A LÓNYAY UTCAI REFORMÁTUS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2013
TARTALOMJEGYZÉK 1. 1.1. 1.1.1 1.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.8.1 2.8.2 2.9. 2.10. 2.11. 2.12. 2.13. 2.14. 2.15. 2.16. 3. 3.1.
3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 4. 4.1. 5. 6. 7. 7.1. 7.2. 8. 8.1.
Bevezetés ............................................................................................................................................... 4 A pedagógiai program elkészítését, módosítását meghatározó jogszabályi háttér .............................. 4 Az intézmény adatai .............................................................................................................................. 4 A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium rövid bemutatása ............................................. 6 Nevelési program................................................................................................................................... 6 A Magyarországi Református Egyház iskolái, küldetésnyilatkozata ...................................................... 6 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ... 9 A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .......................................................................................................16 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................17 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................................................18 Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnökök feladatai .......................................................19 A pedagógusok helyi intézményi feladatai ..........................................................................................20 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ....................................21 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló ........................................................21 Tehetséggondozás ...............................................................................................................................21 A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban ....................................22 A szülő, a tanuló, a pedagógus kapcsolattartásának rendje ...............................................................22 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .....................................................................23 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.................................................23 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .........................................................................24 Az iskolában folyó képzés szakaszai, szerkezete .................................................................................25 A képzési folyamat szakaszainak sajátosságai .....................................................................................26 Oktató-nevelő munka az iskolán kívül .................................................................................................31 Helyi tanterv ........................................................................................................................................32 Az iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak, kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanórai foglalkozások, óraszámok, tananyag és követelmények; a NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása ..........................................................................32 Alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök. A tankönyv és taneszköz kiválasztás elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétel biztosításának kötelezettségét .........................39 Magasabb évfolyamra lépés feltételei ................................................................................................40 Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái..............................46 Tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái ...........47 Tanulók munkaterhei: az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ........................................................................................................49 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..........................................................50 Az iskola egészségnevelési programja .................................................................................................51 Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátítása ..............................................................................55 Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések............................................................................................55 Az iskola környezeti nevelési programja .............................................................................................56 A Lónyay Utcai Református Gimnázium Kollégiuma: Bevezető ..........................................................64 A kollégium beiskolázási körzete: ........................................................................................................64 Férőhely, tanulócsoportok...................................................................................................................64 Nevelés a kollégiumunkban .................................................................................................................65 A kollégiumi nevelés alapelvei és célja ................................................................................................65 2
8.1.1 8.1.2 8.1.3 9. 9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 10. 10.1. 11. 11.1. 12. 12.1.
Alapelvek: ............................................................................................................................................65 Célok: ...................................................................................................................................................65 A kollégiumi nevelés feladatai .............................................................................................................66 A kollégium működése ........................................................................................................................70 Személyi feltételek, elvárások .............................................................................................................70 Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban .....................................................................71 A kollégiumi élet megszervezése .........................................................................................................72 A kollégium kapcsolatrendszere ..........................................................................................................73 Kapcsolat a kollégista tanulók szüleivel ...............................................................................................73 A kollégiumi tevékenység szerkezete ..................................................................................................74 A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások ....................................................................74 A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége ..............................................................................76 A kollégiumi nevelés eredményessége ................................................................................................76 A kollégiumi csoportfoglalkozások témakörei és éves óraszáma ........................................................77 A kötelező kollégiumi csoportfoglalkozások tartalma és fejlesztési követelményei ...........................78
3
1.
BEVEZETÉS
1.1. A pedagógiai program elkészítését, módosítását meghatározó jogszabályi háttér -
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról 20/2012. (VII.31.) EMMI - rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI.04.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI –rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
-
100/1997. (VII.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának
-
kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
-
Református Közoktatási Törvény 1995.
1.1.1 Az intézmény adatai Neve: OM azonosító: Székhelye: Telefon: Fax: E-mail cím: Fenntartója: Jogállása: Típusa: Alaptevékenység:
Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium 034949 1092 Budapest, Kinizsi u 1-7. 216-5138 216-3511
[email protected] Magyarországi Református Egyház Budapest-Északi Református Egyházmegye önálló jogi személy, költségvetési szerv, önálló gazdálkodó négy, nyolc évfolyamos gimnázium általános középfokú oktatás négy évfolyamos gimnáziumi képzés emelt óraszámú képzéssel angol és/vagy német nyelvből emelt óraszámú képzéssel matematika-fizika és /vagy biológia –kémia tantárgyakból általános tantervű képzés
4
nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés emelt óraszámú képzéssel idegen nyelvből emelt óraszámú képzéssel matematika-fizika és /vagy biológia –kémia tantárgyakból általános tantervű képzés Az intézmény képviselője: Működő alapítványok:
Külföldi kapcsolataink:
az iskola igazgatója Borzsák Alapítvány Alma Mater Alapítvány Alapítvány a Lónyay Utcai Református Gimnáziumért Emmich Alapítvány Hollandia: Guido de Brés, Rotterdam Szerbia: Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, Szabadka Románia: Wesselényi Református Líceum, Zilah; Református Kollégium, Kolozsvár
5
1.2. A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium rövid bemutatása E nagy múltú iskola kapuit 1859-ben nyitotta meg. Tanári kara már a kezdetekkor is kiemelkedő egyéniségekből állt. Az évkönyvek tanúsága szerint ebben az iskolában tanult: Gárdonyi Géza, Beöthy Zsolt, Csonka János, Csűrös János, Csűrös Zoltán, Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjas tudós, Amerigo Tot, Jékely Zoltán. Az iskolából kikerültek közül számosan akadémikusok, Kossuth- és Széchenyi-díjasok lettek. Ők a mai napig vallják, hogy amit az életükben sikerült elérniük, abban meghatározó szerepe van annak a nevelésnek, amit a Lónyayban kaptak. Örömmel és Istennek hálát adva mondhatjuk, hogy iskolánk, a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium, csaknem öt évtized után újra létezik. Régi épületünket visszakaptuk, így ismét az eredeti helyen folyhat a nevelés, oktatás. Jelenleg több mint 500 tanulónk van a nyolc, hat és négy évfolyamos, illetve négy + egy évfolyamos (nyelvi előkészítő) gimnáziumi osztályokban. Keresztyéni lelkületben, a régi Lónyay hagyományait követve törekszünk sajátos arculatunk kialakítására. „Tudja meg ezt a jövő nemzedék, a születendő fiak, és ha felnőnek, beszéljék el fiaiknak, hogy Istenbe vessék bizalmukat.”
2.
NEVELÉSI PROGRAM
2.1. A Magyarországi Református Egyház iskolái, küldetésnyilatkozata A Magyarországi Református Egyház – Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján – közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás – figyelemmel az állami (önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra – Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a II. Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy - tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni; - református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá, 6
nem református tanulóit – vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett – saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Mindezek megvalósítása egyházunk iskoláinak évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. -
A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ISKOLÁINAK KÜLDETÉSNYILATKOZATA Jézus Krisztus missziói parancsa: "tegyetek tanítványokká minden népeket..." (Máté 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek kereszteléskor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, "hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt". A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban:
7
reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást, tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére, - magyar reformátusokat, azaz olyan kálvinistákat, akik a magyar kultúrát – elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják, ismerik és szeretik hazájukat, az itt élő és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit; szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek; - öntudatos magyar reformátusokat, azaz olyan magyar reformátusokat, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek, képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására; jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére; a valódi értékek felismerésére és tiszteletére; a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére; testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre; embertársaik segítésére; a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére; felelős helytállásra. A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; az iskola vallástanárai minden évben megszervezik a gyülekezetlátogatásokat. Kívánatos, hogy évente legalább egyszer minden osztály felkeressen egy-egy gyülekezetet. Ezen istentiszteleti alkalmon lehetőség nyílik iskolánk népszerűsítésére; növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A Magyarországi Református Egyház az iskoláiban tanuló nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásának megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén -
8
közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől.
2.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Mi, a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban szolgáló pedagógusok arra vállalkozunk, hogy nevelő munkánkkal az Evangélium tanításában kifejezett értékeket diákjaink egész életében meghatározó elvekké alakítsuk. - Ezek az értékek: az ember Istentől kapott rendeltetésének tudata; az egyén fizikai és értelmi képességeinek fejlesztése annak érdekében, hogy rendeltetését betöltse; az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek megvalósítására való képesség: istenés emberszeretet, az emberi élet védelme, igazság és igazságosság; az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az Egyházban és a hazában; az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadság védelme és megtartása; az emberek és a népek közti kapcsolatban a szolidaritás és a béke szolgálata.
9
NEVELÉSI FELADATOK - A hatékony tanítási, nevelési folyamat érdekében: arra törekszünk, hogy tanulóink megismerjék, tiszteljék és szeressék hazánk kulturális örökségét és nemzeti hagyományait, s azokat képességeikhez mérten gazdagítsák; tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit; törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására; olyan tanítási módszereket alkalmazunk, amelyek hozzásegítik tanulóinkat az életkori sajátosságaiknak megfelelő önálló gondolkodáshoz, tanuláshoz és kritikai képességeik kifejlesztéséhez, és amelyek segítségével – figyelemmel az egyes tanulók képességeire – az általunk közvetített tananyagot a diákok el tudják sajátítani az alkalmazási készség szintjén; az iskolát befejező növendékeinket segítjük, hogy megismerjék és választani tudjanak a képességeiknek megfelelő továbbtanulási – és munkalehetőségek között. - A szociális nevelés révén: szorgalmazzuk a tanulók családjának együttműködésével az emberi és keresztyén értékek elsajátítását, figyelve a nyílt és kiegyensúlyozott személyiség kibontakoztatására; igyekszünk kibontakoztatni bennük a közösségteremtő erőt az emberek és az események megértésének kialakításával; gyakoroltatjuk a szolidaritás gondolatát a lemondás és az önzetlen segítségadás alkalmaival; különös gondot fordítunk a mások iránti tisztelet és a nemes célokért való együttműködési készség kialakítására a dialógus, a szolgálatkészség és a kulturált társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával; szorgalmazzuk a társadalmi és gazdasági élet törvényeinek fokozatos megismertetését a társadalom különböző rétegeinek hiteles bemutatásával; már az iskolai élet során felkészítjük a tanulókat a közéleti felelősségre; szakszerű segítséget veszünk igénybe a sérült és a nehezen beilleszkedő tanulók nevelésében; külön gondot fordítunk a tervszerű, rendszeres tehetséggondozásra. - A vallásos és erkölcsi nevelés formái: tevékenységünk minden szintjén a szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában; a református iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatásban; segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, az istentiszteleti és más hitéleti alkalmak megszerettetését, és ezáltal Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását; fontosnak tartjuk a vallási ünnepeinken való részvételt és azok méltó megünneplését; megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság, a hétkezdő áhítat, valamint a többi hitéleti alkalom lehetőségét (evangelizációk, csendesnapok, bibliaórák stb.) az iskola hagyományainak őrzésében kiemelt szerep jut az öregdiákokkal, illetve a fiatal öregdiákokkal való kapcsolattartásnak. Fontos, hogy jelenlegi tanulóinknak lehetőségük legyen a velük való találkozásokra
10
-
-
A gyülekezeti közösségekkel való kapcsolattarás fontos eszközei a gyülekezetlátogatások. Évente minden osztálynak legalább két ilyen alkalmat kell szerveznie, amelyen a részvétel minden tanulónak kötelező. Hiányzását – az adott évfolyam heti óraszámának egy napra eső matematikai átlaga - köteles igazolni. Az egészséges életre nevelés révén: megismertetjük és megszerettetjük a tanulókkal a rendszeres testedzés formáit; felvilágosítjuk őket az egészséges táplálkozás szabályairól; óvjuk őket a káros szenvedélyek veszélyeitől (alkohol, drog, dohányzás, játékautomaták, szerencsejátékok stb.); felvilágosítjuk őket a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról a keresztyén erkölcsi elvek alapján; alapvető ismereteket adunk a betegségek megelőzéséről és gyógyításáról, az elsősegélynyújtásról; oktatjuk a baleset-megelőzés és tűzvédelem alapvető szabályait; a testápolás és a tisztálkodás szükséges és egészséges módjára nevelünk. 5-8. osztályos tanulóink osztálykeretben 3-5 napos erdei iskolában vehetnek részt, amennyiben ennek költségeit az osztály szülői közössége vállalja. Az erdei iskola programjába az egészséges életmóddal, a helyes napirend kialakításával, a korszerű táplálkozással, a személyes higiéniával, környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek is beépülnek. Az erdei iskola módot ad a társakkal való kreatív együttműködés fejlesztésére, sok örömöt és sikerélményt adó játékos sportfoglalkozás átélésére. Az esztétikai nevelés révén: megismertetjük az emberi környezet esztétikumának kialakítását a lakásban, az iskolában, közvetlen környezetünkben; szabatos fogalmazásra, rendezett írásra, igényes és gondos munkára nevelünk; holmijuk gondozására, rendben tartására és megbecsülésére neveljük diákjainkat; a természet és a környezet megbecsülésére és védelmére nevelünk; ízléses és egyszerű öltözködésre és gondozott, ápolt megjelenésre nevelünk; ezért a gimnáziumba járó diákok számára „köpeny” viselése kötelező. az iskola ünnepi alkalmain tanulóink számára előírt öltözet: fiúknak hosszú fekete, illetve sötétkék szövetnadrág, hosszú ujjú fehér ing, fölötte egyszínű, sötét felső viselhető; a 9-12. évfolyamon sötét zakó; nyakkendő és sötét cipő; lányoknak fehér egyenblúz, fölötte egyszínű, sötét felső viselhető; fekete, ill. sötétkék, legalább térdig érő szoknya és sötét cipő; az iskolajelvény viselése az ünnepi öltözeten kötelező, hétköznapokon ajánlott: diákjaink legyenek büszkék arra, hogy a Lónyay növendékei az érettségiző évfolyam tanulói a szalagavató bálon már lehetőleg ünnepi Bocskai öltözetben jelenjenek meg.
11
A NEVELÉS RÉSZTVEVŐI A tanulók, a pedagógusok és a szülők jogait és kötelességeit a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, az ehhez kapcsolódó, illetve az iskola működését befolyásoló egyéb országos érvényű jogszabályok, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényének megfelelő paragrafusai tartalmazzák. A fentiek szellemében, illetve azok kiegészítéseként megfogalmazhatók a következő jogok és kötelességek, amelyek a mindenkori hatályos állami és egyházi törvények változását értelemszerűen követik. A DIÁKOK A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy az oktatás és nevelés során szeretetteljes bánásmódot, alapos és korszerű ismereteket kapjanak, megismerjék az erkölcsi értékeket és azokkal a gyakorlatban azonosuljanak. Kötelességük ugyanakkor: - a rendszeres iskolalátogatás; - a szorgalmas tanulás, a megbízhatóság és pontosság; - a felelősségtudat a közös munkában; - a tiszteletteljes magatartás embertársaikkal szemben; - a készséges együttműködés az iskolai életben; - az iskola épületének, felszerelésének és tisztaságának megóvása – az anyagi javak megbecsülése; - a rendes és gondozott megjelenés iskolában és iskolán kívül; - fegyelmezett részvétel, alkalomhoz illő öltözet az ünnepségeken és ünnepeken. -
Erkölcsi elvárások a diákoktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Iskolánk tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen valósíthatóak meg. Alapvető azonban, hogy elfogadják és befogadják az iskola keresztyén és nemzeti elkötelezettségű elveit és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Az élő Istennel való találkozás megjelöli az embert. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: - "Ti vagytok a világ világossága." (Mt. 5,14)
-
Összefoglalva az elvárások a következők: belső igény a szépre, a jóra és az igazra részvétel a vallásának megfelelő egyházi programokban tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása alapos, rendszeres és pontos munka a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése a házirend felelős betartása 12
Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző lelki alkalmakkal, szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport és kulturális események szervezésével biztosítja. Ezen a diákoknak erejükhöz mérten részt kell venniük. Az iskola diákszervezetei ehhez ajánlást készíthetnek. Az egyházi fenntartású iskolák a tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelességeket állapíthatnak meg (Ktv. 81. § (1) a)). Ilyen elvárás és kötelesség minden tanuló számára az iskola által évente legalább kétszer szervezett osztályszintű gyülekezetlátogatás, illetve a tanuló saját gyülekezetének gyülekezeti alkalmain (istentisztelet, mise, ifjúsági bibliaóra, konfirmációra, bérmálásra előkészítő stb.) történő rendszeres részvétel (havonta legalább két alkalommal). - Eszközök, eljárások: Pedagógiai feladataink megvalósítása során törekszünk arra, hogy az ismert eszközök, módszerek és eljárások közül mindig a legmegfelelőbbet válasszuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nevelés és oktatás során a körülményektől függően eltérő mértékben, többféle módszer alkalmazására van szükség. - A megfelelő stratégiák, eszközök kiválasztásához szükségesnek tartjuk: minél több módszer és eljárás alapos ismeretét pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését pedagógus önismeretét a tanulók egyéni adottságát (életkor, képesség, érdeklődés, előzetes tudás) a tananyag, az adott körülmények figyelembevételét A módszer kiválasztásakor a tanári magyarázat mellett fontosnak tartjuk a tanulói aktivitást igénylő módszereket is (megbeszélés, vita, kiselőadás, szemléltetés) A NEVELŐTESTÜLET Gimnáziumunk nevelési és oktatási feladatait a Nevelőtestület végzi. Tevékenységük kiterjed a tervezésre, a megvalósításra és a teljes tanítási folyamat értékelésére. A pedagógusoknak rugalmasan kell alkalmazkodniuk a tanulók egymástól jelentősen eltérő életkori sajátosságaihoz. Rendelkezniük kell azokkal a képességekkel és azzal a tudással, amely a differenciált és folyamatos tehetségneveléshez szükséges. Nemcsak hozzáértés és komoly, folyamatos felkészülés, hanem a szaktudás mellett a keresztyén meggyőződésből fakadó tanúságtétel is nélkülözhetetlen. A református nevelésben tevékenykedő pedagógusok teremtik meg azt a keresztyén légkört, amelynek az iskola tanítását és életét át kell járnia. - A tanárok joga és kötelessége alapfeladatuk pontos és hiánytalan ellátásán túl: a pedagógiai program ismerete, elfogadása és megvalósítása; pontos és aktív részvétel a tanári összejöveteleken, értekezleteken és minden egyéb iskolai rendezvényen; a hétfő reggeli áhítatokon, templomi istentiszteleteken, iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken köteles minden tanár megjelenni, órarendi elfoglaltságától függetlenül lelkiismeretes részvétel a szakmai és vallási továbbképzéseken; készséges együttműködés az iskola vezetőségével, a szülőkkel, valamint az illetékes egyházi, állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel; az iskola különböző szintjei (pl. kollégium) nevelési programjának összehangolása; személyes adottságainak és szaktudásának rendszeres fejlesztése (folyamatos önképzés), amely hozzájárul a keresztyén pedagógus személyiségének kibontakoztatásához;
13
széthúzás helyett olyan harmonikus iskolai légkör megteremtésének elősegítése, amely az eredményes nevelői munka elengedhetetlen feltétele; segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését közreműködés a derűs, egészséges, örömteljes és őszinte légkör létrejöttében pedagógusok, gyerekek és szülők körében azért, hogy az evangéliumi örömhír sugallta optimizmus érvényesüljön; a kulturált beszédstílus és viselkedés, rend és fegyelem tevékenységük minden szintjén; őszinte és igaz véleménynyilvánítás, ugyanakkor tisztelet az iskolavezetés iránt, természetes és hivatali titoktartás a nevelőtestületi ügyekben. A tanulók, a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon - Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, megfelelő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Nyitottak kell, legyenek minden értékre, amelyet beépíthetnek saját életükbe és nevelő-oktató munkájukba. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amelynek segítségével erőt meríthet a munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A nem hívő pedagógusokat is a diákok szeretetéből fakadó humánum kell vezérelje. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, ami értéktelen, ami az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tegye, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaihoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban kell álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákoknak és a kollégáknak is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban kell legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak református voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a keresztyén tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést az egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. A keresztyén szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. Gimnáziumunk a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre (a Református Pedagógiai Intézet és az állami szervek által szervezett) küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felszereltséggel magas szakmai színvonalon dolgozhassanak. Az ISKOLA MINDEN ALKALMAZOTTJÁTÓL elvárjuk a református keresztyén alapelvek és a pedagógiai program ismeretét és támogatását, a kulturált beszédet, a pontos és gondos munkát.
14
A SZÜLŐK A szülő joga és kötelessége a pedagógiai program megismerése, annak véleményezése. A szülők joga és feladata, hogy Isten és az emberek tiszteletével olyan családi légkört teremtsenek, amely elősegíti a gyermekek minden irányú nevelését az egyéni és közösségi élet számára. Ezért őket tekintjük az első és legfontosabb nevelőnek. Az iskolának elő kell segítenie, hogy a családban megkezdett vallásos és erkölcsi nevelés folytatódjék, illetve ha ez nincs, akkor segítenie kell a szülőket, hogy közeledjenek a református keresztyén hitelvekhez és erkölcsiséghez. - Együttműködésünk megvalósul, ha a szülők: megismerik, magukévá teszik és elősegítik az iskola szellemiségének megvalósulását; a pedagógusok megértő munkatársaivá válnak gyermekeik nevelésében; figyelemmel kísérik gyermekük emberi és erkölcsi fejlődését az iskolában is; nevelési gondjaikat a pedagógusokkal megosztva, a kettős nevelés elkerülése érdekében összehangolják az otthoni nevelést az iskolaival; segítik gyermekük iskolai és iskolán kívüli tanulmányi és kulturális előrehaladását az iskolai elfoglaltságukkal összhangban; rendszeresen eljárnak a szülői értekezletekre és fogadóórákra; részt vesznek a szülők közös rendezvényein, a szülőtanács munkájában; az iskolába való beiratkozáskor a szülők aláírásukkal igazolják, hogy a Pedagógiai Program és a Házirend tartalmát tudomásul veszik, magukra és gyermekükre nézve kötelező érvényűnek tekintik és elfogadják. Nevelésünket egészíti ki a szülők önzetlen példája, akik alkalmanként – főleg a nyári szünetben – rendszeresen segítik az iskola felújító munkálatait. Ez a diákoknak is nagy nevelő hatást jelent, különösen, ha őket is bevonjuk megfelelő vezetés mellett e munkába. - Erkölcsi ajánlások a szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak. Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata. Iskolánk a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják a gimnázium református jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Gimnáziumunk a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, szülői csendesnapok, ahol egy-egy témát a nevelők és a szülők közösen megvitathatnak, és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek. - Elvárások a szülőkkel szemben: kísérje rendszeresen figyelemmel gyermeke iskolai eredményeit működjön közre az iskolával a közös nevelési célok megvalósításában tudásának, foglalkozásának megfelelően segítse az iskolát, ha lehetősége adódik 15
2.3. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskolánk iránt érdeklődő tanulóknak és szüleiknek rendszeresen nyílt napokat tartunk, amelyek időpontjáról a gyülekezetek időben értesítést kapnak, így biztosítjuk azt, hogy elsősorban egyházi kötődésű családok értesüljenek a lehetőségről, hogy iskolánk életébe ily módon betekintést nyerhetnek, de természetesen nem zárjuk ki a többi érdeklődőket. Az iskola második találkozása a szülőkkel és tanulókkal a felvételi beszélgetésen történik. A szóbeli felvételi beszélgetésen nemcsak a gyermekkel beszélget a vizsgabizottság, hanem a szülőkkel is. Az új növendékek szüleinek első alkalommal az igazgató tart összevont szülői értekezletet, a továbbiakban osztályonként és tanévenként legalább két szülői értekezlet van. Lehetőség nyílik minden szaktanárral félévenként egyszer nyilvános fogadóórán találkozni, és ezen kívül szükség szerint előzetesen egyeztetett időpontban tanáraink készségesen fogadják a szülőket. A családlátogatás nem kötelező követelmény a pedagógus számára, de törekszünk arra, hogy a gimnáziumi évek során növendékeink családi hátterével személyes látogatás útján közelebbről megismerkedjünk. Hagyománya van az iskolában annak, hogy a szülőtanács megszervezi az osztályban tanító tanárok meghívását egy-egy kötetlen együttlétre: tanár-szülő találkozóra. Tapasztalatunk szerint ez a forma sokkal hatékonyabb, mint a hivatalos fogadóóra, közvetlen, bensőséges beszélgetések alakulnak ki, a beszélgetés is és az egymásról szerzett ismeret is személyes jellegűvé válik. Az igazgató évente egyszer – szükség esetén kétszer is – meghívja a szülőtanácsot konzultációra az iskola és az egyes osztályok ügyében. Kedves hagyománya az iskolánknak a félévenként egyszer megtartott szülői csendesdélután. Az lelkészi meghívó nem hoz be tömegeket erre az alkalomra, kb. egy nagyobb osztályterem telik meg szülőkkel – rendszerint ugyanazok az arcok köszönnek vissza –, de a csendesdélután ennek ellenére Istentől áldott alkalom szokott lenni. Előre meghirdetett témájához meghívott előadó érkezik, egyébként pedig az iskola lelkészei a házigazdák. Ima, rövid igemagyarázat, ének és az előadást követő beszélgetés adja a programot. A beszélgetés során a szülők szívesen és őszintén szólnak hozzá, hiszen nem társadalmi esemény, hanem testvéri együttlét alkalmával beszélnek. Így a beszélgetés mind a tanárok, mind a szülők számára gyümölcsöző. A szülő törvényben biztosított joga, hogy „gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. - A szülővel való kapcsolattartás formái iskolánkban: szülői értekezletek évente minimum kétszer: szeptemberben, amikor a tanév teendőit beszéljük meg a szülőkkel; februárban pedig az első félévi munka értékelésére kerül sor. Ezen kívül akár a szülők (szülőtanács), akár az osztályban tanító pedagógusok, illetve az osztályfőnök kezdeményezésére soron kívüli szülői értekezlet is tartható általános fogadóestek évente kétszer a negyedévi, illetve háromnegyed évi értékelések idején. A fogadóesten minden pedagógus az érdeklődő szülők rendelkezésére áll. egyéni fogadóórák a váratlanul felmerülő, illetve egyedi problémák megbeszélésére a szülő vagy a pedagógus kezdeményezésére előzetesen egyeztetett időpontban az adventi időszakot diákjaink „Adventi Gála” című kulturális programja vezeti be, a műsor után szeretetvendégség keretében találkoznak, beszélgetnek szülők és pedagógusok kollégiumi szülői értekezlet szülőtanács az osztályokban működő szülőtanács tevékenységének életben tartása és erősítése folyamatos feladat
16
iskolai szülőtanács az osztály szülőtanácsok által megválasztott 9 tagú szervezet (évfolyamonként egy szülő, illetve egy kollégiumi delegált szülő), amely az iskolát érintő lényeges kérdésekben szükség szerint, legalább évente kétszer megbeszélést tart az iskolavezetéssel családlátogatások az osztályfőnökök a gimnáziumi évek alatt legalább egyszer családlátogatáson ismerkednek a tanulók otthoni környezetével. Erre lehetőség szerint a gimnáziumi tanulmányok első évében kerül sor. A szülők által egyéni kóddal és jelszóval elérhető elektronikus napló információi. 5-8. évfolyamon a tanuló ellenőrző könyve. Az intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseket írásban közli a tanulóval és a szülővel.
2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A diákokban kialakítandó személyiségjegyek: A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mindjobban megközelíttetni diákjával a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általános emberi értékek keresztyén hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust kell állítani. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. - Nagyon fontos: a hitre, reményre, szeretetre nevelés, a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, józan, megfontolt ítélőképesség, a mások felé való nyitottság, befogadóképesség, a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, a szelídség, az alázat, a türelem, az alaposság, a mértékletesség, a bűnbánat, amely mentes kell legyen a kóros önmarcangolástól, a megbocsátás, a belső csendre, elmélyülésre való igény, hűség Istenhez és embertársainkhoz, felelősség magunk, mások, nemzetünk és a teremtett világ iránt. 17
Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, az fogékony lesz az igazra, a jóra és a szépre. A mai világban sokszor pont az ellenkező tulajdonságok teszik sikeressé, „korszerűvé” az embert. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztyén szellemmel és a helyes irányba terelje. A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS feladata a református gimnáziumban az általános műveltség kiteljesítése a közismereti tantárgyakban, s ezek révén az egységes nemzeti és vallásos világkép megszilárdítása és tudatossá tétele a tanulók életében. Alakuljon ki bennük az önnevelés igénye és gyakorlata. Igazodjanak el a társadalomban meglévő többféle érték között. Az ismeretszerzés során ébredjen bennük szándék az önművelődés iskolán kívüli és utáni folytatására. Képességeik arányában kapcsolódjanak be a tanulmányi versenyekbe, szakkörökbe. Szerezzenek készséget a tanult idegen nyelvek köznyelvi szintű társalgási gyakorlatában. Ismerjék fel a különböző tantárgyakban tanultak közötti összefüggéseket, hogy ezeket már az érettségi vizsgán is alkalmazni tudják. A pedagógusok segítsék őket a reális pályaválasztáshoz mind emberi, mind szakmai, mind értelmi adottságaik alapján. Kapjanak eligazítást a nagykorúsággal járó jogi és állampolgári kötelezettségeikről, valamint az ifjúsági és az egyházi közösségekbe való bekapcsolódásuk lehetőségeiről. A középiskola az érettségi vizsgával zárul. Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő csoportokat a tanulók igényeit figyelembe véve szervezzük meg, a törvényben leírtaknak megfelelően és kellő számú jelentkező esetén.
2.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok -
-
-
-
Első szint: osztályközösség kialakítása Az iskolába bekerülő új osztályok diákjai még nem alkotnak közösséget. Meghatározó szerepe van az osztályfőnököknek, akiknek a legkülönbözőbb helyekről összegyűlt gyerekekből osztályközösséget kell formálni. Szerencsés, ha már az első félév során sikerül kialakítani azokat az alapelveket, normákat és elvárásokat, amelyek alapján megkezdődhet a közösséggé formálódás. Második szint: az osztályközösségek alkotják az iskola diákjainak közösségét. Ezen a szinten jut fontos szerep a DÖK-nek. Az iskolában minden osztályban tevékenykedik DÖK. Közülük kell az iskolai szintű DÖK-öt megválasztani, akik aztán gyakorolják a törvényben előírt jogaikat Harmadik szint: az iskola mint gyülekezet Arra kell törekednünk, hogy az iskolán kívüli életben különböző gyülekezetekhez tartozó fiatalok létrehozzák a Református Gimnázium gyülekezetét az iskola vallástanárainak az irányításával. Negyedik szint: diákkörök létrehozása Az iskola tanulói az egyes tantárgyakban való jártasság elmélyítésére, illetve a tehetségek kibontakoztatására diákköröket, önképzőköröket hozhatnak létre, amelyhez szakmai segítséget kérhetnek tanáraiktól.
18
-
-
Személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés a tanórán kívüli foglalkozások keretében Osztálykirándulások: az osztályfőnöki munkaprogram részeként, amelyben a színház- és mozi látogatás, közös osztályszintű ünnepségek stb. mellett az évenként legalább egy alkalommal megszervezett osztálykirándulásnak a csoportkohézió erősítésében és az egyéni személyiségfejlesztésben egyaránt nagy jelentősége van. Tudatos, körültekintő megszervezésével élményszintű ismeretekhez juttatjuk diákjainkat (természet, kultúra, honismeret, sport stb.). Megszervezésére csak akkor van lehetőség, ha a költségeket a szülők vállalják. Iskolai ünnepélyek, megemlékezések: tanévnyitó és tanévzáró istentiszteletek, ballagás, nemzeti ünnepeink, valamint megemlékezések az aradi vértanúkról, a kommunizmus és a holokauszt áldozatairól és a Nemzeti Összetartozás Napjáról a DÖK szervezi meg minden évben a megemlékezést a trianoni békeszerződés aláírásáról. Diákcserék: a külföldi diákcserék a nyelvoktatás részét képezik. Lényeges elemük a személyes kapcsolatok kialakítása az adott országban élő családokkal, iskolával, emberekkel. Lónyay klub: az évente 3-4 alkalommal megrendezésre kerülő klubdélután színes programokat kínál diákjainknak. Fontos, hogy ezeket az alkalmakat a diákság önállóan szervezi meg. Bálok: elsőéveseink számára októberben gólyabált, végzős diákjainknak novemberben szalagavató bált rendezünk. Nyári táborok: A nyári szünidőben táborozások segítik elő az egyes osztályok és csoportok összeszoktatását és egymás kölcsönös megismerését (festőtábor, nyelvi tábor stb.). Újonnan beiskolázott gyermekeink ismerkedési táborban vesznek részt. Hitéleti alkalmak A hétkezdő áhítatok, a közös evangelizációs alkalmak, a gyülekezetlátogatások lehetővé teszik az Istennel való találkozást és segítik az összeszedettséget, a helyes önértékelés ésismeret kialakulását. Advent idején karácsonykor és húsvét, illetve pünkösd előtt csendes napokat tartunk az ünnepre való lelki készülés céljából, továbbá két csendes napot októberben (reformáció emlékünnepe) és februárban.
2.6. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnök erkölcsi és pedagógiai felelősséget vállal a rá bízott tanulók személyiségének fejlesztéséért, kulturált viselkedéséért, biztonságáért Irányítja, szervezi a felelősségére bízott osztályközösség iskolai életét, jelentős nevelő hatást fejt ki, érdemben foglalkozik a rá bízott tanulók egyéni gondjaival. Az egységes keresztyén és nemzeti értékrend megvalósítása érdekében koordinálja az osztályban tanító pedagógusok fejlesztő-nevelő munkáját, ellenőrzi az osztályban folyó pedagógiai tevékenységet. Feladata, hogy alaposan megismerje osztálya tanulóit, azok családi- szociális körülményeit, tisztában legyen a szülői elvárásokkal, a tanulói ambíciókkal. Nevelő munkáját a négy, illetve nyolc éves osztályfőnöki tantervben rögzíti; ezen belül éves tanmeneteket készít. Az osztályfőnöki órákra laposan felkészül; a tanulók aktivitását, érdeklődését és az iskolai élet aktualitásait figyelembe véve rugalmasan kezeli a tanóra kitűzött feladatait. Segíti a DÖK törekvéseit, a DÖK képviselők munkáját. Tanulóiban kialakítja a reális önértékelés igényét, önállóságra, öntevékenységre nevel. Segíti a személyre szabott és sikeres pályaválasztást. Felkészíti tanulóit a társadalmi elvárásokra. 19
Felkészíti a tanulókat az intézmény hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire. Felel tanítványai udvarias és kulturált viselkedéséért. Segíti a különféle szabadidős programok szervezését. Megköveteli a fegyelmezett munkát, a rend és a tisztaság fenntartását; a környezet védelmét. Szempontokat és tanácsokat ad a hatékony tanulási módszerek és a helyes időbeosztás elsajátításához. Havonta a diákokkal értékeli az osztály tanulmányi előmenetelének, magatartásának és szorgalmának alakulását. A szaktanárokkal konzultál a felzárkóztatásra, korrepetálásra szorulókról. Együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal, látogatja a tanítási órákat (éves terv alapján); észrevételeit megbeszéli kollégáival. Évente 2x, az iskola munkatervében rögzített időintervallumban, a kollégákkal előre egyeztetett időpontban mikroértekezletet tart, amelyeken az osztályban tanító pedagógusok megjelenése kötelező. Évente legalább 2x felkészíti és gyülekezetlátogatásra viszi tanítványait. Gondoskodik arról, hogy osztálya a hétfő reggeli áhítatokra időben érkezzen. A szülőkkel való kapcsolattartás során igyekszik összehangolni a család és az iskola nevelését. Lehetőség és szükség szerint családlátogatásokat végez. Gondoskodik a szülői közösség aktivitásáról. Képviseli osztálya érdekeit a nevelőtestület előtt; minősíti tanítványai magatartását és szorgalmát; javaslatot tesz az osztályozó konferenciának. Figyelemmel kíséri az E-naplóban (és az alsóbb évfolyamokon az ellenőrzőben is) az érdemjegyek beírását, a hiányzásokat, a késéseket. Pontosan és időben elvégzi az osztályfőnöki adminisztrációs teendőket; a tanügyi dokumentumokat és nyilvántartásokat szabályszerűen és naprakészen vezeti. Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart mindazokkal, akiknek együttműködése szükséges feladatainak ellátásához. Ismeri, betartja és betartatja a vonatkozó törvényeket, rendeleteket, igazgatói utasításokat és nevelőtestületi határozatokat. Köteles az intézményvezetés figyelmét felhívni az előírástól eltérő munkavégzésre, magatartásra, állapotokra. Felelőssége kiterjed teljes megbízatására és egész pedagógiai tevékenységére. Aktivitásától, példaadásától és igényességétől nagymértékben függ az osztályközösség tanulmányi eredményessége a tanulók neveltsége.
2.7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus alapvető feladata a diákok életkorhoz igazodó módszerekkel való képzése; szakszerű és eredményes tanítása; sokoldalú fejlesztő foglalkoztatása; egyéni és közösségi nevelése. Kiemelt a keresztyén értékrend közvetítése, az egyéni képességfejlesztés, a kötelességtudat és a kulturált viselkedés elsajátíttatása. A tantárgyfelosztás alapján a megjelölt osztályokban és csoportokban tanítja szaktárgy(ai)t, tanterv és tanmenet szerint magas színvonalú pedagógiai munkát végez. Szakmai munkaközösségének munkájában aktívan részt vesz. Munkáját tervszerűen végzi a tantestület egységes elvei alapján, hatékony módszereket és taneszközöket választva. Mint nevelőtestületi tag köteles részt venni a testületi értekezleteken, munkaközösségi megbeszéléseken, a mikroértekezleteken, az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken, istentiszteleteken és a hétfő reggeli áhítatokon. Véleményében segíti a közös határozatok meghozását. Aktívan törekszik az iskola céljainak megvalósítására. Mindent elkövet az iskola jó híre keltésének; részt vállal az iskola népszerűsítésében. Tudatosan igyekszik pozitív képet láttatni az iskoláról. Ismereteit folyamatosan fejleszti, korszerűsíti, ezáltal is növelve a tanulók tudását. A tanév elején a szaktárgyi követelmények és az iskola tanterve alapján tanmenetet készít. Óráit felkészülten, szakszerűen és pontosan megtartja. Tanítványait mind a közép-, mind az emelt szintű érettségire magas szinten felkészíti. Adminisztratív teendőit pontosan és naprakészen ellátja. Rendszeresen ellenőrzi a tanulók teljesítményét, objektíven és indokolással értékel. A református keresztyén pedagógiai értékrend szerint neveli, fejleszti és irányítja a fiatalokat, különös tekintettel arra, hogy személyisége, modora, hangneme, megjelenése, megnyilvánulásai, munkafegyelme példa a tanulók előtt. Felelősséggel ellátja a beosztás szerinti ügyeleteket, felügyeleteket, helyettesítéseket. Az ünnepélyek, versenyek, iskolai rendezvények, szabadidős programok szervezésében és megvalósításában aktív szerepet vállal; ezeken a programokon kötelezően részt vesz, beosztás alapján ügyeletet vállal. 20
A lassúbb tempójú tanulóknak külön felzárkóztatást szervez. Ehhez képzési tervet készít. A kimagasló teljesítményű tanulók tehetségét fejleszti (szakkört szervez, tanulmányi versenyekre felkészít), kíséri a diákokat az iskolán kívüli versenyekre és programokra. Figyelemmel kíséri a versenyfelhívásokat. A tanév végén az igazgató részére írásbeli értékelő elemzést készít, felhívja a vezetőség figyelmét az általa észlelt problémákra és azok megoldására konkrét javaslatokat tesz. Betartja és betartatja a munkafegyelmet, a jogszabályok és az iskolai dokumentumok előírásait; szakszerűen végrehajtja az intézményvezetés utasításait. Mindennemű munkáját, feladatát határidőre, minőségi kivitelezésben elvégzi.
2.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.8.1 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló Olyan pedagógiai tevékenységről beszélünk, ahol a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök, a vezető vallástanár, az iskolaorvos és a védőnő összehangolt munkájára van szükség. Az utóbbi időben a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő diákok száma megnőtt. Ez ugyan általános tendencia, de a keresztyén iskolában ennek a problémának a kezelése hangsúlyosabb. Ezt tükrözi a társadalom, a szülők elvárása is. Amennyiben a gimnáziumi tanulmányok alatt a tanulóról a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megállapítja, hogy a gyermek a fenti problémák valamelyikével küzd, az iskola a szülő írásbeli kérésére a szakvéleményben leírt javaslat alapján jár el. A kedvezőtlen környezeti hatások csökkentésében a család segítségre szorul. Következésképpen a megoldás útja is innen indul: a rendezett emberi kapcsolatok kialakítása és tartós fenntartása. Éppen ezért fontos a szülők, a pedagógusok és a gyermekek jó kapcsolata, valamint a tanulók kortárs- és csoportkapcsolatainak figyelemmel kísérése. FORMÁI: szülők találkozásai, családlátogatások. Ezekből épül ki a tanulók pozitív viszonya az iskolához. Sok tényező eredője ez: az iskola épületének, udvarának tisztasága, rendje, felszereltsége, szellemi légköre, a tantárgyak kedveltsége, s főként a pedagógusok magatartása a meghatározó.
2.8.2 Tehetséggondozás Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Nem képessége alatt, hiszen felelős a talentumaiért, de nem is képessége fölött, mert attól neurotikus, szorongó lesz. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képességű gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a teljesítményéért fontos ő Istennek és nekünk, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, a tanárral való rendszeres beszélgetés, plusz feladatok kiadása szolgálja. A tehetséggondozás a célja a 8 évfolyamos gimnáziumi képzésünknek. Ezekben az osztályokban idegen nyelvből és/vagy természettudományos tantárgyakból emelt szintű képzés folyik. TANULMÁNYI VERSENYEK Iskolánk szorgalmazza a tanulók szellemi energiáinak kifejlesztését, Istentől kapott adottságaik hasznosítását. A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. A tehetség gondozásának, a megméretésnek kiváló területe a tanulmányi verseny. Segít abban, hogy az igazi tehetség kibontakozzék, és 21
az emberiség javára váljék. A tehetség fölismerése elsődleges pedagógiai feladat. A tanuló akkor mondható tehetségesnek, ha átlagon felüli szellemi képessége, invenciója átlagon felüli szorgalommal párosul. Egyik a másik nélkül nem vezet eredményre. A tehetséges tanuló nem lehet a tanár személyes ambíciójának, előbbre jutásának eszköze. A jó képességű tanulók túlhajszolása később csúfos letörésekhez vezethet (idegzeti kimerülés, elfáradás, álmatlanság stb.). A korán megmutatkozó tehetség még nem biztos ismérv. A fölismert tehetséges diákkal folyamatosan kell foglalkozni, fokozatosan adagolni a munkát, a feladatokat. A tanulmányi versenyek 7., 8. osztályban elképzelhetők. Igazi idejük, igazi értékük a 17-18 éves korban következik be. Sokszor előfordul, hogy egy tanuló 14 éves korig ügyesnek, friss szelleműnek látszik, kimondjuk róla, hogy tehetséges, 15-16 éves korától azonban elszürkül, a kamaszkori változások elsodorják. Mások éppen fordítva: 17-18 éves korukban tűnnek fel egy-egy munkájukkal. Ügyelni kell arra, hogy a versenyre készítés, készülés ne menjen az iskolai tananyag elvégzésének rovására. - A versenyek rendszere: iskolai házi versenyek és pályázatok református iskolák közötti versenyek a minisztérium, vagy a pedagógiai szolgáltató intézetek által szervezett helyi, területi és országos versenyek. Ezek közül is kiemelkedik az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny.
2.9. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. Ehhez diákönkormányzatot hozhatnak lépte. Az iskolavezetés a DÖK munkáját segítő tanáron keresztül segítséget ad a DÖK létrejöttéhez, működéséhez. A DÖK határozza meg saját működésének elveit, szabályait – a nevelőtestület véleményének kikérésével. A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület hagyja jóvá. Évente egy alkalommal diákközgyűlés összehívása kötelező, ahol a tanulók tájékoztatást kérhetnek, és véleményt nyilváníthatnak az intézmény működéséről. A diákközgyűlés időpontját a tanév helyi rendje tartalmazza. Napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A DÖK dönt- a nevelőtestület véleményének kikérésével - a DÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról - hatáskörei gyakorlásáról - egy tanítás nélküli munkanap programjáról - a DÖK tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről A DÖK véleményt nyilvánít és egyetértési jogot gyakorol az EMMI – rendelet 120.§. -a szerinti ügyekben.
2.10. A szülő, a tanuló, a pedagógus kapcsolattartásának rendje A szülők részére az iskola éves munkatervében rögzített időpontokban szülői értekezleteket, fogadónapokat tartunk. A nevelőtestület tagjainak heti fogadóórái az iskola honlapján és az E-naplóban megtekinthetők. Rendkívüli esetben előzetes időpont egyeztetés után soron kívül is felkereshetik a tanárokat és az iskolavezetés tagjait. A diákoknak a tantestületi megbeszélések során felmerült, a tanulókra tartozó ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. A diákok a nevelőtestület tagjait az óraközi szünetekben, ill. tanítás után kereshetik fel. 22
2.11. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Életünk kedvezőtlen alakulása során a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerülnek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét e folyamatban betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát pótolni. Szám szerint is emelkedik a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma. Alapvető a lelkiismeretes, a tanulókra egyénenként is odafigyelő osztályfőnök tevékenysége. - Iskolánkban gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő koordinálja a teendőket, feladatai között szerepel: családlátogatás bekapcsolás keresztyén közösségbe (pl. gyülekezetlátogatás és gyülekezetekbe kihelyezett csendesnapok útján) a Timóteus Társaság „Fiatalok az élet küszöbén” című programjába való bekapcsolódás (az evangéliumi alapokon álló civil szervezet életvezetési előadásokat, programokat, ifjúsági klubot ajánl, pedagógiai konferenciákat tart évente az ország nagyobb városaiban, ahol programjainak tartalmával megismerteti a pedagógusokat, osztályfőnöki óra sorozatot tartalmazó kiadványát teszi ismertté, fiatal önkéntes bizonyságtevőket delegál meghívásra osztályfőnöki órák tartására). fokozott odafigyelés, egyéni beszélgetés: segítés a személyes problémák megoldásában a perifériára szorulás és a drogokkal való kapcsolatba kerülés megelőzésére az osztályfőnöki program felmenő rendszerben tartalmazza a témákat és foglalkozásokat kapcsolattartás a családdal tanácsadás a szülőknek kapcsolattartás: - a Gyermekjóléti Szolgálattal, - Kormányhivatallal, - Gyámhatósággal, - gyermekorvossal, - helyi rendőri szervekkel, - illetékes önkormányzat jegyzőjével.
2.12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program FELZÁRKÓZTATÁS A református iskola a talentumok Isten dicsőségére való kamatoztatására irányuló belső indíttatásra, valamint az igazságosság és szeretet parancsa által ösztönözve feladatának tekinti, hogy hozzásegítse diákjait ahhoz, hogy képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibontakoztassák. Ezért nagy erőfeszítéseket teszünk annak tudatában, hogy ezzel emberi értékeket mentünk meg, és hozzájárulunk ahhoz, hogy hazánk református értelmiségi rétege társadalmi kapcsolatainak szélesedésével még inkább kovásza legyen társadalmunknak.
23
FELZÁRKÓZTATÓ PROGRAMOK Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős, a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a református vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetése e téren is fontos feladat. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Tanórán kívüli személyes korrepetálás délutánonként eddig is folyt az iskolában osztályonként legalább három-négy, de esetenként több tanulóval is külön foglalkoztak tanáraink egy-egy hosszabb hiányzás, vagy más természetű lemaradás miatt. Az órai differenciált tevékenységek közben ügyelnünk kell arra, hogy a tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozás ne lássa kárát a felzárkóztatásának. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tehetséges tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is jó gyümölcsöket teremjen. E feladatnak fontos részét képezi a korrepetálás, illetve a kezdő osztályoknál a szintre hozás.
2.13. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A felzárkóztatásban részt vevő gyermekek köre gyakran azonos a szociális hátrányokat szenvedő gyermekek csoportjával, vagy legalábbis az előbbiek nagy része beletartozik az utóbbi csoportba is. A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Az ilyen családból érkező tanulók megsegítésére az iskolánkat támogató alapítványoktól kérünk segítséget Nagyobb gond és nehezebb a segítségadás azokban az esetekben, ahol a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezek a nehézségek sok esetben későn mutatkoznak. A tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az iskola nem veheti át a család nevelő szerepét, de az ilyen nehéz esetekben vállalni kell a fokozott törődést a tanulóval. - Lehetőségek: hiányosságok pótlásában segítés lehetőleg keresztyén nevelési tanácsadóhoz (pszichológushoz) irányítás súlyos esetben lehetőleg egyházi diákotthonba juttatás korrepetálás (nevelési, beilleszkedési zavarokkal küzdők külön segítése) a tehetséges tanulók külön segítése a továbbtanulásuk biztosítása Iskolánk nem „elit” képzésre törekszik. Különös figyelmet szentel és segíti a gyengébbeket, a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztyén értékrend elfogadását, a keresztyén életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő. Tanítványainkban erősítjük azt a tudatot, hogy aki teheti, segítse a gyengét, beteget, szegényt. Ezek remélhetőleg tanítványaink számára maradandó értéket képviselnek felnőtt korukban is.
24
2.14. Az iskolában folyó képzés szakaszai, szerkezete A középiskolai nevelés oktatás szakaszában a feladat az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során a felsőbb évfolyamokban már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. - 5-6. évfolyam: alapozó szakasz - 7-8. évfolyam: fejlesztő szakasz - 9-10. évfolyam: általános műveltséget megszilárdító szakasz - 11-12. évfolyam: általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz Az oktatás szervezeti formái: Nevelő-oktató munkánk hatékonysága érdekében fontos a tanulók munkájának megszervezése, iskolánkban a hagyományos osztály – tantárgy – tanórarendszer dominál. Tanulóinkat életkoruknak és tudásuknak megfelelően 5-12 évfolyamon osztályokba csoportosítjuk. A tanárok által közvetített ismeretanyagot tantárgyakra (esetenként modulokra) rendszerezve, tanórák egymás utáni sorrendjében dolgozzuk fel diákjainkkal. A hagyományos kereteken kívül az eredményes oktatás érdekében az idegen nyelveket csoportbontásban tanítjuk. A differenciálás alapjai: a választott idegen nyelv, illetve a tudásszintkülönbség. - A fent említetteken kívül az alábbi szervezeti formákat alkalmazzuk: szakkörök korrepetálások tanulószoba kirándulás erdei iskola kollégiumi tanulószoba diákkör önképzőkör - Az iskola szerkezete: nyolc évfolyamos gimnázium: 5-12 évfolyam (felvétel az általános iskola 4. évfolyamának sikeres elvégzése után) - Emelt óraszámú képzés idegen nyelvből - Emelt óraszámú képzés matematika – fizika és / vagy biológia- kémia tantárgyakból - Általános tantervű képzés négy évfolyamos gimnázium: 9-12 évfolyam (felvétel az általános iskola 8. évfolyamának sikeres elvégzése után) - Emelt óraszámú képzés angol és/vagy német nyelvből - Emelt óraszámú képzés matematika – fizika és / vagy biológia- kémia tantárgyakból - Általános tantervű képzés Az egyes évfolyamokon a párhuzamos osztályok gyereklétszám függvényében szerveződnek. Törekszünk a gyereklétszám növelésével állandó szerkezet kialakítására.
25
Idegen nyelvoktatás kínálatunk: idegen nyelv: angol, francia, holland, japán, latin, német, olasz, orosz, spanyol Emelt szintű érettségire tanulói igény és az érettségi felkészítés szabályzata alapján, megfelelő létszám esetén készítünk fel. -
2.15. A képzési folyamat szakaszainak sajátosságai A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE1 Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
1
110/2012. (VI.04.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
26
KULCSKOMPETENCIÁK Az iskolai oktató-nevelő munka alapja a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése, melyek lehetővé teszik a tanulóknak a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást, a változások befolyásolását, így saját életminőségük alakítását. Törekednünk kell az ehhez szükséges ismeretek átadására, képességek kialakítására, fejlesztésére, pozitív attitűd elérésére. ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a meglevő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Így a tanuló rendelkezik majd azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban hatásosan tudja kifejezni magát, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikációra alapozva olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. A tanuló nyelvtudásának szintje a hallott szöveg értése, beszédkészsége, olvasott szöveg értése és íráskészsége, melyek a tanuló igényei szerint változnak, és amelyet a társadalmi-kulturális környezet befolyásol. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli ismeretek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Így a tanuló képes lesz az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. MATEMATIKAI KOMPETENCIA A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, mely lehetővé teszi a tanuló felkészítését a mindennapok problémáinak megoldására. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását, valamint törekvést ezek alkalmazására. A matematikai kompetencia birtokában a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja, az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen, képes lesz a dolgok logikus okának és érvényességének keresésére. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek felhasználásának sokaságával a tanuló magyarázatokat és előrejelzéseket tegyen a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban, s ezek tudatában irányítsa cselekvéseit. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.
27
A természettudományos ismeretek birtokában a tanuló megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány és technika ellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan és globális vonatkozásokban egyaránt. DIGITÁLIS KOMPETENCIA A digitális kompetencia felöleli az információs társdalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat mint a szövegszerkesztés, adattáblázatok kezelése, információtárolás, -kezelés, az internet által kínált lehetőségek használata, továbbá az elektronikus média útján történő kommunikáció a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valóság és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. A HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és információval való hatékony gazdálkodást is. A tanuló felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. E kompetencia elengedhetetlen eleme a motiváció és magabiztosság. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalatira építve tudását és képességeit használja otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamatokban egyaránt. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint legyen képes megtalálnia a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás. További feltétel a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA Szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltétele, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, amely felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanuló hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy a tanuló rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Az állampolgári kompetencia képessé teszi a tanulót a konfliktusok kezelésére és a közügyekben való aktív részvételre. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapszik. Magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak ismeretét. E kompetencia alapja az a képesség, hogy a különféle területeken hatékonyan tud a tanuló kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, beszélgető partnereiben bizalmat képes kelteni, viselkedése empatikus. Képes a stressz és frusztráció kezelésére, fogékony a változások iránt, együttműködő és magabiztos.
28
KEZDEMÉNYEZŐKÉPESSÉG ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti a tanulót a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. E kompetencia alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek a tárházát, amelyekre a gazdasági tevékenység során van szükség. A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság együttműködésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és -vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. E kompetencia feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmód vonatkozásában is. Olyan képességek tartoznak ide, mint a művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A NAT elvárásainak való megfelelés érdekében fontos feladatunknak tartjuk, hogy megismertessük tanulóinkat népünk múltjával, hagyományaival, nemzeti kultúránk értékeivel. A természeti és társadalmi környezettel harmonikus kapcsolatban élő személyiségek nevelését, kialakítását tartjuk feladatunknak. El kell mélyítenünk diákjaink hazaszeretetét, de meg kell őriznünk nyitottságukat más népek eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. Különösen fontos erősítenünk az európai egység gondolatát, mert az ország boldogulásának ez is egyik előfeltétele lehet. Iskolánk az aktuálisan elérkező nemzeti ünnepek formájában megvalósuló ismertetési és megemlékezési alkalmakat szeretné mindennapi nevelő-oktató munka részévé tenni, mindezekhez teret biztosítani a szaktárgyi órák során is. Tudjanak és merjenek diákjaink fellépni a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus valamennyi megnyilvánulási formája ellen, legyen önálló elképzelésük a saját szerepükről hazánk és Európa jelenében és jövőjében. Erősítenünk szükséges a tanulók igényét a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia iránt. Egyénileg boldoguló, a hazáért tenni akaró és tudó személyiségek nevelése a feladatunk, akiknél az egyén és a köz érdekei egyaránt szerepet kapnak. Tanulóink tudjanak jól kommunikálni. Erkölcsi értékrendjükben központi helyet foglaljon el a család intézménye, a párválasztás igényessége. Törekszünk továbbá a környezeti és az egészséges életmódra való nevelésre mind a tanórákon, mind a tanórán kívüli foglalkozásokon. Fontosnak tartjuk növendékeinkben a környezettudatos életmód kialakítását is.
29
ALAPOZÓ SZAKASZ: 5-6. ÉVFOLYAM Az 5. és a 6. évfolyam, a 10-12 évesek programja. E két év oktatási célja az alapfokú tanulmányok megerősítése, másrészt az önálló tanulási stratégiák elsajátíttatása a diákokkal. Az 5., 6. év programja minőségi ugrást jelent az általános iskola alsó tagozatából érkező diákok számára, átvezet a középfokú tanulmányokhoz. Személyes kapcsolatok kialakítása Az első két év legfontosabb feladata, hogy a tanulók minél előbb otthonosan mozogjanak új iskolájukban és szorongásoktól mentesen, önbizalommal és kedvvel végezzék a rájuk váró újszerű feladatokat. Ehhez pontosan és sokoldalúan informálni kell őket az iskola belső életéről, hagyományairól, szabályairól. Nagy vonalakban meg kell őket ismertetni a követelményekkel, az iskola által nyújtott speciális lehetőségekkel. Az osztályfőnökökre ekkor különösen sok feladat hárul. Hiszen ekkor kell kialakítaniuk a személyes feltételeit a szülőkkel való hosszú távú együttműködésnek. Lehetőleg minél több közös program szervezésével elő kell segíteniük a közösség fejlődését, hogy a sok helyről érkező tanuló között érzelmi biztonságot adó személyes kapcsolatok alakulhassanak ki. Meg kell teremteniük a megfelelő légkört ahhoz, hogy az osztály fokozatosan azonosulva az iskola által közvetített értékekhez, igényes és fejlesztő közösséggé váljon minden egyes tanuló számára. A színes, sokoldalú iskolai élet nemcsak a tanulók önismeretét, hanem együttműködési készségét is fejleszti. A további sikeres tanulás megalapozása Az első két év nemcsak a képességek, hanem a tudományokhoz és művészetekhez való viszonyulások szempontjából is alapozó jellegű időszakot jelent. Ekkor ismerkednek meg a tanulók azzal, hogy az egyes tantárgyak mely tudományok és művészeti ágak eredményeivel, alkotásaival ismerteti meg őket, mi e tudományok tárgya, jellemző vizsgálati módszere, kapcsolata egyéb tudományokkal stb. Természetesen ezzel párhuzamban megkezdődnek azoknak a sajátos tanulási képességeknek a fejlesztése is, amelyek az egyes tantárgyak hatékony és fejlesztő jellegű tanulását teszik lehetővé. Az alapozó szakaszban a pedagógusoknak fokozott gondot kell arra fordítaniuk, hogy a gyerekek aktuális képességeiknek és tanulási tempójuknak megfelelő feltételek között sajátíthassák el az új ismereteket. Célszerű a felzárkóztató programok mellett tehetséggondozó és versenyekre felkészítő szakköröket is indítani. Rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az ismeretszerzés módjának megváltoztatása. Az iskolai tantervek szerves része a tanulási technikák, módszerek megtanítása. Olyan gondolkodási képességek kialakítása szükséges, mint a problémamegoldó gondolkodás, kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás. A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismertközlő eljárásokat fokozatosan felváltja az iskolarendszer egészére kiterjedő kompetencia alapú nevelési készségek: szövegértés, szövegalkotás, matematikai logika, infokommunikációs technika stb. fejlesztése. FEJLESZTŐ SZAKASZ: 7-8. ÉVFOLYAM A nyolc évfolyamos gimnáziumban résztvevők számára a fejlesztő szakasz szervesen illeszkedik a nyolc évfolyamos képzés koncepciójába. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a fejlesztő szakaszban diákjainkat olyan praktikus ismeretekkel ruházzuk fel, amelyek a későbbiekben képessé teszik őket a felsőbb évfolyamok követelményeinek teljesítésére. Képességeiket nemcsak a tanórákon, hanem a különböző tanórán kívüli foglalkozások keretében is kibontakoztathatják. 30
KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA: 9-12. ÉVFOLYAM Ezeken az évfolyamokon, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, egyre magasabb szintű követelményeket támasztunk a tanulókkal szemben. A kemény és intenzív tanulás a kognitív képességek fejlesztésén kívül természetesen egyben azt is szolgálja, hogy a tanulókban kialakuljanak azok a pozitív személyiségvonások, amelyek az alkotásra érett személyiséget jellemzik. Pl. lelkiismeretesség, kitartás, alaposság, céltudatosság, kíváncsiság, problémaérzékenység, kezdeményező készség, önállóság, kritikai érzék, értékelési kultúra, önkontroll és az átmeneti sikertelenségekből fakadó frusztrációk elviselése. Olyan élményekhez kell ezekben az években juttatni a fiatalokat, amelyek meggyőzhetik őket arról, hogy következetes tanulással és munkával képesek egészen magas szintű követelményeknek is eleget tenni. Tanulószoba Diákjaink számára tanulószobai lehetőséget biztosítunk. Azokon kívül, akik egyébként is igénylik ezt a szolgáltatást, szeretnénk, ha a korrepetálásra szoruló gyerekek szüleit is meg tudnánk győzni arról, hogy írassák be gyereküket a tanulószobába. Itt teremtjük meg ugyanis a szervezett feltételét annak, hogy külön feladatok elvégzése által, tanári ellenőrzés és segítség mellett hozhassák be az anyanyelvi vagy matematikai készség terén mutatkozó lemaradásukat azok, akik az első években még ilyen jellegű problémákkal küszködnek. Segítséget kap a gyermek ahhoz, hogy megtanulja idejét jól beosztani, tanulási metodikákat ismer meg a házi feladatok pontos elkészítésére. ECDL-vizsga Iskolánkban ECDL vizsgaközpont működik, így tanulóink számára lehetőség van az ECDL vizsga megszerzésére. Tanáraink gondoskodnak a diákok felkészítéséről, de a vizsgadíjat a szülők fedezik. Az átjárhatóság biztosítása Az átjárhatóság biztosítása kétféle feladatot jelent: reális plusz erőfeszítés mellett lehetővé tenni a korábban máshol tanuló gyerekek átjelentkezését a mi iskolánkba, illetve folyamatosan biztosítani annak feltételét, hogy a nálunk tanuló gyerekek sikeresen folytathassák tanulmányaikat esetleg egy másik iskolában is. Tantárgyi programjaink tartalmazzák mindazon ismereteket, amelyeket a NAT az egyes műveltségterületekhez minden iskola számára előír, így a tőlünk különböző okokból távozó tanulóknak bármely évfolyamon csak azokat az ismereteket kell pótolnia, amelyeket az új iskola helyi programja ír elő. A más iskolákból hozzánk érkezőknek különbözeti vizsgákat kell tenniük.
2.16. Oktató-nevelő munka az iskolán kívül Nagyon fontos szerepet töltenek be az iskolán kívül szervezett programjaink. Ezek során olyan ismeretekhez, élményekhez juttathatjuk tanulóinkat, amelyeket négy fal között, hagyományos tanórai keretekben nem lehet elsajátítani. Ezért kisgimnazistáinknak erdei iskolák, a felsőbb évfolyamosoknak osztálykirándulások szervezésére biztosítunk lehetőséget. a) Erdei iskola Szerepe a környezettel való szorosabb kapcsolat erősítése, a közvetlen tapasztaltok megszerzésének biztosítása. A tanév végén szervezett erdei iskolák helyszíneinek kiválasztásánál arra törekszünk, hogy ezek a magyarországi nemzeti parkok területein legyenek, ahol minősített erdei iskolák működnek. A speciális órarend szerint összeállított programban a fő szempont a természeti környezet – a növények, állatok, geológiai képződmények – alaposabb megismerése és megértése, valamint a természetben való tájékozódás módjainak megismerése és gyakorlása. Ugyanilyen fontos az aktuális és globális környezet- és természetvédelmi témák megbeszélése, megvitatása. 31
b) Osztálykirándulások Ezeknek az alkalmaknak a csoportkohézió erősítésében és az egyéni személyiségfejlesztésben egyaránt nagy jelentősége van. Tudatos, körültekintő megszervezésével élményszintű ismeretekhez juttatjuk diákjainkat (természet, kultúra, honismeret, sport stb.) A kirándulások programjainak összeállításánál az osztályfőnökök nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a gyerekek megismerhessék az ország különböző területeit, hazánk tájait, városait, az épített és természeti környezet értékeit. c) Színház, mozi Arra törekszünk, hogy (évente max. 4 alkalommal) színházi előadásra és/vagy filmszínházba vigyük diákjainkat. Ezek az alkalmak általában a Magyar Kultúra Napjához vagy valamilyen évfordulóhoz kötődnek, de szóba jöhetnek különleges élményt ígérő előadások is. Fenti programjaink megvalósítását nagyon fontosnak tartjuk, mind a környezettudatos nevelés, mind az esztétikai nevelés, mind az emberi kapcsolatok építése szempontjából. Az iskola a munkatervben rögzített időpontban biztosít lehetőséget erdei iskola és osztálykirándulás szervezésére. A tanév első szülői értekezletén a szülőknek írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy vállalják a programok költségeit. Amennyiben a fenti programok megvalósulnak, azokon a részvétel kötelező. A hiányzást a tanuló – az adott évfolyam heti óraszámának egy napra eső matematikai átlaga köteles igazolni.
3.
HELYI TANTERV
3.1. Az iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak, kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanórai foglalkozások, óraszámok, tananyag és követelmények; a NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása Gimnáziumunkban az ismeretek átadása a hagyományos tantárgyi keretek megtartása mellett történik. Helyi tanterveinket az 51/2012. EMMI - rendelet 3. és 5. mellékleteiben közzétett kerettantervek alapján készítettük el. Elkészítésükhöz a Református Pedagógiai Intézet ajánlásait használtuk fel. A humán tantárgyak (irodalom, történelem, művészettörténet és zenetörténet) között szoros együttműködésre törekszünk. Alapvető követelmény ezzel kapcsolatban, hogy a tanárok részletesen ismerjék a társtantárgyak tartalmát, és ennek alapján minél többször hívják fel a figyelmet a kapcsolódási pontokra. A középszintű érettségi vizsga témaköreit az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák. Az ún. Fakultációs tanterveket az emelt szintű érettségi vizsga témakörei alapján készítettük el. Gimnáziumunkban idegen nyelvekből és a természettudományos tárgyakból emelt óraszámú képzés folyik. Ezért a kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozásokat az emelt szintű képzésekre fordítjuk. Az emelt óraszámú képzések megnevezését és óraszámát a PP-ban található óratervek tartalmazzák, a megtanítandó és elsajátítandó tananyagot pedig az egyes tantárgyak tantervei. Ugyancsak a tantervek tartalmazzák a NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait. A 2013/14. tanév előtt indult képzések óraterveit lásd a mellékletben. 32
ÓRATERVEK Négy évfolyamos gimnázium óraterve emelt óraszámú képzéssel angol és / vagy német nyelvből
Nyelvi tagozat 4. évfolyamos
9
10
11
12
4
4
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom
4
4
Első nyelv
6
6
6
6
Második nyelv
3
3
3
3
3
3
Harmadik nyelv Matematika
3
4
4
4
Történelem
3
2
3
3
2
2
2
2
Biológia Fizika
2
2
Kémia
2
2
Földrajz
2
2
Ének
1
1
Egyházi ének
1
Rajz
1
Mozgóképkultúra
1
1
Művészettörténet
2
2
Informatika
1
1
1
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
testnevelés
5
3
3
3
néptánc
1
tömegsport Hittan Összes óraszám:
33
2
1
2
2
2
2
2
38
38
38
37
Négy évfolyamos gimnázium óraterve emelt óraszámú képzéssel matematika –fizika tantárgyakból
Matematika-Fizika tag. 4. évf
9
10
11
12
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom
4 4
4
4
Angol nyelv
3
3
3
3
Német nyelv
3
3
3
3
Matematika
5
5
7
7
Történelem
2
2
3
3
2
2
2
4
4
2
2
Biológia Fizika
3
3
Kémia
2
2
Földrajz
2
2
Ének
1
1
Egyházi ének
1
Rajz
1
Mozgóképkultúra
1
1
Művészettörténet Informatika
2
2
3
3
Osztályfőnöki
1
1
1
1
testnevelés
5
3
3
3
néptánc
1
tömegsport Hittan
2 38
34
2
1
2
2 38
2 39
2 39
Négy évfolyamos gimnázium óraterve emelt óraszámú képzéssel biológia- kémia tantárgyakból Biológia-Kémia 4. évf Tantárgy
9
Magyar nyelv és irodalom
4
Angol nyelv
3
Német nyelv
10
11
12
4
4
3
3
3
3
3
3
3
Matematika
4
4
4
4
Történelem
2
2
3
3
Biológia
2
3
4
5
Fizika
2
2
2
Kémia
2
3
4
5
Anyagismeret
1
Földrajz
2
2
Ének
1
1
Egyházi ének
1
Rajz
1
Mozgóképkultúra
1 2
2
4
1
Művészettörténet Informatika
2
2
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
testnevelés
5
3
3
3
néptánc
1
tömegsport Hittan
2 39
35
2
1
2
2 38
2 39
2 39
Nyolc évfolyamos gimnázium óraterve emelt óraszámú képzéssel angol és / vagy német nyelvből
Nyelvi tagozat 8. évfolyamos
5
6
7
8
9 10 11 12
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
4
4
4
4
Angol nyelv
5
5
4
4
4
5
3
3
2
2
3
3
5
4
2
2
4
5
Tantárgy
Német nyelv Harmadik nyelv Latin
2
2
Matematika
4
4
3
3
3
3
4
4
2
2
2
2
3
3
Biológia
2
1
2
2
2
2
Fizika
2
1
2
2
2
Kémia
1
2
2
2
1
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Történelem Honismeret Társadalom, állampolgári és gazdasági ismeretek
1 2
Természetismeret
2
2
2
Földrajz Ének
1
1
Egyházi ének Rajz
1
1
Mozgóképkultúra
1
Művészettörténet
2
2
Informatika
1
1
2
2
2
2
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés
5
4
3
3
3
3
3
3
Néptánc
1
tömegsport Hittan Összes óraszám:
2
2
1 2
2
2
2
1
2
2
2
2
2
2
2
31 30 34 34 39 39 39 37
36
Nyolc évfolyamos gimnázium óraterve emelt óraszámú képzéssel matematika –fizika tantárgyakból Matematika-Fizika 8. évf Tantárgy
5
6
7
8
9
10
11
12
Magyar nyelv és irodalom
4
4
3
4
4
4,00
4
4
Angol nyelv
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
3
3
3
3
4
4
5
5
7
7
2
2
2
2
3
3
Biológia
2
1
2
2
2
2
Fizika
2
2
3
3
4
4
Kémia
1
2
2
2
1
2
2
2
1
1
1
1
2
2
Német nyelv latin
2
2
Matematika
5
5
Történelem Honismeret Társadalom, állampolgári és gazdasági ismeretek
Természetismeret
1 2
2
2
2
Földrajz Ének
1
1
Egyházi ének Rajz
1 1
1
1
1 1
Mozgóképkultúra
1
1
1
Művészettörténet Informatika
2
2
2
2
2
2
3
3
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
testnevelés
5
4
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
1 1
2
néptánc tömegsport Hittan Összes óraszám:
1 2
2
2
2
2
2
2
2
31
30
33
34
39
39
39
39
37
Nyolc évfolyamos gimnázium óraterve emelt óraszámú képzéssel biológia- kémia tantárgyakból Biológia-Kémia 8. évf Tantárgy
5
6
7
8
9
Magyar nyelv és irodalom
4
4
3
4
4 4
Angol nyelv
3
3
3
3
3
2
2
4
4
Német nyelv Latin
2
2
Matematika
4
4
Történelem
10
11
12
4
4
3
3
3
3
3
3
3
4
4
4
4
2
2
2
2
3
3
Biológia
2
2
2
3
4
5
Fizika
2
1
2
2
2
Kémia
2
2
2
3
4
5
2
2
Honismeret Társadalom, állampolgári és gazdasági ismeretek
1 2
2
Anyagismeret
1
Földrajz Természetismeret
2
2
Ének
1
1
1
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
Egyházi ének Rajz
1
1
1
1
Mozgóképkultúra
1
Művészettörténet Informatika
2
2
2
2
2
2
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés
5
4
3
3
3
3
3
3
Néptánc
1
1
tömegsport
2
2
2
2
1
2
Hittan
2
2
2
2
2
2
2
2
Összes óraszám:
30
29
33
34
39
39
39
39
38
3.2. Alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök. A tankönyv és taneszköz kiválasztás elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétel biztosításának kötelezettségét 1. A tanulói tankönyvtámogatás és a tankönyvellátás rendjét a 16/2013. (II.28.) EMMI –rendelet írja elő. 2. Az iskola igazgatója minden év január 10-ig felméri hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból. E felmérés során tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, vagy normatív kedvezményre. Belépő új osztályok esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A kedvezményeket a rendelet által meghatározott igénylőlapon kell kérni; az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. 3. A köznevelési törvény 46.§. (5.) bekezdése; valamint a tankönyvtörvény 8.§. (4.) bekezdése határozza meg, kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. 4. A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot; majd minden év január 25-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét. 5. A tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja. 6. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt a szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet megkívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon kívánja megoldani. 7. A rendelet értelmében az iskola tanárai csak olyan tankönyvet rendelhetnek, amelyek szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzéken.
39
3.3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei FELVÉTEL AZ ISKOLÁBA ÉS KOLLÉGIUMBA, ÁTVÉTEL MÁS INTÉZMÉNYBŐL A tanuló felvételéről – szaktanárokból álló bizottság véleményének meghallgatása után – az igazgató dönt. Más intézményből való átvétel esetén a tanuló felvételéről az igazgató a tanulmányi eredmény, a magatartás jegy és a különbözeti vizsga eredménye alapján dönt. Tantestületünk továbbra is vállalja, hogy a tanulók lehető legszélesebb köre számára biztosítson középiskolai tanulási lehetőséget, így vidéki diákokat is fogadunk, és felvétel esetén, ha szükséges, számukra kollégiumi elhelyezést biztosítunk. 3.3.1 Felvétel a 8 évfolyamos gimnáziumba A tanuló felvételéről az általános iskolai tanulmányi eredmény és a felvételi beszélgetés alapján az igazgató dönt. 3.3.2 Felvétel a 4 évfolyamos gimnáziumba A tanuló felvételéről – szaktanárokból álló bizottság véleményének meghallgatása után – az igazgató dönt. A felvételi eljárás írásbeli és szóbeli részből áll. A központi magyar és matematika írásbeli eredménye és az általános iskola 7. évfolyamának év végi és 8. évfolyamának félévi eredménye alapján hívjuk be a jelentkezőket a szóbeli meghallgatásra. A szóbeli során a tanulók korának megfelelő általános műveltségi tájékozottságáról, kommunikációs képességéről és hitbeli elkötelezettségéről tájékozódunk. A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPHET: - A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a tantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból (kötelező és választott) a tanév végén legalább elégséges szinten teljesítette, illetve az előírt vizsgákat teljesítette. - A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. - Ha a tanuló a tanítási év végén valamelyik tantárgyból vagy az osztályozó vizsgán elégtelen osztályzatot kapott a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet - Ha a tanuló a javítóvizsgán is elégtelen osztályzatot szerez, az évfolyamot ismételni köteles. (Nem tanköteles tanuló esetében meg lehet ismételni a tantestület döntése alapján.) - A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy adott tantárgy ténylegesen megtartott óráinak több mint 30 %-ról hiányzott magántanuló. Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 250 órát, a nevelőtestület engedélye alapján osztályozó vizsgát tesz. A nevelőtestület a félévi és év végi osztályozó konferencián dönt az osztályozó vizsgákról. Ha a mulasztások száma már az első félévben meghaladja a meghatározott mértéket, a félév lezárását követő két héten belül 40
-
kerül sor az osztályozó vizsgákra. Amennyiben a mulasztások száma a tanítási év végéig éri el a meghatározott mértéket, az osztályozó vizsgákra az augusztusi javítóvizsga időszakban kerül sor. Sikertelen osztályozó, javítóvizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után. A tanuló részére kérésre engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Az iskola fenntartójának minőségi elvárásaival szinkronban kell meghatároznunk a továbbhaladás feltételét. A magasabb évfolyamra lépés feltétele általában a tantárgyi követelményekben megfogalmazott elégséges szint elérése és az előírt vizsgák teljesítése. Az iskola tantervei rögzítik, hogy a gimnáziumi képzés része bizonyos belső vizsgák eredményes letétele. Ennek megfelelően a vizsgák megszervezése és lebonyolítása a tantestület, a vizsgák eredményes teljesítése pedig a tanulók számára kötelező feladat. A vizsgák célja az addig tanultak szintetizáló, rendszerező jellegű áttekintése, nagyobb lélegzetű írásbeli dolgozatban, az adott idő alatt a rendezett áttekinthető kifejtés gyakorlása, szóbeli felelet esetén az önálló szóbeli előadásmód gyakorlása, a vizsgaszituációval való találkozás, a bizottság előtti összefogott, önálló beszámoló gyakorlása. A vizsgák tematikáját az őszi szünet előtt a tanulók rendelkezésére kell bocsátani. MAGÁNTANULÓK A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén (a készségtárgyak kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott tárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a többi tanulóéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt. AZ ISKOLA KÖVETELMÉNYRENDSZERE Minden iskola nevelő-oktató tevékenységéből adódóan sokrétű követelményrendszert állít fel a diákok számára, amitől esetileg el lehet térnie az iskolavezetés engedélyével. Az ezeknek való megfelelés, vagy meg nem felelés alapelveit foglaljuk össze az alábbiakban. A követelményrendszer két nagyobb részre osztható: - Tantárgyi követelmények ezt a NAT és a Kerettanterv alapján a helyi tanterv határozza meg. Értelemszerűen, kialakításánál figyelembe kell venni a kétszintű érettségi vizsgakövetelményeit. A tantárgyi megmérettetésnek fontos részét képezik a tantárgyi versenyek, pályázatok. - Magatartási és szorgalmi követelmények ez az alapvető keresztyén értékekre, erkölcsre épül és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza, a szorgalmi követelmények a diákok tanuláshoz, munkához való viszonyát tükrözik.
41
A TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK ÁLTALÁNOS ELVEI - Csak az iskolánk pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni. A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátságokat. Figyelembe kell venni a tanuló képességeit – talentumait –, és a tanuláshoz való hozzáállását, ehhez jól kell ismerni a tanulót. - Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között, ne legyen egyik sem túlhangsúlyozva vagy elhanyagolva a másik tantárgy rovására. - A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség kialakítása. - Csak az önmagával szemben is igényes tanár tud igényességre nevelni. - A tantárgyi és tanórai követelmények legyenek világosak, egyértelműek és teljesíthetőek. A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során, a tanuló érezze a következetességet és a kiszámíthatóságot. - A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyediségének és teremtettségének tisztelete. A fegyelmezett viselkedés, amely szabályok, előírások betartását, eljárások ismeretét, mások jogainak tiszteletben tartását jelenti. A fegyelem következménye a (külső és belső) rend, rendezettség, szervezettség, egyértelműség, kiszámíthatóság, biztonság. AZ ISKOLA ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Alapelv jellegűek: indokolt esetben eltérések lehetnek. - Az ellenőrzés-értékelés-osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, amelynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. - Az objektív, igazságos értékelés-osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segítik abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen bizalomra építő. - Tantárgyi értékelés szempontjai: A gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében. Ismereteinek, képességeinek fejlődése. Kimagasló teljesítményének értékelése. Erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében. A tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma. Rendszeres felkészülése az órákra. Feladatvégzése önállóan, csoportban. A tanári segítségkérés mértéke. Önellenőrző képességének szintje, fejlődése. Javaslatok továbbhaladására, a meglévő hiányosságok pótlására. - Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. - Bármely tantárgy ellenőrzési-értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Érvényesíteni kell a szóbeliség primátusát. Még a „feladatmegoldós” tárgyakban sem hagyható el a szóbeli ellenőrzés, számonkérés. 42
A félévi és év végi minősítés-osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. Amennyiben a tanuló osztályzatainak az átlaga az adott tantárgyból nem éri el a 2,0 átlagot, teljesítményét elégtelenre értékeljük. - A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza – teljes jogkörrel és felelősséggel. - Az iskolai munka zavartalansága, a félév, illetve a tanév végének nyugodt légkörű zárása érdekében január hónap első tanítási napjától a félév zárásáig, illetve június 1-15 között a szülői fogadás, illetve a tanulmányi eredményekről történő információcsere szünetel. - Az értékelés – osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles /5/ jó /4/ közepes /3/ elégséges /2/ elégtelen /1/ - Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantervek követelményei határozzák meg. - Kívánatos, hogy a szaktanárok a szorgalmi időszakok zárása előtt ne dolgozatokkal akarják a hiányzó osztályzatokat pótolni, illetve a kétes érdemjegyeket eldönteni (kivéve a tanmenet szerint esedékes témazárót). Minden szaktanár ügyel arra, hogy a szorgalmi időszak végére a tanulók minimum a heti óraszám +1 érdemjeggyel rendelkezzenek. - A szaktanárok kötelesek a jegyeket folyamatosan az Iskolai Adminisztrációs Rendszer részét képező elektronikus naplóba bevezetni. Csak az 5-8. évfolyam tanulói számára az ellenőrzőkönyvbe is. (Az oktatással kapcsolatos valamennyi dokumentumot (haladási és osztályozó naplók, tanórán kívüli tevékenységek naplója, tanulók ellenőrzője és üzenő füzete) az (SAS fantázianévvel ellátott) elektronikus Iskolai Adminisztrációs Rendszerben végezzük. Ezt a szülők egyéni kóddal érhetik el az intézmény honlapján keresztül.) - Az 5-8. évfolyamon az osztályfőnök köteles minden hónap első hetében az előző hónap érdemjegyeit ellenőrizni: az elektronikus naplót és az ellenőrzőt összevetni; indokolatlanul kevés osztályzat esetén a szaktanárt megkeresni; szükség esetén a szülőt tájékoztatni a romló tanulmányi eredményről és az igazolatlan órák megszaporodásáról. 9-12. évfolyamon a szülői tájékoztatás formája a gyermeke tanulmányi előmeneteléről, illetve magatartásáról: az iskola honlapján keresztül elérhető, jelszóval biztosított elektronikus napló üzenőfelületén keresztül történik. - A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak a „jeles” osztályzatai mellett legfeljebb egy „jó” osztályzata van (s ennél rosszabb osztályzata nincs), a tantestület általános dicséretét érdemelheti ki. A tanulmányi dicséreteket a bizonyítványban is dokumentálni kell. -
43
VIZSGAREND Egy-egy tanítási-tanulási folyamat lezárásakor a belső vizsgarendszer keretében a vizsgarendben rögzített módon írásbeli és szóbeli vizsgák formájában is mérjük az eredményességet. FAJTÁI: 1. Érettségi vizsga: a 12. évfolyam sikeres befejezése után következő állami vizsga, amelynek rendjét, követelményeit az érettségi vizsga vizsgaszabályzat határozza meg. ▪ Középszintű érettségi vizsga: a tanuló a vizsgát saját iskolájában teszi le. ▪ Emelt szintű érettségi vizsga: a tanuló a vizsgát az arra kijelölt oktatási intézményben független vizsgabizottság előtt teszi le. ▪ Előrehozott érettségi vizsga ▪ Szintemelő érettségi vizsga ▪ Ismétlő érettségi vizsga Érettségi vizsgára a tanulókat az iskola készíti fel. Érettségi vizsgák idejét a vizsgaszabályzat rögzíti. 2. Osztályozó vizsga: az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, amelyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Amennyiben a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni, a vizsgára jelentkezés előtt osztályozó vizsgát kell tennie a gimnáziumi tananyagból. 3. Különbözeti vizsga: az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak. Bizottság előtti vizsga. Az osztályozó és különbözeti vizsgák idejét az igazgató határozza meg. 4. Belső vizsgák: a 6., 8., 10. és 11. évfolyamon az alábbiak szerint tartandó vizsgák. A belső vizsgák osztályzatai két jegynek számítanak. VIZSGÁK Vizsgarendünk biztosítja, hogy a 6., illetve 8. osztály végén tartandó vizsgák eredményeiből tanulóink és szüleik felmérhessék, hogy gyermeküknek milyen mértékben sikerült beilleszkednie a gimnáziumi követelményrendszerbe, másrészt hogy mire az érettségi (felvételi) ideje bekövetkezik, diákjaink rendelkezzenek vizsgarutinnal mind a felkészülésben, mind pedig a vizsgázást illetően. A vizsgák rendjét és idejét, a szükséges felkészülési napokat az iskola mindenkori éves munkaterve tartalmazza. A vizsgák eredménye a tanuló bizonyítványában és a törzskönyvben rögzítésre kerül. A szóbeli vizsgákon a bizottság minimum 3 tagú, a szaktanár mellett általában az osztályfőnök és az igazgatóság valamely tagja vagy az igazgató által megbízott személy van jelen. A szóbeli vizsga a tantestület bármely tagja által meghallgatható. Sikeresnek az a belső vizsga minősül, amely a maximális pontszám legalább 40%-át eléri. Sikertelen írásbeli vizsga esetén (de min. 25%-os teljesítménnyel – matematika, informatika, természettudományok) vizsgabizottság előtt szóbeli vizsgát tehet a tanuló. Az értékelés módja: a teljesítmény (eredmény) %-ban és osztályzatban kifejezve. Általános alapelvek: - a feladatlapokat és a javító kulcsokat mindig az adott évfolyamon nem tanító szaktanár állítja össze - a feladatlapok a középszintű érettségi vizsgák elrendezését követik - a javítókulcs alapján a javítást a saját szaktanár végzi - témazáró értékű osztályzattal értékeljük (duplajegy) 44
Az osztályozás követelményei az írásbeli feladatoknál: 0-44% elégtelen 45-59% elégséges 60-74% közepes 75-89 % jó 90-100% jeles A szaktanárok a belső vizsgák témaköreiről a mindenkori őszi szünet előtti utolsó tanítási napig tájékoztatják a diákokat. A vizsgán csak azok a témakörök szerepelnek, amelyekig március 31-ig eljutnak az osztályok a tananyagban. A vizsgák kötelezőek. 6. osztály, nyolc évfolyamos gimnázium A vizsgák tárgyai és módjai: Magyar nyelv és irodalom: 1 х 60 perces írásbeli dolgozat – két téma közül választhat a vizsgázó. A dolgozatot két érdemjeggyel kell értékelni: tartalmi szempontból és anyanyelvi szempontból. Matematika: 45 perces írásbeli dolgozat 8. osztály nyolc évfolyamos gimnázium A vizsgák tárgyai és módjai: Matematika: 90 perces írásbeli dolgozat. Magyar nyelv és irodalom: 90 perces írásbeli dolgozat. Történelem: 60 perces írásbeli dolgozat. Első idegen nyelv: 60 perces írásbeli dolgozat valamint szóbeli vizsga. „Kilépő” vizsgák A 10. és a 11. évfolyam végén egyes, az óratervben jelölt kilépő tantárgyak záróvizsgái. A vizsgákat úgy kell megszervezni, hogy a tanuló felmérhesse, tudása elegendő-e előrehozott érettségi vizsga letételéhez. (120 perc írásbeli, elégtelen osztályzat esetén szóbeli is a fentiek szerint.) A 12. évfolyamosok januárban szóbeli próba érettségit tesznek magyar nyelv és irodalomból és történelemből; matematikából áprilisban írásbeli próba érettségi van.
45
3.4. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái AZ ISKOLAI ÍRÁSOS BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA - Tájékozódó felmérés - Röpdolgozat Egy-egy kisebb téma, anyagrész írásbeli számonkérése lehetséges, amely során minden tanuló, vagy csak néhány ír röpdolgozatot. Néhány kérdésre adott írásbeli válasz, kb. 15 perc időtartamú. Íratása alkalomszerű. - Témazáró dolgozat A nagyobb témakörök végén, az ismétlő és összefoglaló órákat követően minden tanuló témazáró dolgozatot ír. A hiányzó tanuló pótolja. - Házi dolgozat megadott téma alapján Rendje: - Szeptemberben általános tájékozódó felmérést készítünk a belépő évfolyamokon: matematika magyar idegen nyelv tantárgyakból. - Témazáró dolgozatok a tananyag függvényében, gyakorisággal. Értékelésben betöltött szerepe: - Tájékozódó felmérést értékeljük, de nem osztályozzuk, a tanulót tájékoztatjuk. - Röpdolgozat egyenértékű a szóbeli felelettel. - Témazáró dolgozat hangsúlyozottan (súlyozottan) számít. A tanulók munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért pontszám érdemjegyre átváltását a munkaközösségek által meghatározott arányok alapján végezzük, ezt részletesen a szaktárgyaknál közöljük. A témazáró dolgozat írását a tanár egy héttel előtte bejelenti, röpdolgozatnál ez nem szükséges, mivel az egyenértékű a szóbeli felelettel. Házi dolgozatot csak alkalomszerűen írnak a tanulók, de szükség esetén egyeztetni kell az osztályokban tanító tanároknak, hogy egy osztály egyszerre csak egy ilyen jellegű feladatot kapjon. Házi dolgozatnál a téma nehézségétől és a megszabott terjedelmétől függően elegendő időt (1-2 hetet) kell biztosítani a munka elkészítésére. Egy nap legfeljebb két témazárót és bármennyi röpdolgozatot írhatnak a diákok.
46
3.5. Tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát az osztályban tanító pedagógusok többségi szavazással véglegesítik. Az adott osztályban több tantárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó.
A MAGATARTÁS MINŐSÍTÉSE - Példás (5) magatartású, aki a következő szempontok mindegyikének megfelel. Viselkedése a tanórákon és a tanórán kívüli rendezvényeken példás, betartja a házi rendet. Pontosan megjelenik a tanórákon és hiányzásait időben igazolja, egy félévben legfeljebb 3x késik 7:45 után A közösségi életben részt vesz. Az osztály és az iskola rendezvényein aktívan szervez, segít. Az iskolát versenyeken, egyéb alkalmakon jól képviseli, az iskola jó hírnevét öregbíti. Környezetét óvja, tisztaságára vigyáz Megjelenése kifogástalan, tiszta Tanáraival, iskolatársaival kedves, udvarias legfeljebb egy igazolatlan órája van Jó (4) magatartású, viselkedése a tanórán és a tanórán kívüli rendezvényeken jó Pontosan megjelenik a tanórákon és hiányzásait időben igazolja, egy félévben legfeljebb 3x késik 7:45 után. Legfeljebb 3 igazolatlan órája van. A közösségi életben részt vesz Környezetét óvja, tisztaságára vigyáz Megjelenése kifogástalan, tiszta Tanáraival, iskolatársaival udvarias -
Változó (3) magatartású, Viselkedése a tanórákon és a tanórán kívüli rendezvényeken változó, többször megszegi a házi rendet Pontossága gyakran kifogásolható, egy félévben legfeljebb 10x késik 7:45 után A közösségi életben vonakodva, alig vesz részt Környezetét nem óvja, tisztaságára nem vigyáz Megjelenése gyakran kifogásolható Tanáraival, iskolatársaival nem mindig udvarias
47
-
Rossz (2) magatartású, Viselkedése a tanórákon és a tanórán kívüli rendezvényeken gyakran zavaró, igazgatói fegyelmi fokozata van Pontossága gyakran kifogásolható. 6-nál több igazolatlan órája van. A közösségi életben vonakodva, alig vesz részt Környezetét nem óvja, tisztaságára nem vigyáz Megjelenése gondozatlan Tanáraival, iskolatársaival udvariatlan, gyakran goromba A magatartási osztályzatok elbírálásakor figyelembe kell venni a tanuló tanórán és tanórán kívül tanúsított magatartását, közösségi munkáját, és esetleges igazolatlan mulasztásait, illetve fegyelmi büntetéseit. Az osztályfőnök a fentiekben meghatározottak alapján, a tanuló egyéni adottságait, körülményeit figyelembevéve, a fentiektől eltérő javaslatot is terjeszthet a nevelőtestület elé. A nevelőtestület szavazással dönt a javaslatról.
A SZORGALMI OSZTÁLYZATNÁL ÁLTALÁNOS ALAPELV Amennyiben a félévi, illetve év végi érdemjegyek között elégtelen van a szorgalom minősítése csak hanyag lehet; kettes osztályzat esetén nem lehet példás a szorgalom. A szorgalom osztályzat kialakításánál a gyermek képességeit is figyelembe kell venni.
A SZORGALOM MINŐSÍTÉSE - Példás (5) szorgalmú, aki a következő szempontok mindegyikének megfelel: Kötelességeit képességeihez viszonyítva kifogástalanul teljesíti, rendszeresen többletfeladatot vállal, versenyeken vesz részt Önállóan meglátja a tennivalókat Iskolai és otthoni munkáját rendszeresen elvégzi, pontos, kitartó A tanítási órákon aktív Felszerelése hiánytalan, munkájának külalakja tetszetős Nincsen kettes osztályzata - Jó (4) szorgalmú, Kötelesség teljesítése általában kifogástalan Iskolai munkájában rendszerességre törekszik A tanítási órákon figyelmesen dolgozik Eredménye jelentősen javult Tanszereit, felszereléseit rendben tartja vállalt kötelességeit teljesíti - Változó (3) szorgalmú, Kötelesség teljesítése nem egyenletes. Eredményei romló tendenciát mutatnak, elmaradnak képességeitől Tanulmányi munkája rendszertelen Házi feladatai és felszerelése hiányos Kötelességeit, feladatainak pótlását csak figyelmeztetésre teljesíti 48
-
Hanyag (2) szorgalmú, Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Egy vagy több tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott félévkor vagy év végén A tanítási órákon figyelmetlen Felszerelése hiányos, külalakja rendetlen Nem törekszik hibáinak javítására A rábízott feladatokat nem végzi el
3.6. Tanulók munkaterhei: az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Fontosnak véljük, hogy a tanulóink rendszeresen kapjanak házi feladatot. De ennek mennyisége és tartalma egyéni képességeiknek megfelelő legyen. Az otthoni és tanórai munkának egységes folyamatot kell alkotnia. Az otthoni feladatok a mindennapi életben használható tartalmak és eljárások elsajátítását tegyék lehetővé. A fentiek érdekében iskolánk pedagógusai a házi feladatok meghatározásában a következő alapelveket igyekeznek érvényesíteni: - A feladatok legyenek megoldhatóak: vegyék figyelembe a tényleges előzetes tudást. - Értelmezzük a feladott feladatot. - Az otthoni munka is adjon sikerélményt. - A feladatok legyenek változatosak. - Csak megtanított tananyag alkalmazását követeljük meg. - Az otthoni munkát a tanórán gondosan előkészítjük. - A házi feladatot következetesen ellenőrizzük, értékeljük, a hiányzó házi feladatokat pótoltatjuk. - A rászoruló tanulók számára segítséget adunk a házi feladatok elkészítéséhez. - Hétvégére sem adunk az átlagosnál több házi feladatot. Tanítási szünetek idejére nem kötelező házi feladatokat, hanem fakultatív feladatokat, szorgalmi feladatokat, ajánlott olvasmányokat (szakirodalmat) javasolhatunk. Amennyiben a tanuló ilyen feladatot készít, azt értékeljük, és a feladat jellegétől függően lehetővé tesszük órai bemutatását. - Komolyabb felkészülést igénylő feladatok (kiselőadás, gyűjtőmunka) elkészítésére megfelelő időt biztosítunk. - Egyenletes terhelés legyen.
A KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖVETELMÉNYRENDSZERE A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégiumban az alábbi tantárgyakból tehetnek érettségi vizsgát a tanulók: - Angol nyelv - Biológia - Ének-zene - Fizika - Földrajz 49
- Francia nyelv - Hittan - Holland nyelv - Informatika - Kémia - Magyar nyelv és irodalom - Matematika - Művészettörténet - Német nyelv - Olasz nyelv - Rajz és vizuális kultúra - Spanyol nyelv - Testnevelés - Történelem A fenti tantárgyak részletes érettségi vizsgakövetelményeit a 40/2002. (V.24.) OM rendelet melléklete tartalmazza. Tanulóinkat értelem szerint ezen követelményrendszer alapján készítjük fel az érettségi vizsgákra. A református hittan tantárgy érettségi vizsgakövetelményeit a Magyarországi Református Egyház Zsinatának 155/2001. határozata tartalmazza az alábbi dokumentumban: „A református hit- és erkölcstan érettségi vizsga általános követelményei”.
3.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A köznevelési törvény által megszabott kötelezettség végrehajtására iskolánkban a HUNGAROFIT 1+4–es motorikus próba mérésének módszerét használjuk. A próbák során mérjük az alap állóképességet, az erőt és a gyorsaságot. A mérési feladatokat egy tanévben egyszer kell elvégezni. A mérés keretében elvégzendő feladatokat az iskola egyszeri alkalommal bonyolítja le. A tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat konkrét időpontját a tanévre vonatkozó éves munkaterv tartalmazza. A vizsgálattal kapcsolatos méréseket a testnevelés tanárok végzik el. Az adatokat tanulónként, osztályonként és évfolyamonként kell felvenni. A mérés eredményeinek elemzése után szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni. A mérés gyakorlati haszna: - lehetővé teszi a fizikai állapot számszerűen kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését - biztosítja a pillanatnyi állapottal való szembesülést - felfedi a hiányosságokat - visszacsatolást jelent a hibák kiküszöbölésére - viszonyítási, összehasonlítási alapot ad - a mérések során kitűnnek az egyes területeken kimagasló eredményt elérő tanulók - A mérési adatokat osztályonkénti bontásban a vizsgálatokat végző tanár kezeli. A tanév végén a mérési adatokat átadjuk az iskolaorvosnak, ismertetjük a tanulókkal. 50
4.
AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA
HELYZETKÉP A környezeti nevelés kapcsán már bemutattuk iskolánk épületét, földrajzi helyzetét. Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere a család után az iskola. Ennek sajnos még megfelelő anyagi és tárgyi erőforrásai hiányosak, de a magunk szerény eszközeivel és lehetőségeivel eddig is tevékenyen részt vállaltunk a gyermekek megfelelő egészségügyi ellátásában, nevelésében. - Tevékenységeinket a következőkben foglalhatjuk össze: Minden rendelkezésre álló eszközzel segítjük a tanulók és az itt dolgozók egészségének védelmét (berendezés, világítás, megfelelő eszközök, munkarend kialakítása) Együttműködést alakítottunk ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel és a szülőkkel, annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Együttműködési megállapodásban rögzített feladatok alapján végzik az egészségügyi szolgáltatásokat az egészségügyi szakemberek (szűrések, vizsgálatok, oltások). Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek. Oktató-nevelő munkánk szerves része az egészségvédelem. - Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, vezetői gondossággal, az intézmény szervezettségével, ennek érdekében: gondoskodunk az osztálytermek megfelelő belső kialakításáról, az osztálytermek berendezése az egészségügyi előírásoknak megfelelő. A berendezés igazodik a tanulók életkori sajátosságához; figyelünk a világításra, szellőztetésre, a munka közbeni helyes testtartásra, az ülésrend kialakítására (rövidlátás, termet stb.); tájékozódunk diákjaink egészségügyi állapotáról, az egészségügyi törvény előírásai szerint szervezzük meg az egészségügyi ellátást a napi munkarend, órarend tervezésénél figyelembe vesszük a mozgásigény kielégítését. ERŐFORRÁSAINK Az egészségnevelés a környezeti neveléshez hasonlóan az iskola minden munkatársának feladata. NEM ANYAGI ERŐFORRÁSAINK: - Pedagógusok Feladatuk, hogy személyes életvitelükkel, viselkedéskultúrájukkal példát mutassanak tanulóinknak. - Diákok Minden diák feladata, hogy saját és mások egészségét védje, mindent megtegyen testi-lelki harmóniája kialakításáért.
51
-
-
Szülők Fontos, hogy az iskolával együttműködve hasson gyermekére, a szülői értekezletek és a fogadóórák alkalmat adnak a résztvevők személyes véleményének megismerésére. Aktív részvételükkel, szakértelmükkel tudják támogatni az egészségfejlesztő programot. Iskolaorvos, védőnő
Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, védőnője, valamint fogorvosa, akik a jogszabályban előírt feladatokat elvégzik: - Tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, krónikus betegségek és elváltozások felismerése, nyilvántartása és gondozása - Elsősegélynyújtás, felkészítés a legszükségesebb ismeretekre - Felkérésre előadások tartása - Prevenció
KÜLSŐ ERŐFORRÁSOK: - ÁNTSZ szakemberei - Rendvédelmi szervek (rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai) bűnmegelőzési programokat szerveznek, közlekedési ismeretekről tartanak előadást. ANYAGI ERŐFORRÁSOK: - Saját erőforrás Az éves költségvetésben a dologi kiadásokból tudjuk azokat az eszközöket, felszereléseket megvásárolni, melyek szükségesek az egészséges életvitelhez. Lehetőségeink meglehetősen korlátozottak. - Pályázatok Részt veszünk e témában kiírt pályázatokon. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységben alapozódhassanak meg. Tudatosítani kívánjuk diákjainkban, hogy az egészséges életvitel a jövő záloga, fontos az utódokért való felelősség kialakítása. - Ezek közé tartoznak az alábbiak: Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága Az értékek ismerete Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe A betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete Az idővel való gazdálkodás szerepe A rizikóvállalás és határai 52
-
-
-
-
A szenvedélybetegségek elkerülése A tanulási környezet alakítása A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége A felnőtté válás testi-lelki folyamata, és ennek nehézségei Alapelvek, célok: Az egészségnevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük: - Az élet tisztelete, a keresztyén ember felelőssége egészségével szemben - Az egészséges állapot örömteli megélése - A harmonikus életvitel értékként tisztelete - Az egészséges életvitel kialakítása - Konfliktusok kezelésének, feloldásának, technikájának megtanulása - Segítőkész, elfogadó magatartás kialakítása a beteg, sérült emberekkel szemben. Célunk: Higiéniai kultúra megalapozása Az egészségügyi kultúra elsajátítása Az egészséges táplálkozás, kulturált étkezési szokások elsajátítása Az egészséges életmód igényének kialakítása, ehhez vezető technikák megtanítása Test és lélek harmóniájának kialakítása, testi-lelki jólét szempontjából fontos készségek és jártasságok kialakítása Kiemelt feladataink: Az egészség fogalmának tudatosítása Az egészséges életmód fogalmának tudatosítása, az aktuális társadalmi szokások kritikus átvétele az életvitel kialakításában Az egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása Környezeti ártalmak felismertetése, a személyes biztonság kialakítása Kapcsolatépítés, helyes kapcsolatrendszer kialakítása Egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzése (veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol és kábítószer fogyasztás Felkészítés a családi életre Egyéni felelősség kialakítása a környezetvédelemre Tanulásszervezési és tartalmi keretek: Tanórai foglalkozások: - Szaktárgyi órák témafeldolgozása - Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Természetesen az adott szaktanár feladata, hogy aktualizálja. - Iskolánk az osztályfőnöki munka témakörei közé építette az egészségfejlesztés tartalmának tanítását. Tanórán kívüli foglalkozások: - Sportprogramok - Kirándulások - Előadások aktuális témakörökből
53
Módszerek: Kész programok átvétele, megvalósítása Meghívott előadóval előadások tartása (iskolaorvos, háziorvos, védőnő, rendőr, Timoteus társasággal kapcsolatfelvétel) Tisztasági versenyek Vetélkedők Játékok, szituációs gyakorlatok Művészi kifejezés - Továbbképzés: A pedagógusok számára az iskola továbbképzési programjában megteremtjük a továbbképzés módját, ösztönözzük pedagógusainkat a részvételre. Könnyített testnevelés: - A könnyített testnevelésre szoruló gyermekek tanítását a hagyományos testnevelőórán differenciált foglalkozással valósítjuk meg, külön program alapján. - A testnevelés óra alóli teljes felmentést kerüljük. Úszásoktatás - A mindennapos testnevelés keretében tanulóinkat ingyenes úszásoktatásban részesítjük. Iskolai sportkör: - A mindennapos testnevelés keretében naponta két óra sportköri foglalkozást biztosítunk, melyet testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezet a következő sportágakban: -
kosárlabda labdarúgás röplabda természetjárás sakk
asztalitenisz Téli és nyári sporttáborok - Sítábor: évente változó, a tanév rendjében meghatározott időpontban tanulóink számára lehetőséget biztosítunk, hogy megtanuljanak síelni, illetve továbbfejlesszék tudásukat e téren is. - Nyári táborok: az érdeklődő diákoknak a nyár folyamán kosártábort és vízi túrát szervezünk. - Ezek a táborok egészségnevelési programunk fontos részei. Emellett a többi közösségi programhoz hasonlóan nagy szerepe van a közösségi nevelésben és a személyiségfejlesztésben is.
54
4.1. Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátítása A Johannita Segítő Szolgálat közreműködésével folytatjuk az elsősegély-nyújtó tanfolyamokat. Tanáraink és 11. évfolyamos diákjaink számára minden évben 30 órás tanfolyamot szervezünk.
5.
ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
Minden tanulóközösségbe bekerülhetnek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók is, akik alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük nehezített, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek. Egyre több a gimnáziumi korosztályban is a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás diák, akik nehezebben tudnak a többiekkel haladni. A társadalmi környezet változásai a csonka családok, a szülőket sújtó munkanélküliség növeli a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát. A fent felsorolt tanulók tekintetében fontos a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Tiszteletben kell tartani a diszkrimináció tilalmát és elő kell mozdítani az érintett tanulók esélyteremtését, esélyegyenlőségét. Az iskola valamennyi tanulója egyenlő mértékben használhatja az iskola berendezéseit, helységeit, könyvtárát, szaktantermeit, nyelvi laborját. Részt vehetnek az iskola által szervezett programokon, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokon, versenyeken. Az osztályfőnökök és a vallástanárok fokozottabban odafigyelnek a problémásabb gyermekekre, segítik őket, felhívják a szaktanárok figyelmét az empatikusabb megközelítésre. Az intézmény tanulói részére többféle nyári tábori lehetőség van. Az iskolát támogató alapítványokon keresztül a rászorulók támogatást kaphatnak ezekhez a programokhoz. Fontos a szülők, osztályfőnökök és a szaktanárok munkájának összehangolása, a problémás gyermekekről szóló információk megosztása. A osztályfőnök feladata annak figyelemmel kísérése, hogy az érintett gyermek valóban részt vesz –e a korrepetálásokon, felzárkóztatásokon. Célunk, hogy önálló gondolkodásra képes, kreatív, problémaérzékeny, és problémamegoldó beállítottságú, empatikus, toleráns, önálló véleményalkotásra és véleménynyilvánításra képes személyiségeket neveljünk. Kiemelt hangsúlyt kap, hogy tanulóink: - önértékelése helyes legyen, - megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal, alapvető erkölcsi normákkal rendelkezzenek, - reálisan döntsenek továbbtanulásukról, - törekedjenek egészséges életmódra, - ismerjék fel az egyén és a társadalom felelősségét, - tanulmányaik befejezése után rendelkezzenek olyan alapműveltséggel, készségekkel, jártasságokkal, magatartási és erkölcsi normákkal, amelyekkel életük folyamán minden tekintetben megállják a helyüket, sikeres, boldog életet élhetnek Képzési céljaink: - felkészítés az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra, kulcskompetenciák elsajátítása (olvasás, szövegértés, fogalmazás, helyesírás, nyelvi kommunikáció, számolási és logikai műveletek), - korszerű ismeretek nyújtása, - tehetséggondozás, - lassabban haladó tanulók segítése, felzárkóztatása.
55
Kötelezettség és felelősség: - az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása, - a nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlősége vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört.
6.
AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA
KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK ALAPJAI - A nemzetközi előzmények közül az ENSZ 57. közgyűlése 2002. dec. 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A nemzetközi közösség célja, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassa a fenntarthatóság, a környezet – az egészségvédelem alapértékei. E célt szolgálja az iskola környezeti nevelési programja. - A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le. A KÖZOKTATÁSI STRATÉGIAI CÉLOK FIGYELEMBEVÉTELE - Az élethosszig tartó tanulás megalapozása. A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciákat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés) - Az oktatási esélyegyenlőtlenség mérséklése A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni (differenciált oktatás, egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása). - Az oktatás minőségének fejlesztése A tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítása. A tanítás központú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenet segítése. - Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása A környezeti problémák globális jellegéből adódóan a nemzetközi programokba való bekapcsolódás. (A nyelvtanulás előmozdítói is.) - Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE KÖRNYEZETI NEVELÉSI SZEMPONTBÓL Az iskola épülete Budapesten a IX. kerületben található. A jelenlegi épületbe 2000-ben költözött vissza. Fel kellett újítani, előtte a Közgazdasági Egyetem működött benne. Az iskola udvarára fákat ültettünk, szaktantermeket alakítottunk ki, fizika és kémia szaktantermet, laboratóriumot megfelelő eszközökkel. Több tanterembe új padok, asztalok kerültek. Az egész épületben nagyon szép a környezet, sok növény van. Az egészségügyi feltételeknek megfelelő mosdók vannak. A javításokat folyamatosan végeztetjük, baleseti veszély nincs. Iskolaépületünk akadálymentes. 56
Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése eltér az iskola életének más területein alkalmazottaktól. A környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Környezeti attitűdvizsgálatot javasolt végezni az iskola tanulói között. A mérés eredményeit megbeszélik az osztályfőnökök és a szaktanárok, majd ennek alapján megtervezik további munkájukat. 12. évfolyam végén is elvégezzük az attitűdvizsgálatot. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTERE ISKOLÁNKBAN - Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon az adott témákhoz hozzárendeljük a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek. - Nem hagyományos tanórai keretben Tanulmányi kirándulásokon Erdei iskolában Múzeumlátogatásokon - Tanórán kívüli programok versenyek (pl. Kitaibel Pál biológia verseny, Herman Ottó verseny, a Csurgói Református Gimnázium által szervezett verseny, Kutató Diákok Köre) Herman Ottó Kör – természettudományos és természetvédelmi szakkör – terepen végezzük megfigyeléseinket Tanulóink különböző környezetvédelemmel foglalkozó csoport tagjai (Magyar Madártani Egyesület) Évente rendezünk iskolanapot, melynek helyszínei voltak: a Margitsziget, a Budai Vár, valamint a Városliget. Ilyen alkalmakkor megismerhetik a tanulók a természeti és épített környezetet.
57
ERŐFORRÁSOK Az iskolának széles körű, az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerre kell törekednie. - Nem anyagi erőforrások Belső erőforrások Humán erőforrások
Feladat
Iskolavezetőség
Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Igazgatóhelyettes feladata a közös munka áttekintése.
Tanárok
Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják a környezeti tartalmakat (kurrikulumszerűen). Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.
Minden munkaközösségből 1 Segíti és koordinálja környezeti nevelési program fő figyel a környezeti megvalósítását. Lehetőséget ad a különböző nevelésre munkaközösségek programjainak összehangolására (témahét, akciók, kiállítások, tanmenetek). Segíti a munkaközösségek együttműködését. diákönkormányzatot tanár
segítő Tagja a környezeti neveléssel foglalkozó csoportnak. Napi kapcsolat a diákokkal. Koordinátori szerepe van.
Iskolaorvos
Előadások tartása a környezeti ártalmakról, az egészséges életmódról.
Laboráns (későbbiekben létesítendő állás)
Gondoskodik a vegyszerek szakszerű elhelyezéséről, szelektív gyűjtéséről. Segíti a labormunka előkészítését és a terepi programokat. A pedagógusok terheinek csökkentése, gyakorlati szakértelem.
Adminisztratív dolgozók
Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (hivatalos levelek, pénzügyi adminisztrációk). Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban.
Technikai dolgozók
A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, rendszeres karbantartás, hőszigetelés. Zöldítési program, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás.
Diákok
Önálló kutatások és kezdeményezések. Tevékeny szerepvállalás a programok szervezésében, végrehajtásában. A helyi értékeket felkutatják. Szemléletformálás.
Szülők
Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása. Tevékeny részvétel a programokban. A környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.
58
-
-
Külső erőforrások Nemzetközi kapcsolatokhoz csatlakozás Más közoktatási intézményekkel kapcsolat létesítése Kutató Diákok Köre Határon túli iskolák – közös projekt, szakmai találkozók szaktanácsadók – szakmai együttműködés önkormányzat környezetvédelmi referensével kapcsolatfelvétel Nemzeti Parkok – terepgyakorlatok, tanulmányi kirándulások környezetvédelmi felügyelőség Országos környezeti nevelési szervezetek (egyéni tagság) Országos környezetvédő szervezetek: Magyar Madártani Egyesület (tagság), Magyar Természetvédők Szövetsége (tagság, információk) Független Ökológiai Központ Nemzetközi környezetvédő szervezetek (WWF) Közművelődési intézmények: könyvtárak, Botanikus kert, Állatkert, Vadas Park, Füvészkert ÁNTSZ Média Helyi szolgáltatók: víz, szennyvíz, hulladéklerakó, hulladékégető, távhőszolgáltató, közlekedési vállalat, hulladékos cég, veszélyeshulladék-gyűjtő cég, papírhulladék-gyűjtő cég Anyagi forrást biztosító kapcsolatok: iskolafenntartó országos pályázatok alapítványi befizetések helyi pályázati lehetőségek szülők szponzorok zöld rendezvények (kézműves vásár, öko-vásár) Tárgyi erőforrások szaktantermek, laboratóriumok, kísérleti eszközök ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, internet, multimédiás anyagok) „zöld” könyvtár audiovizuális eszközök: projektor stb.
59
ALAPELVEK, CÉLOK, JÖVŐKÉP Cél, hogy diákjaink megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ezt csak az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva lehet végezni. - Általános célok, értékek az egyetemes természetnek, mint létező értékek tisztelete és megőrzése (megismerem, megszeretem, megvédem) beleértve az összes élettelen és élő létezőt, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés A biológiai sokféleség megőrzése - Pedagógiai célok az általános célokra vonatkozó érték – és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetikai fejlesztés tapasztalaton, élményeken alapuló környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakításának segítése a felelősség felébresztése az életminőség (és a fogyasztói magatartás ellentmondásai) az egészség (erőforrás és eszköz a boldogulásunkhoz) és a környezet összefüggéseinek felismertetése problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése - Konkrét célok és feladatok Javasolt évente részletesen kidolgozni a környezeti nevelési munkatervet. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK Tanórai keretek A) Hagyományos tanórai foglalkozások - A kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. - Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv, illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat, és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A tantárgyak közötti integráció fontos. - Az iskolákban tervezett új speciális érdeklődésű képzési irányok követelményeinek, tananyagának kidolgozása (környezetvédelmi szakirány) B) A nem hagyományos tanórai formák - Minden évben lehetőség szerint erdei iskolát szervezünk az 5.-8. osztályos tanulóink részére az ország különböző tájegységein.
60
Egyéb tanórán kívüli foglalkozások: Herman Ottó Kör – természettudományos és természetvédelmi szakkör további munkájának folytatása. (terepmunka) Külföldi tanulmányutak szervezése komplex környezeti nevelési tartalommal Diákpályázatokon veszünk részt. (Természet világa diákpályázat) Környezet- és természetismereti versenyeken indítjuk tanítványainkat Kutató Diákok Körébe – bekapcsolódás továbbra is A kerület nevezetességeinek feltérképezése Az iskola hírességeinek élete – kutatás Városismereti játékok Filmkészítés, kiállítás rendezése „látogatás”: múzeum, állatkert, nemzeti park, botanikus kert, szeméttelep, szennyvíztisztító… iskolazöldítés – az iskola udvarát, tantermeit, ablakait – virágládák elhelyezése (lehetőség szerint) Diákcsere - Módszerek: Élmény- és tevékenységalapú módszerek alkalmazása. kooperatív tanulási technikák játékok modellezés riportmódszer terepgyakorlati módszerek művészi kifejezés aktív, kreatív munka közösségépítés - Taneszközök Tanulók számára viszonylag nagy számban: - Varga Zoltán: Állatismeret - Seregélyes – Simon: Növényismeret - határozók, ökológiai vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek, ismeretterjesztő - kiadványok (pl. nemzeti parkokról, helyi értékekről) - CD-könyvtár Tanárok számára: - Szakmai – módszertani kiadványok - Eszközök: Multimédiás segédanyagok, videofilmek, projektor - Laboratórium a biológia szaktanteremhez - Vízvizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek (környezetanalitikai kofferek), eszközök, vegyszerek, távcsövek, fényképezőgép, videokamera
61
-
-
Az iskolai környezet A mindennapi iskolai élet fizikai és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Hogyan válhatunk, miképpen alakíthatjuk az ott dolgozók és tanulók életmódját környezettudatosabbá? anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok dolgozók példamutatása udvar, termek, folyosó zöldítése, a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése a büfé árukínálatának átalakítása (zöldségek, gyümölcsök, magvak árusítása) a menzán nyugodt evés biztosítása Kommunikáció A résztvevőkkel meg kell értetni, hogy az iskolai élet környezetbarátabbá alakítása közügy. Az ott élők közös ügye. (Iskolaújság – benne zöld hírek, iskolarádió – benne zöld percek) Az iskola munkaközösségeinek szakmai-módszertani segítése a humán-ökológia szakos kolléga feladata. Az iskolai évkönyvben megjelenő cikkek. Cél, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalmat kritikusan tudják feldolgozni; képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni. Meg kell tanítani őket a fellépésre, az előadások megtartásának módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt.
A KÖRNYEZETI NEVELÉS FENNTARTHATÓSÁGA, FEJLESZTÉSE AZ ISKOLÁBAN Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése eltér az iskola életének más területein alkalmazottaktól. A környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. TOVÁBBKÉPZÉS Szakmai és módszertani ismeretekben való fejlesztés. - Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei: Testnevelés: - A tanulók fedezzék fel, hogy a környezeti hatások befolyásolják az egészséges testi fejlődést igényeljék, hogy eszközeik természetes anyagból készüljenek szabadtéri foglalkozáson keresztül értsék meg a környezetszennyezés veszélyét
Magyar: - A tanulók ismerjék meg a természetes és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató alkotásokat egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket
62
növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával.
Történelem: - A tanulók tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti gazdálkodásra, életmódra, a közösségi normák alakulására.
változások
a
Matematika: - A tanulók legyenek képesek mérésre, elemzésre tudjanak táblázatot, grafikont készíteni alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás.
Fizika: - A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatásokat.
Földrajz: - A tanulók szerezzenek tapasztalatot az élő és élettelen környezetről ismerjék a világ globális problémáit.
Biológia: - A tanulók ismerjék meg és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg a környezeti problémákat alakuljon ki az ökológiai szemléletmód.
Kémia: - A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartásra.
Ének-zene: - A tanulók ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a zenei környezetszennyezést.
Rajz: -
A tanulók ismerjék fel a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat témaköröknek megfelelően.
létrehozni
a
környezeti
A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 63
nevelés
7.
A LÓNYAY UTCAI REFORMÁTUS GIMNÁZIUM KOLLÉGIUMA: BEVEZETŐ
Kollégiumunk alapfeladata, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akik, vagy akiknek a szülei a nevelésben fontosnak tartják a keresztyén hit és erkölcs értékeit. A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium olyan többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, amely együtt látja el iskolai oktatási és kollégiumi nevelési feladatait. A nyolc, hat, illetve négy és öt évfolyamos gimnáziumi programunk mellett hatékony nevelési eszköz a kollégiumi élet is, amely önfegyelemre, közösségi életre, lelki és szellemi igényességre kívánja tanulóinkat szoktatni. Különös gondot fordítunk a református elkötelezettség kialakítására, a hagyományok átadásával erősítjük az egyházhoz, a hazához és a családhoz való tartozás tudatát. Tevékenysége kiegészíti a családi és iskolai nevelést, szociális ellátást és biztonságot nyújt. A kollégium élet elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződését. Elősegíti, hogy az evangélium szellemének megfelelően gondolkodjanak önmagukról és embertársukról. Erősíti a személyes döntés és felelősség vállalását, illetve a krisztusi szeretet és megbocsátás gyakorlását. Kollégiumunk kiemelt feladata, hogy a tanulók számára – lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítsa a minőségi tudáshoz és a keresztyén szellemben történő neveléshez való hozzáférést. Kollégiumunk az 1952-ben megszüntetett Zsil utcai internátus értékeit és hagyományait felelevenítve különös gondot fordít a humanista, nemzeti, keresztyén és közösségi értékekre, továbbá a tehetséges tanulók kiválasztására és gondozására, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, az esélykülönbségek csökkentésére. Neve: Székhelye:
Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium 1092 Budapest, Kinizsi u 1-7.
7.1. A kollégium beiskolázási körzete: országos, de fogadja a határon kívüli magyar szülök gyermekeit is, ha rendelkeznek a magyarországi tartózkodáshoz szükséges érvényes dokumentumokkal.
7.2. Férőhely, tanulócsoportok Engedélyezett férőhelyek száma: 60 A tanulócsoportok száma: legfeljebb 3. A tanulók életkor szerint alkotnak csoportokat. A tanulócsoportok száma a tanulók létszámától függ. A kollégium csak az iskolánkba felvett tanulók számára biztosít igény szerint testi és „lelki” ellátást.
64
8.
NEVELÉS A KOLLÉGIUMUNKBAN
8.1. A kollégiumi nevelés alapelvei és célja 8.1.1 Alapelvek: Az intézmény többcélú, közös igazgatású intézmény, a benne foglalt kollégium nevelési gyakorlata, tevékenysége a gimnáziumhoz illeszkedik, a gimnáziummal egységet alkot. A tanulók helyzetét megkönnyíti, hogy az iskolával közös épületben működik a kollégium. A kollégium természetes partnere a család, mely jogokat és kötelezettségeket ruház át a kollégiumra, ugyanakkor a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelmet biztosít lakóinak. Törekszik a családok értékeinek megőrzésére, fejlesztésére. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, jóra, szépre törekvő, Istent és embertársait szerető emberekké váljanak a pedagógusoknak is ilyeneknek kell lenniük, személyes példamutatásuk elengedhetetlen. A nagyobb szervezet részeként a kollégium különös lehetősége, hogy sajátos eszközeivel segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, esélyegyenlőséget teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a keresztyén szellemben történő neveléshez, a jó minőségű tudáshoz és ezáltal az életminőség javítását elősegítse a társadalmi beilleszkedést. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen az adási vágy és az empátia nélkül. A pedagógusok által történő értékközvetítésnek a tanulók jogos igényeihez, életkori sajátosságához igazodva kell, hogy történjen. Ezért fontos, hogy minden nevelő pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ezt a munkát a református egyház tanítását ismerő, gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják végezni.
8.1.2 Célok: A kollégiumi nevelés célja a tanulók hitben való megtartása, szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium – céljai elérése érdekében – gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjában megfogalmazottak figyelembevételével: a) az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a NAT által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; c) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; d) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; e) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés;
65
f) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktató munka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; g) a nevelési folyamatban részt vevők – szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet – számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; h) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széles körű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; i) az integrált nevelés megvalósítása; j) orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása; k) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; l) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. m) a tanulók keresztyén személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A nevelés kiemelt céljai a kollégiumban: Belső igény kialakítása a jóra, a szépre A hit és imaélet folyamatos fejlesztése, a vallásgyakorlás biztosítása A keresztyén erkölcsi normák betartása Tisztelet kifejezése egymás iránt A rábízott feladatok lelkiismeretes teljesítése A házirend betartása A tanulmányi munka színvonalának emelése A hátrányos helyzetű gyermekekkel egyéni törődés Az együttérzés, segítőkészség fejlesztése A szociális viselkedés szabályainak elsajátítása A tehetséges tanulók felkutatása, fejlesztése A pályaválasztás segítése Az egészséges életmódra nevelés Környezetünk védelme, a szabadidő hasznos eltöltése A társadalmi beilleszkedés segítése Nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink, egyházi kultúránk megismerése, ápolása Az etnikai kisebbségek kultúrájának megismerése A keresztyén, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása
8.1.3 A kollégiumi nevelés feladatai A kollégium a kollégiumi nevelés országos alapprogramja értelmében a következő területeken látja el feladatait: ÉNKÉP, ÖNISMERET, SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai, és diák felkészülhessen felebaráti szolgálatra. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottságot, személyes és szociális azonosságtudat fejlődését.
66
A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia. Mivel a kollégium a szocializációs folyamat aktív színtere, ezért alapvetően fontos az általánosan elfogadott társadalmi értékek és normák közvetítése, a tanulók személyiségébe való beépülésének segítése. A nevelés folyamatában meghatározó szerepet játszik a pozitív szokások kialakítása, amelyekben a tanulók biztonságban érzik magukat, mindenkitől elvárhatók. Fontos a szociális viselkedésmód szabályainak elsajátítása, a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség összhangjának kialakítása csakúgy, mint az érdekképviselet, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátítása. Ebben kiemelt szerepe van a diákönkormányzatnak. A kollégium feladata a demokratikus vezetés elsajátítási, gyakorlási feltételeinek megteremtése, működtetése, a vezetésképesség fejlesztése. A tanulók társadalmi beilleszkedése érdekében szükség van a pályaválasztásuk elősegítésére, olyan tevékenységeket kell szervezni, amelyekkel megfelelő ismeretekhez jutnak az egyes pályákkal kapcsolatban, hozzájárulnak érdeklődésük elmélyítéséhez, a helyes pályaválasztási döntéshez. A kollégium kiteljesíti a nemzeti és történelmi hagyományainkat, erősíti a hazaszeretetet. A világról kialakított képben helyet kap a keresztyén értékrend, az európai kultúrkör.
A TANULÁSI ÉS GONDOLKODÁSI KULTÚRA FEJLESZTÉSE A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. Nevelési feladatink közé tartozik a gyermekek sikervágyának kialakítása és fenntartásának biztosítása. Fejleszteni kell a tanulási ambíciót, mert ez az oka a tanulók iskolai teljesítményének. Ez a nevelőtől alapos, következetes munkát követel. A tanulás eredményessége érdekében ki kell alakítani a tanulási célprogramot, a tanulási életprogram kialakítása döntő mértékben befolyásolja a tanulás hatékonyságát. Fontos szerepe van ebben a szülőknek is, ha a szülő szemében érték a tanulás, a gyerek is azonosul ezzel. A kollégium alkalmas pedagógiai szintér a helyes tanulási módszerek kialakítására, mivel sok tanuló számára gondot jelent ennek fejletlensége, Lényeges feladat a különböző technikák elsajátíttatása: szövegértési gyakorlatok, jegyzetelési technikák, könyvtárhasználat, önismereti tréningek. A tanárok szaktárgyi tudásukkal segítik a nehezen haladókat korrepetálásokkal, egyéni foglalkozásokkal, felzárkóztató foglalkozásokkal. A megfogalmazott feladatok megvalósulását a nevelőtestület az adott tanév munkatervében dönti el, és rögzíti a szükségletek ismeretében.
FELZÁRKÓZTATÁS, A TEHETSÉGEK KIVÁLASZTÁSA ÉS GONDOZÁSA, A PÁLYAORIENTÁCIÓ SEGÍTÉSE A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. Felzárkóztatás céljából egyéni és csoportos korrepetálásokat tartunk, a lemaradó, vagy tanulmányi eredményében visszaeső tanulókat kikérdezzük és tanulási módszertani fejlesztéseket végzünk. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. 67
A tehetséges tanulók felismerésére folyamatosan gondot fordít a nevelőtanár, segíti képességeik továbbfejlesztését. Egyéni lehetőséget biztosítunk a zenei, sport, vagy más szakköri tevékenységben résztvevők számára a délutáni foglalkozásokon való részvételre. A kollégium a gimnáziummal együttműködve a tanulók számára lehetővé teszi az egyes szakmák megismerését, segíti a pályaválasztást, és a választott pályára felkészülést. KULTURÁLT ÉLETMÓDRA NEVELÉS, SZUVERÉN VILÁGKÉP KIALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. A tanulók körében belső igénnyé kell tenni a kulturált életmódot. Biztosítani kell a lehetőséget a szabadidő tartalmas eltöltésére. Minél több olyan tevékenységet kell szervezni, melyek az iskolában elsajátított ismereteket erősítik, változatos és színvonalas tevékenységek lehetőségét kell megteremteni. Cél, hogy a lehetőségek között válogatva élvezhessék az aktív pihenést, és felnőtt korukra életmóddá váljon a szabadidő tartalmas eltöltése. Néhány lehetőség ezen alapelvek megvalósítására: Közös vallásos gyakorlatok (közös imák, lelkigyakorlat stb.) Személyes törődés, beszélgetések a nevelőtanárral Az év jeles napjainak megünneplése Etikai előadások Filmklub Kézműves foglalkozás Karitatív tevékenységek Kirándulások Speciális diákkörök Színházlátogatások Ebben a nevelési folyamatban jelentős szerepe van a diákönkormányzatnak: tervezés, szervezés, kivitelezés szempontból. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK SEGÍTÉSE A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A hangsúly az előnyös, illetve hátrányos személyes motívumok formálásán van. Törekednünk kell tanulóink egészségének megőrzésére, védelmére, a helyes táplálkozásra, a higiéniai szabályok betartására, a kiegyensúlyozott életmód kialakítására. Feladataink: A természet tisztelete A kollégista pozitív jövőkép kialakítása Ökológiai alapon nyugvó ismeretek biztosítása Megmutatni a természet és az épített környezet értékeit Megmutatni az ember és környezetének harmonikus kapcsolatát Képessé tenni a tanulókat a környezetet terhelőtevékenységek felismerésére 68
Ösztönözni a diákokat a környezet védelmére
69
Foglalkozások, tevékenységek szervezése a mindennapi életben: A szobarend kialakítása Víz-, villany-, energiatakarékosság Csomagolóanyagok mérsékelt használata Szelektív hulladékgyűjtés
TÁRSADALMI, GAZDÁLKODÁSI JÁRTASSÁGOK FEJLESZTÉSE A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia. A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák-önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Lehetőségeinket figyelembe véve úgy kell megszervezni a kollégiumi tevékenység rendszerét, hogy a korszerű műveltség NAT- ban meghatározott fogalmához érdekes, hasznos, a felnőtt életre ható, fejlesztő ismereteket adjunk.
VALLÁSI NEVELÉS Feladataink: – az eltérő szintű és hagyományú vallási közösségekből érkezők tapintattal való fölkarolása és segítése a beilleszkedésben. – a keresztyén erkölcsi értékrend megismertetése és betartatása (öltözködés, viselkedés, társas kapcsolatok, szórakozás). – az egyházi év ünnepeinek megismertetése, – a vallási élet megismertetését és gyakorlatát a kollégium éves programja rögzíti.
9.
A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE
9.1. Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kt.) meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező – kollégiumi nevelőtanár látja el, aki a) a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját, b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, c) a nevelési folyamatot megtervezi, megszervezi, irányítja, ellenőrzi, értékeli; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták számára, 70
e) megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe, f) törekszik a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, g) törekszik a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, h) képes a konfliktusok eredményes kezelésére, i) folyamatosan együttműködik munkája során a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő nevelésében érintett partnerekkel, j) elfogadja a keresztyén (református) hitet és éli is. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban.
9.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium személyközpontú környezet kialakítására törekszik. Ennek során a kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. 1.
A kollégium Budapesten a Kinizsi utca 1-7. szám alatt a Gimnázium épületében, annak Zsil utcai frontján található, bejárata azonos a Gimnázium bejáratával.
2.
A kollégium ablakai a Zsil utcára, illetve az iskolaudvarra néznek.
3.
A Zsil utcai front földszintjén a későbbiekben kerülnek kialakításra a tanulók szabadidejének kulturált eltöltését biztosító helyiségek.
4.
A Zsil utcai front félemeletén vendégszobák és raktárak találhatók.
5.
A Zsil utcai front első emeletén van a melegítőkonyha, a büfé és az étterem.
6.
A Zsil utcai front második és harmadik emeletén vannak a kollégium lakó- és tanulószobái, egy – egy étkezőhelyiség, a nevelői szobák és szintenként egy-egy többmosdós, zuhanyozós és WC-s vizesblokk.
7.
A második emeleten a fiúk, a harmadikon a lányok kerülnek elhelyezésre négyágyas, esetenként ötágyas lakó szobákban.
8.
A kollégiumi rész a bejárattól az udvaron keresztül és az épület első emeleti folyosóján keresztül is megközelíthető.
9.
Takarodó után a lépcsőházban riasztó rendszert lehet működtetni, ez az ügyeletes nevelő figyelmét hívja fel a nem megengedett mozgásra.
71
Annak, hogy a kollégium az iskola épületében van, számos előnye mutatkozik:
a kollégisták nekik biztosított időben használhatják az iskola könyvtárát, számítógéptermét, tornatermét, udvarát, sportszereit, stb..
az utazásra fordított időt hasznos tevékenységre lehet fordítani
a kapcsolattartás a pedagógusokkal közvetlenebb, egyszerűbb, naprakészebb
a működés költségeinek felhasználása koncentráltabb
a kollégiumi feladatok ellátásához szükséges eszközök nagy része a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete alapján az iskolával közösen biztosítottak
9.3. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. . A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégium biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé tesszük, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit, a diákönkormányzat tagjainak külön foglalkozást biztosítunk, hogy megismerhessék a demokratikus érvényesítés módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. Sajátos nevelési módszerek Megfelelő és differenciált pedagógiai módszerek segítségével külön foglalkozunk a tehetséges és a tanulásban lemaradó tanulókkal. A tanulók közötti különbséget úgy kezeljük, hogy a nehezebben haladóknak esélyük legyen a felzárkózásra. Fokozott egyéni törődést igényelnek a hátrányos helyzetű tanulók. A tanulók ellenőrzése, értékelése A pedagógiai folyamat elengedhetetlen része a folyamatos ellenőrzés, értékelés. Módszereink: - szöveges - számszerű - kombinált értékelés. Fontos, hogy a nevelőtestület összhangot teremtsen az értékelésben, így a szülők és a diákok számára az értékelés egyértelmű. A folyamatos értékelésen kívül szükség van az időszakos, összegző értékelésre is, félévkor, év végén- vagy a fogadóórákon.
72
Jutalmazás és büntetés A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, a kiemelkedő teljesítmény elismerése. Rendkívüli motiváló erő, ezért gyakran élünk a lehetőséggel. A büntetés akkor megfelelő, ha a célja a tanuló helyes irányba terelése. A jutalmazással és büntetéssel el kell érnünk, hogy a diák fegyelmezett személlyé váljon. A jutalmazás és büntetőrendszer kidolgozása a nevelőtestület és a diákönkormányzat feladata, elfogadása a közösség által történik. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység: Az iskolai pedagógiai programban rögzítettek alapján történik.
9.4. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal A iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Iskola és kollégium
Az iskola és a kollégium, az igazgatóság, a tantestület és a kollégiumi nevelők közötti információáramlásnak rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie. Elsőbbséget élvez a közvetlen szóbeli tájékoztatás, az iskola falain belül élő informális és formális kapcsolattartás. A feladatok összetettsége és az intézkedés gyorsasága azonban megkívánja, hogy a meglévő csatornákat hatékonyan használjuk ki, és az eddigieken túl újabb módokon is tájékoztassuk egymást. A tájékoztatás mindenkor kétirányú, legalábbis meg kell teremteni a lehetőséget a visszacsatolásra. A napi munkában használatos gyakori információs csatornák az alábbiak: A tantestületi értekezleten, röpgyűléseken, egyéb tájékoztatókon az ügyeleti és foglalkozási rend, valamint a kollégium zavarmentes működésének megtartásával a kollégiumi nevelők is részt vesznek. A kollégiumi nevelők rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal. Szükség esetén külön megbeszéléseket kezdeményeznek.
9.5. Kapcsolat a kollégista tanulók szüleivel Minden eszközzel törekszünk a szülőkkel való korrekt és eredményes együttműködésre. A kapcsolattartás egyik fontos eszköze az igazgatói körlevél, amelyben nemcsak iskolai témákkal kapcsolatos dolgok szerepelnek, hanem a kollégiumi élet is előkerül. Ismert és bevált kapcsolattartási forma a szülői értekezlet, amelyre egy tanévben általában két ízben kerül sor a kollégiumban, negyed- és háromnegyedévkor a munkatervben megadott időpontban. Ezeken kívül tarthatóak tematikus, rendkívüli értekezletek is. Minden félévben tart iskolánk szaktanári fogadóórát a szülők részére. Ennek idejében minden kollégiumi nevelőnk a szülők rendelkezésére áll. 73
A kollégium vezetője és a nevelőtanár a tanulók kollégiumi munkájáról, magatartásáról, a tanulmányi eredmények alakulásáról a tanév során indokolt esetben a szülőket írásban értesíti, és szükség esetén személyes találkozást kér.
10.
A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE
A kollégium – igazodva a Kt. rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez.
10.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégiumban az általunk meghatározott feladatok végrehajtása során igyekszünk olyan változatos, fejlesztő hatású tevékenységeket szervezni, melyekkel minél több tanuló megtalálja a kedvére valót. Törekszünk arra, hogy legyen módjuk magukat sokféle helyzetben kipróbálni, lehetőségeinkhez mérten ingergazdag környezetet teremtünk számukra. A tevékenységi rendszer programjainak összeállítása a nevelőtestület és a diákönkormányzat feladata. A megtartott foglalkozások: - Felkészítő, fejlesztő foglalkozások (tanulást segítő foglalkozások, egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások) -Speciális ismereteket adó foglalkozások (a tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások, szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások) Szilenciumi foglalkozások jellemzői: felkészítő, fejlesztő jellegű a nyugodt tanulás feltételei biztosítottak rendelkezésre állnak a tárgyi feltételek a tanulócsoportok kialakításánál figyelembe vesszük a tanuló adottságait Csoportfoglalkozások jellemzői: a teljes közösség, vagy annak egy részére szervezett speciális ismereteket adó foglalkozás elsősorban a csoport életvitelével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése folyik a csoportprogram összeállítása a csoportvezető tanár feladata a foglalkozások aktív résztvevői a meghívott lelkészek A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások jellemzői: a személyes törődést biztosító, vallásosságot elősegítő foglalkozásokon a tanuló feltárhatja egyéni problémáit, számítva a pedagógus segítségére
74
a foglalkozás célja, hogy a mindennapi élettel kapcsolatos boldogulás képességeinek kialakulásában tudjunk segítséget adni, külön hangsúlyt fektetünk a prevencióra a vallásosságot elősegítő foglalkozásokon, istentiszteleten, bibliaolvasó körön szerepet kap a hit alapvető tanításainak elsajátítása Egyéni (kiscsoportos) foglalkozások jellemzői: Ezek lehetnek felkészítő, fejlesztő, vagy speciális ismereteket adó foglalkozások, szükséglet szerint. tanulmányi munka segítése számonkérés napi feladatok megbeszélése beilleszkedés segítése Választható foglalkozások: szakkörök önképzőkörök tanfolyamok felzárkóztató programok könyvtárhasználat sport A programot a csoportvezető tanárok dolgozzák ki a tanulói igénynek megfelelően minden tanév elején. Szabadidős foglalkozások: Fő területei a sport, az egészséges és kulturált életmód kialakítására adnak lehetőséget. Célunk, hogy a tanulók megtalálják az a tevékenységet, melynek segítségével regenerálódni tudnak és sikeresen felkészülni a másnapi teendőkre. Lehetőséget adunk az önálló képességek fejlesztésére. Programjainkban figyelembe vesszük a tanulók befogadóképességét a vizuális, irodalmi, ének – zene területen. A könyvtári foglalkozások megtartásával irodalmi befogadóképességüket és igényüket fejlesszük. Szervezett kirándulásokon hazánk és a külhon értékeit kívánjuk bemutatni. A szabadidős foglalkozások megtervezése, kidolgozása a diákönkormányzat feladata, valamint elfogadása a kollégiumi közösséggel, a munkaterv része.
75
11.
A KOLLÉGIUMI NEVELÉS MINŐSÉGE, EREDMÉNYESSÉGE
11.1. A kollégiumi nevelés eredményessége Az intézményi minőségirányítási program foglalja rendszerbe, hogy milyen eljárásrend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések, illetve milyen szabály alapján veszik figyelembe a belső és külső vizsgálatok és mérések eredményeit. Így különösen a) a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, melyben kiemelt értékelési terület b) kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdésében vállalt pedagógusi szerep, de szerepet kaphat továbbá az intézmény saját döntése alapján a pedagógusnak az egyéb – nem közvetlenül a szakképzettségével összefüggésben alkalmazott – tudásának a hasznosulása is, c) a kollégiumi vezetők teljesítményének értékelését, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás, d) a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága, e) az intézményi önértékelés, f) a kollégiumban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendje, g) a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendje. Speciális elvárások intézményünk diákjaival szemben: a) kialakult-e benne az ember- és istenszeretet alapvető igénye, b) képes-e a Krisztus példáját követő emberi kapcsolatok kialakítására és annak továbbépítésére, együttműködő-e?
76
12.
A KOLLÉGIUMI CSOPORTFOGLALKOZÁSOK TÉMAKÖREI ÉS ÉVES ÓRASZÁMA
TÉMAKÖRÖK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret
A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR
5–8. 10. 9. évfolyam. évfolyam évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
13. évfolyam
Tanulás
3
4
3
3
1
1
Énkép, önismeret, pályaorientáció
3
3
3
4
3
2
Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
3
3
3
2
4
5
Környezettudatosság
2
2
2
2
2
3
Testi és lelki egészség
4
4
4
4
4
4
Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés
3
3
3
3
3
2
Hon- és népismeret
4
3
4
4
3
3
22 óra
22 óra
22 óra
22 óra
20 óra
20 óra
A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.
77
12.1. A kötelező kollégiumi csoportfoglalkozások tartalma és fejlesztési követelményei 1. Tanulás 1.1. Fejlesztési követelmények 5–8. évfolyam Ismerje meg – és előbb tanári segítséggel, majd önállóan – alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságaihoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között – képességeivel, érdeklődésével, pályaképével, illetve az objektív követelményekkel egyaránt harmonizáló – fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és fogadja el a könyvtárban való viselkedés normáit. Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár, a digitális információhordozók által biztosított szolgáltatásokat. Tudja megkülönböztetni az alapvető dokumentumfajtákat. Legyen képes ismereteket meríteni nyomtatott és audiovizuális dokumentumokból, valamint az Internetről, tömegkommunikációs műsorokból. Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszámolni. Legyen képes munkáját értékelni.
Időkeret: 3 óra Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
Tanulási módszerek elsajátítása Tanulási módszerek a kollégiumban. Egyéni tanulás. Tanulás közösségben. Segítő tanulás. Ellenőrzött és alkalmazása tanulás. Különböző tanulási technikák, módszerek (pl. jegyzetkészítés, szövegolvasás, szövegírás, lényegkiemelés), tanulási stratégiák megismerése, felismerése saját tanulási stratégiájának megismerése és elsajátítása. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzetspecifikusan. A tanulás egyéb feltételei (időterv, taneszközök, motiváltság, tanulási sorrend stb.). A feltételek fontossága, kipróbálása a gyakorlatban, egyéni sajátosságok megbeszélése. Könyvtárhasználat, dokumentumismeret
Könyvtárhasználati ismeretek. Képi jelek, ikonok, diagramok olvasása. Dokumentumismeret, nyomtatott dokumentumok ismerete és alkalmazása. Tájékozódás a könyvtárban (segédkönyvek, katalógus, kézikönyvtár). Az ismeretek elsajátítása és a készségek kialakítása feladatok segítségével a gyakorlatban. A szellemi munka technikái. Különböző témák feldolgozása egyes könyvtári segédeszközök és dokumentumok segítségével (könyvek, folyóiratok, videó, CD-ROM, Internet stb.).
78
1.2. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 9–13. ÉVFOLYAM Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Váljon képessé arra, hogy az iskolai ellenőrzés és értékelés során eredményesen tudjon teljesíteni. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk rendszerében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon, így az Információs és Kommunikációs Technológiákon (IKT) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat. Időkeret:
9.
10.
11.
12.
13.
4 óra
3 óra
3 óra
1 óra
1 óra
Témakörök Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása
Tartalmak, tevékenységek A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. Kooperatív tanulás projekt. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzetspecifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Ismétlés. Gyakorlás. Kreatív írás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. Sajátos érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény (prezentáció, kiselőadás, internet-közlemény, kollégiumi újság, kollégiumi rádió stb.) A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóságközeli szituációkban.
79
Könyvtárhasználat, dokumentumismeret
Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével.
Informatikai és számítástechnikai ismeretek
Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. IKT technológiák.
Könyvtári informatika
Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.
2. ÉNKÉP, ÖNISMERET. PÁLYAORIENTÁCIÓ
2.1 FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 5–8. ÉVFOLYAM Ismerje meg a személyiség jellemzőit, az ember tulajdonságait, tudatosítsa, hogy a családi, az iskolai, a kollégiumi közösség milyen teljesítményeket, jellemzőket vár el tőle, miképp egyeztethetők össze az eltérő szereplők által közvetített elvárások. Törekedjen önmaga tulajdonságainak, képességeinek megismerésére, fejlesztésére. Tudja, mit tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért, kollégiumáért. Felelősen teljesítse kollégiumi és iskolai megbízatásait. Értse, miért van szükség az alapvető magatartási szabályok megtartására. Törekedjen a konfliktusok vesztesség nélküli megoldására, kerülje az agressziót. Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására, tolerálja mások értékeit. Tudatosuljon a tanulóban a pálya és a személyiség megfelelésének jelentősége. Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit.
80
Időkeret: 3 óra Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
Ki vagyok én?
Önismereti kompetenciák fejlesztése. Az ember személyiségjellemzői, szomatikus, mentális és pszichés tulajdonságai. A személyiségprofil összetevői, tartalmai. Értelmi képességeink (adottságok, tanulás, gondolkodás, intelligencia, kreativitás). Érzelmeink és indulataink (félelem, harag, agresszió, részvét, öröm, szeretet, empátia, tolerancia). Belső mozgatóerőink (élettani, biztonsági, értelmi szükségletek, a szeretet és a megbecsülés szükséglete, a szépség, a rend és az önmegvalósítás iránti igény). – Történetek értelmezése, beszélgetések másokról (irodalmi és művészeti példák) és önmagunkról. – A lelki folyamatok megfigyelése és megjelenítése szóban, írásban.
Az egyén és a társadalom
Az egyén helye a társadalomban. Egyén, család, közösség. A konfliktuskezelés és lehetőségei. Az érzelmek, az érzelmek szerepe. A motiváció és az értékrend.
Pályaorientáció
A képességek (pl. nyelvi kifejezőkészség, számolási képesség, kézügyesség, fizikai teherbírás, ötletgazdagság, kapcsolatteremtési képesség) meghatározása, felismerése. A különböző képességek meghatározása és megismerése különféle eljárások (vizsgálati módszerek) és szituációk segítségével. Érdeklődési területek ismerete. Az érdeklődés szerepe a pályaválasztásban.
2.2 FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 9–13. ÉVFOLYAM Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes a másik ember, másik embercsoport tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartásra. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.
81
Időkeret: 9.
10.
11.
12.
13..
3 óra
3 óra
4 óra
3 óra
2 óra
Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
Ki vagyok én?
Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenvellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság).
Az egyén és a társadalom
Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése – gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka során.
Pályaorientáció
Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás és hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése.
3. EURÓPAI AZONOSSÁGTUDAT. EGYETEMES KULTÚRA 3.1. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 5–8. ÉVFOLYAM Ismerje meg a kollégista az Európai Unió történetét, a főbb európai kulturális hagyományokat. Legyenek nyitottak az Európán kívüli más kultúrák iránt is. Kapcsolódjon be a kollégiumi kulturális és művészeti tevékenységekbe. Váljon egyre tudatosabbá, gazdagabbá a művészetről, az esztétikai élményről való gondolkodása. Ismerje fel az alapvető (irodalom, dráma, tánc, bábjáték, képzőművészet, design, zene, film) művészeti ágakat. Ismerkedjen a különböző művészeti ágak alkotásaival, ismerje azok legfontosabb kifejező eszközeit. Legyen érdeklődő és nyitott a különböző korok stílusai és kifejezőeszközei iránt, keresse bennük a mának szóló üzenetet, s egyre jobban értse a keletkezés korának sajátosságait. Alakítson véleményt művészeti alkotásokról. Válasszon ízlésének megfelelően, egyre tudatosabban a rendelkezésére álló tárgyak, anyagok eszközök között, törekedjék környezetében a tárgyak, terek, színek, formák harmóniájának megteremtésére. Tehetségéhez és alkotókészségéhez mérten vegyen részt valamilyen alkotókör munkájában, egyéni vagy közös produkcióban. Vegyen részt a kollégium diákhagyományainak ápolásában, fejlesztésében. Alakuljon ki igénye az érdeklődésének megfelelő ismeretek önálló bővítésére. Tegyen kísérletet a világban történt események megértésére. Ismerje a könyvtár működésének a céljait. Ismerje a könyvtárban követendő viselkedési normákat. Tudja kezelni az egyszerű katalógusrendszert, ismerje és használja a könyvtár nyújtotta lehetőségeket.
82
Időkeret: 3 óra
Témakörök Európaiság
Tartalmak, tevékenységek Az európai kulturális hagyományok. Mit jelent európainak lenni? Az Európai Unió kialakulása. Az Európai Unió tagállamai. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz.
Mindennapok művészete
Mi a szép? Miért tetszik? Mi a divatos? Mi az ízléses? Mi a művészi? Ismerkedés környezetünk használati tárgyaival, műalkotásaival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Szabadidő tervezés műsorfüzet segítségével. Zenehallgatás. Tárlat-, kiállítás-, múzeumlátogatás. Színház-, bábszínház-, cirkusz-, koncertlátogatás.
Az alkotás öröme
A kollégium külső és belső terei. Tervezés, modellezés. Ritmizálás, éneklés, zenélés. Részvétel közös produkciókban. Irodalmi alkotás. Saját médiatermékek (pl. újság, faliújság, plakát, rádió- és fotóriport, videofilm, internetes honlap) előállítása. Egyszerű dramatikus eszközök készítése, használata, drámamódok alkalmazása, közös dramatikus produkciók. Képzőművészeti alkotás. Kiállítás, előadás, tárlat létrehozása. A kollégiumi hagyományok. A követésre méltó diákhagyományokhoz kapcsolódó rítusok, szertartások, ünnepek lebonyolítása.
A műveltség értéke
A magyar és az egyetemes kultúrtörténet értékeinek megismerése. Alkotóköri, önképzőköri munka. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra hazai, illetve a településen élő jeles képviselőivel. Műveltségi játékok, vetélkedők. Tematikus vetélkedők, pályázatok. Diáklevelezés
A gondolatok közlése
Napi szintű tájékozódás és beszélgetés a világban történtekről. Hírközlő média figyelése. Megbeszélés, véleménycsere. A könyvtárkultúra ismerete. A szoros abc megismerése. Egyszerű katalógusok használata. Ismerkedés a közkönyvtár által nyújtott lehetőségekkel.
Informatikai ismeretek gyakorlati alkalmazása
Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása.
83
3.2. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 9–13. ÉVFOLYAM Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. Szerezzen ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikáról. Ismerje hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit, az egységes európai felsőoktatási térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Socrates) Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival. Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortársalkotókkal, alkotó kortársakkal. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát. Fejlessze idegennyelv-tudását, lehetőség szerint olvasson idegen nyelven írott információs anyagokat. Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve.
Időkeret: 9.
10.
11.
12.
13..
3 óra
3 óra
2 óra
4 óra
5 óra
Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
Európaiság
Az Európai Unió működése, alkotmánya, a működés főbb szabályai. Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatásai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihívások. A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából, lehetőségek és kihívások az életpálya alakításában. Külföldi kapcsolatfelvétel. Idegennyelv-tanulás
Mindennapok művészete
A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjúsági szubkultúrákra, egyéni ízlés.
Az alkotás öröme
Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása.
84
Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása. Egyetemes műveltség
A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Európai kulturális hagyományok Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása.
4. KÖRNYEZETTUDATOSSÁG 4.1. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 5–8. ÉVFOLYAM Váljon a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt. Legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére, vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését. Jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások. Legyen mozgósítható a környezet védelmét célzó közös cselekvésre. Vegyen részt helyzetének megfelelő környezetvédelmi akcióban, s erről tudjon számot adni.
Időkeret: 2 óra Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
Környezetünk állapota
A kollégium külső és belső környezete. Az élő környezet alakítása, védelme, növény-, kertgondozás, faültetés, kedvtelésből tartott állatok gondozása, részvétel a vadon élő állatok (pl. madarak, denevérek) védelmében. A kollégium működése és környezetvédelem. Környezetet feleslegesen terhelő tevékenységek (pl. termékek, anyagok pazarló felhasználása, energiafogyasztás). A hulladék kezelése. Vásárlási, fogyasztási szokásaink. Igények és szükségletek. Környezetbarát termékek.
Közös felelősségünk
Részvétel környezetvédő tevékenységekben (pl. parkosítás, környezettakarítás, természeti és kulturális örökség védelme, gondozása szakember vezetésével). Közvetlen környezetünk állapota. Veszélytérkép-készítés. Hol vannak a településen problematikus, veszélyeztetett, szennyezett helyek, hol vannak értékes, védelemre, megőrzésre érdemes helyek, épületek. Kapcsolatok építése helyi környezetvédő, településvédő civil szervezetekkel.
85
4.2. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 9–13. ÉVFOLYAM Váljék a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére, amelyek során váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. Időkeret: 9.
10.
11.
12.
13.
2 óra
2 óra
2 óra
2 óra
3 óra
Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
Környezetünk állapota
Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a környezeti változásokból? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. A Föld mint globális rendszer. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel.
Közös felelősségünk
Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit. A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek életútjának követése. Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal.
86
5. TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG
5.1. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 5–8. ÉVFOLYAM Ismerje és sajátítsa el az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, a kollégiumban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismerje és kövesse az illemszabályokat, s lépjen fel egyre bátrabban, élve a demokratikus eljárásokkal kortársai közt, e normák érvényesítéséért. Ismerje fel és legyen képes csökkenteni, elkerülni a környezetében a veszélyeztető tényezőket. Rendelkezzen megfelelő empátiával embertársai iránt. Ismerje a döntés és felelősség fogalmát, ezek jelentőségét, és ennek tükrében alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Tartsa tiszteletben és fogadja el a nemzeti vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét. Életkorának megfelelő szinten ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Rendelkezzen az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Alakítsa ki a személyiségének megfelelő humánus magatartást az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében. Találja meg az egyéniségének megfelelő helyet a csoportban. Legyen képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Ismerkedjék meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Ismerje fel a súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához tudjon megfelelő segítséget kérni. Ismerje a különböző tisztségek, megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget. Legyen tisztában azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Legyen jártassága az egyszerű háztartási eszközök célszerű használatában. Tudjon gazdálkodni élethelyzeteinek megfelelően.
87
Időkeret: 4 óra Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
Társas kapcsolataink
Beszélgetés, kapcsolatépítés, közösségépítés. Az érthető közlés megtanulása. Figyelem másokra. A problémák megoldásának módszerei, a döntéshozatal. Konfliktuskezelés. Mások elfogadása, a másság elfogadása. Tematikus beszélgetések, közösségépítő drámajáték. Segítség kérése, segítség nyújtása.
Élet a kollégiumban
Helyem a kollégiumban. Ismerkedés a kollégium szociokulturális környezetével. Közösségi szerepek vállalása. Önálló feladatok elvégzése. Önértékelés, értékelés. Kiben bízhat, kihez fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot, segítséget. Veszélyes helyzetek felismerése, megoldása. Jogok, kötelességek, kötelezettségek, felelősségek. A diákönkormányzat munkája. Többségi és a kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. A kisebbségek életének megismerése. Bemutató a kisebbségek által képviselt sajátos értékekből. Kapcsolatok a fogyatékkal élő embertársakkal.
Testi, lelki egészségünk
Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése. A biztonságot veszélyeztető helyek és helyzetek megbeszélése. Személyi higiénia. A helyes testápolás elsajátítása. Egészséges napirend összeállítása. Testi és lelki változások a serdülőkorban. A növekedésből adódó változások, a tartáshibák korrigálása, mozgásszervi deformitások megelőzése. A serdülő lányok és fiúk testi, lelki, érzelmi különbségei és hasonlóságai. Beszélgetés a kamaszkorban átalakuló kapcsolatokról. Szeretetről és szerelemről. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, egészségtelen táplálkozási szokások, játékfüggés stb.) kialakulása, veszélyei, felkészítés az elutasításukra. A virtuális világ hatása a viselkedésre, életmódunkra.
5.2. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 9–13. ÉVFOLYAM Legyen alapvető ismerete az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és változás természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen tisztában a kollégista azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző, pl. sérült embertársaikkal való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes 88
munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Váljon igényévé környezetének tisztántartása, szépítése, a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról.
Időkeret: 4 óra Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
Társas kapcsolataink
Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás).
Élet a kollégiumban
Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi ,,jóllétéért”. Szabadidő-tervezés, -szervezés.
Testi, lelki egészségünk
A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megismerése és tanulása. Szexuális felvilágosítás. Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése.
6. FELKÉSZÜLÉS A FELNŐTT SZEREPRE. AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS. GAZDASÁGI NEVELÉS. 6.1. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 5–8. ÉVFOLYAM Ismerje, fogadja el és kövesse a kollégista az alapvető illemszabályokat és a kapcsolatteremtés elfogadott formáit, vegyen részt környezetében ilyen szabályok értelmezésében, alakításában. Legyen képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismerje meg a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat is, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Vállaljon feladatokat a közösségben. Legyen tisztában a vállalt feladatok céljával, tartalmával, felelősségével, legyen képes hiteles önértékelésre, mások igényes értékelésére. Törekedjen a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés technikáit. Tartsa tiszteletben, hogy környezetében eltérő nemzeti és etnikai kisebbségi azonosságtudattal és kulturális szokásokkal is élhetnek mások.
89
Ismerkedjen az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel, és az őket megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel.
Időkeret: 3 óra Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
Én és a család
A család története – családi történetek. Családfa készítése, családi történetek gyűjtése. A család típusa, szerkezete, működése. Szerepek és szabályok a családban. Saját tapasztalatok feldolgozása; beszélgetések, szituációs játékok vita segítségével.
A kollégium és az iskola
Jogok és kötelességek. A kollégiumi és az iskolai közösség írott és íratlan törvényei, szabályai. A szabályzatok, szabályok megismerése és megvitatása problémahelyzetek segítségével. Alapvető illemszabályok. Szociális készségek (empátia, kooperáció, kommunikáció). Gyakorlás szituációs játékok és csoportépítő tréning segítségével.
A társadalom
A másik ember megismerése. Többségi és kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. Alá- és fölérendeltségi kapcsolatok. Irodalmi példák és saját élmények feldolgozása különböző kifejezési formák segítségével.
A háztartás
Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.
6.2. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 9–13. ÉVFOLYAM Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségében, melynek tagja. Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait, beleértve az IKT-eszközök használatának szabályait is. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott társas kapcsolatokat. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket.
90
Időkeret: 9.
10.
11.
12.
13..
3 óra
3 óra
3 óra
3 óra
2 óra
Témakörök Én és a család
Tartalmak, tevékenységek Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma-feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, filmes, tévés példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban – feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita.
A kollégium és az iskola
A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében.
A társadalom
Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák; beilleszkedés és autonómia. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. A modern nemzetállamok. Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok. Információk gyűjtése – könyvtárban, illetve sajtóból és médiából – feldolgozása és elemzése. A demokratikus állam működésének főbb elemei így a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek. A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó- és médiaanyagok) segítségével. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Az agresszió háttere, formái, elutasítása.
A háztartás
Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.
91
7. HON- ÉS NÉPISMERET 7.1. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 5–8. ÉVFOLYAM Ismerje lakóhelye és a magyarság népi hagyományait. Legyen nyitott más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság szimbólumait. Időkeret: 4 óra Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
Helyismeret, helytörténet
A kollégium közvetlen környezete. Tájékozódási gyakorlatok, egyszerű térképvázlatok készítése. A település vagy a környező tájegység kulturális, gazdasági történelmi stb. nevezetességei. Helytörténeti gyűjtőmunka. A legfontosabb nevezetességek bemutatása élőszóban, rajzban, fotón stb.
Múltismeret, hagyományok
Nemzetünk történelmének legfontosabb helyszínei. Nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiség, illetve az anyanemzet történetének legfontosabb helyszínei. Néhány helyszín (az esztergomi királyi palota, a budai, az egri vár, a mohácsi csatatér, a kassai dóm, a debreceni kollégium stb.) megismerése és bemutatása szóbeli, képes, írásos anyag segítségével vagy kirándulás keretében a helyszínen. A múzeumlátogatás kultúrája, a múzeumi anyag feldolgozásának különböző módjai. Adatok, történetek, érdekességek gyűjtése, bemutatása nemzeti múltunkból (a tanulók érdeklődésének megfelelően) különböző módokon (élőszóban, írásban, rajzban, táblán). A magyarság és/vagy a magyarországi nemzetiségek egyes hagyományainak megismerése múzeumi anyagok (pl. skanzen, tájház, néprajzi, helytörténeti gyűjtemény stb.) és feldolgozások segítségével. Választott népi hagyomány megelevenítése (népdalok, gyerekjátékok, szokások, kézművestechnikák stb.).
Szimbólumok
Nemzeti ünnepeink, nemzetiségeink ünnepei. Aktív részvétel ünnepeinken. Címerünk, zászlónk eredete. A Himnusz, a Szózat ismerete.
Jelenismeret
Magyarország nemzetiségei. Nemzetiségeink nyelvhasználata, nyelvi kölcsönhatások (szógyűjtés) Magyar nemzetiségek a határon túl. Anyaggyűjtés a magyarországi és a határon túli magyar nemzetiségekről. Tájékozódás a térképen. A diákönkormányzat munkájának megismerése.
7.2. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 9–13. ÉVFOLYAM A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, mozgókép-, médiaismeret, továbbá Földünk és környezetünk ismeretköreinek) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. 92
Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban, interneten. Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg vagy képi kifejezéssel, s egyre szabatosabban indokolni. A középfokú iskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében. Időkeret: 9.
10.
11.
12.
13.
3 óra
4 óra
4 óra
3 óra
3 óra
Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
Helyismeret, helytörténet
A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével, élő adatközlők felkeresésével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése.
Múltismeret, hagyományok
Magyarország és Európa a múltban – a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, Európai és magyar impresszionisták emigráns nemzedékek, vendégmunkások stb.) A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei. A nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiségi, a nemzeti kisebbségi kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei, nemzetiségi identitásukat vállaló élsportolók. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. A határainkon kívül élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzeti és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzeti kisebbségek jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból.
93
Jelenismeret
A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat tervező, irányító, értékelő, érdekvédő munkájában. A gyermeki jogok, a diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. A határon túli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzeti és etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete. (Asszimiláció, integráció, szegregáció.) Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió főbb jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban.
Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata az Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok, testvériskolai kapcsolatok a hagyományőrzésben, anyanyelvi területtel nyelvtanulásban. Tanulmányi kirándulás az anyaországban, vagy más, a kisebbség kultúráját ápoló országban. Az anyaországi, nyelvterületi felsőoktatási lehetőségek megismerése. Nemzeti kultúránk
A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra-, kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása, egyszerű használati tárgyak készítése. Alkotókörök létrehozása működtetése. Pályázatírás, pályázatban való részvétel, „kirakodóvásár”.
94
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala: - Az iskola programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - fenntartónál - iskola irattárában - iskola könyvtárában - iskola nevelői szobájában - igazgatónál - igazgatóhelyettesnél - az iskola honlapján Jelen pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásának napjától érvényes. - Módosítása történhet: törvényi előírás következtében, fenntartói határozat következtében, intézményi belső kezdeményezésre. Az intézmény Pedagógiai Programjának módosítását - indoklás mellett - kezdeményezheti az igazgató, az intézmény vezetősége, az egyes tantárgyi munkacsoportok/munkaközösségek. A módosítási javaslatot és annak részletes indoklását az igazgató köteles 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszteni. A nevelőtestület többségi határozattal (a jelenlévők 50%-a + 1 fő) dönt a javaslatról. Amennyiben a nevelőtestület a módosítás mellett dönt, az igazgató a döntés után 10 napon belül köteles a módosítási kérelmet a fenntartónak felterjeszteni. A pedagógiai programot – törvényi előírás vagy fenntartói határozat másképpen nem rendelkezik – évente össze kell vetni a törvényi változások módosító hatásokkal, és meg kell tenni a szükséges korrekciókat. Határidő: minden év augusztus 31. Legkésőbb négyévente átfogó felülvizsgálata szükséges. Első felülvizsgálat határideje: 2015. augusztus 31.
Bódyné Enese Laura igazgató
95
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ELFOGADÓ HATÁROZAT A Pedagógiai Program módosításához a Szülőtanács és a Diákönkormányzat véleményét kikértük, a 2011. CXC. törvény 26.§. (1) pont alapján a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium nevelőtestülete a pedagógiai programot elfogadja. A nevelőtestület nevében: _______________________ a nevelőtestület képviselője
JÓVÁHAGYÁS A nevelőtestület által elfogadott Pedagógiai Programot 2011. CXC. törvény 26.§. (1) pont alapján az intézményvezető jóváhagyja.
_______________________ intézményvezető
Budapest, 2013. március 25.
JÓVÁHAGYÁS A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium módosított Pedagógiai Programját az EMT 23/2013. (III. 19.) határozata alapján jóváhagyjuk. A fenntartó nevében: ________________________ a fenntartó képviselője Budapest, 2013.
