A PÓSA UTCAI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A PÓSA UTCAI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PÓSA UTCAI ÓVODA 4031 Debrecen, Pósa u. 49.

Készítette:

Intézmény OM - azonosítója: 030893

Kardosné Nagy Mária Óvodavezető

Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: 3/2016. határozatszámon elfogadta:

Véleménynyilvánító:

………………………………………

…………………………………………..

Nevelőtestület nevében névaláírás

Óvodai Szülői Szervet nevében névaláírás

4/2016. határozatszámon jóváhagyta: ……………………………………………………. Intézményvezető Ph. Hatályos: a kihirdetés napjától 2016.09.01-től A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: közzétételi listán A Pósa Utcai Óvoda Nevelőtestülete által 2016. 08.29-én elfogadott dokumentum Iktatószám:

Pedagógiai Program – Pósa Utcai Óvoda Debrecen

TARTALOMJEGYZÉK

1.

2. 3.

4.

5. 6. 7. 8.

9. 10.

11. 12.

Készítette Bevezető A Pedagógiai Program jogszabályi háttere Óvodánk 1.1. Az óvoda bemutatása 1.2. Az óvoda jellemző adatai 1.3. A pedagógiai program küldetése-filozófiája Gyermekkép, óvodakép A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei 3.1. Humán erőforrás 3.2. A nevelőtestület képzettségi mutatói 3.3. Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága 3.4. Az óvoda belső továbbképzési rendszere 3.5. Az óvoda szűkebb és tágabb környezete ( tárgyi adottságok és feltételek) A program nevelési feladatrendszere 4.1. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei 4.1.1 Az egészséges életmód alakítása, mozgásfejlesztés 4.1.2 A környezettudatos magatartás megalapozása 4.1.3 Az óvoda egészségvédő, fejlesztő programja 4.2. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása 4.3. Anyanyelv fejlesztése és nevelés 4.4. Művészeti nevelés 4.5. A külső környezet megismerése, természeti környezet megismerése (matematikai tapasztalatok) A tevékenységközpontok rendszere, tevékenységformák A szabadjáték Az óvoda hagyományos ünnepei Inkluzív nevelés 8.1. Integráció a sajátosságok megőrzésével 8.2. Individualizálás 8.3. Differenciálás Interkultúrális óvodai nevelés Óvodai fejlesztőprogram 10.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2

Oldalszám

3. 4. 5. 6. 6. 7. 7. 8. 12. 12. 12. 12. 15. 15. 16. 17. 17. 18. 19. 21. 26. 27. 31. 33. 37. 38. 39. 40. 41. 43. 44. 56. 74. 75. 82.


13. 14.

15. 16. 17. 18.

A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység Az óvoda kapcsolatrendszere 15.1. A család bevonása az óvodai életbe 15.2. Az óvoda kapcsolatai, együttműködések A pedagógiai munka dokumentációi 16.1. A gyermekek fejlettségállapotának mérése A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések Programspecifikus javasolt szakirodalom Legitimációs záradék

84. 85. 85. 86. 89. 89. 90. 95. 96.

KÉSZÍTETTE : A PÓSA UTCAI ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE, AKIK 1999 ÉVBEN „DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZOKTATÁSÁÉRT” DÍJAT ÉRDEMELTÉK KI

3


BEVEZETŐ Pedagógiai programunk keretét a a Lépésről-lépésre Óvodai Program adja, melynek magyarországi adatpációs fejlesztőmunkájában részt vettünk. Az óvodapedagógusok befolyásoló szerepe, modell- és mintaadása, nevelőmunkája mellett, szeretetteljes, családias légkörű óvodánk biztosítja:      

a gyermekek eltérő szükségleteire, képességeire épülő, a családi nevelést kiegészítő szocializációnak, a tevékenységek rendszerének, a szülők bevonásának, az inkluzív nevelésnek – integrációnak megvalósítását, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelését,  migráns gyerekek multikultúrális nevelését,  a sajátos nevelési igényű gyermekek segítését, fejlődésének támogatását ép gyermekek között. Jó szívvel és felelősséggel ajánljuk azoknak az óvodapedagógusoknak és szülőknek, akik bíznak a gyermekek önálló fejlődésében, a személyiség kibontakozásában, de azt vallják, hogy mindehhez szükséges az elhivatott, a gyermekeket tisztelő, értő és ismerő óvodapedagógus tudatos hatása, a nevelés.

4


A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE:

 A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény  2016.évi LXXX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról  A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve  2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról  Az 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról  Az 1998.évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról

5


1. ÓVODÁNK 1.1.

AZ ÓVODA BEMUTATÁSA

Debrecen egyik városszéli településrésze a Nagysándor-telep. Elnevezése az évtizedek során többször változott. Korábbi neve Téglavető volt, melyet az itt működő Téglagyárak után kapta. A ma használatos Nagysándor-telep elnevezés az 1849-ben lezajlott csata emlékére emelt és az Aradon mártírhalált halt Nagysándor József honvédtábornok nevét viselő emlékmű (emlékdomb) közelsége miatt történt. Az óvoda 1929-ben épült, szolgálati lakással, majd kaszárnyaként szolgált. Az 50-es években az iskolaépítések idején, pedig iskolaként funkcionált. 1975-ben társadalmi munkával 5 csoportosra bővítették a kiszolgáló helyiségekkel együtt. Ez a székhely óvoda, mely a Pósa utca 49. alatt található. 1996-ban a megszüntetett bölcsőde épületét - közgyűlési határozat alapján - kétcsoportos óvodává alakítottuk át, mely a Pósa utca 1. sz. alatt, az iskola szomszédságában található. Telephelyi intézményünk két óvodai csoporttal működik. 1997-től óvodánk valamennyi csoportjában a Lépésről – Lépésre Óvodai Program szerint szervezzük az óvodai életet. Nevelőtestületünk 2000-2003-ig teljesítette a Comenius Minőségfejlesztési Program követelményeit, büszkén viseljük a „Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program Teljeskörű Minőségirányítás modellje bevezetésében való részvételért” járó emlékplakettet, és továbbra is az eredményes pedagógiai munkára törekszünk úgy, hogy minden partnerünk elégedett legyen munkánkkal. Az Óvodai Integrált Pedagógiai Rendszert, 2005-2007-ig dolgoztuk ki és jelenleg is működtetjük óvodai fejlesztőprogramként. 2008. szeptember 01. óta fogadjuk a városban élő menekült, menedékes, befogadott, oltalmazott, kérelmező státuszú illetve külföldi családokból érkező óvodáskorú gyermekeket, akiket az Interkultúrális Óvodai Nevelési Programunk szerint nevelünk. A családi házas településrész falusias jellegű. A két óvoda és az általános iskola meghatározó intézmények ezen a városrészen. A székhely és a telephelyi óvoda a településrész főutcáján helyezkedik el, mely jól megközelíthető a beóvodázási körzet egészéről.

6


1.2.

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

A pedagógiai program készítője: A pedagógiai program elfogadója:

Pósa Utcai Óvoda 4031 Debrecen, Pósa utca 49. 06-52/478-026 4031 Debrecen, Pósa utca 1. 06-52/478-088 Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac utca 20. Az óvoda nevelőtestülete Nevelőtestület

A pedagógiai program jóváhagyója:

Óvodavezető

Az intézmény hivatalos neve: Az intézmény címe és elérhetősége (székhely óvoda): Az intézmény címe és elérhetősége(telephelyi óvoda): Az óvoda fenntartója, címe és elérhetősége:

Eljárásjog gyakorlása, véleménynyílvánítás: Az óvodai nevelés nyelve: Hit-és vallásoktatás: 1.3.

Szülői Szervezet Magyar SZMSZ-ben szabályozottak szerint biztosított

A PEDAGÓGIAI PROGRAM KÜLDETÉSE- FILOZÓFIÁJA

A világ rohamos változásaival, a modern élet stressz hatásaival szemben különösen óvni és védeni kell a gyermekeket. Egyre nagyobb a szülők és az óvodapedagógusok felelőssége, hogy megőrizzék a gyermekkor nyugalmát, derűjét, ugyanakkor felvértezzük a gyermekeket mindazzal a tapasztalattal, amellyel eligazodhatnak a világban. A mai gyermekek szükségletei, az egyén boldogulásához szükséges személyiségjegyek hangsúlyai változtak a társadalmi folyamatok hatására. E változások a pedagógiai munkánkban is hangsúlyeltolódásokat hozott. Pedagógiai munkánk hangsúlyai a gyermekek egyéni különbségei, eltérései, a családi nevelést kiegészítő sajátos szocializáció, az egyedi tevékenységközpont rendszer, a szülők óvodai életbe való bevonása és a szociális, fejlesztő-segítőmunka köré rendeződnek. A gyermekek életmódbeli különbözőségeiből adódóan nagyobb hangsúlyt kap a mozgásfejlesztés, az egészséges életmód szokásainak kialakítása, egészségfejlesztő program működtetése. A játékban tanulás koncepciójának érvényesítése megkívánja a szabad játék védelmét. A sokszínű kultúra és multikultúrális érték beépül a tevékenységtartalmakba. A programunk sajátos rendszere lehetővé teszi a gyermekek változó, eltérő szükségleteinek figyelembevételét, a hiányzó szokások kialakítását, a három-hétéves gyermekek vegyes csoportokban történő nevelését, az eltérő családi értékek és kultúrák tolerálását, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok fokozottabb mentális, érzelmi, és szociális támogatását. 7


2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP GYERMEKKÉP: Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. A kisgyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú: el-, és befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk. Óvodánk nem ad helyet az előítéletes megnyilvánulásoknak sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Biztosítjuk: - az egyenlő hozzáférést; - az emberi jogok gyakorlását; - kultúra és hagyományápolást, - a nemek társadalmi egyenlőségének elvét, - az esélyegyenlőséget, - a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tehetséges gyermekek és hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek inkluzív, integrált nevelését. ÓVODAKÉP: Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek 3 éves korától az iskolába lépésig. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: - óvó-védő, - szociális, - nevelő-személyiségfejlesztő. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását.

8


Kiemelt: – – – – – – –

a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése, a bizalom, a gyermekek egyéni készségeinek-képességeinek kibontakoztatása, a gyermeki szükségletek kielégítése, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása, a szabad játék szerepe, helye, a gyermekek egyéni képességéhez igazodó tevékenységek közvetítése, a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkultúrális nevelésen alapuló integrációt, az emberi jogok és alapvető szabadság jogok védelmét. – különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyéni és csoportos fejlesztő, differenciáló pedagógiai tevékenység mellett a beilleszkedés segítése - a társak általi - elfogadással. A nevelő-oktató intézmények nyitottságát egyre fontosabbnak tartjuk: Nyitottság:      

elsősorban a szülők számára (az óvoda-család kapcsolata), a fenntartó számára, a régióban dolgozó óvodapedagógusoknak, nevelési-oktatási intézményeknek, civil szervezeteknek, óvodán belül a gyermekcsoportok között az átjárás biztosítása (az érdekes tevékenységekben, a vegyes összetételű csoportokban) életkor szerint,  ahol előzetes bejelentés után az érdekeltek bármikor betekinthetnek óvodai életünkbe,  részt vehetnek pedagógiai munkánkban (a szakmai kompetencia határainak tiszteletben tartásával). A NYITOTT ÓVODA, a szűkebb környezet igényeihez igazodva, s azok által befolyásolva, szakmailag önálló intézményként elsősorban a gyermekek nevelését és a családi nevelés kiegészítését vállalja fel. Egy-egy körzetben, településen az eltérő családi szükségletek következtében az óvodai funkciók közül bármelyik hangsúlyossá válhat. A családok állapota, működése, funkciózavara sokféle lehet. A halmozottan hátrányos gyermekeket nevelő óvodákban hangsúlyosabbá válhat például a legfontosabb az óvó, védő, ellátó, gondozó funkció és előtérbe kerülhet az egészség megőrzése érdekében a prevenció. A Lépésről – Lépésre óvodai program érinti a teljes intézményt, kiemeli az „óvodafejlesztő” tevékenység szerepét. 9


Az óvoda, mint intézmény egy komplex rendszer, amelynek minden összetevője kölcsönhatásban működik. A koncepciók a teljes rendszert érintik. Az óvoda nyitottsága, mint elv, befolyásolja az óvoda kapcsolatainak alakítását, a családoktól, az iskolával való együttműködésig. Óvodánk küllemében is és a nevelőmunka tartalmi színvonalát tekintve is maradjon a településrész kiemelkedő intézménye. A nyitottság megtartása, növelése mellett a tágabb környezet igényeire is építve, szakmailag önálló nevelési intézményként működik. Az óvoda a gyermekek 3. életévétől az iskolába lépésig nevelő intézmény. A gyermekek szociokultúrális élettere miatt az óvó-védő, szociális, valamint a nevelőszemélyiségfejlesztő funkciója hangsúlyos. Nyitott óvodánk jellemzői:     

a családi nevelés meghatározó a gyermek személyiségfejlődése során: kultúrát, értéket közvetít és képvisel, a családok megismerése (családlátogatás, környezettanulmány) elsődleges, fontos a türelem, elfogadás, empátia a gyermek érdekében, a jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel, olyan közösségi rendezvények, események szervezése, melyek a családok együttműködésére épülnek (kultúra-közvetítés, szabadidő szervezés), a veszélyeztetett gyermekek alapellátásban való gondozása, a veszélyeztető tényezők megszüntetésére törekvés, széles körű intézményi és társadalmi kapcsolatokon keresztül, szülőbevonás, az óvodai élet történéseinek aktív részesei a családok, családtagok.

Milyenek az óvodapedagógusok és munkatársaik?          

elfogadják és tisztelik a kisgyermeket, ismerik a családokat (szükségletek, értékek, kultúra), ismerik a szülők véleményét az óvodai nevelőmunkáról, bevonják a szülőket az óvodai életbe, szakmai támogatást és szolgáltatást végeznek (fejlesztőpedagógus, jogász, családgondozók, gyermeknevelési tanácsadás, logopédus), folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket, kapcsolatot építenek ki a gyermekek tágabb családi környezetével is, működtetik a jelzőrendszert, közvetítő szerepet töltenek be a speciális szolgáltató és szociális intézmények között, közösen biztosítják a tapasztalat- és élményszerzés lehetőségét, be és elfogadják a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket, örömmel fogadják és gondoskodnak a migráns gyermekekről.

10


AZ ÓVODA ALAPELVEI, ÉRTÉKEK 1. Individualizálva szocializál. 2. Sajátos tevékenységközpont – rendszerben biztosítja a feltételrendszert, a tevékenységi formák színtereit, a szabad játékot és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek választási lehetőségeit. Ez a rendszer szintetizálja a szervezeti kereteket, és integrálja a fejlesztés tartalmát. 3. A családok bevonása az óvodai életbe. Aktivizálja a szülőket az együttműködésben. Erősíti a szülők felelősségét, támogatja a családi nevelés problémáinak megoldását. Az óvodapedagógus a rendszerben mintát ad a közös játékra a gyermekekkel való törődésre, a nevelésre. 4. A program, az óvoda lehetőségeit, a település igényeit, a családok helyzetét és a

gyermekeket érintő társadalmi háttérfolyamatokat figyelembe véve, támogatja a szociálpedagógus, vagy gyógypedagógiai asszisztens feladatainak beépítését, az óvoda által felvállalt tevékenységek körébe. – A nevelőtestületi döntés értelmében a szülői közösség igényeinek beépítésével, támogatásuk mellett teljes átvételre került a Lépésről-lépésre Óvodai Program. – Feladatunk a migránsgyermekek Interkulturális Óvodai Nevelése. Alap- és irányelvek segítségével állítottuk össze programunkat, mely a magyar nyelven történő óvodai nevelésre épül. – Az Óvodai Fejlesztő Programunk az óvodánkba járó valamennyi kisgyermek legyen az magyar, külföldi, sajátos nevelési igényű, nemzetiségi együttnevelésének, integrációjának megvalósítását eredményezi. – A Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása (az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. AZ ÓVODA CÉLKITŰZÉSEI, A PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLRENDSZERE Óvodai programunk a 3 éves kortól iskolába lépésig ép és különleges bánásmódot igénylő gyermekek-nemi, faji, vallási, nyelvi és nemzetiségi hovatartozásától függetlenül- fejlődésének támogatását és személyiségük harmonikus fejlesztését célozza: az egyszeri és megismételhetetlen egyén (gyermek) adottságainak, képességeinek és szükségleteinek (testi, lelki, szellemi) kibontakoztatása által, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével, hagyományaik, kulturális értékeik ápolásával, kiemelt védelem és gondoskodás mellett. 11


3. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 3.1. HUMÁN ERŐFORRÁS Pedagógusok száma: Pedagógiai munkát közvetlenül segítők száma: Egyéb segítő munkatársak: Szak-, és egészségügyi szolgálat külső segítő szakemberei:

16fő 9 fő 2017.01.01-től +1 fő ped.asszisztens 3 fő Logopédus, gyermekorvos, védőnő, családgondozók, szociális munkás

3.2.A NEVELŐTESTÜLET KÉPZETTSÉGI MUTATÓI: Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok száma: Másoddiplomás képzésben részt vett pedagógusok száma, szakterület megnevezésével: Szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma, szakterület megnevezésével:

15 fő

Szakértői névjegyzék

1 fő köznevelési szakértő

1 fő bűnmegelőzési koordinátor 1 fő vezető óvodapedagógus

3.3 AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁGA: Akkreditált továbbképzés megnevezése: (szakterület) 3-8 éves egyedi fejlődésmenetű gyermekek nevelése ÁBPE- továbbképzés Adatbázis kezelés alapok 12

Résztvevők száma: 1 fő 1 fő 1 fő


A halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma származású gyermekek korai óvodába kerülésének megszervezését segítő program A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása Alapfokú számítástechnikai ismeretek Alternatívák az erőszakkal szemben A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága A szabad játék mint az esélyegyenlőség előmozdításának egyik eszköze Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében Bevezetés a Lépésről-lépésre Óvodai Programba Családpedagógiai tanácsadó Epochális rendszerű óvodai nevelési program EU továbbképzés Fejlesztőpedagógia alapjai Gordon kommunikációs alaptréning pedagógusoknak Hatékony együttműködés az iskolával Horizontális szempontok pályázat megvalósítása során IPR menedzsment IPR vezetőképzés Iskola-és óvodavezetők európai továbbképző programja Kedvesház pedagógia 1. Kedvesház pedagógia 2. Képzés gyermekvédelemben, ill. gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekekkel foglalkozó, közoktatásban érintett pedagógusai számára Komplex prevenciós óvodai program Lépésről-lépésre minősített óvodai program Marketing, reklám, és kommunikációs menedzser Máshogy segíteni Mentálhigiénés alapképzés Minőségbiztosítás az óvodában 13

4 fő 2 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 5 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő 1 fő 5 fő 2 fő 1 fő 2 fő 2 fő 3 fő 3 fő 2 fő

1 fő 16 fő 1 fő 1 fő 5 fő 4 fő


Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére Projekttervező Számítógép és internet alapismeretek Számítógép-kezelői ismeretek, operációsrendszerek Tanulási nehézségek prevenciója és speciális korrekciója Beóvodázási felelősök képzése Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése - Angol Tantárgygondozói szaktanácsadói képzés Persona Doll konfliktuskezelő módszer Tanfelügyelői, szakértői képzés

1 fő 1 fő 5 fő 3 fő 3 fő 2 fő 12 fő 1 fő 1 fő 1 fő

TERVEZETT TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁG:  Lépésről-lépésre program alapképzés  Szakmódszertani képzések  Esélyegyenlőségi képzések  Közoktatás vezetői képzés A KÜLÖNBÖZŐ TOVÁBBKÉPZÉSEKEN SZERZETT ISMERETEK ÉS KOMPETENCIÁK ÓVODÁN BELÜL TÖRTÉNŐ ÁTADÁSÁNAK MÓDSZERTANA, ELJÁRÁSA: Szakmai munkaközösségek működtetése, hospitálások, előadások tartása

14

beszámoló

készítése,

gyűjtőmunka,


3.4. AZ ÓVODA BELSŐ TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZERE: 1. Szakmai munkaközösségen belüli képzés 2. Nevelőtestületi értekezlet keretében történő képzés 3. Önképzés 3.5. AZ ÓVODA SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE: TÁRGYI ADOTTSÁGOK ÉS FELTÉTELEK  A Pósa u. 49. (székhely óvoda) területe: 3690 m2, ebből az épület nagysága 668 m2. Az 5 csoportos óvoda füves, fás udvarral rendelkezik, mely mozgásfejlesztő fajátékokkal telepített, s ez által biztosított a megfelelő mozgástér a gyermekek számára.  A csoportszobák mérete 49-56 m2 közötti, melyek felújítottak, rendezettek. A melegítőkonyhánk 160 főre tervezett. Raktárként a pince és a padlás szolgál.  A csoportszobákban biztosítottak a programspecifikus bútorok, berendezések, eszközök, ezek folyamatos cseréje, ill. a játék és foglalkoztatási eszközök pótlása is rendszeres.  Logopédiai – fejlesztőszoba áll rendelkezésre a speciális fejlesztések megvalósításához.  1999 óta rendelkezésünkre áll egy tornaszoba raktárral együtt, melyben biztosított valamennyi mozgásfejlesztő eszköz (bordásfal, Tini-kondi, kéziszerek stb.). Ez a helyiség szolgál a közösségi rendezvények helyszínéül is, kihasználtsága maximális.  A Pósa u. 1. alatt 853 m2 nagyságú telken,183,80 m2 területű épületben működik óvodánk telephelyi intézménye.  Az általános iskolával együtt épült, régebben tanteremként, majd bölcsődeként funkcionált. Átalakítás után egy 29 m2-es és egy 52 m2-es csoportszobából, melegítőkonyhából, két gyermeköltözőből és két előtérből álló épület. A folyamatos felújításokkal most már csodálatos csoportszobákkal fogadjuk a gyermekeket, melyet az óvónők és a gyermekek kézügyességét dícsérő munkák teszik színesebbé, otthonosabbá. Füves, fás, bokros, két részből álló udvarán fa mozgásfejlesztő játékok és homokozó található.

15


4. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI A LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE PROGRAM FELADATRENDSZERE: 1. Személyiségdimenziók harmonikus fejlesztése, a gyermek erősségeinek és esetleges hátrányainak feltárása, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek megismerése, másságának elfogadása mellett értékek közvetítése: be-és elfogadás, az önzetlenség, együttérzés, segítőkészség, munkaszeretet, ragaszkodás; 2. A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat: - a személyiség autonómiáját, pozitív énképét, önérvényesítő képességét; - a saját szükségletek kifejezésének képességét (testi, lelki, szellemi); - érzelmi gazdagságot (elfogadás, szeretet, önzetlenség, együttérzés); - a kulturált magatartás kapcsolatokban);

szokásait

(alapvető

illemszabályok

az

emberi

- az önfejlesztő magatartást (segítőkészség, együttműködés); - a másság tolerálását; - a társakkal való együttműködést (csoporton, óvodán belül és telephelyi óvodával kapcsolatban); - a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, kreativitás képességét; - a művészetek, a természeti-társadalmi környezet iránti érzékenységet. 3. A sajátos tevékenységközpont-rendszerrel és a gyermeki szabadság tiszteletével támogatjuk a szocializáció szempontjaiból fontos feladatokat, magatartásformákat: -

a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiájának megteremtését;

-

a kontaktuskeresését, a kommunikálás és a társalgás technikájának elsajátítását;

-

a társas konfliktusokban - a felnőtt minimális segítségével - a megoldások keresését;

-

az önszabályozás, önkontroll alakulását;

-

a közös tevékenységekben az irányelveknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők vállalását;

-

a gyermekek játékszükségleteinek együttműködés kiteljesedését. 16

kielégítését,

az

önkifejezés

és

az


4. Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és kívánságaikra építve: a cselekvés, a tevékenység, a beszéd és a gondolkodás egységét megteremtve modell-, mintaadás mellett fontosnak tartjuk: - az utánzásra épülő tanulással együtt a felfedezéseket, a próbálkozásokat az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichés funkciók intenzív fejlődését; - a hagyományok ápolását; - a természet, az élőlények szeretetét és védelmét; - az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést. 5. A legfontosabbnak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését és a hátrányok korrekcióját, a prevenció fontosságát. Az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása hangsúlyosabb. 4.1. AZ EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI A gyermekek egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok, a feladatokban közreműködőkre vonatkozó szabályok az óvodában. 4.1.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, MOZGÁSFEJLESZTÉS CÉL Az óvodában eltöltött időben minden kisgyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétet szolgáló egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvoda mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA Feladatok: – az egészséges életmód feltételeinek biztosítása; – az egészséges életmód szokásainak kialakítása; – az egészség megőrzése, edzése és a prevenció; – az érzékszervek egészséges működésének segítése; – a harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése; – környezettudatos magatartás kialakítása – környezetvédelem, megóvás és az egészséges környezet fenntartásához kapcsolódó szokások kialakítása, megtartása.

17


Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Kiemelt feladatunk a gyermekek testi fejlődésének elősegítése: – a gyermekek gondozása, testi szükségleteiknek, mozgásigényének kielégítése; – a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése, – a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, öltözködés, a betegségmegelőzés, és egészségmegőrzés szokásainak alakítása, – a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása, – a környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, – specialisták segítségével – szülővel, óvodapedagógussal együttműködve; – prevenciós korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása. MOZGÁSFEJLESZTÉS A játékos mozgás a teremben és udvaron, a szabad levegőn, eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában, az óvodai mindennapokban hangsúlyossá váljon. A mindennapos testnevelés tervezése, szervezése és lebonyolítása az egészséges életmódra nevelés egyik tevékenysége, amelyet az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek számára lehetővé teszünk. A mozgás váljon örömforrássá, kedvvel és aktívan vegyenek részt benne a gyermekek mindenféle kényszer nélkül. Tervezése a projekttervben, mindennapra készüljön el. 4.1.2. A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSA A környezeti nevelés céljainak, feladatainak megvalósítását elősegíti az a tény, hogy óvodánk nyitott, azaz a településrész egyik meghatározó intézménye. Az óvoda elhelyezkedése, természeti környezete különleges adottságokat, jellegzetességeket, értékeket nyújt felfedezésre. Fontos, hogy ezeket a környezeti, természeti értékeket építsük be a projekttartalmakba, ill. tevékenységekbe egyaránt. ERŐFORRÁSOK – Az óvodai alkalmazottai közül többen ezen a településrészen élnek, így van rálátásuk az adottságok, értékek területi elhelyezkedéséről. Volt Pósa Utcai óvodásunk lelkes környezet és természetvédő könyvét használjuk fel a megismertetéshez. A lakossággal való nagyon jó kapcsolat, mint erőforrás további lehetőség. Évek óta így működik óvodánkban a parlagfűmentesítési akciónk. – Az anyagi erőforrások tekintetében a családokkal való jó együttműködés hatására a gyűjtőmunka rendkívüli hatékony. 18


AZ ÓVODA KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI CÉLJAI: – a környezeti és az egészségnevelési értékek kialakításához szükséges szokás szabályrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása – a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása, – rendszerszemléletre nevelés – fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás segítése, – érzelmi és értelmi környezeti nevelés, – optimista életszemlélet kialakítása – tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés – tolerancia és segítő életmód kialakítása. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK: – a rendszeres élményszerző napokon a közvetlen környezeti értékek megismerése, értékőrzés, természetvédelmi feladatok – a környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő tevékenység formájában – parlagfúmentesítési akció megrendezése, hagyományként, – környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (szelektív hulladékgyűjtés, lakóés óvoda környezet közös megóvása – személyes higiéné elsajáttítatása – az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése, – egészséges étkezés – anyag és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása, – csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága, – az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása. 4.1.3. AZ ÓVODA EGÉSZSÉGVÉDŐ, FEJLESZTŐ PROGRAMJA Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását, felkészítsük őket és megoldási sratégiákat adjunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő változásokra. A teljeskörű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és a szervezeti működést a gyermekek és szülők résztvételét úgy befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

19


Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet bizosítunk a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatoknak, amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki: – az egészséges táplálkozás – mindennapos testnevelés, testmozgás – a testi-lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, – bántalmazás, erőszak megelőzése, – balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás – személyi higiéné.

a

CÉL: – Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása – Az egészséges életmód kialakítása (helyes táplálkozás, a mozgás szeretete, dohányzás, alkohol, drog nélküli élet legyen a cél). TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI ELEMEK: – az egyes tevékenységekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása – nevelőmunka (környezeti és egészségnevelési témák) – élményszerző napok rendszere. SZABADON VÁLASZTHATÓ ELEMEK: – környezetvédelmi, egészségvédelmi akciók – részvétel egyéb programokon – pályázatok, versenyek KAPCSOLATRENDSZER, KOMMUNIKÁCIÓ: – a nyitott óvodai rendszerünk jó példát mutat, hogy az óvodánk környezeti nevelési tevékenysége közügy. – a pedagógustovábbképzésben is tervezzük ilyen tárgyú képzésen való résztvételt.

20


4.2. ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS, SZOCIÁLIS TAPASZTALATOK BIZTOSÍTÁSA FELADATOK: - a társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján; - az erkölcsi érzelmek megalapozása; - az alapvető udvariassági szokások, magatartások fejlesztése; - a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése; a gyermeki önkifejezés biztosítása; - a szociális technikák megalapozása; - a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés; - a tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése; - a reális, saját értékeit felismerő énkép alakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása; - a személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása, - érzelmi biztonság megteremtése; - gyermek-dajka közötti kapcsolat erősítése (gondozás, segítés, tisztelet); - szokás és normarendszer kialakítása, mely a csoportépítés egyik alapja; - a nehezen szocializálható, hosszabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, vagy tehetséges gyermekek nevelése sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával. A gyermekek óvodai életét szükséges céltudatosan alakítani, mivel a rendszeresség érzelmi biztonságot teremt számukra, állandóság, folyamatosság, rugalmasság jellemzői mellett.  Az óvodapedagógus szerepe legyen elfogadó, segítő-támogató attitűdje a gyermekekkel szemben.  A dajka a nevelőmunkát közvetlenül segítő nem pedagógus alkalmazott. Az óvodapedagógusok mellett végzett tevékenysége a gyermekek gondozását, segítését szolgálja. Fontos az egyeztetett, összehangolt munka, mert csak így teremthető meg a nevelési egység hatékonysága, eredményessége.  A migráns gyermekek nevelése során valamennyi dolgozó feladata, hogy teremtsen lehetőséget egymás kultúrájának, anyanyelvének megismerésére, elsajátítására (beszélgető kör, tradíciók, ünnepek, ünnepélyek, hagyományápolás, vallási események).  Az óvoda teljes nyitvatartási idejében, a gyermekekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja. 21


 Nyitáskor óvodapedagógus fogadja a gyermekeket, játéktevékenységet biztosít. Zárásig a szülők szintén óvodapedagógustól veszik át és viszik el óvodából a gyerekeket. A sajátos nevelési igényű gyermekeket utazó gyógypedagógus közreműködésével gondozzuk, segítjük, fejlesztjük elfogadás mellett, az ép társakkal integráltan.  Az épület, a csoportszobák, a berendezések olyanok, hogy szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, azok tegyék lehetővé a mozgás és játékigényük kielégítését.  A csoportszobákban a gyermekek számára elérhető helyen, jelöléssel ellátva vannak a tárgyak, eszközök. Fontos a felnőtt felügyelete a gyermekek biztonságára való figyelem. CSOPORTSZERVEZÉS A csoportok életkori összetételének kialakítása függ a jelentkezett gyermek életkorától, a gyermekek személyiségétől, a szülők igényeitől. Óvodánkban vegyes csoportok működnek, amelynek kialakításában meghatározó a szülők igénye, kérése. Ezáltal testvérek, rokongyermekek kerülhetnek egy csoportba, illetve a szülők ragaszkodása az előző gyermek óvónőjéhez is a bizalom jele. Tekintve, hogy az iskolába elmenő gyermekek helyén mindig változó korosztályú gyermekek kerülnek, a vegyes csoportok fennmaradnak. Előnyei számosak, hiszen a családokban is egyszerre nevelődik több eltérő életkorú gyermek. Láthatóak a gyermekek közötti kor, képesség-készségbeli különbségek, a tehetség megmutatkozik. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei, hátrányos helyzetű, tehetséges,ép gyermekek integrált nevelését valósítjuk meg, vegyes életkorú és összetételű csoportokban, melyben ügyelünk az arányok betartására. Elsődleges a gyermekek csoportban történő állandóságának biztosítása, hogy ugyanazok az óvónénik kísérjék végig 3 ill. 4 évig felmenőrendszer szerint, az eredményesen együttműködő óvodapedagógusok-dajka nevelői egységének támogatása mellett. NAPIREND, HETIREND A napirend biztosítsa a gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését megfelelő időkeretben. Stabil elemek az étkezések, a szabad levegőn való tartózkodás, a játéktevékenység és a pihenés ideje. Májustól augusztusig un. nyári napirend készül, melyet egy óvodai csoportnaplóban rögzítjük. Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak. Az adott gyermekcsoportra alakítsák ki az óvodapedagógusok mind a napirendet, mind a hetirendet. A játék kitüntetett szerepe mellett az egyéb tevékenységek közötti harmonikus arányok megtartása szintén fontos. 22


NAPIREND az életkori összetételtől függően: TEVÉKENYSÉGEK Időkeretek

3-4 évesek

4-5 évesek

5-6 évesek

SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), - Felajánlott, választható tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás

SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), - Felajánlott, választható tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás

SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), - Választható, vagy kötelezően választható felajánlott tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás

SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), - Választható vagy kötelezően választható felajánlott tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás

1200 óráig

JÁTÉK A SZABADBAN

JÁTÉK A SZABADBAN

JÁTÉK A SZABADBAN

JÁTÉK A SZABADBAN

1200 órától

Ebéd (kötött formában, előtte testápolás)

Ebéd (kötött formában előtte testápolás)

Ebéd (kötött formában előtte testápolás)

Ebéd (kötött formában, előtte testápolás)

PIHENÉS

PIHENÉS

PIHENÉS és/vagy felajánlott tevékenység

PIHENÉS és/vagy felajánlott tevékenység

Folyamatos uzsonna

Folyamatos uzsonna

Folyamatos uzsonna

Folyamatos uzsonna

SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek)

SZABAD JÁTÉK (választható, felajánlott tevékenységek) JÁTÉK A SZABADBAN

SZABAD JÁTÉK

SZABAD JÁTÉK

JÁTÉK A SZABADBAN

JÁTÉK A SZABADBAN

600 órától

1500 óráig

00

00

15 17 ig

JÁTÉK A SZABADBAN

Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak.

23

6-7 évesek


Az óvodai élet megszervezésében tekintettel kell lenni az eltérő szükségletekre. Ez vonatkozik az életkori eltérésekre és az azonos korosztály egyéni igényeire is. A napirend helyes életritmust biztosító stabil pontjain túl, a rugalmasság és a folyamatosság, az egyéni igényekhez való alkalmazkodást szolgálja. Az eltérő fiziológiai szükségleteket figyelembe vesszük (alvás, evés-ivás, mozgásigény). A napi étkezések közül az ebéd időpontja kötött. Tízórai és az uzsonna időpontja a gyermekek szükségletei szerint alakítható. Ezeket az óvodán kívüli tényezők jelentősen befolyásolják. A családok helyzete, szokásai, a lakáskörülmények, a reggeli óvodába érkezés ideje. Természetesen egy meghatározott időkereten belül biztosítható a folyamatosság a délelőtti és a délutáni étkezéseknél. Ez a megkötés a gyermekek egészségének védelmében fontos. A hetirendben a napirendhez hasonlóan vannak visszatérő stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek és ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján a rugalmasságra. A gyermekek életkorától, a település, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől és a gyermekek fejlődési ütemétől függően a hetirendben a szabad játék időtartamának biztosításával, a tevékenységek sokszínű, sokféle variációja lehetséges. A HETIREND ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ELVEI: 1. A hetirendben életkortól függően naponta biztosítani kell a rendszeres mozgásfejlesztést. A keret és az időtartam változó. Szervezhető kezdeményezett, vagy kötött formában. Heti két alkalommal minden korosztály számára kötelező a testnevelés foglalkozás. A 3-4 évesek számára novembertől fokozatosan vezethető be – a gyermekek eltérő fejlettségét tolerálva – a kötelező részvétel. Más napokon az óvodapedagógus felajánlja a mozgásfejlesztő szabályjátékokat a résztvevők részképességeinek fejlesztésére törekedve. 2. A vegyes összetételű csoportokban minimum havonta egy alkalommal célszerű a nagyoknak saját korosztályával, illetve tehetségígéretes gyerekeknek (más csoportbeliekkel) közös művészeti tevékenységet szervezni. 3. A felajánlott választható műveltségtartalmat integráló tevékenységet célszerű úgy alakítani, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség, a művészeti tevékenységekre, amelyek a szabad játék keretein belül szervezhetők a korábban már jelzett elvek alapján. A kis, középső csoportosoknak a felajánlott tevékenységek választhatók. A vegyes összetételű csoportokban, a nagyok kötelezően választható, differenciált tevékenységei a kisebbek számára önként választható lehetőséget jelentenek. Ugyanakkor az óvodapedagógus döntésétől függően az őszi hónapokban, vagy egész tevékenységek jellegétől függően (például: művészeti tevékenységek) a nagyok számára a választható, felajánlott tevékenység is lehet domináns keret. 24


A HETIREND ÁLTALÁNOS MINTÁJA, A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE Vegyes összetételű csoportban: Hétfő:

Testnevelés

Választható tevékenységek (szülők bevonása)

Kedd:

Mozgásfejlesztő szabályjátékok

Kötelezően választható, vagy/és (kezdeményezett) felajánlott tevékenységek (2 óvodapedagógus)

Szerda:

Testnevelés

Választható tevékenységek (szülők bevonása)

Csütörtök:

Mozgásfejlesztő szabályjátékok

Választható vagy/és kötelezően (kezdeményezett) választható felajánlott tevékenységek (2 óvodapedagógus)

Péntek:

Közös élmények szerzése (szülők bevonása)

 A választható és / vagy kötelezően választható tevékenységek egy-egy napon a személyi feltételektől függően 2-3 féle tevékenységközpontban (integrált feldolgozással) kezdeményezhetők. A tevékenységek közül az óvodapedagógus a gyermekek választásai és a résztvevők fejlettsége alapján, valamint a tevékenység jellegétől függően dönti el, hol van a közvetlen részvételére, mintájára és segítő közreműködésére szükség (pl.: technikák bemutatása, és ezzel egy időben a homok asztalnál terepasztal készítése, miközben a technikákkal készült eszközöket is felhasználva a másik óvodapedagógus kezdeményezhet ének-zenei tevékenységet). A gyermekek a kezdeményezett helyzeteket szabadon továbbfejlesztik, és összekapcsolhatják más tevékenységközpontban folyó játékkal.  A mozgásfejlesztés kerete és időtartama változó. Szervezhető kezdeményezett vagy kötött formában. Heti két alkalommal kötelező a testnevelés szervezése tornaszobában ill. az udvaron, ill. a tornateremben 3 éves kortól fokozatosan bevezetve a részvételt. A többi napokon a szabad mozgás valamennyi formája valósuljon meg. A tornaszoba használati rendjét a hetirendek egyeztetése után az óvodavezető készíti el. A csoportvezető óvónők felelőssége, hogy a gyermekcsoporthoz mérten (összetétel, nagyságrend) egyszerre, vagy mikrocsoportos formában foglalkoztatja a gyermekeket. A tornaszoba biztonságos működtetése max. 12 gyermek számára megfelelő (figyelembevéve a mozgástér, és mozgásfejlesztő eszközök nagyságát, körét a balesetmentes foglalkoztatást.)  Az ének-zenei tevékenységet a nagyoknak heti 1 alkalommal kötelezően szervezzük.  A vizuális tevékenységekre minden nap legyen lehetősége a gyermekeknek, mely a szabad játék keretén belül történik.(a vizuális eszközök a gyermekek elérhetőségi magasságában biztosítottak, ill. minden csoport rendelkezik festőállvánnyal). 25


 Élményszerző napot heti egy alkalommal terveznek-szerveznek az óvónők, amely a csoportépítés, a szocializáció, a társaskapcsolatok erősítését szolgálja, ill. a gyermekek, családok megismerése a cél. A szervezeti keretek a kis- középsősök számára felajánlott és választható, míg a nagycsoportosok számára kiegészül a kötelezően választható felajánlott tevékenységekkel. A választható és/vagy kötelezően választható tevékenységeket heti 2 napon integrált feldolgozással három vagy több tevékenységközpontban kezdeményezzük vegyes összetételű csoportokban a felajánlott tevékenységet. A tematikus (havi projektrendszerű) terv minimum 4 hetes rendszerében tervezik az óvodapedagógusok a megvalósítandó témák / projektek feladatait. A tematikus terv rendszere kapcsolódhat évszakokhoz, de biztosított az óvodapedagógusok szakmai, módszertani szabadsága. Tartalmaznia kell: - cél, feladatrendszer, képességfejlesztés területei, feladatai - tevékenység/foglalkozás szerinti megbontás az ONAP alapján - a tevékenységek/foglalkozások, munkafolyamatok integrált feldolgozásának témái, anyagai - módszer, eszköz, forrásmegjelölés meghatározás A heti- és napirendnek megfelelő projektekben (1 vagy 2 hétre szóló) tervezett tevékenységekről heti tervet (projektet) ill. az integrált napokról napitervet készítenek az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok közösen. A megvalósulási szintet, további fejlesztési feladatokat reflexióban rögzítik A projekttervet minden esetben ki kell függeszteni a szülők tájékoztatására, ill. egy példány az óvodai irattárba kerül. Lehetőség szerint (a gyermekcsoport fejlettsége, összetétele meghatározó) a gyermekekkel is készítsenek az óvodapedagógusok rajzos tervet, mely a csoportszobában kerül kifüggesztésre. A csoportszoba dekorációja, tárgyi eszközei tükrözzék az adott projektet. 4.3. ANYANYELVI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS FELADATOK: - a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejező készségének fejlesztése; - a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése; - az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása, - a magyar nyelv tanulásának segítése, - az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben s gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, 26


- az óvodai nevelésben a gyermekek érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, élményeire építve biztosítjuk a változatos tevékenységet, élményeket az őket körülvevő természeti társadalmi környezetből, - az óvodapedagógus rendszerezze a megszerzett tapasztalatokat és élethelyzetekben gyakorolja azokat az észlelés, érzékelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, kreativitás fejlesztése mellett, - valamennyi óvodai tevékenységformában megjelenő és megvalósítandó feladat az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formái ( a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – a javítgatás elkerülésével – valósuljon meg. Az anyanyelv fejlesztésének alaphelyzetei: spontán, irodalmi nevelés, egyéb kezdeményezési helyzetek, melyekben történik a „beszélő „magatartás” megalapozása, kialakítása.

4.4. MŰVÉSZETI NEVELÉS ÉNEKLÉS, DALOS JÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC  A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés része a gyermekekkel kapcsolatos mindennapos tevékenységnek. A választott ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, éneklés, énekes játékok a zenélés nyújtsanak örömet a gyermekeknek  Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) a zenei kreativitás fejlesztésében, alakításában. 27


 A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi gyermekek hovatartozását, kultúrájuk hagyományaik beépítését.  Nagyjelentőségű a spontán utánzás, a gyermekek által kértek gyakorlása, a mindennapi tevékenységek részévé válik.  A zene és a mozgás együttes pozitív érzelmi hatásait erősíti a gyermektánc.

28


BÁBOZÁS, DRAMATIKUS JÁTÉKOK, MESÉLÉS, VERSELÉS  Az érzelmi biztonság megoldásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzelmi élményt adnak.  A gyermekanyagban a magyar gyermekköltészet, a néphagyományok jó alapjai a mindennapi mondókázásnak verselésnek. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik eszköze. A mindennapos mesélés, verselés, mondókázás, mely megjelenik a délelőtt folyamán ill. pihenés előtt minden esetben.  Segítjük a kisgyermekek saját vers és meseköltését azok mozgással, ábrázolással történő kombinálását, ill. az óvodapedagógusok rögzítik a gyermekek által alkottakat, hiszen ez az önkifejezés egyik módja.  A népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek egyaránt szerepelnek a repertoárban.  A mindennapos önként választott bábozás a gyermeki önkifejezést, beszédfejlesztést és mentális, érzelmi attitüdök kifejezését segítik.  Dramatikus játékban való szerepvállalás szintén a gyermeki önkifejezést, beleélő képességet, helyzet-, és jellemkomikumok megjelenítését szolgálják.  E pedagógiai módszert a pedagógusok saját előadásuk (báb, és meseszínházi) során mintaként adják.

29


VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉGEK: Az óvodapedagógus feladata: - az ábrázoló tevékenységhez az egész nap folyamán biztosítja a teret, lehetőséget, eszközt, anyagot, - ismertesse meg a gyermekekkel az eszközök használatát, a technikákat, eljárásokat; - a gyermekek személyiségfejlesztéséhez használja fel a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalkotás, kézimunka, ábrázolás fajtáit; - ismertesse meg a gyermekeket a népművészeti elemekkel,az esztétikus tárgyi környezettel, - törekedjen az igényességre Ezek a tevékenységek az egyéni képességhez, készséghez igazodva segítik a kisgyermekek képi kifejezőképességét, komponáló, térbeli tájékozódó, rendező, az élmény és fantázia világ valamint a gyermek kép-forma-szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodás fejlődését, esztétikai érzékenységüket, szép iránti nyitottságukat.

30


4.5. A KÜLSŐ TERMÉSZETI KÖRNYEZET MEGISMERÉSE, MATEMATIKAI TAPASZTALATOK A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS CÉLJA: az óvodásgyermek kompetenciájának fejlesztése oly módon, hogy az óvodapedagógus tanulástámogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A folyamatos, utánzásra, vagy spontán tevékenységre épülő tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Mindez az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodapedagógus a gyermek cselekvő aktivitására, érdeklődésére épített közvetlen tapasztalásra biztosítja a felfedezés lehetőségét, azok örömét, a gyermek kreativitásának erősítését. A tanulás formái: - az utánzásos, - a minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, - a spontán játékos tapasztalatszerzés, - a cselekvéses tanulás, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra-, érdeklődésre épülő ismeretszerzés, - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, - gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus feladata: - a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítse a gyermekek személyiségének kibontakozását, - a projektmódszer alkalmazásával épít a gyermekek érdeklődésére (Mit tudnak? Mit szeretnének megtudni? Mit tudtak meg?) - a gyermekek a tevékenységekben megvalósuló tanulásirányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse. A projekttervezés legfontosabb elemei: a. mit tudnak a gyermekek? b. mit szeretnének megtudni? c. mit tapasztaltak meg, éltek át a tevékenységek során?

31


A gyermekek szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődés segítése, támogatása tartalmi szempontból két egymástól elválaszthatatlan tapasztalati kört foglal magába: 1. Az első kör: a tárgyi, természeti környezettel, a jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatos tapasztalatoktól – a társadalmi környezet történéseinek érzékeléséig terjed. 2. A második kör: a környezetben, a tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat integrálja. Az óvodapedagógus feladata: - tegye lehetővé a gyermekek részére a környezet tevékeny megismerését, - biztosítson elegendő időt, alkalmat, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat-ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására, - segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési-választási képességének fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.  A heti egy élményszerző nap segíti a megismerés a felfedezés közvetlen módját adni, míg a komplex integrált tevékenységek során a tevékenységbe ágyazott eligazodás, tájékozódás és alkalmazás válik hangsúlyossá.  A mikro és a makrokörnyezet, a szülőföld, hagyományok, szokások, értékek szeretete, őrzése, ápolása valamennyi kisgyermek számára kiemelt jelentőségű.  Az óvodapedagógus – a vegyes csoportok okán – dajka, szülősegítő bevonásával oldja meg, hogy a kicsik miatt a középsős és nagycsoportos gyermekek élményszerzése szervezett, megoldott legyen, biztosítani szükséges a széleskörű tapasztalás lehetőségét.  A mikrokörnyezet megismertetése után (óvoda területe) a makrokörnyezet (város területe) ill. távolabbi tájakra való eljutás is tervezhető körültekintő szervezéssel, szülők hozzájárulása elengedhetetlen.  Térképek, földgömb, lexikonok, könyvek, atlaszok a megismerés fontos eszközei.

32


5.A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE, TEVÉKENYSÉGFORMÁK A Lépésről – Lépésre óvodai program tevékenységközpontú szemléletének legfőbb megnyilvánulása az a rendszer, amely egységbe foglalja, integrálja a személyiség fejlődésben meghatározó tevékenységformákat, a játékot, a tanulást és a munkajellegű tevékenységeket. A tevékenység az aktív személyiség megnyilvánulása, az óvodáskorú gyermek szükségleteinek kielégítője, összekötőszál a belső világ és a külső környezet között. A tevékenységben, annak minőségében tükröződik a gyermek fejlődése, miközben az eredményes cselekvések, műveletek visszahatnak a belső feltételek alakulására. Az önkifejezés, a kontaktusteremtés, kapcsolattartás fontos eszközei a tevékenységek, amelyek az óvodáskorban a cselekvésre, manipulációra, a közvetlen szenzomotoros tapasztalásra épülő értelmi aktivitást is magukba foglalják. E szemlélet alapján a gyermekek természetes életterében zajló és szervezendő tevékenységek, cselekedtető helyzetek szolgálják a fejlődést és a fejlesztést. A gyermekek képességeinek kibontakoztatásában, óvodáskorban meghatározó szerepe van tehát a tevékenységeknek. A tevékenységközpontok állandó lehetőséget adnak a sokszínű tevékenységekre, a gyermekek szükségleteinek megfelelően. A tevékenységközpontok helye viszonylag állandó. Számuk, a körülhatárolt terek nagysága, felszerelése, berendezése változik. A gyermekek a játékban átrendezik a teret. Kivételt képez az ábrázolás eszköztára és a homok – víz asztal. A 7 tevékenységközpont a következő: 1.

2.

A családi és egyéb szerep – szituációs drámajáték központja, valamint a gyermekek saját szükségleteire szervezett munkajellegű tevékenységek színtere (sütés, salátakészítés); Irodalmi, ének – zenei tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésének központja;

3.

Homok – víz asztali tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésének központja;

4.

Építőjátékok, barkácsolás, szerepjátékok központja (mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésére alkalmas);

5.

Művészeti tevékenységek központja (ábrázoló, kézi munka, kézműves, konstruáló tevékenységek);

6. 7.

Manipulációs, asztali, társas, szabályjátékok központja; Természetismereti központ – az udvar, a külső környezet. 33


A tevékenységközpontok választásokra, elmélyült tevékenységekre ingerlő környezetet jelentenek. A gyermekek szabadon rendelkeznek az eszközökkel, és a nyersanyagok felhasználásával. Szükségleteiknek megfelelően gazdagíthatják az eszköztárat. Kevesebb kész eszköz, több kreativitásra serkentő anyag áll a gyermekek rendelkezésére. A folyamatos játékot, a gyermekek tájékozódását segítik azok a kis kártyák, amelyek a polcon az eszközök helyét jelzik. A gyermekek öntevékenyen rakják el az eszközöket, ha már nem használják. A csoportszobában több napon át folytatódó játékban, a terem nagyságától függően, megőrzik a kialakított tereket, építményeket. Az eszközök elrakása elsősorban a művészeti tevékenységeknél szükséges (festékek,..stb.). A kártyák az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat is gazdagítják (sorba rendezés, leképezés, stb.). Ez a rendszer a szabad játék és az óvodapedagógus által felajánlott, választható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere. A MUNKAVÉGZÉS LEHETŐSÉGEI: A játékidőben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség a munkavégzésre. A gyermekek önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak az óvodapedagógusok közreműködésével, majd később szívesen végeznek munkát társaikért is. A leggyakoribb munkafajták: - az óvodai életet végigkísérő önkiszolgáló munka, amely a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti; - a játékban megjelenő, önmaguk és társaik valós szükségleteit kielégítő munkák, a gyermekek önként vállalt, alkalmi tevékenységei (salátakészítés, sütés..); - a csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák (ünnepi készülődések, takarítás, díszítés, a terem átrendezése, ajándékok készítése..); - az élő környezet rendszeres ápolása (növények, állatok gondozása); - az önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhető alkalmi megbízatások (a tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok); - a játékfajtákkal egybeeső munkák (önként vállalt barkácsolás, a játékeszközök javítása..); - együttműködés a szülőkkel, a csoportokért felvállalt munkában. Az óvodapedagógus feladata: - tudatos pedagógiai szervezés, a gyermekekkel való együttműködést, folyamatos, konkrét, reális vagyis a gyermeknek saját magához mért fejlesztő értékelés; - önként-örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység biztosítása (önkiszolgálás, naposi és egyéb munka, környezet-növény-állatgondozás.) - a munkajellegű tevékenységek nevelőértékének megerősítése ( a saját és mások elismerésére nevelés, attitűdök alakítása). 34


AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE A Lépésről – Lépésre óvodai programban a játéktevékenységek és a felajánlott tevékenységek ugyanabban a tevékenységközpont – rendszerben folynak. Kivételt képez a rendszeres, fokozatosan kötelezővé váló nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés (testnevelés). A felajánlott tevékenységek: rendszeres, módszeres műveltségtartalmat közvetítő szerepet töltenek be, közvetlen tapasztalást biztosítanak tevékenységekbe ágyazva (nem a hagyományos didaktikai folyamatban). A felajánlott tevékenységek variációi: a.) Kötelező, nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés Vegyes életkorú óvodai csoportokban a nagyok részére kötelező, alkalmanként más csoportbeli saját korosztályukkal közösen. Hasonlóan szervezhető az alkalmanként nagyoknak kötelező ének - zenei tevékenység. b.) Kötelezően választható tevékenységek Az óvodapedagógus több tevékenységközpontban ajánl fel lehetőségeket a nagyoknak, amelyekből választhatnak. A döntés kötelező, a választás szabad. A választást követően a gyermekek a tevékenységet szabadon alakítják, majd egy megkezdett tevékenység befejezését követően érdeklődésüknek megfelelően váltanak. c.) Választható tevékenységek A szabad játék keretein belül, annak zavarását elkerülve, spontán helyzetekből, gyermeki kezdeményezésekből, vagy felajánlással, indirekt módon történik a tevékenységek célirányos továbbfejlesztése (pl.: egy ének – zenei tevékenység kezdeményezése, egy kialakult helyzet továbbfejlesztése). Az óvodapedagógus ezt a tevékenységformát dominánsan alkalmazza. A kisebb gyermek számára minden felajánlott tevékenység VÁLASZTHATÓ.

35


INTEGRÁLT MŰVELTSÉGTARTALOM A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEKBEN Az integrált ismeretfeldolgozás hagyományai az óvodai nevelésben, elsősorban a művészeti tevékenységekben alakultak ki (mese- dramatizálás- énekes betétek- színpadi kellékek készítése). Ez a szemlélet közel áll az óvodáskorú gyermek világlátásához. Az integrálás mozaikszerű, foglalkozási ágakra osztott ismeretek helyett, a tevékenységekben komplexen jelenlévő problémák különböző aspektusból való közelítését és megoldását jeleni. A projekt – rendszer adja az integráció lehetőségeit. Milyen integráló szálak, projektek szolgálják a tevékenységekben a személyiségfejlődést? - A legismertebb a témaprojekt, amely közös élményre, előkészületekre épül, és egy téma köré szerveződnek a felajánlott tevékenységek (állatkerti élmény: - a manipulációs tevékenységközpontban, a homokasztali tevékenységben, vagy a barkácsoló, ábrázoló tevékenységben); - A gyermekek által készített eszközök indukálhatnak sokféle tevékenységet a központokban; - Az ünnepi készülődések, munkajellegű tevékenységei integrálják a matematikai, környezetismereti, művészeti tevékenységeket, felajánlott helyzeteket (mérés, egyensúlyérzék – fejlesztés, ritmusok a környezetben, a matematikai tapasztalatokba, zenében, a testben…) Az óvodapedagógus a felajánlott tevékenységekben a differenciálás elvét érvényesíti. A gyermekeknek további választási lehetőségei vannak (eszközt, technikát, feladatot, együttműködési formát, vagy önálló tevékenységet választhat). Az óvodapedagógus a felajánlott tevékenységekben is tekintettel van az egyéni szükségletekre, a fejlődési ütemre, és az eltérő érdeklődésre.

36


6. A SZABAD JÁTÉK A programban a szabad játék fogalmának használata jelzi azt, hogy a gyermekek önként vállalt tevékenységei időtartamban is dominánsak a nap folyamán. Ugyanakkor a szabad játék mellett, ugyanabban a tevékenységrendszerben, a gyermekek választásai, kezdeményezései, és az óvodapedagógus felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. A gyermekek a nem didaktikai mozzanatok alapján szervezett tevékenységeket életkoruktól és fejlettségüktől függően választhatják. Ezekre a helyzetekre szolgál „az óvodapedagógus által felajánlott tevékenység” elnevezés. Ezeket a gyermekek ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A felajánlott tevékenységekben az óvodapedagógus szempontjából vannak megkötések, a gyermekek a folyamatot önállóságuktól és kreativitásuktól függően szabadon alakítják. Ezek a tevékenységek a műveltségtartalmat tervszerűbben közvetítő, kezdeményezett, vagy irányított játéknak is minősíthetők. A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek, a szokások, a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése, az óvodai nevelés felvállalt funkcióinak érvényesítését jelentik. A szabad játék védelmét a napirendben megfelelő időtartam biztosítja. A SZABAD JÁTÉK IDŐTARTAMA (szeptembertől – augusztus 31-ig) 3-4 évesek számára

4-5 évesek Számára

5-6 évesek számára

6-7 évesek számára

délelőtt 6-12-ig délután 12-17-ig

6 óra

5 óra

4 óra

3,5 óra – 3 óra

2,5 óra

1500től 2 óra

1430tól 2,5 óra

14-től 1,5 óra – 2,5 óra

összesen

8,5 óra

7 óra

6,5 óra

5,5 óra

A gyermekek játékának motiváló ereje az élmény, amely sokféle lehet. A gyermekek a kellemes és a kellemetlen élményeiket újraélik a játékban. Nem minden átélt helyzet jelent élményt, és nem minden élmény indukál játékot. Az óvodapedagógus a gyermekek játékából és a kommunikációikból tud következtetni az egyéni élményekre. Ezek az egyéni élmények változatosak, a családi háttér különbségeiből adódóan. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében különösen fontos a sok közös óvodai élményforrás biztosítása. Ezek a közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. Fontos tehát a gyermekekkel közösen megbeszélni, hová mennének szívesen „élményszerzésre”. 37


A gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, korábbi tapasztalatai, befolyásolják azoknak a témáknak a számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élmény szervezhető. A téma, a tartalom, és a szerepek a játék fontos elemei. A Lépésről – Lépésre óvodai programban a projekt – rendszerű műveltségtartalom feldolgozása a felajánlott tevékenységekben a játékot is befolyásolja, indukáló szerepet tölthet be. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka, a gyermekek által készített játékeszközök, a témák több szempontú megközelítése, és tevékenységekhez kapcsolása gazdagítja a játékfajtákat.

7- AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI Az átvett Lépésről-lépésre óvodai program egyik specifikuma „a család bevonása az óvodai életbe”. Ebben a megközelítésben jelentőséggel bír a rendezvények, ünnepek szervezése, hagyományok megőrzése a hagyományos kapcsolati formákon túl a szülők, családok teljes aktív közreműködése mellett, teljes bevonásukkal valósuljon meg. A szülők, családok legyenek részesei a történéseknek. A programban írtak alapján a következő alapelemeket emeljük ki:  valamennyi szervezett rendezvény során érzelmileg gazdagodjanak a gyerekek,  közös programok szervezésével a „mi” tudat erősítése,  szabadidős programok szervezésével a kultúraközvetítés felvállalása, ezáltal az óvoda erőforrásainak gyarapítása,  a család és az óvoda kapcsolatrendszer kiteljesítése a sokféle rendezvény, tevékenység által.

38


Hagyományok, rendezvények, események: mikulás, karácsony, húsvét, gyermeknap, Óvodai ünnepek: farsang, születésnap, névnap közvetlen és tágabb környezetben Óvodai kirándulások: játékok napja, kihívás napja, gyümölcsnap, Sport-, szabadidős játszóház, programok: táncház, meseszínházi előadás munkadélutánok, majális, családi vetélkedők, Óvoda-család szülői klubok, rendezvényei, kölcsönzések, tevékenységei: évzáró, anyák napja, apák napja, egészségügyi programok, rajzverseny, kiállítás, Óvoda egyéb rendezvényei: idősek köszöntése, őszi vigasság, pünkösdi-király választás. 8. INKLUZÍV NEVELÉS INKLUZÍV NEVELÉS ALAPELVEI:  A gyermek joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak, készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez.  Minden gyermeket a maga szintje, képessége szerint szükséges nevelni, fejleszteni.  Folyamatos visszacsatolás, nyomonkövetés.  Differenciálás (módszer, eszköz, cél, feladata, munkafolyamat).  A gyermek megfigyelése elsődleges. 39


8.1. INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK KIEMELT FIGYELMET ÉS KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ Elv: - figyelemmel kísérésük a rendszeres óvodába járás mellett, szükségleteik kielégítése, gondozásuk, - hátrányuk csökkentése, a leszakadás megelőzése - esélyegyenlőség biztosítása Feladat: -szociokultúrális hátrány csökkentése - ingerszegény környezet ellensúlyozása - érzelmi labilitás, elhanyagolt bánásmód csökkentése

HAZÁJUKAT ELHAGYNI KÉNYSZERÜLŐ Helyzetelemzés, mely eredményekre, tapasztalatokra épül. Cél: - a multikultúrális nevelés megvalósítása - a migránsgyerekek nyelvi és kulturális integrációja -a magyar nyelv elsajátítása -a magyar kultúra megismerése -nyitott és megértő viselkedés kialakítása a más anyanyelvűek és kultúrája iránt Elvek: - veleszületett méltóság - kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése - neveléshez való hozzáférés - a befogadó ország gyermekeit megillető jogok garantálása - multikultúrális szemlélet - adaptivitás és komprehenzivitás Feladatok: - tartalmi integráció megvalósítása (hagyomány, zene, szokások) - differenciálás - egyenlőség pedagógiájának megvalósítása - hagyományokhoz való kötődés (szokások, rítusok) - oldott, feszültségmentes, beszélő környezet megteremtése - óvodapedagógus dolgozza ki, ellenőrizze, értékelje a megvalósítást (nevelési terv, szempontsor kidolgozása az önértékeléshez) - a családra is kiterjesztett befogadás és beillesztés

40

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő gyermekek. Elvek: - az óvoda a szakember által integrálásra javasolt gyermekek nevelését vállalja fel - óvodapedagógusok érzelmileg azonosuljanak az SNI gyermekekkel, illetve a csoportban való jelenlétükhöz - adaptivitás és teljesség szemlélete Alapvetés: - minden gyermek fejleszthető - a gyermek meglévő képessége a kiinduló alap - segítő-támogató szemlélet - egyéni bánásmód - élmények, tapasztalatok - szükségleteik maximális kielégítése -a pedagógus a feltételeket teremti meg - sajátos igényekhez való jog, a teljes élethez való jog - gyerekek fejlesztése 3 irányú (tevékenységorientált spontán, feladatorientált) - képesség-kultúrára épülő egyéni bánásmód, differenciálás, feladatorientált fejlesztés - feladat- és személyes élmény integrálása a fejlesztésre - ahány SNI-s gyerek, annyi személyiség; ahány személyiség, annyi személyes élmény, és integráló fejlesztés.


KIVÉTELES KÉPESSÉGŰ, TEHETSÉGÍGÉRETES GYERMEKEK  intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, nyelvi stb.)  művészi tehetség (képzőművészeti, zenei)  pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület)  szociális tehetség (vezető, szevező, irányító) Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés: A tehetség felismerése: - a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés /tehetséggondozás a tehetség elismerésével, azonosításával kezdődik - a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet A tehetségfejlesztés módjai: 1. gyorsítás, léptetés (a tehetségesek egy év alatt több év anyagát végzik el) 2. elkülönítés, szegregáció (külön tanulnak, más tehetségesekkel) 3. gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyermekek a normál oktatásbantanulnak, de a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az óvodában vagy az óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekben) 8.2. INDIVIDUALIZÁLÁS Az óvodai nevelésben az életkori szakaszonként jelentkező általános jellemzők mellett az ember egyediségére, a gyermekek közötti meglévő különbségekre irányul a figyelem. Az individualizáló nevelés, fejlesztés, olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. Az individualizáció nevelés érdekében az óvodapedagógus érzékenyen reagál a különbségekre. Az egyéni eltéréseket toleráló felnőtt magatartása modell értékű a gyermekek számára is. Az individualizáló nevelés egyszerre erősíti az egyediséget, és ösztönöz az együttműködésre, támogatja a gyermekek szocializációját. Ez utóbbit is az egyéni sajátosságok ismeretében segíti, eltérő módszerekkel, különböző, egyénre szabott mértékben. Az individualizálás áthatja az egész óvodai életet és annak minden tevékenységét.

41


AZ INDIVIDUALIZÁLÁS ELVEI: - a gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve; - az erősségek és az esetleges hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése (képességek, részképességek elemzése); - a személyes kontaktus biztosítása a tevékenységekben (óvodapedagógus- gyermek között) - a gyermek eltérő egyéni testi – lelki szükségleteinek figyelembevétele; - az igény szerinti szeparáció lehetőségeinek biztosítása (a terem berendezésével); - az eltérő időpontban jelentkező mozgásigény folyamatos kielégítése (állandó mozgástérrel); - a személyesség biztosítása a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában; - a gyermekre vonatkozó információk bizalmas kezelése. AZ INDIVIDUALIZÁLÁS LEHETŐSÉGEI A JÁTÉKBAN  A szabad játék fejlesztő hatását tekintve és időtartamban is a legfontosabb,





 

domináns tevékenység. Az óvodai élet kezdő szakaszában a gyermek valódi játszótársa gyakran a felnőtt, az óvodapedagógus, vagy a beszoktatásban közreműködő szülő. A bevonható társként jelenlévő óvodapedagógus a gyermek egyéni igényei szerint segítheti az elakadó játékot. Fontos a felnőtt és gyermek közötti személyes kontaktus, amely megnyilvánulhat a kommunikációban, jelzésekben, tevékenységekben. Ez a kapcsolat serkenti a gyermek a felnőtt utánzására, a minta követésére a társakkal való együttműködésre.Ezért ebben a tevékenységben adják a gyermekek a legtöbb jelzést a személyiségükről. Ugyanakkor a család után ez a tevékenység az a szocializáció tér, amelyben a kortárskapcsolatok alakulnak. A szocializációt segíti az egyén erősségeire építő individualizáló nevelés. A személyiség fejlődésének és fejlesztésének ez a két dimenziója egymástól elválaszthatatlan. A külső hatások irányuktól függően azonban előidézhetnek nemkívánatos hangsúlyeltolódásokat. Az egészséges személyiség megőrzi egyediségét, egyéniségét és ugyanakkor megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást, az egyezkedést és a társadalmi lét szabályait. A Lépésről – Lépésre óvodai program a gyermekek pozitív önértékelésének támogatásával az aktív személyiség önfejlesztő erőit alapozza meg. A tevékenységközpont – rendszer az a szintér, ahol a gyermekek kiteljesedhetnek, és kapcsolatba kerülhetnek társaikkal.

42


 A tevékenységközpont – rendszer biztosítja a 20-25 fős óvodai csoportokban a gyermekek kis létszámú mikroközösségeinek létrejöttét, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes kapcsolatok és az elmélyült tevékenységek kialakulásához.  A szocializáció szempontjából a szabad játéktevékenységnek van a legnagyobb jelentősége. Ez a tevékenységközpont – rendszer a játéktér, amelyben a feltételeket a gyermekek és az óvodapedagógus közösen alakítják. A játék szabadsága és a gyermekek önkiteljesedése a közösségi élet szabályai között ésszerű korlátokkal valósul meg.  A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében indirekt módon vezérlő szerepet tölt be az óvodapedagógus, biztosítva a folyamatban a gyermekek aktív közreműködését.  A szocializációt, a csoportélet kohézióját szolgálják a programban azok az eszközök, felszerelések, tablók és táblák, amelyeken láthatóvá, szemléletessé tehetők a gyermekek és társaik, barátaik felé irányuló törődés jelei. Ezeknek az elkészítésében az óvodapedagógus kezdeményező szerepet vállal. Hasonló szerepet tölt be a spontán beszélgetés, illetve a heti rendszerességgel szervezett un. „beszélgető kör”. Ez utóbbi a társalgás szintjén, a gyermeki élmények, az aktuális események, hangulatok, érzések és gondolatok egymással való megosztását, az összetartozás érzését és tudatát szolgálja. Alkalom ara is, hogy azokra a gyermekekre is felfigyeljenek, akiket a napi tevékenységben elkerültek, akikkel alig kommunikáltak. 8.3. DIFFERENCIÁLÁS A gyermekek közötti különbségekhez fejlődésbeli eltérésekhez való alkalmazkodás a differenciálás. Pedagógiai szemlélet, és pedagógiai módszer. A differenciálás történhet: - eszközzel, - technikai megoldásokkal, - tartalommal, - szervezeti kerettel, - munkaformákkal, és a - képességszíntekkel.  Egy adott gyermekcsoportban a gyermekenkénti fejlődési színtekhez való alkalmazkodás alapja a gyermekismeret.  Az óvodapedagógusok minden feladat helyzetben több fokozatban, minőségben terveznek, és biztosítják a gyermekek döntési, választási lehetőségét. 43


 Ha a gyermek az általa választott szintet teljesíti, sikerélménye lesz, mely továbblépésre ösztönzi.  Szükséges a tudatos tervezőmunka, melyben érvényesíthető a differenciálás. 9. INTERKULTÚRÁLIS ÓVODAI NEVELÉS „ A GYERMEKEK – IDEÉRTVE A MENEKÜLT GYERMEKEKET IS – A JÖVŐ LETÉTEMÉNYESEI. KÜLÖNLEGES VÉDELEMRE ÉS GONDOSKODÁSRA VAN SZÜKSÉGÜK, HOGY KÉPESSÉGEIKET KIBONTAKOZTATHASSÁK.”

A magyar közoktatásban mind nagyobb számban vannak jelen nem magyar állampolgárságú gyermekek. Óvodáztatásukra ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint a magyar kisgyermekekre. Alapító Okiratunk szerint 2008. szeptember 1-től ellátjuk a hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek óvodai nevelését is. A nevelőmunkát befolyásolja még a családok magyarországi tartózkodásának célja, jövőbeni terveik. Ez az interkulturális program megteremti azokat az alapokat, amelyekre a későbbiekben támaszkodni lehet. AZ INTERKULTÚRÁLIS NEVELÉS FORMÁI:  Óvodánk minden, vegyes életkorú csoportjában lehetőség van a migráns gyermekek fogadására.  Kiemelt a magyar nyelv és kultúra megismerése, elsajátítása, ill. a közös nevelés során a más ajkúak nyelvéhez és kultúrájához való nyitott és megértő magatartás kialakítása.  Az interkulturális program életkoronként más-más sajátosságokkal bír.  A migráns gyermekek egyéni fejlesztési terv szerinti nevelése a többi kisgyermekkel együtt, egy csoportban, onnan nem kiemelve folyik.  A szociális, nyelvi és kommunikációs kompetenciák fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevételével, az óvodai nevelési tervvel szemben támasztott követelményeknek megfelelően, játékos módszerekkel, tevékenység és munkaformákkal folyik.  Az óvodai nevelés magyar nyelven folyik.  A migráns gyermekek számára egyéni, magyar nyelvi fejlesztő tevékenységeket, foglalkozásokat tervezünk és valósítunk meg.

44


A INTERKULTURÁLIS NEVELÉS PEDAGÓGIAI RENDSZERE A) KONCEPCIÓ Az interkulturális program a külföldi, migráns gyermekek integrációját interkulturális pedagógiai szemlélettel segítő megoldás. A program megvalósítása sokféle, mivel nagyon eltérő körülmények közül jönnek a gyermekek, eltérő szinten ismerik és beszélik a magyar nyelvet, különböző tapasztalataik vannak a tanulás, tapasztalatszerzés terén és képességbeli eltéréseik is jelentősek. Számolunk a nagymértékű fluktuációval: a gyermekekkel a nevelési év során bármikor létesíthetünk és szüntethetünk meg jogviszonyt. Programunk kiemelt eleme a szülőbevonás, ill. a családokkal való kapcsolat. Ezt befolyásolhatja a szülők elvei, státuszukkal kapcsolatos törekvéseik. Az óvodapedagógusok mindent kövessen el azért, hogy elfogadják őket, megbízzanak bennük a szülők, és ezáltal biztonságban érzik majd gyermeküket és szívesen engedik óvodába. Kihívás legyen ez a pedagógusoknak is, hiszen új feladat elé állítja őket: más módszerekkel, egyénre szabott feladatokkal és eszközökkel, és más értékelési móddal kell dolgozniuk. A gyermekcsoportba korábban már járó gyermekeket is át kell vezetni a változáson, melyben a megismerésnek és az elfogadásnak kiemelt szerepe van. Biztosítanunk kell a migráns gyermekek mielőbbi sikeres beilleszkedését a magyar köznevelési rendszerbe oly módon, hogy a gyermekek által hozott kultúra, szokások, hagyományok ne sérüljenek, saját anyanyelvük gazdagodjon. Kölcsönös megértés és tolerancia – ez hassa át az óvodai nevelést. Az óvodai interkulturális program koncepciójának elemei:  Magyar, mint idegen nyelv elsajátítása, tanulása: A magyar nyelvet idegen nyelvként ismertetjük meg a gyermekekkel. Ehhez felhasználjuk a társak segítségét- titkos segítő a csoportban – ill. a jelrendszer kibővített alkalmazását. A személynek szóló kommunikáció alapvető eleme az odafordulás, érthető beszéd és megfelelő artikuláció. A projekt rendszerben történő tanulási folyamatban sokféle módszert alkalmazunk az aktív szókincs növelésére.  Interkulturális pedagógia  A játékos tanulás  Nevelői együttműködés, továbbképzés, kooperáció

45


AZ INTERKULTURÁLIS PROGRAM ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI A nem magyar állampolgárságú gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvoda szolgáltatásait. Nyelvi, kulturális hátterük, nevelési-oktatási előzményeik, korábbi óvodai szocializációjuk, mindezeknek a gyermekekre gyakorolt hatása miatt különleges, eddig nem ismert, vagy nem folytatott pedagógiai munkát kíván. Jelenlegi feltétel-, eszköz-, és hatásrendszer vizsgálata szükséges, hogy a célkitűzéseinket elérjük: a magyar gyermekekkel együtt, azonos feltételek biztosítása mellett biztosítsuk az óvodai nevelést, alapot adjunk az iskolai előmenetelhez, ill. segítsük elő a sikeres társadalmi integrációt. A helyi nevelési programhoz illesztett, és egységes alapdokumentumként kezelt programként működtetjük. AZ INTERKULTURÁLIS PROGRAM HELYE ÉS SZEREPE A KÖZOKTATÁS RENDSZERÉBEN Ezen program fejlesztő eszköz, mely támogatja a pedagógust abban, hogy a magyar hagyományoknak és a köznevelési sajátosságoknak megfelelően felkészülten fogadja, gyarapítsa és jó viszony kialakítása mellett együtt nevelje a gyermekeket. B.) STRATÉGIA Az interkulturális óvodai nevelés során az óvoda hosszú távú és hatékony eljárásokat alkalmaz a migráns, külföldi gyermekek neveléséhez. Az óvodai stratégia tartalmazza a nevelést segítő cél-, feladat-, és eszközrendszert, mely a Lépésről-lépésre Óvodai Programhoz kapcsolt, ill. kiegészített azokkal az elemekkel, melyek a együttes nevelés esélyeit növelik. 1. HELYZETELEMZÉS a.) Óvodánk 1996 óta rendelkezik a Cigánygyermekek Óvodai Nevelésének Programjával, ill. 1997-től óvodánk valamennyi csoportjában a LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE ÓVODAI PROGRAM szerint szervezzük az óvodai életet. Mindkét programban jelen van a gyermekek be és elfogadása, az egyént, mint individumot mással nem helyettesíthetőként neveljük, fejlesztjük. Az Óvodai Integrált Pedagógiai Rendszert 20052007-ig dolgoztuk ki és jelenleg is működtetjük, mellyel az inkluzív nevelést kívánjuk megvalósítani. Beóvodázási területünk jelentős változáson ment keresztül az utóbbi három évben. A nyugati ipari park kiépülése mellett jelentős számban bevásárló központok épültek. A cigánytelepek – melyek egészségtelenek és zsúfoltak voltak- felszámolása után, az ott élő cigánylakosság a kertségekbe ill. közeli kisebb településekre költözött ki. A korábbi gyermeklétszámunk rohamos csökkenése miatt SWOT elemzést készítettünk, felmértük erőforrásainkat, tájékozódtunk. Az Alapító Okirat módosítása előtt kikértük a szülői 46


szervezet véleményét, ill. a fenntartó felé jeleztük: készek vagyunk fogadni a menekülttáborban élő óvodáskorú gyermekeket. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. júniusi közgyűlési határozatával kiegészítette alapfeladatainkat: készítsük el és működtessük a MIGRÁNS GYERMEKEK INTERKULTURÁLIS ÓVODAI NEVELÉSÉNEK PROGRAMJÁT. Tréningen, hospitáláson vettünk részt, ill. az EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS közös akaratunkkal megegyezőleg köttetett a Befogadó Állomással. b.) A fentiek alapján kiemelésre kerül, hogy korábban sem migráns, sem külföldi gyermekek nem voltak óvodánkban. A nemzetiségi óvodai nevelést is a szülők magyar nyelven kérték, a hagyomány és kultúraápolás mellett. A motiváció a változásra, változtatásra jellemző volt korábban is a pedagógus közösségre. Eddigi eredményeinkben jelentős a 1999-ben Debrecen Város Önkormányzatától kapott KÖZOKTATÁSÉRT díj, valamint az a tény, hogy 2000-2004 között kiépítettük a COMENIUS teljes körű Minőségirányítási Rendszerét, majd az Intézményi Önértékelést. Óvodai nevelésünk nyomonkövetési rendszerében nagyon pozítív a visszajelzés az általános iskolákból: sikeres iskolai előmenetellel bírnak volt óvodásaink, jó alappal, készségekkel és képességekkel kezdik el és folytatják iskolai tanulmányaikat. Alapdokumentumunk elemei: - LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM - MIGRÁNS GYERMEKEK INTERKULTURÁLIS ÓVODAI NEVELÉSÉNEK PROGRAMJA - ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM - SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK PROGRAMJA alkotják óvodánk PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT. Erősségek: - a gyermek, mint individum elfogadása, megismerése, fejlesztése; - sokrétű és sokszínű tevékenységrendszer biztosítása; - megfelelő létszámú óvodai csoportok; - gyermekközpontúság; - szülőbevonás kiemelt gyakorlata, a családi házzal való kiemelt kapcsolat, - projektpedagógia alkalmazása; - integrált pedagógia alkalmazása; - inkluzív nevelés; - kiemelt szocializáció: élmény és tapasztalatszerzés, csoport szokás és szabályrendszer, ünnepek, hagyományok, rendezvények, kapcsolatok, együttműködések; - sajátos nevelési igényű gyerekek fogadás, nevelése, fejlesztése; - egyenlő hozzáférés biztosítása. Fejlesztendő területek: 47


- magyar nyelv tanítása, aktív szókincs fejlesztése; - szocializáció erősítése; - gondoskodás és védelem. 2. A NEVELÉS-OKTATÁS ALAPELVEINEK ÉS CÉLJAINAK RENDSZERE ALAPELVEK: 1. A multikulturális szemlélet: az óvoda értékként veszi figyelembe a gyermekek állampolgársága, anyanyelve közötti különbséget. 2. Az integráció elősegítése: biztosítjuk a magyar nyelv tanulását, Magyarország kultúrájának megismerését, segítjük a nem magyar állampolgárságú és anyanyelvű gyermekeket anyanyelvük és kultúrájuk megőrzésében és fejlesztésében. 3. Az alkalmazkodóképesség és kompetencia elvének érvényesítése oly módon, hogy tekintettel vagyunk a gyermekek tudás, tapasztalatszintjének állapotával, a nevelési év során bármikor létesíthetünk óvodai jogviszonyt, ill. szüntethetjük meg azt, valamint beilleszkedésüket pszichés traumák nehezíthetik. E tényezők miatt hátrányos helyzetük kompenzálása az óvoda feladata. 4. Gondoskodás és különleges védelem –a gyermeket megillető jogok alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása. Gondtalan, boldog gyermekkor biztosítása (öröm, játék, társak). AZ INTERKULTURÁLIS PROGRAM NEVELÉSI-OKTATÁSI CÉLJAI ÉS FELADATAI A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelése során biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.  A nyelvek és kultúrák közötti közeledésben jártas, reális énképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkező nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre képes személyiségek nevelése, fejlesztése.Az anyanyelv és kultúra megbecsülése és ápolása, ill, mások anyanyelvének és kultúrájának megismerése, megértése az együttes nevelés eredményeképpen.  Az iskolai előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz, majd a társadalmi integrációhoz szükséges magyar nyelv megtanítása, az ország értékeihez való pozitív kötődések kialakítása, kultúra, hagyományok megismertetése és megértése által.  A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyerekeiknek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkultúrális nevelésben alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. A menekültgyermekeket a befogadó ország állampolgáraival „azonos bánásmódban” részesítjük az óvodai nevelés során. 48


Minden óvodánkba járó gyermek- függetlenül nemi, faji, etnikai, nemzetiségi hovatartozásától – közös óvodai nevelése valósuljon meg, az együttes játék, munka és egyéb tevékenységek során. Ismerjék meg egymás országát, kultúráját, anyanyelvét, szokás és hagyományrendszerét. ALAPVETŐ JOGOK: 1. A gyermekek mindenek felett álló érdeke 2. A diszkrimináció tilalma 3. A részvétel joga 4. A kulturális identitás tiszteletben tartása 5. Bizalmas adatkezelés 6. Tájékoztatás 7. Intézmények, szervezetek közötti együttműködés 8. Átmeneti gondoskodás biztosítása (egészségügyi ellátás, oktatás és képzés) A CÉLMEGHATÁROZÁSBÓL EREDŐ FELADATOK: 1. A gyermekek mindenek felett álló érdekének, azaz személyes jogaik és szabadságuk, valamint fejlődésükhöz szükségleteik biztosítása, emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelme. 2. A magyar állampolgárságú és anyanyelvű, valamint a menekült, menedékes, menedékjogot kérő, oltalmazott és befogadott jogi státuszú bármilyen anyanyelvű gyermekek együtt nevelődjenek és a lehető legtöbb időt töltsék együtt. 3. Csoportba sorolásnál minden óvodai csoportban helyet biztosítunk számukra, megfelelő arányok figyelembevétele mellett, inkluzív nevelést valósítunk meg. 4. Vegyes életkorú és összetételű csoportokat működtetünk, melyben ügyelünk az arányok betartására (pl. hátrányos helyzetű gyermek, menekült gyermek, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek). 5. A gyermekek jogairól szóló 1989.évi egyezmény 2 cikke kimondja a megkülönböztetés tilalmát. Ezért egyes területekre nagyobb figyelmet fordítunk a gyermekek helyzetéből adódóan (előítélet-mentesség, esélyegyenlőség biztosítása, inkluzív, interkultúrális, integrált óvodai nevelés). 49


6. Minden kisgyermek számára hozzáférhető ingyenes óvodai nevelésben való részvétel biztosítása. 7. A gyermekek védelmében és harmonikus fejlődésében minden egyes nép hagyományai és kulturális értékei jelentősek. Szükséges hagyományaik, népszokásaik megismerése, ápolása az egészséges kulturális környezet helyreállítása.(vallási ünnepségekről való igazolt távollét). Önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, integráció lehetősége. 8. Az óvodai felvétel dokumentumainak és a gyermekek adatainak, körülményeinek bizalmas kezelése valósuljon meg. Kiemelten kezeljük az adatvédelmi törvény és a gyermekek személyiségi jogainak védelmét. 9. Együttműködési Megállapodás keretén belül kiemelt a tájékoztatás kötelezettsége. Mind a szülők, mind a szociális munkás, mind a gyermek és családsegítő szolgálatok felé a jelzőrendszer működtetése. Törekedni fogunk a közvetlen vélemény és tájékoztatás megvalósítására. 10. Óvodánk és a Befogadó Állomás között érvényes Együttműködési Megállapodás tartalmazza azokat az alapvető szabályokat, előírásokat melyek betartására mindkét fél törekszik. Bevonjuk azokat az egyéb szervezeteket, intézményeket, egyesületeket, akik a fenti cél érdekében segítik, támogatják a gyermekeket és családjaikat. 11. Az óvodai nevelés teljes idejére átmeneti gondoskodás biztosítása: egészségügyi ellátás, nevelés-oktatás. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATRENDSZERE Az óvodai élet tevékenységformák keretében zajlik. A programban megfogalmazottak mellett az alábbi területek, tevékenységek műveltségtartalmak kerülnek kiemelésre, feladatmegjelölés mellett. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA: stabil napirend biztosítása ( jelölés táblán napi-hetirend ) szakellátás, védőnői, óvodaorvosi ellátás szűrővizsgálatokon való részvétel egészséges életmódra nevelés eszközei: mozgás (szabadmozgás+testnevelés, udvari mozgásfejlesztő eszközök kihasználása) tér (biztosított a kinti-benti megfelelő mozgástér a gyermekek számára udvar+tornaszoba) játék (szabály és mozgásfejlesztő játékok kezdeményezése, játék feltételek max. megteremtése) - az étkezés, öltözködés és betegségmegelőzés szokásainak kialakítása - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása. -

50


ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA: - biztonságérzet nyújtása (a gyermek örömmel jöjjön az óvodába, az óvodapedagógus szeretettel fogadja, befogadói – és elfogadói magatartás, nyitottság és türelem jellemezze) - titkos segítő a csoportból (ha kiderül, hogy ki az, újabb kisgyermek vállalkozhat) - tevékenységbe, játékba, mozgásba való bevonásuk - szokásaik, hagyományaik megismerése, tiszteletben tartása pl. vallási ünnepekről távollét igazolása) - szokás és normarendszer megalapozása. KOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSE, AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA: - mikrocsoportos, egyéni fejlesztés mozgással, - jelrendszer kibővített alkalmazása tárgy-kép-hang pl.tevékenységek, napirend, szükségletek jelölése, - egy-egy szó, kérdés ugyanúgy hangozzék el , kerüljük a szinoním szavakat, elsődlegesek a szükségleteket kielégítő, ill, saját adatainak megtanulása, - tevékenység-mozgás + beszéd alkalmazása, - a magyar mint idegennyelv megismertetése, használatára törekvés, - beszédünk artikulált, odaforduló legyen RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA: -

a mindennapok során sok és sokféle ábrázolási eszköz biztosítása, saját kultúra jegyeinek megjelenítése, ábrázolása, önkifejezés biztosítása a művészetek eszközei által hagyományok (zenei, mozgás, viselet) kultúra gyökereinek ápolása, bemutatása, értékek kiemelése, szülők-gyermekek közös éneklés, játék, zenélés, tánc, bevonásuk az óvodai életbe.

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE: - tárgyi, természeti környezet megismertetése - érdeklődésük felkeltése, fenntartása - projekttervek témajavaslatai: magyar, mint idegennyelv, Magyarország megbemutatása, „ Én-könyv”, menekültgyermekek hazájának megismerése, - egyéb módszerek: világtérkép készítése gyermekek fényképeivel, érkezéskor megajándékozás, - más kultúrákkal való ismerkedés - hagyományápolás, szokások 51


4. AZ INTERKULTURÁLIS PROGRAM HELYI TARTALMA Az alábbi elemek kiemelését indokolja az a tény, hogy segítenünk kell a gyermekek gyors, zökkenőmentes beilleszkedését, a csoporttársak befogadásra, elfogadásra, segítségadásra, együttélésre való fokozott felkészítését. A pedagógusoktól a személyiség védelme, óvása és fejlesztése alapvető elvárás. Mint a fenti feladatok rendszere mutatja, tehát valamennyi óvodai tevékenységben megjelenik az interkulturális tartalom. Csoporton belül a migráns gyermekek részére egyéni fejlődési, haladási tervet készítünk, egyéni fejlesztést valósítunk meg. Érzelem, szocializáció fejlesztése a traumák hatásainak kezelésére, az értékek, jövőkép gondozása A migráns gyermekek a többi kiskorúhoz hasonlóan függőségi helyzetben vannak, sebezhetőek és különböző fejlődési szakaszokon mennek keresztül, amelyben komoly törést okoz a kényszervándorlás, az erőszak, és egyéb veszélyek is. A bizonytalanság, a szorongás, a gyökértelenné válás káros a gyermekek pszichológiai, értelmi, társadalmi, kulturális fejlődésére. Segítenünk kell a gyermekeket abban, hogy a menekülés élményét kijátsszák, ill. feldolgozzák. A tünetkezelésre a szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Gyermekközpontú tervezésünk alapján elsődleges a gyermekek megismerése, elfogadása, a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés. Közösségfejlesztés- szocializáció tekintetében a közös élmények, tevékenységek biztosítása, amely hatására szociális egység alakul ki: sajátos, közös sors lesz az övék, gyermekeké, ill. egyéni sorsok formálódnak, amelyek a gyermekek önmagukról és másokról szerzett közvetlen, vagy közvetett tapasztalatok alapján alakulnak ki. Modellértékű az óvodapedagógus és az óvoda alkalmazottainak kommunikációja, közlésmódja és viselkedése. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése: nyelvi és kommunikációs képesség A menekültgyermekek saját nyelvével és kultúrájával kapcsolatos nevelése-oktatása ugyanolyan fontos. A magyar nyelven történő óvodai nevelés mellett lehetőség szerint biztosítjuk az angol, orosz vagy német nyelv gyakorlását. Nyelvismerettel rendelkező kolléganők a mindennapokban is törekednek a használatra. Más-más a gyermekek anyanyelve, így a magyar nyelv idegen nyelvként jelentkezik életükben. Értessék meg magukat, jelezzék szükségleteiket. A kisgyermekkori könnyebb nyelvtanulás segítségünkre lesz, az amúgy is rövid rendelkezésre álló idő miatt. Egyéni fejlesztési terv alapján szociális, nyelvi és kommunikációs kompetenciák fejlesztése kiemelt, életkori sajátosságaik és az egyén képességeik, adottságaik figyelembe vételével, játékos módszerekkel, változatos tevékenységek által és munkaformákon keresztül. 52


A testi nevelés (mozgás –játék –tér), egészségvédelem, egészséges környezet biztosítása A gyermekek életben maradásához, és fejlődéséhez való joga jelentőségteljes. Mindehhez az egészséges környezet helyreállításával az óvodai nevelés hozzájárul. Védelem és gondoskodás: a félelem, szorongás testi tünetekben, betegségben mutatkozik meg. Szűrővizsgálat – egészségügyi ellátás- egészségvédelem: az óvodaorvosa és szakellátás, a rendszeres védőnői szolgálat mellett egészségük védelme és a szűrővizsgálatokon való részvétel biztosítása. Mozgáslehetőség az év minden szakában biztosított tornaszerek, udvari mozgásfejlesztő eszközök segítségével. Stabil napirend biztosítása, biztonságérzet nyújtása elsődleges. Speciális szükségleteikhez társuló tényezők: függőségük, veszélyeztetettségük, fejlesztési szükségleteik. Biztosítjuk a védelmet és az egészséges fejlődést (étkezés, mozgás, testi-lelki egészség). A kognitív kompetenciát fejlesztő programok Elsősorban a gyermekek személyes kompetenciáját fejlesztjük: éntudat, motiváció, önállóság Kiemelt a magyar, mint idegen nyelv megismertetése, tanítása, egy az egyhez rendelés képessége. Egyéni foglalkoztatás mellett a mikrocsoportos foglalkoztatásban a kötődés, érdekérvényesítés, a játék során a társadalmi szerep erősítése. 5. A NEVELÉST SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER Eredményes nevelésünk meghatározói a jól megválasztott és alkalmazott eszközök, módszerek. Minden országban más és más követelmények, elvárási szintek jelennek meg. Kiemelt elemek:  a származási országok eltérő közoktatása miatti szocializációs, tanulási különbségek kezelése;  tapasztalatok, ismeretek mélysége, egyéni fejlesztés;  ismeret és tapasztalatszerzés módjainak kidolgozása, alkalmazása, segítésfejlesztés;  kiemelt befogadást, beilleszkedést segítő pedagógia;  családgondozás, családpedagógia beépítése;  az elválást könnyítő, elaboráló pedagógia;  különleges bánásmód alkalmazása a pedagógiai folyamatban;  együttműködés az intézményen belül pedagógusok között;  együttműködés a családdal, a befogadó állomással, családsegítő, gyermekjóléti szolgálattal;  együttműködés a különböző szakmai szakszolgálatokkal, civil szervezetekkel. 6. A NEVELÉS KERETEI, SZERVEZÉSI FELADATOK 53


A menekültgyermekek óvodai nevelésének feladatát Alapító Okiratunk tartalmazza. 2008. szeptember 1-től a feladat visszavonásáig a teljes körű óvodáztatásuk valósul meg. Tevékenységszervezés szempontjai:  a magyar, mint idegen nyelv tanítása, a megismertetés egyéni ill. mikrocsoportos formában, csoporton belül történik ;  Magyarország és a származási ország kultúrája, hagyományok, szokások megismertetése tanulási folyamat során projektmódszer segítségével történik,  differenciálás, individualizálás, kooperáció, projektmódszer és pedagógia módszerek alkalmazása;  esetmegbeszélések, tréningek, nevelőtestületi továbbképzések és értekezletek. 7. FELVÉTEL, ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET, NYOMONKÖVETÉS A migráns gyermekek iránti elkötelezettség alapján óvodánk minden csoportjában biztosítjuk integrált, inkluzív nevelésüket. Személyes szabadság és biztonság érdekében a testvérek együttléte támogatott, illetve azonos országbeli gyermekek vagy azonos anyanyelvű gyerekek együttléte is támogatott. Az óvodai felvétel dokumentumai: - szülő, gondviselő tartózkodását igazoló okirat, Az óvodai felvétel az év folyamán bármikor lehetséges, folyamatosan. A Pedagógia Program, Házirend tartalmazza a szokás, hagyományrendszer elemeit, előírásait és megvalósítási módjait.

szabály

–

A migráns gyermekek sajátos helyzete miatt szükséges e programban meghatározni az óvodai jogviszony létesítésével, fenntartásával kapcsolatos és megszűnésével összefüggő feladatokat. A vándorlás, a mobilitás lényegéből adódik, hogy a családok sokszor papírok nélkül érkeznek. Fogadásuk, távozásuk a nevelési év bármelyik szakában várható. Létszámuk változó, csökkenő-növekvő, nagyon mobil. A fluktuáció megviseli a gyermek és alkalmazotti közösséget egyaránt. A vegyes csoportok működtetésével biztosítjuk a gyermekek számára az állandó felnőtteket, a tanköteles, de óvodában maradó gyermekek saját csoportjukban maradhatnak, így kevesebb a törés, elkerüljük az újabb beilleszkedéssel járó lelki traumát.  Az óvodába való érkezés előtt az óvodapedagógusok látogatása a családoknál, ill. a szülők látogatása az óvodában.  A gyermekek megajándékozása.  A felnőttek bemutatkozása, megismerkedés. 54


         

Az óvoda bemutatása, mikro- és makrokörnyezet megismertetése. A gyermekekről információszerzés: anamnézis, egészségi állapota, képességei stb. Egyéni fejlesztési napló vezetése. Rendszeres közvetlen és közvetett kapcsolat a családdal: testvér, szülő elkíséri a gyermeket, értük jönnek, közös játék az udvaron. Üzenőfüzet működtetése. Bemeneti-kimeneti mérés elvégzése, amennyiben lehetséges. Iskolaérettség eldöntéséhez szakszolgálat igénybe vétele. Az óvodai nevelés előnyben részesítése az iskola korai elkezdésével szemben. Pozitív értékek kiemelése a gyermekekről, az iskola megismertetése, tanítók bemutatása, látogatások A gyermekek nyomon követése, haladásukról információ kérése az iskolákból.

8. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, KAPCSOLATOK Nevelési céljaink érdekében szoros közvetlen vagy közvetett kapcsolatot tartunk fenn a gyermekek szüleivel. A szülők bevonása itt is fontos (közös éneklés, zenélés, kézműves foglalkozásokon való részvétel. Amennyiben ez nem lehetséges a tábor által megbízott személlyel, ill. szociális munkással tartjuk a kapcsolatot. Tájékoztatás, információ rendszeres és folyamatos (kiemelt a gyermekek helyzete, állapota, fejlettsége, fejlődése, hiányzása.) A specialisták a szakszolgálatok feladatellátása ugyanúgy irányul valamennyi kisgyermekre. A helyi közösségek, egyesületek, intézmények bevonása valósul meg a kiegészítő szolgáltatások tekintetében pl. családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, értelmi és mozgáskorlátozottak egyesülete, iskola, öregek otthona Közös pályázatok, rendezvény és eseményszervezés gyermekeink aktív részvételével, amelyek a nevelési programokhoz is igazodnak és a gyermekek aktívan és örömmel vesznek részt azokon.

55


10. ÓVODAI FEJLESZTŐPROGRAM A sajátos nevelési igényű, migráns gyerekek és különleges figyelmet igénylő gyermekek integrációjának megoldása óvodai nevelésünk kiemelt feladata. Olyan tevékenységrendszert, szervezeti kereteket, módszereket alkalmazunk, működtetünk, mely valamennyi hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű vagy migráns gyermek esélyegyenlőségét szolgálja. El kell érnünk, hogy a kisgyermekek képességkibontakoztatása, értékeinek köre, esélyeik lehetősége növekedjék. Ez a fejlesztő program minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül, figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előremozdításáról szóló törvényt. 1. AZ ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM JELLEMZŐI Célja: Az óvoda körzetében lévő valamennyi, 3 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermek beóvodázása valósuljon meg; együttműködő partneri kapcsolat kiépítése a szülői házzal, gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, szakmai- és szakszolgálatokkal, általános iskolákkal, civil szervezetekkel, annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése valósuljon meg; hatékony óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk- a gyerekek rendszeres óvodába járása mellett-, hogy iskolaéretté váljanak, és egyenlő eséllyel várják az iskolakezdést. Tartalmi elemek:  Szervezési feladatok  Nevelőtestület együttműködése  Pedagógiai munka kiemelt területei  Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka  Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen a gyermekjóléti, családsegítő szolgálat, védőnői hálózat, szakmai szolgáltatók, civil szervezetek  Óvoda-iskola átmenet támogatása  Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés  Intézményi önértékelés, eredményesség Az integrációs felépítés pedagógiai rendszerének szempontsora: - A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya megfelel a törvényi szabályozásnak; - Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására és együtt nevelésére; - Az intézményben minél több szülővel partneri kapcsolat épül ki, 56


2. SZERVEZÉSI FELADATOK Óvodánkban 1996. óta vegyes csoportok működnek, amelyek kialakításában meghatározó volt a szülők igénye, kérése: testvérek, rokongyerekek egy csoportba kerülését kérték, illetve az előző gyermek óvónőjéhez való ragaszkodás, bizalom meghatározó. Mivel az elkerülő iskolás gyerekek helyett mindig változó korú gyermekek érkeznek, így a vegyes életkorú csoportok fennmaradnak. Előnyei számosak, hiszen a családokban is egyszerre nevelődik több életkorú gyermek. Láthatóak a gyermekek közötti életkori, fejlettségbeli, érésbeli, képesség-készségbeli eltérések, a tehetség megmutatkozik 2.1.

ÓVODAI BEÍRATÁS

Feladat megnevezése: Beóvodázási felelős kijelölése Kapcsolatfelvétel védőnőkkel Gyermekjóléti szolgálattól az alapellátásban részesülő, illetve veszélyeztetett, gyerekek listája, családlátogatás

Felelős:

Határidő:

Óvodavezető

09.01.

Kijelölés

Kijelölt személy Kijelölt személy, óvodapedagógusok

12.0101.30.

Éves munkaterv

Dokumentumok:

Analitika 01.30.

Eredmények:

Az óvoda környezetében élő valamennyi HHH és HH 3 éves gyermekek beóvodázása

2.2. CSOPORTALAKÍTÁS Minden nevelési évben a gyermekcsoport kialakításánál figyelembe vesszük a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, migráns, sajátos nevelési igényű gyerekek arányát. Felelős: óvodavezető 2.3. AZ IGAZOLATLAN HIÁNYZÁSOK MINIMALIZÁLÁSA, MEGSZÜNTETÉSE  Érzelemgazdag, családias óvodai légkör kialakítása,  Nyitott, bizalomra épülő kapcsolat a szülői házzal,  A hiányzások dokumentálása napi, rendszeres, folyamatos figyelemmel kísérés, a gyermekvédelmi felelősökkel, gyermekjóléti, családsegítő szolgálatokkal való kapcsolat 57


2.4. AZ ÓVODA NYITVATARTÁSA  Felmérjük a szülők nyitvatartással kapcsolatos igényét, elégedettségét  Ha szükséges, kezdeményezzük a fenntartótól a nyitva tartás módosítását 3. NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE Rendszeres teammunka, valamennyi óvodapedagógus résztvételével, tapasztalatszerzés, módszertani-esetmegbeszélés, hospitálás, szolgálja a pedagógusok hatékony munkavégzését. 4. PEDAGÓGIAI MUNKA KIEMELT TERÜLETEI Az óvodai fejlesztőprogramban hangsúlyosabbá válnak az alábbiak: 4.1. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS Az óvodai előjegyzés során elsőbbséget élveznek a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, az óvodaköteles gyerekek. Minden gyermekről elkészül a bemeneti mérés, mely tartalmazza a gyermekről készült anamnézist, DIFER mérés, rajzteszt, megfigyelésre épülő képességfelmérést. Felelős: óvodapedagógusok Határidő: október 30. 4.2. KOMMUNIKÁCIÓS, ANYANYELVI NEVELÉS Egyre több kisgyermek kerül úgy óvodába, hogy nem beszél, vagy csak szavakkal kommunikál, illetve beszédhibával küzd. Mindez akadályozza megértését, kapcsolatkiépítését. A migráns gyerekek magyar nyelven egyáltalán nem beszélnek. Mivel az óvodába lépésnek nem feltétele a beszéd, így az óvodapedagógusok feladata a valamennyi tevékenységbe beépített a Pedagógiai Programban is meghatározott anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítása.  Magyar nyelv tanítása (utánzás, gyakorlás)  A kontaktusteremtés, a kommunikációs önkifejezés eszközeinek fejlesztése  Aktív szókincs növelése, nyelvi kifejezőkészség alakítása,  Beszédértés, beszédészlelés fejlődések elősegítése Formái: beszélgető kör, báb-, drámajáték, nyelvi játékok, DIFER mérés  Szakember bevonása a fejlesztésbe

58


4.3. ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ Célunk: A gyerekek jó közérzetének kialakítása, amely növeli a biztonságérzetet, nyitottabbá teszi a gyerekeket társai felé, és a szeretett felnőtt mintájának követésére ösztönzi őket. Az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés. A szocializáció összetett folyamat, amelyben a gyermekek sokféle tapasztalatot szereznek. A fejlődést támogató óvodapedagógus átgondolt, a gyermekekre figyelő nevelő munkájával befolyásolja a folyamatot. A gyermekek között jelentős eltérések vannak a szociabilitást, az együttműködés szokásait, az alapvető magatartásmódokat tekintve. Ezek a különbségek részben az egyéni jellemzők, másrészt a családi nevelés hatására alakulnak ki. Gyakori jelenség a tehetséges gyermekek erős „énközpontú” beállítódása, amely nehezebben befolyásolható a társakkal való együttérzés és együttműködés irányába. A tevékenységrendszer az alapja a 20-25 fős óvodai csoportban a gyermekek kis létszámú mikroközösségei létrejöttének, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes kapcsolatok és az elmélyült tevékenységek kialakulásához. Az óvodás korú gyermek szociális viszonyai kezdetben helyzeti eredetűek. A hely , a téri összetartozás meghatározó a „mi”-tudatban. A szocializáció feltételei: a kontaktus másokkal, a társakkal, a személyes kommunikálás lehetőségei. A tagolt tér kisebb csoportosulásra ösztönöz, tartalmasabb intrakciókra ad esélyt. A gyermekek érzelmi kötődései nem ugyanolyan erősek minden gyermek irányában. A szeparációs lehetőségek erősítik a baráti kapcsolatokat. Ugyanakkor a gyermekek teljes szabadságot kapnak, szociális szükségleteiktől függöen a terek formálásában. A mobil berendezés jól szolgálja a gyermekek változó elkülönülési vagy együttműködési igényeit. A szocializáció szempontjából a szabad játéktevékenységnek van a legnagyobb jelentősége. A tevékenységközpont-rendszer a játéktér, amelyben a feltételeket a gyermekek és az óvodapedagógus közösen alakítják. A játéktér szabadsága és gyermekek önkiteljesedése a közösségi élet szabályai között ésszerű korlátokkal valósul meg. A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében indirekt módon vezérlő szerepet tölt be az óvodapedagógus, lehetővé téve a folyamatban a gyermekek aktív közreműködését. Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció támogatásában: - a gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (a magányos gyermekek felé páros kapcsolat erősítése); - a közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítésével; - a gyermekek elképzelései és döntései alapján a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása; - a viselkedéskultúra megalapozása - a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermekek aktivizálása, egyezkedésekkel, kompromisszumokkal; 59


- a mikrocsoportos tevékenységek körének bővítése a felajánlott, szervezett keretekben; - a társas szabályjátékok levezetése; - a hazához, tájhoz, kultúrához kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés; - a gyermekélet tájjellegű hagyományainak ápolása a családok, idősebb generációk bevonásával; - a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek közös szervezése az óvodában (csoporttársak, a család és az óvodapedagógus részvételével); - a gyermekeket érintő pozitív családi események alkalmankénti számbavétele; - a jeles napok, ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományainak megteremtése az óvodai életben; - a tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése: az együttérzés, az önzetlenség formálása, a tolerancia, a mások érdekeinek figyelembe vételére nevelés; - a konfliktusok megbeszélésének és rendezésének bemutatása indirekt formában, demokratikus légkörben; - ösztönzés a megkezdett tevékenység befejezésére; - a gyermekek által vállalt feladatokban az akadályok leküzdésére való motiválás; - az elképzeléseket, a közös terveket összehangoló stratégiában a játszótársként, alkalmanként bekapcsolódó óvodapedagógus személyes mintaadása; - a gyermekek pozitív értékelése, az egyéni igényekhez, szükségletekhez és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal. A szocializációt, a csoportélet kohézióját szolgálják a programban azok az eszközök, felszerelések, tablók és táblák, amelyek láthatóvá, szemléletessé tehetők a gyermekek és társaik, barátaik felé irányuló törődés jelei. Ezeknek az elkészítésében az óvodapedagógus kezdeményező szerepet vállal. Hasonló szerepet tölt be a spontán beszélgetés, illetve a szervezett beszélgetőkör. Ez utóbbi társalgás szintjén, a gyermeki élmények, az aktuális események, hangulatok, érzések és gondolatok egymással való megosztását, az összetartozás érzését és tudatát szolgálja. Alkalom arra is, hogy azokra a gyermekekre is felfigyeljenek, akiket a napi tevékenységben elkerültek, akikkel alig kommunikáltak. Az intézményes nevelésbe való beilleszkedés, beszoktatás, elősegítése: - nevelési tervbe beszoktatási terv készítése; - játszóházban, meseszínházi előadásokon, nyílt héten való ismerkedés; - a gyermekek ajándékokkal fogadása - a gyermek jelet választhat magának; - a szülő dönti el, anyás beszoktatást választja-e, vagy sem; - szoptatásra lehetőség biztosítása az elkülönítő helyen, - a kisgyermek személyes tárgyait behozhatja az óvodába; - a beszoktatás egyéni ütemhez igazítása. 60


4.4. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Célunk: biztosítjuk az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletek és mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését és az esetleges hátrányok korrekcióját. Egészségtudat kialakítása, egészséges táplálkozás alakítása. A mozgás, a ritmus, az átváltozás, a lazítás, az alakoskodás, a bábjáték mind-mind ezt szolgálják. A tapasztalatszerzési folyamatban projekt formájában is megismerik, felfedezik az emberi test csodáit, a védelem az óvás szükségességét. A szülők bevonása itt jelentős pedagógiai felelősség, az ő nevelésük is hatékonyabbá válik. Az óvoda biztosítja a textíliákat (ágynemű, törülköző, stb.), illetve azok tisztántartásáról is gondoskodik. A Pedagógiai Programban is nagyobb hangsúlyt kapott a mozgás, a mindennapi testnevelés, a heti 2 kötelező testnevelés foglalkozás mellett. Az egészségvédelmet szolgáló pályázatok beadására továbbra is kerüljön sor. Felelős: pályázati felelős. Várható eredmény: a gyermekekben kialakult a megfelelő egészségtudatos szokásrendszer, egészséges életmód, a testi és lelki egészségvédelem. 4.5. TÁRSADALMI ÉRZÉKENYSÉG TUDATOS FEJLESZTÉSE Minden műveltségtartalomba, tevékenységbe beépítésre kerül a „másság”, az eltérő bőrszín, kultúra, hagyomány elemek, szokások megismerése. A gyermekek „énkönyve”, „családkönyve ”a csoportban segítő szülő hozzájárul az eltérő adottságok, képességek, szokások, nembeli, érésbeli, vérmérsékleti különbségek, a családok értékrendjeinek, sokféleségüknek megismerésére. Multikultúrális tartalmak megjelenítése a tapasztalatszerzésben Ebben a tartalomban teljes egészében alkalmazzuk a migráns gyermekek programjában foglaltakat, amelyben az etnikai kultúra közvetítése, hagyományok ápolása szerepel. Kiemelt területek:  Egészséges életmódra nevelés  Anyanyelvi nevelés (kommunikáció, kifejezés kultúra, beszédértés, beszédkészség)  Hagyomány és kultúra elemek, eszközök megismerése, alkalmazása  Családbevonás az óvodai életbe (minta, modellnyújtás, bizalom kiépítése, pedagógiai módszerek átadása)

61


Multikultúrális tartalmak projektben feldolgozva: Az interkulturális nevelés a teljes intézményi rendszert érintő, az egész pedagógiai programot átható, a nemzetiség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak beépítése a nevelési folyamatokba. Minden egyes projektbe beépítésre kerül. Egyéb területei:  Felkészítés, részvétel mese és versmondó versenyeken  Szereplési lehetőség teremtése rendezvényeken (tánc, ének, kézműves vásár, stb…)  Szemléltető játékeszközök készítése  Gyűjtőmunka, kiállítás szervezése Várható eredmény: egymás előítéletmentes elfogadása, tisztelete. A gyermekek szokás-, szabály-; illemrendszerébe beépül a környezetvédelem, a magyar táj és természetvédelem. 4.6. KORSZERŰ ÓVODAPEDAGÓGIAI MÓDSZEREK EGYÉNI HALADÁSI ÜTEMET SEGÍTŐ DIFFERENCIÁLT TANULÁSSZERVEZÉS A gyerekek nevelése, fejlesztése egyéni fejlődési ütemére tekintettel a differenciálás sajátos rendszerében történik. Az individualizációs nevelés, fejlesztés olyan megközelítés, ami a gyerekek egyéni különbségeire épít.

Feladatok:  a gyermekek személyiségének megismerése  erősségek, hátrányok számbavétele, egyéni fejlesztés elvének érvényesítése /képességek, részképességek/ elemzése  személyes kontaktus teremtése  az egyén testi-lelki szükségleteinek figyelembe vétele  az igény szerinti szeparáció lehetőségének megteremtése /a terem átrendezésével/  a gyerekre vonatkozó információk bizalmas kezelése A felajánlott tevékenységek szervezeti keretei:  választható /egy időben többféle tevékenység/  kötelezően választható  kötött foglalkozás /testnevelés, ének-zene/ 62


A tevékenység időtartamát a választott tevékenység esetében nem szabad meghatározni. A gyermek a tevékenységet az óvodapedagógus átgondolt felajánlása alapján saját döntésének megfelelően egyénileg vagy mikrocsoportban végzik. Az élettani jellemzők, az egyéni fejlettség, a tevékenység jellege befolyásolják a forrásokat. A kötelező foglalkozás differenciáltan szervezhető. KOOPERATÍV TANULÁSSZERVEZÉS A program alapelveiből a gyermekközpontúság az általános életkori és egyéni jellemzők a gyermek szükségleteinek együttes figyelembevételéből következően alakul ki a nevelés, fejlesztés. A felfedezésen alapuló tanulás a pedagógustól a feltételek megteremtését, a hozzásegítést, közvetítést igényli meg. Módjai: beszélgető kör, egyéni, individuális, kooperatív csoportmunka, témaprojekt. A keretet a projekt adja. A feldolgozás folyamatában a szükségletekhez mérten dönt a pedagógus a különböző módszerek használatáról. A legkisebb arányban a frontális forma fordul elő. A tapasztalatszerzés és a készség, képességfejlesztés a differenciált rétegmunkán, az egyéni, individuális fejlesztés és a kooperatív csoportmunkában valósul meg. Ezen belül egyéni, önálló munka folyik. Itt nyílik lehetőség olyan egyéni fejlesztésre, amelyben a pedagógus és a gyermek, vagy néhány gyermek együtt dolgozik. A kooperativitás széleskörű lehetőséget ad, készségek, képességek fejlesztése, együttműködés, munkamegosztás, csoporthoz tartozásra. Szükséges a kooperatív csoportmunka elsajátítása, a pedagógusok képzésének megszervezése. DRÁMAPEDAGÓGIA Célunk: olyan helyzetek, esetek teremtése, amelyekben a drámapedagógia elemeivel, segítségével nő a gyerekek empátiás képessége, kommunikációja, a pedagógus pedig jobban tudjon igazodni a gyerekek eltérő képességeihez. Feladat: A napi tevékenységek rendszerébe való beépítése és alkalmazása (játszóház, beszélgetőkör, önálló tevékenységként alkalmazva) Gabnai Katalin: Drámajátékok c. könyve alapján történik a feldolgozás Szükséges a gyerekbarát környezet megteremtése:  a csoportszoba kialakítása  berendezése, a felszerelések gyermek magasságban való elhelyezése 63


 csendesebb, hangosabb helyek elkülönítése  mobil, mozgatható bútorok  tevékenységközpontok (családi, irodalmi, természettudományos, homok-víz asztal)  változatos, fejlesztő eszközök biztosítása

vizuális,

manipulációs,

építő,

PROJEKTMÓDSZER Programunk lényegéhez tartozik, hogy a gyerekek számára nem a pedagógus nyújtja az ismeretet, a műveltségtartalmat, hanem a gyerek saját érdeklődése, tapasztalata a mérvadó. A központban a fejlesztendő gyermek áll. A pedagógus, a környezet inspirálja, serkenti a gyermeket a felfedezésre, hogy minél többet és sokoldalúbban tapasztaljanak a világból, kérdezzenek, válaszokat keressenek. A gyerek fejlődését, mint egészet célozza meg, egységben fejlesztjük a fizikai, szociális, érzelmi, kognitív területeket. Az egység, a komplexitás jellemzi a tevékenységeket, integrált formában, nem műveltségterületenként. Egy téma, projekt köré épülnek a tevékenységek. Abból az axiómából indulunk ki, hogy minden mindennel összefügg. Felfedezik, érzékelik, megtapasztalják, átélik a feldolgozás során ezeket az összefüggéseket. A projekt meghatározói:  Mit tudnak a gyerekek  Mi érdekli őket, mit szeretnének tudni  Mit tudtak meg a gyerekek A projektek integrálják :  a tevékenységet  a képességeket (minden képesség kör fejlesztését támogatják)  a gyermekek külön- külön szerzett tapasztalatait, egyéni élményeit és megfigyeléseit  a tevékenységközpontokat  a különféle ingereket (vizuális, akusztikus, verbális, multiszenzoros)  az együttműködő gyerekek személyes érintettsége felfokozza az érdeklődést, az aktivitást, a motiváltságot A tematikus projektrendszer kialakításában a gyerekek érdeklődésének van meghatározó szerepe. Az óvodapedagógus és a gyerekek ötletei folyamatosan tovább gazdagítják a projektet. A kutatásban a gyerekeken kívül a szülők is részt vesznek közvetve vagy közvetlenül.  Növeli a szülő tekintélyét  Erősíti a szülő és a gyermek kötődését 64


 Érdekesebbé teszi a szülő a témafeldolgozását  Izgalmasabb, motiváltabb a tapasztalatszerzés A gyermek hátrányai kezelésére használjuk a korábban ismertetett Segítőkészség című kiadványt, mely a fejlesztés területeit, játékos gyakorlatokat tartalmaz annak érdekében, hogy a gyerekek sikereket érjenek el az iskolában, pozitív énképpel, értékekkel várjanak az iskolakezdésre. Ez a differenciált fejlesztőmunka érinti a percepció, térlátás, irányérzék, verbális kifejezőkészség területeit, finommotorika, szerialitás Alapelvek:  Rendszeresség, folyamatosság, rugalmasság  A gyermekek önkéntes részvétele  Játékosság  Az egyszerűtől a bonyolultabb felé, a konkréttól az elvont felé haladás Célunk: a tevékenységközpontok rendszere, a szabad játék és a felajánlott tevékenységek keretei között az aktív személyiség megnyilvánulása: az érdeklődést felkeltő, fenntartó, az egyéni érdeklődést is figyelembevevő, sikert biztosító feladatok, a változatos tevékenységek a sokféle eszköz, anyag használata, a választás, döntés lehetősége, a közösen végzett munka, a megismerés öröme, a sokszínű lehetőség folyamatosan fenntartja és biztosítja a tapasztalás, felfedezés, siker örömét. Az alkalmazás személyi feltételei: óvodapedagógusok, dajka, szülősegítő, ped.assz., tárgyi feltételek a csoportszoba témaprojekthez rendelt eszközei, gyűjtőmunka, élmények. A programelem tartalmi leírása: A helyi nevelési programunk szerint a gyermekek képességének kibontakoztatásában meghatározó szerepe van a tevékenységeknek. A tevékenységközpontok állandó lehetőséget adnak a sokszínű tevékenységekre, a gyermekek szükségleteinek megfelelően. Ez a rendszer a szabad játék, az óvodapedagógusok által felajánlott és válaszható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere. A játék és munka jellegű tevékenységeken túl a gyermek az óvodában utánoz, tapasztal, tevékenykedik. A felajánlott tevékenységek formái: - kötelező, nagy csoportos formában szervezett mozgásfejlesztés (nagyoknak kötelező pl. testnevelés, ének-zenei tevékenység, - kötelezően választható tevékenységek: több tevékenység felajánlása után a döntés kötelező, a választás szabad, - választható tevékenységek. 65


Az óvodában a tanulás folyamatos, mert minden helyzetben a gyermek tapasztal, felfedez, tevékenykedik. A felajánlott tevékenységek: rendszeres, módszeres műveltségtartalmat közvetítő szerepet töltenek be, közvetlen tapasztalást tesznek lehetővé a tevékenységekbe ágyazva (nem a hagyományos didaktikai folyamatban.) A program nem ismeri a direkt kényszerítő megoldást. A felajánlott tevékenységekben a differenciálás elve érvényesül. A gyermekeknek további választási lehetőségük van (eszköz, technika, feladat, együttműködési forma, vagy önálló tevékenység választása.) Figyelembe kell venni az egyéni szükségleteket, fejlődési ütemet, eltérő érdeklődést. A választáshoz legalább három féle tevékenységet kell felajánlani. A választást követően a gyerekek a tevékenységet szabadon alakítják, majd egy megkezdett tevékenység befejezését követően érdeklődésüknek megfelelően váltanak. Az érdeklődést felkeltő, fenntartó, az egyéni érdeklődést is figyelembevevő, sikert biztosító feladatok, a változatos tevékenységek, a sokféle eszköz, anyag használata, a bizonyos fokú választhatóság, a közösen végzett munka, a megismerés öröme fenntartja az érdeklődést, biztosítja az örömet a tevékenység közben. Korszerű óvodapedagógiai módszerek segítségével a gyermekek kezdeményezéseire támaszkodó módszereket alkalmazunk: differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei. Cél: a gyermekek megfigyelése után minden gyermek egyéni képességszintjének és pszichikus funkcióinak felmérése, erre épülő tudatos, tervszerű differenciált egyéni, speciális fejlesztés megvalósítása egyéni fejlesztési terv alapján, a gyermekek életkori sajátosságait és egyéni fejlettségi szintjét figyelembevevő türelmes, lassú, pedagógiai hozzáállás mellett. Az alkalmazás feltételei: innovatív pedagógusok, ped.asszisztens segítsége mellett, az óvodai élet szervezeti keretei között, tevékenység biztosítása mellett csoportszobában, tornaszobában, udvaron, fejlesztőcsoportban. Használt szakirodalom: Porkolábné dr. Balogh Katalin: Komplex óvodai prevenciós program, Kudarc nélkül az iskolában, Szászné Csikós Klára – Varga Katalin: Segítőkészség Lakatos Katalin: Szenzomotoros szemléletű vizsgálatok Az állapot és mozgásvizsgáló teszt A programelem tartalmi leírása: Az óvodábalépés első két hónapja a megismerésé. Majd ezután készítik el az óvónők a gyermekekre szóló egyéni fejlettséget mérő lapokat, család, vagy emberrajzot. A mérést 35 évesek esetében majd április végén, míg a tanköteles gyermekek esetében január hónapban végzik el az óvónők. 66


A program két fő területre bomlik: megfigyelés, mérés és fejlesztés. A képességek, készségek fejlettsége meghatározzák a gyermek sikeres iskolai teljesítményét, a kultúrtechnikák elsajátítását. Az óvodáskor alapozó e tekintetben, működése az iskoláskorban válik jelentőssé. A beszéd-és nyelvi zavarok és a részképesség gyengeségek jól felismerhetőek. Az ezekhez szükséges megfigyelések alapjául szolgálhatnak a tudatosan felépített, egyénre szabott fejlesztések, tervezés, megvalósítás. A fejlesztés területei: - beszéd és nyelvi funkciók - finommotorika - grafomotorika - tájékozódás a testen, a térben és a síkban - laterális dominancia - vizuális képesség - keresztcsatornák működése - sorrendiség. Az eltérő fejlődésmenetet mutató gyermekek vizsgálatával, megfigyelésével pontosan meghatározhatók a dysfunkciós területek. Fontos a gyermekek mozgásállopának ismerete, hiszen ez mutatja az idegrendszeri fejlettséget is. Ezeknél a gyakorlatoknál a gyermek sorozatos sikerélményhez jut. Megfigyelt, mért területek: - az idegrendszer érettségének mérése - mozgásvizsgálat - testkép, térbeli tájékozódás, lateralitás - taktilis terület - ritmusvizsgálat. Egyéni fejlődési napló Célunk: minden egyes gyerek személyiségének, egyéni fejlődésének rendszeres, folyamatos megfigyelése, nyomon követése azonos mérők alkalmazása mellett. Feladat:  az egységes mérőeszköz alkalmazása mellett a gyermek egyéni fejlettségi szintjének rögzítése az eljárásrend előírásai szerint.  Felülvizsgálat évenkénti elvégzése  Új mérési technikák, megfigyelési módszerek megismerése, kipróbálása, beépítése a rendszerbe a gyermek minél jobb megismerése céljából. Várható eredmények: - az óvodai nevelőmunka eredményeként a különböző szociokultúrális háttérrel és különböző fejlettséggel rendelkező gyerekek befogadása, együttműködése valósul meg 67


egyéni, differenciált, képességszintre épülő fejlesztése mellett (megfigyelés, mérés, nyomonkövetés). 5. GYERMEKVÉDELEMMEL, AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL, SZOCIÁLIS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSSAL KAPCSOLATOS MUNKA Együttműködési megállapodás alapján, a törvényi kötelezettségen túl (jelzőrendszer működtetése, esetmegbeszélések, közös családlátogatások, kerekasztal beszélgetések) rendszeres, napi kapcsolat van a szolgálat családgondozóival, akik figyelemmel kísérik a gyermekek állapotát, hiányzását, a szülők együttműködését, a családok működőképességét. Cél: azonnali intézkedés a gyermeket, családot ért probléma megoldására. Minden kisgyermek rendszeresen járjon óvodába, a szülők meggyőzése, bizalmi kapcsolat kiépítése. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése ill. szervezése / ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése, kirándulások, táborok szervezése, rendezvények látogatása. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés /egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége miatt /. Egészségügyi szűrővizsgálatok / a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia- vizsgálatok kezdeményezése, megszervezése. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás szervezése / a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok./ A védőnői hálózat segítségével – azonos a védőnői körzet a beóvodázási körzettel - a gyermekek óvodai beíratásának támogatása, korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás.

68

Pedagógiai Program – Pósa Utcai Óvoda Debrecen Feladatmátrix: FELADAT

Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

Jan.

Febr.

Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

Rendszeres Óvodábajárás ellenőrzése CsaládLátogatás Jelentés Készítése Hiányzásról, GyermekVédelmi Munkáról Esetmegbeszélés Ruhanemű Juttatás GyermekVédelmi Munkaterv Elkészítése Felmérés Elkészítése Mérések / 3E mérés/

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

69


6. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE AZ ÓVODÁN KÍVÜLI SZERVEZETEKKEL 6.1. GYERMEKJÓLÉTI, CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT A családok szociális, mentális támogatásának segítése, folyamatos információ a szociális támogatási lehetőségekről, családok és szakszolgáltató intézmény közötti közvetítés. Szülők erőforrásainak feltárása (kreatív tevékenység, szociális ellátó rendszerrel való kapcsolattartás). 6.2. VÉDŐNŐI HÁLÓZAT A gyermekek óvodai beíratásának támogatása, jelzőrendszer működtetése, esetmegbeszélés. Szülői értekezleten résztvétel, egyéni tanácsadás. Szűrővizsgálatok lebonyolítása. Közös pályáztatás, megvalósítás. Családlátogatás. 6.3. SZAKMAI SZOLGÁLTATÓK A pedagógusok arra törekszenek, hogy a mérések alapján, a gyermekek megismerését követően, a sok részképesség hiánnyal, zavarral küzdő kisgyermek szakember elé kerüljön. Ezért már minden kisgyermek eljut a Pedagógiai Szakszolgálathoz, ahol csoportos, vagy egyéni fejlesztésen vesznek részt, vagy a Szakértői Bizottság által kijelölt feladatok szerint, helyszíni vizsgálatokkal segítik a gyermekek fejlesztését. Minden évben január 31-ig az általunk addig készült mérési eredményekkel, véleményekkel (család, gyermekorvos, tesztek) együtt kérjük a gyermekek vizsgálatát. Majd ezután történik a Szakértői Bizottság felülvizsgálata az iskolai beiratásig. Év közben közös képzéseken veszünk részt, esetmegbeszélés történik a szolgálat szakembereivel, rendszeres, folyamatos a szakmai együttműködés. A szakmai szolgáltatókkal továbbá rendszeres a konzultáció a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása a cél. Pl. logopédia, okos klub, diszlexia prevenció, fejlesztő pedagógia stb. 6.4. CIVIL SZERVEZETEK Elsősorban a településrészen résztvevő szervezetekkel vesszük fel és ápoljuk a kapcsolatot. Közös pályázatok, programokban való részt vétel óvodai szabadidős tevékenységek támogatása. A civil szervezetek segítése a családok működőképességének megtartásához is szükséges, ezért az egyéb karitatív szervezetekkel is tartjuk a kapcsolatot.

70


7. ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET TÁMOGATÁSA 7.1. ISKOLAÉRETTSÉG ELÉRÉSÉT TÁMOGATÓ PEDAGÓGIAI MUNKA Tanulási képességek megalapozása a Pedagógiai Program tevékenységei és keretei között valósul meg. Egyéni fejlesztési terv alapján a részképesség zavar kialakulásának megelőzése, fejlesztés, segítés. Megoldási késztetés, feladattartás, figyelemkoncentráció, alkotási vágy kialakítása. Örömmel várják az iskolakezdést a gyerekek. 7.2. ISKOLAVÁLASZTÁS Szükséges minél szélesebb körű kapcsolat kiépítése az általános iskolákkal, mivel óvodánkból a gyerekek a város számos iskolájába adják be jelentkezésüket, illetve nyernek felvételt. A partneri elégedettségi mérés adatai alapján a fejlesztési területek, feladatok jelölése. Meglévő kapcsolati elemeken túl új területek kijelölése. Az előnybe részesítésre a szülők figyelmének felhívása (halmozottan hátrányos helyzetű esetében). A gyermekek ismerkedjenek meg a körzetileg illetékes általános iskolákkal. A szülők vegyenek részt megbeszéléseken, fogadják szívesen a tájékoztató anyagokat. 7.3. KÖZÖS ÓVODA-ISKOLA ÁTMENETET SEGÍTŐ PROGRAM MŰKÖDTETÉSE CÉLJAINK:  Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka /a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása./  A gyermekek nyomon követése valósuljon meg az általános iskolák első osztályaiban (folyamatkövető és értékelő megbeszélések óvónők és tanítónők között),  Az érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenetet segítő program kidolgozása /DIFER mérés 5 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok/.

71


HÓNAP:

TEVÉKENYSÉG:

Szeptember

Óvoda-iskola összekötők megbízása, feladatok egyeztetése

Október

Közös koszorúzás a Nagysándor Emlékműnél

November

Iskola-óvodalátogatás a volt óvodapedagógusok és a leendő első osztályos tanítónénik részéről Egyeztetés a szülőkkel Tanköteles gyermekek fejlettségmérése, tanácsadóba javaslatok megküldése Szülői értekezlet a tanköteles gyermekek szülei részére Jelentkezési lapok összegyűjtése, megküldése Tanköteles gyermekek látogatása az iskolákba

December Január Február Március Április Május

Játszóházak az iskolákban, nyílt napok, nyitott hetek programok Évzáró, ballagási ünnepség

Várt eredmények: - a tanköteles gyermekek vágynak az iskolába, - bizalommal fordulnak a leendő tanítónénijükhöz, - rövid időn belül megismerik majd és elfogadják az iskolai szokás, szabályrendet mely a gyermekekhez igazított folyamatos, rendszeres kapcsolattartás a partnerek között. 7.4. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE Az általános iskolákból az első évben információ gyűjtése a gyermekek haladásáról, méréseik eredményeikről. Bemutató órákon volt óvodásaink meglátogatása. 8. SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS 8.1. SZEMÉLYES, KÖZVETLEN KAPCSOLATOK Óvodánk a hagyományos kapcsolattartási formák mellett (szülői értekezletek, fogadó órák, családlátogatás, nyílt napok, ünnepségek, rendezvények) a szülők aktív bevonására törekszik a teljes óvodai élet tekintetében, ez programunk egyik alappillére is. A szülő részvételi módja lehet szemlélődő, bekapcsolódó, bemutató. Lehetőségek a bevonásra: - szülői szobában a találkozásra lehetőség; - logopédiai-anyanyelvi játékok; 72


hírlevél, jegyzetek, füzet, kiadványok, ötletláda, hirdetőtábla, beszámolók; ismerkedő látogatás az óvodában, tájékozódó jellegű találkozások, reggeli átadás és délutáni gyermekátvétel ideje telefonbeszélgetések, csoportmegfigyelő, önkéntes, szülők közötti együttműködés, tájékoztató és oktatófoglalkozások, családi vetélkedők, gyermeknap, farsang, mikulás, majális, szüret, vásárok, - egyéb közösségi rendezvények, szolgáltatások /gazdasági, egészségügyi, lakásügyi, gyermeknevelési, gondozási/. -

Intézményünk törekszik a személyes kapcsolat kialakítására minden szülővel. Biztosítjuk a gyermekek egyénre szabott beszoktatását. Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyermekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségeinek növelése. 8.2. BESZOKTATÁS A Beszoktatási Tervet a csoportnapló tartalmazza. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása elsődleges. Személyes tárgyak, eszközök behozatala megengedett, amellyel csökkentjük a beszoktatás által okozott elválási, leválási traumát. 8.3. TÁJÉKOZTATÁS, ÉRTESÍTÉS, RÉSZTVÉTEL A szülők közössége véleményezi, egyetértési, döntési jogkörrel rendelkezik adott csoporton belüli kérdésekben. Fontos a rendszeres, napi, heti tájékoztatás a gyermekről, de a mérések eredményeiről is tájékoztatjuk őket. A gyermekek munkáit rendszeresen kihelyezzük a faliújságra, ugyancsak így tájékoztatjuk őket az óvoda életéről. A szülők nyitott óvodánkban- részt vehetnek foglalkozásokon, tevékenységekben a Pedagógiai Program szerint leírt esetekben, módon. Betekintés mellett, aktívan, szülőbevonás keretében vehetnek részt a mindennapjainkban. 8.4. FOGADÓ ÓRÁK, SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEK Egyéni beszélgetés, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásáinak, értékrendjének megismerése, a család erőforrásainak feltárása. Problémák megbeszélése, megoldása, specialisták bevonása. A szülői értekezleteken való résztvétel 50% feletti legyen. A szülői közösség felelőssége az azonos értékrend megteremtése érdekében. 73


8.5. ÜNNEPEK, RENDEZVÉNYEK, ESEMÉNYEK A Pedagógiai Program szerinti rendezvényeink, eseményeink megszervezésénél fontos a szülők bevonása, véleményük, igényük, elvárásuk megismerése. (Mikulás, Karácsony, Farsang, Gyümölcskarnevál, Pünkösd, Húsvét, Anyák napja, Évzáró, Ballagás, stb.). 9. EREDMÉNYESSÉG Indikátorok az integrációs program elemeinek számszerűsíthető méréséhez:  Hiányzási mutatók  Hozzáadott pedagógiai érték kimutatása  Iskolakezdők, óvodában maradók, Pedagógiai Szakszolgálathoz, Szakértői Bizottság elé küldött gyerekek száma Az értékelés az éves munkaterv része, melyben kijelöljük a fejlesztés irányait, területeit, mértékét. 10.1. A SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉG

HÁTRÁNYOK

ENYHÍTÉSÉT

SEGÍTŐ

PEDAGÓGIAI

Feladataink: - a mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása - praktikus ismeretek, tevékenységek, szokás és szabályrendszer kialakítása - családi életre és egészséges életmódra nevelés - a mozgás megszerettetésével az egészséget értéknek tekintő gondozásmód kialakítása, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényére való nevelés - tolerancia, segítőkészség kialakítása, másság elfogadása. Tevékenységek: - a Lépésrtől-lépésre Óvodai Programunk teljes egészében szolgálja, - differenciált fejlesztés, - egészségnevelés - mozgástevékenység rendszeres, hatékony biztosítása - tehetségígéretes gyermekek felkészítése, - egyéni fejlesztő foglalkozások - élményszerzés biztosítása - kulturális rendezvényeken való részvétel - pályázatok írása Szülőknek felajánlott segítség: – szülői értekezletek, csoportmegbeszélések – szülőkkel közös programok szervezése 74


11. A SAJÁTOS NEVELÉST IGÉNYLŐ GYERMEKEK BEFOGADÁSA ÉS FEJLESZTÉSE Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A PROGRAM CÉLJA: Az egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek inkluzív és integrált nevelésének megvalósítása oly módon, hogy: - az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, - fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, -a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl. A többségi óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. Óvodánk a szakember által integrálásra javasolt gyermekek nevelését vállalja fel. 1. FELVÉTEL, BEFOGADÁS Az óvodai előjegyzéskor kérjük a kisgyermekek jelenlétét. Ekkor a szülőtől elkérjük a meglévő orvosi, szakorvosi véleményt, diagnózist a kisgyermekről. Abban az esetben, ha beíratáskor nem derül ki a kisgyermek különbözősége, sajátos nevelési igénye, akkor a következő eljárásrend szerint történik a befogadás: Az óvodapedagógusok feladata: - a kisgyermekről anamnézis felvétele; - megfigyelésre, mérésre épülő bemenetmérés elkészítése mérőeszközeinkkel (október 31. ill. november 15-ig); - az óvodapedagógusok- szülővel történő egyeztetése, megbeszélés lefolytatása; - szakvélemény kérése - egyéni fejlesztési terv készítése a szakvélemény alapján; - szakember, specialista igénylése, módszertani segítségkérés, ön és továbbképzés. 75


Az óvodapedagógusok érzelmileg azonosuljanak az SNI gyermekekhez, illetve a csoportban való jelenlétükhöz. A szülők, a gyermekcsoport, a dajka felkészítése szükséges az ilyen gyermekek fogadására. Türelem, megértés, segítés, támogatás jellemezze a befogadás utáni állapotot. Utazó specialista igényelhető. 2. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY KIFEJEZI: - a gyermek életkori sajátosságainak a részleges vagy teljes körű módosulását; - a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. 3. ALAPELVEK: - minden gyermek fejleszthető; - segítő- támogató szemlélet; - egyéni bánásmód; - a gyermek meglévő képességszintje a kiindulási alap; 4. FELADATOK: - a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók - differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; - annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő - teljesítményre is képes lehet, - rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni - foglalkoztatásának megvalósulásához; - az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő - tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült - gyermek családjával. 5. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK, FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI SZEMPONTJAI   

A nevelési-fejlesztési feladatait a nevelési terv, illetve a személyiségnapló tartalmazza, a feladatokat az egyéni fejlesztési tervben rögzítjük; A fejlődés, nyomon követés területei, módszerei megegyeznek a többi gyermekével Együttműködés az SNI gyermekek szüleivel 76




Kapcsolat rendszer kiépítése a specialistákkal, a Szakértői Bizottság véleményének, fejlesztési javaslatainak alkalmazása Az élmények és tapasztalatok felhasználása a fejlesztésben Törekedni kell a szükségleteik maximális kielégítésére képességkultúrára épülő egyéni bánásmód, differenciálás, feladatorientált fejlesztés

  

a gyermekek fejlesztése 3 irányú tevékenységorientált

spontán

feladatorientált

6. MŰVELTSÉGTARTALMAKBA BEÉPÍTETT FELADATOK Az óvodai fejlesztés során akkor lehetünk a leghatékonyabbak, ha a fejlesztő tevékenység mindig több funkciót érint egyszerre, a gyermek mindig a lehető legtöbb „csatornáját” használja tevékenységei során. A feladat és a személyes élmény integrálása valósuljon meg a fejlesztés során. Játék A gyermeki fejlődés velejárója a játék, amely a gyermek élményeit, vágyait dogozza fel, amelynek során ismereteket szerez szűkebb- és tágabb környezetéről. A gyermek legfontosabb tevékenységű formája a játék, az örömszerző játékos tevékenység. A játék során a gyermeknek lehetősége nyílik átismételni a látott, hallott, tapasztalt dolgokat, rögzíteni az ismereteket. A gyermek játékát fejlettségi szintje határozza meg, legtöbb esetben a gyermek játékára a rakosgatás, pakolás, dobálás, szájba vétel a jellemző. Hiányzik a kíváncsiság, a kreativitás, az alkotókészség, a kezdeményezés, igénylik a felnőtt segítségét, irányítását. A játékot semmilyen más tevékenységi formával nem lehet helyettesíteni. A játék célja, feladatai:        

a játékkedv felkeltése játékeszközök megismerése adekvát játékhasználat megtanítása spontán játék kialakítása gyakorlási lehetőség biztosítása elemi játékcselekvésre funkció, konstrukciós és szerepjáték kialakítása közösségi szokások kialakítása utánzáson alapuló cselekvések megismerése 77


Vers, mese A mondóka, vers, mese hallgatása a gyermekek legtermészetesebb igénye, lételeme. A gyermekek számára örömforrás, feszültséget keltő és oldó lehetőség. A versek, mesék világa az anyanyelvi nevelésnek az egyik legfontosabb eszköze. A beszélni tanuló gyermek ritmusok, dallamok, hangzóviszonyok alapján spontán, játékos módon alakítja a nyelvet. Ezekhez a spontán tevékenységekhez legközelebb a mondókák, a dúdolók álnak. A mondókák hangokhoz, mozgáshoz és érzelmileg a gyermekkel foglalkozó személyhez kötődnek, amelyek gyakorlása, rendszeres ismétlése során elérhetjük, hogy a gyermek megkedvelje a ritmusokat, mozgásokat és egy idő elteltével utánozza azokat. A mondókákból bontakoztathatjuk ki a verseket, amelyeknél itt is a ritmus és a hangzás az elsődleges. A gyermek képek, képeskönyvek nézegetésével, a mondókák, ritmusos versikék mondogatásával kép be a mesék, mesekönyvek világába. A versek, mesék összekötése fontos a játéktevékenységgel, a dramatizálással, amelyekhez különféle bábokat használunk fel. A nem beszélő gyermekek kommunikációs fejlesztése augmentatív, alternatív kommunikációval történik. Esetenként több csatornát is alkalmazunk a gyermek képességeihez mérten. Foglalkozás célja, feladatai:  beszédkedv felkeltése, beszédindítás  megfelelő motiváltsági szint fenntartása  kapcsolatteremtő játékok  hallási figyelem felkeltése  hangutánzó gyakorlatok  artikulációs készségek kialakítása, fejlesztése  ritmusérzék, beszédértés fejlesztése  passzív, aktív szókincs fejlesztése, bővítése  az értelmi szintnek megfelelő mondókák, versek, mesék megismerése  nyelvi jelek befogadása, feldolgozása  szociális kapcsolatok felvétele, kialakítása Ének, zene, énekes játék A gyermekek életét végigkíséri a zene, az ének. A zene megnyugtatólag hat, figyelemfelkeltő, motiváló szerepe van. A zenei nevelés fejleszti a gyermekek hallását, ritmusérzékét, emlékezetét, harmonikus mozgását, szoros kapcsolatban áll a beszéddel, a gyermek számára különös erővel bír az érzelmi hatása. A mozgáshoz kötött dalokkal a közös játék örömét alapozhatjuk meg. Az énekes-mondókák napi szinten történő alkalmazásával a helyes beszédritmus, a hanglejtés, a ritmusfejlesztés gyakorlására nyílik lehetőségünk. A gyermekek hanggal irányítva sok mindent megértenek, ha nem is beszélnek, felkelthető a beszédkedvük, kommunikációra késztethetők, amelyek jelzés értékűek. A gyermeket zörejek, zenei hangok tömege veszi körül, maguk is keltenek zörejeket játékaik során. A hangszerek is fontos szerepet töltenek be az óvodai életben, a 78


gyermekek maguk is megszólaltatják. A zene, a ritmus felold, örömet kelt. Az éneklés, a mozgáshoz hasonlóan legyen mindennapos tevékenység! Foglalkozás céljai, feladatai:  érdeklődés felkeltése a zenehallgatás, aktív zenélés iránt  környezetük hangjainak megfigyelése  ritmusérzék alakítása  hangforrás megkeresése  hangkeltés különböző tárgyakon  egyszerű ritmushangszerek megszólaltatása  utánzásra késztetés  zene, játék, mozgás, beszéd összekapcsolása  a gyermek érzelmi életének alakítása, gazdagítása Rajzolás, mintázás, kézi munka Az ábrázolás elsődlegesen kifejezési eszköz, érzelmek, gondolatok, ismeretek közvetítője, az ábrázoló tevékenység során a gyermek valamit alkot, létrehoz, amelynek során az örömteli cselekvés, az önálló munka a fontos. A gyermek mindezen tevékenységekre önállóan még nem képes, a saját képességeihez mérten meg kell ezekre tanítani. Konkrét, megfogható tárgyak megragadására képes, ezáltal a tevékenységre, az alkotásra felnőtt irányítására, segítségére van szükség, fontos gyakorlatban bemutatni az elsajátítandó folyamatot. A mindennapi tapasztalatok segítik a gyermeket abban, hogy a tárgyak tulajdonságai között észrevegye az egyszerű összefüggéseket. Más-más mozdulatokat igényelnek a különböző minőségű, anyagú, súlyú, nagyságú tárgyak megfogása, használatuk során különböző mozdulatokat kell alkalmazniuk. Különböző fejlesztő játékokkal tudjuk ügyesíteni a finommotorikájukat, gyurmázással, festéssel, rajzolással, tépéssel bontakoztatjuk ki alkotó kedvüket. A különböző anyagokkal történő manipuláció során szükséges eljutnunk arra a szintre, hogy képességeikhez mérten örömüket leljék saját alkotásaik létrehozásában. Foglalkozás céljai, feladatai:  érdeklődés felkeltése az ábrázolás iránt  finommotorika fejlesztése  kézhasználat ügyesítése  szem-kéz-mozgáskoordináció kialakítása  ábrázolás eszközeinek, különböző technikák megismerése  helyes ceruzafogás kialakítása  testséma fejlesztése  téri tájékozódás fejlesztése

79


Mozgás A mozgás a gyermek természetes reakciója, természetes aktivitása. A mozgás fejleszti a gyermekek motoros képességeit, kedvező hatással van az idegrendszerre, fejlődnek az értelmi, szociális képességek. A mozgás örömforrás, biztosítja a gyermek motiváltságát. A gyermek mozgása eltérő fejlődést mutat az ép társaikhoz viszonyítva. Mozgásukra jellemző az ügyetlen, kevésbé harmonikus, bizonytalan mozgás, járás. Nagymozgásaik összerendezetlenek, finommozgásaik fejletlenek, kialakulatlanok. A rendszeres mozgásos foglalkozások fejlesztik a gyermek testi képességeit, ügyességét, állóképességét, fontos szerepet tölt be az egészség megóvásában. Foglalkozás céljai, feladatai:  lelje örömét a mozgásban  alakuljon ki a mozgásigénye  alapmozgások kialakítása, gyakorlása  utánzókészség fejlesztése  testséma kialakítása  mozgásos önállóság fokozása  játékos formában történő általános izomerősítés  térbeli tájékozódás fejlesztése  mozgáskoordináció fejlesztése Külső világ tevékeny megismerése Ezen gyermek esetében hiányzik a természetes kíváncsiság, ezért a környezetével való kapcsolat felvételére és megismerésére mindig felnőtt segítségére van szüksége, általa valósul meg a közvetlen környezetében történő tájékozódás. A környezetet pontosan, valóságszerűen megismerni csak konkrét tárgyakkal, cselekvésbe ágyazottan képesek. A megismerés minden mozzanatát a közvetlen környezetből kell indítani és a gyermek meglévő ismereteire, tapasztalataira kell alapoznunk. Elemi szintről kezdjük az ismeretek átadását, egyszerű feladatokkal, amelyeket a gyermek már biztosan meg tud oldani, apró lépésekre bontjuk a témákat. A természeti és társadalmi környezet megismerése során szükséges, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek a képességeikhez mérten, amelyhez a különböző érzékszerveket, mozgást, játékot fontos beépítenünk. Mindezen ismeretek megszerzéséhez ki kell alakítanunk a megértő, befogadó környezetet, biztosítanunk kell a játékos feldolgozás lehetőségét. Foglalkozás céljai, feladatai:  érdeklődés felkeltése a szűkebb-tágabb környezet iránt  közvetlen környezetük elemi szintű megfigyelése  ismeretek tevékenységbe ágyazott nyújtása  kialakult közlési formák alkalmazása, fejlesztése  figyelem, emlékezet, megfigyelőképesség, gondolkodás fejlesztése  természet szeretetére, óvására nevelés 80


Munka jellegű tevékenységek A munka a többi tevékenységi formához hasonlóan játékos jellegű, az örömteli játék hatja át a feladatát végző gyermeket. A munka során konkrét cél kerül előtérbe és a gyermek a tevékenységét a felnőtt, külső irányítása mellett végzi. A munka során a gyermek megfigyeléseket végez, tapasztalatokat szerez környezetéről. A sajátos nevelési igényű gyermekek is szívesen végeznek egyszerű tevékenységeket „segíthetnek” a felnőtteknek vagy társaiknak. Az egy-egy mozdulatot igénylő „hozd ide!” , „vedd fel!” feladatoktól fokozatosan jutunk el az összetett tevékenységek végzéséhez. Elsődleges a gyermek saját személyével kapcsolatos önkiszolgálási teendők megtanulása. Foglalkozás céljai, feladatai:  önkiszolgálásra nevelés /étkezés, tisztálkodás, szobatisztaság, öltözés, vetkőzés, önálló feladatok/  legyen együttműködő önkiszolgálásnál  önállóság elérésének kialakítása képességeikhez mérten  napirend kialakítás, elfogadása  alapvető higiénés szokások kialakítása  helyes viselkedési formák elsajátítása  hagyományok, ünnepek kialakítása Tanulás Az óvodás korban a tanulás és a játék nem különíthetők el egymástól. A gyermek úgy tanul, hogy játszik. A tanuláshoz meg kell keresni az egyéni adottságokat figyelembe véve az optimális terhelhetőségi szintet. A tevékenységi formák a gyermek számára olyanok legyenek, hogy az minimális erőfeszítést igényeljen a gyermektől, de játékosan és sikerrel megtudja oldani. A sajátos nevelési igényű gyermek tanulása egyrészt spontán történik, de lényegében játékos formában megszervezett tevékenységek. A tanulás szerves részét alkotja a nevelés folyamatának, amely alapját képezi a gyermek és a vele foglalkozó felnőtt kölcsönös kapcsolatának. A játékos tanulás áthatja az óvodai nevelés foglalkozásainak minden területét, a képességek, a magatartás, a motiváció fejlődését és az ismeretszerzés egyaránt magába foglalja. A tanulás folyamat során nagy szerepet tulajdonítunk az utánzásnak. Sok esetben a csecsemő és kisgyermekkori fejlődés hiányosságait próbáljuk meg pótolni azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az óvodai nevelés programjába. A gyermekek továbbhaladási lehetőségeit tekintve szükséges az alapok hiányának pótlása. A tanulás módszereinek alkalmazásakor figyelembe vesszük a gyermek életkori sajátosságait és értelmi fogyatékosságának mértékét.

81


Foglalkozás céljai, feladatai:  ismeretszerzés módszereinek, eszközeinek megismerése  biztonság és kölcsönösség megtapasztalása, megteremtése  együttjátszás, együttélés megismerése  értelmi képességek kibontakoztatása, fejlesztése  ismeretek alkalmazása  érzelmi élet gazdagítása  kapcsolatteremtő képesség fejlesztése

12.A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ELVEK, FELADATOK: Beóvodázási körzetünk infrastrukturális változása (ipari parkok, bevásárlóközpontok között) teljes mértékben kihatott a népesség, lakosság összetételére, életkörülményeik, a szociokulturális környezetük változásaira. Az új lakótelepről folyamatosan nő az érdeklődés intézményünk irányába és nő a bizalom is. Az óvodánkba járó gyermekek részére szociális támogatás igényelhető. Beóvodázási körzetünkben van megfelelő számú óvodás utánpótlás. Esélyegyenlőségük növelése érdekében a gyermekek már 3 éves kortól kerüljenek be az intézményi nevelésbe. Az Óvodai Fejlesztő Programunkban való részvétel mellett a tehetséggondozás is kiemelt szerepet kap Célunk a meggyőzés, a bizalom erősítése a nyitott óvoda által, fontos a program gyermekközpontúságának, a családias, hangulatos légkör bemutatása. ALAPELVEK: Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a rendelkezésünkre álló adatok, tények és eddigi értékeink alapján az alábbi alapelvek, feladatok, felelősség megállapítására került sor.  Óvodánk célrendszere mely a Lépésről-lépésre Óvodai Program és a Migráns Gyermekek Interkulturális Óvodai Nevelésének Programja egyöntetűen kiemeli a gyerekek megismerését, elfogadását, képességszintre épülő fejlesztést, a tehetség gondozását, a kompenzációt, felzárkóztatást. A csoportszobák felszereltsége megfelelő a program előírásainak, biztosított a szakember ellátottság. Minden óvodapedagógus törekedjen elsődlegesen a Lépésről-lépésre Óvodai Program alapképzését elvégezni. A nyitott óvoda feltételezi a szülői házzal való szoros kapcsolatot, a szülőbevonás által. A szociális segítés (gyermekjóléti és 82


családsegítővel való kapcsolat) tovább erősíti a családok működőképességét. A vegyes csoportok működése erősíti a bizalmat, kapcsolatot a szülői ház és az óvoda között.  Az Óvodai Fejlesztő Program megléte és működtetése az esélyteremtés egyik lehetősége az egyéni fejlesztés, játszóházi programok, szülőkkel történő egyeztetés, fejlesztő pedagógus alkalmazása kapcsán. A Pedagógiai Programunkban kiemelt a gyermekek döntési választási joga, a szocializációkapcsolatok, élményszerzés biztosítása. Mindezek növelik a gyermekek esélyeit, hogy értékeikkel tisztában legyenek, legyen véleményük, legyenek határozottak, és minden élethelyzetben találják fel magukat. ÁLTALÁNOS FELADATOK – Beiratkozás előtt nyitott óvodai hét keretében a szülők betekintést nyerhetnek az óvodai életről, a játszóház pedig a gyermekek részére szóló ismerkedési lehetőség az óvodai élettel. – Az előjegyzés napján a szülőt a kisgyermekkel együtt fogadjuk, amikor szintén választhat óvónőt, csoportot, csoporttársakat. A tanulási folyamatban az egyéni ill. mikrocsoportos foglalkozások a döntési, választási lehetőség biztosítása mellett a differenciált egyéni fejlesztést valósítják meg. – Minden tanköteles, visszamaradó gyermek egyén fejlesztésben részesül, ill. ha nincs ilyen a csoportban, akkor a részképesség hiánnyal rendelkező gyermekek közül 2-2 gyerek egyéni fejlesztését biztosítani kell. – Bemeneti (év eleji) és kimeneti (év végi) mérések folytatása a meglévő mérőeszközök segítségével megállapított fejlesztendő területek beépítése a nevelőmunkába. – A gyermekek fejlesztésében az egyéni, mikrocsoportos v. szociocsoportos fejlesztés a hátrányok csökkentése, ill. tehetségfejlesztés tekintetében fontos. – A gyermekek neveltségi szintjének fokozása oly módon, hogy a szokásszabályrendszer megalkotásába bevonjuk őket, így értékelik önnön maguk és társaik munkáját, tevékenységét. Testi fenyítést /nyakon legyintést sem/ megszégyenítést, terrorizálást, etnikai hovatartozás miatti előítéletet nem alkalmazhatnak a dolgozók. – A projektrendszer működtetésében törekedni kell arra, hogy a gyermekek érdeklődése legyen az alap (mit akarnak megtudni), majd ellenőrzzük, hogy mit tudtak meg, és mire használják ezt a tudást. A projektrendszer a projekt-pedagógia és a kooperatív tanulás még hatékonyabb elsajátítása. – A képzési szándék támogatása (logopédus, fejlesztő pedagógus, nyelvtanulás) képzés terén

83


Kötelezettség és felelősség Intézményünk rendelkezik érvényes Esélyegyenlőségi Tervvel. A tervben megfogalmazott célok és feladatok kötelező érvényűek a nevelőtestület tagjaira. Esélyegyenlőségi felelős kijelölt, feladatait a tervben megfogalmazottak szerint tervezi, hajtja végre a teljes intézményi alkalmazottakkal együtt. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: - az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása akkor valósulhat meg, ha minden gyermek részére biztosítjuk az emberi méltósághoz való jogát. - Minden dolgozó feladata, hogy az általa ellátott gyermek hozzájusson minden olyan szolgáltatáshoz, amely ahhoz szükséges, hogy személyisége szabadon kibontakozhasson. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell: - az intézményben biztosított szolgáltatások igénybevétele során - a gyermeki jogok gyakorlása során - felzárkóztatás, egyéni fejlesztés vagy tehetséggondozás biztosítása, - gyermekcsoportban történő elhelyezéskor - hit és vallásfoglalkozáson való részvétel biztosítása 13. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG „... hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi, értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.” (Gyvt. 38.§ (1)) A székhely óvodában és telephelyi intézményben gyermekvédelmi felelősök látják el e feladatokat megbízás alapján, feladat, hatás és jogkör megállapítása mellett. Minden évben legalább egyszer beszámolói kötelezettségük van a nevelőtestület, ill. a Fenntartó és Gyermekvédelmi Intézmény számára. Minden dolgozó kötelessége a jelzőrendszer működtetése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása. Az intézményben folyó gyermek és családvédelmi munkáért az intézményvezető a felelős. (beszámolói, jelentési kötelezettség terheli).

84


Családgondozás, szociális munka A nyitott óvoda modelljébe a megfelelő végzettséggel rendelkező szakember, felvállalhatja a szakmai kompetenciájába tartozó szociális feladatokat. Kisebb településeken még nem épült ki a szociális ellátó intézmények (családsegítő, nevelési tanácsadó) hálózata. Az óvodapedagógus ismeri azokat az erőforrásokat, amelyek enyhítenek a gondokon, amelyeket a családok többsége támogatás nélkül képtelen megoldani. A nevelési intézményekben a szociálpedagógus rendelkezik azzal a felkészültséggel, amelynek birtokában a szociális és a hozzákapcsolódó speciális pedagógiai feladatokat felvállalhatja. Más lehetőségeket jelent az a helyzet, ha az óvoda nem rendelkezik a megfelelő szakemberrel. Ebben az esetben az óvodapedagógus, vagy az óvodavezető egyéni döntése alapján, civilemberként tehet sokat elsősorban a krízishelyzetben lévő családokért, gyermekekért. A családokkal a legközvetlenebb kapcsolatban álló nevelési intézmények ma is végeznek családpedagógiai, családgondozói, család- és gyermekvédelmi tevékenységet. Az óvodapedagógus elsősorban a társadalmi erőforrások és a családok közti információáramlást, a segítő kapcsolatok felvételét tudja támogatni. A legjobb anyagi és kulturális körülmények között élő családokban is sérülhetnek mentálisan a családtagok, a gyermekek, a megromlott emberi kapcsolatok következtében. Vannak szülői csoportok, akik az óvodapedagógus közvetítésével, a hasonló problémákkal küszködőkben erőforrásokra lelhetnek (pl.: az elvált szülők, az enyhén sérült gyermekek szülei). 14. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 14.1. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE A Lépésről – Lépésre óvodai program harmadik alappillére a családok bevonása az óvodai életbe. Az óvodák hagyományos, jó együttműködését új szemlélettel és új formákkal gazdagíthatja az óvodapedagógus. A család mással nem pótolható, elsődleges szocializációs szerepét a legtöbb esetben igyekszik betölteni. Az óvodai nevelés elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. A társadalmi folyamatok nemkívánatos hatására és egyéb okok miatt a család funkciói sérülhetnek. Előfordul, hogy az óvodának át kell vállalnia a család által meg nem oldott feladatokat is, a gyermekek érdekében. Ilyen esetben az óvoda jelenti a gyermek számára a biztonságot, a családi fészek melegét. Ezekben a családokban is keresni kell az együttműködés nagyon vékony, de reményeket keltő szálát, a gyermekszeretet. Lényeges a családokhoz közeledés szemlélete. Az óvodapedagógus képes elsősorban arra, hogy a család és az óvoda közötti hidat kiépítse. Az óvodapedagógus vállalja fel, a kapcsolatkeresésében a kezdeményező szerepet. A jól működő családok szokásainak, értékrendjének megismerése ugyanolyan fontos, mint a krízishelyzetben lévő családoké. Az óvodapedagógus kellő tapintattal és körültekintéssel segítheti, hogy a családokban a szülők feladataikat minél eredményesebben teljesíthessék. Ezt kívánja meg a gyermekek érdekek, a nevelőmunka sikeressége. 85


14.2. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A nevelőtestület szakmai, tartalmi munkájának megújulása érdekében célul tűzte ki a szakmai ismeret- és tapasztalatszerzést, a pedagógiai innovációk és neveléselméleti kutatások tanulmányozását, az együttműködések hatékonyságának fokozását. A kapcsolatrendszer elemei: közvetlen, közvetett és legfontosabb partnereink    

Gyermekek Szülők Alkalmazottak Fenntartó

Köznevelési Intézmények: - Általános Iskolák - Debreceni Óvodák - Lépésről-Lépésre Óvodai Programmal működő óvodák Egyéb intézmények:

HBM-i Pedagógiai Szakszolgálat Gyermekjóléti és Családsegítők Rendőrség Idősek Klubja, Felnőtt és Gyermekorvosok, védőnők, Civil szervezetek, Gazdasági Egység, SODEXHO

Kapcsolattartás a szülőkkel: „Az óvodapedagógus képes elsősorban arra, hogy a család és az óvoda közötti hidat kiépítse. Az óvodapedagógus vállalja a kapcsolatkeresésben a kezdeményező szerepet. A jól működő családok szokásainak, értékrendjének megismerése ugyanolyan fontos, mint a krízishelyzetben lévőké. Az óvodapedagógus kellő tapintattal és körültekintéssel segítheti, hogy a családokban a szülők feladataikat minél eredményesebben teljesíthessék. Ezt kívánja meg a gyermekek érdeke, a nevelőmunka sikeressége.” A szülők folyamatos tájékoztatásának szabályait az SZMSZ tartalmazza. A szülői részt vétel (szabályai, formái)- család bevonása – az intézmény életében óvodai programunk egyik sajátossága. További módszerek, eszközök, fejlesztési területek lehetőségek a mellékletben találhatóak.

86


A szülői képviselet tekintetében óvodánkban jelenleg nem működik óvodaszék. A Szülői Szervezet a szülők – törvényben meghatározott jogainak érvényesítése és kötelességeinek teljesítésére szolgáló szervezet. Felépítése: - csoportok szülői képviselete (min. 2 fő) - intézményi szintű szülői képviselet (Szülői Szervezet). A Szülői Szervezet szabályzat szerint működik. Az óvoda kapcsolataiban nagyobb hangsúly helyeződik az óvodai nevelést segítő intézményekre, ebben a rendszeres, folyamatos együttműködést kiemelve. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal való kapcsolat, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok Együttműködési megállapodás alapján, a törvényi kötelezettségen túl (jelzőrendszer működtetése, esetmegbeszélések, közös családlátogatások, kerekasztal beszélgetések) rendszeres, napi kapcsolat van a szolgálat családgondozóival, akik figyelemmel kísérik a gyermekek állapotát, hiányzását, a szülők együttműködését, a családok működőképességét. Cél: azonnali intézkedés a gyermeket, családot ért probléma megoldására, ill. gyermekek rendszeresen járjanak óvodába, a szülők meggyőzése, bizalmi kapcsolat kiépítése. – Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, ill. szervezése: ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése, kirándulások, táborok szervezése, rendezvények látogatása. – A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége miatt). – Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi fogászat, szemészet, fülészet, ortopédiavizsgálatok) kezdeményezése, megszervezése. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás szervezése a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok. – A védőnői hálózat segítségével – azonos a védőnői körzet a beóvodázási körzettel a gyermekek óvodai beíratásának támogatása, korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás.

87


Szakmai és szakszolgálatokkal való együttműködés A pedagógusok arra törekszenek, hogy a mérések alapján, a gyermekek megismerését követően a sok részképesség hiánnyal, zavarral küzdő kisgyermek szakember elé kerüljön. Ezért már a 4 éves, de 5 éves gyermekek eljutnak a Pedagógiai Szakszolgálathoz, ahol csoportos, vagy egyéni fejlesztésen vesznek részt, vagy a Szakértői Bizottság által kijelölt feladatok szerint, helyszíni vizsgálatokkal segítik a gyermekek fejlesztését. Minden évben január 31-ig az általunk addig készült mérési eredményekkel, véleményekkel (család, gyermekorvos, tesztek) együtt kérjük a gyermekek vizsgálatát. Majd ezután történik a Szakértői Bizottság felülvizsgálata az iskolai beíratásig. Évközben közös képzéseken veszünk részt, esetmegbeszélés történik a szolgálat szakembereivel, rendszeres, folyamatos a szakmai együttműködés. A szakmai szolgáltatókkal továbbá rendszeres a konzultáció a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása a cél. Pl. logopédia, okos klub, diszlexia prevenció, fejlesztő pedagógia stb. Általános iskolákkal való kapcsolat A két fő óvoda-iskola összekötő az elsődleges kapcsolattartó, szervező. A hagyományos formákon túl (látogatások, esetmegbeszélések, játszóház, bál, szülői értekezlet tartása, közös rendezvények, ünnepségek) közös pályázatírásban és megvalósításban veszünk részt, szakmai műhelymunkában egyeztetjük a pedagógiai munkánk eredményeit, fejlesztési feladatokat. Civil szervezetekkel való kapcsolat és együttműködés Elsősorban a településrészen résztvevő szervezetekkel vesszük fel és ápoljuk a kapcsolatot. Közös pályázatok, programokban való részt vétel óvodai szabadidős tevékenységek támogatása. A civil szervezetek segítése a családok működőképességének megtartásához is szükséges, ezért az egyéb karitatív szervezetekkel is tartjuk a kapcsolatot.

88


15. A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI: AZ ÓVODÁBAN HASZNÁLT KÖTELEZŐ NYOMTATVÁNYOK:     

Felvételi előjegyzési napló Felvételi és mulasztási napló Óvodai csoportnapló Óvodai törzskönyv Tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény

– Vezetésük a rendeletben meghatározott módon szükséges. – A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek anamnézisét, valamint a testi, szociális, érzelmi erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre, részleteire lebontva tartalmazza az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően. – Egyéni személyiségnapló mellett az egyéni fejlesztési tervek vezetése kötelező. – Projekttervek, szervezési feladatok, élményszerzések, szülősegítők és egyéb egyeztetések dokumentuma. – A gyermekek egyéni orvosi, egészségügyi dokumentációja. Pályázatok által előírt egyéb dokumentumok vezetése. 15.1. A GYERMEKEK FEJLETTSÉGÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Óvodánk nevelőtestülete által összeállított személyiségnaplóban évente kétszer bemeneti és kimeneti méréseket, megfigyeléseket rögzítik az óvónők. Mellékletként csatolni kell a rajzfejlettséghez szükséges emberrajzot. A bemeneti mérést október 31-ig kell elvégezni. Azoknál a gyermekeknél, akik év közben érkeznek óvodánkba, két hónap elteltével kell elkészíteni a bemeneti mérést. A kimeneti mérést április 30-ig kell elkészíteni az óvodapedagógusoknak. A tanköteles korú gyermekek kimeneti mérése január 31-ig készül el, hogy iskolaérettség megállapítása egyértelmű legyen. Ugyanezen időpontokhoz kötött a DIFER mérés minden 3-7 éves halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermeknél. A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása A gyermekek személyiségfejlődéséről képességfelmérő módszerrel szerzünk információt, melyet személyiségnaplóban vagy felmérő lapon rögzítünk. Ennek alapján jelöljük ki az elkövetkező időre szóló feladatokat. Az óvodába lépést követő 2 hónap a gyermek megismerését, megfigyelését szolgálja. Ez, az első mérés melyet új gyermekek esetében érkezésétől számított két hónap elteltével készítik el az óvónők. A következő mérések ideje függ a gyermekek korától: 3-5 éveseket április 30-ig mérjük másodszorra az erre rendszeresített mérőlapon, míg a 6-7 éves gyermekeket január 31.-ig mérjük, mely alapot képez a beiskolázáshoz, a nevelési 89


tanácsadóba egyéb szakértői bizottságokhoz benyújtandó óvónői szakvélemény elkészítéséhez. További egyéb mérési módszerek, eszközök használata a pedagógiai szabadság tekintetében nem igényel egyeztetést, de abban az esetben, ha a nevelőtestület kiegészíteni, változtatni szeretne, akkor a nevelőtestület nyílt szavazással dönt az egységesítés mellett. A többségi döntés valamennyi óvodapedagógusra érvényes. Az óvodapedagógus indirekt módon tevékenységekben, felajánlott szituációkban segíti a gyermek fejlődését egyéni ill. mikrocsoportos (szociocsoportos) formában.(amikor a gyermek vagy még nem, vagy már nem játszik, nem elmélyült tevékenységben, ill. délutáni pihenőidő alatt a gyermek alvási szükségleteihez igazodva). A Fejlesztő Programban résztvevő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztése és fejlődésének rögzítése az Óvodai Integrációs Programban meghatározott módon és formában történik. Az érintett gyerekek fejlesztését az egyéni fejlődési napló, a fejlődést DIFER mérőlap rögzíti. A napi fejlesztéseket, tevékenységeket, a fejlesztés tartalmát, a résztvevőket az óvónők egyéni fejlesztési naplóban naprakészen vezetik. A migráns gyerekek fejlesztését és fejlődését szintén az egyéni fejlesztési napló tartalmazza. (részükre a magyar nyelv tanításának személyre szabott feladatait). A gyerekek részére egyéni fejlesztési terv készül, mely a személyiségnapló részét képezi. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséről egyéni fejlesztési naplót vezetünk, ill. a személyiségnaplóban rögzítjük a megfigyelteket, a mérési eredményeket. 16. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK A gyermekek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a játék. Eszköz tekintetében mindenkor elsődleges a sokféle, tartós, kész, félkész, manipulációs és egyéb használatú játékeszközök biztosítása a nagyfokú elhasználódás miatt a folyamatos pótlás biztosított. A foglalkoztatáshoz szükséges eszközök körét a kész, félkész és az óvónők által készítettek alkotják, melyek mennyisége és minősége megfelelő. Az óvodai verses, mesés könyvek megfelelő számban állnak rendelkezésre, míg az ismeretterjesztő, tudományos, ill. szakkönyvek számát folyamatosan bővítjük lehetőségeink szerint. Az óvodapedagógusok számítástechnikai ismeretei alapján 90


számítógépet helyezünk el a csoportszobákban is, melyet a gyermekek egyéni fejlesztéséhez, tehetséggondozáshoz használunk. A PROGRAM SPECIÁLIS ESZKÖZKÉSZLETE Bútorzat: - egyszínű szőnyegek - polcok (5-6 db mozgatható, kétoldalról nyitott) - könyvespolcok (tároló) - műanyag medence (homok, víz asztal) - gyerek méretű asztalok és székek (a vegyes csoportban eltérő magasságok) - felnőtt szék - a mozgásfejlesztéshez tornaszerek, kéziszerek Építő- barkácsközpont: - egy komplett építőkocka készlet kemény fából -nagyobb méretűek-: 300-400 db (10-15 gyerek számára) - üreges építőkockák (variálhatóság) - szőnyeg -egyszínű, szorosan szőtt - emberek –egy teljes családi szett (felnőttek, gyermekfigurák) - állatok (farm és/vagy állatkerti állatok) - közlekedési kellékek - kis és nagy autók, kamionok, tűzoltó autók, vonatok, buszok, repülők - babaház, sátor - ágyak, székek, asztalok (legalább 2 mindegyikből) - dekorációs eszközök - színes építőkockák - választható kiegészítők, anyagdarabkák, pálcikák, gombok, szétszedhető órák, zsebrádiók, anyagcsavarok, csőszerelékek, szerelőkulcsok, fa és textilhulladékok Családi központ: - asztal és négy szék - babaágy - tűzhely - fridzsider –játékeszköz, (a fridzsider, mosogató lehet valódi, (használható) - mosogató - babák (rongyból, saját készítésű, különböző életkorú) - babruhák és takarók - edények - seprű, felmosó rongy - tükör - evőeszközök - könyvek, folyóiratok 91


-

telefon férfi és női ruhák táskák eszközök a különböző szerepjátékokhoz (fodrász, zöldséges, stb.), (kész és félkész eszközök, a gyermekek által készített kiegészítő eszközök)

Manipulációs központ: - kirakós (fa, gumidarabkák, kartonpapír, stb.) - lego - társasjátékok - gyöngy és gyöngyfűzéshez - játéktáblák - színes mérőkockák - egyszerű játékok (memory, színes kirakósok, stb.) - tárgyak szagláshoz, ízleléshez (fahéj, hagyma, kávé, citrom, narancs, szerecsendió) - tárgyak tapintáshoz, osztályozáshoz (kagylók, kövek, kavicsok, magok, mogyoró, levelek) - gyűjthető dolgok (gombok, kupakok, kulcsok, kagylók) - autópálya-terepasztal - építőkockák (asztali) Művészeti-vizuális központ: - festőállvány - temperafesték (alapszínek: piros, kék, sárga, fehér és fekete) - ecsetek - papír: újságpapír, rajzpapír, színes papír - ragasztó - fehér és színes kréták - zsírkréta - vízálló festék - olló (az életkori sajátosságoknak megfelelően) bal- és jobbkezes gyerekeknek - fonal (színes, illetve különböző vastagságú) - agyag, gyurma - rongyok - rajztáblák - lyukasztó - tűzőgép - anyagok kollázs készítéséhez - takarításhoz eszközök (szivacs, vödör, szappan) - régi rongyok a terem padlójának betakarásához - az évszaknak megfelelő természetes anyagok (csutka, termések, nád, szalma …), műanyag asztalterítők 92


Irodalmi központ: - hintaszék, matracok és/vagy párnák - könyvespolc könyvekkel olyan magasságban, ahol a gyerekek elérhetik - könyvek: az érzelmekről (barátság, önzetlenség, segítőkészség, …) - családról és a barátokról, a mindennapi élet kihívásairól, a tudományról és a természetről, a szórakozásról és a fantáziáról - a gyerekek által készített könyvek - bábok - filctábla képekben elbeszélt történetekkel - tollak, zsírkréta, kréták, filctoll - papírok - ollók, ragasztók, lyukasztó, tűzőgép - munkaasztal Homok és víz asztal: - homok és víz asztal - mérőedények, tölcsérek, nagyító üvegek, ping-pong labdák, lapátok, kanalak, fecskendők –minden műanyagból - műanyag kötény a játékhoz - eszközök a takarításhoz Barkácsolás: - munkapad - valódi eszközök (kalapács, fűrész, satu, véső, csavarhúzó, fúró, fogó) - puha, illetve keményfa - faragasztó Zenesarok: - lemezjátszó, magnó - otthon elkészített hangszerek (dobok) - sálak, szalagok, léggömbök - népzenei albumok, lemezek - klasszikus zenealbumok - műsoros kazetták - hangszerek különböző anyagokból (közösen készített eszközök) Főzősarok –konyha: - mérőedények - fakanalak - tölcsér - szűrő - szemétlapát - zöldségtisztító 93


-

konzervnyitó kancsó sodrófa daráló merőkanál, stb.

Természet-tudományos központ: - nagyítók - földgömb, térkép (város, ország) - metszetek (fák, virágok, stb.) - fotók - lexikonok - saját készítésű képeskönyvek - gyűjtemények - kísérlethez szükséges edénykék, üvegcsék - tárolásra alkalmas kisméretű befőttesüvegek - akvárium - tablók aktuális képekkel - tematikus tablók (tűzről, vízről, levegőről) Udvari környezet: - mászókák - talicskák - labdák különböző méretben - homokoz lapátokkal, vödrökkel, műanyag formákkal - nagy dobozok - gumikerekek, szerelvények - karikák - és az elmélyültebb tevékenységekhez szükséges tárolók, asztalok, padok, egyéb eszközök - az udvar tematikus felosztása alapján, a szabadban szervezhető tevékenységek egyéb feltételei: – fedett szín (családi játékhoz, kézműves tevékenységekhez) – variálható színpad – barkácsműhely – kerti szerszámok tárolója – szerepjátékokra alkalmas faépítmények (vár, labirintus, hajó, szekér, kunyhók, sátrak, repülőgép, állatkert) – a helyi hagyományok ápolását szolgáló építmények (kemence, tűzhely) – a zöldövezet kellékei: kiserdő, kis élővíz a környékről telepített fákkal, növényekkel, lefolyóval, vízinövényekkel, gyümölcsfák, virágos övezet évelő és egynyári virágokkal – a vízasztal nagyobb változata (homok és vízi játékokhoz) 94


– az egyéni és csapatjátékokat biztosító, mozgásfejlesztő eszközök, kellékek – a település jellegétől függő mobil, nagyobb méretű épületmakettek, amelyek sok funkciót tölthetnek be (üzletek, családi ház, stb., posta, iskola).

17. PROGRAMSPECIFIKUS JAVASOLT SZAKIRODALOM - Lépésről-lépésre Óvodai Program Lépésről-lépésre Országos Szakmai Egyesület kiadványa - Óvodai Program Tanári Kézikönyv Lépésről-lépésre Országos Szakmai Egyesület kiadványa - Lépésről-lépésre Óvodafejlesztő Program Hajdúböszörmény 1997. - Hortobágyi Katalin: Projekt Kézikönyv OKI Budapest 1991. - Dr.Deliné Dr.Fráter Katalin: A differenciáló pedagógia alapjai, sajátosságai az óvodai nevelésben Hajdúböszörmény 2010. - A projektrendszer alkalmazási lehetőségei az óvodai gyakorlatban Hajdúböszörmény 1998. - Szászné Csikós Klára- Varga Katalin: Segítőkészség Ec-Pec Alapítvány - IPR az óvodai gyakorlatban Gyakorlati útmutató 2009. - „Ott minden sokkal jobb, mint itt, cukor is van, méz is” Magyarországon élő bevándorlók meséi - Menekült gyermekek Védelem és gondoskodás irányelvek UNHCR - Menekültvédelem Útmutató a nemzetközi menekült joghoz - Másként segíteni De hogyan? Készségfejlesztő kézikönyv és példatár - Kovács György- Bakosi Éva Játék az óvodában Debrecen, 2005.

A Pedagógiai Program felülvizsgálatának módja, rendje:  5 évenként  szükség esetén törvény, jogszabály módosulásakor

95


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Pósa Utcai Óvoda Pedagógiai Programját készítette és elfogadta az óvoda nevelőtestülete Dátum: …………………………..

…………………………………… Nevelőtestület nevében, aláírása

A Pósa Utcai Óvoda Pedagógiai Programját jóváhagyta az óvoda vezetője

Dátum:……………………………

…………………………………… Óvodavezető aláírása

A Pósa Utcai Óvoda Pedagógiai Programjáról véleményét nyilvánította:

Dátum:……………………………..

……………………………………. Szülői Szervezet nevében, aláírása

96

A PÓSA UTCAI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents