Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja. Rákóczi Utcai Óvoda

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja

Rákóczi Utcai Óvoda

Pedagógiai Programja 2014 1


TARTALOMJEGYZÉK AZ ÓVODA BEMUTATÁSA ................................................................................................... 4 1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 5 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA ........................................ 6 3. ÓVODAKÉP .......................................................................................................................... 7 GYERMEKKÉP......................................................................................................................... 7 4. A KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAM ......................................................... 8 FEJLŐDÉS-LÉLEKTANI ÉS NEVELÉSFILOZÓFIAI MEGALAPOZOTTSÁGA, A FEJLESZTÉS CÉLJA ................................................................................................................ 8 5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI................................................................................ 9 5.1. Egészséges életmód alakítása, teljes körű egészségfejlesztés ......................................... 9 5.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés .............................................................. 11 5.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés ............................................................. 12 5.4. Optimális képesség- és készségfejlesztés ...................................................................... 14 6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI, ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ........................................................................................................................... 34 A gyermek természetes megnyilvánulási formái ................................................................. 34 6.1. A mozgás ....................................................................................................................... 34 6.2. Játék:.............................................................................................................................. 35 6.3. Az anyanyelvi kommunikációs nevelés ........................................................................ 40 6.4. A külső világ tevékeny megismerése ............................................................................ 44 6.5. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései ...................................................... 46 6.6. Verselés, mesélés .......................................................................................................... 47 6.7. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ......................................................................... 48 6.8. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka .......................................................................... 50 6.9. Munka jellegű tevékenységek ....................................................................................... 51 6.10. A tevékenységekben megvalósuló tanulás .................................................................. 53 7.1. Szervezeti és időkeretek ................................................................................................ 55 7.1.1. Csoportszervezés .................................................................................................... 55 7.1.2. Napirend ................................................................................................................. 55 7.1.3. Hetirend .................................................................................................................. 57 7.2. Az óvoda hagyományos ünnepei, programjai ............................................................... 58 7.4. Személyi erőforrások..................................................................................................... 60 8.1. Gyermekvédelem .......................................................................................................... 62 8.2. A gyermekek jogainak védelme az óvodánkban ........................................................... 64 9. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ............................................................................................ 65 10. SZOLGÁLTATÁSOK ....................................................................................................... 68 11. AZ ÓVODAVEZETŐ SZEREPE A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁBAN.................. 69

2


JOGFORRÁS

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, a 363/2012. (X.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramja, 32/2012. (X.8.) kormányrendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve valamint a 20/2012. (VIII. 31.) rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

3


AZ ÓVODA BEMUTATÁSA Az intézmény neve: Az intézmény székhelye: Tagintézménye: címe:

Rákóczi Utcai Óvoda 8000 Székesfehérvár Rákóczi utca 30. Rákóczi Utcai Óvoda Mancz János Tagóvodája 8000 Székesfehérvár Rákóczi utca 28.

Az intézmény alapító, irányító szerve, székhelye:

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 8000 Székesfehérvár Városház tér 1.

Az intézmény fenntartója, székhelye:

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 8000 Székesfehérvár Városház tér 1.

Alapító okirat száma, kelte:

348/2013. (VI.28.) 2013. június 28.

Az intézmény jogállása:

Jogi személyként költségvetési szerv.

működő,

helyi

önkormányzati

Az intézmény típusa: óvoda Az óvoda csoportjainak száma: 13 Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 310 fő Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Csik Gabriella Az intézmény alaptevékenységei: a) Az óvodai nevelés b) A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése: akik a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látásfogyatékos) vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek c) Azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az óvodai ellátása, akik a többi gyermekkel nem foglalkoztathatóak együtt: akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látásfogyatékos) fogyatékossággal küzdenek Az intézmény szakfeladat szerinti tevékenysége: 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátásának szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai 096010 Óvodai intézményi étkeztetés 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenység: 8560992 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

4


1. BEVEZETÉS Pedagógiai Programunk fő irányelveit, elképzeléseit, szellemiségét Porkolábné Dr. Balogh Katalin „Kudarc nélkül az iskolába” Komplex Prevenciós Óvodai Programja valamint a kompetencia alapú óvodai nevelés szemlélete határozza meg. A megalkotás, kidolgozás során szakmai elképzeléseink folyamatos változások, módosítások során érlelődtek, forrták ki magukat. Építettünk meglévő értékeinkre, helyi adottságainkra, eddigi tapasztalatainkra. Felhasználtuk a korszerű fejlődés és nevelés – lélektani, neurológiai, gyógypedagógiai ismereteket, eredményeket. Azonosulni tudtunk a kompetencia alapú nevelés alapelveivel a nevelő munka hatékonyságának eredményessége érdekében. A kitűzött célok és feladatok megvalósításának feltételét folyamatos szakmai megújulásra kész, felkészült nevelőtestületünk elhivatottsággal végzett pedagógiai munkával biztosítja. Helyi szokásainkat, hagyományainkat, értékeinket megőrizzük, gazdagítani kívánjuk. Programunk átvilágításával, beválásának vizsgálatával igazolódni látszott a sikeres megvalósítás. Tudatos elemző munkát követően felismert hiányosságok korrekciója érdekében kiegészítettük elképzeléseinket. A köznevelési törvény, az országos óvodai alapprogram változásai az intézményi hálózat átszervezése tették szükségessé a Pedagógiai Programunk módosítását. Alapelveink, sajátos céljaink alig változtak. A szerkezeti áttekintést, a sikerekhez vezető, azokat elősegítő feladatokat hivatott egyértelművé tenni, szakmai munkánk töretlenségét biztosítva. Arra törekszünk, hogy a kultúraátadás maximálisan a gyermek érdekeit szolgálja, fejlődését segítse, s igaz emberi értékekkel gazdagodjon e nevelői hatásrendszeren keresztül. Képességek, készségek olyan komplex fejlesztését céloztuk meg, amely az alkalmazható tudást helyezi előtérbe. Hitvallásunk szerint, a gyermekeket, személyi szabadságukat tiszteletben tartva, egyéni képességeiket figyelembe véve, önmagukhoz képest kell fejleszteni. Személyes szükségleteikhez igazított differenciált pedagógiai munkával, alkalmassá tenni őket az alapkultúrák elsajátítására, az iskolai életforma megkezdésére. Bízunk abban, hogy a szakmailag megalapozott, tartalmilag és formailag megújult Pedagógiai Programunk tovább növeli pedagógiai munkánk eredményességét.

5


2. AZ ÓVODAI NEVELÉS PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA 

Az óvodai nevelés biztosítsa és segítse elő a gyermek személyiségének kibontakozását, az alkalmazható tudás megszerzését.



Mindennemű hátrányos megkülönböztetés nélkül biztosítsa a gyermek számára egyéni képességeinek fejlődését, tiszteletben tartva önálló személyiségét.



Ne adjon helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.



Biztosítsa a migráns gyermekek számára az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését; társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.



Gondoskodó, érzelmi biztonságot nyújtó, örömteli szeretetteljes óvodai légkör teremtse meg a feltételét az eltérő ütemben fejlődő, egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, differenciált neveléshez.



Biztosítsa a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált, inkluzív nevelését.



Segítse elő a sikeres iskolai tanulás érdekében a potenciális zavarok megelőzését, tegye őket alkalmassá az alapkultúrák elsajátítására és a kompetenciák kialakulására.



Környezettudatos magatartás és egészséges életvitel igényének alakítása.



Legyen a család nevelését kiegészítő intézmény az óvoda, mely biztosítja az esetleges hátrányok csökkentését, valamint egyenlő hozzáférés esélyét minden gyermek számára.



Hassa át az örömteli játék boldog gyermekkorukat.

6

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja „A pedagógus király lehet a gyermekek birodalmában, ha nemcsak törvényeket talál ki, hanem figyelembe veszi a gyermekek törvényeit is” Ancsel Éva Az alapprogram alapján olyan elveket dolgoztunk ki, melyek sajátos óvodaképet és gyermekképet eredményeznek. Az alapelv abból indul ki, hogy „Az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.”

3. ÓVODAKÉP  Óvodánkban nyugodt, szeretetteljes, türelmes odafigyeléssel nyújtunk biztonságot, a gyermekeink számára. Az egyéni különbözőségek tiszteletben tartásával és a másság elfogadásával, egyenlő eséllyel, önfeledt szabad játékkal, a mozgás sajátos eszközeivel, alkalmazható tudás megszerzésével készítjük fel őket az iskolai kudarcok elkerülésére.  Megújulásra kész, a korszerű pedagógiai törekvések és pszichológiai ismeretek iránt nyitott nevelőtestületünk biztosítékot jelent az általunk elfogadott értékek megőrzéséhez, közvetítéséhez. Az érzelmi biztonságot nyújtó légkörben a testi, a szociális és az értelmi képességek alakításáról, a gyermeki szükségletek kielégítéséről a korszerű óvodapedagógiai szemlélet ismeretében gondoskodunk. A tevékenységközpontú pedagógiánkkal a hátrányok leküzdését és a tehetség kibontakoztatását is segítjük.  Törekszünk az alkotó, innovatív pedagógiai munkában szükséges feltételek biztosítására. Váljék igényünkké az élethosszig tartó tanulás.  A szülőkkel jó partneri kapcsolatot kialakító nyitott óvodánkban az óvoda alkalmazotti közössége képes nyílt kommunikációra. Megértő és elfogadó magatartásával aktív szerepet játszik a közös értékrend kialakításában, kiegészítve a családi nevelést.

GYERMEKKÉP  Gyermekeink szeressenek óvodába járni, csodálkozzanak rá a szépre, legyenek fogékonyak a jóra, az átélt és megélt örömökre. Természetes mozgásigényeiket örömteli, felszabadult tevékenységek gyakorlása közben, egyéni szükségleteinek megfelelően élhessék meg. Mozgásuk váljék célszerűbbé, összerendezettebbé. Őrizhessék meg természetes kíváncsiságukat. Tudjanak gyönyörködni a természeti és tárgyi környezetben. Óvják, védjék a természet tisztaságát, szépségét. Váljanak alkalmassá társas együttélésre, fedezzék fel, hogy az emberek különbözőek, felszabadultan kommunikáljanak. Legyenek magabiztosak, önállóak, kiegyensúlyozottak.

7


4. A KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAM FEJLŐDÉS-LÉLEKTANI ÉS NEVELÉSFILOZÓFIAI MEGALAPOZOTTSÁGA, A FEJLESZTÉS CÉLJA Nevelési céljaink meghatározásánál szakmai meggyőződésünkből indultunk ki, mely szerint az óvodás életkor a legalkalmasabb azoknak a pszichikus funkcióknak a kibontakoztatására, fejlesztésére, melyek biztonságot nyújthatnak a problémamentes iskolakezdéshez, megtartva a gyermekkor játékosságát, szabadságát. A program a fejlődés és nevelés-lélektani megalapozottsága révén fő feladatának tekinti az óvodás korú gyermek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének szem előtt tartásával:    

Az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, érzelmi, erkölcsi és közösségi, valamint értelmi érettség kialakítását. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, fejlesztését.

A jelzett területeken történő fejlesztés: a korszerű óvodapedagógia cél-, feladat-, eszközrendszerével történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít egyenlő esélyt, szociális és tárgyi környezetet. Lehetőséget a rugalmas iskolakezdéshez az életkor figyelembevétele mellett a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Ebben meghatározó a 3 – 7 éves kor alapvető sajátossága: Az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelemvezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás. A testi – lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik.

8


5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 5.1. Egészséges életmód alakítása, teljes körű egészségfejlesztés Az óvodai egészségfejlesztés az óvoda egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a felnőttek, a gyermekek egészségismeretének bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszicho szociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktató-nevelő tevékenységben a gyermekek személyiségfejlesztése érdekében. Fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, ismeretekkel, technikákkal, amelyekkel a saját és a környezetükben élők egészségi állapotát egyaránt pozitív irányban befolyásolják. Cél:  Az óvodáskorú gyermek biológiai, lelki, mentális, emocionális és szociális egészségéhez szükséges igények kielégítése.  A rendszeresen végzett tevékenységek pozitívan segítsék elő az életfolyamatokat, a testi és szellemi fejlődést, az egészségi állapot kedvező irányú fejlődését.  (személyi higiéné, egészséges táplálkozás, harmonikus fejlődés, öltözködés, pihenés, edzés és mozgásfejlesztés, környezettudatos magatartás)  Egészséges életvitel szokásainak megismertetése, fejlesztése, alakítása preventív nevelői hatásokon keresztül.  Szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése  Bántalmazás, az erőszak megelőzése  Baleset-megelőzés Feladat:  Az egészséges életmód: a személyi higiéné, az egészséges táplálkozás, az öltözködés, a pihenés a betegségmegelőzés szokásainak bemutatása  az egészséges életvitel alakítása: viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése  a gyermek életkorának megfelelő életritmus, óvodai életrend kialakítása.  a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolatos szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása  A gyermek testi fejlődésének elősegítése  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek mozgásigényének kielégítése,  a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,  a gyermek testi képességei fejlődésének segítése,  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, baleset esetén szükséges teendők megismertetése

9

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja  pozitív személyiségjegyek előtérbe helyezése  Udvari élet tevékenységeinek szabályozása.  Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós biológiai, lelki, mentális, emocionális és szociális nevelés feladatainak ellátása. Sikerkritérium Gondozás Váljon igényükké a higiénés szokások, a tiszta, esztétikus rendezett megjelenés és környezet, a kulturált és egészséges táplálkozás.  Önálló WC használat, kéz és fogmosás.  Megfelelően használják a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket, ügyeljenek a körülöttük lévő rend megtartására.  Váljon igényükké a gondos tisztálkodás.  Sajátítsák el a helyes és kulturált étkezés szokásait, váljanak nyitottá a korszerű táplálkozási szokások elfogadásában, ismerjék különböző táplálékok jótékony hatását (vitaminok).  Biztonságosan és megfelelően használják az evőeszközöket.  Ügyeljenek az étkezés során az esztétikus rendre.  Helyesen, megfelelő sorrendben öltözzenek, vetkőzzenek, ruhájukat rakják rendbe.  Szükség szerint, időjárástól és egyéb tevékenységektől függően váljék igényükké az átöltözés.  Képessé váljanak, jussanak el az önállósodás folyamán személyes szükségleteik kielégítésére.  Nevelői támogatással figyeljenek környezetük gazdaságos energiafelhasználására. Testi nevelés Mozgás Váljon természetes szükségletükké a mindennapi, az örömteli testmozgás.  Testséma valamint, testkinesztetikai ismereteik biztosak legyenek.  Legyenek képesek összehangolt, harmonikus mozgásra.  Mozgása során képesek legyenek tempóváltásra, önmaguk irányítására.  Szeressék és rendszeresen, bátran végezzék az aktív testmozgásokat.  Hosszantartó erőkifejtésre is képesek legyenek.  Biztonságosan mozogjanak és használjanak ehhez szükséges eszközöket.  Nagymozgásokon keresztül, manipulációs tevékenységek közben finommotorikájuk.  Szívesen játszanak akár irányítás nélkül is mozgásos játékokat.  Képesek legyenek, kitartásra alkalmazkodjanak a szabályokhoz.

fejlődjék

10

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja  Biztonságosan tájékozódjanak a térben, ismerjék az alapvető térirányokat.  Kívánságra tudjanak irányt változtatni.  Egyéni adottságaiktól, képességeiktől, egészségi állapotuktól függően váljanak edzetté.  A szabad mozgás örömének átélése biztonságos környezetben. Egészségfejlesztés  Valamennyi fő egészség-kockázati tényezőt pozitív irányba befolyásoltuk (biológiai, lelki, mentális, emocionális és szociális)  Az óvoda mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van  Az egészségfejlesztést megvalósító óvoda minden gyermeke részt vesz  A teljes felnőtt közösség részt vesz benne  A szülőket, családokat aktivizáljuk

5.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés Cél:  Az óvodapedagógus, dajka modellhatása és a szokások kialakítása révén fejlődjön a kapcsolatfelvétel képessége (felnőtt - gyermek, gyermek - gyermek).  Sajátítsák el a társas együttélés, valamint az önkifejezés alapvető szabályait. Az együttnevelés hatására alakuljon alkalmazkodóképességük, önállóságuk, akaratuk.  Szociális, erkölcsi normák megismerésén, beépülésén keresztül alakuljon ki az erkölcsi értékek felismerése.  Helyes önismeret, énkép kialakulásával biztonságosan érezzék magukat környezetükben.  Csodálkozzanak rá a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre - tiszteljék, becsüljék azt. Ismerjék meg szűkebb-tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötödést alapozza meg.  Az interperszonális kapcsolatrendszerben spontán, és tervezett, tudatos nevelői hatásokon keresztül ismerjék fel, hogy az emberek különbözőek, váljanak képessé a másság elfogadására.  Lassabban, eltérő ütemben fejlődő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermeke nevelése önmaguk elfogadására.  Alakuljon ki az ép gyerekek segítő, együttműködő képessége, képesek legyenek a másság elfogadására, ezzel is megalapozva a későbbi társadalmi integrációt. Feladatok:  Az óvodában a gyermekeket derűs, szeretetteljes, biztonságos légkör vegye körül.  A természet értékeinek és szépségeinek védelme, környezettudatos magatartásformák, fenntarthatóság szempontjából szükséges életformák megalapozása.

11

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja  Közös élmények, tevékenységek gyakorlása közben segítse elő az erkölcsi tulajdonságok, (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, igazságérzet, őszinteség) akaratának képességének fejlődését (önállóság, önfegyelem, kitartás feladat és szabálytudat, jó megoldásra ösztönző belső motiváció). Az ép gyermekek tanulják meg a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányát.  Ismerjék meg és gyakorolják a társas együttélés alapvető szabályait, az interkulturális nevelésen alapuló integrációs lehetőségeket (egymáshoz való alkalmazkodás, odafigyelés, a másság, a különbözőség elfogadása)  Mintaértékű pedagógus modell, és elfogadó nevelői attitűddel az egészséges személyiség fejlődést segítő pozitív értékrend kialakulásának formálása.  A hatékonyság érdekében korszerű módszertan, szervezeti keretek, kooperatív technikák alkalmazása a nevelő munkában.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek - hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű valamint a tehetséges gyermekek, - szocializációjának segítése, támogatása sajátos törődéssel, ellátással, megfelelő szakemberek bevonásával. Sikerkritérium           

Képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt. Képesek legyenek a csoporton belüli saját helyzetük megítélésére. Alakuljon ki bennük a kudarctűrő képesség. A közösségi szokások és a társas kapcsolatok alapvető szabályait ismerve, tudjanak alkalmazkodni egymáshoz, igény szerint segítséget nyújtani a rászorulóknak. Képesek legyenek adott esetben együttműködni társaikkal. Ismerjék fel a másikban rejlő értéket, tudjanak örülni mások sikereinek. A dicséretet pozitív ösztönző erőnek érezzék. A helyes önbizalom és énkép tegye alkalmassá arra, hogy megtalálja a helyét a csoport hierarchiájában. Élethelyzeteiken keresztül átélt erkölcsi értékeket helyesen ítéljék meg. Önállóságának mértéke tegye alkalmassá különböző helyzetek, feladatok megoldására. A „természetbarát szemlélet” alapjai a mindennapokban nyilvánuljon meg.

5.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés Cél:  Spontán, irányított tapasztalatszerzések, tevékenységek közben ismeretei bővüljenek, rendszereződjenek. Épüljenek a gyermek egyéni érdeklődésére, természetes kíváncsiságára, tudásvágyára.  Fejlődjenek mindazon képességei, melyek alkalmassá teszik majd az alapkultúrák elsajátítására.  Alakuljon ki életkoruknak megfelelő reális valóságképük.  Az anyanyelvi kultúra fejlesztésével, a beszéd és kommunikáción keresztül fogalmi gondolkodás kialakulásának elősegítése.

12

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja  Szeressék meg a könyveket, fedezzék fel értéküket, tanulják meg használni az ismeretszerzésre, vigyázzanak rá!  Gazdagodjon szókincsük, fejlődjön nyelvi kifejező készségük, beszédértésük. Feladat:  Kognitív képességek fejlesztése. (észlelés, érzékelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség)  Pontos, valósághű, lényeget megragadó megfigyelőképesség kialakítása.  Nyelvi kifejezőképesség fejlesztés  Tartós figyelem fejlesztése.  Megbízható, reproduktív emlékezet kialakítása.  Gazdag, kreatív képzelet, fantázia kibontakoztatása.  Az észlelőcsatornák tudatos működtetésével azok összehangolásával az észlelési funkciók differenciálódásának segítése.  Sajátos nevelési igényű gyermekek képességeinek felmérése után az elmaradásoknak megfelelő egyéni és kiscsoportos fejlesztés.  A képességek, készségek megerősítésén, fejlesztésén túl, ezek zavarainak korai kiszűrése, megelőzése.  Differenciált fejlesztés.  A kiemelt figyelmet igénylő - hátrányos helyzetű, tehetséges – gyermekek hozzásegítése olyan tapasztalatokhoz, élményekhez, amelyek segítik az ebből eredő hátrányok leküzdését valamint tehetségük kibontakoztatását. Sikerkritérium           

Pontos, differenciált érzékeléssel észleléssel vegyen észre azonosságokat, különbségeket, lényeges vonásokat. Spontán és irányított tevékenységek közben figyelme kellően kitartó, akár osztott figyelemre is képes. Legyen képes felidézni emlékezetből az őt ért ingerületi benyomásokat, és ezek reprodukálására képes legyen. Problémahelyzetben találékony, megoldást kereső. Az önkifejezés eszközeivel kiéli alkotó fantáziáját, gazdag képzeletvilágát. Érdeklődő, kíváncsi, megoldást kereső, jól motivált a spontán és irányított tevékenységekben. Alkalmazza analízis, szintézis műveletét, elemi összefüggéseket felismer, képes következtetések alkotására. Prevenciós munkával az esetleges zavarok kiszűrése az elmaradás korrekciója szakemberek bevonásával. A tehetséges gyermekek mintát adnak társaiknak Életkorának megfelelően felismeri, tevékenységeiben gyakorolja az elemi összefüggéseket, képes az ok-okozati összefüggések értelmezésére, környezetében jól tájékozódik. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, nevelési feltételek megszervezése.

13


5.4. Optimális képesség- és készségfejlesztés Óvodai programunk tudatosan felvállalja az óvodás korban meglévő képességek, készségek megerősítését, fejlesztését, ezek zavarainak korai kiszűrését, megelőzését. A prevenciós fejlesztés alapvető célja a lehetséges problémák megelőzése. Lényege az, hogy az óvodába kerülés pillanatától kezdődik, folyamatosan tart az óvodás kor végéig. A felismert funkciózavarokat, elmaradásokat korrekcióval rendezzük. Így kap nagy jelentőséget a differenciált egyéni fejlesztés – a felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás. A fejlődés nyomon követése az intézmény minőségirányítási programjában meghatározottak szerint történik. (Egyéni fejlettségmérő-lap) Programunk a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálja a pszichikus funkciók fejlesztését, s a gyermekek spontán aktivitására épít. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A fejlesztés alapja A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél több elméleti megfontolásból is a mozgásra alapozunk.  A 3 – 7 éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája a mozgás. Viszonylag e területen tekinthető homogénnek ez a korosztály az óvodáskor kezdetén.  A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi műveletek – egyben az önmagunkból kialakított testséma is, amely a pszichés – én idegélettani leképződése.  A mozgás, finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát kedvezően befolyásolhatunk, így a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. A mozgás szocializációs hatása az alábbi területeken igazolható:  A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság (kompetencia) érzését, a mozgás feletti kontroll, az én kontroll funkciókat erősíti, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésekre való képességet fokozza.  A mozgásos feladatok elvégzésére adott konkrét visszajelzés a gyermek számára felfogható, értékes az énképének alakulásához.  A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek én határainak – a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához.  Az enyhébb idegélettani ártalmak, diszfunkciók rendezésében is a mozgás lehet a kiindulás és adekvát eszköz.  A gazdag mozgásos tapasztalat a nyelvi szimbolikus leképzéssel, segíti a konkrét cselekvéses tapasztalatok beépülését, az absztrakt struktúrák gazdagodását.

14


A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei:      

Szervesen illeszkedjen a pedagógiai programba. Messzemenően építsen a gyermek érzelmi – belső motivációjára. Kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez. Az óvodai nevelés egész időtartamára elosztva, folyamatosan, következetesen történjék. Az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen. Alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit észlelve – módszerváltás, vagy teljes elhagyása az ésszerű.

15


FEJLESZTŐPROGRAM Mozgásfejlesztés

Nagymozgás fejlesztése

Mozgás – és látássérült gyermekek speciális kiegészítő feladatai

1. Járás a) kis és nagy lépésekkel, b) különböző irányokba fordulással, c) változó szélességű sávok, vonalak között, d) különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával,

a) járástanítás, járáskorrekció b) járás ritmus kialakítása

2. Futás a) különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással, b) különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatásokkal, c) változó szélességű sávok között, d) különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, átugrásával,

a) a futás biztonságos feltételeinek megteremtése,

3. Ugrás a) „távolugrás” (páros lábbal szökdelés) ugrás előre, hátra, b) „magasugrás” c) ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában, d) különböző alakzatú térbe beugrás – kiugrás (kör, négyszög stb) e) szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés f) mélyugrás,

a) az alsó végtagok egyenletes terhelése, b) félelemérzet kiküszöbölése,

4. Csúszás – kúszás, mászás különböző tempóban a) különböző irányokba, majd irányváltoztatással,

a) négy végtag harmonikus mozgásának kialakítása,

16

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja b) különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka, fa), c) különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával, 5. Egyensúlygyakorlatok a) állás: - lábujjon – sarkon - állás fél lábon, b) egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb. c) kúszás egyenes padon d) Body Roll hengergyakorlatok, különböző sportok, (roller, bicikli, korcsolya, stb.) e) Forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások, 6. Szem – kéz koordináció fejlesztése a) babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak felett (szék stb.), babzsák csúsztatás két vonal közé, babzsák dobás vízszintes és függőleges célra, b) karika – dobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról, c) kugli – játék d) labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal változó távolságról, labda célba ütése bottal, gurítás,

a) álló helyzetből való kibillentés után az egyensúly megtalálása, b) egyensúly gyakorlatok korrigált testtartásban,

Vak gyermekeknél ez nem megvalósítható feladat, de a látásmaradvánnyal rendelkezőknél igen (pl.: a fény irányába) A mozgássérült gyermekeknél a sík és térbeli tájékozódási zavar miatt kiemelt feladat.

7. Szem – láb koordináció fejlesztése

A látássérüléstől függően valósítható meg. Súlyos mozgássérültek esetében az alsó a) ugrókötéllel: kötél felett átugrás végtagok mozgásainak szemmel követése változó magassággal, biztonságos helyzetekben (ülve, kapaszkodva, b) karikával: különböző lábakkal belépés, állva) kilépés, beugrás, kiugrás, c) lábbal különböző formák rajzolása

17

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja alkalmi felületen, homokba, padlóra, stb. d) ugróiskola egyszerűbb és nehezített formában, e) függeszkedés: átfogással, tovahaladás,

Finommotorika fejlesztés a) gyurmázás (elsődlegesen az anyag a) a felső végtagok célzott tornája kéz – tapintásos megtapasztalása, tetszés és ujjtorna szerinti formák, alakzatok kialakítása), b) építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd fokozatosan kisebbekkel), c) papírhajtogatás – papírfűzés, mintaalakítás, d) puzzle – játékok összerakása fokozatosan növekvő elemszámokkal, e) mintakirakás lyukas táblán egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig, f) vágás domború vagy előrajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig, g) „papír – ceruza” feladatok: - rajzolás, festés nagy felületre /ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával/ - sablonok kiszínezése kiugró hátlapon - sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrajzolt Kiválasztásuk a gyermekek állapotától függ. mintáinak átírása h) kézi szergyakorlatok

18

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja Testséma fejlesztés 1. A testrészek ismerete a) Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával /haj – szemszín, kicsi – nagy…/ b) Tevékenységek a testrészek megismerését célozva: - testrészek megérintése és megnevezése felnőtt által, - a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést, - utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt, - a felnőtt megnevezi, a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét - az előzőek megismétlése, begyakorlása… Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni és csak ezután a testrészek részeinek hasonló módon való begyakorlása. c) Meghatározott testrészekre való koncentrálás: - különböző testhelyzetekben /hason, hanyatt fekve, ülve, állva, térdepelve/ megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni, - valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak /környezet/ viszonylatában. 2. A test személyi zónájának alakítása a) Az „oldaliság” tanítása

a) Vakoknál ez nem megvalósítható feladat, azonban a gyengén látók, nagytárgy látók a saját testük körvonalait, esetleg jellegzetes tulajdonságait /hosszú haj/ képesek felismerni.

a) A vizualitást pótolva szükség van szinte minden esetben segédeszközök használatára.

19


b)

c)

d) e)

- Színes szalaggal /gumipánttal/ megjelölni a jobb – bal oldalt kézen, lábon, különböző mozgásfeladatot teljesíteni - különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb – balkézzel /labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni stb./ - lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés, stb. A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos, mozgásos feladatokkal: - az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé, - feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra, A test függőleges zónájának megtanítása - játékeszközök /karika, labda, babzsák/ emelése a fej fölé, lehelyezése lábra, vagy a lábak elé, Az előző /1.,2.,3.,/ gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel. Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása /szék, pad, asztal alkalmazható/ - állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. - ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át, stb. - térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. - feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb.

3. Testfogalom A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a nyelvi megfogalmazásoknak 1 – 3./.

20

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja a) Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját. b) A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni. c) Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni. d) Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt. 4. Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások a) Fej - fejfordítás, fejkörzés, - csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel, - csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre ismert helyzetű tárgy felé, b) Törzs - törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó – majd mellső középtartásban tartott karokkal, - a karokat magas tartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl, c) Karok - karkörzés előre és hátra, - karok helyzetének utánzása, - oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör mentén, - különböző karlengetések ritmusra, - oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése, - oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás, - karhúzás és tolás, páros munka,

21

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja d) Ujjak - a kéz ökölbe szorítása, - az ujjak ide – oda mozgatása, - ujjak egyenkénti mozgatása, ritmusra, - a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva. e) Lábak - a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan, - a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza, - állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le, - térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk, - padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése, - törzshajlítás bokafogással, - szökdelés, ugrálás, - szökdelés váltott lábbal, láblengetés, f) Lábak és lábujjak - sarokemelés és leengedés, - a lábfej visszafeszítése /ujjak emelése, „pipálás”, - járás sarkon és lábujjhegyen, - a külső talp élen járás, kartartás a törzs mellett, - ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábbal, - hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy a nagy lábujjal rámutatni adott célpontra, - törzshajlítás előre, - babzsák felmarkolása lábujjal, Néhány gyakorlatot ezek közül lehet zenére is végezni.

22

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja Észlelés fejlesztés

(percepciófejlesztés)

A észlelés pontosabb működését 3 – 4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5 – 6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi /auditív/ és motoros tevékenységgel. A mozgás és látás akadályozottsága nagyon gyakran kihat a pszichoszomatikus fejlődésre és a cselekvéses tapasztalatszerzésre. Akadályozza a differenciált észlelési teljesítmények kialakulását. Pedagógiájukban különös gondot kell fordítanunk a tárgyi környezettel való testi kontaktusra a taktilis – kinesztetikus mozgásra a cselekvő kísérletezést és tapasztalatszerzést, tárgyi cselekvést kell előnyben részesítenünk, mivel ez által alakíthatók, fejleszthetők ki a kompenzációképes kognitív funkciók. A látássérültek pedagógiájában - mind ezeken felül - az élmények megteremtéséhez szükség van még arra is, hogy a tárgyaknak mindig állandó helye legyen, és hogy ezt a helyet ismerjék.

1. Vizuális (látás) fejlesztés Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját. a.) A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, diagonális stb. A fej mozdulatlan marad, csak szemmel

A látásnevelés kiemelt fejlesztési terület a látásmaradvánnyal rendelkező gyermekek számára. /A látásmaradvány használatának megtanítása, térbeli tájékozódás a látás felhasználásával erős napsütésben fény –

23

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral, kézzel, ujjal. Az iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése. b.) A szem fixációs működésének erősítése: - ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig /fel, le mozgatjuk/, - egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10 mp-ig. A perifériás látás gyakorlására is igen alkalmas, ha a gyermekeknek ilyen megfigyelési feladatot adunk. c) Vizuális zártság – egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik? - ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni, - hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat? - rejtett figurák megtalálása /Dörmögő/ d) Vizuális időrendiség felismertetése: képekről elmesélt történetek kirakása: mi történt először, mi következik? e) Vizuális ritmus: a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása. - tárgyakból kirakott – gyöngyök, kockák, rudak, kártyák – minták folytatása, - rajzos – képi-minták elrendezése /fekvő alak…, ülő alak…, álló alak…, járó…/, - sorminták rajzolása,

árnyék megkülönböztetése. Felvillanó fény érzékelése, zseblámpa fényének követése, fény irányának megállapítása./ Kevés látásmaradvánnyal rendelkezőknél erős fény követésével, helyének meghatározásával kezdjük. A javulás mértékétől függően fokozatosan áttérünk velük a halványabb fényekre, esetleg színekre.

-

gyengén látóknál, fényérzékenyeknél ez egy speciális eszköz segítségével valósítható meg, mely lényege, hogy egy adott gomb nyomására, mindig ugyanaz a fény villan fel. Ez a lámpasoron is hat pontrendszerben működik.

f) Vizuális helyzet – pozíció felismertetése: /négymezős tábla, pl.: matematika foglalkozáson a szimmetria/ - mágnestáblán a nevelő elhelyez egy

24

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja alakzatot adott mezőbe, - a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt, - az alakzatokat adott mezőben, más pozícióba elforgatni, g) Vizuális memória fejlesztése: - egyszerű testmozgást bemutatás után emlékezetből leutánozni, - vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni stb. /fokozatosan növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése/ 2. Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése a) A lehető legtöbb féle alak – forma – méret motoros kialakítása: - formaalakítás mozgással /járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel/, - padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása, - padlóra rajzolt alakzatok /különböző formák vagy azonos alakzatok más – más méretben/ felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére, b) Különböző tárgyak, alakok, formák méretek felismertetése a gyerekek környezetében: bemutatása, azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási feladatok /lottó, dominó/, c) Adott vizuális minta kirakása: forma, méret szín szempontjából különböző minták kirakása. /Lyukas tábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen: egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig, először egyetlen szempont figyelembevételét követelve, pl.: csak szín, vagy csak forma stb., kevesebb elemtől az összetettebb formáig/ d) Minták rajzolása, festése

25


e)

Részekből különböző alakzatok fejlesztése

3. A tapintásos – sztereognosztikus – észlelés fejlesztése

Tapintás -

Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés, mintázás gyakorlásával plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával. b) Különböző formák, méretek alakítása minta után. c) Különböző formák, méretek megváltoztatása. "Varázsoljuk el!” d) Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása, az említett fejlesztési módoknál főhangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésben van. A vizualitás jelen van, hiszen a kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet. a)

-

csak körök, háromszögek, négyzetek, stb. szétválogatása, csak két – vagy háromféle formából az ugyanolyanok összerendezése, formatábla és forma egyeztetése, forma megnevezése, adjon, mutasson ugyanolyant,

A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával: „Érzékelő zacskó”, „Elvarázsolt zsákocska” - pusztán tapintással felismeri a tárgyakat Mi lehet? Milyen? mérete, formája, felülete, anyaga, stb. - a tapintással felismert dolgokat: párosítani, sorba rendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy – egy minőségi jellemzőjük alapján. 4. Mozgásos /kinesztetikus/ észlelés fejlesztése a)

Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével: /kézzel kört ír le a levegőbe stb./, /lábbal lépés előre, hátra stb./, nyitott szemmel mozgásokat megismétel.

26

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja b)

Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni.

5. A térészlelés – térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével: - rácsos papíron, szöges táblán, lyukas táblán a két oldal megkülönböztetése nélkül a mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével, - a jobb – bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakásával, - a négy fő iránymező megismertetése az említett módon. b) Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal: - ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakoroltatása, - a tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás, elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte, alatta, felette, - függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből és formákból, - fentiek segítségével a szögek / sarkok/ érzékeltetése. c) A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása. a)

6. A hallási észlelés /auditív/ fejlesztése A hangzási analízis – szintézis fejlesztése a)

A természet és a környezetünk hangjainak ismeretére nagy hangsúlyt fektetünk a Figyeltessük meg, milyen hangot látássérültek csoportjában, melyek a tökéletes hallunk mikor egy ember sóhajt, vagy tájékozódáshoz hozzásegítenek. tüsszent különböző hangok működnek bennünk. Figyeljünk a természet hangjaira.

27

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja b)

c) d) e)

f) g)

Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben szabályos, majd később

A látáscsökkenés mértékével és kiesésével a gyermekek akusztikus észlelésének fejlesztése kiemelt feladat: - ismert személyek hangjainak szabálytalan ritmusokat használunk. felismerése, ugyanez elváltoztatott Ritmusvisszaadás csukott szemmel. hanggal, Mondjunk olyan szavakat, amelyek - hangforrás irányának megállapítása, azonos hangzókkal kezdődnek, pl.: - hangok, visszhangok alapján a baba, bögre, bogár, béke, róka, rózsa, körülvevő tér nagyságának stb. megállapítása. Hány szót tudunk felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma…, te…, s…, stb. A megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan általunk ismert szót kell alkotni, amelyek tartalmazzák ezeket.

28


7. A keresztcsatornák fejlesztése a)

b)

c)

Vizuális – tapintásos interszenzoros működések fejlesztése: - tapintással exponált /felismert/ tárgyat kell keresnie a vizuális mintákban, - vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az „érzékelő zacskóból”, - egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás átfordítását, Vizuális – auditív interszenzoros működés fejlesztése: - mutassunk a gyermekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét, - „Figyeljünk a hangokra!” „A hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást, minek a hangja?” /társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés/, - auditív memória fejlesztése: dallamtöredék megismételtetése, különböző hangok megismételtetése, majd a hangforrás kerestetése, Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése: - bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát ismerje fel a vizuális mintában, - mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát,

29

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja -

d)

e)

vizuális kinesztetikus megközelítés a későbbiekben a betűk vagy szavak közötti finom különbség megfigyeltetése, észrevételére is használható,

Hallási – tapintásos interszenzoros működés fejlesztése: - A gyermeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy másik személy jellemez. A szem – kéz koordináció fejlesztése: - A szemmozgással kapcsolatos tevékenységekről a percepció fejlesztésénél írtunk.

Verbális fejlesztés A nyelvi fejlesztés minden esetben kísérője a motoros és észlelési megismerésnek. Emellett jó néhány olyan játék kerül alkalmazásra, mely célzottan a verbális fejlesztést szolgálja. Beszédészlelés fejlesztése Beszédszervek ügyesítése Hallás, beszédhallás fejlesztése Auditív ritmus fejlesztése Auditív emlékezet 1. A tárgyak megnevezése A lakásban, az óvodában és a közvetlen környezetben található tárgyak megnevezése: a)

ruházat: - zokni, trikó, cipő, papucs, csizma, nadrág, farmernadrág, ruha, szoknya, ing, blúz,

30

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja nyakkendő, kardigán, pulóver, dzseki, kabát, anorák, esőkabát, mellény, bugyi, fürdőruha, /testséma/ b)

testrészek: - törzs, fej, arc, szem, fül, orr, száj, ajak, fogak, nyelv, szemhéj, szempilla, szemöldök, homlok, haj, áll, orca, orrlyuk, nyak, váll, mellkas, gyomor, kar, kéz, ujjak, hüvelykujj, könyök, csukló, tenyér, köröm, ujjpercek, derék, csípő, lábszár, lábfej, sarok, comb, hát, térd /testséma/

c)

cselekvés: - sétál, gyalogol, menetel, szalad, szökdécsel, ugrándozik, lép, áll, elindul, mozog, elkezd, megáll, ül, fekszik, térdel, csúszik, /fel/ mászik, kúszik, siklik, megcsúszik, csavar, hajlít, görbít, vágtat, görbül, elterül, elnyúlik, elernyed, kanyarodik, felemel, leenged, lehúz, lesüllyeszt, lehalkít, tompít, beborul, pipiskedik, előrehalad, hátrál, taszít, hajt, húz, von, üt, ránt, dob, visszapattan, fog, rúg /-dalózik/, keresztez, megfordul, fon, sodor, fordít, bukfencezik, csöppen /-t/, koppint, tapsol, kiabál, fütyül, izeg, mozog, nyit, zár, dörzsöl, csurog, morajlik, tétovázik, sürög-forog, mormol, beszélget, cseveg, fecseg, figyel /testvázlat nagyés finommozgások/

31


2. Térbeli viszonyok a)

Irányok: - fönt, lent, alatt, át, keresztül, fel, hátra, fölött, fölé, rá, felé, előre, oldalt, jobbra, balra, végig, mindenfelé, körös-körül, felől, után, körül, köré, közel /valamihez/ messzire, távol, /valamitől/, emelkedő, felfelé haladó, süllyedő, lefelé haladó, közelebb, távolabb, keresztben, magasabban, alacsonyabban, /Nagy és finommozgás készségek, testséma, lateralitás, vizuális diszkrimináció, sorozatba rendezés stb./

b)

Helyzet: - -on, -en, -ön, -ról, -ről, -ból, -ből, -ban, -ben, kívül, belül, tetején, alján, közepén, középpontjában, között, fölé, felett, alá, lent, alul, alatt, lejjebb, le, túl, át, keresztül, előtt, mögött, mellett, együtt, valamire vonatkozóan, vízszintesen, magasan, alacsonyan, balról, jobbról, első, második, stb., utolsó, itt, ott, kívül, belül, /Nagy és finommozgások, testséma, lateralitás, időbeli sorrendiség, sorozat/.

c)

Idő: - most, után, előbb, később, hamarosan, reggel, dél, nappal, éjszaka, délelőtt, délután, este, hét, hónap, év, tél, tavasz, nyár, ősz, húsvét, karácsony, kezdődik, befejeződik, /Időbeli sorrendiség, nagy és finommozgások/

32


3. Osztályozás a)

Alapformák: - kör, körül, körbe, négyzet, téglalap alakú, ovális, hurkos, háromszögletű, kereszt, csillag, négyoldalú, vonal, pont, egyenes, görbe, cikcakk, csúcs, sarok, oldal, él, hajlás, ferde, Az említett kifejezéseket mindig manuális, mozgásos tevékenységekhez kötötten használjuk.

b)

Színek: - piros, kék, sárga, zöld, fekete, fehér, barna, narancssárga, rózsaszín, bíbor, /ibolya/

c)

Méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség: - nagy, kicsi, hatalmas, apró, több, kevesebb, gyors, lassú, sebes, magas, alacsony, kövér, sovány, széles, keskeny, alsó, felső, hangos, halk, csendes, édes, savanyú, kellemes, érdes, finom, tele, üres, nehéz, könnyű, lágy, kemény, azonos, különböző, hasonló, eltérő, világos, sötét, az összes, néhány, elég, egyenlő, /Sorozat, auditív-vizuális diszkrimináció, tapintás, gondolkodás, alap számfogalom/.

33


6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI, ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A gyermek természetes megnyilvánulási formái Pedagógiai programunk törekvése, hogy a képességek célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolakezdésre. A pedagógiai program a gyermekek alapvető megnyilvánulási módjára és fő tevékenységi formáira a mozgásra, játékra, kommunikációra épül. Erre alapozva szervezzük meg a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. A nevelés keretét egyfelől a gyermek természetes megnyilvánulási formái, másfelől az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége, harmóniája határozza meg.

6.1. A mozgás Cél:  A rendszeres, természetes és irányított mozgáson keresztül – az egyéni szükségletek figyelembevételével - szerezzen a gyermek minél több tapasztalatot, információt környezetéről, segítse ennek minél pontosabb megismerését, közben fejlődjön személyisége.  A mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra alakítása, támasznyújtás az értelmi fejlődéshez. Feladatok:           

A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. Mozgáskultúra fejlesztése, változatos mozgástevékenységek biztosítása. Mozgástapasztalatok bővítése, gyakorlással a mozgáskészség alakítása. Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Aktív nagymozgások és finommotoros manipulációk során értelmi képességek fejlesztése, (vizuális memória, térészlelés, keresztcsatornák, gondolkodás, beszédfejlődés). Mozgásos képességek fejlesztésével a szocializációs folyamatok segítése. Prevenciós, korrekciós, szomatopedagógiai, konduktív mozgásfejlesztés. A mindennapi szabad és irányított mozgásokhoz az eszközök és a megfelelő hely biztosítása. Erkölcsi és érzelmi tulajdonságok fejlesztése. Egyaránt biztosítjuk a mindennapos szabad mozgás lehetőségét a csoportszobában és az óvoda udvarán is. Tervezett csoportos játékokkal alkalmat teremtünk a kooperációra, a társas együttműködésre. Mindennapi frissítő torna (15 – 20 perc) szervezése, mozgásos játékokkal, gimnasztikai gyakorlatokkal.

34

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja  Korcsoportnak megfelelően, heti rendszerességgel testnevelés foglalkozások a tornateremben, időjárástól függően az udvaron.  A szervezett mozgások anyagát Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde „Mozgásfejlesztés az óvodában” programja alapján végezzük. Sikerkritérium                

Szeretik, bátran végzik az aktív testmozgásokat a szabad tevékenységekben és az irányított mozgásos feladatokban. Önállóan is kezdeményeznek, igényükké válik a mozgásos játék. Biztonságosan mozognak a térben, az alapvető téri irányokat ismerik, képesek a tájékozódásra. Kialakult dominancia. Kialakult testsémával, helyes énképpel rendelkezik. Mozgása koordinált, összerendezett. Mozgástempóját képes irányításra is változtatni. Egyensúlyérzéke stabil. Grafomotoros készsége alkalmassá teszi az irányított kézmozgásokra. Képes mozgásos utánzásra, annak reprodukálására. A verbális módon kapott utasításokat megértik, végrehajtására képesek. Szókincsükbe beépülnek a mozgással kapcsolatos kifejezések, használják azokat. A társas kapcsolat elemi szabályait betartják, képesek az alkalmazkodásra, együttműködésre, rendelkeznek önuralommal. Kialakult egészséges csapat- és versenyszellemmel rendelkeznek. Kialakult pozitív viszony saját testéhez, (amely az önelfogadást segíti elő). Váljék örömmé, alakuljon szokássá a mindennapos frissítő testmozgás.

6.2. Játék: A játék a gyermek alapvető természetes semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi formája. Mint önkéntes, örömmel végzett tevékenységi forma, lehetőséget ad a kreatív ötletek szabad kipróbálására. A játék az óvodás gyermek személyiségének tükröződése, s fejlesztésének leghatékonyabb eszköze is egyben. Megfigyelése során képet kapunk a gyermek ismereteiről, élményeiről, mozgásáról, beszéd és kommunikációs képességéről, verbális, emocionális és értelmi fejlettségéről. Önként választott, szabad tevékenység és fejlesztő hatását csak a gyermeki szabadság megőrzésével biztosítja. Célja:  A szűkebb és tágabb tárgyi és személyi környezetének, azok összefüggéseinek minél valósághűbb megismerése, helyes értelmezése.  A környezettudatos - természetbarát magatartás megalapozásának segítése.  Formálja a szociális hatásokon keresztül teljes személyiségüket.

35

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja Feladat:  Inger gazdag, sokrétű tapasztalatszerzésre alkalmat adó környezet, tárgyi feltételek biztosítása.  A napi tevékenységek rendszerében a megfelelő hely idő és szervezeti keretek biztosításával a gyermek ez irányú pszichikus szükségleteinek kielégítése.  A gyermek szabad játékválasztásának, önkéntességének tiszteletben tartása.  Segítse elő a pszichikus struktúrák fejlődését.  (mozgás, percepció, emlékezet, képzelet, gondolkodás)  Társas kapcsolatok fejlődésén keresztül ismerje meg a közösségi élet szokásait, szabályait.  Tegye alkalmassá a kapcsolatfelvételre, kooperációra, kommunikációra.  Biztosítsa a gyermeki fantázia, alkotás, kreativitás kiélését.  Sokszínű élményanyag biztosításával tapasztalják meg az érzelmi sokszínűséget, lehetőségük legyen ezek átélésére.  Szükség és igény szerint a felnőtt bekapcsolódása a játékba  Érvényesüljön az óvónő, dajka mindenkori modellszerepe, segítse elő a játékfolyamatok fejlődését, kibontakozását.  Lehetősége legyen kiélni természetes mozgásigényüket. Sikerkritérium              

Kielégíti a játék a gyermek természetes szükségletét. Az óvodai élet biztosítja a mindenkori örömteli játékot. A megfelelő hely, idő, és tárgyi feltételek lehetőséget nyújtanak a gyermek képességeinek fejlődéséhez. Az óvónő, dajka pozitív modellhatása tükröződik a gyermekek tevékenységeiben. A felszabadult örömteli játék pozitívan befolyásolja a csoport légkörét a személyes szabadság megőrzésével. A gyermekek kreatív önmegvalósításra képesek. Alkotó fantáziájuk cselekvéseikben megmutatkozik. Belső motivációjától vezérelve szabadon választ játékához helyet, eszközöket, társakat. Képes alkalmazkodni, együttműködni, tiszteletben tartani mások ötleteit, tevékenységeit. Képes pozitív kapcsolatfelvételre, betartja az alapvető udvariassági formákat. Képes szerepvállalásra és szerepek elosztására. Kialakult csoportszellem, pozitív énkép, én - tudat. Mozgása összerendezett, koordinált, alkalmazkodik a tér adta lehetőségekhez. Játékszabályok elfogadására betartására képes, önállóan képesek szabályok alkotására.

36

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja Játékformák A GYAKORLÓJÁTÉK Jelentősége abban van, hogy keretei között alakulnak ki az olyan pszichikus tulajdonságok, amelyek a személyiség további fejlődésére döntő hatással vannak. E tevékenység keretei között teremtődnek meg a következő életkor játékainak szubjektív feltételei is. Lehet:  mozgásos  manipulációs  verbális 1. Mozgásos gyakorlójáték: A gyermek a játékos mozgást ugyanabban a formában ismételgeti (pl.: fel-le mászik). Mozgás közben ismerkedik saját testével, testi képességeivel, a gyakori ismételgetéssel bizonyos mozgásokat is begyakorol (pl.: bújik, mászik).  Testséma fejlesztés: testrészek ismerete, adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása.  Mozgásfejlesztés: leggyakrabban a nagymozgások fejlődése lehetséges. 2. Manipulációs gyakorlójáték: Ez az a tevékenység, amikor a gyermekek építőelemeket rakosgatnak egymás mellé, autót húzogatnak, stb. E tevékenység közben a gyermek ismerkedik az őt körülvevő világgal, annak tárgyaival. Megismeri az anyagok tulajdonságát: felületét, színét, formáját, nagyságát, szilárdságát. Ezáltal matematikai ismereteket is szerez. Ezeknek a tevékenységeknek nagy jelentősége van a gyermek: szem – kéz koordinációjának fejlődésében (tépés, rakosgatás, stb.).  Testséma fejlesztés: a tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása lehetséges.  Percepciófejlesztésre is van mód pl.: bizonyos szabály szerint tárgyak sorba rendezése (szín szerint, forma szerint, stb.). Az ujjakkal végzett kisebb mozgások, gyakori tevékenysége a finommozgást is fejleszti. 3. Verbális gyakorlójáték Egy-egy szótagot, szót, vagy dallamot, mondókát, vers-töredéket, stb. ismételgetnek. Lehetőségei akkor érvényesülnek, ha a gyermek mozgását, tevékenységét beszéddel kíséri. KONSTRUÁLÓ JÁTÉK 

E tevékenység közben a gyermekek különböző játékszerekből összeraknak, létrehoznak valamit. Eleinte spontán építenek, de később az átgondolt, elrendezett, meghatározott céllal végzett építés dominál. Nagyon fontos az eszközök változatossága.

37




Építés, konstruálás közben átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása. Tanulja és tapasztalja a rész – egész viszonyát, megtanul tervezni, szerkeszteni. A modellről való építés, szerkesztés közben (igaziról, képről, társról másol) fejlődik megfigyelő képessége, gondolkodása. Pl.: képről a síkból átfordít térbe, a képen látott autót, házat a térben elkészíti. Ez már többszintű műveleti struktúra meglétét feltételezi.

Az építés, a konstruálás elősegíti a szem–kéz koordináció fejlődését. A kisebb és bonyolultabb összerakást igénylő eszközök segítik a finommotorika fejlődését. Percepció fejlesztésére nagyon jó lehetőség nyílik. Az összerakás-szétszedés, az egy-egy elem kirakása közben a rész-egész viszonyát ismeri meg. Ez a Gestalt-látást fejleszti. Verbális fejlesztés: téri helyzetek, formák, színek, anyagok fogalmának megismerése, megnevezése. SZIMBOLIKUS SZEREPJÁTÉK  A szerepjátékban a gyermek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit, pozitív és negatív élményeit fejezi ki. Környezetük jelenségeit sajátos módon újraalkotják. Ez a játék tükrözi a gyermek egész életét, személyiségét.  A gyermek szociális tanulással a felnőtt mintáról sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Gyakorolja a társakkal való együttműködést, átéli az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, újraalkotva kreatívan egy-egy átélt eseményt. Fejlődik képzelete, empátiája, alkalmazkodó- és kommunikációs képessége. A szabályok fejlesztik önuralmát, erkölcsi érzékét.  Verbális fejlesztés: a beszéd nemcsak a játék egyszerű kísérete, hanem a társak informálását és megértését is szolgálja, tehát igazi kommunikáció, a kapcsolat kialakításának elengedhetetlen eleme. A fejlesztési lehetőségek széles skálája jelen van, de ez mindig attól függ, hogy a gyermekek milyen témájú, tartalmú játékot játszanak. SZABÁLYJÁTÉK Ennél a játékfajtánál a sok lényeges elem közül a legfontosabb a szabályokhoz való igazodás igénye. 1. Mozgásos szabályjáték Lehetnek testnevelési játékok, dalos, népi játékok (körjátékok, szembekötősdi), labdajátékok… Szabályjáték közben a gyermek helyes magatartásformákat sajátít el: türelem, kitartás, akaraterő, mértéktartás, szerénység, eredményre törekvés. A csoportos és csapatjátékokban fejlődik közösségi érzése, együttműködése, felelősség- és feladattudata. Az ismert mozgásokat gyakorolják változatos formákban. Kimeríthetetlen lehetőséget nyújtanak a nagymozgások fejlődésére, a mozgás-, finommotorika és szem-kéz koordináció fejlesztésére.

38


2. Értelemfejlesztő szabályjáték Társasjáték, dominó, kártyajátékok, logikai játékok, nyelvi játékok stb. A szabályok betartása fejleszti önuralmukat, türelmüket, együttműködésüket, kudarc- és sikertűrő képességüket. Fejlődik logikus gondolkodásuk, értelmi képességük. Ezek a játékok az 5 – 6 – 7 éves korosztály játékai, leginkább az észlelés és a verbális fejlesztést szolgálják. Barkácsolás  A barkácsolás mindig a játék igényéből indul ki és kötetlen. Fontos, hogy ne legyen öncélú. Ezzel szemben a cél, az óvodapedagógus segítse elő, hogy a barkácsolás a szerepjáték és a bábozás természetes eszköze legyen.  Barkácsolás közben nagyon sok technikát és munkaformát ismer meg a gyermek. Munka közben átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása, alakul társas kapcsolata,  produktív képzelete és kombinációs készsége az újrahasznosítható anyagok felhasználása során  „Mindenből lehet valamit csinálni” szemlélet kialakítására törekvés.  Újrahasznosítás lehetőségének felfedezése, kihasználása  Szem – kézkoordináció és finommozgás, manipulációs készségfejlesztése tépéssel, vágással ragasztással, új technikák és anyagok felhasználásával. Percepció fejlesztése: Ritmikus sorok kirakása pl. díszítéskor stb. Tapintásos észlelés fejlesztése, különböző formák, méretek alakítása stb. Alaklátás és formaállandóság fejlesztése pl. báb fejének (gömb) készítése papírból, textilből stb. A rész – egész vagy a téri információk viszonyának felismerése és alkalmazása a tárgyak készítése közben. Verbális fejlesztés: Fontos, hogy az óvónő a közös munka során megnevezze a különböző technikákat, eszközöket a munka közben előforduló téri helyzeteket, relációkat. Bábozás  A gyermekek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze, ezáltal feleleveníti tapasztalatait elképzeléseit, esztétikai, szociális élményeit.  Nagy szerepe van a személyiség fejlődésében, a bábok mögé bújva lehetőség van az önmegvalósításra. A közös bábozás hat a társas kapcsolatokra. Élmények tapasztalatok elevenednek fel, így fejlődik emlékezete, a kitalált történetekkel pedig fantáziája. Nagyszerű eszköze az önkifejezésnek, feloldja az elfogódottságot, szorongást, így a kommunikáció fejlődését segíti.

39

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja  Verbális fejlesztés: lényeges eleme a beszéd, így nagyon sok fogalmat, kifejezést gyakorolhat. A fejlesztés szempontjából nagy jelentősége van a halandzsázásnak, a különböző érzelmi állapotok kifejezésének hanglejtéssel, hangszínnel és a beszéd gyorsaságával. Mozgásfejlesztésnél a karral és az ujjakkal végzett kisebb mozgások fejlesztésére van lehetőség attól függően, hogy a használt bábnak milyen a mozgatási technikája. Mozgatás közben ritmusérzékük is fejlődik. A testséma fejlődését segítheti az is, hogy megfelelően elhelyezkedjenek a paraván mögött és fejlettebb játékot igényel, amikor már a bábot térben mozgatják és nemcsak oldalra. Dramatizálás A dramatizálás és a bábozás szoros összefüggésben és kölcsönhatásban állnak egymással.  Dramatizáláskor a gyermekek saját vagy irodalmi élményeiket játsszák el kötetlen módon.  A dramatizálás a mozgáson, látványon, beszéden alapszik. A felelevenített élmények során fejlődik emlékezetük, kreativitásuk. Játék közben gazdagodik szervezőkészségük, alkalmazkodó készségük, önértékelésük és önismeretük is.  Mozgásfejlesztés: itt mindig a történettől függően alakul, hogy a játék milyen mozgás gyakorlását segíti elő. Lényeges az állatokat utánzó mozgás és a különböző emberek, személyiségek kifejezése mozgással is. (pl.: lassú, fürge, ügyetlen stb.).  Testséma fejlesztés: itt nagy jelentősége lehet a csoportban található tükörnek, ahol megnézheti a jelmezbe, kellékbe öltözködve saját átváltozását. Nyomon követheti, gyakorolhatja tükör előtt a szerepnek megfelelő mozgást, mimikát.  Percepciófejlesztés: különösen a tér észlelésére nyílik lehetőség, hiszen egy meghatározott térben a díszletek között kell mozognia.  Verbális fejlesztés: a felidézett párbeszédek közben gyarapodik szókincse, árnyaltabbá válik kifejezőképessége, ha a mesében alkalmazott szófordulatokat, kifejezéseket is használja.

6.3. Az anyanyelvi kommunikációs nevelés Az anyanyelv használata áthatja a mindennapi óvodai életet. A beszéd az önkifejezés eszköze, a kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik kifejeződése. Cél:  Kapcsolatfelvételre alkalmas, közlékeny, önmagukat kifejezni tudó és másokat megértő gyermekek nevelése.  A környezet példát adó beszédkultúrájával segítse a megismerési folyamatok során a gondolkodás fejlődését.  Az alapkultúrák elsajátításához szükséges nyelvi fejlettség elérése.

40

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja Feladat:  A beszédfejlesztés tevékenységhez kötötten, cselekvésbe ágyazva segítse a gondolkodás fejlődését az életkori sajátosságok figyelembevételével.  Differenciált, egyéni bánásmód alkalmazásával a nyelvileg hátrányos helyzetű valamint a nyelvileg kiemelkedően fejlett gyermekek fejlesztése, segítése.  Az óvodapedagógus és logopédus működjön együtt a felzárkóztatásban, fejlesztésben  A gyermekek beszédkedvének felkeltése, ösztönzése.  Szókincsbővítés, sajátos nyelvi formák elsajátítása.  Személyes példával, kommunikációs helyzetek teremtésével a gyermekek beszédre ösztönzése, párbeszéd és társalgási formák kialakulásának elősegítése.  A felnőtt modell biztosítsa a verbális közlés és az azt kísérő metakommunikáció összhangját, segítse elő a metakommunikációs technikák fejlődését.  Nyelvi és kommunikációs játékok beépítése a mindennapi tevékenységekbe.  A hallási észlelés, hangzási analízis és verbális memória képességének fejlesztése. Sikerkritérium:        

A gyerekek aktívan használják a megismerési folyamatok, tapasztalatok során bővült szókincsüket. Beszédhelyzeteknek megfelelően, jól érthetően, megfelelő hangsúllyal, hangerővel és tempóban beszéljenek. Tisztán, jól artikulálva, megfelelő nyelvtani egyeztetéssel fejezik ki gondolataikat, közléseiket. Közlékenyek, képesek a folyamatos beszédre, mondanivalójukat összetett mondatokban, különböző mondatfajtákat alkotva fejezik ki. Használják a metakommunikációs eszközöket, technikákat az érzelmeknek, hangulatnak megfelelően, a verbális közlés tartalmához illeszkedve. Történetek, történések logikai és időbeli sorrendjét felismerik, szóban kifejezik, ok okozati megállapításokat tesznek. Rövid történetek elmondására, pontos szövegkimondásra képesek. Kialakult beszédfegyelemmel rendelkeznek, a társalgás alapvető szabályait betartják, alkalmazzák.

Gondozás: A gondozási feladatok végzése közben beszélgetünk a gyerekekkel. Biztosítjuk őket szükségleteik, kívánságaik szóbeli kifejezésére. Megnevezzük a ruhadarabokat, tisztálkodási eszközöket, ételeket stb. A folyamatos beszélgetéssel serkentjük a gondolkodásukat, az illeszkedő nyelvi formák választékát felkínálva segítjük a gyermekek szocializációját.

41

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja Érzelmi nevelés: Az együttes tevékenységeken alapuló jó légkörben megnyilvánul a gyermekek kapcsolatteremtési vágya, megnyilatkozási szándéka, érdeklődése, alkalmazkodási képessége. Elsajátíttatjuk a gyermekekkel a párbeszéd különböző, az együttműködést segítő fordulatait, kifejezéseit, az udvariassági formákat (megszólítás, felszólítás, kérés, figyelmeztetés stb.). Megtanítjuk a konfliktushelyzetek egymást tiszteletben tartó megoldását, az ehhez tartozó nyelvi fordulatokkal együtt. Játék: A társas kapcsolatok kialakításával segítjük a beszédfejlődést, a nyelvi és metakommunikációs megnyilvánulások bemutatásával, fejlesztésével színesítjük a gyermekek beszédét. Segítjük a szerepjátékok kialakulását, fejlődését, mert jó lehetőséget nyújtanak az utánzásra, az alkalmazkodásra, a beszédmódok, nyelvi eszközök használatára (szóbeli kapcsolatok helyzeti sajátosságainak elsajátítására a családban, óvodában, üzletben, vendégségben stb.). Fejlesztőeszközként alkalmazzuk a bábozást. A báb segítségével megszólaltatjuk, beszéltetjük a hallgatag, visszahúzódó gyermekeket. Fejlesztjük a gyermekek érzelmi kifejezőképességét, gyakoroltatjuk az elbeszélő és párbeszédes beszédformákat, felismertetjük velük, miképpen tudnak bánni a hangjukkal, hangmagasságukkal, hangszínükkel. Hangfejlesztő játékokat kezdeményezünk (állatok, természeti jelenségek, járművek hangjának utánzása). Anyanyelvi játékokat játszunk a gyerekekkel, melyek mozgásra, cselekvésre, érzelmi meghatározottságra építve szolgálnak egy, vagy több hangösszetevő (artikuláció, szókincs, mondatalkotás), az összefüggő beszéd és a párbeszéd fejlesztésére. Munka: Lényege a jól összehangolt, közös cselekvés, ezért folyamatos nyelvi kapcsolatot tartunk a gyermekekkel. Megtanítjuk őket erre a kapcsolattartásra egymás között is (munka elosztása, egymás utáni tevékenységek megbeszélése). Segítjük a beszédfejlődést a szabályok, az eszközhasználat módjának a közlésével, az eljárás módjának a közlésével, az utasítás megértésének ellenőrzésével. Ezekkel bővítjük a nyelvhasználat területeit. Megnevezzük a tevékenységeket, teendőket, tárgyakat. A beszédkapcsolatokon alapuló együttműködés kialakítására törekszünk. Cselekvő tanulás: Verselés, mesélés: Az anyanyelvi nevelés legfontosabb területe. Az irodalmi szövegek, a szókészlet gyarapításával, kifejezések, szólások, nyelvi fordulatok megismertetésével, különféle stiláris eszközök használatával gazdagítjuk a gyermekek kifejezőkészségét.

42

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka: Felismertetjük a gyermekekkel, hogy valamely élményt, eseményt, érzést többféle úton kifejezhetünk. Érzékeltetjük, hogy a közös élmény ábrázolása mindenkiben más-más élményeket, érzéseket, gondolatokat vált ki. Gyakoroltatjuk a téri érzékelést, az arányok, irányok nyelvi kifejezését. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: Az élőbeszéd érzelmeket tükröző, jelentést hordozó elemeit gazdagítjuk a hangképzés, a tiszta ejtés, a hangsúly, a hangerő, a hanglejtés, a beszéddallam, a szabályos ritmus, a tempó, tempóváltás gyakoroltatásával. Gazdagítjuk a gyermekek szókincsét a zenében használt fogalmak megismertetésével (magasmély, halk-hangos, ritmusérzék stb.). Segítjük a helyes beszédritmus, artikuláció, hangképzés kialakulását a mondókázással, énekléssel. A külső világ tevékeny megismerése: A gyermekek környezetének, közlekedésének, a környezetvédelmének, a család, az óvoda személyeinek tárgyainak megismerésével, megnevezésével segítjük az anyanyelv fejlődését. Gyarapítjuk a szókincsüket az anyagok tulajdonságainak, rokoni kapcsolatok, birtokviszonyok megnevezésével. Segítjük a gondolkodás fejlődését a kérdésekkel-válaszokkal, az ok-okozati összefüggések megfogalmazására ösztönözzük őket. A beszédet és gondolkodást együttesen fejlesztjük a matematikai tevékenységek révén. Megtanítjuk a gyermekeket a szóban közölt matematikai feladatok pontos megértésére. Végiggondoltatjuk, majd megfogalmaztatjuk velük a megoldáshoz vezető utakat. Elmondatjuk velük a hasonlóságról és különbözőségről gyűjtött tapasztalataikat. Pontos nyelvi kifejezésekre bíztatjuk és tanítjuk őket. Alkalmaztatjuk velük a konkrét tapasztalatok során szerzett nyelvi ismereteiket: viszonyfogalmak használata, melléknévfokozás, névutók használata stb. Mozgás: Megismertetjük őket a testnevelés foglalkozásokon használt kifejezések jelentésével, a felszólító mód használatával. Bővítjük a szókincsüket a testrészek, a mozgások, a foglalkozásokon használt tárgyak, eszközök megnevezésével.

43


6.4. A külső világ tevékeny megismerése A környezet megismerésére nevelés Cél:  A környezet megismerésére nevelés célja, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő szinten minél több tapasztalatot szerezzenek (mozgásos és érzékszervi) tevékenységeken keresztül az őket körülvevő szűkebb és tágabb természeti és tárgyi környezetből. Ezáltal biztonsággal tájékozódjanak és igazodjanak el környezetükben.  A környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, környezetvédelem megalapozása.  Szokáskialakítás az egészséges környezeti feltételek fenntartása érdekében.  A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének megalapozása  A biztonságos közlekedésre nevelés, gyermekek biztonság érzetének segítése, erősítése. Feladat:  A gyermekek spontán tapasztalataira, élményeire támaszkodva nyújtunk új ismereteket, segítünk a meglévők elmélyítésében, rendezésében.  Vezéreljen bennünket a gyermek természetes tudásvágya, érdeklődése, kíváncsisága.  Nevelőmunkánk hatására alakuljanak ki a viselkedési formák, pozitív érzelmi és erkölcsi viszonyok.  A környezeti neveléshez kapcsolódó szakirodalommal, a felnőtt és a gyermek környezet, egészségbarát szemléletére ható könyvekkel alakítjuk a gyermekek és családtagjaik környezettudatos településlakói – fogyasztói szokásait.  Biztonságos életvitel szokásainak alakítása (közlekedés, az áldozattá válás).  A környezet megismertetésével bemutatjuk, megszerettetjük kulturális értékeinket, hagyományainkat (hazai táj, helyi hagyományok, néphagyományok).  A feldolgozandó témák megválasztásánál környezeti adottságainkra és lehetőségeinkre támaszkodunk (Zöld jeles napok, természet-ünnepek).  A témakörök kiválasztásánál tudatosan kihasználjuk az adódó kapcsolatokat más területekkel, hogy minél átfogóbb, sokirányú megtapasztalás lehetőségével az ismeretek tevékenységek, beágyazva rögződjenek, mélyüljenek.  A nevelési eljárások során törekszünk arra, hogy a mit, mivel, mikor, hogyan és kivel kérdésekre épített fejlődést segítő tevékenységek kerüljenek megvalósításra.  A megismerő tevékenységek folyamán minél több érzékszervi megtapasztalást, cselekvést biztosítunk.  Folyamatos és alkalmi megfigyelésekkel megláttatjuk, megtapasztaltatjuk a változó világot.  Szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, készségek, képességek fejlesztése, melyek szükségesek a természeti és társadalmi környezettel való harmonikus együttélésre.

44


 Fenntartható fejlődés érdekében, környezettudatos magatartás alapozása, alakítása.  A gyermek értelmi, problémamegoldó, véleményalkotó, döntési képességeinek fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása.  Kommunikációs kapcsolat alakítása a szülőkkel, partneri kapcsolat bővítése, fenntartása a környezet- és természetvédelem érdekében.  Fejlesztőmunkánk során igazodunk a gyermekek egyéni és eltérő képességeire, ismereteire, törekszünk a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, a tehetségek kibontakoztatására kellő ismeret és élményanyag nyújtásával. Sikerkritérium:                   

Biztonságosan tájékozódnak és igazodnak el közvetlen környezetükben. A gyermekek tudják személyi adataikat, szüleik nevét, foglalkozását, testvéreik nevét, életkorát. Ismerik a család életét, a családtagok otthoni munkáját. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, elsajátították az utcai viselkedés alapvető szabályait. Tudják csoportosítani az ismert közlekedési eszközöket. Ismerik a környezetükben lévő intézményeket (tűzoltóság, rendőrség, orvosi rendelő, iskola, könyvtár, művelődési ház, zöldségüzlet, közért, piac… stb.), tisztában vannak az itt dolgozó emberek munkájával. Felismerik és megnevezik a környezetükben észlelhető színeket, azok árnyalatait, fel tudják emlékezetből is idézni azokat. Ismerik az évszakok jellegzetességeit. Tudják a napok nevét, sorrendjét. Ismerik a napszakokat. Tudnak különbséget tenni az élő és élettelen természet jelenségei, elemei között. Az általuk ismert állatokat életmódjuk, külső jeleik, lakóhelyük alapján tudják csoportosítani. Ismerik az emberi test felépítését, a testrészek nevét, funkcióját, törekednek testük tisztában tartására. Ismerik az orvos gyógyító munkáját. Ismerje a növény fogalmának tartalmát, ezen belül képes csoportosításra, osztályozásra. Közreműködik a növények ápolásában, gondozásában. Felismernek, megneveznek környezetükben élő madarakat, növényeket. Környezetük iránt nyitottak, érdeklődőek ismerik és betartják az alapvető viselkedési szabályokat. Spontán viselkedésükben, szokásrendszerükben megjelennek a „zöld óvodai” tartalmak életkoruknak megfelelő alkalmazása. Észreveszik környezetükben a változásokat a természethez fűződő pozitív érzelmi viszony hatására megbecsülik, védik környezetüket.

45


6.5. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései Cél:  A gyermekeket körülvevő világ mennyiségi, alaki, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. Feladat:  A matematikai érdeklődés felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása.  Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása.  Szerezzen matematikai megtapasztalásokat, ismerkedjen meg matematikai fogalmakkal.  Matematikai kifejezések fokozatosan épüljenek be beszédükbe.  Problémahelyzetek teremtésével, megoldásával logikus gondolkodásra nevelés.  Cselekvésben és gondolkodásban jussanak minél több sikerélményhez.  Egyéni képességfejlesztés, differenciált bánásmód alkalmazása.  Biztosítjuk az élményszerű megtapasztalást, a felfedezés örömét, érdeklődésüket, kíváncsiságukat fenntartjuk.  Jussanak minél több érzékszervi tevékeny megtapasztalás birtokába.  Legyen lehetőségük a különböző feladathelyzeteket eltérő foglalkoztatási formában átélni, fejlődjék így csoportos, társas együttműködésük. Sikerkritérium:  Képes tárgyak, személyek tágkörben történő összehasonlítására.  10 – es számkörben számfogalma megalapozott, biztos, műveleti tevékenységekre ezen belül képes.  Tapasztalatokat szerzett a mérések, viszonyítások körében, ismeri ezek eszközeit, alkalmazza őket.  Térbeli viszonyokat, kiterjedéseket felismer.  Képes egyszerű kombinatorikai feladatok megoldására.  Szín és formaérzékelése pontos.  Ismer geometriai fogalmakat, tulajdonságokat.  Síkban és térben irányoknak megfelelően tájékozódik.  Vizuális helyzetpozíciókat felismer.  Képesek csoportban, párokban, egyénileg feladatmegoldásra, együttműködésre.  Képes összefüggések meglátására, szóbeli kifejezésére, elemi következtetéseket, általánosításokat alkot.  Használ matematikai kifejezéseket, szóbeli közléseiben, megállapításaiban.

46


6.6. Verselés, mesélés Cél:  Az irodalmi élmények járuljanak hozzá a gyermek szemléletmódjának és világképének kialakulásához, helyes erkölcsi, esztétikai értékítéletei gazdagabbá, színesebbé válásához. A gyermek érzelmi, értelmi fejlődésének segítése pozitív személyiségjegyeinek megalapozása.  Alakuljon anyanyelvi kultúrájuk a népköltészet értékközvetítése által.  A nyelv szépségével, kifejező erejével a biztonságos önkifejezés megalapozása, az irodalmi érdeklődés felkeltése. Feladat:  Irodalmi élmény nyújtása az igényesen megválasztott korcsoportnak megfelelő művekkel (népi, klasszikus és a kortárs irodalmi művek).  A mindennapos mesélés, irodalmi élmény nyújtása.  Megfelelő körülmények biztosítása az irodalmi művek befogadására.  A mondókák, mesék, történetek, mondák népi ritmusokon keresztül a néphagyomány ápolása, népi sajátosságaink átörökítése.  Szemléletes, képszerű, színes élményszerű előadásmód.  Az előadásmód tükrözze anyanyelvünk hangzásvilágát, ritmusát, dallamát.  Az óvónő személyiségével teremtsen olyan meghitt, bensőséges érzelmi légkört, mely segíti az irodalmi élmények befogadását, elindítja a belső képalkotás folyamatát, az élmény feldolgozásában.  Az irodalmi alkotások, népmesék közvetítsenek erkölcsi és etikai értékmintát, viszonyokat, magatartásformákat.  Segítse elő a gazdag képzelet és fantáziavilág működését.  Segítse elő a gyermek saját vers- és mesealkotását, nyelvi, irodalmi kreativitását.  Az élmények továbbéléséhez, kijátszásához, szorongásuk feloldásához, felhasználjuk a bábozás, dramatizálás eszközeit és annak lehetőségét biztosítjuk a gyermekek számára a napi tevékenységek során.  Segítségnyújtás a szülőknek az igényes gyermekirodalom kiválasztásához. Sikerkritérium    

Alakuljon szokássá és váljon igénnyé a mindennapos irodalmi élmény. Szívesen, érdeklődve, figyelmesen hallgassanak mesét, báb és gyermekelőadást. Segítsenek a mesemondás, verselés helyének feltételeinek kialakításában. Önálló verselésre, mesemondásra vállalkoznak, önállóan kezdeményeznek dramatikus játékokat és ehhez felhasználják a már meglévőket, vagy készítsenek új eszközöket.  A népmesei elemek, szófordulatok épüljenek be szókincsükbe, és használják ezeket.

47

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja  Élményeik feldolgozásában legyenek bátrak, kreatívak, kezdeményezőek, tükröződjék a cselekvéseikben, kifejezésmódjukban gazdag képzelet és fantáziaviláguk.  Legyenek a gyerekek között a csoportban „élő” közkedvelt mesék vagy más irodalmi alkotások.  Kíváncsian, érdeklődve várják a folytatásos történetek újabb epizódjait.  Képesek legyenek irodalmi élményeikről beszélgetni, véleményüket, gondolataikat megosztani másokkal.  Kialakult a képességük a belső képteremtésre.  Megszeretik a könyveket, újságokat és egyéb ismeretterjesztő kiadványokat, és helyesen használják.  A szülők érdeklődnek, kezdeményezőek az irodalmi értékek felkutatásában.

6.7. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Cél:  A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása. Az élménynyújtó közös ének, énekes játék, gyermektánc tevékenységekkel ízlésformálás, esztétikai fogékonyságuk, szülőföldhöz való kötődésük megalapozása. Feladat:  A zenei képességfejlesztés (hallás, ritmus, éneklés, mozgás, egyenletes lüktetés, zenei kreativitás)  Olyan hely és légkör biztosítása, amely a gyermeket hozzásegíti a felszabadult, örömteli éneklés, táncos játékok átélésére.  Ismerjék meg és használják a zenéhez használatos kelléktárat (hangszer, fejdísz, egyéb kiegészítők).  Az anyanyelvi örökség gazdagítása a zenei anyanyelv megalapozása játék szituációkon keresztül, korosztálynak megfelelő és igényesen összeállított magyar népdalkincs, válogatott kortárs művészeti zenei anyag alapján.  Olyan zenei tevékenységek biztosítása, amelynek során a gyermek felfedezi a dallam, ritmus, mozgás szépségét a közös éneklés örömét.  A zenehallgatás anyaga formái segítsék elő a gyermek zenei ízlésének formálását, alapozzák meg a zenei kultúrát.  A különböző mozgásbeli és térformák kialakítása segítsék elő a koordinált, harmonikus mozgásfejlődést.  Az énekes – dalos játékok erősítsék a szociális képességek fejlődését. Az örömteli zene és játék, a közös éneklés váljon örömforrássá, nyújtson sikerélményt.  A beszéd, a ritmus, a dallam és a mozgás együttes élménye fejlessze a gyermekek nyelvesztétikai érzékét.  Megismertetjük elsősorban a magyar, de más nemzetek népi kultúrájának kincseit, a népszokások egyes elemeit, az ünnepekhez kapcsolódó zenéket, dalokat.  A zene és ének váljon természetes örömteli cselekvéssé, serkentse a gyermekeket kreativitásra, hasson improvizáló készségükre.

48


Sikerkritérium:               

Természetes megnyilvánulási forma a gyerekek között az éneklés, mondókázás, dalos játékok kezdeményezése, mozgásimprovizáció, belső motiváció alapján. Ismerik a hangszereket és azok használatát, zenei tevékenységeikhez önállóan alkalmazzák. Élvezettel, figyelmesen hallgat zenét. Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni. Tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni. Tud társaival térformákat alakítani. A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi. Tud élvezettel, irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot. Felismeri a halk – hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni. Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni. Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést hangszerekkel tudja kísérni. A dramatikus, szerepformáló játékok során alkalmazzák a megismert viselkedési formákat. Ismerik az ünnepekhez, évszakokhoz kapcsolódó népszokásokat. Alkalmasak más, óvodán kívüli zenei élmények befogadására is.

49


6.8. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Cél:  A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá tétele az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása. Formálódjon gondolkodásuk, esztétikai értékrendjük, gazdagodjon érzelmi világuk. A környezettudatos szemlélet épüljön be a vizuális tevékenységeikbe. Feladat:  Olyan körülmények, eszközök biztosítása, amelyek hozzásegítik, inspirálják a gyermeket élményei, érzelmei kifejezésére, szabad és irányított tevékenységek közben.  Egyéni és közös élmények vizuális tapasztalatok biztosítása.  Egyéni képességeikhez igazodva, a képi, plasztikai kifejezőképesség segítése.  A fantázia, képzelet, gazdagítása kifejezése az ábrázolás eszközeivel.  Ábrázoló technikák, különböző anyagok, munkafolyamatok megismertetése, gyakorlással történő elsajátítása (rajzolás, festés, mintázás, tépés, vágás, ragasztás, kézimunka, barkácsolás, hajtogatás, építés, képalakítás).  Esztétikai érzékük, érzékenységük fejlesztése.  Felébresztjük a gyermekekben a „valami” létrehozására az alkotásvágy örömét.  A „hulladék nem szemét” elv hasznosítása, a „belelátás” képességének fejlesztése az újrafelhasználás érdekében. Sikerkritérium           

Örömteli tevékenységet, cselekvést jelent a képi kifejezésmód. Biztonságosan és célszerűen használják az eszközöket, anyagokat. Ötleteik kifejezéséhez, megvalósításához megtalálják a legmegfelelőbb technikákat, az ezekhez szükséges eszközöket, jelzik erre vonatkozó igényeiket. Műveik, alkotásaik tükrözik a környezetről szerzett ismereteiket, tapasztalataikat. Grafomotoros készségük koordináltsága alkalmassá teszi őket az irányított finommozgásokra. A különböző technikákat, anyagokat képesek összehangolni, változatos módon alkalmazni. Bátrak, ötletesek az építésben, téralakításban, az újrahasznosítható anyagok feldolgozásában. Szín és formaábrázolásuk képi, plasztikai kifejezőképességük változatos. Emberábrázolásaik koruknak megfelelően részletesek, egyszerűbb mozgások érzékelhetővé válnak ábrázolásukban. Esztétikai élmény létrehozásával gazdagodik személyiségük. Átélik az alkotás, létrehozás örömét, figyelembe véve az újrahasznosítás lehetőségeit is.

50


6.9. Munka jellegű tevékenységek Cél:  A gyermekekben a mindennapi tevékenységek közben alakuljon ki a munkához fűződő pozitív erkölcsi viszony, szociális magatartása, társas kapcsolatainak tartalma gazdagodjon ez által. A környezettudatos szemlélet jelenjen meg tevékenységek végzése során. Tevékenységi formák:  Önkiszolgálás Óvodába lépéstől a gyermeknek saját szükségleteinek kielégítésére irányuló örömmel és szívesen végzett aktív tevékenységek (gondozás, egészséges életmódra nevelés).  Közösségért végzett tevékenységek  Naposság. Középső csoportos kortól szabályozott rend szerint ciklikusan végzett tevékenység. Tartalma kapcsolódik az étkezéshez, (reggeli, déli) alkalomszerű munkákhoz, megbízásokhoz.  Mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkák. A napközben adódó egyéni megbízásokat, eszközök elrakását, alkalmakhoz kapcsolódó készülődést, a felnőttnek nyújtható segítségeket foglalja magába. Szerepvállalás a szelektív hulladékgyűjtésben – a víz takarékos használatában  Növény és állatgondozás  Udvari és kerti növénygondozás, tisztántartás, kisállatok táplálása és ápolása.  Komposztálás  Madár- és növényvédelemben való aktív részvétel Feladatok:  Munka jellegű tevékenységek korcsoportnak, fejlettségi szintnek megfelelő szervezése.  Szerezzenek minél több tapasztalatot környezetükről tevékenységeik közben.  Szerepvállalás a szelektív hulladékgyűjtésben – a víz, energiatakarékos használatában  Biztosítsunk minél több lehetőséget arra, hogy a gyermek kipróbálhassa önmagát, ezáltal erősödjön énképe, önállósága, helyes önértékelése.  A munkához megfelelő eszközök biztosítása, azok használati módjának megismertetése  Tudatosan figyelünk és elkerüljük a balesetveszélyt a jól megválasztott hellyel, biztonságos eszközökkel, felnőtt irányításával, felügyeletével.  A munka jellegű tevékenységeknél betartjuk a fokozatosság elvét.

51


 Bemutatás után, folyamatos gyakorlásra adunk lehetőséget, szükség esetén segítséget nyújtunk.  Folyamatos együttműködés során konkrét, reális értékeléssel élünk.  A közös munkavégzések érleljék meg jó hangulatukkal a munka után érzett közös örömöt, szabadítsa fel bennük pozitív érzelmeiket.  Fejlesztjük kitartásukat, felelősségérzetüket, együttműködési készségüket.  Juttassuk el a gyermekeket a kezdetben csak önmagukra irányuló, később a másokért is szívesen végzett örömteli cselekvéshez.  A munkavégzéssel kapcsolatos attitűdök és képességek, készségek fejlesztése. (esővíz, madáretetés madáritatás) Sikerkritérium:            

Szívesen, önként vállal munkajellegű tevékenységeket, feladatait igényesen végzi. A munkavégzéshez szükséges eszközöket biztonságosan és önállóan használja. A munka folyamatát átlátja, helyes műveleti sorrendben végzi azt. A naposi munka rendjét elfogadja, feladatait vállalja, feladatkörével tisztában van. Igényes a másokért végzett munkában. Ügyel a csoportszoba és az udvar rendjére, tisztaságára. Alapvető növényi és állatgondozással; szelektív hulladékgyűjtéssel, energiatakarékossággal kapcsolatos, ismereteket alkalmazza. A különböző munkafajták alapfogásait ismeri. Motivált a közösségért végzett munkára, mások munkáját megbecsüli. Megfelelő munkatempója alkalmas a csoportos tevékenységek elvégzésére. Tevékenységei közben betartja, és alkalmazza a kulturált viselkedés szabályait. Megismeri és elsajátítja a növényi hulladékok újrahasznosítási módjait.

52


6.10. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai tanulás folyamatos, minden óvodai tevékenységi formában megjelenik, nem önálló tevékenységi forma. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szituált környezetben, kirándulásokon és az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás a nevelési folyamat szerves része. Megjelenik a játék-, a mozgás-, a gondozási- és a munka jellegű tevékenységekben is. Lehetséges formái:  utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás szokások alakítása  spontán játékos tapasztalatszerzés  játékos, cselekvéses tanulás  gyermeki kérdésekre és válaszokra épülő ismeretszerzés  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés  gyakorlati problémamegoldás Célja:  Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, attitűdök erősítése, tapasztalatainak bővítése, rendezése.  Tanulást támogató környezet megteremtése (felfedezést segítő, kreativitást erősítő).  Játékos formában, tevékenységek közben szerzett tapasztalatok során képességek, készségek fejlesztésén keresztül a gyermekek személyiségének kibontakoztatása.  A gyermekek érzelemvezérelt, cselekvő gondolkodásának szemléletes, képszerű fogalmi gondolkodás szintjére nevelése.

Feladat:  Minél több érzékszervre ható folyamatos tapasztalatszerzések biztosítása, melyek elősegítik a világ megismerését, az ismeretek beépülését, elmélyülését.  A megismerési folyamatokban, cselekvő, aktív részvételükkel fejlődjenek értelmi képességeik.  egyre pontosabb valósághű észlelés  reproduktív emlékezet  figyelem összpontosítására való képesség  valósághoz közelítő képzeleti működés  problémamegoldó fogalmi gondolkodás  A gyermekek képességeit életkori és egyéni sajátosságaik figyelembevételével differenciáltan fejlesztjük, és személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük.

53


 A gyermekek meglévő képességeinek, készségeinek megerősítése, fejlesztése, ezek zavarainak megelőzése, kiszűrése, a felzárkóztatás biztosítása.  Építeni kívánunk a gyermekek spontán tapasztalataira, ismereteire, célirányosan bővítjük, rendszerezzük azokat, kiemelve a környezet- és természetvédelem fontosságát.  Változatos, sokszínű, tevékeny óvodai élettel kívánjuk fenntartani, felkelteni a gyermekek természetes kíváncsiságát, érdeklődését, megismerési vágyát.  Eddzük érzelmi – akarati tulajdonságaikat, erősítjük feladattudatukat.  Társas érintkezések során, csoportos ismeret- és tapasztalatszerzések folyamán fejlesztjük szociális képességeiket.  Lehetőséget biztosítunk egyéni ötleteik kreatív megvalósítására, a kísérletezés, a felfedezés átélésére.  Különböző szituációk során kerüljenek, szembe problémahelyzetekkel alakuljon ki bennük a megoldásra irányuló igény, érzékenység.  A komplexitás elvének érvényesítésével biztosítjuk, hogy a gyermekek kölcsönhatásukban, összefüggéseikben tapasztalják meg a környező valóságot.  A tanulási formák lehetséges módozatai, arányai tudatosan kerüljenek megválasztásra hatékonyság tekintetében a feldolgozandó anyagtól függően (egyéni, páros, mikrocsoportos, esetenként frontális formai lehetőségek).  Bármely foglalkoztatási formát hassa át a játékosság, az élményt nyújtó oldott légkörben való cselekvés legyen biztosítva .  Személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiség kibontakozását. Sikerkritérium:  Tevékenységeikben érdeklődőek, jól motiváltak, feladatokat megérti, önállóan, kitartóan, elmélyülten végzi.  Szándékos megosztott, tartós figyelemre képes. (25 – 30 perc)  Tevékenységeiben kitartó, érdeklődése, figyelme a feladat elvégzéséig tart.  Megfigyelőképessége differenciált, lényeget megragadó.  Kialakult problémamegoldó képességgel rendelkezik.  Gondolkodási műveleteinek fejlettsége képesség teszi az alapkultúra elsajátítására. (Analizáló – szintetizáló művelet, általánosítások, összehasonlítások végzése, összefüggések felismerése.)  Gondolatait, tapasztalatait képes önállóan, mások számára is érthetően megfogalmazni.  Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére.  Alkalmazkodik a tanulási folyamatokban különböző szervezeti formákhoz, akarati tulajdonságai alkalmassá teszik a szándékos ismeretszerzésre.  Rendelkezzen egészséges énképpel, reális önértékeléssel. Képes legyen tevékenységének eredményét helyesen megítélni.  Tevékenységeiben megjelennek a természet értékeinek védelmére irányuló tartalmak.

54


7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉS

7.1. Szervezeti és időkeretek 7.1.1. Csoportszervezés Az óvoda hagyományait, lehetőségeit figyelembe véve, a helyi adottságok és az óvodapedagógus attitűdje alapján homogén (szomszédos életkorú), a különleges bánásmódot igénylő gyermekek részére heterogén életkorú csoport szervezhető. A program hatékonyságát elsősorban nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az óvodapedagógus felkészültsége, rugalmassága, kreativitása, empátiája, helyzetfelismerése, azaz egész egyénisége. A heterogén életkorú csoportnál előnyös – éppen az életkori sajátosságok miatt – a közoktatási törvényben előírt minimális létszám megtartása, hiszen az óvodapedagógustól sokkal nagyobb figyelemmegosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel. Tevékenységi formák idő és szervezési jellemzői Az óvodai napirend megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat, figyelembe vesszük a napi élet megszervezésénél a gyermek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítése indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk. 7.1.2. Napirend A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekedő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi, biztosítjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányokat, szem előtt tartva a játék elsőrendű szerepét.

55

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja Napirend szeptember 1-től május 31-ig

Kezdete

A tevékenységek vége időtartama

6,30 7,00

7,00 11,45

0,30 4,45

11,45

15,30

2,45

15,30

16,30

1,00

16,30

17,00

0,30

A tevékenység megnevezése Összevont gyülekezés, játék Gyülekezés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység, mindennapos testnevelés Étkezés előkészítése, tízórai Játék, kezdeményezések, testápolás, öltözés, levegőzés, egyéb szabadon választott tevékenység Öltözés, étkezés előkészítés, ebéd Testápolás, pihenés előkészítése, pihenés Testápolás, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése, uzsonna Játék, levegőzés, egyéb szabadon választott tevékenység Összevont játék

Napirend június 1-től augusztus 31-ig

Kezdete

A tevékenységek vége időtartama

6,30

7,00

0,30

7,00

11,45

4,45

11,45

15,30

2,45

15,30

16,30

1,00

16,30

17,00

0,30

A tevékenység megnevezése Összevont gyülekezés, levegőzés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység Levegőzés, játék, kezdeményezések, egyéb szabadon választott tevékenység Mindennapos testnevelés, mosdóhasználat Étkezés előkészítése, tízórai Öltözés, levegőzés, játék, séta, egyéb szabadon választott tevékenység Öltözés, étkezés előkészítése, ebéd Mosdóhasználat, pihenés előkészítése, pihenés Mosdóhasználat, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése, uzsonna. Levegőzés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység Összevont játék

A megfelelő, helyes életritmus kialakításánál nagy hangsúlyt kap a szokások alakítása, megalapozása. Ebben az életkorban ugyanis nagyon fontos az „alapozás”, a jó szokások kialakítása, mintaadással, megfelelő tevékenységek és időkeretek biztosításával.

56


7.1.3. Hetirend A hetirend nem napokhoz kötött tevékenységet jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosítva, a komplexitás elvét érvényesítve dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül. Munkánk során a kötetlen és kötött foglalkoztatási formákat alkalmazzuk. A kétféle foglalkoztatási formán belül különböző munkaformákban tevékenykedhetnek a gyerekek: egyéni, páros, mikrocsoportos, esetenként frontális. A lehetséges tanulási formákat, azok arányait tudatosan választjuk meg. Mind a kötött, mind a kötetlen foglalkozást áthatja a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés.

KÖTETLEN/

KÖTÖTT

5 – 7 évesek

4 – 5 évesek

3 – 4 évesek

KEZDEMÉNYEZETT TEVÉKENYSÉG

Mesélés, verselés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése

KÖTETLEN VAGY KÖTÖTT

Testnevelés

Testnevelés

Testnevelés

Mesélés, verselés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése Mesélés, verselés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése

57


A kötött tevékenységek időtartama középső csoportban maximum 20–25 perc, nagycsoportban 25–35 perc. Kiscsoportban a kötött testnevelési foglalkozás időtartama 20–25 perc. A foglalkozások szervezése a nevelési év folyamán: 3 – 4 évesek 4 – 5 évesek 5 – 8 évesek

szeptember 1-től szeptember 1-től szeptember 1- től

– – –

augusztus 31-ig augusztus 31 -ig augusztus 31 -ig.

7.2. Az óvoda hagyományos ünnepei, programjai Az évenként ismétlődő ünnepek, kialakított sajátos óvodai szokásaink, hagyományaink, programjaink lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolatok elmélyítésére, egymás megismerésére, nevelési elvek közelítésére, közösségi értékek kialakítására, megőrzésére. Törekszünk arra, hogy ezek az események kiemelkedjenek az óvoda mindennapjaiból, külsőségeikben és tartalmukban egyaránt. Ünnepek, hagyományok, programok                 

A gyermekek születésnapjának megünneplése – oldott családias légkör. Vitamin napok heti rendszerességgel egész éven át az egészséges életmódra nevelés jegyében. Téma hetek (Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld ünnep) Egészségnap Télapóvárás Karácsonyi ünnepély Farsangi mulatság Óvodabál – szülők, nevelők bálja – jótékonysági céllal Télkergetés, tavaszvárás, kiszézés Március 15.-i megemlékezés Húsvéti hagyományok felelevenítése Föld-napi kerti parti – óvodánk udvarának kertjében, családok részvételével Kihívás napja – sportvetélkedő Anyák napja, évzáró – csoportos ünnepélyek Gyermeknap – játékos hétpróba, ügyességi és sportvetélkedők Természetjáró, ismeretszerző kirándulások A felnőtt közösség ünnepei: Karácsony Évzáró Kirándulás

58


7.3. Tervezés Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenység keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Az ismeretnyújtás tervezett folyamatában, tartalmában a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag képesség fejlesztésre irányuló tématerv javaslatai irányadóak. Az ajánlásokon kívül téma hetekkel bővítjük ki programunkat, és lehetőség van a témakörökhöz illeszkedő csoportos projektek megvalósítására is. Az ismeretnyújtás hatékonysága érdekében alkalmazzuk a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag kiegészítő füzeteinek ajánlásait. A tervezés dokumentációjában tükröződik a tevékenységközpontú, képességfejlesztésre irányuló komplex szemlélet megvalósítása. Az óvodába lépő gyermekek beszoktatásának folyamatát, a közösségi élet elfogadásával kapcsolatos információkat, a családlátogatás tapasztalatait befogadó lapon rögzítjük. A gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követjük, fejlődési naplóban rögzítjük. A megfigyelések, beszélgetések elemzések eredményeit követően egyéni nevelési-fejlesztési tervet készítünk. Megvalósulást a csoportnaplóban rögzítjük. Szükség esetén igénybe vesszük a szakszolgálatok segítségét 7.3. Környezeti, tárgyi feltételek Óvodánk épülete kívül-belül kisebb, nagyobb felújítást igényel. A nyílászárók cseréje nagy biztonságot jelentene számunkra, a fűtéskorszerűsítés, a szigetelés, a kisegítő helységekben víztakarékos szerkezetek beszerzése környezettudatos szemléletünk erősítését szolgálná. Az udvar adottságai, felszerelése lehetőséget biztosít gyermekeink mozgásigényének kielégítésére. A különféle talajfelületek (fű, beton, kavics) más-más mozgásformák gyakorlására adnak lehetőséget (kerékpározás, labdajátékok stb.). A homokozók, csúszdák, mászókák a biztonsági előírásoknak megfelelnek. Tervezzük az udvari élet színesebbé tételéhez szükséges játékeszközök beszerzését a nevelési oktatási intézmények számára készített kötelező eszköznorma alapján. A belső környezetünk alakításában sajátos arculatunk megjelenítésére törekszünk. A dekorációban természetes anyagok, változatos technikák, egyéni elképzelések teszik sokszínűvé a gyermekcsoportokat. A galériák változatos játéklehetőséget biztosítanak valamennyi kisgyermek számára. Minden csoportban egész alakot láttató tükör segíti a testséma, az én tudat kialakulását. A lateritást jelző karkötő minden gyermek segítője. A hagyományos óvodai játékok, eszközök beszerzési tárgyak kiválasztásában az

59

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja óvodapedagógus önállósága érvényesül, szem előtt tartva pedagógiai programunk célját, valamint az eszköznorma előírásait. Tornatermünk jól felszerelt: az eszközök mennyisége, minősége megfelelő. A sajátos nevelési szükségletű gyermekek habilitációját, rehabilitációját is eredményesen szolgálja. A részleges akadálymentes közlekedéssel, megfelelő mozgás és élettér biztosított. Speciális eszközök alkalmasak a taktilis érzékelés fejlesztésére. A szakmai szertár fejlesztése állandó feladatunk. A jelenlegi készlet lehetővé teszi a programunk megvalósítását, de a jövőben szükségesnek tartjuk korszerűsíteni újabb eszközökkel.

7.4. Személyi erőforrások Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. A pedagógusok és a nevelő munkát segítő alkalmazottak összehangolt munkájával egészíthetjük ki eredményesen a családi nevelést. Álláshelyek Pedagógusok Székhel yintézmény intézményvezető 1 tagintézmény-vezető 0 intézményvezető -hel yettes 2 óvodapedagógus 16 gyógypedagógus 2 összesen 21 A nevelő–oktató munkát közvetlen segítők Dajka: 9 Takarító: 1 Kertész 0,5 összesen: 10,5 Ügyviteli technikai dolgozók: Óvodatitkár: 1 Intézmény létszáma összesen 32,5

Tagóvoda 0 1 0 7 0 8

összesen 1 1 2 23 2 29

4 0,5 0,5 5

13 1,5 1 15,5

0,5 13,5

1,5 46

A kibővült nevelőtestületünk tagjai valamennyien főiskolát végeztek: nyolcan szakvizsgázott óvodapedagógusok. Korszerinti összetétel: többségük sok éves gyakorlattal rendelkezik és hosszú évek óta dolgozik óvodánkban. Jellemző a testületre a nagyfokú gyermekszeretet, humánum, empátia és kreativitás. A másság elfogadása valamennyiünk egyik legfontosabb tulajdonsága. A nyitottság, az állandó szakmai fejlődés eredményezi a pedagógiai munka folyamatos, minőségi fejlődését. A különböző szakemberek (óvodapedagógus, gyógypedagógus) együttműködése is eredményes.

60

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja A pedagógiai program módosítása, egységesítése lehetőséget biztosított arra, hogy a két nevelőtestület megismerhesse egymás óvodapedagógiai elképzeléseit, a gyermekneveléssel kapcsolatos attitűdjét. Sok hasonlóság, de sok másság is tapasztalható az eddigi gyakorlatban. Az innovációs törekvésekben a szaktekintélynek számító kollégák aktívan vették ki részüket, így biztosítva az átmenet megkönnyítését. A fokozatosság elvét betartva a tagóvoda kezdő kiscsoportja az új pedagógiai program szerint, a már működő csoportok az általuk megkezdett programot az új program szemléletével kiegészítve kezdik meg munkájukat a következő nevelési évben. A program alkalmazásánál hosszú távú célunk, hogy a nevelőtestület valamennyi tagja a korszerű óvodapedagógiai szemlélettel rendelkezzen, így biztosítva az óvoda egységes nevelési koncepcióját. Az óvodapedagógus feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyermek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot, és elősegítse minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot. Kiemelten fontos, hogy az óvodapedagógus nevelő – fejlesztő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakozásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában.

61


8. AZ ÓVODAI GYERMEKVÉDELEM

8.1. Gyermekvédelem Munkánkhoz tartozik az egyéni sorsokkal való fokozott törődés, családgondozás. A gyermekvédelemre mindig kiemelt hangsúlyt fektettünk. Cél:  Az óvodába lépés kezdetétől óvni, védeni a gyermekeket a külső negatív hatásoktól.  Segíteni a gyermekek biológiai, lelki, mentális, emocionális, szociális fejlődését a személyiség és gyermek jogok biztosításával, tiszteletben tartásával.  Esélyegyenlőség biztosítása. Feladataink:  Feltárni mindazon körülményeket, amelyek a gyermekek fejlődését hátrányosan befolyásolja.  Megelőzni a hátrányok kialakulását.  A nyugalom, a bizalom, a szeretet légkörével ellensúlyozni a gyermekek kiszolgáltatottságát, az egyes gyermekek bárminemű hátrányait.  holisztikus szemlélet A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok:      

nevelési hiányosságok antiszociális környezet rossz lakásviszonyok egészségügyi okok anyagi helyzet megromlott családi kapcsolat

A mindenkori érvényben levő gyermekvédelmi óvodapedagógus számára alapvető követelmény.

törvény

ismerete

minden

Óvodavezető feladata:    

Óvodai szinten összefogja a gyermekvédelmi munkát. Dönt és határozatot hoz az étkezési kedvezményekről a mindenkori jogszabály szerint. A kapott jelzéseket, információkat ellenőrzi. Gyermekvédelmi ügyekben segíti a csoportban dolgozó óvodapedagógusokat és az óvodai gyermekvédelmi felelőst.  Kapcsolatot tart a gyermekvédelemmel foglalkozó intézményekkel.  Szükség esetén azonnal intézkedik.

62

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja Gyermekvédelmi felelős feladata:  A gyermekvédelemmel kapcsolatos adminisztrációt, nyilvántartást vezeti.  Statisztikát vezet.  Óvodai szinten nyílván tartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos gyermekeket.  Folyamatos kapcsolatot tart a nevelőtestület tagjaival.  Törvényi változásokat, rendelkezéseket nyomon követi  naprakészen informál.  Véleményével, javaslataival segíti az óvodavezető munkáját.  Folyamatosan képzi magát.  Kapcsolatot tart a gyermekvédelemmel foglalkozó intézményekkel. Óvodapedagógusok feladatai:      

Minden év elején felméri a csoportba járó gyermekek, családi és szociális helyzetét. Probléma esetén jelez a gyermekvédelmi felelősnek és az óvodavezetőnek. Javaslatot tehet étkezési kedvezményre. Családlátogatást végez. A törvényes adatközlést biztosítja intézkedés esetén. A veszélyeztetett vagy hátrányos gyermekkel differenciált bánásmódot alkalmaz.

Az első számú gyermekvédelmi felelős a csoportban dolgozó két óvodapedagógus. Minden óvodapedagógust és alkalmazottat TITOKTARTÁSI kötelezettség terhel, a gyermekkel és családjával kapcsolatban a mindenkori törvényi szabályok szerint. Minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozik, amelyről hivatásának ellátása során szerez tudomást. Kapcsolatrendszerünk:  Gyermekjóléti Szolgálat  Gyámügyi Hivatal  Családsegítő Központ  Orvos – Védőnő  Anyaotthon Sikerkritériumok:  A prevenció során meg tudjuk akadályozni a veszélyezettség kialakulását.  Az egyedi probléma esetén segíteni tudunk.  A hátrányos helyzetben lévő családokkal a személyes kapcsolat által jól együttműködünk.  Differenciált bánásmóddal kompenzálni tudjuk a gyermek hátrányait. (humánum, megértés, támaszadás, szeretet)  A gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek segítségével a gyermeket biztonságban, megnyugtató környezetbe helyezhetjük.

63


8.2. A gyermekek jogainak védelme az óvodánkban Nevelésünkben is alapvető követelmény a gyermeki jogok védelme. A gyermekek joga, hogy egészséges és biztonságos környezetben személyiség jogait, különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda biztosítsa és tiszteletben tartsa. A gyermek jogai közé soroljuk a saját véleménynyilvánítást is. Igazság joguk elemi feltétele. Már ebben a korban is ügyelni kell arra, hogy ne hagyják magukat kihasználni. Szabadság-joguk érvényesülésének elősegítését támogatjuk bizonyos határok között (veszélyek figyelembe vétele). A jó és a rossz tapasztalása is ide tartozik. A kisgyermeket megilleti a társadalom által nyújtott védelem és a segítségre vonatkozó jog is. Feltétel nélkül magunkénak tudjuk az ENSZ által 1959-ben deklarált közlemény tartalmát is.

64


9. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Nevelőmunkánkban a gyermekek személyiségfejlődését folyamatnak tekintjük, melyben az óvodába lépést megelőző és az azt követő időszak egyaránt fontos szerepet tölt be. Az óvodát szociális és nevelési funkciója összekapcsolja a családdal, és a gyermekek fejlődésére közvetlenül, vagy közvetve ható más tényezőkkel: bölcsődével, óvodával, iskolával, a közművelődési intézményekkel, a közoktatás – irányítással és a szakmai szolgáltató szervezetekkel. A kapcsolattartás elveit nem érintve, a kapcsolatok tartalmi, formai elemei változhatnak, folyamatosan bővülhetnek újakkal.  Kapcsolat a családdal Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Az együttműködés alapelvei:        

az együttműködést egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósítjuk meg az együttnevelésben a kezdeményező, elfogadó szerepet vállaljuk fel a szülők kéréseit, javaslatait igényeljük, fontolóra vesszük biztosítjuk a családi és az óvodai élet közötti folyamatosságot, az átmenetet a kapcsolatfelvétel és tartás legmegfelelőbb módját családonként keressük meg, a kiemelt figyelmet igénylő gyermek családja esetében megértő, bizalmat ébresztő magatartással kezdeményezünk kapcsolatot a családdal kapcsolatos információkat diszkréten kezeljük az óvoda minden dolgozójára érvényes a kötelező titoktartás.

Az együttműködés formái A szülők folyamatos, reális, rendszeres tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről, óvodai életéről: 

Naponkénti párbeszéd – rövid ideig tart, de alkalmat adunk a szülőknek betekinteni a gyermekcsoport életébe, naprakész információkkal szolgálunk.



Szülő jelenléte a csoportban – főként az átmeneti „beszoktatási” időszakban alkalmazzuk. A szülőtől való elválás megkönnyítése érdekében a „szülős beszoktatást” szorgalmazzuk.

65

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja  

    

A nyitott napok szervezésével lehetőséget adunk a szülők számára, hogy betekintést nyerjenek gyermekük óvodai életébe, végigkísérjék figyelmükkel az óvodai tevékenységeket, megismerjék az óvópedagógus munkáját. A fogadó órán a „négyszemközti” beszélgetés, a közös megoldáskeresés lehetőségét teremtjük meg, korrekt tájékoztatást adunk a gyermekek fejlődéséről. Fogadó óra keretében a gyermekek fejlődését nyomon követő fejlődési naplóban rögzített feljegyzésekről a szülőket félévente tájékoztatjuk. Személyes konzultációt biztosítva a szülők aláírásukkal jelzik ennek elfogadását. Szülői értekezleten alkalmat adunk arra, hogy a szülők megismerkedhessenek az óvoda célkitűzéseivel, s az általánosan érdeklődésre számot tartó témákban eszmecsere alakuljon ki. A leendő óvodásokat a rendszeres óvodába járás előtt meglátogatjuk otthonukban. A közös programok, ünnepélyek, az ezzel összefüggő „munka” délutánok szervezésével szintén az óvoda és a szülők együttműködését erősítjük. Biztosítjuk a folyamatos információáramlást, tájékoztatást: az előtér és a csoportok faliújságjain keresztül. A szülői munkaközösség – választott tagjai által képviseli a szülők jogait, érdekeit, véleményét a törvényben meghatározott módon és esetekben. Összekötő kapocs az óvoda és a szülők közössége között.  Kapcsolat az iskolával

Az együttműködés alapelvei:   

zavartalan átmenetre törekszünk, a kölcsönös nyitottságot szorgalmazzuk, az együttműködésben hangsúlyt fektetünk a kölcsönös bizalomra

Az együttműködés formái:     

Tájékozódunk a közeli iskolák helyi pedagógiai programjáról, nevelési alapelveiről, követelményeikről (1. osztály). Lehetőséget teremtünk a betekintésre az iskolák számára az óvodai életbe, helyi programunkba. Lehetőséget teremtünk a leendő tanítók számára nagycsoportos óvodásaink megismerésére, s hogy a gyerekek még óvodai környezetükben ismerkedhessenek a tanítókkal. Megszervezzük nagycsoportos óvodásaink számára az iskolai tanóra látogatást. Igényeljük az iskoláktól a visszajelzést volt óvodásaink beilleszkedéséről, tanulmányi eredményeikről.

66

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja  Kapcsolat más óvodával Az együttműködés alapelvei:  a horizontális tanulás lehetőségének kihasználása - szakmai megújulás  kölcsönös nyitottság – „jógyakorlatok”  együttműködés – referencia-intézmények  Kapcsolat a közművelődési intézményekkel Az együttműködés alapelvei:  

a közművelődési intézmények (könyvtár, művelődési ház, múzeum, színház) sajátos lehetőségeit tudatosan használjuk fel a nevelőmunkánkban a kínálatból úgy válogatunk, hogy választásunk a nevelési feladatok sokoldalú megoldását segítse elő.

Az együttműködés tartalma:    

Könyvtárlátogatást (néhány alkalommal évente) szervezünk annak érdekében, hogy felkeltsük a gyermekek érdeklődését a könyvek és a könyvtár iránt. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a közeli művelődési ház gyermek és családi programjairól tájékozódhassanak intézményünkben a szülők, - néhány óvodás programra látogatást szervezünk. Az 5 – 7 éves gyermekeink számára múzeumlátogatást szervezünk, megfelelő előkészítéssel (múzeumi szakemberek segítségével) a gyermekek számára érthető, hozzájuk közel álló élményt szerzünk. Színházi élményhez az óvoda épületében szervezett, és színházlátogatások alkalmával juttatjuk a gyermekeket.

 Kapcsolat az egészségügyi intézményekkel A kapcsolat intenzitását, rendszerességét elsősorban a törvényi szabályozások, ill. a fenntartói rendelkezések határozzák meg. A kapcsolattartás elvei: 

Az óvodában a gyermekek orvoshoz, védőnőhöz fűződő viszonyát pozitív attitűd esősítésével segítjük (rendszeres találkozás, barátságos légkör, az egészségügyi problémák tapintatos kezelése).

A kapcsolattartás formái: 

A gyermekek egészségügyi vizsgálata az óvodában történik.(védőnő rendszeres tisztasági vizsgálata, fogorvosi vizsgálat)

67


Kapcsolat a közoktatás – irányítással és a szakmai szolgáltató szervezetekkel Az együttműködés alapelvei:    

intézményünk zavartalan működése érdekében korrekt, a szükséges kompromisszumok megkötésére kész, az alapvető célkitűzéseinket segítő együttműködésre törekszünk, hangsúlyt fektetünk a kölcsönös bizalomra, igényeljük a korrekt, naprakész információk áramlását, törekszünk azok megszerzésére, igényeljük a szakmai szolgáltatások jelenlétét is.

Az együttműködés intézményei: Folyamatos és közvetlen kapcsolatot tartunk a következő intézményekkel:  Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal  Pedagógiai szakszolgálat intézményeivel  Nemzetközi Pető Intézet

   

10. SZOLGÁLTATÁSOK Pszichológus Orvos – védőnő Sóterápia Logopédus

68


11. AZ ÓVODAVEZETŐ SZEREPE A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁBAN



A program folyamatos elméleti alapozása.



Az új munkatársak segítése, támogatása



A hozzá kapcsolódó humán és tárgyi feltételek biztosítása.



Koordinálás:  Fenntartóval  Szülőkkel  Kapcsolattartásban jelzett intézményekkel, személyekkel.



Szükséges továbbképzés támogatása.



Ellenőrzés, értékelés, önértékelés folyamatos működtetése.



Tartalmi munka színvonalának növelése.



Az azonosság tudat fejlesztése, közösségambicionálás.



A közös intézményi célok kitűzése, hogy mindenki a sikeres örömteli munka részeseként érezze, jó ide tartozni, és büszke lehessen munkájára, óvodájára.

69


ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Az óvodai nevelési program érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján határozatlan időre szól. Az óvodai nevelési program felülvizsgálati gyakorisága: 

négyévente

Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai:  Törvényi jogszabályváltozás,  hálózatbővítés, leépítés,  szervezeti átalakítás,  egyéb érdekegyeztető fórummódosító javaslata,  minőségfejlesztési munka eredményei,  esetleg egyéb módon. A programmódosítás előterjesztésének előírásai:   

írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének, írásbeli előterjesztés a nevelőtestületnek, szóbeli nevelőtestületi előterjesztés, véleménykérés, döntés az elfogadásáról.

Feltételei: A program módosításával kapcsolatos nevelőtestületi értekezletet abban az esetben hívunk össze, ha a nevelőtestületi érdekegyeztető fórum, valamint a szülők közösségét képviselő fórum előterjesztésében a módosítást a tagok legalább 50 %-a + 1 fő kéri. Az óvodai nevelési program nyilvánosságra hozatalának helye és módja: Az óvodai nevelési program egy-egy példánya megtalálható a nevelői szobában, a vezetői irodában, valamint csoportszobákban. Az óvodapedagógusok a szülők számára lehetőséget biztosítanak az óvodán belüli megismerésre.

70

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Készítette: Csik Gabriella

Dátum: 2014. 03. 07.

óvodaigazgató

Véleményezte:

Székhelyóvoda szülői szervezet képviselője

Dátum: 2014.03.10.

Tagóvoda szülői szervezet képviselője

Dátum: 2014.03.20.

Véleményezés után elfogadta:

Székhelyóvoda alkalmazotti közösség képviselője

Dátum: 2014.03.20.

Tagóvoda alkalmazotti közösség képviselője

Dátum: 2014.03.20.

71

Rákóczi Utcai Óvoda Pedagógiai Programja. Rákóczi Utcai Óvoda

Recommend Documents