SZAPÁRY UTCAI ÓVODA „A GYERMEK EMBER” HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA
Tartalom
1. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA, TÁRGYI, SZEMÉLYI FELTÉTELEINK 2. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÉRTÉKRENDSZERE 2.1. Gyermekképünk 2.2. Óvodaképünk 2.3. Család-óvoda kapcsolatrendszere 3. ÁLTALÁNOS FELADATAINK 3.1. Egészségnevelés 3.2. Érzelmi nevelés, szocializáció, illem 3.3. Értelmi nevelés, fejlesztés 3.4. Anyanyelvi és kommunikációs nevelés 4. A GYERMEKEK TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 4.1. Játék 4.2. Mozgás 4.3. Ének, zene, énekes játék 4.4. Mese, vers, bábozás, dramatizálás 4.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka 4.6. Természeti, társadalmi környezetünk tevékeny felfedeztetés 4.7. Munka 4.8. Tanulás 5. A NEVELÉS KERETE 6. FELHASZNÁLT IRODALOM
1. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA, SZEMÉLYI, TÁRGYI, FELTÉTELEINK Óvodánk Szolnok belvárosában családi és társasházak, parkosított környezetében helyezkedik el. Természeti környezetének szépségét meghatározza a Tisza-part közelsége, épített környezetét a műemléképületek. Az óvoda épületét parkosított udvar veszi körül, amely jó felszereltségével lehetővé teszi a gyermekek mozgásigényének kielégítését, edzését, változatos tevékenykedtetését. Az óvoda külső és belső esztétikájáért, a tárgyi felszereltség javításáért sokat teszünk, szülői és szponzori segítséget, pályázati lehetőségeket is igénybe véve. A tárgyi felszereltség javítása érdekében jött létre a Szapáry utcai Óvodáért Alapítvány. Nevelési programunk megvalósításához szükséges alapvető tárgyi eszközökkel rendelkezünk. Óvodánk 142 férőhelyes. hat vegyes életkorú csoporttal működik. A nevelőközösségünket 12 óvodapedagógus alkotja, melynek élén tagóvoda vezető áll. Az óvodapedagógusok munkáját dajkák segítik, a karbantartási feladatokat egy fő udvaros karbantartó munkatársunk végzi. Stabil alkalmazotti körrel rendelkezünk. Nevelőtestületünk sokoldalúan képzett, többen másoddiplomával és szakirányú végzettséggel rendelkeznek. Továbbképzési, beiskolázási tervnél alapelvünk: programunk megvalósítása minél magasabb szakmai színvonalon, egyéni ambíciók figyelembe vételével. Óvodánkban olyan innovatív légkör fenntartására törekszünk, ahol kötelezőnek érezzük a színvonalas munkavégzést. Korunk elvárásaihoz igazodva önképzésünkre, továbbképzésünkre nagy hangsúlyt helyezünk.
2. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÉRTÉKRENDSZERE 2.1. Gyermekképünk A szülő megtisztel bennünket, ha ránk bízza gyermeke óvodai nevelését. Valljuk, hogy a gyermek a legnagyobb érték. Minden gyermeknek joga van a neki megfelelő nevelésre. A gyermekkor szépségét, értékét tiszteljük, óvjuk. Nevelési szemléletünk meghatározója gyermekképünk, melyet Nyíri Tamás teológus idézete híven tükröz. "A gyermek ember. Szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve. Nem szabad dologként bánni vele, vagy "birtoknak” tekinteni.
Személy voltából következik, hogy vannak jogai. Joga van a törvények nyújtotta védelemre. Gondozásra, nevelésre, szeretetre és megértésre, gyermek voltának elismerésére és képességei kifejlesztésére. Az ember már gyermekként is az emberi létezés önálló és önmagában értékes alakját valósítja meg, melyben sajátos módon találkozik a világgal, és amelyben sajátos módon érvényesül a tökéletességre való törekvés. Legtöbbször mégis az a látszat, mintha a gyermekkor csak arra lenne jó, hogy lehetőleg gyorsan és véglegesen lebontsák amit a felnőtt lét kész épületének ideiglenes állványzatát, melynek el kell tűnnie a semmiben. A gyermek még nincs birtokában tényleges döntési képességének. Belső és külső hatások, elősegíthetik vagy korlátozhatják jóra való szabadságának feltételeit. A gyermeket már személyes döntését megelőzően is el lehet rontani. A hatások kényszerű korlátozása vagy megszüntetése a nevelés folyamán történik. Hogy a gyermek nevelésre szorul, az azt bizonyítja, hogy szabadság és megkötöttség nem zárja ki egymást. A gyermek szabadsága, létének bizonytalanságával együtt, esélyeket ad neki arra, hogy azzá legyen, ami voltaképpen lehet. Szabadsága azonban vezetésért kiált. A szabadság és a játék között különleges kapcsolat van. Aki gyermeket mond, a játékra gondol. A gyermek játszani akar, és minden játékánál szüksége van a maga által szabott mértékre. Mivel szeretik, ezért tud szeretni. A gyermek felnőtt világunk ellentmondásos létmódozataiba születik bele. A felnőttek meg-
tanítják szeretni és bizakodni, de ugyanúgy megtanítják a gyűlöletre és a bizalmatlanságra is. A gyermeket lebilincseli a pillanat. Azt akarja élni. Ebben áll az egyik legmélyebb különbség a gyermeki lét és a felnőtt létezés között, mivel a felnőtt létezést elsősorban a jövőbeliség határozza meg. A gyermek előre él, élete az emberi létezés óriási változékonyságára, hatalmas dinamikájára utal. „Ha majd nagy leszek": ez a gyermek életének alapiránya, és így érdekli a jövő.1 Nevelési programunk címe "A Gyermek Ember", mely egyben gyermekképünket meghatározó hitvallásunk. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik az óvodáskor végére önállóak, tevékenyek, bátran megnyilatkoznak, ismerik és alkalmazzák a közösségi élet szabályait és viselkedési normáit. Nyitottak a szépre, életkoruknak és egyéni sajátosságaiknak megfelelően meg tudják különböztetni az értékeset az értéktelentől. Óvodáskor végére alkalmasak lesznek az iskolai élet megkezdésére.
2.2. Óvodaképünk Óvodánk „A Gyermek Ember" helyi nevelési programjának kidolgozása több éves innovációra épül, figyelembe véve a társadalom és az óvodánkat igénybe vevő családok elvárásait. Intézményünk vállalja, hogy a gyermek családból hozott értékrendjét speciális, mással nem pótolható lehetőségeivel kiegészíti a személyiségfejlesztés érdekében. Értékválságos világunkban fontos feladatunknak tartjuk a gyermekek számára közvetíthető értékek számbavételét, pontos körülhatárolását. Meggyőződésünk, hogy csak akkor szolgáljuk hatékonyan a gyermekek érdekeit, ha nevelőmunkánkkal az egyetemes emberi kultúra értékeit közvetítjük. Óvodánkban ez vonatkozik: - a magatartáskultúra alakítására, - az anyanyelvi kultúra formálására, - egészségnevelésünkre, - műveltségtartalmak közvetítésére, kiemelten a gyermek érzelmein keresztül ható művészeti értékek közvetítésére.
1
Nyíri Tamás: A gyermek az antropológia szemszögéből. = Vigilia, 1984. 9. sz. 651-660. p.
Óvodánk nevelési célja: A családi nevelésre építve a gyermekek szükségleteinek kielégítése; személyiségük kibontakozásának segítése az egyénnek megfelelő bánásmód és tevékenységek biztosításával. A nevelésünk által közvetített értékekkel a gyermekek értékrendjének, érzelemvilágának gazdagítása. A szülőnek biztonságérzetet nyújt, ha gyermekét olyan óvodában nevelik, ahol tiszteletben tartják és lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szülői házból hozott értékrendben tegye meg az első lépéseket a társadalmi szocializáció útján. Az értékközvetítés a család és az óvoda közös feladata. Megfelelő eredményt, csak összehangolt nevelő hatásokkal érhetünk el. Azt szorgalmazzuk, hogy a szülők elfogadják és azonosulni tudjanak azzal a ténnyel, miszerint gyermekük harmonikus fejlődésében a játék a legnagyobb érték. Nevelési szemléletünket a nyitottság jellemzi. Ez vonatkozik pedagógusaink attitűdjére és a szülők óvodai életbe való szabad betekintésére. Kiegyensúlyozott szülő-óvónő kapcsolatot igyekszünk kiépíteni, amely a lehetőségek széles skáláján mozog, amelyben a felek egyenrangúak. Óvodánkban a gyermekeket érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörben neveljük. Arra törekszünk, hogy a gyermek minden tevékenységében kiegyensúlyozott legyen. Alapvető a folyamatos játék feltételeinek biztosítása, mely fejlődésének színtere. A gyermekek aktuális fejlettségét nyomon követjük, mely nevelésük, fejlesztésük kiindulópontja. A gyermekek érdeke azt kívánja, hogy követelmények elé állítsuk, melyek erőfeszítésre késztetik. Nevelésünkben a hangsúly a gyermekek egyéni eltéréseinek felismerésén, differenciált fejlesztésén van. Differenciálunk az elvárásokban, módszerekben nevelési és tanulási eljárásokban, motivációban, értékelésben. Nevelőmunkánkban a gyermeket érési folyamatára, megismerési vágyára, érdeklődésére, kíváncsiságára alapozott feladatok elé állítjuk. Pedagógiánk középpontjában nem az ismeretek halmozása, hanem a képességek fejlődésének segítése áll.
2.3. Család-óvoda kapcsolatrendszer A működtetés alapelvei: Az együttműködés módszerét a szülő-pedagógus mellérendeltségi viszony határozza meg. A jó kapcsolat kiépítése során első lépés, hogy az óvoda elfogadja a családok szocio-kulturális és emberi különbözőségeit. A kisgyermek életében a családi nevelésnek elsődleges hatása van, az óvodai nevelés annak kiegészítője. A partnerkapcsolat kialakításában az óvodapedagógusoké a kezdeményező szerep. Az óvodapedagógusoknak mintaadó szerepe van a nevelési helyzetek megoldásában. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők már az óvodai évek megkezdése előtt megismerjék óvodánk helyi nevelési programját, és házirendünket az egységes értelmezés érdekében. Célunk: A szülők, óvodapedagógusok nevelőtársi kapcsolatának, eredményes együttműködésének kialakítása és folyamatos fenntartása. A családi nevelés segítése óvodánk értékközvetítő nevelési gyakorlatának bemutatásával. Feladataink: • A szülő, a gyermek a pedagógus együttműködése egy folyamat. Az egyes együttműködési formák megvalósításának feladatai, tartalmi kérdései óvodánk éves munkatervében és a gyermekcsoportok naplóiban tervezett, alkalmazkodva az évente változó szülői összetételhez, elvárásokhoz. Együttműködés formája Beiratkozás Családlátogatások Beilleszkedés időszaka Napi kapcsolattartás Réteg szülői értekezletek Szülői értekezletek
Szülői Szervezeti megbeszélés
Együttműködés célja Ismerkedés az óvodával, nevelési programunkkal Ismerkedés a gyermekekkel, szülőkkel, a gyermek családi környezetének megismerése szülői igényre építve Óvodai életbe való beilleszkedés segítése, pozitív általános kép kialakítása az óvodáról Információ átadás szükség szerint, a nevelési folyamat zavarása nélkül Azonos témában érintett szülők, gyermekek problémáinak megbeszélése, megoldása. Nevelési program bemutatása Az óvoda és a gyermekcsoport életével kapcsolatos információk közvetítése. Nevelési programunkkal való ismerkedés. Családi nevelés segítése. Szülői, gyermeki jogok érvényesítése Szülők, gyermekek érdekképviselete.
Nyílt hetek: Karácsonyi és anyák napi készülődés
Farsang Jótékonysági bál
Szülői kezdeményezések megvalósítása Nevelési programunk gyakorlati megvalósításának megismerése. A változatos tevékenységformák hatásának bemutatása a gyermek fejlődésére. A közös élménnyel az óvodánkhoz való kötődés erősítése. A közös szervezéssel, lebonyolítással a család-óvoda kapcsolatának mélyítése A közös élménnyel a kapcsolat erősítése
Kirándulás Szülő-gyermek kapcsolat mélyebb megismerése Projekt tevékenységekbe részvé- Szülők, nagyszülők tapasztalatainak beépítése mintel dennapi munkánkba, még jobban ismerjék meg szakmai munkánkat Fogadó óra A gyermek egyéni fejlődésének nyomon követése, tanácsadás. A játéktevékenység szerepe a gyermek fejlődésében. Szülői levelek Családi nevelés segítése Nagycsoportosok búcsúztatása, Összetartozás érzésének erősítése évzáróval egybekötve Társadalmi munka Együttműködés, óvoda segítése Az óvoda-család kapcsolatrendszer működésének sikerkritériumai: - A szülők és a pedagógusok együttműködéssel kapcsolatos elégedettsége: az 5ös rangfok skálán legalább 4,0-es elégedettség - A szülők óvodával való globális elégedettsége: 4,0 - A szülők átlag 70 %-os részvétele az együttműködési formákban. A továbbfejlesztés feladatai: • További feladatainkat a gyermeknevelés eredményessége érdekében a mindenkori partnereink - szülők, gyermekek, pedagógusok - elvárásai, tapasztalatai határozzák meg, melyet két évente összegzünk és elemzünk. A hangsúly a tartalmi kérdések kiválasztásán van, ez határozza meg a formát és a módszereket. A kapcsolatrendszer kiépítésébe, tartalmi, formai, módszertani megvalósításba a szülőket is bevonjuk. Együttműködésünk eredményes tartalmi megvalósításához szükségesnek tartjuk: - a családi nevelés kellő mértékű megismerését, mely óvodai nevelésünk kiindulópontja,
- a szülők folyamatos tájékoztatását a szülői- és gyermeki jogokról, - a szülők javaslattevő, véleményező, kezdeményező szerepének tervszerű, tudatos érvényesítésének segítését. A család -óvoda együttműködésének formái a tartalmi kérdéseknek megfelelően változhatnak.
Meggyőződésünk, hogy a gyermekek nevelése, csak a család és az óvoda összehangolt nevelő hatásával valósítható meg eredményesen. A közös felelősségvállalás tudatosan átgondolt együttműködésben valósul meg, melynek kiindulópontja egymás nevelőmunkájának, értékrendszerének, céljainak megismerése.
3. ÁLTALÁNOS FELADATAINK 3.1. Egészségnevelés Alapelveink: Az egészségnevelés mindennapi életünk lényeges része, átszövi nevelésünk egész folyamatát. Óvodánkban a gyermekekkel foglalkozó felnőttek megjelenésükben, személyi higiénéjükben mintaadók a gyermekek számára. Olyan szokásokat alakítunk ki, amelyek a gyermekeket életének egészséges irányítására késztetik. A szokások kialakításában következetesek vagyunk. A gyermekek a higiénés tennivalókat szeretetteljes, derűs légkörben, fejlettségükhöz mérten végzik. A tisztaság és komfortérzés alapvető érték szemléletünkben. Célunk: Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, a gyermekek gondozottságának biztosítása. A gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése az óvodánk nyújtotta lehetőségek segítségével. Feladataink: • • • •
Feltételek biztosítása Személyi és környezethigiénés szokások alakítása A gyermekek mozgásfejlődésének segítése A pszicho- és szociohigiénés feladatok ellátása
Feltételek biztosítása: - Az óvoda épületét, berendezését, udvarát úgy alakítottuk ki, hogy a gyermek biztonságát és egészséges személyiségfejlődését szolgálja. - Minden csoportunk saját fürdőszobával és öltözővel rendelkezik. A gyermekek személyes tárgyai, eszközei jellel ellátottak. - A berendezési tárgyak alkalmazkodnak a gyermekek méreteihez. - A gyermekbalesetek megelőzése érdekében folyamatosan felülvizsgáljuk az óvoda környezetét és annak eszközeit. - Kiemelt figyelmet fordítunk a balesetvédelemmel kapcsolatos szokások kialakítására a csoportszobában, az udvaron és az óvodán kívüli tevékenységek alkalmával. A balesetek megelőzése érdekében az esetleges veszélyhelyzetekre, veszélyforrásokra felhívjuk a gyermekek figyelmét. - Az egészséges táplálkozás biztosítása érdekében a főzőkonyhával folyamatos kapcsolatban állunk, a szülők segítségével és igénye alapján pedig hetente zöldség- és gyümölcs napokat tartunk. - Az egészség megőrzése érdekében feladatunk a rendszeres orvosi és védőnői szűrővizsgálatok feltételeinek biztosítása és a szülők ezzel kapcsolatos tájékoztatása. - Együttműködésünk tartalma az egészségügyi szakemberekkel (óvodánk gyermekorvosa, fogorvosa és védőnője): - évenkénti fogszakorvosi ellenőrzés, tanácsadás, - általános fiziológiai vizsgálat, - rendszeres védőnői ellátás, szűrővizsgálatok. Személyi és környezethigiénés szokások alakítása: - Óvodánkban a személyi- és környezethigiénés nevelés az egészséget védő szokások alakítását tartalmazza; (táplálkozás, öltözködés, testápolás, környezethigiénés szokások). - Szemléletünkben a hangsúly az egészség megtartására és nem a betegségek megelőzésére kerül. - A szokások kialakításakor kezdetben az óvónő és a dajka több segítséget nyújt. A felnőttek összehangolt, következetes nevelőmunkája, a türelmes kivárás, a gyermekek önállósodási vágya és a számtalan gyakorlási lehetőség segíti a szokások megszilárdulását. - Fontos a kulturált étkezéssel kapcsolatos igényszint formálása. A szokások kialakítása mellett lényeges számunkra az étkezéshez használt eszközök megválasztása. Elsődleges szempontunk a célszerűség, a higiénia. - Lehetőségeinkhez és a szülők támogatásához mérten fölvállaljuk az egészséges táplálkozás iránti igény fölkeltését. - A környezethigiéniára nevelés a csoportszoba rendjére, tisztaságára való törekvésben és az ezzel kapcsolatos szokások kialakításában valósul meg.
A gyermekek mozgásfejlődésének segítése: - Életkori sajátosságaiból adódóan a kisgyermek mozgásigénye nagy, amelynek kielégítése számunkra elsődleges feladat. A mozgás fejlődéséhez megfelelő feltételeket biztosítunk. - Nagy figyelmet fordítunk a mozgáslehetőség maximális kihasználására. - Szabad mozgásra minden évszakban kellő időmennyiséget biztosítunk. - A motoros képességek fejlesztésének alapja a gyermekek megismerése és fejlődésük nyomon követése. - A gyermek testi edzettségéhez fontos a nap, a hideg-meleg levegő és a víz edző hatása. - Óvodásainknak nyáron biztosítjuk a szabadtéri zuhanyozást, illetve uszodában a nagycsoportosoknak a vízhez szoktatást. - Az egészséges életmód szokásainak kialakításával szorosan összefügg erdei-óvodai programunk, amely magában foglalja az évszakonkénti természetjárást, túrázást. E nevelési területhez tartozik a pihenés biztosítása, melynek feltétele a nyugodt légkör megteremtése. A pihenés időtartama a gyermek egyéni szükségletétől függ. A kevesebb alvásigényű gyermekek pihenési időben társaik zavarása nélkül csendesen tevékenykedhetnek. A pszicho- és szociohigiénés feladatok ellátása: - A kisgyermek személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért óvodánkban a gyerekeket biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteli légkör veszi körül. Élünk a humor mentálhigiénére kedvező hatásával is. - Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéni intimitási igényét. - A lelki egészség érdekében az optimális napirend kialakítására törekszünk. A folyamatosság által teremtett nyugalom biztonságot, testi és lelki harmóniát eredményez, mert a gyermek fejlettségének megfelelően végezheti a különböző tevékenységeket. - A szociohigiénés nevelés szempontjából fontosnak tartjuk a kedvező társas miliő megteremtését, a szociális környezet tudatos megszervezését. - Óvodánkban vegyes életkorú csoportok működnek, mert mi ezt a szervezési formát tartjuk legmegfelelőbbnek a gyermek szociohigiénés fejlődése szempontjából. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Teste arányos, teherbíró, megkezdődik a fogváltás. - Felismeri biológiai, fiziológiai szükségleteit, azok megoldásában önálló. - Önfegyelme által képes késleltetni szükségletei kielégítését. - Kulturáltan étkezik, igényes a tisztálkodásban, öltözködésben, környezetének rendben tartásában.
- Az egészséges életmód szokásaival kapcsolatos feladatait természetes teendőként látja el, mely segíti és megkönnyíti az iskolai életmódba való beilleszkedését. - Ismeri a veszélyforrásokat, ezeket elkerüli, másokat figyelmeztet erre.
3.2. Érzelmi nevelés, szocializáció, illem Alapelveink: A megfelelő légkör kialakulásának alapja az óvónő-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolata, mert az óvónő így válhat csak a gyermek számára első számú modellé. Az óvónő mintát ad a társas viselkedésre és a pozitív érzelmekre. A felnőtt-gyermek kapcsolat alapja a gyermek egyéni ismerete, érzelmi igénye, fejlődési üteme. Jellemzője a bizalom, a feltétel nélküli szeretet. Elvárásainkat egyértelműen, röviden, pozitívan fogalmazzuk meg. Oldjuk a feszültségeiket és lehetőséget teremtünk a negatív érzelmek feloldására. A szokások kialakításában alapelvünk a türelmes, kiváró magatartás, tolerancia, következetesség. Az érzelmi nevelés és szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő, közös tevékenységek biztosítása. A gyermekek érzelmi-szociális fejlődése vegyes életkorú csoportokban egyenletesebb, mert a különböző életkorú, fejlettségű gyermekek erősen hatnak egymásra. Ebben a csoportszervezési formában minden gyermek tapasztalatot szerez az alá- fölémellérendelt szerepek mindegyikéről. Ez szociális fejlettségét differenciáltabbá teszi. Célunk: Érzelmi biztonságot nyújtó, otthonos , derűs légkör biztosítása A közösségi magatartás megalapozása, kapcsolatteremtési és érintkezési normák, illemszabályok megismerése, elsajátítása életkornak megfelelő önállóság, erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása. A gyermekek közösségi viselkedésében jelenjen meg a tolerancia Feladataink: • a gyermekek társas kapcsolatainak formálása, • önismeret, önérvényesítés fejlődésének segítése, • értékek, normák alakítása, illem,
• erkölcsi, akarati tulajdonságok formálása A gyermek társas kapcsolatainak formálásánál alapvető, hogy a gyermeket már óvodába lépésekor kedvező érzelmi hatások érjék, mert ez befolyásolja sikeres beilleszkedését. Az óvodai élettel való ismerkedés fokozatos, a szülővel együtt történik. A szülők is megismerik az óvoda életét, ez segíti az együttnevelési szemlélet kialakulását. Óvodánkban a beilleszkedés folyamatos. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerre fogadjuk új óvodásainkat, mert az új környezetbe kerülő 3 éves gyermek különösen igényli az őt fogadó nevelőkkel a személyes kontaktus. A gyermek az óvodában a gyermekfelnőtt és gyermek-gyermek kapcsolat új formáival találkozik. Ezekben a természetes helyzetekben alakítjuk kapcsolatteremtő képességét a modellhatás, értékek és normák segítségével. Önismeret, önérvényesítés fejlődésében nagy jelentőséget tulajdonítunk a pozitív megerősítésnek. Feladatunk biztosítani, hogy a gyermek minél több szituációban próbálkozhasson, minek eredményeként egyre önállóbbá válik a különböző helyzetek megoldásában. A tudatosan szervezett sokféle tapasztalási lehetőség hatására a gyermek önismerete egyre reálisabbá válik, önérvényesítése az óvodai szokásoknak megfelelően történik. Óvodánkban a reális énkép alakulását kívánjuk segíteni a - nagycsoportos gyermek számára szervezett - csoportközi foglalkozásokkal. Zenei- és mozgástevékenységben kortársaik között rendszeresen összehasonlíthatják képességeiket. Értékek, szokások, illem alakításánál a gyermek érdeke azt kívánja, hogy célokat és ésszerű szabályokat állítsunk elé, amelyek erőfeszítésre késztetik. A közösségi élet szabályainak megteremtésekor számunkra elsődleges az értékek, normák kialakítása: - az óvodás gyermek viselkedésére vonatkozó illemszabályok (pl. étkezés, társas kapcsolatok) - a jó megjelenés illemszabályai (pl. higiénés szokások, tiszta, ápolt, rendezett külső.) A felnőtt egyértelműen fogalmazott elvárásai és a személyes példa elősegíti, hogy a gyermek az alkalmazkodás szintjéről, az érzelmi azonosuláson keresztül eljusson oda, hogy a szokás betartása belső igényévé váljon. Az érzelmi-szociális fejlődés érdekében fontosnak tartjuk egyes magyar népszokások, néphagyományok értékeinek közvetítését, óvodai ünnepek szervezését. A gyermekek a családban kismértékben, vagy egyáltalán nem találkoznak a népi hagyományokkal. Elveink az ünnepek megszerzésében: - az ünnepekre projektekbe beépítve készülünk - a hagyományosan családi ünnepeket (karácsony, anyák napja) érzelmileg készítjük elő - versek, dalok tanulásával, ajándékkészítéssel segítjük a gyermekeket a
bensőséges otthoni ünnepléshez - kerüljük a nyilvános szerepeltetést Erkölcsi, akarati tulajdonságok alakításának alapja a gyermek érzelmi kötődése családi és óvodai környezetéhez. A gyermek számára a jól értelmezhető erkölcsi normák beépülése saját élethelyzeteibe érzelmein keresztül történik. Arra nevelünk, hogy a gyermekek fogadják el és segítsék egymást, vállaljanak felelősséget, őszinték, önzetlenek legyenek, fejlődjön együttérző képességük. Rendelkezzenek a szükséges önállósággal, önfegyelemmel, szabály- és feladattudattal, kitartással. A gyermek erkölcsi, akarati megnyilvánulásainak pozitív megerősítése, jó érzéssel tölti el a gyermeket, mely személyiségfejlődésének további mozgatója. Az érzelmi nevelés szocializáció terén nagy jelentőséget tulajdonítunk a közös tevékenységekre épülő közös élmények biztosításának. Az érzelmi, szociális képességek fejlesztésének alapja a gyermekek megismerése és fejlődésük nyomon követése. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Képes a csoportban kialakult szokások, szabályok betartására. - Tevékenységeiben kitartó. - Szívesen segít társainak és érdeklődik irántuk. - Tisztelet-, és illemtudó, értékeli, óvja mások munkáját. - Meghallgatja a felnőtteket és társait, nem vág mások szavába. - Kisebb konfliktusokat önállóan megold. - Tetteiért felelősséget vállal. - Közösségi magatartásában megjelenik a tolerancia. - Érzelmi-szociális fejlettsége alkalmassá teszi az iskolakezdésre.
3.3. Értelmi nevelés, fejlesztés Alapelveink: Az értelmi nevelés, fejlesztés átszövi az óvodai élet egészét. Megvalósításában legfontosabb alapelvünk az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve. Az értelmi képességek óvodás korban tevékenység közben fejlődnek, ezért elengedhetetlennek tartjuk a gyermek környezetének tudatos kialakítását és a sokoldalú tapasztalatszerzés folyamatos biztosítását.
Célunk:
A gyermekek legyenek nyitottak, érdeklődőek, tevékenységeinkben megfigyelhető legyen a kreativitás. Feladataink: • Az értelmi képességek fejlesztésének alapja a gyermekek megismerése és fejlődésük nyomon követése. A gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának megőrzése érdekében a belső motivációra épülő játékos tapasztalatszerzést részesítjük előnyben. • Az általunk kezdeményezett tevékenységformákban a tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése történik. • Az egyes részképességek begyakorlására elegendő időt és lehetőséget biztosítunk. • Fontosnak tartjuk az intellektuális érzelmek előhívását, gyakori erősítését. • Az intellektuális érzelmek alakításában mintaadó a szerepünk. • Az érzékelés az alapja valamennyi magasabb szintű megismerési folyamatnak. Ezért különösen figyelünk ezen a területen a részképességzavarok megelőzése, felfedezése érdekében a kinesztétikus- és az egyensúly érzékelésére. • Az észlelés pontosabbá teszi az érzékelést, részt vesz benne a gondolkodás is. Az észlelésben a tárgyak jellemző tulajdonságai jelennek meg. Óvodásainknál a tér-idő- és mozgásészlelés fejlődésére fordítunk kiemelt figyelmet. • Az óvodás évek alatt a gyermekre túlnyomó részt az önkéntelen figyelem jellemző. A figyelem fejlődésének (ereje, tartóssága, terjedelme, megosztása) nyomon követése azért fontos feladatunk, mert óvodáskor végére meg kell jelenni a szándékos figyelemnek. • Az emlékezet fejlődésének megfigyelésénél figyelünk a bevésés gyorsaságára, a megőrzés időtartamára és a felidézés pontosságára. Az élmény (jó, rossz) feldolgozása nem lehetséges a képzelet működése nélkül. • A reproduktív képzelet fejlődését legjobban a mesehallgatás fejleszti. Ezért a mesemondáshoz nem használunk szemléltető képeket és károsnak tartjuk a túlzott TV- és videonézést, ahol nincs szükség a reproduktív képzelet működésére, mert kész képeket kap a gyermek. • Az alkotó képzelet is tervszerű nevelés útján bontakozhat ki és fejlődhet leginkább. Ezt az önállósággal a gyermeki szabadság biztosításával, ill. a sémamentes rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással segítjük. A gyermekeket az egyedi megoldások keresésére ösztönözzük. • A sokszínű tevékenységforma, élmény az érzelmek és az emlékezet gazdagítása, mind a kreativitás fejlődését segítő folyamat. • A megismerőtevékenység legmagasabb foka a gondolkodás. A gondolkodás mindkét fajtájának (megérő és problémamegoldó) fejlesztését fontosnak tartjuk. Óvodába lépéstől kezdve párhuzamosan figyelünk fejlődésükre, hogy óvodáskor végére a problémamegoldó gondolkodás is jellemezze gyermekeinket.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint elérése: - a gyermeket nyitottság és érdeklődés jellemzi, - differenciált érzékelésre, észlelésre képes, - megjelenik a szándékos emlékezet és felidézés, - megjelenik a szándékos figyelem, - megjelenik a fogalmi gondolkodás, - megjelennek az intellektuális érzelmek, - megjelenik a problémamegoldó gondolkodás, - tevékenységeiben megfigyelhető a kreativitás.
3.4. Anyanyelvi és kommunikációs nevelés Alapelveink: Nevelési programunk lényeges része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlődésének segítése. Identitástudatunk alapja anyanyelvünk, ezért fontosnak tartjuk a gyermek számára a szép, kulturált, udvarias beszéd elemeinek, szabályainak közvetítését, nyelvünk szépségének megismertetését. Az anyanyelvi nevelést nem kezeljük elszigetelten, minden feladatot, tevékenységet áthat, segíti a gyermekeink önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatait. Az óvodába kerülő gyermekek anyanyelvi fejlettségét az otthoni nyelvi környezet határozza meg. Osztatlan csoportjainkban a nagyobb társaktól kapott példa motiváló hatású a kisebbek beszédfejlődésére. Az osztatlanság keretei között a beszédfegyelem is hamarabb alakul ki. Célunk: Tiszta, választékos, a helyzetnek megfelelő beszéd és a helyes nyelvhasználat kialakítása. A gyermekek képesek legyenek rövid történetet elmondani, rendelkezzenek elemi metakommunikációs ismeretekkel.
Feladataink:
• Olyan szeretetteljes, családias légkört biztosítunk, amiben a gyerekek szívesen és gyakran beszélnek, ahol minden kinyílik - az érzelem, a képzelet, a kíváncsiság, az érzékek, a beszédkedv. • A gyermekek aktív és passzív szókincsének gazdagodását, a helyes mondatszerkesztést mindennapos beszédszituációkkal, élményt nyújtó tevékenységekkel és anyanyelvi játékokkal segítjük. Meseanyagunkat elsősorban a magyar népmesék világából merítjük. • Az óvoda városközponti helyzetéből adódó lehetőségeket kihasználjuk: Gyermekkönyvtár látogatása alkalmanként, Szigligeti Színház gyermekelőadásai, művelődési házak programjai. A felkínált lehetőségek közül a számunkra értéket közvetítő előadásokon, programokon veszünk részt. • Beszédszínvonaluk emelése érdekében lehetőséget teremtünk arra, hogy kreatívan rögtönözhessenek, a nyelvvel is játszhassanak. • A nagyobb gyermekekkel a nyelvi árnyalatokat felfedező játékokat is játszunk (pl. találós kérdések, közmondások, nyelvtörők, népies-humoros kifejezések). • Beszédaktivitásukat teljes odafordulásunkkal, aktív figyelmünkkel és a gondolataikhoz kapcsolódó kérdéseinkkel tartjuk ébren. • Érdeklődő magatartásunkkal, példamutató, tiszta, érthető, stílusos beszédünkkel segítjük beszédminőségük alakulását, kifejezőkészségük fejlődését. Az előforduló nyelvi hibákat tapintatosan, indirekt módon javítjuk. • Gyermekeink nyelvi fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérjük. A beszédhibával küzdő gyermekeinket szükség esetén szakemberhez irányítjuk. Kommunikációs nevelésünk segíti a gyermekek kapcsolatteremtését és együttműködését társaikkal és a felnőttekkel. Fejlődő együttműködési képességük növeli önbizalmukat, erősíti biztonságérzetüket és segíti önkifejezésük differenciálódását. A gyermekekkel foglalkozó felnőttek kommunikációjában fontos, hogy a valódiés metakommunikáció összhangban legyen, mert a gyermek számára csak így egyértelmű, így hiteles. A gyermekekkel való kapcsolatunkban kezdeményezőek, elfogadóak, együtt-működőek vagyunk. A gyermek együttműködési képességének fejlődéséhez érintkezési formák gyakorlására van szükség. A szokások biztonságos kialakulásának feltétele a gyermekeket körülvevő felnőttek példamutatása és következetessége. A kommunikációs képességek fejlődésének alapja a gyermekek megismerése és fejlődésük nyomon követése.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: - Beszédtempója, hangsúlyozása életkorának megfelelő minden szófajt használ. - Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot.
- Elbeszélése folyamatos, érthető, a vele történtekről 3-4 összefüggő mondatban képes beszélni. - Helyesen használja a névmásokat, névutókat, jelen, múlt és a jövő idejű igéket, igemódokat. - Beszéde tiszta, érthető, minden magán- és mássalhangzót tisztán ejt, jól artikulál. - Társas helyzetekben képes mások meghallgatására, az odafigyelésre, a türelmes kivárásra. - Érti a metakommunikációs jeleket (elismerés, nem tetszés, öröm, szomorúság) - Helyes test- és tekintettartással beszél.
4. A GYERMEKEK TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 4.1. Játék Alapelveink: A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység, önkifejezési forma. Gyermekeink játék közben ismerkednek a világgal, a véletlen és a valószínű törvényszerűségeivel, az élő- és élettelen környezettel. Kíváncsiságukból fakadóan tapasztalatokat, ismereteket szereznek a környező világról. A játék olyan komplex tevékenységforma, amelynek megfigyelése közben képet kaphatunk a gyermekek ismerteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. Gyermekeink játéka személyiségük tükrözője és mint leggyakoribb tevékenység, fejlesztésük legfőbb eszköze és színtere. A gyakorlatban kétféle játékot különböztetünk meg: a gyermek szabad játékát és az óvónő által kezdeményezett játékot. Célunk: Óvodáskor végére a sokszínű, társakkal végzett játéktevékenység jellemezze a gyermekeket. Feladataink:
Minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítani a gyermekeknek az elmélyült folyamatos játékra játékszükségletük kielégítése érdekében. A tevékenységhez szükséges feltételek mindig a gyermekek rendelkezésére állnak: A nyugodt légkör: biztonságérzetet kelt, amelyben a gyerekek szabadon szervezik meg játékukat, önállóan választják hozzá a társaikat, a helyet és az eszközt. Szeretetteljes, játékos légkörben könnyebben fogadják el egymást és a felnőtteket, feszélyezettség nélkül tudnak önállóan és társaikkal önfeledten játszani. Segítjük ötleteik megvalósítását, az alkotó együttműködés kialakulását. A nyugodt légkör megteremtéséhez fontos a játékkal kapcsolatos szokások kialakítása: játékeszközök használatával kapcsolatos szokások és a társas együttélés szabályai, szokásai. A megfelelő hely: csoportszobáinkban állandó és variálható kuckókat és játéksarkokat alakítottunk ki. Az átrendezhetőség szabadsága addig tart, amíg a többi gyermek érdekeit nem sérti, önmaga és mások testi épségét nem veszélyezteti. A bent megkezdett tevékenységek az udvaron is folytathatók. A játékidő: az elmélyült játékot a folyamatos és rugalmas napirendünk biztosítja. Fontosnak tartjuk, hogy kapkodás nélkül, elmélyülten játszhassanak, legyen idejük elképzeléseik megvalósítására. Ezért a gyermekek a délelőtt megkezdett játéktémát nemcsak délután, hanem akár több napon keresztül is játszhatják. Addig folytatódhat a kedvelt tevékenység, amíg az a gyermekek számára érdekes, élményt és örömöt adó. A játékeszközök: kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Olyan esztétikus, praktikus játékeszközöket, anyagokat biztosítunk, amelyek tapasztalataik, élményeik eljátszására alkalmasak. Lehetőséget adunk az otthon melegét pótló - balesetet nem okozó - játékok behozatalára. A játék tartalmának gazdagítása érdekében a gyermeket minél több élményhez juttatjuk. A játék akkor válik igazán élményszerűvé, ha vágyaikat, elképzeléseiket megvalósíthatják. Olyan élményháttért biztosítunk, amely során hozzájuk közelálló szerepmintával találkozhatnak, amellyel érzelmileg azonosulni tudnak, játékban újra átélhetik. • A játékfajták tartalmának gazdagítását a gyermekek életkori- és egyéni sajátosságainak, aktuális érdeklődésének figyelembevételével végezzük. A gyakorlójáték során biztosítjuk a lehetőséget az önálló próbálkozásra, tapasztalatszerzésre, a játékeszközök megismerésére. • A szerepjátékban lehetőséget adunk élethelyzetek, pozitív és negatív élmények eljátszására. Ösztönözzük, hogy barkácsolással a gyerekek maguk is készítsenek játékeszközöket. • A szabályjáték szabályai feleljenek meg a résztvevő gyermekek fejlettségi szintjének, mert csak így biztosított az élményszerűség.
• A konstruálás mindenki számára biztosítsa a képességeinek legmegfelelőbb építőjátékot, hogy az alkotás örömét átélhesse és kreativitása fejlődhessen. • Megismertetjük a gyermekeket az életkoruknak megfelelő mozgásos szabályjátékokkal, amelyeket később önmaguktól is kezdeményeznek. • Udvari játékok: óvodaudvarunkat úgy alakítottuk ki, hogy az egész év folyamán - évszaknak megfelelően - a csoportszobában megkezdett tevékenységek az udvaron is folytathatók. Udvarrészeink átjárhatók, így a közös játéktérben együttműködésre, elkülönülésre egyaránt van lehetőség. • A szabad játék folyamatába akkor lépünk be, ha a gyermekek igénylik, ha a játékban nem tudnak továbblépni, illetve a gyermekek számára megoldhatatlan konfliktus alakul ki. A közös játékban alárendelt irányító, vagy egyenrangú játéktárs és minta adó modell szerepet töltünk be, vállalunk fel.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Betartja a játéktevékenységekkel kapcsolatos szokásokat, szabályokat. - Képes szabályok kialakítására, szerepek elosztására. - Elfogadja játszótársai elgondolásait. - Tiszteletben tartja mások játékát. - Képes megosztani a játékszereket másokkal. - A nagyobb társ játéktevékenysége minta a kisebbek számára. - Játékához barkácsol játékeszközöket. - Játéktevékenységében megjelenik a kreativitás.
4.2. Mozgás Alapelveink: A mozgás az óvodás korú gyermek szükséglete és életkori sajátossága. A sokféle mozgáslehetőség kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését és elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődést, az egészség megóvását. A derűs légkör, a jó hangulat, a változatos eszközök, kéziszerek biztosítják a gyermekek mozgáskedvét. Minden szervezési formában szem előtt tartjuk a játékosság elvét, a természetes mozgáskedv fenntartása érdekében. A közös mozgás alkalmával lehetőség nyílik a társas kapcsolatok kiszélesítésére, viselkedési minták tanulására és önuralmuk, együttműködő képességük fejlesztésére. Célunk:
A gyermekek szeressék a mozgásos tevékenységeket. A mozgástevékenység során megfigyelhető legyen a gyermekek akarati erőfeszítése. Feladataink: • Célunk elérése érdekében biztosítjuk a gyermekek számára a jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetet a szabadban és a csoportszobában egyaránt. • A heti 1 alkalommal kötelező jelleggel szervezett mozgásos tevékenységet a csoport fejlettségéhez, az időjáráshoz, a napirendhez igazodva tervezzük. • A tevékenységek során érvényesítjük az egyéni bánásmód és a differenciált fejlesztés elvét. • Az időjárástól függően - ha lehet - a szabadban tornázunk, kedvezőtlen időjárás esetén a csoportszoba és az eszközökkel felszerelt folyosó nyújt lehetőséget a mindennapi mozgásra. • A fejlesztés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások képezik (járások, futások, ugrások, csúszások, mászások, kúszások). • A mozgáslehetőségek között jelentős helyet foglalnak el az egyensúlygyakorlatok, gurulások, átfordulások, valamint a labdával végezhető gyakorlatok. • A testséma fejlesztése kiemelt helyet foglal el gyakorlatunkban, mivel alapja a gyermek térben való tájékozódásának. • A mozgáskultúra formálása érdekében ösztönözzük a gyermekeket a pontos, esztétikus mozgásra. A hangsúly az ehhez szükséges készségek, képességek kialakításán van. • Mivel óvodánkba jórészt lakótelepi és városközpontban élő gyerekek járnak, a szabad mozgás feltételeinek megteremtésére különös gondot fordítunk a mozgásszükséglet kielégítése érdekében. Minden évszakban sokat tartózkodunk a szabadban. A szabadban töltendő minimális idő tavasszal, ősszel 2 óra, télen 30 perc, nyáron 4 óra. • Nagy kiterjedésű udvarunk (füves, aszfaltos, homokos felülete) és az ott található stabil és mozgatható többfunkciós szerek, sok mozgási lehetőséget kínálnak. A testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztését szolgálja a mozgatható udvari játék- és tornaszerek csoportonkénti cseréje. • Feladatunk az eszközök állandó bővítése és pótlása. • Kirándulásokon és az erdei óvoda alkalmával kihasználjuk az erdei tornapálya és a játszóterek adta lehetőségeket is. Óvodánkban vegyes életkorú csoportok működnek, ezért a nagycsoportos gyermekek számára heti egy alkalommal csoportközi testnevelés foglalkozást szervezünk. Ennek tartalmát a korosztálynak megfelelő versenyjátékok adják. Célja: segíteni a gyermekek reális énképének, önértékelésének, versenyszellemének alakulását.
A sokoldalú mozgástapasztalat érdekében fontosnak tartjuk a gyermekek vízhez szoktatását. Célja: vízbiztonság megszerzése. Ezért minden nevelési évben biztosítjuk ezt a lehetőséget a nagycsoportosok számára. Szükség szerint prevenciós, rehabilitációs gyógytornát tartunk az óvoda orvosa által javasolt gyermekeknek, szülői igény alapján. Fontos számunkra a szülők szemléletformálása. A szülőkkel közös mozgásos programokat szervezünk: farsang, kirándulások, szülői igényekhez igazodó egyéb rendezvények. Az együttmozgás öröme és élménye segít abban, hogy a családok életvitelében értékként jelenjen meg a mozgásos életforma. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Mozgáskoordinációja életkorának megfelelő - Testsémája kialakult, tud térben tájékozódni. - Ügyel járására, testtartására - Akarati tulajdonságai, önfegyelme, kitartása képessé teszi erőfeszítésre - Egészséges versenyszelleme kialakult - Képes alkalmazkodni társaihoz, és a szabályokhoz - Testi képességei olyan fejlettségi szintre jutnak, hogy alkalmassá válik az iskolai életre.
4.3. Ének, zene, énekes játék Alapelveink: Óvodai nevelésünk minden napján megjelenik a körjátékozás, éneklés, zenélés, mondókázás, ami által nemcsak a gyermekek zenei képessége, hanem teljes személyisége is fejlődik. Csoportjainkban kezdettől fogva törekszünk az óvónő-gyermek bensőséges kapcsolatának megteremtésére. A beilleszkedés ideje alatt a gyermekek érzelmi biztonságának kialakításában fontos eszközünk az ölbeli játék, az óvónői ének, a zene hatása. A mindennapi éneklés során a gyermekek ráéreznek a sokszor eljátszott körjátékok feszültségoldó hangulatára, a mozgás, a közös éneklés örömére. Ezáltal fejlődnek társas kapcsolataik, a közösséghez való pozitív viszonyuk. Így elérjük, hogy a nagyobbak már önmaguktól kezdeményeznek dalos játékot és példaadói a kisebbeknek.
Célunk:
A gyermekek örömmel vegyenek részt énekek, mondókák, népi körjátékok játszásában. A zenei anyanyelv megalapozása. Feladataink: • Derűs, oldott légkört alakítunk ki, ahol személyes példamutatásunk modell a gyermekek számára. (pl. empátia, mozgáskultúra). • A mindennapi élmény nyújtással számtalan lehetőség nyílik a gyermekek zenei képességének fejlesztésére: - az éneklési készség, a ritmusérzék, a hallásfejlesztés és a harmonikus, esztétikus mozgás kialakítására. • Zenei anyag kiválasztásánál népi énekes-mondókás gyermekjátékokból, alkalmakhoz fűződő népszokások játékaiból merítünk. • Szempontjaink a dalosjátékok válogatásánál: a kis hangterjedelmű, (s-m, l-sm) egyszerű mozgásanyagú játékoktól haladunk a nagyobb hangkészletű, (l-d) bonyolultabb játékszabályú körjátékok felé, szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, a gyermekcsoport adottságait, az évszak, ill. a projekt rendszerű tanulás elvét. A gyermekek évente megismernek 8-10 dalt, 8-10 körjátékot, 3-4 mondókát. Kodály Zoltán, Forrai Katalin elvei szolgálnak útmutatóul. • Zenehallgatáskor előadásmódunk érzelemkeltő, kifejező és élményszerű. • Az értékes muzsika igényes előadásával formáljuk gyermekeink zenei ízlését: a szép iránti igény kialakítását, felismertetését, megszerettetését. Törekszünk arra, hogy énekünkkel, hangszerjátékunkkal a gyermekek számára maradandó, pozitív élményeket biztosítsunk. Olyan művészi értékű zenei anyagból merítünk, amely a nemzeti kultúránk értékeit hordozzák. Elsősorban magyar népdalokból, másodsorban rokon- és más népek dalaiból, magyar ill. külföldi műzenei szemelvényekből. • Pihenőidőben mindennap altató zene szól a gyermekeknek (óvónői ének, műzenei szemelvény). • A legidősebb gyermekeink részére (heti egy alkalommal) "népi körjátékkör"-t szervezünk, ahol megismertetjük a változatos térformájú, bonyolultabb szabályú nagy mozgásigényű játékokat és az egyszerűbb tánclépéseket. • A zenei nevelés lehetőségét gazdagítva zeneóvodai tevékenységeket szervezünk, (heti egy alkalommal, 6-7 éveseknek), a zene iránt jobban érdeklődő gyermekek számára, szülői igények alapján. Itt a képességek fejlesztésén túl megismerkednek a metallofonnal is. • Hagyományainkhoz tartozik a tavaszi és karácsonyi hangverseny rendezése, mely elősegíti az érzelmi fejlődést, melyeken a szülők is részt vesznek. Külső előadók közreműködésével minél több, emberi hangszínnel és hangszerrel szeretnénk megismertetni a gyermekeket. Ünnepeink zenei anyagában is az értékek közvetítése és a zenei ízlés formálása a célunk.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - a gyermek a számára kedves dalokat, dalosjátékokat el tudja énekelni, - örömmel játszik körjátékokat, dalosjátékokat, - 3-4 mondókát el tud mondani, - önállóan tudja használni az alapvető ritmushangszereket (dob, cintányér, triangulum, ritmusdob), - érzi az egyenletes lüktetést, dalok, mondókák ritmusát, - a zenei fogalompárokat meg tudja különböztetni, - igényévé válik az esztétikus, szép mozgás, - szereti, élvezi a zenehallgatást.
4.4. Mese, vers, bábozás, dramatizálás Alapelveink: A meséknek, verseknek - bensőséges, meghitt légkör teremtésével - egész nap helyük van életünkben. Kiválasztásuknál fontos alapelvnek tekintjük, hogy művészi értékű irodalmi alkotásokat biztosítsunk, amelyek a gyermek és a csoport fejlettségi szintjének és az óvónő személyiségének is egyaránt megfelel. A népi és az irodalmi alkotások lehetőséget nyújtsanak a folyamatos szókincsbővítésre (pl. népies, régies kifejezések, jelzők, hangutánzók, hangulatfestő szavak...), segítik a gyermekek kommunikációs és beleélő képességét.
Célunk: A gyermekek spontán tevékenységében jelenjenek meg az irodalmi élmények. Szívesen hallgassanak mesét, kapcsolódjanak be a bábozásba, dramatizálásba.
Feladataink:
• Olyan versek, népi mondókák bemutatása, amelyeket egyszerű, ritmikus ismétlődések jellemeznek. Az ünnepekhez és aktualitásokhoz kapcsolódva min. 8-10 verset, mondókát ismertetünk meg évente a gyermekekkel. • A mesék tartalma a gyermekek érzelmeire hat, értékeket közvetít. • Az egyszerű, rövid meséken keresztül fokozatosan rászoktatjuk őket a mese figyelmes végighallgatására. • A nagyobb gyermekeknek már bonyolultabb szerkezetű állatmesék, népmesék, novellisztikus mesék, tündér, tréfás és műmesék alkotják az irodalmi anyagot. A délutáni pihenés előtt folytatásos meséket is hallhatnak. • Segítjük a gyermekek igénye szerinti többszöri bemutatással az érzelmek újraátélését, az élmények feldolgozását. Dramatizálni, bábozni a sokszor hallott, érzelemvilágukat és képzelőerejüket megmozgató cselekményű, kedvelt meséket szoktuk. • A mesékhez egyáltalán nem, a dramatikus játékokhoz jelképes szemléltető eszközöket használunk. A szükséges kellékeket a gyermekekkel közösen tervezzük és készítjük el, a nagyobbak viszont már önállóan is készítenek kiegészítő eszközöket. Mindez segíti képzeletbeli képeik előhívását, szabad önkifejezésük, fantáziájuk alakulását. A dramatikus helyzetek jó lehetőséget kínálnak a társalgási kedv fokozására, az önálló és folyamatos beszéd gyakorlására. • Segítjük a gyermekeknek azt a törekvését is, hogy az általuk kitalált történeteket, ismert meséket elmondhassák, eljátszhassák, azok cselekményét tovább szőjék, befejezzék. • A spontán adódó nevelési helyzetekhez, az élményszerűség fokozása érdekében sok verset, mesét összegyűjtünk és emlékezetben tartunk. Helyes ejtéssel, értelemszerű hangsúlyozással mutatjuk be a műveket. • Projektjeinkhez kapcsolódva szólások, közmondások gyűjtésével gazdagítjuk gyermekeink ismereteit. • Csoportszobáinkban hangulatos mesesarkokat alakítottunk ki, ahol igényesen válogatott mesekönyveket helyeztünk el, előnyben részesítve a magyar népmeséket. Az eszközök, könyvek, bábok, bábparaván a gyermekek számára az egész nap folyamán - könnyen elérhető helyen találhatók. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - a gyermekek játékában megjelenik a mese, bábozás, dramatizálás, - képes felidézni a számára kedves mesét, verset, mondókát, - a hosszabb, folytatásos mese fonalát tudja követni, - próbálkozik az önálló mesemondással, - a könyvekre vigyáz.
4.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka
Alapelveink: A rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységet a játék részének tekintjük. Átszövi az óvodai élet egészét, a személyiség szabad kibontakozásának fontos eszköze. A gyermek számára örömforrás, nem az eredmény, hanem maga a tevékenység a fontos. A téma, a rendelkezésre álló eszköz és technika kiválasztásában a gyermekek maguk döntenek. Károsnak tartjuk az uniformizáló nevelési módszereket - sémaadás, témaadás - mert elveszi a gyermek kedvét az egyéni kifejezésmódtól, gátolja a kreativitás kibontakozását. Célunk: A gyermekek alkotási vágyának kielégítése. A rajzolás, mintázás, kézimunka technikáinak megismertetése, alaptechnikák elsajátítása. Feladataink: • A tiszta szín- és formavilág közvetítése. • A tevékenységhez mindig biztosítsuk a jó megvilágítású, megfelelő helyet, az egyénileg elegendő időt és a jó minőségű eszközöket. Minden csoportszobában egy sarkot biztosítunk a rajzoláshoz, barkácsoláshoz, különböző anyagok tárolásához. Az eszközök és anyagok bármikor a gyermekek rendelkezésére állnak. • Az elkészült alkotásokról egyénileg beszélgetünk a gyermekekkel. Fejlesztőmunkánk(egyénenként és mikrocsoportban) a technikák gyakorlására és tökéletesítésére, észrevételeink csak a technika jobbítására irányulnak. • Fontosnak tartjuk a sokféle eszköz, anyag és technika megismertetését. • Elsődleges feladatunk az alaptechnikák biztonságos begyakorlásának segítése: rajzolás, festés, mintázás, ragasztás, nyírás. Az alaptechnikákon kívül a néphagyományhoz és kézművességhez tartozó technikák kerülnek előtérbe. Pl.: szövés, fonás, agyagozás. • A különböző anyagokkal való ismerkedés segíti a gyermekeket, hogy tapasztalataik legyenek azok tulajdonságairól, felhasználhatóságáról. Nagyobb teret a természetes anyagok kapják. • Az évszakonként, ünnepenként változó óvodai környezet kialakításában a gyermekek tevékenyen részt vesznek, alkotásaikat is felhasználva. Így megtanulnak környezetükre vigyázni, mások munkáját megbecsülni, fejlődik térlátásuk, önbizalmuk, formálódik esztétikai ízlésük, szép iránti fogékonyságuk. Érzelmileg erősebben kötődnek környezetükhöz, mert az őket körülvevő óvodai környezet kialakításának aktív részesei. Ezzel segítjük térbeli tájékozódó és rendező képességük, kreativitásuk alakulását, fantáziájuk gazdagodását.
• Megteremtjük az alkalmait a műalkotásokkal való ismerkedésnek, melyre Szolnok város több lehetőséget kínál. • A népművészeti alkotásokat lehetőség szerint az eredeti környezetében mutatjuk be. A népi kultúra tárgyai jelrendszert hordoznak, melyek ősi kultúránk alapelemei - ugyanúgy mint a gyermekrajzokon megjelenő ősképek. • A rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységformák mindennapi biztosítása hozzájárul a gyermekek tér-, forma- és színképzeteik alakulásához. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - A rajzolás, mintázás, festés örömmel végzett tevékenység a gyermek számára, - Az ismert technikákat alkalmazza, - Kialakul a síkban való tájékozódás, - Az eszközöket biztonsággal használja, - Környezetére igényes, alakításában örömmel vesz részt, - Finommotorikája korának megfelelő.
4.6. Természeti, társadalmi környezetünk tevékeny felfedeztetése Alapelveink: A gyermekeket körülvevő világ (természeti, társadalmi) felfedeztetésénél a gyermekek élményeire, tapasztalataira alapozunk. A szűkebb természeti, társadalmi környezettől a tágabb felé haladunk. A környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása érdekében minél több cselekvő részvételt és élményt biztosítunk. A gyermekek kíváncsiságára építve érdeklődésüket keltjük fel, így fogékonnyá tesszük őket a környezet értékeinek befogadására. Lehetőség szerint mindent a természetes környezetében figyeltetünk meg. Folyamatok tapasztalását, megismerését tartjuk fontosnak közvetíteni, hogy a gyermek változásában érzékelje az őt körülvevő világot. Olyan problémahelyzeteket teremtünk, amely cselekvésre, aktivitásra ösztönzi.
Célunk:
A környezeti értékek megőrzése érdekében a környezetkultúra szokásainak kialakítása. Óvodáskor végére a gyermekek fogékonyak lesznek a környezet értékeinek befogadására. Felismerik az egyszerű ok-okozati összefüggéseket.
Feladataink: • Az élményszerű tapasztalatszerzés, mert ezek alapozzák meg városunkhoz, szülőföldünkhöz való kötődésüket. Nevelésünkben a környezet megismerésének tartalmát négy terület biztosítja. 1. Természeti környezet: - Az óvoda és környezete - Tisza-part, Zagyva-part, Tiszaliget - Kirándulás városon kívüli természeti környezetbe. 2. Társadalmi környezet: - Az óvoda és környezete - Városunk középületei, nevezetességei - Szülők munkahelyei 3. Környezetünk mennyiségi, formai és téri viszonyai 4. Környezetvédelem • A városi családok mindennapjainak, életmódjának kevésbé része a természetes környezet. Fő feladatunk a környezet tevékeny felfedeztetése terén ebből adódik: adottságainknál fogva lehetőségünk van arra, hogy gyermekeink számára természetközeli életet biztosítsunk, kiegészítve a családok lehetőségeit. Valljuk, hogy a harmonikus testi-lelki fejlődéshez a természetközeliség elengedhetetlen feltétel: - Csoportjainkban élősarok található, ahol a gyermekek gyűjteményeiket, évszakkal kapcsolatos tárgyaikat helyezik el. - Óvodánk udvara méreténél fogva lehetségessé teszi, hogy minden gyermekcsoportnak saját konyhakertje legyen. - Játszókertünk fás, ligetes. - Óvodánk városközpontban helyezkedik el, de rövid sétával többféle természeti környezet könnyen megközelíthető. - Időjárástól függően erdei óvodai programot szervezünk. - A pozitív érzelmi viszony kialakítása akkor eredményes, ha a családokat is bevonjuk feladataink megvalósításába. Ezért a kirándulásainkat a szülőkkel együtt szervezzük.
A társadalmi környezet felfedezésének lehetőségei óvodánkban:
• • •
•
- A gyermekek megismerkednek új környezetükkel és az itt dolgozók munkájával. - Tágabb társadalmi környezet bemutatása során lehetősége van a gyermekeknek megismerni városunk középületeit, azok funkcióit az ott dolgozók munkáját. - A szülők munkahelyének látogatásával és egyéb foglalkozások megismerésével a munka értékteremtő funkcióját közvetítjük. Óvodán belüli életünkbe is beépítjük a foglalkozásokkal, mesterségekkel való ismerkedést. Lehetőségeinket kihasználva szülőket, nagyszülőket hívunk meg, akik mesterségüket óvodai környezetben is természetes módon tudják bemutatni. Alapvetőnek tartjuk a családról, közlekedésről, a testünkről, szűkebb környezetükkel kapcsolatos tapasztalatok rendszerezését, bővítését. A gyermekek mennyiségi, formai és téri viszonyairól szerzett tapasztalatait, óvodai nevelésünk bővíti és rendszerezi. A természeti és társadalmi környezet tevékeny megismerése során gazdag lehetőség nyílik - spontán és szervezett módon - a matematikai összefüggések felfedeztetésére. A környezetvédelemhez a természeti és társadalmi környezet megszerettetésén keresztül vezet az út. A környezethez való folyamatos aktív viszony kialakításával megalapozzuk a gyermek felelősségérzetét az őt körülevő világ iránt.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - A gyermek meg tudja mondani nevét, lakcímét, szülei foglalkozását. - Az óvoda épületében és udvarán biztonsággal tájékozódik, tudja óvodája, csoportja nevét. - Szűkebb lakóhelyén tud tájékozódni, ismeri a nevezetesebb épületeket. - Ismeri és alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. - Betartja a környezetkultúra elemi szokásait: - Vigyáz környezete rendjére, tisztaságára. - Nem rongálja környezetét. - Felismeri és óvja környezete növényeit és állatait, a napszakokat, az öltözködés és az időjárás összefüggéseit, az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket. - Észreveszi a szembetűnőbb változásokat. - Képes egyszerű ítéletalkotásra. - Nem riad meg a problémahelyzetektől, a problémahelyzetek cselekvésre ösztönzik. - Ismeri a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát, alkalmazza ezeket a kifejezéseket (fogalmakat). - Tud tárgyakat csoportosítani tulajdonságaik és számosságuk szerint.
- Minimum 10-ig tud számolni.
4. 7. Munka Alapelveink: A munkajellegű tevékenységek rendszeresen és folyamatosan épülnek be a gyermekek mindennapjaiba. Összefonódik a játékkal, belső motivációra épül. Játékban jelenik meg a felnőttek cselekvésének modellezésével (szerepjáték). Ez a gyermek számára nem mindig célravezéreltségű és eredményre törekvő tevékenység. A játékfajták közül a barkácsoló tevékenység az, ahol a munka lépései meghatározottak az eredmény létrejötte érdekében. A játéktevékenységek során fejlődő készségek, képességek segítik a gyermeket az egyre bonyolultabb munkajellegű tevékenységek önálló végzéséhez. A munka olyan terület, ahol az erőfeszítés kitartás és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető. A gyermek a munkavégzés során is ismerkedik saját képességeivel: információt szerez arról, hogy mire képes és kivel, kikkel tud együttműködni. Célunk: A közösségért szívesen vállalnak munkát és egyéni megbízatásokat. Feladataink: • Vegyes életkorú csoportjainkban a munka megszervezésénél figyelembe veszszük a gyermekek egyéni fejlettségét, személyiségét. A munkavégzés lehetősége nem életkorhoz kötött, hanem készségekhez, képességekhez. A gyermekek minden olyan munkát elvégezhetnek, amihez kedvük van - kezdetben segítséggel, később önállóan, - ami testi épségüket nem veszélyezteti. • Irányításunk mindig buzdító, megerősítő. A munkavégzéshez kapcsolódó pozitív érzelmi viszony kialakítása érdekében a felnőttek magatartása példaértékű. • A munka során olyan eszközöket biztosítunk, melyek igazodnak testméreteikhez, segítik a munkafolyamatok begyakorlását. • A munkavégzés során a gyermekeket mindig a munka befejezésére ösztönözzük.
Óvodánkban jelenlévő munkatevékenységek: Önkiszolgálás (testápolás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása).
A gyermekek kezdetben segítséggel, később önállóan végzik az önkiszolgáló tevékenységet. Az önállóvá válás folyamatában építünk a gyerekek önállósodási vágyára. Vegyes csoportjainkban ez a folyamat rövidebb időt igényel a nagyobb gyermektársak segítsége és modellhatása következtében. Naposi munka Önként örömmel vállalt közösségért végzett tevékenység. Gyakorolják és megtanulják a feladatok elosztását, segítik egymást, megérzik az együttműködés örömét. A naposi munka során alakul a személyiség közösséghez való viszonya. Környezet-, növény- és állatgondozás során lehetőség nyílik az élővilág és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására. Tartalmánál fogva a gondozás rendszeres, folyamatosan végzett tevékenység. Egyéni, alkalomszerű megbízatásoknál a fokozatosság elvét követjük, figyelembe veszszük a gyermekek önállóságát, képességeit. A félénk, bátortalan gyermekek társsal végezhető feladatot kapnak. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Szívesen és örömmel vállal munkát, megbízatást. - Az önkiszolgáló tevékenységet önállóan végzi. - Figyel környezete és saját holmija rendezettségére. - Az elvállalt munkát önállóan, kitartóan és pontosan elvégzi. - A munkavégzés során tud társaihoz alkalmazkodni. - Kialakulóban van kötelességtudata, szervezőkészsége.
4. 8. Tanulás Alapelveink: Nevelési programunk a tanulást tágan értelmezi. A gyermek az egész nap folyamán tapasztalatokhoz juthat, vagyis tanulhat spontán vagy irányított módon. A spontán és irányított tanulás egymást segítő és kiegészítő folyamatok. Lehetőséget biztosítunk az egyes részképességek begyakorlására, türelmesek, kiváróak vagyunk. Óvodánkban az utánzásos tanulás és a spontán játékos tapasztalatszerzés dominál. A tanulási folyamatot az életkori és egyéni sajátosságok ismeretében szervezzük. A folyamatban a kíváncsiságra, a tevékenységi vágyra, játékosságra és az önállósodási törekvésre alapozunk. Fontosnak tartjuk a több érzékszervet igénybe vevő tapasztalást és a gyermek cselekvő aktivitását.
A szervezett tanulási folyamatot játékidőben kezdeményezzük kötetlenül (kivéve testnevelés), mely alapos gyermekismeretet, nagyfokú tudatosságot és kreativitást, jó szervező és helyzetfelismerő képességet igényel. Célunk: A kisgyermekek életét meghatározó spontán tanulás feltételeinek biztosítása. A gyermekek örömmel és tevékenyen vegyenek részt a szervezett tanulási folyamatban. Feladatainkat: • Olyan problémahelyzetek teremtése, melyben minden résztvevő sikerhez vezethető és megismerheti, átélheti a felfedezés örömét. Mindezt óvodánkban projektrendszerű tanulás szervezési módszerrel valósítjuk meg. • Az eredményesség érdekében arra törekszünk, hogy kialakuljon az a légkör meleg, előítélet-mentes, szeretetteljes -, ahol a gyermek szorongások nélkül megnyilatkozhat, próbálkozhat. • A munkaforma többnyire mikrocsoportos, amelyen belül egyénileg differenciálunk. • A mikrocsoportos munkaformához kialakítjuk a szükséges szokásokat. Pl. halk beszéd, türelmes várakozás a kívülállóktól; beszédfegyelem, munkafegyelem a résztvevőktől. • A szervezett tanulási tevékenység időtartama függ a gyermekek egyéni érdeklődésétől, képességeiktől és pillanatnyi állapotától. Rugalmas hetirendünk lehetővé teszi, hogy mindenre jut elegendő idő, segíti a nyugalmat és rendszerességet biztosít.
Óvodánkban alkalmazott tanulási formák: - utánzásos minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, - spontán játékos tapasztalatszerzés, - gyermeki kérdésekre - válaszokra épülő ismeretszerzés, - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, - gyakori probléma és feladatmegoldás, - az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
- A gyermek képes figyelme összpontosítására - Feladattudattal rendelkezik, kitartó - Nyitott, érdeklődő, bátran kérdez. - Követni tudja az irányított játékos tapasztalatszerzés folyamatát. - Képes a felfedezés, a gondolkodás örömének átélésére. - Nem riad meg a problémahelyzetektől. - A feladatok elvégzéséhez kapcsolódó szokásokat, szabályokat betartja. - Munkatempója, önállósága, önfegyelme is alkalmassá teszi az iskola megkezdésére.
5. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI Célunk: Elegendő időt biztosítani a készségek, képességek kialakulásához, megalapozásához, figyelembe véve a gyermekek egyéni fejlődési ütemét. Feladataink: -
-
-
-
Beilleszkedés folyamatának megtervezése Határidő: szeptember 01. Az óvoda és a gyermekcsoport ünnepei Időkeret: 1 év Határidő: szeptember 01. Gyermekek aktuális fejlettségének megállapítása Időpont: november 4. hete, április 1 hete Éves nevelési terv összeállítása Határidő: szeptember 01. Napirend kidolgozása (őszi, téli, tavaszi, nyári) Időkeret: 1 év Hetirend összeállítása Időkeret: 1 év Határidő: november. 01. Család-óvoda együttműködésének programja Időkerete: 1 év Határidő: szeptember 01. Nevelés, képességfejlesztés tervezése novembertől projektekben, 2-3 hét időtartamra Nevelőmunka értékelése félévenként.
Tervezőmunkánk alapja a gyermekek fejlettségi szintje és nevelési céljaink. Vegyes életkorú csoportjainkban a nagycsoportos korú gyermekekre tervezünk és ebből bontjuk le az egyénre szóló fejlesztést. Nevelő-fejlesztő tevékenységünket nem a gyermek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg.
6. Felhasznált irodalom
1. Értelmezési és bevezetési útmutató a Comenius 2000. I. intézményi modellhez. 2. Forrai Katalin: Ének az óvodában. Bp. Editio Musica, 1974. 3. Füle Sándor: Párbeszéd. Bp. Okker, 2002. 4. Fűzfa Balázs: A remény pedagógiája. Szombathely. Vas Megyei Pedagógiai Intézet, 1990. 5. Dr. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában. Bp. Tanszertár BT., 1993. 6. Kelemen László: A pedagógiai pszichológia alapkérdései. Bp. Tankönyvkiadó, 1973. 7. Kiss Tihamér: A gyermek érzelmei. Bp. Tankönyvkiadó, 1995 8. Kovács György-Dr. Bakosi Éva: Játék az óvodában. Debrecen, 1995. 9. Mérei F.-V.Binet Á.: Gyermeklélektan. Bp. Gondolat, 1978. 10. Minősített óvodai programok 11. Molnár V. József: A nap arca. Gödöllő, 1990. 12. Molnár V. József: Egészség. Pécs. Melius Alapítvány, 1995. 13. Móroczné Komáromi Gyöngyi: Gyermekközelben. Keszthely, 1991. 14. Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés. Bp. OKKER, 1997. 15. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel. Szolnok, 1997. 16. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? Bp. OKI, 1996. 17. Szuhányi Mária: Nevelés - individuálpszichológiai nézőpontból. Bp. Szuhányi Alapítány, Bp. 1993.
18. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Bp. Zenemű Kiadó, 1982. 19. Dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában. Bp. FER-CO Kft., 1994. 20. Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek a pszichológus szemével. Bp. Tankönyvkiadó, 1989. 21. Zsolnai József: Egy gyakorlatközeli pedagógia. Bp. Oktatáskutató Intézet, 1986. 22. Zsolnai József-Zsolnai L.: Mi a baj a pedagógiával? Bp. Tankönyvkiadó, 1987.
