A Tompai
Helyi Nevelési Programja 2010-2015
1
2
Tartalomjegyzék: I. II.
III.
IV.
Az óvoda adatai Helyzetkép, bemutatkozás 1. Programunk jövőképe 1.1 Óvodaképünk 1.2 Pedagógusképünk 1.3 Gyermekképünk Az életszervezés elvei 1. Feltételrendszerünk 1.1 Tárgyi feltételek 1.2 Személyi feltételek 2. A csoportszervezés elvei 3. Beszoktatás 4. Napirend, hetirend, csoportnapló 5. Óvodánk életének képi megjelenítése 6. Óvodai életünk szervezésének fő motívumai az évszakok és ünnepek 7. Óvodánk kapcsolatai 7.1 Az óvoda és a család 7.2 Az óvoda és az iskola 7.3 Óvodánk egyéb kapcsolatai Óvodai nevelésünk célja és feladatai 1. Célunk 2. Óvodai nevelésünk általános feladatai 2.1 Az egészséges életmódra nevelés 2.2 Érzelmi nevelés és szocializáció 2.3 Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3. Speciális feladataink 3.1 Gyermekvédelem 3.2 Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai fejlesztése 3.3 Egyéb szolgáltatásunk
3
3 5 6 6 8 9 10 10 10 11 11 12 12 15 16 18 18 19 20 21 21 22 22 24 26 29 29 33 37
V.
VI. VII. VIII. IX. X.
Az óvoda tevékenységformái 1. Játék 2. A munka 3. Mese, vers 4. Ének, zene, énekes játék 5. Ábrázolás, kézimunka 6. Mozgás 7. A környező világ tevékeny megismerése A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Összegzés Eszközjegyzék a minimumon felül Érvényességi záradék Legitimációs záradék
4
38 39 41 44 47 50 53 55 58 61 62 64 65
I. Az óvoda adatai Az intézmény neve, címe: Bokréta Önkormányzati Óvoda Tompa, Szentháromság tér 16 Telefonszáma: 06-77-451-702 Típusa: óvoda Az óvoda alapítója, fenntartója és felügyeleti szerve: TOMPA VÁROS Önkormányzat Képviselő Testülete Tompa, 6422 Szabadság tér 3. Telefonszáma:: 06-77-451-551 - Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. - A jóváhagyott költségvetés irányozza elő a feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket. Gazdálkodási jogkör: részben önállóan gazdálkodó Csoportok száma: 7 Közalkalmazottak összes létszáma: 26 Pedagógus létszám: 15 Engedélyezett maximális gyermeklétszám: 170 Alapító okirat száma: Képviselő Testület által jóváhagyott: 7/1994 I.27 OM azonosító: 027 702 Szakfeladatok az Alapító Okirat szerint:
• •
Alapfeladatok: A gyermekek három éves korától biztosítani az iskolába járáshoz szükséges fejlettséget Az enyhe fokban sérült, és sajátos nevelési igényű gyermekek gondozása
5
• • •
• •
Egyéb feladatok: logopédiai ellátás fejlesztő pedagógiai tevékenység gyógytestnevelés Az óvoda funkciói: Az óvoda egyrészt óvó-védő funkciót lát el, vagyis gondozza, ápolja, védi a gyermeket Másrészt szocializálja, bevezeti a közösségi életbe. De ugyanilyen jelentős az itt folyó szokáskialakító, nevelő, fejlesztő munka is
A programot benyújtotta: az óvoda nevelőtestülete.
6
II. Helyzetkép, bemutatkozás Tompa Bács-Kiskun megye déli részén a szerb határ mentén fekszik. Szórt település a főút mellett, kb. 12 km hosszan helyezkedik el, ezért a távollakó gyerekek iskolabusszal járnak óvodába, iskolába. Dominál a mezőgazdasági jelleg, de a határátkelő megnyitása óta megnőtt a kereskedelemben és a határátkelőhelyen foglalkoztatottak száma. A nemzeti méretű elszegényedés, felgyorsult élettempó, a családi élet válsága községünkben is jól látható, bár enyhébb fokú mint a városokban. Nálunk is egyre nő a nehezen kezelhető, személyiségproblémával küszködő gyermekek száma. A megváltozott körülmények maguk után vonják az új helyzethez való alkalmazkodás igényét. A gyermeknevelésben a hangsúly áttevődik a rohamosan változó világhoz való alkalmazkodóképesség kifejlesztésére, a kiegyensúlyozott személyiség megalapozására, az egyoldalú intellektuális fejlesztéssel szemben. A gyermekek nevelése elsősorban a szülő joga, kötelessége, de a család egyre kevésbé tudja betölteni eredeti funkcióját. Tapasztalatlanság, elbizonytalanodás figyelhető meg a családi nevelésben. Nevelőtestületünk ezt felismerve vállalkozott az országos irányelvekre épülő, az új igényeket, a tudomány új eredményeit figyelembe vevő, de a múlt értékeit is átmentő nevelési gyakorlat kidolgozására. Továbbképzések, tapasztalatcserék, kísérletezések, sikerek és kudarcok letisztult eredménye ez a program, amelyet az Országos Alapprogramban foglaltakkal összhangban készítettük el, illetve öt év gyakorlat tapasztalatai alapján módosítottunk. E program alapjául olyan életmódszervezést választottunk, amely adottságainkra, szokásainkra, eddigi értékeinkre építve igyekszik elérni a központilag megfogalmazott célokat.
7
„Jó az aki jobb akar lenni”
1. Programunk jövőképe 1.1
/Osváth Ernő/
Óvodaképünk
Olyan óvodai életet kívánunk megvalósítani…. • ahol figyelnek a gyermeki jogok, és alapvető szabadságok tiszteletben tartására, az egyenlő hozzáférés biztosításával. • ahol érvényesülnek az innovatív pedagógiai törekvések • ahol az óvoda közvetlen segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. • ahol az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. • ahol a nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermeki személyiséghez igazodnak • ahol esztétikus, otthonos, tiszta környezetben, szeretetteljes, derűs légkör uralkodik és a gyermekeket tisztelet, elfogadás, megbecsülés övezi. • ahol a nyugodt, szabad játéktevékenység az elsődleges, és a teljesítménykényszertől mentes, érésen alapuló fejlődésfejlesztés valósul meg. • ahol az eltérő fejlődési ütemhez igazodó, testre szabott bánásmóddal, egyéni ütemben bontakoznak ki a gyermekek képességei. • ahol a nevelési, tanulási folyamat a természetes élethelyzetekben végzett tevékenységekre, a felfedező ismeretszerzésre, önálló problémamegoldásra épül, a témakörök komplex /sokoldalú/ formában való megközelítésével.
8
• ahol legfőbb értékek: az együttműködő készség, a toleráns viselkedés, a fejlődésre törekvés, az akarat, a próbálkozás. • ahol a jó szándékú, segítőkész hozzáállással sikerül megnyerni a szülők bizalmát és megvalósul a családdal való szoros együttműködés. • ahol alkotó, bizalomra, együttműködésre alapozott egységes nevelőtestület tevékenykedik, és megvalósul a pedagógusok módszertani szabadsága, önállósága. • ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek együtt nevelkednek a többiekkel, és felzárkóztatásuk képességeikkel összhangban történik. • ahol a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migránsok) gyermekeinek biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.
9
„A pedagógus nem szobrász, hanem kertész.” (Magyar Bálint)
1.2.
Pedagógusképünk
Olyan nevelőkké törekszünk válni…. • akiknek legjellemzőbb tulajdonságai a szeretet, a szakértelem, a türelem, a jó példa, a sajátos nevelési igényű gyermekek felé megnyilvánuló feltétel nélküli elfogadás, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára • akiknek legfőbb megértése
törekvése
a
gyermekek
megismerése,
• akik nem a gyermeket akarják a követelményekhez igazítani, hanem a követelményeket a gyermekhez, és sikerélményre ösztönzéssel motiválnak • akik a tevékenységek során megszerettetésre törekszenek
nem
megtanításra,
hanem
• akik szeretetteljes, de határozott, következetes magatartással vezetik rá a gyermekeket a szabályok elfogadására, ugyanakkor széleskörű, de ésszerű szabadságot is biztosítanak az egyéni képességek kibontakozásához • akik mindent a személyiség sokoldalú fejlesztésének hátsó gondolatával csinálnak, mert megértették, hogy csak a harmonikusan fejlődő személyiség tudja a legjavát nyújtani képességeinek • akik nyitottak az új eredmények, módszerek iránt és önképzéssel, önneveléssel, folyamatosan törekszenek önmagukat megújítani
10
„A gyermekek lelki érettségének legjellemzőbb mutatója az önmagához és a világhoz való viszonyának színvonala.” (ismeretlen szerző)
1.3
Gyermekképünk
Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. Olyan gyermekek nevelésére törekszünk akiknek személyiségére a pozitív életérzés jellemző. • akik bizalommal vannak a világ, és embertársaik felé • akik együttműködők, jól érzik magukat a közösségben, képesek az erőszakmentes konfliktus megoldásra • akik önbizalommal, önbecsüléssel rendelkeznek • akik vidámak, nyitottak, kreatívak, tevékenyek • akiket megismerési vágy ösztönöz és sikerélményre törekszenek • akiknek belső igényük van a szépre a jóra, és • akik képesek a tisztelet, a hála érzésének átélésére • (A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében) akik zavartalanul beilleszkednek a közösségbe speciális problémáik ellenére is. • biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. • tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítésére • elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.
11
III. Az életszervezés elvei 1.
Feltételrendszerünk
1.1
Tárgyi feltételek:
Óvodánk a falu közepén helyezkedik el egy régi - eredetileg iskolának épült - és egy új épületben. 7 csoporttal működik. A csoportszobák – kettő kivételével tágasak, kényelmesek. A berendezés, a dekoráció derűs hangulatot árasztó, célszerű, és esztétikus. Udvarunk tágas, árnyas. Kellő arányban van benne füves, homokos, betonos rész. 1997-ben programunk megfogalmazásakor több tárgyi és személyi fejlesztésre merült fel igény. Ezeket az eltelt időben sikerült megvalósítani.
Tárgyi feltételeinkben történt változások: • Udvarunkat az UNIÓS szabvány szerint tejesen ujjá építettük. • A tornaszoba átalakításra került a 7. csoport beindításával. • A elmúlt néhány évben minden csoport új bútort, új szőnyegeket, textíliákat kapott. A derűs hangulatot árasztó dekoráció ideális keretet nyújt munkánkhoz, programunk szellemét tükrözik. • Zenei képességfejlesztő eszközöket vásároltunk. • Ravensburger fejlesztővel, képességfejlesztő eszközökkel gyarapodtunk. • Audiovizuális eszközök minden csoportban megtalálhatók. • 2 db. Számítógéppel, 2 db. fénymásolóval, fényképezőgéppel • videó kamerával rendelkezünk. • Udvari játékainkat teljesen felújítottuk. amelyeknek az állagmegóvásáról folyamatosan gondoskodunk. • A volt iskolai gyakorlókert óvodánk tulajdonába került, amit befüvesítettünk, parkosítottunk. • 2004 tavaszán sor került az óvodai épület teljes felújítására. tetőcsere ablakok cseréje, mázolás, padlóburkolat csere, akadálymentesítés, külső tatarozás/ • Játék és eszközellátottságunkban az önkormányzati támogatást kiegészíti az évenként megrendezett farsangi bál bevétele, és a szülők, vállalkozók egyéb támogatása, valamint a pályázati lehetőségek.
12
A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és gyermekek biztonságára ügyelve helyeztük el. Az óvoda megfelelő helyet biztosít a munkatársak, szülők fogadására.
1.2.
Személyi feltételek:
Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus: Pedagógiai munkát segítő gondozónő, dajka: Óvodatitkár: Konyhai dolgozó: Udvaros: (4 órában alkalmazott) Logopédus: (óraadóként)
15 fő 7 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő
Óvodánk felvállalta a sajátos nevelési igényű gyermekek gondozását. Két óvónőnk 2004 májusában fejlesztőpedagógusi képesítést szerzett. A gyermekek mozgásjavításában gyógy testnevelő végzettségű óvodapedagógus tevékenykedik. Szeretnénk, ha a közeljövőben egy óvónőnk logopédusi képesítést is szerezne! Feladatunk, hogy megvalósítsuk a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyerekek számára.
2. A csoportszervezés elvei A csoportok szervezési módját a nevelőtestület határozza meg. A beíratott gyermekek létszámától, életkorától és a szülők igényétől függően alakítható, osztatlan és életkor szerint osztott csoport. A program eredményes megvalósításához ideális gyermeklétszám 20-25 fő, két óvónővel és egy szakképzett dajkával. Az óvónők hetente váltják egymást. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.
13
3. A beszoktatás A jó kezdet nagy hatással van az eredményre, ezért nagy gondot fordítunk arra, hogy az új gyermekek óvodai életének indulása a lehető legkedvezőbb legyen. Ügyelünk a beiratkozás során a barátságos fogadtatásra, a gyerekek mellett törekszünk a szülők bizalmát is megnyerni. Az első találkozáskor a gyermekek apró ajándékot kapnak. A nyár folyamán az óvó nénik otthonukban sorra látogatják a csoportjukba kerülő gyerekeket, ahol közelebbi ismeretségbe kerülnek. Ajándékkal, közös játékkal készülünk erre az alkalomra. Augusztus végén egy délután mi is vendégül látjuk a leendő Óvodásokat a szülőkkel együtt egy kis ismerkedésre, játékra. Az óvodába járás első napjaiban bátorítjuk a szülőket, hogy éljenek a mamás beszoktatás lehetőségével, és könnyítsék meg ottlétükkel gyermeküknek az átmenetet/ kb. két hét/. Ilyenkor lehetővé tesszük, hogy a testvérek, ismerősök együtt lehessenek.
4. Napirend, Heti rend, Csoportnapló Napirend: 07.00 - 07.30 07.30 - 09.30 09.30 - 11.30
11.30 - 12.30 12.30 - 14.30 14.30 - 15.00 15.00 - 17.30
ügyelet érkezés, szabad játéktevékenység, közben tisztálkodás, étkezés szabad játék illetve közös tevékenység: (beszélgetés, komplex foglalkozás, szervezett testmozgás) és lehetőség szerint udvari játék, - esetenként séta ebéd, tisztálkodás, előkészületek a lefekvéshez, mindennapi mese, pihenés, uzsonna szabad játék, hazabocsátás
14
Heti rend: A heti rendet a csoportvezető óvónők állítják össze. A tevékenységi formákat elosztják meghatározott napokra, és komplex foglalkozást terveznek, amelyben hangsúlyosabb szerepet kap egy-egy tevékenység. A játék, munka és az anyanyelvi nevelés átszövi az egész napot A kötött foglalkozások történhetnek mikro-csoportos és frontális formában is - az óvónő belátása szerint.
Tevékenységi formák
kötetlen
Vers-mese Ének – zene, énekes játék Ábrázolás, kézimunka Mozgás Külső világ tevékeny megismerése
X X X
Kötött
X X
A tanulás időkeretei korcsoportonként
Kor
Vers-
Ének,
Mozgás,
mese,játék, zene
mintázás,
testnevelés, tevékeny
mozgásos
kézimunka mozgásos
és dalosj.
3-4 évesek 4-5 évesek 5-7 évesek
A külső világ
Rajz,
játék
megismerése, matematika
Napi
Heti 1x
Heti 1x
Heti 1 - 2x
Heti 1-1x
5-10’
10-15’
10-15’
10-15’
10-15’
10-15’
15-20’
15-20’
15-20’
15-20’
15-20’
30-35’
30-35’
30-35’
30-35’
15
A csoportok működésének napirendjét, heti rendjét a csoportvezető óvónők tervezik meg, összhangban a program célkitűzéseivel és a többi csoport napirendjével. Az óvodai teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
Csoportnapló és egyéb dokumentumok Az óvodánkban egységes csoportnaplót használunk–( Varanka Zoltánné szerk. ) - amelyet az óvoda nevelőtestülete közösen választott ki.
A csoportnapló tartalmazza: • a csoport nevét, a nevelési évet, az óvodapedagógusok nevét, dajkák nevét, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját • névsort, abc. sorrendben és a gyermekek jeleit • a névsort születési sorrendben • a hetirendet • a napirendet • a statisztikai adatokat • az ünnepeket és hagyományokat • a nevelés tervezését: /beszoktatási tervet, két hónapra tervezett nevelési és értékelési tervet / • a séták, kirándulások tervezését • a családlátogatások időpontját • a gyermekvédelmi lapot • a vezető óvónő látogatásait • a csoport fejlesztő játékait • nevelési lehetőségeket: tevékenységek, képességfejlesztés, az óvónő szervezési és egyéb feladatai, eszközök, egyéni bánásmód • a nevelőmunka tapasztalatait • a tanulás szervezését: téma, motiváció, képességfejlesztés, módszer, eszköz, szervezési keret, egyéb • egyéb feljegyzéseket (szokás és szabályrendszer) A csoportnapló mellett minden gyermekről fejlődési naplót vezetünk, és a fejlesztő pedagógusok is vezetnek naplót tevékenységükről. 16
5. Óvodánk életének képi megjelenítése
17
6. Óvodai életünk szervezésének fő motívumai az évszakok és ünnepek Óvodai életünk vezérfonalát az év körforgása, az évszakok ritmikus váltakozásának átélése és a hozzájuk kapcsolódó ünnepek, jeles napok jelentik. A kisgyermek biztonságérzetét erősíti a megszokott életritmus, az óvodai élet újra és újra visszatérő egymásra épülő tagolt rendje. A tevékenységformák évszakhoz igazodó témakörökben jelennek meg, amelyeket a soron következő ünnepre való készülődés hat át. Minden csoportban törekszünk egy olyan folyamatosan változó sarkot kialakítani, amely az aktuális évszak - ünnep - hangulatát kelti. A szokások, hagyományok a népi kultúra hordozói. A nép évszázadok alatt letisztult, legtisztább szellemi értékeit hordozzák. Az anyanyelv, a népdalok, a népmesék, népi játékok, népzene, néptánc, a népművészet és az ünnepek rejtett formában ezt az üzenetet sugározzák. Az ünnep az emberi kultúra sajátos megjelenési formája. Akkor valódi, ha élmények és érzelmek teljességével átélt örömöt nyújt.
Ünnepeink, jeles napjaink: • Vásár: szeptember végén az egész óvoda részvételével, saját készítésű portékákkal, a témához kapcsolódó zenével, énekekkel, mondókákkal, táncházzal. • Betakarítás:
őszi termések családoknál történő begyűjtése
• Mikulás: csoportonkénti bábelőadás,
Mikulás-várás,
majd
közös
óvónői
• Advent: csoportonkénti készülődés • Luca nap: nagycsoportosok csoportól-csoportra járva jókívánságokat mondanak • Betlehemezés: nagycsoportosok csoportól-csoportra járnak. • Karácsony: csoportonkénti ünneplés, majd közös óvónői bábjáték, éneklés • Farsang: jelmezes mulatság csoportonként, szülői segítséggel. • Télűző: Tél végén „banyaégetés”, naphívogató, tavaszcsalogató mondókákkal, versekkel, dalokkal 18
• Március 15: jelmezes össznépi felvonulás, toborzás, táncház, csata az óvoda udvarán, koszorúzás a nagycsoportosokkal a kopjafánál. • Föld napja: Keretmesés szemétgyűjtés (tavasztündér, sárkány) az ovi udvarban, parkokban, tereken • Húsvét: csoportonkénti készülődés és ünneplés • Komatálazás: a Húsvétot követő héten meglátogatják, megajándékozzák egymást.
a
csoportok
• Anyák napja: ajándékkészítés, az édesanyák, nagymamák köszöntése május első vasárnapján. • Madarak, fák napja: erdei kirándulások szervezése • Gyermeknap: május végén egész délelőtt program az udvaron a szülőkkel, testvérekkel • Évzáró, ballagás: Május végén a középsősök ünnepélyes keretek között búcsúztatják a nagyokat. A kiscsoportosok anyák napjával összevont évzárót tartanak. • Gyermekek születés és névnapja: csoportonkénti ünneplés kis ajándékokkal.
19
7.
Óvodánk kapcsolatai
7.1.
Az óvoda és a család
Megértő, segítőkész odafordulással, jó szándékú kapcsolatteremtéssel törekszünk elnyerni a szülők bizalmát és megteremteni az eredményes együttműködés feltételeit • Ha a szülő azt tapasztalja, hogy gyermeke jól érzi magát az óvodában, • Ha meghallgatják, figyelembe veszik véleményét, • Ha elismerik a család elsődlegességét az intézménnyel szemben, • Ha tisztelik jogát, hogy saját lelkiismerete szerint nevelje gyermekét, • Ha tolerálják világnézeti, etnikai stb, másságát, • Ha hibáztatás, ítélkezés helyett megértő, segítőkészséget, jóindulatot tapasztal gondjaiban, akkor bizalommal fordul az óvónő felé, meghallgatja, tanácsot kér tőle, és közösen keresik meg a megoldást a problémákra. Az óvoda feladata a családi nevelés kiegészítése és segítése. A jó óvoda nem elvár, hanem nyújtani akar. Ez nem jelenti a szülők irreális igényeinek kiszolgálását. Az óvoda ezzel a hozzáállással segíti a családok eredményesebb működését, ugyanakkor a család jóindulatát megnyerve olyan erőforráshoz jut, amely nagymértékben képes előrelendíteni az óvodai munka eredményességét is.
Az együttműködés formái: • Családlátogatás - ismerkedés az óvodába beíratott • kisgyermekekkel és családjával, és később is - szükség szerint • Ismerkedési délután a leendő kiscsoportosokkal • Mamás beszoktatás 20
• Nyílt napok tartása, illetve a csoportok életéről készült videó felvételek bemutatása • Ünnepek, kirándulások megrendezése közösen a szülőkkel • Munkadélutánok, közös bábelőadások szervezése, „nagymama mesél” alkalmak • Helyszíni foglalkozások szervezése a családoknál vagy a munkahelyen • Jótékonysági farsangi bál, gyermeknap - családi nap • Napi kapcsolattartás • Óvodai újság (különszám) az újonnan beíratott gyermekeknek • Szülői értekezlet • Szülői szervezet • Óvodaszék - a demokratikus együttműködés fóruma
7.2.
Az óvoda és az iskola
Az óvoda - iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy kölcsönösen megismerjük egymás törekvéseit, a NAT és az OAP személyiségközpontú nevelési irányelveinek szellemében összehangoljuk munkánkat. Együttműködésünket a kölcsönös bizalom és az egymás munkája iránti tisztelet jellemezze.
Az együttműködés formái: • Kölcsönös látogatások, szakmai tanácskozások, tapasztalatcsere • Közös szülői értekezlet szervezése • Nagycsoportosok látogatása az iskolában • Elsősök látogatása az óvodában
21
7.3.
Óvodánk egyéb kapcsolatai
Fenntartóval: •
Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések
•
Óvodavezető beszámolója
•
Bemutató foglalkozás
Közművelődési intézménnyel: •
Részvétel gyermekműsorokon
•
Könyvtárlátogatás, kiállítások megtekintése
•
Idősek köszöntése
Egészségügyi szervekkel: ( védőnő, orvos, fogorvos, családsegítő szolgálat ) •
Alkalmankénti esetmegbeszélések
•
Tájékoztató előadások szervezése szülőknek
•
Rendszeres orvosi, fogorvosi vizsgálat
•
Iskola alkalmassági vizsgálat
•
Rászoruló családok támogatása, gyermekvédelmi munka összehangolása
Szakmai szervezetekkel: •
Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, bemutatókat, és lehetőség szerint részt veszünk azokon.
•
Kapcsolatot tartunk fenn a környék óvodáival és rendszeresen szervezünk kölcsönös látogatásokat, lehetőséget a tapasztalatcserére. Évente rendezzük meg a községek közötti " Oviolimpiát ", mesemondó délelőtt.
•
Szakmai látogatásokat és tapasztalatcseréket szervezünk.
22
„Gyermekben érlelődik a jövő” / Hermann Alice/.
IV. Óvodai nevelésünk célja és feladatai 1. Célunk A mai problémák megoldása jórészt a következő nemzedék feladata lesz. A siker pedig attól függ, képesek vagyunk-e gyermekeinket felkészíteni arra, hogy ennek a kihívásnak megfeleljenek. A világot jobbá tenni csak harmonikus személyiségű emberekkel lehet.
Óvodai nevelésünk célja: •
Hogy támogassa a gyermekek személyiségének - testi, lelki, szellemi képességeinek – harmonikus kibontakozását.
•
Felébressze bennük a vágyat, hogy képességeiket a humánum szellemében a közösség és önmaguk javára kamatoztassák.
•
Segítse a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatását és beilleszkedését a közösségbe.
•
A tehetséges gyermekek kibontakozásában.
segítése
23
egyéni
képességeik
„Az első hét évben elsajátított szokások, életünk végéig befolyásolják életmódunkat.” (szerzője ismeretlen)
2. Óvodai nevelésünk általános feladatai 2.1. Egészséges életmódra nevelés Célunk:
elérni, hogy az egészséges élethez szükséges szokások gyakorlása a gyermekeknek belső igényévé váljon. A tudásban tapasztalható hiányosságok életünk során bármikor pótolhatók, de testi egészségünket, megalapozni csakis a növekedés éveiben lehet. A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. Az egészséges életmódra nevelés területei közé tartozik a gondozás, egészségvédelem, edzés és mozgásfejlesztés. A mindennapi élet tevékenységeinek gyakorlása pontosságra, igényességre, figyelemre, koncentrációra, rendszeretetre nevel.
Feladataink: • • • • • • • • •
Egészség óvása, szükségletek kulturált kielégítése. Mozgásigény kielégítése, testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség, állóképesség, ügyesség fejlesztése. Testápolási, öltözködés szokások kialakítása. Kulturált étkezési szokások elsajátítása, alakítása. Rendszeretet, tisztaság iránti igény kialakítása. Önállóság, alkalmazkodó képesség fejlesztése. A napi életritmus megtervezésénél elegendő időt biztosítása arra, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben valósuljon meg. A testi szükségletek kielégítése során élni a lehetőséggel az egyénenkénti beszélgetésre simogatásra, kedveskedésre. Az egészséges életmód, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. 24
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére •
• • •
• • • • • • •
Önálló a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában, WC használatában és, fogápolásban. Étkezéskor helyesen ítéli meg a kimerített vagy kért étel mennyiségét. Az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően választja meg ruházatát és helyes sorrendben öltözködik. Megfelelően használja az evőeszközöket /kés, villa, kanál/ a játék és egyéb eszközöket a környezet tisztán tartására szolgáló eszközöket /lábtörlő, takarító eszközök/, az óvoda egyéb helyiségeit. Tud cipőt fűzni és kötni, gombolkozni, teríteni, hajtogatni /szalvéta, takaró, ruházat/. Az ajtót önállóan nyitja, csukja és csendben közlekedik. Képes természetes, egyenes testtartással asztal mellett ülni. Ismeri a kulturált étkezés szokásait, /csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára/. a rendrakás módját. Ruházata tisztaságát óvja, helyesen használja a zsebkendőt. Részt vesz a környezet tisztán tartásában, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben. Segít a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységében.
25
2.2. Érzelmi nevelés és szocializáció A kisgyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Az óvodáskor a szilárd érzelmi alapok lerakásának az ideje. A gyermekek érzelmi intelligenciájának, - lelki érettségének legjellemzőbb mutatója az önmagához és a világhoz / másokhoz, ill. tevékenységekhez / való viszonyának színvonala. Az életbe való beválás ennek a fejlettségétől függ.
Célunk:
hogy a pozitív életérzés a humánus magatartás és az önbecsülés megerősítésével fejlesszük a gyermekek érzelmi intelligenciáját, és ilyen módon megszilárdítsuk az alapokat a sikeres élethez. Megfelelően felkészítjük, és érzelmileg ráhangoljuk a gyermekeket a sajátos nevelési igényű gyermek fogadására.
Feladataink: • • • • • • • • • • •
Segíteni az érzelmek átélését, kifejezését. Kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör kialakítása. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. A különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük a gyermeket. Megalapozzuk a gyermekek szokás és norma rendszerét, erkölcsi tulajdonságainak fejlődését. Modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Erősíteni a toleranciát, empátiát, segítőkészséget, alkalmazkodó képességet. Kiépíteni a bizalmat és a kapcsolatteremtési igényt a felnőttek és gyerektársak felé. Elmélyíteni a közösségi tudatot, összetartozást, felelősség érzetet. Fejleszteni a kommunikációs, és együttműködő készséget. Megtanítani a konfliktusok békés megoldási módjait (engedmények, megegyezés, alku). 26
• • • • • • •
Megismertetni az illemszabályokat. Türelemre, kivárásra, udvariasságra nevelni. Megerősíteni a szeretet, tisztelet, hála érzését. Megalapozni a hazaszeretet, nemzetköziség érzését, az anyaság, a család tiszteletét a hagyománytiszteletet. A kultúra ápolására a művészetek szeretetére, szépség meglátására, óvására, élvezetére nevelni. Ápolni a csoportok közötti kapcsolatokat (Lucázás, komatálazás). Mamás beszoktatással megkönnyíteni az óvodakezdést.
A fejlődés végére:
várható
eredményei
az
óvodáskor
•
Pozitív beállítottság jellemzi
•
Szívesen jár óvodába, kötődik a gyermekekhez, felnőttekhez
•
Kérés nélkül is kész segíteni, tevékenykedik a csoport érdekében
•
Társai megszokottól megértéssel fogadja
•
Képes a megértésre, belátásra, konfliktusokban a megegyezésre
•
Képes érzelmeit kifejezni
•
Legalább egy barátja van a csoportban
•
Önálló a véleménynyilvánításban, tud dönteni, választani
•
Megkezdett munkáit befejezi, az akadályokat legyőzi
•
Vigyáz a rendre
•
Viselkedése tisztelettudó, alkalmazza a kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás, udvarias formáit
•
Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit /nemtetszés, öröm, biztatás, szomorúság/
•
Van érzéke, igénye a szépség, jóság iránt
eltérő
27
ha
szükséges,
tulajdonságait,
szívesen
megnyilvánulásait
2.
Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Célunk: Az ismeretszerzést önkéntes, örömteli, vonzó tevékenységgé emelni. • • • • •
•
•
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A kommunikáció különböző formáit a javítgatás elkerülésével alakítjuk. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére törekszünk. A gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére figyelmet fordítunk. A gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve változatos tevékenységeket biztosítunk, melyeken keresztül további élményeket szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetéről. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.
Az értelmi tevékenység, érdeklődés egyéni ütemben, spontán ébred fel az egészséges gyermeknél. Fontos, hogy ez a mindennapi élet természetes folyamataiba ágyazódva érzelmi biztonságban, pozitív lelki töltéssel, örömteli folyamatban történjen. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem áthatja az egész óvodai életet.
28
A gyermeket veleszületett megismerési vágy hajtja. Nem tud nem tanulni. A kényszerítő, sürgető, jutalommal kecsegtető vagy fenyegető hatások lerontják valódi tanulási kedvét /nem mindegy milyen érdekeltség fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már kialakulnak annak a csírái, hogy később önként, örömmel tanul-e/. Az igazi ismeretszerzés útja a felfedezés. Biztos tudást szerezni csak saját tapasztalatok alapján, cselekvéssel, kudarcok és sikerek átélésével lehet.
A tanulás lehetséges formái az óvodában: • • • • •
Utánzásos minta - modellkövetéses magatartás - és viselkedéstanulás /szokások alakítása/ A gyermeki kérdésekre adott válaszokra épülő ismeretszerzés Az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés Gyakorlati probléma- és feladatmegoldás Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek során megvalósuló tanulás
Feladataink: •
Segíteni a világ tevékeny, cselekvő felfedezését, megtapasztalását /próbálkozás, rácsodálkozás, felfedezés, felismerés, átélés/.
•
Megerősíteni a tudásvágyat, a tanulás örömét.
•
Segíteni, kibontakoztatni a megismerő képességet /képzelet, figyelem, észlelés, emlékezet/.
•
Támogatni az önálló gondolkodást, /döntés, választás, probléma megoldás, akarat, összpontosítás, szervezés, irányítás/.
•
Reális önismeretre segíteni, a pozitív én képet - magabiztosságot, önbecsülést, önértékelést erősíteni.
•
Felkelteni a tapasztalatok, gondolatok, érzelmek, szükségletek kifejezésének igényét.
•
Értékké emelni a gyerekek előtt az önállóságot, a belső igényt a sikerre, önfejlesztést, céltudatosságot.
•
Erősíteni a tevékenységvágyat, kreativitást, kommunikációs- és kifejező készséget.
29
gazdagítani
a
•
Fejleszteni az erkölcsi érzéket /jó - rossz felismerése, őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás belső igénye/.
•
Megalapozni a munkaszeretetet, rendszeretetet.
•
Bátorítani az önirányítást, önfegyelmet, együttműködő készséget.
•
A sajátos nevelési igényű gyermekek tanulási folyamatba való bevonása képességeiknek megfelelően.
•
A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző élethelyzetekben és tevékenységekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.
A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére •
Szívesen részt vesz a különböző tevékenységekben, megjelenik feladattudata.
•
Képes figyelmét rövid ideig szándékosan összpontosítani.
•
Rendelkezik probléma felismerő képességgel, örömét leli a megoldás keresésében, a sikerélmény utáni vágy motiválja.
•
Törekszik többféle megoldás keresésére, tud kérdezni, véleményt alkotni és kinyilvánítani.
•
Egyszerű jelenségek esetében tud önállóan következtetni, ítéletet alkotni. Segítséggel javítja tévedéseit, ellenőrzi magát.
•
Képes az önértékelésre, ki tudja magát fejezni szóban és rajzban.
•
Önálló a begyakorlott feladatok megoldásában.
•
Ismeri saját értékeit, van önbizalma.
30
3.
Speciális feladataink, szolgáltatásaink
3.1. Gyermekvédelem Gyermekvédelmi tevékenységünket meghatározza a gyermekvédelemről szóló 1977.évi XXXI. Törvény.
Célunk : amelyben gyermek.
módosított
Olyan óvodai légkör, nevelési gyakorlat kialakítása, támaszra lel a bajba jutott, speciális segítséget igénylő
A gyermekvédelem a szociális ellátás része. Feladata a bármilyen okból hátrányba kerülő gyermekek segítése. Ugyanakkor magába foglalja minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységet, így a nagyon tehetséges gyermekekre való odafigyelést is. Óvodásaink eltérő szocio- kulturális környezetből kerülnek óvodánkba. A problémás családok száma nő, így évről évre növekszik a még több odafigyelést, törődést igénylő, személyiségzavarral küszködő, lassabban fejlődő vagy lelkileg sérült gyermekek száma. Óvodánk helyet biztosít azoknak a sajátos nevelési igényű, enyhén sérült gyermekeknek, akik az ép gyermekekkel együtt nevelhetők. Ezek a gyerekek a hozzájuk elfogadóan, segítőkészen viszonyuló egészséges társak között fejlődnek a legjobban. Az ö ellátásukra két speciális képzettségű nevelő áll 2004 szeptemberétől az óvoda rendelkezésére.
Az óvónők feladatai: •
Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, veszélyeztetik. Feladatunk az első családlátogatás alkalmával informálódni, anamnézist készíteni.
31
•
Egyéni kapcsolattartással, személyes ráhatással, a szülők gyermekek iránti felelősségének erősítésével az alapvető nevelési módszerek megismertetésével törekedni a hátrányokat enyhíteni
•
Egyéni bánásmóddal, óvó, meleg, elfogadó légkör megteremtésével enyhíteni a szocio – kulturális ártalmakat, megelőzni magatartási és tanulási zavarok kialakulását.
•
Ha elmaradást tapasztalunk, képességfejlesztő játékokkal próbálkozunk illetve egyéni foglalkozásokat szervezünk és erről dokumentációt készítünk.
•
Ha az óvónők a gyermekek fejlődését, életét veszélyeztetettnek látják a családban, az óvodavezetőhöz fordulnak, aki szükség esetén szakember segítségét kéri. ( logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus.)
•
Felzárkóztatás, tehetséggondozás.
•
A HH és HHH gyermekek figyelemmel kísérése, felzárkóztatása új feladatként jelentkezik óvodánkban. Igyekszünk minél pontosabban ellátni és megfelelni a törvényi elvárásoknak, de látjuk a fejlesztésre szoruló területeket is.
Az óvodavezető, feladatai:
gyermekvédelmi
felelős
•
A családi nevelés elsődlegességét figyelembe véve a gyermekek védelme, a tapintatos de határozott segítés, támasznyújtás, néha az egész család gondozása .
•
A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek körének felmérése minden tanév elején. Adataik összegyűjtése. (Név, születési idő, hely , lakcím ,szülők neve.)
•
Javaslattétel a logopédiai és fejlesztőpedagógusi segélyezésre.
•
Az óvónők gyermekvédelmi munkájának támogatása
•
A csoportvezető óvónővel közösen rendszeresen látogatja a veszélyeztetett gyermekeket
•
Továbbképzéseken vesz részt, az ott hallottakról tájékoztatást ad a nevelőtestületnek.
32
ellátásra,
•
Évenkénti gyermekvédelmi kimutatást végez.
•
Ha erőfeszítései nem járnak sikerrel, további segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól.
A veszélyeztetettség okai: • • • • • • •
Elhanyagoló nevelés A szülők alacsony iskolai végzettsége Devianciák a családban Alkoholizmus Munkanélküli szülők 1 kereső szülő (szociális segélyből élők) Egészségügyi okok, tartós betegség
Az évente készült gyermekvédelmi kimutatás tartalma : • • • • • • • • • •
óvodások száma roma kisebbség száma ebből veszélyeztettetek száma hátrányos helyzetűek száma magatartási, beilleszkedési zavarral küzdők száma rendszeres nevelési segélyben részesülők három vagy több gyermekes családok számát logopédiai foglalkozáson részvevők számát szakértői bizottsághoz küldött gyermekek száma ingyenes étkezők száma
Kapcsolattartás a gyermekvédelemben partner társszervekkel Partnereink Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekorvos
Védőnő Fogorvos
Képviselő Kapcsolat Vezető -esetmegbeszélés -személyes tal. -kötelező vizsg.. Helyi -kötelező vizsgálatok Helyi Helyi
folyamatos kötelező szűrés 33
Időkereti Havonta, vagy szüks. szerint félévenként vagy szüks. szerint szükség szerint május, nov.
A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség fogalmi elhatárolása nem mindig könnyű. A veszélyeztetettek nem mindig hátrányos helyzetűek, és a hátrányos helyzetűek nem biztos hogy veszélyeztetettek, de tartósan fennálló hátrányos helyzet veszélyeztetettséget okozhat. Hátrányos társadalmi helyzetben azok a családok élnek, akiknek szükségleteik kielégítési lehetőségei , életkörülményei ,lehetséges életmódja a társdalom többségénél lényegesen rosszabb. A gyermekek zavartalan fejlődéséért, védelméért az óvodai nevelőtestület együttesen felelős. Nevelőmunkánkban fontos az egyéni sorsokkal való törődés. A gyermekvédelmi munka a humánumra, megértésre, támaszadásra, tapintatra és szeretetpótlásra támaszkodik. A gyermekekre való fokozott odafigyelés teszi lehetővé, hogy időben észre vegyük a személyiségfejlődési problémákat (gondok a társas kapcsolatokban, hirtelen változás a gyermek tevékenységeiben, reakcióiban, stb.) A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése is csak a korai felismerés alapján lehetséges.
Helyzetelemzés gyermekvédelmi szempontból A táblázaton három évre visszamenőleg látható a sajátos nevelési igényű gyermekek számának alakulása Nevelési év Veszélyeztetett Hátrányos h. Sajátos gyerm.száma gyerm.száma nevelési igényű
Roma kisebbség száma
2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009
9 8 13 12
9 4 4 2
17 10 21 56
2 6 2 2
Lehetőségeink a szülők megsegítésére: • • •
évenkénti ruhagyűjtés alkalmi segítségnyújtás segélyjavaslatok /Karitasz, Önkormányzat/
34
3.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai fejlesztése Azoknál a gyermekeknél, akiknek a nevelhetősége
eltér
a
többiekétől, (az átlagostól) sajátos nevelési igényről beszélünk.Az e csoportba tartozó gyermekeknek eredményes nevelésük-oktatásuk érdekében a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítséget kell nyújtanunk. A sajátos nevelési igényű gyermekek, pedagógiai ellátása óvodáinkban, ép társaikkal együtt integrált keretek között történik. Nevelőtestületünk felvállalta a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-vagy más területen sérült gyermekek integrált nevelését, valamint a tanulási, magatartási nehézségek kialakulásának prevencióját. Tudjuk,
hogy
minden
gyermek
egyszeri
megismételhetetlen
személyiség, más-más érési ütemmel, vérmérséklettel, szülői mintával érkezik hozzánk. Fontos,
hogy
a
gyermeket
olyannak
tudjuk
elfogadni
amilyen.
Egyéniségükhöz alkalmazkodva kell őket segíteni helyük, szerepük megtalálásában,
az
iskolában
való
sikeres
tanulás
feltételeit
megalapozni, kialakítani.
Cél •
A másság elfogadtatása, mind a gyermeknél, mind a felnőtteknél.
•
Személyre szabott nevelés által az esélyegyenlőséget megteremtő, speciális nevelési szükséglet biztosítása minden olyan gyermeknél, akinek szüksége van rá.
35
Feladat •
Elfogadó, szeretetteljes légkörben a gyerekek minél teljesebb megismerése.
•
Egyéni, nevelési, fejlesztési terv alapján biztosítani a gyermekek testi, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődését, segíteni a közösségbe való beilleszkedésüket.
•
Közvetlen kapcsolattartás a szülőkkel (őszinte, mindennapos), szakemberekkel (orvos, pszichológus, logopédus stb.).
•
A gyermek iránti elvárást a speciális nevelési igény jellege, súlyosságának mértéke határozza meg.
•
Terhelhetőségét
biológiai
állapota
határozza
meg.
Egyes
területeken kiemelkedő teljesítményre is képes lehet. Kiemelt feladatot jelent ennek felismerése, gondozása. •
Törekedni kell arra, hogy a nem vagy kevéssé jól működő funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek.
•
A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai- orvosi- pszichológiai komplex vizsgálat javaslatira, előírásaira kell építeni.
•
A fejlesztő terápiák az intézmény programjának tartalmi elemeivé vállnak.
Sikerkritérium Nevelés hatására a speciális nevelési igényű gyermekeknél is alakuljon ki az alkalmazkodó készégnek, akaraterőnek, önállóságra való törekvésnek a számukra is elérhető szintje.
36
A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása A gyógypedagógus végzettségű kollégánk révén a törvényben leírtak alapján ellátjuk az SNI b) típusú gyermekek fejlesztését valamint az SNI a) értelmében akadályozott gyermekek ellátását. A beszédfogyatékos gyermekek ellátására logopédus segítségét vesszük igénybe. A további SNI a) kategóriába tartozó gyermekek fejlesztéséhez a fogyatékosság típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. Alapelvek •
A gyermeknek joga van az életkorának, fejlettségének megfelelően biztosított
óvodai
környezethez,
életrendhez,
adottságainak,
a
biztonságos,
érdeklődésének,
egészséges
képességeinek
megfelelő neveléshez. •
A szükséges segítséget minden gyermek meg kell, hogy kapja, függetlenül a szülők anyagi helyzetétől, a szociális különbségektől.
•
A fejlesztés hatására a speciális nevelési igényű gyermekeknél is alakuljon
ki
az
alkalmazkodó
készségnek,
akaraterőnek,
önállóságra törekvésnek, együttműködésnek számukra elérhető szintje. •
Ennek érdekében csak mindig annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.
•
A gyermek iránti elvárást a speciális nevelési igény jellege, állapotának súlyossága határozza meg.
37
A gyógypedagógus feladata •
Elvégzi a felméréseket, dokumentálja, összegzi a gyermek teljesítményét, és fejlesztési tervet készít.
•
Gondot fordít arra, hogy a gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez.
•
A
a
fejlesztések
gyermekek
számára
megfelelő
területen
valósuljanak meg. •
Segíti a diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a haladását.
•
Együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekekkel
foglalkozó
óvodapedagógus
tapasztalatait,
észrevételeit, javaslatait. •
Kapcsolatot tart a szülővel a fejlesztés sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.
•
Kapcsolatot alakít ki és tart fenn az iskola gyógypedagógusával és tanítóival.
•
Figyelemmel kíséri a kontroll időpontját. Fejlesztés helye, ideje A gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása a nevelői szobában történik. Azok a gyermekek, akik már rendelkeznek a Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői Bizottság javaslatával, ők az előírt óraszámban és fejlesztési területen kapják a megsegítést.
38
3.3. Egyéb szolgáltatásaink: Logopédia A beszédhibás gyermekekkel szükséges óraszámban szakképzett logopédus foglalkozik. Évente 15-20 gyermek veszi igénybe a segítségét. Főleg a nagycsoportosok, de ahol az óvónő szükségesnek látja, középső csoportosokkal is foglalkozik a Nevelési Tanácsadó javaslatára. Munkáját segítik a szülők, akik részt vesznek a foglalkozásokon, és az ott kapott instrukciókat otthon is alkalmazzák, valamint az óvónők. Munkája igen eredményes, a fejlesztett gyerekek 80% -a megtanul tisztán beszélni mire iskolába kerül.
Hitoktatás Heti egy alkalommal hitoktató foglalkozik a gyerekekkel a szülő kérésére.
39
A siker azon múlik ,képesek vagyunk-e megszerettetni velük mindazt, amit átadni törekszünk” (szerzője ismeretlen)
V. Az óvoda tevékenység formái Az óvodában a személyiségfejlesztés, a kultúra átadása különböző tevékenységi formákban történik. • • • • • • •
Játék Munka Vers, mese – anyanyelvi nevelés Ének-zene, énekes játék Ábrázolás, kézimunka Mozgás Külső világ tevékeny megismerése – matematika
A gyermek a világot egységes egészként érzékeli. A legmélyebb benyomást az összefüggő, egyszerre több irányból ható élmények váltják ki nála, ezért a tevékenységi formák sem egymástól elkülönülten, hanem egymást áthatva, kiegészítve jelennek meg az óvoda mindennapi életében. A komplex foglalkozás hagyományos értelemben nem is nevezhető foglalkozásnak, hiszen játékidőben vagy a nap bármely időszakában megvalósíthatók az itt jelentkező feladatok. Célunk az egyénhez igazított fejlesztés, amely a gyermekek alapos ismeretére épülve a játékidőbe ágyazva, főleg mikrocsoportos formában valósul meg. A csoportnak azonban szüksége van közösség erősítő együttes tevékenységre is, amelyet beszélgetés, közös játék, mozgás és komplex foglalkoztatás tölt ki. Időtartama a gyermekek életkorához, érdeklődéséhez igazított. Az óvónő részéről kötött minden tevékenység, mert céltudatos, helyzetre szabott viselkedést kíván. A gyermek részéről mindegy, hogy kötött, vagy kötetlen. Kérdés az, hogy élvezi-e, neki való-e? Az óvónő joga és feladata, hogy mérlegeléssel maga döntse el, hogy egy adott szituációban kötött vagy kötetlen formát tart célravezetőbbnek. A kötött foglalkozás akkor sikeres, ha oldott, családias légkörben történik.
40
„A játék olyan fejlesztő erővel bír, amely minden más tevékenység fölé emeli.” (szerzője ismeretlen)
1. A játék Célunk:
A kiemelt játéktevékenység által megteremteni az optimális fejlődés leghatékonyabb keretét. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A játék a kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége. Áthatja az óvodai élet egészét a gondozási és munkajellegű tevékenységektől a tanulásig. A gyermek a játéktevékenység által önmagát fejleszti és ezt a fejlődést örömként éli meg. Ebben a légkörben nyitottá, befogadóvá válik, ilyenkor a legfogékonyabb. Segíti az én tudat fejődését, a szocializáció legalkalmasabb kerete, tanulási lehetőséget biztosít, fejlődik a fantázia, az önkifejezés képessége, segíti az egészséges testi fejlődést. A közös játék mélyíti az összetartozás élményét. Fejleszti a feszültségés kudarctűrő képességet, az önirányító képességet. A játék közben adódó feszültségek, összeütközések által lehet rávezetni a gyerekeket az erőszakmentes önálló konfliktusmegoldásokra. Folyamatosan tükrözi a gyermek pillanatnyi állapotát a fejlődés folyamatában. A gyermek a külvilágból és saját belső világából nyert rendezetlen benyomásait játékában vetíti ki, és ott újra átélve tagolja, feldolgozza.
Feladataink: • • •
• •
A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Biztosítani a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. A gyermekek közös élményeinek gazdagításával, az élmények forrásainak tervezésével segíteni a tartalmasabb játék kibontakozását. A szocializáció, az érzelmek, szokások, magatartásmódok formálása, a játéktevékenység során. Külön figyelmet fordítunk a kevésbé önálló, nem kreatív gyermekek játékának segítésére. 41
•
• •
•
• •
• •
Szükség esetén mintaadóként bekapcsolódni a játékba, de többnyire a háttérből, indirekt módon irányítani, figyelni, koordinálni. Új eszközökkel, kellékekkel segíteni a játszókat, vagy azokat közösen készíteni a gyermekekkel. A játszó gyermekek egyénenkénti megfigyelésével felméri pillanatnyi fejlettségüket, és ezt az ismeretet az egyéni bánásmódban testre szabott követelményekben realizálni. Élményszerző utakat szervezni, ahol nem csak a szemlélődésre van lehetőség, hanem mindent részletesen bemutatva, lehetőség szerint kipróbálva juttatni élményhez a gyerekeket. Mintát adni az együttműködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak elsajátításához. Megfelelő légkört, helyet, játékeszközöket és kellő időt biztosítani: - gyakorló - szimbolikus szerepjáték, - konstruáló és a szabad játékhoz. Új népi játékok felkutatása az udvari játék gazdagítására. A sajátos nevelési igényű gyermekek játéktevékenységének segítése.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • •
Szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot választ. Bekapcsolódik a közös játékokba.
•
Vannak önálló, kezdeményező megnyilvánulásai, ötletei, javaslatai, aktívan részt vesz az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Pozitív érzelmekkel kapcsolódik társaihoz. Képes a szabályjátékok megtanulására, igazodik a szabályokhoz.
• • • • • •
Az adott tevékenységekhez önállóan választ anyagot és eszközt. Képes saját élményeinek eljátszására. Elfogadja társai javaslatait, ötleteit, be tud illeszkedni a csoportos játékba. Szerepjáték során képes szerepet váltani, arról lemondani, azt megosztani.
42
•
Játék során a hiányzó eszközöket kreatívan képes helyettesíteni egyéb eszközökkel, vagy barkácsolt kellékekkel.
“Az örömteli munkavégzés a fizikai, és szellemi gazdagodás forrása” (szerzője ismeretlen)
2. Munka Célunk: A munkát örömteli, személyiséget gazdagító tevékenységként megismertetni, megszerettetni a gyermekekkel. A munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok kialakítása . A munka valós szükségletből fakadó, felelősséggel járó tevékenység, amelynek végeredménye hasznos, szükséges. Különleges értéke, hogy az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető. Éppúgy szolgálja az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését, mint a személyiségfejlesztést. Az óvodásnak a munka az első időben még játék. Egy-egy tevékenységet nem az eredményességért végez, el, hanem magáért a tevékenységért, a sikerélményért. Jó érzéssel tölti el, és további cselekvésre készteti, amikor rájön, hogy egyre több dolgot tud önállóan elvégezni. A közösség hasznos tagjává válik, átérzi önmaga fontosságát, önbizalma, önbecsülése megszilárdul. Kifejlődik benne a segítségnyújtás szándéka, a másról való gondoskodás igénye, a felelősségérzet. Megtanulja a munkamegosztást, munkaszervezést, fejlődik döntésképessége, akarati tulajdonságai, kitartása, fegyelmezettsége, erőfeszítésre való képesség. A munka jellegű tevékenység mindig a cselekvő tanulásra irányuljon.
Feladataink: •
A gyermekek magukkal kapcsolatos minden teendőt: testápolás, étkezés, öltözködés, stb. a legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. 43
•
Minden olyan munkát bízzunk rájuk, amihez kedvük van, és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek elvégezni.
•
A munkatevékenység soha ne legyen öncélú. Ne önmagáért csináljuk, hanem mert szükséges, hasznos.
•
Semmit se csináljunk meg helyettük, amit maguk is meg tudnak tenni, de álljunk készen segíteni amikor csak szükséges.
•
Ügyeljünk, hogy a munkafolyamatok mozzanatait fokozatosan sajátítsák el, és jussanak el a teljes önállóságig.
•
Törekedni kell arra, hogy az összetartozó folyamatokat teljességükben, cselekvően megismerhessék. Pl. magvetés, gondozás, betakarítás, ételkészítés, mosogatás.
•
Ügyeljünk, hogy az önként vállalt naposi vagy egyéb munkát a részmozzanatok helyes sorrendjében, pontosan elvégezzék és mindig be is fejezzék.
•
A gyermek munkajellegű tevékenysége önként, azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység legyen.
•
Az óvónő hangolja össze a munkára nevelés gyakorlatát a család követelményeivel.
•
Ismerjék meg a szülők, felnőttek munkáját is.
•
Alakuljon ki a belső igényük az esztétikus, tiszta, rendezett környezetre.
•
Az óvónő biztosítsa a munkaeszközöket, helyet, időt.
•
A munka szokások kialakulása közül fontos, hogy tapasztalatokat szerezzenek a növények és állatok gondozása terén, a takarékosság módjairól ( használati tárgyak, villany víz energia stb.) és a környezet tisztán tartása során keletkező szemét, hulladék kezelésével kapcsolatban.
•
Szoktassuk a gyermekeket a tevékenység során kitartásra, önállóságra, céltudatosságra. Alakuljon ki a gyermekek felelősségtudata.
•
A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.
•
A munkatevékenység megszerettetése, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel - sikerélmény nyújtása.
44
Munka jellegű tevékenységeink: • •
önkiszolgálás naposi munka,
• •
alkalomszerű munkák és megbízatások növény és állatgondozás
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: • • • • • • • • • • • • • •
A rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik. Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére. A környezetükben lévő növényeket, állatokat óvják, gondozzák. A munkajellegű tevékenységek gyakorisága által bizonyos cselekvések szokássá válnak. Megfelelő igényszint alakul ki környezetükkel kapcsolatban. A helyes szemét és hulladékkezelés szokásukká válik. Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát. Elemi fokon tapasztalatot szereznek a munkaszervezésről, a munkavégzés célszerű sorrendjéről. A munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük. Hozzászoknak saját tevékenységük ellenőrzéséhez, egymás megoldását kölcsönös megértéssel és segítőkészséggel értékelik. A közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához, ezek örömeinek átéléséhez. A saját érdekükben végzett munkán túl eljutnak a közösség érdekében végzett munkáig. A munkatevékenység megerősíti a gyermekekben az önértékelést, önbizalmat. Kialakul a munka eredménye iránti megbecsülés, - a dolgozó ember iránti hála, tisztelet.
45
„A mesemondás hasonlatos a magvetéshez” (szerzője ismeretlen)
3. Mese, vers, irodalmi nevelés
Célunk: a 3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus
fejlődésének elősegítése a gyermekirodalom sajátos eszközeivel ( mese, vers, bábjáték, dramatizálás)
A mese a leghatékonyabb forma, amely a gyermeki léleknek önmagában és a világban való útkereséséhez segítséget adhat. A mese a gyermek érzelmi- értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Mindezt a tartalmat azonban csak tiszta forrásból származó népmesékből és értékes irodalmi művekből nyerheti el a gyermek. A mesélés, verselés, ölbeli játékok intim hangulatában meleg, személyes kapcsolat alakul ki, amely elmélyíti a gyermek érzelmi biztonságérzetet, segíti a befogadást, a saját belső képalkotást, amely a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. Az irodalmi élmények az anyanyelvi nevelés fontos eszközei. Mesehallgatáskor a gyermekek befogadók odahallgatók, amivel sokkal mélyebb tapasztalatokat szereznek az anyanyelvről, mint mikor ők maguk beszélnek. Az óvodáskorúak verse elsősorban a népi mondóka, melyet többnyire mozgás kísér. A bábozás, drámajáték közben fejlődik a gyermekek empátiás, és beleélő képessége, fantáziája. Az óvónő bábjátéka kedvcsináló és mintaadó az élménynyújtás mellett. Az anyanyelvi nevelés komplex folyamat, jelen van az óvodai élet tejes idejében. Minden feladatot, minden tevékenységet áthat. A személyes segítségnyújtás a gondozás során jó alkalom az egyénenkénti beszélgetésre.
46
Feladataink: Megfelelő helyet, időt, eszközöket és örömteli légkört biztosítani az irodalmi neveléshez, tevékenységekhez a következő irányelvek szerint: •
•
•
•
• •
• • • • • •
A gyermekek irodalmi érdeklődésének felkeltésére, az irodalom szeretetének megalapozására, az olvasóvá nevelés folyamatának elindítására törekszünk. Naponta mesélünk egy mesét több napon át ismételve amíg a befogadás teljes nem lesz. Új mesét mindig eszköz nélkül mutatunk be, többszöri meghallgatás után bábozunk, dramatizálunk. A mesehallgatás legyen szertartásszerű, /csend, ének-zene, gyertyafény stb./ Egy meghitt sarokban legyen állandó helye a mesélésnek! Minden nap teremtsünk alkalmat saját vers-és mesealkotásra, mondókázásra, az ismert mesék önálló elmondására és új mesék egyéni vagy közös kitalálására, annak mozgással és ábrázolással történő kombinálására! Ez az önkifejezés egyik módja. Ismertessük meg a gyerekekkel a népi, klasszikus és a kortárs irodalmi műveket. Halljanak a gyerekek egyszerű népi mondókákat, rigmusokat, verseket, állatmeséket, népmeséket, tündérmeséket, illetve. a klasszikusok műmeséit ismerkedjenek meg közmondásokkal, tréfás, humoros mondókákkal, kiolvasókkal Legyenek a gyermekeknek igényesen megválasztott mese, és verseskönyvei, amelyeket bármikor nézegethetnek! Az irodalmi neveléshez felhasznált anyagot tudatosan, igényesen állítsuk össze a gyermek életkori sajátosságaira alapozva ügyelve a fokozatosságra! Az óvónőnek lehetőséget kell biztosítania, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról ami érdekli, foglalkoztatja. A nap folyamán minden alkalmat ki kell használni a beszélgetésre, és ha rendkívüli alkalom kínál beszédtémát, arra is biztosítsunk időt. A beszédtanulás utánzással történik. Legyen beszédünk érthető, egyszerű, világos, formájában pedig magyaros! Fontos a beszédhibás gyermekek kiszűrése, a rögzült beszédhibák szakszerű javítása az 5-6. életévtől. 47
•
Megfelelő irodalmi élmény nyújtásával megszerettetni a verseketmeséket a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, harmonikus fejlődésük érdekében.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: • •
•
• •
• • •
Figyelmesen, szívesen hallgat meséket. képes a kedvelt mesék szereplőit felismerni, a cselekmények egy-egy mozzanatát felidézni A mesével kapcsolatos érzelmeit játékban, rajzban, esetleg szavakban is megfogalmazza, örömét leli a képeskönyvek lapozgatásában, az ismert képekről beszélgetést kezdeményez óvja a könyv állagát. Bátran, szívesen beszél, gondolatait érthetően, összefüggően tudja kifejezni, tudja az ismert szavak jelentését, megfelelően használja azokat. Ki tud egészíteni szóban ismert meserészleteket. Szívesen beszél a vele megtörtént eseményekről, és azokról ami összefügg cselekvésével. Szívesen, mond spontán módon is mondókákat, verseket, meséket, hozzájuk tartozó játékok szövegeit, mozgásait ismeri, ismert irodalmi szöveget kapcsol adott ünnepi alkalomhoz. Tisztán ejt minden beszédhangot. Szívesen részt vesz dramatikus és mimetikus játékokban, közös műsorokban. A kedvelt mesehősökkel megtörtént dolgokat visszatükrözi játékában.
48
“Legyen a zene mindenkié” (Kodály Z)
4. Ének, zene, énekes játék, zenei nevelés Célunk:
A személyiség gazdagítása az ének, zene, ritmikus mozgás, tánc megszerettetésével. Az ölbeli játékok a népi gyermekdalok, az énekes játékok nyújtsanak örömet a gyermekeknek, keltse fel zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az óvodáskor nagy lehetőség a zenei érdeklődés megalapozására, a zenei ízlés formálására, a zenei képességek fejlesztésére, a magyar népzenekincs megismertetésére, megszerettetésére. A tiszta forrásból származó ének, zene, ritmus lelki erőforrás, harmonizáló hatással van a személyiségre. A közös éneklés- zenélés fokozza az életörömöt, az összetartozás érzését, a művészi befogadóképességet. Az éneklés alkalmas az unalmas tevékenység színesítésére, a várakozási idő kitöltésére. A zenéhez hozzátartozik a csend is. Hallgatása lehet élmény, melynek során átélik saját belső hangulatukat, a csend áhítatát. A nyugodt légkörből a csendből. fakadjon a szép dallam, ritmus, lehetőleg együtt.
Feladataink: •
Szolgáljanak fontos eszközül az énekes népi játékok és művészeti alkotások, a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában.
•
Az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai,kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is, a zenehallgatási anyag megválasztásában.
•
Zenei ismeretek átadása, természetes folyamatban, történjék, nem fejleszteni akarva, hanem benne élve.
49
•
• • • • • • •
Ne siettessük a kisgyermek zenei fejlődését. Vegyük őt körül neki való zenei táplálékkal. Szőjük át a napot dallal, a különböző tevékenységeket színesítsük hozzáillő énekkel, mondókával, ismételjük ezeket gyakran, örömmel, élvezettel Gyakran részesüljenek zenehallgatás élményében! Gyakran kezdeményezzünk dalos játékokat, tegyük ezeket vonzóbbá különféle kellékekkel, teremtsünk sok alkalmat az önálló éneklésre! Szerettessük meg a gyermekekkel a hangszerek használatát az egyszerűbb ritmushangszerektől, /maguk is készítsenek ilyet/ az igényesebb hangszerekig. A zenei neveléshez felhasznált anyagot tudatosan, igényesen állítsuk össze a gyermekek életkori sajátosságait és a fokozatosság elveit figyelembe véve! Gyakran játsszunk játékokat a zenei alkotóképesség fejlesztésére, a zenei emlékezet fejlesztésére dallam-, ritmus kitalálás dallambújtatás, tempóváltás stb. Igényesen válasszuk meg az ünnepek zenei anyagát, gyakran kezdeményezzünk ritmikus mozgást, táncot! A sajátos nevelési igényű gyermekek életében a zene, az ének, a ritmikus mozgás kiemelten nagy jelentőséggel, gyógyhatással bír.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: • • • • • •
• • •
Hat hang terjedelmű dalokat énekel, ismert dallamokat dúdol. Felelgetős dalt énekel társsal, vagy a csoporttal. Képes dallamot visszaénekelni, törekszik a tiszta éneklésre. Dallammotívum alapján felismeri a tanult dalt. Ismer alkalmi dalokat és ünnepkörökhöz kapcsolja. Felismer néhány természeti környezetbeli hangot, többféle zenei és zörejhangot, hangszereket, ritmushangszereket, furulyát. Próbálkozik dallamrögtönzésekkel, Dallamhoz mozgást, játékot talál ki. Figyelmesen hallgatja a bemutatott zenét. Tud természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani. 50
• • • •
Cselekvéssel is ki tudja fejezni a ritmust és az egyenletes lüktetést. Képes megkülönböztetni és reprodukálni a halk-hangos, magasmély, gyors-lassú fogalom párokat dallamban, ritmusban. Képes egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással. Ismer néhány térforma alakítási lehetőséget /kör, csigavonal/.
51
“Az óvodás nem rajzolni tanul, hanem az alkotás folyamatát gyakorolja” (Balázsné Szűcs Judit )
5. Rajzolás, nevelés
mintázás,
kézimunka,
vizuális
Az önkifejezésre törekvő alkotó, kreatív személyiség megalapozása .
Célunk:
Az ábrázoló tevékenység az önkifejezés, önfejlesztés egyik nagyon hatékony és élvezetes eszköze, melynek során fejlődik a gyermek ízlése, alkotó- befogadó készsége, fantáziája, kreativitása, esztétikai érzéke. Az óvodáskorban nem a tevékenység eredménye a fontos, hanem maga a folyamat. Az ábrázoló tevékenység során a gyerekeknek hetente új, vagy más technikákat mutatunk be. Legtöbbször önálló elgondolás alapján dolgozhatnak, de alkalmanként az óvónő is ajánlhat témát. Nem az a célunk, hogy megtanítsuk bizonyos formák lerajzolására, hanem hogy felkeltsük benne a közlés, kifejezés igényét vizuális formában. Engedjük, hogy úgy ábrázolja a gyermek a világot, ahogyan ő látja, és nem úgy ahogy mondjuk neki! A mikrocsoportos foglalkoztatási forma a legeredményesebb, mert mód van a testre szabott fejlesztésre, segítésre, a gyermekek megfigyelésére a technikai fogások alaposabb átadására. Az alkotások üzenetet közvetítenek a gyermek fejődéséről, lelkiállapotáról, világról szerzett ismeretei mellett tükrözik érzelmi megnyilvánulásait is.
Feladataink: • Biztosítsunk megfelelő helyet, időt, eszközöket, örömteli légkört, sokrétű tevékenységi lehetőséget hetente újabb és újabb technikák bemutatásával. /Munkafázisok átgondolása, tervezése szükséges/ • A spontán lehetőségek mellett, hetente szervezünk irányított mikrocsoportos tevékenységet! 52
• Kapcsoljuk ezeket spontán helyzetekhez, élményhatású eseményekhez. Pl. mesék, versek, kirándulások, ünnepek • Engedjünk teret a gyermekek élmény és fantázia világának képi, szabad önkifejezésére. • A vizuális látásmód gazdagítására ismerkedjenek meg műalkotásokkal. • Teremtsünk lehetőségeket népművészeti mesterségek gyakorlására. • Alkalmanként hozzanak létre közös alkotásokat! • A tevékenységek értékelése csak a megerősítés, ösztönzés szándékával történjen. Az ötlettől a megvalósításig bátorításra, útmutatásra és dicséretre van szükségük. • A gyermekek munkáinak megbecsülését szolgálják a kiállítások és felhasználásuk a környezet szépítésében. • Fordítsunk gondot a vizuális nevelés és a munkatevékenység összehangolására, hiszen a szabad, önálló tevékenység gyakran jár együtt viszonylagos rendetlenséggel. • Legyen minden csoportszobában egy kis kézműves műhely, polc, ahol az ábrázolás és kézimunka kellékeit folyamatosan megtalálják. • Ösztönözzük a szülőket arra, hogy otthon is adjanak lehetőséget az ábrázolásra, a kész alkotásokat őrizzék meg . • Teremtsünk lehetőséget a barkácsolásra! Készítsenek a gyerekek játékokat, bábokat, játékkellékeket, házakat, sátrakat, stb. • A változatos ábrázolási lehetőségek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermekek gyógyulását segíti.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: • • •
A képalkotásban egyéni módon jelennek meg élményei, tapasztalatai, elképzelései Alkotásaiban megfigyelhetők a jellemző jegyek, formák Emberábrázolásban, plasztikai munkáknál megjelennek a részformák, esetleg főbb mozgások és a több alakos cselekményábrázolás
53
•
Önállóan választ a vizuális technikák közül, és a természet kincseit felhasználva kreatívan alkot
•
Megfelelően használják az eszközöket, képes a helyes ceruza fogásra Mintakövetéssel tudja alkalmazni a technikai eljárásokat Megnevezi a színeket, azok világos-sötét árnyalatait
• • • •
• •
Téralakításban, építésben bátor, ötletes Saját elképzelései alapján díszít tárgyakat szívesen alkalmazza a díszítő technikákat: fonás, szövés, textilfonalkép, hímzés, varrás, gyöngyfűzés Van véleménye saját és társai műveiről, műalkotásokról Meglátja környezetében az esztétikai értékeket
54
“ Ép testben ép lélek” (latin mondás)
6.
Mozgás, testi nevelés
Célunk: Örömteli, változatos, játékos formában
kielégíteni a gyermek természetes mozgásigényét, és segíteni a testi erőnlét, edzettség, állóképesség, ügyesség, harmonikus kibontakozását, szem előtt tartva a társra figyelést. A mindennapos testnevelés tervezésével is hozzá járulunk az egézséges életmód kialakításához. A gyermek lételeme a mozgás, veleszületett belső késztetés az aktivitás, a tevékenység iránti igény. Az élet fenntartásának, az egészség megőrzésének, a testi kiteljesedésnek alapvető feltétele. Az óvodás gyermek egészséges testi fejlődése nem képzelhető el egyéni képességeket szükségleteket figyelembe vevő, kellő terhelést biztosító folyamatos testi nevelés nélkül. A testi képességek fejlesztése komplex módon, a nap folyamán folyamatosan jelen van. Alkalmat teremtünk arra, hogy a gyermekek a különféle tornaszereket ne csak a testnevelési foglalkozásokon, hanem játékidőben is használhassák, gyakorolhassák a mozgásfejlesztő feladatokat, illetve újabb mozgásformákat is kitalálhassanak, kipróbálhassanak.
Feladataink: • Játékban gazdagabb, kötetlenebb, de fegyelmezett légkörű foglalkozások tartása. • Edzés /levegő, víz, napfény/ lehetőségeinek kihasználása. Minél többet tartózkodjanak a levegőn! • Szabad mozgás feltételeinek változatos megteremtése a csoportszobában és az udvaron. • Ügyességi és versenyjátékok szervezése /csoportok között is/ • Népi játékok nagy választékának biztosítása. • Változatos eszközök biztosítása /legfontosabb tornaszer a labda!/
55
• Elegendő gyakorlási lehetőség, ismétlési alkalom biztosítása. • Törekvés a testi deformitások megelőzésére, javítására /lúdtalp, rossz tartás/. • Figyelembe vesszük a nemi szerepek hagyományos küzdő és érzelemfejlesztő sajátosságait, teret biztosítunk a férfias erőpróbára, birkózásra, de a “fair- play” keretei között. • A sajátos nevelési igényű gyermekeknek változatos, vonzó mozgáslehetőségeket biztosítunk, megszerettetjük velük a mozgást, hogy egyéni képességeiknek megfelelően, bátran kapcsolódjanak be a mozgásos játékokba.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: • • • • • • • • • • • • • • • •
Ismerik a vezényszavakat, tudnak a hallottak szerint cselekedni Tudnak egyenesen járni, egyenes testtartással, emelt fővel Betartják és követik az adott szabályokat Mozgás közben tudnak irányt változtatni jobbra, balra Képesek sor és köralakításra Változatosan használják a természetes mozgások elemeit pl.: kúszás- mászás, ülés, állás, futás, járás Egyensúlyoznak különböző szereken Tudnak fél és páros lábon szökdelni Kisebb akadályokat könnyedén átugranak Tudnak labdát dobni, elkapni, gurítani, célozni Ismerik a gurulóátfordulást Ismerik az ugróiskolát Bordásfalon erősítő gyakorlatokat végeznek Tudnak tempóváltással futni A mozgásban kitartók és szívesen mozognak Ismernek és szívesen játszanak népi játékokat
56
„Amit hallok elfelejtem, amit látok arra emlékszem, amit csinálok azt tudom is...” (kínai közmondás)
7. A környező világ tevékeny megismerése Célunk: A gyermekek környezetében lévő és a tágabb világ megismertetése, megszerettetése A matemetikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat tevékenységeibe alkalmazza. A környező világ a legnagyobb tanító. A mindennapi élet számtalan felfedezni valót, élményt kínál olyan formában, amely a legnagyobb hatással van a kicsikre. A gyermekek az óvodás korban ismerkednek meg a természettel, a környezettel, önmagukkal, a közösségi élet szépségeivel és megpróbáltatásaival. Aki képes meglátni a jót, a szépet a természetben, embertársaiban, a mindennapi életben, az harmóniában fog élni a világgal, óvni, védeni fogja az értékeket. Az óvodai életben a matematikai témakörben nincs önálló foglalkozás, ugyanakkor a matematikai tartalom mindent áthat. Állandóan jelen van a játékban, mesében, ábrázoló tevékenységben és rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra, az ötletes megoldások keresésére nevel.
Feladataink: • • • •
Az ismeret- tapasztalatszerzést a szoba falai közül kivinni a természetes környezetbe, mindent természetes módon megtapasztalni, természetes környezetben megfigyelni. Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása, a helyi sajátosságok bemutatásával. Ráébreszteni az összefüggésekre, változásokra és ezáltal tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttatni a gyermeket. A természeti, és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony megalapozni.
57
•
• • •
•
•
• •
Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természetes és az ember által létrehozott, környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer a környezettudatos életvitel kialakulásához. A mindennapi élet során természetesen kínálkozó alkalmak felhasználásával gazdagítani a gyermekek matematikai ismereteit. Segíteni átélni a felfedezés, rátalálás örömét, megalapozva bennük a pozitív viszonyt, a szándékos tanulás, az ismeretszerzés iránt. Közvetíteni természet örömforrás jellegét a sajátos nevelési igényű gyermekek felé. fedezzék fel a szépet, tudjanak gyönyörködni benne. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokhoz, ismeretekhez jusson a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Segíteni a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A néphagyományok, szokások megismertetése. A családi, a tárgyi kultúra értékeit megszerettetni és védeni.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: • • • • •
A gyermek életkori sajátosságainak megfelelően megtanul tájékozódni és eligazodni a szűkebb és tágabb természeti környezetben Különbséget tud tenni az évszakok, napok, napszakok között Megtanulja értékelni a természet szépségét, annak növény és állatvilágát, óvja, védi gondozza azokat. Tudatosul benne, hogy mi is a természet részei vagyunk Van ismerete az elemi természetvédelemről pl. madáretetés, környezetvédelemről- energia, víz, eszköztakarékosság Képes rendszerezni az élőlényeket 58
• • • • • • • • • • • • • • • •
Tudja személyi adatait /lakcím, név, életkor, szülők neve, foglalkozása, testvérek neve/ Megnevezi a saját testrészeit, érzékszerveit Ismeri a köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérés , a kulturált étkezés, tisztálkodás, öltözködés illemszabályait Aktív, cselekvő személyiséggel fordul a világ felé, és fogékony az új dolgok iránt Ismeri lakóhelye főbb közintézményeit, néhány környezetében lévő épület funkcióját Megnevezi a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályt /jelzőlámpa színeit, jelentését, gyalogátkelőhely jelzését/ Képes mennyiségeket összehasonlítani (több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, egyforma hosszú, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb. Tud matematikai műveleteket végezni a tízes számkörben Megnevezi a térbeli állások helyzetének irányait (jobb, bal, előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között) Alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket válogat különféle szempontok alapján Síkbeli alakzatokat válogat tulajdonságaik szerint (kör, négyzet ,háromszög) Ismer néhány mértani testet (kocka, gömb) Megkülönbözteti a jobbra- balra irányokat, érti a helyeket kifejező névutókat (pl.: alá- fölé, közé stb.)
59
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
VI.
A testileg, lelkileg egészséges gyermek 6-7 éves korára iskolaéretté válik. Felébred érdeklődése azok iránt az ismeretek iránt, amelyek az iskolában szerezhetők meg. Érdeklődik az írás, olvasás, számolás tudománya iránt. Az iskolába lépés ideje alkalmazkodik a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez. Arra törekszünk, hogy 6 éves korban csak azok a gyermekek menjenek tovább, akik egyértelműen készek az intézmény váltásra. A később érők még egy évet óvodában tölthetnek, amíg egyéni érési ütemükben számukra is eljön az optimális idő. A szülőknek lehetőségük van arra, hogy az óvónő javaslatát figyelembe véve eldöntsék, 6, vagy 7 évesen íratják be iskolába gyermeküket. Ez nem azt jelenti, hogy azok a gyermekek akik egy évvel később indulnak, nem tudnának helyt állni, csak azt, hogy nem saját képességeik maximumát nyújtanák. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Iskolára éretlenek azok az óvodások, akik testi- lelki stb. fejlődésükben jelentősen elmaradnak kortársaiktól. Az ő visszatartásukról az óvónő javaslatára szakember dönt és további egy-két évig óvodában maradhatnak. A szakértői bizottság javaslata alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek a számukra legkívánatosabb nevelésben, oktatásban részesüljenek óvodáskor végére.
A fejlődés jellemzői az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjából 1.
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.
2.
Az iskolaérettségnek az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. 60
a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik./ Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának./ A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: -az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésésé és felidézés, c) megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. A cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. d) A sajátos nevelési igényű gyerekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.
61
Az egészségesen fejlődő gyermek •
•
érthetően folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán –és mássalhangzókat / a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek/; végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét; Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.
1. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé tesz. A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését; - feladattudata kialakulóban van és ez a feladat megértésében feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 2. Az öt éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 3. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.
62
4. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait, az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
VII. Összegzés A törvényesség szerint ismét felülvizsgáltuk és kiegészítettük programunkat a megfelelő módosításokat megtettük a szükséges területeken. A munkánkat alapvetően meghatározó dokumentum jelen állapotában nevelőtestületünk egységes álláspontját tükrözi. A programban előirányzott terveink személyi és tárgyi vonatkozásban is megvalósultak. Az önkormányzat értékeli munkánkat, és támogatja törekvéseinket. A helyi program megírása óta óvodánk szellemisége jelentősen megváltozott. Növekedett tudatosságunk, és a gyermekközpontú nevelés már nem csak törekvés, de gyakorlattá is vált óvodai életünkben. A jóindulatú, megértő, segítőkész hozzáállás viszont jóindulatot váltott ki a szülőkből gyermekekből egyaránt. Érzékelhetően csökkent a magatartászavarral küszködő gyerekek száma minden csoportban. Javult a nevelőtestület közösségi szelleme, már nem csak „egymás mellett” dolgozunk, de egyre nagyobb kedvvel „együtt” is. Felismertük az élethosszig való tanulás, fejlődés szükségességét, és ez a hozzáállás jellemzi óvónőinket. Munkánk során sikerek és kudarcok egyaránt előfordultak, /pl. felmérő lapok, folyamatos étkezés ill. vegyes csoportok / de a sikertelenségeket már képesek vagyunk tapasztalatként hasznosítani. A jelenlegi feltételrendszerrel biztosítva látjuk, hogy a következő években a családdal karöltve, hatékonyabban és eredményesebben tudjuk fejleszteni a ránk bízott gyermekeket.
A teljes 5 év értékelése külön mellékletben csatolmányként megtalálható
63
VIII. Eszközjegyzék a minimumon felül A program megvalósításához szükséges felszerelések és eszközök jegyzéke Az alábbi tárgyi feltételekkel biztosítva látja nevelő testületünk, hogy a következő években a családdal együttműködve, hatékonyan és eredményesen tudunk foglalkozni a ránk bízott kisgyermekekkel. Tevékenység
Eszközök
Darab szám
Ének, zene
magnó, CD lejátszó kazetták, CD lemezek Dob, cintányér, csengő, Hangvilla Fejdíszek, maszkok Ujjbábok, síkbábok Felnőtt méretű kesztyűbábok Fejdíszek Textil állatfejek Képeskönyvek Videokamera Mászókötél, gyűrűhinta Egyensúlyozó gerenda, csúszda Focikapuk Kosárpalánk, röplabdaháló
Csoportonként 1-1 10-10 1-1 1-1 10 15
Gyurma, Liszt, só Zsírkréta, vékony, vastag ceruza vékony, vastag filctoll Rajztábla Gombfesték Tempera Textilfesték, üvegfesték Gumihengerek Rajzlap, színes karton, kereppapír Színes hajtogató lapok Műszaki rajzlap, fotókarton
Szükség szerint Szükség szerint
Vers- mese, dramatizálás
Audio vizuális eszközök Mozgás, játék az udvaron
Ábrázolás, mintázás, kézimunka
papírok
64
Csoportonként 10-10 Csoportonként 15-15 1-1 20 1 2-2 2-2 2 2
3-3 csomag 3-3 csomag 3-3 db 6-6 készlet Színenként 6-6 üveg 6készlet 6 db Szükség szerint Szükség szerint Szükség szerint
barkácsoláshoz
Cikk-cakk olló, mintavágó olló Tompa hegyű gyermek olló Hurkapálca, Fakanál, Ragasztó stift, technokol, tapéta Lemosható terítő külső világ tevékeny Nagyítók megism. Kosarak Csíráztató tálak Állat és növényhatározók Földgömb munkatevékenység Ásó, kapa, lapát, gereblye. seprű Talicska, locsolókanna, hólapát Gyúródeszka, nyújtófa Gyümölcsmosó Robotgép matematika Minimat Logikai készlet
65
3 db 20 db Szükség szerint Szükség szerint Szükség szerint 6-6 db 20 db 20 db 6 db 2 db 1 db 6-6 db 6-6 db 6-6 db 4 db 1 db 1 garn. 6 db
IX. Érvényességi záradék A helyi nevelési program érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján 2009. szeptember 01-től 2014-ig.
A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: • Szervezeti átalakítás • Törvénymódosítások • A fenntartó módosítást javasol.
Előírás a programmódosítás előterjesztésére: • Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőjének • Szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten
66
X. Legitimációs záradék
1. Véleményezte: (Szakértő)
aláírás:……………………………….
dátum:……………………………….
2. Egyetértését nyilvánította: (Szülői Szervezet)
aláírás:………………………………
dátum:………………………………..
3. Elfogadta: (Nevelőtestület)
aláírás……………………………….. dátum…………………………………
4. Jóváhagyta: (Önkormányzat)
aláírás:……………………………….. dátum:………………………………..
5.Tájékoztatásul megkapta:
…................................................ …………………………………. ………………………………….
6.Irattári szám:
………………………………….
67
