egyenlı hozzáférés biztosítása úgy, hogy az egyéni és speciális adottságokhoz rendelten differenciáljuk a nehézségi fokot, tartalmat, megvalósítási módot, idı ráfordítást, közvetítési módot.

feladattudatának,

feladattartásának,

Óvodáskorban a játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik. Ezért pedagógiai munkánkban a tanulás tág értelmezését érvényesítjük, vagyis azt valljuk, hogy a nevelési folyamat egésze, minden mozzanata alkalmas a gyermeki tanulásra spontán, vagy irányított, szabad vagy/és kezdeményezett játékkal. A játék, mint alapvetı tevékenység – a tanulás egyik legfontosabb színtere, hiszen ezen belül a motoros, a szociális, személyes, kognitív és verbális ismeret és tapasztalatszerzés, képességstruktúrák fejlıdése legkomplexebb formában jelenik meg. A kisgyermeket – életkori sajátosságként – tevékenységi vágy ösztönzi a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, újabb felfedezések megtételére. Éppen ezért kell, a több érzékszervet igénybe vevı párhuzamos tevékenységek sokaságát biztosítani és motiváló légkörrel, eszköztárral, élménybiztosítással, s mindezt megvalósítani tudó óvodapedagógussal vonzóvá tenni. A kisgyermek az ıt körülvevı világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg; ezért komplex témafeldolgozással, projekt pedagógiai módszerrel és a kompetencia alapú programcsomag kínálta eszközrendszerrel kívánjuk közvetíteni a megismerhetı, befogadható ismereteket, tapasztalatokat. A programcsomag nem teljes lefedettségő adaptálását minden csoportban, saját programhoz illesztett adaptációját folyamatosan vezetjük be. Ennek értelmében rendezı elvként kezeljük a programcsomag pedagógiai fejlesztésének jellemzıit, a komplexitás értelmezési tartományait, de mi a mozgás, mozgásos játékot kiemelten, helyi gyakorlatunk alapján, alternatív programunkkal kiegészítve valósítjuk meg. A program minden nevelési területre kiterjedı, úgynevezett törzs- és kiegészítı anyagból áll, melynek értékei kumulálódnak Az integráló nevelési terület – megegyezıen az Alapprogrammal – a külsı világ tevékeny megismerése, ezen belül a matematikai tartalmú tapasztalatok, s az integrált nevelési területek (anyanyelvi, irodalmi nevelés, vizuális nevelés) képezik a törzsanyagot. A kiegészítı anyag: A világ megismerésének elérhetısége, a Környezeti szabályjáték győjtemény, a Bábjátékok, a Zenevarázs – új utak az óvodai zenei nevelés terén és a 94/70. oldal


Kiegészítı Segédlet, melynek tartalmát a dramatikus elemeket tartalmazó játékok, a mozgásos játékok, a pedagógiai játékgyőjtemény és a példatár adják. A Komplex fejlesztési tervek felosztása az ısmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerét követi: a) Levegı: július, augusztus, szeptember b) Tőz: október, november, december c) Víz: január, február, március d) Föld: április, május, június A négy Komplex fejlesztési terv három Fejlesztési tématerv köré csoportosul. a) Család b) Élı és élettelen világ c) Közösségi nevelés

A kompetencia alapú óvodai program terminusát, felépítését beépítjük pedagógiai gyakorlatunkba, melynek rendszerstruktúrája a következı képen épül fel.

A gyermeki tevékenység valamilyen belsı szükséglet kielégítését, külsı követelmény teljesítését szolgáló eszköz, melyet a gyermek képességeinek segítségével valósít meg, ezáltal úgymond használatban fejlıdnek a képességek.. A képességek fejlesztése áll a kompetencia alapú 94/71. oldal


programcsomagnál is a középpontban és nem az ismeretek közvetítése, ami gyermeki tevékenység fenti logikájának alkalmazás-gyakorlás, lehetıség-fejlıdés, terminusát követi. A kompetencia fejlesztés iránya az elmélet mentén azonos, de az óvodaiban is megtartásra kerültek a célból fakadóan- óvodából az iskolába való átmenet tartalmilag újszerő kidolgozása, az inkluzív pedagógiának, együttélésnek az elterjesztése, a játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése, a játék, érzelem, erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése- a specifikumai. A gyermek spontán élményeibıl fakadó játéka, az irányított tevékenysége, azaz a tanulás, valamint az erkölcsi érzék, a moralitás fejlıdése a nevelési gyakorlatban összefüggenek. Az összekötı fogalom az érzelem. Az óvodás korú gyermek pozitív és negatív érzelmei által vezérelten cselekszik, ezért az érzelmeikre hatva próbáljuk ıket cselevésre bírni és az irányított cselekvéseiket, mint például a tanulást is az érzelmeken keresztül igyekszünk befolyásolni, motiválni. Az érzelmek (jó, rossz) cselekvést képesek indukálni. Az erkölcsiség nem tevékenység, hanem szabályok együttese, amely az óvodás gyermek számára szinte teljes mértékben, a cselekvésben, esetleg az ahhoz való szándékban nyilvánul meg. Ebben az értelmezésben tehát itt is tevékenységrıl beszélhetünk, noha a szándék, a viszonyulás már némileg elválasztható magától a cselekvéstıl. (Pl., ha egy-egy mesérıl, élményrıl beszélgetünk a gyerekekkel stb.) A Kompetencia Alapú Oktatási Program szerint a játék és a tanulás egymástól elkülöníthetı, de ugyanakkor a gyermek számára nem mindig szétválasztható tevékenység. Az óvodai tanulási tevékenységet meghatározza a gyermekek cselekvı és szinkretikus gondolkodásmódja, sajátos gyermeki világképe, érdeklıdése, a figyelemének és emlékezetének tartalma és irányultsága az iskoláskorúakéhoz képest szőkebb terjedelme, erıs affektivitása, az éncentrikusság. A képességfajták szerinti képesség fejlesztés indukálja a programcsomag célszerinti, eredményes, életkorhoz és egyéni fejlettségi szinthez, különbözı szükségletekhez igazított eredményes megvalósítását, és a fejlıdés folyamatos nyomon követése alapján megvalósuló fejlesztést. Ennek értelmében a kiemelt képességek figyelembe vételével kell megszervezni a fejlesztési téma és projekt terveket. Szociális képességek Kritikai gondolkodás, tervszerő, motivált munkavégzés, akaraterı, kitartás, kreativitás, problémamegoldó gondolkodás, konfliktuskezelés, szabálytartás, empátia, tolerancia, nyitottság, együttmőködı-készség, szervezıkészség, önállóság, önismeret, önbizalom, metakommunikáció, az egyes társas helyzetekben való adekvát viselkedés, kommunikáció, a demokrácia intézményeiben való részvétel, képviselet készségei. Értelmi képességek Pontos, differenciált vizuális észlelés, hallott – auditív információk pontos észlelése, megkülönböztetése, látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, rövid idejő vizuálisverbális memória, szándékos figyelem, környezettudatos magatartás. Mindezt alkotótevékenységek által, kreativitás fejlesztésével, mővészetekhez való pozitív viszony alakításával, az emberek közötti együttmőködéssel kapcsolatos ismeretek, képességek, attitődök fejlesztésével, információ-, problémakezeléssel, önismeret fejlesztéssel, döntési képesség megalapozásával, gondolkodásfejlesztéssel. Verbális képességek Szóbeli kommunikáció, beszédbátorság (beszélgetı kör), belsı képkészítés (mesehallgatás), mozgáskoordináció fejlesztése, helyes beszédtechnika, beszédlégzés, artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hanglejtés beszédpercepciós képesség, gondolkodás. Magabiztos, tudatos, kreatív 94/72. oldal


önkifejezés, választékos, nyelvileg gazdag, kulturált stílus. A kommunikációs igény motiválása, a kommunikáció segítése, a beszédfejlıdés hátrányainak, valamint a kognitív funkciók sérülésének kompenzálása, szókincsbıvítés, a kifejezıképesség komplex fejlesztése (a verbális és nonverbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különbözı információhordozók üzeneteinek megértése, feldolgozása). Testi képességek Összerendezett, koordinált mozgás, nagymozgás, finommotorika fejlesztése. Kiemelt attitődünk: − a sikerélményt helyezzük elıtérbe; /önbizalmat, bátorságot, kezdeményezıkészséget erısíti/ − a kudarcokkal szemben, /bátortalanságot, visszahúzódást, elvárhatónál gyengébb teljesítményt eredményez/ − az esetleges sikertelenség kezelésére is ráneveljük óvodásainkat, /"próbálkozz újra, máshogy, késıbb, de soha ne add fel"

X.2.1 Vers, mese Célja: •

A gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi, és anyanyelvi nevelésének elısegítése irodalmi élménynyújtással.

•

Az önkifejezés lehetıségének bıvítése a gyermekek saját vers- és mesealkotásával, mozgással és/ vagy ábrázolással egybekötve.

•

-A lehetıleg magyar irodalmi mővek felhasználásával hozzájárulni a gyermekek világképének alakulásához, a nemzeti kultúra alapjainak megismeréséhez és megismertetni a különbözı kultúrák mesevilágát.

•

Megalapozni a könyvhöz, az irodalomhoz főzıdı pozitív érzelmi viszonyt.

Helye a nevelés folyamatában: A vers – mese a fejlıdı személyiség formálásának leghatásosabb eszköze és része az óvodai élet mindennapjait átfogó anyanyelvi nevelésnek is. A gyermekek számára mondott mese és vers nem egyszerően csak szórakozási eszköz, hanem a tudat formálásának is jelentıs tényezıje, mely visszaigazolja szorongásait, egyben megoldást és feloldást kínál.

Feladata: •

Fejleszteni a gyermekek beszédkészségét, szókincsét, elemi alapkészségeit.

•

Felkelteni és elmélyíteni a gyermekek irodalom iránti érdeklıdését, mese és vers szeretetét.

•

Szélesíteni a gyermekek látókörét, fejleszteni emlékezetüket, képzeletüket.

•

Irodalmi, érzéki-érzelmi, esztétikai élménynyújtás.

•

Tájékoztatni a gyermeket a külsı világ és az emberi belsı világ érzelmi. viszonylatairól, megfelelı viselkedés formáiról.

•

Feloldást és megoldás kínálni, visszaigazolt szorongásaira.

•

Ráébreszteni a mélyebb értelembe vett pszichikus realitásra.

•

Humorérzék fejlesztése.

•

Ösztönözni a gyermekeket a saját vers – mese kitalálására, megjelenítéssel.

•

Biztonságának, megalapozása a belsı képalkotáshoz, élményfeldolgozáshoz. 94/73. oldal


Az óvodapedagógus feladata ▪ Igényes irodalmi anyag megválasztása, összeállítása a népköltészet, nagy és kortárs íróink, költıink mővei, s a kisebbség kulturális anyagból. ▪ Elıadásmódja – legyen beleérzı, szuggesztív, követésre méltó. ▪ Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése, az irodalmi élmények befogadására. Arra törekszünk, hogy az óvodapedagógusok olyan mese és verstárral rendelkezzenek, amelyek alkalmasak arra, hogy az adott vagy teremtett szituációkban tartalmilag és formailag is megfelelı irodalmi anyagot közvetíthessenek bárhol, bármikor, bármilyen formában. E mellett csoportjainkban mindennap, megfelelı hangulat, hely, idı megteremtésével mesélı perceket tartunk, amikor a többszöri ismétlésre ajánlott mő feldolgozásra kerül. Minden óvodai csoportunkban megtalálható a kezdeményezések helyére kialakított kuckó vagy sarok. Az érzelmi ráhangoltságot különbözı eszközökkel fokozzuk (pl. gyertya, mécses, hangjel,mondóka, jelkép). A kompetencia alapú programcsomag eszköze a Meseládikó, mely elsısorban a vers, mese feldolgozások alapvetı eszköze és változatosan használható a bábozáshoz, dramatizáláshoz.

A bábozás, dramatizálás alapja általában irodalmi mő, de ösztönzı, dicsérı hozzáállással, modell jellegő példaadással a kitalált történetek, bető és szójátékok megjelenését is támogatjuk az alkotóvágy, fantázia és az anyanyelvi nevelés kiteljesedése érdekében. Könyvtárlátogatásokon sajátíttatjuk el a könyvek védelmét, a könyvtár használatát, ezzel kívánunk segíteni a gyermekeknek abban, hogy olvasni szeretı kisiskolássá váljanak. Célunk, hogy a gyermekek becsüljék és tiszteljék a könyveket, tudatosodjék bennük, hogy a könyv a kultúra hordozója. A kiválasztott, játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókák, versek, mesék erısítik a környezet megszerettetését, a hagyományápolást, az évszakok szépségének felfedezését is.

Sikerkritériumok − Igényli a mesét, verset, érdeklıdéssel hallgatja. − Több mesét, verset ismer, melyeket önállóan is felidéz, elmond. − Szókincse gazdagodott, metakommunikációs jelzéseket is használ, kommunikációja megfelelı fejlettségő. − Beszédkészségük, beszédkedvük, beszédfegyelmük kialakult, egyéni adottságukhoz, képességükhöz mérten, s elvárható szinten. −

Tud meséket, történeteket kitalálni, mozgással és egyéb módon megjeleníteni, kifejezni.

− Gondosan, megbecsüléssel kezelik a könyveket. − Játékaiban megjelennek a meseelemek.

X.2.2 Ének, zene, énekes játékok A gyermeki személyiség kibontakoztatásának egyik fontos eszköze a gyermekek zenei képességek fejlesztése. A zene esztétikum, rend, szükséglet, az óvodáskorú gyermekek érzelmeinek legbensıbb megnyilvánulása.

Célunk: − A zenei anyanyelv megalapozása, a zenei ízlés, esztétikai fogékonyság fejlesztése a közös éneklés, énekes játék örömének átélésével.

94/74. oldal


−

Olyan néphagyományokon alapuló zenei anyag kiválasztása és megismertetése, melyen keresztül erısítjük a gyermekek identitástudatát.

−

Örömmé tenni számukra az éneklést, a zenehallgatást, felkelteni a zenei érdeklıdésüket.

−

A gyermekeket a külvilágból érkezı zenei hatások ellensúlyozásaként megismertetni a hozzájuk közel álló klasszikus zenével.

−

Néptánccal és népi játékokkal harmonikus, szép mozgásra nevelés.

−

A természeti és megfigyeltetése.

társadalmi

környezetünk

hangjainak,

zörejeinek

felfedeztetése,

Az ének, zene és énekes játékok és mozgások anyagának kiválasztásnál tekintettel vagyunk: −

a gyermekek ének és mozgásfejlıdésére;

−

saját nemzeti és népi hagyományainkra;

−

az eltérı kultúrájú gyermekek hagyományaira;

−

mondókákkal, énekkel összefüggı mozgások kivitelezési nehézségeire;

−

gyermekek hangterjedelmére;

−

a ritmikus magyar megismerhetıségére;

−

az évszakok, ünnepek, hagyományok játékaira;

−

a gyermekek társas környezetére, hogy a kiválasztott dalok, játékok feleljenek meg a gyermek játékszervezı kedvének, adjanak alkalmat együttes játékra;

−

népi -, ölbeli-, csipkelıdı játékok, rigmusok, népi énekes játékok fontosságára.

népi,

és

a

kisebbségi

mozgáselemek

alapjainak

játékos

Zenei képességek fejlesztése: −

A zenei kreativitás fejlesztése

−

Éneklési készség fejlesztése

−

Ritmusérzék fejlesztése

−

Hallásfejlesztés

−

Zenehallgatás (kisebbségi anyag is)

−

Differenciált zenei fejlesztés.

Intézményegységünkben, magunkra nézve kötelezınek tartjuk Forrai Katalin óvodáskorú gyermekek zenei nevelésével kapcsolatos ajánlásait. Az általános gyakorlaton túl, a gyermekek rendelkezésére áll a zenetárunk, klasszikus zenével, népzenével és más népek zenéivel. Hagyományosnak mondható a rendszeresen szervezett táncház. Minden csoportban a gyermekek rendelkezésére állnak az énekes játékokhoz való fejdíszek, kiegészítık, szerepjátszó eszközök illetve ritmushangszer készletek (gyermek, óvónı). Az óvodapedagógus feladata A felhasznált zenei irodalom alapján, igényes zenei anyag összeállítása. A gyermekek zenei képességének és készségének fejlesztése. A zenei hagyományırzés, hagyományápolás. A gyermekek zenei ízlésének formálása. Megfelelı körülmények biztosítása a zenei élmények befogadásához. 94/75. oldal


Az éneklés, a zenei mozgás, népi játékok és a tánc megszerettetése.

A zenei anyanyelv megalapozása. Kisebbségi dalanyag, tánc megismertetése.

A zenei anyag javasolt tartalma •

•

Nagyobbak -

15-20 mondóka

-

20-25 /4-8 motívumból álló/ énekes játék

-

4-5 mődal

Kisebbek -

5 – 6 mondóka

-

8 -10 énekes játék

-

2 – 3 mődal

Zenei készségfejlesztés •

•

Kisebbek -

Ritmus érzék: egyenleges lüktetés érzékeltetése, játékos mozdulatokkal

-

Hallásfejlesztés: halk - hangos-, környezet hangjainak-, hangszerek hangjának felismerése

Nagyobbak -

Ritmusérzék: egyenletes lüktetés érzékeltetése, játékos mozdulatokkal, járással, tapssal, ritmushangszerekkel, összekapcsolt feladatokkal

-

Ritmus kiemelés, ritmustapsolás, visszatapsolás, dalok, mondókák ritmusának felismerése

-

Gyors – lassú felismerése, érzékeltetése

-

Néptánc elemek alkalmazása

-

Hallásfejlesztés: halk – hangos, halkabb –hangosabb felismerése, érzékeltetése

-

Környezet hangjainak felismerése, megnevezése

-

Magas – mély felismerése, érzékeltetése

-

Dallam felismerése énekhangról, hangszerrıl

-

Dallambujtatás, felelgetıs játék

-

Tiszta, szép éneklés

Az élı és a hangszeres zenehallgatás anyagának kiválasztásában is nagy hangsúlyt helyezünk népdalkincsünkre, kortárs zenemővekre. A 6-7 évesek rendszeresen részt vesznek, életkoruknak megfelelı, komolyzenei koncerteken. A zenei nevelés nyújtotta lehetıségeket, igyekszünk maximálisan felhasználni az érzelmi-, értelmi-, mozgásnevelésre, a közösségi élet magatartási és viselkedési szokásainak megerısítésére, a személyiség harmonikus fejlesztésére. Sikerkritériumok: •

Ismerjen mondókákat, dalokat, önállóan is kezdeményezzen énekes játékot.

94/76. oldal


•

Különböztesse meg és érzékeltesse a zenei fogalompárokat az egyenletes lüktetést és a dalok, mondókák ritmusát.

•

Váljon képessé esztétikus, kifejezı, ritmust követı mozgásra.

•

Énekelje, dúdolja az ismert dallamokat.

•

Felelgetıs dalt énekeljen a társával, vagy a csoporttal.

•

Hallgassa figyelemmel a bemutatott zenét.

•

Énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörhöz kapcsolódva.

•

Ismerjen fel dallammotívum alapján hallott dalt.

•

Találjon ki dallamhoz mozgást, játékot.

X.2.3 Rajzolás, mintázás, kézimunka Ez a nevelési terület komplexen kapcsolódik a többi tevékenységformához, szerves része az óvodai nevelés egész rendszerének. Sokszínő nevelési terület, gazdag lehetıséget kínál arra, hogy, a gyermekek építı-, ábrázoló-, alakító tevékenységét gyermekek belsı képi világának differenciált fejlesztését a nap bármely szakaszában megvalósítsuk. Célja: A személyiség fejlıdés biztosítása a gyermekek alkotó, játékos, örömérzetet biztosító manuális tevékenysége által. −

Gyermekek ismerjék meg a valóság tárgyait, jelenségeit, ki tudják fejezni megfigyeléseiket, elgondolásaikat valamilyen formában és anyagban.

− Az esztétikai érzék, a szépség iránti vonzódás felkeltésén és fejlesztésén túl fejlıdjön aktivitásuk, analizáló – szintetizáló képességük, feladattudatuk, a feladattartás képessége. − A gyermeki alkotások során, gazdagodjon esztétikai érzelmük, ízlésük. − Az öröklött, vagy veleszületett adottságokat a vizuális kulturáltság gazdagítása révén tanulás, gyakorlás útján képességgé fejlesztjük. − A rajzolással, festéssel, plasztikai tevékenységekkel, kézimunkával segítjük elı a kéz finommozgásának fejlıdését, a szenzomotoros koordinációt, az érzékelés és a mozgás összerendezıdését, ami elıfeltétele az iskolai írástanulásnak. Feladatunk − A gyermekek tér – forma és színképzetének gazdagításához, az esztétikai érzék fejlıdéséhez, az alkotói – alakítói képességek megalapozásához szükséges feltételek biztosítása /idı, hely, eszköz, élmény – tapasztalat, természeti – tárgyi környezet szépségeinek megláttatása/. − A gyerekek kreativitásának, fantáziájának kibontakoztatásához sokszínő, érdekes vizuális tevékenységi lehetıség, technikához szükséges eszköz biztosítása. − A természetes anyagok használatát, népi kismesterségekhez kapcsolódó tevékenységeket helyezzük elıtérbe. − Elı kell segítenünk a gyermekek tér- forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlıdését, komponáló-, térbeli tájékozódó-, és rendezıképességük alakulását. 94/77. oldal


− Megismertetjük gyermekeinkkel lokálpatriotizmus megalapozása.

a

szőkebb

környezetünk

mőemlékeit

–

Tevékenységi formák •

Építés: Nagy testek, térrészek be- és átrendezése, makettek építése, térbeli alakzatok létrehozása.

•

Plasztikai munkák: Gyurkálás, mintázás, szerkesztés, összerakás, báb- és díszletépítés, papírhajtogatás stb.

•

Képalakítás: Rajz, festés, lenyomatok, dombormővek, tépés, vágás, ragasztás stb.

Az óvodai élet keretein belül olyan feltételeket teremtünk, hogy a gyermekek bármikor, bármilyen eszközt használva átélhessék az alkotás örömét (szabadidıs tevékenység – rajzolás, színezés, gyurmázás, vágás, varrás, szövés, fonás…). Ezeket az eszközöket állandó, gyermekek számára elérhetı helyen tároljuk. Ösztönözzük ıket, hogy a természetben győjtött anyagokat vizuális, alkotó tevékenységeikben is felhasználják. A kötetlen formájú, kezdeményezett mikro csoportos foglalkozásokkal és az ez irányú szabadidıs tevékenységekkel lehetıséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek egyéni módon jelenítsék meg élményeiket, juttassák kifejezésre érzelmeiket, vágyaikat, szorongásaikat. A gyermekek közötti képességbeli különbségeket maximálisan figyelembe véve a tevékenységeket úgy tervezzük, hogy ne a csoport egy szintre hozása legyen a cél, hanem minden gyermek önmagához mérten fejlıdjön. Sikerélményt biztosítva fogadjuk el a fejlıdés nem azonos intenzitású ütemét. Nem fogalmazunk meg külön korcsoportonkénti fejlıdésszintet, mert az óvodás éveket komplexen kezeljük. Célunk, hogy minden gyermek bátran alkosson és rendelkezzen azokkal a képességekkel, melyek alkalmassá teszik az iskolakezdésre. A tartalmi munka megvalósítása során fontos, hogy segítsük a szülıket a gyermekek vizuális, alkotó tevékenységeihez kapcsolódó életkori sajátosságainak megismerésében. Fontos jelentıséget tulajdonítunk a tehetséggondozásnak, melyet kézmőves foglalkozásokon valósítunk meg. A nehezebben fejlıdı, valamilyen tevékenységben lemaradt gyermekek számára, külön mikro csoportos foglalkozásokat szervezünk. Az óvodapedagógus feladata ▪ Megismertetni a gyermekeket a környezetükben található anyagokkal, és a kézimunkák technikai alapismeretével. ▪ Megteremteni a feltételeket, biztosítani az eszközöket, varázsládikót. ▪ Az alkotóvágy felkeltésétıl eljuttatni a gyermekeket az alkotás öröméhez. ▪ Fejleszteni a kreativitásukat. Sikerkritériumok ▪ Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat, és az eszközöket készségszinten, helyesen használják. ▪ Képalkotásban egyéni módon jelenítsék meg élményeiket, elképzeléseiket. Váljék jellemzıvé a részletezı formagazdagság, a változatos, egyéni színhasználat. ▪ Téralakításban, építésben, barkácsolásban ötletesek, együttmőködık legyenek. ▪ Csodálkozzanak rá a szépre, tudjanak gyönyörködni. Örüljenek saját, társaik, csoportjuk alkotásainak, fogalmazzák meg: "miért szép?", "miért tetszik", "miért csodálatos", vagy éppen miért nem. 94/78. oldal


▪ Lássák meg a környezet, a természet, a mővészeti ágak esztétikai szépségeit. ▪ Kéz és szemmozgásuk megfelelıen koordinált. ▪ Kialakul önálló, saját kifejezésmódjuk, stílusuk. ▪ Képesek megnevezni az alapszíneket, a sötét és világos színárnyalatokat. ▪ Rajzaikban, festményeikben jelezni tudják a térviszonyokat. ▪ Emberábrázolásuk felismerhetı, tagolttá válik, s egyre több részletet tartalmaz. Megjelennek a mozgásábrázolás jelzései. ▪ Saját elképzeléseik alapján díszítenek tárgyakat, készítenek ajándékokat, kiegészítı játékokat. ▪ Tudnak formát mintázni megfigyelés és elképzelés alapján. ▪ Ismerjék a népi díszítı motívumokat, ısi kismesterségeket, szívesen végezzenek ilyen tevékenységet. ▪ Legyenek képesek esztétikai élmények befogadására.

X.2.4 Mozgás, mozgásos játékok Az óvodáskorú gyermeket nem lehet elképzelni tartósan nyugalmi állapotban,a testmozgás a gyermekek számára éltetı elem. Célunk •

Mozgásigény kielégítése, mozgáskedv fenntartása, a testi képességek sokoldalú fejlesztése, az elsısorban pszichés eredető fejlıdési rendellenességek kompenzálása a Mozgáskotta program segítségével.

•

Megalapozni egy egészséges életvitelt a szervezet sokoldalú fejlesztésének segítése.

•

A mozgásmőveltség segítése.

•

Az ellenálló képesség növelése, az egészségmegırzés érdekében.

•

A kellemes fizikai fáradtsággal, jó hangulattal szolgálni a gyermekek lelki feltöltıdését.

•

Az állóképesség, ügyesség, akarat, kitartás fejlesztése.

•

Az egészséges versenyszellem kialakítása, a balesetmentes versengés

Feladatunk •

Sokoldalú mozgástapasztalatok megszerzésének biztosítása a mozgásformák gyakorlásával, az összerendezett mozgás kialakulásának elısegítése érdekében.

•

A motoros, kondicionális és koordinációs képességek, és a testséma fejlesztése, testrészek megismertetése.

•

A nagy és finommozgások, az egyensúlyérzék, forma és alaklátás fejlesztése.

•

Megfelelı hely, idı, eszköz, szabadban való tartózkodás, optimális terhelés biztosítása, a mozgásöröm átélése.

Szabadban, teremben történı mozgásfejlesztés keretei: 1. Testnevelés foglalkozás, mozgásos nap 2. Mindennapos szervezett mozgás és mozgásos játékok 3. Spontán mozgás, mozgásos játékok

94/79. oldal


4. Mozgáskotta program Kisebbeknél elsısorban a nagymozgásokat, testrészekkel való ismerkedést, különbözı egyszerőbb járás, futás, ugrás, támasz-, függés- és egyensúly gyakorlatokat, kézi szereket építjük be a fejlesztı munkába. Nagyobbaknál mindezt kiegészítjük a finomabb, pontosabb gyakorlatvégzés igényén túl, alakzatok kialakításával a szem – kéz – láb koordinációt feltételezı, pl. fel – célba ugrásokkal, guruló átfordulásokkal, célba dobásokkal, térérzékelést fejlesztı egyensúlyozó játékokkal, biztonságos szer-, illetve kézi szer használattal. El kívánjuk érni, hogy ismerjék a biztonságos mozgás szabályait, egészséges versenyszellem, kooperativitás, önfegyelem, alkalmazkodni tudás alakuljon ki a gyerekeknél. Mindennapos szervezett mozgással, mozgásos játékokkal a napi mozgásigény játékos, örömteli kielégítését segítjük elı. A délelıtt folyamán mindennap megszervezésre kerül, de bármikor és bárhol újra megszervezhetınek tekintjük a nap folyamán. A spontán mozgás, mozgásos játékok áthatják az óvodai mindennapokat. A megfelelı hely, idı, eszköz, segítés – felügyelet biztosítására helyezzünk kiemelt figyelmet ezen alkalmakkor. Az óvodapedagógusok feladata − A mozgásos feladatok kiválasztásánál a fejlettségi szint figyelembevétele. − Balesetmentes mozgás biztosítása. − Egyéni szükségleteknek megfelelı mozgásigény kielégítése. − Az egészséges versenyszellem kialakítása. − A mozgáskultúra fejlesztése. Sikerkritériumok − Mozgása összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelı ritmusúvá válik. − Szeretnek mozogni, kitartó, terhelhetı. − Kialakul nagymozgása, finommozgása, szerhasználata, egyensúlyészlelése. − Tud térben tájékozódni. − Növekszik teljesítı és ellenálló képessége. − A mozgásos játéktevékenységek közben figyel társaira, alkalmazkodó, segítıkész, együttmőködı. − Betartja a szabályokat, s erre másokat is figyelmeztet.

X.2.5 Mozgáskotta program A gyermekek számára létszükséglet a mozgás, amely az idegrendszer strukturálódását is befolyásolva, a kognitív képességek fejlıdésében is meghatározó szerepet tölt be. Intézményegységünkben, éppen ezért kiemelt figyelmet fordítunk a mozgásfejlesztésre, mozgásos nevelésre. Törekvéseink szerint az óvodások motoros aktivitását az egész személyiségre irányuló fejlesztés, nevelés szolgálatába kell állítani, amihez a Magyar Mozgáskotta program maximális lehetıséget biztosít. Metodikája o A módszer központi pillérei a mozgás és játék, mint az óvodáskorú gyermekek legtermészetesebb megnyilvánulási formái.

94/80. oldal


o A gyermekek eltérı egyéniségét, fejlıdését, különbözıségeit figyelembe véve a teljes személyiség komplex fejlesztésére irányul, úgy hogy az elsısorban pszichés eredető hátrányok leküzdését is segíti. o Lehetıséget ad arra, hogy meghatározott mozgásformákkal az idegrendszer más és más területeit stimuláljuk, ledolgozzuk az idegrendszer deficitjeit, elısegítsük az idegrendszeri struktúrák rendezıdését. o Követendı szemlélet módot közvetít úgy, mint gyermek centrikusság, játékosság, az egyéni és életkori sajátosságok alapos ismerete, mozgásöröm biztosítása, sikerélmény, motiváció, választhatóság, döntés középpontba állítása. o A módszer tematikája didaktikai szempontból a fokozatosságra, egymásra épültségre, ismételhetıségre, eltérı nehézségi fokú mozgássorok beépítésére, utánzásos tanulásra, spontán hibajavításra, megerısítésre helyezi a hangsúlyt. o Magát a gyermeki személyiséget teszi alkalmassá – saját kompetenciáin belül – arra, hogy mozgásos megnyilvánulásait összerendezetten, eredményesen hajtsa végre, miközben a módszer gyakorlatában az érzelmek, ismeretek, a figyelem, a gondolkodás jelentısen fejlıdik. Komplex módon teszi lehetıvé a játék és mozgás összekapcsolásával a gyermekek célirányos, folyamatos, egyéni és aktuális fejlettségi szintjéhez igazodó hatékony és eredményes személyiség fejlesztést.

A program megvalósításának szervezeti keretei - A kötelezı testnevelés foglalkozásokba beépítetten, vegyes életkori szervezéső csoportokban. - A mindennapos testnevelések alkalmával. - Ütemterv (nem kötelezı, csak ajánlott) szerint, nagycsoportos korú, iskolába készülı gyermekekbıl kialakított homogén csoportban, heti egy alkalommal. - Heti egy plusz mozgásfejlesztésként minden csoportban, illetve homogén csoportban, csoportközi tevékenységként.

94/81. oldal


A Magyar Mozgáskotta program sajátos eszközrendszerével, színes, szimbolikus, jól értelmezhetı vizuális jelrendszerével már önmagában fokozza az aktivitást, érdeklıdést, kíváncsiságot. A játékos, más-más készséget, képességet igénylı, feltételezı feladatsorok mindenképp sikerhez, élményhez juttatják valamely képességben, kompetenciaterületen, mozgásfejlettségben kimagasló, vagy lemaradó, az értelmi erıkben jeleskedı, vagy retardált, a sajátos nevelési igényő BTM-s gyermekeket is. A vizuálisan megjelenített feladatok lemozgását, mozgásos végrehajtását a gyerekek egyéni és aktuális fejlettségüknek, adottságaiknak megfelelıen, módon, s a szükséges gyakorlási idı biztosításával végezhetik, automatizálhatják. Mindeközben, domináns tanulási forma, az egymástól tanulás. Jellemzı a megsegítés, a hibázás – hibajavítás, ez nem sikerült olyan jól, de majd fog, ez viszont nagyon jól sikerült, tehát képes vagyok rá és másra is. A verbális magyarázat minimális, a cselekvés – tevékenykedés, bemutatás domináns. A készségés képességfejlesztést az eszközök variációs lehetısége, játékba való használhatósága is maximalizálja. Az utánzó mozgások, kerettörténetek lehetıséget biztosítanak egy-egy kapcsolódó téma, témakör megbeszélésére, ismeretszerzésre. A kooperatív tanulásszervezés folyamatosan érvényesíthetı. A szervezeti formák egy-egy foglalkozáson is nagyon változatossá tehetık. A gyerekek bevonása, döntési helyzetbe hozása biztosított, hiszen a gyerekek önállóan alakíthatják, étrendezhetik, nehezíthetik a mozgássorokat, kiegészítı feladatokat, játékszabályokat, s az eszközhasználatot. A bizalom, a hibázhatok és javíthatok, legközelebb biztos sikerül, mentalitás gyermekközpontú irányítást, szervezést, közösen átélt játék- és sikerörömöt generál. E közben, elvárás az egymásra figyelés, segítés, szabálytartás, a teljesítıképesség reális megítélése, a biztonságérzet, folyamatosság a testi épség megóvása érdekében. A program szakít a hagyományos testnevelés-foglalkozások meghatározott módszertani felépítésével, az utasításra történı mozgáscselekvéssel úgy, hogy a mozgásos-játékos feladatok az elvárt mozgásformák teljes begyakorlását is biztosítja, a gyerekek aktív bevonásával, igényeinek, ötleteinek figyelembe vételével, variációs és változatos formában. Az ellenırzés, értékelés újszerősége az ön- és társértékelés, a hibajavítás indirekt módja. A mozgásprogram a hangsúlyt a gyermekek tevékenységeire, azok változó motívumának viszonyára, az életkori és fejlettségi szintbeli megfeleltetésre, a személyiség szociális, személyes és kognitív kompetenciáihoz kapcsolódó feladatokra, mint komplexre, s az ezekkel összefüggésben levı cselekvésszabályozásokra helyezi. Az optimális cselekvésszabályozást az ösztönzı szabályozó tényezık (szükségletek, vágyak, törekvések, beállítódás jellege, érzelmi motívumok, társas attitődök) fejlıdésével, az ellenszabályozó tényezık (külsı-belsı környezeti hatások), maximális figyelembe vételével, tudatos fejlıdésre irányuló és teljesíthetı elvárások megfogalmazásával, eltérı begyakorlási idı biztosításával, differenciált teljesítési mód felkínálásával valósítjuk meg. Sikerkritériumok •

Biztosított a biológiai fejlıdés és az idegrendszer adaptív érése.

•

A teljesítményre képesség, teljesítményorientáltság fokozódik.

•

Kialakul a mozgás, sport iránti érdeklıdés, az egészséges életvitel iránti igény.

•

Gyorsul, rövidül az új mozgásformák elsajátítási ideje.

•

Fejlıdik − a mozgás végrehajtás minısége, − az egyensúly, mozgás – kivitelezés, − a mozgáskontroll és az én kontroll, − a kondicionálás, koordinációs motoros képességek.

•

Fejlıdnek mozgás általi tapasztalatok: 94/82. oldal


− a háromdimenziós észlelés, −

a tájékozódási képességek,

− a testséma, testtudat, testkép, − a laterális dominancia, − személyi zóna ismerete. •

Pontosodik az alaklátás, téri szerialitás.

•

Fejlıdik a kommunikációs képesség, idıtájékozódás, idıészlelés..

•

A globális mozgásfeladatokat szóbeli utasítás alapján megérti, végrehajtja a vizuális minta szerint.

•

Integrálni tudja az érzékszervek által felvett információkat.

•

Képes társaihoz igazodni, aktivizálódni és az észlelt cselekvéseket, viselkedésmódokat megfigyelni, lemásolni, sokszorosan beépíteni.

•

Képes a felnıtt által nyújtott mintát egyre tudatosabban követni, értelmi elfogadáson alapulva szabály- és normarendszerébe beépíteni.

•

Pozitív magatartási beállítódás jellemzi, természetessé válik a különbözıségek elfogadása.

•

Éljen át sikereket, esetleges szorongásai oldódjanak.

•

Legyen együttmőködı, tapasztalja meg, hogy másokkal együtt jobb teljesítményre képes, sikeresebb lehet, s több élményt szerezhet.

•

A program hozadékaként, egy sajátos csoportkohézió alakuljon ki, amely alapjává válik a kooperativitásnak, gyermeki döntésre / vélemény és javaslat figyelembevételére épülı maximális együttmőködésnek, be- és elfogadásának

X.3. Környezet tevékeny megismerése A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülı folyamat. Általa a gyermekek az ıket körülvevı és a tágabb természeti, társadalmi környezetrıl olyan tapasztalatokat győjtenek, amelyek – az életkoruknak megfelelıen – a biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. Elsısorban a hétköznapok apró történésein keresztül érvényesül. Itt alapozódnak meg a cselekvési és magatartási szokások, az emocionális viszonyok, valamint az elemi tapasztalatok a környezettel kapcsolatban. Célunk: •

Olyan gyermekek nevelése, akik képesek és szeretnék megismerni, felfedezni és megérteni környezı világukat, világunkat.

•

A természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása.

•

Olyan érzelmi megalapozottság, érdeklıdés felkeltése a világ iránt, amely kedvezı alapja lehet a környezetbarát életmódnak.

Feladatunk: − Olyan feltételek megteremtése, amelyben biztosítjuk a minél szélesebb körő tapasztalat és élményszerzést, cselekvést, tevékenységi lehetıséget. − A külsı természeti környezet (természet, víz, levegı, növények, állatok, talaj) és a külsı ember alkotta, épített környezet (épületek, tárgykultúra, környezetbarát szokások, 94/83. oldal


hulladékkezelés stb.) megismertetésével sokszínő tapasztalathoz juttatás, készségek, képességek alakítása. − Olyan valós és szituációs helyzetek megteremtése, amelyben az életfolyamatok alapján megtapasztalhatják, megismerhetik a társadalmi normákat, szabályokat mellyel szocializációjuk kiteljesedik. − A szülıföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítı tapasztalatszerzési lehetıségek biztosítása. − Biztosítani a közvetlen tapasztalatszerzést, hiszen semmivel nem pótolhatók a szabadban tett séták és kirándulások, látogatások. − A gyermekek intellektuális érzelmeinek a fejlesztése, építve kíváncsiságukra, érdeklıdésükre, s elérni, hogy mindezek egyre inkább tartósabb személyiségjeggyé váljanak. − Az állatok és növények védelmének, óvásának, szerepének elfogadtatásával elérni, hogy természet rendjét tiszteletbe tartsák. − A felfedezési és tudásvágy felkeltése, fokozása, a tudni szeretném, s miért van így gondolatok mentén, a gyermekek egyéni és aktuális fejlettségének, egyéni és sajátos szükségletének figyelembe vételével. − Annak biztosítása, hogy mindenki mindenkor részese lehessen a felfedezéseknek, tapasztalatszerzéseknek érdeklıdése, kíváncsisága, alapján. − A felvetett, felvetıdı témák feldolgozásánál a gyermekek tapasztalataira, élményeire, meglévı és hozott ismereteire, javaslataira való építés. − Annak biztosítása, hogy mindenki elmondhassa mondanivalóját, részese lehessen a kísérletezésnek, megtapasztalásnak, találjon a párhuzamos tevékenységek közül számára vonzót, érdekeset. − A környezeti értékek felismerése – tudatformálás. − A környezeti fogalmak tisztázása – ismeretszerzés. − Olyan képességek kialakítása, melyek szükségesek az emberi kultúra és környezet megértéséhez. − Pozitív viszonyok kialakítása – attitődök formálása. − A környezetorientált magatartás kialakítása értékrend – értékelés. − Környezeti minıségjavítás, tudatos, felelısségteljes cselekvés – aktivitás. − A környezettudatos magatartás megalapozása: életmód, életvitel, gondolkodásmód, viselkedés, természetvédelem, értékrend-alakítás, felelısségérzet kialakítása. − Más népek, kultúrák megismertetése gyermeki felvetés vagy projekt témához, törzs és kiegészítı anyaghoz kapcsolódóan. − Az óvónık a gyermekek számára könnyed, vidám, játékos tevékenységeket kezdeményeznek. Ezeket a személyes tapasztalás, vizsgálódás, a kötetlen szemlélıdés jellemzi. Ezek a tevékenységek a különbségekre, hasonlóságra, csoportosításokra irányuló kereséseket, ítéletalkotásokat és a relációk feltárását, konkrét és fél absztrakt fogalmak megalkotását segítik elı.

94/84. oldal


Mindezek a kapcsolatok kiépítését, oksági kapcsolatok keresését szolgáló elemi készség és képesség fejlesztésre irányulnak, differenciált tartalommal, móddal, elvárással, helyzetben és szervezeti keretben. Segítséget nyújtunk ahhoz, hogy a gyermekek megismerjék, megtapasztalják, megértsék a természeti és társadalmi környezetüket, s természetes kíváncsiságukból, érdeklıdésükbıl fakadóan újabb és újabb ismeret, tapasztalat, magyarázat, felfedezés megszerzésére belsı késztetést érezzenek. A gyermekeket a természet szeretetére, óvására – védelmére neveljük, amely kapcsán az emberi felelısségét is megláttatjuk, kidomborítjuk. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében, valamint az élısarokban végzett tevékenységek tapasztalási, cselekvési lehetıségeit maximálisan kihasználjuk a természetben végbemenı folyamatok, összefüggések megértetéséhez. Óvodai életvitelünkben arra törekszünk, hogy mások véleményének, érzéseinek, gondolatainak tiszteletbetartására, toleranciára neveljünk, a közösségen belül, miközben önálló véleménynyilvánításra, döntésre, az önbizalom megerısítésére, és az önmegvalósításra biztosítunk lehetıséget. Kiemelt feladatunknak tekintjük a tapasztalati síkú élményszerzést, a valós élményháttér biztosítását, az életszerő tevékenykedést. Munkánkban a környezet és természet megismerését szolgáló, valamint képesség és magatartásfejlıdést elısegítı, didaktikus játékokat is alkalmazunk, saját ötlet és játéktár alapján. A tevékenységekben, tapasztalatgyőjtésben, élményszerzésekben, az értelmi képességek fejlesztésére, a praktikus, valamint matematikai neveléshez kapcsolódó ismeretek megszerzésére, bıvítésére, rendszerezésére is fokozott figyelmet fordítunk, spontán és szervezett formában. Törekszünk arra, hogy az ismeretek segítsék elı a környezet egészének megértését és tartalmazzanak alapvetı tényeket, összefüggéseket, problémákat és ezzel kapcsolatos megoldásokat. Olyan ismereteket nyújtunk, amelyek valódiak, realisztikusak, de megfelelnek az óvodások életkori sajátosságainak és megalapozzák a világkép, a kultúra, családi kultúra, a néphagyományok, és az értékrend alapvetı elemeit. Céljaink elérése érdekében óvodánkban alkalmazzuk az elemi tudományos megismerési módszereket, amelyhez biztosított a megfelelı eszköztár (nagyítók, mikroszkópok, távcsövek, iránytők, térképek, video – kazetták, gyermekek számára kiadott tudományos ismeretterjesztı könyvek), illetve a szülıket is bevonjuk az eszközök alkalmankénti biztosításába. Az óvodapedagógus feladata •

Tapasztalatok és ismeretszerzés lehetıségeinek biztosítása.

•

Biztonságos életvitel szokásainak alakítása, erısítése.

•

A természeti és társadalmi környezet értékeinek megırzésére és megóvására nevelés.

•

Módszereit, eszközeit a gyermekek életkori sajátosságához, egyéni fejlettségéhez, igényeihez, érdeklıdéséhez, érzelmeihez, megismerési vágyához, meglévı ismereteihez, hozott tapasztalataihoz igazítja.

•

Elısegíti a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlıdését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításban.

•

Ünnepélyek és hagyományırzés formájában közvetíti az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit, hagyományait.

94/85. oldal


•

Személyes példájával a természeti és építészeti szép felfedezésére, a rácsodálkozásra, környezet barát és védı magatartásra nevel, példát ad.

Sikerkritériumok ▪ A gyerekek aktuális fejlettségi szintjüknek megfelelıen eligazodnak, tájékozódnak szőkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetükben. ▪ Ismerik az évszakok jellemzıit, változásait, a természeti jelenségeket, a növény és állatvilágot életkoruknak, érdeklıdésüknek megfelelıen. ▪ Önállóan gyakorolják a növény és kisállat gondozás legegyszerőbb mőveleteit. ▪ Védik, óvják a természetet és alakítják és környezetüket. Kialakul tenni akarásuk, kitartásuk, feladattudatuk. ▪ Felfedezik, meglátják, megnevezik, megkülönböztetik az ok – okozati összefüggéseket, mennyiségi és kiterjedési viszonyokat, matematikai fogalmakat, irányokat, helyesen használják a névutókat. ▪ Ismerik személyes adataikat. ▪ Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket. ▪ Ismerik az állatokat, különös tekintettel a Magyarországon ıshonos állatok néhány fajtájára is. ▪ Ismerik a növény szót, annak tágabb jelentését, fejlıdését, a velük kapcsolatos munkákat. ▪ Kialakul a beszédhelyzetekhez és a nyelvi szabályokhoz illeszkedı, jól érthetı beszédük, beszédértésük, beszédfegyelmük. Matematikai tartalmú tapasztalatok Célja A matematikai tevékenység során a minket körülvevı világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása játékos formában, a gyermek ötleteinek figyelembevételével. A gondolkodás fejlesztése, a cselekvéses és gondolati tevékenykedtetés. Szerezzenek olyan matematikai jellegő tapasztalatokat, melyek a környezı valóságban találhatók. Feladata A gyermekek tapasztalatszerzése, a környezet mennyiségi, térbeli és formai viszonyairól. Ismerkedés a matematikai fogalmakkal, melyek egy része beépül a szókincsbe. Globális, matematikai szemléletük alakítása. A különféle tevékenységek adta lehetıségek kihasználása, a nagyság, forma, szimmetria stb. gyermekkel való észrevetetése. A matematikai ismeretek integrálása más nevelési területekbe. Az óvodán kívül adódó spontán lehetıségek kihasználása a matematikai nevelés érdekében (pl. formák a természetben). A fejlesztési lehetıségek kihasználása során elsıdleges szempont a gyermekek fejlettségbeli különbözıségeinek figyelembevétele. 94/86. oldal


A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetıségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése, a gyerekek egyéni fejlıdésének nyomon követése, differenciált fejlesztés. A matematikai nevelést folyamatként értelmezzük, a környezet megismerése, a mindennapi óvodai élet minden tevékenysége során. Anyagát elsısorban nem ismeretek alkotják, hanem a tapasztalatok, cselekvéses gondolati tevékenységek. Matematikai képességek kialakítását segítı tevékenységek: 1) A számfogalom elıkészítése, megalapozása Mennyiségek összemérése, hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bıség, tömeg, őrtartalom szerint. Halmazok összemérése, elemek párosítása. A válogatások során nyíljon mód, párosításra, számlálásra a több, kevesebb, ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására. Fedezzék fel a rész- egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során. Játékos szituációban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk egyéni fejlettségtıl függıen a 6 – 10-ig számkörben mozogjon. Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése. Mérések különbözı egységekkel, hosszúság, terület, tömeg, őrtartalom. 3) Tapasztalatszerzések a geometria körében Szerezzenek tapasztalatokat gömbölyő és szögletes formákról, érzékeljék ezt testükön, tárgyakon. Építsenek szabadon és másolással különféle elemekbıl. Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról, fedezzék fel a rész-egész viszonyát. Használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket. 3) Tájékozódás térben és síkban Irányok azonosítása, megkülönböztetése. Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép szimmetria érdekességét, játsszanak sokat a tükörrel Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is. Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek életükben is felfedezhetık. Hozzanak létre változatos sorozatokat játékokban, színekkel, hangokkal, mozgással, formákkal. Sikerkritériumok •

Legyenek képesek halmazokat képezni a megadott szempontok alapján.

•

Tudjanak ítéleteket alkotni.

•

Kialakul a biztos számfogalmuk, relációs szókincsük és térszemléletük.

•

Szívesen játszanak matematikai jellegő játékokat.

•

Ismerjék fel a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat.

•

Felismeri az azonosságokat, különbözıségeket.

•

Ismeri az irányokat, helyesen alkalmazza. 94/87. oldal


•

Van tapasztalata a tükörképrıl, szimmetriáról.

•

Felismeri a sorba rendezés logikáját.

•

Helyesen használja a névutókat.

•

Jól tájékozódik térben és síkban.

•

Geometriai tapasztalatokkal rendelkezik.

X.4. A munkajellegő tevékenységek A munka az ember számára természet adta szükségszerőség. A játékban megtalálhatóak a munkára nevelés elemei, pl. munkafolyamatok és mozdulatok utánzása, játékszerek gondozása. Célunk Olyan képességek, készségek, tulajdonságok kialakítása, melyekkel a gyermekek képessé válnak saját szükségleteik kielégítésére és a közösségben adódó, együttmőködést kívánó feladatok elvégzésére, miközben megalapozzuk a környezethez, csoporttársaikhoz való pozitív viszonyukat. Feladatunk: -

Lehetıséget biztosítani a gyermekeknek arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedvük és szükségletük szerint elvégezhessék az önkiszolgáló tevékenységeket és közösségi életéhez kapcsolódó munkákat egyéni, aktuális fejlettségi szintjük szerint.

-

Megfelelı eszközök biztosítása, amelyet szükség szerint használhatnak a gyerekek.

-

Olyan légkör megteremtése, amelyben minden munkatevékenység örömet jelent a gyermekeknek, melyet teljes önállósággal végezhet, de bármikor talál segítıtársat is.

Munkafajták: -

Önkiszolgálás /testápolás, öltözködés, étkezés, eszközök rendben tartása, környezet rendjének alakítása/.

-

A csoport, közösség érdekében végzett munkák /teremrendezés, díszítés, étkezés – pihenés elıkészítése, terem – kiszolgáló helyiségek tisztántartása, eszközök elrendezése – tisztántartása, kisebb megbízatások teljesítése, befızés, süteménykészítés./.

-

Kerti munka, élısarok gondozása /rendszeres kerti munka, udvarrendezés, parkosítás, növény és kisállat gondozás, hajtatás – csíráztatás, természet és környezetvédelem, győjtések, madáretetık./.

Tartjuk, hogy minden olyan munkába bekapcsolódhatnak, tevékenykedhetnek a gyerekek, amelyek testi épségüket nem veszélyeztetik, melyhez kedvük van, melyet szívesen végeznek, melyben elismerésre számíthatnak, vagy erısségként közösségben betöltött szerepüket pozitív irányba erısíthetik. A felkínált munkalehetıségek közül választhatnak a gyerekek, de igyekszünk a gyermekek számára természetessé tenni, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges, kedvének, egyéniségének, fejlettségi szintjének megfelelıen, a feladatok egymás közötti felosztása alapján. Az óvodába érkezı (2,5) 3 éves gyerekek életében természetesen az önmaga komfortérzetét segítı munkák kapnak nagyobb hangsúlyt, számukra még az a legfontosabb, hogy saját igényeik kielégülhessenek. Aztán a közösséghez való tartozás szükséglete elısegíti a másokért végzett munkák megjelenését és ettıl kezdve mindkét munkafajta párhuzamosan jelen van az óvodai életében. A legfontosabb az, hogy a munkajellegő tevékenységek ugyanúgy, mint a játék és tanulás, az egyén vagy a közösség szükségleteibıl adódjanak, és természetes velejárói legyenek az óvodai életnek.

94/88. oldal


Az önkiszolgáló és egyéb munkatevékenységben is fontosnak tartjuk, hogy az önállóság teljes fokát akkor várjuk el, ha arra a gyermek már képes, érett, s adottsága erre alkalmassá teszi, vagy sajátos nevelési igénye ebben valamilyen mértékben nem gátolja. A munka értékteremtı jellegének megtapasztalására kínált lehetıségeket felhasználjuk a pozitív személyiségjegyek, a feladattudat-, tartás, társas kapcsolatok alakítására, az életre nevelés alapelemeinek átélésére, a személyes, szociális, kompetenciák fejlesztésére is. A munka végzése közben – céltudatos irányításunkkal- a gyermekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek a természeti társadalmi környezetükrıl. Minden munkatevékenység újabb tapasztalatok forrását jelenti. Munkavégzés közben formálódnak és egyre pontosabbá válnak a munkához szükséges készségek. A gyermekek éppúgy elvégzik a munkatevékenységeket, mint a játékot, ha tiltásokkal, vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvüket. Az óvodapedagógus feladata Tudatos pedagógiai szervezés, a gyermekkel való együttmőködés és folyamatos, konkrét, reális, vagyis a gyermekek önmagához mért fejlıdésének pozitív értékelése. Minden gyermeknek biztosítani a lehetıséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. Folyamatosan biztosítani, bıvíteni a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelı munkaeszközöket. Lehetıséget adni a gyermekeknek bármilyen ıket érdeklı munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban. Szorgalmazni, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat. Sikerkritériumok -

A munkajellegő tevékenységeket a lehetı legönállóbban, örömmel, szívesen végezzék, bizonyos cselekvések váljanak szokásukká.

-

Tanulják meg használni az eszközöket, szerszámokat, miközben az együttmőködés, feladatmegosztás is jellemzıvé válik.

-

Legyenek igényesek önmagukra, környezetük rendjére.

-

Védjék, óvják, gondozzák, alakítsák környezetüket, a természetet s a gondjaikra bízott kisállatokat, növényeket,

-

A közösen végzett munka alapján pro-, preszociális képességeik fejlıdjenek, társas kapcsolataik erısödjenek, emellett kitartóak, türelmesek legyenek, alakuljon ki felelısségérzetük, növekedjen önbizalmuk.

-

Éljék át a munka örömét, hatását, alapozódjon meg a munka iránti tisztelet, megbecsülés.

-

A szemetet szelektíven helyezik el az adott győjtıkben.

-

Szívesen segítenek a falevelek összegyőjtésében, komposztálásában.

-

A virágokat nem tépik le, hagyják az eredeti helyükön, eredeti szépségükben.

-

Szívesen ápolják a növényeket csoportszobában, udvaron egyaránt.

-

Télen gondoskodnak a madarak táplálékáról. 94/89. oldal


XI. Mérés, értékelés a fejlıdés folyamatos nyomon követése A közoktatási törvény egyértelmően rögzíti, hogy az óvodákat - ezzel együtt az óvodásokat is értékelni és mérni kell A minıségbiztosítást - és ezen belül az értékelést, még a mérést is - lehet (és kell) úgy értelmezni, hogy ne gátolja a gyerek szabad fejlıdését, hanem elısegítse azt, folyamatában kövesse. A folyamatosság nem csak azt jelenti, hogy többször, hanem azt is, hogy apró részletekben, egyszerre csak egy pici területet célozzunk meg. Az óvodás gyermek fejlıdésének nyomon követése A kompetenciákon alapuló nevelés és a gyermekek fejlıdésének nyomon követése, mérése azt erısíti, hogy minden gyermek „más”, hogy minden gyermek saját kompetenciákkal rendelkezik, és hogy minden gyermek fejlıdését elsısorban saját magához kell mérni. A hatékony, eredményes nevelés legalapvetıbb feltétele a gyermek megismerése, ami ahhoz is szükséges, hogy tudjuk, mely területen kell fejlıdnie. Óvodánk gyermekközpontú programjának alapja a gyermek- megfigyelésének alapján végzett elemzı munkára épített- fejlesztı tevékenység. A megfigyelés az óvodapedagógus egyik legfontosabb eszköze, hiszen az óvodás korú gyermek folyamatosan érik, változik, tehát az érés, mint lélektani folyamat, amely megteremti a tanulás belsı feltételeit a szervezetben, a valóságban tényleg mőködik. Ez a rendszer azonban minden területen folyamatos, és nem mindig alkalmankénti mérést igényel. Ennek érdekében a – Dr Bakonyi Anna Által kidolgozott szempontrendszer átfogó és bármikor felhasználható. A szempontsor struktúrája négy nagy területre oszlik: 1. Szociális képességek 2. Értelmi képességek 3. Verbális képességek 4. Testi képességek Megfigyeljük A szociális képességek területén •

a gyermek társas kapcsolatait,

•

játékát,

•

társas magatartását,

•

szokásismeretét,

•

érzelmi és akarati megnyilvánulásait.

Az értelmi képességek területén •

megfigyeljük a gyermek kognitív (gondolkodási, pszichikus) és érzékszervi szféráját.

A verbális képességek területén •

a nyelvhasználat s a verbális kommunikációt,

•

az összefüggı és folyamatos beszédet,

94/90. oldal


•

a beszéd tisztaságára, beszédértésre, kifejezıkészségre vonatkozó feladatok segítségével.

A testi képességek területén •

a nagymozgásokat a mozgáskoordinációs,

•

a finom motorikus mozgásokat pedig az ábrázolás segítségével, a cselekvés szintjén vizsgáljuk.

A fejlıdés ilyen fajta nyomon követése adja meg a fejlesztés talaját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendıinket. A kompetencia alapú óvodai programcsomag három fejlesztési szakaszból áll: 1. szakasz: az óvoda-iskola átmenet nyomon követésének értékelési és mérési rendszere. A mérés nem cél, hanem eszköz, lényege, hogy megismerjük a személyiség minél szélesebb összetevıit, és kit-kit azon a területen erısítsünk, amely területeken rászorul, illetve a jól fejlıdı területeken is biztosítsuk a továbbfejlıdés lehetıségét. Tehát magába foglalja az integrációt és a tehetséggondozást is. 2. szakasz: az integráció, inklúzió (befogadás). A differenciált bánásmód a kompetencia alapú óvodai programcsomag szellemiségében az óvodai nevelés minden területére érvényes, áthatja az egész nevelés rendszerét. Így alakult ki az a három szint (a sajátos nevelési igényő gyermekek szintje, az átlaghoz közelítı gyermekek szintje, a tehetséges gyermekek szintje), amely mentén próbáljunk egy-egy témát feldolgozni úgy, hogy a feladatok egyszerre, párhuzamosan is végezhetık legyenek. 3. szakasz: játék, érzelmi és erkölcsi nevelés Az óvodás korú gyermekek világa a játék. A játék ennek a kornak az alaptevékenysége, így tehát a keresztül fejleszthetı a legjobban a gyermek. A játék érzelmeken alapul, melyek az egoizmusból indulnak ki, és igen nagy minıségi változáson mennek keresztül. A magasabb rendő érzelmek közül különös jelentıséggel bírnak az intellektuális és erkölcsi érzelmek. A normákhoz való igazodás, a szabálytudat, a szabályalakítás képessége, az alkalmazkodás, a kezdeményezés és a döntés képessége az érettség jele, melynek megalapozása az óvodában valósul meg. A szocializáció alapja a játék, hiszen a játék közben alakulnak a kapcsolatok, ekkor történik az érzelmek alakulása és a normák elsajátítása is. Ennek érdekében a szocializáció szempontjából a nyomon követés is aprólékos, sokrétő. A megfigyelések szöveges értékelését félévente minimum egy alkalommal végezzük el, melyet „a gyermeki fejlıdését nyomon követése I-IV.” táblázatban rögzítünk (1melléklet). A megfigyelések alapján minden gyermekrıl „óvodai fejlıdési naplót” vezetünk, melyet „a fejlıdési naplót segítı kategóriák rendszere” alapján töltünk ki. A gyermekek fejlıdésének nyomon követésével célunk az adott állapot megismerése annak érdekében, hogy saját képességei szerint és saját tempójában haladva minél magasabb szintre juthasson el a gyermek. A fenti cél elérése érdekében feladatunk a gyermekek megismerése és folyamatos megfigyelése. A folyamatos nyomon követés hatásai, elınyei: A folyamatos nyomon követés elsısorban az óvodapedagógus számára használható, de a szülı számára is jelentıs információhordozóvá lehet tenni. 94/91. oldal


A folyamatos nyomon követés a gyermekek fejlıdéséhez jól igazodik, hiszen a koegzisztencia (együttlétezés) és a heterokrónia (a különbözı képességek nem egyszerre és nem egyenletesen fejlıdnek) törvényszerőségeire épít. Ez a rendszer alkalmas felzárkóztatásra és tehetséggondozásra egyaránt. Végcél nincs, hiszen a fejlıdésben bármeddig el lehet jutni. Az óvodapedagógust is inspirálja, hiszen a felkínált szempontok alapján saját maga találhat ki konkrét, gyermekre szabott szempontokat és elvégezhetı, cselekedtetı feladatokat. Az intézményeknek és az óvodapedagógusoknak önállóságot ad, hiszen az eszközöket sajátosan alkalmazza. Elvisége: Bárhonnan, bármilyen állapotról el lehet indulni, mindenki fejleszthetı valahonnan valameddig.

XII.

Intézményegységünk ellenırzési, értékelési rendszere

Az ellenırzés és értékelés célja az óvodapedagógiai munka segítése, szinten tartása, eredményesebbé tétele, célirányosságának, tervszerőségének biztosítása a hatékony mőködés érdekében. Intézményegység belsı ellenırzési területei: 1. pedagógiai munka, gyakorlat megfigyelése, elemzése, megbeszélése, 2. teljesítményelvő értékelés folyamatos megvalósítása, 3. nevelımunka feltételeinek ellenırzése, 4. dokumentumok ellenırzése, elemzése, 5. partnerközpontú intézménymőködés, 6. helyi programunk beválás vizsgálata, megvalósításának nyomon követése. A szakmai irányítás, ellenırzés az intézményegység vezetı feladatköre, melyet az általános helyettessel / munkaközösség vezetıvel közösen végezhet, végez. A munkaköri leírásokat minden évben aktualizáljuk, felülvizsgáljuk. A pedagógiai munka, illetve az egyéb ellenırzések során objektív értékelésre, véleménynyilvánításra, állásfoglalásra törekszünk, melyben a tanácsadói, segítıi szándék kap elsıdleges szerepet, s tiszteletbe tartjuk a módszertani szabadságot, önállóságot.

XIII.

Az intézményegység pedagógiai programjának ellenırzése, értékelése

A program ellenırzésében, és értékelésében az intézményegység vezetı irányításával, a nevelıtestület minden tagja részt vesz. Ellenırzés, értékelés tematikája: -

a feltételrendszer számbavétele, optimalizálása,

-

átfogó, csoportonkénti, feladat-ellátási, illetve intézményegységi szintő értékelés,

-

eredményesség, hatékonyság, célszerőség, megfelelısség,

-

PDCA módszer követése

-

beválás vizsgálat.

Felelıs, határidı: elıírás szerint

94/92. oldal


XIV.

Eszköz ellátottsági igény

Feladatok ellátásához és a nevelési program megvalósításához szükséges, illetve speciális eszközök, felszerelések jegyzéke az eszköz normát figyelembe véve. Megnevezés

Igény

Darab

Konstrukció, építı játékok

Csoportonként 5

45

Fejlesztı játékok

Óvodánként 15

30

Szerepjáték kellékei

Csoportonként

-

Udvari mászó falak

1

6

Babaház

Csoportonként 1

7

Dramatizáláshoz

használható

készlet Csoportonként 1-1

Tevékenység

Játék

18

Játék

Csoportonként 1

8

Komp. csom.

Képes mesekönyvek

Csoportonként 25

225

Mese, vers

Magnó, CD lejátszó

csoportonként 1

4

Zenei nevelés

2

Kapcs.tart.

bábkészlet Meseládikó

óvodánként 1 Video kamera

Rajzolás, Festés Hajtogatás

Szükség

Gyöngyfőzés

szerinti

Népi kismesterségek

Csoportonként,

Építés, barkácsolás

gyermekenként

mennyiségben

Vizuális nevelés

Nyomat készítés eszközei Akvárium, terrárium

Csoportonként 1

6

Külsı

világ

Mikroszkóp, távcsı, nagyító

Csoportonkén1

9

tevékenység

Tudományos könyvek

Csoportonként 10

90

megismerése

Földgömb

Csoportonként 1

9

Térkép

Csoportonként 1

9

Vizes, homokos asztal

Csoportonként 1

9

Matematikai fejlesztı játékok

Óvodánként 10

20

Matematikai fejlesztés

Kerti szerszámok (gyermek) Takarító eszközök (gyermek)

Munka jellegő Csoportonként 2

Kisebbségi kultúrához kapcsolódó hang és Óvoda

18

tevékenység

Szükség szerint

Kedvesház

képanyag Irodalmi mővek (mese és képeskönyv)

Program Csoportonként 15

Családi nap eszközei

135 Szükség szerint

94/93. oldal

Multikulturális nevelés


XV.

Felhasznált irodalom

Az óvodai nevelés országos alapprogramja – SEMIT INTERPRINT Kft. 1996. Porkolábné Dr. Balogh Katalin és szervezı társai: Kudarc nélkül az iskolába – Alex-typo 1993. Nagy Jenıné: Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel J-N-K-SZ M Pedagógiai Intézet 1997. Dr. Juhász Csaba: 4H Ifjúságfejlesztı programról fiataloknak és felnıtteknek 1-12 füzet Magyarországi 4H Klubok Szövetsége 4H Magyarországos – Kinizsi Nyomda Kft. 1994. Dr. H. Tóth István: Ötlettár Kecskemét 1994. Dr. H. Tóth István: Hagyományırzı jeles napok – Kecskemét 1994. Pereszlényi Éva – Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Játék – Mozgás – Kommunikáció Óvodai Program OKI Bp. 1997. Dr. Lázár István szerkesztette: Az alternatív Óvodai törekvések Magyarországon – MOE Miskolc 1991. Dömötör Tekla: Magyar népszokások Corvina 1984. Kézikönyv óvónık számára – MÉDIAMIX Bp. körlánc Fábián Katalin: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program – Miskolc 1996. Pereszlényi Éva: Az óvodai nevelés programja - OPI 1989. Óvodavezetési ismeretek Budapest, 2010.április Óvodavezetık Kézikönyve I-V. VI-X. Mérei Ferenc – V. Binet Ágnes: Gyermek – lélektan Dr. Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlıdésének nyomon követése – 2007, Budapest Sulinova Kht. Bordács Margit, Lázár Péter: Kedveskönyv – 2002, Dinasztia Tankönyvkiadó Kft. Magyar Gábor: Magyar Mozgáskotta Módszer – MG Fitness Kft. Fazekasné Fenyvesi Margit: Beszédhanghallás fejlesztése – Mozaik kiadó, 2006, Szeged DIFER programcsomag: Az elemi alapkészségek fejlıdése 4-8 éves életkorban – 2006, Szeged, Mozaik Kidadó Tóth Ágnes és Kifor Lászlóné: Nagy család az Óvodában – Tapasztalataink a vegyes csoportról Novum Kft. 2005. Kósáné Ormai Vera: A mi óvodánk – Neveléspszichológiai módszerek az óvodában (Okker 2001.) Asztali Anett – Horváth Judit – Horváthné Csapucha Klára – Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónınek észre kell venni – Tájékozódó vizsgálat a nagycsoportos óvodások képesség- és készségszintjérıl – (Flaccus Kiadó 2005.) Nagy Jenıné: Óvodai programkészítés, de hogyan? – (Okker Oktatási Iroda, Budapest) Óvodai nevelés játékkal, mesével (OKI, Sopron, 1996.) Dr. Hegyi Ildikó: Fejlıdési lépcsıfokok az óvodáskorban (Okker 1998.) Porkolábné dr Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program (Volán Humán 1999.) B. Méhes Vera Az óvónı és az óvodai játék Tankönyvkiadó 1982. 94/94. oldal

HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

Recommend Documents