Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon 5461 Tiszaföldvár-Homok, Beniczky Géza utca 5. OM: 038406

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Példány használója: Igazgató

P.H. A dokumentum másolása csak az igazgató engedélyével lehetséges!

Készítette:

Jóváhagyta:

Szabó Mihály

Szutorisz-Szügyi Csongor

igazgató

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1

Tartalomjegyzék ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................3 Fejlesztési célok ............................................................................................................................3 Az óvodai nevelés általános feladatai .........................................................................................4 Az óvodai élet tevékenységi formái ............................................................................................5

ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM ..............................................................................................14 1.Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................................................................14 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...............................................19 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................21 4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma………………………………………………………………………………………….22 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje24 6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlása ..........26 7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ....26 8. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei.........................................................................29 9. A felvétel és átvétel helyi szabályai .........................................................................................29 10. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .......................31 11. A választott kerettanterv megnevezése.................................................................................31 12. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások tananyaga, a tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ...........................32 13. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................................................................................................................53 14. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai .........................................................................................................................54 15. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ....................................54 16. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ............................................................................54 17. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ....................................63 18. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.........................................79 19. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .................................................................80 20. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................................103 21. A szocializációs hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................106 22. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek .........................................107 23. A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek .........................................................................109 24. Beszámoltatás, számonkérés, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ...........................................110 25. A folyamatos továbbhaladás feltételei, annak tartalmi és szervezeti követelményei .....113 26. A SZAKISKOLA HELYI TANTERVE, SZAKMAI PROGRAMJAI ...................................113 27. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA ..........................................................................123

2

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

Intézményünk óvodai nevelési programja az Országos Közoktatási Intézet által jóváhagyott „ADD A KEZED!” című minősített gyógypedagógiai program adoptálása alapján készült.. (A programot készítette: Kissné Haffner Éva, Szabó Borbála, Wagner Pálné, lektorálta: Mezeiné dr. Isépy Mária) A gyógypedagógiai óvodai nevelés alapelve és célja egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyén teherbíró képességét, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás érdekében. A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik:  az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni fejlesztőmunkával az értelmi, érzelmi biztonság megteremtése

• Képességek fejlesztésére:  speciális módszerek és terápiák alkalmazásával az észlelés, figyelem, gondolkodás, mozgás fejlesztése, verbális és nonverbális kommunikáció kialakítása  az interperszonális kapcsolatok, az én kép kialakítása, a nemi identitástudat, az önismeret fejlesztése, attitűdök, normák kialakítása • Iskolai életre való felkészítésre.  a gyermekek képességeihez mérten a számukra a legmegfelelőbb iskolatípusban kezdhessék meg tanulmányaikat.

Fejlesztési célok: Az óvodánkba érkező gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a sérülés súlyosságában, típusában, a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intézményes nevelésében gyökereznek. Közös vonásuk azonban, hogy a fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivációs szint miatt minden területen nehezen induló, lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció szegények. A sérült gyermekek kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. A „tanulás akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete őt elfogadja, megérti”. Három alapelvnek kell érvényesülni: „Ölelj át!”, „Tegyél le!”, „Hagyjál békén!”. Ez jelenti a specifikus, illetve fejletség szerinti önállósulási folyamatok állomásait, másrészt azt, hogy sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzó óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulásnak. A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem vezéreltségére, a viszonylag jó utánzókészségre, a felnőtt központúságra támaszkodva lehet eredményt elérni. A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából a legfontosabb tevékenységformára, a játékra épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képességfejlesztés, legyen az mozgás, pszichomotoros vagy nyelvi-kommunikációs fejlesztés. 3

Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: • Az egészséges életmód alakítása: - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, - gyermek testi képességei fejlődésének segítése, - az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, - ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. • Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek- gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze, - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én-tudatának alakulását, engedjen teret én-érvényesítő törekvéseinek, - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, nevelje a másság elfogadására. - a szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését. - a gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetében megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. - a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus viselkedése. • Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása: - az életkori sajátosságokra építve olyan változatos tevékenységek kialakítására kell törekedni, melynek során a gyermek megtapasztalhatja a természeti és társadalmi környezetét. - a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. - az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése áthatja az egész óvodai tevékenységet és a nevelés céljából hangsúlyozott szerepe van.

4

Az óvodai élet tevékenységi formái 1. Játék Adekvát játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás. Formája: mikrocsoportos, csoportos, esetleg egyéni. Ideje: heti 2-3 alkalommal. Időtartama: 10-15 perc Célja: • A játék felkeltése. • Az adekvát játékhasználat megtanítása. • Az egymás melletti tevékenység támogatása. • Az együttes játék örömének felfedeztetése • Elemi szerepjátékok, a konstruálás megtanítása. • A mozgás, a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a képzelet fejlesztése. • A különböző anyagú, színű, formájú, nagyságú anyagok segítségével ismeretnyújtás a környezet tárgyairól. • Népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanítása, a zenei hallás, a ritmusérzék fejlesztése. • A játéktevékenység örömforrásának biztosítása. • Az önálló, , kitartó játék segítése. • A mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása. Mi jellemzi az értelmi fogyatékos gyermek játékát? Az értelmi fogyatékos gyermek játékát nem az életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. Tükrözi az adott gyermek sérülés okozta elmaradását, értelmi állapotát. Játéka nem csupán alacsonyabb szintű, mint a többségi óvodába járó gyermekeké, hanem minőségileg is más. Sokszor hiányzik belőle a természetes kíváncsiság, a kreativitás, az alkotás vágya, a fantázia. Gyakran sztereotipen rakosgat, a játékát szájába veszi, dobálja. A már megtanult játékot önmagától nem fejleszti tovább, megreked egy adott tevékenységnél. Ugyanazokat a játéktárgyakat választja mindig a szabadon választhatók közül. Gyakran a társánál levő játék megszerzésé szolgál örömforrásul. Előfordulhat, hogy a játék számára nem bír felhívó jelleggel. „Nem játszik”. Tevékenységéhez nem mindig társul öröm. Nem a játék okozta kellemes tapasztalat motiválja, hanem tevékenysége többnyire betanult, begyakorolt helyzetekre épül. Egy-egy játékfolyamatot képes kitartóan monoton módon ismételgetni. Gyakran hiányzik a kezdeményezés, igényli a felnőtt irányítását, jelenlétét. Meghatározza a játékkedvét a fejlettségi szintjén túl a gyermek előélete, a családban szokásos viselkedési módok: az, hogy van-e testvére, egyedül játszik-e vagy felnőttel, testvérrel, milyen játékszere van, mennyi hely áll rendelkezésére stb. Az óvodáskorú gyermekre jellemző, hogy elsősorban a játékokat (futkározás, ugrálás, mászás stb.) preferálja. Uralkodó játékforma a magányos játék. A fejlesztés hatására megjelenik a párhuzamos játék, amikor az óvodapedagógus irányítása mellett utánozza a felnőttet (pl. együtt konstruálnak). Majd önállóan is próbál játszani, végül az egymás mellett tevékenykedő gyermekek rövid ideig megpróbálnak együtt játszani.

5

Megtanulandó játékok egyéni képességekhez mérten: Fejlesztési terület/Játékok

Finom motorika fejlesztése

A megismerő tevékenység fejlesztése

Mozgás fejlesztése

Szabadban végezhető játékok

Szerepjáték

Dramatizálás Bábozás

Építő, konstruáló játék

Játék tevékenységek ki-be pakolás válogatás, csoportosítás építés, vízszintesen építés, függőlegesen építés különböző formájú, anyagú, nagyságú elemekből építés minta után illesztés fűzés ujjak ügyesítése mondókákkal, mesékkel.

képes lottó szétvágott képek összeillesztése hasonlóság, különbség észrevételét segítő játékok memori képtörténet kirakása sorozatok hallási differenciálást fejlesztő játékok tájékozódás a hang alapján tárgyak felismerése tapintás útján. köralakítás körbejárás párválasztás körjátékok páros játékok menetelés, vonatozás, sétálás egyensúlyozó játékok célba futás egyszerű táncelemek. homokozás hintázás csúszdázás mászókázás pancsolás labdagurítás, eldobás, elkapás futkározás ugrálás körjáték a szabadban hógolyózás, szánkózás, csúszkálás húzás, tolás kerékpározás, rollerezés építés babaringatás, etetés, altatás, sétáltatás, öltöztetés autó tologatás, szállítás, garázsépítés, közlekedési szőnyegen közlekedés utazás orvos, beteg fodrász főzés takarítás boltos mese dramatizálása egyszerű mesék eljátszása nevelői irányítással bábmozgatás célzattal a bábjátékhoz szükséges eszközök készítése segítséggel (sík, egyszerű, fakanálbáb, terménybáb kirakás, építés, összeállítás

6

2. Zenei nevelés Ez a foglalkozás lehetőséget nyújt a zene, a ritmus személyiségformáló szerepének megalapozására. Formája: csoportos, mikrocsoportos, egyéni Ideje: alkalomszerűen, illetve heti 2 alkalommal Időtartama: a gyermek igényének megfelelően 5- 10 perc Célja: • a zenei érdeklődés felkeltése • a gyermek érzelmi életének alakítása, a gátlások oldása • hangulatkeltés, motiválás • a környezet hangjainak felismerése, differenciálása • a csend, a zörejek, a zene szerepének értékelése • a beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolása, egymás hatásának erősítése • utánzásra késztetés • a ritmusérzék fejlesztése • a nagyon egyszerű népi mondókák, versek, énekek megtanítása • a zenei hallás fejlesztése • a zene hallgatás megszerettetése A zenei nevelés helye a gyógypedagógiai óvodában: A felnőtt minden olyan alkalommal énekelhet, amikor a gyermekek jó közérzettel tevékenykednek, szabadon játszanak. Tehát nem csupán a kötött foglalkozásokon. Használhatja motiválásként a gyermek megnyugtatására, akár jutalmazhat is vele. Az éneklés a felnőtt és gyermek közötti személyes kapcsolatot elmélyíti, közös örömszerzés forrása. Az értelmi fogyatékos óvodások életében a hőcölő, lovagoltató énekek, mondókák fordulnak elő gyakran. Ezeknél a dal, a mondóka lüktetését mindig mozgás kíséri. A gyermekek nem értik a dalok mondanivalóját, de érzik ritmusát, élvezik dallamát, tempóját, a keletkező feszültséget. A gyakorlások, ismétlések során a várják a „csattanót”. Ezeknél a játékos együttléteknél a testi kapcsolat is fontos-testkontaktus. A gyermek képzelete fejlődésével ő is utánozza a felnőttet, eljátssza babával, társaival az ismert dalt. A mindennapok során számtalan mód nyílik az éneklésre. A motiváción túl meséskönyv nézegetéskor körjáték játszásánál, altatásnál énekelhet a pedagógus. Ilyenkor csak egy-két ismétlést alkalmaz, addig énekel, míg a gyermekek figyelik az énekszót. Az élő zene az énekhangon túl hangszerek is szerepelnek az óvodában. A felnőtt hangszeres játékának hallgatásán túl maguk is megszólaltatnak hangszereket, a közös éneklést egyenletes lüktetéssel kísérik, tapsolnak, dobolnak, körbe járnak a dalra. A gyermekek a kedvenc énekeket, mondókákat megpróbálják énekelni, dúdolni, imitálni. Sokszor csak a dallam foszlányai ismerhetők fel és a dalt kísérő mozdulat mutatásával jelzi a gyermek, mit szeretne hallani. Gyermekeinknél, ha az utánzásra késztetés a cél, alkalmazhatók a jól mutogatható, bonyolultabb dalok is. Fontos szerepe van a mondókáknak, daloknak a beszédfejlesztés szempontjából is. A ritmus fejlesztés során érzékelik az egyenletes lüktetésen túl a gyors-lassú ütemét, megtanulnak különbséget tenni a magas-mély hangok között.

7

Témák Környezet hangjai

Altémák csend, zörejek, hangok, - eseményekhez kapcsolatos

Légző gyakorlatok Ritmus gyakorlatok

szívó-fúvó gyakorlatok egyenletes lüktetés ,dobolás különböző eszközzel :ritmusjáték lassúgyors ,magas-mély , höcögtető, lovagoltató –ujj olvasó, járás mondókára

Egyszerű énekes, mozgásos játékok Hangszerek

körjátékok , altató dob, ritmusdob ,csörgő ,triangulum cintányér

Zenehallgatás

3. Vizuomotoros fejlesztés - rajzolás, mintázás, kézimunka A finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerekek ábrázoló készségét fejlesztő foglalkozás. Formája: mikrocsoportos, egyéni Ideje: heti 3 foglalkozás Időtartama: 15-20 perc Célja: • kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása • a kéz izomerejének szabályozása • a célirányos kézmozgások kialakítása • a szem és kéz közti koordináció kialakítása • az ujjak tapintásérzetének fokozása • a csukló, az ujjak laza mozgatása • a látás – tapintás- mozgásérzet együttes szabályozása • a dominancia kialakításának segítése • a testséma fejlesztés • az ábrázoló kedv felkeltése • az ábrázolás eszközeinek, a különböző technikáknak megismertetése • a helyes ceruza fogás kialakítása • a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése • a téri tájékozódás fejlesztése • az analizáló, szintetizáló készség kialakítása • egyszerű ok-okozat összefüggéseinek felismertetése • a beszédkészség fejlesztése • színek és formák megismertetése Az értelmi fogyatékos óvodás vizuomotoros készségének jellemzői: A motoros készségek és a percepció fejlettsége alapvető szerepet játszanak a kognitív képességek kialakulásában. Az értelmi fogyatékos gyermekeknél a mozgásszerveződés különböző zavarai gyakran társulnak az észlelés különböző tartományainak zavarával. A vizuális észlelés képessége erősen befolyásolja a gyermek érzelmi stabilitását. Az értelmi sérült gyermek mozgásos ügyetlensége a manualitásban is megjelenik. A kézfejlődés üteme 8

lassabb, óvodáskorban is többnyire marokra fogja a tárgyakat. Lassan alakul ki háromujjas és csak hosszas gyakorlás után a kétujjas fogás (csípőfogás). A két kéz együttes mozgása, a test középvonalának átlépése nehézséget jelent. A kognitív funkciók sérülése, a pontatlan megfigyelés, a célirányos mozgások kivitelezésének nehézségei, a hibás vizuális emlékezet, a kialakulatlan dominancia, a tartós figyelem, a feladattartás gyengesége, szétszórtságuk, nyugtalan magatartásuk nehezíti az ismeretszerzést. A finommozgást, igénylő feladatokat erőtlen, pontatlan mozgáskoordinációval oldják meg. Az ábrázolás, alakítás fejlesztésének lehetőségei: formázás építés forma kitöltés Mintázás homok töltögetés pancsolás víz lapítás sodrás gömbölyítés formálás gyurma

agyag Festés kézzel

formálás

eszközökkel

„csumival” szivacsos flakonnal szivacs- ecsettel ecsettel

tenyérrel öt ujjal ököllel egy ujjal

Nyomdázással szivaccsal dugóval terményekkel játéknyomdával Papírmunkák

gyűrés tépés sodrás ragasztás nyírás

Rajzolás

vastag zsírkrétával vastag színessel grafit ceruzával

Vegyes technikák

3. mozgásfejlesztés Ez a foglalkozás a nagymozgások kialakítását, begyakorlását, korrigálását, a kéz finommotoros mozgásának fejlesztését, korrekcióját, a mozgásos önállóság fokozását szolgáló foglalkozási forma. Formája: csoportos vagy irányított egyéni Ideje: naponta Időtartama: 20-31 perc Célja: • a motoros tanulás elősegítése • az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes célirányos mozgás kialakítása • a biztos egyensúly kialakítása • a mozgásos gátlás oldása • a szervezet sokoldalú harmonikus, arányos fejlődésének biztosítása, az egészség megőrzése • ügyesség, erő, állóképesség fejlesztése • a teljesítőképesség növelése • a figyelem, emlékezet, beszéd, mozgás összekapcsolódása • a testséma fejlesztése • a légzéstechnika fejlesztése • a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeinek javítása • a mozgás koordináció fejlesztése 9

• az utánzóképesség fejlesztése • a ritmusérzék fejlesztése • a téri, időbeli tájékozódás fejlesztése • finommotorika fejlesztése A fogyatékos gyermek mozgásának jellemzői: Az értelmi fogyatékos gyermekek mozgásukban is eltérnek ép társaiktól. A pszichoszomatikus fejlődésüket befolyásolja – az életkor mellett – a fejlődési tempó nagyfokú lelassúbbodottsága, a fejlődés szabálytalansága egyenetlensége, az egyes területek egymáshoz valóviszonyában bekövetkezendő változás. Ehhez járul a fejlődés során jelentkező minőségi változásokat jelentő mozzanatok elmosódása, jellegtelensége. Tanítványainknál a mozgásfejlődés során bizonyos fázisok kimaradnak, kevésbé gyakorlódnak be, illetve hibásan rögzülnek. Ez a mennyiségi és minőségi eltérés megmutatkozik a mozgáskoordináció és egyensúlyérzés zavarában, a mozgás folyamatainak kivitelezésének pontatlanságában, a testséma, a téri, időorientációs fejlődésnek elmaradásában, ügyetlen lassú mozgásban vagy hipermotilitásban. A figyelem zavara miatt gyakran egyszerű feladatok utánzására képtelenek A mozgásfejlesztés területi: • alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása • játékos utánzó gyakorlatok • mozgásos játékok. Témakörök Alapmozgások Ritmus gyakorlatok Légző gyakorlatok Gimnasztikai alapgyakorlatok Mozgásos játékok Természetben végezhető Csoportmozgások

Szenzoros fejlesztés

Altémák - fekvés, állás, ülés - járás, futás - csúszás, kúszás, mászás szökdelések, ugrások - támasz, - függés, és egyensúlygyakorlatok játékos utánzó mozgások - egyenletes lüktetés - gyors – lassú - fújások - fekvésben légzés-figyelés - légző gyakorlatok mozgásfeladatokkal - szabadgyakorlatok, társas gyakorlatok - kéziszer gyakorlatok (babzsák, emelése, lendítés) - szabadtéri játékok (hintázás, csúszdázás, mászókázás) „túrázás” szánkózás - taktilis – vesztibuláris rend. általános normalizációja - veleszületett mozgásminták leépítése, integrálása - egyensúlyérzék fejlesztése szemmozgások normalizációja - agytorna, analitikus kar és láb gyakorlatok - testvázlat, testtérkép, énkép fejlesztése - kombinált körfeladatok

10

4. Munka jellegű tevékenységek Szokások kialakítása: Az ember életének meghatározói a szokások, rítusok melyek mindennapjainkban jelen vannak. Lényegesen befolyásolják a személység fejlődést. A berögzött szokásokhoz, viselkedéshez nincs szükség akarati erőkifejtésre, erős figyelemkoncentrációra. A szokások valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben. Ennek kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy a cselekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon. A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket kell teremteni, a kialakult feltételes reflexeket meg kell erősíteni. Szükséges hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos módon várják el a gyermekektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a szükségesség belátásának a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van, megkönnyíti, meggyorsítja a szokásfejlődés folyamatát. A sérült óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének következményét, itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A cselekvés hasznosságát kell hangsúlyozni elsősorban. A helyes viselkedést kell megerősíteni. A következetes elvárás mellett szükséges az állandó ellenőrzés. Figyelni kell a fokozatosságra, egymásutániságra, fontossági sorrendre. A szokások kialakításának alapvető feltétele a pozitív példa. A preferált személy viselkedése utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak olyan szabályokat állítson fel a pedagógus – a gyermek számára érthetően – amely betartása nem jelent túl nagy feladatot. A meggyőződés a gyermek szenzoros problémái értelmi állapota miatt csak óvatosan alkalmazható. A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes rend segíti a szokások kialakulását. A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely azonban soha nem nélkülözheti az ellenőrzés, az ehhez kapcsolódó jutalmazást, büntetést. A szokások kialakításának területei: ■ Egészséges életmódra nevelés: - testápolás, vetkőzés-öltözködés, étkezés - Wc használat, szobatisztaságra nevelés - testedzés ■ Közösségi élet szokásainak megalapozása ■ Munkajellegű tevékenységek - saját helyének felismerése - játékok közös elrakása - szőnyeg feltekerése - egyszerű tárgyak mozgatása a célnak megfelelően - egyszerű üzenetek átadása, közvetítése - asztal letörlése, lépcsőn járás - közös ágyazás stb. 5.Kognitív fejlesztés Megismerő funkciók fejlesztése, percepciófejlesztés. Egyéni fejlettségtől függően. Formája: mikrocsoportos egyéni Ideje: heti 3 alkalom Célja: • Az észlelési, érzékelési funkciók zavarainak korrigálása, differenciálásának integrálásának elősegítése. 11

A./ Érzékelés, észlelés fejlesztésének a célja: - a különböző szenzoros modalitások kialakítása. Részei: - taktilis és kinesztetikus érzékelés fejlesztése - látás, hallás, tapintás fejlesztése B./ Figyelem fejlesztésének a célja - a figyelem tartósságának, terjedelmének növelése - az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók kialakítása, fejlesztése - a megfigyelő képesség fejlesztése. C./ Az emlékezetfejlesztés célja - a tanulás tartósságának biztosítása - az időbeni tájékozódás fejlesztése - a gondolkodási funkciók erősítése - a verbális memória fejlesztésével, a beszédteljesítmény fokozása D./ A gondolkodás fejlesztés célja - a gyermek értelmi, nyelvi képességeinek fejlesztése - a mozgásos, érzékszervi úton szerzett ismeretek mozgósítása a problémamegoldásban - a figyelmi és emlékezeti funkciók erősítése - a gyermekek kreativitásának, képzeletének, problémalátásának fejlesztése - segíteni a gyermeket abban, hogy jobban tájékozódjék környezetében, kialakuljon azonosságtudata, identitása. A gondolkodás fejlesztés részei • általános ismeretek fejlesztése • összehasonlítás • különbségek megfigyelése • változás megfigyelése • össze nem illőség felfedezése • logikai-funkcionális összefüggések felismerése • analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése: hiányok pótlása szimmetria rész-egész viszony • főforgalom alá rendelés • analógiás gondolkodás ritmikus sorok kirakása eseményképek értelmezése idői tájékozódás fejlesztése. 6. Speciális tevékenységek Egyéni fejlesztés, terápiák A gyermek speciális nevelési szükségletéhez, a képesség-struktúra egyenetlenségéhez igazodó, sérülés specifikus fejlesztés. Formája: individuális képességfejlesztés Ideje: naponta 12

Időtartama: 5-15 perc a gyermek állapotától, adott tevékenységtől függően Célja: • hatásfokozó, erősítő, támogató, kiegyenlítő- esetleg tehetséggondozó tevékenység a tanulási munkatevékenység illetve a közösségi élet nehézségeinek leküzdése érdekében • esetleges társuló sérülésekből adódó problémák kiküszöbölése • taktilis, kinesztetikus, vizuális, auditív ingerlés, a játékok, eszközök felhívó jellegét kihasználva növelni az együttműködő készséget, a kitartást, feladattartást, fejleszteni a modális, intermodális, szeriális észlelést • a beszédészlelés, beszédmegértés szintjének fejlesztése a beszédszervek • ügyesítése, beszédindítás • figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése során az ingerek közötti akaratlagos vagy spontán szelektálás elősegítése • a formaészlelés, alak - háttér differenciáló képesség, a látási-hallási diszkriminációs készség fejlesztése • a finommotoros készség, a formakivitelező készség fejlesztése • kognitív funkciók közül a válogatás, csoportosítás, rendezés (nagyság, szín, forma szerint) analógiák, a rész-egész viszony észrevétele. Az analizáló- szintetizáló készség a szerialitás fejlesztése. A fejlesztő munka során alkalmazzuk: 1. a beszédfejlődési zavarban szenvedő gyermekeknél a korai integratív fejlesztési programot.( Németh Erzsébet – Pintye Mária: Mozdul a szó…) 2. tanulási zavart okozó részképesség gyengeség felismerésében és kezelésében a Sindelar terápiát 3. mozgássémák korrigálására a gyógypedagógiai célú terápiás lovagoltatást. 7. Anyanyelvi nevelés – beszédfejlesztés és környezetismeret

A kommunikációs készség fejlesztését, a közvetlen környezet megismerését segítő foglalkozási forma. Formája: csoportos, egyéni, esetleg mikrocsoportos Ideje: heti 5 alkalommal Időtartam: 5-20 perc Célja: • a gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzókészség fejlesztése, igény felébresztése, ösztönzés, a nyelvi elmaradás korrekciója, a beszédészlelés, a beszédmegértés és kifejezőkészség fejlesztése • verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása • a beszédszervek ügyesítése • a beszéd indítása, a passzív illetve aktív szókincs bővítése • a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése • a közvetlen környezet tárgyai, élővilága, cselekvései, történései, tapasztalatok, ismeretek szerzése, az analizáló szintetizáló, lényegkiemelő képesség fejlesztése • a kognitív funkció, a figyelem, az emlékezet fejlesztése Környezetismeret

Elősegíti a tárgyi és emberi környezethez fűződő kapcsolat kedvező alakulását. A gyermekek a természeti és emberi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem, a 13

környezethigiéné szerepét. Formája: csoportos, egyéni, esetleg mikrocsoportos Ideje: 5-20 perc A foglakozások tartalma: Szükséges, hogy a gyerekek minél több érzékszervi és mozgásos tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A foglalkozások a mozgásos játékokon, az érzékszervi megtapasztaláson, a játékosságon alapulnak. A témák rugalmasan kezelhetők. A témakörök több ponton kapcsolódnak, összefügghetnek egymással (pl. testünk – évszakok – ruházat – öltözködés kapcsán). A témakörök a természet jelenségeiből a szűkebb és tágabb környezet megismeréséből, a mindennapi élet aktuális eseményeiből állnak, amelyek befolyásolják majd a gyerekek játékát, alkotásait, érzés-és gondolatvilágát is. A gyerekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteket nyújtani, elmélyítve, rendezve a meglevőket, hiszen a beszéd a tevékenységbe ágyazott alkalmazás folyamatában fejlődik intenzíven. A gyermek kíváncsiságára, megismerési vágyára kell építeni, hiszen ez sarkallja cselekvésre, ez a beszéddel együtt a kognitív funkciók fejlődéséhez vezet.

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink Iskolánk nevelő-oktató munkájában elsődlegesen meghatározó az értelmileg és tanulásban akadályozott tanulók sokoldalú, harmonikus fejlesztése. Növendékeink fogyatékosságának ismeretében lehetőségeikhez, korlátaikhoz és speciális szükségleteikhez igazodva – nevelésoktatás- gondozás egységét tartjuk szem előtt. Kiemelt figyelmet fordítunk a társadalom előtt álló közös feladatok megvalósítására, a „másság” értékrendjének elfogadtatására, a társadalmi beilleszkedés fontosságára, melyet az egyéni képességek differenciált, tervszerű fejlesztésével, az oktatási folyamat rugalmas szervezésével (hosszabb idősávok, fejlettségi szinthez igazított tartalmak megjelölése a tanítás-tanulás folyamatában) és a követelmények tükrében az egyén önmagához viszonyított fejlődési mutatóinak figyelembe vételével érünk el. Az iskola általános célkitűzései Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, az egyéni fejlettség, képesség figyelmembe vételével. A tanulók szocializációjának, viselkedésének, magatartásának formálása a sikeres beilleszkedés érdekében. Önellátás, környezetellátás, önmaga megvédése, a környezettel való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából. 14

Az alapvető tanulási képességek fejlesztése, ismeretek megszerzése, továbbtanulás és társadalomba való beilleszkedés érdekében. Az állóképesség, az erőnlét fokozása, az akarat fejlesztése. Az önmaga és társai „másságának” elfogadása, törekvés a fejlődésre, korrigáló gyakorlatok elsajátítása, gyakorlása. Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása a fejlettségnek megfelelően. Az önálló (vagy viszonylag önálló) tanulás képességének kifejlesztése, az egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeret biztosításával. A fizikai munka megszerettetése, késztetés a munka kitartó végzésére a rehabilitáció érdekében. A testi és lelki egészség megóvása, maradandó testi és lelki állapotváltozások elfogadtatása, a korrigáló technikák gyakoroltatása. A jól működő készségek, képességek, kompetenciák tudatos fejlesztése értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. Értékeink, kultúránk, szülőföldünk, népünk, gyökereink megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése. Oldott, humánus és harmonikus légkör megteremtése az intézményben. Az értelem, érzelem kibontakoztatása, az emberi kapcsolatok kiépítése. Az iskola feladatai Tanulóink fejlesztési lehetőségeinek függvényében. Az idegrendszert ért károsodásból adódó hátrányok csökkentése és ellensúlyozása. A kulcskompetenciák kialakítása,a kialakult készségek, képességek továbbfejlesztése és alkalmazása, Az egyéni adottságokhoz viszonyított továbbfejleszthető tudás kialakulása. Önálló életvezetési technikák megtanítása. Továbbtanulásra, szakmaszerzésre való törekvés ösztönzése. Reális önismeretre, önelfogadásra, önmérsékletre, önfegyelemre és türelemre nevelés. Neveljünk: a természet szeretetére és védelmére, az emberi munka és a kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igényére, az igazság feltétlen tiszteletére, helyes szokások kialakítására és megtartására, valamint a humánus magatartásra. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere: A nevelési módszer nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a nevelő aktivitásától. Eljárás egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. A leírtakból tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy: - a nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat – egymással 15

összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos – elemei, tényezői. - a nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljától, vagyis a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben már leírt célokhoz. Mivel a nevelés céljai között szerepeltek általános, konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok így az alábbiakban felsorolt (csoportosított) nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani, egyrészt amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl: - igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, - igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához - igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához, másrészt, mivel nincs teljesen egyforma két szituáció, két egyforma gyerek, két egyforma pedagógus, a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Az eddigiekből következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldunk meg. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Ezt szem előtt tartva választhatunk az alábbi módszerek közül. A nevelés módszereit különféle módon csoportosították (csoportosítják) a neveléselmélettel foglalkozó kutatók. A hagyományos osztályozás (Ágoston György) a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszereket sorol fel. Ezek a követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés és a büntetés. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek megfelelően az alábbi csoportosítás végezhető el. Eljárások, módszerek 1: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere meggyőzés minta példa példakép példakövetés eszménykép bírálat önbírálat beszélgetés felvilágosítás tudatosítás előadás vita beszámoló 16

2: A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés (motiváció) megbízás ellenőrzés értékelés játékos módszerek gyakorlás 3: A magatartásra ható módszerek: a) ösztönző módszerek ígéret helyeslés bíztatás elismerés dicséret A dicséret iskolában használatos módjai: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, - iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…) írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) - oklevél - kitüntetés - fenntartói, országos szintű elismerések osztályozás jutalmazás Jutalmazzuk: - hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, - szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, - rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések) A jutalmazás formái lehetnek: - szóbeli dicséret - írásbeli dicséret - oklevél, kitüntetés - jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak, labdák, sportfelszerelések, kirándulás, táborozás) b) kényszerítő módszerek felszólítás követelés büntetés 17

szóbeli figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés, intés igazgatói figyelmeztetés, intés nevelőtestület elé idézés szigorú megrovás párhuzamos osztályba való áthelyezés áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!) tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!) c) gátlást kiváltó módszerek Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. felügyelet ellenőrzés figyelmeztetés intés tilalom elmarasztalás. Eszközök, módszerek: 1. Nyelvi (verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket a nyelv segítségével továbbítjuk beszéd beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) c) interjú 2. Nem nyelvi (nonverbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket metakommunikáció segítségével fejezzük ki. Ezek lehetnek: szemmozgás arcjáték, mimika (érzelmek tükre) tekintet (érzelmeket jelez, de értelmi reakciót is tükröz) testközelség térközszabályozás testhelyzet, testtartás mozdulatok (gesztusok) jelzések

nem

szóban,

hanem

a

A nonverbális eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik figyelemfelhívó, vagy nyomatékot adó közléseinket. 3. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában.

18

3/a) technikák az ön– és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit. - fejlesztő beszélgetés.

pszichés

3/b) szociális készségfejlesztő technikák: A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése: - minta- és modellnyújtás, - megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), - szerepjáték, - dramatizáló tevékenység. Mentor tanári funkció A hatékony munkavégzés érdekében a pályakezdő kollégákat mielőbb be kell vezetni a szakma rejtelmeibe. A „mester melletti tanulás” minden esetben hatékonyabb, mint ha a pályakezdő kolléga a saját kárán, és a gyerekek kárára tanul. Ezért fontos a (mentor) tanár segítő munkája. A mentor tanárt az intézményvezető bízza meg. A mentor tanári funkció részletes leírását a Mentori szabályzat tartalmazza.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban és a kerettantervben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, - valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismertek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a 19

tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: - a színes, sokoldalú - iskolai életnek, - tanulásnak, - játéknak, - munkának, - fejlessze - a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket, - edzze akaratukat, - járuljon hozzá - életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik - az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók - tudásának - képességeinek fejlődése, fejlesztése - egész személyiségének - áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere - nemcsak az iskola, hanem - a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosíthatjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: - a megismerési vágy fejlesztése, - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása.

20

A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, - a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is. A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: - a szabályhasználat képességének fejlesztése, - az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása.

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: - tanórák - szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák, - tanórán kívüli foglalkozások - napközi, - séta, kirándulás, - szakkörök, - szabadidős tevékenységek. Mind a három terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együtt érző magatartás kialakulásához, - harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Az iskolai nevelés összehangoltan irányul a tanulók komplex személyiségére, melyben kiemelten fontos, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítása. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen - megjelenésükkel, - viselkedésükkel, - beszédstílusukkal, - társas kapcsolatukkal példaként állnak a diákok előtt.

21

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: − Ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. − Ismerkedjen meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságaival, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeivel. − Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. − Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket. − Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. − Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. − Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. − Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. − Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. − Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni. − Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni. − Tudjon alkalmazkodni a változó munkaerő piaci helyzethez, vegyen részt ennek megfelelő továbbképzéseken, átképzéseken. − Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. − Kapjon hatékony támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. − Tanuljon meg tanulni. − Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. − Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. −Tevékenysége erősítse a társadalmi normáknak megfelelő közösséghez való kötődést.

4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

A pedagógus feladata: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű 22

tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. Az osztályfőnök feladatai: -

-

az osztályába járó tanulók személyi anyagának naprakész ismerete, fokozott figyelemmel annak tartalmára, a szakértői vélemény lejártának határidejére, a kijelölt iskolatípusra felhívni az osztályban tanító szaktanárok figyelmét a szakértői vélemény megismerésére munkahelyi vezetője kérésére/utasítására/- törvényben megfogalmazott helyekre információt adni tanítványáról 23

-

-

ellenőrizni a haladási és mulasztási naplót, jelezni a szaktanárok részére a hiányosságokat a hiányzások pontos összesítése igazolatlan hiányzások esetén az értesítések időbeni megírása és kiküldése törekedjen kétoldalú kapcsolatokra a szülőkkel, iskolai szervezetekkel, gyermekjólétiés gyermekvédelmi szervezetekkel vegyen részt az osztályával kapcsolatos iskolai rendezvényeken koordinálja és segítse az osztályban tanító szaktanárok munkáját az osztályban hospitálást végezni joga, hogy az osztályában érintett tanulók kimozdulásairól /kirándulás, sportverseny/ időben tájékoztatást kapjon, ezzel kapcsolatban a döntés az osztályfőnök kötelessége és felelőssége az osztállyal kapcsolatos- törvényben rögzített- mindenfajta dokumentum kitöltése és folyamatos vezetése

5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység helyi rendje A tanulási kudarcnak kitett, beilleszkedési, magatartászavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program A tevékenység jellemzői Az életkornak megfelelő szociális normáknak, a szülők elvárásainak, az iskolai szabályoknak a megszegése agresszív viselkedésben nyilvánul meg a magatartászavaros gyermekeknél. Egyesek képtelenek saját kortárscsoportjukba beilleszkedni, nincsenek barátaik, disszociális cselekedeteiket magányosan követik el, míg mások kortársaikkal jó kapcsolatot tudnak kialakítani, normaszegéseik többnyire csoportosan történnek. A magatartásproblémák gyakran társulnak érzelmi és hangulati zavarokkal. A magatartászavarok különböző formáinak hátterében sokféle kiváltó ok, pszichés probléma húzódhat meg. A különböző életkorokban eltérő magatartásformák jelentkezhetnek, amelyek a felnőttek számára nehezen elfogadhatóak. A beilleszkedési magatartási zavarral küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása intézményünkben a többi tanulóval együtt történik. A nevelő- oktató munka során a pedagógus tevékenységében meghatározó szerepe van a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményének. Ahhoz, hogy munkák során sikereket érjünk el több szakember összehangolt munkájára van szükség, ezért feltétlenül fontos: -

A hiányzások rendszeres ellenőrzése. Problémás esetekben az osztályfőnökkel egyeztetve az intézkedések megtétele. - esetmegbeszélések kezdeményezése, - más szakemberek bevonása ( pszichológus, pszichiáter, védőnő, gyermekorvos)

-

A magatartási zavarral küzdő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, módszertani továbbképzéseken való részvétel. Külső szervek segítségének kérése (pl. családsegítő szolgálat, jegyző) A szülői ház, mint nevelési partner megnyerése Szakirodalom ajánlása, figyelemfelkeltés.

-

24

Ezek a feladatok jelentkeznek az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységében, valamint a hátrányos és veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozási tevékenységekben is.

Az iskola jelentős szerepe, ismeretközvetítő funkciója mellett: - A megfelelő normák közvetítése. - Az osztályközösség formálása, hiszen a kortárscsoportok viselkedése meghatározó (önálló értékrend kialakítása, fokozott törődés, stb.). - A tanulók rendszeres bevonása az iskolai sporttevékenységbe, segítve ezzel más irányú képességeik kibontakozását, sikerélményhez való juttatásukat. - Személyre szabott, feszültség levezető tevékenység kínálása. Bizalmukat megnyerve segíteni abban, hogy önállóan gondolkodva pozitív példaképeket, elfoglaltságot, jövőképet találjanak maguknak, megfelelő érzelmi indíttatással. - A serdülőkori zavarra utaló viselkedés észlelése, jelzése. - A tünetek minősítése, értékelése, továbbá az okok lehetőség szerinti feltárása a szülők bevonásával, határozza meg a további feladatokat. - A szülők tájékoztatása, kapcsolattartás. - Az objektív adatok számbavétele mellett elengedhetetlen a személyes konzultáció, megbeszélés az iskolaorvossal, pszichológussal, annak eldöntése érdekében, hogy milyen segítséget igényel a tanuló (egészségügyi, pszichológiai, speciális pedagógiai, stb.). - Ez a kialakított kapcsolat nem egyirányú. Szűrővizsgálat, rendszeres orvosi vizsgálat kapcsán észlelt tünetek alapján az orvos vagy a szülő is kezdeményezheti a konzultációt, hogy tájékozódjon a nevelők tapasztalatairól. A tanuló eljuttatása szakemberhez. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek „A nevelés feladata segíteni minden ember személyiségének optimális fejlődését, egyéni sajátosságainak, képességeinek kibontakoztatását.” (Kelemen László) A tehetséggondozás célja, feladata nem lehet más, mint a fent említett idézet – mint alapgondolat. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Számunkra lényeges, hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését. Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett tágabb értelemben iskolánk profilját is meghatározzák. Ugyanakkor biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez. A tehetséggondozás lehetőségei  Szakkörök, érdeklődési körök működtetése,  Törekszünk az általános iskolai és középiskolás versenyeken való szereplésre  Egyes tantárgyakból házi szaktárgyi versenyeket rendezünk több fordulóban.  Az intézmény, térítés nélkül biztosítja a következő szolgáltatásokat a tanulók számára tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények esetében:

25

háziversenyek, házibajnokságok, diáknapok-bemutatkozási lehetőségekkel (művészeti egyéb területen) iskolai sportkörben való részvétel, a mindennapos testedzés lehetőségének kihasználását, az iskolai könyvtár használatát, lovaglás, az iskolák közötti versenyeken való részvételt, a szakmai versenyeken való szereplést, a számítógépterem használatát, s amennyiben énekkar, vagy színjátszó kör alakul az iskolában, az azon való részvételt.

6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlása A diákönkormányzat A tanulók közös tevékenységük megszervezésére, valamint az iskolai érdekképviselet ellátására Diákönkormányzatot hozhatnak létre, melynek megválasztása és működési szabályzata a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában található. 1. A Diákönkormányzat döntési, egyetértési, véleményezési jogait gyakorolhatja, amennyiben tagjainak száma a tanulói létszám 50%-át meghaladja (tanulók nagyobb közössége). 2. A tanulók Diákönkormányzaton keresztül döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával, saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában. 3. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A szülő, tanuló és nevelő együttműködésének formái Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Az együttműködés formái: - nyílt napok, nyílt órák szervezése, 26

- rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, - változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat, - előre tervezett szülői értekezletek, - rendkívüli szülői értekezletek, - fogadóórák, - előadások szervezése - családi nap - pályaválasztási tanácsadás, - családlátogatás, - közös kirándulások. Az együttműködést segítő szakemberek: - logopédus, - pszichológus, - egészségügyi szakember (orvos, védőnő). - nevelési tanácsadó. Az együttműködés alappillérei: - őszinte véleménynyilvánítás, - együttműködő magatartás, - nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása, - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése, - érdeklődő-segítő hozzáállást, - szponzori segítségnyújtást. Együttműködés intézményünk szakmai egységeivel: Kollégium: – Napi kapcsolattartás a nevelőpárokkal, szükség esetén más kollégiumi nevelőkkel. – A heti osztálymunka közös megbeszélése. – Közös munka és részvétel az iskolai rendezvényeken. – Havi rendszerességgel hospitálás a kollégiumi foglalkozásokon, tanórákon. – Osztály, illetve csoport szintű rendezvények, megemlékezések közös szervezése. – Részvétel egymás nevelőtestületi értekezletén.

Gyermekotthon: – Napi kapcsolattartás a gyermekotthoni nevelőkkel. – Heti kapcsolattartás a lakásotthonok vezetőivel. – Félévente látogatás a lakásotthonokban, de szükség esetén többször is. – Közös rendezvények szervezése, illetve azokon történő részvétel. – Részvétel a nevelőtestületi értekezleten. A kapcsolattartás fontos kritériuma, hogy a tanulók iskolai előmeneteléről csak az osztályfőnökök adhatnak felvilágosítást, az egészségügyi állapotról az iskola egészségügyi dolgozói az osztályfőnökkel való egyeztetés alapján. 27

Nevelőink kapcsolatai a szülőkkel: -

hazautazáskor, családlátogatás alkalmával, hétvégi szülői látogatáskor, szünetekre való haza- és visszautazáskor, valamint szülői értekezleteken, nyílt napokon, fogadóórán.

A tanulók beiratkozásakor, szülői értekezletek alkalmával és szünetekre való hazautazás napján a szülőknek lehetőséget biztosítunk a pedagógusokkal való kapcsolattartásra, illetve a házirendünk, a pedagógiai programunk és az iskolai és helyi tantervek megtekintésére, szükség esetén magyarázatára. Ezen dokumentumaink intézményünk honlapján is megtalálhatók. Itt kaphatnak információkat az érdeklődők intézményünk aktuális programjairól, a gyermekek által elért eredményekről, szakmai munkánkról is.

A külső kapcsolatok rendszere és formája Partnerkapcsolataink felsorolása:    

a megyeszékhelyi gyógypedagógiai iskola (Szolnok), valamint a megyei gyógypedagógiai közoktatási intézmények (Karcag, Kisújszállás), a szlovákiai Liptovszky Mikulási speciális szakiskola, a franciaországi Bischwilleri intézmény és a lengyelországi Mielec városának közoktatási intézménye.

Szakmai kapcsolataink:             

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Hajnóczy József Gimnázium és Humán Szakközépiskola, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület, Magyar Speciális Olimpiai Szövetség, Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szervezete, Értük-velük Egyesület, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Magyar Szakképzési Társaság, NSZFI, FVM Képzési és Szaktanácsadó Intézet 28

   

Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Gyermekvédelmi intézmények, Megyei és Városi Gyámhivatalok, gyermekjóléti szolgálatok, Helyi és kistérségi nevelési-oktatási intézmények.

Egyéb kapcsolataink     

Gondoskodás Alapítvány Gondoskodás Egy Életen Át Alapítvány Bárczi Gusztáv Gyermekszervezet és Diáksportkör Homoki Diákotthon Fiatal Dolgozóinak Egyesülete a Sérült Gyermekekért Egészségügyi ellátás

Az iskolaorvosi teendőket külön szerződéssel körzeti orvos látja el. A jogszabályban előírt évenkénti szűrővizsgálatokat elvégzi, és az előírt védőoltásokat beadja. A gyermekek, és tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát a védőnő szervezi meg. Az iskolaorvos és a védőnő kapcsolatot tart az ellenőrző szervekkel: OEP, ÁNTSZ. Az orvosi teendők ellátására külön épületi egységben található kezelőhelyiség áll rendelkezésre. A szükséges felszerelés (minimum), gyógyszerek, oltóanyagok biztosítása az intézmény költségvetéséből történik. A gyermekek egészségi állapotát az ápolónők folyamatosan figyelemmel kísérik, a szükséges ellátást biztosítják.

8. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet I. Fejezet 24. pontjának szabályozása, illetve a kerettanterv követelményei alapján a helyi tantervünk tartalmazza.

9. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az iskola tagozatainak, évfolyamainak szervezése Az óvoda valamint az iskolai tagozatok évfolyamainak szervezése a 2011. évi CXC. sz. köznevelési törvény 4. sz. melléklete figyelembevételével történik. Az alapfokú oktatásban mindkét tagozaton 8 évfolyamos rendszer működik, optimális esetben az osztályoknak önállóan kell indulni. Az összevonás feltételeit a korábbiakban már tárgyaltuk. A szakiskolában előkészítő jelleggel 9. és 10. osztály van, a szakképzés típusától függően 2, 29

év alatt teljesíthetik szakmai tanulmányi kötelezettségeiket tanulóink. A készségfejlesztő speciális szakiskolában szintén előkészítő jelleggel 9. és 10 osztály van, itt a szakképző évfolyamok száma 2. A kollégiumban életkor, iskolatípus és a nemek figyelembevételével szervezzük meg a csoportokat. A csoportok létszámának meghatározására az iskola típusoknál használatos előírásokat alkalmazzuk. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése a 2011. évi CXC törvény alapján: Óvodánkba a gyermekek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának szakvéleménye alapján, intézménykijelölést követően érkeznek. 49. § (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek – a törvényben foglalt kivétellel – harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. 50. § (1) A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. (2) A középfokú iskola és a kollégium – jogszabályban meghatározott keretek között – állapíthatja meg a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). A középfokú iskola és a kollégium a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. (7) Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a kormányhivatal, települési önkormányzat által működtetett intézmény esetében az önkormányzat által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 52. § (1) A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét, valamint externátusi elhelyezését. (2) Az önálló kollégiumba való felvételről a kollégium igazgatója, a nem önálló kollégiumba való felvételről pedig a kollégiumvezető egyetértésével az iskola igazgatója dönt. A kollégiumba felvett tanulók foglalkozásra történő beosztásáról a kollégium igazgatója vagy a kollégiumvezető dönt, a kollégiumi nevelőtestület véleményének kikérésével. (3) A gyámhatóság kezdeményezésére a tanulót fel kell venni a kollégiumba. Fel kell venni a kollégiumba azt a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulót, akinek gyermekotthoni elhelyezése nagykorúság miatt szűnt meg. (4) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés a (3) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól. 30

10. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A kötelező egészségnevelési előadások keretében tartjuk az elsősegély nyújtási alapismeretek átadását a TATÁI 5-6-7-8. osztály, illetve a szakiskola 9-10-11-12. osztályának tanuló részére tanórán belül és tanórán kívül is (pl.: kollégiumi délutáni foglalkozások keretében). A délutáni foglalkozásokat csütörtöki napokon tartjuk, általában kisebb létszámú csoportokban (6-8 fő) azért, hogy az előadások gyakorlati részét jól el tudják sajátítani a tanulók, több idő jusson egy-egy tanulónak a helyes fogások, gyakorlatok pontos megtanulására (pl.: stabil oldalfekvő helyzet, háromszögletű kendő helyes felhelyezése stb.) Próbálunk pályázni szemléltető eszközök beszerzésére, melynek segítségével még hitelesebbé, érdekesebbé tudnánk tenni a foglalkozásokat, illetve életszerűbb eseteket tudunk vele bemutatni.

Az iskola helyi tanterve 11.A választott kerettanterv megnevezése TATÁI tagozaton: Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) ÉATÁI tagozaton: Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Készségfejlesztő szakiskolára mér nem jelent meg kerettanterv Szakiskolánkban: Kerettanterv a speciális szakiskolák számára

31

12. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások tananyaga, a tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ÉATÁI Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Kommunikáció

4+1

4+1

4+1

4+1

4+1

4+1

5

5

Olvasás-írás

2

2

3

3+1

4

4

2+1

2+1

Számolás-mérés

2

2

2

2

3

3

3

3

Játékra nevelés

2+1

2+1

2

2 1+1

1+1

2

2

2+2

2+2

3+3

3+3

1

1

2

2

Társadalmi ismeretek Életvitel és gyakorlat

Önkiszolgálás

2+1

2+1

Életvitel és gyakorlat

2+1

2+1

Természeti környezet

Környezetismeret

Művészetek

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

Ábrázolás-alakítás

3

3

2+1

2+1

2

2

2

2

1

1

5

5

Informatika

Információs eszközök használata

Testi nevelés

Mozgásnevelés

5

5

5

5

5

5

Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret

3

3

3

4

4

4

4

4

Összesen

25

25

25

26

28

28

31

31

32

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. A táblázatban + jelöléssel láttuk el a szabadon tervezhető órakeret óraszámait. A tananyagtartalom nem bővül ezáltal, csak az ismeretek elmélyítésére vesznek igénybe több időt a tantárgyakat tanító kollégák. Kommunikáció: Az egyéni képességek alapján megértse a tanuló környezetét, önálló kapcsolatteremtésre képes legyen. Az esetleges önáll életben lévő tájékozódási, kommunikációs ismeretek elmélyítésére folyamatos gyakorlásra van szükség. Olvasás-írás: A megszerzett olvasási és írási technikák folyamatos fejlesztése, elmélyítése, szinten tartása. Ezek alkalmazásával képes legyen a tanuló – egyéni képességei szerint – gondolatait közölni, környezetében minél könnyebben eligazodni, mindehhez sok gyakorlásra van szükség. Önkiszolgálás / Életvitel: A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóknak szükségük van a mindennapos önkiszolgálási / életviteli ismeretekre, mert az ezeken elsajátítandó ismeretek a mindennapi életre készítik fel őket. Ezen ismeretek segítségével tudnak majd boldogulni az önálló életben.

TATÁI Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon

Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

7

Matematika

4

4

3+1

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Ének-zene

2

1+1

2

2

1+1

2

2

2

-

-

1

1

1+1

1+1

1+1

1+1

Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

33

Osztályfőnöki óra

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. A szabadon tervezhető órakeretet megvastagított számmal jelöltük a tantárgyaknál. A 4. évfolyamon az osztályfőnöki órát, mint új tantárgyat, heti egy órával tervezzük. A beépített órákat a mindenkori tanulói csoportok, tanulók képességének megfelelően a betervezett tananyagtartalomnak megfelelően a megszerzett új ismeretanyag gyakorlására, elmélyítésére, alkalmazására fordítjuk. Biztosítva ezáltal a gyakorlatban történő készségszintű alkalmazást.

OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA 4. évfolyam Éves órakeret 36 óra.

Az osztályfőnöki órák sajátos szerepet töltenek be a tantárgyak rendszerében. Fejlesztési céljaik, tevékenységeik közvetlenül szolgálják a nevelést, mintegy szintetizálva az egyes tantárgyakban közvetített fejlesztési, nevelési célokat, az iskolai nevelési folyamatot, lehetőséget biztosítva a tanítási órákon elsajátítottak elmélyítésére, aktualizálására, a tudásanyagnak értékmozzanatokkal történő felruházására. Az osztályfőnöki óra az osztályfőnöki tevékenység tanórai kereteként, a tanulók közösségi életének fórumaként segíti a tanulók megismerését, az egyéni sajátosságokhoz illeszkedő személyiségfejlesztést. A tantárgy tematikai egységei szorosan kapcsolódnak a fejlesztési területekhez, azaz minden tematikai egység az egyes fejlesztési területek szempontjából kiemelt jelentőségű: közösség és személyiség – erkölcsi nevelés, önismeret és társas kultúra fejlesztése, családi életre nevelés; tanulás és munka – a tanulás tanítása, pályaorientáció; ember és társadalom – állampolgárságra, demokráciára nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, nemzeti öntudat, hazafias nevelés; egészséges életmód – testi, lelki egészség, médiatudatosság. Az osztályfőnöki órák célja a gyermekközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztésével a közösség és az egyén egymáshoz, valamint a társadalomhoz való helyes viszonyának megalapozásával, a tanulók erkölcsi tulajdonságainak, meggyőződésének formálásával, az egyéni és a közösségi érdekek összehangolásával 34

fejleszteni a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát, a tanulók társas, egyéni és iskolai kapcsolatait, a szabálytudat erősítését. Az osztályfőnöki órán folyó munka hozzájárul – az egyéni szükségletek mentén – az énkép, az önértékelés alakításához, a közösen kialakított magatartási és viselkedési szokások elsajátításához, az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia, az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázatvállalás attitűdjeinek kialakulásához. Az osztályfőnöki órákon kiemelt szerepet kap az önismeret, az önelfogadás és az önfejlesztés. Biztosítani kell a szociális érzékenység légkörét, a konfliktusok kezelésének konkrét megoldásait segítő feladatokat. Az értékek életünkben meghatározó szerepének, az értékek védelmével kapcsolatos felelősségnek a tudatosítása mellett a közvetlen környezet humán értékeinek keresése is a feladatok közé tartozik. Lehetőséget kell teremteni a serdülőkor testi-lelki változásaival kapcsolatos saját élmények, vélemények megvitatására. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében kiemelt jelentősége van annak, hogy a tanulók közvetlen és közvetett úton is szerezzenek tapasztalatokat a felelős állampolgári viselkedésről, a környezettudatos, fenntartható fejlődésről. Olyan helyzetek megteremtése is feladat, melynek során felkészítjük a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására. Tapasztalatokat gyűjthetnek a munka világáról, a szakmákról, ezáltal segíthetjük a pályaválasztásukat, a reális életcélok megfogalmazását, célkitűzését. Az osztályfőnöki órák a tantervi tartalmakon túl jelentős színterei az aktuális kérdések, események feldolgozásának. A kerettanterv olyan arányos tartalom-meghatározást érvényesít, amely lehetővé teszi az egyes közösségek, az eltérő felkészültségű, fejlettségű, érettségű tanulók számára a válogatást, a felhasználó által történő konkretizálást, olyan tevékenységmegválasztást, amely az aktualitásokhoz illeszkedő feldolgozást is lehetővé teszi. Célok

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók különleges gondozási igényéhez igazodó korrektív célú személyiségfejlesztés. A sikeres habilitáció, rehabilitáció megvalósítása, a zökkenőmentes társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek kialakítása a szociális képességek, az attitűd fejlesztésén keresztül.

Feladatok Nyitott, empatikus iskolai légkör megteremtése, ahol a tanulók őszinte megnyilatkozása, kibontakozása biztosított. A hagyományostól eltérő tanulásszervezés az aktivitás a sokoldalú együttműködés és vélemény-nyilvánítás a folyamatos kommunikáció biztosítása érdekében. A humán értékek erősítése, mintaadás a tapintatból a másság, a különösség elfogadásából a másik fél egyediségének, véleményének tiszteletben-tartásából. A változatos tapasztalatszerzés és elemzés biztosítása. A vonzó és az életkori sajátosságnak megfelelő tevékenység megszervezése - a konkrét gyakorlati tapasztalatok biztosítása. Az értékek, a normák, a szokásrendszerek magatartásminták, választási lehetősége - a fejlettségnek, az egyediségnek megfelelően - az azonosuláshoz hosszabb időkeretek, gyakorlási lehetőségek biztosítása. 35

A változó, az alakuló személyiséghez, az önazonossághoz széleskörű mintaadás, tapasztalatszerzés biztosítása. A fejlettségnek, a sérülésnek megfelelő tartalmak, terápiás eszközök, módszerek alkalmazása. Az önmagához viszonyított fejlődés folyamatos értékelése, visszajelzés a tanulónak a szülőnek.

Az elvárható teljesítmények Tantervi szinten az elvárható teljesítmény a célokban körvonalazódott. A tanulók érése, személyiségük alakulása nagy eltérést mutat a sérülés, az életkori sajátosságok a körülményeik miatt. A teljesítmények egy - egy tanulócsoport, kisközösség vagy egy tanuló esetében csupán a pedagógus éves tervében bontható le érdemi konkrétumokra. Az évfolyamokra - kétévenként - megfogalmazott teljesítmények is általánosak, korosztályt érintőek. Mivel a tartalom elemei elsődlegesen értékhordozók, ezért nem tantervképű változók, az egyénre, a csoportra szabottá csupán az osztályfőnöki munka mindennapjaiban lesznek. Tartalom A tartalom alatt azon ismeretkörök, tevékenységek értendők, amelyeket elsősorban eszközként használunk a tanulók személyiségének fejlesztéséhez. Témakörök évfolyamokhoz, korcsoportokhoz rendelten: Önismeret Egészségnevelés Társas kapcsolatok, illemszabályok Jeles napok-ünnepek Értékelés Az osztályfőnöki órák sajátos jellege, funkciója nem teszi lehetővé a hagyományos módon történő ellenőrzést, értékelést és osztályzást. Ugyanakkor a tanulók magatartásának, viselkedésének, szorgalmának minősítése - összegezetten megjelenik a havi osztályzatok szintjén. Ezek az osztályzatok a tanítás - tanulás, az iskolai pályafutás minden területét és szintjét átfogják, ötvözik, így természetesen az osztályfőnöki munkában elért eredményeket is tükrözik közvetetten. Az osztályfőnöki órának mégsem az a feladata, hogy osztályzatokban fejezze ki a tanulók személyiségének alakulását, hanem más utat, formát keressen a formáláshoz. Az értékelés javasolt formái: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése a tanulók fejlődéséről, az önmagához mért fejlődés szöveges értékelése meghatározott időközönként, kiscsoportos és személyes 36

beszélgetések, feladatok, megbízatások eredményének értékelése a közös tevékenységben való részvétel értékelése. Az értékelés javasolt szempontjai: mennyire képes életkorának, fejlettségének, egyéniségének megfelelően elsajátítani az elvárt értékeket, normákat, szabályokat alkalmazza- e ezeket a mindennapok során ellenőrzés mellett, vagy anélkül is, Kialakult- e korának, fejlettségének és lehetőségeinek megfelelő feladattudata, szokásrendje, értékrendje, lépes- e tartós társas kapcsolatokra, együttműködésre, van-e reális önismerete, van- e igénye önérvényesítésre, önmegvalósításra, elsajátította- e önmaga - és környezete ellátását, egészségmegóvását, képes- e szűkebb környezete, csoportja szokásrendjének, hagyományainak elfogadására, az iskolai házirend betartására, képes- e a társak, a felnőttek személyiségének tiszteletben tartására, munkájuk megbecsülésére, elsajátították- e egyéniségüknek, fejlettségüknek és lehetőségeiknek legjobban megfelelő tanulási technikákat, ismeretszerzési formákat, információ gyűjtési és szelektálási megoldásokat, képesek- e a megismert szituációkban, helyzetekben - esetenként spontán körülmények között is - konfliktushelyzetek felismerésére, azok kezelésére. Önismeret Cél Az önmagáról szerzett ismeretek megerősítése és további bővítése, elmélyítése. Igény felkeltése az önellátó tevékenységek pontos végzésére, elfogadására. Az önismeret területén a tanulóktól elvárható teljesítmény a 4. évfolyam végén rendelkezzenek pozitív énképpel, de tudják hibáikat is megnevezni, mutassanak az önérvényesítés területén mértékletességet, fogadják el az együttműködés szabályait, törekedjenek betartásukra, tudják szóban kifejezni érzelmeiket, kívánságaikat, vonzódásaikat, ismerjék fel az önellátás fontosságát, törekedjenek környezetük, felszerelésük, saját ruházatuk önálló rendbetételére, vegyenek részt a közös tevékenységben képességüknek megfelelően, tudják adataikat szóban, írásban pontosan közölni, egy-egy családi eseményről, jelentősebb történésről beszámolni. Tartalom és részei Adatok önmagára, szülőkre vonatkozóan (anya, apa neve, lakcím) szóban és írásban. Pozitív jellemvonások felsorolása, bemutatása. Önálló tevékenységek pontosítása, elvégzése, folyamatos önellenőrzés, korrigálás. Élmények, történések, családi események bemutatása, elmondása időrendben. Tanulói tevékenységek 37

bemutatkozás, osztálytárs, családtag bemutatása, adatok lejegyzése, önarckép, családrajz készítése, drámajátékok, mimetikus játékok, - részvétel, közreműködés, a témához illő szépirodalom (részlet) olvasása, a szemelvény közös megbeszélése.

Jeles napok Ajánlás " Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. " Ezt olvashatjuk a NAT közös követelményeiben. A hagyományok megismerésén túl mód nyílik arra, hogy a tanulók személyisége sokoldalúan formálódjon, érzelmeik, vonzódásaik gazdagodjanak, szociabilitásuk fejlődjön, valamint a múlt, a gyökerek, a népcsoport megismerése segítse önismeretüket. A néphagyományok napjainkban sokat veszítettek értékükből, ezzel a magyar népi kultúra értékei gyengültek. A közösség, a család összetartozását, a kapcsolatok elmélyítését segítik az emberi élet sorsfordulóihoz, az egyházi ünnepekhez fűződő - évente visszatérő naptári ünnepek, amelyeket jeles napoknak nevezünk. Ebből a körből merítünk a 4 - 6. évfolyamon - nevelve a tanulókat a társas kapcsolatok kialakítására, fenntartására, a gyökerekhez való ragaszkodásra, az írott, az íratlan szabályok elfogadására. Az élményeken keresztül gazdagítjuk érzelmeiket, bemutatjuk a legfontosabbnak tartott értékeket - az életkornak, a fejlettségnek megfelelően. Cél A kisiskolás korosztály megismertetése az évszakok változásához, az egyházi ünnepekhez fűződő néhány jeles nappal. A hagyományvilág megismertetésén keresztül fejleszteni társas kapcsolatukat, az iskoláslét elfogadását, a családhoz való kötődést. Színes élményvilágon keresztül gazdagítani érzelmeiket. A negyedik évfolyam végén elvárható a tanulóktól: az együttműködés a közös tevékenységek, munkák, szereplések, megbízatások során, az osztálytársak iránti tapintat, részvétel a társak névnapi köszöntésében, (vagy születésnapi ünnepén), a családtagok köszöntése, ajándékozása (névnapon, születésnapon) ünnepnapon, az évszakhoz kötött egy - egy hagyomány, vagy népi megfigyelés elmondása, dal, vagy vers megtanulása.

38

Tartalom és részei: Őszi ünnepkör Szeptember - Mihály napja - búcsúhoz fűződő élmények - az állatok viselkedésének megfigyelése. Október - a szüret - a szüreti bál és felvonulás. Szürettel kapcsolatos dalok, versek, őszi termések gyűjtése, közös munkák. Téli ünnepkör Mikulás - járás hagyománya - ajándékozás öröme Karácsony - a család legszebb ünnepe - előkészületek, ajándékozás öröme, a szeretet ünnepe. Farsang - télcsúfoló, tavaszváró mulatság - közös játék öröme. Tavaszi ünnepkör Húsvér - szokások, a tavasz jelképei - a növények az állatok megfigyelése Május - majális - Madarak és fák napja. Pünkösd - pünkösdölő játékok. Kerti munkák megfigyelése. Névnapok ünneplése az osztályban, a családi körben. Köszöntők, ajándékozások vendéglátás, vendégség. Tanulói tevékenységek Megfigyelések évszakonként, séták, termések gyűjtése, a növények, az állatok viselkedésének megfigyelése, rajzok, tablók készítése közösen, ajándékok készítése, ajándékozás, mondókák, versek, dalok tanulása, népi játékok előadása, a környezet díszítése. Részvétel a gyűjtőmunkában, népi játékok, dalok, versek, rigmusok előadásában, faliújság készítése, névnapnaptár, köszöntés, ajándékozás, egy - egy hagyomány elmondása, megfigyelések gyűjtése, lejegyzése a természetről, az emberi tevékenységről, beszámolók a családi ünnepekről.

Társas kapcsolatok, illemszabályok Cél

39

A fő tevékenységi formák (önkiszolgálás, tanulás, játék) szokásrendszerének alkalmazása. A verbális kommunikáció formáinak alkalmazása. Elvárások a 4. évfolyam végén Vegyen részt aktívan a osztályközösségben. Automatizálódjanak együttélési szokásai. Adekvátan használja a verbális kommunikáció megismert formáit. Közlekedjen szabályosan, viselkedjen kultúráltan járműveken, színházban, könyvtárban. Tartalom és részei Önkiszolgálás, tanulás, játék, kulturális tevékenység során fokozott önállóság elérése. Kommunikáció formái: Kapcsolat felnőttel, gyerekkel osztály és iskolai közösségen belül is - köszönés, bemutatkozás, megszólítás (tegeződés, magázódás) Szándéknyilvánítás - kérés, felszólítás, figyelmeztetés, érdeklődés, meghívás Feladatvállalás a családban Illem étkezés közben, vendégségben Illem és közlekedés (gyalogosan, járműveken)

Tanulói tevékenység Helyzetgyakorlatok együttélési szokások kialakítása. Szituációs játékok (illemszabályok alkalmazása). Történetek helyes és helytelen viselkedésformák felismerése. Gyűjtőmunka, könyvkölcsönzés, könyvtárhasználat. Közvetlen környezetének rendben tartása, környezetének óvása. Születésnapi és névnapi, iskolai ünnepélyek vetélkedők rendezvényein az illemszabályok alkalmazása.

Egészségnevelés Cél Testi-, lelki-, szociális fejlesztés. 40

Egészséges életvitelt alapozó szokások kialakítása. Az egészséges életvitel szokásainak betartása. A testi, - szellemi, - lelki egészség alapozása, tovább építése. Elvárások a 4. évfolyam végén Legyen ismerete a tisztálkodás körülményeire vonatkozóan. Legyen ismerete a fogápolás, fogmosás fontosságágról. Alakuljon ki benne a higiénés tevékenységforma. Lássa be az öltözködés és az időjárás közötti oksági kapcsolatot. Legyen tapasztalata a család étkezési szokásaira vonatkozóan. Értse meg a rendszeres táplálkozás szükségességét. Lássa be a helytelen étkezési szokások egészségkárosító hatását. Vegyen részt az egészséges napirend kialakításában. Óvja közvetlen környezetének épségét és tisztaságát. Alkalmazza a teste, a foga, a környezete tisztántartásának tevékenységformáit. Tartalom és részei A test tisztántartása, a személyi higiénia megalapozása. Fogápolás, helyes fogtisztítás. A közvetlen környezet tisztasága. A személyes tisztaság szokásrendjének kialakítása. A helyes (az évszaknak megfelelő) öltözködés alkalmazása. A táplálkozási szokások és ismeretek gyakorlása, alkalmazása. Táplálkozásunk összetevőinek megismertetése. A közvetlen környezet tisztaságának folyamatos megóvása. Helyes életmód megismertetése, egészséges napirend, heti rend kialakítása. A sport, a mozgás szerepe az egészség megőrzésében. Önállóság a tisztálkodásban. Tanulói tevékenység Gyűjtőmunka a test tisztántartásával kapcsolatban (képek, rajzok) Szituációs játékok - tisztálkodás, öltözködés, rendtartás Szokások kiépítése a fogmosás, fogápolás terén (gyümölcs fogyasztása, a cukor az édesség kártékony hatása, helyes fogmosás) Egésznapi menü összeállítása. 41

Közös beszélgetések, gyümölcs, zöldség fogyasztása. Rajzos táblázat készítése: Mit eszel? Mennyit eszel? Napi rend készítése. Csoportmunkában gyűjtsék össze a helytelen táplálkozási szokásokat. Fogalmazzanak meg ítéleteket. Döntsék el állítások helyességét, helytelenségét. Beszélgessenek arról, melyek a betegség tünetei.

TATÁI szabadon tervezhető órakeretek 5-8. osztályig: 5. osztály „Hegyen, völgyön, hét határon” (földrajz téma) 2 óra/hét 6. osztály Idegen nyelv (angol) 1 óra/hét 6. osztály „Ügyes kezek” (kézműves, barkács) 1 óra/hét 7. osztály „Hegyen, völgyön, hét határon” (földrajz téma) 1 óra/hét 7. osztály „Ügyes kezek” (kézműves, barkács) 1 óra/hét 8. osztály „Ügyes kezek” (kézműves, háztartási ismeretek, barkács) 2 óra/hét kötelező fakultációk. 5. osztály „Hegyen, völgyön, hét határon” fakultáció Éves órakeret: 72 óra, 2óra/hét Tananyagtartalom

Tevékenységek

Térábrázolás - alaprajz, útvonalrajz, térképszerű ábrázolás, helyszínrajz, térképvázlat; - térképi ábrázolás, égtájak, térkép színek, jelölések, aránymérték; - térképfajták; - fokhálózat.

Méretarány értelmezése tanári segítséggel. Távolságmérés, elemi térképolvasás. Eligazodás különböző térképfajtákon. Vázlatrajz készítése a környezetről. Bejárás, séta. Iránytű használata. Tereptárgyak rögzítése rajzon. Iránymeghatározás.

Felszíni formák

Modellezés terepasztalon, terepasztal készítése.

Ismerkedés a földgömbbel - fokhálózat; - kontinensek; - időzónák.

Szárazföld-víz aránya. Helymeghatározás.

42

Magyarország domborzati és közigazgatási térképe.

Magyarország tájegységeinek, természetvédelmi területeinek megismerése. Felszíni vizek fajtáinak megkülönböztetése. Országhatár, megyehatár, településtípusok jelzéseinek megismerése.

6. osztály Idegen nyelv (Angol) fakultáció Éves órakeret: 36 óra, 1óra/hét Tananyagtartalom

Tevékenységek

Ismerkedés a nyelvvel.

Angol nyelvű dalok hallgatása, filmrészletek megismerése.

Beszédszándékok - köszönések, - bemutatkozás, - titulusok, - udvariassági formák.

Cselekvéshez kötött gyakorlatok utánzása, utánmondás. Nyitott párbeszédek. Szituációs gyakorlatok. Helyzetfelismerés.

Egyszerű kérdések: - információkérés.

Társadalmi szokások használata, udvariassági formák alkalmazása.

Egyszerű feleletek: - információadás. Létezés kifejezése Cselekvés kifejezése: - igék.

Nyelvtani fordulatok automatizálása. Mozgásos feladatok. Manipulálás képekkel, tárgyakkal. Utasítások adása.

Birtoklás kifejezése Mennyiség kifejezése

43

6. osztály „Ügyes kezek” (kézműves, barkács) fakultáció Éves órakeret: 36 óra, 1 óra/hét

Tananyagtartalom

Tevékenység

Anyagok és megmunkálásuk: - papír; - drót, zsineg, fonal, alufólia; - természetes anyagok.

Különböző papírfajták megmunkálása. Karcolás, festés, lyukasztás, ragasztás. Tárgyak készítése (dekoráció, ajándék). Formák, tárgyak készítése. Fonás, sodrás, hajlítás. Toboz, makk, csuhé, kavics, parafa. Babák, díszek, képek készítése.

Modellezés

Makett-ház építése. Építés, szerelés fémépítővel. Építőanyagok ismerete.

44

7. osztály „Hegyen, völgyön, hét határon” fakultáció Éves órakeret: 36 óra, 1 óra/hét

Tananyagtartalom

-

Felszínformák (hegységek, síkságok kialakulása). Kiemelkedések, lepusztulások, feltöltődések. Hegységképződés, a természet felszínformáló munkája. Időjárási, éghajlati elemek. Földrajzi övezetesség.

Égitestek - A Naprendszer bolygói. - Az égitestek látszólagos mozgása. - A Föld mozgásai.

Tevékenységek Információk szerzése, csoportosítás. Szövegek feldolgozása, térképek, grafikonok használata, törvényszerűségek felismerése tanári segítséggel. Időjárási elemek megfigyelése, tapasztalására építő értelmezése.

Nevezetes szélességi körök ismereteÉghajlat – természetes növényzet – gazdasági földrajz összefüggéseinek ismerete.

45

7. osztály „Ügyes kezek” (barkács) fakultáció Éves órakeret: 36 óra, 1 óra/hét

Tananyagtartalom

Tevékenység

Fa megmunkálása

Puhafa ragasztása, faragása. Kalapács és fogó használata (képkeret). Szögelés, szögek kihúzása. Csiszolás, festés, lakkozás.

Kerékpár szerelése

A helyes felszerelés ismerete. Lánccsere, láncfeszítés. Kerék ki- és visszaszerelése. Tömlő szétszedése, gumiragasztás, csere, visszaszerelés. Csavarok meghúzása.

Modellezés

Makett-ház építése. Építés, szerelés fémépítővel. Építőanyagok ismerete.

Hulladékkezelés

Törekvés a takarékos anyaghasználatra. Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás.

46

8. osztály „Ügyes kezek” (közlekedés, háztartási ismeretek és barkács) fakultáció Éves órakeret: 72 óra, 2 óra/hét

Tananyagtartalom

Tevékenység

Takarékos energiafogyasztás

Víz, - elektromos, - hőenergia használata, takarékossági technikák.

Lakásgondozás

Rendszeres elvégzése. Tervezés.

Ételkészítés

Egyszerű étel elkészítése. Terítés, vendéglátás.

Gazdálkodás

Családi költségvetés. Közüzemi számlák. Pénzügyi zavarok. Vásárlás.

Közlekedés - tömegközlekedés, kerékpáros közlekedés, illemszabályok.

Ház körüli munkák: - apróbb javítások.

és

időközönkénti

munkák

Kresz - szabályok ismerete. Kerékpáros közlekedés szabályinak ismerete. jelzőtáblák, Udvariassági szabályok. Közlekedési táblák ismerete. Szituációk (közlekedési park).

Felismerni, amit magunk javíthatunk, és mihez kell szerelőt hívnunk. Fogyasztok kikapcsolása. Balesetvédelmi ismeretek.

47

Készségfejlesztő szakiskola A mai napon a készségfejlesztő szakiskola számára még nem jelent meg kerettanterv.

Szakiskola Óraszámok 9.-10. évfolyam Közismereti tárgyak Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

Heti

Évi

Heti

Évi

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

36

1 óra

36

Matematika

1 óra

36

1 óra

36

Élő idegen nyelv

1 óra

36

1 óra

36

Erkölcstan

1 óra

36

1 óra

36

Informatika

1 óra

36

1 óra

36

Testnevelés és sport

5 óra

180

5 óra

180

Osztályfőnöki

1 óra

36

1 óra

36

Szabad közismereti időkeret

2 óra

Társadalmi ismeretek

1 óra

36

0.5 óra

18

Egyéni fakultáció

1 óra

36

1 óra

36

Összes közismereti óra

13 óra

1.5 óra

12.5 óra

48

Szakmai elmélet és gyakorlat Tantárgy

9. évfolyam Heti

Szakmai előkészítő ismeretek

10. évfolyam

Évi

Évi

Heti

14 óra

14 óra

Természetismeret

2 óra

72 óra

2 óra

72 óra

Biológia

1 óra

36 óra

1 óra

36 óra

1 óra

36 óra

1 óra

36 óra

Földrajz

1 óra

36 óra

1 óra

36 óra

Pályaorientáció

1 óra

36 óra

1 óra

36 óra

Egyéni fakultáció

1.5 óra

36 óra

2 óra

36 óra

Kémia

1 óra

36 óra

1 óra

36 óra

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

22.5 óra

Fizika

Tantárgy

23 óra

11. évfolyam

12. évfolyam

Heti

Évi

Heti

Évi

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

36

1 óra

32

Matematika

1 óra

36

1 óra

32

Élő idegen nyelv

1 óra

36

1 óra

32

Erkölcstan

1 óra

36

1 óra

32

Informatika

0,5 óra

18

0,5 óra

16

49

Testnevelés és sport

5 óra

180

5 óra

160

Osztályfőnöki

1 óra

36

1 óra

36

Szabad közismereti időkeret

2 óra

Kötelező fakultáció

1.5 óra

1,5 óra

54

1,5 óra

54

12

432

12

432

Közismereti tárgyak összesen:

Ezüstkalászos gazda helyi tanterv 11-12. osztály Szakmai tantárgyak

Tantárgyak

11. osztály heti óraszám éves óraszám Növénytermesztés Állattenyésztés Szőlőtermesztés Munkavédelem Műszaki ismeretek Szakmai elmélet összesen: Szabadon felhasználható órák kötelező fakultáció Összesen: Szakmai gyakorlat Szakmai tárgyak összesen:

12. osztály heti óraszám éves óraszám 1 32 2 64 2 64 1 32 1 32 7

224

2

64

2

64

9 14

288 448

24

768

50

Óraszámok Kerti munkás 11.-12. évfolyam Tantárgy

11. évfolyam

12. évfolyam

Éves

Heti

Éves

Heti

Anyanyelv és kommunikáció

1 óra

36

1 óra

32

Matematika/Szakmai számítások

1 óra

36

1 óra

32

Idegen nyelv

1 óra

36

1 óra

32

Erkölcstan

1 óra

36

1 óra

32

Informatika

0.5 óra

16

0.5 óra

16

Testnevelés és sport

5 óra

180

5 óra

160

Osztályfőnöki

1 óra

36

1 óra

32

Szabad közismereti időkeret – egyéni fakultáció

1.5 óra

54

1.5 óra

48

Kertészeti ismeretek

1 óra

36

-

-

Parkfenntartás

-

-

2 óra

72

Zöldségtermesztés

2 óra

72

1 óra

36

Gyümölcstermesztés

1 óra

36

1 óra

36

Szőlőtermesztés

1 óra

36

1 óra

36

Egészségügyi, munka és tűzvédelmi ismeretek

1 óra

36

1 óra

36

Gazdálkodási alapismeretek

-

-

1 óra

36

Szakmai gyakorlat

15.5 óra

648

14.5 óra

648

Szabad szakmai időkeret

1.5 óra

36

1.5 óra

48

Összesen

35 óra

35 óra

51

Parkgondozó – helyi tanterv 11-12. osztály

Tantárgy Szakmai elméleti tantárgyak Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki alapismeret Műszaki ismeretek Munkavállalói ismeret Növényismeret Parkgondozás Szabadon felhasználható órakeret Kötelező fakultáció Összesen: Szakmai gyakorlat Összes szakmai órák száma: Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

11. osztály 12. osztály Heti óraszám Éves óraszám Heti Éves óraszám óraszám 1 2 2 1 1 2 2 2 11 12 23 -

36 72 72 36 36 72 72

105

2 2 3 2 2 9 14 23 -

64 64 96 64

105

52

13. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervben szereplő ajánlati listából a műveltségterület oktatásában érintett pedagógusok közössége választja ki az alábbiak szerint: - a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehető legjobban fedjék le a műveltségterülettantárgy tartalmát - azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árúak részesülnek előnyben - az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik és a több éven keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell előnyben részesíteni - az új tankönyvek, segédletek bevezetésekor a rendelés elkészítése előtt ki kell kérni az iskolaszék véleményét. A taneszközöket a tantervben szereplő taneszköz listából a munkaközösség javaslata alapján kiválasztva, a tanterv bevezetésével párhuzamosan végezzük. A tankönyvek jelentős szerepet kapnak a tanulók értelmi képességeinek fejlesztésében. Tartalmazniuk kell azokat az eljárásokat, amelyekkel a tanulást eredményesen végezhetik el. Alsó tagozaton a diszlexia prevenció olvasási módszert alkalmazzuk és az ehhez tartozó tankönyvcsaládból tanítunk. Figyelembe vesszük a kerttantervben meghatározott tantervi követelményeket, a rendelkezésünkre álló tankönyveket és azokból választunk. Tartós tankönyveket és munkatankönyveket használunk. A tartós tankönyveket az iskolai könyvtárba bevételezzük, és szükség szerint cseréljük. A munkatankönyveket minden évben megrendeljük a tanulók részére. A taneszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a tananyagot, a tantervi követelményeket. Fontosnak tartjuk, hogy szemléletes legyen, megfeleljen a tanulók képességének, értelmi szintjének. A tankönyv kiválasztás szempontjai: – Gyógypedagógiai szemlélet – Segítse a tanuló és a pedagógus munkáját – Differenciált feladatokat tartalmazzon – A gyermekek képességeihez igazodjon – Tantervi követelményeknek megfeleljen – Megfelelő ár – Otthon a szülő, illetve a nevelő is tudja használni a délutáni tanulás, gyakorlás során. – Az adott téma lényegét képekkel szemléltesse. Az ÉATÁI-s tanulók számára a munkáltató tankönyvek, színes (feladatvégzésre motiváló) feladatlapok a legmegfelelőbbek. Jelenleg az értelmileg akadályozottak számára 1-7. osztályig, illetve a 9-10. osztályig áll rendelkezésre új tankönyvcsalád. A jövőben remélhetőleg tovább bővül a 8. osztályos tankönyvekkel. 53

A tankönyvrendelés előkészítését a meghatározott szempontok figyelembe vételével, és a mellékelt tankönyvjegyzéket alapul véve minden tanévre a nevelőtestület által aktuálisan meghatalmazott tankönyvfelelős végzi. A feladatellátásért külön megállapodás alapján díjazásban részesül.

14. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van, - igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni, - iskolánk segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatja a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve

15. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Intézményünkben, amennyiben mód lesz rá, az Nkt. 27. § (11) bekezdésének megfelelően próbáljuk a mindennapos testnevelést biztosítani. Amennyiben azonban az órarendek, illetve a tornaterem beosztása ezt nem teszi lehetővé, heti két alkalommal délutáni sportköri órákon vesznek részt az érintett osztályok tanulói.

16.A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere Alapkoncepciónk: Az objektív, igazságos értékelés nevelő hatású, a tanulók személyiségének fejlesztését kell 54

szolgálnia a nevelés-oktatás teljes folyamatában. Iskolánk pedagógia programjának mérési értékelési rendszerét az oktatáspolitikai dokumentumok, a törvényi változások figyelembevételével készítettük el. A rendszer kidolgozásánál megőriztük jelenleg érvényben lévő programunk értékeit, kiegészítve ezeket a nevelő-oktató munka egészére vonatkozó ellenőrzési, mérési rendszer elemeivel, kapcsolódóan a kerettantervek és a NAT bevezetéséhez, illetve a bevezetést szabályozó jogszabályi keretekhez. A törvénymódosítás új szabályozó dokumentumot vezetett be – a kerettantervet. Ennek megfelelően az ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere kiegészült az egyes tantárgyak kerettanterveiben rögzített belépő tevékenységformáknak, illetve a továbbhaladás feltételeinek megfelelő, e területhez kacsolódó elemeivel. Célunk – tágabb értelemben – hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt. Célunk – szűkebb értelemben – a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget iskolánk helyi tantervében előírt követelményeknek. Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor nagyon jól ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos fejlesztést. Eredményes nevelő-oktató munkánk egyik alapvető feltétele, hogy az értékelési rendszer iskolai szinten is egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan egységesen alkalmazzuk. Az értékelés csak akkor érheti el a fentiekben vázolt célkitűzéseinket, ha az: - sokoldalú, - objektív, - ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységére irányul, - igazodik a fejlesztési követelményekhez, belépő tevékenységformákhoz, - továbbhaladási feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként, - változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal történő) rendszeres. Az értékelésnél általában törekszünk: - a pozitív teljesítmény – motiváció elérésére, - az optimális értékelési rendszer kialakítására, - készségtárgyaknál az elméleti és a gyakorlati ismeretek összhangjára. Mérési, értékelési rendszerünk alapelvei: – A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről kapott adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. – Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére, folyamatosan kell értékelnünk a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlődését. – A folyamatos nevelői megfigyeléseknél alkalmazzuk a fejlesztő, egyénre szóló szöveges értékelést szóban és írásban. – Ne csak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgáljuk, hanem fejlesszük okkereső, problémamegoldó gondolkodásukat is. 55

– Az ellenőrzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze. – Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell teremteni.

Mérési, értékelési rendszerünk szempontjai: – Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése. – Követelményeknek megfelelően az adott évfolyamra, adott időszakra tudja-e megszerzett ismereteit alkalmazni? Alkalmazóképes tudás feladatmegoldásokban – Ismeri-e, érti-e az alkalmazáshoz szükséges legfontosabb fogalmakat, tényeket? – Tükröződik-e logikus gondolkodás teljesítményében? – Milyen az önálló ismeretszerzésének szintje? – Mennyire egyenletes a tanuló teljesítménye? – Mennyire igényes az elvégzett munkával kapcsolatban?

Fontos! Az értékelésnek – bármelyik a továbbiakban ismertetett formáját alkalmazzuk – minden esetben tükröznie kell a követelmény és a teljesítés viszonyát. Kialakításánál domináljon a motiváló szándék, az objektivitás.

Az értékelés fajtái: 1./ Diagnosztikus értékelés Célja: Előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében. Rögzíti egy-egy tanítási – tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. Alkalmazása: − Kiinduló, kezdő szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor. − Egy-egy új tantervi téma kezdetén. − Egy-egy téma lezárása előtt. 2./ Formatív értékelés Célja: Folyamatos információgyűjtés, a tanítási – tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy korrekciós nevelő – oktató munkát tervezünk. Alkalmazása: A tanítási – tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas. 3./ Összegző – lezáró – minősítő értékelés Célja: 56

A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási – tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Cél – a minősítés. Alkalmazása: – Nagyobb tanulási témák, időegységek végén, (Félév, tanév vége, vizsgák). 4./ Külső értékelés – Az iskola keresettségi szintje a környezet függvényében. – Tanulmányi, művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény. – Továbbtanulás, beiskolázás sikeressége. – Külső mérések (bemeneti, kimeneti…) eredményessége, tapasztalatai. Értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten Értelmileg Akadályozottak (középfokban sérült értelmi fogyatékosok) tagozatának évfolyamain a köznevelési törvény előírásai alapján

Félévkor Bevezető szakasz: 1.- 2. o.: Szöveges értékelés Szöveges minősítés Kezdő szakasz: Alapozó szakasz: Szöveges minősítés Fejlesztő szakasz: Szöveges minősítés

Tanév végén 1.o.: Szöveges értékelés 2.o.: Szöveges minősítés Szöveges minősítés Szöveges minősítés Szöveges minősítés

A szöveges minősítés ötfokozatú skála szerint történik, amely (pl. másik intézménybe történő áthelyezéskor) numerikus formátumra váltható át. A szöveges értékelés formanyomtatványát a helyi tantervünk tartalmazza. Kiválóan megfelelt (5) Jól megfelelt (4) Megfelelt (3) Gyengén felelt meg (2) Nem felelt meg (1) Amennyiben a tanuló első alkalommal nem tesz eleget az első évfolyam követelményeinek, munkája előkészítő jellegűnek minősül és az első évfolyamon folytathatja tanulmányait. A Tanulásban Akadályozottak (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok) tagozatának első évfolyamán az első év félévében és év végén, valamint a második évfolyam első félévében a tanuló teljesítményének értékelése szövegesen történik (lásd: fentebb) a második év végétől pedig ötfokú skálán érdemjegyekkel.

57

Célunk: A gyermekek rendkívül eltérő fejlődési üteme ebben a fejlesztési szakaszban megkívánja az értékelés „tágabb”, humánusabb formáit. Szeretnénk még hatékonyabbá, feszültség mentesebbé tenni az első négy évfolyamon az aktív alapozás időszakát. Legyen az első két évfolyam az iskolai élet stabilizálásának kezdő szakasza. Pedagógiai alapelvünk: - Nem az ismeretek halmozása a feladat, hanem sokkal inkább az életkornak megfelelő differenciált képességfejlesztés. - Követelményeknek megfelelően történjen a szöveges értékelés, de az messzemenően fejezze ki és segítse a gyermeki személyiség eltérő ütemben való fejlődését. Az alapfokú nevelés ötödik évfolyamán kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz évfolyamain minden tanulói teljesítményt érdemjeggyel értékelünk – ötfokozatú skála, (1-5) – a tanév folyamán. A középfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következők: kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget megszilárdító szakasz. A tizenegyedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget - a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően - elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz. A tizenegyedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyam végéig tart a szakképzési szakasz. Mindkét szakasz évfolyamain a tanulói teljesítményt érdemjeggyel értékeljük – ötfokozatú skála, (1-5) – a tanév folyamán. Az értékelés tantárgyi elvei: A tanuló továbbhaladásához minden területen a minimális követelményt teljesíteni kell. A tantárgyi értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt. Tárja fel a elmaradás, a hibák okait. Hangsúlyozza a pozitívumokat. Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres megerősítést. Törekedjen mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra, méltányosságra. A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük. A./ a szöveges értékelés területei: kitartó szorgalom az adott tantárgy tekintetében, vagy annak hiánya, kiemelkedően jó, vagy visszaeső tanulmányi teljesítmény, feladattudat, figyelmes munkavégzés az órán, órai munkák, órai aktivitás, íráskép, füzetvezetés B./ érdemjeggyel történő értékelés: 58

témazárók, dolgozatok írásbeli, szóbeli feleletek kiemelkedő órai munka memoriterek C./ írásbeli felmérések Tanév elején, valamennyi évfolyamon diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló tudását. (Csak százalékoljuk!). Tanév közben évfolyamonként, tantárgyanként egységesített szempontok alapján témazáró dolgozatok (tematikus tudáspróbák). Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további fejlesztőmunkához. A tantervi követelmények teljesítéséről félévkor és a tanév végén kritériumorientált minősítő (szummatív) felméréssel győződünk meg. Az alsó tagozat 4. évfolyamának végén írásbeli záró dolgozattal győződünk meg az elért készségszintről magyar nyelvtanból, szövegértésből és matematikából. Vizsgák írásbeli része (alapvizsga, érettségi vizsga) Bemeneti, kimeneti mérések iskolánk minőségfejlesztési programjához kapcsolódóan az abban megjelölt évfolyamokhoz és tantárgyakhoz kidolgozott feladatsorokkal.

Értékelési skálák kialakítása: a./ Szöveges értékelésnél a tanulók tudásának dokumentálására az értékelő szöveget a tanárok, tanítók fogalmazzák meg egységes keretek között szerkesztett, munkaközösségek által megtárgyalt és elfogadott minták alapján. b./ A tanulók tudásának írásbeli (témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények minimuma és optimuma közötti (0-100 %) skálát a munkaközösségek tagjai megvitatják, majd a gyakorlatban a többség által elfogadott skálát egységesen használják. Pedagógiai programunkban javaslatot teszünk az értékelési skálák minél optimálisabb kialakításához, segítve ezzel a szakmai munkaközösségek értékelési skáláinak kialakítását. A javaslatban szereplő teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a követelmények időarányos tudásának függvényében változtathatók. Szükséges mérlegelni a ponthatárok kialakításakor azt is, hogy a feladatok hány százaléka méri a tanulók minimális, továbbhaladáshoz szükséges tudását, illetve mennyi az optimum szintű feladat. Javaslat a teljesítményszázalékok kialakításához a./

100 % - 91 % 5 kiválóan megfelelt 90 % - 76 % 4 jól megfelelt 75 % - 51 % 3 megfelelt 50 % - 30 % 2 gyengén megfelelt 29 % - 0 % 1 nem felelt meg

b.

100 % - 90 % 5 (jeles) 89 % - 75 % 4 (jó) 59

74 % - 50 % 3 (közepes) 49 % - 30 % 2 (elégséges) 29 % - 0 % 1 (elégtelen)

Minimumszintű mérésekhez javasolt: c./ 100 % - 85 % Megfelelt a továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény minimum szintjének 84 % - 50 % Korrekció szükséges 50 % alatt - Mivel ezek a feladatok minimum szintűek, ezért ezeknek a tanulóknak a bemért tananyag újratanítása szükséges. Tehetséggondozó feladatsorok teljesítményméréséhez javasolt d./ 100 % - 95 % Kiváló a teljesítményed! 94 % - 85 % Jól dolgoztál! 84 % - 70 % Gyakorolj tovább! 69 % - 50 % Gyakorolj tovább! 50 % alatt - Még gyakorolj sokat, most nem sikerült!

e) Szakiskola 100 % - 85 % 5 (jeles) 84 % - 71 % 4 (jó) 70 % - 50 % 3 (közepes) 49 % - 30 % 2 (elégséges) 29 % - 0 % 1 (elégtelen) Tanév végén: - minden évfolyamon bizonyítványt kapnak a tanulók. - a 12. évfolyam végén a tanuló szakmai vizsgát tehet 1./ Ebben az értékelési időszakban az alábbi értékelési tartalom jelentkezik dominánsan: – a legutóbbi értékelés óta mutatott pozitív vagy negatív fejlődés, – személyiségjegyek fejlődése pozitív, vagy negatív értelemben – javaslatok, tennivalók a jövőre (rövid-távra vonatkozóan, tömör lényegre mutató megfogalmazásokkal.) 2./ Szöveges értékelés formái a tantárgyaknál a./ A …………………. tantárgyi követelményt kiválóan teljesítette (5). b./ A …………………. tantárgyi követelményt jól teljesítette (4). c./ A …………………. tantárgyi követelményeknek csak részben felelt meg (3). d./ A………………….. tantárgyi követelményeknek gyengén felelt meg (2). e./ A …………………. tantárgy követelményeinek negyedévben nem felelt meg (1). 60

Ezeken az évfolyamokon is külön jelezzük szöveges értékelésnél a dicséretet, vagy a gyenge tanulmányi előmenetelt. Valamennyi évfolyamon a szöveges értékelés, illetve az 1-5 fokú skálával történő osztályzatok, valamint az érdemjegyek megállapításának alapja a helyi tantervben is megfogalmazott továbbhaladási feltétel, a követelmények minimum, illetve optimum szintje. A minimum követelményeknek feleljen meg a tanuló az elégséges osztályzatért. Szöveges értékelés esetében a részt vett minősítést kapjon. A helyi tantervben megfogalmazott követelmények optimum szintjét teljesítő tanulót jelessel értékeljük. Szöveges értékelésnél jól megfelelt minősítést kapjon. Az optimum szintet meghaladó teljesítményeket kiválóan megfelelt minősítéssel dokumentáljuk. Érdemjegyek száma havonta: heti 1 órás tárgynál 1-2 jegy heti 2 órás tárgynál 1-2 jegy heti 3 órás tárgynál legalább 2-3 jegy heti 4, vagy ennél több órás tárgy esetében legalább 2-3 jegy Az előzőekben ismertetett értékelési formák mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók adott időegység (naponta, hetente.) alkalmával. Ez történhet piros ponttal, csillaggal, jelek, szimbólumok alkalmazásával. A konkrét teljesítményekhez kötődő, alternatív megoldások bármely területen és fejlesztési szakaszban alkalmazhatók. Alkalmazott mérési módszerek 1. PAC 2. Difer 3. Fizikai állapot felmérése

PAC A mérés módszere: Pedagógiai Analízis és Curriculum (P-A-C) Dr. H.C. Günzburg A mérés célja: 1. a megfigyelt személyek meglévő készségeink feltárása 2. a fejlesztendő területek és feladatok meghatározása 3. a hiányzó készségek okának elemzése A mérésben résztvevők köre: - értelmileg akadályozottak tagozatának tanulói és a készségfejlesztő speciális szakiskola. (középfokban sérült értelmi fogyatékos tanulók) A mérést végző személyek: - osztályfőnökök, osztályban tanító gyógypedagógiai tanárok, gyermekfelügyelők segítségével. A mérés gyakorisága, időpontja: - tanévenként két alkalommal, először október hónapban, majd április közepén. . A felmérés dokumentációja: P-A-C 1. űrlap Segédanyag: - kézikönyv P-A-C 1-a 6-16 éves és idősebb középsúlyos értelmi fogyatékos személyek szociális és személyiségfejlődésének mérésére. 61

- Pedagógiai Értékelő Index - Űrlap A mérés fő területei: - önkiszolgálás - Kommunikáció - szocializáció - tevékenység A mérés eredményes ha: - kijelöli az alapvonalat, melyhez a további fejlődés viszonyítható - képet nyújt a hiányzó vagy kevéssé fejlett készségekről - eligazítást ad arról, hogy bizonyos készségek elsajátítása elvárható-e az értelmi fejlettség, a kor és a körülmények összefüggésében - nevelési tervet jelent, a prioritások meghatározásával - megmutatja a nevelés hatékonyságát, a fogyatékos ember fogékonyságát.

DIFER: A tanulók, tudásának, képességeik fejlődésének, fejlettségének mérésére, a DIFER programcsomagot használjuk. Alkalmazunk a helyzetfeltárás céljából a nevelési oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, az iskolakezdéskor, tanév elején, vagy egy-egy új tanuló érkezésekor, illetve kirívó eredménytelenség esetén. Diagnosztikus méréssel információt szerzünk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról, ismereteiről. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervező munkához, tanmenetek, tematikus tervek és fejlesztő programok írásához, a habilitációs órákhoz. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végigkísérő gyógypedagógiai tevékenység, amely terápiás célokat szolgál a tanulók között fennálló különbségek, sérülések miatt. A tartós fejlesztésre, habilitációs foglalkozásra szoruló tanulók esetében a diagnosztizáláshoz egyéni lapokat használunk. A lapokon az állapot és a fejlesztés eredményeinek rögzítése történik.

TATÁI felső tagozat féléves és év végi tudásszint felmérésének alapelvei: Az 5-8. osztályig bezárólag standard féléves és év végi felmérő lapokat készítünk matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyak vonatkozásában. A felmérő lapok harmonizálnak az éppen érvényben lévő központi dokumentumok követelményeivel, illetve a helyi tanterv kritériumaival. A felmérőlapok standardja a dokumentumok változásával és/vagy a tantestület módosító határozatával változtatható. ÉRTÉKELÉS: 30 % alatt nem felelt meg 30-70% között megfelelt 70 % fölött kiválóan megfelelt A felmérő dolgozat eredménye EGYETLEN jegyként beszámítható a tanulók értékelésébe, de döntően nem befolyásolhatja a féléves, illetve év végi érdemjegyüket.

62

A pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

17. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A csoportbontás elvei Az egyénesítő nevelés elvének alkalmazása ellenére is mutatkoznak – az adott tanulócsoporton belül, főként a kultúrtechnikai tantárgyaknál (olvasás, írás, számolás) – a csoport többségétől lemaradó tanulók. Számukra kultúrtechnikai tantárgyak esetében, 7. évfolyammal kezdődően csoportbontással, képesség szerint differenciálódó csoportok létrehozásával javasoljuk a problémakezelést. Az így szerveződő csoportoknál a kultúrtechnikai tantárgyaknál felszabaduló időkeretet tanórai foglalkozásként a korábbi ismeretek szinten tartására, praktikus tevékenységek gyakorlására, életviteli ismeretek elsajátítására kell fordítani. Az így létrehozott kiscsoportok, a helyi feltételektől, lehetőségektől függően egy vagy több évfolyamból szerveződhetnek, de a csoport létszáma ne haladja meg az öt főt. Az osztály, csoport létszám-határokat az 2011. évi CXC. sz. köznevelési törvény 4. sz. melléklete tartalmazza Osztály összevonás elvei: – Az alsó tagozatot a felsővel ne vonjuk össze a követelményrendszer nagy eltérése, és a belépő új tantárgyak miatt. – Az 1. és 2. osztály még nem tud önállóan dolgozni. A betűtanítás, a számfogalom kialakítása erre az időtartamra esik. Ezért, ha lehetőség van rá, itt mellőzni szükséges az összevonást. – Év közben nem lehet összevonni osztályokat. – 8. osztályt nem célszerű összevontan indítani. – Összevont osztály esetén pedagógiai asszisztens alkalmazása szükséges. Egyéb foglalkozások intézményünkben Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák élnek: Tanulószobai foglalkozások, szakkörök, diáksportkör, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények. Tanítványaink speciális helyzetéből adódóan a tanórán kívüli foglalkozásokat (napirendet) úgy kell összeállítani, hogy az alkalmazkodjon a gyermekek értelmi, életkori és fizikai képességeihez. Általános elvként leírhatjuk, hogy az általunk végzett gyógyító-nevelésnek a habilitáció és rehabilitáció célját kell szolgálnia.

63

A mindennapi testedzésre, sportolásra a napirend biztosítja a lehetőségeket (legalább 45 percben). A fizikai állóképesség szintén egyik feltétele tanítványaink életben való boldogulásának, ezért a napirendben is kiemelten kezeljük. Az intézmény tanulóközösségei egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a nevelői részvételt.

Az alapképzést kiegészítő, habilitációs és nem kötelező tanórai foglalkozások szempontjai Pedagógiai célú habilitációs foglalkozások Az oktatási törvényre hivatkozással, az irányelvben leírtakat figyelembe véve, a kötelező tanórai foglalkozásokon túl, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozást szervezünk. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos - tünetek megjelenését. A fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. Logopédia A MKM 1997-es állásfoglalása: A fogyatékos gyermek óvodai nevelésének irányelve és a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelve meghatározza azt, hogy ki a beszédfogyatékos. E szerint beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri zavarok és környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének zavaraiban, a beszédészlelési és megértési zavarokban, a beszédritmus sérüléseiben, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kiesésekben. A hangadás káros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe tartoznak. A beszédfogyatékosság az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig minden súlyossági fokozaton megjelenhet. A súlyos beszédfogyatékos tanulóknál a kommunikáció zavara miatt másodlagos személyiségtorzulások, magatartási zavarok alakulhatnak ki. A fenti tünetegyüttesek együttesen az iskolai nevelés során természetesen tanulási akadályozottságot eredményezhetnek. 64

Amennyiben a beszédhiba, illetve a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos logopédiai ellátásra szorul.

Ellátottak köre: Óvodai tagozat; Értelmében akadályozott tanulók általános iskolájának tanulói; Tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájának tanulói. A logopédiai ellátást igénylő beszédbeli akadályok a következők lehetnek: akadályozott nyelv- és beszédfejlődés, megkésett beszédfejlődés, diszlália, disarthria, dadogás, hadarás, diszfónia, általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar (diszlexia, diszgráfia), súlyos beszédmegértési zavarok, vagy ezek halmozott előfordulása. A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Nem ritka az akadályozott beszédfejlődés és a súlyos diszlália, valamint a megkésett/akadályozott beszédfejlődés –hadarás - dadogás együttese. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor például a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás léphet fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője. A sajátos nevelési igényű –ezen belül az értelmi fogyatékos gyermekek esetében a beszédhibán nagyfokú korrelációt mutatnak az ép beszédfejlődésű gyermekek beszédhibáival. Az eltérés az értelmi fogyatékos gyermekeknél nem egy harmonikus összképben, egy egyetlen körülhatárolt funkciónak az elmaradottsága és zavara, hanem a fogyatékosságnak a tünetegyüttese. Ebben az együttesben az értelmi elmaradottság központi helyet foglal el, de számos más funkcióban megnyilvánuló kísérőjét is állandó velejárójának tekinthetjük. Felmerül a kérdés, hogy a beszédelmaradás és a beszédhiba milyen viszonyban áll az értelmi fogyatékossággal. Feltehető, hogy az éppúgy együtt jár vele, , mint a mozgásos koordináció fejletlensége, s az feltételezhető, hogy az értelmi fogyatékosságot létrehozó okok közvetlenül hozzák létre a beszéd elmaradását is. A beszédzavar azonban az értelmi fogyatékosságot egyben súlyosítja is, mert hiszen megnehezíti a külvilággal való kontaktust, és ily módon akadályozza és visszaveti a fejlődést. Ugyanakkor a beszédzavar nemcsak együtt járója és elmélyítője (az értelmi fogyatékosságnak,) hanem következménye is, mert hiszen az értelmi fogyatékos nehezebben sajátítja a beszédet, kevésbé képes –értelmi hiányosságai miatt is – asszimilálni a beszéd differenciált rendszerét. (A beszédfogyatékos / beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók fejlődése.)

65

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai: A beszédfogyatékos tanulók különleges (logopédiai) gondozásának döntő szakasza a korai fejlesztés, illetve az óvodáskor. A súlyos beszédfogyatékos tanulók esetében azonban ez általában áthúzódik az általános iskola alsó és felső évfolyamaira is. Az értelmi fogyatékosok beszédhibáinak a korrekciója fokozott türelmet igényel, és ritkán jár teljes eredménnyel. A logopédiai kezelés eredményességének további elengedhetetlen feltételei a szoros együttműködés a szülővel, a pedagógussal, a különböző szakemberekkel fül – orr – gége szakorvos neurológus ortholontus pszichológus foniáter stb. Számolni kell azzal a ténnyel is, hogy vannak olyan beszédhibák, amelyek a későbbi életkorban jelennek meg: A dadogás, hadarás, diszfónia a beszédfogyatékos tanulóknál serdülőkorban is jelentkezhet. Ebben az életkorban ugyanis számolni lehet a beszédfogyatékosság kiújulásával, előfordulhat azonban, hogy a tünetek ekkor lépnek fel először. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó- segítő rendszere, ennek beépülése a pedagógiai teendők sorába. A fejlesztés elvei: Az értelmi fogyatékosok beszédhibáit, miként az értelmi fogyatékosságot nem, nem szabad egységes, homogén kórképnek tekinteni. Beszédünk hibáit és zavarait jellemző tünetek változatos módon kombinálódnak, olyan mozaikszerű képződményt alkotnak, amelyben az artikulációs jellemzők, valamint a tartalmi zavarok általában együttesen jelentkeznek. A beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű. Ez azt jelenti, hogy a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. A módszerek célszerű alkalmazásának elve megköveteli a beszédfogyatékos tanuló oktatásában – logopédiai ellátásában – az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a korrekció adott szakaszának figyelembevételét. A beszédfogyatékos tanuló fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. Ennek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos elemből, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. A beszédfogyatékos gyermekek oktatása, különleges gondozása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A csoportra irányuló munka során meg 66

kell találni az egyénre szabott rehabilitációs programok végrehajtásának módját is. A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése legyen intenzív és folyamatos. A fejlesztés nem nélkülözheti a szülő, a pedagógusok és a nevelő támogató együttműködését. A fejlesztésnek motiválnia kell a tanulót a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor fel kell készítenie az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. A logopédia tevékenységi körén belül a diagnosztika még hangsúlyosabb szerepet kap, így lehetővé válik a szükséglet-specifikus terápia. A terápiában érvényesülnie kell a horizontális komplexitás elvének, vagyis a különböző módszerek, terápiák egyidejű alkalmazásának. Figyelembe kell venni az idegrendszer ontó- és filogenetikus fejlődését, a vertikális komplexitás elvét. A gyermekek igényei szempontjából fontos az egész személyiségre ható folyamat elve. A terápia épít a gyermeki mozgáskedvre, örömelvekre, játékosságra, tanulékonyságra, kíváncsiságra. Fontos a gyermek erősségeinek a hangsúlyozása önbizalom, önértékelés növelése céljából motiváció emelése. Törekszünk a tükörképes, érzelmi, bizalmi kapcsolat megteremtésére. A logopédia célja A logopédiai tevékenység a sajátos nevelési igényű, ezen belül a tanulás ban és értelmileg akadályozott gyermekek oktatásának – nevelésének folyamatában, annak szerves részeként készít fel a tudatos és célszerű verbális önkifejezésre. Célunk nem csupán a beszédhibák megelőzése, korrekciója, hanem egy olyan átfogó, a teljes beszédfolyamatot érintő fejlesztő program megvalósítása, amely előkészíti, illetve kiegészíti a tanulóra szabott sérülés-specifikus eljárásokat. A logopédia feladatai: Az utóbbi időben mindinkább kiemelt feladata a logopédiának a preventív tevékenység. Pl. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél gyakoribb a halláscsökkenés, ezért az időben való felismerésnél, kezelésnél a kommunikációs zavarok megelőzhetőek vagy tüneteik enyhíthetőbbek. Ennek érdekében együttműködünk különböző szakemberekkel (védőnő, gyermekorvos, fül – orr gégész szakorvos, audiológus, neurológus, pszichológus, foniáter, mozgás terapeuta) és intézményekkel (Nevelési Tanácsadó és Beszédjavító Intézet, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, J-N-SZ megyei Gyermek- és Ifjúsági Pszichiátriai Gondozó). Tanácsadás: Nagymértékben összefügg a prevenciós tevékenységgel. Az élettani beszédhibáknál (élettani pöszeség, non-fluens beszéd nincs szükség a gyermek terápiába való bevonására, ilyen esetekben elegendő a szülő/nevelő felvilágosítása, tájékoztatása. Előszűrés, szűrés: Az óvodai csoportban és az osztályokban minden év elején megtörténik a gyermekek beszédállapotának felmérése, valamint a további adatok, információk begyűjtése. Vizsgálat: Tájékozódó standarizált vizsgálatokat végzünk a beszédállapot, ezen belül a beszéd- és nyelvi fejlettség, a különféle képességkultúrák (figyelem, emlékezet, gondolkodás, lateralitás, téri tájékozódás stb.) feltárására. 67

Szükség szerint kiegészítő vizsgálatokat kell kérni (orvosi, pszichológiai, pedagógiai). A vizsgálat eredmények összegzése és értékelése után kerül sor a differenciál-diagnózis és státusdiagnózis felállítására. Ezek képzik az alapját a későbbi terápia irányának meghatározásakor. Terápia: két formája ismeretes: Egyéni: Súlyos centrális eredetű beszédzavaroknál (pl. centrális pösze, diszfázia). Csoportos: Enyhébb beszédhibák esetén: (pl. parciális diszlália, diszlexia reedukáció, megkésett beszédfejlődés). Lehetőség szerint törekedni a homogén csoportok kialakítására. Egy csoportba legfeljebb 3-4 gyermek kerülhet. A foglalkozások jellege egyéniesített csoportfoglalkozás. A terápiában való felvételkor előnybe kell részesíteni az általános pöszéket, a diszfáziásokat, a beszédgyengéket, az agnóziásokat, a súlyosabb dadogókat, és a közvetlen beiskolázás előtt állókat. A terápiás órák időtartama: 15-45 percig terjed. Pl. óvodások egyéni terápiájánál a 45 perc 3*15 percre is bontható. Az iskolások csoportos terápiája 45 perc. Súlyos, centrális eredetű beszédzavarok esetében intenzív terápia javasolt (heti 4 alkalom). Minden más esetben a heti két foglalkozás szükséges. A terápia eredményességét döntően befolyásolja az otthoni gyakorlás. Támaszkodunk a szülők, nevelők aktív együttműködésére. A terápia irányát, eredményességét folyamatosan ellenőrizni kell a megfelelő folyamatdiagnosztikai mérőeszközök segítségével. A terápia befejezésekor a jelen státusz rögzítése elengedhetetlen. A későbbiekben nyomkövető, utógondozói feladatokra is sor kerülhet (pl. súlyos dadogóknál, diszfáziásoknál). A logopédiai terápia kiegészülhet más pedagógiai rehabilitációs tevékenységgel: (pl. Angmentatív kommunikáció, Blees-nyelv) és más egészségügyi rehabilitációs programokkal: (gyógytorna, gyógyúszás (–HRG), Ayres-terápia, relaxációs tréningek, gyógylovaglás, gyermekneurológiai kezelésekkel). Ezeket lehetőségeinkhez mérten alkalmazzuk. A logopédiai vizsgálat során használható tesztek DPT (képességeket vizsgáló teszt); PPL (nyelvi fejlettséget mérő teszt); PPVT (passzív szókincset vizsgáló teszt); TOKEN (beszédészlelést, beszédmegértést vizsgáló teszt); Csányi Yvonne – Grammatikai teszt; GMP (beszédészlelési- és megértési teszt); MEIXNER – féle olvasásvizsgáló teszt; Dyslexia gyorsteszt I-II. Sindelar – teszt ( részképességeket vizsgáló teszt); MEIXNER – szókincsvizsgáló teszt. A logopédiai terápiához szükséges eszközök: Logopédiai tükör, játéktárgyak, tárgyképek, képes lottók, memóriakártyák, beszédfejlesztő 68

tankönyvek, bábok, képességeket fejlesztő eszközök, játékok, különböző hangszerek, CD-s fülhallgató magnó, számítógép, számítógépes programok. Az eszköztár folyamatos bővítése valamint az elhasználódás miatti pótlásra lehetőségeinkhez mérten törekszünk. A logopédiai kezelőhelyekkel szemben támasztott követelményeket – jegyzék a minimális eszközökről és felszereltségről címmel a 14/1994. (VI24.) MKM rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Gyógytestnevelés A gyógytestnevelői feladatokat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa látja el intézményünkben. 1. A feladatellátás helyszíne: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon területe 2. A feladatellátás célcsoportja Az Alapító Okiratban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint az alábbi területeken. – óvoda, – általános iskola 1-8. évfolyama, – készségfejlesztő (speciális) szakiskola 9-11. évfolyama, – szakiskola 9-13. évfolyama Mozgásszervi deformitásokkal és belgyógyászati panaszokkal küszködő gyógytestnevelésre utalt tanulók. 3. A feladatellátás módja és tartalma Gyógytestnevelésre utalt tanuló az, aki mozgásszervi és/vagy belgyógyászati panaszok miatt a szakorvos betegsége szerinti gyógytestnevelésre javasol, akit e javaslat alapján az iskolai gyermekgyógyász orvos gyógytestnevelési (gyógytestnevelés II/A vagy II/B) csoportba sorol, s számára a gyógytestnevelő tanár a panaszok megszűntetésére irányuló testgyakorlatokat tervez és ír elő. A mozgásfejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő gyógyító-nevelő munkája csak akkor lehet eredményes, ha pozitív egyéniségéhez magas szakmai tudás is társul. Feladatai: – A hozzá beosztott gyermekek csoportba rendezése (elváltozás, életkor, nem szerint), s panaszaik enyhítése az összesítő névsor alapján. – Szoros kapcsolattartás a szülővel, az iskolaorvossal, az intézménnyel, pl: nyílt nap, szülői értekezlet, üzenő-értesítő füzet, fogadó óra, hospitálás. – Adminisztratív teendők: kötelező nyomtatvány (11. 1994.(VI.8.) MKM rendelet alapján) a gyógytestnevelési- és könnyített testnevelési napló. A további nyomtatványok nem kötelező jellegűek: gyógytestnevelési tájékoztató füzet, gyógytestnevelési orvosi nyilvántartólap kezelése, kimutatás a gyógytestnevelésben résztvevő tanulókról, igazolatlan mulasztásokról szóló nyomtatvány kezelése, tanterv, gyógytestnevelési ütemterv készítése (mely tartalmazza az egyes elváltozások javasolt, káros mozgásanyagát). A gyógytestnevelés célja – Az egészség megőrzésének, helyreállításának előmozdítása. 69

– A rehabilitáció eredményességének elősegítése. – Az érintett egészségi állapotának nyomon követésével, mérésével az állapot szinten tartása. – Az alkalmazkodóképesség növelésével segítve a gyermek/növendék helytállását az óvodában, iskolában. A gyógytestnevelés feladatai – A gyermek/tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy-vagy könnyített testnevelésre utalja. – A szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállítása, javítása mellett a testi képességek, a mozgáskészség, a mozgásműveltség fejlesztése a tanulók speciális igényeihez alkalmazkodva. – A mozgásigény felkeltése, kielégítése, prevenció. A gyógytestnevelés speciális módon ugyanazokat a feladatokat valósítja meg, mint a testnevelés, csak differenciáltan és egyénre szabottan. Megfelelő szakértelemmel mérlegelni kell, hogy a gyermekek elváltozásához és állapotához mérten mely képességek gyengék, melyeket kell erősíteni, fejleszteni. Ezeket célgimnasztikai és speciális mozgásanyag segítségével tudja megvalósítani: – mobilizáló, nyújtó, erősítő hatású gyakorlatok, – légzési-, relaxációs gyakorlatok, – táncos-zenés mozgásformák valamilyen elváltozáshoz kapcsolódva. Mozgásanyagát a gimnasztika, játék és sport, különböző területéről választják. Felosztása: 1. A tartó- és mozgató rendszer elváltozásai (ferdenyak, lapocka magas állása, tartáshiba, tartási rendellenességek, gerincferdülés, Scheuermann-féle kyphosis, mellkas deformitások, hát-ágyéki rendellenességek, csípőízületi deformitások, térd- és lábszárelváltozások, a lábboltozat és az alsó végtag elváltozásai). 2. Belgyógyászati és egyéb betegségek (szívbetegség, asztma, magas vérnyomás, vegetatív disztónia v. neurosis, elhízás, vékonyság, cukorbetegség, epilepszia, szemészeti elváltozások, csökkentlátás, sérülés utáni állapotok). A gyógytestnevelési tanterv nem írja elő részletesen az anyagot, feladatokat fogalmaz meg, s megjelöli az elsajátítandó mozgásanyag főbb csoportjait, valamint az ellenjavallt testgyakorlatokat. A gyógytestnevelési tanterv diagnózis-csoportonkénti felosztásban tartalmazza az anyagot. Elsősorban a betegség stagnáló vagy előrehaladó volta, a mozgásállapot és az életkor határozza meg a végrehajtandó feladatokat az egyes gyermek sajátos körülményeit figyelembe véve (személyre szabottan), akár délutáni, otthoni feladatként is. A feladatokat, a fejlődés lépéseit meg kell tervezni, a várt fejlődés bekövetkezésének idejét csak valószínűsíteni lehet. Az ismeretközlés módszereiben kiemelt a bemutatás, magyarázat, a gyakorlás során pedig a hibajavítás, ellenőrzés, a tükör előtti megfigyeltetés. Fontos, hogy a gyereknek pontos ismerete legyen a helyes mozgásról. Csak a naponta végzett speciális testmozgás vezet eredményre, ezért a testnevelés mozgásanyagába be kell építeni a gyógytestnevelés mozgásanyag egyes elemeit. Minden tanév elején az iskolaorvos szűrést végez (az új tanulókat vizsgálja meg). Ha valamely gyermeknél mozgásszervi rendellenességet állapít meg, az óvodásnál tanácsolja, az 70

iskolásnak kötelezően előírja a gyógytestnevelési fejlesztést, korrekciót. Az óvodavezető, iskolaigazgató mellett a szülő, az osztályfőnök és a testnevelő aláírásával igazolja (az összesítő lapon), hogy tudomásul vette a gyermek gyógytestnevelésre utalását. A leggyakrabban jelentkező mozgásszervi problémák: tartáshibák, kezdődő mellkas és gerincdeformitások, a lábak statikai rendellenességei, mely eleinte ügyetlenebb mozgásban, fáradékonyságban, később teljesítménybeli elmaradásban is megmutatkozik (a fejlődési diszharmónia mellett).

A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés a kötelező tanórai foglalkozások részét képezik. Az iskolai testnevelés gyógytestnevelési kategóriái: – könnyített testnevelés: I. kategória – gyógytestnevelés: II. kategória Azok a tanulók kapják ezt a besorolást, akiknek nagyobb mértékű egészségi, funkcionális állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre tartanak igényt. II. a – az orvos útmutatása szerint – testnevelés órán is részt vehetnek. II. b – csak gyógytestnevelésen vehetnek részt. – átmeneti vagy végleges felmentés testnevelés alól: III. kategória. A kategorizálás időtartama általában ½ - 1 év. A gyógytestnevelési kategóriák foglalkozásain 8-16 fő foglalkoztatható (ép értelmű, ortopédiai elváltozásban szenvedő gyermek esetében). Az indulási csoportokat, azok létszámkereteit az év eleji szakorvosi vizsgálatok után a diagnózis ismeretében lehet kialakítani. A gyógytestnevelési órán részt vevő tanulókat a gyógytestnevelő érdemjeggyel értékeli, mindig a tanuló önmagához mért fejlődését figyelembe véve. (E mellett a nyilvántartási lapon a diagnózis mellett a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, előző betegségeket, az aktuális állapotot, egyéni gyakorlatok eredményeit is fel kell tüntetnie). Az év végi eredményt megállapító orvosi vizsgálat alkalmával a tanuló nyilvántartási lapjára rá kell vezetni a tanuló következő évi testnevelési kategóriába sorolását is. Ennek az adatnyilvántartásnak tükröznie kell a tanuló állapotában történt pozitív vagy negatív változást. A gyógytestnevelés megszervezéséhez a tanítási órák száma heti 3 (kötelező), ebből két óra összevonható. Ezen kívül heti 3 tanóra áll rendelkezésre ilyen célokra az iskola órakeretén felül. E tantervek gyógyító jellegükből fakadóan mozgásterhelési keretekben adják meg a követelményeket. A gyógytestnevelés nálunk ötvöz néhány sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó gyógyító, a motoros képességek fejlesztését célzó pedagógiai eljárást, néhány terápiás eljárást illetve azok elemeit (pl: Ayres-, Bobath-, Alapozó terápia, gyógypedagógiai és terápiás célú lovagoltatás, sérülés-specifikusan adaptált testnevelési, mozgásanyag, játék). Elsődleges feladta a különféle testi deformitásokkal rendelkező, illetve károsodott egészségi állapotú tanulókat saját szintjükhöz képest „előre léptetni”, melyet mozgással, az alkalmazott gyakorlatanyaggal (mely nem ellenjavallt számukra) lehet elérni. A kórforma, a mozgásállapot ismeretében kitűzött rehabilitációs fejlesztési céloknak megfelelően egyénre szabottan, sérülés-specifikusan kell megválasztani az alkalmazandó módszert, eljárást és az ehhez tartozó eszközöket, mozgásanyagot. A munka sokrétűsége fokozott szakmai felkészültséget, felelősséget, kreativitást, együttműködést igényel. 71

Foglalkoztatási formák: csoportos óra, kiscsoportos óra (3-5 fő). A foglalkozás akkor éri el célját, ha a gyermek irányítással, (nem állandó) korrigálással el tudja sajátítani azokat a mozgásformákat, amelyek által fejlődik. Foglalkoztatási színterek: tanrendbe iktatott délelőtti tornaszobai, szabadtéri órák, délutáni foglalkozások. A gyógytestnevelési foglalkozások mellett – a mozgásigény kielégítésére rendszeres sporttevékenységeket biztosít az iskola (pl: reggeli torna a kollégiumban, napi 5’ az egészségért – 3. szüneti torna illetve futás, sportkör, kirándulás, napi séta, kerékpározás), mellyel nő a szervezet teherbíró képessége, s lehetővé válik az egészséges életmód szokásainak kialakítása. A gyógytestnevelés megszervezéséhez 16 fős csoportonként az iskola órakeretén felül heti 3 óra áll rendelkezésre. Megvalósítása: – Az óvodásoknál elsődleges megelőzésként csoportos foglalkozás. – Kisiskolásoknál heti 3 óra testnevelés, melyből heti egyszer rész vehetnek a gyógypedagógiai és terápiás célú lovagoltatásban is (tanrendbe iktatva). Náluk a gyógytestnevelés mozgásanyaga egyénenként épül be az órai munkába. Döntően itt is megelőzés zajlik: a Magyar Gerincgyógyászati Társaság a helyes testtartásért felelős izomerő és izomnyújthatóság vizsgálata – izomtesztjének elvégeztetése után az általános gerinctornán felül még az Alapozó terápia elemei (elemi mozgásmintákra és a mozgáskoordináció fejlesztésére támaszkodó komplex, több agyi területre kiterjedő idegrendszer-fejlesztési módszer) is bekerülnek a foglalkozásokba (pl.: testséma, térben való tájékozódás fejlesztése). – Az alapfokú iskola keretein belül a gyógytestnevelés gyakorlatanyagában a korrekció, a későbbi osztályfokoknál pedig emellett az állapot szinten tartása kerül megvalósításra. Kívánatos, hogy a munka a növendék egész személyiségének pozitív fejlődését szolgálja. Az értékelés szempontjai állapottól függően: – órán való aktív együttműködés, feladatokhoz való pozitív hozzáállás (akaraterő, önfegyelem) – saját diagnózis tudatosítása – a gyakorlatok hatásának, értelmének megismerése. – játékos utánzó gyakorlatokkal, később szóbeli utasításra pontos kivitelezés (egészen az önálló ütemezésig) – az egyéni- és házi feladat gyakorlatok helyes végrehajtása (a pontos megfogalmazásig), kitartás, önértékelés, önellenőrzés, – legalább egy kéziszer eszközszintű használata pl.: labda, – kísérletek a légzés-mozgás, a lazítás elsajátítása mindezek egyéni képességeknek megfelelően. Az eredményességhez szinte nélkülözhetetlen az iskolaorvos-védőnő, ápolónők, az osztályfőnökök, gyámok, szülők, gyermekek, tágabban a szakorvosok, pszichológus, szakértő team munkája, olykor napi kapcsolata. A gyógytestnevelési kategóriák foglalkozásain használandó taneszközök: 72

– nyomtatott taneszközök (tanulói segédletek, oktatási célú ábrák egyéni gyakorlatokhoz, úszáshoz), – auditív és vizuális információhordozók (hangszalagok, CD a zenéhez, lejátszó, videofilmek mozgássorozatokról), – kéziszerek (ugrókötél, gumikötél, színes tornabot, karika, különböző méretű gumi- vagy műanyag labdák, kislabda, 1-4 kg-s tömött labdák, 1 és 2 kg-s kézi súlyzók, tépőzáras súlyzók, fitt-ball labdák különböző méretben), – sportszerek, játékeszközök (2 ill. 4 m-es tornapad, bordásfal, domború bordásfal, talajszőnyeg, filcszőnyeg, mászórúd, mászókötél, lengőkötél, húzókötél, szabadtéri függőszertartó állvány és mászóállvány, zsámoly, szekrény, gyűrű, nyújtó, váltóbot, kislabda, kosárlabda és kosárlabdaállvány gyűrűvel, kézilabda, röplabda és röplabdaállvány hálóval, tollasütő és tollasháló, tollaslabdák, asztalitenisz asztal hálóval, ütők és labdák, kerékpár, uszodai felszerelések: úszódeszka, úszópárna, labdák, úszókockák, pályaelválasztó kötél, vízilabda, vízilabdakapu hálóval, békauszony, tenyérellenállás, rögzítő gumik, vízi járda, polifoam) – egyéb felszerelések (színes szalagok és trikók, testsúlymérő, mentőláda) – nevelői segédletek (módszertani kiadványok, gyakorlatgyűjtemények, gyógytestnevelési szakkönyvek, szakmai lapok). Gyógypedagógiai és terápiás célú lovagoltatás A gyógylovaglás felosztása Hippoterápia Szakterület

Gyógyászat

Jármód

Vezetett ló lépésben

Felszerelés

Voltizsheveder

A terapeuták Gyógytornász, képzettsége lovasedző, szomatopedagógus

(GYÓGYPEDAGÓGIAI SZEMLE 1990. XXIV. évf.

Gyógypedagógiai lovagoltatás Pszichológiaipedagógiai

Fogyatékosok sportlovaglása Sport

3)

Átmenet az általános sportba

Lépés, ügetés, vágta vezetett lovon v. önállóan Voltizsheveder v. nyereg Gyógypedagógus, Testnevelő konduktor, tanár, pszichoterápiás lovasedző szakember, tanár/nevelő, lovasedző, terapeuta

73

Célcsoport

Neurológiai, ortopédiai, Pszichés zavarokban szenvedők, értelmi traumatológiai betegek fogyatékosok, nehezen nevelhető/képezhető gyermekek

A terápia Egyéni kezelés formája A fejlesztés súlypontja

Egyéni vagy csoportos foglalkozás

Neuro-, szenzo-, szociomotorikum

pszicho-

„A lovasterápia intézményhez kötött, orvosi indikáció alapján terápiás céllal alkalmazott, kezelés jellegű, egyéni vagy csoportos foglalkozás. Célja: a károsodás, sérülés, fogyatékosság ismeretében a ló és a lovaglás hatásainak felhasználása a minél gyorsabb, eredményesebb gyógyulás, képességfejlődés és rehabilitáció érdekében. Három területét különböztetjük meg: A. Hippoterápia B. Gyógypedagógiai célú lovaglás és lovastorna, valamint speciális fogathajtás C. Parasport

A lovasterápia egyes ágai, területei egymástól élesen nem választhatók szét. A sérülés, károsodás, fogyatékosság fajtája, az egyéni képességek, az életkor és a lovaglás-lovagoltatás célja az, ami a folyamatban módszer és időbeni eltéréseket, hangsúlybeli eltolódásokat okoz.” A. Hippoterápia Főként az egészségügyben (esetleg a gyógypedagógia színterein) gyógytornászok, szomatopedagógusok által alkalmazott, kiegészítő egyéni terápiás eljárás a tartási és mozgási funkciók javítása, korrekciója érdekében. A sérült, károsodott, fogyatékos személy passzív és aktív részvételével, terápiás célú gyakorlatok végeztetésével, általában vezetett lovon, lépésben, hevederrel történik. B. Gyógypedagógiai célú lovaglás és lovastorna „A ló, a lovaglás és a lóval való foglalkozás hatásait felhasználva, fejlesztő, nevelő célzatú, komplex hatást kiváltó egyéni vagy csoportos terápiás eljárás” Területei: lovaglás, lovagoltatás, lovastorna, lovak ápolása, gondozása, tisztítása, felszerelése. Gyógypedagógus, lovas terapeuta vezetésével zajlik a terápiás foglalkozás, melynek során a ló mindhárom jármódja alkalmazható: lépés, ügetés, vágta. Lóvezetési lehetőségek: száron vagy vezetőszáron vezetve, osztott száron, futószáron vezetve vagy/illetve önállóan 74

lovagolva. A foglalkozásokon használható: nyereg, speciális hevederek, voltizs heveder, egyéb speciális felszerelések, játékok, eszközök. Speciális fogathajtás „Sérült, károsodott, fogyatékos személyek adaptált fogathajtása, amely általában lovasiskolákban, egyesületekben, egészségügyi vagy gyógypedagógiai intézményekben, terápiás központokban zajlik. Főleg azoknak az akadályozott embereknek ad lehetőséget a lovakkal való foglalkozásra, akik fizikai állapotuknál fogva lovagolni nem képesek. Ez az ága a lovasterápiának hazánkban még gyermekcipőben jár, de Angliában hasonló jelentőségű, mint a gyógypedagógiai lovaglás.” Ez a tevékenység lehetőséget ad sérült, károsodott embereknek arra, hogy bizonyos képességeiket, készségeiket fejlesszék, valamint lehetővé teszik számukra a szabadidő kellemes eltöltését, valamint bekapcsolódásukat a fogyatékosok sportjába. Speciálisan képzett lovas szakemberek, lovas edzők, fogathajtók és lovas terapeuták segítségével valósulhat meg a speciális fogathajtás. C. Parasport A parasport elnevezés alatt a ló és a lovas együttes felkészültségén alapuló, kondíció növelő, sportszerű tevékenységek összességét értjük. Ennek területei a következők: – Rekreáció, szabadidős tevékenység (itt a szabadidő hasznos eltöltése, az egészségi állapotés kondíció megőrzése, növelése a cél, speciálisan felkészített lovas szakemberek, lovas oktatók,- edzők, - terapeuták segítségével). – Versenysport, élsport (célja a hazai és a nemzetközi szintű versenyzés megteremtése speciális képzettséggel rendelkező lovas edzők segítségével. Sérülés és fogyatékosság specifikus kategóriákban a nemzetközi szabályoknak megfelelően). A gyógypedagógiai célú lovaglás célja, feladata, alapelvei Célja a tanulásban-, értelmileg akadályozott, autista, részképesség problémákkal küzdő, látás-, hallássérült, esetenként mozgássérült, magatartászavarral küzdő, hiperaktív, valamint beszédproblémákkal küzdő, esetleg inadaptált gyermekek és fiatalok fogyatékosság specifikus fejlesztése egyénileg vagy csoportosan a ló, a lovaglás, a lovardai tevékenységek és a környezet által. Általános cél: a fogyatékos, sérült, akadályozott emberek számára is nyitottá kell tenni az emberi élet hozzáférhető területeit, hogy minden lehetőséget felhasználva aktív résztvevői lehessenek a társadalom életének. Konkrét célok, feladatok: – A megelőzés, a gyógyítás, a képességfejlesztés, a nevelés, valamint az életminőség javítása. – A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése, kompenzációja. – A sérült vagy nem megfelelően fejlett pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) fejlesztése. – Motoros funkciók fejlesztése: nagy- és finommozgások koordinációja, helytelen mozgások korrekciója, adekvát mozgások kialakítása, tartási hibák csökkentése, egyensúlyérzék, ütemritmusérzék fejlesztése. – Az érzelmi, akarati élet, a viselkedés, a magatartás, a cselekvés pozitív irányú befolyásolása. – A szocializáció elősegítése, a társadalomba való beilleszkedés hatékonyabbá tétele. – Az állattal, a társakkal, a környezettel való kapcsolatteremtés képességének – a kommunikációs készségek 75

– a testtudat és a térérzékelés – a tér- és időbeli tájékozódás fejlesztése, – a szenzoros integráció tréningje, – önállóságra való nevelés, – fegyelem, kitartás, céltudatosság, felelősségérzet, kötelességtudat kialakítása, – a bátorság, a gyorsaság, az ügyesség, az erőnlét növelése, – segítségadás, önzetlenség, a szeretet, a tapintat megtapasztalása, – sikerélmények elérése, örömszerzés, – a szabadidő kellemes és hasznos eltöltése, – új ismeretek szerzése a lóról, a ló környezetéről, életmódjáról, gondozási körülményeiről, – a személyiség fejlesztése, önmagunk megismerése. A gyógypedagógiai célú lovaglás és voltizsálás/lovastorna számos olyan elemet tartalmaz, mely lehetővé teszi a sérült lovasok komplex fejlesztését egy olyan területen, ahol a ló nem eszköz, hanem egy aktív cselekvő társ. Feltételek, melyek során a gyógypedagógiai célú lovaglás és lovastorna valóban terápia lesz 1. A lovas károsodásának, fogyatékosságának pontos ismerete 2. A lovas egészségi állapotának felmérése és a terápia meghatározása 3. A ló ismerete 4. A lovaglás tanításának elméleti és gyakorlati ismeretei (a lovas szakembernek alapvető, a gyógypedagógus terapeutának is legalább alapszinten ismernie kell) 5. Speciális módszertan Személyi feltételei Team: - a mindennapi munkában résztvevő lovas terapeuta, - a segítők, a lóvezetők, - a lovas szakember, (Terápiás-ló Kiképző Tanúsítvány)) - az orvos, gyógytornász, gyógytestnevelő, - a gyógypedagógus - a pszichológus szaktudásával, tanácsaival, javaslataival segítve, - a helyi Nevelési Tanácsadó, - a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, - a Fiatalkorúak Gyermek Ideggondozó Intézete, - Magyar Lovasterápia Szövetség. Lovas terapeuta: gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna oktatói tanúsítvánnyal rendelkezik, melyet az MLTSZ által szervezett akkreditált pedagógus továbbképzési program keretében szerzett meg. Egy személyben felel a lovakért és az egész csoport munkájáért. Ismernie kell a leendő lovas sérülések, fogyatékosságának típusát, károsodásának mértékét, fizikai állapotát, terhelhetőségét. Feladata az előzetes felmérések, vizsgálatok elvégzése a terápiás munka megkezdése előtt, s a szükséges nyilatkozatok, orvosi javaslatok beszerzése. (Ha szükséges, konzultáljon a megfelelő szakemberekkel is: orvos, szomatopedagógus, gyógytornász, pszichológus, stb.) Az előzetes vizsgálatok, tapasztalatok alapján a meghatározott célokat figyelembe véve egyéni fejlesztési tervet készít a terápiában résztvevő gyerekek számára (fejlesztési területek, módszerek, speciális eszközök felszerelések). Folyamatosan 76

figyelemmel kíséri a lovasok fejlődését, időszakos felméréseket végez és konzultál a többi szakemberrel (elért eredmények, felmerülő problémák, kijelölt célok és terv módosítása). Feladata a pontos dokumentáció készítése. Felelős a lovasok fejlődéséért, jó közérzetéért és biztonságáért. Felel a segítők fejlődéséért és képzésükért. Felelős azért, hogy a lovak alkalmasak legyenek a feladatra, megfelelő kondícióval és kiképzettséggel rendelkezzenek, valamint felszereltségük kifogástalan állapotú legyen. Gondoskodik a biztonságos fel- és leszállásról. Biztosítja a lovaglásra használt terület jó állapotát és azt, hogy mentes legyen a különböző zavaró tényezőktől. A segítők: belső (lovagoltatási) és külső (felügyeleti) munkában vesznek részt a feladatok megosztása és szükségessége alapján. Célszerű elvégezniük az MLTSZ által szervezett Lovasterápiás Segítő Tanúsítványt, adó tanfolyamot, hogy szakszerűen tudjanak dolgozni a terápiás foglalkozásokon. Feladatuk a foglalkozás megkezdése előtt a lovaglási hely biztosítása, ha szükséges pályaépítés, az eszközök, játékok előkészítése, a terápiára érkező gyermekek fogadása, felügyelése a várakozási idő alatt, a lovaglás előtti lóápolásnál és a felszerelések előkészítésénél segítséget nyújtani a lovasoknak, ellenőrizni a lovas öltözékét a lóra szállás előtt, segíteni a lovasokat a lóra szállásban, a játékok feladásában-elvételében, a terapeuta utasításainak, kéréseinek magyarázata. E mellett a várakozó gyermekek felügyelete, a velük való felkészülés, bemelegítés, a lovastorna elemeinek gyakorlása műlovon. Elengedhetetlen, hogy ismerjék a lovakat, a sérült lovast, annak problémáit, a fejlesztés célját és feladatait, hogy megfelelően tudjanak együtt dolgozni a terapeutával. Segíteniük kell a leszállásnál, majd elkísérik a gyermeket a lovaglási helyről. Ezután a lovast segíteni kell a mosdó, a toalett használatában, az öltözködésben, a lovak munka utáni leszerelésében, eszközök elrakásában, lovak ápolásában. A foglalkozás végén a tapasztalatokat, észrevételeket összegezni kell. A ló vezetője: lehet a lovas szakember, vagy egy olyan segítő a teamből, akinek gyakorlata van a lovakkal való munkában. Felelős a ló lépéshosszának ellenőrzéséért, tartásáért. Figyelmeztetnie kell a lovast, ha irányváltás, indulás vagy megállás, terep felszínének változása, ló lépésének irama, a lovak követési távolsága az előtte haladóhoz képest megváltozik. Felel a ló megfelelő felszereléséért, a szerszámok jó állapotáért, tisztaságáért. 5. Tárgyi feltételek A; A tevékenység helyszíne (száraz, sík, zavaró körülményektől mentes, védett hely, 20 x 40 m locsolható füves terület, mely alkalmas a vágtamunkához és az ugrásokhoz is – fedett terület célszerű, a szabadban való lovaglás mindig bekerített helyen, karámban történjék. A gyógypedagógiai voltizsáláshoz elegendő egy 20 x 20 méteres futószáras környi hely. Szükséges még, hogy a közelben legyen mosdó, toalett, öltöző, zuhanyzó, pihenő- és várakozóhely, amit a mozgássérült lovasok is akadálytalanul igénybe vehetnek. Fontos szempont, hogy az istálló, annak környéke, valamint a lovaglási hely tiszta, ápolt legyen.) A lovagláshoz szükséges állandó eszközök és felszerelések (kantárak, nyergek, izzasztók, kikötőszár, esetleg speciális eszközök, felszálló dobogó, rámpa) a ló speciális felszerelései (szivacs, nyakszíj, kapaszkodók, vezetőszárak, nyergek és nyeregpárna, - alátét, kengyel, heveder, pálcák). B; Terápiára alkalmas lovak A terápiás munka tervezésének feltételei Orvosi javaslat, szülői nyilatkozat, a lovas felmérése a lovaglás kezdetén, egyéni fejlesztési terv, időszakos felmérések (3 hó után) korrekció.

77

A terápiás foglalkozások általános felépítése Megérkezés a lovardába, vagy várakozás a kijelölt helyen a szabadban. Lóápolás, szerszámozás (közreműködés, mindig felügyelettel, ellenőrzés mellett). A lovas és a ló bemelegítése (Pl. tányérhintán, ugráló-, füles labdán, gumiasztalon vagy csoportosan). Felszállás, egyéni vagy páros voltige (lovastorna) elemek, játék, relaxáció, levezetés, leszállás. A ló leszerelése, ápolása, etetése. Az óra értékelése, tapasztalatok összefoglalása. A csoportos lovaglás lehetőségei: lovaglás nyitott rendben (haladó lovasok, homogén csoportokban – előzetes útmutatás alapján önállóan végzett feladatok), közös munka (egy-egy gyakorlat bemutatása) osztályban lovaglás. A terápiás lovaglás fogyatékosság-specifikus módszertana 1. A gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás értelmi fogyatékos (tanulásban-, értelmileg akadályozott, speciális nevelési igényűek) érzékszervi, beszédfogyatékos, viselkedészavaros, részképesség-problémás, pszichomotoros zavarokkal és pszichoszomatikus betegségekkel küzdő gyermekek, fiatalok részére ajánlott. 2. Elmegyógyászati kórképek közül: – Az autizmus és az autisztikus viselkedészavarok jeleit mutató személyek számára a lovasterápia, mint a kontaktus kialakításának eszköze különösképpen ajánlott. – Depressziós kórképek esetén. – Mindenféle eredetű viselkedészavar, magatartászavar esetén. Hipermotilis egyének számára kifejezetten jótékony hatású a lovasterápia. 3. Ortopédiai elváltozások – Tartás-rendellenességek, a gerinc deformitásai. – Az alsó és felső végtag csont és ízületi elváltozásai, deformitásai. – Veleszületett vagy szerzett végtaghiányok. 4. Központi idegrendszeri eredetű mozgászavarok – Spasztikus izomzat vagy hipotónia esetén (fokozott vagy csökkent izomtónus) – Hiperkinetikus- hipotóniás vagy – hipertóniás tünetegyüttesnél (athetosis, ataxia, tumor-, korai agykárosodás (CP), gerincvelői sérülések, myopathiák egyes esetei, fejlődési idegrendszeri megbetegedések, poszttraumális gyulladás utáni vagy degeneratív idegrendszeri megbetegedések, epilepszia).

78

ELLENJAVALLATOK: – gyulladásos eredetű csontízületi elváltozás aktív fázisa – kezeletlen decubitus (felfekvés) – gerinc fiziológiás görbületeinek elcsontosodott, fixált elváltozásai – DOWN-szindrómások (nálunk minden növendék csigolyaröntgenje negatív) – csípőízületi elváltozások – osteogenesis imperfecta vagy egyéb betegség miatti csonttörésre való hajlam – gyakran előforduló epilepsziás rohamok esetén – retina leválás – egyéb problémák Intézményünkben 1999 szeptemberétől kezdődtek pedagógiai, pszichológiai, terápiás céllal alkalmazott foglalkozások a ló segítségével. Hatásait preventív, terápiás és sportolási céllal egyaránt felhasználjuk. Mindkét tagozaton, alsó és felső évfolyam tanulói vesznek részt a foglalkozásokon orvosi és osztályfőnöki javaslattal, szülői engedéllyel, a védőnői szűrővizsgálaton és az izomteszten – tehát egy alapállapot-mérésen átesve kerülnek a foglalkozásra. A foglalkozások a habilitációs órák rendjébe beépítve biztosítják a segítséget. A fennmaradó időben (délután) szabadidős lovaglásra kerül sor. Az foglalkozásokon részt vevő tanulók versenyekre készülnek és a konkrét lovaglást tanulják. A habilitációs foglalkozásokon a ló két jármódjában, (lépés, ügetés) szőrén, voltigehevederrel és nyeregben egyaránt dolgozhatnak a gyermekek, természetesen mindig szem előtt tartva az egyéni fejlettséget és a terápiás célt. A szabadidős foglalkozásoknál megjelenik a vágta jármód és az önálló lovaglás (akár ügetésben) is. A segédeszközöket használva próbáljuk enyhíteni a tanulási, kommunikációs, viselkedési és pszichés zavarokat, az egyensúly- és tartásproblémákat, a különböző károsodásokat. A ló kedves, elfogadó személyiségénél fogva a kapcsolatteremtésre, a kommunikációra, a szociális készségekre hat. A változásokat kb. 3 havonta írásban rögzítjük és az egyéni fejlesztési tervet, programot ennek megfelelően korrigáljuk. Az erőnlét fokozódása, az edzettség növekedése a szabad levegőn, a ritmusérzék javulása, a testtudat, tér- és helyzetértékelés fejlődését nem mérjük, csak a terápiás lovaglás helyzeteinek és formáinak tartalmát rögzítjük évi kétszer (lovas terapeuta, gyógytestnevelő). Ehhez a DANILÓ SE. MUNKACSOPORTJA: TERÁPIÁS CÉLÚ LOVAGOLTATÁS ÉS ÍJÁSZAT (BP.-ÜLLŐ, DÓRA-MAJOR, 1995.) c. kiadvány táblázatát használtuk fel változtatás nélkül. Felhasznált kiadványok, melyekre építve zajlanak a foglalkozások: LOVASTERÁPIA – Gondolatok és vázlatok a gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna témaköréből 2002. és Dr. Büki György – Györgypál Zoltánné – Katona Enikő – Rétháti Györgyi: Lovasterápia Hippoterápia (Unicornis Egészségforrás Alapítvány 2002.) c. könyvek.

18. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A fizikai állapot mérését az Európai Tanács: „EUROFIT felnőtteknek (a fizikai fittség mérése)” című kiadványa alapján végezzük. A kiadvány a Magyar Testnevelési Egyetem Nyomdájában készült 1997-ben. 79

A kézikönyv a felnőtt korú népesség fizikai fittségének mérésére kialakított gyakorlati próbák módszereit és azok végrehajtási eljárásait tartalmazza, különös tekintettel a fittségnek vagy a fizikai kapacitásnak az egészséggel való összefüggésére. A különböző elvárások miatt a könyv nem csak a mérési eljárásokat mutatja be, hanem számításba veszi a vizsgálandó népesség életkorát és alapállapotát. A kiadvány az elfogadott, a fittség szempontjából kulcsfontosságú tesztek és azok változatainak gyűjteménye is.

19.Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Egészségnevelési program „… milyen embert kívánunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős jó ítéletű, értelmes tettrekész, szép célokért hevülő és áldozó embereket.” Szent-Györgyi Albert

A mai modern egészségértelmezések alapján egy olyan aktív egészségfogalom az elfogadott, mely egyrészt tudatos, tevékeny közreműködést kíván mindenkitől, aki el akarja kerülni a betegségeket, másrészt ez az egészségideál felveti a testi állapot, a kondicionáltság különböző szintjeinek lehetőségét, és ezáltal a megfelelő ellenálló képességet is megköveteli az egészségesnek ítélt személytől. A másik jelentős változás az egészségfogalom kibővülése. A testi jólét megkívánásától ez a fogalomkör fokozatosan bővült, először a lelki harmónia idesorolásával, de az utóbbi évtizedekben bizonyos társadalmi töltést is kapott. Ez az irány elsősorban azt jelenti, hogy a szociális jólét bizonyos elemei is bekerültek az egészség feltételei közé. Erre alapozódik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója, ami szerint: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét egyensúlyi állapota, s nem csupán a betegség és, vagy nyomorékság hiánya. Az egészségnek és betegségnek az egymáshoz való viszonyát ma már egyre inkább az egészségből kiindulva határozzák meg. Ilyenkor az egészséget, mint a környezet és az emberi szervezet közötti dinamikus egyensúlyi állapotot vesszük figyelembe, és azt is mérlegeljük, hogy az egyensúlyt veszélyeztető belső vagy külső károkat mennyire képes az adott személy elhárítani. Az említett pozitív egészségfogalom alatt azt is érthetjük, hogy az egyensúlyt az egyén mennyire képes aktívan befolyásolni. Az egészséget a passzív állapot helyett folyamatként értelmezzük. A cselekvőkészség fejlődése az egész életen átível, az egyén új kompetenciák elsajátítására törekszik. Az egészség egyúttal problémamegoldásra és az érzelmek irányítására való képesség is, ami a pozitív énkép a testi-lelki elégedettség megőrzésének a forrása, az egészség dinamikus fogalom. A lényeg az egészség multi-dimenzionális volta: a testi, lelki, szellemi és társadalmi szempontok egyaránt léteznek, ezek egymástól nem elválaszthatók, még ha súlypontozásaik különbözőek is. Az egészség társadalmi bázison alapuló individuális érték és ezért beszélünk az egészégre történő szocializációról. A magatartás, így az egészségmagatartás kialakulása is hosszú, az egész életen át tartó szocializációs folyamat eredménye. Elsődleges a család (lakásotthonok) szerepe ebben a folyamatban, amelynek lépései: a fontos és/ vagy szeretett személyek utánzása, a velük való azonosulás, az értékek és attitűdök formálódása belsővé válása a környezettel való állandó kölcsönhatásban. A család lehet elsősorban az a közvetlen környezet, ami alakíthatja az egészséggel és a betegséggel 80

kapcsolatos felfogást, irányulást. Itt tanulja meg a gyerek megfelelő minták alapján saját bajai, kóros tünetei, fájdalmai stb. esetén a követendő magatartást, sőt egy idő után ismereteket is szerez azok megelőzésének módjáról is. Megismerkedik a gyógyítás, az orvoslás fogalomkörével, először fél a fehér köpenytől, a tűtől, de tapasztalatokat szerezhet arról, hogy ezek segítségére lehetnek. Kedvező esetben, megfelelő szülői ösztönzésre megtapasztalhatja, hogy az egészségéért ő tehet a legtöbbet és leküzdheti azokat a kísértéséket, ami például a dohányzás, az alkohol- vagy a drogfogyasztás formájában rá is leselkedik felnőtté válásának idején. A serdülőkorban felerősödik a kortársak, a kortárscsoport szerepe a magatartásformálódásban, az iskolán belüli és iskolán kívüli aktivitások szabta keretek között fejtve ki hatását. A kortárscsoport által közvetített normák sokfélék lehetnek, és az a társadalmi, kulturális közeg határozza meg ezeket a normákat, ahol a csoportok létrejönnek. Ebben a vonatkozásban tehát a fiatalok szabadidő-eltöltésének színterei és a szabadidő megszervezése rendkívül fontos tényezőkké válnak. Az iskola, mint ismeret- és értékátadó, érték-meghatározó terep és számos társadalmi aktivitás színtere- szintén kiemelt szerepet kap a magatartás kialakításában. Az iskolának az egészségmagatartás komplex szocializációs színterévé kell átalakulnia, az iskola ismeretátadó funkciója mellett. Az iskola teljes szellemével, környezetével, a pedagógusok az iskolához kapcsolódó más személyek - iskolaorvos, védőnő stb. viselkedésmintáival együttesen fejtheti ki alapvető feladatát az egészségmegőrzésben, a prevencióban, éppen a legfogékonyabb életkorban. Az iskolai oktatás keretében kiemelendő a pedagógusok modell szerepe, melynek hitelessége révén dől el, hogy példaértékűvé, mintakövetővé válik-e az általa preferált magatartásforma. Az egészséges életmódra oktatatás-nevelés első lépcsőfoka, az egészségügyi tájékoztatás, információk, tények közvetítése, megtanítása. Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó alapvető, közérthető, de tudományos ismeretek átadását, az egészségvédő lehetőségek közlését foglalja magába. Kellő ismeretek birtokában kezdődik el az egészségnevelés munkafolyamata – az oktatás második szintje -, az elsajátított értékek interiorizálása. Az egészségnevelés olyan tanulási folyamatot jelent, amely elméleti és gyakorlati tudás, jártasság, készség, képesség elsajátítását eredményezi. Olyan viselkedés kialakítását célozza, amely képessé teszi az ifjakat és a felnőtteket, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak életükért – a választási lehetőségek közül az egészséges életet nyújtó, veszélyeknek ellenálló, azt csökkentő magatartást kínálja. Az egészségfejlesztés az a folyamat, melynek révén képessé teszünk másokat egészségük javítására, illetve arra, hogy nagyobb kontrollra tegyenek szert egészségük felett, s biztosítjuk az ehhez szükséges feltételeket. (sportolási, szűrővizsgálati lehetőségek stb.). A pozitív egészségért végzett tevékenységek hét területének meghatározását, rendszerezést mutatjuk be a következő ábra segítségével.

81

Az egészségfejlesztő tevékenységek rendszerbe foglalása Megelőző jellegű egészségi szolgáltatások: Ide tartoznak azok a szolgáltatások, melyeknek célja az egészség károsodásának megelőzése, mint például iskola-egészségügyi szolgálat rendszere (iskolaorvos, védőnő), gyermekvédelmi szolgáltatások stb. Az iskola-egészségügyi ellátásban dolgozó védőnő szakmai irányítását az ÁNTSZ intézetében dolgozó vezető védőnő és az illetékes iskolaorvos végzi. Az iskola-egészségügyi munka alapköve 26/1997. (IX.3.) NM rendelet. Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében az elvégzendő feladatok köre az alábbi tevékenységeket foglalja magába: ■ Alapszűrések végzése. Az elmúlt évtizedekben a gyermekkori megbetegedések struktúrája jelentősen megváltozott. A fertőző betegségek egyre inkább háttérbe szorultak. Az intenzív és egyre magasabb szintű újszülött ellátás, az újszülött kori anyagcsere-betegségek szűrésének lehetőségei, az újszülöttsebészet fejlődése következtében jelentősen csökkent a csecsemőhalálozás. A preventív szemlélet és gyakorlat egyre kiterjedtebb érvényesülése, az életminőség javulása iránti igény fokozódása is előtérbe állította azokat a veleszületett és szerzett betegségeket és zavarokat, amelyek az időben elvégzett tömeges szűrővizsgálatokkal korán kideríthetők és eredményesen kezelhetők vagy javíthatók. Az egészséges gyermekpopuláció számára szükséges követésiszűrési rendszer megfogalmazását és gyakorlatának kiterjedését a tudomány számos ágának fejlődése tette lehetővé. A szomatikus fejlődéssel foglalkozó szakemberek nagyszámú gyermekpopuláción végzett mérések alapján megalkották a testmagasság, a testtömeg és egyéb testméretek, valamint a nemi fejlődés standardjait. A szomatikus, pszichomotoros és mentális fejlődés mérföldköveinek ismeretében lehetővé vált az egyes gyermek fejlődésének követése, összehasonlítás révén annak értékelése, de lehetővé vált az is, hogy gondos vizsgálatokkal és mérésekkel képet alkothassunk egy adott korcsoport fejlettségéről. A magyar szűrővizsgálati rendszer a nyugat-európai, amerikai gyakorlattal általában megegyező és a gyermek folyamatos követésére helyezi a hangsúlyt. A szűrések a következő területekre terjednek ki: ■ testi fejlődés (súly-, hossz-, mellkörfogat), ■ érzékszervek működése (színlátás vizsgálatot 6. osztálytól írja elő a rendelet), 82

■ mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások, golyvaszűrés (4. évfolyamtól írja elő a rendelet), ■ bőr épségének vizsgálata, ■ nyirokcsomók, fül –garat képletek megtekintése, ■ fogak állapotának ellenőrzése. (Fogászati szűréshez szakorvos segítségét vesszük igénybe.) ■ gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, ami tisztasági vizsgálatokra irányul. Vizsgálati szempontból kötelezően szűrendő index osztályok: 2. 4. 6. 8. 10. 12. évfolyam. Új kötelező vizsgálat az adott tanévben a 16. életévüket betöltött tanulók záróvizsgálata, és a vizsgálati eredmények dokumentálása, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. ■ A (kötelező) védőoltások elvégzése. ■ Testnevelési besorolások elvégzése. Oktatási intézmények tanulóit, ha egészségi állapotuk indokolja, az iskola-egészségügyi ellátást végző orvos vizsgálata alapján könnyített testnevelésre vagy gyógytestnevelésre kell beosztani, illetve fel menteni az iskolai ez irányú foglalkoztatása alól, helyette speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatáson kell részt vennie, annak érdekében, hogy életkoruknak és egészségi állapotváltozásuknak megfelelő testmozgásban részesüljenek. A gyermekek, tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása intézményünkben az alábbi módon valósul meg: 1. A gyógytestnevelés, mely a testnevelés részeként működik, főként annak módszereit és eszköztárát alkalmazza. 2. Gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna ■ iskolaérettségi, pályaalkalmassági vizsgálat. ■ Kapcsolattartás. Az iskola-egészségügyiszolgáltatás összetett, speciális tevékenység, mely csak akkor lehet jó minőségű és hatékony, ha az együttműködő szakemberek (orvos, védőnő, ápolónők, pedagógus, szülő, gyermekfelügyelő stb.) teamet alkotnak. Az iskola-egészségügyi munka rendkívül összetett, interdiszciplináris ismeretket kívánó feladat. A jó szakembernek a diagnosztikában épp úgy tájékozottnak kell lennie, mint a közegészségügyi és járványügyi tennivalók területén, sőt járatosnak kell lennie a pszichológiában és a pedagógiában is. A jövő gyakorlati iskola-egészségügyi tevékenységének egyre inkább a védőnő lesz a pillére, aki számtalan feladatot önállóan végez, kivéve az orvosi felelősséget igénylő tevékenységeket. Minderre garanciát ad, hogy a védőnőképző főiskolákon megkezdődött az iskolavédőnő szakosító képzés. A szakmai ismeretek mellett elengedhetetlen követelmény az orvos és a védőnő és a pedagógus és az ápolónő jó együttműködése. Csak az egymást segítő, közös munka eredményeképpen sikerül idejében felismerni az enyhébb, de a gyermek sorsát befolyásoló kórós elváltozást, amely felismerés az időben megindítandó kezelés egyik feltétele. ■ Az iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel. ■ Az elvégzett feladatok pontos dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, szűrővizsgálatok, védőoltások, szakorvosi beutalások, egészségnevelési teendők nyilvántartása). Jelentések határidőre történő alapos elkészítése. ■ Részvétel az egészségtan oktatásában. Az iskola a prevenció legígéretesebb színtere, az egészséget befolyásoló cselekvések nem elsősorban ismereteken, hanem az egészséges életvitellel kapcsolatos pozitív attitűdök beépülését követően bizonyos készségeken, jártasságokon alapulnak. Ez továbbra is szükséges módszer és kötelező feladat. Sokan féltik is a korai felvilágosítástól gyermeküket, diákjaikat, hiszen a pubertás előtti, szexualitással kapcsolatos ismeretközlés vagy a kábítószerrel való korai ijesztgetés inkább kelt fel érdeklődést, mint ad védettséget. Ezért is 83

indokolt az a fajta megközelítési mód, amelyet inkább készség- képességfejlesztőnek nevezünk, mint ismeretközlőnek. A készség- képességfejlesztés mellett alapvetően fontos, hogy az iskola környezete, az iskolai személyzete viselkedése egészséget támogató legyen. Egész életünkben képesek vagyunk ismeretek elsajátítására, a tanulás egy nyitott folyamat. Értékeink, attitűdjeink megváltoztatása rendkívül nehéz, s szinte csak drasztikus élmények vagy jelentős beavatkozások hatásaira következik be. Az attitűdök természete, hogy esetenként függetlenek a tényektől és a tapasztalatoktól. Az attitűdök tehát nem korlátlanul ismeretfüggők, s nemcsak személyes tapasztalatok befolyásolják, hanem hallomások, a kortárscsoport hatásai vagy a tömegkommunikáció. Az iskola-egészségügy szakembere tehát az egészségnevelést nem csak úgy általában, hanem pontosan az iskolával kapcsolatos meg lévő ismereteire támaszkodva, célzottan, a prioritásokat kijelölve tudja végezni. A módszerek is az adott iskolához, az iskola szociális és kulturális körülményeihez kell, hogy alkalmazkodjanak. Az orvos és a védőnő egészségnevelésre elsősorban a saját felségterületét, az iskolai szűrővizsgálatokat, oltásokat, beteg ellátást, a véletlenszerű találkozásokat - például szünetekben – használhatja fel. A tevékenységek közben számos lehetőség adódik arra, hogy felhívja a figyelmet például a több mozgásra, és a mozgás minőségére, a helyes táplálkozásra, s a választ adjon számos kérdésre és aggodalomra. Az iskola-egészségügy rendkívül fontos és egyedi, más által át nem váltható feladata, hogy megtanítsa a gyermekeket az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére. Annak a gyermeknek a számára, aki azt tapasztalja, hogy őt akkor is megvizsgálja az orvos, amikor panasza nincs felnővén is természetes lesz, hogy rendszeresen ellenőriztesse egészségi állapotát. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak az egészséges, de a krónikus beteg, vagy a valamilyen szempontból fogyatékos gyermek számára is nagyon fontos. A krónikus beteg gyermek számára az egészséges életmód mást jelent: esetleg speciális mozgást és diétát, lehetőséget arra, hogy a szükséges terápiát az iskolában is megkapja. Fontos, hogy az iskola egész személyzete és a szülők is pontosan legyenek arról tájékoztatva, mi az iskola-egészségügy szakembereinek feladata, és mikor és milyen ügyben kaphatnak tőlük segítséget. Az orvos és védőnő, ugyanúgy, mint a pedagógus, minden szavával informál, és személyiségével nevel. Közösség szintű munka: Ez az egészségfejlesztés "lentről, felfelé történő megközelítési módja: az emberekkel és az emberekért dolgozni, bevonni a közösségeket az egészségügyi munkába, például a jobb helyi lehetőségekért folytatott kampányokba. Magába foglalja a közösség fejlesztését, elsősorban abban az értelemben, hogy felismerjék saját egészségügyi szükségleteiket és lépéseket tegyenek azok megvalósítására, szükség esetén korrekciójára. Az ennek eredményeképpen megjelenő tevékenységi formák közé tartozhat az önsegélyező-, kortársképző csoportok kialakítása, valamint az egészség javítását célzó helyi létesítmények és szolgáltatások fejlesztése. (Egészségház személyi, tárgyi feltételei) Szervezeti szintű fejlesztések: Ezek olyan tevékenységek, melyek a szervezeteken belüli eljárásmódok fejlesztésével és véghezvitelével kapcsolatosak, a dolgozók és a diák egészségét szolgálják. Például az iskolai élelmezésében előnyben kell részesíteni az alacsonyabb zsírtartalmú és magasabb rosttartalmú élelmiszerek fogyasztását.

84

Egészséges közérdekű intézkedések: Ez a kötelező és az önkéntes jellegű tevékenységeket foglalja magába, ahol a szakemberek és a közösség tagjai együtt dolgoznak azon, hogy az életkörülményekkel kapcsolatos változásokat vigyenek véghez. Helyi szinten az iskola házirendjében deklarált kötelességek a tiszta iskolai környezet megteremtése, az egészséges munkakörnyezet biztosítása vagy a szabadidő helyes eltöltésének a megtervezése, véghezvitele jelentheti például e területen az egészségfejlesztési törekvéseket. Az egészséges környezettel kapcsolatos intézkedések: Ez fizikális környezetünk egészségessé tételét jelenti, akár otthon, akár a munkahelyen, akár közterületen Ez magába foglalja a hagyományos közegészségügyi kérdéseket, mint például a tiszta élelmiszer és víz biztosítását is. Gazdasági és szabályozási tevékenységek: Ez a politikusokkal, döntéshozókkal és a döntések előkészítőivel kapcsolatos, beleértve a törvénykezési változtatásokért folyó lobbizást, illetve e változások véghezvitelét olyan területeken, mint az iskolában a dohányzással kapcsolatos rendszabályok betartása. Első-, másod- és harmadfokú egészségnevelési programok. Ezek tervszerű lehetőségeket jelentenek az embereknek arra, hogy tanuljanak az egészségről, illetve, hogy magatartásukban önkéntes változtatásokat vigyenek végbe. Az ilyen programokba beletartozhat az információnyújtás, az értékek és beállítódások feltárása, az egészséget érintő döntések meghozatala, vagy olyan készségek elsajátítása, amik lehetővé teszik a magatartásbeli változások bekövetkezését. A program magába foglalja az önbecsülés és a képességek önálló kiteljesítésének az előmozdítását, képessé téve ezáltal az embereket arra, hogy cselekedjenek egészségük érdekében. Az egészségnevelési programok folyhatnak személyes közvetlen szinten, mint például a tanár és a diákja között, illetve csoportosan tanórák, szakköri tevékenység, kiállítások, rendezvények keretében. Mai tudásunk alapján az elsődleges megelőzés eszközei közé tartozik a környezeti kockázati tényezők kiküszöbölése, védőoltások adása, a kemo-prevenció és az egészségnevelés. A másodlagos megelőzés terén az egészségnevelésnek mozgósító szerepe lehet a szűrővizsgálatokon történő mind nagyobb számú megjelenésre. Harmadlagos megelőzésről beszélünk, ha az egyént védjük a betegség kiújulásától, illetve a további károsodások kialakulásától. A mozgásszervi elváltozásban szenvedő tanulók folyamatos ellenőrzésére és az új esetek felderítésére, korrigálására is lehetőség van az intézményben, mely ortopéd szakorvos segítségével valósul meg. Tercier prevenció keretében rendszeres pszichiátriai nyomon követése történik a beteg tanulóknak. Az egészségnevelési program munkafolyamatai A munkafolyamatot a következő alappillérekre építettük fel: - megvalósítandó feladatok és célok - a célok eléréséhez vezető módszerek - erőforrások - cselekvési terv 85

- értékelés – minőségközpontú munkavégzés Megvalósítandó feladatok és célok A célkitűzés előnye, hogy koordinálja a tevékenységet, segíti a döntéshozást és a rendelkezésre álló erőforrások felhasználását, továbbá fokozza a hatékonyságot. A feladattal, céllal kapcsolatban vannak kritériumok is. Legyen kihívó, de elérhető, mérhető, és feleljen meg az iskola általános célkitűzéseinek. Az egészségnevelés esetében három általános feladat fogalmazódik meg: 1. Kognitív feladatok. Az információ átadásával, és magyarázatával kapcsolatosak, valamint annak biztosításával, hogy a diákok meg is értsék ezeket, s ez által tudásuk gyarapodjon. Az egészségnevelésnek ez az „információs” formája azt kívánja elérni, hogy az egyes emberek, illetve a közösségek az egészség megtartására, illetve fejlesztése érdekében helyesen válasszanak, az egészségükkel kapcsolatos döntéseikhez kellő informáltsággal rendelkezzenek, azaz választásuk informált választás legyen. Ha az ismeret növelése a cél, például az obesitás megelőzése esetén, akkor fontos, hogy a gyermek a helyes táplálkozásról kapja meg a szükséges ismereteket, továbbá fontos bizonyos folyamatokat elmagyarázni ahhoz, hogy meg is értse, milyen módon befolyásolja a táplálkozás az ő egészségét.

Az informált választást előkészítő egészségnevelés 2. Affektív feladatok. A beállítódással, meggyőződésekkel, értékszemlélettel és véleményalkotással kapcsolatosak. 3. Magatartást célzó feladatok. A diákok készségeivel és cselekedeteivel kapcsolatosak. A cselekvésre irányuló célkitűzés arra összpontosít, hogy fejlessze a gyermek készségeit, hogy ő maga tegyen meg mindent egészsége érdekében, vagyis válassza pl. az egészséges étrendet, és törekedjen fokozott mozgásra stb.

86

Magatartást változtató egészségnevelés Ehhez többek között az öntudat, az önfegyelem, az önkép fejlesztése, a kritikus gondolkodás kialakítása, saját érték-, és meggyőződésrendszer felépítése szükséges. Célok: - felkészíteni a gyermekeket, az ifjakat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, és hogy harmóniában tudjon élni önmagával - ismertetni a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait - támogatást nyújtani a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében - figyelmet fordítani a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre - segíteni a krízishelyzetbe jutottakat, útmutatást nyújtani, hogy a szomatikus és mentális betegségeket hogyan lehet megelőzni A program fő célja, hogy növeljük a tanulókban a biztonságérzetet. De mit is értünk az egészség fogalomkörében biztonság alatt? Általában akkor érezzük magunkat biztonságban, ha életlehetőségeinket, kilátásainkat kedvezőnek ítéljük meg, ha személyes létünket és közvetlen környezetünket nem fenyegeti veszély, ha törekvéseinket megvalósíthatónak érezzük, ha elfogadnak bennünket olyannak, amilyenek tudunk és akarunk lenni. Ez az érzés ugyan velünk születik, de alapvető összetevői felnőtt emberré válásunk során alakulnak ki abban az állandó kapcsolatban, amit csecsemőkorunktól a serdülőkoron át a környezet befolyásával alakítunk ki és élünk meg. Ebben az érzésben kezdettől fogva az egyik meghatározó elem az egészség igénye, a betegségekkel, bajokkal járó rossz érzések elhárítása, a jó közérzetre való törekedés. A csecsemő sírással és nyugtalansággal jelzi például a fájdalmat vagy számos más baját. Később a tanulási folyamatokban képessé válunk arra is, hogy ne csak jelezzük, hanem elhárítsuk, illetve ha lehet, megelőzzük a kellemetlen tüneteket, betegségeket. Ez azonban már igen nagy mértékben a környezetünktől, családunktól, iskoláinktól, tehát befolyásoktól és mintáktól függő, ezért egymástól rendkívül eltérő, egyéni, egyedi folyamat. Mivel ennek során, tapasztalati úton szerezzük meg a biztonságot, azt az érzést, amikor bizalmunk alakul ki saját egészségünkkel, illetve annak megvédhetőségével kapcsolatban. Ennek kialakulása és megszilárdulása mindenekelőtt szociális és kulturális kérdés, annak a környezetnek, - a társadalmi, az iskolázottsági, a jóléti színvonalának a függvénye, amelyben felnövünk. Így alakul ki az egyéni egészségkultúra, ami szükségszerűen tartalmazza a törekvést az egészségre, ennek megfelelően az egészséges életmódra, sőt ha lehet, az egészség, az ellenálló 87

képesség, a testi kondíció megszilárdítására vonatkozóan is. Ezek a magatartásmódok többnyire nagyon szerencsésen hatnak vissza az adott személy pszichéjére, mert egyfajta önbizalmat adnak, magabiztosságot az egészséggel, annak megtarthatóságával kapcsolatban. Ennek kialakult és gyakran tudatosult formája az a biztonságérzet, ami nem illúziókon alapul, nem azt feltételezi, hogy a betegség lehetősége is elkerüli az adott személyt, hanem tudva és ismerve a veszélyeket, mindent elkövet azok elkerüléséért, valószínűségük csökkentéséért. Ez az egészségkultúrán alapuló lelki tartalom és töltés az, ami ébren tartja a figyelmet minden veszély irányában, aminek segítségével az egyén érzékelni és értékelni képes saját testi állapotát, közérzetét, kondícióját, sőt azokat a sértő jeleket, tüneteket, panaszokat is. Ez alapozza meg azt a magatartást, amivel szükség esetén idejében orvoshoz fordulunk. Összefoglalva fő célkitűzésünk: a tanulók saját egészségi magatartásának és életvitelének tudatosítása. Saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kifejlesztése, kialakítása. Továbbá motiválni a tanulókat az egészséges életmód kialakítására és segíteni a tanulókat ennek a magatartásformának, életmódnak a kialakításában és szinten tartásában. A célok eléréséhez vezető módszerek A módszer a tanár és a tanuló olyan eljárását jelöli, amelyek különböző tanítási célok eltérő ismeretanyagok elsajátításakor más-más didaktikai feladat elérése érdekében valósulnak meg. Az egészségfejlesztésben használatos módszerek jellemzői: - a kiválasztott módszer szolgálja a primer prevenciót - értékrendjében nem a betegségek hiánya, hanem az egészséges állapot megélése jelentse a jövőt szolgáló befektetést, értékelésével szolgálja az egészségvédő potenciál növelését - törekedjék az egészséges környezet megteremetésére, a közösségi egészségfejlesztés lehetőségeinek szélesítésére - aktivizáljon az egészséges életmód választására - ne csupán ismereteket közöljön, vagy rábeszéljen, hanem korszerű ismeretek nyújtása mellett adjon tág teret a szereplők véleményének, állásfoglalásának, öntevékenységének, mutasson be távlatokat, alkosson hagyományokat - a kiválasztott módszer több résztvevőre, több szektorra építkezzék - fogadja el feltétel nélkül a célcsoport személyiség-jellemzőit, kulturáltságát, érdeklődését - kerüljön el minden félelmet keltő mozzanatot - tartsa tiszteletben a célcsoport tagjainak személyiségjogait, világnézetét, faji vagy vallási szokásait A célkitűzések egyes csoportjaihoz rendelt módszerek: Célkitűzés Egészség értékének tudatosítása

Az ismeret növelése

A megfelelő módszer beszélgetések csoportmunka média – iskolarádió kiállítás – faliújság egészségvédő programok egyéni oktatás csoportos oktatás írásos anyagok

88

Önfejlesztés (öntudatosság, önbizalom, döntéshozatal)

Attitűd és magatartás befolyásolása

Társadalmi – környezeti változás

csoportfoglalkozások döntéshozatal gyakorlása az értékek tisztázása - asszertivitást fejlesztő tréning tanácsadás csoportfoglalkozások készségek fejlesztése önsegítő csoportok egyéni instrukció írásos anyagok tanácsadás törvények érvényre juttatása érdekek képviselete szervezeti változás tervezés és döntéshozás lobbizás

Erőforrások A legmegfelelőbb módszer kiválasztásánál fontos figyelembe venni még, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre, és mire lenne szükség. Tanár. Saját gyakorlata, ismeretei, készségei, ideje, lelkesedése és energiája alapvető forrást jelenthet. Valamint a tanár egész személyisége is mintaként, s egyben forrásként szerepelhet az oktatási folyamatban, ha a tanár kongruens. S az a tanár a hiteles, akinek tanítása és cselekvése harmóniában van egymással. Emberek, akik segíthetnek. Ide sorolhatók a kollégák, illetve egyéb személyek, akik számottevő tapasztalattal rendelkeznek, tanácsot adhatnak és segíthetnek a tervek előkészítésében, megvalósításában. Minden tanár, minden tantárgyban megtalálhatja azokat a lehetőségeket, ahol az egészséges életmódról beszélhet. Például, a biológia oktatása során meg kell magyarázni, hogy a dohányfüstben lévő kátrány a légzőszervek nyálkahártya sejtjeit, a nem megfelelő táplálékból a vastagbélben keletkező nitrát-vegyületek a vastagbél nyálkahártya sejtjeit károsítják. A fizika oktatása során a túlzott napsugárzás rákkeltő hatásáról és a fényvédelem rákvédő hatásáról lehet beszélni, de radioaktivitás oktatásánál is említésre kerülhet a sugárzás részben gyógyító, részben rákkeltő hatása. A kémiában említeni lehet, hogy számos vegyipari anyag a szervezet számára veszélyes. A hőerőművekkel kapcsolatban megemlíthető a nem megfelelő anyagok égetésekor a levegőbe kerülő rákkeltő anyagok veszélye, és általában a környezetvédelmet a kémiai oktatás során hangsúlyozottan lehet tárgyalni. A földrajzban meg lehet említeni, hogy a földrajzi környezet néhány betegség előfordulását elősegíti, és itt is hangsúly helyezendő a környezetvédelem rákmegelőző fontosságára. Irodalomórán is említhető a rák megelőzése és rehabilitációja József Attila édesanyjának korai halálával vagy Babits Mihállyal kapcsolatban. Kívánatos lenne, hogy a társszakmák, a kollégák, ne ellenségnek tekintsék egymást, s a napi munkát mindannyian a kompetencia határáig, a szakma szeretetteljes alázatával végezzük. A diákok csoportja másik alapvető forrás. A diákok rendelkezhetnek olyan ismeretekkel, készségekkel, energiával és idővel, ami felhasználható, és amire építeni lehet. Valamint az egészségtant tanult diákok elősegíthetik a programok megvalósítását, egyéni és baráti beszélgetések révén korrekt információk nyújtásával, téves ítéletek, elképzelések 89

eloszlatásával és a csoportmunkák segítő pillérei lehetnek. Az osztály, a közösség életében centrális helyet elfoglaló diákokat is be kell vonni, meg kell nyerni programunk számára. Ők is a kortárssegítés fontos résztvevői lehetnek, mert nagyobb befolyással bírnak a közösség tagjaira. Nagy segítséget jelenthet még azon diákoknak a köre, akik hasonló problémákkal küzdenek, például a fogyókúrázók, dohányzók csoportjai. A fennálló lehetőségek és szolgáltatások szintén további forrást kínálnak, például a testmozgási lehetőségeket kínáló sportközpontok, az iskolában működő iskola-egészségügyi szolgálat vagy az egyéni egészségügyi vizsgálatokat kínáló rendelők. Tárgyi források közé tartoznak a szórólapok, plakátok, bemutatók anyagai, audiovizuális eszközök, valamint a tanítási/tanulási anyagok is. Cselekvési terv Ha megfogalmazódott, hogy mit kívánunk elérni, hogyan és milyen erőforrások igénybevételével, akkor neki lehet kezdeni a részletes, konkrét tervezésnek. Fejlesztési területek: 1-2-3-4-5-6-7. OSZTÁLY 1. Testem, testünk felépítése. Egészségmegőrző szokások kialakítása 2. Az egészség érték 3. Személyi higiénia 4. Fogápolás 5. Helyes táplálkozás 6. Aktív testmozgás szerepe, értéke 7. Természeti környezetünk 8. Veszélyeztető tényezők Óvd, védd magad ("nem"-ek, szabályok) 9. Segítségnyújtás Háztartási balesetek megelőzése 7-8. OSZTÁLY SPECIÁLIS SZAKISKOLA 1. Egészség korszerű értelmezése Egészségmegőrzés (öröklés, környezet, életmód szűrővizsgálatok) 2. Testi-lelki egészség Lelki egészségünk megóvása 3. Korszerű táplálkozás, helyes táplálkozási szokások Helytelen táplálkozás következményei. Diéták. 4. Szabadidő, pihenés helyes megválasztása Rendszeres testedzés, sport, mozgás, testkultúra 5. Biztonság- és balesetvédelem 90

Elsősegélynyújtás, alapvető biztonsági szabályok a lakásban, az iskolában, a közlekedésben stb. 6. Leggyakrabban előforduló megbetegedések és a megelőzés lehetőségei ( légúti betegségek, allergiák, rovarcsípések, érzékszervi betegségek stb.) 7. Környezetvédelem, környezettisztelet 8. Gyógyszeres doboz tartalma, gyógyhatású készítmények. Gyógynövények. Házi patika 9. Pubertáskor testi-lelki változásai, szakaszai 10. Dohányzás hatása az emberi szervezetre 11. Alkohol 12. Kábítószer hatásai, csoportosítása 13. Véleményalkotás - ítéletformálás - visszautasítás - következmények vállalása 14. Szeretet, barátság az emberi kapcsolatok sokfélesége 15. Kapcsolatok küszöbén ( szerelem, együtt járás, párválasztás) 16. Családalapítás (fogamzás terhesség, szülés) Családtervezés (fogamzásgátlás) 17. Szexuális úton terjedő betegségek (AIDS) 18. Egészségüggyel való együttműködés, időbeni orvoshoz fordulás Megvalósítás formája: A foglalkozások tanórákon illetve extra curriculumként valósulnának meg, ahol beszélgető körök, irányított beszélgetések folynának. A foglalkozások kiegészülnének az ismeretek gyakorlati megvalósításával, akciótervek, kampányok szervezésével, segítők bevonásával. A beszélgető körökben a kitűzött célok, feladatok hatékony megoldására törekszünk az említett módszereknek és erőforrásoknak a felhasználása révén. Foglalkozások gyakorisága: Igény szerint 45 percnyi időtartamra. Az egészséges táplálkozás előmozdítását segítő cselekvési terv bemutatása Célkitűzés: Egészség értékének tudatosítása Lehetséges módszerek: - cikkek az iskolaújságban - fogyókúrával kapcsolatos bemutatók, ahol megtalálhatók testsúlymérő berendezések, tanácsadó szórólapok - táplálkozással kapcsolatos plakátok - programok a helyi rádióban

91

Célkitűzés: társadalmi- környezeti változás Lehetséges módszerek: szülőkkel és tanárokkal való együttműködés annak érdekében, hogy az iskolai büfében tápláló élelmiszerek is forgalmazásra kerüljenek - együttműködni az iskolai élelmezőkkel abban, hogy alacsony zsírtartalmú, és magas rosttartalmú élelmiszereket biztosítsanak az étkeztetésben

Célkitűzés: ismeretek bővítése Lehetséges módszerek: - táplálkozástani előadások - táplálkozástani ismeretek beépítése egyéb – biológia, kémia – tantárgyakba - tanácsadás megszervezése egészségügyi szakemberek által – iskola-egészségügyi szolgálat bevonásával

EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ELŐMOZDÍTÁSA

Célkitűzés: attitűd és magatartás befolyásolása Lehetséges módszerek: - fogyókúrás csoportok - receptek, ötletek egészséges ételek elkészítéséhez, tankonyhai gyakorlatok - személyes támogatás a speciális diétát igénylő diákok részére csoportfoglalkozások, vitakörök, tréningek

Célkitűzés: önfejlesztés Lehetséges módszerek: csoportmunka a program megvalósításában résztvevő diákokkal - egyéni foglalkozás akár fogyókúrás célból, akár növelt rosttartalmú táplálkozás érdekében - döntési szituációk gyakorlása, tréningje Értékelés - minőségközpontú munkavégzés

A minőség ellenőrzése - minőségbiztosítás szervesen beépül a pedagógiai folyamatba. A tanár rendszeresen tájékozódik tanítványai teljesítményéről, magatartásáról, személyiségük különböző megnyilvánulásairól. Információkat gyűjt: tudatosan előidézett módon vagy a tanulók spontán megnyilvánulásairól az iskolai-kollégiumi élet számtalan szituációjában. Ennek alapján, ezek ismeretében reagál erre, információt, véleményt juttat el tanítványaihoz. Megerősíti a helyeset, a kívánatost, illetve jelzést ad a hiba kijavítására, korrigálására. Megerősít, megállapít ez a nevelői tevékenység azzal a céllal, hogy a tanulót a követelményekhez viszonyított önelemzés, önértékelés révén minél jobb, minél eredményesebb feladatvégzésre ösztönözze, buzdítsa. A pedagógus számára is nélkülözhetetlen az ellenőrzés során szerzett információ: láthatja együttes tevékenységük minőségét, alapul szolgál az oktató – nevelő munka jobbá tételéhez, tökéletesítéséhez. Minőség ellenőrzés - értékelés célja: - saját gyakorlati tevékenységek javítása 92

- igazolni a munka során igénybe vett források felhasználását és bizonyítékot szolgáltatni az ügy jövőbeli támogatásához - megtapasztalni a végzett munka hatékonyságát Alapvető szempontok: 1. A végeredmény mérlegelése – az egészség értékének tudatosítása, ismeretek változása: az egészségügyhöz kapcsolódó szolgáltatásokra jelentkező igény monitorizálása, kérdőívek, interjúk, elbeszélgetések, csoportos vagy egyéni megfigyelések – magatartásváltozás: a tanulók cselekedeteinek a megfigyelése, magatartásuk feljegyzése – az emberek egészségi állapotában beálló változások: feljegyzések készítése az egészségi állapot olyan egyszerű jelzőiről, mint testsúly, vérnyomás stb., egészségügyi felmérések, rendszeresen végzett egészségügyi statisztikák (iskola-egészségügyi dokumentáció) 2. A folyamat mérlegelése – önértékelés, azt jelenti, hogy kérdéseket tesz fel magának az egyén, mit csináltam helyesen? Min szeretnék változtatni? Az önértékelés szempontjából fontos megjegyezni a pozitív dolgok hangsúlyozásának jelentőségét. Mindig legyünk pozitív beállítódásúak, ismerjük fel azokat a dolgokat, amik elégedetté tesznek, és keressünk konstruktív, előremutató módszereket a javításra szoruló dolgokkal kapcsolatban. – más emberektől kapott visszajelzések figyelembe vétele a folyamat mérlegelésének másik módja. Egy megbízható kollégától kapott visszajelzés munkateljesítményünkre vonatkozóan értékes formája lehet a társas értékelésnek. A diákok részéről érkező visszajelzés szintén része lehet valamennyi tevékenységünk folyamat-értékelésének. Lényeges a nyitott és őszinte légkör megteremtése, ahol a problémák összevethetők anélkül, hogy bárki is hibásnak vagy megbélyegezettnek érezné magát. – kérdőívek, szint felmérő skálák, versenyek tesztek stb. segítségével mérem, hogy a diákok hogy haladnak az anyaggal, szimpatikus-e számukra a program és ellenőrzöm, hogy átveszike, elsajátítják-e azt a tudást, ismeretet, amit nyújtunk. Ahol hiányosságok mutatkoznak, ott korrekciót hajtunk végre. – Rövid távú eredménynek tekintjük, ha kezdenek úgy élni, ahogy mi közvetítettük, életmódjukban az egészséget pozitívan befolyásoló tényezőket választva. Hosszú távon pedig az egészségi állapot javulásával mérhető le az eredmény. 3. Az oktatási struktúra - tárgyi, személyi, anyagi feltételek - minősége is nagy jelentőségű a hatékony munkavégzéshez. Melyeknek folyamatos monitorozása elengedhetetlen a minőség biztosításához.

Környezetnevelési program A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: 93

megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot, képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, és képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértése, vállalása környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004) Törvényi háttér Magyarország Alaptörvényének környezetvédelemmel kapcsolatos cikkei: Alapvetés: P) cikk: A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Q) cikk: (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. XX. cikk: (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. Környezet – és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség az együttműködés a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és 94

ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumként a NAT-ot a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. Törvény 30. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. NATURA 2000 hálózat Az Európai Közösség első természetvédelmi irányelve, az 1979-ben kihirdetett madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) az élőhely-védelmi irányelvvel együtt (A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló irányelv, 92/43/EGK) ma az EU természetvédelmi szabályozásának alapját képezi. Új Magyarország Fejlesztési Terv (a Kormány 1103/2006. (X.30) határozata) helyzetértékelése szerint: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Hazánk környezeti állapotára jelentős hatást a Kárpát-medence ökológiai rendszerének minősége és a globális éghajlati folyamatok gyakorolnak. Egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokra kell felkészülnünk. Természeti adottságaink igen kedvezőek, bioenergia, napenergia és geotermikus energiakészleteink jelentősek. Környezeti állapotunk jó, ugyanakkor a jelenlegi környezeti folyamatok nem fenntarthatóak. Javuló, de még mindig alacsony a környezettudatosság szintje, energiafelhasználásunk pedig a javuló energiahatékonyság ellenére sem csökken. A városi térségek sajátos környezeti gondokkal küzdenek. Épített örökségünket számos veszély fenyegeti. Komoly lehetőséget rejt magában a városrészek és a vidéki térségek újjáélesztése.

95

1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek, az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságos fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértéket. Az Egészségügyi Világszervezet számos ide vonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002. kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak.

Helyzetkép Belső környezet: az iskola A 27,5 hektáron, festői környezetben elhelyezkedő intézmény a lehető legkedvezőbb környezeti adottságokkal rendelkezik. Az épület-komplexumot körülvevő parkerdő, ligetes, 96

tágas udvarrészek, valamint a szántóföldi művelésre alkalmas területek nem csak a szabadidős rekreációs tevékenységek bázisai, hanem a környezeti nevelés feladatainak, rövid és hosszú távú céljainak megvalósításának eszközei. A mi tanulóink a környezetről ismereteiket főként tapasztalati úton, részben tanulmányaikból és a médiából szerzik. A környezeti nevelés szempontjából az ismereti háttér átadása egy komplex személyiségformáló tevékenységen keresztül valósul meg, épp ezért meghatározó alapelv: hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak a saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a közvetlen és közvetett környezet fennmaradása érdekében cselekedjenek. A környezeti nevelés iskolai programjának megvalósításában a parkok, erdők gondozása, takarítása ezért rendszeres feladat, melyben elsősorban a mezőgazdasági szakiskolában dolgozó szakembereink hozzáértő segítségére támaszkodunk. Erőforrások Humán erőforrások Belső Iskolavezetés: támogatja a környezeti nevelési programokat, a minőségi munka részeként ismeri el. Anyagi forrásokat teremt, ösztönző rendszert dolgoz ki. Erősség: hiteles személyek a pedagógusok körében és a diákok szemében. Hasznosítható kapcsolatrendszer Tanárok: kidolgozzák és a tananyagba beépítve, tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Erősség: minden tanár belátja, hogy szükséges a környezeti nevelés DÖK – segítő tanár: lehetősége van a környezeti nevelés és egészségnevelés területének erősítésére. Erősség: napi kapcsolat a diákokkal. Iskolaorvos, védőnő: előadások tartása a környezeti ártalmakról, segíti a tanári munkát. Erősség: szakmai kompetencia, személyes ráhatás. Adminisztratív dolgozók: támogatják a tanári munkát Erősség: részt vállalnak a takarékosságból. Technikai dolgozók: a tárgyi feltételek biztosítása, karbantartása. Erősség: zöldítési program, komposztálás Külső: a helyi intézményekkel, vállalatokkal a kapcsolattartás megfelelő: Önkormányzat, általános és középiskolák, civil szervezetek, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzethez tartozó Tiszakürti Arborétum. Körös- Maros Nemzeti Parkkal való kapcsolatot mélyítenünk kell.

97

Tárgyi erőforrások: tantermek, kísérleti eszközök, korszerű, környezetbarát géppark, ismerethordozók (kép, hang, Internet, multimédiás anyagok), audiovizuális eszközök. Anyagi erőforrások a fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelés programjának megvalósításához, pályázatok segítségével próbáljuk megvalósítani a nyári táborozásokat, terepgyakorlatokat civil szervezetekkel, más oktatási intézményekkel való együttműködés. a helyi szolgáltató cégek támogatását – mind anyagi, mind természetbeli – célszerű elnyerni.

A környezeti nevelés tevékenységünket:

közép-

és

hosszú

távú

céljai,

melyek

meghatározzák

Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT) Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. Érzékennyé tenni a környezet állapota iránt Életmódjukban legyen meghatározó a természet tisztelete, a felelősség vállalása Bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Rövid távú célok és feladatok A környezeti nevelés a nevelés és oktatás valamennyi szintjén jelenjen meg. Feladat: a tanmenetekben konkrétan jelenjen meg a témafeldolgozás és annak módszerei.  Tantárgyak közötti koncentráció. Feladat: projektek kidolgozása A felnőtt dolgozók egységes példamutatása a környezettudatos életvitel érdekében. Feladat: képzés, továbbképzés, indokolt esetben szankciók. Az iskola és környezete tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése. Feladat: „tisztasági őrjárat” (DÖK) a papír folyamatos gyűjtése. Helyes vásárlási szokások kialakítása. Környezetbarát csomagolású termékek beengedése az intézmény területére. Takarékosság a vízzel és az elektromos árammal Legyenek a tanulók szűkebb környezetük védelmezői. Feladat: a hiányosságok észrevétele, jelzése, a rongálók féken tartása.

98

A környezeti nevelés feladatainak megvalósítása során - mivel sajátos nevelési igényű gyermekekről van szó - az alábbi pedagógiai elveket és célokat szem előtt tartva valósítjuk meg tevékenységeinket.

Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megjelenítésének, a céltudatosan kiválasztott tevékenységeknek. A nevelés, oktatás második szakaszában, az 5-8. évfolyamban, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. Magasabb évfolyamokon: A környezeti nevelés céljaiból adódóan feladatunk tehát, hogy • környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítunk ki a tanulókban • a természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítünk • segítjük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 1. A tantárgyak keretében megvalósítható lehetőségek: Általános iskolában Az oktatott tantárgyak keretében megtalálni a környezeti nevelés, szemléletformálás témakörébe tartozó példákat. A környezetvédelem ne csak elvont fogalom legyen, hanem épüljön be a tanulók mindennapi gondolkodásába és cselekedeteibe. A tanulók ismerjék meg környezetük épített és természeti objektumait, tárgyait, élőlényeit, mert a tanulók és felnőttek csak azt fogják védeni, amit ismernek és szeretnek. Nem elegendő tehát a tanórákon közölni az ismereteket, érzelmileg is közel kell hozni a tanulókhoz a környezetvédelem kérdését. A szaktanárok feladata minél teljesebb képet nyújtani egy-egy környezetvédelmi problémáról, a kérdés globális voltát is értelmezni kell. A helyi példákat nem elég tanteremben, verbálisan megvilágítani, a tanulóknak lehetőséget kell biztosítani a személyes megismerésre, tapasztalatszerzésre. Feladat a környezetvédelemhez kapcsolódó termelő, feldolgozó, ártalmatlanító üzemek, gazdaságok meglátogatása. Amit környezetünkben nem tudunk bemutatni, a mai modern oktatási eszközökkel kell megoldani.(oktató filmek, cd, internet stb.)

Nem hagyományos tanórai formák 99

Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási – tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!) A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege: a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle „egymásra hajtogatottság”, a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által, a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése, kapcsolatközpontúság, értelem és érzelem egysége, módszerek sokfélesége. Intézményünkben az alábbi tevékenységeket valósítjuk meg a környezetnevelési program részeként, nem hagyományos tanórai keretek között. ökológiai nap: Körös – túra, ahol akadályversennyel egybekötött természet megismerő és megóvó napot tartunk, horgász – természetvédő mozgalom, amely elősegíti a természetbarát életmódot, a kulturált sátorozás megismerésének lehetőségét, a helyi szennyvíztisztító megtekintése. „Zöld mozgalom” célja: az intézmény területén található parkerdő ökológiai egyensúlyának fenntartása. (erdő-ápolás, faültetés, madárvédelem)

Szakiskolában A szakiskolai évfolyamokon a tantárgyi struktúrába (hagyományos, ill. nem hagyományos keretek között) építve törekedni kell a környezeti nevelés alapelveinek megjelenítésére.   Új – a környezeti neveléshez is kapcsolódó – tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása, melyek révén a nehezen kezelhető, magatartási zavarral küzdő diákok számára segítséget tudunk nyújtani.  A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása.  A környezetbarát technológiák fontosságának hangsúlyozása. Hulladékhasznosítás. (Komposztálás). Keletkezett hulladék kezelése. Veszélyes hulladék sorsa, szelektív gyűjtés, tárolás megsemmisítés. A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek megismerése. Tágabb környezetünk megismerése. Körös- Maros Nemzeti Park, Körös vidéke, Tiszakürti Arborétum

Az egyes szakmák esetében a konkrét tantárgyi feladatokat a munkaközösségek dolgozzák ki.

100

2. Szabadidős tevékenységek kínálta lehetőségek:  Osztálykirándulások alkalmával a megye és közvetlen környezetünk, illetve hazánk környezeti értékeinek megismerése. A kiránduláson szerzett ismeretek felhasználhatók a tantárgyi ismeretek bővítésére, színesítésére is. A tanmenetben a tanulmányi kirándulást a tanév elején tervezni kell.  Környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatokon, versenyeken való részvétel, melyre a felkészülés a szabadidő hasznos eltöltését modellezi.   Iskolánk minden osztálya az őszi és tavaszi időszakban vállaljon munkát az iskola környezetének, parkjának rendben tartásáért. A középiskolai végzős osztályok kapjanak lehetőséget 1 – 1 fa elültetésére. Ezekkel az akciókkal célunk az iskolához való kötődés erősítése, környezetünk esztétikusságának növelése. A délutáni filmvetítések, vetélkedők elmélyíthetik az iskolai délelőtti programot, illetve az egymásra épülő nevelői munka hatékonyságát segítik elő. Globális környezetvédelmi problémák megjelenítése az iskolában. - és környezetvédelemhez kapcsolódó mozgalmak, szervezetek létéről és munkájáról. Föld Napja, Állatok Világnapja, Madarak és Fák Napja, Víz Világnapja. Ezek az események ne kötelezően teljesítendő feladatok legyenek, hanem élményt, aktív cselekvést biztosító eseményekkel minél több tanulót vonjanak be a rendezvényekbe. Az eseményről való megemlékezés a munkaközösségek feladata, mely szerepel az iskola éves programjában. n dolgozó ismerje meg a környezetre veszélyes anyagok (szárazelem, mobiltelefon, golyóstollbetét) összegyűjtésének és ártalmatlanításának fontosságát, majd tegyen környezete érdekében a szelektív hulladékgyűjtő konténereink használatával, illetve a PontVelem programba való bekapcsolódáson keresztül. A tanulókban tudatosítani kell a fenntartható fejlődés alaptételeit, benne a takarékosság fontosságát a természeti erőforrásokkal, a holisztikus szemlélet kialakítása a cél. Minden tanulónak érteni és tudni kell, hogy a természeti erőforrások végesek, értéket képviselnek, áruk van és a takarékosság egyéni és közös érdek.

A környezeti nevelés feladatai az alábbi tevékenységeken keresztül valósulnak meg intézményünkben. 1. Modul rendszerű oktatás Témanap. (nyári) Terepgyakorlat. (nyári) Szakmai gyakorlat. Tanulmányi kirándulás. Szakmai napok diákszervezéssel. Múzeumlátogatás (Tiszazugi Földrajzi Múzeum). 2. Terepi foglalkozások Terepgyakorlat. Tanulmányi kirándulás. 3. Játékok 101

Érzékelést fejlesztő. Szituációs. Stimulációs. Drámajáték. 4. Kézműves foglalkozások 5. “Akciók” vetélkedők, pályázatok, újságkészítés, kiállítás rendezése, interjú, kérdőív, iskolarádió működtetése, faültetés, kutatómunka, “nemzetközi akciók”, 6. Modellezés 7. “Látogatás” múzeum, állatkert, botanikus kert, arborétum hulladéklerakó megtekintése, (a szelvényi vagy a képtói) szennyvíztisztító, nemzeti park, tanya, papírgyár.

8. Versenyek 9. Iskolazöldítés 10. Témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő…) 11. DÖK-nap 12. Jeles napok 13. Projektek (pl. savas eső, lekvár főzés) Az iskola környezettudatos működésének területei • Az iskolai étkeztetés (élelmiszerbiztonság, háztartási zsiradék, az egészséges táplálkozás ismérvei, fogyasztóvédelem). • Vegyszerek az iskolában (takarítószerek, festékek) • Tisztaság az iskolában (szemetelés, a tantermek tisztántartása), hulladékgyűjtő sziget használata, használtelem gyűjtés • Energiagazdálkodás (takarékoskodjunk a vízzel, a villannyal és a fűtéssel, értékeink megóvása, takarékosság az idővel)

102

Tevékenység

Megvalósulás

Időpont

Felelős

Az iskolai étkeztetés környezettudatos működtetése

Élelmiszerbiztonsági előírások betartása, HACCP

folyamatos

védőnő, igazgató, élelmezésvezető

Az iskola tisztaságának környezettudatos működtetése

A tantermek tisztántartása, a szemetelés csökkentése, Tisztasági Nap, Szemétszedő akciók szervezése, szelektív hulladékgyűjtés, elemgyűjtés osztályonként

Az iskolai vegyszerhasználat területén való környezettudatosság

a takarítószerek és festékek vegyszernyilvántartása és biztonságos kezelése

folyamatos

Az iskola energiahasználatának környezettudatossága

Takarékoskodunk a vízzel, villannyal és az idővel. Fokozott figyelmet fordítunk az értékek megóvására

folyamatos

alkalmi és folyamatos

osztályfőnökök, szaktanárok, gondnok, igazgatóhelyettes

takarítók, karbantartók, szaktanárok, gondnok, gyakorlatioktatásvezető az intézmény valamennyi dolgozója.

20. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

1.1. Az óvodáztatás helyzete Az intézmény rendelkezik elegendő férőhellyel, az igényeket ki tudja elégíteni. 1.2. Az iskoláztatás helyzete Az intézmény szegregált intézmény 4 eltérő funkciójú tagozattal.

1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A tanulók ellátása a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében foglaltak szerint történik. Minden tanuló a megfelelő habilitációs foglalkozásokon vesz részt. A felülvizsgálatok a jogszabályoknak megfelelően zajlanak.

1.4. Az egyenlő hozzáférés lehetősége, infrastrukturális állapotok Az

épületek jelentős

része

felújításra,

korszerűsítésre szorul,

a felszerelések

amortizálódtak. Különösen fontos lenne, hogy ez, az esélyegyenlőségi szempontból kitüntetett

figyelemre

számot

tartó

tanulócsoport

is

rendelkezzen

azokkal

a

lehetőségekkel, amelyekkel ép társaik rendelkeznek.

103

1.5. Szükséges esélyegyenlőségi beavatkozások - problématérkép Az esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján a legfontosabb, beavatkozást sürgető teendők az intézményben:

Terület

A beavatkozást szükségessé tevő adatok

Infrastrukturális állapotok

Az épületek többsége felújításra szorul

Szaktantermek hiánya,zsúfoltság

Nincs korszerű szakiskolai épületegység

Igényeknek megfelelő feladatellátás a kistérségekben is

Humánerőforrás-hiány szakszolgálatnál

I.

a

pedagógiai

Az intézményi esélyegyenlőségi program célja:

A Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálására.

Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, az oktató-nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

II.

Kötelezettségek és felelősség

Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a közoktatási, intézményi esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő 104

esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni, a tanévnyitó értekezleten annak tartalmát ismertetni kell. Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatástnevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlősséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

III.

Megvalósítás

Az intézmény biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Az intézmény különös figyelemmel kíséri a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása céljából. Az intézmény, vezetőjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra. Az intézmény belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő legfőbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában.

105

Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és a vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézmény vezetője felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő bánásmód hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételi eljárás dokumentációját biztosítja. Az intézmény befogadó légkört biztosít a tanulók és dolgozók számára, éves munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, amelyet rendszeresen vizsgál. Az intézmény biztosítja, és évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. A stratégiai dokumentumok vizsgálatánál az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott” Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez” című dokumentum ellenőrzőlistájának használja fel. Értékeli és beépíti a program ellenőrzése, éves monitoringja során szerzett információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba és a következő oktatási időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programjába. Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket, különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére.

21. A szocializációs hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánkban fokozatosan nő a munkanélküli, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő családokból származó tanulók száma. Ezért továbbra is kiemelt feladatunknak tekintjük a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedésének, folyamatos fejlődésének elősegítését, melyet különböző programok segítségével valósítunk meg. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján. 106

Szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: − a szülők szociokulturális szintje alacsony, − lakókörnyezet hiányos adottságai, − csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek), − munkanélküli szülők gyermekei. A szocializációs hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése 2. Önismereti csoportok létrehozása (működtetése) 3. Drog- és bűnmegelőzési programok 4. Mentálhigiénés programok 5. Pályaorientációs tevékenység 7. Táborozások, kirándulások, országjárások 8. Fesztiválok, bemutatók 9. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél…) 10. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése 11. Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön 12. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal 13. Táborozási hozzájárulások 14. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

22. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A nevelési-oktatási intézmény szerepe a gyermekek védelmében, együttműködés más szakemberekkel Az iskola gyermekvédelmi feladatai A Gyermek Jogairól szóló Nyilatkozat szellemében – a gyermekvédelem legelső szintje az elsődleges szocializációs közegek – család és iskola – gyermekeket oltalmazó működése, a gyermekek speciális életkori szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlesztő közeg biztosítása. Ennek a természetes oltalomnak a jelenléte maga a megelőző gyermekvédelem, amely így implicit módon feladata az iskolának és minden pedagógusnak. Ahol a természetes oltalom sérül, ott lép be a hagyományos értelemben vett aktív segítő, sőt akár beavatkozó gyermekvédelem, amely jórészt túlmutat az iskola felelősségi körén. Ezen a ponton az iskola közvetlen partnereként megjelenik a gyermekjóléti szolgálat. A hatékony, a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartó és egyúttal az érintett szakemberek, így a pedagógusok munkáját is segítő együttműködés csak akkor jöhet létre, ha a tanárok tisztában vannak azzal, hogy milyen szerep- és felelősségvállalást vár el tőlük a „hivatalos”, professzionális gyermekvédelem. 107

A Gyermek Jogairól című nemzetközi egyezményhez Magyarország is csatlakozott, majd ezzel összhangban elfogadta az 1997. évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (röviden Gyermekvédelmi törvény). A törvény a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményként nevezi meg az iskolát, és ezzel együtt meghatározott gyermekvédelmi feladatot ró a közoktatási intézményekre. 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében: a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Ezek alapján az iskola és a pedagógus gyermekvédelmi feladatai konkrétan: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Kt. 19. § (7) d) A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetség-gondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a Gyermekjóléti Szolgálat segíti. (Kt. 41. § (6)) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (11/1994 MKM rendelet 6. § (1)-(2)) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. (11/1994 MKM rendelet 6. § (4)) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. (11/1994 MKM rendelet 6. § (3)

108

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Éves munkaterv alapján dolgozik. Nyilvántartást vezet a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére

23. A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének fokozatai: a./ Jutalmazások: 1./ Szaktanári, tanítói, nevelői szóbeli és írásbeli dicséret 2./ Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli dicséret 3./ Osztályfőnöki és igazgatóhelyettesi írásbeli dicséret 4./ Igazgatói írásbeli dicséret 5./ Nevelőtestületi dicséret 6./ Közösségek – Nevelőtestületi dicséret 7./ Jó tanuló, jó sportoló (egyéni) (Az 5-7. fokozatokat a tanulóifjúság előtt ismertetni kell!) b./ Fegyelmezések: 1./ Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli figyelmeztetés Szóbeli figyelmeztetés lehet - szaktanári - ügyeletes tanári - osztályfőnöki 2./ Osztályfőnöki intés 109

3./ Igazgatói figyelmeztetés 4./ Igazgatói intés 5./ Igazgatói megrovás 6./ Nevelőtestületi megrovás 7./ Fegyelmi eljárás (A 6-7. fokozatotkat a tanulóifjúsággal ismertetni kell!) A jutalmazás és fegyelmezés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell ragaszkodni a fokozatok betartásához.

24. Beszámoltatás, számonkérés, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni és tanulószobai felkészüléshez meghatározásának elvei és korlátai

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

A tanórákra való felkészülés a következő formákban történhet: – bejáró tanulók esetében otthoni tanulással, – kollégista és gyermekotthoni tanulók esetében tanulószobai foglalkozásokon. Az otthoni tanulás feltételeinek biztosítása a szülők feladta, amelynek hatékonyságáról a tanító tanároktól, illetve az osztályfőnöktől kérhetnek felvilágosítást. A tanulószobai foglalkozás feltételeinek biztosítása, a kollégiumi és gyermekotthoni nevelőtestület feladata. A tanulószobai foglalkozás és az otthoni tanulás célja, hogy biztosítsa a tanulók házi feladatának elkészítését, a tanulmányi felzárkóztatást, és a tehetséggondozást. A házi feladat kijelölésének elvei: – A házi feladat mennyisége és tartalma igazodjon a tanulók képességeihez és a rendelkezésre álló időhöz, amely délutánonként egy óra időtartamú lehet. – A házi feladat kijelölése legyen egyértelmű, ha szükséges, akkor leckefüzet bevezetése is lehetséges. – A szülőt, illetve a kollégiumi/gyermekotthoni nevelőt tájékoztatni kell, ha az otthoni tanulás, vagy a tanulószobai foglalkozás nem elég hatékony. Ilyen esetben a tanító tanár megfelelő útmutatással segítse tevékenységüket. Erre a célra alkalmas a szülői értekezlet, a családlátogatás, a tanító tanár fogadó órája, vagy a tanórai hospitálás (kollégiumi/gyermekotthoni nevelők részére). – A házi feladat ne csak az írásbeli munkára korlátozódjon, A szülők, és a tanulószobát irányító nevelők figyelmét fel kell hívni a szóbeli feladatok teljesítésére is. – A memoriter típusú feladatokat úgy kell időzíteni, hogy a tanulók részére megfelelő mennyiségű idő álljon rendelkezésre. – Hétvégére, tanítás nélküli napra (pl. ünnepnap), tanítási szünetre (pl. tavaszi szünet) házi feladat nem adható.

110

Az otthoni és a tanulószobai foglalkozás elvei: – A bejáró tanulók napirendje biztosítson elegendő időt a házi feladat elkészítésére, és a folyamatos otthoni tanulásra. Ennek fontosságáról az osztályfőnökök tájékoztassák a szülőket. – A kollégiumi és gyermekotthoni napirend lehetőséget kell, hogy biztosítson a tanulásra, amely naponta egy óra időtartamú. – A tanulószobai foglalkozás feladata, hogy a tanórai oktató- és nevelőmunkát gyakorlással segítse, kiegészítse. Tanítsa meg a tanulókat önállóan tanulni, helyes tanulási technikákat, módszereket sajátíttasson el, neveljen az önellenőrzésre, az időtervezésre. – A házi feladat elkészítése és a gyakorlás a következő napi órarend ismeretében történjen. – A tanulószobai foglalkozást irányító nevelő havonta egy alkalommal hospitáljon az osztályban tanító osztályfőnöknél. Így alkalom nyílik arra, hogy tájékozódjon a tanítási anyagról, illetve útmutatást kapjon a gyakorlást illetően. – Szükség szerint a tanító tanár meglátogathatja a tanulószobai foglalkozást, segítve ezzel a tanórán kívüli tanulás hatékonyságát. – Tanulószobai foglalkozás csak olyan esetben maradhat el, ha a délutáni napirend a szokásostól eltér (pl. Mikulás ünnepség, farsangi mulatság, osztálykirándulás, sportverseny stb.). Minden más esetben a tanulószobai foglalkozás önkényes elhagyása nem megengedett. – Ha a gyermek valamilyen ok miatt nem tudta elkészíteni a házi feladatát, akkor a tanulószobát irányító nevelő írásban jelezze azt a tanító tanár felé. – A tanulószobán elkészített házi feladat mennyiségi ellenőrzése mindenkor történjen meg. Az ellenőrzést végző nevelő kék golyóstollal aláírva igazolja a feladat elvégzését. A minőségi ellenőrzés a tanító tanár feladata. Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. A tanév végi elégtelen minősítés a javítóvizsgán javítható. (Augusztus hónap második fele.) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással történik. Ha a tanuló első alkalommal nem tesz eleget az első évfolyam követelményeinek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és az első évfolyamon folytatja tanulmányait. A második év végétől a nevelőtestület – ha szükségesnek ítéli – évfolyamismétlésre utasíthatja a diákot. A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén törvényben szabályozott tantárgyakból, az adott évfolyamon osztályozóvizsgát köteles tenni. Az értékelés, minősítés és továbbhaladás rendje ebben az esetben is azonos az általános eljárás rendjével. A tanköteles magántanuló felkészítéséhez az iskola segítséget nyújt, más esetben az iskola elősegíti a felkészülést. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, vagy egy tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, a tanév végén osztályozóvizsgára utasítható, ha nem áll rendelkezésre elegendő számú jegy a tanuló értékeléséhez. A nem tanköteles tanuló esetében osztályozóvizsga engedélyezhető. A sikertelen osztályozóvizsga vagy a vizsgaengedély elutasítása esetén a tanuló évfolyamismétlésre kötelezett. 111

Szakképző évfolyamokon a szakképzési törvény előírásai az irányadók.

Elvek és korlátok tagozatonként TATÁI Az életkori sajátosságokat, a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a házi feladatok adásának elvei: – délelőtti tanulási technikák differenciált alkalmazása, a megismert tevékenységek begyakorlása és megerősítése, – feladatok elvégzésére szánt időkorlát nem léphető túl a szabadidő terhére, – a kijelölt intervallum illeszkedjen a kollégium napirendjéhez, – Hétvégére, szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) házi feladatot nem adunk.

ÉATÁI Alsó szakasz – Önkiszolgálási tevékenységek gyakorlása: öltözködés, cipőfűzés- és kötés, stb. – Személyi higiénés szokások gyakorlása, elsajátítása: kézmosás, zsebkendőhasználat, stb. – Nagymozgások gyakorlása: körjátékok, mozgásos játékok, labdajátékok, homokozás, stb. – Finommotorikum fejlesztése: irányított színezés, festés, rajzolás. Középső szakasz – Önkiszolgálási tevékenységek gyakorlása. – Irányított játéktevékenységek: konstrukciós játékok, szabályjátékok alkalmazása, gyakorlása. – Kommunikációra, beszédre nevelés gyakorlatai: mondókák és versek gyakorlása, mesék olvasása. – A tanult betűk, szavak, mondatok olvasásának és írásának gyakorlása. – Számfogalom megerősítésére szolgáló manipulációs és írásbeli feladatok. – Eszközhasználat gyakorlása. (Pl.: olló) Felső szakasz – Irányított játéktevékenységek: szabályjátékok, szerepjátékok alkalmazása, gyakorlása. – Kommunikációs gyakorlatok, szituációs helyzetgyakorlatok alkalmazása. – A tanult betűk, szavak, mondatok olvasásának és írásának gyakorlása. – Számfogalom megerősítésére szolgáló manipulációs és írásbeli feladatok. Számok írása, műveletek gyakorlása. – Pénzismeret, pénzhasználat elmélyítése vásárlási gyakorlatokban. – Eszközök és szerszámok rendeltetésszerű, balesetmentes használatának gyakorlása.

112

25. A folyamatos továbbhaladás feltételei, annak tartalmi és szervezeti követelményei

Tanulóink az alapfokú iskola követelményeinek sikeres teljesítése után, egészségügyi alkalmasságuk esetén, a folyamatos továbbhaladás érdekében felvételt nyerhetnek:  ÉATÁI tagozat elvégzése után a Készségfejlesztő Szakiskolába  TATÁI tagozat elvégzése után a Mezőgazdasági Szakiskolába.

26. Szakiskola helyi tanterve, szakmai programjai A szakiskola célja A gyógypedagógiai alapfokú nevelő, oktató munka eredményeire támaszkodva, a gyakorlati képzésben résztvevő szervezetekkel együttműködve, nyújtson segítséget szakma tanulásához, a társadalmi beilleszkedéshez, a felnőtt életre felkészítéshez. A célok érdekében a szakiskola feladatai: - Az alapfokon megszerzett műveltségi anyag szinten tartása, elmélyítése. - Az iskola érték és norma közvetítő funkciójának érvényesítése a nevelés során, a beilleszkedés elősegítése érdekében. - Az oktató-nevelő munka során a mindennapi életben hasznosítható ismeretek nyújtása. - A tanulók felkészítése munkavállalói szerepre, egyéni és közösségben való munkavégzésre. A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás folyik. Tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Az általános műveltséget megalapozó oktatás a NAT kiemelt műveltségi területeire irányul. A műveltségterületek és a tantárgyak megnevezésénél a tanulók iskolaváltás iránti igényét figyelembe véve a jelenleg is használt tantárgyi megnevezéseket használjuk. A szakiskola 9. évfolyamán folyó gyakorlati oktatás és a 10. évfolyamán folyó szakmai alapozás egy szakmacsoport közös (elméleti és gyakorlati) szakmai ismereteinek oktatása; készségek képességek fejlesztése történik. A szakmai gyakorlat és a szakmai alapozó oktatást csoportbontásban kell megtartani, és az elsajátítandó ismereteknek illeszkednie kell a választható szakma alapjaihoz. Ennek tartalma, így minden tanév elején kerül meghatározásra. A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola nevelőtestülete fejlesztési területenként, a helyi sajátosságok figyelembevételével, a következő kidolgozott tantervek felhasználását találta megfelelőnek Tantervek - Debreceni Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon tanterve alapján 113

- A helyi szakmai programok az Oktatási Miniszter által engedélyezett központi modul alapján készültek. Az engedélyezési szám minden helyi program előtt feltüntetésre került. Előkészítő készségfejlesztő speciális szakiskola (középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók részére) A 9-10. évfolyam a készségfejlesztő speciális szakiskolát előkészítő időszak. E szakaszban központi feladat: a tanult ismeretek bővítése, a hozott alapkészségek fejlesztése, az alapvető kultúrtechnikai ismeretek differenciált alkalmazása, alapvető munkaképességek kialakítása, normakövetés alkalmazása egyszerű társas kapcsolatokban és a gyakorlatias, mindennapi élethelyzetek kialakítása. A gyakorlati oktatást és a szakmai alapozó oktatást csoportbontásban kell megtartani, és az elsajátítandó ismereteknek illeszkednie kell a választható szakma alapjaihoz. Ennek tartalma, így minden tanév elején kerül meghatározásra. Készségfejlesztő Speciális Szakiskola szakmai modulok 1/11., 2/12. évfolyam A Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában a következő OM által elfogadott szakképzési modulok alapján képezzük a tanulókat. A szakképzés megnevezése

Jóváhagyási száma

Kézi rongyszőnyeg – és lábtörlő szövő 24112/2001. Papírtermék készítő

24112/2001

Zöldségtermelő – palántanevelő *

2846/18/2004.

Parkápoló *

11049/22/2004.

Kézi cirokseprűkötő *

11049/21/2004.

A * - gal jelölt szakképzési tematikák a Nemzeti Szakképzési Intézet megrendelésére Homokon készültek. A Szakiskola nevelőtestülete fejlesztési területenként, a helyi sajátosságok figyelembevételével, a következő kidolgozott tantervek felhasználását találta megfelelőnek

Tantervek - Az NSZFI által készített, a tanulásában akadályozott tanulók részére adaptált rész 114

szakképesítésekre kidolgozott központi programok. - Az adaptált központi programok felhasználásával készült helyi szakmai programok. - Adaptált központi programmal nem rendelkező rész szakképesítések esetében a felelős szaktárca által kiadott központi programban és SZVK - ban meghatározott követelmény modulok alapján készített helyi szakmai programok. A tanulók felvételének feltételei A 16. életév betöltése. 10. osztály eredményes elvégzéséről bizonyítvány. Egészségügyi alkalmasság. Különleges előírások, megjegyzések: A nyújtott idejű képzést a tanulók tanulási akadályozottsága indokolja. A megnövelt képzési idő lehetővé teszi a szakmai elméleti tárgyak óraszámai közötti átcsoportosítást a tanulók fejlettségi szintjeinek tanulási képességeinek megfelelően, az alapvető ismeretek elsajátítását, a sikeres vizsgára való felkészítés igényével. A szakmai gyakorlatokat az intézményen belül szervezzük – beleértve az összefüggő gyakorlatokat is, - mert sem a településen sem annak elérhető vonzáskörzetében nincs gyakorlati képzést felvállaló üzem, vagy vállalkozás. A gyakorlati foglalkozásokon az előírt létszámhatárokkal csoportbontás megvalósítása szükséges. Szabadon választható kötelező szakmai elméleti tantárgyak: A kötelező fakultációs órakeretet felzárkóztatásra és az adott szakképesítés szakmai tartalmának kiegészítésére használjuk fel. Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlati tantárgyak: A kötelező fakultációs órakeretet az adott szakképesítés szakmai tartalmának kiegészítésére használjuk fel, iskolánk és környezetünk igényeinek megfelelően. Szakiskolai programok (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók részére) A Szakiskolai tagozaton a következő OKJ-s szakmák sajátíthatók el: A szakképzések adatai az Országos Képzési Jegyzék szerint A szakképesítés megnevezése Azonosító száma (Rész szakképesítések) Ezüstkalászos gazda *

33 6210201002101 115

Kerti munkás

31 6220101002104

Parkgondozó

54 6220101002101

* A szakképzések a tanulásában akadályozott tanulók részére adaptált központi programok alapján folynak. A csillaggal jelölt szakképesítés kifutó jelleggel van a képzésben, mert az új OKJ törölte. Az említett szakképzések közül mindig a tanulók érdeklődésének és igényének, valamint az MFKB évenkénti döntéstáblája és a Jász - Nagykun Szolnok TISZK-kel való egyeztetés alapján a legmegfelelőbb oktatását végezzük.

Ezüstkalászos gazdaképzés A képzés célja Olyan átfogó ismeretek nyújtása, a mezőgazdasági magángazdálkodást folytató, mezőgazdasági alapképesítéssel nem rendelkezők részére, amelyek alapján képesek a termelő tevékenységen túl a piac igényeit is felmérni. Ennek figyelembe vételével munkavállalóként, családjuk gazdaságában, esetleg saját gazdaságukban: képesek elvégezni jó minőségben a növénytermesztő és kertészeti munkákat, az állattartással – és tenyésztéssel kapcsolatos feladatokat, megtanulják a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, gépek, berendezések szakszerű használatát, karbantartását és a kisebb javítások elvégzését, ismereteket szereznek a megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése területén is. A képzés további célja, hogy megalapozza a lehetőségét a későbbiekben elsajátítandó további szakmáknak (Kerti munkás, Parkgondozó stb.). A fentieken túl a saját maga által előállított termékeket piacon, utcán, vásárban árusíthatja. A képzés struktúrája Évfolyamok száma: 2 (kettő) Szakmai elmélet aránya: 30% Szakmai gyakorlat aránya: 70% Óraterv, tantárgyszerkezet, a tantárgyak témakörei, azok tartalma a szakmai programban (helyi tantervben) és a Központi modulokban találhatók meg.

Ezüstkalászos gazda óraterve Modul száma, neve

Tantárgy

I/11.

II/12.

Óra (/hét)

Óra (/hét)

Összes óra-szám

116

2222-06 Növénytermesztés I. 2211-06 Állattenyésztés I. 3.0/2718-06 Zöldségtermesztés 1.0/2718-06 Gyümölcstermesztés 2.0/2718-06 Szőlőtermesztés 2206-06 Munka és tűzvédelem feladatai

2222-06 Növénytermesztés I. 2220-06 Állattenyésztés I. 3.0/2718-06 Zöldségtermesztés 1.0/2718-06 Gyümölcstermesztés 2.0/2718-06 Szőlőtermesztés 2206-06 Munka és tűzvédelem feladatai

36 hét

32 hét

Szakmai elméleti tantárgyak Növénytermesztés Állattenyésztés Zöldségtermesztés

36 (1) 72 (2) 72 (2)

32 (1) 64 (2) -

68 136 72

Gyümölcstermesztés

72 (2)

-

72

Szőlőtermesztés Munkavédelem

36 (1)

64 (2) 32 (1)

64 68

Műszaki ismeretek Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlati tantárgyak Növénytermesztés Állattenyésztés Zöldségtermesztés

36 (1) 324 (9)

32 (1) 224 (7)

68 548

72 (2) 144 (4) 144 (4)

64 (2) 128 (4) 96 (3)

136 272 240

Gyümölcstermesztés

144 (4)

-

144

Szőlőtermesztés Munkavédelem

-

128 (4) 64 (2)

128 64

Műszaki ismeretek Őszi összefüggő gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen

72(2) 30 60 666 (16) 990 (25)

96 (3) 576 (18) 800 (25)

168 30 60 1242

108 (3) 36 (1) 72 (2) 252 (7)

96 (3) 32 (1) 64 (2) 224 (7)

204 68 136 476

108 (3) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 144 (4)

96 (3) 32 (1) 32 (1) 32 (1) 128 (4)

204 68 68 68 272

72 (2) 72 (2) 540 (15) 810 (20)

64 (2) 64 (2) 416 (13) 704 (22)

136 64 72 956 1514

1350 (35)

1120 (35)

2470

Szakmai óraszám összesen (30% elmélet, 70 % gyakorlat) Kötelező elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon választható kötelező tantárgyak (20 %) Szabadon választható kötelező elmélet - Anyanyelv és kommunikáció - Matematika (Szakmai számítás) - Informatika Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlatok: - Állattenyésztés - Gyümölcstermesztés - Műszaki ismeretek Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Összes óraszám

1790

117

Kerti munkás képzés A képzés célja Olyan szakképesítéssel rendelkező kerti munkások képzése, akik alkalmasak a legfontosabb kerti haszonnövények – gyümölcsös, szőlő, zöldségfélék telepítésére, felnevelésük alapvető munkáinak elvégzésére. A termőkorú gyümölcsfák és szőlő fenntartó – karbantartó technológiai műveleteinek, az éves ápolási munkáinak elvégzésére. A zöldségfélék termesztéstechnológiai műveleteinek alkalmazására, a kerti haszonnövények szakszerű szüretelési, árukikészítési, tárolási munkáinak elvégzésére. Képesek legyenek speciális gépkezelői engedélyhez nem kötött gépek, eszközök, berendezések műkötetésére. A fentieken túl a saját maga által előállított termékeket piacon, utcán, vásárban árusíthatja. A képzés struktúrája Évfolyamok száma: 2 (kettő) Szakmai elmélet aránya: 40% Szakmai gyakorlat aránya: 60% Az óraterv, tantárgyszerkezet, a tantárgyak témakörei, azok tartalma a szakmai programban (helyi tantervben) és a speciális (adaptált) Központi program modulokban találhatók meg.

21 Kerti munkás óraterve Modul neve, száma

2220-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2718-06 Kertészet 2718-06 Kertészet 2718-06 Kertészet 2718-06 Kertészet 2221-06 Munkavállalói ismeretek

Tantárgy

Összes óraszám

I/11.

II/12.

Óra (/hét) 36 hét

Óra (/hét) 32 hét

Szakmai elméleti tantárgyak Növénytan

36 (1)

-

36

Termesztési ismeretek

108 (3)

-

108

Műszaki alapismeretek

108 (3)

Műszaki ismeretek (Kertészet) Zöldségtermesztés Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Munkavállalói ismeretek

36 (1) 36 (1) 36 (1) 36 (1)

108 64 (2) 96 (3) 96 (3) 64 (2) -

64 132 132 100 36 118

Szakmai elmélet összesen 2220-06 Kertészeti alapismeretek

Szakmai gyakorlati tantárgyak Termesztési ismeretek gyakorlat

2220-06 Kertészeti alapismeretek

Műszaki alapismeretek gyakorlat

2718-06 Kertészet

Műszaki ismeretek gyakorlat (Kertészet) Zöldségtermesztés gyakorlat

2718-06 Kertészet 2718-06 Kertészet 2718-06 Kertészet

Gyümölcstermesztés gyakorlat Szőlőtermesztés gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen (40% elmélet, 60 % gyakorlat) Kötelező elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon választható kötelező tantárgyak (20 %) Szabadon választható kötelező elmélet - Anyanyelv és kommunikáció - Matematika - Informatika Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat - Gyümölcstermesztés - Szőlőtermesztés - Zöldségtermesztés - Műszaki ismeretek Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Összes óraszám

396 (11)

320 (10)

716

126 (3,5) 126 (3,5)

-

126 126 112

72 (2) 72 (2) 90

112 (3,5) 144 (4,5) 128 (4) 96 (3) -

594 (14) 990 (25)

480 (15) 800 (25)

1074

108 (3) 36 (1) 72 (2) 252 (7)

96 (3) 32 (1) 64 (2) 224 (7)

214 68 136 476

108 (3) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 144 (4)

96 (3) 32 (1) 32 (1) 32 (1) 128 (4)

204 68 68 68 272

36 (1) 72 (2) 36 (1) 612 (17) 738 (18)

32 (1) 32 (1) 48 (1,5) 16 (0,5) 512 (16) 608 (19)

68 104 84 16 1124 1346

1350 (35)

1120 (35)

2470

108 (3)

252 200 168 90

1790

Parkgondozó képzés A képzés célja A közterületek, parkok házi – és hétvégi kertek, temetők gondozási, ápolási teendőinek elvégzésére alkalmas munkások képzése, akik alapfokon ismerik a kertek, parkok élő és élettelen alkotóelemeit, az alkalmazott növényanyag biológiai tulajdonságait. Önállóan képesek egyszerűbb parkgondozási munkák elvégzésére, a szükséges anyagok és eszközök meghatározására. Munkavégzésük során tudatosan alkalmazzák elméleti ismereteiket. Szakmai és gazdasági ismereteik tegyék lehetővé, hogy munkavállalóként, esetleg vállalkozó119

ként végezzenek zöldterületi, zöldfelületi fenntartási, ápolási munkákat, a természet – és környezetvédelem szabályait betartva. A képzés struktúrája Évfolyamok száma: 2 (kettő) Szakmai elmélet aránya: 30% Szakmai gyakorlat aránya: 70% Az óraterv, tantárgyszerkezet, a tantárgyak témakörei, azok tartalma a szakmai programban (helyi tantervben) és a Központi modulokban találhatók meg.

21 Parkgondozó óraterve Modul száma, neve

2220-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek 4203-06 Parkgondozás 2221-06 Munkavállalói ismeretek 4202-06 Növényfelismerés 4203-06 Parkgondozás

2220-06 Kertészeti alapismeretek

Tantárgy

II/12.

Óra (/hét) 36 hét

Óra (/hét) 32 hét

Szakmai elméleti tantárgyak Növénytan

36 (1)

-

36

Termesztési ismeretek

72 (2)

-

72

Műszaki alapismeretek

72 (2)

Műszaki ismeretek (Parkgondozás) Munkavállalói ismeretek Növényismeret Parkgondozás Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlati tantárgyak Termesztési ismeretek gyakorlat

Műszaki alapismeretek gyakorlat 4203-06 Parkgondozás Műszaki ismeretek gyakorlat (Parkgondozás) 4202-06 Növényfelismerés Növényismeret gyakorlat 2220-06 Kertészeti alapismeretek

4203-06 Parkgondozás

Összes óraszám

I/11.

Parkgondozás gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen

72 64 (2)

64

36 (1)

-

36

36 (1) 72 (2) 324 (9)

64 (2) 96 (3) 224 (7)

100 168 548

126 (3,5) 126 (3,5)

-

126 126

252 (7) 90

112 (3,5) 112 (3,5) 352 (11) -

666

576 (18) 1242

72 (2)

112 184 604 90

120

Szakmai óraszám összesen (30% elmélet, 70 % gyakorlat) Kötelező elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon választható kötelező tantárgyak (20 %) Szabadon választható kötelező elmélet - Anyanyelv és kommunikáció - Matematika (Szakmai számítás) - Informatika Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat - Termesztési ismeretek gyakorlat - Műszaki alapismeretek gyakorlat - Műszaki ismeretek gyakorlat (Parkgondozás) - Növényismeret gyakorlat - Parkgondozás gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Összes óraszám

(16) 990 (25)

800 (25) 1790

108 (3) 36 (1) 72 (2) 252 (7)

96 (3) 32 (1) 64 (2) 224 (7)

214 68 136 476

108 (3) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 144 (4)

96 (3) 32 (1) 32 (1) 32 (1) 128 (4)

204 68 68 68 272

18 (0,5) 18 (0,5) -

80 (2,5)

18 18 80

36 (1) 72 (2) 540 (15) 810 (20)

16 (0,5) 32 (1) 416 (13) 704 (22)

52 104 956 1514

1350 (35)

1120 (35)

2470

A tanulók felvételének feltételei A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye, melynek alapján értelmükben akadályozottak intézményeibe utalták A betöltött 16. életév Az érvényes helyi tanterv szerint oktató speciális szakiskola 9. – 10. osztályának eredményes elvégzése Egészségügyi alkalmasság.

A képzés speciális sajátosságai Minimális elméleti ismeret elsajátítása elsősorban gyakorlati tevékenységbe ágyazott ismeretszerzéssel. A termelőmunkában megszokott munkaidő szerinti terheléshez fokozatosan kell hozzászoktatni a tanulókat, figyelembe véve egyéni terhelhetőségüket Az alapfokú iskolában megszerzett ismeretek lehetséges szinten tartása, fejlesztése. Az egyéni képességek figyelembevételével történő fejlesztés. A gyógypedagógiai irányelvek szerinti korrektív, kompenzáló és rehabilitációs célú fejlesztés, gyógypedagógus aktív részvételével. A képzés célja: Az értelmükben akadályozott tanulók segítése szocializációjukban, a munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok interiorizálásában (szabályok ösztönössé válásában) 121

elsajátításában a későbbi rehabilitáció, illetve védett munkahelyen történő munkavégzés képességének segítésében. Alakuljon ki a tanulókban a rend iránti igény, sajátítsák el minimális szinten a másokkal való együttműködést a feladatok végzése során. Valamennyi szakma esetén a képzés struktúrája: Évfolyamok száma: 2 Szakmai elmélet és szakmai gyakorlat aránya szakmánként változó. Az óraterv, tantárgyszerkezet, a tantárgyak témakörei, azok tartalma a helyi tantervben és a Központi program moduljaiban találhatók meg. Az óratervben jelzett kötelező óraszám kiegészül: A kötelező pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs órák számával, (a heti kötelező óraszám 15 %-a, heti 4,5 óra). Az iskola helyi pedagógiai programja / fejlesztési terve szerint. A habilitációs – rehabilitációs órák egyéni fejlesztésre is fordíthatók az igények szerint. * A kötelező összefüggő gyakorlat (ok) óraszámával (90 – 90 óra) amelyek megszervezése a helyi sajátosságok, adottságok figyelembe vételével a nyári szünetben 1 x 3 hét. Előkészítő szakiskola A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás folyik, tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Az általános műveltséget megalapozó oktatás a NAT kiemelt műveltségi területeire irányul. A műveltségterületek és a tantárgyak megnevezésénél a tanulók iskolaváltás iránti igényét figyelembe véve a jelenleg is használt tantárgyi megnevezéseket használjuk. A szakiskola 9. évfolyamán folyó gyakorlati oktatás és a 10. évfolyamán folyó szakmai alapozás egy szakmacsoport közös (elméleti és gyakorlati) szakmai ismereteinek oktatása; készségek képességek fejlesztése történik. A szakmai gyakorlat és a szakmai alapozó oktatást csoportbontásban kell megtartani, és az elsajátítandó ismereteknek illeszkednie kell a választható szakma alapjaihoz. Ennek tartalma, így minden tanév elején kerül meghatározásra.

122

27. KOLLÉGIUMI

NEVELÉSI PROGRAM

BEVEZETŐ

Kollégiumunkban

gyermekközpontú

szemlélettel

a

sérült

gyermek

személyiségfejlesztését, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességeket fejlesztjük. Pedagógiai tevékenységünk kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium nevelési országos alapprogramja meghatározza és kijelöli a kollégium szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a szakmai fejlesztés irányait. Tartalmi iránymutatásként szolgál a kollégiumok pedagógiai programjának elkészítéséhez úgy, hogy egyidejűleg tág teret enged a szakmai önállóságuknak és meghatározza a kollégiumi nevelés céljait és feladatait, alapelveit, általános kereteit, a működéssel és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feltételeket, elvárásokat. Az alapprogram azokra a hazai és európai nevelési értékekre, kollégiumi hagyományokra, tapasztalatokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre, a tudásés kultúraközvetítésben, a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében elért eddigi eredményekre.

1. A KOLLÉGIUM TÁRSADALMI SZEREPE A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. Kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata: minden tanuló számára biztosítani – lakóhelytől és szociális helyzettől függetlenül – a minőségi tudáshoz történő hozzáférést. 123

A kollégium együttműködik az iskolával, figyelembe veszi annak pedagógiai célkitűzéseit. Tevékenységével kiegészíti a családi és iskolai nevelést, ugyanakkor érzelmi védettséget, biztonságot, szociális ellátást ad tanulóinak.

2. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS

1. A kollégiumi nevelés célja

A

kollégista

identitásának,

személyiségének,

önbizalmának,

esztétikai,

etikai

felelősségvállalásának,

ismereteinek, közösségi

jellemének,

szellemiségének

megalapozása, fejlesztése. Célként szerepel a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének,

tanulásának,

a

sikeres

életpályára

való

felkészítésének

segítése,

személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium - céljai elérése érdekében - gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet.

2. A kollégiumi nevelés alapelvei a pedagógiai tevékenységet intellektuális igényesség, kulturáltság jellemezze, az

alapvető

erkölcsi

normák

betartása

egyéni

és

életkori

sajátosságok

figyelembevétele, alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus és humanista elvek alkalmazása, a nevelés folyamatát a diákok iránti szeretet, bizalom és felelősség hassa át minél jobb együttműködés a partnerekkel (szülőkkel, iskolával stb.), az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása,

124

3. A kollégiumi nevelés feladatai

A feladatokat mindenkor a sajátos nevelési igény figyelembevételével kell meghatározni. A tételes tudás átadása mellett a kompetenciaalapú fejlesztésre helyeződik a hangsúly. A kollégiumi nevelés legfontosabb feladatául a fejlesztést (kompetencia területeket) jelöli meg. A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A kulcskompetenciák a következőképpen jelennek meg a kollégiumi nevelési programunkban:

énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése,(szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia fejlesztése) tanulási

és

gondolkodási

képességek

fejlesztése,(hatékony,

önálló

tanulás,

matematikai kompetencia, digitális kompetencia fejlesztése) felzárkóztatás,

a

tehetségek

kiválasztása

és

gondozása,

a

pályaorientáció

segítése,(anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia fejlesztése) kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése, (anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia fejlesztése) egészséges

életmód,

(természettudományos

környezettudatos kompetencia,

magatartás

szociális

és

kialakításának állampolgári

segítése

kompetencia

fejlesztése) társadalmi,

gazdálkodási

kompetencia,

jártasságok

fejlesztése,(szociális

kezdeményezőképesség

és

vállalkozói

és

állampolgári kompetencia,

természettudományos kompetencia fejlesztése) önkiszolgáló tevékenységre nevelés munkára nevelés a tiszta, rendezett környezet kialakítására való nevelés a közösség és egyén harmonikus kapcsolatának kiépítésére való nevelés a tanulási kultúra fejlesztése

125

kulturális örökségnek, hagyományok tisztelete, ápolása, identitástudat, etnikai hovatartozás erősítése, fejlesztése

A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek.

3. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE Kollégiumunk többcélú intézmény intézményegységeként működik. Az értelmileg és tanulásban akadályozott gyermekek óvodai, általános iskola és speciális szakiskolai nevelése, oktatása folyik 3 éves kortól 24 éves korig. Kollégiumi nevelési programunk összhangban

van

az

óvoda

és

iskolák

oktatási-nevelési

programjaival.

Azok

célkitűzéseinek megvalósítását segíti, illetve azok tantervi irányelveire épül. Törekszünk a családból hozott értékek megőrzésére, fejlesztésére. Biztosítjuk az egyéni képességek kibontakoztatását, segítjük gyermekeink testi, lelki és szociális fejlődését. A habilitációs célú foglalkozások tervezésénél, szervezésénél kiemelt figyelmet fordítunk a fogyatékosság típusára, mértékére. Igyekszünk a szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget megteremteni, így segítve tanulóink társadalmi beilleszkedését. A kollégiumi életet házi-, napi- illetve heti rend szabályozza. Az életrend összhangban van a kollégium és iskola működésével. Figyelembe veszi annak elsődlegességét, hogy a tanulók kötelezettségei a tanulás, pihenés, művelődés, szórakozás. 126

A mindennapi kötelező tevékenységek sorában kiemelt fontosságot tulajdonítunk a munkának, mely első helyen szerepel a rehabilitációs tevékenységek sorában. A munkára nevelés nagymértékben hozzájárul a gyermekek kiegyensúlyozott személyiségfejlődéséhez, testi, lelki egyensúlyához. Gyermekeinket ez által tudjuk leginkább alkalmassá tenni és felkészíteni a társadalomba történő beilleszkedésre. Ezáltal tudjuk a tudásból eredő hátrányokat kompenzálni. Mindennapi kötelező tevékenység a 45 perces tanulószobai foglalkozás, mely a délelőtti tanórákhoz igazodva a már megszerzett tudás elmélyítését szolgálja. Lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. A megismerés, a felfedezés, az érdeklődés fejlesztése, a tehetségek felfedezése, gondozása, a hiányok pótlása, a felzárkóztatás, az egyéni fejlesztés a nevelőtanárok és gyermekfelügyelők együttes munkáját igénylik, feltételezik. Folyamatos, mindennapi tevékenységgel foglalkoznak a kollégiumi csoportok a keretprogramban meghatározott témakörök anyagának feldolgozásával. Tanulóinknak lehetősége van igénybe venni az iskolai könyvtár szolgáltatásait. Az egészséges életmód és rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozására, fejlesztésére, a harmonikus mozgás kialakítására szolgálnak a kötelező és szabadon választható sporttevékenységek. A konditerem, szabadban lévő kézilabda, foci, és kosárlabda pályáink, tornaterem, tornaszoba, a házi, megyei, területi és országos sportprogramokba való bekapcsolódás az egészséges versenyszellemet, a küzdőképességet alakítja, fejleszti. Sikerélményhez juttatja őket azon a területen, amelyen ők is képesek felvenni a versenyt „egészséges” társaikkal.

Személyi feltételek, elvárások Kollégiumban a nevelési feladatok nagy részét szakképzett gyermekfelügyelők végzik, akik megfelelő tapasztalattal, gyermekismerettel, gyermekszeretettel rendelkeznek. Mindössze két nevelőtanár kollégánk van, aki szintén felkészült, tapasztalt személyiségek. Kollégiumi nevelésünk eredményességének legfontosabb feltétele, hogy valamennyien nevelőtestületi együttműködésben végzett felelős szakmai tevékenységet fejtsünk ki.

127

Tudatában vagyunk annak, hogy a kollégiumban dolgozók együttes példamutatása, megnyilvánulása hat a nevelés színvonalára, befolyásoló tényező a nevelés folyamatában.

Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások A kollégium személyközpontú környezet kialakítására törekszik. A kollégium tárgyi feltételeinek megléténél hangsúlyos szerepe van annak, hogy az hogyan szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, mennyire sikerült otthonossá tenni. A külső és belső környezetet úgy kell kialakítani, hogy segítse a nevelési célok elérését. Biztosított legyen a tanulók számára a nyugodt tanulás, pihenés, szórakozás, kikapcsolódás.

A kollégiumi élet megszervezése A tanulók napi életének alakítása során figyelembe vesszük az életkori és sajátos nevelési igényeket. Figyelünk arra, hogy a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit megteremtsük. Figyelembe vesszük az intézményi szokásokat, a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket is. Olyan motivációs és értékelési rendszert igyekszünk kialakítani, amely a tanulók fejlődésére ösztönző hatású. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását.

A kollégium kapcsolatrendszere A nevelési feladatok eredményessége érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanuló törvényes képviselőjével,(nevelőszülő, gyám) gyermekjóléti szolgálattal, az iskolával, társintézményekkel, települési kulturális intézményekkel.

128

4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE A kollégium - igazodva a Knt. rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. A kollégiumban hat lakóközösségben élnek a gyerekek, tanulók. Minden lakóközösség, elkészítette a napi és heti rendet, mely szerint élnek, dolgoznak, tanulnak nap- mint nap. (Lásd. 8.pontban!) A tanulói tevékenységek lehetnek csoportosak és egyéniek. Attól függően, hogy mi a foglalkozás célja, jellege:

A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások:

1. Felkészítő,fejlesztő foglalkozások (tanulónként heti 14 óra) önkiszolgálás kialakítását, fejlesztését szolgáló napi tevékenységek (reggel, este, délutáni munkán) a kollégiumi élethez kapcsolódó feladatok, tevékenységek,(munka tevékenység megszerettetését,

folyamatos,

kitartó

munkavégzésre

való

nevelést

elősegítő

foglalkozások az egyszerű játékos tevékenységtől haladva a folyamatos, kitartó munkavégzés felé rendszeres időkeretben, rehabilitációs célú munkafoglalkozás) tanulószobai foglalkozás (rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, a tanulási kultúra fejlesztése egyéni igények és szükségletek figyelembe vételével) tematikus

csoportfoglalkozások

(keretterv

témaköreinek

feldolgozását

segítő

foglalkozások)

129

2. Speciális ismereteket adó foglalkozások, (heti 10 óra) a tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozás, (beszélgetés,tanácsadás) szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: önálló és irányított játék,(pl. szabadtéri ill. kollégiumi egyéni és társas játékok, csocsó, sakk,számítógépes játékok, stb.) séta, kirándulás mindennapos testedzés, sport

– szabadtéri (foci, kosár, kézilabda, tollaslabda, röplabda,

kislabda dobás, ugrás, futás, súlydobás, stb.) ill. tornatermi (asztalitenisz, teremfoci, szekrényugrás, gimnasztika, stb.) tanulmányi, szakmai, kulturális versenyre készülés, házi bajnokságok praktikus, manuális készségek, képességek fejlesztése (pl. rajzolás, színezés, festés stb.) mesehallgatás kerékpározás, KRESZ könyvtári, kulturális és művészeti tevékenységek, tehetség-gondozó szakkörök, tv-nézés, videó, ill. DVD filmnézés zenehallgatás

Kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 130

Évfolyam (heti óraszám)

Felkészítő, fejlesztő foglalkozások

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Önkiszolgálás

3

3

3

3

---

--- ---

---

--- ---

Kollégium életéhez kapcsolódó feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése

6

6

6

6

9

9

9

9

9

Tanulószobai foglalkozás

4

4

4

4

4

4

4

4

Keretprogram szerinti tematikus csoportfoglalkozások,

1

1

1

1

1

1

1

Összesen

14

14

14

14

14

14

14

10. 11.

12.

---

---

9

9

9

4

4

4

4

1

1

1

1

1

14

14

14

14

14

10. 11.

12.

Rehabilitációs célú munkafoglalkozás

Speciális ismereteket adó foglalkozás, ill. szabadidő eltöltését szolgáló 1. foglalkozások

Évfolyam (heti óraszám) 2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Egyéni törődést biztosító foglalkozás, tanácsadás,

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Séta, mindennapos testedzés, irányított sportfoglalkozás

3

3

3

3

2

2

3

3

3

3

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

2

2

1

1

--- ---- ---- ----

Kulturális és művészeti tevékenységek, tehetség-gondozó szakkörök Játék (önálló és irányított)

131

Praktikus, manuális készségek, képességek fejlesztése Tanulmányi, szakmai, kulturális versenyre készülés,

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

3

3

---

---

---

---

1

1

1

1

1

1

1

1

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

házi bajnokságok Összesen

5. ELLENŐRZÉS A KOLLÉGIUMBAN Kollégiumi csoport napló ellenőrzése: minden hónapban. Jelenléti ív ellenőrzése: havonta. Megbeszélés: szükség esetén, munkakezdés előtt 15 perccel (1115, és 1315). Értekezletek: szükség szerint (havonta, kéthavonta). Kollégiumi foglalkozások ellenőrzése: tanévre szóló ütemterv szerint, ill. alkalmanként a körbejárás során.

Ellenőrzésért felelős: a kollégium vezetője.

6.

A KOLLÉGIUMI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE

Ahhoz, hogy a kollégiumi nevelés eredményes legyen, szükséges az együttműködés a szülőkkel, iskolával. Csak úgy válhat képessé a gyermek a nevelési folyamat végére, arra, hogy minél teljesebb mértékben sajátítsa el a társadalomba való beilleszkedéshez a minél 132

önállóbb életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket, Az egységes, következetes nevelés eredményessége, amikor tanulóink a nevelési folyamat végére képesek az alapvető erkölcsi normákat betartva egészséges, kulturált életmód kialakítására. Reális képük alakul ki a társadalomról, sikeresen működnek együtt környezetükkel, elismerik és megbecsülik

mások

munkáját,

önmagukat

képesek

környezetükkel

elfogadtatni,

beilleszkednek. Másságuk miatt már nem tűnnek ki.

7.

KOLLÉGIUMI CSOPORTFOGLALKOZÁSOK KERETTERVE ÉS ÉVES ÓRASZÁMA

A

kollégiumi

nevelés

országos

alapprogramjának

rendelkezése

szerint

a

kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

Hét

Témakör

1. Tanulási módszerek elsajátítása

1. 2.

Foglalkozás anyaga

Tanulás

2. Tanulási módszerek alkalmazása

3.

3. Könyvtár használata, dokumentum ismeret

4.

1. Ki vagyok én?

5.

Énkép, önismeret, pályaorientáció

2. Az egyén és a társadalom

6.

3. Mi leszek felnőtt korban? (Pályaorientáció)

7.

1. Társas kapcsolataink

8.

Testi és lelki egészség

2. Élet a kollégiumban

133

3. Testi, lelki egészségünk 9-10. 11.

4.Konfliktuskezelés. probléma megoldás, 1. Környezetünk állapota

Környezettudatosság

2. Közös felelősségünk

12. 13.

Felkészülés a felnőtt szerepeire.

1. Én és a család

14.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés.

2. A kollégium és az iskola

15.

Gazdasági nevelés

3. A háztartás 1. Helyismeret, helytörténet

16. 17.

Hon és népismeret

2. Múltismeret, hagyományok, jelenismeret 3. Szimbólumok

18.

1. Európaiság

19. Európai azonosságtudat, 20. 21.

Magyarság

2. Magyarság 3. Az alkotás öröme

Egyetemes kultúra

4. A gondolatok közlése

22.

8.

KOLLÉGIUMI NAPI ÉS HETIREND

Óvodai tagozat

HÉTFŐ

07 00

KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK

SZOMBAT

VASÁRNAP

Ébresztő, önkiszolgálás, reggeli

08 00

Óvodai foglalkozás

Ébresztő, önkiszolgálás, 134

reggeli

09

Szabadon választott tevékenységek

30

12 00

Ebéd

12 45

Csendes pihenő

14 30

Önkiszolgálás

15 00

Uzsonna

15 30

Óvodai foglalkozás

Szabadon választott tevékenységek

17 00

Vacsora

17 30

Önkiszolgáló tevékenységek

18 30

Szabadon választott tevékenységek

20 00

Villanyoltás

ÉATÁI alsó tagozat

HÉTFŐ 6 30

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

SZOMBAT VASÁRNAP

Ébresztő Önkiszolgálás Reggeli Ébresztő Önkiszolgálás Reggeli

8 00 Iskolai foglalkozás

Szabadon választott tevékenység

9 00 11 40

Ebéd

135

12

30

14 00 16 00

Kötelezően Szabadon Kötelező kpt. választott választott

Szabadon választott

Önkiszolgálás készülődés a hazautazásra

Kötelező rehabilitációs célú munkafoglalkozás

Szabadon választott tevékenység

Szabadon választott

Kötelező tanulószobai foglalkozás

17 00

Vacsora

17 30

Önkiszolgáló tevékenység

18 30

Szabadon választott

20 00

Villanyoltás

Szabadon választott

Szabadon választott Villanyoltás

21 30

Villanyoltás

ÉATÁI felső tagozat

HÉTFŐ 6 00 8 00 9 00

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP

Ébresztő, Önkiszolgálás, Reggeli Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai foglalkozás foglalkozás foglalkozás foglalkozás foglalkozás

Ébresztő, Önkiszolgálás, Reggeli Szabadon választott

136

12 35

13

15

14 00

Ebéd Kötelezően Szabadon Kötelező kpt. választott választott

Szabadon választott

Kötelező, rehabilitációs célú munkafoglalkozás

16 00

Önkiszolgálás készülődés a hazautazásra

Szabadon választott tevékenység

Szabadon választott

Kötelező tanulószobai foglalkozás

17 00

Vacsora

17 30

Önkiszolgáló tevékenység

18 30

Szabadon választott

20 00

Villanyoltás

Szabadon választott

Szabadon választott Villanyoltás

21 30

Villanyoltás

TATÁI alsó tagozat

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP

6 30

Ébresztő, Önkiszolgálás

7 15

Reggeli

8 00 Iskolai foglalkozás 9 00

Ébresztő, Önkiszolgálás, Reggeli Szabadon választott 137

11 40 12 30 13 30 14 00

Ebéd

tevékenység

Kötelezően választott Kötelező Kötelező rehab. rehab. munkafogl. munkafogl.

16 00

Ebéd

Szabadon választott Szabadon választott

Kötelező rehabilitáció

Szabadon választott

Szabadon választott

Tanulószobai foglalkozás

17 00

Vacsora

17 30

Önkiszolgáló tevékenység

18 30

Szabadon választ. tevékenység

20 00 Villanyoltás Villanyoltás Villanyoltás

Szabadon választ. tevékenység

Villanyoltás

Szabadonvál. tevékenység Villanyoltás

Villanyoltá Villanyoltás s

21 30

TATÁI felső tagozat

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP

6 00

Ébresztő Önkiszolgálás

7 15

Reggeli

8 00

Iskolai foglalkozás

Ébresztő, Önkiszolgálás, Reggeli

138

9 00

Szabadon választott

12 35

13 00

14 00

Ebéd Kötelező kpt.

Kötelezően választott

Szabadon választott

Szabadon választott

Kötelező, rehabilitációs célú munkafoglalkozás

17 00

Készülődé sa hazautazás ra

Szabadon választott tevékenység

Szabadon választott

Kötelező tanulószobai foglalkozás

18 00

Vacsora

18 30

Önkiszolgáló tevékenység

20 00

Szabadon választható tevékenység

21 30

Villanyoltás

Készségfejlesztő Speciális Szakiskola

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP

6 00

Ébresztő, Önkiszolgálás

6 30

Reggeli

7 00

Iskolai foglalkozás

139

8 00

Ébresztő, Önkiszolgálás, Reggeli

9 00

Szabadon választott

12 30

Szabadon választott

13 30

Ebéd

14 00

Kötelező rehabilitáció

16 00

Kötelező kpt.

Ebéd

Szabadon választott

Szabadon választott

Tanulószobai foglalkozás

17 00

Vacsora

17 30

Önkiszolgáló tevékenység

19 00

Szabadon választható tevékenység

21 30

Villanyoltás

Mezőgazdasági Speciális Szakiskola

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP

6 00

Ébresztő,

7 00

Iskolai foglalkozás

140

8 00

Ébresztő, Önkiszolgálás, Reggeli

9 00

Szabadon választott

12 30

Szabadon választott

13 30

Ebéd

14 00 15 00 17 00

Kötelező kpt

Kötelezően választott

Szabadon választott

Kötelező rehabilitáció

Ebéd

Szabadon választott

Tanulószobai foglalkozás

18 00

Vacsora

18 30

Önkiszolgáló tevékenység

20 00

Szabadon választható tevékenység

21 30

Villanyoltás

A kollégium működését meghatározó dokumentumok  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről  1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról  138/1992.(X.8.) kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  20/1997. (II.13.) kormányrendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról 141

 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről  277/1997.

(XII.22.)

kormányrendelet

a

pedagógusok

továbbképzéséről

és

szakvizsgájáról  11/1994. (VI.18.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  3/2002.

(II.15.)

OM

rendelet

a

közoktatás

minőségbiztosításáról

és

minőségfejlesztéstől  46/2001. (XII.22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról  36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22.) OM rendelet módosításáról  Alapító Okirat  Pedagógiai Program  SZMSZ  Éves munkaterv  Házirend  Kollektív szerződés  Közalkalmazotti szabályzat

142