Kollégium helyi pedagógiai programja

Nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kollégium helyi pedagógiai programja

A kollégium helyi pedagógiai programja az emberi erőforrások minisztere 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelete alapján készült. 1.1. Az intézmény neve, címe: Nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 4400 Nyíregyháza, Szarvas u.10-12. 1.2. Az intézmény típusa: Többcélú nevelési-oktatási intézmény

1. 3. Alaptevékenysége: Kollégiumi ellátás 170 férőhelyen.

2. A kollégium működési rendje

2. 1. A kollégium ellátja az iskolába felvételt nyert: - tanulásban akadályozott, - értelmileg akadályozott, - autista tanulók, - a fenti fogyatékosságú nevelőszülőkhöz, gyermekotthonba kihelyezett tanulók

nevelését és gondozását.

2. 2. Felvétel a kollégiumba

Vidéki tanulók számára a tanulói jogviszony létrejöttével a kollégiumi felvétel automatikus, azok a nyíregyházi tanulók is felvételt nyernek, akiknek családi, szociális helyzetük, halmozottan hátrányos helyzetűk vagy sérülésük mértéke ezt indokolttá teszi. A tanulói jogviszony megszűnésével a kollégiumi jogviszony is megszűnik. 3. A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései

3.1. A kollégium nevelési alapelvei - A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.

- A kollégiumban a gyermekek nevelését az irántuk érzett felelősség, a szeretet, a bizalom, a tapintat és a gondoskodás jellemzi. - A haladó hagyományok tiszteletben tartásával, valamint a házirend előírásainak betartásával érvényesítjük a gyermekeket megillető emberi és szabadságjogokat. - A kollégiumi élet jelentsen valamennyi kollégista gyermek számára boldog gyermekkort, melyben a jó társas kapcsolatok kialakulását és megőrzését elsősorban az alapvető erkölcsi normák igenlése és gyakorlása jelenti. -

A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok

sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt.

- A kollégium lakóinak a mindenkori jó közérzetét az itt dolgozó felnőttek biztosítják, akiknek munkáját a szaktudás, a tapasztalat és a kulturált stílus mellett a gyermekszeretet, a példamutatás és az erkölcsi fedhetetlenség jellemzi.

- Megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló közösségekben az együttélés, az együttműködés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.

- Fejlesztjük a gyermekek öntevékenységét, valamint az életkori és sérülés fokát figyelembe véve az önszerveződő képességüket. - Az egységes nevelési eljárások alkalmazása érdekében konstruktív módon együttműködünk az iskola szereplőivel. - Az életkori sajátosságokat a fejlesztéskor figyelembe vesszük, és a tanulmányi munka, a foglalkozások, szabadidős és a gondozási tevékenységek során biztosítjuk az egyénre szabott feltételrendszert. - A csoportok összetételének megfelelően gondot fordítunk a nemzeti, etnikai, kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartására és fejlesztésére. - A rendszeresen megtartott kollégiumi foglalkozások segítik a megtanultak gyakorlati alkalmazását, a felzárkóztatást, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek kibontakozását, a pályaválasztást. - A kollégiumi életrend az egészséges életmód iránti igény kialakulását szolgálja. - A kollégiumi foglalkozások a szabadidő hasznos eltöltésének módjaival ismertetik meg a gyermekeket. - A kollégiumi nevelés segíti a tanulók önálló életre nevelését, a társadalmi szerepek tanulását, a társadalomba való beilleszkedést, különös figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű (továbbiakban: HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban: HHH) gyerekekre. - A nevelési módszerek alkalmazásánál a pedagógusok figyelembe veszik a gyermekek életkorát, fejlettségét, egyéniségét, családi körülményeit. - A kollégiumi élet biztonságot, érzelmi védettséget nyújt, kiegészíti a családi és iskolai nevelést.

- A kollégiumi nevelés fejleszti a testi-lelki egészséget, a gyógypedagógiai asszisztens tudatos, tervszerű munkája révén kialakítja és rögzíti a higiénés szokásokat.

3.2. A kollégiumi nevelés célkitűzései

Cél

Eredményességi mutató

Indikátor

Az új gyermekek A felvett gyermekek Új kollégista gyermekek beilleszkedésének 100%-a beilleszkedett a száma elősegítése kollégiumi közösségbe Kollégiumi elhelyezést visszautasító gyermekek száma A kulturált együttélés A gyermekek 65%-a Kollégiumi verekedések szabályainak elfogadására, betartja a szabályokat száma betartására nevelés Igazgatóhoz küldött gyermekek száma Ellenőrzőbe beírt megrovások száma, oka A rendezvényeken tanúsított tanulói magatartás Gyermekek bántalmazása miatt érkező szülői panaszok száma Gyermekek végzett klíma eredménye

körében vizsgálat

Családias légkör biztosítása Gyermekek 100%-a szeret Síróhazavágyó a kollégiumban a kollégiumban lakni gyermekek száma Minden

csoportban

a

gyermekek 100%-ának megemlékeznek a névMegtartott névszületésnapjáról születésnapok száma Az önellátáshoz szükséges A gyermekek 75%-a Önállóan képességek kialakítása, önállóan végzi az gyermekek száma fejlesztése: megtanítjuk a önellátás tevékenységeit sajátos nevelési igényű gyermeket önmaga ellátására

végző

A önálló szükséges készségek fejlesztése;

tanuláshoz A gyermekek 60%-a Önállóan tanuló, képességek, ismeri a helyes tanulási feladatot végző kialakítása, sorrendet, tudja önállóan gyermekek száma alkalmazni A helyes tanulási a helyes tanulási módszer sorrendet alkalmazó kialakítása és alkalmazása gyermekek száma felső tagozatban Alkalmazott tanítási módszerek koherenciájának vizsgálata a céllal

Cél

Eredményességi mutató

Indikátor

Szabadidő hasznos A csoportban a A rendezvényeken részt eltöltésére nevelés gyermekek 65%-a részt vevő gyermekek száma vesz a szabadidős A szervezésbe tevékenységekben bekapcsolódó gyermekek száma Gyermekek által javasolt ötletek száma

Egészséges nevelés

életmódra A csoportban a gyermekek 55%-a ismeri az egészséges életmód részeit

Felsorolt egészséges életmód területek gyakorlati alkalmazásának szintje: A tevékenységben jártas gyermek száma Azon gyermekek száma, akiknek a tevékenység szokásává vált Ezzel kapcsolatosan szervezett rendezvényeken részt vevő gyermekek száma

Szociális hátrányokkal A fejlesztésben résztvevő A számukra tartott küzdő gyermekek gyermekek 65%-a foglalkozások száma individualizált fejlesztése fejlődést mutat A foglalkozásokon résztvevő gyermekek száma Fejlesztendő területeken mutatott fejlődés A reális pályaválasztáshoz A nyolcadikos gyermekek Felvett gyermekek száma szükséges képességek 100%-a továbbtanul Üzemlátogatásokon, nyílt fejlesztése, ismeretek napon részt vevő bővítése gyermekek száma Összejövetelek száma: szakemberekkel, szülőkkel, volt kollégistákkal

Cél

Eredményességi mutató

Indikátor

A tanulók A tehetséges tanulók Szakkörön részt vevő tehetséggondozását 55%-a részt vesz szakköri gyermekek száma elősegítő tevékenység tevékenységben A gyermekek szervezése érdeklődését figyelembe vett és megszervezett szakkörök száma Szakkörön készült produktumok minősége A gyermekek A tanulók 85%-a részt Résztvevő kommunikációjának, vesz a DÖK gyűléseken száma érdekérvényesítő Vélemények képességének a fejlesztése jellege

gyermekek

száma,

A kollégiumi hagyományok A munkatervben Hagyományos ápolása, továbbfejlesztése tervezett hagyományos rendezvények száma rendezvényeket 80%Résztvevők száma ban megvalósítjuk Elégedettségmérés Szülők, hozzátartozók Csoportonként a szülők bevonása a kollégium 55%-a részt vesz a életébe; együttműködés rendezvényeken fejlesztése Gyermekkel kapcsolatos problémák megbeszélése, segítés

Megjelent szülők, hozzátartozók száma Panaszok száma, jellege Segítségadás jellege

A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, feladatai Cél A

Eredményességi mutató kompetencia

alapú Életpálya-építési

oktatás kiterjesztése

Indikátor Bevezetve 4 kollégiumi

kompetencia, és Szociális csoportban. –környezeti - életviteli kompetencia

alapú

oktatás

bevezetése,

program

csomagok

Fenntarthatóság: 5 éven keresztül.

alkalmazása. A

tanulási

alkalmazásában sokszínűségre

a tanulásszervezési

A projekt hét, témahét,

törekvés eljárások alkalmazása a

tevékenység-rendszerének biztosítása

újszerű 4 kollégiumi csoport.

stratégiák Az

bevont csoportokba.

moduláris csomag

oktatási bevezetése

elemek megvalósult.

Kötelező

megvalósítása:projekt hét, témahét, moduláris oktatási

csomag

bevezetése. A játékosság, a szimuláció Önálló gazdag biztosítása

innováció Önálló

eszköztárának megtervezése, végrehajtása:

innováció

és végrehajtva: Sportjátékok a kollégiumi

Sportjátékok a kollégiumi szabadidős szabadidős tevékenységben játékgyűjtemény készítése.

tevékenységben

–

– játékgyűjtemény elkészítve. Bevont csoportok száma

tanulók,

A személyiséggel kapcsolatos pedagógiai feladatok Cél

Eredményességi mutató

Egyéni tanulási útvonalak A kialakítása, kifejlesztése

hátrányos

Indikátor

helyzetű Integrációt

elősegítő

tanulók

célzott

fejlesztési

esélyegyenlőségének

programok alkalmazva.

javítása.

A tanulás iránti motiváció Újszerű tanulásszervezési Kooperatív fejlesztése

eljárások bevezetése.

technikák,

projektmódszer, témahét megtartva. Kompetencia oktatáshoz szükséges

eszközök

használva. A

tanítás-tanulás Projekthét, témahét és A bevont csoportok és

folyamatába alkotó jellegű moduláris feladatok meghatározása

oktatás

és tanulók, szülők száma

innováció keretén belül alkotói vágy felkeltése. Alkotó jellegű feladatok algoritmusának elsajátítása. Alkotó pedagógiai klíma megteremtése.

Vélemények Ezzel

kapcsolatosan

szervezett rendezvényeken

részt

vevő gyermekek száma Produktum: saját kezűleg elkészített tárgy/ alkotás létrehozva.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Cél

Eredményességi mutató

Indikátor

A másság elfogadása

Esélyegyenlőség

Tanulók beilleszkedtek a

biztosítása.

csoportokba.

A

szociogramm

erős Nincs tanuló

rokonszenvi Szociometriai mérés

A

különböző

kompetenciák

peremhelyzetű

kapcsolatokat mutat.

szociális Szociális

–környezeti

kompetencia 2 csoportban.

fejlesztése: életviteli

empátia, egymásra figyelés, alapú

- Bevezetve és alkalmazva

programcsomag

együttműködés, tolerancia, bevezetése. alkalmazkodó készség

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok Cél

Eredményességi mutató

Minden csoportban

Beilleszkedési, magatartási Differenciált nehézségekkel

összefüggő tanulásszervezés

pedagógiai tevékenységformák biztosítása

Kooperatív

Indikátor

Pedagógus megfelelően

technikák alkalmazta

alkalmazása

Alkalmazott

kooperatív

Projekt-módszer

technikák

alkalmazása

koherenciájának

A

személyre

szabott

tanítás-tanulás előtérbe helyezése

vizsgálata, megvalósult

célja

A

tapasztalatszerzés, A

ismeretszerzés lehetőségeinek

kompetencia

oktatáshoz

alapú A

kompetencia

szükséges oktatáshoz

alapú

szükséges

kitágítása tanulói, tanári eszközök tanulói, tanári eszközök

IKT eszközök használatával

használata IKT

képzésen

részvétel.

biztosítottak. való Bevont

csoportok,

tanulók száma. IKT

képzésen

való

résztvevők száma. Eszközök száma.

Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatok Elvégzendő feladat

Eredmények

Módszerek eljárások

A társadalmilag hátrányos Biztosított a képzésük, Hátránykompenzáció. helyzetű

tanulókkal

való fejlesztésük

foglalkozás

Fejlesztésüket speciális

szolgáló programok

alkalmazása. IPR működtetése A roma tanulók hátrányos Felkészítés szociokulturális helyzetének továbbtanulásra. csökkentése, továbbtanulásra

való

tanulók

hátterét.

Továbbtanulások

Integrált oktatása (IPR),

kiszélesítése.

továbbtanulási

felkészítés

programok tervezése.

A HHH-s tanulók tanórán Nő

a

HHH-s

kívüli foglalkozásokon való tanórán részvétele.

a Mérjék fel a

foglalkozások részvételének

tanulók Felzárkóztató, kívüli tehetségfejlesztő, való és száma, foglalkozások

sport

művészeti

csökken a lemorzsolódás.

biztosítása.

A HHH tanulók számának Több HHH-s tanuló kerül Együttműködés növelése

a

a

kollégiumi az oktatási idő alatt jobb települési

szolgáltatás igénybevétele körülmények közé. terén

Kollégiumi

önkormányzatokkal.

bentlakással

eredményesebb

képzés

várható a Tanulási idő hatékony Tanulás tanítása.

Kollégiumban

kihasználása

tehetséggondozás, hátránykompenzáció

napirend kialakítása

Személyiségfejlesztés szabadidő

tanulási

személyes módszerek kialakítása.

Egyéni

magadása.

Egyéni

Kulturális

a

és

sporttevékenység

hasznos

eltöltése. Végzős továbbhaladásának

tanulók A középiskolában végzők Tervezzék és további

helyzetéről

elhelyezkedésének nyomon megye

s tanulókra.

az

a adatgyűjtés feladatait, és

információval a

követése, kiemelten a HHH- rendelkezik

meg

nyomon

amelyet rendszert,

követési évente

felhasznál

a értékeljék az adatokat.

munkaerőpiacon

a

további tervezésénél.

képzések

A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei

4.1. A tanulók életrendje

A kollégiumba felvételt nyert gyermekek a megye különböző településeiről, óvodáiból és általános iskoláiból érkeznek az intézményünkbe. A családi otthon szokásai, körülményei lényeges eltérést mutatnak.

A kollégiumi élet rendjét úgy

alakítottuk ki, hogy a gyermeket rendszerességre nevelje. A gyermek számára kialakított heti és napirend biztosítja a biológiai-fiziológiai és pszichés fejlődés egységét. Munkánk alapját a gyermek családban elért nevelési eredménye jelenti, ezt erősítjük tovább. A hetirend a csoport tanulóira adekvát módon állapítja meg a feladatokat a hét 5 napjára. Összehangolja az iskolai és kollégiumi munkát. Alapvetően meghatározza a csoport sajátosságainak megfelelően a napi önkiszolgáló és környezetszépítő munka, a tanulás, a fejlesztő játékok arányát, az étkezések és a napirendi feladatok kereteit. A hetirend példát szolgáltat a gyermek számára a szabadidő helyes eltöltésére: séta, játék, kirándulás, verseny, kulturális rendezvény, könyvtár, kiállítás, foglalkozások. A hetirend keretében megvalósul az évszaki és időjárási tényezők figyelembe vételével az egészséges életmódra nevelés.

A napirend szabályozó tényező a gyermekek életrendjében. A napirendünk átöleli a gyermek egész napját, mert a gyermek személyiségének harmónikus fejlődése szempontjából fontosnak tartjuk a 24 órás napirendet. A napirend a kollégiumi életet szervesen kapcsolja az iskolai órarendhez és a kollégiumi foglalkozásokhoz. Keret jellegű, a gyermekek igényeinek megfelelően módosítható. A napirend a nevelés egyik fontos tényezője. Az általa behatárolt tevékenység a rendszeres munkára szoktatás fő színtere. A differenciálás elve itt is érvényesül.

4.2 A kollégium napirendje: 6 30 - 6 50

Ébresztő

6 50 - 7 30

Szobák takarítása amelyben minden gyerek saját képességei szerint vesz részt, szükség szerint segítségnyújtással. Mosakodás, fogmosás, öltözködés.

7 30 - 8 15

Reggelizés, gyógyszerek kiosztása - csak felnőtt végezheti.

8 15

Osztályba kísérés, a gyermekcsoportok átadása a délelőttös pedagógusoknak, az esetleges személyre szóló tájékoztatások megadása az esti-, éjszakai történésekkel kapcsolatban.

8 30 - 13 45

Iskolai tanítási órák, amelyek a csoportok órarendjétől függően különböző időpontokban fejeződnek be.

1205- 1430

Ebédelés. Időpontja a csoportok napi tanítási óráinak befejezésétől függ. Gyógyszerek kiosztása

1215- 1800

A szabadidő hasznos eltöltése a foglalkozási rendnek megfelelően /kisebbeknek ebéd utáni pihenés beiktatásával/.

Szakkörök, uzsonna Tanulmányi munka. Minden csoport az életkor és a feladatok mennyiségétől függően használja fel a rendelkezésreálló időt. 1740 -1820 1830 - 2000

Vacsora, gyógyszerek kiosztása Mosakodás, fürdés; fogmosás, fehérneműk mosása, szekrényrendezés. Mosdóhelyiségek rendbetétele,szobák takarítása. Játék, megbeszélések csoportosan és egyénileg. Kisebbeknél mesélés, esti mese megnézése a TV - ben. Számítógépezés, internetezés. Nagyobbaknál még lehetséges TV- nézés,olvasás, kézimunka.

2000 - 2100

Villanyoltás életkori sajátosságból eredően igényekhez igazodva

5.1. A tanulók tanulása

A kompetenciafejlesztés fókuszai a kollégiumban: - szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció.

A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében a kollégium pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: - óvoda-iskola átmenet - hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. - multikulturális tartalmak - foglalkozásokon differenciálás (heterogén csoport.) - kooperatív tanulás - tevékenységközpontú pedagógiák eszközei - projektmunka (egyéni és csoportos) - prezentációs technikák - tanulói értékelési formák gazdagítása. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: - tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés - munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat - individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: - páros munka - csoportmunka - játék - szerepjáték

- vita - kutató-felfedező módszer - kooperatív módszerek - projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: - differenciálás - egyéni különbségek figyelembevétele - tanítási tartalom, foglalkozási idő rugalmas kezelése. - szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia - divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. - motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer.

A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések: A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: - Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése - IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése - A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: - Csoportmunka - Pármunka-tanulópár

- Egyénre szabott munka - Részben egyénre szabott munka - Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít amelynek a következők a megvalósulási formái: - Mennyiségi differenciálás - Minőségi differenciálás Alkalmazására szánt feladattípusok: - Problémamegoldó csoportfeladatok - Alkotó feladatok - Felfedező, kutató feladatok - Érvelésre-vitára alkalmas feladatok - Ellenőrzés, értékelés A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia.

Tanulóinkból általában hiányzik a tudatos megtanulni akarás szándéka. Ezért nagy szerepe van a motivációnak, buzdítással, dicsérettel, a teljesítmények értékelésével keltjük fel a tanulókban az érdeklődést, a munkakedvet, a tudás iránti vágyat, a kötelességérzetet. A kollégiumi nevelőmunkánk során célunk a helyes tanulási módszer kialakítása és sikeres alkalmazása. Ennek feltétele bizonyos képességek – koncentráció, emlékezet, megértés, gondolkodás, beszédkészség, olvasási készség- fejlesztése.

A nevelőmunkánkban hangsúlyt helyezünk a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés, a felfedezés vágyának- fejlesztésére. A kollégiumi nevelőmunkánkban olyan változatos és módszerbeli megoldásokat alkalmazunk, amelyek segítségével az egyes

tanulók

közötti

műveltségi,

képességbeli,

felkészültségi,

neveltségi

különbözőségeket kezelni tudjuk. Célunk, hogy a gyermeket olyan képességekkel vértezzük fel, melynek során számára is életprogrammá válik az élethosszig tartó tanulás.

A kollégiumi tanulási tevékenység a tanítási órákon szerzett ismeretek gyakorlását, megszilárdítását, gyakorlati alkalmazását szolgálja. Ehhez nyugodt légkört, megfelelő eszközöket, a gyermekek életkorának, fejlettségének elegendő mértékű időt biztosítunk. Ez az idő a tanulásban akadályozott tanulók alsó tagozatában naponta mellékletben szereplő Az autista tanulók délutáni tanulása a délelőttös pedagógus egyénre szabott útmutatása szerint történik. Az értelmileg akadályozott tanulóknál a tanulmányi időt a feladattól függően rugalmasan kezeljük.

A tanulás megkezdése előtt meggyőződünk arról, hogy minden tanuló tudja, milyen tanulmányi feladat vár rá délután. A délelőttös pedagógus tájékoztatása a feladatról üzenő füzet, személyes megbeszélés vagy tanulmányi felelősök útján történik. Biztosítjuk

a

szükséges

eszközöket

-

füzet,

íróeszköz, könyvek,

térkép,

szemléltetőeszközök, stb.- megbeszéljük a tanulás sorrendjét és az aznapi tanulásra fordítható időt.

A kollégiumi nevelőtestület által a jelenleg elfogadott tanulási sorrend: a tanulást a szóbelivel kezdjük,ha azonos témakörből szóbeli és írásbeli feladat is van a tanulást a legkönnyebb feladattal kezdjük, majd a nehezebb feladat következik.

Nem törekszünk az állandó ülésrend kialakítására, a gyermekek úgy helyezkedjenek el, hogy egymásnak segíteni tudjanak, tanulópárokat alkossanak. Megfelelő előkészítés után már a legkisebbeknél is szükséges, hogy írásbeli feladataikat önállóan, csendben végezzék. Fokozatosan arra szoktatjuk őket, hogy azokat a képességfejlesztő feladatokat, gyakorlatokat, amelyeknek végrehajtási módját nevelői irányítással már megismerték, önállóan végezzék. Arra neveljük a gyermekeket, hogy kérjenek segítséget, ha problémájuk, nehézségük van a tanulásban.

A differenciált segítségadás folyamatos. A segítségadás egyik fontos alapelve, hogy mindig annyit segítünk a tanulóknak, amennyire szükségük van a tanulás megkezdéséhez és folytatásához. A délutáni tanulás fontos része az ellenőrzés - értékelés. A tanulók minden írásbeli házi feladatát ellenőrizzük, nemcsak láttamozzuk. Az ellenőrzés, értékelés személyre szabott; segítőszándékkal történik. A jó munkát elismerjük, indokoljuk, hogy a tanulót miért részesítjük dicséretben. Azokat, akik aznap nem a legjobb eredményt érték el, nem éri megszégyenítés, megaláztatás. Megbeszéljük velük, hogy miért nem sikerült az aznapi feladat, mit kell tenni, hogy a hibát ki lehessen javítani.

5. osztálytól jelentősen megnő a szóbeli tanulás mennyisége. Gondot jelent, hogy a tanulók nagy része az önálló tankönyvi tanulásra nem képes. Folyamatosan tanítjuk meg a szóbeli tanulás helyes technikáját: - a cím megtanulásával próbálják felidézni a tanítási órán hallott, megismert dolgokat - a tananyag logikai vázát tartalmazó vázlatot felírjuk a táblára, vagy azokat a kérdéseket, amelyekre várjuk a feleletet - a tananyagot a tanulók többször olvassák el, önállóan emeljék ki a lényeget a vázlat, vagy a kérdéssor alapján Az önálló leckefelmondásra kevés tanuló képes. Kérdések alapján győződünk meg arról, hogy a tanuló érti-e a tanultakat, saját szavaival ki tudja -e fejezni magát, tud -e

példákat mondani a tanultakkal kapcsolatban, stb. A leckefelmondásba a többi tanulót is bevonjuk, akik kiegészíthetik csoporttársaik feleletét. Azoknak a tanulóknak, akik hamarabb készülnek el tanulmányi munkájukkal mint társaik, csendes foglalkozási lehetőséget biztosítunk /rajzolás, kézimunka, szerelés stb./. Felkeltjük bennük az érdeklődést a kiegészítő ismeretanyagok iránt is, pl. képeskönyvek, lexikonok, népszerű ifjúsági, tudományos és ismeretterjesztő művek, folyóiratok olvasásával. 6.1. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei

A gyermekek nagy része más életmódhoz szokott a kollégiumba kerülés előtt. Kevés segítséget kaptak a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Ezért a gyermek elképzeléseinek, igényeinek kielégítése rugalmas gondolkodásmódot, türelmet, megértést kíván. A gyermek szabadideje szervezésének pedagógiai elvei: - projekt hét, témahét bevezetése - a személyiségfejlődés elősegítése: a pihenés, a játék, a művelődés, az élmények, az érzelmi élet fejlesztése - a társas kapcsolatok gazdagítása, jó közösség kialakítása - a gyermek tervező munkába történő bevonása: figyelembe vesszük a javaslatot, az önbizalom, az aktivitás, az önállóság, a kezdeményezőkészség fejlesztése érdekében - fokozatosan szoktatjuk hozzá a gyermeket ahhoz, hogy ő is képes átgondoltan úgy megtervezni a saját idejét, hogy az szórakozást, hasznos időtöltést jelentsen számára - a gyermek önkéntes részvételére, szabad választására odafigyelünk - fontos a személyes példamutatás, - a pedagógus, mint modell- a nyitottság, a széleskörű érdeklődés - a közösen eltöltött szabadidős tevékenység segíti a kölcsönös elfogadást, a sikerélmény megélését.

- a tiszta, esztétikus környezet igényének erősítése - a szabadidő kulturált eltöltésének megtanítása, amelyben a nevelő, mint modell kap szerepet

7. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, pályaválasztását, az önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: Sokszínű tevékenységformák biztosítása - Differenciált tanulásszervezés - Kooperatív technikák alkalmazása - Projekt-módszer alkalmazása - Tevékenységközpontú pedagógiák - A személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése - Fejlesztő értékelés alkalmazása - A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával

7. 2. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei

A kollégiumban a gyermekek harmonikus fejlődését az egészséges környezeti feltételek megteremtésével, a megfelelő táplálkozás biztosításával és a tanulók rendszeres foglalkoztatásával, edzésével segítjük elő.

A gyermek rendszeres foglalkoztatásával hozzájárulunk ahhoz, hogy a gyermek aktivitása, önbizalma fejlődjön, sikerélményt éljen meg, megtanulja a szabadidő kulturált eltöltését. Kompetencia oktatás alapelvei: - A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése - Esélyegyenlőség biztosítása - A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése - Alkotó pedagógiai klíma megteremtése

Kollégiumi tevékenységrendszerünk három típusa: Irányított tevékenységek: - munka- önkiszolgáló tevékenység - kulturális foglalkozás - manuális foglalkozás - játék- sport foglalkozás

Kötött tevékenységek: - tanulmányi foglalkozás - egyéni fejlesztés

Kötetlen tevékenységek: - séta - szakkörök

- megbeszélések - egyéni szabadfoglalkozás

A kulturális foglalkozás konkrét témáit a pedagógusok úgy tervezik meg, hogy aktuálisan kapcsolódnak iskolai munkához, ünnepekhez, egyéb eseményekhez, alkalmakhoz is. A foglalkozások keretében szerepel: mesehallgatás, olvasás, versmondás, bábozás, dramatizálás, éneklés, daltanulás, zenehallgatás, műveltségi vetélkedő, tánc, filmvetítés (dia- és videofilmek), TV-nézés, rádióhallgatás, ünnepi műsorok összeállítása, mozi- és színházlátogatás, szavalóversenyre való felkészülés. Könyvtárlátogatás és könyvtárhasználat a kollégium könyvtárában és a városi könyvtárban. Multikulturális tartalmak hangsúllyal jelennek meg a programokban, projektekben. Múzeumok látogatása, kiállítások, műemlékek; kulturális műsorok megnézése a városban. Manuális foglalkozás keretében rajzolás, festés, mintázás, kézimunka és technikai jellegű játékok szerepelnek, pl. szerelés, építés. Készítenek faliújságot, tablót, albumot, gyűjtött anyagokból kompozíciókat, apróbb tárgyakat, játékokat. Képzőművészeti alkotásokat ismernek meg pl. kiállítások, reprodukciók. A szakköri munkákból kiállítást szerveznek. A gyermek fejlesztésében a játékot naponta biztosítani kell. Kettős feladatunk van: játékot tanítunk megtanítjuk játszani a gyermekeket.

A játékformák kiválasztásánál figyelembe vesszük azt a fokozatosságot, amelyet az értelmi - és az érzékszervi, valamint az életkori sajátosság diktál.

Játékformák: Utánzó játék, Konstrukciós játékok, Szerepjátékok Szabályjátékok, Sportjátékok Személyiségfejlesztő játékok A sportjátékok során állóképességet, kitartást, egymás segítését, közösségi érzést fejlesztünk. A kedvenc időtöltés az asztalitenisz, a tollaslabda, a futball, a kosár-, a röplabda, különböző játékos és versenyszerű atlétikai foglalkozások. Játékos sportversenyeket is rendezünk osztályon belül /pl. ki a legügyesebb ugrókötelező/ és az évfolyamok között is. A sportjátékokat a szabadban vagy tornateremben bonyolítjuk le heti egy alkalommal. Megszervezzük a téli szabadtéri játéklehetőségeket is /szánkózás, hógolyózás, hóember építése, csúszkálás/. A fenti játékformák fontos kiegészítője az egyéni játék. Minden gyermeknek van kedvenc játéka, olyan tevékenységi formája, amit rendszeresen és nagy kedvvel végez. Lehetőséget adunk arra, hogy akár a szobában, akár a csoportszobában helyük legyen ezeknek a játékoknak és játszhassanak velük pl. babázás, autózás, stb.. Segítjük a tanulók hobby - tevékenységét is. A séta mindennapos tevékenység a csoportok életében, a napirendünkben. Célja elsősorban egészségi szempontból a friss levegőn való tartózkodás, de összekapcsoljuk ismeretszerző céllal is, pl. parkokban az évszak változásainak megfigyelése stb..

Kisebb

kirándulásokat

elsősorban

egészségügyi

céllal

és

a

környezetünk

megismertetésére szervezzük, pl.: erdei tornapálya, sóstói erdő, Szabadidő - és Vadaspark. A megbeszélések olyan mindennapos "foglalkozások", amikor a gyermeket ért iskolai és iskolán kívüli hatásokat /család, felnőttek, barátok, televízió stb./, problémákat, gondokat beszéljük meg. A megbeszélések témakörei lehetnek még: ünnepekre, kirándulásra, színházlátogatásra, versenyre való felkészülés, stb. Egyéni beszélgetésekre is módot adunk, amikor csak egy tanulóval foglalkozunk és próbáljuk megoldani a problémáját. A kollégiumi napirendben lehetőség van az egyéni szabadfoglalkozásra is a gyermek igényei szerint. Ez azt jelenti, hogy a gyermek kedve szerint tölti el a szabadidejét, pl: játéktevékenység /társasjáték/, játékos, alkotó tevékenység /babázás, hímzés, kötés, rajzolás/, munkatevékenység /saját holmiját rendbe teszi, játékot javít/, könyvet, újságot olvas.

A gyermek fejlődéséhez fontos, hogy képes legyen az egészsége megőrzésére. Ehhez alapvető egészségügyi ismereteket nyújtunk, gyakoroltatjuk és rögzítjük a helyes szokásokat, a személyi higiénia szabályainak következetes megtartására nevelünk.

8.1. Az egészséges életmódra nevelés során alkalmazott pedagógiai módszerek:

magyarázat, beszélgetés, tanácsadás, tudatosítás, példaadás, közvetett követelés, gyakoroltatás, öntevékenységre való késztetés, formáló, segítő ellenőrzés, pozitív értékelés. Tudatosítjuk a gyermekekben, hogy mint munkavállaló csak ápolt megjelenésére, fizikai erejére, egészségére, állóképességére, ügyességére, kiegyensúlyozottságára támaszkodhat.

Egészségneveléssel és környezeti neveléssel összefüggő kollégiumi feladatok: -

a

szociális,

életviteli

és

környezeti

kompetenciák

összehangolása

az

egészségnevelési és környezeti programmal - környezeti nevelési program, egészségnevelési program - a kollégiumban a témához kapcsolódó moduláris oktatási csomag, témahét, vagy a 3 hetet meghaladó projekt alkalmazása Az egészség megőrzése mellett figyelmet fordítunk a betegségek megelőzésére és a balesetek elhárítására. Tudatosítjuk a tanulókban, hogy az egészség érték, arra vigyázni kell. Óvják saját és a másik ember testi - lelki épségét, segítsék a gyengébbeket és fogadják el a különbözőségeket.

Az egészséges életmódra nevelés során célunk: - ismerje a gyermek a testi egészség területeit: táplálkozás, testi higiéné, mozgás -mentális egészség képességének fejlesztése: prevenciós foglalkozások: szenvedélybetegségek (alkohol, dohányzás, drog, nem kívánt terhesség, szuicid prevenció) - problémakezelés - önismeret: a gyermek rendelkezzen reális önismerettel - tárgyi környezetének az egészséges életmód szolgálatába állítása, pl. tiszta környezet igényének kialakítása

Felhívjuk a figyelmet az élvezeti cikkek, - dohányzás, alkohol, kávé- és a kábítószerek egészségre káros hatásaira, és azok elutasítására nevelünk. Ismeretnyújtásra támaszkodva, de elsődlegesen mégis a készségfejlesztés módszereit alkalmazva a gyermekek személyiségének formálásához járulunk hozzá. Segítjük a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően, hogy: megismerjék önmagukat és társaikat, megbizonyosodjanak az egészséges, biztonságos élet értékeiről, gyakorlatot szerezzenek a veszélyhelyzetek felismerésében, felfedezzék önmaguk megvédésének lehetőségeit, tájékozódjanak környezetükben, megtanulják a csoportszerveződés és a csoportmunka alapjait. Ehhez a következő készség területeken kínálunk tapasztalatszerzési, cselekvési, gyakorlási lehetőséget: - - kommunikáció és kifejezőkészség fejlesztése,

- - az érzelmek feldolgozása, - - feszültségkezelés, - - társasági alkalmazkodás, - - véleményalkotás, - - problémamegoldás, - - döntéshozás, - - célkitűzések, - - magabiztosság: - - ellenállás csoportnyomásnak, - - kockázatcsökkentés. - A kollégiumi napirend elősegíti az életkori fejlődést, az egészséges bioritmus kialakulását. A tananyaghoz kapcsolódó felvilágosító és preventív jellegű ismeretek, információk átadásával, melyeket egyéni és közös beszélgetéseink, vagy vetélkedők alkalmával adunk át, tudatosítjuk a gyermekben, hogy figyelmet kell fordítania az egészsége megőrzésére. Felhívjuk a figyelmet az élvezeti cikkek és a kábítószerek egészségkárosító hatására, és azok elutasítására nevelünk. -

A gyermekek többsége magatartásproblémákkal küzd. Az okok felderítésére, a magatartászavar enyhítésére megtanítjuk a frusztrációs helyzetek oldását, a konfliktuskezelés helyes módját. 9.1. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei

- Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének egyéni sajátosságait, ezen beül: - - tanulást segítő foglalkozások (szakkörök, diákkörök, egyéni és csoportos foglalkozások, témahét, projekt hét, moduláris oktatás) -

Tanulóink egy – egy területen – zene, sport, kézműves - kiemelkedő adottságot mutatnak. A tehetséggondozás az ő esetükben az individualizált foglalkoztatást jelenti. A fejlesztésnek a színtere a szakköri foglalkozás.

A szakkörök a tanulói érdeklődés alapján szerveződnek. A szakkörök célja: az ép funkciók fejlesztése,

a meglévő ismeretek bővítése, az egyéni képességek fejlesztése, a tanulók érdeklődésének szélesítése, az alkotási vágy kibontakoztatása, a viselkedés formálása, a pályaválasztás segítése. Hetenként egy-két alkalommal tartunk szakkört, melynek időtartama két óra. A szakköri tevékenységről éves munkatervet készítünk. A szakkört tartó pedagógus csoportjával

a

szakkör

ideje

alatt

pedagógus

szakmai

útmutatásával

a

gyermekfelügyelő foglalkozik.

10. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei

A pályaválasztási érettség kialakítása a nevelő tevékenységünktől nem különálló, hanem abba szervesen beépülő speciális feladat. Elvei:

-

a gyermek reális önképéhez, önértékeléséhez szükséges képességek fejlesztése

-

tanulók képességeinek megismerése

-

bővítjük a tanulók pályaismeretét, szélesítjük az érdeklődési körüket

-

a szükséges személyiségvonások, magatartások fejlesztése

-

a pályaválasztási elhatározás megérlelése

-

beszélgetés a gyermekkel és a szülővel a választás realitásáról

-

tájékozódunk a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, eligazodás

segítése a pályaválasztási alapfogalmakban -

segítjük a tanulókat a reális pályaorientációjukban:

középfokú intézményekben nyílt napokon való részvétel kisebb üzemlátogatások beszélgetés meghívott „szakemberekkel”, szülőkkel, volt kollégistákkal a hiteles és reális pályaorientációról

Pályaorientáció segítése a kollégiumban: A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégium feladata, hogy a tanulók képességeinek megismerése, valamint biztosítja a tanulóknak, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányait. A kollégium az iskolával együttműködve a tanulók számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, illetve a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi kommunikáció esztétikai-művészeti tudatosság kifejezőkészség hatékony, önálló tanulás digitális kompetencia

A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: életpálya-építési kompetencia. 10.1. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenységek elvei

A kollégiumi nevelőmunkánk alapelve, hogy minden sajátos nevelési igényű gyermeket meg kell tanítani önmaga ellátására. A sajátos nevelési igényű gyermeket a család igyekszik megkímélni minden munka elvégzésétől. Így amikor a kollégiumba bekerülnek gyakran ismeretlen számukra az önkiszolgálás és az egyszerűbb házi munka elvégzésének fogásai. Ennek érdekében az egyéni sajátosságokat figyelembe véve személyre szabott eljárásokat alkalmazunk, hogy minden gyermek eljusson az önkiszolgálás kívánt fokára. Ennek területei: ruházatuk, környezetük rendbetétele személyi higiénia - tisztálkodás az egyszerűbb házimunkák önálló végzése, szellőztetés ágyazás portalanítás sepregetés virágápolás

Nevelésünk alapelvei: - a tanulóknál váljon belső igénnyé a rendszeretet - megértetjük a gyermekkel, hogy a munka elvégzése az élet természetes menetéhez tartozik, nélküle hiányt, hátrányt szenvedne - megtanítjuk a munkájuknak a megbecsülésére, értékelésére - kialakítjuk bennük a készséget arra, hogy segítsenek az arra rászoruló társaiknak - növeljük felelősségüket, hosszú távra szóló megbízatásokat kapnak - tudatosítjuk a gyermekben ,hogy az önálló élethez, munkavállaláshoz nélkülözhetetlen: rendes, ápolt külső tiszta környezet pontos munka hozzáértés

A munkára nevelés, az önkiszolgálás, az önellátás fejlesztésének fő színtere a kollégium épületében kialakított, három szocializációs szoba. A gyerekek itt tanulhatják meg a házi- munka fogásainak alapjait. Már kicsi korban megtanítjuk a gyermeket a munka „fogásaira”. A feladatot elmondjuk, bemutatjuk, menetközben ellenőrizzük és értékeljük. A szokások kialakítását segítő pedagógiai módszerek: gyakoroltatás segítségadás ösztönzés (motiválás) követelés ellenőrzés-értékelés

Az Életpálya - Építési kompetenciaterület meghatározza: - a pályaorientációt - reális önismerete alapján a tanuló tisztában legyen a szellemi és fizikai erősségeivel és

gyengeségeivel - különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni - közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni - tudjon jó döntéseket hozni - legyen a közösség hasznos, építő tagja - rendelkezzen jó problémamegoldó- és alkalmazkodó képességgel

11. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve

A kollégiumi csoportokban a gyermekek nagy része hátrányos helyzetű. Magas arányuk miatt a kollégiumi foglalkozásokon mindennapi feladatunk a hátránnyal induló/ küzdő gyermek differenciált foglalkoztatása. Ezen túlmenően heti két órában van lehetőség a gyermek külön foglalkoztatásának individualizált megszervezésére. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozásokon alkalmanként 1- 3 tanuló vesz részt.

A foglalkozás célja: - A tanulásban, az átlagostól lassabban haladó, vagy hosszantartó betegség miatt hiányzó tanuló képességeihez igazodó egyéni fejlesztés, illetve a hiányosságok pótlása. A délelőttös pedagógussal egyeztetve. - A szociális, kulturális háttér miatt hiányosságot mutató tanulók felzárkóztatása,pl. önkiszolgálás hiánya, társas érintkezési formák, szociális képességek fejlesztése, elvárt magatartás hiánya, stb.. - Praktikus ismeretek nyújtásával, helyzetgyakorlatokkal pótoljuk a hiányosságokat, segítjük elfogadásukat, befogadásukat.

- Minden tanulónak vannak, lehetnek egyéni problémái, /családi, baráti, egészségügyi, lelki, stb./, amelyek szorongást, félelmet, bizonytalanságot váltanak ki a gyermekből.

-Személyiségkorrekció: Az okok kiderítésére, a magatartászavar enyhítésére próbáljuk meg a frusztrációs helyzetek oldását, a konfliktuskezelés helyes módjának megtanítását. - A meghallgatás, az odafigyelés, a támasznyújtás segítse át a tanulót a nehézségeken. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: - a tanulók személyiségének komplex fejlesztése, például: - Egyéni tanulási útvonalak kialakítása, kifejlesztése, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása - A tanulás iránti motiváció fejlesztése - A tanítás-tanulás folyamatába alkotó jellegű feladatok meghatározása

Esélyegyenlőség Sokszínű tevékenységformák biztosítása: - Differenciált tanulásszervezés - Kooperatív technikák alkalmazása - Projekt-módszer alkalmazása - Tevékenységközpontú pedagógiák - A személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése

- Fejlesztő értékelés alkalmazása - A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával Esélyegyenlőségi terv (elvégzendő feladat, eredmények, módszerek-eljárások): lsd Kollégium Pedagógiai Programban

11.1. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és a sportolási tevékenység szervezésének elvei

11.2. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei

A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedését. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belül kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak álsajátítását, az egyén a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet kap a diák-önkormányzati rendszer. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A kooperatív együttműködésből adódó helyi feladatok, elvárások megfogalmazása

- A különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség

A feladathoz kapcsolóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikáció kompetencia.

A kollégiumba bekerült gyermekkel kapcsolatos egyik legfontosabb feladatunk, hogy sikeresen beilleszkedjen a kollégiumi közösségbe, elsajátítsa a szokásokat, megtanulja az együttélés szabályait. Kollégiumi nevelőmunkánkkal segítjük, hogy a gyermekben kialakuljon az a beállítódás és képesség, amely által szívesen segít rászoruló társainak. A csoportközösségek a demokratikus vezetési és viselkedési magatartás gyakorló terei, kibontakozik bennük a kezdeményező, ösztönző, önszabályozó energia, ill. közösségteremtő készség. Arra törekszünk, hogy a közösségbe valamilyen oknál fogva be nem fogadott gyermek visszataláljon a közösségbe. A gyermekek diákönkormányzati szervezete a Diákönkormányzati Tanács. A tanács három gyermekképviselője érvényesíti a tanulói jogokat és képviseli a kollégiumban lakó tanulók érdekeit is. A tanácstagok személyében képviseltetve vannak a tanulásban és az értelmileg akadályozott, autista gyermekek érdekei is. A Diákönkormányzati Tanács gyermekelnök vezetésével dolgozik.

Munkájukat egy patronáló pedagógus segíti. A diákönkormányzati munka során megtanítjuk a sajátos nevelési igényű gyermeket érdekei és jogai képviseletére és érvényesítésére. A Diákönkormányzati Tanács feladata: - tolmácsolja az intézmény vezetése felé a gyermekek igényeit, elvárásait

- aktívan részt vesz az iskolai és kollégiumi rendezvények megszervezésében - évente három alkalommal tart diákönkormányzati gyűlést - ismerje és gyakorolja a gyermek jogait, kötelességeit - képviselje a kollégiumban élők érdekeit.

Kitűzött céljainkat, feladatainkat alkalmazott módszereink, eszközeink segítségével érjük el, valósítjuk meg. Alkalmazott módszereink: vetélkedők közös játékok szerepjáték tanár – diák közös tevékenysége munka, sport, játék területén magyarázat szoktatás gyakoroltatás követelés segítő pedagógus munkájának megfigyelése példamutatás tanácsadás tudatosítás együttműködés a szülővel meggyőzés az önmagát kirekesztő tanuló esetében

Alkalmazott eszközeink: utánzás konkrét példák biztatás elmarasztalás dicséret jutalmazás

tilalom segítő ellenőrzés önkiszolgáló munka rendszeres ismételtetés értékelés

12.1. Kulturált életmódra nevelés, egészséges életmód kialakításának segítése A művelődési és a sportolási tevékenység szervezésének elvei

A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt. Természet és társadalomismeret átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottságot, a személyes és szociális személy azonosságtudat fejlődését. Elősegíti az esztétikai – művészeti tudatosság megjelenését. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul

a

magyar

és

az

európai

kultúra

értékeinek

megismeréséhez,

elsajátításához és értékeléséhez.

A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük

megőrzésében,

az

egészségkárosító

szokások

kialakulásának

megelőzésében. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, digitális, szociális kompetencia.

A gyermek egyéni és életkori sajátosságainak figyelembe vételével szervezzük meg a művelődési és sportolási tevékenységeinket. Odafigyelünk arra, hogy a tanulók részvétele önkéntes legyen, kívánságaik, elképzeléseik érvényesülhessenek.

A tervező–szervező munkában fokozatosan vonjuk be a gyerekeket, hozzászoktatva őket ahhoz, hogy később tudatosan és átgondoltan tudják megtervezni saját művelődésükre sportolásukra szánt szabadidejüket. Figyelünk arra, hogy a művelődési tevékenységek igényességet tükrözzenek, és aktuálisan kapcsolódjanak az iskolai tanulmányi munkához, az ünnepekhez, és több műveltségi területet érintsenek. Lehetőséget teremtünk arra, hogy önmagukat kipróbálva a tanuló kreativitása, önbizalma fejlődjön, személyisége kiteljesedjen, meglévő ismeretei bővüljenek. Az egészséges szervezet harmonikus fejlődését a tanuló rendszeres edzésével segítjük elő. Változatos sportolási lehetőségek szervezésével kívánjuk elérni, hogy a gyermek

megtalálja

az

érdeklődésének,

teljesítőképességének

megfelelő

tevékenységi formákat. Próbára teszik kitartásukat, állóképességüket, küzdeni akarásukat. A szervező munkánkban nagy jelentőséggel bír a rendszeresség. Ennek érdekében heti egy alkalommal játékos sportfoglalkozáson vesz részt a gyermek. Nevelőmunkánkban nagy fontossággal bír a személyes példaadás, a hangoztatott értékkövetelmények és elvek összhangja.

13.1. Gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása - HH, HHH integráció segítése, elfogadása, érzékenyítés - IPR (Integrációs pedagógiai rendszer) elemeinek adaptálása, működtetése - Képesség-kibontakoztató program alkalmazása - Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés alkalmazása - Kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában

Kollégiumi

nevelőmunkánk

gyermek-és

ifjúságvédelemmel

kapcsolatos

tevékenységét a gyermekvédelmi törvény iskolai vonatkozásai határozzák meg. Gyermekvédelmi tevékenységünk középpontjában a prevenció áll annak érdekében, hogy a gyermek, a család a krízishelyzetig ne jusson el és a gyermek a családjában nevelkedhessen fel. Ennek érdekében figyelemmel kísérjük a gyermek családjában végbemenő történéseket, változásokat, szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. Feladatunk a gyermek panaszának a meghallgatása, annak orvoslása érdekében tesszük meg a szükséges intézkedéseket. A szülőkkel együttműködve, segítve jelzőrendszerként szolgálunk. A problémákat az intézmény gyermekvédelmi felelősének jelezzük, aki a gyermek érdekében felveszi a kapcsolatot az illetékes gyermekjóléti szolgálattal, az önkormányzattal, valamint az illetékes hivatalokkal. Kollégiumi tevékenységünk, foglalkozásaink a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatot is betöltik, mivel a tanulóink többsége hátrányos szociokulturális háttérrel rendelkezik.

Ezért ezen a területen feladataink, tevékenységeink körét a hiányosságok pótlása adja. A szülőkkel a nevelés kérdésében igyekszünk kialakítani az összhangot, és minél több kollégiumi rendezvénybe bevonni őket. Lehetőséget adunk arra, hogy megismerkedjenek a munkánkkal. Előzetes egyeztetés után,- amennyiben igény van rá- családlátogatáson veszünk részt.

14. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve

A kollégiumi nevelőmunkánkban nagy hangsúlyt fektetünk hagyományaink ápolására, ünnepeinkre való megemlékezésre. Mindez a családi életre nevelést is szolgálja, hiszen a gyermek ideje nagy részét családjától távol tölti, a kollégiumi közösségben.

Az ünnepségeken, rendezvényeken való részvétellel a gyermek a nevelők irányításával elsajátítják az ilyen helyzetben kívánatos viselkedési kultúrát. A készülődés, az ünnepi hangulat, majd a rá való emlékezés sok közös élmény forrása, erősíti az összetartozást, segít az egymásra figyelésre, egymás segítésében, a gyermek önmaga megmérettetésében, önbizalma fokozásában. Az ünnepeink a hagyományépítést szolgálják. Ezek egy része a csoportban zajlik, mások nyilvánosan, vendégek előtt, számot adva arról, hogy mit tanult a gyermek, mennyit változott

beszédállapota, kifejezőkészsége,

mennyire

lett

magabiztosabb,

mennyit

ügyesedett.

Kollégiumi rendezvényeinkkel növeljük a társas együttléteink lehetőségeit – ahol a gyermek ismeretet szerezhet, gyakorolható az alkalmazkodás, a helyes viselkedés; tájékozódhat a társadalmi valóságról, - a visszahúzódó, nehezen kapcsolódó gyermek visszatalálhat a közösségbe. Ünnepeink, hagyományaink: Szeptemberben a magyar népmese napja alkalmából mesedélutánt rendezünk. - „Egészségnappal”, az egészséges életmódra nevelünk. - Mikulás nap. Minden gyermek a kollégiumtól édességcsomagot kap, amit a Mikulás ad át. (A Mikulás szerepét a pedagógusok, intézményi dolgozók vállalják). Az ünnepségre a gyerekek műsorral készülnek - A témahét témája (KÁI. 4-5. ) - Karácsony - A téli szünet előtt minden csoportban fenyődíszeket és apró ajándékokat készítenek a gyermekek. Ünnepélyes foglalkozás keretében fenyőünnepet tartunk. - Farsang - Minden tanulócsoport bemutatja erre az alkalomra összeállított jelmezes műsorát. A mulatságot disco zárja. – A három hetet meghaladó projekt témája (EÁI. 6. osztály) - A költészet napja. - A Föld napja - Környezetvédelemhez kapcsolódó játékos feladatok. - Húsvét - Locsoló versek tanulásával, az ünnep kellékeinek készítésével készülnek a gyermekek. - Anyák napja - Verssel, énekkel, ajándékkal készülnek a gyermekek. - Madarak, fák napja - Csoportonként a szabadban eltöltött nap, sportfoglalkozás. - Gyermeknap - Vendégek közreműködésével vidám műsorok, sok meglepetés, ajándék. - Névnap, születésnap - Megünneplése csoportkereteken belül történik.

Kiállítások A gyermekek által kollégiumi szakkörön vagy szabadidőben készített munkadarabok kiállítása. - Rajzpályázat - A kollégiumi, városi vagy országos rajzpályázatokon való részvétel a tanulók munkáival.

Ünnepeink, hagyományaink továbbfejlesztési tervének elve: A jeles napok, alkalmak megünneplésével, az ezekre való készülődéssel azt kívánjuk szolgálni, hogy a gyermek egyre nagyobb részét ismerje meg társadalmi, egyházi ünnepeinknek, a hozzájuk kapcsolódó népszokásokkal együtt; tudjon ezek között különbséget tenni. Célunk: - hagyományaink megőrzése a modern kornak megfelelően - az előző korok hagyományainak megismertetése a gyermekkel - nyitás a külvilág felé.

Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái A kollégium nevelési feladatainak eredményes megvalósítása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, az iskolával. A kapcsolatok kialakítását a gyermek érdekében a kollégium kezdeményezi, s az együttműködés formái alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz.

A szülőkkel való kapcsolattartás formái: Szülői értekezlet A nevelőtanár általános összképet ad a kollégiumi csoport életéről, helyzetéről. Családlátogatás A gyermek otthoni környezetének, szüleinek, testvéreinek a megismerése. Közös nevelési tennivalók megbeszélése, a két nevelési színtér eljárásainak az összehangolása. Intézményi honlapról tájékozódási lehetőség A kollégium nevelési feladatainak eredményes megvalósítása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, az iskolával. A kapcsolatok kialakítását a gyermek érdekében a kollégium kezdeményezi, s az együttműködés formái alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz.

A szülők tájékoztatása a gyermekük fejlődéséről, előmeneteléről. A gyermekkel kapcsolatos események megbeszélése az érintett szülővel. Tájékoztatás a faliújságon, honlapon keresztül Az intézmény aktuális eseményeiről, információ nyújtás. Nyílt tanítási nap A szülők közvetlenül megismerkednek a csoportban folyó nevelő-oktató munkával, a kollégiumi élettel. Rendezvények szervezésébe való bevonás: a három hetet meghaladó projekt (Farsang), témahét (Mikulás) Farsang, névnap, születésnap, gyermeknap. Telefonon való kapcsolattartás A szülő megnyugtatása érdekében ill. rendkívüli esetben. Internetes honlap- tájékoztató intézményünkről, rendezvényeinkről Elérhetősége: www.barczisuli.hu

A kollégium az iskolával közös igazgatású, nem önálló intézmény. Az igazgató vezetésével a kollégium közvetlen irányítását a kollégiumi igazgatóhelyettes látja el. Az iskolai és a kollégiumi nevelőtestület között mindennapos a kapcsolat. Közös értekezletek: - alakuló és tanévnyitó értekezlet, - félévi, évvégi munkát értékelő, - tanévzáró, - nevelési és rendkívüli értekezlet Szakmai, módszertani tanácskozás Hospitálási lehetőség (Új tanulási eljárások megismerésére is lehetőség van hospitálások keretén belül IPR módszertani munkacsoport munkaterve alapján, 2009/2010-es tanévtől ) - Tapasztalat csere, horizontális tanulás

A hatékony nevelő-oktató munka érdekében az együttműködés folyamatos a nevelőtestület tagjaival a közösen kialakított és egyeztetett nevelési célok és feladatok megvalósítása érdekében.

16.. A kollégiumi nevelői munka megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések

Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a közoktatási intézmények számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. Az IKT eszközfejlesztés eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, és amely még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. A cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. Digitális tartalmak: - az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal - az adott intézmény (pl. kollégium) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, -

multimédia

tartalmak

(pl.

képek,

mozgóképes

állományok,

animációk,

hangállományok), -multimédia,

CD-k,

DVD-k,

egyéb

tömegtároló

eszközök,

PP végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke: - a programcsomagokhoz kapcsolódó eszközök jegyzéke - az IKT infrastruktúra jegyzéke (laptop, digitális tábla, nyomtató, fénymásoló, magnó, fényképezőgép, videó kamera, router, lamináló, spirálozó) - IKT eszközellátottság színvonala hálózat, internet elérhetőség (lsd.: Informatikai stratégia)

Kollégiumi foglalkozások keretterve 1. A tanulás tanítása 2. Erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. A testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés

1. A tanulás tanítása A nevelés-oktatás célja: A gyermekek meglévő képességeinek minél intenzívebb fejlesztése, illetve a hiányzó képességek kialakítása. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje meg - és előbb pedagógus segítséggel, majd önállóan alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokhoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. - Tudja szervezni idejét, tevékenységeit. - Alakuljon ki megfelelő szövegértő olvasás, sajátítsa el az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. - Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszámolni.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. - A tanuló - pedagógus segítségével - legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. - Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. - Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. - Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.

Témakörök

Tartalmak, tevékenységek

Különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása

-

eszközök használata: könyvek, számítógép, szemléltető eszközök, foglalkozási eszközök stb.

Tanítási módszerek

-

holtidő kiiktatása egyéni haladási tempónak megfelelő feladatvégzés feladatok meghatározása életkori és egyéni sajátosságnak megfelelően feladatok nehézségi fok szerint épüljenek egymásra

-

Játék, játékosság

Könyvtárlátogatás

gyakorló játékok szabályjátékok szerepjátékok konstruktív játékok didaktikai játékok játékeszközök feladatnak megfelelő használata, pl.: konstrukciós játékok manipulálásra vagy számolásra - beiratkozás: hivatalos iratok személyi igazolvány, lakcím kártya, könyvtári olvasójegy, annak használata - kölcsönzés módjai - olvasóterem használata: helyes viselkedési szokások megismertetése, betartása, betarttatása - kölcsönzött könyvek, eszközök minőségének megőrzése -

- rendeltetésszerű használata - könyvtár szabályainak megismerése, betartása: ruhatár, ruhatári biléta megőrzése

Tudatos internethasználat

Internetes protokoll szabályainak betartása

Tanulási eszközök

-

-

biztonságos böngésző keresése, annak megfelelő tartalmak böngészése

-

közösségi oldalak tudatos és etikus használata

-

adatvédelmi szabályok betartása, betartatása fejlesztést elősegítő didaktikai és érdeklődést felkeltő legyen motiváló esztétikai követelményeknek megfelelő legyen eszközök egyedi kiválasztása használatuk megtanítása / ceruzafogó, csúszásgátló fólia, balkezes eszközök, stb./ szemléltető eszközök biztonságos rögzítése, gyurmaragasztó, mágnes használata eszközök helyes használata: iskolai füzet, tankönyv, munkalapok, írólapok, stb. tanterem balesetmentes legyen tájékozódást elősegítő legyen, jelekkel, egyéni megsegítéssel tanulásra motiváló és hangulatos kialakítása padok, székek elhelyezése úgy, hogy a gyermek figyelmét ne vonja el más gyermekek a szemléltetés könnyen elérhető,

-

Tantermek kialakítása, gyermekek elhelyezése

érintésvédelem: balesetmentes számítógép használata: táplálék, folyadék elkerülése etikus magatartás betartása helyes testtartás kialakítása, betartása

-

-

alkalmazható eszközökkel történjen

Olvasás

-

-

képolvasás eseményekről szavak gyűjtése, mondatok alkotása a gyűjtött szavakból képességükhöz mérten tanult betűkből szavak alkotása szótagokból szavak alkotása, kirakása láncolvasás, képességükhöz mérten stafétaolvasás válogató olvasás tanultakról rövid tartalmi ismeret készítése szövegértő olvasás szóban, írásban számoljanak be tanulást segítő eszközök kiválasztása: szemléltetőkép, táblakép használata

2. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben. - Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával. - Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. - Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. - Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra. Témakörök Erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe

Tartalmak, tevékenységek Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. - Szituációs gyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között.

Felelősség- és kötelességtudat

- Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. - Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük.

A munka megbecsülése

- Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét.

Mértéktartás, együttérzés, segítőkészség

- Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat. - Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek élnek. - Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Ismerje meg az adott település kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességeit. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. - Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. - Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. - Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól. Témakörök

Közösséghez tartozás, hazaszeretet

Tartalmak, tevékenységek A kollégium szervezeti felépítésének ismerete Részvétel a kollégiumi programokban, a diákönkormányzat munkájában Részvétel az ünnepségeken Történelmünk legfontosabb eseményeinek, helyszíneinek ismerete Nemzeti ünnepeinkről való megemlékezés Nemzeti szimbólumaink ismerete Himnusz, Szózat ismerete Magyarország földrajzi elhelyezkedése A főváros nevezetességei

Nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai

Versek, mesék, mondák, dalok, gyermekjátékok ismerete Jelentősebb filmművészeti, táncművészeti, színházművészeti alkotások ismerete Népszokások, kézműves technikák megjelenítése Múzeumlátogatás A magyar tudomány,kultúra, sport kiemelkedő személyiségei

A hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene

A hazánkban élő elismert nemzetiségek Zenéjükön, népviseletükön, szokásaikon keresztül kultúrájuk megismerése A kisebbségi önkormányzatok és kulturális

szervezetek szerepe Nemzetünk kapcsolódása Európához

Az Európai Unió története, jellemzői Az Unióhoz való csatlakozás története, jelentősége A tagállamok földrajzi elhelyezkedése Az Unió szimbólumai/ zászló, himnusz, jelmondat /

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Legyen tisztában a demokrácia fogalmával, ismerje fel jelentőségét a közösségben, az emberi társadalomban. - Lássa be, hogy a jog a társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályozó eszköze. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. - Értse a kötelezettségek és a jogok egymásra gyakorolt hatását. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). - Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. - Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során.

Témakörök

Tartalmak, tevékenységek

A demokratikus jogállam felépítése

Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat

A felelős állampolgári magatartás jelentősége

Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét

A demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása

A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát

Cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet

Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Legyen képes személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni. - Értse, hogy tevékenységével tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért. - Lássa be, hogy szükség van az alapvető magatartási szabályok betartására. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. - Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. - Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. - Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. - Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Témakörök Az önismeret és társas kapcsolati kultúra

Tartalmak, tevékenységek Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőinek ismertetése. Az egyéni tulajdonságok és képességek megismertetése. A kollégiumi csoportok aktív közreműködésével elősegítjük a megalapozott önismeret kialakítását.

Empátia és mások elfogadása

A kollégiumban a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályainak ismertetése és azok gyakorlása. Szerepjátékokkal fejlesztjük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. Szituációs gyakorlatokban a hallgatás és

az értő figyelem gyakorlása A tudás és tapasztalat jelentősége

Vetélkedőkkel és a csoport előtti feladatokkal biztosítjuk a tapasztalatszerzést, a megmérettetéssel elősegítjük a pozitív reális énkép kialakítását. A csoportmunkák alkalmával felhívjuk a figyelmet mások munkájának tiszteletben tartására.

Társas kommunikáció

A verbális és non-verbális kommunikácó értelmezése, gyakorlása. Történetmesélő gyakorlatokkal a szókincs bővítése, társas kapcsolatok fejlesztése. A gyakorlatok során felmerült érzelmeket kifejező szavak definiálása, értelmezése.

6. A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a szexuális nevelés kérdéseivel is. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket és szabályokat a családi közösségben. - Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, értelmezni a családban előforduló különböző konfliktusokat. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.

- Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. - Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Témakörök

Tartalmak, tevékenységek

A család szerepe, jelentősége az egyén életében

- Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon.

Együttműködés és felelősségvállalás a családban

- Ismertessük a család szerepét, jelentőségét

Szexuális kultúra

- Segítségnyújtás abban, hogy ismerjék fel a veszélyhelyzetet, problémahelyzeteket. - Mi a szerepe a családban? Férfi - női szerepek megbeszélése.

Egészségük védelme

- Szexuális kultúrájuk alakítása - Egészségügyi előadások - Kapcsolat az iskola védőnőjével - testi - lelki egészségvédelemre való felkészítés (dohányzás, alkohol, drog, táplálkozás) - Esetmegbeszélések. Problémák a családban, iskolában.

Konfliktuskezelés

az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. - Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát.

Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.

7. A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás. - Ismerje a különféle egészségkárosító szereket és a szenvedélybetegségeket. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. - Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával. Témakörök

Tartalmak, tevékenységek

- egészséges életmód és életvitel

- Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit. - Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit.

- a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében

- Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai

- prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

aktivitás és sport hatását a szervezetre. Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. - A tanulók tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

A kollégium segít az iskolai közösségi szolgálat megismerésében, a lehetőségek felkutatásában, támogatja az iskolák munkáját. Sajátos színtere tág teret kínál mind az egyéni, mind a közösségi felelősségvállalás fejlesztésére. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése. - Legyen érzékeny mások helyzete iránt. - Alakuljon ki az összetartozás érzése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élő társaik iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. Témakörök Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás

Tartalmak, tevékenységek Mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát és szolidaritás jelentőségét példákon keresztül.

Önkéntes feladatvállalás másokért

Összetartás és együttérzés

- Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. Részvétel a kisebb (szoba) és a tágabb közösség (kollégium) rendbetételében, szépítésében. Mások jelenlétének szükségszerű elfogadása egy közösségi térben, mindennapi viselkedésünk, tulajdonságaink hatással vannak másokra. Alakuljon ki az összetartozás érzése, a segítő magatartás más fogyatékkal élők iránt is Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága, legyen motivált önkéntes feladatvállalásra másokért

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság - A mai gazdasági, társadalmi helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának - A kollégium diákjainak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan, és felelősségteljesen megújulási képességükre tekintettel használja. - Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére. - Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését és jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére.

- Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös cselekvésre. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. - Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. - Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. - Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. - Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. - Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése. Témakörök Környezetünk állapota

Tartalmak, tevékenységek - Tájékozódás térben: a kollégium belső és külső környezetében. - Környezetünk változásai: előnyök, hátrányok. - Felek elemzése, jelentésének megértése. - A kollégium környezetében lévő utcák neveinek ismerete, tájékozódási pontok. - Az élő környezet alakítása, védelme: - növényápolás - növénytermesztés - madáretetés - állatvédelem - állatgondozás - Környezetet feleslegesen terhelő tevékenységek csökkentése. pl: energiafogyasztás - Hulladékok kezelése, szelektálása, anyagok újrahasznosítása, veszélyes anyagok otthonunkban, kollégiumban, környezetünkben. - Megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. - Ismerje meg a környezet használati

tárgyait. - Hogyan keletkeznek a környezeti problémák, mit tehet az egyén, a közösség? A természet és az emberi környezet egymásra hatása

- Ismertessük és mutassuk be a környezetre káros anyagokat, tevékenységeket. - Mutassuk be az ember és a természet egészséges együttélését.

A természet és az emberi környezet egymásra hatása

A gyakorlatban szervezzünk természet és környezetvédő tevékenységet

Ipari termelés és környezetvédelem

Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát.

Közös felelősségünk

- Környezetvédő tevékenységek - Takarítás világnapja (szept. 23) - napi takarítás - nagytakarítás - Föld napja (ápr. 22) - Madarak fák napja (máj. 10) - Környezetvédelmi világnap (jún. 5) - Műemlékek ismerete, védelme - Védett állatok, növények ismerete - Meglévő szelektív hulladékgyűjtők használata - Környezettudatos vásárlás,fogyasztás - Energiatakarékosság - Magatartások, viszonyulások, értékrendek és pozitív jövőkép a környezeti etika kialakításához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosítása, mert GONDOLKODJ GLOBÁLISAN ÉS CSELEKEDJ LOKÁLISAN!

10. Pályaorientáció A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát.

A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Tudatosuljon a tanulókban a pálya és a személyiség valamint a képességek és az adottságok összhangja. - Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Segítséggel tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. - Szerezzen ismereteket választott szakmájával kapcsolatban, munkaerőpiaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

Témák: Önismeret

Különböző életpályák bemutatása

Tartalom: Alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsát döntően befolyásolhatják. Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Segíteni kell őket, hogy reálisan mérjék fel a sérülésükből adódó akadályozó tényezőket. Alapvető fontosságú a tanulók önismeretének és pályaismeretének fejlesztése, az érdeklődés és a képességek szerinti pályaválasztás. Ezt jól szolgálják az osztályfőnöki órák, a nevelési beszélgetés foglalkozások, üzemlátogatások, a szakköri

Továbbtanulási lehetőségek

A munka világa és jellemzői

foglalkozások (pl.: a barkácsolás, a főzés, a varrás), az egyéni beszélgetések, a pályaválasztási nyílt napok a középfokú oktatási intézményekben és az egész nevelő-oktató tevékenység. Az értelmileg akadályozott tanulók a készségfejlesztő speciális szakiskolában tanulhatnak tovább. A pályairányítási tevékenység nem csak a végzős osztályok vezetőinek feladata, hanem több tanéven át folyamatos felkészítést kíván. A tanulók ismerjék meg (értelmi képességüket, szemészeti, fizikai állapotukat figyelembe véve) az általuk eredményesen, sikeresen végezhető munkaterületeket, foglalkozásokat.

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A gazdasági és pénzügyi nevelés célja, hogy a pénzügyi és gazdasági ismereteket az általuk legkönnyebben elérhető csatornákon keresztül juttassa el a tanulókhoz, amelynek eredményeként tudatos és eredményes pénzügyi és gazdasági ismeretanyag, szemléletmód alakulhat ki náluk. Ezáltal az alapvető információk birtokában a felnőtt élethez szükséges – életkoruknak megfelelő döntésképességgel, jövőtudatosan hagyják el az iskolát A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Kollégiumunk, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan –segíti, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Mindennapi tevékenységünket úgy tervezzük, hogy tanulóink életkori sajátosságaiknak megfelelően segítsük a lehetőségekhez képest az önálló életvitel kialakítását, a felelős társadalmi életre való felkészítést, a majdani családi gazdálkodás és háztartásvezetés tervezését, a tudatos fogyasztóvá válás segítését. Foglalkozásaink tervezésénél arra törekszünk, hogy tanulóink tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Szituációs gyakorlatok szervezésével, közös bevásárlással, ételkészítés előtti alapanyag és költség szükséglet tervezésével valósítjuk meg ezt a feladatot. Ezzel a feladatszervezéssel fejlesztjük tanulóink szociális kompetenciáját, kezdeményező képességét. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani.

Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Elsősorban a felső tagozatban tervezzük a családi pénzgazdálkodás szabályait. Megismertetjük tanulóinkat a bevételekkel, kiadásokkal, és ezek tervezésével kapcsolatos szabályokkal. Mindennapos tevékenységeinkben a takarékos szemlélet kialakítására neveljük gyermekeinket. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Legyen tisztában az otthoni pénzügyi lehetőségekkel, korlátokkal. - Tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. - Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. - Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel.

Témakörök A gazdaság működésének alapjai

Tartalmak, tevékenységek - pénz és formái: érme, bankjegy, pénzhelyettesítők, bankkártyák pénzintézetek és tevékenységük (betétgyűjtés, hitelezés, kamat)

Háztartások gazdálkodása

- pénzkezelési döntések,

technikák,

fogyasztói

rövid, és hosszú távú gondolkodás, tervezés. hitelre vásárolt háztartási cikkek megéri?

–

A családi költségvetés

- hogyan spóroljunk hatékonyan? - a bevételek, kiadások, és ezek tervezésével kapcsolatos szabályok

12. Médiatudatosságra nevelés

A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Tudjon különbséget tenni a médiatartalmak között. - Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit. - Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. - Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. - Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. - Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. - Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. - Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.

Témakörök - a média társadalmi szerepe

Tartalmak, tevékenységek - Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül.

- a reklám és a fogyasztás összefüggése

Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása.

- a médiatartalmak és a valóság összefüggése

Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. - Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével. Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása

- az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség

- a számítógép, veszélyei

az

Az adatbiztonság szabályainak megteremtési lehetőségeinek ismertetése.

internetfüggőség

Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a témakörök tartalmát, elnevezését a tanulók személyiségállapotához igazodóan alkalmaztuk, illetve módosítottuk. Ennek alapján a tizenkét témakörrel a következő foglalkozások keretében foglalkozunk. Foglalkozások Nevelési beszélgetés Kulturális foglalkozás Manuális foglalkozás

1-4 évfolyam

5-8 évfolyam

9-10 évfolyam

11-12 évfolyam 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Játék-sport foglalkozás Tanulmányi foglalkozás Munkaönkiszolgáló tevékenység Szakkör Egyéni fejlesztés

3

3

3

3

5

5

4

4

4

4

6

6

2 2

2 2

2 4

2 2

Séta

2

2

1

2

Napirendi feladat

2

2

2

2

Összesen

26

26

26

26

Nyíregyháza, 2013. augusztus 31.

Braun Mária intézményvezető

Vinnainé Tilman Mária kollégium vezető