TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÓ FOGLALKOZTATÁS, INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS PROGRAMJ A TISZALÖK 2008
1
A HÁTRÁNYKEZELÉS PEDAGÓGIAI RENDSZERE
Az elmúlt tíz év gazdasági, társadalmi változásai iskolánk tanulóinak életkörülményeire olyan hatással voltak, amelynek következményeként a hátrányos helyzetű tanulók száma folyamatosan, igen nagy számmal nőtt. Ezért a törvényi előírásokat figyelembe véve, oktatónevelő munkánkban kiemelt feladatnak tekintjük ezen tanulók szociális és képességbeli különbségéből eredő hátrányok kezelését.
I. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI 1. INTEGRÁCIÓS STRATÉGIA
1.1. HELYZETELEMZÉS 1.1.1. Földrajzi környezetünk Tiszalök az ország keleti részén, SzabolcsSzatmárBereg megyében található. Az Észak alföldi régióhoz tartozó kisváros, mely a Tisza partján fekszik, Nyíregyházától, a megyeszékhelytől 35 kmre. 1.1.2. Az iskola tár sadalmi környezete Iskolánk agrárjellegű kisvárosban, előnytelen gazdasági környezetben tölti be állami nevelésioktatási feladatait Munkalehetőség a környéken kevés van. Környezetünk átalakulási folyamatai kedvezőtlen hatásúak az iskolai életre. Tanulóink szüleinek mintegy 40%a munkanélküli. Igaz, hogy kollégista tanulóink vannak a megye egész területéről, de sajnos máshol sem sokkal jobb a helyzet. Ilyen szülői hátteret kell figyelembe vennünk nevelőoktató munkánk tervezésében és szervezésében. A családok egy részében a megélhetési gondok elfordítják a szülők figyelmét a gyermekről, sőt sok esetben a családok felbomlásához is vezetnek. Gyermekeink több mint 20%a csonka családban él. A szocializációs nehézségek miatt egyre több a viselkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő gyermek. A kedvezőtlen hatások tanulóink közel 45 % át hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetbe hozták.
2
Évről évre nő azonban azon szülők száma is, akik felismerik, hogy a tudás olyan érték, melynek hiánya nagymértékben korlátozza a pályaválasztás, továbbtanulás és társadalmi beilleszkedés sikerét Így a „megrendelői kör”, vagyis a szülők értékrendje, elvárása az iskolánkkal szemben igen széles skálán mozog. Tanulóink személyiségét az iskolán kívüli kulturális környezet is nagymértékben alakítja. Hagyományosan jó kapcsolatunk van a társ és közművelődési intézményekkel, melyek megannyi élményforrást biztosítva a kulturális igény felébresztését, a nevelés színtereit szélesítik. 1.1.3. Az iskola gazdasági környezete Az iskola önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény vállalkozási tevékenységéből származó bevételek együttes összege nem haladhatja meg a költségvetési támogatást is magába foglaló összbevétel egyharmadát. A kinevezés, felmentés, fegyelmi jogköröket kivéve az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Felügyeleti szerve: Tiszalök Város Képviselőtestülete. 1.1.4. Az iskola kulturális környezete A városban az általános iskolák közül az egyik gyógypedagógiai foglalkoztató iskola és nevelőotthon, mely megyei fenntartású. A Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója az önkormányzat. Egy középfokú oktatási intézmény van településünkön, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, és kollégiumi feladatokat el. Közoktatási intézményeken túl, széles programkínálatot nyújtó Művelődési Ház, Városi Könyvtár működik. Az Alkotóház színes programjai aktivitásra serkentenek kicsit és nagyot egyaránt. A társintézményekkel széleskörű munkakapcsolatot működtetünk. A Városi Családsegítő Központtal a hátránykompenzálás érdekében napi munkakapcsolatot tartunk fenn.
1.1.5. Az iskola aktuális állapota
a. Épületek: Jelenleg a nevelőoktató munka egy telephelyen, négy különálló épületben folyik. A kollégium épülete nagyon régi, nem oktatási célra épült, állaga nagyon leromlott. Szaktantermi rendszer – a számítástechnika kivételével – nem biztosított. Tornatermünk nem nagy, 18*24mes. Van viszont szabványos kézilabda pályánk, és egy 100*50mes futballpályánk, nagyon szép természeti környezetben.
b. Diákok: Tanulóink létszáma jelenleg 421 fő, 15 tanulócsoporttal. A kollégiumi ellátást 2 csoportban veszik igénybe diákjaink. Az intézményi étkeztetésben közel 80 tanuló részesül.
3
Diákjaink közel 20%a csonka családban él, valamint 45%uk hátrányos helyzetű. Tanulóink 7%a a roma kisebbséghez tartozik. Diákjaink döntő többsége, különösen a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban értéknek tekinti a tudást, a hatékony ismeretanyagelsajátítás belső igényükké vált. Szívesen kapcsolódnak be a szakköri és tehetséggondozó foglalkozásokba, eredményesen vesznek részt a különböző versenyeken, pályázatokon. Végzős tanulóink döntő többsége továbbtanul, különösen az OKJs szakmák iránt érdeklődnek. Tanulóink eltérő családi környezetben élnek, így eltérő a szociális helyzetük, szocializációs szintjük, értékrendjük, személyiségük fejlettsége. c. Pedagógusok: A nevelőoktató munkát 28 fő pedagógus végzi, valamint 12 technikai dolgozó segíti. A tantestületet szakképzett, innovatív pedagógusok alkotják. A szakos ellátottság teljeskörű. A nevelők többsége az alapképesítésen túl rendelkezik kiegészítő, speciális képzettséggel, tanfolyami végzettséggel. Egy fő másoddiplomás képzésen vesz részt. A modulok oktatásához szükséges szakképesítéssel is rendelkeznek a nevelők. A tovább és önképzésen túl a pedagógusok innovatív tevékenysége a módszertani fejlesztésre is kiterjed, így többek között multimédiás tananyag és oktatóprogramok kidolgozására. Tantestületünk elkötelezett a minőségi nevelőoktató feladatellátás mellett. A tanári szerepbővülés elfogadása, a nyitottság jellemzi közösségünket. Adottságaink képessé tesznek az eltérő képességű, eltérő szociális helyzetű tanulók fogadására. A felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, a nyelvi és számítástechnikai képzés, az alapkészségek fejlesztése kiemelt szerepet kap feladatellátásunkban. Tanulóink szabadidős tevékenységét széles körben kiterjesztettük. Ehhez a diákönkormányzat működése nyújt legnagyobb segítséget. A DÖK színvonalas programokkal vonzzák a diákokat.
d. Nevelőoktató munkát segítő alkalmazottak: 1 fő sportszervező 3 fő adminisztratív dolgozó (gazdasági dolgozó, iskolatitkár, r könyvelő ) 1 fő oktatástechnikus 4 fő takarítónő 2 fő fűtőkarbantartó 2 fő konyhai dolgozó
4
1.2. CÉLOK 1.2.1. Általános céljaink Kiemelt célnak tekintjük, hogy tanulóink megismerjék és elfogadják az általános emberi értékeket és nemzeti érzelmeket, melyet feléjük az iskola is közvetít, ezért céljaink: ‑ megismertetni a tanulókat a XXI. század modern tanítási tartalmával, annak építő felhasználásával, ‑
megismertetni tanulóinkat szülőföldjükkel, szűkebb és lakókörnyezetükkel, annak történelmével, természeti szépségével,
tágabb
‑ képességüknek és érdeklődésüknek megfelelően olyan információkhoz (hasznos ismeretekhez) juttatni őket, amelyek segítik továbbtanulásukat és boldogulásukat, ‑ személyiségüket úgy fejleszteni, hogy kialakuljon helyes önismeretük, legyenek nyitottak más emberek elfogadására, ‑ megismertetni és elfogadtatni velük a testi és lelki egészség megtartásának fontosságát, ‑ a nevelésoktatás egységének megteremtésével a teljes személyiség alakítása, fejlesztése az egyetemes és az igazi erkölcsi normák alapján, ‑ az iskolahasználók igényeinek lehetőségeinktől függő optimális, pozitív szándékú, ésszerű kielégítése
1.2.2. Célr endszer megfogalmazása az integráció tükrében Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelésétoktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva évente közelítsen a jogszabályban előírthoz. Intézményünkben az integrációs oktatásban résztvevő hátrányos helyzetű tanulók százalékos aránya a teljes tanulói létszámhoz, valamint a település összes iskolájába járó hátrányos helyzetű tanulók százalékos aránya az összes tanulói létszámhoz viszonyított aránya megfeleljen a jogszabályban előírtaknak.
5
Célunk továbbá: ‑ időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét, ‑ megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, ‑ elérni, hogy képességük (iskolai eredményességük) úgy változzon, hogy eredményesen befejezzék tanulmányaikat intézményünkben, minél kevesebb legyen az osztályismétlők száma. , ‑ sikeresen tudjanak továbbtanulni, ha eredményük olyan, illetve a megszerzett szakmával el tudjanak helyezkedni, és a társadalom hasznos tagjává válni
1.2.3. Az intézmény nevelőoktató munkáját meghatározó célok és feladatok
Célok
Feladatok
Mindazoknak az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat és boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.
Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése, a tanulási stratégiák és módszerek elsajátíttatása. Életkori sajátosságaiknak, egyéni adottságaiknak megfelelően fejleszteni kell a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, személyiségjegyeit.
Viselkedéskultúrának, a családgondozásnak, a műveltségnek, fejlesztjük kreativitásukat, egészséges az egészségnek, és a test harmóniájának tudatos értékként való önbizalmukat, testkultúrájukat, megjelenítése mozgásműveltségüket. Az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek iránti igény fejlesztése
Internet használat során a világ teljesebb megismerése, a nemzeti kultúra, hagyományok tisztelete Komplex személyiségfejlesztő programok segítségével a Differenciált foglalkozások és a kooperatív szociokulturális hátrányok kompenzálása, valamint az eltérő tanulás módszerének megismerése után a képességű és a tehetséges gyerekek gondozása. hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek együtt, egy időben történő fejlesztése.
6
Közéletiségre nevelés, toleranciakészség alakítása, előítélet mentesség, a család értékeinek tiszteletben tartása, a szülők, nagyszülők megbecsülése. Közösségi szerepek gyakorlása, közügyekben való közreműködés, véleménynyilvánítás, közösségért érzett felelősségérzés. Helyes értékítélet alapján a másság elfogadása, szolidaritás, a kisebbség iránti tolerancia.
Közösségi szerepek gyakorlása, közügyekben való közreműködés, véleménynyilvánítás Közösségért érzett felelősségérzés
A tanuló munkakultúrájának megalapozása.
A szellemi és fizikai munka megbecsülése. Pontosság, precizitás, becsületesség a jó munkaerő fő tulajdonsága
2. A PROGRAM CÉLCSOPORTJ A 2.1. KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÁSBAN RÉSZTVEVŐK (2008/2009es nevelési és oktatási évben)
Tanulók Azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a szülei nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel:
9.évf. 16 fő
Azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a családja rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül:
27 fő
Azoknak a tanulóknak a száma, akik mindkét fenti kritériumnak megfelelnek, ezért képességkibontakoztatásban vesznek részt
16 fő
Az iskolaigazgató által a képességkibonta koztató felkészítésre javasolt tanulók száma (max. 10%):
0 fő
7
Az évfolyam tanulólétszáma összesen:
42 fő
2.2. AZ INTEGRÁCIÓS NEVELÉSBENOKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ TANULÓK (2008/2009es nevelési és oktatási évben)
Tanulók
9. évf.
Azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a szülei nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel:
9
Azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a családja rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül:
18
Az iskolaigazgató által az integrációs felkészítésre javasolt tanulók száma (max.10%):
0
Integrációs felkészítésben résztvevő tanulók száma összesen:
3
Az évfolyam tanulóinak száma összesen:
33
4. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, PARTNERSÉGI KAPCSOLATOK KIÉPÍTÉSE, MŰKÖDTETÉSE Intézményünk a partnerközpontú működés kiépítését elvégezte. Évente frissíti partnerlistáját, a partneri kapcsolatoknak felelősi rendszere van. A folyamatgazdák mérik a működés minőségét, gondoskodnak a folyamatos fejlesztésről.
4.1. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐI HÁZZAL
Folyamatosan biztosítjuk a szülők számára a döntési, egyetértési, véleményezési jogot, így részt vesznek az iskolai élet alakításában. Legutóbbi javaslatuk alapján például a fogadó órák rendjén végeztünk nagyszabású változtatást, melynek sikerességét a közeljövőben fogjuk értékelni. Nemcsak a fogadó órák, de a szülői értekezletek rendjét is szabályoztuk. Az iskola pedagógusait, az iskola vezetését előzetes egyeztetés alapján, illetve esetenként e nélkül is felkereshetik problémáikkal a szülők. 8
Folyamatosan tájékoztatjuk őket gyermekük tanulmányi eredményéről és az iskolai élet eseményeiről a kommunikációs csatornákon keresztül (lásd: III. részben). Az együttműködés a szülői házzal sok konkrét esetben megmutatkozik: DÖK által szervezett rendezvényeken aktív szerepet vállalnak, pl.: tombolaárusítás, büféműködtetés, felügyelet a rend fenntartása Osztálykirándulás, túra szervezésében való részvétel, túravezetés, csomagszállítás, felügyelet Szülők bevonásával történik az alapítványi bálok szervezése, Szülők segítségével történik a szalagavatók megszervezése
4.2. EGYÜTTMŰKÖDÉS A GYERMEKJ ÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, NEVELÉSI TANÁCSADÓVAL
Rendszeres, napi kapcsolattartás működik a tanulói igazolatlan hiányzások okainak felderítése és kivédése, a szociális hátrányokból eredő, tanulóinkat súlytó gondok megoldása érdekében az ifjúságvédelmi felelős közreműködése révén.
4.3. KAPCSOLAT A SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLATOKKAL
Iskolánk állandó és rendszeres kapcsolatban áll a következő intézményekkel: Oktatási Minisztérium illetékes főosztálya SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete Családsegítő Központ Helyi és környező települések általános iskolái Szomszédos település középiskolái
4.4. KAPCSOLAT A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL A szomszédos település középiskoláival jó kapcsolatot építettünk ki, rendszeres tanulmányi, és sportversenyeket szervezünk egyre több tanuló bevonásával.
4.5. KAPCSOLAT A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL Óriási erőforrás rejlik a roma kisebbségi önkormányzattal való kapcsolat kiépítésében. Ez a feladat előttünk áll.
4.6. KAPCSOLAT A CIVIL SZERVEZETEKKEL
9
Fontosnak tartjuk a partneri viszonyt a helyi társadalommal. Szerepvállalásunk a helyi társadalom életében pozitívan hat vissza. Tanulóink szép számmal sportolnak a városi labdarúgó,és kézilabdacsapatban. Tanárok, diákok együtt szurkolnak sikereikért a városi és területi versenyeken, bemutatókon. Iskolánk tanulói rendszeresen színvonalas műsorral készülnek a városi ünnepségekre.
II. TANÍTÁST, TANULÁST SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER VÁLASZTOTT ELEME 1. KOMPETENCIAFEJ LESZTŐ PROGRAMOK ÉS PROGRAMELEMEK
1.1. J ELENLEGI FORMA
1.1.1. Önálló tanulást segítő fejlesztés Céljaink közt szerepel a tanulni tanulás legfontosabb technikáinak megismertetése és gyakoroltatása, ennek érdekében a tanulók önálló munkáltatása, önellenőrzésre, önértékelésre nevelése. Erre irányuló feladatokat, programokat rendszeresen alkalmazunk a mindennapi oktató nevelő munkánkban tanórán és tanórán kívül is. Munkafüzetek, feladatlapok alkalmazása, önálló kutatómunkák folyóiratokban, lexikonokban. Felkészülés kiselőadásra, pl. életrajz, stb. A tanulókat arra inspiráljuk, hogy az önálló ismeretszerzéshez használhatják az iskolai és a városi könyvtárat, illetve iskolán belül az Internetet is.
1.2. ELÉRENDŐ FORMA Az integrációs felkészítésre vonatkozó osztály, illetve csoportkritériumok érvényesülésének folyamatos vizsgálata fenti programelemeken, és az adott elemek hatékonyságának, eredményességének mérése, javítása, folyamatos fejlesztése. A program, programelemek beépülnek a pedagógiai programba, teljes körű bevezetésük megtörténik.
2. INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOK, SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK 10
2.1. J ELENLEGI FORMA 1.1.1. Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Vonzerejük, így fejlesztő erejük nagy. Iskolánkban a tanulók szabadidős programok iránti igényét maximálisan igyekszünk figyelembe venni. A tanév vége előtt, május hónapban írásban kérdezzük meg a tanulókat és szüleiket arról, hogy a következő tanévben milyen foglalkozásokra tartanak igényt. Nyár végén az így begyűjtött adatok alapján tervezzük meg az új tanévben indítandó tanórán kívüli foglalkozásokat. Osztályszinten döntenek a szülők a tanulók bevonásával a kirándulásokról, mozi, színház és hangverseny látogatásról, mivel ezek anyagi vonzata a szülőket terheli. Az integrációt segítő programok közül kiemelkedő jelentőségűek a különböző sportfoglalkozások, melyek ezen túlmenően az egészséges életmódra nevelést is segítik. Ezek: Mindennapos testnevelés az emelt óraszámú testnevelés csoportnak Iskolánk a mindennapos testnevelés keretein belül igyekszik javítani a tanulóink egészségi állapotát. Célunk, hogy a mindennapos testneveléssel a napi, rendszeres testmozgás elvégzésével a tanulóink az egészséges testi fejlődés, testi műveltség (ismeret, jártasság, készség, képesség) birtokába jussanak. Ezáltal csökkenjenek, illetve megelőzhetőek legyenek a különböző tartáshibák, testi deformitások. Feladatok: a szervezet arányos fejlesztésének elősegítése, a gerinc és a test statikai rendszerének megőrzése, a törzsizomzat fejlesztése, az alsó és a felső végtag sokoldalú fejlesztése, az egészségi állapot romlásának megelőzése, a deformitásokkal szembeni ellenállás kialakítása, a meglévő deformitások javítása, korrigálása, a koordinációs készségek javítása, fejlesztése, az izomzat karbantartása nyújtó és lazító gyakorlatok alkalmazásával, Tömegsport foglalkozások: A tömegsport foglalkozásokon lehetőséget biztosítunk valamennyi tanuló számára a közös élményt adó játékra, mozgásra, a sportszerű viselkedés szabályainak begyakorlására.
Iskolai sportkör: Tanulóink érdeklődésüknek testi adottságaiknak megfelelően több sportcsoport köz választhatnak:
11
atlétika kézilabda labdarúgás Gyógytestnevelés: Az iskolaorvosunk által a szűrővizsgálatokon megállapított egészségügyi problémák kezelésére gyógytestnevelési foglalkozásokat biztosítunk tanulóink számára, melyeket gyógytestnevelő tanár szakos kolléga tart.
1.2. ELÉRENDŐ FORMA
A tanórán kívüli programok, a szabadidős tevékenységek az iskola kapuján kilépő, környezetet, családot bevonó, tanulást kiszolgáló formává váljon. A művelődés (mint életforma) vezessen a közösségi értékek elsajátításához. Az Éves Munkatervben rögzítettek legyenek a tevékenységek.
3.INTEGRÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ MÓDSZERTANI ELEMEK 3.1. J ELENLEGI FORMA 3.1.1. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Minden hátrányos helyzetű tanulót érintően rendelkezésre áll, amelyet az osztályfőnök, a szaktanár és a gyermekvédelmi felelős közösen készít. Formái: órai differenciált munka és értékelés, csoportbontás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, önálló feladatok, kutatások. A tartalmi rendszerre épülő, a módszertani kultúra eszközrendszerével megvalósuló, és a szervezeti differenciálási rendszer jelenleg is jelen van intézményünkben. 17 A differenciált óraszervezés pedagógusaink képessége, az integrációnak pedig alapvető lehetősége.
12
4. MŰHELYMUNKA, A TANÁRI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI 4.1. J ELENLEGI FORMA
Szakmai keretek
Ülések száma
évente öt, a Munkakö feladattól függően zösségek ennek gyakorisá ga nőhet
Tevékenység
tanterv beválás vizsgálata, tanmenetek beválás vizsgálata, módszerek – eszközök kiválasztása, módszertani tapasztalatok átadásának fórumai (bemutatók, ötletbörzék) a tanulói értékelés követelményeinek teljesülése. Szándék: prioritások eldöntése, az előrehaladás útjának tisztázása
13
Elvárt er edmény
mérési feladatok összehason lító elemzése, bevált módszerek,
Értékelés
kibővített iskolave zetés
Ellenőr zés területei
igazgató igazgató helyette sek
magatartás, szorgalom, pedagógiai 1 2 alapelv magatartás és havonta kritériumainak szorgalom magatartás megfelelő értékelése, és eredmény, Egy információk átadása a szorgalom sokoldalú fejlődési lap osztályban elbírálása tájékoztatás tanító kitöltéséhez, (korrekt, problémák tanárok nevelési pontos) közössége megbeszélése. tréning Szándék: a szükség nevelési kooperativitás esetén problémákra a tevékenységekben. konszenzuson alapuló nevelé si eredmény
igazgató igazgató helyettes az adott osztályfő nök, osztályfő nöki munka közösség vezető
4.1.1. Értékelő esetmegbeszélések
Előző és következő intézményi fokozatok fórumai Nevelőtestületi értekezletek (tantestületi értekezlet, tanácskozás) Munkaközösségek foglalkozásai (munkaértekezlet, esetmegbeszélések, szakmai megbeszélések) Iskolavezetés megbeszélései, tanácskozásai Kibővített iskolavezetés (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők, szakszervezeti képviselő, DÖKsegítő tanárok, gyermekvédelmi felelős Szándék: a prioritások eldöntése, az előrehaladás útjainak tisztázása.
4.1.2. Problémamegoldó fórumok
Fórum jellegű tanácskozások, egyéni megbeszélések: gyermekés ifjúságvédelmi felelős és osztályfőnökök, gyermekés ifjúságvédelmi felelős és a Városi Családsegítő és alapítványai, egy osztályban tanítók közössége,
4.2. ELÉRENDŐ FORMA
14
fejlődési lap vezetése tanmenet ig.h. családlá togatás, módszerek szempon tok ig.h., mk.vez.
Maradéktalanul érvényesíteni a minőségi integrációs (együttnevelő) oktatás kritériumait. Ehhez együttműködési megállapodáson, kommunikációs terven alapuló korrekt partnerkapcsolatok kiépítése. Dokumentáltan a rendszer részei a fenti elemek.
5. HÁROMHAVONTA KÖTELEZŐ KOMPETENCIAALAPÚ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ESZKÖZEI 5.1. J ELENLEGI FORMA 5.1.1. Szöveges értékelés
„Kapcsolattartás a szülőkkel” elnevezésű nyomtatvány folyamatos kitöltése az elvégzett feladatok leírásával.
5.1.2. Fejlesztési terv készítése
Osztályszinten a magatartásfüzetet vezettük be.
5.2. ELÉRENDŐ FORMA Terv az árnyalt értékelés érdekében, annak részletes alkalmazása a jogszabályban meghatározott módon.
6. MULTIKULTURÁLIS TARTALMAK 6.1.J ELENLEGI FORMA 6.1.1.Multikulturális tartalmak megjelenítése
A multikulturális tartalmak megjelennek: helyi tantervben, tantárgyi modulokban, saját fejlesztésű programokban
15
A tantárgyi modulok multikulturális tartalommal bírnak
7. TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA 7.1. J ELENLEGI FORMA
7.1.1. Pályaorientáció Tanulóink pályaorientációját már a kilencedik osztály elején kezdjük megfigyelni, ahol szükséges, lehetőséget biztosítunk a váltásra . Célunk, hogy tanulóink sikeresen továbbhaladjanak, és az általuk választott szakmát mind jobban megszeressék.
III. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK
Intézményeredményességi céljainkat úgy fogalmaztuk meg a pedagógiai rendszer bevezetéséhez, hogy azok teljesülésének eredményei egybeessenek a hatékony együtt neveléssel szemben támasztott elvárásokkal.
1. ELVÁRÁS A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatásinevelési intézményekben megfelel a jogszabályokban előírtaknak Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. Az oktatás szervezése, módszertana, attitűdje igazodjon a tanulók egyéni sajátosságaihoz, eltérő adottságaikhoz, szociális hátterükhöz. Mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítása valósuljon meg elfogadó, megértő környezetben. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az integráció filozófiáját követő pedagógiai gondolkodásmódon alapuló, ennek megfelelő tanterv használata (ha lesz ilyen, országos fejlesztési tevékenység terméke). Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.
16
2. JELENLEGI EREDMÉNYEK Az intézmény kialakította és működteti belső információs rendszerét (IMIPben foglaltak szerint). Az iskolától a családi házig az információáramlást az alábbi eszközökkel oldjuk meg: meghívó szórólap, plakát, helyi kiállítás, stb. ellenőrző, üzenő füzet levél önkormányzat honlapja iskolai honlap tanulói értékelés havi rendszerességgel Az SMS küldése is napi gyakorlat, a fiatal nevelők és szülők kedvelik. Csökken az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma Csökken az iskolai hiányzások óraszáma Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma Az egyéni nyomon követés, a fejlesztési tervek alkalmazása és a képességkibontakoztató foglalkozások hozzanak a hátrányos helyzetű tanulóknak sikert, megbecsülést, ennek következtében fejlődést a tanulási képességük kialakulásában.
A Képességkibontakoztató és integrációs progr amot kidolgozta: Halmi Lászlóné igazgatóhelyettes
TISZALÖK, 2008. szeptember 20.
…………………………. Ig. helyettes
17
