MUNKATERV TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA

MUNKATERV TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA

Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Teleki Blanka Tagiskolája
titkárság: 36/542-411,
igazgató:36/542-412 E-mail: [email protected] Fax: 36/542-411

FÜZESABONY 2013-14. TANÉV Készítette:

Turóczi Ilona

tagint.vzetı

I.

MI A MUNKATERV?

Eszköz a célok eléréséhez szükséges tevékenységek, feladatok meghatározására és ütemezésére. Az éves intézményi feladatok-ellátás egyik szakmai dokumentuma. Véleményezi: szülői szervezet, dök Elfogadja: nevelőtestület

II.

INTÉZMÉNYI ELNEVEZÉS, CÍME: Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Teleki Blanka Tagiskolája 3390. Füzesabony, Szabadság út 33.

MI AZ ISKOLA DOLGA? „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert) III.

CSENGETÉSI REND

ÓRA

BECSENGETÉS

KICSENGETÉS

SZÜNET

1 2 3 4 5 6 7

800 855 1000 1055 1150 1245 1400

845 940 1045 1140 1235 1330 1445

855-ig 1000-ig 1055-ig 1150-ig 1245-ig 1400-ig ☺

IV.

NEVELÉSI-ÉS TANÉVELŐKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG

Alakuló nevelőtestületi értekezlet: 2013. augusztus 21. Javítóvizsga: 2013. augusztus 22. 23. Vizsgák eredményhirdetése: 2013. augusztus 30. Tankönyvosztás: 2013. augusztus 26. 27. Nevelőtestületi tanévnyitó értekezlet: 2013. augusztus 30. Tanévnyitó ünnepély: 2013. szeptember 02. Augusztus hónapban még az alábbi feladatokat láttuk el: jogi változások ismertetése, megismerése, tantárgyfelosztás véglegesítése, órarend elkészítése, véglegesítése, terembeosztás elkészítése, délutáni foglalkozások időbeosztásának elkészítése, termek hozzárendelése, sportcsarnok, tornaszoba beosztása, egri, füzesabonyi neveléssel-oktatással, jogszabályi változásokkal kapcsolatos értekezletek, megbeszélések, nyári munkálatok átvétele, javítások befejezése, teremrendezések, dekorálások, pedagógusok tanév-előkészítő tevékenysége, egyebek

V.

TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK

2011. évi CXC. Nemzeti köznevelési törvény egyes rendelkezéseinek hatálybalépése 2013. szeptember 1. • 4.§. (12) b) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetről • 8.§. (3) óvodai nevelés • 13.§. (4) b) köznevelési Hídprogram • 14.§. HÍD • 25.§. (7) óvoda, általános iskola csoportlétszámai • 27.§. (1-10) és (12-13) a tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások (általános iskola, középiskola, szakképző iskola, gyógypedagógia) • 28.§. (1-4) a tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások (kollégium) • 29.§. (1-3) a tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások (alapfokú művészeti iskola) • 35.§. (1-4) erkölcstan, hittan • 46.§. (1) a) a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a foglalkozáson • 46.§. (5) tankönyvek • 55.§. (1) igazgatói felmentés • 61.§. (3) pedagógusok és alkalmazottak száma • 61.§. (5) pedagógusok és alkalmazottak száma • 62.§. (3) pedagógusok munkaideje, kötelessége, jogai • 62,§. (5-14) pedagógusok munkaideje, kötelessége, jogai • 64.§. pedagógusok előmeneteli rendszere • 69.§. (5-6) intézményvezető munkaideje • 88.§. (4-5) finanszírozás • 89.§. (1-2) csoport,- osztályszervezés Valamint a mellékletek • 1. számú melléklet • 2. számú melléklet • 4. számú melléklet • 5. számú melléklet • 6. számú melléklet • 7. számú melléklet

• 8. számú melléklet 2014. szeptember 1. • 8.§. (2) óvodakezdésre vonatkozó korhatár 53.§. (1) a-b-c) óvodai elhelyezés megszűnése

VI.

A TANÉV, A TANÍTÁSI ÉV

Első tanítási napja 2013. szeptember 2. (hétfő) és utolsó tanítási napja 2014. június 13. (péntek). A tanítási napok száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - száznyolcvan nap. A tanítási év lezárását követően az iskola - amennyiben az iskola fenntartója azzal egyetért és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja - a tanulói részére pedagógiai célú foglalkozásokat szervezhet, amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemében kezdeményezheti. A tanév első féléve 2014. január 17-ig tart. Az iskolák 2014. január 24-ig értesítik a gyerekeket, szülőket. Az első és a második félév (a tanítási év utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az iskolaszéknek, az intézményi tanácsnak és a fenntartónak. Tanítási szünet a tanítási évben, a tanítás nélküli munkanapok Öt munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. 5. § (1) Az őszi szünet 2013. október 28-tól október 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 4. (hétfő). (2) A téli szünet 2013. december 23-tól 2014. január 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2013. december 21. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap 2014. január 6. (hétfő). (3) A tavaszi szünet 2014. április 17-től április 22-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 16. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 23. (szerda). A szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának - szükség esetén - gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.

VII.

A VIZSGÁK RENDJE

2014. január, 2014. június, 2014. augusztus – javító és osztályozó vizsgákat jelent oktatási intézményünkben, ill. alkalomszerűen mód van köztes vizsgára. 65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

VIII.

HÍD PROGRAM

Minden osztályfőnök figyelmét 6. o-tól felhívom a programra azzal együtt, hogy a gyerekek továbbtanulásának ez is egy lehetséges útvonala. Ehhez bővebb információ majd később társul ill., de néhány ismérvvel hagy támasszam alá. A HÍD 1. Programról (8. o.) Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a HÍD 1. programban folytathatja. A HÍD 1. programban az egy éves képzési időben, 8 – 10 fős kiscsoportos munkaformában az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával teremt lehetőséget a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismeretek, kompetenciák pótlására. A HÍD 1. program során a képzési idő 40%-a, vagyis heti 2 nap a munka világára való közvetlen felkészítés, olyan módon, hogy egyik napot az iskolában töltik a tanulók. Ezen a napon az „Alapvető munkavállalói és életpálya-építő” modulok által ajánlott anyag kerül feldolgozására, illetve a „Munka világa” modulok szakmacsoportjaival való ismerkedésre kerül sor. A második napon a munkahelyi megfigyeléssel, később munkatapasztalat szerzés előkészítésével, majd a szerzett élmények feldolgozásával foglalkoznak. A hét fennmaradó 3 napját a nemzeti alaptanterv műveltségterületeihez kapcsolódó modulokkal való tevékenységekre fordítják (Eger, Gyöngyös, Lőrinci). A diákok a sikeres tanév után tanúsítványt kapnak, és felvételizhetnek középiskolába. Az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd 1. programba az osztályfőnökök és a szülő (írásos) javaslata, kérelme alapján.

A HÍD 2. Programról (6. o.) A Híd 2. programban a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb − általános iskolai végzettség nélküli – fiatalok jelentkezését jelenti. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a részszakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával. Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd 2. programba az osztályfőnökök és a szülő (írásos) javaslata, kérelme alapján.

IX.

A TANULMÁNYI VERSENYEK

Kérek minden nevelőt, hogy pontosan tájékozódjon az országos, megyei, járási nagyobb vagy kisebb versenyekről a kiírásoknak megfelelően, hogy soha ne ismétlődjenek meg lemaradások, kimaradások. Úgy gondolom, hogy ebben az iskolában is vannak minden tantárgyat érintő felkészült tanulók még ott is, ahol ez heti 1-2 órát jelent. Tehát a továbbiakban itt is várom a versenyekre felkészült tanulókat. Folytassátok a hagyományokat, de ne feledkezzetek meg az újakról sem. Fontos hírnevünk megőrzése, s fontos, hogy ezen a megmérettetéseken ott legyünk és sikeresen szerepeljünk. Nem lemondani kell könnyedén, hanem vállalni a megmérettetést. Ami információkat kapunk ezekkel kapcsolatban kihelyezésre kerül a tanáriba, ill. e-mail formájában a munkaközösségvezetőkhöz jut el, akik továbbítják pedagógus kollégák számára. Ez természetesen nemcsak a versenyinformációkra vonatkozik, hanem az azon kívüliekre is. Itt kérem továbbá, hogy a felelősök jelenjenek meg a munkatervekben. Ehhez sikert kívánok mindenkinek!

X.

ORSZÁGOS MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS

Hatodik, a nyolcadik évfolyamokat érint: 2014. május 28-án • A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2013. november 22-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. (4) A Hivatal 2015. február 27-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek. A Hivatal az országos elemzést megküldi az EMMI-nek, amely azt 2015. április 30-ig a kormányzati honlapon nyilvánosságra hozza. •

Az általános iskolák 2013. október 11-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért a tanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2013. október 25-ig - a Hivatal által meghatározott módon - jelentik a Hivatalnak az érintett tanulók létszámát. Leadási határidő: 2013. Október 14. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2013. december 6-ig kell elvégezniük.

•

Gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a nevelési-oktatási intézményeknek 2014. április 2. és május 27. között kell megszervezniük a korábbi években rendelkezésükre bocsátott, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján. (várható, hogy ezzel kapcsolatban jön a központi menetrend) 2014. január 2. és április 1. között szakmai ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni a magántanulóvá nyilvánítással kapcsolatos eljárást a tanügyi nyilvántartásokra és egyéb dokumentumokra alapozva az általános és a középiskolákban. Az ellenőrzést a Hivatal folytatja le. Az ellenőrzésről készített jelentést 2014. december 31-ig kell megküldeni az oktatásért felelős miniszter részére.

2013. szeptember 1-jétől lép hatályba a köznevelési törvény számos olyan előírása, amely alapvetően változtatja meg a nevelési intézmények vezetőinek a munkaidő beosztásával kapcsolatos lényeges feladatait. A köznevelési törvény módosítására 2013. augusztus utolsó napjaiban került sor az Országgyűlés rendkívüli ülésén. 2013. szeptember 1-jén lép hatályba a köznevelési törvény végrehajtási rendeleteként „A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról” szóló kormányrendelet, amely – fenntartótól függetlenül – a köznevelési törvény hatálya alá tartozó minden intézményre vonatkozik majd. A rendelet augusztus végi megjelenésével a köznevelési intézményekre vonatkozóan hatályát veszti a 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet. 2013. szeptember 1-jétől alapvetően átalakul a pedagógusok munkaidejének beosztási rendje. A vezetők kivételével megszűnik a kötelező óraszám fogalma, és helyére a nevelésseloktatással lekötött munkaidő kerül, amelynek mértéke – a munkáltató döntésétől függően – heti 22-26 óra között lehet.

Új kategóriaként jelenik meg a pedagógusok kötött munkaidejének fogalma, amelynek mértékét – teljes státusban történő alkalmazás esetében – heti 32 órában határozza meg a köznevelési törvény.

XI.

TANÍTÁS NÉLKÜLI MUNKANAPOK

A Nkt. értelmében 5 tanítás nélküli munkanap áll rendelkezésre. 5 tanítás nélküli munkanap felhasználása: 1 nap: dök 2014. május 30. 1 nap: szakmai nap - október 1 nap: nevelési értekezlet - december 1 nap: nevelési értekezlet - február 1 nap: szakmai nap - április Szülői értekezlet: szeptember, február, május – osztálytermekben Fogadó napok/órák: Tagint. vezető: hétfő – 15-16 óráig – igazgatói iroda Tagint. vezhelyettes: kedd – 15-16 óráig – igazgató helyettesi iroda Iskolatitkár: szerda – 15-16 óráig – titkári iroda Fogadó nap: 2013. november 19 és 2014. március 17. 16.30-17.30-ig. helye: kijelölt Gyermekvéd.felügy.: kedd – 14-15 óra – tanári szoba Gyógypedagógus: hétfő – 15-16 óráig szaktantermében Fejlesztő pedagógus: hétfő – 14.30-15.30 óráig szaktantermében Nyílt nap: 2014. március hónap

XII.

EGYÉB

Iskola nyitva tartása: 7.30-tól 19 óráig – gyermek ügyelete megoldott Iskolai könyvtár nyitva tartása: minden hétfőn 14.30 – 15.30-ig Étkezési befizetések: Füzesabonyi Gazdasági Iroda, Ifjúság út 17. Étkezés megrendelése, lemondása: csak előző nap 12 óráig levélben, telefonon (542-213)

XIII.

RENDEZVÉNYEINK, MEGEMLÉKEZÉSEINK

Iskolánkban nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét és példáját őrző megemlékezéseket, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapokat, megemlékezéseket tartunk, melyeket a havi/napi lebontású programunk tartalmaz.

XIV.

TÁRGYI FELTÉTELEINK

A mögöttünk álló tanévhez képest, a nyár folyamán megpróbáltuk felfrissíteni intézményünket. A nyári nagytakarítás, ablaktisztítás, függönymosás mindenhol lezajlott, tisztán és a lehetőségeinkhez képest felújítva várjuk iskolánkba diákjainkat. Iskolánk helyiségeiben több részen is történt javítás, festés. Tantermek, folyosók, szertár, ebédlő, táblák, ebédlő felöli lépcső lejárat kijavítása, burkolása, előtetővel való ellátása, csatornavíz elvezetés. Új él védők felszerelése, bejárati ajtónál kis ablak beépítése. Munkálatokat a Füv. Kft. végezte anyagköltség áron.

A MAVIR Zrt. csapata szintén rengeteg munkát végzett el önkénteseivel ingyen és bérmentve. Kerítések rendbetétele (javítás, festés, drótháló pótlása, kapu beépítése), bejárati lépcső, korláttal való ellátása, udvari ülőkék rendbetétele (fa lécek cseréje, javítása, festése) Vásárlásra kerültek irodaszerek, patronok, 2 számítógépasztal. Sajnos a hosszú évek alatt mindezek kikoptak, elhasználódtak. Az év folyamán levő javítások folyamatosak, viszont költségfüggő.

XV.

SZEMÉLYI HELYZETELEMZÉS

Tanulói létszám: 292 fő, év végéhez képest 21 fő csökkenés. 14 tanuló elment /költözködés, iskolaváltás/), 1 tanuló érkezett 31 ovis jött (2 fő ismét első osztályos) 30 nyolcadikos gyerek tanul tovább 7 fő (16 életévét betölti (törvény írja elő)) - miatt is változik, ill. tankötelezettsége is megszűnt Alsó tagozat: 147 fő Felső tagozat: 144 fő Tanulócsoportok száma napközivel együtt: 17 Egész napos iskolai foglalkozás csoportszáma: 3 Egész napos osztály: 1. B, 2. B, 3. B Pedagógus létszám: 29 fő Alsós munkaközösség vezető: Bartókné Tolnai Katalin Felsős humán munkaközösség vezető: Fejes Ildikó Felsős reál munkaközösség vezető: Sulyok István DÖK patronáló tanár: Sulyok István Gyermekvédelemmel foglalkozó tanár: Sulyok István Iskolatitkár /közös alkalmazott/: - fő Titkárnő: - ideiglenes 1 fő Portás: - ideiglenes: - fő Takarító /alkalmazott/+ideiglenes: 3+2/+1 fő Fűtő-karbantartó /alkalmazott közös az óvodával/ 1 fő Fontos, hogy mindenki tudja, mi a dolga, s célja csak egy lehet, iskolánk színvonalát fejleszteni, a tanulók magatartását stabilizálni, a tudásvágy növelésére ösztönözni, új tanulókat behozni az iskolába, problémákat megoldani, kreatívnak lenni. Az áttanítás továbbra is fennáll, de lényeges változás, hogy csak 3 nevelő tekintetében. A gimnáziumban 6 óra (1 nevelő), műv. isk. 9 óra (1 nevelő), és Dormándra 2 óra (1 nevelő). Tantárgyi óraellátottságunk sokkal jobb, mint az előző években volt. Iskolánkból 1 fő tanító, angol szakos tanár távozott. 3 új kolléganővel gazdagodtunk. Tantárgyi vonatkozásban ez angolt, ének-zenét, fizikát, magyart, matematikát, történelmet érintett. Nemcsak azt kívánom, hogy érezzék jól magukat itthon, hanem dolgozzanak azon, hogy sokáig itt érezhessék önmagukat. Minden kollégámtól pedig ugyan ezt joggal várom el a tanév teljes ideje alatt.

Ez a tanév új mindenkinek. Minden felnőttnek és minden gyereknek. Nem konfliktusmentes. Ezeket az előttünk álló feladatokat meg kell oldani még akkor is, ha ezek nehezek, ismeretlenek. Mindenkitől türelmet, toleranciát várok,. Nagy megmérettetés, erőpróba lesz ez a tanév mindenkinek. Minden kolléga felelőssége, feladata, hogy a rábízott gyerekek problémáit megoldja, akár szaktanár, akár napközis nevelő, akár osztályfőnök, akár gyermekvédelemmel foglalkozó kolléga. Ugyan ezek az irányelvek a szülői közösségekre is vonatkoznak. Mindenki teljes joggal felel azért, akit rábíztak az iskolai nyitva tartás ideje alatt. A mások sikere a te sikered is lehet, és a te sikeres tevékenységed is növeli mindenki sikerét. Legyünk tehát sikeres iskola, merjünk, és akarjunk is sikeresek lenni.

XVI.

• • • • • • • • • • • • • • •

•

XVII.

KIEMELT OKTATÁSI-NEVELÉSI CÉLJAINK, TERÜLETEINK

A tehetséges tanulók számára többet nyújtani. A gyengén teljesítők segítése, fejlesztése Év közbeni iskolai és országos mérésre való maximális felkészítés A szép magyar nyelv megismertetése, az idegen nyelvi és informatikai ismeretek magasabb szintre emelése Kreatív pedagógiai munka, az innováció keresése, mindezek megmutatása másoknak, hogy beépíthető legyen a mindennapok munkánkba. Nevelői, oktatómunka hatékonyságának növelése, különös tekintettel a tanulólétszám növelése érdekében Új elemek beépítése iskolai munkánkba testvérkapcsolatok kiépítésének más Teleki-s iskolával vagy országhatárhoz közeli iskolával szakmai, térségi munkaközösségek kapcsolatkiépítése SZMK tényszerű munkák fogadóórák tartása az osztálytermekben és szaktermekben PR tevékenység - marketing munka – nyilvánosság, média kihasználása, felhasználása az iskolai pozitív kép kialakításában Teleki blogjának, fejlesztése, gondozása. iskolakórus versenytalálkozó megrendezése interaktív tananyag jelenléte a tanórákon emelt szintű oktatás sporttagozat és/vagy informatikatagozat és/vagy nyelvtagozat, akár 3. o-tól történő átgondolása, bevezetése (közös megbeszélés tárgya az év folyamán) vagy más elképzelések felvetése pályázatok megírása, beadása

A 2013-2014-ES TANÉV BEINDÍTÁSA FORDULÓPONT ISKOLÁNK ÉLETÉBEN

Tanórán kívüli foglalkozásainkat- melyek szorosan épülnek a tantárgyakra, ugyanakkor kikapcsolódást, szórakozást is jelent- a pedagógus létszámhoz mérten tudjuk meghatározni. A különböző foglalkozásokra csak a kiadott formanyomtatványokon lehet majd jelentkezni a gyermeknek. A jelentkezés egyúttal elkötelezettséget is jelent a teljes tanévre a gyermeknek.

XVIII.

ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETTÜK ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAMUNKAT Az elkövetkező években, az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen  a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,  illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől:  az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;  míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze:

TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

1.

2.

3.

4.

5.

ÉVFOLYAM 6. 7.

8.

9.

10.

11.

12.

2013 2007 2007 2007

2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

Ez adja alapját 2013-14. tanévtől a munkaterv elkészítésének, azzal a kiegészítéssel, hogy továbbra is alkalmazzuk „lemenő rendszerben” a régi Pedagógiai programot.

Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében: • biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, • lehetővé teszi számukra a sikeres integrációt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek • ellátjuk és gondoskodunk az sni és btmn-es tanulók neveléséről-oktatásáról • jó képességű tanulóink számára több ismeretet nyújtó, magas színvonalú oktatást biztosítunk, • előtérbe helyezzük a differenciált oktatást, a kooperatív módszerek alkalmazását, a projektmódszert, témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok, az interaktív eszközök magas szintű használatát, • az egész napos foglalkozások keretén belül iskolaotthont működtetünk az első 3 évfolyamon, napközi otthont 1-4. évfolyamig, tanulószobát az 5-8. évfolyamok számára, • 1. 2. 5. 6. évfolyamokon 5 testnevelés órát tartunk délelőtt, míg délután az iskola valamennyi tanulója számára egyéb foglalkozásokon való részvételt biztosítunk. • Tantárgyi óráinkon kívül gyerekeink rengeteg foglalkozáson vehetnek részt, melynek felosztása a tantárgyi órák alatt megtalálhatók • Mindezek teszik teljessé iskolánk működését, valamint pedagógusaink lelkiismeretes munkája a mindennapok folyamán. Fejlesztési területek – nevelési célok 1-8. o. Egységesen, egymásra épülve történik iskolánkban, figyelembe véve az életkori sajátosságokat.  Az erkölcsi nevelés  Nemzeti öntudat, hazafias nevelés  Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  A családi életre nevelés  A testi és lelki egészségre nevelés  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Fenntarthatóság, környezettudatosság  Pályaorientáció  Gazdasági és pénzügyi nevelés  Médiatudatosságra nevelés  A tanulás tanítása Pedagógiai munkánk alapvető feladata, • Az élet tisztelete, védelme. • Az ember testi és lelki egészsége. • Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye • Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. • A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. • Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. • A világ megismerésének igénye. • A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. • A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás.

•

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete.

A tanórán kívüli iskolai feladatok: Fontos feladat az iskola névadójának Teleki Blanka emlékének ápolása. Hagyományőrző tevékenységek, iskolai ünnepségek, megemlékezések, programok szervezése a következő alkalmakhoz kötötten: Tanévnyitó, Október 6., Október 23., Botond-nap, Pályaválasztási Fórum, Mikulás, Karácsony, Magyar Kultúra napja, Farsang, Nőnap, Március 15., Ki Mit Tud, Költészet napja, Nemzeti Összetartozás Napja, A Föld Napja, kirándulások, Gyermeknap, Pedagógusnap, Iskolanap, Ballagás, Tanévzáró, Táborok Napközi otthon, tanulószoba – Diákétkeztetés - Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások - Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés Fontosnak tartjuk szabadidős tevékenységeinket: Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok - Az iskolai sportkör – Szakkörök - Versenyek, vetélkedők, bemutatók Tanulmányi kirándulások – Osztálykirándulások - Szabadidős foglalkozások - Erdei Iskolák, táborozások - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás - Iskolai könyvtár - Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - Hit- és vallásoktatás Szorosan kapcsolódik az IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA a fentiekhez és az alábbiak megvalósítása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Felzárkóztató és tehetséggondozó programok Drog és bűnmegelőzési programok Mentálhigiénés programok Pályaorientációs tevékenység Fesztiválok, bemutatók Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről Reggel fél 8 órától tanári ügyeletet biztosítunk. Ilyen programok és rendezvények mellett csak szeretni lehet a Telekit!

Az ovisoknak Gólyatábort szerveztünk augusztus hónapban. Ezen kívül meghívjuk őket egyéb rendezvényeinkre. Így látható, hogy az ovisaink számára sem lehet idegen az iskolai élet vagy azok számára sem, akik iskolánkat válasszák továbbtanuló iskolának.

XIX.

SZÜLŐK ÉS NEVELŐK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A szülői értekezletek (3 alkalom) Fogadóóra (2) Előadások szervezése (változó) Pályaválasztási tanácsadás (változó) Egyéni megbeszélés (esetfüggő) Családlátogatás (esetfüggő) Nyílt tanítási nap (1) Írásbeli tájékoztató (folyamatos) Szülőkkel történő kapcsolattartást biztosítja iskolánk blogja is:

XX.

BLOGCÍM

http://telekib.blogspot.hu Ez a cím csak azok számára fontos, akik szeretnének tájékozódni iskolánk életéről, mert valóban érdekli őket, hogy mi történik Füzesabonyban a TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN. RENGETEGEN JÁRTAK MÁR ITT HAZÁNK FIAI ÉS HATÁRON TÚLIAK EGYARÁNT, HÁT LÉGY TE IS RÉSZESE ÉLETÜNKNEK ÉS KERESS MINKET LELKESEN!

XXI.

ÓRASZÁMOK 2013-14. TANÉVBEN 1–4. ÉVFOLYAMON

KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS MINIMÁLIS ÓRASZÁMOK AZ Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam 201314-től 1. évf. 7+1

201415-től 2. évf. 7+1

2015-16- 2016-17tól től 3. évf. 4. évf. 6+0,5 6+1 2 +1 4+0,5 4+1 1 1 1+1 1+1 2 2 2 2 1 1 5 5 3 3 25 27 2 2 0 0

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol, német) 4+1 4+1 Matematika 1 1 Erkölcstan 1 1 Környezetismeret 2 2 Ének-zene 2 2 Vizuális kultúra 1 1 Életvitel és gyakorlat 5 5 Testnevelés és sport 2 2 Szabadon tervezhető órakeret 25 25 Rendelkezésre álló órakeret 2 2 Választható órakeret 0 0 - ebből felhasznált - ebből még szabadon (2) (2) (2) (2) választható óraszám 25 25 25 27 Összes óraszám 3 egész napos osztály az első három évfolyamon működik és napközi otthonos ellátást biztosítunk 1-4 évfolyamig.

TANTÁRGYI RENDSZEREK ÉS ÓRASZÁMOK Az 1-4. osztály tantárgyi rendszere és az óraszámok

Régi, de még használatban van!

Évfolyam

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Érvényessége

Nem érvényes 2013-14. tanévtől

Még érvényes 2013-14. tanévre

Még érvényes 2013-14. tanévtől

Még érvényes 2013-14. tanévtől

Tantárgy

T

V Ö

T

V Ö

T

Magyar nyelv és irodalom (dráma)

8

8

8

8

7,5

Idegen nyelv (német/angol) Matematika

V

2 5

5

5

5

4,5

Ö

T

7,5

7

7

2

3

3

4,5

3

Informatika

V

1,5

Ö

4.5

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1,5

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3+ 2

3

3

3

3

Osztályfőnöki Heti kötelező óra Heti összes óra

0,5 20

20 20

20

22 22

20

2

22

22,5

22

1,5

24

24

Magyarázat a táblázathoz: T : ajánlott tantárgyi óraszám V : választható órakeretből hozzáadott óra Ö : összes heti óraszám

XXII.

FELKÍNÁLT LEHETŐSÉGEK DÉLUTÁNRA 1-4. évfolyam számára

Egész napos osztály 8-16 óráig 1-2-3. B osztályokban Elsősegélynyújtó

Futball

Informatika

Játék – szabadidő

Kézműves szakkör

Környezetismeret tehetséggondozás

Matematika kompetencia

Matematika tehetséggondozás

Népi játékok

Színjátszó

Idegen nyelv Játékos sportvetélkedő felkészítő Magyar kompetencia Napközis foglalkozás

Tömegsport

Ügyelet biztosítása 17 óráig

XXIII.

ÓRASZÁMOK 2013-14. TANÉVBEN 5–8. ÉVFOLYAMON

KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS MINIMÁLIS ÓRASZÁMOK 5–8. ÉVFOLYAMON Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol, német) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

201314-től 5. évf. 4 3 4

201415-től 6. évf. 4 3 3+1

201516-tól 7. évf. 3+1 3 3

201617-től 8. évf. 4 3 3

2

2

2

2

1 2

1 2+1

1

1

1 1+1

2 2 1+1 1+1 1 1

1+1 1+1 2 2 1 1

1 1 5

1 1 5

1 +1 5

1 1+1 1 +1 1 5

Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret - Ebből felhasznált - Ebből még szabadon választható óraszám Összes óraszám

1 2 28 3 0

1 3 28 3 0

1 3 31 4 0

1 3 31 4 0

(3)

(3)

(4)

(4)

28

28

31

31

5-8. évfolyamig tanulószobai foglalkozást, tanulást biztosítunk az arra rászoruló gyerekeknek.

Az 5-8. osztály tantárgyi rendszere és az óraszámok Régi, de még használatban van!

Évfolyam

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Érvényessége

Nem érvényes 2013-14. tanévtől

Még érvényes 2013-14. tanévre Ö

Még érvényes 2013-14. tanévtől T V Ö

Még érvényes 2013-14. tanévtől T V Ö

3.5 0.5

3.5 0.5

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolg.-i ismeretek (hon és népismeret) Idegen nyelv (német/angol) Matematika

T

V

Ö

T

4

1

5

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

4

4

3

4

3

4

3

Informatika

0,5

1

1

1

1

1

1

0,5

V

1

1

4

1

4

4 1

Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan

1 1

1

2

1

1,5 0,5

2

1,5 0,5

2

2

1,5 0,5

2

1,5 0,5

2

1,5 0,5

2

1,5 0,5

2

1,5 0,5

2

1,5 0,5

2

Kémia Földrajz

1

1

1

1

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

2

1,5

2

1

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra (Mozgóképkult. és médiaismeret)

1,5

0,5

0,5

Technika és életvitel (Mozgóképkult. és médiaismeret) Testnevelés és sport (Tánc) Osztályfőnöki (Ember és társ. ismeret, etika)

2,5

Heti kötelező óra

22,5 2,5

Heti összes óra

XXIV.

1 0,5

1

1

1

3

2,5

0,5

5

1

0,5

0,5

1

1

25

22,5 3,5

28

25

25

1

1

1

2,5 0,5

28

4

3

1

1

2,5 0,5

1

1

29

25

29

3 1

4

29

29

FELKÍNÁLT LEHETŐSÉGEK DÉLUTÁNRA 5-8. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA Tanulószoba

Állampolgári ismeretek Énekkar Tanulószoba Magyar kompetencia Matematika továbbtanulási előkészítő

Asztalitenisz Futball szakkör

Elsősegély-nyújtó Idegen nyelvek/ angol; német /

Informatika

Kézilabda szakkör

Magyar továbbtanulási előkészítő

Matematika kompetencia

Színjátszó

Természetjáró

Tömegsport Ügyelet biztosítása 17 óráig Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk el: • az idegen nyelvet, • az informatikát, • a technikát A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik. •

Iskolánkban minden évfolyamon tavasszal történik tanulóink fizikai állapotának felmérése. A tavaszi időszakban erre két hónap áll rendelkezésre (április, május)

•

A tanulók mozgásfejlesztésével, állóképességével kapcsolatos mérési eredmények a Hungarofit (Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez; 4 + 1-es próba), melyet évente 1-szer (máj.27-ig) végzünk.

2014. április 2. és május 27. között kell megszervezniük

XXV.

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük • a sajátos nevelési igényű; • a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; • a kiemelten tehetséges; • a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

XXVI. -

-

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK (SNI)

- az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. Az aláhúzott részek biztosítottak iskolánkban! SNI - enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) – oligofrén pedagógia szakos tanár rendelkezésre áll = ellátás rendben SNI – középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) - oligofrénpedagógia szakos tanár rendelkezésre áll, de az integráció nem működik ( csak magántanulóként elképzelhető a képzés) SNI – testi fogyatékos: sem tárgyi feltételek, sem szakember nem áll rendelkezésre SNI – érzékszervi fogyatékosok: I. hallássérült 1.– súlyosan nagyothalló és siket: a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre 2. – nagyot halló – szurdopedagógiai tanár rendelkezésre áll II. látássérült 1. – alig látó és vak - sem tárgyi feltételek, sem szakember nem áll rendelkezésre

2. – gyengén látó - szakember nem áll rendelkezésre, de enyhe esetben megoldható SNI - beszédfogyatékos - szakember nem áll rendelkezésre SNI – autista - szakember nem áll rendelkezésre SNI – halmozottan fogyatékos - sem tárgyi feltételek, sem szakember nem áll rendelkezésre SNI - a megismerő funkciók tartós és súlyos / súlyos rendellenességével küzdő tanulók: diszlexia, diszgráfia, - szakember rendelkezésre áll (gyógypedagógus és fejlesztő ped.) diszkalkulia – képzésre szükség lenne, de gyógypedagógus elláthatja SNI – a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos / súlyos rendellenességével küzdő tanulők: magatartászavar, hiperaktivitás, figyelemzavar – gyógypedagógus elláthatja, de vajon integrációban működik-e? Ezért egyéni eset elbírálása alá kerül. Nagyon nehezen! Enyhébb esetben - SNI/b –megoldható. -

-

-

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, egyéni értékelési formák alkalmazása, tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal.

       Részükre a fogyatékosság típusának megfelelő habilitációs foglalkozást gyógypedagógus végzi. Bekapcsolódik ebbe a munkába más pedagógus is. Munkájukat a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus segíti. Gyógypedagógus végzettsége: oligofrén - szurdopedagógiai szak A szakértői véleményükben megfogalmazott fejlődési zavar kezelésére fejlesztő órákat biztosítunk. Fejlesztésüket, az állapotuknak megfelelő ellátást fejlesztő pedagógussal biztosítjuk. Nem minden sni-s tanulók oktatásához-neveléséhez rendelkezünk a szükséges pedagógiai és tárgyi feltételekkel.

XXVII. BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEK, TANULÓ (BTMN)

-

- az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. BTMN – teljes körű ellátást tudunk biztosítani iskolánkban. A gyerekek egy része úgy kerül az első osztályba, hogy tanulási, beilleszkedési nehézségekkel, magatartási problémákkal küzd. Iskolánkban nagyon is indokolt ezzel a kérdéssel foglalkozni. Nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni a beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló óvodai, illetőleg iskolai nevelésével kapcsolatos feladatok meghatározása céljából.

XXVIII.

A TEHETSÉG, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSÁT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SEGÍTIK A TEHETSÉGES TANULÓK SZÁMÁRA (THT)

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). A pedagógusok nevelő-oktató munkájának a lehetőségekhez mért legnagyobb mértékben igazodnia kell a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, tanulóink alap- és általános műveltségének biztosítása mellett fontos feladatának tartja a tehetséggondozást, a kiemelkedő képességű tanulók munkájának támogatását.

XXIX. HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK (HH/HHH)

Szorosan kapcsolódik az IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSához Tevékenysége Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerekek száma, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak. Ezek a problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. A hátrányos helyzet következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége. Intézményünkben a tantestület tagjai a mindennapokban találkoznak a gyermekek egy részét sújtó hátrányok következményeivel. Nyitottak tehát az olyan programok, tevékenységek bevezetésére, amelyek segítséget jelenthetnek az érintett tanulók számára. A gyermekvédelmi feladatok ellátásában együttműködünk a családsegítő intézményekkel, a Városi Önkormányzattal. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére, A szülőket ösztönözzük a napközis és tanulószobai ellátás igénybevételére A tanulókat ösztönözzük a tanulmányi- és sportversenyeken való részvételre Kapcsolatot tartunk a szolgáltató intézményekkel, áthelyező bizottságokkal. Reggel fél 8 órától tanári ügyeletet biztosítunk

XXX.

SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK - INNOVÁCIÓK •

PROJEKTOKTATÁS

A projektoktatás során egy összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma kerül feldolgozásra. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat a probléma megválasztásán és megoldásán túl a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához kapcsolódnak. Időtartam alapján  

Rövid távú projekt (1-2 nap) Középtávú projekt (1-2 hét)

•

KOOPERATÍV TANULÁS

Kooperatív: „Az a cselekvés, tény, hogy valaki, valami közösen, összhangban tevékenykedik”. Kooperatív tanulás: „… együttes munkálkodás a közös cél érdekében. Összehangolt tevékenység, amely során kölcsönös a hatás pszichikai, szociális és intellektuális készségek fejlődésében egyaránt”. Kooperatív tanulásszervezés alapelvei 4 alapelv:

• • • •

Építő egymásrautaltság Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakciók elve

Munkánkat az alábbi könyvek is segítik. ☺ Thomas Gordon: T.E.T. • A tanári hatékonyság fejlesztése – A Gordon – Modell: A sikeres tanítás szemlélete és gyakorlati készségtára ☺ Thomas Gordon: P.E.T. • A szülői eredményesség tanulása – A Gordon – Módszer – Hogyan változtathatják a szülők gyerekekhez fűződő egyoldalú viszonyukat egyenrangú, örömteli kapcsolattá? ☺ Rudas János: Delfi örökösei • önismereti csoportok – elmélet, módszer, gyakorlat ☺ Dr. Spencer Kagan – Miguel Kagan: • Kagan kooperatív tanulás

XXXI. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK XXXII.

KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

XXXIII.

AZ ÉRTÉKELÉS TÍPUSAI

Az értékelés típusai között helyet kap a: A formatív (formáló-segítő) értékelés: A szummatív (összegző-minősítő) értékelés: Diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés: Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. • A tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizzük. • Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Igyekszünk elérni azt, hogy minden tanuló legalább egyszer feleljen szóban: • • • •

Az elméleti jellegű tantárgyak esetében egy-egy témakörön belül. Társadalmi és állampolgári ismeretek, hon és népismeret, tantárgyak esetében félévente. Az ének-zene, rajz, az informatika, technika tantárgyakból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A testnevelés tárgy követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

XXXIV. XXXV.

MINŐSÍTÉS

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS Minősítési fokozatok

Szöveges értékelés

Rövidítés

Teljesítmény

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

JÓL TELJESÍTETT

K J

MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

M

FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

F

91-100 %: 76-90 %: 51-75 %: 31-50 %: 0-30 %:

Átváltás érdemjeggyé jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

A minősítési fokozatok értelmezése: • Kiválóan teljesített az a tanuló, aki önálló feladatvégzésre képes. • Jól teljesített az a tanuló, aki kevés segítséggel képes feladatvégzésre. • Megfelelően teljesített az a tanuló, aki sok segítséggel képes feladatvégzésre. (megjegyzendő: hogy míg mondatértékelésük ugyan az, addig a tartalmi kifejtés rendkívül eltérő lehet, mivel a 31 és 75 % között mozog. Ezért a nevelő még 40 %-ig mérlegelhet a két utolsó szöveges értékelés között.) • Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki feladatvégzésre csak pedagógus segítségével képes. Ezt az értékelési formát használjuk az Erkölcstan/Hit-és erkölcstan értékelésnél is.

XXXVI.

ÉRDEMJEGGYEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉS

2. évfolyam félévétől 8. évfolyamon végéig osztályzattal értékelünk 5 fokú skálán. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). •

A minősítési fokozatok értelmezése: 5 jeles

minden feladatrészt önállóan teljesít

4 jó

kisebb segítséggel teljesít

3 közepes

az előbbit segítséggel sem teljesíti

2 elégséges

a minimumkövetelményt teljesíti

1 elégtelen

a lényeget segítséggel teljesíti %-os teljesítmény

Teljesítmény 91-100 %:

Érdemjegy jeles (5)

76-90 %: 51-75 %: 31-50 %: 0-30 %:

XXXVII.

jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

ÍRÁSBELI BESZÁMOLTALÁS

Az írásbeli beszámoltatás formái: ÍRÁSBELI FELELET: alkalomszerűen, előzetesen bejelentve a megbeszélt anyagból RÖPDOLGOZAT: bejelentés nélkül, szúrópróbaszerűen, főként alapfogalmak, szabályok, konkrét ismeretek számonkérésére (A kérdések rövid válaszokat feltételeznek.) TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT: témakörök, tananyagrészek végén, a témakör összefoglalását követően, előre bejelentve annak felmérésére, hogy ki hol tart az anyag mélységének elsajátításában TUDÁSPRÓBA: átfogó ismereteket, összefüggések meglátását, jártasságot, a tanult ismeretek alkalmazását mérjük vele adott tantárgyon belül. Rendszeressége a tanterv és szaktanár függvényében. SZINTFELMÉRÉS: elsősorban diagnosztikus jellegű egyéni előrehaladást mér, szóban értékeljük, de ezek eredményei ne jelenjenek meg jegyben A félévi és a tanév végi minősítések és osztályzatok ezek átlagai alapján kerülnek megállapításra+egyéni mérlegelés a pedagógusok részéről. Az értékelés szempontjainál különös tekintettel és figyelemmel kell lennünk: • A tanuló önmagához mért fejlődésére, • Az ismeretek elsajátítására, • A képesség minőségi, mennyiségi gyarapodására, • A tanuló szociális képességeire, magatartásának, viselkedésének fejlődésére.

XXXVIII.

JUTALMAZÁS

☺ Szaktanári dicséret - Napközis nevelői dicséret - Osztályfőnöki dicséret (szóban, írásban) - Igazgatói dicséret - Oklevél, jutalomkönyv – ☺ „Az iskola kiváló diákja” kitüntetés - Az iskola „Jó tanulója, jó sportolója” kitüntetés.

XXXIX. •

• • • •

FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK:

Szaktanári - Napközis nevelői - figyelmeztetés (szóban, írásban), intés (írásban), megrovás (írásban) Osztályfőnöki - figyelmeztetés (szóban, írásban), intés (írásban), megrovás (írásban) Igazgatói - figyelmeztetés (írásban) Igazgatói - intés (írásban) Igazgatói - Megrovás (írásban)

XL.

AZ ISKOLÁBAN A MAGATARTÁS, SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK

ELVEI, KÖVETELMÉNYEI A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

XLI.

ALSÓS MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE A 2013-2014. TANÉVRE

A munkaközösség tagjai: Bartókné Tolnai Katalin munkaközösség-vez., Bircsár Jánosné, Czakóné Püspöki Ilona, Dr. Kalina Józsefné, Farkas Judit, Gacsal Zsuzsanna, Gyuráki Katalin, Kiss Zsuzsanna, Mészárosné Csepregi Andrea, Nagy Istvánné, Orosz Mária, Siposné Kovács Zita, Vincze Lászlóné Havi lebontás Szeptember-október: • Kapcsolattartás az óvodával: elsősök „átadása” megbeszélés az óvónők és az elsős tanítók között • Tanmenetek, tankönyvek, tanári példányok átadása, ellenőrzése Felelős: Bartókné Tolnai Katalin • Levelezős versenyek ismertetése Felelős: Bartókné Tolnai Katalin • Bemeneti mérések időpontjának meghatározása 2.-4. osztályokban Felelősök: osztálytanítók • Elsősök képességmérése szeptember harmadik hetében Felelős: Bartókné Tolnai Katalin, valamint az elsős tanítók • Vállalt programok felelőseinek kijelölése • Anyakönyvi lapok megírása (szeptember 13.) November: • Egészségnevelési vetélkedő megszervezése, lebonyolítása Felelős: Czakóné Püspöki Ilona, Vincze Lászlóné • Kapcsolattartás az óvodával: óvónők látogatása Felelős: Bartókné Tolnai Katalin és az elsős tanítók • Felkészülés vers-, próza és mesemondó versenyre Felelős: Kiss Zsuzsanna, Bircsár Jánosné

December: • Az Országos Mesevetélkedő két helyi fordulójának megszervezése, lebonyolítása Felelős: Bartókné Tolnai Katalin, nevező csapatok osztályfőnökei • Játékos Sportvetélkedő területi fordulóin való szereplés Felelős: Bartókné Tolnai Katalin

•

Karácsonyi műsor megszervezése, betanítása Felelősök: Czakóné Püspöki Ilona, Farkas Judit

Január: • Félévi értékelés dokumentálása • A tanulók felkészítése a helyesírási versenyre Felelős: Gyuráki Katalin Február-március: • Házi tanulmányi versenyek lebonyolítása Felelősök: olvasás: Vincze Lászlóné, Czakóné Püspöki Ilona írás-nyelvtan: Mészárosné Csepregi Andrea, Nagy Istvánné Siposné Kovács Zita matematika: Farkas Judit, Gyuráki Katalin környezetismeret: Gacsal Zsuzsanna, Orosz Mária Farsang Kupa: Bartókné Tolnai Katalin, Dr. Kalina Józsefné Nőnapi Kupa: Bartókné Tolnai Katalin, Dr. Kalina Józsefné Oklevelek, emléklapok elkészítése. Felelős: Kun Andrea • Szereplés Kálban az olvasó versenyen, Kompolton, a matematika versenyen, valamint Hevesen a nyelvtan versenyen Országos Mesevetélkedő megyei fordulói • Zrínyi Ilona matematika verseny • Felkészítő tanár: Farkas Judit, Orosz Mária Április-május: • Tanítók látogatása az óvodában • Diagnosztizáló mérések a negyedikes osztályokban Felelősök: osztályfőnökök • Elsősök kimeneti képességmérése Felelősök: Bartókné Tolnai Katalin, elsős tanítók • Szöveges értékelés elkészítése Június • Tanévzáró ünnepség megszervezése Felelősök: Kiss Zsuzsanna, Mészárosné Csepregi Andrea, Bircsár Jánosné

XLII.

HUMÁN MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE A 2013-2014. TANÉVRE

A munkaközösség tagjai: Bernáth Melinda Bozsikné Barta Mária Fejes Ildikó Kun Andrea Lőrincz Bianka Szabó Kata Nagy Imre

történelem – német magyar – német magyar – történelem, munkaköz-vez. fejlesztő pedagógus angol -történelem magyar - ének – zene angol

Havi lebontás: felelős

Augusztus 26.

Alakuló munkaközösségi értekezlet Fejes Ildikó

Szeptember 2. 3.

3. hét

4. hét

Tanévnyitó ünnepély

Fejes Ildikó

Munkaközösségi értekezlet Felkészülés a tanévre Tankönyvek, segédeszközök Szertárak rendezése Műsorok, rendezvények megbeszélése

Fejes Ildikó

Bemeneti mérés készítése az 5-6-7-8. o-ban

Bozsikné B Mária Fejes Ildikó Szabó Kata

Mérések javítása, számítógépes értékelése Bozsikné B Mária Fejes Ildikó Szabó Kata Színházlátogatás megszervezése a felső tagozatos osztályokban Az egri Gárdonyi Géza Színházba, József Attila bérlet (szerda 15.00) 3+1 előadás Bozsikné Barta Mária Fejes Ildikó A kistérségi - Kazinczyról elnevezett „Szép Magyar Beszéd” – versenyről szóló felhívás postázása a környező iskolákba Fejes Ildikó

Október 2. hete

Munkaközösségi értekezlet Bemeneti mérés eredményeinek megbeszélése Bozsikné B Mária Fejes Ildikó Szabó Kata

Első hete:

TITOK ON-LINE versenyre nevezés

Lőrincz Bianka

A nyelvi labor melletti faliújság folyamatos frissítése Az angol, német nyelvterület szokásai, hagyományai idegen nyelvszakosok

5.

Egri vár napja ismerkedés az Egri csillagokkal Várvédő program 6. évfolyamosok számára

Fejes Ildikó Kiss Andrea

7.

Megemlékezés az aradi vértanúkra Iskolai rádiós műsor

10.

Nevezés a Simonyi Zsigmond helyesírási versenyre

Bozsikné Barta Mária Szabó Kata Fejes Ildikó

22.

Az 1956-os események 57. évfordulója

Bozsikné B. Mária

25.

Harry Potter délután 1-8. osztályosok részére csapatverseny

Szabó Kata

25.

A Füzesabonyi Hírmondó tájékoztatása Az iskolai eseményekről

November December

-

16.

Karácsonyi műsor Énekkar fellépése Városi Adventen az énekkar fellépése (felkérés esetén)

16.

Bernáth Melinda

A Füzesabonyi Hírmondó tájékoztatása Az iskolai eseményekről

Nagy Imre

Szabó Kata

Nagy Imre

Január Második hete: Kazinczyról elnevezett „Szép Magyar Beszéd” verseny iskolai fordulója Résztvevők: a felső tagozatból osztályonként 2-2 tanuló Bozsikné B. Mária Bernáth Melinda Fejes Ildikó Szabó Kata

Jelentkezés a Langwest országos angol nyelvi versenyre Jelentkezés a megyei angol-német nyelvi versenyekre Lőrincz Bianka Bozsikné B. Mária Országos történelem verseny

Bernáth Melinda

22.

A Magyar Kultúra Napja Rádiós megemlékezés

Február 4.

Fejes Ildikó

Kistérségi - Kazinczyról elnevezett „Szép Magyar Beszéd” – verseny szervezése, lebonyolítása Bernáth Melinda Bozsikné B Mária Fejes Ildikó Szabó Kata

2. hete

Munkaközösségi értekezlet Az első félév tapasztalatai Felkészülés az OKÉV mérésre

20.

A Füzesabonyi Hírmondó tájékoztatása Az iskolai eseményekről

Fejes Ildikó

Nagy Imre

Március 15. (14.)

Megemlékezés március 15-e alkalmából Ünnepi műsor a sportcsarnokban A Simonyi Zsigmond helyesírási verseny megyei fordulója

Április 11. folyamatos

A költészet napja

19.

Bozsikné B. Mária Fejes Ildikó Szabó Kata

Szabó Kata

A tanulmányi versenyek eredményeinek értékelése felkészülés az OKÉV mérésre Kazinczyról elnevezett „Szép Magyar Beszéd” – verseny Heves

2. hete

Szabó Kata

Bozsikné B Mária Fejes Ildikó Szabó Kata Lőrincz Bianka

Az éves munka, versenyek megbeszélése Munkaközösségi értekezlet

Fejes Ildikó

Színházlátogatás szervezése diákok számára a budapesti Nemzeti Színházba. Előadás: János vitéz

Fejes Ildikó

A Füzesabonyi Hírmondó tájékoztatása Az iskolai eseményekről

Nagy Imre

Május 28.

OKÉV mérés 6., 8. évfolyamokon

Bozsikné B Mária Fejes Ildikó

Június 4.

Nemzeti összetartás napja Megemlékezés a trianoni békéről

14.

Ballagás

20.

A Füzesabonyi Hírmondó tájékoztatása Az iskolai eseményekről

XLIII.

Bernáth Melinda

Fejes Ildikó Nagy Imre

REÁL MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE A 2013-2014. TANÉVRE

A munkaközösség tagjai: Antal Zoltánné Birincsik József Fiser Józsefné Hudákné Szabó Zsuzsa

Kiss Andrea Kutasiné Karanyicz Katalin Sulyok István

Tajta József Turóczi Ilona

földrajz – rajz szakos tanár földrajz – testnevelés szakos tanár kémia – biológia szakos tanár matematika-fizika szakos tanár, tanügy-igazgatási szakértő, igazgató helyettes matematika – számítástechnika szakos tanár matematika – technika szakos tanár, oktatásinformatikus műszaki tanár, oktatásinformatikus, tanügy-igazgatási szakértő, család -és gyermekvédő mestertanár, munkaközösség-vezető biológia – testnevelés szakos tanár, testnevelés szakvizsgázott pedagógus tanító, tanügy-igazgatási szakértő, technika szakos, igazgató

II. Általános munkaközösségi feladatok:  A kollégák szakmai információszerzésének, önképzésének segítése.  Figyelemfelhívás továbbképzésekre, tanulmányi versenyekre.  Oktatási segédanyagok nyújtása tantárgyakhoz és versenyekhez.

 Munkamegbeszélések keretében a munkaközösségi tagok számára szakmai és módszertani önképzés ill. képzés lehetőségének biztosítása.  Az új tudományos eredmények megismertetése szakterületen belül.  A tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatása.  Tehetséggondozás, az egyéni képességek kifejlesztése.  A helyes tanulási technikák megtaníttatása a tanulókkal.  A tanulók igényességének fejlesztése (az írásbeli munkák külalakja, tankönyvek megbecsülése)  Az újonnan belépő tantárgyak iránti érdeklődés felkeltése.  Számítógéppel segített oktatási módszerek megismerése, bevezetése és megismertetése a tanulókkal. Tantárgyi kapcsolatok feltárása.  Felvételi előkészítők szervezése a nyolcadikos tanulók számára.  Munkaközösségen belül kölcsönös segítség nyújtása egymás munkájában.  Interaktív tábla használatának elmélyítése a tanulóknál.  Az új oktatási törvények és módosítások rendszeres megismerése.  Törekszünk az egészséges életmódra történő nevelésre. III. Éves munkaterv: A tanév során három munkaközösségi foglalkozást tervezünk. 2013. szeptember 5.

1. Munkaközösségi foglalkozás

Téma: a feladatok megbeszélése, a munkaterv összeállítása, az egyéni feladat vállalások tisztázása. Feladatok: tanmenetek készítése, kiegészítése, ellenőrzése és elfogadása. szakkörök, korrepetálások, felvételi előkészítők. Felelősök: munkaközösség vezető, szaktanárok Határidő: szeptember 12. „Füzes Kupa” Feladat: benevezés és a versenyen való részvétel lebonyolítása. Felelős: Tajta József Iskolai tömegsport beindítása Feladat: meghirdetés, igényfelmérés, tornatermi időbeosztás elkészítése. Sportkörök tartása, a tanulók folyamatos felkészítése sportversenyekre, részvétel az iskola hagyományainak megfelelően. Felelősök: Birincsik József, Tajta József Határidő: szeptembertől folyamatos Kutatók éjszakája Eger, Eszterházy Károly Főiskola rendezésében (max. 15 tanuló) Felelős: Antal Zoltánné, Fiser Józsefné, Kutasiné, Kiss Andrea Határidő: szeptember 27.

2013. október

Informatika csapatvetélkedő

Felelősök: Kutasiné K. Katalin, Kiss Andrea Határidő: október 15-ig 2013. október

Botond nap megrendezése

Felelősök: Birincsik József, Tajta József Határidő: október 25. péntek

2013. november

Matematika háziverseny 7-8.osztály

Felelős: Kutasiné Karanyicz Katalin Hat. idő: november vége Kapcsolva hozzá: Terv: a Varga Tamás Országos Matematika Verseny iskolai fordulójának megrendezése Felelős: Kutasiné Karanyicz Katalin Határidő: versenykiírás értesítésének függvényében 2013. december

2. Munkaközösségi foglalkozás

Aktuális feladatok megbeszélése: A pedagógus minősítés szempontjainak ismeretében. Aktualitás: tanulói hiányzások a félév előtt, az új GYIV és Csv. törvények figyelembe vételével. Felelős: Sulyok István Nevezés a Zrínyi Ilona matematika versenyre. Jelentkezők felmérése (osztályonként 2-2 fő isk.nev.díj biztosítása) Felelősök: Hudákné Szabó Zsuzsa /kísérő egy fő/ Határidő: december 21. Varázstorony vetélkedő 7. évfolyam Házi forduló megrendezése, részvétel a megyei döntőn.

Határidő: december – március folyamatos Felelős: Hudákné Szabó Zsuzsa 2014. január Informatika csapatvetélkedő Felelősök: Kutasiné K. Katalin, Kiss Andrea Határidő: 2014. január 15-ig 2014. február Terv: A Pedagógiai Intézet 5.-6. osztályosok Matematika Versenyének iskolai fordulójának lebonyolítása. Felelős: Kutasiné Karanyicz Katalin Terv: A Zrínyi Ilona Matematika Verseny megyei fordulóján való részvétel. Felelős: alsó tagozat munkaközösség vezető, reál munkaközösség vezető kísérő nevelő: Hudákné Szabó Zsuzsa /órarend függő/ Határidő: február 2014. március

„PI” nap: március 14.

Felelős: Hudákné Szabó Zsuzsa, Kutasiné K. Katalin Határidő: március 14. Kémia háziverseny megrendezése Felelős: Fiser Józsefné Határidő: március 30 -ig Földrajz házi verseny megrendezése Felelősök: Antal Zoltánné Határidő: március 24. 2014. április

Informatika házi verseny megrendezése az 5-6. és 7-8. évfolyamokon

Felelősök: Kiss Andrea Határidő: április A „Föld napja” alkalmából iskolai akció rendezése

környezet karbantartás és dokumentálás. Felelősök: Antal Zoltánné, Fiser Józsefné Határidő: április 22. 2014. május

Tisza tavi Öko-Park

Kiscsoportos látogatás megszervezése (max.:15 tanuló) Felelős: Antal Zoltánné, Fiser Józsefné Határidő: május (előzetes bejelentkezés alapján) 2014. június 4.

Munkaközösségi foglalkozás

Az éves munka értékelése, tanévzárás. Felelős: Sulyok István 2014. június

Botond nap megrendezése

Felelősök: Birincsik József, Tajta József Határidő: június első hete Madarak és fák napja Felelősök: Antal Zoltánné, Fiser Józsefné Határidő: június második hete

XLIV.

GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELM MUNKATERVE A 2013-2014. TANÉVRE

Iskolánk Pedagógiai programjában kiemelten szerepelnek a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok. Különösen nagy figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos, a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett, a felzárkóztatásra szorult tanulók segítségadására, valamint az esélyegyenlőség megteremtésére. Ezek összehangolását hosszú évek óta gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. A gyermekvédelmi munkában a fentiek mellett kiemelten fontosnak tartom a prevenciót, amit csak közös munkával, az osztályfőnökökkel, kollégákkal és az igazgatóval lehet eredményesen végezni.

• • • • • •

I.Törvényi háttér: A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1997. XXXI. Tv. (Gyvt.) 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-, oktatási intézmények működéséről A 2007 évi LXXXVII. Törvény (az 1993. évi törv. módosítása) GYVT. 2009./LXXIX. sz. tv. módosításai a jelzőrendszer működésével kapcsolatban A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.

évi XXXI. törvény (Gyvt.) módosítása 2009. évi LXXIX. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról A 2009. szeptember 1-től a Gyvt.-ben több változás történt, amelyben jelzőrendszeri tagok is fontos szerepet kapnak:  A jelzőrendszer működése  Gyermekvédelmi igazgatási bírság  Védelembe vétellel kapcsolatos változások– a családi pótlék természetbeni folyósítása 

1. A jelzőrendszer működése /Emlékeztetőnek nézzük át hogy a Gyvt. 17.§. –ban a törvény által kik tartoznak a jelző rendszeri tagok és mik a kötelességeik/ Az észlelő és jelzőrendszere tagjai: o az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, o a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, o a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, o a rendőrség, o az ügyészség, o a bíróság, o a pártfogó felügyelői szolgálat, o az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, o a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, o a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. A meghatározott intézmények és személyek kötelesek: Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,  hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.  Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. Az előzőekben felsorolt/ meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. 

Kiegészítés: /ezek után a törvény ezekkel egészült ki/ o (4) Ha az (1) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdés a)-i) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a

gyámhivatal - jelzésre vagy hivatalból - értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez. o (5) A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgálatnál kezdeményezi a külön jogszabály szerinti esetmegbeszélés megtartását. A működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal ellenőrzési jogkörében, jogsértésenként legfeljebb 200 ezer forint összegű gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki a működtetővel, az intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben, többek között az alábbi esetekben:  Ha a működtető, a szolgáltató, az intézmény, illetve a fenntartó a gyermeknek a Gyermekvédelmi Törvényben biztosított jogait megsérti,  ha a tájékoztatási kötelezettséget megszegi,  ha a gyermeket, a szülőt vagy más törvényes képviselőt, az érdekképviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában,  illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez, vagy más hatósághoz forduljon, vagy az intézményvezető, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki. A bírság több személlyel, illetve szervezettel szemben is kiszabható. (A bírság összegének meghatározása a körülmények teljes körű kivizsgálása után történik.) 2. Gyermekvédelmi igazgatási bírság Fontos, hogy az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseket a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetőjén kívül arra a személyre is alkalmazni kell, aki az intézményvezető jogszabályban meghatározott azon feladatát ellátja, amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a jogsértést elkövették. A jogerősen kiszabott és még nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A befolyt összeget a miniszter a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztését segítő feladatokra használja fel. A működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal ellenőrzési jogkörében a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabása helyett vagy mellett, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás engedélyezésével, működtetésével kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén, többek között a fenntartót, működtetőt kötelezheti, hogy a jogsértő személyt küldje az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített továbbképzésre, illetve a jogsértéssel érintettek között egyeztető megbeszélés tartása iránt intézkedhet. Gyermekvédelmi igazgatási bírságot kiszabni csak a 2010. január 1-ét követően elkövetett jogsértések esetén lehet. Amennyiben a jogsértés valamely állapot fenntartásával valósul meg, a gyermekvédelmi igazgatási bírságot akkor lehet kiszabni, ha a jogsértő állapot 2009. december 31-e után is fennáll. (A Gyvt. Záró rendelkezéseiben található) 3. Védelembe vétellel kapcsolatos változások, családi pótlék természetbeni folyósítása, ill. megvonása Mikor kerül a gyermek védelembe?

A Gyvt.68. § (1) Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. Kiegészítések: (3) A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen a) kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, a Kt. hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást, g) figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására, figyelmezteti továbbá a szülőt az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre h) kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást. (5) A települési önkormányzat jegyzője - kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A települési önkormányzat jegyzője haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése vagy b) a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni. 149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet módosítása A védelembe vétel felülvizsgálata 90. § (1) A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás a) hivatalból indul aa) az elrendelő határozatban foglalt időpontban, ab) ha a jegyzőnek hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről, ac) a kirendelt családgondozó kezdeményezésére, ad) ha a védelembe vétel fennállása alatt a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el és a pártfogó felügyelő kezdeményezi a felülvizsgálatot; b) a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő, illetve más törvényes képviselő kérelmére indul. (2) A pártfogó felügyelő a védelembe vétel felülvizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg közli a jegyzővel a fiatalkorú pártfogó felügyeletét elrendelő határozatot. (3) A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú védelembe vételének felülvizsgálata során vizsgálni kell különösen a megállapított magatartási szabályokat, az egyéni gondozásinevelési tervet és az egyéni párfogó felügyelői tervet.

(4) A felülvizsgálat iránti eljárás során a 86. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy a tárgyaláson - ha a felülvizsgálatot a pártfogó felügyelő kezdeményezte - a pártfogó felügyelő is meghallgatható. (5) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban a 14. §-ban foglaltakon kívül rendelkezni kell: a) a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről, b) a következő felülvizsgálat határidejéről, c) az új egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésére vonatkozó felhívásról a határidő megjelölésével, d) szükség esetén a pártfogó felügyelő és a kirendelt családgondozó felhívásáról, hogy a fiatalkorú ügyeiben egymást tájékoztatva, együttműködve járjanak el, e) a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján elrendelt újabb intézkedésekről, f) a Gyvt. 68. § (5) bekezdése szerinti eredménytelen védelembe vétel esetén a gyámhivatal értesítéséről. Eredménytelen védelembe vétel 91/E. § (1) A védelembe vétel eredménytelensége miatt a gyámhivatal értesítéséről a jegyző a) ha az intézkedés megtételének szükségessége a védelembe vétel felülvizsgálata során merül fel, a védelembe vétel felülvizsgálatának eredményéről szóló határozatban [90. § (5) bek. f) pont], b) az a) pont alá nem tartozó esetben külön végzésben dönt. (2) Az (1) bekezdés szerinti döntés jogerőre emelkedésétől számított 5 munkanapon belül - a védelembe vétel fenntartása mellett - a jegyző döntését közli a gyámhivatallal és egyidejűleg az ügyben keletkezett iratokat átteszi a gyámhivatalhoz. (3) Az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői döntés alapján a gyámhivatal a hivatalból indított eljárása során megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, így különösen a) meghallgatja a gyermeket gondozó szülőt, a különélő szülőt, a gyermek gyámját, szükség szerint más közeli hozzátartozóját, valamint indokolt esetben a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermeket, illetve azt a családgondozót, aki a védelembe vétel során a családot gondozza, b) indokolt esetben környezettanulmányt készít, c) megvizsgálja a családba fogadás lehetőségét, az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésének indokoltságát, a gyermek elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per megindításának szükségességét. (4) Ha a gyámhivatal eljárása során azt állapítja meg, hogy a gyermek veszélyeztetettsége nem teszi szükségessé a hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét, az előtte való eljárást megszünteti, egyúttal az ügyben keletkezett iratokat átteszi a jegyzőhöz. (5) A gyámhivatal az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői döntés közlésétől számított 45 munkanapon belül hozza meg döntését. (6) A gyámhivatal döntésének jogerőre emelkedéséig a gyermek védelembe vétele fennáll. A családi pótlék természetbeni folyósítása 68/A. § (1) Ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője - a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során - a családi pótlék gyermek után járó

összegének legfeljebb 50%-a erejéig a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat. (2) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása legfeljebb egy év időtartamra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ismételten elrendelhető. (3) Ha a védelembe vétel során felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, ennek megvizsgálása érdekében a települési önkormányzat jegyzője megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat a megkereséstől számított 10 munkanapon belül tájékoztatja a települési önkormányzat jegyzőjét vizsgálatának eredményéről, és szükség szerint javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására. Nem kell megkeresni a gyermekjóléti szolgálatot, ha a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását. (4) Ha a védelembe vétel során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása válik szükségessé, a települési önkormányzat jegyzője - a gyermeket gondozó szülő, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követően, véleményük figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint a 17. § (1) bekezdése szerinti jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével - gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről. (5) A pénzfelhasználási terv figyelembevételével a települési önkormányzat jegyzője dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának mértékéről, időtartamáról és módjáról, így a természetben nyújtott családi pótlék meghatározott összegének a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) utalásáról és ezzel egyidejűleg eseti gondnok kirendeléséről. (6) A települési önkormányzat jegyzője a családi pótlék meghatározott mértékének természetbeni formában történő nyújtásáról szóló rendelkezését és az eseti gondnok kirendelését, valamint védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendelését egy határozatba foglalja. 68/B. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére - figyelemmel korára, egyéni szükségleteire és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményére - eseti gondnokot rendel ki. 149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet 91/A. §. (6) A jegyző a Gyvt. 68/B. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel eseti gondnokul elsősorban a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját, a polgármesteri hivatal - nem gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági feladatokat ellátó ügyintézőjét, az óvodai és az iskolai gyermekvédelmi felelőst, a védőnőt, a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozóját vagy az átmeneti gondozást nyújtó intézmény szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottját rendeli ki. A gyermekjóléti szolgálat, illetve az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozói közül lehetőség szerint olyan személyt kell eseti gondnokul kirendelni, aki a védelembe vétel során nem gondozza a családot. (7) Az eseti gondnokot tevékenységéért munkadíj nem illeti meg, indokolt és igazolt kiadásainak költségét azonban az őt kirendelő jegyző megtéríti. A költségtérítés mértéke havonta nem haladhatja meg az adott gyermek után természetben nyújtott családi pótlék összegének 10%-át. A költségtérítés összege nem vonható le a természetben nyújtott családi pótlék összegéből.

Gyvt. 68/B.§. (2) A kirendelt eseti gondnok folyamatosan gondoskodik a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználásáról, így különösen ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet és a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök természetbeni biztosításáról. (3) Egy eseti gondnok egyidejűleg legfeljebb tíz gyermek vonatkozásában gondoskodhat a családi pótlék természetbeni formában történő biztosításáról. (4) A kirendelt eseti gondnok az adott hónapra a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótlék felhasználásáról gyermekenként a következő hónap ötödik napjáig elszámol a települési önkormányzat jegyzőjének. 68/C. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának indokoltságát szükség szerint, de legalább félévente felülvizsgálja. (2) A települési önkormányzat jegyzője a felülvizsgálat eredményeként dönthet a) a családi pótlék természetbeni formában - változatlan időtartamban, mértékben és módon - történő további nyújtásáról, b) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának, mértékének és módjának megváltoztatásáról, c) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről, ha az intézkedés fenntartása a továbbiakban nem indokolt. (3) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetésével egyidejűleg a települési önkormányzat jegyzője szükség szerint dönt a védelembe vétel megszüntetéséről. II. Az iskola gyermekvédelmi feladatai ,,…a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége…” (ENSZ Nyilatkozat a Gyermek Jogairól)

Pedagógusként, szülőként, egyáltalán: józan ítélőképességű felnőttként hajlamosak vagyunktrivialitásnak tartva - elsiklani az ENSZ - nyilatkozat fent idézett mondatai felett. Pedig többek között ez az a megállapítás, amelynek szellemisége túlmutat a gyermekvédelem korábbi értelmezési keretein, amennyiben megállapítja: a gyermek pusztán életkora által védelemre - érdekei, jogai védelmére- szorul; azaz gyermeki létéből fakadóan védelemre szorul akkor is, ha nem veszélyeztetett. A ,,védelem” szóhoz tapadó asszociációk - valamiféle támadás, negatív hatás feltételezése-, illetve a korábbi gyermekvédelmi rendszer gyakran autokratikus eljárásai miatt a ,,gyermekvédelem” kifejezéshez mindmáig bizalmatlanság, borzongás - valamifajta erő vagy erőszak képzete - tapad. Pedig – a Gyermek Jogairól szóló Nyilatkozat szellemében – a gyermekvédelem legelső szintje az elsődleges szocializációs közegek – család és iskola – gyermekeket oltalmazó működése, a gyermekek speciális életkori szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlesztő közeg biztosítása. Ennek a természetes oltalomnak a jelenléte maga a megelőző gyermekvédelem, amely így implicit módon feladata az iskolának és minden pedagógusnak. Ahol a természetes oltalom

sérül, ott lép be a hagyományos értelemben vett aktív segítő, sőt akár beavatkozó gyermekvédelem, amely túlmutat az iskola felelősségi körén. Ezek a ponton az iskola közvetlen partnereként megjelenik a gyermekjóléti szolgálat. A hatékony, a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartó és egyúttal az érintett szakemberek, így a pedagógusok munkáját segítő és együttműködés csak akkor jöhet létre, ha a tanárok tisztában vannak azzal, hogy milyen szerep- és felelősségvállalást vár el tőlük a ,,hivatalos”, professzionális gyermekvédelem. A fent idézett ENSZ-nyilatkozat szellemében az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben megalkotta Egyezmény a Gyermek Jogairól című nemzetközi egyezményét. Az egyezményhez Magyarország is csatlakozott, majd ezzel összhangban elfogadta az 1997 évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (röviden Gyermekvédelmi törvény). A törvény a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményként nevezi meg az iskolát, és ezzel együtt meghatározott gyermekvédelmi feladatot ró a közoktatási intézményekre. Eszerint: 17.§ (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok (2) a) a jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel, bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszűntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

Az iskola és a pedagógus A közoktatási intézmények fent idézett törvény által előírt gyermekvédelmi feladatait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (Közoktatási törvény) és A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozza. Ezek alapján az iskola és a pedagógus gyermekvédelmi feladatai konkrétan: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Kt. 19. § (7) d) A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. (Kt. 41. § (6)) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (11/1994 MKM rendelet 6. § (1)(2)) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. (11/1994 MKM rendelet 6. § (3)) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. (11/1994 MKM rendelet 6. § (4)) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: 1. Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. 2. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.

3. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. 4. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. 5. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. 6. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. 7. Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. (11/1994 MKM rendelet 6. § (5) a-g) III. AZ INTÉZMÉNYI GYIV FELELŐS ALAPVETŐ, FOLYAMATOS FELADATAI: 1. Veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos teendők: - Veszélyeztetett tanulók felmérése, tanulásuk figyelemmel kísérése - Esetenként felvenni a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal - Fejlesztő csoportok alakítása a szaktanárokkal karöltve - Tanácsadás - Fegyelmi eljárásokon való részvétel - Szociális ellátások megállapításának kezdeményezése a szociális hátrányok enyhítése érdekében 2. A szülők körében végzett feladatok: - Együttműködés, szemléletformálás - Tanácsadás, tájékoztatás a jogokról és kötelességekről - Szülői értekezleteken, fórumokon aktív közreműködés - Érdeklődés esetén előadások szervezése - Esetenként családlátogatás - Fogadóóra biztosítása 3. A tantestület körében végzett feladatok: - A gyermek- és ifjúságvédelmi munka koordinálása - Együttműködés, szemléletformálás - Tanácsadás, információk átadása - Szoros kapcsolattartás az iskola vezetésével - Továbbképzések szervezése, motiválás a részvételre - A nevelőtestület életében az értekezleteken aktív részvétel - Szakirodalom ajánlása - Aktív együttműködés az egészségnap és a drog-prevenciós programokon

- Egyeztetés az ingyenes tankönyvre jogosultakról, biztosítani a rászorult tanulók részére könyvtári példányokat - Fokozott figyelem az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal a hátrányos, a halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett tanulók tanulmányaira - A hátrányos megkülönböztetés elkerülése - Szoros együttműködés az integrációs feladatok ellátásában az esélyegyenlőség megteremtése érdekében 4. Önálló feladatok: - Kapcsolattartás a külső intézményekkel ( Nev.Tan., Gyermekjóléti Sz., Gyámhatóság, Önkormányzat, szervezetek, egyesületek, iskolaorvos) - Pályázati források keresése - Szakirodalom tanulmányozása - Továbbképzéseken való részvétel - Estemegbeszéléseken való részvétel - Nyilvántartások naprakész, folyamatos kezelése - Tanév elején közzétenni a kapcsolódó intézmények címét, telefonszámát - Szükség esetén a jelzőrendszeren keresztül értesíteni az illetékeseket - Az igazolatlan mulasztások figyelemmel kísérése, szükség esetén jelzés jegyző és a Gyermekjóléti Szolgálat felé - Együttműködés a Diákönkormányzattal - A tanév végén beiratkozott óvodások szüleinek „Szülői nyilatkozat” megtétele. IV. A tanévkezdés és a szorgalmi idő munkaterve

Cél Augusztus A diákok és a szülők ismerjék meg lehetőségeiket, jogaikat a gyermekvédelemmel kapcsolatban Egyeztetés a település gyermekvédelmi szakembereivel Szeptember Az iskolai étkeztetési támogatások megszerzése a rászorult tanulók részére

Feladat

Eszköz, módszer

Tájékoztatás az Plakátok, feliratok, intézményben folyó tájékoztató anyagok gyermekvédelmi munkáról

A gyermekvédelmi programok egyeztetése külsős szakemberrel Az étkezési kérelmek eljuttatása az önkormányzat felé, a megítélt határozatok eljuttatása a napközis csoportvezetőkhöz Tantestületi tagok A tantestület tájékoztatása tájékoztatása a pedagógusok gyermekvédelmi feladatairól A statisztikák elkészítése Az étkezési és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők felmérése Megismertetni a tanulókkal Segítségadás az a függőséget okozó szerek Egészségnap káros hatásait szervezőinek

Felelős gyvf

Közös megbeszélés

gyvf

Közös megbeszélés

gyvf+napközis csop.vezetők

Értekezleten való előadás

gyvf

Határozatok, nyilatkozatok bekérése, statisztikák

gyvf+napközis csop.vezetők

Programok az Egészségnapon

gyvf+szervezők

Október

November

A veszélyezettek, hhh-s,hhs sni-s gyermekek felmérése, a pénzbeli támogatáshoz kapcsolódó dokumentomok beszerzése A DÖK-kel való együttműködés A lelki egészség világnapjának megismertetése Igazolatlan hiányzások nyomon követése A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Ingyenes tankönyvek rendelése rászorult tanulóknak

December

Felmérés, statisztika készítése, tanácsadás, segítségnyújtás a szülőknek

Kapcsolatfelvétel a DÖK- Közös megbeszélés kel, a közös programok egyeztetése Tájékoztatás a világnap Tájékoztatás, eseményeiről ismertetés Az igazolatlan hiányzások számának visszaszorítása Felmérni a tanulókat a haladási naplókban a tantárgyi jegyek alapján

Naplók átnézése, szülői értesítések Naplók ellenőrzése, beszélgetés az osztályfőnökökkel

Az ingyenes tankönyvre rászorulók felmérése: a következő tanév előkészítése. Tájékoztatás a világnap eseményeiről

Ismertetés, nyomtatvány eljuttatása a szülőkhöz Tájékoztatás, ismertetés

A Gyermekek Jogának Világnapjának megismertetése A bukásra állók, és a A bukásra álló tanuló rendszeresen késő szüleinek értesítése tanulókkal való foglalkozás Karácsonyi jótékonysági akciók megszervezése

Január

FebruárMárcius

Április

Statisztikai adatlap, nyomtatványok

Levélben, vagy személyesen történő tájékoztatás

Kapcsolatfelvétel az önkormányzattal, civil szervezetekkel, támogatókkal Kollégák tájékoztatása az Beszámoló készítése az első féléves munkáról, az 1. félév GYIV munkájáról erdei iskola igény Felmérés a 6. felmérése a rászorultaknál. osztályokban Statisztikai adatok Szükség esetén új aktualizálása jövedelemigazolások kérése Az erdei iskolai igény Az erdei iskolába készülő konkrétizálása a osztályokban – szülői rászorultak körében megbeszélés. Segélykérő lapok A segélykérő lapok eljuttatása a szülőkhöz kiosztása, összeszedése az igazolásokkal együtt Az összesített ségélylapok A megítélt segélyek eljuttatása az eljuttatása az önkormányzathoz osztályfőnökök részére A másság elfogadtatása A tanulók tájékoztatása a másságról

Levél, telefon, személyes kapcsolatfelvétel

A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása

Szükség esetén egyéni foglalkozások megszervezése

gyvf+ of-ök

gyvf+DÖK vez.

gyvf

gyvf+of-ök gyvf+of-ök

gyvf+tankönyvrendelő

gyvf+of-ök

gyvf+of-ök

gyvf

Írásbeli, szóbeli beszámoló a félévi értekezleten

gyvf + of.-ök

Statisztikai adatlap, nyomtatványok

gyvf

Megbeszélés az osztályfőnökökkel

gyvf+of-ök

Tájékoztatás, segítségadás, összesítés Személyes kapcsolat

gyvf+of-ök

Beszélgetések, dramatikus játékok

gyvf+of-ök

differenciált foglalkozások

gyvf+of-ök

gyvf

Május

Június

A bukások megelőzése

A bukásra álló tanuló szüleinek értesítése

Hátrányos helyzetűek az erdei iskolákon, osztálykirándulásokon való részvétele Nyári iskolai, napközis és szociális táborok kihasználása Jövő évi étkezési kérelmek nyomtatványainak eljuttatása a szülőkhöz

A rászorultak bevonása az erdei iskolai és az osztálykirándulások programjaiba Feltérképezni a térség kínálta lehetőségeket

Személyes, vagy írásbeli értesítés. Felzárkóztató foglalkoztatások Anyagi támogatás, irányított feladatok kiosztása

gyvf+of-ök

gyvf+of-ök+DÖK vez.

Információgyűjtés

gyvf

A jelen évi adatok alapján Nyomtatványok az igények felmérése kiosztása a megfelelő tájékoztatóval A pótvizsgára való A felkészülési anyagok, Feladatlapok, felkészülés segítése segédletek eljuttatása a témakörök tanulókhoz összeállítása, kiosztása A kollégák tájékoztatása az beszámoló készítése az Írásbeli, szóbeli évben végzett munkáról évi munkáról beszámoló az évvégi értekezleten

gyvf+of-ök

gyvf+szakt

Megjegyzés: a munkatervi feladatok, rugalmasan, az aktualitásoknak megfelelően és azokkal kiegészítve/módosítva kerülnek megvalósításra. Rugalmasság, alkalmazkodás, kreativitás a feladatokhoz, szükség esetén azonnali döntéshozatal.

A folyamatos GYIV munka szükségessége Iskolánkban az elmúlt évek során folyamatosan emelkedett azon tanulók száma, akikkel kapcsolatosan gyermekvédelmi feladatokat kellett megoldani. Oka: évről – évre növekszik az etnikai kisebbséghez tartozók száma. Ki kell jelenteni, hogy a gyermekvédelem minden gyermeket megillet, azaz a nagytöbbség eredményes iskolai oktatásának és nevelésének biztosítása legalább olyan fontos, mint az önhibájából vagy azon kívül gyermekvédelmi feladatok ellátásába bevont gyerekek ügye. Az Intézményi Pedagógiai Program öt évre készül, de az éves statisztikai táblázat kimutatása szerint – az évről–évre feljövő nagyobb létszámú HH-s és HHH –s tanulók létszám növekedése – valamint az ilyen évközi változások azt mutatják, hogy a Pedagógiai Programban is és az intézmény Gyermekvédelmi Tervét is folyamatosan kell alakítani a változásokhoz képest, figyelembe venni a növekedő problémás eseteket. Az elmúlt tanévek statisztikája alátámasztja e munkaterület fontosságát: 2009/2010-es tanév: 100 tanuló hátrányos helyzetű 34 halmozottan hátrányos helyzetű és ebből 9 veszélyeztetett /védelembe vett 3H-s/ 2010/2011-es tanév: 104 tanuló hátrányos helyzetű 40 halmozottan hátrányos helyzetű és ebből

Óraszám éves/törvényi 6/11

6/13

9

veszélyeztetett /védelembe vett 2H-s és 3H-s/

2011/2012-es tanév: 96 tanuló hátrányos helyzetű 44 halmozottan hátrányos helyzetű és ebből 9 veszélyeztetett /védelembe vett 2H-s és 3H-s/ 2012/2013-es tanév: 96 tanuló hátrányos helyzetű félévig: 52 tanuló 3H-s félévtől: 48 tanuló 3H-s veszélyeztetett: 11 tanuló

10/14

(8+9/17) 9/16

Az új Köznevelési törvény és a Család -és gyermekvédelmi törvény 2013. szeptemberétől érvényes pontjai szerint 2013. szeptember 1-től: hátrányos helyzetű: 93 tanuló halmozottan hátrányos helyzetű: 55 tanuló (veszélyeztetett tanuló =védelembe vett: 8 tanuló a tavaly év végiek figyelembe vételével) osztály 1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b 5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b Összesen:

XLV.

HH 3 4 6 7 5 9 4 8 3 8 6 4 5 5 8 8 93

HHH 4 3 5 4 4 5 4 1 7 5 3 3 1 2 2 2 55

DIÁKÖNKORMÁNYZAT MUNKATERVE A 2013-2014. TANÉVRE

Szeptember: Diáktanács, tisztségviselők megválasztása Éves program megtervezése Osztályok tisztaságának, dekorálásának értékelése (minden hónapban) SZMK értekezlet Október:

Papírgyűjtés Diáktanács értekezlete Iskolai rádió

November:

Pályaválasztási fórum Diáktanács értekezlete

December:

Osztályok dekorálása - Mikulás délelőtt (dec. 7.) Asztalitenisz bajnokság I.

Január:

FARSANGI KUPA - fiú labdarúgás Diákönkormányzat értekezlete

Február:

Farsangi karnevál NŐNAPI KUPA – lány kézilabda SZMK értekezlet

Március:

IGAZLÁTÓNAP KI MIT TUD? Kulturális vetélkedő Nőnap

Április:

Asztalitenisz bajnokság II. Informatikavetélkedő, diszkó

Május:

Diákönkormányzat értekezlete Gyermeknap Diákelnök választás Diákönkormányzat munkájának éves értékelése

Füzesabony, 2013-09-18. Szmk, dök véleményezte, nevelőtestület elfogadta.

Turóczi Ilona tagint.vezetó

XLVI.

ISKOLÁNK MOTTÓJA:

Dorothy Law Holt: EGY ÉLET A KEZEDBEN c. verse Ha a gyerekek kritizálva élnek,

Megtanulnak megbélyegzettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlısnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bőnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerısítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.