helyi nevelési programja

Nyárfácska Óvoda

HOP

„ Mi a gyermekszeretettel nem elégszünk meg. Hirdetjük, hogy szeresd és ismerd meg a gyermeket. Ismerd meg, hogy igazabban szerethessed, hogy mélyebben védelmezhessed, s jobban nevelhessed!” Nagy László

Nyárfácska Napközi Otthonos Óvoda, Alsószuha - Felsőkelecsény Tagóvoda helyi nevelési programja

Készítette: Nyárfácska Napközi Otthonos Óvoda, Alsószuha – Felsőkelecsény Tagóvoda nevelőtestülete

Nyárfácska Óvoda HOP

Oldal 1

Nyárfácska Óvoda

HOP

Tartalomjegyzék

Bevezetés4 A nevelési program törvényi szabályozása5 1. Intézményi adatok6 1.1. Helyzetelemzés......................................................................................................7 1.1.1.Az óvoda, az óvodások....7 a.) Múltunk, az óvoda rövid története.................................................................7 b.) Óvodánk gyermekei, szociális környezete.....................................................8 1.1.2. Az óvodai munka feltételei.....................9 a.) Személyi feltételek.........................................................................................9 b.) Tárgyi feltételek.............................................................................................9 1.2. Óvodánk hagyományai, ünnepei, egyéb rendezvényei........................................11 1.3. Óvodánk kapcsolatai...........................................................................................12

2. Jövőképünk15 2.1. Óvodakép15 2.2. Gyermekkép15 2.3. Pedagóguskép. 16 2.4. Küldetés nyilatkozat ............................................................................................16

3. A helyi nevelési program rendszere 18 4. Az óvoda nevelési célja, feladatai19 4.1. Az óvodai nevelés célja........................................................................................19 4.2.Az óvodai nevelés feladatai..................................................................................19 4.2.1. Egészséges életmód szokásainak kialakítása 20 4.2.2. Érzelmi nevelés, szocializáció22 4.2.3.Anyanyelvi fejlesztés, kommunikáció, értelmi nevelés 25

5.Az óvodai élet megszervezésének elvei................................................29 5.1.Az óvoda napirendje29 5.2.Az óvoda hetirendje30


Oldal 2

Nyárfácska Óvoda

HOP

6. Az óvodai élet tevékenységformái32 6.1. Játék, érzelmi, erkölcsi nevelés32 6.2. Mozgásra nevelés39 6.3. Irodalmi nevelés, mese – vers 42 6.4. Zenei nevelés45 6.5. Vizuális nevelés48 6.6. Külső világ tevékeny megismerése 52 6.7. Munka, munka jellegű tevékenységek 56 6.8. Az óvoda – iskola átmenet59

7. Inkluzív nevelés..................................................................................62 7.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése...........................................64 7.1.1. Mozgásfogyatékos gyermek.............................................................................64 7.1.2. Érzékszervi fogyatékos, gyengén látó gyermek................................................64 7.1.3. Érzékszervi fogyatékos, nagyothalló gyermek.................................................65 7.1.4. Enyhe értelmi fogyatékos gyermek..................................................................66 7.1.5. Beszédfogyatékos gyermek..............................................................................67 7.1.6. Autista, ép értelmű gyermek.............................................................................68 7.2. Roma gyermekek integrálása...............................................................................68 7.3. Migráns gyermekek integrációja..........................................................................69

8. A szülők által igényelt, nem kötelező egyéb szolgáltatások...............71 9. Az óvoda dokumentációja...................................................................72 10. Gyermek- és ifjúságvédelem az óvodában.......................................73 11. Az óvodába és iskolába lépés feltételei.............................................76 12. Szakirodalom....................................................................................78 Legitimációs záradék..............................................................................79 Mellékletek: Jegyzőkönyvek Alapító okirat Záradék óvodai társulásról Az óvoda Integrációs, személyiségfejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó programja


Oldal 3

Nyárfácska Óvoda

HOP

Bevezetés

„Derűs gyermekkor”

Ez a két szó az, amely leginkább kifejezi óvodánk óvodapedagógusainak pedagógiai hitvallását. Alapelvünk az, hogy gyermekeink minden reggel mosolygós arccal lépjenek be az óvoda épületébe és ugyanígy távozzanak délután haza onnan. Ezáltal az óvodáskor legyen a „Derűs gyermekkor” egy láncszeme. A megvalósulás érdekében eddig is, és ezután is mindent megteszünk és így gyermekeink kiegyensúlyozottak, vidámak, érdeklődőek lesznek az iskolába lépés idejére. Óvodánkban valamennyi dolgozó személyiségét a meleg,elfogadó attitűd jellemzi valamennyi gyermek és szülő iránt. Alapfeltétel

a belűről jövő kulturált viselkedés,mely az emberi kapcsolatok minőségét is

meghatározza. Alapfeltétel a folyamatos szakmai kontroll elviselésének és az önkontrollnak a képessége. A szülő joggal várja el, hogy gyermeke egyszeri, megismételhetetlen, a gyermek fejlődése szempontjából nagy jelentőségű „óvodáskor” magas szakmai színvonalú pedagógiai környezetben, boldogan teljék. – minden erőnkkel ezen munkálkodunk.


Oldal 4

Nyárfácska Óvoda

HOP

A nevelési program törvényi szabályozása

•

2003. évi LXI. törvénnyel módosított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

•

a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei a 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet

•

a nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM. sz. rendelet

• •

32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei

•

255/2009.(XI.20.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításáról

•

B-A-Z. megye Közoktatási feladat ellátási intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve

•

ENSZ Gyermekjogi Charta az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek jogairól (1989. (11.20.)

137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

NEW YORK-i egyezmény

• •

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

•

138/1992.(X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási

1992. évi többször módosított XXXIII. Tv. A közalkalmazottak jogállásáról intézményekben

•

23/1997. (VI.4.) MKM. Rendelet a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei

•

1/1998. (VII.24.) OM. Rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

•

3./2002.(II.15.)

OM.

Rendelet

a

közoktatási

intézményekben

folyó

minőségbiztosítás

bevezetéséről •

1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről

•

277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól, kedvezményeiről

•

14/1994. (VI.24.) MKM. Rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról

•

Felsőnyárád község Intézkedési terve


Oldal 5

Nyárfácska Óvoda

HOP

1.Intézményi adatok

1.) Az óvoda neve:

2.) Székhelye:

Nyárfácska Napközi Otthonos Óvoda Alsószuha –Felsőkelecsény Tagóvoda 3721 Felsőnyárád, Alkotmány u. 10.

3.) Fenntartója, felügyeleti szerve:

Felsőnyárád(gesztor) –FelsőkelecsényAlsószuha Önkormányzat T.Ó.I.K.T.

4.) Működési területe:

Felsőnyárád, Alsószuha, Felsőkelecsény

5.) Alaptevékenysége:

Óvodáskorú gyermekek intézményi nevelése, fejlesztése, iskolára felkészítés

6.) Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy, vezetőjét a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete nevezi ki

7.) Az intézmény gazdálkodása:

Részben önálló gazdálkodó

8.) Alapító okirat száma, kelte: (mellékleve)

26/2009.(IV.28.)sz. Ök. határozat

9. OM azonosító:

028658

10.) Telefonszám: 11.) web, email

48/347-061 06-704301056 www.nyarfacska.atw.hu [email protected]


Oldal 6

Nyárfácska Óvoda

HOP

1.1. Helyzetelemzés 1.1.1. Az óvoda, az óvodások a.) Múltunk, az óvoda rövid története: A Nyárfácska Napközi Otthonos Óvoda Felsőnyárádon a Szuha völgyében helyezkedik el. Óvodánk az évben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Két tagóvodánk a szomszédos településeken :Felsőkelecsény és Alsószuha községekben látják el az óvodai feladatokat. Székhely óvoda Felsőnyárád 40, Alsószuha 20, Felsőkelecsény 20: összesen 80 férőhellyel rendelkezünk. Négy csoportban folyik a vegyes életkorú gyermekek nevelése a2009-2010 nevelési évtől a Kompetencia Alapú Helyi Óvodai Program szerint. Óvodánkban nemcsak a helybéli, hanem a közeli falvakból is járnak gyerekek. A gyermekek és a szakma szeretete vezérli nevelőtestületünket, hiszen nyitottak vagyunk minden innovatív kezdeményezésre, és a gyermekek nevelésében , igyekszünk a szülők partnerei lenni. Hitvallásunk, törekvésünk: – biztosítani a gyermek óvodai nevelését, – egy sokoldalúan fejlett harmonikus gyermeki személyiséget kialakítani, – minél több lehetőséget biztosítani a gyermek alapvető tevékenységére, a játékra, – Ahol a kompetencia alapú nevelés előtérbe helyezésével az óvodában folyó munka minősége tovább fejlődik. - A gyermek személyiségét tisztelet, elfogadás szeretet és megbecsülés övezi.

Óvodánkban:

7fő főiskolát végzett óvodapedagógus, 4 fő szakvégzettségű dajka, 2 fő konyhai alkalmazott, 1 fő élelmezésvezető, 1 fő óvodai kisegítő tevékenykedik.

Az óvoda minden dolgozója részt vesz a gyermekek mindennapi közösségi életének a szervezésében, az egészséges életmód szokásainak kialakításában, és az egyes tevékenységek megvalósításában. A gyermekek étkeztetésének mennyiségi és minőségi feltételeit az óvoda önálló HACCP minőségbiztosítási rendszerben működő saját főzőkonyhája biztosítja. Az intézmény nélkülözhetetlen tárgyi feltételei adottak, így higiénikus, családias,


Oldal 7

Nyárfácska Óvoda

HOP

esztétikus csoportszobáink biztosítják a gyermekek fejlődését. Az udvari játéktevékenység lehetőségei és azok feltételei adottak a pályázati úton elnyert udvari eszközeink biztosítják a gyermekek számára a megfelelő mozgás és játék fajták gyakorlását. Így járulunk hozzá a gyermekek mozgásigényének fejlesztéséhez, és a biztonságos udvari környezet megteremtéséhez. Egészségmegőrző program keretében természetes somadrin oldattal kifejlesztett egészséges klímát hozunk létre a csoportszobáinkban, mely lehetőséget ad a légúti fertőzések kezelésére, és az egészséges életmód aktívabb fejlesztésére.( Tervezzük az elkövetkezendő időben a két tagóvoda bevonását is ebbe a programban) Pályázatainkkal mindig arra törekszünk, hogy az óvodánk fejlesztésében jó szerepet töltsenek be.( I.P.R.; Eszköz pályázat;T:ÁMOP;T.I.O.P.) Rövid,történeti ,áttekintés: Az 1987-es évig az óvoda nem volt önálló vezetés alatt álló intézmény. A helyi általános iskolához tartozott, Dövény és Felsőkelecsény óvodáival együtt. 1987-ben lett aztán az intézménynek független vezetője és megmaradt a két tagóvodája is. 1990. január 1-től a tagóvodák önállósodtak és a szomszédos Jákfalván is nyílt óvoda. Így ettől az időtől kezdve már csak felsőnyárádi gyermekek jártak az óvodába. 2007.szeptember 01-től FelsőnyárádAlsószuhaFelsőkelecsény Óvoda Intézményfenntartó társulást alakított, ahol Felsőnyárád( Székhely) Alsószuha – Felsőkelecsény (Tagóvoda).

b.) Óvodánk gyermekei, szociális környezet: Óvodánkban többnyire Felsőnyárád községből íratják be a gyerekeket, de a környező községekből (Jákfalva, Felsőkelecsény, Zubogy,Kurityán,Trízs,Kazincbarcika ) is érkeznek hozzánk gyermekek. Arányuk 10-30 % között mozog. Négy vegyes életkorú gyermekcsoport van a 2009-2010-es nevelési évben az óvodánkban. A csoportok létszáma az előző években is és jelenleg a (társulás alapján) is megfelel a törvényben előírtaknak: Létszámadataink: ÉV

Felsőnyárád

Alsószuha

Felsőkelecsény

össz.Létszám

2007-2008

20

26

15

15

76

2008-2009

21

23

17

15

76

2009-2010

20

23

15

15

73


Oldal 8

Nyárfácska Óvoda

HOP

Óvodánk gyermekei eltérő szociális környezetben élnek.(2009-2010 adatok) - Hátrányos helyzetű: 63 % - halmozottan hátrányos helyzetű: 34 % - Etnikumhoz tartozók: 28 % - Munkanélküli szülők gyermeke (2 szülő): 72% A sajátos nevelési igényű óvodások számára egyéni felzárkóztató program keretén belül igyekszünk segíteni a fejlődésben, valamint a pedagógiai szakszolgálat és az egyénre szabott fejlesztő szakemberek bevonásával végezzük fejlesztési feladatainkat. Ezt a munkát az elkövetkező években is folytatni szeretnénk, folytatni kell. Az elmúlt évek tapasztalatai, eredményessége erre ösztönöz bennünket. Integrációs pedagógiai programunk lehetőséget ad a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink felzárkóztatására és tehetség gondozásra egyaránt. 1.1.2. Az óvodai munka feltételei: a.) Személyi feltételek: Nevelőtestületünk létszáma: 7fő óvónő. Iskolai végzettség alapján: 7fő felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógus.1 fő óvodapedagógus fejlesztő pedagógiai végzettséggel rendelkezik,2 fő óvodapedagógus szakvizsgával is rendelkezik. Munkaköri beosztás alapján óvónőink a következő módon oszlanak meg: 1 fő vezető óvónő, 6 fő beosztott óvónő. Nevelőtestületünk munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége jó. Szívesen vesznek részt szakmai továbbképzéseken, az újítások iránt nyitottak. A T.Á.M.O.P.- kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetése elnevezésű projekt hatalmas lehetőséget adott az óvodapedagógusoknak , hogy több mint 120 órai továbbképzésen vegyenek részt melyek elvégzése során szakmai képzettségük sokat fejlődött. Nevelő munkánkat segíti még 4 fő szakképzett dajka, 1 fő élelmezésvezető, 1 fő főzőnő és 2 fő kisegítő dolgozó is. A 2 fő kisegítő személyből: 1 konyhai, 1 pedig óvodai kisegítő. Összesen tehát az óvoda személyi állománya 15 főből áll. Erre a létszámra a biztonságos és színvonalas működés érdekében az elkövetkező években is szükség lesz. Óvónő-gyermek kapcsolat: A gyermekcsoportokban évek óta jó összeszokott óvónői párok végzik a feladatokat,tagóvodáinkban egy –egy óvodapedagógus. Minden igyekezetünkkel továbbra is


Oldal 9

Nyárfácska Óvoda

HOP

arra törekszünk, hogy a reánk bízott gyermekek jól érezzék magukat az óvodai környezetben. Óvónő-dajka kapcsolat: Nemcsak az óvónői párosok dolgoznak együtt már néhány éve, hanem ezen párosokkal ugyanaz a szakképzett dajka végzi a munkát. Így ismerik egymás természetét, gondolatát, munkához való viszonyát. Az egy-egy csoporthoz tartozó 3-3 2-2 felnőtt nagyon jó kapcsolatban van egymással illetve hatékonyan tudnak együtt dolgozni annak érdekében, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodában eltöltött napi 8- 9 óra alatt. b.) Tárgyi feltételek: A nevelőmunka sikeres magvalósításához szükségesek az alábbi eszközök: Taneszközök: 1. Játékok, játékeszközök ( szerepjátékok, építő konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és barkácsolás eszközei) – pótlása az elhasználódás függvényében. 2. Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt segítő, tornaszoba eszközei: 3 db szőnyeg, 6db egyensúlyozó pad, 10 db gólyaláb,80 db léglabda, 80db ugrókötél 3. Zene, ének énekes játékok eszközei, zeneszoba eszközei: 4 készlet ritmus játszó eszközök, 7 db köcsögduda, 7 db dob, 7 db furulya, bábok, 6 db magnó, kazetták, CD-k 4. Anyanyelvi nevelés, kommunikációs képességek fejlesztése: mesedramatizálás eszközei, 100 db könyv, 4 db paraván, logopédiai fejlesztő játékok. 5. Értelmi képességeket fejlesztő eszközök: 12 db társasjáték, 12 db puzzle, 12 db mesekocka, 3 készlet Minimat 2, fejlesztő játékok 12 db. 6. Ábrázoló tevékenységet fejlesztő és kézműves tevékenység eszközei: 2db homokasztal, festékek, agyag, színesek, ecsetek, ollók, zsírkréták, kartonok, 4db barkács készlet. 7. Természeti,- emberi, tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök: 6 db távcső, 2db állathatározó, 2 db növényhatározó, 2 db madáritató, 2 db madáretető. 8. A munka jellegű tevékenységek eszközei: 12 db partvis, 24 db gereblye, lapát, udvari söprű, kosár, 12 db talicska. 9. Udvari eszközök: 100 garnitúra homokozó, 6 db hinta, 2 db komplex mozgásfejlesztő játék, 2 db babaházikó, 6 db kerti ülő garnitúra A nevelőmunkát segítő eszközök:  Digitális fényképező beszerzése.  Videokamera beszerzése.  Magnók,CD lejátszók beszerzése  gyümölcsaszaló  kukoricapattogtató  földgömb A z óvoda felszerelései:  Tisztálkodási eszközök:  Étkezési eszközök: 24.db asztalterítő. 150 db tányérkészlet, 150 db pohár, 30 db kancsó. Az óvoda helyiségei:  Épülettatarozás.


Oldal 10

Nyárfácska Óvoda

HOP

 Festés Az óvoda berendezései:  gyermekasztalok 80 főre  csoportszoba bútorai.  Cserére szorul 40gyermekágy.


Oldal 11

Nyárfácska Óvoda

HOP

1.2. Óvodánk hagyományai, ünnepei, egyéb rendezvényei Az évek óta kialakult hagyományainkat ápoljuk, védjük. E hagyományok a nevelési időn belül és azon kívül is jelen vannak az óvodások, az óvoda életében. Közösen megünnepeljük a gyermekek születésnapját, névnapját. Az óvónők erre a jeles napra ajándékkal kedveskednek az ünnepeltnek (minden gyermek ugyanolyan ajándékot kap egy nevelési éven belül). Hasonló ajándékot készítenek az óvónők a gyermekek számára Mikuláskor és a nagyoknak Ballagáskor. Anyák napjára, Karácsonyra, Húsvétra a gyermekek saját kezűleg készítenek ajándékot édesanyjuknak, valamint otthonra. Óvodai ünnepélyeinket nyitott formában rendezzük meg. Ha községünkben jeles eseményre kerül sor, szívesen veszünk részt rajta, a gyermekek életkorának megfelelő mértékben. Néhány naptári jeles naphoz kapcsolódó népi hagyományt ápolunk, pl. Farsangolás, hímes tojás festése, közös karácsonyfa díszítése stb. Rendszeresen szervezünk közös kirándulásokat a családokkal, főleg tavasszal. Hagyományaink közé tartozik már a nyílt napok szervezése is (karácsonyi időben) Nemcsak a gyermekközösségben, de a kollektíva körében is alakult ki hagyomány. Kirándulásainkon az óvoda minden dolgozója részt vesz. Az óvónők rendszeresen járnak szakmai továbbképzésekre, munkaközösségekben részt vesznek. Évek óta részt veszünk az Egressy Béni Művelődési Központ által szervezett óvodás rendezvényeken: színház, mozi. Ismerkedünk a nagycsoportosokkal a leendő iskolájukkal.


Oldal 12

Nyárfácska Óvoda

HOP

1.3. Óvodánk kapcsolatai Célunk: A gyermekek harmonikus, egészséges személyiségfejlesztése érdekében nyitott, őszinte kapcsolatot kialakítani elsősorban a családdal, és a gyermekek fejlődését közvetlenül elősegítő és szolgáló más intézményekkel. Partnereinkkel való kapcsolatainkat mindig nevelési céljainknak, feladatainknak megfelelően tervezzük és szervezzük meg.

KÖZVETLEN PARTNEREINK

GYERMEKEK

SZÜLŐK

ÓVODA MUNKATÁRSAK

FENNTARTÓ

NYÁRÁDI ANDRÁS ÁLT. ISKOLA


Oldal 13

Nyárfácska Óvoda

HOP

KÖZVETETT PARTNEREINK

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS

SZÜLŐI SZERVEZET

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT


KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK

ÓVODA

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

KÖRNYEZŐ ÓVODÁK

Oldal 14

Nyárfácska Óvoda

HOP

Szülői házzal: Napi munkakapcsolat, beszélgetések, szükség szerint családlátogatások, közös kirándulás, nyílt ünnepélyek, jeles napok, óvodai nyílt nap. Szülői értekezletek évente 3 alkalommal. SZMK: Évente 3 alkalommal értekezlet, ünnepélyek, rendezvények szervezésénél segítség nyújtásuk, egyéni beszélgetésekkel óvoda szülői közösség kapcsolatának elmélyítése. Nyárády András Általános Iskola: Munkakapcsolat folyamatos, esetmegbeszélések, közös rendezvények, ünnepélyek. Felsőnyárád községi Önkormányzat: Napi munkakapcsolat, mint fenntartó óvoda munkájának ellenőrzése, értékelése, pedagógiai program megvalósításának feltételeinek rendezvényeiben való részvétel (konyha biztosítása).

megteremtése,

község

Kazincbarcikai KistérségiTársulás: Szakmai munkakapcsolat, munkaközösségekben, programokban, továbbképzéseken való részvétel. Orvos, védőnő: Folyamatos szűrés, ellenőrzés a gyermekek egészségi állapotára, testi fejlettségére vonatkozóan. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: Esetmegbeszélések, problémás gyermekek felderítése, látogatása, továbbképzéseken való részvétel. Pedagógiai Szakszolgáltató: Logopédiai, értelmi képesség szűrés évente, a rászoruló gyermekeknek fejlesztő foglalkozások biztosítása. Környező óvodákkal: Évek óta részt veszünk (Szuhakálló, Kurityán) Állatok világnapja, Szöcskenap rendezvényein óvodásainkkal.


Oldal 15

Nyárfácska Óvoda

HOP

2. Jövőképünk 2.1.Óvodakép Célunk, olyan intézménnyé válni: - amely a derűs gyermekkor egyik meghatározó láncszeme lesz; - amely előtérbe helyezi a gyermeki individuum érvényesülését, a gyermekek egyéni képességeinek figyelembe vételével nevel és fejleszt; - ahol a differenciálás, egyéni bánásmód fokozottan érvényesül; - ahol az egyenlő hozzáférés, és esélyegyenlőség elve érvényesül, biztosított minden gyermek számára; - ahol a gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, pedagógiai optimizmus meghatározó; - ahol az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze a szabad játék, - ahol a kitűzött célok, és azok megvalósítása az óvoda partnereinek igényét szolgálja; -

ahol a dolgozók azonosulni tudnak a célokkal, munkájukra a minőség, sikeresség, innováció, megelégedettség a jellemző; ahol a befogadó nevelés, az inkluzív pedagógiai szemlélet hatja át a nevelőmunkát; amely igyekszik minden szakmai és anyagi lehetőséget megragadni a nevelési feltételek, és a folyamatos, eredményes működés javításához; ahol az óvodapedagógusok szervezeti kultúrája összehangolt, egységes; ahol a kompetencia alapú óvodai nevelés és a gyermekek tevékenykedtetésének ötvözése tovább fejleszti az óvodai nevelőmunkát.

2.2. Gyermekkép Alapelvünk az, hogy gyermekeink minden reggel mosolygós arccal lépjenek be az óvoda épületébe és ugyanígy távozzanak délután haza onnan. A megvalósulás érdekében mindent megteszünk, hogy óvodásaink kiegyensúlyozottak, vidámak, boldogok lehessenek. Legyenek fogékonyak az újra, ismeretlenre, érdeklődéssel forduljanak a körülöttük lévő világra, annak változásaira. Képességeik, készségeik, ismereteik biztosítsák a további ismeretszerzés lehetőségét, testi-lelki-értelmi fejlődésüket, az életben való helytállásukat. Képesek legyenek egymással kommunikálni, kooperálni, információt szerezni és átadni. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, így váljanak elfogadóvá, befogadóvá, legyenek együttműködőek.


Oldal 16

Nyárfácska Óvoda

HOP

Tiszteljék az embereket, gyermektársaikat, legyenek segítőkészek, tartsák be a társas együttélés normáit, szokásait. Védjék, óvják a természetet, tudják mi a jó, a szép, a helyes, becsüljék meg az értékeket. Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, hazánkat, tiszteljék és ápolják népünk kultúráját, hagyományit, értékeljék, az emberi munkát, alkotásokat. Célunk, a gyermekek társadalmi életre való felkészítése elsősorban játékosan, játékos tevékenységeken keresztül és által, akik a különbözőségekkel együtt élnek, empatikusak, és szolidáris játszótársakká és csoporttársakká válnak az óvodáskor végére.

2.3. Pedagóguskép Óvodapedagógusainkat a fejlődés, megújulás, a szemléletmód váltás, az igényesség jellemzi, amelyet képzéssel, önképzéssel állandóan tovább fejlesztenek. Szemléletükben a befogadó attitűd természetessé válik, és ehhez megteremtik a legmegfelelőbb környezetet is. Kialakul bennük és beépül munkájukba a multikulturális és interkulturális nézet, mint új pedagógiai szemlélet. Azért tevékenykednek nap, mint nap, hogy a hozzánk kerülő gyermekek személyiségét, egyéni képességeit differenciáltan olyan szintre fejlesszék, hogy alkalmasak legyenek az iskolai feladatok zökkenőmentes elkezdésére, a társadalmi életben való helytállásra. Munkájuk hatékonyságát a hagyományos, és inkluzív pedagógia új módszereinek együttes alkalmazásával növelik, miközben fokozottan ügyelnek a szülőkkel való szoros együttműködésre.

2.4. Küldetésnyilatkozat Óvodánk kiemelten kezeli az alapprogramban is megfogalmazott szemléletet: „a gyermek mindenek feletti érdekének figyelembe vétele”, ezért nálunk az elfogadás, a befogadás, a tisztelet, a szeretet, a megbecsülés övezi a fejlődő gyermeki személyiséget. A gyermekeket önmagukhoz képest, a saját fejlődési ütemükben fejlesztjük, segítjük, és ehhez biztosítjuk az optimális, támogató, minőségi nevelési környezetet. Az egyes gyermekekhez igazított módszerek, szervezeti keretek, eljárások kerülnek programunk középpontjába.


Oldal 17

Nyárfácska Óvoda

HOP

A nevelés eszközei – játék – munka – tanulás – továbbra is egységet képeznek, de a tanulás cselekvéshez kötött tanulást jelent, a gyermekek a tevékenységeken keresztül és a tevékenységek által, személyes tapasztalataik alapján szerzik meg ismereteiket. Vegyes csoportjainkban a differenciált tervezéssel egyaránt biztosítani tudjuk a tehetséges, a hátrányos helyzetű, vagy sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődését is. Célunk: a gyermekek kompetenciáit fejleszteni, az életre nevelni, felkészíteni.

Emellett nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmód szokásainak kialakítására, az egészségnevelésre, az egészség megóvására. Így csoportszobáinkban természetes sómadrin oldattal kifejlesztett egészséges klímával biztosítjuk a gyermekkorban gyakori légúti betegségek, fertőzések megelőzését, leküzdését. Óvodánkban speciális lehetőség, hogy az 56-7 éves gyermekek délutáni pihenés helyett játszószobában játszhatnak. Valljuk, hogy a fejlesztés legfőbb eszköze a szabad játék, és ennek biztosítására nagy gondot fordítunk. A napi tevékenységek mellett gyógytestnevelésre, hitoktatásra, néptáncra, különböző kulturális programok szervezésére is lehetőséget biztosítunk, mindezekkel hozzájárulva a sokoldalú személyiségfejlesztéshez. A gyermekek, és a szakma szeretete vezérli nevelőtestületünket, nyitottak vagyunk minden új kezdeményezésre, igyekszünk a szülők partnerei lenni a gyermeknevelésben.


Oldal 18

Nyárfácska Óvoda

HOP

3. Helyi program rendszere

A program célja

Egészséges életmód, gondozás

Érzelmi nevelés, szocializáció

Anyanyelvi fejlesztés, kommunikáció

Komplex fejlesztés területei

Játék, érzelmi nevelés

Inkluzív nevelés, erkölcsi nevelés

Tűz

Fejlesztés témái Víz Föld

Óvoda-iskola átmenet

Levegő

Tevékenység formák

Játék Mozgásra nevelés Irodalmi nevelés Zenei nevelés Vizuális nevelés Környezeti nevelés Munka

Fejlődés eredménye óvodáskor végén

4. Az óvodai nevelés célja, feladatai Nyárfácska Óvoda HOP

Oldal 19

Nyárfácska Óvoda

HOP

4.1. Az óvodai nevelés célja A gyermeki személyiség kibontakoztatása, sokoldalú nevelése, biztosítsa minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, az esélyegyenlőséget. Közvetetten segíteni az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését, és a környezettudatos magatartás szokásainak kialakítását. Az ismeretek teljesítményképes tudássá történő emelése, alkalmazási, felhasználási képességek /kompetenciák/ fejlesztése. Érzelmi biztonságot nyújtó, élménygazdag környezet kialakítása, amelyben fő hangsúly a szabad játékon van. A gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. A gyermekek szociális életképességének fejlesztése, életre nevelése. Nyitott, rugalmas rendszer kialakítása, amely igazodik a gyermekek egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez, a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához. Olyan befogadó légkör, eljárásrendszer, módszerkombináció kialakítása, ahol minden gyermek megtalálja a helyét / inkluzív nevelés/.

4.2. Az óvodai nevelés feladatai Gyorsan változó világunkban a nevelésnek – oktatásnak is követnie kell a változásokat, a változó igényeket, ezek figyelembe vételével kell tervezni feladatainkat. Feladatunk a 3-7 éves korosztály testi, pszichikus, szociális szükségleteinek kielégítése, képességeinek fejlesztése, az óvodáskorú gyermekek társadalmi gyakorlatra való felkészítése, életre nevelése.

Fejlesztési területek:


Oldal 20

Nyárfácska Óvoda

HOP

- egészséges életmód szokásainak kialakítása - érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása - anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása – értelmi fejlesztés

4.2.1. Egészséges életmód szokásainak kialakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása az óvodáskorban kiemelt jelentőségű, hiszen ekkor erőteljes testi fejlődés jellemzi a gyermekeket. Az egészséges életmód magába foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét, védelmét, óvását is. Célunk: a gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, egészség fejlesztése, védelme. Az óvodai nevelés feladata: • A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, kiemelt feladata • A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése • A gyermekek fizikai képességének fejlesztése • A testápolás, egészséges életmód, egészségmegőrzés szokásainak alakítása • A fejlődéshez, fejlesztéshez szükséges egészséges, esztétikus és biztonságos környezet biztosítása • Megfelelő hely, elegendő idő és balesetmentes eszközök biztosítása • Egyéni adottságoknak, képességeknek megfelelő fejlesztési cél kitűzése, kapcsolatépítés a gyermekkel • Az óvoda dolgozóinak példaértékű magatartása, együttműködés a dajkával a gondozás során • Ha szükséges, szakemberek bevonása a korrekciós testi nevelési feladatok ellátására • A gyermekek önállóságának fejlesztése, elősegítése Az óvodapedagógus feladata: -

Vegye figyelembe a gyermek egyéni szükségleteit, fejlettségét, és annak megfelelően elégítse ki Biztosítsa a nap folyamán bármikor a testápoláshoz, higiéniás szokások elvégzéséhez a megfelelő eszközöket, felszereléseket. Alakítsa ki a gyermekekben a tisztaság iránti igényt. Biztosítsa a rendszeres, kulturált étkezéshez szükséges feltételeket. Hívja fel a szülők figyelmét a gyermekek számára megfelelő, kényelmes ruházat biztosításáról.


Oldal 21

Nyárfácska Óvoda -

HOP

Tájékoztassa a szülőket az egészséges életmód, életvitel szokásainak kialakítása érdekében tett óvodai folyamatról, az elért eredményekről. Biztosítson elegendő időt, helyet, eszközt a gyermekek mozgásigényének, mozgáskoordinációs képességeinek fejlesztéséhez. Használja ki a helyi adottságokat a szabad mozgásra, a sok sétára, kirándulásra. Szerettesse meg a mozgást, a mozgásos játékokat a gyermekekkel. Ismertesse meg a napfény, a víz edző hatását. Kerülje az egyoldalú terhelést, biztosítsa a mozgás és a pihenés egyensúlyát. Biztosítson nyugodt környezetet, jó levegőt, megfelelő hőmérsékletet a pihenéshez. Alakítson ki a gyermekcsoport összetételének megfelelő napirendet, szokásrendszert. Folyamatosan egyeztessenek a dajkával a gondozási és szervezési feladatokról. Használja ki az intézmény adta lehetőségeket arra, hogy a nagyobb, nem alvó gyermekek csendesen játszhassanak, tevékenykedhessenek. Mélyítse el a gyermekekben az egészség, a tisztaság, az esztétikusság, az igényesség, a kulturáltság érzését. Saját életmódja, öltözködése, viselkedése példaként szolgáljon a gyermekek számára.

Gyermekek tevékenységei -

tisztálkodás, testápolás, fogmosás étkezés öltözködés pihenés szabad mozgás, séta, kirándulás csendes tevékenykedés, játék környezetformálás

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén A gyermekek önállóan tisztálkodnak, WC-nek, fogat mosnak, fésülködnek. Tisztálkodási eszközeiket tisztán, rendben teszik a helyére. A zsebkendőt igény szerint önállóan használják. Kulturáltan, mérsékelt hangnemmel étkeznek, készség szinten használják az evőeszközöket. Önállóan töltenek folyadékot, vigyáznak a terített asztal rendjére. Önállóan öltözködnek, gombolnak, kötnek, ha szükségét érzik, vetkőznek. Ruhájuk tisztaságára, esztétikumára vigyáznak. Ügyelnek és óvják környezetük rendjére, épségére, tisztaságára, nem szemetelnek.

Módszertani alapelvek


Oldal 22


HOP

Az óvónő ismerje meg egyéni gondozási szokásait és hangolja össze az óvodai tevékenységekkel. Segítse a gyermekeket szükségleteik kielégítésében. Teremtsen bizalmas, bensőséges kapcsolatot a gyermekekkel. Fokozottan segítse a sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedését, szükségleteinek kielégítését, Ha szükséges, kérjen szakemberi segítséget. Mutasson példát megjelenésével, szokásaival, életvitelével

Kapcsolata más területekkel Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, a gondozás feladatai az egész óvodai életet áthatja. Legszorosabb kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel, hiszen meg kell értetni, el kell fogadtatni a gyermekkel ezeket a feladatokat, állandó kommunikációra van szükség, miközben fejlesztjük beszédét, gyarapítjuk szókincsét is. A testi neveléssel szintén kapcsolatban áll, hiszen a gyermek mozgásigényét kielégítjük, mozgását fejlesztjük. A környezeti neveléssel oly módon, hogy megismeri környezetét, a természetet, vigyáz annak rendjére, tisztaságára, óvja, védi azt. A játékkal pedig úgy, hogy a gyermek ebben a környezetben játszik, mozog, játékán keresztül ismeri meg és sajátítja el a szokásokat, fejlődnek képességei, készségei.

4.2.2. Érzelmi nevelés, szocializáció Tudjuk, hogy az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága az érzelmi vezéreltség. Minden megnyilvánulásában az érzelmek dominálnak, ezért szükséges, hogy az óvodában érzelmi biztonság, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Célunk a gyermek szociális személyiségjegyeinek fejlesztése, oly módon, hogy tudjon: - engedelmeskedni - elfogadni - együttműködni - kommunikálni - kooperálni - kontaktust teremteni - konfliktust megoldani - alkalmazkodni - szervezni - türelmesen várni - siker és az eredményesség vezérelje A gyermek szocializációs képessége, társas kapcsolatainak alakulása a közösségi tevékenységeken keresztül valósul meg. Közösségi nevelésünk az óvodai nevelési és fejlesztési folyamat alapvető része, kiemelkedő fontossággal bír. A gyermekben itt alakulnak


Oldal 23

Nyárfácska Óvoda

HOP

ki azok a készségek, képességek, jártasságok, erkölcsi – akarati tulajdonságok, amelyek a társadalmi együttéléshez szükségesek, mint pl. fegyelem, önfegyelem, kitartás, önállóság, figyelem, nyitottság stb. További célunk, hogy a gyermek tanuljon meg másokkal érintkezni, együttműködni. Éppen ezért a társas, közösségi tevékenységek állandó gyakorlása rendkívüli fontossággal bírnak napi munkánk során. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a hagyományos nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségének oldása is feladataink közé tartozik. A gyerekek olyan képességeit kívánjuk formálni, amelyek segítségével a gyermek részvétele az életben egyszerűbbé, könnyebbé válik. Szem előtt tartjuk, hogy a jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, az egyén és a közösség kölcsönösen hatnak egymásra. A társas kapcsolatok, a közös játék, munka, komplex tevékenységek az együvé tartozás érzését erősítik a gyermekben. A gyermekek egymás közötti és a felnőttekkel való kapcsolatában a szabadságra, nyíltságra, őszinteségre építünk. A közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik, ahol kiemelkedő szerepet kapnak, és mindenkor segíti az óvodás gyermek fejlődését, illetve biztosítja a szülő betekintését a nevelőmunkánkba. A közösségi kapcsolatokat erősítik a hagyományok, nyilvános ünnepségek, közös séták, kirándulások, és programok. Az óvodapedagógus feladata: -

Biztosítsa a gyermek számára a szülővel közösen történő nyugodt beszoktatást, beilleszkedést. Ismertesse meg a gyermekkel az óvodai környezetet, a gyermekcsoportot. Beszélje meg a szülővel az óvodakezdés ideális idejét. Ismerje meg a gyermek egyéni adottságait, szokásait, készítsen anamnézist, majd értékelje azt. Vonja be a megismerésbe a szülőt, kérjen tőle tájékoztatást a gyermekről. Alakítson ki szeretetteljes, biztonságos légkört, környezetet. Tájékoztassa a szülőket az óvoda életéről, a nevelési feladatokról. Alakítson ki követhető és biztonságot nyújtó szokás – és normarendszert. Fokozottan figyeljen azokra, akik fejlődését negatív hatások gátolják. Kísérje figyelemmel az egyes gyermekek fejlődését, fejlődési ütemét, szokásait. Segítse a gyermeki barátságok alakulását. Segítse a gyermekeket abban, hogy elfogadják és befogadják az eltérő, különböző képességű társaikat Alakítsa ki a gyermekekben a pozitív énképet, önfegyelmet, önbizalmat, önállóságot, szabálytudatot. Szervezzen közös rendezvényeket, programokat a gyermekek és családjaik számára. Működjön együtt a családdal, ha szükséges kérjen segítséget szakemberektől, lépjen kapcsolatba a gyermekvédelmi felelőssel, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal


Játszanak.


Oldal 24


HOP

Munkát végeznek. Kommunikálnak, kooperálnak. Viselkedési, magatartási példákat vesznek át. Társakat, barátokat szereznek. Normákat, szabályokat sajátítanak el, tartanak be. Együttműködnek felnőttekkel, gyermekekkel. Közös tevékenységekben, rendezvényeken, ünnepségeken vesznek részt.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén A kialakult szokásokat betartják, igényükké válik. Szeretettel, megértéssel fordulnak társaikhoz, a kisebbeket segítik. Figyelmeztetik egymást, ha valaki hibázik. Segítenek egymásnak, együtt éreznek társaikkal. A kialakult konfliktus helyzetet megoldják, egyezségre jutnak. Érdeklődnek társaik, barátaik felől. Aktívan részt vesznek a közös tevékenységekben, programokon. Tevékenységeiket, feladataikat elvégzik, türelmesen befejezik. Figyelmesen meghallgatják a felnőtteket, gyermektársaikat. Szívesen vesznek részt a közösségért végzett munkában. Képesek értékelni saját, és társaik tettét, viselkedését. Érdeklődéssel fordulnak a világ dolgai felé, kezdeményezőek, kitartóak. Módszertani alapelvek -

Szeretetteljes fogadás az óvodába lépéskor. Pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása óvodapedagógus – gyermek, gyermek – gyermek között. Reális éntudat megalapozása, lehetőségének megteremtése. Önérvényesítő törekvések tiszteletben tartása. Társas kapcsolatok kialakulásának segítése, másság, különbözőség elfogadása. Szoros egymáshoz való kötődés erősítése. Közös élmények, tevékenységek biztosítása. Erkölcsi tulajdonságok, akarati jellemek fejlesztése a gyermek egyéni képességei, fejlődési üteme figyelembe vételével Természeti, társadalmi környezet szépségének, jóságának, tiszteletének megmutatása. Modell értékű óvodapedagógusi viselkedés. Lassabban fejlődő, sajátos gondozást igénylő gyermekek sajátos nevelése, szükség esetén szakember segítségével

Kapcsolata más nevelési területekkel


Oldal 25

Nyárfácska Óvoda

HOP

Legszorosabb kapcsolatban áll a játékkal, mert itt kell alkalmazkodniuk egymáshoz, itt nyilvánul meg leginkább sajátos, egyéni adottságaik, képességeik. Az anyanyelvi neveléssel, mert a kapcsolatteremtés alapja a beszéd, a kommunikálás. A munkával, mert a közös tevékenység, a közös élmény erősíti közösséghez tartozás érzését. Az óvoda a családdal való együttműködéssel érheti el, hogy a gyermekek az óvodáskor végére elsajátítják azokat a képességeket, attitűdöket, amelyek biztosítani tudják a zavartalan iskolai beilleszkedést, iskolakezdést.

4.2.3. Anyanyelvi fejlesztés, kommunikáció, értelmi nevelés Célunk, hogy a gyermekek ismerjék, becsüljék, szeressék anyanyelvüket, és a kommunikáció különböző formáit fejlesszük a nevelési tevékenységek egészében. Célunk továbbá, hogy a nevelés folyamatában a beszéd a gyermek környezete megismerésének, önkifejezésének, gondolkodásának alapvető eszköze legyen. Segítse a közösségbe való beilleszkedést, helytállást, a családi nevelést, és legyen alkalmas az iskolai életmód elkezdéséhez. Az anyanyelvi fejlesztés által a gyermek ismereti, szókincse gazdagodjon, növekedjék tájékozottsága, kapcsolata erősödjön, fejlődjön beszédkészsége, kifejezőkészsége. Az óvodai gyakorlás lehetőségei - spontán helyzetekben, játékban - tervezett, tudatosan irányított tevékenységekben - tervezett anyanyelvi fejlesztési helyzetekben Az óvodapedagógus feladata: - Beszéde legyen mindenki előtt példaértékű. - Mondatszerkesztése legyen helyes, egyszerű, ugyanakkor változatos. - Mérsékelt hangerővel beszéljen. - Kifejezése legyen szemléletes, képszerű. - Hallgassa meg a gyermeket, és mindenkor reagáljon rá. - Adjon kielégítő választ a gyermek kérdéseire. - Ismerje meg a gyermek beszédfejlettségét, szókincsét. - Tartsa fenn a gyermekben a beszédkedvet. - A szociokulturális háttér figyelembe vételével differenciáltan fejleszteni a gyermek készségeit, képességeit. - Mérje fel a beszédhibákat, kérje szakember segítségét, és törekedjen az óvodai fejlesztésre, javításra. - Legyen türelmes, barátságos, közvetlen a gyermekkel történő beszélgetés során. - Törekedjen arra, hogy a gyermekek képesek legyenek egymás és a felnőttek beszédét meghallgatni.

- Érzelmeit a metakommunikáció eszközeivel is közvetítse. - Bővítse a gyermekek aktív és passzív szókincsét. - Fejlessze beszédértésüket, kifejezőkészségüket.


Oldal 26

Nyárfácska Óvoda

HOP

- Ösztönözze a gyermekeket gondolataik, érzelmeik, élményeik, szükségleteik szóbeli kifejezésére. - Alakítsa ki a gyermekben a kulturált, udvarias beszéd használatát. - Kezdeményezzen tudatosan anyanyelvi fejlesztést szolgáló játékokat. - Minél több alkalmat biztosítson a bábozásra, amely az anyanyelvi nevelés egyik fontos eszköze, és a párbeszéd gyakorlásának hasznos módszere. - Törekedjen arra, hogy a gyermekek együttműködésének alapja a beszéd legyen - Törekedjen arra, hogy az anyanyelvi fejlesztés és javítás hassa át az egész óvodai nevelést. - Segítse a gyermekeket abban, hogy a különböző, és eltérő képességű gyermekeket elfogadják. - A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. Gyermekek tevékenységei - Beszélgetnek a felnőttekkel és társaikkal. - Részt vesznek a közös tevékenységekben, kérdeznek, beszélnek, meghallgatják egymást. - Játék közben beszélgetnek, szerepet osztanak és vállalnak. - Verselnek, mondókáznak, báboznak, mesélnek, halandzsáznak. - Anyanyelvi játékot játszanak. - Megbeszéli a munkafolyamatokat, technikákat, használják a tevékenységhez kapcsolódó fogalmakat, eszközöket neveznek meg. - Alkalmazzák a napi életükhöz, tevékenységeikhez fűződő kifejezéseket, szavakat. - Értékelik saját és társaik munkáját, viselkedését, megnyilvánulásait. - Megértik a felnőttek közléseit, a kérdésekre válaszolnak. - Kifejezésre juttatják gondolataikat, érzéseiket, élményeiket, szükségleteiket. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén Folyamatosan, összefüggően beszélnek, bátran kifejezik gondolataikat, véleményüket. A kérdésekre érthetően válaszolnak. A hallott közlést, magyarázatot, szöveget megértik. Ismerik és alkalmazzák a környezetükre vonatkozó kifejezéseket, fogalmak tartalmát. Tudnak ok – okozati összefüggéseket megfogalmazni, helyes következtetéseket levonni. Szókincsük megfelel az életkoruknak. Türelmesen, figyelmesen végighallgatják társaikat, a felnőttet. A magyar nyelvhelyesség szabályai szerint beszélnek, és használják a toldalékokat, ragokat. Megfelelő hangnemben, hangerővel, hangsúlyozással beszélnek. Beszédüket természetes mimikával kísérik. Megfelelően képzik, és tisztán ejtik a hangokat. A természeti és társadalmi környezetükből szerzett tapasztalatokat, élményeket emlékezetükből képesek szóbeli közvetítéssel felidézni. A tanult verseket, dalokat, mondókákat felidézik, a meséket röviden elmesélik, eljátsszák. Tevékenykedés közben beszélnek, verselnek, énekelnek, mondókáznak. Módszertani alapelvek -

Az óvodapedagógusok és az óvoda minden dolgozója beszédével példát mutasson a


Oldal 27


HOP

Gyermekek beszédfejlődéséhez, fejlesztéséhez. Az anyanyelvi fejlesztés segítse a szocializációt, egészítse ki a családi nevelést. Mélyítse el a gyermekek közötti együttműködést, az egymáshoz való alkalmazkodást. Az anyanyelvi fejlesztés, javítás lehetősége hassa át az óvodai nevelés minden területét.

Kapcsolata más területekkel Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés átöleli az óvodai nevelés egészét, áthatja a nevelési feladatok megvalósulásának minden mozzanatát, alapvető és kiemelkedő jelentéssel bír. Kapcsolatban áll az egészséges életmód szokásainak kialakításával, mert a gondozási tevékenységek elvégzése közben kialakul a párbeszéd, bővül a gyermekek szókincse. Elősegíti a szociális képességek fejlődését, a társadalmi életben való helytállást. A külső világ tevékeny megismerése során szerzett ismereteket, tapasztalatokat, élményeket szóban is kifejezik. Az anyanyelv a szabad önkifejezés, önérvényesítés legkifejezőbb eszköze. Értelmi nevelés Nevelési céljaink között szerepel a gyermekközpontúság, a sokoldalú személyiségfejlesztés. Valljuk, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire. a Mire orientál óvodánk? A szélesen értelmezett életfeladatokra, közvetetten az iskolai életmód elkezdésének segítésére. A gyermek képességeinek, készségeinek, olyan szintre emelésére, fejlesztésére, amellyel teljesítményre képes, használható tudás birtokába jut. Nevelési feladataink közé tartozik, tehát az értelmi nevelés, amely szintén átfogja az összes nevelési területet, amelyet a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva, egyéni fejlődési üteméhez szabva valósítunk meg. Érzékelés, észlelés Óvodáskorban a figyelem készíti elő az észlelést. Színérzékelés: a 3-4 éves gyermek már megkülönbözteti az alapszíneket, 5-7 éves korra a színárnyalatok megkülönböztetésére is képes. Alaklátás: ez kezdetben globális, össze nem tartozó részeket is összekapcsolnak. Jellemző az érzelmi, illetve az értelmi szinkretizmus, ezért megfigyelési szempontokat adunk a gyermek számára. Forma, felület, nagyság észlelése: 3 éves korra kialakul a tárgykonstancia, 5-7 éves korban a gyerekek képesek már képesek egyidejűleg osztályozni a tárgyakat szín, alak, nagyság szerint. Időészlelés: ez fejlődik leglassabban óvodásainknál, mindig tevékenységekhez kötjük. Leghatékonyabban tudjuk fejleszteni érzékelésüket, észlelésüket, ha tapasztalathoz, közvetlen megismeréshez kötjük.

Figyelem


Oldal 28

Nyárfácska Óvoda

HOP

Óvodáskorban az önkéntelen figyelem túlsúlya jellemző. Leghosszabb ideig a játék köti le figyelmét, éppen ezért a szabad játékra, a játékba invesztált fejlesztésre kell összpontosítanunk. Az önkéntelen figyelem akkor válik szándékossá, ha a gyermek számára érdekes lesz, ezért fontos a motiváció. A figyelem terjedelme még fejlődőben van, 2-3 dologra tudnak figyelni egyidejűleg. Emlékezet Az emlékezeti teljesítmény növekedését az segíti, ha a gyermek érzelmeire hatunk. Akkor rögzíti ismereteit, ha önkéntes alapon, az ő fejlettségéhez, és érdeklődéséhez mérten vesz részt a megismerési folyamatokban. A szándékos bevésés csak 5-7 éves korban jelentkezik. Képzelet Erről akkor beszélhetünk, ha vannak a gyermeknek emlékképei, ugyanis ezek révén jönnek létre új képek, ennek jó eszköze a játék, a mesélés, bábozás. Gondolkodás Az óvodáskor kezdetén cselekvő-szemléletes gondolkodása jellemző. Ezért fontos, hogy a gyermekek az ismereteket tapasztalás, cselekvés, tevékenykedés útján szerezzék meg. Később a gyermekek a problémahelyzetet szemlélet útján oldja meg. A gondolkodás már megelőzi tevékenységet. Jellemző a gyermeki gondolkodásra az irreverzibilitás ( nem tud visszafelé nyomon követni egy történetet ), a finalizmus ( felcseréli a célt az okkal ), a mágikus gondolkodás ( összefüggések feltételezése egymással össze nem függő dolgok között ), aninizmus 8 tárgyak megszemélyesítése ). 6-7 éves korra óvodásaink már tapasztalataikat, tudásukat rendszerezni tudják. Ezt a gondolkodási műveletek segítik: - analízis, szintézis: ezt a konstruáló, kirakó játékok fejlesztik legjobban; - összehasonlítás: a gyermek előbb a különbségekre figyel csak később a hasonlóságokra; - konkretizálás, általánosítás: a szerepjátékokban figyelhetjük meg leginkább, általánosítják az adott szerephez tartozó konkrét viselkedést. Az óvodapedagógus feladata: -

folyamatos, rendszeres fejlesztés komplexitás elvének érvényesítése egyénre szabott fejlesztés változatos tevékenységek biztosítása sok játéklehetőség teremtése, feltételek biztosítása különböző élethelyzetek, szituációk teremtése változatos élmények, tapasztalatok szerzésének lehetősége dicséret, ösztönzés a gyermekek megismerése, képességeik felmérése szakemberhez való irányítás megfelelő időben a súlyosabb korrekcióknál.


Oldal 29

Nyárfácska Óvoda

HOP

5. Az óvodai élet megszervezésének elvei Az egészséges élet a testi – lelki – szociális elégedettséget jelenti. Elsődleges célunk az egészséges életmód szokásainak kialakítása, az egészséges életvitel megteremtése a gyermekek egyéni fejlettségéhez, éréséhez igazodva. Testi nevelés feladatai: -

Tiszta, rendezett, esztétikus, sokféle tevékenységet biztosító környezet kialakítása Személyi higiénia kialakítása A korszerű táplálkozásnak megfelelő étrend biztosítása, a kulturált étkezés feltételeinek megteremtése A motoros képességek fejlesztése mozgásfejlesztő játékokkal A szabad levegőn való tartózkodás, udvari játéklehetőségek növelése A betegségek megelőzése, az egészség védelme, óvása

Pszichoszociális higiéniára nevelés feladatai: -

A gyermekek biztonságérzetének megteremtése Harmonikus együttélés, társas kapcsolatok kialakítása, segítése Gyermeki magatartásban jelentkező zavarok, lelki problémák kiszűrése, okok feltárása, esetleg szakember segítségének kérése Az óvónők empátiájának növelése Megelőző feladatok: tárgy és személyi jellegű stressz tényezők csökkentése

Szociálhigiénés nevelés feladati. -

Rugalmas napirend biztosítása A gyermekek személyiségét, képességit szolgáló élmények, programok szervezése A gyermekek spontán, nem tervezett eseményeinek, megnyilvánulásainak beépítése A nyugodt játék és pihenés feltételeinek biztosítása, egyensúly megteremtése A nem alvó gyermekek számára a csendes játék lehetőségének megteremtése

5.1. Az óvoda napirendje A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. Fontos, hogy a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges mozgásos tevékenységeket és a pihenést biztosítsuk. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Nyárfácska Óvoda HOP

Oldal 30

Nyárfácska Óvoda

HOP

Különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükséges a szabad levegőn való mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend ezen kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok váltakoznak vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá, teszi, változtatható, módosítható. A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események hatására. A napirend a gyermek nyugodt napi életét biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. A napirend általános időkeretei - szabad játék - étkezés, pihenés - öltözködés, tisztálkodási tevékenység - komplex foglakozások

5.2.Hetirend A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban,és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirend különösen a nevelési év elején, illetve amikor egyidőben több új gyermeket kell beszoktatni, teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év más időszakában. Különösen a beszoktatás idején figyelünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. A beszoktatás során a következő elveket tartjuk szem előtt: - fokozatosság - türelem - megfelelő idő biztosítása - nyugodt légkör biztosítása - egyéni sajátosságok figyelembe vétele Az új gyermekeket az év folyamán bármikor fogadjuk. Elsődleges feladatunk a gyermek megismerése, a szülőkkel való nyitott kapcsolat kialakítása. Lehetőséget biztosítunk, hogy a már tényleges óvodakezdés előtt napi 1-2 órát a gyermek az óvodában tölthessen a szülővel Nyárfácska Óvoda HOP

Oldal 31

Nyárfácska Óvoda

HOP

együtt ismerkedés céljából. Az új gyermekek fogadására, segítésére felkészítjük a régi óvodásokat is. A gyermekek kedvenc játékukat, alváshoz megszokott tárgyaikat behozhatják az óvodába. Nyugodt, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó légkör kialakítására törekszünk. A szülővel együttműködve könnyítjük meg a gyermek számára a nehéz feladatot. A nevelés, tanulás tervezése a gyermekek egyéni adottságaihoz, egyéni fejlődési üteméhez igazodva történik. A nevelési feladatokat folyamatában tervezzük és valósítjuk meg, ami a napirend és hetirend pontosabb betartását helyezi előtérbe. A hetirend összeállításánál arra figyelünk, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására, elvégzésére. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. A hetirend kialakítása a csoportban dolgozó óvónők feladata.

Az óvodapedagógus feladata: - a gyermekek egyéni sajátosságainak megismerése - párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezése, szervezése - az időkeretek igazítása a különböző tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, -

helyi szokásokhoz, igényekhez

-

tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét

-

gondozási feladatokat kiemelt feladatként kezelje

-

kapcsolatépítés a gyermekekkel, erre időt, lehetőséget biztosítani

-

összehangolt tevékenységek tervezése, szervezése

-

ne sürgesse a gyermeket

-

a gyermekek fejlődésének nyomon követését tartsa figyelemmel.

A napirendet, és a hetirendet, annak részletes időkereteit a csoportnaplóban rögzítjük.

6. Az óvodai élet tevékenységformái


Oldal 32

Nyárfácska Óvoda

HOP

6.1. A játék, érzelmi, erkölcsi nevelés A 3-7 éves gyermek számára a játék alapvető létforma, kreativitást fejlesztő és erősítő, legfőbb élményforrás, személyiségfejlesztésének színtere, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék a gyermek elsődleges, meghatározó tevékenysége, amely a lehető legnagyobb mértékben hat valamennyi pszichés, motoros, szociális személyiségkomponensre. A gyermek felfedező hajlama, kíváncsisága, tevékenységi vágya, a felnőtthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emeli a játékot. A játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket, játéktevékenysége közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait. A játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit, és újraélheti kellemes élményeit. E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődik emlékezete, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata. Fejlesztő hatással van a játék a nagy és finommozgásokra, a figyelemre, a megfigyelőképességre is. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett, un.”játékos módszerekkel” nem helyettesíthető a gyermeki tevékenység. Minden gyermeki tevékenység – beleértve a játékot is – felosztható szabad és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka önmagától kialakul, beindul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség az óvónő által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel való együttjátszást. Csupán a helyes arányok megtalálására kívánjuk a figyelmet fordítani. Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában! Célja: Célunk a gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával. Az egészséges életmód kialakítása területén a gyermekek mozgásigényének kielégítése, az alkotóvágy segítése, feszültség, félelem oldása. Az érzelmi nevelés, a szocializáció terén nyilvánuljon meg a gyermek játékában az elfogadó


Oldal 33

Nyárfácska Óvoda

HOP

magatartás, a türelem, a kitartás, az öröm, a szeretet, a közösen átélt élmények, az önállóság és a csoportszellem. Az értelmi nevelés terén fejlődjön a gyermek figyelme, megfigyelőképessége, problémamegoldó, logikus gondolkodása, érdeklődése, beszédkészsége, kommunikációja, fogalomismerete, kulcskompetenciái. A játékon keresztül fejlődjék egész személyisége, alakuljon erkölcsi értékítélete. Célunk, hogy a nyugodt, derűs, elfogadó, támogató légkörben, valódi értékeket közvetítő közösségben, követendő mintákkal alakítsuk az egyéni és a közösségi élet összehangolásához szükséges képességeket.

Az együttéléshez és együttműködéshez szükséges képességek - nyílt kommunikáció, szóbeli kapcsolatteremtés - türelem -

problémamegoldó képesség, konfliktuskezelés mások iránti tisztelet, elfogadás, megbecsülés megegyezésre való törekvés szituáció érzékeny viselkedés

Kapcsolatteremtő-, fenntartó-, megszakító érintkezési képességek - normák, szabályok elfogadása, betartása

A személyiség önállóságának erősítése és a közösségi beállítódást biztosító képességek - önismeret, önérvényesítés, önbizalom - motiváció, akarat, erőfeszítés, kitartás - pozitív példák követése, ítéletalkotás Az óvodapedagógus játékbeli szerepe Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét. Potenciális partner, akit érdekel, amit a gyerekek játszanak, tesznek, csak a szükséges esetekben avatkozik be. A szabad játék és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása. A játékelképzelések megbeszélésének inspirálása. Reflektív szemlélet: a gyermekek játékkal kapcsolatos jelzéseinek szinkronizálása, majd a gyermekek játékhoz szükséges döntéseinek


Oldal 34

Nyárfácska Óvoda

HOP

előkészítése. A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel. Minta értékű kommunikáció, az aktuális csoportra és egyénre szabott szokások, normák hangsúlyozása. A megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális – interkulturális szemlélettel. Együttműködés az óvoda nem pedagógus dolgozóival és a szülőkkel. Az óvodapedagógus feladata: -

Biztosítsa a játék kialakulásának, megvalósulásának feltételeit Biztosítson változatos játéklehetőségeket, élményeket, helyzeteket Ismerje meg a gyermek otthoni játékfeltételeit, szokásait Biztosítson elegendő időt, helyet, eszközt a szabad játék kialakulásához Tudjon a gyermekkel önfeledten játszani

-

Segítse a visszahúzódó, bátortalan, és új gyermekeket, vonja be a játékba Szervezzen a szabadban is változatos játékokat Hívja fel a szülők figyelmét az együttjátszásra Engedje, hogy a játékban az egészséges versenyszellem is jelen legyen Az óvónő jelenléte nyújtson biztonságot, esetleg védelmet a nyugodt játékhoz Segítse a gyermekeket a tapasztalatszerzésben

A szabad játék feltételeinek megteremtése

Légkör: • Legyen nyugodt, harmonikus, kiegyensúlyozott, barátságos • Változatos játéklehetőségek biztosítása az önálló játék kialakulásához • Segítse a konfliktusok, problémák önálló megoldását • Legyenek közös tapasztalatszerzések, élmények • Buzdítsa a gyermekeket a közös játékra, az együttjátszásra

Hely: • Biztosítsa a könnyű és biztonságos mozgást • Legyenek állandó és ideiglenes játszóhelyek


Oldal 35

Nyárfácska Óvoda • • • • •

HOP

Változtatható, rugalmasan átalakítható legyen benn a csoportban és udvaron egyaránt Legyen családi játékok tere Legyen meghitt mesesarok Legyen építő, közlekedő játékok tere Legyen a rajzolásnak, festésnek, kézi munkának, barkácsolásnak helye megfelelő eszköztárral

Idő: • • • •

Legyen elegendő a folyamatos játékhoz a nap minden szakában Legyen összefüggő, ne daraboljuk szét Biztosítsa a több napon át tartó játékot Lehetőség szerint minden időt erre a tevékenységre szánjunk

Eszköz: • Kreativitásra, önkifejezésre ösztönző, motiváló, és fejlesztő legyen • A gyermekekkel közösen készített eszközök is legyenek • Legyenek esztétikusak, szépek, balesetmentesek • Sokféleképpen felhasználható anyagok, eszközök, szerszámok legyenek • Természetes anyagokból készüljenek • Egyéni és közös élményekhez kapcsolódóak legyenek

Játékformák az óvodában - gyakorlójátékok - szimbolikus és szerepjátékok - szabályjátékok - barkácsolás - dramatizálás, bábozás - építő, konstruáló játékok


Kiválasztják a játékeszközöket.


Oldal 36


HOP

Játékos cselekvéseket ismételgetnek. Szerepeket utánoznak, vállalnak, osztanak egymás között. Kialakítják a játékhoz szükséges helyet, átrendezik a csoportszobát. Szabályokat tanulnak, gyakorolnak. Barkácsolnak. Báboznak, dramatizálnak. Építenek, konstruálnak. Helyükre teszik a játékokat.

A fejlődés jellemzői Gyakorlójáték: 3-4 éves korban: A gyermekek a játékos mozgást mindig ugyanabban a formában, ugyanolyan szabályok szerint ismétlik, ezekhez ragaszkodnak. Máskor valamilyen maguk alkotta játékszabály szerint játszanak játékszerekkel, eszközökkel, szavakkal, anyagokkal. 4-5-6-7 éves korban: A gyakorló játék csak akkor jelentkezik, ha a gyermek fejlődésében lemaradt, képességei fejletlenek, tapasztalatai, ismeretei, élményei szegényesek, vagy új játékszerrel ismerkedik. Konstrukciós és szerepjáték elemeként is jelentkezhet.

Szerepjáték: 3-4 éves korban: A gyermekek elsajátítják és már betartják a játékeszközökkel és társakkal való együttjátszás szabályait. Képesek olyan szerepjátékok kezdeményezésére, játszására, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak. Szerepjátékukat jellemzi a gyakori szerepcsere és az eszközökhöz való ragaszkodás. 4-5 éves korban: Szerepjátékukat a szerephez való kötödés jellemzi, képesek a cselekvések összehangolására. 5-6-7 éves korban: Alkalmazkodnak egymáshoz, a szabályokhoz, vállalják a kedvezőtlenebb szerepeket is. Önállóan kezdeményeznek, szerepeket kiosztanak, eszközöket megválasztanak.

Szabályjáték: 3-4 éves korban: Általában mozgásszükségleteik kielégítésére szolgálnak, egyszerű szabályokkal, nincs benne kötöttség.


Oldal 37

Nyárfácska Óvoda

HOP

4-5 éves korban: Őrködnek a szabályok betartása felett, a győzelem elérése érdekében a gyermekek olykor egyéni kívánságaikat előtérbe helyezik. 5-6-7 éves korban: Bonyolultabb szabályok betartására is képesek. Szívesen játszanak ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékokat is. Figyelmeztetik egymást a szabályok betartására, megjelenik az egészséges versenyszellem. Barkácsolás: 3-4 éves korban: Kevésbé munkaigényes, egyszerű játékszereket készítenek. 4-5 éves korban: Egy-egy játékhelyzethez szükséges kellékeket készítenek. Segítenek a játékok megjavításában. 5-6-7 éves korban: Maguk is kezdeményezik a maguk által választott módon és eszközökkel. Az elkészített eszközt használják játékukban.

Dramatizálás, bábozás: 3-4 éves korban: Érdeklődéssel figyelik a bábuk mozgását 5-6-7 éves korban: Meséket, történeteket játszanak a bábokkal, egyszerű bábukat készítenek. Építő, konstruáló játék: 3-4 éves korban: Rakosgat, építget 5-6-7 éves korban: Önállóan alkotnak, játékszereket készítenek. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: -

-

-

Gyakorló játék csak akkor jelenjen meg a gyermeknél, ha egy új játékszer, játékeszköz használatát még nem ismerik, ill. ha a sikeres játékhoz a játékszerrel előzetes manipulálásra van szükség. Gyakorló játék jelentkezhet még a gyermeknél a konstrukciós és szerepjáték elemeiként. Az óvodáskor végére értsék meg és fogadják el társaik elgondolásait Tudjanak társaikkal együtt működni, jussanak kompromisszumra Tudjanak lemondani egy –egy kedvenc játékszerről

Vállalják el a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepeket is Legyenek képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben ábrázolni tudják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait is


Oldal 38


HOP

A barkácsolás legyen a gyermekek számára szerepjáték, egy- egy esetben maguk kezdeményezzék A létrehozott eszközt használják fel játékukban Tartsák be a szabályokat, normákat

Módszertani alapelvek - Tartsa szem előtt, hogy a gyermekek legfőbb tevékenysége a játék, biztosítsa minden feltételét annak kialakulásához - Változatos játékok biztosításával érje el, hogy a gyermekek szívesen tartózkodjanak az óvodában - Elégítse ki a gyermekek mozgásigényét és manipulációs vágyát - Segítse a visszahúzódó, kevésbé közlékeny gyermekek feloldódását. - Segítse a közös játék kibontakozását, fejlődését - Harmonikus légkör teremtésével segítse a gyermekek önállóságának fejlődését -

Segítse a szülők szemlélet formálását a szabad játék fontosságának kiemelésével

Módszertani ajánlás Fehér Anna: Játszunk? Természetesen! Székely Andrea: Bábjáték Reikort Ildikó: Zenevarázs Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány Székely Andrea: Játék bábokkal, játékok a Meseládikóval Túri György: Játék- tánc-élet Kapcsolat más nevelési területekkel: Szoros kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel, mert fokozódik a gyermekek beszédkedve, fejlődik fogalomalkotása, szóbeli kapcsolattartása, bővül a szókincse. Szorosan összefügg a közösségi neveléssel, mert a játékban nyilvánulnak meg és fejlődnek a gyermekek közötti társas kapcsolatok, viselkedési normákat, szokásokat tanulnak meg. Kapcsolatban áll környezeti neveléssel, hiszen a játék útján ismerkednek meg a világgal, tárgyakkal, a valóság jelenségeivel.

A mozgásra neveléssel szintén kapcsolatban áll, mert egyrészt a játékban elégítik ki mozgásigényüket, másrészt fejlődnek motoros, finom motoros képességeik. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a


Oldal 39

Nyárfácska Óvoda

HOP

tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A játék tehát a nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi perce alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon benne a gyermek, ezért a szabad játék biztosítása az elsődleges cél.

6.2. Mozgásra nevelés

Az óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi mozgás, testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztéshez tehát hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Ajánlatos minden adódó lehetőséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. A természet erőire – napfény, levegő, víz – történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért a mindennapi mozgást lehetőleg a szabadban tartjuk. A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltételek biztosításán túl azonban az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi testmozgás nem csak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is.

Célunk:


Oldal 40

Nyárfácska Óvoda

HOP

A gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése, mozgásképességeik, fizikai képességeik fejlesztése, mozgástapasztalataik bővítése. A gyermekek egyéni szükségleteinek és képességeinek figyelembe vétele, a gyermek énhatárainak, a másik észlelésének, az önfegyelemnek, az alkalmazkodás képességének, kooperációs képességének fejlesztése, elősegítése. A gyermekek testi képességeinek alakítása úgy, hogy a szabad mozgáskedv megmaradjon. Anyanyelvi nevelés a mozgásos tevékenységekben. A társakra való figyelés képességének fejlesztése.

Az óvodapedagógus feladata: -

A mozgáshoz szükséges hely, idő, eszköz, szabad tér biztosítása. A napirendben kellő idő biztosítása a testmozgáshoz, a szabadban történő testedzéshez. A gyermekek egyéni képességeinek figyelembe vétele, a gyakorlatok egyénre szabott elvégeztetésének biztosítása Megfelelő, kényelmes öltözék biztosítása a szülőkkel közösen Mozgásos játékok, versenyek szervezése az udvaron is Helyes, pontos és esztétikus gyakorlat bemutatás, annak megkövetelése Tartásjavító és talperősítő gyakorlatok szervezése, lehetőség szerint gyógytorna beiktatása szakember segítségével Tartási rendellenesség gyanúja esetén szülő és szakember bevonása A nagymozgások és finommozgások kiemelt fejlesztése Ötletek adása a szabadban és az épületen belüli legoptimálisabb terhelést biztosító mozgáshoz Változatos és biztonságos eszközök biztosítása A mozgásöröm fenntartása


Természetes mozgásokat végeznek: járnak, futnak, mászna, kúsznak, bújnak, gurulnak, egyensúlyoznak, szökdelnek, függnek, támaszkodnak, dobnak, ugranak.

-

Változatos testnevelési játékokat, mozgásos szabályjátékokat végeznek. Gimnasztikai gyakorlatokat végeznek. Nagy és finommozgásokat végeznek.


Oldal 41


HOP

Ritmikusan mozognak zenére. Tartásjavító, talperősítő gyakorlatokat végeznek.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: A gyermekek örömmel mozognak, igénylik a napi, rendszeres mozgást, kitartóak. Nagymozgásuk, finommozgásuk összerendezett. Ismerik az irányokat, jól tájékozódnak a térben. A szabályokat betartják, az egészséges versenyszellem kialakult bennük. Ügyesekké, bátrakká, kitartóvá, teherbíróvá válnak. Tudnak társaikra figyelni, együttmozogni. Beszédkészségük fejlődik, értik és annak megfelelően végzik a gyakorlatokat. Igényükké válik a szabad levegőn való tartózkodás. Módszertani alapelvek -

A mozgást mindenkor a játékosság hassa át. A helyes testtartás kialakítására fokozottan ügyeljen, kérje szakember segítségét, ha szükséges. Tartsa be a fokozatosság elvét, az egyéni és életkori sajátosságokat vegye figyelembe, differenciáltan fejlesszen. Hívja fel a szülők figyelmét a mozgás, és a szabadban való tartózkodás fontosságára. Használja ki a meglévő környezeti adottságokat, szervezzen minél több sétát, kirándulást.

Módszertani ajánlás Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés A világ befogadásának elérhetősége 5.

Kapcsolata más területekkel Legszorosabb kapcsolatban áll a játékkal, mert játékos tevékenységek, gyakorlatok közben


Oldal 42

Nyárfácska Óvoda

HOP

ismeri meg, és gyakorolja a mozgás elemeit. Szoros kapcsolatban van az ének-zenével, hiszen a mozgáskultúrájukat, ritmikai érzéküket fejleszti. Az anyanyelvi neveléssel, mert szókincsük bővül, speciális kifejezéseket, szavakat tanul meg Testi nevelésünkkel elősegítjük a gyermek biológiai fejlődését, tájékozódó képességének, alkalmazkodó képességének, társas kapcsolatainak, az együttműködésnek a fejlődését, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztését, úgy, hogy mindeközben megmarad a gyermek mozgás szeretete, mozgáskedve.

6.3. Irodalmi nevelés, mese – vers A művészet ismerete, szeretet, esetleg valamely művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődik. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni az őszi falevél színeit, a virágzó fákat, vagy egy szép színes mesekönyvet kezünkbe venni ugyanazt az esztétikai élményt jelentheti. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. A művészeteknek, a szépnek, az esztétikumnak a megismerését segíti elő óvodában az irodalmi nevelés, a mindennapos mesélés, verselés. A mese – vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja, de fontos, hogy klasszikus és kortárs irodalmi művekből, illetve más népek irodalmi alkotásaiból is válogassunk. Teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához, vagy elkezdett mese, történet befejezéséhez, annak esetleg mozgással, ábrázolással történő kifejezésére. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre tekintettel kell lennünk. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás, mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával.

Célunk: A gyermekek harmonikus személyiségformálása, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének


Oldal 43

Nyárfácska Óvoda

HOP

elősegítése. Esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása. A gyermekek beszédkészségének, kifejezőképességének, metakommunikációs képességeinek fejlesztése, szókincsük gazdagítása. Anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés. Más népek, nemzetek tisztelete, elfogadása, kultúrájuk megismerése. A gyermekek önkifejezésének elősegítése.


A mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosítása Szoros érzelmi kapcsolat, meghitt légkör megteremtése Állandó, megszokott hely és szokás biztosítása a meséléshez

-

Az óvónő legyen példakép beszédével, kifejező előadásmódjával Érzékeltesse a versek, mesék képi világát Igényesen válogasson a népi kultúra gazdag világából, illetve ismertesse meg más nemzetek kultúráját is a gyermekekkel Pihenés előtt is meséljen a gyermekeknek Biztosítson elegendő időt és használja ki a spontán adódó helyzeteket, alkalmakat a mesélésre Biztosítson lehetőséget a gyermekek saját, önálló mesélésére, történetek befejezésére Biztosítsa a mese eljátszásához, ábrázolásához a szükséges kellékeket Beszédfejlesztő módszereket, anyanyelvi játékokat is szervezzen Minél többet bábozzanak, dramatizáljanak Hívja fel a szülők figyelmét arra, hogy az élőszóban történő mesélés mit jelen a gyermek számára A mesékkel, versekkel erősítse a környezet megszerettetését, ápolja hagyományokat, emelje ki az évszakok szépségét, szeretesse meg hazáját, látassa meg az igazi értékeket Neveljen a könyv szeretetére, megóvására A gyermekek életkori és egyéni képességeinek megfelelő rendezvényeket szervezzen

-

-

A gyermekek tevékenységei -

Könyveket nézegetnek, lapozgatnak


Oldal 44


HOP

Páros játékokat játszanak Báboznak, dramatizálnak Bábelőadáson, színházlátogatáson vesznek részt Környezetükről mondókákat, verseket, történeteket hallgatnak, mondogatnak Meséket, történeteket játszanak, önállóan mesélnek Népszokásokat elevenítenek fel

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén A mesehallgatás igényükké válik. Önállóan fel tudnak idézni a hallott és tanultversekből, mondókákból, mesékből. Báboznak, dramatizálnak, mesélnek. Fejlődik beszédkészségük, kifejezőkészségük, szókincsük bővül. Fejlődik képzeletük, értelmi képességeik, figyelmük, erkölcsi értékítéletük. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással, ábrázolással megjeleníteni, kifejezni. Vigyáznak a könyvekre, tudják mire használható. Módszertani alapelvek -

Biztosítsuk a mindennapi irodalmi élményt a gyermek számára. Buzdítsuk a gyermekeket arra, hogy az élményeiket eljátsszák, bábozzanak, dramatizáljanak. Az óvodapedagógus mesélése, előadása modell legyen a gyermek számára. Az óvodapedagógusok tartsák szem előtt a gyermekek életkori sajátosságait, és egyéni képességeit a különböző programok, rendezvények megválasztásánál. Jelenjen meg a multikulturális és interkulturális szemléletmód.

Módszertani ajánlás Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány Zóka Katalin: Kóstolgató Óvodai nevelés Kompetenciaterület – Tématerv javaslatok – Irodalom, Anyanyelv Zóka Katalin: Varázseszközök az óvodában Székely Andrea: A világ befogadásának elérhetősége 6. Óvodai nevelés játékkal, mesével


Oldal 45

Nyárfácska Óvoda

HOP

Túri György: Játék – tánc – élet

Kapcsolata más nevelési területekkel Legszorosabb kapcsolatban áll az anyanyelvi neveléssel, mert fejlődik a gyermekek beszéde, kifejezőkészsége, bővül szókincse, fogalomismerete. Kapcsolatban van a környezeti neveléssel, hiszen segíti a világ, a környezet, az emberi kapcsolatok megismerését. A zenei neveléssel is, mert a zenei élmény serkenti a gyermekek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai érdeklődését, alkotókedvét. A mozgásos játékokkal is kapcsolatban van, mert a népi játékok eljátszásával megismerkednek népünk hagyományaival. Vizuális neveléssel szintén összekapcsolódik, mert élményeiket megjelenítik alkotásaikban, illetve eszközöket, bábokat készítenek. Irodalmi nevelésünkkel megalapozzuk a könyv iránti szeretet, hogy gyermekeink felnőtt korukra igazi olvasókká váljanak. Fejlesztjük, gazdagítjuk érzelmi világukat, erkölcsi ítélőképességeiket, melyek segítik a gyermekeket majd a mindennapi életben való helytállásban. Megismerik hazájukat, népük kultúráját, hagyományait, tisztelik más nemzetek kultúráját. Értékelni tudják a művészetet, az igazi esztétikumot.

6.4. Zenei nevelés Az óvodai ének – zenenevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertetünk a gyerekekkel. Az énekzene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés, vagy séták, kirándulások, tehát ez a feladat sem korlátozható egy-egy alkalomra. Napközben bármikor adódhat lehetőség az éneklésre, mondókázásra, körjátékra. Az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok örömöt nyújtanak a gyermeknek, felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát, különösem fontos szerepe van a beszoktatás időszakában, illetve a szocializációban. Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvónőnek figyelembe kell venni a gyermekek


Oldal 46

Nyárfácska Óvoda

HOP

nemzeti, etnikai hovatartozását is. Az ének – zene, énekes játék hatása a gyermek nyelvi – kommunikációs fejlődésére is pozitívan hat. Célunk: A közös éneklés megszerettetése, a közös játék megéreztetése, a gyermekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának fejlesztése, érdeklődésének felkeltése. A gyermekek minél több zenei élményhez juttatása, ezzel zenei kultúránk, anyanyelvünk megalapozása. A gyermekek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és kreativitásának fejlesztése. Az ének – zene, énekes játékok hatással legyenek a gyermekek nyelvi és kommunikációs fejlődésére is. Az óvodapedagógus feladata: -

Jutassa a gyermekeket minél több és változatos zenei élményhez. Fejlessze a gyermekek zenei hallását, képességeit, alkotókedvét. Biztosítson nyugodt, oldott légkört a közös játékokhoz, énekléshez. Fokozottan ügyeljen a néphagyományok őrzésére, ápolására. Hasson a zenei neveléssel a gyermekek érzelmére, értelmére, viselkedésére. Előadásmódja, mozgása legyen példaszerű. Hívja fel a szülők figyelmét a válogatás nélküli gépi zene káros hatásaira. Biztosítson elegendő időt, helyet és eszközt a napközbeni zenélésre, körjátékok játszására. Multikulturális és interkulturális szemlélet jellemezze a zenei anyag kiválasztásánál.


Mondókáznak, énekelnek, dúdolgatnak. Körjátékot játszanak. Felismeri egymás hangját. Megismerkednek környezetük hangjaival.

-

Halkan, hangosan énekelnek, mondókáznak, beszélnek. Lassan, gyorsan járnak, beszélnek, énekelnek. Táncos mozdulatokat végeznek.


Oldal 47


HOP

Ritmusosan mozognak, tapsolnak, egyenletesen járnak, tapsolnak. Mélyebb, magasabb hangon beszélnek, énekelnek. Visszhangjátékokat játszanak. Ritmus és dallam hangszerekkel ismerkednek, használják azokat. Különböző zenés programokon vesznek részt. Közös, páros, társas mozgást, táncot végeznek.

A fejlődés jellemzői az óvódáskor végén A gyermekek szívesen és bátran énekeljenek, játszanak énekes játékokat, körjátékokat. Érdeklődéssel hallgassanak zenét, élvezzék azt. Tudjanak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Tudják megkülönböztetni a zenei fogalom-párokat, mint magas-mély; halk-hangos; gyorslassú. A játékok szabályait megtanulják, és betartják. Képesek egyszerű tánclépések páros és társas előadására. Módszertani alapelvek -

Az óvónő zenei kultúrájában legyen modell, példakép. Figyelembe kell venni a gyermekek egyéni adottságait, képességeit, a csoport összetételét. Lehetőség és feltételek biztosítása a napközbeni zenélésre, énekes játékra. Néphagyományőrzés elsődlegessége mellett jelenjen meg a multikulturális szemléletmód a zenei anyag válogatásában. Érvényesítse az ének-zene közösségformáló hatását. Építsen a gyermekek mozgásos alkotókedvére.

Módszertani ajánlás Forrai Katalin: Ének az óvodában Reikort Ildikó: Zenevarázs Óvodai nevelés játékkal, mesével Túri György: Játék-tánc-élet

Kapcsolata más nevelési területekkel


Oldal 48

Nyárfácska Óvoda

HOP

Szoros kapcsolatban áll az anyanyelvi neveléssel, mert beszédüket fejlesztjük, szókincsüket bővítjük, fogalomismeretük gazdagodik. Szintén szoros kapcsolatban van a játékkal, hiszen az éneklés legtöbbször játékhoz kötődik. Kapcsolatban van a közösségi neveléssel is, mert az énekes játékokat közösen, társakkal együtt végzik, egymáshoz alkalmazkodnak. A környezeti neveléssel is kapcsolatban áll, mert megismerik a természet jelenségeit, népük zenei hagyományait, kultúráját. A vizuális neveléssel is kapcsolatban van, mert a zenei élményeiket, érzelmeiket megjelenítik rajzaikban. A mozgásra neveléssel szintén, mert a gyermekek mozgása összerendezettebbé, finomabbá válik, és térben való tájékozódási képességeik fejlődik. Zenei nevelésünkkel olyan élmények birtokába juttatjuk a gyermekeket, ami megalapozza zenei anyanyelvüket, fejlesztjük zenei képességeiket, meg tanulják ápolni hagyományainkat, tisztelni más nemzetek kultúráját.

6.5. Vizuális nevelés A vizuális tevékenységek, mint gyurmázás, rajzolás, festés, vágás, ragasztás, díszítőmunka, barkácsolás stb. a gyermekek kedvencei közé tartoznak. Feladatunk elsősorban az, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig rendelkezésre áll mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyerekek kedvüknek, és fantáziájuknak megfelelően dolgozhatnak. A vizuális tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermekek által megérthető világ tárgyai, eseményei. Ugyancsak kitűnően hasznosíthatók a vizuális tevékenységek számára az ünnepek, jeles napok, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez, és megmozgatják fantáziájukat. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást, és dicséretet várnak a gyerekek. Az óvodában legyen lehetőségük a gyermekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák a saját képességeiket.

Célunk: A gyermekek legyenek képesek olyan jelek létrehozására, melyekkel kifejezhetik érzelmeiket,


Oldal 49

Nyárfácska Óvoda

HOP

élményeiket, sajátítsák el a vizuális nyelvet. Alapozzuk meg a gyermekek esztétikum iránti vonzódását, alakítsuk ki a jó ízlés iránti igényességet. Fejlesszük kézügyességüket, finommotoros képességeiket, színlátásukat, színérzéküket. Formalátás, formaábrázolás, térhatás észlelésének fejlesztése. Kreatív gondolkodásra serkentés. Legyenek képesek a gyerekek az önkifejezésre, az esztétikai élmények befogadására. Ismerkedjenek meg sokféle technikával, eszközzel, azok helyes használatával.


-

-

Megfelelő feltételek biztosítása: hely, idő, eszköz, légkör Személyes példamutatás: gondozott, ápolt külső, jó ízlés, esztétikum iránti szükséglet, esztétikus környezet Értékelő munkára törekvés A gyermeki munkák bemutatása, annak tiszteletben tartása Megfelelő ismeretek, tapasztalatok nyújtása, ötletek adása, élmények, változatos lehetőségek biztosítása Meghitt, családias légkör biztosítása a nyugodt munkához A gyermekek egyéni elképzelései megvalósíthatóságának biztosítása, saját fejlődési ütemüknek megfelelő technikák, eszközök, anyagok biztosítása, fokozatosság elvének megtartása Teremtsen lehetőséget és feltételt a mindennapi vizuális tevékenységek elvégzéséhez, a gyermekek adott élményeinek, tapasztalatainak megjelenítéséhez Tegye lehetővé új technikák és eszközök megismerését, kipróbálását Jutassa el és tartsa fenn a gyermekek alkotókedvét, az alkotás örömét Teremtsen lehetőséget az udvaron történő vizuális tevékenységek elvégzésére is Tartsa be az óvó-védő feladatokat, ügyeljen a balesetmentes munkavégzésre Hívja fel a szülők figyelmét az otthoni ábrázoló tevékenységek fontosságára Segítse a gyermekek finommotoros képességeinek, tapintásos észlelésüknek, szem-kéz koordinációjuknak, térlátásuknak, színlátásuknak a fejlesztését Biztosítsa az önkifejezés szabadságát

Keltse fel a gyermekek érdeklődését a természet és a négy őselem (tűz, víz, levegő, föld) szépségei iránt Adjon lehetőséget a természetes anyagokkal való ismerkedésre, tevékenykedésre


Oldal 50


HOP

Teremtsen lehetőséget képzőművészeti könyvek, képek, művek bemutatására, nézegetésére A szülők számára tegye lehetővé a gyermekek alkotásainak megtekintését


Használják az ábrázolás, barkácsolás eszközeit, anyagait Használják a természetes színezőanyagokat Festenek ujjal, ecsettel, nyomatokat készítenek Különböző anyagokkal dolgoznak, ismerkednek Egyszerű ajándékokat, játékokat készítenek Kipróbálnak, megismernek különböző technikákat, változatos eszközöket, és többféle helyszínen dolgoznak

-

Ismerik és használják a kézimunka eszközeit Szívesen nézegetik társaik és önmaguk munkáját Ismerkednek műalkotásokkal, képekkel, könyvekkel Tisztán tartják ábrázolási eszközeiket

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek egyéni fejlettségükhöz mérten jelenítik meg élményeiket és elképzeléseiket. Alkotásaikra jellemző a felismerhetőség, a részletesség, a színek egyéni alkalmazása. Örülnek és megbecsülik alkotásaikat, illetve a közösen készített kompozícióknak is. Tudják, mi a szép, rácsodálkoznak arra, tudnak gyönyörködni benne. Értékelni tudják, és véleményt tudnak mondani saját és társaik alkotásáról. Ötletesen építenek, térben, síkban egyaránt. Tudnak közösen, együttműködve is produktív alkotás létrehozására. Szívesen vesznek részt a finommozgást igénylő tevékenységekben. Vigyáznak, és rendeltetésszerűen használják a megismert eszközöket, tisztán teszik azokat a helyére.

Módszertani alapelvek -

Keltsük fel a gyermekekben az ábrázolás eszközeivel való tevékenységi vágyat,


Oldal 51

Nyárfácska Óvoda

-

HOP

jutassuk el őket az alkotás öröméhez. Biztosítsuk mindazokat a feltételeket, amelyek a nyugodt, derűs alkotáshoz szükségesek. Tartsuk szem előtt a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait, képességeit. Teremtsünk lehetőséget az egyéni, csoportos, és mikrocsoportos tevékenykedéshez a nap során bármikor.

Módszertani ajánlás Bekker Zoltánné: Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez 5. Óvodai Nevelés Kompetenciaterület – Tématerv javaslatok – Vizuális nevelés fejezet

Kapcsolata más nevelési területekkel Az esztétikum az egész óvodai életet áthatja, ezért a vizuális nevelés kapcsolatban van az összes nevelési területtel. Szoros kapcsolatban áll a játékkal, hiszen játékidőben, játékos tartalmakkal végzik a vizuális tevékenységeket. Kapcsolatban van a környezeti neveléssel, mert a gyermek megismerkedik a környezet szépségeivel, megfigyeli azokat, színeiben, formáiban megjeleníti azokat. Kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel, mivel a vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális megnyilatkozásokkal fejlődik spontán beszédük, aktív és passzív szókincsük gazdagodik. A testi és mozgásra neveléssel is kapcsolatban van, mert mindkét tevékenység fejleszti a nagy és finommozgásokat. A vizuális nevelés tevékenységeivel a gyermekek kifejezhetik érzelmeiket, élményeiket, vágyaikat, szorongásaikat, fantáziájukat, megismerkedhetnek az igazi esztétikummal, rácsodálkozhatnak a szépre, értő figyelemmel tekinthetnek a környező világ értékeire.

6.6. Külső világ tevékeny megismerése Amint az elnevezéséből is kitűnik, ez komplex tevékenység, szeretnénk egységben


Oldal 52

Nyárfácska Óvoda

HOP

megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. Nem vagyunk hívei a szétszabdalt foglalkozásoknak, mert azok nem képesek az életben megmutatkozó sokszínűség mellett az összefüggések feltárására. Célunk, hogy a gyermekeknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermekek számára. A tapasztalatszerzés legtöbbször a valódi környezetben történik, cselekvés, tevékenykedtetés során. Mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaira, egyéni fejlettségi szintjükre, és megismerési vágyukra építünk, életszerű helyzetekben, közvetlen tapasztalat útján szerzik ismereteiket. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermekeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire, népünk hagyományaira, annak ápolására, ünnepeink jelentőségére. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. Már az óvodában fel kell készíteni a gyermekeket, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A gyermekeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek, gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermekeket, hogy képesek legyenek elfogadni másokat, a különbözőséget, tanulják meg tisztelni, szeretetni embertársaikat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Célunk: A szűkebb természeti, tárgyi, emberi környezet megismertetése, melynek során a gyermekek pozitívan viszonyulnak a világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, formai, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének formálása, fogalomismeretének gazdagítása, ok-okozati összefüggések megtapasztalása, helyes következtetések levonása. Harmonikus kapcsolat teremtése a gyermek és a környezet között, a környezet védelmére, megóvására nevelés, néphagyományok megismertetése, ápolása, nemzeti értékeink megbecsülése.

Az óvodapedagógus feladata:


Oldal 53


-

-

HOP

A szűkebb természeti, tárgyi, emberi környezet megismerése feltételeinek biztosítása Vegye figyelembe a gyermekek óvodán kívüli, otthoni tapasztalatait, élményeit, szokásait Gyarapítsa ismereteiket a környező világról Biztosítson minél több lehetőséget az érzékszervekkel való tapasztalásra, felidézésre, vizsgálódásokra Az óvónő tevékenysége, szemlélete, érdeklődése, értékrendje a környezetről példaként szolgáljon a gyermekek számára Kezdeményezzen derűs, játékos, érthető, megvalósítható tevékenységeket a gyermekek számára Alakítsa ki a gyermekekben a kulturált környezet igényét, és a biztonságos életvitel szokásait Az egyes gyermekek fejlettségének, érdeklődésének megfelelő tevékenységeket szervezzen Biztosítson elegendő helyet, időt, eszközt a spontán, az alkalmi, a folyamatos megfigyelések, kísérletezések, gyűjtögetések elvégzéséhez Az ismeretnyújtást kapcsolja össze tapasztalással, cselekvéssel, magyarázattal Hallgassa meg a gyermekek egyéni élményeit, tapasztalatait Hívja fel a szülő figyelmét arra, hogy a gyermekek környezet iránti érdeklődése mennyire fontos, a környezet megóvására, védelmére Biztosítsa a szülőföld, a hazai táj, a népi és családi hagyományok megismerését közvetítő lehetőségeket, emlékezzenek meg ünnepeinkről Teremtsen spontán helyzeteket, problémahelyzeteket a matematikai tapasztalatszerzéshez, a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követésével, differenciált fejlesztéssel Szervezzen minél több sétát, kirándulást a szabadba Segítse elő, hogy a gyermekek megismerhessék a környezetük formai, mennyiségi, téri viszonyait Látassa meg az ok-okozati összefüggéseket, terelje figyelmüket a helyes következtetések felé Érzékeltesse a valóság relációit, fejlessze véleményalkotásukat, döntési képességeiket, ítélőképességüket

Alakítson ki derűs hangulatot a tevékenységek elvégzéséhez, tartsa fenn érdeklődésüket Teremtse meg a biztonságos tűzgyújtás-oltás feltételeit, tudatosítsa a tűzgyújtás


Oldal 54

Nyárfácska Óvoda

-

HOP

szabályait Alakítsa ki a gyermekekben a környezettel való harmonikus együttélés szokásait Tudatosítsa a gyermekekben a vizek, a föld, az állatok, a levegő védelmének fontosságát Nevelje a gyermekeket a felnőttek munkájának megbecsülésére, a munka értékteremtő jellegét hangsúlyozza Játékos cselekvéssel, szemléltetéssel, beszélgetéssel ismertesse meg a gyermekeket néhány égitesttel Vonja be a gyermekeket, családokat a gyűjtögetésekbe, közös tevékenységekbe A spontán és irányított beszélgetésekkel fejlessze a gyermekek beszédkészségét, fogalomismeretét, aktív és passzív szókincsét bővítse


Megfigyelnek, tapasztalatokat szereznek, tevékenykednek, vizsgálódnak Gyűjtögetnek, rakosgatnak, manipulálnak Különbségeket, azonosságokat vesznek észre Összehasonlítanak, csoportosítanak, osztályoznak Véleményt mondanak, döntenek Ok-okozati összefüggéseket keresnek, következtetéseket vonnak le Relációkat vesznek észre Élményeiket, saját tapasztalataikat mondják el Növényeket ültetnek, gondoznak Méréseket végeznek, összemérnek Mennyiséget állapítanak meg, számlálnak Halmazokat képeznek, bontanak, csoportosítanak, sorba rendeznek, párosítanak Sík és térbeli formákkal ismerkednek Tájékozódnak a térben, irányokkal ismerkednek Tükörkép játszanak Tapasztalatokat szereznek a tűzgyújtásról, oltásról, a víz, a levegő, a föld tisztaságának védelméről, óvásáról Rendeltetésszerűen használják a különféle szerszámokat, eszközöket Szemléltetéssel, játékos cselekvéssel megismernek néhány égi testet Részt vesznek az óvoda udvarának, közvetlen környezetének rendben tartásában

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén:


Oldal 55

Nyárfácska Óvoda

HOP

A gyermekek tudják saját, személyes, és családjukra vonatkozó adataikat. Megnevezik az évszakokat, különbséget tudnak tenni közöttük, felismerik jellemző jegyeiket. Megnevezik a napszakokat, az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket. Ismerik a hét napjait. Tudnak felsorolni házi állatokat, vadon élő állatokat, madarakat, rovarokat. Különbséget tudnak tenni az élő és élettelen dolgok között. Ismerik a környezetükben előforduló növényeket, segítenek gondozásukban. Ismerik a gyalogos közlekedés elemi szabályait, meg tudnak nevezni többféle közlekedési eszközt. Tisztelik népünk hagyományait, megneveznek néhány ünnepet, ahhoz kapcsolódó szokást. Tiszteletben tartják más emberek, nemzetek kultúráját, elfogadással fordulnak feléjük. Tevékenyen részt vesznek környezetük megóvásában, védelmében, tisztán tartásában. Tudnak minimum 10-ig számolni, ismerik a mennyiségi relációkat, alkalmazzák azokat. Ismerik a pár fogalmát, tudnak csoportosítani szín, forma, nagyság szerint. Helyesen alkalmazzák a jobb és bal irányokat, értik a helyeket jelölő irányokat (alá, fölé, közé, mögé stb,). Ismerik és betartják a tűzgyújtás szabályait, nem szennyezik a levegőt, a vizet, a földet, óvják épségét, tisztaságát. Meg tudnak nevezni néhány égitestet. Módszertani alapelvek -

A külső világ megismerése komplexen, cselekvéssel, szemléltetéssel, tapasztalatszerzéssel. A tapasztalás, a cselekvés, a játékosság, az ismeretszerzés, a megfigyelés a nevelés egész folyamatában érvényesüljön. Tartsuk be a fokozatosság, és folyamatosság elvét a megismerés folyamatában. Tegyük lehetővé új módszerek, eszközök, eljárások segítségével a változatos megismerést, az ismeretek tudatosítását. Az óvodapedagógus személyes példájával legyen követendő modell a gyermekek számára. Vegye figyelembe a gyermekek egyéni fejlettségét, élményeit, tapasztalatait, differenciált fejlesztésre törekedjen. Biztosítsa a gyermekek együttműködésének lehetőségét a cselekvés, tevékenység, ismeretszerzés közben.

Módszertani ajánlás Fehér Anna: Játszunk? Természetesen!


Oldal 56

Nyárfácska Óvoda

HOP

Bekker Zoltánné: Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez 5. Óvodai Nevelés Kompetenciaterület – Tématervjavaslatok – Külső világ tevékeny megismerése fejezet Kapcsolata más nevelési területekkel Legszorosabb kapcsolatban a közösségi neveléssel áll, mert a gyerekek legtöbbször közösen, együtt vesznek részt, a megismerésben, a tevékenységekben, és itt tanulják meg a társadalmi környezethez való alkalmazkodást, szokásokat is. Kapcsolatban van a vizuális neveléssel, mert a környezetükben megismerteket, annak szépségét ábrázolják, megjelenítik, vagy az összegyűjtött anyagokból barkácsolnak. Kapcsolatban áll a játékkal, hiszen játék közben, játékosan vesznek részt a megismerésben, illetve a megtapasztaltakat megjelenítik játékukban. A munkával szintén kapcsolatban van, mert a megszerzett ismereteket használja a munkatevékenységek során. A zenei neveléssel is összekapcsolódik, mert állatokról, növényekről, évszakokról, ünnepekről énekelnek. A gyermekek környezetük megismerése, felfedezése során olyan pozitív élményekhez, érzelmekhez jutnak, amelyek hozzá segítik őket, hogy nyitott szemekkel forduljanak a természeti, tárgyi, emberi világ értékei felé.

6.7. Munka, munka jellegű tevékenységek Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játéké és a munkatevékenység. A munkatevékenység fejlesztő hatását nem vonhatjuk kétségbe. Az értékteremtő munka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. Ez a folyamatos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése.

A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermekek saját személyiségével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák vagy a kerti munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz aktív


Oldal 57

Nyárfácska Óvoda

HOP

tevékenykedtetést jelent az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van, testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megértését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését, és ha mindez pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel, lélekkel fogják végezni.

Célunk: A gyermekek az önként vállalt feladatok, munkatevékenységek végzése során éljék át a közösségért való tevékenykedés örömét, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. Továbbá az önkéntes tevékenykedtetés, gyermeki aktivitás, érdeklődési vágy kielégítése. A munkavégzéssel a teljes személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés. A gyermekek szocializációs készségeinek alakítása, társas kapcsolatainak fejlődése, feladatés kötelességtudatuk megalapozása, erkölcsi tulajdonságaik fejlesztése. A munkavégzés során szerezzenek ismereteket az őket körülvevő természeti, tárgyi, emberi környezetről. A gyermekek pozitívan viszonyuljanak a mindennapi munkatevékenységekhez.


-

Serkentse a gyermekeket a feladatok, tevékenységek aktív elvégzésére. Biztosítsa az önálló munkavégzés lehetőségét minden korcsoportban. Biztosítsa a munkaeszközök megismerését, rendeltetésszerű használatát ismertesse meg velük. Biztosítsa a munka fokozatosságát, állandóságát, és folyamatosságát. Vegye figyelembe az egyes gyermekek egyéni sajátosságait, képességeit, fejlődési ütemét. Mutasson példát saját munkájával a gyermekek számára. Láttassa meg a gyermekkel a munkatevékenységek pozitív eredményét.

-

Tudatosítsa a gyermekekben a munka fontosságát, értékteremtő jellegét. Alakítsa ki az önkiszolgálás szokás- és szabályrendszerét. Kapjanak a gyermekek kellő gyakorlási lehetőséget a tevékenységek elvégzéséhez.

-


Oldal 58


HOP

Konkrétan, reálisan, a gyermekeknek saját magukhoz mérten értékeljen, és mindig ellenőrizze a munkát. Erősítse a gyermekek közötti együttműködést, pozitív érzelmi kötődést. Alakítsa ki a naposság vállalásának szokásait. Gondoskodjon a naposi feladatok folyamatos bővítéséről. Biztosítson minden korcsoportnak alkalmi munkalehetőségeket. Teremtse meg a feltételeit a növény-, esetleg állatgondozásnak (pl. akvárium). Szervezzen közös munkatevékenységet a szülőkkel közösen. Biztosítsa benn a csoportban és kinn az udvaron egyaránt a munkavégzés lehetőséget. Fejlessze a munkatevékenységek közben a gyermekek beszédkészségét, kifejezőkészségét, bővítse szókincsüket.


Önkiszolgáló munkát végeznek, saját személyükkel kapcsolatos teendőket elvégzik. Naposi feladatokat végeznek. Alkalomszerű megbízatásokat elvégeznek. Növényeket, esetleg állatokat gondoznak Tisztán, rendben tartják környezetüket, szépítik azt. Feladatokat vállalnak a közösségért. Ajándékokat készítenek. Segítséget nyújtanak a felnőtteknek. Az évszakoknak megfelelő munkákat végeznek az udvaron, kertben. Tisztán tartják, megjavítják a játékokat.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén: A gyermekek meg tanulnak közösen tevékenykedni, dolgozni, felosztják egymás között a részfeladatokat, eszközöket, szerszámokat. Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat, feladatokat, kötelességüknek tartják annak teljesítését. Önállóan, örömmel végzik a naposi teendőket. Szívesen segítenek a növények, az akvárium gondozásában. Készségesen, képességeikhez mérten, örömmel segítenek a kisebb gyermektársaiknak. Szívesen készítenek ajándékot családtagjaiknak, a kisebbeknek. Módszertani alapelvek


Oldal 59


Vegyük figyelembe a gyermekek egyéni képességeit a munkavégzés során. Fokozatosan növeljük a munka mennyiségi és minőségi tartalmát. Pozitívan, konkrétan, reálisan értékeljük a munka elvégzését, eredményét. Ügyeljünk, hogy folyamatosan, aktívan vegyenek részt a munka tevékenységekben. Erősítsük a gyermekek közötti együttműködést, pozitív érzelmi kötődést.

HOP

jellegű

Kapcsolata más nevelési területekkel Szoros kapcsolata van a közösségi neveléssel, mert legtöbb esetben közösen végzik a tevékenységeket, ez hozzájárul a gyermekek társas kapcsolatainak pozitív alakulásához, a társadalmi együttélés szokásainak kialakításához. Kapcsolata szoros a játékkal, hiszen játék közben fejlődnek olyan képességei a gyermeknek, amelyek a munkavégzéshez is szükségesek. Az anyanyelvi neveléssel is kapcsolatban áll, mert a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban beszédkészségük, kifejezőkészségük fejlődik, szókincsük gazdagodik. Kapcsolatban van a külső világ tevékeny megismerésével, hiszen a munka jellegű tevékenységek közben megismeri az őt körülvevő természeti, tárgyi, emberi környezetet, a világot. A gyermeki munka megszerettetésén keresztül, olyan készségeket, képességeket és tulajdonságokat alakítunk ki a gyermekekben, amelyek később a társadalmi életben való helytállásukat segíti, közben erkölcsi értékítéletük pozitívan alakul.

6.8. Az óvoda – iskola átmenet Célunk: Az óvodai és iskolai nevelés folyamatának egymásra építése, az óvoda és iskola belső, élő világában, oly módon, hogy a gyermekek nevelése, fejlesztése az élethosszig való tanulást alapozza meg. Olyan egymásra épülő, egységes program kialakítása, amely a gyermekek egészséges, harmonikus, folyamatos személyiségfejlődését segíti elő. A tanuláshoz való alapkészségek alapjainak lerakása oly módon, hogy a gyermek az óvodáskor végén is óvodás maradhasson, ugyanakkor fokozatosan eljusson a szándékos bevésésig, az „érdekestől”, a „szükségesig”. Fejlesztésünk a kompetenciákra, az ismeret, attitűd, képesség egységére teszi a hangsúlyt, amelyben elsődleges a gyermek életkori sajátossága, fejlettsége, képességének szintje. Célunk továbbá a gyermek egész személyiségének – benne pszichikus funkcióinak –


Oldal 60

Nyárfácska Óvoda

HOP

fejlesztése úgy, hogy a fejlesztést változatos játéktevékenységekbe ágyazva, a mozgás elsődleges funkcióját szem előtt tartva, inkluzív pedagógiai szemlélettel, differenciált módszerekkel, integráltan végezzük. Az óvodapedagógus feladata: -

-

Munkája során tudatosodjon benn, hogy ez a feladat folyamat jellegű, a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét. A gyermek adottságainak, képességeinek, készségeinek, egyéni fejlődési ütemének figyelembevételével tervezze meg a gyermek fejlesztését. Fogadja el a gyermek egyéni fejlődési szintjét, és biztosítson elegendő időt az egyéni felfedezésre, megismerésre, legyen türelmes. Vegye figyelembe a gyermek érési folyamatát. Az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva, a gyermeket megismerve oldja meg a 3-7 éves életszakasz feladatait, úgy, hogy előkészíti a következő életszakaszt. Érzékelje, és értékelje a gyermekek örömét, sikerét, sikertelenségét, fogadja el akaratát, érdeklődését, legyen empatikus. Ne feledkezzen meg a fejlesztés során a gyermek elemi pszichikus szükségleteinek kielégítéséről, a szabad játékról. A játékba integrálja a nevelés többi eszközét. Sokoldalú cselekedtetés és tapasztalás által szerezzenek minél több használható ismeretet. Változatos tevékenységi formákat kínáljon, adja meg a választás lehetőségét. Legyen képes a megosztott és koncentrált figyelemre, a gyermekekkel való együttműködésre, együttgondolkodásra. Pozitív érzelmi kapcsolatot alakítson ki a gyermekekkel, teremtsen derűs, kiegyensúlyozott, családias légkört. Vegye figyelembe, és alapozzon a gyermekek spontán megnyilvánulásaira, élményeire, kívánságaira, tudásvágyára. Ismerje meg a gyermek szociális hátterét, családi körülményeit. Játékos tanulással segítse a gyermekek kognitív tanulási eredményességét. Tartsa meg a tanulási folyamatban a fokozatosságot, rendszerességet, folyamatosságot.

A közösségi nevelés során alakítsa ki azokat a szokásokat, normákat, szabályokat, értékeket, amelyek segítik a gyermeket az új közösségbe, légkörbe való beilleszkedését.


Oldal 61


HOP

Az óvónő látogasson el az iskolába, ismerje meg az iskola elvárásait, kezdeményezzen kölcsönös hospitálási lehetőségeket. Készítse elő a gyermekeket az iskola meglátogatására, tekintsenek meg egy iskolai órát. Felelősségteljesen, szakmailag kompetens módon döntsön az egyes gyermek iskolára való alkalmasságáról. Adjon meg minden információs segítséget a szülők számára, amennyiben úgy érzi, hogy bizonytalanok gyermekük iskolára való alkalmassága felől. Látogassa meg a gyermekeket az iskolában, érdeklődjön tanulmányaik, haladásuk felől.

A tanulási folyamat az óvodában csak akkor lehet sikeres, ha a gyermekcsoportra stabil szokásrendszer jellemző, ahol a gyermekek elfogadják, segítik egymást, toleránsak, együttműködésre képesek, miközben érvényesítik saját akaratukat, elképzeléseiket is elmélyült tevékenységeik közben.

7. Inkluzív nevelés


Oldal 62

Nyárfácska Óvoda

HOP

Célunk: Olyan intézménnyé válni, ahol minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést, az esélyegyenlőséget, attól függetlenül, honnan származik, milyen adottságokkal, képességekkel, szükségletekkel rendelkezik. Nevelési céljaink eléréséhez az egyéni bánásmód elvét alkalmazzuk, olyan differenciált, kooperatív módszereket, eszközöket használunk, amelyekkel megalapozzuk az egyes gyermekek életben való eligazodásához szükséges ismereteket, képességeket. Együttnevelésünk célja a teljes integráció. További céljaink, kitűzéseink: - Az inkluzív, együttnevelő pedagógiai kultúra terjesztése. - Az ehhez szükséges feltételek megteremtése. -

A befogadó nevelés kiszélesítése. A nevelőmunkában résztvevő óvodapedagógusok és társintézmények együttműködésének elősegítése. Óvodapedagógusi szemlélet- és attitűdváltás, szerepváltás. Szülőkkel, szakemberekkel való nyílt, őszinte kapcsolat kiépítése, együttműködés. Nyitott, rugalmas, átjárható nevelés biztosítása.

Mindezek megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges az óvodavezető és a nevelőtestület elkötelezettsége, és a szakismeretek, módszerek továbbfejlesztése, tudásunk bővítése. Az óvodavezető feladata: -

-

Az óvodai környezet tárgyi, személyi feltételeinek (akadálymentesítés, speciális eszközök, játékszerek beszerzése) megteremtése, hogy az integrált nevelés zavartalan megvalósításához szükséges minden feltétel rendelkezésre álljon. Társintézményekkel, szakemberekkel való szoros kapcsolat kiépítése, fenntartása. Koordinálás, szervezés, összehangolás. Pályázati lehetőségek, szakmai továbbképzések figyelése, megvalósítása.

Az óvodapedagógus feladata:


Oldal 63


HOP

A gyermekek sajátos nevelési igényeinek, egyéni szükségleteinek megismerése. Személyes példamutatásával fogadtassa el a gyermekekkel, szülőkkel, munkatársakkal az együttnevelés elveit, céljait, feladatait. Differenciált fejlesztési módszerekkel biztosítja, hogy az egyes gyermekek a maguk szintjén és fejlődési ütemében, képességeik szerint tudjanak kibontakozni. Konzultál és igénybe veszi a szakemberek segítségét. A gyermekek egyéni szükségleteihez igazított fejlesztési tervet készít, nyomon követi és dokumentálja előrehaladásukat, annak folyamatát. Megfelelő időt, alkalmat, helyet, eszközt biztosít a fejlődést elősegítő cselekvésbe ágyazott tevékenységekhez. Változatos ingerek (taktilis, mozgásos, látási, hallási) biztosításával bővíti a gyermekek tapasztalatait, ismereteit. Hangsúlyt fektet az alapmozgások, a szociális készségek, a kognitív funkciók, és az önkiszolgálás fejlesztésére. Bevonja a nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatársat (dajkát) a nevelési feladatok megoldásába, tájékoztatja annak módszereiről, lépéseiről.

Az óvodapedagógus és a dajka együttműködése -

Szerep- és szemléletváltás a dajka munkájában. A dajka segítő szerepe fokozottan érvényesüljön, a gyermeki igényekhez igazodjon. A dajka kompetens szerepkört tölt be. Viselkedése, életvitele, beszéde példaértékű legyen. Belső továbbképzések során a megszerzett pedagógiai, módszertani ismeretek átadása a dajkák számára. Kommunikációs kultúrájuk csiszolása, gondozása.

Az Alapító Okiratunk szerint az enyhe és középsúlyos fogyatékkal élő gyermekek integrált nevelését vállaljuk fel intézményünkben.

7.1.Sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodában


Oldal 64

Nyárfácska Óvoda

HOP

7.1.1.Mozgásfogyatékos gyermekek Célunk: A gyermekek mozgáskészségeinek fejlesztése mozgásos tapasztalatszerzés útján, közösségbe való beilleszkedésük segítése, a szocializáció fejlesztése. Az óvodapedagógus feladata: -

Az óvodai környezet és a gyermekcsoport megismertetése. A gyermek egyéni szükségleteinek, képességeinek megismerése, kielégítése. A fejlesztés megtervezése, annak nyomon követése, dokumentálása. A mozgásfejlesztést változatos óvodai tevékenységek során valósítsa meg. A megfelelő mozgás és élettér biztosítása. Speciális, egyénre szabott eszközök biztosítása, használatuk megtanítása.

-

Rugalmas napirend kialakítása, amely biztosítja a mozgásfejlesztés lehetőségeit. Önállóságra nevelés. Gyógytestnevelés biztosítása, szakemberrel való kapcsolattartás, együttműködés.

Módszertani ajánlás: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez kiadvány.

7.1.2. Érzékszervi fogyatékos, gyengén látó gyermek Célunk: Vizuális információszerzés, az óvodai környezet és gyermekcsoport megismertetése. Önállóság kialakítása, fenntartása, beszédfejlődés, és mozgásfejlődés (pl. egyensúlyérzék) elősegítése.


Az óvodai környezet megismertetése, a biztonságos közlekedés megteremtése, esetleg


Oldal 65

Nyárfácska Óvoda

HOP

-

támpontok kijelölése. A látásmaradvánnyal rendelkező gyermekek számára vizuális felfedezések támogató biztosítása, látásnevelés. Napirend betartása, amely biztonságot nyújt, és viselkedés szabályokat alakít ki. Térbeli tájékozódás, irányok, nagymozgások fejlesztése, mozgásbiztonság, mozgáskoordináció kialakítása. Finommotorikai képességek fejlesztése. Szem –kéz, szem-láb koordináció fejlesztése. Hívja fel a felnőttek és gyerekek figyelmét a gyermek segítésére, támogatására. Alternatív megoldási módok biztosítása egy-egy tevékenységnél. Segítse a közös játékban, közös tevékenységekben való részvételt, a közösséghez való alkalmazkodást, beilleszkedést. Fokozott hangsúlyt fordítson az önkiszolgálás megtanítására. Ügyeljen a higiénére, a szem tisztán tartására, a gyermek szemüvegének épségére.

-

Vegye figyelembe a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségét. Szülőkel való partneri kapcsolat kiépítés, illetve a szakemberrel való együttműködés.

-

Módszertani ajánlás: Ajánlások a látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez kiadvány.

7.1.3. Érzékszervi fogyatékos, nagyothalló gyermek Célunk: A nagyothalló gyermek kommunikációs készségének, kifejezőkészségének fejlesztése, a szocializáció kialakítása.

beszédének,

nyelvi


A nyelvi kommunikáció megindítása, beszélőközeg megteremtésével. A beszédértés kialakítása, finomítása. Szókincsbővítés, gazdagítás.

-

Az érthető, folyamatos beszéd kialakítása. Differenciált fejlesztés, megfelelő segítségnyújtás (csak amennyire igényli). Társas, szociális helyzetek, kapcsolatok megtapasztalása, kiépítése.


Oldal 66


HOP

Többszöri ismétlés, magyarázat, bemutatás a megértetéshez. Hallókészülék használatbavételének megtanulása, viselésének, éppen tartásának figyelemmel kísérése. Szakemberrel (szurdopedagógussal) való kapcsolattartás. A gyermek megfelelő elhelyezése a tevékenységek során (pedagógussal szemben, vagy mellette, közel). Normál hangerő, tiszta beszéd kialakítása a gyermekközösségben, követendő minta lehessen. Szülővel partneri kapcsolat kiépítése.

Módszertani ajánlás: Ajánlások nagyothalló gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez kiadvány.

7.1.4. Enyhe értelmi fogyatékos gyermek (tanulásban akadályozott) Célunk: A gyermektársakkal történő együttműködés, kapcsolatteremtés kialakítása. A gyermek kommunikációs készségeinek, kognitív képességeinek fejlesztése oly módon, hogy a gyermek szakember segítségével a tankötelezettségi korra elérje az iskolakezdéshez szükséges alapvető fejlettséget. Az óvodapedagógus feladata: -

-

A gyermek adottságainak, ismereteinek, képességeinek felmérése, egyéni fejlesztési terv készítése. Együttműködés a gyógypedagógussal, fejlesztőpedagógussal, konduktorral. Differenciált módszerek, eszközök használata egyénre szabottan. Játéktevékenységeken keresztül a funkcionális képességek gyakorlása. A dajka fokozott bevonása a gyermek segítésére, azonos elvárások kialakítása a nevelésben részt vevők között.

Változatos, sokoldalú tevékenységekbe ágyazott ismeretnyújtás. Önállóság kialakítására törekvés. Napi szintű, szoros kapcsolattartás a szülővel.


Oldal 67


HOP

Napirendi tevékenységek állandóságának biztosítása. Megfelelő, támogató tárgyi feltételek, környezet biztosítása. Nyitott, barátságos, nyugodt légkör megteremtése, fenntartása a csoportban.

Módszertani ajánlás: Értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztése kiadvány.

7.1.5. A beszédfogyatékos gyermek Célunk: Az

anyanyelvi

neveléssel,

a

beszédkészség,

kifejezőkészség

fejlesztésével,

a

szókincsbővítéssel, a vizuomotoros koordinációs készségek megalapozásával a tanulási nehézségek, zavarok megelőzése. Az óvodapedagógus feladata: -

Megismerni, felmérni a gyermek képességeit, hiányosságait. Mintaszerű beszélő környezet kialakítása. segítse, támogassa, ösztönözze a gyermeket a beszédre, sokat beszéljenek, bábozzanak, énekeljenek. Működjön együtt a logopédussal, a szülői házzal. Az óvónő és a gyermekek kommunikációja követendő példaként szolgáljon.

Módszertani ajánlás: Ajánlások a beszédfogyatékos gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez kiadvány.

7.1.6. Autista, ép értelmű gyermek Célunk:


Oldal 68

Nyárfácska Óvoda

HOP

A kóros viselkedés kialakulásának megelőzése, a viselkedési problémák kezelése, segítségnyújtás. Az óvodapedagógus feladata: -

Megismerni a viselkedés hátterében álló okokat. Megfelelő tárgyi, személyi környezet biztosítása. Szakemberi segítség igénybe vétele, együttműködés. Látható, vizuális, konkrét, térben és időben állandó információnyújtás biztosítása. A napirend vizuális megjelenítése a gyermek számára (képekkel, fotókkal), folyamatábrák a tevékenységek elvégzéséhez. Szociális jellegű történetek, mesék beiktatása, megbeszélése. Szociális nehézségek, frusztrációk csökkentése. Önállóság fokozása. Kommunikációs készségek fejlesztése megfelelő módszerekkel. Spontán játékhelyzetek teremtése, tudatos irányítása a társakkal való játszásra. A gyermek szükségleteihez alkalmazkodó, a természetes élethelyzetet kihasználva a megfelelő készségek fejlesztése egyéni fejlesztési terv szerint.

7.2. Roma gyermekek integrációja Célunk: A szociális (hátrányos helyzetűek) és/vagy etnikai kisebbséghez tartozók integrációjának megteremtése úgy, hogy a gyermekek élete teljes értékű legyen, önrendelkezésük lehetőségeiket biztosítva. A gyermekek nevelése, fejlesztése elkülönítés, kiemelés nélkül, védelmük biztosításával, mindennemű megkülönböztetés nélkül történik. A fejlesztés tartalma az óvoda helyi nevelési programja, amellyel célunk az iskolára alkalmassá tenni a gyermekeket.


Előítéletmentes pedagógiai környezet kialakítása.


Oldal 69


HOP

-

Egyenlő bánásmód, egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség megteremtése. Egyenlő emberi méltóság kifejezésére törekvés. A másság, különbözőség elfogadása, elfogadtatása. A közvetlen pedagógiai környezet, az óvodapedagógusok, dolgozók érzékeny, nyitott közeledése a roma családok felé. A gyermekek szükségleteinek kielégítése. Egyénre szabott fejlesztés, tapasztalati úton történő élményszerzés lehetőségeinek megszervezése. Multikulturális szemlélet kialakítása. A roma hagyományok, szokások ismerete, tiszteletben tartása. A roma gyerekek óvodáztatásának segítése, arányának emelése. Az óvodapedagógus személyes példaként szolgáljon a roma gyermekek és családok számára. Tiszta, esztétikus környezet, személyi higiénia biztosítása, szokássá, igénnyé való

-

kialakítása. Nyitott, kezdeményező, tudatos kommunikáció megvalósítása a szülőkkel.

-

7.3. Migráns gyermekek integrációja

Célunk: A multikulturális nevelés megvalósítása, az integrált nevelés kiterjesztése a migráns populáció vonatkozásában. Nevelésünk folyamatában figyelembe vesszük a sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező gyermekeket, azok eltérő igényeit, szükségleteit, különböző gondolkodásmódjukat. Az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés biztosításával csökkenteni kívánjuk a bevándorló gyermekek testi, lelki, szociális előítéletekből származó kirekesztettség érzését.


Az emberi méltóság kifejezése, megbecsülése.


Oldal 70


HOP

Egyéni és különleges bánásmód érvényesítése. A gyermekek egyéni képességeinek, emberi értékeinek megismerése, fejlesztése. Kirekesztés, előítéletek megszüntetése. Multikulturális szemléletmód kialakítása, szemléletmód váltás. A gyermekek beilleszkedésének segítése, befogadó, elfogadó környezet megteremtése. A gyermekek saját anyanyelvének, kultúrájának megóvása, tiszteletben tartása. Az interkulturális pedagógia érvényesítése Változatos tevékenységformák és játéklehetőségek biztosítása a magyar nyelv közvetítéséhez, elsajátításához. Pozitív kötődés kialakítása a magyar népmesék, versek dalok és hagyományok megismertetésével. Cselekvésbe ágyazott tapasztalatszerzés. A szülői ház megismerése, kapcsolatépítés. Differenciált fejlesztés, változatos csoportformák alkalmazása. A magyar és nem magyar gyermekek meglévő ismereteinek, tudáselemeinek közelítése. Kapcsolattartás, együttműködés kialakítása a Családsegítő, Gyermekvédelmi, Gyermekjóléti Szolgálattal, civil szervezetekkel, a származási országokkal való kapcsolódási pontokkal.

8. A szülők által igényelt, nem kötelező egyéb szolgáltatások Célunk:


Oldal 71

Nyárfácska Óvoda

HOP

A gyermekek ismereteinek, látókörének bővítése, irodalmi-zenei élménynyújtás, a művészeti alkotások, tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése. A gyermeke készségeinek, képességeinek, kompetenciáinak továbbfejlesztése a felkínált változatos programokkal, tevékenységekkel, tehetséggondozás. A programok egy részét nevelési időn belül és a foglalkozásokon kívül szervezzük ingyenesen, illetve térítés ellenében úgy, hogy a gyermekek szabad játéktevékenységét ne zavarja, és kellő idő maradjon rá.

Ingyenes szolgáltatások nevelési időn belül: -

gyógytestnevelés gyermek néptánc

Ingyenes szolgáltatás a nevelési időn kívül, a napirend és hetirend figyelembe vételével: -

hit- és vallásoktatás

Térítéses szolgáltatások nevelési időn belül: -

„Zene ovi”, népi gyermekdalok, játékok, tánc tanulása Játékos angol nyelvtanulás Színházi előadás, bábszínházi előadás szervezése óvodán kívül, és helyben Autóbuszos kirándulás


Oldal 72

Nyárfácska Óvoda

HOP

9. Az óvoda dokumentációs rendszere Célja: Az óvoda folyamatos, zavartalan működésének biztosítása, a gyermekek fejlődésének tervezése, nyomon követése, a nevelőmunka dokumentálása. PEDAGÓGIAI DOKUMENTÁCIÓK Az egész óvoda közösségének terve

MÁSODLAGOS FUNKCIÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ TERVEK A csoportok nevelési tervei

A vezetés tervei

Helyi nevelési program

Koncepció

Ütemtervek

Éves munkaterv

Ügyviteli terv

Nevelés tervezése

SZ. M. SZ.

Tanulás tervezése

Közalkalmazotti szabályzat

Továbbképzési terv 1 éves Minőségfejlesztési rendszer


3 éves

5 éves

Csoportnapló

Alapító okirat

A gyermekek fejlődésének Házirend nyomon követése ( személyiséglapok) Egyéb tervek SZM terv

Oldal 73

Nyárfácska Óvoda


HOP

Oldal 74

Nyárfácska Óvoda

HOP

10. Gyermek- és ifjúság védelem az óvodában Célunk: Az óvodában lévő gyermekek jogainak teljes körű biztosítása, a gyermekek óvása, védelmezése. Gyermekek részére az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés megteremtése, (vallási, világnézeti, származási) megkülönböztetés elkerülése. Egészséges, harmonikus személyiségfejődésükhöz biztonságos, derűs, otthonos légkör és környezet megteremtése, és a gyermekek segítése mindenek előtt. A hatályos jogszabályoknak megfelelően értelmezzük és kezeljük a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzetet. Különös gondot fordítunk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, segítésére, támogatására, mivel gyermekcsoportjainkban magas százalékban vannak jelen. Ennek érdekében már több éve bevezettük és végezzük az Integrációs Programot (IPR). A gyermekvédelemmel összefüggő feladatokat az éves munkatervben tervezzük meg az adott nevelési évre. Óvodavezető feladatai -

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megtervezése, ellátása, ellenőrzése, értékelése. A nevelőmunka biztonságos, egészséges, jogszabályoknak megfelelő feltételeinek megteremtése. A gyermek balesetek megelőzése. A rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezése. Kapcsolattartás az egészségügyi intézményekkel, a Gyermekjólét Szolgálattal, Pedagógiai Szakszolgálattal.

Csoportvezető óvodapedagógusok feladata -

Elsődleges feladata, hogy megismerje a gyermekeket, a családokat, végezzen családlátogatást. Ismerje meg és tartsa tiszteletben a gyermeki jogokat.


Oldal 75

Nyárfácska Óvoda

-

HOP

Minden évben készítsen felmérést a gyermekek családi körülményeiről a következő szempontok alapján: - a gyermekek szociális háttere, környezete - a szülők iskolázottsága - a munkanélküliség aránya - hátrányos helyzetű gyermekek száma - halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma - 3 vagy több gyermekes családban élők száma - veszélyeztetett gyermekek - csonka családban élő gyermekek - örökbe fogadott, nevelőszülőknél elhelyezett gyermek, gyámság alatt lévő gyermek

-

-

- sajátos nevelési igényű gyermek - etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek - migráns gyermekek Tájékoztassa a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Nyugodt, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör kialakítása, különösen az óvodakezdés elején. Szükség esetén, az óvodavezetővel való egyeztetés után, vegye fel a kapcsolatot a társintézményekkel, Gyermekjóléti szolgálattal, Pedagógiai Szakszolgálattal stb. Alakítson ki nyílt, őszinte kapcsolatot a családdal. Vegye igénybe a Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásait, tartsa annak szakembereivel a kapcsolatot. Végezzen környezettanulmányt a veszélyeztetett gyermekeknél, tárja fel a veszélyeztetettség okait: - nevelési hiányosságok - erkölcstelen családi környezet - alkoholizáló szülők - bűnöző családi háttér - rossz életkörülmények, lakásviszonyok - megromlott családi kapcsolat - anyagi okok - egészségügyi problémák - agresszió, durva nevelési módszerek Határozza meg a feladatokat, a tapasztalatokat írásban rögzítse, dokumentálja.


Oldal 76

Nyárfácska Óvoda

HOP

Szolgáltatások 1. Nevelési időn belül, ingyenesen biztosítjuk: - A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát az óvoda orvosával, védőnőjével közösen. Megszervezzük fogászati szűrésüket. Gyógytestnevelést szervezünk minden gyermek számára. Biztosítjuk a logopédus és fejlesztőpedagógus szűrővizsgálatát minden gyermek számára. - Gyermek néptáncot szervezünk. 2. Az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai napirendet, és hetirendet figyelembe véve a szülők igénye szerint ingyenesen szervezzük meg: 3. 4.

- a hit és vallásoktatást. Az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használatát, ingyenes szolgáltatásait minden gyermek számára egyformán biztosítjuk. Nevelési időn belül megszervezzük a szülők anyagi hozzájárulásával, a szülők által igényelt nem kötelező, egyéb szolgáltatásokat: - „Zene ovi”, néptánc, népi gyermekjátékok tanulását Színházlátogatást, bábelőadást színházban, valamint helyben - Autóbuszos kirándulást Játékos angol nyelvtanulást


Oldal 77

Nyárfácska Óvoda

HOP

11. Az óvodába és iskolába lépés feltételei

2003. évi LXI. módosított törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. törvény 65. §-a és 24. §-a alapján a következők szükségesek: 1.

A beiratkozáshoz szükséges adminisztratív feltételek: − szülő, gondviselő személyi azonosságát igazoló hatósági igazolvány, − gyermek születési anyakönyvi kivonata, − gyermek oltási kiskönyve, − gyermek lakcímet igazoló hatósági igazolványa, − ha a gyermek máshol járt óvodába, annak igazolása. A gyermek adatait a”Felvételi és előjegyzési naplóba” rögzítjük, a döntésről kiértesítjük a szülőt, fellebbezésre általában nem kerül sor, mert minden jelentkező gyermeket fel tudunk venni.

2.

A gyermek érettségi jellemzői óvodába lépéskor − nappali szobatisztaság − kommunikáció olyan foka, hogy meg tudja magát értetni, − önkiszolgálás olyan foka, amely a gyermek életkori sajátosságának megfelelő − orvosi igazolás arról, hogy közösségbe járhat − sajátos nevelési igényű gyermeknél orvosi szakorvosi vélemény, határozat − gyermekvédelmi határozat, ha a szülő részesül benne.

3.

A gyermekek felvétele, átvétele a Közoktatási törvényben meghatározottak szerint Óvodai elhelyezés megszűnése a Kt. 74. §-a és 12. §-ai szerint.

Az óvoda minden év május hónapjában tartja a beiratkozást, a pontos időpontról előzetesen kiértesítjük a szülőket. Különösen nagy gondot fordítunk arra, hogy minden ötödik életévét betöltött gyermek beíratásra kerüljön, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek már három éves koruktól bekerüljenek az intézményi nevelés körébe. Az óvodai beiratkozást az óvodavezető és a tagintézmény vezetők látják el.


Oldal 78

Nyárfácska Óvoda

4.

HOP

Iskolába lépés feltételei alkalmazásánál a Kt. 6. §-a és 24. §. (5) bekezdése az irányadó.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: - testi érettség - lelki érettség - szociális érettség A gyermekekre vonatkozó érettség-, ismeret-, és képességjellemzők részletesen megtalálhatóak minden óvodai tevékenységformánál nevelési programunk fejezeteiben. Ha ezen említett tulajdonságokkal nem vagy csak részben rendelkezik a gyermek, a szülő kérésére, illetve az óvodapedagógus javaslatára a Pedagógiai Szakszolgálat, vagy a rehabilitációs bizottság döntése alapján legfeljebb 8 éves koráig továbbra is óvodai nevelésben vehet részt. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érhetik el csak a fent említett fejlettségi szintet. Az óvodavezető és a tagintézmény vezetők döntése alapján kerül kiállításra az „Óvodai Szakvélemény”, amelyet a szülő számára még az iskolai beiratkozás előtt kiadunk. Az iskolai beiratkozás meghatározott, hivatalos időpontjáról, a szükséges dokumentumokról a szülő írásban kap tájékoztatást. A közzétett időpontban a szülő köteles tanköteles gyermekét az általa választott, illetve a rehabilitációs bizottság által javasolt intézménybe beíratni. Az iskolai felvételről az intézmény igazgatója dönt, aki kikérheti tájékozódás céljából az óvoda véleményét a gyermekről. Az esetleges fellebbezési eljárással a szülő írásban az iskola igazgatójához fordulhat.


Oldal 79

Nyárfácska Óvoda

HOP

12. Szakirodalom

•

Óvodai nevelés kompetencia terület: tématerv javaslatok.

•

Óvodai nevelés kompetenciaterület: Elméleti alapvetések

•

A világ befogadásának elérhetősége (kiegészítő segédletek)

•

Forrai Katalin: Ének zene az óvodában

•

Dr. Hűvös Éva: Differenciált óvodai bánásmód

•

Nagy Jenőné: Programkészítés, de hogyan

•

Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközével

•

Dr. Hamza István: Játék, egyensúlyozás, vízhez szoktatás

•

Dr. Gáspár László- Dr. W. Mikó Magdolna- Szemán Józsefné: A tevékenységközpontú óvodai nevelés program

•

Nyárfácska Napköziotthonos Óvoda helyi nevelési programja

•

Nyárfácska Napköziotthonos Óvoda Alapító Okirata

•

255/2009.(XI.20.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításáról


Oldal 80

Nyárfácska Óvoda

HOP

Legitimációs záradék

Véleményezte:

…………………………………… Aláírás, dátum

Egyetértését nyilvánította:

……………………………………. Aláírás, dátum

Elfogadta:

…………………………………… Aláírás,dátum

Jóváhagyta:

.…………………………………. Aláírás, dátum

Tájékoztatásul megkapták: Felsőnyárád, Alsószuha, Felsőkelecsény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Nyárády András Általános Iskola Irattár


Oldal 81

helyi nevelési programja

Recommend Documents