PEDAGÓGIAI PROGRAM
TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 5400 Mezőtúr, Dózsa György út 17.
2014.
-2-
ISKOLÁNK ÜZENETE ÉS PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK
A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanárai és diákjai mindig is nyitottak voltak az újra, a haladó gondolatokra. A magyar közoktatás jelenleg is átalakuláson megy keresztül. Ennek egyik eleme a hagyományos oktatási módszerek mellett a kompetencia alapú oktatás bevezetése, amelynek során a gyerekek megtanulnak közösen ismereteket szerezni és alkalmazni azokat, önállóan gondolkodni és véleményt formálni. Intézményünknek az a célja, hogy nyitott, az egész életen át tartó tanulás képességével rendelkező, változásra képes, kreatív felnőttekké neveljük tanulóinkat, akik képesek alkalmazkodni a XXI. század gyorsan változó munkakövetelményeihez. Ehhez mi minden segítséget megadunk legjobb tudásunk szerint. Iskolánk azonban nem vállalhat teljes körű felelősséget a gyerekek sorsának alakulásáért. Egyrészt azért, mert lehetetlenre vállalkozna, másrészt azért, mert ezzel ahelyett, hogy felelősségre nevelné tanítványainkat, éppen hogy elodázná azt. Ezért iskolánk legfőbb üzenete diákjainknak: "Az eddigi eredményeink azt mutatják, hogy komolyan vesszük tanítványainkat, komolyan vesszük munkánkat - ha te is komolyan veszed magadat és a munkát iskolánkban, sikeres lehetsz."
-3-
Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................................................6 1.1. AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ADATOK......................................................................................................6 1.2. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE RÖVIDEN ....................................................................................................................7 1.3. AZ OKTATÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI .......................................................................................11 1.3.1. 1.3.2.
Személyi feltételek .............................................................................................................................. 11 Tárgyi feltételek ................................................................................................................................. 14
2. NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................................................................17 2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ...............................................................................................................17 2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei.......................................................... 17 2.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai .................................................................. 19 2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .............................................................. 22 2.1.4. A tanulásszervezés módszerei iskolánkban ........................................................................................ 23 2.1.5. A pedagógiai munka szakaszai........................................................................................................... 24 2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK......................................26 2.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ......................................................................27 2.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................................................................29 2.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ....................................................................................................................32 2.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ..35 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelése, oktatása 35 2.6.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............................ 36 2.6.3. A tehetség, képesség kibontakozását elősegítő tevékenység ............................................................... 38 2.6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................................................ 43 2.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................................................... 44 2.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI 2.6.1.
GYAKORLÁSÁNAK RENDJE .............................................................................................................................49 2.8. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ..............................................................................................................50 2.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK RÉSZEI ÉS KÖVETELMÉNYEI, AZ ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI .55 2.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai.................................................................................................. 55 2.9.2. Tanulmányok alatti vizsgák iskolai eljárási szabályai ....................................................................... 57 2.9.3. A tanulmányok alatt vizsgák eljárási szabályai tantárgyanként ........................................................ 59 2.9.4. A tanulmányok alatti vizsgák külön eljárási szabályai a tagintézményben ........................................ 66 2.9.5. Állami vizsgák .................................................................................................................................... 67 2.9.6. Mérés a tanórán kívül ........................................................................................................................ 68 2.9.7. Tanulmányi versenyek ........................................................................................................................ 68 2.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ....................................................................................68 2.10.1. A belépés feltételei ............................................................................................................................. 69 2.10.2. A tanulói jogviszony keletkezése ........................................................................................................ 69 2.10.3. A szakiskolai tanulók bekapcsolódása a szakközépiskolai képzésbe .................................................. 71 2.10.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ............................................................................... 71 2.10.5. Évfolyamismétlés ................................................................................................................................ 72 2.10.6. Magántanulói jogviszony ................................................................................................................... 72 2.10.7. Vendégtanulói jogviszony létesítése ................................................................................................... 73 2.10.8. A tanulói jogviszony megszűnése ....................................................................................................... 73 2.11. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV .......................................................................................................................................................................74
-43. HELYI TANTERV......................................................................................................................................................74 3.1. KÉPZÉSI FORMÁINK ...........................................................................................................................................75 3.2. ÓRATERVEK 2013- 2017. KÖZÖTT ....................................................................................................................76 3.3. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ...................................................................................................................77 3.3.1. A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................................... 78 3.3.2. A választott kerettanterv óraszámai a gimnázium 9- 12. évfolyama számára .................................... 78 3.3.3. A választott kerettanterv óraszámai a szakközépiskola 9- 12. évfolyama számára ............................ 79 3.3.4. A választott kerettanterv óraszámai a szakiskola 9- 11. évfolyama számára ..................................... 79 3.3.5. A választott kerettanterv óraszámai a 626. Tagintézményben ........................................................... 80 3.4. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ, ILLETVE A SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSEI ÉS ÓRASZÁMAI .................................................................................81 3.4.1. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező, kötelezően választandó, illetve a szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezései és óraszámai iskolatípusonként .......................................... 81 3.5. ISKOLAI ÓRASZÁMOK ÖSSZESÍTÉSE .............................................................................................................83 3.6. ÓRATERVEK .........................................................................................................................................................83 3.6.1. Óraszámok a gimnázium 9- 12. évfolyamán a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben ................. 83 3.6.2. Óraszámok a szakközépiskola 9- 12. évfolyamain a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben ........ 84 3.6.3. Óraszámok a szakiskola 9- 11. évfolyamán a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben .................. 85 3.6.4. Óraszámok a gimnázium 10- 12. évfolyamán kifutó rendszerben ...................................................... 86 3.6.5. Óraszámok a szakközépiskola 10- 12. évfolyamán kifutó rendszerben .............................................. 87 3.6.6. A 626. Szakképző Iskola óratervei, óraszámai ................................................................................... 92 3.7. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................................................99 3.7.1. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának alapelvei........................................................................ 99 3.7.2. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei tantárgyanként.................................................... 101 3.7.3. A tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítása ................................................................ 106 3.8. A NEMZETI ALAPTANTERVEBEN (NAT) MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI .......................................................................................107 3.9. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA .............................108 3.9.1. Mindennapos testnevelés.................................................................................................................. 108 3.9.2. Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés .......................................................................................... 108 3.10. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI .........................................................................................................109 3.10.1. Kötelezően választandó tantárgyak.................................................................................................. 109 3.10.2. Szabadon választható tantárgyak, foglalkozások ............................................................................. 109 3.10.3. A pedagógusválasztás szabályai ...................................................................................................... 110 3.10.4. A nem kötelező időkeret felhasználása ............................................................................................. 110 3.11. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK.......................................................................................110 3.11.1. Választható érettségi vizsgatárgyak középszinten ............................................................................ 111 3.11.2. Választható érettségi vizsgatárgyak emelt szinten ........................................................................... 111 3.12. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ................................................................................111 3.13. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI ..........................................................................................................129 3.13.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése ................................................................................ 129 3.13.2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése .................................................................................. 130 3.13.3. Az iskolai írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérése .................. 130 3.13.4. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................................... 132 3.13.5. A tanuló felmentése a kötelező tanórai foglalkoztatás alól .............................................................. 133 3.13.6. Félévi és év végi osztályzás .............................................................................................................. 133 3.13.7. Tantárgyi bontás nélküli műveltségterületek .................................................................................... 135 3.13.8. A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének formái és követelményei ................................... 136
-53.14. A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS FEGYELMEZÉSE ...................................................................................138 3.14.1. A tanulók jutalmazása ...................................................................................................................... 138 3.14.2. A tanulók fegyelmezése .................................................................................................................... 141 3.15. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI .............................142 3.16. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK................................143 3.17. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK...............................................................153 3.17.1. Egészségnevelési program ............................................................................................................... 153 3.17.2. Környezeti nevelési elvek ................................................................................................................. 159 3.18. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK .....................................................166 3.18.1. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének javítása ......................................................................................................................... 166 3.18.2. IPR-rel kapcsolatos intézkedések ..................................................................................................... 167 RÉSZCÉLOK....................................................................................................................................................................167 3.19. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK .....................................171 3.20. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ............................................171 3.20.1. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége ............................................................. 171 3.20.2. A kompetencia alapú oktatás alapvető céljai, kiemelt fejlesztési feladatok ..................................... 172 3.20.3. A TÁMOP 3.1.4. projekt tartalmi elemeinek konkrét megfogalmazása ........................................... 174 3.20.4. A fenntarthatóság célrendszere. A célok ütemezése ......................................................................... 175 3.20.5. A TÁMOP 3. 1. 4. projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek ............................................ 176 3.20.6. Az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenység-rendszer meghatározása, alkalmazásának elvei 178 3.20.7. Iskolánk digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységei, célkitűzései ................... 178 3.20.8. A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, fejlesztési célok ........................ 180 3.21. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK ÉS OKTATÁSÁNAK FEJLESZTŐ PROGRAMJA .......................................................................................................................................................180 3.22. SZAKMAI PROGRAM ......................................................................................................................................189 3.22.1. 3.22.2. 3.22.3. 3.22.4. 3.22.5. 3.22.6. 3.22.7.
Jogszabályi háttér ............................................................................................................................ 189 Szakképzésünk általános jellemzői ................................................................................................... 189 Iskolánkban megszerezhető szakképesítések .................................................................................... 190 Belépés, átjárhatóság, továbbhaladás, a szakmai vizsga követelményei ......................................... 192 Moduláris oktatás értékelése és minősítése ..................................................................................... 193 Óratervek az intézményben .............................................................................................................. 194 Óratervek a tagintézményben A Ped. Progr. II. részében ................................................................ 212
4. ÖSSZEGZÉS .............................................................................................................................................................213 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA ...............................................................................................214 5. MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................................216 5.1. HELYI KÖZISMERETI TANTERVEK ...............................................................................................................216 5.2. HELYI SZAKKÉPZÉSI TANTERVEK................................................................................................................216
-6-
1. HELYZETELEMZÉS 1.1. AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ADATOK Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Jász-Nagykun-Szolnok megye Tankerület megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezőtúri Tankerülete A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2. Feladatellátási helyei: 2.1. Székhelye: Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, 5400 Mezőtúr, Dózsa György utca 17. 2.1.1. telephelyei: 5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1. 5400 Mezőtúr, Petőfi út 6. 2.2.
Tagintézmény megnevezése, címe: Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 626. Szakiskola és Kollégium Tagintézménye 2.2.1. ügyviteli telephelye: 5400 Mezőtúr, Földvári út 8. 2.2.2. telephelyei 5400 Mezőtúr, Sugár út 38. 5400 Mezőtúr, Gorkij út 29. 5400 Mezőtúr, Vásárhelyi Pál út 2. 5400 Mezőtúr, Rákóczi út 49. 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. alapító jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. alapító székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: Budapest, Szalay utca 10-14. 4. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény 5. OM azonosító: 035999
-7-
1.2. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE RÖVIDEN Az intézmény három középfokú oktatást folytató iskola hagyományait ötvözi. Mezőtúr város önkormányzati fenntartású középiskoláinak összevonása után (2007, 2008) alakult ki a mostani egységes iskola. A Teleki Blanka Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium és a Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a 626. Szakképző Iskola és Kollégium eddigi történetét külön tekintjük át röviden.
Teleki Blanka Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium A mezőtúri Állami Felsőbb Leányiskola 1897. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit. Így az iskolában több mint egy évszázados múltra tekint vissza a középfokú oktatás és nevelés. Az intézményben - a kor igényeinek megfelelően - az elmúlt évtizedek során több szerkezetátalakítás történt. Iskolánk működött felső kereskedelmi lányiskolaként, leánylíceumként, leánygimnáziumként. Az eltelt több mint száz év alatt a gimnáziumi képzésnek nagy hagyományai alakultak ki. Alapításától, 1897-től kezdve egy épületben működött, s többnyire egy igazgatóság alá tartozott az iskolai oktatás és a kollégiumi ellátás biztosítása. 1954-től az általános iskolai rendszer kialakulásával párhuzamosan megszűnt a leánygimnázium alsó négy osztálya és kialakult a 8 általános iskolára épülő 4 osztályos gimnáziumi képzés. Az iskola profilja legjelentősebben 1962-ben változott, akkor a gimnáziumi képzés mellett helyet kapott a közgazdasági szakközépiskolai osztály is. 1964-ben indult a gép-gyorsíró, általános ügyviteli osztály. A felnőttek közgazdasági levelező oktatása 1962-től 1987-ig működött az iskolánkban. Új igények jelentkeztek a képzésre, amit igyekeztünk figyelembe venni, így 1987-től beindult az idegen-nyelvi levelező ágazat francia és orosz nyelven, 1988-ban német nyelven, 1996tól pedig angol nyelven is. 1992-ben kezdte meg tanulmányait az első hat évfolyamos gimnáziumi osztályunk. Ugyanabban az évben indítottunk egy új osztályt a szakközépiskola keretein belül: az általános középfokú közgazdász osztályt. A gazdaságban folyó átalakulás hatására megnőtt az igény az adó- és pénzügy területén képzett szakemberekre. Iskolánk ezt a lehetőséget felismerve pályázat útján nyerte el az anyagi hátteret az ún. 5. év beindításához, ahol adó- és pénzügyi ellenőrzési szakon és középfokú ügyintéző titkári szakon tanulhattak a diákok. Ez a képzési terület azóta kibővült, a 13. évfolyamon számos középfokú és felsőfokú OKJ- képzésre van lehetőségünk. A gimnáziumi ágazat 1995-től bővült: kommunikáció-dráma tagozatos osztállyal. A 2003-as tanévtől az egyik gimnáziumi osztályunkat informatika tagozatos képzéssel indítjuk. Szintén 2003-ban indítottunk 5 évfolyamos gimnáziumi képzést, nyelvi előkészítő évfolyammal. A 2004/05-ös tanévre a szakközépiskolai képzésben a csökkenő érdeklődés miatt nem hirdettünk ügyviteli képzést, helyette a környezetvédelmi ágazatot teremtettünk meg, melyhez a minisztériumtól több millió Ft-ot nyertünk pályázaton. A 2006/07-es tanévtől indult (a Szolnoki Főiskolával együttműködésben) először felsőfokú OKJ- képzés (informatikai statisztikus és gazdasági tervező) intézményünkben. Intézményünk tantestülete az elmúlt évtizedekben többször igazolta innovációs törekvését, ennek köszönhetően kerültek kidolgozásra a profil- és szerkezetváltások. Pedagógiai programunk magába ötvözi hazánk és a nemzetközi pedagógiai irányzatok megújuló törekvéseit. A gimnáziumi érettségit tett tanulók jelentős többsége egyetemi, ill. főiskolai felvételt nyer. Intézményünk tanulói több évtizede rendkívül eredményesen szerepelnek az országos és megyei tanulmányi versenyeken. Mindig büszkeséggel tölt el minket, mikor volt telekisek gyermekei, unokái jelentkeznek iskolánkba, bizonyítva ezzel, hogy elégedettek voltak az iskolában folyó képzéssel. Iskolánk könyvtárában őrizzük az iskola történetét megörökítő anyagokat, illetve 1997-ben megjelent egy összefoglaló jellegű évkönyv, mely feldolgozza az iskola első száz évének történetét.
-8-
Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Iskolánkat a SZÖVOSZ nyitotta meg 1969. október 21-én - Tokaj és Budatétény után – a harmadik szakmunkásképző iskolájaként. Oktatás céljára a Városi Tanács tartós használatba adta az iskolának a Kossuth téri épületet. Az oktatás két tanteremben folyt turnusos rendszerben. Az 1-2. évfolyam bolti gyakorlaton volt, a 3. évfolyam elméleti oktatásban vett részt az iskolában. Vegyesbolti eladókat képeztünk az ÁFÉSZ-boltok számára. A tanulók több megyéből (Szolnok, Pest, Békés, Szabolcs-Szatmár) jelentkeztek hozzánk erre a szakmára. A szakmunkásképző intézet 1974-ig működött SZÖVOSZ iskolaként, ekkor fenntartását a Megyei Tanács Művelődési Osztálya vette át. 1979. január 1-jétől fenntartónk a mezőtúri Városi Tanács, 1990-től a Városi Önkormányzat. 1978 szeptemberétől az új oktatási tervek bevezetésével áttértünk a féléves turnusos képzésre, de kevés volt a tantermünk, így délelőtt is, délután is folyt tanítás. Diákotthonunk 1984-ben nyert kollégiumi címet. Ezután diákjaink a megyei és országos tanulmányi és kulturális versenyek mellett a kollégiumok között zajló versenyeken is indulhattak. 1989-től béreltünk egy harmadik tantermet, így a délutáni tanítás megszűnt. 1990. szeptember 1-jétől a negyedéves turnusos váltásra tértünk át. Az 1992-es év jelentős változást hozott iskolánk életében. Az akkori képviselő–testület döntése alapján oktatás céljára megkaptuk a régi Művelődési Központ Petőfi úti épületét. Erre az évre esett a szakma korszerűsítése is: a vegyesbolti eladó szakma helyett az élelmiszer– és vegyiáru szakmát kezdtük oktatni. Az új épület új távlatokat nyitott az intézmény számára. Az 1993/94–es tanévben beindítottuk a szakközépiskolai képzést. Ebben a profilban a képesített kereskedő majd az 1998/99– es tanévtől a kereskedelmi technikus szakmát szerezhették meg a tanulók. 1998-ban megnyílt a Tini-tanbolt, mely évekig segítette a kereskedőtanulók gyakorlati oktatását. Az 1990-es években tovább bővítettük a szakmai kínálatot, és beiskoláztunk ruházati kereskedő illetve kultúrcikk kereskedő szakmára is. Mivel a szakközépiskolai profil szükségessé tette az informatikai ismeretek elsajátítását, pályázatban nyert forrásokból és szakképzési támogatásokból kialakítottunk egy 20 gépes internetes számítástechnika tantermet. A tárgyi feltételek korszerűsítése terén a következő nagy előrelépést az 1999-es év hozta. Ekkor kaptuk meg kollégiumnak a Gorkij úti épületet, ami korábban a Víz- és csatornamű Kft. irodaháza volt. Sok-sok társadalmi munkával és támogatással két hónap alatt átalakítottuk az épületet, és szeptembertől már ott működött a kollégium. Így végleg kiköltöztünk a Kossuth téri épületből. Az új épület nemcsak a kollégisták körülményeiben hozott pozitív változást, hanem a szakma gyakorlati oktatásának tárgyi feltételeiben is. A kollégium egyik épületszárnyában rendeztük be a korszerű tanirodát, a pénztárgép- termet és az oktatási kabinetet. Itt kapott helyet az a szatócsbolt-múzeum is, melynek berendezése NyíregyházaOrosról került hozzánk, a benne kiállított árucikkek, eszközök pedig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumból kihelyezett kiállításként. A boltmúzeumra különösen büszkék vagyunk, mivel hasonlót csak Szentendrén és Ópusztaszeren lehet látni. 1998. szeptemberétől, mint országszerte minden szakképző intézményben új rendszer szerint működik a szakképzés: szakiskolában a 10. évfolyam elvégzése után, szakközépiskolában az érettségi után indulhat a szakma oktatása. Iskolánkban a kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoport keretében az alábbi szakmákra lehet jelentkezni: Szakközépiskolában érettségi után: 5234105 Kereskedő 5281102 Vendéglős Szakiskolában a 10. évfolyam elvégzése után: 3134101 Bolti eladó/elágazásai: - Bútor- és lakástextil eladó - Élelmiszer- és vegyiáru eladó - Műszaki cikk eladó - Porcelán- és edényáru eladó - Ruházati eladó
-9-
- Zöldség-gyümölcs eladó Az iskola 2007. 06. 30-ig működött önálló intézményként. Mezőtúr város képviselő-testülete a 16/2007. (I. 25.) sz. határozatával az iskolát összevonta a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumával. Az iskola jogutódja ettől az időponttól a közös, új intézmény, melynek elnevezése: Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
626. Szakképző Iskola és Kollégium rövid története Dokumentáltan 1872-től folyik ipari tanoncképzés városunkban. Abban az évben alapította az Ipartársulat az Iparostanonc Iskolát. Az idő múlásával a történelmi korok változásai változtatták a képzés elnevezését és tartalmát. Az 1950-es évek elejétől iskolánk a 605-ös számú Szakmunkásképző Intézet tagintézménye, melynek székhelye Szolnokon volt. Az oktatás akkor a délutáni órákban, általános iskolai tantermekben történt. 1973. szeptember elsejével kapott a szakmunkásképzés újonnan épült, korszerű oktatási eszközökkel, szertárakkal felszerelt önálló tanügyi épületet. 1974. január elsejétől önálló igazgatású az iskola. Az eltelt 26 év alatt tovább fejlődött, bővült az intézmény. Sportudvar létesült; a könyvtár, - melyben szakmai szépirodalmi, tudományos könyvek, folyóiratok fellelhetők - több mint 6000 könyvtári egységet tartalmaz. Rendelkezünk számítógép szaktanteremmel, elérhető az Internet. Folyamatos a természettudományi szertár állomány bővítése, megújítása. 1992-től több szakma gyakorlati oktatásának a feltételei teremtődtek meg az iskolai tanműhelyek létrehozásával. 1998-ban a tanügyi épület átalakításával, bővítésével, korunk igényének megfelelő szintű kollégiumi résszel gyarapodott az iskola. Iskolánk 2006-ban sikeresen pályázott az SZFP. II. programba, melynek, 70 iskolával közösen, 2009. december 31- ig volt a részese. A programban való részvétel során iskolánk eszközállománya és kollégáink szakmai és pedagógiai ismeretei gyarapodtak. Az iskola 2008. 06. 30-ig működött önálló intézményként. Mezőtúr város képviselő-testülete a 130/2008. (VI. 11.) sz. határozatával az iskolát összevonta a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola Szakiskola és Kollégiummal, mely jogutódja ettől az időponttól. Az egykori önálló iskola tagintézményként kapcsolódik hozzá, elnevezése: Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 626. Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye
Az összevont iskola: a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium Mezőtúr város korábban 3 önkormányzati fenntartású középiskolája egy keretben működik 2008. július 1-jétől. - 2008. szeptember 1-jétól megszűnt a Teleki Blanka Gimnáziumban a 3 kollégium és az akkori Szolnoki Főiskola Mezőtúri Műszaki és Mezőgazdasági Fakultásával aláírt szerződés alapján a főiskola Petőfi tér 1.sz. alatti kollégiumának 2 szintjét bérelte ki a Fenntartó Teleki kollégistái számára. - Iskolánkban 2007. szept. 1. óta nem működik főzőkonyha, csak tálalókonyha a Képviselőtestület 41/2007.(III.01.) határozata alapján. 2009. aug. 1-től a feladatot a Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el. - Az iskola tagintézményében a 2007/08-as tanévben megszűnt a Bajcsy- Zsilinszki úton lévő tanműhely. A kiesett gyakorlóhely pótlására bérleti szerződés aláírására került sor a Fenntartónk és a Szolnoki Főiskola között a kőműves tanműhely vonatkozásában, valamint a Fenntartó és a Fémfeldolgozó ZRT között a lakatos tanműhely használatával kapcsolatosan.
- 10 -
A szakképzés az elmúlt években JNSZ TISZK (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Térségi Integrált Szakképző Központ) keretein belül folyik. A Fenntartó csatlakozott e szervezethez, hogy a szakképzés-fejlesztési hozzájárulásokat igénybe tudjuk venni. - Mezőtúr Város Önkormányzata sikeresen pályázott anyagi támogatásra a kompetenciaalapú oktatás bevezetéséhez. Az oktatási-nevelési intézményekben megvalósuló TÁMOP 3.1.4./08/22008-0057 azonosítószámú „Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben” c. pályázat megvalósításában iskolánk székhelyintézménye is részt vesz a 2009/10-es tanévtől. - Mezőtúr Város Képviselő- testülete a 6/2009.(I.15.) képviselő-testületi határozatában döntött a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium iskolaépület- és udvar felújítás megvalósításáról., a szükséges források biztosításáról. Mezőtúr Város Képviselő-testülete – a többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdése, továbbá a 2177/2008.(XII.18.) Kormány határozat 17. pontja alapján a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium iskolaépület- és udvar felújítását a folyósított 89,6 M Ft támogatás és a szükséges saját erő biztosításával megvalósította. A munkálatok 2009. július 21-én kezdődtek, és 2010. áprilisában fejeződtek be. E felújítás során szépen megújult az iskolaépület teteje, udvara és nyílászárói. - Mezőtúr Város Képviselő-testülete 118/2009.(V. 28.) képviselő-testületi határozatában döntött a Városgondnokság egyes feladatainak a Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (5400 Mezőtúr, Pétery Károly út 4-6.) számára történő átadásáról. Az átszervezés kapcsán az eddig intézményünkben takarítóként, karbantartóként, konyhai alkalmazottként dolgozó közalkalmazottak a kft dolgozói lettek. - A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium továbbra is ECDL vizsgaközpont. - Az intézmény a Szolnoki Főiskola Üzleti fakultásának bázis iskolája volt 2013-ig. - Az iskola több mint 20 éve a németországi Georg Sammuel Dörffel Gimnázium testvériskolája, mely együttműködés kapcsán nagyon sok diákunknak nyílt lehetősége nyelvgyakorlásra, közös utazásokra, programokra.
- 11 -
1.3.
AZ OKTATÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI
1.3.1. Személyi feltételek Pedagógusok, technikai dolgozók Egy iskola értéke korántsem csak annyiból áll, hogy mennyi tudást töltünk a gyerek fejébe, mennyi tanulmányi versenyt nyerünk. Legalább ennyire fontos, hogy milyen szemléletet ad az iskola, hogy miképp viszonyulunk a világhoz, a gyerekekhez. Egy iskola ereje tanárainak felkészültségében, gondolkozásában, mentalitásában van. Ezért kimondhatjuk, hogy a Teleki egy nagyon jó iskola. Tantestületünkből többen az iskola, sőt a város határán messze túlra ható munkát végeznek. Tanáraink munkáira büszkék vagyunk: van, aki gazdaságtan tankönyvet, vagy földrajzi könyveket írt, más kollégák helytörténeti munkái, történelmi kutatásai, publikációi, fordításai, turisztikai anyagai kiemelkedőek. Vannak, akik szakmai zsűrik állandó meghívottjai, vagy magas szintű szakmai előadásokat tartanak nemcsak a környéken, hanem országos viszonylatban is. A rendhagyó módon megrendezett ünnepségeink is komoly szakmai munkát jeleznek. De büszkék vagyunk kollégáink országos eredményeire is futásban, úszásban. Komoly küldetést végez egy kolléganőnk a városi Pedagógus énekkar megszervezésével és szakmai irányításával. A Tagintézmény szakács szakoktatója, az egyik országos televízióban vezet főzőműsorokat. Többen rendszeresen nyelvvizsgáztatnak, illetve mások felkérést kapnak emelt szintű érettségiztetésre. A szakmai tanárok és szakoktatók is megpróbálják a legtöbbet kihozni a tanulókból, s emberséggel, szeretettel a tanulók jó oldalát igyekeznek erősíteni. S hosszan folytathatnám a sort. A háttérben csendesen, de keményen dolgozó adminisztratív és technikai dolgozók emberfeletti munkát végeznek egy-egy határidős feladat megoldásakor. Minden dolgozó a maga helyén szakmailag és emberileg megpróbál a legtisztességesebben helyt állni. Jelenleg intézményünkben a pedagógus státuszok száma 81 fő. Minden álláshely nincsen betöltve, szükség van óraadók foglalkoztatására is. A nevelőtestület szakmailag képzett pedagógusokból áll, a tanári kar felkészültségét tekintve alkalmas az alapító okiratban megfogalmazott tevékenységek zavartalan ellátására. A szaktanári ellátás jó szintű, a kollégák szakképzettsége megfelelő. Az intézményben a gyerekek ellátását szakképzett iskolapszichológus segíti. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése az intézményben alkalmazott gyógypedagógus irányításával történik. Ezeknek a tanulóknak a nappali oktatása integrált keretek között folyik. A 2007/08-as tanévben indult képzési forma a 626. Szakképző Iskolai Tagintézményben a hátrányos helyzetűek reintegrációs, felzárkóztató csoportja, amely a nyolc osztállyal nem rendelkező, vagy a kilencedik évfolyamban sok tantárgyból bukott tanulók számára teszi lehetővé a 11. évfolyamban a szakmai képzésbe való bekapcsolódást, tíz hónapos képzéssel a szükséges kompetenciák megszerzése esetén. A HÍD Program indulásával ez a képzési forma átalakul. Az iskola a gyógytestnevelés tanári egyetemi végzettségű kollégák segítségével szakszerűen meg tudja oldani a gyógytestnevelés ellátását az iskolai tornateremben és az uszodában. A könyvtár vezetésével részmunkaidős munkakörben dolgozó, szakmai végzettséggel rendelkező pedagógus kollégák foglalkoznak. A tantestület jelen összetételében megfelel a szakmai feladatok ellátására. A tantestület tagjai folyamatosan képezik magukat, részt vesznek különböző szintű akkreditált pedagógus továbbképzéseken. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma intézményünkben 14 fő. Ebből 2 álláshely nincsen betöltve. A fenntartó közreműködésével intézményünkben közfoglalkoztatottak munkáját is igénybe vesszük.
- 12 -
Mezőtúr Város Képviselő-testülete a 118/2009.(V. 28.) sz. képviselő-testületi határozata alapján kialakított Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. létrejötte után az addig intézményünkben takarítóként, karbantartóként, konyhai alkalmazottként dolgozó közalkalmazottak a kft dolgozói lettek. Az intézményellátón keresztül működteti iskolánkat Mezőtúr Város Önkormányzata.
Tanulók A tanulói létszám változása 1992- 2012 között
1100
1046
1000 905
900
843
800
778
684
700 600
616 562 525
553
536 503 479
500
834
506
473
488
613
545 513
492
463
19 92 /1 99 3 19 94 /1 99 5 19 96 /1 99 7 19 98 /1 99 9 20 00 /1 99 9 20 02 /2 00 3 20 04 /2 00 5 20 06 /2 00 7 20 08 /2 00 9 20 10 /2 01 1 20 12 /2 01 3
400
A tanulói létszámok több éves adatsorát vizsgálva, a következő megállapításokat tehetjük: A Teleki tanulói létszáma folyamatosan emelkedett 2002-től az összevonásokig. A tanulói létszám a Telekiben az utolsó két önálló tanévben 600 fő fölött állandósult. Az összevonás után több mint 200 fővel emelkedett az összlétszám. Ez azonban kevesebb, mint ami a két iskola korábbi létszámának összege. Tehát az iskolaátszervezéssel járó bizonytalanság visszavetette a tanulói jelentkezéseket. A harmadik iskola hozzákapcsolásával méginkább romlott a helyzet mindhárom intézmény vonatkozásában. Csökkent a tanulólétszám. A tanulólétszám arányához képest fokozatosan nő a hátrányos helyzetűek (41,39%) és a halmozottan hátrányos helyzetűek (5%) száma, aránya. Jelentősen emelkedett az ingyenes tankönyvre jogosultak aránya is az előző tanévekhez képest. (2009: 38,6 %, 2010: 43,6%, 2011: 44,96%, 2012: 46,43%) • • •
- 13 -
Iskolatípusonkénti tanulólétszám Fő 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
20
Gimn. szakköz. szakisk.
00
20
02
20
04
20
06
20
08
20
10
20
12
Az összevonások után emelkedett a szakiskolások és a szakképzésben részt vevők száma. Az elmúlt időszakban legfontosabb feladatként az oktatás színvonalának megtartását tűztük ki célul, amelyhez elsődlegesen a tanulói létszám csökkenésének megállítását kell megoldanunk, a beiskolázási tevékenység erősítésével. Fontosnak tartottuk a helyi partnerek megszólítását, a gimnáziumi képzés megújításával, a nyelvi és informatikai képzési lehetőségek bővítésével. Ugyanakkor nagy gondot fordítottunk a szakközépiskolai osztályokat feltöltő vidéki beiskolázásra is. A fenti adatokból is látható, hogy 2007-től az iskolaátszervezéssel járó bizonytalanság és az általános iskolák csökkenő tanulói létszáma (elsősorban a beiskolázási körzetünket jelentő környező kistelepüléseken) nálunk is, - mint minden környező iskolában - visszavetette a tanulói jelentkezéseket. (Általában 30-40 környező településről vannak bejáró diákjaink és kollégistáink) Néhány település, ahonnan gyakran vannak kollégistáink, bejáró tanulóink
Tiszafüred
JÁSZ-NAGYKUNSZOLNOK MEGYE
Abádszalók
Jászkisér
Jánoshida
Tiszasüly
Kunmadaras
Tiszaroff
Jászalsószentgyörgy
PEST MEGYE Budapest
Berekfürdő Kőtelek Kunhegyes Besenyszög Jászboldogháza Tiszabő Kenderes Fegyvernek Szolnok Kisújszállás Abony Törökszentmiklós Szajol Rákóczifalva TúrkeveBÉKÉS Kengyel Kétpó Tiszaföldvár
Martfű Mezőtúr Mesterszállás
MEGYE Dévaványa Gyomaendrőd
Cibakháza Öcsöd
Szarvas Kunszentmárton
Szelevény
Mezőberény Kondoros Kétegyháza
Az iskola nincs könnyű helyzetben, mert a beiskolázási körzetünket jelentő térségben lévő más középiskolák kényszerhelyzetük miatt úgy bővítették képzési kínálatukat az elmúlt időszakban, hogy a mienkhez hasonló olyan képzéseket is kínálnak, amelyek nálunk már évtizedes
- 14 -
hagyományokkal rendelkeznek. De igényes tanítási munkával, a tanulókra való kiemelt odafigyeléssel mindent elkövetünk azért, hogy továbbra is méltók legyünk a szülők bizalmára, megfeleljünk elvárásaiknak. Az iskola képzési kínálata oly sokrétű, hogy minden tanulónak tudunk biztosítani a képességének megfelelő oktatási formát, akkor is, ha kiemelkedő képességű és akkor is, ha gondjai vannak a tanulással.
1.3.2. Tárgyi feltételek Iskolánk központi épülete, a székhelyintézmény- a XIX. század végén elkészült iskola, eredeti funkcióját tekintve is középfokú oktatási intézmény céljára épült. A székhely-intézmény a településen centrális helyet foglal el, a város minden részéről jól megközelíthető. Az intézmény környezete kellően rendezett. A főforgalmi út lehetővé teszi a jó megközelítést, de a nagyszámú vendéget megmozgató rendezvényeken a parkolási körülmények megoldatlanok. Az épületet centrális helyzetéből adódóan szinte lehetetlen új szárnnyal bővíteni. Ezért tartjuk rendkívül fontosnak az önkormányzat 1997. augusztusi döntését, amellyel megvásárolta az intézményünk mellett fekvő telket, 2007. decemberében pedig a Stromfeld úton egy újabb telket. Ezek potenciális lehetőséget biztosítanak arra, hogy ha majd megfelelő anyagi feltételek állnak rendelkezésre, akkor megoldható legyen a rendkívül szűk oktatási terület bővítése egy tornateremmel. Az udvar több funkcióval rendelkezik. A tanórák közötti levegőzésre, mozgásra is lehetőséget biztosít a tanulóifjúságnak. Egy nagyszabású felújításnak köszönhetően 2009/2010-es tanévben megújult és megszépült az iskola udvara. A korábbi poros udvar szép térburkolatot kapott, csapadékvíz-elvezető rendszer került kialakításra, új növényeket ültettünk, s szép új padok kerültek elhelyezésre. A kosárlabdapálya új bitumen-burkolatot kapott. A Teleki Alma Mater Alapítványnak köszönhetően a mezőtúri kerámia hagyományait őrző új ivókút díszíti az udvart. (Takács Győző alkotása.) Az intézmény hátsó területén kialakított sportudvar a kor igényeit csak részben elégíti ki. Korszerűsítése elengedhetetlenül fontos lenne. Az intézmény épülete a XX. század elején bővült egy torna- és egy rajzteremmel, ebből később alakítottak ki három tantermet. A tornaterem méretét tekintve nem felel meg a korszerű testnevelés-oktatás és a középiskolás korosztály mozgásához szükséges feltételeknek. Az udvari épületben kondicionáló terem működik. A székhely-intézményünkben 42 tanterem és egy tornaterem van. Ezeken kívül a Petőfi út 6. szám alatti épület termeit, illetve testnevelésórákra a főiskola sportcsarnokát. Nincs közösségi helyiségünk, saját, megfelelő méretű tornatermünk. A felszerelések fejlesztése pályázatok útján és szakképzési támogatásokból valósulhatott meg. Szaktantermeink: Taniroda, fizika terem, kémia-biológia környezetvédelem terem, számítógépes termek (4 db), pénztárgépes terem, tornaterem. Szakjellegű termeink: nyelvi termek (angol, német, francia, olasz), történelem terem, matematika terem, ének-, dráma,- és földrajzterem. A 2007. július 1-jén történt iskola-összevonás után a Kereskedelmi Szakközépiskola korszerűen felszerelt tanirodáját átköltöztettük a főépületbe, és a Teleki Blanka Gimnázium már meglévő eszközeit is felhasználva alakítottunk ki egy minden igényt kielégítő tanirodát. Ezt a tanirodát közösen használják a közgazdasági és a kereskedelem - marketing- üzleti adminisztráció szakcsoportban tanuló diákok. Egyesítettük a két iskola könyvtárát is: áthoztuk a könyveket és a könyvtári bútorokat a Dózsa György úti épületbe, ahol most már egy felújított, kibővített alapterületű könyvtár áll a diákok és pedagógusok rendelkezésére. A főépület alagsorában egy klubhelyiség szolgálja a diákok szabadidejének eltöltését.
- 15 -
A Teleki kollégiuma 2008 óta működik az egykori főiskola Petőfi tér 1. sz. alatti kollégiumának 3-4 szintjén kialakított helyen. Jó körülmények között, barátságos környezetben, 3-4 ágyas szobákban vannak a gyerekek. Általában 4-5 kollégiumi csoportot alakítunk ki a jelentkezők számától függően (100-130 fő). A kollégiumi nevelők közül többen osztott munkakörben dolgoznak. A tagintézmény kollégiuma a tagintézmény főépületének legfelső szintjén van. 40-50 fő között változik a kollégisták száma. Mivel a szakképzésben más a munkarend, így jól megszervezhető a külön működő egység. A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósítását, szolgálja a kollégisták biztonságát, otthonosságát. Megteremti a nyugodt tanulás, önálló ismeretszerzés, kulturális, sport és egyéb szabadidős tevékenységek, diákérdeklődési körök működésének feltételeit. Boltmúzeumunk méltó helyszínt kapott a központi épületben. A Petőfi út 6. sz. alatt szakmais blokkot alakítottunk ki: ide került a hagyományos pénztárgép-terem, a számítógépes pénztárgépterem és a kereskedőtanulók által használt oktatási kabinet Emellett néhány kisebb tantermet is be tudtunk rendezni, így a szakképző évfolyamok óráinak egy részét itt tartjuk. A főépület legfelső szintjén – a kollégium helyén – tantermeket alakítottunk ki, ami lehetővé tette, hogy a 2008/2009-es tanévtől a volt Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanulóinak oktatása is a Dózsa György úti épületben történjen. Az oktató-nevelő munkánkat segíti az is, hogy a TÁMOP 3.1.4. pályázat kapcsán a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium kb. 22 millió Ft támogatást kapott a pályázat megvalósításához Ebből kb. 10 millió Ft-ot fordíthattunk a projekt szakmai megvalósítására (kompetencia alapú tankönyvek, programcsomagok, „Jó gyakorlatok”átvétele, intézményi innováció). Feladataink a közeljövőben: - A taneszköz-jegyzékben foglaltaknak megfelelően a jó szintű szemléltetőeszköz-állomány folyamatos frissítése. - A könyvtár állományának gyarapítása kézikönyvekkel, pedagógiai szakirányú könyvekkel, szótárakkal, (A kompetencia alapú oktatás eredményessége érdekében a programcsomagokon túl olyan digitális tananyagcsomagokat illetve taneszközöket tudtunk vásárolni a matematika, irodalom, történelem, földrajz, fizika, kémia, biológia és angol nyelv tantárgyakhoz, amelyek segítik az oktatást és hozzájárulnak a tananyag sikeres elsajátításához.) - A számítógép-park folyamatos korszerűsítése - Nagy szükség lenne egy nagyobb tornateremre, s így egy megfelelő méretű közösségi helyiségre. A fejlesztéseknél továbbra is nagy figyelmet kell fordítani: - a hagyományoknak megfelelően élni kell a pályázatok adta lehetőségekkel, amelyekkel hozzájárulhatunk a tárgyi felszereltség javításához, illetve ahhoz, hogy a szaktanárok és tanulók számára jobb oktatási körülményeket tudjunk biztosítani. - a belföldi és külföldi partneri kapcsolatokból adódó lehetőségeket fel kell tárni, az eredményes oktató-nevelő munka szolgálatába kell állítani. - a költségvetés adta lehetőségekkel minél gazdaságosabban kell élni. Az elkövetkezendő évek feladata az anyagi lehetőségek függvényében: - az alagsor szigetelése - a sportudvar felújítása - az épület külső vakolása, csatorna felújítás - akadálymentesítés
A 626. Szakképző Iskola feltételrendszere
- 16 -
A központi épület az elméleti oktatás színtere, mely magába foglalja a kollégiumi részt is. A tanórák megtartására 6 osztályterem és 4 csoportfoglalkoztató áll rendelkezésre. A testnevelési a sport célját szolgálja a sportudvar. Szertárak: fizika, földrajz, történelem, kémia, biológia. A felszerelések pótlása és megújítása folyamatos fejlesztő feladat. Az iskolai könyvtár több mint 4 ezer kötetet tartalmaz. Az iskola rendelkezik Internet csatlakozással, a számítástechnika szaktanteremben 16+ 12 db újgenerációs gép hálózatba követve áll azt oktatás rendelkezésére. Az iskola infrastruktúrájához tartozó egyéb helyiségeket is magába foglalja a központi épület. A jelenleg meglévő padlástér (350 m2) jövőbeni hasznosításával kollégium bővítés vagy tanteremmel bővíthető az oktatás színtere. Gondot jelent a tornaterem hiánya, melyet teljes mértékben a városi oktatási centrum sportcsarnokban az úszásoktatást a városi fedett uszodában oldja meg az iskola A szakmai gyakorlati oktatás tárgyi feltételei a tanműhelyekben adottak. Eszközrendszerük megújítása, fejlesztése folyamatos feladata az iskolavezetésnek. Földvári út 8. női szabó tanműhely A 12 fő részére jól felszerelt tanműhely biztosítja a szakmai képzés gyakorlati oktatás feltételeit. Sugár út 38.: tankonyha A 12 tűzhelyes, a kor követelményeinek megfelelő felszereltségű tankonyha biztosítja a vendéglátóipari szakmai képzés gyakorlati oktatás feltételeit. Gorkij út 29.: faipari tanműhely Gyártó üzemi szintű felszereltséggel ellátott. Rákóczi út 49.:kőműves tanműhely, tanétterem
A megfelelő felszereltséggel biztosítja a gyakorlati képzés megtartását. Vásárhelyi Pál út 2. lakatos tanműhely Az FF Fémfeldolgozó ZRT-vel együttműködésben valósítjuk meg a gyakorlati képzést. Az elkövetkezendő évek feladata az anyagi lehetőségek függvényében: -
a Földvári út 8. számú épület külső nyílászáró cseréje, hőszigetelése a sportudvar felújítása az épület külső vakolása, akadálymentesítés az öltözők felújítása a tornaterem kérdésének megoldása. Az asztalos tanműhely épületének teljes felújítása.
- 17 -
2. NEVELÉSI PROGRAM Azoknak a tanulóknak az iskolája szeretnénk lenni a jövőben is, akik sikeresen, eredményesen kívánják letenni a gimnáziumi érettségit, hogy a felsőoktatásban diplomás szakemberekként végezhessenek, s olyan tanulók iskolája szeretnénk lenni a továbbiakban is, akik közgazdasági, kereskedelmi, környezetvédelmi szakmát akarnak szerezni, illetve szakirányban kívánnak továbbtanulni valamelyik felsőoktatási intézményben. Szeretnénk olyan szakembereket képezni, akik általános műveltséggel, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek, ismereteiket tudják alkalmazni a gyakorlatban, akik megfelelő szinten képesek kapcsolatot teremteni, kommunikálni - szakmájukban alapszinten idegen nyelven is -, és akik képesek az önálló ismeretszerzésre, önmaguk át- illetve továbbképzésére, saját sorsuk irányítására.
Jogi háttér: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Knt.) 26. §. (1) bekezdés - Az emberi erőforrások miniszterének- A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) rendelete (a továbbiakban EMMI rendelet) 7. §.
2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) aa) pont Iskolánkban az első pedagógiai program 1997-ben íródott, 2001-ben került módosításra a megfogalmazott üzenete, pedagógiai hitvallása. Céljai, feladatai hosszú távra általánosan fogalmazódtak meg. Az azóta eltelt évek tapasztalatai alapján 2004-ben újrafogalmaztuk a pedagógiai programunkat ennek szellemében, s 2007-ben megújítottuk annak kapcsán, hogy az intézményünk fenntartója, Mezőtúr Város Önkormányzata 2007. júl. 1-jétől a Teleki Blanka Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumhoz csatolta a Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot. 2008. július 1-jétől újabb módosításra került sor, melynek értelmében az intézményhez csatolták a 626-os Szakiskolát, mint tagintézményt. 2010-ben ismét szükségessé vált a pedagógiai program módosítása, melyet a kompetencia alapú oktatás bevezetése indokolta. 2013-ban pedig az új köznevelési törvény és a végrehajtási rendeletei, illetve az új közismereti és szakmai kerettantervek kiadásai indokolták a pedagógiai programunk módosítását.
2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. Alapelvek: - A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal, technikával és informatikával a fiatalság személyes szabadságát kell szolgálni.
- 18 -
-
-
-
Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják a velük szembeni elvárást. A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni. Erősíteni kell az együttműködést - kooperációt tanár- diák között. Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására. Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében.
A tagintézmény profiljából következő sajátos alapelvek: I. Felzárkóztatás szervezési elvek 1. Törekszünk a leszakadás megelőzésére (prevenció elve). 2. Tevékenység-központú, az elméleti ismereteket mindig a tapasztalatokkal és a gyakorlattal, munkavégzéssel összekapcsoló pedagógiára épülő programok alkalmazása (a második esély megadásának elve). 3. A pedagógiai programot úgy szervezzük, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok a szabadidejük jelentős részét is az iskola által irányított módon töltsék, és ezen keresztül is érvényesülhessen a személyiségfejlesztés, a nevelő hatás (a nevelés-központúság elve). 4. A hátrányos helyzetűek foglalkoztatása során mód nyílik az egyénre szabott, személyiséghez illeszkedő képzésre, a tanulók előismereteit, terhelhetőségét figyelembe vevő tartalmak, módszerek és követelmények meghatározására (személyiségre orientáltság elve). 5. A hátrányos csoportok felzárkóztatása a család alkalmas tagjainak bevonásával folyik (családközpontúság elve). 6. A programban a képzés és foglalkoztatás minél teljesebb körű integrációját igyekszünk megvalósítani. Igényes képzés megvalósítására törekszünk (munkaerőpiacra orientáltság elve). 7. A képzések programjának kialakítása során figyelembe vesszük az etnikai kisebbségek sajátos igényeit (etnikai identitás elve). 8. A felzárkóztató program (hátrányos helyzetűek reintegrációja – HHR) megvalósításakor a szakiskolai képzés általános műveltséget megalapozó szakaszával és a szakképző szakaszával is szoros együttműködésre törekszünk ( az integráció elve).
- 19 -
II. Gyakorlatorientált oktatás / képzés
2.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Az iskolánk céljainak meghatározásához az iskolában működő minőségirányítási csoport összeállította az intézmény erősségeit, gyengeségeit, összegezte az intézménnyel kapcsolatosan megjelenő elvárásokat. Ezeknek a segítségével határoztuk meg a célkitűzéseinket, az előttünk álló feladatokat. Az iskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. Iskolánkban középfokú és szakképesítés megszerzésére felkészítő nevelőoktató tevékenység folyik. A kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a szakképzésre, munkába állásra való felkészülést. A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium célja, hogy általánosan művelt, széleskörű általános műveltséggel és korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, magukat tovább képezni tudó és akaró fiatalokat neveljen, akik mind a szakmai, mind a magánéletben képesek helytállni, dolgozni. Ennek érdekében az iskola: − Vállalja, hogy tanulóit felkészíti az iskolai vizsgákra (érettségi és szakmai képesítő vizsga), arra törekszik, hogy tanulói minél nagyobb arányban jussanak el az érettségiig, illetve szerezzenek szakmai képesítést. Az iskola kiemelten kezeli az anyanyelvi, az idegen nyelvi, a felsőfokú szakirányú továbbtanulás miatt fontos matematika, informatika, valamint a szakmai képzést. − Az Európai Unióba belépve az Uniós ismeretek bővítésével, a nyelvtanítás erősítésével olyan fiatalokat szeretnénk kibocsátani, akik megfelelnek az uniós elvárásoknak. − Támogatja tanulói felsőfokú továbbtanulási törekvését, melynek érdekében a gimnáziumban a magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, gépírás, informatika és történelem oktatásához órarend szerinti többlet órakeretet biztosít, míg a szakközépiskolai osztályokban a fentieken kívül a földrajz (biológia) kapta a kiemelt óraszámot. Fontos kérdésként kezeli iskolánk az OKJ- s képzést. − Az iskola a szakmai képzés során arra törekszik, hogy tanulóink alkalmazásképes tudást sajátítsanak el, megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a munka világáról és megszeressék választott szakmájukat. Az új, kompetencia alapú moduláris képzés ezt a célt szolgálja. − Az iskola biztosítja a tanuláshoz, valamint a tanulók egészséges és harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételeket. − Elkötelezte magát arra, hogy a pályázatban vállaltakat legalább 5 évig fenntartja és folytatja a kompetencia alapú oktatást. − Igyekszik horizontális módon elterjeszteni az új módszereket a kollegák körében, azzal a céllal, hogy egyre többen vállalják ezt a munkaformát. − Az IKT eszköz használattal segíti a tanulók felkészítését. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével az a célunk, hogy nyitott, az egész életen át tartó tanulás képességeivel rendelkező, változásra képes, kreatív felnőtteket neveljünk, akik a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek, hogy könnyebben boldoguljanak életük során. Az előzőekben vázolt célok megvalósításához jó és átlagos képességű, szorgalmas tanulók jelentkezését várjuk, akiknek célja a továbbtanulás főiskolán vagy egyetemen, illetve akik vonzalmat éreznek a közgazdász, a kereskedelmi, vendéglátás- idegenforgalmi, a környezetvédelmi és az egészségügyi szakmák iránt.
- 20 -
Az oktatás nyelve magyar. Első idegen nyelvként angolt és németet, másodikként angolt, németet, franciát, olaszt és oroszt tanítunk. A tagintézményi iskola sokrétűsége megmutatkozik a hozzájuk érkező tanulók sokféleségében is. Ez a sokféleség jelentkezik a családi háttér, a neveltség, a szociális helyzet különbségében is, de a tanulók tárgyi tudásának mennyiségi és minőségi különbségében is. Iskolájuk feladata, célja, hogy ennek a heterogén tanulóközösségnek olyan értékeket közvetítsen, melyekkel elérhetik, hogy: -
-
-
-
-
végzős tanulóik 80 %-a sikeres szakmai vizsgát tegyen, valamint az osztályok képességeihez mérten 15% az érettségiig is eljusson, képesek legyenek szakmailag önálló munka elvégzésére, önállóan új ismeretek megszerzésére, megújhodásra szakmailag és emberileg is, ennek megfelelően a kibocsátott tanulók 30%-a folytassa tanulmányait másodszakma illetve technikusi képesítés megszerzése érdekében, szilárd, biztos ismereteket szerezzenek, felkészültek legyenek a termelésben, gazdálkodásban való részvételre, a mindennapi élet kihívásaira. A szakmunkás bizonyítvány megszerzése után 5 éven belül volt tanulóik 40%-a helyezkedjen el a saját szakmájában, további 30%-uk pedig szakmáján kívül, általánosan művelt emberek legyenek, ennek érdekében 9-10. osztályban a tanulók legalább 10%-a a közismereti tantárgyi versenyeken induljon, képesek legyenek az általános emberi normák betartására, embertársaikkal szemben toleránsak legyenek, őszinte, becsületes tagjai legyenek a társadalomnak, testileg és lelkileg egészséges életmódra törekedjenek. Ennek érdekében az egészséges életvitellel kapcsolatos előadásokat szerveznek tanulóik részére, és részt vesznek a kapcsolódó pályázatokon, ápolják és továbbvigyék nemzeti hagyományainkat, ezért része nevelési programjuknak az iskolai ünnepségek megszervezése, a városi ünnepségeken való részvétel (október 23., március 15.) a kor követelményeinek megfelelően felkészítik a tanulókat az esetleges uniós munkavállalásra, ezért tudatosítják a nyelvtanulás fontosságát.
Iskolánk világnézetileg semleges. Iskolánkban gyermek centrikus nevelés folyik. Fő feladataink közül kiemelhető, hogy iskolánk nyújtson a tanulóknak szilárd, biztos ismereteket, fejlessze a tanulók képességeit, fejlessze a tehetséges tanulókat, alakítsa az igényt az egészséges életmód iránt, sajátíttassa el az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereit, közvetítse a tanulóknak a nemzeti és európai kultúrát. Képzésünk jellege: társadalomközpontú (kisebb mértékben tudományközpontú). Célunk megvalósítani az eredményszemléletű és folyamatszemléletű pedagógiai megközelítés összhangját. Nagy gondot fordítunk a tehetséggondozásra. A szaktanárok többsége következetes munkával készíti fel tanulóinkat a tanulmányi versenyekre. Versenyző tanulóink felkészültsége jó szintű, alkalmanként egészen kiváló. Célunk a középszintű érettségire, az emelt szintű érettségire, szakmai vizsgára, nyelvvizsgára való felkészítés, és hogy, az országos és megyei, területi szinten meghirdetett tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken eredményesen szerepeljenek diákjaink. Fontos rögzíteni, hogy tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói bőrszíne, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt.
- 21 -
A tanítási órákon és azon kívül is a tanuló hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan közvetlen vagy közvetett különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a tanuló zaklatása. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből következő különbségtétel, ha a törvényes célok érdekében a szükséges eszközök alkalmazásával történik. A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell. Az oktatásban a gyermek mindenekfelett álló érdeke különösen, hogy: - a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére, oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet. - minden segítséget megkapjon képesség, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez. - Ügyeiben méltányosan, humánusan a többi tanulónak érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek. Célunk, hogy tanulóink jelentős számban jelentkezzenek felsőfokú képzésre. Az érettségizett/felvett tanulók tekintetében is a megye élmezőnyébe tartozzunk továbbra is. A fentiek alapján pedagógiai programunk iránycéljai a következőkben foglalhatók össze: -
a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzés felkészítés a vizsgára tehetséggondozás felzárkóztatás szilárd műveltségi alapismeretek átadása korszerű szakmai ismeretek nyújtása elsajátíttatni a tanulóval az ismeretek alkalmazásának képességét a tanuló személyiségének fejlesztése a kommunikációs képesség fejlesztése az információszerzés különböző formáinak elsajátíttatása felkészítés a világ dolgaiban való eligazodásra felkészítés az élethosszig tartó tanulásra a szakma megszerettetése a tudás örömének felkeltése a humánus értékek közvetítése az erkölcsi értékrend kialakítása az önismeret fejlesztése az önbizalom fejlesztése sikerélmény úján a másság elfogadása az egészséges életmódra nevelés a lelki egészség megóvása képességek, készségek kibontakoztatása a problémamegoldó képesség fejlesztése sikeres beilleszkedés elősegítése szociális hátrányok kompenzálása munkafegyelem kialakítása konfliktuskezelés kulturált vitakészség kialakítása a kultúra iránti igény kialakítása a helyes tanulási módszerek megtanítása
- 22 -
-
céltudatosságra nevelés családi életre nevelés hazaszeretetre nevelés, hagyományápolás környezetvédelem együttműködési készség fejlesztése
Feladatok -
-
-
Adjunk szilárd műveltségi alapismereteket. Készítsük fel tanulóinkat választott szakmájukra, szerettessük meg velük a szakmát. Sajátíttassuk el a helyes tanulási módszereket, mert további sikereiknek ez az alapja. Fejlesszük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeit a tanulóknak. Segítsük tanulóinkat a hiányosságok pótlásában felzárkóztató foglalkozásokkal (A tanulók nagyrészt a környező kistelepülések kisiskoláiból érkezik különböző felkészültséggel) Ismerjük meg tanulóinkat, legyünk tisztában képességeikkel, értékeikkel, segítsük őket tehetségük kibontakoztatásában. Fejlesszük kommunikációs készségüket. Neveljük őket egymás elfogadására, önmaguk elfogadtatására és a család tiszteletére. Tanítsuk meg tanítványainkat az önálló ismeretszerzésre, a tanulás, a tudás örömére. Adjunk olyan hasznos - a mindennapi életben nélkülözhetetlen - ismereteket, melyek segítik majd őket önálló életükben (életvitel, háztartástan, egészségtan, kommunikáció, alapvető gazdasági ismeretek). Készítsük fel őket a családi életre, illetve arra, hogy legyenek képesek megoldani saját problémáikat (kollégiumi pedagógiai program). Próbáljuk úgy nevelni őket, hogy váljon életük részévé a kultúra, (az irodalom, zene, színház) iránti igény. Tudatosítsuk bennük, hogy lelki egészségünk megőrzését segíti az egészséges életmód, a testmozgás. Közvetítsük nekik az időtálló erkölcsi értékeket, személyiségüket fejlesszük sokoldalúan. Környezetkultúrájának elsajátíttatása. Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra megismertetése Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközeit és módszereit a tantárgyi programok részletesen tartalmazzák.
2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai gyakorlatból: -
-
Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni a csoportos és az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie.
- 23 -
-
-
-
-
A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Fontos: a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása, az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban. Módszerek: a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.), a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.), a magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.). Eljárások, amelyek segítik a kompetencia alapú oktatás megvalósítását: tantárgytömbösítés projektoktatás műveltségterület tantárgyi bontás nélkül 3 hetet meghaladó projekt témahét moduláris oktatási programok önálló intézményi innováció jó gyakorlat átvétele
2.1.4. A tanulásszervezés módszerei iskolánkban Az ismeretek átadásakor nagyobb figyelmet fordítunk a tanulási, kommunikációs és szociális készségek, képességek kialakítására, fejlesztésére. Ezek között kiemelten fontosnak tartjuk a problémamegoldás, az önálló tanulás, az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének a fejlesztését, az idegen nyelveken és a számítástechnika nyelvén való hatékony kommunikációs képesség elsajátítását. Alapmódszerek: - tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés módszereinek felhasználásával - munkáltatás (egyéni, de nem önálló feladatok): házi feladatok - individuális (egyéni és önálló feladatok): egyénre szabott, differenciált feladatok 1. Tanári magyarázat Ez a módszer a pedagógust helyezi a középpontba. A tanár magyaráz, szemléltet, időnként kérdéseket tesz fel. A hátrányos helyzetű, alig motivált fiatalok figyelmüket rövid ideig képesek összpontosítani, gyakran elkalandoznak. A percekig tartó hosszas magyarázatokat – lehet az bármennyire is érdekes – nehezen tudják követni. A módszer differenciálásra nem ad lehetőséget, a felzárkóztató osztályokban tanulók pedig rendkívül különböző tudással, készségekkel rendelkeznek. A pedagógus lényegesen magasabb színvonalon használja a nyelvet, így más szociokultúrális háttérrel rendelkező diákok ismeretszerzése akadályba ütközik. A tanári magyarázat megfelelő előkészítés után segítheti a rögzítést, mintaértékű lehet. 2. Munkáltatás, aktivizálás Feladatlapok, munkafüzetek segítségével lényegesen nagyobb lehetőség nyílik az egyéni differenciálásra, mint az előbbi módszernél. A felzárkóztató osztályokban tanulók számára célszerű egyénre szabott feladatsorokat összeállítani. Különösen az alapkészségek fejlesztésére, a gyakoroltatásra alkalmas ez a módszer. Nehézséget jelent az, hogy a felzárkóztató osztályokban tanuló fiatalok jelentős része önálló feladatmegoldásra alig
- 24 -
képes, állandó segítségre, ösztönzésre van szüksége. Feladattartásuk sem megfelelő, zavarják egymás munkáját. A pedagógus részéről időigényes felkészülésre van szükség a megfelelő taneszközök elkészítéséhez, beszerzéséhez. A módszer alkalmazásához, az önálló feladatvégzéshez célszerű fokozatosan hozzászoktatni a tanulókat. 3. Egyénre szabott feladatok A tanár és a diák által választott feladat elvégzése (pl.: gyűjtőmunka, kiselőadás, beszámoló stb.) nagyfokú önállóságot és háttértudást vár el a fiataloktól. Ugyanakkor a választás lehetősége miatt nagy motivációs erővel bír. Az osztályközösségre, csoportra jótékony hatással van, hogy egymástól is tanulhatnak, bárki előtérbe kerülhet. A feladat kiválasztásánál körültekintően kell eljárnia a pedagógusnak, segítséget kell nyújtania a segédkönyvek, anyagok beszerzéséhez, használatához. Hosszú időt igénylő feladatok elvégzésére kevesen képesek, ezért főleg az elején célszerű részfeladatokra bontani egy-egy nehezebb témát. Motiváló módszerek: - páros munka (homogén, illetve heterogén párok együttműködő tevékenysége) - csoport munka (véletlenszerű, választáson alapuló, tudatosan meghatározott csoportok) - játék - szerepjáték (drámapedagógiai módszerek) pl. állóképek, belső hangok, egyszerű empátiagyakorlatok • dilemmák, döntési helyzetek • közös döntések • helyszínépítés • ismert történetek dramatizálása • szituációs játékok • szimulációs játékok • tablók • bírósági tárgyalás - disputa - vita - kutató-felfedező módszer - kooperatív módszerek (pl. csoportprezentáció) - projektmódszer
2.1.5. A pedagógiai munka szakaszai A kötelező oktatás 12 évfolyama egységes fejlesztési folyamat, amely négy képzési szakaszra oszlik. Ezek közül iskolánk két szakaszban folytat nevelő- oktató munkát: - középfokú nevelés- oktatás szakasza, amely a kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizenegyedik, középiskolában a tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be. - Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely az alapfokú nevelés- oktatás szakasza után kezdődik, és a szakképző iskolában az OKJ által meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be. Az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. A szakiskolában és a szakközépiskolában a középfokú nevelés-oktatás és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza párhuzamosan folyhat. Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot az Új Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó
- 25 -
műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a Nat- ban foglaltak figyelembevételével. A Nat- ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában alkalmazandó kerettantervet (szakképzési kerettanterv) a szakképzésről szóló törvény és a szakmai és vizsgakövetelményeket meghatározó miniszteri rendeletek alapján készülő kerettantervek tartalmazzák.
Munkaterületeink Céljaink eléréséhez a munka legalább öt rétegét, területét kell komolyan vennünk. a. Primér ismeretátadás, ismeretszerzés. Amellett, hogy szükség van a biztos tudásra is, ez az a terület, amely nélkül a munka többi rétegét sem végezhetnénk el. b. Gondolkodásfejlesztés, szemléletalakítás. A primér ismeretek nagy részét elfelejtjük, törekednünk kell tehát arra, hogy az egyes tantárgyak legfőbb hasznát, a gondolkodás- és a szemléletmód fejlesztését erősítsük. c. Együttlét, együtt megélt szituációk, konfliktusok. A tanórákon a tananyag átadása közben nagyon sok nevelési szituáció adódik. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a gyerekek különböző hátterű, különböző stílusú felnőtt emberekkel dolgozhatnak együtt, akik eltérően reagálhatnak egyes helyzetekre (pl. ha egy diák nem készít el valamit, ha fölényeskedik osztálytársával stb.) Iskolánk egyik nagy erénye az, hogy tanáraink kongruens módon viselkedhetnek, azaz vállalhatják önmagukat, nem kell különböző szerepeket eljátszaniuk. A sokszínűséget a továbbiakban is erénynek tartjuk. d. Tanórán kívüli együttlétek. Minden iskolában fontosak a folyosói beszélgetések, kirándulások, kulturális vagy más jellegű, akár "céltalan" együttlétek. Egy kisvárosban ez fokozottan igaz: egyrészt nagyon sok program csak akkor létezik, ha mi magunk megcsináljuk, másrészt sokkal gyakrabban összefuthatunk tanítványainkkal az utcán, könyvtárban, kulturális rendezvényeken. Arra törekszünk, hogy az ilyen közös időtöltések továbbra is azt éreztessék a gyerekekkel, hogy fontosak számunkra. e. Diákközösségek. Tudjuk, hogy ez a korosztály sokkal szívesebben hallgat saját kortársaira, mint a felnőttekre. Égető szükségünk van tehát jól működő, normális diákközösségekre. Ha elég tapintatosak vagyunk, segíthetünk ilyen közösségek létrehozásában, működtetésében.
- 26 -
2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL PEDAGÓGIAI FELADATOK
KAPCSOLATOS
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ab) pont A személyiség – a legősibb meghatározás szerint – a test, a lélek és a szellem egysége. Tulajdonságokból, jellemvonásokból, tudatos és tudattalan folyamatokból épül fel. A személyiség nemcsak a testi-lelki adottságoknak, hanem a közvetlen személyi és tárgyi környezetnek, valamint az őt körülölelő „kultúrának” együttes terméke. A személyiség nem stabil (konzisztens, állandó) szerveződés, hanem szabadon fejleszthető. A gyermeki személyiség fejlesztését születéstől a felnőtté válásig egy időben, és egymást követve is több nevelési tényező végzi (család, óvoda, iskola). Napjainkban sajnos a család pozitív, értékadó, értékközvetítő szerepe jelentősen lecsökkent, így az intézményes nevelés egyre meghatározóbbá válik. Iskolánk pedagógusai személyes példamutatásukkal, következetes nevelési elveikkel, elhivatottságukkal, élvezetes óravezetésükkel, gyermekszeretetükkel és a diákok iránt mutatott tiszteletükkel pozitív mintaként igyekeznek a diákok harmonikus személyiséggé formálásában segítséget nyújtani. A 14-18 éves kor az identitás kialakításának, tudatos felvállalásának időszaka, mely a személyiség fejlődésének legviharosabb szakasza lehet. A személy próbál megbirkózni a nemi érés élményeivel és a felnőtt szerep bizonytalanságaival, integrálja és hasznosítja mindazt a tudást, élményt, környezeti hatást, megküzdési módot, amit korábbi életszakaszokból hozott magával. A serdülőt nem csupán az foglalkoztatja, hogy ő milyen, hanem az is, hogy mások milyennek látják, hogyan ítélik meg. Keresi azokat az embereket, eszméket, akik és amik mellett elköteleződhet, keresi a tevékenységet, amiben sikeres lehet. Ezen útkeresésben tud alternatívákat mutatni, biztonságot adni és követendő példákat nyújtani, értékeket közvetíteni a pedagógus. A személyiségfejlesztés az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenységünk során kiemelt hangsúlyt kap, amely az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) mellett, az egészséges és kulturált életmódra nevelést (személyes kompetencia) is magába foglalja éppúgy, mint a segítő életmódra nevelést (szociális kompetencia). Ezek értelmében a következő célok fogalmazódnak meg: • A világ megismerésére való törekvés igénye, a tudásvágy felkeltése, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. • Az érdeklődés, mint tanult motívum felkeltése és a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségeinek biztosítása (tanulói laptop, digitális eszközök alkalmazása, kooperatív munkamódszerek, taniroda), amelyek erősítik a tanulási motivációt, sikerélményt adnak. • Kiemelt feladatként szerepel a diákok érzelmi intelligenciájának fejlesztése, a helyes önismeret, önbecsülés fontosságának hangsúlyozása, a pozitív énkép kialakulásának segítése. • Ehhez kapcsolódóan a nyitottság, az emberi kapcsolatokra való fogékonyság, az empátia fejlesztése, az együttműködési készség kialakítása. • Tantestületünk elfogadja és elfogadtatja diákjaival a másságot (vak, hallás-mozgássérült, kisebbséghez tartozó tanulók), ezzel is a toleráns viselkedést igyekszünk elősegíteni. • Tudatosan figyelemmel kísérjük a segítségre szorulókat. Tanulóink szélsőséges szociokulturális háttérrel rendelkeznek, ezért fő célunk a hátrányok feltárása, kompenzálása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében (felzárkóztatás, ifjúságvédelmi, tevékenység, fejlesztőpszichológus, iskolapszichológus bevonása). • A nemzeti kultúra megismerése, emlékeinek tisztelete, ápolása, a kialakult hagyományok őrzése kiemelt feladataink közé tartoznak. • Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek, valamint azok gyakorlásának módjaival való megismerkedést is feladatként jelöltük meg. Iskolánk támogatja, ösztönzi diákjainak
- 27 -
aktív részvételét az iskolai, valamint a helyi közéletben, ezzel is kezdeményező-, vállalkozókészségüket, illetve érdekérvényesítő képességüket szeretné erősíteni.(diákönkormányzat, iskolaújság, helyi rádió, iskolaszék) • A lelki egészség elválaszthatatlan a testi egészségtől. Gondot fordítunk a harmonikus testi fejlesztésre is, az akaraterő, az állóképesség, az együttműködés, valamint a fegyelem/önfegyelem növelésére, melynek kiváló színterei a sportkörök, tömegsport, gyógytestnevelés, kollégiumi sportfoglalkozások. • Nem utolsó sorban iskolánk sokszínű és sokrétű tevékenységi kínálatával támogatja a tehetségek felismerését (énekkar, versenyek, iskolai zenekar, sportkör). A kötelező és a választható tanórák keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység minden szaktanár feladata. Különösen jó alkalmat teremtenek erre az osztályfőnöki órák mellett a kommunikáció- és dráma órák, amelyek saját élményt adnak, felszabadítanak, sikerélményhez juttatják a résztvevőket, fegyelemre tanítanak, egymásra való odafigyelést erősítik, a spontaneitást fejlesztik, a játék élvezetét az alkotás örömét biztosítják és nem utolsó sorban utat engednek az érzéseknek, indulatoknak, konfliktusoknak. A csoportban való együttműködésre ösztönöz. Személyiségfejlesztésre nyílik lehetőség a mozgókép és médiaismereti órákon (11. évfolyamon egységesen), társadalomismereti órákon. Az iskolánkban működő érdeklődési körök közül a képzőművészeti kör, az énekkar, a média szakkör tevékenységében nyilvánul meg leglátványosabban az alkotói fantázia. A kiállításokra való készüléssel (rajzpályázat, fotókiállítás, kerámia), a fellépések közös örömével, a tartalmas, színes újságszerkesztéssel társas kompetenciáik fejlesztése valósul meg. A sportkörök (foci, kézilabda, röplabda, kosárlabda, aerobic, úszás) a kitartásra, küzdeni akarásra nevelheti tanulóinkat, az egészséges versenyszellem formálása fontos feladatunk. Kiemelten támogatjuk tanulóink részvételét a különböző tanulmányi versenyeken, hiszen ezek új ismeretszerzésre, szorgalmas munkavégzésre, precizitásra, komplex gondolkodásra ösztönöznek. Egyben önértékelésük fejlődésére is hatással van. Az érzelmi neveléshez, közösségfejlesztéshez kiváló teret biztosítanak a közösségi rendezvények (a hagyományos diákrendezvények megszervezése, a fecskebál, Teleki-nap, Diák-nap, szalagavató, karácsonyi hangverseny, Luca-napi vásár, idegen nyelvi estek, táncház). A tanév során 4-5 alkalommal kerül sor színvonalas műsor készítésére, akár nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódóan, akár zenei, kulturális rendezvényeken való szerepléshez kapcsolódóan. Ezen a tevékenységi formák fejlesztik a tanulók önállóságát, kreativitását, rugalmas problémamegoldó gondolkodását, szervező készségét, kommunikációs készségét, növelik az önbizalmát, valamint az alkotás örömének élményét adják. Önmagunk megismerésén túl fontos, hogy megismerjék a tanulók hazánk kulturális örökségét, valamint betekintsenek más népek kultúrájába. Ezt a célt szolgálják a tanulmányi kirándulások, nyári táborok, a külföldi tanulmányutak, valamint a német testvériskolai kapcsolat. A múzeumlátogatások, a hangversenyek, kiállítások, és színházi előadások megtekintése támogatja a nyitottságot, az esztétikai igényesség kialakulását, hozzájárul az egyéni érdeklődés kielégítéséhez. A felelősségvállalás tudatosítása, a szociális kompetencia megerősítése történik az önkéntes szolgálat teljesítése során, amit diákjaink évek óta örömmel vállalnak különböző szociális intézményekben. Iskolánk törekszik arra, hogy a diákok jövőképét formálja, tudatos pályaválasztását, továbbtanulását, munkavállalását segítse (témahét, fakultációk, emelt szintű képzés, nyelvvizsgára felkészítés,) gyakorlatorientált képzést biztosítson (diákvállalkozások, terepgyakorlatok). Bízunk benne, hogy humánus viselkedésünkkel diákjainkat hozzásegíthetjük, hogy egészséges lelkületű, érett, sokoldalú személyiséggé váljanak.
2.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ac) pont, 128. §.
- 28 -
Egészséges táplálkozás - Ismerjék fel a tanulók a kiegyensúlyozott, rendszeres táplálkozás fontosságát, a túlsúlyosság és az alultápláltság veszélyeit. - A közétkeztetésben és az iskolai büfében lehetőség szerint törekedni kell az egészséges táplálkozás szabályainak betartására. Mindennapos testnevelés, testmozgás - A köznevelési törvény 27. §- a szabályozza 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben a mindennapos testnevelést a közoktatási intézményekben. - Iskolánk is kiemelt figyelmet fordít a tanulók rendszeres testmozgásának biztosítására. Elsődleges célunk, hogy a tanulók életmódjává váljon a mozgás és felismerjék fontosságát az egészségmegőrzésük szempontjából. - A tanév elején az iskolaorvos meghatározza a testnevelés órai besorolásokat. Lehetőség van könnyített testnevelésen részt venni, illetve a létszámtól függően (csoportokban) gyógytestnevelés órán az uszodában, és a tornateremben is megfelelő, szakszerű ellátásban részesülhetnek tanulóink. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése - A testi és lelki egészség fejlesztésével kapcsolatban fontos szerepet kap az önismeret, stresszoldó technikák megismerése, a konfliktuskezelési készségfejlesztés, emberismeret, empátia, az egyéni képességek és célok összhangja, devianciák felismerése - Célunk a függőséghez vezető okok feltárásán, tudatosításán keresztül a szenvedélybetegségek megelőzése. pl.: az élvezeti szerek (drogok, alkohol) és túlzott fogyasztásuk egészségkárosító hatásának és azok következményeinek megismertetése. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése - A 2011. évi köznevelési törvény 46.§ (2) bekezdése alapján „A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.” A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás - A biztonságos közlekedés szabályainak megismertetésére az osztályfőnöki órák keretében van lehetőség illetve a tanulók egy része már középiskolás éveik alatt megszerzi a vezetői engedélyét valamely kategóriára. - az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására a biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretében van lehetőség az iskolában foglalkoztatott egészségügyi szakemberek bevonásával. Elegendő számú jelentkező esetén elsősegélynyújtó-szakkör indítása is lehetséges. A személyi higiéné - Az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátosságoknak megfelelő egészségügyi szabályok megismertetése a tanulókkal az egészségük megvédése, a károsodások megelőzésének elérése érdekében. - Fontos szerepet kap a bőrápolás, hajápolás, szájápolás (fogak és szájüreg ápolása) kéz és lábápolás, szem-, fül-, és orrápolás, a nemi szervek higiéniája és a közvetlen környezetünk tisztasága. A tartalmi elemeket a tantárgyi programokba beépítve a tantestület közösen tudja megvalósítani. A tartalmi szerkezet kidolgozásakor figyelembe vehető a tanulók egyéni fejlődésének dinamikája, mert nem zárulnak le a képességek, készségek és ismerethatárok egy-egy tanév befejeztével, hanem más aspektusból újból, magasabb szinten továbbfejlesztődnek spirálisan vagy teraszosan.
- 29 -
2.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ad) pont
A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Minden oktatási intézményben folyik közösségfejlesztés. A tanulók különböző közösségek tagjaiként (osztály, kollégium, iskola, diákönkormányzat stb.) sajátítják el a közösségi élet szabályait. Minden nevelőközösség értékeket közvetít a tagjai felé. Ilyenek az emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek. Az értékek közvetítésekor figyelembe kell venni a tagok egyéniségének sajátosságait. Közösségnek számít a család, az iskola és az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül a nevelőtestület, az osztály, a kollégium és maga az iskola számít közösségnek. Közösségnevelő terület lehet a tanóra – osztályfőnöki vagy szakóra -, tanórán kívüli foglalkozás, diák önkormányzati munka, kollégiumi munka és egyéb szabadidős tevékenységek. A pedagógusoknak el kell érniük, hogy egy spontán gyülekezet - osztály - egy közös cél érdekében hajlandó legyen elfogadni egy közös értékrendet, és ennek megfelelően viselkedjen. Erre nagyon jó lehetőség az osztályfőnöki óra, s ezen belül is nagy szerepe van az első évfolyam óráinak. Céljaink Egyik fontos célunk, hogy tanulóink ismerjék meg nemzeti kultúránk értékeit. Feladatunk a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, megbecsülése. (Szociális és állampolgári kompetencia.) Iskolánk számos olyan rendezvénynek ad teret, amelyen erre lehetőség nyílik. Pedagógusaink szakkörök, vetélkedők keretében igyekeznek szélesíteni a tanulók látókörét a különböző tudományos területeken. Így például a biológia szakkör keretében tanulóink megismerkedhetnek Magyarország tájainak és a tájakhoz kötődő védett területeken fellelhető természeti értékekkel, valamint Magyarország természettudósaival és munkásságukkal. A nyelvi szakkörön városunk és hazánk értékeivel, hagyományaival, szokásaival foglalkoznak a tanulók, s egyben betekintést nyernek más nemzetek szokásaiba, s közvetlenül is részt vesznek a nemzeti kapcsolatok ápolásában. Intézményünkben rendszeresen szervezünk történelmi vetélkedőket, melyben városunkra és névadónkra vonatkozó kérdések is szerepelnek, és minden évben megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről. Így igyekszünk erősíteni tanulóinkban közvetlen környezetük és hazájuk ismeretét és szeretetét. A hazafiságra való nevelés kapcsán nagy fontosságot tulajdonítunk a történelmi megemlékezéseknek. Az éves Munkatervben rögzítjük, hogy melyik ünnepi megemlékezés kinek a feladata. (okt.6., okt.23., febr. 25., márc. 15., stb) A már említett szakkörön kívül számos lehetőséget teremtünk arra, hogy tanulóink nyitottak legyenek más kultúrák iránt. Lehetőségük nyílik arra, hogy az iskola és a város kapcsolataink révén utazzanak Franciaországba, Németországba, Horvátországba, Angliába és Erdélybe, s megismerjék és elfogadják más népek kultúráját, életmódját és szokásaikat.
- 30 -
A környezeti nevelés célja, hogy elősegítsük a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy segítsék elő az élő természet fennmaradását. Feladatunk a természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. (természettudományos kompetencia) Tanulóinkat igyekszünk közvetlen környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására nevelni: bekapcsolódnak az iskola dísznövényeinek gondozásába, az oktatás szemléltetését segítő, élő gyűjtemény kialakításába, szakszerű gondozásába, fenntartásába, valamint az iskola udvarának rendben tartásába. Igyekszünk szoros kapcsolatot kiépíteni a Körös-Maros Nemzeti Parkkal. A Nemzeti Park munkatársai évenkénti előadásaikkal hívják fel a tanulók figyelmét a környék természetvédelmi és környezetvédelmi problémáira és ezek megoldási lehetőségeire. Rendszeresen bekapcsolódunk a Körös-völgyi esték programsorozat iskolánkat és a diákokat érintő részeibe. Hétvégi túrák, nyári természetvédelmi táborok szervezésével, a helyi diákkutatási program kidolgozásával és beindításával, valamint az iskolai szertár ésszerű, természetvédelmi szempontokat figyelembevevő fejlesztésével hívjuk fel tanulóink figyelmét arra, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. A víz és környezetgazdálkodási ágazaton a tantervben megjelölt témákhoz kapcsolódóan önköltséges tanulmányi utak szervezhetőek a szülőkkel történt egyeztetés után. Szeretnénk megvalósítani egy mikrobiológiai önképzőkör és egy természetjáró kör létrehozását. A társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának megbecsülésének döntő tényezője a kommunikációs kultúra. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képességei állnak. Tanulóink ismeretekre tehetnek szert az iskola által szervezett színházlátogatások, táncházak és egy városi diákkör által szervezett filmklubok, vitaestek révén. A dráma- és kommunikáció tagozati képzés lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megismerjék és elfogadják önmagukat és társaikat. Fiktív helyzetek révén próbálnak megoldást találni a megoldandó problémákra, melyek segítséget nyújthatnak számukra a későbbiekben. Az ismeretszerzésben nagy szerepet játszik az, hogy iskolánkban Internet-összeköttetés van, melyet tanulóink több módon is használhatnak. (digitális kompetencia) Az ismeretek szelektálásához a pedagógusoktól kapnak segítséget. Számos fórum áll tanulóink rendelkezésére véleményük kinyilvánítására. Az osztályközösségen kívül gondolataikat, véleményüket, érveiket a heti diák- önkormányzati üléseken és az évi diákközgyűlésen is nyíltan kinyilváníthatják. E fórumok hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók gyakorolják, hogyan kell viselkedniük, véleményt nyilvánítaniuk, érvelniük, másokat képviselniük egy demokratikus társadalom tagjaként. (állampolgári kompetencia) A tanulók tapasztalataikat az országos fórumokon tudják bővíteni. Iskolánk nem zárkózik el a sajátos nevelési igényű tanulók képzésétől sem. Pedagógusaink igyekeznek fejleszteni a segítő, elfogadó magatartást a diákokban társaikkal szemben. Megpróbálunk előadások, beszélgetések, pszichológiai fogadóórák révén támogatást nyújtani a tanulóknak a káros függőségekhez vezető szokások megelőzésében és a krízishelyzetek megoldásában. (szociális kompetencia) Közösségteremtő szerepe van a hagyományos diákrendezvényeknek. Nagyobb rendezvényeink: a Fecskebál, a Szalagavató és a diáknap, a Teleki nap. Kisebb rendezvényeink, amelyeknek már hagyományai vannak: "Ki mit tud?" sportversenyek, idegen nyelvi est, vidám vetélkedők, zenés rendezvények. Programjaink rendszeressé tételével tesszük színesebbé, tartalmasabbá a tanulók életét. A közösségi együttlétek fejlesztik reális önértékelésüket, másokról kialakított képüket, alkalmazkodási képességüket, szélesítik ismereteiket. A diákönkormányzat működése
- 31 -
A Közoktatási törvény 1996. évi módosítása új jogi alaphelyzetet teremtett, amely egyenrangú félként kezeli az oktatás folyamatában szereplőket és demokratikus működési formát ír elő az iskolák számára. Az iskola egyes alapdokumentumai a diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A diákönkormányzat működése gyakorló terepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, az állampolgári kompetenciák fejlesztésének. Iskolánkban aktív diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata: - a diákság képviselete, - a diákrendezvények megszervezése és lebonyolítása A diákönkormányzat tagjai: - a diákönkormányzat elnöke - elnökhelyettese Feladatuk: az iskola illetve diákönkormányzatunk képviselete a városi megyei és országos diákrendezvényeken, kapcsolattartás a diákönkormányzat tagjaival, szervezési, illetve irányítási feladatok. - kultúrfelelős Feladata: kapcsolattartás az iskola diákságával, a kulturális rendezvények propagálása, elindítása, szervezési munkálatok. - sportfelelős Feladata: kapcsolattartás a diákokkal és a testnevelés szakos tanárokkal, iskolánk sportéletének megszervezése, a lebonyolítás segítése, a sporteredmények összesítése. - gazdasági felelős Feladata: a diákönkormányzat kiadásainak és bevételeinek szakszerű könyvelése - osztály-diákbizottsági titkárok Feladatuk: az osztályközösség képviselete, az osztály tájékoztatása a diák-önkormányzati hírekről, a diákönkormányzat munkájának segítése. A felelősöket a diákönkormányzat minden évben szavazással választja meg a diák önkormányzati üléseken. Ezek az ülések hetente kerülnek megrendezésre, s mindig az általános kérdések, programok alkotják a napirendi pontokat. A diákönkormányzat mellett mindig ott áll a diákmozgalmat segítő pedagógus, akinek az a feladata, hogy tartsa a kapcsolatot a diákönkormányzattal és a tanárokkal, segítse a diákság munkáját az aktuális problémák megoldásában, programok megszervezésében. Az iskola közösségi élete A diákrendezvényeknek nagy hagyományai vannak iskolánkban. A rendszeresen visszatérő rendezvények az iskolai közösséghez tartozást erősítik. Néhánynak több évtizedes múltja van, némelyik néhány éves, van olyan rendezvény, amely most indul újra. Előkészítésük, lebonyolításuk komoly munkát, sok időt igényel. Az iskola lényegéből fakadó ünnepélyek az évnyitó, a ballagás és az évzáró. Ezek koreográfiája évtizedek óta hasonló, mégis más, hiszen állandóan megújul a diákság. Az ünnepségek felelőse a második, a harmadik és az első évfolyam. Évtizedek óta ragaszkodnak a diákok a ballagás előtti szerenádhoz, ill. az utolsó tanítási napon a "bolondballagáshoz". A két legnagyobb szórakozást szolgáló diákrendezvényünk: a Fecskebál és a Szalagavató. A fecskeavató októberben zajlik, szervezője a 10. évfolyam. A bált megelőzi a kilencedikesek telekissé avatásának tréfás szertartása, a tizedikesek műsora. A bál programjai: disco, teaház, táncház, koncert. A szalagavató decemberben kerül megrendezésre. Ennek szervezője a 11. évfolyam. Programjai: valamelyik 11. osztály műsora, a tizenkettedik osztályosok nyitótáncai, bál. Mindkét program szervezésében és lebonyolításában komoly szerepet szokott vállalni a szülői közösség a büfé és a ruhatár működtetésével. Az őszi időszakban lehetőség nyílik az elsős tehetségek bemutatkozására a "Ki mit tud?"-on.
- 32 -
A diákélethez hozzátartozik a sport. Ősszel és tavasszal folynak a csapatbajnokságok. Az őszi bajnokságok győzteseinek jutalmazása a Mikulás ünnepség keretében történik, amely táncházzal és teaházzal zárul. A téli szünet előtti szép hagyomány a templomi hangverseny, melyet iskolánk énekkara ad, s az iskolai karácsonyi ünnepség a téli szünet előtti utolsó tanítási napon, amely meghitt hangulatban, fenyőfa mellett, énekléssel zajlik. Bensőségesen szép a kollégiumi karácsonyi vacsora. 1997 februárjában sok év kihagyás után újra indult az iskolai farsang, amelyből hagyomány lett. Áprilisban van a nagysikerű diáknap, a Teleki- nap. A köztes években a diákönkormányzat feladata a diáknap programjainak megszervezése és lebonyolítása. Az iskolán kívüli programok a kirándulások, színházlátogatások, amelyek kikapcsolódást nyújtanak, illetve oktató- nevelő hatásuk van, a rajtuk való részvétel önkéntes és önköltséges. A programok összefogják az iskola diákságát, biztosítják számukra a kikapcsolódási lehetőséget, és közösségformáló hatásuk van. A közösségi programokra felhasználható időkeret elosztása az éves munkatervben lesz rögzítve, a rendelkezésre álló óraszámok és az adott év kiemelt feladatainak ismeretében.
2.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ae) pont
A pedagógusok feladatai -
-
-
-
A szaktanár kötelessége, hogy legjobb szakmai és pedagógiai ismeretei alapján oktassa tanítványait. A kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése. Hivatásához méltó magatartást tanúsítson. Munkafegyelmével mutasson példát diákjainak. Törekedjen arra, hogy a tantervi anyagot a tanulók egyéni képességeik alapján minél jobban elsajátíthassák a tanórákon, és órán kívüli foglalkozásokon. a tantervi anyagot – a kiadott dokumentumokra támaszkodva – éves szinten tervezze meg. Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét. A kétheti óraszámnál nagyobb elmaradást haladéktalanul jelenti az igazgatónak, és a munkaközösség-vezető tanácsai, az igazgató utasításai szerint módosítja. Az adminisztrációs tevékenységet pontosan végzi. A dokumentumokat szép külalakkal vezeti. Az iskolai dokumentumok kidolgozásában részt vesz. Az iskolai foglalkozásokon, rendezvényeken időben – legalább 10 perccel a foglalkozás kezdete előtt – jelenjen meg, tevékenységével, jelenlétével és magatartásával segítse elő az eredményes nevelő-oktató munkát. A tanulók munkáját, teljesítményét folyamatosan ellenőrzi a kerettantervben és a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint, értékeli, - érdemjeggyel, szóban, írásban. A tanuló tudásáról a tantárgyi sajátosság figyelembevételével sokrétűen megbizonyosodik. Az érdemjegyek osztálynaplóba való naprakész bejegyzéséről gondoskodik. (A különböző típusú érdemjegyeket más-más színnel jelöli az osztálynaplóban.) Az írásbeli dolgozatokat, feladatlapokat legkésőbb 14 munkanapon belül kijavítja, és a tanulóknak kiadja.
- 33 -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A szaktárgyból legalább jó szintű ismeretekkel rendelkező tanulókat tanulmányi versenyekre és felvételre készíti fel, a szakórákon illetve egyéb foglalkozásokon. Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat. A tanulók továbbtanulását, pályaválasztását szaktárgytól függően elősegíti. A tanulók tanulmányi munkájáról, magatartásártól, szorgalmáról folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt, ha szükséges az igazgatót. A tanuló tanulmányi munkájáról, magatartásáról, szorgalmáról a fogadóórákon és erre hivatott értesítéseken keresztül tájékoztatja a szülőt, illetve gondviselőt. A titoktartási kötelezettségeket szigorúan be kell tartania. Az iskolán kívüli nevelési hatásokat, tömegkommunikációs eszközök által közvetített információkat a tantárgyi sajátosságok figyelembevételével a nevelés-oktatás folyamatába beilleszti. Az érvényes rendeletek szellemében a tanítási órákon kívüli szakmai és pedagógiai feladatokat (minőségi korrepetálás, korrepetálás, helyettesítés, szakkörök, érdeklődési körök stb.). A szaktanári munkájával kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet pontosan, naprakészen hiánytalanul elvégzi. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal továbbképzésen vesz részt. Kivéve, aki mentesül a továbbképzés alól. Az iskolai munkarendjéhez kapcsolódó ügyeleti teendők ellátásába bekapcsolódik. Az iskolai rendezvények megszervezésében, előkészítésében, lebonyolításában aktívan részt vesz. Részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. Határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket. A nevelőtestületi értekezleten, megbeszéléseken részt vesz. Felelősségteljes véleménynyilvánításaival a nevelési-oktatási feladatok megoldását elősegíti. A nevelőtestületi értekezletek határozatait, megállapodásait betartja és betartatja. Mint munkaközösségi tag, alkotó módon vesz részt a munkaközösség tevékenységében. szakmai, módszertani tevékenységéről, eredményeiről, gondjairól, a munkaközösségi foglalkozásokon beszámol. A szaktárgytól függetlenül minden tanár feladata a helyes magyar beszédre és írásra nevelés, a természet és környezetvédelmi nevelés, a környezet, a társadalmi és egyéni tulajdont képező tárgyak, felszerelések védelmére való nevelés. Ha munkáját váratlan akadályoztatás miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, legkésőbb a munka megkezdése előtt 15 perccel jelenti az igazgatónak, vagy az igazgatóhelyettesnek. Minden egyéb esetben legalább egy nappal előbb engedélyt kér az igazgatótól, vagy megbízottjától valamely tanítási óra vagy más előírt foglalkozás elhagyására, elcserélésére illetve javaslatot tesz a szakszerű helyettesítés megoldására. A munkakörével kapcsolatos előre nem látható nevelési-oktatási feladatokat lát el az igazgató utasítása szerint. A szülőket tájékoztatja gyermekük előmeneteléről. Szükség esetén a szülőt írásban kéri, hogy gyermeke érdekében keresse fel az iskolában. Az évfolyamszintű szülői értekezlet délutánján minden nevelő az iskolában tartózkodik. A szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesüljenek a kulturált érintkezés szabályai. Igényelje és követelje meg a pedagógusok és az intézményi dolgozók munkájának megbecsülését. Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat. Törekedjen a demokratikus tanár-diák viszony kialakítására. A tantestület és az intézmény dolgozóival törekedjen jó munkakapcsolatra. Előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartására. A gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. A Házirendet az iskola tanulóival betartatja, a hiányosságokat azonnal észrevételezi.
- 34 -
-
-
-
-
Több napos távollét esetén gondoskodik az elvégzendő tananyag kijelölésével a továbbhaladásról, illetve a helyettesítésre felkért, vagy az igazgatóhelyettes által kijelölt – kolléga kellő tájékoztatásával. Órán vagy egyéb foglalkozáson történt rendkívüli eseményről – baleset, rosszullét, súlyos fegyelmezetlenség stb., - köteles a jelentést tenni az igazgatónak, annak távollétében az igazgatóhelyettesnek a legrövidebb időn belül. Előzetes felkérésre részt vesz a felvételi, javítóvizsga, előrehozott, illetve osztályozó vizsgára, érettségi és hatosztályos vizsgára létrehozott bizottság munkájában. Az intézmény külső kapcsolatainak építésébe bekapcsolódik. Az intézményi védő, óvó előírásokat betartja és betartatja. Segíti az iskolai, illetve kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját, a pszichológus és a fejlesztő pedagógus munkáját. A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetőséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő- és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. Az igazgató felkérésére ellátja az osztályfőnöki (munkaközösség-vezetői, stb.,) feladatokat. Elvégez minden olyan feladatot, amely a munkaköréhez kapcsolódóan az iskola működéséhez szükséges, s ezzel az igazgatóság megbízza.
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök I. Kiválasztása Az osztályfőnököt – az iskolavezetés és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslata alapján – az igazgató bízza meg. Az osztályfőnöki megbízás annak adható, aki az intézmény főfoglalkozású tanára és több éves gyakorlattal rendelkezik II. Feladatai -
-
-
-
-
Munkáját az alapdokumentumokban meghatározottak alapján végzi Az osztálya közösségének felelős vezetője, irányítója és fejlesztője A tanulók egyéniségének, személyiségének a minél alaposabb megismerése, az egyéni sajátosságok figyelembevételével való fejlesztés Összehangolja és segíti az osztályban tanító nevelők munkáját, látogatja óráikat (5 óra félévente). Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Az éves ütemtervben meghatározottak szerint fogadóórát, osztályszülői értekezletet tart. Az ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. A tanulók tanulmányi helyzetéről kéthavonta értesíti a szülőket. A szülői értekezleten részletesen beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről. Összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját. A szülőkkel ismerteti és elfogadtatja a tanulókkal kapcsolatos követelményeket és elvárásokat. Osztályfőnöki nevelőmunkáját tanmenetben megtervezi, és az abban foglaltakat be is tartja. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel, javaslataival, valamint a részére kijelölt feladatok teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységét Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, osztálya fegyelmi helyzetének alakulását. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, ezekkel összefüggő észrevételeit, javaslatait kollégái elé terjeszti. Együttműködik a diákmozgalmat segítő pedagógussal és a Db vezetőségével, az utóbbi munkáját figyelemmel kíséri, illetve irányítja.
- 35 -
-
-
-
-
-
Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, szorosan együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel. Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását, igyekszik ezeket megalapozottá, a realitásokkal összhangban lévővé tenni. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok naprakész vezetését (törzskönyv, osztálynapló), valamint a továbbtanulással, ifjúságvédelemmel, statisztikák készítésével járó adminisztrációt. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre. Törekszik azt indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére, visszaszorítására, ennek érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére. A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő- és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó-pedagógus felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Elvégez minden olyan feladatot, amely munkaköréhez kapcsolódik, s ezzel az igazgató megbízza.
2.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
TANULÓKKAL
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) af) pont A köznevelési törvény 4. §. (13) pontjának alapján kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő tanuló: aa) sajátos nevelési igényű tanuló (SNI) ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló (BTMN) ac) kiemelten tehetséges tanuló a) hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanuló
2.6.1. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelése, oktatása Jogi háttér: A Knt. 47. §. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság és a nevelési tanácsadó szakértői véleményében foglaltak szerint biztosítjuk, fejlesztő foglalkozások keretében. A fejlesztő foglalkozások programját a szakértői bizottság és a nevelési tanácsadó által kiadott szakvélemény figyelembe vételével egyéni haladási terv alapján állítjuk össze.
- 36 -
2.6.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az eredményes, egyéni fejlesztés megvalósításához elengedhetetlen, hogy a tanulók pillanatnyi szintjüknek, terhelhetőségüknek, képességeiknek megfelelő tevékenységeket végezzenek a tanulási helyzetek során, így optimális terhelésük lehetővé váljon. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján megállapíthattuk, hogy iskolánkban egyre nagyobb számban kerülnek olyan tanulók, akik magatartási gondokkal, beilleszkedési nehézségekkel küzdenek. Problematikus vagy nehezen nevelhető tanulók azok, akiknek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott életkorban elvárható helyes magatartástól és az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni, ugyanakkor azonban gyógypedagógiai vagy javító nevelést még nem igényelnek. Összeállítottuk a személyiségjegyeknek azt a rendszerét, amely a nehezen nevelhetőségre utal. Ezek a következők: • nyughatatlanság, nyüzsgés, • agresszivitás, • konokság, • csipkelődő hajlam, • túlzott gátlásosság, • befelé fordulás, álmodozás, • állandó bűntudattal küzdés, • túlzott igényesség, • eltúlzott önértékelés, • érzelmi tompultság. A rendellenes magatartás mögött számtalan ok húzódhat meg. A gyermekeket érő folyamatos kudarcélmények csak tovább erősítik a személyiség zavarait. Beszélhetünk teljesítménybeli kudarcokról, amelyek a diákokkal, szülőkkel, tanárokkal való társas érintkezés kapcsán nyilvánulnak meg, például ha a társa, a szülő, vagy a nevelő visszautasítja közeledését valamely tevékenységben. A többszöri kellemetlen élmény gátlásosságot, visszahúzódást, a feladattól való félelmet szül, a gyerek egyre inkább a kudarcra orientálódik és ez állandósult szorongáshoz vezethet. Iskolánkban a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel bíró tanulóknál az optimális terhelés eléréséhez a következő pedagógiai tevékenységeket kívánjuk elvégezni. - kooperatív tanítás-tanulás alkalmazása csoportos munkában - heterogén csoportok létrehozása - önálló, egyéni feladatvégzés, azonban előfordul, hogy bizonyos tananyagrész ezt nem teszi lehetővé, ezért – a többi gyerek közös munkavégzése közben – nyílik lehetőség arra, hogy a tanár egyéni, személyre szabott intenzív fejlesztő munkát végezzen - képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő oktatás és nevelés biztosítása - támogató környezet létrehozása - tanári attitüd változás - hatékonyság növelése (mérés - visszajelzés) - differenciálás - projekt- módszer - individuális tanulás előtérbe helyezése - fejlesztő értékelés bevezetése - tevékenységközpontú pedagógiák A fenti felsorolásban szereplő tevékenységek mellett a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel rendelkező gyerekek személyiségfejlesztésében végzendő feladatok az alábbiakkal egészülnek ki: - tanórán kívüli szabadidős tevékenységek szervezése, (szakkör, sportkör, diákrendezvények stb…) - aktív ifjúságvédelmi munka
- 37 -
-
testnevelés tantárgy szabadsávban rendelkezésre álló a teljesítményfokozó szerek káros hatásairól óra keretében folytatott beszélgetése - a biológia tantárgy tantervében rendelkezésre álló általános egészségtani ismeretek témájának hatékony feldolgozása - az osztályfőnöki órákon a káros szenvedélyekről tartott felvilágosító előadásokkal, beszélgetésekkel, gyakorlati bemutatókkal. Célunk az, hogy a tanulási kudarcot a minimumra csökkentsük, illetve megelőzzük. Ha tanulási kudarcot tapasztalunk, első lépésként a kudarc okát keressük, majd a következő lépésben ezt próbáljuk megszüntetni. A tanulási kudarc leggyakoribb okai a következők lehetnek: - magatartási zavar esetén pedagógiai tevékenységgel segítjük elő a kudarc megszűnését - túl magas követelményi szint, túlzott elvárások Ez akkor fordul elő, ha egy vagy több tantárgyból olyan teljesítményt vár el a család vagy a pedagógus, melyet a tanuló önhibáján kívül nem tud teljesíteni. Iskolán belüli pedagógiai megbeszélés eredményeképpen, a pedagógusok csökkentik vagy átalakítják elvárásaikat. Nehezebb feladat a szülőt meggyőzni arról, hogy gyermeke az adott területen vagy összességében nem tud jobban teljesíteni, hiszen a szülő általában (bár ezt természetesnek tekinthető) elfogult gyermekével szemben. Az osztályfőnök és a szaktanár azonban konzultálhat a szülővel, és kellő tapintattal a szülő érzékenységét figyelembe véve változtathat a helyzeten. A tanuló túlzott elvárása önmagával szemben (túlértékelés): Azoknál a tanulóknál fordul elő, akik mindenből maximálisan szeretnének teljesíteni, de adottságaik, képességeik alapján ezt nem tudják elérni. Nagyon sok időt fordítanak a tanulásra, keveset pihennek (az aktív és a passzív pihenés egyaránt kevés). Ezáltal eredményük még annál is gyengébb lesz, mint amit egyébként elérhetnének. Ilyenkor megkeressük azt a személyt, aki a tanulóhoz a legközelebb áll, akiben a tanuló feltétlenül megbízik, akinek véleménye fontos számára és el is fogadja, és vele konzultálva, rajta keresztül próbáljuk a tanulási stratégiát megváltoztatni, illetve az önértékelést reális irányba terelni. A teljesítmény értékelésének helytelen módja: A tanulási kudarcoknak szintén gyakori oka, ha az értékelés negatívan motivál, a számonkérések során a feleletek, dolgozatok hibáit emeljük csak ki. Célszerűnek tartjuk, hogy az értékelésben a tanuló teljesítményének pozitív vonásait hangsúlyozzuk, inkább dicsérjünk, mint elmarasztaljunk, kiemeljük, hogyan és milyen tanulási módszerekkel lehetne még jobban elsajátítani a tananyagot. A tanulónak mindenkor éreznie kell, hogy a legkisebb teljesítményt, erőfeszítést is észreveszik, és értékelik a pedagógusok. Fontosnak tartjuk a szöveges értékelést, mivel az osztályzat önmagában semmit nem jelent. Csak a szöveges értékelés segítheti a tanulót abban, hogy valóban jobb eredményt érjen el. Funkcionális, motoros vagy idegrendszeri zavar: Ebbe a körbe soroljuk azokat a tanulókat, akik valamilyen rendellenesség miatt nem tudnak megfelelni a tanulmányi követelményeknek. A rendellenesség mértéke befolyásolható (dislexia, disgraphia, discalculia stb.) akkor, ha módunkban áll iskolán belül, ha szakmai kompetenciánkat meghaladja, akkor iskolán kívüli fejlesztő foglalkozásra irányítjuk a tanulót, természetesen a szülők beleegyezésével. Ha a tanuló nem korrigálható rendellenességben szenved, úgy élünk a jogszabályban biztosított lehetőséggel, és orvosi vélemény alapján a tanulót adott tantárgyból nem osztályozzuk, illetve a számonkérés módját a tanulóhoz igazítjuk. Általános iskolából hozott, nem kielégítő tudás: Ha a tanuló előképzettsége elmarad az átlagostól és emiatt nem képes a többiekkel lépést tartani, valamint a követelményeknek megfelelni, akkor felzárkóztató foglalkozásra kerül sor. Ahhoz, hogy ezekre a hiányosságokra fény derüljön, az első órákon szükség van a tanulók felmérésére.
- 38 -
A tanulási kudarcok megelőzése érdekében mindentanulót próbálunk sikerélményhez juttatni a vele szemben támasztott elvárások személyre szabott kialakításával, a pozitív értékeléssel, melyek egyébként a motiváció hathatós eszközei is. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység területei a következők: - a tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. (Amennyiben a tanulót mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskolának egyéni foglalkozás keretében kell segítséget nyújtani a felzárkóztatáshoz. Az egyéni foglalkozást a tanulóra igazított fejlesztési terv alapján kell elvégezni, melynek alapjául a szakértői vélemény szolgálhat. Az egyéni foglalkozás magatartásához szükséges időkeretet a Kt. 52 § (7) és (11) bekezdése biztosítja. Az egyéni foglalkozás tanórának számít. - A tanulót az iskola igazgatója – a tanuló kérelmére, a szakértői bizottság javaslata alapján – részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól ( a gyakorlati képzés kivételével ), ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. - A magántanulót az iskola valamennyi kötelező foglalkozása alól fel kell menteni. - Az akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Iskolánkban évente ez két alkalom, osztályozó vizsgák formájában. - Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve beilleszkedési tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségének, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia. - A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából egyéni - 1-3 tanuló részére szervezett – foglalkozás tartható. A tanórai differenciálás Iskolánkban az átlagosan 25-30 fős heterogén osztályokban tanító pedagógusok gyakran élnek a differenciált tanulói munkáltatásból adódó pedagógiai lehetőségekkel – a feladatok tartalmának, a megoldási módszereknek és eszközöknek, illetve a megoldáshoz rendelkezésre álló munkaidőnek differenciált meghatározásával. (Ennek eredményességét a csoportbontások tovább fokozzák.) A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók lemaradása egyéni bánásmód esetén behozható, a tanulmányi teljesítmény javítható. Ennek az egyéni, differenciált bánásmódnak az eszközei: • • • • • • •
jól differenciált feladatok, követelmények, egyéni haladási tempó egyéni motiválás, sikerélmény biztosítása, megfelelő segítség megszervezése, meglévő képességekre való támaszkodás tanulás-módszertani segítség biztosítása.
2.6.3. A tehetség, képesség kibontakozását elősegítő tevékenység „Talentumon” azt a képességet értjük, amely akár tartalmi, akár formai szempontból újat, eredetit, értékes művet hoz létre.” „Tehetségen azt a velünk született tulajdonságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos tevékenység által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagost messze túlhaladó teljesítményeket képes létrehozni.” (Harsányi István) A tehetség három alapvető eleme: - átlagon felüli képesség
- 39 -
- a feladat iránti magas szintű elkötelezettség, - magas színvonalú kreativitás. A tehetség kibontakozásának feltételei: - család - iskola - társak Ismertetőjegyek: Lelki tulajdonságok - Vakmerőség, - Örömkészség, - Kitartás, - Ambiguitás/ambivalens –tolerancia - Függetlenség, - Érvényesülési vágy Viselkedés: - Játékosság - Dominancia - Kalandvágyás - Autoritás el nem ismerése - Szűk keretek elutasítása Célunk: - Az elkallódás elhárítása - Harmonikus fejlesztés - Önmagára találtatás - Esélyteremtés - felkutatni és felismerni a tehetséges tanulókat, akik valamely területen kimagasló képességekkel bírnak és egyéni adottságaikat, képességeiket hatékonyan fejleszteni, - fontos, hogy megértsük a tehetséget és megjelenési formáit, - segíteni a tehetséges tanulókat abban, hogy felismerhessék és fejleszthessék a képességeiket, - ösztönözni intellektusukat és kreativitásukat, - bevonni a tehetséges tanulókat társadalmunk jelenlegi problémáinak felismerésének megértésébe, - erősíteni a tehetséges személyiségeket, hogy képesek legyenek vezetői szerepet vállalni, - felkészíteni a tehetséges tanulókat arra, hogy kreatív és sokoldalú felnőttekké válhassanak a jövőben. Általános pedagógiai elvünk: a képességek kibontakoztatása soha nem mehet a harmonikus személyiségfejlesztés rovására. A kiemelkedő képesség fejlesztendő értéket és egyben a képességeknek megfelelő teljesítés kötelezettségét jelenti a tanár és diák részére, melynek fejlesztése nem választható el a személyiségfejlesztésről. Személyi feltételek: A tanár gyerekkel szembeni beállítódása igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes. Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása Ajánlott megfigyelési szempontok: - A gondolkodás jellege (divergens, konvergens) - Megfigyelőképesség - Memória - Fantázia (találékonyság, ötletgazdaság) - Pontosság - Kooperativitás, együttműködési képesség - Érdeklődés irányai - Tanulás iránti motiváció - Céltudatosság - Kritikai hajlandóság
- 40 -
- Önellenőrzési képesség - Rugalmasság - Engedelmesség, alkalmazkodó képesség - Tolerancia más személyek és nézetek iránt - Munkavégzésben való önállóság, - Munkatempó, munkamorál A tehetségek kiválasztásának lehetőségei: - tanév eleji felmérések (osztályfőnöki óra, szakóra, szakmai előkészítő órák, gyakorlati foglalkozás) - iskolai eredményesség, osztályzatok alapján, - versenyhelyzetekben nyújtott eredmények alapján - intelligencia- tesztek segítségével, - tanári értékelés, pedagógus kollégák véleménye alapján, - a tanulók önértékelése személyiségükről, tevékenységükről. A tehetséggondozás módszerei, eszközei: Hogyan, milyen módszerekkel gondozhatjuk a tehetségeket? 1. rávezető módszerekkel: indirekt jellegű, lépésről-lépésre maga a tanuló halad a felfedezés útján, a gyerek szerepe a nagyobb a tanár koordinál (önálló kutatás, laboratórium, játék, szerepjáték, megbeszélés) 2. közlő módszerrel: direkt jellegű, magyarázó, értelmező, a tanár szerepe a nagyobb, a gyerek a befogadó (előadás, magyarázat, meg-és elbeszélés, olvasás) 3. kooperatív módszerekkel: csoportos tanulással, feladatmegosztással, a szociális igény kielégítésével (csoportos kutatás, gyűjtőmunka) 4. projekt módszerrel: munkáltatással, a témát tanári segítséggel, de önállóan dolgozza fel a gyerek (komplex feladat, széleskörű összefüggések) 5. egyéb fontos szempontok, módszerek a tehetségek fejlesztéséhez: 6. gazdag tevékenységrendszer, lehetőség biztosítása (hogy legyen miből választani, pl. tehetséggondozó 3 hetes táborok) 7. kis tanulólétszám (hogy mindenkire sok idő jusson) 8. folyamatos, szakszerű munka (a tehetség nem „1-2” nap alatt fejleszthető) 9. a fejlesztés egyénenként és tehetség területenként változó időt és módszert követel meg 10. a fejlesztésben meghatározó a tehetség és a tanár személyisége egyaránt 11. mindig figyelembe kell venni a gyerekek szükségleteit, mind a kognitív (értelmi), affektív (érzelmi), és szociális (társas) szükségleteket egyaránt A pedagógus feladata: - a kognitív szférában a lehetőség felismerése, az affektív szférában a bátorítás, és a szociális területen a segítségnyújtás. - a tanulók megfelelő külső és belső motiválása - kiegyensúlyozott tanár-diák kapcsolat - folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, szakmunkástanulók és szakközépiskolai tanulók esetében a gyakorlati helyet biztosító szakmai vezetőkkel, a szakmai kamarával, - a tehetséggondozásban való részvétel szigorú kritériumainak betartása (és betarttatása) minden érintett részéről (diák, tanár, nevelő, szülő, gyakorlati oktatás helye), - a fejlesztéshez szükséges tárgyi feltételek, jól felszerelt szaktanterem, tanműhely, információ- technológiai ellátottság, megfelelő környezet biztosítása, - az eredményt elért tanulók, tanárok erkölcsi és anyagi elismerése, - a tehetséggondozásban részt vevő pedagógusok speciális tanfolyamon való részvétele a tehetségek felismerése, empátiakészségének fejlesztése céljából. - A tehetséges tanulók nyomon követése: a tanuló osztályfőnökének, felkutatása elsősorban annak a pedagógusnak a feladata, akinek a szakterületéhez a tanuló tehetsége, képességei a
- 41 -
legjobban kötődnek. Ha a tanuló képességeinek fejlesztése iskolai keretek között nem oldható meg, külső segítséget ajánlunk számára. Tárgyi feltételek: - iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény - számítógép, mint fejlesztőeszköz - videó, zenei anyagok - variálható tantermi berendezés a csoportfoglalkozásokhoz - megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek) egyszerű feladatokkal, többszintű nehézségi fokkal stb.) A tehetséggondozás színterei: az iskola és a kollégium, ezen belül: - tanórák - gyakorlati foglakozások - szakkörök - fakultáció emelt szintű foglalkozás - minőségi korrepetálások /egyéni foglalkozások/, - érdeklődési körök, művészeti csoportok - diáksportkör - tanulmányi, kulturális és sport versenyek A szakkörök szaktanár vezetésével egy-egy tantárgyhoz, illetve műveltségi területhez kapcsolódhatnak. Kiemelt foglalkozás az adott tárggyal, ami az órai anyaghoz kapcsolódva plusz többlet ismereteket nyújt a tanulóknak. A szakköri foglalkozások szeptember 15- től május 31- ig tartanak. Heti óraszámuk egy óra, igény esetén kéthetente két óra. A szakköri foglalkozásokra a tanulók önként jelentkeznek, jelentkezésük egy tanévre szól. A tanulóknak a szakköri foglalkozások legalább 80%-án részt kell venni, kimaradni csak indokolt esetben, igazgatói engedéllyel lehet. Egy tanuló maximum két szakkörbe jelentkezhet egy tanévben. A szakkör meghatározott tematikájától év közben indokolt esetben (20%) el lehet térni. A szakköri foglalkozásokról naplót kell vezetni, melyben a foglalkozások témáját, és a résztvevők körét fel kell tüntetni. A tehetséggondozásra a kerettanterv is lehetőséget ad: pl. emelt szintű érettségire való felkészítés. Az emeltszintű foglalkozás célja, hogy az órai anyaghoz kapcsolódva, valami többlet ismeretet, de a tananyagon túl egyéb ismereteket nyújtson kiemelten a továbbtanulni szándékozó, a nyelvvizsgára készülő, illetve a közép-, és emeltszintű érettségire készülő tanulók részére. Egyéni foglalkozás keretében a tanár egyénileg foglalkozik a tehetséges tanulókkal, képességeinek, egyéniségének megfelelő feladatokat ad neki, ezzel is szolgálva a tehetség kibontakoztatását. A minőségi korrepetálás célja a tanulmányi versenyekre, nyelvvizsgára, felvételire való felkészítés is. Az egyéni foglalkozásra fordítható órakeret jogszabály által meghatározott, ezért a hatékonyság érdekében csak a verseny, felvételi előtti 2-3 hónapban célszerű tervezni a foglalkozásokat. A tantárgyi és műveltségi területekhez kapcsolódóan a tanulók számára érdeklődési körök és művészeti csoportok is szervezhetők. A tanulók igényei alapján 10- 20 fő számára féléves vagy egész tanévre terjedő foglalkozások szervezhetők, amelyek kéthetente 2 órásak. A foglalkozások vezetői képzett, jól felkészült előadók. Ilyen körök például az énekkar, művészeti kör, színjátszó kör, táncoktatás, stb… A foglalkozások lehetnek ingyenesek, önköltségesek, vagy részben térítési díjkötelesek. A foglalkozásokról haladási naplót kell vezetni. Az intézményben nagy hagyományai vannak az ének, a zenei és zenetörténeti nevelésnek. Ezért a továbbiakban is biztosítani kell az énekkari foglalkozásokat. Az énekkarba való jelentkezés az énektanárok koordinálásával megy végbe. A tanulók jelentkezése önkéntes, a foglalkozásokon való részvétel egy tanévre szól, melynek időtartama hetente minimum 2 óra, maximum 4 óra. A fellépések előtt indokolt esetben ez az óraszám (igazgatói engedéllyel) emelhető. A foglalkozásokról haladási naplót kell vezetni. A külföldi és belföldi fellépések szép hagyományát továbbra is folytatni kell.
- 42 -
A diáksportkör működése több évtizedes hagyománnyal rendelkezik az intézményben. A diáksportköri foglalkozások keretén belül kell biztosítani a tanulóknak a mindennapi mozgáshoz a lehetőséget. A foglalkozásokon a részvétel önkéntes, az adott szakosztály munkájába történő bekapcsolódás esetén a tanuló számára a foglalkozások látogatása kötelező. A foglalkozások évfolyamonkénti, sportágankénti beosztását a testnevelő tanárok végzik / a rendelkezésre álló órakeret csoportonként heti 2 óra/. Sportágankénti lehetőségek az intézményben: - kosárlabda - asztalitenisz - kézilabda - kispályás labdarúgás - röplabda - atlétika - sakk - torna - úszás Az egészséges versenyszellem kialakítása és ápolása a tehetséggondozás rendkívül fontos része. Általános törekvésünk, hogy a kiemelkedően tehetséges tanulókat – ha tehetségük minősége, iránya alapján erre lehetőség van – versenyeztessük, mivel teljesítményüket a verseny általában növeli. A versenyek képet adnak arról, hogy a tanulók tudása mennyi fejlődött önmagukhoz és milyen szinten áll a többiekéhez képest, mi az amit már elértek, és amit még pótolniuk kell. A versenyek szervezése történhet osztály, iskolai, városi, megyei, meghívásos és országos szinten. Az országos versenyekre készülő tanulók a tanórák látogatása alól időszakos felmentést kapnak, továbbá a felkészüléshez konzultáción vehetnek részt. Kivételes tehetségeknél lehetővé kell tenni, hogy a tanuló egyszerre több év tananyagát sajátítsa el, figyelembe véve intellektuális érettségén kívül testi fejlettségét, érzelmi érettségét. Az előrehozott osztályozó vizsga időpontjai: augusztus és január. Sikeres vizsga esetén a tanuló a tanórákról felmentést kaphat, de a tanulást folytathatja a tanár segítségével. Iskolánk alapvető célkitűzéseit figyelembe véve a tudományos (természettudomány, társadalomtudomány, szakmai tárgyak, idegen nyelv) tehetség kiválasztását és gondozását tartjuk elsődleges feladatunknak, de más területeken (vezetői, képességek kibontakoztatása, sport, mozgásművészet, kreativitás) is fontosnak tartjuk a kiemelkedő, tehetséges tanulók felismerését, fejlesztését. A tehetséggondozásban részt vevő tanulók részére lehetővé kell tenni, hogy a speciális „tehetséggondozás” rendszeréből bármikor kikerülhessenek, másrészt biztosítani kell a nyitottságot a rátermett tanulók befogadására. A kiemelkedő eredményt elért tanulók munkáját értékelni kell az iskolai közösség előtt legkésőbb a verseny utáni egy héttel (iskolarádió, iskolai újság), jutalmazni pedig a tanévzáró ünnepségen. A jutalmazás lehetséges formái: oklevél, pénzjutalom, könyvjutalom, hangversenybérlet, színházlátogatás, iskola által alapított kitüntető plakettek oktatási területekként. Azok a pedagógusok, akik sikereket érnek el a tehetséges tanulók felkutatásában és fejlesztésében, munkájukért megfelelő jutalomban részesüljenek. A fentebb megfogalmazott célok is szerepet játszottak abban a döntésben, mely szerint az iskolánkban kompetencia alapú oktatást valósítunk meg. Ennek keretében törekszünk a tanórai oktatásszervezés kínálatának új eljárásokkal való bővítésére a témahét, projekthetek, a moduláris, a tantárgytömbösített oktatás és a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása során. A képességek és tehetségek kibontakoztatásában mindezek szerepét segítik a kooperatív tanulási technikák és a kompetencia alapú oktatási csomagokon keresztül fejlesztett szociális, életviteli, valamint életpálya – építési kompetenciák. Nagy szerepet kap a munkaerőpiacon egyre inkább alapkészségnek számító digitális kompetenciák fejlesztése is. Ezért fontos az intézmény IKT stratégiájának kidolgozása és annak megvalósítása.
- 43 -
2.6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Fontosnak tartjuk, hogy eredményessé tegyük a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében próbáljuk megvalósítani a felzárkóztatást. Az alapozó és bevezető szakaszhoz kapcsolódó TÁMOP 3.1.4 projekt tevékenységrendszere: − Kapcsolattartás a múzeumokkal, közművelődési intézményekkel és civil szervezetekkel. Ez az együttműködés támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, illetve az informális tanulás elterjesztését. − Az IPR rendszert bevezető intézményektől jó gyakorlatok átvétele az együttnevelés megvalósítására, a képesség kibontakoztató programok alkalmazására. Abban a kérdésben, hogy a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az iskolának feladata ellátni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységet is. A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítésének formái: - felzárkóztatás - korrepetálás A felzárkóztatás és korrepetálás célja: A hátrányos helyzetű tanulók és a tanulmányaiban visszamaradt, tanulási nehézséggel bíró, illetve alapkészségek területén hiányosságokkal küszködő (dyslexia vagy dysgrapfia) gyerekek fejlődésének segítése. Tanév elején a 9. évfolyamon (első héten) felmérést végzünk magyar nyelv és irodalomból, illetve matematikából. Azoknak a tanulóknak, akik a mérésen nem érték el a 40%- ot, kötelező jelleggel heti 1 óra korrepetálást tartunk a félév végéig (a korrepetálást beépítjük a tanulók órarendjébe- a tanítási nap végén). Félévkor a tanulókat újramérjük. Azokat, akiknek ekkor sem sikerült elérniük a 40%-ot, további korrepetálásokon (délutáni foglalkozás, egyéni foglalkozás) segítjük. A foglalkozások anyagát, a résztvevők számát beírjuk a haladási (korrepetálási) naplóba. A foglalkozásokra a tanulóknak kötelező járni. Feladatok: - a tanítási órák hatékonyabbá tétele - az otthoni tanulás elősegítése - a tanulási problémákkal küszködő gyerekek segítése tanórán kívül - alapkészségek területén hiányosságokkal küszködők esetén különböző tanulási alternatívák biztosítása - a felzárkóztató plusz órák biztosítása - a pedagógus részéről nagy türelem és odafigyelés a felzárkóztatás egész folyamatára Módszerek: A tanítási órák hatékonyabbá tétele: - Tömör, lényegre törő órai változatot biztosítani, mely megkönnyíti az otthoni tanulást - Sok mintapéldát, részletes magyarázatot kell nyújtani - Szemléltetni kell, amikor csak lehetséges - Be kell vonni a tanulókat a tananyag feldolgozásába, minél többet beszéltetni - Gyakori részösszefoglalást, részismétlést beiktatni az óra menetébe - Sok gyakorló órát kell tartani (lehetőség szerint)
- 44 -
-
Csoportosan vagy önállóan végezhető feladatok kijelölésével, melyek folyamatos sikerélményt adnak a kevésbé jó képességű tanulóknak is Motiváció Kooperatív tanulásszervezés Differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában Jó gyakorlatok alkalmazása: tevékenykedtetés, páros-csoport-egyéni munka, többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal
A tanulók értékelése: A tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés (szóban, írásban). Az otthoni tanulás elősegítése - egyénre szabott, különböző nehézségi szintű, felzárkóztatást szolgáló otthoni gyakorlatok - otthon elvégezhető szorgalmi feladatok adása, melyek értékelésével újabb sikerélményhez juthatnak A tanulási problémákkal küszködő gyerekek segítése tanórán kívül - Felzárkóztatás a 9. évfolyamon. - Az egész évet végigkísérő korrepetálás, a belépő és a vizsgák előtti évfolyamokon. - Esetenkénti korrepetálás akkor, ha a tanár úgy látja, hogy az osztály nem sajátította el a tananyagot. - Az iskola köteles - a szülők igénye alapján - a 9- 10. évfolyamos tanulók részére a tanulószobai foglalkozást szervezni. Célszerű a foglalkozásokat a hét első 4 tanítási napjának délutánján biztosítani. A tanulószobai foglalkozáson különböző szakterületen dolgozó tanárok felügyelnek, akik oktató munkájukkal segítik a tanulók tanórára való felkészítését. A tanulószobai foglalkozások a tanulók és tanárok délutáni órabeosztásának szakszerű megszervezését igénylik. A tanulószobai foglalkozás biztosítson lehetőséget a tanulók önálló tanulására, ismeretszerzésére is. Továbbá: - Esetenkénti csoportbontás, ha ez az iskola költségvetéséből finanszírozható - A magántanuló - amennyiben szakértői vélemény alapján kapott felmentést az órák látogatása alól - kérheti a tanárok segítségét a felzárkózáshoz, beszámolhat tudásáról, majd vizsgázhat - Egyéni foglalkozások szervezése a hiányosságok kiküszöbölése érdekében
2.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Jogi háttér:
A Knt. végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet 27- 28. §. A gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvény (gyermekvédelmi törvény)
Az elmúlt évek tendenciája, hogy a tanulók számában egyre nő az egyre nehezebb körülmények között élők százalékos aránya. Ezért már a tendencia megjelenésétől fokozottan figyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységben közreműködnek: - gyermek-és ifjúságvédelmi felelős - osztályfőnök - pedagógusok - iskolavezetés
- 45 -
A gyermekvédelmi törvény tiltja a gyermekek, a tanulók hátrányos megkülönböztetését bármilyen oknál fogva. A gyermek– és ifjúságvédelmi felelős feladata az iskola szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységének koordinálása az osztályfőnökök és a pedagógusok közreműködésével. A pedagógus közreműködik és segít a hátrányok enyhítését szolgáló feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Feladata a pedagógusnak az is, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, és a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Ilyen esetben haladéktalanul köteles ezt jelezni az iskola ifjúságvédelmi felelősének és az intézmény vezetésének. Intézményünkben a tanulószobai foglalkozások megszervezése mellett a következő tevékenységi formák szolgálják a szociális hátrányok enyhítését: -
-
-
-
-
-
-
-
étkezési támogatás: az iskola felvilágosítást ad, hogy az önkormányzat által biztosított támogatást igénybe veheti-e a szülő. A család - szociális helyzetét figyelembe véve - kérheti az önkormányzat segítségét étkezési hozzájáruláshoz. Ennek mértéke három eltartott gyermek esetén, tartósan beteg, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló esetén 50%-os kedvezmény. a tankönyvtámogatás elveinek és mértékének meghatározása minden évben a tantestület döntése alapján történik; ennek értelmében törekszünk a differenciált segítségnyújtásra; a minisztériumi támogatás mellett kérheti a szülő a további támogatást a helyi önkormányzattól az osztályfőnök, ill. ifjúságvédelmi felelős javaslatára. Az ingyenes tankönyv ellátást a törvényben rögzítettek körére terjesztjük ki, részben könyvtárból való kölcsönzés biztosításával. felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, nyelvvizsgára felkészítő programok indítása pályázatok segítségével történhet, illetve a nem kötelező tanórai keretből biztosítjuk az ehhez szükséges órákat. drog-, alkohol-, bűnmegelőzési programok szervezése osztályfőnöki órák keretében, illetve előadások tartása szakemberek bevonásával, esetlegesen pályázaton nyert pénzekből is történhet. pályaorientációs tevékenység az osztályfőnökök, ill. a továbbtanulásért felelős pedagógus segítségével valósul meg. az osztályfőnök és a szülő jó együttműködésével az iskola nyitott a másság elismerésére és annak iskolai keretekbe való beillesztésére. pl.: látás- és halláscsökkent, testileg sérült, dyslexiás tanulók oktatása és nevelése. ösztönözzük a helyi, regionális támogatások megszervezését. a roma tanulók részére pályázati lehetőséggel élünk a szociális segítő tevékenység része az iskolaorvosi szolgáltatás. Az iskolaorvos rendelési ideje kijelölt napokon történik. Az iskolaorvos végzi a tanulók vizsgálatát, vezeti az egészségügyi törzskönyvet. szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatáson felvilágosító munkát végzünk a szociális juttatások lehetőségeiről (étkezési hozzájárulás mértéke, gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli szociális juttatás). kapcsolatot tartunk a városban és más településeken működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, rendőrséggel, gyámhivatallal és más hivatalos szervezetekkel.
A program célja: segíteni azon tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek. Kik a hátrányos helyzetűek? Az 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §. (1) bekezdése alapján:
- 46 -
Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. A hátrányos helyzetű gyerekek csoportjának kijelölésénél az iskolai pedagógiai gyakorlatban az alábbi paraméterek látszanak indokoltnak: - A szülők iskolázottsága Miután a szülők generációjában – a mai 30-40 évesek között – átlagos iskolai végzettségnek a középfokú iskola (legalább szakmunkásképző) számít, hátrányos helyzetűnek tekinthető minden olyan gyerek, akinek szülei csak általános iskolát végeztek. - A szülők egzisztenciális biztonsága Azokban a családokban, ahol egyik szülőnek sincs állandó munkahelye, a gyerekek ugyancsak hátrányos helyzetűnek tekinthetők. - A családok stabilitása Azok a családok, amelyek felbomlottak, ahol az egyedülálló szülő – általában az anya – egyedül neveli a gyerekeket, a jelenlegi gazdasági körülmények között szintén hátrányos helyzetűnek számítanak. - Elhunyt és tartósan beteg szülők gyermekei Azon családok gyermekei, ahol valamelyik, vagy mindkét szülő elhunyt, illetve tartós súlyos betegségük miatt nem tudnak gondoskodni gyermekeikről, hátrányos helyzetűek. - Az eltartottak száma, a családok nagysága A jelenlegi gazdasági helyzetben azok a családok, amelyekben az eltartottak aránya meghaladja az eltartók arányát, szintén hátrányos helyzetűek. - A szülők devianciája Azokban a családokban, amelyekben a szülők valamelyike deviáns életmódot folytat / alkoholista, bűnöző stb. /, a gyerekek ugyancsak hátrányos helyzetben nőnek fel. - Kisebbségi, etnikai helyzet A cigánysághoz tartozni, különböző történelmi és társadalmi okok miatt jelenleg szintén hátrányos helyzetet jelent. - Átmenetileg hátrányos helyzetűnek tekinthetők az áttelepült, illetve a tartós betegségben szenvedő tanulók is. Ezen kritériumok alapján a hátrányos helyzet skálaként fogható fel, amelynek kezdőpontján azok a gyerekek állnak, akiknek a családjait a felsorolt szempontok közül az egyik, a végpontján pedig azok, akiknek családjait a felsoroltak közül mindegyik jellemzi. Az utóbbiakat nevezhetjük halmozottan hátrányos helyzetűnek, ők a mai társadalmi viszonyainkat elemezve az úgynevezett leszakadó rétegek gyermekei. Arról van szó, hogy az, ami a gyerek, az iskolázás oldaláról hátrányos helyzet, annak eredete, forrása a leszakadás, ugyanakkor a hátrányos helyzet következménye a leszakadás lehet. Iskolánk feladata, hogy az alapvetően családi háttérből eredő hátrányokból származó esélyegyenlőtlenségeket korrigálja, enyhítse. Ehhez nem elegendő egyenlő feltételeket teremteni
- 47 -
valamennyi tanuló számára, hanem pozitív diszkriminációval kell az esélyegyenlőséget biztosítani. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §. (2) bekezdése alapján: Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: -
-
-
-
A tagintézményünkben Integrációs Pedagógiai Rendszert működtetünk. A szülőket rendszeresen tájékoztatjuk arról, hogy milyen külső és belső anyagi segítség igénybe vételére van lehetőség. A mindenkori törvények alapján biztosítunk ingyenes tankönyveket a jogosultságra vonatkozó igazolás felmutatása mellett iskolai könyvtárunkból biztosítjuk az arra rászoruló tanulóink részére a tartós tankönyveket a tanulási problémákkal küzdő diákjaink részére heti négy napon biztosítjuk a tanulószobát, ahol szaktanári felügyelet mellett segítség igénybe vételével sajátíthatják el a hatékony tanulási technikákat (lényegkiemelés, vázlatkészítés, stb.) szintrehozó, felzárkóztató órák bevezetése a 9. évfolyamon szeptember-október hónapban a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulók számára rendszeresen megszervezzük a szakmai és közismereti tantárgyi versenyeket, és biztosítjuk az országos versenyeken való részvételüket. név nélküli felmérést kell végezni az iskola tanulói között a droggal és más szenvedélybetegségekkel kapcsolatosan, majd az eredményektől függően az osztályfőnöki órákon) esetleg külső előadó segítségével (kell a kérdéseket megvitatni a diákokkal folyamatosan figyelemmel kísérjük a kiírt pályázatokat, és a lehetőségeinket figyelembe véve részt veszünk azokon az iskolában folyó oktató-nevelő munka segítségére létrehozott TÚRI siKER; Teleki Alma mater pénzforrásait felhasználva osztálykirándulásokhoz és színházlátogatásokhoz segítjük hátrányos helyzetű tanulóinkat.
Gyermek- és ífjúságvédelem A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amely a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A gyermekvédelem tehát egy rendkívül sokrétű, összetett, komplex tevékenység. Szűkebb értelemben nehéz élethelyzetbe kerülő, vagy fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekek speciális gondozása, segítése szakemberek által. A gyermek– és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a pedagógiai tevékenységhez. Összefügg azzal, hogy olyan légkört, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, tanuló származása, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.
- 48 -
Minden tanuló részére biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy képességeit, tehetségét kibontakoztassa, leküzdhesse a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél fogva fennállnak. Senkit sem részesítünk igazságtalanul előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és veszélyeztetettség okát, mértékét illetően. A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet a gyermekvédelmi törvény határozza meg. A Népjóléti Miniszter 15/1998.(IV. 30.) NM rendelete kimondja a népjóléti szolgálatok működését, melyet a települések önkormányzatai hoznak létre. Az általuk nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás feladata: - a családban történő nevelés elősegítése - a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése - a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése - a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése. Feladatunknak tarjuk a szolgálattal való összehangolt, szoros együttműködést. Részt veszünk az esetmegbeszéléseken, az éves gyermekvédelmi fórumon. A családdal, a szülőkkel kapcsolatot kell tartanunk, hiszen alapvető célkitűzés, hogy a gyermek a családban nevelkedjen, szüleitől kapja meg a segítséget, hogy iskolába járjon, és eredményesen fel tudjon készülni. Ennek érdekében a gyermekeket és a szülőket tájékoztatni kell mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával. Segítenünk kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok működését, amely arra irányul, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, véleményt nyilvánítsanak az őket érintő kérdésekben. A tanuló emberi méltóságát, személyiségi jogait mindannyiunknak tiszteletben kell tartani. A tanuló joga, hogy az oktatási- nevelési intézményben családjának anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes, vagy kedvezményes étkeztetésben részesüljön. A gyermek védelmét pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások is biztosítják. Tankönyvsegély Az ingyenes tankönyvre jogosultak felmérése nyilatkozatok alapján történik. Az ingyenes tankönyveket csak akkor kaphatja meg a tanuló, ha a jogosultságról szóló igazolást leadja az adott tárgyév augusztus 31- ig az ífjúságvédelmi felelősnek. Ingyenes tankönyvre jogosult az a tanuló, aki: a) tartósan beteg, b) sajátos nevelési igényű, c) három – vagy többgyermekes családban él, d) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. További kedvezményekre is lehetőség van az egyéb körülmények miatt rászorulók részére (ingyenes tankönyvre nem jogosultak tankönyvsegélye). Előnyben részesítjük azokat a tanulókat, akiknek: a) mindkét szülője munkanélküli, b) valamelyik szülője rokkantnyugdíjas vagy tartósan beteg, c) tanköteles testvére tartósan beteg, d) a tanulót a nagyszülő vagy felnőtt testvér neveli, e) a tanuló árva (mindkét szülő elhalálozott) és más családban (rokonoknál, nevelőszülőknél) él, f) egyedülálló szülő által nevelt,
- 49 -
g) a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. (Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges.) Étkezési támogatás a) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló után az intézményi térítési díj 50 %- a b) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %- a c) tartóan beteg, vagy fogyatékos gyermek után az intézményi térítési díj 50 %- a Feladataink közé tartozik a tanév elején a tanulók helyzetének feltárása. (A megszerzett információkat titokban tartjuk, csak a tanuló helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk. Egyéni, családi információikat titokként kezeljük. Ezek alól kivétel, ha a tanuló személye vagy a közösség bármely tagja veszélyeztetve van az információ elhallgatása miatt.); a veszélyeztetett gyermekek segítése, a felnőttkori devianciák kialakulásának csökkentése, illetve megelőzése. Minden pedagógusnak részt kell vennie a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Nagy veszélyt jelentenek a következők: a) szabados életformák, csavargás, b) drogfogyasztás, drogárusítás, c) dohányzás, italozás, d) szélsőséges csoportokhoz való kapcsolódás, e) igazolatlan mulasztások. Az iskola keretén belül előadásokat szervezünk meghívott előadókkal a fenti témákról. Pályázatok megírásával segítjük az iskola egészségnevelési- és kábítószer ellenes programját. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetén írásban tájékozatjuk arról, hogy kik látják el intézményünk különböző egységeiben a gyermek– és ifjúságvédelmi munkát, valamint arról, hogy milyen időpontokban és hol kereshetők fel. A menza kedvezmények biztosítása, a tankönyv- támogatás megszervezése az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök, a könyvtáros és a tankönyvfelelős feladata. A jogosultságokról szóló igazolásokat az osztályfőnökök segítségével az ifjúságvédelmi felelős és a gazdasági ügyintéző gyűjti össze. Gyermekvédelmi intézkedések az iskolában - a veszélyeztetett tanulók helyzetének felmérése - a velük való foglalkozás - a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése - a tanulók tanulmányi (pl. korrepetálás), életviteli (pl. menza, tanulószoba), anyagi (rendkívüli segélyek) segítése - tanácsadás (tanulónak, szülőnek) szakemberek bevonásával - hatósági beavatkozás javasolása - javaslatok nyújtása az iskolán kívüli szerveknek a tanuló érdekében - fegyelmi vétség esetén az ifjúságvédelmi felelős véleményének kikérése.
2.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) af) pont A diákönkormányzat a köznevelési jogosítványokkal rendelkezik:
törvény
rendelkezései
szerint
a
következő
- 50 -
Döntési jog: A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működési rendjének és munkaprogramjának meghatározásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról. Egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: - Jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat megalkotásakor és módosításakor - A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor - Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásáról - A Házirend elfogadásakor Véleményezési, javaslattevő joggal rendelkezik- a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan - a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
2.8. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ah) pont A mai iskolában folyó munka nem csupán az ott tanító pedagógusok belügye, hanem egyfajta szolgáltatás. A beiratkozott tanulónak, szüleinek elvárásai fogalmazódnak meg a tanítási időszak előtt és alatt is. Iskolánk versenyképességét a városban, a megyében, sőt a régióban azzal tudtuk eddig is megőrizni, hogy nyitottak vagyunk a szülők felé, betekintési lehetőséget biztosítunk. Az, hogy a tudásanyag átadása mellett mennyire készül fel a középiskolai tanuló a képzés időtartama alatt az élet további kihívásaira, részben az iskolában folyó minőségi munkától függ, részben pedig attól, hogy a tanuló mennyire sajátítja el a felkínált oktatást, nevelést.
Kapcsolattartás a szülőkkel Az iskola, mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés: - alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség - megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás - a koordinált pedagógiai tevékenység - feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás - az őszinteség - eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán kedvezően fejlődő tanulói személyiség. A szülőkkel az iskola már a beiskolázáskor kapcsolatot teremt, a szülőknek lehetőségük van: - nyílt nap keretében az intézmény felkeresésére, - órák látogatására a gyermekeikkel együtt, - az iskolavezetés tájékoztató előadásának meghallgatására,
- 51 -
-
a pedagógusokkal való kommunikálásra. iskola és kollégium honlapja napi aktualitásokkal
Intézményünkben a szülő közreműködhet: - szülőként egy személyben, - az iskolaszék és - az iskolai szülői munkaközösség keretében az iskolai pedagógiai véleményezésében, javaslatokat tehet ahhoz, véleményt formálhat róla.
program
A szülők részéről a következő közreműködési formákat várjuk: - együttműködő magatartást - őszinte véleménynyilvánítást szóban és írásban - érdeklődő-segítő hozzáállást - a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását - a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését - a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását - ötletnyújtást a szülők részére tartandó előadások témáihoz - aktív részvételt az iskolai és a kollégiumi rendezvényeken - szponzori segítségnyújtást Iskolánk a tanuló helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: - ellenőrző könyv, mely a tantárgyakból kapott érdemjegyeket és a magatartásra vonatkozó információkat tartalmazza. Az osztályfőnök negyedévenként köteles átnézni a beírt érdemjegyeket és írásban tájékoztatja a bukásra álló tanulók szüleit a kialakult helyzetről. - rendszeres és folyamatos szóbeli tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, kollégiumi munkájáról, (dicséretek, elmarasztalások) elsősorban a szülők részére rendezett fogadóórákon - szülői értekezletek, melyeknek időpontjai: - 9. évfolyamon szeptember 2. vagy 3. hete - A többi évfolyamon október eleje, február közepe A szülői értekezleteken igényeljük, hogy mondják el a szülők elképzeléseiket, a gyermekeik által közvetített esetleges gondokat. A szülők egymás közötti kapcsolatfelvételét segíti az osztályfőnök, a kollégium. - rendkívüli szülői értekezletek, szükség szerinti időpontban - nyílt napok, nyílt órák szervezése: november hó utolsó pénteki napján nyílt napot tartunk, melyet az általános iskolákon kívül a középiskolák számára is meg kell hirdetni. A 8. évfolyammal megismertetjük az iskola rendszerét, hagyományait és a továbbtanulási lehetőségeket. A 10. és 12. évfolyam számára bemutatjuk az iskola szakirányú képzését, és felvázoljuk a további képzési lehetőségeket. A nyílt napot egybekötjük szakmai és iskolatörténet kiállítással, iskolatörténetét bemutató videós tájékoztatással, a kollégium bemutatásával, és a múzeum megtekintésével - előadások szervezése nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember (orvos, védőnő), rendőr meghívásával - pályaválasztási tanácsadás azon tanulók és szülők számára, akik nem találták meg helyüket a kereskedelmi szakmában - kirándulások, melyekre kísérőként kollégiumi nevelő vagy szülő is mehet a tanulócsoporttal - a kollégiumban külön szülői értekezletek a kollégiumban lakó tanulók szülei számára - kollégista tanulók esetében az osztályfőnök, a kollégiumi nevelő és az ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart egymással, és együttműködnek a tanuló nevelése – tanulása érdekében.
- 52 -
Célunk, hogy a szülőket minél nagyobb számban megnyerjük az iskolai rendezvények szervezéséhez, lebonyolításához. Igényeljük a szülők közreműködését a különböző iskolai rendezvények lebonyolításában, ahol részesei lehetnek a gyermekeik részére nyújtott kulturális programoknak. Itt más oldalról láthatják gyermekeik tevékenységét, együttgondolkodásra nyílik lehetőség a pedagógusnak és szülőnek. Az értékelés, a visszajelzés konkrét fórumai ezek a rendezvények. A kommunikatív kapcsolat közvetlenné tette eddig is az iskola és a szülő jó kapcsolatát, a képzési időszak alatt a szülők is részesei lehettek a nevelési-oktatási színtérnek. A sikeres együttműködés kulcsának tekintjük az együttgondolkodás folyamatosságát, rendszerességét. A Szülői közösség jogköre bővült: figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót, meghatározhatja minden év szeptemberében a legmagasabb összeget a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához. A szülők, a tanulók, az iskolai és kollégiumi pedagógusok köznevelési törvényben biztosított jogait és kötelezettségeit tartalmazó törvénykivonatot az iskola és a kollégium épületében jól látható helyen, a házirend mellett helyezzük el.
Kapcsolattartás az intézmény partnereivel Közvetlen partnerek: Pedagógusok Technikai dolgozók Diákok Szülök Fenntartó Tagintézmény Általános iskolák Főiskolák Gyakorlati képzőhelyek Közvetett partnerek: Megyei szakmai nevelési szervezetek Gazdasági szervezetek Ifjúságvédelmi szervezetek Kulturális szervezetek Sport szervezetek Egészségügyi cégek Vállalatok, cégek Tagintézménnyel való kapcsolattartás Az intézmény a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás - telefonos egyeztetés, jelzés - írásos tájékoztatás - értekezlet Pedagógusokkal való kapcsolattartás Az iskola vezetősége minden tanítási hét hétfőjén reggel vezetői értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következő hét feladatait. Hétfő délutánonként 14 órától rövid tájékoztatást tart a vezetőség a tantestületnek. Erről az igazgatóhelyettes kivonatot készít (megbeszélések kivonata) és a tanáriban a faliújságra kihelyezi a következő értekezletig.
- 53 -
Indokolt esemény miatt az igazgatóhelyettes az iskolarádión keresztül rendkívüli nevelőtestületi megbeszélést hívhat össze. Technikai dolgozókkal való kapcsolattartás Az igazgató a gondnok bevonásával minden hónap első keddjén 9-től munkaértekezletet tart. A távollévő dolgozókat az első munkanapon a gondnok tájékoztatja. Diákokkal való kapcsolattartás A hétfői nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják a diákoknak. Kiemelten fontos eseményekről tanítási napokon a 3. szünetben iskolarádión keresztül vagy személyesen, az iskola udvarán tartandó tájékoztatón értesítjük a tanulókat. Havonta a DÖK szervezésében diákközgyűlést tartunk, amelyen a tanulók lehetőséget kapnak a véleménynyilvánításra az őket érintő ügyekben. Szülőkkel való kapcsolattartás Fogadóórák Az iskola tanárai előzetes megbeszélés alapján munkaidőben fogadják a tanulók szüleit és tájékoztatják őket. Szülői értekezlet Minden évben 3 alkalommal szülői értekezletet tartunk, szeptember, november és február hónapban. Iskolaszékkel, a szülői munkaközösséggel (SZMK) való kapcsolattartás Az iskolavezetés az SZMK-val és Intézményi tanáccsal működési szabályzata alapján tartja a kapcsolatot, melynek formái: - szóbeli személyes megbeszélések, értekezletek - írásbeli tájékoztatók (levelek) A gyakorlati oktatási helyekkel való kapcsolattartás A partneri elégedettségi felmérés szerint a gyakorlati helyek az iskolával való kapcsolattartás leghatékonyabb formájának az iskola képviselője (gyakorlati oktatás-vezető) által tett látogatást tartják. A kapcsolattartás egyéb formái: - a szakképző évfolyamos tanulók ellenőrzője - a gyakorlati munkanapló - a forgatási terv - a Kamara képviselője és a gyakorlati oktatás-vezető ellenőrző látogatása (évközi és nyári gyakorlaton) Fenntartóval való kapcsolattartás Az intézmény vezetője tartja a rendszeres kapcsolatot. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás A kapcsolatok lehetnek: - szakmai - kulturális - sport és egyéb jellegűek A kapcsolatok formái: - rendezvények - szakmai megbeszélések - versenyek A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.
- 54 -
A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Az általános iskolákkal való kapcsolattartás Intézményünk oktatási feladatából adódóan hagyományosan rendszeres kapcsolatot tart a város, illetve a környék általános iskoláival. A beiskolázási időszakban több mint száz általános iskolát tájékoztatunk intézményünk oktatási-képzési szerkezetéről a diákok, illetve újsághirdetések segítségével, valamint a nyílt nap szervezésével. Intézményünk vezetői és tanárai évente tíz – tizenöt intézményt keres fel beiskolázási céllal. Az intézmény jelesebb rendezvényeire rendszeres meghívást kapnak a helyi általános iskolák képviselői. A diákrendezvények területén folyamatos a kapcsolattartás az általános iskolás diákközösségekkel. Intézményünkbe a hagyományoknak megfelelően kb. 40- 50 településről érkeznek diákok. A közvetlen kapcsolattartás ápolására és beiskolázási céllal tanulmányi és szakmai versenyeket szervezünk az általános iskolások részére történelemből, informatikából és matematikából. Középiskolákkal való kapcsolattartás Intézményünk a hagyományoknak megfelelően rendszeres kapcsolatot tart a város és a régió középfokú oktatási intézményeivel. A szakképzési jellegből adódóan fontosnak tartjuk megyei szinten a szakképzés koordinálását. Erre vonatkozóan jó kapcsolatot alakítottunk ki a megyei hasonló képzést folytató intézményekkel. Intézményünk az igazgatóságán keresztül rendszeresen részt vesz illetve képviselteti magát a megyei és a regionális igazgatói értekezleteken. A kapcsolattartás sajátos formája a Teleki Blanka nevét viselő középfokú oktatási intézményekkel kialakult együttműködés. Ez a kapcsolattartás elsősorban egy-egy rendezvényre ill. jelesebb ünnepségre korlátozódik. A gyermekjóléti szolgálattal és a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítő szolgálattal illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. A pedagógiai Szakmai és Szakszolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése érdekében a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokkal. Az intézmény segítséget kér a szakértői és rehabilitációs bizottságtól, ha a gyermekek fejlődésében problémát észlel, illetve, ha a fejlesztési feladatokat nem tudja önállóan megoldani. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a szakértői és rehabilitációs bizottság értesítése – ha az intézmény a bizottság beavatkozását szükségesnek látja - esetmegbeszélés – a bizottság szakembereinek részvételével az iskola felkérésére,
- 55 -
- a szakértői és rehabilitációs bizottság címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, utazó fejlesztő szakemberek felkérése a speciális feladatok ellátására A Pedagógiai szakszolgáltatókkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek nevelési problémáinak megelőzése és megszüntetése érdekében a nevelési tanácsadóval. Az intézmény segítséget kér a nevelési tanácsadótól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a nevelési tanácsadó értesítése – ha az intézmény a beavatkozást szükségesnek látja, - esetmegbeszélés - nevelési tanácsadó címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni, melyet szerződésbe kell foglalni. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. A kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. A weidai Samuel-Dörffel Gimnáziummal 1994. május elsejétől van testvériskolai kapcsolatunk. Kapcsolattartás formái: - levelezés - diákcsereprogram - a két város nagyobb rendezvényein való részvétel
2.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK RÉSZEI KÖVETELMÉNYEI, AZ ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI
ÉS
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ai) pont, 64 - 72. §.
2.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai I. Előrehozott osztályozóvizsga Annak a tanulónak, aki társainál gyorsabb ütemben sajátítja el a tananyagot, évente kétszer (augusztusban és januárban) lehetősége van előrehozott vizsga letételére. Erre írásban kell jelentkeznie. A jelentkezés feltétele, hogy az utolsó lezárt féléves eredménye legalább jó (4) legyen. Jelentkezésre írásban van lehetőség. A jelentkezés határidejét a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. A vizsga csak jeles, jó eredmény esetén érvényes, s mentesít az adott tárgyak óráinak látogatása alól.
- 56 -
Szakmai tárgyakból előrehozott vizsga nem tehető a tananyag és a szakmai vizsga specialitása miatt. Mivel előrehozott érettségi vizsga csak idegen nyelvből és informatikából tehető, ezért előrehozott osztályozóvizsgát is csak ezekből a tantárgyakból lehet tenni. Nagyon indokolt esetben (pl. a tanuló 10. évfolyam végén előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni), a tanuló/szülő kérésére, az intézményvezető engedélyével június elején is lehetséges az előrehozott osztályozóvizsga szervezése. II. Osztályozóvizsga A tanulónak félévi és év végi osztályzatát osztályozó vizsgán kell megszereznie: - ha magántanuló - ha felmentették a tanórai foglalkozások látogatása alól - ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget - hiányzás esetén a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben előírtaknak megfelelően A tanuló olyan nyelvből, melyet órarend szerint nem tanul, osztályozóvizsgát tehet. A tantestület hozzájárulásával az a tanuló is osztályozóvizsgát tehet, aki valamilyen ok miatt év végén nem osztályozható. Osztályozóvizsgának számít – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – a beszámoltató vizsga is. III. Különbözeti vizsga Iskolánk a tanulói jogviszony átvétellel való létesítését tanulmányi követelmények teljesítéséhez köti. A különbözeti vizsgákon való megfelelés biztosítja az eltérő tantervű iskolából érkező tanuló felzárkózását. Különbözeti vizsgát kell tennie a más iskolából érkezőnek azokból a tantárgyakból, melyekből nincs osztályzata (szakmai és egyéb tantárgyak). A tanuló átvételi határozatában fel kell sorolni, hogy mely tantárgyakból, melyik évfolyam anyagából kell különbözeti vizsgát tennie, és azt is, hogy mely határidőre. Az átvételi kérelem Az átvételi kérelmet indoklással, a szülők aláírásával ellátva az intézmény igazgatójához kell benyújtani. Az eseti kérelmek kapcsán az átvételt, a különbözeti vizsgatárgyakat és azok időpontját, valamint módját az igazgató határozza meg. IV. Javítóvizsga Azok a diákok, akik év végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak, javítóvizsgát tehetnek. Azok a tanulók, akik az osztályozóvizsgáról, különbözeti vizsgáról felróható okból elkésnek, távol maradnak, vagy a vizsgáról engedély nélkül távoznak, javítóvizsgát tehetnek. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője engedélyezte. Ez azt jelenti, hogy: - ha a szakmai gyakorlatot az iskola szervezi, akkor a nevelőtestület engedélyével - ha a szakmai gyakorlatot az iskola külső cég segítségével szervezi, akkor a cég véleményének figyelembe vételével, a nevelőtestület engedélyével lehet javítóvizsgát tenni. V. Hatosztályos vizsga
- 57 -
A hatosztályos gimnazisták a 10. év végén vizsgát tesznek év végén 3 tantárgyból: 1 természettudományos, 1 humán tantárgyból és 1 nyelvből. A vizsga mindig az adott év tananyagát tartalmazza. A vizsga eredményéről a tanulók tanúsítványt kapnak. A vizsgán szerzett érdemjegyek az év végi osztályzatba témazáró dolgozatnak megfelelő súllyal számítanak bele. Mentességet kaphat az a tanuló, aki: - az adott tantárgyból megyei döntőbe jutott, a szóbeli vizsga alól kap mentességet (kivételt képez a matematika) - az adott tantárgyból országos 1-20. helyezést, vagy megyei versenyen 1-3. helyezést ért el tanulmányi versenyen, a vizsga alól teljes felmentést kaphat. - az adott idegen nyelvből C típusú középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik. - az adott tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tesz (az érettségi vizsgája folyamatban van) A tanuló kérésére a mentességtől el lehet tekinteni.
2.9.2. Tanulmányok alatti vizsgák iskolai eljárási szabályai A tanulmányok alatti vizsgán, minden tantárgyból az érettségi vizsga és a szakmai vizsga szerkezetének megfelelően kell vizsgáztatni. Azokból a tantárgyakból, amelyek nem vizsgatárgyak, a munkaközösségek által meghatározott módon lehet vizsgázni.
2.9.2.1 Az írásbeli vizsga menete Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. Az írásbeli vizsga reggel 800 előtt nem kezdhető el és legfeljebb 1700 óráig tarthat. A vizsga kezdetekor az ülésrendet úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket (kiosztja a feladatlapokat). A vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát, melyet az iskola biztosít. Íróeszközökről a vizsgázók gondoskodnak, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A vizsgázó az írásbeli vizsga megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a dátumot, a tantárgy megnevezését, vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. Az írásbeli vizsga ideje tantárgyanként maximum 60 perc. Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni. A vizsgák között legalább 10 és legfeljebb 30 perces pihenőidőt kell a tanulónak biztosítani. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, akkor: a) az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban pótló vizsgát tehessen. b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. A sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók esetében a felmentési határozatukban leírtak szerint kell eljárni. A tanuló kérésére, az igazgató engedélyével a rendelkezésre álló 60 percet legfeljebb 30 perccel meg kell növelni, vagy a tanuló írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.
- 58 -
2.9.2.2 A szóbeli vizsga menete Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, akkor az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban pótló vizsgát tehessen. A sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók esetében a felmentési határozatukban leírtak szerint kell eljárni. A tanuló kérésére, az igazgató engedélyével a 30 perc gondolkodási időt legfeljebb 10 perccel meg kell növelni, vagy a tanuló szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet.
2.9.2.3 A tanulmányok alatt vizsgák értékelése Az írásbeli vizsga értékelése pontozással történik. Az írásbeli vizsgán elérhető pontszám: maximum 100 pont. Az írásbeli dolgozatok értékelésekor az alábbi %-os értékelést alkalmazzuk minden tantárgy esetében. 0 - 29% 30 - 50% 51 - 69% 70 - 89% 90 - 100%
elégtelen elégséges közepes jó jeles
Ha az írásbeli vizsga pontszáma nem éri el a 12%-ot, akkor a vizsga elégtelen. A szóbeli vizsga értékelése pontozással történik. A szóbeli vizsgán elérhető pontszám maximum 50 pont.
- 59 -
A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért pontok alapján, a vizsgáztató szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg. A vizsga értékelésekor az alábbi %- os értékelést alkalmazzuk minden tantárgy esetében. 0 - 29% 30 - 50% 51 - 69% 70 - 89% 90 - 100%
elégtelen elégséges közepes jó jeles
A hatosztályos vizsga értékelése Az írásbeli dolgozat és a szóbeli vizsga értékelése az érettségi vizsgaszabályzatban előírtak szerint történik. A vizsga végső jegyét a vizsgáztató szaktanár javaslata alapján a vizsgabizottság állapítja meg, az érettségi vizsgaszabályzatban előírtak szerint, azaz: 0 - 24% elégtelen 25 - 39% elégséges 40 - 59% közepes 60 - 79% jó 80 - 100% jeles
2.9.3. A tanulmányok alatt vizsgák eljárási szabályai tantárgyanként Matematika A matematika vizsga írásbeli vizsga. A vizsgán használható segédeszköz a Négyjegyű függvénytáblázat, szöveges adattárolásra nem alkalmas számológép, szakiskolásoknak a Kollerné féle matematika tankönyv. Íróeszközökről, körzőről, vonalzóról és segédeszközökről a vizsgázó maga gondoskodik. A vizsgán (előrehozott vizsga, osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, illetve javítóvizsga) a vizsgázónak a munkaközösség által összeállított feladatsort kell írásban megoldania. A feladatsor az aktuális év illetve félév anyagát tartalmazza, és a középszintű matematika érettségi vizsga szerkezetének megfelelően rövid és kifejtős feladatokból áll. A vizsga értékelése Írásbeli rész: Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján történik. Ha az írásbeli jegy legalább elégséges, ez a vizsga végső jegye is. Szóbeli rész: Ha az írásbeli dolgozat pontszáma legalább 12%, akkor az előrehozott vizsga kivételével a vizsgázónak van lehetősége a javításra szóban. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a munkaközösség állítja össze. Minden tétel tartalmaz az aktuális év, illetve félév tantárgyi anyagából két fogalomra illetve tételre vonatkozó kérdést, és négy számolást igénylő rövid alapfeladatot. A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Magyar nyelv és irodalom
- 60 -
Magyar nyelv Írásbeli: az adott év anyagából egységesen összeállított gyakorlati feladatlap. Szóbeli: 10 tétel az adott év elméleti anyagából. Magyar irodalom Írásbeli: az adott év anyagából egységesen összeállított gyakorlati feladatlap. Szóbeli: 10 tétel az adott év tananyagából. A tételek lefedik a féléves, illetve az egész éves anyagot. A vizsga értékelése Írásbeli rész: Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján történik. Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Szóbeli rész: A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze. A szóbeli vizsgán szöveggyűjtemény és kötet használható. A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, orosz) Az írásbeli és szóbeli vizsga menetére az iskolai szabályok érvényesek. A tanuló semmilyen segédeszközt nem használhat a vizsgákon, kivéve az irányított fogalmazáshoz, ahol kétnyelvű szótár használható. Írásbeli vizsga részei: (minden vizsgatípus esetén) • Nyelvtani teszt (nyelvhelyesség) • Olvasott szöveg értése • Irányított fogalmazás Szóbeli vizsga részei angol, francia, orosz nyelvből: (minden vizsgatípus esetén, kivéve a hatosztályos) • Kötetlen beszélgetés • Szituáció • Képleírás Szóbeli vizsga részei német, olasz nyelvből: (minden vizsgatípus esetén) • Kötetlen beszélgetés • Szituáció Szóbeli vizsga részei angol, francia, orosz nyelvből a hatosztályos vizsgatípus esetén 8. évfolyam végén: • Kötetlen beszélgetés • Szituáció 10. évfolyam végén: • Kötetlen beszélgetés • Szituáció • Képleírás A szóbeli vizsga eltérései a különböző vizsgákon Kötetlen beszélgetés: Javítóvizsga: 1 téma
- 61 -
Előrehozott vizsga:
az érettségi vizsga követelményeinek megfelelően
A vizsga értékelése: Írásbeli rész: Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján történik. Szóbeli rész: A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze. Az írásbeli és a szóbeli vizsga egymással egyenértékű (50-50 %), a végső érdemjegy kialakításánál egyforma súllyal esnek latba. A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Történelem Irásbeli: Az érettségi vizsga szerkezetének megfelelően Időtartam: 45 perc Szóbeli: Minimum 8, maximum 15 tétel, amely lefedi a féléves ill. az egész éves anyagot
Társadalomismeret Az érettségi vizsga szerkezetének megfelelően A szaktanár az írásbeli feladatok megoldása helyett házi dolgozat elkészítését is kérheti, az általa meghatározott témá(k)ból. Időtartam: 45 perc Szóbeli: Minimum 8, maximum 15 tétel, amely lefedi a féléves ill. az egész éves anyagot Irásbeli:
Emberismeret, etika Irásbeli: Az érettségi vizsga szerkezetének megfelelően A szaktanár az írásbeli feladatok megoldása helyett házi dolgozat elkészítését is kérheti, az általa meghatározott témá(k)ból. Időtartam: 45 perc Szóbeli: Minimum 8, maximum 15 tétel, amely lefedi a féléves ill. az egész éves anyagot A vizsga értékelése: Írásbeli rész: Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján történik. Szóbeli rész: A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze. A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Földrajz Irásbeli: Az érettségi vizsga szerkezetének megfelelően
- 62 -
Időtartam: 45 perc Szóbeli: Minimum 8, maximum 15 tétel, amely lefedi a féléves ill. az egész éves anyagot A vizsgák értékelése: Írásbeli rész: Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján történik. Szóbeli rész: A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze. A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Informatika A szóbeli vizsga menete Informatika tantárgyból a szóbeli vizsga menete nem tér el az általános követelményektől. A tanuló az év anyagában szereplő elméleti témakörök egyikéből húz tételt, melynek kidolgozását a fent leírtak szerint végzi. Írásbeli vizsga menete Informatikából gyakorlati feladatot kell megoldani a számítógép adott programja segítségével. A gyakorlati feladat az év anyagából kerül kiválasztásra. Megoldására 45 perc áll rendelkezésre. Technikai problémák esetén csak a probléma elhárításának idejét pótolhatja a tanuló, az ebből eredő időveszteséget nem lehet pótolni. (pl.: áramszünet esetén csak a visszakapcsolás idejét kell beszámítani, a mentésből adódó eltérés nem pótolható, akkor sem, ha a tanuló elfelejtett menteni, és ez esetleg a feladat elölről kezdését jelenti. A szükséges eszközöket és programokat az iskola biztosítja. A vizsgán használható eszközök a számítógépen kívül: vonalzó A vizsga értékelése: Írásbeli rész: Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján történik. Szóbeli rész: A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze. A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Kémia és fizika Minden vizsgán, kémia és fizika tantárgyból az érettségi vizsga szerkezetének megfelelően kell vizsgáztatni. A vizsga anyaga az iskola pedagógiai programjában megtalálható tantárgyi követelményekre épül. A kérdések típusai az érettségi kérdések típusával egyezik meg. Tanulói kísérleteket a vizsgákon nem kell végezni. Az írásbeli és szóbeli vizsga menetére az iskolai szabályok vonatkoznak. A vizsga értékelése:
- 63 -
Írásbeli rész: Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján történik. Szóbeli rész: A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze. A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Testnevelés A felsorolt vizsgatípusok lebonyolítása során a tanulóknak gyakorlati és elméleti vizsgarészeket kell teljesíteni. A gyakorlati vizsga anyaga az adott évfolyam tantervi anyagából kerül kiválasztásra. Az elméleti vizsgarész tartalmazza a tantárgyhoz kötődő alapismereteket, fogalmakat, alapvető szabályokat. A gyakorlati vizsga helyszínét a vizsgabizottságnak olyan helyen kell kijelölnie, ahol minden feltétel adott a vizsga lebonyolításához. Biztosítani kell a lebonyolítás zavartalanságát és a balesetmentes körülményeket. A vizsgabizottság a vizsgák időpontjáról és anyagáról a vizsgázókat időben tájékoztatja. A vizsga eredményét a szaktanárokból álló vizsgabizottság állapítja meg.
Ének Az osztályozó vagy előrehozott vizsga két részből áll. A szükséges eszközökről az iskola gondoskodik. Írásbeli: feladatlap (műveltségi kérdések illetve zeneelmélet) az adott évfolyam anyagából Szóbeli: 10-15 tétel az adott tanév elméleti anyagából (10-15 népdalhoz illetve műzenei témához kapcsolva) A vizsga értékelése: Írásbeli rész: Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján történik. Szóbeli rész: A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze. A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg. A végső jegy megállapításánál a szóbeli eredménye súlyozottabban számít.
Biológia A biológia javítóvizsga és osztályozóvizsga követelményei gimnáziumi osztályokban megegyeznek az érettségi követelményekkel. 7.-8. osztályban, illetve a szakközépiskolai osztályokban az aktuális, az évfolyamra vonatkozó követelményrendszer adja a vizsga tartalmi alapját. A vizsgák írásbeli, és szóbeli részből állnak. Az írásbeli vizsga ideje 45 perc. A vizsga feladattípusai: Teszt jellegű feladatok, problémamegoldó feladatok, ábrafelismerések, szövegértelmezések. Szóbeli vizsga: A tételek a követelményrendszer alapján vannak összeállítva A és B részből állnak. Az A tételek egy téma kifejtését tartalmazzák, a B tétel egy rövid problémamegoldás, vagy ábraelemzés.
- 64 -
A vizsga értékelése: Írásbeli rész: Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján történik. Szóbeli rész: A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze. A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Környezetvédelem, és vízgazdálkodás tantárgyak javítóvizsga és osztályozóvizsga követelményei megegyeznek az érettségi követelményekkel. A műszaki ábrázolás, biológiai vizsgálatok, fizikai vizsgálatok, kémiai vizsgálatok tantárgyak követelményei a szakra előírt tantárgyi követelményeket öleli fel. A vizsgák írásbeli, és szóbeli részből állnak. Az írásbeli vizsga ideje 45 perc, az aktuális tantárgyra jellemző feladattípusokkal. Szóbeli vizsga: A tételek a követelményrendszer alapján vannak összeállítva A és B részből állnak. Az A tételek egy téma kifejtését tartalmazzák, a B tétel egy rövid problémamegoldás, ábraelemzés vagy számítási feladat.
Közgazdaság szakmacsoport 9-10. évfolyamon: gazdasági környezetünkből szóbeli, viselkedéskultúrából és kommunikációból szóbeli, információkezelésből gyakorlati vizsga szükséges. 1. Gazdasági környezetünk: Szóbeli számonkérés az éves anyagból tételhúzás alapján. 2. Kommunikáció: Írásbeli és szóbeli számonkérés az éves anyagból. 3. Viselkedéskultúra: Szóbeli számonkérés az éves anyagból. Az írásbeli és szóbeli vizsga értékelése: Az érdemjegy a mindenkori szakmai vizsgakövetelményekhez igazodóan kerül megállapításra. 4. Információkezelés: Gyakorlati vizsga. Az Információkezelés követelményei: 1. közgazdasági osztályokban:
- 9. évf. 3 órás év végi 600 leütés - 10. évf. 2 órás év végi 900 leütés 2. gimnáziumi osztályokban: - 9.évf. 1 órás év végi 300 leütés 3. környezetvédelmi osztályokban: - 9.évf. 1 órás év végi 300 leütés - 10.évf. 1 órás év végi 500 leütés Az értékelés az egységes nemzetközi hibahatár táblázat alapján történik: Jeles 0.00-0.10% Jó 0.11-0.20% Közepes 0.21-0.30% Elégséges 0.31-0.40% Elégtelen 0.41%5. Elméleti és Üzleti gazdaságtan: Az érettségi vizsgához igazodóan írásbeli és szóbeli számonkérés. Az írásbeli vizsga az írásbeli érettségi feladattípusainak megfelelő feladatokból áll, a szóbeli vizsga az éves tananyag érettségi szóbeli tételei alapján történik.
- 65 -
A vizsga értékelése: Írásbeli rész: Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján történik. Szóbeli rész: A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze. A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Kereskedelem- marketing szakmacsoport 1. Gazdasági környezetünk: Szóbeli számonkérés az éves anyagból tételhúzás alapján. 2. Kommunikáció: Írásbeli és szóbeli számonkérés az éves anyagból. 3. Viselkedéskultúra: Szóbeli számonkérés az éves anyagból. Az írásbeli és szóbeli vizsga értékelése: Az érdemjegy a mindenkori szakmai vizsgakövetelményekhez igazodóan kerül megállapításra. 4. Információkezelés: Gyakorlati vizsga. Az Információkezelés követelményei: 1. közgazdasági osztályokban: - 9. évf. 3 órás év végi 600 leütés - 10. évf. 2 órás év végi 900 leütés 2. gimnáziumi osztályokban: - 9.évf. 1 órás év végi 300 leütés 3. környezetvédelmi osztályokban: - 9.évf. 1 órás év végi 300 leütés - 10.évf. 1 órás év végi 500 leütés Az értékelés az egységes nemzetközi hibahatár táblázat alapján történik: Jeles 0.00-0.10% Jó 0.11-0.20% Közepes 0.21-0.30% Elégséges 0.31-0.40% Elégtelen 0.41%5. Közgazdaságtan: Az érettségi vizsgához igazodóan írásbeli és szóbeli számonkérés. Az írásbeli vizsga az írásbeli érettségi feladattípusainak megfelelő feladatokból áll, a szóbeli vizsga az éves tananyag érettségi szóbeli tételei alapján történik. 6. Marketing: Szóbeli számonkérés tétel húzás alapján. 7. Taniroda: Gyakorlati számonkérés feladatlap alapján. A vizsga értékelése: Írásbeli rész: Az írásbeli dolgozat értékelése intézményi szinten egységesen megállapított %- os értékelés alapján történik. Szóbeli rész: A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tételeket a szaktanár állítja össze. A vizsga végső jegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgáztató szaktanár javaslata szerint a vizsgabizottság állapítja meg.
Szakképző évfolyamok Kereskedő, vendéglátásszervező- vendéglős és bolti eladó szakma
- 66 -
A kereskedő képzésnél a szakmai tantárgyakból csak azoknál a tantárgyaknál van írásbeli vizsga, amelyeknél a végső szakmai vizsga írásbeli részét képezi (vállalkozási ismeretek, áruforgalmi ismeretek, üzleti levelezés, bolti adminisztráció bizonylatok). A vendéglátásszervező- vendéglős képzésnél a szakmai tantárgyakból csak azoknál a tantárgyaknál van írásbeli vizsga, amelyeknél a végső szakmai vizsga írásbeli részét képezi. A bolti eladó képzésnél nincs írásbeli vizsga, ha szükséges bolti adminisztrációból, bizonylatokból számon lehet kérni a tanulót írásban, ezt a szaktanár dönti el. Azoknál a tantárgyaknál ahol a végső szakmai vizsga csak szóbeli feleletre illetve gyakorlatra épül, ott csak a szaktanár által összeállított tételsorból (éves anyag) kell számot adni szóban. Kereskedőknél: vállalkozási ismeretek, jogszabályok alkalmazása, alkalmazott áruismeret, szakmai idegen nyelv, vezetési ismeretek, marketing, számítógépes nyilvántartás Bolti eladóknál: vállalkozási ismeretek, jogszabályok alkalmazása, alkalmazott áruismeret, Értékelés: A mindenkori szakmai vizsgának megfelelően.
Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakma A vizsgákat a szakképesítés mindenkori szakmai és vizsgakövetelményeihez igazítva kell megtartani. Jelenlegi követelmények szerint írásbeli vizsga szükséges közgazdaságtanból, statisztikából, szóbeli vizsga gazdasági jogból és marketingből, gyakorlati vizsga számítástechnika és adatfeldolgozás, irodai ügyvitel, valamint számítógépes könyvvitel tantárgyakból, írásbeli és szóbeli vizsga vállalkozásgazdálkodási ismeretekből, pénzügyi ismeretek és gyakorlatokból, számvitel és beszámoló készítésből, gyakorlati és szóbeli vizsga adózási ismeretek és gyakorlatokból.
Ápoló szakma Az ápoló képzés minden elméleti tantárgya esetében írásbeli és szóbeli vizsgán kell a diáknak teljesítenie a helyi tantervben megfogalmazott követelményeket. Demonstrációs termi gyakorlat esetében a vizsga az iskola gyakorló tantermében folyik, kizárólag gyakorlat bemutatásával. Klinikai gyakorlatot a gyakorlóhellyel egyeztetett időpontban és beosztással pótolhatja a tanuló.
2.9.4. A tanulmányok alatti vizsgák külön eljárási szabályai a tagintézményben Szakmai elméleti tantárgyak A tanulók a szaktanár által összeállított és kinyomtatott feladatlapot töltenek ki az írásbeli vizsgán. A tanuló golyóstollal tölti ki. A tanuló hozza magával az eszközjegyzékben előírt felszerelést. Feladatlapok értékelése: 0 - 30 % 1 31 - 50 % 2 51 - 70 % 3 71 - 85 % 4 86 - 100% 5 Amennyiben a tanuló az írásbelin nem éri el az elégséges osztályzatot, akkor szóbeli vizsgán köteles részt venni. A 3 tagú vizsgabizottság a felelet alapján értékel. Értékelési szempontok az idegen nyelv (német, angol) tantárgyhoz
- 67 -
0 – 59 % 60 – 69 % 70 – 79 %
1 2 3
80 – 89 %
4
90 – 100 %
5
Önállóan nem tud felelni, csak kérdésre válaszol szavakkal. Önállóan felel, nagyobb hiányosságai vannak, kérdésre ki tudja egészíteni, legalább szavakkal. Nyelvtanilag sok hibája van, önállóan nem tud mondatot alkotni. Önállóan felel, kisebb hiányosságai vannak, kérdésre ki tudja egészíteni. Nyelvtani hibái vannak, rá lehet vezetni a jó megoldásra. Önállóan felel, esetleg kisebb hiányosságai vannak, kérdésre ki tudja egészíteni. Nyelvtanilag csak kevés hibát ejt, a szóbeli javítást megérti, alkalmazza.
2.9.5. Állami vizsgák Jogi háttér:
A 100/1997.(VI. 13.) kormányrendelet 9. §.
Érettségi vizsga A 12. év végén az érettségi vizsgaszabályzatban előírtak szerint a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. Egyes tantárgyakból középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A szakmai érettségi vizsga továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít. Az érettségi vizsgák fajtái Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga. Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása. Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen rendes, előrehozott, pótló és az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése. Előrehozott érettségi vizsga az egyes vizsgatárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga. Előrehozott érettségi vizsgát akkor tehet a tanuló, ha hamarabb teljesíti valamelyik tantárgyból a középiskolai követelményeket. Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett vizsga. Kiegészítő érettségi vizsgát tesz az, aki egy már befejezett érettségi vizsgát újabb tantárgyakkal egészít ki, továbbtanulás, szakmai képzés, stb. céljából. A letett vizsgákról a vizsgázó tanúsítványt kap. Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Szintemelő érettségi vizsgát abból a célból tesz a vizsgázó, hogy a már megszerzett középszintű vizsga után az adott tantárgyból, emelt szintű vizsgája legyen, például valamely felsőoktatási intézménybe való bejutás érdekében. Szintemelő vizsga csak emelt szinten tehető.
- 68 -
Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt tantárgyból kell érettségi vizsgát tennie, ebből négy tantárgy a kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv), és egy a vizsgázó által kötelezően választott tantárgy. A kötelezően választott tantárgy a gimnáziumban bármely, az általános vizsgakövetelményekre épülő közismereti tárgy lehet, amelyet a tanuló legalább két éven keresztül, heti két órában tanult, a szakközépiskolában viszont csak a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy lehet. Ezen kívül szabadon választhat egy vagy több további tantárgyat is a tanuló. A tanuló maga választhatja meg, hogy mely tantárgyakból tesz közép- és melyekből emelt szintű érettségi vizsgát.
Szakmai vizsga A szakmai vizsga vizsgatantárgyait és a vizsga részeit, követelményeit az adott szakma szakképzési kerettanterve, illetve szakmai vizsgakövetelménye (SZVK) határozza meg. Ezeket a szakképesítések helyi tanterve tartalmazza.
2.9.6. Mérés a tanórán kívül A tanuló tanórán kívül szakkörökön, iskolai, megyei és országos versenyeken is megmérheti tudását. Az iskola és a szaktanár kötelessége, hogy a versenyfelhívásokat ismertesse a tanulókkal, a jelentkezéseket összegyűjtse és továbbítsa a szervezőkhöz, illetve a felkészüléshez az iskolai kereteken és lehetőségeken belül segítséget nyújtson. A szakkörökön, versenyeken elért jó eredményt érdemjeggyel, szaktanári, igazgatói és tantestületi dicsérettel ismerhetjük el.
2.9.7. Tanulmányi versenyek Iskolánk diákjai az államilag meghirdetett és finanszírozott, az NMH (Nemzeti Munkaügyi Hivatal), illetve a Megyei Pedagógiai Intézet által meghirdetett tanulmányi versenyeken vesznek részt. A meghirdetett versenyek iskolai fordulóját lebonyolítjuk, megszervezzük. Saját versenyként, az általános iskolai tanulók részére különböző tanulmányi versenyeket szervezünk: angol nyelvi olvasási verseny, német nyelvi verseny, történelem, környezetvédelmi verseny. Saját házi versenyként- csomagolási versenyt is rendezünk. Részt veszünk a városi középiskolás bajnokságokon.
2.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) aj) pont, 7. §. (3) A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26- 27. §, 40. §. (3), 47.§. A köznevelési törvény 13. §. (4), 50.- 53. §. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (szakképzési tv.) 21- 24. §.
- 69 -
2.10.1.
A belépés feltételei
Iskolánkba a 8. és 12. évfolyam sikeres elvégzése után lehet belépni. Ezen évfolyamok az intézmény belső képzési struktúrájában is határvonalat jelentenek. A jellemző belépési pont a 9. évfolyam. A gimnáziumi évfolyamra a jobb képességű, továbbtanulni szándékozó tanulók jelentkezését várjuk. A szakközépiskolai évfolyamra azokat a tanulókat várjuk, akik különböző ágazatokban szakmai érettségi vizsgát szeretnének tenni, és akik ez irányú OKJ szakképesítést szeretnének szerezni, illetve azokat, akik szakirányú felsőoktatási intézményekben szeretnének továbbtanulni. A szakiskolai szakképző évfolyamra azokat a tanulókat várjuk, akik különböző ágazatokhoz tartozó OKJ szakképesítést szeretnének szerezni. A HÍD programba való belépés feltételei
A szakiskolai szakképzés általános belépési feltételei a következők: 8 általános iskolai végzettséget tanúsító bizonyítvány; a szakképzési tanterv által előírt egészségügyi alkalmasság; szakmai rátermettség. Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakiskolába történő felvétel feltétele: a) a 16. életév betöltése b) a szakiskolában szervezett Köznevelési Hídprogram szerinti tanév teljesítése A szakközépiskolai képzés általános belépési feltételei a következők: 8 általános iskolai végzettséget tanúsító bizonyítvány; a szakképzési tanterv által előírt egészségügyi alkalmasság; szakmai rátermettség. A szakközépiskolai szakképző évfolyamokra a belépés feltétele a 12. évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány és az érettségi vizsga megléte. Ha a tanuló az adott szakma ágazatához tartozó szakmai érettségi vizsgát tett, akkor a szakképzés időtartama 1 év (13. évfolyam), ellenkező esetben a szakképzés időtartama 2 év (13- 14. évfolyam). A szakképzés befejeztével, a sikeres komplex szakmai vizsga esetén a tanuló OKJ szakképesítésű szakmai bizonyítványt kap. A szakképzési törvény 22. §. (6) bekezdése alapján az érettségi vizsgára épülő szakképzés esetében a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképző évfolyamon, ha az érettségi vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha az I. félév végéig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Egyébként tanulói jogviszonya megszűnik.
2.10.2.
A tanulói jogviszony keletkezése
A Knt. 50. §- a alapján a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A tanuló a tanulói jogviszonyra vonatkozó jogait a beiratkozás napjától gyakorolhatja.
- 70 -
2.10.2.1
A felvétel és az átvétel
Intézményünkbe a felvétel kétféleképpen történhet: 1. A 9. évfolyamra az általános felvételi eljárás keretében 2. más évfolyamokra egyéni írásbeli kérelem alapján 1.
A felvételi eljárás A 9. évfolyamra a tanulókat a 7. osztály év végi, és a 8. osztály félévi tanulmányi eredményei alapján vesszük fel. Az általános felvételi eljárás során a rangsorolásnál a következő tantárgyak osztályzatait vesszük figyelembe: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, biológia, földrajz és informatika. A felsorolt tantárgyaknak a 7. osztály év végi, és a 8. osztály félévi osztályzatainak az átlaga alapján alakítjuk ki a rangsort. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 40. §. (3) bekezdésének megfelelően a rangsor kialakítása során az azonos tanulmányi eredményt elérő tanulók közül előnyben részesítjük: - A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH- s) tanulót - Azt a tanulót, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye Mezőtúr - Akinek különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek tekintjük: - a tanuló szülei Mezőtúrról származnak - a tanuló hátrányos helyzetű - a figyelembe nem vett tantárgyak átlaga jobb.
2.
Átvétel más középfokú intézményből A tanuló más középfokú intézményből elsősorban tanév elején vehető át. Nagyon indokolt esetben tanév közben is átvehető. Iskolánk a tanulói jogviszony átvétellel való létesítését tanulmányi követelmények teljesítéséhez köti. Ezért más intézményből érkezett tanuló esetében - az igazgató döntése alapján - szükség lehet különbözeti, illetve osztályozó vizsga letételére. A különbözeti vizsgákon való megfelelés biztosítja az eltérő tantervű iskolából érkező tanuló felzárkózását. Különbözeti vizsgát kell tennie a más iskolából érkezőnek azokból a tantárgyakból, melyekből nincs osztályzata (szakmai és egyéb tantárgyak). A tanuló átvételi határozatában fel kell sorolni, hogy mely tantárgyakból, melyik évfolyam anyagából kell különbözeti vizsgát tennie, és azt is, hogy mely határidőre. Az átvételi kérelem Az átvételi kérelmet indoklással, a szülők aláírásával ellátva az intézmény igazgatójához kell benyújtani. Az eseti kérelmek kapcsán az átvételt, a különbözeti vizsgatárgyakat és azok időpontját, valamint módját az igazgató határozza meg, a felvételi határozatban.
3.
Átvétel más középfokú intézménybe A tanuló joga, hogy kérje átvételét más nevelési-oktatási intézménybe. A kérvényt az iskola igazgatóságán kell benyújtani. Tanulói jogviszony megszüntetésekor nem nagykorú tanuló esetén mindkét szülő írásbeli nyilatkozata szükséges (amennyiben a bíróság nem vonta meg a szülői felügyeleti jogát). A tanuló – ha nem nagykorú, a szülő beleegyezésével – kérheti, hogy másik iskolában folytathassa tanulmányait. A tanulói jogviszony megszüntetésére vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtania az igazgatóhoz /tagintézmény-vezetőhöz.
- 71 -
Amennyiben a tanuló tanköteles, a kérelemhez csatolnia kell annak az iskolának a befogadó nyilatkozatát, amelyben tanulmányait folytatni szeretné. A kiiratkozáshoz magával kell hoznia, és le kell adnia a diákigazolványát, az iskolából kölcsönzött könyveket, eszközöket, munkaruhát és – ha nála van – a bizonyítványát. Rendezni köteles a menza, vagy kollégiumi díj tartozásait is.
2.10.3.
A szakiskolai tanulók bekapcsolódása a szakközépiskolai képzésbe
Jogi háttér: A köznevelési törvény 13. §. (3) bekezdés A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 47. §. (1) A szakképzésről szóló törvény 23- 24. § A szakképzésről szóló törvény 24. §. (2) bekezdése alapján a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára kell felvenni. Így a tanuló 3 év alatt készülhet fel az érettségi vizsgára a 4 kötelező érettségi vizsgatárgyból. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni. A köznevelési törvény 13. §. (3) bekezdése kimondja: „A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára.” A szakképzésről szóló törvény 24. §. (3)- (4) bekezdése alapján a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló – közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával – folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. Ebben az esetben a képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamán kell megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel (speciális helyi tanterv alapján- a 4 éves anyag 2 évre elosztva). Ezért iskolánkban a kétéves érettségi vizsgára történő felkészülés csak abban az esetben lehetséges, ha egy adott tanévben a jelentkezők száma eléri az osztálylétszámra vonatkozó minimális létszámot. Egyébként a tanulók csak nagyon indokolt esetben, az intézményvezető engedélyével kapcsolódhatnak be a szakközépiskolai képzés 11. évfolyamára, azzal a feltétellel, hogy vállalják, és írásban adják, - hogy a 2 év alatt a 4 kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint felkészülnek.
2.10.4.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
A továbbhaladás szakaszhatára a tanév. A következő évfolyamba lépés feltétele a helyi tantervekben megfogalmazott követelmények teljesítése. A 12. évfolyam végén a sikeres érettségi vizsga továbbhaladási feltétel azoknál a tanulóknál, akik érettségi vizsgához kötött szakmát kívánnak tanulni.
- 72 -
A tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképző évfolyamon, ha az érettségi vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha az I. félév végéig az érettségi bizonyítványt megszerezte.
2.10.5.
Évfolyamismétlés
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. §. (8) A Knt. végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet 33. §. (1) bc), 34. §. (1) c), 36. §. (1) c) Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az évfolyam megismétlése térítésmentes: - a tanköteles tanuló részére - a nem tanköteles tanuló részére az első alkalommal. A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlése a nem tanköteles tanulónak térítési díj megfizetése esetén lehetséges. A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik alkalommal történő megismétlése a nem tanköteles tanulónak tandíj megfizetése esetén lehetséges.
2.10.6.
Magántanulói jogviszony
Jogi háttér: A köznevelési törvény 45. §. (5), 50. §. (1), 55. §. (2)- (3) A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 75. §. (1)- (4) A tanulónak joga, hogy tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tegyen eleget. Ha a szülő úgy dönt, hogy gyermeke a tanulmányi kötelezettségét magántanulóként teljesítse, kérvényt nyújt be az iskola igazgatójához, melyben indokolja döntését. A kérvényt írásban kell benyújtani, indoklással, a tanévkezdést megelőzően. A kérvény benyújtásának határideje: szeptember 15. Tanév közben csak rendkívüli esetben lehet magántanulói jogviszonyt létesíteni. A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, ezért megilletik a köznevelési törvényben meghatározott jogok és juttatások. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. A magántanuló félévkor és tanév végén a tudásáról osztályozó vizsgán ad számot. A magántanulók félévi értékelésére január első hetében kerül sor, a tanév végi értékelésre június első hetében, végzős tanulók esetében április második felében. A beosztást az intézményvezető-helyettes készíti el, és erről írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az Nkt. 55. § (1) bekezdése alapján „… Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.” A szülőnek ezt az igényét a kérelemben jeleznie kell. Az intézményvezető a határozatban dönt erről is. Ha a tanuló a szülő kérésére lesz magántanuló, akkor az osztályozóvizsgára önállóan készül fel, a szaktanárok által összeállított tételsorok alapján. A tételsorokat az intézményvezető-helyettes juttatja el a tanulóknak. Ha a tanuló szakértői vélemény alapján lesz magántanuló, az iskola heti 10 órában segíti a vizsgára való felkészülést. A szülőt a magántanulói státusszal járó jogokról és kötelezettségekről tájékoztatni kell.
- 73 -
Ennek a kötelezettségnek iskolánkban az intézményvezető a magántanulói szabályzat megküldésével, vagy átadásával tesz eleget. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozáson.
2.10.7.
Vendégtanulói jogviszony létesítése
Jogi háttér: A köznevelési törvény 46. §. (6) i) pont A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 49. §. A Knt. végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet 33. §. (1) bj), A tanulónak joga, hogy vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, ez azt jelenti, hogy a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt. A kérelmet az iskolánk igazgatójához kell benyújtani. Az igazgató beszerzi a döntéshez a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola javaslatát, és így hozza meg döntését. A vendégtanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval jogviszonyban álló iskolát. Vendégtanulói jogviszony térítési díj fizetése mellett létesíthető, kivéve, ha azt közismereti képzés elsajátítására hoztak létre. A térítési díj mértékét más iskolai szabályzat tartalmazza.
2.10.8.
A tanulói jogviszony megszűnése
Jogi háttér: A köznevelési törvény 53. §. (2), (6) A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 50. §. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha: - a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, - gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, - szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, - a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, - a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján, - a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján, - ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, a hátrányos helyzetű tanuló kivételével, Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha egy tanítási éven belül az iskola kötelező foglalkozásairól 30 tanítási óránál igazolatlanul többet mulasztott, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
- 74 -
Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője kérelmére megszünteti. Az iskola igazgatója megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt akkor is, ha a tanuló a foglalkozásokról igazolatlanul legalább tíz alkalommal távol maradt, vagy a tanuló a vendégtanulói jogviszonyból eredő kötelezettségeit nem teljesítette.
2.11. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ak) pont A laikus elsősegély nemcsak társadalmi elváráson alapuló humánus cselekvés, hanem az egészségügyi törvényben megfogalmazott kötelezettség is: „Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez.” Az elvárhatóság a helyszínen jelen lévő személy képzettségétől függ. Iskolánk fontos feladatának tekinti, hogy tanulói elsajátítsák az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket. Ennek keretében a következő ismeretek, készségek elsajátíttatására törekszünk: -
veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása (háztartási, közlekedési és munkahelyi balesetek) tudják az elsősegély-nyújtás általános szabályait, az elsősegély-nyújtás lépéseit, különös tekintettel a segélyhívásra képesek legyenek az eszköz nélküli újraélesztésre ismerjék meg az eszméletvesztéssel, görcsökkel, nehézlégzéssel és fájdalommal járó állapotok okait és következményeit. ismerjék meg a hajszáleres, a visszeres és ütőeres vérzés jellemzőit, ellátásukhoz szükséges kötések kivitelezését képesek legyenek a rándulások, ficamok, törések és a különböző testtájak sérüléseinek felismerésére ismerjék meg a különböző mérgezések (gáz-, marószer-, gyógyszer-, drog- és az étkezés során előforduló mérgezések) fő okait és tüneteit.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására a biológia, fizika, kémia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretében van lehetőség az iskolában foglalkoztatott egészségügyi szakemberek bevonásával. Elegendő számú jelentkező esetén elsősegélynyújtó-szakkör indítása is lehetséges.
3. HELYI TANTERV
- 75 -
„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában megtanultunk, annak nagy részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.”
Eötvös József Jogi háttér: • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Knt.) 26. §. (2) bekezdés • Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7. §. (1) b) pont, 7. §. (2) bekezdés
3.1. KÉPZÉSI FORMÁINK Iskolánkban a középfokú nevelés- oktatás szakaszában nappali tagozatos gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzés folyik. A gimnáziumban 4 évfolyamos képzést folytatunk. A tanulók 9- 10. évfolyamon emelt szintű vagy emelt óraszámú oktatás keretében kötelezően kell választaniuk egyet az alábbiak szerint: - Emelt szintű oktatás: - idegen nyelv - Emelt óraszámú oktatás: - dráma- kommunikáció - matematika - informatika A tanulók 11- 12. évfolyamon egy emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést kötelezően választhatnak a kínálat alapján. A nem kötelező időkeretük terhére választhatnak még egy emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést. A szakközépiskolában közgazdaság szakmacsoportban, kereskedelemmarketing szakmacsoportban, vendéglátás- turisztika szakmacsoportban, egészségügy szakmacsoportban, környezetvédelem- vízgazdálkodás szakmacsoportban folytatunk ágazati képzést. Szakiskolai képzés kereskedelem- marketing szakmacsoportban folyik iskolánkban. A tagintézményünkben könnyűipari szakmacsoportban, faipari szakmacsoportban, építészet szakmacsoportban, vendéglátás –turisztika szakmacsoportban, gépészeti szakmacsoportban, elektronikai szakmacsoportba és egyéb szolgáltatás szakmacsoportban folyik szakiskolai szakképzés. A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban a tanulók OKJ szakképesítést szerezhetnek a fenti szakmacsoportokban, ágazatokban. A Szakmai Programunk általános elveit ebbe a fejezetbe integráltuk, a részletes anyagát – a szakképzési helyi tanterveket külön mellékeljük. A szakközépiskolai képzésben a 13. és 14. évfolyam feladata a szakképzés, a szakiskolában a 11-12. évfolyamon folyik ez a munka, az előrehozott szakképzésben a 9- 11. évfolyamon. Az új köznevelési és szakképzési törvény rendelkezései alapján a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben a kezdettől a befejezésig (9- 12. évfolyamon) a közismereti oktatással párhuzamosan szakképzés is folyik, a 13. évfolyamon pedig az OKJ- s szakképzés. A szakiskolai képzés pedig 3 éves (9- 11. évfolyam), amelyen a szakképzéssel párhuzamosan közismereti oktatás is folyik.
- 76 -
Szakközépiskolai szakképzés folyhat 2 évfolyamos képzésben (13 - 14. évfolyamon), csak OKJ- s képzésben, amelyen bárki részt vehet, aki teljesíti a belépés feltételeit. A gimnáziumot végzettek is bekapcsolódhatnak a képzésekbe. Mivel a szakképzésben résztvevő tanulók érdekvédelmi és munkavédelmi jogait részletesen szabályozza a törvény, ezt itt nem rögzítettük újra. A szakképző évfolyamainkon a következő OKJ szerinti szakmákból választhatnak: Szakközépiskola 1. Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2. Kereskedő 3. Vendéglátásszervező-vendéglős 4. Ápoló Szakiskola 1. Bolti eladó A 626. tagintézményben az alábbi szakiskolai szakképesítésekből választhatnak a tanulók: 1. Asztalos 2. Ács 3. Fazekas 4. Gépi forgácsoló 5. Hegesztő 6. Ipari gépész 7. Kőműves és hidegburkoló 8. Női szabó 9. Pincér 10. Szakács 11. Villanyszerelő Iskolánkban öt nyelvet tanítunk. A 9. évfolyamtól első idegen nyelvként angolt vagy németet, második nyelvként angolt, németet, olaszt, franciát vagy oroszt jelölhetnek meg a tanulók. A szakközépiskolában egy nyelvet választhatnak a tanulók: az angolt, vagy a németet. A szakiskolában is azt a nyelvet folytathatják a tanulók, amelyet általános iskolában tanultak (angol vagy német). A 13-14. évfolyamokon angol vagy német nyelv közül választhatnak a tanulók.
3.2. ÓRATERVEK 2013- 2017. KÖZÖTT Az alábbi táblázatok szemléltetik a felmenő rendszerben bevezetett új kerettantervek, illetve szakmai tantervek alkalmazását az egyes évfolyamokon.
ÉVFOLYAM
TANÉV 9.
10.
11.
12.
2013/2014
ÚJ KERETTANTERV
RÉGI KERETTANTERV
RÉGI KERETTANTERV
RÉGI KERETTANTERV
2014/2015
ÚJ KERETTANTERV
ÚJ KERETTANTERV
RÉGI KERETTANTERV
RÉGI KERETTANTERV
- 77 -
2015/2016.
ÚJ KERETTANTERV
ÚJ KERETTANTERV
ÚJ KERETTANTERV
RÉGI KERETTANTERV
2016/2017
ÚJ KERETTANTERV
ÚJ KERETTANTERV
ÚJ KERETTANTERV
ÚJ KERETTANTERV
ÉVFOLYAM
TANÉV
13.
14.
15.
2013/2014
ÚJ OKJ SZERINT
RÉGI OKJ SZERINT
RÉGI OKJ SZERINT
2014/2015
ÚJ OKJ SZERINT ÚJ OKJ SZERINT
2015/2016.
ÚJ OKJ SZERINT ÚJ OKJ SZERINT ÚJ OKJ SZERINT
RÉGI OKJ SZERINT
ÉVFOLYAM
TANÉV
9.
10.
11.
2013/2014
ÚJ OKJ SZERINT
RÉGI OKJ SZERINT
RÉGI OKJ SZERINT
2014/2015
ÚJ OKJ SZERINT
ÚJ OKJ SZERINT
RÉGI OKJ SZERINT
2015/2016.
ÚJ OKJ SZERINT
ÚJ OKJ SZERINT
ÚJ OKJ SZERINT
ÉVFOLYAM
TANÉV
2013/2014
2014/2015
2015/2016.
9.
10.
11.
150/2012. (VII. 6.) kormányrendelettel módosított OKJ 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelettel módosított OKJ 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelettel módosított OKJ
133/2011. (VII. 18.) kormányrendelettel módosított OKJ 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelettel módosított OKJ 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelettel módosított OKJ
133/2011. (VII. 18.) kormányrendelettel módosított OKJ 133/2011. (VII. 18.) kormányrendelettel módosított OKJ 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelettel módosított OKJ
3.3. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) ba) pont
- 78 -
3.3.1. A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet mellékleteiben kiadott kerettanterv 3. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 9- 12. évfolyama számára 6. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák 9- 12. évfolyama számára 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet mellékletében kiadott Kerettanterv a szakiskolák számára 9-10. évfolyam 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet mellékletében kiadott „C” kerettanterv-szakmai előkészítő évfolyam 8. melléklet: Kerettanterv a szakiskolák számára 9- 11. évfolyam 9. melléklet: Híd II.
3.3.2. A választott kerettanterv óraszámai a gimnázium 9- 12. évfolyama számára GIMNÁZIUMI ÓRATERV Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia- egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének- zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret * Művészetek ** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
9. 10. évfolyam évfolyam 4 4 3 3 3 3 3 3 2
2 2 2 1 1
2 2 2 2 2 1 1
11. évfolyam 4 3 3 3
12. évfolyam 4 3 3 3
3
3
1 2 2
2
2
2
5 1 6 35
1 5 1 8 35
1 1 4 1 4 35
1 5 1 4 36
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező ** A négy művészeti tárgy kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel
- 79 -
Ahol választási lehetőség volt, abban az esetben a kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése
Változat
Fizika Kémia Biológia-egészségtan
B változat B változat B változat
Ének-zene
B változat
3.3.3. A választott kerettanterv óraszámai a szakközépiskola 9- 12. évfolyama számára SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia- egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek * Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete ** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
9. évfolyam 4 3 3
10. évfolyam 4 3 3
11. évfolyam 4 3 3
12. évfolyam 4 3 3
2
2
3
3
1 2 1
1
5 1 8 4 35
5 1 11 4 35
2 2 2 1 5 1 6 4 35
2 2 1 1 1 5 1 7 4 36
* A négy művészeti tárgy kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel ** A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal
3.3.4. A választott kerettanterv óraszámai a szakiskola 9- 11. évfolyama számára SZAKISKOLAI ÓRATERV
- 80 -
9. 10. évfolyam évfolyam
Tantárgyak Közismereti kötött órák Magyar - kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösség- építő program
11. évfolyam
Szabadon felhasználható órakeret
2 2 2 2 3 5 1 1
1 2 1 1 0 5 1 0
0 2 0 0 0 5 1 1,5
Közismereti órák összesen
18
11
9,5
Szakmai elmélet és gyakorlat
17
25
25,5
Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Rendelkezésre álló órakeret
14,5
23
23
2,5
2
2,5
35
36
35
3.3.5. A választott kerettanterv óraszámai a 626. Tagintézményben Kerettanterv a szakiskolák számára 9- 11. évfolyam Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2 óra
1 óra
-
2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra
2 óra 1 óra 1 óra 5 óra
2 óra 5 óra
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra 18 óra
11 óra
1,5 óra 9,5 óra
* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai
9. évfolyam 17 óra
10. évfolyam 11 óra
11. évfolyam 8 óra
1 óra
-
1,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
- 81 -
elmélet és gyakorlat
Szabadon 2,5 óra 2 óra 2,5 óra felhasználható órakeret Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra A testnevelés óraszámokból is felszabadul 9. évfolyamon heti 1,5 óra 10. és 11. évfolyamon heti 22 óra, amely a közismereti óraszámok növelésére fordítható.
10 hónapos HÍD II. óraterv H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét) Közismeret
31,5
Szakmai elmélet és gyakorlat együtt
0
Összesen
31,5
8-10% szabad sáv (közismereti rész)
3,5
8-10% szabad sáv (szakmai rész)
0
Mindösszesen (teljes képzés ideje)
heti 35
3.4. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ, ILLETVE A SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSEI ÉS ÓRASZÁMAI Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bb) pont, 13- 15. §. A tanuló részvétele szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. A kötelező és a kötelezően választandó órák összessége alkotja a tanulók rendelkezésére álló kötelező időkeretet. Ez az időkeret a tanulók számára kötelező. A szabadon választható tanórai foglalkozásokat a tanulók a nem kötelező időkeretüknek (kötelező órák fölött) a terhére választhatják.
3.4.1. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező, kötelezően választandó, illetve a szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezései és óraszámai iskolatípusonként
A gimnázium 9- 12. évfolyamán A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti: Kötelező tantárgyak: o Matematika o I. idegen nyelv o Magyar nyelv és irodalom o Történelem
9- 12. évfolyam 11- 12. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam
1- 1- 1- 1 óra/hét 1- 1 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét
- 82 -
o Informatika
10- 12. évfolyam
Kötelezően választandó tantárgyak: o Emelt szintű vagy emelt óraszámú oktatás
1- 1- 1 óra/hét
9- 10. évfolyam
o Emelt szintű érettségire felkészítés vagy ECDL felkészítő 11- 12. évfolyam o Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 11- 12. évfolyam 1- 1 óra/hét o Klaviatúrakezelés 9. évfolyam 1 óra/hét Szabadon választható tantárgyak: o Emelt szintű érettségire felkészítés (2. tantárgy) 11- 12. évfolyam
2- 2 óra/hét
2- 2 óra/hét
2- 2 óra/hét
A szakközépiskola 9- 12. évfolyamán A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti: Kötelező tantárgyak: o Matematika 9- 12. évfolyam o Idegen nyelv 11- 12. évfolyam o Magyar nyelv és irodalom 12. évfolyam o Történelem 12. évfolyam o Informatika 10. évfolyam o Ének- zene 9. évfolyam o Vizuális kultúra 9. évfolyam o Dráma és tánc 10. évfolyam
1- 1- 1- 1 óra/hét 1- 1 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét
Kötelezően választandó tantárgyak: o Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 11. évfolyam o Klaviatúrakezelés 9. évfolyam
2 óra/hét 1 óra/hét
Szabadon választható tantárgyak: o Emelt szintű érettségire Felkészítés 11- 12. évfolyam II. idegen nyelv 9- 12. évfolyam
2- 2 óra/hét 2- 2- 2- 2 óra/hét
A szakiskola 9- 11. évfolyamán A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti Kötelező tantárgyak: o Idegen nyelv o Informatika
11. évfolyam 11. évfolyam
Kötelezően választandó tantárgyak: o Klaviatúrakezelés 9. évfolyam
A 626. Tagintézményben
0,5 óra/hét 1 óra/hét
1 óra/hét
- 83 -
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező óraszámok a végleges kerettantervek alapján tervezhetők. Javaslat: Kötelező tantárgyak: 9. évfolyam o Természetismeret 9. évfolyam 1 óra/hét o Szakmai elmélet 9. évfolyam 2 óra/hét o Szakmai gyakorlat 9. évfolyam 0,5 óra/hét 10. évfolyam o Szakmai elmélet
10. évfolyam
2 óra/hét
11. évfolyam o Közismeret o Szakmai elmélet
11. évfolyam 11. évfolyam
1,5 óra/hét 2,5 óra/hét
3.5. ISKOLAI ÓRASZÁMOK ÖSSZESÍTÉSE 3.6. ÓRATERVEK Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bb) pont
3.6.1. Óraszámok a gimnázium 9- 12. évfolyamán a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgyak
GIMNÁZIUMI ÓRATERV 9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam
Kötelező tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia- egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének- zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek: Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat
4 3 3 3 +1
4 3 3 3 +1
4 3 +1 3 3 +1
4 +1 3 +1 3 3 +1
2
2
3
3 +1
1 2 2
2
2 2 2 1 1 1
1
2 2 2 2 1 1
1 +1
1 1
1 +1
1 +1 1
- 84 -
Testnevelés és sport Tánc Osztályfőnöki Kötelezően választandó tantárgyak: Emelt szintű vagy emelt óraszámú oktatás Emelt szintű érettségire felkészítés/ ECDL felkészítés Klaviatúrakezelés Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret (kötelező és kötelezően választandó órák összessége)
4* 1* 1
5
5
5
1
1
1
+2
+2 +2
+2
+1
+1
+1
(4)
(4)
(4)
(4)
35
36
35
35
* A testnevelés órákból 1 óra tánc, a tantestület döntése alapján
3.6.2. Óraszámok a szakközépiskola 9- 12. évfolyamain a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben SZAKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV Tantárgyak Kötelező tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia- egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek: Ének- zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Tánc Osztályfőnöki Szakmai tárgyak
9. 10. 11. évfolyam évfolyam évfolyam
12. évfolyam
4 3 3 +1
4 3 3 +1
4 3 +1 3 +1
4 +1 3 +1 3 +1
2
2
3
3 +1
1 2 1
1
+1 1 +2 5
5
5
7 7
8 8
11 11
2 2 2
2 2 1 1
+1 +1 1 4* 1* 6 6
- 85 -
Kötelezően választandó tantárgyak: Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Klaviatúrakezelés Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
(kötelező és kötelezően választandó órák összessége)
+2 +1 (4)
(4)
(4)
(4)
35
36
35
35
* A testnevelés órákból 1 óra tánc, a tantestület döntése alapján
3.6.3. Óraszámok a szakiskola 9- 11. évfolyamán a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben SZAKISKOLAI ÓRATERV Tantárgyak
9. 10. évfolyam évfolyam
11. évfolyam
Közismereti kötelező tantárgyak: Magyar - kommunikáció
2
1
+0,5
Idegen nyelv
2
2
2+0,5*
Matematika
2
1
+0,5
Társadalomismeret
2
1
+0,5
Természetismeret
3
0
0
Testnevelés és sport
5
5
5
Osztályközösség - építő program
1
1
1
Informatika
+1*
Kötelezően választandó közismereti tantárgyak: Klaviatúrakezelés
+1
Szabadon felhasználható közismereti órakeret
(1)
0
(1,5)
Szakmai elmélet és gyakorlat
17
25
25,5
Kötelező szakmai órák
14,5
23
23
2,5
2
2,5
35
36
35
Szabadon felhasználható szakmai órakeret Rendelkezésre álló órakeret
(kötelező és kötelezően választandó órák összessége)
*- Módosítva a 2014. április 25-i nevelőtestületi döntés alapján
- 86 -
A természetismeret tantárgy részei: A természetismeret tantárgy részei: - biológia - fizika - kémia - földrajz Az óraszám megoszlása a természetismeret tantárgy részei között Természetismeret
Heti órakeret
biológia
1
fizika
0,5 (I. félév)
kémia
0,5 (II. félév)
földrajz
1
A szabadon felhasználható szakmai órakeret (szabadsáv) Tantárgyak Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Áruforgalmi tevékenység
Szabadsáv (óra/hét) 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5
0,5
0,5
Ruházati és vegyesiparcikk áruismeret
1
Műszaki áruismeret
1 Összesen
2,5
2
2,5
3.6.4. Óraszámok a gimnázium 10- 12. évfolyamán kifutó rendszerben Négy évfolyamos gimnáziumi óratervek Tantárgy Kötelező tanórák Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra* Testnevelés és sport
9.
Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12.
4 2
3(+1) 2
3 3 3(+1) 1
3 3 3(+1)
1,5
2 1,5 2 2 1 1 2
2 2 1 1 2
5 3 1 4 3 3 1
4 4 4 3 4 2 1
2 2
2
2
2
- 87 -
Osztályfőnöki 1 Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma* 1 Mozgókép és médiaismeret Művészetek Érettségi felkészítő (az emelt szintű felkészítőre jelentkezettek kivételével) Kötelező óraszám 27,5 KT. szerinti nem kötelező foglakozások kerete 12,375 4 Az iskola által meghatározott, a tanuló számára választható kötelező tanórák Választható tanóra 2 (Dráma /Informatika/ Idegen nyelv)) Klaviatúra-kezelés 1 Matematika (1) Magyar nyelv és irodalom Emelt szintű érettségire felkészítés Kötelező korrepetálás Bontásra, tömegsportra, tanórán kívüli 8,375 foglalkozásra felhasználható óraszám az osztály és iskolai kerethez (is) Összesen 39,875
1
1
1
1 1
1 1 1
1 1
27,5 12,375 4
30 18 3
30 18 3
2
2*
2*
8,375
4x2* (1) 8
4x2* (1) 8
39,875
48
48
(1) (1)
Megjegyzés: * A 2016/2017. tanévig a régi kerettantervek alapján készült helyi gimnáziumi tantervben 11- 12. évfolyamon kötelező választani 1 emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítést, vagy 1 tagozatot.
3.6.5. Óraszámok a szakközépiskola 10- 12. évfolyamán kifutó rendszerben Közgazdaság szakmacsoport Tantárgy Kötelező tanórák Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra* Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Tánc és dráma Szakmacsoportos alapozó ismeretek Kötelező óraszám
Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4 2
4 2
3 3(+1) 1 1 1 2
3 3(+1) 1 1 1 2 3 2
2 2 1 0,5 5 27,5 (+1)
1 0,5 5 27,5 (+1)
5 3 1 3(+1) 3
4 4 3(+1) 4
1 2
1 2
2
2
2
2
8 30 (+1)
8 30 (+1)
- 88 -
Kt. szerinti nem kötelező foglakozások kerete Az iskola által meghatározott, a tanuló számára választható, kötelező tanórák Matematika Idegen nyelv Emelt szintű érettségire felkészítés Bontásra, tömegsportra, tanórán kívüli foglalkozásra felhasználható óraszám az osztály és iskolai kerethez (is) Összesen
Tantárgy
12,375
12,375
18
18
2
1
1
1
(1)
(1) (1) 4X2
(1) 4 X2
10,375
11,375
9
9
39,875
39,875
48
48
9. évfolyam
10. évfolyam
(5)
(5)
2
2
Szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdasági környezetünk Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Viselkedéskultúra Kommunikáció Információkezelés (gépírás)
11. évfolyam 12. évfolyam (8)
(8)
4 4
4 4
1 1 2
2
Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Tantárgy Kötelező tanórák Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra* Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Tánc és dráma Szakmacsoportos alapozó ismeretek Kötelező óraszám Kt. szerinti nem kötelező foglakozások kerete Az iskola által meghatározott, a tanuló számára választható, kötelező tanórák Matematika
9.
Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12.
4 2
4 2
3 3(+1) 1 1 1 2
3 3(+1) 1 1 1 2 3 2
5 3 1 3(+1) 3
4 4 3(+1) 4
1 2
1 2
2
2
2 2 1 0,5 5 27,5 (+1) 12,375
1 0,5 5 27,5 (+1) 12,375
2
2
8 30 (+1) 18
8 30 (+1) 18
2
1
1
1
(1)
(1)
- 89 -
Idegen nyelv Emelt szintű érettségire felkészítés Bontásra, tömegsportra, tanórán kívüli foglalkozásra felhasználható óraszám az osztály és iskolai kerethez (is) Összesen
9. évfolyam
Tantárgy Szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdasági környezetünk Marketing Áruforgalmi ismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Viselkedéskultúra Kommunikáció Információkezelés (gépírás) Az áruforgalmi gyakorlatok
(1) 4X2
(1) 4 X2
10,375
11,375
9
9
39,875
39,875
48
48
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
(5)
(5)
(8)
(8)
2
2 2 3
2 3
3
3
1 2
1 2
Vendéglátás- turisztika szakmacsoport Tantárgy Kötelező tanórák Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra* Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Tánc és dráma Szakmacsoportos alapozó ismeretek Kötelező óraszám Kt. szerinti nem kötelező foglakozások kerete Az iskola által meghatározott, a tanuló számára választható, kötelező tanórák Matematika Klaviatúra-kezelés (vendéglátás) Idegen nyelv Emelt szintű érettségire felkészítés
9.
Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12.
4 2
4 2
3 3(+1) 1 1 1 2
3 3(+1) 1 1 1 2 3 2
5 3 1 3(+1) 3
4 4 3(+1) 4
1 2
1 2
2
2
2 2 1 0,5 5 27,5 (+1) 12,375
1 0,5 5 27,5 (+1) 12,375
2
2
8 30 (+1) 18
8 30 (+1) 18
2
1
1
1
(1) 1
(1) (1) 4X2
(1) 4 X2
- 90 -
Bontásra, tömegsportra, tanórán kívüli foglalkozásra felhasználható óraszám az osztály és iskolai kerethez (is) Összesen
Tantárgy
9. évfolyam
Szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdasági környezetünk Vendéglátó és turizmus ismeretek Szállodai ismeretek Marketing Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Viselkedéskultúra Kommunikáció Gasztronómiai alapismeretek Ételkészítési gyakorlat ok
10,375
11,375
9
9
39,875
39,875
48
48
10. évfolyam
(5)
(5))
2
2
11. évfolyam
12. évfolyam
(8)
(8)
2
2
2 2
2 2
2
2
1 1 2
2
Műszaki szakterület Környezetvédelem- vízgazdálkodás szakmacsoport Tantárgy Kötelező tanórák Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra* Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Tánc és dráma Szakmacsoportos alapozó ismeretek Kötelező óraszám KT. szerinti nem kötelező foglakozások kerete Az iskola által meghatározott, a tanuló számára választható, kötelező tanórák Matematika
9.
Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12.
4 2
4 2
3 3(+1) 1 1 1 2
3 3(+1) 1 1 1 2 3 2
5 3 1 3(+1) 3
4 4 3(+1) 4
1 2
1 2
2
2
2 2 1 0,5 5 27,5 (+1) 12,375
1 0,5 5 27,5 (+1) 12,375
2
2
8 30 (+1) 18
8 30 (+1) 18
2
1
1
1
(1)
(1)
- 91 -
Idegen nyelv Klaviatúra-kezelés (körny. véd.) Emelt szintű érettségire felkészítés Bontásra, tömegsportra, tanórán kívüli foglalkozásra felhasználható óraszám az osztály és iskolai kerethez (is) Összesen
Tantárgy
9. évfolyam
Szakmacsoportos alapozó ismeretek Műszaki ábrázolás Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Természettudományos vizsgálatok Fizikai vizsgálatok Kémiai vizsgálatok Biológiai vizsgálatok Környezetvédelmi alapgyakorlatok Vízgazdálkodási alapgyakorlatok
(1)
(1)
4X2
4 X2
1
10,375
11,375
9
9
39,875
39,875
48
48
10. évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam
2 4 4
2 1
2 3 4 4
A környezetvédelem-vízgazdálkodás szakon a terepgyakorlatok a 9. évfolyamon délutáni tömbösített gyakorlatok, a 10. évfolyamon 3 napos tavaszi terepgyakorlat, a 11. évfolyamon délutáni tömbösített környezetvédelmi gyakorlatok, a 12. évfolyamon 4 órás gyakorlatok. A 9. évfolyamon a biológiai vizsgálatok témája: mikroszkópos vizsgálatok és növényhatározási gyakorlat. A 10. évfolyamon faismereti és határozási gyakorlatok.
Egészségügyi szakmacsoport Tantárgy Kötelező tanórák Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra* Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia
Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4 2
4 2
3 3(+1) 1 1 1 2
3 3(+1) 1 1 1 2 3 2
2 2
5 3 1 3(+1) 3
4 4 3(+1) 4
1 2
1 2
2
2
- 92 -
Informatika Tánc és dráma
1 0,5
1 0,5
2
2
5
5
8
8
27,5 (+1) 12,375
27,5 (+1) 12,375
30 (+1) 18
30 (+1) 18
2
1
1
1
(1)
(1) (1) 4X2
(1) 4 X2
Szakmacsoportos alapozó ismeretek Kötelező óraszám KT. szerinti nem kötelező foglakozások kerete Az iskola által meghatározott, a tanuló számára választható, kötelező tanórák Matematika Idegen nyelv Emelt szintű érettségire felkészítés Bontásra, tömegsportra, tanórán kívüli foglalkozásra felhasználható óraszám az osztály és iskolai kerethez (is) Összesen
Tantárgy Szakmacsoportos alapozó ismeretek Tanulásmódszertan
10,375
11,375
9
9
39,875
39,875
48
48
9. évfolyam
10. évfolyam
(5)
(5)
11. évfolyam 12. évfolyam (8)
(8)
2
Egészségtan
2
Általános és személyiség-lélektan Fejlődéslélektan és szocializáció Egészséggondozás
2 2 2
Szociálpszichológia
1
Mentálhigiéné
2
Az emberi test
2
Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Kommunikáció Környezetkultúra
2 1
Ön- és társismeret
2
Az egészségügyi pályák világa
1
Szakmai kommunikáció
Gondozástan
2 3
3.6.6. A 626. Szakképző Iskola óratervei, óraszámai Az 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet mellékletében kiadott KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA
- 93 -
Tantárgy
9. évf.
10. évf.
Magyar nyelv és irodalom
74
74
Matematika
74
74
Történelem és társadalmi ismeretek
74
74
Természetismeret és környezeti tanulmányok
74
74
Élő idegen nyelv
74
74
Informatika
74
74
Testnevelés és sport
92,5
92,5
Osztályfőnöki
37
37
Pályaorientáció
74
-
Gyakorlati oktatás
222
-
Szakmai alapozó oktatás
-
296
Szabadon tervezhető (helyi tantervben meghatározott)
148
148
Kötelező tanórai foglalkozások óraszáma
1017,5
1017,5
Tantárgy
9. évf.
10. évf.
Magyar nyelv és irodalom
37
37
Természetismeret és környezeti tanulmányok
74
74
Élő idegen nyelv
37
37
Szabadon tervezhető (helyi tantervben meghatározott
148
148
Szabadon tervezhető óraszámok felhasználása:
Tömegsport tervezhető óraszámának felhasználása kötelező tanórai foglalkozásokra: Tantárgy
9. évf.
10. évf.
Testnevelés és sport
18,5
18,5
A szakmai alapozó oktatás moduljai a szakiskolák 10. évfolyama számára AZ ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS MODULJAI: „A” modulok – alap, 296 óra „B” modulok – választható 111 óra Óraszámjavaslat a 10. évfolyamon összesen: 407 óra Modul neve: „A” alapmodulok Bevezetés az építészeti vizuális kommunikációba (Műszaki rajz) Környezetvédelem és ökológia az építési tevékenységben Manuális készségfejlesztés (Építőanyagok megmunkálása)
Óraszám
74
Határozd meg a helyét (Kitűzési alapgyakorlatok)
37 148 37
Alapmodulok összesen
296
- 94 „B” válaszható modulok Építőipari szaknyelv használata Építőipari idegen nyelv Egészségvédelem, munkabiztonság Az építőipari szakmák Választható modulok összesen Alap és választható modulok összesen
18,5 37 18,5 37 111 407
AZ ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA MODULJAI
SZAKMAI
„A” modulok - alap: „B” modulok – választható: Óraszámjavaslat a 10. évfolyamon összesen:
ALAPOZÓ
OKTATÁS
281 óra 126 óra 407 óra
Modul neve: „A” alap 06 10 01. Villamos szakrajzi ismeretek 06 10 02. Villamosságtani alapismeretek 06 10 04. Villamosszerelési és –ipari anyagalakítások 06 10 05. Villamos mérések „B” választható 06 10 03. Környezetvédelem, biztonságtechnika és munkavédelem 06 10 02.02. Villamosság és energiaátalakítás 06 10 05.02. Speciális villamos mérőműszerek
Óraszám 54 74 79 74 34 46 46
A GÉPÉSZET SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS MODULJAI: „A” modulok – alap, 290 óra „B” modulok – választható, 117 óra Óraszámjavaslat a 10. évfolyamon összesen: 407 óra Modul neve:
Óraszám A
05.10.01. Műszaki ábrázolás 05.10.02. Előrajzolás a térben 05.10.03. Lemezalakítási módok 05.10.04. Kézi forgácsolási műveletek 05.10.05. Erőhatással történő fémipari kötési módok B 05.10.06. Felületkezelés 05.10.07. Súrlódás 05.10.08 Gépi forgácsolás alapjai 05.10.09. Hegesztés, forrasztás Összesen:
74 óra 18 óra 74 óra 38 óra 86 óra 18 óra 6 óra 46 óra 47 óra 407 óra
A KÖNNYŰIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS MODULJAI: Óraszámjavaslat a 10. évfolyamon: „A” modul: 296 óra „B” modul: 74 óra Óraszámjavaslat a 10. évfolyamon összesen: 376 óra Sorszám 10 10 01. 10 10 02. 10 10 03. 10 10 04. 10 10 05. 10 10 06.
„A” modul neve Öltözékek nyersanyagai Öltözködéskultúra Aránytanulmányok az emberi testről Színek keverése Az alapruhatár és kiegészítői A műszaki ábrázolás alapjai
Óraszám 37 37 24 12 24 14
- 95 10 10 07. 10 10 08. 10 10 09. 10 10 10. 10 10 11. 10 10 12.
Bevezetés a varrás világába Egyszerűbb darabok, apróáruk, ajándékok készítése Varrat-és varrástípusok Kisalkatrészek készítése „B” modul neve Egyszerűbb darabok, apróáruk, ajándékok készítése bőrből Tanulásmódszertan
30 52 24 42 37 37
A FAIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS MODULJAI: „A” modulok – alap, 296 óra „B” modulok – választható 111 óra Óraszámjavaslat a 10. évfolyamon: 407 óra Modul neve:
Óraszám 296
A Faipari rajzi ábrázolási gyakorlatok A faipari szakmai alapozó gyakorlatok - alkotómunka B Díszítő faragás készítése -művészetek Kommunikáció és önismeret
148 148 111 61 50
A VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMAI MODULJAI: A modulok –Alap, 296 óra B modulok kiegészítő, 111 óra Óraszámjavaslat a 10. évfolyamon összesen: 407 óra Modul neve „A” alapmodulok Gasztronómiai alapgyakorlatok* Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel Vendéglátás dolgozói, vendégek Kommunikáció és viselkedéskultúra* Összesen „B” választható modulok Korszerű táplálkozás alapjai Szakmai idegen nyelv* Régiónk étkezési hagyományai Összesen
ALAPOZÓ
OKTATÁS
óraszám 111 74 37 74 296 37 37 37 111
A 2006. évi szakiskolai „C” kerettanterv alapján a kötelező és választható modulok meghatározása, időkerete, tananyaga, követelményei – tekintettel a kötelező óraszámokra, maximális időkeretre A Kerettanterv szerinti óraterv: (moduláris)
„A” jelű modulok 1/II. Személyiség fejlesztés, önismeret
Időkeret (óra) 347,5 117,5
2/II. Tanulás módszertana
70
Modulok
3/I. Alapkészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás 60 4/I. Számítástechnikai alkalmazás
60
5/I. Általános szóbeli kommunikáció
40
- 96 -
„S” jelű modulok
670
6./III. Pályaorientáció 7./IV. Szakmai kommunikáció Anyanyelvi, Idegen nyelvi 8./IV. Szakmai alapozás, projektek megvalósítása Kötelező óraszám Szabadon választható modulok A tanuló évi óraszáma
270 40 60 300 1017,5 74 1091,5
A Pályaorientáció modul során a következő szakmacsoportok projektjeit használjuk: építészet, könnyűipar, gépészet, elektronika, vendéglátás. A Szakmai alapozás szintén ezekből a szakmacsoportokból választható. A tananyagtartalom a Moduláris projektalapú tanulási útmutatókban rögzített. (a kiválasztott szakmacsoportokra vonatkozó Útmutatók a Helyi tanterv mellékletét képezik) Idézet a Kerettantervből: „A szakképzést előkészítő évfolyam programja kompetencia alapú képzés. Ez azt jelenti, hogy a tanulóknak a képzés végén nem tantárgyakból, illetve ismeretekről kell számot adniuk, hanem meghatározott kompetenciákkal kell rendelkezniük. A kompetenciák igazodnak a szakmacsoportos felosztáshoz, ezért a kompetenciák szakmacsoportonként bizonyos mértékben eltérnek egymástól. A szakmacsoportonként meghatározott kompetenciák modulokba rendeződnek. A modulokból épülnek fel a képzési szakaszok. A program négy képzési szakaszokból áll: - Alapkészségek fejlesztése - Szocializáció - Pályaorientáció - Szakmai alapozás” A kompetencia leírásoknak megfelelően az értékelés alapelvei kiegészül az alábbiakkal: kompetencia-alapú teljesítménykritérium-alapú (a kidolgozott mérési eszközökön alapul) A teljesítménykritérium a projektben a tanuló által végzett konkrét tevékenység. projekt-produktumra épülő A tanulói kompetenciák fejlődésének értékelése a projekt során elvégzett feladatoknak az adott teljesítménykritériumok mentén történő tanári megfigyelése és az előállított produktum, termék minősége alapján történhet – a tanár által meghatározott teljesítménykritériumok elbírálásával. A tanár kerülje el, hogy a meghatározott kritériumoktól eltérő szempontokat is figyelembe vesz az értékelés során (más projekthez tartozó kompetenciát itt nem értékelhet) individualizált Minden tanuló egyéni tanulási – fejlődési – haladási ütemmel rendelkezik. Az értékelés időzítése során figyelembe kell venni a tanuló egyéni igényeit, haladási adottságait, képességeinek kialakulásának időbeliségét. A tanulók tudását, teljesítményét egyénileg, eltérő időpontban is mérhetik. Nem lehet ugyanakkor eltekinteni attól, hogy ne mérjük meg a szakképzési évfolyam megkezdéséhez a törvényben előírt valamennyi bemeneti kompetenciát (azaz a 10. hónap végén valamennyi kompetenciával rendelkezzen a diák). A tanulók egyéni fejlesztési tervének megfelelően történik. szöveges formájú A Tanári teljesítményértékelő lapon a teljesítménykritériumok szöveges formában jelennek meg. az értékelés szempontjai a tanuló és a tanár számára egyaránt azonosan értelmezhetők A Tanulói teljesítményértékelő lapon a tanuló az előre megadott szempontok alapján ellenőrzi, hogy elvégezte-e a tanulói tevékenységeket. A tanuló önértékeléséről a tanár visszajelzést ad a tanulónak, illetve amennyiben szükséges, további feladatokat ad a tanulónak a kompetencia megszerzése érdekében. a tanulói önértékelést is figyelembe veszi
- 97 -
A tanár a saját értékelésében figyelembe veszi a tanuló önértékelését, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tanulói önértékelést be kell számítani a tanári teljesítményértékelésbe. Duális szakmai képzés tantárgyi rendszere és óraszáma (előrehozott képzés közismereti kerettanterve alapján) Óraszám Tantárgy Idegen nyelv (Német/Angol) Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret Kémia Biológia Fizika Földrajz Informatika Matematika Művészet és esztétika Anyanyelvi kommunikáció Testnevelés Osztályfőnöki
Heti Éves 9. 10. 11. 9. 10. 11. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 1,5 1 54 36 0,5 18 1
1
-
36
36
-
0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 2 0,5 2 3 1
0,5 0,5 0,5 0,5 1 1,5 1,5 3 1
3 1
18 18 18 18 54 72 18 72 108 36
18 18 18 18 36 54 54 108 36
96 32
Közismeret, összesen
15
12
4
540
432
128
Szakmai elmélet
6
7
8
216
252
256
Szakmai gyakorlat
12
14
21
432
504
672
Mindösszesen
33
33
33
1188
1188
1056
Kerettanterv a szakiskolák számára 9-11. évfolyam Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2 óra
1 óra
-
2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra
2 óra 1 óra 1 óra 5 óra
2 óra 5 óra
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra 18 óra
11 óra
1,5 óra 9,5 óra
* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően.
- 98 -
A közismereti és szakmai órák aránya Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 17 óra 11 óra 8 óra Közismeret Kötött órák Szabadon 1 óra 1,5 óra felhasználható órakeret Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra Szakmai elmélet és Szabadon 2,5 óra 2 óra 2,5 óra gyakorlat felhasználható órakeret Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra A testnevelés óraszámokból is felszabadul 9. évfolyamon heti 1,5 óra 10. és 11. évfolyamon heti 22 óra, amely a közismereti óraszámok növelésére fordítható.
10 hónapos HÍD II. óraterv H/II/1. évfolyam heti óraszám (36 hét) Közismeret
31,5
Szakmai elmélet és gyakorlat együtt
0
Összesen
31,5
8-10% szabad sáv (közismereti rész)
3,5
8-10% szabad sáv (szakmai rész)
0
Mindösszesen (teljes képzés ideje)
heti 35
A HÍD II. program közismereti óraszámai
Évfolyam/ Tantárgyak
HÍD/II/1. heti 31,5 közismereti óra C 1 éves
Kommunikáció és anyanyelv
5
Élő idegen nyelv (angol, német)
5
Matematika
5
Társadalom és jelenkor-ismeret
4
Természetismeret
4
Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok
2
Testnevelés és sport*
-
Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program)
1
Szabadon tervezhető órakeret: pl.
5,5
- 99 -
informatika Összesen
31,5
*A testnevelés és sport helyi tantervének elkészítéséhez a HÍD II. program alkalmazói is a középiskolák számára készült kerettantervet használhatják. A programot a rendelkezésre álló óraszámok figyelembe vételével kell megvalósítani. A legfontosabb – és minden évfolyamra értendő – a tanulói személyiség komplex fejlesztése, amelynek középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Ezen belül a kiemelt célok és azok kapcsolódásai a NAT kiemelt fejlesztési területeihez az alábbi táblázatban olvashatók.
3.7. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bc) pont Nevelőtestületünk döntése alapján, az egyes évfolyamokon használt tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának feladata a szakmai munkaközösségeké, felelőssége a munkaközösségvezetőké.
3.7.1. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának alapelvei A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának alapelvei: • • • • • • • • • • • • • • • •
Minden munkaközösség maga dönti el, hogy a munkatankönyveket vagy inkább a több éven át is használható tankönyv/munkafüzet összeállítású dokumentumokat részesíti előnyben. Minden munkaközösség kötelessége, hogy a tankönyvkínálatból úgy válogasson, hogy a tanulókat a lehető legkisebb mértékben terhelje anyagilag, vagyis elfogadható áron kapható legyen. Törekedni kell az iskolai könyvtárban minél több olyan könyv elhelyezésére, amely több évig, több évfolyamon használható. A tankönyv eszköz, feleljen meg tartalmában a tantervi cél és feladatrendszernek, vagyis a tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot tartalmazza. A tananyag elrendezése logikus, szemléletes legyen. Alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására. Gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon A különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását Adjon lehetőséget differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre. Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkára. Alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására. Segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését. Jól látható, esztétikus fotókkal, ábrákkal legyen illusztrálva. Elégítse ki a kor igényeit, tartalmilag tartósan használható legyen. Szép kivitelezésű, esztétikus legyen. Feleljen meg a használati tartósság követelményeinek. Időtálló, figyelemfelkeltő legyen.
Gyakorlati feladatok:
- 100 -
• • • • • • •
Tavasszal a következő évi tankönyvrendelésnél a szülői közösség vezetőjével egyeztetni kell. Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel együttműködve felméreti azoknak a tanulóknak a körét, akik jogosultak az ingyenes tankönyvellátásra. A tankönyvfelelős a fentiek alapján az iskolai könyvtáros közreműködésével összeállítja a megrendelendő könyveket, majd ők közreműködnek az ingyenes tankönyvellátásban is. A taneszközök megvásárlása a szülők feladata, a felszerelések rendszeres hordása, órai biztosítása a tanuló felelőssége. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, az iskolaszék korlátozó rendelkezéseket állapíthat meg minden év májusában a következő tanévre vonatkozóan. Az iskolai egyenruha lányoknak matrózblúz, fekete szoknya, fiúknak fehér ing, fekete nadrág, nyakkendő. Sportrendezvényeken, versenyeken: telekis póló. Testnevelés órán használható felszerelés: fehér, vagy telekis póló, rövid nadrág, fehér zokni, sportcipő.
A 626. Szakképző Iskola- tagintézmény vonatkozásában a következő elvekkel egészülnek ki az előbbiek:
Az iskolánkban két nagy tantervi egységet alkalmazunk: • az NSZFI által kiadott engedélyezett központi tanterveket évfolyamokon. • a kerettantervhez kapcsolódó közismereti tantárgyak tanterveit
a
szakképző
A szakmai tantervek a képzés egészére tartalmazzák a tananyagot, ajánlott órakeretekkel, melyek kibontását az óraterv alapján az éves tananyagütemtervben a szaktanárok végzik el. A közismereti tantárgyak feldolgozása során az egyes tantárgyakhoz, a kerettantervhez kapcsolódó alábbi tantervcsomagok kerülnek felhasználásra: • OM által kiadott kerettantervi füzetek • A Korona Kiadó központi tanterve • Pauz-NAT tantervcsomagja Tankönyvkiválasztás Az általánosan képző évfolyamok közismereti tankönyvei több kiadótól, eltérő tartalommal és eltérő áron szerezhetők be. A szaktanárok szabadon választhatják meg az általuk tanított tantárgyak tartalmi feldolgozásához a tankönyvet. A szakmai elméleti tantárgyak tanulásához a felügyeletért felelős minisztérium gondozásában, kiadásában központilag megjelentetett tankönyvek állnak rendelkezésre. Mivel a tantervek központiak, a képesítővizsga tételek központiak, így célszerű a központi tankönyvcsaládot alkalmazni. Felhasználható egyéb tankönyvként elfogadott kiadvány is, abban az esetben, ha a feltételek megfelelnek az általános képzésnél megfogalmazott kiválasztási alapelveknek Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: • •
minden segédlet és taneszköz olyan tartalmi és mennyiségű lehet, amely elengedhetetlenül szükséges az új ismeretek elsajátításához, a tananyag feldolgozásához. A kiválasztásnál törekedni kell a célszerűségre és a használhatóság mellett az olcsóságra.
- 101 -
•
A jegyzéket a magasabb évfolyamra lépőknél a tanévet megelőző tanévzárón, az új tanulóknak a beiratkozásnál át kell adni.
Elvek a gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben résztvevők taneszközeinek kiválasztásához az érettségi tárgyainak vonatkozásában Az érettségi tárgyak szakmai munkaközösségei meghatározták a taneszköz-kiválasztásuk elveit. Amelyik munkaközösség külön nem jelezte, ott a fentebb meghatározott általános elvek érvényesülnek.
3.7.2. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei tantárgyanként MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az önálló munkát lehetővé tevő tankönyv, szöveggyűjtemény, munkafüzet kiválasztását a magyar nyelv és irodalmat tanító tanárok együttesen határozzák meg. - a könyvek csak az OM tankönyvjegyzékből rendelhetők - a kiválasztás a szakmai megfelelőség alapján történik - bevonjuk az elképzelések jóváhagyásánál az Iskolaszéket és a Szülői Közösséget is. Szakmai megfelelőség jellemzői -
a tankönyvek tartalmazzák az alapvető irodalomelméleti - és történeti fogalmakat nyelvezetük a tanulók életkorának megfelelő legyen, jól szerkesztett, az érdeklődést felkeltő problémafelvető, munkáltató tipográfiailag is megfelelő
A gazdaságosság legfontosabb kritériumai - reális ár - több évi használatra alkalmas kivitel - beszerezhetőség, megbízható szállítási határidő
MATEMATIKA A taneszközök kiválasztásának elvei a tanulói oldalon, matematikából Szakmailag indokolt, hogy a tanulók minden évfolyamon rendelkezzenek az önálló munkát lehetővé tevő tankönyvekkel, feladatgyűjteményekkel és függvénytáblázattal. Ezeket évfolyam szinten egységesen határozza meg a munkaközösség az alábbiak szerint: 1. Könyvek csak az OM tankönyvjegyzékéből rendelhetők. 2. A kiválasztás a szakmai megfelelőség és a gazdaságosság együttes mérlegelésével történik megkövetelve a hosszútávon stabilnak ígérkező kiadói hátteret-. 3. Lépcsőzetes beszerzés biztosítja a szülők anyagi terheinek időbeli megoszlását. 4. A kiadványok egy részét iskolai kölcsönzéssel biztosítjuk. 5. Lehetővé tesszük az egyénre szabott tankönyvrendelést, használt könyvek átvételét. 6. Bevonjuk a tanulókat az ésszerű alternatívák kiértékelésébe, az iskolaszéket, illetve a szülők közösségét a konkrét elképzelések jóváhagyásába. A szakmai megfelelőség fő kritériumai
- 102 -
Olyan tankönyvet preferálunk, amely: - az elméleti ismereteket korrekt és tanulható módon közvetíti - kellő számú példa kidolgozásával segíti a megértést, az önálló tanulást - tartalmazza a gyakorláshoz elengedhetetlenül szükséges feladatokat - megjelenésében korszerű, jól szerkesztett, érdeklődést felkeltő - illeszkedik az iskola matematika tantervéhez A gazdaságosság legfontosabb kritériumai - reális, értékarányos ár - több évi használatra alkalmas kivitel - beszerezhetőség, megbízható szállítási határidő A feladatgyűjtemény a 7-9. évfolyamig elsősorban tematikus, didaktikus, a magasabb évfolyamokon tematikus, szintetizáló és fokozottan a való élet problémáit felvető legyen. Több évi felhasználhatóság tegye rentábilissá a vásárlást. A munkaközösség ajánlása
Új:
7. évfolyam Sokszínű matematika 7. (a megjelenésig: Hajdú S. : Matematika 7. - emelt szint- )
Iskolai kölcsönzés: Matematika összefoglaló feladatgyűjtemény 10-14. éveseknek Új:
8. évfolyam Sokszínű matematika 8. (a megjelenésig : Hajdú S. : Matematika 8. - emelt szint)
Felmenő: Matematika összefoglaló feladatgyűjtemény 10-14. éveseknek 0. évfolyan - idegen nyelvi előkészítőÚj: -Felmenő: az általános iskola tankönyvei (7.-8. osztály) Iskolai kölcsönzés: Hajdú S. : Matematika feladatgyűjtemény 7.-8. 9. évfolyam Új: Sokszínű matematika 9 Új: Matematika feladatgyűjtemény I. Új: Dr. Hortobágyi: Függvénytáblázat 10. évfolyam Új: Sokszínű matematika 10. Új: Egységes érettségi feladatgyűjtemény I. Felmenő: Matematika feladatgyűjtemény I. Felmenő: Függvénytáblázat 11. évfolyam Új: Sokszínű matematika 11. Új: Egységes érettségi feladatgyűjtemény II. Felmenő: Egységes érettségi feladatgyűjtemény I.
- 103 -
Felmenő: Függvénytáblázat 12. évfolyam Új: Sokszínű matematika 12. Felmenő: Egységes érettségi feladatgyűjtemény I. Felmenő: Egységes érettségi feladatgyűjtemény II. Felmenő: Függvénytáblázat Iskolai kölcsönzés: Összefoglaló feladatgyűjtemény Szakiskola 9- 10. osztály Dr. Korányi Erzsébet: Matematika 9- 10. a szakképző iskolák számára Egyéb tanulói eszközök (valamennyi évfolyamon): Tudományos zsebszámológép (7-8. osztályban alapgép is megfelel, ha már megvan) A/4-es négyzetrácsos füzet (pl.: spirálfüzet) A/4-es négyzetrácsos kettős lap (10 db / tanév) Íróeszközök (ceruza, kék iron vagy toll, néhány színes ceruza vagy toll) 2 db vonalzó (legalább az egyik derékszögű). Körző, szögmérő. A fenti tervezet visszavonásig érvényes, melyet a munkaközösség, az Iskolaszék, illetve a Szülők Közössége kezdeményezhet. Változtatás a felmenő rendszer tankönyveiben csak a ciklus kezdetén lehetséges!
TÖRTÉNELEM Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A történelem, társadalomismeret, etika, filozófia, földünk és környezetünk tantárgyak tanításához iskolánkban a tanulók által kötelezően használt tankönyvek kiválasztásánál tankönyv-munkafüzet összeállítású dokumentumokat részesítjük előnyben, ezeket több éven keresztül használjuk. A tankönyvek, taneszközök kiválasztása a munkaközösség megbeszélése alapján történik, ahol arra törekszünk, hogy azonos évfolyamokon a tankönyv- és taneszköz használatban ne a sokféleség érvényesüljön. A tankönyveket munkaközösség vezető rendeli meg. A tankönyvek kiválasztásánál a következő elvek érvényesülnek: - idomuljon a kerettanterv tartalmához, célkitűzéseihez - feleljen meg az életkori sajátosságokhoz - lehetőleg egymásra épülő kötetekből álló tankönyvcsalád tagja legyen, amelyet - folyamatosan az aktuális tantervi követelményekhez fejleszt a kiadó - a hozzátartozó munkafüzet ne mechanikusan megoldható, hanem gondolkodtató legyen - segítse elő a legfontosabb társadalmi, gazdasági, politikai összefüggések felismerését - mutassa be az egyén szerepét a történelemben (a példaképet, az elrettentő példát, az egyszerű embert) - megfelelő arányban tárgyalja az egyetemes és magyar történelmet - az egyes témakörök feldolgozásához szükséges forrásszemelvényeket, térképvázlatokat, szemléltető képeket, rajzokat tartalmazza
- 104 -
IDEGEN NYELV A tankönyvek kiválasztásának szempontjai: -
-
-
Elsősorban tartalmazza az érettségi vizsga követelményrendszerének megfelelő lexikai egységeket, nyelvi szerkezeteket, témaköröket, feleljen meg a kerettanterv követelményeinek. A tankönyv feleljen meg a tanulók életkorának, keltse fel érdeklődésüket a témák iránt. A mindennapi életben használatos nyelvi egységeket tartalmazza, életszerű párbeszédek formájában. A kimondottan nyelvtani gyakorlófeladatok is legyenek minden esetben mini dialógusok. Gazdag szókinccsel rendelkezzen, nagyszámú, egymásra épülő feladatokkal gyakoroltassa a frissen bevezetett nyelvtant, időnként ismétlő feladatokat tartalmazzon. Lehetőség szerint legyen hozzá hanganyag, munkafüzet. Tartalmazzon a tankönyv ország ismerettel kapcsolatos szövegeket, verseket, dalokat, valamint mutassa be Magyarországot, Budapestet. A tankönyv kiválasztásánál figyelni kell arra is, hogy a szülőket minél kisebb anyagi megterhelésnek tegyük ki. Bár a különböző nyelvvizsgákra való felkészítés nem a középiskola feladata, jó lenne, ha a tankönyv és munkafüzet segítené a tanulók ilyen irányú felkészülését is.
A tanulók ismereteinek ellenőrzése: -
-
Írásbeli számonkérésre kerül sor minden lecke után. Így a lexika és az új nyelvtan elsajátítását is ellenőrizhetjük. A szóbeli számonkérések arányát elsősorban a tananyag határozza meg: nyelvtani szabályokból, párbeszédekből, memoriterből, érettségi témakörökből, szövegértésből történik elsősorban. Évi 3 összefoglaló nagydolgozatot írnak a tanulók, ez mintegy három leckét ölel át alkalmanként.
INFORMATIKA Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az informatika-könyvtárhasználat tantárgyak tanításához iskolánkban a tanulók által kötelezően használt tankönyvek kiválasztásánál tankönyv-példatár (minta feladatsorok) összeállítású dokumentumokat részesítjük előnyben, ezeket több éven át használjuk. A tankönyvek, taneszközök kiválasztása a munkaközösség megbeszélése alapján történik, ahol arra törekszünk, hogy azonos évfolyamokon a tankönyv- és taneszköz használatban ne a sokféleség érvényesüljön. A tankönyveket munkaközösségi megbeszélés keretében választjuk ki, a tankönyveket a munkaközösség vezetője rendeli meg, tanév közben nincs lehetőség a tankönyv megváltoztatására. OKJ-s képzés esetén a felhasznált irodalomnak nem kell szükségszerűen a tankönyvlistán szerepelni. A tankönyvek kiválasztásánál a következő elvek érvényesülnek: A szakmai szempontok: - idomuljon a kerettanterv tartalmához, célkitűzéseihez - feleljen meg a kétszintű érettségin támasztott követelményrendszernek - feleljen meg az életkori sajátosságoknak - megfelelő arányban tárgyalja az elméleti és a gyakorlati kérdéseket
- 105 -
-
az egyes témakörök feldolgozásához szükséges forrásfeladatokat lehetőség szerint tartalmazza A mintafeladatok, az érettségin kiadott feladatokhoz legyenek hasonlóak, tartalmazzon megoldást és pontozási útmutatót is.
A gazdaságossági szempontok: - reális, értékarányos ár - több évi használatra alkalmas kivitel - beszerezhetőség, megbízható szállítási határidő Használt tankönyveink: Irány az ECDL, Nemzeti Tankönyvkiadó ISBN 9631946037 A példatárak beszerzése nem kötelező, de érettségizőknek ajánlott: 10 próbaérettségi informatikából közép szint írásbeli, Maxim Kiadó ISBN 9639624144 10 próbaérettségi informatikából emelt szint írásbeli, Maxim Kiadó ISBN 9789639624801 Egyéb segédeszközök: - nagyalakú füzet
BIOLÓGIA A munkaközösség tagjai közös megegyezés alapján azonos tankönyvcsaládot használnak biológia és kémia tantárgyakból. Így biztosítva van az azonos évfolyamok osztályainak együtt haladása, az azonos értékelés, és a pedagógusok azonos felkészülése. A tankönyvek kiválasztásának szempontjai: - az érettségi követelményeket tartalmazza - legyen benne az emelt szintű érettségi legtöbb eleme - didaktikai szemléletesség, logikusság jellemezze - megfelelő legyen az ára Használt tankönyvcsaládunk: Dr. Lénárd Gábor Biológia I., II., III. Egyéb segédeszközök: - munkafüzet (csak érettségizők számára lehet kötelező) - Album (ajánlott) - Sima füzet
FÖLDRAJZ Az önálló munkát lehetővé tevő tankönyv, földrajzi atlasz, munkafüzet, topográfiai ábragyűjtemény kiválasztását a földünk és környezetünket tanító tanárok együttesen határozzák meg. -
a könyvek csak az OM tankönyvjegyzékből rendelhetők a kiválasztás a szakmai megfelelőség alapján történik a kiadványok egy részét iskolai kölcsönzéssel biztosítjuk, pl.: Földrajz Atlasz bevonjuk az elképzelések jóváhagyásánál az Iskolaszéket és a Szülői Közösséget is.
Szakmai megfelelőség jellemzői - az elméleti ismereteket újszerű, a valóságot és a mindennapi életet követi, alkalmazkodik a világban történt eseményekhez - jól szerkesztett, az érdeklődést felkeltő - példákkal, jól szemlélteti a tanulást - illeszkedik az iskola földünk és környezetünk tantervéhez
- 106 -
A gazdaságosság legfontosabb kritériumai - reális ár - több évi használatra alkalmas kivitel - beszerezhetőség, megbízható szállítási határidő Tankönyvajánlás A tankönyvek a Nemzeti Tankönyvkiadó kiadványai. 7. 8. 9. 10. évfolyam és a 9. szakközepes évfolyamon + Földrajz atlasz, Földrajzi körvonalas munkatérképek atlasza.
SZAKMAI TÁRGYAK KÖZGAZDASÁG
A központilag kiadott tankönyv jegyzékből kívánjuk kiválasztani a könyveket, ahogy ezt eddig is tettük. A cél az, hogy a tankönyv az OKJ képzésben is felhasználható legyen (ismétlésre). Az elméleti gazdaságtan tanításához évek óta a Novoprint kiadó könyveit használjuk. A tankönyv teljesen felöleli a középszintű szóbeli érettségi témaköreit, a feladatgyűjtemény egyaránt tartalmaz gyakorló feladatokat a középszintű és az emelt szintű írásbeli érettségihez. A feladatgyűjtemény szerkezete is követi az írásbeli érettségit, tartalmaz feleletválasztásos, igaz-hamis, számításos és geometriai feladatokat. Az üzleti gazdaságtant a 2006/2007-es évtől a Juhászné Koppány Márta Üzleti gazdaságtan könyvéből tanítjuk, ami hiánypótló kiadvány. A tankönyv a középszintű üzleti gazdaságtan érettségi témaköreit dolgozza fel, előnye, hogy nem csak elméleti anyagokat tartalmaz, hanem feladatlapokat is. A gazdasági környezetünk tantárgy oktatásához több kiadó is állított össze tankönyvet, ezek közül azt választjuk, ami ugyanolyan minőséget olcsóbban produkál. Az információkezelés és klaviatúrakezelés tantárgyakhoz a gyerekeknek nem kell könyvet vásárolniuk, a tanteremben van kihelyezett könyv, amiből minden osztály dolgozhat.
KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a VITUKI közös gondozásában megjelent szakmai tankönyveket használjuk.
3.7.3. A tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítása A normatív kedvezmények (az ingyenesség) és annak kötelező biztosítása az állami, önkormányzati iskolákban: a Törvényben a normatív kedvezményre (ingyenességre) jogosult tanulók köre: a) a tartósan beteg, b) a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) a három- vagy többgyermekes családban élő, e) a nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló jogosult arra, hogy a nappali rendszerű iskolai oktatásban az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele,használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján ingyenesen kapja meg a tankönyveket. Az iskolánk az ingyenes tankönyv biztosítását az iskolai könyvtárból való tankönyvkölcsönzéssel tudja megoldani. A tankönyveket addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. A tanuló,
- 107 -
illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálódásából származó kárt az iskolának megtéríteni.
3.8. A NEMZETI ALAPTANTERVEBEN (NAT) MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bd) pont A pedagógiai programunk 2.1.2. alfejezetében fogalmaztuk meg: „Iskolánkban középfokú és szakképesítés megszerzésére felkészítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a szakképzésre, munkába állásra való felkészülést. A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium célja, hogy általánosan művelt, széleskörű általános műveltséggel és korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, magukat tovább képezni tudó és akaró fiatalokat neveljen, akik mind a szakmai, mind a magánéletben képesek helytállni, dolgozni.” Ennek és a NAT- ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása érdekében: -
-
-
Vállaljuk, hogy tanulóinkat felkészítjük az iskolai vizsgákra (érettségi és szakmai képesítő vizsga), arra törekszünk, hogy tanulóink minél nagyobb arányban jussanak el az érettségiig, illetve szerezzenek szakmai képesítést. Iskolánk kiemelten kezeli az anyanyelvi, az idegen nyelvi, a felsőfokú szakirányú továbbtanulás miatt fontos matematika, informatika, valamint a szakmai képzést. Az Uniós ismeretek bővítésével, a nyelvtanítás erősítésével olyan fiatalokat szeretnénk kibocsátani, akik megfelelnek az uniós elvárásoknak. Támogatjuk tanulóink felsőfokú továbbtanulási törekvését, melynek érdekében az érettségi tantárgyak oktatásához órarend szerinti többlet órakeretet biztosítunk A szakközépiskolai osztályokban a a közismereti oktatással párhuzamosan szakképzés is folyik, így nagyobb hangsúlyt kap a szakképzés Fontos kérdésként kezeli iskolánk az OKJ- s képzést. A szakmai képzés során arra törekszünk, hogy tanulóink alkalmazásképes tudást sajátítsanak el, megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a munka világáról és megszeressék választott szakmájukat. Az új, kompetencia alapú moduláris képzés ezt a célt szolgálja. Az iskola biztosítja a tanuláshoz, valamint a tanulók egészséges és harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételeket.
Alapvető feladatunk - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban
- 108 -
-
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat
3.9. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA
TESTMOZGÁS
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) be) pont
3.9.1. Mindennapos testnevelés Jogi háttér: A köznevelési törvény 27. §. (11) bekezdés) A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 141. §. A tanuló a heti 5 testnevelés órából legfeljebb heti 2 testnevelés órát válthat ki, ha iskolai sportkörben sportol, vagy versenyszerűen igazolt (versenyengedéllyel) sporttevékenységet végez sportegyesületben. A tanulónak ezt kérvényeznie kell írásban, az iskola igazgatójától. A kérvény mellé csatolni kell az igazolvány, vagy engedély fénymásolatát. Ha a tanuló él a kiváltás lehetőségével, és ezt az iskola igazgatója engedélyezte, akkor a felmentést a 2 óra látogatása alól a szaktanár által meghatározott, egyeztetett órákon teheti. A köznevelési törvény 27. §. (11) a) pontja alapján, miszerint a mindennapos testnevelés heti 5 testnevelés óra keretéből legfeljebb heti 2 óra „… műveltségterületi oktatással” kiváltható, a tantestület döntése alapján a 9. évfolyamon heti 1 órát táncóra tartásával helyettesítünk. Ezért ezen az évfolyamon a tanuló csak 1 órát válthat ki. A táncóra alól felmentést az a tanuló kaphat, aki hivatásos módon táncol, vagy ilyen szakosztályba jár. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 141. §. (1) bekezdése alapján a szakiskolai osztályokban (9- 11. évfolyam) testnevelés órát azokon a napokon kell biztosítani, amikor közismereti oktatás folyik. A szakképző évfolyamokon (13- 14. évfolyam) nincs testnevelés óra.
3.9.2. Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 142. §. A köznevelési törvény 27. §. (12) bekezdés) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján gyógytestnevelés vagy könnyített testnevelés órára kell beosztani. A gyógytestnevelés órákat heti 3 órában, 16 fős csoportokban kell megszervezni. A könnyített testnevelésre besoroltaknak heti 5 órát kell tervezni. Rendelkezésre álló órakeret: az iskola kötelező órakeretén felül, 16 fős csoportonként heti 3 óra. Ezt uszodai és tornatermi foglalkozások keretén belül használjuk fel, a tanulók orvosi besorolásai alapján kialakított csoportokban.
- 109 -
3.10. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bf) pont, 13- 15. §. A köznevelési törvény 46. §. (6) b) pont A köznevelési törvény 46. §. (6) b) pontja alapján a tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak közül, és részt vegyen a választható foglalkozásokon, továbbá, hogy válasszon a pedagógusok közül, ha lehetséges. A választható tantárgyak kétfélék lehetnek: - Kötelezően választandó tantárgyak - Szabadon választható tantárgyak, vagy foglalkozások
3.10.1.
Kötelezően választandó tantárgyak
Gimnázium o Emelt szintű vagy emelt óraszámú oktatás 9- 10. évfolyam 2- 2 óra/hét o Emelt szintű érettségire Felkészítés vagy ECDL felkészítés 11- 12. évfolyam 2- 2 óra/hét o Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 11- 12. évfolyam 1- 1 óra/hét o Klaviatúrakezelés 9. évfolyam 1 óra/hét Szakközépiskola o Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek o Klaviatúrakezelés
11. évfolyam 9. évfolyam
2 óra/hét 1 óra/hét
Szakiskola o Klaviatúrakezelés
9. évfolyam
1 óra/hét
A 626. tagintézményben Kötelező tantárgyak: 9. évfolyam o Természetismeret o Szakmai elmélet o Szakmai gyakorlat
9. évfolyam 9. évfolyam 9. évfolyam
1 óra/hét 2 óra/hét 0,5 óra/hét
10. évfolyam o Szakmai elmélet
10. évfolyam
2 óra/hét
11. évfolyam o Közismeret o Szakmai elmélet
11. évfolyam 11. évfolyam
1,5 óra/hét 2,5 óra/hét
3.10.2.
Szabadon választható tantárgyak, foglalkozások
- 110 -
A tanuló a nem kötelező időkeretének (kötelező órái fölött) terhére szabadon választhat, hogy mely foglalkozáson, vagy foglalkozásokon szeretne részt venni. Ha a tanuló egy foglalkozásra jelentkezett, akkor azon egész tanévben köteles részt venni.
3.10.3.
A pedagógusválasztás szabályai
A kötelezően választandó tantárgyak esetében a tanulónak nincs választási lehetősége. Az adott osztályt vagy csoportot a tantárgyfelosztásban meghatározott pedagógus tanítja. A szabadon választható tantárgyak esetében tanuló abban az esetben választhat pedagógust, ha ugyanolyan foglalkozást több kollega is szeretne indítani. Egyébként a tanuló arról dönthet, hogy részt kíván- e venni a foglalkozáson, vagy sem.
3.10.4.
A nem kötelező időkeret felhasználása
A nem kötelező időkeretet az alábbi területeken, vagy egyéb foglalkozásokra használjuk fel: Területek: -
Csoportbontás Sportköri foglalkozás Tömegsport Gyógytestnevelés
- Énekkar - Diákkör - Diákrendezvények - Osztály közösségi program Egyéb foglalkozások: - Emelt szintű érettségire való felkészítés - Érettségi, szakmai vizsgára felkészítés - Felzárkóztatás - Korrepetálás - Tanulószoba - Tehetséggondozás - Versenyfelkészítés - Szakkörök - Művészeti kör - Egyéni törődés
3.11. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bg) pont
- 111 -
3.11.1.
Választható érettségi vizsgatárgyak középszinten
A kötelező érettségi vizsgatárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, szakközépiskolában a szakmai tárgy) mellett az iskola az alábbi tantárgyakból biztosítja a felkészítést: - biológia - dráma - fizika - földrajz - idegen nyelv - informatika - kémia - rajz - testnevelés - ének
3.11.2.
Választható érettségi vizsgatárgyak emelt szinten
A kötelező érettségi vizsgatárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv) mellett az iskola az alábbi tantárgyakból biztosítja a felkészítést: -
-
informatika biológia 2. idegen nyelv földrajz
Nagyobb létszámú kérés esetén más tantárgyból is lehetséges a felkészítés. A nevelőtestület minden év január 31- ig elfogadja és közzéteszi a tájékoztatót a 11- 12. évfolyam számára (továbbiakban: tájékoztató) a választható tantárgyakról, a felkészítés szintjéről. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyakat előreláthatólag melyik pedagógus fogja oktatni. A kötelező érettségi vizsgatárgyak kivételével az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés egy adott tantárgyból akkor indítható, ha a csoport létszáma eléri a 6 főt. Ha a csoport létszáma nem éri el a 6 főt, akkor egyéni foglalkozás keretében heti 1 órában történhet a tanulók felkészítése. A tanuló a választható érettségi vizsgatárgyból akkor tehet érettségi vizsgát, ha a helyi tantervben előírt követelményeket teljesítette.
3.12. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bh) pont
MAGYAR NYELV -
Ember és nyelv A magyar nyelv története és rokonsága Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés Nyelv és társadalom A nyelvi szintek (hangtan, alaktan és szótan, a mondat szintagmatikus szerkezete, mondattan, mondat a szövegben, logikai és tartalmi viszonyok, szókincs, frazeológia)
- 112 -
-
Kommunikáció Szövegtan Szövegtípusok, a kommunikációs színterek Retorika Stílus és jelentés
MAGYAR IRODALOM -
-
-
-
-
Életművek: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Portrék: Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Ottlik Géza, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Weöres Sándor közül Látásmódok: Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Illyés Gyula, Nagy László, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Sinka István közül A 20. század második felének alkotói közül (kortárs irodalom): legalább egy mű ismerete (Sánta Ferenc, Szabó Magda, Kertész Imre, Áprily Lajos, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Varró Dániel, Lackfi János, Csurka István Világirodalom: Az európai irodalom korszakaiból legalább kettő részletes ismertetése és bemutatása Színház- és drámatörténet: A magyar és a világirodalom korszakaiból két mű bemutatása (Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József, Madách Imre, Csehov, Ibsen) Az irodalom határterületei: egy irodalmi alkotás filmen való megjelenítése (pl. Kertész Imre – Koltai Lajos: Sorstalanság, Szabó Magda – Szabó István: Az ajtó, Déry Tibor – Makk Károly: Szerelem) Regionális Irodalom: Móricz Zsigmond: Úri muri vagy Szép Ernő
TÖRTÉNELEM 1.
AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia intézményei, működése 1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. több istenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. 1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése A kereszténység főbb tanításai. 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás.
2.
A KÖZÉPKOR 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői
- 113 -
A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. 2.2. A nyugati és keleti kereszténység Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ, a világvallások elterjedése Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizációformáló szerepe. 2.4. A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. 2.5. Egyházi és világi kultúra középkorban Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romantika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. 2.6. A humanizmus és reneszánsz Itáliában A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. 2.7. Az angol és a francia rendi állam működése 2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században. 3.
A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása A magyar nép vándorlása térkép alapján. 3.2. A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. 3.3. Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. 3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. 3.5. A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján 3.6. Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.
4.
SZELLEMI, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VÁLTOZÁSOK AZ ÚJKORBAN 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás 4.2. Reformáció és katolikus megújulás A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 4.3 A Kontinentális abszolutizmus és a parlamenti monarchia megszületése Angliában A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában.
- 114 -
Az alkotmányos monarchia működése. 4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján. 5.
MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia). 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. 5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Demográfiai változások, a nemzetiség arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai. 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján.
6.
A POLGÁRI ÁTALAKULÁS, NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. 6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája 6.3. A XIX. század eszméi A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). 6.4. Az ipari forradalom és következményei Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). 6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai. 6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra konkrét példák alapján.
7.
A POLGÁROSODÁS KEZDETEI ÉS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON 7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. 7.2. A reformkori művelődés, kultúra A korszak kulturális életének főbb jellemzői. 7.3. A polgári forradalom
- 115 -
A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. 7.4. A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat. 7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. 7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban. 7.7.Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. 8.
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A KÉTPÓLUSÚ VILÁG FELBOMLÁSÁIG 8.1. Az első világháború jellege, a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása. 8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 8.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. 8.5. A nemzetszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. 8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. 8.7. A második világháború előzményei, jelentős fordulatai A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holokauszt. 8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). 8.9. A szocialista rendszerek bukása A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában.
9.
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS ÖSSZEOMLÁSIG 9.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. 9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.
- 116 -
9.3. Művelődési viszonyok és az életmód Társadalmi rétegződés és életmód a húszas - harmincas években. 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. 9.6. A német megszállás és holocaust Magyarországon Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás). 10. MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG 10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. 10.2. A határon túli magyarság sorsa A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. 10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban. Életmód és mindennapok. 10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. 10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok. 10.6. A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség) 11. A JELENKOR 11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái A közép-európai régió sajátos problémái. 11.2. Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei 11.3. A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népesség növekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). 11.4. Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. 11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). 12. A MAI MAGYAR TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD 12.1. Alapvető állampolgári ismeretek Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok, kötelességek. 12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). 12.3. A magyarországi romák A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma.
- 117 -
12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. 12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változás Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban.
FÖLDRAJZ A tételsor belső arányai
A) altétel Témakör Kozmikus környezetünk vagy térképi ismeretek A geoszférák földrajza és környezeti problémáik - Kőzetburok, földtörténet - Vízburok - Levegőburok Földrajzi övezetesség A kontinensek természetföldrajza Magvarország és tájainak természetföldrajza
A résztételek száma 1 9 (4) (2) (3) 4 2 4
B) altétel Témakör Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsoportok Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában Globális környezeti problémák
A résztételek száma 3 5 5 6 1
Földünk és környezetünk 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. Geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
DRÁMA Színház- és drámatörténet -
Az ókori színház és dráma Az angol reneszánsz színház és dráma
- 118 -
-
A francia klasszicista dráma
A XIX-XX. századi magyar színház és dráma -
Csehov és Sztanyiszlavszkij Brecht színháza és drámái Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom
Színház és drámaelmélet - A drámai műnem sajátosságai - A dráma szerkezeti felépítése - Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak - Színházi szakmák Színházi műfajok -
A tragédia A komédia A realista színjáték Zenés, tánc- és mozgásszínház
A gyakorlati vizsga témakörei: Az alábbiakból kettő: -
Drámajátékos kiscsoportos improvizáció a helyszínen megadott témára Előkészített egyéni produkció Előadásban való részvétel
A vizsga végleges eredményébe a szóbeli és a gyakorlati vizsga 50-50%-ban számít bele.
MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazok 1.1.1. Halmazműveletek 1.1.2. Számosság, részhalmazok 1.2. Matematikai logika 1.2.1. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok
2. Számelmélet, algebra 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1. Oszthatóság 2.2.2. Számrendszerek 2.3. Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus 2.6. Betűkifejezések 2.6.1. Nevezetes azonosságok 2.7. Arányosság 2.7.1. Százalékszámítás
- 119 -
2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.8.1. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2. Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.8.3. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek
3. Függvények, az analízis elemei 3.1. A függvény 3.2. Egyváltozós valós függvények 3.2.1. A függvények grafikonja, függvény-transzformációk 3.2.2. A függvények jellemzése 3.3. Sorozatok 3.3.1. Számtani és mértani sorozatok 3.3.2. Kamatos kamat, járadékszámítás
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1. Elemi geometria 4.1.1 Térelemek 4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2. Geometriai transzformációk 4.2.1. Egybevágósági transzformációk: Síkban 4.2.2. Hasonlósági transzformációk 4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1. Síkbeli alakzatok: Háromszögek, Négyszögek, Sokszögek, Kör 4.3.2. Térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6. Koordinátageometria 4.6.1. Pontok, vektorok 4.6.2. Egyenes 4.6.3. Kör 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat
5. Valószínűségszámítás, statisztika
5.1. Leíró statisztika 5.1.1. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2. A valószínűségszámítás elemei
INFORMATIKA 1.
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A jelek csoportosítása 1.1.2. Kód, kódolás, bináris kód 1.1.3. A kommunikáció általános modellje 1.1.4. Az információ és az adat fogalma 1.1.5. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek
- 120 -
2.
3.
4.
1.1.6. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.7. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2 A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – HARDVER 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.1.7. A jelátalakítás hardvereszközei 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi vezérlőegység (mikroprocesszor), memória, buszrendszer, interfészek (illesztők), ház, tápegység, alaplap. 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: Bemeneti eszközök (például: billentyűzet, egér, szkenner, digitális kamera) Kimeneti eszközök (például: monitor, nyomtató, hangszóró) Bemeneti/kimeneti eszközök (például: érintésérzékelő képernyő, modem, hálózati kártya, hangkártya hangszóróval és mikrofonnal) Háttértárak (például: mágneslemezes tárolók, szalagos tárolók, optikai lemezes tárolók) 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – SZOFTVER 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. A szoftver fogalma, fajtái 3.1.2. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.3. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.4. Állományok típusai. Keresés a háttértárakon 3.1.5. Állománykezelő parancsok: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, küldés, felvétel, lejátszás, vetítés. 3.1.6. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.7. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, töredezettség-mentesítés 3.1.8. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem SZÖVEGSZERKESZTÉS 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás
- 121 -
5.
4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk. TÁBLÁZATKEZELÉS 5.1. A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány 5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartomány-formázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Nyomtatási kép és nyomtatás 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák
6.
ADATBÁZISKEZELÉS 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvető adatbázis kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Kapcsolatok létesítése, megjelenítése 6.3.4. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Képernyő és nyomtatási formátumok használata 6.5. Adatbázis-kezelő programozása (csak emelt szinten)
- 122 -
6.5.1. Adatbevitel, adatmódosítás 6.5.2. Lekérdezések, függvények használata 6.5.3. Keresés, szűrés, rendezés, indexelés, összesítés 6.5.4. Kimutatások készítése 7. INFORMÁCIÓS HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. Hírcsoportok 7.1.4. WWW 7.1.5. Keresőrendszerek 7.1.6. Távoli adatbázisok használata 7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése webszerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek 8. PREZENTÁCIÓ ÉS GRAFIKA 8.1. Prezentáció 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang …) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása 9. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtár funkcionális tereiben: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A szépirodalmi művek és az ismeretközlő irodalom csoportosítása, rendszere 9.1.5. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok (könyvek, időszaki kiadványok, kézikönyvek, közhasznú információs források) 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, videofilm, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, hálózati keresőgépek) 10. ALGORITMIZÁLÁS, ADATMODELLEZÉS, PROGRAMOZÁSI ISMERETEK (CSAK EMELT SZINTEN) 10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 10.1.2. String, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok 10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra
- 123 -
10.2.1. Összegzés, eldöntés, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, rendezések 10.3. Rekurzió 10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában 10.4. A programkészítés mint termék-előállítási folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: a feladat meghatározása, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás 10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tárgyakban 10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása 11. A PROGRAMOZÁS ESZKÖZEI (CSAK EMELT SZINTEN) 11.1. Algoritmusleíró eszközök 11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmusleíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmusleíró eszközök fajtái 11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete 11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési, kipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben
IDEGEN NYELV Személyes vonatkozások, család - a vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai, (fordulópontjai) - családi élet, családi kapcsolatok - a családi élet mindennapjai, otthoni teendők - személyes tervek Ember és társadalom - a másik ember külső és belső jellemzése - baráti kör - a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - női és férfi szerepek - ünnepek, családi ünnepek - öltözködés, divat - vásárlás, szolgáltatások, (posta) - hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk - az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - a lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - a városi- és a vidéki élet összehasonlítása - növények- és állatok a környezetünkben - környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk környezetünkért, vagy a természet megóvásáért? - időjárás Az iskola - saját iskolájának bemutatása - tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - a nyelvtanulás, a nyeltudás szerepe, fontossága - az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa
- 124 -
-
diákmunka, nyári munkavállalás pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
Életmód - napirend, időbeosztás - az egészséges életmód - étkezési szokások a családban - ételek, kedvenc ételek - étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - gyakori betegségek, sérülések, baleset - gyógykezelés Szabadidő, művelődés, szórakozás - szabadidős elfoglaltságok, hobbik - színház, mozi, koncert, kiállítás - sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - olvasás, rádió, TV, videó, számítógép, Internet - kulturális események Utazás, turizmus - a közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - nyaralás itthon, illetve külföldön - utazási előkészületek - az egyéni- és a társasutazás előnyei és hátrányai Tudomány- és technika - népszerű tudományok, ismeretterjesztés - a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába − A biológia tudománya − Az élet jellemzői − Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint − Szervetlen és szerves alkotóelemek − Az anyagcsere folyamatai − Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje − Nem sejtes rendszerek − Önálló sejtek − Többsejtűség − Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet − Homeosztázis − Kültakaró − A mozgás − A táplálkozás − A légzés − Az anyagszállítás − A kiválasztás − A szabályozás
- 125 -
− Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek − Populáció − Életközösségek (élőhely típusok) − Bioszféra − Ökoszisztéma − Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció − Molekuláris genetika − Mendeli genetika − Populációgenetika és evolúciós folyamatok − A bioszféra evolúciója
FIZIKA 1. -
Mechanika kinematika dinamika munka-energia merev testek, hullámok
2. -
Thermodinamika hőmérséklet halmazállapotok I. és II. főtétel
3. -
Optika geometriai optika fizikai optika leképezés
4. -
Elektromágnesesség elektrosztatika áramok mágnesességtan indukció elektromágneses hullámok
5. -
Modern fizika kvantumfizika atomfizika csillagászat
6. Fizika kultúrtörténet 7. Környezetvédelem
KÉMIA 1. Általános kémia − Atomszerkezet − Kémiai kötések − Molekulák, összetett ionok − Anyagi halmazok
- 126 -
− Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia − Hidrogén − Nemesgázok − Halogénelemek és vegyületeik − Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik − A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik − A széncsoport elemei és vegyületeik − Fémek 3. Szerves kémia − A szerves vegyületek általános jellemzői − Szénhidrogének − Halogéntartalmú szénhidrogének − Oxigéntartalmú szerves vegyületek − Nitrogéntartalmú szerves vegyületek − Szénhidrátok − Fehérjék − Nukleinsavak − Műanyagok − Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások − Az anyagmennyiség − Gázok − Oldatok, elegyek, keverékek − Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban − Termokémia − Kémiai egyensúly − Kémhatás − Elektrokémia
TESTNEVELÉS 1. A magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. 2. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). 3. Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. 4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. 5. Gimnasztika
- 127 -
A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére. Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2- 3 példa. Légző gyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai. 6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. 7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset- megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlással. 8. Ritmikus gimnasztika Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. 9. Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2- 2 páros és 1- 1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. 10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. 11. Testnevelési és sportjátékok Labdaérintéssel. – vezetéssel, - átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 12. Természetben űzhető sportok Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya, stb…). Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.
SZAKMAI TANTÁRGYAK KÖZGAZDASÁGI MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdaságtan Mikroökonómia 1. A közgazdaságtudomány 2. A fogyasztói magatartás és a kereslet 3. A vállalat és a termelői magatartás 4. A vállalat kínálata és a piac jellege 5. A termelési tényezők piaca Makroökonómia 1. 2. 3. 4. 5.
A makroökonómia alapösszefüggései A makrogazdaság árupiaca – az egyensúlyi jövedelem A makrogazdaság pénzpiaca, a kamatláb alakulása A munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság – munkanélküliség Az infláció és inflációs folyamatok
- 128 -
6. A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata 7. A nyitott makrogazdaság
Marketing 1. A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése 2. A piac, a piaci környezet elemzése 3. A fogyasztói vásárlói magatartás tényezői 4. Piacszegmentálás, célpiacok kiválasztása 5. A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználásai területei 6. A marketing információs rendszere 7. Termékpolitika, termékfejlesztés 8. Árpolitika, árstratégia 9. Értékesítés politika, értékesítési csatornák 10. Kommunikációs politika, a marketing kommunikáció eszközrendszere: - A reklám - Public Relations - Eladásösztönzés - Személyes eladás - Image - Egyéb piacbefolyásolási eszközök
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Makroökonómia és nemzetközi gazdaságtan: Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések − Termékek és jövedelmek áramlása − A nemzetgazdasági teljesítmény mérése A makrogazdasági egyensúly − Árupiaci kereslet − A pénzpiac − Az árupiac és a pénzpiac kapcsolata − A makrokínálati függvény − A munkanélküliség − Az infláció Az állam gazdaságpolitikája − A költségvetési politika − A monetáris politika Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések − Külkereskedelem, külkereskedelmi politika − Nyitott gazdaság egyensúlya − Nemzetközi pénzügyi rendszer − Nemzetközi gazdasági szervezetek Mikroökonómia: Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések − Alapkategóriák és összefüggések − A piaci alapfogalmak
- 129 -
A fogyasztói magatartás és a kereslet − A fogyasztó optimális választása − A piaci kereslet A vállalat termelői magatartása és a kínálat − A termelés technikai összefüggései − A versenyző vállalat piaci alkalmazkodása − Az iparág kínálata rövid és hosszú távon − A tiszta monopólium piaca − A piacszabályozás A termelési tényezők piaca − A tőkepiac − A munkapiac − Föld és ingatlanpiac − Pénz- és értékpapírpiac Az externáliák és a közjavak 1 tétel
3.13. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bi) pont, 7. §. (5) a) pont A köznevelési törvény 64. §, 54. §., 56. §
3.13.1.
A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése
A fenti tevékenységet két részre lehet osztani. Egyik része, mikor az iskolán kívüli szervezetek ellenőrzik ezt a tevékenységet, a másik, amikor az iskolán belül történik ennek a tevékenységnek az ellenőrzése. Iskolán kívülről jogosult az oktató-nevelő munkát ellenőrizni a fenntartó, amelyet szakértők segítségével végez, illetve a minőségfejlesztés terén külső szakértői intézmény ellenőrzi, vezeti a minőségfejlesztés menetét. A belső ellenőrzést elsősorban az iskola igazgatója végzi. Feladata az iskola vezetése, irányítása, a személyi, dologi feltételek biztosítása, az iskola vagyonának védelme, a tárgyi eszközök állagának megóvása, fejlesztése, és az iskolában folyó oktató-nevelő munka minőségének ellenőrzése. Az ellenőrzés a tanórák és a tanórákon kívüli tevékenységek látogatásával történik, másrészt beszámoltatja a munkaközösségek vezetőit, a diákönkormányzatot segítő tanárt és a könyvtárost. Legfontosabb segítői az igazgatóhelyettesek, akik távollétében teljes jogkörrel helyettesíthetik őt. Közöttük a munkamegosztást a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A munkaközösségek vezetői ellenőrzik a saját munkaközösségükben folyó oktatás színvonalát; a tanítás során az értékelés és a mérések helyességét. Óralátogatásokat folytatnak, felügyelik, hogy a tanárok a tanterv szerint haladnak-e. Ellenőrzési jogkörrel az iskola használói - a diákok - és a szülők nem rendelkeznek, de ők is tehetnek észrevételeket az iskolában folyó oktató-nevelő munkával kapcsolatban. Ezekre az észrevételekre az iskola igazgatója, ill. az osztályfőnökök vagy szaktanárok a törvényben jelzett határidőn belül kötelesek válaszolni.
- 130 -
A minőségfejlesztés, ill. az oktató munka színvonalának ellenőrzéséhez az iskola és az igazgatója szakértők, ill. szaktanácsadók munkáját igénybe veheti. Ha az ellenőrzés folyamán az iskola dolgozói közül valakinek a munkájában hiányosságokat vél felfedezni valamelyik ellenőrzésre jogosult személy, akkor a törvényben előírt lépéseket köteles megtenni. Ha kimagasló munkát észlel, akkor javaslatot kell tennie - illetve ha lehetőség nyílik rá, saját jogkörben kell eljárnia - a kimagasló munka megjutalmazására. Ez lehet anyagi juttatás, lehet írásbeli dicséret, szóbeli dicséret.
3.13.2.
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése
A tanulók munkájánál az értékelés az oktatási folyamat egyik legfontosabb eszköze, ezért a tanulók teljesítményét 1-5-ig terjedő érdemjegyekkel osztályozzuk. A helyi tanterv témaköreinek lezárásakor témazáró dolgozatokat írathatnak. A tanév során biztosítani kell a folyamatos értékelést, meg kell adni a javítás lehetőségét. A magatartás és szorgalom értékelése szintén folyamatosan történik szóbeli, illetve írásbeli dicséretek és elmarasztalások segítségével. Ezek figyelembevételével az osztályfőnök félévkor és év végén dönt a tanulók magatartás és szorgalom érdemjegyeiről, természetesen az osztályban tanító pedagógusok véleményét kikérve. Félévkor és tanév végén, a nevelőtestületi értekezleten a törvény adta lehetőséggel élhet a nevelőtestület. A tanulók érdemjegyeiről kérdést tehet fel a szaktanárnak, ill. az osztályfőnöknek, és jogával élve esetlegesen azt módosíthatja is. Az év közben az oktatás folyamatában adott érdemjegyekről rendszeresen tájékoztatni kell a szülőket. A tantárgyak követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Az iskola vezetési rendszerét, belső kommunikációs működését az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A tanulóknak az adott tantárggyal összefüggő minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati tevékenységét figyelemmel kell kísérni, értékelni kell. A szaktanárnak ügyelni kell arra, hogy a tanuló különböző típusú feleletekkel bizonyíthassa ismereteit és tudását. A tanulók teljesítményét folyamatosan kell értékelni, lehetőség szerint érdemjeggyel minősítve. Az érdemjegyet az osztálycsoport – előtt közölni kell a tanulóval, és be kell vezetni a naplóba. Az érdemjegy mindig annak a hónapnak a rubrikájába kerüljön, amelyben a felelet történt. A tanárok – munkaközösségi követelményszinttel – egységes követelmények szerint bírálják el a tanulók tudását, ismereteinek gyakorlati alkalmazását és a közös munkában való részvételt. Az értékelés módja tanév közben érdemjegy, félévkor és a tanév végén pedig osztályzat. A tanuló lehetőség szerint - minden hónapban kapjon érdemjegyet a Pedagógiai Programban meghatározott módon. Az érdemjegyek száma egy félévben minimum három kell, hogy legyen. Az ellenőrző könyvbe a tanuló által bejegyzett (az osztályfőnök által félévente kétszer ellenőrzött) érdemjegyek folyamatos tájékoztatást adnak a szülőknek.
3.13.3. Az iskolai írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérése A tanulók tantárgyi ismereteit a tanórán és esetenként órán kívül is figyelemmel kísérjük és mérjük. A mérés - tájékoztatja a pedagógust munkája eredményéről - a tanulót a tanulásban elért eredményéről - a szülőket gyermekük előrehaladásáról - a felsőbb intézményeket, ill. munkahelyet a tanuló tudásáról - alakítja a közösség mércéjét.
- 131 -
A tanórán a tanuló írásbeli és szóbeli feleletekkel ad számot tudásáról. 1. A szóbeli felelet lehet kérdésekre adott válasz és összefüggő, önálló szóbeli felelet, stb. 2. Az írásbeli felelet lehet: - röpdolgozat, nagyobb ellenőrző dolgozat, témazáró dolgozat, teljesítményteszt, feladatlap stb. A kompetencia alapú oktatás értékelésének lehetőségei: - szóbeli felelet - írásbeli felelet - egyéni, páros vagy csoportos projektmunka értékelése - témahét - portfólió A tanuló előrehaladását rendszeresen kell ellenőrizni és értékelni, valamint érdemjeggyel minősíteni. Törekedni kell arra, hogy a tanuló minél változatosabban, különböző típusú feleletekkel bizonyíthassa tudását. Az érdemjegyet a tanulóval közölni kell, s a naplóba be kell vezetni. A hó közi jegyeket a naplóban a következőképpen különböztetjük meg: - témazáró, nagydolgozat: piros színű - röpdolgozat: kék színű - szóbeli felelet: kék színű, bekarikázva - év eleji felmérő: százalékosan - emelt szintű jegy: zöld Az évközi érdemjegyeket a naplóban a szaktanároknak kötelessége vezetni. A szaktanár kötelessége, hogy az érettségi követelményeknek, iskolánk Pedagógiai Programjának megfelelő elvárásokat ismertesse a tanulókkal. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A diákok által az ellenőrzőbe bevezetett jegyeket az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi (minimum félévente kétszer), s így értesíti a szülőket gyermekük tanulmányi eredményeiről. A tudás, a felkészülés ellenőrzését szolgálja a jeggyel általában nem értékelt házi feladat, szóbeli és írásbeli beszámoló is. Ezt a tanár szöveges formában is értékelheti, mely történhet szóban és írásban. Fontos, hogy az értékelés a tanuló számára érthető legyen, jelölje meg a továbbhaladás, esetleg javítás útját is. A tanulókkal már az oktatási folyamat kezdetén tudatosítjuk az értékelési és mérési módszereket. A tanórai munka részfeladatait a diákok közös értékelésével mérik. Fontos az önértékelés is, mert jelzés a tanuló és tanár részére az egyéni képességet fejlesztő differenciált foglalkozáshoz. A tanulókban ezért szükséges a kritikai bírálat igényének kifejlesztése. A tanórán egymás munkáit is helyesen értékeljék, tudjanak dicséretet mondani, érezzék mi a gyenge teljesítmény. A házi feladat értékelése is a tanórán történik feladat formájában. A tanórai értékelésnél ügyelni kell a stresszhelyzet elkerülésére, a nyugodt körülmények biztosítására. Az oktatási folyamat során lehetőség nyílhat arra is, hogy az osztály is értékeljen egy-egy teljesítményt. Előrehozott vizsga, különbözeti vizsga, javító- pótló-, osztályozó- és egyéb vizsgák sikeres letétele esetén a tantárgyi osztályzat bevezetéséről az osztályfőnök gondoskodik, egyben ő látja el a jegyzői teendőket is.
- 132 -
3.13.4. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat a szaktanár által kijelölt feladat, melyet a tanulók az iskolán kívül oldanak meg. A házi feladat megoldása a tanulók számára kötelező. Az önállóan megoldandó feladat célja: a diák megtudhatja, milyen nehézségei vannak az adott anyagrésszel kapcsolatban, a tanár visszajelzést kap, hogy mit és mennyit kell még a diákokkal gyakoroltatni. Elvei: alapvetően fontos és szükséges, hogy a tanulók házi feladatot készítsenek. A helyi tanterv követelményei az irányadóak, ezen túlmenően csak a tanulók önkéntes vállalása esetén adható. Céljai: • a tananyag elsajátításának elősegítése, • a tanórán tanultak rögzítése, • készségfejlesztés, • a tanultak gyakorlati alkalmazása, • az új anyag előkészítése, • motiváció, a tantárgyhoz való érzelmi viszony kialakítása, • a szülők tájékoztatása. Típusai: Írásbeli feladatok • egységes minden tanuló számára (alapkészségek fejlesztése), • differenciált fejlesztést szolgáló feladatok, • házi dolgozat vagy projekt: az adott tantárgyi ismereteken kívül egyéb készségek fejlesztését szolgálja. A közös tevékenységre, együttműködésére épülő, a probléma megoldását és az összefüggések feltárását célzó projektek: • a téma elkezdésekor kell meghirdetni, • a téma lezárása után egy héttel kell beadni, • két héten belül kell értékelni, • érdemjegyének értéke azonos a témazáró jeggyel, • egyéb (választható) feladat. Szóbeli feladatok • a tantárgy jellegéből adódó feladatok. Mindkét feladattípus esetén a füzetben rögzíttetjük a feladatokkal kapcsolatos tudnivalókat. A kijelölt házi feladatok között ne legyen még nem tanult anyagrész. A tanár mindig pontosan, érthetően, esetleg példával magyarázza el, hogyan és mit kell megoldani a tanulóknak. A rendszeres és következetes ellenőrzés megfelelő tájékoztatást ad a tanuló, a tanár és a szülő számára is. Várt eredmények: • a tananyag elsajátítása, elmélyítése, • a problémamegoldó képesség fejlődése, • kommunikációs, narratív képességek fejlesztése • felkészítés az élethosszig való tanulásra. A házi feladatok mennyisége olyan mértékű legyen, hogy ne akadályozza a tanulók napi, hétvégi, illetve tanítási szünetek alatti kikapcsolódását. A házi feladat javítása, ellenőrzése, értékelése
- 133 -
A házi feladatot lehetőség szerint ellenőrizzük. - Ez történhet közösen a tanórán - Egyénenként (a tanár beszedi a feladatokat) A tanár értékelheti a feladatokat: - szóban (a tanuló javítja) - írásban (a tanár javítja) - érdemjeggyel (leosztályozza) Év elején a szaktanár beszélje meg a tanulókkal, hogyan értékeli a házi feladatokat. A tanulóknak adhatunk hosszabb feladatokat (pl. szöveg fordítása, megtanulása, stb.), melyeket a fent leírt módon ellenőrizhetünk. A tanár adhat olyan feladatokat otthonra, melynek megoldásához, kidolgozásához több nap, esetleg hét szükséges. (Pl. felkészülés egy- egy témából, házi fogalmazás, hosszabb tétel kidolgozása.) Pontosan adjuk meg a tanulóknak a határidőt, amikorra el kell készíteniük, és adjunk hozzá segédanyagokat, megoldási javaslatokat, megoldási útmutatót.
3.13.5.
A tanuló felmentése a kötelező tanórai foglalkoztatás alól
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 83. §. (2), 74. §. (6) A Knt. 55- 56. §. Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - indokolt esetben a tanulót - részben vagy egészben felmentheti a kötelező tanórán való részvétel alól. A magántanulót valamennyi kötelező tanórai foglalkozás alól fel kell menteni, a tanuló a tudásáról osztályozó vizsgán ad számot. A tanuló az igazgató engedélyével az iskola két vagy több évfolyamán megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az évfolyam magasabb évfolyamán, vagy évfolyamismétlés esetén a tanuló mentesül az órák látogatása alól, a tanuló kérésére, az igazgató engedélyével.
3.13.6.
Félévi és év végi osztályzás
A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzat megállapítása kellő számú érdemjegy alapján történik. A szaktanár beszélje meg az osztály – csoport- tanulóival a tantervi követelmények teljesítésének mértékét. Az elbírálás a tantervi követelmények és a tanuló szóbeli, írásbeli, valamint gyakorlati teljesítményének egybevetése alapján történjen, szükséges esetben a tanár módot adhat a tanulónak arra, hogy egyegy kérdéses tananyagrészből beszámoljon, ezután állapítja meg a tantárgyi osztályzatot. A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatairól a tantárgyat tanító pedagógus dönt. Az osztályzatok kialakítása A félévi osztályzatot az első félév jegyei alapján, az év végi osztályzatot a tanévben szerzett összes érdemjegy alapján állapítjuk meg.
- 134 -
Az osztályzatok kialakításakor a témazáró és a nagydolgozat érdemjegyei nagyobb hangsúlyt kapnak: kétszeres súllyal számítanak. Az osztályzatot átlagolással alakítjuk ki, azzal a kikötéssel, hogy 0,3- 0,7 között a jegy meghatározásában érvényesüljön a tanári szabadság. A tanulók félévi, illetve év végi osztályzatát a tantestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a szaktanárok, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat (a tanuló hátrányára vagy előnyére) lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület (az osztályfőnök javaslata alapján) felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján módosítja. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. A kompetencia alapú oktatásban részt vevő osztályoknál a szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területén a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantárgyi bontás nélkül kerül értékelésre. Nem lehet fegyelmezési eszköz az érdemjegy. Intézményünkben minden munkaközösség külön határozza meg az értékelésének a módját, az érdemjegyek számát. Általános elvként érvényesül, hogy a tanulónak még a heti 1 órás tantárgyból is legalább 3 érdemjegye legyen félévente. Kivétel ez alól az a tantárgy, amelyet kéthetente egy órában tanítanak, ilyen esetben az érdemjegyek darabszámát a munkaközösség határozza meg. A félévi osztályzatok az ellenőrzőbe kerülnek. A bizonyítványba kerülő év végi jegyek az egész éves munkát, a követelmények teljesítésének mértékét tükrözik. Az egyes tantárgyakból kiemelkedő eredményt elért tanulót a szaktanár tantárgyi dicséretben részesítheti. Azok a tanulók, akiket a szakmai és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján az igazgató mentesít egyes tantárgyakból az értékelés és a minősítés alól, és így nem kapnak osztályzatot, év végén szöveges értékelést kapnak (A Knt. 56. §. (1) b) pont alapján). A félévi illetve év végi osztályzatról a tanulót és a szülőt értesíteni kell. Ha a tananyagegység gyakorlati és elméleti tananyag elemből tevődik össze, a gyakorlati és az elméleti tananyagelemből is legalább elégséges eredményt kell elérni a tananyagegység sikeres teljesítéséhez. Javítóvizsgát tenni csak az elégtelen tananyag elemből kell. Az osztályozó értekezletet csak az utolsó tanítási nap után lehet megtartani (a végzős osztályok kivételével). Az osztályozó értekezlet időpontjáig a hiányzásokat le kell zárni. Ha a tanév végén a tanuló legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor javítóvizsgát tehet (A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 64. § (7) alapján). Ha a tanuló szakmai gyakorlatból bukik, akkor tehet javítóvizsgát, ha a gyakorlati képzés szervezője engedélyezi. Ez azt jelenti, hogy: - ha a szakmai gyakorlatot az iskola szervezi, akkor a nevelőtestület engedélyével - ha a szakmai gyakorlatot az iskola külső cég segítségével szervezi, akkor a cég véleményének figyelembe vételével, a nevelőtestület engedélyével lehet javítóvizsgát tenni. A nem tanköteles tanuló ingyenesen ugyanazt az évfolyamot egyszer ismételheti. Félévkor és év végén osztályozó értekezletet kell tartani. A tantestületi szintű döntéseken az egész tantestületnek jelen kell lennie. Levezető az igazgató. Az értekezleten az osztályfőnökök beszámolnak a tantestületnek:
- 135 -
-
a magatartás és szorgalom minősítéséről (12. év. esetében név szerint) az elégtelen osztályzatra minősített tanulókról az osztály tanulmányi, közösségi, kulturális, sport munkájáról az osztály nevelési eredményeiről és problémáiról a mulasztások alakulásáról
Indokolt esetben az igazgató kérheti a szaktanárt az adott érdemjegy indoklására. A tantestület tagjai kérdéssel fordulhatnak az osztályfőnökhöz a magatartás és szorgalom osztályzatokkal kapcsolatban. Az adott osztály megtárgyalása után az osztályzatok tintával átírásra kerülnek. Félévkor az ellenőrző könyvbe számokkal, tanév végén az anyakönyv és a bizonyítvány megfelelő rovatába betűkkel kell bejegyezni a minősítés fokozatait. A tanügy-igazgatási dokumentumokat nyomtatott betűkkel kell vezetni A magyar nyelv és irodalom osztályozása A kompetencia alapú oktatásban részt vevő osztályoknál a következőképpen alakul a félévi és év végi értékelés a szövegértés-szövegalkotás területen. Ez a kulcskompetencia műveltségterület tantárgy nélküli bontásban kerül feldolgozásra a tanórákon, melynek adminisztrációja során azonban megkülönböztetjük a magyar nyelvtan és irodalom jegyeket. A naplóba a hagyományos bontásban kerülnek be – azaz külön a nyelvtan és irodalom jegy, melyeket azonban összesítve, egy jegyként értékelünk a félévi és év végi osztályozásnál. A félévi és év végi osztályozásnál az irodalom jegy súlyozottan számít, mivel az eredeti bontásban is nagyobb szerepe van ennek a területnek, ezt a hagyományos irodalom és nyelvtan órák aránya is jelzi. Ha a félévi vagy év végi osztályozásnál a két tantárgy valamelyike elégtelen, akkor az összesített osztályzat elégtelen. Javítóvizsgát csak az elégtelen tantárgyrészből kell tenni. A törzslapon és a bizonyítványban is az irodalom és a nyelvtan osztályzat külön- külön kerül be, és záradékként írjuk be az összesített osztályzatot. A külalak osztályozása A tantestület döntése alapján a tanulók írásbeli munkáinak külalakját (témazáró dolgozat, nagydolgozat) osztályzattal kell értékelni. A szaktanárok értékelhetik a tanulók tankönyvének, munkafüzetének, szótárának külalakját is. A külalak osztályozása kötelező azokból a tantárgyakból, melyeknek az érettségi illetve a szakmai vizsgán van írásbeli része. A tantárgy neve: külalak A félévi és az év végi osztályzatot az osztályfőnök alakítja ki a kerekítés általános szabályai szerint. A külalak osztályzata a tanulmányi átlagba nem számít bele.
3.13.7.
Tantárgyi bontás nélküli műveltségterületek
Magyar nyelv és irodalom Részei: - magyar irodalom - magyar nyelv Az eddig ismert felosztás (irodalom és nyelvtan óra) megszűnik, a két terület egymásba integrálódik. Értékelése: A kompetencia alapú oktatásban részt vevő osztályoknál a következőképpen alakul a félévi és év végi értékelés a szövegértés-szövegalkotás területen. Ez a kulcskompetencia műveltségterület
- 136 -
tantárgy nélküli bontásban kerül feldolgozásra a tanórákon, melynek adminisztrációja során azonban megkülönböztetjük a magyar nyelvtan és irodalom jegyeket. A naplóba a hagyományos bontásban kerülnek be – azaz külön a nyelvtan és irodalom terület – a jegyek, melyeket azonban összesítve, egy jegyként értékelünk a félévi és év végi osztályozásnál. A félévi és év végi osztályozásnál az irodalom jegy súlyozottan számít, mivel az eredeti bontásban is nagyobb szerepe van ennek a területnek, ezt a hagyományos irodalom és nyelvtan órák aránya is jelzi. Ha a félévi vagy év végi osztályozásnál a két tantárgy valamelyike elégtelen, akkor az összesített osztályzat elégtelen. Javítóvizsgát csak az elégtelen tantárgyrészből kell tenni.
3.13.8. A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének formái és követelményei A tanuló magatartását, szorgalmát félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: -
a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás ( 5 ) jó ( 4 ) változó ( 3 ) rossz ( 2 )
-
a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás ( 5 ) jó ( 4 ) változó ( 3 ) hanyag ( 2 )
A magatartás, szorgalom elbírálásának szempontjai A tanuló magatartásának és szorgalmának elbírálása, minősítése olyan folyamatos nevelői feladat, mely a közösség tagjait a társadalmi kötelezettségek pontos tejesítésére és a helytelen szokások leküzdésére ösztönzi. A tantestület tagjai egy-egy tanulmányi időszak lezárásakor félévenként osztályzatokban is kifejezésre jutó minősítést adnak a tanuló magatartásáról és szorgalmáról. A magatartás és szorgalom elbírálását körültekintő gondossággal kell végezni. Arra kell törekedni, hogy a minősítés megegyezzék a tanulói közösségek állásfoglalásával és a közösség, valamint az egyén számára nevelő hatású legyen. A tanuló magatartásának és szorgalmának elbírálását az osztályfőnök végzi a saját, valamint az osztályában tanító pedagógusok, az osztály tanulóközösségének, kollégiumban lakó tanulók esetén a nevelőtanárok javaslatait egyeztetve. A magatartás és szorgalom elbírálásának iskolai minősítési rendszerét – az osztály meghallgatásával – az osztályfőnök határozza meg. A minősítésrendszert az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal. Az osztályfőnök és az osztályközösség a lehetőségekhez mérten kéthavonta, de legalább félévenként értékelje a tanulók magatartását és szorgalmát. A tanuló magatartása és szorgalma minősítését az osztályban tanító pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök végzi. Az osztályfőnök köteles az iskolai minősítési rendszer maradéktalanul alkalmazni. A végleges minősítésnek tükröznie kell a tantestület nevelési elveit, a közösség és az egyén számára nevelő hatásúnak kell lennie. A magatartás helyi értékelő-rendszerébe figyelembe vehető: a./ A tanuló viszonya a tanórákhoz, gyakorlati foglalkozásokhoz, kollégiumi élethez:
- 137 -
(hiányzások, késések, - magaviselet, viselkedés, - az óra, a foglalkozás segítése, - a házirend és a kollégiumi szabályzat betartása) b./ Az osztály és a kollégiumi közösség érdekében vállalt és végzett munka c./ A tanulók kapcsolata egymással, az iskola felnőtt tagjaival, hogyan tesz eleget a tanuló a viselkedéssel kapcsolatos társadalmi elvárásoknak d./ Fegyelmező intézkedések
A magatartás és szorgalom értékelése és minősítése MAGATARTÁS Példás
Jó
A Házirend követelményeknek maradéktalanul eleget tesz..
A házirendben felsorolt követelményeknek általában megfelel. Magatartása embertársaival szemben tisztelettudó.
Embertársaival (felnőtt, A rábízott diák) szemben elvégzi. magatartása tisztelettudó. A rábízott teljesíti.
Változó
Rossz
A házirendben felsorolt A Házirend követelmények követelményeit teljesítésében ingadozó. sorozatosan megsérti. Magatartása nem minden esetben tisztelettudó, esetenként udvariatlan, flegma.
feladatokat Többször zavarja az órát, Tiszteletlen, hajlamos a modortalan, fegyelemsértésre. agresszív.
feladatokat A közösség érdeke ellen Rábízott feladatokat nem Szándékosan nem vét (például nem minden esetben teljesíti. közösségnek. zavarja rendszeresen az órát).
viselkedése durva,
árt
a
Legfeljebb 14 igazolatlan órája van, kettőnél nem több alkalommal. Iskolai és kollégiumi Legfeljebb 2 igazolatlan Legfeljebb 1 igazgatói viselkedése jó. órája van. elmarasztalása lehet egyszeri fegyelmi vétség miatt.
Rendszeresen zavarja a tanórát.
Igazolatlan órája (éves Legfeljebb osztályfőnöki szinten) NINCS. figyelmeztetése (írásban, szóban) lehet.
Többszöri fegyelmi vétség miatt igazgatói elmarasztalása van.
14-nél több igazolatlan órája van.
Igazgatói, osztályfőnöki, A naplóba ill. a szaktanári írásbeli magatartási füzetbe 3-nál figyelmeztetése nincs. több szaktanári figyelmeztetése az iskolai viselkedésével kapcsolatban nem lehet.
SZORGALOM Példás
Jó
Változó
Hanyag
Képességeinek Képességeinek Képességén alul teljesít, Az órákra rendszeresen megfelelően az órákra megfelelően az órákra az órákra való nem készül. rendszeresen készül. rendszeresen készül. felkészülése
- 138 -
rendszertelen. Az órákon aktívan részt Az órai munkába csak Házi feladatát vesz, önként tanári ösztönzésre mindig készíti el. bekapcsolódik a kapcsolódik be. munkába.
nem A házi feladatait sorozatosan nem készíti el.
Az órai munkába tanári Az órai munkában tanári ösztönzésre sem mindig ösztönzésre sem hajlandó kapcsolódik be. részt venni.
A táblázatban megfogalmazott kitételektől rendkívüli esetben, pedagógiai célzattal az osztályfőnök javaslatára tantestületi döntéssel el lehet térni.
3.14. A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS FEGYELMEZÉSE Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bo) pont
3.14.1.
A tanulók jutalmazása
Jutalomra jogosult a tanuló, ha: - képességeihez mérten magasabb teljesítményt nyújt - munkájával, tudásával tanulótársainak példát mutat - az iskola hagyományait öregbíti - az iskola "hírnevét" emeli - olyan eljárást, "találmányt" fejleszt ki, mely az iskola munkáját előbbre viszi - minden olyan esetben, amikor a nevelőtestület azt úgy ítéli meg - tanulmányi, sport versenyen jó eredményt ér el - tanulmányi, közösségi munkában kiemelkedik A jutalmazás módjai Szóbeli elismerés, dicséret: - osztályszinten - iskolai, kollégiumi szinten - iskolai ünnepélyen Osztályfőnöki dicséret: - osztályban végzett munkáért - közösségi tevékenységért Szaktanári dicséret, elismerés: - szóban - írásban: félévkor, tanév végén Félévkor az ellenőrzőbe az osztályzat mellé D betűt írunk, év végén a bizonyítványba záradékot. Nevelőtanári dicséret: - kollégiumi szinten Igazgatói dicséret: - az előzőek folytatásaként - jobb eredmény elérésekor Tantestületi dicséret: - jó tanulmányi munkáért - kimagasló eredmény elérésekor - tanév végén adható A tantestületi dicséretet az osztályfőnök záradék formában beírja a bizonyítványba Az igazgatói dicséretet az ellenőrzőbe az osztályfőnök írja be, az igazgató írja alá..
TANTESTÜLETI DICSÉRETEK
- 139 -
A dicséret szövege
Feltételei
Kiváló tanulmányi • eredményéért és példamutató • munkájáért tantestületi dicséretben részesült. •
Kiváló tanulmányi • eredményéért tantestületi • dicséretben részesült.
• Kiváló sport, (vagy/és) • kulturális, (vagy/és) közéleti tevékenységéért tantestületi dicséretben részesült
„Jó tanuló, jó sportoló” címet kapott.
„Az iskola kiváló diákja” kitüntetésben részesült.
„Az iskola kiváló ………… tanulója” kitüntetésben részesült.
•
Kizáró ok
legfeljebb 2 négyes • példás magatartás és szorgalom • folyamatos közösségi tevékenység az osztályban, a diákbizottságban vagy a kollégiumban legfeljebb 2 négyes • példás szorgalom •
A tanévben • folyamatosan végzett • munka. • • Iskolai, városi, megyei eredmények. •
Iskolai, városi, megyei szereplések. • Az osztályban, a diákbizottságban, a kollégiumban végzett rendszeres, kiemelkedő tevékenység • folyamatosan végzett sportmunka • legalább 4,5-es (szakiskolában 4,0) tanulmányi átlag • példás magatartás és szorgalom • megyei 1-3. helyezés • a 9-12. évfolyamon legalább 3 tantestületi dicséret kiváló tanulmányi munkáért • négy éven át példás magatartása, vagy legfeljebb egy alkalommal megengedhető a jó is. • Végzős szakképző évfolyamos tanulók kaphatják Feltételek: • Példás magatartás, szorgalom
Megjegyzés
osztályfőnöki • intő, rovó igazgatói, kollégium vezetői figyelmeztetés, intő, rovó
oklevél
osztályfőnöki • intő, rovó, igazgatói, kollégium vezetői figyelmeztetés, intő, rovó bukás rossz magatartás • hanyag szorgalom osztályfőnöki intő, rovó igazgatói, kollégiumvezetői • figyelmeztetés, intő, rovó
oklevél
•
Plakett
• •
Plakett Tizenkettedik osztályos tanulók kapják a ballagáson.
•
Plakett
oklevél
Csak énekkari tagságért nem jár.
- 140 -
Pl. kereskedő, közgazdász, • stb… • • „Az év ………..-a • (pl. matematikusa, vagy kereskedő tanulója) a Telekiben” címet kapott.
Legalább 4,5-es tanulmányi átlag Közepese nincs Jó közösségi munka
azok a tanulók kaphatják meg, akik valamely tantárgyból kiemelkedően jól dolgoztak, legalább megyei szintű helyezést értek el az adott szakterületen, vagy valamelyik szakmai tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. • kizáró ok: tantárgyi bukás • szakképző évfolyamon adható „Kiváló szakmai Feltételek: munkáért” szakközépiskolában: kitüntetésben részesült. • szakmai tantárgyakból minden tanévben 4,5 feletti átlag • szakmai tantárgyakból a kötelező tananyagon túl többletteljesítmény • példamutató magatartás, szorgalom Feltételek a szakiskolában: • szakmai versenyeken való részvétel • szakmai tantárgyakból minden tanévben 4,5 feletti átlag • szakmai órákon plusz feladatok vállalása • kiváló gyakorlóhelyi munka példamutató magatartás, szorgalom Adható: • kimagasló kulturális „Iskolánk hírnevéért” (mozgáskultúra, kitüntetésben részesült. irodalom, ének-zene) és tantárgyi teljesítményért • kimagasló közösségi munkáért,
• •
Oklevél A megfelelő munkaközössé g dönt az odaítéléséről
•
Plakett
•
Plakett
- 141 -
•
kimagasló sportteljesítményért Feltételek: - iskolai, városi, megyei versenyeken való részvétel, illetve I. II. III. helyezés elérése - országos döntőbe való bejutás jó vagy példás magatartás Tantestületi dicséret, vagy kitüntetés iskolához kötődő tevékenységre adható. Javaslatot tehet a tantestület bármely tagja. Döntést („Az év ….pl. matematikusa vagy stb. kivételével) a tantestület hoz az év végi osztályozó értekezleten a jelenlévők egyszerű többségével.
3.14.2.
A tanulók fegyelmezése
A fegyelem megtartása a nevelő- oktató munka kiindulópontja A fegyelmezés módjai: - példaadás, példamutatás - a tanórai munka megszervezése - következetesség (tananyagban, követelményben, módszerben) - a tanórai motiváció biztosítása - határozott cél (rövid és hosszú távon) kitűzése - a cél eléréséhez vezető "rögös" út bemutatása - a tanítási órán végzett munka értékelése, értékeltetése (önértékelés) Fegyelmi vétségek: Fegyelmi vétség az iskola házirendjében rögzített kötelességek, szabályok be nem tartása, megsértése. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül. A fegyelmi büntetés és a fegyelmező intézkedés nevelési eszköz, melynek célja a további kötelességszegés, mulasztás elkerülése. A fegyelmező intézkedések a tanuló figyelmeztetése az elkövetett hibára, figyelemfelhívás a kötelességszegés következményeire. A fegyelmi intézkedések fokozatai: -
- osztályfőnöki figyelmeztető
szóbeli: írásbeli: -
-
-
osztályfőnöki:
- figyelmeztető - intő - rovó igazgatói: - figyelmeztető - intő - rovó szaktanári: - figyelmeztető nevelőtanári: - figyelmeztető - intő - rovó
A fegyelmi intézkedés formái
- 142 -
1. Szaktanári figyelmeztetés Ha a tanuló tanuláshoz, tanórához való hozzáállása, tanulmányi eredménye nem megfelelő, a szaktanár figyelmeztetőt adhat, melyet be kell írni az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe. 2. Egyéb fegyelmi intézkedés A tanuló elmarasztalást kaphat a tanítási időn kívül is (pl. osztálykiránduláson, az iskola által szervezett rendezvényeken) történt vétségéért is. Ilyen esetekben az osztályfőnök feladata a vétség elbírálása és a megfelelő súlyú intézkedés (büntetés, beírás) kiszabása. Ha súlyos vétséget követ el a tanuló, akkor az igazgató és az osztályfőnök, (a kollégiumvezető vagy az ügyben érintett szaktanár) közösen dönt a fegyelmi intézkedés fokozatáról. A fegyelmi intézkedést minden esetben beírjuk az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba. 3. A késések egységes elbírálása
.
Az iskolába a tanítási óra megkezdése előtt 10 perccel kell megérkezni A becsengetés után érkező tanulók késéseinek percei a törvényben előírtak alapján összeadódnak, és 45 percenként 1-1 mulasztási órának számítanak. Fegyelmi büntetés Az iskolában: - megrovás - szigorú megrovás - kedvezmény, juttatás csökkentése, megvonása - áthelyezés - másik osztályba, iskolába - eltiltás a tanév folytatásától meghatározott időre (csak tanköteles koron túl) - kizárás az (csak tanköteles koron túl) A kollégiumban: - megrovás - szigorú megrovás - kizárás A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza meg a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait tartalmazó jogszabály alapján.
3.15. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS SZERVEZÉSÉNEK ELVEI
EGYÉB FOGLALKOZÁSOK
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bj) pont Csoportbontások szervezése A csoportbontásokat iskolatípusonként évfolyamszinten szervezzük. A csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a tanulók tudásszintjét. Ennek érdekében a 9. évfolyamon, a tanév elején szintfelmérést tartunk. A csoportokat az elért eredmények alapján alakítjuk ki. Csoportbontásban tanítjuk az alábbi tantárgyakat: - idegen nyelv - informatika
- 143 -
-
klaviatúrakezelés dráma a különböző szakmacsoportok és a szakképesítések miatt a szakmai órákat minden kötelező érettségi vizsgatárgyból, ha magas az osztály létszáma
Indokolt esetben az igazgató engedélyével más tantárgyakból is lehetséges a csoportbontás, ha az osztály létszáma magas (30 fölött van), főleg az érettségi vizsgatárgyakból. Például: az új kerettanterv kimondottan javasolja matematikából a 9- 10. évfolyamon. Egyéb foglalkozások szervezése Egyéb foglalkozáson (szakkör, korrepetálás, diákkör, sportkör, művészeti kör, a kötelező rendezvényeken kívüli egyéb rendezvények, stb…) való részvétel a tanulóknak a számukra nem kötelező órakeretük terhére lehetséges. Az egyéb foglalkozásokra való jelentkezés szeptember első, második tanítási hetében történhet a szaktanároknál, vagy az osztályfőnöknél. Az ezekre való jelentkezés önkéntes, de a jelentkezést követően azonban kötelező a tanév végéig. Kilépni csak rendkívüli esetben, írásbeli kérelem után lehetséges. A tanév elején az igények felmérése után a foglalkozás akkor indítható, ha a jelentkezők száma eléri a 6 főt. Ez alól kivételt képeznek az egyéni foglalkozások. Ezek 1- 5 fővel indíthatók.
3.16. A TANULÓK FIZIKAI SZÜKSÉGES MÓDSZEREK
ÁLLAPOTÁNAK
MÉRÉSÉHEZ
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bl) pont, 81. § A tanév során 2 alkalommal (ősszel és tavasszal) minden tanuló, aki nappali rendszerű képzésben vesz részt, fizikai teljesítményének mérésére kerül sor. A két mérést a szaktanárok végzik és dokumentálják. Az eredményeket a felmérést végző tanár értékeli, és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Intézményünk a Hungarofit 1 + 4 (MINI HUNGAROFIT) motorikus próbát használja a felmérésre. Ezek a következők: 1. Az aerob állóképesség mérésére - 2000 m síkfutás Cél: a táv lehető legrövidebb idő alatti teljesítése 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése - Helyből távolugrás 3. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése - Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig Maximális időtartam: nők 1,5 perc férfiak 3 perc Cél: minél nagyobb ismétlésszám elérése 4. A hátizmok erő-állóképességének mérése - Hason-fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan, kifáradásig Maximális időtartam: 4 perc Cél: minél nagyobb ismétlésszám elérése 5. Hasizmok erő-állóképességének mérése - Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig Maximális időtartam: 4 perc Cél: minél nagyobb ismétlésszám elérése A mérés időpontja:
- 144 -
A mérés szeptember- október, valamint május- június időszakban testnevelés órán történik, megfelelő bemelegítés után. A tesztfeladatok értékelése országosan kidolgozott pontérték-táblázat alapján történik (mellékelve). Minden diáknak van egyéni adatlapja. Így követni tudja saját teljesítményének alakulását. A feladatok összpontszáma alapján megkapjuk az egyes minősítési kategóriákat. Ezek a következők: Igen gyenge Gyenge Kifogásolható Közepes Jó Kiváló Extra
0- 20,5 pont 21- 40,5 pont 41- 60,5 pont 61- 80,5 pont 81- 100,5 pont 81- 100,5 pont 121- 140 pont
A kategóriákhoz szöveges értékelés is tartozik, melyből minden tanuló megtudhatja, hogy az általános fizikai teherbíró képessége milyen (táblázat mellékelve). Intézményünkben a feladat kiértékelése után a diákok csak pozitív értékelést kapnak. A jó kategóriát elértek 5-ös érdemjegyet és szóbeli dicséretet kapnak, de ez a jutalma a legalább 20 pontot javító diákoknak is. Mellékletek: -
2000 m-es síkfutás (perc, mp.) Lányok pontérték táblázata 1-77 pontig 2000 m-es síkfutás (perc, mp.) Fiúk pontérték táblázata 1-77 pontig Pontért. táblázat a mindennapi tevékenység során leginkább. igénybe vett izomsorok erejének, erőálló képességének méréséhez IX. osztály Pontért. táblázat a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőálló képességének méréséhez X. osztály Pontért. táblázat a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőálló képességének méréséhez XI. osztály Pontért. táblázat a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőálló képességének méréséhez XII. osztály Pontért. táblázat a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőálló képességének méréséhez 19 éves korú év vesztesek és évismétlők számára Egyéni adatlap az ált. fizikai teherbíró- képesség nyilvántartáshoz Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat?
- 145 -
- 146 -
- 147 -
- 148 -
- 149 -
- 150 -
- 151 -
- 152 -
- 153 -
3.17. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bm) pont
3.17.1.
Egészségnevelési program
1. Bevezetés Társadalmunknak egészséges, művelt, sokoldalú, együttműködni tudó, tenni akaró emberekre van szüksége. Az egészség a WHO definíciója szerint nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota. Vagyis az egészség komplex fogalom, a mindennapi élet forrása és nem az élet célja. Nem csupán passzív megőrzendőként, hanem dinamikus, fejleszthető tulajdonságként írható le. Egészségi állapotunkat elsődlegesen mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely határozzák meg. Egyre nagyobb felelősség hárul ránk, pedagógusokra a fiatalok egészségtudatos magatartásának kialakításában. A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium általános egészségügyi képe Iskolánk az egészségnevelést tágan értelmezi, s ebbe az elgondolásba beletartozik az iskolai élet legtöbb vonatkozása, így pl. a közösségi kapcsolatok is. Az egészségnevelési elképzelésünk magába foglalja a testi-, lelki-, társadalmi- és környezeti jellemzők egymásra hatását. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak az ismeretek átadására összpontosítsunk, hanem a tanulókat is aktív részvételre bíztassuk. Az ifjúság egészségét az iskolán kívül számos hatás éri, ezért fontos a jó egészségi állapot megőrzése érdekében az, hogy irányítsa és ellenőrizze saját életét. Egészségvédelmi programunk a szülőkkel való együttműködésre épül, de egészségnevelés folyik a hagyományos biológia- és osztályfőnöki órákon és más tantárgyi keretek között is. A mi iskolánkban az egészségügyi ellátások közül a következők működnek: védőnői szolgálat alkalomszerűen, kollégiumi iskolaorvosi rendelés a rendelőintézetben naponta, iskolaorvosi rendelés hetente egy alkalommal, iskolafogászat folyamatosan, hetente egy alkalommal; a pszichológiai tanácsadást az iskolapszichológus látja el. 2. Az egészségnevelés jogszabályi háttere Testi, lelki egészségünk megőrzésére, fizikai, szellemi képességeink megtartására, fejlesztésére számos nevelési és képzési cél, feladat fogalmazódott meg, eljárások, módszerek, akciók jöttek létre, különösen az utóbbi évtizedekben, környezetünk ártalmainak kivédése miatt is. Már az 1985. I. törvény az oktatásról is határozottan megjelölte az ez irányú célokat, feladatokat, amely a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben is egyértelműen megjelent: 46.§ (3) „A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.” A Pedagógiai Program egészségfejlesztéssel összefüggő feladatait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet határozza meg.
- 154 -
Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet, mint élettér fontos szerepet játszik az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés biztosításában. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Az egészségnevelési program elkészítésénél figyelembe vettük a hatályos jogszabályokat. A program a következő értékeket helyezi előtérbe: - Az egészség alapvető emberi jog - Az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás - Az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az egészség fejlesztésében. Kiemelt figyelmet kapnak az alábbi területek: - A dohányzás visszaszorítása, alkohol- és drogprevenció - Az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése és az élelmiszerbiztonság fejlesztése - Az aktív testmozgás elterjesztése - A közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása - Az egészséges fizikai környezet kialakítása. 3. Az egészségnevelési program az iskola működési rendszerében Az iskola helyi tanterve a nevelési programmal együtt alkotja a pedagógiai programot. A helyi tantervek magukban foglalják az egészségnevelés szempontjából is fontos tantárgyi programokat. Programunk készítésekor figyelembe vettük a partnerek, így a nevelőtestület, a diákok és a szülők elvárásait is. Az egészségnevelési program helyét, kapcsolatait az iskola működési rendszerében az 1. ábra mutatja.
Az intézmény helyi nevelési, oktatási gyakorlata
Helyi tantervek, tantárgyi programok
Helyi pedagógiai program
Helyi igények lehetőségek
Nevelési program
Egészség- és környezetnevelési program
Jogszabályi háttér
Kapcsolatok
1. ábra Az egészségnevelési program az iskola működési rendszerében 4. A testi és lelki egészségnevelés általános céljai 4.1. Az iskolai egészségnevelés általános céljai a következők:
- 155 -
-
Testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésüknek segítése.
-
Az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel és közlekedés szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása.
-
Primer prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása: különféle tényezők megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általános egészség megőrzését, másrészt a specifikus betegségek kialakulásának megelőzését segítik elő.
-
A tanulók biológiaórákon szerzett ismereteire támaszkodva, azokat továbbfejlesztve tudatosítsa a 14-20 éves tanulókban az ember és a környezet közötti kapcsolatot, hatékony kölcsönhatást.
-
Megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegség-megelőzési módokat, eljárásokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállítódásokat.
-
Élethelyzetek, szituációk bemutatásával és elemzésével fejleszteni szemléletüket, viselkedési normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felelősségüket.
-
Megértetni a tanulókkal a rend, a tisztaság, a fegyelmezett élet élethosszabbító szerepét, jelentőségét.
-
A családi élet, felelős szexuális kultúra kialakításának elősegítése.
-
Játékos, egészségfejlesztő testmozgás tanulói igényének elősegítése.
-
A pedagógusok kompetenciájának erősítése az egészségnevelés területén.
4.2. Az intézmény speciális céljai a következők: - A dohányzás visszaszorítása fokozott ellenőrzéssel, előadások megszervezése a dohányzás és az alkoholizmus káros hatásainak bemutatására. - Drogprevenció. - Környezetvédelem, esztétikus környezet kialakítása. 5. Az egészségnevelés fejlesztési feladatai A fejlesztendő területek: -
A tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése, meglévő ismereteikre alapozva.
-
Pozitív egészséges életfelfogás megalapozása, előkészítése.
-
A biztonság és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése.
-
Az egészséget megőrzendő értékként felfogó szemlélet kialakítása a diákokban.
-
Az ember legfontosabb megismertetése.
-
A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a tanulók számára értékké váljon, és az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök kialakuljanak.
-
Mentálhigiéné, krízisprevenció – önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátítatása, stresszoldó technikák megismertetése, alkalmazásuk begyakorlása.
-
Konfliktus és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátíttatása.
-
A szabadidő egészséges, kultúrált felhasználásának megtanítása.
biológiai,
pszichológiai,
szociálpszichológiai
jellemzőinek
- 156 -
-
Ösztönzés környezetkímélő magatartás és életmód kialakítására, a környezeti higiéné fenntartására.
6. Az egészségnevelés fejlesztési követelményei Ahhoz, hogy a tanulók egészségnevelési ismeretekkel rendelkezzenek, a külső és a belső partnerek együttműködésére van szükség. Ehhez előadások, bemutatók, filmek, személyes beszélgetések, pozitív személyes példák és összehangolt munka szükséges. Ennek eredményeként a tanulóknak el kell érni a következőket: -
Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről.
-
Alakuljon ki és fejlődjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő – kultúrájuk.
-
Rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel, és értsék meg a kulturális különbségeket.
-
Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük.
-
Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelőzését, alakuljon ki bennük a “nemet mondás” készsége.
-
A prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket.
-
Ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvető elsősegély-nyújtási módszereket.
-
Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt romboló tényezőket, a devianciát.
-
Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre.
- 157 -
7. Az egészségnevelés színterei A célok, faladatok, módszerek, eszközök, és erőforrások számbavétele után döntötte el a nevelőtestület, hogy milyen stratégiát dolgozunk ki az egészségnevelés iskolai színtereihez, tevékenységrendszeréhez. A tanórán kívüli formák összeállításakor figyelembe vettük az iskola helyi adottságait, lehetőségeit. A szülők közreműködésére is számítunk.
Az egészségnevelés színterei
Tanórai
Tanórán kívüli
Tantárgyi
Osztályfőnöki
- biológiaóra - testnevelő óra - rajzóra - földrajzóra - stb.
- alkohol - drog - dohányzás - egészséges táplálkozás - egészséges életmód -ruházkodás
Szakkör - biológia - elsősegélynyújtás
Iskolai sportkör - kosárlabda - torna - röplabda - úszás - szabadfoglalkoá
Kollégium
Csoportfoglalkozások - káros szenvedélyek, táplálkozás, megfelelő
öltözködés, háztartási ismeret
Egyéni törődést nyújtó foglalkozások - pl. betegellátás
Szabadidős foglalkozások - Sport, kondi, fitness, tornatermi foglalkozások, szabadtéri labdajáték
2. ábra Az egészségnevelés iskolai színterei
Akcióprogramok, - projektek drogprevenciós ea. - szexuálpszich. ea.
Gyógytestnevelés Könnyített testnevelés
- 158 -
8. Az iskola kapcsolatai az egészségnevelésben Az egészségnevelés megvalósításához fel kell térképezni az intézmény belső- (3. ábra) és külső kapcsolatait (4. ábra), meg kell határozni a partnerek együttműködésének területeit, formáit, és azok értékelésrendjét.
Diákok - részvétel a programokon
Iskolavezetés
Tantestület
- egészségnevelési program
- diákok, tanárok segítése
támogatása, ellenőrzése
az egészségnevelésben
Osztályfőnökök - diákok folyamatos figyelemmel kísérése
Iskola, kollégium
Munkaközösség - szaktárgyakból adódó lehetőségek kihasználása
Iskolai könyvtáros -irodalmak, videófilm beszerzése, propagálása
Kollégiumi ápoló
Diákönkormányzat
3. ábra Az iskola belső kapcsolatai
Iskolák (általános, közép, helyi, vidéki, főiskola, egyetem) - sportversenyek szervezése közösen
Katasztrófavédelem - vetélkedők, polgárvéd. versenyek; eü-i, tűzoltósági stb.
Sportlétesítmények Igazgatósága - sportpálya, uszoda használata
Önkormányzat/ Gyámügy - sportcsarnokhasználat
Iskola, kollégium
Szülői közösség - erkölcsi és anyagi támogatás az egészségnevelés ellátásában
4. ábra Az iskola külső kapcsolatai
Iskolaszék - ellenőrző, véleménynyilvánító szerep
Iskolaorvos, kollégiumi orvos - heti egyszeri rendelés, szükség szerinti rendelői ellátás Mentőszolgálat - rosszullétek esetén konkrét segítség Orvosi ügyelet - kihívás rosszullét esetén Kórház - helyi, vidéki beteg diákok ellátása
- 159 -
3.17.2.
Környezeti nevelési elvek
A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért a jövőben diákjainknak a mindennapi életükben képeseknek kell lenniük a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket kezelni, megoldani. Nagyobb hangsúlyt kap a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, az önszabályozásra és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítésére. Törvényi háttér Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet: 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket 10. § A kollégium pedagógiai programja k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
3.17.2.1
Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok
Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek • az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt • a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés • a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Pedagógiai célok • az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása • az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése • rendszerszemléletre nevelés • holisztikus és globális szemléletmód kialakítása • a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben • fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése • a környezetetika hatékony fejlesztése • érzelmi és értelmi környezeti nevelés • tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés • tolerancia és segítő életmód kialakítása • a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése
- 160 -
az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése • problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése • globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése • • • •
3.17.2.2
A környezeti nevelés tanórán kívüli elvei, helyszínei
Az iskolában már hagyományos programok számbavétele után meghatározzuk, hogy mely programokat tartjuk meg, melyek lesznek iskolai szintű, melyek osztályszintű feladatok. Mindegyik feladat végrehajtásának felelősét meg kell határozni. Iskolai szintű feladat lehet: •
•
a környezetvédelmi jeles napok megünneplése. A programokat magunk is szervezhetjük, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz környezeti-természeti értékek feltárását bemutató szakkörök, önképzőkörök: a szakkör, önképzőkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl.: biokertész, gyógynövény, természetkutató stb.) bekapcsolódás megyei, országos természetismereti vetélkedőkbe, versenyekbe
•
természetismereti tanösvény kialakítása, karbantartása az iskola körül
•
az egész iskolai életre ható, átfogó környezeti nevelési projektek szervezése: Egy- egy környezetvédelmi problémát, témakört dolgozzanak fel önállóan a tanulók egy tanár vezetése mellett. Pl.: tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladék kezelési módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, felhasznált mennyiségét stb… A megszületett eredmény rögzítésének formája sokféle lehet (szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás), amelyet kiállításon mutathatunk be, vagy sajtóban közölhetünk
•
egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása:
•
a környezeti nevelési programban rögzíthetjük, hogy kis iskoláskortól folyamatosan milyen szocializációs, környezetbarát szokásokat alakítunk ki. •
környezetvédelmi akciók szervezése:
•
például hulladékgyűjtés, parlagfű szedés, a lakosság felvilágosítása, levegőszennyezettség monitorozása, játszótér karbantartása, tiszta, rendes osztály akció stb. nyári táborok, iskolai kirándulások: Érdemes olyan természetkutató tábort tervezni, ahol nem csak ismereteket szereznek a tanulók, hanem konkrét gyakorlati problémát is megoldhatnak (pl. monitorozás, élőhely helyreállítása, térképezés, mérések stb.). Kirándulásokat szervezzünk, egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba
•
bekapcsolódás a települési környezet szépítésébe
- 161 -
•
Kiállítások rendezése: nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat is rendezhetünk (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). (Lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra)
•
Iskolai kiadvány – színvonalas szakmai kiadványsorozatot megjelentetése. A tanulói műhelyekben, egyéni feladatokként végzett munka fontos elismerése, megismertetése másokkal
•
Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – Találkozók a tanulók a helyi és országos környezet- és természetvédő civil szervezetekkel, ifjúsági tagozatként aktívan be is kapcsolódhatnak. Valamelyik nemzeti park, vagy társadalmi szervezet segítségével szervezzünk a gyerekeknek természetvédelmi akadályversenyt. A felügyelőségek, vagy környezetvédelmi cégek bevonásával műszeres vizsgálatokat is végezhetünk (pl. zajszint, talaj-, levegőszennyezettség).
3.17.2.3
A környezeti nevelés a tanórákon
Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv, illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A részletes kidolgozások nem feltétlenül képezik a fenntartóhoz benyújtott dokumentáció részét, de a munkaközösségeknél illetve az igazgatónál a tervezet letétbe kerül, hogy megvalósítása nyomon követhető legyen. Összeállításához a sok segédkönyv mellett segítséget nyújt az alábbi két alapkiadvány: • NAT, MKM, 1995 • Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéshez (szerk.) Czippán Katalin (Internet: www.konkomp.hu) Magyar nyelv és irodalom A tanulók • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását • ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket • ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását • legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre • erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük • tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére • sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban • alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség • növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával • fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet
- 162 -
• tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete • legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül • értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv A tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit • tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit • legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni • állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban • alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben • fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni • logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön • tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait • váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • Legyenek képesek reális becslésekre • Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban • alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára • ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit
- 163 -
• ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni • ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá • ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére • ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit • értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket • értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet • ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit • a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény • alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére • fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet • ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket • legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat • A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód
- 164 -
• alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Egészségtan A tanulók • ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait • sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat • ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat • ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására • segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában • segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene A tanulók • ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait • fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban • vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét • tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók • ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát • ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére • Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira • ismerjék a természetes alapanyagok használatát • legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak • legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni • legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően • ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését • tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Etika A tanulók • legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák • tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni • mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban
- 165 -
• alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek • alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban • fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Tánc és dráma A tanulók • tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel • legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) • természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül • sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Életvitel A tanulók • ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket • ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat, és azok megelőzésének módjait • értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit • ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást • sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket • ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit • sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait • ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát • ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat • ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit • sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban • alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény • a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság • alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók • legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket • használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre • futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket • rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen
- 166 -
• szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket • ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével • a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket • győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve • legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében • értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes • igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek • sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat • tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását • alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására • segítse az egészséges napi- heti- évszakos életritmus kialakulását
3.18. A TANULÓK INTÉZKEDÉSEK
ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT
SZOLGÁLÓ
Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) bn) pont, 171- 172. §. A Knt. végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet 27- 28. §.
3.18.1. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének javítása Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő nevelésbenoktatásban részesüljön. Jogi háttér: 2003. évi CXXV tv. – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról A 32/2012. EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve Iskolánk egyik kiemelten fontos célja, hogy a tanulók tanulási nehézségeit feltárja, problémái megoldásában segítséget nyújtson. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű tanulóink esélyegyenlőségét az alábbi szempontok figyelembevételével próbáljuk meg biztosítani:
- 167 -
-
SNI tanulók felmérése, integrációjuk (=együttnevelésük) támogatása Szegregációmentesség Megismerjük a tanulók személyiségét, és ehhez illeszkedő pedagógiai módszereket alkalmazunk Egyénre szabott kompetenciafejlesztés A kompetenciamérések eredményeit folyamatosan igyekszünk javítani A hiányzások (főként az igazolatlan hiányzások) mértékét igyekszünk csökkenteni Szorgalmazzuk a tanulók iskolán kívüli programokba való bevonását Szülői kapcsolattartás erősítése Továbbtanulási mutatók javítása Egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítése A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása Fejlesztő foglalkozásra szoruló tanulók ellátása Differenciált fejlesztés, óraszervezés a lemorzsolódás csökkentése érdekében A fogyatékosság típusának megfelelő kompetenciával rendelkező pedagógusok jelenléte (pl.: pszichológus, gyógypedagógus, ifjúságvédelmi felelős stb…)
Mindehhez elengedhetetlenül fontos, hogy az intézményben folyamatosan megy végbe az attitűdváltás. Elfogadó iskolai légkört próbálunk meg kialakítani, ahol mind a tanár, mind a diák jól érzi magát. Pedagógusaink részt vettek különböző TÁMOP- os továbbképzéseken, ahol elsajátították az új módszereket, megismerték a befogadó pedagógia elméletét és gyakorlatát. Ezek a továbbképzések hozzájárultak ahhoz, hogy módszertani kultúrájuk fejlődjön. Ezáltal az órákon a neveléshezoktatáshoz szükséges feltételeket megpróbálják biztosítani, az új módszereket intézményen belül alkalmazni, elterjeszteni.
3.18.2.
IPR-rel kapcsolatos intézkedések
Integrációs pedagógiai rendszer az intézményben Alapvető célja, hogy -
-
az intézményben elősegítse az esélyegyenlőség érvényesülését és megerősítse az iskolarendszer esélyteremtő szerepét a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási szegregációjának csökkentése az oktatási szolgáltatásokhoz történő egyenlőtlen hozzáférés csökkentése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási arányának növelése az oktatási diszkrimináció visszaszorítása.
Részcélok - a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek iskolák közötti és iskolán belüli szegregációjának csökkentése, a tanulói arányok kiegyenlítése érdekében tervezett beavatkozások támogatása révén. Kiemelt cél továbbá, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek minél nagyobb arányban részesüljenek a fejlesztést támogató szolgáltatásokból. - További célja, hogy elterjessze a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését támogató módszertanok alkalmazását a közoktatási intézményekben, elősegítse az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) alapú intézmény-fejlesztés megvalósítását. - Cél az IPR iskolai bevezetésének pedagógiai módszereinek alkalmazása, az érintett tanulók mentorálása, fejlesztése, tehetségkibontakoztatása, pályaválasztásuk megkönnyítése és középiskolai lemorzsolódásuk csökkentése.
- 168 -
I. A tanítás –tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 1.1 Az önálló tanulást segítő fejlesztés Cél: Önálló tanulásra szoktatás Az önművelési igény felkeltése Feladat: a tanulók megismertetése a különböző tanulási technikákkal „A tanulás tanítása” A fejlesztés módjai: Differenciált munka Kiselőadás, gyűjtőmunka Egyénre szabott feladatok adása Csoportmunka Dys-prevenciós programok Önálló tanulás tanítása A fejlesztés helyszínei: Tanóra Iskolaotthon Napközi Tanulószoba Szaktárgyi korrepetálás Egyéni és kiscsoportos fejlesztés Ellenőrzés: óralátogatások alapján Értékelés: Tantárgyi mutatók alapján Félévi, év végi eredmények Dokumentálás: tantervek, munkatervek Naplók Feljegyzések Tanulói értékelések 1.2 Tantárgyi képességfejlesztő programok Cél: Elemi műveltségbeli alapozás Biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, alapvető képességek és készségek elsajátíttatása Minél több hátrányos helyzetű és cigány tanulónk bejuttatása érettségit adó középiskolába Feladat: Beszédkészség, kommunikációs készség, mozgáskultúra, manuális készség, vizuális és zenei befogadó-készség fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztés módjai: Egyéni bánásmód, egyénre szabott feladatok, Csoportmunka Szakkörök Felzárkóztatók Differenciálások Egyéni fejlesztések Fakultációk Tanulmányi versenyek Pályázatok, fellépések
- 169 -
Tantárgyi képességfejlesztés helyszínei: Tanóra Iskolaotthon Napközi Tanulószoba Szaktárgyi korrepetálás Egyéni és kiscsoportos fejlesztés Differenciált foglalkozás Ellenőrzés: Óralátogatások Fellépések, műsorok Értékelés: Tantárgyi mutatók Versenyeredmények Fellépések, műsorok Dokumentálás: Naplók Versenyfüzet Fotók 1.1 Közösségfejlesztő programok Cél: Az egyén és a közösség helyes viszonyának formálása, a tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása Feladat: Pozitív érzelmi légkör megteremtése Helyes konfliktuskezelés kialakítása Másság elfogadása, elfogadtatása Öntevékenység fejlesztése Közösségfejlesztés módja: Reggeli beszélgetés Napi zárás Közösségfejlesztő játékok Közösségfejlesztés helyszínei: tanórák (különösen az osztályfőnöki, dráma, készségtárgyak) szakkörök, sportkörök, kirándulások, színházlátogatások, erdei iskola, úszásoktatás, ünnepélyek, iskolagyűlések, programok, rendezvények: (szüreti bál, játszóház, karácsony, Ki mit tud?, farsang, Petőfihét, vas- és papírgyűjtés, gyermeknap…) Pedagógusok közösségfejlesztése: Továbbképzés az év során. Ellenőrzés: Rendezvények, programok Értékelés: Kérdőív Dokumentálás: Jelenlétiív tematika
- 170 -
2. Az integrációt segítő szabadidős tevékenységek: Cél: A tanulók személyiségének minél sokoldalúbb fejlesztése Szabadidő hasznos eltöltése Ismeretbővítés, tehetséggondozás Feladat: Népi mesterségeket, cigány kultúrát, hagyományt megismertető szabadidős program szervezése Sokféle szabadidős tevékenység felkínálása Színtér: Informatika Rajz Kézműves Önismereti Német nyelv Angol nyelv Néptánc Dráma Újságíró Társastánc Labdarúgás Lábtoll-labda Énekkar Furulya Történelem Földrajz szakkörök, fakultációk DÖK – és osztályprogramok Ellenőrzés: óralátogatások Értékelés: A szakköri munka eredményeit mutatják a fellépések, kiállítások, önálló munkák, versenyeredmények, ünnepélyek. Dokumentáció: naplók fotók munkadarabok
3. Kompetencia alapú értékelési rendszer Cél: Egyénre szabott, rendszeres értékelés Feladat: Háromhavonta kötelező értékelési rendszer kialakítása, megvalósítása, egyénre szóló értékelés kidolgozása tanuló – szülő – pedagógus kapcsolatának fejlesztése, rendszeressé tétele. Módszer: megbeszélés Résztvevők: szülő tanuló pedagógus gyermek – és ifjúságvédelmi felelős Ellenőrzés: résztvevők beszámolói alapján
- 171 -
Értékelés: egyéni értékelő lapok alapján Dokumentálás: értékelő lapok feljegyzések
4. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Cél: Bukások, évismétlések számának csökkentése Hátrányos helyzetű tanulóink sikeresen befejezzék az általános iskolát, minél többen továbbtanuljanak valamely középiskolában. Feladat: Tanulási technikák, módszerek megismertetése Készségek fejlesztése (szociális, alapkészségek, problémamegoldó stb…)
kommunikációs,
informatika,
Módszer: Tanórai differenciálás Korrepetálások Helyszín: Tanóra Iskolaotthon, napközi, tanulószoba Korrepetálás Ellenőrzés: óralátogatások mérések Értékelés: Tantárgyi mutatók Továbbtanulási mutatók Dokumentáció: munkatervek, tanmenetek naplók fejlesztési tervek
3.19. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK
3.20. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (4)
3.20.1.
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége
Az elmúlt évek gazdasági, társadalmi változásai nagy hatással voltak az iskolára- így a mienkre is. Ezek a hatások, illetve az iskolánkba kerülő diákok, akik komoly tudásbéli és motivációs különbségekkel rendelkeznek, szükségessé tették, hogy az oktatás-nevelés tartalmát, módszertanát át kell alakítani. A hagyományos oktatási módszerek mellett fontossá vált a kompetencia alapú oktatás bevezetése, melynek lényege, hogy a tanulók a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek,
- 172 -
vagyis a megszerzett készségeket, képességeket alkalmazni is tudják, ezzel elősegítve a sikeres tanulást és munkába állást, az eredményes szocializációt. E mellett nem szabad háttérbe szorítani az ismeretek elsajátítását sem, hiszen ezekre is szükség van. Ezért veszünk részt a 2009/2010. tanévtől a TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0057 pályázatban, melynek segítségével a pedagógusok megismerkednek az új tanulásszervezési eljárásokkal, módszerekkel, melyek alkalmazása nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy tanulóink az új módszerek alkalmazásával a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek, mely segíti őket alkalmazkodni a XXI. század elvárásaihoz.
3.20.2. A kompetencia alapú oktatás alapvető céljai, kiemelt fejlesztési feladatok A NAT (Nemzeti Alaptanterv) fő funkciója a közoktatás tartalmának elvi, szemléleti megalapozása. Meghatározza a közoktatás általános céljait, a műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását, és az egyes szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat. A NAT oly módon határozza meg a közoktatás tartalmi követelményeit és fejlesztési feladatait, hogy ezzel elősegítse az iskolai nevelés és oktatás hozzájárulását Magyarország gazdasági fejlődéséhez. Kiemelt értéknek tekinti azt a tudást és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magyar gazdaság erősíthesse pozícióját a világméretűvé vált gazdasági versenyben, és képes legyen a fenntartható növekedésre. Ezen kívül minden olyan erőfeszítést, amelyet azért teszünk, hogy megszerezzük azt a tudást, amely a modern gazdaság hajtóerejét jelenti. Támogatja mindazokat az értékeket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódnak. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi körébe rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió polgárait egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a gyors változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Egyformán fontosak, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez, egy tudás alapú társadalomban. A kulcskompetenciák: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos kompetencia - Digitális kompetencia - A hatékony, önálló tanulás - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia - Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Ez tette szükségessé a NAT és ezzel együtt az iskolák helyi tanterveinek EU-s normákhoz való igazítását, ezzel megteremtve a kompetencia alapú oktatás feltételeit. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai -
a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése
- 173 -
-
A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A kompetencia alapú oktatásmegvalósításához illeszkedő módszertan megismerése és megvalósítása A nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése Az esélyegyenlőség érvényesítése Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása Egyéni fejlesztési tervek készítése Digitális írástudás elterjesztése
széleskörű
A fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást, amely a kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele. A műveltségterületek (tantárgyak) bevezetőit és fejlesztési feladatait kiemelt fejlesztési feladatok kötik össze. Ezek a kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. A kiemelt fejlesztési feladatok: - Énkép, önismeret - Hon- és népismeret - Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra - Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - Gazdasági nevelés - Környezettudatosságra nevelés - A tanulás tanítása - Testi és lelki egészség - Felkészülés a felnőtt lét szerepeire - Együttműködés, kooperáció - Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása Ezeknek az érvényesítéséhez iskolánknak a következő elvek szerint kell biztosítani a nevelőoktató munka feltételeit: Teleki Blanka Gimn. Szakközépiskola, Szakiskola: - A kulcskompetenciák bővítése, fejlesztése - A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése - A tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása - A tanulók kiemelkedő teljesítményének, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon és azon kívül - Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása - Kooperatív módszerek, technikák alkalmazása - Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása 626. Szakiskola Tagintézmény: - Munkavállalói kompetenciák erősítése, fejlesztése • Szociális kompetenciák, mint munkaerő-piaci elvárások • Világos, korrekt kommunikáció írásban és szóban (magába foglalja az alapvető kommunikációs készséget és az információtechnológiai tudást, a hálózatok intelligens kezelését) az információ befogadása, releváns gyűjtése, átalakítása és beépítése saját munkájába • Kommunikációs kultúrák tanulásának készsége • Idegen nyelv tanulás • Viselkedés és mentális kultúra és interkulturális műveltség
- 174 -
Humán műveltség rehabilitálása, nem csak szaktudás, hanem a világban eligazodni tudás, a társadalom szolgálata • Reálisan bemutatni saját képességeit a munkaerőpiacon • Együttműködés - team munka, kooperációs modellekben gondolkodni tudás Szakmai kompetenciák • Általános szakmai cselekvő készség, innovációs készség (stratégiák, termékek, folyamatok) • Önszabályozó tanulás, tanulási - önfejlesztő készség, élethosszig tartó fejlődés • Önálló munkavégzés, tervezés, végrehajtás készség: idő és erőforrások menedzselése, felelősségteljes cselekvés és döntés, követelményorientáltság (rendszeres ellenőrzés, értékelés, teherbírás-terhelés) • Célorientált viselkedés • Szervezési - vezetési készség • Problémamegoldó - kezelő készség, • kooperáció- és konszenzus-képes szakember, konfliktusmenedzselés, saját gondolatok és cselekvések értékelése a problémamegoldás és döntéshozatal érdekében, elmélet és gyakorlat összekapcsolása, vitaszempontok reális értékelése saját álláspont hiteles és vitaképes bizonyítása Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése A pályakezdő szakmunkások felkészültségének, munkaerő-piaci értékének növelése. A tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra. Az egyéni tanulási utak feltételeinek kialakítása Felkészülés az uniós tagsággal járó kihívásokra és lehetőségekre. •
-
-
Az iskolánk pedagógiai programja, tantervei akkor töltik be a törvény által meghatározott szerepüket, ha megfelelnek a NAT- ban megfogalmazott értékeknek, elveknek, célkitűzéseknek és a kiemelt fejlesztési feladatoknak.
3.20.3. A TÁMOP 3.1.4. projekt tartalmi elemeinek konkrét megfogalmazása Iskolánk a „TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben” című pályázat útján, a 2009/2010. tanévtől kezdődően vesz részt a kompetencia alapú oktatás bevezetésében. Szövegértés- szövegalkotás, matematika és szociális kompetencia területeken vállaltuk az alapképességek és készségek fejlesztését a különböző programcsomagok kipróbálásával gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban. A pályázat kapcsán a tanév során sokat fejlődtek személyi és tárgyi feltételeink. A pályázati munkában résztvevő kollegák pedagógus továbbképzéseken sajátították el a szükséges új ismereteket. A programcsomagok alkalmazhatóságának feltételeit az eszközbeszerzések biztosították. A pályázatban való részvétellel megalapoztuk, hogy intézményünk képes legyen megfelelni az új kihívásoknak, elvárásoknak. Vállaltuk, hogy a pályázatban előírtakat a továbbiakban fenntartjuk és igyekszünk elterjeszteni, mind a pedagógusok, mind pedig az osztályok között a különböző kompetencia területeken. A fenntarthatóságot az alábbiak szerint kívánjuk megvalósítani: Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Teljes tanórai lefedettséget biztosító
szövegértésszövegalkotás
9-12. évfolyam
matematika
9-10. évfolyam
Felmenő rendszerben évfolyamonként 1-1 csoport Felmenő rendszerben évfolyamonként 1-1
- 175 -
programcsomag Választott kompetencia terület: Tantárgytömbösített oktatás Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök használata A hátrányos helyzetű és sni- s tanulók esélyegyenlőségének javítása Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása Jó gyakorlatok átvétele
3.20.4. Célok, indikátormuta tók Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsoma g alkalmazása Műveltségterül et tantárgyi bontás nélküli oktatása Egy választott kulcskompeten cia területi programcsoma g alkalmazása Tantárgytömbö sített oktatás (5-10-15 %) IKT-módszer alkalmazása a tanórákon Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése
Modulárisan
csoport szociális kompetencia
9-12. évfolyam
Legalább 2 csoportban Intézményi szinten
szövegértésszövegalkotás
minden csoportban
minden kompetencia terület
minden csoport Azokban a csoportokban, ahol a HH-s tanulók száma magas Minden csoportban
Kompetencia területenként
Legalább 1-1 évente 1 évente
A fenntarthatóság célrendszere. A célok ütemezése Implementá ció éve 2009/ 2010
Fenntarthatóság 2010/ 2011
2011/ 2012
2012/ 2013
2013/ 2014
2014/ 2015
Matematika Szövegértés
Matematika Szövegértés
Matematika Szövegértés
Matematika Szövegértés
Matematika Szövegértés
Matematika Szövegértés
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
Szociális, életviteli, környezeti kompetencia
Szociális, életviteli, környezeti kompetencia
Szociális, életviteli, környezeti kompetencia
Szociális, életviteli, környezeti kompetencia
Szociális, életviteli, környezeti kompetencia
Szociális, életviteli, környezeti kompetencia
5%
10%
15%
15%
15%
15%
25%
30%
30%
30%
30%
30%
Projekt, témahét, moduláris oktatás, kooperatív technikák tanulásmód-
Projekt, témahét, moduláris oktatás, kooperatív technikák tanulás-
Projekt, témahét, moduláris oktatás, kooperatív technikák tanulás-
Projekt, témahét, moduláris oktatás, kooperatív technikák tanulás-
Projekt, témahét, moduláris oktatás, kooperatív technikák tanulás-
Projekt, témahét, moduláris oktatás, kooperatív technikák tanulás-
- 176 -
felépített tanterv alkalmazása Önálló intézményi innováció megvalósítása
Jó gyakorlatok átvétele
szertan
Környezetvédelem Magyar nyelv és irodalom, földrajz, osztályfőnöki Tanulói laptop program, Multimédia a történelem oktatásban
módszertan
módszertan
módszertan
módszertan
módszertan
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Az évenkénti részletes megvalósítást az éves munkatervben kívánjuk leírni.
A kompetencia mérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése A kompetencia mérések eredményeit nevelőtestületi értekezleten elemezzük, értékeljük. A jobb eredmények elérése érdekében a következő tanévre intézkedési tervet készítünk. A bejövő 9. évfolyamosok előző évi kompetencia mérésének eredményét bemeneti mérésnek tekintjük, melyet a 10. évfolyam mérési eredményeivel összehasonlítjuk. Az éves intézkedési terv az erre vonatkozó részt is tartalmazza.
3.20.5. A TÁMOP 3. 1. 4. projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek Az iskola alapfunkciója a gyermekek fejődéséhez nélkülözhetetlen biztonságos keretek megteremtése, feladata továbbá, hogy a diákok életkori és személyes szükségleteihez alkalmazkodva segítsen megteremteni a fejlődés feltételeit, ehhez igazodva kell megvalósítani a tananyag kiválasztását. A mai gyerekek és fiatalok fejlődésének segítéséhez feltétlenül szükséges a szülő és a pedagógus személyes hitelének megőrzése, a generációk közötti folyamatos dialógus (melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet), valamint az együttműködés, szolidaritás, és a tolerancia képességének, készségének a megalapozása illetve fejlesztése. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A lexikális tudás mellett előtérbe helyezzük a logikus gondolkodásra építő tanítást, segítve ezzel a tanulókat, hogy az iskola befejeztével képesek legyenek eligazodni az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetben. Fontos, hogy a műveltségterületek hasznosítható, gyakorlatban is alkalmazható tudást közvetítsenek, alkalmazkodva a folyamatosan változó világhoz. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyagának egy részét tantárgyi bontás nélküli oktatási keretek között sajátítsák el a tanulók. Az egyes műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik. A tudás- és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása A műveltségterületi fejlesztésben teret kell biztosítani mind az ismereteknek, mind a képesség fejlesztésnek a közöttük lévő szoros összefüggés miatt. A tantervi programok, modulok
- 177 -
kidolgozásakor ügyelni kell arra, hogy a képességfejlesztési módszerek és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak együtt kerüljenek alkalmazásra az oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. (Országos kompetenciamérés, helyi mérések, intézményi fejlesztési terv készítése). Képesség- és személyiségfejlesztés Az értelmi képességek fejlesztésével egyidejűleg kiemelt fontosságú a tanulók személyiségének folyamatos fejlesztése, a szociális és társadalmi kompetenciák elsajátítása, hogy a diákok idővel felelősségteljes, a tágabb környezetben és a világban eligazodni képes, öntudatos, nyitott, kritikus, autonóm személyiségekké váljanak. Új típusú tanári attitűd Az új típusú oktatási szemlélet következtében a tradicionális „előadó tanár” szerep háttérbe szorul, a pedagógus feladata a tanulási folyamat irányítása, támogatása, melyhez elengedhetetlen a módszertani eszköztár bővítése. A folyamat során meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat célszerű alkalmazni, melyek során - az életkori sajátosságok figyelembe vételével- a tanulók minél aktívabbak legyenek az információszerzésben, s ez által képessé váljanak a megszerzett tudás új helyzetekben való hasznosítására. A kompetencia alapú oktatás nagyobb teret enged az egyéni és csoportos munkának. A tanár szerepe megváltozik, a munkákat szervezi, majd irányítja, a feladatot a tanulók egyedül vagy társukkal közösen, csoportmunka keretein belül oldják meg. A tanulók ezen felül megszerzik az adott témához kapcsolható ismereteket, alkalmazva korábbi tapasztalataikat, információikat, majd ezekből következtetéseket vonhatnak le. A diákok számra lehetőséget kell biztosítani véleményük megfogalmazására, megvitatására, majd ehhez társul annak felismerése, hogy az adott ismeretet, illetve tanulási, megoldási technikát sok más esetben is használni lehet. Ezek megvalósítása új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetését igénylik. A program alapvető tanulási formája a tapasztalatokon alapuló aktív tanulás. A módszertani eszköztárban sokféle eljárás jelenhet meg. Helyet kaphatnak benne „klasszikus elemek” (előadás, magyarázat, szemléltetés) mellett interaktív, résztvevő, saját élményen alapuló elemek is (kooperatív tanulás, vita, interjúkészítés, kutatás). Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség A tanuló csoportok nagy része heterogén összetételű. Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, melyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének megfelelő fejlesztést. Törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az „élethosszig tartó tanulás” igénye, szem előtt tartva az egyéni képességeket valamint lehetőségeket. Fokozatosság és folyamatosság Az egyes programcsomagok és modulok kiválasztásakor célszerű figyelembe venni az egymásra építhetőséget, mely folyamatosságot teremt az oktató-nevelő munka során. Szempont továbbá a programtantervek adaptálása során a diákok különböző ütemű képességfejlődésének figyelembe vétele. Valóságos tanulási környezet
- 178 -
Az ismeretszerzés fókuszában a valóság, annak közvetlen és közvetett megtapasztalása, megfigyelése, vizsgálata áll. A tanulási folyamat hozzásegíti a tanulót ahhoz, hogy kedvező kapcsolat alakuljon ki környezetével. A tartalmakat úgy kell kiválasztani, hogy iskolán kívüli helyszínen is megtapasztalják a tanulási helyzeteket. A tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) szervezési formáktól eltérő módon is (projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás stb.). A kompetenciafejlesztés fókuszai az iskolában Személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információkezelési képesség Kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés Szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség, kommunikáció.
3.20.6. Az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása, alkalmazásának elvei IKT eszközhasználat szövegértés tevékenységrendszere Információs és + Kommunikációs Technológia IKT alapú eszközök + IKT-val tanóra
támogatott
30%
matematikai logika
Szociális és életvitel
+
+
+
+
30%
30%
3.20.7. Iskolánk digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységei, célkitűzései A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: − Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése − IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése − A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: − Csoportmunka − Pármunka-tanulópár − Egyénre szabott munka − Részben egyénre szabott munka − Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái: − Mennyiségi differenciálás − Minőségi differenciálás − Tanulási követelmények differenciálása
- 179 -
Ajánlott óratípusok: − Új ismeretanyag feldolgozása − Alkalmazás-gyakorlás − Összefoglalás, ellenőrzés- diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: − Problémamegoldó csoportfeladatok − Alkotó feladatok − Felfedező, kutató feladatok − Érvelésre-vitára alkalmas feladatok − Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: − az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, − digitális oktatási anyagok tárolása, − multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, − Tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok Lehetőségek: − számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) − bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) − fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) − összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére − számítógéphez kapcsolható audio- vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán, a mérési-értékelési folyamatban − interaktív tábla alkalmazása. − csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) − mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) − A differenciálás iskolai lehetőségeinek cél és eszközrendszere. Tanulási környezetben valósulhat meg, melyben minden tanulónak magának kell saját fejlődésén dolgoznia. Más szóval az autonómia egy olyan iskolai közeget igényel, melyben a gyerekek sok mindent tehetnek önállóan, kezdeményezhetnek, együtt dolgozhatnak és tanulhatnak, közös felfedezéseket tehetnek, illetve közösen szerezhetnek tanulási tapasztalatokat is. Az ilyen iskolai, tanulási légkörnek két szempontból is pozitív hatása van: 1. a tanulók kiélhetik belső késztetéseiket az önállóságra és az önmegvalósításra; 2. a pedagógus külön támogatásban, figyelemben részesítheti A kompetencia alapú oktatás és módszertani megújulás, és annak fenntarthatóságának biztosítására hatékony és újszerű tanulási módszereket, technikákat, eljárásokat vezetünk be: - a tanórákon és tantermi kereteket meghaladó oktató munkában jelentős szerepet kapnak a multikulturális tartalmak - megőrizzük a heterogén tanulói csoportokat, de törekszünk a tanórai differenciálásra - kooperatív tanulási technikák széleskörű alkalmazása - a drámapedagógia eszközei - tevékenységközpontú pedagógiák eszközei - projektmunka (egyéni és csoportos) - prezentációs technikák - tanulói portfóliók
- 180 -
-
tanulói értékelési formák gazdagítása tanórák IKT támogatottságának biztosítása az órák 30%-ában
3.20.8. A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, fejlesztési célok Az információs és kommunikációs technika módszerei és eszközei alkalmasak magas szintű tudás átadására, és szervesen beépíthetők a nevelési-oktatási folyamatba. A módszerek elterjedésének alapvető feltétele – az eszközfeltételeken túl – az erre kiképzett pedagógusok motiválása, megnyerése. - Hatékony információs és kommunikációs rendszer kiépítése az iskolán belül - Forrásközpontok további fejlesztése: könyvtár, informatika terem, nyelvi labor - Fő célunk hogy minden tanteremben legyen lehetőség IKT eszközökkel tartani az órákat (hordozható eszközökkel, digitális táblával, a tanterembe helyezett munkaállomással) - A munka zavartalanságának másik fontos feltétele, hogy biztosított legyen az Internet elérése az intézmény valamennyi termében. - A tanárok informatikai továbbképzése, informatikai „tanulásszervező”, s módszertani tudásuk állandó továbbfejlesztése. - Iskolánkban az info- kommunikációs technológai, mint eszköz és taneszköz jelenjen meg a tanítás-tanulás folyamatában. - SDT rendszeres használata.
3.21. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK ÉS OKTATÁSÁNAK FEJLESZTŐ PROGRAMJA Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 11. §. (1) b) pont A 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei 1.
Általános elvek
1.1. Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a kollégiumi nevelés országos alapprogramját, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési, és köznevelés-fejlesztési tervet - a szülők elvárásait és - az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval részben vagy egészben együtt (integráltan), azonos iskolai osztályban történő, illetve az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, iskolai osztályban a sajátos nevelési igényű tanulók számára külön szervezett (gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben) nevelésére, oktatására.
- 181 -
1.2. Az Irányelv célja Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: -
a fejlesztés számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl, a rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé.
Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, - a nevelés, oktatás és a fejlesztés, szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. 1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolák a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: a, a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokások tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. 1.3.1. A habilitációs, rehabilitációs, korrekciós ellátás közös elvei a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő nevelési-oktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak. b) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teheti szükségessé. 1.3.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy egyéb
- 182 -
pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. d) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. e) Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. 1.3.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a, A fogyatékosság típusa, súlyossága. b, A fogyatékosság kialakulásának ideje. c, A sajátos nevelési igényű tanuló o életkora, pszichés és egészségi állapota, o képességei, kialakult készségei, o kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d, a társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása, továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés. A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája: 1. A foglalkozások anyagának összeállítása. 2. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés. 3. Közreműködés az integrált nevelés-oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. 1.4. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai-esetenként egészségügyieljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a. a tananyag- feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak-egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző-módosulásait; b. egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén konduktor – együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;
- 183 -
c. a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékony-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján-szükség, esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükségletekhez igazodó módszereket alkalmaz; d. egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e. alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f. együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta a) segíti a pedagógiai diagnózis elkészítését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; h) segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejlődésének megítélésében; i) segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló nevelési, oktatási intézmények vegyék igénybe az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. 1.5. A kollégiumot is magában foglaló intézmények pedagógiai programja A sajátos nevelési igényű tanulók egy része többcélú – kollégiumot (diákotthont) is magába foglaló gyógypedagógiai intézményben teljesíti tankötelezettségét. Az intézmények pedagógiai programját az Irányelvben megfogalmazott célok, tartalmak és feladatok, valamint a Kollégiumi nevelés alapprogramjának figyelembevételével kell elkészíteni. A kollégiumi nevelőmunka a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését szolgálja. Ennek során jelentős szerepet kap az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenységformák alkalmazása. A diákotthoni foglalkozások szervezésekor kiemelt szerepet kap: – a szocializációt segítő képességek fejlesztése, – az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása, – az egészséges életmódra nevelés – a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség megőrzéséhez szükséges technikák, képességek megszerzése, megőrzése, – a környezeti nevelés, az egyéni igények alapján a saját környezet megfelelő kialakítása,
- 184 -
– a szabadidős program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek alkalmazása, amelyek a tanuló eredményes társadalmi beilleszkedését segítik elő. 1.6. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. Fejlesztő foglalkozást, korrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk (elsősorban gyakorlásnál, ismétlésnél). 1.7. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia (változatos pedagógiai módszerekkel, széles tevékenységkínálattal). Fejleszteni kell a gyermek önismeretét, együttműködési készségüket. Figyelmet kell fordítani a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadtatására, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, ápolására, az alapvető állampolgári jogok megismertetésére. A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A tanuló fejlődése szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Kiemelt feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, és a tanulókkal kapcsolatban álló tanárokra. Az osztályközösség az, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy szerepe van a kortárs közösségnek, melynek légköre, szellemisége, hatása nagyon fontos. Irányításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek (problémák felismerésében, családdal való kapcsolattartásban, tanuló támogatásában, stb…). 2.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek -
szűrés, diagnosztizálás, együttműködés a segítő szakemberekkel, együttműködés a kortárs csoportokkal.
Az alkalmazkodási nehézség fogalmával jelölik mindazon tanulókat, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat, nem felelnek meg a vele szemben támasztott követelményeknek, passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, testi és pszichés tünetei lehetnek, személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok stb…). Fontos ezeknek a tanulóknak a fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Fontos megjegyezni, hogy a nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív tanuló nem azonos a rosszul nevelt diákkal. Ezen tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek:
- 185 -
-
3.
fontos a helyzetfelismerés és helyzetértékelés, a magatartási zavar feltárása, a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás a szülőkkel, gondviselőkkel, egyéni fejlesztési terv kidolgozása, a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti csoportbontás, együtt kell működni a tanulókkal foglalkozó szakembereknek, az osztályban tanító pedagógusoknak, törekedni kell arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek.
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei
A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket, az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően alakulnak ki. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A részképességzavarok körébe tartozik: az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) – elsajátításának nehézségei, - a képességek deficitje, valamint - az általuk kiváltott, következményes magatartás és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződik ki. -
A fejlesztés alapelvei: -
-
4.
a részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közreműködését igényli, a rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terv alapján történik, a kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét, az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés.
A fejlesztés kiemelt feladatai 4. 1. 1. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja,
- 186 -
jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása, az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és megmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: az olvasás-írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: -
a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.
4. 1. 1. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl.: olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk kifejezésében. A fejlesztés feladatai: -
5.
az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.
Enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei 5.1 Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló
- 187 -
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézséget, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. 5.2 Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek • a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása • speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve • A szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet. 5.2.1. Középfokú nevelés – oktatás szakasza A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, – vagy az integrált keretek között történő – nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz, és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. 5.3 Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában – az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával – szerepelnie kell a fogyatékos tanuló neveléseoktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést, nehezítő körülményeket is. Ezen belül fontos meghatározni és biztosítani azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár gyógypedagógus együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába.
- 188 -
5.4 A NAT alkalmazása 5.5 Kulcskompetenciák Az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a Nat-ban alapvető célként meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált (inkluzív) és a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelési formáiban egyaránt fontos nevelésioktatási elvárásként jelenik meg. Ennek biztosítása elengedhetetlen a társadalmi integráció szempontjából, s különös hangsúlyt kap az önálló életvezetés, a munka világába való beilleszkedés érdekében. 5.6 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni, kollégiumi) programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.
- 189 -
3.22. SZAKMAI PROGRAM Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §. (1) c) pont
3.22.1. • • • • • • • • •
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (köznevelési törvény- Knt. törvény) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (szakképzési törvény) 2011. évi CLV. Törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról A 133/2011. (VII. 18.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről A 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről A 217/2012. (VIII. 9.) Kormány rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 20/2007. (V. 21) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 20/2008. (XII. 17) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről
3.22.2. • • • •
Jogszabályi háttér
Szakképzésünk általános jellemzői
A szakképzést a középfokú általános műveltségre kell alapozni, a szakképzésnek része és egyben erősítője is a magas színvonalú általános, érettségire felkészítő képzés. A szakmai képzés a szakképzési kerettantervekre, a szakmai tantárgyak érettségi követelményeire, az új moduláris felépítésű, kompetencia alapú OKJ szakmai és vizsgakövetelményekre épül. A szakmai képzés a közismereti oktatással párhuzamosan működik a szakközépiskolai és a szakiskolai képzésben is. A szakképzés helyi tanterveit az új szakképzési kerettantervek alapján készítettük el, a szakmai és vizsgáztatási követelmények előírásait szem előtt tartva, a helyi igények és feltételrendszer adottságait mérlegelve, a régi OKJ- s képzéseink eredményeit, tapasztalatait hasznosítva.
- 190 -
3.22.3.
Iskolánkban
Ágazat I. Egészségügy
Szakmacsoport
megszerezhető szakképesítések
OKJ szakmaszám 54 723 01
14. Környezetvédelemvízgazdálkodás
54 850 01
17. Kereskedelemmarketing- üzleti adminisztráció
54 341 01 31 341 01 0010 31 02 34 341 01 52 344 01 0000 00 00
XXIV. Közgazdaság
15. Közgazdaság 54 344 01 52 811 02 0000 00 00
Vendéglátóipar XXVII.
Időtartam
Gyakorló ápoló
szakközépiskolai
1 vagy 2 év
18. Vendéglátásidegenforgalom
Ápoló 1 vagy 2 év
52 341 05 1000 00 00
XXVI. Kereskedelem
Típus
1. Egészségügy 54 723 01 1000 00 00
XXIII. Környezetvédelemvízgazdálkodás
Elnevezés
54 811 01
Környezetvédelmi technikus
szakközépiskolai
Kereskedő Kereskedő
szakközépiskolai
1 vagy 2 év
Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Eladó
szakiskolai
3 év
Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző
1 vagy 2 év szakközépiskolai
Vendéglős Vendéglátásszervező- vendéglős
1 vagy 2 év szakközépiskolai
- 191 -
A 626. tagintézményben megszerezhető szakképesítések Ágazat
OKJ szakmaszám
Elnevezés
Típus
Időtartam
33 543 01 1000 00 00
Bútorasztalos
szakiskola
2+2 év
34 543 02
Asztalos
szakiskola
3 év
31 582 15 1000 00 00
kőműves
szakiskola
2+2 év
34 582 01
Ács
szakiskola
3 év
34 582 08
Kőműves és hidegburkoló
szakiskola
3 év
33 542 05 0010 33 03
Női szabó
szakiskola
2+2 év
34 542 06
Női szabó
szakiskola
3 év
33 811 02 1000 00 00
Pincér
szakiskola
2+2 év
33 811 03 1000 00 00
Szakács
szakiskola
2+2 év
34 811 03
Pincér
szakiskola
3 év
34 811 04
Szakács
szakiskola
3 év
31 521 10 1000 00 00
Géplakatos
szakiskola
2+2 év
34 521 04
Ipari gépész
szakiskola
3 év
34 521 03
Gépi forgácsoló
szakiskola
3 év
34 521 05
Hegesztő
szakiskola
3 év
6 Elektrotechnikaelektronika
34 522 04
Villanyszerelő
szakiskola
3 év
4. Művészet, közművelődés, kommunikáció
34 215 01
Népi kézműves (fazekas szakirány)
szakiskola
3 év
Szakmacsoport 11. Faipar
9. Építészet
10. Könnyűipari
18. Vendéglátás – idegenforgalom
5. Gépészet
- 192 -
Szakközépiskolai szakképzés Az új köznevelési és szakképzési törvény rendelkezései alapján a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben a kezdettől a befejezésig (9- 12. évfolyamon) a közismereti oktatással párhuzamosan ágazati szakképzés is folyik, a 13. évfolyamon pedig az OKJs szakképzés. A 12. évfolyam befejezése után a tanulóknak szakmai érettségi vizsgát kell tenniük. A szakmai érettségi vizsgabizonyítvány a szakképesítés ágazatának megfelelő munkakör betöltésére jogosít. A13. évfolyam (szakképző évfolyam) elvégzése után a sikeres komplex szakmai vizsga letétele esetén kap OKJ szakképesítésű szakmai végzettséget a tanuló. Szakközépiskolai szakképzés folyhat 2 évfolyamos képzésben (13- 14. évfolyamon), csak OKJ- s képzésben, amelyen bárki részt vehet, aki teljesíti a belépés feltételeit. A gimnáziumot végzettek is bekapcsolódhatnak a képzésekbe. A 13. évfolyamon csak ágazati szakképzés folyik közismereti tantárgyak nélkül, a 14. évfolyam szakképesítés specifikus évfolyam. Ez esetben a 14. évfolyam elvégzése után kerül sor a komplex szakmai vizsga letételére, a szakmai képzettség megszerzésére.
Szakiskolai szakképzés A szakiskolai képzés lehet: - 3 éves (9- 11. évfolyam), amelyen a szakképzéssel párhuzamosan közismereti oktatás is folyik. A képzés befejezése után a sikeres szakmai vizsga letételével kapnak OKJ szakképesítésű szakmai végzettséget a tanulók.
3.22.4. Belépés, átjárhatóság, továbbhaladás, a szakmai vizsga követelményei a) Belépés iskolarendszerű, nappali tagozatos szakközépiskolai képzésünkbe: - az általános iskola 8. évfolyama után (az adott tanévre miniszteri rendelettel előírt felvételi eljárás – és egészségügyi alkalmassági vizsga – alapján) - különbözeti vizsgával - érettségi után a nappali tagozatos szakképző évfolyamokra a szakirányban saját iskolánkban érettségizett tanulók „alanyi jogon” nyerhetnek felvételt, de a különböző szakképesítést adó osztályokba kerülés – szakmai munkaközösségek által meghatározott – feltételeinek túljelentkezés esetén meg kell felelni; - a nappali tagozatos szakképző évfolyamokra más – szakiránynak megfelelő – iskolában érettségizett tanulók egyedi elbírálás alapján – a szakképző osztályok létszámkereteinek lehetőségeit figyelembe véve – nyerhetnek felvételt; b) Átjárhatóság iskolán belül – egyéni elbírálás alapján – csak előírt eredmény és szükség esetén különbözeti vizsga letételével a 9. illetve 10. évfolyam végén lehetséges. c) Továbbhaladás: a magasabb évfolyamra lépés feltételeit a tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák. d) A képzési szakaszok követelményei: - alapvizsgát az iskolában „lineárisan” haladók számára nem írunk elő (a kerettantervek követelményeink teljesítését a tantárgyi ellenőrzés és értékelés során kell kontrollálni a 10. évfolyamon!); - az érettségi vizsga követelményeit az érettségi vizsga szabályzata írja elő; - a szakmai vizsgán az érvényes követelményeket az adott OKJ-s szakmára az illetékes miniszter által kiadott – hivatalos közlönyben is megjelentetett – szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a szakképesítés központi programjai írják elő.
- 193 -
3.22.5. •
•
Moduláris oktatás értékelése és minősítése
A modulok illetve az óratervekben rögzített tantárgyak értékelése és minősítése a Nevelési programban (Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei; a tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája) rögzített elvek szerint történik kiegészítve az alábbiakkal: Figyelembe kell venni az új, moduláris felépítésű, kompetencia alapú OKJ Szakmai és vizsgakövetelményekben, továbbá Központi programokban meghatározott fogalomrendszerét, azaz: o A számonkérések feladatközpontúak legyenek, induljanak ki valamilyen valós munkahelyzetből, tartalmazzák a megoldáshoz szükséges szakmai ismereteket és készségeket, módszer, társas és személyes kompetenciákat. o Az egyes modulok illetve hozzátartozó tantárgyak esetében kiemelten figyelni kell az adott vizsgarészben leírt vizsgatevékenységek (írásbeli, gyakorlati, interaktív és szóbeli) szerinti számonkérésekre a sikeres OKJ-s vizsga érdekében. o Az egyes modulok illetve hozzátartozó tantárgyak értékelésekor figyelembe kell venni a vizsgakövetelményekben vizsgafeladatokra meghatározott súlyokat is. o A tanév közbeni számonkérésekben, az érdemjegyek megállapítására javasolt az OKJ-s vizsgákon használt értékelési táblázat: 81-100 % 71-80 % 61-70 % 51-60 % 0-50 %
•
Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1)
A szakképző évfolyam sikeres befejezésének igazolása és egyben az OKJ-s vizsgára bocsáthatóság igazolása a 20/2007. (V. 21) SZMM rendelet alapján, iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzés befejezését igazoló bizonyítványban történik.
- 194 -
3.22.6.
Óratervek az intézményben
52 341 05 1000 00 00 Kereskedő Tantárgy Áruismeret Jogszabályok alkalmazása Idegen nyelv Kereskedelmi ismeretek Tanirodai gyakorlat Statisztika Osztályfőnöki Gyakorlat Kereskedelmi ismeretek Vezetési ismeretek Marketing Összesen Ebből a szabadon felhasználható órák terhére Gyakorlat Statisztika Idegen nyelv Kereskedelmi ismeret Kt. szerinti órakeret Bontásra, tömegsportra, tanórán kívüli foglalkozásra felhasználható óraszám az osztály és iskolai kerethez (is) Összesen
Óraszám 13. évfolyam 6 2 5 7 3,5 2 1 7
33,5
3 2 0,5 1,5 35 1,75
36,75
14. évfolyam 6 0,5 4,5 3 1 7 8 1 3 34
2 35 1,75
36,75
- 195 -
54 341 01 KERESKEDŐ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
Modulok
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
1/13.
5/13 és 2/14.
heti óraszám (félévenként) 9.
10.
I.
II.
I.
11. II.
I.
12. II.
I.
II.
I.
II.
1
0
14
14
0
1
munkavédelem
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
1
0
áruforgalmi ismeretek
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 11508-12 az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
2
1
üzleti levelezés
11508-12 az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
0
1
bizonylatkezelés
11508-12 az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
1
1
1
1
2
2
2
3
2
1
5
5
általános áruismeret
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
4
5
4
4
4
4
I.
II.
6
6
10032-12 Marketing marketing
szakmai számítások
11508-12 az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
szakmai gyakorlat
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
vezetési ismeretek
11508-12 az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
vállalkozási ismeretek
10033-12 A vállalkozások működtetése
1
1
3
3
4
4
2
2
2
2
4
4
1
1
1
1
4
4
1
1
1
1
- 196 Taniroda
10033-12 A vállalkozások működtetése
2
2
Jogszabályok alkalmazása
10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11499-12 Foglalkozás II.
4
4
Pénzforgalmi előírások
10025-12 A kereskedelmi egység működtetése
2
2
Bizonylatkezelés
10025-12 A kereskedelmi egység működtetése
2
2
Áruismeret
10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása
8
8
Értékesítési gyakorlat
10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása
7
7
Idegen nyelv
10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása 11498-12 Foglalkozás I.
4
4
35
35
Összesen:
6
6
7
7
8
8
11
11
35
35
31 341 01 0010 3102 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 9. évfolyam Modul/ Tantárgy
Elmélet
Csop. gyak.
10. évfolyam Bolti gyak.
Elmélet
Csop. gyak.
11. évfolyam Bolti gyak.
Elmélet I. félév
II. félév
0,5
0,5
1
1,5
Csop. gyak. I. félév
II. félév
4
4
Szakmai órák: Az áruforgalom lebonyolítása 1.0 Általános áruismeret alkalmazása
1
2.0 Áruforgalmi tevékenységek
2
3.0 Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése
1 0,5
2
Bolti gyak. I. félév
II. félév
- 197 -
1.0 Üzleti levelezés
0,5
0,5
0,5
2
0,5
0,5
1
2
3.0 Pénzforgalmi előírások betartása
0,5
1
0,5
1
1
4.0 Bizonylatkitöltés
0,5
1,5
1
1
0,5
2.0 Jogszabályok alkalmazása
Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása 1.0 Áruelőkészítési feladatok 2.0 Értékesítés idegen nyelven 3.0
Élelmiszerek és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása
2 2
2
0,5
4.0 Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése Összes szakmai óra:
5
3,5
1
2
1
2
1
4
4
5 8,5
7
5
10
7
5,5
9
Közismereti órák: Osztályfőnöki
1
1
1
1
Testnevelés
2
2
2
2
Kompetencia területek Idegennyelvi
3
Tanulási
1
1
1
Történelem, szociális, állampolgári
2
2
1
Természettudományos Biológia
1
1
1
9
9
5
5
9
9
14
14
- 198 -
Földrajz Fizika Kémia
1
1 0,5 0,5
Digitális
2
1
Matematikai
2
1
Művészeti
1
Rajz Kommunikáció Ének Műv. történet
1 1 1
Anyanyelvi Összes közismereti óra: Összes heti óraszám:
Összefüggő nyári gyakorlat
2
2
1
18
13
8
4
9. évfolyam
10. évfolyam
I - II. félév
I - II. félév
I. félév
II. félév
33,5 óra
35 óra
36,5 óra
36 óra
140 óra
160 óra
(7 óra/nap)
(8 óra/nap)
11. évfolyam
34 341 01 ELADÓ Szakmai követelménymodul
9. évfolyam Tantárgyak
elméleti heti
gyakorlati heti
10. évfolyam ögy
elméleti heti
gyakorlati heti
11. évfolyam ögy
Elméleti heti
gyakorlati heti
- 199 -
óraszám 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkavédelem
0,5
11499-12 foglalkoztatás II.
Jogszabályok alkalmazása munkajog
1
11497-12 foglalkoztatás I.
Idegen nyelv - nyelvtani rendszerzés szituációs gyak. Pénzforgalmi előírások betartása
10025-12 A kereskedelmi egység működése
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 10028-12 Az élelmiszerek és gyógynövények 10028-12 Az élelmiszerek és gyógynövények forgalmazása
Bizonylatkitöltés
óraszám
óraszám
óraszám
1
2 0,5
0,5
0,5
0,5
0,5 1 2,5
Áruforgalmi tevékenységek
1,5
Általános áruismeret
1
1,5
Áruforgalom gyakorlata
Gyakorlat (Kabinet) Élelmiszer- és vegyi áru Értékesítés idegen nyelven
1,5
4 1
Gyakorlat (Kabinet) Ruházati és vegyesiparcikk Élelmiszer- és vegyiáru áruismeret
óraszám
0,5
Üzleti jog (Jogszabályok alkalmazása néven) Gyakorlat (Kabinet) - jogszab.alk. - pénzforg. POS –bizonylat
Ruházati és vegyesiparcikk áruismeret
óraszám
1 2
2
1 4
1 2,5
5 1
6 1
4 1
- 200 -
Műszaki áruismeret 10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása
2
1
Gyakorlat (Kabinet) Műszaki áruismeret
1
2,5
3
Értékesítés idegen nyelven II.
1 10
Összes óra
3
7
140
1
8
17
17
140
25
11
14,5 25,5
52 344 01 0000 00 00 Pénzügyi és számviteli ügyintéző
1,5 éves képzés esetén Tananyagegység
Heti óraszám
Összes óraszám
Összes óraszám
Eltérés a kp-i programhoz képest
Tantárgy neve
13. évf.
14. évf.
13. évf
14. évf
2
0
72
0
72
0
Közgazdaságtan
3. Gazdasági jog
2
0
72
0
72
2
Gazdasági jog
4. Marketing alapjai
1
0
36
0
36
0
Marketing
2
2 108
64
172
68
1. Közgazdaságtan Mikrookönómia 2. Közgazdaságtan Makroökonómia
5. Az üzleti vállalkozás működése
Vállalkozásgazdálkodási ismeretek
0
4
Taniroda
4
6
144
96
240
-12
Pénzügyi ismeretek és gyakorlatok
3
5
108
80
188
12
Adózási ismeretek és gyakorlatok
6. A vállalkozások általános pénzügyei 7. Vállalkozások finanszírozása 9. Pénzügyi feladatok a gyakorlatban 8. Adózási ismeretek 10. Adózás a gyakorlatban
- 201 11. Számviteli alapismeretek 12. Gazdasági események könyvelése 13. Zárlati munkák 14. Számviteli alapismereti gyakorlatok
7
9
252
144
396
0
Számviteli és beszámolókészítési ismeretek és gyakorlatok
2
1
76
32
108
18
Irodai ügyviteli ismeretek és gyakorlatok
2
1
72
16
88
-2
Statisztika
0/1
2
15. Könyvvezetési gyakorlatok 16. Analitikus nyilvántartások 17. Irodai ügyviteli alapok 18. Statisztikai alapismeretek 19. Statisztikai gyakorlatok 20. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek
Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek és gyakorlatok 0
21. Könyvviteli és pénzügyi számítógépes programok
0/2
2
Osztályfőnöki
1
1
Szakmai angol nyelv
2
2
Összesen
27
35
108
108
6 Számítógépes könyvvitel
36
976 1532
16
52
52
556
1532
144
Osztályfőnöki
- 202 -
54 344 01 PÉNZÜGYI–SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
9.
10.
11.
12.
1/13
5/13 és 2/14.
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
0,5
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Szakmai idegen nyelv
2
Foglalkoztatás I.
2
Gazdasági alapismeretek
1
3
4
Jogi ismeretek
1
0,5
1,5
Klaviatúrakezelés
2
Levelezési ismeretek Szövegszerkesztés Üzleti kommunikáció Iratkezelés
2,5 1
0,5
0,5
0,5 1 0,5
1 1
1,5
Általános statisztika
1
1
2
Statisztika gyakorlat
1
1
2
Pénzügyi alapismeretek
2
2
4
1
1
Pénzügy gyakorlat
- 203 -
Adózási alapismeretek
1
1,5+1
Adózás gyakorlat
1
1
2
4,5
1
1
Számviteli alapismeretek
2
Számvitel gyakorlat Gazdálkodási ismeretek
3,5
Könyvelés számítógépen
4
Számvitel
6+2
Vállalkozás-finanszírozás
2+2
Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat
1
Adózás
3
Elektronikus adóbevallás gyakorlata
2
Projekt-finanszírozás
2
Projekt-finanszírozás gyakorlata
2
Projektfolyamatok követése
2
Projekttervezés gyakorlata
1
Összes óra Szabad sávok
5
Adatfeldolgozási ismeretek
1
Mikroökonómia Makroökonómia Tanirodai ismeretek
6
7
10
31 1
1 1 2
31
- 204 -
1
Biztosítási ismeretek Adózási alapismeretek
(1)
Vállalkozás-finanszírozás
(2)
Számvitel
(2)
Szabadsáv összesen
1
1
1
1
4
4
Heti óraszám szabadsávval
6
7
8
11
35
35
54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Heti óraszámok az egyes évfolyamokon Modulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10050-12 Vendéglátó értékesítés 10050-12 Vendéglátó értékesítés 10052-12 Vendéglátó termlés 10052-12 Vendéglátó termlés 10052-12
Tantárgyak 9.
10.
11.
12.
1/13.
5/13. és 2/14.
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
-
-
-
0,5
-
Munkajogi alapismeretek
-
-
-
-
-
0,5
Váll. idegen nyelvi kommunikáció
-
-
-
-
-
2
1+1
1
1
-
3
2
Értékesítési gyakorlat
2
1
-
3
5
Élelmiszer ismeret
-
1+1
1+1
1
3+1
-
Üzemi ismeretek I-II.
1+0,5
1
1
-
3
2
Termelési gyakorlat
-
2
2
2
6
6
Vendéglátó értékesítési alapismeretek
- 205 -
Vendéglátó termlés 10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban 10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10055-12 Vendéglátó üzletvezetés 10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban 10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban
Marketing
-
-
-
2
2
2
Üzleti gazdasági alapismeretek I-II.
-
-
2
1+1
3+1
2+1
Szakmai számítások
-
-
-
2
2+1
1,5+1
Üzleti idegen nyelv
-
-
-
2
4
2+1
Vendéglátó vállalkozási ismeretek
-
-
-
-
1,5+1
2+1
Ügyvitel
-
-
-
-
-
2
Alkalmazott számítástechnika
-
-
-
-
-
2
Összes óraszám szabadsáv nélkül:
4,5
6
7
10
31
31
Szabad sáv
1,5
1
1
1
4
4
6
7
8
11
35
35
Összes óraszám
A szabadsáv felhasználása évfolyam
szabadsáv óraszáma
9.
1,5
10.
1
élelmiszer ismeret 1 óra
11.
1
élelmiszer ismeret 1 óra
szabadsáv tantárgya vendéglátó értékesítési alapismeretek 1 óra üzemi ismeretek I-II. 0,5 óra
- 206 1
12.
1/13.
4
5/13. és 2/14.
4
üzleti gazdasági alapismeretek 1 óra élelmiszer ismeret 1 óra üzleti gazdasági alapismeretek 1 óra szakmai számítások 1 óra vendéglátó vállalkozási ismeretek 1 óra üzleti gazdasági alapismeretek 1 óra szakmai számítások 1 óra üzleti idegen nyelv 1 óra vendéglátó vállalkozási ismeretek 1 óra
Ápoló 54 723 01 1000 0010 54 01 14. évfolyam/ 1. félév Modul
Betegmegfigyelés monitorozás
Gondozás
Szabad sáv
Tantárgy
Heti óraszám
Felnőtt és gyerek betegmegfigyelés
7E 2 GY
Felnőtt és gyerek betegmegfigyelés klinikai gyakorlat
90 ÓRA
Egészséges ember gondozása
5E 1 GY
Egészséges ember gondozása klinikai gyakorlat Fogyatékos ember gondozása Fogyatékos ember gondozása klinikai gyakorlat Idegen nyelv Kórtan Anatómia
40 óra 2E 40 óra 3 óra 2 óra 2 óra
- 207 -
14. évfolyam/ 2. félév Modul
Szakápolás
Szabad sáv
Tantárgy
Heti óraszám
Belgyógyászati klinikumi ismeretek
2E 2.E
Belgyógyászati klinikumi ismeretek klinikai gyakorlat Sebészeti klinikumi ismeretek Sebészeti klinikumi ismeretek klinikai gyakorlat Nőgyógyászati klinikumi ismeretek
4E
2E
Nőgyógyászati klinikumi ismeretek klinikai gyakorlat Kisklinikumi ismeretek és szakápolás Idegen nyelv Kórtan Anatómia
4E 3 óra 2 óra 2 óra
Tantárgy
Heti óraszám
Gyermekgyógyászati klinikumi ismeretek Neurológiai és pszichiátriai klinikumi ismeretek
3E 3E 1 GY
Onkológia és hospice ellátás
2E
Szakmai etika és komm. idegen nyelv
6 E 3 óra 3 óra 3 óra
15. évfolyam/ 1. félév Modul
Szakápolás
Német Nyelv Vizsgafelkészítés
- 208 -
A vizsgafelkészítés a szabadon választott órakeretből van.
15. évfolyam/ 2. félév 15. évfolyamon a 2. félév összefüggő szakmai gyakorlat.
Gyakorló ápoló 52 723 01
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9.
11.
Munkahelyi egészség és biztonság
11110-12 Egészségügyi alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek
0,5 0.5
Szakmai kommunikáció
1,5
Ápolástan-gondozástan
1,5 0,5
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
1/13
5/13 és 2/14.
12.
heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy 0,5
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11221-12 Alapápolás
10.
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
heti óraszám e gy 0,5 0.5
ögy
heti óraszám e gy
Foglalkoztatás II.
0,5, 0,5
Foglalkoztatás I.
2
1
2,5 0,5
1
0,5 0,5
1,5
4+1
0,5
2+1
0,5 0.5
5
- 209 -
Ápolástan-gondozástan gyakorlat 11222-12 Klinikumi ismeretek
70
Klinikumi ismeretek
2,5 0,5
1
2, 0,5
9,5 +0,5
4 3,5
Klinikumi gyakorlat 11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél
4 +1
105
3,5 0,5
140
6
160
Diagnosztikus és terápiás szakismeretek Diagnosztikus-terápiás beavatkozások
4 1 2,5 0.5
Klinikai gyakorlat 11152-12 Egészségnevelő és fejlesztő tevékenység
16
Egészségnevelésegészségfejlesztés Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat
3,5 0.5 2,5 0.5
5+1
0
6+1 70
5+1
0
3,5,1 3,5 105
6+1
6,5,0,5 3,5,0,5 21,3 140
7+1
10+1
10, 1
12,5,3,5 18,5,0,5 160
31+ 4
54 850 01 KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
31+4
- 210 9.
10.
11.
12.
heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
ögy
1/13
heti óraszám e gy
0,5
heti óraszám e gy
5/13 és 2/14. ögy
0,5 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
2
Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Környezetvédelemi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat Környezettechnika Környezettechnika gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat Környezetvédelmiszámítások
11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek Környeze tvédelmi technikus
Tantárgyak
heti óraszám e gy
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
3+1
ögy
közismeret nélkül
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy
2
5+1
3+1
2
5+1
1
2
4,5
0,5
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
1 4+1
4+1 3
2 3
5+1 3
2+1
3 5 2 2+1 2+1
- 211 3 2+1 3 3+1 2
Környezetvé delmi ügyintéző
Humánökológia Környezeti biológia Környezetgazdaságtan Műszaki ismeretek Jogi- és szakigazgatási ismeretek
összes óra összes óra
1,5
Környezeti analitika gyakorlat 3
Ügyintéző feladatok 1
4+1 5+1
70
3+1
3 6+1
105
4+1
3 7+1
140
6
4+1 10+1
16
15 31+4
160
25,5
5,5 31+4
- 212 -
3.22.7.
Óratervek a tagintézményben
A Ped. Progr. II. részében
FOLYTATÁSA A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMBAN:
3.22.6. Óratervek a tagintézményben
- 213 -
4. ÖSSZEGZÉS „A kor rohanó gyorsasággal változtatja át az életet, elmaradni nem szabad, nem lehet…” Teleki Blanka
Iskolánk névadójának máig igaz gondolatával zárjuk Pedagógiai Programunkat. Tantestületünk mindig kész pozitívan reagálni az új kihívásokra, mindig igyekszünk a megye élvonalában maradni. Tudjuk, hogy „elmaradni nem szabad, nem lehet”. Iskolánk kisvárosi középiskola nagy beiskolázási területtel. Ebből az is következik, hogy a diákok képessége, háttere, előképzettsége nagyon különböző. Eddig is arra törekedtünk, hogy mindenkiből kihozzuk a maga szintjének megfelelő maximumot. Felvételi eredményeink azt mutatják, hogy továbbtanulásra is fel tudjuk készíteni tanulóinkat, de akiknek az érettségi, vagy a szakma megszerzése a céljuk, ők is megtalálják számításaikat. A továbbiakban is szeretnénk mindenkiben megtalálni és megerősíteni a benne levő értékeket. Szeretnénk, ha diákjaink megfelelő önértékeléssel rendelkeznének, szeretnénk, ha tanulóinkban kialakulna a szolidaritás. Ehhez arra van szükség, hogy a gyerekek érdekét részesítsük előnyben, néha még az iskola rövid távú érdekeivel szemben is. Intézményünkbe több mint negyven településről járnak tanulók. A város szempontjából sem közömbös, hogy iskolánkban milyen képzésben részesülnek, milyen hírét viszik el a városnak. Közös érdekünk az is, hogy Mezőtúr lakosai közül minél többen városunkban kapják meg a középiskolai képzést, ez nagyban segítheti a város népességmegtartó képességét. Kollégáimmal bízunk abban, hogy a nehézségek ellenére is a Teleki megmarad Mezőtúrnak, s a mostani képviselőtestület is ugyanolyan felelősséggel átérzi e feladat fontosságát, mint ahogyan elődei tették az elmúlt évtizedekben, nem kis áldozatot vállalva a jövendő ifjúság, s a város jövője érdekében.
- 214 -
4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA A pedagógiai program módosítását az új köznevelési és szakképzési törvény, azok végrehajtási rendeletei, az új kerettantervi törvény megjelenése indokolta. Ennek a feladatnak az intézmény tantestülete 2013. március 31. határidőre eleget tett. A pedagógiai programot közösen elkészítették, megvitatták, véleményükkel azt alakították. A Pedagógiai Programról kikérte az intézmény az iskolaszék véleményét, melyről külön jegyzőkönyv készült. Az iskolai és kollégiumi Diákönkormányzat, valamint a Szülői Közösség is élt egyetértési jogával, melyet aláírásukkal igazolnak. A módosított pedagógiai program alkalmazása a 2013/2014. tanévben indul, évenkénti felülvizsgálata szükséges. Pedagógiai Programunk az új kerettantervre épülő helyi tanterv, mely figyelembe veszi az érettségi vizsga és a szakmai vizsga követelményeit is. Tartalmazza a NAT alapelveit, a kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatokat. Az iskola teljes pedagógiai programja nyomtatott formában elhelyezésre kerül az iskolai könyvtárban, az iskola igazgatói irodájában, a tagintézmény vezetőjénél, elektronikus formában elérhető az iskola honlapján és a kollégák számára az iskola ügyviteli szerverén. A nevelőtestület kezdeményezésére a pedagógiai program módosítható. A szakmai munkaközösségek éltek véleményezési jogukkal a szakterületüket illetően, a nevelőtestület tagjai 2013. március 25-én a pedagógiai programot elfogadták, melyről jegyzőkönyv készült. A pedagógiai programunkat a 2013/2014. tanévben áttekintettük, és néhány módosítást végeztünk benne. A módosított pedagógiai programot felmenő rendszerben alkalmazzuk a 2014/2015. tanévtől kezdődően. Mezőtúr, 2014. szeptember 1. ..................................... Majoros Gergely megbízott intézményvezető
- 215 -
Záró gondolatok
A jó tanító keresi, hogy kit tanítson, mert mindenkit mindenre meg akar tanítani. Keresi, hogyan tanítson, hogy a tanulók verés, kiabálás, erőszak és csömör nélkül, kellemesen és jóízűen kortyolgassák a tudományokat. Mint az örök fény igazi szolgája, arra vágyik, hogy elűzze az elme sötétségét, és világosságot árasszon minden gondolatra és cselekedetre. Mint szorgalmas építész, az ismeretek fáit mindenütt kivágja, összehordja, összegyűjti, kiméri, megnyesi, négyzetesre faragja, hogy mindent az összes érzékekhez alkalmazva és ügyesen elrendezve, az emberi természet egész udvarát betöltse épületekkel. Mint jó pásztor, mindig együtt van báránykáinak nyájával, nagy gonddal ügyel arra, hogy a vadállatok dühétől megvédje, a fertőző betegségektől megóvja, az elszéledéstől visszatartsa, egészséges táplálékkal etesse, és forrásvízzel itassa őket. Mint szorgalmas kertész, aggódik az ég minden palántájáért, mely az ők kertjének gondozására van bízva, hogy amíg tart élete tavasza, helyesen ültessék el, öntözzék, életben tartsák és erősítsék. Mint vajúdó lelki tehetségek hű bábája, a legnagyobb gonddal fog megtenni mindent, hogy a lelki tehetségek minél könnyebben és minél szerencsésebben szüljék meg magzataikat. Végül, mint a hadsereg serény vezére, küzd minden műveletlenség és istentelenség ellen. Boldogok az iskolák, ha ilyen tanítóik vannak! COMENIUS ÁMOS JÁNOS
- 216 -
5. MELLÉKLETEK 5.1. HELYI KÖZISMERETI TANTERVEK 5.2. HELYI SZAKKÉPZÉSI TANTERVEK
