Mátyás, a reneszánsz ember

Horváth Mihály történelmi pályázatíró verseny  2008. 

Mátyás, a reneszánsz ember 

A pályázatot készítette: Szabó Zsófia (6. osztály)  Iskola: Szárcsa Általános Iskola  (1213 Bp., Szárcsa u. 9­11.)  F elkészítő tanár: Kondor Ágnes

2 

A r eneszánsz kezdetei  A  francia eredetű reneszánsz szó újjászületést jelent. A  kifejezés elsősorban az  ókori  klasszikus  szövegek,  ismeretek  és  ezek  hasznosításának  művészeti  és  tudományos  újrafelfedezésére  utal.  Másodsorban  ezeknek  a  szellemi  tevékenységeknek  az  eredményeként  az  európai  kulturális  élet  általánosságban  vett megújulását is jelöli.  A  reneszánsz  művészeti  átalakulást,  megújulást  hozó  kulturális  mozgalom  volt  Európa újkori történelmének hajnalán. A reneszánsz egy átmeneti időszakra esik  a  középkor  vége  és  az  újkor  kezdete  között.  Megjelenése  helyileg  Itália  városaihoz,  időben  pedig  a  14­15.  századhoz  köthető.  A  szemléletváltás  egyik  forrása  az  ókori  kultúra  Itáliában  a  műemlékeken,  a  romokon  keresztül  a  mindennapokban is jelenlévő hatása, innen ered a stílusirányzat elnevezése is: a  francia renaissance, illetve az olasz rinascimento újjászületést jelent.  E  korszakban  az  antik  görög  és  római  szellem  született  újjá,  eszmeáramlata  a  humanizmus,  művészete  pedig  a  reneszánsz.  A  gondolkodásmód  és  szellem  átalakulásának  a  hátterében  a  polgárság  meggazdagodása  állt.  Európa  legfejlettebb területei ekkor Németalföld és észak­Itália. Itáliában az  iparból és  kereskedelemből  meggazdagodott  polgárság  függetlenítette  magát  a  feudális  uraktól  és  több  helyen  városköztársaságokat  hozott  létre.  E  városok  irányítói  a  pénz arisztokratákból vagy zsoldosseregek vezéreiből lett fejedelmek, hercegek  lettek (például Firenze urai a Mediciek voltak). E vidékről indult hódító útjára a  reneszánsz  stílus.  A  városokat  irányító  uralkodók  a  kultúra  bőkezű  támogatói  voltak.  Az emberek gondolkodása ekkor átalakult. A középkori vallásos világképet egy,  a  kutatáson  és  tapasztaláson  alapuló  tudományos  gondolkodás  váltotta  fel.  A  könyvnyomtatás  feltalálásával  a  műveltség  széles  körben  terjedhetett.  Előtérbe  került az ember egyénisége, az élet és természet szeretete hatotta át a reneszánsz  művészeinek  munkáit.  Sok  művész  foglalkozott  matematikával,  zenével  és  költészettel. Nagyra becsülték a sokoldalúan képzett és tanult embert. Tökéletes  csak a sokoldalú tudós, a polihisztor lehetett.

3 

A r eneszánsz kialakulása Magyar országon  Magyarországon a reneszánsz művészet és a humanista szellem Hunyadi Mátyás  uralkodása  idején  vert  gyökeret.  Az  új  kultúra  kialakulása  két  forrásból  táplálkozott. A humanista szellemet először az a vékony értelmiségi főpapi réteg  kezdte  el  terjeszteni,  mely  többségében  itáliai  egyetemeken  (Ferrarában,  Padovában  vagy  Bolognában)  szerezte  műveltségét.  Az  Észak­Itáliában  tanult  Mátyás­kori  humanisták  (pl.  Janus  Pannonius,  Báthori  Miklós,  Váradi  Péter)  nemcsak  a  divatos  professzoroktól  szerzett  tudást,  hanem  a  literatúra  művelésére,  a  szép  könyvek  gyűjtésére,  a  kifinomult  ízlésre  és  a  polgárias  életformára való igényt is magukkal hozták.  Mátyás  előtt  csupán  Vitéz  János  hozott  létre  kisebb  reneszánsz­humanista  központot  előbb  Váradon,  majd  Esztergomban.  Őt  elsősorban  a  humanista  irodalom érdekelte, azt támogatta.  A  reneszánsz  igazi  felvirágzása  Magyarországon  Mátyás  második  feleségének  megérkezéséhez  kapcsolódik.  A  nápolyi  királyi  udvarból  érkező  Aragóniai  Beatrix  magával  hozta  az  életörömök  és  a  pompa  szeretetét.  A  vele  jött,  és  később  általa  meghívott  olaszokból  fényűző  királynői  udvartartást  alakított  ki,  átszervezte a királyi udvar addigi szokásait.  Olasz művészek, humanista tudósok és mesteremberek özönlöttek Budára, ahol  Mátyás  igen  nagy becsben tartotta őket.  Beatrix segítségével  megélénkültek az  olasz­magyar  kulturális  kapcsolatok,  és  Mátyás  jó  kapcsolatokat  alakított  ki  a  firenzei  uralkodóval,  Lorenzo  de  Medicivel.  Mindez  elősegítette  a  reneszánsz  kiteljesedését  Hunyadi  Mátyás  uralkodása  idején.  Igaz,  ez  a  király  által  támogatott  udvari  reneszánsz  volt,  így  a  társadalom  szélesebb  rétegeinek  gondolkodását nem alakította át.  A  köznemesi  sorból  származó  Hunyadi  Mátyást  nemcsak  a  tudományok,  és  művészetek  iránti  érdeklődés  vezette,  amikor  nagy  összegeket  kötött  a  kultúra  támogatására,  hanem  azt  remélte,  hogy  pompás  reneszánsz  udvara  által  a  külföldi uralkodók is magukkal egyenrangúnak fogadják el.

4 

Mátyás műveltsége  Mátyás korának egyik  legműveltebb  uralkodója  volt. Sokoldalú képzésben  volt  része  gyermekkora  óta.  Mátyás  tanára  –  Vitéz  János  tanácsára  –  Sanocki  Gergely vieliczkai plébános lett, akitől a fiatalabbik Hunyadi fiú megtanult írni  és olvasni. Később tanították őt Kapisztrán János, és a tudós pap Karvajal János  bíbornok.  A fiatal Mátyásra Vitéz János, a váradi püspök volt a legnagyobb hatással, aki a  gyermek  figyelmét  a  humanizmus  felé  terelte.  Vitéz  János  a  váradi  könyvtár  ritkaságait  adta  az  ifjú  Mátyás  kezébe,  az  antik  írók  műveit.  Apja,  Hunyadi  János  környezetében  sok  fontos  emberrel  találkozott  Mátyás,  a  nagyok  belevonták  őt  beszélgetéseikbe.  Állítólag  a  latinul  jól  tudó  fiatal  Mátyás  a  tolmács  szerepét  vitte  atyja  és  a  pápai  követ  között.  Már  ekkor  elterjedt  róla  a  vélemény, hogy még többre viszi, mint apja, ekkor kezdték őt – Bonfini szavai  szerint – „végzetes” gyermeknek tartani.  Hunyadi  Mátyás  nemcsak  a  korban  szokásos  lovagi  nevelésben  részesült,  de  sokoldalú  érdeklődő  emberré  nevelték  apja  kérésére.  Tanították  egyház  és  államjogra,  művészetekre  és  latinra.  Legendák  keringtek  Mátyás  kivételes  nyelvtudásáról. Prágai  fogsága  idején elsajátította a  németet, beszélt több szláv  nyelvet, és természetesen a diplomácia, a tárgyalások nyelvét a latint.  Fogékonyságát a tudomány és művészet iránt kora ifjúságában szerezte. Mátyás  korán  felismerte,  hogy  a  művészet  a  hatalom  legnemesebb  kifejezője,  a  halhatatlanság  megőrzője.  Nevelői  megismertették  az  olasz  humanizmus  szellemével,  a  tudás  iránti  kiapadhatatlan  vágyát  legfőbb  krónikása  Bonfini  is  magasztalta.  Mint király, nagy összegeket költött művészek és tudósok pártolására, ám mint a  következő  forrásból  kiderül,  a  praktikus  tudás  megszerzése  is  célja  lehetett,  amikor sok tudóst gyűjtött udvarába. Így elmélkedett Mátyás: „… A műveletlen  király  ugyanis  …megkoronázott  szamár.  Mert  hogyan  fog  törvényeket  hozni,  véleményt  mondani,  igazságot  szolgáltatni,  hogyan  fogja  az  országot  kormányozni,  ha  nincsen  neki…  igen  nagy és tökéletes jogi tudása? ... Nem  is  említem  a  matematikai  tanulmányokat,  amelyek  neki  a  háború  viselésére  és  a  hadvezéri  hivatal  teljesítésére  szükségesek.”  Tudását  állandóan  fejlesztette  tudósai  társaságában.  Olykor  hadjáratokra  is  magával  vitte  őket,  különösen  a  csillagászokat, akikkel a csata kimeneteléről jósoltatott.  A  király,  szívesen  időzött  könyvtárában,  ahol  olvasott  vagy  tudósaival  vitatkozott.  Már  ifjú  korától  kedvelte  az  antik  szerzőket,  kedvenc  olvasmánya  volt egy a pun háborúkról írott mű, ám a magyar nép múltja iránt is érdeklődött.  A  neves  humanistával,  Antonio  Bonfinivel  megíratta  a  magyarok  történetét.  A  nápolyi  Ranzanusnak  Beatrix  királyné  adott  megbízást  egy  magyar  történelem  megírására.  Mátyás  király  kedvelte  a  zenét  és  a  verseket  –  Janus  Pannonius  verseit  ő  gyűjtette  össze  ­,  de  számos  tudományban  (pl.  csillagászat)  is  járatos

5 

volt.  A  pápai  követ  így  jellemezte  őt:  „…  a  király  valóban  tudós,  beszéde  komoly és méltóságos”. 

Mátyás kir ály könyvtára  Tudásszomja  hívta  életre  és  fejlesztette  naggyá  könyvtárát,  az  Európa  hírű  „Bibliotheca  Corvinianá”­t.  Mint  könyvtártermének  egyik  oszlopfején  olvashatjuk,  Mátyás  „e  nagyszerű  művet  a  szellem  gyönyörűségére  alapította”.  Könyvtára gyarapítására nagy összegeket fordított.  A könyvállomány régi latin és görög kéziratokból, XV. századi kéziratokból és  ősnyomtatványokból,  a  budai  könyvmásoló  műhelyben  készült,  az  itáliai  könyvkereskedőknél megrendelt kéziratokból, az írók és kiadók által Mátyásnak  ajánlott  könyvekből,  valamint  magánszemélyek  ajándék  kézirataiból  és  nyomtatványaiból állt.  Mátyás  király  egyik  könyvtárosát,  Taddeo  Ugoletót  gyakran  küldte  Firenzébe,  hogy  ott  neki  könyveket  vásároljon,  vagy  másoltasson.  Firenzében  több  könyvmásolót  és  miniátort  foglalkoztatott  a  magyar  uralkodó,  Budán  pedig  könyvmásoló,  könyvfestő  és  könyvkötő  műhelyt  állíttatott  fel.  A  budai  másolóműhelyben  állandóan  30  könyvmásoló  és  könyvfestő  dolgozott,  voltak  köztük  kiemelkedő  művészek  is,  mint  például  Franciscus  de  Castello  Ithallico,  Giovanni  Antonio  Cattaneo  és  Petrus  de  Abbatis  Burdigalensis.  E  sok  könyvmásoló  és  könyvfestő  munkája  eredményeként  születtek  meg  a  díszes,  bőr­, bársony­ és selyemkötéses, Hunyadi címerrel ellátott corvinák.

6 

A  könyvek  iránti  szeretete  mutatkozott  meg  azok  elhelyezésében  is.  A  2000­  2500  kötetes  könyvtár,  a  trónterem  közvetlen  szomszédságában  épült.  Két  hatalmas  teremben  sorakoztak  művészien  faragott  polcokon  a  könyvek,  a  könyvespolcokat aranyos függönyök fedték. Az egyik terem latin, a másik görög  kódexekkel  volt  tele.  Az  egyik  terem  mennyezetére  a  csillagos  eget  festették  Mátyás születési horoszkópjával, a másikban földgömböt tartó puttókat láthatott  a látogató.  Könyvgyűjtésében  két  nagy  korszak  különíthető  el.  Beatrix  nápolyi  királylánnyal kötött esküvője (1475) előtt inkább a könyvek tartalma érdekelte,  míg  később  ügyelt  díszítésük  különleges  szépségére  is.  Korábbi  könyvei  többnyire  olyanok,  melyek  eredetileg  nem  az  ő  számára  készültek,  később,  a  legszebb  könyveket  ő  maga  rendelte  meg,  több  mű  neki  szóló  ajánlással  van  ellátva. 

Mátyás mulatságai  Az ország kormányzásának gondja mellett Mátyásnak jutott ideje a szórakozásra  is.  A  budai  és  visegrádi  várban  gyakran  tartottak  fényes  lakomákat,  lovagi  tornákat, láttak vendégül neves vendégeket, így volt lehetőség a mulatozásra és  pihenésre.  Mátyás szabad óráiban szívesen hallgatott zenét. Bonfinitől tudjuk, hogy a budai  várban  zajló  építkezések  részeként  a  „Dunára  néző  részen  kápolnát  emeltetett,  felszerelte  víziorgonával…  a  királyi  kápolna  számára  egész  Francia­  és  Németországból  szedték  össze  az  énekeseket…  Itáliából…  fuvolásokat,  trombitásokat,  hegedűsöket,  hárfásokat”  hozattak.  A  castellói  püspök  azt  írta,  hogy  a  budai  várkápolna  énekkaránál  különbet  sehol  sem  hallott.  Beatrix  esküvői  miséjén  a  kórus  „francia  módon  írt”  éneket  adott  elő.  Beatrix  muzsikaszeretete – ő maga is jó hárfás volt – biztosan hozzájárult ahhoz, hogy a  korszak  több  jeles  zenésze  (pl.  a  karmester  és  zeneszerző  Stokem)  megfordult  Budán,  Mátyás  udvarában.  A  királyné  kedvenc  lantosáról,  Pietro  Bonóról  azt  állították:  lantjátéka  túlvilági  szépségű.  A  magyar  király  székhelye  a  korban  Európa egyik zenei központja volt.  „Mátyás király asztalánál –írja Galeotto Marzio – mindig vita járja, hol komoly,  hol  tréfás  a  beszélgetés  tárgya,  vagy  énekek  zendülnek  fel.  Mert  vannak  ott

7 

zenészek és hárfások, s ezek a hősök tetteit anyanyelven, lant kíséretével éneklik  a  lakomák  alatt…  Mindig  valami  nevezetes  hőstettről  énekelnek…  szerelmi  dalokat ritkán” adtak elő.  Egy  újévi  szokás  leírásából  tudjuk,  hogy  Mátyás  udvarában  január  elsején  a  személyzet tagjai felköszöntötték a királyt. A király a jókívánságokat aranypénz  osztásával  viszonozta.  Kinek  mi  volt  a  mestersége,  azt  a  szerszámát  nyújtotta,  hogy az uralkodó abba tegye az aranypénzt. A síposok a sípjaikat, a kürtösök a  kürtöt,  a  lantosok  a  lantot  nyújtották  oda.  Pontosan  nem  tudjuk,  milyen  összetételű  lehetett  Mátyás  udvari  zenekara,  de  valószínű,  hogy  ebben  sem  maradt  el  a  korabeli  királyi  zenekarok  mögött,  így  10­15  tagú  énekkar  és  nagyjából ugyanennyi muzsikus szórakoztathatta Mátyást. Mindez a reneszánsz  udvartartás fontos részét képezte.  Nem  nagy  túlzás  azt  állítani,  hogy  a  reneszánsz  Európa  egyik  legtáncosabb  időszaka volt. Itáliában fennmaradtak táncos könyvek is, amelyekben akkor járt  táncok  és  zenék  leírása  található.  A  pavane  egy  oldalállásban  járt  ünnepélyes  vonulós páros, míg a passamezzo egy lassú tempójú tánc volt. Magyarországon  is népszerűek lehettek ezek a táncok. Feljegyzés szól arról, hogy Mátyás királlyá  választásakor a népe táncra perdült.  Magyarországon  járt  olasz  táncok  voltak  a  sövénytánc  néven  járt  füzértánc,  a  tüzes  német  tánc,  az  álarcos  tánc,  a  facipőben  járt  botos  tánc,  az  egyszerű  körtánc, a forgó páros tánc, a harci tánc, a hajdútánc és a kardtánc, ez utóbbiak  népi  társastáncok  lehettek.  A  parasztság  inkább  a  hagyományos  tánckultúra  hordozójává  vált,  a  nemesség  pedig  folyamatosan  az  új  európai  táncdivatnak  hódolt. Galeotto Marzio, Mátyás király itáliai könyvtárosa elcsodálkozott azon,  hogy  a  főnemesek  és  az  egyszerű  emberek  egyformán  megértik  a  muzsikusok  énekét,  akik  a  hősök  tetteit  magyar  anyanyelvükön  a  királyi  asztalnál  lantkísérettel  énekelték  meg.  Ám  igen  valószínű,  hogy  az  előkelők  és  közemberek táncai különböztek, különösen Beatrix Budára kerülése hozhatott a  szórakozás terén is nagy változásokat.  Mátyás  életvidám,  igazi  reneszánsz  uralkodó  volt,  így  biztosan  szeretett  táncolni.  A  krónikák  beszámolnak  róla:  a  temperamentumos  ifjú  királyné,  Beatrix lakodalmukon egy óra hosszat járta a mámoros tömeg előtt a sebes olasz  táncot.  A  magyar  király  a  „pompával  is  kitűnni  igyekezett”  (Bonfini).  Kiváló  ízlése  mind ruházatában, mind az ünnepségek és felvonulások nagyszerű rendezésében  megmutatkozott.  Sok  leírás  maradt  fenn  Mátyás  ünnepségeiről,  mely  azt  bizonyítja, hogy ezek igazán élmény számba mentek.  Koronázása,  a  boroszlói,  olmützi  királytalálkozók,  bécsi  bevonulása  és  természetesen  az  esküvője  Beatrix­szel  mind­mind  jó  alkalom  volt  gazdagságának  és  pompaszeretetének  megmutatására.  Ha  csak  a  ruházatát  nézzük,  már  elképesztő  Mátyás  gondossága,  ahogy  megjelenésével  hatott  környezetére.  Amikor  például  menyasszonyát,  Beatrixet  Székesfehérvárra  kísérte,  gyöngyhímzéses  ruhát  viselt,  budai  bevonulásakor  veres  színű  rövid

8 

ruhában lépegetett fehér lován, esküvői ebédjén sárga atlaszban ült. Az 1485­ös  bécsi bevonulása is látványos jelenetekkel volt tele: a díszes főpapi bandériumok  után  megjelent  az  „ország  zászlaja,  a  Király  úr  aranytól  és  ezüsttől  ragyogó  címerei,  végezetül  felséges  Király  Urunk,  körülvéve  országnagyjainak  ékes  kíséretétől”.  A  jelenlévők  elragadtatása  csak  fokozódott,  amikor  a  menetet  lezáró 24 teve megérkezett, majd végül a kiéheztetett városnak szánt 1000 ökör  is felvonult. Mátyást Európa­szerte a reprezentáció nagymestereként ismerték.  A  királyi  lakomák  szintén  kellemesen  teltek.  Bonfini  leírása  szerint  Beatrix  érkezése előtt nagyon családias volt a magyar király és előkelőinak viszonya az  étkezések  során:  „Az  is  szokás,  nem  úgy,  mint  nálunk,  mindenki  külön  tálból  eszik,  hanem  valamennyien  egy  tálból  kapnak,  és  senki  nem  használ  villát,  amikor  falatot  felemeli,  vagy  a  húsba  harap.  Mindenki  előtt  van  valami  kenyérféle. A közös tálból kiveszi, ami tetszik és falatokra vágva ujjaival emeli  szájába… a lecsöpögő sáfrányos  lé  néha az egész embert bemocskolja.  Beatrix  barbárnak gondolta a magyarokat, ezt látva, és mivel Mátyás hallgatott szavára,  néhány  év  alatt  igencsak  átalakult  a  királyi  udvar  étkezési  rendje.  A  villa  használatát például Beatrix  honosította meg a király környezetében.  Beatrix  hatására  szinte  az  udvari  élet  minden  területét  újraszabályozták.  Mint  Bonfíni írja: „a szűkös, alacsony épületekben nagyszerű ebédlőpalotákat, finom  étkezőszobákat,  aranyos  hálókamrákat  építtetett.  Óva  intette  a  királyt  a  néppel  való  bizalmaskodástól.  Sok  ajtónállót  alkalmazott,  meggátolta  a  könnyű  bejutást.  A  királyi  fölséget  arra  vezette,  hogy  méltóságára  sokkal  rátartóbb  legyen…  A  szittyákat  beavatta  az  olasz  szokásokba,  olasz  ételekkel  élt…  Itáliából  még  konyha­  és  gyümölcskertészeket,  képzett  gazdákat  is  hívott,  akik  itáliai,  szicíliai  és  francia  módon  készítették  a  sajtot.  Ezekhez  bohócok  és  színészek járultak, különösen a királyné kedvelte őket”.  Beatrix királyné befolyása jól lemérhető, ha megnézzük, hogyan számolt be egy  későbbi  udvari  lakomáról  Bartholomaeus  Anglicus:  „Az  ebédeken  és  vendégeskedésekben  az  evés­ivásnak  a  kialakult  szabályok  között  kell  végbemennie.  Először  is  felállítják  a  teremben  az  ülőhelyeket,  székeket,  majd  pedig  egybehívják  a  vendégeket,  közben  asztalokat  és  tálalókat  helyeznek  el,  amiket  feldíszítenek.  A  vendégeket  a  ház  urával  együtt  a  főasztalhoz  ültetik.  Mindaddig senki sem foglal helyet, amíg a vendégek kezet nem mostak. Az úrnő  és  leányai,  valamint  a  szolgák  is  leülnek,  ki­ki  rangja  szerint.  Először  késeket,  borosedényeket,  sótartókat  raknak  az  asztalra,  majd  kenyeret  és  kelyheket.  Ezután  következnek  a  különféle  fogások.  A  háznép,  a  szolgák  szorgosan  ellátnak  mindenkit,  egymást  kölcsönösen  kínálva  vidámat  beszélgetnek.  Hegedűk  és  hárfák  szórakoztatják  a  vendégeket.  Közben  újabb  ételeket  szolgálnak  fel,  és  ismét  hoznak  bort.  A  felhordott  ételeket  maguk  között  szétosztják. Ezután körülkínálják a gyümölcsöt és a fűszereket is. Amikor vége  az  étkezésnek,  elhordják  az  edényeket  és  a  maradékokat,  és  elviszik  az  asztalt  középről. Ezután ismét megmossák és megtörlik a kezüket. Majd hálát adnak az  Úrnak, és köszönetet mondanak a házigazdának. Ezután, újra meg újra megtöltik

9 

a kelyheket,  hogy  megvidámodjék  mindenkinek a szíve.”. A sok kiváló étel és  bor  mellett  természetesen  zenészek,  énekesek,  bohócok  és  más  mulattatók  szórakoztatták a királyt és vendégeit.  Mátyás  jó  társat  talált  magának  a  célja  megvalósításához,  hogy  Pannónia  második  Itália  legyen.  Beatrix  nagyban  hozzájárult  ahhoz,  hogy  Mátyás  reneszánsz udvara felvegye a versenyt az itáliai fejedelmi udvarokkal. 

Építkezések  Mátyás  király  nagyon  érdeklődött  az  építészet  iránt  is.  A  hatalmas  építkezések  az ország gazdagságát, és a király  hatalmát is jelképezték. Az olasz reneszánsz  fejedelmekhez  hasonlóan  azt  vallotta,  hogy  az  építészet  növeli  dicsőségét,  hírnevét  halhatatlanná  teszi.  „Sohasem  szűnt  meg  építni”  –  írta  róla  Bonfíni.  Több  kortársa  megemlíti,  hogy  nemcsak  gyönyörködött  az  épületekben,  de  tájékozott volt építészeti kérdésekben is, úgyhogy előfordult, hogy vitába szállt  képzett építészekkel.  A  legnagyobb  építkezései  Budán  és  Visegrádon  folytak,  de  komoly  munkák  történtek  a  vajdahunyadi,  diósgyőri,  tatai,  komáromi,  székesfehérvári  és  sárosi  várban  is.  A  végvárakat  modernizálta.  Székesfehérváron  az  ősi  bazilikát  új  szentéllyel  bővítette.  Óbudán  a  pálosoknak,  Vajdahunyadon  és  Kolozsváron  a  ferenceseknek emelt templomot.  Mátyás  építőtevékenységében  egészen  új  ágat  képviselnek  az  erősen  modern  szellemű,  kulturális  építkezései,  az  egyetemek.  Pozsonyban,  1465­ben,  Heltai  Gáspár szerint Budán is (1475 körül?) alapított effajta oktatási intézményeket.  A  magyar  uralkodó  szerette  a  nagy  méreteket,  az  épületcsoportok  arányos  elrendezését,  a  palotákból  vagy  kertből  nyíló  szép  kilátást.  A  reneszánsz  jellegzetes  elemei  sorra  megjelennek  a  Mátyás  kori  épületeken:  a  falakat  megbontó loggiák, az udvarok árkádsorai, a színes padló és kályhacsempék és a  tágas  kertek.  Nagy  kiterjedésű  kerteket  létesített  Budán,  Pesten,  Visegrádon.  E  kertekben Mátyás szívesen időzött.

10 

A  legnagyobb  építkezések  Budán  folytak  1479­től.  Mátyás  három  épülettel  egészítette  ki  a  budai  várat,  két  új  palotarésszel  és  egy  függőkerttel.  A  budai  palota  nyomán  alakult  ki  a  magyar  reneszánsz  homlokzattípus,  mely  csupán  a  gótikus  ablakokat  cserélte  fel  egyszerűen  reneszánsz  ablakkeretekkel,  a  falfelületet  azonban  érintetlenül  hagyta,  falpillér­tagolást  nem  alkalmazott.  A  várhoz csatlakozó kert és annak épületei is reneszánsz szokások szerint épültek.  A reneszánsz kertművészet újításai és ismétlődő elemei is megtalálhatók voltak  Budán,  mint  a  különféle  formákra  nyírott  bokrok,  ültetett  fákból  kialakított  labirintus, kavicsos utak, tornyos pavilonok, különleges fákkal beültetett ligetek,  halastavak, és nem hiányoztak az illatos virágok.  A  reneszánsz  építészet  meghonosodását  segítette,  hogy  akkoriban  sok  itáliai  építőmester  dolgozott  Magyarországon.  Mátyás  építkezéseinek  irányítója  a  firenzei  Chimenti  Camicia  volt,  de  híres  mesterként  több  évig  dolgozott  a  magyar  királynak  Giovanni  Dalmata  is.  Mátyás  palotái  a  firenzei  reneszánsz  hagyományait követték. 

A mecénás kir ály  Mátyás,  mint  igazi  reneszánsz  uralkodó,  rengeteg  tudóssal  és  művésszel  vette  körül  magát.  Beatrix  közreműködésével,  „jutalommal  kecsegetett  ide  költőket,  szónokokat,  grammatikusokat  is…  Mindezeket  Mátyás  csodásan  szerette,  istápolta.”.  Évekig  élt  Budán  Antonio  Bonfini  és  Pietro  Ransano,  akik  humanista  szellemben  írták  meg  a  magyarok  történetét.  Érkeztek  csillagászok  is  az  udvarba,  közülük  kiemelkednek  Johannes  Regiomontanus,  Martinus  Ilkus  és  Johannes  von  Glogaut.  A  zenét  szintén  magas  szinten  művelték  Mátyás

11 

udvarában.  A  gótikus  és  burgundi  kora  reneszánsz  muzsikát  tolmácsolták  Mátyás  kiváló  énekesei.  A  király  szívesen  gyűjtött  maga  köré  orvosokat  is.  Uralkodása több mint tíz ferrarai orvosok fordult meg udvarában.  A  tehetségesnek  ítélt  magyarok  is  támogatásra  számíthattak  a  humanista  uralkodónál.  Báthori  Miklós  váci  püspököt  állítólag  azért  nevezték  ki  az  udvarban,  mert  állandóan  könyvet  láttak  nála.  Európa  hírű  első  nagy  költőnk,  Janus Pannonius verseit, halála után Mátyás gyűjtette össze, és adatta ki.  Tudósait és művészeit Mátyás bőkezűen támogatta. Regiomontanus például 200  arany  évdíjat  kapott.  Hiába  költött  rá  sokat,  nem  volt  sikeres  a  Mátyás  által  kezdeményezett  Pozsonyi  egyetem,  az  Academia  Istropolitana  működése.  Mátyás  korában  Budán  működött  az  első  hazai  könyvnyomda,  Hess  András  irányításával, mely 1473­ban jelentette meg a Budai Krónikát.  Mátyásnak  gondja  volt  rá,  hogy  mecénási  tevékenysége  az  ország  javát  is  szolgálja.  Budán  szobrász­,  kőfaragó­,  és  bronzöntő  műhelyeket  alapított.  A  majolikagyártó  fazekasműhelyből  híres  kályha  és  padlócsempék  kerültek  ki.  A  budai  királyi  műhelyek  később  az  egész  országban  elterjesztették  az  új  művészetet.  Becslések szerint az 1480­as években Mátyás bevételeinek közel tíz százalékát,  évi 80­100 ezer forintot költött a kultúra támogatására. A király bőkezűsége az  előkelők  körében  mintává  vált.  Mátyás  példáját  követve  a  főurak  építkezni  kezdtek, könyveket gyűjtöttek, a reneszánsz és humanizmus pártfogóivá váltak.

12 

A felhasznált szakir odalom  E.Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., Officina Nova. 1990.  Falvy Zoltán: A magyar zene története. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1999  Kiss Dénes: Így élt Mátyás király. Bp., Móra. 1990.  Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban. Győr. Veritas. 1997  Teke Zsuzsa: Mátyás, a győzhetetlen király. Helikon Kiadó. 1990.  Vég Gábor: Királyi hétköznapok. Bp., Ferenczy Könyvkiadó. 1995. 

Felhasznált Inter net honlapok:  www.hunyadi­erd.sulinet.hu/eletrajz.htm  http://mek.niif.hu/02200/02228/html/01/141.html  http://www.sze.hu/muvtori/belso/stilusok/magyren/magyren.htm  http://www.tanc.hu/node/77

13 

Tar talomjegyzék  A reneszánsz kezdetei 

2. oldal 

A reneszánsz kialakulása Magyarországon 

3. 

Mátyás műveltsége 

4. 

Mátyás király könyvtára 

5. 

Mátyás mulatságai 

6. 

Építkezések 

9. 

A mecénás király 

10. 

A felhasznált szakirodalom 

12.