A helyi digitális szolidaritás programja

BUDAFOK-TÉTÉNY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE

A helyi digitális szolidaritás programja * 2010. június

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A DOKUMENTUM MINŐSÍTÉSE

1) Azonosító: 11/04 2) Készítette: Gáspár Mátyás 3) A publikálás időpontja: 2010. év június hónap. 4) Utolsó módosítás: 2010. év június hónap. 5) Minősítés: a) Nyilvánosan terjeszthető dokumentum b) A programon belül nyilvános dokumentum c) Zárt körben terjeszthető programdokumentum

6) Zárt körben terjesztés esetén az érintettek meghatározása

A dokumentum a program közreműködői körében nyilvános, mindenki láthatja, aki szerződés szerint, vagy munkaköri kötelességként, ill. együttműködési megállapodás keretében részt vesz a program megvalósításában.

7) A dokumentum elérési helye(i):

A program ftp felülete

2

Tartalom 1. Bevezetés ………………………………………………………………..…………………………………………………. 4 2. Fogalom és alapelvek ………………………………………………………………………………………………… 9 3. Célközönségek ………………………………………………………………………………………………………… 14 4. Célok ………………………………………………………………………………………………………………………… 18 5. Szolgáltatások …………………………………………………………………………………………………………… 22 6. Szolgáltatók és érdekeltek ………………………………………………………………………………………… 43 7. Források ………………………………………………………………………………………………..………………… 47 8. Kockázatok ……………………………………………………………………………………………………………… 52 9. A megvalósítás lépései ……………………………………………………………………………………………… 60 1. sz. melléklet: Nagytétény Központ Komplex Rehabilitációja ……………………………………. 63

3

1. Bevezetés

Budafok-Tétény Önkormányzata az elsők között – 2000-ben – ismerte fel Magyarországon a digitális szolidaritás korszakos jelentőségét a helyi közigazgatásban, mint az esélyegyenlőség biztosításának egyik jövőbeni kulcsterületét. A pozitív országos visszhangot kapott ügysegédi kezdeményezés (lásd az 1. sz. ábrát) alapul szolgált napjainkban is aktuális nemzeti információs társadalmi stratégiai célok és programok megfogalmazásához. A Kormányzat 2003-tól foglalkozik intézményesen az esélyegyenlőség módszeres megszüntetésével, amikor megjelenik a nemzeti, települési és munkahelyi tervek készítésének kötelezettsége. Ekkor az e-kormányzati stratégia részévé válik az IT-mentorálás ügysegédlet1, s 2004 júliusában fogalmazódik meg először az „e-Esély”, a digitális hátrányok leküzdésének állami feladata.2 Miközben átfogó és ágazati jogszabályok sokasága az Alkotmánytól, törvényeken át kormányrendeletek soráig kötelezően előírja a hátrányos helyzetű emberek életét nehezítő digitális akadályok csökkentésének kötelezettségét, addig e kötelezettség általános közfeladatként történő előírása hiányzik. Így a megoldás rendkívül töredezetté, finanszírozási szempontból bizonytalanná, koordinálatlanná és a kormányzati felelősség elmosódottá, megfoghatatlanná válik. A helyi közigazgatásban ez nagyon nehéz helyzetet idéz elő, mert a legkülönbözőbb, összefüggés nélküli ágazati előírásokhoz kell igazodnia. Budafok-Tétény 2008-ban látta át a kialakult helyzet tarthatatlanságát és a Képviselő-testület az önkormányzati menedzsment fejlesztés részeként döntött a digitális szolidaritás egységes közfeladatként történő megszervezésének szükségességéről. Az Önkormányzat aktuális esélyegyenlőségi programja3 Infokommunikációs akadálymentesítés c. fejezetében Magyarországon elsőként mondja ki a helyi közigazgatásban, hogy az e-bevonás, a digitális szolidaritás új szociális közfeladat, és ezzel párhuzamosan a korszerű lakossági tájékoztatásnak, a kommunikációnak önálló szolgáltatássá, helyi közigazgatási funkcióvá (feladatkörré) kell fejlődnie. Egyik megoldási mód és eszközként az önkormányzati menedzsment fejlesztés koncepciójában már korábban – 2008-ban – elfogadott, közigazgatási közönségszolgálatot jelöli meg, amely színteret ad az emberek és a közszféra közötti kapcsolat számára, mégpedig a lehető legszélesebb körben mind tartalomban, mind pedig technikailag. A digitális szolidaritás további fontos eszközeiként a lakókörzeti közösségi hozzáférést és az IT-mentorálást, valamint az ügysegédletet nevezi meg, amelyek minden hátrányos helyzethez kapcsolódóan nyújtanak alapszolgáltatásokat.

1

E-kormányzati stratégia 2005, 5.2. fejezet, http://misc.meh.hu/binary/6392_letoltheto_strategia_rovat_ekormanyzat_strategia.pdf 2 Nemzeti cselekvési terv a társadalmi összefogásért, 2004-2006, http://ec.europa.eu/employment_social/social_inclusion/docs/nap_incl_2004_hu.pdf 3 Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 2010. évre szóló TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA, a Képviselő-testület által elfogadva 2010. április 22.-én

4

1. sz. ábra

A 2001-2002 között működött Campona Önkormányzati Információs Pont

Ez a szakanyag a szervezetfejlesztési program keretében készült (lásd a 2. sz. ábrát), célja az átfogó önkormányzati digitális szolidaritási funkció fejlesztési és működési programjának megalapozása. A digitális szolidaritási rendelet tervezete (lásd a 48. sz. dokumentumot) előírja az éves digitális szolidaritási munkaprogramok készítését. Egy általánosabb, hosszabb távú keretprogram, amelyet a jelen szakanyaggal kívánunk megalapozni, biztosítani tudja az éves munkaprogramok folytonosságát. Az éves szolgáltatási munkaprogramok az aktuális célok és az adott évben rendelkezésre álló források függvényei, mint ún. horizontális terveknek illeszkedniük kell más szakterületek adott éves céljaihoz és teljesítmény terveihez.

5

2.sz. ábra

Szervezetfejlesztési programakciók, az elkészült szakértői és szoftvertámogatási szakanyagok teljes jegyzéke 1. Menedzsment 1. Választási lehetőségek, a helyi közmenedzsment közösségi modellje, módszertani alapozó tanulmány 2. MPM (menedzsment modell és programakciók mátrixa), Célok – modell elemek – beavatkozások, menedzsment modell ábra 3. Budafok-Tétény önkormányzati menedzsment helyzete, állapotjelentés 4. Mindenki fontos, Budafok-Tétény önkormányzati menedzsment fejlesztési stratégiájának tervezete, Önkormányzati értékrend deklaráció tervezet 2. Stratégia 5. Stratégiai önkormányzás, módszertani alapok 6. A stratégiai tervezés szabályozása, tervezet 7. A stratégiai tervezés szabályozása, módszertani útmutató 3. Feladatrendszer 8. Feladatkontroll, módszertani alapok (feladatelemzési dokumentum) 9. Önkormányzati szolgáltatási alapjegyzék, aktuális feladatleírások és adatbázis 10. Feladatkontroll szabályzat, a rendszeres feladat-felülvizsgálat szabályozása 11. A feladatrendszer kezelésének szoftvertámogatási javaslata, feladatrendszerrel feltöltött szervezetfejlesztési adatbázis és alkalmazásfejlesztés 4. Munkafolyamatok 12. Folyamatelemzési és szervezési módszertan, a folyamatközpontú működéskontroll és fejlesztési rendszer, minőségbiztosítás alapozó tanulmány 13. Egyes kulcsfolyamatok modelljei: Szervezetkontroll (1) 14. Egyes kulcsfolyamatok modelljei: Panaszkezelés (2) 15. Egyes kulcsfolyamatok modelljei: Stratégiai tervezés (3) 16. Egyes kulcsfolyamatok modelljei: Feladatkontroll (4) 17. Egyes kulcsfolyamatok modelljei: Teljesítménykontroll (5) 18. A minőségbiztosítás új folyamatközpontú szabályozása 19. Folyamatelemzés és modellezés szoftvertámogatási javaslata és alkalmazásfejlesztés 5. Szervezet 20. Politikus és szakértő szervezet, Átfogó szervezetelemzési dokumentum 21. Szervezetkontroll szabályzat

6

22. A szervezetmódosítás folyamatrendszere és módszertana 23. Szervezeti és működési szabályozás a szervezetfejlesztésben 24. Szervezetfejlesztés szoftvertámogatási javaslata és szervezeti adatokkal feltöltött szervezetfejlesztési adatbázis, alkalmazásfejlesztés 6. Személyzet és kultúra 25. Az önkormányzati szervezeti kultúra és emberi erőforrás fejlesztés programja, alapozó tanulmány 26. A helyi közigazgatási kultúra fejlesztése, módszertani útmutató 27. Egyéni és szervezeti teljesítmény-követelmények katalógusa 28. Szervezeti és személyes teljesítmény-megállapodások mintája 29. Szervezeti etikai kódex (tervezet) 30. Teljesítmény-kontroll rendszer szabályozása 31. Személyzetfejlesztés szoftvertámogatási javaslata és feltöltött személyzettel feltöltött szervezetfejlesztési adatbázis és alkalmazásfejlesztés 7. Szabályozás 32. Külső és belső szabályalkotás folyamatrendszere 33. A szabályozás szabályzata 34. Szabályozási módszertani útmutató 8. Informatika 35. Új, kiterjesztett hálózati informatikai stratégia, tervezési alapozó szakanyag 36. BSC alapú vezetői információs rendszer (MIS) alkalmazásának előkészítése 37. Szervezet- és működésfejlesztést és karbantartást támogató informatikai rendszer bevezetése, a KÖZIGSZERVEZŐ tartalmi leírása 38. Szervezet- és működésfejlesztés szoftvertámogatási javaslata és alkalmazásfejlesztés 39. A vezetői információs rendszer (MIS) szoftvertámogatási javaslata és alkalmazásfejlesztés 9. Közigazgatási közönségszolgálat 40. Közigazgatási közönségszolgálat és kisközösségi részvétel, a szomszédsági szolgáltató hálózat szükséglete és koncepciója 41. A közigazgatási közönségszolgálat megvalósítása, átfogó ügyfélszolgálat-fejlesztési javaslat 42. Szomszédsági szolgáltató hálózat fejlesztési javaslat 43. Közösségi hozzáférési hálózat megvalósíthatósági tanulmány 10. Lakossági tájékoztatás 44. A lakossági tájékoztatás szükséglete és kisközösségi média, szakmai alapozó tanulmány 45. Jog az információhoz, a lakossági tájékoztatás szabályrendszere

7

46. A lakossági tájékoztatás átfogó szolgáltatási rendszerének megvalósíthatósági tanulmánya, közösségi média központ 11. Digitális szolidaritás 47. A digitális szolidaritás szükséglete, szakmai alapozó tanulmány 48. A digitális szolidaritás szabályozása, rendelettervezet 49. Digitális szolidaritási rendelet, módszertani útmutató 50. A helyi digitális szolidaritás programja 12. Közösségi költségvetés 51. Költségvetési folyamatelemzés és modell kidolgozása, helyzetelemző tanulmány 52. A költségvetési gazdálkodás és ellenőrzés módszertanának kidolgozása 53. Költségvetés-készítés folyamatának és végrehajtásának új szabályozása 54. A költségvetési gazdálkodás szoftvertámogatási javaslata

Budafok-Tétény Önkormányzatának digitális esélyegyenlőségi programja összefoglalja a helyi társadalmi, közösségi segítségnyújtás e sajátos területének céljait és aktuális feladatait. Bizonyítani kívánja, hogy az eredményt csak közösségi összefogással, egymás segítésével, az erőforrások és lehetőségek összehangolt kihasználásával lehet elérni. A modern technika eszközöket ad a közösség és az érintettek kezébe, hogy a digitális szolidaritással megcélzott hátrányokat előnyös helyzetekké, lehetőségekké változtathassák.

8

2. Fogalom és alapelvek A digitális szolidaritás fogalmi körébe tartozik minden szolgáltatás, intézkedés, program, amelynek célja az esélyegyenlőség közösségi segítése, biztosítása a modern infokommunikáció eszköz-, és szolgáltatási rendszerének hozzáférésében, minőségi használatában mindazok számára, akik ezt önerőből maguknak biztosítani nem tudják. A leszakadók e-bevonása (e-inclusion), segítése az információs társadalomba való beilleszkedésben az érintettek, valamint a helyi és tágabb társadalom közös érdeke. A társadalmi összetartozás (kohézió) erősítése az infokommunikáció lehetőségeinek kihasználásával szélesedő hazai, európai, valamint világmozgalom. A leszakadás megakadályozása, a társadalmi bevonás egyfelől az egyént és az egészséges közösséget veszélyeztető problémák megszüntetése, másfelől pedig a közösségi gazdagodás folyamata is. Miközben a hátrányok csökkennek, megszűnnek, a helyi társadalom új erőforrásokkal, szolgáltatásokkal, értékekkel gyarapodik. A digitális szolidaritás ezért egyszerre közösségi felelősség, feladat és módszer is, amely helyi összefogást feltételez. A digitális szolidaritás fogalma megközelíthető a hátrányos megkülönböztetés oldaláról is. A 2003. évi CXXV. sz., az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényből kiolvasható a helyi önkormányzat (és más a törvény hatálya alá eső szervezetek) kötelezettsége a digitális hátrányok megszüntetésében. Ha sorra vesszük az egyenlő bánásmód személyi vonatkozási körébe tartozó csoportokat, akkor láthatjuk a jelentős átfedést a digitális szolidaritás célközönségeivel (lásd a Célközönségek c. következő fejezetben). A közvetett hátrányos megkülönböztetés fogalmából4 az következik, hogy minden olyan „rendelkezés” (norma, intézkedés, kötelezés, vagy közszolgáltatás) is ebbe a körbe tartozik, amely másokhoz képest lényeges hátrányt okoz. Ilyen hátrány fakadhat az elektronikus, hálózati közszolgáltatásokhoz való – az érintettek felsorolt helyzeteiből, tulajdonságaiból fakadó – akadályoztatott hozzáférésből, ami a közszolgáltatásokból való kizárást, kirekesztést eredményez. A digitális szolidaritás tehát az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség általánosabb fogalomkörének része. Az esélyteremtés és kiegyenlítés egy területe, amely sajátos eszközökkel és szolgáltatásokkal segíti a társadalmi feszültségek oldását, egyéni és közösségi hátrányok leküzdését. A szolidaritás fogalmának előtérbe helyezésével, az esélyegyenlőséggel, mint állapottal szemben a társadalom egészének és az egyes közösségek felelősségét, cselekvőképességét kívánjuk hangsúlyozni. A digitális esélyegyenlőség csak úgy jöhet létre, ha a mások iránt felelősséget érző emberek, csoportok és közösségek, az állam és az önkormányzat, intézményeik aktív segítő tevékenységgel, támogatásokkal és szolgáltatásokkal helyzetbe hozzák a rászorulókat.

4

„9. § Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.” Részlet a 2003. évi CXXV. sz., az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényből.

9

A digitális szolidaritás alapelvei, mint az e-befogadás társadalmi, közösségi és egyéni cselekvése egységes értelmezésének, méltányosságának, igazságosságának és összhangjának biztosítékai a következők: o Az öngondoskodás minimuma – A digitális szolidaritás nem lehet egyoldalú, feltételezi az érintettek saját helyzetfelismerését, változtatási, tanulási, alkalmazási szándékát és igyekezetét. A rászorulók csak akkor számíthatnak a közösség segítségére, ha a tőlük telhetőt megteszik önmagukért. A szolidaritás csak azokat illeti meg, akik felelősséget vállalnak magukért, saját lehetőségeiket, képességeiket, erőforrásaikat is adottságaikhoz mérten mozgósítják az élethelyzetek, problémák megoldása érdekében. o A ráébresztés, mint első lépés – Minden segítő célú tevékenység, szolgáltatás akkor kap értelmet, ha az érintettek felismerik, hogy élethelyzetük megoldásához a modern infokommunikációra van szükségük. A digitális szolidaritás első lépésének ezért az élethelyzetekhez kapcsolódó ráébresztésnek kell lennie. Fel kell támasztania a segítő szolgáltatások iránti valós szükségletet, amelyre a programok és szolgáltatások szerveződhetnek. o Alanyi jogú segítség – A digitális szolidaritás közfeladattá, szolgáltatásai közszükségletté válnak. Az információs társadalomból nem lehet kizárni senkit, ahogyan nem lehet megvonni az alapjogokat, a tiszta levegőt, az ivóvizet, a közlekedés, a tanulás, könyvolvasás lehetőségeit sem. A kimaradás oka nem lehet az egyén, a család, a csoport, a kisközösség hátrányos helyzete. o Személyes segítség – A digitális szolidaritás döntő láncszeme az egyes élethelyzetekben nyújtott egyéni, személyes segítség. Az információs táradalom kutatások bizonyítják, hogy a „ráébredés” a bevonás kritikus pillanatai, helyzetei leggyakrabban személyes kapcsolatok – családtag, barát, ismerős, tanácsadó, mentor – és példák nyomán állnak elő. A segítés, beavatás tömeges és csoportos módjai mellett különösen fontosak és értékesek a személyorientált módszerek és technikák. o Felelősség és megállapodás – A segítőt és segítetteket íratlan vagy írott szerződéses kapcsolat köti össze, amelynek célja a konkrét élethelyzetek megoldása a korszerű infokommunikáció, az ehhez szükséges képesség megszerzése segítségével. Az egyén igényei, és a közösség támogatása és a kölcsönös teljesítmény-elvárás felelősségen alapuló megállapodásos viszonyt feltételez. A szolidaritási akciókban egyértelműen kell megfogalmazni az együttműködők jogait és kötelezettségeit, a közösen elfogadott szabályok betartását. o Mindenoldalú akadálymentesség – Olyan körülményeket kell teremteni, amelyek az érintettek számára áthidalhatóvá tesznek minden lehetséges – fizikai, technikai, szellemi, szociális – akadályt. Valamennyi nehezítő körülményt el kell hárítani a segítségre szorulók a bekapcsolódás útjából, hogy minden potenciális érintett előtt nyitva álljon a lehetőség a szabad, önkéntes csatlakozáshoz a digitális szolidaritási programokba. Az akcióknak ezért a „célközönség” életkörülményeihez messzemenően igazodniuk kell.

10

o Közösségi cselekvés – Közösségi összefogás – mint személyes és közösségi cselekvés - a digitális szolidaritás sajátos hozzáadott értéke. Az összefogás, együttműködés és egyetértés minden szolidaritás alapfeltétele. Az önkormányzat, az üzleti és civil szféra a helyi közösséggel együtt képes megtalálni, ráébreszteni, kiszolgálni a rászorulókat. A közösség szerepe és jelentősége sokkal több, mint az erőforrások mozgósítása, biztatás, biztonság, elkötelezettség és felelősség is egyben a hátrányok leküzdésében. A digitális esélyegyenlőséget erősítő programok közösségfejlesztési céljai és hatásai egyaránt nagyon fontosak. Kifejezik, megerősítik az egyenrangú emberek demokratikus együttműködését, ami a helyi közösség, a szolidáris csoportok sajátos hozzáadott értéke a programok erőforrásaihoz. o Közösségi innováció – A digitális szolidaritás megoldásai jellemzően – az adott közösség számára különösen – szinte minden esetben újítások. A programoknak ösztönzést és lehetőséget kell adniuk a kreatív megoldások keresésére, a tehetségek érvényesülésére, egyfajta „innovációs mágnesként” kell szolgálniuk, vonzaniuk az újítókat. Egyes infokommunikációs alkalmazások vezető felhasználóinak („championok”) jó példája mozgósító ereje, közreműködése és megbecsülése fontos része a közösségi innovációnak. o A fiatal internetes generáció szerepe – A programnak különösen fontos szereplője a felnövekvő generáció. A „beavatott” helyi fiatalok, esetenként a gyerekek, közösségi szerepvállalása, aktivizálása az idősebbekért fontos a szolgáltatások megszervezése és a közösség építése szempontjából is. A fiatalok fejlődése, felnőtté válása, érvényesülése, kibontakozása a digitális szolidaritási programok keretében a siker meghatározó tényezője lehet (tehetségkutatás, a fiatalok összekapcsolása a cégekkel, helyismeretük kihasználása).5 o Közösségi informatika – A digitális szolidaritás szolgáltatásainak megszervezése a helyi információs társadalom fejlesztésének szerves része, gyakorlati megvalósulásának kitüntetett eleme. Tudományos és módszertani alapjait a kibontakozó új tudomány és társadalmi gyakorlat, a közösségi informatika szolgáltatja, amely nélkül nem lehet objektív módon meghatározni a közösségi cselekvés helyes céljait, a beavatkozás módjait és eredményeit. o Helyi közösségi kontroll – A helyi társadalom, a kisközösség összefogása, erőforrásainak felhasználása (költségvetési források, adományok, pályázati támogatások, önkéntesek munkája stb.) feltételezi a programok teljes működésének, forrásainak és eredményeinek, kedvezményezettjeinek és közreműködőinek átláthatóságát, nyilvánosságát, természetesen a személyes információk védettségének legteljesebb biztosítása mellett. A nyilvános közösségi kontroll a támogatási és saját források mozgósításának fontos átláthatósági garanciája.

5

Az itt látható példában egy gyerek videó oktatást tart arról, hogyan lehet levideózni a képernyőn látható műveleteket. http://videosmart.hu/video/oripa-screen-recorder-kepernyovideo-keszites-ingyen A megoldás alapvető a videó segítségével történő oktatások szervezésében, amire jól felhasználható a http://www.videoktat.hu alkalmazás.

11

o „Hátrányból előny” – A segítségre szoruló hátrányos helyzetű emberekre nem, mint a társadalom sajátos emberi „terhére”, hanem mint értékes közösségi és emberi erőforrásra kell tekinteni. A digitális szolidaritás legfontosabb célja a közösségi, társadalmi bevonás, a közösségbe való visszavezetés, melynek eredményeképpen erősödik az érintettek önbecsülése, motiváltsága közösségi hasznosságuk, értékük megélése által. Minden hátrányos helyzetű csoportnak minden bizonnyal vannak olyan értékei, amelyek mozgósíthatók az adott kör (sorstársi segítés), vagy a kisebb, nagyobb helyi közösség számára. o Teljesítmény-központúság – A digitális szolidaritás több mint készenléti szolgáltatások nyújtása, kapacitások létrehozása, rendelkezésre állás. A szolidaritási akcióknak mind az egyén, mind a közösség számára konkrét, mérhető, ellenőrizhető teljesítményeket kell megcélozniuk. Ez a célszerűség, a hatékony cselekvés, az erőforrásokért való felelősség, elszámoltathatóság, illetve a programszervezés és -menedzselés, a közösségi finanszírozás, támogatások nagyon fontos alapfeltétele. o Civil részvétel és öntevékenyég – A digitális szolidaritás elsősorban a helyi társadalom tagjainak, csoportjainak önmaga érdekében végzett tevékenysége. A helyi civil szervezeteknek ezért különösen fontos szerepük van a méltányos és igazságos társadalmi, közösségi szolidaritásban. Az egymásért érzett és tanúsított felelősség, az erre épülő közös cselekvés olyan kiegészítő erőforrásokat képes mozgósítani, amelyek az állam, önkormányzat, és az üzleti szféra számára nem elérhetők, de nem is nélkülözhetők. o Az üzleti világ társadalmi felelőssége és érdekeltsége – Az információs társadalomba bekapcsolódó új felhasználók az infokommunikációs piacot szélesítik. A társadalmi és gazdasági életbe bekapcsolódó, s ebben segítségre szoruló emberek az üzleti szféra szemében értékes szereplőkké válnak, akikért érdemes versenyezniük. Fontos ezért, hogy a szolidaritási akciók eredményeképpen elérhetővé is váljon számukra ez a bővülő piac, s a versenyből kölcsönösen profitáljanak maguk és a felzárkózás segítésében az érdekükben szervezett programok is. A digitális szolidaritás ebben az értelemben piacszervezésként is értelmezhető. o Fenntartható szolgáltatások és fejlődés – Minden egyes segítő szolgáltatást a célcsoport szükségleteihez mérten, a fenntarthatóság követelményére tekintettel kell megszervezni. A helyi fejlődés szolgálata a digitális szolidaritás legátfogóbb kerete. A helyi érdekeltek – a köz-, üzleti és civil szféra szereplőinek – legteljesebb bevonásával, közös erővel és fenntartható módon előbbre kell vinni a helyi gazdaságot, egészségügyet, oktatást, kultúrát, művészeteket. A megoldásokat intézményesíteni kell, beépítve a helyi gazdasági, társadalmi, kulturális viszonyokba, kölcsönös érdekeltséget teremtve, viszonosságot és minden résztvevő gyarapodását biztosítva. o

Előretartó korszerűség – Az alkalmazásra kerülő infokommunikációs technológiák, technikai eszközök és szolgáltatások kiválasztásának fontos szempontja a korszerűség. A rászorulók képességeit olyan kompetenciákkal kell erősíteni, hogy a jelen lehetőségeit kihasználva, a várható fejlődésre is nyitottak, az újabb megoldások befogadására is alkalmassá váljanak. A digitális szolidaritás nem válhat a „levetett holmik” a

12

„meghaladott technológiák” skanzenjévé. A Programnak „látnia”, és modellkísérletként vagy élesben alkalmaznia kell a jövő technológiai lehetőségeit (p. digitális televízió, mobilkommunikáció) a rászorultak érdekében. A digitális szolidaritás alkalmas az ilyenfajta társadalmi kísérletezésre, mert – jellemzően – nem törekedvén profitra, a kockázatok nem üzleti jellegűek. A program egészét és egyes szolgáltatásait is ezen alapelvek szerint, azok szellemében szervezve összehangolhatók a kapcsolódó fejlesztésekkel, beilleszthetők tágabb önkormányzati, helyi társadalmi fejlesztési folyamatokba.

13

3. Célközönségek A digitális szolidaritás célközönsége rendkívül széles. Az alsó határt - számosság szerint – a számítógépet és internetet nem használók köre jelenti, ami jelenleg a kerületi lakosság mintegy 34 %-a (lásd az alábbi 3. sz. ábrát). Két okból tekinthetjük ezt a számot a célközönség alsó határának: o kutatási tapasztalatok szerint a még hátralévő „nem használó” csoportokat valamilyen, kisebb mértékben anyagi-technikai, nagyobb mértékben szociálisszellemi akadály hátráltatja, o az internetezők között különbséget kell tenni „tapasztalatlan” és „minőségi” felhasználók között, s az előbbiek számára segítség szükséges ahhoz, hogy a lehetőségeket felismerjék és megfelelő módon ki tudják használni. 3.sz. ábra 6

Internet-használat országosan és a Kerületben

6 7

7

Forrás: Tárki Internet-használati szokások, 2008 Forrás: Nézőpont, Közvéleménykutatás, 2009.

14

3. sz. ábra (folytatás)

15

A szervezetfejlesztési program lakókörzeti kutatási tapasztalatai szerint az alábbi hátrányos helyzetű csoportok digitális szolidaritási támogatását tartják szükségesnek a megkérdezettek 1-5-ös skálán értékelve a segítés fontossági sorrendjében. Az utolsó két csoportot leszámítva valamennyi általában is támogatásra szoruló célcsoport releváns és 4-5 közötti fontossággal szerepel, tehát aligha lehet közöttük lényegi különbséget tenni. A digitális írástudatlanok segítésének viszonylagosan alacsonyabb foka az átlagosnál valamivel magasabb számítógépés internet-használattal magyarázható. A hajléktalanokkal való foglalkozás a digitális esélyteremtés területén nem tűnik aktuálisnak. 4. sz. ábra

Támogatandó hátrányos helyzetű csoportok * Az Ön meglátása szerint az alábbi célcsoportok közül elsősorban melyeket kellene a számítógép és internet, hálózati szolgáltatások használatában különösen segíteni helyi, kisközösségi szinten? * (Az 1-es jelentése: egyáltalán nem kellene támogatni, míg az 5-ös: mindenképpen támogatni kellene.) Munkanélküli pályakezdő, hátrányos helyzetű fiatalok Egészségügyi okokból korlátozott munkaképességű (leszázalékolt) munkavállalók Mozgásukban korlátozottak és családjaik Egyedülállók, gyermekeiket egyedül nevelők Felnőtt középkorú munkanélküliek Munkaerőpiacról kiszoruló idősebb munkavállalók Látás-, hallássérültek, valamint családjaik Fogyatékos, tartósan beteg gyermekeket nevelő családok Kallódó tehetségek, művészek Idősek, nyugdíjasok Szociális képességeikben korlátozottak (autisták) és családjaik Veszélyeztetett gyermekek Értelmi fogyatékosok és családjaik Szegények, anyagi gondokkal küszködők Alacsony képzettségűek, digitális írástudatlanok Hajléktalanok

4,5 4,5 4,5 4,4 4,4 4,4 4,4 4,4 4,4 4,1 4,1 4,1 4,0 4,0 3,6 2,5

A társadalmi csoportok fenti értékelése meghatározza a digitális szolidaritási programok célközönségeit, amelyek méretéhez az éves támogatási kereteket igazítani lehet. Az alábbiakban látni fogjuk, hogy a szolgáltatások megszervezése a célcsoportok fenti „rangsoránál” sokkal rugalmasabb lehetőséget teremt a sajátos élethelyzetekben lévő emberek megsegítésére. Az informatikai esélyteremés sajátossága, hogy egyes szolgáltatásai egyszerre több célcsoport által is felhasználható. Az alábbi 5. sz. ábrán bemutatott táblázat szemlélteti ezeket az összefüggéseket.

16

5. sz. ábra

Digitális szolidaritási célcsoportok és szolgáltatások összefüggései * Kinek a számára kínálnak megoldásokat az egyes szolgáltatások?

Kisvállalkozások

+ + +

+ + + +

Civil közösségek

+ + + + + + + + +

Kallódó tehetségek

(+) + + +

+ (+) + + + + + + +

Veszélyeztetett gyermekek

+ + + + + + + + + + + +

+ (+) + + + + + + + (+) (+) + + +

Hajléktalanok

+ (+) + + + + + + +

Szegények

+ + + + + + + + + + + + + +

Fogyatékos gyermekek

Értelmi fogyatékosok

+

Szociális képességeikben korlátozott emberek

Látás- és hallássérültek

+ + + + + + + + + + + + + +

Mozgáskorlátozottak

Internet mindenkinek + + + + Közösségi hozzáférési hálózat + + + + Kommunikációs szolgálat + (+) (+) + Technikai szolgálat + + + + Szoftverszolgálat + + + + Közösségi informatikai személyi szolgálat + + + + Közhasznú tájékoztatási szolgálat + + + + Helyi tartalomfejlesztési szolgálat és honlapszervíz + + + + Közösségi oktatási és e-könyv szolgálat + + + + E-vállalkozási inkubátor, foglalkoztatási szolgálat (+) + + + Városi virtuális piac, e-kereskedelmi szolgálat (+) + + + Helyi értéktérkép, önkéntes és adományszolgálat + + + + Online tanácsadó szolgálat + + + + Pályázati és forrásszervezési szolgálat (+) + + + + Nélkülözhetetlen, fontos szolgáltatás, (+) Hasznos, kevésbé fontos szolgáltatás

Leszázalékoltak

Munkanélküli idősebbek

Munkanélküli felnőttek

Munkanélküli fiatalok

Általános digitális szolidaritási szolgáltatások

Idősek

Célcsoportok

+ +

+ +

+ +

+ + + + +

+ + + + + +

+ + + + + + + + +

+ + +

+ + + +

+ + (+) + + + + + + + + + + +

+ + + + + + (+) + + +

+ + (+)

4. Célok A helyi társadalmi és kisközösségi szolidaritásra általánosságban azért van szükség, mert adott élethelyzetekben lévő társadalmi csoportok – jellemzően saját hibájukon kívül – nem képesek bizonyos alapvető életfeltételeiket, életminőségük társadalmilag elfogadott minimumát kizárólag egyéni, családi erőfeszítéseik eredményeképpen biztosítani. Helyzetük méltánytalan, társadalmi feszültségek, veszteségek forrása. Általában az emberek számos lehetőség közül választhatnak sorsuk alakításában. A hátrányos helyzetűek egyik sajátossága az, hogy az infokommunikáció eszköz- és szolgáltatási rendszere gyakran nem csupán az egyszerűbb, olcsóbb, kényelmesebb, hanem az egyetlen esély, megoldás élethelyzetükre. A digitális szolidaritás lényege és egyben alapvető célkitűzése a modern infokommunikációs eszközök és szolgáltatások célirányos használati lehetőségéhez való hozzáférés és alkalmazási képességének megszerzése. A problémás élethelyzetek megoldása, a szükségletek kielégítése már jelenleg sem, s a jövőben még inkább nem lehetséges e nélkül, máskülönben a társadalmi leszakadás, kirekesztődés végzetessé válik. A digitális szolidaritás által kitűzhető célok és a hozzájuk kapcsolódó teljesítmény követelmények számszerűsíthető módon meg tudják határozni, hogy mikor tekinthetők sikeresnek az egyedi akciók és szolgáltatások, mikor tekinthetők indokoltnak, igazolhatónak és hatékonynak a kapcsolódó ráfordítások. Az egyes akciók és szolgáltatások megszervezése során a következő teljesítmény indikátorok alkalmazását javasoljuk tételesen, értelemszerűen az egyes célcsoportok, ill. szolgáltatások tekintetében: o a szolgáltatási kínálat alakulása, új szolgáltatások megszervezése, o szolgáltatás-marketig tevékenységek ellátása, programok végrehajtása során az elért célközönség nagysága, o a programokba, szolgáltatásokba bevontak száma, aránya, növekedése, o a szolgáltatásokkal elért, lefedett, kiszolgált népesség, a kiszolgálás bővülése, o a szolgáltatási kapacitások (anyagi erőforrások, munkatársak, számítógépes munkahelyek, nyitva-tartás, stb.) mértéke és változása, o a számítógép- és internet-használat mértéke, annak növekedése, o a számítógép- és internet-használat minőségi változásainak mértéke (gyakoriság, a tevékenységek összetételének változása), o a szolgáltatásokat igénybe vevők száma, on-line szolgáltatások látogatottsága, annak növekedése, o a szolgáltatások révén sikeresen megoldott élethelyzetek száma, aránya, annak növekedése,

o a szolgáltatás-marketinggel és az egyes szolgáltatásokkal való elégedettség mértéke és növekedése, o a digitális szolidaritási partnerségben résztvevők száma, annak növekedése, a koordinált erőforrások nagysága, növekedése. Az első önkormányzati digitális szolidaritási program célkitűzéseinek és teljesítmény követelményeinek meghatározása során szem előtt kell tartani a kezdet sajátosságait, az alábbiak szerint: A. A program egészére vonatkozóan o ki kell építeni és meg kell erősíteni a digitális szolidaritás partnerségi és intézményrendszerét, o meg kell teremteni az infrastrukturális alapfeltételek és első, legfontosabb szolgáltatások anyagi feltételeit, o meg kell teremteni a digitális szolidaritási szolgáltatások nyújtásának személyi feltételrendszerét, o tartalmilag és üzletileg meg kell tervezni8 és szervezni és be kell indítani a legalapvetőbb ún. általános célú és feltétel biztosító digitális szolidaritási szolgáltatásokat (részletesebben lásd az alábbi, Szolgáltatások c. fejezetben), o marketing eszközökkel meg kell ismertetni a digitális szolidaritás szolgáltatási rendszerét az érintett célközönséggel. B. Az egyes célközönségek szerinti részprogramokra vonatkozóan o az adott évben aktuális célcsoportok meghatározása az érintetteket képviselő civil és közszolgáltató, üzleti partnerekkel, o az adott évre vonatkozó fejlesztési, szolgáltatási célok és teljesítmény indikátorok meghatározása, beillesztése az átfogó programba, o

a célokat megvalósító célközönségek szerinti részprogramok kidolgozása egységes tematika szerint (lásd az alábbi 6. sz. ábrát),

o a részprogramok összehangolása egymással és az általános célú szolgáltatásfejlesztési és üzemeltetési tervekkel, o a speciális célközönségek számára tervezett digitális szolidaritási programok feltételeinek megteremtése és a szolgáltatások megszervezése.

8

A tervezési segédletek megtalálhatók a 40. sz. dokumentum 4. sz. mellékletében, valamint a 41. sz. dokumentum 1. sz. mellékletében.

19

6. sz. ábra

Célközönségek szerinti részprogramok kidolgozása Egy-egy alprogram kidolgozása és gondozása a célcsoportot jól ismerő, vele foglalkozó, azért felelősséggel tartozó szervezet, közösség feladata. E sajátos akciótervek egyszerre részei a Digitális Szolidaritási Programnak és az adott célközönségre vonatkozó szakmai, intézményi stratégiáknak, illetve programoknak is. A programleírások általános szerkezete és főbb tartalmi elemei a következők: o

A célcsoport meghatározása – Kik a kedvezményezettek? Mekkora csoportról van szó? Melyek a közösség tagjainak legfőbb jellemzői, miből fakadnak a közösségi szolidaritás alapjául szolgáló általános hátrányok, esélyegyenlőtlenségek? Megfelelően ismert, feltárt-e a helyzetük?

o

Élethelyzet leírás – Melyek az egyénileg és/vagy közösségi szempontból problémás élethelyzetek, szükségletek? Mennyiben múlik egyéni (szubjektív, belső) és/vagy közösségi (objektív, külső) feltételeken a megoldás? Mi a közösségi segítség lényegi tartalma? Mi az egyéni és közösségi jelentősége, eredménye a segítésnek?

o

Elérendő programcél – Hogyan lehet konkrétan, mérhető módon meghatározni a kitűzhető célt? Mekkora körre vonatkozóan, milyen eredményt kíván elérni az alprogram, és milyen ütemezésben? Milyen módon lehet, kell számba venni a megvalósulás előrehaladását, a változások bekövetkezését?

o

Alkalmazandó eszköz – A Program által biztosítható szolgáltatások, feltételek közül melyeket alkalmazza az alprogram? Milyen, az adott célközönség számára sajátos, egyedi megoldás, eszköz, szolgáltatás kifejlesztésére, alkalmazására van szükség a programcél eléréséhez?

o

Alprogram finanszírozás – Miből tevődnek össze, milyen mértékűek az alprogram közvetlen költségei, amelyek lehetnek részben az igénybe vett általános digitális szolidaritási szolgáltatások költségei, részben pedig kizárólag az adott alprogram sajátos igényeinek kielégítését szolgáló ráfordítások? Mik lehetnek a kiadások fedezetéül szolgáló források? Összességében, minden alprogramnak saját finanszírozási, fenntarthatósági programja9 kell legyen.

o Alprogram-szervezet – Ki az alprogramért felelős programgazda? Hogyan jellemezhető eddigi tevékenysége, működésének eredményessége? Mely más szervezetek közreműködésére, partnerségére számít az alprogram lebonyolításában és milyen szolgáltatási, egyéb tartalommal?

A fenti célok megvalósítása összefügg az egymáshoz szolgáltatási tartalomban, technikai, szervezeti, személyzeti és finanszírozási keretek tekintetében szorosan kapcsolódó, egymást

9

A finanszírozási és fenntarthatósági program logikája nem különbözik a szolgáltatások „üzleti terveinek” rendszerétől. Lényeges különbség azonban az, hogy itt nem a befektetések megtérülésének, a nyereségnek, hanem a megfelelő időtávú finanszírozhatóságnak van jelentősége. Az üzleti tervezés segédletét a 40. és 41. szakanyagok mellékletei tartalmazzák.

20

kiegészítő és feltételező önkormányzati és kisközösségi szervezet- és működésfejlesztési programokkal. A kapcsolódó programok és tartalmi sajátosságaik a következők: o közigazgatási közönségszolgálat – a közigazgatási ügyfélkiszolgálás szomszédsági kiterjesztése, közvetítő szolgáltatási rendszere (9. sz. programakció), o lakossági tájékoztatás – a közérdekű, közhasznú információk hatékony eljuttatása a polgárokhoz, a kétirányú kommunikáció biztosítása (10. sz. programakció), o kerületi telekuckók hálózata – a szomszédsági informatikai szolgáltatások mindenki számára elérhető személyi és technikai infrastruktúrájának biztosítása (9. sz. programakció), o szomszédsági média és információs szolgálatok – a korszerű infokommunikációs technológiák, közösségi média és információs szolgáltatások biztosítása (10. sz. programakció), o digitális szolidaritás – személyes infokommunikációs felzárkóztatási szolgáltatások biztosítása az akadályozatott, hátrányos helyzetű csoportok számára (11. sz. programakció).

21

5. Szolgáltatások Az Önkormányzat digitális szolidaritási rendelete meghatározza a költségvetésből finanszírozható segítő alapszolgáltatások körét. Természetesen ez nem korlátozza a szoláltatási rendszerbe bevont szolgáltatókat abban, hogy további kedvezményes vagy ingyenes lehetőségeket kínáljanak a rászorultaknak, amennyiben a fenntarthatóság feltételei célhoz kötött, egyéb támogatások révén, pályázati vagy egyéb országos, digitális szolidaritási hálózati (DSZH) 10 programok, szolgáltatások keretében megteremthetők. Az alábbiakban ismertetésre kerülő – a Digitális szolidaritási rendelet által meghatározott – szolgáltatások megszervezésének és nyújtásának, ill. az egyes célcsoportok sajátos igényeihez történő igazításának számos megoldása lehetséges. Az éves digitális szolidaritási tervekben és a szolgáltatókkal kötendő szolgáltatási szerződésekben kell részletesen meghatározni a szolgáltatási teljesítmény és színvonal követelményeket. Minden szolgáltatást, annak tényét és eredményességét – a szolgáltatási szerződésekben meghatározott módon – regisztrálni és az igénybe vevőktől elégedettségi visszajelzéseket archiválni kell. Ez utóbbiak nagyon fontosak a teljesítmények értékeléséhez, elszámolásához, valamint a szolgáltatások fejlesztéséhez. Az Önkormányzat mindenkori anyagi, technikai, személyi és partneri együttműködési lehetőségeinek függvényében az alábbi digitális szolidaritási szolgáltatások kifejlesztését és elérhetővé tételét tűzi célul, hogy azok a Kerület valamennyi digitálisan hátrányos helyzetben lévő polgára számára ingyenesen, vagy megfizethető költségtérítéssel hozzáférhetővé váljanak. A digitális szolidaritási szolgáltatások nyújtásának bázisai a telekuckók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden egyes szolgáltatást minden telekuckóban önállóan, a többitől függetlenül kell megszervezni. A kerületi közösségi hozzáférési helyek hálózati működése azt is jelenti, hogy egymással megosztva szervezik meg a mindegyik által nyújtható szolgáltatásokat. Ez a hálózati munkamegosztás túlmutathat a kerületi szintű együttműködésen, része lehet a Budafok-Tétény és Budaörs által közösen kezdeményezett Digitális Szolidaritási Hálózat együttműködési rendszernek (lásd http://www.digsol.hu) Az alábbi szolgáltatások egy részének célközönségét kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportok tagjai képezik. Más esetekben viszont attól válnak digitális szolidaritási szolgáltatásokká, hogy igénybe vételük a hátrányos helyzetű igénybe vevők számára ingyenes, kedvezményes és személyes segítéssel párosul. A digitális szolidaritási szolgáltatási kínálat fokozatosan alakul, teljesedik ki a partneri együttműködés, ill. a korábban már említett Digitális Szolidaritási Hálózat keretében:

10

Budafok-Tétény Önkormányzata egyik alapítója a DSZH együttműködésnek. A DSZH http://www.digsol.hu, a Helyi Tudásbolt (http://www.helyitudas.hu), valamint a Videoktat (http://www.videoktat.hu) honlapokon mintegy 60 féle digitális szolidaritási szolgáltatás részletes leírása található meg és tanulmányozható elektronikus könyvek és videó anyagok formájában.

22

(1) Ügysegédlet – személyes technikai támogatás az elektronikus közigazgatási és közszolgáltatások igénybe vételéhez konkrét ügyintézési helyzetekben

Az ügysegédi szolgáltatás megszervezése a kerületi közigazgatási közönségszolgálat fejlesztési program része.11 A digitális szolidaritás szolgáltató helyeiként és működő telekuckók, mint ügysegédi pontokon működő ügysegédek különös érzékenységgel foglalkoznak a digitálisan hátrányos helyzetű emberekkel. A szolgáltatás nemzetközi, valamint országos program részeként (is) szerveződik a 2009. évi elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény, ill. annak végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint.12 Budafok-Tétény Önkormányzata saját kezdeményezés alapján, a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával13 hoz létre ügysegédi szolgáltató pontokat. Az ügysegéd személyes technikai segítséget nyújt az ügyfeleknek az elektronikus közszolgáltatások igénybevételéhez.14 Bevezeti az alkalmazásba, betanítja a használatot, konkrét esetben segíti az ügyintézést. A szolgáltatás lehet eseti, de jelentheti az ún. ügyfélképzést is, amikor az ügysegéd mindaddig rendelkezésre áll, segít, amíg az ügyfél önmaga nem válik képessé a szolgáltatás megbízható egyedüli használatára.15 Az ügysegédek célirányos OKJ-s szakképesítéssel rendelkező személyek, akik megfelelő szerződéses, vagy munkaviszonyban állnak az ügygazda szervezetekkel, amelyek számára távmunkásként nyújtják közvetítő szolgáltatásaikat. A kerületi ügysegédek és az IT-mentorok (lásd alább) egymással együttműködnek, tapasztalataikat megosztják, szükség esetén egymást helyettesítik. A digitális szolidaritás szolgáltatási rendszerében az ügysegédlet túllép a központi államigazgatási, vagy az önkormányzati általános közigazgatási közönségszolgálati tevékenység keretein. Az ügysegédnek proaktív módon együtt kell működnie mindazokkal a helyi szervezetekkel, csoportokkal, amelyek – egyfajta személyes segítő hálózat részeiként – közre tudnak működni a közigazgatás és a hátrányos helyzetben lévő ügyfelek közötti személyes kapcsolat létesítésében és fenntartásában. Ennek a sajátos ügyintézési kapcsolatszervezési és -tartási szolgáltatásnak az a célja, hogy a közigazgatás és a közönség közötti információáramlás a legnehezebb körülmények között élők számára is működjön, ők is hozzájussanak a közigazgatási és közszolgáltatásokhoz, számukra is megnyíljanak az egyszerűbb és hatékonyabb kapcsolattartás lehetőségei. Ehhez a szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódik az alábbiakban részletezett (11) Közhasznú, személyes tájékoztató szolgálat,

11

Tartalmát részletesen ismertetik a 9. sz. programakció keretében készült. A vonatkozó nemzetközi és hazai jogi előírásokkal a Közigazgatási közönségszolgálat szervezése keretében foglalkozunk részletesebben: 1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. tv. 31. § Integrált ügyintézési és tájékoztatási pont, 2) 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről. 13 Például az angliai UK-Online http://www.ukonlinecentres.com/, vagy a szingapúri CitizenConnect rendszer http://www.ecitizen.gov.sg/CitizenConnect/index.html 14 Az ügysegédek tevékenységét hatékonyan támogatja az elektronikus ügyintézési lehetőségek széles körét a kezdők számára egyszerűen, célközönségek szerint bemutató IT-mentor honlap ügysegédi alrendszere (http://ugyseged.itmentor.hu) 15 Az ügysegédlettel részletesen foglalkoznak a 9. sz. programakció keretében készült szakanyagok. 12

23

amely feltételezi ilyen – az ügysegédek által megszervezendő – mikro körzeti személyes hálózatok működését.

(2) IT-mentorálás – személyes kezdeti segítség az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használatának elsajátításában

Az információs társadalmi (IT) mentorok16 küldetése és szolgáltatása a digitális eszközöket és szolgáltatásokat nem használók személyes bevezetése és megtanítása az alkalmazásra. Ez a szolgáltatás általánosabb, mint az ügysegédlet, az IT-mentorok segítsége nem korlátozódik az ügyintézésre, a közigazgatás és a közönség kapcsolatára. Döntően a digitális szolidaritás része, kiterjed valamennyi lehetséges élethelyzetre, amelyek megoldásában a modern infokommunikáció eszközei és szolgáltatásai segítséget kínálnak. Az IT-mentorok – az ügysegédekhez hasonlóan – célirányos, OKJ-s szakirányú végzettséggel rendeknek és szolgáltatásaik egy részében szintén szerződéses, vagy munkaviszonyban, távmunkásként közvetítik a hálózati szolgáltatásokat. A kerületi IT-mentorok és ügysegédek (lásd az előzőekben) egymással együttműködnek, tapasztalataikat megosztják, szükség esetén egymást helyettesítik. Szolgáltatásaik formája17 a személyes, kiscsoportos konzultáció18 a közösségi információs szolgálat (telekuckó) helyiségében, más intézménynél, vagy otthonokban (pl. fogyatékosok segítése esetén). Tevékenysége nem szükségképpen korlátozódik a hátrányos helyzetű emberekre és csoportokra. Az utóbbiak számára azonban szolgáltatása – az aktuális rendeleti szabályozás és éves terv szerint – teljesen ingyenes, vagy kedvezményes. Célközönsége lehet nem csak magánszemély, hanem szervezet, kisvállalkozás is, amelyeknek segít a digitális technológiák alkalmazásában, a szükséges kompetenciák megszerzésében. Az IT-mentorok szolgáltatási körébe tartozik a közösségi oktatás-szervezés, amelyről részletesebben a következő szolgáltatás ismertetése keretében foglalkozunk. Az IT-mentorok a közvetlen szolgáltatás nyújtáson túl aktívan kezdeményezik, szervezik a digitális segítés önkéntes hálózati rendszerét. Ennek lényege az, hogy az önkéntes segítésre vállalkozó alkalmas személye – pl. fiatalok, nyugdíjasok – hálózaton (fórumokon, e-mailben, a digitális szolidaritási szolgáltatási rendszerben intézményesített on-line tanácsadó rendszerben, képzések és foglalkozások keretében), vagy a telekuckóban, egyéb közösségi helyen segítenek másoknak az infokommunikációs problémák megoldásában.19 Ez a

16

Magyarországon 2001-től szerveződik ez a szolgáltatás (részletesebben kifejtve a 9. sz. programakció közigazgatási közönségszolgálatról szóló szakanyagaiban). A gyakorlat Angliában is létezik, 2008-ban kezdődött meg a „digitális mentorok”országos hálózatba szervezése: http://www.communities.gov.uk/communities/communityempowerment/whatweare/digitalmentors/ 17 Az IT-mentorálási szolgáltatások tartalmát részletesen ismertetik a 9. 10. és 11. sz. programakciók további szakanyagai. 18 A konzultációs tevékenységet hatékonyan támogatja az alkalmazási lehetőségek széles körét a kezdők számára egyszerűen, célközönségek szerint bemutató IT-mentor honlap rendszer (http://itmentor.hu és annak tematikus alrendszerei). 19 Ilyen rendszer működik pl. Angliában: http://www.helppassiton.co.uk/ http://www.ukonlinecentres.com/corporate-pages/background/about-pass-it-on.html

24

gyakorlat széles körben ismert és alkalmazott az internet világában (pl. tematikus fórumok), amelyeket segítségül szintén felhasználhatnak az IT-mentorok és tanítványaik.

(3) Informatikai képzés – kiscsoportos, bevezető oktatási programok a számítógép- és az internet-használat legalapvetőbb ismereteinek és készségeinek elsajátításához

Az informatikai alapképzések a digitális szolidaritás legfontosabb, legismertebb, legrégebbi és legelterjedtebb szolgáltatását képezik szinte valamennyi hátrányos helyzetű célcsoport számára. Minden további szolgáltatás igénybe vételételének első lépése, alapfeltétele az oktatás. Az általános gyakorlat szerint a legkevesebb, 20 óra alatt már megszerezhetők az alapvető ismeretek a számítógép és az internet használatához, további alkalmazási lehetőségekkel való mélyebb ismerkedéshez. A képzési programok folyamatosan szükségesek, s a haladók számára is aktuálisak az újabb lehetőségek elsajátítása érdekében. Az Önkormányzat digitális szolidaritási rendelete szerint a támogatás alapvető formája a rászorultak infokommunikációs alapképzése. A szolgáltatás helyszínéül a szomszédsági telekuckók szolgálnak. Megoldás lehet az ún. mobil telekuckó kitelepülése is a célközönség számára kényelmesebb helyszínre, közösségi helyekre, intézményekbe. A képzések időpontját és tematikáját előre meg kell hirdetni és előzetesen gondoskodni kell a megfelelő hagyományos és elektronikus segédletekről. Biztosítani kell az oktatási programok megfelelő adminisztrációját. A képzési programokat ellenőrző, vizsgamodullal kell zárni az eredményesség objektív, személyes és csoportos értékelése érdekében. A kurzusok elvégzéséről regisztrált látogatási bizonyítványt, oklevelet kell kiadni. A digitális szolidaritási szolgáltatási rendszer keretében szervezett képzési programok – az aktuális rendeleti szabályozás és éves terv szerint – teljesen ingyenesek, vagy kedvezményesek. Az igények kielégítése és a kapacitások jó kihasználása érdekében vegyes, azaz fizetős és támogatott résztvevőkkel zajló, tanulócsoportokat is lehet szervezni. Természetesen a telekuckókban az Önkormányzat által támogatott képzéseken felül, azoktól függetlenül egyéb, az igények és lehetőségek szerint támogatott és fizetős, alap- és továbbképzéseket is lehet szervezni hagyományos és elektronikus formákban egyaránt. Sajátos, ajánlott formája lehet a digitális tanulásnak az önképzés, amikor a már alkalmazók megosztják egymással a tapasztalataikat, szükség és lehetőség szerint hozzáértő önkéntes támogatásával.

25

7. sz. ábra

Teleház bázisú távoktatás

20

(4) Számítógép- és internet-használat – közösségi hozzáférési helyeken, meghatározott óraszámban biztosított eseti vagy rendszeres hozzáférési lehetőség

Az önkormányzati és egyéb támogatási, pályázati programok keretében a hátrányos helyzetű csoportok tagjai lehetőséget kaphatnak ingyenes, vagy kedvezményes számítógép- és internet hozzáférésre meghatározott időkeretekben a közösségi hozzáférési helyeken21. A támogatott igénybe vételt megfelelő időszakokra be lehet osztani a kapacitások – számítógépes munkahelyek – jobb kihasználása érdekében. A kedvezményezett csoportok használatát megfelelő időszakokra koncentrálva – pl. idősek, gyerekek – kiegészítő szolgáltatásokat (pl. IT-mentorálást, tanácsadást) lehet szervezni. A kedvezményezetteknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy amennyiben a szolgáltatást több helyen is igénybe vehetik, úgy azok közül választani tudjanak. Ez azt jelenti, hogy megfelelő elszámolási és informatikai rendszerben nyilván kell tartani az támogatási időkeret felhasználását. Erre több gyakorlati megoldás is kínálkozik, mint például a meghatározott óraszámra kiadott internet utalvány (voucher, ejtsd: vócser, vagy internet csekk rendszer)22, az elektronikus pénztárca,23 egyéb, a digitális szolidaritási szolgáltatók által közösen használt online nyilvántartó rendszer.

20

Az Erdőkertesi Közösségi Teleház és Média Központ informatikai távoktatási felülete Moodle szabad szoftverrel, oktatási keretrendszerrel: http://erdokertes.telehaz.hu/tavoktatas/, http://erdokertes.telehaz.hu/ 21 A telekuckók létesítési programját a 9. sz. programakció szakanyagai foglalják össze. 22 Az internet utalvány módszer, mint támogatási, adómentes béren kívüli juttatási forma, jól ismert a hazai országos gyakorlatban, a cafeteria rendszerekben. Az SZJA törvény lehetőséget teremt a munkáltatóknak arra, hogy hozzájáruljanak dolgozóik otthoni internet használatához. A juttatás - felső értékhatár nélkül - adó- és járulékmentes mind a dolgozónak, mind a munkáltatónak. A Ticket Web internet utalvány, az adómentes támogatás korszerű, felhasználóbarát, jelentős időt- és adminisztrációt megtakarító eszköze. További részletek a TicketWeb internet utalvány rendszerről: http://www.ticketweb.hu/a_ticket_web_utalvanyrol, http://www.accorservices.hu/hu/termekek/ticketwebinternetutalvany/pages/default.aspx http://hu.sodexo.com/huhu/szolgaltatasok/utalvany/szolgaltatasok/internet/elonyok/internet_utalvany.asp 23 A 47. A digitális szolidaritás szükséglete, szakmai alapozó tanulmány c. szakanyag írja le ennek rendszerét.

26

Az internet utalvány, csekk rendszer alkalmas lehet arra is, hogy a támogatásban részesülők, otthoni használat esetében, ezzel fizessék ki internet számlájukat, ill. annak egy részét.24 Megoldás lehet – elvben – meghatározott összegű internetköltség visszatérítés is számla ellenében, azonban itt nehezen ellenőrizhető, hogy valójában ki a tényleges igénybe vevő, a támogatás valóban a kedvezményezettekhez jut-e vagy sem. Ezért célszerű előnyben részesíteni a közösségi hozzáférési helyek használatát a támogatás e formája keretében. Az otthoni internet-használat támogatására egy másik megoldást javaslunk a szociális internet szolgáltatás keretében (lásd alább). A közösségi számítógép- és internet használat rendszer lényegéből egyértelműen fakad a tényleges igénybe vétel pontos nyilvántartása, ami a felhasználó és a támogat felé történő elszámolás alapja. E szolgáltatás keretében is lényeges az ügyfél-elégedettség folyamatos mérése, mert a támogató ennek alapján (is) monitorozni tudja az elvárt szolgáltatási színvonal fenntartását. A közösségi hozzáférési helyeket érdekeltté kell tenni abban, hogy feltárják a lakókörzeti közösség hátrányos helyzetű tagjait, családjait és számukra számítógép- és internet-használattal összefüggő foglalkozásokat (pl. klub, bemutató, ráébresztő tréning) szervezzenek, s ennek támogatására pályázhassanak az aktuális digitális szolidaritási rendelet szabályozása és éves tervei keretében. Ezzel a megoldással két érdek kapcsolható össze szervesen: a közösségi hozzáférés fenntarthatósága és a hátrányos helyzetű emberek minél teljesebb körű elérése, „digitális megszólítása”.

(5) Technikai eszközök, szoftverek kölcsönzése – költségesebb, nehezebben hozzáférhető, sajátos rendeltetésű, felhasználók között megosztható eszközök időszakos használata

A hátrányos helyzetű emberek és családok körében jellemző az eszközök hiánya. Szükséges és hasznos lehet rászoruló személyek, családok, kisebb közösségek számára egyes, időlegesen szükséges eszközök (számítógép, laptop, digitális fényképezőgép, videó kamera, projektor, digitális tábla, stb.) szoftverek (grafikai, videó szerkesztő, stb.), DVD-k, hangoskönyvek kölcsönzése ingyenesen, vagy minimális térítésért otthoni használatra, rendezvényekre (pl. csoportos játék, oktatások, vetítések, kiállítások). A hazai közösségi hozzáférési gyakorlatban alkalmazott megoldás a Mobil telekuckó (lásd az alábbi 8. sz. ábrát), amit a Kerület egészére javaslunk alkalmazni valamelyik közösségi hozzáférési hely, vagy Digitális Szolidaritási Programiroda (lásd a Szolgáltatók és érdekeltek c. fejezetben) szervezésében, szolgáltatásaként.25

24

A UPC alkalmazza ezt a gyakorlatot: http://www.upc.hu/kabel-internet/internet-utalvany/

25

Ezt a gyakorlatot valósítja meg például a Budaörsön, Százhalombattán, kistelepüléseken és nagyobb rendezvényeken alkalmazott ún. mobil telekuckó, amelynek keretében 10 db laptopot lehet kölcsönözni a Teleház Szövetségek Európai Uniójának digitális szolidaritási szolgáltatása keretében (lásd az alábbi ábrát).

27

8. sz. ábra

Mobil telekuckó

Az eszközkölcsönzés sajátos területét képezik – sajnos a hazai gyakorlatban a téma többnyire kutatási fázisban, még gyerekcipőben jár – azok az eszközök, elektronikus berendezések, amelyek a testi, szellemi fogyatékos emberek életminőségét hivatottak javítani.26 Az ilyen célú eszköz- és szoftverkölcsönzés, ill. hozzájuttatás (lásd a következő szolgáltatást is) ezért inkább a jövő feladata lehet. Érdemes azonban folyamatosan kutatni ezeket a lehetőségeket, s akár kísérleti jelleggel próbálkozni a gyakorlati alkalmazásra, bekapcsolódni kutatásfejlesztési programokba.

(6) Technikai eszköz- és szoftvertámogatás – technikai eszközökhöz, szoftverekhez és alkalmazásokhoz juttatás eseti pályázati és egyéb programok, akciók keretében

A szolgáltatásnak két jól elhatárolható területe van, mindkettő azt célozza meg, hogy a hátrányos helyzetű emberek, családok otthoni használatra megfelelő segítséggel, ingyenesen, kedvezményesen hozzájussanak az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használatának feltételeihez. Egyre több nemzetközi, hazai – elsősorban pályázati – lehetőség kínálkozik erre, amelyeket egy-egy lakókörzet, vagy a Kerület egésze nevében, adott közösségi informatikai és digitális szolidaritási szolgáltatási háttérrel, sokkal 26

Erről a témáról részletesebben lásd az eVita program ismertetőjét: Közöttük az ún. asszisztív (új támogató eszközök) és adaptív (a meglévő eszközöket akadálymentesítő) technológiák és eszközök fogyatékosok, idősek (pl. asztali mobiltelefon) számára, lásd még az eVita programot: http://drupal.beam-im.hu/files/evita.pdf, A látássérültek által használható eszközök és programokról lásd: http://www.infinit.hu/content/view/151/1/, http://egeszseg.origo.hu/cikk/0819/434859/20080507_mozgaskorlatozott_mozgasserult_szemmozgast_kovet o_rendszer_world_of_warcraft_cogain_1.htm

28

nagyobb eséllyel lehet kihasználni, mint az érintetteknek egyénileg. A szolgáltatás megszervezésének és működtetésének kritikus feltétele az, hogy a szolgálatnak minél pontosabb képe legyen a helyi igényekről. Nem megkerülhető egy minél pontosabb és teljesebb szükséglet- és igénykutatás az alábbi területeken a támogatott célcsoportok körében. A szolgáltatás mindkét alábbi területéhez on-line tanácsadás is kapcsolódhat, amely tájékoztat a különböző lehetőségek igénybe vételi feltételeiről, segítséget nyújt azok teljesítésében. Technikai szolgálat – A szolgáltatás e részének célja az, hogy a hátrányos helyzetű kedvezményezetteket különböző módokon (pl. ingyenes támogatás pályázat útján, bérlet, kedvezményes vásárlás) a számukra szükséges eszközökhöz (új, felújított, olcsó, részletre vásárolható számítógép, általános és speciális perifériák, kommunikációs, informatikai akadálymentesítő eszközök) juttassa. A szolgáltatás keretében szakértők bevonásával folyamatosan kutatni, és elérhetővé kell tenni ezeket a lehetőségeket. A szolgáltatásba beletartozhat a számítógép és a mobiltelefon újrahasznosítás kerületi rendszerének megszervezése27, speciális gépek összeállítása, a karbantartás, és a távfelügyelet is a szoftverszolgálattal (lásd alább), kombinálva. Szoftverszolgálat – A hátrányos helyzetű kedvezményezettek, illetve a szélesebb közönség, szervezetek és intézmények számára a szolgáltatás keretében különböző konstrukciókban (pl. ingyenes szoftverek pályázati úton28, szabad szoftverek használatának széles körű elterjesztése) általános és speciális szoftverek megszerzése, továbbadása, a szabad szoftverek ajánlása, telepítése, online használati tanácsadás, rendszergazda szolgáltatás és távfelügyelet biztosítása. Lehetőség van e szolgáltatás keretében speciális szoftverek fejlesztésére, megrendelésére, a szomszédság vagy a Kerület nevében átfogó, közösségi szoftverhasználati megállapodások megkötésére, csoportos vásárlások szervezésére.

(7) Szociális internet támogatás – a célcsoportok számára lehetőség szerint ingyenes vagy megfizethető, otthoni, mobil internet előfizetés, ill. ahhoz való hozzájárulás

A szervezetfejlesztési program keretében részletesen kidolgozott és leírt29 szociális internet megvalósításához az érdekelt partnerekkel lefolytatandó konkrét tárgyalások szükségesek. A kölcsönösen előnyös feltételek mellett – az előzetes elvi nyilatkozatok alapján – megoldhatónak tűnik, hogy a hátrányos helyzetű lakossági csoportok rendkívül kedvezményes, akár ingyenes internet hozzáféréshez jussanak. Megvalósíthatónak látszik az „Internetet mindenkinek” célkitűzése. A szolgáltatás abból az alapelvből indul ki, hogy a szélessávú Internet-elérésnek mindenki számára alanyi jogon biztosítandó közszolgáltatásnak kellene lennie. Az emberek érvényesülése, boldogulása nem függhet az 27

A Kerület cégeivel, intézményeivel megállapodások megkötése a lecserélt gépek térítésmentes átadásáról és átadásáról támogatási program keretében rászorult embereknek, közösségeknek, a gépek megfelelő feljavításával. Egyetlen példa a legutóbbiak közül az NFÜ számítógépcsere akciója: http://hvg.hu/Tudomany/20090902_ingyen_szamitogep_tarsadalom_felzarkozas. Egy ingyen mobil program példa az amerikai segélyezettek számára: http://hirek.prim.hu/cikk/68751/ 28 Pl. a korábban hivatkozott eszközök és programok látássérültek számára. 29 47. A digitális szolidaritás szükséglete, szakmai alapozó tanulmány

29

elektronikusan tárolt információhoz való hozzáféréstől, ahogyan a közkönyvtárak is, magától értetődő módon elérhetők mindenki számára. A digitális szolidaritási program keretében minden lehetőséget rendszerbe szervezve megcélozható, hogy a szociális internettel, a közösségi hozzáféréssel, a nyilvános intézményi, szabadtéri, támogatott lakótömbös, csoportos (szövetkezeti) wi-fi megoldásokkal, mindenki számára elérhető, megfizethető legyen az internet. El kell készíteni az egyes lakókörzetek digitális szolidaritási internet-szükségleti és ellátottsági (milyen elérési lehetőségek vannak területi lefedés és sávszélességet tekintve) térképét, amely alapul szolgálhat a különböző alternatív megoldások kiválasztásához. A telekuckók bázisán szervezve a digitális szolidaritási program feladata, szolgáltatás az, hogy elősegítse az ily módon kiterjesztett szociális internet programmal minél előbb kielégíthetők legyenek az internet-hozzáférési igények a rászoruló csoportok számára.

(8) Alkalmazás-, tartalom-fejlesztési támogatás – meghatározott célú, saját alkalmazások, honlapok létrehozásának szakmai, technikai, anyagi támogatása.

A digitális szolidaritás célja az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások minőségi alkalmazása. A számítógép és az internet használata önmagában még nem jelenti olyam felhasználó képességet, amely alkalmas élethelyzetek megoldására. A minőségi számítógép és internet használat a probléma- és feladatmegoldást segítő alkalmazások ismeretétől és azok felhasználási, működtetési képességétől függ. Az alkalmazás-, tartalom-fejlesztési támogatás lényege az, hogy a felhasználó saját céljára, önmaga hoz létre, működtet informatikai rendszereket, gyűjti hozzá és kezeli a megfelelő tartalmakat a fórumon való részvételtől, a fotóalbumokon és a videó anyagok készítésén keresztül a saját blogok, honlapok működtetéséig, vagy az elektronikus könyvek szerkesztéséig, virtuális piacok működtetéséig. Az ilyen jellegű kompetenciák jelentős mértékben járulhatnak hozzá, hogy az emberek – a szórakozáson túl – új, jövedelmező elfoglaltságot, (táv)munkát találjanak maguknak. Ebben a körben két fő témakörbe lehet csoportosítani az alkalmazásokat. Kommunikációs szolgálat – A hálózati rendszerek, alkalmazások működtetéséhez – pl. a távmunkához – mindenek előtt a költséghatékony kommunikálás képessége szükséges. Az otthonról internetező, lakáshoz kötött kedvezményezettek számára biztosítható az ingyenes, multimédiás kommunikáció (VPN30, Skype, MSN, Windows Live Messenger, webkamera, vezeték nélküli telefon, segélyhívó rendszer, wifi kapcsolat, stb.), emberek, intézmények (pl. tanácsadás), események elérése, közvetítése. Egyszerű támogató szoftverekkel biztosítani lehet a különféle alkalmazások könnyebb elérését, használatát, a saját tartalmak továbbítását, ill. alkalmazások hálózati megjelenítését. Ennek érdekében meg lehet szervezni különböző felhasználói körök közötti kommunikációs kapcsolati rendszereket, amelyekbe be lehet kapcsolni a városi köz- és szolgáltató intézményeket, illetve bárkit, aki a kedvezményezetteket ilyen módon el kívánja érni. A szolgáltatás keretében mindenféle egyéni és szervezeti, kisközösségi kommunikációs problémát kezelni lehet, amely a

30

Virtual Private Network – virtuális magánhálózat, tűzfallal, jelszóval védett internet, amely csak meghatározott kört szolgál ki.

30

hátrányos helyzetű embereket, csoportokat kapcsolatképessé, elérhetővé teszi a nekik szolgáltatást nyújtó szervezetek, intézmények számára. Alkalmazás-, tartalomfejlesztési szolgálat és „honlapszerviz” – A digitális szolidaritás célközönségeinek, tagjainak sajátos tartalmakra és azokkal működő alkalmazásokra van, lehet szükségük. Az érintettek bevonásával készülő tematikus, intézményi, kisközösségi, egyéni alkalmazások, webes felületek és tartalmak31, virtuális kerületi, szomszédsági közterek32 létrehozásában és működtetésében nyújt segítséget ez a szolgáltatás. A fentebb ismertetett szoftverszolgálat a szükséges programeszközök elérését teszi lehetővé, míg itt maguknak a rendszereknek a létrehozásában és működtetésében kapnak segítséget az alkalmazók. A webes alkalmazások készítésének sajátos igénye a digitális szolidaritás területén a honlapok akadálymentesítése. Fontos feladata a szolgáltatásnak az alkalmazásokhoz felhasználható helyi, önkormányzati adatvagyon33, az egyéb szabadon felhasználható (creative commons – alkotói közvagyon) szabadon felhasználható tartalmak felkutatása, előállításának ösztönzése és közvetítése, a helyi webes szolgáltatások közötti kapcsolatok (pl. linkcsere, stb.) szervezése, az ebben nyújtott segítség.

(9) Oktatási támogatás – távoktatási, egyéb csoportos és egyéni képzési programok szervezése és elősegítése oktatók, tananyagok, eszközök, szoftverek biztosításával

A fentebb ismertetett informatikai kurzusok (lásd a (3) szolgáltatást) szervezésén túl a digitális szolidaritás fontos része az egyéb hagyományos és elektronikus oktatások szervezése a hátrányos helyzetű személyek és csoportok számára. Az ún. közösségi oktatásszervezésben az IT-mentoroknak van kulcsszerepük. Ez magában foglalja a lakókörzeti képzési szükségletek – nem kizárólagosan az infokommunikációra korlátozva – módszeres felmérést, a képzési programok megszervezését és feltételeinek megteremtését. A feladatra speciálisan felkészített, OKJ-s szakképesítéssel rendelkező IT-kommunikációs közösségi oktatás-szerevezők rendelkeznek a szükséges kompetenciákkal mind a hagyományos, mind pedig a legkorszerűbb e-learning kurzusok előkészítéséhez és lebonyolításához. A digitális szolidaritás minden célközönségre kiterjedő, általános tanulást segítő szolgáltatásának része az e-learning (webes távoktatás) tananyagok fejlesztését, az oktatást, számonkérést segítő és a képzés adminisztrációját támogató keretrendszer(ek) biztosítása, egyes felnőttképzési programok és gyermekoktatások (pl. számítógépes és internet, illetve alkalmazási tanfolyamok) megszervezése, speciális oktatási feladatok megszervezésének segítése (pl. iskola-előkészítő szoftver, internetes gyermekprogramok, korrepetálás, számítógéppel támogatott gyakorlás és feladatok kiszolgálása). Sajátos, jövőbe mutató szolgáltatása lehet a közösségi oktatási szolgáltatásnak az elektronikus könyvtár és e-könyv

31

Ilyen ingyenes szolgáltatást kínál pl. http://www.egalnet.hu/ a hátrányos helyzetű emberek és közösségek számára. 32 Egyes célcsoportokhoz kötődő tartalmak például: fogyatékosokkal betölthető helyi álláshelyek, távmunka felkutatása, közvetítése, tolerancia honlap a hátrányos helyzetűekről ép emberek számára (kik ők, mit csinálnak, eredmények). 33 Lásd erről részletesebben a 8. sz. programakció Informatikai stratégia alapozó szakanyag c. dokumentumot.

31

szolgálat34 szervezése, amely az olvasás és tanulás új dimenzióját jelenti részben a kedvezményezettek számára, de a fenntarthatóság jelentős forrásaként is szóba jöhet. 9. sz. ábra

e-Deák, a Magyar Teleház Szövetség ingyenes közösségi távoktatási portálja

Forrás: http://edeak.telehaz.hu/

34

Az e-könyv - elektronikus formában terjesztett (pl. CD-n, DVD-n, pendrive-on, online letölthető) és számítógépen, digitális televízión, speciális e-könyv eszközön olvasható, megjeleníthető könyvek, multimédiás anyagok, oktatási programok.

32

10. sz. ábra

A közösségi képzéseket támogató videó oktatási anyagok portálja

Forrás: http://www.videoktat.hu

Az elektronikus könyv az elkövetkező évek rendkívül gyors fejlődést és terjedést mutató technológiai és szolgáltatási fejleménye lesz. Várható a nagyon olcsó elektronikus olvasó eszközök elterjedése.35 Az e-könyvek jelentős része ingyenesen elérhető már jelenleg is. Az új könyvek várhatóan minimálisan 30 %-kal olcsóbban lesznek letölthetők, mint megvásárolhatók, s az e-könyvek a papírkiadáshoz képest extra tartalmakat is hordoznak majd. A piac forrong, sorra jelentik be a nagy könyvkiadók kiadók e-könyv üzletágaikat, s a tartalmak mellett olvasókat is forgalmazni fognak. Az e-könyv számítógépen, speciális olvasón, mobil telefonon is elérhető lesz.36 Az alábbi, 11. sz. ábra jól szemlélteti az „óriások” jelenlétét az utóbbi időben rendkívül megélénkült világpiacon37. Az elektronikus könyvek szerkesztése nemcsak a képzési tananyagként lehet érdekes, hanem mint könnyen betanulható szerkesztési munka szóba jöhet távmunka lehetőségként is a mozgáskorlátozottak számára.38 Az e-könyvek helyi elterjesztésének lehetőségéről és ebben a digitális szolidaritás szerepéről lásd részletesebben a következő szolgáltatást.

35

A lavinát az iPad már elindította, s várható újabb és sokkal olcsóbb modellek (pl. ASUS, lásd http://www.mobilport.hu/hirek/20090909/hiperolcso_e-konyv_olvasot_dob_be_az_asus/) megjelenése. 36 A hazai áttörésről: http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 37 A 10 sz. ábra fordítása: E-könyv univerzum. A jelmagyarázat kifejezései sorrendben: Narancssárga nyíl – Reading Device - olvasó eszköz, a gyártó és az eszköz közötti kapcsolat. Kék nyíl – Wireless Provider – vezeték nélküli, hálózati szolgáltató és a készülék közötti kapcsolat. Szürke nyíl – Mobile App – mobil alkalmazás, az olvasó szoftvert fejlesztő és a mobil eszköz közötti kapcsolat. Piros nyíl – Content Provider – tartalomszolgáltató, a tartalomszolgáltató és a készülék közötti kapcsolat. Fekete nyíl – Acquisition – felvásárlás. 38 A Nagy e-Könyv program például már partnereket keres e-könyv szerkesztési munkára: http://budaors.olx.hu/indul-a-nagy-e-konyv-program-iid-54606563

33

11. sz. ábra

Az e-könyv szolgáltatás világpiaci szereplői

Forrás: http://ek.klog.hu/wp-content/uploads/2009/09/ebookuniversel.png

(10) Távmunka-szervezési szolgáltatás – munkalehetőségek felkutatása, megszervezése, felkészítés, foglalkoztatás, elszámolás

A hátrányos helyzetek jelentős mértékben lehetnek okai és egyben következményei is a munkanélküliségnek. Ezért fokozott jelentősége van annak a szolgáltatásnak, amely a célcsoportok tagjai számára foglalkoztatottságot kínál, annak esélyét növeli. Az e-vállalkozási inkubátor, foglalkoztatási, munkaközvetítő és távmunka szolgálat az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat állítja a rászoruló csoportok munkahelyteremtésének, jövedelemtermelésének szolgálatába, ami történhet foglalkoztatás-, vállalkozás-, e-üzlet, távmunka szervezéssel és kiszolgálással. A képzési szolgáltatás is hozzájárul a foglalkoztathatóság növeléséhez infokommunikációs kompetenciák megszerzésével. Az egyszerűbb közvetítő tevékenység a lakókörzeti igények és lehetőségek gyűjtését és megfeleltetését jelenti a munkaügyi szolgálattal való szoros együttműködésben. A kibővített közvetítés tartalma ennél sokkal több. Elemei: lehetséges foglalkoztató partnerek – ezen belül különösen az Önkormányzat és az intézmények – megkeresése39, másfelől pedig a városi vállalkozók, illetve vállalkozni szándékozók felkutatása, betanítása, felkészítése (lásd az IT és egyéb képzési szolgáltatást), jogi, pénzügyi, kiszolgálásának szervezése (lásd az online tanácsadást a továbbiakban), technikai segítése (lásd a technikai- és szoftverszolgálatot) képezi, illetve támogatja ezt a szolgáltatást. 12. sz. ábra

Az első hazai távmunkaház Örkényben, melynek nyomán országos program indul40

Forrás: http://www.tavmunka.org/download/eloadasok/szm/2007-II_kovacs_istvan.ppt

39

Például közigazgatási virtuális call centerek, közhasznú távmunka feladatok, tartalomfejlesztésekben, adatkarbantartásban való közreműködés. 40 Örkényben jött létre Magyarországon az első távmunkaház 2007-ben (lásd a 11. sz. ábrát), ennek tapasztalatai nyomán 2010-ben országos távmunkaház program indul: http://www.tavmunka.org/content/view/673/234/. Az örkényi távmunkaházról: http://www.niton.sk/documents/69-239-1435-orkenyi_tavmunka-haz_marketing_koncepcioja.pdf

A szolgáltatás különösen fontos része a megváltozott munkaképességű emberek helyi foglalkoztatási lehetőségeinek módszeres feltárása, gyűjtése. E meglehetősen összetett alprogram fontos célkitűzése, hogy az elektronikusan végezhető közhasznú41 és üzleti munkák, távmunkák helyben maradjanak és minél nagyobb részük a hátrányos helyzetű emberek számára szolgáljon megélhetés alapjául. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásoknak folyamatosan kutatniuk kell az új lehetőségeket, országos programokat. A környezetkímélő és olcsó e-könyvek alkalmazásának támogatott elterjesztése például az oktatási intézményekben egy olyan önkormányzati program lehet, amelyben a hátrányos helyzetű célcsoportok, munkanélküliek foglalkoztatási lehetőségekhez juthatnak. A Nagytétényi Városközpont komplex megújítási, funkcióbővítési tervében szerepel egy – a Szelmann Házra épített – ún. vállalkozói inkubátor elgondolás, amely részét képezi a távmunka-szervezési szolgáltatás távmunkaház keretében. A pályázati anyagot a 1. sz. melléklet tartalmazza. Amennyiben a program sikeresen megvalósul, háttérszolgáltatást nyújthat a távmunka-szervezésben a távmunkával kapcsolatos lakókörzeti digitális szolidaritási szolgáltatások ellátásában.

(11) Közhasznú, személyes tájékoztató szolgálat – a szociális és egyéb hátrányos helyzetekkel, megoldásokkal összefüggő személyes információellátás, -közvetítés

A közérdekű, közhasznú tájékoztatás a hátrányos helyzetű emberek, csoportok számára különösen fontos, mert alapvetően határozza meg a hozzáférést a számukra rendelkezésre álló lehetőségekhez. A lakossági tájékoztatási rendszer (LTR) kialakítása keretében, annak szerves részeként42 kell beilleszteni a digitális szolidaritási szolgáltatási rendszerbe kétirányú csoportos és személyes kommunikáció fenntartását a különböző célcsoportokkal. A tájékoztatás kiterjed a közigazgatási ügyintézési és közszolgáltatási feladatkörökre (lásd fentebb az ügysegédlet kapcsán), s minden olyan élethelyzetre, amelyben a megoldáshoz a tájékozódásra van szükség. A közérdekű és közhasznú tájékoztatási szolgálat lényegi tartalma az üzenetek címzettjeit összekösse a legkülönbözőbb helyi, országos és nemzetközi információforrásokkal és tájékoztatási szolgáltatásokkal. Nem új információgyűjtésről van szó, hanem a meglévő lehetőségek feltárásáról és közvetítéséről, tehát ún. meta információs szolgálatról van szó.43 A szolgáltatás elsődlegesen a digitális szolidaritási tartalmakra összpontosít, azonban az alkalmazandó megoldás – tájékoztatási adatbázis – alkalmas minden egyéb közhasznú tájékoztatási tematika szolgáltatására, illetve célközönségek kiszolgálására. A közhasznú tájékoztatás a helyi tartalomszolgáltatás kiemelt része, amely felületet és közvetítő csatornákat biztosít minden lehetséges helyi, közérdekű tartalom közvetítésére, elérhetővé tételére.

41

A speciális közhasznú távmunka program lényege az, hogy a közfeladatokhoz kapcsolódó távmunka lehetőségeket módszeresen feltárják az intézmények és a kedvezményezett vállalkozóknak, munkavállalóknak szervezik ki azokat. 42 Lásd a 10. sz. programakció szakanyagait. 43 Ilyen alkalmazásokkal részletesebben foglalkozunk a 10. sz. programakció szakanyagaiban.

36

A szolgáltatás teljesítése feltételezi a lakossági tájékoztatási meta adatbázis létrehozását. Ez hosszabb időt vehet igénybe. Egyszerű, hagyományos keresési és nyilvántartási módszerekkel azonban a szolgáltatás azonnal megkezdhető. Az így nyert szolgáltatási tapasztalatok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a tájékoztatási szolgálatot hosszabb távon kiszolgálni képes informatikai rendszer fejlesztéséhez. A digitális szolidaritási szolgálat munkatársait – ügysegédeket, IT-mentorokat – be kell vonni ebbe az informatikai fejlesztő munkába. Különösen fontos eleme a szolgáltatásnak az ügysegédlet kapcsán már jelzett kisközösségi személyi segítő kapcsolati háló kiépítése és működtetése. Lényege az, hogy ki kell alakítani a lakókörzetben a hátrányos helyzetű személyek és csoportok elérését biztosító intézményi és személyes kapcsolatrendszert, amelyen keresztül az információk közvetíthetők és teljes bizonyossággal eljuttathatók a címzettekhez, ill. tőlük begyűjthetők a kérdések és kérések. Az ilyen kisközösségi személyi hálózatokra számos közigazgatási és közszolgáltatási területen igen nagy szükség van (lásd az alábbi 13. sz. ábrát), s hatékonyan támogatni tudja a közösségi önsegítő tevékenységet, programokat, akciókat is (pl. munkaajánlatok közvetítése, használt cikkek célzott juttatása a rászorulóknak). 13. sz. ábra

A kerületi szociális szolgáltatások célba jutásának segítése

Forrás: http://www.xxiiszocszolg.hu/

37

(12) On-line és hagyományos tanácsadás – a legkülönbözőbb területeken – pénzügyi, jogi, egészségügyi, informatikai, stb. – elérhető online személyes tanácsadó szolgálatok igénybe vétele, hagyományos tanácsadások szervezése

A tanácsadó szolgálat lényege a tanácsadók és a segítséget kérők közötti közvetítés a legkülönbözőbb témakörökben, mint például általános jogi, betegjogi, biztosítási, fogyasztóvédelmi, ügyintézési, szociális, nevelési, gyermekgondozási, pályaválasztási, vállalkozási, pályázati, felnőttképzési, pszichológiai, egészségügyi, életmód, pénzügyi válságkezelési, időskori, szexuális, egyéb. A tanácsadás megvalósulhat elektronikusan (webes felületen), telefonon (pl. zöldszám), személyesen (ingyenes jogi tanácsadási44 és egyéb fogadóórák közvetítése, szervezése). A háttérszolgálatok bevonásával, közreműködésével (lásd a fenti 13. sz. ábrát) is szervezhetők tanácsadások: online kérdés-válasz, ingyenes, személyes tanácsadásra való bejelentkezés, időpontfoglalás). 14. sz. ábra

Derecske város szociális szolgálatának online tanácsadási rendszere

Forrás: http://www.jszaderecske.hu/index.php?data[mid]=6&data[catid]=1

A szolgáltatás nagyon fontos eleme az elérhető tanácsadási források minél teljesebb feltárása, és azok elérhetővé, szervezhetővé tétele webes támogatással. Az előző közhasznú tájékoztatási szolgáltatás keretében javasolt tájékoztatási meta adatbázis információ forrásai közé természetesen fel lehet venni a tanácsadási szolgáltatásokat is. A tanácsadási 44

A szociális szolgálat (lásd a 14.sz. ábrát) nyújt ilyen szolgáltatást, Életfa Családsegítő Csoport: http://www.xxiiszocszolg.hu/index.php?action=articlelist&mid=16

38

tevékenységbe – megfelelő szelekcióval – önkéntesek is bevonhatók, amint azt fentebbi szolgáltatásoknál is javasoltuk. A szolgáltatás támogatására célszerű egy saját – kerületi szintű – webes felület kialakítása (hasonlót működtet pl. Derecske város szociális szolgálata jogi, pszichológiai és foglalkoztatási területeken, lásd a fent a 14. sz. ábrát). Az on-line tanácsadás egységes rendszerben megoldható több témakörben.

(13) Virtuális piac, keres-kínál, csere-bere felület, szívességbank a szociális kereskedelem elősegítésére, önkéntesség támogatása és adományszolgálat

Amire a rászorulóknak a kapcsolatokon, információn és a tanácsadáson túl nagy szükségük van az ingyenes, vagy megfizethető termékek és szolgáltatások elérése. Ezt a célt (is) hivatottak teljesíteni virtuális piacok. Mindenkinek, még a legnehezebb körülmények között élőknek is lehetnek értékeik, képességeik, amelyeket mozgósítva fel tudnak ajánlani valamit, cserébe hasznos termékekért, szolgáltatásokért. Az áruk és szolgáltatások helyi cseréje önmagában is segítség lehet vállalkozásoknak, erősítheti a helyi, bizalmon alapuló gazdaságot. Számos infokommunikációs eszköz mozgósítható mindezen célok érdekében, amelyek megszervezése és működtetése a kerületi, szomszédsági virtuális piac és ekereskedelmi szolgálat feladata lehet. 15. sz. ábra

A Vipi portál megkezdte a helyi kisközösségi piacok szervezését

A szomszédsági elektronikus piactér (lásd a fenti 15. sz. ábrát) mindenki számára kínál eladási (e-boltok nyitása) és vásárlási (online vásárlás) lehetőséget. A hátrányos helyzetű embereket segíteni lehet abban, hogy saját, vagy mások termékeivel elektronikusan kereskedni tudjanak, illetve olyan e-boltokat is lehet szervezni, amelyekben a kedvezményezett célcsoportok tagjai támogatott árukat vásárolnak (szociális bolthálózat). A 39

szolgáltatás keretében meg lehet állapodni e-kereskedelmi hálózatokkal, e-bolt szolgáltatókkal a keretrendszerek kedvezményes, városi szintű, vagy célcsoportokra kiterjedő használatában. 16. sz. ábra

A Bordányi Teleház szívességbankja

Forrás: http://www.telecity.hu/bbk.html

A helyi értéktérkép45 készítése, önkéntes- és adományszolgálat szervezése képezi az alapját, része lehet az ún. szívességbanknak. Lényege egy helyi, kisközösségi társadalmi hálózat (klub), melynek tagjai egymással szolgáltatásokat (szívességeket) cserélnek megfelelő időegyenérték-elszámolás 46 mellett. A hazai legsikeresebb ilyen rendszerek a Talentum-körök47 (a jobb oldali ábrán egy MTV videó ad szemléletes beszámolót az egyik működő klubról48). A szívességbank nemcsak egyszerű pénzmozgás nélküli „cserekereskedelem”. 45

Az értéktérkép mindazokat az emberi, szervezeti, fizikai, természeti és egyéb értékeket bemutathatja, amelyek hasznosítása hozzájárulhat a közösségi, ill. a közösség által feltárt problémák megoldásához, igények kielégítéséhez. 46 A fejlődő és fejlett országokban egyaránt elterjedt ez a gyakorlat, Németországban mintegy 500, Angliában 100 ilyen kör működik sikeresen. 47 Részletesebben a Talentum körökről és szívességbankokról: http://lmv.hu/talentum_kor_bemutatasa, http://szivessegbank.hu/node/107, http://www.vedegylet.hu/doc/korwebre.pdf, http://szivessegbank.lap.hu/ 48 Forrás: http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/06/10/22/Szivessegbank.aspx

40

Rendkívül erőteljes közösségszervező hatása, értékfeltáró szerepe van. Alkalmas lehet többek között a kallódó tehetségek felkutatására és felkarolására is (pl. kezdő művészek alkotásainak cseréje, okos gyerekek korrepetálási szolgáltatása). A szívességbank a helyi társadalmi tőke („szükségünk van egymásra, bízhatunk egymásban”) intenzív gyarapításának igen hatékony eszköze. A helyi értékek legszélesebb körének a digitális szolidaritás érdekében történő mozgósítását, közösségi és személyes problémák megoldását más módon is segítheti a szolgáltatás. Működtethet helyi ötletbankot („ideagora”), helyi internetes (online), önkéntes, adományszervező (pl. 1 %, egyéb kampányok, gyűjtések) és közvetítő rendszert, valamint segítséget nyújthat egy-egy ötlet, probléma megoldásához. A helyi ötletek, javaslatok gyűjtésének célja szinte minden esetben problémák megoldására, ki nem használt lehetőségek feltárására irányul. Ezért lehet része a digitális szolidaritási szolgáltatási rendszernek, különösen akkor, ha az ötletek gyűjtését problémafelvetésekkel irányítják. Az önkormányzati menedzsment információs rendszer (MIS) tartalmaz ilyen modult, amely lakókörzetenként is tudja gyűjteni és értékelni a felvetéseket (lásd az alábbi 17. sz. ábrát).

41

17. sz. ábra

Budafok-Tétény javasolt MIS rendszerének ötletgyűjtő modulja

42

6. Szolgáltatók és érdekeltek A digitális szolidaritási szolgáltatási rendszer közreműködőit az alábbi 18. sz. ábra foglalja rendszerbe. Az Önkormányzat digitális szolidaritási rendeletének49 2. §-a szerint a digitális szolidaritási szolgáltatási rendszer közreműködői, támogatói az Önkormányzattal közfeladatellátási, valamint a Digitális Szolidaritási Alappal kötött szolgáltatási, ill. támogatási szerződésben, együttműködési megállapodásban álló szervezetek. Értelemszerűen közreműködnek a szolgáltatások biztosításában a Polgármesteri Hivatal, valamint azok az önkormányzati intézmények is, amelyek jogszabály által előírt kötelező, vagy az Önkormányzat által önként vállalt feladatkörébe tartozó, a digitális szolidaritáshoz kapcsolódó feladatokat látnak el. 18. sz. ábra

A digitális szolidaritási szolgáltatások szervezeti háttere Önkormányzat … bizottsága

Digitális Szolidaritási Alap (DSZA) Tanácsa

Támogatók

Digitális Szolidaritási Programiroda (DSZP) - ÜSZI

Digitális szolidaritási közszolgáltatások

Szolgáltató

Helyi kezdeményezésű digitális szolidaritási szolgáltatások

Szolgáltató

…

Szolgáltató

Az érdekeltek köre – a digitális szolidaritás ún. érdekeltségi térképe – ennél a körnél jóval szélesebb:

o Felügyeleti szervek - Az Önkormányzat Képviselő-testületének illetékes bizottsága és a Digitális Szolidaritási Alap Tanácsa együttesen felügyelik a szolgáltatásokat, biztosítják a finanszírozást a megfelelő szerződések alapján az önkormányzati támogatásokból és a Digitális Szolidaritási Alapból. 49

A jelen program készítésekor tervezet formájában lásd a 47. és 48. sz. szakanyagokat.

43

o Digitális Szolidaritási Programiroda - Az Okmány- és Ügyfélszolgálati iroda feladatköre saját közfeladatként nyújtott segítő szolgáltatásain túl a Digitális Szolidaritási Programiroda (DSZP) funkcióinak ellátása. A DSZP szervezi és koordinálja digitális szolidaritási szolgáltatások ellátását, biztosítja azok szakmai és módszertani egységességét, szektor semleges szolgáltatási pályázatokat ír ki, azokat pártatlan módon értékeli, elbírálja és a felügyeleti szervek nevében megköti a szolgáltatási szerződéseket (lásd az alábbi 19. sz. ábrát) teljes körű nyilvánosság mellett. 19. sz. ábra

A szolgáltatási szerződések tartalma * Részlet az Önkormányzat digitális szolidaritási rendeletének tervezetéből A szolgáltatás(ok)ra vonatkozó közfeladat-ellátási szerződés tartalmazza: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o)

a szolgáltatás nyújtásának időtartamát, az ellátandó szolgáltatás meghatározását, a szolgáltatás támogatása iránti kérelmek kezelését, a szolgáltatás mennyiségi és minőségi, ill. teljesítmény értékelési paramétereit, a feladat-ellátás biztosításával kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeket, a szolgáltató teljesítési felelősségét, a szolgáltatási teljesítmény elszámolási rendjét, a megbízónak a szolgáltatással kapcsolatos közreműködési, ellenőrzési jogait és kötelezettségeit, a szolgáltatás finanszírozásának forrásait (támogatás, díjak, átengedett pénzeszközök), a megbízó nem pénzbeli támogatásainak megnevezését és értékét, a teljesítés és támogatás maximális keretösszegét, a teljesítéshez rendelkezésre bocsátott közvagyon elemeit és használatuk, fenntartásuk feltételeit, a teljesítés saját kockázatra történő a támogatás elbírálása előtti megkezdésének lehetőségét, a szolgáltatás igénybe vevői panaszkezelés módját, szabályait, a szolgáltatás során keletkező, felhasznált adatok kezelésének, hozzáférésének szabályait.

o Telekuckók hálózata – A kerületi telekuckó hálózat alapfeladata a digitális szolidaritási szolgáltatások fizikai és technikai kiszolgálási feltételeinek biztosítása az Önkormányzattal és/vagy a Digitális Szolidaritási Programirodával kötött szerződések alapján.

44

o IT-mentorok, ügysegédek – Kerületi szintű szakképzett személyi hálózat, melynek tagjai a telekuckókban és egyéb közösségi helyeken teljesítik a szolgáltatásokat az Önkormányzattal és/vagy a Digitális Szolidaritási Programirodával, valamint a telekuckók üzemeltetőivel kötött szerződések alapján. o Közvetlen szolgáltatók – A digitális szolidaritási szolgáltatások közvetlen teljesítői a telekuckók, egyéb közösségi létesítmények, vagy a saját infrastruktúrájuk felhasználásával nyújtják a szolgáltatásokat az igénybe vevőkkel közvetlenül kapcsolatba kerülve, közvetítés nélkül. A feladatot a Digitális Szolidaritási Programirodával kötött szerződések szerint látják el. o Háttérszolgáltatók – A közvetített szolgáltatások esetében az ügysegédek, ITmentorok, egyéb személyzet a háttérszolgáltatókra támaszkodva nyújtják a szolgáltatásokat. Attól függően, hogy a háttérsegítség igénybe vételéhez milyen jogok, kötelességek, felelősség társul, szükség lehet szolgáltatási szerződések, együttműködési megállapodások megkötésére a rendelkezésre állás, hozzáférés és kiszolgálás biztonsága érdekében. o Igénybe vevők, kedvezményezettek - A célcsoportok tagjai nem minden esetben passzív igénybe vevői a szolgáltatásoknak, hanem – az esetek túlnyomó többségében – kreatív részesei, közreműködői, s maguk is szolgáltatóként, saját ötletekkel, tartalmakkal jelenhetnek meg az egyes alprogramokban. o Önkéntes munkások – Több szolgáltatás esetében is felmerül – lásd a Szolgáltatások c. fejezetben – önkéntesek bevonásának lehetősége. Érdekeltségük többrétű lehet, mint pl. jótékonyság, szabadidős elfoglaltság, kapcsolatépítés, tanulás, tapasztalatszerzés, hozzáférés eszközökhöz. A program és a szolgáltatások keretében biztosítani kell, hogy az önkéntesek elvárásai – a jog, erkölcs és etika keretei között – teljesüljenek. o Támogatók – A Digitális Szolidaritási Alap, ill. az egyes szolgáltatások támogatóinak hozzájárulását, azok feltételeit minden esetben – a támogatás tartalmától függően – az Önkormányzattal, a Digitális Szolidaritási Alap Tanácsával, vagy a Digitális Szolidaritási Programirodával létrejött szerződéses alapra kell helyezni. o Szakértők, kutatók, innovátorok – A Program innovatív jellege lehetővé teszi, hogy a témával foglalkozó kezdő és gyakorló szakemberek terepet kapjanak, feladatot találjanak kutatásaikhoz, fejlesztéseikhez, azokban megmutatkozzanak, nevet szerezzenek maguknak és intézményeiknek. o Követők, megfigyelők – Széles közönség előtt zajlik a Program. Hasonló meggyőződésű, hasonló vagy rosszabb adottságú települések, közösségek számára a Program egy kísérlet lehet, amelynek eredménye számukra tanulságos, siker esetén követhető, átvehető. Ezért van értelme számukra együttműködni, s „közelebbről”, akár aktív résztvevőként figyelemmel kísérni a Kerület Digitális Szolidaritási Programjának megvalósulását.

45

o Központi kormányzat – A mindenkori központi közigazgatás szerveinek nagyon fontosak a közfeladatok megoldását segítő helyi fejlesztő műhelyek. A jövőben, az európai irányoknak és követelményeknek megfelelően, szükségszerűen nagyobb szerephez jutnak a helyi kezdeményezések. Várható ezért, hogy a tárcák, szakmai háttérintézmények, ágazati közszolgáltató intézmények feladataik mentén, szolgáltatásaikkal kapcsolódni fognak a Programhoz50 annak érdekében, hogy eredményeik minél szélesebb körben ismertté váljanak, hasznosuljanak és tökéletesedjenek.

A digitális szolidaritás szolgáltatási rendszerének szervezeti hátterét célszerűnek tartjuk a fentiek szerint kialakítani, szabályozni és elindítani, ami megfelelő kezdeti biztonságot nyújt. A program végrehajtásának legalább az első évi tapasztalatai után, de inkább két éves működést követően célszerű mérlegelni azt, hogy a megoldás kiállta-e próbát. Elképzelhetők más szervezeti megoldások is, különösen abban az esetben, ha valamely szolgáltatók kiemelkednek szakszerűségükkel.

50

Például a fogyatékosügy területén: http://www.fgyk.hu, http://www.borsodivakok.fw.hu, az értelmi fogyatékosok foglalkoztatási lehetőségeinek kutatása terén, tudásbázis: http://www.kezenfogva.hu/dolgoz6OK/index.php?q=taxonomy/term/2

46

7. Források A Program, ill. az egyes szolgáltatások finanszírozásának és fenntarthatóságának alapvető feltételeit az alapvetően két anyagi forrásból – Önkormányzat és kerületi támogatók – táplálkozó, egységes Digitális Szolidaritási Alapnak kell biztosítania.51 Budafok-Tétény az első lenne a módszer hazai alkalmazásában, itthon erre még nem ismerünk példát. A digitális szolidaritási alap létrehozása tenné lehetővé, hogy a legkülönbözőbb forrásokból (lásd alább) folyamatosan felhalmozódjanak az alprogramok működtetéséhez szükséges anyagi források. Az Önkormányzat Digitális szolidaritási rendelet tervezete szerint: „A Digitális Szolidaritási Alap (DSZA) a helyi információs társadalmi esélyegyenlőség megteremtését elősegítő, az Önkormányzat részvételével, valamint a támogatók, az érdekelt hátrányos helyzetű csoportok érdekképviseleti szervei és a helyi nyilvánosság kontrollja mellett működő helyi partnerség és céljai megvalósítását szolgáló közcélú pénzalap. Az Önkormányzat a DSZA keretei között biztosítja a központi és helyi közfeladatként, valamint a helyi társadalmi kezdeményezés eredményeképpen ellátott digitális szolidaritási fejlesztések és szolgáltatások, valamint erőforrások stratégiai és operatív összehangolását.” Valószínűsíthető, hogy a szóban forgó új köz- és üzleti szolgáltatások iránti igény a megcélzott körben, csak fokozatosan jelenik meg, s az – egy nehezen meghatározható ideig – költséghatékonyan, megfelelő minőségben, kizárólag önkormányzati költségből nem fenntartható. Köztudott, hogy a kiszolgált kör – jellemzően – nem, vagy kevéssé fizetőképes. Ezért kulcsfontosságú a szektorközi működés, a fenntartási költségek megosztása az igénybe vevő állami/önkormányzati, üzleti és civil szervezetek között, a pályázati és egyéb források megfelelő koncentrálása. A közfeladatokban való közreműködésnek biztosítania kell egy ún. „küszöbköltséget”, amely a túlélésért való folyamatos küszködéstől mentesíti a teleházakat, a működtető civil szervezeteket. Az önkormányzati szolgáltatás-vásárlással, valamint az ún. küszöbtámogatással, és erős természetbeni háttértámogatással a kiszolgáló szervezetek – telekuckók és szolgáltatók – ki tudnak használni további forrásteremtési lehetőségeket is, s így közvetlenül is megteremthetők az egyes digitális szolidaritási szolgáltatások fenntarthatóságának feltételei. A Digitális Szolidaritási Alapból finanszírozott, valamint az ezen kívül, az egyes szolgáltató helyek által kezdeményezett és közvetlenül támogatott digitális szolidaritási szolgáltatások finanszírozási forrásai a következők lehetnek52: o önkormányzati támogatás I. - a klasszikus, Budafok-Tétény gyakorlatában is alkalmazott pályázati támogatás konkrét programok, szolgáltatások, fejlesztések, rendezvények eseti finanszírozására irányul, egy részüket kifejezetten a kerületi szintű digitális szolidaritási szolgáltatásokra javasoljuk fordítani a DSZA-n keresztül,

51

A megoldás ismert a digitális szolidaritás nemzetközi gyakorlatában. A Global Digital Solidarity Fund nemzetközi intézményéről lásd: http://www.dsffsn.org/cms/component/option,com_magazine/func,show_magazine/id,11/Itemid,194/lang,en/ 52 Hasonló – de nem teljesen azonos – finanszírozási konstrukciókban működik a lakossági tájékoztatás és a közösségi hozzáférések rendszere, lásd a 9. és 10. sz. programakciók szakanyagait.

47

o önkormányzati támogatás II. – az Önkormányzat létrehozhat meghatározott célú közalapítványt, amely rendszeres juttatásban részesíti a civil szervezeteket szintén pályázati formában, a DSZA működési formája lehet közalapítvány, s ebben az esetben az előző forrás felhasználásának ez a jogi kerete, o önkormányzati támogatás III. – közfeladat-ellátási szerződések keretében is kaphatnak közvetlen támogatást az önkormányzattól a civil szervezetek, pl. a közigazgatási közönségszolgálat, a közművelődési színtér működtetésében, 53 egyes kerületi szintű, vagy lakókörzeti digitális szolidaritási feladatokra – indokolt esetben – az Önkormányzat közvetlenül is szerződhet a DSZA-val párhuzamosan, azonban ezt alaposan meg kell fontolni, hogy a feladat-ellátás koordináltsága más szolgáltatásokkal megvalósuljon, o önkormányzati támogatás IV. – az Önkormányzat megrendelhet konkrét egyedi, vagy rendszeres szolgáltatásokat valamelyik digitális szolidaritási szolgáltatótól, amennyiben ez indokolt, olyan esetben lehet rá szükség, amikor egy eseti szolgáltatást a Kerület egésze számára kell elvégezni (pl. alkalmazás-fejlesztés), o Digitális Szolidaritási Alap – a DSZA a fentiekben kifejtett speciális szektorközi támogatási forrás, amely lehetőséget teremt a célzott helyi és egyéb támogatások koncentrációjára, célszerű törekedni arra, hogy a fenti önkormányzati támogatások, valamint a kerületi és egyéb támogatások döntően a DSZA-n keresztül, koordináltan, nyilvánosan, versenysemlegesen és az esélyegyenlőséget biztosítva kerüljenek felhasználásra, o saját direkt szolgáltatási bevételek – a szolgáltatások egy részének térítésesnek kell lennie, még a digitálisan hátrányos helyzetű csoportok meghatározott köre is képes a nyújtott szolgáltatásokat egy részét, bizonyos mértékben megfizetni, nem lehet minden áron az általános ingyenességre törekedni, mert az veszélyeztetheti a fenntarthatóságot, az alapvető törekvésnek a „megfizethető szolgáltatás”-nak kell lennie, o a szolgáltatók infrastruktúra-használati díjai – ha a digitális szolidaritási szolgáltatóknak vannak mások számára használatba adható eszközei, amelyekkel szolgáltatásokat tudnak nyújtani, akkor az így közösen használt infrastruktúra igénybe vételéért térítést lehet kérni,54 o az önkéntes segítők munkája – egyes szolgáltatások működtetéséhez (pl. klubok, egyes képzések, ügyelet) önkéntesek, gyakornokok ellenszolgáltatás nélkül foglalkoztathatók,

53

Ez a gyakorlat egyáltalán nem ismeretlen Budafok-Tétény Önkormányzata számára. Már jó ideje alkalmazott megoldás, mely szerint rendszeres éves működési támogatásban részesíti a lakókörzeti közösségi házak működtetését általános tevékenységi körű, szomszédsági civil szervezetek által. 54 Ez a finanszírozási forma jelenleg is élő a lakókörzeti közösségi házak üzemeltetésének gyakorlatában.

48

o egyes háttér-szolgáltatók tevékenysége – a háttérszolgáltatások egy részét a szolgáltatók térítésmentesen nyújtják (pl. tanácsadások), ezekkel a szolgáltatási tervekben számolni lehet, de költségek velük kapcsolatban nem merülnek fel, o tagdíj-, ill. tagi befizetések – bizonyos szolgáltatások tagi jogosultsággal járó formákban szervezhetők (pl. klubok), amennyiben a tagi jogosultság a kínált lehetőségekhez, szolgáltatásokhoz, kedvezményekhez való hozzáférésben előnyöket kínál, számítani lehet erre a rendszeres bevételre, o szabad szoftverek – jelentős megtakarításokat lehet elérni a szabad szoftverek módszeres feltárásával, alkalmazásával, szolgáltatásként való terjesztésével, az erre történő specializálódással, o kreatív közjavak55 – a szabad licensz körébe sorolt ún. nyílt tartalmak (lásd az alábbi 20. sz. ábrát) ingyenesen használhatók és terjeszthetők, alkalmazásukkal jelentős tartalomfejlesztési megtakarítások érhetők el (különös alkalmazási terület például az elektronikus könyvek használata), o barter megállapodások – a tartalom- és szolgáltatás-fejlesztések, valamint a hagyományos és hálózati szolgáltatások nyújtása során széles körben nyílhat lehetőség kölcsönösen előnyös csereüzletekre (pl. tartalmak, kapacitások cseréje), amivel növelni lehet a meglévő erőforrások kihasználását, ill. ez által pótolni hiányzókat, 20. sz. ábra

A Creative Commons licensz típusai

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Creative_Commons

55

A Creative Commons licensz alapján a szerzők átadják műveik szerzői jogainak egy részét - használati, terjesztési jogait - a nagyközönségnek adják át, így azok ingyenesen hozzáférhetőkké válnak, részletesebben lásd http://hu.wikipedia.org/wiki/Creative_Commons.

49

o pályázati források – az önkormányzati támogatások egy része ezen a csatornán érhető el, továbbá regionális, országos és nemzetközi pályázati lehetőségek sokasága áll rendelkezésre a digitális szolidaritási részprogramok, valamint infrastrukturális és szolgáltatás-fejlesztések végrehajtására, o 1 %-os felajánlások a helyi közönség részéről – megfelelő helyi marketinggel biztosítható, hogy a helyi polgárok jövedelemadóinak 1 %-os felajánlásait a digitális szolidaritás céljaira fordítsák, o szponzorok anyagi és természetbeni támogatásai – a digitális szolidaritásban érdekelt szervezetekkel, szponzorokkal a legkülönbözőbb tartalmú rendszeres és eseti kutatási, fejlesztési, marketing és egyéb célú támogatási megállapodásokat lehet kötni, o egyéb adományok – a digitális szolidaritási szolgáltatásokhoz szükség lehet adományokra, felajánlásokra (pl. használt eszközök, tartalom-felhasználási jogok, szolgáltatások, eszköz-használati kapacitások), amelyekkel az adományozók a rászorulókat, a helyi közösséget segítik. A közösségi informatika és a közigazgatási közönségszolgálat más területeivel kapcsolatosan is felmerül pénzügyi alap létrehozásának gondolata.56 Az érintett közösségi szolgáltatások működési stabilitása érdekében célszerű e párhuzamos javaslatok továbbgondolása az átfogó szervezetfejlesztés részeként. Megfontolandó az egymással szorosan összefüggő közösségi média és informatika, valamint lakossági tájékoztatás, közigazgatási közönségszolgálat, digitális szolidaritás szektorközi feladatainak szektorközi együttműködését közös, integrált pénzügyi alappal támogatni az alábbiak szerint: o Egységes, integrált pénzügyi alap létrehozása a Kerületi Közigazgatási Közönségszolgálat (K3 Alap) címmel, valamennyi felsorolt célhoz kapcsolódó szolgáltatások összehangolt megszervezésére és működtetésére, közös használatára. o Évente megújítandó szomszédsági alapok létrehozása a kisközösségi célok és feladatok finanszírozására az önkormányzati költségvetésben, aminek célirányos felhasználásáról a létrehozandó szomszédsági fórumok és testületek döntenének.57 Az egységes pénzügyi alap még általánosabb megoldása a lehet az Nemzeti Civil Alap mintájára létrehozandó, nem csak önkormányzati forrásból táplálkozó Szomszédsági Civil Alap (SzCA) lehet, amelynek keretében minden olyan kezdeményezés támogatható, amely a szomszédságok működésének fejlődését elősegíti. A rendszer demokratikus működésének feltétele, hogy az Önkormányzat rendelkezzen összehangolt civil és informatikai stratégiával. A hozzájuk igazodó programok megvalósítását szolgáló pályázatok kiírásába és elbírálásába is legyen intézményes beleszólási joga a szomszédsági és egyéb civil szervezeteknek. Az SzCA 56

Lásd a 9. és 10. programakciók szakanyagainak a szomszédsági szolgáltató központok finanszírozási kérdéseiről szóló részeit. 57 Ilyen gyakorlat a fejlett demokráciák számos önkormányzatában működik, ahol a szomszédsági önigazgatás intézményei kialakultak, lásd pl. az angol Derby gyakorlatát (angolul): http://www.derby.gov.uk/CommunityLiving/NeighbourhoodVillage/

50

adjon lehetőséget külső támogatásokra meghatározott célokra. Természetesen ugyanezt a funkciót betöltheti a kisközösségi média és információs központokat működtető konzorciumon, ill. egyesületen keresztül érkező támogatás is. Az előbbi nyilván a kerület egészére, az utóbbi pedig az egyes központokra vonatkozó programok és szolgáltatások finanszírozását célozhatja meg.58

58

Az egységes pénzügyi alappal kapcsolatos további indoklást tartalmaznak a 9. és 10. programakciók vonatkozó részei.

51

8. Kockázatok

A Program kockázatai – annak újdonság jellegére is tekintettel – nem elhanyagolhatóak. Komolyan kell számolni, fel kell készülni egyes nehézségekre, bizonytalanságokra. Az alábbi összefoglaló táblázatban (lásd 20. sz. ábra) nagy léptékben bemutatott célok, beavatkozások, és teljesítmények megvalósításának során előálló helyzetekben és körülményekben a Program sikerét fenyegető kockázatokra sorára kell számítani. Első rátekintésre az akadályok és veszélyek soknak és jelentősnek tűnhetnek, amit egyáltalán nem szabad lebecsülni. A fokozatosság, megfontoltság és körültekintés azonban, a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedésekkel reményteljessé teszi a Programot.

o A digitális szolidaritás nem kerül deklarálásra közfeladatként, önként vállalt önkormányzati feladatként.

Komoly nehézséget jelent a digitális szolidaritás országos és/vagy helyi közfeladatként való elismerésének elmaradása. Megakadályozza, hogy a feladatra költségvetési forrás kerüljön felhasználásra, továbbá azt, hogy a feladat megfelelő önkormányzati szervekre lebontásra kerüljön. Következésképpen, nem hívhatók fel, nem kényszeríthetők a közintézmények az együttműködésre. A helyzetet könnyíti az a körülmény, hogy törvények nagy számban írják elő a digitális szolidaritás egyes tevékenységeit,59 amelyekre alapozva meg lehet fogalmazni az önkormányzati feladatokat, rá lehet építeni az önkéntes többlet feladatvállalást. A szóban forgó feladatokat be kell építeni a készülő Önkormányzati Szolgáltatási Jegyzékbe és az egyes szervezeti egységek ügyrendjeibe, intézmények szervezeti és működési szabályzataiba. Az Önkormányzat értékrend deklarációja egyértelmű elkötelezettséget jelent, amely kellő alapul szolgálhat a digitális szolidaritás, mint új önkormányzati funkció deklarálásához a digitális szolidaritási rendelettel.

o A digitális szolidaritás kizárólag, mint az önkormányzat önként vállalt feladata jelenik meg a költségvetésben.

A kockázat abban áll, hogy az Önkormányzat semmilyen kiegészítő önkormányzati támogatást nem kap a már jelenleg is törvényi kötelezettségként fennálló központi kormányzati digitális szolidaritási feladatok ellátásához. A helyzetet kétségtelenül nehezítheti ez a körülmény, amelynek jelentős valószínűségével komolyan kell számolni. A legfontosabb, hogy pontosan ki kell gyűjteni a törvényi kötelezettségeket és minden fórumon, más önkormányzatokkal összefogva érvelni kell a források biztosítása mellett. A központi kormányzatot rá lehet kényszeríteni, hogy a törvényi rendelkezéseket komolyan vevő önkormányzatok számára pályázatok formájában nyújtson támogatást, szervezzen olyan ágazati digitális szolidaritási programokat, 59

47. A digitális szolidaritás szükséglete, szakmai alapozó tanulmány

52

amelyekhez kapcsolódni lehet. Az önkormányzatok összefogása, közös fejlesztések, az erőforrások megosztása – pl. a Digitális Szolidaritási Hálózat keretében – jelentős mértékben csökkentheti a fajlagos ráfordításokat, s a központi kormányzat „támogató kedvét”.

o Konkurens, nem kellően hatékony, a helyi viszonyokhoz nem alkalmazkodó, központi digitális szolidaritási szolgáltatások jelennek meg „kötelező helyi részvétellel”.

Nem lenne meglepő ez a helyzet, mert a korábbi időszakokban gyakran előfordult, s a bürokrácia sajnos nehezen változik. Nagyon kell figyelni az ilyen programokra már a kezdetektől, ott kell lenni a szakmai „berkekben”, s folyamatosan igényelni kell a már meglévő hazai és külföldi jó gyakorlatok figyelembe vételét, a helyi szakemberek bevonását a fejlesztésekbe. A központi kormányzatnak nem érdeke az, hogy kezdeményezései megbukjanak. A nyilvánosság erejével is fel kell lépni a párhuzamosságok kialakulása ellen. Fel kell mutatni az önkormányzatok által már elért eredményeket különböző rendezvényeken, ahova meg kell hívni a központi kormányzat érdekeltjeit. Fel kell mutatni azokat a potenciális veszteségeket, amelyeket a párhuzamosságok, ismétlések okozhatnak.

o Az Önkormányzat elkötelezettsége nem eléggé erős, vagy a forrásokért folyó versengésben a terület nem kapja meg a szükséges költségvetési forrást.

Bár az önkormányzati értékrend tervezete kellő elvi alap a digitális szolidaritási feladatok önkormányzati vállalásához, előfordulhat, hogy nem lesznek elég erős, hatásos képviselői az ügynek, s az eszmei elkötelezettséget nem követik gyakorlati lépések. Ha nem kerül elfogadásra a digitális szolidaritási rendelet, s nem kerül be az anyagi fedezet a költségvetésbe, akkor a Program pénzügyi megalapozottságának hiánya miatt, a szakmailag jól kidolgozott javaslatok nem lesznek hitelesek. Ilyen helyzetben elmarad a saját anyagi kötelezettség és felelősség vállalás, nem lesz mihez csatlakozniuk a partnereknek, nem lesz saját erő a pályázatokhoz. Az éves digitális szolidaritási tervek kidolgozásakor meg kell határozni azt a minimális összeget, amelynek biztosítása feltétlenül szükséges az adott évi programfeladatok teljesítéséhez. Ha ez nem adott, akkor abban az évben a programot nem lehet elindítani. Ha nem így történik, akkor az a digitális szolidaritás ügyének lejáratásához vezet, s a későbbi újraindításkor hitelességi problémákkal kell majd szembenézni.

o A nem kellően meggyőző helyzet és marketing munka miatt elmaradnak a külső támogatások és együttműködések.

A jó szándék, politikai és szakmai elkötelezettség, megfelelő induló anyagi források még önmagukban nem elég meggyőzőek a partnerek számára. Erőteljes marketing

53

munka szükséges az elkötelezettség, a felelősségvállalás, a tervek, a megvalósítás képességének és a várt eredmények felmutatásához. A partnereket be kell vonni az éves programtervek elkészítésébe. Pontosan meg kell határozni a tervezett szolgáltatások célját, tartalmát, teljesítmény követelményeit, ki kell dolgozni azok üzleti modelljeit. A partnerek részvételét és hozzájárulásait el kell helyezni a szolgáltatások megvalósításának szervezeti, működési és finanszírozási rendszerében. A bevonási és tervezési folyamatoknak a lehető legteljesebben átláthatóknak kell lenniük a közreműködők számára. Még ilyen körülmények mellett is számítani lehet az óvatosságra, csatlakozási bizonytalanságokra. Ezeket a követhető jó példák bemutatásával lehet csökkenteni. A bizalmat fokozza, ha az éves tervek nem „markolnak sokat”, csak olyan szolgáltatások indulnak el, amelyek feltételei nagy biztonsággal megteremthetők.

o A szektorközi együttműködés nehézkesen, bizalmatlanság alakul ki a partnerek között.

bizonytalanul

szerveződik

meg,

Amikor különböző szektorok eltérő gondolkodásmóddal, kultúrával próbálkoznak együttműködni közös célokért, mindig fennáll a veszélye a bizalmatlanság kialakulásának. Az eltérő körülmények – pl. ki milyen forrásokat tesz kockára, milyen a vállalt felelősség természete, súlya – teljesen jogosan vetnek fel bizalmi kérdéseket. Természetes módon eltérőek lehetnek a civil társadalom, a politika, a szakma és az üzlet szempontjai, érdekei, amelyekről a legnagyobb nyíltsággal kell beszélni, hogy minden résztvevő át tudja látni, mérlegelni tudja a többiek motivációit. Az érdekek nem szükségképpen ellentétesek, de ha azok rejtve maradnak, akkor csak a gyanakvást erősítik. Nagyon fontos, hogy mindenkitől csak az érdekeinek megfelelő magatartást, cselekvést várjon el az együttműködés. Ha ez nem lehetséges, akkor nem szabad erőltetni a partnerséget. A szerződéseknek, megállapodásoknak nagyon pontosaknak kell lenniük, különös tekintettel az alaposan kitárgyalt érdekviszonyokra. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben nem alakulhat ki a Program, a szolgáltatás teljes kiszolgáltatottsága egyik, vagy másik közreműködőnek.

o Az intézmények a többletterhektől való félelem, megszokás miatt nem kapcsolódnak be megfelelő hatékonysággal a munkába.

A digitális szolidaritási szolgáltatásokban érintett, érdekelt közigazgatási szervezetek, intézmények el fognak zárkózni a közreműködéstől, ha a jelentkező többletterheket költségvetéseik nem kompenzálják, az új feladatok munkájuk sikerességében, eredményességében semmilyen előnnyel nem jár. A puszta parancs nem kellő garancia a hatékony részvételre. Kifejezetten veszélyes, ha az intézményekre kényszerített közreműködés formális, bürokratikus megoldásokat eredményez. A feladat-meghatározásoknak a lehető legteljesebb intézményességgel kell történniük, az új tevékenységeknek be kell épülniük az érintett közintézmények stratégiáiba,

54

szervezeti és működési, valamint teljesítmény követelmény rendszereibe. Feladatainak magasabb színvonalú ellátásán keresztül kell teremteni a közszféra szervezeteinek – vezetőinek és munkatársainak – érdekeltségét az együttműködésben.

o A területen már működő szervezetek, intézmények pozícióféltés miatt inkább az elkülönülést választják az együttműködés helyett.

Számos állami, ill. önkormányzati, civil és üzleti szervezet részlegesen ellát digitális szolidaritási, valamint a korszerű infokommunikációval is támogatott segítő feladatokat is (pl. könyvtár, művelődési ház, iskola, családsegítő, szociális, informatikai, média területen működő civil vagy magán szervevet). Nem megfelelő együttműködés, bevonás esetén a helyzetet úgy élhetik meg, hogy az ő lehetőségeik, működési területük szűkítését eredményezi a digitális szolidaritási program kibontakozása. A megoldás csak a legteljesebb nyitottság, a meglévő helyi értékek minél teljesebb kihasználása, az erőforrások és lehetőségek megosztása. A partnerség keretei között minden résztvevőt arra kell ösztönözni, hogy azzal vegyen részt a szolgáltatási rendszerben, amiben a közösség számára a legjobbat tudja nyújtani. Általában olyan kis területi léptékről van szó, ahol nem a verseny, hanem a kooperáció szolgálja a közösség javát. A minőség garanciája pedig inkább a kölcsönös bizalom, személyesség és a rendkívül közvetlen, nyilvános visszajelzés, közösségi kontroll.

o Nem kellően átláthatók, egyértelműek a szolgáltatás-fejlesztési és működtetési helyi pályázatok, a kívülállók tartózkodása.

Az előző kockázattal szorosan összefügg a potenciálisan közreműködő szolgáltatók bevonásának nyilvánossága, átláthatósága. Ha az érdekeltek azt látják, hogy – a legjobb szándékok mellett is – „előre leosztott szerepek” vannak, hogy a „bennfentesek” maguknak teremtenek helyzeteket, akkor a valós, vagy vélt helyzet eredményeképpen kívül rekedtek passzivitásba vonulhatnak, vagy akár „ellentábort” is képezhetnek. Rendkívül határozottan és érzékenyen kerülni kell még a látszatát is annak, hogy bárki eleve „bele van értelmezve” a szolgáltatási rendszerbe. El kell határolni a szabályozási, döntéshozói, szervezői és szolgáltatói szerepeket. Minden résztvevőnek előre meghatározott, nyilvánosan megismerhető és egységes pályázati feltételek és egyéb „játékszabályok” szerint kell részt vennie az együttműködésben. Lehetőséget kell biztosítani a fellebbezésre, panaszra, s ellenőrizni kell a szabályok betartását, a szolgáltatási szerződéseknek, együttműködési, támogatási megállapodásoknak nyilvánosaknak kell lenniük, amit minden közreműködőnek el kell fogadnia.

55

o A szolgáltatási igények nem megfelelő felmérése, a szolgáltatás-fejlesztési tervek nem valós szükségleteket tükröznek.

Az igények felmérése nem könnyű, mert a felhasználók által kevéssé ismert, nehezen átlátható szolgáltatásokról van szó. Nehéz az egyszerűségre törekvő felmérésekben érzékeltetni, miről van szó (pl. virtuális piac). Az igénykutatásokat azonban nem szabad kihagyni. A szükségletek vizsgálatát viszont nem minden esetben közvetlenül a kevéssé átlátható szolgáltatásokra kell „kihegyezni”, hanem inkább a problémás élethelyzetekre, direkt szükségletekre, hiányokra (pl. információhiányok, korlátozott mozgás, tártalanság, tanácstalanság, stb.) célszerű összpontosítani. A szükségletek és a digitális szolidaritási szolgáltatások közötti kapcsolatot pedig a már ismert jó gyakorlatokból, példákból lehet megismerni a közel azonos körülmények között élő közösségek tapasztalatai alapján. Ezért is nagyon fontos az önkormányzatok, települési közösségek közötti együttműködés, a tapasztalatok kölcsönös átadása, megismerése, a digitális szolidaritási hálózat kiterjesztése. A szolgáltatások fokozatos kiterjesztése, a folyamatos, menet közbeni mérés is csökkentheti a kockázatot.

o A digitális szolidaritási szolgáltatások nem jönnek létre időben, nem válnak be, nem eléggé hatékonyak, nem megfelelő minőségűek.

Több esetben is olyan helyi innovációról van szó, amelynek kimenetelét nehéz megjósolni. Esetenként az alkalmazott eszközök (pl. szoftverek, ill. azok összekapcsolása) sem tökéletesek, kellően kipróbáltak. Az előzőekben említett fokozatos bevezetés, kiterjesztés, a megfelelően hosszú bevezetési (próbaüzem) időszakok, felhasználói visszajelzések, a rugalmas és hatékony hibajavítás közismert és bevált megoldás a fejlesztési kockázatok csökkentésére. Nagyon hasznos a máshol már alkalmazott és távételre tervezett alkalmazások tapasztalatainak nagyon alapos elemzése (pl. hospitálás, gyakorlat szerzése a már működő szolgáltatások helyszínein). Nagyon fontos a bevezetés során tudatosítani minden résztvevőben azt, ha egyfajta „társadalmi kísérletről” van szó (pl. e-könyvek, egyéb új technológiák használata), amelyeknek előre nem ismert „beérési” ideje lehet. Mindez természetesen nem adhat felmentés az alkalmazásokkal szembeni minőségi követelmények támasztása és teljesülésük ellenőrzése alól, amit a szakmai és minőségi kontrollnak kell biztosítania. E tekintetben a szakmai sztenderdek és benchmark-ok alkalmazása javasolhatók, mert – általános esetben – minden bizonnyal léteznek hasonló, összevethető alkalmazások.

56

o A megfelelően megszervezett szolgáltatásokat az érintettek nem veszik igénybe a várt, ill. prognosztizált mértékben.

Ha minden rendben van a szolgáltatási kínálattal, akkor is előfordulhat, hogy az igénybe vétel elmarad a várakozásoktól. Ez részben a már említett „beérési” idő miatt is előállhat, amikorra a felhasználók megértik, megszokják az alkalmazást, beépül az életrendjükbe. A bevezetés és alkalmazás sikere nagyban függ a marketingtől. Egyáltalán nem magától értetődő, hogy minden érintett azonnal „veszi a lapot”, hogy megvan a megoldás a problémájára. A lehetőséget a célközönség körében ismertté és hitelessé kell tenni. Az általános marketing lehetőségeken túl minimalizálja a „tartózkodás” kockázatát a sorstársi jó alkalmazási példák bemutatása és a személyes meggyőzés az IT-mentorálás, ügysegédlet keretében. Nem ritka, hogy a hiúság („ezt én is meg tudom csinálni”), szélsőségesebb esetekben az irigység („ha másnak van, legyen nekem is”) is motivációs tényező lehet. A célközönség körében szervezett „ráébresztő” tréningek, bemutatók („bárki készíthet blogot, saját honlapot, elektronikus emlékkönyvet, fényképalbumot”) igen hatásosak megfelelő légkör és környezet megteremtésére az alkalmazási döntésekhez.

o A kiszolgáló személyzet – ügysegédek, IT-mentorok felkészültsége nem bizonyul megfelelőnek, nem tartják a lépést az igényekkel.

Új szakmák megjelenéséről – IT-mentor, ügysegéd, teleház munkatárs – vagy meglévő szakmák sajátos alkalmazási területéről (pl. közösségi média), amelynek gyakorlata kialakulatlan. Sajátos helyzet az is, hogy a kis szolgáltató szervezetben – pl. a közösségi média és információs szolgáltató központban – több, különböző szakmák körébe tartozó, eltérő személyi tulajdonságokat is igénylő (pl. technika kezelése, ügyfélkapcsolat, közösségi érzékenység, közszereplés) tevékenységet is kell végezniük az embereknek. A személyi alkalmasság nem feltétlenül állapítható meg előre, s a képzések sem minden esetben nyújtanak garanciát a megfelelésre. A teleházak tapasztalata szerint magas fluktuációval kell számolni. A szakmai előélet ezen a területen nagyon fontos, különösen az emberekkel való foglalkozás, a közösségi érzékenység, szervezőkészség területén. A nemzetközi és hazai gyakorlat is azt mutatja, hogy a legintenzívebb, legjobb felhasználók, önkéntesek közvetlenül vagy továbbképzéssel gyakran válnak jó munkatársakká. A hazai szociális segítésben, az eddigi mentorképzésekben is elterjedt és bevált a gyakorlat, hogy a célközönség alkalmas tagjait készítik fel a sorstársak kiszolgálására.

o A létrehozott szolgáltatások nem fenntarthatóak, nem jön létre megfelelő érdekeltség a potenciális és tényleges közreműködők körében.

Az érintett szakterületek általános problémája a fenntarthatóság részben a kis területi lépték, a célközönségek általában korlátozott mérete miatt. Ez azonban csak

57

az egyik, s nem mindig a fő oka a fenntarthatósági problémáknak. A marketingről fentebb már esett szó. További kockázat lehet az, ha a szolgáltatások üzleti modellezése és tervezése elmarad, vagy nem eléggé körültekintő, nem körültekintően számol minden meglévő értékkel és érdekkel, adottsággal, lehetőséggel, korláttal. Az érdekek mentén mozgósíthatók a meglévő értékek és erőforrások. Nem szabad lemondani az üzleti modellezésről és tervezésről azért, mert számos bizonytalanság és kockázat kíséri a megvalósítást. A költségek viszonylag jól kalkulálhatóak. Ugyanakkor jellemző a meglévő erőforrások, megosztható kapacitások nem kellő feltárása. A leggyakoribb helyzet az, hogy a kezdeti támogatások – általában pontosan előre látható – befejezéséig nem történik meg a fenntarthatóság tartós feltételeinek kialakítása, például a kényelmesség, vagy a motiváltság hiányában. Személyes és/vagy szervezeti, egzisztenciális érdekeltségnek, elkötelezettségnek kell lennie abban, hogy a szolgáltatások hosszú távon is működjenek.

58

21. sz. ábra

A digitális szolidaritási program előzetes, összefoglaló logikai keretmátrixa Objektíven mérhető teljesítési indikátorok A Kerületben, szomszédságokban élők A kerületet, egyes szomszédságokat életminősége javul, életesélyeik illetően az életszínvonal javulását A program közelednek a városokban élőkéhez, (jövedelmek, foglalkoztatás, általános, csökken, megfordul az elvándorlás 4-5 fogyasztás), a bevezetett szolgáltatások távolabbi céljai, éves távlatban. A megoldások iránti érdeklődést (honlap várt hatásai kiterjesztése a Kerületen belül és a látogatottsága, együttműködések Digitális Szolidaritási Hálózatban kialakulása) mutató indikátorok. A hátrányos helyzetű emberek, családok, Ellátott népesség, a közszolgáltatások A program közösségek a korábbinál szélesebb körben felhasználói igénybevételének specifikus, és nagyobb arányban veszik igénybe az (igénybevevők száma, igénybevétel közvetlen elektronikus szolgáltatásokat. gyakorisága), ill. ennek megváltozása céljai, Megkezdődik és fokozatosan kiszélesedik jelzi a program konkrét teljesítményét. teljesítményei egyes hálózati közszolgáltatások igénybevétele. A program eredményeként létrejönnek Szolgáltató helyek, munkatársak, digitális szolidaritási szolgáltatások, közreműködő szervezetek, kialakulnak a fenntartáshoz szükséges szolgáltatások száma, elérhetőség Eredmény, együttműködések. Az új közszolgáltatás (nyitva tartás), szolgáltatási kapacitás működési intézményesedik és beépül a (pl. rendelkezésre állás). A szolgáltatási célok, közszolgáltatások rendszerébe felületek megléte, minősége. produktumok Kapcsolódó tájékoztatások, dokumentumok, rendezvények minősége. A program tevékenységei: elemzés és A program eszközei: számítógépes, Program tervezés, együttműködések kialakítása, internetes települési végpontok, tevékenységek, szolgáltatás-szervezés, a munkatársak szolgáltató személyek és szervezetek, akciók, kiválasztása és képzése, elektronikus informatikai eszközök, szoftverek, működés, szolgáltatási rendszerek és felületek tartalmak, felkészítési programok. bemenetek létrehozása, helyi tartalomfejlesztés. Intervenciós (beavatkozási) logika

Indikátorokhoz az információk forrása Ellenőrzési forrásként a helyben összegyűjthető és regisztrált, valamint a hazai és külföldi összehasonlító statisztikai és nyilvántartási adatok szolgálnak. Az adatok jelentős részét a szolgáltatások keretében lehet regisztrálni. Az operatív működés adatait döntően a szolgáltatások keretében automatikusan lehet regisztrálni kiegészítve a felhasználóktól begyűjtendő elégedettségi adatokkal.

Feltételek, kockázatok, külső tényezők

A digitális szolidaritási szolgáltatások fenntarthatósága. Az ágazatok, érintett szervezetek gyors reagáló képessége, pozitív hozzáállása, az ágazati intézményfejlesztések megfelelő igazítása az új megoldás lehetőségeihez. A kormányzati fejlesztésekkel való összhang. Az eredményeket mutató adatokat a Az igénybecslések helytállósága, a kínált program saját számbavételi rendszere kell szolgáltatások megfelelő színvonala, szolgáltassa folyamatosan és nyilvánosan minősége, hatékonysága és gazdaságossága elérhető módon. Az adatszolgáltatók a a nyújtók és igénybe vevők számára végponti kiszolgálók és a szolgáltatás gazda egyaránt. Megfelelő kerületi és szervezetek munkatársai. szomszédsági marketing. A szoláltató végpontok megfelelő érdekeltsége a szolgáltatások nyújtásában. A képzések megfelelő színvonala, gyakorlatiassága. A program költségei: A bemenetre Az Önkormányzat, helyi, valamint a vonatkozó adatokat a program szomszédsági szolgáltatók partnersége, a hálózatfejlesztési és szolgáltatás-szervezési szolgáltatások megfelelő kiterjesztése, a programjai, üzleti tervei, modelljei célközönség elérése. A munkatársak, a tartalmazzák. működtetők (épület, szervezet), az eszközök és szoftverek alkalmassága a szolgáltatásokra. A digitális szolidaritásban érintett szakágazatok nyitottsága a szolgáltatások Előfeltételek közös megszervezésére, az együttműködésre a feltételek közös megteremtésére.

9. A megvalósítás lépései Az Önkormányzat Digitális szolidaritási programja egy általános keret, amely évente aktualizált tervek szerint léptet be és teljesít szolgáltatásokat az aktuálisan rendelkezésre álló erőforrások függvényében. A megvalósítás menetrendjében ezen általános keretek kialakításának lépéseit foglaljuk össze időzítés nélkül. Az ütemezés a Programra vonatkozó önkormányzati döntést megelőző gyakorlati előkészítő, szervező munka során készíthető el az adott körülmények, különösen a megvalósító partnerség és erőforrások ismeretében.

Aktuális programkoncepció készítés és elvi döntés a megvalósításról a jelen szakanyag alapján

Partnerség szervezése az elvi döntés alapján, valamennyi felhasználói oldalon érdekelt bevonása

A részletes szolgáltatási igény- és lehetőség kutatás lebonyolítása a Partnerség tagjain keresztül

Részletes megvalósítási programterv és ütemezés kidolgozása az adottságok és szolgáltatók feltárásával

A részletes programterv összehangolása a 2010. év folyamán elkészülő önkormányzati stratégiákkal

Részletes célcsoport-specifikus szolgáltatások meghatározása, fejlesztési tervek kidolgozása

Előzetes tárgyalások lefolytatása a potenciális támogatók kritikus körének bevonásával

Az átfogó Program és a 2011. évi részprogram elfogadása a 2011. évi önkormányzati költségvetéssel együtt

A Program előzetes nyilvános felületének beindítása, s folyamatos kommunikációja a továbbiakban

A Program szervezeti rendszerének kiépítése az azt megalapozó döntés és előzetes megállapodások szerint Program manifesztum, pályázatok közzététele, elbírálása a szolgáltatások megszervezésére, feltételekre megteremtésére

Szolgáltatási szerződések megkötése a nyertesekkel, a kiszélesített Partnerség létrehozása megállapodások keretében

Egységes program-arculat kidolgozása és alkalmazása a szolgáltatások önálló arculatának megőrzése mellett

A szolgáltatás-fejlesztések lebonyolítása, a szolgáltatások megkezdése és folyamatos monitorozása

A Kerületen túlnyúló együttműködések kialakítása a szolgáltatás-fejlesztés támogatására, megoldások átvételére

61

Egységes program-marketing terv elkészítése és lebonyolítása a szolgáltatások bevezetése során

Nyilvános visszajelzések és javaslatok gyűjtése a szolgáltatásokról a monitoring részeként

A Program évenkénti értékelése, az éves tervek elkészítése az önkormányzati költségvetéssel párhuzamosan

A szolgáltatási teljesítmények folyamatos, nyilvános közzététele a Program honlapon és a MIS*-ben is.

A program szabályrendszerének, szolgáltatásainak folyamatos fejlesztése az éves értékelések, tervek alapján

Mint önkormányzati feladatot, a Programot folyamatosan követi az önkormányzati kontrolling rendszer *MIS – az önkormányzati menedzsment információs rendszer A Program fentiekben leírt egyes lépéseivel kapcsolatban részletesebb leírások találhatók a kidolgozást megalapozó szakértői anyagban.60

60

47. A digitális szolidaritás szükséglete, szakmai alapozó tanulmány

62

1. sz. melléklet

Nagytétény Központ Komplex Rehabilitációja * Funkcióbővítő rehabilitáció” Budapest Integrált Városfejlesztési Program – Budapesti kerületi központok fejlesztése KMOP-2009-5.2.2/B sz. pályázati anyag * Részlet61

1. A KERÜLETRÉSZ GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ERŐSÍTÉSE A Nagytétény főutcáján található Szelmann-ház a kilencvenes évek elejéig bútorraktárként működött. Ma önkormányzati tulajdonban van, jelenleg az 1991-ben alakult Nagytétényi Polgári Kör otthona. Az egyesület a romos állapotban lévő házat folyamatosan, az önkormányzati anyagi hozzájárulásával, és java részben tagjainak önkéntes munkájából állította helyre, tette használhatóvá az elmúlt két évtizedben. Az épületben különböző közösségi események zajlanak, sokan megfordulnak a falai között, benne jelenleg is található bérbe vehető helyiség, ám ezek kihasználtsága rendkívül ingadozó, összességében alacsony. Az akcióterület, de tágabban a teljes kerületrész gazdasági fejlesztése érdekében az épület adottságainak, tovább az elmúlt két évtizedben a helyi közösségben elfoglalt szerepének kihasználásával új típusú funkció telepítésére nyílik lehetőség. Az akcióterületen a nagy létszámú, alapvetőn betanított munkaerőt használó munkáltatók megszűnése miatt a közeli foglalkoztatás lehetőségei rosszak. A döntően a lakossági szolgáltatásokra épülő vállalkozások terjedése ezt a munkaerőt csak korlátozottan tudja alkalmazni, és a fővárosi munkaerőpiac sem tudja felszívni. Így a helyi társadalomban – külsőségeiben is világosan láthatóan – él egymás mellett a jó helyzetű, a kertvárosi lakókörnyezet előnyeit élvező (felső) középosztály és a lecsúszó, egyre inkább szociális segítségre szoruló egykori munkás. Ilyen tekintetben Nagytétény gazdasági szerkezete az agglomerációs elhelyezkedés ellenére sokban hasonlít Magyarország kistelepüléseihez. A problémák – részleges – megoldásában segíthet a lakóhelyhez közel végezhető munkalehetőségek megteremtése, amire a Magyarországon még új foglalkoztatási formának számító távmunka-ház lehet alkalmas. A távmunka-ház Európa több országában elterjedt eszköz, százával működnek ilyenek az Európai Unió országaiban, Magyarországon Örkényben nyílt meg az első 2008-ban. A munkáltatók itt telephely létrehozása nélkül, távmunkában foglalkoztatnak munkavállalókat, akiknek tevékenységét a hagyományos munkahelyekhez hasonló módon ellenőrizhetik (beléptető kártya, érkezés-távozási időpontok rögzítése). 61

Budafok-Tétény Önkormányzata a pályázat első fordulóját megnyerte. A Szelmann-ház bővítése és benne a távmunka-ház kialakítása része a projektnek. A 2. fordulóban, a végleges akcióterületi terv benyújtásakor a tartalom tovább pontosítható.

63

A távmunka-ház, ellentétben pl. a teleházzal, nem nyitott közösségi hely, oda csak az ott dolgozók és ők is kizárólag munkavégzés céljából léphetnek be. A létesítményben modern infokommunikációs eszközök (számítógép, internet, telefon, videokonferencia, nagyteljesítményű adatátvitel, stb.) segítik a hatékony munkavégzést (pl. adminisztratív tevékenység, adatfeldolgozás, adatrögzítés, telefonos piackutatás, ügyfélszolgálat). A programhoz olyan képzés kapcsolódik, amely segíti a leendő munkavállalókat, így a „betelepülő” cégek számára teljesen kiaknázhatóvá válnak a modern infrastruktúrából származó előnyök. A munkavégzéshez szükséges eszközökkel felszerelt létesítményt egy, vagy több vállalkozás bérli a fenntartótól. A távmunka-ház, mint „szatellit-iroda” új típusú gazdasági szolgáltató-központként, működik, és egyfelől lehetőséget biztosít a munkaadó elvárásainak megfelelő munkakörnyezet kialakítására (pl. biztonsági követelmények, erőforrások rendelkezésre állása, logisztika), az elvégzendő munkakörök betanítható jellege miatt pedig alapképzetséggel rendelkező munkavállalók számára nyújt álláslehetőséget. A helyi foglalkoztatás lehetőségeinek bővítése, a foglalkoztatás új formáinak megismertetése és elterjesztése mellett a modell költséghatékony is. A munkafeladatok térbeli elválasztása lehetőséget ad a működési költségek csökkentésére, így a távmunka alkalmazásával a hazai számítások szerint 20–40 százalékos költségcsökkenés realizálható. A távmunka gazdasági előnyt jelenthet a település számára is, mivel tőke és tudás beáramlását jelenti. Közvetve nő a helyi vállalkozások bevétele, és javulnak a helyben lakók elhelyezkedési és vállalkozási esélyei is. Így jelentős közvetlen tőkebefektetés nélkül is javul a gazdaság helyzete. A fejlesztési programban szereplő távmunka-ház létesítése három nagyobb résztevékenységből tevődik össze. A Szelmann-ház bővítésével, részleges belső átalakításával, illetve melléképületeinek átépítésével jön létre a befogadásra alkalmas épület, benne a működéshez szükséges kiszolgáló helyiségek. A projekt keretében mintegy 650 m2 felület átalakítására, beépítésére kerül sor. Az épületben mintegy 10-12 számítógépes munkahely kerül kialakításra, a szükséges felszerelésekkel, infokommunikációs infrastruktúrával, valamint a kiegészítő funkciók (recepció, karbantartás, tárgyaló) helyiségeivel. A munkaadók a munkahelyeket közvetlenül az épület működtetőjétől vehetik bérbe, vagy az önkormányzattal kötött átfogóbb megállapodás keretei között használhatják. A Szelmann-ház újranyitása 1992-ben. A kép a BKTV archívumából, az ünnepélyes megnyitón készült videóból: http://www.bktv.hu/archivum/1992_6

64

Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat ÉPÍTÉSZETI-MŐSZAKI TERVTANÁCSA 1221 Budapest Városház tér 11. 1775 Budafok 1, Pf. 109. Tel: 229-2639, 229-2611/142, Fax: 229-2664

Üisz: Szakmai titkár: Melléklet:

1412-85/2009/IX Szikora Szilvia Opponensi vélemény

ÁLLÁSFOGLALÁS 49/2009 Tervtanács neve: Székhelye: Tárgyalás helye: Tárgyalás ideje:

Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat Építészeti-mőszaki Tervtanácsa 1221 Budapest Városház tér 11. Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önk. Pmh., Házasságkötı terme 2009. december 15.

Terv tárgya: Építés helye:

Nagytétény városközpont rehabilitációja - vázlatterv Nagytétényi út 274. szám alatti ingatlan hasznosítása (hrsz.:231725), Nagytétényi út 283. szám alatti ingatlanon lévı zsinagóga hasznosítása (hrsz.:232481), Nagytétényi út 306. szám alatti ingatlanon lévı Szelmann-ház felújítása és bıvítése (hrsz.:232529), Szent Flórián tér, Templomkert, és Szentháromság tér felújítása, Landler Jenı utca, és Kastélymúzeum utca felújítása, Nagytétényi úton gyalogos átkelık kialakítása Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Építészettörténeti és Mőemléki Tanszéke Daragó László, Rabb Péter Budapesti Corvinus Egyetem – Kert- és Szabadtértervezési Tanszéke – Dr. Almási Balázs, Báthoryné dr. Nagy Ildikó Réka, Mezısné Dr. Szilágyi Kinga Kapy Jenı DLA, Major György DLA, Baksay Zoltánné, Piroska János, Dr. Mészáros Péter, Rumi Imre A jelenléti ív szerint Nagy Gergely, Nagy Katalin

Tervezı, a tervdokumentáció benyújtója: Tervtanácsi tagok: További jelenlévık: Opponens:

Jegyzıkönyv részlet *Nagytétényi út 306. szám alatti ingatlanon lévı Szelmann-ház felújítása és bıvítése: A Szelmann-ház felújításának és gazdaságélénkítı inkubátor házzal történı bıvítésének vázlattervét a tervtanács megtárgyalta, és egyhangú szavazat alapján továbbtervezésre ajánlotta, az opponensi véleményben foglaltak és az alábbiak figyelembe vétele mellett: A Szelmann-ház eddigi felújításait, fejlesztéseit inkább a célszerőség motiválta, nem pedig az építészeti értékképviselet. A tervezınek a továbbtervezés során a toldaléképület elbontása mellett az udvaron új fedett tér kialakítására kell javaslatot tenni. A benyújtott vázlatterv két változatot tartalmaz az épület átalakítására. A zártsorúság, és az egységes utcakép szempontját figyelembe véve kialakított megoldást támogatja a tervtanács, a gépkocsival történı megközelítés biztosítása mellett. Az új funkcióval ellátott Szelmann-ház parkoló szükségletének kielégítése, a parkolás megoldása elengedhetetlen. A benyújtott vázlatterv a tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) kormányrendelet 15. § (2) bekezdésében foglalt értékelési szempontjai alapján megfelel az építészeti minıség, szakmai igényesség, szakszerőség, telepítés, valamint a tervezési program szerinti rendeltetés és használhatóság, esztétikus megjelenés követelményeinek. A továbbtervezés során az egyéb jogszabályokban elıírtak teljesülését vizsgálni szükséges, különös tekintettel a tervtanácsi állásfoglalásban foglaltak érvényesülésére.

65