3. Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának pedagógiai programja

Pedagógiai-mővelıdési program Oladi Általános Mővelıdési Központ OM azonosító: 200897

3. Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának pedagógiai programja 3.2.1. A szakiskolában tanított tantárgyak helyi tantervei

1. kötet

Szombathely 2011.

-2-

Tartalomjegyzék BEVEZETİ ................................................................................................................ 4 Önmeghatározás.................................................................................................................................................... 4 Általános célok és feladatok a szakiskola 9-10. évfolyama számára ................................................................. 5

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ............................................................................ 6 Általános célok és feladatok ................................................................................................................................. 6 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai.................................................................................................. 6 Fejlesztési követelmények..................................................................................................................................... 7 9. évfolyam ............................................................................................................................................................. 8 10. évfolyam ......................................................................................................................................................... 13 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 20 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 20 Feltételek.............................................................................................................................................................. 20

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET......................................................... 22 Általános célok és feladatok ............................................................................................................................... 22 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 22 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 22 9. évfolyam ........................................................................................................................................................... 23 10. évfolyam ......................................................................................................................................................... 27 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 31 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 31 Feltételek.............................................................................................................................................................. 32

AZ ESZKÖZÖK ELHELYEZÉSE SZERTÁR, ILLETVE AZ OKTATÁS FELTÉTELEINEK MIND TELJESEBB BIZTOSÍTÁSA SZAKTANTEREM MŐKÖDTETÉSÉT TESZI SZÜKSÉGESSÉ.NÉMET NYELV................................... 32 NÉMET NYELV ........................................................................................................ 33 Általános célok és feladatok ............................................................................................................................... 33 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 33 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 34 Belépı tevékenységformák ................................................................................................................................. 34 9. osztály............................................................................................................................................................... 35 10. osztály............................................................................................................................................................. 37 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 40 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 40 Feltételek.............................................................................................................................................................. 41 Szakmai tartalom ................................................................................................................................................ 42

ANGOL NYELV........................................................................................................ 47 Fejlesztési követelmények .................................................................................................................................... 47 Kommunikációs szándékok .................................................................................................................................. 48 Fogalomkörök ..................................................................................................................................................... 48 A továbbhaladás feltételei................................................................................................................................... 49 Hallott szöveg értése ............................................................................................................................................. 49 Beszédkészség....................................................................................................................................................... 49 Olvasott szöveg értése........................................................................................................................................... 49 Íráskészség ............................................................................................................................................................ 49 Kommunikációs szándékok................................................................................................................................ 49

-3-

fogalomkörök....................................................................................................................................................... 50

MATEMATIKA ......................................................................................................... 54 Célok és feladatok ............................................................................................................................................... 54 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 54 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 54 9. évfolyam ........................................................................................................................................................... 55 10. évfolyam ......................................................................................................................................................... 58 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 61 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 61 Feltételek.............................................................................................................................................................. 62

INFORMATIKA ........................................................................................................ 63 Általános célok és feladatok ............................................................................................................................... 63 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai................................................................................................ 64 Fejlesztési követelmények................................................................................................................................... 64 9. évfolyam ........................................................................................................................................................... 65 10. évfolyam ......................................................................................................................................................... 69 A tanulók értékelése, ellenırzése ....................................................................................................................... 71 Módszertani ajánlások........................................................................................................................................ 71 Feltételek.............................................................................................................................................................. 71 Szakmai tartalom ................................................................................................................................................ 73

-4-

Bevezetı Az OÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája a jelen tantervet a szakiskola (szakmunkásképzı iskola) 9-10. évfolyama számára dolgozta ki a Közoktatási törvény, a Nemzeti Alaptanterv és a szakiskola 9-10. Évfolyama számára kiadott kerettantervek elıírásai alapján. Célrendszerében az intézmény Pedagógiai programjához igazodik, figyelembe véve az 1998-ban a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány pályázatán díjat nyert helyi tantervünkben megfogalmazott elképzeléseinket is. Az iskola profiljának megfelelıen a közös mőveltségtartalmakat elsısorban olyan helyi elemek egészítik ki, amelyek a könnyő- és szolgáltatóipari szakmák eredményes tanulását készítik elı, de a tantervet - az általános mőveltségelemek túlsúlya miatt - más szakmákat oktató intézmények is könnyen adaptálhatják. A tantárgystruktúrát a kerettanterv meghatározza, ugyanakkor a követelmények teljesítésére való sikeres felkészítés indokolttá teszi a rendelkezésre álló szabad sáv és a nem kötelezı tanítási órákra biztosított idıkeret 10 %-ának terhére az óraszámok megengedett mértékő megnövelését. A szakiskolák számára kiadott kerettantervek közül a B változatot választottuk, nem elsısorban a tanulók terhelhetısége miatt, hanem azért, mivel a könnyőipari és az egyéb szolgáltató szakmák tanításához is szükséges a megfelelı szintő természettudományos alapozás. A kémia, az informatika, valamint a rajz és vizuális kultúra különösen hangsúlyt kell hogy kapjon a 9-10. Évfolyamon a késıbbi eredményes szakmai képzés érdekében. A tanterv alkalmas elsısorban a humán szakterület egyéb szolgáltatás és a mőszaki szakterület könnyőipar szakmacsoportjában az alapmőveltségi vizsgára való felkészítésre, az átjárhatóság biztosítására, a végleges pálya- és szakmaválasztásnak a 10. évfolyam végére való kitolására. A tanterv tartalmazza a 9-10. Évfolyam helyi tantárgyi tanterveit, valamint a szakképzı évfolyamok közismereti anyagát. A szakmai elıkészítés és alapozás tantárgyaiból a pályázati anyagban – terjedelmi megfontolásból - a Humán szakterület egyéb szolgáltatások szakmacsoport számára készült helyi tantervet közöljük csak. A tantárgyi tanterveket – a 12. évfolyam Gazdasági és munkajogi ismeretek tantárgy kivételével - munkatársaink készítették el a kerettantervek figyelembe vételével és felhasználásával. Mivel elıírás, hogy a helyi tanterveknek tartalmazniuk kell a kerettantervek moduljait, ezért a tantárgyi tantervek egyes fejezetei szinte szó szerint a kerettantervek elıírásait követik (Általános célok és feladatok, fejlesztési követelmények, belépı tevékenységformák, a továbbhaladás feltételei). Ezeket kék – a nyomtatásban szürke - betőkkel különítettük el a helyi szabályozástól (A tantárgy tanításának helyi céljai, további tananyagtartalmak, az egyes évfolyamokra megállapított követelmények, módszertani ajánlások, értékelés, a tankönyv kiválasztásának elvei, tárgyi feltételek). Teljes egészében helyileg szabályozott a Testnevelés és a Német nyelv tantárgy 11-12. Évfolyamra szóló tanterve, valamint az osztályfınöki órák helyi tanterve. Ennek a teljességre törekvı, a kerettantervi és a helyi szabályozást egybeszerkesztı, egymáshoz rendelı módszernek az volt a célja, hogy a szaktanár egy dokumentumban kapja kézbe mindazt, amit a tantárgyi mikrotervezésnél, a tanmenetek elkészítésénél figyelembe kell vennie. A megjelenített mőveltségtartalom csak a megnövelt óraszámokban tanított tárgyaknál egészül ki jelentısebb mennyiségő helyi tananyaggal. Úgy ítéltük meg – a szakiskolába lépı gyerekek képességét, tudásszintjét figyelembe véve -, hogy a rendelkezésre álló idıkeret a kötelezı tartalmak biztonságos elsajátítására elegendı, megfelelı mennyiségő idıt kell hagyni a gyakorlásra, a rendszerezésre, az ismeretek és készségek megerısítésére. Másrészt a legtöbb tantárgy kerettantervi követelményrendszere elégséges alapot jelent a továbblépésre, a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A tanterv megvalósításához rendelkezésre álló idıkeret egy-egy évfolyamon 185 nap, azaz 37 tanítási hét. Az alapmőveltségi vizsga bevezetése után azonban a 10. évfolyamon az idıkeret várható csökkenésével kell számolni!

Önmeghatározás A Teleki Blanka Szakképzı Iskola és Kollégium 1986 szeptembere óta mőködik Szombathely egyik legújabb városrészén, az Oladi lakótelepen. Az intézmény nevelı-oktató tevékenységét az iskolai oktatás általános mőveltségét megalapozó pedagógiai szakaszában (9-10., illetve évfolyamonként egy szakközépiskolai

-5-

osztályban a 9-12. évfolyamon), valamint az iskolai oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítı pedagógiai szakaszában folytatja. Pedagógiai tevékenyégét felnıttképzési formák egészítik ki. Az intézmény szakképzı iskola, ezen belül szakközépiskolai és szakiskolai feladatot lát el. E tevékenységét elsısorban könnyőipari és szolgáltató szakmák területén gyakorolja. Ebbıl fakadó hivatása a szakemberképzés. Képzési profiljában meghatározó szerepet játszanak azok a szakmák, amelyek az öltözködéssel, az ember külsı megjelenésével kapcsolatosak (ruha- és cipıipari szakmák, fodrász, kozmetikus, stb). Az iskola pedagógiai alapelvei a Pedagógiai program alapján: Az esélyegyenlıség és a képesség szerinti differenciálás elve. Igazodás a tanuló egyéni fejlıdési üteméhez. Értékközvetítés. Nyitottság. A piac és a gazdasági környezet igényeinek figyelemmel kísérése a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben.
Hagyományos keretek közt korszerő, az új módszereket keresı oktatás.
Tanulóközpontúság az alapozásban, teljesítményközpontúság a középiskolában és a szakképzésben.
Aktivitásra ösztönzı, cselekedtetı technikák alkalmazása.
A fiatalok személyiségfejlıdését elısegítı (pozitív irányú) és kevésbé korlátozó iskola megvalósítása. Tevékenységét az iskola a világnézeti pluralizmus és semlegesség jegyében végzi.





Tanulóinkat a teljes lakosság körébıl várjuk. Vállaljuk - az iskola szakmai profiljának keretei között - a gyengébbek felzárkóztatását, de a tehetséggondozást is elsısorban a szakmai versenyekre, illetve a szakirányú továbbtanulásra való felkészítés terén.

Általános célok és feladatok a szakiskola 9-10. évfolyama számára Az általános képzés lezárása, felkészítés az alapmőveltségi vizsgára. A szakképzés megalapozása, elıkészítése. Pályaorientáció, a választott szakma megismertetése. A tanulók alapismereteket szereznek a munka világáról. Személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése Tanulási technikák kialakítása A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása Az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés A másság elfogadására, toleranciára nevelés. Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. Kommunikációs készségek fejlesztése. A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés) A fenti célok akkor tekintendık megvalósítottnak, ha a tanulók legalább 90%-a sikeres alapvizsgát tesz, alkalmassá válik a késıbbiekben a szakmai tárgyak tanulására, megfelelı állóképességet szerez a fizikai munkavégzéshez, a személyiség- és képességfejlesztés területén mérhetı, ellenırizhetı eredményeket ér el.

-6-

Magyar nyelv és irodalom Általános célok és feladatok A szakiskolában a magyartanítás elsıdleges célja a tág értelemben vett olvasás-, írás- és beszédtanítás – s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. A zömükben tanulási kudarcok emlékeit hordozó és többségükben alulmotivált diákok kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességét kell erısíteni. Ez a feladat elválaszthatatlan az önbizalom-erısítéstıl és a sikerélmény-nyújtástól, a pedagógus pozitívumokra figyelı attitődjétıl. Az elıbbi célok elérése érdekében a diákok saját, mindennapi s jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolni kell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe. Lehetıségként és nem ellenségként kell figyelembe venni az audiovizuáliselektronikus tömegkultúra másodlagos szóbeliségét, s ezt a forrást fel kell használni a személyes kifejezıképesség fejlesztésében, illetve a magaskultúra, a szépirodalom s ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készség erısítésében. Az irodalom, a mővészet önismereti, az önmegértést és önmeghatározást elısegítı lehetıségeit kell tudatosítani. Az (irodalmi és nem irodalmi) olvasmányok kiválasztását alá kell rendelni a motivációs célzatnak, az olvasási kedv erısítésének és a kommunikációs nevelésnek mint központi célnak. Az aktív (s ez által is motivált) befogadás elısegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak. A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstıl és szövegalkotástól, annak funkcionális részeként kap helyet. A kommunikációs képesség fejlesztése során kerülni kell az olvasmányokkal, a filmrészletekkel, illetve a megbeszélt életproblémákkal össze nem függı absztrakt, motiválatlan feladatokat. A szakiskolai magyartanításnak – különös tekintettel a feltételezhetı szocializációs nehézségekre – különösen szorosan együtt kell mőködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezekkel szervesen összekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságos életproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Az irodalomtanítás célja, hogy a mőalkotások segítségével maradandó érzelmi és értelmi hatással esztétikai élményt nyújtsunk a tanulóknak. Az elemzett mővek értékei segítsenek a helyes életforma kialakításában, a világ dolgaiban való eligazodásban. Fontos cél az irodalom (az olvasás) megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerısítése. Az irodalomtanítás feladata, hogy sajátíttassa el a tantervi anyagban szereplı ismereteket. Alakítsa azt az elemzı készséget, amely a mővek belsı világa és formája közötti összefüggések meglátását biztosítja. Tudatosítsa a mőalkotásokban levı emberi élményeket, magatartásformákat. Fejlessze a tanulók ízlését, esztétikai fogékonyságát, ítéletalkotó képességét. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy eligazodjanak az értékes és értéktelen alkotások között. Sajátíttassa el az információk megtalálásának és felhasználásának módjait. Az irodalom anyaga tematikus elrendezéső, ugyanakkor egyes témakörök lehetıséget teremtenek alapvetı mőfaj- és irodalomtörténeti ismeretek közvetítésére. A szépirodalmi mővek erkölcsi, filozófiai üzenete az osztályfınöki órák emberismeret anyagához nyújtanak érzelmi és gondolati hátteret. A magyar nyelvi ismeretek tanításának célja, hogy megfelelı anyanyelvi mőveltség birtokába jussanak a tanulók. Legyenek képesek a nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazására, alkalmazzák tudatosan a különbözı nyelvi rétegek szókészletét (köznyelv, szaknyelv, irodalmi nyelv). Legyen életkoruknak megfelelı szóbeli és írásbeli kifejezıképességük, szóválasztásuk. Legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre: jegyzet és vázlat készítésére elıadásról és írott szövegrıl, forrásokból idézésre. Jellemezze ıket az együttmőködési képesség a beszédpartnerrel, alkalmasak legyenek saját álláspont kialakítására, az ellenvélemény mérlegelésére.

-7-

Az anyanyelvi készségek fejlettsége, a nyelvtani kategóriák ismerete elıfeltétele az eredményes idegennyelvtanulásnak. A szövegtani fejezetek feldolgozását - ha a tárgyi feltételek ezt lehetıvé teszik - célszerő összekötni a számítógépes szövegszerkesztés gyakorlásával, megteremtve ezzel a kapcsolatot a számítástechnika tantárggyal. A tananyag elıkészíti a szakképzı évfolyamok kommunikáció tantárgyának tanulását (önéletrajz írása, hirdetés megfogalmazása, stb.).

Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartás kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres társas-társadalmi beilleszkedéshez és együttmőködéshez, az eredményes problémamegoldáshoz, a konfliktusok kezeléséhez. Szükség van mind az ösztönös kommunikációs ismeretek tudatossá tételére, mind a nyelvi alapképességek szintre hozására és továbbfejlesztésére. Fejlesztendı a beszédpartnerekkel való nyelvi együttmőködés képessége, a különféle szóbeli és írásos mőfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása, a kommunikációs zavarok felismerésének és feloldásának képessége. Szükséges gyakoroltatni a kétszemélyes, a kiscsoportos és a hivatalos-nyilvános kommunikáció módozatait: a körülményekhez, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást; az együttmőködés képességét mind a kortárs, mind a felnıtt partnerekkel, az odafigyelést mások gondolataira és érzelmeire, az udvariasság és a nyelvi illemszabályok megtartását. A szövegértés fejlesztése az alapja a többi anyanyelvi terület fejlesztésének, ezért erre – illetve az itt tapasztalt hiányosságok feltárására és megszüntetésére – kívánatos különös gondot fordítani. Elengedhetetlenül szükséges a beszédértés tudatos fejlesztése – ennek fontos mozzanatai a közvetlen kommunikációban és az elektronikus tömegkommunikációban szereplı beszédmőfajok, szövegfajták szerkezeti sajátosságainak tudatosítása, illetve a figyelem edzése és irányítása. Az olvasás képessége erısen összetett, beleértjük az olvasástechnikát, a pontos és kifejezı olvasást s a szövegbe kódolt üzenet megfejtését, megértését. A két terület elválaszthatatlan, fejlesztése párhuzamosan folyik. Fejlesztendı, illetve kialakítandó a szó szerinti, az értelmezı, a kritikai és a kreatív olvasás képessége. Az olvasási képességhez hozzátartozik a szöveghez kapcsolódó kérdések feltevése (ez a képesség ugyanis a további olvasás biztosításának a feltétele), valamint az olvasói válaszadás, a kifejleti jóslatok alkotásának képessége (ez pedig a személyes kötıdés, a szöveg belsıvé tételének és megtartásának záloga). A fejlesztı munka nem rekedhet meg a rutinszerő szövegértési gyakorlatoknál, a tanulóknak be kell mutatnunk a tömegkommunikáció és a szépirodalom összetett jelentéső szövegeit is. A szóbeli és az írásos szövegalkotás képességét egyaránt fejlesztenünk kell. Itt szükséges és lehetséges építeni a szóbeli szövegalkotás sokakban meglévı, de az iskola által mőfaji, tematikus vagy szövegszerkesztési okokból gyakran nem honorált képességeire. Önbizalom-erısítı célzattal fel kell tárni a diákokban szunnyadó, illetve az iskola falain gyakran kívül maradó történetmondási és meggyızı képességet. Erre lehet azután építeni az irodalmi elbeszélések mélyülı megértését és az írásbeli fogalmazások fejlesztését. A „korlátozott kódban” elıadott élménybeszámolót, történetmondást, érvelést is méltányolni kell, majd a kifejtetlen utalások, elemek kibontásának technikáját kell türelmesen és fokozatosan elsajátíttatni. Ehhez kapcsolódik az igényes és a helyzethez illı szóhasználat, mondat- és szövegalkotás gyakoroltatása, a mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a nem verbális nyelvi elemek összehangolt és célszerő használatának kialakítása. Erısíteni kell az alapvetı fogalmazási típusok megalkotásának képességét szóban (felszólalás, hozzászólás, köszöntı stb.) és írásban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). Különös gondot kell fordítani a közéleti szövegek megalkotásának képességére, szintén szóban (állásinterjú) és írásban (önéletrajz. kérvény, pályázat stb.) A fejlesztés meghatározó területe a rendszeres szövegtömörítés, szövegkiegészítés és szövegbıvítés. A tanulókat fel kell készíteni némely szövegek szóbeli elıadására is, ezért a memória és az elıadói-kommunikációs képességek fejlesztésére is hangsúlyt kell helyezni. A szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztésétıl nem választható el az ítélıképesség, az esztétikai és erkölcsi érzékenység növelése. A tömegkultúra és a szépirodalom rendszeresen ismétlıdı együttes, illetve párhuzamos tárgyalása különösen jó alkalmat teremt minderre. A szórakoztatóipari termékekben megmutatkozó leegyszerősített értékszerkezetek és az igényes szépirodalom árnyaltabb értékvilága közötti különbségtétel egyszerre fejleszti az erkölcsi és az esztétikai érzékenységet. A szereplık tetteiben megnyilvánuló értékrendszer vizsgálata, az indítékok, körülmények és következmények mérlegelése, miképpen a különbözı értékek közötti választások elemzése, kiemelt szerepet kap a szakiskolai tanulók irodalmi nevelésében. A tanulási képesség fejlesztése mindenekelıtt az ismeretfeldolgozási technikák megismertetését és gyakoroltatását jelenti. Ez az egész iskola együttes feladata, de természetesen kiemelt szerepet kap az

-8-

anyanyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelésben is. Idetartoznak a jegyzetelés, a könyvtári anyaggyőjtés, illetve az olyan szövegfeldolgozási technikák, mint a vázlatkészítés és a lényegkiemelés. Mindez a számítógép korában természetesen kapcsolódik össze a számítógépes szövegszerkesztés gyakoroltatásával. Külön figyelmet kell szentelni a vizuális információ értelmezésének fejlesztésére. Az alapvetı hagyományos könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása mellett társadalompolitikai szempontból is elengedhetetlen, hogy a szakiskolás diákok is személyes gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a számítógépes információforrások hozzáférésérıl és kezelésérıl. Az anyanyelvi ismeretek nem külön, hanem integráltan szerepelnek a tananyagban. A nyelvi tudatosság nem elvont fogalmak ismeretét jelenti, hanem a nyelv megfigyelését, analizálásának képességet. Ezt az analizáló képességet azonban fejleszteni kell, elsısorban az alá-fölé-mellérendeltségi és a rész-egész viszonyok felismerését. A nyelvtani ismereteket a többi fejlesztési feladathoz és a szövegekhez célszerő kapcsolni. A hangtant az olvasás-írás és a kiejtés fejlesztéséhez, a szófajtant és az alaktant a szóelemzési elven alapuló helyesírási esetek tanításához, a mondattant pedig a szövegértı olvasás, illetve a szövegalkotás fejlesztéséhez. Ez az elrendezés a legszükségesebb ismeretek átadását biztosítja, nyelvtan helyett nyelvtani magyarázatokat, nyelvhelyességi, helyesírási és nyelvi illembeli tanácsokat. A kommunikációs képességfejlesztés elsıdlegessége nem jelenti azt, hogy az irodalom és az olvasó kapcsolatáról, az irodalmi élmény jelentésközvetítı szerepérıl, illetve az irodalmi kifejezésformákról a szakiskolások nem szereznek tapasztalatot. A fejlesztés alapvetı feladata e téren, hogy felismertesse a tanulókkal, hogy az irodalmi mő nem – az önmagában amúgy sem megragadható – nyers valóság lenyomata, hanem világértelmezés és teremtett világ, illetve sajátos kommunikációs forma, jelentésteremtı, jelentésközvetítı rendszer sajátos törvényszerőségekkel. Epikai, lírai és drámai mővek, illetve mőrészletek olvasása és elemzése során a diákok ismereteket és élményeket szereznek arról, hogy az egyes mőnemek, illetve mőfajok sajátos kifejezésmódjának eszközeit alkalmazó alkotások hogyan járulnak hozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzeti kultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Kiemelt fejlesztési feladat az irodalomolvasás motivációjának megerısítése. Tudatosítani kell, hogy a mővet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója, és hogy az olvasónak mindig van bizonyos értelmezési szabadsága, de az értelemadásnak vannak a szöveg és kontextusa által kijelölt határai. A diákokat segíteni kell annak megfigyelésében és megfogalmazásában, hogy az olvasói élmény megteremtésében milyen hatóeszközök játszanak szerepet. A szakiskolai irodalomtanítás nem elsısorban mőveltségközvetítésre törekszik, ugyanakkor betekintést nyújt a magyar irodalom – és kisebb mértékben a világirodalom – néhány jelentıs alkotásának világába, kialakítja, illetve megerısíti az igényt, hogy a diák a mőben érzékelje az idı (a keletkezés korának) sajátosságait, illetve felkészít bizonyos alapvetı mőfaji és stiláris vonások felismerésére.

9. évfolyam Az integrált anyanyelvi-irodalmi tantárgy heti óraszáma: 3

Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A beszélı és a hallgató szerepének megfigyelése és gyakorlása. Az órai eszmecserékben, a vizsgált televíziós mősortípusokban és az irodalmi mővekben megjelenı álláspontok követése, az eltérı vélemények saját szavakkal való újrafogalmazása, a megértés visszaigazolása. A nem nyelvi kifejezıeszközök (pl. testbeszéd) megfigyelése és tudatos alkalmazása. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelı eszközök alkalmazásának gyakorlása. Szövegértés A szó szerinti, az értelmezı (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. Szövegek, szövegrészek globális témájának megállapítása (pl. fiktív újság fiktív cikkeinek téma és mőfaj szerinti azonosítása alapján rovatokba rendezés). Kép és szövegrész témaazonosítás alapján történı összekapcsolása. Szövegrészek (bekezdések) idırendi és/vagy logikai kapcsolatának felismerése. Jelölt és jelöletlen ok-okozati kapcsolatok felismerése, következtetések keresése, megfogalmazása. Összegzı általánosításokhoz alátámasztó részletek, részletekhez összegzı általánosítások (tételmondatok) keresése, azonosítása. Elbeszélı, leíró és érvelı szövegtípusok megkülönböztetése.

-9-

Szövegalkotás Rendezett, tagolt, olvasható írásmód. Köznapi izgalmas történetek (forró helyzetek), illetve sikeres közönségfilmek, népszerő televíziós mőfajok (pl. egy szappanopera egy epizódja) cselekményének elbeszélése. A kívülállók számára homályos utalások fokozatos kibontásának, a mondatok teljesebbé tételének gyakorlása. Szövegkiegészítési, szövegtömörítési és szövegbıvítési gyakorlatok. Elbeszélés, leírás, magánlevél fogalmazása. Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetébıl, például a mővek szereplıinek jellemzése egy másik szereplı nézıpontjából, jelenetek elıadása hangnemváltással, befejezésváltozatok alkotása, más nézıpontból való történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szövegrészek rendjének újraalkotása, szereplık szituációhoz kötıdı, ki nem mondott gondolatainak megfogalmazása. Szerzıi utasítás megfogalmazása jelenethez; színpadkép, jelmez legjellemzıbb vonásainak vázlatos leírása. Ítélıképesség, erkölcsi és az esztétikai érzékenység Tapasztalat szerzése az irodalom önmegértést, önértelmezést elısegítı funkciójáról. A mővekben megjelenı emberi szerepek, csoportnormák és értékek felismerése és azonosítása. Az eltérı és egymással szembesülı igazságok, egyazon kérdésre adott eltérı magatartásválaszok felismerése és jellemzése. „Szöveg a szöveg ellen” – állásfoglalás írása a mő egy szereplıjének vagy egészének értékrendje ellen. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. Tanulási képesség Lényegkiemelés mintakövetés alapján ismeretterjesztı, illetve tankönyvi szövegekbıl. Meghatározott elemzési szempontok alapján adatgyőjtés a mő szövegébıl az értelmezés elıkészítésére vagy alátámasztására. Az összegyőjtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal. Vázlatkészítés minta alapján. Vázlat szöveggé bıvítése. Tételmondat kiegészítése érvekkel, példákkal, alátámasztó részletekkel. Szövegtömörítés minta követésével, majd önállóan. Alapismeretek a könyvtárak számítógépes nyilvántartásáról, illetve a számítógépes keresıprogramokról. Anyanyelvismeret Élıszóban kellı figyelem a mondatfonetikai eszközök helyes – a beszélı szándékának és az alkalomnak megfelelı – használatára. Törekvés a szöveghő és kifejezı felolvasásra, szövegmondásra, versmondásra. Mások beszédében a hangzó eszközök szerepének, jelentésének megfigyelése, értelmezése. Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásában a szavak jelentésérıl, szófajáról szerzett ismeretek felhasználása. Minden írásbeli feladatban a tanult szabályok ismeretében a helyesírási hibák kijavítása, a helyesírási szótár önálló, rendszeres használata az önellenırzésben. A nehezebb helyesírási kérdésekben a szóelemzı módszer alkalmazása az alaktani ismeretek felhasználásával. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalmi mő mint valóságmodell és teremtett világ – a fogalmak értelmezése példákkal. Az irodalomolvasás motivációjának megerısítése a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket felvetı irodalmi mővek közös értelmezésével. Annak tudatosítása, hogy a mővet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója. Irodalmi kifejezésformák A szerzı, az elbeszélı és a szereplık megkülönböztetése, az elbeszélıi nézıpont és a beszédhelyzet (látókör) felismerése. Az elıreutalások és késleltetések felismerése, funkciójuk megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. A tanult epikai mőfajok (regény, novella) megkülönböztetése, illetve azonosítása. Az elbeszélı általi és a párbeszédes-színpadi történetmegjelenítés közötti különbségtétel gyakorlása. A több szálon futó cselekmény szálainak szétválasztása és kapcsolódási pontjaik bemutatása (pl. népszerő közönségfilmben). Jelképes tárgyak és visszatérı motívumok felismerése. Az olvasott mővek elhelyezése az idıben, a megírás és a cselekmény idejének megkülönböztetése a tanult mővek esetében. Néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából. Megjegyzés: a tantárgy integrált jellegének megfelelıen az irodalmi és anyanyelvi témakörök nem válnak el egymástól, az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés terepe a témák és tevékenységek mentén szervezett magyaróra. Az anyanyelvi nevelés az egyes „irodalmi” témakörök tárgyalásával párhuzamosan folyik, a nyelvi témákat tehát nem egymás után következı fejezetekként, hanem folyamatosan fejlesztendı képességterületként kell felfogni.

- 10 -

Témakörök, tartalmak TÉMAKÖRÖK Csináljunk újságot hozott anyagból!

TARTALMAK Szövegek témájának és mőfajának azonosítása – szövegértési gyakorlatok. Kép és szöveg, illetve szövegrész tematikus összekapcsolása.

SZERZİK ÉS MŐVEK FOGALMAK Napilapok, folyóiratok cikkei Hír, kommentár, interjú, Egy riport olvasása és elemzése riport. Hír, kommentár, interjú a televízióban

Indítékok és következmények

Néhány bibliai és mitológiai történet A biblia, a mitológia Részletek a Bibliából fikció, az irodalom mint teremtett világ és sajátos • A világ teremtése kommunikáció • A bőnbeesés • Bábel tornya • A tékozló fiú Görög mítoszok • Prometheusz • Erisz almája Okok és okozatok Egy ismeretterjesztı szöveg elemzése Novella, példázat ismeretterjesztı Maupassant: Az ékszer Kosztolányi Dezsı: Fürdés szövegekben, 19. és 20. Századi novellákban, a diák Móricz Zsigmond: Tragédia által hozott történetekben, Galgóczi Erzsébet: Tizenegy több, mint három televíziós fikciókban. Szabadon választott történetek, TV játék és példázatok megbeszélése

NYELVTAN Kétszemélyes és kisközösségi kommunikáció Kommunikációs helyzetek; a beszélı és a hallgató szerepe. A nyelvi és a nem nyelvi kifejezıeszközök (pl. testbeszéd). Nyelvi viselkedés: „Ki, mikor, mit, hol, miért, hogyan s mely eszközök által?” Mindennapi szövegek: a bemutatkozás és a bemutatás, a névjegy, a meghívó és a meghívás, a köszönés és a megszólítás, a köszöntés. A beszélgetés illemtana.

Írás A beszéd és az írás. Érdekességek az írás történetérıl és a különféle írásrendszerekrıl

A magyar írásrendszer fıbb sajátosságai (hangjelölı és betőíró), kialakulása, a helyesírás szabályozása. Az íráskép mint nem verbális kommunikáció: a tagolt és rendezett íráskép. A helyesírási szabályzat (AkH.), a helyesírási szótárak. Az alapvetı helyesírási szabályok megtartása (a mondatkezdés és -zárás, a szavak különírása, a szavakban a betők pontos és helyes sorrendő leírása).

- 11 -

TÉMAKÖRÖK Sikerek, kudarcok, életutak – történetek a képernyın, az életben és az irodalomban

Klasszikusok filmen

Kedvencek, különcök és kedvtelések

Beilleszkedés és kívülmaradás

TARTALMAK A szappanoperák és a valóságos élethelyzetek. Emberek és szereplıtípusok. Hétköznapi konfliktusok a tévéfilmekben és az irodalomban. Regény és teleregény. Mitıl lesz érdekes a történetmondás? Rész és egész, film és irodalom – a történetmondás hasonló és eltérı elemei. Egy-egy részlet kinagyítása. Melyik miben ad többet?

SZERZİK ÉS MŐVEK FOGALMAK Karinthy Frigyes: A cirkusz társadalmi szerepek és Mikszáth Kálmán: Szücs Pali hıstípusok szerencséje vagy Szegény Gélyi János regény lovai Hemingway: Az öreg halász és a tenger (filmváltozat) Jókai Mór: Az arany ember Részletek Jókai Mór: Az arany ember címő regényébıl Filmváltozat Várkonyi Zoltán rendezésében

NYELVTAN A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerősítés elve szerinti írás alapesetei. A szótani ismeretek rendszerezése és bıvítése.

Beszéd és beszédértés A beszéd dallama, a hangsúlyozás, a beszédtempó, a hangerı, a beszédszünet. A kifejezı beszéd és a felolvasás. A kiejtési hibák és a beszédhibák javítása. Beszédmővek meghallgatása, beszámolás a hallottakról. dráma, komédia, konfliktus, Szövegelemzés és szövegalkotás A helyzet- és jellemkomikum, megbeszélés és a vita. Az elbeszélés, a tragédia, monológ, leírás, a jellemzés és a magánlevél. dialógus,

Kedvenc hírességek, Boccaccio: A sólyom feláldozása állatkedvencek, sportok, Mrozek: A juhászkutya hobbi, zene, film, színház, Tamási Áron: Sóvidéki társasjáték sztárok. Hısök és különcök, Krúdy Gyula: A hírlapíró és a halál régi és mai idıtöltések a Egy színdarab vagy zenés játék bulvársajtóban és az megtekintése – a tanár vagy a tanulók irodalomban. választása szerint Iskolai történetek novellában, Kosztolányi Dezsı: Kísérem a fiam az elbeszélıi nézıpont és látókör (elbeszélıi filmben és regényben iskolába (regényrészletekben). Móra Ferenc: Szeptemberi emlék beszédhelyzet), elıreutalás Versek a magányról. Illyés Gyula: Puszták népe (részlet) és késleltetés, feszültségkeltés, Mándy Iván: Dolgozatírás Ottlik Géza: Apagyi vagy részlet az megszólító-megszólított viszony a versben, ritmus, Iskola a határon címő regénybıl Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba szóképek és alakzatok

Szövegszerkesztési ismeretek: a téma megjelölése, anyaggyőjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás. A memorizálás és az elıadás; a vázlatkészítés.

- 12 -

TÉMAKÖRÖK Nevetés és irodalom

TARTALMAK SZERZİK ÉS MŐVEK Humoros, szatirikus, ironikus A helység kalapácsából prózai és verses szövegek, Jókai Mór: A két szász vagy A két drámai jelenetek Markov Mikszáth Kálmán: A korlátfa vagy A pénzügyminiszter reggelije Rejtı Jenı: Piszkos Fred, a kapitány (részlet) Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek) Karinthy Frigyes: Így írtok ti (részletek) Örkény István egyperces novelláiból

FOGALMAK Anekdota, egyperces, komikum, irónia, szatíra, groteszk

Olvasás Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat egyben tartó olvasás kialakítása, szintre hozás). A szó szerinti, az értelmezı (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése.

NYELVTAN A szövegértésben és a szövegelemzésben meghatározó jelentıségő szófaji, alaktani és mondattani ismeretek ismétlése, kibıvítése.

- 13 -

Kötelezı házi olvasmány: Jókai Mór: Az arany ember Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (3 vers, egy-két 15-20 soros próza- vagy drámarészlet).

Követelmények A tanuló nyelvi magatartása legyen azon a szinten, hogy képes legyen a társaival való együttmőködésre a feladatok megoldásában, ismerje meg és alkalmazza a kulturált érintkezés szabályait (alkalomnak és napszaknak megfelelı köszönés, bemutatkozás, bemutatás szabályai, a beszélgetés illemtana). Tudja értı figyelemmel hallgatni beszélgetıtársát, ne vágjon a szavába, a mindennapok kommunikációját szimuláló helyzetekben legyen képes kulturáltan, nyelvileg helyesen kifejezni önmagát. A szövegértés területén legyen képes a közvetlen kommunikációban elıforduló beszédmőfajok, szövegfajták sajátosságainak felismerésére, a lényeg megértésére és kiemelésére, 10-15 perces beszédmő hallás utáni összefoglalására. Az olvasás területén feleljen meg a szó szerinti és az értelmezı olvasás követelményeinek, legyen képes a szöveghez kapcsolódóan kérdéseket feltenni, az olvasott szöveg legfontosabb gondolatait megérteni, tartalmát összefoglalni, és röviden önállóan is értelmezni. A szóbeli és az írásos szövegalkotás területén nyelvhasználatát igényes és a helyzethez illı szóhasználat, mondat- és szövegalkotás jellemezze, a mondat- és szövegfonetikai eszközöket, valamint a nem verbális nyelvi elemeket ismerje, törekedjen tudatos alkalmazásukra. Ismerje a tanév során tanult fogalmazási mőfajok sajátosságait, legyen képes a tanév során tanult mőfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, magánlevél) nyelvi és stilisztikai szempontból megfelelı színvonalú szövegeket alkotni hétköznapi témákban és a tanult epikai mővekhez kapcsolódva. Legyen képes szövegek tömörítésére, kiegészítésére és bıvítésére, legyen képes alkalmazni a szövegfeldolgozási technikákat (vázlatkészítés, jegyzetelés, lényegkiemelés). Legyen képes a megtanult memoritereket folyamatos beszédben elmondani. Az anyanyelvi ismeretek területén legyen képes az általános iskolában tanult leíró nyelvtani kategóriák, fogalmak helyes alkalmazására, az alapvetı nyelvtani jelenségek és szabályszerőségek felismerésére. Az irodalomolvasás során értse meg, hogy az irodalmi mő nem a nyers valóság lenyomata, hanem világértelmezés és teremtett világ, sajátos kommunikációs forma. Ismerje a tanult mőfajok legfontosabb sajátosságait. Legyen képes a mőveket a tanultak alapján vagy kérdésekre válaszolva ismertetni, a jelentés szintjén elemezni. Legyen képes a tanult mővekben a szereplık tetteiben megnyilvánuló értékrendszer vizsgálatára, az indítékok, körülmények és következmények mérlegelésére. Az év folyamán két dolgozatot kell írni a magánlevél és az elbeszélés vagy jellemzés mőfajából.

Minimális követelmények, a továbbhaladás feltételei Az anyanyelvi képességeket megalapozó beszédértés, közepes nehézségő és hosszúságú (mintegy ötszáz szavas) szövegek elolvasása és elemi szintő megértése meghatározott idın (kb. 15 percen) belül: a globális téma azonosítása, a szövegben szereplı ok-okozati viszonyok legalább nyolcvan százalékának megértése; mindennapi szövegek alkotása, egyoldalas, elfogadható külalakú és helyesírású fogalmazás (az élménybeszámoló jellegő elbeszélés és a magánlevél mőfajában), vázlatkészítés. Sikeres szövegkiegészítés, lényegkiemelés, szövegtömörítés. Az elbeszélés, illetve a vizsgált dramatikus mőfajok legalapvetıbb feszültségkeltı eszközeinek megragadása, a tanult mővek közül néhányban a szereplık választási helyzeteinek, motivációjának világos megfogalmazása, a (tanult) drámai és epikus mővek történetmegjelenítése közötti különbségtétel; alapvetı ismeretek a tanult irodalmi mővek mőfaji besorolásáról, legfontosabb hatóeszközeirıl.

10. évfolyam Az integrált anyanyelvi-irodalmi tantárgy heti óraszáma: 3

- 14 -

Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs mőfajok értı és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében. A sajtó és a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztı és szórakoztató mőfajainak megkülönböztetése. Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs mőfajok alkotására. Az eltérı és a saját vélemény kulturált ütköztetése, összevetése. A írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékő mintáinak tanulmányozása. Beszédhelyzet és stíluseszközök viszonyának felismerése. Szövegértés Írásos (saját és szépirodalmi) szöveg kifejezı elıadása. Hosszabb és igényesebb mővek hallás utáni követése, beszámolás a hallottakról. Értı hangos és néma olvasás. Meggyızési technikák (pl. tekintélyérv, példa jellegő érvsor, többségi érv, negatív érvelés) felismerése. Elbeszélı, leíró és érvelı szövegtípusok jellemzıinek felismerése. Szó szerinti és metaforikus, szótári és a szövegkörnyezetbıl adódó jelentés megkülönböztetése. Az írott és tömegkommunikáció néhány alapvetı mőfajának (hír, kommentár, riport, interjú) azonosítása, a mőfaji sajátosságokból fakadó közlési korlátok, illetve az esetleges manipulációs szándékok és eszközök felismerése. Szövegalkotás Kommunikációs helyzetek elemzése: állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések, szakkifejezések, szólások megfigyelése, győjtése és beépítése a szövegbe. Meggyızı-érvelı szövegmővek alkotása, illetve hasonló jellegő audiovizuális produktumok leírása, megtervezése. A közéleti írásbeliség mőfajai, például levél, kérvény, önéletrajz, hirdetés készítése; közlı mőfajok, például cikk, hozzászólás, felszólalás. Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetébıl: pl. hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Instrukciók írása (díszlet, jelmez, színpadkép, színpadi mozgás). Ítélıképesség, erkölcsi és az esztétikai érzékenység A feldolgozott mővek szereplıinek tetteiben megnyilvánuló értékrendszer vizsgálata, az indítékok, körülmények és következmények mérlegelése, a különbözı értékek közötti választások elemzése. A szórakoztatóipari termékek egyszerőbb értékszerkezeteinek és emberképének összevetése az igényes irodalmi és filmalkotások összetettebb értékszerkezeteivel, árnyaltabb emberképével. Tanulási képesség Önálló lényegkiemelés ismeretterjesztı, illetve tankönyvi szövegekbıl (tételmondatok kiemelése). A tanár által megadott, illetve a tanuló által kiválasztott és/vagy megfogalmazott elemzési szempontok alapján adatgyőjtés a mő szövegébıl az értelmezés elıkészítésére vagy alátámasztására. Az összegyőjtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal. Önálló vázlatkészítés. Fogalmazás, illetve beszámoló készítése meghatározott gyakorlati vagy irodalmi témáról hagyományos és elektronikus információforrások igénybevételével. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Annak tudatosítása, hogy az irodalom sajátos kommunikációs forma, jelentésteremtı, jelentésközvetítı rendszer, teremtett világ, sajátos törvényszerőségekkel. Epikai, lírai és drámai mővek, illetve mőrészletek olvasása és elemzése során ismeretek és élmények szerezése arról, hogy az egyes mőnemek, illetve mőfajok sajátos kifejezésmódjának eszközeit alkalmazó alkotások hogyan járulnak hozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzeti kultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Különbségtétel a mővek szó szerinti és metaforikus jelentése között. Irodalmi kifejezésformák A költı életrajzi alakjának és a versben megszólaló „én”-nek a megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, megszólító-megszólított viszonyának bemutatása, a vers esetleges jelenetkeretének, epikus magjának felismerése a tanult mővekben. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (pl. beszédhelyzet, idıszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. Az epikai és a drámai mővek történetbemutatásának és szövegfelépítésének összevetése és megkülönböztetése. A magyar irodalom néhány nagy alkotójától származó mővek megismerése. Ismeretek szerzése e jelentıs írók életérıl és koráról. Megjegyzés: a tantárgy integrált jellegének megfelelıen az irodalmi és anyanyelvi témakörök nem válnak el egymástól. Az anyanyelvi nevelés az egyes irodalmi” témakörök tárgyalásával párhuzamosan folyik, a nyelvi

- 15 -

témákat tehát nem egymás után következı fejezetekként, hanem folyamatosan fejlesztendı képességterületként kell felfogni.

- 16 -

Témakörök, tartalmak TÉMAKÖRÖK A meggyızés mővészete

Szerelem

TARTALMAK Meggyızés, rábeszélés reklámokban, publicisztikában és szépirodalomban.

SZERZİK ÉS MŐVEK Reklámszöveg vagy termékismertetı elemzése Egy publicisztikai szöveg elemzése Platon: Szokratesz védıbeszéde (részlet) részlet Kölcsey Ferenc Parainesisébıl

FOGALMAK Az irodalom mint sajátos kommunikáció Szólás, szakkifejezés, állandósult szókapcsolat, szófajok, toldalékok. Értekezés

NYELVTAN Kisközösségi és tömegkommunikáció Kommunikációs helyzetek (állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések, szakkifejezések, szólások megfigyelése, győjtése és beépítése a szövegekbe). Nyelvi, nem nyelvi és képi üzenethordozók és hatásuk. híradó, hír, riport, interjú, Szövegelemzés és szövegalkotás A tömegkommunikáció reklámklip, Tájékoztató mőfajok: a hír, a tudósítás, a összetevıi, folyamata és Kommentár, kritika, olvasói riport, az interjú, a reklám. eszközei. levél, Véleményt közlı mőfajok: a cikk, a A sajtó; a rádió és a televízió. kommentár, a kritika, az olvasói levél. Szerelmes versek a klasszikus Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, a vers zenei eszközei (rím, Beszéd és beszédértés így köszöne néki Az írásos (saját és szépirodalmi) szöveg és a modern magyar ritmus, szöveghangzás), költészetbıl. Vágy és valóság, Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó áthajlás, a versmondat, a kifejezı elıadása. harmónia és diszharmónia. A kérelem vers szóláshelyzete, dal, versben mondás többlete – óda, elégia, ballada, Vörösmarty Mihály: Ábránd, a szóképek és alakzatok avagy amit a formák fejeznek Csongor és Tünde (részlet), ki. Petıfi Sándor: Szeptember végén Minek nevezzelek? Vajda János: Húsz év múlva Juhász Gyula: Milyen volt…, Anna örök Ady Endre: Héja-nász az avaron Szabó Lırinc: Semmiért egészen József Attila: Óda vagy Flóra Radnóti Miklós: Tétova óda Déry Tibor: Szerelem Oravecz Imre verseibıl

- 17 -

TÉMAKÖRÖK Konfliktusok

Örökségünk

Az emberek titkai

TARTALMAK SZERZİK ÉS MŐVEK Köznapi és drámai konfliktusok Shakespeare: Romeo és Júlia megjelenítése és elemzése. filmváltozat Moliere egy drámájának megtekintése videón vagy részletek olvasása. egy-két részlet Katona József Bánk bánjából; Nemzeti identitásunk, a magyar Halotti beszéd, Ómagyar Máriairodalom néhány alapszövege. siralom Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz I., II. Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Arany János: Szondi két apródja Ady Endre: Föl-földobott kı József Attila: A Dunánál Márai Sándor: Halotti beszéd Versek és elbeszélı mővek a Berzsenyi Dániel: A közelítı tél személyiség összetettségérıl, Arany János: A tamburás öregúr szerepek és személyiség, Ady Endre: Szeretném, ha személyiség és élettörténet szeretnének; összefüggéseirıl. József Attila: Tiszta szívvel Radnóti Miklós: Mint a bika, Járkálj csak halálraítélt! Franz Kafka: Az ítélet Kosztolányi Dezsı: A kulcs Szürke glória

FOGALMAK

NYELVTAN A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben: a tekintet, az arckifejezés, a mozdulat, a megjelenés, a testtartás, a hangjelek.

Hosszabb és igényesebb mővek hallás utáni követése, beszámolás a hallottakról.

Központozás, párbeszéd, Írás idézés írásmódja Nem nyelvi jelek az írásbeli közlésben: a Felszólalás, hozzászólás. margók, a tagolás, a bekezdés, a sorok, a szavak és a betők, a kiemelések, a A szöveg, a mondat, mondatfajta, fımondat, javítások. mellékmondat, utalószavak, Helyesírás: a tulajdonnevek és az mondatrész, szintagma. összetett szavak fontosabb tanult esetei, A szöveg jelentésbeli gyakoribb rövidítések; a számok és a kapcsolatai, stílusrétegek. keltezés írása; a központozás alapesetei; a tételmondat, bekezdés, párbeszéd és az idézés módja. utalószavak, Szövegelemzés és szövegalkotás Szöveg, mondat, mondatfajták, szófaj, szóelem (tı és toldalék), mondat- és szövegfonetikai eszközök. A szöveg nyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeinek szerepe és a szöveg értelmezése. A beszédhelyzet hatása a szöveg jelentésére.

- 18 -

TÉMAKÖRÖK Erıszak és kiszolgáltatottság

TARTALMAK Bőnügyi történetek a médiában és a szépirodalomban (pl. egy bőnügyi hír, egy krimi és az Édes Anna összevetése).

SZERZİK ÉS MŐVEK Poe: A Morgue utcai kettıs gyilkosság Egy TV krimi megbeszélése Móricz Zsigmond: Barbárok Kosztolányi Dezsı: Édes Anna

Mire jó az irodalom?

Értekezı és szépirodalmi mővek az irodalom hatásáról, „hasznáról”.

Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról Fejes Endre: A hazudós Goethe: Maradandóság a változásban Rilke: Archaikus Apolló-torzó Petıfi Sándor: A XIX. század költıi Paul Verlaine: Költészettan

FOGALMAK Kérvény, hirdetés

NYELVTAN Mindennapi szövegek. A vita, a megbeszélés, a felszólalás. a hozzászólás, az alkalmi beszéd (pl. köszöntı). Közéleti szövegek: hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, hirdetés, válasz a hirdetésre, pályázat. Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél írásának finomítása, pl. a leírás és az elbeszélés kombinálása, a párbeszédek beépítése, az idézetek alkalmazása.

Olvasás A mondatelemzés és a szövegértı olvasás összekapcsolása (a mondatrészek és a köztük lévı viszonyok felismerése, a fımondat megkeresése, a beékelt mondatok elemzése és felolvasása stb.). A szórend és a hangsúly összefüggése. Olvasás a sorok között, a manipuláció felismerése.

- 19 -

Kötelezı házi olvasmány: egy regény

Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (6 vers, egy-két 15-20 soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek a célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban.

Az évi órakeret felosztása Az órakeret felosztása Új anyag feldolgozására és gyakorlásra Írásbeli számonkérésre, dolgozatírás- és javításra Összefoglalásra (témakörök végén) Év eleji és év végi ismétlésre Összesen

184 óra 12 óra 14 óra 12 óra 222 óra

Követelmények A kulturált nyelvi magatartás területén: Legyen képes a gyakorolt kommunikációs helyzetekben a beszédpartnerekkel való nyelvi együttmőködésre, a különféle szóbeli és írásos mőfajok kommunikációs technikáinak alkalmazására, alakuljon ki benne a kommunikációs zavarok felismerésének és feloldásának képessége. Legyen képes alkalmazkodni a különbözı kommunikációs helyzetekhez. A szövegértés területén legyen képes a közvetlen kommunikációban és az elektronikus tömegkommunikációban elıforduló beszédmőfajok, szövegfajták sajátosságainak felismerésére, a lényeg megértésére és kiemelésére, 1015 perces beszédmő hallás utáni összefoglalására és értelmezésére. Az olvasás területén alakuljon ki az értelmezı, kritikai és kreatív olvasás képessége. Legyen képes kérdéseket feltenni a tömegkommunikáció és a szépirodalom összetett jelentéső szövegeihez is, ezek legfontosabb gondolatait megérteni, tartalmát összefoglalni, értelmezni. A szóbeli és az írásos szövegalkotás területén: A tanuló nyelvhasználatát igényes és a helyzethez illı szóhasználat, mondat- és szövegalkotás jellemezze, alakuljon ki a nem verbális nyelvi elemek összehangolt és célszerő használatának képessége. Ismerje a tanév során tanult szóbeli és írásos fogalmazási mőfajok sajátosságait, legyen képes a tanév során tanult mőfajokban nyelvi és stilisztikai szempontból megfelelı színvonalú szövegeket alkotni. Legyen képes közéleti, hivatalos szövegek megalkotására is szóban (állásinterjú) és írásban (önéletrajz. kérvény, pályázat stb.) Legyen képes szövegek tömörítésére, kiegészítésére és bıvítésére, legyen képes alkalmazni a szövegfeldolgozási technikákat (könyvtári anyaggyőjtés, vázlatkészítés, jegyzetelés, lényegkiemelés). Legyen képes szövegtani ismereteit a számítógépes szövegszerkesztésben is alkalmazni, legyenek jártasak a számítógépes információforrások kezelésében. Legyen képes a megtanult memoritereket folyamatos beszédben elmondani. Az anyanyelvi ismeretek területén: Fejlıdjön a tanuló nyelvi tudatossága. Ismerje fel az alá-fölé-mellérendeltségi és a rész-egész viszonyokat. Tudjon eligazodni lexikonokban, enciklopédiákban, szótárakban, antológiákban.

Az irodalomolvasás területén: Legyen képes a három mőnem megkülönböztetésére, ismerje a tanult mőfajok legfontosabb sajátosságait. Legyen képes a tanult mőveket a tanultak alapján ismertetni, többoldalúan elemezni, legyen képes felismerni a tartalom és a forma összefüggéseit, legyen képes az önálló véleményalkotásra. Az epikai, lírai és drámai mővek,

- 20 -

illetve mőrészletek olvasása és elemzése során a diákok ismerjék fel, hogy az alkotások hogyan járulnak hozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzeti kultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Kiemelt fejlesztési feladat az irodalomolvasás motivációjának megerısítése. Tudatosítani kell, hogy a mővet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója, és hogy az olvasónak mindig van bizonyos értelmezési szabadsága, de az értelemadásnak vannak a szöveg és kontextusa által kijelölt határai. A diákokat segíteni kell annak megfigyelésében és megfogalmazásában, hogy az olvasói élmény megteremtésében milyen hatóeszközök játszanak szerepet. Az év folyamán két dolgozatot kell írni a jellemzés és az értekezés mőfajából.

Minimumkövetelmények, a továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetek és a tömegkommunikáció mőfajainak ismerete. Értelmes felolvasás és elıadás (felelet, egy megírt szöveg elıadása); a szöveg tagolása. A gyakorlat megkívánta helyesírási esetek ismerete: tulajdonnevek, rövidítések, számok leírása stb. Néhány mő ismerete a magyar irodalom legjelentısebb alkotóitól, gondolatok megfogalmazása a tanult mővek jelentésérıl és hatásának eszközeirıl. A két feldolgozott regény, egy dráma, tíz-húsz novella és hat-nyolc vers közül bármelyiknek bemutatása rövid felkészüléssel a kéznél lévı szöveg alapján.

A tanulók értékelése, ellenırzése Az értékelés eszközei, területei: • szóbeli feleletek, kiselıadások, • feladatlapok, • iskolai és házi dolgozatok, amit a tanár szöveges értékeléssel is ellát; • a közös munkában való részvétel értékelése, • olvasói, színházi, illetve filmélményrıl készült beszámoló értékelése. A tanulói teljesítmény érdemjegyekkel történı értékelése arányosan terjedjen ki az irodalmi mővek ismeretére és a nyelvi készségek színvonalára. Közel egyenlı arányban jelenjenek meg a szóbeli és az írásbeli számonkérési formák. Évente a meghatározott mőfajokban legalább két iskolai dolgozatot kell íratni, amelyre a tanuló a tartalom, a helyesírás és a nyelvi-stilisztikai megformálás színvonalát tükrözı érdemjegyet kap.

Módszertani ajánlások A magyar nyelv és irodalom órákon irodalomolvasás folyik. Az elemzésben a mőközpontúság érvényesüljön, adjunk teret a tanulók önálló véleménynyilvánításának, neveljük arra ıket, hogy minél teljesebben legyenek képesek felfogni az olvasott szövegek jelentéstartományát. Az anyanyelvi nevelésében érvényesüljön a nyelvhasználat-központúság. Az új anyagok feldolgozásakor célszerő indukciós nyelvi anyagokból kiindulni. Változatos feladattípusok alkalmazásával fektessünk kellı hangsúlyt a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, a szóbeli és írásbeli kifejezıkészség, a helyesírás folyamatos javítására. A tudatos és szabatos nyelvhasználat kialakítása megköveteli a korábbi ismeretek szinten tartását, szükség esetén rendszerezését. Különösen a 10. évfolyamon célszerő könyvtári órákat beépíteni, illetve lehetıséget kel arra biztosítani, hogy a számítógépes szövegszerkesztést és információszerzést megfelelı tárgyi környezetben tudják a tanulók gyakorolni.

Feltételek A tankönyv kiválasztásának elvei A tankönyv megválasztásában nehézséget jelenthet, hogy a kerettanterv részletes mőlistát nem közöl, azt a helyi tantervek határozzák meg. Célszerő lehet ezért saját szöveggyőjtemény összeállítása. (A jelen tantervben elıírt mővek a korábbi szakiskolai magyar-tankönyvekben vagy a Magyar Elektronikus Könyvtár anyagában megtalálható.)

- 21 -

A nyelvi ismeretek tanításához, az anyanyelvi készségek sokoldalú fejlesztéséhez bıséges feladatanyagot tartalmazó munkáltató tankönyvre van szükség.

Taneszközök, segédletek Kötelezı olvasmányok Mővészeti albumok Folyóiratok, újságok. Irodalmi, mővészettörténeti CD ROM-ok Írásvetítı fóliák (különösen a leíró nyelvtani ismeretek ismétlı rendszerezéséhez, feladatok megoldásának elenırzéséhez) Videofilmek, internet

Tárgyi feltételek Fogalomtárak Irodalomtörténeti kézikönyvek Nyelvi szótárak, kézikönyvek. Lehetıség a számítógépes szövegszerkesztésre és az Internet használatára. Szövegszerkesztı programok Videolejátszó és televízió. Magnetofon, mini disc és/vagy CD lejátszó

- 22 -

Történelem és társadalomismeret Általános célok és feladatok A tantárgy tanításának alapvetı célja nemzeti történelmünk kiemelkedı eseményeinek, sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet a modern társadalmak kialakulásának történelmi körülményeivel, mőködésük sajátosságaival, valamint felkészíti a tanulókat a társadalmi jelenségek értelmezésére és az állampolgári feladatokra. A történelem és társadalomismeret tantárgy felkelti a tanulókban a múlt és a jelen társadalmi kérdései iránti érdeklıdést, elısegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a demokratikus közéletben való tudatos részvételre és szerepvállalásra, hozzájárul a hazánkban élı nemzetiségek, etnikumok, a szomszéd népek, más országok és népek megismeréséhez és megértéséhez, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok alapelveit és értékeit.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Olyan tájékozott és felkészült fiatalok képzése, akik a tantárgy tanulmányozása során el tudnak igazodni a társadalmi jelenségek között, élni tudnak alkotmányos jogaikkal, és teljesíteni tudják állampolgári kötelezettségeiket. Az alsóbb fokon már megszerzett ismeretek bıvítése az alapvetı megismerési, ismeretelsajátítási képességek fejlesztésével összhangban. A tanulók érdeklıdésének felkeltése a múlt tanulmányozására, amely a jelen megértésének egyik alapfeltétele. A valóság lehetıleg pontos tárgyszerő szakmai igényességgel való bemutatásának biztosítása, mely a tanulók társadalomtudományi szemléletének, gondolkodásmódjának fejlesztésén túl felelısségteljes állásfoglalás megfogalmazására is késztet. A történelmi források széleskörő megismertetése és értelmezése. A társadalmi és kulturális értékek fejlıdési folyamatának bemutatása. A történelmi fejlıdés folyamatának bemutatásával összhangban a szinkron történelmi vizsgálódás alkalmazása, népünk történelmének bemutatása az európai fejlıdés tükrében. Népünk kulturális öröksége jellemzı sajátosságainak, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek megismertetése. A történelmi fogalmak, technológiai és topográfiai ismeretek elmélyítése, kibıvítése révén a közös mőveltségi alapok megteremtése. A társadalom jelenségeinek különbözı korok és népek értékrendjének megismerése, tiszteletben tartása. Az objektív nemzet- és polgártudat kialakítása. A gondolkodásmódok sokféleségének és szabadságának bemutatása. A társadalom által fontosnak tartott értékek felismerése és elfogadása. A tények tárgyilagos bemutatása és értelmezése révén a mai jelenségek elızményeinek felismerése. Azoknak az ismereteknek az elsajátítása, valamint azoknak az egyéni és közösségi tevékenységeknek a gyakorlása, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. A történelmi ismeretek alapozzák meg a részvételi igényt a mai világ alakításában. A lakóhely történelmi sajátosságainak figyelembe vételével könyvtári, múzeumi, levéltári, stb. órák tartása a honismeret elmélyítése céljából. A történelem tantárgy tanulásának folyamán megszerzett ismeretek szintetizálása és kiegészítése az állampolgári ismeretek keretében. A történelem tanulásához elsısorban a magyar- és világirodalom, a rajz és mővészettörténet biztosít esztétikai, érzelmi hátteret. Ugyanakkor a történelmi ismeretek felhasználhatók a mőalkotások elemzésében. Kapcsolat teremthetı a „határterületek” révén az osztályfınöki óra(emberismeret) és a szakképzı évfolyamokon tanított gazdasági és munkajogi ismeretek tantárgy anyagával.

Fejlesztési követelmények A történelem és társadalomismeret tanításban a jártasságok és készségek formálása a tananyag földolgozásának folyamatában, az ismeretszerzés gyakorlatában és önálló képességfejlesztı órákon történik.

- 23 -

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Tudjon ismereteket meríteni közérthetı elsıdleges forrásokból, egyszerő statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekbıl és egyéb forrásokból. Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint egyszerő és közérthetı szöveges és képi információból származó ismereteit önállóan értelmezni, és következtetéseket levonni belılük. Legyen képes egy adott témához információkat győjteni az iskolai vagy más könyvtárban. A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket, illetve az ezekhez kapcsolódó véleményeket. Értse meg, hogy több szempontból is nézhetjük a jelent és a múltat. Legyen képes a különbözı ismeretforrásokból (újság, rádió, televízió stb.) származó információkat kritikusan szemlélni. Értse a folyamatosság és a változás szerepét a tantervben szereplı társadalmi-történelmi folyamatokban. Értse, hogy a folyamatosságnak, az értékek ırzésének és a változásnak egyaránt nagy jelentısége van a társadalom életében. Értse, hogy az emberek az eseményeket és a változásokat különbözıképpen érzékelik és értékelik. Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellett azok egyszerő értékelésére is. Értékítéletét tudja röviden indokolni. Értse, hogy a személyek és a csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott történelmi helyzet hogyan befolyásolja. Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehetnek egy idıben pozitív és negatív oldalai. Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni „jó” és „rossz” történelmi döntés között. Legyen képes a többségi és kisebbségi vélemény megkülönböztetésére.

Kifejezıképességek Tudjon rövid kiselıadást tartani különbözı forrásokból vett szemelvények alapján (irodalmi mővek, tömegkommunikáció stb.). Legyen képes saját szavaival magyarázni egyszerő társadalmi-történelmi összefüggéseket. Tudjon a grafikonokból és statisztikákból egyszerő következtetéseket levonni. Sajátítsa el kulturált vitatkozás szabályait. Legyen képes egy-egy adott témáról néhány mondatban kifejteni önálló véleményét. Legyen képes a tankönyvbıl rövid önálló vázlatot készíteni. Tudjon önállóan győjtött képekbıl tablót készíteni. Szóbeli felelet, feladatlap megoldásához szükséges képességek.

Tájékozódás az idıben Tudja a különbségeket és egybeeséseket a világtörténelem korszakai és a hazai történelem korszakai között. Konkrét események kapcsán különböztesse meg a jelent, a múltat. Tudja a tantervben szereplı évszámokat használni a történelmi idıben való tájékozódás céljából. Tudjon használni egyszerő kronológiai táblázatokat.

Tájékozódás a térben Tudjon eseményeket leolvasni térképrıl. Tudja különbözı idıszakok térképeit összehasonlítani. Tudja megmutatni különbözı jellegő és méretarányú térképeken a tantervben szereplı topográfiai helyeket.

9. évfolyam Éves óraszám: 74

Belépı tevékenységformák Az általános iskolában megismert tevékenységek továbbfejlesztésére szolgálnak.

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Egyszerő történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása, a társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó egyszerő állítások és következtetések megfogalmazása; Néhány konkrét példán keresztül annak bemutatása, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése miként változott az idık folyamán, Eligazodás a könyvtárban a tárgyi katalógusok alapján,

- 24 -

Kifejezıképességek: Egyszerő történelmi események elbeszélése, Különbözı forrásokból győjtött információk összevetése szóban, Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról, Kiemelkedı történelmi személyek konkrét tetteinek megokolása, Rövid írásbeli válaszok megfogalmazása, Vázlat készítése tanári segédlettel, Ábra, rajz készítése adott témából tanári segítséggel.

Tájékozódás az idıben A nagyobb korszakok nevének és sorrendjének ismerete, Egyszerő kronológiai táblázatok használata.

Tájékozódás a térben Egyszerő események leolvasása a térképrıl.

Témakörök, tartalmak TÉMAKÖRÖK Az ıskor és az ókori Kelet

TARTALMAK Bevezetés a történelembe.

Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ısi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezpotámia, Egyiptom, India, Kína) Vallás, és kultúra az ókori Keleten Fogalmak: homo sapiens, ıskıkor, újkıkor, mágia, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa Személyek: Hammurapi, Dávid, Salamon Helynevek: Vértesszılıs, Mezopotámia, Egyiptom, India, Sína, Júdea, Izrael, Jeruzsálem Évszámok: A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei. kr.e. 3000 körül. Az antik görög civilizáció kialakulása. A köznép harcai az arisztokrácia ellen és az Az ókori Görögország athéni demokrácia. A spártai állam. A görög-perzsa háborúk és hatásuk a társadalmi-gazdasági életre. A politeizmus válsága és a hellenizmus. A görög hitvilág és a kultúra Fogalmak: polisz, arisztokrácia, demokrácia, sztratégosz, hellenizmus, filozófia Személyek: Miltiadész, Leonidasz, Periklész, Pheidiász, Nagy Sándor Helynevek: Athén, Spárta, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Makedónia Évszakok: Kr.e. V.sz. Róma városállamból birodalommá válik: a köztársaság és a császárság kora. Az ókori Róma Róma és a provinciák. A római hitvilág és a kultúra. a kereszténység kialakulása és elterjedése. Fogalmak: patricíus, plebejus, senatus, dictator, censor, provincia, triumviratus, legio, apostol, egyház, püspök Személyek: Hannibal, Spartacus, Caesar, Augustus, Názáreti Jézus, Constantinus Helynevek: Róma, Karthagó, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria Évszakok: Kr.e. 753; 476 A feudális gazdasági – társadalmi rend kialakulása. A középkori egyház. A A feudális társadalom kialakulása és virágkora középkori városok. A középkor mővelıdése. Európában az V – XV században.. Fogalmak: középkor, nyomásos gazdálkodás, hőbérbirtok, jobbágy, robot, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnek, céh, lovagi kultúra, romantika, gótika Személyek: Nagy Károly, I.Ottó

- 25 -

Az újkor kezdetén

A nemzeti múlt kiemelkedı eseményei, sorsfordulói A honfoglalás és a magyar államalapítás Az Árpád-házi királyok kora

Helynevek: Frank birodalom, Német-római Császárság, Bizánc, Szentföld, kereskedelmi útvonalak Évszámok: 800 A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A reformáció és a barokk. Fogalmak: gyarmatosítás, világkereskedelem, reformáció, ellenreformáció, manufaktúra Személyek: Kolonbusz, Magellán, Vasco da Gama, Luther, Kálvin Helynevek: Németalföld, portugál és spanyol gyarmatok Évszámok: 1492, 1517 Honfoglalás és letelepedés. Az államalapítás. A keresztény királyság. Géza és Szent István. Az új rend megszilárdítása – Szent László és Könyves Kálmán. Az aranybulla és a tatárjárás.

Fogalmak: törzsszövetség, fejedelem, táltos, államszervezet, királyi vármegye, ispán, legenda, nádor, Szent Korona, székelyek, Aranybulla, tatárok Személyek: Árpád, Géza, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II.András, IV.Béla Helynevek: Vereckei-hágó, Erdély, Dunántúl. Évszámok.895, 1000, 1222,1241-42, 1301 A középkori magyar királyság virágkora

Károly Róbert és Nagy Lajos bel- és külpolitikája. Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Kultúra és mővelıdés. Fogalmak. állami adó, fınemes, köznemes, város, végvár, Corvina. Személyek. Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás. Helynevek. Visegrád, Buda, Nándorfehérvár. Évszámok. 1351, 1456

Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, a függetlenségi harcok

A mohácsi vész. Az ország három részre szakadása. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. A török kiőzése. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Fogalmak. török hódoltság, végvári harcok, hajdúk, kuruc-labanc, trónfosztás, Erdélyi Fejedelemség, Buda felszabadítása. Személyek. Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc. Helynevek. Mohács, Eger, Szigetvár Évszámok.1526, 1541, 1703, 1711

Gazdasági, társadalmi és népességi változások. Az abszolutizmus és a rendiség. Magyarország a Habsburg Birodalomban Mária Terézia és II. József. (XVIII. sz.) Fogalmak. népesség, gazdaság, társadalom, abszolutizmus, nemzetiségi viszonyok, úrbér rendelet, türelmi rendelet. Személyek. Mária Terézia, II. József. A mezıgazdasági és az ipari forradalom eredményei és következményei. A modern A modern világ kialakulása a XIX. század társadalmak születése. Városi és vidéki élet. A XIX. század uralkodó eszméi. folyamán A polgári átalakulás kora Az egységes Olasz-és Németország kialakulása. Nagyhatalmi politika, nagyhatalmi A nemzetállamok és az szövetségek. Az USA létrejötte. imperializmus kora Fogalmak. kapitalizmus, gızgép, szabad verseny, középosztály, munkásmozgalom, nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nemzeti államok, központi hatalmak, antant, gyarmatbirodalom, monopólium, polgárháború Személyek. Watt, Bismarck Helynevek. Anglia, Franciaország, USA, Olaszország, Németország, Balkán. A modern Magyarország A reformkor. Országgyőlések. Széchenyi István és Kossuth Lajos élete, munkássága. A reformkori magyar társadalom. A nemzeti kultúra születése. megszületése a XIX.

- 26 -

század folyamán, A polgárosodás kezdetei Magyarországon Fogalmak. reformok, örökváltság, közteherviselés, államnyelv, feudális nagybirtok, önkéntes örökváltság, polgárosodás, Akadémia. Személyek. Széchenyi István, Kossuth Lajos, Eötvös József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Liszt Ferenc. Helynevek. Pozsony. Évszámok.1830–1848 Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon

Az 1848-as márciusi forradalom fıbb eseményei és a szabadságharc eseményei.

Fogalmak. 12 pont, sajtószabadság, felelıs kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, állami függetlenség Személyek. Petıfi Sándor, Batthyány Lajos, Bem József, Görgey Artúr. Helynevek. Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Arad. Évszámok. 1848.március 15., 1849.október 6. Kiegyezés. Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó társadalom, az életmód változásai. Népességi és nemzetiségi viszonyok. A városiasodás és a fıváros. Fogalmak. kiegyezés, polgárosodás, nemzetiségi viszonyok, tıkés fejlıdés, OsztrákMagyar Monarchia, közös ügyek, dualizmus, nemzetiségi viszonyok, nemzetiségi törvény. Személyek. Deák Ferenc, Andrássy Gyula, I.Ferenc József. Évszámok. 1849.október 6., 1867 Helynevek. Pest, Buda, Óbuda

Társadalmi, mővelıdési és A gazdasági-társadalmi és kulturális modernizáció felgyorsulása. A „modern idık” az életforma változásai. A munkásmozgalom. kulturális viszonyok a A hazai kulturális és tudományos élet jelentıs képviselıi. Életviszonyok a századfordulón Európában és hazánkban századfordulón hazánkban. A „boldog békeidık” Fogalmak. millennium, asszimiláció, kivándorlás, nemzetiségi viszonyok. szociáldemokrácia Személyek. Ady Endre, Csonka János, Eötvös Lóránd Jedlik Ányos Állampolgári ismeretek

Az alapvetı emberi jogok. Az alkotmány fogalma tartalmi elemei, Országos és helyi döntési szintek. Intézmények látogatása.

Fogalmak. Alkotmány, államforma, demokrácia, diktatúra, választójog, közvetett, közvetlen választás, jobboldal, baloldal, parlament, önkormányzat

Az évi órakeret felosztása Új anyag feldolgozására • Az ıskor és az ókori Kelet • Az ókori Görögország • Az ókori Róma • A feudális társadalom kialakulása és virágkora Európában • A nemzeti múlt kiemelkedı eseményei, sorsfordulói. A honfoglalás és a magyar államalapítás. • A középkori magyar királyság virágkora • Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, a függetlenségi harcok • Magyarország a Habsburg birodalomban

59 óra 3 óra 3 óra 3 óra 2 óra 4 óra 5 óra 6 óra 3 óra

- 27 •

Az újkor kezdetén a modern világ kialakulása a XIX. sz. folyamán. A polgári átalakulás kora • A nemzetállamok és az imperializmus kora • A modern Magyarország megszületése a XIX. század folyamán. A polgárosodás kezdetei Magyarországon • A 1848-49-es forradalom és szabadságharc • A polgárosodás kibontakozása Magyarországon • Társadalmi, mővelıdési és kulturális viszonyok a századfordulón Európában és hazánkban. A „boldog békeidık” • Állampolgári ismeretek Év eleji, évközi, és év végi ismétlésre, összefoglalásra és ellenırzésre Összesen:

3 óra 6 óra 5 óra 3 óra 4 óra 5 óra 4 óra 15 óra 74 óra

Követelmények A tanulók sajátítsák el, értelmezzék és használják a szakterület kifejezéseit, legyenek képesek a történelmi személyek, helyek nevének leírására, kiejtésére. A tanulók ismerjék a történelem tárgyi és írásos formáit, legyenek képesek azok hitelességének és értékének megítélésére. Ismerjék az idı és térbeli tájékozódás módjait és eszközeit, tudják meghatározni a legfontosabb történelmi események színhelyeit a térképen, s ismerjék ezek pontos idejét is. Tudjanak bemutatni konkrét eseménysorozatot, alkalmazzák az idırendet és szinkronitást. Legyenek képesek változások bemutatására egy-egy történelmi koron belül.

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek a különbözı kultúrákból származó tárgyi leletek bemutatására s azok alapján következtetések megfogalmazására. Találják meg az összefüggéseket nevek, fogalmak, évszámok és események között. Ismerjék a kiemelkedı magyar történelmi személyiségek tevékenységét, munkáját. A hatékony tanulás érdekében sajátítsák el és alkalmazzák az adatkeresés technikáját, legyenek képesek a lényegkiemelésre, szövegtömörítésre, a vázlatkészítésre, statisztikai adatok, diagramok, grafikonok értelmezése, ismerjék meg a jegyzetelés módszereit. Ismerjék a különbségeket és egybeeséseket a világtörténelmi és a hazai történelmi korok között. Tudják alkalmazni a történelmi forrásokat a múltra vonatkozó kérdések megválaszolásában, és legyenek képesek értékelni a dokumentumokat a társadalmi hitelesség és objektivitás szempontjából. Figyeljék meg, miként változik a történelmi események és személyek megítélése a történelem folyamán. A tanulók érdeklıdjenek a történelem és a jelen események iránt, viselkedésmódjukat jellemezze a tolerancia és az objektivitás más nemzetekkel és vallásokkal szemben. Tudják összeegyeztetni egyéni és társadalmi érdekeiket, legyenek képesek társaik véleményének és érveinek meghallgatására. Tudjanak eligazodni a könyvtár ismeretterjesztı és szakirodalmi részlegében. Ismerjék és használják a történelem segédkönyveit.

10. évfolyam Évi óraszám: 74

Belépı tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk győjtése, értelmezése Különbözı forrásokból győjtött információk feldolgozása tanári irányítással, Az események hátterében meghúzódó szándékok felismerése korabeli újságcikkek, emlékiratok, levelek, beszédek és naplók segítségével, A fejlıdés és a változás megkülönböztetése konkrét jelenségek tanulmányozásával,

- 28 -

Feladatok megoldása több könyvtári forrás felhasználásával,

Kifejezıképességek Egyszerő beszámoló, rövid kiselıadás tartása, egyéni vázlatkészítés (szövegtömörítés), különbözı típusú forrásokról kérdések és vélemények megfogalmazása.

Tájékozódás az idıben Egyetemes történelmi és magyar történelmi események szinkronitásának felismerése.

Tájékozódás a térben Különbözı korszakok térképeinek összehasonlítása, egy-egy régió bemutatása térképeken.

Témakörök, tartalmak TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A XX. századi világtörténelem fıbb eseményei, csomópontjai Az elsı világháború demokráciák és diktatúrák a két világháború között

Az elsı világháború okai, indítékai, következményei A Párizs környéki békerendszer. Az orosz forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A hazánkkal szomszédos új államalakulatok. A nagy gazdasági világválság. Hitler, a náci politika legfontosabb jellemzıi. A sztálini diktatúra jellemzıi. Az Amerikai Egyesült Államok.

Fogalmak. forradalom és polgárháború hatalomátvétel, kommunizmus, sztálinizmus, kisantant, nagy gazdasági világválság, fasiszta, nemzeti szocializmus, fajelmélet, egypártrendszer, koncepciós per, GULÁG. Személyek. Lenin, Sztálin, Hitler, Roosevelt Helynevek. Versailles, Szovjetunió, az új államok Közép- és Kelet-Európában. Évszámok. 1917, 1919–1920, 1929–1933 A második világháború okai és következményei

A második világháború okai, indítékai. A világháborús szövetségi rendszerek. Békekötések és következményeik. A megosztott világ. A kommunista diktatúrák bukása Fogalmak. Totális háború, koncentrációs tábor, holocaust, háborús bőnös, atombomba, hidegháború Személyek. Hitler, Sztálin, Churchill, Roosevelt. Helynevek. Sztálingrád, Normandia, Hirosima. Évszámok. 1939–1945. 1990.

A jelenkor és a globális problémák

A környezet védelme. Az Észak-Dél-probléma. Népesedési problémák. Terrorizmus. Városiasodás Fogalmak. globalizáció, világgazdaság, régió, környezeti katasztrófa, urbanizáció, terrorizmus

A XX. századi magyar történelem fıbb eseményei és csomópontjai Az elsı világháborús vereség következményei hazánkban A két világháború közötti

Forradalom és ellenforradalom. A trianoni békeszerzıdés és következményei. Horthy Miklós kormányzósága. Fogalmak. İszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, trianoni békeszerzıdés, határon túli magyarok, ellenforradalom, kormányzó, konszolidáció. Személyek. Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István. Helynevek.rianon, Magyarország új határai.Évszámok.1918, 1919, 1920 A gazdasági élet. Népesedési és társadalmi változások. Kulturális élet.

- 29 -

Magyarország társadalmi, Fogalmak. Pengı, revízió Személyek. Kodály Zoltán, Bartók Béla, József Attila, Klebelsberg Kunó gazdasági és szellemi viszonyai A revízió körülményei, eredményei és következményei. Magyarország a második Hazánk és a második világháborúban. Magyarország német megszállása világháború Fogalmak. Területi revízió, bécsi döntések, zsidótörvények, „hintapolitika”, megszállás, nyilas uralom, deportálás. Személyek. Teleki Pál, Kállay Miklós Helynevek. Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék. Évszámok. 1941, 1944 március 19., 1944.október 15. A második világháború Háborús veszteségek, a megszállás következményei. Az újjáépítés. A párizsi békeszerzıdés. Az ország a sztálini diktatúra idején. következményei hazánkban Fogalmak. Koalíció, beszolgáltatás, ÁVH. Évszám.1945–47, az ötvenes évek. Az 1956-os forradalom és A pártállam gazdaság- és kultúrpolitikája. A forradalomhoz vezetı út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A forradalom és szabadságharc leverése. A megtorlás. szabadságharc okai és következményei Fogalmak. Pártállam, függetlenség, munkástanács. Személyek. Rákosi Mátyás, Nagy Imre. Évszámok.1956.október 23–november 4. A Kádár-korszak jellemzıi. Az életszínvonal és az eladósodás. Társadalmi A Kádár-korszak válságtünetek. A rendszerváltozás elızményei és menete. Fogalmak. Rendszerváltozás. Személyek. Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Évszámok. 1989–1990 Demokratikus viszonyok. A többpártrendszer. A privatizáció. A szociális A demokrácia és piacgazdaság. piacgazdaság létrejötte hazánkban A család jellemzıi, mai problémái. Társadalmi csoportok a lakóhelyen. Az iskolai Társadalmi ismeretek diákönkormányzat. A család, a helyi társadalom Fogalmak. felelısségvállalás, érzelmi biztonság, népességcsökkenés, társadalmi csoportok, beilleszkedési zavarok. Nemzeti, nemzetiségi csoportok. A cigányok Magyarországon. Egyházak és vallási Társadalmi és politikai tagoltság Magyarországonközösségek. Pártok, képviseleti szervek, szakszervezetek, kamarák. Fogalmak. pártok, szakszervezetek, nemzetiségi és területi tagoltság, egyházi tagoltság, bőnözés, alkoholizmus, kábítószer, idegengyőlölet. Az önkormányzat feladatai. Az önkormányzatok szervezete. A képviselıtestület, a A helyi társadalom és polgármester. A polgármesteri hivatal, a helyi közigazgatás mőködése. Ügyintézés a demokrácia helyi hatóságoknál. Kisebbségi önkormányzatok. Állampolgári ismeretek, a Az állampolgárság kritériumai, a választójog Magyarországon. A választójog gyakorlásának technikája. választási rendszer Fogalmak. állampolgárság, választójog, parlamenti és önkormányzati választás, Az állampolgári jogok és A legfontosabb állampolgári jogok és kötelességek feldolgozása. Az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog alapjogként való ismerete. kötelességek A gyermekek jogai. Fogalmak. gazdasági, szociális és kulturális jogok. Az országgyőlés. A törvényhozás és a törvények végrehajtása. Az ellenzék és A demokratikus kormányzati rendszerek kormánypárt. A köztársasági elnök. A miniszterelnök és a minisztériumok. Fogalmak. törvény, parlament, kormány. A bíróságok. A polgári, peres és büntetı eljárás. Az ügyészségek. Az igazságszolgáltatás Fogalmak. polgári per, büntetı per, bíróság ügyészség, védelem A belsı rend védelme A A rendırség. A bőnüldözés, a közrend és a közbiztonság védelme. Közlekedésrendészet. A rendészeti szervek, a polgárırség. honvédelem Fogalmak. rendırség, közrend, közbiztonság, honvédelmi és hadkötelezettség. Mővelıdés, egészségügy és A mőveltség társadalmi szerepe. A közoktatás, a szakoktatás, a felsıoktatás. Az szociálpolitika hazánkban iskolán kívüli mővelıdés. A társadalombiztosítás. Az egészségügyi ellátás. A szociálpolitika.

- 30 -

A munka világa

Hazánk és Európa. Magyarország külpolitikája és külkapcsolatai Az ENSZ és szervezete

Fogalmak. társadalmi egyenlıtlenség, jog a tanuláshoz és a mővelıdéshez, egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, szociális ellátás. A munkaviszony fogalma. A munkáltató és munkavállaló kapcsolata. A munkaszerzıdés. A kollektív szerzıdés. A vállalkozás formái. Fogalmak. munkaviszony, munkaszerzıdés, munkáltató, munkavállaló, érdekvédelem. Az Európai Unió szervezete. A NATO. Magyarország és az Európai Unió. Kapcsolatok a szomszédos országokkal. A határon túl élı magyarság. Magyar állampolgárok külföldön. Fogalmak. Európai Unió, NATO. Útlevél, vízum, nagykövetség. Az ENSZ alapokmánya és felépítménye. Fogalmak. Közgyőlés, Biztonsági Tanács.

Az évi órakeret felosztása Új anyag feldolgozására • A XX. századi világtörténelem fıbb eseményei, csomópontjai. Az elsı világháború és diktatúrák a két világháború között • A második világháború okai és következményei • A jelenkor és a globális problémák • A XX. századi magyar történelem fıbb eseményei és csomópontjai. Az elsı világháborús vereség következményei hazánkban. • A két világháború közötti Magyarország társadalmi, gazdasági és szellemi viszonyai • Hazánk és a második világháború • A második világháború következményei hazánkban • Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai és következményei • A Kádár-korszak • A demokrácia és piacgazdaság létrejötte hazánkban • Társadalmi ismeretek. A család, a helyi társadalom • Társadalmi és politikai tagoltság Magyarországon • A helyi társadalom és demokrácia • Állampolgári ismeretek, a választási rendszer • Az állampolgári jogok és kötelességek • A demokratikus önkormányzati rendszerek • Az igazságszolgáltatás • A belsı rend védelme. A honvédelem • Mővelıdés, egészségügy és szociálpolitika hazánkban • A munka világa • Hazánk és Európa. Magyarország külpolitikája és külkapcsolatai • Az ENSZ és szervezete Év eleji, évközi, év végi ismétlésre, összefoglalásra és ellenırzésre Összesen:

61 óra 8 óra 5 óra 4 óra 3 óra

2 óra 3 óra 3 óra 4 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 2 óra 1 óra 13 óra 74 óra

Követelmények Tudják alkalmazni az írásos forrásokat történelmi személyiségek vagy események megismeréséhez, bemutatásához. Ismerjék fel, hogy a forrás értékét a megválaszolandó kérdés dönti el. Ismerjék a nemzetközi és hazai alapdokumentumokat. Tudjanak megfogalmazni a társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó állításokat a dokumentumok segítségével és értsék ezek szaknyelvét is. Legyenek képesek az ismeretek többszempontú rendszerezésére és az eltérı típusú történelmi változások felismerésére.

- 31 -

Találják meg az összefüggéseket nevek, fogalmak, évszámok és események között. Tudjanak megkülönböztetni különbözı típusú okokat és következményeket (pl. politikai-társadalmi, rövidhosszútávú stb.) Legyenek tájékozottak a haza történelmében. Ismerjék fel a demokrácia elınyeit és korlátait, a pozitív erkölcsi értékek elfogadásával és tiszteletével tanúsítsanak felelıs demokratikus magatartást. Tudjanak eligazodni a könyvtár ismeretterjesztı és szakirodalmi részlegében. Ismerjék és használják a történelem segédkönyveit. Tudjanak összehasonlító kronológiai táblázatot készíteni, azon az eseményeket vizsgálni. Az idıbeli tájékozódáshoz ismerjék a nagy korok mellett a kisebb korszakok nevét és sorrendjét, tudják azokat évszámokkal behatárolni, és ismerjék a korszak legfontosabb jellemzıit is. Tudjanak különbséget tenni tények és vélemények között. Tudják összehasonlítani a jelen viszonyait a különbözı történelmi korokkal. A történelmi bemutatás során törekedjenek pontosságra és tényszerőségre, évelésük és ítéletalkotásuk legyen tárgyilagos és logikus.

Továbbhaladás feltételei Tudjon önálló következtetéseket levonni tárgyi, szóbeli és írásos források alapján. Képes legyen különbözı forrásokból győjtött információk összevetésére és feldolgozására tanári irányítással. Tudjon feladatokat megoldani több könyvtári forrás felhasználásával. Legyen képes a tanári magyarázat, vagy egyéb elıadás reprodukálására. Tudjon egy-egy témáról önálló kiselıadást tartani. Képes legyen önállóan vázlatot készíteni egy-egy megadott témából. Ismerje a megtanult történelmi korszakok legfontosabb idıbeli és térbeli jellemzıit. Tudjon használni egyszerő kronológiai táblázatokat. Tájékozódás térben. Tudjon eseményeket leolvasni a térképrıl. Tudja különbözı idıszakok térképeit összehasonlítani. Tudja megmutatni különbözı jellegő és méretarányú térképeken a tantervben szereplı topográfiai helyeket.

A tanulók értékelése, ellenırzése A rendszeresen alkalmazott szóbeli ellenırzés a tanuló folyamatos munkavégzését és a szóbeli kifejezıkészség fejlesztését biztosítja. Az egyéni átfogó szóbeli ellenırzés a történelmi összefüggések, folyamatok megértésérıl való meggyızıdés eszköze. A félévenkénti – legalább egy – szóbeli felelet értékelése érdemjeggyel történjen. A gyakori írásbeli ellenırzéssel a kronológiai és topográfiai adatok, a történelmi személyekkel és eseményekkel kapcsolatos tényszerő ismeretek, a szakterületen használt fogalmak pontos elsajátítása ellenırizhetı. A témazáró írásbeli ellenırzés a témakoron belül megfogalmazott követelmények teljesítésének objektív mérését teszi lehetıvé. Az egyéni és csoportos felkészülések, kiselıadások, győjtımunkák, stb. is kapjanak helyet az ellenırzés során. Biztosítani kell a tanulók számára az év folyamán különbözı formában (írásban/szóban, egyéni/frontális számonkérés stb.) szerzett érdemjegyek arányos megoszlását, s az év végi osztályzat megállapításakor figyelembe kell venni azok jellegét és a fejlıdés irányát.

Módszertani ajánlások Frontális osztálymunkát új ismeretek elsajátítására, fogalom kialakítására, topográfiai készség fejlesztésére, szóbeli ellenırzésre célszerő alkalmazni. A differenciált óravezetésre fıleg nagy létszámú, jól elhatárolható és eltérı képességő osztályokban a felzárkóztatás vagy tehetséggondozás céljából van szükség. A tanári elıadás és magyarázat többnyire az új ismeretek közlésének, fogalmak, történelmi összefüggések megvilágításának az eszköze. Tanári kérdésekkel irányított vagy megadott szempontok szerinti önálló feldolgozásra alkalmasak a szépirodalmi vagy történelemírói szemelvények, a források, a történelmi események bemutató tankönyvi fejezetek. A tanulói kiselıadások például az életrajzok vagy a kiegészítı tananyag megismertetését, feldolgozását szolgálhatják. Csoportmunka alkalmazható pl. ismétlı-rendszerezı óra vagy győjtımunka végzésére.

- 32 -

A vizuális szemléltetésen van a hangsúly a topográfiai ismeretek elsajátításakor, mővészettörténeti kiegészítések, korhő dokumentáció, stb. bemutatásakor.

Feltételek A tankönyvek kiválasztásának elvei A jelenleg forgalomban lévı szakmunkásképzı iskolai, szakközépiskolai és/vagy gimnáziumi tankönyvek használhatók a feldolgozandó témák, a tanulók képességeinek és a helyi sajátosságok figyelembe vételével, de folyamatos átdolgozásukat figyelemmel kísérve feltétlenül szükséges új tankönyvek alkalmazása.

Tárgyi feltételek Munkafüzetek, feladatlapok, témazáró dolgozatok Atlaszok, falitérképek, kontúrtérképek Rendszerezı falitáblák Írásvetítı transzparensek (fóliasorozatok) Videofilmek, hangszalagok, diaképek Forrásgyőjtemények, történelmi olvasókönyvek Általános és szaklexikonok Szaktudományos kézikönyvek, történelmi szintézisek és monográfiák Nemzetközi és magyar szaktudományos folyóiratok Alapdokumentumok: A Magyar Köztársaság Alkotmánya, Emberi Jogok Európai Egyezménye, Az ENSZ alapokmánya, Statisztikai zsebkönyv.

Az eszközök elhelyezése szertár, illetve az oktatás feltételeinek mind teljesebb biztosítása szaktanterem mőködtetését teszi szükségessé.

- 33 -

Német nyelv Általános célok és feladatok Alakuljon ki a tanulókban az életkoruknak, általános mőveltségi szintjüknek és érdeklıdési körüknek megfelelı kommunikatív német nyelvi kompetencia. Tudatosuljon a tanulóban az a tény, hogy anyanyelvén kívül idegen (pl.: német) nyelven is kifejezheti magát. A német nyelv oktatása tágítsa a tanulók látókörét, bıvítse ismereteit a német nyelvő országok társadalmi, gazdasági, kulturális életével kapcsolatban. Fedezze fel életkorának és egyéniségének megfelelıen a német nyelv tanulásának sajátos módszereit, és tegye meg az elsı lépéseket az elsajátításuk felé vezetı úton. A nyelvtanulás alakítsa ki a tanulókban az önálló idegen nyelv tanulás iránti igényt, és az arra való készséget, hogy ezen keresztül fejlıdjön anyanyelvi kultúrájuk is. Alakuljon ki a tanulókban olyan idegen nyelvi kommunikációs készség, hogy a mindennapi élet egyszerőbb helyzeteiben német nyelven meg tudja értetni magát. Tudjon információt adni és kapni saját közvetlen világáról. Merjen német nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen bátorsága és önbizalma ezen a téren. A német nyelv tanulásának elıfeltétele az anyanyelv megfelelı szintő birtoklása, a nyelvtani kategóriák biztos ismerete. A beszélgetési témák információs anyaga kapcsolatba hozható az irodalom, a történelem, a földrajz, az ének-zene tárgyak mőveltséganyagával és az osztályfınöki órák emberismereti tartalmaival.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai A tanulók legyenek képesek nemcsak közvetlen, hanem tágabb környezetükrıl, általános, az ifjúságot érdeklı, illetve érintı témakörökrıl egyszerő formában nyilatkozni szóban és írásban, ezekre vonatkozó kérdéseket feltenni, idevágó kérdéseket és megjegyzéseket megérteni.

Pragmatikus célok A receptív készségek terén el kell érni azt a szintet, hogy a tanulók a korosztályuknak megfelelı tartalmú rövid (hallott, illetve olvasott) szöveget globálisan megértsék. Tudjanak értési nehézség esetén segítséget kérni vagy szótárt használni. A produktív készségek terén az a cél, hogy a tanulók tudjanak számukra fontos, lényeges szituációkban és szerepekben, beszélgetésekben részt venni, illetve a tárgyalt témakörök egy-egy aspektusából szóban és írásban, egyszerő formában a szövegfajtának megfelelıen beszámolni, véleményüket közölni.

Kognitív célok A tanulók ismerkedjenek meg az egyszerő közlések produkálásához szükséges összes nyelvtani struktúrával, ezeket szóban és írásban legyenek képesek alkalmazni. Ismerkedjenek meg a legfontosabb szóképzési szabályokkal, és ezek segítségével a még nem tanult szavak jelentését is képesek legyenek felismerni. Az eddig tanultak ismeretében és ennek keretén belül ismerjék fel saját nyelvi hibáikat és javítsák ki azokat.

Szociális-affektív célok: A tanuló látókörét szélesíti, hogy a tárgyalt szövegen keresztül észlelheti, miben hasonlít, illetve különbözik az életvitel itthon és a német nyelvterületen. A tanulóban felébred az kíváncsiság és az igény, hogy többet tudjon a német nyelvő országokról és az ott élı emberek, fiatalok életérıl, és ezt a kíváncsiságát elégíthesse ki speciális érdeklıdési területére vonatkoztatva is, amire jó alkalmat adhat egyes projektfeladatok (pl. ki mit tud a német nyelvő országok sportjáról, filmjeirıl, sztárjairól stb.) megoldása. Képes és hajlandó legyen a tanuló más tárgyakban (irodalom, földrajz, történelem, zene) ill. az iskolán kívül (otthon, TV-ben) szerzett idevonatkozó tudását mobilizálni és kísérletet tenni arra, hogy ezeket németül megfogalmazza, azaz merjen németül önálló és saját tartalmú közlést produkálni.

- 34 -

Fejlesztési követelmények Fejlıdjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttmőködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvetı nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvő információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttmőködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény a tanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévémősorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében.

Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A beszélı és a hallgató szerepének megfigyelése és gyakorlása. Az órai eszmecserékben megjelenı álláspontok követése, az eltérı vélemények saját szavakkal való újrafogalmazása, a megértés visszaigazolása. A nem nyelvi kifejezıeszközök (testbeszéd) megfigyelése és tudatos alkalmazása. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelı eszközök alkalmazásának gyakorlása.

Szövegértés A szó szerinti, az értelmezı (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. Szövegek, szövegrészek globális témájának megállapítása. Kép és szövegrész témaazonosítás alapján történı összekapcsolása. Szövegrészek (bekezdések) idırendi és vagy logikai kapcsolatának felismerése. Jelölt és jelöletlen ok-okozati kapcsolatok felismerése, következtetések keresése, megfogalmazása. Összegzı általánosításokhoz alátámasztó részletek, részletekhez összegzı általánosítások (tételmondatok) keresése, azonosítása

Szövegalkotás Rendezett, tagolt, olvasható írásmód. Elbeszélés, leírás, magánlevél fogalmazása. Annak tudatosítása, hogy a mővet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója.

Tanulási képesség Lényegkiemelés mintakövetés alapján tankönyvi szövegekbıl. Vázlatkészítés minta alapján. Vázlat szöveggé bıvítése. Tételmondat kiegészítése érvekkel, példákkal, alátámasztó részletekkel. Szövegtömörítés minta követésével, majd önállóan.

- 35 -

9. osztály Heti óraszám: 2 (tartalmazza a szakmai tartalmat is)

Témakörök, fogalmak Témalista Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása. Étkezés: kedvenc ételek, italok. Mások bemutatása: barátok, barátnık jellemzése. Napirend. Szabadidı, szórakozás, programmegbeszélés. Postai szolgáltatások: levélfeladás, távirat feladás, telefonálás. Vásárlás: élelmiszervásárlás, ruhavásárlás. Az otthon: a szőkebb környezet, a lakás bemutatása. Közlekedés, útbaigazítás

Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatkozás; érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánság és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás; öröm; csodálkozás; bánat; bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra reagálás; egyetértés, egyet nem értés; tetszés, nem tetszés; kívánság, képesség, szükségesség, lehetıség.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek, események megnevezése, leírása; információkérés, információadás; igenlı vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás;

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás;

- 36 -

javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre;

Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és idıbeli viszonyok, mennyiségi és minıségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.

Az évi órakeret felosztása Rendszerezı ismétlésre: Dolgozatírásra és javításra: A tananyag feldolgozására: Rendelkezésre álló szabad óra: Összesen:

25 óra 6 óra 37 óra 6 óra 74 óra

Mivel a tanulók különbözı iskolából, különbözı elıképzettséggel érkeznek, ezért célszerő a rendelkezésre álló idı egy részét szintre hozó ismétlésre fordítani.

Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes egyszerő kérdéseket és közléseket, valamint egyszerő szöveg lényegét megérteni. Beszédértési készség A tanuló ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket és egyszerő mondatokat. Értse meg és tudj a követni a tanár egyszerő utasításait. Értse meg az egyszerő, életszerő beszédhelyzetekben feltett, illetve a tananyagra vonatkozó kérdéseket és tudjon ezekre válaszolni. Beszédkészség Tudjon a tanuló megközelítıleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban egyszerő mondatokat ismételni, illetve kimondani. Tudjon egyszerő információkat adni és kérni valós beszédhelyzetben. Tanuljon meg néhány dalt, verset. Olvasásértési készség A tanuló ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket és egyszerő mondatokat, szükség esetén tudjon ezekre cselekvéssel, szóban vagy írásban válaszolni. Legyen képes a tanult szöveget felolvasni. A tanuló értse meg a az elsajátított nyelvi szintnek megfelelı szövegeket. Írásbeli készség A tanuló tudjon egyszerő szöveget lemásolni. Tudjon egyszerő, tényszerő információkat közvetítı mondatokat írni. Tudjon különbözı könnyebb tankönyvi feladatokat írásban megoldani.

- 37 -

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; • egyszerő kérdéseket és közléseket megérteni; • egyszerő szöveg lényegét megérteni; • egyszerő szövegben számára fontos információt megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; • egyszerő kérdésekre egy-két szavas választ adni; • személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat megfogalmazni; • megértési problémák esetén segítséget kérni; • környezetével kapcsolatos egyszerő kérdéseket feltenni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • ismerıs nyelvi elemekbıl álló 80-100 szavas szöveg lényegét megérteni; • ismerıs nyelvi elemekbıl álló 80-100 szavas szövegben fontos információt megtalálni; • megérteni és követni egyszerő feliratokat, utasításokat. Íráskészség A tanuló legyen képes • ismert szavakat helyesen leírni; • ismerıs szavak írott alakját felismerni és elolvasni; • egyszerő nyomtatványt kitölteni.

10. osztály Heti óraszám: 2 (tartalmazza a szakmai tartalmat is)

Témakörök, fogalmak Témalista A munka világa, tervek a jövırıl. Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron, divat. Iskola: az osztályterem tárgyai, a tanórák, a tanárok. Szabadidı: szórakozás, sportok, zene. Idıjárás. Étkezés: kedvenc ételek, italok, éttermi étkezés. Utazás: autóval és más közlekedési eszközökkel. Üdülés: szobafoglalás. Betegségek, orvosi ellátás. A célország(ok) kultúrája.

Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatkozás; érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás;

- 38 -

köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánság és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás; öröm; csodálkozás; bánat; bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra reagálás; egyetértés, egyet nem értés; tetszés, nem tetszés; kívánság, képesség, szükségesség, lehetıség.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek, események megnevezése, leírása; információkérés, információadás; igenlı vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás;

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás.

Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre;

Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és idıbeli viszonyok, mennyiségi és minıségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.

Az évi órakeret felosztása Dolgozatírásra és javításra

6 óra

Ismétlésre

10 óra

A tananyag feldolgozására

50 óra

Rendelkezésre álló szabad óra

8 óra

- 39 -

Összesen

74 óra

Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes egyszerő kérdéseket és közléseket, valamint egyszerő szöveg lényegét megérteni.

Beszédértési készség A tanuló értse meg a tanárának a tananyaggal kapcsolatos egyszerő, idegen nyelven történı magyarázatát. Értse meg az elızı szintnél változatosabb kérdéseket, és tudjon azokra válaszolni. Találja meg a számára fontos információt.

Beszédkészség Tudjon a tanuló információt kérni és információt adni. Tudjon embereket, tárgyakat és helyeket egyszerően jellemezni. Tanuljon meg rövidebb nyelvi egységeket könyv nélkül. Tudjon egyszerően beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekrıl.

Olvasásértési készség Tudjon a tanuló a maga tudásszintjén számára megfelelı szöveget tanári segítséggel megérteni. Tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerő feladatokat végrehajtani.

Írásbeli készség A tanuló tudjon több mondatból álló egyszerő, összefüggı szöveget írni. Tudjon egyszerő levelet fogalmazni. A tanuló tudja tankönyvének egyszerőbb írásbeli feladatait megoldani. Írásbeli feladatai megoldásakor tudja használni a kétnyelvő szótárt. A továbbhaladás feltételei

Továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; • egyszerő kérdéseket és közléseket megérteni; • egyszerő szöveg lényegét megérteni; • egyszerő szövegben számára fontos információt megérteni.

Beszédkészség A tanuló legyen képes • köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; • egyszerő kérdésekre egy-két szavas választ adni; • személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat megfogalmazni; • megértési problémák esetén segítséget kérni; • környezetével kapcsolatos egyszerő kérdéseket feltenni.

- 40 -

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • ismerıs nyelvi elemekbıl álló 80-100 szavas szöveg lényegét megérteni; • ismerıs nyelvi elemekbıl álló 80-100 szavas szövegben fontos információt megtalálni; • megérteni és követni egyszerő feliratokat, utasításokat.

Íráskészség A tanuló legyen képes • ismert szavakat helyesen leírni; • ismerıs szavak írott alakját felismerni és elolvasni; • egyszerő nyomtatványt kitölteni.

A tanulók értékelése, ellenırzése Az osztályzatok megállapításánál nem a hibák gyakorisága vagy a nyelvi helyesség a fı szempont. Az értékelés összhangban kell hogy álljon az oktatás céljával, azaz a tanuló az egyszerő, hétköznapi beszédhelyzetekben legyen képes a kommunikációra. Az értékelésnek mindenkor segítı szándékúnak, rendszeresnek, folyamatosnak kell lennie, és minden készséget (beszédértési készség, beszédkészség, olvasásértési készség, íráskészség, szókincs) mérnie kell.

Az értékelés fajtái 1. diagnosztikus (helyzetfelmérı) értékelés 2. formatív (segítı) értékelés 3. lezáró, minısítı értékelés

Az értékelés formái Hallás utáni értés ellenırzése magnó segítségével, komplex szövegértés ellenırzése videofilmek segítségével, röpdolgozat, feladatlap, házi olvasmányok feldolgozásának ellenırzése, iskolai nagydolgozat, záró dolgozat, fordítás (németrıl magyarra, magyarról németre), szituációs játékok.

Módszertani ajánlások A hatékony német nyelvoktatás feltétele a csoportbontásban történı nyelvoktatás. A nyelvi csoportok létszáma maximálisan 15-18 fı. Az alábbiakban felsorolt tanulói tevékenységi formák használatának feltétele egy korszerően felszerelt nyelvi terem, illetve nyelvi labor. Az oktatásban alkalmazott tevékenységi formák: • frontális munka (elsısorban új anyag, új nyelvtani fogalomkörök feldolgozásakor) • csoport munka (elsısorban készségfejlesztés céljából) • páros munka (pl dialógusok alkotására) • egyéni munka • projektmunka • szerepjátékok, szituációs játékok • szövegfeldolgozás: hallott szöveg feldolgozása, írott szöveg feldolgozása • fordítás, szótárazás • videofilmek feldolgozása • munkafüzet használata • daltanulás • nyelvi játékok

- 41 •

ifjúsági folyóiratok egyszerőbb, a diákokhoz közel álló cikkeinek olvasása, fordítása

Feltételek A tankönyvek kiválasztásnak elvei Segítségükkel a tantervi követelmények, témakörök, kommunikációs szándékok, szókincs, nyelvtani fogalomkörök feldolgozhatók legyenek.

Ajánlott tankönyek Maros – Gottlieb: Start! Neu Maros - Gottlieb: START! Német I. tankönyv Maros - Gottlieb: START! Német I. munkafüzet Maros Judit: UNTERWEGS Német II. tankönyv Maros Judit: UNTERWEGS Német II. munkafüzet Kiss Andrásné: Német nyelvkönyv fodrászok számára Egyéb ajánlott tankönyvek: Szanyi Gyula: Német nyelvkönyv (a gimnáziumok I. osztálya számára) Szanyi Gyula: Német nyelvkönyv (a gimnáziumok II. osztálya számára) Szanyi Gyula: Német nyelvkönyv (a gimnáziumok II. osztálya számára) Dr. Babári Ernı - Dr. Babári Ernıné: DEUTSCH EXPRESS I.-II. Krausz Piroska - Paizerné Tóth Tímea - Somló Katalin: Schrittweise Somló Katalin - Tóth Tímea: Schrittweise 2

Tárgyi feltételek Diaképek, nyelvi magnókazetták, feladatlapok, Karácsony Lajos - Dr. Tálasi Istvánné: Német nyelvi feladatlapok, Videokazetták, írásvetítı fóliák, magnókészülék, video készülék, színes televízió, ifjúsági folyóiratok, egyéb kiegészítı anyagok, egyéb a nyelvtanítást segítı nyelvkönyvek, tankönyvek, szótárak, nyelvoktató készülékek, megfelelıen kialakított, a nyelvoktatáshoz is használható számítógépterem, számítógépes nyelvi szoftverek, falra akasztható ragozási táblázatok.

- 42 -

Szakmai tartalom Tantárgy megnevezése: német nyelv (könnyőipar szakmacsoport)

Célok és feladatok: Az idegen nyelven történı sikeres kommunikáció az adott szakmacsoportban, az egyes munkafázisok idegen nyelven való elsajátítása. A német nyelvi órák nyújtsanak lehetıséget a könnyőipari szakmacsoport német nyelven történı ismeretinek elsajátításához, a nyelvi készségek, képességek fejlesztéséhez, illetve a szakirányú felsıfokú továbbtanulás elıkészítéséhez és az érettségi utáni szakképzés megalapozásához. A sokszínő, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményezı német nyelvi órák mutassák be az idegen nyelvi kommunikáció lehetıségeit, bizonyítsák be a számukra az idegen nyelv elsajátításának szükségességét. Segítse a tanulókat a

leendı szakmájukban történı elhelyezkedésükben mind külföldön, mind belföldön

egyaránt. Adjon

alkalmakat,

teremtsen

feladathelyzeteket

a

tanulóknak

képességeik,

szakmai

tehetségük

kibontakoztatására, keltse fel az érdeklıdést a szakmai nyelv alkalmazására. Biztosítson lehetıséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelısségteljes nyelvi magatartás kialakulásához, a tanulási és nyelvi motiváció megerısítéséhez, fejlıdéséhez.

A tananyag tartalmának meghatározása: Írás, olvasás idegen nyelven. Alap szakmai szókincs birtoklása. Gyakorlatban elıforduló helyzetek megoldása idegen nyelven. Alapozó, általános idegen nyelvi sajátosságokra építve a szakmai nyelv németül történı elsajátítása.

Feladatprofil német nyelven: Idıpont egyeztetés Üdvözli a vendéget Hellyel és szaklappal kínálja a vendéget Konzultál a vendéggel Felméri a vendég igényeit Szín-, stílus- és divattanácsot ad a vendéghez és az alkalomhoz illı modellrıl Kiválasztja az anyagot, kellékeket Árkalkulációt készít, árat ajánl Idegen nyelvő szövegek értelmezése A szükséges munkaeszközök neveinek német nyelven történı megtanulása

Fejlesztési követelmények:

- 43 -

A tantárgy tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai gyakorlatok elvégzéséhez szükséges nyelvi képességei, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a gyakorlati feladatmegoldó képesség. A szóbeli, az írásos és képi kommunikációban használják helyesen a szakma nyelvi kifejezıeszközeit, értsék a szakmai alapfogalmakat, folyamatosan bıvítsék a szakmai szókincset. Munkájuk során szakszerően tudjanak kommunikálni. A tantárgyi tevékenység során erısödjék a tanulókban az önbizalom, hogy merjenek külföldi vendégekkel is kapcsolatot felvenni és társalogni.

Képzési idı: Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37

Témakörök, tartalmak: Témakörök

Tartalmak

Idıpont egyeztetése

Szituációs gyakorlatok Megfelelı szókincs elsajátítása

Vendég fogadása

Kötelezı udvariassági formák német nyelven

Továbbhaladás feltételei: A tanulók képesek legyenek idegen nyelven kommunikálni, helyesen felmérni és megérteni a vendég igényeit, empatikus és barátságos légkört teremteni idegen nyelven.

Ellenırzés, értékelés módszerei: Az írásbeli feladatlapok, tesztek, rajzkiegészítések, témazáró dolgozatok, házi feladatok, órai feladatok ellenırzése és értékelése. A szóbeli feleletek, az óra alatti és óra végi, valamint a kiselıadások értékelése. Az értékelés igazodik a tanulók eltérı adottságaihoz és egyéni fejlıdési üteméhez. Az értékelésbe bevonjuk a tanulókat, saját és mások munkájának elemzésére. Az értékelés eszközei, területei: •

szóbeli feleletek, kiselıadások,

•

feladatlapok

Közel egyenlı arányban jelenjenek meg a szóbeli és az írásbeli számonkérési formák. Évente a meghatározott mőfajokban legalább két iskolai dolgozatot kell íratni, amelyre a tanuló a tartalom, a helyesírás és a nyelvistilisztikai megformálás színvonalát tükrözı érdemjegyet kap.

Módszertani ajánlások: - A tanórai munka kérdés-feleletes feldolgozása, megbeszélése, irányítottan megfigyelı, elemzı feldolgozása. - Differenciált csoportmunka a felzárkóztatás elısegítésére.

- 44 -

A tankönyvkiválasztás elvei: A nyelvi ismeretek tanításához, az anyanyelvi készségek sokoldalú fejlesztéséhez bıséges feladatanyagot tartalmazó munkáltató tankönyvre van szükség. Átmeneti megoldást jelenthet a szakmacsoporthoz tartozó szószedet összeállítása.

A képzés helyszíne: Nyelvi labor

A képzés tárgyi feltételei: -Nyelvi szótárak, kézikönyvek -Videólejátszó és televízió -CD lejátszó -Német nyelvő folyóiratok, újságok

- 45 -

Tantárgy megnevezése: Német nyelv - egyéb szakmacsoport

Célok, feladatok: Elsısorban német nyelven való sikeres kommunikáció az adott szakmacsoportban. Egyes munkafázisok idegen nyelven való elsajátítása. A német nyelvi órák nyújtsanak lehetıséget a könnyőipari szakmacsoport német nyelven történı ismereteinek elsajátításához, a nyelvi készségek, képességek fejlesztéséhez, illetve a szakirányú felsıfokú továbbtanulás elıkészítéséhez és az érettségi utáni szakképzés megalapozásához. A sokszínő, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is német nyelvi órák mutassák be az idegen nyelvi kommunikáció lehetıségeit, bizonyítsák be az idegen nyelv elsajátításának szükségességét. Segítse a tanulókat leendı szakmájukban történı elhelyezkedésükben mint külföldön, mint belföldön egyaránt. Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklıdést a szakmai nyelv alkalmazására. Biztosítson lehetıséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelısségteljes nyelvi magatartás kialakulásához, a tanulási és nyelvi motiváció megerısítéséhez, fejlıdéséhez.

A tananyag tartalmának meghatározása: Írás, olvasás idegen nyelven. Alap szakmai szókincs birtoklása. Gyakorlatban elıforduló helyzetek megoldása idegen nyelven. Alapozó általános idegen nyelvi sajátosságokra építve a szakmai nyelv németül történı elsajátítása. - Információt kér a kívánt szolgáltatásról, - Empatikus, segítıkész viselkedéssel elvégzi a diagnosztizálást a fejbırön, - Kiválasztja a megfelelı típusú és mennyiségő anyagokat és segédanyagokat, - Bırpróbát végez, - Idegen nyelvő szövegek értelmezése - A szükséges munkaeszközök neveinek német nyelven történı megtanulása,

Fejlesztési követelmények: A tantárgy tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai gyakorlatok elvégzéséhez szükséges nyelvi képességei, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a gyakorlati feladatmegoldó képesség. A szóbeli, az írásos és képi kommunikációban használják helyesen a nyelvi kifejezıeszközeit, értsék a szakmai alapfogalmakat, folyamatosan bıvítsék a szakmai szókincset. Munkájuk során szakszerően tudjanak kommunikálni. A tantárgyi tevékenység során erısödjék a tanulókban az önbizalom, hogy merjenek külföldi vendégekkel is kapcsolatot felvenni és társalogni.

9-10. osztály képzési idı: Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra

- 46 -

Belépı tevékenységformák: --Témakörök, tartalmak: Témakörök

Tartalmak -

Szituációs gyakorlatok Megfelelı szókincs elsajátítása

-

kötelezı udvariassági formák német nyelven

1. Idıpont egyeztetése 2. Vendég fogadása

Továbbhaladás feltételei: A tanulók képesek legyenek: - idegen nyelven kommunikálni - helyesen felmérni és megérteni a vendég igényeit - empatikus, barátságos légkört teremteni idegen nyelven

Ellenırzés, értékelés módszerei: - Az írásbeli feladatlapok, tesztek, témazáró dolgozatok, házi feladatok, órai feladatok ellenırzése és értékelése. - A szóbeli feleletek, az óra alatti és óra végi, valamint a kiselıadások értékelése. - Az értékelés igazodik a tanulók eltérı adottságaihoz és egyéni fejlıdési üteméhez. Az értékelésbe bevonjuk a tanulókat, saját és mások munkájának elemzésére. Az értékelés eszközei, területei: • szóbeli feleletek, kiselıadások, • feladatlapok, Közel egyenlı arányban jelenjenek meg a szóbeli és az írásbeli számonkérési formák. Évente a meghatározott mőfajokban legalább két iskolai dolgozatot kell íratni, amelyre a tanuló a tartalom, a helyesírás és a nyelvi-stilisztikai megformálás színvonalát tükrözı érdemjegyet kap.

Módszertani ajánlások: A tanórai munka kérdés-feleletes feldolgozása, megbeszélése, irányítottan megfigyelı, elemzı feldolgozása.

A tankönyv kiválasztás elvei: A nyelvi ismeretek tanításához, az anyanyelvi készségek sokoldalú fejlesztéséhez bıséges feladatanyagot tartalmazó munkáltató tankönyvre van szükség.

A képzés helyszíne: - Tanintézmény

Tárgyi feltételek: -

Nyelvi labor Nyelvi szótárak CD lejátszó Német nyelvő folyóiratok, újságok

- 47 -

ANGOL NYELV 9–10. évfolyam Összóraszám: 148 (74 óra x 2 évfolyam) A szakiskolai nyelvtanulás a többi középiskolás nyelvtanulásához hasonlóan a korábbi tanévek anyagára, követelményeire és tapasztalatára épül. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 szintre (Alapvizsgára felkészítı program), melynek követelményei és céljai az érettségit adó középiskolák 9–10. évfolyamaira az elsı idegen nyelvre megfogalmazottakkal nagyjából azonosak. A szakiskola 9-10. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv, a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1-A2 nyelvi szint elérését tekinti reális kimeneti célkitőzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggel érkezı, jobb nyelvi készségekkel rendelkezı tanulók számára a tanterv lehetıvé tesz a B1 nyelvi szint teljesítését is. Fejlesztési követelmények Fejlıdjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttmőködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvetı nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvő információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttmőködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény a tanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévémősorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista − Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása. − Az otthon: a szőkebb környezet: a lakás bemutatása. − Barátok és barátnık jellemzése. − Idıjárás. − Étkezés: kedvenc ételek, italok. − Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron, divat. − Iskola: az osztályterem tárgyai, a tanórák, tanárok. − Szabadidı, szórakozás: sportok; zene. − A munka világa, tervek a jövırıl. − A célország(ok) kultúrája.

- 48 -

Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: − megszólítás; − köszönés, elköszönés; − bemutatkozás; − érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás; − engedélykérés és arra reagálás; − köszönet és arra reagálás; − bocsánatkérés és arra reagálás; − gratuláció, jókívánság és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − sajnálkozás; − öröm; − csodálkozás; − bánat; − bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − véleménykérés és arra reagálás; − egyetértés, egyet nem értés; − tetszés, nem tetszés; − kívánság, képesség, szükségesség, lehetıség. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: − dolgok, személyek, események megnevezése, leírása; − információkérés, információadás; − igenlı vagy nemleges válasz; − tudás, nem tudás; A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: − kérés; − tiltás, felszólítás; − segítségkérés és arra reagálás; − javaslat és arra reagálás; − kínálás és arra reagálás; − meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok: − visszakérdezés, ismétléskérés; − nem értés; − felkérés lassabb, hangosabb beszédre; Fogalomkörök − cselekvés, történés, létezés kifejezése, − birtoklás kifejezése, − térbeli és idıbeli viszonyok, − mennyiségi és minıségi viszonyok, − modalitás, − esetviszonyok, − logikai viszonyok, − szövegösszetartó eszközök.

- 49 -

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; − egyszerő kérdéseket és közléseket megérteni; − egyszerő szöveg lényegét megérteni; − egyszerő szövegben számára fontos információt megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; − egyszerő kérdésekre egy-két szavas választ adni; − személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat megfogalmazni; − megértési problémák esetén segítséget kérni; − környezetével kapcsolatos egyszerő kérdéseket feltenni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − ismerıs nyelvi elemekbıl álló 80-100 szavas szöveg lényegét megérteni; − ismerıs nyelvi elemekbıl álló 80-100 szavas szövegben fontos információt megtalálni; − megérteni és követni egyszerő feliratokat, utasításokat. Íráskészség A tanuló legyen képes − ismert szavakat helyesen leírni; − ismerıs szavak írott alakját felismerni és elolvasni; − egyszerő nyomtatványt kitölteni. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás Köszönés, elköszönés Bemutatkozás Érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás

Engedélykérés és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Excuse me. Good morning. Hello. Goodbye. Bye. How do you do. How do you do. My name is … This is … How are you? Very well, thank you. Fine, thanks. And you? May/Can I have a drink? Yes, please. Thanks. Thank you very much. Not at all. You are welcome. I am sorry. That’s all right. No problem. Happy Birthday! Happy New Year!

- 50 -

Congratulations! Thank you. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás Öröm Csodálkozás Bánat Bosszúság

What a pity. Great! I am very happy. Really? I feel so sad. Oh, no!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nem tetszés Kívánság, képesség, szükségesség, lehetıség

Do you like …? What about …? Yes, I do. No, I don’t. It’s nice. That’s right. I (don’t) agree. I (don’t) like it. I’d like to … I can … I must … I have to go.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek, események megnevezése és leírása Információkérés, információadás Igenlı vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás

It’s … My friend is … Where can I find a …? It is to the left. Yes, I can. No, I don’t. I (don’t) know. Who knows?

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés Tiltás, felszólítás Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Segítségkérés és arra reagálás

Please, give me a coke. Can I have an ice cream, please? Sit down! Don’t go! Let’s go for a walk. OK. Good idea. Come and see us tomorrow. Fine. Have a coke! Would you like a hamburger? Yes, please. No, thank you. Help! Can you help me? Of course. I’m sorry, I can’t.

Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Felkérés lassabb beszédre

Pardon? I don’t understand. Please, repeat it slowly.

fogalomkörök Fogalomkörök

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

- 51 -

Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejőség

Present Simple Present Continuous

Múltidejőség

Past Simple

And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday?

Jövıidejőség

Going to

What are you going to do on Saturday?

Past forms of have

I didn’t have many friends at elementary school.

Possessive adj.

My, your, his/her/its,our, their dog

Genitive ’s Of Whose?

Kate’s brother

Irányok, helymeghatár ozás

Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs

Here, there, on the left, on the right, in, on, under, between, in front of, behind, …

Gyakoriság

How often?

Idıpont

When? What time? What’s the time?

Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight.

Idıtartam

How long?+Past Simple How long were you in hospital? For two weeks.

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving.

Idıbeli viszonyok

Mennyiségi viszonyok

Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers

Children, people, men, women … one. two… first, second…

- 52 -

Countable nouns

How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs.

Uncountable nouns

How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake All, every

Minıségi viszonyok

Comparative sentences (short adjectives)

Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl.

Irregular adjectives

Good, bad …(better, worse) What’s it like? What colour is it?

Modalitás

Logikai viszonyok

Can (ability) Can/ may (permission)

I can swim.

Must/needn’t (obligation)

I must read it. You needn’t do it now.

Have to (Past) Mustn’t Linking words

Did you have to be there? Children mustn’t smoke. And/or/but/because

Conditional I

We’ll stay at home if it rains.

Infinitive to express purpose

I’ve been to London to visit the Queen.

Can/ may I open the window?

- 53 -

Szövegösszetartó eszközök

Névelık

A, an, the

Some+plural noun any+plural noun

There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.

Some +singular noun Any + singular noun

Nominative and accusative of personal pronouins

I, he, they… Me, him, them…

This, that, these, those Demonstrative pronouns Somebody, anybody,nobody, everybody … Indefinite pronouns myself…

Reflexive pronouns

- 54 -

Matematika Célok és feladatok A matematika tanulás célja és ennek kapcsán feladata, hogy megalapozza a tanulók korszerő, alkalmazásra képes matematikai mőveltségét, biztosítsa a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket, amelyekkel alkalmassá válhatnak a szakképzésre. A szakiskolákban ezt a pozitív motiváció biztosításával, az ismeretek konkrét a mindennapi gyakorlatban elıforduló feladatok alkalmazásával segítjük. A kerettanterv figyelembe veszi a szakiskolába kerülı tanulók sajátos igényeit és lehetıségeit. Feladatunk az ı felzárkóztatásuk, az ismeretek, készségek stabilizálása és alapkészségeik fejlesztése. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek önellenırzésre, legyenek képesek a kapott eredmények reális voltának megítélésére. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét, alakítsa ki a probléma helyzetek megfelelı önbizalommal történı megközelítését, ismertesse meg a problémamegoldás örömét, és mutassa meg az emberi kultúrában betöltött szerepét. Célunk a megértésen alapuló gondolkodás kialakítása és fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése. A szakiskolai matematikatanítás tegye képessé a tanulókat további tanulmányok folytatására, valamint az alapvizsga sikeres letételére.

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai A matematikatanítás céljának középpontjában is a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztése áll. A tanórai tevékenységek rendszerében, a tanagyag elsajátítási folyamataiban fontos szerepet játszanak a nevelıi hatások. A szakiskolai tanulóknál mindenekelıtt arra kell törekednünk, hogy a lehetı legszélesebb tapasztalati alapot kapják meg tanulóink. Arra kell törekednünk, hogy tanulóink aktívan vegyenek részt a tanítási órán folyó munkában, az iskolai ismeretszerzés a lehetı legszorosabb kapcsolatban legyen a tanulók mindennapi életével, munkájával. A témakörök feldolgozásánál a megfelelı ismeretekbıl, az élet - és munkatapasztalatokból kell kiindulni, és azokra támaszkodni. A tanítási órákon meg kell valósítani az ismeretszerzés és alkalmazás egységét, mégpedig úgy, hogy a tanítási órán belül az arányok az alkalmazás javára tolódjanak el. Így az alapvetı ismeretek az ismétlıdı alkalmazás révén megszilárdulnak. A tanítási órán arra kell törekednünk, hogy a lehetıségek maximális kihasználásával, differenciáltan foglalkozzunk a tanulókkal. A jobb képességő tanulókat, matematika iránt fogékonyabb tanulókat segítsük ismereteik elmélyítésében és kiszélesítésében. Alapvetı cél, hogy a törzsanyagot lehetıleg mindenkivel elsajátítassuk. A reális lehetıségek figyelembevételével arra kell törekednünk, hogy minden tanuló az egyéni képességének megfelelı legjobb eredményt érje el, a matematika tanításunk tegye képessé tanulóinkat a további tanulmányok folytatására, alakuljon ki bennük a továbblépés igénye.

Fejlesztési követelmények Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése A szakiskolában tanulóknál elsısorban a szemléletesen kialakított fogalmak megerısítésére kerül sor.

- 55 -

Az alapmőveletek körében a biztos mőveletfogalom és a számolási készség fejlesztését a zsebszámológépek alkalmazása is segíti. A tananyag különféle fejezeteiben elıforduló számításoknál is fontos a zsebszámológép biztos használata és egyéb modern technikai eszközök megismerése. A mindennapi élet, más tantárgyak és a szakma megköveteli, hogy a matematika elemi fogalmait alkalmazzuk a feladatokban. A változó mennyiségek közti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvényszemléletet. A grafikonok elemzése más tárgyak megértéséhez is nélkülözhetetlen. A geometriában modellek segítségével fejlesztjük a síkés térgeometriai szemléletet, a szögfüggvények alkalmazása a gyakorlat szempontjából fontos. A tanításban tudatosan használjuk a matematikai logika elemeit. A "ha...akkor..." típusú következtések helyes használata az élet számos területén hasznos. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A mindennapi életben, más tárgyakban, a szakmában felmerülı problémák megoldásához elengedhetetlen a szövegértı és szövegelemzı képesség fejlesztése. A többféle megoldás keresése, megtalálása a logikus gondolkodást fejleszti. A kerület, terület, felszín, térfogat szemléletes fogalmának, számítási módjának alkalmazása más tárgyakban is nélkülözhetetlen. Egyszerő feladatok segítségével értetjük meg a biztos, a lehetetlen és a lehetséges események, továbbá a valószínőség szemléletes fogalmát. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási mőveletek alkalmazása Fontos, hogy a mindennapi életbıl is szerepeltessünk állításokat, amelyek igaz vagy hamis voltát döntik el a tanulók. Ezek segítségével juttatjuk el ıket sejtések és szabályszerőségek megfogalmazásához a matematikában. A különbözı témakörökben végzett csoportosítás, sorbarendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tévı elemek kiválasztása fejleszti a halmazszemléletet. A feladatokhoz készített ábrák és modellek, egyszerő gráfok segítik a feladatok megértését és megoldását. Ezek felhasználásával vezetjük rá tanulóinkat a modellek alkalmazásának fontosságára.

Helyes tanulási szokások fejlesztése A gyakorlati számításokat zsebszámológéppel (számítógéppel) végzik a tanulók. El kell érnünk, hogy a becslés, kerekítés alkalmazásával reális eredményeket fogadjanak el, a feladatmegoldások helyességét más módokon is ellenırizzék. Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy megoldási tervet készítsenek, és a megoldást meg is tudják fogalmazni szóban és írásban egyaránt. A lényeg kiemelésére az anyanyelv és a szaknyelv pontos használatára nagy súlyt fektetünk. az érvelés, cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése fontos feladatunk. A tankönyvek, feladatgyőjtemények, képletgyőjtemények, statisztikai zsebkönyv használatára meg kell tanítanunk diákjainkat. A matematikai érdekességek, a máig meg nem oldott sejtések, a nagy matematikusok életérıl szóló történetek komoly motivációt jelentenek tanításunkban.

9. évfolyam Heti 2,5 óra

Témakörök, tartalmak Az éves tananyag felosztása mind a 9. mind a 10. évfolyamon a Nemzeti Alaptanterv öt fı témaköre szerint történt. Természetesen a jelen tanterv alapján készült tanmenetekben sem kell a tanárnak az itt megadott sorrendet követnie. A témák kisebb fejezetekre bonthatók, s tetszés szerint átcsoportosíthatók egy-egy tanéven belül, ahogy ezt a tananyag logikai felépítése megkívánja.

Gondolkodási módszerek A halmaz fogalma, halmazmőveletek. Számhalmazok. Mőveletek számhalmazokon. Számhalmazok ábrázolása számegyenesen. A halmazmőveletekhez kapcsolható logikai elemek helyes használata a nyelvben. Matematikatörténeti érdekességek.

- 56 -

Számtan, algebra A racionális szám fogalma. Arány, arányosság. Egyenes arányosság, fordított arányosság. Osztó, többszörös. Oszthatósági szabályok. Prímtényezıs felbontás. Relatív prímek. Törtek értelmezhetısége. Mőveletek törtekkel. Százalékszámítás. Kamat, kamatos kamat számítás. A számológép használata. Szöveges feladatok. Egyenletek, egyenlıtlenségek, relációk értelmezése. Egyenletek illetve egyenlıtlenségek grafikus megoldása. Lineáris egyenletek, egyenlıtlenségek algebrai megoldása. Zárójelek felosztása, a mérlegelv alkalmazása. Szöveges feladatok megoldása: mozgásos, munkavégzéses, számjegyes, % számításos, keveréses szöveges feladatok.

Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény fogalma és megadása. A Descartes - féle derékszögő koordináta rendszer. Ábrázolás a koordináta rendszerben. Az egyenes arányosság, mint függvény. Lineáris függvények ábrázolása az y = mx + b képlet jelentése alapján. A fordított arányosság függvénye. Hiperbolák ábrázolása. Az abszolútérték fogalma. Abszolútérték. Függvények ábrázolása.

Geometria Mérés, mértékegységek. A Pitagorasz-tétel és annak bizonyítása. Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás a függvénytáblázat illetve zsebszámológép használatával. Pitagorasz-tétel alkalmazása feladatokban. Síkidomok kerülete és területe, testek felszíne. Geometriai alapfogalmak, alapszerkesztések. Egybevágósági transzformációk, síkidomok egybevágósága. Thales-tétel és alkalmazásai, matematikatörténeti utalások. Háromszögek nevezetes vonalai és pontjai. Szerkesztéses feladatok. A forgásszögek fogalma, a hozzárendelt mérték. Forgásszimmetria.

Valószínőség, statisztika Valószínőségi kísérletek, játékok. (Kockadobás, pénzfeldobás, stb. ) A valószínőség becslése, kiszámítása egyszerőbb esetekben. Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Követelmények Gondolkodási módszerek A halmaz fogalmának elsajátítása. A halmazmőveletek és azok gyakori alkalmazásai: a részhalmaz fogalma, metszet, unió, két halmaz különbsége. A halmazmőveletekhez kapcsolható logikai elemek magabiztos alkalmazása a magyar nyelvben: és, vagy, ha.... akkor, akkor és csakis akkor, nem, van olyan, minden, stb. A számfogalom felépítése. Számhalmazok ábrázolása számegyenesen. A matematika bizonyítás lényegének megértése.

Számtan, algebra A racionális szám fogalmának magabiztos ismerete. Az arány értelmezése. Az egyenes arányosság, illetve fordított arányosság. Az egyenes arányosság fogalma. Az összetartozó értékpárok meghatározása, az arány felírása, a keresett érték kiszámítása. Feladatok megoldása, gyakorlati példákkal alátámasztva. Az osztó, illetve a többszörös fogalmának értékelése. A prímszám fogalma, relatív prímek. Az oszthatósági szabályok magabiztos alkalmazása. Mőveletek közönséges, illetve vegyes törtekkel: átváltás, egyszerősítés, bıvítés, törtek összevonása, szorzása, osztása. Százalékszámítás: az alap, a százalékláb, a százalékérték meghatározása. Kamat, kamatos kamat számítása. " Életközeli " szöveges feladatok megoldása, a zsebszámológép magabiztos alkalmazása. Az egyenlet illetve az egyenlıtlenség fogalma. Az igazsághalmaz. Lineáris egyenletek grafikus megoldása. A lineáris függvényeket az y = mx + b képlet segítségével ábrázoljuk. Metszéspont meghatározás. Két egyenes párhuzamosságának, illetve egybeesésének értelmezése az egyenlet megoldásának szempontjából. Lineáris egyenlıtlenségek grafikus megoldása. A <, <=, >, >= reláció jelek

- 57 -

értelmezése, a feladat megoldásának magabiztos leolvasása az ábrázolt függvényekbıl. Egyszerőbb törtes és abszolútértékes egyenletek és egyenlıtlenségek grafikus megoldása. Lineáris egyenletek algebrai megoldása. Megfelelı jártasság megszerzése a mérlegelv alkalmazásában, a zárójelek felbontásában, a közös nevezıvel való végigszorzásban, az elıjelek helyes alkalmazásában. Lineáris egyenlıtlenségek algebrai megoldása. A mérlegelv helyes alkalmazása, különös tekintettel a relációjel megfordulásának eseteire. Szöveges feladatok megoldása, külön kiemelve a fıbb típusokat: mozgási feladatok, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok, keverési feladatok, helyiértékes feladatok. Vegyes szöveges feladatok, sok szakmai jellegő példa megoldása.

Összefüggések, függvények, sorozatok Két halmaz elemeinek egymáshoz rendelése: egyértelmő, kölcsönösen egyértelmő, nem egyértelmő hozzárendelés. A függvény fogalma és megadási módjai, a koordináta rendszer ismerete, pontok ábrázolása. Lineáris függvények ábrázolása eleinte táblázat segítségével, késıbb az y = mx+b hozzárendelési szabály elemzése, illetve alkalmazása segítségével. A lineáris függvények tulajdonságai. Gyakorlati példák. A fordított arányosság függvényének ábrázolása és tulajdonságai. Hiperbolák ábrázolása: 1 y = ______ + b x+a Az abszolútérték fogalma. Az abszolútérték - függvényének ábrázolása táblázat készítésével. Az abszolútérték függvényének ábrázolása: y = ( x+a ) + b

Geometria Ismerje a tanuló a legfontosabb mértékegységeket és tudja azokat átváltani. A négyzetreemelés fogalma. Számok négyzete, négyzetre emelés táblázatból és számítógéppel. Közönséges- és tizedes törtek négyzete. A négyzetgyökvonás fogalma. A racionális számhalmazon elvégezhetı négyzetgyökvonás feltételének tudatosítása. Közönséges- és tizedes törtek négyzetgyöke, négyzetgyökvonás táblázatból és számológéppel. Pitagorasztételének szavakban történı kimondása, ennek tudatosítása. A tétel bizonyítása: területdarabolással. Feladatok Pitagorasz tételére. Síkidomok kerületének és területének kiszámítása. Testek felszínének kiszámítása; Pitagorasz tételének alkalmazásával is. A geometriai alapfogalmak átismétlése: szakaszmásolás és -felezés, szögmásolás és -felezés, a nevezetes szögek szerkesztése. A forgásszögek fogalmának ismerete. Párhuzamos és merıleges egyenesek szerkesztése. Az egybevágósági geometriai transzformációk: tengelyes tükrözés, pontra vonatkozó tükrözés, párhuzamos eltolás és pont körüli elforgatás fogalma, tulajdonságai, szerkesztése. Tengelyesen illetve középpontosan szimmmetrikus síkidomok. síkidomok egybevágósága, a háromszögek egybevágóságának alapesetei. Thalesz tétele és alkalmazásai. Szerkesztéses feladatok: elsısorban háromszögek és különbözı négyszögek szerkesztése, felhasználva a háromszögek nevezetes vonalai és pontjait is.

Valószínőség, statisztika Végezzenek a tanulók valószínőségi kísérleteket, játékokat (kockadobás, pénzfeldobás, urnából húzás, stb.) s becsüljék meg, s tudják kiválasztani az eseményeket: biztos esemény, lehetséges illetve lehetetlen esemény.

Minimumkövetelmények Ismerjék a tanulók a halmaz fogalmát. Szerezzenek megfelelı jártasságot a racionális számkörben végzett alapmőveletekben: összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Egészen egyszerő esetekben legyenek képesek a valószínőség becslésére, kiszámítására. Megfelelıen tudják alkalmazni az alapvetı mértékegységeket és tudják azokat egymásba átváltani. Szerezzenek jártasságot a törtekkel való mőveletekben: egyszerősítés, bıvítés, vegyes tört közönséges törtté alakítása és fordítva. Törtek összevonása, szorzása, osztása. Tudják felismerni az egyenes, illetve fordított arányosságot, képesek legyenek egyszerőbb feladatok megoldására.

- 58 -

A százalékszámításban képesek legyenek az alap, a százalékláb, a százalékérték meghatározására. Tudjanak megoldani egyszerőbb, fıleg leendı szakmájukhoz kapcsolódó százalékszámításos feladatokat. Magabiztosan alkalmazzák a számológépet az alapmőveletekre, valamint számok négyzetre emelésére és négyzetgyökvonására. Képesek legyenek Pitagorasz tételének gyakorlati alkalmazására, egyszerőbb feladatok megoldására. Ismerjék a síkidomok kerületének, illetve területének fogalmát, tudják kiszámítani ezeket. Legyenek tisztában az egybevágósági geometriai transzformációkkal: tengelyes tükrözés, pontra vonatkozó tükrözés, párhuzamos eltolás, pont körüli elforgatás. Ismerjék Thalesz tételét. Legyenek képesek egyszerőbb szerkesztési feladatok megoldására. Ismerjék a függvény ( egyértelmő hozzárendelés ) fogalmát és megoldási módjait. Tudjanak lineáris függvényt táblázat készítése nélkül is ábrázolni az y = mx + b hozzárendelési szabály alapján. Megfelelıen alkalmazzák függvénytani ismereteiket egyszerőbb egyenletek, illetve egyenlıtlenségek grafikus megoldásánál. Legyenek jártasak a relációk értelmezésében, magabiztosan oldjanak meg lineáris egyenleteket, egyenlıtlenségeket. Jártasak legyenek a mérlegelv alkalmazásában, a zárójel felbontásában, a közös nevezıvel való szorzásban, az elıjelek helyes alkalmazásában. Ismerjék a reláció jelek megfordulásának eseteit és alkalmazzák helyesen ıket. Képesek legyenek egyszerőbb szöveges feladatok megoldására.

Továbbhaladás feltételei A tízes számrendszer biztos ismerete, a számok írása, olvasása, ábrázolása, összehasonlítása. A négy alapmővelet és a mőveleti sorrend ismerete és alkalmazása véges tizedes törtekkel. A szakmában, a mindennapi életben elıforduló, konkrét arányossági és százalékszámítási feladatok megoldása. A 2-vel, 3-mal, 5-tel való oszthatóság ismerete, prímtényezıs felbontás. Azonosságok alkalmazása a 10 pozitív egész kitevıs hatványaira. Néhány lépésben megoldható egyszerő elsıfokú egyenletek, a megoldás ellenırzése. Elsısorban a szakmához kapcsolódó szöveges feladatok megoldása. A pont ábrázolása és a koordináták leolvasása készségszinten.

x a ax ; x a

a ábrázolása konkrét pozitív „a” esetén. x

Lineáris függvények ábrázolása konkrét esetekben. A szabványos mértékegységek ismerete, átváltásuk. A szögösszegek alkalmazása egyszerő feladatokban. A háromszögek kerülete, területe. Pitagorasz tételének ismerete. Speciális négyszögek tulajdonságai, kerületük, területük. A kocka, a téglatest, az egyenes hasáb és az egyenes körhenger felszíne és térfogata egyszerő gyakorlati feladatokban. Grafikonok olvasása, készítése. Az átlag kiszámítása néhány elem esetén.

10. évfolyam Heti 2,5 óra

Témakörök, tartalmak

Gondolkodási módszerek Áttekintés arról, hogy mivel foglalkozik a matematika. Definíció, tétel, állítás, bizonyítás lényege a matematikában. Tételek és azok megfordítása. A kombinatorika tárgya. Permutáció, kombinációk, variációk. Egyszerőbb kombinatorikai feladatok.

- 59 -

Számtan, algebra Az egyenletrendszerek bevezetésének szükségessége. Két ismeretlenes, lineáris egyenletrendszerek grafikus megoldása. Algebrai megoldás: behelyettesítı módszer, egyenlı együtthatók módszere, új ismeretlen bevezetése. Szöveges feladatok. Nevezetes szorzatok. A szorzattá alakítás módjai. Másodfokú egyenletek és egyenlıtlenségek grafikus megoldása. Másodfokú egyenletek algebrai megoldása: hiányos másodfokú egyenletek, a megoldóképlet. A megoldhatóság feltétele. Szöveges feladatok. Alapmőveletek törtkifejezésekkel. Algebrai törtek értelmezési tartománya. Törtes egyenletek algebrai megoldása (kikötések). A hatvány fogalma, a hatványozás azonosságai. A hatványozás általánosítása: a nulla, a negatív kitevıjő és a törtkitevıjő hatvány értelmezése. Számolás normálalakkal. Az exponenciális változás.

Összefüggések, függvények, sorozatok A másodfokú és a gyökfüggvény ábrázolása és tulajdonságai. Egyszerőbb függvénytranszformációk. Szögfüggvények értelmezése.

Geometria Hasonlósági transzformációk. Középpontos hasonlóság, nagyítás, kicsinyítés. Háromszögek hasonlóságának alapesetei. A vektor fogalma. Vektormőveletek: vektorok összeadása, kivonása, szorzása valós számmal. Vektorfelbontás a síkban. A szögfüggvények alkalmazása derékszögő háromszögben. Térelemek kölcsönös helyzete és szöge. Testek ( hasábok, gúlák, henger, kúp, gömb ) felszíne és térfogata.

Valószínőség, statisztika Statisztikai adatok győjtése, rendezése, ábrázolása. Táblázatok és grafikonok olvasása, készítése.

Az órakeret felosztása Új anyag feldolgozása Témazáró dolgozat írása és javítása Év eleji és év végi ismétlésre Szabadon felhasználható Mindösszesen

143 óra 12 óra 12 óra 18 óra 185 óra

Követelmények Gondolkodási módszerek Ismerjék a tanulók a definíció, tétel, állítás, bizonyítás fogalmát. Legyenek képesek matematikai tételeket, állításokat egyszerőbb esetekben megfordítani, tagadni. Ismerjék a kombinatorika tárgyát, tudjanak megoldani egyszerőbb kombinatorikai feladatokat.

Számtan, algebra A két ismeretlenes lineáris egyenletrendszerek fogalma, bevezetésének szükségessége ( esetleg konkrét példa megadásával ), a megoldhatóság vizsgálata: lineáris függıség, függetlenség. Lineáris egyenletrendszerek grafikus megoldása, figyelembe véve lineáris egyenletek grafikus megoldásánál tanultakat. Két ismeretlenes lineáris egyenletrendszerek algebrai megoldása új ismeretlen bevezetésével. A módszer kombinálása a másik két módszer valamelyikével. Szöveges feladatok megoldása két ismeretlenes egyenletrendszer segítségével.

- 60 -

Nevezetes szorzatok: kéttagú kifejezés négyzete, valamint ugyanazon két tag összegének és különbségének szorzata. Szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosság alkalmazásával, vagy a kettı egymás utáni alkalmazásával. Megfelelı jártasság megszerzése ilyen jellegő feladatok megoldásában. Másodfokú függvények ábrázolása táblázat készítésének segítségével. A másodfokú függvények tulajdonságai. Egyszerőbb másodfokú egyenletek és egyenlıtlenségek ( a relációk helyes leolvasásával ) grafikus megoldása. A másodfokú egyenlet általános alakja, hiányos másodfokú egyenletek algebrai megoldása kiemeléssel, illetve nevezetes azonosság alkalmazásával. Teljes másodfokú egyenlet megoldása a megoldóképlet segítségével. A diszkrimináns fogalma. Egyszerőbb szöveges feladatok megoldása. Az algebrai tört fogalma és értelmezési tartománya. Különösen fontos annak hangsúlyozása, hogy 0-val való osztás értelmetlen, ezért algebrai törtes egyenlet megoldása elıtt vagy ha ismeretlennel osztjuk végig az egyenletet, kikötést kell tennünk, azaz meg kell adnunk a feladat értelmezhetıségét. Törtes egyenletek algebrai megoldása, a közös nevezı meghatározása, a vele való szorzás magabiztos elvégzése. Egyszerőbb szöveges feladatok megoldása. A hatvány fogalma. A hatványozás azonosságai: azonos alapú hatványok szorzása, osztása, azonos kitevıjő hatványok szorzása, osztása, hatvány hatványozása. Fordítsunk rá külön figyelmet, hogy a tanulók tagonként ne hatványozzanak. A hatványozás azonosságainak alkalmazása feladatokban. A nulla és negatív kitevıjő hatvány értelmezése, feladatok. Az exponenciális változás értelmezése, az exponenciális függvény ábrázolása. A számok normál alakja. Számolás normál alakkal. Lehetıség szerint minél több gyakorlati, szakmai jellegő feladat a normál alakkal való számolásra.

Összefüggések, függvények, sorozatok Tudjanak a tanulók másodfokú, illetve egyszerőbb gyökfüggvényeket ábrázolni, és azok tulajdonságait meghatározni. Ismerjék fel a függvénytranszformációk szabályszerőségeit és tudják alkalmazni azokat egyszerőbb esetekben. Magabiztosan sajátítsák el a szögfüggvények értelmezését a derékszögő háromszögben. Ismerjék a közöttük lévı egyszerőbb összefüggéseket. Legyenek jártasak a függvénytáblázat, illetve a zsebszámológép használatában szögfüggvények kikeresése, illetve szögek visszakeresése esetén.

Geometria Hasonlósági transzformációk: középpontos nagyítás, kicsinyítés. Szakasz osztás pontjainak meghatározása. Háromszögek hasonlóságának alapesetei. Szögfüggvényekkel kapcsolatos szöveges feladatok magabiztos megoldása, helyes ábra készítésével és az adott szögfüggvény helyes leolvasásával. Szakmai jellegő, szögfüggvénnyel kapcsolatos feladatok megoldása. A vektor fogalmának magabiztos elsajátítása. Ismerjék a tanulók a nullvektor, két vektor egyenlısége, ellentett vektorok fogalmát. Tudjanak vektorokat összeadni, két vektort kivonni egymásból, vektort valós számmal szorozni, s vektort síkban összetevıire bontani. Térelemek kölcsönös helyzete, gyakorlati példák. Testek (hengerek, kúpok, hasábok, gúlák, gömb) felszínének kiszámítása, utalva a síkidomok területének meghatározásánál tanultakra. A lapmagasság, testmagasság, alkotó fogalmának tisztázása, testek térfogatának meghatározása. Leendı szakmájukhoz kapcsolódó feladatok megoldása.

Valószínőség, statisztika Győjtsenek újságokból, könyvekbıl, stb. statisztikai adatokat, rendezzék, ábrázolják ıket. Tudjanak táblázatokat, diagrammokat, grafikonokat olvasni, készíteni.

Minimumkövetelmények Ismerjék a tanulók a hasonlóság fogalmát, tudják értelmezni a szögfüggvényeket a derékszögő háromszögben. Legyenek képesek alkalmazni a szögfüggvényekrıl tanultakat a feladatok megoldására. Ismerjék a vektor fogalmát, az alapvetı vektormőveleteket. Ismerjék a két ismeretlenes egyenletrendszer fogalmát, bevezetésének

- 61 -

szükségességét. Tudjanak lineáris egyenletrendszert grafikus úton megoldani. Szerezzenek megfelelı jártasságot az egyenletrendszerek algebrai megoldása során a behelyettesítı és az egyenlı együtthatók módszerében. Ismerjék fel a tanult nevezetes szorzatokat: kéttagú kifejezés négyzete, ugyanazon két tag összegének és különbségének szorzata és tudják ezeket helyesen alkalmazni. Ismerjék a szorzattá alakítás módjait és megfelelıen alkalmazzák ıket. Magabiztosan alkalmazzák a másodfokú egyenlet megoldására a megoldóképletet. Jártasak legyenek a törtekkel való mőveletekben: közönséges, vegyes és tizedes törtek egymásba alakítása, egyszerősítés, bıvítés, törtek összevonása, szorzása, osztása. Ismerjék az algebrai tört fogalmát, ügyeljenek annak értelmezési tartományára. Tudjanak egyszerőbb algebrai törtes egyenleteket megoldani: a helyes kikötést megtenni, a közös nevezıt megállapítani, s vele végigszorozni. Ismerjék a hatvány fogalmát, valamint a hatványozás azonosságait. Tudják értelmezni a nulla és a negatív kitevıjő hatványt, s helyesen alkalmazzák ezeket, és a hatványozás azonosságait egyszerőbb feladatok megoldásában. Legyenek tisztában az exponenciális változásával értelmezésével. Magabiztosan írjanak át számokat ( oda - vissza ) normál alakba, a hatványozás azonosságai alapján megfelelıen számoljanak normál alakkal. Ismerjék a testek felszínének, illetve térfogatának fogalmát, s képesek legyenek ezek meghatározására egyszerőbb feladatokban. Tudjanak egyszerőbb diagramokat, táblázatokat, grafikonokat értelmezni.

Továbbhaladás feltételei Szemléltetés halmazábrán, számegyenesen, koordinátarendszerben. Néhány elem összes lehetséges sorrendjének elıállítása. A számok normálalakjának biztos ismerete. Helyettesítési értékek kiszámítása. Elsıfokú egyenletek biztos megoldása. Normálparabola. A hegyesszögek szögfüggvényeinek felismerése. Gyakorlottság a körzı és vonalzó használatában. Tengelyesen és középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése. Egyszerő háromszög-szerkesztési feladatok. A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. A felszín és térfogat kiszámítási módjának biztos ismerete. Az átlag kiszámítása kismérető adathalmazok esetén.

A tanulók értékelése, ellenırzése Az oktató-nevelı munka komplex rendszerében kiemelkedı jelentısége van a tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének. Ha tehát értelmes és lényegre irányuló tanulást várunk tılük, akkor az ellenırzés-értékelés alapját képezı különféle teljesítményformáknak is gondosan tervezetteknek és lényegre irányulóknak kell lenniük; úgy, hogy az objektív, reális értékelésre is kellı alapot nyújtsanak. A matematika sajátosságait figyelembe véve elsısorban az írásbeli számonkérésre fektessünk hangsúlyt. Erre évfolyamonként 6 óra áll rendelkezésünkre, ebbıl 3 óra témazáró dolgozat írására, 3 pedig a javítására.

Módszertani ajánlások A matematika tanításában is a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztése áll a középpontban. A tanórai tevékenységek rendszerében, a tananyag elsajátítási folyamataiban (ahol elsıdleges az ismeretelemek szakszerő feldolgozása) fontos szerepet játszanak a tervszerő, a helyzethez, az alkalomhoz illı, a tanulói személyiséget harmonikusan fejlesztı egyéb nevelıi hatások is. A szakiskolában a módszerek konkrét megválasztásában mindenek elıtt arra kell törekednünk, hogy a lehetı legszélesebb tapasztalati alapot kapják meg a tanulók.

- 62 -

Kiemelt fontosságú a tantárgy adottságaihoz képest a sokoldalú szemléltetés: táblai munka, írásvetítı használata, a tankönyv ábráinak, grafikonjainak elemzése és sok gyakorlati példa. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók aktívan vegyenek részt a tanítási órán folyó munkában, és lehetıleg már az órán elsajátítsák a tananyagot. A matematikát a szakmunkástanulóknak úgy kell tanítanunk, hogy számukra az iskolai ismeretszerzés a lehetı legszorosabb kapcsolatban legyen mindennapi életükkel, munkájukkal. Ezért az egyes témakörök feldolgozása során minden lehetséges esetben a tanulók meglévı ismereteibıl, élet- és munkatapasztalataiból induljunk ki, és támaszkodjunk azokra. Meglévı ismereteik, tapasztalataik, megfigyeléseik tervszerő felderítése után, az ismeretek pontosabbá tétele és rendszerezése révén, vagy pedig azokhoz kapcsolódó kérdés, probléma felvetése, elemzése és megoldása útján kell eljuttatni ıket a meghatározott szintő matematikai ismeretekhez. Biztosítsuk a tanulók aktív részvételét a mővelıdési anyag feldolgozásában, például könyvrészlet elolvastatása és abból a lényeg kiemeltetése, stb. révén. Megfelelı - különösen a tanulók mindennapi munkájával kapcsolatos - feladatokkal, kérdésekkel gondoskodjunk arról, hogy a tanulók mindinkább képesek legyenek elemi elméleti ismereteiknek hasznos, gyakorlati alkalmazására, az ismeretek tényleges felhasználására. Ehhez pedig az szükséges, hogy az iskola matematika tanárai felderítsék az iskola szakmai profiljának megfelelı lehetıségeket, fokozatosan kialakítsák a feladatok, kérdések jól felhasználható rendszerét, amely hatékonyan szolgálja a matematika tanítás és a szakmai ismeretek, a szakrajz, valamint a gyakorlat között eleven koncentrációt. A szakmunkástanulók otthoni tanulmányi munkájára szerényebb mértékben számítva, az iskolai matematikaoktatást szervesen egyesítenünk kell az iskolai tanulásukkal. A tanítási órában ezért meg kell valósítanunk az ismeretszerzés és az alkalmazás egységét, mégpedig úgy, hogy a tanítási órán belül az arányok az alkalmazás javára tolódjanak el. Így lehetıséget teremthetünk arra, hogy az alapvetı ismeretek az ismétlıdı alkalmazás révén megszilárduljanak. Az otthoni munka legyen az iskolainak szerves folytatása, és elsısorban az alkalmazás és a gyakorlás révén szolgálja az iskolában szerzett ismeretek megszilárdítását, elmélyítését. Az otthoni munkafeladatok igazodjanak mindenkor az osztály elırehaladásának tényleges helyzetéhez. A tanítás során arra kell törekednünk, hogy a lehetıségek maximális kihasználásával, differenciáltan foglalkozzunk a tanulókkal. Ez nemcsak a lassabban haladók fokozott segítését jelenti. A jobb adottságokkal rendelkezı, a matematika iránt jobban érdeklıdı tanulókat is segítsük ismereteik elmélyítésében és kiszélesítésében. A tanítási órán sok esetben csak arra van lehetıségünk, hogy igényesebb vagy több feladatot adjunk nekik. Ezzel a lehetıséggel élnünk kell, de nem szabad ennek rendelni alá a tanítási órán folyó munkát. Az alapvetı cél, hogy a törzsanyagot lehetıleg mindenkivel elsajátíttassuk. Az óraszám ésszerő felhasználásával törekedjünk a célnak az elérésére. A reális lehetıségek figyelembevételével, differenciált foglalkozás segítségével kell törekednünk arra, hogy minden tanuló az egyéni képességeinek megfelelı lehetı legjobb eredményt érje el.

Feltételek A tankönyv kiválasztásának elvei A tankönyv és segédanyagok kiválasztása legyen összhangban az intézmény Pedagógiai Programjával és a korszerő matematikai oktatással, és mindenkor a természettudományos munkaközösség alapvetı elveinek figyelembevételével választódjon ki.

Tárgyi feltételek Táblai körzı, vonalzók, szögmérı, színes kréta Írásvetítı, fóliaábrák. Testmodellek. Táblázatok (négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, szögfüggvények), számológép A tankönyv ábrái, táblázatai.

- 63 -

Informatika Általános célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata: felkészíteni a tanulókat a megfelelı információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az internethasználatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. Az informatikai nevelés logikusan gondolkodni, problémákat megoldani tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerő (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával. Felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlıdése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell A tantárgy célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, a tanulók érdeklıdésének ébren tartása az informatika iránt, az informatika korábban megismert eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bıvítése, amelyek lehetıvé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél az is, hogy stabilizált informatikai tudásuk és számítógép-alkalmazói készségük alapján informatika tárgyból alapvizsgát tudjanak tenni. Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerő probléma-megoldási lehetıségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetıségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail). A számítástechnika oktatásának fı célkitőzései: a korszerő alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai eszközök lehetıségeit kihasználni tudó tanulók képzése; önálló munkára nevelés: a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetıséget teremt az egyéni ütemő tanulásra, a több gyakorlást igénylı feladatok egyéni feldolgozására; együttmőködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást; alkotó munkára nevelés: a számítógépes munka végeredménye többnyire egy új produktum lesz; az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlıdése az egész társadalmat átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak; informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, elıadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás); az esztétikai készség fejlesztése: a számítógépes produktum külsı formájának esztétikus kialakítása; az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani a tanulókban az információszerzés, feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. A könyvtárhasználat oktatásának célkitőzései: felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibıvülı lehetıségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére; a könyvtárra alapozott önmővelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetıségeinek felhasználásával; a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése; az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása; a könyvtárhasználati tudás eszközjellegő beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlıdéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba; a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása; a különbözı társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni képes személyek nevelése.

- 64 -

A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai A helyi pedagógiai program a heti 2 órát szán az Informatika tantárgy oktatására. Ez lehetıvé teszi a tananyag átcsoportosítását a kerettantervhez viszonyítva: a Dokumentumkészítés és a Táblázatkezelés fejezet a 9. évfolyamra került, a 10. évfolyam anyagába pedig bekerült az Algoritmusok és a Számítógéppel segített problémamegoldás témaköre. A számítástechnikai eszközök alkalmazása a munkában, mővelıdésben és szórakozásban egyre mindennaposabbá válik, használatuk bevonul a hétköznapokba. Egyre fontosabbá válik az információhoz jutás gyorsasága, pontossága, és maga a megszerzendı információ. Az iskolai számítástechnika-oktatás feladata felkészíteni a diákokat az információszerzési technikákra, megtanítani ıket, hogyan dolgozzák fel és rendszerezzék a kapott ismereteket. Megismerteti ıket az újfajta munkaeszközzel, karöltve az Internethasználattal és a multimédiával megtanítja a diákokat a logikus gondolkodásra, problémamegoldásra, kialakítva bennük a korszerő informatikai eszközök alkalmazásának készségét. Új ismereteik révén nemcsak választott szakmájuk jobb ellátására lesznek alkalmasabbak, hanem elhelyezkedési esélyeik is jobbak lesznek. Elsıdleges cél, hogy a legalapvetıbb adatfeldolgozó és -tároló rendszerrel, a számítógéppel úgy ismerkedjenek meg, mint hasznos, sok feladatot ellátó, az ember munkáját megkönnyítı eszközzel. Tanulják meg a számítógép lehetıségeit felhasználni, önállóan tanulni a gép segítségével. Ismerjék fel az informatika jelentıségét a társadalomban, felfedezve annak társadalom-átalakító tulajdonságait. Alkalmazzák mindennapi feladataikban az informatikai eszközöket, gyakorolva az alkalmazói szoftverek használatát. A hálózati környezetben végzett munka javítja a kommunikációs készséget, etikai és jogi ismereteket sajátíttat el. A számítástechnika-oktatás fı célkitőzései A célokból következıen elsısorban felhasználói ismeretek elsajátítására törekszünk, kialakítva a korszerő alkalmazói készséget a diákban. Ismerje meg a tanuló a számítógép-alkalmazás fı területeit, legyen képes önálló munkavégzésre. Emellett bevezetjük a csoportmunkába a hálózati környezetben, megtanul másokkal együttmőködni egy új produktum létrehozása érdekében. Megismeri az információszerzés új lehetıségeit, megtanulja szelektálni és feldolgozni a kapott információt, miközben elsajátítja a információforrásokat alkalmazó tanulási módszereket, és otthonosan mozog az állandóan változó, rohamosan fejlıdı informatikai világban. Fejlıdik ízlése, esztétikai érzéke, és elsajátítja az informatikával kapcsolatos etikai és jogi szabályokat. A könyvtárhasználat oktatásának célkitőzései: A könyvtár átalakulása megköveteli, hogy készítsük fel a tanulót az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibıvülı lehetıségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Legyen képes a könyvtárra alapozva önmagát mővelni a könyvtári információs rendszer lehetıségeinek felhasználásával. Tanulásában használja fel a különbözı forrásokat, gyakorolja az egyes tantárgyak óráira való készülésben a könyvtár, a könyvtári források, nyomtatott és nem nyomtatott információhordozók használatát, különös tekintettel a források felhasználásának etikai és jogi szabályaira. Legyen képes a különbözı társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni. A számítástechnika tantárgy tanítása során koncentrációt teremthetünk a matematikával, a fizikával és a technikával, de az itt tanultakat bármely tantárgy tanítása során hasznosítani lehet, ha a szaktanár módszertani eszköztárában megjelenik a számítógéppel segített oktatás. A számítástechnika tantárgy elıkészíti, megalapozza a szakképzı évfolyamok egyes szakmai elméleti tárgyait vagy annak fejezeteit (automatizálás, számítógépek alkalmazása, számítógépes gyártás-elıkészítés, stb.). Alapot nyújthat informatikai (pl. számítógép-kezelı) szakképesítés megszerzéséhez.

Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelızésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvetı ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetıségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különbözı formákban megjelenı információt felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait.

- 65 -

Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén. Ismerje a legalapvetıbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására, különbözı formában való megjelenítésére. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerő keresıvel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlıdésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. számítógép-függıség, videojáték-függıség problémái). Tájékozódjon arról, hogy az iskola szakmai irányultságának megfelelı szakmákban, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni fıbb szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit. Tudjon különbséget tenni az alapvetı dokumentumtípusok között. Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerő szótárat, lexikont használni. Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közkönyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibıvítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

9. évfolyam Heti 2, évi 74 óra (tartalmazza a szakmai tartalmat is) Belépı tevékenységformák Az informatika alapjai A személyi számítógép fı részeinek csoportosítása és a mőködés lényegének megértése; a billentyőzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata, tájékozódás a mai hardvereszközök világában. Neumann-elvő számítógépek felépítésének és mőködésének bemutatása. Különféle jelfajták, csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; bináris kódok használata; különféle kommunikációs rendszerek, formák használata.

Operációs rendszer használata Floppylemez formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Egymásután és szórtan elhelyezkedı állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, nyomtatása, törlése. Egy ismert nevő állomány megkeresése adott háttértáron. Állományok, gépek védelme. Vírusok fajtái, védekezés a terjedésük ellen, vírusirtó futtatása. Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok kibontása. Tömörített állomány tartalmának megtekintése.

Kommunikáció hálózaton Az intézmény számítógépes hálózatának és a hálózat használati módjának, azonosító megadás módjának, jelszó használat sajátságainak megismerése. Egy levelezıprogram készségszintő használata, levél küldése, fogadása, a fı mezık céljának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat. Hálózati keresıgépek használata, az egyszerő kulcsszavas és tematikus keresés. Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Összetett keresési feladatok megoldása, valamint egy kapott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása, feljegyzése. Hasznos webhelyek felkeresése, (például magyar honlap, MEK, vasúti információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklıdési körbe tartozó oldalak).(Keresés az iskola irányultságának megfelelı bármely természettudományos, környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi ismeretek problémáinak megoldásához.)

- 66 -

Könyvtárhasználat Tájékozódási gyakorlatok az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az alapvetı dokumentumtípusok különbségeinek és hasonlóságainak megállapítása. Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokban. Dokumentumok keresése a katalógusokból szerzı, cím és téma szerint.

Táblázatkezelés A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) használata példákban. Táblázatok számítógéppel történı létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés).A táblázatokban szereplı adatok típusának felismerése, alapvetı adattípusok használata; az adatok többféle formában való megjelenítése. Egyszerő matematikai mőveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Egy táblázatkezelı program számításokra épülı felhasználása. Diagramok készítése egy-egy gyakorlati problémához igazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. Egyszerő táblázatok önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthetı táblázatok készítése. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelıvel.

Dokumentumkészítés számítógéppel Az alapvetı szövegegységek bemutatása. Szövegegységekre vonatkozó formázási ismeretek rendszerezése, az ismeretek stabilizálása. Rajzeszközök használatával ábrakészítés és dokumentumba illesztés. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés).A dokumentum mentése és nyomtatása. A dokumentumkészítés szokásos menetének gyakorlása. Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve feladatleírás alapján (pl. önéletrajz, beadvány, jegyzıkönyv, üzleti levél, mőszaki leírás).Az iskola irányultságának megfelelı típusdokumentumok elkészítése.

Témakörök, tartalmak TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK A számítógép fı részei. Neumann- elvő számítógépek. Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyőzet, egér, lemezek, nyomtató. Hardvereszközök fajtái és jellemzıik. Információ, kód, jelhalmazok adatmennyisége. Hír, információ, program, adat és adattípusok. Adatátvitel, kommunikáció. Az operációs rendszerOperációs rendszer szintő napi munkafolyamatok: Lemez formázása, használhatóságának ellenırzése. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. használata Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, nyomtatása, törlése. Fájl- és gépvédelem. A vírusok irtása, terjedésük megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja, egyszerő tömörítési módok. Tömörített állományok kicsomagolása. Tömörítı programok használata. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. Multimédia oktatóprogramok használata. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és számítógépek Kommunikáció használatának rendje. Iskolai azonosító használata. hálózaton Hálózati kommunikáció. Hálózati operációs. rendszer, a hálózat védelmi szintjei. Be- és kijelentkezés, programok, osztott hálózati erıforrások használata. Saját email cím létrehozása, használata. Elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás, etikai ismeretek. Hasznos webhelyek önálló felkeresése. Weboldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra. Tematikus és kulcsszavas keresı használata webhely kereséshez. Csevegı program, online csevegés bemutatása. Könyvtárhasználat Könyvtárismeret: a könyvtár terei, állományrészei, raktári rend. Dokumentumtípusok: nyomtatott, audiovizuális, számítógéppel olvasható dokumentumok. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, katalógusok. Tájékozódás a könyvtárban, ismerkedés a könyvtári szolgáltatásokkal. A könyvtár használatának szabályai, azok alkalmazása. Információ keresése nyilvános könyvtári adatbázisokban Adatok táblázatos formába rendezése. A táblázat, mint adatszerkezet, a gyakorlati Táblázatkezelés életben elıforduló táblázatok, ezek számítógépes megfelelıi, a táblázatkezelés funkciói.

Az informatika alapjai

- 67 -

Dokumentumkészítés számítógéppel

Adatok győjtése, feldolgozása táblázatos formában. Cella, sor, oszlop, hivatkozás. Függvények, képletek. Adat, cella, mezı, rekord fogalma, származtatott adatok megjelenítési módjai. Adattípusok, adatmegjelenítési formák. Adatmódosítás. A diagram, fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramtípusok és alkalmazásuk.. Problémamegoldás táblázatkezelıvel. A szövegkezelés alapelemei, szövegszerkesztés és kiadványszerkesztés különbsége. A szöveg tulajdonságai, elemei. A szövegegységek. Karakter- bekezdés- és oldalformázás. Mőveletek vágólappal. Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek, ábrák bevitele a dokumentumba. A szöveg- ill. képszerkesztı programok fejlett szolgáltatásai. Objektum, táblázat beillesztése és csatolása. A fejléc, lábléc, az oldalszámozás. Tabulátorok, felsorolás. Hasábok kialakítása. A szöveg átrendezése, keresés csere, helyesírás-ellenırzés. Dokumentumok készítése minta és feladatleírás alapján. Típusdokumentumok. Különbözı tantárgyak témáihoz kapcsolódó dokumentumok. A gyakorlati életben elıforduló nyomtatványok elkészítése

Az évi órakeret felhasználása Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata Kommunikáció hálózaton Könyvtárhasználat Táblázatkezelés Dokumentumkészítés számítógéppel További felhasználható órakeret Összesen

6 óra 6 óra 10 óra 5 óra 15 óra 20 óra 8 óra 74 óra

Követelmények Az informatika alapjai Ismeretek A tanulók legyenek képesek számot adni a következı ismeretekrıl, fogalmakról: a hardver és a szoftver fogalma, a számítógép részegységei, ezek funkciói, a perifériák típusai, számítógép-konfiguráció összeállítása az adott feladathoz, az egyes hardverelemek fejlesztési irányai. Menük segítségével igazodjanak el a felhasználói programban. Tevékenységek A tanulók üzemeltessék biztonságosan a számítógépet, tudják a különálló nagyobb egységeket (monitor, billentyőzet, összeszerelt ház alaplappal és lemezmeghajtókkal) mőködıképes géppé összeállítani. Képességek A számítógép használatával a diákok önálló munkára való képessége alakul ki, az interaktív kapcsolat a géppel állandó önellenırzésre készteti ıket.

Az operációs rendszer használata Ismeretek Ismerje és konzekvensen használja a következı fogalmakat: hír, információ, program, adat. Ismerje az adatok típusait, sorolja be típusokba a naponta elıforduló adatokat. Tevékenységek Ismerje a számítógép-üzemeltetés rendszeres feladatait: biztonsági mentés, szoftverek telepítése, a folyamatos munka feltételeinek biztosítása. Ismerje az adatbiztonságot veszélyeztetı tényezıket és a számítógépvírusokat, a megelızés és az ellenük való védekezés módszereit. Képességek Legyen képes a tanuló a „gép áltat megkövetelt” pontos, rendszeres munkavégzésre.

- 68 -

Kommunikáció a hálózaton Ismeretek Legyen tisztában a hálózat fogalmával, ismerje fıbb típusait, alkalmazásának célját. Ismerje a védelmi szintek, hozzáférési jogok rendszerét a megismert hálózaton. Sajátítsa el az osztott erıforrások használatának módját, az ismeretszerzés és kommunikáció módjait a hálózaton (elektronikus levelezés, WWW, stb.), és a hálózati kommunikáció, a hálózaton végzett munka etikai alapjait, illemszabályait. Tevékenységek Be- és kijelentkezés, programok, adatbázisok megosztott használata, hálózati nyomtatás. Elektronikus levelezés, levelezılisták használata. WWW és keresırendszerek. Képességek A tanulók elsajátítják a csoportmunka és az elektronikus kommunikáció illemtanát, képesek közösen dolgozni egy feladaton. Megtanulják mondanivalójukat röviden és pontosan megfogalmazni.

Könyvtárhasználat Ismeretek Tájékozódás a könyvtárban, a könyvtárhasználat szabályai. Tevékenységek Ismerkedés a könyvtári szolgáltatásokkal. A könyvtárhasználat szabályainak alkalmazása. Információ keresése katalógusban és nyilvános könyvtári adatbázisokban Képességek A tanulók elsajátítják az ismerethordozók használatát, visszakeresésük módjait.

Táblázatkezelés Ismeretek A tanulók legyenek képesek megfogalmazni és megmagyarázni a táblázat, mint adattípus jellemzıit a táblázatkezelı programok feladatát, mőködését, a táblázatban szereplı elemi adatok típusait, a legfontosabb függvényeket. Ismerje és különböztesse meg a függvény, grafikon, diagram, hisztogram fogalmakat. Tevékenységek A tanulók tudjanak a táblázatba adatokat beírni, hiányzó adatokat kiszámíttatni, legyenek képesek a feladathoz illeszkedı grafikont készíteni, tudjanak táblázatot, illetve ennek megfelelı grafikont nyomtatni, megfelelı fejléccel és formátummal. Képességek Adatok közti összefüggések keresése, összetartozó adatsorok felismerése. Fejlıdjön a tanulók analizáló készsége, gondolkodása, munkavégzésük legyen egyre pontosabb.

Dokumentumkészítés számítógéppel Ismeretek A tanulók ismerjék a következı szövegegységek fogalmát: dokumentum, oldal, hasáb, bekezdés, sor. Ismerjék ezek jellemzı tulajdonságait, részeit. Legyenek tisztában a margó, keret, élıfej, élıláb fogalmával, ismerje a különbséget a bittérképes és a vektoriális kép közt. Ismerje a szöveg- és a képszerkesztı, illetve festıprogramok fı funkcióit. Tevékenységek A tanuló legyen képes különbözı szövegszerkesztési mőveletek (keresés, csere, szövegrészek másolása, mozgatása, törlése) elvégzésére, tudja tetszetıs és a célnak megfelelı külalakra hozni a begépelt szöveget (betőtípusok, -méretek, -változatok használata, oldalszámozás, rajz, táblázat elhelyezése a szövegben beágyazással és csatolással). Képességek Törekedjen a tanuló az esztétikus, ízléses kivitelő dokumentum létrehozására, munkájának külalakjára.

A továbbhaladás feltételei Kezelje a billentyőzetet, az egeret és a perifériákat. Alapvetı állománymőveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetıségeket. Tudjon levelezni, keresni, anyagot letölteni. Legyen képes tájékozódni a szakiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban.

- 69 -

Az informatika alapjai A tanulók üzemeltessék biztonságosan a számítógépet, a munkavédelmi elıírásoknak megfelelıen. Ismerjék az egyes hardverelemek fejlesztési irányait. Anyanyelvő menük segítségével igazodjanak el a felhasználói programban.

Az operációs rendszer használata Ismerje a következı fogalmakat: hír, információ, program, adat. Ismerje a biztonsági mentésnek és a szoftverek telepítésének célját. Ismerje a számítógépvírusok megelızésének és az ellenük való védekezésnek a módszereit.

Kommunikáció hálózaton Legyen tisztában a hálózat fogalmával, ismerje alkalmazásának célját, az ismeretszerzés és kommunikáció módjait a hálózaton (elektronikus levelezés, WWW, stb.), és a hálózati kommunikáció, a hálózaton végzett munka etikai alapjait, illemszabályait. Legyen képes a hálózatra be- és kijelentkezni.

Könyvtárhasználat Legyen képes tájékozódni a szakiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban.

Táblázatkezelés Ismerjék a táblázatkezelı programok feladatát, mőködését, tudjon adatokat beírni, javítani, hiányzó adatokat kiszámíttatni, a feladathoz illeszkedı grafikont készíteni, s tudjanak táblázatot, illetve ennek megfelelı grafikont nyomtatni.

Dokumentumkészítés számítógéppel Ismerje a szöveg- és a képszerkesztı, illetve festıprogramok fı funkcióit. Legyen képes a legalapvetıbb szövegszerkesztési mőveletek (keresés, csere, szövegrészek átrendezése) elvégzésére, tudjon tetszetıs és a célnak megfelelı külalakot adni a begépelt szövegnek (betőtípusok, -méretek, -változatok használata). Legalább egy önéletrajz és egy hivatalos levél megírásához szükséges ismereteknek legyen birtokában.

10. évfolyam Heti 2, évi 74 óra (tartalmazza a szakmai tartalmat is) Belépı tevékenységek Adatbázisban keresés Keresés, adatszőrés, tantárgyi oktatóprogramok adatbázisaiban vagy a szakmai irányultságnak megfelelı adatbázisokban.

Könyvtárhasználat A lakóhelyi közkönyvtár megismerése. A tantárgyi témákhoz források keresése a könyvtár számítógépes katalógusában, adatbázisaiban és az Interneten. A hagyományos és elektronikus közhasznú tájékoztatóeszközök használata. TÉMAKÖRÖK Adatbázisban keresés

Könyvtárhasználat

TARTALMAK Keresési és lekérdezési feladatok meglévı adatbázisban. Adatállomány, adatbázis különbsége, keresıkérdés megfogalmazása. Keresés és lekérdezések, az adatbázis karbantartása a rendelkezésre álló adatbázis-kezelıvel. Könyvtártípusok: közkönyvtár, szakkönyvtár. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei.

- 70 -

Algoritmusok

Számítógéppel segített problémamegoldás

Algoritmus fogalma, leírásának módjai, szerkezete. Egyszerőbb elemi algoritmusok. Ismert matematikai feladatok algoritmusának elkészítése (vö. „megoldási terv”) Elsısorban a szakmai gyakorlatban elıforduló folyamatok modellezése, feladatok megoldása számítógéppel. Modellalkotás, a paraméterek változásának figyelése. Gyakorlati feladatok megoldása a számítógép segítségével.

Az évi órakeret felosztása Adatbázisban keresés Könyvtárhasználat Algoritmusok Számítógéppel segített problémamegoldás További felhasználható órakeret Összesen

16 óra 4 óra 20 óra 26 óra 8 óra 74 óra

Követelmények Adatbázisban keresés Ismeretek Ismerje a különbséget az adatállomány és az adatbázis között. Sajátítsa el az adatbázis-kezelı rendszer által nyújtott lehetıségeket az adatbázis karbantartására (rekordok felvitele, törlése, indexállományok kezelése, stb.) Tevékenységek Hozzon létre és tartson karban adott szerkezető adatbázist: töltse fel adatokkal, javítson, töröljön rekordokat, végezzen keresési és lekérdezési feladatokat. CD-n vagy a hálózaton elérhetı adatbázisban (könyvtári katalógus, stb.) végezzen keresési és lekérdezési feladatokat. Képességek A tanuló legyen képes adathalmazból kiválogatni a megadott szempontoknak megfelelı adatokat. Találja meg a kapott feladatnak megfelelı információt megadott adatbázisban.

Algoritmusok Ismeretek Alapvetı ismeret az algoritmus fogalma, leírásának módjai közül a folyamatábra, struktogram és a mondatszerő leírás, amely majd átvezethet valamely strukturált programozási nyelv (pl. a Pascal) tárgyalásához. Az algoritmusok szerkezeti alapelemei (adat be- és kivitel, értékadás, szekvencia, iteráció, szelekció) segítségével összetett mőveletek felbontása ezen alapelemek sorozatára. A programozási tételek közül: adott tulajdonságú elem kiválasztása, összegzés, kiválasztás, lineáris keresés, minimum-elven alapuló rendezés, buborékrendezés Ismerje egy programozási nyelv elemeit a megismert algoritmusok kódolására. Tevékenységek Ismert matematikai feladatok algoritmusának elkészítése (v.ö. „megoldási terv”). A gyakorlati életbıl vett feladat algoritmusának felépítése és kész algoritmus elemzése, javítása. A megismert programozási nyelven kódolja az algoritmust, a kész programot futtassa a számítógépen. Képességek Lássa át a feladatokat, bontsa azokat részekre, elemezze az elvégezhetıség szempontjából. ismerje fel az elemi algoritmustípusokat a részfeladatokban, s állítsa össze a teljes feladat algoritmusát. Ültesse át a kész algoritmust valamely programozási nyelvre. E lépések nyomán javuljon a tanuló elemzı és szintetizáló képessége.

Számítógéppel segített problémamegoldás Ismeretek Elsısorban a szemléletmód elsajátítása a fontos: tanulja meg és akarja a diák a gyakorlatban elıforduló feladatok, problémák megoldására a számítógépet használni, találja meg a megoldáshoz a megfelelı eszközöket. Ismerje meg a problémamegoldás visszacsatolásos módját, azaz a tervszerő próbálkozást, az eredmények állandó elemzésével és a paraméterek megfelelı változtatásával.

- 71 -

Tevékenységek Alkossa meg a probléma matematikai ill. számítógépes modelljét, adja meg a bemeneti paramétereket, ezek összefüggéseit, s elemezze az eredményeket a cél szerint. Szükség esetén változtassa a bemenı adatokat, adja meg a megoldhatóság feltételeit. Képességek Legyen képes egy adott probléma elemzésére, a feladat áttekintésére, a megoldás feltételeinek megállapítására és a lehetséges megoldások halmazának megadására.

A továbbhaladás feltételei A tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni. Tudjon táblázatokat számítógéppel létrehozni, módosítani. Tudjon mőveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban, adatbázisokban. Ismerje a könyvtártípusokat.

Adatbázisban keresés Ismerje az adatbázis fogalmát. Legyen képes adott lekérdezés elvégzésére az adatbázisban.

Algoritmusok Értelmezzen megadott algoritmust, rövidebb programot, keresse meg bennük a hibát és javítsa ki.

Számítógéppel segített problémamegoldás Állapítsa meg a bemenı adatokat, és alkalmazza a visszacsatolásos módszert a megoldásra, a kimeneti adatok elemzésével. Állapítsa meg a megoldhatóság feltételeit.

A tanulók értékelése, ellenırzése Az alábbi ellenırzési formákat tartjuk célszerőnek és alkalmazandónak: • elméleti számonkérés: felelet vagy röpdolgozat, • házi dolgozat, • kész feladat elemzése, • tanórán végrehajtandó konkrét tevékenység szóbeli magyarázattal, • hajlékony lemezre elkészített komplex feladat. A folyamatos készülést motiválandó minden órán rövid, egy kérdéses röpdolgozat íratása, amelynek célja a felmerülı hiányosságok azonnali feltárása. Ezt minél elıbb értékelés követi. A tanulók tudásszintjének minısítése céljából legalább havonta egy szóbeli vagy számítógépes gyakorlati felelet. Az osztályzás alapja a kérdésre adott választ megalapozó elméleti tudás, a gyakorlati feladat végrehajtásában mutatkozó önállóság, esetleg kreativitás. Minden nagyobb témát írásbeli dolgozat zár, amelyben az elméleti anyag számonkérése mellett gyakorlati feladat végrehajtása is szerepelhet. Javítási lehetıség minden diák számára a dolgozat megírása után adható. Az év végi ill. félévi osztályzatok kialakításában a fenti ellenırzési formák eredménye, a diák órai munkája és a fejlıdési irány tükrözıdik.

Módszertani ajánlások A tanórán hallott magyarázat és a tankönyvek használata mellett a tanulás elsısorban gyakorlati munkával folyik. Elınyös helyzetben vannak azok, akiknek saját számítógépük van, de az iskola teremthet módot a tanórán kívüli gyakorlásra az iskolai géppark felhasználásával, ha a szükséges felügyeletet tudja biztosítani.

Feltételek Javasolt a számítástechnika tantárgyat csoportbontásban tanítani.

- 72 -

A tankönyvek kiválasztásának elvei Az egyes anyagrészekhez - mivel jelenleg még nincs külön tankönyv - a szaktanár keressen olyan irodalmat, amely a rendelkezésre álló szoftverekkel együtt használható, elérhetı és nem utolsósorban ára is megfizethetı. Elvben az iskolának valamennyire követnie illik a szoftverek fejlesztését, így nem célszerő elavult szoftverek oktatásához ragaszkodni, inkább keresni kell a lehetıséget a jogtiszta szoftverek ill. licencek beszerzésére.

Tárgyi feltételek A tárgy óráit a számítástechnika laborban tartjuk. Ennek felszerelése: • hálózatba kötött számítógépek egérrel, • jogtiszta szoftverek a számítógépeken: Windows XP, • segédprogramok, Microsoft Office, vagy Linux ill. OS/2 és Star Office • filctollal, alkoholos tollal írható nagymérető tábla, • írásvetítı. Az iskolában a számítógépek karbantartása a szaktanár, vagy ha lehetséges, külön foglalkoztatott rendszergazda feladata, de mindenképpen elengedhetetlen az anyagi eszközök biztosítása a karbantartás tárgyi feltételeit illetıen és a legszükségesebb fejlesztésekre.

- 73 -

Szakmai tartalom Tantárgy megnevezése: Mőszaki informatika (könnyőipar szakmacsoport)

Célok, feladatok: A mőszaki informatika tantárgy tanításának célja a mőszaki szakterület adott feladatainak tevékenységének, az informatika adta lehetıségek az iparban való hasznosításának bemutatása, és a tanuló érdeklıdésének felkeltése a korszerő technikák iránt. Fejlessze a tanulók mőszaki szemléletét. A tanulók tudják a hálózatokat (helyi, Internet), szakmai információgyőjtésre használni. A tanulók a gyakorlati munkájuk során tudjanak alkalmazni egy szövegszerkesztı, táblázatkezelı, grafikus programot. Tudjanak különbözı szakmai dokumentumokat készíteni (mőszaki dokumentációk, grafikonok) és szakmai mőszaki rajzokat (gyártmányrajz, metszeti ábrák). Biztosítson lehetıséget a tanulóknak a képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, tehetség felkutatására. Segítse elı a CAD/CAM rendszereken való szakmai munkavégzés lehetıségét.

A tananyag tartalmának meghatározása: A tantárgy tanítása folyamán ismerjék meg a hálózatok szolgáltatásait, levelezés, üzenetek továbbítása, információk győjtése adott témakörhöz, annak letöltése. Képes legyen szakmai dokumentumok formázására, objektumok csatolására. Szakmai feladatokhoz adatokat feldolgozni, elemezni, azokhoz grafikonokat készíteni. Képfeldolgozó programok megismerése, képformátumok, felbontások, színtartalmak értelmezése, felhasználási területük. Képek, ábrák megnyitása konvertálása és mentése különbözı formátumokban az adott rajzoló vagy képszerkesztı program segítségével. Képek digitalizálása, digitalizálók kezelése. A CAD program célja, szolgáltatásai és fıbb jellemzıi. A szakmával kapcsolatos mőszaki rajzok készítése grafikus programokkal, modellrajzok, gyártmányrajzok, látszati és metszeti rajzok, varratrajzok.

Fejlesztési követelmények: Fejlessze és erısítse a tanulók eddig megszerzett ismereteit. Fejlessze a tanulók forma és arányérzékét, térlátását, szemmértékét, esztétikai érzékét, mőszaki mőveltségét. Nevelje a tanulókat az új technikák, technológiák iránti fogékonyságra. Segítse a tanulók tehetségének kibontakoztatását az informatika világában. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeiket. Erısödjék a tanulókban a mások munkájának eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. Fejlessze a kép-, valamint ábraolvasási,értelmezési készségüket. Tegye képessé a tanulókat egyszerőbb szakmai ábrázolásokat értelmezni, készíteni.

9.-10. osztály képzési idı: Heti óraszám: 1 óra Mőszaki informatika Éves óraszám: 36 óra

Témakörök Információáramlás, kapcsolattartás

Tartalmak Informatikai eszközök használata, telefon, fax, Internet Az információk rendszerezett és célirányos továbbítása

Tanulói tevékenységformák Információk feladattal vezetett rendszerezése, válaszadásírásban, mondatszintő kérdésekre, szakmai probléma felvetésekre.

Mőszaki rajzkészítés alapjai

Gyártmányrajz, részletrajz, metszeti rajz készítése program segítségével Varrások alaki és méretjellemzıinek leírása, méretezése, mérettáblázat készítése Mőszaki leírások készítése, gyártmány és gyártási dokumentációk

Technológiai próbák végzése, technológiai minták elemzése, információk önálló rendszerezése

Mőszaki dokumentációk készítése

Információk önálló rendszerezése, információk feladattal vezetett rendszerezése, leírás készítése

- 74 -

Továbbhaladás feltételei: A tanulók tudják informatikai eszközökkel rendszerezni és továbbfelhasználásra elıkészíteni az információkat. Szakszerően és szabályosan használják az informatikai eszközöket és rajzprogramokat.

Ellenırzés, értékelés módszerei: Az improduktív és produktív gyakorlati feladatok folyamatos értékelése érdemjeggyel, kiegészítve egyéni szöveges értékeléssel. Feladatlapok, rajzok, rajzi kiegészítések, írásbeli dolgozatok ellenırzése, értékelése. Csoportos szóbeli értékelés. Rendszeres témazáró gyakorlati és elméleti feladatok összekapcsolásával feladatok értékelése.

Módszertani ajánlások: Tevékenység élı szakszerő bemutatása. A gyakorlati tevékenység mőveleteinek részletes magyarázata. A gyakorlati feladat közös megbeszélése irányítottan megfigyelı, értékelı, elemzı feldolgozása. Felzárkóztatás és tehetséggondozás.

Tankönyvkiválasztás elvei: Számítástechnikai alapismeretek, tervezı szoftverek használatának leírása, ruhaipari szakrajz és technológiai szakmai könyvek, CAD/CAM rendszerek használatának kézikönyvei, tanári jegyzetek, feladatlapok készítése.

A képzés helyszíne: Számítástechnika szaktanterem

Tárgyi feltételek: Számítógépek hálózatba kötve Tanári gép Tervezı, rajzoló programok CAD/CAM rendszerek Számítógép perifériák (nyomtató, szkenner) Számítógép asztal és székek

- 75 -

Számítástechnika (egyéb szolgáltatások szakmacsoport) Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljainak megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az internethasználatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. Az informatikai nevelés logikus gondolkodásra, problémamegoldásra tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerő (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával. Felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. A tantárgy célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, a tanulók érdeklıdésének ébren tartása az informatika iránt, az informatika korábban megismert eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bıvítése. Ez lehetıvé teszi a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél, hogy a tanuló érezze, képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedı információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az informatika oktatásának fı célkitőzései: • a korszerő alkalmazói készség kialakítása - a számítógépek, az informatikai eszközök lehetıségeit használni tudó tanulók képzése; • az önálló munkára nevelés - a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetıséget teremt az egyéni ütemő tanulásra, a több gyakorlást igénylı feladatok egyéni feldolgozására; • az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése - az informatika rohamos fejlıdése az egész társadalmat átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak • az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása - az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, elıadás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás); • az esztétikai készség fejlesztése - a számítógépes produktum külsı formájának esztétikus kialakítása; • az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése - tudatosítani a tanulókban az információszerzés, feldolgozás és felhasználás etikai és jogi szabályait.

A tananyagelem tartalmának meghatározása A személyi számítógép, alapgép, monitor mőködése és használata. Nyomtatók, adatrögzítı, archiváló perifériák, szkenner kezelése, alapszintő használata. Felhasználói számítógépes programok, operációs rendszer, szövegszerkesztı program, táblázatkezelı program, böngészı program, e-mail, levelezı program alapszintő használata.

Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelızésére. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvetı ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetıségeivel számítógépes munkakörnyezetben. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különbözı formákban megjelenı információt felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén. Ismerje a legalapvetıbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására, különbözı formában való megjelenítésére. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerő keresıvel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Legyen tudatában az

- 76 -

öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függıség problémái). Tájékozódjon arról, hogy az iskola szakmai irányultságának megfelelı szakmákban, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek. Tudjon elektronikusan formába önteni olyan dokumentumokat, mint hivatalos levelek, üzleti terv, reklám anyagok. Tudjon számítógép segítségével leltárt készíteni és elvégezni a szükséges pénzforgalmi és adminisztrációs mőveleteket. Tudja, hogy milyen módon kísérheti figyelemmel a jogszabályváltozásokat, a pályázati és továbbképzési lehetıségeket majdani munkája során. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni fıbb szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit. Tudjon különbséget tenni az alapvetı dokumentumtípusok között. Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerő szótárat, lexikont használni. Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közkönyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibıvítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

9. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37

Belépı tevékenységformák Az informatika alapjai: A személyi számítógép fı részeinek csoportosítása és a mőködés lényegének megértése; a billentyőzet és az egér gyakorlott kezelése, tájékozódás a mai hardvereszközök világában. Operációs rendszer használata: Pendrive formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása. Állományok, mappák kijelölése, azok másolása, mozgatása, törlése. Egy ismert nevő állomány megkeresése adott háttértáron. Vírusok fajtái, védekezés a terjedésük ellen, vírusirtó futtatása. Tömörítés és tömörített állományok kibontása. Tömörített állomány tartalmának megtekintése. Oktatóprogramok használata. Kommunikáció hálózaton: Egy levelezıprogram használata, levél küldése, fogadása, a fı mezık céljának megismerése: a címzett, a tárgy. Hálózati keresıgépek használata, az egyszerő kulcsszavas és tematikus keresés módja. Hasznos webhelyek önálló felkeresése, például: Magyar Elektronikus Könyvtár, vasúti információ, érdeklıdési körbe tartozó oldalak. Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával Adatok, adatbázisban keresés Információgyőjtés, keresés, adatszőrés, tantárgyi oktatóprogramok adatbázisaiban vagy a szakmai irányultságnak megfelelı adatbázisokban. Könyvtárhasználat: Tájékozódás az iskolai könyvtár tereiben, állományában. Ismerkedés a könyvtár alapvetı szolgáltatásaival, igénybevételük módjával. A könyvtárhasználati szabályok megismerése, alkalmazása. Dokumentumkészítés számítógéppel: Szövegegységekre vonatkozó formázási ismeretek rendszerezése, az ismeretek stabilizálása. Rajzeszközök használatával ábrakészítés és dokumentumba illesztés. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése és nyomtatása. A dokumentumkészítés szokásos menetének gyakorlása. Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve feladatleírás alapján (pl. önéletrajz, kérvény, jegyzıkönyv, üzleti levél, reklám szórólap).

- 77 -

Témakörök

Tartalmak

Az informatika alapjai

A számítógép fı részei, hardvereszközök fajtái és fı jellemzıik. Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyőzet, egér, nyomtató, szkenner, háttértárak.

Az operációs rendszer használata

Pendrive formázása. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, nyomtatása, törlése. Fájl- és gépvédelem. A vírusok, kémprogramok irtása, terjedésük megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja. Tömörített állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. Multimédia oktatóprogramok használata.

Kommunikáció hálózaton

Iskolai szolgáltatások és számítógépek használatának rendje. Iskolai azonosító használata. Hálózati kommunikáció. Saját e-mail cím létrehozása, használata. Elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Hasznos webhelyek önálló felkeresése. Weboldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra. Tematikus és kulcsszavas keresı használata webhely kereséshez.

Könyvtárhasználat

A könyvtár terei, állományrészei, szolgáltatásai. Könyvtárhasználati szabályok. Elektronikus katalógusok használata.

Dokumentumkészítés számítógéppel

Karakter- bekezdés- és oldalformázás. Mőveletek vágólappal. Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek, ábrák bevitele a dokumentumba. A szöveg- ill. képszerkesztı programok fejlett szolgáltatásai. Objektum, táblázat beillesztése. A fejléc, lábléc, az oldalszámozás. Tabulátorok, felsorolás. A szöveg átrendezése, keresés csere, helyesírás-ellenırzés. Dokumentumok készítése minta alapján. Típusdokumentumok (önéletrajz, névjegykártya, kérvény, jegyzıkönyv, üzleti levél, árlista, reklám szórólap).

A továbbhaladás feltételei A tanuló kezelje a billentyőzetet, az egeret és a perifériákat. Alapvetı állománymőveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi- és a távhálózati kommunikációs lehetıségeket. Tudjon levelezni, keresni, anyagot letölteni. Legyen képes tájékozódni a könyvtárban, tudja használni a könyvtári katalógust. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. A tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot (minta után) tervezni és megszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni.

10. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37

Belépı tevékenységformák Táblázatkezelés A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) alkalmazása példákban. Táblázatok számítógéppel történı létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). A táblázatokban szereplı adatok típusának felismerése, alapvetı adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának ismerete; egyszerő matematikai mőveletek, képletek, beépített függvények (összeg, átlag, minimum, maximum) önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Diagramok készítése a problémához igazodva. A megfelelı diagramtípus kiválasztása. Esztétikus, jól áttekinthetı táblázatok készítése. Árlista, leltár, számla készítése táblázatkezelı programmal. Könyvtárhasználat Dokumentumtípusok csoportosítása, különbségeik számbavétele. Eligazodás a szabadpolc raktári rendjében. A hagyományos és elektronikus közhasznú tájékoztatóeszközök használata. Ismerkedés a hagyományos és az elektronikus telefonkönyv, menetrend használatával. Médiaismeret

- 78 -

Képszerkesztı program alapszintő használata. Képek átnevezése, tömörítése, méretének változtatása. Mentés különbözı formátumokba. Beszkennelt képek szerkesztése. Bemutató készítés. Szöveg, kép, hangok beillesztése, animálása. Önálló anyaggyőjtés, tervezés és kivitelezés. Médialejátszó programok használata. Lejátszási lista. Fájlok konvertálása. Témakörök

Tartalmak

Táblázatkezelés

Adatok táblázatos formába rendezése és feldolgozása. Cella, sor, oszlop, hivatkozás. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák. Adatmódosítás. A diagram, fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramtípusok. Problémamegoldás táblázatkezelıvel (árlista, leltár, számla készítése).

Könyvtárhasználat

Elektronikus katalógusok használata. A hagyományos és az elektronikus telefonkönyv, menetrend. Elektronikus szótárak, lexikonok, enciklopédiák. Keresés elektronikus adatbázisokban.

Médiaismeret

Képszerkesztés. Tömörítés, átnevezés, átméretezés, mentés. Szkennelés, nyomtatás. Bemutató készítés. Szöveg, kép, hangok. Animáció. Médialejátszók. Fájl konvertálás.

A továbbhaladás feltételei A tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot (minta után) tervezni és megszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni. Tudjon táblázatokat számítógéppel létrehozni, módosítani. Tudjon mőveleteket táblázatban végezni és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban, adatbázisokban. Tudjon képet tömöríteni, átméretezni. Legyen képes önállóan bemutatót készíteni a saját maga által győjtött anyagokból.

Ellenırzés, értékelés módszerei Az alábbi ellenırzési formákat tartjuk célszerőnek és alkalmazandónak: • elméleti számonkérés: felelet vagy röpdolgozat, • házi dolgozat, • minden tanórán az elvégzett munka értékelése pontozással • önállóan megoldott komplex gyakorlati feladat A tanulók tudásszintjének minısítése céljából legalább havonta egy számítógépes gyakorlati felelet. Az osztályzás alapja a kérdésre adott választ megalapozó elméleti tudás, a gyakorlati feladat végrehajtásában mutatkozó önállóság, esetleg kreativitás. Minden nagyobb témát írásbeli dolgozat zár, amelyben az elméleti anyag számonkérése mellett gyakorlati feladat végrehajtása is szerepel. Javítási lehetıség minden diák számára a dolgozat megírása után adható. Az év végi ill. félévi osztályzatok kialakításában a fenti ellenırzési formák eredménye, a diák órai munkája és a fejlıdési irány tükrözıdik.

Módszertani ajánlások A tanórán hallott magyarázat mellett a tanulás elsısorban gyakorlati munkával folyik. Elınyös helyzetben vannak azok, akiknek saját számítógépük van, de az iskola teremthet módot a tanórán kívüli gyakorlásra az iskolai géppark felhasználásával, ha a szükséges felügyeletet tudja biztosítani. A tankönyv kiválasztásának elvei Keresni kell a lehetıséget a jogtiszta szoftverek ill. licencek beszerzésére. Elektronikus formátumú szakirodalmat, segédleteket és feladatgyőjteményeket célszerő használni, mert olcsóak, könnyen elérhetıek és naprakészek.

- 79 -

A képzés helyszíne Számítástechnika szaktanterem

Tárgyi feltételek A tárgy óráit a számítástechnika szaktanteremben tartjuk. Ennek felszerelése: • hálózatba kötött számítógépek egérrel, monitorral (tanulónként 1 db) • Windows XP operációs rendszer • jogtiszta szoftverek a számítógépeken: segédprogramok, Microsoft Office, vírusirtó • filctollal, alkoholos tollal írható nagymérető tábla, • projektor. Az iskolában a számítógépek karbantartása a rendszergazda feladata, de mindenképpen elengedhetetlen az anyagi eszközök biztosítása a karbantartás tárgyi feltételeit illetıen és a legszükségesebb fejlesztésekre.