A BUDAPEST XIV. KERÜLETI TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BUDAPEST XIV. KERÜLETI TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

TARTALOM Tartalom Preambulum Nevelési program

2 4 5

I. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei 5 II. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai 6 III. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 7 IV. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai 7 V. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 8 VI. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 9 VII. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai 11 VIII. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 12 IX. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 13 X. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban 14 XI. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézményi partnerek kapcsolattartásának rendje 15 XII. A tanulmányok alatti osztályozóvizsgák és a javítóvizsgák szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelménye 17 XIII. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 18 XIV. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 19

Helyi tanterv

20

I. Óraszámok 1. A nyelvi-informatikai előkészítő 2. A 2013/14-es tanévben induló C és D osztályok órakerete 3. A 2015/16-os tanévtől induló C, D és E osztályok órakerete I. A tankönyv, taneszközök kiválasztásának elvei II. A választható tantárgyakkal összefüggésben a pedagógusválasztás szabályai III. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek IV. Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség V. A felvételi eljárás szabályai 1. A központi írásbeli 2. Az általános felvételi eljárás 3. A jelentkezési lapok kitöltése 4. Felvételi előkészítő tanfolyamok 5. Nyílt napok 6. A szülői tájékoztatók 7. Az osztályok nyelvi beosztása a 2014/2015-ös tanévben felvételizőknek 8. A felvételi beszélgetések rendje VI. A tanuló átvételének szabályai VII. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai VIII. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére oktatására vonatkozó szabályok IX. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

20 20 21 22 22 23 23 23 24 24 24 25 25 25 26 26 27 28 28 29 29

A tanulók értékelése

30

I. A tanulók tanulmányi kötelezettségének teljesítése 30 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 30 II. Az ellenőrzés, értékelés módja 31 1. Írásbeli 31 2. Szóbeli 32 III. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai 32 IV. A minősítés módja 32 V. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái 33 VI. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, értékelési követelmények 34 1. A magatartás és a szorgalom elbírálása 34 2. A jutalmazás feltételei és formái 34 VII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 35

2

Oktatásszervezés

37

I. Csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 1. Csoportbontás 2. Egyéb foglalkozások II. Alkalmazott pedagógiai módszerek (projektoktatás) 1. Az alkalmazott módszerek 2. Projektek az iskolában III. Egészségnevelési program IV. Mindennapi testedzés, testmozgás

37 37 38 38 38 39 39 40

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK

41

3

PREAMBULUM A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium és jogelődjei 1873 óta Európa közepén, Magyarország, Budapest szívében, a Városliget mellett, nagyvárosi és mégis természeti környezetben működik. Több mint 100 év történelme tette patinássá iskolánk épületét, társadalmi, pedagógiai kihívásai érlelték felelőssé szerepét a hazai oktatás rendszerében. Kiváló nevelők hosszú sora tette az intézményt nívós, népszerű iskolává, akiknek a neve a hazai nevelésügyben a színvonal, az alkotás, a felelős nevelés szinonimája, méltán vagyunk rájuk büszkék mi, kései utódaik is. Szeretettel ápoljuk és büszkén vállaljuk az eltelt 140 év nagyszerű hagyományait, értékeit, hozzátéve mindazt, amire a mai kor követelményei alapján szüksége van egy jól működő, nevelő-oktató intézménynek. Alapelveink három pillérre épülnek: a nemzeti és intézményi tradíciók rendszere, a demokrácia alapelvei és intézményeinek működése, a XXI. század megváltozott társadalmi, művelődési viszonyainak a kihívásai. Ezekhez járul mindaz, amit európaiságunk, európai műveltségünk, tágabb hazánk, az Európai Unió jelent. A nemzeti és európai értékek, történelmünk, kultúránk nagyjainak a tisztelete, sorsfordító történelmi eseményeink példája beépül nevelési-oktatási rendszerünkbe. Célunk olyan érett, felnőtt, önálló személyiségeket nevelni, akik képesek a folyamatos önművelésre, tanulásra. Képesek pozitív választ adni a társadalmi kihívásokra, meg tudják teremteni maguknak az értelmiségi életet, akik itt, hazájukban, Magyarországon képzelik el jövőjüket, boldogulásukat, akik képesek a boldog, harmonikus, értelmes emberi élet kialakítására, megélésére, a felelős párválasztásra és családalapításra. Akik elfogadják, és személyes ideáljukként tekintenek hazánk évezredes történelmének nagyszerű alakjaira, erkölcsiségükre, kultúránk alkotásaira és alkotóira, átérzik és megértik az európaiság eszmeiségét, toleránsak és empatikusak embertársaikkal, függetlenül nemzetiségi, vallási hovatartozásuktól, képesek segíteni embertársaiknak, elfogadják a demokrácia alapelveit. Célunk, hogy olyan embereket neveljünk, akik mindezeknek megfelelnek, és életvitelükkel, pályájukkal, sikereikkel öregbítik iskolánk hírnevét. Fentiek alapján készítettük el pedagógiai programunkat, abban a hitben és reménnyel, hogy munkánk eredményeként továbbra is képesek leszünk megvalósítani céljainkat. Mi, a XXI. század pedagógusai büszkék vagyunk a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium múltjára. A majd másfél évszázados hagyomány jelenti az alapját nevelő-oktató munkánknak, sarkall bennünket mindig magasabb teljesítményre, ebből építjük föl a jövő progresszív iskoláját. Ez jelenik meg Intézményünk új szimbólumrendszerében is. A lila hátterű címerpajzson fehér indamotívum húzódik keresztül. Az 1902-ben Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei alapján épült szecessziós épület ábrái a hagyományt – a kör a tökéletességet, a bibe az életet a szív pedig a szeretetet – jelképezik. Ezek tükörképeként a címer jobb oldalán mértani alakzatok formájában jelennek meg egyszerűsített, modern változataik. A címerünk a hagyomány és az újítás; a humán tárgyak és a reáliák egyensúlyának szimbóluma, ez ugyanis a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium fő pedagógiai irányvonala.

4

NEVELÉSI PROGRAM

I. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Iskolánk cél- és feladatrendszerét általánosságban a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő, 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben bevezetendő kerettanterv határozza meg. Intézményünk négyévfolyamos gimnázium, amelyben évfolyamonként két nyelvi-informatikai előkészítővel induló ötévfolyamos gimnáziumi képzés is zajlik:  angol nyelvi és informatikai előkészítő (ötévfolyamos képzés);  német nyelvi és informatikai előkészítő (ötévfolyamos képzés);  emelt szintű angol nyelvi tanulmányi terület (négyévfolyamos képzés);  emelt szintű magyar–média–kommunikáció tanulmányi terület (négyévfolyamos képzés);  emelt szintű biológia tanulmányi terület (négyévfolyamos képzés);  emelt szintű történelem tanulmányi terület (négyévfolyamos képzés);  matematika–fizika tanulmányi terület (emelt szintű matematika és fizika; négy évfolyamos képzés) a 2015/2016-os tanévtől;  humán tanulmányi terület (négy évfolyamos képzés) a 2015/2016-os tanévtől. A tagozatok részletes leírását a helyi tanterv tartalmazza. Tantestületünk nevelő-oktató munkáját áthatja a nemzeti és európai értékek iránti tisztelet, a humanista és demokratikus életszemlélet. Mindezek tudatában fogalmazzuk meg pedagógiai alapelveinket: a) Felelős, demokratikus magatartás megalapozása és kialakítása, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt, egymást a lehető legjobban segítve jutnak szerephez. b) Tanulóink személyiségjegyeinek, magatartásának tudatos felismertetésével, önismeretük fejlesztésével, korszerű, tudományos alapokon nyugvó ismeretek elsajátíttatásával építjük ki az általános műveltség szilárd alapjait, amelyek a sikeres továbbtanulás lehetőségét is megteremtik. c) Törekszünk az elméleti ismeretek és az alkalmazott tudás összekapcsolására. d) Fontosnak tartjuk a tudományterületekhez köthető sokféle tudásanyag közötti összefüggések megteremtését és megértetését, hogy a tanulók képesek legyenek összefüggésekben gondolkodni. e) Kialakítjuk az élethosszig tartó tanulás igényét, és az arra való készséget, képességet. f) Kiemelt fontosságúnak tartjuk a kommunikációs kompetenciák és a vitakultúra kialakítását, illetve fejlesztését, a korszerű infokommunikációs eszközök, kommunikációs műveltség és kultúra technikáinak és tudományának elsajátíttatását. g) Fejlesztjük vizuális, kommunikációs műveltségüket és neveltségüket, felismertetjük és tudatosítjuk a magas és a populáris kultúra összefüggéseit, párhuzamait és különbségeit. h) Törekszünk a tanulók kulturált viselkedésének kialakítására. i) Alapelvünk az egészséges életmódra nevelés: rendszeres testmozgás, változatos, egészséges táplálkozás, a káros szenvedélyektől való távolságtartás tudatosítása. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink igényeljék önmaguk fejlesztését, törekedjenek érzelmi életük egyensúlyban tartására. Egészségesen dolgozzák fel sikereiket, kudarcaikat, képesek legyenek szorongásaikat feloldani. j) Diákjainknak megtanítjuk a közösségi élet szabályait, az egymásért történő felelősségvállalás szükségességét, azt, hogyan segítheti egymást egyén és közösség. Együttműködésre és kooperációra nevelünk, fejlesztjük a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket. Többek közt az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Az állampolgári nevelés képessé teheti diákjainkat, hogy magukévá tegyék az iskola szellemiségét, és kialakuljon bennük a telekis öntudat, majd öntudatos, felelős polgárokká váljanak, és

5

aktívan részt vegyenek a közéletben. k) Nemzeti kultúránk, történelmi eseményeink, kiemelkedő személyiségeink, sajátos hagyományaink megismertetésével, öntevékenységre is sarkallva fejlesztjük tanulóink nemzeti öntudatát, erősítjük hazánk, a szülőföld és szűkebb pátriánk iránti szeretetét. Tudatosan neveljük tanulóinkat anyanyelvünk igényes használatára. A Kárpát-medencei szemlélet és regionális történelmi gondolkodás erősítése alapján azt is fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megismerkedjenek a XX. századi totális diktatúrák jellemzőivel és az általuk elkövetett bűntettekkel. l) Az európai értékrendre építünk. Az idegen nyelvek oktatásával, különböző népek értékeinek bemutatásával neveljük tanulóinkat más kultúrák iránti nyitottságra, megértésre és türelemre. m) A természeti, valamint az épített környezet értékeinek bemutatásával fejlesztjük tanulóink egyéni és közösségi felelősségtudatát a mikro- és makrokörnyezetben adódó feladatok, problémák megoldásában. A tanulókkal saját érdekükben meg kell értetni és meg kell követelni tőlük a környezet értékeinek, rendjének a megismerését, a megbecsülését, a környezettel való összhang megtalálását, fenntartását. n) Pedagógiánk egyik alaptevékenysége a tehetség felismerése és kibontakoztatása. Minden tanuló számára a legjobb lehetőséget biztosítjuk személyiségének, képességeinek és kreativitásának a fejlesztéséhez. o) Pedagógiai ars poeticánk a szeretet és a szigor együttes alapelvének az érvényesítése, amellyel elérhetőnek tartjuk a tanulók autonóm személyiséggé formálását.

II. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai A Köznevelési törvénnyel összhangban az iskolánkban folyó nevelési és oktatási tevékenység célja olyan érettségivel rendelkező fiatalok útra bocsátása, akik rendelkeznek azzal a tudással, azokkal a készségekkel, amelyek képessé teszik őket, hogy megfeleljenek a XXI. század eleji magyar társadalom kihívásainak. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai egyben a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium értékeit, értékrendjét is tükrözik. a) Legyenek képesek az élethosszig tartó önálló tanulásra, a szakmai megújulásra. b) Legyenek képesek megérteni a körülöttük lévő világban zajló folyamatokat. c) Legyenek képesek a sorsuk önálló alakítására. d) Legyenek képesek elviselni és kezelni a sikereket és a kudarcokat. e) Személyiségük legyen nyitott, toleráns, elfogadó, empatikus. f) Legyenek képesek egyéni céljaik mellett a kisebb és nagyobb közösségek törekvéseit is elfogadni és a közösségi életben aktívan részt venni, elfogadni és elvárni a demokrácia szabályrendszerét. g) Legyenek büszkék nemzeti hagyományainkra, tisztelettel, megbecsüléssel tekintsenek nemzeti értékeinkre, történelmünk, tudományunk és kultúránk legnagyobbjaira és alkotásaikra. h) Anyanyelvüket használják kulturáltan, igazodjanak el a különböző stiláris szintek között. i) Fogadják el az európai kultúra alapértékeit, tágabb hazájuknak tekintik az európai nemzetek közösségét, ugyanakkor törekedjenek nemzeti identitásuk megtartására. j) Legyenek környezettudatosak, életmódjukban, életvitelükben igényesek, törekedjenek a testi egészségük megőrzésére, a testi és lelki higiéniára, legyenek képesek megőrizni magukat a káros szenvedélyektől. k) Legyenek képesek szilárd erkölcsi alapú életvezetésre, legyenek igényesek baráti és párkapcsolatukban, törekedjenek a harmonikus családi élet kialakítására. l) Legyenek képesek felelősséget vállalni szüleikért és utódaikért. m) Tartsák tiszteletben és védjék a természet és az épített környezet értékeit. Legyenek képesek a természettudományos műveltség megszerzésére és annak gyakorlati alkalmazására.

6

n) Jó munkát végezni csak esztétikus és tiszta környezetben lehet. Az osztályoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy közvetlen környezetük, az osztály- és szaktantermek, folyosók, mellékhelyiségek tisztaságát fenntartsák. o) Legyenek képesek konfliktusaikat megfelelően kezelni, fejlett önismerettel, egészséges önbizalommal rendelkező tagjai legyenek a társadalomnak.

III. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium pedagógiai céljainak eléréséhez szakmai autonómiát biztosít a nevelő-oktató munkában: a pedagógus a jogszabályi keretek között szabadon választhatja meg az általa legjobbnak tartott módszert és eszközt, amely megfelel a közös pedagógiai alapelveknek, hatékony, és illeszkedik a Gimnázium minőségpolitikai elképzeléseihez. E módszereket és eszközöket igazítjuk a tanulók életkori sajátosságaihoz, egyéni adottságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez; valamint a nevelők személyiségéhez, pedagógiai problémakezelő képességeihez, vezetői stílusához. Közös alapot jelentenek ebben az alábbiak: a) a következetes és odafigyelő pedagógusi attitűd; b) a példaadás; c) a pontosság és a precizitás; d) a pozitív megerősítés; e) a differenciálás; f) a tanulókkal való tartalmas interakció: odafordulás, motiválás, meggyőzés; g) a rendszeres ellenőrzés és értékelés (javítási módszerek és lehetőségek felmutatásával); h) a megtervezett tanítási óra (ráhangolás, jelentésteremtés, reflektálás szakaszai); i) a módszerek (frontális, egyéni, csoportmunka, kooperatív tevékenységformák stb.) változatossága és szituációfüggő, valamint az eszközök (technikák, alaki követelmények, felügyelet stb.) tudatos, tervezett alkalmazása; j) az elmélyítést, az alkalmazást, valamint a problémamegoldást segítő feladatok helyes aránya a rendszeres gyakorlásban (konkrét segítségnyújtás szervezésével); k) a tárgyi eszközöknek a sokoldalú fejlesztés szolgálatába állítása. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem létezik egyedül üdvözítő módszer vagy eszköz. Alkalmazásuk szituációfüggő, akár többféle megoldása is lehet ugyanannak a pedagógiai problémának.

IV. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai és iskolán kívüli tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiséget fejlesztő pedagógiai tevékenységünk főleg a következő területeken bontakozik ki:  a tanulók erkölcsi nevelése: célja az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, beépítése a személyiségbe;  értelmi nevelés: az értelmi képességek fejlesztése, az önálló ismeretszerzés, a körülöttünk lévő valóság megismerése, megértése képességének a kialakítása;  közösségi nevelés, a társas kapcsolatokra való felkészítés: az emberi együttélés szabályainak a megismertetése, az együttműködési képesség kialakítása, a kulturált közösségi magatartás és kommunikáció kialakítása;  érzelmi nevelés: környezetünkre, közösségeinkre, önmagunkra irányuló helyes és aktivitásra késztető attitűd fejlesztése;  akarati nevelés: az önismeret, a tanuló saját személyiségének a kibontakoztatására vonatkozó igény fejlesztése, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kibontakoztatása;

7



nemzeti nevelés: a szülőhely, a haza múltjának és jelenének a megismertetése, a nemzeti hagyományok, nemzeti kultúra, emlékeink, tradícióink ismerete, ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének a felébresztése;  állampolgári nevelés: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, a társadalmi érzékenység kialakítása, a közéletben való részvétel iránti igény kialakítása, a nyilvánosság funkcióinak megismerése, a médiumok értelmező használata, a működő demokrácia elveinek, szabályainak megértése, használata és igénylése;  munkára nevelés: a munka fontossága, helye az emberi életben, a közösségért végzett munka hasznossága és erkölcsi értéke, a közösségi szolgálat iránti érdeklődés fölkeltése, az önkéntesség erkölcsi tartalmainak a felismerése;  testi nevelés: a fizikai, testi képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, egészséges, edzett fizikum, az egészséges életmód iránti igény, a káros szenvedélyekkel szembeni helyes döntési mechanizmusok kialakítása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatunk a tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése (kompetencianövelő stratégia); a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése; az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés. a) Olyan iskolai élet szervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is. b) Az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülő személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. c) A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése. A személyiségfejlesztés résztvevői:  a tanórákat vezető pedagógusok;  az osztályfőnök;  a tanulók tanórán túli tevékenységét támogató munkacsoport tagjai;  a diákönkormányzatot segítő pedagógusok;  az osztályfőnöki munkát segítő és ifjúságvédelmi munkacsoport gyermek- és ifjúságvédelemért felelős tagjai;  az iskolaorvos, a védőnő;  az iskolapszichológus.

V. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A feszült, önző, konfliktusokkal terhelt környezetünket az egészséges életmódra neveléssel is igyekszünk ellensúlyozni. A feladat igen összetett: a mozgás, a táplálkozás, a testi és lelki egyensúly kialakítása és/vagy megőrzése, a káros szenvedélyektől mentes életre való igény kialakítása, az iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és a segítségnyújtás, valamint az egyénre vonatkozatott, életkori sajátságoknak megfelelő helyes egészségügyi szokások összességének a kialakítása. A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium komplex módon kezeli az egészségfejlesztési teendőket: cél a tanulóink mindennapjait alapjaiban meghatározó tevékenységrendszer kialakítása. Az egészségfejlesztés az intézmény összes szaktanárának, osztályfőnökének a feladata. A mindennapos testnevelés célja, hogy tanulóink megbarátkozzanak a rendszeres mozgás gondolatával, fölkeltsük bennük az igényt arra, hogy önállóan, a szabadidejükben is sportoljanak, részt vegyenek egészségmegőrző programokban. Ezért felmenő rendszerben biztosítjuk tanulóink számára a mindennapos testnevelést, valamint a gyógytestnevelés foglalkozásokat. Az iskolai sportkörökben a tanulók olyan testedzési lehetőségeket ismernek meg, amelyeket a szabadidejükben is gyakorolhatnak, ezzel is ösztönözve őket a tudatos egészségmegőrzésre. Rendszeresen részt veszünk

8

iskolák közötti bajnokságokon, amely a sport iránti érdeklődés fölkeltése mellett a közösségi tudat kialakításához is nagymértékben hozzájárul. Az egészséges életmód testi feltételei közé tartozik az egészséges táplálkozás is. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink ismerjék a testi jóllét erre vonatkozó szabályait is, tudatosan és változatosan táplálkozzanak: őrizkedjenek a szélsőségektől: legyenek tisztában az egyoldalú, a kapkodó, a rendszertelen táplálkozás hátrányaival, ismerjék az alternatív táplálkozási formák előnyeit és hátrányait. Ennek megfelelően elvárásunk, hogy az iskolai közétkeztetés és a büfé kínálata megfeleljen a fenti egészségfejlesztési kritériumoknak. Egészségnapokat, projektnapokat, előadásokat szervezünk, amelyekkel az elsajátított egészségfejlesztési ismeretek öntevékenységgé alakíthatók. A test és lélek összhangjának és egyensúlyának megteremtéséhez elengedhetetlen a környezet védelme, valamint a környezettudatos gondolkodás. Célunk, hogy Intézményünk elnyerje az Ökoiskola címet. Ennek érdekében vállaljuk és teljesítjük az előírt elvárásokat, feltételeket. Diákjaink tanulják meg, hogy saját egészségünkért és környezetünkért egyaránt felelősek vagyunk! Valamennyi tanulónkat fel kell vérteznünk a káros hatások elleni önvédelemre is. A lélek teljességéhez és boldogságához az egyénnek meg kell találnia a helyét a szűkebb és a tágabb közösségben. Konfliktuskezelési és -feloldási technikák megtanításával megelőzhető az iskolai, családi agresszió. Az alapvető társas érintkezési szabályok, a kommunikáció, a protokoll, az etikett, az erkölcsi normák kialakításához/fejlesztéséhez a hit- vagy erkölcstan szerepe megkérdőjelezhetetlen. A tanulók érzelmi/lelki fejlődését iskolapszichológus segíti. Az önismeret az alapja a határozott, nyílt, elfogadó és elfogadott személyiségnek. Feladatunk tehát e terület és az érzelmi intelligencia fejlesztése. Fontos, hogy tanulóink ismerjék önmagukat, képesek legyenek az önvizsgálatra, reflektálni tudjanak a gondolataikra, tevékenységeikre, képesek legyenek a jellemfejlődésre, a másság elfogadására, a toleranciára, az empátiára; a közösségi létre, egészséges párkapcsolat kialakítására. Legyen reális a jövőképük, amelyben kulcsfogalmak a család és a hazaszeretet. A káros szenvedélyektől mentes életmód az egészségnevelés egyik legfontosabb alapköve. A tanulóknak meg kell ismerniük a drog, az alkohol, a dohányzás és egyéb szenvedélybetegségek (szerencsejáték, túlzott internethasználat stb.) veszélyeit, valamint ezek személyiség- és egészségromboló hatásait. A prevencióban kiemelkedő szerepe van az ifjúságvédelmi felelősnek, védőnőnek, iskolaorvosnak, iskolapszichológusnak. A közszolgálatot ellátó személyek (rendőrök, katasztrófavédelmi szakemberek, tűzoltók, mentők, orvosok, gondozók stb.) munkáját közösségi szolgálat során ismerik meg a tanulók. Az érettségire bocsátás feltételeként elvégzendő feladat fejleszti a szociális érzékenységet, valamint öntevékenységen keresztül tanít meg balesetvédelmi, -megelőzési, elsősegély-nyújtási ismereteket. Minden tanév elején osztályfőnöki és szakórákon, valamint az egyes pedagógiai programban rögzített projektek előtt munka- és balesetvédelmi oktatásban részesítjük a tanulókat. A helyes egészségügyi szokásokhoz hozzátartozik a személyi higiéné is. Értendő ezen a rendszeres tisztálkodás, táplálkozási szokások, valamint az öltözködés is. Fontosnak tartjuk, hogy gimnazista diákjainkban tudatosuljon, korosztályuk elitjét kell képviselniük, a belbecs mellett fontos a külcsín is: az évszaknak megfelelő, túlzásoktól mentes szolid öltözék. Fel kell, hogy ismerjék, a divat nem mindig van jó hatással a testi és a lelki egészségre. A tanulóink minden tanévben általános orvosi és fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt.

VI. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1. A közösségfejlesztés minden iskolai csoport működésének egyik legfontosabb eleme. Az osztályokban folyó nevelés-oktatás jórészt a közösségek tevékenységén keresztül valósul meg. A színvonalas munka alapfeltétele a közösség folyamatos fejlődése. Az osztályok szintjén elsősorban az osztályfőnök szerepe a meghatározó. 2. Az iskolai diákönkormányzat rendszeres megbeszélései adják a színterét az iskolai diákélet demokratikus megélésének, fontos szerepet játszanak ebben a diákönkormányzatot segítő pedagógusok. Ugyancsak fontos színterei a közösségi nevelésnek a hagyományos iskolai és iskolán

9

kívüli diákprogramok. A pedagógusok irányító tevékenységével valódi közösséggé kovácsolódnak a táborozások, osztálykirándulások, terepgyakorlatok, gólyatáborok, sítúrák, vízitúrák, külföldi utazások tanulócsoportjai. Ugyancsak a pedagógusok tudatos, tervszerű munkájának eredményeképpen működnek színvonalasan az osztályközi csoportok: az énekkar, a sportcsapatok, a szakkörök stb. a) A tanórákhoz kapcsolódó tanulói közösségek:  osztályközösség;  bontott csoportok a lehetőségekhez képest – a bontott csoportokban a magasabb színvonalú képzést, a tehetségek felismerését, kibontakoztatását, a felzárkóztatást eredményesebben lehet elvégezni, mint a nagy létszámú, teljes osztályokban;  érettségi előkészítő foglalkozások;  tehetségfejlesztő csoportok;  korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások;  sportkörök;  énekkar;  szakkörök. b) A diákönkormányzat tevékenységének vezetése arra irányul, hogy tanulóink képessé váljanak az önszervezésre, a demokrácia szabályainak az elsajátítására, közösségi életük önálló irányítására, mindezekkel önálló, a közéletben eligazodó, a közösségi normákat tiszteletben tartó személyiséggé fejlődjenek. A diák-önkormányzati tevékenység az iskolai hagyományrendszer működésének, az iskolán belüli, iskolán kívüli művelődéshez, szórakozáshoz, testneveléshez kapcsolódó programok, foglalkozások szervezésének, a szabadidő hasznos eltöltésének a kerete. A diákönkormányzatot segítő pedagógusok kulcsszereplői mindezen tevékenységeknek. 3. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltése, az ismeretek mind szélesebb körű megszerzése, közösségi élmények átélése a célunk azzal, hogy különféle szabadidős programokat szervezünk (amennyiben a szülők a tanulók költségeit vállalják): a) tanulmányi kirándulások a természeti, történelmi, kulturális értékek megismerése céljából évente egy alkalommal, szeptember közepén, évfolyamtól függően 1–3 napos időtartamban. A tanulmányi kirándulásokat az osztályfőnökök a diákok bevonásával osztály- vagy évfolyamszinten szervezik, a kirándulások programja szorosan kapcsolódik az évfolyam nevelési és oktatási programjához; b) sítábor, vízitábor évente; c) terepgyakorlat biológiából évente május hónapban a biológia tagozatos tanulók számára; helyszíne és programja szorosan kapcsolódik a biológia tantárgy tematikájához, szem előtt tartva az elméleti oktatás és a gyakorlati ismeretszerzés összhangját; d) külföldi tanulmányutak; e) színházlátogatások, koncert- és mozilátogatások; f) múzeumok, kiállítások, könyvtárak látogatása, és az ezekhez kapcsolódó foglalkozások. 4. Iskolai hagyományaink évtizedek során alakultak, nevelőerejük, közösségépítő hatásuk nagy: a) a leendő 9. évfolyamosok fogadása  A 9. évfolyamos tanulók május végén vendégül látják a leendő 9. évfolyamosokat. Bemutatják az iskolát, klubdélután keretében hasznos információkkal látják el a jövendő iskolatársakat. Ez a program kezdi meg a leendő 9. osztály közösséggé formálásának folyamatát. b) gólyatábor (amennyiben a szülők a tanulók költségeit vállalják):  Minden év augusztus végén az új 9.-es osztályok többnapos közösségépítő tréningen vesznek részt. c) gólyabál  Szeptember végén a gólyabál vetélkedősorozata zárja le a gólyaprogramot. d) szalagavató bál (amennyiben a tanulók, ill. szüleik a belépő díját vállalják)

10



Hagyományőrző tevékenységünk legfontosabb rendezvénye, amely végzős diákok ünnepi bemutatkozása. e) karácsonyi jótékonysági koncert f) Teleki-nap(ok)  Az iskolanap(ok) a művelődés, a szórakozás, a sport lehetőségét nyújtják a tanulóknak. A meghívott előadók, az előadásra vállalkozó felkészült tanárok, diákok munkája, a vidám, játékos programokon való részvétel, az izgalmas sportvetélkedők nemcsak bővítik az ismeretszerzés repertoárját, hanem a közösségfejlesztés nagyszerű lehetőségét is megteremtik mind osztály-, mind iskolai szinten. A diákigazgató választása sajátos színfoltja lehet a sok évtizede működő iskolanap kínálatának. A diákigazgató pályázat útján való kiválasztása modellálja a felnőtt világ kiválasztási rendszerét, betekintést enged a tanulóknak a demokrácia szabályrendszerének működésébe, a felelős döntés, a közösségért vállalt felelősség átélésnek élményébe. A diákigazgató felelős az iskolanap programjainak megszervezéséért, működéséért, felelős döntéseket hozhat a tanulókat érintő kérdésekben (megfelelő előkészítés után), részt vehet az iskola vezetésének mindennapi munkájában. Mindez nemcsak a megválasztott diákigazgató, hanem az őt támogató diákstáb és az iskola minden tanulója számára a közösségi szemlélet elmélyülését jelenti. A Teleki-napok megszervezésekor igyekszünk a költségeket minimalizálni. Az esetlegesen fölmerülő költségeket a Teleki Blanka Gimnáziumi Alapítvány állja. g) ballagás  Az iskolaév legjelentősebb eseménye, a végzős tanulók búcsúztatása, amely egyúttal szép nemzeti hagyomány őrzése, hungarikum is. Ez az esemény a Telekidíj odaítélésének az ideje. h) házi versenyek, kiállítások i) zenei műsorok j) táborok, terepgyakorlatok, országjárás, külföldi utazások, őszi és tavaszi barlangtúrák (amennyiben pályázati forrás áll a rendelkezésünkre, illetve a fölmerülő költségeket a szülők vállalják) k) állami és nemzeti ünnepeink megünneplése l) emléknapok: a holokauszt, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, a nemzeti összetartozás napja, a magyar kultúra napja, a költészet napja, a magyar nyelv hete stb. m) az angol nyelvi képzés keretein belül a sajátos angolszász ünnepek és emléknapok megtartása; n) az olasz, a német, a francia ünnepek, emléknapok megismerése, megtartása. 5. Közösségépítő tevékenységünk fontos eszköze az a díjrendszer, amellyel legkiválóbb tanulóinkat, közösségeinket jutalmazzuk az alábbi rend szerint: a) Zirzen Janka-díj, amelyet a tanulmányi téren az év folyamán legjobban teljesítő osztályok kapnak; b) Teleki Blanka-díj, amelyet a gimnáziumi tanulmányai során legmagasabb színvonalon teljesítő diákok kapnak; c) Radák Olga-díj, amelyet a legnívósabb közösségi teljesítményéért tanulók és közösségek kapnak. A díjakat ajánlás alapján az alapítványi kuratórium tagjaiból, pedagógusokból, diákönkormányzat képviselőiből álló zsűri ítéli oda. A díjak anyagi hátterét a „TELEKI BLANKA” Gimnáziumi Alapítvány biztosítja.

VII. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai

11

Az osztályfőnök az osztály kulcsszereplője, a legfőbb közösségformáló szerep az övé. A Gimnáziumba érkező tanulók közösségéből kialakuló telekis öntudattal rendelkező csoport katalizátora. Az a pedagógus, akinek a legjobban kell ismernie a tanulókat: szociális hátterüket, kognitív, emocionális tulajdonságukat. Az osztályfőnök feladata, hogy úgy segítse egy erős közösség kialakulását, hogy mindeközben a tanulók önálló és teljes személyiségek maradjanak. A legfőbb nevelési feladata érett, autonóm személyiség kialakítása. Az osztályfőnökök részletes feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. Többek között: a) koordinálás az iskolai közösségek között, információátadás; b) a tanulócsoport pedagógusainak információval való ellátása, nevelő munkájuk irányítása, rendszeres konzultáció a csoport neveltségi szintjével, tanulmányi helyzetével kapcsolatban; c) az osztályközösség megszervezése, fejlesztése, tevékenységének tudatos, tervszerű irányítása; d) a közösség és az egyes tanulók kapcsolatának menedzselése, a közösségen belüli konfliktusok pedagógiai eszközökkel való kezelése; e) kapcsolattartás a szülői házzal; f) felkészülés a szülői értekezletekre, a szülő korrekt tájékoztatása a csoport és az egyének neveltségi szintjével, tanulmányi eredményével kapcsolatban; g) a közösségben vagy az egyes tanulók esetében felmerülő problémák kezelése, szükség esetén speciális szakember hívása; h) a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése, életstratégia kialakításának támogatása; i) a törvényi szabályozás alapján az érettségi feltételeként meghatározott közösségi szolgálatban való tanulói részvétel megszervezése, irányítása, ellenőrzése; j) közreműködés az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában; k) a diákönkormányzat munkájának, a tisztségviselők megválasztásának a segítése; l) tervszerűen munkavégzés a tanév elején elkészített tanmenetterve alapján; m) az elektronikus napló vezetése, ellenőrzése; n) az ellenőrzők rendszeres figyelemmel kísérése; o) a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása; p) a bizonyítványok megírása; q) az anyakönyvek kitöltése és vezetése; r) a jegyzők munkájának, valamint a szóbeli érettségi vizsga lebonyolításának segítése; s) a hiányzások igazolásának adminisztrációja; t) az osztálya kötelező általános orvosi, valamint fogászati szűrővizsgálatának figyelemmel kísérése. Intézményünkben az osztályfőnöki munka támogatására elméleti szakmai munkacsoport működik. VIII. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatait részletesen a munkaköri leírások tartalmazzák, amelyek az érintett pedagógus bevonásával és egyetértésével készülnek. Az általános intézményi alapfeladatok a következők: a pedagógus a) felkészül a tanítási órákra; b) a tanítási órákat szakszerűen, tervezett módon tartja meg (tanmenettervet készít; módszertanilag és szakmailag felkészül és folyamatosan képzi magát); c) gondoskodik a tanórához szükséges eszközök előkészítéséről; d) összeállítja és értékeli a dolgozatokat, a tanulmányi versenyek feladatsorát; e) kijavítja a tanulók dolgozatait, verseny-feladatsorát; f) rendszeresen értékeli és minősíti a tanulók munkáját mind szóban, mind írásban; g) dokumentálja az elektronikus naplóban az órákat, az érdemjegyeket; h) lebonyolítja a felvételi, osztályozó, különbözeti, javító- és érettségi vizsgákat, méréseket, tanulmányi versenyeket; i) tehetségfejlesztő, felzárkóztató foglakozásokat tart, elvégzi az azzal kapcsolatos feladatokat;

12

j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t)

felügyel a tanulókra tanórán, az órák közötti szünetekben, az ebédlőben, a különböző vizsgákon, a tanulmányi versenyeken, a méréseken; iskolai kulturális, és sportprogramokat, ünnepségeket, rendezvényeket, tanulmányi kirándulásokat szervez; osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő pedagógusi feladatokat lát el; ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat lát el; fogadóórákat, szülői értekezleteket tart; részt vesz a megbeszéléseken, tájékoztatókon, nevelőtestületi értekezleten, munkaközösségi értekezleten, ahol konstruktív javaslataival segíti az intézmény működését; részt vesz azokon a továbbképzéseken, amelyeket a munkáltató rendel el, vagy önkéntes kiválasztás alapján engedélyez; tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai műhelymunkát végez; részt vesz az intézményi dokumentumok elkészítésében, azok felülvizsgálatában, módosításában; rendben tartja a rábízott szertárt, szakleltárt készít, rendben tartja a szaktantermet; rendben tartja és tartatja az osztálytermeket, ügyel a dekoráció kialakítására és annak frissítésére.

IX. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igényelnek azok a tanulók, akik teljesítményükben elmaradnak az átlagtól (magatartási, beilleszkedési vagy tanulási nehézséggel, fejlődési zavarral küzdenek, szociális hátrányuk miatt lemaradnak), valamint azok, akik átlag feletti képességekkel, kognitív/emocionális tulajdonságokkal rendelkeznek. Nehézséggel küzdő tanulóink többnyire rendelkeznek nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság által felállított diagnózissal és fejlesztési javaslattal. (Amennyiben a tanuló nem rendelkezik szakvéleménnyel, pedagógusaink feladata az esetleges probléma felismerése és annak jelzése az intézményvezetőnek. A vizsgálatkérés a szülő beleegyezésével és az intézményvezető engedélyével történik.) Az elkészült szakvélemény alapján az intézményvezető határozatot hoz a tanuló fejlesztéséről. A határozat egy példánya a szülőt illeti meg, egy az osztályfőnöké, aki tájékoztatja a fejlesztésben érintett kollégáit a fejlesztési területekről, valamint az esetleges könnyítésekről és a mentesítésekről. A 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. melléklete szerint a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve: A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. 1. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 139. § (1) alapján a sajátos nevelési igényű tanuló számára a fejlesztésben érintett pedagógus évente egyéni fejlesztési tervet készít. Ez az adaptivitás elvén alapul: mindhárom résztvevő (tanuló, szülő, pedagógus) feladatait (vállalásait) határozza meg; amely megjelöli: a) a fejlesztendő területet; b) a fejlesztés célját, feladatait, eszközét; c) a fejlesztés menetét; d) a diagnosztikus, a formális és a szummatív mérések időpontját; e) a felülvizsgálat időpontját; valamint f) a résztvevők aláírását. Az egyéni fejlesztési terveket a tanév végén a felek értékelik, új fejlesztési irányról vagy a befejezéséről állapodnak meg; erről írásban az intézményvezetőt tájékoztatják. 2. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat nevelő-oktató munkánk

13

partnernek tekinti. Ennek megfelelően a pedagógiai célok az alábbiak: a) a társadalom számára hasznos polgárok nevelése, akik jól ismerik a magyar és az egyetemes kultúra értékeit; b) nyitott és gyarapítható tudás birtokosaivá válnak; c) rendelkeznek olyan erkölcsi értékekkel és empátiával, amelyek segítségével be tudnak illeszkedni a közösségbe, és hosszú távon annak építőivé is tudnak válni. E célok eléréséhez az alábbi pedagógiai eszközök és módszerek vezetnek:  a diákok képességeihez igazodó motiváló módszerek;  problémaorientált nevelés;  a közösségbe való beilleszkedés fokozott támogatása;  differenciált tanórai feladatok;  változatos óravezetés: frontális, egyéni, csoportos, kooperatív munka stb.;  tanórán kívüli tevékenységek;  egészséges énkép kialakításának a segítése;  az önbizalom erősítése;  a motiváció növelése;  felzárkóztató foglalkozás biztosítása, csoportbontás. 3. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelésbeli esélyegyenlőségének megteremtése kiemelkedően fontos feladat annak érdekében, hogy tompítsa és csökkentse azokat a negatív társadalmi hatásokat, amelyek az iskolán kívül érik őket. Módszerek, eszközök:  az osztályfőnök tartja a rászoruló családokkal a kapcsolatot;  a tanulást segítő iskolai környezetet hozunk létre (körülmények, taneszközök stb.);  az osztályfőnöki munkát támogató és ifjúságvédelmi munkacsoport gyermek- és ifjúságvédelemért felelős tagjai és az osztályfőnök együttműködik a gyermekvédelmi szolgálattal, ill. a gyámhivatallal. 4. A tehetségfejlesztés nagy hagyományokra tekint vissza a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnáziumban. A feladat a különböző fenntartói, működtetői, állami és uniós pályázatokban is gyakorlattal rendelkező pedagógusoktól nagyfokú műveltséget, szakmai és módszertani felkészültséget kíván meg. A Gimnázium tehetségpont regisztrációval rendelkezik. Célunk, hogy akkreditált tehetségpont legyen. A tehetségfejlesztés folyamata a tehetség felismerésével kezdődik. A szakirányú szakvizsgával rendelkező pedagógusok feladata a program irányítása, amelynek elemei a következők: a) egyéni fejlesztési terv készítése a fentebb vázolt módon; b) differenciált tanórai munka; c) tehetségfejlesztő körök szervezése; d) versenyekre való felkészítés (pl. OKTV); e) nívócsoportos oktatás.

X. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban Az iskola a tanulók demokráciára, közéleti felelősségre nevelése érdekében diákönkormányzatot hoz létre, amely működésének segítése az egész nevelőtestület feladata. A diákönkormányzat közvetlen működését erre kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképesítésű, maximum öt évre megbízott személyek segítik (2 fő), akiket a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg maximum ötéves időtartamra. A diákok döntési jogkört gyakorolnak, a nevelőtestület véleményezésével: a) a diákönkormányzat tisztségviselőinek megválasztásában; b) a közösségi életük tervezésében, szervezésében; c) a diákönkormányzat működésének meghatározásában. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) szerint tevékenykedik. Ezt a

14

dokumentumot a tanulói közösség fogadja el, a nevelőtestület hagyja jóvá. A nevelőtestület csak abban az esetben utasíthatja el a diákönkormányzat SZMSZ-ének elfogadását, ha annak tartalma jogszabályba, vagy az iskola SZMSZ-ébe, házirendjébe ütközik. A diákönkormányzat véleményét kikérjük:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt;  a házirend elfogadása előtt;  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt;  a tanulói közösséget érintő kérdésekben. A diákok problémáikat, véleményüket, kérdéseiket folyamatosan jelezhetik a velük foglalkozó pedagógusoknak, valamint megfogalmazhatják az évente kétszer megszervezendő diákközgyűléseken is. A diákönkormányzat osztályküldöttei heti rendszerességgel üléseznek, és az ott elhangzottakról az osztályfőnöki órákon tájékoztatják társaikat. A tanuló a diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért, és a jogszabályokban meghatározott módon kérheti az őt ért sérelem orvoslását. A diákönkormányzat tevékenységei közé tartozik még az iskolanap rendezése, pályázatok kiírása, nyári táborok szervezése.

XI. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézményi partnerek kapcsolattartásának rendje 1. Tanulói közösségek: a) Az iskola tanulói: az iskola és a tanulók együttműködését a házirend szabályozza. b) Az osztály-diákbizottságok (ODB) képviselői iskolai diákbizottságot (IDB) alakítanak. Ez a közösség a diákok érdekeinek képviseletére és a saját közösségi élet megszervezésére jön létre. c) Eseti közösségek is létrejönnek, például: nyári táborozók, sí- és vízitúrázók csoportja. d) Rendezvényszervezésre alakult közösségek: gólyatábor, gólyabál, szalagavató bál, Teleki-nap, nyílt nap, egyéb iskolamarketinggel kapcsolatos csoportok. e) Eseti és állandó színjátszó-csoportok, szakkörök, diákklubok. 2. Tanári közösségek: a) a nevelőtestület; b) a munkaközösségek:  első idegennyelvi munkaközösség;  második idegennyelvi munkaközösség;  első természettudományos munkaközösség: matematika, fizika, informatika;  második természettudományos munkaközösség: kémia, biológia, földrajz;  első humán munkaközösség: magyar nyelv és irodalom, mozgóképkultúra és médiaismeret;  második humán munkaközösség: történelem, társadalomismeret, filozófia, etika;  készségtárgyak munkaközössége: testnevelés, ének-zene, rajz és vizuális kultúra;  osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösségek működésének rendjét részletesen az SZMSZ szabályozza.  az iskolavezetőség tagjai: az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek, a munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzatot segítő pedagógusok; a közalkalmazotti tanács elnöke; c) a közalkalmazotti tanács; d) az intézmény vezetése által egyes feladatok megoldására kijelölt munkacsoportok a szakmai munkaközösségek delegáltjaiból állnak:  pályázati munkacsoport;  tehetségponti munkacsoport;  közösségi szolgálati munkacsoport;  a tanulók tanórán túli tevékenységét támogató munkacsoport;

15

 

osztályfőnöki munkát támogató és ifjúságvédelmi munkacsoport módszertani és mentori munkacsoport: mentori és szakmai konzulensi feladatok az azonos szakos hallgatók mellett, általános mentori feladatok a szakterülettől eltérő szakos hallgatók mellett (módszertani fejlesztés, valamint a szakmai konzulensek munkájának koordinálása, ellenőrzése), mentori feladatok az iskolánkba újonnan érkező (nem kizárólag pályakezdő) tanárok, az iskolában régóta tanító tanárok mellett egyaránt (szakmai, módszertani szempontból, a közösen választott kompetenciaterületek fejlesztésével), tanári továbbképzések keresése, indítása, a részvétel támogatása, facilitátori szerep az új ismeretek felhasználásában, szem előtt tartva az egész életen át tartó tanulás ügyének szolgálatát. e) önkéntes szerveződés alapján létrejött munkacsoportok. 3. Szülői közösségek:  az osztályok szülői szervezete;  a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező iskolai szintű szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. 4. A „TELEKI BLANKA” Gimnáziumi Alapítvány: két pedagógus és három szülő alkotja a kuratóriumot; 5. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ; 6. Köznevelési intézmények (iskolai börzék, kiállítások, 8.-os előkészítők matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, angol nyelvből és biológiából); 7. Egészségügyi intézmények (fogászat, általános orvosi szűrővizsgálat); 8. Szakmai háttérintézmények és szolgáltatók 9. Külföldi nevelési-oktatási intézmények (európai uniós, állami és alapítványi pályázatok) 10. Egyetemek, kollégiumok 11. A kapcsolattartás a tanulókkal: a) hirdetőtáblákon elhelyezett, b) iskolarádióban ismertetett, c) az iskolai honlapon megjelentetett, d) a diák-önkormányzati tagok által ismertetett információk segítségével történik. 12. A kapcsolattartás a szülőkkel: A tantestület a nevelés rendszerében folyamatosan és magas színvonalon együttműködik a szülői házzal. A szakmai pedagógiai kérdésekben a tanár-szülő-diák viszony aszimmetrikus, a pedagógus irányító tevékenysége érvényesül. Ugyanakkor a szülők és a tanulók javaslatait figyelembe vesszük, ha az elfogadható, beépítjük az iskola mindennapi munkájába. A szaktanárok, az osztályfőnökök rendszeresen tájékoztatják a szülőket a felmerülő problémákkal kapcsolatban. Amennyiben gondot észlelnek, akiket nem tudnak elérni, hivatalos levelet kapnak. Fontosnak tartjuk a szülők értesítését gyermekük tanulmányi előmeneteléről, ezért évente két alkalommal egy hónappal a félév zárása előtt tájékoztatjuk a szülőt a tanuló esetleges gyenge teljesítményéről. Az információátadás elsődleges formája az elektronikus napló, amelyből a szülő folyamatosan tájékozódhat gyermeke helyzetéről. 13. A szülők fórumai: a) a szülői szervezet ülései; b) a szülői értekezletek (évente háromszor); c) a fogadóórák (évente kétszer). A szülői értekezleteken az osztályfőnök és a szülők megfogalmazzák a közös célokat, és megbeszélik a felmerülő problémákat. A pedagógustól tájékoztatást kapnak az osztály közösségi helyzetéről, a tanulmányi eredményekről, az iskolai szintű kérdésekről, az adott osztályra vonatkozó feladatokról, az iskolai eseményekről.

16

14. Az intézményi tanács: Az intézményi tanács a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából áll. Az intézményi tanács  jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti, székhelye azonos az érintett iskola székhelyével,  tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására,  elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik,  ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra,  ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba,  képviseletét az elnök látja el. Az intézményvezető félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza, és eljuttatja a KLIK számára.

XII. A tanulmányok alatti osztályozóvizsgák és a javítóvizsgák szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelménye A tanuló a tanév végén az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a kötelező tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ennek feltétele, hogy a tanuló az adott tantárgy tanévre vonatkozó, a helyi tantervben meghatározott minden témazáró dolgozatát megírta, vagy pótló szóbeli feleletet tett, és a tantárgy adottságainak megfelelően félévenként legalább egy további érdemjeggyel rendelkezik. 1. Egy adott tantárgyból a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie a félévi vagy a tanév végi érdemjegyei megállapításához, ha a) előrehozott érettségi vizsgára kíván jelentkezni, de még nem teljesítette a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi követelményeket, a tantárgyból év végi osztályzattal nem rendelkezik; b) a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a kétszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben elegendő számú érdemjeggyel nem értékelhető – ha azt a nevelőtestület engedélyezi. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie; c) előzetes intézményvezetői engedéllyel külföldi tartózkodás (tanulói jogviszony szüneteltetése), illetve magántanulói jogviszony esetén (teljes körű osztályozó vizsga); d) a tanuló az intézményvezető engedélyével maximum két évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt teljesíti; e) más iskolából érkező tanulók esetében, ha az intézményvezető a helyi tantervben foglaltaknak megfelelően őt az előzőleg nem tanult tantárgyak teljesítésére kötelezi. Egy osztályozóvizsgán legfeljebb csak két év tananyagából tehet vizsgát a tanuló. Ennél több évfolyam anyagából csak indokolt esetben, szaktanári véleményezéssel, intézményvezetői döntés alapján. A vizsga követelményeit a helyi tanterv határozza meg. Osztályozóvizsga a tanuló/szülő kérésére az intézményvezető engedélyével a következő időszakokban tehető: a tanév helyi rendjében kijelölt januári, áprilisi (végzős és a tavaszi előrehozott

17

érettségi vizsgára jelentkező tanulók esetében), illetve júniusi (nem végzős tanulók esetében), továbbá a tanév végén kijelölt augusztusi osztályozóvizsga-időszakban. Amennyiben az augusztusra halasztott osztályozóvizsgán a tanuló elégtelen osztályzatot kap, az iskolavezetéssel egyeztetett időpontban, de legkésőbb szeptember 30-ig javítóvizsgát tehet. E vizsga időpontjáig és sikeres teljesítése után a tanuló magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait. Amennyiben ismét elégtelen osztályzatot kap, a tanévet köteles megismételni. Az áprilisi, illetve júniusi osztályozóvizsga-időszakra történő jelentkezés határideje március 1je, az augusztusi osztályozóvizsga-időszakra történő jelentkezés határideje június 1-je. Ha a jogszabályban megfogalmazott időnél többet mulasztott a tanuló, akkor értesítése az osztályozóvizsgakötelezettségről a tantárgyat tanító szaktanár kötelessége. A tájékoztatást legkésőbb az osztályozóvizsga tanév helyi rendjében szereplő időpontja előtt öt nappal szóban, valamint az elektronikus naplón keresztül közli a tanulóval. Ha a tanuló neki felróható okból nem jelenik meg a vizsgán vagy az sikertelen, az elégtelen osztályzatot a vizsgát követően legfeljebb három hónapon belül, az iskolavezetéssel előre egyeztetett időpontban javítóvizsgán korrigálhatja. Ha a tanuló neki fel nem róható okból (egészségügyi vagy hatósági igazolással rendelkezik) nem jelenik meg a vizsgán, a legrövidebb időn belül pótlóvizsgát tehet. 2. A tanulónak javítóvizsgát kell tennie, ha a tanév végén valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, vagy az osztályozóvizsga követelményeit nem teljesítette. a) Az iskola a javítóvizsga időpontjáról hirdetőtáblán és az iskola honlapján értesíti a tanulókat. b) A javítóvizsgáról távol maradni kizárólag orvosi vagy hatósági igazolással lehet. Ha ilyennel a tanuló nem rendelkezik, a javítóvizsgát nem teljesítette, és a tanköteles tanuló az évfolyamot ismételni köteles, a nem tanköteles tanuló az évfolyamot megismételheti. c) Igazolt távolmaradás esetén a tanuló a magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait, és legkésőbb szeptember 30-ig a javítóvizsgát teljesítenie kell. Amennyiben elégtelen osztályzatot kap, a tanévet köteles megismételni. d) A javítóvizsga követelményeit a helyi tanterv határozza meg. 3. A középfokú beiskolázás során iskolánk szóbeli felvételi vizsgákat szervez: a) a meghirdetett tanulmányi területekhez a tanév helyi rendjében kijelölt tantárgyakból és/vagy a megjelölt módon. b) A vizsga kérdései a NAT általános iskolai követelményrendszerére és az iskola által a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek. A felvételihez kapcsolódó tantárgyi követelményeket a helyi tanterv tartalmazza, amelyeket az iskola honlapján is nyilvánosságra hozzuk. c) A szóbeli vizsgára a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kerül sor. d) A szóbeli vizsgán elérhető eredmény a felvételi eljárás eredményének megállapításakor a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám huszonöt százaléka. XIII. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanulók középfokú beiskolázási felvételi rangsorban elfoglalt helye kizárólag a felvételin elért pontszáma és a hozott pontszám összege alapján alakul ki. A hozott eredményt és a felvételin elért eredményt fele-fele arányban számítjuk be. A nyolcadikos felvételizők összpontszáma az alábbi elemekből tevődik össze: 1. az általános iskola 6., 7. tanév végi és a 8. osztály félévi osztályzatai a felvételei tájékoztatóban megadott tantárgyakból (általában magyar nyelv és irodalomból, történelemből, idegen nyelvből, matematikából, fizikából) – ezek átlaga szorozva hússzal azon tanulók esetében, akik nyelvi előkészítő osztályba jelentkeznek (maximum 100 pont), vagy tízzel azon tanulók esetében, akik angol négy évfolyamos, történelem, biológia vagy magyar nyelv és irodalom/mozgókép és médiakultúra emelt szintű képzésre jelentkeznek (maximum 50 pont). 2. A központi felvételin elért pontszámok (maximum 100 pont).

18

3. A saját szervezésű szóbeli felvételin elért pontszámok, a biológia, a történelem, magyar nyelv és irodalom/mozgókép és médiakultúra és a négy évfolyamos angol emelt szintű képzések esetén (maximum 50 pont). A felvételi eljárás során maximálisan 200 pont érhető el. Azonos pontszám esetén előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, és a zuglói lakosokat, a többi előnyt az adott év oktatási tájékoztatója tartalmazza. Megüresedett férőhelyeinkre fogadunk tanulókat más iskolából, ennek feltétele a felvételi vizsga teljesítése és a félévi/év végi bizonyítvány bemutatása. Erre egy évben három lehetőséget biztosítunk: második félévre történő jelentkezés esetén januárban, a következő tanévre jelentkezés esetén júniusban és augusztusban, ez pontosan a tanév helyi rendjében szerepel. A felvételi vizsga anyaga minden jelentkezőnek: írásbeli vizsga magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból. Emelt szintű képzést folytató csoportba jelentkezés esetén az adott tantárgyból is kell felvételizni. A követelményeket a helyi tanterv határozza meg. A felvételi eredmények ismeretében az intézményvezető dönt a jelentkező tanuló felvételéről. Az átjelentkező tanuló – felvétele esetén – köteles osztályozó vizsgát tenni abból a helyi tantervben rögzített tantárgyból, amit előzőleg nem tanult. XIV. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tanításának célja, hogy tanulóink és tanáraink ismerjék föl a veszélyhelyzeteket, amelyek révén megelőzhetők vagy elháríthatók a balesetek, képesek legyenek krízisszituációkban cselekvőképesek maradni: életjelenségeket vizsgálni, kisebb sérüléseket ellátni, segítséget hívni, adott esetben pedig akár életet is menteni. A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnáziumban elsősorban biológia tanórákon történik az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása: a) biológia tagozaton a 11. évfolyamon; b) más tagozatokon 11.-ben; c) nyelvi előkészítőben 12.-ben. Az iskolai védőnővel egyeztetve minden tanévben két osztályfőnöki órán mutatjuk be/frissítjük föl a tanulók elsősegély-nyújtási ismereteit. Intézményünk minden tanévben részt vesz a kerületi katasztrófavédelmi versenyen, a felkészítés során tanulóink további speciális ismeretekben részesülnek. Elsősegély témájú projektnapon az alkalmazást segítő feladatokkal gyakorolhatják az életmentést. Tartalmak: a) a helyszín biztosítása, segélykérés, teendők vészhelyzetben; b) betegvizsgálat, a légút biztosítása, lélegeztetés és kompresszió; c) stabil oldalfekvő helyzet biztosítása, mozdíthatóság kérdése, betegmozgatás különleges körülmények között, betegszállítás; d) az elsősegélynyújtó kompetenciái, a jó elsősegélynyújtó tulajdonságai; e) elsősegélynyújtás ájulás esetén; f) sebek típusai, sebellátás; g) a vérzések típusai, vénás vérzés, artériás vérzés ellátása; h) állati harapások, rovarcsípések ellátása; i) égési, fagyási sérülések ellátása, a fagyás fokozatai, tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén.

19

HELYI TANTERV I. Óraszámok 1. A nyelvi-informatikai előkészítő

Magyar nyelv

2

2

2

2

Magyar Irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Matematika

2

1. nyelv angol

12 12 12

2

2

2

B

1

1

1

1

1

3

3

2

3

3

2

3

4

2

4

3

3

4

2

4

4

2

4

4

2

4

2

3

2

4

2

4

5

2

5

5

1

4

2

4

3

2

3

3

3

3

5

5

5

3

3 5

5

5

5

6

4

3

4 6

2. nyelv olasz Informatika

2

2

1

1

1

1

1

1

3 4 4 4

4 1

2

Etika

2

1

2

4 2

2

2

2

2

2

Biológia

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

5

5

5

5

5

2

2

1

2

5

2

1

2

5

1

2

2

Testnevelés

1 2

Földrajz

2

1

5

5

2

1 5

Életvitel és gyakorlat

5

1

1

1

5

5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

A tanuló heti óraszáma

30

30

35

35

36

36

35

35

35

35

Engedélyezett

54

54

57

57

51 57

30 56 30 56 35 57 35 57 36 57

51 57 36 57

50 58 35 58

50 58 35 58

5

1

Osztályfőnöki

Az osztály heti óraszáma

2

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

2

2 2

2

2

2

Kémia

2

2

1

Filozófia Fizika

3

4 4

3 1

1

4 4

3 4

2

4

1

3 4

6 2

B

1

12 6

A

3

2. nyelv angol 2. nyelv francia

B

1

1. nyelv/német 2. nyelv német

A

előkészítő

A

előkészítő

B

12.

előkészítő

A

11.

előkészítő

B

10.

előkészítő

A

9.

előkészítő

9/NY

50 58 35 58

1

50 58 35 58

20

2. A 2013/14-es tanévben induló C és D osztályok órakerete 12.

mamé

biológia

angol

mamé

angol

mamé

2

1

1

2

1

1

1

1

1

1

1

Magyar Irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

3

4

3

3

4

3

3

5

3

3

5

3

Matematika

3

1. nyelv angol

6

2. nyelv német

3

5

3

2

3

3

3

3

3

4

4

4

6

3

4

1

1

4

3

3

3

4

4

6

1

1

5

3

3

5

1

1

1

Etika

2

5

2

Fizika

2

Biológia-egészségtan

2

2

2

2

3

0

2

5

Kémia

2

2

2

2

Földrajz

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

Testnevelés

5

1

1

1

5

5

5

5

2

5

3 5

1

1

1

4

1

1

2

2

2

4

1

1

5

5

1

1

2

2

Mozgóképkultúra és médiaismeret Osztályfőnöki A tanuló heti óraszáma

35 35 35 35 36 36 36 36 34 35

1

1

1

1 56

1 1

55

1 55

1

2

1 56

1

1

5

5

4

4

1

1

1

1

1

2

4

1

1

5

5

1

2

2

1 1

6

2

3

1

Engedélyezett

3

3

Életvitel és gyakorlat

Az osztály heti óraszáma

4

6

Filozófia 2

4

4

3 1

5

2 3

3

2. nyelv olasz Informatika

3

3

2. nyelv francia

4

5

előkészítő

angol

1

2

biológia

biológia

előkészítő

D

mamé

előkészítő

C

Magyar nyelv

3

biológia

D előkészítő

C

történelem

11. D

angol

történelem

C

történelem

10. D

történelem

9. C

2

2

1 1

2

1

1

1

1

1

35 35

34 35

35 35

50 56

35 57 35 57 36 57 36 57 35 35 58 35

52 56

51 57

54 58

58 35 35 58 35 58

21

3. A 2015/16-os tanévtől induló C, D és E osztályok órakerete 10. D

E

11. D

E

12. D

történelem

humán

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

4

3

3

5

3

4

3

3

5

3

5

3

5

3

2

3

5

3

2

3

5

3

3

6

4

4

Matematika

3

3

3

3

3

5

3

3

3

3

3

5

4

4

4

4

4

5

3

1. nyelv angol

6

4

4

4

4

4

6

4

4

4

4

4

7

5

5

5

5

5

7

2. nyelv német

3

3

3 3

2. nyelv francia

3 3

2. nyelv olasz Informatika

3

1

1

1

3 3

3 1

1

1

3 3

3 1

1

1

3

1

1

1

Fizika

1 2

2

Biológia-egészségtan

3

2

3

Etika Filozófia

2

1

4

3 1

1

1

1

0

1

1

1

2

2

2

3

2

2

2

3

0

3

0

2

2

5

2

2

2

4

2

1

1

1

2

2

2

2

Földrajz

2

2

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

1

0 2

Mozgóképkultúra és médiaismeret Osztályfőnöki A tanuló heti óraszáma

35 35 35 35 35 35 36 36 36 36 36 36 35 35

Az osztály heti óraszáma

56

Engedélyezett

35 57 35 57 35 57 36 57 36 57 36 57 35 58

1

1

1 1 57

1

1 1 53

1

1 1 53

1 56

1 54

1

1 55

2

1

35 35 61 57 35 58

35 35 57 54 35 58

0

2

4

2

1

1

1

1

5

5

5

1

Életvitel és gyakorlat 1

4

1

2

5

4 1

2

5

4

0

2

0

4

5

1

2

1

3 4

2

1

2

1

3

1

5

4

1

2

1

2 4

2

1

5

3

Kémia

1

3 5

4

3 1

2

előkészítő

mamé

1

4

biol.

angol

2

3

előkészítő

humán

1

3

előkészítő

történelem

1

4

biol.

angol

mamé

1

3

mat-fiz

biológia

1

4

előkészítő

történelem

humán

2

3

előkészítő

angol

mamé

1

Magyar Irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

mat.-fiz.

biológia

Magyar nyelv

mat.-fiz.

történelem

E

humán

C

angol

C

mamé

C

mat-fiz

E

előkészítő

9. D

C

1 1

35 35 58 52 35 58

2

1

2

1 1

1 35 35 58 57 35 58

1

1

1 35 35 57 53

57

35 58

I. A tankönyv, taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban csak hivatalos, az oktatásért felelős minisztérium által elfogadott, hivatalos tankönyvlistán szereplő nyomtatott tankönyvek, kiegészítő anyagok (munkafüzet, feladatgyűjtemény, térképek, függvénytáblázat, audiovizuális anyag, kötelező és ajánlott olvasmányok, elektronikus könyvek) használhatók. Az egyes tanulmányi területek, nyelvi előkészítős csoportok számára évfolyamonként többféle tankönyv is szükséges lehet. Ezen kívül a tantárgyak sajátosságai miatt más taneszközök beszerzése is szükséges lehet (projektor, interaktív tábla, audiovizuális eszközök, körző, vonalzó, rajzeszközök, zsebszámológép, szerszámok, a kerettanterv által kötelezően meghatározott sportágakhoz sporteszközök, kísérleti eszközök, műszerek, demonstrációs eszközök, szemléltető eszközök, falitérképek, szakmai kirándulásokhoz közlekedési eszköz, szakmai konferenciákon való részvétel). 1. A taneszközöknek illeszkedni kell az iskola helyi tantervéhez. 2. Illeszkedjen a tanulók életkori sajátosságaihoz. 3. Színes, érdekes, igényes, a tantárgyat vonzóvá tevő legyen. 4. Lehetőséget adjon a tanulónak önálló feldolgozásra, gyakorlásra is. 5. Lehetőség szerint több tanéven át lehessen használni. 6. Illeszkedjen a kompetencia alapú oktatás alapelveihez. 7. Ár-érték aránya minél kedvezőbb legyen. 8. A bevezetett tankönyvcsalád megváltoztatását csak indokolt esetben kezdeményezzük, ha az didaktikai, anyagi szempontból indokolt és javít az oktatás minőségén.

22

9. Előnyben részesítjük azokat a tankönyvcsaládokat, melyeknek jól használható segédleteket tartalmazó elektronikus változata is létezik (videó- és képanyag, szimulációk, animációk, feladatsorok...) II. A választható tantárgyakkal összefüggésben a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban a választható tantárgyak a magasabb évfolyamokon induló előkészítők. Nagyon indokolt esetben egyedi elbírálás alapján van lehetőség tanárválasztásra. III. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Minden pedagógus feladata szaktanárként és/vagy osztályfőnökként a szaktárgyához kapcsolódó, a Nevelési programban megfogalmazott egészségnevelési és környezeti nevelési elvek érvényesítése. Célunk, hogy Intézményünk elnyerje az Ökoiskola címet. Ennek érdekében vállaljuk és teljesítjük az előírt elvárásokat, feltételeket. IV. Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a: a) diszkriminációmentesség; b) szegregációmentesség; c) integráció biztosítása; d) a különleges bánásmódot igénylő tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása; e) a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetést, amely egy személy vagy csoport valós vagy vélt jellemzői (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása) alapján hátrányos helyzetbe hoz. Tiltjuk a zaklatás, a jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. Iskolánk az nevelés-oktatás során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. Intézményünk alapvető célja, hogy minden tanulót képességeinek megfelelően juttassunk el tanulmányai során az optimális szintre, ezzel emelve a munkaerő-piaci esélyeit. Ezzel járuljunk hozzá ahhoz, hogy a felnőtt életükben életminőségük javuljon, képesek legyenek az élethosszig tartó tanulás megvalósítására és arra, hogy a demokratikus társadalmi folyamatokba felelős állampolgárként kapcsolódjanak be. Ehhez olyan intézményi feltételeket kívánunk biztosítani, amelyben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése manifesztálódik. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének megteremtésén túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását az intézményünkben tanuló minden diákok számára. Az intézmény tanulói célcsoportját tekintve, diákjaink elsősorban a középosztály gyermekei közül kerülnek ki, és számunkra elsősorban a differenciált oktatás, és a tehetséggondozás jelenti a legfőbb kihívást. Az intézményben tanuló – ugyan nem halmozottan hátrányos helyzetű –, a populáció átlagától bármiben eltérő tanulóinak tervszerű, tudatos fejlesztése a többletszolgálattal: a) felzárkóztatás, tehetséggondozás, szabadidős, tanulmányi és közösségi tevékenységek szervezése; b) a tehetséges tanulók beiskolázása, sikeres tanulmányainak támogatása, és bejutása a felsőoktatásba; c) a tehetséggondozás tudatos, egyénre szabott modelljének kidolgozása;

23

d) az egyéni tanulási utak kijelölése; e) egyenlő esély biztosítása minden tanuló számára a pedagógiai többletszolgálat igénybevételére; f) a fenntartó és a működtető részéről azoknak a személyi és tárgyi feltételeknek a biztosítása, amely hozzájárul ahhoz, hogy az intézmény pedagógiai és szervezeti működésébe teljes körűen beépüljön a kompetencia alapú nevelés-oktatás. V. A felvételi eljárás szabályai 1. A központi írásbeli A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnáziumba való felvétel alapvető feltétele felvételi eljárást megelőző központi írásbeli vizsga megírása matematikából és magyar nyelvből. Az általános iskolák tanulóinak közvetlenül abba a középiskolába kell jelentkezniük, amelyben a vizsgát meg kívánja írni. Az ehhez szükséges jelentkezési lap az általános iskolákban igényelhető, vagy az Oktatási Hivatal honlapjáról (a www.oktatas.hu-ról) letölthető. A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnáziumban is szervezünk központi felvételit, tehát nálunk is meg lehet azt írni. Ebben esetben értelemszerűen hozzánk kell benyújtani a jelentkezési lapot. A felvételi jelentkezési lapon meg kell jelölni, ha a tanuló részére kedvezményt kérnek a felvételi feladatlapok megírása kapcsán. Kedvezményt kétféleképpen adunk: a) időhosszabbítás – 45 perc helyett 60 perc áll rendelkezésre az anyanyelvi és a matematikai feladatlap megoldására; b) pontszámkettőzés – ha a tanuló az általános iskola intézményvezetője által kiadott határozat alapján mentesül a matematika, vagy az anyanyelv értékelése alól, a másik, megírt feladatlap pontszámát kétszerezzük. Bármilyen kedvezmény kérésekor a jelentkezési laphoz mellékelni kell a kérést alátámasztó a) intézményvezetői határozatot vagy b) a nevelési tanácsadói/szakértői bizottsági szakvélemény másolatát, továbbá c) a szülő által írt kérvényt. 2. Az általános felvételi eljárás Az általános iskola a tanuló által kiállított jelentkezési lapokat megküldi a középfokú iskoláknak. Gimnáziumunk több tanulmányi területe is megjelölhető, a tanulmányi terület kódját minden esetben fel kell tüntetni. A felvételi űrlap kizárólag az általános iskolában szerezhető be. Az angol nyelvi-informatikai előkészítő osztályba jelentkező (a jelentkezési lap ugyanaz, mint a négy évfolyamos osztályokba jelentkezőké) tanulókat, az általános iskolából hozott pontok, valamint a központi írásbeli felvételi vizsgán elért eredménye alapján vagy a tanév helyi rendjében meghatározott módon rangsoroljuk. Hogy a tanuló a tudásának megfelelő nyelvi csoportba kerüljön, szükség van nyelvi szintfelmérő dolgozat megírására, de csak azoknak a tanulóknak, akik felvételt nyertek a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium 05. (nyelvi-informatikai előkészítő angol első nyelvvel) tagozatkódjára. Ezen a részvétel nem kötelező, de aki nem írja meg a szintfelmérőt, a kezdő csoportba kerül. A német nyelvi-informatikai előkészítő osztályba jelentkező tanulóknak sem külön felvételi vizsgát, sem szintfelmérő vizsgát nem szervezünk. A központi írásbelit követően szóbeli vizsgát kell tenniük: a) az emelt szintű haladó angol (négy évfolyamos képzés); b) a történelem; c) a biológia; d) a magyar–média–kommunikáció; e) a humán; valamint a) a matematika-fizika tanulmányi területre. Azon tanulók számára, akik nekik fel nem róható ok miatt nem tettek szóbeli felvételi vizsgát, pótfelvételi időpontot biztosítunk.

24

A felvételik után nyilvánosságra hozzuk az ideiglenes felvételi jegyzéket, amelyet az iskola honlapján közzéteszünk, valamint a portán kifüggesztünk. Az ideiglenes felvételi jegyzék a tanulmányi területeken elért pontszámokat tartalmazza. Lehetőség van arra is, hogy a tanuló és a szülő megváltoztassa az eredeti adatlapon feltüntetett tanulmányi területi rangsort, illetve új tanulmányi területtel a meglévőket kiegészítse. A módosítást az általános iskolában kell megtenni. A tanulmányi terület módosításáról minden esetben értesíteni kell a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnáziumot. A saját szervezésű szóbeli felvételi vizsgáira külön értesítőt, behívót nem küldünk, a felvételi tájékoztatóban – amely iskolánk internetes honlapján is megtalálható – közölt időpontokban kell megjelenni. A tanuló pontos beosztását, azaz azt, hogy melyik tanteremben, hány órakor kerül sor a szóbelijére, az iskolában aznap kifüggesztjük, valamint a honlapunkon (www.telekiblanka.net) megtekinthető. A saját szervezésű szóbelik kérdéskörei, tematikája honlapunkon megtalálható. 3. A jelentkezési lapok kitöltése A jelentkezési lapot értelemszerűen kell kitölteni: a) A tanulmányi eredmények esetében a 6., 7. év végi és a 8. félévi osztályzatokat kérjük ráírni. Kizárólag a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika tantárgyak érdemjegyeit vesszük figyelembe, kérjük ezeket ebben a sorrendben feltüntetni! Más tantárgyak eredményeinek beszámítására nincs lehetőség, feltüntetésük csak zavart okoz a pontszámításban! b) „Az idegen nyelvek, amelyeket tanulni kíván” rovatba kérjük feltüntetni a tanulni kívánt első nyelvet, ez a 06. tagozatkódon a német, az összes többi tagozaton az angol. c) Pontos adatszolgáltatást kérünk az általános iskolák részéről (szülők neve, lakcíme, telefonszáma). d) Megjegyzés rovatba kérjük feltüntetni a tanulni kívánt második nyelvet. Iskolánkban választható: az angol (csak a németet első nyelvként tanulóknak), francia, német, olasz. A második nyelv választásakor figyelembe kell vennünk az indításhoz szükséges minimális létszámot, így javasoljuk, hogy legalább két idegen nyelvet tüntessenek fel tanulni kívánt második nyelvként. Fontos a sorrend: az a nyelv kerüljön előre, amit a legjobban szeretnének választani! e) A jelentkezési laphoz csatolva kérjük a központi írásbeli értékelő lap fénymásolatát is meg kell küldeni. A Győri Felvételi Központ elküldi a középiskoláknak az egyeztetett felvételi jegyzéket, amelyet kifüggesztünk az iskola portáján, valamint a www.telekiblanka.net honlapunkon közzéteszünk. A felvételről vagy az elutasításról — a rendeletben előírtaknak megfelelően — értesítést küldünk írásban a tanulóknak, valamint az általános iskoláknak. Ezen időpontok előtt telefonon felvilágosítást nem tudunk adni az elért felvételi eredményekről. A jelentkezés elutasítása esetén a szülő a döntés ellen jogorvoslattal élhet a hivatkozott rendeletben foglaltak szerint. 4. Felvételi előkészítő tanfolyamok Minden tanév október első hetétől felvételi előkészítő tanfolyamokat tartunk heti 2 órában (2x45 perc) magyar nyelvtanból, matematikából. November első hetétől biológiából, történelemből és angolból. A központi írásbeli nyelvi szövegértési, matematikai logikai készséget mér, amelyek elsajátítását az előkészítő tanfolyamok biztosítják. Az egyes előkészítő csoportok pontos foglalkozási idejéről a beiratkozáskor adunk tájékoztatást.

5. Nyílt napok

25

Minden tanév őszi félévében, összesen három alkalommal nyílt napokat tartunk, amelynek célja, hogy a 8.-osok megismerjék Intézményünket, kedvet kapjanak ahhoz, hogy itt tanuljanak tovább az általános iskola befejezése után. A bejelentkezés a nyílt napokra az iskola honlapján e célt szolgáló felületen történik, amelyet az adott nyílt napot megelőző egy héttel nyitunk meg. Bejelentkezési határidő: az adott nyílt napot megelőző munkanapon 14.00 óráig. A nyílt napon délelőtt csak a tanulókat várjuk, óralátogatásra és az iskola megismerésére van lehetőségük. 6. A szülői tájékoztatók Az érdeklődő szülőket és a nyolcadikos tanulókat a szülői tájékozatókon informáljuk az iskola felvételi követelményeiről és a fontosabb tudnivalókról. Ezeken a tájékoztatókon lehetőség van arra, hogy a szülők feltegyék kérdéseiket az előadást tartó iskolavezetőnek. 7. Az osztályok nyelvi beosztása a 2014/2015-ös tanévben felvételizőknek Az Emelt szintű tantárgyak osztály 1. nyelv Tanulmányi területek betűjele 9/NYA

nyelvi–informatikai előkészítő osztály (5 évfolyamos)

9/NYB

nyelvi–informatikai előkészítő osztály (5 évfolyamos)

angol

német

angol angol haladó (4 évfolyamos)

angol

magyar–média–kommunikáció (4 évfolyamos)

angol

humán (4 évfolyamos)

angol

történelem (4 évfolyamos)

angol

biológia (4. évfolyamos)

angol

matematika-fizika (4 évfolyamos)

angol

9. C

9. D

9. E

2. nyelv olasz francia német angol olasz francia olasz francia német olasz francia német olasz francia német olasz francia német olasz francia német olasz francia német olasz francia német

Megjegyzés: a második nyelvek választhatók: német, olasz vagy francia. A jelentkezési lapon egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a felsoroltak közül melyik második nyelvet kívánja a gyermek leginkább tanulni.

26

8. A felvételi beszélgetések rendje1 Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

emelt szintű haladó angol nyelv

központi felvételi matematikából és magyarból

van angol nyelvből

emelt szintű magyar–média–kommunikáció

központi felvételi matematikából és magyarból

van magyarból

emelt szintű humán

központi felvételi matematikából és magyarból

van magyarból

emelt szintű történelem

központi felvételi matematikából és magyarból

van történelemből

emelt szintű matematika–fizika

központi felvételi matematikából és magyarból

van fizikából

emelt szintű biológia

központi felvételi matematikából és magyarból

van biológiából

nyelvi-informatikai előkészítő (angol)

központi felvételi matematikából és magyarból

Elbeszélgetés a tanév helyi rendje szerint

Elérhető max. pontszám H: 50 Kp: 100 Sz: 50 Ö: 200 H: 50 Kp: 100 Sz: 50 Ö: 200 H: 50 Kp: 100 Sz: 50 Ö: 200 H: 50 Kp: 100 Sz: 50 Ö: 200 H: 50 Kp: 100 Sz: 50 Ö: 200 H: 50 Kp: 100 Sz: 50 Ö: 200 H: 100 Kp: 100 Ö: 200

nyelvi-informatikai (német)

központi felvételi matematikából és magyarból

Elbeszélgetés a tanév helyi rendje szerint

H: 100 Kp: 100 Ö: 200

Tanulmányi területek

Az általános iskolából hozott pontok számítása: 6., 7. évfolyam év végi, 8. évfolyam félévi bizonyítványban szereplő, alább felsorolt tantárgyak összegének átlaga szorozva hússzal = max. 100 pont. A 01., 02., 03. és a 04. (saját szervezésű szóbeli felvételi vizsgát igénylő) tanulmányi területkódokra történő jelentkezéskor az általános iskolai átlag szorzószáma nem húsz, hanem tíz, így ezeken a tanulmányi területeken a hozott pontok maximuma 50. Az általános iskolából hozott pontok számításakor kizárólag a következő tantárgyakat vesszük figyelembe: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika. Pontszámazonosság esetén előnyben részesítjük azokat, akik: a) a megcélzott tanulmányi terület gimnázium által szervezett szóbeli felvételijén magasabb pontszámot értek el (négy évfolyamos angol, biológia, történelem, magyar-médiakommunikáció, humán, matematika-fizika); b) jobb általános iskolai eredménnyel rendelkeznek (ha a központi felvételin legalább 50 százalékot elértek); c) a szüleik, vagy testvéreik legalább egyike a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium tanulója volt; d) zuglói lakosok.

1

Jelmagyarázat: H: általános iskolából hozott pontok, Kp: központi írásbeli eredménye (a nyelvi és a matematikai feladatlapok pontszámait azonos súllyal számoljuk), Sz: szóbeli maximális pontszáma, Ö: A megszerezhető legmagasabb pontszám

27

A nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkezőket az általános iskolából hozott pontok és a központi írásbeli vizsgán elért pontszámuk összege alapján rangsoroljuk. Azokat az emelt szintű 4 évfolyamos képzésre jelentkező tanulókat, akik azon a tanulmányi területen nem érték el a bejutáshoz szükséges pontszámot, de a jelentkezési lapon feltüntették a saját felvételit nem igénylő nyelvi előkészítők tanulmányi területeit, rangsorba állítjuk ezeken a tanulmányi területeken, így oda felvételt nyerhetnek. Az egyes tanulmányi területekre jelentkezők szóbeli felvételijét a tantárgyak helyi tanterve részletesen tartalmazza. A tanulmányi területekre jelentkező tanulók első nyelvi beosztása a tanulók tudásszintjének felmérése alapján történik. A második idegen nyelvet a tanulók maguk választhatják a következőképpen: a gimnáziumi jelentkezéskor a választható második nyelvek közül preferencia szerint 2 nyelvet kell megjelölni. A csoportok beosztása lehetőség szerint ezen igény felmérése szerint történik. Mivel legfeljebb 18 fős csoportokat indítunk, a csoportok beosztásánál előnyben részesítjük azon tanulók kérését, akik magasabb felvételi pontszámot értek el. VI. A tanuló átvételének szabályai A Nevelési program XIII. pontja részletesen tartalmazza az általános irányelveket. A második idegen nyelv esetében esetlegesen felmerülő problémák egyéni elbírálás alá esnek, melyről az intézményvezető hoz végső döntést. VII. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Nevelő-oktató munkánk eredményessége érdekében szem előtt kell tartanunk és a tanulókban és szüleikben egyaránt tudatosítanunk kell, hogy a tanulók otthoni munkája az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának. A házi feladatok célja különböző lehet: 1. Az alapfogalmak, alapismeretek, összefüggések gyakoroltatása. Így tudjuk elérni, hogy a legfontosabb ismeretek megszilárduljanak, alapvető tudáselemek készségként álljanak a tanulók rendelkezésére. 2. A tanult ismereteket a tanulók önálló feladatmegoldásban tudják alkalmazni, egyrészt olyan feladat formájában, amelynél az órán megoldottra ráismernek a diákok, másrészt új szituációkban is meg tudják a problémát oldani. 3. Az órán feldolgozásra kerülő témákhoz szükséges alapismeretek feleleveníttetése (ismétlés, tankönyvhasználat). 4. A házi feladatok célját (és az osztályt) ismerve kell megtalálnunk azt a módszert és helyes arányt, melyet követnünk kell, de vannak általános elvek, amelyeket minden szaktanárnak be kell tartani: 5. A házi feladatok megválasztásakor fontos szempont a helyi tanterv valamint az érettségi követelményeinek figyelembe vétele. 6. A kijelölt házi feladatokhoz adjunk útmutatást, segítséget (figyelembe véve a csoport képességét). 7. A házi feladatok ellenőrzésére, a felmerülő problémákra, ötletekre időt kell szánni (itt élhetünk a technika eszközeivel is, mint például projektor, számítógép). 8. A házi feladat megoldását a tanár érdemjeggyel értékelheti. 9. A megtanulandó elméleti anyagot egyértelműen ki kell jelölni a diákok számára. A házi feladat jellege szerint lehet: a) elméleti és gyakorlati házi feladat; b) írásbeli házi feladat; c) házi dolgozat; d) kiselőadás, prezentáció; e) gyűjtőmunka.

28

VIII. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére oktatására vonatkozó szabályok A Nevelési program IX. pontja részletesen tartalmazza az általános irányelveket. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez fejlesztő pedagógus alkalmazása szükséges. IX. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A részletes, tantárgyakra, tagozatokra, valamint évfolyamokra lebontott terveket a mellékletek tartalmazzák, amelyek szakmai tartalmáért a munkaközösség-vezetők felelősek.

29

A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE I. A tanulók tanulmányi kötelezettségének teljesítése Tanulóink rendszeres napi iskolába járással, a tanórákon történő koncentrált figyelemmel és aktív részvétellel, a házi feladatok maradéktalan megoldásával teljesítik tanulmányi kötelezettségüket. Eleget tesznek emellett az iskola által támasztott egyéb elvárásoknak is: beosztás szerint hetesi és ügyeletesi feladatokat látnak el, látogatják az iskola tanórán kívüli programjait, szakköreit. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályozza a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei (szóbeli és írásbeli számonkérések, témazáró dolgozatok, elméleti és gyakorlati feladatok, házi dolgozatok) vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló- és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. a) A tanuló a tanév végén abban az esetben léphet a magasabb évfolyamba, amennyiben az adott évfolyamon a számára kötelező valamennyi tantárgyból – az emelt szintű érettségi előkészítők kivételével – a bizonyítványába legalább „elégséges” osztályzat kerül. b) A tanuló abban az esetben értékelhető a tanév végén, ha az adott tantárgy adott tanévre vonatkozó tanmenetében meghatározott minden témazáró dolgozatát (vagy azt pótló szóbeli feleletet) teljesítette, és ezen kívül a tantárgy adottságainak megfelelően félévenként legalább egy további érdemjeggyel rendelkezik. c) Ha a tanuló bármelyik félévi eredménye nem éri el az elégséges szintet, akkor tanév végén az egész éves anyagból számonkérhető. E számonkérés eredménye határozza meg a tanuló tanév végi érdemjegyét. d) Amennyiben a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból kap elégtelen osztályzatot, javítóvizsgát tehet, vagy kérésére (kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére) a tanévet megismétli. Háromnál több tantárgyi elégtelen osztályzat esetén a tanuló a sikertelen tanévet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (7) alapján köteles megismételni. e) A tanuló kötelező tantárgyának számít valamennyi, a tanuló órarendjében szereplő tantárgy. f) Az évfolyam teljesítésének feltétele továbbá: a nevelési tanácsadó/szakértő és rehabilitációs bizottság szakvéleményén alapuló szülői kérvény következtében adott mentességek, könnyítések intézményvezetői határozatában szereplő felzárkóztató foglalkozásokon történő részvétel. g) A tanuló a tanév végén – az i) pont figyelembevételével – teljes körű osztályozóvizsgát köteles tenni, amennyiben hiányzásai elérik vagy meghaladják a 250 órát, és a b) pont alapján nem rendelkezik kellő számú érdemjeggyel. Amennyiben a tanuló az emelt szintű előkészítőn a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, a következő tanévben csak sikeres javítóvizsga letételével folytathatja az adott előkészítőt. Az emelt szintű előkészítő elégtelen osztályzata nem zárja ki a magasabb évfolyamba lépést, illetve az osztályozó vizsga kötelezettségek körébe nem tartozik bele. h) A teljes körű osztályozóvizsgát a tanuló/szülő kérésére két részletben – a tanév helyi rendjében kijelölt áprilisi (végzős tanulók esetében), illetve júniusi (nem végzős tanulók esetében) osztályozóvizsga-időszakban, továbbá a tanév végén kijelölt augusztusi osztályozóvizsgaidőszakban is le lehet tenni. Amennyiben az augusztusra halasztott osztályozó vizsgán a tanuló egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, a magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait, ha az iskolavezetéssel egyeztetett időpontban, legkésőbb szeptember 30-ig a javítóvizsgát tesz. Amennyiben ismét elégtelen osztályzatot kap, a tanév megismétlését az iskolavezetés szervezi meg.

30

i)

j) k)

l) m)

n) o)

Ha a tanuló egy adott tantárgyból a tantárgy tanévre előírt óraszámának legalább 30 százalékán nem vett részt, és a b) pont alapján nem rendelkezik kellő számú érdemjeggyel, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) alapján a tantárgy éves követelményeiből osztályozóvizsgát tehet a nevelőtestület engedélyével. A 30 százalék óraszámra történő átszámításakor a tanév rendjében megállapított napok számát kell öttel osztani, és a kerekítés szabályai szerint kapott egész számot kell a tantárgy adott tanévre előírt heti óraszámával megszorozni. Osztályozóvizsga nélkül tanévismétlésre kötelezett a tanuló, ha a h) pontban említett hiányzási mérték mellett összesen 20 igazolatlan óra hiányzása van. Az i) pont alapján kötelező osztályozóvizsgát a végzős tanuló az áprilisi, a nem végzős tanuló a júniusi osztályozóvizsga-időszakban köteles letenni. A tanuló értesítése az osztályozóvizsgakötelezettségről a tantárgyat tanító szaktanár kötelessége. Az értesítést legkésőbb az osztályozóvizsga tanév helyi rendjében szereplő időpontja előtt öt nappal szóban, valamint az elektronikus naplón keresztül közli a tanulóval. Ha a tanuló a h) pontban említett hiányzási mértéket már az első félév során kimerítette, a januári osztályozóvizsga-időszakban köteles osztályozóvizsgát tenni. Az iskola a javítóvizsga időpontjáról a honlapon keresztül értesíti a tanulókat. A javítóvizsgáról a távolmaradást kizárólag orvosi vagy hatósági igazolás indokolja. Ha ilyennel a tanuló nem rendelkezik, a javítóvizsgát nem teljesítette, és a tanköteles tanuló az évfolyamot ismételni köteles, a nem tanköteles tanuló az évfolyamot megismételheti. Igazolt távolmaradás esetén a tanuló a magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait, és legkésőbb szeptember 30-ig a javítóvizsgát teljesítenie kell. Amennyiben ismét elégtelen osztályzatot kap, a tanév megismétlését az iskolavezetés szervezi meg. Az angol nyelvi-előkészítős tanulók csoportba sorolása – a kilencedik évfolyamon nyújtott teljesítményük alapján – megváltoztatható. A tanuló az intézményvezető engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Egy osztályozó vizsgán legfeljebb csak két év tananyagából tehet vizsgát a tanuló. Ennél több évfolyam anyagából csak indokolt esetben, szaktanári véleményezéssel, intézményvezetői döntés alapján.

II. Az ellenőrzés, értékelés módja Az értékelés az eddig alkalmazott és a NAT által is ajánlott, változatos formák szerint történik: írásbeli, szóbeli lehet, házi dolgozat, iskolán kívül elvégzendő csoportos feladat (terepgyakorlat, projektmunka stb.), a készségtárgyakból speciálisak a teljesítmény formája és tartalma szerint (versenyek stb.). 1. Írásbeli A munkaközösségek által az egyes tantárgyakra elkészített helyi tantervek tartalmazzák, melyek azok a témák, amelyek írásbeli számonkérés alapját képezik. Ezek részben esszé-, részben tesztjellegűek, a tantárgy és a témakör függvényében. Valamennyi tantárgyból szükséges az írásbeli beszámoltatás, mivel az érettségin minden tantárgyból lesz írásbeli is. A tanárok az osztállyal az írásbeli megíratása előtt ismertetik az értékelés főbb szempontjait. Az írásbeli számonkérések várható ideje a munkaközösségek tagjai által elkészített tanmenetekből is nagyjából kiszámítható. A várható időpontokat a tanárok a tanév elején ismertetik a tanulókkal. Az írásbeli munkákra adott érdemjegyek — mivel ezek nagy terjedelmű témakörök elsajátítását tükrözik — nagyobb hangsúllyal esnek latba a félévi-tanév végi osztályzatok kialakításakor, mint a szóbeli feleletekre adott értékelés. A témazáró írásbeli munkákra adott érdemjegyeket a tanárok úgy rögzítik a naplóban, hogy egyértelmű legyen az adott érdemjegy súlya. A témazáró írásbeli dolgozatot a szaktanár egy héttel a megíratás tervezett időpontja előtt bejelenti az osztálynak. Ezt a naplóban is rögzíti. Egy osztállyal egy tanítási napon legfeljebb két

31

tantárgyból íratható témazáró dolgozat. A tanár a dolgozatot két héten belül (10 munkanap) kijavítja, akadályoztatás — például hosszabb betegség — esetén egy hónap áll rendelkezésére a javításban. Ettől eltérő esetben az eljárás menetét a Házirend szabályozza. Ha a tanuló hiányzik a témazáró megírásakor, a hiányzást követően a szaktanárral egyezteti a pótlás idejét és módját. Amennyiben ezt a témazáró megírásától számított egy hónapon belül nem teszi meg, érdemjegye elégtelen. A rendkívüli esetek egyéni elbírálás tárgyát képezik. 2. Szóbeli A tanórai szóbeli feleletek rendszerint az előző óra anyagának, illetve az adott témakör ismeretanyagának a számonkérésére szolgálnak. Fontos szerepe van emellett a tanulói önálló munkán alapuló kiselőadásoknak, gyűjtő- és kutatómunkának stb. A szóbeli feleleteket, illetve az elbírálás szempontjából ezzel azonos értékűnek tekintett írásbeli feleleteket a szaktanárok nem kötelesek bejelenteni. A tanulók hiányzását a szaktanárok egyéni elbírálás alapján, az adott helyzet mérlegelésével tekintik a számonkérés alóli felmentésre alapot adó indoknak. Készségtantárgyakból – testnevelés, rajz, zene – speciális, a kompetenciaterületeknek megfelelő számonkérési formákat (pl. gyakorlat) alkalmazzuk. Tanáraink törekednek arra, hogy a számonkéréseknél igazodjanak a kétszintű érettségi esetében alkalmazandó értékelési rendszerhez. Az egyes tantárgyak részletes értékelési rendszerét a munkaközösségek határozzák meg. III. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai E témakörben alapelvként azt szögezzük le, hogy hétvége, illetve tanévközi szünet előtt nem adunk több feladatot annál, mint amit egyik óráról a másikra adunk. További fontos szempont, hogy ne adjunk több feladatot annál, hogy annak számonkérése a tanítási órán ne menjen az új anyag rovására. Házi feladat bármely tantárgyból adható egyik óráról a másikra. A házi feladat elvégzésének/elkészítésének hiánya elégtelen érdemjegyet vonhat maga után. Nagyobb terjedelmű otthoni munka, házi dolgozat elkészítésére hosszabb időt, legalább egy hetet kell hagyni. A munkaközösségek tagjai félévente legfeljebb egy házi dolgozat elkészítését tehetik kötelezővé. A kötelező olvasmányok jegyzékét a tanárok az adott évfolyamot megelőző tanév végén – kilencedikesek esetén az előzetes szülői értekezleten – ismertetik, majd ezt a tájékoztatót megismétlik az adott tanév elején. Megjelölik az elolvasás határidejét is. Kötelező olvasmány bármely tantárgyból adható, amennyiben ezt a tantárgy helyi tanterve tartalmazza. A végzős évfolyam tanulói részére a szaktanárok az érettségivel összefüggésben a tanévközi szünetekre nagyobb lélegzetvételű feladatokat is adhatnak. Az írásbeli- és szóbeli feladatok megválasztásakor alapvető szempont a helyi tanterv, valamint az érettségi követelményeinek figyelembevétele. IV. A minősítés módja Az egyestől ötösig terjedő osztályzatokkal történő értékelést alkalmazzuk minden tantárgyból és modulból. Fontos szerepet kap azonban az osztályzatok mellett a tanár részéről a szóbeli értékelés. Az értékelés során alapvetően az érettségi szempontokat alkalmazzuk. A teljesítmények elbírálásakor – feleletek és témazárók esetében – az elégséges alsó és felső határát az egyes munkaközösségek irányelvei határozzák meg.

32

V. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái A pedagógiai értékelés gazdag eszközrendszerének változatos és tudatos alkalmazása kitűzött nevelési és oktatási céljaink elérését segítik. A tanuló munkájának helyes értékelése és elemzése a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát is vizsgálja. Különösen nagy súlyt fektetünk a hozzánk érkező diákok tudásának, képességéinek diagnosztikus mérésére. Ezt részben a felvételi vizsga, részben a kilencedik és minden további évfolyamon alkalmazott felmérő tesztek, dolgozatok jelentik. A tanulók teljesítményét a tanítók, szaktanárok a tanmenetben tervezett módon és időpontban szakaszosan mérik. A fenntartó által elrendelt teljesítményméréseket végrehajtjuk, illetve fogadjuk. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: a) a folyamatosság, rendszeresség; b) az objektivitás és empátia helyes aránya; c) a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei:  számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott;  a számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése;  lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására;  a tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni;  az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét);  a tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. Az értékelés a 9-12. évfolyamon folyamatos. Ennek funkciói:  visszacsatolás a diákok és a szülők számára a tantárgybeli előmenetelről;  megerősítés és motiválás. A folyamatos értékelés fajtái:  órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére);  szóbeli felelet értékelése (szummatív értékelés);  írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok). A félévi és tanév végi – ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói:  félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket.  év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel.

33

VI. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, értékelési követelmények 1. A magatartás és a szorgalom elbírálása A magatartás és a szorgalom osztályzatra az osztályfőnök tesz javaslatot, meghallgatja előzetesen a diákönkormányzat véleményét. Figyelembe veszi a tanuló önértékelését. A nevelőtestületi osztályozó értekezlet hagyja jóvá a végleges minősítést. A magatartás elbírálásának szempontjai: a viselkedés kulturáltsága, segítőkészség, a közösségért vállalt munka, megbízhatóság, felelősségtudat a) Példás (5): Betartja, vállalja az iskolai követelményeket, lelkiismeretes, kötelességtudó, fegyelmezett. Viselkedése, hangneme udvarias, példamutató. A rábízott vagy önként vállalt feladatait elvégzi, segíti társait, az osztályt. Nem vét a közösség érdekei ellen. Nincs figyelmeztetése, intője, legfeljebb két igazolatlan órája van az év során. b) Jó (4): Viselkedésére nincs komoly panasz. Az elemi szabályokat megtartja. Legfeljebb egy figyelmeztetője (intője), és maximum 4 igazolatlan órája van. c) Változó (3): Hajlamos a fegyelem megsértésére. Az iskolai házirend ellen többször vét. Intője (rovó, figyelmeztető stb.), és 5-9 óra közötti igazolatlan órája van. d) Rossz (2): A követelményeket általában megszegi. Komoly fegyelmezetlenségével zavarja a rendet, bomlaszt. Intői (rovó, figyelmeztető stb.), vannak. Tíz, vagy annál több igazolatlan órája van. Az értékelés elbírálásakor az igazolatlan órák feltüntetett számától egyéb szempontok mérlegelésével az osztályfőnök – a tanulót tanító tanárok egyetértésével – (maximum egy minősítési értékkel) eltérhet. A tanárok egyetértését az osztályozó értekezleten kell kérni, a jelenlévők egyszerű többsége dönt. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt. A szorgalom elbírálásának szempontjai: képesség szerinti teljesítés, feladatellátás, munkafegyelem, az eredményesség tendenciája. a) Példás (5): Képességeinek megfelelő a teljesítménye, kötelező és vállalt feladatait pontosan teljesíti, az órák és az azon kívüli feladatok (pl. versenyek, szabadidős programok) aktív résztvevője. A tanórákon szorgalmas, feladatait időben elvégzi. Tanulmányi eredménye jó, közepesnél gyengébb érdemjegye nincs. b) Jó (4): Teljesítménye összhangban áll képességeivel, megbízható a feladatok elvégzésében. Tanulmányi eredménye megfelelő. c) Változó (3): Képességei jobbak a teljesítményénél, tanulmányi munkája kis szorgalommal lényegesen jobb lehetne, feladatait nem rendszeresen végzi el, aktivitását ritkán tapasztaljuk. Tanulmányi eredménye közepes körüli vagy gyengébb. d) Hanyag (2): Teljesítménye nem megfelelő, sikertelen egy vagy több tantárgyból, a követelményeket alig teljesíti. Nem végzi el a feladatokat, órai aktivitást nem vagy alig mutat. Ha a tanuló valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, szorgalma hanyagnál jobb csak indokolt esetben lehet. Erről az osztályozóértekezlet dönt a jelenlévők egyszerű többségével. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt. 2. A jutalmazás feltételei és formái Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, dicséretben illetve jutalomban részesül. Egyéneknek és közösségeknek adható elismerések: a) dicséret szóban vagy írásban; b) oklevél; c) jutalomkönyv, vagy egyéb tárgyi jutalom; d) iskolai díszoklevél; e) pályázatok esetén pénzjutalom;

34

f)

az Alapítvány minden évben pályázatot ír ki a legjobb tanulmányi eredményt elérő, valamint a közösségi munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóknak, továbbá azoknak, akik az előző tanév végéhez képest a legnagyobb mértékben javítottak tanulmányi eredményükön. A pályázatot az Alapítvány úgy írja ki, hogy az eredményhirdetésre a március 15-i ünnepség napján kerülhessen sor. A pályázaton történő részvételhez szaktanári-osztályfőnöki ajánlás szükséges. Közösségépítő tevékenységünk fontos eszköze az a díjrendszer, amellyel legkiválóbb tanulóinkat, közösségeinket jutalmazzuk az alábbi rend szerint:  Zirzen Janka-díj, amelyet a tanulmányi téren az év folyamán legjobban teljesítő osztályok kapnak;  Teleki Blanka-díj, amelyet a gimnáziumi tanulmányai során legmagasabb színvonalon teljesítő diákok kapnak;  Radák Olga-díj, amelyet a legnívósabb közösségi teljesítményéért tanulók és közösségek kapnak. A díjakat ajánlás alapján az alapítványi kuratórium tagjaiból, pedagógusokból, diákönkormányzat képviselőiből álló zsűri ítéli oda. A díjak anyagi hátterét a „TELEKI BLANKA” Gimnáziumi Alapítvány biztosítja. A jutalmazást, kitüntetést az egész iskolai közösséggel meg kell ismertetni (faliújság, iskolarádió, honlap, ünnepség). VII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának, edzettségének, felkészültségének ellenőrzésére alkalmazott mérések eredményeiből mind az aktuális állapotra, mind az állapotváltozás folyamatára következtethetünk, amennyiben a vizsgálat és az értékelése megfelel a tudományosság alapvető kritériumainak. A tanulók fizikai képességrendszere kondicionális és koordinációs képességekre bomlik. A mindennapos testnevelés mellett (9. évfolyamtól felmenő rendszerben órarendi keretek között, a többi évfolyamon a heti 2 órarendi testnevelés sportköri keretekkel kiegészítve) a főbb izomcsoportok és szervrendszerek erő- gyorsaság- és állóképességének, fittségi szintjének ellenőrzésével foglalkozni kell. A felméréseink gyakorlatanyaga és ponttáblázata az elmúlt 25 év testnevelés munkaközösségének, illetve megbecsült szakembereinek gyakorlati tapasztalatára, különböző központi felmérések kritériumrendszerére és az érettségi követelményekre épül. Ősz-tavaszi szisztémában a következő gyakorlatokat jelöltük ki a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnáziumban elvégzett fizikai állapot felméréséhez, amelyek az érettségi követelményekhez, és a különböző szakmai kiadványokhoz, ajánlásokhoz szervesen kapcsolódnak: Az aerob állóképesség mérésére szolgál a 2000 m-es síkfutás évente kétszer történő értékelése, az anaerob állóképességet a 300 vagy 400 m –es síkfutás felmérésével ellenőrizzük. Az erő és erő-állóképesség mérésére szolgálnak a következők: a) helyből távolugrás, helyből ötös ugrás; az alsó végtag dinamikus erejének mérésére; b) svédszekrényen hasonfekvésből törzsemelés a hátizom erő és erő-állóképességének mérésére; c) hanyattfekvésből felülés a hasizomzat erő és erő-állóképességének mérésére; d) lábemelés bordásfalon fejfölé, lányoknál vízszintesig; a mély hasizmok emelő erejének mérésére; e) húzódzkodás, illetve a lányoknál kötélmászás a kar húzóerejének és a hátizmok erejének mérésére; f) fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás a vállöv illetve a kar-mellizomzat tolóerejének és erőállóképességének mérésére szolgál.

35

Ezekre a próbákra és kiértékelésükre minden október-novemberben és április-májusban kerül sor a készségtárgyak munkaközösségének, testnevelő tanár tagjainál lévő közös táblázatrendszerben foglaltak alapján.

36

OKTATÁSSZERVEZÉS I. Csoportbontás és egyéb foglalkozások szerve zésének elvei 1. Csoportbontás Az nevelő-oktató munka hatékonyabbá tétele érdekében minél szélesebb körben törekszünk az oktatás csoportbontásban történő megvalósítására, illetve arra, hogy minden tanuló motivációjának és érdeklődési körének megfelelően részesülhessen magasabb szintű oktatásban. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében iskolánk hat különböző tanulmányi területet és két nyelvi előkészítő osztályt kínál az érdeklődő diákok számára, ahol csoportbontásban és emelt óraszámban sajátíthatják el a tantárgyi ismereteket, felkészítve őket az emelt szintű érettségi vizsga követelményeire. Fontos pedagógiai szempont, hogy a csoportbontás során nemcsak a tanuló szellemi, hanem testi (testnevelés)-lelki-erkölcsi fejlődésére, személyiségének kibontakoztatására, problémái, nehézségei feltárására is több lehetőség van, így szükség esetén a segítségnyújtás, kiemelkedő képességek esetén pedig a tehetséggondozás is hamarabb felmerülhet. A csoportbontásban történő oktatás által szeretnénk napjaink elvárásainak is megfelelni, és a nehézséget okozó tantárgyak elsajátításához segítséget nyújtani. A XXI. század elvárásai között fontos helyen áll az informatikai ismeretek elsajátítása, amit ennek a tantárgynak csoportbontásban történő tanítása segít elő. A részben csoportbontásban tanított tárgyak közül kiemelendő a matematika, amely gyakran okoz gondot a diákoknak, ezért fontos, hogy a nyelvi előkészítő és a kilencedik évfolyamon lehetőség van kiscsoportos foglalkozásra ebből a tantárgyból. A bontott csoportban tanított tárgyak között kiemelt helyen szerepelnek az idegen nyelvek, hiszen egy-két idegen nyelvnek gyakorlott, biztos tudása ma már alapkövetelmény. Szeretnénk, ha diákjaink is megfelelnének ennek az elvárásnak, ezért iskolánkban minden idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik. A maximalizált csoportlétszámok lehetőséget biztosítanak a kommunikációra és a négy alapkompetencia fejlesztésére irányuló oktatásra, ilyen módon megfelelve az európai nyelvi keretrendszer követelményeinek. Az első idegen nyelv (angol) esetében a csoportbontás nyelvi szintek szerint történik egy szintfelmérő tesztet követően, ennek köszönhetően az oktatás hatékonysága nagyobb fokú, és igazodik a diákok nyelvi szintjéhez. Az első idegen nyelvi csoport létszáma maximum az osztálylétszám fele lehet. A következő tanév nyelvi csoportjainak beosztása minden tanév végén szintfelmérő teszt alapján történik. Tanév közben csoportot váltani nem lehet. A második idegen nyelv (francia, német, olasz; német NYEK-en angol): minden esetben kezdő (A1) szintről indul, a csoport létszáma maximum az osztály fele lehet. Minden évfolyamon (A és B, illetve C, D és E osztályok számára is) 1-1 csoport mindenképpen indul mindhárom/mind a négy második nyelvből. További csoportok a jelentkezés függvényében indulnak. A második idegen nyelvet a tanulók maguk választhatják a következőképpen: a gimnáziumi jelentkezéskor a választható második nyelvek közül preferencia szerint két nyelvet kell megjelölni. A csoportok beosztása lehetőség szerint ezen igény felmérése szerint történik a 18 fős létszám erejéig. Ha 18 főnél nagyobb létszámú csoportok jönnének létre, a tanuló az általa második helyen megjelölt nyelvi csoportba kerül. Ebben az esetben a csoportbeosztás az elsőként és másodikként megjelölt nyelvek között a felvételi pontszámok alapján történik. Idegen nyelvet és csoportot váltani nem lehet, csak különleges esetben az intézményvezető engedélyével a szaktanárok és a munkaközösség-vezető(k) szakmai véleménye figyelembevételével. Az alábbi tantárgyakat oktatjuk részlegesen vagy teljesen csoportbontásban: 1. Tanulmányi területek: minden egyes tanulmányi területre (magyar-média, történelem, biológia, angol, matematika-fizika, humán) félosztálynyi tanuló nyerhet felvételt a felvételi rangsor alapján. Az adott tanulmányi területhez kapcsolódó tantárgy ⁄ tantárgyak oktatása ilyen módon automatikusan

37

csoportbontásban történik az egész osztály, nemcsak az emelt szintű oktatásban részesülő csoport számára. a) magyar-média tanulmányi terület esetében: magyar nyelv és irodalom, média; b) történelem tanulmányi terület esetében: történelem; c) biológia tanulmányi terület esetében: biológia; d) haladó angol tanulmányi terület esetében: angol nyelv; e) matematika-fizika tanulmányi terület esetében: matematika, fizika, informatika; f) humán tanulmányi terület esetében: magyar nyelv és irodalom, illetve a 9. évfolyamon történelem. 2. További részlegesen vagy teljesen csoportbontásban oktatott tantárgyak (tanulmányi területtől függetlenül): a) matematika: a NYEK előkészítő évfolyamán (9/NYA, 9/NYB) és a kilencedik évfolyamon az összes osztály számára (A, B, C, D, E); b) magyar nyelv: a NYEK előkészítő évfolyamán (9/NYA, 9/NYB); c) fizika: 9. C és D osztály részére; d) informatika: a tantárgy oktatása során végig (C, D osztályok és az E osztály humán tagozata számára 9-11. évfolyam; A, B osztály számára az 5 évfolyamon végig, az E osztály matematikafizika tagozata számára 9-12. évfolyam) minden osztály számára; e) média: NYEK-es osztályoknál a 12. A és 12. B osztály esetében, valamint a 9. D és 11. D osztály számára; f) testnevelés: A és B osztálynak az előkészítő évfolyam kivételével végig (9-12. évf.), illetve a 10. évfolyamon a C, D és E osztály esetében. 3. Idegen nyelvek: minden idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik. Iskolánkban oktatott idegen nyelvek: a) első idegen nyelv: angol, illetve német (utóbbi kizárólag NYEK-en) b) második idegen nyelvek: francia, német, olasz, angol (utóbbi kizárólag a német NYEK-en) 2. Egyéb foglalkozások Egyéb tanórán kívüli foglalkozásra is lehetőség van iskolánkban, és a diákok maguk is igényelhetik ilyen típusú foglalkozás megtartását. Ezek a következők lehetnek: emelt szintű előkészítő, szakkör, tömegsport, korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozás. Az egyéb foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes. Az emelt szintű előkészítő látogatása az adott tanév végéig kötelező. Ha a szaktanár úgy látja, javasolhatja a tanulónak a felzárkóztató foglalkozáson vagy a korrepetáláson való részvételt. II. Alkalmazott pedagógiai módszerek (projektoktatás) 1. Az alkalmazott módszerek  előadás  magyarázat  strukturálás  kérdezés  visszacsatolás, a tanuló tevékenységének értékelése  vita  szemléltetés (bemutatás, bemutattatás stb.)  hibajavítás, segítségnyújtás  kooperatív oktatási módszerek  játék (szerepjáték, drámapedagógiai módszerek stb.)  házi feladat  projektmódszer

38

2. Projektek az iskolában A projekt-módszer lényege nem az ismeretek átadása vagy az, hogy a tanulók ismereteket halmozzanak föl, hanem hogy kifejlessze képességeiket, használható tudást szerezzenek az élet legkülönfélébb területein. A projektpedagógiában a gyereket nem fejlesztik, hanem fejlődik. Ennek érdekében szükség van a tanuló érdeklődésére, annak folyamatos ébrentartására, végső soron tehát a motivált tanulásra. A feladat végzése során jórészt önálló munkával, szükség szerint a projektcsoporton belüli belső munkamegosztással, (kiscsoportok szervezésével), a tanórai és a tantárgyi keretektől függetlenül tevékenykednek. A munka során szükséges tudnivalókat maguk kutatják fel, osztják meg egymással meglévő és frissen szerzett tudásukat, és az egyéni képességek és tehetségek figyelembe vételével alakítják az egyes munkafolyamatok elvégzését. A projekt-orientált tanítás tehát integratív jellegű és interdiszciplináris. A megvalósítás során általában elengedhetetlen az IKT-eszközök igényes használata. Lényeges eleme a módszernek, hogy eredményeit nyilvánosságra kell hozni: a bírálat és a kritika közösen történik. Mindez bőséges lehetőséget kínál a szociális tanulásra. A feladat megoldásához elengedhetetlen a résztvevők, illetve a kiscsoportok egymás közötti kommunikációja. Csupa olyan helyzet, ami a tanulóknak rendkívüli lehetőséget ad tehetségük kibontakoztatására, de amely helyzetek merőben szokatlanok a hagyományos tanórai keretekben. A projektmódszerbe kiválóan illeszkedik a kooperatív óra- és foglalkozásvezetés, ahol a tanár mintegy koordinátorként van jelen. A projekt produktuma lehet egy tárgy, egy modell, írásmű, plakát, kiállítás, előadás, játék, rendezvény vagy kirándulás stb. Gyakorta alkalmazott projektmódszer a projekthét. III. Egészségnevelési program Az egészségnevelés – a testi-szellemi-lelki egészségre való nevelés – mint a nevelő-oktató munka programja mindig kiemelt helyet kapott iskolánkban. A Pedagógiai program preambulumában is kiemelt helyen szerepel: „Alapelvünk az egészséges életmódra nevelés: rendszeres testmozgás, változatos, egészséges táplálkozás, a káros szenvedélyektől való távolságtartás tudatosítása. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink igényeljék önmaguk fejlesztését, törekedjenek érzelmi életük egyensúlyban tartására. Egészségesen dolgozzák fel sikereiket, kudarcaikat, képesek legyenek szorongásaikat feloldani....” „testi nevelés: a fizikai, testi képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, egészséges, edzett fizikum, az egészséges életmód iránti igény, a káros szenvedélyekkel szembeni helyes döntési mechanizmusok kialakítása...” A Nevelési program V. fejezete tárgyalja az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat. Ebben a nevelés filozófiai alapvetését adja meg, valamint azt a tantestület kollektív feladatává és felelősségévé teszi. „A feszült, önző, konfliktusokkal terhelt környezetünket az egészséges életmódra neveléssel is igyekszünk ellensúlyozni. A feladat igen összetett: a mozgás, a táplálkozás, a testi és lelki egyensúly kialakítása és/vagy megőrzése, a káros szenvedélyektől mentes életre való igény kialakítása, az iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és a segítségnyújtás, valamint az egyénre vonatkozatott, életkori sajátságoknak megfelelő helyes egészségügyi szokások összességének a kialakítása. A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium komplex módon kezeli az egészségfejlesztési teendőket: cél a tanulóink mindennapjait alapjaiban meghatározó tevékenységrendszer kialakítása. Az egészségfejlesztés az intézmény összes szaktanárának, osztályfőnökének a feladata.” Az egészségnevelés- és kultúra minden tantárgy helyi tantervének részét képezi, különösképpen a biológia és egészségtan tantárgyét. Módszerek és megvalósítási formák:

39

a) hagyományos egészségnevelési felvilágosítás elsősorban az osztályfőnöki órák keretében (prevenciós előadások, meghívott előadók); b) szakórák keretében megvalósuló felvilágosítás; c) eseti egyéni problémakezelés tanár és diák részvételével (ennek alapja a bizalom megteremtése); d) iskolaorvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok; e) a serdülőkori pszichés és egyéb zavarokkal küszködő tanulók számára iskolapszichológus; f) ifjúságvédelmi felelős aktív tevékenysége; g) család- és kortárssegítő csoportok kialakítása; h) a szülői háttér felmérése, a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás; i) egészségnap szervezése (projektnap). IV. Mindennapi testedzés, testmozgás Iskolánkban a mindennapi testedzést, testmozgást a testnevelés tantárgy keretein belül kívánjuk megvalósítani. A tantárgy célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek, valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Sajátítsák el az elvárható mozgáskultúrát, ismerjék meg a testnevelés és sport, egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás váljon alapvető igényükké, a mindennapi életük részévé. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. §. (11-(13) bekezdése, és az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelete 141. § (1) és (2) bekezdése értelmében 2012. szeptember 1-jétől a 9. évfolyam osztályainál a mindennapos testnevelést, heti 5 óra keretében biztosítjuk felmenő rendszerben. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52.§. (9) bekezdése szerinti mindennapos testmozgást a heti 2 testnevelés óra mellett, tömegsport foglalkozások beiktatásával biztosítjuk kimenő rendszerben. Amennyiben lehetőségünk nyílik rá, a testnevelés órákat csoportbontásban tartjuk, és külső helyszíneket is felkeresünk, alkalmazkodva a kor követelményeihez és a szűkös létesítmény ellátottságunkhoz. A tanórán kívüli testmozgási, sportolási lehetőségek közé tartozik a téli sítábor és a nyári vízitúra megrendezése, az iskolai sportversenyek és bajnokságok rendszeres szervezése, és a kerületi versenyrendszeren való részvétel minden sportágban. A könnyített és a gyógytestnevelés foglalkozásokra járó tanulók kiszűrése az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 142. §. (1)-(4). bekezdése értelmében az intézményünkben történik, míg a gyógytestnevelés foglalkozások megszervezése és gyakorlati lebonyolítása, a XIV. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat hatáskörébe tartozik, ami szintén hozzájárul a rendszeresen és tudatosan végzett egészségfejlesztő testmozgás iránti igény kialakulásához. A testnevelés tantárgy alóli felmentés és gyógytestnevelési besorolás csak akkor lép érvénybe, ha az érintett diák gondviselője a megfelelő dokumentációkkal alátámasztva, ezt írásban kérvényezi az intézményvezetőnél, és erről határozat születik. Budapest, 2014. március 24. Jóváhagyta: Pukli István intézményvezető

40

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK A Budapest XIV. Kerületei Teleki Blanka Gimnázium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a Pedagógiai program módosítását 2014. március 26-i ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai program módosítási javaslatát elfogadta. A részletes jegyzőkönyv jelen dokumentum mellékletét képezi. DÖK-elnök A Budapest XIV. Kerületei Teleki Blanka Gimnázium szülői szervezetének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az iskola szülői közössége a Pedagógiai program módosítását 2014. március 25-i ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai program módosítási javaslatát elfogadja. A részletes jegyzőkönyv jelen dokumentum mellékletét képezi.

a szülői szervezet elnöke

A Pedagógiai program módosítását, kiegészítését a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium nevelőtestülete 2014. március 24-i ülésén elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. A részletes jegyzőkönyv jelen dokumentum mellékletét képezi. 41

A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium Intézményi Tanácsa képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az iskola szülői közössége a Pedagógiai program módosítását 2014. március 25-i ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai program módosítási javaslatát elfogadja. A részletes jegyzőkönyv jelen dokumentum mellékletét képezi.

az Intézményi Tanács elnöke

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mint az intézmény fenntartója jelen Pedagógiai programot …………………………………….. napján jóváhagyta.

a Budapest XIV. Tankerület igazgatója