Ember a természetben műveltségterület moduláris oktatási programja

Ember a természetben műveltségterület moduláris oktatási programja Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése 5. osztályos természetismeret órákon

Készítette: Horváthné Fazekas Erika Kaszt Erika 2010.

Projektazonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 Feladatellátási hely: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája

Tartalomjegyzék:

1. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése az 5. osztályos természetismeret órákon 2. A természetismeret tantárgy helyi tanterve és az „Ember a természetben” műveltségterület moduláris oktatási programja 3. Tanmenetjavaslat a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztéséhez, a természetismeret tantárgy 5. osztályban való tanításához 4. Összegzés 5. Mellékletek 5.1. A választott modulok leírásai 5.2. CD melléklet

2


1. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése az 5. osztályos természetismeret órákon

A természetismeret tantárgy és a szociális kompetenciák kapcsolódási pontjai Iskolánkban a természetismeret tantárgyon belül évek óta megvalósult az a manapság egyre fontosabb ideológia, hogy a tantárgyban megjelenő fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi tényeket, fogalmakat, folyamatokat integráltan, egymásra épülve, a hétköznapi életben is hasznosítható formában adjuk át tanulóinknak. Ennek legfőbb lényege, hogy a környezetükről hiteles és a gyakorlatban is hasznos információkkal, attitűdökkel rendelkezzenek a gyerekek. A természetismeret tantárgyon belül jelenik meg egyik leghangsúlyosabb formában a környezeti nevelés elveinek tudományos hitelességen alapuló magyarázata. A fenntartható fejlődés egyik kulcskérdése, hogy a mai fiatalság olyan készségekkel és képességekkel rendelkezzen, amelyekkel képesek megóvni természetes és mesterséges környezetük értékes elemeit és ne éljék fel jelenlegi forrásaikat. Ennek az alapját az képezi, ha a mai diákok olyan felnőttekké váljanak, akik megfelelő énképpel, helyes önértékeléssel, természeti és szociális környezetük iránt empátiát és felelősséget érezve, hatékony együttműködéssel képesek felismerni a környezeti problémákat és tudományos körültekintéssel keresik meg a lehetséges megoldási alternatívákat. A fenntartható fejlődés csak akkor valósulhat meg, ha nem csupán elszigetelt döntések születnek, hanem ha az egyéni döntések is a közös, élhető jövő elérésére irányulnak. A szociális kompetenciák fejlesztésének fókuszpontjában a környezettudatos magatartás és kritikai gondolkodás kialakítására irányuló készség- és képességfejlesztés, attitűdformálás áll. Elve, hogy a szocializált ember könnyebben illeszkedik be társadalmi környezetébe, erőforrásaival való gazdálkodása során nem az egyéni, hanem a közösségi érdek vezérli. Az ötödikes korosztály szintjén azt a célt tartja szem előtt, hogy a gyerekek el tudjanak igazodni környezetükben, a maguk mindenkori szintjén képesek legyenek a biztonságos életvitelre és a felelős döntések meghozatalára. A program segítségével megvalósíthatónak láttuk azt a célunkat, hogy a gyerekekkel elsajátítassuk a természettudományok által képviselt hiteles ok-okozati összefüggéseket feltáró megismerési módokat, miközben a természeti folyamatok és jelenségek segítségével felébreszthetjük cselekvő felelősségüket és pozitív viszonyulást alakítsunk ki bennük közvetlen környezetük értékei, élőlényei és embertársai iránt. A természet önmagában is – ökoszisztémájának felépítésében, az egyes élőhelyek populációinak és egyedeinek kölcsönös egymásra utaltsága révén – példát jelent ember és természet, ember és embertársai közti kölcsönös függőségre.

3


A modulok kiválasztásának körülményei A modulok 1.-6. osztálytól egy-egy, a helyes szocializációban fontos téma köré épülnek. Az ötödik évfolyam programjában hangsúlyos szerepet kap a problémák tudatosítása és a hozzájuk való helyes viszonyulás, a konfliktus és kezelése. A természetismeret tantárgy habár témáját tekintve kiválóan alkalmas a szociális kompetenciák fejlesztésére, sajnos a kerettantervi körülmények között elég nehezen illeszthetők bele újabb, hosszabb időt igénylő tartalmak. Ezért a modulok kiválasztásánál nagyban törekedtünk arra, hogy a NAT-ban előirányzott tartalmakhoz minél szorosabban kapcsolódó, a szociális kompetenciák építésére irányuló témákat válasszunk. Így az ötödik évfolyamosok számára ajánlott „Én és a világ”, illetve „Én és a másik” témakörökből választottuk ki azokat a modulokat, amelyeket be tudtunk illeszteni a természetismeret tantervünkben korábban is megjelenő hasonló jellegű feldolgozási formák mellé. Módszertani alapelvek A természetismeret tantárgyon keresztül történő szociális kompetenciafejlesztés fontos alapját képezte a környezete iránt érzékenyen reagáló és felelősséggel, mint attitűddel és képességgel rendelkező diákok képzése. Az ehhez vezető utat olyan módszerek és munkaformák választásában láttuk, melyeknek fontos elemét képezi: - a minél több érzékszerven keresztül történő tapasztalatszerzés megfigyelések, kísérletezések segítségével - a gyakorlati életben tapasztaltakra való építkezés, - a nyomtatott és elektronikus információhordozók helyes használata, - a megbízható adat- és tényközlés, magyarázat, értelmezés elsajátíttatása, - a tudományos megközelítés hitelességének hangsúlyozása, - a kreatív gondolkodás fejlesztése, - a holisztikus látásmód fejlesztése, - a rendszerszemlélet kialakítása, - az együttműködésen és építő egymásrautaltságon alapuló kooperatív tevékenységek választása - az önkifejezés fejlesztése, - az egészséges életmódra nevelés.

4


2.A természetismeret tantárgy helyi tanterve és az „Ember a természetben” műveltségterület moduláris oktatási programjának fennarthatósága

1. A természetismeret tantárgy általános céljai és feladatai

1.1. Az 5. évfolyamon

A tantárgy tanításának alapvető célja, hogy – az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgya által megalapozott képességeket továbbfejlesztve – előkészítse a természet- és társadalomtudományos megismerési módszerek elsajátítását. Ezek segítségével együtt fejlődhet ki a tanulókban a földrajzi, a biológiai és a környezeti alapismeretek megszerzésének képessége. 1.1.1. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése az 5. osztályos természetismeret órákon A tantárgyon belül megjelenik – a TÁMOP 3.1.4 pályázat által támogatott szociális és környezeti életviteli kompetenciák fejlesztését szolgáló – Ember és természet programcsomag, melynek legfőbb céljai a következők: - A tananyagba ágyazott kompetenciafejlesztés, attitűdformálás, képesség-, és készségfejlesztés. - Harmonikus kapcsolat kiépítése az ember és természeti, művi és szociális környezete között. - A fenntarthatóságra nevelés: az iskolából kikerülő fiatalok képesek legyenek minden megszerezett kompetenciájukat a fenntarthatóság, a környezeti problémák kezelésének érdekében is használni. - Mivel a környezeti problémák komplexek, ezért a gyerekekkel el kell sajátíttatni a rendszerben való gondolkodás képességét. - A valóságos életre alapozva cselekedtető és együttműködésre nevelő feladatokon keresztül szerzünk tapasztalatokat környezetünkről. - Felkeltjük és fejlesztjük a tanulók kreativitását és kritikai gondolkodását egyaránt. - Fontos, hogy a gyerekekben kialakítsuk a természet törvényeivel való harmonikus kapcsolat kiépítésére való törekvést: az erőforrások kíméletét, a környezettudatos magatartást, mértékletességet, takarékosságot. - A környezeti rendszerek folyamatosan változnak, ezért a tanulókat fel kell készítenünk az élethosszig tartó tanulás képességére. - A globális problémák megoldását a helyi adottságok megismerésével kezdjük és azon keresztül láttatjuk meg a felelősség elvét. - Fontos cél, hogy a tudományos megismerést tekintsék hitelesnek, megkülönböztessék a köznapi megismerés hiányosságain 5


alapuló megtévesztő megismeréstől. Gyakoroljuk a megfigyelés, kísérletezés sokoldalú információgyűjtés sokféle forrásfelkutatás alkalmazását. - Előtérbe helyezzük a játékos tapasztalatszerzést, ahol a megfigyelési képességeket szeretnénk minél több érzékszervet érintően fejleszteni. - A gyerekek a tapasztalatszerzésre építve vizsgálatokat terveznek, végrehajtanak, amelyek során méréseket végeznek adatokat elemeznek táblázatos és grafikonos formában. - A környezeti témák komplexitásából adódóan lehetőség van a projektekben való gondolkodásra, a tantárgya közötti kapcsolatok kiépítésére. - A környezeti kompetenciák, a fenntarthatóságra nevelés, az együttműködés kialakítására alkalmas kooperatív módszereket széleskörűen alkalmazzuk a tanítási órákon.

A tantárgy célja továbbá, hogy a tanulók…: – eligazodjanak az őket körülvevő világban, annak jellegzetességeiben; – felismerjék szűkebb környezetük természeti- és társadalmi jellemzőit, azok időbeli és térbeli változásait; – meglássák a természeti folyamatok egymásra hatásának következményeit, észrevegyék a természeti és társadalmi folyamatok kölcsönhatásait, valamint azok gazdasági és környezeti következményeit; – felismerjék az ember életmódját meghatározó feltételeket közvetlen környezetükben és hazánk jellegzetes tájain; – ismerjék a környezetükben előforduló leggyakoribb élőlényeket és azok kölcsönös, valamint az emberrel való kapcsolatait; – ismerjék a természeti adottságokhoz igazodó gazdálkodás és az életmód magyar hagyományait, valamint társadalmi-kulturális örökségeinket; – megszeressék a természetet, felfedezzék és megtanulják tisztelni annak értékeit. Lássák be, hogy a környezet állapota hatással van saját életükre is, igényeljék az egészséges életkörülményeket, a harmonikus környezetet; – ismerjék a serdüléssel járó testi és lelki változásokat, készüljenek fel azok fogadására; – tegyék magukévá az egészséges, káros szokásoktól mentes életmódot, ismerjék a betegségek megelőzésének módjait; – elsajátítsák a környezettudatos magatartásformák alapjait, a helyes környezeti attitűdöket, és szerezzenek tapasztalatokat a tevékeny együttműködésben; – elemezzék és használják fel a különböző információhordozókból szerzett ismereteket, képesek legyenek információtartalmuk összehasonlítására.

1.2. A 6. évfolyam végére alakuljanak ki a tanulókban az alábbi Jártasságok: – a természeti jelenségek és folyamatok önálló megfigyelése, egyszerűbb vizsgálata tanári irányítással, majd egyre nagyobb önállósággal; 6


– – – – – –

az alapvető mérések elvégzése és a mért adatok értékelése; eligazodás az egyszerűbb lexikonokban, kézikönyvekben, ismeretterjesztő könyvekben, atlaszokban; a függelék adatsorainak használata; önálló ismeretszerzés saját környezetükből és a tömegkommunikációból; idő- és távolságmérés, időtartamok becslése, a számszerű adatok nagyságrendi összehasonlítása; a szerzett ismeretek különböző szempontú csoportosítása, rendszerezése, feldolgozása és ismertetése (pl. rajzban, fogalmazásban, elbeszélésben) tanári irányítással; –egyszerű földrajzi, biológiai és fizikai változások, jelenségek, folyamatok magyarázata. Készségek: – annak felismerése, hogy milyen hatást gyakorol a földrajzi környezet egy-egy táj fejlődésére, gazdasági életére (lakóhelyi és hazai példákon); – tájékozódás különböző méretarányú térképeken, földgömbön; – konkrét események, jelenségek előzményeinek és következményeinek felismerése; – a szakkifejezések elsajátítása és helyes használatuk. Képességek: – irányított ismeretszerzés a szűkebb, illetve tágabb környezetükből a tömegkommunikációs információhordozók felhasználásával; – az elsődleges információhordozók használata (tájékozódás a térben, kép- és szövegértelmezés); – természeti és egyszerű társadalmi események időrendbe állítása; – a természet szépségeinek és értékeinek, kulturális örökségünknek felismerése.

2. A természetismeret tantárgy óraszámai

Évfolyam

1.

2.

3.

4.

Kötelező tanórai foglalkozás óraszáma

Évfolyam Óraszám összesen

1.

2.

3.

4.

5.

6.

2

2

5.

6.

74

74

7.

8.

7.

8.

7


8


3. 1. A természetismeret tantárgy helyi tanterv tartalma 5. évfolyamon

Témakörök

74 ó.

A tananyag tartalma

Követelmények, fejlesztési feladatok

Módszerek, Tevékenységformák

I. A földrajzi tájékozódás alapjai

12

A miniszter tanácsadói

Új fogalmak, folyamatok:

Kooperatív tanulás – – – – –

(6+6 szoc)

véleményvonal kerekasztal, csoportszóforgó, kupaktanács megbeszélés

Térképvázlat készítése valóságmegfigyelés alapján. A térképvázlattól

térkép,

Eligazodás a környezetben

a térképig

méretarány,

térképvázlat segítségével.

Hogyan ábrázolja a térkép

Az ábrázolt terület részletezettségének

Különböző méretarányú térképek

a valóságot?

változása a térkép

összehasonlítása.

Irány- és távolság-meghatározás

méretarányával

Lakóhelyünk térképvázlatának,

a térképen

domborzat, tengerszint

térképének bemutatása.

Helykeresés a térképeken

feletti magasság,

Domborzati és közigazgatási 9


Tájékozódás térkép segítségével

magassági szám,

térkép jelrendszerének olvasása.

domborzati térkép, közigazgatási

Kísérlet

térkép

A mágneses vonzás kimutatása

A térkép és a valóság

A mágneses mező szemléltetése

kapcsolata

Mely anyagok lépnek kölcsönhatásba a mágnessel?

A térképi távolságmérés

Különböző térképek betájolása. keresőhálózat, Földrajzi hely megkeresése a térképen keresőhálózatokkal

Térképvázlat készítse a megismert jelekkel. A domborzati formák ábrázolása homokasztalon és térképvázlaton.

Különböző térképek betájolása.

A mágnesség

Mágneses mező,

Mivel lehet kölcsönhatásban a mágneses mező?

Mágneses kölcsönhatás

Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés.

Iránytű, tájoló

Helykeresési gyakorlatok 10


Különböző keresőhálózatú

Az iránytű története

térképek bemutatása. Térképhasználati és topográfiai gyakorlat Didaktikai játék irányítása. kooperatív tanulás csoportmunkában, megbeszélés,

Helyünk az univerzumban

beszélgetőkör modellkészítés II. Az időjárás és az éghajlat

12

Időjárás és az éghajlat


Kísérletek:

Mérések, vizsgálódások a természetben

A földfelszín felmelegedése

Víz és levegő hőmérsékletének mérése

(6+6 szoc.)

és lehűlése. halmazállapot-változások,

„Az anyag regénye”

A felhő- és a csapadék keletkezése. csapadékfajták, A halmazállapot nem állandó tulajdonság A test részecskéinek rendezetlen mozgása és a

Táblázatok, grafikonok elemzése feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás

11


Az időjárás elemei

halmazállapot közötti összefüggés.

A napsugárzás és a hőmérséklet

Diffúzió a természetben

A légnyomás, a szél és

Légszennyezés – dohányzás káros hatásai

a csapadék

A víz körforgása a természetben.

Időjárási elemek megfigyelése

Az időjárás napi változása

A szél keletkezése.

Az időjárás

napi hőingadozás,

kísérletekkel. Az időjárási elemekkel kapcsolatos

évi változása

napi középhőmérséklet,

Miért váltakoznak az évszakok?

hőmérsékleti- és csapadékdiagram, időjárást alakító tényezők,

Védjük természeti erőforrásainkat!

A Nap látszólagos napi járása. A nappalok és az éjszakák váltakozása. A Föld tengely körüli forgása. évi középhőmérséklet, évi közepes hőingadozás,

csoportmunkában

fogalmak és folyamatok értelmezése ábrák segítségével. Egyszerű modellkísérletek bemutatása és értelmeztetése Egyszerű vizsgálatok feladatlapos tanári irányítással Halmazállapot-változások a természetben. Időjárási elemek megfigyelése (felhő- és szélmegfigyelések, csapadékmérés). Napi, évi középhőmérséklet , 12


évi csapadékmennyiség

csapadékmennyiség,

A hőmérséklet évi járása.

hőingadozás számítása.

A hőingadozás felszínformáló

A Nap járásának megfigyelése

hatása.

a lakóhelyen.

keringési irány,

A Föld tengely körüli forgásának

éghajlat, kontinentális éghajlat

modellezése.

A Nap látszólagos évi járása.

Az időjárási észlelések eredményeinek egyszerű kiértékelési módja. A tömegkommunikációból vett időjárás-jelentések egyszerű értelmezése. A Nap évi járásának folyamatos megfigyelése. Fogalmazás készítése (Az évszakok jellemzői). Rajz készítése (az évszakok váltakozásának okai).

13


A Föld Nap körüli keringésének modellezése tellúriumon.

III. Az alföldi tájak és élőviláguk

23

(11+ 12 szoc)

Az alföldi tájak és élőviláguk

Baromfiak a ház körül

Új fogalmak, folyamatok

A tanya modellezése

tanya,

Rajz készítése az alföldi tájakról.

haszonállat,

Megyetérkép olvasása

háztáji állattartás

Valós- és olvasmányélmények

Az állatok háziasításának

felhasználása

folyamata.

A lakóhelyhez legközelebbi

fajok:

alföldi táj jellegzetességeinek

házityúk,

bemutatása képeken.

házikacsa,

ősök és leszármazottak testfelépítésének

csüd, kapirgálóláb úszóláb, lemezes csőr, fészekhagyó madár Emlősök a ház körül

Az állatok tulajdonságainak

összehasonlítása képek segítségével. Csontváz és kitömött állatok megfigyelése, a tapasztalatok

14


(A sertés és a szarvasmarha)

A tehén és a tej

átalakulása a háziasítás során.

közös rögzítése vázlatban.

fajok:

Összefüggések felismerése

sertés,

(környezet, testfelépítés, életmód).

szarvasmarha

Részletek felolvasása irodalmi

tülkös szarv,

művekből vagy ismert mesékből

párosujjú patás

Baromfi-hangok felismertetése

agyar, gumós és redős felületű

(hangfelvételek).

zápfog, mindenevő,

Az állatok testfelépítésének

növényevő, kérődző,

összehasonlítása

összetett gyomor

Lényegkiemelés szövegből, információszerzés

fajok: kutya, macska;

Fogazatok, paták vizsgálata.

Kedvencek a ház körül

fajok:

Kutya

koronás keresztespók,

Az állatok jellemzési algoritmusának

Házi macska és egyéb társállatok

füstifecske,

megismertetése.

fali gyík

Élménybeszámolók

ízeltlábú,

Kutya- macskafajták

Melyiket válasszam?

15


hüllő,

Tanulói beszámolók

A ház köré szegődött

Az állatok közötti táplálkozási

feladatok egyéni

állatok

kapcsolatok kialakulása.

megoldása,

Szántóföldi növények

fajok:

kooperatív tanulás

a feltört pusztán( gabonafélék, takarmánynövények)

búza,

csoportmunkában

gabonafélék, fűfélék,

Képről szerzett információk elmondása

egyszikű növény, kalászvirágzat A növénynemesítés. A természetes környezet átalakulása

Szépirodalmi SZ-k felolvasása Állatok felismerése jellegzetes testrészeik alapján.

fajok:

Az állatok tulajdonságainak válogatása különböző szempontok szerint.

kukorica,

Kapcsolatok keresése a növények

lucerna

élőhelye és testfelépítése között.

bugavirágzat,

Teljes növények és modellek

torzsavirágzat,

bemutatása. A növények jellemzési algoritmusának megismertetése.

a termelés során.

évelő növény 16


takarmánynövények,

Növények felismerése jellegzetes

szántóföldi gazdálkodás,

testrészeik alapján.

Az egykor művelt terület

Kapcsolatok keresése a növények

visszatermészetesedése

élőhelye és testfelépítése

a gazdálkodás megszűnése

között.

után;

Élő anyag irányított vizsgálata

A gyomok terjedés

Teljes növények és modellek bemutatása.

és a gyomirtás fajok:

Megfigyelési szempontok kiadása.

rovar,

Beszélgetés irányítása a takarmánytermesztés jelentőségéről.

egyenesszárnyú,

A füves puszta és a szántóföld

A kifejlés folyamata

összehasonlítása képek, SZ-k

fajok:

segítségével.

mezei nyúl,

Leírás készítése virágos növényekről.

halványzöld réti szöcske

ürge, egerészölyv

A növények felismerési technikájának 17


ragadozó madár,

bemutatása határozókönyvek

rágcsáló,

segítségével.

életközösség

A tanult élőlények felismerése

háztáji legeltető istállózó állattenyésztés,

képek és leírások alapján.

mezőgazdaság,ipar közötti összefüggések Az alapanyagok feldolgozása késztermékekké;

A rendszerezés szempontjainak

tejipar,malomipar, A tehén szerepe a biogazdálkodásban: a trágya és a jó minőségű élelmiszer előállítása A tehén és a tej

bemutatása. Kapcsolatok keresése az állatok élőhelye, testfelépítése és életmódja között.

A feltöltött alföldek kialakulása; Hazánk alföldjei

Rágcsáló fogazat vizsgálata.

A szél felszínalakító munkája;

és gerinces állatok rendszerezése különböző szempontok alapján.

A futóhomok megkötése;

Az eddig tanult lágyszárú növények

A szénhidrogének keletkezése energiahordozó,

A gazdasági tájak természeti

A búza életútja: magtól a termésig, terméstől a kenyérig

felismerése.

környezettel való kapcsolatának

Állati növényi eredetű élelmiszerek A kenyér és az egészséges táplálkozás 18


A búza útja a magtól a kenyérig

csoportosítása. Csináljunk kenyeret! (tanórán

A magára hagyott puszta

kívüli feladat)

Növényei( gyomnövények, gyógynövények)

Az istállózó állattartás bemutatása

Állatok a pusztán (Ízeltlábúak) Állatok a pusztán (Madarak és emlősök) A legeltető állattenyésztés

A nyersanyag-termeléstől

projektor segítségével. A kenyérgyártás folyamatának bemutatása diák segítségével. Egyszerű éghajlati térkép készítése A tájleírás módszerének bemutatása.

a késztermékek előállításáig

Irányított modellkísérletek homokasztalon(a hordalék származása és

A mezőgazdaság éghajlati

felhalmozódása).

feltételei az alföldeken Az alföldek

Hordalék- és löszvizsgálat élőanyagon

Kialakulása

Kooperatív tanulás – csoportmozaik

19


– feladatmegosztás, csoportszóforgó

IV. Dombsági tájak és élőviláguk

22

(10+ 12 szoc)

Gazdálkodás a veteményeskertben


Rajz készítése a dombsági tájakról.

Zöldségnövények, amelyeknek

falu,

A lakóhelyünkhöz legközelebbi

a termését fogyasztjuk

haszonnövények,

dombsági táj jellemzőinek

I.

dombvidék

bemutatása.


művelési ágak,


kertművelés,

Munkafolyamatok és szerszámok párosítása.

II.

A növények háziasítása

Tápanyag-raktározás

Az egynyári zöldségek

a zöldségnövényekben

Fejlődése

Állatok a veteményeskertben

bogyótermés,

Kertekben termesztett

kabaktermés,

gyümölcsfélék

hüvelytermés,

Rovarpusztítók a gyümölcsöskertben

kacs, egylaki növény, kétszikű növény,

Tájleírás készítése a falusi ház körüli kertről. Falu modellezése terepasztalon. Zöldségfélék és gyümölcsök Válogatása, vizsgálata (élő anyag). Összehasonlítási eredmények rögzítése táblázatban. Zöldségnövények rendszerezése

20


Tápanyagot raktározó

egynyári növény

fogyasztható részeik szerint.

növények a szántóföldön

Az ember beavatkozása a növények

A zöldségek

Gyümölcsfák a nagyüzemben

fejlődésébe

táplálkozási értékei

A szőlő és

ernyős virágzat,

Egyszerű vázlatrajzok készítése

termesztése

karógyökér,

a növényekről, azok részeiről.

A zöldséges- és gyümölcsöskert

raktározó gyökér,

Tapasztalatok a konyhában

élőlényeinek

összetett levél,

(a gyerekek élményeinek,

kapcsolatai a környezetükkel

becőtermés, toktermés,

és egymással

A kétnyári és a többnyári

spontán megfigyeléseinek felhasználása

(Összefoglaló óra)

növények fejlődése;

A talaj és keletkezése

Táplálékkészítés a tápanyagokból

A talajban élő állatok

és a kész táplálék

A gazdálkodás éghajlati

raktározása a növényekben

feltételei a dombvidékeinken

lepke,

A dombsági tájak kialakulása

A rovarok teljes átalakulása

az új ismeretszerzésben). Fejlődési alakok összehasonlítása műgyantás készítményeken, Előzetes gyűjtőmunka (Állattörténetek a veteményeskert állatairól). A cserebogár és a káposztalepke

Amiről a kövek mesélnek Csonthéjas termés,

fejlődési alakjainak bemutatása

21


élősködő állat,

(műgyantás készítmény).

Külföldi vendéggel Magyarországon

állandó madár,

A fák alakjának és részeiknek

Természetvédelem

madárvédelem,

összehasonlítása

Nemzeti Parkok

rovarevő fogazat,

(hasonlóságok és különbségek

Legfontosabb állatvédelmi szabályok

szarutüskék,

megfogalmazása).

Az állandó madarak élete

Egy csonthéjas termés vizsgálata (élő anyag).

a különböző évszakokban gumó,

Madárkalács készítése.

A nagyüzemi zöldség- gyümölcstermesztés

Fogalmazás készítése (Mit tehetünk télen a madarakért?).

almatermés,

Madáretetők és mesterséges

Az élősködő rovar (almamoly)

odúk bemutatása képeken

fejlődése a növény életciklusával

és a valóságban.

összefüggésben

Kísérlet: keményítő kimutatása burgonyagumóban.

tőke, szőlőtermesztés, A szőlőtermesztés munkafolyamatai;

Ábraelemzés (a cukorgyártás folyamata).

talaj, Megfigyelés képsorozatról humusz, (nagyüzemi gyümölcsös 22


mezőségi talaj, erdőtalaj,

jellemzőinek

szikes talaj

évszakos változása).

A talajképződés;

Rajz készítése a szüretrõl.

A talajpusztulás;

Tanulói kiselőadás előzetes

A talajpusztulás megakadályozása

munka alapján

féreg,

(A szürethez kapcsolódó népszokások gyűjtése).

bőrizomtömlő,korhadékevő, átalakulás nélküli fejlődés, föld alatti életmód

Kártyák csoportosítása (az életközösség tagjainak egymásrautaltsága).

konzervipar A növények termesztési körzeteinek kialakulása

Étlap összeállítása gyümölcs és zöldségfélékből. Elbeszélés (A haszonnövények

Dombság kialakulása kiemelkedéssel

szerepe a gazdasági életben).

és süllyedéssel;

Fogalmazás készítése

Dombság keletkezése vízfolyások által

(A cserép virágföld meséje). Talajtípusok bemutatása (talajminták), 23


A földalatti életmód és a testfelépítés kapcsolatának megismerése képek és preparátumok megfigyelésével. A féregmozgás bemutatása.(élő anyag) Föld alatti életmód bemutatása rajzfilmből Dombvidéki gazdálkodás modellezése terepasztalon Termékek csoportosítása a feldolgozás módja alapján. A tájelemzés egyszerű módszerének bemutatása. Dombság modellezése homokasztalon. Irányított ábraelemzés módszere (a dombságok kialakulása). Képek projektoron dombsági tájainkról. Állatvédelmi szabályok értelmezése 24


Csoportmunka Számítógép segítségével – parkok neve, legismertebb élőlényeinek megismerése V. Dombsági tájak és 22 élőviláguk (10+ 12 szoc)

Gazdálkodás a veteményeskertben


Rajz készítése a dombsági tájakról.


falu,

A lakóhelyünkhöz legközelebbi


haszonnövények,

dombsági táj jellemzőinek

I.

dombvidék

bemutatása.


művelési ágak,


kertművelés,

Munkafolyamatok és szerszámok párosítása.

II.

A növények háziasítása

Tápanyag-raktározás

Az egynyári zöldségek

a zöldségnövényekben

Fejlődése

Állatok a veteményeskertben

bogyótermés,

Kertekben termesztett

kabaktermés,

gyümölcsfélék

hüvelytermés,

Rovarpusztítók a gyümölcsöskertben

kacs, egylaki növény, kétszikű növény,

Tájleírás készítése a falusi ház körüli kertről. Falu modellezése terepasztalon. Zöldségfélék és gyümölcsök Válogatása, vizsgálata (élő anyag). Összehasonlítási eredmények rögzítése táblázatban. Zöldségnövények rendszerezése 25


Tápanyagot raktározó

egynyári növény

fogyasztható részeik szerint.

növények a szántóföldön

Az ember beavatkozása a növények

A zöldségek

Gyümölcsfák a nagyüzemben

fejlődésébe

táplálkozási értékei

A szőlő és

ernyős virágzat,

Egyszerű vázlatrajzok készítése

termesztése

karógyökér,

a növényekről, azok részeiről.

A zöldséges- és gyümölcsöskert

raktározó gyökér,

Tapasztalatok a konyhában

élőlényeinek

összetett levél,

(a gyerekek élményeinek,

kapcsolatai a környezetükkel

becőtermés, toktermés,

és egymással

A kétnyári és a többnyári

spontán megfigyeléseinek felhasználása

(Összefoglaló óra)

növények fejlődése;

A talaj és keletkezése

Táplálékkészítés a tápanyagokból

A talajban élő állatok

és a kész táplálék

A gazdálkodás éghajlati

raktározása a növényekben

feltételei a dombvidékeinken

lepke,

A dombsági tájak kialakulása

A rovarok teljes átalakulása

az új ismeretszerzésben). Fejlődési alakok összehasonlítása műgyantás készítményeken, Előzetes gyűjtőmunka (Állattörténetek a veteményeskert állatairól). A cserebogár és a káposztalepke

Amiről a kövek mesélnek Csonthéjas termés,

fejlődési alakjainak bemutatása

26


élősködő állat,

(műgyantás készítmény).

Külföldi vendéggel Magyarországon

állandó madár,

A fák alakjának és részeiknek

Természetvédelem

madárvédelem,

összehasonlítása

Nemzeti Parkok

rovarevő fogazat,

(hasonlóságok és különbségek

Legfontosabb állatvédelmi szabályok

szarutüskék,

megfogalmazása).

Az állandó madarak élete

Egy csonthéjas termés vizsgálata (élő anyag).

a különböző évszakokban gumó,

Madárkalács készítése.

A nagyüzemi zöldség- gyümölcstermesztés

Fogalmazás készítése (Mit tehetünk télen a madarakért?).

almatermés,

Madáretetők és mesterséges

Az élősködő rovar (almamoly)

odúk bemutatása képeken

fejlődése a növény életciklusával

és a valóságban.

összefüggésben

Kísérlet:keményítő kimutatása burgonyagumóban.

tőke, szőlőtermesztés, A szőlőtermesztés munkafolyamatai;

Ábraelemzés (a cukorgyártás folyamata).

talaj, Megfigyelés képsorozatról humusz, (nagyüzemi gyümölcsös 27


mezőségi talaj, erdőtalaj,

jellemzőinek

szikes talaj

évszakos változása).

A talajképződés;

Rajz készítése a szüretrõl.

A talajpusztulás;

Tanulói kiselőadás előzetes

A talajpusztulás megakadályozása

munka alapján

féreg,

(A szürethez kapcsolódó népszokások gyűjtése).

bőrizomtömlő, korhadékevő, átalakulás nélküli fejlődés, föld alatti életmód

Kártyák csoportosítása (az életközösség tagjainak egymásrautaltsága).

konzervipar A növények termesztési körzeteinek kialakulása

Étlap összeállítása gyümölcs és zöldségfélékből. Elbeszélés (A haszonnövények

Dombság kialakulása kiemelkedéssel

szerepe a gazdasági életben).

és süllyedéssel;

Fogalmazás készítése

Dombság keletkezése vízfolyások által

(A cserép virágföld meséje). Talajtípusok bemutatása (talajminták), 28


A földalatti életmód és a testfelépítés kapcsolatának megismerése képek és preparátumok megfigyelésével. A féregmozgás bemutatása.(élő anyag) Föld alatti életmód bemutatása rajzfilmből Dombvidéki gazdálkodás modellezése terepasztalon Termékek csoportosítása a feldolgozás módja alapján. A tájelemzés egyszerű módszerének bemutatása. Dombság modellezése homokasztalon. Irányított ábraelemzés módszere (a dombságok kialakulása). Képek projektoron dombsági tájainkról. Állatvédelmi szabályok értelmezése 29


Csoportmunka Számítógép segítségével – parkok neve, legismertebb élőlényeinek megismerése VI. Év eleji ismétlés, év végi összefoglalás

5

3. 2. A természetismeret tantárgy helyi tanterv tartalma 6. évfolyamon

Témakörök I. Hegyvidéki tájak és élőviláguk

74 ó. 20

A tananyag tartalma

Követelmények, fejlesztési feladatok

Módszerek, Tevékenységformák

Nézz körül a hegyvidéki


tájakon!

erdő,

Élménybeszámoló korábbi hegyvidéki erdei kirándulásokról.

Az éghajlat és a növényzet

lombos erdő,

Irányított tájelemzés a természetes és az átalakított hegyvidéki tájakról.

függőleges változása

tölgyes,

Képek gyűjtése és bemutatása

a hegyvidéken

bükkös,

a hegyvidéki népi építészetről.

A lombhullató erdők növényei

fenyves,

Életképek bemutatása a középhegyvidékről személyes 30


A tölgyes, bükkös A fenyőerdők Az élővilág harmadik országa: a gombák A talajon élő erdei állatok

A hőmérséklet csökkenése, a csapadék mennyiségének növekedése, a hegyvidéki erdő jellegzetességeinek

élmények felhasználásával.

változása a tengerszint feletti magasság növekedésével;

Leírás készítése (Milyen az erdő az egyes évszakokban?).

A természetes növényzet változása a magassággal

Spontán tanulói megfigyelések

fajok:

feldolgozása során.

kocsánytalan tölgy, kökény,

Növényfelismerés határozókönyv segítségével.

vadrózsa

Az életközösség bemutatási

cserje,

módszerei.

makktermés, barkavirágzat,

A tapasztalatok feljegyzése

tövis, tüske

feladatlapra.

fajok:

Növények jellemzése már ismert rokonaik jellemzői alapján

A fán élő erdei állatok A hegységek keletkezése A hegységek átformálódása Vulkáni és üledékes kőzetek keletkezése, vizsgálata A bányászattól az iparvidékekig

bükk,

Éghajlati diagram elemzése.

felhasználása az új ismeret

hóvirág,

Fenyőtoboz , gomba irányított vizsgálata. (élő anyag).

virágos növény, virágtalan növény,

Erdei növények felismertetése

31


spóra,

illatuk alapján.

Az erdő növényeinek fejlődése

Irányított képelemzés (Ehető

fajok:

és mérgező gomba-párok).

erdei fenyő, tobozvirágzat,

Tanulói kiselőadások a gombagyűjtés és gombafogyasztás szabályairól;

nyitvatermő növény,

Az információszerzés könyvtári

zárvatermő növény

módszerének bemutatása.

A nyitvatermő növények fejlődése;

Állatok jellemzése már ismert

Az örökzöld növények életritmusa

rokonaik jellemzői alapján

fajok:

(szarvas, vaddisznó, róka).

erdei csiperke,

Fogak és agancs önálló vizsgálata.

gyilkos galóca, gomba felépítése,

Erdei életközösség bemutatása DVD-n

együttélés,

Tanulói olvasmányélmények

korhadéklakó,

feldolgozási módszereinek

ehető gomba,

bemutatása.

mérgező gomba,

A függelék adatainak használata. 32


A gombák fejlődése;

Az „erdei étterem” étlapjának

Az élőlények együttélése és

összeállítása.

egymásrautaltsága

Az állatok mesebeli és valódi

fajok:

tulajdonságainak összevetése

őz,

olvasmány- és rajzfilmélmények

gímszarvas,

alapján.

vaddisznó,

Erdei állatok felismertetése

róka,

hangjaik alapján (hangfelvétel).

ragadozó emlős

Középhegység, magashegység

fajok:

és fennsík kialakítása homokasztalon.

kullancs, nagy tarkaharkály, erdei fülesbagoly kúszóláb, vetélőujj,

DVD-k bemutatása a hegységek keletkezéséről (Tűzhányók és a Föld mélye, Az egyetlen Föld).

Az élőhely és a táplálék

A gyűrődés a vetődés, a vulkáni működés modellezése.

megosztása az állatok között Magyarország

A hegységek átalakulásának 33


középhegységei

vizsgálata homokasztalon.

Középhegység, magashegység

Modelleken szerzett tapasztalatok általánosítása.

A közép- és magashegységek felszínének jellemzése, formakincseinek megnevezése

Ismeretszerzés ábraelemzéssel (A kőzetek keletkezése). Kőzetvizsgálat feladatlapos

vetődés, röghegység, gyűrődés, gyűrthegység, vulkáni működéssel keletkezett hegység

irányítással, kísérlettel. Előzetes gyűjtőmunka (A hegyvidéki nemzeti parkok védett értékei, érdekességei). A leggyakoribb kőzetek bemutatása.

A hegységek kialakulása

DVD-k bemutatása a hegyvidéki nemzeti parkokról.

kiemelkedéssel (vetődéssel); gyűrődéssel; vulkáni működéssel

Térképjelek leolvasása és alkalmazása

A hegységek magasságának

Modelljáték (Hol nyissuk meg

időbeli változása;

a bányát? Hová települjön

A hegységek szerkezetének

a bányaváros?). 34


változása

Irányított tájelemzés (ipari táj).

Aggteleki Nemzeti Park,

A vasipar általános gyártástechnológiai folyamatának

Bükki Nemzeti Park, kőzetek,(vulkáni, üledékes), keletkezésük A kőszénképződés Az energiahordozó anyagok

felismerése folyamatábrán. Képelemzés (Környezetszennyezés az iparvidékeken).

körének változása;

Keresztmetszeti rajz elemzésének módszere (szénbánya példáján)

Iparvidék kialakulása bányászfalvakból;

Táplálékláncok összeállítása

A bányászat és az ipar környezetszennyező hatásai;

képkártyákkal.

Nyersanyag kitermelés – energia

Előzetesen készített kőzet-, levél- és termésgyűjtemények

és alapanyag előállítás –

bemutatása.

késztermékgyártás;

Keresztmetszeti rajz elemzése

A vaskohászat, az acélgyártás és a gépgyártás folyamatának kapcsolata

35


II. A víz mint különleges élettér

12

A víz mint anyag tulajdonságai

élettér

Csoportmunka

A folyadékok nyomása

Életfolyamatok reakcióközege.

Forrásfeldolgozás

Úszás, merülés, lebegés

Hidrosztatikai nyomás,

Tájleírás készítése

Felületi feszültség, kapillaritás

Rétegvastagság

Adatgyűjtés, adatok összehasonlítása

A víz különleges viselkedése

nanométer

Diagramok készítése

Oldódás és oldatok

A folyadékok hidrosztatikai nyomása függ a folyadék rétegvastagságától és a folyadék sűrűségétől

Kiselőadás

A víz tisztítása egyszerű módszerekkel

Műholdfotó elemzés Internetes információkutatás

Pascal Gyakorlati vonatkozások Úszás, merülés, lebegés-feltételük Gyakorlati vonatkozások pl.: hajózás, léggömb, halak úszóhólyagja Felületi feszültség, nedvesítő, nem nedvesítő folyadékok, kapillaritás A molnárpoloska és a felöleti feszültség Gleccser jéghegy Az anyagok térfogata fagyáskor általában 36


csökken, olvadáskor nő, kivétel a víz Hatása az élővilágban, pl. lombhullatás, téli álom A gleccser felszínformáló szerepe Miért úszik a jéghegy? Oldás, oldószer, oldat, telített oldatok töménysége, savas, lúgos, semleges oldatok, közömbösítés Az oldódás nem olvadás A vizek szennyezése és az oldódás, diffúzió kapcsolata Káros oldatok hatása a természetben, sóoldat, műtrágyázás A „Szőke-Tisza” elnevezés honnan származik? A víz tisztítása ülepítéssel A víz tisztítása szűréssel III. A víz, vízpart, és élőviláguk

17

A vízfolyások útja

Duna, Tisza, Rába, Dráva,

A folyóvíz felszínformáló

A folyóvizek vízjárása.

Magyarország fő folyói, szigetei

munkájának megismerése homokasztalon végzett kísérlet 37


A tavak

folyóvíz,

során.

Övezetesen rendeződő

torkolat,

Vízválasztó és vízgyűjtő terület

élővilág a vizek partján

vízgyűjtő terület,

megmutatása különböző

Növények a vizek partján

vízválasztó,

Állatok a nádasban

hordalék,

méretarányú térképeken, domborzati modelleken, tájrajzokon.

A kétéltűek és a hüllők, rovarok

Hogyan gyűlik össze a folyók

A mélyvíz élőlényei

vize?

Térképi leolvasás (Milyenmunkát végez a folyó?).

(A növényzet és a halak)

A folyóvíz felszínformáló

Hordalékvizsgálat

A vizek szabályozása

munkája (építés, rombolás);

A vízfolyások jellemzőinek

A hordalék lerakása: hordalékkúp,

leolvasása a térképről (folyásirány, melyik oldali, part,mellékfolyók).

zátony és sziget kialakulása) Képbemutatás a különböző apadás,áradás,árvíz,vízjárás, A folyók vízszintjének változása;

szakaszjellegű vízfolyásokról( DVD, projektor)

Az éghajlat és a vízjárás

DVD- Barangolások

kapcsolata

a Duna mentén, a szeszélyes

Magyarország nagy tavai

Tiszáról (Az Alföld folyója).

nádas, hínáros, nedves rét,

Térképi gyakorlat (Milyen lehet 38


A táj változása a vízparttól, való távolsággal

ott a folyók vízjárása?).

fajok:

Egyszerű esetelemzések irányítása

fehér fűz,

áradásról, fagyásról;

fekete nyár,

Térképvázlat készítése szöveges

réti boglárka,

információk alapján

nád,

Vázlatírás módszere megadott

keskenylevelű gyékény,

szempontok alapján.

egyivarú virág,

Függelék használata (a növények

kétlaki növény,

méretének összehasonlítása).

gyöktörzs

Az új ismeretek rögzítésének módja (vázlatírás technikája tanári magyarázatot követően).

fajok: kecskebéka, vízi sikló,

Leírás készítése a vízparti környezetről

mocsári teknős

ábrák segítségével.

kétéltű, hüllő,

A fák felépítésének önálló

A békák átalakulásos fejlődése;

összehasonlítása

fajok:

A növények jellemzése szempontok 39


gyötrő szúnyog, átváltozás, Életmódváltás az egyedfejlődés, során

Segítségével (környezet – testfelépítés – életmód).

fajok:

A vízparti növények összehasonlítása

ponty

a már tanult növényekkel

lebegő életmód, hal,

A vízparti környezet évszakos változásainak bemutatása V-k

Az átalakulásos fejlődés;

és D-k segítségével.

A halak mozgása a vízben (az úszóhólyag és az úszók

Képbemutatás a nád felhasználásáról.

működése)

V. bemutatása

fajok:

(Tüskevár című játékfilm).

folyami rák,

Mérések és következtetések az

tavi kagyló

eredményekből (MF.).

rák, kagyló,

Béka- és sikló csontváz , teknőspáncél

mészhéj, bemutatása. Élőhely- és táplálékmegosztás A rovarok szájszerveinek 40


az élőlények között

csoportosítása

Kis-Balaton

(MF.).

Vásárhelyi Pál

Állat felismerési gyakorlat határozókönyv

folyószabályozás, árvízvédelem, vízszabályozás

segítségével. SZ-k felolvasása (Tiszavirágzás). Békalencse és zöldmoszat vizsgálata nagyítóval, mikroszkóppal Állatok jellemzése szempontok segítségével (a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás). Önálló függelékhasználat. A hal mozgásának bemutatása akváriumi halon. Mész kimutatása rákpáncélban, kagylóhéjban. Állat felismerési és rendszerezési 41


gyakorlat képek segítségével. Terepasztali modellezés (árvíz- és partvédelem). Vízszabályozás rajzon vagy homokasztalon Példák keresése a vízvédelmivízgazdálkodási tevékenységekre. Bemutatók irányítása (Milyen mértékben szólhat bele az ember a folyók életébe?). Képbemutatás az árvíz,és a belvíz pusztításairól. A vízi-vízparti élőlények csoportosítása életmódjuk és testfelépítésük alapján (kártyák). Élőhely- és táplálékmegosztás

42


az élőlények között Az életközösség bemutatása tanári irányítás nélkül IV. Földünk, hazánk, lakóhelyünk

20

A Föld, a gömbhéjas

gömbhéjak, levegőburok, vízburok,

gömb

kőzetburok, köpeny, földmag

Tájékozódás a földrészek

Kontinensek, óceánok

és az óceánok között

óceán,

Tájékozódás a földrajzi

tenger,

fokhálózat segítségével

A viszonylagos földrajzi fekvés

Tájékozódási gyakorlat

meghatározásának folyamata

a földrajzi fokhálózat segítségével

földrajzi fokhálózat, nevezetes szélességi, hosszúsági körök

Európa fekvése a Földön Hazánk helye Európában Az éghajlat és az éghajlati övezetek Az éghajlatot alakító tényezők A mérsékelt övezet éghajlatai

földgömb, földrajzi szélesség, földrajzi hosszúság A tényleges földrajzi fekvés meghatározása

Információszerzés önálló ábraelemzéssel Irányított információgyűjtés ismeretterjesztő irodalomból. . Földszerkezeti modell bemutatása. V-részletek bemutatása a Föld belső szerkezetéről. Földrészek és óceánok megkeresése különböző méretarányú,és tartalmú térképeken. Tájékozódási gyakorlatok a földgömbön (tanulói földgömbök). Világtérkép kirakása különböző vágatú mozaikokból. 43


Magyarország nagytájai

tényleges földrajzi fekvés,

(Az alföldek és a dombságok, hegységek)

viszonylagos földrajzi fekvés

Budapest földrajzi jellemzői Lakóhelyünk földrajzi jellemzői

Észak-, Dél-, Kelet-, Közép-, Nyugat-Európa, Földközi-, JegesFekete,

A topográfiai térképvázlatok készítésének módja. Az információszerzés módszereinek bemutatása az elektronikus médiából Földgömbi gyakorlatok a tanulói földgömbön.

Urál hegység természetföldrajzi, politikai (közigazgatási határ, Magyarország határai nép, haza, nemzetmagyarság, nemzeti kisebbség éghajlat, éghajlati övezetek, éghajlati térképek, Az éghajlat változása az Egyenlítőtől való távolodással; éghajlatot alakító tényezők, éghajlati diagram;

Földgömbi bemutatások demonstrációs földgömbbel. Utazás a térképencsoportmunkában. Helymeghatározási gyakorlatok a fokhálózat segítségével különböző méretarányú földgömbökön és térképeken. A tényleges és a viszonylagos földrajzi fekvés megállapításának gyakorlása. A térképvázlatokba való bejelölés gyakorlása. Képbemutatás Európa és

44


Az éghajlat változása az óceánoktól

a Kárpát-medence különböző

való távolodással;

részeiről.

A szárazföld és az óceán /

Csoportos információgyűjtés éghajlati térképekről.

tenger eltérő mértékű felmelegedése Budapest nevezetességei A főváros kialakulásának folyamata

Az éghajlati övezetek jellemzése, felismerésük az éghajlatukra vonatkozó információk alapján. Modellkísérlet bemutatása (a gömbszerű Föld felmelegedése). Lényegkiemelés a TK-i szövegből. Éghajlati diagramok, leolvasása. Éghajlati diagram készítése adatsorból. A vázlatírás technikája. Helymeghatározási gyakorlatok. A tájleírás módszerének bemutatása. A hegységek rendszerezése

45


különböző szempontok alapján A felszín modellezése homokasztalon térképi információk alapján, tanári irányítással. Idegenvezetői játék (Budapest nevezetességei, fontos intézményei). Könyvtári források használata Leírások és versrészletek, gyűjtése a fővárosról. Összehasonlításra alkalmas képek bemutatása a főváros múltjából és jelenéből. Előzetes feladat: Feladatlapos szemlélődés a lakóhely környékén. A tanulmányi séta során szerzett ismeretek rendszerezése feladatlap segítségével (MF.). A lakóhely és környéke terepasztalii 46


modelljének elkészítése (csoportmunka). Előzetes feladat: Feladatlap kiadása a tanulóknak tanulmányi sétához. A lakóhely és környéke térképének bemutatása.

V. Év eleji ismétlés, év végi összefoglalás

5

47


4. A továbblépés feltételei A tanuló – – – – – – – – – – – – – –

legyen képes a természeti formák, élőlények, egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak összegzésére és ismertetésére, tudjon tanári irányítással egyénileg és csoportban dolgozni, legyen képes az élő és élettelen világ ok-okozati összefüggéseinek felismerésére, példákkal történő illusztrálására, használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet és az önálló ismeretszerzés megismert technikáit ismerje a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti kapcsolatot, a térkép jelkulcsának használatával igazodjon el – elemi szinten – Magyarország domborzati-vízrajzi, közigazgatási és egyszerű tematikus térképein, ismerje az időjárási elemek területi, időbeli változásai közötti összefüggéseket, fogalmazza meg, milyen az aktuális időjárás, tudjon különbséget tenni az időjárás és az éghajlat között, ismerje hazánk éghajlatának jellemzőit, ismerje fel a legfontosabb felszínformákat a valóságban és a térképen, ismerje fel leírásból, jellemző álló- vagy mozgóképről hazánk nagytájait. Értse a felszínük kialakulásában résztvevő folyamatok egymásutániságát, összhatását, tudjon példákat mondani a haza nagytájak természeti-társadalmi-környezeti értékeire, legyen képes felismerni, megnevezni és jellemezni az őszi és a tavaszi kertben megismert élőlényeket, 48


– – – – – – – – – –

ismerje és hasznosítsa a gyümölcs- és zöldségfélék táplálkozásban betöltött szerepét, fogyasztásuk egészségügyi szabályait, tudja, hogy a kert élőlényei környezetükkel és egymással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek, ismerje az ember természetformáló munkáját a kultúrnövények kialakulásának és az állatok háziasításának folyamatában, ismerje fel és tudja jellemezni a megismert házi- és ház körül élő állatok küllemét, testfelépítését, életmódját és az emberhez való kapcsolatát, ismerje a háziállatok tenyésztésének célját és az egészséges állattartás ismérveit, rendelkezzen a növényi és állati termékek fogyasztásának elemi egészségügyi ismereteivel és gyakorlatával, sajátítsa el és használja a mindennapi életében a helyes fogyasztói magatartás ismereteit, törekedjen a kulturált és emberséges állattartás, valamint az állatvédelmi szabályok betartására, ismerje fel a környezetében tapasztalható környezetkárosító tevékenységeket, folyamatokat, értse és tudja, hogy élő és élettelen környezetének állapotáért ő is sokat tehet.

5. Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elve – szakmai korrektség, – korosztálynak megfelelő nyelvezet, – megjelenés – színes, vonzó, motiváló hatású, – koordináltság más tantárgyakkal – tankönyvcsalád, – tartós, praktikus kivitel, – elfogadható anyagi teher, – segédanyagok (munkafüzet, feladatgyűjtemény, gyakoroltató kötet,…) megléte.

49


6. Az értékelés alapgondolatai: – Értékelési szempontok: A tanulók - elsajátították-e a legfontosabb tényeket, fogalmakat, szabályokat? - felismerik-e a jelenségeket, változásokat, kölcsönhatásokat, kölcsönható partnereket? - felismerik-e az azonosságot, a hasonlóságokat, különbözőségeket? - tudnak-e adott tulajdonságok alapján csoportosítani, illetve a megadott csoportoknál felismerik-e a halmazképző szempontokat? - miként tudnak megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket irányítással, később önállóan elvégezni, ezek eredményeit rögzíteni, tapasztalataikról beszámolni? - milyen szinten tudják a feladatokat értelmezni és megoldani? - tudják-e ismereteiket, képességeiket alkalmazni? – Értékelési formák: - Az önálló és közös tanulói tevékenységek (megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés, felismerés, megállapítás, összehasonlítás, következtetés, elemzés, …) alapján történő minősítés. - Szóbeli számonkérés. - Írásbeli munkák ellenőrzése, értékelése (munkafüzet, feladatlap, témaközi és témazáró dolgozat). - Az órán kívüli adatgyűjtések, kutatások minősítése.

50


3.Tanmenetjavaslat A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztéséhez, a természetismeret tantárgy 5. osztályban való tanításához

A tantárgy heti óraszáma 2 óra Az összes feldolgozási idő 74 óra

Ebből: Óratípusok szerint Ebből 36 óra a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésére épül

Bevezető óra: 3 Új ismereteket feldolgozó óra:

50 51


Mérések, vizsgálódások: 6 Ismétlő, rendszerező óra: 10 Ellenőrző óra: 5 Témája szerint Tájékozódás a térképen, térképismeret: 11 Az időjárás és az éghajlat: 13 Élő és élettelen környezetünk: 17 A földfelszín változása: 11 52


Az ember és környezetének kapcsolata a településeken:

17

Év végi rendszerező óra: 5

Képesség- és készségfejlesztés Óra

Tananyag

Fogalmak

Folyamatok összefüggések tevékenységei

eszközei

I. Tájékozódás a térképen, térképismeret

1.

Bevezető óra A miniszter tanácsadói


A tanulással kapcsolatos problémák összegyűjtése, a nehézségek okainak közös keresése, megoldási javaslatok készítése csoporton belüli együttműködéssel

Kooperatív tanulás – – – – –

véleményvonal kerekasztal, csoportszóforgó, kupaktanács megbeszélés

Mit tanultunk a 53


természetről?

videó- motivációs céllal. Tudnivalók a Tk. És Mf. használatával

2-3.

Helyünk az univerzumban

Helyünk az univerzumban: Az feladatok egyéni univerzum felépítésének lényege, s megoldása, az ember helye ebben az univerzumban kooperatív tanulás csoportmunkában,

rajzpapír, rajzeszközök, képek, ábrák a Naprendszerről taneszköz

megbeszélés, beszélgetőkör modellkészítés 4-5.

A mérés A térképi ábrázolás módja

SI, alapmennyiségek, méretarány, vonalas mérték

Távolságmérés, vonalmérték készítése

videó vonalzó körző térkép

Irány és távolság meghatározása

Világtájak, keresőhálózat

A hosszúság mértékegységei közötti

feladatlap

54


átváltás gyakorlása.

6.

Földrajzi helymeghatározás a keresőhálózattal

térkép

A mágnesség

Mágneses mező,

Kísérlet

mágneses játékok

Mivel lehet kölcsönhatásban a mágneses mező?

Mágneses kölcsönhatás

A mágneses vonzás kimutatása

mágnesrúd

A mágneses mező szemléltetése Mely anyagok lépnek kölcsönhatásba a mágnessel?

A Földnek is van mágneses mezője A mágneses kölcsönhatás megnyilvánulása a vonzásban, vagy taszításban

Mágnese pólusok (É-D) Vonzás, taszítás, természetes és állandó mágnes, a Föld mágnese mezője

Mi az oka a mágneses mezőbe helyezett vas és acél eltérő viselkedésének, a mágneses mező hatásának megszűnése után.

Kísérlet: Mágneses vonzás és taszítás bemutatása.

vasgolyó vasreszelék

vas, nikkel, kobalt, fa, üveg, papír, alumínium mágnesrudak vastárgyak fóliák kísérletek könyve

55


8.

Az iránytű története

Iránytű, tájoló

feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás csoportmunkában Kísérlet: Mágnesrúd felfüggesztése az É-D irány szemléltetése iránytű készítése acéltűből iránytű és tájoló használata

9.

10.

Domborzat és a vizek ábrázolása


domborzat tengerszint feletti magasság felszínformák főfolyó mellékfolyó csatorna jele

A magassági számok és a színek szerepe a térképen, ennek értelmezése.

Magassági számok leolvasása, értelmezése. Jobb és baloldali mellékfolyók keresése, gyakorlás.

„Hétpróbázoo”

mágnesrúd fonal varrótű, tálka, víz különböző iránytűk, tájolók Magyarország domborzati térképe, diaképek a felszínformákról

feladatlapok

Egyéni és csoportfeladatok

Állatvédelem 56


5. évfolyam TÉMANAPJA: Vadaspark 11.

Ellenőrző óra

Feladatlap kitöltése

II. Az időjárás és az éghajlat

1213.

Mérések A hőmérséklet A testek hőmérsékletváltozása

hőmérséklet hőmérsékletváltozás hőmérő hőmérsékleti skálák

A Kelvin és a Celsius skála közötti Kísérletek: kapcsolat Víz és levegő hőmérsékletének mérése

Különböző típusú hőmérők

Táblázatok, grafikonok elemzése feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás csoportmunkában

57


Felmelegedés és lehűlés

14.

A fény és néhány kölcsönhatása

évi napfénytartam napi és évi középhőmérséklet napi hőingás

A Nap járása és a felmelegedés közötti összefüggés

Kísérletek: A levegő hőmérsékletének mérése, reggel, délben, este és az alapján napi középhőmérséklet számítása, grafikon készítése Tematikus térképek értelmezése, leolvasása

Fényforrások Fény egyenes vonalú terjedése Átlátszó és átlátszatlan testek Fényvisszaverődés

Kísérlet:

Fényelnyelődés

Árnyékjelenség létrehozása

A fény egyenes vonalú terjedésének igazolása Fényvisszaverődés és fényelnyelés bemutatása.

Hőmérő milliméterpapír

térképek

Üvegkád, fényforrás, fluoreszcein oldat

Tükröző és érdes felületek tellúrium kísérletek könyve

Árnyékjelenség Szivárvány Nap és Holdfogyatkozás (teljes és 58


részleges)

1516.

Halmazállapot és halmazállapotváltozások

Halmazállapotok halmazállapotváltozások

A halmazállapot nem állandó tulajdonság Annak kimutatása, hogy a gyorsan párolgó folyadék hűti környezetét A lecsapódó gőz környezetének hőt ad le A halmazállapot, a felmelegedés és a lehűlés kapcsolata

Kísérlet: Víz olvadása, fagyása

Alkohol párologtatása

Víz forrása vízgőz lecsapódása szublimáció bemutatása

Borszeszégő főzőpohár vasháromláb víz hőmérő vatta alkohol

Lombik jódkristály

Térkép

Csapadék keletkezése, formái

Hulló csapadék talaj menti csapadék

Lehűlés és a csapadék képződés közötti összefüggés feláramló levegő lehűl, felhőképződés Az élő szervezetek fagyveszélye

Csapadéktérkép elemzése

csapadékmérő

Csapadékmérő használata

Akklimatizálódás, a hőháztartás 59


Szabályozása párologtatással

feladatok egyéni

A harmat jelentősége a növények életében

megoldása, kooperatív tanulás csoportmunkában

1718.

„Az anyag regénye” A szilárd testek, folyadékok tulajdonságai

Az anyag belső szerkezete a három halmazállapotban

A test részecskéinek rendezetlen mozgása és a halmazállapot közötti összefüggés.

Diffúzió

Diffúzió a természetben Légszennyezés – dohányzás káros hatásai

Kísérletek:

orvosi fecskendő

1. Gázok, folyadékok részecske szerkezetének kimutatása, részecskemozgás igazolása

varázslombik víz alkohol mák és bab

2. Brown-féle mozgás bemutatása 3. Szilárd testek részecskéinek rezgőmozgásának bemutatása feladatok egyéni megoldása,

60


kooperatív tanulás csoportmunkában

19.

Hőterjedési módok

hővezetés hősugárzás hőáramlás

Hővezetés, hősugárzás, hőáramlás magyarázata A különböző hőterjedési módok és a halmazállapotok kapcsolata.

Kísérlet:

Hőszigetelő anyagok

1. hővezetés vizsgálata hővillával

(réz, alumínium, vas) izzólámpa fényes és krómozott test hőmérők lombik, festett víz, borszeszégő

A napozás veszélyei A hőszigetelés jelentősége

2. Izzólámpa által kibocsátott hősugarak elnyelődésének, majd kisugárzásának vizsgálata

Folyadék hőáramlásának megfigyelése

Hőlégballon modellkészítés papírkígyó

Levegő hőáramlásának 61


bemutatása 20.

Védjük természeti erőforrásainkat! A szél és keletkezése

Szél szél erőssége szél elnevezése

Felmelegedés és a szél kialakulása közötti összefüggés a szél mint felszíformáló erő

Szélerősségmérő bemutatása, használata

Szél irány domborzat

Szél mint energiaforrás

21.

Szélirányok megállapítása,

A levegő

A levegő összetétele

A levegő nyomása

A levegő tömege és súlya Légnyomás barométer

A légnyomás függése a tengerszint feletti magasságtól, a páratartalomtól

Szélerőmű

Kísérletek: A levegő oxigéntartalmának kimutatása

Toricelli kísérlete Annak igazolása, hogy a levegőnek van tömege és súlya

Tematikus térkép

Szélerősségmérő

Diakép, videó

Gyertya főzőpohár karosmérleg léggömb pohár, víz, papírlap, üvegkád, műanyag flakon és 1 m hosszú gumicső különféle barométerek

A légnyomás igazolása 62


22.

Időjárás, éghajlat elemei. Magyarország éghajlatának jellemzői.

23.

Ismétlőrendszerező óra

24.

Ellenőrző óra

Időjárási, éghajlati elemek szárazföldi éghajlat

Domborzat, hőmérséklet, csapadék Magyarország éghajlati közötti összefüggés térképeinek elemzése, következtetés. Az óceánoktól való távolság és a hőmérséklet, hőingás és csapadék Éghajlati diagramm közötti összefüggés készítése

Tematikus térképek

milliméterpapír

III. Élő és élettelen környezetünk 63


25.

Élő-élettelen környezet, nemesítés

Nemesítés

Élettelen, élő környezet – alkalmazkodás Nemesítés – jó tulajdonságok kiválasztása, ellenállóképesség fokozása. Híres nemesítőink (Mathiász János)

Néhány nemesített gyümölcs bemutatása, ősökkel való összehasonlítása

Fólia Szemléltető képek Élő anyag

feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás csoportmunkában

26.

Időjárás, éghajlat elemei

Hőmérséklet, szél, csapadék, napsugárzás, A növény és a virág gyökérzet, törzs, ág, részei gally, vessző, korona, virág-virágzat, termés

Időjárási elemek felszínformáló szerepe Fásszárak neve – életkora közötti összefüggés

Elemzés következtetés gyökérzet megfigyelése, lágy- és fásszár összehasonlítása, lomblevél, termés vizsgálata, virág – virágzat összehasonlítása

Tematikus térképek időjárás jelentés petúnia és bármilyen fás szárú növény Virág Fólia

64


27.

2829.

Hazánk éghajlati Szárazföldi éghajlat térképének Csonthájas és az tanulmányozása, a almatermés legfontosabb éghajlati hatások Mindenütt megterem a szilvafa és az almafa

Csapadék, hőmérsékleti viszonyok Magyarországon

A tematikus térképek megfigyeltetése, elemzése

Hőmérsékelt, csapadéktérképek

A növények igényei és az éghajlati elemek közötti összefüggés.

A fás szárú növények megfigyeltetése, hasonlóságok, különbségek kiemelése, termések vizsgálata

Applikációs kép – az almafa


A vulkáni működés mozzanatai

Kőzet megfigyeltetése

Fólia

Vulkáni kőzetek termékeny talaj – igény – telepítés

Ábraelemzés, szőlőnövény részei, fásszárú cserje és faalakú összehasonlítása

Tk. Képei, levelek, termések – élő anyag, fólia

Felszínformák és a növénytermesztés kapcsolata (hegységek csoportosítása) A szőlő, történelmi

Magas- és középhegységek formakincse vulkanizmus, vulkán részei működő vulkán jele szőlőtőke

Igénytelenség – elterjedés, Viaszos héj – védelem, vitamin, cukortartalom egészséges táplálkozás

Mélyre hatoló gyökérzet – szárazságtűrés Talajmegkötés a homoktalajon

Tk. Képei, levelek, Termések – élő anyag, fólia

Hasonlóságok, különbségek, termés megfigyeltetése 65


3031.

borvidékek

bogyótermés csemege- és borszőlő

A síkságok kialakulása, formái: termesztett növényei

Síkság (alföld, mélyföld, fennsík) feltöltődés üledékképződés szalmaszár

A búza útja a magtól a kenyérig

Szemtermés Mellékeres levél Mellékgyökérzet Kovász

A tengeri és a folyami feltöltődés folyamata. A szél szerepe a feltöltődésben. Származás – környezettel szembeni igény. A búza életútja: magtól a termésig, terméstől a kenyérig A kenyér és az egészséges táplálkozás

Ábra- és fóliaelemzés, térképi munka, síkságok Európában és Magyarországon Kooperatív tanulás

Tk. Ábrái Fólia

– csoportmozaik Élő anyag: termése – feladatmegosztás, csoportszóforgó Mérés feladatlappal

lisztérzékenység 3233..

Magyarország csapadéktérképének elemzése, a legcsapadékosabb, legszárazabb területek: a burgonya, vöröshagyma,

Gumó (föld alatti módosult szár) Húsos hagymalevelek Karógyökér (raktározásra módosult) Mellékgyökérzet,

A felszínformák, éghajlati hatások és a csapadék területi eloszlása közötti összefüggés

Térképelemzés

Igények – előfordulás

Gumó, répatest, hagyma vizsgálata

Raktározásra módosult szervek – tápanyag, illóolaj, vitamintartalom egészséges, változatos

Következtetés

Fő- és mellékgyökérzet, fő és mellékeres levél összehasonlítása,

Magyarország csapadéktérképe és domborzati térképe

Élő anyag: termések applikációs képek

66


sárgarépa a paprika és a paradicsom, fejes káposzta

dudvás szár, összetett levél főgyökérzet főeres levél lágyszár, torzsa, kétéves növény

táplálkozás Megvastagodott növényi részek raktározás Magas C-vitamin tartalom egészséges táplálkozás

csoportosítás, szabályalkotás

Fóliák Tk. Ábrái

bogyótermések vizsgálata (egy-kétéves növény fejlődésmenete)

Szent-Györgyi Albert (C-vitamin, Nobel-díj, 1937) 34.

Magyarország hőmérsékleti térképének elemzése.

Gyökérgumó pillangós virág hüvelytermés

Legmelegebb, leghidegebb területek termesztett növényeik a veteményborsó és a bab

3536.


A hőmérséklet évi alakulása Magyarország területén, évi napfénytartam – növénytermesztés összefüggése. Környezettel szembeni igény – vetés – termőhely

Tematikus térkép elemzése, következtetés, gyökérgumó megfigyeltetése, bab-borsó leveleinek összehasonlítása

Hőmérsékleti tematikus térkép

Pillangós virág részei

Gyökérgumókkal

Gyökérgumók – N-gyűjtő baktériumok – fehérjekészítés

Applikáció Főgyökérzet

Levelek fólia

Fehérjék legfontosabb építőanyagunk egészséges táplálkozás Talaj, alkotórészei, humusz, aprózódás,

A talaj kialakulásának folyamata, az aprózódás és mállás

Talajnedvesség vizsgálata

Fólia

67


A talajképződés, a talaj alkotórészei, talajtípusok: a földigiliszta

mállás hajszálcsövesség bőrizomtömlő féregmozgás gyűrűsféreg korhadékevő átalakulás nélküli fejlődés

A természetes növényzet és a talaj humusztartalma közötti összefüggés Csupasz, nyálkás bőr – légzés Bőrizomtömlő – féregmozgás Korhadékevő – talajképződés(humuszban gazdag)

Különböző talajtípusok

Talajtípusok

A földigiliszta külső jegyeinek megfigyelése

Tk. Ábrái

Féregmozgás ábraelemzés ítéletalkotás feladatok egyéni

Élő anyag fólia

megoldása, kooperatív tanulás csoportmunkában

37.

Szélsőséges időjárási jelenségek; a kertek kártevői: peronoszpóra, burgonyabogár, cserebogár, káposztalepke

Villámlás, szélvihar, hóvihar,

Szélsőségesen sok csapadék – gomba kártétel

Ízeltlábúak, bogarak, lepkék

Kitinváz – védelem Ízeltláb, szárnyak – mozgás Rágó szájszerv – növényevés Fejlődésmenet - kártétel

Egészséges és beteg növényi részek összehasonlítása Védekezés módjai

Applikációk Fóliák élő anyag és preparátumok

Bogarak, lepkék külleme, általánosítás, szabályalkotás

68


38.

A csapadék jelentősége a kultúrnövények és a természetes növényzet életében: Leggyakoribb gyomok a parlagfű, a pongyola pitypang

39.

Tanulmányi séta a gyümölcsös és veteményes kertben

Sok vagy kevés csapadék – igénytelenség – gyomok

Teljes növények vizsgálata, Élő anyagok felismertetése Fólia

Túlfejlett szervek (mélyre hatoló gyökérzet, elágazó szár végén virágzat, széllel terjedő bóbitás termés) kiirthatatlanság,

plakátok

Allergia – megelőzés módjai

A megismert növények megfigyeltetése természetes környezetükben Megfigyelési szempontok: talajtípusok, kéreglenyomatok, levelek, termések gyűjtése, madárvédelmi eljárások

Gyakorlókert

Feladatlapok

69


40.

Ismétlő – rendszerező óra

A tanult fogalmak Származás – környezeti igény – felelevenítése konkrét termőhely – termesztés példákon keresztül Szervek felépítése – működés Vitamin, tápanyagtartalom – egészséges táplálkozás

41.

Növények, kártevők és kártételük felismerése

Tk., Mf. fóliák

Összefüggések bizonyítása (példák) rendszerezés Felszínformák felismerése, tematikus térképek értelmezése

Ellenőrző óra

Feladatlap megoldás

IV. A földfelszín változásai

4243.

Felszínformákat alakító külső és belső erők Amiről a kövek mesélnek

Külső erők belső erők

Nap energia és a belső erők kapcsolata

Gyűrődés, vetődés, vulkanizmus aprózódás mállás

A földkéreg mozgásai és azok következménye Az aprózódás mint fizikai változás

Kísérlet: Aprózódás bemutatása A földkéreg mozgásainak modellezése Vulkánkészítés

Kőzet, borszeszégő, gyenge sósav, homokasztal, hajszárító üvegkád, fahasábok gyurma homokasztal, víz, 70


U és V alakú völgyek hordalékkúpok zátony sziget moréna homokbuckák

A külső és belső erők egyidejű, de ellentétes hatásának bemutatása

Homokbucka kialakulásának bemutatása Hordalékkúp kialakulásának bemutatása

videó

feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás csoportmunkában

44.

A folyadékok hőtágulása

hőtágulás

A hőtágulás magyarázata

Kísérlet:

A folyadékok hőtágulása függ a kezdeti térfogattól, a hőmérsékletváltozástól és az anyagi minőségtől

Lombikba helyezett folyadékok hőtágulásának vizsgálata az egyes feltételek változtatásával.

Három lombik, vékony üvegcsövek, víz, alkohol, üvegkád, folyadékos hőmérők

A folyadékos hőmérő működése a folyadékok hőtágulásán alapszik

71


45.

Szilárd testek és gázok hőtágulása

Szilárd testek, gázok hőtágulásának magyarázata A szilárd testek hőtágulása függ az anyagi minőségtől, a hőmérsékletváltozástól és a kezdeti térfogattól

Kísérletek: 1. szilárd testek hőtágulásának bemutatása 2. gázok hőtágulásának bemutatása

S' Gravesand-gyűrűvel és emeltyűs pirométerrel

Kis méretű lombik, régi alumínium egyforintos

Gyakorlati vonatkozások: pl. hidak szerkezete, bimetálok alkalmazása A gázok hőtágulása függ: a kezdeti térfogattól és a hőmérsékletváltozástól

46.

A folyadékok nyomása

Hidrosztatikai nyomás rétegvastagság manométer

A folyadékok hidrosztatikai nyomása függ: a folyadék rétegvastagságától és a folyadék sűrűségétől Pascal gyakorlati vonatkozások

Kísérletek: 1. hidrosztatikai nyomás rétegvastagságtól való függésének kimutatása

2. hidrosztatikai nyomás sűrűségtől való függésének

Üveghenger gumihártya, víz műanyaghenger oldalán egyforma méretű lyukakkal

Higany különböző

72




Az úszás, merülés, lebegés feltétele Gyakorlati vonatkozások pl.: hajózás, léggömb

kimutatása

manométerek

Kísérletek:

Golyó, tojás, só, víz, főzőpoharak

1. ugyanazon golyó vagy tojás a különböző mértékben sózott vízben úszhat vagy elmerülhet, lebeghet

2. alufóliából készített hajó úsztatása

Alufólia

Szívószál, gyurma 3. sűrűségmérő készítése

47.

A víz különleges viselkedése

gleccser

Az anyagok térfogata fagyáskor általában csökken, olvadáskor nő, kivétel a víz +4 ºC-os víz sűrűsége nagyobb A befagyott tavak, folyók növény

Kísérlet: Színültig vízzel telt palack fagyasztószekrénybe helyezése

Palack üdítő jégkocka videó

Hol helyezkedik el a 73


és állatvilága

jégkocka az üdítőben?

A gleccserek felszínalakító szerepe, gleccserpatak, gleccsertavak

Gleccser bemutatása

A víz különleges viselkedésének szerepe a mezőgazdaságban Miért úszik a jéghegy?

48.


A víz körforgása Felszín feletti és felszín alatti vizek 49.

A víz tisztítása egyszerű módszerekkel

Talajvíz belvíz rétegvíz (ártézi víz) résvíz forrás, ér, csermely, folyó, folyam deltatorkolat tölcsértorkolat

Mi történik a hulló csapadékkal?

Oldódás oldószer oldat

A vizek szennyezése és az oldódás, diffúzió kapcsolata

Torkolatok felismerése

A folyóvíz építő és romboló munkája függ a domborzattól

A víz körforgását szemléltető falitábla

A folyótorkolatok kialakulása és a szállított hordalék ill. apály, dagály közötti összefüggés

Káros oldatok hatása a természetben, sóoldat,

Térkép

feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás

74


műtrágyázás

csoportmunkában

A „szőke Tisza” elnevezés honnan származik? 50.


Beszélgetés a 2000-es Tisza szennyeződésről

Kísérlet: 1. víz tisztítása ülepítéssel

2. víz tisztítása szűréssel 51.

Ismétlőrendszerező óra

52.

Ellenőrző óra

Tiszta víz, csapvíz, üveghenger, főzőpohár, szűrőpapír Víztisztító berendezések bemutatása videón

Feladatlap kitöltése V. Az ember és környezetének kapcsolata a településeken

5354.

Hazánk településformái: tanya

Település Falu – város – tanya Fertő, mocsár, láp

Tavak, háziasítás: házityúk, házi kacsa Háziasítás,

Települések jelölése megyetérképen

Települések felismerése a megyetérképen

A tómedencék kialakulásának feltételei

Fertő, mocsár, láp felismertetése

Mesterséges – természetes

Magyarország tavai

Megyetérkép Magyarország domborzati térképe Fólia

75


Gerincesek, madarak: földön fészkelők, úszómadarak

tómedencék A tavak pusztulásának folyamata Táplálkozás és a testfelépítés (csőr, láb, testalak) közötti összefüggés

Habituskép – testtájak megfigyelése, szervek, tojás, lábtípusok, tolltípusok

Tk. Ábrái, képei Madárcsontváz Preparátumok Tollgyűjtemény Fólia

Ősök – nemesített változatok Könnyen emészthető hús – egészséges táplálkozás

5556.

Hazánk településformái: Falu A szarvasmarha, házisertés A tehén és a tej

Falu, alaprajz, Gerincesek, emlősök, patások – páros ujjú patás Egyszerű gyomrúak

Utcás, halmaz, sakktábla (szabályos) alaprajzú falvak kialakulása, történetisége

A különböző típusú falvak bemutatása térképen – elemzés, következtetés.

Falvak – mezőgazdaság közötti összefüggés

Habituskép, testtájak

Összetett gyomrúak

Nagy húshozamú állatok – gazdaságos tenyésztés

Növényevő - redős zápfog,

Egyéb haszon (tej, csont, trágya) konyhai hulladékok –

Magyarország település térképe Fólia

Applikációs képek Készítmények feladatok egyéni

Koponyák, fogtípusok 76


Mindenevő – gumós zápfog

sertéstenyésztés földrajzi elterjedésének összefüggései A tehén szerepe a biogazdálkodásban: a trágya és a jó minőségű élelmiszer előállítása

575859.

A város, a városok településföldrajzi jelentősége, szerepkörük – élettércsökkenés: Kutya Házi macska és egyéb társállatok Melyiket válasszam?

megoldása,

Fóliák


Város

A városok csoportosítása

A városok jelentőségének elemzése,

Gerinces – emlős – ragadozó

Szempontok: lakosságszám, funkció

rágcsálók

Kedvencek, egyéb haszon – tenyésztés – fajták

Ragadozóbélyegek megfigyeltetése,

Fogtípusok

Társállatok – modern életvitel

Kutya- macskafajták

Fóliák

Az ember és a társállatok együttélése, felelősség az élő környezetért

Tanulói beszámolók

Videó

Habituskép

Diaképek Csontváz Koponyák

feladatok egyéni megoldása,

Mérés feladatlappal


77


60.

Vizek környezetvédelme, csatornázás, szennyvízelvezetés. Vándorpatkány, háziegér, füsti fecske

Belvíz, talajvíz, belvízelvezető csatorna Gerinces – madár, emlős Repülő életmód Emlős - rágcsáló

A víz körforgása, a szennyezőanyagok – gazdaság közötti összefüggés, víztisztítás folyamatának elemzése. A környezet szennyezettsége – kártevők elszaporodása Testalkat – mozgás, szaporaság – kártétel – betegségokozás összefüggése.

Magyarország folyóinak szennyezettsége

Térkép

Repülő életmód bélyegei, rágcsáló habituskép kialakítása

Fóliák

A levegő szennyezettsége: mérés, táblázatok, grafikonok elemzése A belváros élővilága:

urbanizáció

Preparált állatok Applikációs kép Fogazat

Kártevők pusztítása – védelem (füstifecske), fokozott kártétel – irtás (vándorpatkány)

6162.

Vízvizsgálat (Tisza, ivóvíz)

Az Országos Immissziómérő Hálózat adatainak elemzése Szegeden.

Elemzés

Az urbanizáció lehetőségei – ellenállóképesség kialakulás – elszaporodás – zavarkeltés, kártétel – számuk csökkentése, irtás

Szabályalkotás

Adatlap

Következtetések levonása

Felismerési jegyek összegyűjtése, szövegértelmezés, gyűjtőmunka elemzése

Preparátumok Fóliák Applikációs képek 78


63.

Házi veréb

feladatok egyéni

Balkáni gerle

megoldása,

Csóka


Konyhai csótány

csoportmunkában

Az emberi tevékenység felszínformáló hatása.

Ásványkincsek bányászata, erdőirtás, ipari üzemek környezetszennyzés Urbanizáció – kevésbé érzékeny növények, állatok – elterjedés – hasznosság (O2-termelés, szennyezés felfogása – védelem)

Utcák parkok élővilága: Juharleveű platán, korai juhar kislevelű hárs

Felismerési jegyek összegyűjtése Gyűjtőmunka elemzése

akác, vadgesztenye

Fóliák Applikációs képek Levélgyűjtemény

Mérés feladatlappal

fekete rigó 6465.

Külföldi vendéggel Magyarországon Természetvédelem

Természetvédelem

Magyarország 10 nemzeti parkja

Nemzeti Park

A környezetet veszélyeztető tényezők felismerése – nemzeti parkok, állatvédelmi szabályok

Állatvédelmi szabályok értelmezése Csoportmunka

Játékos feladatok (Magyarország nemzeti parkjai - CD-ROM)

Számítógép segítségével – 79


Nemzeti Parkok

létrehozásának okai

parkok neve, legismertebb élőlényeinek megismerése

A belváros szerkezete

A tanult élőlények megfigyelése természetes környezetükben

Legfontosabb állatvédelmi szabályok 6667.

Tanulmányi séta a városban, Tiszaparton

A Tisza folyásiránya, jobb-, balpart megjelölése, folyó munkája A városi környezet – az itt élők magatartása

Megfigyelési szempontok: -

68.

Ismétlő – rendszerező óra

Településformák – növények – állatok habitus-változása, viselkedése – kártétel - hasznosság

fajfelismerés madárhangok madárvédelmi eljárások vízminta vétele

Ismert növények és állatok felismerése – kártételük – hasznosságuk elemzése, értékelése, példák felsorolása, rendszerezés

Mf., Tk.

80


69.

Ellenőrző óra

Feladatlap kitöltése

VI. Év végi rendszerező órák

70.

Tájékozódás a térképen, térképismeret

71.

Az időjárás és az éghajlat

72.

A földfelszín változása

73.

Élő és élettelen környezetünk

74.

Környezetünk természetvédő szemmel

81


82

Projektazonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082

Feladatellátási hely: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája

4. Összegzés

Munkánk első lépéseként a szociális kompetenciák fejlesztéséhez készült, az interneten elérhető modulokat tanulmányoztuk át. Ezek közül kiválasztottuk azokat, amelyek a leginkább illeszkedtek a természettudományos tárgyak –fizikát, kémiát, biológiát és földrajzot – integrált oktatásán alapuló tantervünkhöz. A modulok kiválasztásánál és tananyagba illesztésénél a legtöbb gondot az jelentette, hogy azok végrehajtásához szükséges időkeretet úgy adjuk meg, hogy a kerettantervi tartalmak ne sérüljenek. A modulok választásának és variálhatóságának módjára vonatkozó információink elég képlékenyen alakultak az első félév során is, majd megnyugtató választ február magasságában mentorunktól és júniusban a szociális kompetenciák fejlesztésén alapuló módszertani továbbképzés vezetőjétől kaptunk. Mindezek során kitűnik, hogy a modultartalmak felhasználása és a kooperatív technológiák alkalmazása önállóan megszerzett saját ismeretink alapján indult útjára és szinte realizálódása is ennek segítségével ment végbe, mivel a munkánkat előkészítő továbbképzésre a tanév végén került sor. Bár a természetismeret tantárgy témáján keresztül önmagában is nagy mértékben hozzájárul a gyerekek szociális – önmaguk, társaik, élő- és élettelen környezetük iránti – kompetenciáinak fejlesztéséhez és így ezek a kompetenciák nagyon jól fejleszthetők tovább, mégis a felkínált modulok sokkal könnyebben beépíthetők lennének más tantárgyak bevonásával. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésére alapuló oktatás előnyeit abban tapasztaltuk meg, hogy a tanulók: -

a természet, az őket körülvevő élővilág, természeti jelenségek megismerésével megtapasztalhatták a részletek fontosságát, az egyes egyedek és apróbb részjelenségek értékét és ezek szoros összefonódását, ok-okozati összefüggéseit, így felismerhették, hogy ők is, mint kisebb részek egy nagyobb közösség egymásra utalt kapcsolatban álló egységét képezik.

-

a szenzitív tapasztalatszerzés, kísérletek hozzájárultak a megfigyelési, elemzési képességeik fejlődéséhez, melyek elengedhetetlenül fontosak a tárgyi és társas környezetük helyes megítéléséhez.

-

a kooperatív munkaformák segítségével megtanulták egymás munkájának értékelését, elfogadását, a segítség kérésének és elfogadásának módját, a tanév végére hatékonyan együttműködő csoportok jöttek létre az osztályon belül.

-

megtanulták, hogy milyen források segítségével lehet hiteles információkhoz jutni, azok rendszerezését a különböző csoportok munkáinak bemutatásával, összegzésével tapasztalták meg.

-

csoportbeszámolóik, kiselőadásaik során fejlődött kommunikációs kompetenciájuk.

83



-

a modulokban hangsúlyosan megjelenő matematikai kompetenciáik – alapvető műveletek, diagramok, grafikonok elemzésével és készítésével – és szövegértési kompetenciáik – különböző eredetű írások, szövegek összehasonlításakor, elemzésekor – a vártnak megfelelő ütemben fejlődtek.

-

tovább fejlődött élő és társas környezetük felé mutató érzékenységük, felelősségérzetük az élőlények iránt és aktív résztvevői szerepük a természeti jelenségek alakulásában.

A gyerekek az élményszerű tanulási módszerek segítségével, játékos módon, egymást és önmagukat megismerve önfeledten dolgoztak. Az osztályban több ponton is megjelent az összetartozás érzése, mely hozzájárult igazi közösséggé való kovácsolódásukhoz.

84



5. Mellékletek

85

Ember a természetben műveltségterület moduláris oktatási programja

Recommend Documents