A BUDAPEST XIV. KERÜLETI TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Budapest, 2015. szeptember 3. PH. Pukli István
intézményvezető
2
TARTALOM Tartalom Preambulum Nevelési program
3 5 6
I. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei ...............................................................................6 II. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, feladatai .................................................................................7 III. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ................................................................................................8 IV. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai ...........................................................................................9 V. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ....................................................................................... 10 VI. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .......... 11 VII. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai ......................................................... 13 VIII. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ........................................................................................... 14 IX. Az intézményi önértékelés standardjai .................................................................................................... 15 A) A pedagógusok önértékelésének intézményi szempontjai és elvárásai ........................................................... 15 B) A vezető önértékelésének intézményi szempontjai és elvárásai ..................................................................... 20 C) Az intézmény önértékelésének intézményi szempontjai és elvárásai .............................................................. 24 X. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ............ 33 XI. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntés i folyamatban ................................. 35 XII. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézményi partnerek kapcsolattartásának rendje ............. 35 XIII. A tanulmányok alatti osztályozóvizsgák és a javítóvizsgák szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelménye ......................................................................................................................................... 37 XIV. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ................................................................................................... 39 XV. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............................... 40
Helyi tanterv
41
I. Óraszámok ......................................................................................................................................................... 41 1. A nyelvi-informatikai előkészítő (kifutó rendszerben; a legutolsó évfolyam a 2015/16-os tanévben kezdi meg a tanulmányait) ................................................................................................................................................ 41 2. A 2013/14-es tanévben induló C és D osztályok órakerete (kifutó rendszerben; a legutolsó évfolyam a 2015/16os tanévben kezdi meg a tanulmányait)........................................................................................................... 42 3. A 2016/17-es tanévtől felmenő rendszerben induló képzési rendszer óraterve ................................................ 43 I. A tankönyv, taneszközök kiválasztásának elvei, a térítésmentes tankönyvek ................................................... 44 II. A választható tantárgyak és ezzel összefüggésben a pedagógusválasztás szabályai ...................................... 44 III. Érettségi tárgyak .............................................................................................................................................. 45 IV. A középszintű érettségi vizsga témakörei ........................................................................................................ 45 V. Az emelt szintű érettségire való felkészítés fejlesztési feladatai a 11-12. évfolyamon ..................................... 45 VI. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................................................................ 45 VII. Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség .............................................................................................................. 45 VIII. A felvételi eljárás szabályai ............................................................................................................................ 46 1. A központi írásbeli ....................................................................................................................................... 46 2. Az általános felvételi eljárás......................................................................................................................... 46 3. A jelentkezési lapok kitöltése ....................................................................................................................... 48 4. Felvételi előkészítő tanfolyamok .................................................................................................................. 48 5. Nyílt napok ................................................................................................................................................. 48 6. A szülői tájékoztatók ................................................................................................................................... 48 7. A szóbeli felvételi vizsgák rendje................................................................................................................... 48 IX. A tanuló átvételének szabályai ........................................................................................................................ 49 X. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ................................ 49 XI. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére oktatására vonatkozó szabályok ........................................ 50 XII. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ...................... 50
A tanulók értékelése
51
I. A tanulók tanulmányi kötelezettségének teljesítése .......................................................................................... 51 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ............................................................................................. 51 II. Az ellenőrzés, értékelés módja .......................................................................................................................... 52 1. Írásbeli ....................................................................................................................................................... 52 2. Szóbeli........................................................................................................................................................ 53 III. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai ................................................. 53
3
IV. A minősítés módja ........................................................................................................................................... 53 V. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái .......................................................................................................... 55 VI. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, értékelési követelmények......................................................................................................... 56 1. A magatartás és a szorgalom elbírálása ....................................................................................................... 56 2. A jutalmazás feltételei és formái .................................................................................................................. 56 VII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................................................... 57
Oktatásszervezés
59
I. Csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei .............................................................................. 59 1. Csoportbontás ............................................................................................................................................ 59 2. Egyéb foglalkozások.................................................................................................................................... 60 II. Alkalmazott pedagógiai módszerek (projektoktatás) ....................................................................................... 60 1. Az alkalmazott módszerek........................................................................................................................... 60 2. Projektek az iskolában................................................................................................................................. 61 III. Egészségnevelési program ............................................................................................................................... 61 IV. Mindennapi testedzés, testmozgás ................................................................................................................. 62
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK
64
4
PREAMBULUM A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium és jogelődjei 1873 óta Európa közepén, Magyarország, Budapest szívében, a Városliget mellett, nagyvárosi és mégis természeti környezetben működik. Több mint 100 év történelme tette patinássá iskolánk épületét, társadalmi, pedagógiai kihívásai érlelték felelőssé szerepét a hazai oktatás rendszerében. Kiváló nevelők hosszú sora tette az intézményt nívós, népszerű iskolává, akiknek a neve a hazai nevelésügyben a színvonal, az alkotás, a felelős nevelés szinonimája, méltán vagyunk rájuk büszkék mi, kései utódaik is. Szeretettel ápoljuk és büszkén vállaljuk az eltelt 140 év nagyszerű hagyományait, értékeit, hozzátéve mindazt, amire a mai kor követelményei alapján szüksége van egy jól működő, nevelő-oktató intézménynek. Alapelveink három pillérre épülnek: a nemzeti és intézményi tradíciók rendszere, a demokrácia alapelvei és intézményeinek működése, a XXI. század megváltozott társadalmi, művelődési viszonyainak a kihívásai. Ezekhez járul mindaz, amit európaiságunk, európai műveltségünk, tágabb hazánk, az Európai Unió jelent. A nemzeti és európai értékek, történelmünk, kultúránk nagyjainak a tisztelete, sorsfordító történelmi eseményeink példája beépül nevelési-oktatási rendszerünkbe. Célunk olyan érett, felnőtt, önálló személyiségeket nevelni, akik képesek a folyamatos önművelésre, tanulásra. Képesek pozitív választ adni a társadalmi kihívásokra, meg tudják teremteni maguknak az értelmiségi életet, akik itt, hazájukban, Magyarországon képzelik el jövőjüket, boldogulásukat, akik képesek a boldog, harmonikus, értelmes emberi élet kialakítására, megélésére, a felelős párválasztásra és családalapításra. Akik elfogadják, és személyes ideáljukként tekintenek hazánk évezredes történelmének nagyszerű alakjaira, erkölcsiségükre, kultúránk alkotásaira és alkotóira, átérzik és megértik az európaiság eszmeiségét, toleránsak és empatikusak embertársaikkal, függetlenül nemzetiségi, vallási hovatartozásuktól, képesek segíteni embertársaiknak, elfogadják a demokrácia alapelveit. Célunk, hogy olyan embereket neveljünk, akik mindezeknek megfelelnek, és életvitelükkel, pályájukkal, sikereikkel öregbítik iskolánk hírnevét. Fentiek alapján készítettük el pedagógiai programunkat, abban a hitben és reménnyel, hogy munkánk eredményeként továbbra is képesek leszünk megvalósítani céljainkat. Mi, a XXI. század pedagógusai büszkék vagyunk a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium múltjára. A majd másfél évszázados hagyomány jelenti az alapját nevelő-oktató munkánknak, sarkall bennünket mindig magasabb teljesítményre, ebből építjük föl a jövő progresszív iskoláját. Ez jelenik meg Intézményünk új szimbólumrendszerében is. A lila hátterű címerpajzson fehér indamotívum húzódik keresztül. Az 1902-ben Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei alapján épült szecessziós épület ábrái a hagyományt – a kör a tökéletességet, a bibe az életet, a szív pedig a szeretetet – jelképezik. Ezek tükörképeként a címer jobb oldalán mértani alakzatok formájában jelennek meg egyszerűsített, modern változataik. A címerünk a hagyomány és az újítás; a humán tárgyak és a reáliák egyensúlyának szimbóluma, ez ugyanis a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium fő pedagógiai irányvonala.
5
NEVELÉSI PROGRAM
I. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Iskolánk cél- és feladatrendszerét általánosságban a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő, 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben bevezetendő kerettanterv határozza meg. A 2015/2016-os tanévben utoljára indítjuk el, és felmenő rendszerben kivezetjük az alábbi tanulmányi területeket: a) emelt szintű angol nyelvi tanulmányi terület (négy évfolyamos képzés); b) magyar-média-kommunikáció tanulmányi terület (négy évfolyamos képzés); c) történelem tanulmányi terület (négy évfolyamos képzés); d) biológia tanulmányi terület (négy évfolyamos képzés); e) általános tantervű gimnáziumi tanulmányi terület angol nyelvi előkészítő évfolyammal (1+4 évfolyamos képzés); f) általános tantervű gimnáziumi tanulmányi terület német nyelvi előkészítő évfolyammal (1+4 évfolyamos képzés). A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium nevelőtestülete Intézményünk alapvető feladatának a tanulók felsőoktatásba való bejuttatását tekinti. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink képesek legyenek megfelelni a munkaerőpiac elvárásainak, mindemellett sikeresen meg tudják valósítani álmaikat. Ennek felelősségét átérezve újragondoltuk Gimnáziumunk képzési szerkezetét. Olyan iskolát és ennek eszközeként olyan pedagógiai programot kívánunk megalkotni, amely gyorsan képes reagálni a felsőoktatási keretszámok változásaira, ugyanakkor figyelembe veszi az ide jelentkező gyermekek továbbtanulási terveit is, kutatja és felépíti az ún. Z-generáció iskolai életterét. Szem előtt tartva Intézményünk több mint 140 éves múltját és hagyományait, az innováció lehetőségeit, a humán tudományok és a reáliák egyensúlyát, a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben a következő tanulmányi területeket vezetjük be a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnáziumban: A osztály: matematika-történelem B osztály: matematika-fizika C osztály: magyar-történelem D osztály: biológia-kémia A tanulmányi területeken a nevelés-oktatás négy évfolyamon történik. Mindegyikhez angol nyelvi előkészítő évfolyam választható. Ebben az esetben a tanulókat öt év alatt készítjük föl a felsőoktatási tanulmányaikra. A 9. Ny/1 és a 9. NY/2 osztályokban az egyes tanulmányi területek csoportjainak tevékenységét külön osztályfőnökök koordinálják. (Lásd a 23. oldal táblázatát!) A 9. évfolyamon e csoportok teljes osztályokká bővülnek. Az osztályfőnökök a csoportjaikat a 12. évfolyam végéig kísérik. A tanulmányi területek részletes leírását a Helyi tanterv tartalmazza. A 9. évfolyamot a 2016/17-es tanévben kezdő jelentkezőket a nyelvi előkészítő évfolyamra már az új tanulmányi területekre vesszük föl. A négy évfolyamos osztályok még a kifutó tanulmányi területekkel indulnak. A 9. évfolyamot a 2017/18-as tanévben kezdők számára már csak az új tanulmányi területeket hirdetjük meg. Tantestületünk nevelő-oktató munkáját áthatja a nemzeti és európai értékek iránti tisztelet, a humanista és demokratikus életszemlélet. Mindezek tudatában fogalmazzuk meg pedagógiai alapelveinket: a) Felelős, demokratikus magatartás megalapozása és kialakítása, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt, egymást a lehető legjobban segítve jutnak szerephez. b) Tanulóink személyiségjegyeinek, magatartásának tudatos felismertetésével, önismeretük fejlesztésével, korszerű, tudományos alapokon nyugvó ismeretek elsajátíttatásával építjük ki
6
c) d)
e) f)
g) h) i)
j)
k)
l) m)
n)
o)
az általános műveltség szilárd alapjait, amelyek a sikeres továbbtanulás lehetőségét is megteremtik. Törekszünk az elméleti ismeretek és az alkalmazott tudás összekapcsolására. Fontosnak tartjuk a tudományterületekhez köthető sokféle tudásanyag közötti összefüggések megteremtését és megértetését, hogy a tanulók képesek legyenek összefüggésekben gondolkodni. Kialakítjuk az élethosszig tartó tanulás igényét, és az arra való készséget, képességet. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a kommunikációs kompetenciák és a vitakultúra kialakítását, illetve fejlesztését, a korszerű infokommunikációs eszközök, kommunikációs műveltség és kultúra technikáinak és tudományának elsajátíttatását. Fejlesztjük vizuális, kommunikációs műveltségüket és neveltségüket, felismertetjük és tudatosítjuk a magas és a populáris kultúra összefüggéseit, párhuzamait és különbségeit. Törekszünk a tanulók kulturált viselkedésének kialakítására. Alapelvünk az egészséges életmódra nevelés: rendszeres testmozgás, változatos, egészséges táplálkozás, a káros szenvedélyektől való távolságtartás tudatosítása. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink igényeljék önmaguk fejlesztését, törekedjenek érzelmi életük egyensúlyban tartására. Egészségesen dolgozzák fel sikereiket, kudarcaikat, képesek legyenek szorongásaikat feloldani. Diákjainknak megtanítjuk a közösségi élet szabályait, az egymásért történő felelősségvállalás szükségességét, azt, hogyan segítheti egymást egyén és közösség. Együttműködésre és kooperációra nevelünk, fejlesztjük a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket. Többek közt az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Az állampolgári nevelés képessé teheti diákjainkat, hogy magukévá tegyék az iskola szellemiségét, és kialakuljon bennük a telekis öntudat, majd öntudatos, felelős polgárokká váljanak, és aktívan részt vegyenek a közéletben. Nemzeti kultúránk, történelmi eseményeink, kiemelkedő személyiségeink, sajátos hagyományaink megismertetésével, öntevékenységre is sarkallva fejlesztjük tanulóink nemzeti öntudatát, erősítjük hazánk, a szülőföld és szűkebb pátriánk iránti szeretetét. Tudatosan neveljük tanulóinkat anyanyelvünk igényes használatára. A Kárpát-medencei szemlélet és regionális történelmi gondolkodás erősítése alapján azt is fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megismerkedjenek a XX. századi totális diktatúrák jellemzőivel és az általuk elkövetett bűntettekkel. Az európai értékrendre építünk. Az idegen nyelvek oktatásával, különböző népek értékeinek bemutatásával neveljük tanulóinkat más kultúrák iránti nyitottságra, megértésre és türelemre. A természeti, valamint az épített környezet értékeinek bemutatásával fejlesztjük tanulóink egyéni és közösségi felelősségtudatát a mikro- és makrokörnyezetben adódó feladatok, problémák megoldásában. A tanulókkal saját érdekükben meg kell értetni és meg kell követelni tőlük a környezet értékeinek, rendjének a megismerését, a megbecsülését, a környezettel való összhang megtalálását, fenntartását. Pedagógiánk egyik alaptevékenysége a tehetség felismerése és kibontakoztatása. Minden tanuló számára a legjobb lehetőséget biztosítjuk személyiségének, képességeinek és kreativitásának a fejlesztéséhez. Pedagógiai ars poeticánk a szeretet és a szigor együttes alapelvének az érvényesítése, amellyel elérhetőnek tartjuk a tanulók autonóm személyiséggé formálását.
II. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, feladatai A Köznevelési törvénnyel összhangban az iskolánkban folyó nevelési és oktatási tevékenység célja olyan érettségivel rendelkező, a felsőoktatásba felvételt nyert fiatalok útra bocsátása, akik rendelkeznek azzal a tudással, azokkal a készségekkel, amelyek képessé teszik őket, hogy megfeleljenek a főiskolák, egyetemek, valamint a munkaerőpiac, azaz a XXI. század eleji magyar
7
társadalom kihívásainak. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai egyben a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium értékeit, értékrendjét is tükrözik. a) Legyenek képesek az élethosszig tartó önálló tanulásra, a szakmai megújulásra. b) Legyenek képesek megérteni a körülöttük lévő világban zajló folyamatokat. c) Legyenek képesek a sorsuk önálló alakítására. d) Legyenek képesek elviselni és kezelni a sikereket és a kudarcokat. e) Személyiségük legyen nyitott, toleráns, elfogadó, empatikus. f) Legyenek képesek egyéni céljaik mellett a kisebb és nagyobb közösségek törekvéseit is elfogadni és a közösségi életben aktívan részt venni, elfogadni és elvárni a demokrácia szabályrendszerét. g) Legyenek büszkék nemzeti hagyományainkra, tisztelettel, megbecsüléssel tekintsenek nemzeti értékeinkre, történelmünk, tudományunk és kultúránk legnagyobbjaira és alkotásaikra. h) Anyanyelvüket használják kulturáltan, igazodjanak el a különböző stiláris szintek között. i) Fogadják el az európai kultúra alapértékeit, tágabb hazájuknak tekintik az európai nemzetek közösségét, ugyanakkor törekedjenek nemzeti identitásuk megtartására. j) Legyenek környezettudatosak, életmódjukban, életvitelükben igényesek, törekedjenek a testi egészségük megőrzésére, a testi és lelki higiéniára, legyenek képesek megőrizni magukat a káros szenvedélyektől. k) Legyenek képesek szilárd erkölcsi alapú életvezetésre, legyenek igényesek baráti és párkapcsolatukban, törekedjenek a harmonikus családi élet kialakítására. l) Legyenek képesek felelősséget vállalni szüleikért és utódaikért. m) Tartsák tiszteletben és védjék a természet és az épített környezet értékeit. Legyenek képesek a természettudományos műveltség megszerzésére és annak gyakorlati alkalmazására. n) Jó munkát végezni csak esztétikus és tiszta környezetben lehet. Az osztályoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy közvetlen környezetük, az osztály- és szaktantermek, folyosók, mellékhelyiségek tisztaságát fenntartsák. o) Legyenek képesek konfliktusaikat megfelelően kezelni, fejlett önismerettel, egészséges önbizalommal rendelkező tagjai legyenek a társadalomnak.
III. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium pedagógiai céljainak eléréséhez szakmai autonómiát biztosít a nevelő-oktató munkában: a pedagógus a jogszabályi keretek között szabadon választhatja meg az általa legjobbnak tartott módszert és eszközt, amely megfelel a közös pedagógiai alapelveknek, hatékony, és illeszkedik a Gimnázium minőségpolitikai elképzeléseihez. E módszereket és eszközöket igazítjuk a tanulók életkori sajátosságaihoz, egyéni adottságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez; valamint a nevelők személyiségéhez, pedagógiai problémakezelő képességeihez, vezetői stílusához. Közös alapot jelentenek ebben az alábbiak: a) a következetes és odafigyelő pedagógusi attitűd; b) a példaadás; c) a pontosság és a precizitás; d) a pozitív megerősítés; e) a differenciálás; f) a tanulókkal való tartalmas interakció: odafordulás, motiválás, meggyőzés; g) a rendszeres ellenőrzés és értékelés (javítási módszerek és lehetőségek felmutatásával); h) a megtervezett tanítási óra (ráhangolás, jelentésteremtés, reflektálás szakaszai); i) a módszerek (frontális, egyéni, csoportmunka, kooperatív tevékenységformák stb.) változatossága és szituációfüggő, valamint az eszközök (technikák, alaki követelmények, felügyelet stb.) tudatos, tervezett alkalmazása; j) az elmélyítést, az alkalmazást, valamint a problémamegoldást segítő feladatok helyes aránya a rendszeres gyakorlásban (konkrét segítségnyújtás szervezésével);
8
k) a tárgyi eszközöknek a sokoldalú fejlesztés szolgálatába állítása. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem létezik egyedül üdvözítő módszer vagy eszköz. Alkalmazásuk szituációfüggő, akár többféle megoldása is lehet ugyanannak a pedagógiai problémának. Korunk óriási kihívást jelent a pedagógustársadalom számára: felnövekvőben van az ún. Zgeneráció, amely számára a hagyományos keretek mellett az iskolai nevelés és oktatás új lehetőségeit is keressük. Az információ hozzáférhetősége lehetővé teszi a kerettantervi tartalmak egy részének más módszerrel történő átadását. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tudás és az ismeret nem szinonim fogalmak. A Z-generáció szétfeszíti az intézményi kereteket. Célunk, hogy lépést tartsunk a technikai fejlődéssel. Így a nevelőtestület, az iskola, a fenntartó és a működtető közös célja és feladata kell, hogy legyen: a) a pedagógusok IKT-tudásának fejlesztése professzionális felhasználói szintre; b) kutatjuk, és kidolgozunk olyan nevelési-oktatási stratégiákat, amelyekkel a Z-generáció érdeklődése fölkelthető és fenn is tartható; c) az intézményi környezetet át kell alakítanunk, hogy a gyermekek számára motiváló életteret biztosítsunk. d) lehetőséget teremtünk a hagyományos órakeret megváltoztatására.
IV. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai és iskolán kívüli tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiséget fejlesztő pedagógiai tevékenységünk főleg a következő területeken bontakozik ki: a tanulók erkölcsi nevelése: célja az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, beépítése a személyiségbe; értelmi nevelés: az értelmi képességek fejlesztése, az önálló ismeretszerzés, a körülöttünk lévő valóság megismerése, megértése képességének a kialakítása; közösségi nevelés, a társas kapcsolatokra való felkészítés: az emberi együttélés szabályainak a megismertetése, az együttműködési képesség kialakítása, a kulturált közösségi magatartás és kommunikáció kialakítása; érzelmi nevelés: környezetünkre, közösségeinkre, önmagunkra irányuló helyes és aktivitásra késztető attitűd fejlesztése; akarati nevelés: az önismeret, a tanuló saját személyiségének a kibontakoztatására vonatkozó igény fejlesztése, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kibontakoztatása; nemzeti nevelés: a szülőhely, a haza múltjának és jelenének a megismertetése, a nemzeti hagyományok, nemzeti kultúra, emlékeink, tradícióink ismerete, ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének a felébresztése; állampolgári nevelés: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, a társadalmi érzékenység kialakítása, a közéletben való részvétel iránti igény kialakítása, a nyilvánosság funkcióinak megismerése, a médiumok értelmező használata, a működő demokrácia elveinek, szabályainak megértése, használata és igénylése; munkára nevelés: a munka fontossága, helye az emberi életben, a közösségért végzett munka hasznossága és erkölcsi értéke, a közösségi szolgálat iránti érdeklődés fölkeltése, az önkéntesség erkölcsi tartalmainak a felismerése; testi nevelés: a fizikai, testi képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, egészséges, edzett fizikum, az egészséges életmód iránti igény, a káros szenvedélyekkel szembeni helyes döntési mechanizmusok kialakítása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatunk a tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése (kompetencianövelő stratégia); a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél
9
teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése; az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés. a) Olyan iskolai élet szervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is. b) Az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülő személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. c) A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése. A személyiségfejlesztés résztvevői: a tanórákat vezető pedagógusok; az osztályfőnök; a tanulók tanórán túli tevékenységét támogató munkacsoport tagjai; az IDB-t segítő pedagógusok; az ifjúságvédelmi munkacsoport tagjai; az iskolaorvos, a védőnő; az iskolapszichológus.
V. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A feszült, önző, konfliktusokkal terhelt környezetünket az egészséges életmódra neveléssel is igyekszünk ellensúlyozni. A feladat igen összetett: a mozgás, a táplálkozás, a testi és lelki egyensúly kialakítása és/vagy megőrzése, a káros szenvedélyektől mentes életre való igény kialakítása, az iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és a segítségnyújtás, valamint az egyénre vonatkozatott, életkori sajátságoknak megfelelő helyes egészségügyi szokások összességének a kialakítása. A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium komplex módon kezeli az egészségfejlesztési teendőket: cél a tanulóink mindennapjait alapjaiban meghatározó tevékenységrendszer kialakítása. Az egészségfejlesztés az intézmény összes szaktanárának, osztályfőnökének a feladata. A mindennapos testnevelés célja, hogy tanulóink megbarátkozzanak a rendszeres mozgás gondolatával, fölkeltsük bennük az igényt arra, hogy önállóan, a szabadidejükben is sportoljanak, részt vegyenek egészségmegőrző programokban. Ezért felmenő rendszerben biztosítjuk tanulóink számára a mindennapos testnevelést, valamint a gyógytestnevelés foglalkozásokat. Az iskolai sportkörökben a tanulók olyan testedzési lehetőségeket ismernek meg, amelyeket a szabadidejükben is gyakorolhatnak, ezzel is ösztönözve őket a tudatos egészségmegőrzésre. Rendszeresen részt veszünk iskolák közötti bajnokságokon, amely a sport iránti érdeklődés fölkeltése mellett a közösségi tudat kialakításához is nagymértékben hozzájárul. Az egészséges életmód testi feltételei közé tartozik az egészséges táplálkozás is. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink ismerjék a testi jóllét erre vonatkozó szabályait is, tudatosan és változatosan táplálkozzanak: őrizkedjenek a szélsőségektől: legyenek tisztában az egyoldalú, a kapkodó, a rendszertelen táplálkozás hátrányaival, ismerjék az alternatív táplálkozási formák előnyeit és hátrányait. Ennek megfelelően elvárásunk, hogy az iskolai közétkeztetés és a büfé kínálata megfeleljen a fenti egészségfejlesztési kritériumoknak. Egészségnapokat, projektnapokat, előadásokat szervezünk, amelyekkel az elsajátított egészségfejlesztési ismeretek öntevékenységgé alakíthatók. A test és lélek összhangjának és egyensúlyának megteremtéséhez elengedhetetlen a környezet védelme, valamint a környezettudatos gondolkodás. Célunk, hogy Intézményünk elnyerje az Ökoiskola címet. Ennek érdekében vállaljuk és teljesítjük az előírt elvárásokat, feltételeket. Diákjaink tanulják meg, hogy saját egészségünkért és környezetünkért egyaránt felelősek vagyunk! Valamennyi tanulónkat fel kell vérteznünk a káros hatások elleni önvédelemre is. A lélek teljességéhez és boldogságához az egyénnek meg kell találnia a helyét a szűkebb és a tágabb közösségben. Konfliktuskezelési és -feloldási technikák megtanításával megelőzhető az iskolai, családi agresszió. Az alapvető társas érintkezési szabályok, a kommunikáció, a protokoll, az etikett, az
10
erkölcsi normák kialakításához/fejlesztéséhez a hit- vagy erkölcstan szerepe megkérdőjelezhetetlen. A tanulók érzelmi/lelki fejlődését iskolapszichológus segíti. Az önismeret az alapja a határozott, nyílt, elfogadó és elfogadott személyiségnek. Feladatunk tehát e terület és az érzelmi intelligencia fejlesztése. Fontos, hogy tanulóink ismerjék önmagukat, képesek legyenek az önvizsgálatra, reflektálni tudjanak a gondolataikra, tevékenységeikre, képesek legyenek a jellemfejlődésre, a másság elfogadására, a toleranciára, az empátiára; a közösségi létre, egészséges párkapcsolat kialakítására. Legyen reális a jövőképük, amelyben kulcsfogalmak a család és a hazaszeretet. A káros szenvedélyektől mentes életmód az egészségnevelés egyik legfontosabb alapköve. A tanulóknak meg kell ismerniük a drog, az alkohol, a dohányzás és egyéb szenvedélybetegségek (szerencsejáték, túlzott internethasználat stb.) veszélyeit, valamint ezek személyiség- és egészségromboló hatásait. A prevencióban a nevelőtestület mellett kiemelkedő szerepe van a védőnőnek, az iskolaorvosnak, iskolapszichológusnak, valamint az ifjúságvédelmi munkacsoportnak. A közszolgálatot ellátó személyek (rendőrök, katasztrófavédelmi szakemberek, tűzoltók, mentők, orvosok, gondozók stb.) munkáját közösségi szolgálat során ismerik meg a tanulók. Az érettségire bocsátás feltételeként elvégzendő feladat fejleszti a szociális érzékenységet, valamint öntevékenységen keresztül tanít meg balesetvédelmi, -megelőzési, elsősegély-nyújtási ismereteket. Minden tanév elején osztályfőnöki és szakórákon, valamint az egyes pedagógiai programban rögzített projektek előtt munka- és balesetvédelmi oktatásban részesítjük a tanulókat. A helyes egészségügyi szokásokhoz hozzátartozik a személyi higiéné is. Értendő ezen a rendszeres tisztálkodás, táplálkozási szokások, valamint az öltözködés is. Fontosnak tartjuk, hogy gimnazista diákjainkban tudatosuljon, korosztályuk elitjét kell képviselniük, a belbecs mellett fontos a külcsín is: az évszaknak megfelelő, túlzásoktól mentes szolid öltözék. Fel kell, hogy ismerjék, a divat nem mindig van jó hatással a testi és a lelki egészségre. A tanulóink minden tanévben általános orvosi és fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt. 11 VI. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1. A közösségfejlesztés minden iskolai csoport működésének egyik legfontosabb eleme. Az osztályokban folyó nevelés-oktatás jórészt a közösségek tevékenységén keresztül valósul meg. A színvonalas munka alapfeltétele a közösség folyamatos fejlődése. Az osztályok szintjén elsősorban az osztályfőnök szerepe a meghatározó. 2. Az Iskolai Diákbizottság rendszeres megbeszélései adják a színterét az iskolai diákélet demokratikus megélésének, fontos szerepet játszanak ebben az IDB-t segítő pedagógusok. Ugyancsak fontos színterei a közösségi nevelésnek a hagyományos iskolai és iskolán kívüli diákprogramok. A pedagógusok irányító tevékenységével valódi közösséggé kovácsolódnak a táborozások, osztálykirándulások, terepgyakorlatok, gólyatáborok, sítúrák, vízitúrák, külföldi utazások tanulócsoportjai. Ugyancsak a pedagógusok tudatos, tervszerű munkájának eredményeképpen működnek színvonalasan az osztályközi csoportok: az énekegyüttes, a sportcsapatok, a szakkörök stb. a) A tanórákhoz kapcsolódó tanulói közösségek: osztályközösség; bontott csoportok a lehetőségekhez képest – a bontott csoportokban a magasabb színvonalú képzést, a tehetségek felismerését, kibontakoztatását, a felzárkóztatást eredményesebben lehet elvégezni, mint a nagy létszámú, teljes osztályokban; érettségi előkészítő foglalkozások; tehetségfejlesztő csoportok; korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások; sportkörök; énekkar;
szakkörök. b) Az Iskolai Diákbizottság tevékenységének vezetése arra irányul, hogy tanulóink képessé váljanak az önszervezésre, a demokrácia szabályainak az elsajátítására, közösségi életük önálló irányítására, mindezekkel önálló, a közéletben eligazodó, a közösségi normákat tiszteletben tartó személyiséggé fejlődjenek. A diák-önkormányzati tevékenység az iskolai hagyományrendszer működésének, az iskolán belüli, iskolán kívüli művelődéshez, szórakozáshoz, testneveléshez kapcsolódó programok, foglalkozások szervezésének, a szabadidő hasznos eltöltésének a kerete. Az IDB-t segítő pedagógusok kulcsszereplői mindezen tevékenységeknek. 3. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltése, az ismeretek mind szélesebb körű megszerzése, közösségi élmények átélése a célunk azzal, hogy különféle szabadidős programokat szervezünk (amennyiben a szülők a tanulók költségeit vállalják): a) tanulmányi kirándulások a természeti, történelmi, kulturális értékek megismerése céljából évente egy alkalommal, szeptember közepén, évfolyamtól függően 1–3 napos időtartamban. A tanulmányi kirándulásokat az osztályfőnökök a diákok bevonásával osztály- vagy évfolyamszinten szervezik, a kirándulások programja szorosan kapcsolódik az évfolyam nevelési és oktatási programjához; b) sítábor, vízitábor évente; c) terepgyakorlat biológiából évente május hónapban a biológia tanulmányi területre járó tanulók számára; helyszíne és programja szorosan kapcsolódik a biológia tantárgy tematikájához, szem előtt tartva az elméleti oktatás és a gyakorlati ismeretszerzés összhangját; d) külföldi tanulmányutak; e) színházlátogatások, koncert- és mozilátogatások; f) múzeumok, kiállítások, könyvtárak látogatása, és az ezekhez kapcsolódó foglalkozások. 4. Iskolai hagyományaink évtizedek során alakultak, nevelőerejük, közösségépítő hatásuk nagy: a) a leendő 9. évfolyamosok fogadása A 9. évfolyamos tanulók május végén vendégül látják a leendő 9. évfolyamosokat. Bemutatják az iskolát, klubdélután keretében hasznos információkkal látják el a jövendő iskolatársakat. Ez a program kezdi meg a leendő 9. osztály közösséggé formálásának folyamatát. b) gólyatábor (amennyiben a szülők a tanulók költségeit vállalják): Minden év augusztus végén az új 9.-es osztályok többnapos közösségépítő tréningen vesznek részt. c) gólyabál Szeptember végén a gólyabál vetélkedősorozata zárja le a gólyaprogramot. d) szalagavató bál (amennyiben a tanulók, ill. szüleik a belépő díját vállalják) Hagyományőrző tevékenységünk legfontosabb rendezvénye, amely végzős diákok ünnepi bemutatkozása. e) karácsonyi jótékonysági koncert f) Teleki-nap(ok) Az iskolanap(ok) a művelődés, a szórakozás, a sport lehetőségét nyújtják a tanulóknak. A meghívott előadók, az előadásra vállalkozó felkészült tanárok, diákok munkája, a vidám, játékos programokon való részvétel, az izgalmas sportvetélkedők nemcsak bővítik az ismeretszerzés repertoárját, hanem a közösségfejlesztés nagyszerű lehetőségét is megteremtik mind osztály-, mind iskolai szinten. A diákigazgató választása sajátos színfoltja lehet a sok évtizede működő iskolanap kínálatának. A diákigazgató pályázat útján való kiválasztása modellálja a felnőtt világ kiválasztási rendszerét, betekintést enged a tanulóknak a demokrácia szabályrendszerének működésébe, a felelős döntés, a közösségért vállalt felelősség átélésnek élményébe. A diákigazgató felelős az iskolanap programjainak
12
megszervezéséért, működéséért, felelős döntéseket hozhat a tanulókat érintő kérdésekben (megfelelő előkészítés után), részt vehet az iskola vezetésének mindennapi munkájában. Mindez nemcsak a megválasztott diákigazgató, hanem az őt támogató diákstáb és az iskola minden tanulója számára a közösségi szemlélet elmélyülését jelenti. A Teleki-napok megszervezésekor igyekszünk a költségeket minimalizálni. g) ballagás Az iskolaév legjelentősebb eseménye, a végzős tanulók búcsúztatása, amely egyúttal szép nemzeti hagyomány őrzése, hungarikum is. Ez az esemény a Telekidíj odaítélésének az ideje. h) házi versenyek, kiállítások i) zenei műsorok j) táborok, terepgyakorlatok, országjárás, külföldi utazások, őszi és tavaszi barlangtúrák (amennyiben pályázati forrás áll a rendelkezésünkre, illetve a fölmerülő költségeket a szülők vállalják) k) állami és nemzeti ünnepeink megünneplése l) emléknapok: a holokauszt, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, a nemzeti összetartozás napja (Határtalanul! témanap), a magyar kultúra napja, a költészet napja, a magyar nyelv hete stb. m) az angol nyelvi képzés keretein belül a sajátos angolszász ünnepek és emléknapok megtartása; n) az olasz, a német, a francia ünnepek, emléknapok megismerése, megtartása. 5. Közösségépítő tevékenységünk fontos eszköze az a díjrendszer, amellyel legkiválóbb tanulóinkat, közösségeinket jutalmazzuk az alábbi rend szerint: a) Zirzen Janka-díj, amelyet a tanulmányi téren az év folyamán legjobban teljesítő osztályok kapnak; b) Teleki Blanka-díj, amelyet a gimnáziumi tanulmányai során legmagasabb színvonalon teljesítő diákok kapnak; c) Radák Olga-díj, amelyet a legnívósabb közösségi teljesítményéért tanulók és közösségek kapnak. A díjakat ajánlás alapján az alapítványi kuratórium tagjaiból, pedagógusokból, az Iskolai Diákbizottság képviselőiből álló zsűri ítéli oda. A díjak anyagi hátterét a „TELEKI BLANKA” Gimnáziumi Alapítvány biztosítja.
VII. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök az osztály kulcsszereplője, a legfőbb közösségformáló szerep az övé. A Gimnáziumba érkező tanulók közösségéből kialakuló telekis öntudattal rendelkező csoport katalizátora. Az a pedagógus, akinek a legjobban kell ismernie a tanulókat: szociális hátterüket, kognitív, emocionális tulajdonságukat. Az osztályfőnök feladata, hogy úgy segítse egy erős közösség kialakulását, hogy mindeközben a tanulók önálló és teljes személyiségek maradjanak. A legfőbb nevelési feladata érett, autonóm személyiség kialakítása. Az osztályfőnökök részletes feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. Többek között: a) koordinálás az iskolai közösségek között, információátadás; b) a tanulócsoport pedagógusainak információval való ellátása, nevelő munkájuk irányítása, rendszeres konzultáció a csoport neveltségi szintjével, tanulmányi helyzetével kapcsolatban; c) az osztályközösség megszervezése, fejlesztése, tevékenységének tudatos, tervszerű irányítása; d) a közösség és az egyes tanulók kapcsolatának menedzselése, a közösségen belüli konfliktusok pedagógiai eszközökkel való kezelése;
13
e) kapcsolattartás a szülői házzal; f) felkészülés a szülői értekezletekre, a szülő korrekt tájékoztatása a csoport és az egyének neveltségi szintjével, tanulmányi eredményével kapcsolatban; g) a közösségben vagy az egyes tanulók esetében felmerülő problémák kezelése, szükség esetén speciális szakember hívása; h) a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése, életstratégia kialakításának támogatása; i) a törvényi szabályozás alapján az érettségi feltételeként meghatározott közösségi szolgálatban való tanulói részvétel megszervezése, irányítása, ellenőrzése; j) közreműködés az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában; k) az Iskolai Diákbizottság munkájának, a tisztségviselők megválasztásának a segítése; l) tervszerűen munkavégzés a tanév elején elkészített tanmenetterve alapján; m) az elektronikus napló vezetése, ellenőrzése; n) az ellenőrzők rendszeres figyelemmel kísérése; o) a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása; p) a bizonyítványok megírása; q) az anyakönyvek kitöltése és vezetése; r) a jegyzők munkájának, valamint a szóbeli érettségi vizsga lebonyolításának segítése; s) a hiányzások igazolásának adminisztrációja; t) az osztálya kötelező általános orvosi, valamint fogászati szűrővizsgálatának figyelemmel kísérése. Intézményünkben az osztályfőnöki munka támogatása érdekében osztálymegbeszéléseket tartunk, amelyeken az adott osztályban fölmerülő beilleszkedési, magatartási és tanulmányi problémákat beszélik meg a közösségben tanító pedagógusok. VIII. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatait részletesen a munkaköri leírások tartalmazzák, amelyek az érintett pedagógus bevonásával és egyetértésével készülnek. Az általános intézményi alapfeladatok a következők: a pedagógus a) felkészül a tanítási órákra; b) a tanítási órákat szakszerűen, tervezett módon tartja meg (tanmenettervet készít; módszertanilag és szakmailag felkészül és folyamatosan képzi magát); c) gondoskodik a tanórához szükséges eszközök előkészítéséről; d) összeállítja és értékeli a dolgozatokat, a tanulmányi versenyek feladatsorát; e) kijavítja a tanulók dolgozatait, verseny-feladatsorát; f) rendszeresen értékeli és minősíti a tanulók munkáját mind szóban, mind írásban; g) dokumentálja az elektronikus naplóban az órákat, az érdemjegyeket; h) lebonyolítja a felvételi, osztályozó, különbözeti, javító- és érettségi vizsgákat, méréseket, tanulmányi versenyeket; i) tehetségfejlesztő, felzárkóztató foglakozásokat tart, elvégzi az azzal kapcsolatos feladatokat; j) felügyel a tanulókra tanórán, az órák közötti szünetekben, az ebédlőben, a különböző vizsgákon, a tanulmányi versenyeken, a méréseken; k) iskolai kulturális, és sportprogramokat, ünnepségeket, rendezvényeket, tanulmányi kirándulásokat szervez; l) osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, IDB-t segítő pedagógusi feladatokat lát el; m) ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat lát el; n) fogadóórákat, szülői értekezleteket tart; o) részt vesz a megbeszéléseken, tájékoztatókon, nevelőtestületi értekezleten, munkaközösségi értekezleten, ahol konstruktív javaslataival segíti az intézmény működését; p) részt vesz azokon a továbbképzéseken, amelyeket a munkáltató rendel el, vagy önkéntes kiválasztás alapján engedélyez; q) tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai műhelymunkát végez;
14
r) részt vesz az intézményi dokumentumok elkészítésében, azok felülvizsgálatában, módosításában; s) rendben tartja a rábízott szertárt, szakleltárt készít, rendben tartja a szaktantermet; t) rendben tartja és tartatja az osztálytermeket, ügyel a dekoráció kialakítására és annak frissítésére.
IX. Az intézményi önértékelés standardjai A) A pedagógusok önértékelésének intézményi szempontjai és elvárásai 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Elvárások Milyen a módszertani Alapos, átfogó, korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással felkészültsége? rendelkezik. Milyen módszereket alkalmaz a A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos tanítási órákon és egyéb oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. foglalkozásokon? Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. Alkalmazza-e az egyéni Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. tanulóknak, tanulócsoportoknak, Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. különleges bánásmódot A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. igénylőknek megfelelő, változatos Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is módszereket? lehetővé teszi. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. Hogyan értékeli az alkalmazott Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai módszerek beválását? Hogyan gyakorlatában. használja fel a mérési és értékelési Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. eredményeket saját pedagógiai Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítik. gyakorlatában? Hogyan, mennyire illeszkednek az A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális általa alkalmazott anyagokat és eszközöket is – ismeri, kritikusan értékeli és módszerek a tananyaghoz? megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására.
15
2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomonkövethetőség, megvalósíthatóság, realitás?
Elvárások Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Hogyan viszonyul egymáshoz a Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. tervezés és megvalósítás? A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja. A tervezés során hogyan A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához érvényesíti a Nemzeti figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai alaptanterv és a pedagógiai programját. program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Hogyan épít tervező munkája Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. során a tanuló(k) előzetes Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. tudására és a tanulócsoport Alkalmazza a differenciálás elvét. jellemzőire?
3. A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Elvárások Mennyire tudatosan, az adott Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és helyzetnek mennyire megfelelően szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a tanulókat? Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és Hogyan kelti fel a tanuló(k) fenntartani érdeklődésüket. érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanuló(k) figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a tanuló(k) Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő gondolkodási, probléma- szakmai segítséget kínál számukra. megoldási és együttműködési Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák képességét? elsajátítására, gyakorlására. Milyen tanulási teret, tanulási Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol környezetet hoz létre a tanulási minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a folyamathoz? javításra. A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok
16
döntéshozatalba való bevonásával. Hogyan alkalmazza a tanulási Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, folyamatban az információ- kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony kommunikációs technikákra épülő használatára a tanulás folyamatában. eszközöket, a digitális Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási tananyagokat? Hogyan sikerül a eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket helyes arányt kialakítania a működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz hagyományos és az információ- tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. kommunikációs technológiák között?
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Hogyan méri fel a tanuló(k) értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)?
Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?
Elvárások A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel.
Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli.
17
5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő és a hátrányos helyzetű tanulókat is? Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz?
Elvárások Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit. Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli.
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz?
Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése?
Elvárások Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít. Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti.
18
Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését?
Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését.
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése?
Elvárások Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.
A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakít ki. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. Milyen módon működik együtt A kapcsolattartás formái és az együttműködés során pedagógusokkal és a pedagógiai használja az infokommunikációs eszközöket és a munkát segítő más felnőttekkel különböző online csatornákat. a pedagógiai folyamatban? A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. Reális önismerettel rendelkezik- A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken e? Jellemző-e rá a reflektív rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes szemlélet? Hogyan fogadja a másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. visszajelzéseket? Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a Képes-e önreflexióra? Képes-e szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai önfejlesztésre? fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempontok Elvárások Saját magára vonatkozóan hogyan Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. érvényesíti a folyamatos értékelés, Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. fejlődés, továbblépés igényét? Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.
19
Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?
Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Hogyan nyilvánul meg Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos kezdeményezőképessége, eredményeket. felelősségvállalása a munkájában? Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.
B) A vezető önértékelésének intézményi szempontjai és elvárásai 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze?
Elvárások Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a tanulói eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő–oktató munkát vár el. Hogyan biztosítja a mérési, Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értékelési eredmények értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a beépítését a tanulási-tanítási stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi folyamatba? és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében. Hogyan biztosítja a fejlesztő célú Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelést, visszajelzést, értékelésének közös alapelveit és követelményeit, reflektivitást az intézmény napi melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. gyakorlatában? Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés
20
beépül a pedagógiai kultúrába. A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is. Hogyan gondoskodik arról, hogy Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak a helyi tanterv, a tanmenetek, érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv az alkalmazott módszerek a követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára. tanulói igényeknek Működteti a tanulási-tanítási, módszerek beválásának megfeleljenek, és vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony hozzájáruljanak a nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit továbbhaladáshoz? biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére. Hogyan működik a differenciálás Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó és az adaptív oktatás az tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni intézményben és saját tanítási fejlesztést. gyakorlatában? Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális támogatást kapjanak. Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében.
2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában?
Elvárások A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését. Az intézményi jövőkép és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel összhangban vannak. Hogyan képes reagálni az Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, intézményt érő kihívásokra, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások változásokra? szükségességének okait. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. Hogyan azonosítja azokat a Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. területeket, amelyek stratégiai és Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és operatív szempontból fejlesztésre gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a szorulnak? belső és a külső intézményértékelés eredményét. Milyen lépéseket tesz az intézmény Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek stratégiai céljainak elérése lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, érdekében? értékelését továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatmeghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók. A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a
21
célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít. Hogyan teremt a környezete felé és a Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit változásokra nyitott szervezetet? a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás- tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket.
3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejlesztendő területeit, milyen az önreflexiója?
Elvárások Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. Hogyan fejleszti saját vezetői Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, hatékonyságát? tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat. Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. Milyen mértékű elkötelezettséget A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új mutat önmaga képzése és szakmai információkat, és elsajátítja azokat. fejlesztése iránt? Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) Időarányosan hogyan teljesülnek a A vezetői programjában leírtakat folyamatosan vezetői programjában leírt célok, figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a feladatok? Mi indokolja az esetleges végrehajtásban. változásokat, átütemezéseket? Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a tantestület és valamennyi érintett számára.
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival?
Elvárások A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad. A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. Hogyan vesz részt személyesen a Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi
22
humán erőforrás ellenőrzésében ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az és értékelésében? országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében; Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében. A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál. Hogyan inspirálja, motiválja és Támogatja munkatársait terveik és feladataik bátorítja az intézményvezető a teljesítésében, munkatársakat? Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. Hogyan tud kialakítani Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb együttműködést, hatékony csoportokat (projektcsoport például intézményi csapatmunkát a kollégák önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte között? fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés – például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. - bevonásával). Milyen módon biztosítja és Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani támogatja az érintettek, a tudásra van szüksége az intézménynek. nevelőtestület, az intézmény A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja igényei, elvárásai alapján össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, kollégái szakmai fejlődését? valamint a munkatársak szakmai karriertervének. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. Hogyan gazdálkodik a Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, rendelkezésére álló aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki. humánerőforrással, hogyan Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) kezeli a szükséges változásokat személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, (bővítés, leépítés, átszervezés)? változások alakításában, irányításában. Hogyan vonja be a vezető az Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő intézményi döntéshozatali döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény folyamatba a pedagógusokat? munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. Mit tesz a nyugodt Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi munkavégzésre alkalmas, körével, odafigyel problémáikra és választ ad kérdéseikre. pozitív klíma és támogató Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a kultúra megteremtése konfliktushelyzeteket. érdekében? Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi. (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása). Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.
23
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan történik a jogszabályok Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését figyelemmel kísérése? befolyásoló jogi szabályozók változásait. A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja. Hogyan tesz eleget az Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, intézményvezető a tájékoztatási csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média kötelezettségének? stb.) működtet. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. Hogyan történik az intézményi Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg erőforrások elemzése, kezelése (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülése stb.). (emberek, tárgyak és eszközök, Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint fizikai környezet)? létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, taneszközök). Hogyan biztosítja az Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak intézményvezető az intézményi megfelelően hozza nyilvánosságra. működés nyilvánosságát, az A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás intézmény pozitív arculatának érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. kialakítását? Hogyan biztosítja az intézményi Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomonkövethetőségét, folyamatok, döntések ellenőrizhetőségét. átláthatóságát? Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. Milyen, a célok elérését Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének támogató kapcsolatrendszert azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és alakított ki az intézményvezető? elégedettségének megismerésében. Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például IDB, SZMK) történő kapcsolattartásban. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.
C) Az intézmény önértékelésének intézményi szempontjai és elvárásai 1. Pedagógiai folyamatok Tervezés Önértékelési szempontok Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?
Elvárások Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő- piaci és más
24
Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?
külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A tervek elkészítése a tantestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves fejlesztési tervbe. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.
Megvalósítás Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan történik a tervek A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megvalósítása? megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az 5 éves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Milyen az intézmény működését Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. irányító éves tervek és a A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő beszámolók viszonya, hogyan tanév tervezése. épülnek egymásra? A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. Milyen a pedagógusok éves A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, tervezésének, és a terv tényleges feladatok – a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók megvalósulásának a viszonya? adottságait figyelembe véve – megjelennek a pedagógus tervező munkájában, és annak ütemezésében.
25
A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.
Ellenőrzés Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan működik az ellenőrzés az Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben? intézményben belső ellenőrzést végeznek. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően fejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja.
Értékelés Önértékelési szempontok Hogyan történik intézményben az értékelés?
Elvárások az Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik. Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot szervez. Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a nevelésioktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket. Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit. Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli (ld. Eredmények terület). Milyen a pedagógiai Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók programban meghatározott adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési tanulói értékelés működése a rendszer működik. gyakorlatban? A tanulók értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján folyik. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek
26
megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.
Korrekció Önértékelési szempontok Elvárások Mi történik az ellenőrzés Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, eredményeivel? módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. Mi történik a mérési, értékelési Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények eredményekkel? elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt (Elégedettségmérés, intézményi követően szükség esetén az intézmény a mérési-értékelési önértékelés pedagógus- eredmények függvényében korrekciót végez. értékelés, tanulói Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló kompetenciamérés, egyéb információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, mérések.) különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. 27 2. Személyiségfejlesztés Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan valósulnak meg a A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az pedagógiai programban eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, rögzített személyiségfejlesztési a diák-önkormányzati munkára, egyéni fejlesztésre). feladatok? Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. Hogyan ismerik meg az egyes A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat tanulók személyes és szociális használnak az intézményben erre a célra. készségeit, képességeit? Hogyan fejlesztik az egyes A figyelem középpontjában a tanulók kulcskompetenciáinak tanulók személyes és szociális fejlesztése áll. képességeit (különös tekintettel A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és a kiemelt figyelmet igénylő szociális képességek fejlesztésére. tanulókra)? A pedagógusok megosztják egymással ezirányú módszertani tudásukat. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), IDB programokban.
Hogyan történik a tanulók A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a szociális hátrányainak pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a enyhítése? nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. Az intézmény, támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Képzési-, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb. Hogyan támogatják az önálló Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai tanulást, hogyan tanítják a programjával összhangban történik a nevelési- oktatási módszerek, tanulást? eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak. Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési- oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat, használják a tanulás tanításának módszertanát Hogyan történik az egyes tanulói Az intézményben a tanulók teljesítményének értékelése a törvényi teljesítmények értékelése? előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú. Az intézmény vezetése – a pedagógiai programban meghatározottak szerint – számon kéri a tanulói teljesítmények pontos feldolgozását és nyomon követését is. A fejlesztésben érintett tanulók esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik. Hogyan történik a tanulók Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és egészséges és környezettudatos gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben életmódra nevelése? szerepelnek, a beszámolókból követhető. A téma megjelenik a tervezésben és a tanórákon, nyomon követhető a tanulói dokumentumokban. A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.
3. Közösségfejlesztés Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan segíti az intézmény a A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő tanulók együttműködését? közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. A tanulók közötti, valamint a tanulók és pedagógusok közötti kapcsolatok jók. Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről.
28
Az intézmény közösségépítő Közösségi programokat szervez az intézmény. tevékenységei hogyan, milyen Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat. keretek között valósulnak meg? A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.
4. Eredmények Önértékelési szempontok Elvárások Milyen eredményességi Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulásmutatókat tartanak nyilván az tanítás eredményessége. intézményben? Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények (belső-, érettségi-, felvételi, nyelvvizsgák), elismerések, kitüntetések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók, stb. Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembe vételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják. Milyen szervezeti eredményeket Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények tud felmutatni az intézmény? alakulása az elvártaknak megfelelő. Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tantárgyak oktatása eredményes. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. Hogyan hasznosítják a belső és Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről külső mérési eredményeket? szóló információk belső nyilvánosságáról. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat. A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit. A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg. Hogyan kísérik figyelemmel a A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van. tanulók további tanulási útját? Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására. A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.
29
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Önértékelési szempontok Elvárások Milyen pedagógus szakmai közösségek Az intézményben a különböző szakmai működnek az intézményben, melyek a fő pedagóguscsoportok együttműködése jellemző tevékenységeik? (munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok). A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és intézményben? a szakmai műhelymunka. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. Hogyan történik az információátadás az Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs intézményben? rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.
5. Az intézmény külső kapcsolatai Önértékelési szempontok Elvárások Melyek az intézmény legfontosabb Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés partnerei? irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói
30
számára. Mi az egyes partneri kapcsolatok Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tartalma? tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztetnek az érintett külső partnerekkel. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. Hogyan kapnak tájékoztatást a Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz partnerek az intézmény tájékoztatási kötelezettségeinek. eredményeiről? Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Hogyan vesz részt az intézmény a Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai közéletben (települési szint, szervezetek munkájában és a helyi közéletben. járási/tankerületi szint, megyei Az intézmény részt vesz az önkéntes közösségi szolgálatban. szint, országos szint)? A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve díjakra történő jelölésekkel.
6. A pedagógiai munka feltételei Tárgyi, infrastrukturális feltételek Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan felel meg az Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program infrastruktúra az intézmény megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a képzési struktúrájának, fenntartó felé. pedagógiai értékeinek, Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére céljainak? vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. A környezet kialakításában A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében hogyan érvényesülnek a rögzített elvek és szempontok szerint tervezi és valósítja meg a környezettudatosság, megfelelő tárgyi környezet kialakítását. környezetvédelem szempontjai? A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.) ellenőrzi. Hogyan felel meg az intézményi Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló tárgyi környezet a különleges intézkedési fejlesztési tervvel. bánásmódot igénylő tanulók Arra törekszik, hogy az intézkedési fejlesztési tervnek megfelelő nevelésének, oktatásának? fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.
31
Milyen az kihasználtsága?
IKT-eszközök Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelőoktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.
Személyi feltételek Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan felel meg a humán Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel erőforrás az intézmény képzési rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről. struktúrájának, pedagógiai A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült értékeinek, céljainak? problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.
Szervezeti feltételek Önértékelési szempontok Elvárások Melyek a pedagógus- Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek továbbképzés preferált irányai? elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt. Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat. Milyen szervezeti kultúrája van Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti az intézménynek, milyen és tanulási kultúra fejlesztésében. szervezetfejlesztési eljárásokat, Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, módszereket alkalmaz? elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek. Milyen az intézmény Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az hagyományápoló, intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet hagyományteremtő munkája? működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. Hogyan történik az A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása intézményben a egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.
32
feladatmegosztás, felelősség- és A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján hatáskörmegosztás? történik. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. Hogyan történik a munkatársak Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntésbevonása a döntés- előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a előkészítésbe (és milyen jogszabályi előírások alapján. témákban), valamint a Ennek rendje kialakított és dokumentált. fejlesztésekbe? Milyen a pedagógusok viszonya Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük az innovációhoz? szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.
7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan jelennek meg a Nemzeti Az intézmény pedagógiai programja összhangban áll a Nemzeti alaptanterv céljai és az érettségi alaptantervvel és az Érettségi vizsgaszabályzattal. vizsgakövetelmények a A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal pedagógiai programban? összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési- oktatási feladatait, céljait. Hogyan történik a pedagógiai Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programban szereplő kiemelt programjában foglaltak megvalósulását. stratégiai célok Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény operacionalizálása, tevékenységeinek, terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben, megvalósítása? továbbá más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. A tervek nyilvánossága biztosított. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, 5 éves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. A tankönyvek és a tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.
X. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igényelnek azok a tanulók, akik teljesítményükben elmaradnak az átlagtól (magatartási, beilleszkedési vagy tanulási nehézséggel, fejlődési zavarral küzdenek, szociális hátrányuk
33
miatt lemaradnak), valamint azok, akik átlag feletti képességekkel, kognitív/emocionális tulajdonságokkal rendelkeznek. Nehézséggel küzdő tanulóink többnyire rendelkeznek szakértői bizottság által felállított diagnózissal és fejlesztési javaslattal. (Amennyiben a tanuló nem rendelkezik szakvéleménnyel, pedagógusaink feladata az esetleges probléma felismerése és annak jelzése az intézményvezetőnek. A vizsgálatot a szülőnek kell kérnie.) Az elkészült szakvélemény alapján az intézményvezető határozatot hoz a tanuló fejlesztéséről. A határozat egy példánya a szülőt illeti meg, egy az osztályfőnöké, aki tájékoztatja a fejlesztésben érintett kollégáit a fejlesztési területekről, valamint az esetleges könnyítésekről és a mentesítésekről. A 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. melléklete szerint a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve: A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. 1. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 139. § (1) alapján a sajátos nevelési igényű tanuló számára a fejlesztésben érintett pedagógus évente egyéni fejlesztési tervet készít. Ez az adaptivitás elvén alapul: mindhárom résztvevő (tanuló, szülő, pedagógus) feladatait (vállalásait) határozza meg; amely megjelöli: a) a fejlesztendő területet; b) a fejlesztés célját, feladatait, eszközét; c) a fejlesztés menetét; d) a diagnosztikus, a formális és a szummatív mérések időpontját; e) a felülvizsgálat időpontját; valamint f) a résztvevők aláírását. Az egyéni fejlesztési terveket a tanév végén a felek értékelik, új fejlesztési irányról vagy a befejezéséről állapodnak meg; erről írásban az intézményvezetőt tájékoztatják. 2. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat nevelő-oktató munkánk partnernek tekinti. Ennek megfelelően a pedagógiai célok az alábbiak: a) a társadalom számára hasznos polgárok nevelése, akik jól ismerik a magyar és az egyetemes kultúra értékeit; b) nyitott és gyarapítható tudás birtokosaivá válnak; c) rendelkeznek olyan erkölcsi értékekkel és empátiával, amelyek segítségével be tudnak illeszkedni a közösségbe, és hosszú távon annak építőivé is tudnak válni. E célok eléréséhez az alábbi pedagógiai eszközök és módszerek vezetnek: a diákok képességeihez igazodó motiváló módszerek; problémaorientált nevelés; a közösségbe való beilleszkedés fokozott támogatása; differenciált tanórai feladatok; változatos óravezetés: frontális, egyéni, csoportos, kooperatív munka stb.; tanórán kívüli tevékenységek; egészséges énkép kialakításának a segítése; az önbizalom erősítése; a motiváció növelése; felzárkóztató foglalkozás biztosítása, csoportbontás. 3. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelésbeli esélyegyenlőségének megteremtése kiemelkedően fontos feladat annak érdekében, hogy tompítsa és csökkentse azokat a negatív társadalmi hatásokat, amelyek az iskolán kívül érik őket. Módszerek, eszközök: az osztályfőnök tartja a rászoruló családokkal a kapcsolatot; a tanulást segítő iskolai környezetet hozunk létre (körülmények, taneszközök stb.); az osztályfőnöki munkát támogató és ifjúságvédelmi munkacsoport gyermek- és ifjúságvédelemért felelős tagjai és az osztályfőnök együttműködik a
34
gyermekvédelmi szolgálattal, ill. a gyámhivatallal. 4. A tehetségfejlesztés nagy hagyományokra tekint vissza a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnáziumban. A feladat a különböző fenntartói, működtetői, állami és uniós pályázatokban is gyakorlattal rendelkező pedagógusoktól nagyfokú műveltséget, szakmai és módszertani felkészültséget kíván meg. A Gimnázium tehetségpont regisztrációval rendelkezik. Célunk, hogy akkreditált tehetségpont legyen. A tehetségfejlesztés folyamata a tehetség felismerésével kezdődik. A szakirányú szakvizsgával rendelkező pedagógusok feladata a program irányítása, amelynek elemei a következők: a) egyéni fejlesztési terv készítése a fentebb vázolt módon; b) differenciált tanórai munka; c) tehetségfejlesztő körök szervezése; d) versenyekre való felkészítés (pl. OKTV); e) nívócsoportos oktatás.
XI. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban Az iskola a tanulók demokráciára, közéleti felelősségre nevelése érdekében diákönkormányzatot (helyi szervezeti nevén: Iskolai Diákbizottságot, a továbbiakban IDB) hoz létre, amely működésének segítése az egész nevelőtestület feladata. Az IDB közvetlen működését erre kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképesítésű, maximum öt évre megbízott személyek segítik (2 fő), akiket az IDB javaslatára az intézményvezető bíz meg maximum ötéves időtartamra. A diákok döntési jogkört gyakorolnak, a nevelőtestület véleményezésével: a) az IDB tisztségviselőinek megválasztásában; b) a közösségi életük tervezésében, szervezésében; c) az IDB működésének meghatározásában. Az IDB saját szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) szerint tevékenykedik. Ezt a dokumentumot a tanulói közösség fogadja el, a nevelőtestület hagyja jóvá. A nevelőtestület csak abban az esetben utasíthatja el az IDB SZMSZ-ének elfogadását, ha annak tartalma jogszabályba, vagy az iskola SZMSZébe, házirendjébe ütközik. Az IDB véleményét kikérjük: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt; a házirend elfogadása előtt; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt; a tanulói közösséget érintő kérdésekben. A diákok problémáikat, véleményüket, kérdéseiket folyamatosan jelezhetik a velük foglalkozó pedagógusoknak, valamint megfogalmazhatják az évente kétszer megszervezendő diákközgyűléseken is. Az IDB osztályküldöttei heti rendszerességgel üléseznek, és az ott elhangzottakról az osztályfőnöki órákon tájékoztatják társaikat. A tanuló az IDB-hez fordulhat érdekképviseletért, és a jogszabályokban meghatározott módon kérheti az őt ért sérelem orvoslását. Az IDB tevékenységei közé tartozik még az iskolanap rendezése, pályázatok kiírása, nyári táborok szervezése.
XII. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézményi partnerek kapcsolattartásának rendje 1. Tanulói közösségek: a) Az iskola tanulói: az iskola és a tanulók együttműködését a házirend szabályozza. b) Az osztály-diákbizottságok (ODB) képviselői Iskolai Diákbizottságot (IDB) alakítanak. Ez a közösség a diákok érdekeinek képviseletére és a saját közösségi élet megszervezésére jön létre. c) Eseti közösségek is létrejönnek, például: nyári táborozók, sí- és vízitúrázók csoportja.
35
2.
3.
4. 5. 6. 7.
d) Rendezvényszervezésre alakult közösségek: gólyatábor, gólyabál, szalagavató bál, Teleki-nap, nyílt nap, egyéb iskolamarketinggel kapcsolatos csoportok. e) Eseti és állandó színjátszó-csoportok, szakkörök, diákklubok. Tanári közösségek: a) a nevelőtestület; b) a munkaközösségek: angol nyelvi munkaközösség; német-francia-olasz nyelvek munkaközössége; első természettudományos munkaközösség: matematika, fizika, informatika, gazdasági ismeretek; második természettudományos munkaközösség: kémia, biológia, földrajz; első humán munkaközösség: magyar nyelv és irodalom, mozgóképkultúra és médiaismeret; második humán munkaközösség: történelem, társadalomismeret, filozófia, etika; készségtárgyak munkaközössége: testnevelés, ének-zene, (rajz és) vizuális kultúra; osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösségek működésének rendjét részletesen az SZMSZ szabályozza. az iskolavezetőség tagjai: az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek, a munkaközösségek vezetői, az IDB-t segítő pedagógusok; a közalkalmazotti tanács elnöke; c) a közalkalmazotti tanács; d) az intézmény vezetése által egyes feladatok megoldására kijelölt munkacsoportok a szakmai munkaközösségek delegáltjaiból állnak: pályázati munkacsoport; tehetségponti munkacsoport; közösségi szolgálati munkacsoport; a tanulók tanórán túli tevékenységét támogató munkacsoport; ifjúságvédelmi munkacsoport módszertani és mentori munkacsoport: mentori és szakmai konzulensi feladatok az azonos szakos hallgatók mellett, általános mentori feladatok a szakterülettől eltérő szakos hallgatók mellett (módszertani fejlesztés, valamint a szakmai konzulensek munkájának koordinálása, ellenőrzése), mentori feladatok az iskolánkba újonnan érkező (nem kizárólag pályakezdő) tanárok, az iskolában régóta tanító tanárok mellett egyaránt (szakmai, módszertani szempontból, a közösen választott kompetenciaterületek fejlesztésével), tanári továbbképzések keresése, indítása, a részvétel támogatása, facilitátori szerep az új ismeretek felhasználásában, szem előtt tartva az egész életen át tartó tanulás ügyének szolgálatát. e) önkéntes szerveződés alapján létrejött munkacsoportok. Szülői közösségek: az osztályok szülői szervezete; a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező iskolai szintű szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. A „TELEKI BLANKA” Gimnáziumi Alapítvány: két pedagógus és három szülő alkotja a kuratóriumot; Klebelsberg Intézményfenntartó Központ; Köznevelési intézmények (iskolai börzék, kiállítások, 8.-os előkészítők matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, angol nyelvből és biológiából); Egészségügyi intézmények (fogászat, általános orvosi szűrővizsgálat);
36
8. 9. 10. 11.
Szakmai háttérintézmények és szolgáltatók Külföldi nevelési-oktatási intézmények (európai uniós, állami és alapítványi pályázatok) Egyetemek, kollégiumok A kapcsolattartás a tanulókkal: a) hirdetőtáblákon elhelyezett, b) iskolarádióban ismertetett, c) az iskolai honlapon megjelentetett, d) a diák-önkormányzati tagok által ismertetett információk segítségével történik. 12. A kapcsolattartás a szülőkkel: A tantestület a nevelés rendszerében folyamatosan és magas színvonalon együttműködik a szülői házzal. A szakmai pedagógiai kérdésekben a tanár-szülő-diák viszony aszimmetrikus, a pedagógus irányító tevékenysége érvényesül. Ugyanakkor a szülők és a tanulók javaslatait figyelembe vesszük, ha az elfogadható, beépítjük az iskola mindennapi munkájába. A szaktanárok, az osztályfőnökök rendszeresen tájékoztatják a szülőket a felmerülő problémákkal kapcsolatban. Amennyiben gondot észlelnek, akiket nem tudnak elérni, hivatalos levelet kapnak. Fontosnak tartjuk a szülők értesítését gyermekük tanulmányi előmeneteléről, ezért évente két alkalommal egy hónappal a félév zárása előtt tájékoztatjuk a szülőt a tanuló esetleges gyenge teljesítményéről. Az információátadás elsődleges formája az elektronikus napló, amelyből a szülő folyamatosan tájékozódhat gyermeke helyzetéről. 13. A szülők fórumai: a) a szülői szervezet ülései; b) a szülői értekezletek (évente háromszor); c) a fogadóórák (évente kétszer). A szülői értekezleteken az osztályfőnök és a szülők megfogalmazzák a közös célokat, és megbeszélik a felmerülő problémákat. A pedagógustól tájékoztatást kapnak az osztály közösségi helyzetéről, a tanulmányi eredményekről, az iskolai szintű kérdésekről, az adott osztályra vonatkozó feladatokról, az iskolai eseményekről. 14. Az intézményi tanács: Az intézményi tanács a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából áll. Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti, székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására, elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik, ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba, képviseletét az elnök látja el. Az intézményvezető félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza, és eljuttatja a KLIK számára.
XIII. A tanulmányok alatti osztályozóvizsgák és a javítóvizsgák szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelménye
37
A tanuló a tanév végén az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a kötelező tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ennek feltétele, hogy a tanuló az adott tantárgy tanévre vonatkozó, a helyi tantervben meghatározott minden témazáró dolgozatát megírta, vagy pótló szóbeli feleletet tett, és a tantárgy adottságainak megfelelően félévenként legalább egy további érdemjeggyel rendelkezik. 1. Egy adott tantárgyból a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie a félévi vagy a tanév végi érdemjegyei megállapításához, ha a) előrehozott érettségi vizsgára kíván jelentkezni, de még nem teljesítette a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi követelményeket, a tantárgyból év végi osztályzattal nem rendelkezik; b) a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a kétszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben elegendő számú érdemjeggyel nem értékelhető – ha azt a nevelőtestület engedélyezi. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie; c) előzetes intézményvezetői engedéllyel külföldi tartózkodás (tanulói jogviszony szüneteltetése), illetve magántanulói jogviszony esetén (teljes körű osztályozó vizsga); d) a tanuló az intézményvezető engedélyével maximum két évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt teljesíti; e) más iskolából érkező tanulók esetében, ha az intézményvezető a helyi tantervben foglaltaknak megfelelően őt az előzőleg nem tanult tantárgyak teljesítésére kötelezi. Egy osztályozóvizsgán legfeljebb csak két év tananyagából tehet vizsgát a tanuló. Ennél több évfolyam anyagából csak indokolt esetben, szaktanári véleményezéssel, intézményvezetői döntés alapján. A vizsga követelményeit a helyi tanterv határozza meg. Osztályozóvizsga a tanuló/szülő kérésére az intézményvezető engedélyével a következő időszakokban tehető: a tanév helyi rendjében kijelölt januári, áprilisi (végzős és a tavaszi előrehozott érettségi vizsgára jelentkező tanulók esetében), illetve júniusi (nem végzős tanulók esetében), továbbá a tanév végén kijelölt augusztusi osztályozóvizsga-időszakban. Amennyiben az augusztusra halasztott osztályozóvizsgán a tanuló elégtelen osztályzatot kap, az iskolavezetéssel egyeztetett időpontban, de legkésőbb szeptember 30-ig javítóvizsgát tehet. E vizsga időpontjáig és sikeres teljesítése után a tanuló magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait. Amennyiben ismét elégtelen osztályzatot kap, a tanévet köteles megismételni. Az áprilisi, illetve júniusi osztályozóvizsga-időszakra történő jelentkezés határideje március 1je, az augusztusi osztályozóvizsga-időszakra történő jelentkezés határideje június 1-je. Ha a jogszabályban megfogalmazott időnél többet mulasztott a tanuló, akkor értesítése az osztályozóvizsgakötelezettségről a tantárgyat tanító szaktanár kötelessége. A tájékoztatást legkésőbb az osztályozóvizsga tanév helyi rendjében szereplő időpontja előtt öt nappal szóban, valamint az elektronikus naplón keresztül közli a tanulóval. Ha a tanuló neki felróható okból nem jelenik meg a vizsgán vagy az sikertelen, az elégtelen osztályzatot a vizsgát követően legfeljebb három hónapon belül, az iskolavezetéssel előre egyeztetett időpontban javítóvizsgán korrigálhatja. Ha a tanuló neki fel nem róható okból (egészségügyi vagy hatósági igazolással rendelkezik) nem jelenik meg a vizsgán, a legrövidebb időn belül pótlóvizsgát tehet. 2. A tanulónak javítóvizsgát kell tennie, ha a tanév végén valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, vagy az osztályozóvizsga követelményeit nem teljesítette. a) Az iskola a javítóvizsga időpontjáról hirdetőtáblán és az iskola honlapján értesíti a tanulókat. b) A javítóvizsgáról távol maradni kizárólag orvosi vagy hatósági igazolással lehet. Ha ilyennel a tanuló nem rendelkezik, a javítóvizsgát nem teljesítette, és a tanköteles tanuló az évfolyamot ismételni köteles, a nem tanköteles tanuló az évfolyamot megismételheti. c) Igazolt távolmaradás esetén a tanuló a magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait, és legkésőbb szeptember 30-ig a javítóvizsgát teljesítenie kell. Amennyiben elégtelen
38
osztályzatot kap, a tanévet köteles megismételni. d) A javítóvizsga követelményeit a helyi tanterv határozza meg. 3. A középfokú beiskolázás során iskolánk szóbeli felvételi vizsgákat szervez: a) a meghirdetett tanulmányi területekhez a tanév helyi rendjében kijelölt tantárgyakból. b) A vizsga kérdései a NAT általános iskolai követelményrendszerére és az iskola által a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek. A felvételihez kapcsolódó tantárgyi követelményeket a helyi tanterv tartalmazza, amelyeket az iskola honlapján is nyilvánosságra hozzuk. c) A szóbeli vizsgára a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kerül sor. d) A szóbeli vizsgán elérhető eredmény a felvételi eljárás eredményének megállapításakor a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám huszonöt százaléka. XIV. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanulók középfokú beiskolázási felvételi rangsorban elfoglalt helye kizárólag a felvételin elért pontszáma és a hozott pontszám összege alapján alakul ki. A hozott eredményt és a felvételin elért eredményt 25-75%-os arányban számítjuk be. A nyolcadikos felvételizők összpontszáma az alábbi elemekből tevődik össze: 1. annak érdekében, hogy tanulóink készségeit, képességeit és ismereteit sokoldalúan megismerjük, a tanuló általános iskolában szerzett 7. tanév végi és 8. osztály félévi osztályzatait, a felvételi tájékoztatóban megadott tíz tantárgyból (magyar nyelvből, magyar irodalomból, történelemből, idegen nyelvből, matematikából, fizikából, biológiából, kémiából, földrajzból, valamint informatikából) vesszük figyelembe – ezek összegét osztjuk kettővel, így maximum 50 pontot kapunk). 2. A központi felvételin elért pontszámok (maximum 100 pont). 3. A saját szervezésű szóbeli felvételin elért pontszámok (maximum 50 pont), amely a következőképpen tevődik össze: a) matematika-történelem tanulmányi területen a 9. évfolyamra jelentkezőknek történelemből (maximum 50 pont), a 9. NY évfolyamra jelentkezőknek angol nyelvből (maximum 25 pont) és történelemből (maximum 25 pont) b) matematika-fizika tanulmányi területen a 9. évfolyamra jelentkezőknek fizikából (maximum 50 pont), a 9. NY évfolyamra jelentkezőknek angol nyelvből (maximum 25 pont) és fizikából (maximum 25 pont) c) magyar-történelem tanulmányi területen a 9. évfolyamra jelentkezőknek magyar nyelv és irodalomból (maximum 50 pont), a 9. NY évfolyamra jelentkezőknek angol nyelvből (maximum 25 pont), valamint magyar nyelv és irodalomból (maximum 25 pont). d) biológia-kémia tanulmányi területen a 9. évfolyamra jelentkezőknek biológiából (maximum 50 pont), a 9. NY évfolyamra jelentkezőknek angol nyelvből (maximum 25 pont), valamint biológiából (maximum 25 pont). A felvételi eljárás során maximálisan 200 pont érhető el. A 2015/16-os tanévben azok számára, akik a 2016/17-es tanében kezdik a 9. évfolyamot utoljára emelt angol, magyar-média-kommunikáció, történelem, valamint biológia tanulmányi területre hirdetünk felvételt. Mindegyik jelzett tanulmányi területen rendezünk szóbeli felvételit a tanév helyi rendjében és az iskola honlapján meghirdetett módon. A megüresedett férőhelyeinkre fogadunk tanulókat más iskolából, ennek feltétele az iskola saját átvételi vizsgájának teljesítése (írásbeli dolgozat a tanulmányi terület kiemelt tantárgyaiból, kifutó évfolyamok esetében magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából), továbbá személyes elbeszélgetés, amelyen a tanuló bemutatja a félévi/év végi bizonyítványát. Erre a tanév során bármikor lehetőséget biztosítunk, kivéve a félévzárást vagy a tanévzárást megelőző egy hónapot. Az átvételi vizsga követelményeit a kerettantervek határozzák meg. A felvételi eredmények ismeretében az intézményvezető dönt a jelentkező tanuló felvételéről. Az átjelentkező tanuló – felvétele esetén –
39
köteles osztályozó vizsgát tenni abból a helyi tantervben rögzített tantárgyból, amelyet előzőleg nem tanult. XV. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tanításának célja, hogy tanulóink és tanáraink ismerjék föl a veszélyhelyzeteket, amelyek révén megelőzhetők vagy elháríthatók a balesetek, képesek legyenek krízisszituációkban cselekvőképesek maradni: életjelenségeket vizsgálni, kisebb sérüléseket ellátni, segítséget hívni, adott esetben pedig akár életet is menteni. A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnáziumban elsősorban biológia tanórákon, a 11. évfolyamon történik az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása. Az iskolai védőnővel egyeztetve minden tanévben két osztályfőnöki órán mutatjuk be/frissítjük föl a tanulók elsősegély-nyújtási ismereteit. Intézményünk célja, hogy minden tanévben részt vegyen a kerületi katasztrófavédelmi versenyen, a felkészítés során tanulóink további speciális ismeretekben részesülnek. Elsősegély témájú projektnapon az alkalmazást segítő feladatokkal gyakorolhatják az életmentést. Tartalmak: a) a helyszín biztosítása, segélykérés, teendők vészhelyzetben; b) betegvizsgálat, a légút biztosítása, lélegeztetés és kompresszió; c) stabil oldalfekvő helyzet biztosítása, mozdíthatóság kérdése, betegmozgatás különleges körülmények között, betegszállítás; d) az elsősegélynyújtó kompetenciái, a jó elsősegélynyújtó tulajdonságai; e) elsősegélynyújtás ájulás esetén; f) sebek típusai, sebellátás; g) a vérzések típusai, vénás vérzés, artériás vérzés ellátása; h) állati harapások, rovarcsípések ellátása; i) égési, fagyási sérülések ellátása, a fagyás fokozatai, tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén.
40
HELYI TANTERV I. Óraszámok 1. A nyelvi-informatikai előkészítő (kifutó rendszerben; a legutolsó évfolyam a 2015/16-os tanévben kezdi meg a tanulmányait)
Magyar nyelv
2
2
2
2
Magyar Irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Matematika
2
1. nyelv angol
12 12 12
2
2
1. nyelv/német
2. nyelv francia
1
3
3
3
3
3
3
3
3
5
5
5
1
2
3
3
4
2
4
3
2
3
5
5
1
1
4
2
4
4
2
4
4
2
4
2
4
2
4
5
2
5
1
4
2
4
2
3
4
1
3 4
2
4
2
2
1
1
4 2
2
Filozófia 2
2
2
2
Biológia
2
2
1
2
2
2
2
2
1
2
2
2
2
2
Kémia
2
Földrajz
2
2
2
2
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra Testnevelés
2
1 5
5
5
2
2
1 5
5
5
1
A tanuló heti óraszáma
30
Engedélyezett
1 30 54
1
1
1
1
1
2
2
35 54
2
1
1
1
1
5
5
5
5
5
1
36 57
1
2 1
1
1 5
1
36 51 57
30 56 30 56 35 57 35 57 36 57
2 2
5
5
5 1
35 57
2
2 1
1
1
2
1
5
1
Osztályfőnöki
Az osztály heti óraszáma
2
2
Életvitel és gyakorlat Mozgóképkultúra és médiaismeret
előkészítő 4
4 4
1
Etika Fizika
3
3
4 1
1
4 4
1
előkészítő
3
3
1
B
2
3 1
A 1
3 1
B 1
3 4
2
5 5
4 2
A
1
4
6 2
B
5
6 2
3
4
2. nyelv olasz Informatika
1
6 6
A
1
12
2. nyelv angol 2. nyelv német
2
B
12.
előkészítő
A
11.
előkészítő
B
10.
előkészítő
A
9.
előkészítő
9/NY
1
35 51 57
36 57
35 58
1
35 58
1
1
1
35 50 58
5
1
1
35 50 58
5
35 50 58
35 58
50 58 35 58
41
2. A 2013/14-es tanévben induló C és D osztályok órakerete (kifutó rendszerben; a legutolsó évfolyam a 2015/16-os tanévben kezdi meg a tanulmányait) 11.
12.
angol
mamé
angol
mamé
2
1
1
2
1
1
1
1
1
1
1
Magyar Irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
3
4
3
3
4
3
3
5
3
3
5
3
Matematika
3
1. nyelv angol
6
2. nyelv német
3
3
2
5
3
3
3
3
3
4
4
4
6
3
Informatika
4
1
1
3
4 4
3
6 3
5 2
3
2
3
3 1
1
1
1
2
2
2
Biológia-egészségtan
2
2
2
2
3
0
2
5
Kémia
2
2
2
2
Földrajz
2
2
2
2
Ének-zene
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
Testnevelés
5
1 1
1
1
5
5
5
5
2
6
1
1
1
2
2
2
4
1
1
5
5
5
A tanuló heti óraszáma
35 35 35 35 36 36 36 36 34 35
Az osztály heti óraszáma Engedélyezett
1
1 56
1 1
55
1 55
5
4
2
1
4
4
1
1
2
1
1
2
4
1
1
5
5
1
1
2
42
1
1
2
1
Mozgóképkultúra és médiaismeret Osztályfőnöki
1
5 2
4 1
6
3 5
4
2
Életvitel és gyakorlat 1
4
3 5
Filozófia Fizika
4
3 1 1
Etika
5
4 5 3
3 1
3
3
2. nyelv olasz 1
5
3 4
3
3
2. nyelv francia
2
biológia
biológia
1
biológia
angol
mamé
Magyar nyelv
történelem
D
biológia
előkészítő
C
előkészítő
D
angol
történelem
C
történelem
D
mamé
történelem
C
előkészítő
10. D
előkészítő
9. C
1
2
1 56
1
1
1
1
2
1
2
1
1
1
1
35 35
34 35
35 35
50 56
35 57 35 57 36 57 36 57 35 35 58 35
52 56
51 57
54 58
58 35 35 58 35 58
4 éves
NYEK-es EK
NYEK-es
EK
NYEK-es
4 éves
NYEK-es
matematikatörténelem EK
4
4
5
1 35
5 1 1 35
1 1 5
1 36
5
1 36
1 1 1 1 1 1 1 2 2 2
1 1
4 4 4 1 5 5 1 4 4 1 3 1 1 2 2 2 2 2 2
4
3 3 2 2 2 2 1 1 1
3
4
1 3 4
2 2 2 2 1 1 1 1
3
5
1 3 4 4
3 3
3
1 3 5
3 3 3
3
1 1 4 4 5 5
11.
magyar-történelem
biológia-kémia
matematika-történelem
matematika-fizika
C
4 4
4
1 35
5 1
1 1 1
1 35
5
1 1 2 1 1
A
5
B
5
1 3 3 3
12. C
5
1 1 1 5 5 2 3 3 3 3 5
D
3
1 1 1 1 1 1 5
1 35
1 5 1 1 35
1 1
1 35
1 5 1
1 1
2 2 2 2 2
1 35
1 5
1 1
2 2 2
4 4 2
5 5 5 2 4 1 5 5 2 5 5 2 4 5 5 2 4 5 5 2 4
5
1 4 3 3
3 3 4 4 1 3 1 1 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1
4
1 1 1 5 5 1 3 4 4 4 4
D
49 55 54 58 52 56 53 57 49 55 54 58 53 56 52 56 51 51 55 55 53 53 53 53 50 54 53 57 52 56 58 58 35 58 35 58 35 58 35 58 35 58 35 58 35 57 35 57 36 57 36 57 36 57 36 57 35 57 35
1 1
1 1
1 36
2 2 2 2 2 1 1 1 1
2 2 2 2 1 1 1
1 36
1
1
2
2
1 35
1
1
2
4 4 3 3
5
4 éves
3 4 4 3
1 35
3
5
3
5
3
5
EK
5
2 3 2
NYEK-es
2 2 2 2 1 1 1 1
3
EK
2 2 2 1 1 1 1 1 1
2 3 2
EK
3 2
3
NYEK-es
1 3 5
NYEK-es
matematikatörténelem 4 éves
1 3 5 5
EK
magyartörténelem 4 éves
biológiakémia 4 éves
1 1 3 5 5
NYEK-es
magyartörténelem 4 éves
1 1 3 3 5 5
EK
biológiakémia 4 éves
matematikafizika
2 3 2 3 4 4 4
5
1
NYEK-es
matematikafizika
1 1 1 1 Magyar nyelv 3 3 Magyar irodalom 5 15 15 15 15 5 5 1. nyelv: angol 1. nyelv: német 2 3 2. nyelv: angol 3 2 5 5 2. nyelv: német 3 5 2. nyelv: olasz 5 2. nyelv: francia 4 3 3 1 1 Matematika 3 4 4 1 1 Történelem Etika 1 Biológia 2 2 1 Fizika 2 1 2 Kémia 2 2 Földrajz 1 1 1 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Média 1 2 2 2 2 1 1 Informatika Technika, életvitel 5 5 5 5 Testnevelés és sport Filozófia Gazdasági ismeretek 1 1 1 1 Osztályfőnöki 35 35 30 A tanuló heti óraszáma 30 53 57 54 54 Az osztály heti óraszáma 57 35 30 56 30 56 35 Engedélyezett
EK
matematikatörténelem 4 éves
B
4 éves
A
NYEK-es
D
NYEK-es
matematikafizika EK
C
4 éves
10.
NYEK-es
magyartörténelem EK
B
4 éves
A
NYEK-es
biológiakémia EK
D
4 éves
C
NYEK-es
matematikatörténelem EK
9.
4 éves
B
NYEK-es
matematikafizika EK
A
4 éves
2.
NYEK-es
magyartörténelem EK
9. NY
EK
biológiakémia 4 éves
1.
3. A 2016/17-es tanévtől felmenő rendszerben induló képzési rendszer óraterve
A 9. Ny évfolyamon a nyelvi órák, a mindennapos testnevelés, valamint az informatika tanítása mellett kompetenciafejlesztést folytatunk. A kompetenciafejlesztő foglalkozások illeszkednek a tanulmányi területek kiemelt tantárgyaihoz. 43
I. A tankönyv, taneszközök kiválasztásának elvei , a térítésmentes tankönyvek Iskolánkban csak hivatalos, az oktatásért felelős minisztérium által elfogadott, hivatalos tankönyvlistán szereplő nyomtatott tankönyvek, kiegészítő anyagok (munkafüzet, feladatgyűjtemény, térképek, függvénytáblázat, audiovizuális anyag, kötelező és ajánlott olvasmányok, elektronikus könyvek) használhatók. Az egyes tanulmányi területek, nyelvi előkészítős csoportok számára évfolyamonként többféle tankönyv is szükséges lehet, azonban a jelenlegi ismereteink szerint a tankönyvpiacon várhatóan megszűnik a verseny, a kínálat pedig leszűkül. Ezen kívül a tantárgyak sajátosságai miatt más taneszközök beszerzése is szükséges lehet (projektor, interaktív tábla, audiovizuális eszközök, körző, vonalzó, rajzeszközök, zsebszámológép, szerszámok, a kerettanterv által kötelezően meghatározott sportágakhoz sporteszközök, kísérleti eszközök, műszerek, demonstrációs eszközök, szemléltető eszközök, falitérképek, szakmai kirándulásokhoz közlekedési eszköz, szakmai konferenciákon való részvétel). 1. A taneszközöknek illeszkedni kell az iskola helyi tantervéhez. 2. Illeszkedjen a tanulók életkori sajátosságaihoz. 3. Színes, érdekes, igényes, a tantárgyat vonzóvá tevő legyen. 4. Lehetőséget adjon a tanulónak önálló feldolgozásra, gyakorlásra is. 5. Lehetőség szerint több tanéven át lehessen használni. 6. Illeszkedjen a kompetencia alapú oktatás alapelveihez. 7. Ár-érték aránya minél kedvezőbb legyen. 8. A bevezetett tankönyvcsalád megváltoztatását csak indokolt esetben kezdeményezzük, ha az didaktikai, anyagi szempontból indokolt és javít az oktatás minőségén. 9. Előnyben részesítjük azokat a tankönyvcsaládokat, melyeknek jól használható segédleteket tartalmazó elektronikus változata is létezik (videó- és képanyag, szimulációk, animációk, feladatsorok...) II. A választható tantárgyak és ezzel összefüggésben a pedagógusválasztás szabályai A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI Rendelete 13. § (2) bekezdése alapján az érettségi előkészítőket és a fakultációkat a szabadon választható tantárgyak közé sorolja. A kifutó tanulmányi területek (21-22. oldal narancssárgával kiemelt sávjai), valamint a felmenő rendszerben bevezetendő érettségi előkészítői és fakultációi (23. oldal) a táblázatokban tantárgyakhoz vannak rendelve. Az ott megjelölt óraszámok keretszámok: a maximális órakeretet jelölik. Minden tanévben jelentkezés függvénye az, hogy melyik tantárgyból indítjuk el a heti kétórás fakultációt vagy érettségi előkészítőt, az alábbi megkötésekkel: a) A 9. évfolyamon a 2. nyelvi előkészítők a szabadon választható tanórák között szerepelnek (lásd a 23. oldal táblázatát!). Ezek azt a célt szolgálják, hogy a négy év alatt tanulóink mindkét nyelvet azonos óraszámban tanulják. A helyi tantervben maghatározott tartalmak, ismeretek elsajátítása csak ezeken az órákon való részvétellel teljesíthető, így a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI Rendelete 14. § (3) alapján az iskolába történő beiratkozás e feltételek vállalását is jelenti. b) Az érettségi előkészítő az emelt szintű, míg a fakultáció a középszintű érettségire készít föl. Minden tanév március hónapjában fölmérjük a tanulók igényeit, valamint tájékoztatjuk a szülőket a jelentkezés jogszabályi vonatkozásaira. E felmérés alapján minden év április 15-ig elkészítjük a következő tanév érettségi előkészítői és fakultációi tervhálóját, amelyet megküldünk a KLIK Budapest XIV. Tankerülete számára jóváhagyásra. A tanulóknak minden év május 20-ig van lehetőségük a következő tanév szabadon választható foglalkozásaira jelentkezni, és a szülőnek (vagy a nagykorú tanulónak) nyilatkozatot tenni az alábbi jogkövetkezmények tudomásul vételéről: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI Rendelete 14. § (1) és (2) bekezdése alapján a vállalt fakultáción vagy érettségi előkészítőn a részvétel a tárgyévben
44
kötelező. Az esetleges hiányzást az elektronikus naplóban rögzítjük. A teljesítményt osztályzatokkal és érdemjegyekkel értékeljük, és az eredményt a félévi értesítőben, valamint a bizonyítványban meg is jelenítjük. A továbbhaladás szempontjából ezeket a foglalkozásokat ugyanúgy kezeljük, mint a kötelező tanítási órákat. Iskolánkban a szabadon választható tantárgyak a magasabb évfolyamokon induló előkészítők és a fakultációk. Nagyon indokolt esetben egyedi elbírálás alapján van lehetőség tanárválasztásra. III. Érettségi tárgyak A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnáziumban az összes tanított tárgyból felkészítjük tanítványainkat a középszintű érettségi vizsgára. Emelt szintű érettségire a tanulmányi területek kiemelt tantárgyaiból vállaljuk a felkészítést. Ezek kifutó rendszerben: a magyar nyelv és irodalom, a mozgóképkultúra és médiaismeret, a történelem, a biológia, valamint az angol és a német nyelv; a 2016/2017-es tanévben kezdő NYEK-es, valamint a 2017/2018-as tanévben induló 9. évfolyam számára felmenő rendszerben az angol nyelv, a német nyelv, a matematika, a fizika, a történelem, a magyar nyelv és irodalom, a biológia és a kémia, továbbá az angol nyelv a nyelvi előkészítő évfolyammal kezdők számára. Intézményünkben középszintű érettségi vizsgát szervezünk minden tantárgyból, amelyből a tanuló vizsgázni szeretne. Emelt szintre is az iskolában kell jelentkezni, de e vizsgák megszervezésére még nem kérték föl a Gimnáziumot. IV. A középszintű érettségi vizsga témakörei A részletes, tantárgyakra lebontott témaköröket a mellékletek tartalmazzák, amelyek szakmai tartalmáért a munkaközösség-vezetők felelősek. V. Az emelt szintű érettségire való felkészítés fejlesztési feladatai a 11 -12. évfolyamon A részletes, tantárgyakra lebontott fejlesztési feladatokat a mellékletek tartalmazzák, amelyek szakmai tartalmáért a munkaközösség-vezetők felelősek. VI. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Minden pedagógus feladata szaktanárként és/vagy osztályfőnökként a szaktárgyához kapcsolódó, a Nevelési programban megfogalmazott egészségnevelési és környezeti nevelési elvek érvényesítése. Célunk, hogy Intézményünk elnyerje az Ökoiskola címet. Ennek érdekében vállaljuk és teljesítjük az előírt elvárásokat, feltételeket. VII. Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a: a) diszkriminációmentesség; b) szegregációmentesség; c) integráció biztosítása; d) a különleges bánásmódot igénylő tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása; e) a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetést, amely egy személy vagy csoport valós vagy vélt jellemzői (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora,
45
társadalmi származása) alapján hátrányos helyzetbe hoz. Tiltjuk a zaklatás, a jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. Iskolánk az nevelés-oktatás során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. Intézményünk alapvető célja, hogy minden tanulót képességeinek megfelelően juttassunk el tanulmányai során az optimális szintre, ezzel emelve a munkaerő-piaci esélyeit. Ezzel járuljunk hozzá ahhoz, hogy a felnőtt életükben életminőségük javuljon, képesek legyenek az élethosszig tartó tanulás megvalósítására és arra, hogy a demokratikus társadalmi folyamatokba felelős állampolgárként kapcsolódjanak be. Ehhez olyan intézményi feltételeket kívánunk biztosítani, amelyben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése manifesztálódik. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének megteremtésén túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását az intézményünkben tanuló minden diákok számára. Az intézmény tanulói célcsoportját tekintve, diákjaink elsősorban a középosztály gyermekei közül kerülnek ki, és számunkra elsősorban a differenciált oktatás, és a tehetséggondozás jelenti a legfőbb kihívást. Az intézményben tanuló – ugyan nem halmozottan hátrányos helyzetű –, a populáció átlagától bármiben eltérő tanulóinak tervszerű, tudatos fejlesztése a többletszolgálattal: a) felzárkóztatás, tehetséggondozás, szabadidős, tanulmányi és közösségi tevékenységek szervezése; b) a tehetséges tanulók beiskolázása, sikeres tanulmányainak támogatása, és bejutása a felsőoktatásba; c) a tehetséggondozás tudatos, egyénre szabott modelljének kidolgozása; d) az egyéni tanulási utak kijelölése; e) egyenlő esély biztosítása minden tanuló számára a pedagógiai többletszolgálat igénybevételére; f) a fenntartó és a működtető részéről azoknak a személyi és tárgyi feltételeknek a biztosítása, amely hozzájárul ahhoz, hogy az intézmény pedagógiai és szervezeti működésébe teljes körűen beépüljön a kompetencia alapú nevelés-oktatás. VIII. A felvételi eljárás szabályai 1. A központi írásbeli A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnáziumba való felvétel alapvető feltétele felvételi eljárást megelőző központi írásbeli vizsga megírása matematikából és magyar nyelvből. Az általános iskolák tanulóinak közvetlenül abba a középiskolába kell jelentkezniük, amelyben a vizsgát meg kívánják írni. Az ehhez szükséges jelentkezési lap az általános iskolákban igényelhető, vagy az Oktatási Hivatal honlapjáról (a www.oktatas.hu-ról) letölthető. A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnáziumban is szervezünk központi felvételit, tehát nálunk is meg lehet azt írni. Ebben esetben értelemszerűen hozzánk kell benyújtani a jelentkezési lapot. A felvételi jelentkezési lapon meg kell jelölni, ha a tanuló részére kedvezményt kérnek a felvételi feladatlapok megírása kapcsán. Kedvezményt kétféleképpen adunk: a) időhosszabbítás – 45 perc helyett 60 perc áll rendelkezésre az anyanyelvi és a matematikai feladatlap megoldására; b) segédeszközök (pl. számológép) biztosítása. Bármilyen kedvezmény kérésekor a jelentkezési laphoz mellékelni kell a kérést alátámasztó szülői kérvényt, amelynek a kötelező melléklete az illetékes Pedagógiai Szakszolgálat által kiadott szakértői vélemény másolata. A beérkező kérvényeket az intézményvezető elbírálja, ennek eredményéről a szülőt határozat formájában tájékoztatja a törvényes határidőn belül. 2. Az általános felvételi eljárás
46
Az általános iskola a tanuló által kiállított jelentkezési lapokat megküldi a középfokú iskoláknak. Gimnáziumunk több tanulmányi területe is megjelölhető, a tanulmányi terület kódját minden esetben fel kell tüntetni. A felvételi űrlap kizárólag az általános iskolában szerezhető be. A központi írásbelit követően szóbeli vizsgát kell tenniük azoknak, akik a 2016/17-es tanévben kezdik meg gimnáziumi tanulmányaikat Iskolánkban: 01. a matematika-történelem tanulmányi területen 9. NY évfolyamra jelentkezőknek angol nyelvből és történelemből; 02. a matematika-fizika tanulmányi területen 9. NY évfolyamra jelentkezőknek angol nyelvből és fizikából; 03. a magyar-történelem tanulmányi területen 9. NY évfolyamra jelentkezőknek angol nyelvből, valamint magyar nyelv és irodalomból; 04. a biológia-kémia tanulmányi területen 9. NY évfolyamra jelentkezőknek angol nyelvből és biológiából; 05. az emelt szintű haladó angol tanulmányi területen angol nyelvből; 06. a magyar–média–kommunikáció tanulmányi területre jelentkezők pedig magyar nyelv és irodalomból; 07. a történelem tanulmányi területen történelem és állampolgári ismeretekből; 08. a biológia tanulmányi területen biológiából. A központi írásbelit követően szóbeli vizsgát kell tenniük azoknak, akik a 2017/18-as vagy az ezt követő tanévekben kezdik meg gimnáziumi tanulmányaikat Iskolánkban: 01. a matematika-történelem tanulmányi területen 9. NY évfolyamra jelentkezőknek angol nyelvből és történelemből; 02. a matematika-fizika tanulmányi területen 9. NY évfolyamra jelentkezőknek angol nyelvből és fizikából; 03. a magyar-történelem tanulmányi területen 9. NY évfolyamra jelentkezőknek angol nyelvből, valamint magyar nyelv és irodalomból; 04. a biológia-kémia tanulmányi területen 9. NY évfolyamra jelentkezőknek angol nyelvből és biológiából; 05. a matematika-történelem tanulmányi területen 9. évfolyamra jelentkezőknek történelemből; 06. a matematika-fizika tanulmányi területen 9. évfolyamra jelentkezőknek fizikából; 07. a magyar-történelem tanulmányi területen 9. évfolyamra jelentkezőknek magyar nyelv és irodalomból; 08. a biológia-kémia tanulmányi területen 9. évfolyamra jelentkezőknek biológiából. Azon tanulók számára, akik nekik fel nem róható ok miatt nem tettek szóbeli felvételi vizsgát, pótfelvételi időpontot biztosítunk. A felvételik után nyilvánosságra hozzuk az ideiglenes felvételi jegyzéket, amelyet az iskola honlapján közzéteszünk, valamint a portán kifüggesztünk. Az ideiglenes felvételi jegyzék a tanulmányi területeken elért pontszámokat tartalmazza. Lehetőség van arra is, hogy a tanuló és a szülő megváltoztassa az eredeti adatlapon feltüntetett tanulmányi területi rangsort, illetve új tanulmányi területtel a meglévőket kiegészítse. A módosítást az általános iskolában kell megtenni. A tanulmányi terület módosításáról minden esetben értesíteni kell a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnáziumot. A saját szervezésű szóbeli felvételi vizsgáira külön értesítőt, behívót nem küldünk, a felvételi tájékoztatóban – amely iskolánk internetes honlapján is megtalálható – közölt időpontokban kell megjelenni. A tanuló pontos beosztását, azaz azt, hogy melyik tanteremben, hány órakor kerül sor a szóbelijére, az iskolában aznap kifüggesztjük, valamint a honlapunkon (www.telekiblanka.net) megtekinthető. A saját szervezésű szóbelik kérdéskörei, tematikája honlapunkon megtalálható.
47
3. A jelentkezési lapok kitöltése A jelentkezési lapot értelemszerűen kell kitölteni: a) kérjük ráírni a tanuló általános iskolában szerzett 7. tanév végi és 8. osztály félévi osztályzatait, a felvételi tájékoztatóban megadott tíz tantárgyból (magyar nyelvből, magyar irodalomból, történelemből, idegen nyelvből, matematikából, fizikából, biológiából, kémiából, földrajzból, valamint informatikából). Más tantárgyak eredményeinek beszámítására nincs lehetőség, feltüntetésük csak zavart okoz a pontszámításban! b) „Az idegen nyelv(ek), amit tanulni kíván” rovatba kérjük feltüntetni a tanulni kívánt első nyelvet, ez a 9. NY évfolyamon csak az angol nyelv lehet, a 9. évfolyamra jelentkezők esetében angol nyelv, illetve a 2017/18-as tanévtől angol vagy német nyelv. c) Pontos adatszolgáltatást kérünk az általános iskolák részéről (szülők neve, lakcíme, telefonszáma). d) Megjegyzés rovatba kérjük feltüntetni a tanulni kívánt második nyelvet. Iskolánkban választható: az angol (csak a németet első nyelvként tanulóknak), francia, német, olasz. A második nyelv választásakor figyelembe kell vennünk az indításhoz szükséges minimális létszámot, így javasoljuk, hogy legalább két idegen nyelvet tüntessenek fel tanulni kívánt második nyelvként. Fontos a sorrend: az a nyelv kerüljön előre, amit a legjobban szeretnének választani! e) A jelentkezési laphoz csatolva kérjük a központi írásbeli értékelő lap fénymásolatát is meg kell küldeni. A Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. győri Ügyfélszolgálata elküldi a középiskoláknak az egyeztetett felvételi jegyzéket, amelyet kifüggesztünk az iskola portáján, valamint a www.telekiblanka.net honlapunkon közzéteszünk. A felvételről vagy az elutasításról az intézményvezető határozatot hoz, amelyet postai úton megküldünk a szülőknek, valamint az általános iskoláknak. Ezen időpontok előtt telefonon felvilágosítást nem tudunk adni az elért felvételi eredményekről. A jelentkezés elutasítása esetén a szülő a döntés ellen jogorvoslattal élhet a hivatkozott rendeletben foglaltak szerint. 4. Felvételi előkészítő tanfolyamok Minden tanév október első hetétől felvételi előkészítő tanfolyamokat tartunk heti 2 órában (2x45 perc) magyar nyelvtanból, matematikából. November első hetétől biológiából, történelemből, fizikából és angol nyelvből. A központi írásbeli nyelvi szövegértési, matematikai logikai kompetenciát mér, amelyek elsajátítását az előkészítő tanfolyamok biztosítják. Az egyes előkészítő csoportok pontos foglalkozási idejéről a beiratkozáskor adunk tájékoztatást.
5. Nyílt napok Minden tanév őszi félévében, összesen három alkalommal nyílt napokat tartunk, amelynek célja, hogy a 8.-osok megismerjék Intézményünket, kedvet kapjanak ahhoz, hogy itt tanuljanak tovább az általános iskola befejezése után. A bejelentkezés a nyílt napokra az iskola honlapján e célt szolgáló felületen történik, amelyet az adott nyílt napot megelőző egy héttel nyitunk meg. Bejelentkezési határidő: az adott nyílt napot megelőző munkanapon 14.00 óráig. A nyílt napon délelőtt csak a tanulókat várjuk, óralátogatásra és az iskola megismerésére van lehetőségük. 6. A szülői tájékoztatók Az érdeklődő szülőket és a nyolcadikos tanulókat a szülői tájékozatókon informáljuk az iskola felvételi követelményeiről és a fontosabb tudnivalókról. Ezeken a tájékoztatókon lehetőség van arra, hogy a szülők feltegyék kérdéseiket az előadást tartó iskolavezetőnek. 7. A szóbeli felvételi vizsgák rendje
48
A 9. NY évfolyamon Hozott pontok Központi írásbeli felvételi
9. NY
Tagozatkód 01
matematika-történelem
02
matematika-fizika
03
magyar-történelem
04
biológia-kémia
50
50
50
Saját szóbeli
25
Összesen
25
200
történelem fizika *
magyar
matematika
angol nyelv
magyar biológia
A 9. évfolyamon – utoljára azok számára, akik a 2016/17-es tanévben kezdik meg gimnáziumi tanulmányikat Hozott pontok
9.
Tagozatkód
05
emelt angol
06
magyar-média-kommunikáció
07
történelem
08
biológia
50
Központi írásbeli felvételi
50
50
Saját szóbeli
Összesen
50
200
angol nyelv magyar *
magyar
matematika
történelem biológia
A 9. évfolyamon (felmenő rendszerben) – először azok számára, akik a 2017/18-as tanévben kezdik meg gimnáziumi tanulmányaikat. Hozott pontok Központi írásbeli felvételi Tagozatkód
9.
05
matematika-történelem
06
matematika-fizika
07
magyar-történelem
08
biológia-kémia
50
50
50
Saját szóbeli
Összesen
50
200
történelem fizika *
magyar
matematika
magyar biológia
*Az általános iskolából hozott pontok számítása: a tanuló 7. évfolyam év végi bizonyítványában, a 8. évfolyam félévi értesítőjében szereplő, alább felsorolt 10 tantárgy eredményének összege osztva kettővel maximum 50 pont: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, valamint informatika. Az egyes tanulmányi területekre jelentkezők szóbeli felvételijét a tantárgyak helyi tanterve részletesen tartalmazza. A tanulmányi területekre jelentkező tanulók első nyelvi beosztása a tanulók tudásszintjének felmérése alapján történik. A második idegen nyelvet a tanulók maguk választhatják a következőképpen: a gimnáziumi jelentkezéskor a választható második nyelvek közül preferencia szerint 2 nyelvet kell megjelölni. A csoportok beosztása lehetőség szerint ezen igény felmérése szerint történik. IX. A tanuló átvételének szabályai A Nevelési program XIII. pontja részletesen tartalmazza az általános irányelveket. A második idegen nyelv esetében esetlegesen felmerülő problémák egyéni elbírálás alá esnek, melyről az intézményvezető hoz végső döntést. X. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatáro zásának elvei és korlátai
49
Nevelő-oktató munkánk eredményessége érdekében szem előtt kell tartanunk és a tanulókban és szüleikben egyaránt tudatosítanunk kell, hogy a tanulók otthoni munkája az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának. A házi feladatok célja különböző lehet: 1. Az alapfogalmak, alapismeretek, összefüggések gyakoroltatása. Így tudjuk elérni, hogy a legfontosabb ismeretek megszilárduljanak, alapvető tudáselemek készségként álljanak a tanulók rendelkezésére. 2. A tanult ismereteket a tanulók önálló feladatmegoldásban tudják alkalmazni, egyrészt olyan feladat formájában, amelynél az órán megoldottra ráismernek a diákok, másrészt új szituációkban is meg tudják a problémát oldani. 3. Az órán feldolgozásra kerülő témákhoz szükséges alapismeretek feleleveníttetése (ismétlés, tankönyvhasználat). 4. A házi feladatok célját (és az osztályt) ismerve kell megtalálnunk azt a módszert és helyes arányt, melyet követnünk kell, de vannak általános elvek, amelyeket minden szaktanárnak be kell tartani: 5. A házi feladatok megválasztásakor fontos szempont a helyi tanterv valamint az érettségi követelményeinek figyelembevétele. 6. A kijelölt házi feladatokhoz adjunk útmutatást, segítséget (figyelembe véve a csoport képességét). 7. A házi feladatok ellenőrzésére, a felmerülő problémákra, ötletekre időt kell szánni (itt élhetünk a technika eszközeivel is, mint például projektor, számítógép). 8. A házi feladat megoldását a tanár érdemjeggyel értékelheti. 9. A megtanulandó elméleti anyagot egyértelműen ki kell jelölni a diákok számára. A házi feladat jellege szerint lehet: a) elméleti és gyakorlati házi feladat; b) írásbeli házi feladat; c) házi dolgozat; d) kiselőadás, prezentáció; e) gyűjtőmunka. XI. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére oktatására vonatkozó szabályok A Nevelési program IX. pontja részletesen tartalmazza az általános irányelveket. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez fejlesztő pedagógus alkalmazása szükséges. XII. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításána k részletes szabályai A részletes, tantárgyakra, tanulmányi területekre, valamint évfolyamokra lebontott terveket a mellékletek tartalmazzák, amelyek szakmai tartalmáért a munkaközösség-vezetők felelősek.
50
A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE I. A tanulók tanulmányi kötelezettségének teljesítése Tanulóink rendszeres napi iskolába járással, a tanórákon történő koncentrált figyelemmel és aktív részvétellel, a házi feladatok maradéktalan megoldásával teljesítik tanulmányi kötelezettségüket. Eleget tesznek emellett az iskola által támasztott egyéb elvárásoknak is: beosztás szerint hetesi és ügyeletesi feladatokat látnak el, látogatják az iskola tanórán kívüli programjait, szakköreit. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályozza a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei (szóbeli és írásbeli számonkérések, témazáró dolgozatok, elméleti és gyakorlati feladatok, házi dolgozatok) vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló- és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. a) A tanuló a tanév végén abban az esetben léphet a magasabb évfolyamba, amennyiben az adott évfolyamon a számára kötelező valamennyi tantárgyból – az emelt szintű érettségi előkészítők kivételével – a bizonyítványába legalább „elégséges” osztályzat kerül. b) A tanuló abban az esetben értékelhető félévkor, ill. a tanév végén, ha pedagógus adott tanévre vonatkozó tanmenetében meghatározott minden témazáró dolgozatát (vagy azt pótló szóbeli feleletet) teljesítette, és ezen kívül a tantárgy adottságainak megfelelően félévenként legalább egy további érdemjeggyel rendelkezik. c) Ha a tanuló bármelyik félévi eredménye nem éri el az elégséges szintet, akkor tanév végén az egész éves anyagból számon kérhető. E számonkérés eredménye határozza meg a tanuló tanév végi érdemjegyét. d) Amennyiben a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból kap elégtelen osztályzatot, javítóvizsgát tehet, vagy kérésére (kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére) a tanévet megismétli. Háromnál több tantárgyi elégtelen osztályzat esetén a tanuló a sikertelen tanévet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (7) alapján köteles megismételni. e) A tanuló kötelező tantárgyának számít valamennyi, a tanuló órarendjében szereplő tantárgy, beleértve a szabadon választott órákat (fakultációkat és/vagy érettségi előkészítőket) is. f) Az évfolyam teljesítésének feltétele továbbá: a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményén alapuló szülői kérvény következtében adott mentességek, könnyítések intézményvezetői határozatában szereplő felzárkóztató foglalkozásokon történő részvétel. g) A tanuló a tanév végén – az i) pont figyelembevételével – teljes körű osztályozóvizsgát köteles tenni, amennyiben hiányzásai elérik vagy meghaladják a 250 órát, és a b) pont alapján nem rendelkezik kellő számú érdemjeggyel. A fakultációkat és az emelt szintű érettségi előkészítőket a hiányzás, az értékelés és a továbbhaladás szempontjából ugyanúgy kezeljük, mint a kötelező tanítási órákat. h) A teljes körű osztályozóvizsgát a tanuló/szülő kérésére két részletben – a tanév helyi rendjében kijelölt áprilisi (végzős tanulók esetében), illetve júniusi (nem végzős tanulók esetében) osztályozóvizsga-időszakban, továbbá a tanév végén kijelölt augusztusi osztályozóvizsgaidőszakban is le lehet tenni. Amennyiben az augusztusra halasztott osztályozó vizsgán a tanuló egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, a magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait, ha az iskolavezetéssel egyeztetett időpontban, legkésőbb szeptember 30-ig a javítóvizsgát tesz. Amennyiben ismét elégtelen osztályzatot kap, a tanév megismétlését az iskolavezetés szervezi meg. i) Ha a tanuló egy adott tantárgyból a tantárgy tanévre előírt óraszámának legalább 30 százalékán nem vett részt, és a b) pont alapján nem rendelkezik kellő számú érdemjeggyel, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) alapján a tantárgy éves követelményeiből
51
j)
k) l)
m) n)
o) p)
osztályozóvizsgát tehet a nevelőtestület engedélyével. A 30 százalék óraszámra történő átszámításakor a tanév rendjében megállapított napok számát kell öttel osztani, és a kerekítés szabályai szerint kapott egész számot kell a tantárgy adott tanévre előírt heti óraszámával megszorozni. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI Rendelete 51. § (8) alapján ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Osztályozóvizsga nélkül tanévismétlésre kötelezett a tanuló, ha a h) pontban említett hiányzási mérték mellett összesen 20 igazolatlan óra hiányzása van. Az i) pont alapján kötelező osztályozóvizsgát a végzős tanuló az áprilisi, a nem végzős tanuló a júniusi osztályozóvizsga-időszakban köteles letenni. A tanuló értesítése az osztályozóvizsgakötelezettségről a tantárgyat tanító szaktanár kötelessége. Az értesítést legkésőbb az osztályozóvizsga tanév helyi rendjében szereplő időpontja előtt öt nappal szóban, valamint az elektronikus naplón keresztül közli a tanulóval. Ha a tanuló a h) pontban említett hiányzási mértéket már az első félév során kimerítette, a januári osztályozóvizsga-időszakban köteles osztályozóvizsgát tenni. Az iskola a javítóvizsga időpontjáról a honlapon keresztül értesíti a tanulókat. A javítóvizsgáról a távolmaradást kizárólag orvosi vagy hatósági igazolás indokolja. Ha ilyennel a tanuló nem rendelkezik, a javítóvizsgát nem teljesítette, és a tanköteles tanuló az évfolyamot ismételni köteles, a nem tanköteles tanuló az évfolyamot megismételheti. Igazolt távolmaradás esetén a tanuló a magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait, és legkésőbb szeptember 30-ig a javítóvizsgát teljesítenie kell. Amennyiben ismét elégtelen osztályzatot kap, a tanév megismétlését az iskolavezetés szervezi meg. Az angol nyelvi-előkészítős tanulók csoportba sorolása – a kilencedik évfolyamon nyújtott teljesítményük alapján – megváltoztatható. A tanuló az intézményvezető engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Egy osztályozó vizsgán legfeljebb csak két év tananyagából tehet vizsgát a tanuló. Ennél több évfolyam anyagából csak indokolt esetben, szaktanári véleményezéssel, intézményvezetői döntés alapján.
II. Az ellenőrzés, értékelés módja Az értékelés az eddig alkalmazott és a NAT által is ajánlott, változatos formák szerint történik: írásbeli, szóbeli lehet, házi dolgozat, iskolán kívül elvégzendő csoportos feladat (terepgyakorlat, projektmunka stb.), a készségtárgyakból speciálisak a teljesítmény formája és tartalma szerint (versenyek stb.). 1. Írásbeli A munkaközösségek által az egyes tantárgyakra elkészített helyi tantervek tartalmazzák, melyek azok a témák, amelyek írásbeli számonkérés alapját képezik. Ezek részben esszé-, részben tesztjellegűek, a tantárgy és a témakör függvényében. Valamennyi tantárgyból szükséges az írásbeli beszámoltatás, mivel az érettségin minden tantárgyból lesz írásbeli is. A tanárok az osztállyal az írásbeli megíratása előtt ismertetik az értékelés főbb szempontjait. Az írásbeli számonkérések várható ideje a munkaközösségek tagjai által elkészített tanmenetekből is nagyjából kiszámítható. A várható időpontokat a tanárok a tanév elején ismertetik a tanulókkal. Az írásbeli munkákra adott érdemjegyek — mivel ezek nagy terjedelmű témakörök elsajátítását tükrözik — nagyobb hangsúllyal esnek latba a félévi-tanév végi osztályzatok kialakításakor, mint a szóbeli feleletekre adott értékelés. A témazáró írásbeli munkákra adott érdemjegyeket a tanárok úgy rögzítik a naplóban, hogy egyértelmű legyen az adott érdemjegy súlya. A témazáró írásbeli dolgozatot a szaktanár egy héttel a megíratás tervezett időpontja előtt bejelenti az osztálynak. Ezt a naplóban is rögzíti. Egy osztállyal egy tanítási napon legfeljebb két
52
tantárgyból íratható témazáró dolgozat. A tanár a dolgozatot két héten belül (10 munkanap) kijavítja, akadályoztatás — például hosszabb betegség — esetén egy hónap áll rendelkezésére a javításban. Ettől eltérő esetben az eljárás menetét a Házirend szabályozza. Ha a tanuló hiányzik a témazáró megírásakor, a hiányzást követően a szaktanárral egyezteti a pótlás idejét és módját. Amennyiben ezt a témazáró megírásától számított egy hónapon belül nem teszi meg, érdemjegye elégtelen. A rendkívüli esetek egyéni elbírálás tárgyát képezik. 2. Szóbeli A tanórai szóbeli feleletek rendszerint az előző óra anyagának, illetve az adott témakör ismeretanyagának a számonkérésére szolgálnak. Fontos szerepe van emellett a tanulói önálló munkán alapuló kiselőadásoknak, gyűjtő- és kutatómunkának stb. A szóbeli feleleteket, illetve az elbírálás szempontjából ezzel azonos értékűnek tekintett írásbeli feleleteket a szaktanárok nem kötelesek bejelenteni. A tanulók hiányzását a szaktanárok egyéni elbírálás alapján, az adott helyzet mérlegelésével tekintik a számonkérés alóli felmentésre alapot adó indoknak. Készségtantárgyakból – testnevelés, rajz, zene – speciális, a kompetenciaterületeknek megfelelő számonkérési formákat (pl. gyakorlat) alkalmazzuk. Tanáraink törekednek arra, hogy a számonkéréseknél igazodjanak a kétszintű érettségi esetében alkalmazandó értékelési rendszerhez. Az egyes tantárgyak részletes értékelési rendszerét a munkaközösségek határozzák meg.
III. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai E témakörben alapelvként azt szögezzük le, hogy hétvége, illetve tanévközi szünet előtt nem adunk több feladatot annál, mint amit egyik óráról a másikra adunk. További fontos szempont, hogy ne adjunk több feladatot annál, hogy annak számonkérése a tanítási órán ne menjen az új anyag rovására. Házi feladat bármely tantárgyból adható egyik óráról a másikra. A házi feladat elvégzésének/elkészítésének hiánya elégtelen érdemjegyet vonhat maga után. Nagyobb terjedelmű otthoni munka, házi dolgozat elkészítésére hosszabb időt, legalább egy hetet kell hagyni. A munkaközösségek tagjai félévente legfeljebb egy házi dolgozat elkészítését tehetik kötelezővé. A kötelező olvasmányok jegyzékét a tanárok az adott évfolyamot megelőző tanév végén – kilencedikesek esetén az előzetes szülői értekezleten – ismertetik, majd ezt a tájékoztatót megismétlik az adott tanév elején. Megjelölik az elolvasás határidejét is. Kötelező olvasmány bármely tantárgyból adható, amennyiben ezt a tantárgy helyi tanterve tartalmazza. A végzős évfolyam tanulói részére a szaktanárok az érettségivel összefüggésben a tanévközi szünetekre nagyobb lélegzetvételű feladatokat is adhatnak. Az írásbeli- és szóbeli feladatok megválasztásakor alapvető szempont a helyi tanterv, valamint az érettségi követelményeinek figyelembevétele. 3. IV. A minősítés módja Az egyestől ötösig terjedő osztályzatokkal történő minősítést alkalmazzuk minden tantárgyból (kivéve a 9. Ny évfolyam kompetenciafejlesztő foglalkozásait). Fontos szerepet kap azonban az osztályzatok mellett a tanár részéről a szóbeli értékelés. A minősítés során alapvetően az érettségi szempontokat alkalmazzuk. A teljesítmények elbírálásakor – feleletek és témazárók esetében – az elégséges alsó és felső határát az egyes munkaközösségek irányelvei határozzák meg. A 9. Ny évfolyam kompetenciafejlesztő foglalkozásait (lásd a 23. oldal táblázatát!) nem minősítjük osztályzatokkal. Nevelőtestületünk elkötelezett abban, hogy alaposan átgondolt értékelési
53
rendszert alakítson ki, melynek idejét e pedagógiai program elfogadásakor a 2015/2016-os tanévre határozta meg.
54
V. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái A pedagógiai értékelés gazdag eszközrendszerének változatos és tudatos alkalmazása kitűzött nevelési és oktatási céljaink elérését segítik. A tanuló munkájának helyes értékelése és elemzése a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát is vizsgálja. Különösen nagy súlyt fektetünk a hozzánk érkező diákok tudásának, képességéinek diagnosztikus mérésére. Ezt részben a felvételi vizsga, részben a kilencedik és minden további évfolyamon alkalmazott felmérő tesztek, dolgozatok jelentik. A tanulók teljesítményét a tanítók, szaktanárok a tanmenetben tervezett módon és időpontban szakaszosan mérik. A fenntartó által elrendelt teljesítményméréseket végrehajtjuk, illetve fogadjuk. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: a) a folyamatosság, rendszeresség; b) az objektivitás és empátia helyes aránya; c) a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei: számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott; a számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése; lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására; a tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni; az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét); a tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. Az értékelés a 9-12. évfolyamon folyamatos. Ennek funkciói: visszacsatolás a diákok és a szülők számára a tantárgybeli előmenetelről; megerősítés és motiválás. A folyamatos értékelés fajtái: órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére); szóbeli felelet értékelése (szummatív értékelés); írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok). A félévi és tanév végi – ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói: félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket. év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel.
55
VI. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, értékelési követelmények 1. A magatartás és a szorgalom elbírálása A magatartás és a szorgalom osztályzatra az osztályfőnök tesz javaslatot, meghallgatja előzetesen az IDB véleményét. Figyelembe veszi a tanuló önértékelését. A nevelőtestületi osztályozó értekezlet hagyja jóvá a végleges minősítést. A magatartás elbírálásának szempontjai: a viselkedés kulturáltsága, segítőkészség, a közösségért vállalt munka, megbízhatóság, felelősségtudat a) Példás (5): Betartja, vállalja az iskolai követelményeket, lelkiismeretes, kötelességtudó, fegyelmezett. Viselkedése, hangneme udvarias, példamutató. A rábízott vagy önként vállalt feladatait elvégzi, segíti társait, az osztályt. Nem vét a közösség érdekei ellen. Nincs figyelmeztetése, intője, legfeljebb két igazolatlan órája van az év során. b) Jó (4): Viselkedésére nincs komoly panasz. Az elemi szabályokat megtartja. Legfeljebb egy figyelmeztetője (intője), és maximum 4 igazolatlan órája van. c) Változó (3): Hajlamos a fegyelem megsértésére. Az iskolai házirend ellen többször vét. Intője (rovó, figyelmeztető stb.), és 5-9 óra közötti igazolatlan órája van. d) Rossz (2): A követelményeket általában megszegi. Komoly fegyelmezetlenségével zavarja a rendet, bomlaszt. Intői (rovó, figyelmeztető stb.), vannak. Tíz, vagy annál több igazolatlan órája van. Az értékelés elbírálásakor az igazolatlan órák feltüntetett számától egyéb szempontok mérlegelésével az osztályfőnök – a tanulót tanító tanárok egyetértésével – (maximum egy minősítési értékkel) eltérhet. A tanárok egyetértését az osztályozó értekezleten kell kérni, a jelenlévők egyszerű többsége dönt. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt. A szorgalom elbírálásának szempontjai: képesség szerinti teljesítés, feladatellátás, munkafegyelem, az eredményesség tendenciája. a) Példás (5): Képességeinek megfelelő a teljesítménye, kötelező és vállalt feladatait pontosan teljesíti, az órák és az azon kívüli feladatok (pl. versenyek, szabadidős programok) aktív résztvevője. A tanórákon szorgalmas, feladatait időben elvégzi. Tanulmányi eredménye jó, közepesnél gyengébb érdemjegye nincs. b) Jó (4): Teljesítménye összhangban áll képességeivel, megbízható a feladatok elvégzésében. Tanulmányi eredménye megfelelő. c) Változó (3): Képességei jobbak a teljesítményénél, tanulmányi munkája kis szorgalommal lényegesen jobb lehetne, feladatait nem rendszeresen végzi el, aktivitását ritkán tapasztaljuk. Tanulmányi eredménye közepes körüli vagy gyengébb. d) Hanyag (2): Teljesítménye nem megfelelő, sikertelen egy vagy több tantárgyból, a követelményeket alig teljesíti. Nem végzi el a feladatokat, órai aktivitást nem vagy alig mutat. Ha a tanuló valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, szorgalma hanyagnál jobb csak indokolt esetben lehet. Erről az osztályozóértekezlet dönt a jelenlévők egyszerű többségével. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt. 2. A jutalmazás feltételei és formái Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, dicséretben illetve jutalomban részesül. Egyéneknek és közösségeknek adható elismerések: a) dicséret szóban vagy írásban; b) oklevél; c) jutalomkönyv, vagy egyéb tárgyi jutalom; d) iskolai díszoklevél; e) pályázatok esetén pénzjutalom;
56
f)
az Alapítvány minden évben pályázatot ír ki a legjobb tanulmányi eredményt elérő, valamint a közösségi munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóknak, továbbá azoknak, akik az előző tanév végéhez képest a legnagyobb mértékben javítottak tanulmányi eredményükön. A pályázatot az Alapítvány úgy írja ki, hogy az eredményhirdetésre a március 15-i ünnepség napján kerülhessen sor. A pályázaton történő részvételhez szaktanári-osztályfőnöki ajánlás szükséges. Közösségépítő tevékenységünk fontos eszköze az a díjrendszer, amellyel legkiválóbb tanulóinkat, közösségeinket jutalmazzuk az alábbi rend szerint: Zirzen Janka-díj, amelyet a tanulmányi téren az év folyamán legjobban teljesítő osztályok kapnak; Teleki Blanka-díj, amelyet a gimnáziumi tanulmányai során legmagasabb színvonalon teljesítő diákok kapnak; Radák Olga-díj, amelyet a legnívósabb közösségi teljesítményéért tanulók és közösségek kapnak. A díjakat ajánlás alapján az alapítványi kuratórium tagjaiból, pedagógusokból, az IDB képviselőiből álló zsűri ítéli oda. A díjak anyagi hátterét a „TELEKI BLANKA” Gimnáziumi Alapítvány biztosítja. A jutalmazást, kitüntetést az egész iskolai közösséggel meg kell ismertetni (faliújság, iskolarádió, honlap, ünnepség). VII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának, edzettségének, felkészültségének ellenőrzésére alkalmazott mérések eredményeiből mind az aktuális állapotra, mind az állapotváltozás folyamatára következtethetünk, amennyiben a vizsgálat és az értékelése megfelel a tudományosság alapvető kritériumainak. A tanulók fizikai képességrendszere kondicionális és koordinációs képességekre bomlik. A mindennapos testnevelés mellett (9. évfolyamtól felmenő rendszerben órarendi keretek között, a többi évfolyamon a heti 2 órarendi testnevelés sportköri keretekkel kiegészítve) a főbb izomcsoportok és szervrendszerek erő- gyorsaság- és állóképességének, fittségi szintjének ellenőrzésével foglalkozni kell. A felméréseink gyakorlatanyaga és ponttáblázata az elmúlt 25 év testnevelés munkaközösségének, illetve megbecsült szakembereinek gyakorlati tapasztalatára, különböző központi felmérések kritériumrendszerére és az érettségi követelményekre épül. Ősz-tavaszi szisztémában a következő gyakorlatokat jelöltük ki a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnáziumban elvégzett fizikai állapot felméréséhez, amelyek az érettségi követelményekhez, és a különböző szakmai kiadványokhoz, ajánlásokhoz szervesen kapcsolódnak: Az aerob állóképesség mérésére szolgál a 2000 m-es síkfutás évente kétszer történő értékelése, az anaerob állóképességet a 300 vagy 400 m –es síkfutás felmérésével ellenőrizzük. Az erő és erő-állóképesség mérésére szolgálnak a következők: a) helyből távolugrás, helyből ötös ugrás; az alsó végtag dinamikus erejének mérésére; b) svédszekrényen hasonfekvésből törzsemelés a hátizom erő és erő-állóképességének mérésére; c) hanyattfekvésből felülés a hasizomzat erő és erő-állóképességének mérésére; d) lábemelés bordásfalon fejfölé, lányoknál vízszintesig; a mély hasizmok emelő erejének mérésére; e) húzódzkodás, illetve a lányoknál kötélmászás a kar húzóerejének és a hátizmok erejének mérésére; f) fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás a vállöv illetve a kar-mellizomzat tolóerejének és erőállóképességének mérésére szolgál.
57
Ezekre a próbákra és kiértékelésükre minden október-novemberben és április-májusban kerül sor a készségtárgyak munkaközösségének, testnevelő tanár tagjainál lévő közös táblázatrendszerben foglaltak alapján. Az iskolai testnevelést a NAT 2012 idézett alapelveinek megfelelően a gyermekek egészséges életmódra nevelésének szempontjából a primer prevenció legfontosabb köznevelési színtereként határozzuk meg. Ebben a feladatban a tanulók fizikai fittségének folyamatos fejlesztése elengedhetetlen az egészségi állapot hosszú távú fenntartásához. A 2014/15-ös tanévtől a Magyar Diáksport Szövetség által bevezetett Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet, vagyis NETFIT rendszert vezetjük be. A NETFIT program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. a) A program eltér az eddigiekben használt fittségi felmérésektől az alábbiakban: b) tudományos megalapozottságban; c) tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében; d) személyre szabott visszajelentő és értékelő moduljában; e) egészségközpontúságában; f) fittségi próbák izület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában; g) pedagógiai alkalmazhatóságában; h) egységes mérőeszközökkel történő felhasználásában; i) online adatkezelő rendszerében. A NETFIT programot alkotó tesztek a következők: a) testtömeg mérése b) testmagasság mérése c) testzsír százalék mérése d) állóképességi ingafutás teszt (15 méter) e) ütemezett hasizom teszt f) törzsemelés teszt g) ütemezett fekvőtámasz teszt h) kézi szorítóerő mérése i) helyből távolugrás teszt j) hajlékonysági teszt
58
OKTATÁSSZERVEZÉS I. Csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 1. Csoportbontás Az nevelő-oktató munka hatékonyabbá tétele érdekében minél szélesebb körben törekszünk az oktatás csoportbontásban történő megvalósítására, illetve arra, hogy minden tanuló motivációjának és érdeklődési körének megfelelően részesülhessen magasabb szintű oktatásban. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében iskolánk kifutó rendszerben hat különböző tanulmányi területet és két nyelvi előkészítő osztályt, felmenő rendszerben pedig négy tanulmányi területet, valamint nyelvi előkészítő évfolyamot kínál az érdeklődő diákok számára, ahol csoportbontásban és emelt óraszámban sajátíthatják el a tantárgyi ismereteket, felkészítve őket két emelt szintű érettségi vizsga követelményeire. Fontos pedagógiai szempont, hogy a csoportbontás során nemcsak a tanuló szellemi, hanem testi testi-lelki-erkölcsi fejlődésére, személyiségének kibontakoztatására, problémái, nehézségei feltárására is több lehetőség van, így szükség esetén a segítségnyújtás, kiemelkedő képességek esetén pedig a tehetséggondozás is hamarabb felmerülhet. A csoportbontásban történő oktatás által szeretnénk napjaink elvárásainak is megfelelni, és a nehézséget okozó tantárgyak elsajátításához segítséget nyújtani. A XXI. század elvárásai között fontos helyen áll az informatikai ismeretek elsajátítása, amit ennek a tantárgynak csoportbontásban történő tanítása segít elő. A részben csoportbontásban tanított tárgyak közül kiemelendő a matematika, amely gyakran okoz gondot a diákoknak, ezért fontos, hogy a nyelvi előkészítő és a kilencedik évfolyamon lehetőség van kiscsoportos foglalkozásra ebből a tantárgyból. A bontott csoportban tanított tárgyak között kiemelt helyen szerepelnek az idegen nyelvek, hiszen egy-két idegen nyelvnek gyakorlott, biztos tudása ma már alapkövetelmény. Szeretnénk, ha diákjaink is megfelelnének ennek az elvárásnak, ezért iskolánkban minden idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik. A maximalizált csoportlétszámok lehetőséget biztosítanak a kommunikációra és a négy alapkompetencia fejlesztésére irányuló oktatásra, ilyen módon megfelelve az európai nyelvi keretrendszer követelményeinek. Az első idegen nyelv (angol, német) esetében a csoportbontás nyelvi szintek szerint történik egy szintfelmérő tesztet követően, ennek köszönhetően az oktatás hatékonysága nagyobb fokú, és igazodik a diákok nyelvi szintjéhez. Az első idegen nyelvi csoport létszáma maximum az osztálylétszám fele lehet. A következő tanév nyelvi csoportjainak beosztása minden tanév végén szintfelmérő teszt alapján történik. Tanév közben csoportot váltani nem lehet. A második idegen nyelv (angol, francia, német, olasz): minden esetben kezdő (A1) szintről indul, a csoport létszáma maximum az osztály fele lehet. Minden évfolyamon (A és B, illetve C, D osztályok számára is) 1-1 csoport mindenképpen mind a négy második nyelvből. A második idegen nyelvet a tanulók maguk választhatják a következőképpen: a gimnáziumi jelentkezéskor a választható második nyelvek közül preferencia szerint két nyelvet kell megjelölni. A csoportok beosztása lehetőség szerint ezen igény felmérése szerint történik a 17 fős létszám erejéig. Ha 17 főnél nagyobb létszámú csoportok jönnének létre, a tanuló az általa második helyen megjelölt nyelvi csoportba kerül. Ebben az esetben a csoportbeosztás az elsőként és másodikként megjelölt nyelvek között a felvételi pontszámok alapján történik. Idegen nyelvet és csoportot váltani nem lehet, csak különleges esetben az intézményvezető engedélyével, a szaktanárok és a munkaközösség-vezető(k) szakmai véleménye figyelembevételével. Az alábbi tantárgyakat oktatjuk részlegesen vagy teljesen csoportbontásban: A) Kifutó rendszerben:
59
1. Tanulmányi területek: minden egyes tanulmányi területre (magyar-média, történelem, biológia, angol, matematika-fizika, humán) félosztálynyi tanuló nyerhet felvételt a felvételi rangsor alapján. Az adott tanulmányi területhez kapcsolódó tantárgy ⁄ tantárgyak oktatása ilyen módon automatikusan csoportbontásban történik az egész osztály, nemcsak az emelt szintű oktatásban részesülő csoport számára. a) magyar-média tanulmányi terület esetében: magyar nyelv és irodalom, média; b) történelem tanulmányi terület esetében: történelem; c) biológia tanulmányi terület esetében: biológia; d) haladó angol tanulmányi terület esetében: angol nyelv; e) matematika-fizika tanulmányi terület esetében: matematika, fizika, informatika; f) humán tanulmányi terület esetében: magyar nyelv és irodalom, illetve a 9. évfolyamon történelem. 2. További részlegesen vagy teljesen csoportbontásban oktatott tantárgyak (tanulmányi területtől függetlenül): a) matematika: a NYEK előkészítő évfolyamán (9/NYA, 9/NYB) és a kilencedik évfolyamon az összes osztály számára (A, B, C, D); b) magyar nyelv: a NYEK előkészítő évfolyamán (9/NYA, 9/NYB); c) fizika: 9. C és D osztály részére; d) informatika: a tantárgy oktatása során végig 3. Idegen nyelvek: minden idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik. Iskolánkban oktatott idegen nyelvek: a) első idegen nyelv: angol, illetve német (utóbbi kizárólag NYEK-en) b) második idegen nyelvek: francia, német, olasz, angol (utóbbi kizárólag a német NYEK-en) B) Felmenő rendszerben a 2016/17-es tanévtől a 9. NY, a 2017/18-as tanévtől minden 9.-es évfolyamon kezdve: 1. A tanulmányi területek kiemelt tantárgyait csoportbontásban tanítjuk: a) az A osztályokban a matematikát és a történelmet; b) a B jelű osztályokban a matematikát és a fizikát; c) a C jelű osztályokban a magyar nyelvet, a magyar irodalmat és a történelmet; d) a D jelű osztályokban a biológiát és a kémiát. A csoportbontás alapja az, hogy a tanulók a nyelvi előkészítő évfolyamon vagy 9.-ben kezdték-e meg a tanulmányaikat. 2. Az informatika tantárgyat csoportbontásban tanítjuk. 3. Az idegen nyelvek tanítása kiscsoportokban történik. A csoportok maximális létszáma 17 fő. 2. Egyéb foglalkozások Egyéb tanórán kívüli foglalkozásra is lehetőség van iskolánkban, és a diákok maguk is igényelhetik ilyen típusú foglalkozás megtartását. Ezek a következők lehetnek: emelt szintű előkészítő, szakkör, tömegsport, korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozás. Az egyéb foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes. Az emelt szintű előkészítő látogatása az adott tanév végéig kötelező. Ha a szaktanár úgy látja, javasolhatja a tanulónak a felzárkóztató foglalkozáson vagy a korrepetáláson való részvételt. II. Alkalmazott pedagógiai módszerek (projektoktatás) 1. Az alkalmazott módszerek előadás magyarázat strukturálás
60
kérdezés visszacsatolás, a tanuló tevékenységének értékelése vita szemléltetés (bemutatás, bemutattatás stb.) hibajavítás, segítségnyújtás kooperatív oktatási módszerek játék (szerepjáték, drámapedagógiai módszerek stb.) házi feladat projektmódszer
2. Projektek az iskolában A projekt-módszer lényege nem az ismeretek átadása vagy az, hogy a tanulók ismereteket halmozzanak föl, hanem hogy kifejlessze képességeiket, használható tudást szerezzenek az élet legkülönfélébb területein. A projektpedagógiában a gyereket nem fejlesztik, hanem fejlődik. Ennek érdekében szükség van a tanuló érdeklődésére, annak folyamatos ébrentartására, végső soron tehát a motivált tanulásra. A feladat végzése során jórészt önálló munkával, szükség szerint a projektcsoporton belüli belső munkamegosztással, (kiscsoportok szervezésével), a tanórai és a tantárgyi keretektől függetlenül tevékenykednek. A munka során szükséges tudnivalókat maguk kutatják fel, osztják meg egymással meglévő és frissen szerzett tudásukat, és az egyéni képességek és tehetségek figyelembe vételével alakítják az egyes munkafolyamatok elvégzését. A projekt-orientált tanítás tehát integratív jellegű és interdiszciplináris. A megvalósítás során általában elengedhetetlen az IKT-eszközök igényes használata. Lényeges eleme a módszernek, hogy eredményeit nyilvánosságra kell hozni: a bírálat és a kritika közösen történik. Mindez bőséges lehetőséget kínál a szociális tanulásra. A feladat megoldásához elengedhetetlen a résztvevők, illetve a kiscsoportok egymás közötti kommunikációja. Csupa olyan helyzet, ami a tanulóknak rendkívüli lehetőséget ad tehetségük kibontakoztatására, de amely helyzetek merőben szokatlanok a hagyományos tanórai keretekben. A projektmódszerbe kiválóan illeszkedik a kooperatív óra- és foglalkozásvezetés, ahol a tanár mintegy koordinátorként van jelen. A projekt produktuma lehet egy tárgy, egy modell, írásmű, plakát, kiállítás, előadás, játék, rendezvény vagy kirándulás stb. Az alkalmazott projektmódszer a projekthét.
III. Egészségnevelési program Az egészségnevelés – a testi-szellemi-lelki egészségre való nevelés – mint a nevelő-oktató munka programja mindig kiemelt helyet kapott iskolánkban. A Pedagógiai program preambulumában is kiemelt helyen szerepel: „Alapelvünk az egészséges életmódra nevelés: rendszeres testmozgás, változatos, egészséges táplálkozás, a káros szenvedélyektől való távolságtartás tudatosítása. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink igényeljék önmaguk fejlesztését, törekedjenek érzelmi életük egyensúlyban tartására. Egészségesen dolgozzák fel sikereiket, kudarcaikat, képesek legyenek szorongásaikat feloldani....” „testi nevelés: a fizikai, testi képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, egészséges, edzett fizikum, az egészséges életmód iránti igény, a káros szenvedélyekkel szembeni helyes döntési mechanizmusok kialakítása...” A Nevelési program V. fejezete tárgyalja az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat. Ebben a nevelés filozófiai alapvetését adja meg, valamint azt a tantestület kollektív feladatává és felelősségévé teszi. „A feszült, önző, konfliktusokkal terhelt környezetünket az egészséges életmódra neveléssel is igyekszünk ellensúlyozni. A feladat igen összetett: a mozgás, a táplálkozás, a testi és lelki egyensúly kialakítása és/vagy megőrzése, a káros szenvedélyektől mentes életre való igény kialakítása, az iskolai
61
erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és a segítségnyújtás, valamint az egyénre vonatkozatott, életkori sajátságoknak megfelelő helyes egészségügyi szokások összességének a kialakítása. A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium komplex módon kezeli az egészségfejlesztési teendőket: cél a tanulóink mindennapjait alapjaiban meghatározó tevékenységrendszer kialakítása. Az egészségfejlesztés az intézmény összes szaktanárának, osztályfőnökének a feladata.” Az egészségnevelés- és kultúra minden tantárgy helyi tantervének részét képezi, különösképpen a biológia és egészségtan tantárgyét. Módszerek és megvalósítási formák: a) hagyományos egészségnevelési felvilágosítás elsősorban az osztályfőnöki órák keretében (prevenciós előadások, meghívott előadók); b) szakórák keretében megvalósuló felvilágosítás; c) eseti egyéni problémakezelés tanár és diák részvételével (ennek alapja a bizalom megteremtése); d) iskolaorvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok; e) a serdülőkori pszichés és egyéb zavarokkal küszködő tanulók számára iskolapszichológus; f) ifjúságvédelmi felelős aktív tevékenysége; g) család- és kortárssegítő csoportok kialakítása; h) a szülői háttér felmérése, a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás; i) egészségnap szervezése (projektnap). IV. Mindennapi testedzés, testmozgás Iskolánkban a mindennapi testedzést, testmozgást a testnevelés tantárgy keretein belül kívánjuk megvalósítani. A tantárgy célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek, valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Sajátítsák el az elvárható mozgáskultúrát, ismerjék meg a testnevelés és sport, egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás váljon alapvető igényükké, a mindennapi életük részévé. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. §. (11-(13) bekezdése, és az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelete 141. § (1) és (2) bekezdése értelmében 2012. szeptember 1-jétől a 9. évfolyam osztályainál a mindennapos testnevelést, heti 5 óra keretében biztosítjuk felmenő rendszerben. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52.§. (9) bekezdése szerinti mindennapos testmozgást a heti 2 testnevelés óra mellett, tömegsport foglalkozások beiktatásával biztosítjuk kimenő rendszerben. Amennyiben lehetőségünk nyílik rá, a testnevelés órákat csoportbontásban tartjuk, és külső helyszíneket is felkeresünk, alkalmazkodva a kor követelményeihez és a szűkös létesítmény ellátottságunkhoz. A tanórán kívüli testmozgási, sportolási lehetőségek közé tartozik a téli sítábor és a nyári vízitúra megrendezése, az iskolai sportversenyek és bajnokságok rendszeres szervezése, és a kerületi versenyrendszeren való részvétel minden sportágban. A könnyített és a gyógytestnevelés foglalkozásokra járó tanulók kiszűrése az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 142. §. (1)-(4). bekezdése értelmében az intézményünkben történik, míg a gyógytestnevelés foglalkozások megszervezése és gyakorlati lebonyolítása, a XIV. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat hatáskörébe tartozik, ami szintén hozzájárul a rendszeresen és tudatosan végzett egészségfejlesztő testmozgás iránti igény kialakulásához. A testnevelés tantárgy alóli felmentés és gyógytestnevelési besorolás csak akkor lép érvénybe, ha az érintett diák gondviselője a megfelelő dokumentációkkal alátámasztva, ezt írásban kérvényezi az intézményvezetőnél, és erről határozat születik.
62
Budapest, 2015. szeptember 3. Jóváhagyta: Pukli István intézményvezető
63
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK A Budapest XIV. Kerületei Teleki Blanka Gimnázium Iskolai Diákbizottsága képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Iskolai Diákbizottság a Pedagógiai program módosítását 2015. szeptember 1-jei ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai program módosítási javaslatát elfogadta. A részletes jegyzőkönyv jelen dokumentum mellékletét képezi. IDB-elnök A Budapest XIV. Kerületei Teleki Blanka Gimnázium szülői szervezetének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az iskola szülői közössége a Pedagógiai program módosítását 2015. szeptember 2-i ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai program módosítási javaslatát elfogadja. A részletes jegyzőkönyv jelen dokumentum mellékletét képezi.
a szülői szervezet elnöke
A Pedagógiai program módosítását, kiegészítését a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium nevelőtestülete 2015. augusztus 31-i ülésén elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. A részletes jegyzőkönyv jelen dokumentum mellékletét képezi. 64
A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium Intézményi Tanácsa képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az iskola szülői közössége a Pedagógiai program módosítását 2015. szeptember 2-i ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai program módosítási javaslatát elfogadja. A részletes jegyzőkönyv jelen dokumentum mellékletét képezi.
az Intézményi Tanács elnöke
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mint az intézmény fenntartója jelen Pedagógiai programot …………………………………….. napján jóváhagyta.
a Budapest XIV. Tankerület igazgatója
