Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Fadd Nagyközség Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2017

Tartalom Bevezetés ......................................................................................................................................... 3 A település bemutatása .............................................................................................................. 3 Értékeink, küldetésünk ............................................................................................................... 9 Célok ................................................................................................................................................ 10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)................................. 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................................10 2. Stratégiai környezet bemutatása .........................................................................................................13 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ..................................................18 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ........................................................57 megvalósítás eszközei.............................................................................................................................64 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................................89 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................................96 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ...............................................................................102 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ..............................................................................................106 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ............................................................................108 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .............................. 109 1. A HEP IT részletei............................................................................................................................109 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ..................................................................... 109 A beavatkozások megvalósítói ................................................................................................. 110 Jövőképünk ............................................................................................................................... 112 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................................. 112 A megvalósítás előkészítése .................................................................................................... 113 A megvalósítás folyamata ...................................................................................................... 113 Monitoring és visszacsatolás .................................................................................................. 114 Nyilvánosság............................................................................................................................ 114 Érvényesülés, módosítás......................................................................................................... 115 Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................................117 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...............................................................................................................................................118

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Fadd Nagyközség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Fadd Nagyközség Fadd nagyközség két nagy földrajzi tájegység, a Mezőföld és a Sárköz találkozásánál fekszik Szekszárdtól északra, a faddi Holt-Duna partján. A Duna fő ága a XIX. század nagy folyamszabályozása nyomán került távolabb – mintegy 5 km-re – a településtől. Fadd története egészen a római korig vezethető vissza. Bizonyítékok szerint már ekkor is benépesült lakóhely volt. Szent István egy oklevélben a pannonhalmi apátságnak adományozta a települést. Az oklevél szerint Faddot a honfoglalás után alapították. Bizonyos vélemények, kutatások szerint a Tihanyi Apátság 1055. évi alapítólevelében fellelhető Fatudi helységnév Fadd nevének feleltethető meg. A környéken a földtani viszonyokból következően hasznosítható ásványkincsek, energiaszolgáltató anyagok nincsenek. Kavics, sóder, homok, agyag jelentős mennyiségben található, de ez csak a helyi és a szűkebb környék igényeit elégítette ki. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy a kezdetektől fogva a mezőgazdaság jelentette a legfontosabb megélhetési forrást. A település életében - természeti adottságai miatt - a mezőgazdaság volt a meghatározó. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a település lakóinak 79%-a számára jelentett a mezőgazdaság a megélhetési forrást. A nagybirtokos Bartal család tulajdonában volt az összes birtokterület csaknem ötven százaléka, 1515 hold. Paprika-, gabona- és dohánytermesztés emelhető ki elsősorban. Ez utóbbi jelentőségét mutatja, hogy 1872 és 1945 között a település bélyegzője két dohánylevelet és egy ekevasat ábrázolt. Ehhez minden adottság megvan. A talaj humuszos lösz, a napsütéses órák száma megközelíti a 2000 órát, a csapadék 650-700 mm évente. A település fekvéséből következően – félúton Paks és Szekszárd között, Tolnától 5 km-re – önálló vonzáskörzete nem

1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

3

alakulhatott ki, ezért a növekedés erősen behatárolt volt, s alapvetően a mezőgazdaság eltartóképessége szabta meg. A Duna ártere – ma a Holt-Duna ág, amelynek hossza 8,5 km kiegészítette a mezőgazdasági tevékenységet. A halászat, nádvágás, majd öntözés illetve napjainkban a strandolás, idegenforgalom – Fadd-Dombori üdülőtelepen – jelentős jövedelmet biztosított a lakosság számára. Fadd infrastruktúrája A különböző nagyságú külterületek és egyéb belterületek Fadd központi belterületétől mért közterületi távolsága 4-10 km . A külterületek 90%-a szilárd burkolatú úthálózattal közelíthető meg. A belterületek és a külterületek 50%-a egysávos bekötőúttal rendelkezik, 3 külterületre csak földút vezet. Fadd infrastrukturális ellátottsága jó, a belterületen minden közmű 99%-ban biztosított és kiépített a lakosság számára, még a szegregált, a roma etnikum által lakott településrészen is. Vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna hálózat, szilárd burkolatú út, járda, villamoshálózat, gázvezeték, telefonhálózat, kábel-tv hálózat, szélessávúinternethálózat, közvilágítás mind elérthető a belterületeken élő lakosság számára. A külterületeken és Dombori egyéb belterületen vezetékes ivóvíz, villamoshálózat minden lakos számára elérhető. A külterületeken más infrastruktúra nincs kiépítve. Dombori településrész 50%-án van kiépítve szilárd burkolatú út és járda, gázvezeték, telefonhálózat. Közlekedési lehetőség más településekre Faddra, Tolna és Szekszárd városokba menetrendszerinti autóbusz járattal oldható meg. Vasúti közlekedés legközelebb Faddtól és Domboritól is 15 km-re érhető el Tolna-Mözs vasútállomáson. A lakosság önszerveződő közösségei, illetve a mindenkori vezetés fokozott figyelmet fordított a környezet védelmére. Az infrastruktúra kialakításában a szennyvízelvezetés kiemelt szerepet kapott. Helyi kezdeményezéssel és központi támogatások igénybevételével megoldottnak tekinthető a kommunális szilárd és folyékony hulladék szervezett gyűjtése és szállítása. Mára a telefonhálózat kiépítése, a földgáz bevezetése, a kábeltelevíziós rendszer megvalósulását követően egyre nagyobb számban kötnek az internet-hálózatra. Gazdasági jellemzők A település hagyományosan mezőgazdasági település. Az 1992-ben felbomlott termelőszövetkezet átalakult új típusú szövetkezetté és gazdasági társasággá. A Termelő és Értékesítő Szövetkezet felbomlásával jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma. A korábbi jól prosperáló állami vállatok telephelyei is megszűntek, például Dohányfermentáló Vállalat, Paksi Konzervgyár telepe. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal és intézményei, valamint a Gárdonyi Géza Általános Iskola a legnagyobb foglalkoztatók, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja az 50 főt. Ettől kisebb foglalkoztatott létszámmal működő kis- és közepes vállalkozások vannak mezőgazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi, idegenforgalmi és vendéglátó egységeket üzemeltetnek. Az állandó telephellyel rendelkező helyi iparűzési adóalany vállalkozások száma a 2012. november havi nyilvántartott adatok alapján 327 volt. A vállalkozások jelentősebb része, 90%-a 1-2 főt foglalkoztat. A település mezőgazdasági adottságait a helyi egyéni termelőkön kívül két szövetkezet is igyekszik hasznosítani. A gazdálkodók a gabonanövények mellett napraforgót, gyógynövényeket, is termesztenek. Az állattenyésztés nagyüzemi sertéstenyésztés formájában van jelen a településen.

4

További munkalehetőséget nyújt még a lakosság számára az olajsajtoló üzem, a paprikamalom, a fafeldolgozó telep, valamint a takarmánykeverő üzem. Mindezen munkalehetőségek ellenére jelen van a munkanélküliség, amely elsősorban a férfiak körében jelentkezik. A településen komolyabb ipari tevékenység nem honosodott meg. Az iparban dolgozók ingáznak a Paksi Atomerőmű Zrt. munkahelyeire, illetve különböző tolnai, szekszárdi munkahelyekre. Faddon viszonylag jelentős számban vannak egyéni vállalkozók, akik közül legtöbben kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytatnak. A kereskedelmi tevékenységet ellátó kisvállalkozók mellett a lakossági igények kielégítésében szerepet kapnak még a CBA és a Kop-Ka ÁFÉSZ érdekeltségbe tartozó üzletek. Fadd és Dombori között a Holt-Duna partján, Faddtól 6 km-re az 1970-es években kialakult Fadd-Dombori üdülőtelepen - minden év májustól augusztusig - szezonális jelleggel működnek kereskedelmi és vendéglátó egységek. Kulturális és szórakozási lehetőségek is csak a nyári idegenforgalmi szezon idején érhetők el a Domboriban élők részére, az üdülőtelepen. A szekszárdi Szent László híd átadása után megszűnt Fajsz-Dombori közötti kompközlekedés, emiatt az ott élő lakosság esélyegyenlősége tovább csökkent a közszolgáltatások elérésében és a munkavállalás, munkába járás terén is a közlekedési távolság növekedése és egy irányba fordulása miatt, mert zsák településrésszé vált. Az aktív korú foglalkoztatottak kb.80 %-a Tolnán, Szekszárdon, vagy Pakson dolgozik, és naponta ingázik. A munkaerőpiacon való elhelyezkedés szempontjából a külterületi lakosság kimondottan hátrányos helyzetben van. A közlekedési infrastruktúra miatt sokan nem találnak a közlekedéshez igazítható munkahelyet helyben és a környező településeken. Fadd-Dombori szezonális idegenforgalmi tevékenységhez kötődő munkaerő piaca nem nyújt kellő megélhetési lehetőséget. A külterületen élő aktív korúak hátrányos helyzetét alátámasztja, hogy kisebb számuk mezőgazdasági gazdálkodó, és nagyobb részük segélyezett. Demográfia, szociális jellemzők Fadd nagyközség földrajzi területét és lakosságát is tekintve Tolna megye legnagyobb községe. 2011. december 31-én a lakosság száma 4317 fő volt. Fadd település külterületei: Tanyák, Főmajor, Alsóvárszeg, Felsővárszeg, Várszegipuszta, Alsótanyák, Felsőtanyák, Györgymajor. Fadd belterületi központjától 8-10 km távolságban lévő Dombori egyéb belterületen 108 fő lakos él. Dombori községet a tanácsrendszerben a közös tanácsok létrehozása idején csatolták Fadd községhez. A fenti adatok tükrében tanyagondnoki szolgálatot hozott létre az önkormányzat 2009-ben, hogy a külterüeleten élő intézményhiányos és közösségi szolgáltatásokat el nem érő, vagy csak hátránnyal elérő személy esélyegyenlőségének növelésében tudna eredményeket elérni. Közösségi élet A települési önkormányzat igyekszik a civil szervezetek működését támogatni, illetve aktív közösségi élet hátteret biztosítani. Ennek megfelelően költségvetéséből támogatja a közösségi szolgáltatásokat is nyújtó, egyes bejegyzett társadalmi egyesületeket és az általuk szervezett programokat. Az Önkormányzat hagyományteremtő és hagyományőrző célzattal rendszeresen, az egész lakosságot megmozgató programokat szervez. A minden évben megrendezésre kerülő legfontosabb programok: Nőnap, március 15-i nemzeti ünnep, Dombori Nyári Fesztivál, Templom Napja, Falunap, Szüreti Nap, Idősek napja. Ezeken kívül a civil szervezetek által kezdeményezett és rendezett községi szintű rendezvények, például 5

Környezetvédelmi Nap, Faddi Regatta, Horgászverseny, Tolnai Sárkányhajó Fesztivál, FaddDombori Triatlon Fesztivál. A Faddi Boróka Ének- és Néptánc Egyesület Adventi koncertje. A Faddi Kismanók Óvoda Jótékonysági bálja. A fenti rendezvények látogatottsága eléri az 12000 főt. Az általános iskolán, óvodán és a nappali ellátás szolgáltatásán kívül a települési intézményrendszerbe tartozik még egy 20.000 kötetes könyvtár, és a művelődési ház. A művelődési ház és könyvtár teleház jelleggel működik: lehetőség van számítógéphasználatra, internetezésre, fénymásolásra, faxolásra, ha kell levelet, önéletrajzot írunk, szakdolgozat elkészítéséhez is segítséget nyújtunk, plakátot, szórólapot készítünk, igyekszünk mindenkit „kiszolgálni”, a hozzánk érkező kéréseknek maximálisan megfelelni. 2004. óta FIP pontként is működik a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján a munkanélkülieknek nyújt információs segítséget az aktuális álláslehetőségekről. Az önkormányzat a Boróka Ének- és Néptánc Egyesülettel, a Nyugdíjasok Érdekszövetségével, a Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött, ez tartalmazza azt is, hogy a művelődési ház szolgáltatásait milyen feltételekkel vehetik térítés nélkül igénybe, úgy, mint az iskola, a Tegyünk a Szívünkért Egyesület, a Mozgáskorlátozottak Egyesülete, a véradók vagy a tüdőszűrők. Fadd nagyközség belterületén a köz- és lakossági szolgáltatások jó színvonalon hozzáférhetőek. Minden lakossági alapszolgáltatás elérhető, amelyet egy nagyközség nyújtani tud. Dombori egyéb belterületén élő lakosság az intézményhiány és közlekedési infrastruktúra hiánya miatt egyes lakossági közszolgáltatásokhoz a tanyagondnoki szolgálat által hozzáférhető számukra. A településen 2002. óta működik a Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. A nemzetiségi önkormányzat a közoktatási intézményekkel folyamatosan kapcsolatot tart, óvodai, iskolai beiratkozásnál aktív szerepet tölt be.

A Tolna Megyei Bíróság nyilvántartása alapján 2012. december 31-én a településen működő civil szervezetek: Bejegyzett, működő szervezet Tevékenység Fadd Polgárőr Egyesület Bűnmegelőzés, közrend és közbiztonság javítása, járőrszolgálat, települési, közösségi rendezvényeken közrendbiztosítás segítése. Faddi Gyermekekért Alapítvány Az Óvoda és Általános iskola oktató-nevelő munkáját elősegítő tárgyi eszközök fejlesztésének támogatása. Együtt Domboriért Egyesület Településfejlesztési tevékenység Fadd Nagyközségi Tűzoltó Egyesület Helyi tűzvédelmi, tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátása. Faddi Nyugdíjasok Érdekszövetsége Szakmai, érdekképviseleti tevékenység. Hagyományápolás, kirándulások, üdülések szervezése, kapcsolattartás bel- és külföldi szervezetekkel, tanácsadás, érdekképviselet időskori ügyekben.

6

Bejegyzett, működő szervezet Tevékenység Faddi Boróka Ének és Néptánc Kulturális tevékenység, közösségi és kulturális Egyesület rendezvények szervezése, rendezése. Faddi Meseház Alapítvány Kulturális tevékenység. Kézművesség megismertetése, tanítása, fejlesztése, szabadidős és hobby tevékenység, nemzetközi tevékenység, településfejlesztési tevékenység. Tegyünk a Szívünkért Egyesület Egészségügyi tevékenység. Szív-és érrendszeri megbetegedések és halálozások csökkentése, a megbetegedettek gyógyulásának és rehabilitációjának elősegítése. Meglévő egészségi állapotok fenntartása és javítása, fizikai és lelki gondozás, tanácsadás és oktatás segítségével. „DUMBÓ” Alapítvány

CSALÁDI

NAPKÖZI Gyermekek napközbeni ellátása 20 hetes kortól 14 éves korig családias környezetben, egyéni képességfejlesztő és egészségvédelmi képzések, kisgyermekes szülők segítése visszatérni a munka világába. Faddi Dunáért Közhasznú Alapítvány A Faddi Duna holtág teljes körű rehabilitációja, a környezet és természet védelmének népszerűsítése, Fadd község településsi turizmusának fejlesztése, népszerűsítése. Faddi Sport Horgász Egyesület Szabadidős és hobby tevékenység. „Kismanók” Óvodai Alapítvány Fadd Óvodás korú gyermekek ismereteinek gazdagítása, oktatását, nevelését segítő fejlesztő eszközök biztosítása, óvodai hagyományok ápolása. Faddi Sportegyesület Sporttevékenység. Faddi Gazdakör Szakmai, gazdasági érdekképviseleti tevékenység. Faddi Új Élet Vadásztársaság Vadnevelés, gondozás, szabadidős és hobby tevékenység. Faddi Polgári Egyesület Keresztény, nemzeti, polgári elkötelezettségű személyek bevonása a közéletbe. A legfontosabb 2010 óta megvalósult fejlesztések Település Fadd Fadd

Fadd

Fadd

Fejlesztés

Fejlesztési forrás MVH 46.360.291,-

IKSZT Művelődési Ház felújítása Faddon Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány DMTA-Norvég Orvosi, fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat és családsegítő iroda 13.859.769,akadálymentesítése Faddon MVH MVH (EMVA) Faddi Bartal - sétány kialakítása (1704/3 hrsz) 10.098.049,MVH MVH Az önkormányzat tulajdonában lévő Bartal kert (1704/3 hrsz.) (EMVA) megjelenését javító infrastrukturális fejlesztéséhez új játszótér 8.079.759,kialakítása.

7

Fejlesztési forrás TEKI 4.243.409,Fadd Új Ravatalozó épület építése Faddon TEIT 11.624.000,TEIT Fadd Út építés (Munkácsy, Radnóti, Alvég, Deák Ferenc utca) 10.920.000,Dél Balaton Sió-Völgye Saját forrás Fadd Faddi Regionális Hulladéklerakó Rekultiválása 10.805.789,Európai uniós TIOP-1.1.1-07/1-2008-0649 pályázat Fadd Informatikai infrastruktúra fejlesztése a Gárdonyi Géza Óvodában és (ESZA) Általános Iskolában 15.859.750,Folyamatban lévő fejlesztések Település

Település

Fejlesztés

Fejlesztés állapota

Fejlesztés

Fadd

Önkormányzati felzárkóztató támogatás 5/2012. megítélt, (III.1.) BM rendelet alapján „Faddi Polgármesteri folyamatban Hivatal épületének nyílászáró cseréje, belső festése, lévő akadálymentes mosdó kialakítása.”

Fadd

JETA-50-2012 „Fadd Nagyközség Polgármesteri Megítélt, Hivatal épületének teljes hőszigetelése, energetikai folyamatban beruházása.” lévő

Fadd

KEOP-4.9.0/11-2011-0201 Megítélt „Épületenergetikai Fejlesztés a Gárdonyi Géza folyamatban Általános Iskolában és Sportcsarnokban megújuló lévő energiával kombinálva.”

Fadd

Fadd

Fadd

Fadd

Fadd

EU önerő pályázat „Épületenergetikai fejlesztés a Gárdonyi Géza Iskolában és Sportcsarnokban” című projekt saját forrás kiegészítése. JETA-23-2012 „Önrész Biztosítása az „Épületenergetikai fejlesztés Gárdonyi Géza Általános Iskolában és Sportcsarnokban megújuló energiaforrással kombinálva” című pályázati konstrukcióhoz TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0120 A Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola faddi tagóvodájának fejlesztése

Megítélt, folyamatban lévő Megítélt, folyamatban lévő Elbírálás alatt

Megítélt, folyamatban lévő Turisztikai csónakkikötő létesítése a Faddi Holt- Megítélt, dunán (pályázó: Faddi Dunáért Közhasznú folyamatban Közalapítvány) lévő SZOC-FP-12-A-0032 Szociális Földprogram Fadd Nagyközségben

8

Fejlesztési forrás Központi Költségvetési Támogatás 7.100.000,Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány 4.986.680,Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapból 68.734.635,Európai Uniós pályázat 4.861.000,Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány 7.800.000,Európai Uniós Pályázat (ESZA) 17.632.502,Európai Uniós pályázat (ESZA) 3.000.000,MVH 29.979.668,-

Még el nem indult illetve tervezett fejlesztések Település

Fejlesztés

Fadd

DDOP-3.1.2-12 Nevelési intézmények fejlesztése című konstrukció. Új Óvoda létesítése Fadd Nagyközségben

Fadd

KEOP-1.3.0 „Ivóvízminőség javító beruházás Nagyközségben” című pályázat II. forduló

Fejlesztés állapota Megítélt, folyamatban lévő

Fadd benyújtott

Szükséges forrás Európai Uniós pályázat 211.000.340,NFÜ Európai Regionális Fejlesztési Alapból 200.000.000,-

Értékeink, küldetésünk Fadd Nagyközség Önkormányzatának célja, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Ennek érdekében, a fenti célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében megalkotja a települési esélyegyenlőségi programját. A program tartalmazza a helyzetelemzést és az erre épülő cél és feladat-meghatározásokat, valamint azok megvalósításának ütemezését. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a községben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Az esélyegyenlőségi terv alapját képező módszertani segédlet potenciálisan kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti a mély szegénységben élőket és a romákat, a gyermekeket, a nőket, a gyermekeket, az időseket és a fogyatékkal élő személyeket. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különböző élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva – az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve – bővíthető. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Fadd Nagyközség élve a törvény adta lehetőséggel, a fent említett célok minél hatékonyabb megvalósításának érdekében megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját, mely tartalmazza az Önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat. 9

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Fadd település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1

A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása 10

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. Az alábbiakban röviden meghatározzuk a kapcsolódó stratégiákat, ezek ismerete azért fontos, mivel a település esélyegyenlőségi stratégiájának illeszkednie kell nem csak a jogszabályi környezetbe, hanem az EU és hazai releváns stratégiákhoz is. Az EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program

11

Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia

12

megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 1. Nők A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alkotmány és a Munka Törvénykönyve. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. 2. Fogyatékkal élők A fogyatékkal élő emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Fadd Nagyközség egészségügyi intézményei akadálymentesen megközelíthetőek mozgáskorlátozottak számára. 3. Romák 2011-es népszámlálási adatok szerint a településen 368 fő cigány származású lakos él, a Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzat szerint számuk 560-600 fő körüli. A Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2002. óta működik a településünkön. 4. Egyéb hátrányos helyzetű csoportok - Munkanélküliek és mélyszegénységben élők - Foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos munkaképességűek, 50 év felettiek stb.) - Időskorúak

helyzetű

csoportok

(megváltozott

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal 2.1 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. ­ Gazdasági program 2011-2014 ­ 9/2003.(V.13.) önkormányzati rendelet a gyermekvédelmi ellátások szabályairól ­ 8/2006. (VI.28.) önk. rend. a szociális ellátások szabályairól ­ 1/2009.(I.29.) önk. rend a tanyagondnoki szolgáltatásról ­ 11/2009. (III.20.) önk. rend a s p o r t r ó l ­ 14/2009. (VI.25.) önk. rend Az egészségügyi alapellátások körzetének megállapításáról ­ 2/2006. (III.1.) önk. rend A mezei őrszolgálatról ­ 21/2007. (X.3.) önk. rend Az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről

13

­ 11/2003.(VII.08.) önk. rend A közművelődésről ­ 10/2003.(V.13.) önk. rend A község szabályozási tervének jóváhagyásáról és a helyi építési szabályzatának megállapításáról ­ 20/2004. (XII.03.) önk. rend A település környezetvédelmének általános szabályairól ­ 1/2005. (II.01.) önk. rend A köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról ­ 21/2007. (X.3.) önk. rendelet Az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről (továbbiakban: „Lakásrendelet”) ­ Költségvetési koncepció ­ Szolgáltatástervezési koncepció ­ Településrendezési terv ­ Fadd Nagyközség Közbiztonsági és Bűnmegelőzési koncepciója ­ Fadd Nagyközség Középtávú sportkoncepciója 2009-2014 58/2009.(IV.21.)Kt. határozat melléklete ­ Fadd Nagyközség Idősügyi Cselekvési Terve 2010-2015. 79/2010.(V.26.)Kt. határozat alapján 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2.2.1.1. A Társulás létrejötte, elhelyezkedése A Szekszárd- Tolnai kistérség a Tolna megyei 5 kistérség egyike. Területén 26 település található. Ezen települések polgármesterei hozták létre 1999-ben a Kistérségi társulást. A Társulás 2002- től 2004-ig Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása néven működött. 2004 végén átalakult a szervezet és jelenleg a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás néven működik. Majd, 2013. májusától Szekszárd és Térsége Önkormányzati néven látja le feladatait. A Szekszárd-tolnai kistérség a Dél-dunántúli régióban, Tolna megye déli részén fekszik. A megye 5 kistérsége közül a legnagyobb területű: 1028 km². A kistérség központi szerepet tölt be a megye életében. Ezt a funkciót erősíti Szekszárd, mely kistérségi központ és megyeszékhely is egyben.

A kistérség elhelyezkedése Tolna megyében A domborzatilag alapvetően két – síksági és dombsági – részre tagolódó kistérség természetföldrajzi adottságai a mezőgazdaság számára kedvezőek. A kistérség településkapcsolatai alapján 4 mikrotérségre és Szekszárd Megyei Jogú Városra osztható. A 4 mikrotérség a következő:

14

- Dél-Tolna mikrotérség: Bátaszék központtal, Alsónána, Alsónyék, Báta, Pörböly és Várdomb települések alkotják - Sárközi mikrotérség: Decs központtal, Őcsény, Sárpilis, Szálka települések alkotják. - Zomba és Térsége: Zomba központtal, Harc, Kéty, Felsőnána, Murga Kistormás, Kölesd,Medina, Szedres és Tengelic települések alkotják. - Tolnai mikrotérség: Tolna központtal Bogyiszló, Fadd, Fácánkert és Sióagárd települések alkotják. 2.2.2.2. A kistérség gazdaságának általános jellemzése A feldolgozóiparon és mezőgazdaságon alapuló struktúra az 1990-es évek elején bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások hatására egyrészt tulajdonilag-szervezetileg jelentősen átalakult, másrészt erőteljesen eltolódott a kereskedelmi és szolgáltató szektor felé. Jelenleg a vállalkozások száma alapján az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, kereskedelem, javítás és az ipar emelhetők ki, hiszen együttesen a kistérségben tevékenykedő vállalkozások 60 %-át adják. A két kisebb város, Bátaszék és Tolna, a termelés, ellátás, szolgáltatás területén kialakította a maga néhány településére kiterjedő részleges vonzáskörzetét. Tolna és Szekszárd közelsége és részben kölcsönös racionális érdekeltsége miatt együttélésre és együttműködésre van kényszerítve. A térség szempontjából a két város együttesen jelent egyfajta növekedési tengelyt. Tolna mindenekelőtt a Duna vonalában tölt be szervező-ellátó szerepet. A távolabb fekvő Bátaszék már dominánsabban tudja megjeleníteni kistérségi részközpont szerepét, mely a kistérség határain is túlmutat. 2.2.2.3. Foglalkoztatottság A szekszárdi kistérségben lakó foglalkoztatottak nagy többségének helyben, a kistérségen belül van a munkahelye. A foglalkoztatók nagy többsége a megyeszékhelyen összpontosul. A kistérség munkavállalói korú népesség a teljes népesség 66,7 %-a, a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya jelenleg 44%, ami az elmúlt évekhez kismértékű növekedést jelent. Kistérségi szinten a munkanélküliségi ráta az utolsó öt évben csökkent, ám még mindig az országos rátánál magasabb az értéke. Néhány település esetében tovább nőtt, ill. stagnált a magas munkanélküliségi arány, így magas Bogyiszlón, Fácánkerten, Faddon, Kölesden, Medinán, Murgán és Sárpilisen. A regisztrált munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya Szekszárdon 7,2 %, Tolnán 11,2 %, Bátaszéken pedig 9,6 %. Kiugróan magas ez a mutató Bátán (29,5 %), Murgán (32,1 %) és Sárpilisen (18,6 %). 2.2.2.4. A kistérség demográfiai helyzete A kistérség nemcsak a megye legnagyobb területű kistérsége, hanem a legmagasabb népességszámú is. A népesség számát a csökkenő születési hányad, a magas halandóság és a lakosság vándorlásának hatásai alakítják: kistérségnek 2004-ben még 90 496 lakosa volt, ami 2011-ben már csak 83 461 fő. fogyó népesség mellett komoly probléma a népesség elöregedése, amely a térség versenyképességének, fenntartható fejlődésének gátja lehet. A kistérség lakosságának 20,7 %-a 60 év feletti. Az elöregedett településeken magas a 60 év feletti lakosság súlya. 2.2.2.5. A Társulás céljai A többcélú társulás legfőbb döntéshozó szerve a Társulási Tanács, melyet a települések képviseletében polgármesterek alkotnak. A társulás hatáskörébe a tanács több, stratégiai jelentőségű feladatot utalt: települési önkormányzatok kötelező és önként vállalt oktatási, egészségügyi, szociális feladataiban az együttműködés koordinálása, segítése, a költségvetési szervek belső ellenőrzése, a területfejlesztési projektek végrehajtása.

15

(Forrás: www.szekszardikisterseg.hu) 2.2.2. Megyei és kistérségi dokumentumok Megyei Közoktatási Fejlesztési Terv 2009-2015 Kistérségi Sport Stratégia Kistérségi Közoktatási Fejlesztési Terv 2007-2013 Kistérségi Közoktatási Fejlesztési Terv - Felülvizsgált változat: 2009 Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2010-2012 Pedagógiai szolgáltatók a dél-dunántúli régióban - 2012 A Szekszárd-tolnai kistérség sportstratégiája 2009 Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv - felülvizsgált változat 2010 A tehetséggondozás formái a szekszárd-tolnai kistérség önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeiben Kistérségi Közoktatási Minőségpolitika 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása 1. számú táblázat lakónépesség száma az év végén

Fő

Változás

2007 4501 2008 4501 100% 2009 4469 99% 2010 4403 99% 2011 4317 98% 2012 na. % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Faddon 2007. december 31-én 4501 fő élt. Lélekszámát tekintve a legnagyobb nagyközség a megyében. Lakosainak száma 2008-tól folyamatosan csökken. 2011-ben 4317 főt számláltak a településen. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a lakosság mindösszesen 8,5%-a (369 fő) tartozott valamilyen nemzetiséghez: ebből roma 368 fő (8,5%), ukrán 1 fő. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. „A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak.

16

2. számú táblázat fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

%

nők 2193

férfiak 2172

összesen 4365

nők 50%

férfiak 50%

319 61 1058 153 425

390 85 1312 140 245

709 146 2370 293 670

45% 42% 45% 52% 63%

55% 58% 55% 48% 37%

Faddon a gyermek és aktív korú népességet tekintve a férfiak vannak többségben, azonban 60 év felett az elhalálozás miatt ez az arány megfordul; 65 év felett pedig jelentősen csökken számuk. Emiatt sok az egyedülélő idős asszony településünkön. 3. számú táblázat - Öregedési index 0-14 éves korú 65 év feletti állandó állandó lakosok lakosok száma (fő) száma (fő) 2001 615 815 2008 653 726 2009 673 750 2010 669 724 2011 670 709 2012 na. na. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Öregedési index (%) 75,5% 89,9% 89,7% 92,4% 94,5% %

Településünkön jelen van az elöregedés, a 65 év felettiek aránya évről évre közelít a 0-14 éves korúak számához. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 91 2009 93 2010 69 2011 69 2012 n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

elvándorlás

egyenleg

100 125 100 100 na.

-9 -32 -31 -31

Fadd településre kevesebben vándorolnak, inkább az elvándorlás a jellemző. A születések száma rendre elmaradt a halálozásokétól, s a jellemzően negatív vándorlási különbözet is hozzájárult a lassú népességvesztéshez. A születések száma magasabb a segélyre szoruló, hátrányos helyzetű, iskolázatlan családok körében, ezért különös fontossággal bír a település Esélyegyenlőségi Programja.

17

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma

halálozások száma

2008 39 2009 55 2010 47 2011 38 2012 na. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

47 58 58 58 na.

természetes szaporodás (fő) -8 -3 -11 -20

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A roma lakosság szociális helyzetére nincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség, a megszűnő szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek csökkenésével és megszűnésével a munkanélküliségi rátájuk meghaladta a nem roma származásúakét. Súlyos problémát rejt az, hogy az aktív munkavállalásra alkalmas romák közül 75-80%-a munkanélküli. (becsült adat) A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését a munkaügyi központ számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az Önkormányzat a közhasznú- és közcélú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. A nemzetiségi önkormányzattal, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekszik a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülmények biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzése, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. A település vezetősége feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. A települési önkormányzat a közfoglalkoztatás keretén belül jelentős számban és arányban foglalkoztatja roma személyeket. Jó kezdeményezésnek mutatkozott az, hogy az általános iskolában a közhasznú program keretében 2 fő roma pedagógus mentor segítette a pedagógusok munkáját, a jövőben 2 fő roma származású pedagógus asszisztenst kíván foglalkoztatni az iskola. A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte.

18

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Településünkön a munkanélküliek aránya és száma az alábbiak szerint alakult: A KSH és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma: 2008-ban 347 fő, 2009-ben 308, 2010-2011-ben 280, 281 fő, az aktív lakónépesség 11%-a keresett állást 2008-2009-ben, míg 9,3%-a az azt követő két évben. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az alacsony iskolázottságú személyek, romák, az idősebbek, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 21–25 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését továbbra is az önkormányzat látja el. A közterületen dolgozók szakmai irányításával a Fatodi Kft. foglalkozik. Az elmúlt 4 évben az önkormányzat intézményeiben (szociális, oktatási, nevelési) és a Polgármesteri Hivatal vállalta a tartós munkanélküliek foglalkoztatását. 2012. évben összesen 128 fő munkanélküli dolgozott közfoglalkoztatásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő)

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

nő férfi összesen fő fő fő 2008 1515 1574 3089 2009 1490 1222 2712 2010 1477 1538 3015 2011 1449 1537 2986 2012 na. na. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő

év

fő 151 125 120 130 na.

% 10,0% 8,4% 8,1% 9,0%

férfi fő 196 183 160 151 na.

% 12,5% 15,0% 10,4% 9,8%

összesen fő % 347 11,2% 308 11,4% 280 9,3% 281 9,4%

Az elmúlt 5 évet tekintve a 2009-es adat kivételével megállapítható, hogy az aktív korú lakónépesség több, mint fele férfi, ez az arány fennáll a nyilvántartott álláskeresők számánál is, településünkön több a munkanélküli férfi, mint nő.

19

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők fő 347 308 280 281 száma összesen fő 23 24 16 21 20 éves és fiatalabb % 6,6% 7,8% 5,7% 7,5% fő 57 48 51 40 21-25 év % 16,4% 15,6% 18,2% 14,2% fő 37 44 36 38 26-30 év % 10,7% 14,3% 12,9% 13,5% fő 56 35 30 35 31-35 év % 16,1% 11,4% 10,7% 12,5% fő 42 34 30 33 36-40 év % 12,1% 11,0% 10,7% 11,7% fő 49 48 38 30 41-45 év % 14,1% 15,6% 13,6% 10,7% fő 30 30 26 31 46-50 év % 8,6% 9,7% 9,3% 11,0% fő 34 34 35 33 51-55 év % 9,8% 11,0% 12,5% 11,7% fő 18 11 17 20 56-60 év % 5,2% 3,6% 6,1% 7,1% fő 1 0 1 0 61 év felett % 0,3% 0,0% 0,4% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők

férfiak

összesen

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

20

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma

Pályakezdő álláskeresők száma 30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012 nők

2013

2014

2015

2016

2017

férfiak

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A Munkaügyi Központ számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni.(pl: képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, stb.) b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (megváltozott munkaképességűek, romák stb.) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek, az aktív támogatásokban pedig munkanélkülieken belüli arányuknál sokkal kisebb arányban vesznek részt.

Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

8 általánosnál alacsonyabb

2012

2013

2014

8 általános

2015

2016

2017

8 általánosnál magasabb

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

21

c) közfoglalkoztatás A 2008. decemberi adat szerint 347 fő volt a nyilvántartott álláskereső száma. A 365 napot meghaladóan nyilvántartott álláskeresők száma 103 fő, járadék típusú ellátásban 65 fő, segély típusú ellátásban 32 fő, rendszeres szociális segélyben 149 fő részesült. Fadd körzetében az állásnélküliség relatív mutatója az aktív korú munkavállalók 11,84 %-át teszi ki, mely az országos átlag 1,65 szerese. Fadd körzetében a 2009. decemberben nyilvántartott álláskeresők száma 308 fő. A 365 napot meghaladóan nyilvántartott álláskeresők száma 57 fő, járadék típusú ellátásban 68 fő, segély típusú ellátásban 47 fő, rendelkezésre állási támogatásban 54 fő részesült. Fadd körzetében az állásnélküliség relatív mutatója az aktív korú munkavállalók 10.41 %-át teszi ki, mely az országos átlag 1.16 szerese. Az aktívkorú nem foglalkoztatottak (2009. évtől rendszeres szociális segélyben részesülők) ellátására biztosított összeg 2008. évben 61.020 e Ft, 2009. évben 7.779 e Ft volt. Az ellátottak számának (ezzel párhuzamosan a finanszírozásának) csökkenése a 2009. évtől kezdődő Út a munkához programnak köszönhető. A program keretén belül az önkormányzat valamennyi aktív korúak ellátásra jogosult támogatott részére biztosítja a közfoglalkoztatást, mely a nemzetiségi önkormányzat és a szociális kerekasztal véleményével készült el. Megállapítható tehát, hogy 2009. évben az összesen 184 főt kitevő rendelkezésre állási támogatásra jogosultak 100%-a az év során hosszabb, rövidebb időre foglalkoztatásra kerül. A közfoglalkoztatásra fordított összeg 2009. évben 29.181 e Ft volt. 2007. 2008. 2009. Támogatásban részesültek száma 182 210 17 Támogatásra felhasznált összeg (e Ft) 53373 61020 7779 Ezen belül: Férfi 110 122 12 Nő 72 88 5 Egészségkárosodott 3 3 5 Nem foglalkoztatott 179 207 12 Településünk számottevő nemzetiséggel rendelkezik, ezért egyre nő a halmozottan hátrányos helyzetűek száma. Esetünkben is elmondható, hogy jellemzően az elavult szakmákkal rendelkezők, valamint az alacsony iskolai végzettségűek szorultak ki a munkaerő-piacról. Ugyanakkor jelzés értékű, hogy közép- és felsőfokú végzettségűek is bekerültek a rendszerbe. Az ellátásba bevontak iskolai végzettségének megoszlása: 8 általánosnál kevesebb 20 megállapított 8 általános 52 megállapított szakmunkás, szakiskolás 20 megállapított gimnázium 8 megállapított főiskola, egyetem 3 megállapított 2009.01.01. és 2009.12.31. között megállapított rendelkezésre állási támogatásban részesülök száma 271 fő volt (163 férfi és 108 nő). 2009.-2010. év során az önkormányzati közfoglalkoztatás keretén belül összesen 178 fő közcélú végzett közmunkát. 2011-2012. évben ez a szám 128 főre csökkent. A közfoglalkoztatás keretén belül a főbb tevékenységek a következők voltak:

22



Köztisztasági feladatok: közterületi takarítás, buszmegállók, utak, járdák, parkok, terek, gépkocsi parkolók takarítása.



Intézményi és létesítményi őrzés védelem: Önkormányzati létesítmény, vagy intézmény nappali és éjszakai őrzésének ellátása.



portaszolgálat: önkormányzati intézmények nappali forgalmának biztosítása



Útkarbantartás: helyi közutak, járdák, javítási-karbantartási munkáinak szükség szerinti elvégzése



épület karbantartás: önkormányzati intézmények és létesítmények (Általános Iskola, Óvoda, Művelődési Ház, Háziorvosi rendelő, Idősek Otthona, Védőnői szolgálat) belső, külső állagmegóvási-karbantartási munkái



adminisztrációs kisegítő: közcélú foglalkoztatással összefüggő a Polgármesteri Hivatal irodahelyiségében betanítható feladatkört ellátó adminisztratív alkalmazott foglalkoztatása.



fűkaszálás, parlagfű irtás: közterületeken, utak, járdák mentén, önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású ingatlanokon végzett időszakos kaszálás, gyomirtás



parkgondozás: közterületeken, utak, járdák mentén, önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású ingatlanok, parkok. terek, növényvédelmi, kertészeti, munkáinak elvégzése



nádvágás, veszélyek fák kivágása, új facsemeték ültetése



Közterületen, csapadékelvezető árkok tisztítása, belvíz elleni védekezésben való részvétel



Temetők rendben tartásában való közreműködés



Az önkormányzat tulajdonában lévő területen vegyszermentes, egészsége élelmiszer alapanyag termesztése a gyermek közétkeztetés számára



Konyhai kisegítő



Koordinátor, roma gyermekek beilleszkedésének segítése, kapcsolattartás a szülő és az intézmény között



Illegális hulladéklerakók felszámolása

 Úszómester foglalkoztatása A felsoroltakon kívül a községi rendezvényekkel kapcsolatos feladatok biztosítása: berendezés őrzés, takarítás, visszarendezés, gyereknap, majális, nemzeti ünnepek, civil szervezetek rendezvényeinek technikai elősegítése. A 2009-2010. évre betervezett, közfoglalkoztatás keretén belül elvégzendő feladatok végrehajtásra kerültek. Jelentős javulás volt tapasztalható a munkaidő kihasználás és a munkafegyelem terén, amely az újra szabályozott számonkérésnek, valamint a rendszeres és következetes ellenőrzéseknek is köszönhető. A balesetek megelőzése, elkerülése érdekében átfogó balesetvédelmi oktatást szervezünk a melegben történő munkavégzés és a munkahelyen történő közlekedéssel kapcsolatos tudnivalókat illetően. A 2009.-2010. évi közfoglalkoztatási pozitív tapasztalatok mentén szélesíteni lehetett és érdemes volt az álláskeresők alkalmazását. Ezzel javítottuk a tartósan munkanélküliek életkilátását, megélhetését. Abban, hogy a közfoglalkoztatási programot végre tudtuk hajtani, nagy szerepe volt a FATODI Kft. vezetőinek következetes és előre mutató munkájának.

23

A tapasztalatokat hasznosítva az Önkormányzatnak azért is érdemes vállalni a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségeket, mert a munkanélküliek olyan rétegét lehet ennek keretében bevonni a rendszeres munkavégzésbe, akik zöme képzetlensége és alacsony munkakultúrája miatt a munkaerőpiacon keresztül egészen biztos, hogy nem tud munkához jutni. Az önkormányzat számára is kedvező ez a forma - a jelentős ráfordítás ellenére -, hiszen több olyan feladat megoldására kerül így sor, amely más formában lényegesen nagyobb kiadást jelentene. Fadd közfoglalkoztatási programjának kiemelt célja, a településen élő munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékű bevonása a közcélú munkába, hogy rendszeres munkajövedelmez jussanak és közelebb kerüljenek a munka világához. A program célja: a) A segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása, b) A segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése, c) A foglalkoztatás növelése, d) A szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek integrációja érdekében. e) Az oktatási lehetőségek elősegítése, az alulképzettség leküzdése, a hasznosítható ismeretek megszerzése érdekében. A közfoglalkoztatás lehetőséget teremt – ha átmenetileg is - a megélhetésnek, a növekvő rezsiköltségek kifizethetőségének. 2.) A program célcsoportjai: a) Alacsony iskolai végzettséggel, elavult szakmával rendelkezők: az esetek többségében életkorukat tekintve is hátrányos helyzetű kategóriába tartozók. b) Önmagukat cigány származásúnak vallók: halmozottan hátrányos helyzetű csoport, többségében alacsony iskolai végzettségük miatt sok esetben a többgenerációs munkanélküliséggel küzdő családok. c) Pályakezdők: szakmai tapasztalatok gyakorlat hiánya nehezíti elhelyezkedésüket. d) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyekkel hatósági szerződés kötése, melynek alapján rendelkezési támogatásra jogosulttá válnak így közcélú munkába bevonhatók A leírtakon kívül fontos annak elősegítése is, hogy a képzettebb munkaerő mielőbb visszataláljon a rendszeres munka világába. 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését továbbra is az önkormányzat látja el. A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (a továbbiakban: 24

FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. 2012. február 13. napjától lehetőség nyílt a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása iránti kérelmek munkaügyi kirendeltségekre történő benyújtására. 2012. évben az állam – a Munkaügyi Központ útján – év elején meghatározta a közfoglalkoztatás keretösszegét, melyet a teljes egészében a hosszú időtartamú közfoglalkoztatásra kapott az önkormányzat. Településünkön a rendelkezésre álló 2012. évi hosszú időtartamú közfoglalkoztatási keretösszeg 12 785 426 Ft volt. A közfoglalkoztatási pályázat benyújtása után a Hatósági Szerződés alapján a közfoglalkoztatásból eredő költségekhez – a munkabér és az azt terhelő járulékokra - 11 847 746 Ft a támogatás kaptunk. Ezen felül a pályázatban meghatározott közvetlen költségekhez 937 814 Ft támogatást kaptunk. 2012. évi közfoglalkoztatás A 2012. évi részmunkaidős – napi 6 óra – huzamosabb idejű közfoglalkoztatottak foglalkoztatását az alábbi táblázat tartalmazza: Foglalkoztatás időtartama

Foglalkoztatottak

Közfoglalkoztatási

Összes bekerülési

létszáma

bér

költség

Önrész Ft

Ft/fő

Ft

2012. 03.16-2012.03.31.

2

53 850

85 568

36 672

2012. 04.01-2012.04.30.

16

53 850

935 154

128 592

2012.05.01.-2012.05.31.

20

53 850

970 583

171 275

2012.06.01.-2012.06.30.

19

53 850

890 181

157 087

2012.07.01.-2012.08.31

30

53 850

3 117 180

467 577

2012.07.01.-2012.09.30

2

71 800

415 614

62 342

2012.07.05.-2012.10.31

1

53 850

200 726

35 427

2012.08.01.-2012.09.30

30

53 850

3 117 180

467 577

2012.09.01.-2012.10.31

2

53 850

207 812

36 676

2012.09.01.-2012.11.30

2

53 850

311 718

55 014

2012.10.01.-2012.11.30

15

53 850

1 558 590

275 070

Összesen:

139

11 810 306

1 893 309

A közfoglalkoztatottak összes létszámából 15 fő női részmunkaidős alkalmazott volt, 2 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott volt. Feladataik közt szerepelt a közterületek, buszmegállók, parkok intézmények tisztántartása – takarítása, virágültetés, locsolás.

25

A fenti táblázatban feltüntetett időszakokban 98 fő férfi részmunkaidős foglalkoztatott volt. A nők és a férfiak esetében is előfordult, hogy egy- egy főt az év folyamán több időszakban is foglalkoztattunk. Év közben további 1 480 661 Ft-tal növelte az állam a keretösszegünket, melyet az alábbiak szerint használtunk fel: Foglalkoztatás időtartama

Foglalkoztatottak létszáma

Közfoglalkoztatási bér Ft/fő

Összes bekerülési költség Ft

Önrész Ft

2012. 07.15-2012.10.14.

5

53 850

774 155

137 535

2012. 07.15-2012.10.31.

1

53 850

2012.09.01.-2012.11.30.

2

53 850

311 718

55 014

2012.10.01.-2012.11.30.

2

53 850

207 812

36 672

Összesen:

10

1 477 881

261 313

184 190

32 092

Közmunkások az alábbi feladatokat végezték munkaviszonyuk idején: -

-

Gyommentesítés, fűnyírás, kaszálás, vízelvezető árkok rendbetétele, A faddi temetőben a közmunkások a temető rendben tartásáról gondoskodtak. A nagy mennyiségben lehullott csapadék több ízben is a település egy részén a vízelvezető árkokba tette a hordalékát, melynek eltakarítása szintén a közmunkásokra várt. Az általános iskola külső - belső tatarozási munkálatai során keletkezett szemét eltakarítását is a közmunkások végezték el. A község kulturális életében az augusztus 20-i ünnep meghatározó, ezért a rendezvény lebonyolításakor a közmunkások aktív közreműködése nélkülözhetetlen. Ekkor a főbb feladatik: szállítmányozásban-, sátrak felállításában-, ünnep utáni közterület megtisztításában való közreműködés. Majális előkészítési munkálatait, szállítást, sátor összeszerelést, székek, sörpadok kihelyezésében segédkeztek

Az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó hagyományos közfoglalkoztatással összefüggésben, az ötezer fő alatti településeken az önkormányzatoknak – a munkaügyi kirendeltség közreműködésével – intézkedni kellett a településeken élő időskorúakkal való napi kapcsolattartás 2012. január 1. és 2012. március 31-e közötti időszakra vonatkozó megszervezésére. Településenként a legalább 1 és legfeljebb 2 fő kapcsolattartó foglalkoztatására a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében támogatást kellett megállapítani. Fadd községben 2 fő kapcsolattartó napi 8 órás munkaidőben naponta személyes felkereséssel tájékozódott a településen élő időskorúak fűtési, élelmezési, egészségügyi állapotáról, és informálta az önkormányzatok részéről kijelölt munkatársat. Intézkedésre nem került sor. A támogatás mértéke 70 % 228 180 Ft. A téli közmunka 2011. december 9. napjától 2012. február 2. napjáig tartott. 8 fővel kötött az önkormányzat munkaszerződést. A teljes időszakra 781 376 Ft támogatást jelentett. A támogatás mértéke 100 %. 2012. Január – február hónapra hónapban 607 461 Ft-ot használtunk fel.

26

2012. december 6. napjától 2013. február 28. napjáig tart. 25 fővel kötött az önkormányzat munkaszerződést. Bruttó bérük 53.850 Ft/hó/fő, mely összesen a teljes időszakra 4 292 950 ft támogatást jelent. A támogatás mértéke 100 %. 2012. december hónapra 975 008 Ft-ot használtunk fel. 2013. januártól változott a közfoglalkoztatási bér, így a 6 órás foglalkoztatásnál a bruttó bér 56.625 Ft. A Munkaügyi Központ az összes költség 100 %-át megtéríti az önkormányzat részére. 2013. évi közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás területén 2011. évben bekövetkezett változások következtében megszünt az önkormányzatok közfoglalkoztatási tervkészítési kötelezettsége. A közfoglalkoztatási terv készítése azt a célt szolgálta, hogy a központi költségvetés előre tudja tervezni a közfoglalkoztatással kapcsolatos támogatási kiadásait. 2011-től azonban már a központi költségvetés határozta meg a Kormányhivatalok Munkaügyi Központjának azokat a keretszámokat, melyeket a munkaügyi kirendeltségek a közfoglalkoztatás számára felhasználhattak. Annak érdekében, hogy az önkormányzatunk a közfoglalkoztatást minél eredményesebben végezhesse, azaz a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket minél nagyobb számban vonhassa be a foglalkoztatás rendszerébe, célszerű már az év elején meghatározni és ütemezni az ellátandó feladatok körét valamint költségeit a teljes évre vonatkozóan. Annál is inkább, mert a munkaügyi központ már ismeri a településünkre vonatkozó keretszámot, amely a 2013. évben 4,5 hónap időtartamban, napi 6 órás foglalkoztatásra, 85 %-os mértékű támogatással és a szakképzetlen közfoglalkoztatási minimálbér (75.500 Ft) figyelembevételével került meghatározásra. Ennek alapul vételével a megállapított keretből legalább 31 főt kell alkalmazni az adott időszakban. Közvetlen költségek igénylésére 2013. évben nincs lehetőség. A fentiek alapján településünkön a rendelkezésre álló 2013. évi hosszú időtartamú közfoglalkoztatási keretösszeg 7 583 840 Ft. Az önkormányzat a lehetősége szerint igyekszik az FHT - ban részesülőket foglalkoztatni legalább 30 nap időtartamban, hiszen az ellátás egyik feltétele az együttműködés, valamint az éves felülvizsgálat alkalmából a megszerzett idő igazolása. 2013. évi közfoglalkoztatási bér Havi bér

Heti bér

Napi bér

Közfoglalkoztatási bér Korm.r. 1.§ (1) bek. Garantált közfoglalkoztatási bér (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér

75.500

17.385

3.475

96.800

22.275

4.455

83.050

19.125

3.820

Munkavezetőt megillető garantált közfoglalkoztatási bér Korm.r. 3.§ (3)bek.

106.480

24.500

4.900

27

A 2012. Januárjától indult új közfoglalkoztatási program alapelve, hogy a munkaerőpiacról – átmenetileg vagy tartósan – kiszorult, azon munkaképes személyek, akinek más munkalehetőséget nem tud felkínálni a munkaügyi központ, közmunka keretében szociális ellátás helyett munkajövedelemhez jussanak, ami hozzájárul munkavégző képességük fenntartásához, illetve munkaerő-piaci integrációjukhoz. A 2013. évi közfoglalkoztatás alapvetően két területen valósulhat meg a településen: 1. START Közmunka programok 2. Hagyományos közfoglalkoztatás Az elmúlt években az önkormányzatunk a START Közmunka programba nem vett részt. A program 100 %os támogatottságú, ezért az idén tervezzük e programhoz való csatlakozást. A hagyományos közfoglalkoztatás egyrészt a település – és községgazdálkodási feladatok ellátására irányul. Így többek között kiterjed a köztisztasági, parkosítási feladatok ellátására, vízelvezetők tisztítására, köztemetők rendbetételére, valamint a nemzeti ünnepekhez és községi rendezvényekhez kapcsolódó aktuális feladatok elvégzésére. Emellett az önkormányzat intézményeiben is sor kerül közfoglalkoztatásra, akik az adott intézmény kisegítő tevékenységeiben – takarítás, karbantartás - vesznek részt. 2013. évi közfoglalkoztatási tervezet a keretösszeg figyelembevételével: Foglalkoztatás időtartama

Foglalkoztatottak

Közfoglalkoztatási

Összes támogatás

létszáma

bér

költség

Ft/fő

Ft

Önrész

Ft 2013. 04.15-2013.11.30.

1 (8 órás)

96 800

704 655

123 602

2013. 04.15-2013.05.31.

15

75 500

1 266 390

254 813

2013. 06.01.-2013.06.30.

20

75 500

1 092 560

257 078

2013. 07.01.-2013.07.31.

20

75 500

1 092 560

257 078

2013. 08.01.-2013.08.31.

20

75 500

1 092 560

257 078

2013. 09.01.-2013.09.30.

20

75 500

1 092 560

257 078

2013. 10.01.-2013.10.31.

14

75 500

764 792

179 954

2013. 07.11.-2013.11.30.

9

75 500

491 652

115 685

Összesen:

105

7 597 729

1 702 366

Önkéntes munkában történő foglalkoztatás A jelenleg hatályos jogi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) feltételeként a foglalkoztatásra előírt minimum idő teljesíthetetlensége esetén 30 nap hivatalosan igazolt közérdekű önkéntes munka is figyelembe vehető. A 2013. évi felhasználható keretösszeg 5 000 E forinttal kevesebb mint az előző évi, ezért az FHT-ban részesülőket a közfoglalkoztatási keretből nem tudjuk foglalkoztatni, ezért az önkéntes alapon történő foglalkoztatást az alábbiak szerint tervezzük:

28

2013.05.01 – 2013.05.31. 2013.06.01 – 2013.05.30. 2013.07.01 – 2013.07.31. 2013.08.01 – 2013.08.31. 2013.09.01 – 2013.05.30. 2013.10.01 – 2013.10.31. 2013.11.01 – 2013.11.30.

8 fő 10 fő 10 fő 10 fő 10 fő 5 fő 5 fő

Az esetleges közérdekű önkéntes munkát felvevők számát jelen pillantban nem tudjuk pontosan meghatározni, a felülvizsgálatok során derül ki, hogy mely FHT-ban részesülő személynek kell majd önkéntes munkát végezni. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség átlagos ideje autóval

autóbusz járatpárok száma munkanapokon

átlagos utazási idő autóbusszal

Legközelebbi centrum

10

16

13 perc

vonat járatok átlagos száma munkanapokon 0

Megyeszékhely

20

16

35 perc

7

Főváros

90

12

150 perc

8

átlagos utazási idő vonattal

Kerékpár úton való megközelíth etőség

átlagos utazási idő kerékpáron

n

Fadd-Tolna autóúton

20 perc

Fadd-Tolna (Mözs) autóbusz 16 perc, onnan vonat Szekszárdra 10 perc + várakozási idő Fadd-Tolna (Mözs) autóbusz 16 perc, onnan vonat Budapestre 2,5 óra

Fadd-TolnaPalánkSzekszárd autóúton

50 perc

n

n.a.

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

Jelenleg a Polgármesteri Hivatal és intézményei, valamint a Gárdonyi Géza Általános Iskola a legnagyobb foglalkoztatók, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja az 50 főt. Ettől kisebb foglalkoztatott létszámmal működő kis- és közepes vállalkozások vannak mezőgazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi, idegenforgalmi és vendéglátó egységeket üzemeltetnek. Az állandó telephellyel rendelkező helyi iparűzési adóalany vállalkozások száma a 2012. november havi nyilvántartott adatok alapján 327 volt. A vállalkozások jelentősebb része, 90%-a 1-2 főt foglalkoztat. A település mezőgazdasági adottságait a helyi egyéni termelőkön kívül két szövetkezet is igyekszik hasznosítani. A gazdálkodók a gabonanövények mellett napraforgót,

29

gyógynövényeket, is termesztenek. Az állattenyésztés nagyüzemi sertéstenyésztés formájában van jelen a településen. További munkalehetőséget nyújt még a lakosság számára az olajsajtoló üzem, a paprikamalom, a fafeldolgozó telep, valamint a takarmánykeverő üzem. Mindezen munkalehetőségek ellenére jelen van a munkanélküliség, amely elsősorban a férfiak körében jelentkezik. A településen komolyabb ipari tevékenység nem honosodott meg. Az iparban dolgozók ingáznak a Paksi Atomerőmű Zrt. munkahelyeire, illetve különböző tolnai, szekszárdi munkahelyekre. Faddon viszonylag jelentős számban vannak egyéni vállalkozók, akik közül legtöbben kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytatnak. A kereskedelmi tevékenységet ellátó kisvállalkozók mellett a lakossági igények kielégítésében szerepet kapnak még a CBA és a Kop-Ka ÁFÉSZ érdekeltségbe tartozó üzletek. Fadd és Dombori között a Holt-Duna partján, Faddtól 6 km-re az 1970-es években kialakult Fadd-Dombori üdülőtelepen - minden év májustól augusztusig - szezonális jelleggel működnek kereskedelmi és vendéglátó egységek. Kulturális és szórakozási lehetőségek is csak a nyári idegenforgalmi szezon idején érhetők el a Domboriban élők részére, az üdülőtelepen. A szekszárdi Szent László híd átadása után megszűnt Fajsz-Dombori közötti kompközlekedés, emiatt az ott élő lakosság esélyegyenlősége tovább csökkent a közszolgáltatások elérésében és a munkavállalás, munkába járás terén is a közlekedési távolság növekedése és egy irányba fordulása miatt, mert zsák településrésszé vált. Az aktív korú foglalkoztatottak kb.80 %-a Tolnán, Szekszárdon, vagy Pakson dolgozik, és naponta ingázik. A munkaerőpiacon való elhelyezkedés szempontjából a külterületi lakosság kimondottan hátrányos helyzetben van. A közlekedési infrastruktúra miatt sokan nem találnak a közlekedéshez igazítható munkahelyet helyben és a környező településeken. Fadd-Dombori szezonális idegenforgalmi tevékenységhez kötődő munkaerő piaca nem nyújt kellő megélhetési lehetőséget. A külterületen élő aktív korúak hátrányos helyzetét alátámasztja, hogy kisebb számuk mezőgazdasági gazdálkodó, és nagyobb részük segélyezett. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük FIP pont működtetése a Béri Balogh Ádám Művelődési Ház és Könyvtárban, térítésmentes internethasználat, családgondozók segítsége, Zafir Alapítvány képzései Tolnán. Nyári hónapokban is folytatódnak tanácsadások és közösségfejlesztő programok a Zafír Alapítványnál. Szeptemberben indul Önismeret, társismeret tréning, a már hirdetett 80 órás angol, 120 órás német és 90 órás informatikaképzés. Havonta tájékoztatót küldenek az aktuális programokról, hogy időben tájékozódhassanak az érdeklődők a lehetőségekről. Szeretettel várják a lakosokat személyesen, örömmel veszik az észrevételeket, javaslatokat. Fontos számukra, hogy minél többen értesüljenek ingyenes szolgáltatásaikról. Hírleveleiket levelezőlistákra küldik, közösségi oldalakon megosszák!

30

I. Programok 1. Szülőklub Időpont: havi egy alkalommal csütörtöki napon 10-12 óra között Helyszín: Zafír Alapítvány Tolna, Bercsényi u. 31.

2. Identity Club: Időpont: havi egy alkalommal szerdai napon 17-19 óra között Helyszín: Zafír Alapítvány Tolna, Bercsényi u. 31.

II. Tanácsadások 1. Lelki tanácsadás Július 30., Augusztus 6., 13., 27. 2. Konfliktuskezelési tanácsadás Július 23., Augusztus 6., 27. Életünk minőségét leginkább javítani az tudja, ha harmonikus emberi kapcsolataink vannak. Abban az esetben, amikor ez nem jön létre, vagy valamiért sérül, fontos a törekvés ennek megteremtésére, helyrehozására. Ehhez nem mindig tudjuk a lehetőségeket, eszközöket. A konfliktuskezelés folyamatában arra van lehetőség, hogy a problémával küzdő (egyén, pár, család), azaz a tanácsadáson résztvevők fogódzót, segítséget, bíztatást kapjanak, hogy emberi kapcsolataik újra harmonikusabbá válhassanak. 3. Fejlesztő foglalkozás speciális nevelési igényű gyermekek és családjuk számára Július 23., Augusztus 6., 27. 4. Szociális tanácsadás Július 30. 5. Családi kassza, gazdálkodási tanácsadás Július 30. 6. Jogi tanácsadás Augusztus 13 7. Munkavállalási tanácsadás Augusztus 13. A tanácsadásokra jelentkezni telefonszámukon, vagy e-mail címükön lehet. A tanácsadások ideje alatt ingyenes gyermekfelügyeletet biztosítunk a Zafír Alapítvány Játék-Vár gyermekjátszójában! III. Közösségfejlesztő Programok 1. Családi est Téma: A női test csodái Vendég: Hoppál Bori testtudat oktató Időpont: 2013. augusztus 7. szerda 18-20 óra Helyszín: Zafír Alapítvány Tolna, Bercsényi u. 31. 2. Kézműves alkotóklub Téma: nyári képek készítése Időpont: 2013. augusztus 2. péntek 16-18 óra IV. Szívességbank Az eddigi felajánlások és igények a www.zafirlapitvany.hu honlapon találhatóak. Eddig megvalósult szolgáltatások: gyermekfelügyelet, idős ember ápolása, karbantartási munkák,

31

kerti munkák, újszülöttnek babaruhagyűjtés. A szívességbankba bejelentkezni felajánlásokkal és igényekkel a [email protected] e-mail címen, vagy a 20/548-16-13-as telefonszámon lehet. V. Szeptemberben induló tréningek: Önismereti tréning A tréningen résztvevők: - fejlődnek önismeretben, - erősödnek magabiztosságban, - probléma-megoldási stratégiáik javulnak A tréning 40 órás, terveink szerint szombati napokon, kétheti rendszerességgel valósul meg. A fenti szolgáltatások minden érdeklődő számára ingyen igénybe vehetők csakúgy, mint a szolgáltatások alatti gyermekfelügyelet. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) FIP pont működtetése a Béri Balogh Ádám Művelődési Ház és Könyvtárban, térítésmentes internethasználat, családgondozók segítsége, Zafir Alapítvány képzései Tolnán. 2013. évben kezdetét vette a Tudásod a jövőd! (TÁMOP 2.1.2.) projekt, melynek alapvető célja a felnőtt lakosság gazdasági versenyképességének növelése, valamint munkaerőpiaci, elhelyezkedési esélyeinek növelése. A munkaerőpiacra jutni korszerű ismeretek birtokában lehet, és azok fejlesztése segít abban, hogy meg is lehessen tartani a munkahelyeket. Ehhez korunk megköveteli, hogy digitális ismeretekkel és idegen nyelvi tudással is rendelkezzenek a munkavállalók. A projekt ennek érdekében célul tűzi ki a digitális ismeretekkel és nyelvi kompetenciákkal rendelkező lakosság számának növelését. Projektünk megvalósításával csatlakozunk az Európai Unió országaiban meghirdetett élethosszig tartó tanulás igényének kialakításáról szóló programhoz. Az Európai Parlament és Tanács 2006-ban kiadott ajánlása összefoglalja ehhez az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat, melyek közé az idegen nyelvi és digitális kompetenciák fejlesztését is sorolják. Célunk, hogy a tanulási hajlandóság növekedjen a felnőtt lakosság körében és a nemzetközi viszonylatban is kiugróan alacsony foglalkoztatási szint emelkedjen. A projekt közvetlen célja minimálisan 100.000 fő bevonása a kompetencia-fejlesztést célzó képzési programokba és ezen létszámból legalább 85.000 fő részére a képzés sikeres elvégzését teszi lehetővé. Célunk 10.000 fő hátrányos helyzetű személy bevonása a képzésekbe. Általános részvételi feltételek A projekt keretében megvalósuló mindkét típusú képzésben (idegen nyelvi és informatikai) részt vehet minden 18. életévét betöltött felnőtt, aki nem áll középiskolával, felsőoktatási intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban (kivételt képeznek a költségtérítéses képzésben résztvevők). A projekt kiemelten kezeli a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007.(XI.17.) Kormányrendelet 1. számú melléklete alapján a hátrányos helyzetű településen állandó lakhellyel és/vagy tartózkodási hellyel rendelkezőket, valamint a 45 éven felülieket, felső korhatár nélkül.

32

A projekt keretében elnyerhető támogatás maximális összege 90.000 Ft. Minden képzésben résztvevő személy önrész befizetésével járul hozzá képzésének díjához Az önrész mértéke a hátrányos helyzetű településeken élők esetében a képzési díj összegének minimum 2%-a, minden más esetben minimum 5%-a. Felhívjuk a képzésben résztvevők figyelmét, hogy a párhuzamos képzések elkerülése érdekében a jelen képzési program megvalósításával egyidejűleg nem vehetnek részt más hazai és/vagy európai uniós forrásból támogatott idegen nyelvi és/vagy informatikai képzésben. Támogatás a 2012. december 1-jétől induló és 2014. augusztus 31-éig befejezett képzéseken résztvevő magánszemélyeknek adható. Faddon a Katedra Nyelviskola kihelyezett képzései a faddi Béri Balogh Ádám Művelődési Házban folynak. Angol nyelvtanfolyam – 12 fő Április 22-én kezdődött, záró foglalkozás: augusztus 7. A résztvevők tanúsítványt kaptak a tanfolyam elvégzéséről. Német nyelvtanfolyam – 12 fő Április 27-én kezdődött, záró foglalkozás: szeptember 7. A következő képzés: Angol nyelvtanfolyam: szeptember 16-án kezdődik 12 fővel (ez a max. létszám). Német nyelvtanfolyam: szeptember 17-én kezdődik. Mindkettőnek 2014. januárjában lesz a záró foglalkozása. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A települési önkormányzat a közfoglalkoztatás keretében kiemelten gondoskodik a mélyszegénységben élők és romák munkához jutásáról. A megüresedő álláshelyek jelentős része megszüntetésre került, a meghirdetett álláshelyek elbírálásánál az előírt feltételek, elvárások fennállása mellett elsősorban a szakmai tapasztalat, rátermettség jelent előnyt. Az elmúlt 5 évben sor került roma származású személyek felvételére. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén, nincs információnk erre vonatkozóan. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

ellátások,

aktív

korúak

ellátása,

A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az elmúlt években is többször is módosították, melynek előírásait a Képviselő-testület szociális ellátásokról szóló 6/2008. (VI.28.) önkormányzati rendeletébe épített be: Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a bérpótló juttatás, amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni, míg a rendelkezésre állási támogatást csak kétévente kellett. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon. Nyílt munkaerőpiacon 33

folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Az önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként írja elő, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet, a munkaerőpiaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a minimálbér 100 %-a. (98.000 forint). 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % lakónépesség száma 2008 3089 2009 2712 2010 3015 2011 2986 2012 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

320 45 37 3 n.a.

10,4% 1,7% 1,2% 0,1% %

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Fadd Nagyközség Önkormányzata 2008-ban és 2009-ben a Baptista Alapítványhoz, majd 2010. óta minden évben pályázatot nyújt be a Magyar Élelmiszerbank Egyesület „Élelmiszerbank adományszétosztási együttműködés évszám” címmel meghirdetett felhívására. A projekt célja, hogy a pályázaton kiválasztott szervezetek a tárgyévre szerződést kötnek a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. Nyertes pályázat esetén az önkormányzat feladata az Élelmiszerbanktól ingyenes adományként átvett élelmiszerek rászorulókhoz ingyenesen történő eljuttatása. Önkormányzatunk a program megvalósítása során vállalja, hogy: • A felajánlott élelmiszer adományokat az Élelmiszerbank raktárából saját költségén szállítja el a szétosztás helyére; • A szétosztás során betartja az adminisztratív előírásokat;

34

• •

Az élelmiszer adományokat saját maga osztja szét az arra rászorulóknak, más szervezeteknek az adományokat nem adhatja tovább; A szétosztásra átvett élelmiszerekkel kapcsolatosan teljes körű anyagi felelősséget vállal.

A pályázat feltétele a nyilvántartás megléte a rászorulók koráról, rászorultság fennállásáról, melyre a létminimum közelében élők; a munkanélküliek; a hajléktalanok; a kisnyugdíjasok és a hátrányos szociális helyzetű gyermekek tudnak leigazolni. 409 fő rászoruló jogosult e támogatási formára, azonban az adomány mennyiségi korlátozottsága nem mindenki kerül sorra az éves szétosztás során, így ők a következő évben részesülnek ebben a lehetőségben. A települési önkormányzatnak köszönhetően 2009. óta működik sorsfordító Faddon. A programban részvevőknek köszönhető, hogy a napközi-otthonos konyhában étkező óvodások, iskolások és felnőttek a konyhakertben termelt zöldségféléket fogyaszthatják frissen készítve. A programban részvevő települések közül a faddi példát elismerően hangoztatják országszerte. A sorsfordító program helyébe a szociális földprogram lépett, melynek eredményeként 21 fő részére tudunk 8 órás foglalkoztatást biztosítani. Szociális földprogram elméleti és gyakorlati oktatásból tevődik össze. A programban résztvevők az őszi-téli hónapokban a zöldségtermesztés és őstermelővé váláshoz szükséges gazdasági ismeretekhez jutnak, valamint megkezdődik a gyökérzöldségek betakarítása, tárolásukhoz történő előkészítése, talaj előkészítés vörös- és fokhagyma duggatásához, duggatás, salátamag vetése, növényi maradványok letakarítása, trágyahordás megkezdése, prizmába rakás, műtrágya kijuttatás. (Trágya terítése, prizma bontása beforgatás / szántás, műtrágya kijuttatás, tároló előkészítés, rekeszek tisztítása, gyökérzöldségek tárolásra történő előkészítése a konyha számára (tisztítás, darabolás, zacskózás, fagyasztás, pincébe hordás.) december hónap Gyökérzöldségek tisztítása pincében Kézi szerszámok nyelezése, élezése, előkészítése Vörös- és fokhagyma válogatása, szellőztetése, átrekeszelése Vetőmag felismerés, vetőbab válogatás, osztályozás február hónap Megmaradt talajmunkák elvégzése (időjárás függvényében) Trágya terítése, szántás (ha engedi a hosszú tél, hideg) Vetésterv készítése, vetésforgó gyakorlati tervezése Pincében tárolt zöldségek előkészítése, szállítása konyhai felhasználásra Pince takarítása Petrezselyem, sárgarépa vetése (időjárás függvényében) március hónap Talajmunkák befejezése, szántás Gyakorlókert felkészítése a munkákra (vizes tartály kihelyezése) Aktuális vetések elvégzése Petrezselyem, sárgarépa, borsó, pasztinák, saláta, vöröshagyma vetése Tavaszi fokhagyma duggatása, Káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, kapor vetése

35

A vetéseket brigádokra osztva kell végezni, a fajtákat jeltáblázni a gyommentességet biztosítani, ha szükséges kelesztő öntözést adni. április hónap Gyomok irtása a vetett területek sorközeiben Szükség esetén kelesztő öntözés Aktuális vetések elvégzése Burgonya, borsó, paprika, paradicsom, cékla, spárgatök, csemegekukorica május hónap gyomok folyamatos irtása / kapálás szükség szerint kelesztő öntözés, öntözés aktuális vetések, egyéb vetések befejezése csemegekukorica, spárgatök, bokorbab utolsó szakaszainak vetése a kert fenntartása (kapálás, gyomok lehordása a komposztra) folyamatos munkavégzéssel az ősszel duggatott hagymafélék (újhagyma), saláta betakarítása (fejek szedése), feldolgozása (tisztítás), szállítása a konyha számára növényvédelem szükség esetén (burgonyabogár) friss, új alapanyagok betakarításának megkezdése (borsó, sárgarépa, petrezselyemzöldje) június – július - augusztus hónapok friss, új alapanyagok folyamatos betakarítása, konyhára történő szállítással borsó fejtése újburgonya szedése előkészítés konyhai felhasználásra folyamatos terület fenntartás, gyommenteség kapálással igény szerint öntözés időjárásnak megfelelően Amennyiben meleg esetleg kánikula van az öntözéseket azok időpontjait annak megfelelően kell végezni, vigyázva, hogy ne forrázzák le a növények levelét, gyökérzetét! A nagyobb talajmunkákat (szántás, szántás elmunkálása) géppel (traktorral) történik. A vetéseket géppel és kézzel végezzék mennyiségtől függően. Törekedni kell a talaj mielőbbi lezárására az aktuális vetések időbeni elvégzésére a tervezet rugalmasan kezelendő igazodva a környezeti igényekhez. Forrás: Benis Brigitta A sorsfordító, majd a szociáis földprogramnak köszönhetően Faddon egyre több háztartásban kezdetét vette a földhasználat, a konyhakerti növények termesztése, hiszen minden évben újabb rászorulók tanulhatták meg a zöldségtermesztés alapjait elméletben és gyakorlatban egyaránt. Ez a lehetőség nagyon nagy terhet ró le a „mindennapi nehézségekkel” küszködő családokról, hiszen kis beruházással jelentős pénzmegtakarításhoz, friss élelmiszerhez jut a „termelő”. Sajnos nem minden háztartás rendelkezik „munkára fogható” földterülettel, illetve az eltulajdonítástól való félelem miatt vannak olyan családok, akik nem mernek foglalkozni vele.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

36

E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány Önkormányzatunk összesen 2 db önkormányzati bérlakással rendelkezik. Az önkormányzati lakáshoz jutás az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 21/2007. (X.3.) önkormányzati rendeletében előírtak szerint történik. b) szociális lakhatás: Nem indokolt. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: Nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások A szociálisan rászorulók esetében lakásfenntartási támogatási rendszer működik, amely több elemből tevődik össze. Részben a havonta történő természetbeni ellátásokkal csökken a lakáskiadások mértéke. Az elmúlt két évben a valamely közüzemi szolgáltatás felé hátralékkal rendelkező állampolgárok száma nőtt A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása, a lakhatás megőrzése, illetve a hajléktalanná válás megelőzése érdekében a legnehezebb anyagi körülmények között élők speciális védelmet érdemelnek - az energiaszolgáltatás tekintetében is. Ennek eleget téve - az Európai Unió előírásai alapján került bevezetésre az ún. védendő fogyasztók intézménye a villamosenergia (2008. január 1től), illetve a gázszolgáltatás (2009. január 1-től) tekintetében. Ezen belül két kategóriát - a szociálisan rászoruló és a fogyatékossággal élő fogyasztók csoportját - különítenek el a jogszabályok: I. Szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy: a. időskorúak járadékában részesül, b. aktív korúak ellátására jogosult, c. lakásfenntartási támogatásban részesül, d. ápolási díjban részesül, e. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, f. otthonteremtési támogatásban részesült (a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül), vagy g. nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket. Igénybe vehető kedvezmények: 1. Fizetési kedvezmények (részletfizetés, fizetési haladék) a kedvezmény igénybevételének időtartama alatt elfogyasztott energia ellenértékét, a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét határidőben ki kell egyenlíteni 12 naptári hónapon belül egy alkalommal kérhető

37

részletfizetés: az igénylést megelőző 12 hónap átlagfogyasztásához igazodik (1 havi fogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozásnál 2 hónap, 3 havi alatt: 5 hónap, 3 havin túl 6 hónap) fizetési haladék: időtartama legfeljebb 30 nap 2. Előrefizető mérő Olyan - a kártyás mobiltelefonok analógiájára működő - fogyasztásmérő, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé, ezért nem lehetséges a hátralék felhalmozása (ezen felül tudatos és takarékos magatartásra ösztönöz). Jogosultsági feltételei: a fizetési kedvezmények biztosítása mellett a szolgáltatónak fel kell ajánlania az előre fizető mérő felszerelésének lehetőségét; amennyiben a védendő fogyasztó a fizetési kedvezmények ellenére sem rendezi a tartozását (vagy a megállapodásban foglaltakat nem tartja be), a további vételezést a szolgáltató ilyen mérő felszereléséhez kötheti; a védendő fogyasztót fizetési késedelem vagy nem fizetés esetén csak akkor lehet az energia-ellátásból kikapcsolni, ha - a fentiek szerinti felajánlás alapján - a speciális mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja ("kikapcsolási védelem"); a szolgáltatásból már kikapcsolt - a szociálisan rászoruló fogyasztói státuszra jogosító ellátások valamelyikében részesülő - fogyasztó pedig a nyilvántartásba történő felvételével egyidejűleg kérheti az előre fizető mérő felszerelését. A készülék beszerzési és felszerelési költségei a szolgáltatókat terhelik, továbbá ő köteles gondoskodni a mérők működtetésének (feltöltésének) az ügyfélszolgálatain és elektronikus úton történő biztosításáról. A készülék felszerelésével egyidejűleg meg kell állapodni a fennálló hátralék törlesztéséről; az órák működtetését az önkormányzat segíteni köteles (azon személy részére, akinél ilyen készülék működik, a lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz formájában kell nyújtani). II. Fogyatékossággal élő fogyasztónak minősül az, aki a. fogyatékossági támogatásban részesül, b. vakok személyi járadékában részesül, c. (vagy aki után szülője vagy eltartója) magasabb összegű családi pótlékban részesül. Igénybe vehető kedvezmények: különleges bánásmód a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatban (pl. készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen, az általánostól eltérő mérőhely-kialakítás, a számla értelmezéséhez nyújtott egyedi segítség stb.) csak akkor, ha nincs a háztartásban fogyatékossággal élőnek nem minősülő személy szükségáramforrás (a tervezett üzemszünet idejére), illetve szünetmentes áramforrás (váratlan üzemzavar következményeinek megelőzése céljából) A "kikapcsolási védelem" és - ennek következtében - az előrefizető mérő ezen fogyasztókat is megilleti, a szociálisan rászoruló fogyasztóknál részletezett feltételekkel. III. Hogyan lehet igényelni a kedvezményeket?

38

Az igénylés alapvető feltétele, hogy a szolgáltató az érintett fogyasztót - kérelmére nyilvántartásába felvegye. Ehhez az alábbi lépések szükségesek: a regisztrációhoz szükséges adatlap fogyasztóra vonatkozó részének kitöltése és aláírása; az adatlapot ki kell töltetni a védelemre jogosító ellátást megállapító igazgatási szervvel is (ez a határozatról leolvasható: jellemzően a települési önkormányzat jegyzője, illetve a Magyar Államkincstár); a kitöltött és aláírt adatlapot a kiállításától számított 30 napon belül be kell nyújtani a szolgáltató ügyfélszolgálatára, aki 8 napon belül köteles a regisztrációt megtenni. A védettséggel járó jogokat csak egy felhasználási helyen lehet gyakorolni, a védendő státusz alapjául szolgáló ok fennállását pedig minden év március 31-ig ismételten igazolni kell (az ehhez szükséges adatlapot a szolgáltató megküldi az érintettnek). Aki mindkét jogosulti kategória (I-II. pont) feltételeinek megfelel, vegyesen is igénybe veheti a kedvezményeket. Faddon több, mint 200 háztartást tartanak nyilván védendő fogyasztóként, 2010. évben 104 fogyasztónál, 2011-ben 84 fogyasztónál felszerelésre került az előrefizető mérő berendezés is. Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás. Ezt a támogatási formát és a kiegészítő helyi kompenzációt természetben nyújtjuk. A szociális törvény rendelkezik az adósságkezelési szolgáltatásról, amely akkor nyújt segítséget, ha már összegyűlt egy nagyobb összegű díjhátralék. Tapasztaljuk, hogy a szegénység jellemzője a lakhatással összefüggő hátralékok felhalmozódása, és a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése. A lakásfenntartási támogatásra jogosultak száma évről évre növekszik, a 2008. évi létszám szinte a duplájára emelkedett. A legveszélyeztetettebb csoportok a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülők, kedvezőtlen jövedelmi helyzetű családok, pályakezdők, nagycsaládosok, a hajléktalansággal veszélyeztetett, pl. kilakoltatás előtt álló családok, a lakásfenntartási nehézséggel küzdők, a lakhatással összefüggő adósságot felhalmozott háztartások és súlyos betegséggel küzdő családok. Hajléktalan jelenlétéről nincs tudomásunk a településen. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők

Támogatásban részesülők (fő) 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Lakásfenntartási támogatások Adósságcsökkentési támogatások

Forrás: TeIR, KSH Star

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

39

a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Faddon szegregátum a település keleti részén alakult ki, az itt lakók és időközben itt letelepedő (bevándorló) és házat építők köréből. Fadd Tasnád utca közepe-vége, Kossuth utca felétől kifele, , az Attila és Temetősor (együttesen nevezve kurdi-sarok) és innen észak fele haladva a Tanács és Vörösmarty utcák többnyire romák által lakott terület. A Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzat becslése szerint 111 épület található a szegregátumban, melyet közel 460-500-an laknak. A telep utcái többnyire szilárd burkolattal el vannak látva (kivéve a Temető és Attila sort) A lakásállományok állapota több, mint felénél évről évre romlik, másik felénél jelen van az állagmegóvás. Faddon Az Attila sor kivételével a közműellátottság minden ingatlanhoz eljut és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége is minden háztartásra elérhető. A szegregátum utcáin nincsenek fák, a Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2004-ben zöldpályázat útján gyümölcsfákat telepített a cigánylakta településrészre, az ültetést követő napokban a fákat eltulajdonították. 2003. óta a települési önkormányzat az élhető környezet megteremtéséért folyamatosan tisztította a közterületeket az ott lakók bevonásával, hosszú évek teltek el, de a kezdeményezés eredményes volt. 2011ben a Roma Nemzetiségi Önkormányzat a települési önkormányzat felajánlásával játszóteret alakított ki a kurdi sarkon, az ottlakó személyek segítségével.

40

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A szegregátumok meghatározása a KSH 2011. évi népszámlálási adataiból számított szegregációs mutatón alapul. Fentiek alapján azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50 %-ot. Az esélyegyenlőségi program elősegíti a telepen élők számának, életkori megoszlásának, a társadalmi problémák feltárását, pontos információval rendelkezzünk körükben a segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányára vonatkozóan. A Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzat a szegregátumban élők segítéséért folyamatosan propaganda tevékenységet folytat, melynek eredményeként az ottlakók több alkalommal élelmiszerhez, ruhához, bútorhoz jutnak, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket pedig egy napos kirándulásokra és táborba is eljuttatja.

41

A fentiek alapján kerülnek kijelölésre az esetleges rosszabb státuszú területek, ahol a szegregáció folyamata vagy már megjelent, vagy előrehaladott állapotban van, illetve ebből a szempontból veszélyeztetett területrésznek számítanak. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai A Vörösmarty utcával párhuzamos kis utcák: Kölcsey, Zrínyi utcák, a Mátyás király utca vége, a Tasnád, Kossuth utca eleje, a két utca közötti Új utca, melyek közel vannak a szegregátumhoz egy-egy ingatlan értékesítésénél a szegregátum közelsége miatt „ár alatt” lehet eladni az ingatlanokat, melyet várhatóan nagycsaládos „szocpolos” munkajövedelemmel nem rendelkezők fognak megvenni. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A népesség egészségügyi helyzetére jellemző, hogy egyes népbetegségek, mint a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri elváltozások 2009. évben a népesség 22,8%-át érintette, 2011. évben ez a szám 29,6% -ra változott. Az emésztőszervi és az anyagcsere betegségek aránya is magas. A háziorvosi egészségügyi statisztikák alapján megállapítható, hogy az ún. belgyógyászati megbetegedések fordulnak elő leggyakrabban (magas vérnyomás, különböző szívbetegségek, anyagcsere-kórképek, cukorbetegség, rosszindulatú daganatok). A gyermekek esetében továbbra is az asztma (26,7%), az általános immunrendszer elváltozásai (20,5%), a bőr speciális immunrendszerének gyulladásos állapota (19,1%), valamint a táplálkozási és anyagcsere megbetegedések a legjellemzőbbek (15,4%). Az egészségügyi ellátás színvonalasan biztosított az alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatok tekintetében: háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek), védőnői ellátás, iskola- és ifjúság orvosi ellátás. A háziorvosokhoz praxisonként 1300 -2400 fő, a házi gyermekorvoshoz 985 fő tartozik. Az átlagos betegforgalom nagysága havi bontásban a háziorvosoknál 1480fő/hó/praxis, a házi gyermekorvosnál 675 fő/hó/praxis. Az előjegyzési rendszer lehetővé teszi a telefonon vagy személyesen történő bejelentkezést. A településen járóbeteg szakellátás nem működik. A fogorvosi alapellátás területén 1 felnőtt-gyermek körzet elégíti ki a lakossági szükségleteket. A védőnői szolgálat a házi gyermekorvossal szoros együttműködésben végzi munkáját. Tevékenységükkel Fadd egészét lefedik, az érintett családok (anyák, várandósok, gyermekek) részére elérhetőek. Faddon éjszakai és munkaszüneti központi felnőtt orvosi ügyelet nincs, Tolna Városán 24 órás sürgősségi ügyelet formájában tevékenykedik, melyet társulási megállapodás útján látunk el. Az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosi feladatait a házi gyermekorvos látja el. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz az önkormányzat Szociális Gondozási Központja biztosítja az állampolgárok számára az egyenlő esélyű hozzáférést. a 42

preventív rendszerszemléletű szociális munka keretében komplex segítséget nyújtanak az állampolgárok önálló életvitelének és készségének megőrzéséhez, erősítéséhez. Ide sorolható: a szociális étkeztetés, idősek nappali ellátása, a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat látja el a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás feladatait. A szociális ellátások és a szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek, nagymértékben lefedik a szociális szükségleteket. A helyi szociális ellátórendszer középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását. A helyi szociális szolgáltatások gyakorlatában a személyközpontú szociális munka folyamatosan biztosított, amely megteremti a hátrányos helyzetben élők támogatásának, az esélyegyenlőség megteremtésének feltételeit. A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított, továbbá az egészségügyi szűrések térítésmentesen és önkéntes a bejelentkezés alapján az állampolgárok számára hozzáférhetők. Ebben fontos tényező, hogy részben a szociálisan rászorult lakossági szegmens prevenciója élvez prioritást, de idetartoznak az életkor és neme által meghatározott kockázati faktor lehetőségével bíró állampolgárok is. A rendszeres szűrések köre: a mammográfia, a hasi és emlő UH, valamint az ODM vizsgálat csontritkulás megállapítása céljából. A primer és szekunder prevenció tevékenységét leghatékonyabban a védőnői szolgálat és a házi gyermekorvosi ellátás biztosítja. Településünkön több mint 10 éve folyamatos az egészségmegőrző szűrőprogram, melynek eredményeként a szülők a gyermek alkatára vonatkozó jellemzőkön túl – magasság, hízásra való hajlam stb. – tanácsot kapnak a helyes életmód kialakítására, választható sportágra. Fogászati szűrést az iskola-egészségügyi feladatok közt a fogorvos végzi az oktatási intézményekkel történt megállapodások alapján. Az iskolafogászati rendelésen szinte minden tanuló megjelenik szűrővizsgálaton. A prevenciós és szűrőprogramok szervezésének hagyománya van. A programok az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták kialakítását célozzák a lakosság körében, főként a gyermekek, idősek, illetve a magas kockázatú célcsoportokra fókuszálva, együttműködve a Magyar Vöröskereszt faddi Szervezetével, Tegyünk a Szívünkért Egyesülettel és az idősek klubjával. A rászoruló idősek részére telemedicinális egészségügyi gondozási projektek is bevezetésre kerültek (EKG, vércukor, koleszterin, vérnyomás meghatározások). Az önkormányzat minden köznevelési intézményben, óvodában, iskolában és idősek klubjában megszervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A szolgáltatás minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos. A tanyagondnoki szolgálat 2009. márciusában jött létre a település földrajzi adottságai, a külterületen élő ellátatlanul maradt lakók szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításául. Az ellátás iránti kérelmet az ellátást igénylő nagykorú személy, vagy törvényes képviselője nyújthatja be az önkormányzat polgármesteri hivatalánál – szóban vagy írásban – a 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon. Az ellátásra való jogosultság megállapításánál, az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) Ellátásra jogosultak a szociális étkeztetésben történő közreműködésnél a koruk és/vagy egészségi állapotuk miatt rászoruló azon személyek, akik önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és mások róluk nem gondoskodnak. Ellátottak körébe

43

tartozik továbbá azok, akik a tömegközlekedés hiányosságai miatt a szociális helyzetükből adódóan a belterületen és a környező településeken elérhető közszolgáltatásokat nem tudják igénybe venni: 1. 70 év feletti idősek, 2. az egészségi állapotuk miatt rászorulók, 3. a legalább 67 %-ban egészségkárosodottak, 4. fogyatékos, szenvedélybeteg és hajléktalan személyek, valamint 5. azon személyek, akik egészségügyi rászorultságukat a háziorvos által igazolják. b) Ellátásra jogosultak közreműködésben:

a

házi

segítségnyújtásnál,

családsegítésnél

történő

1.

Azok a személyek, akik koruk és/vagy egészségi állapotuk miatt önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és mások róluk nem gondoskodnak.

2.

Ellátottak körébe tartozik továbbá azok, akik a tömegközlekedés hiányosságai miatt a szociális helyzetükből adódóan a belterületen és a környező településeken elérhető közszolgáltatásokat nem tudják igénybe venni.

A helyi rendeletben szabályozott és a szakmai programban meghatározott tanyagondnoki szolgálat szociális jellegű szolgáltatásainak igénybevétele térítésmentes. Napi feladatai: -

közfoglalkoztatottak szállítása fenntartó döntése szerint Faddról Domboriba iskolába, óvodába, házi orvoshoz, ügyintézésre szállítás Domboriból-Faddra bevásárlás, postai ügyintézés, gyógyszer felíratás, kiváltás intézése ebéd házhoz szállítása hazaszállítás az óvodából, iskolából, ebéd kiszállítása Domboriba közfoglalkoztatottak hazaszállítása fenntartó döntése szerint Domboriból Faddra bevásárló járat kéthetente Dombori – Tolna Penny havi két alkalommal vérvétel esetén vérszállítás házi orvosoktól Szekszárdra a laborba 3 fő mozgásában akadályozott személynek szociális juttatás kézhezvételében közreműködés

Az önkormányzati sporttevékenység magában foglalja a testnevelés és sportkultúra valamennyi formáját, a gyermekek és felnőttek testkulturális, rekreációs és szabadidős tevékenységétől, rendszeres testmozgásától a technikai és szellemi sportokon át a versenysportig, beleértve a testnevelés, testedzés és az egészségmegőrzés minden kapcsolódó területét. Az Önkormányzat sportlétesítmény hálózata folyamatosan bővült, mára már korszerűbb és modernebb sportlétesítmények állnak rendelkezésre: sportcsarnok, sportpálya, vízi sportokhoz a holtág. A köznevelési intézmény sportcsarnoka, óvodában a tornaszobák megfelelően szolgálják a testnevelés és szabadidősport ügyét (edzések, kiegészítő foglalkozások), valamint a sportegyesület 4 szakosztálya: karate, foci, kézilabda, sárkányhajó sportágban várja az érdeklődőket. A Faddi Sport Egyesület önkormányzati támogatással szervezi és bonyolítja a legnagyobb tömeget megmozgató szabadidősport eseményeket (terem és – kispályás labdarúgó bajnokság, hazai és külföldi karate versenyek, sárkányhajó bajnokság), melyeken évente közel 500-900 fő vesz részt.

44

Fadd Nagyközség Önkormányzata –figyelemmel az egyetemes sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára, továbbá Tolna Megye Sportkoncepciójára - működési területén: - meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, - fenntartja, működteti, és szükség szerint fejleszti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, - biztosítja az önkormányzati iskolában folyó sporttevékenység működési feltételeit, - célkitűzéseivel összhangban támogatja a helyi sportszervezeteket és helyi sportrendezvények rendezését. A testi nevelésnek – mint pozitív társadalomformáló eszköznek – megkülönböztetett figyelmet kell élveznie. A testkultúra, a sport kiemelkedő jelentőségét támasztják alá társadalmilag hasznos, semmi mással nem helyettesíthető funkciói: - a közösségi együttélésnek, a településhez való pozitív érzelmi kötődés, az egészséges lokálpatriótizmus kialakításának fontos eszköze, - jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, személyiség formálásában, - az egészségmegőrzés, illetve a betegségmegelőzés egyik alapvető eszköze, - a mozgáskultúra, a mozgásműveltség, a cselekvésbiztonság fejlesztésének egyedi formája, - elősegíti a tisztességes játék, az esélyegyenlőség és a tolerancia eszményének kiteljesedését , - kulcsszerepet vállal a dopping-, alkohol és drogfogyasztás elleni harcban, - kedvező lehetőség, program a szabadidő célszerű, hasznos, kultúrált eltöltésére a szórakozásra és szórakoztatásra, - országon belül, és a nemzetközi szintéren a civil szervezetek kapcsolatai kialakításának, közösségek együttműködésének könnyen megszervezhető formája, - fontos szerepet tölt be Fadd nagyközség hírnevének növelésében. 1. Az önkormányzat az anyagi lehetőségei függvényében támogatja a település sporttevékenységét. 2. Együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel, a településen sportrendezvényt szervezőkkel. 3. Az önkormányzat a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti. 4. A település költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól függően törekedni kell az önkormányzati sportlétesítmények, játszóterek karbantartására, fejlesztésére. 5. A sporttevékenység részterületei között az önkormányzat az alábbi szempontokat emeli ki: a.) A lakosság egészségmegőrzése érdekében hosszútávon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot –ezen belül az iskolai testnevelést, mint kötelezően ellátandó sportfeladatot -, valamint a szabadidősportot kell állítani. b.) A tanuló ifjúság egészségi, erőnléti állapota a jövő társadalmának egyik meghatározó tényezője. Megfelelő korban történő mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált iskolai testnevelés és diáksport képezheti csak azt a meghatározó alapot, melyre a sporttevékenység többi területe, így a szabadidős sportolás, az utánpótlás-nevelés, a versenysport és az élsport épülhet.

45

c.) Az egészségmegőrzésben meghatározó szerepet tölthet be a rendszeresen végzett szabadidős sporttevékenység, mely a munkaképesség megtartásán és javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység egyik fontos eszköze. Ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvető sportolási és rekreációs lehetőségeket. Ez elsősorban a megfelelő programok, illetve létesítmények biztosításával történhet meg. d.) Figyelemmel az esélyegyenlőségre segíteni kell a fogyatékosok és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sporttevékenységeit. e.) A gyermek- és ifjúsági sport támogatása a kulcsfontosságú feladatok közé kell, hogy tartozzon. A korosztály sportegyesületen belüli tevékenysége az utánpótlás-nevelés keretein belül történik. f.) Az utánpótlás-nevelés kiemelését mindenképpen indokolja, hogy a sporttörvény is a támogatásra javasolt területek közé sorolja. A sporttörvény ajánlása mellett az elsőbbség megfogalmazását indokolja az is, hogy a tehetséges fiatalok számára g.) biztosítani kell a megfelelő szintű képességfejlesztés lehetőségét. Ezt az elvet az Európai Tanács által kiadott Európai Sport Charta is konkrétan megfogalmazza: az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni „az egyéni sportteljesítmények javításának lehetőségét”. h.) A sportról szóló törvény a helyi önkormányzatok feladatai között konkrétan nem említi a versenysport-élsport támogatását, de nem is tiltja azt. A versenysport támogatásának, értékelésének elveit, elismerését helyi szinten szükséges meghatározni, melyeket a Képviselő-testület határoz meg. A versenysport eredményei pozitív hatásokat jelenthetnek a település számára. A nemzetközi és hazai versenyeken elért eredmények, sikerek növelhetik a településen élő emberek azonosságtudatát, kötődésüket lakóhelyükhöz, rendkívüli húzóhatást jelenthetnek a gyermek- és ifjúsági sport és a szabadidősport számára Településünkön a Faddi Sportegyesület két szakosztálya büszkélkedhet hazai versenyeken való dobogós elismerésekkel. A Faddi Karate Szakosztály a magyar bajnoki helyezéseken túl Európa Bajnoki érmekkel és kupákkal öregbíti hírnevünket A Faddi Sárkányhajó Szakosztály is szép sikereket ért el hazai pályán, tagjai közül sokan más vidéki egyesülethez (U18, U23) utánpótlás csapatokhoz igazoltak át, közülük szép számban vannak Európa bajnoki éremmel büszkélkedhető evezősök. Fadd-Domboriban kerül minden évben megrendezésre a TRIATLON fesztivál, mely szintén több ezres tömeget mozgat meg, mint versenyző, mint szervező és mint szurkoló-érdeklődő közönség. A települési ellátórendszer elemei mindenki számára hozzáférhetők, egységes, egymásra épülő szolgáltatásokat nyújt folyamatos és megbízható módon. Az ellátórendszer hatásosságát és hatékonyságát eredményezi az is, hogy az egészségügyi, az oktatási- közművelődési-, sport- és a foglalkoztatási intézmények, szervezetek a szakmai programjuk megvalósítása során együttműködnek. Szolgáltatások

Fadd

Polgármesteri Hivatal, jegyző

van

Posta

van

Háziorvos

van

Házi gyermekorvos

van

Fogorvos

van

46

Védőnői szolgálat

van

Családsegítés, gyermekjóléti alapellátás

van

Gyógyszertár

van

Óvoda

van

Alsó tagozatos oktatás

van

Felső tagozatos oktatás

van

Művelődési ház

van

Közművelődési, könyvtári szolgáltatás

van

Teleház, @ eMagyarország pont

van

ÁFSZ tájékoztató pont

van

Településgazdász

van

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

van

Idősek nappali intézményi ellátása

van

Szociális étkeztetés

van

Élelmiszerbolt

van

Egyéb háztartási és iparcikk üzlet

van

Gázpalack cseretelep

van

Tüzelőanyag telep

van

Táp-, takarmány- terménybolt

van

Egyéb szolgáltatások /fodrász, cipész, háztartási kisgépjavító/

van

Tanyagondnok

van

Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. Ez részben szabályozási eszközökkel, részben eljárások bevezetésével, részben a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával történik. Ennek során a Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak jelentős szerepe van. Településünkön jelentős számban vannak tartós betegek, akik állapotuknál fogva közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkeznek. 2008-ban 252 fő részére lett megállapítva igazolvány, 2009-ben a jogosultak száma elérte a 300-at, azóta némi csökkenés tapasztalható. (293, 285, 254 fő) 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

47

Közgyógyellátotttak száma (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma

Ápolási díjban részesülők száma (fő) 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Az ápolási díjban részesülők száma 2008-tól 2010-ig növekedett 21 főről 30 fölé, sajnos évente 30-33 fő faddi lakos ápolásra szorul. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek az önkormányzati intézmények, ezen belül az IKSZT, a templomok, a civil szervezetek. Fadd kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik. A település lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. Van lehetőség a tartalmas és igényes művelődésre, kikapcsolódásra. A Béri Balogh Ádám Művelődési Ház és Könyvtár IKSZT-ként működik, programjaikat a lakossági igényekre és a civil szervezetek kezdeményezéseire tekintettel alakítják. A helyi közéleti szerep növekedésének ösztönzésére a helyi média szolgál. A települési újság általában évi 6 alkalommal elkerül térítésmentesen minden faddi háztartásba, valamint a település honlapján is olvasható. Az újság összeállításánál a közérdekű adatokon túl az önkormányzat lehetőséget biztosít a köznevelési intézményeknek, civil szervezeteknek és a nemzetiségi önkormányzatnak is tájékoztatásuk megtételére. Helyi vállalkozások igen kedvező áron juthatnak hirdetéseik közzétételéhez. A könyvtárában működő Informatikai Központ segítésével a településre vonatkozó főbb adatok, helyi önkormányzati

48

jegyzőkönyvek, határozatok, rendeletek széles körű tájékoztatást biztosítanak. A művelődési ház segíti a nemzetiségi művészeti csoportok bemutatkozását, a nemzetiségi hagyományőrző rendezvények lebonyolításához helyszínt biztosít. Egyre nagyobb hagyománya van a civil szerveződéseknek, amelyek egy meghatározott célú közös állampolgári tevékenységeknek színtere A civil szervezetek aktívak, sokszínű tevékenységeikkel a település fejlődéséhez járulnak hozzá. Az Önkormányzat pályázati lehetőségek biztosításával, rendszeres tájékoztatással és folyamatos párbeszéd fenntartásával segíti munkájukat. A civil szervezetek kiváló összetartó erő, csapatépítő tevékenységük példaértékű, a szolidaritás és felelősség mind magánemberekben, mind a településben működő gazdasági szervezetekben jelen van. Jellemzően felajánlások, önkéntes munkában nyilvánul meg legyen az óvodai, iskolai, egyházi, vagy települési rendezvény. A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a humán szolgáltatások, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatai, a közterületek tisztántartása biztosított. A települési állampolgárok számára elérhetőek, megfelelő színvonalon működnek és minden jogos igényt kielégítenek. Az önkormányzat részben, mint intézményalapító és fenntartó, részben szolgáltatási szerződés útján gondoskodik az egyes feladatokról, ellátásuk során együttműködik a civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, egyházakkal, a nemzetiségi önkormányzattal és egyéb szervezetekkel. Faddon 1960 óta működik közművelődési intézmény. Művelődési háznak tervezték, annak épült, a közösségi tereket ennek megfelelően alakították ki: színházterem öltözőkkel, nagyszínpaddal, színpadtechnikával, klubszobák, aula kisszínpaddal, ruhatár, kazánház, irodahelyiség, stb. A közel 50 év alatt a kor igényeihez igazodva történtek belső átalakítások (pl.: vizesblokk, melegítőkonyha), de a ház alapterülete értelemszerűen nem lett nagyobb. Fadd Nagyközség Önkormányzata 2008-ban elnyerte az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér Címet, 2011-ben megújult a faddi Művelődési Ház. Erre nagyon nagy szükség volt már, az 50 éves épület állaga leromlott, a bútorok, berendezési tárgyak is igen elhasználódtak az évtizedek során. A megújult, megszépült Művelődési Házat rövid idő alatt birtokukba vették a faddi lakosok, akik csak elismeréssel tudnak szólni –még ma is- a változásról. Igyekszünk vigyázni az Integrált Közösségi és Szolgáltató Térre, bútoraira, berendezési tárgyaira, technikai eszközeire. Ami nagyon hiányzik, de reméljük, hogy belátható időn belül sor kerül rá, az a védőburkolat a falra, mert bizony a rendszeres pakolás, a termek átrendezése miatt óhatatlanul is leverődik a fal (leverjük, leverik…). A 2011. év utolsó negyedéve azt mutatta, hogy a szokásos, rendszeres programok visszakerültek a „helyükre”, a művelődési ház rendezvény naptára legalább olyan sűrű volt, mint az előző években. Ezt A Béri Balogh Ádám Művelődési Ház és Könyvtár 2012. évi tevékenysége Személyi feltételek: Az intézmény személyi állományában 2011. évhez képest változás nem történt. 4 főállású alkalmazott látja el a feladatokat. Az IKSZT pályázat egy új munkatárs alkalmazását írta elő, ami - tekintettel az esti programokra is- esetünkben igen szerencsés, mert hárman a heti hét napos nyitva tartást nem tudtuk volna megoldani. Feladataink is bővültek, hiszen 2011. szeptemberétől az iskolai könyvtárt ismét a községi könyvtár/könyvtárosok kezelik: kölcsönzés, állományfejlesztés, feldolgozás, könyvtári órák tartása stb.

49

A takarítást és a rendezvények előkészítésével kapcsolatos egyéb feladatokat, rugalmas munkaszervezéssel a Fatodi Kft. dolgozói végzik. Osztott munkaidőben dolgoznak, mert nem csak a művelődési házban takarítanak, hanem a háziorvosi és a fogorvosi ellátóhelyen, valamint a védőnői és a családsegítő szolgálatnál is. Tárgyi feltételek: Az IKSZT pályázatnak köszönhetően a tárgyi feltételek jelentősen javultak. A kötelező feladatokhoz kötelező eszközbeszerzés is társult: bútorokat, technikai eszközöket, egyéb berendezési tárgyakat is vásároltunk. A művelődési ház és könyvtár a tárgyi és technikai eszközöket a jelentkező lakossági igények kielégítésére, rendezvények lebonyolítására biztosítani tudja. A művelődési ház tevékenysége: A művelődési ház és a könyvtár látogatóinak száma 2012-ben: 36.579 fő. Minden eseményt jelenléti ívvel dokumentálunk, a kötelező és az opcionális feladatokhoz kapcsolódó rendezvények esetén még fénykép is készül. Tavaly még éves, idén már féléves programtervet kell készítenünk, amit a NAKVI elfogad, a megvalósításról beszámolunk (jelenléti ív, dátummal ellátott fénykép, rövid szöveges), ezt a NAKVI-nak el kell fogadnia, ha nem, hiánypótlásra visszaküldi, ugyanúgy, mint a programtervet, ha nem találja megfelelőnek. A beszámolót megelőzi még az események –öt napon belüli- feltöltése a NAKVI elektronikus felületére. A művelődési ház és könyvtár teleház jelleggel működik: lehetőség van számítógéphasználatra, internetezésre, fénymásolásra, faxolásra, ha kell levelet, önéletrajzot írunk, szakdolgozat elkészítéséhez is segítséget nyújtunk, plakátot, szórólapot készítünk, igyekszünk mindenkit „kiszolgálni”, a hozzánk érkező kéréseknek maximálisan megfelelni. Nyolcadik éve FIP pontként is működünk: a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján a munkanélkülieknek nyújtunk segítséget. Ha valaki interneten szeretne munkát keresni, erre is van lehetőség. Ha járatlan a számítógép- vagy internet-használatban, ebben is segítünk. 5 új számítógép áll a közösség/közönség rendelkezésére. Az internetezés nagyon népszerű, különösen a fiatalok körében, ezért is kellett szabályoznunk, korlátoznunk a számítógéphasználatot: naponta fél órát internetezhet térítésmentesen egy-egy személy, mert több idő nem jut. Egy délután a könyvtárban csak ebből a célból 20-25 fiatal megfordul. Most még hangsúlyozhatom, hogy fiatal, de nagy valószínűséggel idősebbek is jönnek majd ilyen igénnyel, hiszen számukra most zajlanak a számítógépes tanfolyamok. Negyedévente egy 20 órás (5x4 óra) alapfokú számítógép-kezelői tanfolyamot tart az eTanácsadó a könyvtárban. Ez a Net(t)Nagyi tanfolyam kizárólag idősebbeknek szól: megszólítottuk a Nyugdíjas Érdekszövetséget, a Borókásokat, a Szívklubosokat, a Kézimunka szakkörösöket, de természetesen jelentkezhet az is, akik nem tagja egyik civil szervezetnek sem. Minden civil kezdeményezést támogatunk, egyeztetjük az időpontokat, segítjük a reklámtevékenységet. Igyekszünk nem „rászervezni” egymásra, hiszen a cél az, hogy minél több rendezvény legyen, és ezeknek legyenek résztvevői is.

50

Az önkormányzat a Boróka Ének- és Néptánc Egyesülettel, a Nyugdíjasok Érdekszövetségével, a Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött, ez tartalmazza azt is, hogy a művelődési ház szolgáltatásait milyen feltételekkel vehetik térítés nélkül igénybe. Természetbeni juttatásként könyvelheti el a Tegyünk a Szívünkért Egyesület is a térítés nélküli használatot, ők heti egy alkalommal tartanak tornát és klubfoglalkozást. Szükség szerint – térítés ellenében – helyet adunk egyéb szervezeteknek is. Nálunk tartja az iskola szinte minden jelentősebb megmozdulását: megemlékezések, bálok, versenyek, vetélkedők, próbák. Mindezt természetesen térítés nélkül. A könyvtár tevékenysége: 21.829 kötetes könyvtárunk heti 48 órában folyamatosan biztosítja a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat. A pályázatban vállaltuk a heti 7 napos nyitva tartást, ez azt jelenti, hogy hétfőtől péntekig 10-től 18 óráig, szombaton 12-től 18 óráig, vasárnap 16tól 18 óráig a könyvtár az olvasók és egyéb használók (internetezők, fénymásolók, faxolók, helyben olvasók stb.) rendelkezésére áll. Regisztrált használók száma 2012-ben 570 fő, ebből 14 év alatti: 228 fő. Összes könyvtárhasználat: 9924, ebből internet-használat: 6686, a kölcsönzések száma: 3238, a kölcsönzött dokumentumok száma: 7289. Ezek a számok az előző évihez képest emelkedést mutatnak, amit nem csak annak tudunk be, hogy emelkedett az internetezők száma, hanem a megváltozott körülményeknek: a megújult szolgáltató tér több látogatót vonz, többen használják a könyvtárt és a művelődési házat, mint a felújítás előtt. A hagyományos könyvtári szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtjuk: kölcsönzés, helyben olvasás, tájékoztatás, könyvtárközi kölcsönzés. Író-olvasó találkozókat szervezünk, kézműves játszót tartunk a gyerekeknek (apukáknak, anyukáknak, nagymamáknak), de készítünk szórólapot, plakátot, ha ilyen kéréssel fordulnak hozzánk. Lakossági igényeket elégítenek ki az előbb már jelzett szolgáltatások: fénymásolás, fax fogadása és küldése, Internet, számítógép-használat Intézményünk szerkesztősége a község negyedéves kiadványának, a Faddi Híreknek. Az iskolai könyvtár az önkormányzat fenntartásában maradt, az IKSZT munkatársa kölcsönöz napi 2 órában, gyarapítja az állományt, végzi a feldolgozást, tartja az órarendszerinti könyvtári órákat. 2012-ben 1277 ezer forintot fordítottunk állománybeszerzésre. Az olvasók igényeinek figyelembe vételével gyarapítjuk a gyermek, ifjúsági, felnőtt szépirodalmi, szak- és ismeretterjesztő könyvek gyűjteményét. Szolgáltatásaink térítési díjait és a bérleti díjakat az SZMSZ és a könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza. A közösségi szintér küldetésnyilatkozata: A Béri Balogh Ádám Művelődési Ház és Könyvtár, mint nyilvános települési művelődési, és kulturális közintézmény, az információs esélyegyenlőség és a demokrácia helye. A tudásalapú társadalom alapintézményeként az a feladata, hogy mindenki számára biztosítsa a szabad, korlátozás nélküli hozzáférést a művelődéshez, a kultúrához, a szórakozáshoz, továbbá könyvtárán keresztül a dokumentumokhoz és az információkhoz. Célja, hogy minőségi és korszerű szolgáltatásaival a település szellemi életének, közéletének információs központjává

51

váljék. Küldetését folyamatosan bővülő, az igényeknek megfelelő szolgáltatásaival, technikai felszereltséggel, munkatársainak szakmai felkészültségével valósítja meg. Ezek segítségével támogatni kívánja: o a színvonalas művelődést, o a helyi kulturális, művelődési élet kiterjesztését, o az ismeretterjesztő, az amatőr alkotó, műkedvelő közösségek tevékenységét, o a település sajátos kultúráját, a helyben lakó művészek és más alkotó értelmiségiek tevékenységét, o a szabadidő kulturális célú eltöltésének feltételeit, o a helyi kulturális légkör megteremtését, o a gyermekek olvasóvá nevelését, o a helyi társadalom közösségi életét. A közösségi szintér feladata, alaptevékenysége: Az intézmény alaptevékenységét a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény határozza meg. Közösségi szintér közművelődési feladatai: o az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminősége és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek megteremtése, o a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, o az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más nemzetiségi kultúra értékeinek megismertetése, művészeti alkotások bemutatásának kezdeményezése, segítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, együttműködve a civil szervezetekkel, az önkormányzattal, az oktatási intézményekkel., o a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez, a különböző korosztályok eltérő igényeihez igazodva szabadidős tevékenységek, a közösségi együttlétek feltételeinek biztosítása, o egyéb művelődést, esélyegyenlőséget segítő lehetőségek biztosítása, o a helyi társadalom közösségi életének segítése, a civil szervezetek megalakulásának segítése, összejövetelei számára kulturált szintér biztosítása, o a helyi nyilvánosság fejlődésének segítése, testületi ülések, jegyzőkönyv másolatok a helyi kulturális eseményekről dokumentumok gyűjtése és közzététele, o a feladatok megoldásában kistérségi együttműködés kiépítése, kiépítése, fejlesztése, o művelődő csoportok támogatása, működésük megismertetésének elősegítése, a közös rendezvényekhez az intézmény lehetőségeinek ismertté tétele, igény szerint szakmai tanácsadás, o színházi előadásokra busszal történő utazás megszervezése, o az önkormányzat által szervezett rendezvényeinek saját eszközzel való segítése (falunap, szüreti felvonulás stb.). Községi könyvtári feladatok: o általános gyűjtőköri nyilvános könyvtári szolgáltatást nyújtása a település lakóinak, o hozzáférhetővé tenni, tájékoztatni a lakosságot a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, o biztosítani más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, o aktív részvétel a könyvtárak közötti dokumentum-, és információ cserében, o gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és a látogatok számára rendelkezésre bocsátása,

52

o széles körben gyűjteni a lakosság tájékozódásához, művelődéséhez, a tanuláshoz, szakmai munkához és az igényes szórakozáshoz szükséges dokumentumokat, o közhasznú információs szolgáltatás nyújtása, o helyismereti információk és dokumentumok gyűjtése, o a könyvtár a saját gyűjtőkörét meghaladó egyedi igényeket könyvtárköri kölcsönzés keretében oldja meg. Heti, havi rendszerességgel ismétlődő, állandó programok: Hétfő: kézimunka szakkör Kedd: Boróka ének és néptánc próba Bibliai előadás Szerda: Tegyünk a Szívünkért Egyesületnek előadás és torna Nyugdíjasok és nyugdíjközeliek tornája Nyugdíjasoknak klubfoglalkozás Minden nap: Ingyenes Internet Minden civil kezdeményezést támogatunk, egyeztetjük az időpontokat, segítjük a reklámtevékenységet. Igyekszünk nem „rászervezni” egymásra, hiszen a cél az, hogy minél több rendezvény legyen, de ezeknek legyenek résztvevői is. Nem szervezünk februárban farsangi bált, mert akkor vannak az iskolai és óvodai bálok (jótékonysági is), ha tudjuk, egyeztetjük a gyerekprogramokat az iskolával, a színházszervezésnél a pedagógusok segítségére is szükség van. Jelentősebb rendezvények: Február Március

Alsós farsangi bál (iskola)

Október

Idősek napja

Felsős farsangi bál (iskola)

Szüreti nap

Gyerekszínház

Koszorúzás

Nőnap

Október 23-i megemlékezés

Nyugdíjas nőnap (Nyugdíjas.Érdekszövetség)

Kiállítás megnyitó

Március 15-i megemlékezés

November Erzsébet-Katalin bál

Kiállítás megnyitó

Gyerekszínház

Húsvéti játszó Karatés jótékonysági (Karate Szakoszt.)

December bál

Mikulás ünnepség Bábszínház

Április

Író-olvasó találkozó

Karácsonyi koncert

Május Pünkösd

Templom napja

Boróka adventi műsora

Író-olvasó találkozó

Karácsonyi játszó

Kiállítás megnyitó

Karatés karácsony (Karate Szakoszt.)

Falunap

Szilveszteri bál

Augusztus

Nyárbúcsúztató játszó

53

Művelődési ház Nyitvatartási óráinak száma törvényileg heti 40 óra, gyakorlatilag a rendezvényekhez igazodik. (A kimutatás a különböző csoportok és rendezvények által lefoglalt napokat, órákat tartalmazza.) A művelődési házat és a könyvtárt komplexen kezeljük, hiszen az IKSZT-ben kötelező a könyvtári ellátás is. De ha a könyvtári használókat külön nézzük, akkor is elmondható, hogy a művelődési házat, a művelődési ház által nyújtott szolgáltatásokat 2012-ben 616 alkalommal 1579 órában 26679 fő vette igénybe. A könyvtárral együtt: 10.516 alkalom 3.923 óra 36.579 fő, ez azt jelenti, hogy 2012-ben naponta átlagosan 117 fő látogatta a Művelődési Ház és Könyvtárt, az Integrált Közösségi és Szolgáltató Teret. A Művelődési Ház igénybevétele 2012-ben óra % külső szervek rendezvényei Bérletek egészségügy mozgáskorlátozottak fogadó órája nyugdíjasok Boróka Iskola Kézimunka szakkör baba-mama klub táncoktatás ismeretterjesztés Sport Szívklub műsorok, rendezvények szolgáltatások könyvtárlátogatás egész évben Összesen

létszám

alkalom %

%

155

4,0

58

0,6

1 538

4,2

544 16 4

13,9 0,4 0,1

106 4 2

1,0 0,0 0,0

8 209 237 10

22,4 0,6 0,0

24 182 102 54 13 62 6 10 61 264 82 2344

0,6 4,6 2,6 1,4 0,3 1,6 0,2 0,3 1,6 6,7 2,1 59,8

13 84 71 27 13 62 2 4 55 86 29 9900

0,1 0,8 0,7 0,3 0,1 0,6 0,0 0,0 0,5 0,8 0,3 94,1

651 1 764 4 138 289 157 1 697 159 236 757 6 602 235 9 900

1,8 4,8 11,3 0,8 0,4 4,6 0,4 0,6 2,1 18,0 0,6 27,1

3 923

100,0

10516

100,0

36 579

100,0

Együttműködési megállapodás keretében a Faddi Nyugdíjasok Érdekszövetsége, a Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Boróka Ének- és Néptánc Egyesület a művelődési ház helyiségeit és eszközeit térítésmentesen használja, úgy, mint az iskola, a Tegyünk a Szívünkért Egyesület, a Mozgáskorlátozottak Egyesülete, a véradók vagy a tüdőszűrők. Ha az általuk igénybevett alkalmakat, órákat (a helyiségek bérleti díjai alapján) forintosítjuk, megállapíthatjuk, hogy a művelődési ház által mennyi természetbeni juttatásban részesülnek.

54

Természetbeni juttatásként könyvelheti el a Tegyünk a Szívünkért Egyesület is a térítés nélküli használatot, ők heti egy alkalommal tartanak tornát és klubfoglalkozást. Szükség esetén helyet adunk a Faddi Szabadidős és Aerobik Egyesület próbáinak, valamint egyéb szervezeteknek is. A közszolgáltatások esetében folyamatos cél az ellátás minőségének további javítása, a szolgáltatási biztonság megteremtése, illetve fenntartása, az érintett szolgáltatások megfizethetősége, egyben a közszolgáltatások fenntartása. Az állampolgárok életminősége az élhető mindennap alapfeltételeit tartalmazza, ide tartoznak a fizikai környezettel kapcsolatos tényezők és az un. humánszolgáltatások a gyermekjóléti, a szociális, egészségügyi, óvodák, közművelődési, sport egyéb szabadidős tevékenységek. Alapvető cél az állampolgári elégedettség, a jó közérzet elérése, fenntartása. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2002-ben alakult meg, szorosan együttműködik a köznevelési és szociális intézményekkel, aktívan részt vesz a közfoglalkoztatásban, illetve közösségi programok szervezésében. A települési önkormányzat 2009. óta ösztöndíjjal segíti a faddi roma továbbtanulókat a pályakezdés megkönnyítése érdekében. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken, lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik többtízszer alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. Az országos tapasztalatok települési jelenlétét a nemzetiségi önkormányzat is megerősíti. Tapasztalataink szerint körükben a rizikófaktorok közül a dohányzás, a magas vérnyomás, valamint táplálkozási problémák, és a prevenció hiánya egyértelműen az egészségi állapotot befolyásoló tényezőnek bizonyulnak. Tapasztalataink szerint a romák nagy része az ingyenes egészségügyi ellátást sokkal ritkábban veszik igénybe. A FRNÖ és a települési Önkormányzat közös célja minden egyes programokkal, intézkedésekkel: A gyermekek tanulmányi eredményeinek javítása, készség és képességfejlesztés, korrepetálás, pótvizsgára való felkészítés. Roma identitás elmélyítése, cigány ének és tánc szakkör működtetésével, példaértékű roma emberek bemutatásával. Szabadidős tevékenységek biztosítása, melyeken keresztül erősítjük szocializációs, verbális, manuális fejlődésüket. A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok körében a bűncselekmények csökkentése. Prevenciós előadások szervezése. A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködés keretében pályázatot nyújtott be. A program keretében 21 fő személyt kívánnak foglalkoztatni 8 órában. Az együttműködés a tartós munkanélküliség csökkentése, a szociális gazdaság kiépítése, fejlesztése és a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának növelése céljából kötődött. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A szegénység az elszegényedés folyamatának felszínre kerülő problémái között a lakosság munkaerő-piaci helyzete, a munkanélküliségből eredő problémák, illetve a lakhatással 55

összefüggő problémák, a hátralékok felhalmozódása a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése szerepel. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkben beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A szegénység oka és következménye a tartós Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. munkanélküliség, számuk nem csökken. Egyéb helyi, vidéki foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. A hátrányos helyzetek generációkon Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások keresztüli átöröklődése. bővítése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése. A lakossági adósságállomány Az állampolgárok életminőségének újratermelődése. folyamatos vizsgálata. Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése. A roma népesség hátrányos helyzete több, Pályázati források kihasználása egy teljes egymással szorosan összefüggő társadalmi, körű szociális, képzési, foglalkoztatási gazdasági probléma eredője. Csak a több projekt megvalósításához. problématerületre az oktatás, foglalkoztatás, Közösségi szociális munka szervezése. szociális és egészségügyi területre egyszerre koncentráló, átfogó problémakezelési megoldások, komplex programok vezethetnek eredményre. A települési állampolgárok egészségügyi Települési egészségügyi szűrések állapota megfelel az országos mutatóknak, népszerűsítése. nem jó. Az egészségtudatos életmódra nevelés a felnőttek körében is, annak tudatosítása, hogy a szűrővizsgálatokon való mind nagyobb számú megjelenés az egészségesebb életet, a várható élettartam megnövekedését eredményezheti. A romákra vonatkozó adatok gyűjtésének Szegregált településrész felmérésnek nehézségei, a célcsoport meghatározásának kezdeményezése a Roma Nemzetiségi bizonytalanságai lehetetlenné tették mérhető Önkormányzattal közösen. teljesítménykövetelmények rögzítését, és ezekre épített monitoring rendszer létrehozását. A számszerű adatok, indikátorok hiánya nem ad valódi értékelésre lehetőséget. romákkal szembeni diszkrimináció Helyi médiában „jó példák” megjelenése az országos médiák megjelenítésének kezdeményezése. közvetítésével. Az intézményekben és a közösségekben közös akciók a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen.

56

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. Fadd Nagyközség Tolna megye legnépesebb községe, lakosságszáma 2012. december 31-én 4331 fő, ebből 906 fő a 18 év alattiak száma, (az össznépesség 21%-a). Ez az arányszám az előző évekhez viszonyítva nem változott. A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Településünkön a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. 4.2 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

57

Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 100% 99% 99% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 rendszeres kedvezmény

kiegészítő kedvezmény

rendkívüli kedvezmény

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Faddon a 0-18 éves korú gyermekek közül (906 főből) a nyilvántartott, veszélyeztetett gyermekek száma 2012. december 31-én 96 fő, azaz 11 % volt. Szociális szempontból a lakosság összetétele továbbra is kedvezőtlen, hiszen a településen továbbra is magas a munkanélküliek és az egyéb okból hátrányos helyzetűek aránya. A fentiek alapján elmondható, hogy Fadd nagyközségben a szociális intézményekre a szociálisan rászorulók viszonylag magas létszáma miatt minden évben jelentős teher hárul, ami a gyámügyi igazgatási és a gyermekjóléti feladatokat ellátó szervekre is vonatkoztatható. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet fogalmának meghatározása nem egységes a gyermekvédelem területén. Az éves gyermekvédelmi feladatokról szóló átfogó értékelés adatait és tapasztalatait értékelve meghatározhatjuk a veszélyeztetettség okokat figyelve arra, hogy egy-egy gyermek, fiatal több szempontból is érintett lehet, a veszélyeztetettségi tényezők halmozottan jelentkeznek. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 140 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

védelembe vett

2011

2012

2013

megszüntetett eset

2014

2015

2016

2017

veszélyeztetett kiskorú

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A helyi gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalata szerint nem változott az a tendencia, hogy a veszélyeztetettség okai között kimagaslóan a szociális helyzet a meghatározó:

58

Szociális helyzet: A szociális helyzetből adódó veszélyeztetettség a gyermekek több mint a felét foglalta magába. A család szétesése: Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb oka, a válás a gyermek számára veszteség. Az elfojtott érzelmek a személyiségfejlődésben rendellenességeket, zavarokat eredményezhetnek. A nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya: Az elhanyagolás is bántalmazás (egészségügyi, oktatási elhanyagolás, a gyermek magára hagyása, elhagyása). A gyanújelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is. Súlyos betegség a családban: A betegség vonatkozhat szülőre, nagyszülőre és testvérre is. A családtagok hosszú vagy súlyos betegsége, az egészségtelen életmód, tartósan rossz lakhatási körülmények a gyermek testi fejlődését és egészségét is veszélyeztetik. A gyermek számára problémát okozhat a hosszan tartó, vagy súlyos betegséggel való szembesülés, a normálistól eltérő élethelyzetben való folyamatos „tartózkodás”. A család életmódja: A családi élet súlyosabb veszélyeztető ártalmait jelenti a deviáns viselkedési formák jelenléte a család hétköznapjaiban: alkoholizmus, brutalitás, bűnöző családi környezet. A gyermek mentális állapota, személyiségzavara: A gyakorlatban is érzékelhető a mentálisan sérült gyermekek számának növekedése. Az okok között a családi nevelés jellemző hibái következetlenség, szigor és kényeztetés eltúlzása, követelések hiánya a gyermek felé, vagy ellenkező esetben: a gyermek képességeit meghaladó, magas mérce állítása, az ellenőrzés, odafigyelés hiánya – tapasztalhatóak. Gyakran találkozunk az idegrendszeri betegségük miatt rendszeresen gyógyszert fogyasztó kisgyermekekkel. Bántalmazás: Jelei sokszor nem egyértelműek. Nehezíti a helyzetet, hogy a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét (szexuális-, verbális bántalmazás nehezen felismerhető). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultakra vonatkozó adatok 2012. december 31-én a családok jövedelmi helyzetét figyelembe véve az alábbiak szerint alakultak: 1 főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum felét: 1 főre jutó jövedelem eléri, vagy meghaladja a nyugdíjminimum felét, de a nyugdíjminimumot nem éri el: 1 főre jutó jövedelem eléri, ill. meghaladja a nyugdíjminimumot:

23 fő 294 fő 139 fő

Összesen: 456 fő Szembetűnő, hogy az egy főre jutó jövedelem a legtöbb családban nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, melynek mértéke 2012-ben is 28.500.- Ft volt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel kapcsolatos ügyiratforgalom évről évre hasonló képet mutat. Az iktatott ügyiratok száma 2011-ben 390, 2012-ben 415 volt. A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen, a nagycsaládosok 50%-os támogatást kapnak. Valamennyi szociálisan rászoruló és normatív támogatásra jogosult gyermekétkezési lehetősége biztosított volt. A törvény által meghatározott ingyenes, valamint az önkormányzat térítési és tandíj rendelete alapján adható tankönyvtámogatásban 221 gyermek, a tanulók 72%-a részesült. 2012.évben a Nyári gyermek-étkeztetés keretében

59

összesen napi 137 adag meleg étel került kiadásra, melyet szinte a nyári szünet majdnem teljes időszakára vehettek igénybe a rászorulók. 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

107

129

16

n.a.

na

190

2009

92

152

16

n.a.

na

106

2010

96

167

18

n.a.

34

116

2011

89

179

22

n.a.

41

133

2012

86

178

19

221

41

137

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

A gyermekek védelmét szolgálják a pénzbeli és természetbeni ellátások: a szociálisan rászorulók által igénybe vehető pénzbeli, természetbeni és gyermekjóléti alapellátásokat a helyi szociális ellátásokról szóló rendelet tartalmazza gyermekjóléti alapellátások: a Gyermekjóléti Központ szervezi, a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembe vétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. Szolgáltatásai: gyógypedagógiai fejlesztés, pszichológus és jogi tanácsadás, mediáció, játszóház. A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll. A gyermekjóléti központ kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése az esetek és a problémák mentén történik. A településben 1 állami fenntartású általános iskola, 1 önkormányzati fenntartású óvoda működik. A településben megoldott az óvodáskorú és az általános iskoláskorú gyermekek elhelyezése. Az iskolaotthonos képzéssel együtt a napközit, tanulószobai foglalkozásokat az összes tanuló több mint 40%-a veszi igénybe. A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői hálózaton keresztül, részben intézményhálózaton keresztül. Az óvodákban, általános iskolában zajló szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészít ki. A vizsgálatok mellett az életmódvezetési program segíti a gyermekek fejlődését. Minden két évben az általános iskolás tanuló testalkat mérését végeztek el. A közoktatási intézményekben jelentős része az egészség

60

megőrzését, a betegségek megelőzését célozta. Pl.: Egészségnap, Zöld nap, Víz napja, Föld napja, sportnapok, tömegsport. A védőnők családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. Az iskoláskorúaknál az érzékszervi méréseket és egészségügyi ismeretterjesztést végeznek. Krízishelyzet esetén a családokat segítő szolgáltatások köre az Önkormányzat, családok átmeneti otthona és helyettes szülői hálózat. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében szerveztük meg. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik. A HHH gyerekek száma évről évre nő, mert ezen családoknál jellemző a nagyszámú gyermekvállalás, mint megélhetési forma (gyes, családi pótlék). Az óvodába járó gyermekek közül 82 fő (50 %) HH, a nyilvántartott HHH gyermekek száma 51 fő. Nincs szegregált óvoda a településen. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, gyermekek oktatását minden köznevelési intézmény vállalja. 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

7 éves

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma

26

37

35

57

8

163

Más településről bejáró gyermekek létszáma

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

2

12

19

12

32

7

82

7

14

6

19

5

51

Összesen

székhely

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

61

2012-2013. év tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

7 éves

9

9

10

14

2

44

0

0

0

0

0

0

5

5

3

4

0

17

3

3

2

5

0

13

1

7

1

13

a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek 2 2 létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

Összesen

Napjainkban a fiatalok többsége nem látja értelmét annak, hogy szükségleteit megfogalmazza, mert nem hisz abban, hogy közösségben vállalt szerepével vagy állampolgári jogainak gyakorlása révén a helyi, regionális esetleg országos folyamatok alakítójává válhat. A fiatalok többségének nincs tudomása arról, hogy miképpen lehetnek az őket érintő döntések alakítói, befolyásolói. Alacsony az ismeretük arról is, hogy milyen módon lehetnek alanyai egy érdekegyeztetési folyamatnak, vagy éppen hogyan tudnának részesei lenni az önkormányzati testület döntéshozó folyamatainak. Az Önkormányzat ez idáig nem rendelkezett átgondolt koncepcióval a gyermek és ifjúsági feladatok szervezésében. A település üdülő és nyaraló körzet voltának figyelembe vételével az Önkormányzat ifjúsági információs és tanácsadó tevékenységének működése indokolt és szükséges. A település területén élő gyermek és ifjúsági korosztály bemutatása A településen egy óvoda és egy iskola működik. Az óvodai nevelés két épületben működik. Az iskolai oktatás két épületben zajlik. Az egyik épület ahova az alsó tagozatosok járnak, a másodikba a felső tagozatosak. Az általános iskolában tornacsarnok működik, amely nemcsak sportrendezvények megtartására, hanem egyéb rendezvények befogadására is alkalmas. Tekintettel korszerűségére, nemcsak a faddi, hanem a vonzáskörzetben élő fiatalok is rendszeresen használják. A település elhelyezkedésénél fogva (Dombori közigazgatásilag Faddhoz tartozik) üdülőterületnek minősül. Kora nyártól kezdve jelentősen megnő a térségben tartózkodó gyermek és fiatalkorúak száma. A település csatlakozott a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázathoz. A korosztály jelenlegi helyzetének felmérése, bemutatása

62

A faddi Polgármesteri Hivatal 2005. Szeptember 1. napjától ifjúsági referens foglalkoztatása mellett döntött. Feladatai közé tartozott többek között: - figyelemmel kísérni a helyi ifjúság szükségleteit, törekvéseit - az életminőségük javítása (testi-, lelki egészségük, önállóságuk, kommunikációjuk fejlesztése); - tájékoztatás a tartalmas szabadidő eltöltési lehetőségekről; - ifjúságbarát helyi társadalom kialakítása; - az egyenlőtlen esélyek csökkentése a fiatalok körében, a hátrányos helyzetű fiatalok segítése; Valamint tájékoztatás - a legfrissebb közérdekű információkról; - az aktuális kulturális, szabadidős, sport lehetőségekről; A referensi munkakör betöltéséhez helyet a Fadd Nagyközség Önkormányzata biztosít a polgármesteri hivatalban. Ez a helyszíne a fogadó óráknak is, melyek hétfőn, szerdán, és csütörtökön vannak. Természetesen a referens a hét többi napján is itt dolgozik. Maga az ifjúsági információs és tanácsadó munka elég nehezen indult be, mégpedig azért, mert nem vették igénybe a fiatalok. A legnagyobb feladat azonban az, hogy felmérjük a faddi fiatalok életkörülményeit, tanulmányait, művelődési és közösségi aktivitását és vágyaikat. A település ifjúsági életének feltérképezése során sajnálattal tapasztaljuk, hogy milyen kevés fiatal jelenik meg a település rendezvényein, és milyen alacsony a korosztály aktivitása. Azokat a célokat, feladatokat, amelyeket kitűzünk, meg akarunk oldani, szabadidős tevékenység keretében kell megvalósítanunk. A tartalmas szabadidő eszköz a tanulásra, a kibontakozásra, öntevékenységre, önállóságra. Csökkenti azt a veszélyt, amit a profitorientált szórakozóhelyek jelentenek a fiatalokra, amelyek csak passzív időtöltést kínálnak és romboló tartalmat közvetítenek. Tapasztalható, hogy a fiataloknak van igényük „valakire”, akihez segítségért fordulhatnak, illetve akihez beülhetnek beszélgetni olyan dolgokról, amiről a szülővel „ciki”. Szükségük van egy helyre, amit magukénak érezhetnek, ahová bemehetnek. Szükségük van egy helyre, ahol segítséget kapnak problémáik megoldásához, kérdést kapnak válaszaikra, tájékozódhatnak az őket érdeklő dolgokról. Az ifjúsági koncepció/intézkedési terv Fentiek értelmében a település ifjúságpolitikája így fogalmazható meg: Az ifjúságpolitika nem csak a fiatalok, de az idősebb korosztály érdeke is! Segíteni kell a fiatalokat az optimális testi-, lelki-, szociális fejlődésben. Az ifjúságpolitikának segítséget kell nyújtania a társadalmi beilleszkedésben és az aktív társadalmi részvételben. Ez az egész helyi társadalom dolga. Mindnyájunk jövője függ ettől és nem mindegy, hogy egy barátságos, művelt és felelősségteljes, vagy pedig egy elhanyagolt, céltalan, agresszív generációval kell-e együtt élnünk. Az ifjúságpolitika közel van a fiatalokhoz, képes megismerni valós igényeiket, ezekre válaszolni tud, valamint személyesen tudja megszólítani őket. Az önkormányzatnak ebben kezdeményező, segítő és finanszírozó szerepe van. Az aktív ifjúságpolitika fő céljai: - az életminőség javítása, a sokirányú fejlesztés

63

-

o testi egészség, lelki egészség, önállóság, kommunikáció tartalmas szabadidő eltöltési lehetőségekhez hozzásegítés ifjúságbarát helyi társadalom kialakítása az egyenlőtlen esélyek csökkentése a fiatalok körében az ifjúsági bűnözés megelőzése az életkezdés segítése o családalapítás, munkahely, lakáshoz jutás

Az első négy téma érinti a fiatalok teljes tömegét. A következő kettő már szakmai kérdés is, szociális és közbiztonsági koncepcióval határos. Az utolsó témakör a korosztályból lassan kilépőkre vonatkozik, szintén szociális kérdés. A szociálpolitikai kerekasztal kibővítése a helyi civil szervezetek által delegált ifjúsági képviselővel, a koncepcióban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében. A gyerekek és a fiatalok közösségi tevékenységének, szabadidejük hasznos eltöltésének, az ifjúsági közösségek és ifjúsági szervezetek működésének, valamint programjaik megvalósításának keretét biztosítja. Szolgáltatási körébe tartozik többek között a helyi ifjúság igényei szerinti kulturális, szabadidős programok szervezése; az ifjúsági közösségek kialakulását és fejlődését elősegítő tevékenység folytatása; az ifjúság testi és lelki egészségét veszélyeztető jelenségekkel kapcsolatos megelőző, figyelemfelhívó programok szervezése; a hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő programok szervezése. A gyerekek és a fiatalok korosztályi sajátosságainak, szükségleteinek megfelelő információ elérhetőségét biztosító szolgáltatás. Tevékenysége ellátása során együttműködik az ifjúság speciális élethelyzetével kapcsolatban tájékoztatási és tanácsadási feladatkörrel rendelkező más intézményekkel, szervezetekkel. „A megvalósítás eszközei” című fejezet szintén részletezi ezeket a feladatokat. megvalósítás eszközei Szükséges feltételek: -

Ifjúság segítő tevékenység Hely Szervezeti forma Kommunikációs csatornák Az ifjúság szakértelmének bevonása A fiatalok településen való megtartása (gyermek elhelyezés, lakáshoz jutás, önkormányzati telek biztosítása) Ifjúsági bűnmegelőzési lépések

Az ifjúságsegítő munkája a következőkben kell, hogy megnyilvánuljon: - pedagógiai tevékenység - mentálhigiénés segítségnyújtás - művelődésszervezés - információszolgáltatás. A Hely kérdése is nagyon fontos. Biztosítani kell egy termet, szobát… Leginkább alkalmas erre jelen pillanatban a Művelődési Ház lenne. Itt biztosítani lehetne egy helyiséget a fiataloknak, ahol találkozhatnának, őket érdeklő előadásokat, beszélgetéseket lehetne

64

szervezni a részükre, stb. Ezen a helyen egyidejűleg meg lehetne valósítania az Ifjúsági törvényben előírt Ifjúsági információs pont működtetését is. A kommunikációs csatorna is fontos feltétel. Az ifjúság a társadalmon belül önálló szubkultúrával bíró speciális csoportként létezik. A korosztály jellemzője, hogy informális csoportokra, baráti társaságokra tagolódik. Mindezekből következik, mind a korosztályon belüli, mind a társadalom többi rétegével való kommunikációban nehézségek vannak. Szükség van tehát a kommunikációs csatornák tudatos építésére, valamint a korosztály képviselőinek lehetőséget kell adni a helyi újságban való publikálásra, esetleg ifjúsági oldal szerkesztésére. A fiatalok rendkívül sokféle, magas színvonalú és új stúdiumot végeznek. Fontos lenne a szellemi kapacitásuk, kreativitásuk, szaktudásuk bevonása az önkormányzati munkába. Célszerű lehet egy „Ifjúsági Szaknévsor” létrehozása. Ebben összegyűjthetők lennének a településen élő, különböző szaktudású fiatalok, valamint diplomamunkaként egy sor, az önkormányzat számára fontos tanulmány töredék áron elkészíthető lehetne általuk. A bűnmegelőzés területén számos tenni valót találhatunk. Célirányosan erre a témára készült felmérést kell készíteni a korosztály körében. Ennek leginkább az alkohol és drogfogyasztásra kell irányulnia. Az Általános Iskola a Gárdonyi napon minden évben meg szervezi a rendőrség ezzel kapcsolatos előadását, drogprevenciós témájú kiállítást. A gyermek és fiatalkori bűnözés megelőzését, alkohol-és drogprevenciót szolgáló programokat lehetne rendezni. A további ilyen előadások megtartásába, anyagi támogatásában be lehetne vonnia civil szféra mellett a helyi vállalkozókat is. Erősíteni kell a felvilágosító propaganda tevékenységet, a helyi médiában rendszeressé kell tenni a megelőző, felvilágosító cikkeket. Tájékoztatni kell az ifjúságot arról is, hogy probléma esetén kihez fordulhatnak. Annak érdekében, hogy csökkenjen a kallódó fiatalok száma, sokszínű nemzetiségi, kulturális, sport környezet és természetvédelmi politikát kell folytatni. Támogatni, gazdagítani kellene a közművelődési intézmény, a nemzetiségi önkormányzatok és a sportintézmények azon programjait, amelyek a szabadidő hasznos eltöltését széleskörűen biztosítanák a fiatalok számára. Támogatni kellene a biztonságnövelő rendőrségi programot, a D.A.D.A.-t (Dohányzás, Alkohol, Drog, AIDS).E program a gyerekeket önmagukon keresztül védi meg s számukra veszélyt jelentő dolgoktól, oly módon, hogy attitűdöket, viselkedési normákat ajánl, mindig az adott korosztályra szabott szinten. Szituációs játékokon, gyakorlatokon keresztül ad a gyerekeknek használható, problémamegoldó viselkedési elemeket, amelyeket a fiatalok személyiségükben építve szinte sajátjukként tudnak majd használni, ha arra szükség mutatkozik. A koncepcióban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítása csak hatékony együttműködés keretében képzelhető el, idő és pénzigényes munka. E munka megkezdése, megvalósítása közös érdekünk, hogy egy egészségesebb generáció nevelkedjen fel, és egy jobb, biztonságosabb társadalomi környezetben éljünk.

65

A megvalósításhoz minél hamarabb hozzá kell látnunk annak érdekében, - hogy minden faddi fiatalnak egyenlő esélye legyen arra, hogy a társadalom értékes tagjává váljék, - hogy napi problémáira, nehézségeire megoldást és segítséget kapjon - és hogy itt tartsuk a faddi fiatalokat községünkben Bűnmegelőzés A bűnözésnek okai és elősegítő feltételei vannak. Az okok az úgynevezett „nagy környezetben” az ellátottság, fejlettség, műveltségi szint, igazságszolgáltatás, munkanélküliség, gazdasági helyzet, létminimum, lakáshelyzet és az ezekhez hasonló tényezők lehetnek. A személyiség kialakulását is közvetlenül befolyásoló kis környezet a család, az iskola, a munkahely, a baráti kapcsolatok. Az elsődleges, az igazi megelőzés ehhez a két környezethez tartozó okokra hatással lehetséges. Fontos, de csak másodlagos jelentőségű a megelőzés szempontjából a felderítés, a büntetőjogi felelősségre vonás, illetve a helyzeti jellegű prevenció. Az okok, feltételek áttekintéséből következik, hogy a megelőző munka állami, önkormányzati és társadalmi feladat is. Az egyes területek tevékenysége nem mosható össze, a feladatokat nem lehet egymástól átvállalni. Minden szerv a saját feladatkörében meghatározott jó munkájával és ötleteivel járulhat hozzá a közbiztonság javításához. A bűnmegelőzés célja, hogy a bűnelkövető ne valósítson meg büntető törvénybe ütköző cselekményt, illetve ha már elkövette, akkor az ne maradjon rejtve az igazságszolgáltatás és a társadalom előtt. Közvetlen megelőzési cél: a bűncselekmények legközvetlenebb okainak megszüntetése. Közvetett megelőzési cél: · A bűnözővé válás megelőzése · A tettenérés kockázatának növelése. · A bűnalkalmak csökkentése. · Áldozati - sértetti károk mérséklése. · A bűnözőktől való félelem csökkentése. Bűnmegelőzés kiemelt célcsoportjai: · Gyermekek, fiatalkorúak és a fiatal felnőttek nemzedéke. · A hátrányos helyzetű társadalmi réteghez tartozók. · A halmozottan hátrányos helyzetben lévők. A lakosság biztonságérzetének legfontosabb erősítő és fenntartó tényezője a rendőrség működése, jelenléte. Ennek érdekében hatékonyan működik a körzeti megbízotti szolgálat. A rendőrség folyamatos járőrözéssel igyekszik felügyelni a közrendet és biztonságot. Fontos a szerepük a rendőrökkel, kmb-sekkel szoros kapcsolatot kiépítő polgárőrségnek és mezei őrszolgálatnak. E civilszerveződés feladata szintén a járőrözés, alakosságra és vagyonára történő odafigyelés. A lakosság biztonság érzetének emelése érdekében szükség lenne a térfelügyeleti rendszer kiépítésre, a rendőri jelenlét fokozására, önszerveződő csoportok létrehozására és az 66

egymásra való figyelés fokozására. CÉLOK, PRIORITÁSOK 1. A személy elleni erőszakos bűncselekmények visszaszorítása, illetve megakadályozása. 2. A közintézmények, templomok, műemlékek, temetők és környezeti értékek védelme. 3. Szenvedélybetegek visszaszorítása.

és

az

ifjúság

elleni

bűncselekmények

4.

Szomszédok Egymásért Mozgalom népszerűsítése és kiépítése.

5.

Vagyonvédelem javítása, és a betöréses lopások megelőzése.

megakadályozása,

6. A településen tartott sport és kulturális rendezvények biztonságos és rendbontás nélküli lebonyolítása. 7. A közterületek, játszóterek tisztaságának, rendjének és eszközeinek megóvása. 8. Olyan bűnmegelőzési programok kidolgozása és felvilágosító tevékenység fokozása, amelyek az áldozattá válás megelőzését, a hiszékenység, a könnyelműség felszámolását, szenvedélybetegség kialakulását, megelőzését szolgálja különös figyelemmel az oktatási intézményekre. 9. Közlekedés biztonságával és baleset megelőzéssel kapcsolatos sajátos helyi feladatok megoldása. Forrás: Nyirati Kinga igazgatási és titkársági ügyintéző Felvilágosító propaganda tevékenység A helyi médiában, újságban illetőleg szórólapok felhasználásával rendszeressé kell tenni a megelőző felvilágosító műsorokat, cikkeket. Erősíteni kell a tulajdonosi szemléletet, segítséget kell nyújtani a lakosság védekezési reflexének kialakításához. Különösen nagy figyelmet kell fordítani azokra a társadalmi rétegekre, csoportokra, akik esetében a fokozott sértetté válás veszélye fennáll. Ide sorolhatók: gyerekek, fiatalkorúak, időskorúak, csökkentett látási képességgel rendelkezők, mozgássérültek. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalok nevelésére, az iskolákban rendszeressé kell tenni, a tanmenetbe beépíteni a közbiztonsággal, közlekedésbiztonsággal foglalkozó témákat, illetőleg azokat az órákat, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szegregátumnak nevezik az olyan egybefüggő lakóterület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok alacsony iskolai végzettség, jövedelem alacsony szintje) koncentráltan élnek együtt; szegregátum alkothat egy önálló településrészt, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. Míg a szegregációval veszélyeztetett terület, az olyan egybefüggő lakóterület, amelyen a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, és közösségi beavatkozás nélkül előre vetíthető a szélsőséges társadalmi helyzet kialakulása; szegregációval veszélyeztetett terület alkothat egy önálló településrészt, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. A szegregált településrészen élők társadalmi problémáinak felmérése Esélyegyenlőségi Programunk intézkedési tervébe beépült, etekintetben mielőbb cselekednünk kell.

67

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év

védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

2

96

2009

2

100

2010

2

93

2011

2

89

2012

2

na

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

A védőnői munka az alapellátás részeként, a családok egészségének megőrzésére irányuló preventív tevékenyég, melyet az alábbi rendeletek szabályoznak: - 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet, - 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet, - 51/1997. (XII.18.) NM rendelet, - 18/1998. (V!.3.) NM rendelet, - 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet. Munkánkat szakmai módszertani levelek, protokollok és munkaköri leírás segíti. A várandós anyák és a 0-6 éves gyermekek gondozását családlátogatások, tanácsadások és közösségi egészségfejlesztő foglalkozások során végezzük. Ezen kívül az iskola-egészségügyi feladatokat is ellátjuk. Az egészségügyi és szociális ok miatt veszélyeztetettekkel kiemelten foglalkozunk, szükség esetén (pl. gyermekelhanyagolás) tájékoztatjuk a Gyermekjóléti Szolgálatot. 2011. év során írásban 5 alkalommal történt jelzés a családgondozók felé. 2011. évben a gondozási adatok a következőképpen alakultak: A gondozott családok száma: 228, Családlátogatások száma: 1892 Várandós anyák száma: 67, ebből veszélyeztetett: 6 Látogatások száma: 250 0-6 éves korú gyermekek száma: 291, ebből veszélyeztetett: 23 Látogatások száma: 1936 7 -18 éves otthongondozott gyermek: 6, ebből veszélyeztetett: 2 Látogatások száma: 25 Születések száma: 38, ebből koraszülés: 3, halvaszülés: 1. Csecsemőhalálozás nem volt.

68

Tanácsadások rendje: Védőnői csecsemő-, gyermek- és ifjúsági tanácsadás: hétfő 11-13 óra, megjelenések száma: 327 Gyermekorvossal csecsemő-, gyermek- és ifjúsági tanácsadás: hétfő 13-15 óra, megjelenések száma: 512 Nők-, várandós anyák tanácsadása : kedd 13-15 óra, megjelenések száma: 509 Közösségi egészségfejlesztő alkalmak száma: 8, résztvevők száma: 72. 2010/2011-es tanévben, az általános iskolában és óvodában végzett iskolaegészségügy munka adatai: 1. Óvoda: - Beíratottak száma: 156 - Tisztasági vizsgálatok száma: 696, ebből kiszűrtek száma: 17 - Fejtetvesség elleni kezelésben részesítettek száma: 3 - Szűrővizsgálatok: 2009/2010-s tanévtől az óvodás korú gyermekek szűrővizsgálatait tanácsadásokon végezzük. 2. Iskola: - Beíratottak létszáma: 318 - Szűrővizsgálaton részt vett gyermekek száma: 174, ebből kiszűrtek száma: 107 - Tisztasági vizsgálatok száma: 1368, ebből kiszűrtek száma: 48 - Fejtetvesség elleni kezelésben részesítettek száma: 39 - Egészségnevelési alkalmak száma: 33, résztvevők száma: 478 - Iskolai kampányoltások száma: 129 A területi és iskolai védőnői munkát egészségügyi törzslapokon dokumentáljuk, ezek alapján havi és éves jelentéseket készítünk. Az adminisztráció nagy része számítógépen történik. Munkánk szakmai felügyeletét a kistérségi vezető védőnő látja el, aki az ellenőrzések mellett havonta szervez továbbképzéseket, munkaértekezleteket. Ezen kívül részt veszünk szakmai konferenciákon is. A gondozási feladatokat önállóan végezzük, ennek során kapcsolatot tartunk és együttműködünk elsősorban a gyermekorvossal, valamint a házi- és szakorvosokkal, gyermekvédelmi szakemberekkel, pedagógusokkal. Munkánk végzéséhez a rendelet által elő írt tárgyi feltételek biztosítottak, de a magzati szívhanghallgató készülék nem frekvencia kijelzéssel ellátott és akadozva működik. Nagy szükségünk lenne leletek, zárójelentések, egészségfejlesztő anyagok másolására vagy szkennelésére alkalmas eszközre, ezt az általunk használt Stefánia védőnői programhoz is tudnánk alkalmazni. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A gyermekorvosi feladatok ellátása, területi ellátási kötelezettség mellett, vállalkozás formájában ( BT) történik. Finanszírozása kizárólag GEP finanszírozás. A praxisba bejelentkezettek száma 920-940 között mozog. Változatlanul sok azon családok száma, akiknél a közreműködés hiánya sok nehézséget okoz és sokkal több munkát igényel az ellátásuk.

69

A 2011-es évben 8100 beteget láttunk el a rendelőben. A rendelési idő napi 4 óra,de addig tart a rendelés, amíg beteg van. A betegrendelésen kívül ,a Tanácsadások alkalmával még 510 gyermeket vizsgáltunk Ekkor az egészséges csecsemők és kisgyermekek vizsgálata történik,és ekkor adjuk meg a kötelező és ajánlott védőoltásokat is. A tanácsadási munka a két védőnő segítségével történik,és mondhatóm ,hogy a védőnők lelkiismeretes munkája miatt is,indokolatlan oltási elmaradásunk nem volt. Az iskolaorvosi feladatok ellátása is a munkám részét képezte a 2011-es évben is.,ezt is a védőnők segítségével végeztem. Ekkor az előírt szűréseket végeztük el a megfelelő korcsoportoknál-a kiszűrt gyerekeket továbbküldtük a megfelelő szakrendelésekre. A kampányoltásokat is ekkor adtuk be a megfelelő osztályoknál. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői hálózaton keresztül, részben intézményhálózaton keresztül. Az óvodákban, általános iskolában zajló szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészít ki. A vizsgálatok mellett az életmódvezetési program segíti a gyermekek fejlődését. Minden két évben az általános iskolás tanuló testalkat mérését végeztek el. A közoktatási intézményekben jelentős része az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését célozta. Pl.: Egészségnap, Zöld nap, Víz napja, Föld napja, sportnapok, tömegsport. Az óvoda egyik legfontosabb feladata, hogy minden 3. életévét betöltött kisgyermek – különös figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű - óvodába kerülése. A korábbi évekhez képest egyre több halmozottan hátrányos gyereket sikerült beóvodázni három éves kortól. Az óvónők - a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, védőnőkkel együttműködve segítik a „teljes körű” korai óvodába bekerülést. A korai óvodáztatás legfontosabb célja, hogy a gyerekek nevelési, hátrányai csökkenjenek, valamint nagyon korán kapjanak esélyt a felzárkóztatáshoz. Nevelési programjuk: ”Tevékenységközpontú óvodai nevelési program” A csoportok kialakításánál figyelembe veszik esélyegyenlőség előmozdítását segítő fiúk-lányok arányát, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát. Legfontosabb cél, hogy élmény-gazdag környezetet biztosítsanak gyermekeknek, elfogadva az egyediséget, a másságot és a különbözőségeket. Biztosítsák az utánzásra épülő tanulást, a felfedezéseket, a tevékenységben történő felismeréseket, a hagyományok ápolását, a természet, élőlények szeretetét és védelmét. A gyermekek rendelkezzenek alapvető tapasztalatokkal, ismeretekkel, amelyek birtokában bátran léphetnek a iskolába és biztonságosan eligazodhatnak az őket körülvevő világban. Az óvoda kiemelt nevelési céljai között szerepel az SNI gyerekek preventív szűrése, óvodai ellátása és figyelemmel kísérése, az egyéni fejlesztése. Az elmúlt évben két sajátos igényű gyermek került iskolába. Az SNI gyermek kiszűrésére nagy gondot fordítanak, adott esetben utazó-logopédus segíti a munkájukat. Az intézkedési tervhez kapcsolódva az óvodában 2009/2010-től Óvodai Integrációs Programot vezetnek be, a csoportokban nagyon magas a HHH gyerekek száma, ezért az együttnevelést megalapozó, korszerű pedagógiai eljárások gyakorlati alkalmazása segíthet az esélykülönbségek csökkentésében.

A személyi ellátottság a jogszabályoknak, törvényi előírásnak megfelelő. Az óvodapedagógusok munkáját dajka segíti. A továbbképzésekbe történő bekapcsolódás folyamatosan szükséges. Az eddig elvégzett tanfolyamok – IPR képzés, egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulás-szervezés – jó alapot teremtenek az óvodai, valamint az óvoda-iskola közötti átmenet megerősítéséhez, különösképpen a HHH gyerekek estében. Az iskolában jól működő munkaközösségek, nagy választékú szakkörök: angol, számítástechnika, röplabda, foci, tömegsport, felzárkóztatás, tehetséggondozás, csoportbontás, helyi tanulmányi - és sportversenyek biztosítják diákjaink ismeretszerzését, készségeinek, képességeinek fejlesztését, kibontakozását. A felzárkóztatás és tehetséggondozás formái: a tanórai differenciálás, a korrepetálás, a tanulószobai foglalkozás, a csoportbontás. A tehetséges tanulóinkat évenként az Arany János Tehetséggondozó Programmal működő bonyhádi iskolába irányítjuk. Az érzékenyebb lelkűek 2005-2010. közötti időszakban választották a Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola báb, festészet, kerámia, modern- és társastánc, színjáték tanszakait, így lehetőséget kaptak a bennük rejlő művészi hajlam fejlesztésére. Évek óta az épületünkben 6170 kötettel két napszakos nyitva tartással magas szakmai színvonalon működik az iskolai könyvtár. Az itt tartott szaktárgyi órák száma (105), valamint az internet kínálta lehetőséget kihasználva projektor segítségével tesszük színesebbé, hangulatosabbá a történelem-, magyar-, fizika-, biológiaórákat. A Nagy Könyv mozgalom szervezése is itt kapott helyet. Az egy fő által minőségi szakmai színvonalon ellátott logopédiai feladatok kellőképpen szolgálják a tanulási részképességekkel küzdő óvodás és iskolás gyermekek felzárkóztatását. A hitoktatás mindkét felekezete (katolikus és református) jelen van. A hitoktatást látogató tanulók heti rendszerességgel vesznek részt a foglalkozásokon. Kapcsolatunk a természeti és a társadalmi környezettel változatos képet mutat: színház- és tárlatlátogatások, múzeumok felkeresése, a DÖK szervezésében Fadd- Dombori, Balatonszepezd a kedvelt kiránduló és táborozó helyeink, valamint a természetjáró óbányai és környékbeli túrák. Kulturális programjaink részben hagyományőrző és -teremtőek: Mikulás, anyák napja, magyar nyelv hete, könyv hete, farsangi bálok. Külön kiemelendőnek tartjuk a Gárdonyi-napot, iskolánk névadójának tiszteletére szervezett színes, tartalmas programjainkat, melyre elvárjuk a tisztelt szülőket és az érdeklődő faddi lakosokat. A tartalmas szórakoztatást a DÖK is kínálja diákjaink számára. A farsangot, a havonta szervezendő táncdélutánokat, madár- és állatvédelmet, a mindenkori ünnepek alkalmakkor az iskola díszítését, a madarak és fák napja alkalmából külön program szervezésére kerül sor. Intézményünk Vöröskeresztes Bázisiskola. Mint ilyen, több egészségneveléssel, karitatív tevékenységgel összefüggő feladatokat lát el.

71

Oktató- nevelő munkánk és a mozgásos készségfejlesztés egy része a nagy területű sportcsarnokban zajlik, mely teljes kihasználtsággal működik. Nemcsak az intézmény aprajanagyja veszi igénybe, hanem a sportolni vágyó és az egészséges életmódot választó faddi és környékbeli csapatok. Idén újabb lendületet vett a pedagógus továbbképzés a módszertani kultúra fejlesztése, megújítása. A Tolna Megyei Gyermekotthonok Igazgatóságának 2. és 3-as számú Gyermekotthonával jó kapcsolatot ápolunk. Az itt élő gyermekek iskolánk tanulói, ezért kölcsönösen segítjük egymást a gyakori problémás esetek közös rendezésében, valamint a sport és kulturális tevékenységeinkben. Az 1994-ben megalakult Iskolaszék egyeztető fórum a szülők, az önkormányzat és az iskola között. Közreműködik a Házirend, Munkarend, az SZMSZ- ből adódó kérdés eldöntésében. Évekkel ezelőtti kezdeményezéséből hagyomány teremtődött azóta: a „Szárnyald túl önmagad” pályázattal. Tanév végén önmagához képest legnagyobb fejlődést mutató diákot jutalmaz a szervezet. Telephelyeink Cím Helyiségek Váci Osztálytermek M. u. 1. Fejlesztő szoba Szaktantermek Informatikai Természettudományos Logopédia Sportcsarnok Könyvtár Tanári szoba Szertárak Irodák Kiszolgáló helyiségek (konyha, dohányzó, WC-k Mátyás Osztálytermek király Tanári szoba u. 4. Informatika szaktanterem Fejlesztő szoba Kiszolgáló helyiségek Szertár

Elhelyezett osztályok, csoportok - 1-5. évf. osztályok - Napközis csoportok - Tanulószoba - Művészeti oktatás csoportjai - Szakkörök - Fejlesztő csoportok - Felzárkóztató csoportok - Rehabilitációs csoportok - Hittanos csoportok - Gyógytestnevelés csoportok

-

6-8. évfolyamos osztályok Tanulószoba Szakkörök Felzárkóztató csoportok Fejlesztő csoportok Rehabilitációs csoportok

Kihasználtság Egész nap folyamatosan 8-16 óráig

Egész nap folyamatosan 8-16 óráig

Minden épületünk „ két műszakban” működik, hiszen az iskolaotthonos oktatás, a napközis és a tanórán kívüli foglalkozások miatt délután is használjuk őket. A pszichológus munkájáról Az iskolapszichológust a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás biztosította számunkra, amelyhez Fadd Nagyközségnek önrésszel kellett hozzájárulni. A 2010/2011-es tanévben közel 60 gyerek részesült az iskolában pszichológiai ellátásban. A terápiás foglalkozások heti rendszerességgel nyújtottak segítséget az arra rászoruló gyermekeknek és szüleiknek. Kiemelten első helyre került a magatartászavar, deviáns,

72

antiszociális, agresszív magatartás. A tanév folyamán egyre több szülővel sikerült a pszichológusnak felvenni a kapcsolatot. Az osztályfőnökökkel, kollegákkal minden esetben konzultáció történt. Ez a lehetőség anyagi okok miatt a 2011/2012-es tanévtől megszűnt. Tárgyi feltételek Eszközellátottságunk jónak mondható. A 2010/2011-es tanévben sor került az interaktív táblák felszerelésére. Az integrációs pályázati keretből lehetőségünk volt az idei tanév során az alsó tagozatnak 2 új táblát, 3 padot, 6 széket, 2 szekrényt és egy tanári asztalt, a felső tagozatnak pedig szerényeket vásárolni. Iskolánk 2 telephelyen, közepes állagú épületekben működik. Udvari játékokat szereztünk be mindkét épületbe. Ezeknek további bővítését folytatni kívánom. A Váci utcai épületnél a teljes tető megújult, valamint energetikai korszerűsítés keretében nyílászáró cserék, hőszigetelés, új vakolat és napkollektorok kerültek elhelyezésre. Informatikai fejlesztés Pályázat útján 9 interaktív tábla, ehhez 9 laptop valamint 25 asztali számítógép került telepítésre. Ezzel az iskola informatikai rendszere a XXI. század igényeinek teljes mértékben megfelel. Könyvtár informatikai ellátottsága javult, amely az alsó tagozatos épületben hatékonyan működik. Eredményesség A gyermekek eltérő ütemű éréséből fakadó hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében szeptemberben felmértük azok első évfolyamos tanulóink körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kellett a későbbiekben támogatni, és ezért az a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszert alkalmazni. Ennek érdekében 16 pedagógus 30 órás továbbképzésen vett részt június végén, amely előkészítette a szeptemberben induló vizsgálatokat. A kiszűrt tanulókkal fejlesztőpedagógus foglalkozott. Az erőfeszítéseknek köszönhetően minden tanuló tovább lép a második osztályba. Az alsó tagozaton 1 tanuló tesz augusztusban javítóvizsgát. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos, de integráltan nevelt tanulókkal gyógypedagógus és útmutatása alapján az osztálytanítók, tanárok eltérő tanterv és követelmények szerint foglalkoztak. A jövőben ezekkel a kódos gyermekekkel az önkormányzat által foglalkoztatott, frissen végzett gyógypedagógiai asszisztensek fognak foglalkozni, ami jelentősen megkönnyíti az osztálytanítók munkáját. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulóval és mentorral részt vettünk az Útravaló programban. Minden gyerek sikeresen teljesítette a követelményeket. A sajátos nevelési igényű tanulók és tanulási-magatartási zavaros gyermekek megfelelő képzést kapnak intézményünkben A szakkörök, amelyek iskolánkban megtalálhatóak, részei a tehetséggondozásnak, ezek eredményei a tanórákon és tanulmányi versenyeken mutatkoznak meg. Szülői igényeknek megfelelően intézményi szinten 166 tanulót foglalkoztattunk napközi otthonos és tanulószobai csoportban, (beleértve az iskolaotthonos formában foglalkoztatottakat is) amely biztosította a tanórán tanultak rögzítését és a házi feladatok elvégzését.

73

Továbbtanulási mutatók: 2011-es adat: - 15% gimnázium - 11% szakközépiskola - 74% szakiskola - 0% nem tanul tovább

2012-es adat: 19 % 28% 52% 1%

Az adatok azt mutatják, hogy a gimnáziumba és a szakközépiskolába jelentkezők aránya jelentősen megnőtt, míg csökkent az érdeklődés a szakiskolák iránt. d) gyermekjóléti alapellátás Fadd Nagyközségben a családgondozói tevékenységet a 2012. december 31-én nyilvántartott időpontban Sági Mónika, Nyul Annamária és Kvanduk Brigitta családgondozók látták el. A családgondozók a településen hetente három munkanapon vannak jelen: hétfőn:

08.00- 15. 00-ig

szerdán: 08. 00- 15.00-ig pénteken 08.00-12.00-ig, igazodva a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendjéhez. Az ügyfélfogadási idő a hétfői és szerdai napokon 12 óráig tart, a délutáni időszak alatt adminisztrációs tevékenység és családlátogatások történnek. Az ügyfélfogadás Fadd, Templom u. 6. szám alatti ingatlanban, a fogorvosi rendelővel, házi orvossal, és védőnői szolgálattal egy udvarban lévő ingatlanban történik. Az ügyfelek fűtött váróteremben várakozhatnak, ahol az akadálymentes közlekedés és akadálymentes mosdó használat biztosított. Két helyiségben történik az ügyfélfogadás, így bizalmas beszélgetésre is lehetőség van. Számítógép, nyomtató, fénymásoló gép, internethasználat és hordozható telefon segíti a családgondozók gördülékeny munkavégzését. A 2012 január 1. és 2012 december 31. közötti időszakban a Szolgálatunkat 1483–szor kereste fel kliens, a családgondozók pedig 915 alkalommal végeztek családlátogatást.

Férfi Nő

A Családsegítő Szolgáltatást igénybe vevők száma 2012-es évben 18-34 éves 35-49 éves 50-61 éves 62 éves idősebb 16 16 27 11 27 16 16 25

és

A családok tekintélyes része anyagi gondokkal küszködik, többnyire aktív korúak rendszeres szociális segélyéből, foglalkoztatási helyettesítő támogatásból és a gyermekek után járó ellátásokból élnek. Jellemzően ezeknél a családoknál kerülnek felszínre a gyermekekkel kapcsolatos problémák is. A településen magas a szociálisan hátrányos helyzetű családok száma. Az ügyintézési teendők több mint fele kérelmek megírásából (közüzemi tartozások rendezése, gyógyszertámogatás, önkormányzati támogatások, ingyenes szig., adókártya, TAJ-kártya ügyintézéshez kérelem, ill. környezettanulmány elkészítése stb.), valamint leszázalékolással, családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyek intézéséből tevődnek össze. Szükség esetén az ügyfelet a megfelelő hatáskörrel rendelkező, kompetens szervhez, intézményhez irányítja a családgondozó ( pl. Nép Ügyvédje). 74

A gyermekjóléti szolgálat működésének tapasztalatai 2012-es évben a Gyermekjóléti Szolgálat által ellátottak száma Alapellátás Védelembe vétel Utógondozottak Családok száma 36 19 60

36

Gyermekek száma

-

Összesen 55 családdal állunk kapcsolatban, ebből 96 gyermek.

Fiú +lány

Összesen: Ebből leány:

0-2 éves korú 3-5 éves korú 6-13 éves korú 14-17 éves korú

Alapellátás

Védelembe vétel

2 5 25 28 60 26

3 1 12 20 36 13

Fadd Nagyközség Önkormányzatának helyi szociális rendeletében természetbeni juttatásként adott óvodáztatási támogatás levásárlása a családgondozók felügyeletével történik. A tolnai Családsegítő Központ a társulás területén kéthetente ingyenes pszichológiai tanácsadást biztosít az erre igényt tartó ügyfeleknek. A pszichológiai tanácsadást Jobbágy Gáborné a szekszárdi Nevelési Tanácsadó pszichológusa látja el. 2012-ben 20 fő faddi ügyfél vette igénybe ténylegesen ezt a szolgáltatást. Ennél többször került sor időpont egyeztetésre, az ügyfelek azonban sajnos nem minden esetben jöttek el a megbeszélt időpontra. Az ingyenes pszichológiai tanácsadást oktatási-nevelési intézmény, vagy családgondozó javaslatára lehet előzetes egyeztetés útján igénybe venni. A Jogpont Plusz Hálózat által működtetett Ingyenes Mobil Jogsegély szolgáltatás jogi tanácsadást közvetít az erre igényt tartó ügyfeleknek. A szolgáltatás minden második héten pénteken vehető igénybe térítésmentesen előzetes időpont egyeztetést követően a Családsegítő Központban. 2012-ben 2 fő faddi ügyfél vette igénybe ezt a szolgáltatást. A családgondozók tapasztalata szerint mindkét szolgáltatásra van igény a faddi lakosok részéről, sajnos több esetben a beutazás miatt hiúsulnak meg a tanácsadások. 2012-ben a Szolgálat 62 alkalommal kapott írásbeli jelzést az oktatási-nevelési intézménytől. 2012-es évben 1 gyermek esetében kérte az oktatási intézmény magántanulóság ügyében a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatát, azonban a Szolgálat tudomása szerint 2012-ben három gyermek lett magántanuló. A családgondozó a magántanulóság véleményezéséhez a Nevelési Tanácsadó véleményét kéri ki. A Gárdonyi Géza Óvoda probléma esetén írásban vagy szóban megteszi a szükséges jelzéseket a Szolgálat felé. A családgondozók nyitottak a pedagógusokkal történő közös családlátogatásra, amelyre a 2012-es évben két alkalommal került sor. Szenvedélybetegség tekintetében kiskorúval kapcsolatban a 2012-es évben nem érkezett sem írásbeli sem szóbeli jelzés az ügyben, hogy kábítószer fogyasztás jelei tapasztalhatóak a gyermeken. A családlátogatások során a családgondozók többször tapasztalták, hogy a kiskorúak, sokszor a szülő jóváhagyásával dohányoznak. 75

2012-ben 26 fiatal állt pártfogó felügyelet alatt. Az elkövetőket főként vagyon, illetve személy elleni bűncselekmények miatt vonták eljárás alá, melyek közül a Btk. szerinti minősítés alapján 1. helyen a lopás, 2. helyen a testi sértés 3. helyen a garázdaság és a rongálás szerepelt. Közülük 15 fő nevelőotthonban él. A pártfogó felügyelő 41 alkalommal készített környezettanulmányt Faddon. Ebből 18 fő gyermekotthonos volt. A Gyermekjóléti Szolgálat formálisan, vagy informálisan 7 bűnelkövető gyermekről szerzett tudomást. Bűncselekményt 14 év alatti kiskorú a Gyermekjóléti Szolgálat tudomása szerint nem követett el. Családon belüli erőszak esetén a rendőrség írásbeli jelzéssel él a Szolgálat felé. 2012-ben összesen 5 esetben érkezett hivatalos jelzés, amelyből két kiskorút érintett. A családgondozók minden esetben megtették a szükséges intézkedést. Családon belüli erőszak miatt történt jelzés esetén minden esetben tájékoztatjuk a Gyámhivatalt a megtett intézkedésekről. A két kiskorú a jelzést követően védelembe vétel alá került. 2012-ben a Gárdonyi Géza Általános Iskolából jelzés érkezett a Gyermekjóléti Szolgálat felé, hogy egy gyermek esetében a családban bántalmazás történt. A Szolgálat bántalmazás esetén történő jelzésnél, mérlegelés nélkül kiemelheti a gyermeket családjából. Ebben az esetben a gyermek osztályfőnöke és a gyámügyi ügyintéző közösen elvitte a gyermeket a gyermekorvoshoz, ahol megtörtént a gyermek vizsgálata. Majd a családgondozó a gyámügyi ügyintézővel közösen a Gyermekosztályra szállította a gyermeket, további kivizsgálás céljából. A gyermeket pszichológus is megvizsgálta. Ilyen jellegű esetben is számíthatunk a rendőrség illetve a mezőőrök segítségére. Faddon 2012-ben 3 fő átmeneti nevelt nagykorú lett. Jelenleg 9 gyermek áll átmeneti nevelés alatt. A szülők egy része vér szerinti gyermekével a kapcsolatot nem tartja, átmeneti nevelésük évek óta fenn áll. A gyermekek átmeneti gondozása a településen biztosított. Utógondozói ellátás alatt jelenleg nem áll egy gyermek sem. 2012-ben 4 esetben történt ideiglenes hatályú elhelyezés. Ebből két gyermeket rokonokhoz helyeztek el, két gyermek pedig visszakerült a családba. A családgondozók a gyermekjogi képviselővel a tavalyi évben kapcsolatba nem kerültek. A törvény által havi rendszerességgel előírt esetmegbeszélésekre szükség szerint került sor. Esetkonferencia 2012. április és 2013. március között 1 alkalommal volt, amely 1 gyermeket érintett. Az esetkonferencián sajnos nem jelent meg az összes meghívott szakember. Prevenciós szolgáltatások: Hagyománnyá vált a Tavaszi és Nyári Játszóház megszervezése a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretén belül. 2012-ben a Tavaszi illetve a Nyári Játszóházat a Művelődési házzal együttműködve szervezte a Szolgálat. A színes programokon összesen 32 fő gyermek vett részt. A gyermekek a Játszóház ideje alatt személyiség fejlesztő játékfoglalkozásokon, kézműves foglalkozásokon, sport és szellemi vetélkedőkön vehettek részt. A Gyermekjóléti Szolgálat a nyári szünetben 7 gyermeknek segített a pótvizsgára való felkészülésben, a gyermekek rendszeresen bejártak tanulni a Gyermekjóléti Szolgálathoz. A tanulásban segítségünkre volt egy önkéntes főiskolai hallgató. A Kapcsolatügyelet családi konfliktusok esetén segít mediációs (közvetítő) szolgáltatásával az ügyfeleknek. A válások nagy részénél a bíróság a különélő szülőnek megítéli a láthatást, ez azonban nem minden esetben valósul meg. A jogerős ítélet alapján meg nem engedett

76

visszatartás és a feltétel nélküli elengedés között a láthatások gyakorlati megvalósításának rendkívül széles skálája helyezkedik el. A szülő- gyermek közötti kapcsolattartás esetében célunk, hogy az eset csak akkor kerüljön vissza a hatóságokhoz, ha a Kapcsolatügyelet nem hoz megoldást. A válások, gyermekelhelyezések, családi konfliktusok esetén tapasztalatunk, hogy a bírósági ítélet a vitás kérdéseket csak részben oldja meg. A szülők közti érdekek, vitás kérdések sokszor évekig is elhúzódhatnak, aminek szenvedő alanya a gyermek. Kapcsolatügyeleti szolgáltatással semleges helyet tudunk biztosítani a gyermekkel való találkozáshoz – ha az egyik szülő nem bízik a másikban. Közvetítünk a szülők között, és segítünk olyan egyezséget kötni, amely a szülők és a gyermek érdekét egyaránt szolgálják. Jelenleg négy munkatárs végezte el a mediátori képzést. Mediációra faddi család esetében 2012-ben nem került sor. Folyamatos kapcsolattartás figyelemmel kísérése 2012-ben 1 alkalommal történt a Szolgálat épületében. e) gyermekvédelem A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen, a nagycsaládosok 50%-os támogatást kapnak. Valamennyi szociálisan rászoruló és normatív támogatásra jogosult gyermekétkezési lehetősége biztosított volt. A törvény által meghatározott ingyenes, valamint az önkormányzat térítési és tandíj rendelete alapján adható tankönyvtámogatásban 221 gyermek, a tanulók 72%-a részesült. 2012.évben a Nyári gyermek-étkeztetés keretében összesen napi 137 adag meleg étel került kiadásra, melyet szinte a nyári szünet majdnem teljes időszakára vehettek igénybe a rászorulók. A gyermekek védelmét szolgálják a pénzbeli és természetbeni ellátások: a szociálisan rászorulók által igénybe vehető pénzbeli, természetbeni és gyermekjóléti alapellátásokat a helyi szociális ellátásokról szóló rendelet tartalmazza gyermekjóléti alapellátások: a Gyermekjóléti Központ szervezi, a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembe vétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. Szolgáltatásai: gyógypedagógiai fejlesztés, pszichológus és jogi tanácsadás, mediáció, játszóház. A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll. A gyermekjóléti központ kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése az esetek és a problémák mentén történik.

77

A gyermekjóléti szolgálat működésének tapasztalatai 2012-es évben a Gyermekjóléti Szolgálat által ellátottak száma Alapellátás Védelembe vétel Utógondozottak Családok száma 36 19 60

36

Gyermekek száma

-

Összesen 55 családdal állunk kapcsolatban, ebből 96 gyermek.

Fiú +lány

Összesen: Ebből leány:

0-2 éves korú 3-5 éves korú 6-13 éves korú 14-17 éves korú

Alapellátás

Védelembe vétel

2 5 25 28 60 26

3 1 12 20 36 13

A leggyakoribb problémák: rossz lakáskörülmények, családon belüli konfliktusok, válás, kapcsolattartás, érzelmi, fizikai, lelki elhanyagolás, kifogásolható életvitel, tankötelezettség mulasztása, magatartászavar, higiénés problémák, alkoholizálás, korai párkapcsolat létesítése és az ebből fakadó nem kívánt következmények, gyermek, ill. fiatalkorú várandós kismamákkal kapcsolatos teendők. Védelembe vétel okai: a gyermek magatartása, iskolai mulasztás, csavargás, magatartászavarteljesítményzavar, deviánsviselkedés, higiénés problémák, szülői kötelezettségek mulasztása, családon belüli bántalmazás, szülő kifogásolható életvitele, együttműködése, alkoholizálás. A védelembe vétel és az alapellátásban lévő gyermekeknél is az egyik legfőbb probléma a tankötelezettség mulasztása, szülői kötelezettségek teljesítésének mulasztása, higiénés és életviteli problémák. Amennyiben a jelzést követően a családgondozók hatást tudnak a gyakorolni a kiskorúra illetve szülőkre, az alapellátás keretében történő családgondozás elegendő, mely az önkéntességre épül. Ennek eredménytelensége illetve súlyos veszélyeztetettség esetén védelembe vétel kezdeményezésére kerül sor. 2010. szeptember 1-jét követően a törvényi változások nyomán 50 óra igazolatlan iskolai mulasztást követően a jegyző elrendelte a kiskorú védelembe vételét és felfüggesztette az iskoláztatási támogatás folyósítását. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok esetén az iskoláztatási támogatás minden hónapban, természetben folyósították, a szülő a családgondozóval közösen vásárolta le az ellátás összegét. Az összeget általában ruhavásárlásra, közüzemi számlák kifizetésére, élelmiszervásárlásra, tanulóbérletre költöttük. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő család esetén az iskoláztatási támogatás egy külön folyószámlára került, ami a felfüggesztés megszűnését követő 6 hónap alatt visszafolyósítandó a család részére. Az új törvénymódosítás szerint az iskoláztatási támogatást már nem függesztik fel, hanem szüneteltetésre kerül sor minden gyermeknél, aki eléri az 50 tanóra mulasztást. Természetben nem kerül kifizetésre az összeg addig, amíg a gyermek 5 óránál többet mulaszt igazolatlanul.

78

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A Gyermekjóléti Szolgálat igyekszik segítséget nyújtani a hátrányos helyzetben élő várandós anyáknak, kiskorúaknak. A védőnőkkel, ezzel kapcsolatban az információáramlás megtörténik. A védőnők tájékoztatása szerint a gondozásukban lévő várandós anyák közül környezeti okok miatt 15 főből 2 volt veszélyeztetett. A 0-6 éves korú gyermekek közül 297 főből 16 fő veszélyeztetett. A 2012-es évben 13 alkalommal jeleztek személyesen, írásban vagy telefonon gyermekelhanyagolás, válsághelyzetű várandós anya miatt. A családgondozók a szükséges intézkedéseket ebben az esetben is megtették, a jelzést tevő felé visszajeleztek. Szükség szerint természetbeni adományokkal segítik a családgondozók a kismamát, emellett az ellátások igénylésében nyújtanak segítséget. Krízishelyzetben lehetőség szerint anyaotthoni elhelyezésről tudnak gondoskodni. Fiatalkorú, kiskorú kismamánál a családgondozók a gyámhatóság felé is jelzéssel élnek a szükséges intézkedések megtétele céljából (méhmagzat gondnok, gyám kirendelése stb.). 2012-ben nem került sor anyaotthoni elhelyezésre, méhmagzat-gondnok kirendelésére. 2012. decemberében egy család került Krízisszállóra, ők jelenleg is Családok Átmeneti Otthonában tartózkodnak. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Az önkormányzati sporttevékenység magában foglalja a testnevelés és sportkultúra valamennyi formáját, a gyermekek és felnőttek testkulturális, rekreációs és szabadidős tevékenységétől, rendszeres testmozgásától a technikai és szellemi sportokon át a versenysportig, beleértve a testnevelés, testedzés és az egészségmegőrzés minden kapcsolódó területét. Az Önkormányzat sportlétesítmény hálózata folyamatosan bővült, mára már korszerűbb és modernebb sportlétesítmények állnak rendelkezésre: sportcsarnok, sportpálya, vízi sportokhoz a holtág. A köznevelési intézmény sportcsarnoka, óvodában a tornaszobák megfelelően szolgálják a testnevelés és szabadidősport ügyét (edzések, kiegészítő foglalkozások), valamint a sportegyesület 4 szakosztálya: karate, foci, kézilabda, sárkányhajó sportágban várja az érdeklődőket. A Faddi Sport Egyesület önkormányzati támogatással szervezi és bonyolítja a legnagyobb tömeget megmozgató szabadidősport eseményeket (terem és – kispályás labdarúgó bajnokság, hazai és külföldi karate versenyek, sárkányhajó bajnokság), melyeken évente közel 500-900 fő vesz részt. Az óvoda egyik legfontosabb feladata, hogy minden 3. életévét betöltött kisgyermek – különös figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű - óvodába kerülése. A korábbi évekhez képest egyre több halmozottan hátrányos gyereket sikerült beóvodázni három éves kortól. Az óvónők - a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, védőnőkkel együttműködve segítik a „teljes körű” korai óvodába bekerülést. A korai óvodáztatás legfontosabb célja, hogy a gyerekek nevelési, hátrányai csökkenjenek, valamint nagyon korán kapjanak esélyt a felzárkóztatáshoz Az óvoda kiemelt nevelési céljai között szerepel az egészséges életmód kialakítása már gyermekkorban, az egészséges étrend mellett a rendszeres testmozgás sem marad el, heti rendszerességgel sétálnak, megismerve a település jellegzetes épületeit, látnivalóit, készülnek az évente két alkalommal megrendezendő sportnapra, Föld napjára, gyermeknapra, minden jeles alkalom közös tornával, tánccal veszi kezdetét, majd csoportonként használatba veszik az arra napra bérelt ugráló várakat. A Faddi Kismanók Alapítvány folyamatosan gyarapítja az óvodai eszközállományt, a kültéri mászó- játszóeszközöket, minden csoport részére trambulint vásárolt.

79

Az iskolában jól működő munkaközösségek, nagy választékú szakkörök: angol, számítástechnika, röplabda, foci, tömegsport, felzárkóztatás, tehetséggondozás, csoportbontás, helyi tanulmányi - és sportversenyek biztosítják diákjaink ismeretszerzését, készségeinek, képességeinek fejlesztését, kibontakozását. Külön kiemelendőnek tartjuk a Gárdonyi-napot, iskolánk névadójának tiszteletére szervezett színes, tartalmas programjainkat, melyre elvárjuk a tisztelt szülőket és az érdeklődő faddi lakosokat. A tartalmas szórakoztatást a DÖK is kínálja diákjaink számára. A farsangot, a havonta szervezendő táncdélutánokat, madár- és állatvédelmet, a mindenkori ünnepek alkalmakkor az iskola díszítését, a madarak és fák napja alkalmából külön program szervezésére kerül sor. Intézményünk Vöröskeresztes Bázisiskola. Mint ilyen, több egészségneveléssel, karitatív tevékenységgel összefüggő feladatokat lát el. Oktató- nevelő munkánk és a mozgásos készségfejlesztés egy része a nagy területű sportcsarnokban zajlik, mely teljes kihasználtsággal működik. Nemcsak az intézmény aprajanagyja veszi igénybe, hanem a sportolni vágyó és az egészséges életmódot választó faddi és környékbeli csapatok. A prevenciós munkát (személyiségfejlesztő foglalkozások, játszóház) a családgondozók, a művelődési ház és a Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzat is szokott szervezni. A gyermekek a Játszóház ideje alatt személyiségfejlesztő játékfoglalkozásokon, kézműves foglalkozásokon, sport és szellemi vetélkedőkön vehetnek részt. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen, a nagycsaládosok és a tartósan beteg gyermekek után 50%-os támogatást kapnak. Valamennyi szociálisan rászoruló és normatív támogatásra jogosult gyermekétkezési lehetősége biztosított volt. A törvény által meghatározott ingyenes, valamint az önkormányzat térítési és tandíj rendelete alapján adható tankönyvtámogatásban 221 gyermek, a tanulók 72%-a részesült. 2012. évben a Nyári gyermek-étkeztetés keretében összesen napi 137 adag meleg étel került kiadásra, 2013. évben napi 135 adag melyet szinte a nyári szünet majdnem teljes időszakára vehettek igénybe a rászorulók.

80

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

107

129

16

n.a.

na

190

2009

92

152

16

n.a.

na

106

2010

96

167

18

n.a.

34

116

2011

89

179

22

n.a.

41

133

2012

86

178

19

221

41

137

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei: nem érkezett ilyen észrevétel j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül hátránykompenzáló szolgáltatások az ellátórendszerek keretein belül jelen van, a települési önkormányzat és intézményei is kiemelt figyeltem fordít a hátrányos helyzetű célcsoportok felkarolására, kulturális, sport események támogatása, roma ösztöndíj, egyéb. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a fogyatékos gyermek, tanuló nevelése-oktatása az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt folyhat. Az integrált oktatás jogi kereteit a közoktatási törvény biztosítja. Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően - a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleménye alapján - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kell biztosítani. Gyógypedagógiai tagozat

81

Iskolában működik kimenő rendszerben 4-5. évfolyamon 8 fővel, a 6-7-8. évfolyamon 6 fővel. A többi gyerek normál, általános tanterv szerint tanul. Az intézményében 166 fő HH és 99 fő HHH gyerek tanul, azaz 54% és 32 % az arány. Közoktatási intézmények személyi feltételei (2011/2012.) Pedagógus álláshely Pedagógusok száma Össz. Intézmény eng. Ebből Eng. Betöltött Üres Telj. Rész Óraadó Dajka álláshely fejl.ped. Fadd 60 52 52 52 1 7 Gerjen 17 15 15 15 2 Forrás: helyi adatgyűjtés

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Az óvodák 2011/2012. nevelési évi fontosabb mutatói Férőhely Átlagos Óvodában Gyermekek Tankötelessé kihasználtság csoportmaradó száma válók száma % létszám tankötelesek Óvoda Férőhely okt. okt. éves %-os máj. máj. összes száma stat. stat. átl. aránya Fadd 200 152 163 76 81 78 5 23 39 8 20 Gerjen 50 40 48 80 96 92 2 24 14 2 14,2 Forrás: helyi adatgyűjtés Hátrányos helyzet az óvodában részletesen: SNI HH HHH Veszélyeztetett Gyermekbalesetek Óvoda okt. okt. okt. okt. száma máj. máj. máj. máj. stat. stat. stat. stat. Fadd 16 18 15 16 1 1 Gerjen 1 2 1 2 1 3 4 Forrás: helyi adatgyűjtés Az általános iskolák 2011/2012. tanévi fontosabb mutatói Tanulók Vidéki Jav. vizsg. Évism. 8. száma tanulók Oszt Napközis* Napk. Tan. Iskola oszt. fő csop.* átlag** okt. tanév sz. tan. fő % fő % fő % stat. vége Fadd 328 331 18 161 9 3 0,90 3,52 24 7,25 1 0,30 29 Gerjen 107 102 8 26+22 2 4 3,92 3,93 19 18,62 12 *napközi, tanulószoba, iskolaotthon is

**magatartás-szorgalom nélkül

SNI HH HHH Veszélyezt. Tanulóbalesetek okt. tanév okt. tanév okt. tanév okt. tanév száma stat. vége stat. vége stat. vége stat. vége Fadd 55 55 179 194 115 116 38 38 5 Gerjen 17 16 54 55 40 40 Forrás: helyi adatgyűjtés Iskola

82

Hátrányos helyzet az általános iskolában részletesen: HH Osztály Osztály HH tanulók %Intézmény tanulók megnevezése létszáma os aránya száma Fadd 1.a 27 17 62,96 1.b 24 10 41,66 2.a 19 13 68,42 2.b 19 12 63,15 3.a 24 17 70,83 3.b 26 17 65,38 4.a 17 10 58,82 4.b 19 10 52,63 5.a 22 11 50 5.b 22 12 54,54 6.a 16 7 43,75 6.b 16 9 56,25 7.a 18 10 55,55 7.b 20 11 55 8.a 14 6 42,85 8.b 15 8 53,33 3. spec. 4 4 100 4.spec. 3 3 100 6.spec. 5 5 100 7.spec 1 1 100 Gerjen 1. 12 7 54 2. 11 9 82 3. 13 6 46 4. 13 5 38 5. 13 9 66 6. 10 6 50 7. 18 13 65 8. 12 6 46 Forrás: helyi adatgyűjtés

HHH tanulók száma 5 6 8 10 9 11 3 5 5 7 6 6 6 7 4 6 4 3 3 1 5 6 4 3 6 4 7 5

HHH tanulók %-os aránya 18,51 25 42,1 52,63 37,5 42,3 17,64 26,31 22,72 31,81 37,5 37,5 33,33 35 28,57 40 10 100 60 100 45 54 30 23 42 33 35 38

Az intézmények alapító okiratába bekerült a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása, így az integrált oktatás az óvodában és iskolában szükség szerint megvalósulhat, a jogszabályi feltételek rendelkezésre állnak. Halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülnek azok a gyermekek és tanulók, akiknél megállapítható, hogy egyik szülőnek sem magasabb az iskolai végzettsége 8 általánosnál és emellett: gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, tartós nevelésbe vettek (korábbi elnevezéssel az állami gondozásba vettek közül az állandó gondozásba vettek), a jegyző védelembe vett.

83

Szakszolgálat

0-3 év

Nevelési tanácsadás Iskolaérettségi vizsgálat

Ellátásban részesült gyermekek száma életkor szerint Összesen 2. 3-4. 5-8. Óvodáskorú 1. oszt. Idősebb oszt. oszt. oszt. 4 Gerjen

4

14 Gerjen

14

25Fadd 8 Gerjen 51

Logopédia Összesen: Forrás: helyi adatgyűjtés

16Fadd

5Fadd

12Fadd

33

1 Fadd

0

1

59 Fadd 8 Gerjen 85

A pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében készítik fel az óvodapedagógusokat, tanítókat, tanárokat az integrációs feladatok ellátására, a megfelelő környezet biztosítására, az együttnevelésre. A településen nem megfelelően biztosítottak az ép értelmű, testi, érzékszervi fogyatékos gyermekek, tanulók oktatásának feltételei, mivel az épületek akadálymentesítése nem megoldott. Az intézményben gyógytestnevelő, logopédus, fejlesztő pedagógus áll a családok és gyermekek rendelkezésére Tanulási nehézséggel küzdő (BTM) és a SNI (kódos) tanulók számának alakulása intézményünkben a 2011/2012-es tanévben alsó 41

BTM felső 21 62

Integrált SNI alsó felső 19 18 37

Speciális tag. alsó felső 4 9 13

Spec.tag.magántanuló alsó felső 0 3 3

alsó 32

BTM felső 21 53

Integrált SNI alsó felső 24 20 44

Speciális tag. alsó felső 4 9 13

Spec.tag.magántanuló alsó felső 0 4 4

2013/2014 BTM év elejére alsó felső várható 32 19 létszámok Összesen 51 Forrás: helyi adatgyűjtés

Integrált SNI alsó felső 26 16

Speciális tag. alsó felső 0 12

Spec.tag.magántanuló alsó felső 0

42

12

2012/2013 év eleje Összesen

2012/2013 év vége Összesen

0

84

2012/2013 tanév

Etnikum

Magántanuló

Nem osztályozható

Több tantárgy

Szak.Biz. Értékelés alóli felmentés

1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a alsó 4.b össz: %

16 15 24 23 18 19 23 25 163

0 0 1 1 0 0 1 2 5 3

6 6 5 8 10 9 9 12 65 40

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 1 2 1 1 4 9 6

5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a felső 8.b össz: %

18 16 22 22 14 15 17 19 143

2 1 2 1 3 3 2 1 15 11

10 11 11 7 6 10 9 9 73 51

0 0 0 0 0 0 1 0 1 1

0 0 0 0 3 5 1 3 12 8

1 0 1 1 0 1 1 0 5 4

1 0 4 1 2 0 1 0 9 6

1 0 0 0 0 0 0 1 2 1

2 0 4 2 3 1 2 2 16 11

8

0

8

2

2

0

0

0

0

5 13

0 0 0

3 11 85

2 8 62

2 4 31

0 0 0

0 0 0

1 1 8

0 0 0,00

319

20 6

149 47

9 3

16 5

5 2

9 3

3 1

25 8

Spec.

4. 5. 7. 8.

Létszám

1

Osztály

Gyermekottho nos

Bukások /tantárgy/

% Int.össz.: %

2

Forrás: helyi adatgyűjtés

A roma népességet tekintve, iskolai végzettségük rendkívül alacsony, többnyire általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. A roma fiatalok tanulási hajlandósága erősebb az idősebbeknél, főként az általános iskolát szeretnék befejezni, illetve szakképző iskolát vagy OKJ-s tanfolyamot végeznének el szívesen.

85

A speciális feladatok és célok meghatározását, illetve végrehajtásuk módját az intézmények a saját pedagógiai programjuk részeként, illetve önálló esélyegyenlőségi tervükben határozzák meg. Pályázatok* (2011/2012.) Intézmény Ssz. Pályázat kiírója, pályázat Pályázat célja, azonosítója, kódszáma témája, címe Fadd Óvoda

1.

Wekerle Sándor Alapkezelő

Fadd Óvoda Fadd Iskola Fadd Iskola Fadd Iskola

2.

Wekerle Sándor Alapkezelő

3.

Wekerle Sándor Alapkezelő

4.

Wekerle Sándor Alapkezelő

5.

Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szekszárdi Kir. 23220-2/2011-1705 hatósági szerződés Fadd 6. Baranya Megyei Iskola Kormányhivatal Munkaügyi Központja Komlói kirendeltség 30139-1/20110202 sz. hatósági szerződés Fadd Iskola 7 Wekerle Sándor Alapkezelő Útravaló-Macika Ösztöndíjprogram 2011-UK-0732 Tám.szerz Fadd Iskola 8. Wekerle Sándor Alapkezelő Útravaló-Macika Ösztöndíjprogram TF-2011UK-2552 Támogatási szerződés Gerjen 1. NTP-MSV-2011 „2011-2012. Iskola tanévben megrendezendő művészeti – és sportversenyek támogatására” című pályázat Gerjen Iskola 2. IPR Gerjen 1. Közigazgatási és Igazságügyi Óvoda Minisztérium EM/2012/1/0/1/0/596 Forrás: helyi adatgyűjtés

Esélyegyenlőségi pályázat Esélyegyenlőségi pályázat Esélyegyenlőségi pályázat Esélyegyenlőségi pályázat „Patrónus” pályaválasztást segítő mentor tanár

„Komplex munkaerőpiaci programok a munkanélküli és inaktív emberek foglalkoztatásáért” Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése Nyárváró gyeplabda

IPR

Elnyert Felhasználás összeg határideje eFt 818 2011. 092011.12. 528 2011. 092011.12. 1.909 2011. 092011.12. 1.356 2011. 092011.12. 1.800 2011.07.01. 2012.06.30.

933 2011.11.02. 2012.11.01.

672 2011.11.01. 2012.06.15

105 2011.09.01. 2012.06.15

0

676 2012.06.15. 372 2012.08.15.

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs: nincs adatunk erre vonatkozóan. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések

86

A FIT-jelentésből kiderül, hogy a kompetencia-mérés helyi eredményei az országos átlag alatt van. Átlageredmény (megbízhatósági tartomány) Mérési terület

Évf.

Képzési forma

2012

2010

2009

2008

Matematika

6.

ált. isk.

1335

1263

1278

1297

(1272;1387)

(1211;1325)

(1210;1361)

(1250;1359)

1319

1486

(1294;1465)

(1429;1573)

Szövegértés

6.

ált. isk.

1356 (1275;1438)

1260 (1215;1302)

A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 6. évfolyamon Osztály Tanulók száma neve Összesen SNI Mentesült BTM HHH Jelentésre A tanulók tanulók tanulók tanulók jogosult jelentésben tanulók szereplők 16 4 1 1 6 12 12 a 16 3 1 4 6 13 10 b 32 7 2 5 12 25 22 Összesen A Tanulói háttérkérdőívre és a családiháttér-indexre vonatkozó létszámadatok Tanulók neve Osztály neve Jelentésre jogosultak Tanulói kérdőívet kitöltötte 12 14 a 13 13 b 25 27 Összesen

Van CSH-indexe 10 9 19

A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon Osztály Tanulók száma neve Összesen SNI Mentesült BTMtanulók HHH Jelentésre A tanulók tanulók tanulók jogosult jelentésben tanulók szereplők a 13 1 1 2 4 12 8 b 15 1 0 1 6 14 10 Összesen 28 2 1 3 10 26 18 Tanulói háttérkérdőívre és a családiháttér-indexre vonatkozó létszámadatok Tanulók neve Osztály neve Jelentésre jogosultak Tanulói kérdőívet kitöltötte 12 8 a 14 11 b 26 19 Összesen Forrás: helyi adatgyűjtés

Van CSH-indexe 8 9 17

Intézkedési terv készítésére eddig nem volt szükség. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kompetencia-mérési eredményeiről nincs nyilvántartás az intézményben.

87

A beiratkozó gyerek létszámból (bár igen magas), nem került elutasításra egy gyermek sem. Amennyiben a szakértői bizottság döntése alapján a gyermek nem kezdheti meg tanulmányait az iskolában, úgy az óvoda biztosítja számukra a megfelelő ideig tartó előkészítésüket az iskolára. Az óvodai beiratkozás előtt a védőnővel egyeztetve felkutatjuk a HHH 3 éves gyermekeket, hogy beóvodázásuk 100 %- ban teljesüljön minden évben. Az óvodában ingyenes étkezést és óvodáztatási támogatást kap minden HHH kisgyermek. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az óvodapedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt. Az óvoda infrastruktúrája magas szintű ellátást biztosít, és ennek előnyeit a HH/HHH gyermekek is élvezik. Logopédiai foglalkoztató az iskola épületében, tornaterem az óvodában is van, és dolgozik fejlesztő pedagógus is mindegyik óvodában. A segítő szakmák jelenléte a gyermekvédelmi munka eredményességét erősíti az intézményekben. A segítő munka aktív részesei a fejlesztő pedagógusok és a logopédus. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök fontos feladatot látnak el a köznevelési intézményekben a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése, kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drogprevenciót, egészségnevelést illetően. A gyermekek napközbeni ellátás esetében is a sérült gyermekek gondozása, fejlesztése integráltan történik. E gyermekek száma 40 fő volt. A fokozatos beszoktatás után, október – november hónapban a fejlesztő szakemberek (szomatopedagógus, logopédus és konduktor) részt vesznek a csoportfoglalkozásokon, megfigyelik a gyermekek mozgását, játékát, a közösséghez való viszonyukat, beszédüket. Ennek eredményeként kiszűrik a fejlesztésre szoruló gyermekeket, és fejlesztési terv alapján, rendszeresen foglalkoznak velük. A fejlesztő szakemberek évente egy alkalommal részt vesznek a szülői értekezleteken, szülői csoportfoglalkozásokon, és egyéni foglalkozások során segítik a szülőket, gyermekeiket. A szakemberek gondoskodnak a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek hatékonyabb tájékoztatásáról, a korai fejlesztés egyéb lehetőségeinek ismertetéséről. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Az Önkormányzat hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez, illetve a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátossága, hogy minden gyermek számára gondoskodást nyújt, ugyanakkor fokozott védelemben részesíti az arra rászorulókat. A különböző ágazatok együttműködnek és egymást segítik. Az egyes szolgáltatások, ellátások szociális rászorultság alapján, más ellátások ún. alanyi jogon járnak a gyermekek részére (étkeztetés, tankönyv, óvodáztatási támogatásnál az óvodakezdéshez szükséges ruhák, ágyneműk). Egyre elterjedtebb, hogy maguk a köznevelési, gyermekjóléti intézmények adomány gyűjtési programokat szerveznek vagy részt vesznek adomány kiosztásában. A feladatok ellátásában települési Civil szervezetek, egyházak részvétele bővíti a segítségnyújtás eszközeit. (Szociális Kerekasztal tagja)

88

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A köznevelési rendszer átalakításával önkormányzat fenntartó státuszból működtetői státuszba került. A korai fejlesztés lehetősége, mint önkormányzati feladat megszűnt.

2013. január 1 napjától a köznevelési rendszer átalakításából adódóan újra kell gondolni azokat a feladatokat, programokat, támogatási rendszert, amelyet az Önkormányzat, mint fenntartó biztosított. Fejlesztő szakemberek megtartásával új módszerek kidolgozása. Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében. védőnői, családgondozói prevenciós tevékenységének megerősítése,

A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett.

Települési demográfiai mutatók alapján nő a gyermekek száma a hátrányos helyzetű családoknál 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év férfiak

nők

2008 1486 1416 2009 1142 1406 2010 1452 1408 2011 1452 1388 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

férfiak

nők

férfiak

nők

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

196 183 160 151 n.a.

151 125 120 130 n.a.

89

A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. E célok megvalósulását példamutatásával tudja segíteni, hiszen szükséges az a tudatformálás és szemléletváltás, amely ezen a területen is biztosítja az esélyegyenlőséget. Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. A 2011. évi népszámlálásnál 1899 fő férfi és 1992 nő nyilatkozott iskolai végzettségét illetően. A 3891 fő 7 éves és idősebb korosztályból a fiúk tekintélyes része választotta az érettségit nem nyújtó szakoktatást, míg a hölgyek inkább az érettségit nyújtó oktatást és azt követően az egyetem és főiskolai végzettség megszerzése mellett döntöttek (nemek aránya szerint 57-58%) Talán ez a továbbtanulási morál is alátámasztja a képzett nők elhelyezkedési esélyeinek eredményességét, tehát azt, hogy a munkanélküliség a férfiakat sújtja jobban. 4.1.4.1 A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2011

iskolai végzettség első évfolyamát sem végezte el

Férfi

%

44 1–7. évfolyam

8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel

%

összesen

%

63

38

25

általános iskola

együtt

Nő

56%

310 571

47 47

343 648

53% 53%

568 293 132 1899

59 43 42 49

391 388 184 1992

41% 57% 58% 51%

1,7 653 1219 959 681 316 3891

16,8 31,3 24,6 17,5 8,1 100

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban, a Zafír Alapítvány képzései főként a gyes-es, gyesről visszatérő anyukákat célozza meg, térítésmentes gyermekfelügyelet biztosítása mellett. A visszajelzések azt mutatják, hogy igény mutatkozik e tevékenységre, az anyukák nagy részét nehéz kimozdítani otthonukból. c.) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei: Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei minimálisak. A településen nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozás a CBA élelmiszer üzlet, ahol foglalkoztatni tudnak alacsony iskolai végzettségű nőket, más nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozás nincs. Jelenleg csak az önkormányzat tud munkalehetőséget biztosítani számukra erősen korlátozott számban. d.) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség): A foglalkoztatás terén hátrányos megkülönböztetésről nincs információnk. Az önkormányzat alkalmazásában álló közmunkások, közalkalmazottak és köztisztviselők esetében a nemek közötti bérkülönbség nem fordul elő, mivel jogszabály által meghatározottak a bérek, illetve illetmények.

90

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. E célok megvalósulását példamutatásával tudja segíteni, hiszen szükséges az a tudatformálás és szemléletváltás, amely ezen a területen is biztosítja az esélyegyenlőséget. Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

év

3 év alatti gyermekek száma a településen

működő bölcsődék száma

bölcsődei férőhelyek száma

működő családi napközik száma

férőhelyek száma családi napközikben

férőhelyek összesen

0

1

7

7

2008

191

0

önkormányzati 0

2009

200

0

0

0

1

7

7

2010

185

0

0

0

1

7

7

2011

178

0

0

0

1

7

7

2012

n.a.

0

0

0

1

7

7

egyéb

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor.

91

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

2

191

96

200 185 178 n.a.

100 93 89 #ÉRTÉK!

2009 2 2010 2 2011 2 2012 2 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

A családsegítő szolgáltatás a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szervezendő szolgáltatás. Két alapvető irányultságát különböztethetjük meg, az általános és speciális segítő szolgáltatásokat. Az általános szolgáltatások biztosítása valamennyi családsegítő alapfeladata. Ennek keretében a fő cél a megelőzés, az egyén vagy a család életében meglévő probléma megszüntetése, valamint a család jólétéhez való hozzájárulás. Speciális segítő szolgáltatást akkor köteles nyújtani a települési önkormányzat, ha a családsegítő szolgáltatást önálló intézmény működtetésével biztosítja. A családsegítő szolgáltatás általános és speciális segítő szolgáltatása keretében a települési önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítsége igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A családsegítő szolgálat feladata a következő három fő terültre osztható: családgondozói feladatokat lát el,  ellátásokat közvetít,  szervezési feladatokat lát el. A szolgáltatásnak egységesen kell tehát törődi a társadalmi, szociális kapcsolatok rendezésével, az egyéni és közösségi szociális hiányok pótlásával, és belső egyéni személyes konfliktusok kezelésével. Mindezzel erősíteni szükséges a közösség tagjainak egymással meglévő kapcsolatrendszerét, együttérzését, önállóságát és egymás iránti felelősségvállalását. Mivel a szolgálat feladata rendkívül összetett és számos szaktudás integrált alkalmazását igényli, így elkerülhetetlen, hogy együttműködéseket alakítsanak ki az itt dolgozó szakemberek a szociális ellátórendszerét más intézményeivel, illetve egyéb más segítő intézmények munkatársaival, és a helyi közösség egyéb, pl. civil szervezeteivel is. A családsegítés általános és speciális segítő szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodásához. Fadd Nagyközség Önkormányzata 2005. április 1-jével csatlakozott a tolnai gyermekjóléti intézményhez, Tolna Város Családsegítő Központjának Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatához.

92

Tolna Város Önkormányzatának Családsegítő Központja 1998. július 1-től kezdte meg működését. A jelenlegi integrált formában 2001. január 1-től alakult. Ez az integráció megvalósítja az egységes családgondozást, a hatékonyabb szakmai munkát, a szociálisan rászorulókról való gondoskodást. Az intézmény a következő feladatokat látja el: gyermekjóléti szolgálat, helyettes szülő hálózat, családsegítés, étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás, védőnői szolgálat. A családsegítő és gyermekjóléti tevékenységhez kapcsolódó feladatokat 2005. 05. 01-től két családgondozó látta el, majd 2007. áprilisától a létszám 3 főre egészült ki. Jelenleg a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait 2 fő, a családsegítő szolgáltatást 1 fő látja el. A Családsegítő Központ épületében ingyenes pszichológiai és jogi tanácsadást biztosítanak. Tolna Város Önkormányzatának Családsegítő Központja minden év decemberében Szakmai Napot szervez a Családsegítő Központ dolgozói, Tolna, Fácánkert, Sióagárd, Bogyiszló gyermekvédelmi felelősei, a településen tevékenykedő háziorvosok és a környékbeli szakemberek számára. A prevenciós munkát (személyiségfejlesztő foglalkozások, játszóház) a családgondozók valamennyi társult településen végzik. A gyermekek a Játszóház ideje alatt személyiségfejlesztő játékfoglalkozásokon, kézműves foglalkozásokon, sport és szellemi vetélkedőkön vehettek részt. A foglalkozások tartalmát a gyermekek igényeinek és érdeklődési körének megfelelően állították össze a családgondozók, változatos programokat kínálva. A családok tekintélyes része anyagi gondokkal küszködik, többnyire aktív korúak rendszeres szociális segélyéből és a gyermekek után járó ellátásokból (GYES, családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás) élnek. Jellemzően ezeknél a családoknál kerülnek felszínre a gyermekekkel kapcsolatos problémák is. A családgondozók a családlátogatások alkalmával életvezetési tanácsokkal látják el őket, ügyintézési teendőkben nyújtanak segítséget, esetenként ruhaadományokkal, ill. egyéb adományokkal segítik a családokat. Védelembe vétel esetén folyamatosan ellenőrzik a gondozási-nevelési tervben előírt magatartási szabályok betartását. A leggyakoribb problémák : rossz lakáskörülmények, családon belüli konfliktusok, érzelmi, fizikai, lelki elhanyagolás, kifogásolható életvitel, tankötelezettség mulasztása, magatartászavar, higiénés problémák, alkoholizálás, korai párkapcsolat létesítése és az ebből fakadó nem kívánt következmények, gyermek- ill. fiatalkorú várandós kismamákkal kapcsolatos teendők. A településen a 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátása 2007. 12. 07-e óta a DUMBÓ Családi Napközi Közhasznú Alapítvány keretei között volt biztosított 2013.01.01-ig (családi napközi). A gyermekek átmeneti gondozása a településen nem biztosított. A Kapcsolatügyelet családi konfliktusok esetén segít mediációs (közvetítő) szolgáltatásával az ügyfeleknek. A válások nagy részénél a bíróság a különélő szülőnek megítéli a láthatást, ez azonban nem minden esetben valósul meg. A jogerős ítélet ellenére nem működő kapcsolattartások megvalósulásában igyekszünk segítséget nyújtani. A szülő- gyermek közötti kapcsolattartás esetében célunk, hogy az eset csak akkor kerüljön vissza a hatóságokhoz, ha a Kapcsolatügyelet nem hoz megoldást. A válások, gyermekelhelyezések, családi konfliktusok esetén tapasztalatunk, hogy a bírósági ítélet a vitás kérdéseket csak részben oldja meg. A szülők közti érdekek, vitás kérdések sokszor évekig is elhúzódhatnak, aminek szenvedő alanya a gyermek.

93

Kapcsolatügyeleti szolgáltatással semleges helyet tudunk biztosítani a gyermekkel való találkozáshoz – ha az egyik szülő nem bízik a másikban. Közvetítünk a szülők között, és segítünk olyan egyezséget kötni, amely a szülők és gyermek érdekét egyaránt szolgálják. Az anya-, gyermek-, csecsemővédelmi ellátásról a védőnői szolgálat gondoskodik. A fogyatékos személyek egészségügyi ellátása az egészségügy általános rendelésében történik, ezért fontos, hogy az ellátáshoz való hozzáférés biztosított legyen számukra. A 2 orvosi rendelő közül egy közelíthető meg akadálymentesen. A másik rendelő akadálymentessé tehető. A mozgáskorlátozott vizesblokk kialakítására még egy rendelőben Az egészségügy területén szükség van a pozitív diszkriminációra, többletjogok, de inkább többlet feltételek biztosítására annak érdekében, hogy a fogyatékos személyek megfelelő egészségügyi ellátásban részesüljenek. A praxislabor által nyújtott szolgáltatás, amely lehetővé teszi a mozgásukban korlátozott személyek részére az otthonukban történő vérvételt, ugyancsak az egészségügyi ellátáshoz való könnyebb hozzáférési lehetőségek körét bővíti. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak év

rendőrök riasztása családi viszályhoz

tényleges feljelentések száma

bírósági ítélet

2008

4

na.

0

na. na. na. na.

0 0 0 0

2009 2 2010 10 2011 4 2012 5 Forrás: helyi adatgyűjtés

Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A kialakult krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások a nők számára az anyaotthonok, illetve a családok átmeneti otthona, melyek a településtől 20 km-re a megyeszékhelyen (Szekszárdon) található.

94

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Az Önkormányzat példamutatással hívja fel a figyelmet a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére. A Polgármesteri Hivatalban és intézményeiben dolgozók között jelentős a nők aránya, ez elmondható a nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozásokra is, legyen az gyógyszertár, pénzintézet, élelmiszerüzlet, vendéglátóhely és egyebek. Településünkben nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna, azonban a Faddi Nyugdíjas Érdekszövetség a nők érdekvédelmében ugyanúgy eljár, mint a nyugdíjasok érdekvédelmében, nem tesz különbséget. Képviselőtestület tagja év Férfi 2008 10 2009 10 2010 11 2011 6 2012 6 2013 6 Forrás: helyi adatgyűjtés

Nő 2 2 1 1 1 1

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. Helyi szinten elsősorban a roma származású nők vannak a leghátrányosabb helyzetben. A foglalkoztatás területéről sok esetben kiszorulnak. Problémát jelent továbbá a gyermeket vállaló nők munkába való visszatérésének biztosítása, ugyanis több munkáltató nem tolerálja igazán a gyermekvállalást. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas. A GYÁS, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának kockázatát.

fejlesztési lehetőségek Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása. Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetésének támogatása.

95

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A népességének összetételében az időskorúak aránya állandónak mondható. Azonban megfigyelhető, hogy nem számottevő csökkenés tapasztalható, mind a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak és nők számában egyaránt. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 624 2009 625 2010 616 2011 602 2012 na. Forrás: TeIR, KSH Tstar

870 858 837 836 na.

1494 1483 1453 1438 na.

A nyugdíjban részesülők között jelentős az egyszemélyes háztartások száma. A településen Idősek Otthona is működik, mely szociális étkeztetést és házi segítségnyújtást adnak. Bentlakásos idősek otthonával a település nem rendelkezik, de 50 km-es körzetben igen nagy a választék, legközelebb tőlünk 10 km-re lévő Tolna városa és Tengelic működtett bentlakásos otthont az idősöknek, 20 km-t kell azoknak a családtagoknak megtenni egy-egy látogatáshoz, akik hozzátartozója/i Pakson, vagy Szekszárdon tölti mindennapjait. 50 km-en belül nyújt otthont az időseknek Decs, Bonyhád és Bátaszék Városa. Az időskorúak társadalmi kapcsolatainak céljából több civil szervezet működik, a Faddi Nyugdíjasok Érdekszövetsége, a Faddi Boróka Ének és Néptánc Egyesület, valamint a Tegyünk a Szívünkért Egyesület. Mindegyik szervezet gondoskodik az idősek – elsősorban a szociokulturális jellegű - életkörülményeinek javításáról. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Önkormányzatunk „Idősbarát önkormányzat”-i címmel még nem rendelkezik, de minden évben benyújtjuk, ez tükrözi, hogy a Képviselő-testület kiemelten kezeli az időseket, és intézményein keresztül biztosítja az aktív bekacsolódásukat a közéletbe. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés, valamint az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok. A helyi közszolgáltatások terén az idősekkel való foglalkozás magas színvonalú. Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások egy része a település minden állampolgára részére biztosított, egy része kor alapján az időskorúak részére szerveződik.

96

Településünkben a szolgáltatások köre rendkívül színes képet mutat. Az önkormányzat eleget tesz minden kötelező feladatának és emellett önként vállalt intézkedéseket is biztosít. Az idősellátás és a szociális gondoskodás területén az utóbbi években egyre jelentősebb szerep jutott a civil szektornak, egyházi, alapítványi és magán szervezetek. Jellemző a települési szolgáltatásokra, hogy egymásra épülnek, az egyes ellátások személyre szabottak és egyéni szükséglet felmérésen alapulnak. A személyre szabott szolgáltatások biztosítását a helyi ellátórendszeren belüli koordináció, együttműködés biztosítja. Alapvető célunk az aktív életvitel biztosítása, hiszen az aktivitással kivédhető a feleslegessé válás érzése. Az alábbi alapelvek mentén állítottuk össze a helyi programot, az abban foglalt célokat és intézkedéseket: Az emberek a korral mindinkább különböznek egymástól, nincs ún. egységes öregedési minta, de kimondható, hogy van egészséges öregedés. Az idős emberek azért betegek, mert megbetegedtek, és nem azért, mert idősek. Az idősödéssel mindinkább az "öt I"-vel lehet számolni orvoslásban, ápolásban, gondozásban egyaránt. Ezek: Immobilitás (mozgásképtelenség), Instabilitás (állásképtelenség vagy probléma), Intellektuális hanyatlás és az Iatrogénia (az egészségügyi ártalmak Inkontinencia (vizelet-, széklettartási problémák)). Az idősebbeknél a már említett változások és jellemzőik miatt a velük való stratégiák speciálisak, körültekintő és gondos munkát igényelnek, személyre szabottan, a kapacitást figyelembe véve és mégis hatékonyan. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Alapelvünk az idősebbek társadalmi integrációja, aktivitásuk megőrzésének támogatása, társadalmi hozzájárulásuk elismerése, szükség esetén a megfelelő gondoskodás és gondozás biztosítása. Fadd Nagyközség Önkormányzata és intézményei partnerként kezelik az idősebbeket, mint egyéneket és szervezeteiket. Közéleti-gazdasági aktivitásuk és az aktív időskor gyakorlatát segítő programok generálása, valamint ezek médiabemutatása nagyban hozzájárulhat az öregedésről alkotott pozitív társadalmi képhez. Faddon a szociális védelmi rendszereket folyamatosan igazítják a társadalmi és demográfiai változásokhoz, ez jelenti egyes támogatási formák elhagyását, mások bővítését és új, célzottabb új támogatási formák bevezetését. Kiemelendő az időskorúak járadéka, amely azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek nyújt ellátást, akik megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkeznek. Megemlítendő a tanyagondnoki szolgáltatás, melynek célja a kistelepülések intézményhiányból eredő hátrányainak csökkentése. Az idősek támogatása érdekében: bevételi forrásaik biztonságát és szociális védelmüket szavatolni kell, továbbá gondoskodni kell minőségi egészségügyi ellátásukról és hosszú távú gondozási szolgáltatásokat kell biztosítani számukra - az időskorúak érdekeinek védelme, az e korosztályra jellemző szükségletek kielégítése - közreműködés az Idősek Világnapjával összefüggő önkormányzati felkészülésben, illetve programokban.

97

Időhíd Program A Gárdonyi Géza Általános Iskola és a Faddi Kismanók Óvoda partner abban, hogy velük közösen kapcsoljuk össze a generációkat. Növekvő alkalommal lepjük meg idősödő lakosainkat gyermekműsorral. A közoktatási intézmények valamennyi rendezvénye a gyermekek és hozzátartozóik közös programjára épül. Lehet az nemzeti ünnep, húsvét, anyák napja, szüreti felvonulás, karácsonyi készülődés, Gárdonyi nap, vagy gyermeknap, gyermek, szülő, nagyszülő együtt vesz részt az előadásokon, megmérettetéseken. A szervezők minden alkalommal készülnek nagyszülő-unoka versennyel. A jövőben fontos, hogy szervezzünk közös programokat a gyerekek és az idősek részére, melyek során a fiatalok megtanulják hogyan és miben kell segíteni az időseknek, és jobban megismerhetik őket, gondolkodásukat. Ha beszélgetnek a múltról, a helyi hagyományokról, azzal az idősek is kellemesebben töltik idejüket, és a fiatalok számos olyan egykori szokást és eseményt megismerhetnek, melyek az írásos emlékek hiányában akár örökre el is vesznének, feledésbe merülnének. Önkéntes Segítő Program A szolidaritás alapja az odafigyelés, amikor törődünk a másikkal, észrevesszük gondjait, problémáit és megpróbálunk segíteni azok leküzdésében, megoldásában. Ez a program a lakossági odafigyelésen alapul, és az önkéntességen. Azok, akikben már most kialakult a szolidaritás, akik már most is igyekeznek odafigyelni a szomszéd nénire vagy a szemben lakó bácsira, és időnként segítik, önkéntes alapon jelentkezhetnek a programba, mely tulajdonképpen a már eddig is működő rendszeres segítségnyújtást foglalja magába. Annyi a különbség, hogy azzal, hogy nevet adunk neki és ezzel hivatalossá tesszük, azok figyelmét is felhívhatjuk erre a lehetőségre, akikben meg van a hajlandóság, de eddig még ez tettekben nem mutatkozott meg, mert nem találták azt a formát, módot, ahogyan akár egyénileg, akár családosan segíthetnek valakinek, valakiknek. Fadd Nagyközség Önkormányzata 2012 évben 2 fő közcélút foglalkoztatott idős lakosaink meglátogatására, odafigyelésre, beszélgetésre. Akadálymentesítés Sokan abban a tévhitben élnek, hogy ez csak a mozgáskorlátozottakat érinti, pedig például az idősek számára is legalább ugyanolyan fontos kérdés. Ők is egyre nehezebben mozognak, így komoly segítség lehet számukra, ha az általuk látogatott helyek, középületek akadálymentesítése megtörténik. Ráadásul ez nemcsak a fizikai akadálymentesítéssel valósulhat meg, hanem szolgáltatásokkal, többletszolgáltatásokkal is kivitelezhető, ha egyszerűsítjük az ügyintézést, vagy lehetővé tesszük az otthoni ügyintézést, amikor tulajdonképpen házhoz megy a "hivatal". Boltfutár program A vállalkozások számára, akik vállalják, hogy telefonon, vagy személyesen rendszeresen begyűjtik az idősek bevásárló listáját és házhoz viszik a rajta szereplő termékeket. A házi gondozottak részére a Gondozási Központon keresztül, a külterületeken élők részére a tanyagondnoki szolgálat útján biztosítja az önkormányzat, míg a település lakosainak a szociális bolthálózat gondoskodik e feladatról. Szociális biztonság Az időseket segítő szolgáltatások fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani az egyedülálló idős emberek fokozott támogatására, a szociális és egészségügyi ellátások és szolgáltatások elérhetőségének javítására, idősbarát jellegének kialakítására. A Helyi

98

Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepció megállapításai figyelembevételével a célkitűzéseit harmonizálni kell a megváltozott fenntartási és szolgáltatásszervezési viszonyrendszerrel. A szolgáltatásfejlesztés legalapvetőbb célkitűzése az időskorúak szociális biztonságának fokozása kell, hogy legyen, amelynek alapelve a minden szempontból biztonságos öregkor megteremtése. Ehhez hozzáférhető, minőségi közszolgáltatásokra van szükség, amelyek valódi válaszokat tudnak adni az idős lakosság szükségleteire. A fejlesztések középpontjában a drága, nehezen fenntartható szakellátások helyett, a család közeli megoldásokat biztosító, a családok megtartó erejét növelő alapszolgáltatások fejlesztésére kell koncentrálni, így kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon: annak vizsgálata, hogy milyen lehetőségek vannak a szociális étkeztetés kiterjesztésére. a házi segítségnyújtásnak az idősek önálló életvitelét fenntartó (szükségleteiknek megfelelő, lakásukon, lakókörnyezetükben biztosítható) ellátás fejlesztése a fizikai biztonság megteremtése. Ehhez minden rászoruló egyedül élő idős ember számára elérhetővé kell tenni a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. a családsegítés családtámogató szolgáltatásainak bővítése, hozzáférhetőbbé tétele. a fogyatékkal élők személyes és társadalmi szükségleteinek kielégítését biztosító támogató szolgáltatás. az idősek napközi otthona keretében biztosított idősek nappali ellátásának kapacitásbővítése. A szolgáltatások fejlesztésénél meg kell őrizni a fenntartási és a szakmai érvek közötti kényes egyensúlyt, az ellátások szervezésénél pedig figyelemmel kell lenni integrált térségi működtetési megoldásokra. A családi környezetben nem ellátható, vagy intézményes kereteket választó időskorúak életminőségének javítása érdekében segítenünk kell a rászorulónak a megfelelő bentlakásos intézmény felkeresésében, a beköltözésben való közreműködésben. A bentlakásos intézmények modernizációja, korszerűsítése is elengedhetetlen. Ennek keretében az átmeneti és tartós bentlakást biztosító, otthont nyújtó ellátások keretében a modernizáció központi kérdésévé kell tenni a méltó életkörülmények, színvonalas szolgáltatási környezet kialakítását, biztosítását. Biztonságos időskor viszonylatában kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon az idősek fizikai biztonsága. Prevenciós közbiztonsági intézkedések foganatosításával kell csökkenteni az áldozattá válás kockázatát az idősek körében. Fel kell térképezni az áldozattá válás szempontjából kritikus kockázatú településrészeket, és a polgárőrséggel, településőrökkel valamint a lakossággal együttműködve meg kell oldani a településrész közbiztonságának javítását, például önkéntes figyelőszolgálatok szervezésével. Értékes mindennapok A kultúra igazi célcsoportjává kell tenni az időseket. Olyan kulturális eseményeket is kell rendezni a településen, amelyek az ő korosztályukhoz szólnak A kultúra a községben megrendezésre kerülő fesztiválok és nagyobb rendezvények sorába évek óta beiktatjuk egy kifejezetten az idős korosztálynak szóló eseményt, ahol együtt tölthetik a napot kortársaikkal, ismerőseikkel, barátaikkal, ahol megmutathatják magukat (például nótakör stb.), és ahol jobban megismerheti őket a fiatalabb korosztály is. Idősbarát parkok kialakítása A közösségi terek tervezésekor, átalakításakor oda kell figyelni a korosztályi sajátosságokra is. Így például arra, hogy bár az idősek is igénylik a társaságot, sokszor már egyedül élnek,

99

napjaik többségében magányosak. Ezért kell lehetőséget biztosítanunk arra, hogy egymással beszélgethessenek, kellemesen tölthessék nyugdíjas éveiket. Erre pedig a megfelelően kialakított parkok remek lehetőséget tudnak biztosítani, mert azzal, hogy kizökkenek a magányból és közben jó levegőn is vannak, akár még betegségek kialakulását is megelőzhetjük. Idősek Akadémiája Indítsunk útjára egy hasznos és fontos rendezvénysorozatot, amellyel biztosíthatjuk a lehetőséget az élethosszig tartó tanuláshoz. Ennek keretében előadásokat hallgathatnak az idősek az egészségre nevelés területéről, a helyes táplálkozásról, gyógyszerhasználatról, társadalmi kérdésekről, jogszabályi változásokról. Mindezek segítenek nekik alkalmazkodni a 21. század kihívásaihoz. E-nagyi program Mindennapi életünket megfordíthatatlanul behálózta az információs technológia. Az állampolgároknak alapvető joga a szolgáltatásokhoz és az információkhoz való hozzáférés joga. Az idős emberek részére rengeteg előnnyel járhat, ha hozzákapcsolódnak ehhez a világhoz, másrészt hátránnyal is járhat, ha nem tudnak hozzájutni. Hozzuk közelebb az időseket az informatikához, az internethez, ami annak, aki tudja használni nagymértékben tudja kényelmesebbé tenni az életét. Tanítsuk meg őket tanfolyamok keretében, hogyan és mire használhatják a modernkor technikai újdonságait. Szervezzünk tanfolyamot, és ahol csak lehetőség nyílik erre, biztosítsunk segítséget számukra. A program részeként fontos lenne E-pont-ok (internet-szoba) kialakítása az idősek otthonában, illetve azokon a helyszíneken, ahol a nyugdíjasklubok összejöveteleiket rendezik. A Béri Balogh Ádám Művelődési Ház és Könyvtár (IKSZT) és a Református Egyházközösség rendelkezik e-pont-tal. Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: – növekszik az átlagéletkor, – magasabb a középkorúak halandósága, – nők hosszabb élettartama („feminization of ageing”). Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia. A lakosság biztonságérzetének legfontosabb erősítő és fenntartó tényezője a rendőrség működése, jelenléte. Ennek érdekében hatékonyan működik a körzeti megbízotti szolgálat. A rendőrség folyamatos járőrözéssel igyekszik felügyelni a közrendet és biztonságot. Fontos a szerepük a rendőrökkel, kmb-sekkel szoros kapcsolatot kiépítő polgárőrségeknek. A civilszerveződés feladata szintén a járőrözés, alakosságra és vagyonára történő odafigyelés. A lakosság biztonság érzetének emelése érdekében szükség lenne a térfelügyeleti rendszer kiépítésre, a rendőri jelenlét fokozására, önszerveződő csoportok létrehozására és az egymásra való figyelés fokozására.

100

A bűnmegelőzés olyan összetett kormány-és önkormányzati feladat, amely az emberek ezreinek és százezreinek részvétele nélkül egyszerűen megoldhatatlan. A lakosságra vetítve kis létszámú polgárőrség és rendőrség erre önmagában nem képes. A bűnmegelőzés leghatékonyabb eszközét a szó szoros értelemben vett önszerveződésen alapuló igazi civil szervezetek jelentik, mint például a Szomszédok Egymásért Mozgalom röviden SZEM. Létrehozatalában az önkormányzat, rendőrség és egyéb civil szervezetek segítségnyújtása mellett a lakosságnak kell intenzív szerepet vállalni. A program leglényegesebb eleme az, hogy nem kíván semminemű életvitel-változtatást az abban résztvevőktől, hanem néhány alapvető emberi norma betartását várja el. Lényege az egymásra való figyelem fokozása, a rászorultabbak pl: egyedül élő idősek gyors és hatékony lehetősége a segítséghívásra. A mozgalom kiépítésében jelentős szerepe lehet a polgárőrségnek, a rendszeresen otthon lévő lakosoknak. Összefogással, kis befektetéssel, pl. riasztórendszerek, csengők, kapucsengők felszerelésével, gyors és hatékony megoldás jöhetne létre a személy és vagyonvédelem lakossági szintű erősítésére. E program segítése népszerűsítése az önkormányzat egyik kiemelt célja. CÉLOK, PRIORITÁSOK 1.) A személy elleni erőszakos bűncselekmények visszaszorítása, illetve megakadályozása. 2.) A közintézmények, templomok, műemlékek, temetők és környezeti értékek védelme. 3.) Szomszédok Egymásért Mozgalom népszerűsítése és kiépítése. 4.) Vagyonvédelem javítása, és a betöréses lopások megelőzése. 5.) Kertek, mezőgazdasági területek, vállalkozások telephelyeinek védelme, a termény és állatlopások, ipari termékek eltulajdonításának megelőzése. 6.) A településen tartott sport és kulturális rendezvények biztonságos és rendbontás nélküli lebonyolítása. 7.) A közterületek, játszóterek tisztaságának, rendjének és eszközeinek megóvása. 8.) Olyan bűnmegelőzési programok kidolgozása és felvilágosító tevékenység fokozása, amelyek az áldozattá válás megelőzését, a hiszékenység, a könnyelműség felszámolását, szenvedélybetegség kialakulását, megelőzését szolgálja különös figyelemmel az oktatási intézményekre. 9.) Közlekedés biztonságával és baleset megelőzéssel kapcsolatos sajátos helyi feladatok megoldása. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkben beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Magas az egyedül élők aránya. Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. A morbiditási statisztikák rangsorában - a Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások daganatok, keringési zavarok, szív- és bővítése. érrendszeri megbetegedések, ízületi Szűrővizsgálatok biztosítása. problémák - mellett pszichés problémák Prevenciós szemlélet erősítése, az leggyakrabban előforduló betegségek. egészségtudatos magatartás fejlesztése

101

Gyakran válnak áldozattá.

Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége. Generációs programok szervezése. Idős korral összefüggő társadalmi Helyi média bevonásával nyilvánosság sztereotípiák. eszközeinek bővítése. 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Faddon élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére statisztikai adat nem áll rendelkezésre, arra csak a fogyatékossági támogatás kapcsán lehet következtetni. a közoktatási intézményben ellátott gyermekek száma: Fadd

Fogyatékosság

Beszéd és értelmi fogy. Testi, érzékszervi fogy.

Gerjen

Intéz Óvoda Összes Iskola Spec. Összes Iskola Összes mény

Beszéd Enyhe értelmi fogyatékos

1

1

1

0

1

1

1

3

0

0

9

14

23

3

3

26

nagyothalló

0

0

2

0

2

0

0

2

mozgás Megismerő funkciók ….

0

0

1

0

1

1

1

2

0

0

27

0

27

12

12

39

Összesen

1

1

40

14

54

17

17

72

Beiskolázás és a beiratkozás hullámzó képet mutat, hiszen a 2012/2013-as tanévben az első osztály létszáma 32 tanuló. A következő 2013/2014-es tanévben 61 gyermek várható a faddi intézménybe. A Szekszárd Városi Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye szerint az iskolaérettséget 2012-ben 8 gyermek nem éri el, visszamarad az óvodába még egy tanévet. Az ok a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók számának növekedése. Az óvoda, az iskola és község összetételének a „hőmérője”. Oktató munkánk jó feltételeket teremt (módszerek, taneszközök, segédletek, tantervek segítségével) ahhoz, hogy minden gyermek megtalálja az egyéni képességeinek és érdeklődésének megfelelő tevékenységi formát, megvalósíthassa vágyait, és önfejlődést tapasztalhat. Az óvodába belépő gyermek iskola-előkészítő foglalkozásokon vesz részt. Az oktatás nyolc évfolyamos szerkezetű, évfolyamonként párhuzamos osztállyal folyik. Gerjenben évfolyamonként 1 osztály van. Színvonalas munkavégzést segítik a megfelelő módszerek kiválasztása. Hasznosnak véljük a már kipróbált, hagyományos módszerek újakkal történő ötvözését: projektpedagógia, kooperatív tanulás, tanulás tanítása, differenciált óraszervezés, árnyalt értékelés. A gyermekek eltérő ütemű éréséből fakadó hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében szeptemberben felmértük azon első évfolyamos tanulóink körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta

102

szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kellett a későbbiekben támogatni, és ezért a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszert alkalmazni. A kiszűrt tanulókkal gyógypedagógus felügyelete mellett differenciáló pedagógusok foglalkoztak. Az erőfeszítéseknek köszönhetően egy tanuló kivételével, minden tanuló tovább lép a második osztályba. Az alsó tagozaton 3 tanuló tesz augusztusban javítóvizsgát, 1 tanuló szülői kérésre évet ismétel. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos, de integráltan nevelt tanulókkal gyógypedagógus és útmutatása alapján az osztálytanítók, tanárok, gyógypedagógiai asszisztensek eltérő tanterv és követelmények szerint foglalkoztak. A veleszületett fogyatékossággal élő személyeken túl, az egyes fogyatékossági csoportokban különböző mértékben kell számolni a betegségből, balesetből szerzett fogyatékosság miatt akadályozott személyekkel is. A fiatalabb korú fogyatékos személyek nappali ellátása, felnőtté válásukat követően foglalkoztatásuk és munkába állásuk jelenleg szinte lehetetlen. A fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci elhelyezkedésének lehetőségei erősen korlátozottak, elsősorban rossz egészségi állapotuknak, másodsorban iskolai végzettségük alacsony mivolta miatt. A nem dolgozók számára az egyetlen jövedelemforrás az alacsony összegű öregségi nyugdíj, vagy járadék, segély. Az önkormányzat az intézményein keresztül segítséget nyújt a lakókörnyezetükben élő fogyatékos személyek részére önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az alapszolgáltatások teljes körű megvalósításával, az ellátások működtetésével jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a fogyatékos személyek, illetve családtagjaik mindennapi járulékokat életvitelükhöz segítséget kapjanak, és a még otthonukban gondozható személyeknek ne kelljen bentlakásos ellátást igénybe venni. A tartós bentlakást, illetve átmenti elhelyezést nyújtó otthon a településen nincs. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A helyi önkormányzat szociális rendeletében nem tesz különbséget a fogyatékkal élők és a fogyaték nélküli személyek között. A pénzbeli és természetbeni ellátások igénylése során ugyanazon feltételek vonatkoznak valamennyi kérelmezőre. Az önkormányzati ellátásokban az összes ellátott számához viszonyítva kisarányú a fogyatékkal élő.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés 103

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Fadd Művelődési Ház felújítása 2010. évben fejeződött be, az IKSZT kialakítása során kiemelt figyelmet kapott az épület akadálymentesítése, így a mozgáskorlátozottak, gyengénlátók/vakok is biztonsággal közlekedhetnek az épületben. Forrás: MVH 46.360.291,Ft összegben. Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány és a DMTA-Norvég 13.859.769,- Ft összegű támogatásával 2009-ben valósult meg Faddon az orvosi, fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat és családsegítő iroda akadálymentesítése Az MVH (EMVA) 10.098.049,- Ft összegű támogatásával a Faddi Bartal - sétány kialakítását valósította meg az önkormányzat, így a település minden lakója számára elérhető a szép környezet, séta, pihenés és beszélgetés a parkban. A sétány mozgáskorlátozottak részére is közlekedhető. EMVA Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése címmel vásároltuk meg a Tanyagondnoki buszt 10.023.600,- Ft-ért, támogatás összege: 8.574.000,-Ft Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiírt SZOC-EK-08-B Gondozási központ akadálymentesítési és felújítási pályázat útján került felújításra 14.200.000,- Ft megnyert és elszámolt összeggel. Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása (1.321.200,-) Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola pályázata Természettudományos tantárgyak oktatását segítő eszközök beszerzése / Mikroszkóp beszerzése (77.400 Új Ravatalozó épület építése is akadálymentesen került kialakításra TEKI 4.243.409,- Ft összegű támogatásából. TEIT forrásból 11.624.000,- Ft összegben új aszfaltburkolatot kapott a Munkácsy, Radnóti, Alvég, Deák Ferenc utca. TIOP-1.1.1-07/1-2008-0649 Informatikai infrastruktúra fejlesztése valósult meg a Gárdonyi Géza Óvodában és Általános Iskolában Európai uniós pályázat (ESZA) 15.859.750,támogatásával. Önkormányzati felzárkóztató támogatás 5/2012. (III.1.) BM rendelet alapján „Faddi Polgármesteri Hivatal épületének nyílászáró cseréje, belső festése, akadálymentes mosdó kialakítása.” került megvalósításra a Központi Költségvetési Támogatás terhére 7.100.000,- Ft összegben. Az Óvoda épülete nem akadálymentesített, de van benyújtott pályázatunk új akadálymentes óvoda építésére.

104

7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Igen/nem

Lift

Vakvezet ő sáv

Mozgáskor látozottak részére mosdó

Rámpa

Hangos tájékoztatás

Indukciós hurok

Tapintható információ

Jelnyelvi segítség

Egyéb

alapfok

N

N

N

I

N

N

N

N

I

járó beteg szakellátá s

N

I

I

I

N

I

I

N

I

alapellátá s

N

I

I

I

I

I

I

N

I

kulturális, művelődési intézmények

N

I

I

I

I

I

I

N

I

önkormányzati, közigazgatási intézmény

N

N

I

I

N

N

N

N

N

szociális ellátást nyújtó intézmények

N

N

I

I

N

N

N

N

N

oktatási intézmény ek

Forrás: helyi adatgyűjtés

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége c) munkahelyek akadálymentesítettsége A helyben működő vállalkozások esetében konkrét információ nincs a munkahelyek akadálymentesítéséről. Az önkormányzati intézmények mint munkahelyek, csak részben akadálymentesek. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A közösségi közlekedés terén szintén megoldatlan az akadálymentesítés. Az autóbuszvárók és autóbusz öblök nem akadálymentesek, ezért a fogyatékos személyek le és felszállása nehézkes. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Jelenleg a fogyatékkal élők számára szakosított intézmény nem működik településünkön. Létrehozására a kellő igény és pénzügyi forrás hiánya miatt a tervezési időszakban nincs reális igény. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Fogyatékkal élők számára a helyi önkormányzat nem biztosít hátránykompenzáló juttatásokat.

105

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A közintézmények akadálymentesítettsége nem pályázati lehetőségek kihasználásával a esetleges foglalkoztatásuk nem megoldott helyi vállalkozók bevonás a foglalkoztatásukba lehetőségük körének bővítése.

fejlesztési lehetőségek teljes körű. beruházások megvalósíthatók. közösségi programokban részvételre nincs A helyi szociális szolgáltatások, illetve intézmények közlekedési feltételek nem megfelelőek A köztéri akadálymentesítés megoldása pályázati

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Településünkben a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek programjain. Az Önkormányzat helyi rendeletben meghatározottak szerint pályázati úton támogatja a szervezeteket, azok rendezvényeit. Jelentős civil szervezetek a településen: Fadd Polgárőr Egyesület: Bűnmegelőzés, közrend és közbiztonság javítása, járőrszolgálat, települési, közösségi rendezvényeken közrendbiztosítás segítése. Faddi Gyermekekért Alapítvány: Az Óvoda és Általános iskola oktató-nevelő munkáját elősegítő tárgyi eszközök fejlesztésének támogatása. Együtt Domboriért Egyesület: Településfejlesztési tevékenység Fadd Nagyközségi Tűzoltó Egyesület: Helyi tűzvédelmi, tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátása. Faddi Nyugdíjasok Érdekszövetsége: Szakmai, érdekképviseleti tevékenység. Hagyományápolás, kirándulások, üdülések szervezése, kapcsolattartás bel- és külföldi szervezetekkel, tanácsadás, érdekképviselet időskori ügyekben. Faddi Boróka Ének és Néptánc Egyesület: Kulturális tevékenység, közösségi és kulturális rendezvények szervezése, rendezése. Faddi Meseház Alapítvány: Kulturális tevékenység. Kézművesség megismertetése, tanítása, fejlesztése, szabadidős és hobby tevékenység, nemzetközi tevékenység, településfejlesztési tevékenység. Tegyünk a Szívünkért Egyesület: Egészségügyi tevékenység. Szív-és érrendszeri megbetegedések és halálozások csökkentése, a megbetegedettek gyógyulásának és rehabilitációjának elősegítése. Meglévő egészségi állapotok fenntartása és javítása, fizikai és lelki gondozás, tanácsadás és oktatás segítségével. Faddi Sport Horgász Egyesület: Szabadidős és hobby tevékenység.

106

„Kismanók” Óvodai Alapítvány Fadd: Óvodás korú gyermekek ismereteinek gazdagítása, oktatását, nevelését segítő fejlesztő eszközök biztosítása, óvodai hagyományok ápolása. Faddi Sportegyesület: Sporttevékenység. „DUMBÓ” CSALÁDI NAPKÖZI Alapítvány: Gyermekek napközbeni ellátása 20 hetes kortól 14 éves korig családias környezetben, egyéni képességfejlesztő és egészségvédelmi képzések, kisgyermekes szülők segítése visszatérni a munka világába. Az önkormányzati döntések előkészítésébe bevonjuk a szervezeteket. A civil szervezetek függetlenségét elismerjük és tiszteletben tartjuk. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. Havi alkalommal jön össze a Civil Kerekasztal, melynek működését Önkormányzatunk segíti és támogatja. Az együttműködésnek köszönhetően az önkormányzati rendezvényeken aktívan vesznek részt a szervezetek és az egyházak elöljárói. A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége lefedi a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének, rehabilitációjának támogatásától kezdve az időkorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra, művelődés, közrend, közbiztonság) ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató szolgáltatások körét. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közti együttműködés megfelelő. Az együttműködés feltételiről, módjáról a nemzetiségi önkormányzat megállapodást kötött a helyi önkormányzattal. A működésükhöz szükséges technikai feltételek adottak. A FRNÖ megalakulása óta segíti a közoktatási intézmények (a helyi általános iskola és óvoda) munkáját, a gyakorlatnak megfelelően az együttműködés megállapodások aláírására is sor került, melyet a felvetődő igényeknek megfelelően módosítottunk az Integrált Pedagógiai Program beindítása és alkalmazása céljából. A támogatás módja: etnikai programban való részvétel, a közoktatási programok ismertetése a szülőkkel, segítségnyújtás a 3 éves korú gyerekek beíratásakor, közös családlátogatások, szülők megkeresése a hiányzások mérséklésére, segítség a rajzpályázatok kiírásakor, programokon való részvétel, integrációs oktatás kiemelt feladat településünkön, a pedagógusok jól felkészültek a hátrányos helyzetű gyerekek oktatására. A roma multikulturális nevelés célja és feladata: Olyan környezet megteremtése, melyben a gyerekek (6-14, 14 évesnél idősebb korosztály) ismereteket szerezhetnek egymás kultúrájáról, egymás különbözőségeiről, családjaik kulturális hátteréről, szokásaikról, hagyományaikról. A tanulók személyisége kerül az oktatás középpontjába, a másság értékeinek bemutatásával, a kulturális sajátosságok megismerésével. Így erősíti a kisebbségben az elfogadás érzését, valamint segíti a többséggel elfogadni a kisebbséget. A Gárdonyi Géza Általános Iskola támogatásával 2010. őszén alakult a cigánytánc szakkör. A tánccsoport célja a különböző cigánytáncok hagyományainak megőrzése, elsajátítása, megismertetése. A Faddi Fiúk Hagyományőrző zenekara 2011. tavaszán jött létre. A zenekar célja a cigány kultúra, hagyományőrzés, falunapi rendezvényeken történő fellépések, bemutatkozások. A cigánytánc szakkör helyét és oktatójának díjazását az iskola a kezdés évében biztosította, azóta a nemzetiségi önkormányzat működteti és tartja fenn. A FRNÖ valamennyi civil szervezettel jó kapcsolatot tart fenn, melyet együttműködési megállapodás keretén belül is rögzítettek. Az egyházakkal való kapcsolattartás is megfelelő, programokon kölcsönösen részt veszünk.

107

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Fadd Nagyközségi Önkormányzata tagja a Szekszárdi Többcélú Önkormányzati Társulásnak. A társulás keretében Szekszárddal és több községi önkormányzattal közösen tartják fenn a közoktatási (logopédiai), családsegítői kistérségi feladatokat, a belső ellenőri csoportot. d) a nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A nemzetiségi önkormányzat részt vett a roma célcsoportot érintő adatok szolgáltatásában, a szegregátumban élők életkori megoszlását, foglalkoztatottsági helyzetét, segélyezettek számát, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát, stb. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Településünkön nagyon jól működő civil szervezetek vannak, képviselőik folyamatosan meghívást kapnak és részt vesznek a szociális kerekasztal ülésein, ahol az esélyegyenlőségi programban foglalt célok megvalósulásához, valamint az intézkedési tervek végrehajtásához, eredményének elemzéséhez, azokra további intézkedések felterjesztéséhez járulnak szakértelmükkel, tapasztalatukkal, ötleteikkel hozzá. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A for-profit szereplők korábban nem volt jellemző. A helyi esélyegyenlőségi program 20132017. időszakára viszont megfontolandó a „beszervezésük”. A Művelődési Ház és a Fatodi Kft. több éve erőn felül teljesít a helyi rendezvények előkészületeiben, lebonyolításában. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A program elkészítésébe elsősorban a roma nemzetiségi önkormányzat részvételére számítottunk. Ennek elsődleges indoka, hogy a helyi esélyegyenlőségi terv egyik célcsoportja a roma és a mélyszegénységben élő népesség. A roma szegregátum megszűntetésében, az érintett lakosok beilleszkedésében életük után követésében a roma nemzetiségi önkormányzatnak fontos szerep jut. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Az esélyegyenlőségi program végrehajtásának nyomon követése, monitoringozása kötelező feladat. Ennek keretében elsősorban civil szervezetek bevonásával lehetőség nyílik arra, hogy az érintett célcsoportok véleményét, elégedettségét vagy elégedetlenségét lemérjük. Ennek eszköze lehet kérdőíves felmérés, vagy személyes interjú.

108

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegén y-ségben élők

Gyermekek

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel A szegénység megelőzése, hatásának mérséklése. Hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. Lakossági adósságállomány újratermelődése.

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása. Szociális, gyermekjóléti, képzési szolgáltatások bővítése. Az állampolgárok életminőségének folyamatos vizsgálata. Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése. A roma népesség hátrányos helyzetének Komplex programok bevezetése. csökkentése Települési állampolgárok egészségügyi Szociális és egészségügyi szakemberek állapota rossz. együttműködése. A romákra vonatkozó adathiány. Kezdeményezés. Romákkal szembeni diszkrimináció. Digitális írástudás hiánya. Veszélyeztetettségi tényezők kialakulásának megelőzése, hatásuk enyhítése. Települési demográfiai mutatók alapján nő a gyermekek száma. Magas az egyedül élők aránya. Morbiditási statisztika adatai nem jók.

Idősek

Gyakran válnak áldozattá. Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége. Társadalmi sztereotípiák eloszlatása. gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas. a GYÁS, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának kockázatát. magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet.

Nyilvánosság erősítése. Szolgáltatások bővítése. Programok szervezése, képzése.

szakemberek

Szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése. Szociális, egészségügyi, sport szolgáltatások bővítése. Tájékoztatás és megelőzés. Generációs programok szervezése. Nyilvánosság eszközeinek bővítése. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása. Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése. Önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembevételével az ellátásköltségeinek átvállalása. Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése.

109

Fogyatékkal élők

Az elszigeteltség hatásának enyhítése. Az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os. A pszichiátriai problémákkal küszködő, illetve a szenvedélybetegségben szenvedő (alkohol, drog,) emberek száma egyre nő. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk(eljuttatásuk) terén.

A kommunikáció színterének bővítése, elérhetővé tétele. Akadályok folyamatos, ütemezett megszüntetése. Ellátásukban résztvevő civil szervezetek bevonásával elemzések készítése, problémáik feltárása, életminőségüket javító intézkedések bevezetése. Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon

A beavatkozások megvalósítói Következtetésben megjelölt Az intézkedésbe bevont Célcsoport beavatkozási terület, mint aktorok és partnerek intézkedés címe, megnevezése – kiemelve a felelőst 1.Helyi foglalkoztatási eszközök Polgármesteri Hivatal alkalmazása. Munkaügyi Központ települési Kirendeltsége Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2.Szociális, gyermekjóléti, szolgáltatások bővítése.

képzési

Polgármesteri Hivatal Szociális Kerekasztal tagjai

3. Az állampolgárok életminőségének folyamatos vizsgálata. Szociális Kerekasztal tagjai Szükséglet alapú szolgáltatások Szociális csoport Romák szervezése. és/vagy 4.Komplex programok bevezetése. Munkaügyi Központ települési mélyszegényKirendeltsége ségben élők Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szociális Kerekasztal tagjai Polgármesteri Hivatal 5.Szociális és egészségügyi Egészségügyi intézmények szakemberek együttműködése. Szociális Kerekasztal tagjai Polgármesteri Hivatal 6.Kezdeményezés. Polgármesteri Hivatal Roma Nemzetiségi Önkormányzat 7.Nyilvánosság erősítése. Roma Nemzetiségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Sajtóreferens 8. Képzések bővítése Roma Nemzetiségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 1.Rendszeres szakmai találkozók. Gyermekek 2.Új módszerek, eljárások. jelzőrendszer tagjai Roma Nemzetiségi Önkormányzat

110

Polgármesteri Hivatal 3.Programok szervezése, szakemberek Óvoda képzése. Polgármesteri Hivatal 4.Feltöltöttségi, kihasználtsági mutatók Óvoda vizsgálata. Polgármesteri Hivatal 5.Szülők tájékoztatása. Óvoda IMFK Polgármesteri Hivatal 1.Szociális, közművelődési Idősekkel foglalkozó civilszervezetek szolgáltatások bővítése. Polgármesteri Hivatal öno 2. Egészségügyi, sport szolgáltatások Idősekkel foglalkozó civilszervezetek bővítése. Polgármesteri Hivatal öno 3.Tájékoztatás és megelőzés.

Idősekkel foglalkozó civilszervezetek Rendőrkapitányság Polgármesteri Hivatal öno

4.Generációs programok szervezése.

Idősekkel foglalkozó civilszervezetek Polgármesteri Hivatal öno

Idősek

5.Nyilvánosság eszközeinek bővítése.

Nők

Idősekkel foglalkozó civilszervezetek polgármesteri Hivatal öno Sajtóreferens 1.Képzési programok körének Szociális Kerekasztal tagjai szélesítése. Polgármesteri Hivatal 2.Szociális, gyermekjóléti Szociális Kerekasztal tagjai szolgáltatások, ellátások során célzott jelzőrendszer tagjai támogatások körének kialakítása. Polgármesteri Hivatal 3.Napközbeni ellátás szervezése. Polgármesteri Hivatal 4.Elmagányosodás megelőzése.

Fogyatékkal élők

1.A kommunikáció színterének bővítése, elérhetővé tétele. 2.Akadályok megszüntetése. 3. Ellátásukban résztvevő civil szervezetek bevonásával elemzések készítése, problémáik feltárása, életminőségüket javító intézkedések bevezetése. 4. az egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel segítése.

jelzőrendszer tagjai Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Szociális Kerekasztal tagjai Polgármesteri Hivatal Fadd Egészségügyi intézmények Szociális Kerekasztal tagjai Polgármesteri Hivatal 111

Jövőképünk Faddi Önkormányzat legfontosabb célja a Faddon élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása, olyan támogatói környezet működtetésével, amely erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a lokálpatriotizmus, a társadalmi szolidaritást, kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára, tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul. Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák …………………………… Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők………………… Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek……………. Folyamatosan odafigyelünk az idősek…………… Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén…………… Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők………… Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és

112

hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a HEP-t valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat HEP-ban részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására HEP Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkben maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A HEP-ban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. Fórum tagjai: települési Egészségügyi Szolgálat és Közszolgáltató Zrt. igazgatója, Prevenciós Központ és Szociális Szolgáltató Központ intézményvezetői és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása

113

- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében fórumokat tartunk egészségügyi, oktatási-nevelési szakemberekkel. Ezt követően a honlapra feltéve várjuk az észrevételeket. A véleményformálás lehetőségét biztosítja a HEP nyilvánosságra hozatala is, és a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása egyesületekkel, majd összesítve megtárgyalja a Szociális Kerekasztal. A nyilvánosság folyamatos biztosítására évente tájékoztatást adunk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a Képviselő-testület felé, a Szociális Kerekasztalon keresztül informáljuk az intézményeket, az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Polgármesteri Hivatal vezetője felel:

114

-

Feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

A HEP Fórum vezetőjének ( Polgármesteri Hivatal vezetőjének) feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. Az intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak Érvényesülés, módosítás Amennyiben éves felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak

115

érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz a Képviselő-testületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén a HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. A HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

116

Elfogadás módja és dátuma

117

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A Intézked és sorszám a

Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményeine Az intézkedés megvalósításához szükséges megvalósításá eredményességét k felelőse erőforrások (humán, nak határideje mérő indikátor(ok) fenntarthatós pénzügyi, technikai) ága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1

Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása a mélyszegénység ben élők és a romák esélyegyenlőség e érdekében

2

Szociális, gyermekjóléti, képzési szolgáltatások bővítése a mélyszegénység ben élők és a romák esélyegyenlőség e érdekében

3

a halmozottan hátrányos helyzetű családok száma évről –évre nő, a szegénység oka és egyben következménye a munkanélküliség.

tapasztalataink és a segélyezési nyilvántartásunk szerint a szegénység egyes családok esetében generációkon keresztül öröklődik. Ez az ellátott családok 30-35 %-át érintik komplex roma népesség programok hátrányos bevezetése a helyzete több, mélyszegénység egymással ben élők és a szorosan romák összefüggő

közfoglalkoztat ás szervezése, tartós előirányzata 2013.évi munkanélküliek közfoglalkoztatás önkormányzati közfoglalkoztatás Közfoglalkoztatás részére a 30 ban résztvevők költségvetési biztosítása részükre i Terv Szociális napos települési 2015.12.31. száma, egyéb rendeletben szerepel, a mindaddig míg állandó Szolgáltatásterve foglalkoztatási önkormányzat foglalkoztatottak személyi és tárgyi munkához nem jutnak zési koncepció kötelezettség száma feltételek rendelkezésre teljesítésének állnak egyéb lehetőségek kidolgozása a biztos családi háttér fontosságára való prevenciós személyi, tárgyi és Szociális, gyermekjóléti Szociális figyelemfelhívá programok pénzügyi feltételek az szolgáltatások bővítése. szociális Szolgáltatásterve s, 2015.12.31. száma, intézmények Felzárkóztatási fejlesztési kerekasztal zési koncepció, szemléletváltás résztvevők költségvetésében programok szervezése. prevenciós száma, rendelkezésre áll. előadások, családlátogatás ok alkalmával roma népesség hátrányos Szociális Pályázati részben önkormányzati benyújtott helyzetének megállítása, Szolgáltatásterve források forrásból, amely a 2013. pályázatok csökkentése (pl. jelenleg zési koncepció, kihasználása települési évi költségvetési 2015.12.31. száma, a sorsfordító pályázat Közfoglalkoztatás egy teljes körű önkormányzat rendeletben résztvevők útján, a települési i Terv Szociális szociális, megtalálható személyi és száma, önkormányzat a Földprogram képzési, tárgyi feltételek

Önkormányz ati döntés alapján folyamatosa n fenntartható

intézmények szakmai programjába beépülve fenntartható

pályázat esetén projekt fenntartási időszakáig

118

A Intézked és sorszám a

4

5

Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

esélyegyenlőség társadalmi, maximum létszámmal e érdekében gazdasági pályázott, 21 fő jut 8 órás probléma eredője. bérezés mellett elméleti Csak a több és gyakorlati tudáshoz, problématerületre melyet a későbbiek során az oktatás, is hasznosítani tud) foglalkoztatás, szociális és egészségügyi terület egyszerre koncentráló, átfogó problémakezelési megoldások, komplex programok vezethetnek eredményre. a mélyszegénységben élők és romák egészségügyi állapotának a lakosok Szociális és javítása szűrések egészségügyi egészségügyi népszerűsítésével, állapota megfelel szakemberek egészségtudatos az országos együttműködése életmódra nevelést mutatóknak, nem . szolgáló programok, jó kezdeményezések, közös rendezvények megtartásával Ellátásukban településünkön felmérni a résztvevő nem áll adat szegregátumban élők nemzetiségi rendelkezésre a életkori megoszlását, önkormányzat szegregált foglalkoztatottsági bevonásával lakókörnyezetben helyzetét, segélyezettek

E

Az intézkedés tartalma

foglalkoztatási projekt megvalósításáh oz. Közösségi szociális munka szervezése. Roma Nemzetiségi Önkormányzatt al való együttműködés

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményeine Az intézkedés megvalósításához szükséges megvalósításá eredményességét k felelőse erőforrások (humán, nak határideje mérő indikátor(ok) fenntarthatós pénzügyi, technikai) ága

önkormányzatnál rendelkezésre áll.

egészségügyi szűrések népszerűsítése. meghirdetett egészségtudato szűrések száma, Szociális s életmódra Szociális 2013. évi költségvetési résztvevők Szolgáltatásterve nevelést Kerekasztal 2015.12.31. rendeletben száma, zési koncepció szolgáló tagjai megtalálható rendezvények programok, száma, kezdeményezés ek, közös rendezvények Szociális Ellátásukban Esélyegyenlőségi Szolgáltatásterve résztvevő roma program települési zési koncepció, nemzetiségi 2013.12.31. célcsoportjának humán erőforrás önkormányzat Közművelődési önkormányzat alapos felmérése, rendelet bevonásával indikátor táblázat

Önkormányz ati döntés alapján folyamatosa n fenntartható

nem releváns

119

A Intézked és sorszám a

Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

elemzések élő (cigány) készítése, lakosság problémáik problémáira feltárása, vonatkozóan életminőségüket javító intézkedések bevezetése.

6

Nyilvánosság erősítése.

romákkal szembeni diszkrimináció megjelenése a helyi médiák közvetítésével.

II. A gyermekek esélyegyenlősége A szabadidő kevés a hátrányos hasznos helyzetű eltöltését gyermekek és 1 szolgáló családjának száma programok a szabadidős szervezése programokon

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

számát, hátrányos, Bűnmegelőzési halmozottan hátrányos Koncepció helyzetű gyermekek arányát, stb.) Hosszútávú terv: a meglévő adatokra építve a jelzőrendszer tagjaival hosszú távú intézkedési terv kidolgozása a telepen élők életszínvonalának javítása céljából, antiszegregációs terv kidolgozása

romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése, elfogadtatásuk

Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekek és családjuk

Szociális Szolgáltatásterve zési koncepció, éves gyermekvédelmi beszámoló

E

Az intézkedés tartalma

elemzések készítése, problémáik feltárása, életminőségüke t javító intézkedések bevezetése

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményeine Az intézkedés megvalósításához szükséges megvalósításá eredményességét k felelőse erőforrások (humán, nak határideje mérő indikátor(ok) fenntarthatós pénzügyi, technikai) ága

pontosítása, kiegészítése, fenntarthatósága ,a szegregátumban élők nyomon követése évente, adatok frissítése

Helyi médiában „jó példák” megjelenítésén ek kezdeményezés e. Az települési és intézményekbe roma megjelenések 2013.12.31. n és a nemzetiségi száma közösségekben önkormányzat közös akciók a Roma Nemzetiségi Önkormányzatt al közösen.

nem releváns

nem releváns

Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek

személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek az intézmények költségvetésében rendelkezésre áll.

intézmény szakmai programjába beépülve fenntartható

programok száma, települési résztvevők 2013.12.31. önkormányzat száma, rendezvények értékelése

120

A Intézked és sorszám a

Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

bevonása a közösségi rendezvényekbe

III. A nők esélyegyenlősége a GYÁS, GYES-ről való visszatérés a Napközbeni munkaerő piacra 1 ellátás mérsékli a szervezése szegénység kialakulásának kockázatát magányérzet kialakulásával nemcsak az anya Elmagányosodás 2 mentális állapota megelőzése lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is

Közművelődési rendelet

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményeine Az intézkedés megvalósításához szükséges megvalósításá eredményességét k felelőse erőforrások (humán, nak határideje mérő indikátor(ok) fenntarthatós pénzügyi, technikai) ága

működtetése (felelős: IKSZT, civil szervezetek). A hátrányos helyzetű gyermekek és családjuk bevonása a közösségi rendezvényekb e. (prevenciós tevékenység felelősei: köznevelési intézmények, nemzetiségi önkormányzat, CSSK)

Gyermekek napközbeni ellátását TELEPÜLÉSI biztosító ÖNKORMÁNY 2014.12.31. előterjesztés intézmények ZAT működtetéséne k támogatása. Szabadidős Szociális programok programok Szolgáltatásterve száma, közösségek fenntartása, szervezése, zési koncepció, települési résztvevők elmagányosodás igény szerinti 2014.12.31. Közművelődési önkormányzat száma, közösségi megelőzése bővítése. rendelet és Sport programok Zöldterületek, Koncepció száma, közparkok a GYÁS, GYES-ről való Szociális visszatérő anyukák Szolgáltatásterve munkában állásához zési koncepció, segítése, mely mérsékli a éves szegénység gyermekvédelmi kialakulásának kockázatát beszámoló

I

az önkormányzati költségvetésben a támogatás (pénzügyi) rendelkezésre áll.

nem releváns

2013. évi költségvetési rendeletben forrás megtalálható pályázati lehetőségek kihasználása

önkormányz ati döntés alapján folyamatosa n fenntartható

121

A Intézked és sorszám a

Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

vezethet IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

2

3

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményeine Az intézkedés megvalósításához szükséges megvalósításá eredményességét k felelőse erőforrások (humán, nak határideje mérő indikátor(ok) fenntarthatós pénzügyi, technikai) ága

fenntartása

Az aktivitást és a Idősügyi függetlenséget programok elmagányosodás Program, megőrző száma, személyi, tárgyi és Szociális, megelőzése, az aktivitást Szociális programok, résztvevők pénzügyi feltételek közművelődési magas az egyedül települési és a függetlenséget Szolgáltatásterve szolgáltatások 2014.12.31. száma, önkormányzatiköltségvet szolgáltatások élők aránya önkormányzat megőrző programok, zési koncepció, szervezése. Net(t)Nagyi ésből pályázati bővítése szolgáltatások szervezése Közművelődési Net(t)Nagyi tanfolyamon forrásokból Koncepció tanfolyam résztvevők száma igény szerinti fenntartása a morbiditási Rendszeres statisztikák mozgást rangsorában - a biztosító daganatok, programok javuljon az egészségügyi szolgáltatások keringési zavarok, száma, állapot, közérzet, egy-egy bővítése. személyi, tárgyi és Egészségügyi, szív- és résztvevők előadáson nem csak az Idősügyi Szűrővizsgálato pénzügyi feltételek sport érrendszeri száma, előadótól, hanem Program, Sport k biztosítása. települési önk. 2014.05.31. önkormányzatiköltségvet szolgáltatások megbetegedések, szűrővizsgálatok nyugdíjas társuktól is Koncepció Prevenciós ésből pályázati bővítése. ízületi problémák formája, fontos információhoz szemlélet forrásokból mellett pszichés tájékoztatás juthatnak erősítése, az problémák formája egészségtudato leggyakrabban s magatartás előforduló fejlesztése betegségek Idősek programok Fadd közbiztonságának és személyes személyi, tárgyi és száma, ezen belül az idősek Idősügyi Program környezetének, pénzügyi feltételek Tájékoztatás és gyakran válnak települési résztvevők biztonságának, Bűnmegelőzési otthonának 2013.12.31. önkormányzatiköltségvet megelőzés. áldozattá önkormányzat száma, biztonságérzetének Koncepció védelmét ésből pályázati tájékoztatás növelése szolgáló forrásokból formája intézkedések

intézmény szakmai programjába beépülve fenntartható

intézmény szakmai programjába beépülve fenntartható

intézmény szakmai programjába beépülve fenntartható

122

A Intézked és sorszám a

4

Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Ellátásukban résztvevő civil szervezetek bevonásával településünkön elemzések nem áll adat készítése, rendelkezésre az problémáik idős lakosság feltárása, problémáira életminőségüket vonatkozóan javító intézkedések bevezetése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményeine Az intézkedés megvalósításához szükséges megvalósításá eredményességét k felelőse erőforrások (humán, nak határideje mérő indikátor(ok) fenntarthatós pénzügyi, technikai) ága

bővítése. felmérni a nyugdíj/ nyugdíjszerű ellátásban élők társadalmi problémáinakk szempontjából főbb jellemzői vonatkozásában munkaerőpiaci helyzetüket, jövedelmi viszonyaikat, egészségügyi állapotukat, Esélyegyenlőségi szolgáltatásokhoz való Ellátásukban program hozzáférést, résztvevő civil célcsoportjának közművelődés iránti Szociális szervezetek alapos felmérése, igényt, családi állapotukat Szolgáltatásterve bevonásával indikátor táblázat (egyedülélő-e), zési koncepció, elemzések pontosítása, informatikai Közművelődési készítése, települési kiegészítése, jártasságukat. Hosszútávú 2013.12.31. humán erőforrás Koncepció problémáik önkormányzat fenntarthatósága terv: a kérdőíves felmérés Idősügyi Program feltárása, , a nyugdíj/ során már információhoz Bűnmegelőzési életminőségüke nyugdíjszerű jutunk arra vonatkozóan, Koncepció t javító ellátásban élők hogy a megkérdezett intézkedések nyomon követése mennyire vonható be bevezetése. évente, adatok közösségi programokba, frissítése rendezvényekbe, segítségre szorul-e, elfogadja-e a segítséget, a meglévő adatokat a szociális kerekasztal fogja kielemezni, és amennyiben szükséges úgy további intézkedéseket terjeszt Fadd Nagyközség

nem releváns

123

A Intézked és sorszám a

Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményeine Az intézkedés megvalósításához szükséges megvalósításá eredményességét k felelőse erőforrások (humán, nak határideje mérő indikátor(ok) fenntarthatós pénzügyi, technikai) ága

Önkormányzatának/Képvi selő-testületének

5

Nyilvánosság eszközeinek bővítése.

idős korral összefüggő társadalmi sztereotípiák

megismertetni a község Helyi média lakosaival az idős bevonásával embereket,nem csak Idősügyi Program nyilvánosság közösségeket, egyéneket eszközeinek is bővítése.

programok száma, települési résztvevők 2014.05.30. önkormányzat száma, tájékoztatás formája,

intézmény szakmai programjába beépülve fenntartható

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékost ápoló minél többen részesei családtagnak legyenek a közösségi kapcsolatteremtés életnek, kapcsolatok re, önsegítő kialakítása, ápolása csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van.

1

kommunikáció színterének bővítése, elérhetővé tétele

2

Akadályok Közszolgáltatásokh a fogyatékkal élők megszüntetése. oz, kulturális és esélyegyenlőségét

A kommunikáció színtere az internet világa, amely a felhasználók otthonába hozhatják a közösséget. lehetőségek: személyi, tárgyi és Szociális pályázatokra résztvevők pénzügyi feltételek Szolgáltatásterve felhívás, települési önk 2014.12.31. száma, epont intézményi zési koncepció epontok elérhetősége, költségvetésből pályázati térítésmentes forrásokból használatára felhívás (IKSZTben, Református Egyházközösség ) az internethez való hozzáférést segíti. Szociális Fizikai települési akadálymentesíte személyi, tárgyi és 2018.12.31. Szolgáltatásterve környezetben önkormányzat tt önkormányzati pénzügyi feltételek

intézmény szakmai programjába beépülve fenntartható

intézmény szakmai

124

A Intézked és sorszám a

3

Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

sportprogramokho javítani akadályok zési koncepció z való hozzáférés megszüntetésével lehetőségei, az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os. (óvoda, iskola, buszmegállók) felmérni a tartós beteg/fogyatékos személyek társadalmi problémáinak szempontjából főbb jellemzői vonatkozásában munkaerőpiaci Ellátásukban helyzetüket, jövedelmi résztvevő civil viszonyaikat, szervezetek egészségügyi állapotukat, településünkön bevonásával ellátásokhoz, nem áll adat elemzések szolgáltatásokhoz való rendelkezésre a Szociális készítése, hozzáférést, fogyatékkal élők Szolgáltatásterve problémáik közművelődés iránti számára, zési koncepció feltárása, igényt, családi állapotukat problémáira életminőségüket (egyedülélő-e), vonatkozóan javító informatikai intézkedések jártasságukat. Hosszútávú bevezetése. terv: a kérdőíves felmérés során már információhoz jutunk arra vonatkozóan, hogy a megkérdezett mennyire vonható be közösségi programokba, rendezvényekbe, segítségre szorul-e,

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményeine Az intézkedés megvalósításához szükséges megvalósításá eredményességét k felelőse erőforrások (humán, nak határideje mérő indikátor(ok) fenntarthatós pénzügyi, technikai) ága

található , általános akadályok iskola megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése

intézmények önkormányzatiköltségvet programjába száma, ésből pályázati beépülve programok forrásokból fenntartható száma, résztvevők száma

Esélyegyenlőségi Ellátásukban program résztvevő civil célcsoportjának szervezetek alapos felmérése, bevonásával indikátor táblázat elemzések pontosítása, készítése, települési kiegészítése, 2014.01.31. humán erőforrás problémáik önkormányzat fenntarthatósága feltárása, , a tartós életminőségüke beteg/fogyatékos t javító személyek intézkedések nyomon követése bevezetése. évente, adatok frissítése

nem releváns

125

A Intézked és sorszám a

Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményeine Az intézkedés megvalósításához szükséges megvalósításá eredményességét k felelőse erőforrások (humán, nak határideje mérő indikátor(ok) fenntarthatós pénzügyi, technikai) ága

elfogadja-e a segítséget, a meglévő adatokat a szociális kerekasztal fogja kielemezni, és amennyiben szükséges úgy további intézkedéseket terjeszt Fadd Nagyközség Önkormányzatának/Képvi selő-testületének

4

Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott egészségügyi személyek szűrővizsgálatok kevésbé veszik on részvétel igénybe. segítése Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk(eljuttatá suk) terén.

a településen fogyatékkal élők egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel biztosított legyen, javuljon az ellátott egészségügyi állapota, közérzete

Segíteni, hogy a fogyatékkal Szociális élők is minél Szolgáltatásterve nagyobb szűrőprogram települési tanyagondnoki szolgálat zési koncepció számban részt 2014.01.31. száma, önkormányzat működtetése Tanyagondnoki vegyenek az résztvevők száma program egészségügyi szűrővizsgálato kon

Önkormányz ati döntés alapján folyamatosa n fenntartható

126

HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3

2

HEP részei4

Aláírás5

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.