Helyi Pedagógiai Program
Az emberi nemnek hivatása nem rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem, hogy munkálkodjon, alkosson, teremtsen. / Széchenyi István: Por és sár /
KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR - PÉTERFY SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA
Székhely: 8800 Nagykanizsa, Csokonai utca 1.
Telephely: 8800 Nagykanizsa, Attila út 2.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
1/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNTŐ ______________________________________________________________________________ 5 KÜLDETÉSNYILATKOZAT ____________________________________________________________________ 6 BEVEZETŐ _______________________________________________________________________________ 7 A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYBA LÉPÉSE _____________________________________________ 7 INTÉZMÉNYI ADATOK ______________________________________________________________________ 8 NEVELÉSI PROGRAM ______________________________________________________________________ 9 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI __________________________________________________________________________ 9 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ______________________________________________ 11 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI _________ 15 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV _________________________________________________________________________________ 23 SZÉKHELY ______________________________________________________________________________ 25 AZ ISKOLA, A TANULÓK _______________________________________________________________ 25 Az iskola története __________________________________________________________________ 25 Az iskola tanulói, szociális környezet____________________________________________________ 25 AZ ISKOLAI MUNKA FELTÉTELEI _________________________________________________________ 26 A/ Személyi feltételek _______________________________________________________________ 26 B/ Tárgyi feltételek _________________________________________________________________ 26 ISKOLAI HAGYOMÁNYOK, KIEMELT TERÜLETEK, EREDMÉNYEK _______________________________ 26 Hagyományok _____________________________________________________________________ Eredmények _______________________________________________________________________ Kiemelt területek ___________________________________________________________________ AZ ISKOLA KAPCSOLATAI ______________________________________________________________
27 28 28 29
AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLAT RENDSZERE ____________________________________________ 30 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK _______________________ 36 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok _____________________________________________ 42 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE _ 45 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG _____________________________ 47 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ________________________________________ 49 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ____________________________________ 50 TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK _________________________________________________________ 52
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
2/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI __________________________________________________ 54 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ________________________________________ 56 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ________________________________________________ 69 AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI ________________________ 71 HELYI TANTERV __________________________________________________________________________ 72 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI _______________________ 75 AZ ALAKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI _____________________________________________________________________________ 89 1.
2.
PÉTERFY SÁNDOR TAGINTÉZMÉNY _____________________________________________ 103 1.1.
HELYZETELEMZÉS __________________________________________________________ 103
1.2.
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI TERÜLETE _______________________________________________ 104
1.3.
AZ ISKOLA TÉNYLEGES BEISKOLÁZÁSI KÖRZETÉNEK FÖLDRAJZI MEGJELÖLÉSE ___________ 104
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA _____________________________________________ 105 2.1.
A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,
ELJÁRÁSAI ________________________________________________________________________
2.2.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ________________ 114
2.3.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ___________________ 117
2.4.
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG __ 121
2.5.
AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE ____________ 127
2.6.
A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI,
TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
3.
105
_________________________________________________ 128
2.7.
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ____________________________ 135
2.8.
A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ____________________________________ 139
AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ______________________________________________ 141 3.1.
A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE____________________________________ 141
3.2.
KÖTELEZŐ VAGY SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK TARTALMA,
MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMA ___________________________________________________________
141
3.3.
AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI148
3.4.
A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI
MEGVALÓSÍTÁSA ___________________________________________________________________
150
3.5.
MINDENNAPOS TESTNEVELÉS _________________________________________________ 153
3.6.
A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI 153
3.7.
A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ
ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA ____________________________________________________
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
154
3/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
3.8.
A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI _______________ 166
3.9.
AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA _ 167
3.10.
SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK _____________________________________________ 167
3.11.
A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ________________________ 168
3.12.
SNI GYERMEKEK, TANULÓK ISKOLAI NEVELÉSE ÉS OKTATÁSA ESETÉN A FEJLESZTŐ PROGRAMOK
TARTALMA
_______________________________________________________________________ 170
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének alapelvei és a helyi tantervbe, tanmenetekbe beépülő fejlesztési célok ____________________________________________________________________ 170 3.13. ISKOLAVÁLTÁS, TANULÓÁTVÉTEL SZABÁLYAI ____________________________________ 175 3.14.
AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ______________________ 175
3.15.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTA MÉRÉSI IDŐSZAKÁNAK ÉS MÉRÉSI MÓDJÁNAK A MEGHATÁROZÁSA 180
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ___________________________________________________________ 184 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA___________________________________________ 184 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ______________________________________________________ 184 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ____________________________________________ 184 A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ________________________________ 198
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
4/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
„ A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek.” / Vörösmarty Mihály /
Köszöntő Tisztelt Kollégák, kedves Szülők!
A nagykanizsai Kőrösi Csoma Sándor – Péterfy Sándor Általános Iskola tantestülete felülvizsgálta helyi pedagógiai programját, melyben a hagyományokra építve új arculat megformálására, új célok elérésére törekedtünk.
Figyelembe vettük a mai kor követelményeit, a város közoktatás fejlesztési koncepcióját, a szülők, nevelők elvárásait, a diákönkormányzat javaslatait, az új pedagógiai kutatások eredményeit, és így próbáltunk meg egy árnyalt, igényes programot alkotni. Az egyes témakörök kidolgozásával a munkaközösség-vezetők, a részek összedolgozásával egy szűkebb szakmai csoport foglalkozott. Az így elkészült program a tantestület szakmai szabadságát, felkészültségét tükrözi, ugyanakkor önkép is, a külvilág számára egy önmeghatározás.
Remélem, hogy a Kőrösi Csoma Sándor – Péterfy Sándor Általános Iskola helyi pedagógiai programja biztosítja az itt tanuló diákok korszerű felkészítését, fokozza a nevelők pálya iránti elhivatottságát és találkozik a szülők széles körű elvárásaival. Így hosszútávon biztosíthatjuk a működés során felmerülő bármely probléma sikeres megoldását.
Kókainé Hámorszki Éva igazgató
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
5/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
Küldetésnyilatkozat
A Kőrösi Csoma Sándor – Péterfy Sándor Általános Iskola több mint 30 éve lát el nevelésioktatási feladatokat. Gyermekközpontú törekvésink, hagyományok ápolásának, a klasszikus emberi értékekre épülő, mégis modern, életközeli normákat közvetítő koncepciójának vezérfonala a humánum. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik képesek lesznek a változó társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodni, helytállni a globalizálódó világban. Célunk a megfelelő önismerettel rendelkező, értékeit ismerő és azokat érvényesíteni is tudó fiatalok nevelése, az ifjúság segítése sajátos problémáinak megoldásában. Arra törekszünk, hogy megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait, tanítványainkban felkeltsük ennek igényét, képessé tegyük tanítványainkat ismereteik önálló gazdagítására, az egyéni ismeretszerzésre, melynek érdekében a projektoktatás módszereit alkalmazzuk.
A minőségfejlesztést fontos feladatunknak tartjuk, megvalósítása folyamatos, kitartó munkát igényel. Ennek érdekében a nevelés-oktatás színes palettájáról mindig a jól bevált módszerek újjal való kombinációját, a legeredményesebbet igyekszünk kiválasztani, melynek során a tanuló a saját természetének megfelelően tud teljes személyiséggé fejlődni.
Céljaink elérésének aktív részesei a szülők, akikkel közös erkölcsi alapelveket vallva, elvárjuk, hogy legyenek partnerek gyermekeik nevelésében. Kiemelt szerepet szánunk az egyéni felelősségvállaláson, kötelességtudáson alapuló, céltudatos oktató-nevelő munkának. Munkánk akkor lehet igazán eredményes, ha a diákok, pedagógusok, szülők elfogadják iskolánk elveit, az alapértékeket, együttműködnek a konstruktív magatartási szokások kialakításában, s így az értékek és normák hosszútávon fennmaradnak.
Őszinte, becsületes és művelt embereket szeretnénk nevelni, akik évtizedek múlva is büszkék lesznek arra, hogy kőrösis – péterfys diákok voltak.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
6/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
Bevezető Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: ▪ évente meg vannak határozva az aktuális célok és ▪ az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: ▪ az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, ▪ a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, ▪ a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OMrendelet, ▪ a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, ▪ a 11/1974. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, ▪ a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, ▪ a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, ▪ a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet és ▪ a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Diákönkormányzat és az Szülői Munkaközösség. A Pedagógiai Program hatályba lépése A Pedagógiai Program az intézmény fenntartójának, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és működtetőjének a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző Pedagógiai Program érvénytelenné vált. A pedagógiai program magában foglalja: ▪ a nevelési programot, ▫ egészségnevelési programot, ▫ környezeti nevelési programot, ▪ a helyi tantervet. 2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
7/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: ▪ 1-4. évfolyam alsó tagozat ▪ 5-8. évfolyam felső tagozat
INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve:
Kőrösi Csoma Sándor – Péterfy Sándor Általános Iskola
Székhelye: Tagintézménye:
8800 Nagykanizsa, Csokonai utca 1. 8800 Nagykanizsa, Attila u. 2.
Az intézmény alapítója:
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
Az intézmény működési területe:
beiskolázási körzethatár
Az intézmény jogállása:
önálló jogi személy
Az intézmény típusa:
általános iskola – 8 évfolyamos
Az intézmény évfolyamainak száma
1 – 8. évfolyam
Az intézmény tevékenysége:
Iskoláskorúak általános iskolai oktatása általános iskolai napközi otthoni ellátás tanulószobai foglalkozás.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
8/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. Alapelvek: ▪ A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal, technikával és informatikával a tanulók személyes szabadságát kell szolgálni. ▪ Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. ▪ Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. ▪ Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják a velük szembeni elvárást. ▪ A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni. ▪ Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. ▪ Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. ▪ A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. ▪ Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. ▪ Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. ▪ Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. ▪ Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. ▪ Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. ▪ A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására. ▪ Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. ▪ Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
9/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
Az iskola világnézeti elkötelezettsége: Intézményünk világnézetekben semleges, melynek célja az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátítatása, a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetése. A Kőrösi Csoma Sándor – Péterfy Sándor Általános Iskola biztosítja a szülők részére azt a lehetőséget, hogy gyermekeik az iskola falain belül részesüljenek iskolai hitoktatásban. A hittanórák rendjét, idejét az intézmény kifüggeszti a hirdetőtáblára. A hittanórák rendje nem zavarja a tanórai foglalkozásokat. Az intézmény biztosítja alkalmanként a videó vetítés lehetőségét, a könyvtárlátogatást és egyéb szakmai segítséget a hitoktatás eredményessége érdekében. A hitoktatásra való jelentkezés feltételeit intézményünk biztosítja. Külön ügyelünk arra, hogy a tanulók ne legyenek hátrányosan megkülönböztetve semmilyen okból, hozzátartozóik bőrszíne, családneve, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye miatt. Az oktatás nyelve: Az iskolai nevelés-oktatás nyelve magyar, az intézmény nem folytat nemzetiségi nyelvoktatást. Pedagógiai célok, feladatok: A tanulók rendszeres nevelése-oktatás 1-12 évfolyamig tart, melyből az általános iskolában az első nyolc évet teljesítheti a tanuló. A felkészítés kötelező tanórákon, választható tanórai foglalkozáson és egyéni foglalkozási időkeretben folyik. Az intézmény 8 évfolyamos, két párhuzamos évfolyamon (a, b) osztályokban folyik a nevelés és oktatás. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Az intézmény felkészíti a tanulókat az érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelő középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. A társadalom által megfogalmazott igények egyfelől a versenyképes, használható, gyakorlatias, adaptálható tudás biztosításában foglalhatók össze, másfelől egyre nagyobb mértékben várják el az oktatás rendszerének közösségi elszámoltathatóságát, a demokratikus ellenőrzést az összehasonlítható eredményeket, az iskola által hozzáadott értékek nyilvánosságra hozatalát. A tanuló, mint szabályozó tényező az életkori sajátosságaink megfelelően egyénisége, személyisége erőteljes fejlesztését várja el. Az intézmény pedagógiai feladatai közé tartozik, hogy gondoskodik a tanulók személyiségének fejlesztése mellett az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítéséről. Az intézmény pedagógusai figyelembe veszik a tanulók egyéni képességét, tehetségét, fejlettségének ütemét, segítséget nyújtanak a gyermek tehetségének kibontakoztatásához, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatásához. Az intézmény pedagógiai feladatai közé felvállalja az integrált szemléletű oktatást a személyi és tárgyi feltételek kiépítése mellett.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
10/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
A hátrányos helyzetű, a beteg, a sajátos nevelési igényű gyermek is olyan ismeretanyagot vár az oktatási intézményektől, amelynek segítségével sikeresen bekapcsolódhat a társadalomba, a termelésbe. Bemeneti tényezők:
Folyamat tényezők:
Kimeneti tényezők:
3 2
1
Társadalom Tanításitanulási folyamat
Célok, tartalom
Változások a tanulóban
Civil szféra
2
1
3 Környezet A tanítás-tanulás rendszerszemléletű modellje
A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1.
A pedagógusok alapvető feladatai -
-
-
A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
11/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
-
Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
2.
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
3.
A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
4.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
12/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
-
-
-
-
-
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.
5.
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
6.
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.
7.
Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
8.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
13/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
9.
Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.
10. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 12. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. 13. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
14/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
-
A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.
14. A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 1. Az osztályfőnök feladatai -
-
Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
15/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
-
-
-
-
-
Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
16/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
-
Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.
2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. 3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő
Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya 2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
17/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
-
A
Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya
tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). 2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
18/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
-
Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 4. Az osztályfőnöki órák témái
a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Megemlékezés az iskola névadójáról. - Osztálykirándulás előkészítése. c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
19/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 1.
évfolyam
Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
20/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 2.
évfolyam
Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A Veszélyhelyzetek kialakulása. 2013.03.25.
KRESZ
szabályai.
Az
elsősegélynyújtás
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
szabályai.
21/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 3.
évfolyam
Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, 2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
22/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
23/205. oldal
Helyi Pedagógiai Program
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tevékenységformák szolgálják: -
elsajátítását
elsősorban
a
következő
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia
kémia
fizika testnevelés
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - magasból esés
(A megfelelő tantárgyakat végleges formában a kerettantervi szabályozás alapján a helyi tantervbe kerülő tantárgyak ismeretében lehet majd beírni.) -
az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);
-
minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;
-
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
24/205. oldal
Székhelyintézmény
SZÉKHELY AZ ISKOLA, A TANULÓK Az iskola története A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 1968 szeptemberétől kezdte meg működését. Megépítését a város gazdasági fejlődése tette szükségessé. A 60-as években ugrásszerűen megnőtt Nagykanizsa lélekszáma: az iparosítás következményeként az iparban foglalkoztatottak száma nyolcszorosára emelkedett. A városban való letelepedést az új " Keleti " városrész lakótelepének építése tette lehetővé. A zömében fiatal családok gyermekeinek oktatását már nem bírta el az akkori iskolahálózat. Az Andrejka Jenő utcában 1967- 68-ban felépített 12 tantermes iskolaépület a város első lakótelepi iskolája lett. Mint Andrejka Jenő Utcai Általános Iskola az évtizedek során kiemelkedő oktatási eredményeivel rangot vívott ki magának. Emelt szintű német nyelv oktatásával egyedülálló lehetőséget nyújtott a tanulóknak. Rövidesen kicsinek bizonyult az épület, s 1974-ben még 4 tantermet építettek hozzá. 1976ban udvarában épült fel a város tanuszodája is. Sajnos ez már nem üzemel, mert 1992 telén a hó nagy nyomásától összedőlt. Ez az iskola vezette le a 70-es évek demográfiai robbanásából adódó létszámgondokat, melyen később három új iskola építése segített. A zsúfoltság (gyakran 35-40 fő közötti osztálylétszámok működtetése) ellenére ekkor vívta ki jó hírnevét is. Az "Andrejkás" név fogalommá vált, minőséget jelentett, s a mai napig kötelezi az itt dolgozókat és a tanulókat. Az 1989-es rendszerváltás csak formai változásokat hozott az iskola életében. Az utcanevek lecserélése miatt pár évig a Csokonai Utcai Általános Iskola nevet viselte, majd 1992-ben Kőrösi Csoma Sándor nevét vette fel. Az "Andrejkás" múlthoz méltó hírnevet szereztünk a Kőrösi névnek és szeretnénk ezt a jövőben is megtartani. Oktató, nevelő munkánkban névadónk erkölcsi értékei dominálnak, ezért a gyermekek és szülők számára vonzó a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola.
Az iskola tanulói, szociális környezet Az iskola tanulóinak nagyobb része lakótelepi gyermek. A hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése intenzív segítséget igényel. Az iskolai tanulócsoportok száma 16, évfolyamonként 2 osztály működik, az egy tanulócsoportra jutó átlagos tanulólétszám 25 fő. A tanulók létszámában, a tanulócsoportok számában jelentős változás nem várható, az iskolai tanulólétszám az elkövetkezendő években az Alapító Okiratnak megfelelően alakul. Az egész napos ellátást igénybe vevő tanulók aránya 50%. Célul tűzzük ki, hogy ez az arány a jövőben sem csökkenjen. A szülők korai munkakezdése miatt már reggel fél 7-től 25-30 tanuló az iskolában tartózkodik, a felügyeletüket biztosítjuk.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
25/205. oldal
Székhelyintézmény
AZ ISKOLAI MUNKA FELTÉTELEI A/ Személyi feltételek Az intézmény tantestületében megalakulásától kezdve három pedagógus korosztály tevékenykedett, a pályakezdőktől, középgeneráción át a nyugdíj előtt állókig. Ezt az egészséges összetételt hosszú időn át sikerült megtartani. A tantestület létszáma és összetétele a tanulólétszám változásának megfelelően alakult. Kialakult az iskola stabil tantestülete, mely jelenleg 35 főből áll. A tantestület tagjainak munkaviszony megoszlása 8-35 éves közalkalmazotti munkaviszony között mozog. A tantestületet az új módszerek iránti nyitottság jellemzi. Az elmúlt években megnőtt a másoddiplomát szerzők aránya. A tantestület minden tagja részt vesz a továbbképzéséken. A szakos ellátottság 100%-ig biztosított. A jövőre vonatkozóan az iskola támogatja az újabb pedagógus-oklevelet, szakvizsgát, OKJben szereplő és pedagógus munkakörben hasznosítható felsőfokú végzettséget nyújtó képzéseken való részvételt. A gazdasági teendőket 2 fő látja el. Az intézmény adminisztratív és személyügyi feladatait 1 fő iskolatitkár irányítja. Az iskola karbantartását 1 fő végzi, továbbá a tantermek és az épület tisztántartását 4 takarítónő látja el. Iskolánk főzőkonyhával rendelkezik. B/ Tárgyi feltételek Egy épületegyüttesben helyezkedik el a 20 tanterem, 1 tornaterem (két öltöző, zuhanyzó) főzőkonyha, ebédlő. Az épületben kialakítottunk egy iskolai könyvtárat. Az iskola az önkormányzat segítségével már több éve megkezdte a 30 éves épület különböző részeinek felújítását. Ennek folytatása a jövőben is elengedhetetlen. 1991-ig működő tanmedencével rendelkezett az iskola, mely a városi, iskolai úszásoktatás bázisaként működött. Az önkormányzat segítségével befejeződött a terület rendezése, helyén játszóudvar került kialakításra. Az udvaron két aszfaltozott sportpálya, futópálya, ugrógödör segíti a sportolás lehetőségeit. A tanulócsoportok csökkenésével lehetőség nyílt arra, hogy szaktantermeket lehessen kialakítani. Így kialakításra került egy kémia, technika, számítástechnika, rajz - ének, nyelvi terem, fejlesztő és dráma terem. Az iskola könyvtára korszerű feltételeket tud nyújtani, melyek még vonzóbbá teszik a könyvtári kölcsönzést a gyermekek számára. A korszerű oktatáshoz elengedhetetlen a tanításhoz szükséges eszközök felújítása, cseréje, pótlása, és lehetőségeinkhez mérten a legkorszerűbb eszközök beszerzése. ISKOLAI HAGYOMÁNYOK, KIEMELT TERÜLETEK, EREDMÉNYEK Az iskola helyi adottságai, környezete, a tanulók szociális háttere meghatározza és befolyásolja az intézmény arculatának kialakulását, és behatárolhatja az oktatás, nevelés eredményességét is. A környezeti hátrányokból adódó problémák a következők: ▪ a lakóteleptől távol vannak a korosztályuknak megfelelő programot biztosító intézmények, ▪ a szülők anyagi lehetőségei korlátozottak, ▪ a szülői felügyelet hiánya (túlmunka, több műszak). Az intézmény kialakult hagyományai, programjai megoldást keresnek a lakótelepi inger- és lehetőségszegény környezetben felnövő gyermekek nevelésére. 2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
26/205. oldal
Székhelyintézmény
Hagyományok A tanítási időn kívül szervezett programok (a tehetséggondozástól a felzárkóztatásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő, valamint tantárgyakhoz kötődő szakkörök - angol, német, magyar, matematika, sakk, számítástechnika, rajz, úszás - illetve az énekkari és könyvtári foglalkozások. A tanítási időn kívüli programok másik csoportja környezetvédelemmel, hazánk és a szűkebb lakóhely megismerésével, a tanulók látókörének szélesítésével, kulturális és esztétikai neveléssel foglalkozik /rajz szakkörök, a pedagógusok által szervezett kerékpár- és gyalogtúrák, múzeum-, könyvtár -, hangverseny -, illetve színházlátogatások/. Hagyományainkhoz híven évente megrendezzük: ▪ Katalin-bált ▪ Mikulást ▪ Karácsonyi hangverseny ▪ Nyelvi heteket (versmondó, helyesírási, Kazinczy, mesemondó és olvasási verseny, angol-német nyelvi délután) ▪ Jótékonysági est ▪ Farsangi bált ▪ Szülők-nevelők bája ▪ Pedagógus nap – nyugdíjas nevelők köszöntése ▪ Népi hagyományok ápolását - népi játékok bemutatását az iskolában, óvodában ▪ Kőrösi napokat a névadónk tiszteletére: (vetélkedők, rajzverseny, váltóversenyek, tanár-diák futball, tanár-diák kosárlabda) ▪ Beiskolázást segítő programok ▪ ÖKO programok ▪ Kodály Zoltán Kórustalálkozót, a város és a városkörnyék iskoláinak részvételével. ▪ Kőrösi megyei szövegértő verseny. Ezeket a rendezvényeket a szülők, az iskolai alapítvány, a szponzorok, városi és országos pályázatok segítségével és a pedagógusok közreműködésével szervezzük. Hagyomány, hogy az intézménybe betérőket az aktuális (havonta változó), színvonalas iskolagaléria kiállításai fogadják. 2010-ben átadásra került a város művészeinek alkotásait bemutató művészeti galéria. A diákok táboroztatása szinte az iskolával egyidős. Az elmúlt évtized alatt mind a táborok száma, mind a jellege megváltozott. A nyári időszakban a balatonmáriai szaktáborok teszik lehetővé a pihenést, a szórakozást. Nevelőink a lehetőségeket figyelembe véve szervezik meg 1990-től minden évben a sítábort. Így átlag 20-25 tanulónak biztosítunk téli kikapcsolódást, sportolási lehetőséget.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
27/205. oldal
Székhelyintézmény
Eredmények A tanulók tanulmányi eredménye, magatartás - és szorgalomátlaga az elmúlt évek statisztikai adatai alapján jónak minősíthető. A diákok többségére a jó magatartás és szorgalom jellemző. A kitűnő tanulmányi osztályzatok aránya 7-8 %, a javítóvizsgára kötelezetteké évente 1-2 %, az évismétlők aránya elenyésző. A beiskolázási statisztikák alapján megállapítható, hogy a végzős tanulók általában az első helyen megjelölt középiskolába nyertek felvételt. Tanulmányi - és sportversenyeken rendszeresen részt vesznek diákjaink. Az összesített eredmények alapján a város iskolái között előkelő helyen szerepelnek. Országos versenyeken az elmúlt időszakban a továbbjutók l - l5 helyezett között vannak a sport-és tanulmányi versenyeken. A kompetenciamérés eredményei országos összehasonlításban is előkelő helyen jegyzik iskolánkat. Kiemelt területek Emelt óraszámú nyelvoktatás (német, angol) Az emeltszintű német nyelvoktatás az 1970-es években indult, ténylegesen az 5. évfolyamon indul, ekkor már minden diák két éve tanulja a nyelvet előkészítő jelleggel. Az iskolában angol nyelvet is tanulhatnak a tanulók, 2004-től már emelt szinten is. Iskolánk rendelkezik a korszerű idegennyelv-oktatáshoz szükséges nyelvi szaktanteremmel. Az iskolai nyelvoktatást a német-és angol nyelvterületre szervezett kirándulások segítik, melyhez támogatást nyújt az iskolai alapítvány. A nyelvoktatásban elérendő célunk, hogy a grammatizáló módszerről áttérjünk a kommunikatív módszerre. Ennek a lényege: ▪ a nyelv eszköz, nem cél, ▪ a nyelvet használni, alkalmazni tudni, ▪ a nyelvet, mint a megértés eszközét kell felfogni, ▪ figyelembe kell venni a tanulók igényeit, szükségleteit, ▪ a beszélt nyelvet kell az oktatásban gyakoroltatni, megengedve a „hibázás” lehetőségét, ▪ a szóbeli kommunikációnak legyen elsőbbsége. Ténylegesen az 5. évfolyamon indul a nyelv emelt óraszámban való oktatása, ekkor már minden diák két éve tanulja a választott idegen nyelvet. Iskolánkban angol nyelvet is tanulhatnak a tanulók. A szülői igényeket és a környezet elvárásait figyelembe véve a 2004es tanévtől kezdve a tanulók már nem csak a németet, hanem az angol nyelvet is tanulhatják emelt óraszámban. A 2006-os tanévtől újabb változtatásra került sor, több és egyenlő esélyt adva iskolánk minden tanulójának, így mindegyikük tanulhatja 3. osztálytól az általa választott idegen nyelvet.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
28/205. oldal
Székhelyintézmény
2. osztály végén felmérjük a tanulói igényeket, hogy ki, melyik idegen nyelvet szeretné tanulni. Itt igyekszünk arányos csoportlétszámokat – ideális esetben a két osztályon belül kettő angol, illetve kettő német csoportot – kialakítani. 3 osztályban heti kettő órában, 4. osztályban heti három órában tanulja mindenki csoportbontásban az idegen nyelvet. A tulajdonképpeni válogatás az emelt óraszámú nyelvoktatásra 4. osztály végén történik több szempont alapján. Figyelembe vesszük a 4. osztályban tanév során írt felmérőket, a tanév végén az idegen nyelvi munkaközösség által összeállított év végi dolgozat eredményét, (az egyéb tantárgyakban nyújtott teljesítményt is mérlegeljük) ezután döntünk az osztályban tanító nevelőkkel, a nyelvtanárokkal való egyeztetés után, hogy ki tanulja az angol, illetve német nyelvet a felső tagozatban emelt (heti 4,5-5 óra) ill. alap (heti 3-4 óra) óraszámban. Kiemelt sportágnak az úszást tartjuk. Intézményünkben nagy hagyománya van az úszásoktatásnak, hiszen az első fedett uszoda is itt kezdte meg működését. Fontosnak tartjuk, hogy minden tanulónk tanuljon meg úszni. Testnevelőink egész éven át foglalkoznak az úszni vágyó alsós és felsős tanulókkal a kötelezően szervezett úszásoktatáson felül. Célunk: úszni tudó, az úszást örömmel művelő egészséges gyermekeket nevelni. Iskolánk évek óta a város sakkoktatásának bázisa. Minden évfolyamon folyik oktatás szakköri keretben, ezen felül sakktáborokat, versenyeket szervezünk. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a tanulók részéről igény van a sakkoktatásra. 2003 szeptemberétől iskolánk szervezi a városi, városkörnyéki és egyes megyei diákolimpiai versenyeket. Kiemelt területnek tekintjük a számítástechnika oktatásának fejlesztését. Folyamatosan fejlesztjük és korszerűsítjük (lehetőségeinkhez mérten és pályázati lehetőségek kihasználásával is) a tárgyi és személyi feltételeket.
AZ ISKOLA KAPCSOLATAI Az iskola hatékony kapcsolatot alakított ki a tanulók szüleivel. Évente rendszeresen 3-3 alkalommal kerül sor szülői értekezletekre és fogadóórákra, az iskolai szülői munkaközösség összejöveteleire. A rendszeres szülői értekezletek mellett a pályaválasztó 8. évfolyam szülei részére s a leendő első osztályos gyermekek szüleinek külön tájékoztatót tart az iskola. A kapcsolattartást segítik még az évente megrendezett nyílt napok, a szülőknek szervezett előadások, és a kulturális - és sportrendezvények. A szakmai munka tartalmi kérdéseiben rendszeres kapcsolat alakult ki a pedagógiai szolgáltató intézménnyel: Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete. A fenntartó önkormányzat (Képviselőtestület, Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság, Szociális Osztály) és az iskola közötti kapcsolattartás területei: információk átadása, tapasztalatgyűjtés, egyeztetés szakmai és gazdasági kérdésekben. Mindezek mellett az intézmény a szakmai munka fejlesztésének érdekében egyéb szervezetekkel, intézményekkel is kapcsolatot tart:
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
29/205. oldal
Székhelyintézmény
Az intézmény külső kapcsolat rendszere ▫ Óvodák ▫ Általános iskolák ▫ Középfokú intézmények ▫ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nagykanizsai Tankerülete ▫ Zala Megyei Kormányhivatal Nagykanizsai Járási Hivatala ▫ Közművelődési intézmények (Kanizsa Kulturális Központ, Voke Kodály Zoltán Művelődési Ház, Honvéd Kaszinó) ▫ Közgyűjteményi intézmények (Halis István Városi Könyvtár, Thúry György Közérdekű Muzeális Gyűjtemény) ▫ Farkas Ferenc Zene-és Aranymetszés Művészeti Iskola ▫ Nagykanizsa és Térsége TISZK Nonprofit Kft. ▫ ▫ ▫ ▫ ▫ ▫ ▫ ▫ ▫ ▫ ▫
Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz Iskolai védőnő, Iskolaorvos, foglalkozásegészségügyi-orvos, ÁNTSZ, Magyar Vöröskereszt Nagykanizsa Területi Szervezete Magyar Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona, SZM Helyi és városi diákönkormányzatok, Az iskola alapítványa: Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskoláért Alapítvány, Családsegítő és Gyermekjóléti Központ SZIVÁRVÁNY Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény EGYMI (szakszolgálat), ▫ Térségi Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó ▫ Térségi Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs. Bizottság ▫ Zala Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, ▫ Rendőrség, ▫ Bogdán János Cigány Kisebbségi Közösségi Ház, ▫ Nagykanizsai Vagyongazdálkodási és Szolgáltató ZRT., ▫ Médiák, ▫ Tűzoltóság, ▫ Polgári védelem, ▫ Kanizsa Uszoda KFT, ▫ Sportegyesületek, ▫ Cinema Mozi, ▫ Saubermacher-Pannonia Hulladékgyűjtő Kft., ▫ Kanizsa Turizmusáért Egyesület, ▫ Zala Megyei Pedagógiai Intézet, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság A jövőben is szeretnénk e kapcsolatokat megtartani, szorosabbá tenni. 2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
30/205. oldal
Székhelyintézmény
Az értékek közvetítéséért kitűzött nevelési-oktatási céljaink, a célok elérését szolgáló feladataink Az intézmény az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készíti el a helyi tantervét. A tanterv tartalmazza a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott, kötelező és közös követelményeit, a tantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot és a tantervtől való eltérés szabályait. A kötelezően, illetve a szabadon felhasználható időkeretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait. A nevelő-oktatómunka a fenntartó által elfogadott pedagógiai program alapján folyik. Az intézmény tehetséggondozásra átcsoportosít órákat, melyek a városfejlesztési tervében is kiemelten szerepelnek (emeltszintű nyelvoktatás, úszásoktatás, számítástechnika, vizuális oktatás, egyéb). A tehetséggondozás iskolán kívüli lehetőségét a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskolával kötött együttműködés is elősegíti a néptánc, népzene és képzőművészet területén. A felzárkóztatásra, fejlesztésre, korrepetálásra, fejlesztő foglalkozásokra az intézmény külön időt biztosít az erre rászoruló tanulók részére. Az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából egyéni foglalkozásokat biztosít az intézmény. Az egyéni foglalkozásokat fejlesztő pedagógusok szervezik 1-3 tanuló részvételével. Az iskola tényleges nevelő-oktató munkáját folyamatosan és tudatosan közelíti a program alapelveiben megfogalmazott értéktartalmakhoz, valamint a preferált emberi értékekhez és tulajdonságokhoz. A nevelőtestület elfogadja ezeket az értékeket, egységes az alapelvek alkalmazásában, az értékek közvetítésben. 1. cél: A tanulókkal a humanista emberi értékeket, és az európai polgári gondolkodás értékrendjét – önértékelésre alapozva – ismertetjük meg, és közvetítjük. Sikerkritérium: A gyerekek normakövetésében növekvő mértékben vannak jelen ezek az értékek. A 6. és a 8. évfolyam végén végzett nevelési eredménymérések adatai szerint a preferált személyes tulajdonságok átlagosan 70% fölött jellemzik a tanulókat. 2. cél: A világvallások kultúrateremtő és - közvetítő szerepének bemutatása, erkölcsi tanításaik megismertetése. Világnézeti semlegesség biztosítása. Sikerkritérium: A gyerekek értik és tisztelettel tekintenek a vallások kulturális szerepeire, ismerik legfőbb erkölcsi tanításaikat. 3. cél: A magyarságtudat erősítése, az identitástudat megalapozása. Tudjanak a gyerekek a határainkon kívül élő magyarokról, és ismerjék helyzetük történelmi okait. Sikerkritérium: Tanulóink tisztelik nemzeti jelképeinket, cselekvően részt vesznek a nemzeti ünnepeken. A határon kívül élő magyarokhoz barátsággal és szolidaritással közelednek. Jellemző a nemzetiségi és etnikai előítéletektől való mentesség. 4. cél: A tudás modern értelmezésének az érvényesítése az iskolai nevelés-oktatás gyakorlatában. A tanítási tartalom tényeinek és alapkészségeinek tudásán túl a tanulók tudjanak önállóan ismeretet szerezni. A gondolkodási készség folyamatos fejlesztése. Az új
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
31/205. oldal
Székhelyintézmény
technikai ismeretek és benne a számítástechnika alkalmazásához fűződő pozitív, elfogadó és alkotó viszony formálása. Iskolánk oktatási céljai az intézmény sajátos profilja mentén alakíthatók ki: nevezetesen az emelt szintű idegennyelv-oktatás és az általános képzés. Az emelt szintű nyelvoktatás kommunikáció központú, gyakorlatban hasznosítható ismereteket nyújt. Mindezek előfeltétele azonban a biztos anyanyelv-ismeret – az osztályok típusától függetlenül , hiszen minden ismeret a nyelv által közelíthető meg, sajátítható el, illetve fejleszthető tovább. Célunk tehát olyan tanulási stratégiák kialakítása, megtanítása, melynek során tanulóink képesek a közölt információk szelektív befogadására, adott esetben továbbértelmezésére. Ennek érdekében az alapkészségek megerősítése mellett több szerephez jussanak a gondolkodtató feladatok. A problémamegoldó tanulási módszerek alkalmazása során nagy figyelmet kell fordítanunk az információszerzés különböző módozataira (tájékozódás a könyvtárban, számítógépes adatkezelés, stb.), a csoportmunka előnyben részesítése mellett. Sikerkritérium: A 4. és a 6. évfolyamon szervezett gondolkodási képességek folyamatmérései alkalmával 70% fölötti teljesítmény születik. A szerzett tapasztalatok szerint a jelzett módszereket és szervezeti formákat a tanítók, tanárok a tanórán 75%-ban alkalmazzák, s a tanulók a 7-8. évfolyamon hasonló arányban képesek az önálló ismeretszerzésre. 5. cél: Az elemi képességek és az alapkészségek szilárd begyakoroltatása. Eszközi használatuk feleljen meg az adott évfolyam minimális igényeinek, hiányuk ne jelentsen akadályt az ismeretek elsajátításához. Sikerkritérium: A 2. évfolyam végén az elemi ismeretek szintjének 90%-a elegendő a továbbhaladáshoz, a 4. évfolyam végén az alapkészség szintmérésének átlageredménye meghaladja a 75%-ot. 6. cél: Az önálló ismeretszerzés képességének megalapozása. Sikerkritérium: A 6. évfolyam végére képesek egyszerű szöveg önálló feldolgozására, konkrét fogalmakkal gondolkodási műveleteket végezni, s a gondolkodás munkaformáit alkalmazni. A középfokú képzésbe készülők többségében ismerik az önálló tanulás különböző technikáit, a modern információhordozók használatát, és rendelkeznek ezek alkalmazásának képességeivel. Az iskola tanulóinak az összetétele heterogén, mind az ismeretszerzésben, mind a képzésben, ezért a gyermekek valós tudásszintjéhez igazodunk. A tényleges érdeklődésük és képességük szerint alakítjuk a programkínálatunkat. A komprehenzív iskola elveinek a belső differenciálás segítségével törekszünk eleget tenni. Sikerkritérium: 1-8 évfolyamon felzárkóztató foglalkoztatás. 7. cél: Olyan kulturális és művelődési lehetőség, kínálat biztosítása, amely épít a város meglévő adottságaira. Ezen túl művészeti csoportokat működtetünk, művészeti bemutatókat és vetélkedőket szervezünk, kulturális programokat rendezünk. Sikerkritérium: Diákkörök (érdeklődési körök, és művészeti körök) működtetése, kulturális programok szervezése, együttműködés az Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskolával. 8. cél: A testi - lelki egészség, a testileg - szellemileg - erkölcsileg egészséges életvitelre nevelés. A gyerekek rendszeresen és kedvvel sportoljanak. Fokozatosan és fokozottan váljék igényükké és szokásukká a rendszeres testedzés és egészséges életmód. E mellett ki kell
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
32/205. oldal
Székhelyintézmény
alakítanunk tanulóinkban a testileg - szellemileg - erkölcsileg egészséges életvitel igényét és képességét, hogy képesek legyenek saját harmonikus életvitelük kialakítására. Sikerkritérium: A mindennapos testnevelés keretében az első-negyedik évfolyamon minden olyan napon, ahol a délelőtti tanítási időben nincs testnevelésóra, a tanulók életkorukhoz és fejlettségükhöz igazodó játékos egészségfejlesztő testmozgásban vesznek részt, az ötödiknyolcadik évfolyamon mindez a délelőtti tanórák és a szabadidősportok keretében valósul meg. A mindennapos testedzésben a tanulók legalább 70%-a vegyen részt. 9. cél: Korszerű erkölcsi értékrendszer kialakítását célzó – alapvetően érzelmi – nevelés. Életkori sajátosságok okán az érzelmi nevelés eszközeivel segíteni kell gyerekeinket az énképük, értékrendjük kialakításában, az önismeret, az önnevelés szándékának és módszereinek elsajátításában, a toleranciát, az empátiát, az igazságszeretet és együttműködési készséget is magába foglaló lelkileg egészséges személyiségük fejlesztésében. Sikerkritérium: A 4. és a 6. évfolyam végén végzett nevelési eredménymérések adatai szerint a preferált tulajdonságok döntő többségben jellemzik a tanulókat. 10. cél: Kulturált és környezettudatos magatartásra nevelés. A kulturált magatartás alapnormáinak elsajátíttatása, majd a magatartáskultúra fejlesztése (beszédkultúra, viselkedés, stb.). Óvják tanulóink a környezet tisztaságát, épségét, szeressék és védjék a természetet (ökológiai gondolkodásmód, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás). Sikerkritérium: Az osztályfőnökök évenkénti értékelése szerint a preferált tulajdonságok átlagosan 70% fölött jellemzik a tanulókat. 11. cél: Tanulóink szeressék iskolánkat, kötődjenek hozzá. (Ez az osztályfőnöki nevelőmunka eredményességének is kritériuma.) Következetes, igazságos, kiszámítható és „családias” iskolai légkör biztosítása, ahol a gyermekek jól érzik magukat, s elismerik munkájuk eredményét, büszkék lehetnek saját és társaik eredményeire. Tartalmas, színes diákközösségi élet kialakítása (DÖK). Sikerkritérium: Kifejezésre juttatják, hogy jól érzik magukat iskolánkban. Úgy hagyják el az iskolát, hogy az itt elsajátított tudás, értékek és viselkedés, életmódminta szerint élnek, és erre büszkék. (Ellenőrzi, értékeli az iskola igazgatója a középiskolák „visszajelzése” alapján.) A DÖK rendszeres, eredményes működése. 12. cél: A tanulás feltételeinek biztosítása, olyan mértékben, hogy szociális gondok (étkezés hiánya, taneszközök hiánya, stb.) ne akadályozzák a gyermekeket tanulmányaikban. Sikerkritérium: Minden rászoruló gyermek olyan mértékű segítséget kap, hogy elemi ellátása biztosított, iskolába járása nem akadályozott. 13. cél: A szocio-kultúrális hátrányok kompenzálása, a társadalmi beilleszkedés segítése. Sikerkritérium: A veszélyeztetett gyerekek krízishelyzetének többsége az iskola ifjúságvédelmi eszközeivel feloldhatók, a súlyosabb eseteket az önkormányzat ifjúságvédelmi intézkedései kezelni tudják. Az 1-2. évfolyamban az elemi szokások, a 3-6. évfolyamban a társadalmi együttélés általános szabályai, a 7-8. évfolyamban a normakövetés, önmaguk vállalása, az együttműködés és önállóság alapjai többségükben kialakulnak.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
33/205. oldal
Székhelyintézmény
Tanulócsoportokra vonatkozó célkitűzéseink (feladataink) 1. Az első osztályos tanulók sikeres iskolai „beszoktatása” a tanév első hónapjaiban. (ismerkedés a tanulókkal, szülőkkel, kapcsolattartás az óvodákkal, az óvodaátmenet türelmes biztosítása, beilleszkedés) 2. Az 5. osztályos sikeres „átmenet” biztosítása a tanév első hónapjaiban. (a felső tagozat sajátos követelményeinek teljesítése) 3. A sikeres középiskolai átmenet biztosítása 8. évfolyamon. (pályairányítás, felkészítés a középiskolai követelményekre) Fontos: ▪ a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés, ▪ az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása. ▪ Magyarország megismerése, szeretete és megóvása, ▪ a nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése. A tanulók legyenek képesek: ▪ az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani, ▪ saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket. Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai Valljuk, hogy programunk a tantestület, a tanulók és szüleik együttműködésével valósítható csak meg. A céljainknak megfelelő magatartás és tevékenységformák a tanulók és közösségeik sokoldalú (tanulás, játék, munka) tevékenységében jelennek meg, hiszen meg vagyunk győződve arról, hogy a nevelésben-oktatásban a gyermekek aktivitása a legfontosabb, a csupán verbalizmusra épülő nevelés nem hatékony. Az a szándékunk, hogy az általunk közvetített értékek belsővé váljanak, s tanulóink ne csupán a felnőtt, nevelő kontroll jelenléte esetén produkálják a tőlük elvárt magatartásformákat, hanem belső késztetést érezzenek. E szándék „kivitelezésében” is kiemelkedő szerepe van a jól működő tanulói közösségeknek, hiszen mind a követelmények közvetítését, mind az egyéneknek nyújtott segítséget, mind az ellenőrző szerepet is ellátják, ezáltal segítik az értékek belsővé válását. Azonban a tanulói aktivitásra épülő nevelés sem nélkülözheti a nevelő szakszerű irányírását, segítségnyújtását, ellenőrzését. A nevelők módszereiben dominálnak a partneri kapcsolatokra épülő, a tanulók megerősítését szolgáló, sikerüket biztosító eljárások. A büntető, fegyelmező eljárásokat szeretnénk a minimálisra csökkenteni, csak a legszükségesebb esetben alkalmazzuk ezeket. Pedagógusaink szakképzettek, folyamatosan igyekeznek önmagukat megújítani, munkájuk minőségét javítani, törekszenek a tanulókkal és szüleikkel való jó kapcsolat fenntartására.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
34/205. oldal
Székhelyintézmény
Az intézmény helyi pedagógiai programja alapján, az itt tanító nevelők szabadon megválaszthatják azokat a nevelési és tanítási módszereket, amelyeket a tananyag elsajátítása, az ismeretek kiválasztása és megtanítása érdekében alkalmaznak. A pedagógus a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választja meg az alkalmazandó tankönyveket, szakmai autonómiája mellett is törekszik a tanítási eszközök és módszerek folyamatos fejlődésének követésére, alkalmazására. Fontos: ▪ a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása, ▪ az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban. Módszerek: ▪ a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.), ▪ a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.), ▪ a magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.). A kerettanterv által kiemelt fő fejlesztési területek Az alulról szabályozás elvét követi (kötelező minimum), lehetővé teszi a megértés és az alkalmazás szintű követelmények alaposabb kidolgozását. Tartalmi prioritást biztosít az idegen nyelv beszéd-centrikus tanításának, az informatika gyakorlati alkalmazásának a tananyagtervezés integrációs és interdiszciplináris szemléletű feldolgozásának. A tanulókat fel kell készíteni az „élethosszig tartó tanulás” szemlélet kialakítására. A kommunikációs, döntési, életvezetési, együttműködési, problémamegoldó, információ megtaláló, szelektáló, felhasználó képességek kialakítására kell a tanulók személyiségét felkészíteni. A legfontosabb, hogy a minőségi tudás az alábbi képességstruktúrát alakítsa ki: ▪ ▪ ▪
Alapkészségek: írás, olvasás, számtani műveletek elvégzése, megértés, beszéd. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelés. Személyes minőségek: felelősség, önértékelés, együttműködés, tisztesség, őszinteség.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
35/205. oldal
Székhelyintézmény
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskola együttműködése a szülővel a tanuló személyiségének fejlesztésében: Nevelési céljaink és feladataink meghatározásánál figyelembe vettük a szülők véleményét, elvárásait. Munkánk során a szülői munkaközösségen keresztül is folyamatosan támaszkodtunk segítségükre, elgondolásaikra. A nevelőtestület tagjai rendszeres kapcsolatot tartanak velük szülői értekezletek, fogadóórák, napi beszélgetések formájában. A véleménycserék konstruktív légkörben zajlanak. A mentálhigiénés problémák kezelése, segítségnyújtás, a szülői házzal szoros együttműködésben, a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős, szükség esetén pszichológus bevonásával történik. A pedagógus személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai a tanuló nevelése, tanítása keretében: Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a személyiség sokoldalú fejlesztése, az általános emberi értékek továbbadása áll. Alapvető hitvallásunk, hogy minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy ▪ elérje a teljesítőképességének maximumát, ▪ egészséges és sokoldalúan művelt emberré váljon, ▪ higgyen és bízzon önmagában, ▪ érezzen felelősséget embertársai és környezete iránt. ▪ Ismerjék - a biológiai lét értékeit (az élet tisztelete, az egészség értéke), ▪ az én harmóniájára vonatkozó értékeket (önismeret, önművelés, test és lélek egysége), ▪ a társas kapcsolatokra vonatkozó értékeket (tisztelet, szeretet, szolidaritás, tolerancia), ▪ a társadalmi eredményességre vonatkozó értékeket (tanulás, kreativitás, szellemi igényesség). Az erkölcsi értékek megismertetése és kialakítása során feladatunk: A tanulók (személyiségének) pozitív érzelmi és akarati tulajdonságainak kialakítása, erősítése (tudatos önismeret, pozitív gondolkodásmód, választási és döntési képesség, reális értékrend). A társadalmi beilleszkedéshez szükséges értékek, normák megismertetése és az alkalmazkodási képességek fejlesztése: ▪ A közösségi normák értelmezése, alkalmazásának fejlesztése (igazságosság, következetesség, tisztesség). ▪ Nyitottság, a kapcsolatteremtés képességének kialakítása (érdeklődés, ▪ cselekvőkészség, empátia). ▪ A másság tisztelete, társadalmilag elfogadott magatartásformák elsajátítása és ▪ gyakorlása (illem, viselkedés, tisztelet, tolerancia).
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
36/205. oldal
Székhelyintézmény
Az egyén és a társadalom viszonyában feladatunk: ▪ A családi értékek megőrzésére való törekvés kialakítása. ▪ Példakép állítása. ▪ Magyarország kulturális, - gazdasági értékeinek, eredményeinek megismertetése, az európai és a világörökség részeként való értelmezése. ▪ Hazafiságra nevelés. A tanítás területén: ▪ Tanulási technika elsajátíttatása. ▪ Alapkészségek hatékony alkalmazása, az összefüggések felismertetése, lényegkiemelés technikájának alkalmazása. ▪ A problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlesztése. ▪ Szilárd alapok megteremtése ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányok végére továbbtanulásukról dönteni tudjanak Az iskolai sportkör keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység: Az iskolai sportkörben végzett tevékenységünk legfontosabb feladatai: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪
▪
A gyermekek szeressék meg a sportot, kísérjék figyelemmel hazánk sportolóinak eredményeit. Igényeljék a mindennapos testedzést. A mozgás, a sport legyen életük része. Alakuljon ki bennük az egészséges versenyszellem. Fejlesszük az akaraterőt, kitartást. A higiénés szabályok megismerése alapján váljon igénnyé a tisztálkodás. A tehetségek gondozása, fejlesztése. A szabadidő hasznos eltöltésének, az egészséges életmód kialakításának egyik hasznos színtere legyen a sport. Kiemelt sportág az úszás. Intézményünk keretén belül kezdte meg működését városunk első fedett tanuszodája. Célunk: minden tanuló tudjon úszni. A tehetséges, érdeklődő gyerekek sportköri keretben fejleszthessék tudásukat. A sakkoktatás hosszú évek óta iskolánk profiljába tartozó tevékenység. Több évfolyamon biztosított az elsajátítás, továbbhaladás feltétele.
Tanítási órán kívüli tevékenységek A tanítási órán kívüli tevékenység közé tartozik minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók, de nem kerül a tanítási naplóba. Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek: ▪ szakkörök, ▪ táborok, ▪ takarítási akciók (iskola, környék stb.), ▪ gyűjtési akciók (papír, fém stb.).
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
37/205. oldal
Székhelyintézmény
Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. Ide tartozik: a diákszínpad, a szakkörök, az előkészítők és a sportkörök, stb. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti. A szakköri foglalkozások időtartama legfeljebb heti 45 perc lehet, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre az osztályfőnöknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. ▪ ▪ ▪
▪ ▪ ▪ ▪ ▪
A tanulók tudjanak és akarjanak azonosulni a Föld globális természeti és társadalmi problémáival. Érdeklődésüket felkeltjük a kultúra értékei iránt. A kulturális rendezvények szervezésével, az azokon való részvétellel (színház,hangverseny,- múzeumi látogatás) kialakítjuk az igényt, a megfelelő magatartási és megjelenési formát. Az iskolai könyvtár rendszeres használatával olvasóvá neveljük tanulóinkat. A sportrendezvényeken való részvétel lehetőséget teremt a felkészülés során – az egyéni és a közösségi erkölcsi normák, értékek megismerésére, alkalmazására (megbízhatóság, becsületesség, összetartás). Az egészséges önbizalom kifejlesztése. A munkához való pozitív viszony kialakítása (kitartás, önfegyelem, saját belső értékek reális ismerete).
A kötelező és választható tanórák keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenységek: Alapvető tanulási készségek, képességek fejlesztése: ▪ ismeretszerzési, ismeret-feldolgozási képességek, ▪ kommunikációs képesség (szóbeli és írásbeli kifejező képesség), ▪ szóbeli – írásbeli tájékozódó képesség. Készségtárgyak választhatók évfolyamonként változóan, a szülők és a gyerekek igénye alapján, az iskola személyi feltételeinek függvényében. Fejlesztő: ▪ manuális képesség, esztétikai igényesség, ▪ problémaérzékenység, ▪ logikus gondolkodásmód. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
38/205. oldal
Székhelyintézmény
Alkalmanként szervezett foglalkozások Az iskola által egy-egy alkalomra tanórán kívüli, szervezett foglalkozások a következők lehetnek: ▪ a táborok, ▪ a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai, ▪ kulturális intézmények és ipari létesítmények látogatásai. ▪ a tanulmányi kirándulások, Tanulmányi kirándulás: Önkéntes, a szülők közössége dönt, hogy támogatja-e a kirándulást vagy nem. A tanulmányi kirándulásokon megismertetjük hazánk természeti szépségeit, kulturális örökségét, megőrzésükre, megóvásukra nevelünk. A tanulmányi kirándulások időtartama: Évfolyam 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. 4. oszt. 5. oszt. 6. oszt. 7. oszt. 8. oszt.
Időtartam 1 nap 1 nap 1 nap 2 nap 2 nap 2 nap 2 nap 2 nap
A környezeti nevelésre és az egészséges életmódra nevelésre plusz egy napot adhat az iskolaigazgató. A hulladékgyűjtésért az első öt helyezett osztály jutalomból kérhet plusz egy napot. Ezek a programok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A kirándulások, táborozások és az utazások esetén 19 tanulónként 1 tanárnak kell kísérnie a csoportot. A szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoportok keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység: Fejlesztendő a tanulók: ▪ önkifejező képessége, ▪ alkotóképessége, ▪ fogékonyság.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
39/205. oldal
Székhelyintézmény
Tanulmányi, kulturális versenyek, házi bajnokságok keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪
Tudjuk helyesen értelmezni és alkalmazni az egyéni és közösségi erkölcs értékeit, normáit, saját személyiségük és társaik vonatkozásában. Legyenek képesek a kitartó, alapos felkészülésre. Önismeretük legyen reális, bízzanak magukban, tudásukban, értékeljék reálisan önmaguk és mások teljesítményét. Tudják elviselni, feldolgozni a kudarcot.
Egy tanuló (1 tanévben) kettőnél több tantárgyból tanulmányi versenyen ne induljon (művészeti és sportversenyek kivételével). A tanuló saját maga döntheti el, hogy milyen tantárgyból szeretne versenyezni, s a döntésének semmilyen számára negatív következménye nem lehet. A jelen pedagógiai programban nem szereplő, a tanítási idő alatt több napig tartó tanórán kívüli foglalkozást – írásos kérvény alapján – az igazgató engedélyezheti az osztályban tanító tanárok vagy a nevelőtestület véleményének kikérése után. A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervező tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szülőktől és az osztályfőnöktől. A tanulók távollétéről, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik, az igazgató dönt. Az osztályfőnök kérésére a nevelőtestület dönthet úgy, hogy fegyelmezési problémák miatt 1-1 gyerek nem vehet részt a kiránduláson. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái Hagyományőrző tevékenységek ▪
▪ ▪
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést lehet tartani a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e, 1849. október 6-a, Nemzeti Összetartozás Napja (június 4-e) évfordulóján, karácsonykor, gyermeknapon, farsangkor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor stb. Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása. Időszakonként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra.
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Fontos, hogy: ▪ az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató óra szervezésre kerüljön, ▪ az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítsék.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
40/205. oldal
Székhelyintézmény
A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanévben az iskola nevelőtestületének kell döntenie. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Egyéb foglalkozás: Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások A közoktatási törvény előírásainak megfelelően az 1-4. osztályig egésznapos rendszerű oktatást folytatunk. 5-8. osztályig délutánonként tanítási napokon tanulószoba működik. ▪
Iskolaotthonos és /vagy napközis foglalkozás Az intézmény 1-4. osztályig biztosítja a tanulók felügyeletét 1700 óráig. A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű szabadidős tevékenység magában foglalja a játszóházat, sportversenyeket, színházlátogatást, múzeumi foglalkozásokon való részvételt, stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak.
▪
Tanulószobai foglalkozás A tanulószobai foglalkozás keretében a pedagógus a felső tagozatos gyerekek számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését.
Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában évente/félévente/stb. rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Erdei iskola Az erdei iskola a nevelési és a tantervi követelmények megvalósulását segíti az iskola falain kívül.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
41/205. oldal
Székhelyintézmény
Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Szabadidős foglalkozások A szabadidős foglalkozások során a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülő anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel lehet önkéntes/kötelező. Iskolai könyvtár – könyvtárszoba Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető a városi és megyei könyvtárakban is tanórán és tanórán kívül. Az alapfokú nevelés – oktatás szakaszai: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény két részre tagolja az alapfokú nevelés – oktatás szakaszát: ▪ 1-4. évfolyam alsó tagozat ▪ 5-8. évfolyam felső tagozat. Együtt kell működni az óvodával, hogy első osztályban valóban csak iskolaérett gyermekek kerüljenek. Részképesség zavaros, vagy lassabban haladó gyerekek kapjanak külön segítséget a nekik megfelelő tempóban (eszköz, módszer). Több időt fordítsanak a tanítók az olvasás, írás, számtani alapok elsajátítására. Nem az a cél, hogy 4 hónap alatt megtanuljanak olvasni, írni. Játsszanak a nyelvvel, fedezzék fel, hogy csodás élmény olvasni, és érdemes írni, de ne pár milliméteres vonalközbe, hanem táblára, homokba, csomagolópapírra. Az általános iskola 1-4. évfolyamán kizárólag a tanítók készíthetik fel a tanulókat. Kivétel az iskolában emelt szintű idegen nyelvet tanító tanár. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A kortárs csoport: ▪ lehetőséget ad az én-érvényesítésre, ▪ biztosítja a valakihez tartozás érzését, ▪ emocionális biztonságot nyújt. 2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
42/205. oldal
Székhelyintézmény
Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap, az iskola, s az osztályközösség is. Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata: ▪ valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, ▪ az egyéni értékek felismerése, ▪ egymás tiszteletben tartása, ▪ egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, ▪ a másság elfogadása, a tolerancia, ▪ társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, ▪ mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
43/205. oldal
Székhelyintézmény
A tanulók iskolai közösségi nevelésének színterei és feladatai: Tanórák. Tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős tevékenységek. A tanulóközösségek, a közösségi élet kialakulása, a tanulóknak a közösségbe beilleszkedése nem valósítható meg kizárólagosan a tanórai foglalkozások keretében. Szükséges olyan együttlétek kialakítása, amely mentes a tanórák kötöttségétől, az ismeretek számonkérésének feszültségétől. Ilyen közösségfejlesztésre alkalmas tanórán kívüli lehetőségek iskolánkban: ▪ a szülők által igényelt – tanulószobai foglalkozások ▪ szakkörök ▪ énekkar ▪ tömegsport ▪ művészeti csoportok ▪ környezeti nevelés, erdei iskola ▪ tanulmányi és kulturális versenyek ▪ házi bajnokságok ▪ diáknapok ▪ kulturális és sportrendezvények ▪ ünnepélyek, megemlékezések ▪ hagyományápolás ▪ tanulmányi kirándulások ▪ DÖK munka: iskolagyűlések, hulladékgyűjtés, tanulói ügyelet, iskolarádió ▪ színházlátogatás ▪ könyvtári foglalkozás ▪ múzeumlátogatás, múzeumi órák ▪ testvériskolával való kapcsolat Mivel a tanulók életkoruknál fogva segítségre, bátorításra szorulnak, így a pedagógusok kötelessége segíteni, előmozdítani a tanulók közösségi életének megszervezésére irányuló törekvéseket. Arisztotelész: „ Az emberek azért élnek közösségben, mert a boldogságot keresik, és együtt könnyebben boldogulhatnak.” Az iskola a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. A szülő kötelessége, hogy elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége, hogy a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartására. Iskolánkban egy diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK) működik. A DÖK tagjait a tanulócsoportok választják. Tagjai: minden tanulócsoportból 2 fő, ők tájékoztatják az osztály
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
44/205. oldal
Székhelyintézmény
tanulóit az iskolai és városi szintű DÖK feladatairól és segítik a tisztségviselők, a patronáló tanár munkáját. Az iskolai Házirendre és az iskolai SZMSZ-re épül a DÖK szervezeti és működési szabályzata. A tanulók véleménynyilvánítása biztosított a törvény által előírt formában. Az iskolai helyiségeket, berendezéseket – terem, zenei eszközök, számítógép, sporteszközök stb. – térítésmentesen használhatja összejövetelein, rendezvényein a DÖK. A DÖK évente közgyűlést hív össze. A diákok önkormányzatának szövetsége Nagykanizsán van. A városi szintű DÖK–ban 2 tanuló képviseli iskolánk szervezetét. Az ő közvetítésükkel veszünk részt a városi programok szervezésében. A DÖK egyetértési jogot gyakorol az alábbi területeken: ▪ A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, illetve módosítása. ▪ A Házirend elfogadása, illetve módosítása. ▪ A szociális juttatások elosztása. A szabadidő-szervező segíti (2013. augusztus 31-ig) az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő szervezésével, a közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. A szabadidő-szervező feladata különösen: ▪ az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (erdei iskola, tábor stb.), ▪ a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról, 1. a tanulóközösség, diákönkormányzat programjainak segítése, ▪ a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése, ▪ az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése, ▪ az egészséges életmód, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése, ▪ az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismertetésében és elfogadtatásában való közreműködés, ▪ az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolával való együttműködésének segítése, ▪ a hazai és a külföldi tanulmányutak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítésében való közreműködés.
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 2. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
45/205. oldal
Székhelyintézmény
3. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 4. Sajátos nevelési igényű tanulók - Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. - A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. - Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal. 5. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; 2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
46/205. oldal
Székhelyintézmény
-
családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
6. -
A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).
-
A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas magyar tudós a nevelésről szólva azt mondta: „Nagyon jól tudom, hogy a pedagógiának rengeteg sok feladata van, de legelső: megtölteni, megszívatni az agyat a munka, az alkotó munka gyönyörűségével. Ami az iskolából megmaradhat a szellemi élet, a szellemi munka gyönyörűsége.” Iskolánk célja: Minden tanulónak megadni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát. A tehetség Valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: ▪ a korai felismerés, ▪ a tehetségek számbavétele, ▪ a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, ▪ a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás,
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
47/205. oldal
Székhelyintézmény
▪
az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése.
A tehetséggondozás szervezett formái: Tanóra keretén belül Tanórán kívül A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők lehetnek: ▪ az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, ▪ a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, ▪ angol-német tantárgyak emelt szintű oktatása, ▪ csoportbontás, ▪ az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, ▪ a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, ▪ személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, ▪ a viselkedéskultúra fejlesztése. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei a következők lehetnek: ▪ versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), ▪ a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, ▪ tehetséggondozó szakkörök, ▪ iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok… ▪ szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), ▪ az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok). Iskolai nevelést támogató iskolán kívüli szervezeti forma: Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola (néptánc, népzenei és képzőművészeti foglalkozásai) Eredményesség mérése: ▪ részvétel alapján, ▪ milyen szintig jutott el a tanuló, ▪ önmagához képest mennyit fejlődött. A tanulók alkotó tehetsége a tanár és diák személyes kapcsolatában bontakozik ki igazán, amelyben jelentős hangsúlyt kap a pedagógus. Szükséges a tehetséges gyerekek erkölcsietikai nevelése is, hisz fontos, hogy a tehetséges ember az ő tudását és képességeit valóban etikus célok szolgálatába tudja állítani, valamint képessé váljon alapvető társadalmi együttélésre is.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
48/205. oldal
Székhelyintézmény
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: ▪ csoportbontás, ▪ étkeztetési támogatás, ▪ a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, ▪ az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, ▪ a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, ▪ a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), ▪ továbbtanulás irányítása, segítése, ▪ szoros kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
49/205. oldal
Székhelyintézmény
▪
ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak.
A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek: Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: ▪ a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, ▪ a szociokulturális hátrányok enyhítése: ▫ a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, ▫ tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., ▫ felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, ▫ pályaorientációs tevékenységek szervezése, ▫ felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, ▪ felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, ▪ tankönyvtámogatás, ▪ kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, ▪ pályázatok figyelése, ▪ szükség szerint segítségnyújtás a kollégiumi elhelyezésben, ▪ a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), ▪ az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek – és ifjúságvédelmi felelős működik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen. ▪ a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, ▪ intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, ▪ családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, ▪ a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, ▪ segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, ▪ a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermekvédelmi támogatás kezdeményezi, ▪ tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. -
együttműködés az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel, az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
50/205. oldal
Székhelyintézmény
Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek – és ifjúságvédelem terén: ▪ ▪ ▪ ▪
fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok együttműködik a területileg illetékes: ▪ gyermekjóléti szolgálattal, ▪ gyámhivatallal, ▪ nevelési tanácsadóval, ▪ szociális és egészségügyi osztállyal, ▪ ÁNTSZ-szel, ▪ rendőrséggel.
megszűntetésének
érdekében
iskolánk
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: ▪ a felzárkóztató foglalkozások, ▪ a tehetséggondozó foglalkozások, ▪ az indulási hátrányok csökkentése, ▪ a differenciált oktatás és képességfejlesztés, ▪ a pályaválasztás segítése, ▪ a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), ▪ egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, egészségnevelés, ▪ a családi életre történő nevelés, ▪ a napközis foglalkozások, ▪ az iskolai étkezési lehetőségek, ▪ az egészségügyi szűrővizsgálatok, ▪ drog –és bűnmegelőzési program segítése, DADA program ▪ a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), ▪ a szülőkkel való együttműködés, ▪ tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
51/205. oldal
Székhelyintézmény
TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni: 1. a nyelvi helyességet, 2. a gyermekek korának megfelelő stílust, 3. a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését. A tankönyvek, taneszközök: ▪ ne legyenek ellentétesek az alkotmány és a törvények szellemével, ▪ ne tartalmazzanak tudományos tévedéseket. Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg: Tankönyv: a megtanulandó anyagot tartalmazza, kerüli a felesleges részleteket, a tananyag hosszas fejtegetését. Olvasókönyv: a tananyaghoz szorosan kapcsolódó, azt illusztráló vagy elmélyítő irodalmi igényű mű, válogatás, szöveggyűjtemény, a tantárgy vagy a tudomány történetét bemutató kiadvány. Feladattár: a gyakorlást közvetlenül segítő könyv. Segédkönyv: az önálló ismeretszerzés és a tehetséggondozás eszköze (pl. szótárak, enciklopédiák). Jegyzet: tankönyvpótlóként szerepelhet, ha a tankönyv még nem készült, vagy ha a tantárgy szakmódszertana még nem kristályosodott ki. A tanulói, tanári segédletek: ezekhez tartozhatnak a szakköri füzetek, az iskolai tehetséggondozást segítő ismeretterjesztő kiadványok, valamint a tanári segédkönyvek. Nem nyomtatott ismerethordozók: pl. hanglemez, dia, videokazetta, számítógéppel olvasható ismerethordozók. Feladatlap, munkafüzet
Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és szaktantermekben Alapfelszerelések: ▪ írásvetítő, ▪ diavetítő, ▪ fali vetítővászon, ▪ videomagnó, ▪ kazettás magnetofon, ▪ a tanterem funkciójától függően CD-lejátszó, ▪ a szemléltetést és a tanulást segítő informatikai eszközök (hardver, szoftver), ▪ informatikai, számítástechnikai eszközök, Az iskolai oktató-nevelő munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai szinten) támogató eszközök
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
52/205. oldal
Székhelyintézmény
Eszközök, felszerelések: ▪ könyvtár: ▫ kötelező és ajánlott olvasmányok, ▫ oktatási segédletek, ▫ kézikönyvek (lexikonok, kronológiák, enciklopédiák), ▫ pedagógiai-módszertani szakkönyvek, ▫ a közismereti és szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó szakirodalom, ▫ a tananyagot kiegészítő ismeretterjesztő művek, ▫ tanári kézikönyvek, ▫ tankönyvek, ▫ periodikák, ▫ elektronikus ismerethordozók, ▫ internet hozzáférés, stb. ▪ fénymásoló, ▪ tornaterem, ▪ sportudvar, stb.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
53/205. oldal
Székhelyintézmény
A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A nevelés két alapvető közösségének koordinált, aktív együttműködése a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele. A család és az iskola együttműködését követeli a társadalom fejlődése, a nevelő iskola megteremtésének igénye. Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében, az iskola hagyományai, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a Szervezeti és működési szabályzat alapján. A Szervezeti és működési szabályzat több szintű együttműködést feltételez a szülők, a tanulók és a pedagógusok közös részvételével a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztése érdekében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges. A szülőknek állandó jellegű kapcsolatot kell létesíteniük egymással és gyermekeik iskolájával. A családi nevelésben jelentkező nehézségeket közösen, a pedagógus szakértelmével, a szülők nevelői tapasztalatával próbálják legyőzni. A szilárd, kidolgozott családi követelmény létfontosságú. A gyermekkel nem törődő, közömbös családban nevelt tanulók száma az iskolákban egyre nő. Iskolánkban ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szülőkkel történő személyes kapcsolat kialakítására, és a rendszeres találkozások szakmai előkészítésére. Ez a feladat nemcsak az osztályfőnökökre, hanem a szaktanárokra, tanítókra, tanárokra is vonatkozik. A szülők és pedagógusok együttműködésének hagyományos formái: Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. Szülői értekezlet Tájékoztatást adnak az iskola, az egész osztály, egy-egy tantárgy helyzetéről, a tanulók neveltségi szintjéről, tanulmányi előmeneteléről, magatartásának változásairól. Időpontját írásban rögzíteni kell a tanuló tájékoztatójában vagy ellenőrzőjében. Feladata: ▪ a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása, ▪ a szülők tájékoztatása: ▫ az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, ▫ az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, ▫ a helyi tanterv követelményeiről, ▫ az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, ▫ a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, ▫ az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, ▪ a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
54/205. oldal
Székhelyintézmény
Típusai lehetnek: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪
Évfolyam szintű (igazgató rendeli el és tartja az osztályfőnökökkel együtt) Osztályszintű (osztályfőnök tartja) Réteg szülői értekezlet (osztályfőnök tartja) Rendkívüli szülői értekezlet (osztályfőnök tartja) Ünnepélyes szülői értekezlet (osztályfőnök tartja)
Családlátogatás: cél a tanuló otthoni körülményeinek megismerése, a pedagógus benyomásokat szerezzen a családi légkörről, stb. Időpontját a szülő és a nevelő közösen határozza meg, melyet ellenőrzőben, tájékoztató füzetben rögzíteni kell. Ajánlott pedagógiai forma. Fogadóórák: a szülő és a pedagógus kölcsönös tájékoztatása a tanuló problémáiról, neveltségéről, tanulmányi előmeneteléről. Időpontját tájékoztatóban, ellenőrzőben kell rögzíteni. Kötelező pedagógiai forma. Nyílt napok: tanítási órákat és a tanórán kívüli iskolai életet látogathatják a szülők. A szülők tanulságokat vonhatnak le a gyermekek tanulmányi munkájáról, az otthoni tanulás hatékonyságáról, módszereiről, a tanulók egymás közti kapcsolatáról. A látottak alapján a szülő közvetlenül kérdezhet a nevelőtől. Időpontját tájékoztatóban, ellenőrzőben kell rögzíteni. Tanévenként egy-két alkalommal kell megszervezni. A fentiek gyakoriságát az éves munkatervben kell rögzíteni. Egyéni kapcsolatfelvétel Szülők közösségének részvétele az osztály életében Szülői közösségi választmány ülései Szülői Munkaközösség A szülői alapítvány kuratóriumi ülése Nyílt tanítási nap Feladata: ▪ a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató (ellenőrző, üzenő füzet) Feladata: ▪ a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról; Rendezvények Hirdetőtábla stb. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők, tisztviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a Szülői Munkaközösséggel.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
55/205. oldal
Székhelyintézmény
A tanulók-pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: ▪ tanórai munka, ▪ osztályfőnöki órák, ▪ közösségi programok, ▪ egyéni beszélgetések, ▪ diákönkormányzat, diákparlament, ▪ kérdőívek, vizsgálatok.
EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Alapok Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: ▪ 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. ▪ 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. ▪ 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. ▪ 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
56/205. oldal
Székhelyintézmény
Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: ▪ Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. ▪ A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
57/205. oldal
Székhelyintézmény
tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak
Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” ▪ A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5–12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.” (10. § (5) bekezdés. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
58/205. oldal
Székhelyintézmény
Az új életbelépett törvények:
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet,
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet és
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet
Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola rövid története Iskolánk 1968 óta folyamatosan szolgálja a nagykanizsai közoktatást. A hagyományok, az elődök szellemisége iskolánkra, a benne dolgozókra hat mind a mai napig. Iskolánk tanárai készek a megújulásra, a modern irányzatok befogadására. Az iskola helye és épülete Az iskola Nagykanizsa lakótelepi részén épült, 1968-ban. Kezdetben 12, ma már 16 tanterem, szaktantermek, tornaterem, ebédlő, sportpályák, gondozott udvar segíti a nevelő-oktató folyamatokat. Mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek). A javításokat folyamatosan végeztetik, baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Déli fekvése miatt hátrányos viszont napsütésben a nagy hőség. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, hiszen lakótelepi iskolaként mások a lehetőségeink, mint egy természeti környezet közvetlen közelében lévő intézménynek. Az iskola működése környezeti-és egészségnevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
59/205. oldal
Székhelyintézmény
lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére, azért is, mert 2007 júniusában az iskolánk elnyerte az ÖKO-iskola címet. 2010-ben újra pályáztunk erre a címre, és 2010 júniusában ismét elnyertük. A környezeti- és egészségnevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán, kémia szaktanteremben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket kémia szaktanteremben megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Osztályfőnöki órák keretében előre egyeztetett témában az iskolavédőnő évente 2-3 órában tart előadást (helyes táplálkozás, sport, testtartási hibák és következményei, tisztálkodás, háztartási balesetek és ellátásuk, állatokról emberekre terjedő betegségek, kullancs, serdülőkor, szexualitás a serdülőkorban, AIDS, fogamzásgátlás, drogok, illemkódex) Cégek által támogatott programokban való részvétel, termékminták, tájékoztató füzetek felhasználása (Libress, Blend-a-med) 6. évfolyamon egészségnevelés tantárgy keretében az elméleti tudást gyakorlattal mélyítjük el. D.A.D.A. programban jelenleg részt veszünk. Városi szervezetek összefogásának eredményeként drogprevenciós és közlekedésbiztonsági program 2 évente a 7-8. évfolyamokon a Rendőrség, Családsegítő Központ, Start autósiskola, ÁNTSZ, Védőnői szolgálat segítségével Gerinctorna csoport az iskolaorvos által kiszűrt tanulóknak heti 1 alkalommal helyi testnevelő irányításával Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során minden osztály egy vagy több napos osztálykirándulásokon, túrákon vesz részt, vagy intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez. /például szennyvíztisztító telep működésének megtekintése/ Az itt folyó munka a tanév szerves része, ahol a diákok megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét. Tanórán kívüli programok A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl.: Kaán Károly Országos Természetismereti Verseny 5. 6. évfolyam, Herman Ottó Országos Természetismereti Verseny 7. 8. évfolyam,
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
60/205. oldal
Székhelyintézmény
TITOK Herman Ottó Országos Verseny 5.6.7. évfolyam. Hevesy György Országos Kémia Verseny 7.8. évfolyam). Részt vállalunk különböző környezeti neveléssel foglalkozó kiadványok, újságok ismertetésében, népszerűsítésében, felhívjuk tanulóink figyelmét az ezzel a témával foglalkozó tévéműsorokra. Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (pl. elem-, és papírgyűjtés) szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján, Állatok Világnapján rajz- és fotókiállítást, irodalmi összeállításokat készítünk iskolánk aulájában Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája és helyszíne évről-évre változik. Arra azonban törekszünk, hogy programjaink segítségével diákjaink megismerjék a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket.
Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - minden gyerek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikai helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (a 243/2003. (XII.17.) Testnevelés alapelvei és céljai); - a testnevelési anyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; - minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; - a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban; - a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); - a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. Erőforrások A környezeti-és egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.
Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
61/205. oldal
Székhelyintézmény
Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.
Tanárok és diákok A diákok a környezeti- és egészségnevelési témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az osztálykirándulásoknak, túráknak, a napközis foglalkozásoknak, a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak, zöldtábornak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatói feladat lehet. Ifjúságvédelmi felelős (2013. augusztus 31-ig) Felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó, működtető Mivel a fenntartó, működtető határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a velük való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval, működtetővel való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
62/205. oldal
Székhelyintézmény
Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, termelő üzemek, és a szennyvíztisztító üzem Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi erőforrások Fenntartó, működtető: Mivel a fenntartóval, működtetővel történt egyeztetések után az iskola egyik fontos nevelési területe a környezeti nevelés, ezért a fenntartó minden évben a lehetőségekhez mérten támogatja az iskola környezeti-és egészségnevelési munkáját. Saját bevétel: Az iskolának teremkiadásból van saját bevétele, melyek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti-és egészségnevelési célokra. Pályázat: A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi és könyvtárosi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: ▪ a fenntartható fejődés; ▪ a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; ▪ a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; ▪ emberi jogok; - demokrácia; ▪ elővigyázatosság; ▪ biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
63/205. oldal
Székhelyintézmény
Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: ▪ a környezettudatos magatartást és életvitelt; ▪ a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; ▪ a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; ▪ a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; ▪ a rendszerszemléletet; ▪ és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: ▪ alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ▪ ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; ▪ szintetizálás és analizálás; ▪ problémaérzékenység, integrált megközelítés; - kreativitás; ▪ együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; ▪ vitakészség, kritikus véleményalkotás; ▪ kommunikáció, médiahasználat; ▪ konfliktuskezelés és –megoldás; ▪ állampolgári részvétel és cselekvés; ▪ értékelés és mérlegelés készsége.
Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási; tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Lakótelepi iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket, egészséges életmód igényüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának meg-teremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
64/205. oldal
Székhelyintézmény
tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórákon, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon, túrákon, táborokban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet félts, óvó felnőttekké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: ▪ környezet-és természetvédelmi témakörök tantárgyi integrációjának jobbá tétele ▪ az egészségnevelési program elkészítésébe jobban bevonni az iskolai védőnőt, és a szülőket ▪ a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; ▪ tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; ▪ új környezeti- és egészségtan nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap; Hagyományok ápolása: ▪ iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; ▪ a város nevezetességeinek feltérképezése; ▪ a városi és városkörnyéki természeti értékek megismertetése ▪ évfolyamonként erdei iskolai programok szervezése; megvalósítása; ▪ drog-prevenciós program folytatása; ▪ osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok: ▪ a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); ▪ a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti, és az épített környezetre, az emberre); ▪ interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); ▪ tanórán kívüli szakórák szervezése; ▪ természetvédelmi versenyekre felkészítés; ▪ multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; ▪ a számítógép felhasználása a tanórákon.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
65/205. oldal
Székhelyintézmény
Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪
terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, túrák, akadályversenyek, városismereti játékok stb.; kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.; „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, „nemzetközi akciók”; modellezés; „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; versenyek; iskolazöldítés; témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.); „DÖK-nap”; „jeles napok”; projektek (pl. savas eső, vízvizsgálat, zuzmóprogram stb.) nyári táborokban, zöldtáborokban Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése; iskolai, nemzetközi projektek.
Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek csak így válnak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:” ▪ kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; ▪ játékok; ▪ modellezés; ▪ riportmódszer; ▪ projektmódszer; ▪ terepgyakorlati módszerek; ▪ kreatív tevékenység; ▪ közösségépítés; ▪ művészi kifejezés;
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
66/205. oldal
Székhelyintézmény
Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémiai vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Iskolai környezet Lásd a helyzetelemzésnél (1., 2. fejezet) Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különbőztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái ▪ kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; ▪ házi dolgozat készítése; ▪ poszterek készítése és bemutatása; ▪ iskolarádió felhasználása híradásra; ▪ drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; ▪ faliújságon közölt információk készítése; ▪ szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái ▪ környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; ▪ környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; ▪ környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; ▪ a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; ▪ a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
67/205. oldal
Székhelyintézmény
A szabadidő-szervező segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk az iskola tanulói között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az attitűdvizsgálatot az 5. évfolyam elején és – lehetőség szerint – a 8. évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat, tapasztalatokat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt – minden évben más-más munkaközösségből – évente legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési továbbképzési programokon.
A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ INTÉZMÉNYI FELADATOK Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek). Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása). Hazai és nemzetközi együttműködések.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
68/205. oldal
Székhelyintézmény
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5.
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
69/205. oldal
Székhelyintézmény
8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI
TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
2013.03.25.
GYAKORLATI
FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
70/205. oldal
Székhelyintézmény
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek személyigazolványát (születési anyakönyvi kivonatát); - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló lakcímkártyája, személyigazolványa; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
71/205. oldal
Székhelyintézmény
HELYI TANTERV A helyi tantervet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.7.) Kormány rendelet módosítása és a 202/2007. (VII.31.) Kormányrendelet, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet alapján készítettük el. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai: a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez. Mindegyik egyformán fontos, részben fedi egymást, és egymásba fonódik. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák: ▫ anyanyelvi, ▫ környezettudatosságra nevelés, ▫ a tanulás tanítása, ▫ idegen nyelvi kommunikáció, ▫ matematikai, ▫ természettudományos, ▫ digitális, ▫ hatékony, önálló tanulás, ▫ szociális és állampolgári, ▫ kezdeményezőképesség és vállalkozói, ▫ esztétikai- művészeti tudatottság és kifejezőképesség. Nem biztos, hogy minden évfolyamon kulcskompetenciák a fejlesztésre szorulók.
és
minden
csoportban
ugyanazok
a
Fontosnak tartjuk, hogy minden évfolyamon a kiemelt fejlesztési területek: ▫ önismeret, ▫ hon- és népismeret, ▫ európai azonosságtudat, ▫ demokráciára nevelés, ▫ gazdasági nevelés teret kapjanak a fejlesztési célok között.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
72/205. oldal
Székhelyintézmény
Ezért 2013. szeptember 1-jétől: az első, az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
73/205. oldal
Székhelyintézmény
Óraterv Tantárgy/évf. Kötelező Tanórák Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolg. ism. Környezetism. Természetism. Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Informatika Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Modulok Tánc és dráma Hon és népism. Informatika Ember és társ.ism., etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Összesen
2
3
4
6
7
8
8
7,5
7
4
4
4
5 -
2 4 -
3 4 -
3 3 2
3 3 2
3 3 2
1 1 1,5 1
2 1,5 1,5 1
2 1,5 1,5 1
2 1 1,5 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1
5 -
5 -
5 -
5 0,5
3 0,5
3 0,5
1 0,5 0,5 0,5 22,5
24,5
25
0,5 25
26
26
A mindennapos testedzés lehetőségét a kötelező és a nem kötelezően választható testnevelés órákon kívül az iskolai sportkör által szervezett sportfoglalkozásokkal biztosítjuk. Mivel az iskola emeltóraszámú oktatást folytat (5. osztálytól), ezért a 3. évfolyamon illetve felső tagozaton az érintett tanulócsoport esetében a nem kötelezően választható heti 1-2 tanórát idegen nyelv oktatására fordítjuk. Erről a szülőket a gyermek iskolánkba történő beíratását megelőzően tájékoztatjuk.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
74/205. oldal
Székhelyintézmény
A készségtárgyak esetében a szülők igényeinek felmérését követően döntünk az adott tanévre vonatkozóan. Célunk, hogy a kulcskompetenciák prioritása a választható órákban is jelenjen meg az egyes évfolyamokra konkretizálva. A szabadon választott tanítási órán való részvétel a tanulói döntés eredményeképpen kötelezővé válik: ▪ Amennyiben a tanuló kiválasztotta a tanítási órát, amíg a tanítási óra az iskolában megszervezésre kerül, köteles azokon részt venni, és az ott átadásra kerülő ismeretekből számot adni tudásáról. ▪ Erről tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt (írásban). ▪ A tanulói döntés a tanítási év végén „lejár”. ▪ A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások között. ▪ A jelentkezések eldöntésének tartalma és eljárása: a benyújtott kérelmek elbírálása biztosítsa az objektív, szakmai szempontokat.
A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A kerettantervben meghatározottakon felül nem kötelező tanórai foglalkozások vagy szabadon választható tanórai foglalkozásokat jelen helyi tantervünkben nem határozunk meg. Fenntartjuk annak lehetőségét, hogy a későbbiekben ezt a döntésünket módosíthatjuk. A pedagógusválasztás szabálya: megfelelő végzettségű legyen a tanár. Tanórán kívüli foglalkozások: ▪ szakkör ▪ napközis és tanulószobai foglalkozás ▪ tanulmányi versenyek, házi bajnokságok ▪ énekkar ▪ érdeklődési kör ▪ sportkör ▪ tanulmányi kirándulás ▪ kulturális illetve sportrendezvény Csoportbontásokat a következő tantárgyakra tervezünk: a) feltétel nélküli ▫ idegen nyelv b) feltételhez kötött ▫ informatika ▫ technika ▫ idegen nyelv
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
75/205. oldal
Székhelyintézmény
1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:
ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret Magyar nyelv és irodalom Környezetismeret Idegen nyelv Idegen nyelv Informatika Magyar nyelv Idegen nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelg Matematika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
A kötelezően választható órákból 5-8. évfolyamig 1 órát az idegen nyelv (német, angol) oktatásra fordítunk. A német és az angol órákat csoportbontásban tanítjuk.
4. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
76/205. oldal
Székhelyintézmény
5. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam
VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika B változat Biológia A változat Fizika A változat Ének-zene A változat
Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon 1. Alsó tagozat (1-4. évf.) Tantárgy A Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan v. hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene A v. B variáns Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport B Szabadon tervezhető órák (különféle variációk) Dráma és tánc Tánc és mozgás Informatika
C Tanórai rendelkezésre álló időkeret
25
25
25
27
D
Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret (osztálybontás, tanóra)
2
2
2
2
E
Maximális – túl nem léphető – tanórai időkeret
27
27
27
29
F
Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás)
25
25
25
26
G
Az osztályok számára engedélyezhető időkeret
52
52
52
55
1
1
1
1
Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően H biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra
2013.03.25.
1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 8 8 6 7 2 3 5 5 4 4 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 5 5 5 5
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
77/205. oldal
Székhelyintézmény
2. Felső tagozat (5-8. évf.) Tantárgy A Magyar nyelv és irodalom A v. B variáns Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan v. hit-és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan A. v. B variáns Fizika A v. B variáns Kémia A v. B variáns Földrajz Ének-zene A v. B variáns Vizuális kultúra Dráma és tánc vagy Hon- és népismeret
2013.03.25.
5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. 4 4+1 3+1 4+1 3+1 3+1 3+1 3+1 4 3+1 3+1 3+1 2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
1 1
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1
1 1 1
Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki B Szabadon tervezhető órák (különféle variációk) Dráma és tánc Tánc és mozgás Természettudományi gyakorlat
1 1 5 1
1 1 5 1
1 1 5 1
1
C Tanórai rendelkezésre álló időkeret Választható nyelvi óra
28
28
31
31
1
1
1
1
2
3
3
3
31
31
35
35
5 1
D
Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret (osztálybontás, tanóra)
E
Maximális – túl nem léphető – tanórai időkeret
F
Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás)
20
20
21
21
G
Az osztályok számára engedélyezhető időkeret
51
51
56
56
Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra
1
1
1
1
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
78/205. oldal
Székhelyintézmény
A tantárgyak lehetőségei: 1. Az anyanyelvi tárgyak - A magyar nyelv tanítása a közoktatási rendszerben kiemelt jelentőségű. - Az anyanyelvi készségek, képességek kialakítása, fejlesztése nemcsak a magyar nyelv tantárgyának a hatáskörébe tartozik, hanem átfogja a közoktatás egészét. - Fontos, hogy mesén keresztül vezessük be a tanulókat az olvasás szépségeibe, mert a mesékben rejlő magatartási minták, a konfliktuskezelési módok példaértékűek számukra. - Nagy hangsúlyt kell fektetni: az anyanyelv művelésére, a beszéd-, az olvasás-, az írás-, a helyesírás, a grammatika-, a stílus-, a szövegtan-, a nyelvhelyesség-, a retorika- és a nyelvtörténet oktatására, anyanyelvünk szabályainak megtanítására, oktatás során viszont kerülni kell a formális, tudományoskodó megközelítést. - Gondot kell fordítani: az irodalmi szövegek emlékezetből való megtanulására és elmondására, a magyar nyelv helyes használatára, a tanulók beszédének fejlesztésére. - Cél: a gyerekek képesek legyenek megfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat és fejleszteni a kommunikációs képességüket. 2. A környezetismeret, környezeti nevelés - A környezeti nevelés és tudatformálás megtanítja a gyermekeket a természeti környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életvitelre, vagyis a környezetkultúrára. - Az ember és környezete egységes rendszert alkot, így a környezeti nevelésnek is ökológiai szemléletűnek kell lennie, a globalitásra kell törekednie. - A gyermekek számára a nevelés során a pedagógus a példakép. - Cél, hogy: a fiatalok gondolkodását, életmódját, viselkedését a (természetes és épített) környezet okos és mértéktartó felhasználását, a védelem és a fejlesztés egysége jellemezze, a gyerekek kritikusan tudják elemezni és értékelni a környezetre vonatkozó cselekedeteket, intézkedéseket. - Egészséges életmódra nevelésben: érvényesülnie kell a mozgás- és táplálkozáskultúrának, a tisztálkodási szokásoknak; fontos a biztonságos életvitelre és közlekedésre nevelés; a pedagógusoknak ismerniük kell, hogy milyen veszélyek fenyegetik a gyermekeket az iskolán kívül. 3. Az ének-zene - A zenei nevelés feladata: a fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelése, segíteni a harmonikus személyiség kibontakozását a zene sajátos eszközeivel, hogy a tanulónál kialakuljon az egészséges hangképzés és a kifejező, szép énekhang. - A zenei nevelés célja, hogy:
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
79/205. oldal
Székhelyintézmény
-
-
-
a fiatalok váljanak nyitottá a különböző zenei stílusokra, hogy a gyermekek váljanak fogékonnyá a beszéd és a dallam kapcsolatának a megfigyelésére. A ritmuskészség fejlesztésének feladata, hogy: általánosan rendezze a gyermekek fizikai, harmonikus mozgási és szellemi tevékenységeit, segítse a beszédértést, valamint a kifejező beszédet. A kottaolvasás fejleszti: a zenei emlékezetet, a belső hallást. A zeneirodalom oktatásának célja, hogy: a tanulók a meghallgatott zeneművet felismerjék, néhány sajátos jegy alapján a zeneművet el tudják helyezni térben és időben, ismerjenek néhány tényt a legjelentősebb zeneszerzőkről, és a meghatározó vonások alapján jellemezzék a zeneműveket.
4. A rajz és vizuális kultúra - A vizuális művészetek tanításának célja: a világ és az ember megismerése, a gyermekek esztétikai világképének formálása, a tanulók esztétikai érzékének, művészetszeretetének, értékszemléletének, látáskultúrának megalapozása, az alkotás, mint cselekvés megszerettetése, az alkotó, cselekvő képességek fejlesztése, a tanulók rendelkezzenek átfogó ismeretekkel a hagyományok, a történelem, néprajz, általános esztétika és az etikai terültén is, hogy megismerjék az egyes vizuális művészeti ágaknak (képzőművészet, népi tárgyalkotó művészet, iparművészet, fotó, film, videó) műfajoknak, valamint a művészettörténeti korszakoknak, stílusoknak a főbb jellemzőit, kiemelkedő alkotásait. - A rajz és vizuális kultúra feladata: A kisiskolás korban (6-10. év között): ▫ a spontán alkotókedvre, a szubjektív önkifejezési igényre történő alapozás, ▫ a gyermekek megismertetése a képi-plasztikai kifejezés eszköztárával és az egyszerűbb ábrázolási technikák használatával, A középső szakaszban (10-14. év között): ▫ hogy a tanuló legyen képes a látványelemzéseken alapuló képiplasztikai- téri megjelenítésre, intenzív alkotómunkára, kreatív tevékenységre, ▫ kialakuljon az ábrázolási rendszerek megismeréséhez, megértéséhez szükséges térszemlélet, ábrázolási képesség, hogy a tanulók szerezzenek megfigyelési és ábrázolási tapasztalatokat a természet forma és színvilágról, a közeli tér viszonyairól, a mozgásról, a környezet színeinek, formáinak, térviszonyainak, mozgásának, anyagainak megfigyelése, megfigyeltetése és ezek ábrázolása, a műalkotások megismerése,
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
80/205. oldal
Székhelyintézmény
-
a korok és kultúrák kifejezésmódjának, stílusainak tanulmányozása, Fontos a tanulók szembesítése a saját és társaik alkotásaival, mert felerősödnek a gyermek önértékelésének kritikus vonásai.
5. A technika és életvitel - Feladata: a diákok ismerjék meg és értékeljék mindazt a technikát, ami az életünket kényelmesebbé, jobbá teszi, lássák, hogy a technika nagy lehetőséget és segítséget jelent a mindennapi életben, a konkrét elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül kialakuljon a technikai műveltség, a tanulók a családi életre nevelés, a ház körüli, konyhai stb. munkák alapjaival megismerkedjenek, a tanulók ismerkedjenek meg néhány, a mindennapi életben használt szerkezet, gép kezelésével, működésével. - Célja, hogy: lehetővé tegye a napról napra változó technika megértését, követését, használatát, fejlessze a kreativitást, a tanuló megszerezze a technikai műveltséget, az egyszerűbb, de látványos műszaki feladatok megoldásán keresztül sikerélményhez jutassa a gyerekeket. - A kisiskolás korban (6-10 év között): elsődleges feladat a kézügyesség fejlesztése és az anyag érzékelésének és alakításának élményéhez juttatás. - A középső szakaszban (10-14 év között): kapjanak rendezett ismereteket az alapvető anyagokról, eszközökről és gyártási folyamatokról, a működési elvek törvényszerűségeiről, fontos a kézügyesség és a kreativitás fejlesztése, a munkadarab elkészítésekor az elképzeléstől a kivitelezésig törekedjenek a pontos és igényes végrehajtásáig. 6. Az idegen nyelv - Az idegen nyelv tanításának a célja, hogy: a tanulók felismerjék, minél több nyelvet ismernek, tudnak, annál könnyebben tudnak érvényesülni a világban, a tanulókban felébredjen a nyelvtanulás iránti vágy és szándék, az idegen nyelvek tanulásán keresztül az adott nyelven beszélő népek életmódját, kultúráját is megismerjék a gyerekek. - Az idegen nyelv tanításának a feladata, hogy: a tanulók elsajátítsák a nyelvtanulás helyes módszereit, a gyakorlati nyelvi készségeket és képességeket fejlesszék szóban és írásban (beszédkészséget, beszédértést, hallás utáni megértést, olvasás-, íráskészséget és –képességet). a szókincs és a nyelvtani anyag elsősorban a mindennapi életben használatos szavakra, kifejezésekre, szókapcsolatokra, nyelvtani szerkezetekre épüljön.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
81/205. oldal
Székhelyintézmény
-
-
Kisiskolás korban (6-10. év között): Feladata: ▫ a gyerekek játékokon, szerepjátékokon keresztül ismerjék meg az adott idegen nyelvet, ▫ dalok, mondókák, versek tanulásával a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztésének segítése, ▫ meg kell tanítani az idegen nyelv hangjainak ejtését és az idegen nyelv intonációjának elemeit. A középső szakaszban (10-14. év között): Ebben az életkorban még hatásosan működik az utánzóképesség, de már a tudatosság is megjelenik. Ennek a szakasznak a végén történik: ▫ a nyelv szerkezetének tudatos megismerése, ▫ az alapvető nyelvtani szabályok elsajátítása, ▫ az írásbeliség fejlesztése és ▫ a kulturális ismeretek megszerzése. Feladat: ▫ beszédszinten kell elsajátítania az első idegen nyelvet. Gondot kell fordítani arra, hogy: ▫ a gyerekek ne váltogassák az idegen nyelveket, ▫ meglegyen a nyelvtanuláshoz szükséges környezet.
7. Irodalom - Fontos, hogy: a diákok a tanított műveket élvezni és értelmezni tudják, a szorosabban vett irodalomtörténetet – ezen belül írók, költők, életútját, működésük társadalmi és történelmi körülményeit – megismerjék, a tanár felkeltse a diákok érzékenységét a művek mondanivalója iránt, a gyermekeknek joguk van tetszésük, nemtetszésük kinyilvánítására adott irodalmi művel kapcsolatban, a tanulók a véleményüket megindokolhatják. - A kisiskolás korban (6-10. év között): Feladat: ▫ el kell sajátítani az írást, az olvasást, az értelmes beszédet, a helyesírás alapelemeit, ▫ a gyermekek életkori sajátosságaihoz megfelelő műveket kell választani, ▫ a tanított művek járuljanak hozzá a gyermeki világkép alakulásához (népköltészeti alkotások, mesék, mondák, versek, elbeszélések, ifjúsági regények, regényrészletek, dramatikus népi játékok, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek és publicisztikai írások stb.). Cél: ▫ az olvasás iránti kedv felébresztése, ▫ a tanulók az olvasottak tartalmát saját szavaikkal el tudják mondani, ez fejleszti a figyelmes olvasást és a beszédkészséget is. - A középső szakasz (10-14. év között): feladat:
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
82/205. oldal
Székhelyintézmény
▫ kialakítani a tanulókban a szépirodalmi szövegek megismerésének és elemző leírásának képességét, ▫ elemi szövegértés gyakoroltatása és ellenőrzése, ▫ folyamatosan bővíteni kell az esztétikai fogalomkészletet, a szabályok ismeretét, ▫ a szabályok alkalmazásának gyakorlása, gyakoroltatása, ▫ képesek legyenek a diákok a megismert műalkotásokat térhez és időhöz kötni, művelődéstörténeti jelentőségüket értékelni, ▫ különböző műnemek (líra, epika, dráma stb.) megismertetése, ▫ a műelemző-képesség kialakítása. Cél az, hogy nemzeti nagyjaink emberi, költői, írói egyéniségét minél árnyaltabban és meggyőzőbben, elkötelezettségüket értékként bemutatni.
8. A történelem és állampolgári ismeretek - Szükséges: a történelemtanítás korszerű technikai feltételeinek megteremtése (történetileg hiteles és jó minőségű képanyag, megfelelő térképek, ábrák, diaképek, dokumentumfilmek és gyűjtemények, transzparensek stb.), a terepgyakorlat követelményeinek és feltételeinek biztosítása, bejárni és meglátogatni a tanulóknak hazánk – lehetőségek szerint - ökológiai emlékeit (történelmi kertek, templomok, kolostorok, folyópartok stb.). - Az iskolai történelemtanítás célja: ismeretek, készségek, értékrendek elsajátítása, illetve kifejlesztése. - Fontos szerepe van: a személyiség kialakításában, a nemzeti identitástudat megőrzésében, az általános műveltség alapjainak megteremtésében. - Feladat: a tanulók ismerjék meg: ▫ az emberiség múltjának legfontosabb eseményeit, ▫ a különböző civilizációkat, ▫ a társadalmi, gazdasági változásokat, ▫ kontinensünk történelmi földrajzát és kultúráját, ▫ az egyes országok magyar kapcsolatainak történetét, ▫ a közvetlen környezetünkben élő népek történetét, ▫ a magyarság kialakulását, a haza megteremtésének állomásait, a magyar államiság fejlődését, megőrzését, megújításának korszakait, ▫ a legfontosabb történelmi tényeket, dátumokat, személyiségeket, az emberiség és Magyarország történetének jelentősebb írásos dokumentumait, ▫ az országunk építészeti, irodalmi, képzőművészeti, tárgyi, zenei és táji emlékeit, ▫ a vallások múltját, a kereszténység értékrendjét, a keresztény egyházak (és a szerzetesség) történetét. - Cél:
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
83/205. oldal
Székhelyintézmény
-
-
-
legyenek a tanulók nyitottak, érdeklődőek a hazai és nemzetközi történeti, politikai fejlemények és a tudomány újdonságai iránt. Kisiskolás kor (6-10. év között): rá kell ébreszteni a gyerekeket arra, hogy mely nemzetnek és milyen más közösségnek a tagja, meg kell ismertetni a közvetlen környezet, család, település, táj múltjához fűződő történeteket, mondákat, hiedelemhistóriákat, legendákat, történeti énekeket, emlékezéseket és az egyszerűbb történelmi jelképeket. A középső szakasz (10-14. év között): kapjon nagyobb hangsúlyt a szóbeliség és a képszerűség (forrásanyagok, dokumentumok, képek, térképvázlatok stb.). A hon- és népismeret tanításának célja hogy a gyerekek megismerkedjenek a népi kultúra elemeivel, ösztönzést kapjanak a szűkebb környezet és a szülőföld hagyományainak megismeréséhez, tudatosuljon a tanulóban, hogy a kultúrát őriznie, ápolnia és gondoznia is kell.
9. A matematika - A matematika oktatása hozzásegíti a tanulókat: a logikus gondolkodás kialakulásához és fejlesztéséhez, a képzelőerejük és ötletességük fejlődéséhez, a világról alkotott képük pontosításához, a fogalmazásuk és kifejezésük szabatosabbá, változatosabbá tételéhez, a felfedezés és a tudás öröméhez, valamint az emberi gondolkodás vívmányainak megbecsüléséhez. - Gondot kell fordítani arra, hogy minden problémafelvetés, megállapítás és következtetés világos, pontos, a tanuló számára érthető és továbbgondolkodásra serkentő legyen. - Fontos, hogy a matematika tételeit bizonyítani kell, úgy kell tanítani, hogy minden egyes részlet illeszkedjék a matematikának a későbbiekben sorra kerülő fogalomrendszerébe. - Feladat: központi helyet foglaljon el a valós számok halmaza, ideértve a műveletek elvégzésében való jártasságot is, a halmazelmélet és a matematikai logika alapvető fogalmai szőjék át az iskolai matematikatanítás minden mozzanatát, a tanulók lássák a geometria tanításának gyakorlati szükségszerűségét (pl.: terület-, felszín- és térfogatszámítás stb.), az algebrai egyenletek közül a lineáris egyenletek, a két- vagy háromismeretlenes lineáris rendszerek, a másodfokú egyenletek szerepeljenek, a százalék- és kamatszámítás, adózás stb. ismereteket készségszintre kell emelni, hogy azt a mindennapi életben hasznosítani tudja. - Szükséges: mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérés.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
84/205. oldal
Székhelyintézmény
10. A fizika - Célja: a diákok ismerjék meg a fizikai világ legfontosabb jelenségeit, bevezetést kapjanak a fizikai gondolkodás természetébe, a gyerekek lássák meg, hogy a megismerésnek két útja van: ▫ indukció: a jelenségek közvetlen megfigyelése, majd általánosítás, ▫ dedukció: a már megismert tényekből a következtetés levonása. - A kisiskolás korban (6-10. év): a fizikai érzeteket kell kialakítani, illetve tudatosítani. Pl.: a hőmérséklet, az erő érzetét, az erő kölcsönösségének egyszerű megtapasztalását, a legegyszerűbb mozgásokat, és az első benyomásokat a mozgás viszonylagosságával kapcsolatban. - A középső szakasz (10-14. év): kísérleteken keresztül fel kell fedeztetni a természet jelenségeit, a fogalomalkotást a megfigyelésekhez kell kötni. - A kísérletek: során a tanulók az észlelt jelenségeket figyeljék meg és tapasztalataikat mondják el vagy írják le, lehetőleg egyszerűek, látványosak és élményszerűek legyenek. - Fontos, hogy a tanulmányok során különös figyelmet fordítsunk a fogalomalkotásra, a diákok előtt meg kell világítani, hogy a fizikai mennyiségek általában függnek a vonatkoztatási rendszer megválasztásától. - A diákokkal szemben támasztott követelmények összeállításakor ügyeljünk arra, hogy fizikai gondolkodás nem egysíkú, és ezért elvárható, hogy sokféleképpen tudjanak számot adni tudásukról. 11. A biológia - A biológia tanításának fontos szerepe van, mert: a természettudományok között ez a tudomány nagymértékben épít – életkori sajátosságoknak megfelelően - más tudományterületek ismereteire, pl.: kémia, fizika, földtudományok, a biológia az élővilággal foglalkozik, ezért fontos az emberi szervezet és az életműködések oktatása, az egészséges életmód, életvitel kialakítása, az ökológiai egyensúly felbomlásának elkerüléséhez szükséges szemléletváltás forrása a biológiai ismeretnyújtás. - A kisiskolás korban (6-10. év között): a gyerekek tegyenek szert – közvetlen környezetük növény- és állatvilágán keresztül – faj- és fajtaismeretre, ily módon alakítsuk ki bennük az élővilág sokféleségének képét, szervezet- és élettani ismeretekből az életkornak megfelelően annyi tanítható, amennyit a közvetlen tapasztalás élménye lehetővé tesz. - A középső szakaszban (10-14. év között): cél a faj- és fajtaismeret bővítése; a hazai és más tájak jellemző élővilágának az alapvető ökológiai ismeretek beépítésével és a földrajzi ismeretekkel párhuzamosan, azokhoz kapcsolódva történő megmutatása,
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
85/205. oldal
Székhelyintézmény
a faj- és fajtaismereten túl a szervezeti felépítésről és működésről annyi ismeret megszerzése szükséges, amennyi a közvetlen tapasztalás, egyszerű kísérlet, megfigyelés alapján rögzíthető, a megismert fajok csoportosítása tegye lehetővé az elemi evolúciós szemlélet kialakulását, a diákoknál történjen meg a helyes életmód tudatos kialakítása.
12. Testi nevelés - Cél: az egészséges testi és lelki fejlődés elősegítése, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai tulajdonságok (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, mozgáskészség, mozgásműveltség) tökéletesítése, a rendszeres mozgásra való igény kialakítása. - Fontos: a testi nevelés során – az életkor sajátosságain belül – differenciált terhelésre törekvés, hogy ne lehessen gúny vagy elmarasztalás tárgya az esetleges adottságok hiánya, hogy a versenyhelyzetek olyanok legyenek, amelyekben minden gyermek számára adódik pozitív mozgásélmény, hogy tudjanak a gyerekek önfeledten – de a szabályok megtartásával – játszani, viseljék el a vereséget, örüljenek a győzelemnek, értékeljék a másik sikerét, hogy az iskolájuk színeiben induló tanulók érezzék kötelességüknek a lehető legjobb eredmény elérését. - Feladat: a tanulók akaraterejének növelése, önértékelésük helyes irányba terelése, az esztétikai és ritmusérzék fejlesztése a zenés mozgásképzés, a népi- és társastánc, a ritmikus sportgimnasztika tanításán keresztül, a kisiskolásokat – az óvodai játékosság megőrzése mellett – hozzá kell szoktatni a tanórák kötöttségeihez, rendjéhez, a mozgáskoordináció fejlesztése, az egyszerű testnevelési játékok és sportjátékok szabályainak megismertetése, a szergyakorlatokat alkalmazása (10 éves kor felett), az atlétikai számok alapjait képező természetes mozgások (futások, ugrások, dobások) egyszerű technikáinak oktatása. - Gyógytestnevelés célja: a tanuló egészségi állapotában keletkezett elváltozások korrigálása, megszüntetése, az egészséges gyermekekhez való felzárkóztatása, a speciális gyakorlatok elsődlegességét figyelembe véve a testi nevelés általános céljainak, feladatainak elérése.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
86/205. oldal
Székhelyintézmény
13. Kémia - Cél:
-
-
-
a tanulók igazodjanak el a környezetben megjelenő, és a mindennapi tevékenységben felhasznált anyagok kémiai sajátságai, hatásai, alkalmazásai megértésében, a kémiaoktatás nyújtson maradandó és hasznosítható tudást, a tanulóknak az adott szinten kémiai szemléletük legyen, tudják anyagát, lássák jelentőségét, tudjanak ezekről szabatosan beszélni, szükséges mértékben képleteket és egyenleteket felírni, rendezni és ezek alapján számításokat és kísérleteket végezni, a diákok ismerjék meg a környezet legfontosabb kémiai elemeit, valamint szervetlen és szerves anyagait, azok jellemző fizikai és kémiai tulajdonságait, ismerjék a fontosabb vegyipari eljárásokat, folyamatokat, feldolgozási módokat, környezetvédelmi technológiákat és mindezek gazdasági vonatkozásait, szerezzenek gyakorlati ismereteket a közvetlen környezetükben előforduló hasznos és káros vegyi anyagok kezelésében, az egyes anyagrészekhez kapcsolódva ismerjék meg a kémiatörténet egy-egy jelentős, tanulságos vagy érdekes eseményeit. Fontos, hogy: szoros tartalmi és didaktikai kapcsolat legyen valamennyi – elsősorban természettudományi – tantárgy között, mind az elsajátítandó tananyag, mind a tankönyvek, mind a kémiaórák szemlélete és anyaga legyen élet-, anyag- és élményszerű, emberközeli, érdekes és látványos. A kémiát négy alapvető követelménycsoportra kell építeni: 1. Alapvető kémiai fogalmak, mennyiségek, összefüggések, törvények 2. Konkrét kémiai rendszerek: anyagok és reakciók ismerete 3. Ezek gyakorlati alkalmazásai: fontosabb vegyipari eljárások, a vegyi anyagok környezeti hatásai, a természet és a környezet védelme 4. Tanári és tanulókísérletek. A kísérletek fontosak, mert: az ismereteket személyes élmény alapján nyújtják a tanulóknak, fejlesztik a tanuló megfigyelő-, elemző- és értékelő-képességét, a tanulók megtanulják, hogyan kell a vegyszereket, a hétköznapi kemikáliákat biztonságosan és felelősen kezelni, célszerűen felhasználni.
14. Földrajz - Cél, hogy: a tanulók megismerjék a Földet, a természet és a társadalom legfontosabb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, a gyerekek szerezzenek alapvető ismereteket a csillagászat alapjairól, az égitestünkről, a Föld tájairól, országairól, népeiről, környezetünkről, a diákok legyenek tisztába az ország fejlődésével, sajátosságaival társadalmi és gazdasági viszonyaival. - Kisiskolás korban (6-10. év között):
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
87/205. oldal
Székhelyintézmény
-
környezetünk alapvető jelenségeit, változásait megfigyelések, gyűjtések alapján ismerjék meg, fel kell kelteni a tanulók érdeklődését a környezetük iránt és ki kell alakítani bennük a természet szeretetének, megismerésének és a védelmének igényét. Középső szakaszban (10-14. év között): Feladat: ▫ térben és az időben való tájékozódás, a Föld szféráinak megismerése, ▫ készség szinten sajátítsák el a térképolvasást. Cél: ▫ tudjanak különböző méretarányú és tartalmú térképek alapján tájékozódni, ▫ legyenek képesek összefüggéseiben értékelni egy-egy ország, táj értékeit, regionális problémáit, természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait; ▫ legyenek képesek időben elhelyezni a Föld és szféráinak kialakulását, jelentősebb fejlődési szakaszait, ▫ ismerjék meg a földrajzi tényezőket a Kárpát-medence gazdasági életében, népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben megnyilvánuló hatásait és földrajzi összefüggéseit; ▫ ismerjék meg a jelentősebb hazai és külhoni földrajzi felfedezők, utazók és tudósok tevékenységét.
15. Informatika - Az iskolai tanulmányok alatt minden diáknak részesülnie kell alapfokú informatikaoktatásban - A fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi problémák megoldása, különböző folyamatok modellezése nagy segítséget nyújthat a tanári munkában. - Cél: a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék. - Feladat: a diákok tanulják meg valamely szövegszerkesztő használatát olyan szinten, hogy jól tudják használni a mindennapi életben, lehetővé kell tenni, hogy a tanulók megismerkedhessenek az adatbáziskezelés módszereivel, a számítástechnikát a matematika órán is fel lehet használni: az algoritmus szemléletét matematikai problémák megoldásával is jól meg lehet alapozni, fel kell hívni a figyelmet a felvetődő erkölcsi problémákra is, mert az eszközöket kezelő diákok könnyen kárt is okozhatnak: vírusfertőzéssel, idegen adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
88/205. oldal
Székhelyintézmény
16. Erkölcstan/hit- és erkölcstan Erkölcstan és hitoktatás tantárgyból alsó tagozatos tanulók fél évkor és év végén nem kapnak érdemjegyet, szöveges minősítés van, a tanulási folyamatról szóban és írásban adunk visszajelzést a szülőknek. Felső tagozatos tanulók munkáját érdemjegyekkel, osztályzattal értékeljük a helyi tanterv elvárásai alapján. Osztályzattal értékelhető az egyéni vagy közös feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység elvégzése.
A fenntartó által kötelezően finanszírozandó órák száma
Évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
Heti kötelező óra 52.§(3) 20 20 22,5 22,5 25 25
Heti választható 52.§(7), 124.§ 24.pont 2 2 2,25 5,6 7,5 7,5
Egyéni foglalkozásra 52.§(11)c.
Összesen
1,6 1,6 1,8 1,8 2 2
23,6 23,6 26,55 29,9 34,5 34,5
AZ ALAKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az iskolai tankönyvrendelés szabályai: A hatályos minisztériumi tankönyvrendelet (5/1998.(II.18.) egyértelműen az igazgatót teszi felelőssé a tankönyvrendelés elkészítéséért. (Egyetlen iskola sem teheti ki a szülőket, tanulókat annak, hogy nekik kelljen a szükséges taneszközöknek utánajárni.) A tankönyvválasztást a Közoktatási Törvény szabályozza, melyben az alábbiak fogalmazódnak meg: A pedagógust munkakörénél fogva megilleti az a jog, hogy: a.) Nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot a nevelési és tanítási módszereit megválassza. b.) „A helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket.” Évfolyamonként, tantárgyanként egyeztetnek a nevelők a munkaközösség-vezetővel. c.) A nevelők a tankönyvválasztásnál vegyék figyelembe a szülők teherbíró képességét, a SZM véleményét is. d.) Azokat a tankönyveket, segédkönyveket, melyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a pedagógus csak az intézmény vezetője, a SZM, a diákönkormányzat egyetértésével rendelheti meg. e.) Nem vehető fel az a könyv a tankönyvjegyzékbe, amelynek ára hirtelen megnőtt és a szülők többsége nem tudja megfizetni.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
89/205. oldal
Székhelyintézmény
A pedagógus strukturális szempontok szerinti tankönyveket választhat: a.) Nyomtatott (hagyományosan rögzített) „szóló” tankönyveket. b.) „Alakítható”, variálható nyomtatott tananyaghordozót (kapcsos könyv, tasakos könyv) a gyorsan elavuló ismeretek állandóan cserélhetők. c.) Tankönyvcsaládok d.) Modulrendszerű tankönyvek. e.) Audiovizuális elemeket tartalmazó, szatelit rendszerű tananyaghordozók. f.) Elektronikus tankönyvek. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: ▪ a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, ▪ az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, ▪ a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. (K.t. 44. § (2)) A tankönyv legyen: ▪ a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, ▪ illusztrációban gazdag, ▪ tartós, „örökölhető”, ▪ a többség számára megfizethető, ▪ a munkaközösség számára elfogadott. ▪ HHH és SNI-s tanulók felzárkóztatását és tehetséggondozását is megfelelően szolgáló.
AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanulói jogviszony felvétellel és átvétellel, jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Köteles felvenni a felvételi körzetből jelentkező tanulókat. Benyújtandó okmányok: iskolai bizonyítvány, születési anyakönyv, lakhely igazolása és távozási bizonyítvány. Az első évfolyamba lépés feltétele az iskolaérettség. Ez az óvodai ajánlással vagy a nevelési tanácsadó javaslatával igazolható. További feltétel a megfelelő életkor, egyes életkori csoportoknál a szülő kérelme. a.) Magasabb évfolyamra léphet a tanuló, ha elsajátította a helyi tanterv adott évfolyamának minimális követelményeit. Az első – harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudja teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv tanulásának első évében is, évfolyamtól függetlenül. Az első – nyolcadik évfolyamon évismétlés a szülő és az iskola közötti megállapodás alapján
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
90/205. oldal
Székhelyintézmény
is előfordulhat, ezt a szülőnek kell kezdeményeznie, kérését írásban benyújtania az intézményvezetőnek, amelyről ő dönt, - a szülő kérésére az első- negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A negyedik évfolyamtól felsőbb évfolyamba léphet az a tanuló, aki az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsgán is elégtelen minősítést szerzett, az évfolyamot meg kell ismételni. Nem haladhat tovább az a tanuló sem, aki az osztályozó vizsgán indokolatlanul nem jelent meg. A továbbhaladásról az osztályozó nevelőtestületi értekezlet dönt. A javítóvizsgára, osztályozó vizsgára a közoktatási törvény és az iskola szervezeti és működési szabályzata szerint kerül sor. b.) A csoportba sorolások szempontjai: Az idegen nyelvi csoportokat az emeltszintű nyelvoktatáshoz a felső tagozatban a tanulói képességek figyelembevételével alakítják ki. A nem kötelező tanórai foglalkozásokra (érdeklődési körök stb.) a gyerekek döntésüktől függően, amennyiben a tanulói létszám meghaladja a 10 főt járhatnak. c.) A tanulói jogviszony megszüntetése: Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, a tanuló tankötelezettségének megszűnésével, ha írásban nem kérte tanulmányai folytatásának engedélyezését, amennyiben tanulmányi kötelezettségének eleget tett, az iskola utolsó évfolyamát eredményesen befejezte.
AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI, AZ ALSÓ TAGOZATOSOK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és kimeneti mérést. Mindegyik más-más haszonnal jár, s egyikük funkciója sem nélkülözhető. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos működésük megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kisérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének a megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minősítését. A bemeneti mérések azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 1. évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt jelzésül szolgál az érkezők képességeiről és a várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy az iskola teljesítményéről információt kapjunk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, az iskola önvizsgálatra kényszerül, ha a teljesítménycsoportok eredménye magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a gyerekekből a képességeiknek megfelelő teljesítményt. A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megméretésre, hogy hol tart az adott tudás elsajátításában, s milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos - vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges - tanulói teljesítmény eléréséig.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
91/205. oldal
Székhelyintézmény
A kimeneti mérés lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az összevetésére az előző teljesítményeikhez, standardokhoz. Formái: dolgozatírás, felelet szóban és írásban, teszt beszámoló, feladatlap, kísérlet, önálló alkotás elkészítése. Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban: Bemeneti mérés: Minden tanév októberének első hetéig az 1. évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségi hiányosságainak és a képesség szerinti összetételének a megállapítására. Folyamatmérések: A 2. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata. A továbbhaladás minimális feltételei meglétének a megállapítása. (írás, olvasás, számolás) A 4. évfolyamon az eszközjellegű alapkészségek színvonalának a megállapítása. (olvasástechnika és szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése) A 6. évfolyamon a gondolkodási műveletek és logikai munkaformák alkalmazásában jártasságot ellenőrizzük, vizsgáljuk a kellő ütemű olvasást és a feldolgozott prózai szövegek kifejező olvasását. A folyamatmérések eredményei nem lehetnek a gyerekek minősítésének az eszközei. Kimeneti mérés: A 8. évfolyam végén magyar nyelvtanból, irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből és egy természetismereti tárgyból. A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai: (A méréseket az osztályfőnökök végzik.) A 3. évfolyam kezdetén az elemi szokások állapotának vizsgálata. Az 5. évfolyamban az osztályok szociometriai összetételének, a tanulók kapcsolódásainak vizsgálata. A 7. évfolyam mérései a polgári értékrend legfőbb emberi értékeihez való viszonyulást, elfogadást vizsgálja. A tanulók értékelésének helyi rendszere: Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: ▪ a tanulók minősítése, ▪ visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról, ▪ az önértékelés képességének kialakítása, ▪ személyiség fejlesztése. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen ▪ pedagógiailag kifogástalan, ▪ folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, ▪ kiszámítható, nem kampányszerű, ▪ sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is, ▪ módszertanilag változatos, ▪ konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos,
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
92/205. oldal
Székhelyintézmény
▪ ▪
lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is, természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör!
Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Az ellenőrzés, értékelés formái: szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb. írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb. gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. (Az esetleges speciális ellenőrzési formákat a helyi tantervek tartalmazzák.) Az értékelés módjai: 2010. évi LXXI. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása miatt megváltoznak: a) szöveges értékelés b) 5 fokozatú számskálával a.) Az első évfolyamon negyedévenként és év végén, továbbá a második évfolyamon ősszel és félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló hogyan teljesítette a tantervi követelményeket. A 2. évfolyam második félévétől az értékelés érdemjegyekkel történik (1-től 5-ig). A jeggyel való osztályozás hagyománya a szülők számára egyértelmű, érthető és lefordítható. Félévkor és év végén a teljesítmény alapján a következő minősítés születhet, a szöveges értékelés esetén az alapozó tantárgyaknál (magyar nyel, irodalom, matematika, környezetismeret): ▫ kiválóan teljesített, ▫ jól teljesített, ▫ megfelelően teljesített, ▫ felzárkóztatásra szorul. A többi tantárgyból a tanuló személyiségén keresztül az adott tantárgyhoz való viszonyulását értékeljük szövegesen, de nem minősítjük. Ha a tanuló „felzárkózatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával kell értékelni a tanuló teljesítményét, s az értékelés tényét az osztálynapló jegyzet rovatába kell bejegyezni. Ennek az értékelésnek a célja a tanuló fejlődését, továbbhaladását akadályozó tényezők felderítése, ezen túl meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek a sikeres továbbhaladáshoz szükségesek, javaslatot kell tenni a felzárkóztatásra, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló heti két alkalommal egyéni felzárkóztatáson vegyen részt. Az évközi értékekésben az első évfolyamon érdemjegyeket nem adunk. A tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, a szülőket folyamatosan tájékoztatják a tanuló fejlődéséről a tájékoztató füzetbe írt bejegyzések útján. A félévi és a tanév végi értékelésen túl november, illetve április végén (negyedévenként) értékelő lap kitöltésével is
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
93/205. oldal
Székhelyintézmény
tájékoztatást kap a szülő gyermeke iskolai munkájáról. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja, munkájáról az osztályfőnök a tanév végén iskolalátogatási bizonyítvány űrlapon szöveges értékelést ad és indokolja az eredménytelenséget. A félév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a nevelőtestület (az osztályban tanító pedagógusok osztályozó értekezleten) a tanuló magatartását, szorgalmát, valamint dönt a továbbhaladásról. Az év végi minősítés az egész évi teljesítményt értékeli. b.) A tanulók teljesítményét a második évfolyam második félévétől osztályzatok fejezik ki. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies műveletek útján kell megállapítani. Az ettől eltérő értékelést a helyi tantervek tartalmazzák. A tanulók munkájának értékelése: Célja: visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára. Az értékelést fontosnak tartjuk, mert: ▪ Lehetőséget biztosít a tanulócsoport eredményeinek viszonyítására standardizált értékekhez. ▪ Következtetni tudunk a tanítás és tanulás hatékonyságára, a korrekció és a további gyakorlás szükségességére. ▪ Az értékelés által válik lehetővé a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz. Alapelvek: 1. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. 2. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. 3. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. 4. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Ha a mulasztás miatti lemaradását pótolja, és a tantárgyak minimum követelményeit teljesíti, a tantestület határozata szerint magasabb évfolyamba léphet. A tanulónak lehetősége van évfolyamát – szülője, ill. gondviselője kérésére megismételni, abban az esetben is, ha egyébként magasabb évfolyamba léphetne.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
94/205. oldal
Székhelyintézmény
Második-nyolcadik évfolyamon: A törvény értelmében a második évfolyamtól kezdődően – a tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. Ha a tanuló az előírt követelményeket valamely tantárgyból (esetleg több tárgyból) nem teljesítette, a tantestület határozatára javítóvizsgát köteles tenni, sikeres teljesítése a továbbhaladás feltétele. Aki önhibáján kívül augusztus végéig a javítóvizsgát nem tudta letenni, az igazgató engedélyt adhat (szülő kérésére) a vizsga halasztására szeptember végéig. Osztályismétléssel folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki valamely tantárgyból nem felelt meg a javítóvizsgán, vagy igazolatlanul nem jelent meg a kijelölt időpontba. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: naplóba, anyakönyvbe, bizonyítványba bejegyzésre kerülő osztályzatok a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: kitűnő (csak tanév végén) jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: TELJESÍTMÉNY 0 – 38% 39 – 59% 60 – 79% 80 – 90% 91 – 100%
ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
Az ellenőrzés-értékelés módja lehet szóbeli és írásbeli. Szóbeli számonkérést alkalmazunk, ha az előző tanítási órákon feldolgozott ismereteket ellenőrizzük. Ez lehet önálló felelet, vagy kérdésekre adott válaszok alapján. A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése iskolánk minden pedagógusának oktató-nevelő munkájába beépül. Folyamatos szóbeli értékeléssel a tanulók egész személyiségének fejlődését kívánjuk elősegíteni, hiszen e forma lehetőséget biztosít arra, hogy figyelembe vegyük az életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat, alkalmazzuk a metakommunikációs jelzéseket. Törekszünk arra, hogy értékelő szavaink tárgyszerűen adjanak tájékoztatást a sikerről, a hibáról, illetve arról, hogy mit kell tenni az előrehaladás érdekében. Írásbeli ellenőrzésre többféle módot alkalmazunk: írásbeli feleletet, felmérőt, tudáspróbát, témazáró dolgozatot. Ezeket meghatározott szakaszhatároknál íratjuk. Az írásbeli dolgozatokat értékelve visszaadjuk a gyerek kezébe, így szembesülnek azzal amit produkáltak, javítják, elvégzik a megfelelő korrekciókat. Az értékelés során a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményét érdemjeggyel minősítjük. Az érdemjeggyel történő motiválás ma még nem mellőzhető a tanulás és a teljesítmény fokozásának érdekében. Munkánkban érvényes az a tétel, hogy nem minden tevékenységet értékelünk érdemjeggyel. Az érdemjegy visszajelzés, informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
95/205. oldal
Székhelyintézmény
Iskolánkban 5 fokozatú érdemjegyekké számítjuk át a tanuló teljesítményét. Rendszerességét illetően meghatározott tartalmi szakaszhatárnál adunk értékelő tájékoztatót. A tanulók félévente tantárgyanként legalább a heti óraszámnál eggyel több osztályzatot kapnak. Az értékelés közlésére a tanév közben és a végén MKM által rendszeresített nyomtatványokat használjuk fel (napló, ellenőrző). Helytelen viselkedés, kötelességteljesítés elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen érdemjegyet nem adunk. Az érdemjegyeket az ellenőrző könyvbe, az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg írjuk be. Az osztályzat, amit a bizonyítványba írunk, összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről, osztályozza, minősíti a tanulót. A tantárgyi osztályzatok - félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy - kizárólag a tantárgyi követelmények megfelelő tudásszinten való elsajátítását minősítik. Az év végi osztályzatokban az évi összteljesítményt (órai munka, plusz feladatok, kiselőadás, tanulmányi versenyen való részvétel, gyűjtőmunka) értékeljük, és nem az érdemjegyek középarányos értékét. Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. A kiegészítő anyag elsajátítását másképpen honoráljuk: tantárgyi dicséretet, vagy „kitűnő „megnevezést kap a tanuló év végén. Az első évfolyamon félévkor és év végén a tanulók szöveges értékelést kapnak. Az osztályzatot nem ítéletnek tekintjük, hanem az értékelés egyik fontos megnyilvánulása. Ennek megfelelően a következő osztályzatokat adjuk: J e l e s /5/ ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer kérdezni. J ó /4/ ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. K ö z e p e s /3/ ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre, javításra, kiegészítésre többször rászorul. Ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. E l é g s é g e s /2/ ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. E l é g t e l e n /1/ ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított érdemjegyek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
96/205. oldal
Székhelyintézmény
Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. Magatartás értékelése: Első évfolyamtól 8. osztályig, félévkor és év végén a tanulói magatartás és szorgalom értékelése az iskolai házirendben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésén, a közösségben és a közösségért végzett munkán alapul. A „magatartás” kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal (erkölcsi tartás), és nem viselkedés csupán. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. Együttesen értékeljük azt, hogy a házirendben írtakat betartja, és azt társaival betartatja. Hangsúlyozni kell, hogy az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. Példás a magatartás, ha a tanuló fegyelmezettsége állandó, másokra pozitívan kiható. Viselkedése, hangneme kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias. Hatása közösségre pozitív. Társas emberi kapcsolataiban aktív, segítőkész, jóindulatú, élen jár, kezdeményező. A házirendet betartja, arra másokat is ösztönöz. Nagyfokú felelősségtudat jellemzi. Jó a magatartás, ha a tanuló fegyelmezettsége megfelelő, de az önfegyelme még hiányos. Viselkedése kevés kivetnivalót hagy maga után. A közösségnek nem árt, ingadozó, közömbös, vonakodó. A házirend betartásánál néha hibázik. Időnként feledékeny. V á l t o z ó a magatartás, ha a tanuló fegyelmezettsége kifogásolható, gyenge, ingadozó, másokat zavaró, de igyekszik javulni. Viselkedése udvariatlan, hangoskodó. Hatása a közösségre negatív. Felelősségérzete ingadozó. A házirend szabályait részben tartja be. Rossz a magatartás, ha a tanuló fegyelmezettsége erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív. Viselkedése durva, romboló, közönséges, goromba. A házirend ellen sokat vét, felelőtlen, megbízhatatlan. Szorgalom értékelése: A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. Példás a szorgalom, ha a tanuló tanulmányi munkája céltudatosan törekvő, odaadó, igényes. Munkavégzése kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan. Kötelességtudata kifogástalan, precíz. Tanórákon kívül is érdeklődő. Jó a szorgalom, ha a tanuló tanulmányi munkája figyelmes, törekvő. Munkavégzése többnyire önálló, rendszeres. Kötelességtudata megfelelő, néha ösztökélni kell. Ösztönzésre többletmunkát is vállal.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
97/205. oldal
Székhelyintézmény
V á l t o z ó a szorgalom, ha a tanuló tanulmányi munkája ingadozó. Munkavégzése rendszertelen, hullámzó, önállótlan. Felszerelése gyakran hiányos, többletmunkára egyáltalán nem hajlandó. Hanyag a szorgalom, ha a tanuló tanulmányi munkája hanyag, lassító. Munkavégzése megbízhatatlan, gondatlan. Felszerelése többnyire hiányos. Többletmunkát egyáltalán nem végez. Iskolánkban általában alkalmazható jutalmazások, büntetések módjai: Egyéni elismerések: Dicséretek: osztályfőnöki szaktanári igazgatói nevelőtestületi Jutalmazások: oklevél pénz könyv emléklap emlékérem Közösségek jutalmazása: anyagi hozzájárulás közös programjaikhoz kirándulások szervezése Mindezt a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség és a sportegyesület támogatásával biztosítjuk. Egyéni elmarasztalások: osztályfőnöki figyelmeztetések szaktanári figyelmeztetés igazgatói figyelmeztetés Fegyelmi bizottság büntetései: megrovás szigorú megrovás áthelyezés másik osztályközösségbe áthelyezés másik iskolába. Kártérítés (K.t. 77.§(1),(2)) A tanuló által az iskolában jogellenesen okozott kárért (szándékosan vagy gondatlanságból okozott rongálás) a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a tanulónak kell felelnie. A fegyelmi eljárásról, illetve kártérítési kötelezettség megállapításáról a szülőket kellő időben értesítjük. A kisebb, könnyen megállapítható értékű károkat (pl. ablaktörés) teljes értékben köteles megtéríteni a tanuló. A szándékos rongálás fegyelmi büntetést is von maga után.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
98/205. oldal
Székhelyintézmény
MODULÁRIS OKTATÁS (Kifutó rendszerben) Iskolánkban a következő modulokat oktatjuk: 5. osztály: Hon- és népismeret 6. osztály: Tánc és dráma; Egészségtan; Informatika 7. osztály: Ember- és társadalomismeret, etika 8. osztály: Mozgókép és médiaismeret A modulok beszámítanak az iskolai évfolyamok sikeres elvégzésébe, oly módon, hogy az értékelésnél a tanulók képességét vesszük figyelembe, és buktatás nem lehetséges. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, AZ ÉRTÉKELÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA Írásbeli beszámoltatások formája: - írásbeli felelet – beszámolás az előző óra anyagából - írásbeli témazáró dolgozat Az írásbeli feleletről nem kell előzetesen tájékoztatni a tanulót. A témazáró dolgozatnál előzetesen – legkésőbb az előző órán – szóban kell tájékoztatni a tanulót a dolgozatírás idejéről. Korlátozás: egy tanítási napon alsóban egy (iskolaotthonos oktatásban délelőtt), felsőben kettő témazáró dolgozatot lehet íratni. (Az írásbeli feleletre a korlátozás nem vonatkozik.) Az írásbeli felelet az értékelésben betöltött szerepe szerint ugyanolyan jegynek számít, mint a szóbeli felelet. A témazáró írásbeli dolgozat az értékelésben betöltött szerepét tekintve súlyozottan számít, ezért a naplóba piros tollal írjuk.
AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Az iskolaotthonos nevelés és oktatás körében a KT 121. § 17. – az iskolaotthonos nevelés és oktatás biztosítja az új ismeretek elsajátítását, valamint a következő napokra történő felkészülést. A tanulók a házi feladatot is az iskolában készítik el az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban (a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 39/c §). A nevelőtestület döntése értelmében az általános iskola első – negyedik évfolyamán munkaszüneti napokra, szombatra és vasárnapra, tanítási szünetekre készségfejlesztésre alkalmas házi feladat adható (olvasási- számolási készség). Az 1-8. évfolyamon (óráról-órára legyen) a házi feladat szerepe többek között a felelősségtudat kifejlesztése, az önálló tanulás, valamint a jó munkaszokások kifejlesztése. Ez a felső fokú tanulmányokra való felkészülés lényege. Van olyan anyag, amelyet otthon is önállóan vagy kevés ellenőrzéssel el lehet végezni (pl. rajzok, modellek elkészítése, verstanulás, írásgyakorlatok, stb.)
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
99/205. oldal
Székhelyintézmény
A házi feladat milyensége: - erősíteni kívánja a tanár az órákon megtanultakat, - fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit, - az új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni A házi feladatot ellenőrizni kell. Szankcionálás: pótlás, fekete pont, az írásbeli otthoni fogalmazásnál a szaktanár dönt. A házi feladat adásánál figyelembe kell venni: - a tanulói terhelést, - a napi tanórai foglalkozások hosszát, - a tanulók életkorát, - 3-4. osztály: 15 perc/tantárgy (az átlag képességekhez mérve), - 5-8. osztály: max. 30 perc/tantárgy (az átlag képességekhez mérve).
A TANULÓK ÁLTALÁNOS FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A 6-14 éves korú általános iskolai tanulók fizikai állapot mérését évente két alkalommal, ősszel és tavasszal (lehetőleg szeptember és május hónapban) szükséges elvégezni és értékelni. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők – az egészség szempontjából – a kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárására a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál, úgy az egyéni, mint a közösségi felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése, egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra és a nevelési – oktatási intézményekből kikerülve életvitelükbe helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének eredménye nem lehet eszköz a testnevelő tanár teljesítményének, a heti tanórai mozgásanyag hatásának objektív mérésére, a tanulók testnevelési osztályzatának kialakítására. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja: 1. Oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minőségellenőrzés: Általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Minőségbiztosítás: Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges szint értékét elérje és megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészség megtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása.
2. Egészségügy területén:
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
100/205. oldal
Székhelyintézmény
Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, segítve ezzel a gyógyítást és a betegség megelőzését.
A testnevelők által elvégzendő feladatok: Egységes minőség-ellenőrzés: Tanév elején és végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt és a mért eredmények pontértékei alapján kell az értékelést és minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás: Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat és képesség szerinti differenciált terheléssel törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Folyamatos visszacsatolás: A tanulók aktív közreműködésével a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása a tanár, a diák és a szülő számára. A tanulók fizikai állapot mérésének módszerei: Dr. Fehérné Dr. Mérey Ildikó: Hungarofit teszt Alapmérések az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez: - aerob vagy alapálló képesség mérése (cooper teszt, 2000 m síkfutás) - Izomerő mérése: alsó végtag dinamikus erejének mérése kar, törzs és láb izmainak együttes dinamikus erejének mérése a vállövi és karizmok erőálló képesség mérése - csípőhajlító és hasizom erőálló képesség mérése - hátizmok erőálló képesség mérése Minden tanév első munkaértekezletén a testnevelést tanítók és testnevelők közösen válasszanak a módszerek közül (pl. Hungarofit, Mini Hungarofit).
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
101/205. oldal
Tagintézmény
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2013.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
102/205. oldal
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény
1. PÉTERFY SÁNDOR TAGINTÉZMÉNY
1.1.
Helyzetelemzés
Tanulóink összetételét alapvetően meghatározza iskolánk elhelyezkedése, lakótelepi környezetünk. Ezért oktató nevelő munkánk fő feladatának alsó tagozatban az alapkészségek fejlesztését, az alapvető kultúrtechnikák (olvasás, szövegértés, alkalmazás szintű íráskészség, elemi számolás, logikus gondolkodás) elsajátíttatását tartjuk. Ehhez a leghatékonyabb tanításitanulási formának a tevékenykedtetésre, tapasztalatszerzésre építő, egyénileg szintezett feladatadást gondoljuk. Munkánkat hatékony prevenciós programokkal segítjük. Felső tagozatban a következő tevékenységek élveznek prioritást: •
Tanulók felkészítése a továbbtanulásra (tantárgyi korrepetálások, felvételi előkészítők a gimnáziumba készülők számára, életviteli, pályaorientációs szakkörök).
•
Az önálló tanulási szokások kialakítását segítő mikro-csoportos tanulási forma – a tanoda működtetése.
•
Sérülés-specifikus csoportbontások a délelőtti tanítási órákon.
•
Egyéni és társas kompetenciák fejlesztése.
Oktatásunkban kiemelt szerepet tulajdonítunk a számítástechnikának, az angol és német nyelv elsajátításának, a nívócsoportokban oktatott természettudományos tárgyaknak. A tanítás-tanulás folyamatát iskolánkban alapvetően meghatározza a befogadó pedagógiai szemlélet. Egyaránt törekszünk a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a tehetséges tanulóink egyéni készségeinek, képességeinek fejlesztésére. Oktató-nevelő munkánk egészét áthatja a környezetvédelmi nevelés, a környezettudatos magatartás kialakítása, az egészséges életmódra nevelés. Osztályainknak lehetősége van részt venni erdei iskolában, projekt napokat, heteket szervezünk a jeles napok témakörében (Föld napja) és az egészség megőrzése, a káros szenvedélyek megelőzése érdekében Ehhez kapcsolódó feladatainkat részletesen tartalmazza ÖKO - munkaközösségünk munkaterve.
103
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Tanórán kívüli tevékenységek széles választékával kívánjuk tanulóink tehetségét, képességét kibontakoztatni, fejleszteni a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulókat felzárkóztatni. Mindezen elvekre alapozva bízunk benne, hogy egészséges életszemléletű, humánus erkölcsű, a korkövetelménynek megfelelő alapismeretekkel bocsátjuk el tanulóinkat az alapfokú oktatási intézményből. Nevelőtestületünk törekszik az újszerű pedagógiai eljárások meghonosítására, az általunk kidolgozott „Jó gyakorlatok” átadására, mentorpedagógusaink révén részt kívánunk venni a leendő pedagógusok felkészítésében az intézményi referencia területeken.
1.2.
Az iskola működési területe
Az iskola az ÉK-i városrész Ny-i részén, az Eötvös tér közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A tanulóink többsége a K-i városrészből és a most bővülő É-i városrészből jön, de a város más területeiről is érkeznek tanulók hozzánk. Tanulóifjúságunk nagy része a lakótelepen él, így ez az életforma számukra meghatározó, s nevelési elveinket is ez alapján kell megfogalmazni.
1.3.
Az iskola tényleges beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése
A Kormányhivatal döntése alapján, a mindenkori közgyűlési javaslatot figyelembe véve.
104
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény
2. Az iskola nevelési programja
2.1.
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Iskolánk szemléletét alapvetően meghatározza a gyermekközpontúság. Arra törekszünk, hogy minden iskolánkba belépő gyermeket képességeihez mérten a legmagasabb szintre jutassuk és iskolánkban benntartsuk. Pedagógiai alapelveinket alapvetően meghatározzák partnereink elvárásai, tanulóközösségünk összetétele, a nevelőtestületünk szakmai, módszertani fejlődése, belső innovációja: Cselekvéses tanulás elve: Az ismeretek átadása a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva tevékenykedtetésre, cselekedtetésre, játékra épül, ezt követi a magyarázat, majd az új tudás alkalmazása, gyakorlása. A differenciálás elve: A tanulók előzetes tudása, az ismeretek elsajátításának folyamata különböző. A tanítás-tanulás folyamatában ehhez alkalmazkodni kell. A módszertani sokrétűség elve: A differenciálás elvéből következik, hogy nincsen tipikusan jó módszer. Akkor adunk esélyt tanítványainknak, ha megtaláljuk a hozzájuk vezető utat, váltogatjuk a módszereket. Az aktivitás elve: A tanítás-tanulás folyamatában olyan módszereket alkalmazunk, amelyek tevékenykedtetésre,
a
feladatok
problémaszituációba
történő
beépítésére
alapulnak
(tevékenység-központú tanítási stratégiák, illetve módszerek). Az előzetes tudás elve: a tanulás során alkalmazzuk a tanulók adott tananyaghoz kapcsolódó előzetes tapasztalatait, olyan jellegű egyéni érdeklődését, amely a tananyag befogadását befolyásolja (diagnosztikus mérés). A kreativitás elve: A rutin műveletek megtanítása mellett törekszünk olyan feladatok adására is, amelyek önállóságot, eredetiséget, kreativitást feltételeznek.
105
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény A szociális tanulás elve: a tanítás, tanulás során a tanár – tanuló sémák mellett alkalmazzuk a tanuló – tanuló tanulási szituációkat. Törekszünk a koordináló, segítő tanári attitűd kialakítására. Fokozatosság – folyamatosság elvét (a fenntarthatóság érdekében is) érvényesítjük. Az egyenlő hozzáférés elvét a tudás megszerzéséhez. A horizontális tanulás elve: a pedagógusok önképzésének egyik formája az egymástól való tanulás. Ennek elfogadását, támogatását vesszük alapul a belső szakmai műhelymunkák, a hálózatba szerveződő partner intézményekkel való kapcsolattartás során. Az értékelvűség, mely a hagyományőrzés mellett a közös nemzeti értékek, az európai, a humanista értékek megismerésére, megőrzésére, tiszteletben tartására törekszik. A tanórai és a tanórán kívüli oktatás-nevelés feladatait egyenlő fontosságúnak tekintjük. A feladatok meghatározásánál nem teszünk különbséget aszerint, hogy az oktatás-nevelés mely színterén zajlik. Fontosabb feladataink: a tanulók rendszeres nevelése-oktatása az általános műveltség megalapozása felkészítés a továbbtanulásra a tanulók személyiségének a kibontakoztatásával reális lehetőséget teremteni az iskolai tanulmányok folytatásához, a társadalomba való beilleszkedéshez szakmai vállalásunk hozzájárulni a közoktatás modernizációs folyamataihoz a vállalt referenciaterületeken részt venni a leendő pedagógusok felkészítésében mentorpedagógusaink segítségével
106
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Fő célkitűzéseink a következők: a tanulók azon kompetenciáinak a fejlesztése, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához a gyerekek tudományos, művészeti, etikai és gyakorlati tudásának a gyarapítása az egész életük során tanulni vágyó, nyitott emberek „kinevelése”, önálló ismeretszerzés igényének a kialakítása a kompetencia alapú oktatás alkalmazásával a környezeti nevelés hatására lássák be a tanulóink, hogy az életminőség javulását a környezet megóvásával érhetjük el, ehhez alkalmazzuk az ököpedagógia eszköztárát, módszereit igény a rendezett, esztétikus környezetre növeljük a hátrányos környezetből érkezők esélyét az iskolai érvényesülés terén egyéni képességfejlesztés, integrált nevelés, tehetséggondozás és hátránykompenzáció együttes alkalmazása, a befogadó pedagógia széles körű alkalmazása kiemelt célunk, hogy megismertessük tanulóinkat a modern számítástechnikai ismeretekkel és ezek alkalmazásával emelt szintű testnevelés oktatásunk járuljon hozzá a tanulók edzettségéhez német, angol nyelvtanulás lehetőségének megteremtése emelt óraszámban ismertessük meg a tanulókat az egészséges életmóddal, járuljunk hozzá az egészséges életmód kialakításának gyakorlásához az értékelés legyen fejlesztésorientált és gyermekcentrikus, diagnosztikus és formatív gyakoroltassuk tanítványainkkal a konfliktushelyzetek megoldásának módszereit kulcsfontosságú készségek, képességek kialakítása, amelyek a későbbiek folyamán biztosítékul szolgálnak a különböző élethelyzetekben történő megfelelő helytálláshoz. Ennek érdekében: szeretetteljes légkört alakítunk ki, ahol a tanuló személyiségét, jogait tiszteletben tartjuk a diákokat bevonjuk szervezetein keresztül iskolai életünk megszervezésébe a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, és arra építünk szociális gondoskodással is segítjük a szociokulturális hátrányok leküzdését a tanulóinkkal megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket
107
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény tanulóink számíthatnak a pedagógusok segítségére tanulmányi munkájukban, életük egyéb problémáiban az iskolában olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket nyújtunk, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben megtanítjuk a modern információhordozók használatára tanulóinkat, lehetőséget teremtünk az informatikai ismeretek elsajátítására, a vakon gépelés megtanulására, könyvtárhasználati ismereteket tanítunk fontos feladat az egyéni tanulás módszereinek elsajátíttatása tanulóink ismerjék iskolánk névadóját, múltját, eredményeit, erősödjön kötődésük az intézményhez testnevelés emelt szintű oktatásában részt vevő tanulóink vállalják és teljesítsék a magasabb követelményeket, fejlődjön sportági és motorikus képességük, váljon igényükké az egészséges életmód hálózati együttműködést alakítunk ki a tehetséggondozás, az integráció, a befogadó pedagógia, az öko pedagógia területén törekszünk a hatékony környezeti nevelés megvalósítására törekszünk a szülői közösség támogatására, bevonása Az iskolában folyó oktató-nevelő munka eszköz- és eljárásrendszere Nevelési céljaink megvalósulását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek, amelyek igazodnak ‒ a tanulók életkori sajátosságaihoz ‒ értelmi fejlettségéhez ‒ képességeihez ‒ a nevelők személyiségéhez, vezetői stílusához ‒ a mindenkori szituációhoz, annak tartalmához A nevelési módszereket, eljárásokat, eszközöket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé, de a választásnál érvényesül a pedagógus módszertani szabadsága is.
108
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Iskolánkban egyetlen nevelési szituáció megoldásánál sem alkalmazható a testi fenyítés, a megalázás, a hátrányos megkülönböztetés. A pedagógusok által alkalmazott kommunikáció eszköze lehet, Nyelvi (verbális) eszközök: a) beszéd b) beszélgetés, vita (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz) c) írásbeli közlés d) interjú Nem nyelvi (non verbális) eszközök: a) arckifejezés b) tekintet, szemmozgás c) mozdulatok, gesztusok d) testhelyzet, testtartás e) térközszabályozás f) kulturális jelzések Tanulásszervezés, tanulásirányítás: Az oktatás valamennyi módszere, a tanulásirányítás, tanulásszervezés módszerei, a tanulásitanítási stratégiák alkalmazása függjön: ‒ a tantárgy természetétől ‒ az elsajátítandó tananyagtól ‒ a rendelkezésre álló tárgyi feltételektől és felhasználható eszközöktől ‒ a tanulócsoporttól, az egyéni képességektől A pedagógusok módszertani szabadságának tiszteletben tartása mellett, elvárt a tanulásitanítási stratégiák nevelő célzatú, tudatos, sokszínű alkalmazása, az előbbiekben felsoroltak figyelembevételével. A hagyományos és az újszerű tanulásszervezési módok alkalmazása egyaránt elfogadott, amennyiben használatuk hatékony.
A tanulásszervezés módszerei:
109
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény ‒ A cselekvés általi tanulás: a pszichomotoros és affektív képességek fejlesztésére. ‒ A kooperatív tanulási módszer: a szociális képességek fejlesztésére. ‒ Projektoktatás (projektóra – rendhagyó óra, projektnap, projekthét belső és külső helyszínen, pl. erdei iskola). ‒ A felfedezéses tanulás: divergens gondolkodás fejlesztésére. ‒ A tanulók közötti különbségek, eltérő munkatempójuk megköveteli a differenciált rétegmunkát. ‒ Az első-második évfolyamon, a lehetőségektől függően más évfolyamokon is a kéttanítós modell, mint tanulásszervezési eljárás alkalmazása. ‒ Drámapedagógia módszerei: a hatékonyabb konfliktuskezelés érdekében. A tanulásirányítás fajtái: ‒ közvetlen irányított, ‒ közvetetten irányított, ‒ önálló tanulási tevékenységet folytatók. Tanulás és tanítási stratégiák: meggyőzés, elbeszélgetés, a gyerek bevonása a szabályok, szankciók megalkotásába, értékelésébe, ellenőrzésébe, minta, példa, példakép, bírálat, önbírálat, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, beszámoló. A pedagógus által alkalmazott tevékenységek: a) szoktató, gyakoroltató játék b) követelménytámasztás c) megbízás d) ellenőrzés e) értékelés f) gyakorlás
110
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény A követelménytámasztás módszerei: serkentés
kényszerítés
gátlás
- ígéret
- kérés
- tiltás
- a cél globális
- felszólítás
- felügyelet
- utasítás
- ellenőrzés
- parancs
- fegyelmező eszközök
- fegyelmező eszközök
- figyelmeztetés
megfogalmazása - pozitív érzelmi megnyilvánulás - helyeslés
- kellemetlen érzelmi hatás
- dicséret
keltése
- jutalom - biztatás - ellenőrzés - elismerés Az ellenőrzések, értékelések során alkalmazott módszerek: ‒ adatgyűjtés, elemzés adott szempontok szerint ‒ értékelő beszámolók, véleményezések ‒ megfigyelések ‒ információcsere, beszélgetések ‒ eredményvizsgálatok ‒ óralátogatás ‒ foglalkozások, rendezvények, programok látogatása ‒ beszámoltatás A sikeresség kritériumai: Az iskola az általános célokat akkor tekinti sikeresnek, ha az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint bizonyos időközönként e célokat a nevelőtestület által felállított kritériumokhoz méri, meggyőződve arról, hogy az iskola sikeres intézmény-e.
111
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Sikerkritériumok: A szülők érdeklődést mutatnak az iskolai programok iránt, azokon részt vesznek, aktívan támogatják (értekezletek, fogadó órák, ünnepélyek, kulturális bemutatók, kirándulások, farsangi rendezvények, sportversenyek, nyílt tanítási napok...) o Támogatottság 50 % feletti. A szülők közössége, az egyének véleményt, javaslatot, igényt fogalmaznak meg az iskolájuknak gyermekeik érdekében. A tanulók tisztelik a Péterfy Sándor Általános Iskola hagyományait, megismerik Péterfy Sándor munkásságát, a magyar gyerekek iskoláztatásáért folytatott tevékenységét.
Ismerik
városunk
történelmi
múltját,
jelenét,
majd
tágabb
környezetünket és hazánkat. Büszkék városunkra és hazánkra. Tisztelik és becsülik más népek értékeit és eredményeit. Az iskolai élet belső törvényét, a közösen készített házirendet a tanulók és a nevelők többsége elfogadja. Jól működnek a diákönkormányzat fórumai (osztálytitkárok közössége,
iskolagyűlés,
iskolarádió,
iskolaújság),
valamint
az
iskolai
önkiszolgálásban a diákok jól végzik feladataikat (felelősök, ügyelet, közhasznú akciók, diákprogramok). o Az állampolgári ismereteket alapfokon elsajátítják, a társadalmi folyamatokról életkoruknak megfelelő véleményt tudnak mondani. o A demokrácia elemeit alkalmazzák az egyén és az osztályközösség, és az egész iskola viszonylatában. Mindettől ezek működése eredményes. A
tanulók
aktivitása,
kreativitása,
vizuális
befogadóképessége,
térlátása,
mozgáskultúrája, manualitása, technikai képességeik, beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk a beiratkozás napjától az iskola befejezéséig fejlődést mutat. Tanulóink az iskola nyújtotta széleskörű tevékenységformák felhasználásával élnek, (művészetek, sport, szaktárgyi képességfejlesztő szakkörök, érdeklődési körök...) Természetesnek veszik tanulóink, hogy minden ember egyedi sajátosságokkal rendelkezik testi, lelki, szellemi tulajdonságait illetően. Mindenkinek vannak jó és rossz tulajdonságai egyaránt. A tulajdonságok alakíthatók, fejleszthetők. A tanulók legyenek tisztában a különböző társadalmi csoportok létével és társadalmi egyenjogúságukkal. A kommunikációs kultúrára jellemző a szép magyar beszéd, megfelelő hangerő. Csökkenő tendenciát mutasson a durva, trágár szavak használata. Egyet nem értésüket
112
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény ne önbíráskodással, hanem érvekkel, meggyőződéssel döntsék el. Udvariasság legyen a jellemző! Köszönnek a napszaknak megfelelően. o Véleményüket
a
mások
tiszteletben
tartása
mellett
közlik,
emberi
méltóságukban való sértést mellőzik. o Kialakul a vitakultúrájuk. A tanulók osztályai, az iskola közös helyiségei esztétikusan díszítettek, tiszták, rendezettek. A felszerelésekre, berendezésekre vigyáznak. Szándékos rongálás elvétve fordul elő. Az iskola, az udvar növényzetét óvják, gondozzák, gyarapítják (fa, cserje ültetés..). Környezetkímélő magatartásról tesznek tanúbizonyságot. A tanulóink mind iskolai, mind otthoni környezetben alkalmazzák a helyes egészségügyi szokásokat a személyi higiéniában, közvetlen környezetükben és egészséges napirend szerint élnek. Betartják az egészséges táplálkozás szabályait. Szívesen vesznek részt a testnevelésórákon, sportfoglalkozásokon, gyalogtúrákon. Úszásoktatás során minden tanuló legalább 1-2 úszásnemet biztonságosan elsajátít. A téli sportokat igénylő tanulók elsajátítják a sporteszközök használatának technikáját. A fenti célokat az iskola nyomon követheti a testnevelés órákon végzett évi kétszeri szintmérésekkel, iskolai sportkörben résztvevő tanulók számából, diákbajnokság különböző ágaiban való szereplésből, sportjátékok, szabadtéri, termi, népi játékok ismeretéből, táborokban, iskolabajnokságokban, napközis szabadidős programokban való részvételből. A szociális és kulturális hátrányban lévő, sajátos nevelési igényű tanulók segítését szolgálja a differenciált foglalkozásokon, korrepetálásokon, napközis, tanodai foglalkozásokon való részvétel. Akkor valósul meg a cél, ha a nevezett tanulók részt vesznek ezeken a foglalkozásokon, és hátrányaik ledolgozásában előrelépést mutatnak, és a szülők is minden támogatást megadnak ehhez. Természetesen ezek a foglalkozások ingyenesek a tanulók számára. A tantestület segít a szülőknek a szociális segélyek igénylésében, megszerzésében. A
nevelőkhöz,
osztályfőnökökhöz
eljutott
nevelési
problémák
megnyugtató
megoldásába bevonásra kerülnek a szülők, az érintett nevelők, és közösen keresik a legoptimálisabb nevelési eljárást. A nevelési eredményeket - tanulás elsajátítása, egyéniség fejlődése, egyén- csoport viszonya, egyéni ritmus, stb... - az osztályfőnök és a nevelők a tapasztalatok alapján
113
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény évente két alkalommal elemzik. Az eredménynek többségében pozitívnak kell lenni, az ismeretek elsajátítása, alkalmazása legalább 70 %-os teljesítményt mutasson. A tanulók a sportoláshoz szükséges képességeiket olyan fokra fejlesztik, hogy városi, megyei diákolimpiák versenyein (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás...) sikeresen képviselik iskolájukat, városukat. Iskolánkban az oktató-nevelő munka alapja az egyéni képességek figyelembevétele. Ehhez elengedhetetlen, hogy minden itt dolgozó pedagógus ismerje tanítványai egyéni adottságait. Ezek függvényében vezetjük és szervezzük tanóráinkat, választjuk meg a feladatokat, lehetővé tesszük a gyengébbek számára a továbbhaladáshoz szükséges minimális szint elérését, a gyorsabban haladókat pedig szintjüknek megfelelő feladatokkal fejlesztjük tovább. Tanulóink megtanulják az önálló tanulás technikáit (korszerű ismeretekkel, alkalmazható tudással, alkalmazás képességeivel rendelkezzenek), reprodukálják a tananyagot, produktív feleletekkel adjanak számot tudásukról, valamint tudásukat alkalmazni is tudják. A kommunikációs és matematikai alapműveleti készségek esetében a legalább 80 %os teljesítmény számít sikeresnek. Továbbtanulóink a középiskolákban megállják helyüket, 1-1 osztályzatnál nagyobb visszaesést nem mutatnak. Az iskola él a lehetőségeivel, gazdasági helyzetének erősítéséért és az oktató-nevelő munka, tárgyi feltételeinek javítása érdekében folyamatos és eredményes pályázati tevékenységet folytat.
2.2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A helyi tanterveket is magában foglaló pedagógiai programunk a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztését állítja a középpontba. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Éppen ezért a nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: a színes, sokoldalú - iskolai életnek: tanulásnak, játéknak, munkának, sportnak, szabadidős tevékenységeknek, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat;
114
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, megszilárdításához.
Feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése: Az alapvető erkölcsi értékek, a humanista értékrend megismertetése, tudatosítása, és meggyőződéssé alakítása Az erkölcsi normák értelmi belátással, érzelmi azonosulással való elfogadtatása Az erkölcsi fogalmak pontosításával a morális gondolkodás fejlesztése Normatartás, belső kontroll kialakításának követése Lehetőség
biztosítása
tanulóinknak
megbízhatóságuk,
becsületességük,
szavahihetőségük gyakorlati igazolására A tanulók értelmi nevelése: Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) fejlesztése Differenciált tényanyag nyújtás az egyéni képességeknek megfelelően, s ezzel a sikerélmény lehetőségének biztosítása Mintákat adni az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése Segíteni a helyes tanulási módszer kiválasztását, megalapozni a tanulási szokásokat A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása A tanulók közösségi, társas kapcsolatokra felkészítő nevelése: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, a kapcsolatteremtő készség, az együttműködési készség és segítőkészség kialakítása A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása Toleranciára, empátiára nevelés Az önismeret fejlesztése A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
115
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény A tanuló akarati nevelése: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, a fegyelmezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése: A szülőhely és a haza múltjának megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A magyarságtudat erősítése, identitás alapozása. A kisebbség jogainak, kultúrájának, hagyományainak ismerete, tisztelete. A tanulók állampolgári nevelése: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az államforma és a jelképek ismerete. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A demokrácia értékeinek megismertetése, a másság elfogadása, elfogadtatása. A tanulók munkára nevelése: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészségnevelése: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az egészséges életmóddal kapcsolatos beállítódás pozitív irányba való formálása. Megismertetni a tanulókat a társadalmi veszélyekkel.
116
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Tudatosítani a konstruktív szabadidős tevékenység egészségmegőrző funkcióját. A tanulók esztétikai nevelése: A tantárgyak adta lehetőségek kihasználásával megismertetni a tanulókkal a szépet a hétköznapi életben, a műalkotásokban a természeti és az épített környezetben.
2.3.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A közösségfejlesztés általános feladatai A gyermek szeretetet közvetítő környezetben válik képessé az együttéléshez szükséges erkölcsi normák betartására, a közösségi élet szabályainak elfogadására és alakítására. A közösség hatása annál jelentősebb, minél gazdagabb lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek a sokszínű tevékenységre, a társas együttműködésre, élményszerzésre. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: tanórák ‒
szaktárgyi órák
‒
osztályfőnöki órák
tanórán kívüli foglalkozások diákönkormányzati munka ünnepélyek, megemlékezések iskolai hagyományok ápolása szabadidős tevékenységek. Mind a hat terület sajátos foglalkozási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai. Abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (a tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességük fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.
117
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség, egy csoport tagjai, az osztályközösséget pedig a közösségi érdek, a közös cél, a közös értékrend és a tudat tartja össze. Ennek kialakítása érdekében a szaktárgyi órákon az egyes tanárok feladata: Segíteni a tanulók kezdeményezéseit, a motiválással a tanulói aktivitás fenntartása. A tanórákon alkalmazott változatos munkaformákkal – egyéni, páros, csoportoserősíteni az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. Arra irányítani a tanulót, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában. Segíteni, hogy a tanulók közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát közösen értékelni, az együttmunkálkodás képességének kialakítása. A közösségformálásban az osztályfőnöki nevelőmunkának kiemelkedő szerepe van. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái: a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis és egyéb foglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: A tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére, együttműködésre és ellenőrzésére nevelni. Átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítani, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez tartozás érzését. Sokoldalú és változatos foglalkozásokkal erősíteni a közösségi magatartást. Iskolánkban szabadidőszervező segíti az iskola pedagógusainak a tanulók szabadidőszervezéssel és közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. Az iskola vezetője gondoskodik a szabadidőszervező munkájához szükséges feltételekről.
118
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény A tanórán kívüli foglalkozások színterei: a) A diákönkormányzati munka A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége. Tagjai az iskola tanulói, akik jogaikat osztályképviselőiken keresztül gyakorolják.
A diákönkormányzatnak saját
Szervezeti és működési szabályzata van, melyben döntési, egyetértési, véleményezési jogkörei részletes meghatározásra kerültek. A diákönkormányzati képviselők megválasztása minden tanév szeptemberében történik, és megbízásuk egy évre szól. Az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttek alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, a diáktanácsot. A diáktanács tagjai képviselik a tanulók érdekeit, biztosítják tájékoztatásukat és résztvesznek az iskolai kulturális, sport programok szervezésében és lebonyolításában. Rendszeresen közreműködnek az iskolai élet mindennapjait szabályozó házirend felülvizsgálatában és formálásában.
A
diákönkormányzat
munkáját
erre
felkért
pedagógus
segíti.
A
diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola termeit, eszközeit, ha ezzel az intézmény működését nem korlátozza. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, amelyet iskolaévenként egyszer hívnak össze. A diákönkormányzat tevékenységét, programjait éves munkatervében határozza meg. b) Iskolai ünnepélyek, megemlékezések A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira. Törekszünk arra, hogy minden tanuló aktív részese legyen az ünnepélyeinknek, megemlékezéseinknek. A rendezvények iskolánk egész életét átfogják, a közösségszemélyiségformálás fontos eszközei és az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az iskoláról alkotott jó vélemény, az iskola jó hírnevének alapjai, lehetőségei. Tanévnyitó ünnepélyen köszönti az igazgató iskolánk legfiatalabb polgárait, az első osztályosokat. Az aradi vértanúkra emlékezünk október 6-án osztálykeretben, az osztályfőnökök szervezésében, illetve az iskolarádión keresztül.
119
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Október 23. iskolai ünnep. A műsort hagyományosan a magyar munkaközösség valamelyik tagja készíti, és a szabadidőszervező segít a lebonyolításban. Március 15. iskolai ünnep. A műsort hagyományosan az alsós munkaközösség valamelyik tagja készíti, és a szabadidőszervező segít a lebonyolításban. Megemlékezés a diktatúrák áldozatairól (február 25.). Megemlékezés a holokauszt áldozatairól (április 16.). Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.). 8. osztályosok búcsúztatása: 8. osztályos tanítványaink osztálykeretben köszönnek el a pedagógusoktól és az iskolától. Tanévzáró ünnepség: Az igazgató értékeli a befejezett tanév munkáját, felsorolja az elért eredményeket, és kiosztja a tanulóknak a megérdemelt jutalmakat. c) Hagyományos rendezvények Őszi nyílt tanítási héten fogadjuk a szülőket az óráinkon. Az elsősökhöz óvónőiket is meghívjuk. December 6-án Mikulás napi ajándékozás az alsós gyerekeknek. Ünnepváró hét programsorozata: a hét során az ünnepkörhöz tartozó hagyományok felelevenítése, hozzákapcsolódó játszóház, kézműves foglalkozás alsós és felsős diákjainknak, vetélkedő szervezése. A hét fő eseménye a karácsonyi koncert, amelynek helye a Felsővárosi- templom. A kultúra napján január 22-én szavalóversenyt rendezünk. Farsang: február közepén alsós és felsős farsangi bált szervezünk. OVI – SULI: az iskola bemutatása leendő elsős tanulóink és szüleik számára. A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományőrzés, kézműves foglalkozások és játszóházak keretében. Énekkari kirándulás: minden év májusában énekkarosaink számára jutalomkirándulást szervezünk. Gyermeknap: sportnap, játékos vetélkedők. Diákközgyűlés: az utolsó tanítási héten kerül rá sor, ahol a diákönkormányzat beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszakról.
120
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény d) Egyéb iskolai rendezvények Alapítványi bál Papír- és elemgyűjtési akciók Családi nap A
közösség
fejlődése
konfliktushelyzetek
szempontjából
megoldásának
kompromisszumkeresés,
fontos,
alapvető
problémamegoldás,
hogy
módjaira
a
tanulókat
(elkerülés,
megtanítsuk
alkalmazkodás,
versengés). Ennek színtere lehet
a
drámafoglalkozás, szituációs játék bármely tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozás keretében.
2.4.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
Az egyéni bánásmód a gyermekek nevelésében –oktatásában fontos szempont. Ez magában foglalja mind a tehetséges, mind az alulteljesítő tanulók ellátásának optimalizálását. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük
1.
-
a kiemelten tehetséges;
-
a sajátos nevelési igényű;
-
a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;
-
a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.
A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Tagintézményünkben a pedagógusok végzettsége, érdeklődési köre adott ahhoz, hogy magas szintű, széles területet átölelő tehetségfejlesztő munkát végezzünk. Tehetségazonosító és tehetségsegítő programjaink nemcsak a tehetségterületek fejlesztését célozzák, hanem a teljes személyiség fejlődésére hatással vannak. Programjaink a testi, a természettudományi, a logikai-matematikai, a nyelvészeti, a művészeti tehetségek fejlődését segítik elő. A tanórai tehetségfejlesztő programok az alapozást adják. Ennek formái: emelt szintű testnevelés oktatás 1-8. évfolyamon, nívócsoportos matematikaoktatás 7-8. osztályban, tanórai differenciálás minden tantárgy esetében. A differenciálás magába foglalja a tananyag gyorsabb elsajátítását, a tananyag mélységi, tartalmi kiszélesítését, a kreativitás, a logikai
121
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény készségek fejlesztését. A fentieket a tanórán kívüli programjaink, szakköreink egészítik ki, ahol homogén csoportokban zajlik a munka (idegen nyelvi, informatika, újságírás, matematika, kémia szakkörök, kézműves foglalkozások, énekkar, drámafoglalkozás, sportfoglalkozások, természettudományi témanapok, projekthetek). Tehetséges tanulóinkat tanulmányi, sport, művészeti versenyeken, bemutatókon, házi bajnokságokon, diáknapokon, egyéb foglalkozásokon szerepeltetjük. Regisztrált tehetségpontként tevékenységeinket intézményi, települési, megyei szintre kívánjuk kiterjeszteni. Péterfy Sándor tiszteletére megyei szintű tanulmányi versenyt és művészeti vetélkedőt szervezünk mesemondás, népdaléneklés, matematika, rajz területén alsósoknak, angol és német társalgási versenyt 7-8. osztályosoknak, ekkor van a magyar nyelvi levelezős verseny és idegen nyelvi verseny döntője is 5-8. évfolyamon. Ahhoz, hogy ez a hatókör működőképes legyen, szükségesnek látjuk továbbra is a civil szervezetek, az önkormányzat, a helyi intézmények bevonását. A tehetséggondozás érdekében a pedagógusok, tanulók használhatják az iskola eszközeit, felszerelését, létesítményeit az egyéni és csoportos foglalkozások során. Tehetséggondozó munkánkat akkor tekinthetjük eredményesnek, ha: a kiemelkedő képességű tanulóinknak az adott tantárgyban mélyebb összefüggések meglátását, szélesebb körű ismeretek elsajátítását biztosítottuk, képessé tettük őket a megszerzett tudás alkalmazására, lehetőséget biztosítottunk tudásuk versenyeken való eredményes bemutatására, diákjaink önmagukat megújító, új ismeretek iránt fogékony, a hagyományokat tisztelő, a másságot elfogadó személyiséggé válnak, olyan edzettséget, mozgáskultúrát érnek el, amely lehetővé teszi számukra a leginkább megfelelő sportág eredményes művelését, és kialakul bennük a mozgásigény, a hátrányos helyzetű, a tanulási nehézséggel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulók között is felfedezzük a tehetséget, együttműködünk más tehetséggondozó műhelyekkel.
2.
Sajátos nevelési igényű tanulók
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs
122
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, ellátásukhoz igénybe vesszük az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, élünk a pályázati lehetőségekkel. A fenti kötelező szolgáltatások mellett a beilleszkedés megkönnyítésére, a tanulási nehézségek,
zavarok
kialakulásának
a
megelőzésére
1-2.
évfolyamon
jellemző
tanulásszervezési eljárás a két-tanítós modell valamint a teljes első évfolyamos tanulók körében
elvégezzük
a
bemeneti
mérést.
Alkalmazott
tanítási-tanulási
formák
a
tevékenykedtetésre, tapasztalatszerzésre építő, egyénileg szintezett feladatadás. Felső tagozatban a SNI tanulók megsegítésében a következő elemek élveznek prioritást: tantárgyi korrepetálások életviteli, pályaorientációs programok önálló tanulási szokások kialakítását segítő mikrocsoportos tanulási forma – tanoda működtetése. egyéni és társas kompetenciák fejlesztése sérülés-specifikus csoportbontás Az utazó gyógypedagógus mellett iskolánk végzett gyógypedagógusa, fejlesztő pedagógusai, differenciáló pedagógusa segíti szakmai műhelymunka keretében a kollégákat az inklúzió erősítése érdekében. A sikeres integráció érdekében a következő célok megvalósítására törekszünk:
a pedagógus és a szülői közösség felkészítése a SNI tanulók fogadására,
olyan módszerek és módszerkombinációk, kompetencia csomagok megismerése és alkalmazása a tanórai tevékenységek, foglalkozások során, amely igazodik a tanuló egyéni nevelési igényéhez,
a tanítást - tanulást segítő speciális eszközök beszerzése, bevonása az oktatás folyamatába, használatuk megtanítása a tanulóknak,
az SNI tanulók egyéni sikerességét és társadalmi szocializációját segítő képességek kialakítása, fejlesztése,
hatékony együttműködési
forma, team
munka kialakítása a
különböző
intézménytípusok között az átmenetek megkönnyítése érdekében (iskolaóvodákkal, iskola – középiskolákkal,
mentorpárok kialakítása a gyógypedagógus és többségi pedagógus között
123
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény
belső innováció keretében kidolgozott és más intézménytől átvett jó gyakorlatok alkalmazása, ehhez kapcsolódó referencia területünk továbbfejlesztése.
Az együttnevelést végző pedagógus a tanítás- tanulás folyamatában a
a tananyag feldolgozásánál, a házi feladat adásánál figyelembe veszi a SNI tanulók egyéni képességeit, differenciál,
a tanórai tevékenységbe, a tanulói értékelésébe a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti,
együttműködik
különböző
szakemberekkel
(gyógypedagógus,
fejlesztő
pedagógus). A tanulók tanórán kívüli habilitációs és rehabilitációs fejlesztését gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus végzi egyéni fejlesztési terv alapján. A SNI tanulók pedagógiai célú rehabilitációját egyéni fejlődési lapon dokumentáljuk. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók fejlesztéséhez készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének. Azok a kisgyermekkori személyiségfejlődési problémák, amelyek már kisiskoláskorban szocializációs problémákhoz, deviáns magatartáshoz vezetnek és az osztályközösség tanuláshoz való jogát sértik, a tanítás-tanulás folyamatát akadályozzák és a fentebb megfogalmazott integrációs tevékenységek sem járnak sikerrel más megoldási módokat alkalmazunk a probléma kezelésére:
pedagógiai asszisztens bevonása,
magántanulói státusz lehetőségének feltérképezése,
a család segítése a megfelelő szintű iskolai ellátás feltérképezésében, kis létszámú osztályközösség lehetőségének a felkutatása.
3.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek
A pedagógiai munka egyik legkritikusabb feladata a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő és tanulási nehézségekből fakadóan az átlaghoz képest állandóan lemaradó tanulók felzárkóztatása. Vannak alapvetően magatartási zavarokkal és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok, de a tanulásban történő lemaradás is kiválthat magatartási és beilleszkedési zavarokat. Ezekben az esetekben alapvető feladat az előidéző okok feltárása. Az előforduló magatartási problémák elsősorban az agresszív magatartás (verekedés, durva játék, hirtelen
124
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény indulatosság) formájában, másrészt a szabályok megszegésében (házirend megszegése; tiszteletlen, durva beszéd; beszélgetés, közbeszólás a tanórán; szándékos rombolás), ritkábban regresszív – defenzív magatartás (a munka megtagadása, passzivitás) formájában jelentkeznek. A tennivalóink a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek esetén a következők: A tünetek, megnyilvánulási formák gondos tanulmányozása. (Mikor, milyen körülmények között, milyen formában tapasztalható a magatartási probléma?) Az okok keresése, konkretizálása. Az okok és tünetek összefüggésében eljuthatunk a gyermek és család (vagy az iskola) központi problémájának a megfogalmazásához. A tennivalók kidolgozása. A tevékenységek során elsősorban a tanulók meglévő pozitív vonásaira és eredményes tevékenységeire építünk. A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók esetében fő feladatunk a gyerek bekapcsolása az osztály életébe. Az előidéző okok ismeretében a hátrányokkal és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink segítésére többirányú lehetőséget biztosítunk: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, első és második osztályban fejlesztő foglalkozások tartása az indulási hátrányok csökkentésére, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, Iskolapszichológus bevonása a problémák feltárásába, megoldásába, speciális felzárkóztató foglalkozások, beszédkészség javítás, az osztályközösség bevonása, a tolerancia kialakítása a közösség tagjaiban, a nevelő és a tanuló között kialakított bizalomra épülő, jó kapcsolat kialakítása, családlátogatások, együttműködésre törekvés, a szülők és a családok nevelési segítése a gondok megoldásában.
125
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény 4.
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek
A HH és a HHH tanulóink integrációs felkészítését, a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján végezzük. Célunk a tanulók körében az óvoda-iskola átmenet segítése, évfolyamismétlés mérséklése, hiányzások csökkentése, alapkompetenciák erősítése, önálló tanulási képesség és motiváltság fenntartása, továbbtanulásra való felkészítés, szülőkkel való együttműködés erősítése, személyiség
és
közösségfejlesztés,
szociokulturális
hátrányok
enyhítése,
mentálhigiénés programok szervezése. A célok megvalósítása érdekében: pedagógusok műhelymunka keretében (hospitálás, bemutató órák tartása), szakmai látogatások során fejlesztik módszertani tudásukat, vállaljuk az intézmények közti szakmai tapasztalatcseréhez a helyszín és a szükséges felszerelés biztosítását, együttműködünk a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal,
Tanulási
Képességet
Vizsgáló
Rehabilitációs
Bizottsággal,
középiskolákkal, alkalmazzuk az újszerű tanulásszervezési eljárásokat, egyéni és csoportos felzárkóztató órákat, fejlesztő foglalkozásokat tartunk, a tanulók előmenetelét a háromhavonkénti fejlesztő értékelés keretében a szülőkkel közösen megbeszéljük, üzemlátogatásokra, pályaorientációs programokra visszük a diákokat irányítjuk, segítjük a középiskolai továbbtanulásukat, iskolai sportkörbe, szakkörökbe egyéb tanórán kívüli programokba bevonjuk őket, (pl. színház- és múzeumlátogatások); pályázati forrásból - ha van rá mód- a tanulók szociális helyzetét javítjuk (tanszer, írószer, könyv, sportszer vásárlása),
126
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény
családlátogatásra megyünk, nevelési és életvezetési tanácsokat adunk, a szülőket tájékoztatjuk a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
2.5.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje
A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -
a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);
-
tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;
-
sportélet;
-
túrák, kirándulások szervezése;
-
kulturális, szabadidős programok szervezése;
-
a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).
Ezekben a kérdésekben az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie,
a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé,
A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -
az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
-
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
-
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
-
a házirend elfogadása előtt.
A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a
127
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény diákönkormányzat
iskolai
vezetőségének
diákvezetője
(elnöke)
vagy
a
diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli.
2.6.
Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.
A szülő, tanuló és pedagógus és az intézmény partnerei együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése
1.
A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével, a tagintézmény vezető, a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az együttműködés fórumai: a vezetőségi megbeszélés, a különböző értekezletek, megbeszélések, stb. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon (körözvényen) keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: -
az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
-
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé.
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal), az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. A szakmai munkaközösségek együttműködése
2.
Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: -
a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,
-
iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,
-
iskolán kívüli továbbképzések,
-
a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.
128
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A szülői szervezet és az iskola közösségeinek együttműködése
3.
Az egy osztályban tanuló diákok szülei osztály szülői munkaközösséget alkotnak. A szülői munkaközösség munkájában történő részvétel a szülő joga. Az osztályok szülői munkaközösségei alkotják az iskolai szülői munkaközösséget (SZM). Az iskolai szülői munkaközösség élén a választmány áll. A választmány a szülői munkaközösség legfőbb véleményező, javaslattevő fóruma. A választmányba az osztály szülői munkaközösségek saját döntésük alapján 1 – 3 képviselőt delegálnak. A képviselők az osztályban tanuló diákok szüleit képviselik. Az iskolai szülői munkaközösség feladata az iskolai nevelő–oktató munka segítése, támogatása, az iskola és a szülők közötti együttműködés előmozdítása, részvétel a tanulók és a tanulói közösségek, a szülők és a szülők közösségei érdekeinek, jogainak érvényesítésében, a szülői közösségeket megillető jogok gyakorlásában. Az iskolai szülői munkaközösség nevében a választmány gyakorolja a szülői szervezetet megillető jogokat. A választmány jogainak gyakorlását átruházhatja a választmány elnökére, a választmány vagy a szülői munkaközösség valamelyik tagjára, kivételesen olyan külső személyre, aki nem tagja a szülői munkaközösségnek. Az iskolai szülői munkaközösség választmánya szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. A választmányt szorgalmi időszakban 2 alkalommal kell összehívni. A választmányt az elnök az igazgató közreműködésével is összehívhatja. A választmányi ülésen tanácskozási joggal vesz részt az igazgató vagy az iskolavezetés képviselője. A választmány üléseire meg lehet hívni az iskola bármely tanárát, bármelyik szülőt. A szülői munkaközösséget az elnök képviseli. A választmány egyes ügyekben mást is megbízhat a szülői munkaközösség képviseletével. A Szülői Munkaközösség működését részletesen a Szülői Munkaközösség Szervezeti és Működési szabályzata határozza meg.
A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése
4.
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
129
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény -
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
-
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a Szülői Munkaközösséghez fordulhatnak a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében, valamint kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése
5.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
-
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie, egy-egy példányát a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -
A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya az iskola honlapján;
-
az iskola fenntartójánál;
-
az iskola irattárában;
-
az iskola könyvtárában;
-
az iskola nevelői szobájában;
-
az iskola igazgatójánál;
130
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény -
az iskola igazgatóhelyetteseinél.
A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek bármely csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet az iskola vezetőitől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni
megbeszélések:
a
szülők
tájékoztatása
gyermekük
iskolai
életéről,
magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. c) Szülői értekezlet feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása:
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
a helyi tanterv követelményeiről,
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
a
szülők
kérdéseinek,
véleményének,
javaslatainak
összegyűjtése
és
továbbítása az iskola igazgatósága felé. d) fogadó óra a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) e) Nyílt tanítási nap célja, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.
131
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény
f) Írásbeli tájékoztató feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. g) Telefonos megkeresésre, akkor kerül sor, ha a szülő nem jelenik meg a szülői értekezleteken, elhanyagolja szülői kötelezettségei teljesítését, vagy váratlan esemény történik (betegség), melyről a szülőt értesíteni kell. Iskolánk a szülői támogatást a tanévzáró ünnepélyén köszöni meg. Itt ismertetjük és díjazzuk a tanulók és szülők közössége előtt a tanév legkiemelkedőbb tanulmányi és sporteredményt elérő tanulóinkat is. Az iskola honlapján keresztül lehetőséget teremtünk arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismerhessenek a szülők, a családok.
6.
Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel
Intézményünk Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata részletesen tartalmazza az iskolán kívüli kapcsolatrendszerünket. Az Éves Munkaterv megvalósításában építünk ezekre, a kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. a) Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: ‒
Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1054. Budapest Szalay utca 10-14., Nagykanizsa Járás Tankerületével.
‒
Az intézmény működtetőjével: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.
‒
Nagykanizsa Megyei Jogú Város képviselőtestületével, a polgármesteri hivatallal.
‒
A Zala Megyei pedagógiai Intézettel, 8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 47-51.
‒
Zala Megyei Kormányhivatal (Zalaegerszeg, Kosztolányi D. u. 10)
‒
A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel.
‒
A területileg illetékes nevelési tanácsadóval.
‒
Hálózati Koordinációs Központokkal.
132
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. b) Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az egyházak helyi gyülekezeteivel: Nagykanizsai Református Egyházközség 8800 Nagykanizsa Kálvin tér 1. Nagykanizsa–Szepetneki Társult Evangélikus Egyházközség, 8800 Nagykanizsa, Csengery u. 37. Nagykanizsai Jézus Szíve Római Katolikus Plébánia: Deák tér 4 Iskolaorvossal és az iskola védőnővel a tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal (8800, Nagykanizsa, Zrínyi Miklós u. 51) a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn. A munkakapcsolat felügyeletéért a tagintézmény vezető a felelős. Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,8800Nagykanizsa, Rózsautca 9: A városi utazó gyógypedagógiai hálózat kiépülésével szoros kapcsolatunk alakult ki a módszertani központ gyógypedagógusaival és logopédusaival. Ez a kapcsolat elsőként a SNI tanulók előzetes bevizsgálására majd ellátására, az ezekkel kapcsolatos konzultációkra szorítkozott. Ezen túl újszerű együttműködési formákat honosítottunk meg közös pályázatok eredményeképpen: a két-tanítós modell, mint jó gyakorlat, a mentor pedagóguspárok működtetése, sérülés-specifikus csoportbontás utazó gyógypedagógussal közösen. Tapasztalatainkat bemutató órákon, szakmai fórumokon megosztjuk a város többi alap és középfokú intézményeivel. Térségi Pedagógiai Szakszolgálat, 8800 Nagykanizsa, Rózsa u. 9.: A tanulói bevizsgálások, a tanulási , magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátásán túl együttműködésünk kiterjed a 7-8.évfolyamos tanulók pályaorientációs felkészítésére is. TISZK,8800 Nagykanizsa, Erdész u. 30.: Pályaorientációs programok, üzemlátogatások szervezése terén működünk együtt. Központi Rózsa Óvoda és tagintézményei: az óvoda iskola átmenet megkönnyítésére dolgoztunk ki közös programokat, különös tekintettel a SNI és a HHH tanulók beilleszkedésének a megkönnyítése érdekében:
133
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény − Leendő elsős tanítók foglalkozásai az óvodában (Fogd a kezem –TÁMOP. 3.2.2.). − Nyílt tanítási nap, konzultáció az óvónők számára. − Szakmai programok, előadások az egymástól való tanulás jegyében − Óvodai szülő értekezleten való részvétel − OVI-SULI bemutatkozó nap a nagycsoportos szülőknek és gyermekeknek − Most mutasd meg mennyit érsz! sportverseny óvodásoknak − Nyílt tanítási nap a leendő elsős szülőknek. Középfokú intézmények: A 8. évfolyamos tanulók felkészítése a továbbtanulásra fontos feladatunk. Ezért a középiskolák képviselőit meghívjuk a szülői értekezletekre, tájékoztató anyagaikat továbbítjuk a szülőknek. A tanítványainkat elvisszük az általuk szervezett nyílt napokra, sport és tanulmányi versenyekre. Konzorciumi pályázatok eredményeképpen Dr. Mező Ferenc - Thúry György Gimnázium és Szakképző Iskolával, a Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégiummal közös programokat dolgoztunk ki a HHH és a SNI tanulók középiskolai beválásának megkönnyítése érdekében, a sikeres szakma választás elősegítésére (szaki szakkör). Matematikában tehetséges tanulóink a Batthyány Lajos Gimnázium szakkörein vesznek részt. Civil szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal való együttműködés: Az ÖKOiskolai munkaprogram megvalósítása során több céggel, alapítvánnyal, civil egyesülettel léptünk munkakapcsolatba. A Víz Világnapján együttműködünk a Dél-Zalai Vízmű Teleppel, a hulladékhasznosítás témában a Saubermacher Kft.-vel, az erdei iskolai programokban a Madártani Egyesülettel a Zala Erdő Zrt.-vel, a Csillagászati Egyesülettel. Iskolánk tanulói aktív segítői a nagykanizsai Élettér Állat- és természetvédelmi egyesületnek. Az ÖKO szemlélet elterjesztése érdekében pályázati partnerként részt veszünk a különböző szervezetek pályázatait (Pl.:Soproni Erdőkért Környezetkultúra Alapítvány, Fertő Hanság Nemzeti Park) és együttműködünk a megvalósítás során. Intézményünk tagja az ÖKO-iskolák országos hálózatának. A tehetséggondozás kapcsán hálózati együttműködést kötöttünk a Sajátos Nevelési Igényű Tehetségeket Segítő Tanáccsal és kapcsolatban vagyunk a Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvánnyal (MATEGYE Alapítvány). A Péterfy Iskola Diákjaiért Alapítvány kuratóriumával a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységeinket, a tehetséges és a rászoruló tanítványainkat támogatja az alapító oklevelének megfelelően.
134
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény A
Nagykanizsai
Kereskedelmi
és
Iparkamara
képviselőivel
a
továbbtanulás,
szakmaválasztás, pályaorientáció elősegítése érdekében. Nagykanizsa város sportegyesületeivel a testi nevelés területén megfogalmazott célok megvalósítása érdekében. Vabababa
Művészeti
Egyesülettel
való
együttműködéssel
kulturális
projektek
megvalósítása. Területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek: munkaközösségeink, egy-egy feladatra szerveződött munkacsoportjaink a SNI és a HHH tanulók óvoda-iskola, iskola-középiskola átmenet, a tanulói nyomonkövetés, beválás érdekében együttműködnek városi szakmai munkaközösségi keretek között más iskolák képviselőivel. Közművelődési intézményekkel a szabadidő hasznos eltöltése érdekében (színház, könyvtár, mozi, kiállítás látogatása, rendhagyó órák szervezése, közös szakkörök működtetése, pályázatokban való részvétel): Kanizsai Kulturális Központ, Halis István Városi Könyvtár, Honvéd Kaszinó, Thúry György Közérdekű Muzeális gyűjtemény, Voke Kodály Zoltán Művelődési Ház A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy a tagintézmény vezető, helyettese a felelős.
2.7.
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni: Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
pótló – és javítóvizsgákra vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
135
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat
1.
megállapításához, ha -
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
-
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
-
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
-
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy adott évfolyam követelményeinek a teljesítésére vonatkozik a 2. felsorolás kivételével. Osztályozó vizsga a tanév során bármikor szervezhető. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik,
2.
távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló:
3. -
ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
-
ha az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról a tanuló neki felróható okból nem jelenik meg vagy elkésik. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel
4. -
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal közölni kell,
-
javítóvizsgát a tanuló augusztus 15 augusztus 31. között tehet, melyet a bizonyítvány osztáskor közölnek a tanuló szüleivel.
5.
Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.
136
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény 6.
A tanulmányok alatti vizsga során a tanuló teljesítménye az adott munkaközösség és vizsgabizottság által elfogadott értékelési rendszer alapján történik. Írásbeli munkánál az elfogadott százalékos teljesítményt figyelembe véve, szóbeli vizsgánál rövid írásbeli értékelés alapján, amelyet a kérdező tanár a jegyzőkönyvbe jegyez be.
7.
A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:
137
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény
ÍRÁSBELI
TANTÁRGY
SZÓBELI
GYAKORLATI
VIZSGA ALSÓ TAGOZAT 2-4. évfolyam
Magyar nyelv
ÍRÁSBELI
Magyar irodalom
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Idegen nyelv
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Matematika
ÍRÁSBELI
Környezetismeret
ÍRÁSBELI
Ének-zene
SZÓBELI
GYAKORLATI
Vizuális kultúra
GYAKORLATI
Életvitel és gyakorlat
GYAKORLATI
Testnevelés és sport
GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT
Magyar nyelv
ÍRÁSBELI
Magyar irodalom
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Idegen nyelvek
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Matematika
ÍRÁSBELI
Erkölcstan
SZÓBELI
Történelem
SZÓBELI
Természetismeret
SZÓBELI
Fizika
SZÓBELI
Kémia
SZÓBELI
Biológia
SZÓBELI
Földrajz
SZÓBELI
Ének-zene
SZÓBELI
Hon- és népismeret
SZÓBELI
Vizuális kultúra
SZÓBELI
Informatika
GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI
Technika, életvitel és gyakorlat
SZÓBELI
Testnevelés és sport
GYAKORLATI
138
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét a Házi Rend szabályozza.
2.8.
A felvétel és az átvétel helyi szabályai
/20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (66-73§) és a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről rendelkezései szerint/ Tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. Az első évfolyamra való felvétel szabályai: 9. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 10. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 11. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: -
gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót,
-
lakcímet igazoló hatósági igazolványt,
-
az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást,
-
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
12. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvétel szabályai 1. Az átvételhez fel kell mutatni:: -
a tanuló anyakönyvi kivonatát;
-
a tanuló lakcím kártyáját,
-
a szülő személyi igazolványát;
-
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
139
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény 2. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló
előző
tanulmányi
eredményének,
illetve
magatartás
és
szorgalom
érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 3. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 4. Ha a tanuló átvétellel iskolát vált, adatait - beleértve a mérési azonosítót is - a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. Felvétel és átvétel esetében az iskolánkba jelentkező nem körzetes, különleges bánásmódot igénylő tanulók beiratkozásánál figyelembe kell venni az Intézményi integrációs program szabályait, továbbá a SNI tanulók létszáma az adott osztályközösségben nem haladhatja meg a 15 %-ot.
140
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény
3. Az intézmény helyi tanterve
3.1.
A választott kerettanterv megnevezése
Iskolánk helyi tanterve az 51/2012 számú EMMI rendelet (a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben és a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendeletben, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptantervben (továbbiakban: Nat) előírtak szerint az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: − Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára − Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára − Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)
3.2.
Kötelező vagy szabadon választható tanórai foglalkozások tartalma, megnevezése, óraszáma
1. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 2. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:
141
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény ÉVFOLYAM
tantárgy
hozzáadott óraszám
1. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
2 óra
2. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
2 óra
3. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1 óra
3. évfolyam
Matematika
1 óra
3. évfolyam
Környezetismeret
1 óra
4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1 óra
4. évfolyam
Matematika
1 óra
4. évfolyam
Környezetismeret
1 óra
5. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1 óra
5. évfolyam
Informatika
1 óra
6. évfolyam
Matematika
1 óra
6. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
0,5 óra
6. évfolyam
Természetismeret
0,5 óra
6. évfolyam
Idegen nyelv
1 óra
7. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1 óra
7. évfolyam
Matematika
1 óra
7. évfolyam
Idegen nyelv
1 óra
8. évfolyam
Matematika
1 óra
8. évfolyam
Idegen nyelv
1 óra
8. évfolyam
Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Vizuális kultúra
8. évfolyam
és
0,5 óra 0,5 óra
A felmenő rendszer tapasztalatai alapján, a nevelőtestület igénye szerint a szabadon tervezhető órák számának elosztását felülvizsgálhatjuk.
142
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Tantárgyak
1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
9
9
7
7
Angol nyelv
-
-
-
2
Matematika
4
4
5
5
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
2
2
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Összes heti óra
25
25
25
27
143
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon Tantárgyak
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
5
4,5
4
4
Idegen nyelvek
3
4
4
4
Matematika
4
4
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
2
2
2
2,5
2 1 1 1 1 1 5 1 28
2,5 1 1 1 1 5 1 28
2 1 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1 31
1 2 1,5 1,5 1 1,5 1 5 1 31
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra
3. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 4. Iskolánk a kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:
ÉVFOLYAM
VÁLASZTOTT KERETTANTERV
1-4. évfolyam
Ének-zene A változat
5-8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom A változat
5-8. évfolyam
Ének-zene A változat
7-8. évfolyam
Biológia A változat
7-8. évfolyam
Fizika A változat
7-8. évfolyam
Kémia A változat
144
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény A jelenlegi központi kerettantervek két évfolyamra meghatározott tananyagát és a követelményeit évfolyamokra lebontottuk, meghatároztuk az egyes tematikai egységek óraszámait. 5. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol, német nyelvet tanulják. 6. Erkölcstan és hitoktatás tantárgyból alsó tagozatos tanulók fél évkor és év végén nem kapnak érdemjegyet, szöveges minősítés van, a tanulási folyamatról szóban és írásban adunk visszajelzést a szülőknek. Felső tagozatos tanulók munkáját érdemjegyekkel, osztályzattal értékeljük a helyi tanterv elvárásai alapján. Osztályzattal értékelhető az egyéni vagy közös feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység elvégzése. 7. A kerettantervben meghatározott kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó
tananyagát,
továbbhaladási
és
fejlesztési
követelményeit
évfolyamonkénti bontásban, a tematikai egységek óraszámait a Tantárgyak helyi tanterve elnevezésű dokumentum tartalmazza, mely a Pedagógiai Program mellékletét képezi elektronikus formában. 8. 2017-ig kimenő rendszerben tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai A kimenő évfolyamok előírt tananyag-, követelmény- és értékelési rendszerét az adott tantárgyak helyi tanterve és vizsgaszabályzata tartalmazza évfolyamonkénti bontásban.
145
Tagintézmény
Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika Informatika Idegen nyelv Ember és társadalom Ember a természetben
%-os arány 32%-42%
17%-23% 2%-5% 2%-6% 4%-8%
Művészetek
10%-18%
Életvitel és gyak.ism. Testnevelés és sport
4%-8% 15%-20%
2013.03.25.
óraszám
Tantárgyak
1. évf.
26,4-34,7 Magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom Magyar nyelv 14-19 Matematika 1,7-4,1 Informatika 1,7-5 Idegen nyelv 3,3-6,6
Környezetismeret
Ének-zene Rajz 3,3-6,6 Technika és életvitel 12,4-16,5 Testnevelés és sport Összes Választható tantárgyak Testnevelés Informatika Vizuális kultúra Egészségtan Dráma 8,3-14,9
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
146/205. oldal
óraszám %-os Össz. óraszám 2. évf. 3. évf. 4. évf. arány 11,0% 9,0 5,0 5,0 5,0 18,0 % 15,0 4,0 3,0 2,0 11,0 % 9,0 4,0 4,5 4,0 20,0% 16,5 1,0 1,2% 1,0 2,0 2,4% 2,0 5,5 1,0 1,5 2,0 6,7% 1,0 1,0 1,0 3,0 20,0
1,0 1,0 1,0 3,0 20,0
1,0 1,5 1,0 3,0 22,5
2,0 2,0 1,0 1,0 1,0
2,0 2,0 1,0 1,0 1,0
2,0 1,0 1,0 1,0 1,0
4,8% 5,5% 4,8% 14,5% 100,0%
4,0 4,5 4,0 12,0 82,5
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Ember és társadalom
Ember a természetben
Földünk-környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyak. Testnevelés és sp. Választható tantárgyak:
Tantárgyak
5. évf.
Magyar irodalom Tánc és dráma Magyar nyelv Idegen nyelv Matematika Történelem Hon és népismeret Ember- és társ.ism., etika Természetismeret Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgókép Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Összes Osztályfőnöki 52.§ (7) Informatika Matematika Rajz Történelem Magyar nyelv
óraszámok 6. évf. 7. évf. 2,25 2,0 2,25 3,0 4,0 2,0
2,0 3,0 3,5 2,0
8. évf. 2,0 2,0 3,0 3,0 2,0
%-os arányok 5-6. évf. 5-8.b 21,1%
15,0%
13,3% 17,8% 8,9% 1,1%
12,0% 13,0% 8,0%
0,5
1,0%
2,0
8,9% 1,5 1,5
1,5 1,5
1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 2,5 25,0 1,0
1,5 1,5 1,0 1,0 0,5 1,0 1,0 2,5 25,0 1,0
0,5
1,0
0,5
1,0 1,5 0,5 1,0 2,5 22,5 1,0 0,5
1,1%
0,5 0,5
147
6,0% 6,0%
4,4% 6,7% 1,1% 4,4% 11,1% 100% 4,4% 3,3%
6,0% 6,0% 4,0% 4,0% 1,0% 4,0% 4,0% 10,0% 100% 4,0% 3,0%
Tagintézmény
3.3.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
(Jogszabályok rendelkeznek: • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,• A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,• A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet ) A Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézményében csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, stb...) használunk a tananyag feldolgozásához, mely a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepel. Néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van, pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb... A 2013/2014. tanévtől az ingyenes tankönyveket az állam biztosítja az első évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben. Iskolán belüli tankönyvellátási feladatok Az iskola igazgatója nevezi meg a tankönyvfelelőst, meghatározza annak feladatait, az elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. Mindezeket a Tankönyvellátási szabályzat tartalmazza. Az ingyenes tankönyvellátást az arra jogosultak számára a könyvtárból való kölcsönzéssel biztosítjuk. A kölcsönzés vonatkozhat új és használt tankönyvre is, attól függően, hogy mi található a könyvtári állományban az adott tantárgyhoz kapcsolódóan. Az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendel az egyes évfolyamok számára, hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő hozzájárulás nem követelhető. Az iskolavezetők felelőssége, hogy a munkaközösségek ellenőrzésén keresztül a tankönyvcsomagok ára összhangban legyen az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegével. Térítésmentesen kell biztosítani minden fajta kiadványt (tankönyveket, munkafüzeteket, gyakorló lapokat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket, stb.) az iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden arra jogosult tanulónak.
2013.03.25.
Készítette az igazgató irányításával a tantestület
148/205. oldal
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Tartós tankönyvet köteles az iskola rendelni az adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével), ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken. Ezt először a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során kell alkalmazni az általános iskolák első évfolyamai vonatkozásában, majd azt követően tanévenként felmenő rendszerben. Az iskola igazgatója minden év január 10-ig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a törvény alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, kik normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Taneszközök kiválasztásának elvei: A különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve szaktanárok határozzák meg a helyi tanterv alapján. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a kötelezően meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A tájékoztatás időpontja az előző tanév májusa. A taneszközök kiválasztásánál az iskola az alábbi szempontokat veszi figyelembe: −
a taneszköz feleljen meg a helyi tantervnek,
149
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény −
előnybe kell részesíteni a tartós tankönyveket, illetve azokat, amelyek több éven át használhatók,
−
új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be,
− a taneszközök ára feleljen meg a szülők többségének átlagos anyagi helyzetének. A kompetencia alapú oktatás megvalósítása a tankönyvek és a taneszközök tudatos választását is meghatározza. Iskolánk a segédeszközök választásánál figyelembe veszi a helyi tantervben megfogalmazott vállalásainkat. A tantermek bútorzatának beszerzésekor figyelemmel leszünk arra, hogy a tanulóközösségek több munkaformában is dolgozhassanak, a mozgatható és összeforgatható
asztalok
biztosítsák
a
gyors
átalakítás
lehetőségét.
A
tantermek
infokommunikációs felszereltsége (aktív tábla, projektor, számítógép) a többoldalú interakció biztosítéka. A szempontok figyelemben tartása, a kiválasztás elveinek betartása az igazgató feladata.
3.4.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
A Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát az erkölcsi értékek hangsúlyozásában, a műveltség közvetítésében, a tanuláshoz és a munkához szükséges attitűdök együttes fejlesztésében, a nemzeti és társadalmi összetartozás erősítésében jelöli meg. Ezek fejlesztése érdekében minden évfolyamon az életkori sajátosságok figyelembe vételével törekszünk az az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítésére, gazdagítására (drámapedagógia eszköztárának alkalmazása, tanórán kívüli tevékenységek), mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; kielégítjük
a
tanulók
mozgásigényét,
törekszünk
a
mozgáskultúra,
a
mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésére, az egészséges életvitel kialakításához gyakorlati jellegű programokat szervezünk, törekszünk az önismeret alakítására, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésére, az együttműködés értékének tudatosítására a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
150
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény a tanulási stratégiák megválasztásánál az életkori jellemzők figyelembevételére; az ismeretek tapasztalati megalapozására és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatására, feladatunk a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; faladatunk a helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása.
1.
Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alsó tagozat első két évében célunk:
a tanulási nehézség, tanulási zavar korai kiszűrése,
a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése,
helyes tanulási szokások kialakítása,
alapvető kompetenciák fejlesztése.
Enne érdekében:
fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységei,
készség –és képességfejlesztő játékokat építünk a tanítási órákba,
az osztálytanítók a fejlesztő pedagógus segítségével bemeneti mérést végeznek az első évfolyamos tanulók teljes körében,
a mérési eredmények alapján kidolgozzák az egyéni és csoportos fejlesztési terveket, melyeket használnak a tanítási-tanulási folyamatban,
differenciált rétegmunkát alkalmaznak az egyéni tanulási szükségletek kielégítésére,
a két-tanítós tanulásszervezési eljárás alkalmazása magyar nyelv és matematika órákon,
a mozgásfejlődésben megkésett tanulók számára az alapozó terápia alkalmazása beépült az utazó gyógypedagógus rehabilitációs munkájába,
adaptáltuk az1-2. évfolyamos matematika-logika és szövegértés kompetencia csomagok tartalmát,
a tanulói motiváltság fenntartásánál alkalmazzuk a jutalmazás, szimbólumhasználat eszköztárát.
151
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény
A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
2.
Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Fő célunknak az alapvető kultúrtechnikák elsajátíttatását tartjuk az egyéni készségekhez, képességekhez igazodva. Fokozatosan bővítjük az első évfolyamon kialakított, együttműködésre építő kooperatív-interaktívtanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Differenciált tantárgyi követelményrendszert támasztunk a tanulókkal szemben a képességeik alapján. Differenciált óraszervezéssel, felzárkóztatással, korrepetálással segítjük a lemaradókat, szakköröket működtetünk a tehetséges tanulók fejlesztésére.
A tanári külső motiválás mellett (jutalmazás, változatos módszerek) a tanulók belső, önmagukkal szemben támasztott tanulási igényük is fokozatosan meghatározóvá válik.
3.
Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási
eredményességhez
szükséges
kulcskompetenciák,
képesség-együttesek
és
tudástartalmak megalapozásának folytatása. A tanítás folyamatában fontosnak tartjuk az önálló tanulási, jegyzetelési technikák tanítását, az információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztését, a szociális képességek továbbfejlesztését. Mindezen tevékenységek legfőbb célja, hogy tanítványaink megfeleljenek a kompetenciamérések követelményeinek.
4.
A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A jobb képességű és a lemaradó tanulók fejlesztése érdekében a pedagógusok feladata: a kulcskompetenciák fejlesztése minden tantárgyi órán,
152
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény a differenciált óraszervezés, korrepetálás, fejlesztő pedagógusokkal való kapcsolattartás, tanulmányi versenyekre való felkészítés.
3.5.
Mindennapos testnevelés
1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján
az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:
a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,
iskolai sportkörben való sportolással,
kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.
3.6.
A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
A kerettantervben meghatározottakon felül nem kötelező tanórai foglalkozások vagy szabadon választható tanórai foglalkozásokat jelen helyi tantervünkben nem határozunk meg. Fenntartjuk annak lehetőségét, hogy a későbbiekben ezt a döntésünket módosíthatjuk. A pedagógusválasztás szabálya: megfelelő végzettségű legyen a tanár. Tanórán kívüli egyéb foglalkozások: tantárgyi szakkörök (Az éves munkatervben meghatározottak alapján, igények szerint. Tervezzük 3. évfolyamon az idegen nyelvi és informatika szakkör indítását, ötödik osztályban az idegen nyelvi szakkört. Hagyományos szakköreink: matematika, természettudományos, túra.) napköz, tanulmányi versenyek, házi bajnokságok
153
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény énekkar, érdeklődési kör, sportkör, tanulmányi kirándulás, kulturális illetve sportrendezvény
A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban
3.7.
történő ellenőrzési és értékelési módja 1.
Az ellenőrzés, értékelés diagnosztikus, szummatív fejlesztési formái
A helyi tantervekben előírt követelmények teljesítését az egyes tantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanuló szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés céljai: -
a tanulási folyamat ellenőrzése,
-
a tanulói teljesítmény minősítése,
-
visszajelzés a szülőknek, az iskolának,
-
önértékelés képességének alakítása,
-
személyiség – fejlesztés.
Az ellenőrzés formái: -
szóbeli számonkérés, felelés
-
írásbeli számonkérés, dolgozat, témazáró stb.
-
országos mérés a 6; 8. évfolyamoknál,
-
folyamatmérés, gyakorlati tevékenység.
A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelése, minősítése elsősorban az alapján történik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az intézmény helyi tantervében előírt követelményekhez, e mellett azonban figyelembe vesszük, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az előző értékelés óta. A felsoroltakon kívül fontos szempont még a tanulmányi munka megítélésekor a tanuló tanórai munkája, füzetvezetése, a tantárgyakhoz való hozzáállása is. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
Az ellenőrzés tartalmi – formai kritériumai:
154
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény -
pedagógiailag megalapozott,
-
folyamatosság, tervszerűség, rendszeresség, aktualitás,
-
módszertani változatosság,
-
konkrétság, objektivitás, igazságosság, szükség esetén méltányosság,
-
sokoldalúság.
Figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, és a tanuló önmagához viszonyított fejlődését. A tanulói teljesítmény mérésével tájékozódunk, hiányosságokat tárunk fel, vagy minősítünk a pedagógiai folyamatban. Bemeneti mérés: Minden tanév októberének első felében az 1. évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségi hiányosságainak és a képesség szerinti összetételének a megállapítására mérést szervezünk. Ezt az adott osztályban tanítók, a fejlesztőpedagógus segítségével, irányításával végzik (Jó gyakorlat) A tantestület döntése, hogy 5. évfolyam elején matematika tantárgyból minden évben a követelményrendszeren alapuló mérést végez, amelyet a matematika munkaközösség állít össze. Célja a 4. évfolyamos kimenet méréssel való összehasonlítás. Folyamatmérések célja a tanulási folyamat szabályozása, a tantárgyi követelményekhez viszonyított ellenőrzés, értékelés.
Az elméleti tantárgyak esetében: −
Egy-egy témakörön belül a tanulók munkájának ellenőrzése szóban vagy írásban.
−
Az adott évfolyamon az egyes tananyagok, témakörök lezárása utáni mérés, amelynek célja az elsajátított készségek, képességek színvonalának a megállapítása.
−
A 7-8. évfolyamon a matematika nívócsoportos oktatás keretén belül a témazáró dolgozatok egységesek. A dolgozatokat az adott évfolyamon tanító szaktanárok állítják össze.
A gyakorlati tantárgyak esetében az ellenőrzés, értékelés megvalósulhat gyakorlati tevékenység, írásbeli felelet és szóbeli felelet (kivéve testnevelés) útján.
155
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény
Az adott évfolyamon félévkor vagy a tanév végén való mérés, melynek célja a továbbhaladás minimális feltételeinek a megállapítása, illetve az ismeretek színvonalának a felmérése. A méréseket az iskolavezetés, a munkaközösségvezetők és az iskolavezetés által megbízott pedagógusok (minőségbiztosítási körök) végzik az osztályban tanító nevelő jelenlétében. A felmérésre kijelölt tantárgyakat minden évben a munkatervben határozza meg a tantestület. Az értékelést a munkaközösség vezető, a minőségbiztosítási körök vagy az iskolavezetés végzi. Formái: dolgozatírás, vizsgáztatás szóban és írásban, teszt, beszámoló, feladatlap, kísérlet önálló alkotás elkészítése.
Minden évben az osztálytanítók a munkaközösség-vezetők irányításával 1- 4. évfolyamon év végén szövegértés, nyelvtan, környezetismeret, matematika tantárgyakból átfogó írásbeli dolgozatot íratnak a tanulókkal a tantárgyi követelmények teljesítésének a felmérésére.
Kimeneti mérések:
alsó tagozaton minden évfolyamon matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból, amelyet a munkaközösségek állítanak össze.
felsőben a szaktanár által összeállított tantárgyi mérések, illetve az adott év munkatervében meghatározottak alapján
4.
évfolyam
végén
hangos
olvasás,
szövegértés,
magyar
nyelvtan
tantárgyrészekből és matematika tantárgyból (munkaközösségek állítják össze) Nevelési eredménymérések: Az adott tanév munkatervében meghatározottak alapján, a nevelőtestület döntésének megfelelően a következő évfolyamokon az alábbi témákban:
3. évfolyam – elemi szokások, neveltségi szint
5. évfolyam - társas kapcsolatok, szociometria;
7. évfolyam - társadalmi értékekhez való viszony
156
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Egyéb mérések:
országos kompetenciamérés 6; 8; évfolyamokon matematika és magyar nyelvirodalom tantárgyakból. A mérés eredményeit a nevelőtestület – a szülői szervezet véleményének kikérésével – évente értékeli, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését, az egyes osztályok teljesítményét.
tantárgyi kompetenciamérések: tantestületi döntés alapján 4. évfolyamon szövegértés, matematika-logika képességterületen és 5. és 7. évfolyamon természetismeret, történelem tantárgyból szintén tantestületi döntés alapján az éves munkatervben meghatározottak alapján
A felmérések értékelése az adott munkaközösség feladata. Egyéb külső mérések: Az intézmény – képviselője útján – kérheti a nevelési –pedagógiai programjában foglaltak teljesülésének, a pedagógiai - szakmai munkájának külső szakértők, független tantárgyi szakértők általi mérését – értékelését. Az ellenőrzések, értékelések eredményeit felhasználják a szakmai- pedagógiai munka fejlesztéséhez, az éves és stratégiai munkatervek készítéséhez.
2.
Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatás, az iskolai számonkérés rendje: a) Szöveges értékelés: Első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá 2. osztály félévében alkalmazható. Erkölcstan/hit -és erkölcstan esetében a tantárgy helyi tantervében megfogalmazottak alapján alsó tagozatban alkalmazható. A tanulási folyamat során a tanulók minősítése a szülők és a gyermekek felé történhet szimbólumokkal, pontozással, százalékkal, írásbeli szöveges értékeléssel, szóbeli tájékoztatással. Az aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével kapcsolatban a tanuló üzenő füzetébe, tájékoztató füzetébe, írásos munkáira történhet. Első osztályban november végén a szülők a munkaközösség által elfogadott értékelő lapon, meghatározott
szempontok
szerinti
skálán
kapnak
tájékoztatást
gyermekük
beilleszkedéséről, előmeneteléről, a fejlesztés lehetséges módjairól. Az értékelőlap a helyi tanterv melléklete. A félévi értékelés során minden tantárgyat értékelünk a tájékoztató füzetben és a naplóban a tanulóra leginkább jellemző fogalmak, mondatok aláhúzásával. Az egyes tantárgyak után a pedagógusok által bejegyzésre kerül, hogy a
157
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény tanuló tantárgyi munkáját kiválóan, jól vagy megfelelően teljesítette, illetve felzárkóztatásra szorul. Az emelt szintű testnevelés tantárgy értékelése a szaktanárok által kidolgozott értékelő lapon történik. Az eredeti példányt a szülők kapják, a másolatot a naplóba csatolni kell. Az értékelő lap a helyi tanterv mellékletét képezi. Minden
tantárgy
esetében
a
pedagógusoknak
lehetőségük
van
szabadon
megfogalmazott, az adott gyermekre leginkább jellemző észrevétel beírására a tájékoztatófüzetbe, az értékelőlapra és az osztálynaplóba. Első osztály év végén részletes értékelést készítenek a pedagógusok matematika, magyar nyelv, magyar irodalom, emelt szintű testnevelés és az informatika tantárgy esetében. Ehhez a munkaközösségek által kidolgozott mondatbankot lehet használni. Ez a forma rugalmas, mert nem kell automatikusan minden szempontról írni, ki lehet választani a tanuló szempontjából legfontosabbat. Ez kiegészülhet a pedagógus által szabadon megfogalmazott szöveggel. Így az értékelés kellően személyes lehet. A szöveges értékelés árnyaltan fejezze ki a tanuló teljesítményét, azt is, ha csak éppen megfelelt. A tanulók „Tantárgyi dicséretben részesül.” és „Tantárgyi teljesítménye gyenge.” bejegyzést kaphatnak. A tantárgy részletes értékelése után, összegzésként a következő minősítést kaphatják a tanulók: kiválóan teljesített, •jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülőt arról is tájékoztatni kell, hogy milyen jellegűek a lemaradások, és a felzárkóztatáshoz milyen segítséget nyújt az iskola a tanulóknak. A helyi tantervben szereplő többi tantárgy estében a tanítók eldönthetik, hogy a mondatbank segítségével részletesen értékelik a tanítványaik teljesítményét vagy csak a fent felsorolt összegző minősítést kapják a tanulók. Az év végi értékelés az oktatásért felelős miniszter által engedélyezett és kiállított nyomtatványba, gépi kitöltéssel, szöveges értékelő szoftver felhasználásával történik. A kiállított bizonyítványok pótlapok „záradék” rovatába kell bejegyezni nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. Az értékelést a szülők a bizonyítvány mellékleteként kapják meg és az iskolai törzskönyvben is nyilvántartásba kerül. Az osztálynaplókban csak a tantárgyak összegző minősítése kerül a következő rövidítés formájában piros színnel:
158
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény K = Kiválóan teljesített J = Jól teljesített M= megfelelően teljesített F = Felzárkóztatásra szorul. A bizonyítványban és az iskolai törzslapon lévő „Tantárgyi dicséretben részesül.” és a „Tantárgyi teljesítménye gyenge.” bejegyzéseket kézi írással az osztályfőnöknek az osztálynaplóban is rögzíteni kell. Minden értékelés és minősítés elsősorban fejlesztőközpontú legyen. Vegyük figyelembe a gyermek önmagához mért fejlődését, a tanulói teljesítmény szintjét az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez képest s azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak (fejlődtek, vagy hanyatlottak) az előző értékelés óta. A témazáró felmérések értékelése 1. évfolyamon és a 2. évfolyam I. félévében: 100% - 91%: kiváló 90% - 81%: jó 80% - 66%: megfelelt 65% - 51%: gyenge 50% - 0%: felzárkóztatásra szorul Az értékelés 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor akkor kiváló: Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. jó: Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. megfelelően teljesített: Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Nem csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. felzárkóztatásra szorul: Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.
159
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény b) Öt fokozatú számskálával: 2. évfolyam II. félévétől 8. évfolyamig a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az év végi osztályzat a tanulók egész éves összteljesítményét tükrözi tantárgyankénti bontásban. Kialakításukhoz legkevesebb három érdemjegy szükséges. Az osztályzatok kialakításában a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeknek kiemelt szerepe van. 2. és 3. évfolyamokon az értékelést a pedagógusok a szöveges értékelésre használt gépi bizonyítvány pótlapra és törzskönyvbe végzik. A bizonyítvány nyomtatvány és a törzslap Záradékok részébe a következő Záradék kerül beírásra: „A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 70. § (3) bekezdésének 2010. évi LXXI. törvénnyel módosított rendelkezése alapján a tanuló minősítése a bizonyítvány pótlapon osztályzattal történik.”Ez a bejegyzés addig marad érvényben, amíg az oktatásért felelős miniszter más nyomtatványokat nem engedélyez.
Ideje
Félév
Év végén
Az értékelés módja, formája érdemjegy (5,4,3,2,1) legalább 3 jegy tantárgyanként dicséret, elmarasztalás szimbólumok osztályzat kitűnő (jeles +szaktárgyi dicséret) nevelőtestületi dicséret
Az értékelés rögzítése
Ki értékel?
osztálynapló tájékoztató füzet
szaktanárok osztályfőnök, a napközis nevelő és a szaktanárok véleménye alapján. osztálynapló (piros szaktanárok számmal) osztályfőnök bizonyítvány (betűvel) tanítók törzslap (betűvel) napközis nevelő
Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere. A tanuló teljesítménye akkor sikeres, ha a felmérőkben, dolgozatokban számon kért minimumkövetelmények 80 %-át teljesítette. A témazáró felmérések osztályozása 2-4. évfolyam: 100% - 91%: jeles (5) 90% - 81%: jó (4) 80% - 66%: közepes (3) 65% - 51%: elégséges (2)
160
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény 50% - 0%: elégtelen (1)
A témazáró felmérések és év végi tudásszint mérés osztályozása 5-8. évfolyamon: 100% - 91%: jeles (5) 90% - 75%: jó (4) 74% - 51%: közepes (3) 50% - 34%: elégséges (2) 33% - 0%: elégtelen (1) Az osztályzat (érdemjegy) 2. évfolyam II. félévében és év végén, valamint felső tagozatban akkor: jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Nem csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái: piros tintával: - témazáró felmérések, dolgozatok, tanév végi osztályzatok kék tintával: - szóbeli feleletek, írásbeli feleletek, félévi osztályzatok zöld tintával: - gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások, füzetek rendje, külalak
161
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény emelt szintű testnevelés: azon tanulók bizonyítványába és törzskönyvébe kerül ez a bejegyzés, akik a testnevelés tantárgyat emelt szintű követelményrendszer szerint tanulják.
3.
A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
A magatartás értékelésének elvei a) Példás (5) az a tanuló, aki − a házirendet betartja, − tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik − kötelességtudó, feladatait teljesíti − önként vállal feladatokat és azokat teljesíti − tisztelettudó − társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, − segítőkészen viselkedik − az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz − óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet − nincs írásbeli figyelmeztetője, intője vagy megrovása
b) Jó (4) az a tanuló, aki: − a házirendet betartja − tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik − feladatait a tőle elvárható módon teljesíti − feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti − az osztály, iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt − nincs írásbeli intője vagy megrovása
c) Változó (3) az a tanuló, aki: − az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be − a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül − feladatait nem teljesíti minden esetben − előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva
162
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény − a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik − igazolatlanul mulasztott − osztályfőnöki intője, vagy megrovása van d) Rossz (2) az a tanuló, aki: − a házirend előírásait sorozatosan megsérti − feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti − magatartása fegyelmezetlen, rendetlen − társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik − viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza − több alkalommal igazolatlanul mulaszt − több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli a felsorolt követelmények és az osztályközösség véleménye szerint. A szorgalomjegyek megállapításának elvei Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a) Példás (5) az a tanuló, aki: − képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt − tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi − a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi − munkavégzése pontos, megbízható − a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz − taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza b) Jó (4) az a tanuló, aki − képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt − rendszeresen, megbízhatóan dolgozik − a tanórákon többnyire aktív − többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt
163
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény − önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, taneszközei tiszták, rendezettek c) Változó (3) az a tanuló, aki − tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől − tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti − felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik − érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja − önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki − képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében − az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg − tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen − feladatait folyamatosan nem végzi el − felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek − a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül − félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli a felsorolt követelmények és az osztályközösség véleménye szerint. A magatartás és a szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
164
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény − szaktanári dicséret − napközis nevelői dicséret − osztályfőnöki dicséret − igazgatói dicséret − nevelőtestületi dicséret
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók tanév végén − szaktárgyi teljesítményért − példamutató magatartásért − kiemelkedő szorgalomért − példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Büntetésben részesül az a tanuló, aki − tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy − a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy − igazolatlanul mulaszt, vagy − bármely módon árt az iskola jó hírnevének
165
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Az iskolai büntetések formái − szaktanári figyelmeztetés − napközis nevelői figyelmeztetés − osztályfőnöki figyelmeztetés − osztályfőnöki intés − osztályfőnöki megrovás − igazgatói figyelmeztetés − igazgatói intés − igazgatói megrovás − tantestületi figyelmeztetés − tantestületi intés − tantestületi megrovás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Módszertani szabadság érvényesül az értékelésbe vont tanulói megnyilvánulások kiválasztásakor, nemkülönben az értékelési gesztus kiindulópontjának meghatározásában (nevezetesen abban, hogy értékelésben a fejlődést vagy a hanyatlást vagy az értékelés objektív értékét, vagy a tanulócsoport objektív sajátosságait, vagy egyéb szempontot hangsúlyozzák-e ki
3.8.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Iskolánkban
csoportbontást
alkalmazunk
a
következő
területeken,
az
adott
év
tantárgyfelosztásának függvényében: − idegen nyelv: a tanulók választása alapján angol, német nyelvi csoportbontás, − informatika: az osztály tanulói két csoportba osztva vesznek részt az órán, − 7-8. évfolyamon a matematika oktatása két osztályból szerveződik, 3 csoportban történik az oktatás, − az emelt szintű testnevelés csoportba a beiratkozáskor lehet jelentkezni a szülőknek. A végleges csoportelosztásról a szeptemberi felmérés után az érintett szaktanár javaslata alapján a tagintézmény vezető dönt,
166
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény − 1-4. évfolyamon
a
beiratkozott
tanulók automatikusan napközis csoportba
szerveződnek osztályok alapján. − 5-8. évfolyamon szülői, tanulói kérés alapján két napközis csoportot szervezünk, melynél szempont, hogy lehetőleg az azonos osztályba kerülő tanulók egy csoportba kerüljenek és közel azonos létszámmal működjenek a csoportok. − A nem kötelező tanórai foglalkozásokra (érdeklődési körök
stb.) a gyerekek
döntésüktől függően, amennyiben a tanulói létszám meghaladja az 5 főt járhatnak.
3.9.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. házi feladat lehet írásbeli és szóbeli, tartalmak gyakorlása, egy adott munkadarab elkészítése, gyűjtőmunka, a házi feladat a tanórai ismeretek gyakorlását segíti elő, új anyag feldolgozását nem kérhetjük számon,
a tanítási szünetek (tavaszi és téli szünet) a tanulók pihenését szolgálják, ezért kötelező jellegű házi feladat erre az időszakra nem adható, illetve csak akkor adható, ha mennyisége lehetővé teszi a gyerekek számára a pihenést,
ha a napközis ellátást igénybe vevő gyermek különböző elfoglaltságai miatt a délutáni tanórán nem vesz részt, házi feladatait köteles otthon elkészíteni.
3.10. Sajátos pedagógiai módszerek 1.
A Projektoktatást iskolánkban jellemzően két fő területen alkalmazzuk: a) A környezeti nevelés során − Alsó tagozatos diákok erdei iskolája a Csónakázó tónál. Sajátossága, hogy nem bentlakásos és a teljes közösség részt vesz benne.
167
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény − Külső helyszíneken szervezett erdei iskolák osztályigény alapján 2-8. évfolyamokon. b) A tudomány napja elnevezésű projekt a felső tagozaton 2007 óta szervezünk a tudomány jegyében projektnapokat. Minden évben más-más témát dolgozunk fel. A két napos programsorozat során vendégelőadókat hívunk, akik az adott témák nyitóelőadásait tartják, majd ezt követik diákjaink előadásai, bemutatói. A kísérő programokban a felső tagozat tanulói aktívan, gyakorlatias tevékenységekkel vesznek részt. Az éves munkaterv alapján újabb témákat lehet ezzel a módszerrel feldolgozni. 2.
Sajátos tanulásszervezési eljárás a két –tanítós modell vagy tanítótárs jelenléte alsó tagozaton. A két-tanítós óramodell olyan oktatásszervezési eljárás, amikor adott tanítási órákon két pedagógus egyszerre van jelen. Így könnyebbé válik az alacsony intellektusú, a tanulási nehézséggel, zavarral küzdő gyermekek és a tehetséges tanulók integrált keretek közt megvalósuló differenciált oktatása – nevelésére. Alkalmazásának célja, hogy minél több gyermek kapjon egyénre szabott ellátást, több tanuló legyen sikeresebb az alapkészségek elsajátításában.
Ennek az eljárásnak célja: A gyerekek közt meglévő társadalmi és szociális különbségek enyhítése. A tanulói készségekben, képességekben mutatkozó nagy eltérések kezelése. A tanulók eltérő tudásának minél optimálisabb szinten történő mozgósítása és bővítése az egyéni bánásmód alkalmazásával.
3.11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Célja: biztosítani az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét az intézmény minden tevékenysége során. A tanévvégi munka értékelése során feltárt a problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) fogalmazzuk meg a feladatokat a következő évi munkaterv részeként. Iskolánkban: − a hatályos törvényeknek megfelelő az oktatás-nevelés − nincs szegregált osztály, csoport.
168
Kőrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény − az intézmény szolgáltatásaihoz a HHH gyermekek hozzájutása biztosított. − -a SNI tanulók száma nem mutat eltérést az országos átlaghoz képest.
Feladataink: Minden gyermek számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközök, módszerek és infrastrukturális feltételek biztosítása. Minden gyerek a képességeinek megfelelő szintű maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait. A tanulók eredményeiben csökkenjen a szülő iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe. A SNI és a HHH gyermekek a képességüknek megfelelő képzésben folytathassák tanulmányaikat. Az iskolai sikeresség javítása a HHH tanulóknál és annak elősegítése, hogy csökkenjen a saját osztályában több évvel túlkoros gyerekek száma
169
őrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény 3.12. SNI gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a fejlesztő programok tartalma A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének alapelvei és a helyi tantervbe, tanmenetekbe beépülő fejlesztési célok 1. A dyslexiás, dysgraphiás tanulók fejlesztésének célja és feladatai: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. 2. A dyscalculiás tanulók fejlesztésének célja és feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,
170
őrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. 3. A kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar fejlesztésének elvei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. 4. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló fejlesztésének céljai és feladatai Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek
vagy
oksági
összefüggésben
állnak
az
értelmi
fogyatékossággal,
vagy
következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét.
171
őrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások E gyermekek oktatása-nevelése során, 1-4 évfolyamon a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyezzük a hangsúly. A képességfejlesztésben a közvetlen érzéki tapasztalás, a tárgyi cselekvéses megismerés dominál. A bevezető szakaszban - a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezünk. Reményeink szerint a hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására. A tanítás során további feladatunk a tanulók megfelelő motiváltságának fenntartása, a tanulási és viselkedési szabályok következetes kialakítása, megerősítése. Sikert az integrált oktatás keretei között a széles körű differenciálás (módszertanban, tananyagban, ütemezésben, követelményekben, számonkérés
módjában),
új
oktatásszervezési
megoldások
(két-tanítós
modell),
a
gyógypedagógussal való együttműködés, a tárgyi feltételek (speciális tankönyvek, pedagógiai segédletek, készségfejlesztő játékok, egyénre szabott feladatlapok) megléte esetén érhetünk el. Az alapozó és a fejlesztő (5-8. évfolyam) szakaszban a tanulók oktatása elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Nagyobb hangsúlyt kap az önálló tanulási tevékenység, a tanítás-tanulás során előtérbe helyezzük a verbális szintet, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók tantárgyi rendszere és óraszáma megegyezik a többségi tanulókéval. A tantárgyi témakörök, követelmények és elvárások rendszere, mely a helyi tantervünk mellékletének része, illeszkedik a Nemzeti Alaptantervhez és a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók ellátásának az irányelveihez.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációjának, és rehabilitációjának lényeges eleme:
szocializáció, az eredményes társadalmi integráció
172
őrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény
a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók
korrigálására,
kompenzálására,
az
eszköztudás
fejlesztésére,
a
felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul
a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás,
Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl.: terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába.
5. A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig –
minden
változatban
előfordulhatnak.
A
súlyos
beszédfogyatékos
tanulónál
a
kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ.
Beszédfogyatékos tanulók fejlesztésének feladatai:
pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése
önállóság fejlesztése
önbizalom fejlesztése
173
őrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény
pozitív énkép kialakítása
bátran merjen beszélni társai előtt
6. A látássérült tanulók iskolai fejlesztése A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot. Az individuális jelleg miatt egyéni vagy kiscsoportos foglalkoztatási formában valósíthatók meg. A gyengénlátó, aliglátó tanulók (re)habilitációs célú fejlesztő foglalkozásai általában a következő területeket érintik:
látásnevelés (a látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök használata)
mozgáskorrekció (finommozgás, nagymozgás)
az olvasási készség fejlesztése
tájékozódásra nevelés (tájékozódás vizuális támpontok alapján, tájékozódás hosszú fehér bottal, közlekedési önállóság)
személyiségkorrekció
logopédiai ellátás
gyógytestnevelés
a speciális optikai segédeszközök használata
mindennapos tevékenységek (étkezés, varrás stb.)
7. A mozgáskorlátozott tanuló fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket az “épek” között, tehát a többségi iskolákban is. Az iskolában biztosítani kell – a tanuló állapotának megfelelően – az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Fejlesztésük célja, hogy az iskolai tanulmányok adott pontján az önálló életvitelre felkészültek legyenek, ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, növelni kell a kudarctűrő képességet. Speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazásával és a technikai jellegű segédeszközök igénybevételével kell segíteni mozgásbiztonságot, a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket.
174
őrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének lehetőségei egyes tantárgyaknál: A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél.
3.13. Iskolaváltás, tanulóátvétel szabályai A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
3.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai
1. -
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
175
őrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény -
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
-
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
4. a környezet fogalmával, 5. a földi rendszer egységével, 6. a környezetszennyezés formáival és hatásaival, 7. a környezetvédelem lehetőségeivel, 8. lakóhelyünk természeti értékeivel, 9. lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 2.
Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, földrajz, biológia, kémia tantárgyak tananyagai -
minden évben erdei iskola szervezése az alsó tagozatos tanulóknak, igény szerint a felsőbb évfolyamokon is
b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére
-
évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése
a „Föld
napja” alkalmából
játékos
vetélkedővel,
akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára -
minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen
-
a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában
-
„Madárbarát kert” gondozása, madáretetés, madáretetők javítása
-
évente Zöld Családi Nap szervezése szülők, tanulók, pedagógusok számára túra keretében
176
őrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény 3.
Az iskola egészségnevelési elvei
Fogalmak: Egészség: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.” WHO 1946. Egészségfejlesztés: A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Egészségnevelés: A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Prevenció: A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúly fektetni. Az iskolai egészségnevelés tartalma: Az iskola az egészségnevelés szempontjából kiemelt szintér, hisz a tanulók a legtöbb időt az iskolában töltik el, másrészt ebben a korban a személyiség alakítható, formálható. a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében, a tanulók az életkorúknak megfelelő szinten – tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészségmegőrzéssel.
177
őrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Az iskolai egészségnevelés területei a) Szomatikus nevelés: − éves szűrővizsgálatok, kötelező oltások iskola egészségügyi ellátás keretében − higiénés nevelés (személyi és környezeti) − kondicionálás (állóképesség, fittség) − betegségek elkerülése − baleset megelőzés, elsősegélynyújtás − egészséges életmód (táplálkozás, mozgás, drog prevenció) b) Pszichés nevelés − egészséges életvezetés, érzelmi-akarati nevelés − szabadidő aktív és „hasznos” eltöltése (sporttagozat, szakkörök) − stressz kezelés − deviancia profilaxis c) Szociálhigiéne nevelés − kedvező társas miliő működtetése, feszültségek feloldása − társadalmi izoláció prevenciója − kommunikációs nevelés − szociális háló − harmonikus kapcsolatok (családi életre nevelés) Az iskolai egészségnevelés szinterei: a) tantárgyhoz kötötten, tanórai keretben (természetismeret, biológia, egészségtan, testnevelés), illetve egyéb tanórákon (irodalom – nemi betegségek, technika – főzési alapismeretek) b) osztályfőnöki óra (meghívott előadók segítségével) c) évente megrendezett iskolai projektnap (közlekedésbiztonság, elsősegélynyújtás, drog prevenció, egészségnap, sport, szűrővizsgálatok, környezetvédelem) d) tanórán kívüli foglalkozás (szakkör, vetélkedő, versenyek, túrák) e) pályázati keretben működő programok (iskolai, városi) f) pedagógus továbbképzés
178
őrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Célcsoport: az iskola minden dolgozója − tanulók − szülők − pedagógusok − technikai dolgozók Az iskolai egészségnevelés megvalósításában résztvevők, közreműködők: − iskolavezetés − pedagógus − iskolai egészségügyi ellátás (orvos, iskola védőnő) − szabadidő-szervező − gyermek- és ifjúságvédelmi felelős − szakszolgálat (fejlesztőpedagógus, iskolapszichológus) − meghívott vendégek (Rendőrség, Mentőszolgálat, Autós iskola, Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat) 1.
Az iskola környezeti nevelési elvei − Legyen élethosszig tartó. − Intézményes és nem intézményes formában egyaránt fontos. − Legyen interdiszciplináris (tudomány- és tantárgyközi). − Legyen „lokális” és „globális” egyszerre (felelősség a helyi környezetért, felelősség a Földért). − Legyen „aktuális” és „jövő orientált” egyszerre. − Legyen rendszerszemléletű (minden mindennel összefügg). − Neveljen együttműködésre. − Neveljen problémamegoldásra. − Neveljen új értékrendszerre. − Legyen multikulturális. − Legyen tevékenységre orientált.
Célok: − elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását − váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt − legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére, értékelésére − alakuljon ki bennük a környezeti harmóniát biztosító életvitel igénye
179
őrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény − ismerjék meg a környezetet befolyásoló globális és helyi gazdasági és társadalmi folyamatokat − szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttműködő kezelésében és megoldásában
3.15.
A tanulók fizikai állapota mérési időszakának és mérési módjának a meghatározása
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges ismeretek: A
testnevelés
tantárgyon
belül
is
növekednek
azok
a
feladatok,
amelyek
a
követelményrendszer pontosabb és hangsúlyosabb megfogalmazását teszik szükségessé. Közismert a mozgásszegény életmód, a fizikai aktivitás csökkenése. Tantervi célkitűzéseink éppen ezért kiemelten kezelik a fizikai teljesítőképesség növelését, a fizikai képességek emelését, valamint azok mérését. A felsoroltakból kiindulva olyan próbarendszert állítottunk össze, amelynél figyelembe vettük: − a tantárgyi cél-feladatrendszert, valamint annak követelményrendszerét, − az eddigi hazai gyakorlatot, − az iskolai feltételeket. Fontosnak tartottuk, hogy az értékek önmagukban is jelezzék a teljesítményszintet. A teljesítmény-teszt révén (táblázatokkal) lehetővé válik, hogy egy-egy tanuló, osztály, vagy évfolyam teljesítményét az adott időszakban objektív módon megállapíthassuk és az országos átlaggal összehasonlítsuk. A teljesítmény-tesztek természetesen két változatban készültek: a. normál osztályok b. emelt szintű osztályok A PRÓBÁK LEÍRÁSA A teljesítmény-teszt a következő próbákból áll: 1-4. osztály 1.
30 m futás
Rajt: állórajt. Minden tanuló egyszer fut, mérni egytizedes pontossággal kell, pl.6,6.
180
őrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény 2.
Ugrás fordulattal
A tanuló álljon egy kör középpontjában, kis terpeszben. Ugorjon fel páros lábbal úgy, hogy minél többet forduljon a levegőben a hossztengelye körül. A fordulat nagyságát 45 °-os pontossággal mérjük, pl. 90 °, 315 °, illetve 2/8, 7/8 Minden tanuló két ugrást hajt végre, melyek közül a magasabb teljesítményt értékeljük.
3.
Kislabda-hajítás
Helyből és nekifutásból is végezhetik a gyakorlatot. Minden próbázó három dobást hajt végre, a legmagasabb érték jelenti a teljesítményt.
4.
Labdapasszolás (sima fallal szemben)
Tetszés szerinti dobásformával a falra kell dobni a labdát, s azt visszapattanás után el kell kapni. Meghatározott idő után az elkapások számát értékeljük. A próbát mindenki egyszer hajtja végre. Dobótávolságok:
1. osztály
1m
2. osztály
1,5 m
3-4. osztály
2m
Időérték: ½ perc gumilabdával. A teljesítményteszt értékelési táblázatok, minden testnevelést tanító kollégánál ott vannak. Mivel ezek 1-8. osztályig nagyon sok helyet foglalnának el, itt csak egy mintapéldát mutatunk be, pl. a 4. osztályét: 4. osztály Fiúk Próba 1 / sec 2 / ford. 3/m 4 / db
25 % 6,3 5/8 12 13
Teljesítményszintek 50 % 75 % 5,9 5,5 6/8 7/8 17 22 17 21
100 % 5,1 1 27 25
25 % 7,0
Teljesítményszintek 50 % 75 % 6,6 6,2
100 % 5,8
4. osztály Lányok Próba 1 / sec
181
őrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény 2 / ford. 3/m 4 / db
5/8 8 11
6/8 11 15
7/8 15 19
1 18 23
5-8. osztály 1.
60 m futás
Rajt: 5-6. osztály állórajt, 7-8. osztály térdelőrajt. Mérés egytizedes pontossággal, pl. 9,2. Minden tanuló egyszer fut. 2.
5-6. osztály 400 m futás, 7-8. osztály 600 m futás
Az időeredményeket percben, illetve másodpercben mérjük, pl. 2:40. 3.
Ugrás fordulattal 5-6. osztály, súlypontemelkedés 7-8. osztály
Ugrás fordulattal: széltében állított ugrószekrényről minél több fordulatot hajtsanak végre a test hossztengelye körül. A fordulat nagyságát 90 °-os (negyed fordulat) pontossággal mérjük. Két ugrást kell végrehajtani, a jobbik számít. Súlypontemelkedés: ugrás helyből páros lábbal, majd kézzel érinteni minél magasabban a centiskálát. Két ugrás van. Mérés: az állásban mért és a felugrással elért magasságértékek közötti különbség cm-ben adja meg a súlypontemelkedést. 4.
Tömött labda dobás fej fölött hátra
5-6. osztály 2kg, 7-8. osztály fiúk 3 kg, lányok 2 kg. Három dobás, a legmagasabb érték jelenti a teljesítményt. 5.
Labdapassz (sima fallal szemben)
Az elkapások számát értékeljük ½ perc alatt. Dobótávolság: 2 m, gumilabdával. 6.
4 ütemű fekvőtámasz (csak 7-8. osztály)
Az egy perc alatt végrehajtott gyakorlatok számát értékeljük. A próbát egyszer hajtják végre. Kiinduló helyzet: terpeszállás, magastartás. 1.
ütem: guggolótámasz
2.
ütem: mellső fekvőtámasz
3.
ütem: guggolótámasz
4.
ütem: terpeszállás, taps a fej felett
A felső tagozatban is bemutatunk egy mintapéldát a teljesítményteszt értékeléséből, pl. egy 5. osztályos normál fiú, valamint egy 5. osztályos emelt szintű fiúét. 5. osztály Fiú normál
182
őrösi Csoma Sándor - Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézmény Próba 1 / sec 2 / ford. 3/m 4 / sec 5 / db
10 % 12,4 ¼ 3,7 2:05 15
30 % 11,6 ½ 4,6 1:50 18
Teljesítményszintek Átlag 50 % 70 % 11,1 10,6 ¾ 1 5,1 5,6 1:40 1:30 21 24
80 % 10,2 1¼ 6,0 1:20 26
90 % 9,8 1½ 6,5 1:15 28
30 % 10,7 ¾ 5,2 1:40 21
Teljesítményszintek Átlag 50 % 70 % 10,4 10,1 1 1¼ 5,8 6,4 1:30 1:20 24 27
80 % 9,8 1½ 6,9 1:15 29
90 % 9,6 1¾ 7,3 1:10 31
5. osztály Fiú emelt szintű Próba 1 / sec 2 / ford. 3/m 4 / sec 5 / db
10 % 11 ½ 4,3 1:50 17
A teljesítménymérésben minden tanuló részt vesz. A könnyített testnevelésben résztvevők csak a felmentésükre nem vonatkozó próbákat végzik el. A tanulók évente két alkalommal próbáznak: a tanév kezdetén (ősszel), a tanév végén. Értékelés: az átlagot az 50 %-os szint jelöli. A tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését kell értékelnünk. Nem szabad az egyes próbákon elért tanulói teljesítményt osztályozni. Be kell viszont számítani a testnevelés osztályzatba a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, esetenként visszafejlődését. Ez az osztályozás azonban csak összteljesítményre történhet. Minimum követelmény: 30 % teljesítményszint.
183
Érvényességi rendelkezések
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: a nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója a nevelőtestület bármely tagja a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői közösség, illetve diákönkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: − az iskola fenntartójánál − az iskola igazgatóságán − az iskola nevelői szobájában és − az iskola könyvtárában − az intézmény honlapján.
Kókainé Hámorszki Éva igazgató
184
Eszközjegyzék
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete, a 22/2013 EMMI rendelet 1. számú melléklete, 1,2 számú melléklete alapján:
Az Általános iskolákra is ez érvényes.
185
Eszközjegyzék
186
Eszközjegyzék
187
Eszközjegyzék
188
Eszközjegyzék
189
Eszközjegyzék
190
Eszközjegyzék
191
Eszközjegyzék
192
Eszközjegyzék
193
Eszközjegyzék
194
Eszközjegyzék
195
Eszközjegyzék
196
Eszközjegyzék
197
A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
198
199
200
201
202
203
204
205