- TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM szeptember 01. PEDAGÓGIAI PROGRAM TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA

-

TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. szeptember 01.

PEDAGÓGIAI PROGRAM TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA

Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Teleki Blanka Tagiskolája 3390. Füzesabony, Szabadság út 33. titkárság: 36/542-411,  vezető:36/542-412 E-mail: [email protected] Fax: 36/542-411

FÜZESABONY Módosítva: 2014. 12. 13.

2013.

1

-


„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert)

2

-


BEVEZETŐ Az iskoláknak a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény jelenleg érvényes rendelkezése alapján felül kell vizsgálniuk pedagógiai programjukat. „Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.” [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 97. § (14) bekezdés]

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: „4. § E törvény alkalmazásában 32. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat, 5. § (4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a Nat-ban foglaltak figyelembevételével. (5) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet 3

-


26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető

hagyja

jóvá.

A

pedagógiai

program

azon

rendelkezéseinek

érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program. (4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. 27.§ (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban, azokban osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással,

4

-


c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató kérelme alapján, amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik – a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki. 46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, (6) A tanuló joga különösen, hogy b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, 50. § (5) Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. 51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. (3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban. 54. § (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén 5

-


bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. (4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. 96. §(6) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet. 97. § (14) Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK NÉVHASZNÁLATÁRÓL SZÓLÓ 20/2012. (VIII. 31.) EMMI RENDELET PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEI „4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül 6

-


aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait,

7

-


be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ.

8

-


(3) Az iskola pedagógiai programja – a szakképzés kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. (4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (6) Ha az általános iskolában a Nat Művészetek műveltségi területen vagy az annak megfelelő tantárgy keretei között emelt szintű oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola valamint az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon. Az alapfokú művészeti iskola e feladatkörében a tanulók közismereti iskolai feladatait figyelembe véve határozhatja meg a kötelező részvételt a művészeti próbákon és előadásokon. (7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a Nat, továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe. 8. § (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a

9

-


tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába. (2) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzíti. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az – általános iskola és a középiskola feladatait ellátó – egységes iskola tagintézményeként működik. 9. § (1) Az alapfokú művészeti iskola a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. (2) Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja a 7. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül meghatározza a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét, b) az iskola helyi tantervén belül ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit, bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit. 10. § A kollégium pedagógiai programja a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, c) a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, 10

-


j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket tartalmazza. 11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza, figyelemmel az SNI-s tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabályban foglaltakra. (2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. 13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. (3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. 26. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése 81. § (1) Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa - az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban - az (5) bekezdésben meghatározott országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) 11

-


mérésével kapcsolatos feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus - a mérésben érintett tanulónként - rögzíti és feltölti az (5) bekezdés szerinti informatikai rendszerbe. (3) A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola vezetője által kijelölt egyéb pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából - elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között - szükséges intézkedéseket. (4) A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására. (5) A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, a 4. mellékletben meghatározott tartalmi keret szerinti informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli. (6) A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről, a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. (7) A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé. 82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról.

12

-


(3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 118. § (3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, be kell szerezni. 121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát

hatékonyan

fejlesztő,

a

nevelési-oktatási

intézmény

mindennapjaiban

rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.”

A NEMZETI ALAPTANTERV KIADÁSÁRÓL, BEVEZETÉSÉRŐL ÉS ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ 110/2012. (VI. 4.) KORM. RENDELET PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL, HELYI TANTERVVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEI „7. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, 13

-


így különösen projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. (2) Ha az iskolai nevelés-oktatást összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe. (3) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. (4) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban több tantárgy együttesét érintő komplex emelt szintű oktatás esetén legalább egy érintett tantárgyra vonatkozóan, legalább a 11–12. évfolyamon a (3) bekezdés szerinti követelményeket kell érvényesíteni. 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,

14

-


d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. 10. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. Melléklet a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelethez

NEMZETI ALAPTANTERV Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei I.2. a NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően

15

-


töltsék meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet.”

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE Az elkövetkező években, az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen 

a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,



illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

Ezért 2013. szeptember 1-jétől: 

az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;



míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

1.

2.

3.

4.

5.

ÉVFOLYAM 6. 7.

8.

9.

10.

11.

12.

2013 2007 2007 2007

2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik:  2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.  2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

16

-


EGY ÉLET A KEZEDBEN Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegzettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban. /Dorothy Law Holt/

17

-


I.AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSA 1.1. NEVELÉSI ALAPELVEK, HITVALLÁS A füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő, - szülő és nevelő, - nevelő és nevelő között. Iskolákban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,  iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,  az iskola oktatói tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, 18

-

     


fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: 







humánus – erkölcsös – fegyelmezett – művelt – kötelességtudó - érdeklődő, nyitott kreatív, alkotó - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát - képes a problémák érzékelésére és megoldására – gyakorlatias - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) – - van elképzelése a jövőjét illetően - becsüli a tudást - öntevékenyen aktívan vesz részt a tanulásban - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit - viselkedése 19

-




udvarias - beszéde kulturált - társaival együttműködik - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni - szereti hazáját - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket - szellemileg és testileg egészséges, edzett - egészségesen él - szeret sportolni, mozogni - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt gondozott.

Tudjuk, hogy a tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára, minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében:  biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-

kibontakoztató foglalkozásokat,  lehetővé tenni számukra a sikeres integrációt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek 1.2. CÉLJA, FELADATAI Iskolánk cél- és feladatrendszerének kidolgozásánál figyelembe vettük hagyományainkat, értékeinket. A nevelés célját a demokratikus iskolarendszerben két tényező határozza meg:  

társadalmi igények (erkölcsi, etikai, szabályozó) az iskolahasználók (tanuló, tanár, szülő) igényei.

A társadalmi igényeket a központi dokumentumok, a NAT, a nevelésre-oktatásra vonatkozó törvények fogalmazzák meg. A helyi társadalmi igényeket hosszú távon és lényegi vonatkozásait az Alapító Okirat tartalmazza. Annak érdekében, hogy jobban megismerjük az iskolahasználók igényeit, elvárásait, felmérést készítettünk. Ennek alapján a prioritások az alábbiak:    

az anyanyelv megfelelő elsajátítása gondolkozási készség fejlesztése felkészítés a továbbtanulásra tisztességre, erkölcsre nevelés.

Nagyon fontosak az emberi kapcsolatok, az elvárások, a szabályok, melyek átszövik a tanítástanulás folyamatát.

20

-


Célok, feladatok - Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam (NAT) Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék-és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Célok, feladatok - Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam (NAT) Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való 21

-


részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Fejlesztési területek – nevelési célok 1-8. o.

Egységesen, egymásra épülve történik iskolánkban, figyelembe véve az életkori sajátosságokat.            

Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés 1-8. o. Egységesen, egymásra épülve történik iskolánkban, figyelembe véve az életkori sajátosságokat.       

 

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

Feladatainkat a következőképpen fogalmazhatjuk meg:   

tanár-diák viszony erősítése, az egymás iránti érdeklődés, odafigyelés, kölcsönös bizalom jegyében, olyan klíma kialakítása, melyben a tanulók bátran elmondhatják véleményüket, meg kell találni az iskolán belül azokat a kapcsolódási pontokat, melyek érdeklik és érintik a tanulói közösségeket és biztosítanunk kell részükre ezeket a pontokon a véleménynyilvánítás lehetőségét,

22

-

  


törekednünk kell arra, hogy a tanulók ne csak a „tankönyvet” mondják fel, hanem maguk is keressék az összefüggéseket, tegyék hozzá saját véleményüket érvekkel alátámasztva, olyan osztályklímát kell kialakítani, ahol a tanulók toleranciával viseltetnek egymás iránt, ahol nem jellemző a klikkesedés, az irigység, ahol a tanulók őszinte érdeklődést, segítőkészséget tanúsíthatnak egymás iránt, olyan tanórán és iskolán kívüli foglalkozások szervezését kell megvalósítani, melyek biztosítják a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, a szabadidő kulturált, hasznos, tartalmas eltöltését. Iskolánk alapvető céljának a színvonalas „tömegoktatás” megteremtését tekintjük korszerű ismeretek közvetítésével a tanulói személyiség fejlesztésével.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, - hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Ilyenek: 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

23

-


9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program, különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Az iskolai célok teljesítése szempontjából fontos kritérium:   

Ha a tanulók jól látják saját és mások sikereit. Ha minden tanuló valamely területen sikert ér el. Ha a tanulók az iskolával jó együttműködésben képességeinek megfelelő eredményt produkálnak, ha jók a továbbtanulási mutatók.

1.3. ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, MÓDSZEREI Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását - Követelés. - A tanulói közösség célzó, beidegző - Gyakoroltatás. tevékenységének módszerek. - Segítségadás. megszervezése. - Ellenőrzés. - Közös (közelebbi vagy - Ösztönzés. távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. 2. Magatartási modellek - Elbeszélés. - A nevelő részvétele a tanulói bemutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek közösség tevékenységében. bemutatása. - A követendő egyéni és - Műalkotások bemutatása. csoportos minták kiemelése a - A nevelő személyes közösségi életből. példamutatása. 24

-


3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Ezt szem előtt tartva választhatunk az alábbi módszerek közül. A nevelés módszereit különféle módon csoportosítják, a neveléselmélettel foglalkozó kutatók. A hagyományos osztályozás (Ágoston György) a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszereket sorol fel. Ezek a követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés és a büntetés. A nevelés feladataira alkalmazható eljárások, módszerek: A meggyőzés a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: 

az oktatás valamennyi módszere – meggyőzés – minta – példa – példakép – példakövetés – eszménykép – bírálat – önbírálat – beszélgetés – felvilágosítás – tudatosítás – előadás – vita - beszámoló

A tevékenység megszervezésének módszerei: 

követelés – megbízás – ellenőrzés – értékelés - játékos módszerek - gyakorlás

A magatartásra ható módszerek: Ösztönző módszerek:  ígéret – helyeslés – bíztatás – elismerés - dicséret (szóbeli, írásbeli) Kényszerítő módszerek: 

felszólítás – követelés – parancs - büntetés

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: 

  

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

25

-


2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az általános iskola, mint oktatási és nevelési intézmény a tanulók személyiségének kialakulási folyamatába kapcsolódik be. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek bizonyos kezdetleges pozitív és negatív tulajdonságokkal, gondolkodási móddal, különböző érdeklődési körrel, más-más anyagi, erkölcsi, személyiségi értékekkel, attitűdökkel kerülnek be az iskolában. Az iskola feladata, hogy felfedezze, feltárja az idekerülő gyerekek helyes és helytelen irányba kialakult jellemvonásait, értékrendjeit, érdeklődési köreiket, magatartási kulturáltságukat, neveltségi, értelmi szintjüket. Iskolánk nevelő és oktató munkájának tehát alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Feladatunk a feltárási időszakot követően, hogy elindítsunk egy hosszú fejlesztési folyamatot, amely nem fejeződik be az általános iskolás évek alatt, hanem egy jó táptalajt kell, hogy adjon a személyiség későbbi fejlesztési szakaszában. Ahhoz, hogy ez a feltáró, fejlesztő folyamat helyes irányba induljon el, fontos egy megfelelő kapcsolattartás (szülői értekezletek, fogadóórák, kirándulások, szülők részvételével kulturális rendezvények, sport délutánok…) a család és az iskola között, továbbá az iskolafenntartó és az iskolahasználók részéről. Fontos, hogy ebben a kapcsolatban minden résztvevő önzetlenül a tanuló személyiségfejlődését szem előtt tartva segítse egymás munkáját. Fontos, hogy az alábbi feladatoknak megvalósítási színtere ne csak az iskolai tanóra legyen, hanem a tanórán kívüli tevékenységek is (osztálykirándulások, sport délutánok, kulturális rendezvények, vitafórumok és nem utolsósorban a családi kör). Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 26

-


6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Személyiségfejlesztés segítése, fontosabb feladatai a tanórákon:      

   

érdeklődés felkeltése a tananyag iránt, tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása, az ismeretelsajátítás hasznossága az élet különböző területein, a tanuló önismertének kialakítása, jó tulajdonságok erősítése a rossz tulajdonságok gyengítése, segíteni kell a tanulókat, hogy a velük született adottságok képességé alakuljanak tanulás, gyakorlás útján, a tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása során megalapozni a tanulók műveltségét, világszemléletüket, világképük formálódását, társas kapcsolatukat, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környeztünkben, a pedagógiai programunkban meghatározott következetes értékelési, osztályozási rendszerrel versenyekre való felkészítéssel, minél többször sikerélményhez juttatni a tanulókat, a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival, a tanulói jogok ismerete révén megtanítani a diákokat önmaguk megvédésére, az emberi tisztelet, méltóság megadásával megtanítani a tanulókat tanulótársaik és a felnőttek tiszteletére.

Mivel a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés szoros koherenciát mutat, így a többi nevelési szintér kibontása a közösségfejlesztésnél valósul meg. Ennek oka, hogy az egyén egy közösség tagjaként éli saját személyiségét az adott kisebb vagy nagyobb közegben.

27

-


3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Erre törekszik iskolánk valamennyi nevelője, alkalmazottja, diákja, szülői közössége. 

Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást (hallás, látás, fogászat, ált. alkalmassági vizsga)



Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.



Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

A WHO szerint az egészség: a testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya. Az egészségnevelés célja az egészség megőrzése, egyensúlyának fenntartását. Az egészségnevelés születéstől a halálig tartó komplex feladat, mely az egészséges életmód kialakítását célozza meg. Egészségfejlesztés: Az összes nem terápiás egészségnövelő módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű:  egészségnevelés,  elsődleges prevenció,  a mentálhigiéné,  az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés,  az önsegítés feladatait, módszereit. Az intézményes (iskolai) nevelés egyik részterülete az egészségnevelés. Az ez irányú nevelés a mindennapok nevelőmunkájának szerves része, a tanulók személyiség fejlesztése érdekében. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - egészségfejlesztő testmozgások; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - tánc; - relaxáció 28

-


Amire iskolánkban a tapasztalatok által fokozottan figyelünk: – A gyermekkorban-ifjúkorban elszenvedett agresszió és bántalmazás a tanulási eredményességre és az intellektuális működésre szignifikáns hatást gyakorol. Az ilyen gyermekek koncentrációs képessége gyengébb, figyelmük csak rövid ideig köthető le, tanulási eredményük általánosan gyengül; a gyermek félénk, visszahúzódó; érzéseit és gondolatait nem fejezi ki, nyelvi kifejező képessége romlik, önmagát haszontalannak, eredménytelennek érzi, képtelen célok kitűzésére; alvási zavar, fejfájás, gyomor- és hasfájás, asztmás roham is gyengíti tanulási képességét. – Az alultáplált gyermekeket ingerültség, apátia, csökkent fizikai teljesítő képeség, koncentrálási nehézség, gyakori hiányzás, romló iskolai teljesítmény jellemzi. – A a túlsúlyos gyermekek önértékelése és társas kapcsolatai szenvednek csorbát, tanulmányi eredményük romlik. Helyi programunk 

A prevenció érdekében fontosnak tartjuk az egészség megőrzését, a betegség megjelenésének megakadályozását. Ennek érdekében orvosi együttműködést kötöttünk a rendszeres orvos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt(felelősök megnevezése)(iskola vezetője).



Az egészséges táplálkozásról szakember tart előadást. A diákoknak kedvezményes menza lehetőséget biztosítunk, s megfelelő időkeretet az órarendben, hogy ezt igénybe vehessék (iskola vezetője, körny. biológia, kémia tanár).



Az aktív és hasznos szabadidő eltöltésében állandó programajánlat segíti a diákokat a faliújságon (DÖK patronáló tanár)



A mindennapos testmozgás érdekében tornacsarnok, tornaterem sportolásra, szabad levegőn való mozgásra ösztönözzük a tanulóifjúságot (testnevelők, délutáni foglalkozásokat tartó nevelők, DÖK patronáló tanár).



A lelki egyensúly megteremtése érdekében az iskola légköre toleráns és elfogadó. Igyekszünk az egyéni problémák kezelésére módot találni. A családi nehézségek, szociális hátrányok leküzdésében partnerek vagyunk (iskola vezetője, szaktanárok) Ösztönözzük tanulóinkat az önképzésre, továbbtanulásra (kedvezményes, tájékoztatók megrendelése, tanácsadás, felvételi lapok közös megbeszélése, kitöltés), más az élethosszig tartó tanulási minta elsajátítására (osztályfőnök, szaktanárok). Erősítjük a másság elfogadását, a mozgássérült, sérült osztálytársak iránti toleráns magatartás kialakítását (osztályfőnök, gyermekvédelmi szakember).



Év elején tanulás-módszertani tájékoztatót tartunk. Igyekszünk ezzel is csökkenteni a tanulási nehézségekből eredő lemorzsolódást (osztályfőnök).

29

-




Az órarend kialakításakor az egyenletes napi elfoglaltság kialakítására, s a kellő pihenőidő biztosítására törekszünk (iskola vezetője).



Az egészségkárosító magatartásformák elkerülése érdekében a dohányzásról leszoktató vagy rá sem szoktató, alkoholról előadás megtartását tervezzük szakember közreműködésével.(biológia tanár, védőnő, egyéb szakember A faliújságon közzétesszük a témában és más közérdekű telefonszámok jegyzékét.



Az osztálytermek berendezése igazodik az egészségügyi szempontokhoz (asztalok, székek mérete, elrendezése, megvilágítás, szellőzés, árnyékolás, jól látható táblák és multimédiás eszközök) (iskola vezetője, szaktanárok)



Az intézmény biztosítja a területhez kapcsolódó pedagógus továbbképzéseken, fórumokon való részvételt, s a szakkönyvtár állandó fejlesztését anyagi lehetőségeihez mérten (vezető).



A nyitó és a záró nevelési értekezleten, s a DÖK megbeszélésein értékeljük az iskola egészségnevelési és fejlesztési programját, s szükség esetén fejlesztjük, módosítjuk azt (vezetők, tantestület, ifjúságvédelmi szakember, iskolatitkár, DÖK patronáló tanár).

Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű (holisztikus). Ez az alábbiak teljesülését jelenti:     

nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészségkockázati tényezőt befolyásolja; nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van; nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne; nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne; nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét is.

Időbeli eloszlás Hosszú távú célok  Olyan szellem kialakítása, amely tudatos egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz.  Boldog, boldogságra képes emberek nevelése. Középtávú célok  Iskolánk olyan gondoskodó közösséggé fejlesztése, amely biztosítja a tanulók és az iskola alkalmazottai számára a testi - lelki jólétet.  Korszerű ismeretek közvetítésével, a gyerekek személyes részvételén keresztül attitűd - és szemléletformálás, a család és a közösség értékeinek megőrzése, az egészséges életmód kialakítása. 30

-






Olyan emberek nevelése, akik ismerik önmagukat, az őket körülvevő környezetet, elérhető célokat tűznek maguk elé. Tudják, hogy hogyan kell testi, lelki erejüket fokozni és karbantartani.

Rövid távú célok Tevőlegesen is vegyenek részt az egészséges környezet kialakításában, óvásában. Vigyázzanak iskolánkra, a berendezésre és a tisztaságra.(tantermek díszítése, udvaron - folyosón szemétgyűjtés, ügyeleti munka, tantermek szellőztetése, HÁZIREND) Törekedjenek tanulóink az egészséges táplálkozási szokások szerinti étkezésre.  A nyugodt, egészséges étkezés biztosítása az ebédlőben. (Az étellel kapcsolatos észrevételek jelzése).  Szülőkkel megbeszélni, hogy minél többen hozzanak otthon elkészített tízórait.  Tudják alkalmazni a tanult ismereteket, váljon szükségletté a rendszeres testápolás, fogápolás.  A legkisebb korosztállyal gyakoroltatni ebéd után a fogápolást, bízva abban, hogy rögzült magatartásformává válik.  Biztosítani a kézmosási, testnevelés órák után a tisztálkodási lehetőséget.  Megismertetni a helyes testápolás szabályait. Iskolával együttműködő partnerek, segítők - Szülők, Iskolaorvos, Védőnő, Fogorvos, ANTSZ, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Gyámügyi Hivatal, Rendőrség, Katasztrófavédelem -

4. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA CÉL

4.1.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók       

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

4.2.

FELADAT Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; 31

-




a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

4.3.

MEGVALÓSÍTÁS

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében:   

4.4.

az iskola kapcsolatot épít ki a mentőszolgálattal, a helyi vöröskereszttel és az elsősegélyt nyújtó szervezetekkel; tűzoltósággal tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. FORMÁI

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:  elméleti  gyakorlati Mindezek megvalósítása tanítási órákon és délutáni foglalkozások keretén belül történik. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: A helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály biológia - felső - artériás és ütőeres vérzés - stabil oldalfekvésbe helyezés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - felső - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések fizika - felső - forrázás - áramütés - magasból esés testnevelés – alsó, felső - felületi sérülések - húzódás, zúzódás, ficam, törés 32

-


környezetismeret - alsó

-

osztályfőnöki óra - felső

-

mentők, tűzoltók telefonszáma a hívás menete pontos információ adása viselkedés baleset esetén teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek széles körű áttekintése, egyfajta összefoglalása is a fent említett tantárgyak elsősegély-nyújtási ismereteinek. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon kívül -

Szakkörök (elsősegély-nyújtó);

-

Minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak a mentőszolgálat, vöröskereszt, tűzoltók vagy elsősegélynyújtók bevonásával;

-

Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; Kitűnően kiegészíti a délutáni foglalkozás pl. a napközi a tanórákon látott és hallott ismereteket. Jó színtere ennek, mivel ekkor dramatizálják, játék keretén belül gyakorolják a szituációkat. Témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok színesítik a palettát.

-

-

5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség (család, iskola, baráti kör, sportkörök, művészeti csoportok, különböző egyesületek…). A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

33

-


 A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 

A tanulói életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm, a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától, az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.  Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.  A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.  A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 5.1. A TANÍTÁSI ÓRÁN MEGVALÓSÍTHATÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: 

Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.



A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. 34

-




Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.



Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.



Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.



A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.



A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

Az iskolában a közösségfejlesztés fő területei:    

a tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) a tanórán kívüli foglalkozások (napközi, séta, kirándulás, szakkörök, klubok…) diák-önkormányzati munka, szabadidős tevékenységek.

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban viszont megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:      

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

A közösségfejlesztés során megjelölt feladatok véghezvitelénél figyelembe kell venni a tanulók személyiségét, egyéni képességeit, beállítódásukat. Az iskola valamennyi dolgozójának, illetve az iskolát segítő szervezetek vezetőinek és a szülőknek egyaránt példaként kell állni megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusokkal, társas kapcsolatukkal a tanulók előtt. Mivel a közösségfejlesztés szoros kapcsolatban áll a személyiségfejlesztéssel, ezért ugyanazokat a területeket vesszük figyelembe, amit a személyiségfejlesztés során. A tanórákon a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a pedagógusok az alábbi módon segítik: A tananyag elsajátítása során:  segítse a tanulók kezdeményezéseit,  járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, 35

-

              


a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolata kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának (fejlesztésének segítésére, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére. alakuljon ki a tanulóban bátorító vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését. alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában. fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét. adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. személyi tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív., magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. kapjon átfogó képet a munka világáról. alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.

5.2.A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI     

nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, közösen megtervezett programokat hozzanak létre, amivel fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek egy jól működő közösség kialakításához elengedhetetlenül fontosak, sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, sportfoglalkozások, versenyek…) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését.

A tanórán kívüli iskolai feladatok: 

kulturális programok szervezésével biztosítani a helyes szabadidő eltöltését,

36

-

     


megteremteni a lehetőséget arra, hogy a tanulók minél több közösséghez tartozzanak, ezáltal segíteni a későbbiekben az iskolaváltással kapcsolatos újabb közösségekbe a beilleszkedést, olyan feladatok elvégzésére ösztönözni a tanulókat, hogy minél több sikerélményhez jussanak, bevonni őket a diákönkormányzat tevékenységeibe, a szervező-képességük kibontakozása, együttműködési készségük fejlesztése végett, megismertetni a tanulókat a mintaszerű egészséges életmóddal, szabályhasználat képességének fejlesztése, önképzésbe, kutatómunkába jártasság kialakítása. Fontos feladat az iskola névadójának Teleki Blanka emlékének ápolása.

Hagyományőrző tevékenységek, iskolai ünnepségek, megemlékezések, programok szervezése a következő alkalmakhoz kötötten: Tanévnyitó, Október 6., Október 23., Botond-nap, Pályaválasztási Fórum, Mikulás, Karácsony, Magyar Kultúra napja, Farsang, Nőnap, Március 15., Ki Mit Tud, Költészet napja, Nemzeti Összetartozás Napja, A Föld Napja, kirándulások, Gyermeknap, Pedagógusnap, Iskolanap, Ballagás, Tanévzáró, Táborok Napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. Az étkeztetést egy cég végzi A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít a vállalkozó. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat a cég által meghatározott helyen és időben, valamint az általa megszabott feltételek mellett kell a szülőknek kifizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.  A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból.  További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.  A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, - akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, - akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. 37

-


Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés: Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése a központilag kiadott program alkalmazásával történik. 5.3. A DIÁK-ÖNKORMÁNYZATI MUNKA KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSEI FELADATI      

a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait, olyan tevékenységek szervezése, amely értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, megtanítani a tanulókat mások és saját maguk jogainak tiszteletére.

A tanulói érdekvédelem, érdekérvényesítés szerve a Diák-önkormányzat. Tanár segíti munkájukat, aki részt vesz az iskolavezetésben. Jogaikat és kötelezettségeiket a DÖK szabályzatában foglaltak szerint gyakorolják. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek segítésére az intézményben diákönkormányzatot működtetnek. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokból megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzat-vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola vezetője által megbízott – törvényi előírásoknak megfelelően – nevelő segíti. Nyilvánossági rendszere A DÖK rendelkezik faliújsággal. A DÖK havonta, illetve szükség szerint ülésezik. A szülők tájékoztatását az évente 2, illetve 3 alkalommal tartandó szülői értekezletek és a havonta tartott fogadóórák szolgálják. A tájékoztatást segíti továbbá az iskolarádió működtetése a tanulók szervezésében, felnőtt irányításával egyéni vállalás alapján 7.45-8.00-ig. 5.4. A SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI 

olyan közösségek létrehozása, amelyek segítik a tanulók kulturális kikapcsolódását,

38

-

   


a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és foglalkozásvezetők elfogadása az együttműködés megalapozása, segíti, hozzászoktatja a tanulókat más közösségekbe való beilleszkedésre, olyan csoportok kialakítása, ahol szívesen töltik a szabadidejüket és örömteli pillanatokat nyújtanak a tanulóknak, a tanulók kommunikáló képességének fejlesztése

Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok): Ezt a célt szolgálja pl. az Erdei Iskola. Minden évfolyamnak a 8 év alatt legalább egyszer alkalma nyílik arra, hogy kipróbálja. Erre, ha pályázati lehetőség adódik, akkor egyszer alsó és felső tagozatban is. Akik mégsem tudnak elmenni, azok a tanulók az egyel alacsonyabb évfolyam osztályaiban kapnak elhelyezést úgy, hogy egyéni differenciálásban részesülnek. Egyéb szabályok az osztálykirándulással megegyezők. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. Jelenleg erre vannak pályázati lehetőségek, így ha ezek tovább folytatódnak, akkor ezek a programok megvalósíthatók lesznek. Az iskolai sportkör: DSE. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzés, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete javasol, és az iskola vezetője dönt. Szakkör vezetését – az iskola vezetőjének beleegyezésével - olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Előzetes felmérést végzünk május 20-ig. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi sport művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre készítjük fel. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy szaktanárok végzik.

39

-


Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából, egy alkalomra a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy napra osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni. Az osztálykirándulásnak feltétele, hogy az osztály 50 %a vegyen részt, ill. úgy is megszervezhető, hogy legalább az évfolyam 50 %-a. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Akik mégsem tudnak elmenni, azok a tanulók az eggyel alacsonyabb évfolyam osztályaiban kapnak elhelyezést úgy, hogy egyéni differenciálásban részesülnek. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház, múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Erdei Iskolák, táborozások: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy – egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel, amely költségekkel is jár, önkéntes. A felmerülő költségeket a szülők fedezik. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Cél, hogy többször tartson nyitva. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett 40

-


– egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit– és vallásoktatást szerveznek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Ehhez szorosan kapcsolódik az erkölcstan oktatása. A tanulónak valamelyik formát választani kell, melyet a tanórák rendjébe szükséges beépíteni. A tanulók felügyeletét abban az esetben, ha az órák mégis más időpontokban lesznek megtartva az iskola nem tudja biztosítani. Ennek felmérése a tanulók beiratkozásakor, valamint a következő évi változtatásra is van lehetőség minden év május 20-ig, írásbeli közlés alapján. Az iskola vezetője és az egyház felé kötelező lejelentés van.

6. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 6.1.A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletezését a munkakörnek megfelelő munkaköri leírás tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: A nevelőtestület tagja, aki munkáját a Pedagógiai Program és részprogramjai szem előtt tartásával, de a célok megvalósítását eredményesen szolgáló, széleskörű módszertani szabadsággal végzi. 1. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. 2. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. 3. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. 4. Egységes pedagógiai elvek alapján részt vállal az iskolai közösségek munkájából, aktívan közreműködik az intézményben folyó korszerűsítési törekvésekben, az alkotás feltételeit biztosító nyugodt munkahelyi légkör kialakításában, a közös vállalások teljesítésében, az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában. /Ünnepélyek, megemlékezések, sport- és egyéb vetélkedők /. 5. Munkáját egyénileg kialakított program, tanmenet szerint végzi, amit folyamatosan aktualizál, a mindenkori körülményekhez igazít, s amit a központilag meghatározott határidőre, a jóváhagyással megbízott személlyel vagy munkacsoporttal engedélyeztet. A tanmenet alapja az iskola helyi tanterve. A Házirendben megfogalmazottak szabályok szerint az írásbeli dolgozatokat, felmérőket és témazáró feladatlapokat kijavítja, illetőleg kijavíttatja. A kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja s velük együtt értékeli. 6. Megköveteli az esztétikus, egészséges környezetet, ezek kialakítására és megtartására nevel. Személyes példamutatással és hatásos propagandával küzd az egészséget károsító szokásokkal szemben.

41

-


7. Megjelenésével, öltözködésével, közlési formáival a tanulók és a szülők előtt magatartási mintául kell, hogy szolgáljon. 8. A pedagógus az intézményben és azon kívül is valamennyi szülő előtt hivatalos személy, ezért ehhez illő magatartást kell tanúsítania. Ennek értelmében: a köznapi élet figyelmességeit meghaladó értékű ajándékot és egyéb jogtalan előnyhöz való jutást nem fogadhat el. 9. Az iskola belső életével kapcsolatos információkat, a tanulók teljesítményét tartalmazó értékeléseket szolgálati titokként kezeli, megszegésük fegyelmi eljárást von maga után. 10. Saját tanítványát magántanítványként díjazás ellenében tanítani csak rendkívül indokolt esetben, - vezetői engedéllyel lehetséges. 11. Munkahelyére időben és felkészülten érkezik. Ha ügyeletes a tanítás megkezdése előtt 1/2 órával, egyéb esetben tanítási órája előtt 15 perccel előbb érkezik. 12. Ügyeleti munkája aktív, nem merülhet ki a gyerekek közti passzív jelenlétben. Játékot kezdeményez, aktivizál és korlátoz. 13. Az iskolai értekezletek, megbeszélések aktív résztvevője. A tanulókkal kapcsolatos megállapításait az osztályfőnökkel kellő időben közli. 14. Megbízásait - akár írásban, akár szóban kapja - maradéktalanul köteles végrehajtani. 15. Munkájából, hivatásából adódó kötelessége az is, hogy az iskolában az iskola nevelési elveivel összeegyeztethetetlen jelenségekre felfigyeljen és reagáljon, továbbá az önképzés szakmai továbbképzéseken, munkacsoportok munkájában való aktív részvétel. Felkészültségének minél szélesebb körű kibontakoztatása úgy a gyermekek, mint a felnőttek körében egyaránt. 16. Ápolja az iskola hagyományait, ezeket újszerű elemekkel gazdagítja és ezáltal hozzájárul az intézmény önálló arculatának kialakításához. 17. Adminisztrációs munkáját a jó informálás igényével pontosan, határidőre készíti el. 18. Amennyiben munkáját betegsége, vagy váratlanul felmerült alapos indok miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, erről az intézmény vezetőjét, vagy helyettesét a munka elvégzését megelőző napon, vagy az esedékesség napján reggel 7 óra 30 percig értesíti. Távolmaradás esetén - a szakszerű helyettesítés érdekében - a szükséges dokumentumokat /tankönyv, tanmenet stb./ lehetőleg az értesítéssel egy időben az intézményegység vezető, vagy helyettese rendelkezésére bocsátja. 19. A diákönkormányzat szervezésében és működtetésében részt vesz. Tudatosan segíti a közösségi élet kialakulását, az önkormányzat dinamikus fejlődését. 20. Leltári felelőssége értelmében a kötelezően kiírt leltári ellenőrzéseket, leltározásokat elvégzi, annak végrehajtásában segédkezik. A nevére írt leltári készletért anyagi felelősséget vállal. 21. Személyi adataiban, családi állapotában bekövetkezett változásokat egy héten belül köteles bejelenteni az intézmény vezetőjének. 22. Amikor iskolai feladatokat lát el, hivatalos személynek minősül. Ilyen minőségben a BTK fokozott büntetőjogi védelemben részesíti. 23. Köteles az vezetői utasításokat, szabályzatokat betartani. 24. Az intézmény-vezető megbízása alapján levelezést folytat. Ellenőrzi a vezető utasításának végrehajtását és a vezető útmutatásai szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében előforduló ügyekben. 25. Munkáját tervszerűen végzi, feladatairól az általa bevált gyakorlat szerint előjegyzést vezet. 26. A nevelőtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek; részt vesz a testületi és a vezetőségi értekezletek előkészítésében, vitájában; szavaz, és a határozatok meghozatalát követően támogatja végrehajtásukat. 42

-


27. Ismeri a tanterv, a szervezeti és működési szabályzat, illetve az ellenőrzési terv, az intézményi munkaterv rendelkezéseit. 28. Részt vesz a tanmenetek elkészítésében, ezeket a munkaközösség-vezetők véleményezése után a vezető elé terjeszti jóváhagyásra. 29. Felkészül óráira. 30. Betartja a tanmenet előírásait, azt az osztály/csoport haladási üteméhez igazítja. 31. Vezeti az osztálynaplót, tapasztalatait megbeszéli az érdekeltekkel. 32. Különös gonddal segíti a kevés gyakorlattal rendelkező tanárokat. 33. Részt vesz a módszertani munkaközösségek munkájában, az intézményi ünnepélyeken és megemlékezéseken, rendezvényeken. 34. Részt vesz a diákok jutalmazásában és büntetésében. 35. Részt vesz a szakköri, tömegsporti, tanulmányi kirándulási foglalkozásokon. 36. Megbízás alapján részt vesz az intézményi órarend elkészítésében. 37. Munkája során maradéktalanul eleget tesz a szakszerűség követelményének. Tehát eleget tesz az új ismeretszerzésre és annak alkalmazására pl. projektoktatás, számítógép ismeret, kooperatív technikák alkalmazása 38. A helyettesítési rend előírásait betartja. 39. Véleményezi a tantárgyfelosztást. 40. Ellenőrzi a házirend szabályainak megtartását, az iskola rendjét, tisztaságát. 41. Részt vesz a szakját érintő szertárak fejlesztésében, a tankönyv és tanszer-ellátás biztosításában. 42. Részt vesz a tantestületi értekezleteken, a munkaközösségek ülésein, az osztályozó- és munkaértekezleteken, fogadóórán. 43. Részt vesz a tanulók nyilvántartókönyvének, a törzskönyvnek és az anyakönyvnek a vezetésében. 44. Részt vesz tanügyi a nyomtatványok beszerzésében, kiosztásában, egységes kitöltésében, vezetésében. 45. Szakszerűen irányítja, ellenőrzi az osztályozó- és javítóvizsgákat. 46. A vezető instrukciói, utasításai alapján elkészítteti a jelentéseket, a statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat. 47. Munkaidején belül esetenként elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel közvetlen felettese alkalmanként megbízza. 48. Középvezetői megbízását 2013-tól legfeljebb 5 éves időtartamra a vezető adja. A megbízás visszavonható abban az esetben, ha feladatait nem vagy részben teljesíti a nevelő. Visszavonásra jogosult a vezető. 49. Személyiségét sokoldalúan fejleszti, hogy alkalmas legyen a tanórákon kívüli feladatok ellátására is, s ez vonatkozik a tudományok egyéb területeire is. 50. Munkaidején belül esetenként elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel közvetlen felettese alkalmanként megbízza. 51. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. Továbbképzés: Teljesíti a részére hét évenként kötelezően előírt továbbképzési óraszámot. Pozitív hozzáállásával segíti a továbbképzési program (5 éves), valamint a beiskolázási terv (1 éves) elkészítését, megvalósítását. Részt vesz a részére szervezett fórumokon, illetve továbbképzéseken, ha ezt szakmai érdeke indokolja, valamint az intézmény vezetése erre felkéri.

43

-


6.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK HELYI FELADATA 1. Végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyet a Pedagógiai Program hatáskörébe utal. 2. Munkáját az érvényben lévő dokumentumok alapján látja el. 3. Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkormányzó képességük fejlesztésére, fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. 4. Munkája során figyelembe veszi a diákönkormányzat programját, felelősséggel vesz részt annak szervezésében, tervezésében, irányításában. 5. A rábízott közössége minél jobb megismerésére és a koordináció miatt látogathatja osztályát más nevelők tanítási óráin és tanításon kívüli foglalkozásain. 6. Tapasztalatait nevelőtársaival, délutáni programot tervező tanítványaival megbeszéli, és szükség szerint tájékoztatja az vezetőt.

nevelővel

kicseréli,

7. Szükség szerint végez családlátogatásokat. Szülői értekezletek, fogadó órák keretében a gyermek pedagógiai jellemzését a gondviselőkkel egyezteti, 7. és 8. osztályban a továbbtanulási lehetőségekről tájékoztatja őket, tanácsot és segítséget nyújt felvételi jelentkezésükhöz. 8. A szülőket Tájékoztató füzet útján folyamatosan tájékoztatja úgy, hogy minden fontos információhoz hozzájussanak, igyekszik bevonni az iskolai életbe őket. 9. Rendszeresen ellenőrzi - a szülői háttértől függően -, hogy a szülők a bejegyzéseket aláírásukkal, vagy egyéb úton tudomásul vették-e. 10. A gyermek hiányzásainak megfelelő igazolását megköveteli, hiányában a központi elvek alapján intézkedik. 11. Pontosan, napra készen vezeti a megbízatásával járó adminisztrációs teendőket. Az adott évfolyamok osztályfőnökei osztálynaplójukat egyezteti esetleg kölcsönösen egymásét ellenőrzik. Értékeli a magatartást, szorgalmat, az iskola közösségi életében való részvételért jutalmaz és büntet a jogkörében elérhető esz-közökkel. 12. Osztályterme rendjének kialakítása, a tanulói eszközök állapotának megőrzése folyamatos feladata. 13. A közös óra tartalma és vezetése, mint a pedagógiai munka kiemelt színtere az osztály éves pedagógiai programja alapján valósuljon meg. 14. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart egyéb szervezetekkel.

44

-


15. Az iskolai munkaterv szerint előkészíti a tanulmányi kirándulásokat, illetve azon aktívan részt vesz. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. - Egészségfejlesztés, egészségvédelem, elsősegélynyújtás b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezések előtt beszélgetés nemzeti ünnepeinkről az osztályfőnöki óra keretében. - Megemlékezés az iskola névadójáról. Minden gyermek ismerje meg Teleki Blanka életútját és tudja történetét, történelmét (számonkérés). - Osztálykirándulás előkészítése.

7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

TANULÓKKAL

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük  a sajátos nevelési igényű;  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;  a kiemelten tehetséges; 45

-

TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. szeptember 01. 

a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

7.1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK -

-

- az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása

47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. (3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. (4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. (5) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.

46

-


(6) A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti. (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. (9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a) a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanítói szakképzettség kell, ha a tanórai foglalkozás elsődleges célja aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, iskolai osztályban történik, b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell, ba) ha a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, bb) az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz, c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is. (10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. Az aláhúzott részek biztosítottak iskolánkban! SNI - enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) – oligofrén pedagógia szakos tanár rendelkezésre áll = ellátás rendben

47

-


SNI – középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) - oligofrénpedagógia szakos tanár rendelkezésre áll, de az integráció nem működik ( csak magántanulóként elképzelhető a képzés) SNI – testi fogyatékos: sem tárgyi feltételek, sem szakember nem áll rendelkezésre SNI – érzékszervi fogyatékosok: I. hallássérült 1.– súlyosan nagyothalló és siket: a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre 2. – nagyot halló – szurdopedagógiai tanár rendelkezésre áll II. látássérült 1. – alig látó és vak - sem tárgyi feltételek,sem szakember nem áll rendelkezésre 2. – gyengén látó - szakember nem áll rendelkezésre,de enyhe esetben megoldható SNI - beszédfogyatékos - szakember nem áll rendelkezésre SNI – autista - szakember nem áll rendelkezésre SNI – halmozottan fogyatékos - sem tárgyi feltételek, sem szakember nem áll rendelkezésre SNI - a megismerő funkciók tartós és súlyos / súlyos rendellenességével küzdő tanulók: diszlexia, diszgráfia, - szakember rendelkezésre áll (gyógypedagógus és fejlesztő ped.) diszkalkulia – képzésre szükség lenne, de gyógypedagógus elláthatja SNI – a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos / súlyos rendellenességével küzdő tanulők: magatartászavar, hiperaktivitás, figyelemzavar – gyógypedagógus elláthatja, de vajon integrációban működik-e? Ezért egyéni eset elbírálása alá kerül. Nagyon nehezen! Enyhébb esetben - SNI/b -megoldható Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. - Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  egyéni értékelési formák alkalmazása,  tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  számítógépek fejlesztő programokkal. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a törvényben meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek alapján kell a munkát megszervezni: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; - az iskola, segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segíti a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. -

48

-


A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást. A gyermeket, tanulót megillető különleges gondozáshoz való jog tartalmának meghatározása a szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. Részükre a fogyatékosság típusának megfelelő habilitációs foglalkozást gyógypedagógus végzi. Bekapcsolódik ebbe a munkába más pedagógus is. Munkájukat a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus segíti. Gyógypedagógus végzettsége: oligofrén - szurdopedagógiai szak A szakértői véleményükben megfogalmazott fejlődési zavar kezelésére fejlesztő órákat biztosítunk. Fejlesztésüket, az állapotuknak megfelelő ellátást fejlesztő pedagógussal biztosítjuk. Nem minden sni-s tanulók oktatásához-neveléséhez rendelkezünk a szükséges pedagógiai és tárgyi feltételekkel. Feladatok végzése az alábbiak 1-4. évfolyamon: Gondolkodási képességek fejlesztése Fejlesztési feladata a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása;  összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alakforma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, több szempontú összehasonlítása, stb.;  differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és a mennyiség alapján, rendezés pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint. A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése, stb. Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése, stb. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok, stb. Mozgás-kivitelezés – tempó, erősség, ritmus szerint. Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése – fent-lent, elől-hátul, középen, stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása – relációs szókincs fejlesztése. 49

-


Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni – időpont (mikor?); időköz (mettől meddig?), az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése, stb. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint: a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonematikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezése, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányításának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen, betű-felismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok, stb.). Írásmozgás fejlesztése A ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, a betűk közötti asszociáció megerősítése, stb. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák. Megváltoztatása. Feladatok végzése az alábbiak 1-4. évfolyamon: A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: gondolkodási képességek, tanulási képességek, kommunikációs képességek fejlesztése. Gondolkodási képességek fejlesztése Feladat: az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges – megegyező és eltérő jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás, stb.). Tanulási képességek fejlesztése Feladat: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején – zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés, stb. Kommunikációs képességek fejlesztése 50

-


Feladat: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi nehézségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi-formai alakítása, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok-feltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer, stb. A korrektív pedagógiai fejlesztés a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. A továbbtanulás feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Amennyiben a tanuló 1-1 tantárgyból az évfolyam követelményeit nem teljesítette, úgy engedélyt kaphat a követelmények 2 év alatt történő teljesítésére, ha ezt sérülése, a képesség fejlődésének üteme és a tanuló egészségi állapota indokolja. A továbbhaladáshoz a pedagógiai szakaszhoz rendelt minimális teljesítményt kell alapul venni, valamint az egyes tantárgyak tanterveiben évfolyamszinten meghatározott követelményeket szükséges teljesíteni. A sajátos nevelési igényű tanulót, ill. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye, javaslata alapján az iskola vezetője mentesítheti egyes tantárgyakból, tananyagrészekből az értékelés és minősítés alól. 7.2. BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEK, TANULÓ -

- az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. BTMN – teljes körű ellátást tudunk biztosítani iskolánkban. A gyerekek egy része úgy kerül az első osztályba, hogy tanulási, beilleszkedési nehézségekkel, magatartási problémákkal küzd. Iskolánkban nagyon is indokolt ezzel a kérdéssel foglalkozni. 51

-


Nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni a beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló óvodai, illetőleg iskolai nevelésével kapcsolatos feladatok meghatározása céljából. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal

52

-


együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

Pedagógiai tevékenységek:  esetek, szituációk megbeszélése, amelyben a magatartási problémák megnyilvánultak,  osztályban az osztályfőnöki órák anyaga is kapcsolódik a témához, annak részletes megtárgyalása,  a szülő tájékoztatása, a családdal való kapcsolattartás a fennálló probléma miatt,  pszichológus szakember bevonása a tanuló nevelésébe. 9-11 éves korra a beilleszkedési nehézségek nagy része megoldódik, viszont a pubertás korban (12-16 év) megint csak több magatartás probléma jelentkezik. Miben nyilvánulnak meg ezek?  a tanuló többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen,  társaival szemben durva, verekszik,  önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó,  rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt,  a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja,  a felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen… Pedagógiai tevékenységek:  a magatartás rendszeres értékelése  az osztályfőnöki órák témaköreinek, - amelyek bőven tartalmaznak nevelési kérdéseket -, megbeszélése  a szülő folyamatos tájékoztatása, együttműködés a családdal  szituációk, esetek megbeszélése, amelyben a magatartási probléma megnyilvánult  a korosztály részéről jelentkező nagymértékű önismereti igényfoglalkozásokon (osztályfőnöki óra kertében) történő kielégítése  a DÖK bevonása a nevelési probléma orvoslásába  különböző szakemberek meghívása (esetleges pályázatok esetén is) Az iskolaérettségi vizsgálatok eredménye megerősíti azt a tényt, hogy iskolánknak is fel kell készülnie a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek egyre nagyobb számú fogadására és oktatására. Intézményünkben a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók oktatását elsősorban integráltan kívánjuk megvalósítani. Amennyiben ez nem megvalósítható, az oktatás színvonalának megőrzése miatt törekednünk kell arra, hogy gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus foglalkozhasson a tanulókkal, hiszen a megfelelő szakmai ellátást csak így lehet biztosítani számára. A szakvélemények alapján kötelesek vagyunk részükre, a speciálisan a kudarcok okait enyhítő, megszüntető foglalkozásokat tartani. Szükség esetén egy külön fejlesztő osztály /10-12 fővel/ indítása is indokolt.

53

-


Fontos, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten igazodjon az ilyen tanulók egyéni fejlesztéséhez, képességeihez. A tanórai differenciált foglalkoztatás mellett a tanórákkal párhuzamosan, vagy a tanórákon túl is szükség lehet plusz órákban fejleszteni, felzárkóztatni a tanulókat (a tanórán kívüli foglalkozások terhére). A tanulási kudarcnak kitett tanulókat oktató pedagógussal szembeni elvárások:  ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét,  tudjon differenciáltan oktatni, nevelni,  nem érheti hátrányos megkülönböztetés részéről a tanulót,  értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit, önmagához képest is nézze a fejlődését,  hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségét,  nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. Elvárások az osztályfőnökkel szemben:  a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon,  a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal,  szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében,  kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét,  gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolai fokozatba kerüléséről, pályaválasztásáról. Ezen feladatok ellátásához az ismeretek olyan továbbképzések, tanfolyamok keretében szerezhetők meg, amelyek a különleges bánásmódot, a különböző részképesség-zavar terápiát oktatják. Ezért ösztönözzük a pedagógusok ilyen irányú továbbtanulását, továbbképzését. Amennyiben szükséges igénybe vesszük szakemberek (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) segítségét is. 7.3.A TEHETSÉG, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSÁT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SEGÍTIK - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). A pedagógusok nevelő-oktató munkájának a lehetőségekhez mért legnagyobb mértékben igazodnia kell a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

54

-


Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, tanulóink alap- és általános műveltségének biztosítása mellett fontos feladatának tartja a tehetséggondozást, a kiemelkedő képességű tanulók munkájának támogatását.

E célok megvalósítását segítik:  a tanulói képességekhez igazodó differenciált óraszervezés,  a törvényben meghatározott tanórán kívüli foglalkozások (tehetséggondozó foglalkozás, szakkör), melyeken tehetséges diákjaink képességükhöz mért terhelés által fejlődhetnek, bővíthetik ismereteiket, együtt dolgozhatnak a hasonló érdeklődési körű társaikkal. Megismerkedhetnek az ismeretszerzés tankönyvön kívüli formáival, módjaival, (szakirodalom, kutatás adott témakörökben, számítógép, Internet használata stb…) azok helyes használatával,  a nevelő személye, aki felfedezi a diákokban rejlő képességet, tehetséget, aki bátorítással, ösztönzéssel, a versenyekre való felkészítéssel hozzájárul a sikeres szerepléshez. o Szeretnénk, ha minél több tanuló ízlelhetné meg a sikert társai, szülei és nevelői körében.  a tanulmányi, művészeti és sportversenyekre való felkészülés, részvétel, o A levelezős versenyekről tájékoztatjuk tanulóinkat, a részvétel során figyelemmel kísérjük, segítjük munkájukat.  iskolai könyvtár segíti a tanulók egyéni tanulását, önképzését. 7.4. HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK Szorosan kapcsolódik az IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSának ismeretéhez, hogy a fogalmak tisztázását a GYvt.1997.évi XXXI tv. VIII. Fejezet – Védelembe vétel – A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása c. részek tartalmazzák. Tevékenysége Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerekek száma, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak. Ezek a problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. A gyermekeknek, tanulóknak joga hogy:  a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák,  személyét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák,  képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, 55

-

TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. szeptember 01. 

állapotának, személyes adottságainak megfelelően megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön. Az iskola biztosítja a gyermekek, tanulók jogainak gyakorlását. A gyermek jogai sérülhetnek a családban, ha alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségeik korlátozottak. Az ilyen esetekben fennálló társadalmi adottságot hátrányos helyzetnek nevezzük. Kialakulásához vezethet az alacsony jövedelmi szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsága, műveltségi szintje. A hátrányos helyzet következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége. Ha a gyermeki jogok jelentősen sérülnek, a hátrányok halmozódnak a gyermek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja, ez a gyermek veszélyeztetettségéhez vezethet. Ennek kialakulásához vezető tényezők: elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következménye lehet: a gyermeknél is megjelenő deviáns magaratási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet. Iskolánkban a hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett tanulók nagy része roma származású gyermek. Néhányuknál kirívóan magas volt az igazolatlan órák száma. Tanulóink közül sokan reggel jóval a tanítási idő kezdete előtt /negyed 8 körül/ érnek be az iskolába, a tanítás végeztével nem szívesen mennek haza, bár szakkörökre, vagy könyvtárba nem járnak. Szabadidejük nagy része csavargással vagy passzív /sok esetben negatív/ tevékenységek végzésével telik. Iskolán belüli és kívüli elfoglaltságot (szakkörök, sportfoglalkozások, zeneiskolai tanulmányok) általában a jó tanulók, a rendezett családban élők keresnek maguknak. Intézményünkben a tantestület tagjai a mindennapokban találkoznak a gyermekek egy részét sújtó hátrányok következményeivel. Nyitottak tehát az olyan programok, tevékenységek bevezetésére, amelyek segítséget jelenthetnek az érintett tanulók számára. A gyermekvédelmi feladatok ellátásában együttműködünk a családsegítő intézményekkel, a Városi Önkormányzattal. Feladatok a./ A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Mindezek részteles kidolgozására, törvényi változásokra figyelve gyermekvédelmi program készül. b./ Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az osztályfőnökök látják el. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. 56

-

   

TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. szeptember 01. a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

c./ Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére, A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d./ A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  polgármesteri hivatallal,  gyermekorvossal,  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e./ Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  a napközis foglalkozások,  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),  a szülőkkel való fokozott együttműködés A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánkban, mint az ország számos oktatási intézményében lassan, fokozatosan csökken a tanulólétszám, de sajnos a munkanélküli illetve egyre nehezebb körülmények között élő családok száma növekszik. Egyre többen vannak, akiket különböző jellegű szociális tényezők 57

-


gátolnak az adottságaikhoz mért optimális fejlődésükben, tehát szociálisan hátrányos helyzetűek. Az iskola csak korlátozott mértékben képes a tanulók helyzetét befolyásolni. A gyerekek adottsága, családi viszonyai csak közvetve befolyásolhatók, szociális helyzetük javítása, hátrányuk leküzdésének segítése folyamatos feladat. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, a lehetőségek számbavételével, a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A program célja segíteni a szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetű tanulók  ismeretelsajátítását  egyénre szabott fejlődését  az iskolai környezetbe való beilleszkedését. Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akik:  a családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek  (nem megfelelő lakásviszonyok, alacsony egy főre eső jövedelem, a szülők alacsony iskolázottsága, a művelődés lebecsülése, családon belüli nevelési, erkölcsi, vallási hagyományok, a gyermek nem megfelelő helyzete a családban)  családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek  (helytelen viszony, kapcsolat kifogásolható magatartású, nem megfelelő erkölcsű gyerek csoporttal, felnőttel)  munkanélküli szülők gyermekei  iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek  (a tanuló nem megfelelő helyzete a közösségben, nem megfelelő tanár-diák viszony) Átmenetileg hátrányos helyzetűek, akik  áttelepült, beköltözött (új) tanulók  tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. Az iskola nevelési programjában kitűzött céloknak megfelelően feladatunk különböző programokkal segíteni az ilyen tanulókat képességeik minél teljesebb kibontakoztatásában, a hátrányok enyhítésében. A programban kitűzött célokból következnek a végrehajtandó feladatok:  a hátrányos helyzetű tanulók felmérése osztályonként (osztályfőnökök és GYIV szakemberrel közösen)  a hátrány mibenlétének meghatározása és regisztrálása a tantestület által elfogadott módon (pl.: adatlap, vagy más formában),  a szükséges tevékenységi formák megtervezése, és megvalósítása,  az eredmények számbavétele, további teendők meghatározása. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek iskolánkban: 1. Felzárkóztató és tehetséggondozó programok Minden évfolyamon szükség szerint korrepetálásokat, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A tehetséges tanulóknak szakköröket, a továbbtanulóknak középiskolai 58

-


előkészítőket tartunk. Több tantárgy tanulása csoportbontásban történik. Ezen kívül a választható órák kertében további fontos ismeretekre tehetnek szert a tanulók. 2. Drog és bűnmegelőzési programok A rendőrséggel együttműködve, az osztályfőnöki órákon prevenciós előadásokat hallgathatnak a tanulók. Lehetőség szerint igyekszünk hasznos délutáni elfoglaltságokat biztosítani a gyerekeknek a sportfoglalkozások és választható órák keretében. 3. Mentálhigiénés programok Az osztályfőnökök a biológia tanárokkal együttműködve felvilágosító órákat tartanak. Igény szerint iskolaorvosi, védőnői segítséggel. Az intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a vöröskeresztes, csecsemőápolási, elsősegélynyújtó versenyeken. 4. Pályaorientációs tevékenység Az osztályfőnökök, szaktanárok segítik a tanulókat, szülőket a megfelelő iskolaválasztásban. A 8. osztályos tanulók iskolalátogatásokon, a középiskolák által szervezett tanulmányi versenyen vehetnek részt. 5. Fesztiválok, bemutatók Lehetőséget biztosítunk a tanulóknak a különböző műsorokban való szereplésre az iskolai ünnepségeken, a KI MIT TUD - on, és egyéb más versenyeken. 6. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről Az osztályfőnökök szülői értekezleteken, fogadó órákon, vagy értesítés útján tájékoztatják a szülőket a lehetőségekről. 7. A szülőket ösztönözzük a napközis és tanulószobai ellátás igénybevételére 8. Reggel fél 8 órától tanári ügyeletet biztosítunk. 9. Kapcsolatot tartunk a szolgáltató intézményekkel, áthelyező bizottságokkal. 10. A tanulókat ösztönözzük a tanulmányi- és sportversenyeken való részvételre A különböző versenyeken résztvevő tanulóknak térítjük a nevezési díját, és az utazási költségét lehetőségeinkhez mérten.

8. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; 59

-

5.

6.

7.

8.

9.


- kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap, teleki blog). Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt a vezetőnek ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az intézmény-vezető felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az vezetői tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

9. KAPCSOLATTARTÁSOK 9.1. VEZETŐSÁG ÉS A NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az vezető segítségével a megbízott pedagógus-vezetők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az vezetőség ülései (mkv., DÖK., KT., ig., igh.), - az iskolavezetőség ülései (mkv., DÖK., ig., igh), - vezetőségi ülések (mkv., ig., igh), - a különböző értekezletek (ped., ig., igh), - megbeszélések (egyéni, alkalmi, kiscsoportos, ped., ig., igh.), - vezetők valamely tagjával történő egyeztetés - stb. 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg, vagy az adott feladatoknak megfelelően alkalmilag szervezhető. 4. Az vezetőség az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül vagy szóban értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az vezetőség, az iskolavezetés felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az vezetőséggel, az 60

-


iskola vezetőségével. 7. Az vezető a munkaközösség vezetők részére a feladatokat szóban, írásban (e-mail, postán érkezők levélben) juttatja el részükre. Fontosságbeli különbségek nincsenek a különböző formák között. 9.2. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 9.3. A NEVELŐK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE 

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola vezetőja, a diákönkormányzatot patronáló tanár és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola vezetőja legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.  A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a Tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.  A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézmény vezetőihez fordulhatnak.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 9.4. SZÜLŐK ÉS NEVELŐK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS A szülői értekezletek Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, A helyi tanterv követelményeiről, Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

61

-


a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé. Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, melynek helye osztálytermek, (of.), szaktermek (szaktanárok). Előadások szervezése Logopédus Nevelési tanácsadó Pszichológus Egészségügyi szakember (orvos, védőnő) Egyéb Pályaválasztási tanácsadás tartja az osztályfőnök, összevontan az évfolyamon az vezető vagy vezető-helyettes Pályaválasztási Fórum Egyéni megbeszélés Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. (Tájékoztató füzet, iskolai hirdetőtáblák) A kapcsolattartást szolgálja még  Közös kirándulások (pl. osztálykirándulás)  Közös rendezvények (karácsonyi, Ki Mit Tud, évnyitó, évzáró, farsang, versenyek, vetélkedők, gyereknap, Mikulás délután, Iskolanap, Jótékonysági bál)  Pályázatok által nyújtott közös lehetőségek

62

-


A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei  osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve,  szülői munkahelyeken üzemlátogatás  családi játékos vetélkedők,  közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével,  A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.  A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolai vezetőségével, nevelőtestületével. 9.5. DOKUMENTUMOK A KAPCSOLATTARTÁSBAN 1. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 2. Az iskolai dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - papír alapon:      

-

az iskola fenntartójánál; az iskola működtetőjénél az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola vezetőjénél;

elektronikus megjelenés:   

www.fuzesabonyiiskolak.hu kép és szöveg az iskolai életről telekib.blogspot.com

9.6. KÜLSŐ KAPCSOLATAINK

Városi Önkormányzat: A város közterületét érintő iskolai rendezvények megtartásával kapcsolatos egyeztetés. (Pl.: sportversenyek, földnapi rendezvény, Füzes Kupa, stb.) Működtetővel, fenntartóval: önkormányzattal, tankerülettel Kisebbségi Önkormányzat: egyéni, alkalmi, eseti megbeszélések Nevelési tanácsadóval: elsősorban gyerekeink vizsgálatával kapcsolatban, másodsorban előadások megtartása a nevelőtestület részére Család-és gyermekvédő szervezetekkel:

63

-


A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal elsősorban a gyermekek problémájának megoldása érdekében, másodsorban előadások megtartása a nevelőtestület részére Iskolát támogató alapítvánnyal: pl. tanulóink jutalmazása, bevétel növelése Szülői Munkaközösség: A szülői szervezettel való szoros és gyümölcsöző kapcsolatot kiemelkedően fontosnak tartjuk, hiszen diákjaink szüleiről van szó, akiknek pozitív véleménye alapvetően befolyásolja iskolánk arculatát, hírnevét, a megvalósítandó céljaink elérését. Intézményünkben aktívan működik a szülői munkaközösség. Az iskola előtt álló, a tanulók nagyobb közösségét érintő döntésekbe, valamint a törvény által előírt jogkörökbe mindig bevonjuk a szülőket. A Teleki Blanka Általános Iskolában a szülőket a Szülői Munkaközösség, illetve ennek választott elnöksége, elnöke képviseli a meghatározott fórumokon. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az vezető a felelős. Oktatási társintézmények:  Óvodák és Bölcsődék intézményei– Tanulóink nagy része innen érkezik, így mind vezetői, mind pedagógusi szinten szoros és eredményes munkakapcsolatra törekszünk.  Remenyik Zs. Gimnázium és Szakközépiskola – végzős diákjaink továbbtanulásának elsődleges célpontja.  Városi Zeneiskola –Rendkívül fontos a kiegyensúlyozott, egymás munkáját segítő együttműködés. Egészségügy: Védőnő, iskolaorvos, Végzik az egészségügyi vizsgálatokat, méréseket, oltásokat, tisztasági vizsgálatokat. Segítenek a versenyekre való felkészítésben és a serdülőkori szexuális felvilágosításban. Rendőrkapitányság: Közös program, mely nagyszerű lehetőséget nyújt a fiatalság prevenciós oktatásához. A közlekedési ismeretek oktatásának hatékony segítése. Egyházak: Óráik megtartása az iskolában történik, amennyiben erre a gyerekeknek/szülőknek igényük van. Városi Könyvtár, Közösségi Ház: Kulturális programok, vetélkedők szervezése, terembérlet. Heves Megyei Pedagógiai Intézet: Továbbképzések indítása, értekezletek szervezése, szakmai segítségnyújtás, szakmai napok szervezése, tájékoztatás vezetők részére. Egyéb kapcsolatok:     

Eszterházy Károly Főiskola Polgárvédelem Tűzoltóság Vöröskereszt Füzesabonyi Sportclub 64

-




Polgárőrség

10. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, SZABÁLYOK A Vizsgaszabályzat négy részre tagolódik:

1.9.1. Magasabb évfolyamra lépés feltételei  Tartalmazza, hogy: kik léphetnek magasabb évfolyamra 1.9.2. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai röviden, az értékelés rendje  Tartalmazza, hogy: az értékelés rendje, milyen vizsgák vannak, kire terjed ki a hatálya, célja, kinek kell vizsgát tenni, vizsgaköteles tárgyak rendje, ideje, rendje. 1.9.3. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerinti megszervezése:  Tartalmazza a: jogszabályi háttér részletezése 1.9.4. A vizsgatárgyak részei és követelményei  Cél: a továbbhaladáshoz szükséges minimális szint elérése, milyen vizsgatárgyak vannak és azok követelményei a továbbhaladáshoz Jelen Vizsgaszabályzat a Teleki Blanka Általános Iskola az iskola nevelőtestülete által jóváhagyott. Minden, ebben nem szabályozott kérdésben a Köznevelési törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet együtt határozza meg a vizsgáztatással és vizsgázással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.

11.A TANULÓK FELVÉTELÉVEL, VALAMINT ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 

Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet a kormányhivatal határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.



Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Legkésőbb pedig a következő évben válik tankötelessé.



Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; 65

-

-


a szülő személyi igazolványát; a gyermek lakcímkártyáját; a gyermek TAJ kártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.



A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.



Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola vezetője dönt.



Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az vezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri a vezetők és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.



Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.



Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.



A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát (különbözeti vizsga) kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni.

11.1. ÁLTALÁNOS ISKOLAI BEIRATKOZÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 50. § (7) bekezdése alapján az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az kormányhivatal által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 66

-


2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. ( VIII. 31.) rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 22.§-a értelmében: (1) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal. (2) Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. (3) Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. (4) Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. 3. 2013. január 1-jétől a települési önkormányzatok iskolával kapcsolatos kötelező köznevelési feladatai megszűntek, és azok az államhoz kerülnek át. 2013. január 1-jétől a tanköteles tanulók nyilvántartását, a tankötelezettség teljesítésének figyelemmel kísérését a kormányhivatalok járási hivatalai fogják ellátni. Ettől kezdve a járási hivatal feladata lesz a mulasztó szülő hatósági kötelezése. A tanköteles korú gyermekének beíratását elmulasztó szülő ellen szabálysértési eljárás kezdeményezésére is jogi lehetőség van. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § a) pontja értelmében az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló tanköteles gyermeket az iskolába nem íratja be, szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható. Szabálysértési hatóságként a jelenleg hatályos rendelkezések szerint a kormányhivatal jár el. Azaz az vezető a kormányhivatal felé jelez, ha nem íratták be a körzetében élő tanulót és arról is értesítést küld, ha körzeten kívülit vett fel. 4. A tanköteles tanulónak az általános iskola első évfolyamára való beiratkozásával kapcsolatos újdonság, hogy a jövőben nem a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, hanem a személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt kell bemutatni az iskolába lépéshez szükséges fejlettsége elérését tanúsító igazolás mellett. Viszont iskolánk ezt is kéri, mivel ez az első dokumentum, ami a gyermekről kiállításra kerül, ha ebbe a szülő beleegyezik. 67

-


Az Nkt. 72. § (2) bekezdése szerint a szülőt továbbra is megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga, amellyel élve gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát, kollégiumot. Amennyiben a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, és nem cselekvőképtelen, a szülő ezt a jogát vele közösen gyakorolhatja. Az intézményválasztás szabadsága azt jelenti, hogy nem tiltható meg a szülői jelentkezés benyújtása, függetlenül attól, hogy a köznevelési intézményt a szülő milyen okból és milyen indokkal választotta meg. A benyújtott jelentkezést az intézmény vezetője érdemben köteles elbírálni, és a szülő részére írásban közölnie kell a döntését. Az intézmény által hozott döntés ellen a szülő jogorvoslati lehetőséggel élhet, amelyet a fenntartó bírál el másodfokon. (Nkt. 37.§ (3) bek. b) pont) A fenntartói döntés ellen jogszabálysértésre hivatkozással bírósághoz lehet fordulni. Az intézményválasztás szabadsága tehát nem jelenti azt, hogy a szülő kérelmét teljesíteni kell. Jogellenes azonban minden olyan intézkedés, amelyik kizárná vagy korlátozná a szülő intézményválasztási szabadságát, az intézménybe történő szabad jelentkezés jogát. A szülő tehát a tanköteles korú gyermekét beírathatja egy szabadon választott iskolába, de igénybe veheti a kötelező felvételt biztosító iskolát is. Az új ágazati szabályozás ugyanis – a korábbiakhoz hasonlóan – szintén biztosítja a tankötelezettség teljesítéséhez rendelkezésre álló „körzetes iskolát”. Az Nkt. 50. § (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). Ezen iskolák felvételi körzetének meghatározása szempontjából változás, hogy a 2013. január 1-jével bekövetkező állami feladatellátásra tekintettel, a korábbi szabályok által a települési önkormányzati fenntartók számára előírt felvételi körzethatár megállapításának kötelezettsége a fővárosi, megyei kormányhivatalok feladatai közé kerül át. Az Nkt. 50. § (8)–(10) bekezdései szerint a kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá – a köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban – a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. 5. A Nkt. 50. § (3) bekezdésnek b) pontja alapján – a korábbi szabályozáshoz képest változatlanul – általános iskolában a jövőben sem szervezhető felvételi vizsga. Az EMMI - rendelet 22. § (5) bekezdése részletezi, milyen tevékenységek minősülnek felvételi vizsgának az általános iskola szempontjából. E szerint felvételi vizsga – a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül – a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint és új elemként a készség megismerése. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolában a felvételi vizsga szempontjából a jövőben sem a jelentkezők beszámoltatásának, mérésének a formája és az elnevezése a döntő, hanem az, hogy mit vizsgál az iskola. Ebből adódóan nem számít felvételi vizsgának, így a felvételi eljárásban jogszerűen alkalmazható minden olyan mérés, amely alapján az általános iskola a jelentkező képességeiről, fizikai vagy más tulajdonságairól kíván meggyőződni. A Nkt. 50. § (5) 68

-


bekezdése ezért teszi lehetővé, hogy sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. Amíg a felvételi vizsga a jelentkező tárgyi tudásáról, már elsajátított ismereteiről ad képet, addig a képesség, fizikai vagy más alkalmasság mérése azt mutatja meg, hogy a jelentkező a jövőben – kellő szorgalom esetén – meg tud-e felelni az adott iskola követelményeinek. Kiemelten fontos, hogy a felmérés során nem vizsgálható a jelentkező politikai vagy más véleménye, családi állapota, társadalmi származása, vagyoni helyzete, azaz nem lehet válogatási elv semmiféle olyan elem, amely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény előírásaiba ütközik. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, valamint a teljesítmények értékelése során. 6. Az EMMI rendelet 24.§-a alapján a kormányhivatal február utolsó napjáig tájékoztatja a települési önkormányzatokat és az illetékességi területén működő általános iskolákat a kijelölt körzetekről. 7. 2012. december 31-ig a kormányhivatal, 2013. január 1-jétől a járási hivatal a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes általános iskolának. E törvényi szintű előírásokhoz kapcsolódó végrehajtási szabályt tartalmaz az EMMI rendelet 23. § (4) és (5) bekezdése, amelyek a kötelező felvételt biztosító iskola, a kijelölt iskola, valamint a szabadon választott általános iskola kormányhivatalnak történő értesítési kötelezettségét határozzák meg. 8. A tanuló átvételére, felvételére vonatkozó szabályok a korábbi rendelkezésekhez képest nem változtak. Ez azt jelenti, hogy az iskolában a tanuló átvételére a tanítási év során a továbbiakban is bármikor lehetőség van. Kivételt jelent ez alól az az eset, amikor az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár. Ebben az esetben az iskolai átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint – az vezetői döntéstől és az intézmény típusától függően felmérés, felvételi vizsga, különbözeti vizsga alapján – kerülhet sor. Új elem az EMMI rendelet 23. § (9) bekezdésében olvasható szabály, amely az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégző, de a középfokú iskolai felvételi eljárásban részt nem vevő tanköteles tanulóval kapcsolatos értesítési kötelezettséget határozza meg. Ebben az esetben ugyanis az általános iskola vezetőjének értesítenie kell a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti kormányhivatalt. E hatóság feladata, hogy gondoskodjon ezen tanulóknak a tankötelezettség teljesítését lehetővé tevő nevelés-oktatásban történő részvételéről, amely 2013-tól a Köznevelési Hídprogramok keretében valósulhat meg. 2013. szeptember 1-jétől az állami intézményfenntartó központnak kell kijelölnie azt az intézményt, amelyben az érintett tanuló a tankötelezettségét teljesítheti. 69

-


A kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésével kapcsolatos szabályokat az EMMI rendelet 24.§-a határozza meg.

9. Járási hivatal: A Nkt 45.§ (10) "... a járási hivatal az állami intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes…., általános iskolának." 11.2. A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 10. Amennyiben a kötelezően felvett gyerekek után férőhellyel rendelkezik még, akkor az EMMI rendelet 24.§ (5) bekezdése alapján járhat el: Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Az EMMI rendelet 24. § (5) bekezdése rendelkezik a kötelező felvétel után szabadon maradó helyek betöltési sorrendjéről. A szabályok lényegében megegyeznek a korábbi törvényi előírásokkal, néhány pontosítást azonban bevezetett a végrehajtási rendelet. A szabadon maradt férőhelyekre továbbra is a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat kell először felvenni, közülük is azokat kell előnyben részesíteni, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelye vagy – új elemként – telephelye, feladat 70

-


ellátási helye szerinti településen vagy kerületben található. A halmozottan hátrányos tanulókat követően azok a jelentkezők következnek, akik az iskola székhelye vagy telephelye, feladat-ellátási helye szerinti településen rendelkeznek lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel. Miután a kötelező felvétel az adott iskola felvételi körzetében való lakóhelyhez, ennek hiányában tartózkodási helyhez kötődik, ezért a gyakorlatban problémát vethet fel a körzetbe tartozás, valamint a körzetbe történő átjelentkezés kérdése. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdése szerint a lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol a polgár lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Mind a lakóhelyhez, mind a tartózkodási helyhez kapcsolódik lakcím. A lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatósági jogköröket a település, a kerület jegyzője gyakorolja. Az iskolai felvételi kérelmek vizsgálatakor az vezetőnek tehát nem a lakcím valódiságát, a körzetbe történő esetleges átjelentkezés időpontját szükséges vizsgálnia, hanem azt, hogy az adott lakcím a lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely címe-e. A felvételi kérelem elbírálásakor tisztázni kell, hogy a tanuló az adott településen a lakóhelye szerinti lakcímen vagy a tartózkodási helye szerinti lakcímen él-e. Az új ágazati szabályozásban is tovább él a sorsolás intézménye, amelyre akkor kerülhet sor, ha az általános iskola a jogszabály szerinti sorrendben nem tudja az összes jelentkezőt fogadni. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat az új előírások alapján az iskolai házirendben kell meghatározni. A sorsolás nélkül felvehető tanulók közé továbbra is beletartoznak a sajátos nevelési igényű tanulók, továbbá azok, akik az EMMI rendelet szerint különleges helyzetűnek minősülnek. Amíg a korábbi előírások a sajátos helyzetű tanuló meghatározását a helyi önkormányzat döntési körébe utalták, addig az új előírások egyértelműen meghatározzák, ki minősül különleges helyzetűnek. Az EMMI rendelet 24. § (7) bekezdése értelmében különleges helyzetű az a tanuló, akinek    

szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő, vagy a testvére az adott intézmény tanulója, vagy munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található

11. Nkt. 83.§ (2) d) pontja alapján a fenntartó meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát.

71

-


II. HELYI TANTERV HELYI TANTERV TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-8. ÉVFOLYAM

1.

TANTERVFELOSZTÁSUNK

A 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről értelmében az iskolák átdolgozzák pedagógiai programjukat és ennek részeként helyi tantervüket. Az így kialakított helyi tanterv tantárgyi struktúrája és óraszám rendszere felmenő rendszerben lép életbe a következő ütemezésben:

2013-tól - 2017-ig 2013/ 2014. tanév: 1. és 5. évfolyamon 2014/ 2015. tanév: 1. 2. és 5. 6. évfolyamon 2015/ 2016. tanév: 1. 2. 3. és 5. 6. 7. évfolyamon 2016/ 2017. tanév: 1. 2. 3. 4. és 5. 6. 7. 8. évfolyamon

Záró rendelkezések 110/2012 (VI.4) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 10. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés - oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. A heti 5 testnevelés órára vonatkozó szabályozás a 2012/ 2013-as tanévtől lépett életbe szintén felmenő rendszerben, így ez már 2013. szeptembertől az 1. 2. 5. 6. évfolyamokat érinti. 72

-


A Teleki Blanka Általános Iskolában minden évfolyamon két párhuzamos osztály működik A és B jelöléssel. Az 1. és 2. évfolyamon az egyik osztályt a szülői igényeknek megfelelően egésznapos iskolai osztályként működtetjük, ill. amennyiben a személyi, tárgyi, óraszámi feltételek és a szülői igények is engedik, akkor 3. és 4. évfolyamon is. Az Alapító okiratban foglaltak szerint iskolánk fogad sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyermekeket (részletezésért PEPO 7. pontja tartalmazza). IDEGEN NYELV OKTATÁSA Kiemelt figyelmet fordítunk az első idegen nyelv / angol és német / alapjainak elsajátítására, ezért ezt a tantárgyat a szabadon tervezhető órakeret óraszámából már a 3. évfolyamtól óratervi keretek között oktatjuk a tanulók nyelvválasztásának megfelelően. 4. évfolyamtól képesség szerinti csoportbontásban folytatódik az oktatás. Biztosítjuk az azonos nyelven belül a csoportok közötti átjárhatóságot. A nyelvi csoportok jelölése: angol 1 ; angol 2 ; német 1 ; német 2. Már 2. évfolyamtól kezdve választható tanórai keretben ismertetjük gyermekeinkkel az idegen nyelvet, ami alapjául szolgál a 3. évfolyamtól kezdődő nyelvoktatás választására. 1. évfolyamon szakköri keretet biztosítunk. INFORMATIKA-TECHNIKA OKTATÁSA Korunk kihívása az elektronikus kommunikáció és az IKT eszközök minden területen való használata, ezért iskolánk az informatika- technika tárgyakat csoportbontásban tanítja. MAGYAR-MATEMATIKA Az 5-6. évfolyamon képesség szerint az évfolyamon belüli bontást vezettük be. A 7-8. évfolyamon belül az osztályokat képesség szerint két csoportra bontjuk a matematika és a magyar nyelv és irodalom órákon. Az OH mérések városi és iskolai eredményei alapján indokoltnak látjuk a magyar nyelv-és irodalom matematika tantárgyak képesség szerinti bontásban való oktatását. DRÁMA ÉS TÁNC/ HON- ÉS NÉPISMERET Az 5. évfolyamon a „Dráma és tánc/ Hon- és népismeret” tárgyak közül a Hon-és népismeret tárgyat választjuk. 1. Iskolánk helyi tanterve az Emberi Erőforrások minisztere által kiadott kerettantervekre épül: 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az minisztere által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott

73

-




szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

2. ÓRASZÁMAINK 1 – 8. ÉVFOLYAM 2.1. 1-4. O. TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK 2.2. KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS MINIMÁLIS ÓRASZÁMOK AZ 1–4. ÉVFOLYAMON

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol, német) Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret - ebből felhasznált - ebből még szabadon választható óraszám Összes óraszám

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1 4+1 1 1 2 2 1 5 2 25 2 0

3. évf. 6+0,5 +1 4+0,5 1 1+1 2 2 1 5 3 25 2 0

4. évf. 6+1 2 4+1 1 1+1 2 2 1 5 3 27 2 0

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25 2 0 (2)

(2)

(2)

(2)

25

25

25

27

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. Az óratervi táblázatban +jelöléssel a felosztásra került Szabadon tervezhető órakeret óraszámait jelenítettük meg. A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 74

-


8 § (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–nyolcadik (tizenharmadik) évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. Választható órakeretből az évfolyam minden tanulója számára kötelezően választandó. A 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény 6. sz. melléklete tartalmazza a Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét. 2.3. IDŐKERET ISKOLÁNKRA VONATKOZÓAN 1–4. ÉVFOLYAMON

Évfolyam első évfolyam második évfolyam harmadik évfolyam negyedik évfolyam Összesen: A – B osztályokra számítva

Gyermekek, tanulók heti óraszáma 25 25 25 27 102

Osztályok heti időkerete 52 52 52 55 211

204

422

Különbözet 27 27 27 28 109

218

Iskolánkban az 1-4. osztályokban 218 óra áll rendelkezésre : - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet; illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) Magyar Közlöny 2012/66. szám – 2012. június 4., - a NKN. törvény 22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások 27. §-ban foglaltak megvalósítására.

2.4.

CSOPORTBONTÁSRA FORDÍTOTT ÓRAKERET 1-4. ÉVFOLYAMON 1–4. évfolyam Tantárgyak Idegen nyelvek (angol, német) Összesen:

2.5.

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf. 4

4

VÁLASZTHATÓ TANÓRÁK 1-4. ÉVFOLYAMON 75

-

TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. szeptember 01. 1–4. évfolyam 1. évf.

2.6.

2. évf. 2

3. évf. 4. évf. 2 4 Idegen nyelvek/ angol; német / 8 Összesen: EGÉSZ NAPOS ISKOLAI OSZTÁLYOK, NAPKÖZI OTTHONOS CSOPORTOK 1-4. ÉVFOLYAMON 1–4. évfolyam 1. évf. 20

Egésznapos osztály Napközis csoportok Összesen :

2. évf. 20

3. évf.

4. évf.

40 80

Meghatározott program szerint dolgozunk az egész napos osztályokban úgy, hogy a párhuzamos osztályoknak csak délelőtti foglalkozást biztosítunk. 2.7.

EGYÉB FOGLALKOZÁSOKRA FORDÍTOTT IDŐKERET 1-4. ÉVFOLYAMON: 1–4. évfolyam Egyéb foglalkozások Magyar kompetencia Matematika kompetencia Osztályfőnöki foglalkozás Matematika tehetséggondozás Tömegsport Rész összesen: Összesen:

2.8.

1. évf. 2 2

2. évf. 2 2

2 6

2 6

3. évf. 2 2 2 2 2 10 32

4. évf. 2 2 2 2 2 10

SZAKKÖRI FOGLALKOZÁSOK 1-4. ÉVFOLYAMON 1–4. évfolyam 1. évf. Kézműves szakkör Játékos sportvetélkedő felkészítő Népi játékok Játék – szabadidő Környezetismeret tehetséggondozás Informatika szakkör Elsősegélynyújtó

2. évf.

3. évf.

4. évf.

1 1 1 2 2 4 1 76

-


Színjátszó Idegen nyelv Összesen: 2.9.

1 1 14

TEHETSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁRA, A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁRA ÉS A BTMN-EL DIAGNOSZTIZÁLT TANULÓK SZÁMÁRA TERVEZETT IDŐKERET 1-4. ÉVFOLYAMON 1–4. évfolyam 1. évf.

2. évf.

BTMN Egyéb 27. § ( 5 ) ( 6 ) óraszám Összesen:

3. évf. 26 54 80

4. évf.

2.10. 5-8. O. TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK 2.11. KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉVFOLYAMON

ÉS

MINIMÁLIS

ÓRASZÁMOK

5–8.

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol, német) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3+1

7. évf. 3+1 3 3

8. évf. 4 3 3

2

2

2

2

1 2

1 2+1

1

1

1 1+1

2 2 1+1 1+1 1 1

1+1 1+1 2 2 1 1

1 1 5 1 3 28 3

1 1 5 1 3 31 4

1 +1 5 1 3 31 4

1 1+1 1 +1 1 5 1 2 28 3

77

-


Ebből felhasznált Ebből még szabadon választható óraszám Összes óraszám -

0

0

0

0

(3)

(3)

(4)

(4)

28

28

31

31

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. Az óratervi táblázatban + jelöléssel a felosztásra került Szabadon tervezhető órakeret óraszámait jelenítettük meg. A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8 § (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–nyolcadik (tizenharmadik) évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. Választható órakeretből az évfolyam minden tanulója számára kötelezően választandó. A 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény 6. sz. melléklete tartalmazza a Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét. 2.12. IDŐKERET ISKOLÁNKRA VONATKOZÓAN 5-8. ÉVFOLYAMIG: Évfolyam ötödik évfolyam hatodik évfolyam hetedik évfolyam nyolcadik évfolyam Összesen: A – B osztályokra számítva

Gyermekek, tanulók heti óraszáma 28 28 31 31 118

Osztályok heti időkerete 51 51 56 56 214

236

428

Különbözet 23 23 25 25 96

192

Iskolánkban az 5-8. osztályokban 192 óra áll rendelkezésre :

78

-


- a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet; illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) Magyar Közlöny 2012/66. szám – 2012. június 4., - a NKN. törvény 22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások 27. §- ban foglaltak megvalósítására. 2.13. CSOPORTBONTÁSRA FORDÍTOTT ÓRAKERET 5-8. ÉVFOLYAMON: 5-8. évfolyam Tantárgyak Idegen nyelvek Matematika Magyar nyelv-és irodalom Informatika Technika Összesen: Összesen:

5. évf. 6

6. évf. 6

2 2 10

2 2 10

7. évf. 6 6 8 2 2 24 68

8. évf. 6 6 8 2 2 24

2.14. VÁLASZTHATÓ TANÓRÁK 5-8. ÉVFOLYAMON: 5-8. évfolyam Idegen nyelvek/ angol; német / Magyar továbbtanulási előkészítő Matematika továbbtanulási előkészítő Természettudományos gyakorlatok Összesen: Összesen:

5. évf. 4

6. évf. 4

4

4

7. évf. 4 2 2 2 10

8. évf. 4 2 2 2 10

28

2.15. TANULÓSZOBA5-8. ÉVFOLYAMON: 5-8. évfolyam 5. évf.

6. évf.

7. évf. 10

Összesen:

8. évf.

2.16. EGYÉB FOGLALKOZÁSOKRA FORDÍTOTT IDŐKERET5-8. ÉVFOLYAMON: 5-8. évfolyam Egyéb foglalkozások Magyar kompetencia Matematika kompetencia Földrajz gyak./érdekességek Állampolgári ismeretek Informatikai foglalkozás

5. évf. 2 2 2

6. évf. 2 2 2

7. évf. 1 2 2

1

1

1

8. évf. 1 2 2 2 1 79

-


Gépírás oktatás Tömegsport Rész összesen: Összesen 5-8. o.

2 2 11

2 2 11

2 8

2 10

40

2.17. SZAKKÖRI FOGLALKOZÁSOK 5-8. ÉVFOLYAMON: 5-8. évfolyam 5. évf.

6. évf.

Énekkar Asztalitenisz Természetjáró Kézilabda szakkör Futball szakkör Elsősegély-nyújtó Színjátszó Összesen:

7. évf. 1 1 2 2 2 1 1 10

8. évf.

2.18. TEHETSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁRA, A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁRA ÉS A BTMN-EL DIAGNOSZTIZÁLT TANULÓK SZÁMÁRA TERVEZETT IDŐKERET 5-8. ÉVFOLYAMON: 5-8. évfolyam 5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

BTMN 36 Egyéb 27. § ( 5 ) ( 6 ) óraszám 36 Összesen: NKN. 27. § (5) Az általános iskola, a középfokú iskola, köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára,továbbá az első– negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy – három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. (6) Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. (7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. 80

-


A választható tanítási órák esetében a tanulóknál figyelembe kell venni a 110/2012 ( VI. 4. ) kormányrendelet előírását, mely szerint: 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, tanítási órával haladhatja meg. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: kerettantervek A vagy B változata érvényesül Tantárgyak

1-4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

5-8. évfolyam A

Idegen nyelvek (angol, német) Matematika

A

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Biológia-egészségtan

A

Fizika Kémia

B

Földrajz

A

Ének-zene

A

Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és 81

-

TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. szeptember 01. népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

A

Testnevelés és sport Osztályfőnöki A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy a tananyagot évfolyamonkénti bontásában és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeretet határozzuk meg. Természetesen így állapítottuk meg a felosztást.

3.

AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

A nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a törvény tartalmazza. Fontosnak tartjuk az alábbi szempontokat:  A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló.  A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez.  Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon.  A tankönyvek legyenek jól áttekinthetőek, jól olvashatóak, ne legyenek túl zsúfoltak.  Azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak.  A tankönyv-választásnál mérlegelni kell az árat.  A tartós használatra szánt tankönyveket a könyvtárban kell megőrizni.  A tankönyvválasztást a szakmai munkaközösségek tanévenként felülvizsgálják és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoznak. Iskolában a nevelő-oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket /tankönyv, munkafüzet, térkép stb./ használunk a tananyag feldolgozásához, melyeket hivatalosan is tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. (pl. testnevelés, a vizuális kultúra, a technika, életvitel és gyakorlat stb.) Az oktatás folyamán különböző tanulmányi segédleteket is használunk a tanórákon, a fejlesztő foglalkozásokon. Mindezek beszerzése folyamatos, ill. rendkívül fontosnak tartjuk 82

-


ezek állagmegóvását. Ebben a feladatban rengeteget segít, hogy iskolánkban interaktív csomag van több osztályteremben. Azok a könyvek, (munkafüzetek, feladatlapok) amelyek nem szerepelnek az említett jegyzékben csak a szakmai munkaközösségek, a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyeztetésével rendelhetők. A tankönyvek kiválasztásánál szempontokat veszik figyelembe:    

a

szakmai

munkaközösségek

a

következő

a tankönyv feleljen meg az iskola helyi tantervének és segítse elő a minőségi oktatást; azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók; figyelembe kell venni a tankönyvek árát; A tankönyvek használatában az állandóságra törekszünk. Új tankönyvek használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök kiválasztásánál szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

 A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.  figyelembe kell venni a taneszközök árát;  A taneszközök használatában a stabilitásra törekszik:.Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.

4.

A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA

A Nat. szerint, két évfolyamonként határozzuk meg feladatainkat. AZ 1-2. ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA

4.1.

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek vannak. Ebben az időszakban előtérbe helyezzük a tanulási módszerek kialakítását, az iskolai fegyelem és figyelem valamint a kötelességérzetet.   

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozását végezzük;

83

-




a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,



A 3-4. ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA

4.2.

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat. elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Ebben az időszakban előtérbe helyezzük a motivációt, tanulásszervezést, teljesítmények növekedését.      

Az előző szakasz lelkesedése csökken, így kerül előtérbe a motiváció Nagyon jó lehetőségeket kínál az IKT eszközökben rejlő lehetőségek Az önálló tanulás előtérbe helyezése, kutatómunkák adása Teljesítménynövelést érdekében megmutatjuk számukra, hogy hogyan lehet még hatékonyabban tanulni – „Tanulni is tudni kell címmel” az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a dramatizálás eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; AZ 5-6. ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA

4.3.

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  

   

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele különös tekintettel a fölsőbe való átmenet nehézségeire; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés más útjainak fokozott bemutatása (könyvek, folyóiratok, internet ismeretszerzés céljából)

84

-


A 7-8. ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA

4.4.

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  

 

 

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék fejlesztése rendkívül fontos ennek a korosztálynak, mivel az előbb említetteket mind meg kell növelni az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív - interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

5. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. 2. Ennek alapján  az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,  iskolai sportkörben való sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott vezetői engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. 3. 110/2012. (Vi.4.) Korm. rendelet I. részének I.2.1. alapján a heti 2 órára vonatkoztatva:  úszás, néptánc, közösségi-és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás, történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékokkal váltható ki. Lehetőségeink az alábbiak az iskolában a testnevelés, a sport, a játékos mozgások és felkészülések a versenyekre. Alsóban: 85

-

   


1-4.o. heti 5-5 testnevelés óra 1-4.o. az egyéni foglalkozás keretén belül + 2-2 óra tömegsport évfolyamonként 1-4.o. a szakköri foglalkozás keretén belül + 1 óra játékos sportvetélkedőre való felkészülés a négy évfolyamon összesen 1-4o. a szakköri foglalkozás keretén belül + 1 óra játék-szabadidő a négy évfolyamon összesen

Felsőben:  5-8.o. heti 5-5 testnevelés óra  5-8.o. az egyéni foglalkozás keretén belül + 2-2 óra tömegsport évfolyamonként  5-8.o. a szakköri foglalkozás keretén belül + 2 óra kézilabda felkészülés a négy évfolyamon összesen  5-8.o. a szakköri foglalkozás keretén belül + 2 óra futball a négy évfolyamon összesen Mindezeket az óraszámi bontások a föntiekben tartalmazzák.

6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A kerettantervre épülő helyi tanterv, valamint a rehabilitációs célú foglalkozások kötöttsége nem teszi lehetővé a választást. Lehetőség nyílik azonban az ezen kívüli tevékenységeken (pl.: matematika továbbtanulási előkészítő, állampolgári ismeretek…), valamint napközi- és tanulószobai csoportfoglalkozásokon való részvételre. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a foglalkozásokat egész tanév során látogatni kötelesek, így azokat a választást követően mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Lehetőséget biztosítunk továbbá az erkölcstan óra helyett hit- és erkölcstan tanulására.     

Április 15-ig tájékoztatjuk a szülőket. Május 20-ig felmérjük a szabadon választott tanórákon való részvételt és a hittant/erkölcstant. Szülő írásban jelzi döntését. (20/2012-es EMMI r. 15.§(1). A szülők rövid tájékoztatást kapnak a jelzettekről egy formanyomtatvány keretében. A szülői visszajelzés is formanyomtatványon történik.

A foglalkozások rendjét a helyi tanterv határozza meg. Részvétel formája a mindenkori tanév első napján kerül egyeztetésre a diákokkal, szülőkkel. Helyiség, helyiségek használata is ekkor realizálódik, melyet a szülők, tanulók tudomásulvétele jelent. Tanárválasztás lehetősége pl. szakkör, egyéni fejlesztés versenyfelkészítés esetében lehetséges. Mivel az iskola egy közepes méretű intézmény, így nagy lehetőségek a 86

-


tanárválasztásban nincsenek. Alapvetően meghatározza ebben az esetben a tantárgyfelosztás ill., hogy egy nevelő képesített a kötött órán kívüli feladat ellátására is, mivel szaktárgyával koherenciát mutat. Kiskorú tanuló választása esetén a szülő dönt, amennyiben a fent említettek okán erre lehetősége nyílik. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

7. SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK - INNOVÁCIÓK PROJEKTOKTATÁS

7.1.

A projektoktatás során egy összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma kerül feldolgozásra. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat a probléma megválasztásán és megoldásán túl a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához kapcsolódnak. A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. 7.1.1. A tervezés két fő szinten történik iskolánkban:  

Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges.

A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. A feladatválasztás történhet osztályközösségi szinten, munkaközösségi szinten, több tanulócsoport bevonásával. A témaválasztás lehet tanulói, vagy pedagógus kezdeményezésére. A projekt időtartama 1-6 hétre tervezendő. 7.1.2. Megjelenési formái oktatásunkban: 87

-

     


Érinthet egy tantárgyat Több tantárgyat együttesen A választható vagy Egyéb foglalkozásokat Szakköröket Erdei Iskola

7.1.3. Időtartam alapján  Rövid távú projekt (1-2 nap)  Középtávú projekt (1-2 hét) 7.1.4. A projektoktatás technikái Együttműködésre késztető technikák 

    

 

Játékok (népi, szerepjáték, dramatizálás) Bábozás Dramatikus helyzetgyakorlatok Gyűjtés (illatok, szagok, hangok) Céhalapítás Csoportalakítás (névválasztás, címer-és zászlókészítés) Vetélkedő, verseny Alkotás

Tanulói kezdeményezésre épülő technikák  Beszélgetés  Vita kezdeményezése  Felidézés,  élménybeszámoló  Problémafelvetés  Ötletbörze  Programválasztás  Kreatív műhelymunkák választása  Önálló adatgyűjtés  Új útvonalak kitalálása  Eredeti helyszínek felkeresése

Kreatív felfedeztető, kutató technikák            

Szakirodalom feltárása Interjú az adatközlőkkel Poszter készítése Kiállítás rendezése Papírkészítés, vízvizsgálat Vizsgálódás és mintavétel Képeslapkészítés Térképkészítés, térkép-használat Hangtérkép Tantúra

7.2. KOOPERATÍV TANULÁS Kooperatív: „Az a cselekvés, tény, hogy valaki, valami közösen, összhangban tevékenykedik”. Kooperatív tanulás: „… együttes munkálkodás a közös cél érdekében. Összehangolt tevékenység, amely során kölcsönös a hatás pszichikai, szociális és intellektuális készségek fejlődésében egyaránt”. Csoport: „Csoportnak nevezzük az egyének olyan együtteseit, amelyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek, kötnek össze. Az egyes csoportok tárgyalásánál meg szoktak különböztetni informális (elsődleges) csoportokat (társadalmi kiscsoportok) és formális (másodlagos) csoportokat (társadalmi nagycsoportok).” 7.2.1. Kooperatív tanulásszervezés alapelvei 4 alapelv:

88

-

   


Építő egymásrautaltság Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakciók elve

7.2.2. Kooperatív tanulás jellemzői Az értelmezés, tudatosítás mellett lehetőség van a kommunikációra, az átélésre, a megtapasztalásra, ebből kifolyólag szociális ismereteket közvetlenül tanít. Humánus, közvetlen irányítás mellett érvényesül a tanári segítő együttműködés, mely a proszociális nevelés szempontjából pozitív mintát közvetít és elősegíti a motiváltabb tanulást. Érvényesül az egyidejű, párhuzamos interakció alapelv, amely mindenkire kiterjed, és több szálon futó kommunikáció folyik a tanulók között, összefüggésben az érzelmi tényezőkkel, tapasztalatot szerezve a kontaktusteremtésben, a konfliktuskezelésben, az érdekérvényesítésben, a segítésben és együttműködésben. Egyenlő arányú részvétel megteremtésére törekszik, ahol mindenki egyenrangú félként dolgozhat. Cél, hogy mindenki szerepelhessen, érvényesíthesse önmagát a munka, az ellenőrzés a prezentáció és az értékelés során. Építő, pozitív egymásrautaltság érvényesül, mindenki érdekelt az előre menetelben, a csoport sikere érdekében. A tanulók sokkal érintettebbek, ezáltal aktívabbak és motiváltabbak lesznek. Segíti az egyéni és a közös felelősség kialakulását, a számonkérés lehetőségét. A mások és a csoport érdekeit is figyelembevevő attitűd jellemzi. Állandó együttműködés, kölcsönös támogatás van a csoport tagjai között. Mindezt rendszeresen átélik és gyakorolják. Érvényesül az empátia, a tolerancia, a kölcsönös bizalom. Nincs kirekesztés, elmagányosodás, mert a csoport felkarol, segít. Nagyobb az egymásra figyelés. Fejlődik a tanulók szociális érzékenysége társaik iránt. A fejlesztő, segítő értékelés van túlsúlyban, amelyre a változatosság, pozitivitás, többszintűség jellemző, a tanár ehhez igazítja a tanulást, a tanulási folyamatot. Elkülönül a tudás és a szociális ismeretek értékelése és nem csak a jegy a fontos, hanem az egyéni és közös eredmény és közös eredmény és feladatmegoldás. A tanulóknak a közösen megfogalmazott szabályokhoz, és értékekhez kell igazodni. Oldott, vidám légkör jellemzi, érvényesül az érzelmi motiváció, ráhatás, mely pozitív hatással van a tanulók aktivitására, a szociális értékek elsajátítására. A tanulók pszichikai megerősítést kapnak, ez segíti az emocionális fejlődést. 7.2.3. Kooperatív tanulás feltételei 89

-


Az együttműködő tanulási forma megteremtéséhez elengedhetetlenül fontos mind a külső, mind a belső feltételek megteremtése. Ilyen külső feltétel pl. a megfelelően kialakított tér, a csoportok kialakítása, a csoportfejlesztés, a tanulók felkészítése az együttműködésre, a feladatok biztosítása, illetve a tanulásszervezés. A belső feltételek körébe- G. L. Huber (1987) szerint- a személyközi viták, a megbeszélések, a belső személyes konfliktusok, a felfedezési vágy, a kíváncsiság, az információk belsővé válása, az információk továbbadása, illetve a megvalósuló kompetenciák és készségek tartoznak. A tanulók számára olyan lehetőségeket kell teremteni, amelyek segítik a kooperatív tanulást. Alapfeltétel a megfelelő tér kialakítása. A tanulók egymással szembefordulva csoportokban üljenek úgy, hogy a csoport tagjai jól lássák a táblát, elérjék a szükséges anyagokat, könnyen át tudják adni egymásnak az eszközöket, könnyen beszélhessenek egymással, úgy, hogy a halk beszéddel is megértsék egymást. Jó, ha az asztalok mozgathatók és van tér a teremben a rendezkedéshez és a szabad játékos feladatok lebonyolításához. Ebben a térben az oktató, a tanító szerepe is megváltozik, teljesen más lesz, mint frontális oktatás esetén. Itt a tanulás terepei válnak hangsúlyossá. Fontos, hogy a tanári asztal ne kerüljön központi helyre. Legyen az osztály otthonos, inger gazdag. Legyenek növények, kisállatok az osztályban. Az osztályterem egyik falát a gyerekek munkáinak kiállítására használjuk. A kooperatív tanulás során a gyerekek kettő-, négy-, hatfős csoportokban dolgoznak. A csoport tagjai közös célt képviselnek, ezért felosztják egymás között a feladatokat; mindenki felelős a saját munkájáért, együtt dolgoznak, ha szükséges, segítik egymást. A csoportmunkával kapcsolatban kezdettől azt a normát állítjuk fel, hogy a csoport minden tagjának feladata és felelőssége, hogy mindenki elkészüljön a feladattal, megtanulja az aktuális ismeretet. A diákok feladatköreinek megismerését szerepkártyák segítségével biztosíthatjuk. 7.2.4. Kooperatív tanulás hatása A kooperatív tanulás sokkal hasznosabb a csoportosan végzett munkával, ugyanis itt a tanulók együttműködésén van a hangsúly, mely által könnyebb a dolgok elsajátítása. A munkában egyenlő eséllyel vehetnek részt a hátrányos helyzetű tanulók, valamint a lassabban haladók is. A kooperatív tanulás megtanítja a gyerekeknek, hogyan kell egymást segíteniük, elfogadni egymást, toleránsan viselkedni, háttérbe szorul a versengés, nem engedi mások kiszorítását a munkából. A tapasztaltak szerint a diákok örömmel dolgoznak együtt, aktívabban tanulnak, mint más helyzetekben. A helyes alkalmazás feltétele a nyitott, elfogadó pedagógiai attitűd, amely az alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak. A módszer fejleszti a gyermekek figyelmét, empátiáját, felelősségvállalását, önzetlen segítőkészségét, kommunikációját, szervezőkészségét, toleranciáját, tehát elengedhetetlen a későbbi munkára való felkészítéshez. A kooperatív tanulási módszerek nem csupán a tanórán alkalmazhatóak, hanem az iskolán kívüli tevékenységekbe is tökéletesen beépíthetőek. Felhasznált szakirodalom: Dr. Spencer Kagan – Miguel Kagan: Kagan kooperatív tanulás EGYÉB CSOPORTMUNKÁK

7.3. 

Gyerekeknek 90


-

Nemcsak tanórai keretben gondolkodunk a csoportmunkákban, hanem azon túl is. Gyerekeink magatartását változtatnánk még pozitív irányba az alábbi felhasznált irodalmak által. Önismereti csoportok szervezésével is szeretnénk a helyes irány felé terelni magatartásukat, szorgalmukat, gondolkodásukat. Szervezés módja: alkalmi, néhány órás foglalkozáson keresztüli csoportok szervezése hosszabb távon működő csoportfoglalkozás Kiválasztás módja: azonos helyzetű, problémájú gyerekek 



7.4.

Szülőknek Nemcsak szülőértekezletek és egyéb szervezés által történő találkozás, hanem azon kívül is. Szülők gyerekeinek torz magatartására, szorgalmára, gondolkodására vonatkozó csoportalakítás. Szeretnénk átbeszélni, tanácsot adni a helyes módszerek alkalmazására. Ebben adnak irányt pl. az alábbi szakirodalmak. Szervezés és kiválasztás módja hasonló a föntiekhez. Nevelőknek Nemcsak a „nagy” tanfolyamokban gondolkodunk, hanem abban is, hogy itt magunknak szervezzünk kiscsoportos foglalkozásokat, amik a módszertan, oktatásranevelésre vonatkoznak. Hozadéka egymás jobb megismerése, összetartás erősítése, nevelési-oktatási praktikák átadása. MÓDSZEREINKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A MUNKÁNKBAN MÉG FELHASZNÁLT SZAKIRODALMAK

pl: 





Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése – A Gordon – Modell: A sikeres tanítás szemlélete és gyakorlati készségtára Thomas Gordon: P.E.T. A szülői eredményesség tanulása – A Gordon – Módszer – Hogyan változtathatják a szülők gyerekekhez fűződő egyoldalú viszonyukat egyenrangú, örömteli kapcsolattá? Rudas János: Delfi örökösei önismereti csoportok – elmélet, módszer, gyakorlat

8. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Cél a már itt keletkezett hátrányok csökkentése a velük való foglalkozások intenzitásának növelése. Folyamatos feladataink  Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson  A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket tanulószobával, korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük 91

-

 



 


A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanulókkal, a családsegítő szolgálattal és egyéb partnerekkel A gyermekek érdekében meghatározó feladatunknak tekintjük a drog-prevenciót, a bűnözés elleni küzdelmet, a bűnmegelőzést. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és kompetens szakemberekkel. Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá Minden rászoruló gyermek számára biztosítjuk a napközis és tanulószobai ellátást Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőség szerint részt veszünk azokon.

Felelősségek:   

      

Az iskola felelőssége – minden dolgozójának -, hogy közreműködjön annak megvalósításában, hogy az esélytelenség csökkenjen Az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve a gyermek-és ifjúságvédőnek A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. Szegregációmentes intézmény szervezése az irányadó. Ez a folyamat elindul az óvodából átkerülő gyerekek oktatási- és nevelési átmenetébe. Integrációt erősíti iskolánkban a rengeteg délutáni foglalkozás is. A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Valamint kapcsolattartás a külső szervezetekkel is. Napközis és tanulószobai lehetőségek kihasználása. Fontosak számunkra a délutáni elfoglaltságok, a kiscsoportos foglalkozások.

Elveink között szerepel, hogy sem csoport, sem osztály szegregáció ne alakuljon ki. Ezért szervezzük úgy meg tanóráinkat és azon kívüli iskolai életünket, hogy továbbra is mindenki számára biztosítani tudjuk az integrált oktatást. Figyelemmel kísérjük a tanulók előmenetelét és nyomon követjük életútjukat a 8. o. után, legalább a középiskolai tanulmányuk alatt. Eredményességi mutatók alapján (komp. lemorzsolódás, továbbtanulás) egyéni, intézményi fejlesztés Pályaorientáció erősítése, után követés, együttműködés a középiskolákkal. Szabadidős programokon való részvételek növelése. 92

-


9. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. AZ ÉRTÉKELÉS TÍPUSAI

9.1.

Az értékelés típusai között helyet kap a formatív, a szummatív, a diagnosztikus értékelés. A formatív (formáló-segítő) értékelés: Célja: a tanítás és tanulás eredményességének ellenőrzése, értékelése. Funkciója: Az eredményes tanítás, tanulás elősegítése, a hibák, nehézségek feltárása, a tanítási-tanulási folyamat átszervezése, ezek javítása, pótlása. A szummatív (összegző-minősítő) értékelés: Célja: a tanulók tudásának minősítése a tanítási-tanulási folyamat nevezetes szakaszainak (tanítási téma, félév, év vége) befejezésekor. Funkciója: globális kép kialakítása tanulóról. Diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés: Célja: annak megállapítása, hogy a tanulók melyen tudással rendelkeznek, milyen a tanulók tudása közötti különbség. Funkciója: a tanítási-tanulásai folyamat szervezése a célok elérése érdekében. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv, matematika, történelem, környezetismeret, természetismeret, fizika, kémia, biológia és egészségtan, földrajz ellenőrzésénél:  

A tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizzük. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Igyekszünk elérni azt, hogy minden tanuló legalább egyszer feleljen szóban: 

Az elméleti jellegű tantárgyak esetében egy-egy témakörön belül.

93

-

  


Társadalmi és állampolgári ismeretek, hon és népismeret, tantárgyak esetében félévente. Az ének-zene, rajz, az informatika, technika tantárgyakból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A testnevelés tárgy követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változnak – fejlődtek-e, vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. 9.2.

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Az értékelési rendszer alapkritériuma: a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének a figyelembevétele. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a gyerek és a szülő információt kapjon a tanároktól arról is, hogy a gyerek életkorának megfelelő, NAT szerinti osztályfokozat követelményeivel mérve milyen a gyerek tudása. A szöveges értékelés funkciói: formálás, fejlesztés, ösztönzés,  helyzetfeltárás, visszajelzés és mérés – minősítés nélkül.  kiderülnek belőle a gyerek erősségei és gyengeségei, továbbá  serkentő hatású (mert olyanra írjuk). Ehhez alakítjuk ki az objektívnek tekinthető, mindenki által használt, valamint a gyerek és a szülő által is ismert értékelési szempontjainkat. Az értékeléshez tartozó ellenőrzési formák a diagnosztizálást szolgálják. A diagnosztizálást tanév elején ill. ciklus zárásaként, tanév végén végezzük. 

1. évfolyamban év végéig és 2. évfolyam félévéig szöveges értékelés van.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: Minősítési fokozatok Szöveges értékelés

Rövidítés

Teljesítmény

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

JÓL TELJESÍTETT

K J

MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

M

FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

F

91-100 %: 76-90 %: 51-75 %: 31-50 %: 0-30 %:

Átváltás érdemjeggyé jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

A minősítési fokozatok értelmezése:  Kiválóan teljesített az a tanuló, aki önálló feladatvégzésre képes. 94

-

 


Jól teljesített az a tanuló, aki kevés segítséggel képes feladatvégzésre. Megfelelően teljesített az a tanuló, aki sok segítséggel képes feladatvégzésre. (megjegyzendő: hogy míg mondatértékelésük ugyan az, addig a tartalmi kifejtés rendkívül eltérő lehet, mivel a 31 és 75 % között mozog. Ezért a nevelő még 40 %-ig mérlegelhet a két utolsó szöveges értékelés között.)



Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki feladatvégzésre csak pedagógus segítségével képes. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, kísérletet kell tenni azok megszüntetésére és javaslatot kell tenni a tanuló továbbhaladását illetően. ÉRDEMJEGGYEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉS

9.3.



2. évfolyam félévétől 8. évfolyam végéig osztályzattal értékelünk 5 fokú skálán.

A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát a félévek során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Év végén az egész évben megszerzett értékelések az irányadók. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A minősítési fokozatok értelmezése: 5 jeles 4 jó

minden feladatrészt önállóan teljesít kisebb segítséggel teljesít

3 közepes

az előbbit segítséggel sem teljesíti

2 elégséges

a minimumkövetelményt teljesíti

1 elégtelen

a lényeget segítséggel teljesíti

1. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

95

-


%-os teljesítmény

Teljesítmény 91-100 %: 76-90 %: 51-75 %: 31-50 %: 0-30 %:

Érdemjegy jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. ÍRÁSBELI BESZÁMOLTALÁS

9.4.

Az írásbeli beszámoltatás formái: - írásbeli felelet - "röpdolgozat" - témazáró dolgozat - tudáspróba - szintfelmérés Az írásbeli számonkérés rendje 

Írásbeli felelet a tananyag fejezeteken belül a pedagógus mérlegelésétől függően, előre tervezetten íratható. Lehetőleg 2 -3 tananyagegységnél nagyobb részt ne öleljen át. A tervezett írásbeli feleltet megelőző órán a tanulók tudomására kell hozni az írásbeli számonkérést.  Témazáró dolgozatot a tananyagfejezetek lezárásakor, az összefoglalást követően íratunk. A témazáró tervezett időpontját az összefoglalás megkezdésekor közöljük a tanulókkal. Az írásbeli számonkérés korlátai 

Egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál többet nem íratunk. 96

-




Az e napra előre jelzett írásbeli feleletet – a pedagógus mérlegelésére bízva – íratjuk, vagy elhalasztjuk.

ÍRÁSBELI FELELET: alkalomszerűen, előzetesen bejelentve a megbeszélt anyagból RÖPDOLGOZAT: bejelentés nélkül, szúrópróbaszerűen, főként alapfogalmak, szabályok, konkrét ismeretek számonkérésére (A kérdések rövid válaszokat feltételeznek.) TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT: témakörök, tananyagrészek végén, a témakör összefoglalását követően, előre bejelentve annak felmérésére, hogy ki hol tart az anyag mélységének elsajátításában TUDÁSPRÓBA: átfogó ismereteket, összefüggések meglátását, jártasságot, a tanult ismeretek alkalmazását mérjük vele adott tantárgyon belül. Rendszeressége a tanterv és szaktanár függvényében. SZINTFELMÉRÉS: elsősorban diagnosztikus jellegű egyéni előrehaladást mér, szóban értékeljük, de ezek eredményei ne jelenjenek meg jegyben Rendje „tól – ig” határokon belül egyéni képességekhez mérten differenciált feladatok, fokozatos szintemelés. - egyszerű, egy utasítást tartalmazó feladatok legyenek - munka megkezdése előtt szóbeli magyarázat szükséges a feladatok megoldásához - csak olyan megoldási módokat kérjünk számon, amelyeket ismernek a tanulók - a tanulók képesek legyenek a rendelkezésükre álló idő alatt a feladatok elvégzésére Korlátai - Azoknál a tanulóknál, akiknek írásbeli munkái nem tükrözik a meglévő tudást, lehetőséget adunk a szóbeli feleletre. - Nem lehet számon kérni, olyan ismeretet, műveletet, szabályt, melynek alapos elsajátítására a tanulónak nem volt lehetősége hiányzás, vagy időhiány miatt. - A hiányzóknak biztosítani kell a lemaradás bepótlását és a számonkérés utólagos teljesítését. - Témazáró dolgozatot és tudáspróbát legfeljebb kettőt írathatunk adott osztályon belül ugyanazon a napon. Ezt a szaktanárok előre egyeztetik. - A témazáró dolgozatot rendszerező, összefoglaló óra előzze meg. Szerepe, súlya - Az írásbeli felelet és a "röpdolgozat" érdemjegye a szóbeli felelettel egyenrangú. - A témazáró dolgozat és a tudáspróba eredményét súlyozottabban vesszük figyelembe. - A tanulók tudásának értékelésénél elsősorban az önmagukhoz mért fejlődést vesszük figyelembe.

97

-


A fentieken kívül az alsó tagozatban különösen fontos, hogy: - minden megoldott feladatot, leírt szavakat, mondatot, másolást, tollbamondást értékelni kell - a legkisebb jó részeredményt is értékeljük és a hibát azonnal javítsuk, különben az rögzül - a segítő értékelésnek folyamatosan jelen kell lennie - motiváló jellegű legyen! - a gyerekeknek szóban folyamatosan el kell magyaráznunk az adott érdemjegy tartalmát, igyekezve a tanulók önértékelési képességét kialakítani, fejleszteni. - minél alacsonyabb az osztályfok annál nagyobb arányban alkalmazzuk a "tárgyiasult" értékelési eszközöket: pont, csillag. Vigyázni kell, hogy e tárgyak ne vegyék át az eszköz helyett a cél szerepét. Optimális esetben a jó feladat a sikerélmény. Írásbeli feladatok értékelése Elsődleges a százalékolás, de ettől a tantárgyak jellegénél fogva el lehet térni, mert százalékos meghatározás nem lehetséges. 9.5.

A SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS

A szóbeli beszámoltatás felelet útján történik. A szóbeli feleletet, igazodva tanulóink sajátosságaihoz, általában algoritmusok segítik. Felelet lehet: előre meghatározott, alkalmi A nevelő nem köteles közölni a szóbeli beszámolás „felelés” idejét, napját az év folyamán, mivel minden tanórára rendszeresen kell a tanulónak is készülni. Szóbeli feladatok értékelése Elsődleges a mondandó tartalma. Önálló kifejezések vagy csak segítő kérdésekkel tudja elmondani a tanultakat. Összefüggő, összerendezett vagy szétszórt, kapkodó. Látja-e az összefüggéseket az előző anyagrészekkel vagy csak egyet önmagában. 9.6. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE: A tanév folyamán a tanuló tudásának értékelésénél figyelembe vesszük:  a házi feladatok elkészítését, minőségét,  a tanórai munkát,  a gyakorlati feladatok megoldását,  a szóbeli feleleteket,  az írásbeli feladatokat,  a témazáró dolgozatokat,  az év eleji-, a félévi- és a tanév végi felmérések osztályzatait. A félévi és a tanév végi minősítések és osztályzatok ezek átlagai alapján kerülnek megállapításra+egyéni mérlegelés a pedagógusok részéről. Az értékelés szempontjainál különös tekintettel és figyelemmel kell lennünk: 98

-

   


A tanuló önmagához mért fejlődésére, Az ismeretek elsajátítására, A képesség minőségi, mennyiségi gyarapodására, A tanuló szociális képességeire, magatartásának, viselkedésének fejlődésére.

Összefoglalóan: Az értékelési formánál fontosnak tartjuk, hogy  a tanár és a diák közösen végezze;  a diák aktív részese az értékelési folyamatnak;  az értékelés rendszeres és folyamatos;  írásbeli és szóbeli;  Több szempontú legyen, egyfelől terjedjen ki a szociális fejlődésre és a tárgyi tudásra egyaránt, másfelől a két körben is egyszerre több szempont érvényesüljön;  a viszonyítás alapja saját korábbi szintje, de a tárgyi tudást negyedik osztálytól minden esetben az osztályfokozat követelményeihez viszonyítjuk.

9.7.

ÉRTÉKELÉS AZ 1 – 4. ÉVFOLYAMON Értékelés módja -

év közben

-

félévkor

év végén

-

-

Piros és feketepont, csillag, %, Érdemjegy (2. félévétől, 3.4. o.) Havi értékelés Szöveges értékelés az első évfolyamtól második évfolyam félévig a tanítók által kidolgozott szempontok alapján 3-4. o. érdemjegy 1. o. kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul, tanévi munkája előkészítő jellegű volt 2-4. o. érdemjeggyel

Az értékelés rögzítése - munkafüzet,

Ki értékel? -

tanítók, napközis nevelők, szaktanárok

-

osztályfőnök, napközis nevelő, szaktanárok

- tájékoztató, osztálynapló - bizonyítvány és értékelő lap törzslap osztálynapló - iskolalátogatási bizonyítvány - bizonyítvány - törzslap - osztálynapló -

ua. osztályfőnök, napközis nevelő, szaktanárok

- bizonyítvány,törzslap, osztálynapló

ua.

- tájékoztató füzet - osztálynapló - a tájékoztató füzethez csatolt értékelő lap, osztálynapló

vezető

99

-

9.8.


ÉRTÉKELÉS A 5 - 8. ÉVFOLYAMON

Értékelés módja év közben

-

félévkor

év végén

-

-

-

érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1) legalább 1 jegy tantárgyanként havonta dicséret, elmarasztalás piros-és fekete pont érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1) szaktárgyi dicséret (5D) osztályzat: kitűnő (jeles + dicséret), jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen nevelőtestületi dicséret

Az értékelés rögzítése - osztálynapló

Ki értékel? -

szaktanárok

-

szaktanárok

-

szaktanárok szaktanárok

- tájékoztató füzet - munkafüzetek - osztálynapló -

tájékoztató füzet

- osztálynapló (számmal) - bizonyítvány - törzslap - bizonyítvány, törzslap -

szaktanárok

osztályozó konferencia

A választható órakeretből oktatott, a kerettanterv alapján azon az évfolyamon még be nem lépő tantárgyak értékelése: Értékelés módja mint az egyéb tantárgyakban

év közben

-

félévkor

szöveges értékelés: - kiválóan teljesítette (K), - jól teljesítette (J), - megfelelően teljesítette (M), - gyengén teljesítette (GY) - szöveges értékelés, mint félévkor

év végén

Az értékelés rögzítése

Ki értékel?

- tájékoztató füzet, osztálynapló - tájékoztató füzet - osztálynapló

-

szaktanár

-

szaktanár

- bizonyítvány rendkívüli tárgy rovat - törzslap jegyezet rovat - osztálynapló

-

szaktanár

100

-


A lényeges követelményeknek való megfelelés az egyes tantárgyaknál külön határozzuk meg. 10. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

10. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI: A jutalmazás és fegyelmezés különböző formáinak alkalmazása során a fokozatosság elvét kell alkalmazni. Törekedünk arra, hogy jutalmazás mindig a közösség előtt, nevelő célzattal is történjen, míg a fegyelmezés során a nyilvánosság, mint eszköz nem feltétlenül alkalmazandó. A jutalmazás és fegyelmezés fokozatait, az egyes fokozatokra jogosult személyek megjelölését, valamint az ahhoz kapcsolódó kiváltó magatartásformák az alábbiak: 10.1. JUTALMAZÁS Megnevelés

Miért

Szaktanári dicséret

Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért

Napközis nevelői dicséret

kiemelkedő napközis teljesítményért

Tanulószobai nevelői dicséret

kiemelkedő tanulószobai teljesítményéért

Osztályfőnöki dicséret (szóban, írásban)

Kiemelkedő közösségi munkáért

A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá

Osztályfőnök (a szaktanárok, DÖK vezető tanár javaslata alapján)

Vezetői dicséret

Kimagasló tanulmányi-, kulturális- és sport eredményért

A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá

Vezető (az osztályfőnök és szaktanár javaslatára)

Oklevél, jutalomkönyv

Kimagasló tanulmányi-, kulturális-, közösségiés sport eredményért

„Az iskola kiváló diákja” kitüntetés

Az iskola „Jó tanulója, jó

Ideje A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá

évzáró

Nyolc tanéven át kiemelkedő tanulmányi eredményért, példamutató ballagás magatartást és szorgalmat tanúsító diák kaphatja Több tanéven át A tanév végén a kiemelkedő ballagási ünnepségen

Adományozza A szaktanár Napközis nevelő

Tanulószobás nevelő

Vezető, alapítvány kuratóriuma az osztályfőnökök javaslata alapján Vezető (a nevelőtestület és a DÖK javaslatára), az osztályfőnök előterjesztésével

Vezető (a szaktanár és a 101

-

TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. szeptember 01. sportteljesítmény és legalább jó átlagú tanulmányi eredmény FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK:

nevelőtestület javaslatára)

sportolója” kitüntetés 10.2.

Ki adhatja?        -

Szaktanári Napközis nevelői Tanulószobai nevelői Figyelmeztetés (szóban, írásban) Intés (írásban) Megrovás írásban) Osztályfőnöki Figyelmeztetés (szóban, írásban) Intés (írásban) Megrovás (írásban) Vezetői Figyelmeztetés (írásban) Vezetői Intés (írásban) Vezetői Megrovás (írásban)

Miért?

A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt.

A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségének megszegése, a házirend enyhébb megsértése miatt.

Az iskolai házirend gyakori megszegése, szándékos, kisebb értékű károkozás miatt.

Az iskolai házirend súlyos szándékos károkozás, fegyelmezetlenség miatt.

megsértése, súlyos

Minden esetben fontos a megbeszélés, az ügy pontos tisztázása, a helyes és a helytelen megoldások ütköztetése, a következtetések levonása.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a fegyelmezési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki intés” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; 102

-

-


ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvénysül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést a fegyelmező intézkedést, a szülő tudomására kell hozni. Rögzítése a tanuló Tájékoztató füzetében és az Értékelő napló megjegyzés rovatába dátummal ellátva történik (mit, miért kapta). Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 58. § (5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)-f) pontjában /eltiltás a tanév folytatásától és kizárás/ és az (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. (…) 97. § (3) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő 58. § szerinti fegyelmi eljárásokat a Kt. vonatkozó rendelkezései alapján kell befejezni. Cél: hogy a büntetés is nevelési célzatú legyen. Nemcsak az a fontos, hogy beírásra kerüljön, hanem az is, hogy az eseteket megbeszélés is kövesse. 10.3. AZ ISKOLÁBAN A MAGATARTÁS MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI, KÖVETELMÉNYEI

ÉRTÉKELÉSÉNEK

ÉS

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg.

-

Példás (5): magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan 103

-


vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A tanárok 9095%-a példásnak tarja, és a többiek sem adnának jónál rosszabbat.

-

-

-

Jó (4): magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére. Felszerelését 1-2 esetben otthon hagyja. Változó (3): magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesül. Rossz (2): magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelése a magatartás értékelésében elfogadott elvek alapján történik. 10.4. AZ ISKOLÁBAN A SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI, KÖVETELMÉNYEI

ÉRTÉKELÉSÉNEK

ÉS

Tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

-

Példás (5): a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha képességeinek hiányát 104

-


szorgalmával

-

-

-

sikeresen

tudja

pótolni.

Jó (4): a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó (3): a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag (2): a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan.

A magatartás, a szorgalom értékelését havonta az osztályfőnök dönti el a szaktanárok véleményének figyelembe vételével. A félévi és a tanév végi minősítésekről a nevelőtestület dönt. Az osztályzatokat a tájékoztatóba (év közben), a félévi (tájékoztatóba) és év végi értesítőbe (bizonyítványba) be kell írni.

11.AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI, SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI

Elvek: - A házi feladat a törzsanyag megerősítését szolgáló gyakorló anyag szóban és írásban. - A feladatok lehetőleg olyan típusúak legyenek, amilyeneket délelőtt oldottak meg. Megoldásukhoz olyan eszközre legyen csak szükség, mely magának a tárgynak az elsajátításához is kell a délelőtti foglalkozásokon. - A házi feladat mennyiségét és minőségét a délutános kontrollálja és visszajelez - Rugalmas mennyiség is adható (pl. A4-es lap tele feladatokkal, a tanuló maga osztja be, hogy melyik du. mennyit készít el és így mikorra végez) - Nagyobb arányban legyen begyakorlás, melyhez inkább türelemre, szorgalomra van szükség, mint a kifejezetten alkotó képzeletet igénylő feladatok-megoldásukhoz kevés vagy semmi külső segítségre se legyen szükség. - A jobb képességű tanulók fejlődését és a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatását egyénre szabott, differenciált feladatokkal segítjük elő. - Fontos a házi feladat előkészítése, a megfelelő motiváció már a tanórákon-szóban előre megbeszélve. - A szóbeli és írásbeli feladatokat a hetesek írásban rögzítik ("leckefüzet") a tanulószoba/napközi vezető részére. 105

-


- Elengedhetetlen a folyamatos konzultáció és egyeztetés a délelőtti órák tanáraival: ki, mennyit és milyen jellegű feladatot ad, min legyen a hangsúly, melyik rész kinek megy nehezen, mikor lesz felelés, dolgozat stb. - A szakköri és egyéb délutáni elfoglaltságok miatt elmaradt feladatok elkészítése, pótlása a tanuló otthoni kötelessége. Ennek ellenőrzése a szaktanár feladata. Korlátok: - Mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a rendelkezésre álló időkeretet és a tanulók képességeit, továbbá: - a gyerekek sokkal fáradtabbak - figyelmüket nehezebb lekötni, megtartani - feladattartásuk gyengül - munkafegyelmük csökken - magatartási problémák fokozódnak, - ingerküszöbük csökken - mozgásigényük nagyobb - A hét utolsó tanítási napján feladott házi feladatok esetében fokozottan figyelembe vesszük, hogy a tanulók végezzék el azokat a tanulószoba/napközi keretében. - Hétvégére nem adható több szóbeli, sem írásbeli feladat (A hétfői napra is készülni kell, az is tanítási nap!), biztosítva a tanulók szabadidejét. Ezen kitétel a tanítási szünetekre is érvényes, illetve ekkorra semmilyen házi feladat nem adható. Napközi- és tanulószobai foglalkozásokra vonatkozó szabályok  A tanulószobán és napközis foglalkozásokon a nevelők koordinálják a pedagógusok által feladott házi feladatok elkészítési rendjét. Az órarend figyelembevételével átcsoportosíthatja az elkészítés, megtanulás rendjét.  Az írásbeli házi feladatokat a pedagógusok ellenőrzik. A jó megoldásokat, illetve az elvégzés hiányát szimbólumokkal értékelhetik.

12.CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk:    

az idegen nyelvet, az informatikát, a technikát, 7-8. évfolyamon a magyar nyelv-és irodalmat és matematikát

Célunk   

hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére a tanulók tudásának megalapozására. 106

-


A választható tantárgyak esetében: diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a tárgy vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

13. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. §97 (1) Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa - az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban - az (5) bekezdésben meghatározott országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus - a mérésben érintett tanulónként - rögzíti és feltölti az (5) bekezdés szerinti informatikai rendszerbe. (3) A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola vezetője által kijelölt egyéb pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából - elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között - szükséges intézkedéseket. (4) A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására. (5) A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, a 4. mellékletben meghatározott tartalmi keret szerinti informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT -et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli. (6) A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. (7) A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.

107

-

 

 



  


Tehát a tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik. A mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabálynak megfelelő időben történik tanulóink fittségi felmérése. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A szülő kötelessége - megismerve a fizikai mérés eredményeit - megtegye a tőle elvárható intézkedéseket gyermeke fizikai fejlődése és egészségének védelme érdekében (pl. életmód változtatás, táplálkozási szokások megváltoztatása, ösztönzés a testmozgásra, testedzésre, stb.) Szükségesnek tartjuk, hogy a tanulók fizikai állapotának mérési eredménye tanulók egészségi lapján is szerepeljen, hogy biztosítva legyen a hivatalos nyilvántartás és a tanuló fizikai fejlődésének folyamatos figyelemmel kisérése (pl. iskolaváltásnál). Ez a mindenkori védőnő feladata. Nem elég, ha az iskola testnevelő tanárai elemzik a fizikai mérés eredményeit. Központi feladat a fizikai méréssel kapcsolatos adatok feldolgozása, (összehasonlítása) és az eredmények visszajuttatása a beküldő iskoláknak. A mérés részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, amelyek a testnevelők által elvégzendő feladatok is:

1. feladat: Cooper-teszt 2. feladat: helyből távolugrás 3. Feladat: hason fekvésből törzsemelés és leengedés 4. Feladat: hanyattfekvésből felülés 5. feladat: fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás A mindennapos testnevelés formái a következők: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, edzések, napközis foglalkozások, színterei pedig: iskola, tornaterem, tornacsarnok, sportpálya. A testi fejlődést a védőnő által készített mérések mutatják, melyet évente végez el.

14. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI 14.1.

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEI, TERÜLETEI

Kiemelten fontosak az alábbiak:   

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

108

-

TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. szeptember 01. - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén.



Felhívjuk továbbá figyelmüket a: médiatudatosságra, fogyasztásvédelemre, játékszenvedélyre, internet és tv-függőségre. Tesszük ezt azért is, mert egyre gyakoribb, hogy ezek a gyermek egészségét károsan is befolyásoló tényezők tudatos használatával nincsenek tisztában.

Az egészségnevelés fő területei: 1. Helyes szokások, napirend kialakítása 2. Korszerű, egészséges táplálkozás 3. Egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes testtartás kialakítása 4. Mentálhigiéné-lelki egészségtan 5. Betegápoláshoz kapcsolódó lépéseink Elveinket meghatározzák a feladatok, amelyek fontos szerepet játszanak nevelésünkben, oktatásunkban. 14.2.

AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI, TERÜLETEI



Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

-

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

1. Tanórai keretek  tantárgyakba építve 109

-

      


erdei iskola tanulmányi kirándulás sportnap környezeti nevelés (elsősorban: biológia, kémia, fizika, környezetismeret tantárgyak keretén belül, de gyakorlatilag valamennyi tárgyat érinti) osztályfőnöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák testnevelés (a sportolás hasznossága különös tekintettel a kulturált környezetben, szabadban) egyéb (pl.: terem esztétikus díszítése, szellőztetése, tisztasága, tanulók helyének negyed évenkénti változtatása stb.) Egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei. Részletesebben minden tantárgy tanmenetében megtalálható.



A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.



Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a) a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai Valamennyi tantárgy feladata beépítve a tanórákba. b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek 2. a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: 

minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;



évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése pl. a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, versennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára



minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi terepszemle az iskola környékén” szervezése a településen



a fönti adatok gyűjtése, továbbhasznosítása pl. iskolai önkéntesekkel való rendbetétele



a szelektív hulladékgyűjtés az iskolában,ennek hasznosságának tudatosítása, szemléltetése Erdei iskola: Az egyik legfontosabb programnak tartjuk az egészségügyi és környezetnevelési lehetőségek közül. Szakkörök (környezetismeret, elsősegélynyújtás, természettudományos gyakorlat, természetjáró) Tanulói pályázatok: Kiadunk egy-egy környezetvédelmi problémát önálló feldolgozásra! (lehet szakmai dolgozat, rajz, irodalmi alkotás) Vetélkedő, tanulmányi verseny: helyi, regionális és országos versenyeken vegyenek részt. Akciók: Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, melyek felhívják a közösség figyelmét (pl.: papírgyűjtés, elemgyűjtés) o Csatlakozunk helyi vagy országos akciókhoz (pl.: Takarítási világnap) Kiállítások: látogatható kiállítás pl.: helyi problémákat, bemutató, Föld Napja – rajzkiállítás, táborozókról bemutató)

    



110

-

           


Tanulmányi kirándulás: Egy-egy táj, terület alaposabb megismerése. a gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet és természetvédelem illetve az egészséges életmód fontos téma, így elmélyíthetik tudásukat: földrajzi és biológiai, környezetismereti versenyeken való részvétel Életed az ételed! – jelentésének megfogalmazása Zöldesítés: pl.: Madarak, fák napja, fák, virágok ültetésével szépíthetjük környezetünket (szülőket is be lehet vonni) Jeles napok: április 22.: Föld Napja május 10.: Madarak és Fák Napja szeptember 23.: Takarítási Világnap október 31.: Takarékossági Világnap március 22.: Víz Világnapja figyelemmel kísérése, bekapcsolódás. És még azok a napok, amit választhatóként hagyunk minden évben.

15.AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI Iskolánk a fenntartó által meghatározott létszám függvényében veszi fel a jelentkező tanköteles korú normál és sajátos nevelési igényű tanulókat. A beiratkozással létrejön a tanulói jogviszony, mely a törvényi feltételeknek megfelelően működik, illetve szűnik meg. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a szakértői bizottság szakvéleményét, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. - személyi dokumentumokat A tanulók felvételéről - a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével - az iskola vezetője dönt. Az vezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az vezető-helyettes, az iskolai intézményegység-vezető és az érintett osztályfőnökök véleményét. További részletezését a Pedagógiai program tartalmazza a felvétel és átvétel címnél.

III. LEGITIMÁCIÓS DOKUMENTUMOK 111

-


112

-


A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 1. ÉRVÉNYESSÉGI IDŐ A régi pedagógiai program 2008. szeptember 1-jével lépett életbe, és a Füzesabony Város Önkormányzatának Képviselőtestülete által elfogadott, 2008. szeptember 1-jén életbe lépett módosításokat, alapelveket tartalmazza az egységes irányítású intézményre vonatkoztatva. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre, azaz 2008. szeptember 1. napjától 2016. augusztus 31. napjáig szól. A 2011/2012-es tanév során a nevelőtestületnek mindenképpen teljes körű felülvizsgálatot, értékelést kell végeznie és szükség esetén módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell készíteni, bevezetni. A pedagógiai program módosítására 2008 óta sor került a törvényi megfelelések miatt. 2012-13. tanévben újabb módosításra került sor, mivel egy általános vizsgálatra is szükség lett volt. Az elmúlt egy évben a törvények és rendeletek változása szükségszerűvé tette egyébként is a pedagógiai program átalakítását. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. 2014-ben a törvényi változásoknak megfelelően módosítjuk a Pedagógiai programot. 3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A Szülői Munkaközösség, a szülők 10 %-ának, a nevelőtestület 25 %-ának kérésére össze kell hívni a módosítás előkészítésével foglalkozó iskolavezetést és a nevelőtestületet. A pedagógiai programot csak a tantestület módosíthatja és az a fenntartó elfogadásával lép életbe. A pedagógiai program módosítására elsősorban jogszabályi változások miatt kerülhet sor. a./ A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az iskola vezetője  a nevelőtestület bármely tagja  a nevelők szakmai munkaközössége  a szülői munkaközösség  az iskola fenntartója 1. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján a diák-önkormányzatot patronáló tanár útján javasolhatják. 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az vezető jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. 113

-


4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA a./ A pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. b./ A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg: - papír alapon:  az iskola fenntartójánál;  az iskola működtetőjénél  az iskola irattárában;  az iskola könyvtárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola vezetőjénél; - elektronikus megjelenés:  www.fuzesabonyiiskolak.hu  kép és szöveg az iskolai életről  telekib.blogspot.com 

1. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola

vezetőjétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban

114

-


5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot a Diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta. (Jegyzőkönyvi részlet: A tanulók fontosnak tartották a következőket: a tehetséges és a felzárkóztatásra vonatkozó részeket,a tanulószoba és napközinél leírtakat, a teljes körű délutáni foglalkozásokat. A gyerekek szabadidejének hasznos eltöltését, a tanulók jogait, kötelességeit, a változatos programokat. A nyelvoktatást, a bontásokat, a tanórai óraszámok emelését, szakköri órákat, a döntésekben való részvételt, az óraszámi választhatóságot, a programok sokszínűségét, egyéb feladat óraszámait, közösségépítő tevékenységet.) Füzesabony, 2014. 12. 12. …………………………………………… Diákönkormányzatot patronáló pedagógus Teleki Blanka Általános Iskola A pedagógiai programot a szülői munkaközösségek, és azoknak választott vezetése véleményezte és elfogadásra javasolta. (Jegyzőkönyvi részlet: Kiemelték és hangsúlyozták ennek fontosságát: a tanulószoba és napközinél leírtakat, az iskolaotthonos munkaformát jónak tartották, a teljes körű délutáni foglalkozásokat, a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltését, a nyelvoktatást, a bontásokat, a tanórai óraszámok emelését, szakköri órákat, egyéb feladat óraszámait, közösségépítő tevékenységet, az iskolai innovációt. Tetszett a projektoktatás, a kooperatív módszerek, ezen belül a csoportos foglalkozások, minden új megjelenése, ami eddig nem jellemezte az iskolát.) Füzesabony, 2014. 12. 12. …………………………………………… Szülői Munkaközösség Elnöke Teleki Blanka Általános Iskola A pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete 100 %-ban elfogadta. A nevelőtestület elfogadása után az vezető jóváhagyását követően válik érvényessé. (Jegyzőkönyvi részlet: Az év folyamán többször rövidebb-hosszabb közös és egyéni megbeszélésekre került sor. Elsődleges volt a helyi tanterv óraszámainak megbeszélése, ennek külön elfogadása minden táblázatra vonatkozólag, majd ezt követően az előtte és utána levő részek átalakítása, kibontása, új elemek behozatala. Előremutató az egészet átható fejlesztés. Összhangban van a 2012-ben beadott vezetői pályázattal, szerepel benne a teljes innováció.) 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. A pedagógiai program – 26. § (1) A nevelő és oktató munka az iskolában a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Füzesabony, 2014. 12. 13. ……………………………….. Turóczi Ilona Intézményvezető 115

-


2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. A pedagógiai program – 26. § (1) A nevelő és oktató munka az iskolában a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Füzesabony, 2014.…………………. ………………………………. Működtető 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. A pedagógiai program – 26. § (1) A nevelő és oktató munka az iskolában a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Füzesabony, 2014.…………………. ………………………………. fenntartó Módosítva: 2014. 12. 13.

116

- TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM szeptember 01. PEDAGÓGIAI PROGRAM TELEKI BLANKA ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents