A Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon
Pedagógiai programja
Gyır
2008
2
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék…………………………………........................................................2. Beköszöntı…………………………………………………………………………….5. 1. Bevezetés…………………………………………………………………………..6. 1.1 Alapelvek…………………………………………………………...…..6. 1.2 Jogszabályi alapok……………………………………………………..6. 1.3 Az intézmény elnevezése, elérhetısége………………………………..6. 1.4 Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve…………………………6. 1.5 Az intézmény alaptevékenysége……………………………………….7. 1.6 Az intézmény mőködési területe, beiskolázási körzete………...……8. 1.7 Az intézmény rövid bemutatása, küldetése…………………………..8. 1.8 Az intézmény általános nevelési-oktatási céljai...……………………8. 1.9 Az intézmény tanulónépessége, szociológiai helyzetképe…………....9. 1.10 A pedagógiai program szerkesztésének elvei……………………...…9. 2. Az óvodai nevelés programja……………………...............................................10. 2.1 Jogszabályi alapok………………...…………………………………10. 2.2 Felvétel az óvodába………………………………...………………...10. 2.3 Óvodánk bemutatása………………………………………………...10. 2.4 Óvodánk nevelési alapelvei, célkitőzései, feladatai………………...11. 2.5 Gyermek és ifjúságvédelem………………………………………….13. 2.6 Szülı, gyermek, pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei………………………………………………13. 2.7 Nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelésben részt vevı óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatok……………………………………………………………...13. 2.8 A nevelési program végrehajtásához szükséges, nevelımunkát segítı eszközök, felszerelések jegyzéke…………………...………………14. 2.9 Környezeti és egészségnevelési feladatok…………………………...14. 2.10 Az óvodai élet megszervezése………………………………………..14. 2.11 Tevékenységi területek és heti rendszerességük a gyógypedagógiai óvodánkban……………………………………………..…………...15. 3. Az általános iskola nevelési programja……………………………………..….16. 3.1 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai…………………………………………16. 3.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok………..20. 3.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok………………………..21. 3.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos tevékenység……………………………………………………………………..22. 3.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek….....22. 3.6 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok…………….22. 3.7 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok……………………………………………………………23. 3.8 Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek………………23. 3.9 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök jegyzéke…………………………………...24. 3.10 Szülı, tanuló, pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei……………………………………………….24. 3.11 Egészségnevelési és környezeti nevelési program………………….25. 3
3.12 3.13 3.14 3.15 3.16 3.17
Fogyasztóvédelmi program………………………………………….26. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzése, mérési értékelési, minıségbiztosítási rendszere……………………………30. A tanórán kívüli foglalkozások rendje……………………………...30. A sportolás és a mindennapos testmozgás biztosítása……………..31. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya………...31. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai……………….31.
4. Az alapfokú iskola helyi tanterve………………………………………..……...32. 4.1 Jogi és szakmai alapok……………………………………………....32. 4.2 Foglalkozások szervezésének alapelvei……………………………..32. 4.3 Az intézmény felvételének rendje…………………………………...32. 4.4 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei…………………..32. 4.5 Az értékelés rendszere……………………………………………….33. 4.6 A tankönyvek kiválasztásának elvei………………………………..34. 4.7 Az iskolai fejlesztés szakaszai……………………………………….34. 4.8 Képesség szerint differenciált csoportok szervezése………………35. 4.9 Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció……………………...36. 4.10 Az egyéni fejlesztéshez, felzárkóztatáshoz felhasználható órakeret beillesztése……………………………………………………………37. 4.11 Az iskolában tanított tantárgyak elnevezései és óraszámai……….37. 4.12 A szabadon felhasználható órakeret alkalmazása és beillesztése az óratervbe……………………………………………………………..38. 4.13 Szükséges dolgozói létszám..………………………………………...38. 4.14 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek….38. 5. A fejlesztı iskola nevelési programja…………………………………………..39. 5.1 Törvényi háttér………………………………………………………39. 5.2 A fejlesztı iskolai nevelés-oktatás…………………………………..39. 5.3 A rehabilitációs pedagógiai program………………………………39. 5.4 A tanulói jogviszony…………………………………………………40. 5.5 A továbbhaladás………………………………………………...…...40. 5.6 Átjárhatóság az iskola többi osztályába……………………………40. 5.7 Csoportlétszám…...………………………………………………….40. 5.8 A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek……………………..41. 5.9 A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek akadályozottságuk szerinti besorolása…………………………………………………...42. 5.10 Nevelési program…………………………………………………….42. 5.11 A fejlesztı iskolai oktatás feltételei…………………………………43. 5.12 Az értékelés rendszere a fejlesztı iskolai oktatásban……………..44. 6. Pervazív fejlıdési zavarral élı gyermekek óvodai és iskolai nevelése……….45. 6.1 Törvényi háttér………………………………………………………45. 6.2 Az autista gyermekek jellemzése…………………………………...45. 6.3 Általános alapelvek………………………………………………….47. 6.4 Az autizmus specifikus gyógypedagógia általános céljai………….48. 6.5 Tanulói jogviszony…………………………………………………..48. 6.6 Az óvodai nevelés……………………………………………………49. 6.7 Az iskolai nevelés-oktatás…………………………………………...50.
4
6.8 6.9
A szülı és a pedagógus együttmőködése…………………………...51. Mérés és értékelés……………………………………………………51.
7. A Készségfejlesztı Speciális Szakiskola szakmai programja……………........52. 7.1 Az intézmény mőködésének jogszabályi alapjai…………………....52. 7.2 Felvétel a Készségfejlesztı Speciális Szakiskolába…………………52. 7.3 A szakiskola bemutatása……………………………………………..52. 7.4 Célok és feladatok a Készségfejlesztı Speciális Szakiskolában……52. 7.5 A továbbhaladás feltételei a Készségfejlesztı Speciális Szakiskolában……………………………………...………………….53. 7.6 Az értékelés rendszere, formái………...…………………………….53. 7.7 A tankönyvek kiválasztásának elvei a Készségfejlesztı Speciális Szakiskolában………………………………………………………....54. 7.8 A speciális szakiskola órateve………………………………….…….55. 7.9 Rehabilitációs órakeret alakulása a 9-10. évfolyamon……………..55. 7.10 A 11-12. évfolyam ………………………………...………………….55. 7.11 Rehabilitációs órakeret alakulása a 11-12. évfolyamon…………...55. 7.12 Szabadon felhasználható órakeret az óraszámokkal...…………….56. 8. A kollégium pedagógiai programja…………………………………….……....57. 8.1 A kollégium mőködésének jogi alapjai……………………………..57. 8.2 A kollégiumi felvétel és mőködés rendje…………………………...57. 8.3 A kollégiumi nevelés alapelvei és célkitőzései……………………...57. 8.4 A tanulók életrendje, tanulása, szabadidejének szervezése…….....58. 8.5 A tanulók fejlıdését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, életkezdését segítı tevékenységek…………………………………...58. 8.6 Hátrányos helyzető tanulóknak szervezett felzárkóztató társadalmi beilleszkedést segítı programok terve……………………………...59. 8.7 Közösségi élet fejlesztése, mővelıdési és sporttevékenységek szervezése……………………………………………………………..59. 8.8 Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggı tevékenységek……….59. 8.9 A kollégium hagyományos rendezvényei…………………………...59. 8.10 Az iskolával és a szülıvel való kapcsolattartás együttmőködés formái…………………………………………………………………60. 8.11 Nemzeti, etnikai kisebbségnevelés a Kollégiumban………………..60. 8.12 A kollégiumban folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosítási rendszere………………………….60. 8.13 Kollégiumi mőködés óraszámai……………………………………..61. 8.14 Szükséges dolgozói létszám………………………………………….61. 8.15 Eszközszükséglet a kollégiumban…………………………………...61. 9. Különleges Gyermekotthon……………………………………………..………62. 9.1 A Gyermekotthonra vonatkozó strukturális szabályok………….62. 9.2 A szakmai program megvalósításának összetevıi………………..66. 9.3 A gyermekotthon kapcsolatrendszere……………………………..70. 9.4 A Minıségbiztosítás elemei…………………………………………70. 9.5 Elbocsátás az otthonból…………………………………………….70. 9.6 Az utógondozás……………………………………………………...71. 9.7 Dokumentáció……………………………………………………….71. 10. A Pedagógiai Program érvényessége …………………………………………..72.
5
Beköszöntı A Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon nem a megszokott iskolák közé tartozik. Egy sajátos többcélú intézmény, amelynek légkörét az egymásrautaltság, egymás megsegítése és a jól felfogott intimitás hatják át. Nevelési és oktatási elveinket, céljainkat és az ebbıl eredı feladatainkat meghatározza intézményünk speciális jellege. Sérült és ép emberek együttélése jelenti a mindennapokat. Ebben a közegben kell elfogadni a másságot, tiszteletben tartani azt, hogy sérült gyermekek és a velük foglalkozó felnıttek egymásért dolgoznak. A ránk bízott gyermekeknek nem a fogyatékosságait hangsúlyozzuk, hanem az adott értelmi képességeknek minél maximálisabb fejlesztésére és kihasználására törekszünk. Különösen fontos, hogy a sérült gyermeket, mint teljes embert nézzük, megkeressük azokat a képességeiket, amelyekben erıs és képes a teljes értékő tevékenységre. Hinnünk kell, hogy minden embernek célja, feladata kell, hogy legyen ebben a világban, s mi segíthetünk ennek megtalálásában. Ezért meg kell teremtenünk sérült gyermekeinknek és fiataljainknak az öröm, a boldogság, a megelégedettség és a biztonság komfortos érzését. Nem a másságon sajnálkozunk, hanem megpróbáljuk gyermekeinket a humanista nevelési eszméken keresztül megközelíteni és megérteni. Munkánk minden területén a legnemesebb emberi értékeket szeretnénk megvalósítani, melynek középpontjában a szeretet áll. Ezt mindig jól és maradéktalanul szeretnénk teljesíteni, ami természetesen szinte elérhetetlen mérce, de megvalósításáért igyekszünk mindent elkövetni.
Kedves Olvasó! A fent leírtak szellemében próbáltuk összeállítani Pedagógiai programunkat. Fejezetei és az abból adódó megvalósítandó feladatok biztosítják a ránk bízottak legmesszemenıbb szolgálatát, az intézményt fenntartók, a szülık valamint az iskola külsı közönségének megelégedését.
6
1. Bevezetés l. l. Alapelvek Ez a pedagógiai program az 1998-ban készült és jóváhagyott pedagógiai program felülvizsgálata, és a jogszabályi és szervezeti változások következtében létrejött változások alapján korrigált és részben átszerkesztett változata, azzal jogfolytonos.
l.2. Jogszabályi alapok A pedagógiai program készítésénél és módosításánál alkalmazott jogszabályok: Az 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról Az 1993. évi LXXVI. törvény a Szakképzésrıl Az 1998. évi XXVI. törvény a Fogyatékos személyek jogairól, és esélyegyenlıségük biztosításáról • A közoktatásról szóló tv. végrehajtásáról szóló 20/1997.(II.13.) Korm. rendelet • A sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet • A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet • Gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. Az intézmény alapító okirata Az önkormányzat minıségirányítási programja Az intézmény minıségirányítási programja
• • •
1.3. Az intézmény elnevezése, elérhetısége Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon Cím: 9023 Gyır, Bárczi Gusztáv utca 2. Telefon/Fax: (96) 419-022 (96) 419-231 (96) 419-550 – igazgató
[email protected] E-mail: Internet: www.barczi-gyor.hu
1.4. Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve Gyır-Moson-Sopron Megyei Közgyőlés, 9021 Gyır, Árpád u. 32.
7
1.5. Az intézmény alaptevékenysége (alapító okirat alapján) 851020
852010
853200
889130 559000
856000
562900
855100 879040
Óvodai nevelés sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése középsúlyos értelmi fogyatékos, autista vagy autisztikus tüneteket mutató gyermekek óvodai nevelése Alapfokú oktatás sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, oktatása középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása, nevelése autista vagy autisztikus tüneteket mutató gyermekek oktatásának, nevelésének ellátása szorgalmi idıben, napi bejárással halmozottan fogyatékos (középsúlyos értelmi fogyatékos és testi vagy érzékszervi fogyatékos) Gyır- és Gyır környéki gyermekek oktatásának, nevelésének ellátása kis létszámú terápiás fejlesztı csoportos formában, szorgalmi idıben napi bejárással fejlesztı iskolai oktatás súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek részére annak a tanítási évnek az elsı napjától, amelyben a 6. életévüket betöltik Szakmai középfokú oktatás Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakiskolai nevelése, oktatása sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatása az alapoktatásból kikerülık készségfejlesztı speciális szakiskolai oktatása Oktatást kiegészítı tevékenység napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi idıben) Üdülési egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás diákotthoni, kollégiumi szállásnyújtás sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók számára Oktatást kiegészítı tevékenység: pedagógiai szakszolgálat - az intézmény tanulóinak logopédiai ellátása - gyógytestnevelés, gyógytorna Egyéb vendéglátás óvodai intézményi közétkeztetés iskolai intézményi közétkeztetés kollégiumi intézményi közétkeztetés Egyéb sporttevékenység diáksport Gyermekotthonban elhelyezettek ellátása gyermek- és ifjúságvédelem feladatai nevelıotthoni és nevelıintézeti ellátás az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, utógondozói ellátásban részesülı középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek, fiatal felnıttek számára otthont nyújtó (teljes körő) ellátást biztosít különleges gyermekotthoni formában család- és utógondozás a gyermekotthonban ellátott gyermekek és fiatal felnıttek részére
8
1.6. Az intézmény mőködési területe, beiskolázási körzete Beiskolázási körzetünk Gyır-Moson-Sopron megye területe. Tanulóink a Gyır-MosonSopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ (Szakértıi Bizottság) véleménye alapján kerülnek beiskolázásra. 1994-ben történt megállapodás alapján a Gyır Megyei Jogú Város speciális nevelési igényő (értelmileg akadályozott) gyermekeit is intézményünk fogadja.
1.7. Az intézmény rövid bemutatása, küldetése
A Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon a Gyır-Moson-Sopron Megye területén élı értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók nevelését–oktatását látja el. 1977 óta fogadunk gyógypedagógiai fejlesztést igénylı gyermekeket. Óvodásaink 3 éves kortól nyernek felvételt. Egyéni és csoportos foglalkozások során korrigáljuk a fennálló rendellenességeket, és megelızzük a következményes ártalmak kialakulását. Iskolai tagozatunk 8 évfolyamos, ahol a fejlesztés speciális tanterv alapján történik. 9-10. évfolyam, szakképzési elıkészítıként mőködik. Készségfejlesztı Speciális Szakiskolánk évfolyamain (11-12. évfolyam) az életkezdéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása folyik. Alapvetı küldetése intézményünknek, hogy a bekerülı értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) gyermekek és fiatalok számára egyéni szükségleteiknek és személyiségállapotuknak, valamint mentális képességeiknek megfelelı nevelést, oktatást és fejlesztést biztosítsuk. Értelmileg akadályozott tanulóink felnıtt korukra sem válnak önálló életvezetésre alkalmassá. Küldetésünk alapja, hogy minél irányíthatóbb, együttmőködıbb, alkalmazkodóbb és elemi munkavégzésre képes fiatalokat neveljünk.
1.8. Az intézmény általános nevelési-oktatási céljai: •
Az értelmileg akadályozott gyermekek korrekciós nevelése-oktatása során arra törekszünk, hogy korai életszakasztól adottságainak maximális kihasználásával a mindennapi élet tevékenységeit egyre kevesebb segítséggel tudják elvégezni,
•
A tanítási tanulási folyamatba minél eredményesebben bevonhatók legyenek,
•
Megfelelı irányítás mellett egyszerő értékteremtı munkatevékenységek elvégzésére képes fiatalokká váljanak, hogy minél teljesebb emberi életet élhessenek.
9
• • • • • •
Egyéni képességeik figyelembe vételével jussanak magasabb szintő ismeretekhez a társadalmi integrációban és alkalmazkodásban Alakuljon ki és kerüljön az egyéni adottság alapján elérhetı legmagasabb szintre a tanulók munkához, önkiszolgálásához való viszonya Ismerjék meg a szabadidı eltöltésének hasznos módjait, szeressék meg azokat és lehetıségeik szerint építsék be egyéni életvezetésükbe. Igyekezzenek egészségesen élni, testüket gondozni, karban tartani, ápolni. Ismerjék meg környezetüket, óvják azt és kerüljék a veszélyeket Legyenek képesek a környezetükkel való kultúrált kommunikációra, értsék annak közléseit, jelzéseit és erre megfelelıen tudjanak reagálni.
Az intézmény egyes, részben önálló szakmai egységei önálló célokat és feladatokat valósítanak meg, de ezek a célok és feladatok az alapvetı stratégiai céloktól és feladatoktól nem térhetnek el.
1.9. Az intézmény tanulónépessége, szociológiai helyzetképe Az utóbbi években a tanulói létszámunk 9-10%-a állami gondoskodásban részesül. A gyermekek kis hányada él gondoskodó, biztonságos hátteret nyújtó családi környezetben. Jó anyagi körülmények között élı gyermekek száma minimális. Sok az iskolázatlan, lecsúszott egzisztenciájú munkanélküli, fogyatékos vagy rokkant szülı. Az utóbbi családi környezetbıl érkezı gyermekek hátránya halmozódik.
1.10. A pedagógiai program szerkesztésének elvei Intézményünk, mint többcélú közoktatási intézmény, egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot /Kt. 45§ (4)/ készített. Az egyes feladatok ellátásához óvodai nevelési programot, a pervazív fejlıdési zavarban szenvedı gyermekek számára óvodai programot és iskolai tantervet, fejlesztı iskolai rehabilitációs pedagógiai programot, iskolai nevelési programot és helyi tantervet, szakiskolai szakmai programot, kollégiumi pedagógiai programot készít, amelynek elsı fejezetében azokat az elveket rögzíti, amelyek a teljes intézményi mőködést átfogják. Az ezt követı pontokban a szakmailag önálló egységek speciális sajátosságait, egyedi programjait, tantervét tartalmazó programok kerültek összeállításra. Ezekben a pontokban már nem ismételjük meg az általános fejezetekben meghatározottakat. A nevelési program általában a teljes intézménystruktúrára vonatkozik.
10
2. Az óvodai nevelés programja 2.1. Jogszabályi alapok A Közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása az óvodák mőködését, az óvodákban folyó pedagógiai munka alapjait nem érintette, nem változtatta meg. Az óvodai nevelı munka Az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülı óvodai nevelési program alapján folyik. Vonatkozó jogszabályok 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról 24.§ 45.§ 47.§ 50.§. 137/1996 (VIII. 28.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról. Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve, és a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet.
2.2. Felvétel az óvodába Az a gyermek kerülhet a gyógypedagógia óvodánkba, aki rendelkezik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével, s megfelel a következı minimum-követelménynek a 6 hét próbaidı végére. mozgás terén:
helyzet és helyváltoztató alapmozgásokra képes
gondozás terén:
legyen együttmőködı
kommunikáció terén: figyel a beszélıre, minimális kontaktus kialakítható vele, szociális fejlettség terén: csoportban nevelhetı, önmagára és társaira nem jelent veszélyt.
2.3. Óvodánk bemutatása Intézetünk óvodájában a Gyır-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ javaslata alapján 3 éves kortól fogadjuk a gyermekeket. Az elhelyezéshez szülıi beleegyezés szükséges. A gyermekfelügyelık délelıttönként állandó segítséget biztosítanak, délutánonként és hétvégenként ık végzik a nevelési, gondozási feladatokat. Óvodánk bentlakásos formában mőködik, de fogad naponta otthonról érkezı gyermekeket is. Legfontosabb feladataink az önkiszolgálással kapcsolatos teendık elsajátítása, a közösségi életre nevelés, a beszédindítás és az iskolára való felkészítés.
11
Munkánk eredményeként gyermekeink önmagunkhoz képest fejlıdést mutatnak, neveltségi szintjük lehetıvé teszi az iskolai tagozaton való nevelı-oktató munka folytatását. Néhány gyermeket sikerült a tanulásban akadályozottak iskolájába áthelyezni. Óvodánk nyitottságát bizonyítja az a több éves hagyomány, hogy a város egyik ép gyermekeket foglalkoztató óvodájával közös ünnepeket szervezünk, ezzel is elısegítve gyermekeink elfogadását.
2.4. Óvodánk nevelési alapelvei, célkitőzései, feladatai
2.4.1. Alapelvek -
Pedagógiai munkánk kiindulópontja a gyermek személyiségének kibontakoztatása, emberi jogainak és szabadságának tiszteletben tartása.
teljes
-
A gyermekek teljes jogú tagként vegyenek részt az óvodai ellátásban.
-
Olyan szolgáltató rendszert biztosítunk, amely tiszteletben tartja a gyermeket, mint fejlıdı személyiséget, elısegíti testi, lelki, értelmi fejlıdését és különleges védelemben részesíti.
-
A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége. Az óvoda egyrészt folytatja a család nevelı munkáját, másrészt új és speciális nevelési hatásokkal egészíti ki.
2.4.2. Célkitőzések Olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítását. A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás. Az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik: -az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitődök, normák kialakítására, -speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíti az egyre pontosabb észlelést, fejleszti a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elısegíti a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását. -a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapoz, -a program gyógypedagógiai hagyományokra, a legújabb szakirodalomra, a gazdag tapasztalatokra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérı fejlıdési üteméhez igazodik, -differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással szolgálja a képességfejlesztést, törekszik a hiányosan mőködı képességek korrekciójára valamennyi területen.
12
A fejlesztés legfontosabb területei: -közösségi magatartás kialakítása, -önkiszolgálás fejlesztése, -a nagymozgások kialakítása, korrigálása, az egyensúlyérzék fejlesztése, -a manuális készség fejlesztése, -a beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása, -a játéktevékenység fejlesztése -a speciális zenei nevelés alapjainak lerakása
2.4.3. Feladatok Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítése.
2.4.3.1.
Egészséges életmód alakítása -segítse elı, hogy mozgásuk harmonikus összerendezett legyen, -sajátítsák el az egészséges életmód szokásait, -ismerjék fel a legalapvetıbb testi szükségleteiket, és maguk is járuljanak hozzá kielégítésükhöz, -legyenek egészségesek, edzettek, alkalmazkodó képesek, -legyen egészséges és biztonságos a környezetük.
2.4.3.2.
Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek jellemzı sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derős, szeretetteljes légkör vegye körül. Fontos, hogy szocializációjuk szempontjából az óvodai nevelés: -tegye vonzóvá az óvodai közösséget, -biztosítsa akaratának fejlıdését (önállóság, önfegyelem, feladattudat, feladattartás, szabálytudat), -járuljon hozzá erkölcsi tulajdonságuknak a fejlıdéséhez (segítıkészség, figyelmesség, barátkozás),
2.4.3.3.
Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Kiemelt jelentıségő az anyanyelv fejlesztése: -keltse fel a gyermek beszéd iránti érdeklıdését -fejlessze a gyermek beszédmegértését -alakítson ki ösztönzı légkört a beszéd megindításához -alakítsa ki a szóbeli közlés igényét -fejlessze a gyermekek hallását, illetve hallási megkülönböztetı képességét, -alakítsa ki és fejlessze a gyermek aktív és passzív szókincsét -készítse elı a mondatalkotást
13
-biztosítson a gyermekeknek változatos tevékenységet, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetrıl -fejlessze a gyermekek érzékelésének, észlelésének emlékezetének figyelmének , képzeletének gondolkodásának kialakítását. Gyermekeink különbözı fejlettségi szinten állnak, ezért kiemelt feladat a differenciált fejlesztés, különösen a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatása.
2.5. Gyermek-és ifjúságvédelem Tanév elején a hátrányos helyzető, veszélyeztetett gyermekek adatainak összegyőjtése, nyilvántartásba vétele. Szülık tájékoztatása a gyermekekkel kapcsolatos ügyek intézésérıl. Az igazolatlanul hiányzó tanulók jelzése az illetékes önkormányzatoknál. Rendszeres tájékozódás a problémás családok helyzetérıl. Szükség esetén családlátogatások szervezése, környezettanulmányok készítése. Kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi munkával foglalkozó intézményekkel. Jogszabály változások figyelemmel kisérése. Gyermek és ifjúságvédelmi fogadóóra szülık számára, elıre meghirdetett idıpontokban. Intézményünkben 1998. november 30. óta mőködik gyermekotthon. Az egység a SZMSZ valamint Szakmai Program alapján mőködik.
2.6. Szülı, gyermek, pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlıdését. Ennek alapvetı feltétele a családdal való együttmőködés. Az együttmőködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelısség. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményezı. A kapcsolattartás formái: -szülıi értekezlet -nyílt nap -egyéni beszélgetések -kölcsönös támogatás -koordinált pedagógiai tevékenység Ennek feltétele a kölcsönös bizalom, ıszinteség, korrekt magatartás.
2.7. Nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelésben részt vevı óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatok Óvodánkban a kis létszámra való tekintettel az etnikai és kisebbségi kultúrából adódó problémákat helyi körülmények között megoldjuk.
14
2.8. A nevelési program végrehajtásához szükséges nevelı munkát segítı eszközök, felszerelések jegyzéke Az óvodai csoportokban a felszerelési és eszköz jegyzékben foglaltak egy része már beszerzésre került. Az óvodai felszerelések és eszközök jegyzékét a 8.sz. melléklet tartalmazza.
2.9. Környezeti és egészségnevelési feladatok A környezeti és egészségnevelési feladatok óvodánkban az egész nap folyamán jelen vannak. Az óvodai élet megszervezésénél alapvetı szempont, hogy a környezeti és egészségügyi szokások kialakítását az alapoktól kell elkezdeni. Célok: -higiénés szokások kialakítása (testápolás, öltözködés, táplálkozás, mozgástestedzés, pihenés-alvás), -igény kialakítása a mindennapos testmozgásra, -a gyermek érdeklıdésének felkeltése a szőkebb környezet élı és élettelen tárgyai iránt, -helyes viselkedési szokások kialakítása a környezet megvédése érdekében.
2.10. Az óvodai élet megszervezése
2.10.1.
Személyi feltételek, óvodai csoportonként: -2 fı óvónı (gyógypedagógus) -1 fı gyógypedagógiai asszisztens/ gyermekfelügyelı -1 fı dajka
2.10.2.
Tárgyi feltételek: -csoportszoba, -gyermekmosdó, zuhanyzó, -gyermek öltözı, -nevelıi szoba, -ünnepélyek lebonyolítására szolgáló közös helyiség, -tornaszoba, -jól felszerelt tágas udvar
15
2.10.3.
Az óvoda napirendje
A közösségi élet kerete a napirend, amely biztosítja a gyermek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenést, életkoruknak és egyéni szükségleteiknek megfelelı váltakozását. A napirendet rugalmasan kezeljük és figyelembe vesszük a rendszeresség és következetesség elvét.
2. 11. Tevékenységi területek és heti rendszerességük a gyógypedagógiai óvodánkban
a foglalkozási területek
heti elıfordulás
anyanyelv mozgásfejlesztés önkiszolgálás
5 5 2
vizuomotoros fejlesztés
3
játékra nevelés
3
egyéni fejlesztés zenei nevelés alapjai
5 2
a foglalkozás formája csoportos, egyéni csoportos egyéni, mikrocsoportos mikrocsoportos vagy egyéni csoportos, mikrocsoportos vagy egyéni egyéni mikrocsoportos
2.11.1. Kiegészítı terápiák: Logopédiai kezelés: megkésett terápia Speciális úszásoktatás elemei: vízhez szoktatás, a vízben való biztos mozgás, a helyes levegıvétel elsajátítása, az úszás elıkészítése, a siklás-esetleg úszás- megtanítása erre kiképzett gyógypedagógus úszóedzı vezetésével. Terápiás lovagoltatás: a szülı igénye szerint az erre alkalmas gyermekek terápiája erre kiképzett szakember vezetésével. Gyógytorna vagy gyógytestnevelés, illetve konduktív fejlesztés. Speciális zenei fejlesztés Óvodai programunk az „Add a kezed” értelmileg akadályozott óvodások nevelési programjának adaptációja (1. sz. melléklet).
16
3. Az általános iskola nevelési programja 3.1 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
3.1.1. A nevelı-oktató munkánk pedagógiai alapelvei Az intézmény hagyományaival, tapasztalataival és a korszerő gyógypedagógia módszereivel, eszközeivel teljesíti feladatait. A megye olyan többcélú intézménye, amely ellátja az értelmileg akadályozott óvodáskorú gyermekek fejlesztését, valamint a tankötelezettség teljes idıszakában biztosítja az értelmileg akadályozott tanulók számára a speciális oktatást. Az intézmény mőködésében minden szinten érvényesülnek a gyógypedagógia általános alapelvei (korrektív jelleg, kompenzáló, habilitációs és rehabilitációs tevékenységek). Pedagógiai munkánk kiindulópontja a gyermekek képességeinek maximális kihasználása. Munkánkat a demokrácia és a humanizmus értékei hatják át Olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, amely biztosítja számukra az egyenértékőség érzését Tanulóinkat az értékteremtı munkatevékenység élményében részesítjük. A gyermekek által értelmezhetı alapvetı emberi értékek tisztelete. Munkánkat a normalizációs elv alapján végezzük. A nevelés oktatás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: Az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. A szenzoros és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak a tanulók, ezért szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb a fejlesztés. Tanulásukban, ismeretszerzésük tervezésénél számolni kell a rövid idejő odafordulással, tevékenységi kedvvel, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével. A tanulási tempó, a bevésés jelentıs változása, a tanulási helyzetekhez való kötıdés, a bizonytalan megırzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a sok és eltérı helyzetekben végzett gyakorlást. A szociális képességek területén jelentkezı akadályozottságok ( pl. a normakövetés képességének zavara, kooperatív készségek hiánya, a kritikátlanság, az önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok) korrekcióját a fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem elıtt kell tartani.
17
A fejlesztést nehezítı külsı tényezık (hospitalizáció, helytelen szülıi magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlıdés következményeként fellépı magatartászavar stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre. Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek mőködési zavarai, mozgászavar, epilepszia) jelentıs mértékben befolyásolják az egész személyiség fejlıdését. A pedagógiai folyamat során tág teret kell biztosítani a hátrányok kezelésére, az egyéni bánásmódra. A nagy mértékő egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna, logopédia, különféle terápiák) oldható meg optimálisan.
3.1.2. Az intézmény általános nevelési-oktatási céljai •
Az értelmileg akadályozott gyermekek korrekciós nevelése-oktatása során arra törekszünk, hogy korai életszakasztól adottságainak maximális kihasználásával a mindennapi élet tevékenységeit egyre kevesebb segítséggel tudják elvégezni,
•
A tanítási tanulási folyamatba minél eredményesebben bevonhatók legyenek,
•
Megfelelı irányítás mellett egyszerő értékteremtı munkatevékenységek elvégzésére képes fiatalokká váljanak, hogy minél teljesebb emberi életet élhessenek. Egyéni képességeik figyelembe vételével jussanak magasabb szintő ismeretekhez a társadalmi integrációban és alkalmazkodásban Alakuljon ki és kerüljön az egyéni adottság alapján elérhetı legmagasabb szintre a tanulók munkához, önkiszolgálásához való viszonya Ismerjék meg a szabadidı eltöltésének hasznos módjait, szeressék meg azokat és lehetıségeik szerint építsék be egyéni életvezetésükbe. Igyekezzenek egészségesen élni, testüket gondozni, karban tartani, ápolni. Ismerjék meg környezetüket, óvják azt és kerüljék a veszélyeket Legyenek képesek a környezetükkel való kultúrált kommunikációra, értsék annak közléseit, jelzéseit és erre megfelelıen tudjanak reagálni.
• • • • • •
Az intézmény egyes, részben önálló szakmai egységei önálló célokat és feladatokat valósítanak meg, de ezek a célok és feladatok az alapvetı stratégiai céloktól és feladatoktól nem térhetnek el.
3.1.3. A nevelı-oktató munka feladatai • • •
egyénre szóló fejlesztés egyéni képességek kibontakoztatása hátrányok csökkentése, ami a szociális kulturális környezet eltérésébıl fakad erısítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat
18
• • • •
tanulási tevékenység közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók segítıkészségét, szolidaritásérzékét, empátiáját szolgálja a szőkebb és tágabb környezet megismerését tudatosítsa a gyermekekben a szőkebb és tágabb környezetbıl megismerhetı értékeket a munka hasznosságának és értékének minél mélyebb tudatosítása
3.1.4. Eljárások, módszerek
3.1.4.1. A meggyızés felvilágosítás, tudatosítás módszerei: - minta - példa - bírálat - beszélgetés - felvilágosítás - tudatosítás (egyénenként változó)
3.1.4.2. A tevékenység megszervezésének módszerei: - megbízás - követelés - ellenırzés - értékelés - játékos módszerek - gyakorlás 3.1.4.3. A magatartásra ható módszerek: ösztönzı módszerek -ígéret -biztatás -elismerés -dicséret -szóbeli dicséret -jutalmazás -szóbeli dicséret -jutalom kényszerítı módszerek -felszólítás -követelés -büntetés -szóbeli figyelmeztetés -osztályfınöki figyelmeztetés -igazgatói figyelmeztetés
19
gátlást kiváltó módszerek : -felügyelet -ellenırzés -figyelmeztetés -tilalom -átnevelés -elmarasztalás
3.1.5. Eszközök, módszerek
3.1.5.1. Nyelvi eszközök -beszéd -beszélgetés -szabad beszélgetés -irányított beszélgetés -spontán beszélgetés -szervezett beszélgetés -egyéni beszélgetés -csoportos beszélgetés
3.1.5.2. Nem nyelvi eszközök -arckifejezés -szemmozgás -tekintet -testközelség -testhelyzet, testtartás -mozdulatok (gesztusok)
3.1.5.3. Szociális technikák -ön-és emberismeret fejlesztéséhez -fejlesztı beszélgetések -szociális készségfejlesztı technikák -minta és modell nyújtás -megerısítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) -szerepjáték -dramatizáló tevékenység
20
3.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség fejlesztése az értelmileg akadályozottak pedagógiájának szerves része megjelenik a mindennapok tevékenységében. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az egyéb pedagógiai feladatok integráns részét képezik, hatásaikat is komplex módon fejtik ki. Az iskolai személyiségfejlesztés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, tevékenységében érvényesítendık -
tanórai nevelés tanórán kívüli iskolán kívüli nevelés
3.2.1. Az értelem fejlesztéséhez kapcsolódó motívumok -
megismerési vágy fejlesztése sokszínő, változatos formában kerüljenek kapcsolatba a világgal, hogy minden gyermeknek legyen alkalma, ideje az élmények valódi feldolgozására, beépítésére kognitív mőveletek fejlesztése, megismerés, gondolkodás, kognitív kommunikáció
3.2.2. Segítı életmódra nevelés - A szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és ennek megfelelı viselkedés, magatartás elsajátításának elısegítése - élményszerő, pozitív minták - személyes példamutatás - olyan iskolai életrend kialakítása, mőködtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, a magatartási szabályok átláthatók, és ezt mindenkitıl következetesen elvárják - a lehetı legtöbb ismeret cselekvésbe ágyazottan való feldolgozása - a pedagógusok és tanulók, illetve a tanulók egymás közötti szociális kölcsönhatásának optimalizálása - segítı légkör kialakítása, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés,
3.2.3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális mőködését szolgálják.
21
3.2.4. Önkiszolgálási képességek fejlesztése Az önellátó képesség tevékenységformáinak megismertetése, gyakoroltatása változatos formában az életkori sajátosságoknak megfelelıen - egészséges, kulturált étkezés - öltözködés, tisztálkodás, testápolás - háztartási, ház körüli munkák - vásárlási közlekedési szokások mintái, készségei. 3.2.5. Testi képességek fejlesztése, karbantartása Mozgásterápiák, gyógytorna, úszás, kondicionáló torna.
3.2.6. Befogadóképességek fejlesztése Minden korosztály jusson hozzá fejlettségének megfelelı vizuális, zenei élményekhez, az iskolai élet minden alkalmas mozzanatát kihasználva (színház, bábszínház).
3.2.7. Önkifejezési képességek fejlesztése Az önkifejezés gazdag tárházának bemutatása, gyakoroltatása (rajzpályázat, dramatizálás).
3.2.8. Önfejlesztı képesség fejlesztése Olyan helyzetek, szituációk szervezése, amely során kiderül, hogy a tanulóknak mire van hajlamuk, tehetségük (ének, tánc, hangszeres játék, stb.).
3.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az értelmileg akadályozott gyermek, és fiatal számára különösen fontos szerepe van a közösségnek. Hiszen élete során kisebb-nagyobb mértékben szüksége lesz egyéni megsegítésre a fiatalnak, nagy valószínőséggel hosszabb, rövidebb ideig kénytelen lesz speciális közösségekben való életet élni. Ehhez nélkülözhetetlen a csoportszerep gyakorlása, az alkalmazkodás képességeinek kialakulása.
3.3.1. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok -
közös szokásrend, értékrend kialakítása, elfogadtatása (napirend, hetirend, házirend) közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (közösségért végzett munka, hetesi, ügyeleti tevékenységek) folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése évrıl évre. változatos munkaformákkal az egybetartozás, az egymásért való felelısség érzésének erısítése
22
3.3.2. Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai -
A jól szervezet kötetlenebb tevékenységi formák élményei a közösségfejlesztés kiváló területei, erısítik a közösséghez való tartozás érzését Társas együttélés alapvetı szabályainak megismerése, gyakorlása Közösség iránti felelısségérzet kialakítása Közösség érdekeit szolgáló tevékenységek szervezése, amely során gyakorolhatják az elsajátított ismereteket, és tartós aktivitásra ösztönözzön (diákönkormányzat). Jelenjen meg a társak iránt az érdeklıdés, részvét, megértés, türelem
3.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos tevékenység Az intézmény sajátosságaiból adódóan a beilleszkedési és magatartási problémák kezelése is integráns része a gyógypedagógiai fejlesztı munkának. A beilleszkedési és magatartási zavarok, a személyiségfejlıdés egyéb problémáival összhangban gyakran a következményes sérülések következtében alakulnak ki, de nem ritka az, hogy a negatív környezeti hatások miatt jönnek létre. Kezelésükre a személyiség fejlesztésérıl szóló fejezetben említett eljárásokat használjuk fel. Beilleszkedési és magatartási zavarok problematikájának megoldásában, ha arra lehetıség van, be kell vonni a családot is. A szülık együttmőködésének hiánya esetén, ha mőködik a tanuló lakóhelyén, akkor a Gyermekjóléti Szolgálatot, de más együttmőködésre hajlandó társadalmi szervezetet is be lehet vonni.
3.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek Ha a tehetséget viszonyfogalomként értelmezzük, a mi intézménytípusunkban is vannak olyan gyermekek, akik egyes tevékenységeiket az átlagosnál jobban képesek végrehajtani. A tehetséges gyermekek fejlesztésére a „választható foglalkozások” keretében szervezhetı szakkörök, sportkörök és egyéb foglalkozások állnak rendelkezésre. Az igények alapján felmérjük, és éves munkatervünkben tervezzük meg a tehetséggondozást biztosító programok és foglalkozások éves tervét. A tervet esetlegesen az intézményünkbe kerülı más irányú tehetséggel megáldott tanuló szükségletei szerint módosítjuk.
3.6. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanév elején a hátrányos helyzető, veszélyeztetett gyermekek adatainak összegyőjtése, nyilvántartásba vétele. Szülık tájékoztatása a gyermekekkel kapcsolatos ügyek intézkedésérıl. Az igazolatlanul hiányzó tanulók jelzése az illetékes önkormányzatoknál. Rendszeres tájékozódás a problémás családok helyzetérıl. Szükség esetén családlátogatások szervezése, környezettanulmányok készítése. Kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi munkával foglalkozó intézményekkel. Jogszabályi változások figyelemmel kisérése. Gyermek és ifjúságvédelmi fogadóóra szülık számára, elıre meghirdetett idıpontokban
23
Nagykorúság jelzése szülıknek, illetve az illetékes szerv felé Segély kérelmek ügyintézése, felemelt családi pótlék igénylése, közgyógyászati igazolványok igénylése, érvényesítése. Intézményünkben 1998. november 30. óta mőködik Gyermekotthon. Az egység a Szervezeti és Mőködési Szabályzat valamint a Szakmai Program alapján mőködik.
3.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok Az értelmileg akadályozott gyermekek oktatását szabályozó tantervi irányelvek lehetıséget biztosítanak az egyéni bánásmód, és az egyéni haladás biztosítására iskolatípusunkban. Helyi tantervünkben a továbbhaladás feltételeként nem elsısorban a követelmények teljesítését, hanem a tanuló önmagához viszonyított fejlıdését és személyiségfejlıdésének optimális voltát kívánjuk feltételként szabni. A felsı szakaszban lehetıséget biztosít a program a kultúrtechnikák tanítása alóli mentesítésre, illetve az eltérı ütemő haladásra. A rehabilitációs órakeret egy részét a pedagógus belátása szerint a betegség vagy más okból lemaradó tanuló felzárkóztatására fordíthatja.
3.8. Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek Azok a tanulók, akiket különbözı szociális tényezık gátolnak adottságukhoz mért fejlıdésükben, szociálisan hátrányos helyzetőek. Elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezıket, amelyek hozzájárultak a helyzet kialakulásához.
3.8.1. Családi mikrokörnyezet -
gazdasági helyzet, lakásviszonyok egy fıre esı családi jövedelem kulturális helyzet (alacsony iskolázottság) családi hagyományok (erkölcsi, szociális nevelési hagyományok) a család életvitele
3.8.2. Családi házon kívüli környezet -
utca, lakókörzet negatív hatásai lakókörzet negatív hatásai kapcsolat kifogásolható magatartású erkölcső csoportokkal, egyénekkel.
3.8.3. Iskolai környezet -
naponta távolról való bejárás nem megfelelı tanuló-nevelı viszony
24
A szociálisan hátrányos helyzetben lévı tanulók esetében meg kell keresni a tanuló lakhelye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálatot, javaslatot tenni a támogatásra. Amennyiben az intézmény adományból vagy más forrásból elosztható szociális segítség nyújtására alkalmas eszközökhöz jut, úgy a rászorultság elvét kell érvényesíteni. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák -
habilitációs foglakozások mentálhigiénés programok (dohányzás - alkohol - drogmegelızési foglalkozások) szociális juttatások lehetıségeinek kihasználása (ruhatár pótlás, ingyenes tankönyv, segélyek igénylése, élelmezési költség 50%-nak térítési díjként történı fizetése, utazás térítése TB- n keresztül) külsı segítık, adományozók felkeresése pályázatok készítése konkrét programok végrehajtásához ( üdülés, kirándulás) kollégiumi elhelyezés lehetıségének felajánlása
3.9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök jegyzéke A nevelı-oktató munka végzéséhez szükséges taneszközök és felszerelések minimális mennyiségét a 11/1994 (VI. 8) MKM rendelete 7. sz. melléklete tartalmazza. Az ez alapján elkészült felmérésünket eljuttattuk a fenntartóhoz. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges felszerelések és eszközök jelenleg hiányosan állnak rendelkezésünkre, de bizonyos eszközöket pályázatok útján beszereztünk. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított változata értelmében az oktató nevelımunkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékében szereplı eszközök beszerzését a fenntartó – élve jogával – 2008-ig meghosszabbította. Az eszköz szükséglet jegyzékét a pedagógiai program 8. sz. melléklete tartalmazza.
3.10. Szülı, tanuló, pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei Az iskolai nevelés eredményességének feltétele, hogy figyelembe veszi a tanulók és a szülık speciális igényeit, és aktívan együttmőködik a család és a pedagógus közösség. Az együttmőködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelısség. A szülık és a pedagógusok szinte napi kapcsolatban vannak a gyermek érdekében. Szükség lenne az aktív szülık körét bıvíteni. Ezt egyéni szervezésekkel, érdekes programokkal lehet elérni. A megrendezett szülıi értekezleten és nyílt napokon az érdeklıdés és a részvétel jónak mondható. A szülıi értekezletekkel párhuzamosan szervezett programok növelik a részvételt ezeken a fórumokon. Külsı elıadó meghívásával (jogi, speciális szakmai stb.) még nagyobb érdeklıdést lehetne indukálni. A gyermekfelügyelık és a tanárok rendszeresen megbeszélik problémáikat. Az intézményben az egyazon gyermeket nevelı és gondozó munkatársak együttmőködése és kommunikációja is jónak mondható. Köszönhetı ez a szervezeti formának és a közeli munkakapcsolatnak.
25
Az együttmőködés formái: -
kölcsönös támogatás koordinált pedagógiai tevékenység
Az együttmőködés feltétele: -
kölcsönös bizalom tájékoztatás ıszinteség, korrekt magatartás
Segítségnyújtás formái: - szülıi értekezlet - nyílt napok - egyéni beszélgetések - folyamatos tájékoztatás a gyermek -teljesítményérıl, - magatartásáról -családlátogatások -közös kirándulások: Továbbfejlesztési lehetıségek: ankétok, elıadások, klubfoglalkozások, szülıi munkahelyen üzemlátogatás
3.11. Egészségnevelési és környezeti nevelési program Az egészségnevelés és a környezeti nevelés intézményünk pedagógiai rendszerébe beépült. Szakmai feldolgozása során érvényesülnek a speciális nevelési szükségletbıl adódó jellegzetességek, amelyek a „Fogyatékos tanulók nevelésének irányelvei”-ben pontosan megfogalmaznak. Jelentıs eltérés a „normál” programoktól, hogy a mi iskolatípusunkban a környezeti és az egészségnevelés tantárgyi szintre lebontottan, tanórai keretben épül be a tananyagba. Ez a tantárgy a helyi tantervi mellékletben megtalálható. Az egészségnevelés és a környezeti nevelés során fokozottan figyelembe kell vennünk tanulóink intellektuális hiányosságaiból adódó sajátosságait. Az életkori differenciálásnak ezen a területen fokozott jelentısége van. Az egészségnevelés az értelmileg akadályozott gyermekek pedagógiájának szerves része, és ilyen módon aktívan épül be a tananyagba tantárgyi szinten is. Az egészségnevelés az intézményi gondozás tapasztalati elemeibıl indul ki. A mi szintünkön a saját tapasztalat és a tevékenység vezethet ismeretek szerzéséhez. Ebbıl kiindulva napi életünk természetes része az egészségnevelés. Sajátos területe az értelmileg akadályozott gyermekek nevelésének az alkohol és drogproblémák esetleges megoldása. Mivel növendékeink a konkrét gondolkodás szintjén állnak, így a megelızést a felnıttek fokozott odafigyelésével oldhatjuk meg elsıdlegesen. A tanulók figyelmének túlzott irányítása erre a területre inkább negatív hatást gyakorolnak
26
tanulóinkra, hiszen a megismert dolgok erkölcsi értékítéleteinek megalkotása nem jellemzı sajátossága növendékeinknek. Ugyanakkor egyedileg találkozhatnak a problémával, aminek kezelése csak egyedileg oldható meg. Intézményünkben intézmény-egészségügyi szolgálat mőködik, melynek tagjai az iskolaorvos, a védınık. Feladatuk az egészségügyi szolgáltatás biztosítása, segítségnyújtás, tanácsadás. Az egészségnevelés és a környezeti nevelés tanulóink sajátosságaiból adódóan módosult formában mőködik intézményünkben. Intézményi egészségnevelési és környezeti nevelési programunkat a 6., 7. sz. melléklet tartalmazza.
3.12. Fogyasztóvédelmi program Fogyasztásvédelmi feladatok és a megvalósítás formái Jogi háttér 1. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztásvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következı alapvetı jogokkal rendelkezik: • az alapvetı szükségleteik kielégítéséhez való jog • a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga • a különbözı termékek és szolgáltatások közötti választás joga • a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga • a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog • az egészséges és elviselhetı környezetben való élethez való jog • a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga • a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. 2. A fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvény (elsı rész V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról.) E törvény írja elı a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatás alapvetı en állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelıség és az érdekvédelmi szervezetek együttmőködve teljesítenek. 3. Az EU 2002-2006 közötti idıszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve 4. A 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény). 5. A 24312003.(XII. 17.) számú Kormányrendelettel kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat.) Ennek értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggı ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.
27
A fogyasztóvédelmi oktatás célja " A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban"(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelı magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erıforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történı fejlıdése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentıségő. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés, döntı hatású. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülık, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik elınyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra. Erısen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: • • •
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.
Fontos továbbá a fogyasztás során: • • •
a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus 28
fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a készségfejlesztı speciális szakiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülı fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendı. Mind a javak pazarló elıállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erıforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erıforrásait gyorsulva felélı fogyasztás és a környezeti erıforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történı felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminıséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgezı anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezı anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövı nemzedékek szükségletei - és egészsége - ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem: Amikor a vevı már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. Fogyasztóvédelem az oktatásban Az egyes közismereti tantárgyak tanórai fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.
•
foglalkozásaiba
jól
beépíthetık
Számolás-mérés elemei o fejszámolási készség fejlesztése, o mértékegységek ismerete, o becslések, eredmények valósággal való összevetése, - számítások ellenırzése.
29
a
•
Beszédfejlesztés és környezetismeret, Környezet- és egészségvédelem Társadalmi ismeretek és gyakorlatok o Az ásványkincsek kiaknázása, felhasználási lehetıségei. o A villamos energia elıállításának lehetıségei. Hazai fogyasztási szokások. Takarékoskodás a vízzel (közvetlen felhasználása, öntözés- a vízdíj, elszámolási problémái.) o Eltérı fogyasztási szokások. Családi vásárlási szokásai o gyógynövények és hatásaik - gyógyszereket helyettesítı szerepük o környezetvédelem o o o o o
légszennyezés - dezodorok, spray-k, talajszennyezés - mőtrágyák, vegyszerek, szárazelemek, vízszennyezés - mosószerek, tisztítószerek, erdık védelme - szemétfelhalmozás, fakitermelés - papír és bútorgyártás hulladékgazdálkodás - környezetbarát csomagolás - újrahasznosítás, szelektív hulladékgyőjtés
az emberi egészségre káros anyagok fogyasztása, gyógyszerek - hatásai, mellékhatásai, nikotinfogyasztás következményei, túlzott alkoholfogyasztás következményei élelmiszerek összetétele (fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok... stb.), E számok (tartósítószerek, savanyítószerek, adalékanyagok... stb.), különbözı vegyszerek beépülése - ezek egészségkárosító hatása – biotermékek jelentısége, o mőanyagok - helyettesítése környezetbarát anyagokkal - mőanyag hulladékok problémája, o alkoholfogyasztás - egészségkárosítás hatása, o gyógyszerek összetétele- mellékhatásai. o o o o o o o
•
Olvasás-írás elemei o reklámnyelv o feliratok o a reklám kommunikációs csapdái
Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedık, versenyek, rendezvények)
Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai együttmőködés más iskolákkal, civil szervezetekkel, cégekkel
Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése (az iskola, mint fogyasztó és, mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások
30
Módszertani elemek • • • • • •
készségek fejlesztése: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. információgyőjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszerei a szülık és a helyi közösségek együttmőködése médiafigyelés, médiaelemezés, reklámkritika egyéni és csoportos döntéshozatal szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása), jellemzı piaci magatartások felismerése és elsajátítása.
3.13. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzése, mérési értékelési minıségbiztosítási rendszere Az értelmileg akadályozott tanulók teljesítménye egymástól lényegesen eltér. A tanulásioktatási folyamat során a ráfordított munka minıségével és mennyiségével gyakran nem arányos tanulóink tudásszintjének emelkedése. Ezért a „hozzáadott érték” mérése sem adhat reális képet a minıségi munkáról. Kifejezetten az értelmileg akadályozott tanulókra kidolgozott minıségbiztosítási eljárást nem ismerünk. Ennek ellenére nélkülözhetetlen a megfelelı minıségbiztosítási rendszer bevezetése. 2002-ben minıségirányítási rendszert dolgoztunk ki annak érdekében, hogy intézményünk mőködése partnerközpontú legyen. Minıségirányítási rendszerünket olyan formában mőködtetjük, hogy • minıségpolitikánk és minıségcéljaink teljesüljenek, • mőködésünk feleljen meg a jogszabályok elıírásainak, • tevékenységünk elégítse ki partnereink elvárásait, és ezáltal érjük el elégedettségüket, • mőködésünk eredményes legyen és folyamatosan fejlıdjön. A minıség változására az elégedettség - elégedetlenség arányainak változásából következtethetünk. A tanulók teljesítményét tanévenként egy alkalommal (tanév végén) P.A.C. teszttel mérjük. A mérések eredményét összehasonlítva kitőnik a fejlıdés mértéke. A mérések tapasztalatait a tanulók differenciált képességfejlesztése során a pedagógusok figyelembe veszik. Az intézmény minıségirányítási programjában a minıségirányítási feladatokat részletesen is szabályozzuk. Intézményi Minıségirányítási Programunkat az aktuális törvényi változásokhoz szükség szerint igazítjuk, melynek részletes tartalma külön kötetben található.
3.14. A tanórán kívüli foglalkozások rendje A tanórán kívüli foglalkozások esetében a Kt-ben biztosított szabadon felhasználható órakeret terhére biztosítunk lehetıségeket. Mivel a tanórán kívüli tevékenység az iskola, kötelezıen ellátandó feladatainak rendszerébe illeszkedik, így azokat az elsı tanítási nappal indulva és az utolsó tanítási nappal bezárólag kell megtartani.
31
A foglalkozások elızetes igényfelmérés alapján az intézmény tantárgyfelosztásában kerülnek megtervezésre. A tanórán kívüli foglalkozásra az elızetes felmérések szerint a tanév megkezdésekor jelentkezhetnek a tanulók. A foglalkozásokat úgy kell szervezni, hogy az adott területen tehetséget mutató tanulók részt tudjanak venni akár több programon is, ugyanakkor lehetıleg minden érdeklıdınek biztosítani kell, hogy valamilyen foglalkozáson részt vehessen. A foglalkozásra már beírt tanuló rendkívül indokolt eset kivételével nem maradhat ki a foglalkozásról. A tanórán kívüli foglalkozáson való részvételt az állandó felügyeletet biztosító nevelı is köteles elısegíteni. A tanórán kívüli foglalkozást tartó köteles gondoskodni a gyermekek foglalkozásra való kísérésérıl, a foglalkozás alatti felügyeletérıl és a foglalkozásról való visszakísérésrıl az állandó felügyeletet adó nevelıhöz.
3.15. A sportolás és a mindennapos testmozgás biztosítása A tanulók érdekében az intézmény biztosítja a sportolás lehetıségét és a mindennapos testmozgást. Az intézmény sporttevékenysége során részt vesz a Magyar Speciális Olimpiai Sportszövetség, a Magyar Paralimpiai Sportszövetség által szervezett regionális és országos versenyeken és rendezvényeken. A képviseletet és a versenyeken való részvételt az iskolai Sportegyesület Elnöke koordinálja.
3.16. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Iskolánkban értelmileg akadályozott tanulókat oktatunk. Diákjaink írásbeli formában nem tudják közölni a tanultakat, mivel gondolataikat, lényeglátásukat önállóan nem képesek megfogalmazni. Képtelenek az összefüggı mondatok írására. Differenciált feladatlapokat irányítással, ellenırzéssel oldanak meg, melyet piros ponttal, piros csillaggal, fekete ponttal, karikával, illetve szóbeli dicsérettel értékelünk. Mindkettı módszernek fontos szerepe van a gyermek személyiségének fejlıdésében.
3.17. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Iskolánk hagyományos oktatási rendszerben, gyógypedagógus irányításával oktatja tanulóit, délelıtt kötelezı tanítási órák, délután napközis, tanulószobai, illetve kollégiumi foglalkozások keretében. Az órarend kialakításnál figyelembe vesszük a tanulók optimális terhelésének mértékét.
32
4. Az alapfokú iskola helyi tanterve 4.1. Jogi és szakmai alapok A helyi tanterv a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelete alapján készült. A fejezet kidolgozása során az óraszámok vonatkozásában a KT 52.§ (3) bekezdés szerinti órakeret, a habilitációs, rehabilitációs órakeret meghatározásában a KT 52.§ (6), a), szabadon felhasználható órakeret vonatkozásában a KT 52.§.(7) bekezdés, továbbá a tehetség kibontakoztatására a KT 52.§ (11) c. pont szerinti órakeret elıírásait vettük figyelembe.
4.2. Foglalkozások szervezésének alapelvei A foglalkozások szervezése során figyelembe kell venni az értelmileg akadályozott tanulók egyéni sajátosságait és különleges fejlesztési igényeit. A délutáni foglalkozások anyaga kapcsolódjon a tanmenet témaköreihez. Az elıírt kollégiumi csoportfoglalkozások témaköreit a délutáni foglalkozások keretén belül dolgozzuk fel. A tanulócsoportok létszámkerete az 1993. évi LXXIX tv. 3. sz. melléklete alapján: Intézményünkben 1 tanulót 3 fı létszámként kell számítani. -
Az 1-4 évfolyamon: maximum 9 tanuló minimum 7 tanuló Az 5-8 és 9-10 évfolyamon: maximum 10 tanuló minimum 7 tanuló A 11-12 évfolyamon (elméleti képzés): maximum 12 tanuló minimum 9 tanuló A 11-12 évfolyamon (gyakorlati képzés): maximum 4 tanuló minimum 3 tanuló.
4.3. Az intézmény felvételének rendje Az intézménybe a gyermekeket, tanulókat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság érvényes szakvéleménye és intézmény kijelölése alapján, az intézmény igazgatójának jóváhagyásával lehet felvenni. Ismételt szakértıi vizsgálatot kell kérni, ha megállapítható, hogy a tanuló állapota jelentısen eltér az intézményben minimálisan elvárható szinttıl.
4.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanulók évfolyamba sorolására a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében hoz határozatot. A tapasztalatok alapján, a szülıvel (gondviselıvel) egyetértésben a tanuló más csoportba való sorolására az osztályfınök tesz javaslatot és a nevelıtestület dönt. Az értelmileg akadályozott fogyatékos tanuló fejlıdése a követelmények meghatározásával nem szabályozható, a tanulók egyéni fejlıdési üteme miatt a tanulók általában az évfolyam
33
befejezése után magasabb évfolyamba lépnek. (Automatikus továbbhaladás irányelv 3.6 fejezet utolsó bekezdése szerint.) Abban az esetben, ha a tanuló személyiségfejlıdése érdekében az alacsonyabb évfolyamú csoportban jobban biztosított a tanuló fejlesztése, úgy az osztályfınök javaslatára a nevelıtestület döntésével, illetve a szülı kérésére a tanuló egyszer, vagy többször megismételheti az évfolyamot.
4.5.
Az értékelés rendszere
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei Mit értékelünk? A tanuló önmagához mért fejlıdését az ismeretek elsajátítása, a képességek minısége, mennyiségi gyarapodása terén. A tanuló szocializáció terén mutatkozó fejlıdését, magatartásának, viselkedésének alakulását. Az értékelés rendszere, formái Az értékelési formák meghatározásánál 1993. évi LXXXIX. törvény a közoktatásról 70 §, 1-6 bekezdésének szabályait vettük figyelembe. Év végén részletes pedagógiai véleményét készítünk minden tanulóról. Magatartás értékelése Példás: (5)
felnıttekkel, gyerekekkel a kapcsolata jó, társait magatartásával nem zavarja
Jó:
felnıttekkel, gyerekekkel a kapcsolata általában jó, környezetét magatartásával általában nem zavarja
(4)
Változó: (3)
felnıttekkel, gyerekekkel a kapcsolata változó, környezetét magatartásával gyakran zavarja
Rossz:
felnıttekkel, gyerekekkel kapcsolata nagymértékben zavart, környezetét magatartásával általában zavarja
(2)
Szorgalom értékelése A szorgalmat a Kt. 70§ (2) c) pontja szerint nem értékeljük, hanem a tantárgyak értékelésében jelenítjük meg
34
A tantárgyi értékelés változatai: jól megfelelt minısítést kap az a gyermek, aki az adott osztályfokon meghatározott követelmények valamennyi pontján magas szinten teljesít, ami jeles ( 5 ) osztályzatnak felel meg. megfelelt minısítést kap az a gyermek, aki az adott osztályfokon meghatározott követelmények valamennyi pontját nagyrészt teljesíti, ami jó (4) osztályzatnak felel meg. közepesen felelt meg: minısítést kap az a gyermek, aki az adott osztályfokon meghatározott követelményeket közepesen teljesíti, ami közepes ( 3 ) osztályzatnak felel meg. gyengén felelt meg az a gyermek, aki az adott osztályfokon meghatározott követelmények valamennyi pontjában önmaga képességeihez mérten fejlıdést mutat, elégséges osztályzatnak ( 2 ) felel meg. elemi szinten felelt meg az a gyermek, aki az adott osztályfokon meghatározott követelmények valamelyikének megfelel, vagy önmagához képest fejlıdést mutat, felsıbb évfolyamba léphet.
4.6
A tankönyvek kiválasztásának elvei
A tanulók tankönyvének kiválasztása során a választott szakmai programhoz írt tankönyveket kell használni.
4.7.
Az iskolai fejlesztés szakaszai
A korábban meghatározott pedagógiai szakaszhatárok egy jól bevált pedagógiai szakaszolást tettek lehetıvé (alsó, középsı, felsı szakasz). Az itt meghatározott fejlesztési célok és tevékenységek a képzésünk sajátosságaiból adódóan az új pedagógiai szakaszhatárok bevezetésével sem változnak meg lényegesen. Ez adódik gyermekeink lassúbb, több idıt igénylı, évfolyamokon is átívelı fejlesztésébıl, egyéni haladási tempójából. Az alábbiakban ismertetjük a korábbi szakaszolás pedagógiai célkitőzéseit, illetve ezen szakaszok megfeleltetését a Kt. 8§. (3) a), b), c), d) pontjainak, illetve a 8§. (4) a), b) pontjainak:
35
Az iskolai fejlesztés szakaszai Törvénymódosítás szakaszhatárai Bevezetı Kezdı Alapozó Fejlesztı Általános mőveltséget megszilárdító Szakképzés
Évfolyamok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.( I.) 12.(II.)
Régi szakaszhatárok Alsó
Középsı Felsı Szakiskolai elıkészítı Készségfejlesztı Speciális Szakiskola
A régi felosztás szerinti pedagógiai szakaszhatárok fejlesztési céljai és feladatai: Alsó szakasz (1-3. évfolyam) A pszichés funkciók fejlesztése, képesség- és szokásrendszerek kialakítása a játékos fejlesztési formák dominanciájával. Középsı szakasz (4-6. évfolyam) A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák, kiemelve a napi tevékenységbe ágyazott ismeretközvetítést, készségfejlesztést. A fejlesztı munkának ki kell térnie a jel- és szimbólumértés képességének kialakítására. Felsı szakasz (7-8. évfolyam) Elıtérbe kerül az ismeretek bıvítése, alapvetı kultúrtechnikai ismeretek differenciált alkalmazás, a munkaképességek kialakítása és a normakövetés egyszerő szociális kapcsolatokban. Gyakorlati jellegő tevékenységek, életvezetést segítı technikák alkalmazása és megerısítése képezi a fejlesztés központi feladatát.
4.8.
Képesség szerint differenciált csoportok szervezése
A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek különbözı fejlıdési lehetıségei miatt a tanulók képesség szerinti differenciált foglalkoztatása váljon az egyéni képességek fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé. A tananyag befogadásának elıkészítésére megfelelı idıt kell biztosítani. Amennyiben a tanuló a középsı szakasz befejezésekor az egyes részterületeken a csoport nagy többségével
36
nem tud együtt haladni, egyéni és kiscsoportos formában vagy a csoportos differenciált foglalkoztatás keretében kell megkapnia a számára szükséges fejlesztést. Az adott foglalkozási keretben, a korábbi ismeretek szinten tartása mellett a praktikus tevékenységek végzésére, életviteli és gyakorlati ismeretek elsajátítására kell törekedni. Amennyiben a tanuló képességfejlıdésében, terhelhetıségében pozitív irányú változás figyelhetı meg, az egyéni fejlesztése során arra kell törekedni, hogy csatlakozhasson a többiekhez.
4.9
Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció
Az értelmileg akadályozott tanulók habilitációs és rehabilitációs foglalkozásainak célja hogy az iskolai fejlesztéshez tanórai foglalkozásokhoz szervesen kapcsolódva jelentısen csökkentse a fogyatékosságból eredı, szomatikus és pszichés hátrányokat, elısegítse a szociális érést. A habilitációs és rehabilitációs tevékenységek tervezését elızze meg a pedagógiai diagnózis elkészítése. A folyamatos diagnosztizálás segítse a fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálását, az egyéni fejlesztési program kidolgozását. A habilitáció és rehabilitáció kijelölt szakaszai iránymutatók, a szakaszhatárok a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelıen átjárhatóak. Ezeknek a foglalkozásoknak a feladatai ajánlások a tevékenységi formák megszervezéséhez. A rehabilitációs tevékenység a teljes tanítási szakaszt áthatja, az minden órába beleépül. A KT. 52.§ (6) szerint az intézmény az alapóraszám 15%-ának megfelelı óraszámban rehabilitációs foglalkozást köteles szervezni. Ezen rehabilitációs órakeret óraszámai a tanítási óra keretében szervezhetıek meg, mely óraszám hozzáadódik a (3) bekezdés kötelezı óraszámaihoz.
Az egyes osztályokban tervezhetı rehabilitációs órakeret elosztását az éves munkatervben a munkaközösségek javaslata alapján a nevelıtestület dönti el, figyelembe véve a csoportok összetételét, az egyedi csoportsajátosságokat. A rehabilitációs órakeret elosztása során egy csoportban nem szervezhetı a kötelezı óraszám 10%-ánál kevesebb, illetve 20%-ánál több rehabilitációs óra. A rehabilitációs órakeret figyelembe vételével, az adott évre, az órarend megalkotása során a foglalkozást tartó pedagógus dönti el, hogy az alábbiak közül milyen óraként szervezi a rehabilitációs foglalkozást: • • • • •
Mozgás és ritmusfejlesztı Személyiségfejlesztı rehabilitáció Érzékelı és gondolkodásfejlesztı rehabilitáció Beszéd és kommunikációfejlesztı rehabilitáció Felzárkóztató, ismeretpótló rehabilitáció
A rehabilitációs órakeret felhasználása során az órákon diagnosztikus, fejlesztı, korrektív, terápiás eljárások alkalmazhatók. A fejlesztés folyamatára írásban, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni.
37
4.10. Az egyéni fejlesztéshez, felzárkóztatáshoz felhasználható órakeret beillesztése A KT 52.§ (11) szerint az összes kötelezı órakeret 12%-a használható fel erre a célra. Az egyéni fejlesztéseket a tanulók közötti különbségek csökkentésére, egyéni sérülés specifikus terápiára lehet intézménytípusunkban felhasználni. Egyéni fejlesztésre felhasználható órakeretbıl: • • •
logopédiai fejlesztésre, beszédfejlesztésre személyiségfejlesztésre egyéni mozgásterápiára
Az egyéni foglalkoztatásra fordítható órák száma fokozatosan kerül bevezetésre, az alábbiak szerint:
AlapÓraszám 177,5
2003. 2004. szept. szept.
2005. szept.
2006. szept.
2007. szept.
2008. szept.
2009. szept.
2010. szept.
+5%
+6%
+7%
+8%
+9%
+10%
+11%
+12%
8,875
10,65
12,245
14,2
15,975
17,75
19,525
21,3
4.11. Az iskolában tanított tantárgyak elnevezései és óraszámai 1-8. évfolyam tantárgyrendszere
Tantárgyak Olvasás-írás elıkészítése Olvasás-írás elemei Beszédfejlesztés és környezetismeret Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás-mérés elıkészítése Számolás-mérés elemei Önkiszolgálás Életvitel és gondozási ismeretek Ábrázolás-alakítás Ének-zene Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Környezet és egészségvédelem Szakmai elıkészítı ismeretek Kézimunka Összesen:
1. 2
2. 2
4
4
2
2
3. 4 4
2 1 3 2 2 4
4 4
4
4 3
3
7.
8.
4
4
3
3
3
3
3
5 2 2
5 2 2
4 2
4 3
1 3 2 2 4
2 1 1 4
2 20 20 20
38
Évfolyamok 4. 5. 6.
2 2
2 2
2 2
4
4
4
3 23
2
2
4 2
3 23
3 23
25 25
4.12. A szabadon felhasználható órakeret alkalmazása és beillesztése az óratervbe: A szabadon felhasználható órakeret alkalmazása és beillesztése az óratervbe: A Kt.52. § (7) szerint az iskola a tanuló igénye és érdeklıdése szerint választható illetve nem kötelezı foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális ill. kiegészítı ismeretek megszervezésére. Az órakeret a tanórán kívüli foglalkozások egy részének megtartására is felhasználható. Ezen foglalkozások terhére kell biztosítani a Kt. 1. sz. melléklet harmadik rész II. 7. szerinti sportkört és a mindennapos testnevelést, szakkörök, sportkörök, kiscsoportos terápiás foglalkozások. Ezeket az óraszámokat a nevelıtestület döntése alapján évenként kell elosztani és az éves munkatervben rögzíteni. Az iskola óraszám összesítıje
évf.
köt.ó.
rehab
egyéni f.
szab.felh.
1. évf 2. évf 3. évf 4. évf 5. évf 6. évf 7. évf 8. évf
20 20 20 23 23 23 25 25
3 3 3 3 3 3 4 4
2 2 2 3 3 3 3 3
2 2 2 2 6 6 8 8
összesen
179 óra
26 óra
21 óra
36 óra
4.13. Szükséges dolgozói létszám Az 1993. évi LXXIX. Tv. 1. számú melléklet, Elsı részben foglaltak szerint. A feladatellátáshoz szükséges beosztást az aktuális tantárgyfelosztás tartalmazza. A részletes tantárgyankénti és évfolyamonkénti fejlesztési feladatokat a 2. sz. melléklet tartalmazza.
4.14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Értelmileg akadályozott gyermekeink számára egyénre szabható fizikai állapotot mérı tesztet dolgoztunk ki, amely a Helyi tanterv „Mozgásnevelés” és „Testnevelés” tantárgyi kidolgozáshoz mellékelve olvasható.
39
5. A fejlesztı iskolai nevelés programja 5.1. Törvényi háttér A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006. január 1-én érvénybe lépett módosítása (30/A §) értelmében: „A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az elsı napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejlesztı felkészítés keretei között a tankötelezettségét teljesíti (a továbbiakban: fejlesztı iskolai oktatás).”… „A fejlesztı iskolai oktatásban rehabilitációs pedagógiai programot és annak alapján egyéni fejlesztési terveket készítenek.” …„A fejlesztı iskolai oktatást a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztı oktatása irányelvének alkalmazásával kell megszervezni, oly módon, hogy a heti fejlesztı foglalkozások száma elérje a húsz órát.” Jelen rehabilitációs program segítséget nyújt a fejlesztı iskolai oktatás megtervezéséhez és megszervezéséhez, illetve a rehabilitációs pedagógiai programok és egyéni fejlesztési tervek elkészítéséhez.
5.2. A fejlesztı iskolai nevelés-oktatás A fejlesztı iskolai nevelést, fejlesztést egyrészt a közoktatási törvényben, másrészt a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztı iskolai oktatása irányelvében (22/2006. (V.22.) OM rendelet) megfogalmazott ajánlásoknak megfelelıen kell megszervezni. Az oktatás szervezeti és tartalmi struktúráját az intézmény a helyi adottságoknak és szükségleteknek megfelelıen alakíthatja.
5.3. A rehabilitációs pedagógiai program A rehabilitációs pedagógiai program a tanköteles korú, súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek iskolai keretek között történı fejlesztésének alapdokumentuma. A rehabilitációs pedagógiai programok kidolgozása a közoktatási intézmények pedagógiai programjához hasonlóan történik. Alapja elsısorban a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének irányelve, amely figyelembe veszi a Közoktatási törvény, a NAT és a Sajátos nevelési igényő tanulók oktatásának irányelve vonatkozó részeit is. Elméleti alapját elsısorban Franziska Schäffer koncepciója képezi, melynek megvalósíthatóságát hazai gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják. Egy egységes fejlesztı programot kell készíteni, amely támpontul szolgál az egyéni képességekhez igazított fejlesztés megtervezéséhez. A rehabilitációs pedagógiai program tervezésekor tekintettel kell lenni – a törvényi elıírásokon kívül - az ellátottak körének adottságaira és szükségleteire. „A közoktatási szolgáltatás kialakításakor, a nevelés, oktatás, fejlesztés tartalmi kidolgozásakor a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek reális életpályája és lehetıségei fontos szerepet játszanak. A nevelés, oktatás, fejlesztés és képzés célkitőzései között a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek, fiatal késıbbi életére való felkészítése hangsúlyos helyen szerepel. Ennek érdekében kell lehetıségeiket maximálisan kihasználva, személyiségük kibontakozását a megfelelı módszerekkel és eszközökkel, neveléssel és terápiával segíteni, hogy a lehetıségekhez mért legnagyobb önállóságot érhessék el a mindennapos tevékenységekben (önellátásban, önkiszolgálásban), mozgásképességben, kommunikációban. 40
Ennek értelmében az intézményrendszeren belül olyan célkitőzéseket és követelményeket kell megfogalmazni, hogy azokat reálisan teljesíteni tudják a gyermekek. Mindeközben fel kell adni a teljesítmény-orientált szemléletet, helyette szükséglet- és kínálat-orientált pedagógiai tevékenység kialakítására kell törekedni. Az iskola legfıbb kritériuma, hogy a tanulás színtere, s ha valakinek arra van szüksége, hogy megtanuljon egyedül enni, vagy háton-fekvésbıl felülni stb., akkor olyan iskolának kell lenni, ahol ezt megtanulhatja.” (Márkus, 2005, 198.)
5.4. A tanulói jogviszony A bekerülés feltételei: A fejlesztı iskolai oktatásban azok a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek részesülnek, akiket a szakértıi bizottságok erre a képzési formára javasolnak. Azok a tanulók, akik értelmi képességeik súlyos, tartós akadályozottsága miatt a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelvében leírtaknak, illetve a kerettantervben megfogalmazott követelményeknek a különbözı egyéni megsegítı stratégiák ellenére sem képesek minden téren megfelelni, s eredményes fejlesztésük elsısorban különféle egyénre szabott terápiás fejlesztı eljárások segítségével valósítható meg.
5.5. A továbbhaladás A programban rögzített témakörök szerint történik a tanulók fejlesztése. Az ismeretek évrıl évre koncentrikusan vagy spirálisan bıvülnek, melyek elsajátításában a tanulók egyéni tempójuk szerint haladnak. Az évfolyamok közötti átmenethez nincs szükség megadott teljesítmények elérésére, követelmények teljesítésére, az évfolyamok között a továbbhaladás automatikus.
5.6. Átjárhatóság az iskola többi osztályába Ha a fejlesztı iskolai csoportba járó tanulók közül valaki a személyre szabott fejlesztés hatására olyan szintre jut, hogy a többi tanulóval együtt eredményesen oktatható az intézmény helyi tanterve szerint, meg lehet kísérelni az áthelyezését a szintjének megfelelı csoportba.
5.7. Csoportlétszám A fejlesztı iskolai csoport létszáma a 22/2006. (V.22) OM rendelet alapján legfeljebb 6 fı lehet. Háromnál kevesebb gyermek esetében a csoportos foglalkoztatás elınyei azonban már nem valósulnak meg, ideális csoportlétszámnak öt fı tekinthetı. A tanulói jogviszony megszőnése A fejlesztı iskolai csoportból a gyermekek csak szakértıi bizottsági javaslatra, intézményi vagy szülıi kezdeményezésre kerülhetnek más intézménybe. A tanulói jogviszony egyéb esetekben a közoktatási törvényben meghatározott tankötelezettségi korhatár elérésével szőnik meg.
41
5.8. A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek „A súlyos-halmozott fogyatékosság olyan állapot, melynek hátterében rendszerint a korai életszakaszban (méhen belüli életben vagy a születés körül), ritkábban a késıbbi életkorban bekövetkezı súlyos, átható, komplex sérülés áll, ami rendszerint a központi idegrendszert (elsısorban a fejlıdésben és érésben lévı agyat) is érinti. A komplex károsodás következményeként rendkívül változatos formában megjelenı, összetett tünet-együttes alakul ki, ami a személyiség fejlıdésében jelentıs eltéréseket, a tevékenységben (aktivitásban) súlyos akadályozottságot, és a társadalmi életben való részvételben (participáció) súlyos hátrányokat okoz. A fejlıdés eltérése és a tevékenység akadályozottsága a motoros, a kommunikációs funkciók és e kettıvel szoros kapcsolatban álló értelmi funkciók területén a legszembetőnıbb. A motoros (mozgás) funkciók területén a fejkontroll és a tekintés kontrolljának hiánya, a felegyenesedés, állás, helyváltoztatás képességének súlyos nehézségei, vagy hiánya, a végtagok (kar, kéz, láb) mőködésének súlyos zavarai, a komplex mozgásminták koordinációjának zavarai és a beszédszervek funkciózavarai fordulnak elı. A motoros funkciózavarok következtében minden mozgásaktivitást feltételezı tevékenység területén akadályozottság figyelhetı meg. A kommunikációs funkciók területén a kifejezı (hangzó) beszéd hiánya, a nonverbális és/vagy metakommunikatív jelzések alkalmazásának bizonytalanságai, a beszédértés nehezen megítélhetı szintje a kölcsönös kommunikációs megértés zavarát, akadályozottságát vagy hiányát okozzák. Ebbıl következıen a környezettel való kapcsolatfelvétel és az együttmőködés nehezített, ami a társadalmi beilleszkedés szempontjából jelent hátrányt. Mivel a súlyos és halmozódó károsodások miatt a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek aktivitásukban a fejlıdés kezdeti (gyakran a szenzomotoros vagy pszichomotoros fejlıdési szakasznak megfelelı) szintjét mutatják, az értelmi funkciók eltéréseit elsısorban a szenzoros (érzékelési-észlelési) vagy szenzomotoros, és az emocionális-szociális funkciók területén észlelhetjük. A szenzoros funkciók területén az érzékelés-észlelés organikus és pszichés jellegő kiesései, az ingerek felfogásának és feldolgozásának alacsony szintő képessége, az érzékletek és a mozgásminták, illetve viselkedésformák összehangolásának hiányos képessége, a túlérzékenység, vagy az alacsony ingerküszöb okozhat nehézséget. Az emocionális-szociális funkciók területén külön megfogalmazást nyer több feltőnı magatartásforma (agresszív/autoagresszív viselkedés), a túlérzékenység, a személyektıl és tárgyaktól való elvonatkoztatás képességének hiánya vagy zavara, a hangulati labilitás, és az inadekvát érzelmi kitörések (pl. nevetés/sírás). Mindezekhez az eltérésekhez társulhatnak még különbözı krónikus betegségek, fokozott görcskészség (epilepszia), tartós gyógyszerszedés és egészségügyi terápiás szükséglet, megnövekedett balesetveszély és halálozási rizikó. Ezek további súlyosbító, személyiségfejlıdést nehezítı feltételeket teremthetnek.” (Márkus 2005, 140-141.).
42
5.9. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek akadályozottságuk szerinti besorolása Hat terület (fı-kategória) különböztethetı meg: − Motoros funkciók (mozgás) eltérései; − Értelmi funkciók (adaptív magatartás, gondolkodás, kognitív funkciók) eltérései; − Kommunikációs funkciók eltérései; − Érzékszervi funkciók (látás, hallás) eltérései; − Magatartási, viselkedési funkciók eltérései; − Társuló – a nevelés feltételeit befolyásoló – betegségek. (Márkus 2005, 80.) 5.10. Nevelési program A súlyos, halmozott fogyatékosság pedagógiai következményei meghatározzák a fejlesztı iskolai oktatás célját, feladatait, s az alkalmazott alapelveket is.
5.10.1. Célok A rehabilitációs pedagógiai program iskolai körülmények között olyan fejlesztést nyújt, mely törekszik képessé tenni a tanulókat szőkebb és tágabb környezetük egyre bıvülı megismerésére, saját életük mindennapi élményeinek megélésére, és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre, továbbá egyszerő társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, aminek eredményeképpen jobb minıségő életet élhetnek.
5.10.2. Feladatok •
•
• • • • • •
A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsajátított tudásanyag feltérképezése és az iskolai életbe való lehetıség szerinti beépítése és fejlesztése. A súlyosan-halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott tanulók épen maradt funkcióira alapozva a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetıségeik szerint a kidolgozott fejlesztési program, egyéni fejlesztési tervek alapján. Elemi szintő ismeretek elsajátíttatása szőkebb és tágabb környezetük jelenségeirıl. A kommunikáció egyénenként változó lehetıségeinek feltérképezése, a tanulók állandó ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlására. A tanulók mozgásállapotának lehetıség szerinti javítása, a meglevı funkciók állandó fejlesztése, az önállóan kivitelezhetı mozgások adta lehetıségek folyamatos kihasználása. A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése. A szabadidıs és játéktevékenységben való aktív részvétel elısegítése. Szoros kapcsolattartás a szülıkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülı-gyerek kapcsolat segítése érdekében.
43
5.10.3. Alapelvek A Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztı iskolai oktatásának irányelve részletesen ismerteti a gyógypedagógiai nevelés, fejlesztés során alkalmazott alapelveket: – Komplexitás és személyiségközpontúság elve – Interakció és kommunikáció elve – Kooperáció elve – Differenciálás és individualizáció elve – Normalizáció és participáció elve A mindennapi fejlesztés során szem elıtt tartandó pedagógiai elvek, melyek az intézmény helyi sajátosságainak megfelelıen módosulhatnak: • •
•
•
• •
A fejlesztés minden esetben játékosan, konkrét tapasztalatok, valósághő szemléltetés útján történjen. Az egyéni adottságok figyelembevétele, ennek megfelelıen: – egyénre szabott fejlesztési terv szerint történı fejlesztés biztosítása – egyéni foglalkozások keretében és – csoportban differenciáltan. Tanulásszervezési alapelv, hogy a csoportban a különbözı fejlesztést végzı pedagógusuk száma a lehetı legkevesebb legyen, mivel a személyes kötıdések és a szoros team-munka (amely nagyobb létszám esetén nehezített) fokozzák az eredményességet. Ugyancsak tanulásszervezési alapelv, s egyben az eredményesség feltétele, hogy a csoportos foglalkozások idıtartama alatt az optimális fejlesztéshez szükséges számú pedagógus és asszisztens biztosítása elengedhetetlen (legalább 2 fı). Bizonyos esetekben (mozgásnevelés órán, étkezéskor, kirándulásokon) ennél több, akár a tanulók létszámával megegyezı felnıtt jelenléte szükséges. A team-munka rendszeres és hatékony legyen. A szülıkkel való kapcsolattartás lehetıleg napi kapcsolatot, állandó információcserét jelentsen.
5.11. A fejlesztı iskolai oktatás feltételei „A legfontosabb feladat olyan személyközpontú, szükséglet-orientált, komplex szolgáltatások kialakítása a súlyosan fogyatékos emberek számára, ahol az a meghatározó, hogy kinek mire van szüksége, és nem az, hogy melyik ellátórendszeren belül, milyen intézmény „lakója, tanulója, gondozottja, neveltje, ápoltja, kliense”, és az adott intézménytípus milyen szolgáltatásokat tud nyújtani. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeknek minden ellátási területen emelt szintő szolgáltatásokat kell biztosítani, a többletszolgáltatások teszik lehetıvé az egyenlıbb esélyeket az érintettek és családjuk részére egyaránt. Bár a súlyos-halmozott fogyatékosság korán felismerhetı, az érintett gyermekek, fiatalok, felnıttek jelentıs késéssel jutnak a különbözı szolgáltatásokhoz, különösen igaz ez a közoktatási szolgáltatásokra. Ennek hátterében az áll, hogy az egészségügyi alap- és
44
szakellátási hálózat felkészületlen, gyakran késlekedik, nem tud mit kezdeni a súlyoshalmozott fogyatékossággal élı gyermekekkel, fiatalokkal felnıttekkel, illetve a közoktatási és szociális intézményrendszer sem észleli kellıképpen ennek a népességnek a szükségleteit és igényeit. A szolgáltatásokhoz idıben történı hozzáférés elıfeltétele a megfelelı differenciáldiagnosztika, mely alaposan feltérképezi a súlyos-halmozott fogyatékosság minden (egészségügyi, gyógypedagógiai, pszichológiai) aspektusát. Az állapot megítéléséhez és nyomon követéséhez nem elegendı az egyszeri, vagy a két–három évente, kontrollált vizsgálat. A halmozott fogyatékosság miatt, ahol szinte minden esetben megtalálható a súlyos kommunikációs akadályozottság is, elengedhetetlen a folyamatdiagnosztika alkalmazása. A folyamatdiagnosztika teszi lehetıvé a szolgáltatás rugalmas alkalmazkodását a fogyatékos személy aktuális állapotához, hiszen nagyon fontos, hogy a gondozás, nevelés, fejlesztés, képzés érzékenyen reagáljon a legkisebb elırelépésre vagy esetleges visszaesésre. A megsegítés folyamatosságának biztosításához olyan ellátási rendszer kialakítására kell törekedni, ahol az egészségügyi, a szociális, a gyermekvédelmi és a közoktatási feladatok megvalósítása együttesen lehetıvé válik. A komplex rehabilitációs intézményrendszer hatékonyabb mőködtetése érdekében szem elıtt kell tartani a multidimenzionális, inter- és transzdiszciplináris team-munka három legfıbb jellemzıjét. - Párhuzamosság: az egyes szolgáltatások azonos idıben, egymás mellett zajlanak, a szakemberek folyamatos kapcsolattartás útján tapasztalatot cserélnek, és közösen alakítják ki az optimális rehabilitációs programot. - Kontinuitás: a rehabilitációs szolgáltatások egymásra épülve valósulnak meg, ehhez a szakembereknek megfelelı információkkal kell rendelkezniük azokról a szakterületekrıl, melyekkel együtt dolgoznak. Ha egy szakterület eléri kompetenciája határát, csak úgy „adhatja tovább” a megsegített személyt, ha megtalálta számára a rehabilitáció újabb szakaszában belépı szereplıket, szakembereket, intézményeket, szolgáltatásokat. - Komplementaritás: a szolgáltatások nemcsak idıben épülnek egymásra, de azonos idıpontban is egyszerre többfajta, egymást kiegészítı tevékenység lehet szükséges, ehhez szintén elengedhetetlen a megfelelı együttmőködés.” (Márkus 2005, 196-197.).
5.12. Az értékelés rendszere a fejlesztı iskolai oktatásban Értékelni kell: • a tanulók tudásának mennyiségi gyarapodását • tudásuk minıségbeli jellemzıinek változását • önmagukhoz mért fejlıdésüket • a tanulók attitődjét az ismeretszerzés területén. Folyamatosan értékelni kell a tanulók munkáját szóban és szimbólumokkal. A szöveges értékelés félévkor és a tanév végén írásban történik.
A fejlesztés a budapesti „Csillagház” programjának adaptációjával történik. A program teljes tartalmát a 9. sz. melléklet tartalmazza.
45
6. Pervazív fejlıdési zavarral élı gyermekek óvodai és iskolai nevelése Intézményünk felvállalta a pervazív fejlıdési zavarral élı gyermekek óvodai, iskolai oktatását és nevelését. A fejlesztés az „Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport” munkatársai által kidolgozott program alapján történik. Az óvodai és az iskolai program teljes tartalmát az 5. számú melléklet tartalmazza.
6.1 Törvényi háttér A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § "más fogyatékos" néven a pervazív fejlıdési zavarban szenvedı (autista, autisztikus) gyermek számára is biztosítja a fogyatékosságának megfelelı pedagógiai ellátáshoz való jogot a sérülés felismerésének pillanatától kezdve. A speciális pedagógiai ellátásnak a gyermek 3 (maximum 5) éves koráig korai fejlesztés formájában kell megvalósulnia, ezt követıen jogosult speciális szükséglete szerinti intézményes (óvodai, iskolai, egyéb pl. szociális) ellátásra.
6.2 Az autista gyermekek jellemzése Az autisztikus állapotok lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minıségi károsodása, mely a fejlıdés devianciájában és jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autista gyermekre legjellemzıbb a kölcsönösséget igénylı szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív nehézség, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a következményes sztereotip viselkedés, érdeklıdés, aktivitás. A sérülések okozta elsıdleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyosból a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentessé változhatnak, és az élet különbözı szakaszaiban különbözı formában jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események hatására felerısödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett az autizmus súlyossága széles skálán szóródik. Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következıképpen csoportosíthatóak: - értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlıdési zavar - beszéd-, érzékszervi-, mozgásfogyatékosság, stb. - viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió. A fejlesztés, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából kiemelkedı jelentıségő speciális tulajdonságok: - a másik személy szándékának, érzéseinek, érzelmeinek, gondolatainak, szempontjának meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya, legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint számára a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat, a tárgyaktól megkülönböztesse; - belátás hiánya vagy korlátozott volta egyrészt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a tudás, illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban; 46
-
a szociális megerısítés jutalomértékének, illetve a belsı motiváltságnak gyakran teljes hiánya, - a gyermekeknek nagyon kevés dolog, vagy szokatlan dolog okoz örömöt; a beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is. Ezt a nehézséget fokozzák a beszéd emocionális, szociális sajátosságai; az egyenetlen képességprofil (pl. ismeretek és önellátás, mechanikus és személyes memória közötti szakadékszerő különbségek).
Típusos erısségek, amelyekre az autista gyermekeknél építeni lehet: - a megfelelı szintő vizuális információt általában értik, - tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás, - jó mechanikus memória, - megfelelı környezetben, érdeklıdésének megfelelı témánál kiemelkedı koncentráció, kitartás, - egyes, nem szociális tartalmú területeken relatíve jó képesség (pl. memoriter, zene). Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a fejlesztés során: - szenzoros információfeldolgozás zavarai, - figyelemzavar, - utánzási képesség sérülése, - percepciós, vizuomotoros koordinációs problémák, - analízis, szintézis mőveleteinek problémája, - lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás sérülése, - általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának problémája, - emlékezetfelidézési problémák (szociális tartalmaknál és személyes élményeknél), - nehézség már ismert tudásanyagban szociális elem bevezetésekor vagy új körülmények közötti alkalmazáskor, - a feladat céljának nem értése, - a reális jövıre irányultság hiánya, - szimbolikus gondolkodás fogyatékossága, - énkép, éntudat fejlıdésének zavara, - a valóság téves értelmezése, felfogása, - realitás és fantázia összetévesztése, - szóbeli utasítások félreértése, különösen a többértelmő, elvont kifejezések, többtagú utasítások esetén, - képességek, ismeretek kreatív (nem mechanikus, vagy sztereotip) alkalmazásának hiánya, - gyermekközösségben áldozattá, bőnbakká válás, más esetben szociálisan inadekvát viszonyulás a kortársakhoz, - strukturálatlan idıben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák, - félelmek, fóbiák (gyakran - más által megszokott - hétköznapi tárgyaktól, hangoktól). A fenti problémák következménye, hogy a szociális, kommunikációs kontextusban zajló ismeretelsajátítás akadályozott, ezért a pervazív fejlıdési zavarban szenvedı gyermekek számára a világról való megértés keretéül elsısorban nem a személyek közötti kapcsolatok szolgálnak.
47
6.3 Általános alapelvek - A fejlesztés minden esetben formális és informális felméréseken alapuló, egyéni fejlesztési terv alapján történik. E felmérések a szociális adaptáció színvonalára, a kommunikációs szintre, a meglévı kognitív képességekre, mentális korra vonatkoznak. Az egyes képességterületek fejlesztése közvetlenül a felmért meglévı és kialakulófélben lévı készségek azonosításán alapszik. - A felmérés során azonosított, már meglévı készségek alapot jelentenek a további készségek kialakításához, így azok használatát folyamatosan el kell várni, a fejlıdést rendszeres felméréssel követni kell. - A környezet protetikus környezetté alakítása és az ehhez kapcsolódó egyénre szabott vizuális eszköztár megteremtése (az idıbeli és térbeli tájékozódás, vizuális, augmentatív struktúra létrehozása) elengedhetetlen. - Az idı, az élethelyzetek, a tevékenységek gondos, pontos, a gyermek által jól átlátható strukturálása elengedhetetlen. - Az egyes gyermeknek megfelelı, egyéni motivációs rendszer létrehozása szükséges. - Augmentatív, vizuálisan segített kommunikációs rendszer a speciális környezeten belül a személyek között, beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. - A gyermek felé irányuló kommunikációnak mindenkor igazodnia kell a gyermek mentális korához, beszédértésének valódi szintjéhez és autisztikus nehézségeihez: mennyiségében, tartalmában, idızítésében, szóhasználatában, nyelvi komplexitásában, változatosságában, metakommunikációjában. - A szociális fogyatékossággal összefüggı tanítási nehézség miatt keresni kell az információk átadására a gyermek szintjének megfelelı és szociális vonatkozásoktól mindinkább független módszereket: pl. vizualizált instrukció, folyamatábra, stb. - A fejlesztésben és a viselkedésproblémák kezelésében alapvetı a kognitív-viselkedésterápiás módszerek alkalmazása. - A szimbolikus gondolkodás sérülése miatt a gyermekek fejlesztése során a játéktárgyak használata helyett törekedni kell a valós, a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására, (illetve a játéktárgyak használatát az adott, ritka esetben tanítani kell). - Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni helyzetben történik, napi rendszerességgel szervezve. - Az általánosítás nehézsége miatt fokozott jelentıségő, hogy az ismereteket valós élethelyzetekben sajátítsa el, illetve gyakorolja be a gyermek, és a már megtanult ismereteket, minél több helyzetben tanulja alkalmazni - A fejlesztés során a sérülés-specifikus szociális, kommunikációs és kognitív fejlesztés áthatja az intézményben eltöltött idı minden percét.
48
6.4 Az autizmus specifikus gyógypedagógia általános céljai -
-
A sérült és fejlıdésben elmaradt szociális-kommunikációs és kognitív funkciók segédeszközökkel, illetve speciális módszerekkel történı fejlesztése, pótlása, illetve kompenzálása. Elfogadható, egyéni szintnek megfelelı minıségő élet a gyermek és a családja számára. Távlatilag a meglevı készségekre támaszkodva és a speciális módszerekkel történı tanítással az adott fejlettségi szint mellett elérhetı legjobb felnıttkori szociális adaptáció és önállóság, és minél kielégítıbb életminıség elérése.
Az autizmus-specifikus gyógypedagógiai megközelítés azt jelenti, hogy -
-
-
speciális célokat tőzünk ki a hiányzó, vagy sérült kommunikációs, szociális és egyéb kognitív készségek (pl. célképzethez igazodás a cselekvésben, elvont gondolkodás, általánosítás) és a fejlıdési elmaradás pótlására; speciális módszereket alkalmazunk, amelyek az autista gyermek számára felfoghatóak, és hasznosíthatóak, pl. látható információkat nyújtunk a hallhatóak helyett; speciális „eszközöket” alkalmazunk, hogy az alkalmazkodni nem képes, és a világot, benne saját környezetét (különösen az oki, idıbeli, és szociális viszonyokat, kapcsolatokat) alig értı, autista gyermekhez adaptáljuk a környezetet, és csökkentsük a környezeti stresszekbıl, illetve a helyzet érthetetlenségébıl fakadó viselkedésproblémákat; a szociokulturális meghatározottságú tananyagot a speciális szükségletekhez igazítjuk.
Ennek érdekében a nevelés, illetve ideálisan a szülıkkel való együttmőködés eredményeképpen az egész ébren töltött idı, különösen a természetes élethelyzetek kihasználandóak a fejlesztésre, mégpedig intenzív, jól strukturált, és a meglevı töredékkészségek használatát is elváró, egyéni módon motiváló, speciálisan a gyermek szükségletéhez igazodó módon. A fejlesztés minden esetben pszichológiai képességmérés, a fejlıdési szint és szociális adaptáció követése alapján, egyéni tervekkel történik, speciális módszerek és eszközök használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermek szükségleteinek ellátásához a környezet speciális kialakítása, speciális módszerekben képzett szakember, vagy fejlesztı asszisztens jelenléte szükséges.
6.5 Tanulói jogviszony Intézményünkbe kerülhet az a gyermek, akit a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság hozzánk irányít. Az a gyermek kerülhet autista csoportjainkba, aki rendelkezik pervazív fejlıdési zavarát igazoló szakvéleménnyel és a szakemberek szerint magatartása sem önmagát, sem a környezetében élıket nem veszélyezteti. Az óvoda és az iskola, illetve az iskola egyes évfolyamai között az átmenethez nincs szükség megadott teljesítmények elérésére, követelmények teljesítésére, a továbbhaladás automatikus. Az autista csoportokból a gyermekek csak szakértıi bizottsági javaslatra, intézményi vagy szülıi kezdeményezésre kerülhetnek más intézménybe. A tanulói jogviszony egyéb esetekben a közoktatási törvényben meghatározott tankötelezettségi korhatár elérésével szőnik meg.
49
6.6. Az óvodai nevelés Céljai:
Az autista gyermekek speciális fejlesztésére vállalkozó óvoda nevelési céljai és alapelvei egyrészt megegyeznek a közoktatási rendszer egyéb profilú óvodáiéval, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérı fejlıdési ütemet: - elısegíti a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlıdését, - a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakoztatását, - fontos nevelési célja a gyermekek egészséges életmódra szoktatása, - a szülık támogatása és tehermentesítése a speciális nevelés során, - a gyermek érezze magát jól és biztonságban. Másrészt kiegészülnek a fogyatékosságnak megfelelı speciális célokkal: A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettségi szint mellett elérhetı legjobb felnıttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek elérése érdekében cél a sérült készségek kompenzálása, a fejlıdésben elmaradott készségek habilitációs fejlesztése, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek speciális módszerek segítségével való tanítása. A típusosan egyenetlen képességstruktúrán belül elsıdleges cél az elmaradt területek fejlesztése az átlagos vagy kiemelkedı képességek gondozása mellett. Az autista gyermekek óvodai nevelésének célja az elemi adaptív viselkedések kialakítása: - szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése, - az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredı fejlıdési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása, - a sztereotip, inadekvát viselkedések kialakulásának megelızése, illetve korrekciója, - a fogyatékosság specifikus, protetikus, augmentatív környezet, eszközök, módszerek és szokásrendszer kialakítása és használatának elsajátíttatása. Feladatai:
Kommunikáció és szociális viselkedés: - beszéd elıtti (preverbális) csecsemıkori kommunikáció elemeinek tanítása, - szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása, - beszéd vagy ennek hiányában alternatív, vizuális eszközzel történı kommunikáció használatának tanítása, - tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása, - augmentatív kommunikációs eszközök használatának tanítása mindennapi élethelyzetekben, a protetikus környezet részeként. Fejlıdési funkció elmaradások, korai elemi készségek: - alapvetı önkiszolgálási készségek kialakítása: rágás, étkezés, szobatisztaság, öltözés, tisztálkodás. Korai kognitív funkciók: - elemi logikai mőveletek, fogalmak, összefüggések tanítása, - szociális kognitív készségek fejlesztése, - egyszerő aktivitásformák kialakítása strukturált keretek között, - általánosítás képességének fejlesztése, - az elsajátított képességek önálló használatának tanítása,
50
-
az elsajátított képességek más összefüggésben való használata, képességek alkalmazása más, elsısorban otthoni környezetben.
Viselkedésproblémák kezelése, megelızése, alternatív viselkedések kialakítása: - kétszemélyes tanítási helyzetben való részvétel viselkedési elemeinek kialakítása, - csoportba való beillesztés kialakítása, - külsı környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. A gyermekekkel kapcsolatos gondozási feladatok ellátása: Az ide tartozó feladatok megegyeznek a bölcsıdei és óvodai gondozási feladatokkal. A fenti célok és feladatok megvalósítása érdekében az óvodai nevelés, illetve ideális esetben a szülıkkel való szoros együttmőködés eredményeképpen a gyermek egész ébren töltött idejét, ezen belül különösen a természetes élethelyzeteket ki kell használni a fejlesztésre.
6.7. Az iskolai nevelés-oktatás Céljai:
A nevelési-oktatási célokat a tanulók szükségletei és a helyi igények határozzák meg. -
-
-
-
A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhetı legjobb felnıttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása, a fejlıdésben elmaradt készségek habilitációs (normalizációs célú) fejlesztése, a másodlagos (pl. viselkedés) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével való tanítása. A fejlesztés céljai hierarchikus rendben helyezkednek el aszerint, hogy mennyire szükségesek a szociális adaptációk kialakításához. Kiemelt cél annak elérése, hogy a tanuló képessé váljon a család életébe való beilleszkedésre. A testi egészség megóvása, az erınlét, állóképesség, ügyesség egyénre szabott fejlesztése. Általános ismeretanyag, emberi értékek, társadalmi elvárások, kultúra, hagyományok (pl. ünnepek) képességszintnek megfelelı ismertetésével a gyermek- és a jövıbeni felnıtt közösségbe való szociális adaptáció segítése. Fontos, hogy a tanuló élvezze az iskolában töltött idıt, érezze jól magát.
Feladatai:
-
-
A nevelés-oktatás feladata a sérülésbıl következı fejlıdési hiányok, elmaradások kompenzálása a következı területeken: elemi pszichoszomatikus funkciók, szenzomotoros készségek, szociális készségek, kommunikáció, kognitív készségek. A sérülésbıl adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése. A biztonságérzet kialakítása a fejleszthetıség és az önálló tevékenykedés feltételeként. Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a gyermek szükségleteinek megfelelıen, és a család igényeinek figyelembevételével. A deviáns fejlıdésmenetbıl következı zavaró vagy veszélyes viselkedésformák megelızése és kezelése.
51
-
A gyermek alkalmazkodását segítı viselkedésformák kialakítása a családi, iskolai és iskolán kívüli környezetben. Az elsajátított ismeretek, készségek bıvítése, szintentartása, általánosítása.
6.8. A szülı és a pedagógus együttmőködése Az autista gyermekek alapvetı speciális szükségletei közé tartozik, hogy a nap huszonnégy órájában támogató és strukturált, kompenzáló segédeszközként mőködı környezet vegye ıket körül. E környezet folyamatos biztosítása lehetetlen az intézmény és a család szoros, aktív együttmőködése nélkül. A szülık számára fontos, hogy konkrét segítséget kapjanak az otthoni problémák kezeléséhez a gyermekkel napi kapcsolatban lévı pedagógustól. Ezért az intézmény pedagógusai, szakemberei legyenek szakmailag felkészültek arra, hogy megfeleljenek a gyermekek speciális szükségleteibıl fakadó igényeknek. Legyenek képesek biztonságos, elfogadó, támogató környezetet teremteni a gyermekek számára. Érzékenyen vegyék tekintetbe az autista gyermeket nevelı család szempontjait, figyelembe véve annak makro- és mikrotársadalmi pozícióit, valamint belsı struktúráját. A gyermek egyéni fejlesztési tervének kidolgozásakor a szülık és a család igényeit, kéréseit mindenkor szem elıtt kell tartani – a gyermek képességeinek megfelelı realitásokon belül. A szülık segítséget várhatnak abban, hogy a módszertani alapelveknek megfelelı terápiás, illetve oktató - nevelı módszert válasszanak gyermekük számára, illetve abba betekintést kapjanak. Ennek feltétele, hogy a pedagógusok széles körő ismerettel rendelkezzenek a fentiekrıl.
6.9. Mérés és értékelés A mérés, értékelés és minısítés alapfunkciója az autizmussal élı tanulóknál eltér attól, amely az oktatásban megszokott. A mérések elsısorban diagnosztikus jellegőek. Tájékoztatnak a gyermek állapotáról, mérik a fejlesztés eredményességét, meghatározzák annak további irányát. Sérülés-specifikus probléma, hogy az értékelés-minısítés közösségi megegyezésen alapuló, elvont szociális elvárásokat tartalmazó formája számukra nem motiváló, és információ értékő. A konkrét, azonnali és folyamatos visszajelzés viszont jól érthetı, informatív, ezért az egyéni képességeknek megfelelı szintő értékelési rendszer hatékony az önértékelés, önkontroll kialakításában. A visszajelzés lehetıleg pozitív tartalmú legyen, fogalmazódjon meg a tanuló számára, hogy miként lehetne sikeresebb. Az értékelésnél minden esetben a legfontosabb szempont, hogy a gyermek önállóbbá vált-e, és hogy milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni. Ennek mérésére az informális pedagógiai felmérések különbözı típusai szolgálnak, melyeket a gyermek bekerülésekor, illetve minden tanév végén végzünk. A minısítés lehetséges fokozatai az egyes évfolyamokon: - sokat fejlıdött - fejlıdött - részterületeken fejlıdött - változatlan - hanyatlott. Mivel az autizmusban éppen azok a készségek, képességek sérültek, amelyeket a magatartás és szorgalom értékelése és minısítése során figyelembe kell venni, ezért autizmus diagnózis esetén a tanulók felmentést kapnak a minısítés alól.
52
7. A Készségfejlesztı Speciális Szakiskola Szakmai Programja 7.1. Az intézmény mőködésének jogszabályi alapjai A Készségfejlesztı Speciális Szakiskola mőködésének jogi alapjait a KT és a SZT. vonatkozó rendelkezései, valamint az iskolatípus általános képzı szakaszára a 23/1997 (VI.4.) MKM rendelet 2. sz. mellékletének (MK 2001./135/II. 218-240. oldalig) vonatkozó szakasza kerettantervi szintig kidolgozva szabályozza. Valamint a szakképzés megkezdésének és a folytatásának feltételeirıl szóló 78/2007.(2) bekezdés a-c pont OM rendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló többször módosított 28/2000. (IX.21.) OM rendelet. A KT 27.§ (1) határozza meg azt, hogy a szakiskola / a KT 27.§ (9) alapján a készségfejlesztı speciális szakiskola is az / 9. és 10 évfolyammal és legalább két szakképzı évfolyammal mőködik. Ugyancsak a 27.§ pontosítja a mőködés egyéb szabályait. Ennek alapján központilag kidolgozott modulokat használtunk fel. A 9. 10. évfolyam egyben, KT. 8.§ (4) a. pontja alapján, az általános mőveltséget megszilárdító szakaszt jelenti, a 8.§ b. pontja alapján a Készségfejlesztı Speciális Szakiskola két évfolyama (11. 12. évfolyam) az általános mőveltséget elmélyítı szakaszt jelenti.
7.2. Felvétel a Készségfejlesztı Speciális Szakiskolába A tanulók a pedagógus javaslatára és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság kontroll véleménye alapján kerülhetnek a Készségfejlesztı Speciális Szakiskolába.
7.3. A szakiskola bemutatása Az értelmileg akadályozott tanulók a 8. évfolyam befejezése után tanulmányaikat a szakiskola elıkészítı évfolyamain (9-10. évfolyam) folytatják. A 9-10. évfolyamon az általános mőveltséget megszilárdító nevelés-oktatás mellett, a szakiskola moduljait elıkészítı pályaorientáció történik. A 11-12. évfolyamon kerül sor a szakmai modulok oktatására.
7.4. Célok és feladatok a készségfejlesztı speciális szakiskolában A társadalmi rehabilitáció elengedhetetlen útja a piaci szinten való beilleszkedés, vagy a mi szakmai területünkön beillesztés (habilitáció). Feladatunk, hogy képességeikhez mérten tanulóinkat felkészítsük a munkaerı-piacra történı beillesztésre. Versenyképességük megırzésére a pozitív diszkriminációt jelentı szakmai elıképzés is hatásos eszköz lehet. A munkaerı-piacra bejutni nem képesek számára is jelentıs szerepe van a készségfejlesztı speciális szakiskolai képzésnek: az életminıség javításában, az otthoni, vagy intézményi
53
tevékenységekre való felkészülésben. A munkavégzés és a munkára nevelés személyiség fejlıdésére gyakorolt transzfer hatása sem elhanyagolható. A készségfejlesztı speciális szakiskola 9-10. évfolyamában folyó pályaorientációs, modulokra felkészítés, közismereti képzés, a NAT ismereti területei szerint az értelmileg akadályozott tanulók számára az elvárható, megszerezhetı ismeretek teljes skálájában az alapfokú ismeretek befejezését jelenti. A munkavégzés és a munkára nevelés az értelmileg akadályozottak pedagógiájának kezdeteitıl fontos része. A fenti célokat szolgálják a Szakiskola szakképzési moduljai: - Zöldségtermelı és palántanevelı - Kézi rongyszınyeg- és lábtörlı szövı - Takarítói munka, takarítói kisegítı munka - Árufeltöltési munkák - Mosodai kisegítı munka - Udvaros - Konyhai munka, konyhai kisegítı munka - Munkahelyi Gyakorlat Program (MHGY)
7.5. A továbbhaladás feltételei a készségfejlesztı speciális szakiskolában A készségfejlesztı speciális szakiskola az értelmileg akadályozott tanulók részére biztosítja az életkezdéshez, a munkába állást lehetıvé tevı egyszerő betanulást igénylı munkafolyamatok elsajátítását. A szakképzési évfolyamok száma modulonként kettı. A modulokra kerülés feltételei a szakmai team által kiállított vélemény. Az egyes szakképzési modulok készségeket fejlesztı hatékonyságát fokozzák az egyéb kézmőves tevékenységek: agyagozás, kosárfonás, barkácsolás, gyertyakészítés.
7.6 Az értékelés rendszere, formái Az értékelési formák meghatározásánál 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 70 §, 1-6 bekezdésének szabályait vettük figyelembe. A szakiskola elıkészítı osztályaiban (9-10. évfolyam) a tantárgyi értékelés változatai a következık: jól megfelelt minısítést kap az a tanuló, aki az adott osztályfokon meghatározott követelmények valamennyi pontját magas szinten teljesíti, ami jeles ( 5 ) osztályzatnak felel meg. megfelelt minısítést kap az a tanuló, aki az adott osztályfokon meghatározott követelmények valamennyi pontját nagyrészt teljesíti, ami jó (4) osztályzatnak felel meg. közepesen felelt meg minısítést kap az a tanuló, aki az adott osztályfokon meghatározott követelményeket közepesen teljesíti, ami közepes ( 3 ) osztályzatnak felel meg.
54
gyengén felelt meg az a tanuló, aki az adott osztályfokon meghatározott követelmények valamennyi pontjában önmaga képességeihez mérten fejlıdést mutat, ami elégséges osztályzatnak ( 2 ) felel meg. elemi szinten felelt meg az a tanuló, aki az adott osztályfokon meghatározott követelmények valamelyikének megfelel, vagy önmagához képest fejlıdést mutat, felsıbb évfolyamba léphet. A szakiskola 11-12. évfolyamán a tantárgyi értékelés változatai a következık: Jeles (5) minısítést kap az a tanuló, aki az adott évfolyamon meghatározott követelmények valamennyi pontját magas szinten teljesíti. Jó (4) minısítést kap az a tanuló, aki az adott évfolyamon meghatározott követelmények valamennyi pontját nagyrészt teljesíti. Közepes (3) minısítést kap az a tanuló, aki az adott évfolyamon meghatározott követelményeket közepesen teljesíti. Elégséges (2) minısítést kap az a tanuló, aki az adott évfolyamon meghatározott követelmények valamennyi pontjában önmaga képességeihez mérten fejlıdést mutat. Év végén részletes pedagógiai véleményt készítünk minden tanulóról. Szorgalom értékelése A szorgalmat a Kt. 70§ (2) c) pontja szerint nem értékeljük, hanem a tantárgyak értékelésében jelenítjük meg. Magatartás értékelése Példás (5)
felnıttekkel, társaival a kapcsolata jó, társait magatartásával nem zavarja
Jó (4)
felnıttekkel, társaival a kapcsolata jó, környezetét magatartásával általában nem zavarja
Változó: (3)
felnıttekkel, társaival a kapcsolata változó, környezetét magatartásával gyakran zavarja
Rossz: (2)
felnıttekkel, társaival kapcsolata nagymértékben zavart, környezetét magatartásával zavarja
7.7. A tankönyvek kiválasztásának elvei a készségfejlesztı speciális szakiskolában A készségfejlesztı speciális szakiskola évfolyamaira várhatóan készülnek a késıbbiekben céltankönyvek. Ezek elkészüléséig segédkönyveket, illetve a más iskolatípushoz írt, de nálunk is használható tankönyveket lehet felhasználni.
55
7.8. A Készségfejlesztı Speciális Szakiskola óraterve 9-10. évfolyam évfolyamok óraszámai 9. évfolyam 10. évfolyam 4 4 2 2 3 3 5 5 5 5 1 1 1 1 4 4 2 2 27 27
Tantárgyak Olvasás-írás Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás-mérés Szakmai elıkészítı ismeretek Életvitel és gondozási ismeretek Ábrázolás-alakítás Ének-zene Testnevelés Környezet-és egészségvédelem Összes óraszám:
7.9. Rehabilitációs órakeret alakulása a 9-10. évfolyamon évfolyam óraszám százalék 9. évfolyam 27 15% 10. évfolyam 27 15% Összesen: 54 15%
rehab. 4 4 8
7.10. 11-12. évfolyam Tantárgyak Anyanyelv és kommunikáció Környezet és egészségvédelem Társadalmi környezet Testnevelés Életvitel és gyakorlati ismeretek Szakmai ismeretek és gyakorlatok Szakmai elmélet Összesen:
11. évf. 2 1 1 2 2 16 3 27
7.11. Rehabilitációs órakeret alakulása a 11-12. évfolyamon évfolyam óraszám százalék 11. évfolyam 27 15% 12. évfolyam 27 15% Összesen: 54 15%
56
rehab. 4 4 8
12. évf. 2 1 1 2 2 16 3 27
A rehabilitációs órakeret a 9-10. évfolyamon, illetve a 11-12. évfolyamon felhasználható: egyéni felzárkóztatásra, fejlesztésre. A rehabilitációs órakeretbıl 5 óra az alapfokú iskolához átcsoportosítható vagy délutáni foglalkozáson használható fel. A rehabilitációs órakeret felhasználásáról a nevelıtestület dönt és azt, az éves munkatervben rögzíti.
7.12 Szabadon felhasználható órakeret az óraszámokkal évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam
óraszám (heti) 27 27 27 27
százalék 45% 45% 5% 5%
szabadon felh. órak. 12 12 1 1
A szabadon felhasználható órakeretet egyéb tevékenységek megismerésére fordítjuk (háztartástan, sportra nevelés, informatika, mozgáskultúra fejlesztés, drámapedagógiai fejlesztés, zenei képességfejlesztés, családi életre nevelés). A részletes tananyagot, az óratervet és a követelményeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
Szakképzési Modulok A szakképzési Modulok tematikáját lásd a 4. sz. mellékletekben.
57
8. A kollégium pedagógiai programja 8.1. A kollégium mőködésének jogi alapjai A kollégium mőködésérıl az 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról 32. §-a 43.§ (2) pontja a fogyatékos tanulók kollégiumának mőködésével kapcsolatos speciális szabályokról a 23/1997 (VI.4.) MKM rendelet 2. sz. melléklete 7. pontja, és a 46/2001.(XII.22) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról rendelkezik.
8.2. A kollégiumi felvétel és a mőködés rendje Intézményünk kollégiumában elhelyezési lehetıséget biztosítunk minden olyan gyermeknek és fiatalnak, aki az intézményünkben mőködı óvoda, eltérı tantervő általános iskola, készségfejlesztı speciális szakiskola tanulója, és szülıje, gondviselıje, vagy gyámja kérte kollégiumi felvételét. Ennek következtében intézményünk kollégiumának alapvetı részegységei: • Az óvoda kollégiuma • Az alapfokú iskola, a speciális szakiskola kollégiuma. Az intézmény mőködésének sajátosságaiból adódóan minden felvett gyermeknek lehetısége van a kollégiumba való bekerülésre. A kollégium elsısorban a tanítási napok ideje alatt mőködik, de igény esetén a gyermekek hétvégi felügyeletét is ellátjuk.
8.3. A kollégiumi nevelés alapelvei és célkitőzései A kollégiumi nevelés alapelvei és célkitőzései azonosak az intézmény nevelési programjának általános bevezetıjében rögzített gyógypedagógiai alapelvekkel és gyógypedagógiai nevelési koncepcióval. A kollégium hozzájárul az iskolai nevelés és oktatás sikerének biztosításához és azt speciális lehetıségeivel ki is egészíti. A kollégium legfontosabb célja a szokások kialakítása és elmélyítése. A speciális pedagógia egyik legfontosabb elve, hogy olyan jól alkalmazható probléma-megoldási sémákat tanítsunk meg növendékeinknek, amelyek a legfıbb általános élethelyzetben jól alkalmazhatók. Ezzel ugyan nem tudjuk minden eshetıségre felkészíteni a tanítványokat, de az élet legtöbb szituációjában jobb eligazodási lehetıséget tudunk biztosítani számukra. A kollégiumi nevelımunkának a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését kell szolgálnia, és a tevékenységek mindegyikét át kell hatnia a játéknak, a tanulásnak és a munkának. Az itt folyó pedagógiai munka során kiemelkedıen fontos az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása. A nevelhetıség szempontjából nagyon eltérı nevelési igények és szükségletek jelentkeznek. Mivel a szokások nem spontán alakulnak ki a tanulókban, ezért ezt a mindennapok során folyamatos, tudatos fejlesztéssel gyakoroltatással kell kialakítani. Erre is alkalmas színtér a kollégium. A tanulásban akadályozott tanulók csak részben képesek önmagukat ellátni, ebbıl adódnak a kollégium speciális gondozási és ápolási feladatai. Az értelmileg akadályozottság általában egy komplex tünet-együttes, melynek összetevıi nem csak a tanulási folyamatra kiható akadályozó tényezık és az érzékelés mőködési zavarai lehetnek, de biológiai egészségügyi tüneteket is hordozhatnak. A biológiai és egészségügyi tünetek kezeléséhez a Kollégium ápolónıi segítséget biztosítanak. A központi idegrendszer sérülésének gyakori 58
velejárója a váratlanul bekövetkezı görcsroham, ami lehet epilepszia, de lehet más görcskiváltó hatás (pl.: allergia, stb.) következménye is. Különösen veszélyesek az éjjel, alvás közben fellépı ilyen típusú rohamok. A kollégium fokozott felügyelettel igyekszik az ilyen rohamok esetleges tragikus következményeit megelızni, kivédeni. Ezért éber éjszakai felügyeletet biztosítunk. A kollégium akkor mőködik jól, ha az ott kialakított életmód nem szakad el a természetes élethelyzetektıl. Lehetıségeinkhez mérten részt veszünk a város rendezvényein, programjain. Az önkiszolgálás természetes programja az iskolai életnek is. A kollégiumban fokozottan törekedni kell arra, hogy egyéni képességeik szerint az ott élı gyermekek, és fiatalok fokozottan, aktívan vegyenek részt önmaguk ellátásában, környezetük alakításában, rendben tartásában, gondozásában.
8.4. A tanulók életrendje, tanulása, szabadidejének szervezése A kollégium mőködésének rendje szervesen illeszkedik az iskola mőködésének rendjéhez. Az óvodai csoport foglalkozásainak szervezése során a felügyeletet és a fejlesztést a foglalkozásokon túl is biztosítani kell. A gondozás, nevelés és foglalkoztatás egysége aktív nevelıi magatartást igényel. Kollégiumi foglalkozások megtervezése a kollégiumi nevelıtanárok és a felügyeletet ellátó gyermekfelügyelık feladata. A tervezésbe a játéknak, a tanulásnak és a munkának arányosan kell megjelennie. Törekedni kell az együttmőködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés pozitív önértékelés fejlesztésére és az egészség megırzésére. A csoportonkénti foglalkozásoknak tartalmaznia kell a szabadidıs programokat, az önkiszolgálási feladatokat, munkát, felzárkóztatást, társas kapcsolatok kialakítását, közösségi tevékenységeket. A munkaszervezés során figyelembe kell venni az iskolai képzés sajátosságait és azok megerısítését. A csoportok általában azonosak az osztályokkal. Erre a hasonló fejlettségi szint, a gondolkodási sajátosságok, az együttes feladatmegoldás szervezése miatt van szükség. Az értelmileg akadályozott fiatalok között a csoportok kialakítása csak úgy lehetséges eredményesen, ha az állandóságot, az egymáshoz való alkalmazkodás nélkülözhetetlen igényét is figyelembe vesszük. A kollégiumi csoportok létszámát a KT. 1993. LXXIX. 3. sz. melléklete határozza meg.
8.5. A tanulók fejlıdését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, életkezdését segítı tevékenységek A kollégium mőködését meghatározó alapelvekben is rögzítettek szerint szükséges fokozott figyelmet fordítani a tanulók egyéni fejlıdési ütemét is figyelembevevı fejlesztı tevékenységrendszer kialakítására. Ennek érdekében a kollégiumi foglalkozásokon használhatják a tanulók mindazokat a fejlesztı eszközöket, terápiás termeket, helyiségeket, amelyeket az iskolai idıszakban is használnak. A tehetség relatív fogalom, a mi viszonyaink között is elıfordulnak olyan gyerekek és fiatalok, akik egyes területeken a többiekhez képest jobb teljesítményt nyújtanak. Az iskolához hasonlóan és azzal együttmőködve kell megszervezni azokat a foglalkozásokat, amelyek segítik ezeknek a képességeknek kibontakoztatását. A mi sajátosságaink között természetes dolog az egyenlıtlen fejlıdési ütem. Szinte minden tanulónk és szinte minden területen egyéni sajátosságok szerint képes fejlıdni. Ugyanakkor elıfordul az is, hogy saját fejlıdési ütemétıl is elmarad a tanuló, betegség, hiányzás, más
59
esetleg lelki eredető probléma miatt. Törekedni, kell ilyenkor arra, hogy nem természetes elmaradását mielıbb behozza a tanuló. Ennek segítési lehetısége az egyéni foglalkozás. A kollégiumi foglalkozásokon különösen törekedni kell arra, hogy gyakorolhassák a gyerekek az önálló és önellátó életformát. Lehetıleg az intézményen kívül szervezett, család-közeli programokkal igyekezzünk elıkészíteni a késıbbi önállóbb életet.
8.6. Hátrányos helyzető tanulóknak szervezett felzárkóztató társadalmi beilleszkedést segítı programok terve Intézményünkben tanuló növendékeink értelmi akadályozottságuk miatt eleve hátrányos helyzetőek. A hátrányos helyzet egyéb vonatkozásait egységes nevelési elveink következetes érvényesítésével igyekszünk kompenzálni. A kollégium a hátrányos helyzet enyhítése érdekében mindent megtesz a nem megfelelı családi nevelés pótlásáért. Ápolja a családi szokások és hagyományok rendszerét. Felvilágosító munkát végez a szülık számára, segíti az együttmőködést a család és az intézmény között. A kollégium a hátrányos helyzet enyhítésében az iskola hasonló programjaihoz kapcsolódik.
8.7. Közösségi élet fejlesztése, mővelıdési és sporttevékenységek szervezése A közösségi élet szervezése kiemelt feladata kollégiumunknak. Gyermekgyőlés keretein belül lehetıség nyílik a problémák megbeszélésére. Közösségformáló ereje van az ünnepeknek, a sport és kulturális eseményeknek. A közös üzemelésbıl adódik az is, hogy ünnepeink és egyéb programjaink így a sport és kulturális rendezvények is közösek, illetve a Kollégium saját munkatervvel is rendelkezik.
8.8. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggı tevékenységek A gyermek és ifjúságvédelem tevékenységi rendszerét szintén az iskola koordinálja. A kollégium szerepe elsısorban jelzı szerep. A kollégium oldottabb légköre gyakran ıszintébb megnyilatkozásokra sarkalja a gyereket, ahol esetleg olyan sérelmek is felszínre kerülnek, amelyek másutt rejtve maradnának. Fontos, hogy intézkedés mindig csak a gyermek érdekében történjen. Vigyázni kell arra, ne veszítsük el a bizalmát a gyereknek. Az intézkedés diszkrét volta mellett nem elhanyagolható a megelızés, mint szempont sem. Probléma észlelésekor a kollégiumban dolgozó munkatárs konzultál az iskolai nevelıvel, illetve az intézkedésért felelıs dolgozóval, vagy vezetıvel. A megtett intézkedésekrıl tájékoztatni kell a kezdeményezı kollégiumi vezetıt is.
8.9. A kollégium hagyományos rendezvényei A kollégium hagyományrendszere szervesen együtt mőködik az iskola hagyományrendszerével. A közös ünnepélyek és programok a közös mőködésbıl adódó sajátosságok.
60
Programjaink: - İszi kirándulás - İszi hagyományırzı rendezvények - Mikulás napi ünnep - Karácsonyi ünnep - Farsang - Tavaszi hagyományırzı rendezvények - Tanévbúcsúztató - Nyári tábor - Gyermekgyőlések, névnapok, születésnapok havonkénti megrendezéssel.
8.10. Az iskolával és a szülıvel való kapcsolattartás együttmőködés formái Az iskola és a kollégium egy komplexumban mőködik. A kollégiumi és az iskolai nevelık rendszeresen találkoznak egymással. Munkájuk során alkalmuk van konzultálni a gyermekekrıl, feladatokról. A gondozásban közremőködı, pedagógiai munkát segítı dolgozók, a szülıkkel napi kapcsolatot tartanak fenn. A kollégiumi dolgozók részt vesznek az éves nyílt napon. Munkatervben határozzuk meg a szülıkkel való közös programok számát.
8.11. Nemzeti etnikai kisebbségi nevelés a Kollégiumban Kollégiumunkban a kis létszámra tekintettel az etnikai és kisebbségi kultúrából adódó problémákat helyi körülmények között oldjuk meg.
8.12. A kollégiumban folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosítási rendszere Az intézmény a pedagógiai programban rögzítettek szerint, egységes minıségbiztosítási rendszert vezetett be, az itt leírtak az irányadók. Az egységes rendszer alapja a vállalt feladatok teljesítésének mérése, valamint a dolgozók, tanulók és szülık véleményének kikérdezése az intézmény munkájáról.
61
8.13. Kollégiumi mőködés óraszámai Kollégium óraterve. Kötött órakeret 14 óra F1 L1 F2 L2 F3 5 5 5 5 5 2 2 2 2 3 4 4 4 4 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Kötetlen órakeret 10 óra 5 5 5 5 5 Irányított szabadfoglalkozás 2 2 2 2 2 Játék 3 3 3 3 3 Munka-önkiszolgálás 24 24 24 24 24 Összesen Csoport Sport, mozgás Munka, önkiszolgálás Kulturális foglalkozás Játék Tanulás Nevelıi beszélgetés
L3 5 3 3 1 1 1
F4 5 3 3 1 1 1
L4 5 3 3 1 1 1
F5 5 3 3 1 1 1
5 2 3 24
5 2 3 24
5 2 3 24
5 2 3 24
Minden napra kell tervezni a kötött foglalkozások közül sport és mozgás foglalkozást. A munka, önkiszolgálás a kisebbek esetében inkább önkiszolgálási feladatokat jelent, a nagyobbak esetében ez kiegészül hasznos munkával, ami jelenti az élettér, a környezet rendben tartását és egyszerőbb háztartási tevékenységeket, pl.: mosás, takarítás. Az irányított szabadfoglalkozásban olyan, fıként a csoportok mindennapi tevékenysége során szokássá vált programokat lehet tervezni, ami más kategóriába nem sorolható (pl.: kedvenc TV mősor megnézése, stb.). Témakörök A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszámai Témakör Beszélgetés a tanulásról Önismeret (Ki vagyok?) Beszélgetés TV mősorokról, zenérıl, szórakozásról Környezeti nevelés Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Én és a helyem a csoportban Beszélgetés a hazáról, hazaszeretetrıl, országról, ünneprıl Összesen:
4-8. 3 3 3 2 4 3 4
9. 4 3 3 2 4 3 3
10. 3 3 3 2 4 3 4
11. 3 4 2 2 4 3 4
12.
22
22
22
22
20
A témakörök feldolgozását kollégiumi nevelıtanárok végzik. 8.14. Szükséges dolgozói létszám Az 1993. évi LXXIX. Tv. 1. számú melléklet, Elsı részben foglaltak szerint.
8.15. Eszközszükséglet a kollégiumban (8. sz. melléklet) 62
3 4 2 5 3 3
9. Különleges Gyermekotthon A Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon Gyermekotthonának mőködését a Gyermekek védelmérıl és a Gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény, valamint a Gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IC.10.) Kormányrendelet, továbbá a 15/1998 (IV.30.) NM. rendeletben foglaltak és a Gyır-Moson-Sopron Megyei Közgyőlés 6/1998 (VII.8) KR.sz. rendelete szabályozza. 9.1. A Gyermekotthonra vonatkozó strukturális szabályok
9.1.1. A gyermekotthon fogalma, típusa és jellemzıi Fogalma: A Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon többcélú közoktatási intézmény Gyermekotthona, amely az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett értelmileg akadályozott gyermekek számára otthont nyújtó ellátást biztosít. (Gyvt. 57 §(1)) Típusa: Gyermekotthonunk önálló szakmai egység, amely az itt elhelyezett gyermekek számára, teljes körő ellátást biztosít. (15/1998./ IV.30./ NM. rend. 76.§.) Utógondozói ellátást biztosít a gyámhivatal elrendelı határozata alapján a nagykorúságot elért, (de még 24. életévét be nem töltött) a Készségfejlesztı Speciális Szakiskolát még be nem fejezett fiatalok számára. (Gyvt. 57 § (4)) A gyermekotthon az értelmileg akadályozott gyermekek otthont nyújtó ellátását biztosítja. Gyermekotthon címe: Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon 9023 Gyır, Bárczi G. u. 2. Jellemzıi: -
kislétszámú – és családias nevelésre alakult kisközösségre épült széles korhatárú és heterogén nemi összetételő támogató közösséget biztosít teljesíti az egyéni korrekciós nevelés feladatait szakemberei a családkiegészítı ellátásban felnıtt modellt nyújtanak a gyermekek, és fiatal felnıttek szükségleteihez alkalmazkodik
63
9.1.2 Célok: Otthont nyújtó ellátás keretében: - teljes körő ellátást - különleges ellátást - családgondozást - utógondozást - egyéni elhelyezési tervek megvalósítását - egyéni gondozási-nevelési tervekben foglaltak teljesítését biztosítja A gondozási – nevelési tevékenység során a gyermekek hozzájussanak: - az egészségügyi ellátáshoz - a személyiségük harmonikus fejlıdéséhez - a gyógypedagógiai oktatáshoz - a szabadidı tartalmas eltöltéséhez - felkészíti ıket képességeikhez mérten a munkára Kapcsolatot tartson: - a hozzátartozókkal - az iskolával - a munkahellyel - más intézményekkel (társintézmények, gyermekotthonok) A gyermekotthon jövıképe: Jövıképünk: - a gyermekotthonba kerülés idıpontjától kezdıdıen törekvés a szociális háttérbıl adódó hátrányok kiegyenlítésére. - óvó-, védı környezet biztosítása, melyben a gyerek biztonságban érzi magát, szívesen tartózkodik, mely elsısorban az intézmény felnıtt dolgozóival kialakított kapcsolatrendszereken keresztül valósulhat meg. - lehetıségekhez mérten a család, a szülı bevonása a fenti célok sikeres és minél hatékonyabb megvalósítása (kapcsolattartás). - a továbbiakban is biztosítani szeretnénk a gyermekotthon lakóinak az elért feltételek szinten tartását, valamint a szakmai színvonal emelését.
9.1.3. Feladata Céljai elérése érdekében: - esetkezelı - gondozási - nevelési - rekreációs - egészségügyi - étkezési szolgáltatásokat nyújt - kialakítja a gyermek napi életgyakorlatát
64
Kapcsolatrendszert építsen ki és mőködjön együtt: - a gyermekjóléti szolgálatokkal - a gyermekvédelmi szakszolgálatokkal - az oktatási intézményekkel - a munkahelyekkel - a támogatókkal
9.1.4. A gyermekotthon telepítése A Gyermekotthon Gyır-Gyárváros családiházas környezetében található, tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthetı. A gyermekek az intézmény területén belül mőködı óvodában, általános iskolában és Készségfejlesztı Speciális Szakiskolában tanulnak. A városrész ,,befogadó készsége” jó, nem csak elfogadják, az értelmileg akadályozott gyermekeket, hanem esetenként támogatják és segítik is tanulóinkat.
9.1.5. Építészeti normák, felszerelés, berendezés Gyermekotthonunk 1998. szeptember 1-tıl üzemel. 2005. november 7-tıl az intézmény területén önálló, új épületbe költöztünk, így az elhelyezés a törvényi elıírásoknak – (15/1998.(IV.30.) NM rendelet és mellékletei, esélyegyenlıségi törvény) - mindenben megfelel. A csoportok lakóterét a- (15/1998.(IV. 30.)) NM rendelet 124.§-nak) – megfelelıen alakítottuk ki. A végleges mőködési engedély száma:
GY-59-6 / 2006
Az új épületben 2 csoport mőködik. Egy-egy csoporthoz négy kétágyas hálószoba, 2 fürdıszoba, nevelıi szoba, ebédlı – nappali, és három vizesblokk – melybıl egy mozgássérült gyermekek fogadására is alkalmas –tartozik. Az intézmény nagy udvarral van körülvéve, amely parkosított és sportolásra alkalmas. 9.1.6. Mőködéshez szükséges feltételek A gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények mőködésének engedélyezésérıl szóló 281/1997.(XII.23.) Korm. rendelet által meghatározott követelményeknek megfelel.
9.1.7. Személyi feltételek A gyermekotthon a következı szakmai létszámmal rendelkezik:
munkakör szakmai vezetı nevelı gyermekvédelmi aszisztens
Jelenlegi létszám 1 2 2
% 100% 100% 100%
65
Létszám 100% (2002. dec.) 1 2 2
gyermekfelügyelı családgondozó utógondozó
6
100%
6
heti 20 óra
100%
0,5
gy. védelmi ügyint. pszihológus
heti 20 óra heti 13 óra
100% 100%
0,5 0,5
gyp. fejlesztı ped.
heti 9,5 óra
100%
0,5
A fenti táblázatból következik a jelenlegi szakmai létszám 100 %. A gyermekotthon szakmai létszámával kapcsolatban 15/1998.(IV.30.) NM. rendelet és mellékletei adnak útbaigazítást. A gyermekotthonban dolgozók megfelelı szakképzettséggel rendelkeznek. Személyi feltételeknél figyelmet fordítunk arra is, hogy megfelelı személyiségő munkatársak dolgozzanak együtt.
9.2. A szakmai program megvalósításának összetevıi A helyi körülményeink azért sajátosak a gyermekotthonban, mert itt különbözı korú és értelmi fejlettségi szintő gyermekek élnek, akik képességeikhez mérten differenciált oktatásban részesülnek. Lehetıség nyílik számukra a Készségfejlesztı Speciális Szakiskola elvégzésére is. Hosszabb távon megoldandó feladatot jelent, a szülıi háttérrel nem rendelkezı, utógondozásból kikerülı fiataljaink elhelyezése, a különbözı megyei szociális intézményekbe. Gyermekeink nagykorúságuk elérésekor gondnokság alá helyezésük elindításában, munkaviszony létesítésében (védett munkahely), pénzügyeik intézésében is segítséget igényelnek. Gyermekotthonunk, mint többcélú közoktatási intézmény, az értelmileg akadályozott gyermekek ellátására alkalmas.
9.2.1. Az otthonba kerülés feltételei, egyéni elhelyezési tervek Otthonba kerüléskor mérlegelni kell: - a gyermek testvéri, családi kapcsolatait - a gyermek lakóhelyének, oktatási intézményének megközelíthetıségét - személyiségállapotát, fejleszthetıségének feltételeit Az elhelyezés döntésében minden esetben a gyermek érdekeit kell figyelembe venni. A gyámhivatal a Gyvt. 82. §-a alapján határozza meg a gyermekek gondozási helyét. Az egyéni elhelyezési terv, mint dokumentum, segítséget nyújt a gyermek megismerésében, az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésében, a családgondozásban.
66
9.2.2. Egyéni gondozási-nevelési tervek Az egyéni gondozási-nevelési tervet a gyermekotthon munkatársai vezetik a Gyvt. 57.§ (4) d bekezdésének és a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 84.§-nak megfelelıen. A gyermekotthon kollektívája - otthont nyújtó ellátásban részesíti a gyermeket - ellátja a gyámi feladatokat - elısegíti a gyermek kapcsolattartását családjával - tájékoztatja a gyámhivatalt a kapcsolattartásról - felkészíti a gyermeket a részben önálló életvezetésre - részt vesz a családgondozásban, az utógondozásban. A terv teljesítését legalább havonta a gyermekotthon dolgozó értékelik.
9.2.3. A gondozás-nevelés elemei
9.2.3.1. Esetkezelı szolgáltatások Feladatunk, hogy segítsük gyermekeinknek megérteni és feldolgozni mindazt, ami velük és a családjukkal történt, valamint azt, mi tette indokolttá gyermekotthoni elhelyezésüket. Az esetkezelı szolgáltatások megvalósítása - ami minden esetben egyéni megoldást igényel a gyermekotthon dolgozóinak és pszichológusának bevonásával történik. A gyermekotthon pszichológusa heti négy alkalommal foglalkozik gyermekeinkkel egyéni és csoportos formában, ahol lehetıség nyílik: - a felmerülı problémák megoldására - stressz kezelésére - lelki segítségnyújtásra.
9.2.3.2. Nevelési szolgáltatások A gyermekotthonnal kapcsolatos teendık alapelvei 1. Korrekciós nevelés elve Az értelmileg akadályozott gyermekek korrekciós nevelése-oktatása során arra törekszünk, hogy a korai életszakasztól képességeik alapján a mindennapi élet tevékenységeit egyre kevesebb segítséggel tudják elvégezni. 2. Kommunikációs és kapcsolatkészség fejlesztésének elve A gyermekotthon, mint nevelıszervezet egészében felelıs ezen elv kialakításáért és fejlesztéséért. 3. Motivációk fejlesztésének elve
67
A fenti elvnek a gyermekotthoni nevelımunkánk minden területét át kell hatnia, a gyermekekkel kapcsolatos tevékenységekben tudatosan kell alkalmazni. 4. Alkotás, önmegvalósítás kibontakoztatásának elve Fontos számunkra, hogy tanulóink a tanítási, tanulási folyamatban minél eredményesebben bevonhatók legyenek. Megfelelı irányítás mellett egyszerő értékteremtı munkatevékenységek végzésére váljanak képessé, és ezáltal minél teljesebb emberi életet élhessenek. Tanulóinkat az értékteremtı munkatevékenység élményében részesítjük. 5. Az otthonosság megteremtésének elve 6. A közösségi támogatás által való nevelés elve Olyan csoportnormák kialakítása, amik a közösségi érintkezésben elengedhetetlenek, és amik betartását a csoport támogatja, segíti. 7. Az egyéni különbözıség figyelembevételének elve Pedagógiai munkánk kiindulópontja a gyermekek képességeinek megismerése, figyelembevétele és kihasználása. 8. Demokratizmus és nyitottság elve A gyermekek által értelmezhetı alapvetı emberi értékek tisztelete.
9.2.3.3 Rekreációs szolgáltatások A gondozott gyermekek a stressz, a megfelelı élethelyzetek elviselése érdekében szükségük van a rekreációs programra (ami segít fizikai, lelki és szellemi feltöltıdésben), de életük nyugodt és kiegyensúlyozott szakaszában is fontos. Otthonunk változatos szabadidıs programokat biztosít. Gyermekeink tanórák után részt vehetnek: - sportra nevelés - háztartástan - zenei képességfejlesztés - mozgáskultúra fejlesztés - drámapedagógiai fejlesztés - informatika fejlesztı foglalkozásokon, valamint részt veszünk a város által rendezett kulturális és sport rendezvényeken. A gyermekotthon nevelıi havonta elkészítik a gyermekcsoportok foglalkozási tervét, amely az éves munkatervhez igazodik.
68
A rekreáció helyi feltételei: - tornaterem - játszószobák - barkács mőhely - zene szoba - kondi terem - foglalkoztató szoba
9.2.3.4. Egészségügyi és étkezési szolgáltatások Az egészségügyi ellátást az iskolaorvos biztosítja ( havonta rendszeres szőrés ). A pihenés és a személyi higiéné biztosítása gyermekotthon dolgozóinak feladata. A gyermekotthonunk a (Gyvt.45.§ 1.bek. és a 76.§- nak) megfelelıen teljes körő ellátást biztosít. Speciális étkezésre ( lisztérzékenység, cukorbetegség) szoruló gyermekeink étkeztetése biztosított
9.2.4. Napi életgyakorlat A gyermekek alábbi napirendje a házirendhez igazodik: 6.30 6.40 7.10
7.50 8.00 – 12.35 12.35 – 13.00 13.15 13.30 – 15.00 15.00 – 18.00 18.00 18.30 – 20.00 20.00 ill. 21.30
ébresztés reggeli torna a gyermekfelügyelı irányításával tisztálkodás, ágyazás reggeli gyógyszerek kiosztása fogmosás a gyermekek osztályba kísérése, átadása a tanároknak az aktuális információkkal tanítás ebéd gyermekek átkísérése az iskolából a gyermekotthonba gyógyszerek kiosztása csendespihenı csoportonként szabadidıs foglalkozások (nevelık irányításával) vacsora tisztálkodás, szabadidıs tevékenység villanyoltás
A gyermekek a házimunkában és a ház körüli tevékenységekben a napi beosztás szerint veszne részt, képességük és érdekélıdésük figyelembevételével. A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 77 §-ban meghatározott ruházatot biztosítunk tanulóink számára. A gyermekotthon dolgozói figyelembe veszik az egyénileg eltérı alvásigényeket.
69
Biztosítjuk a mindennapos tisztálkodáshoz és testápoláshoz szükséges feltételeket. A gyermekek minimális intimszférával rendelkeznek, saját szekrényük, kis polcuk van, ahol személyes tárgyaikat, emlékeiket tárolhatják. A 3 éven felüli gyermekeink részére – személyes szükségleteik kielégítésére – havonta zsebpénzt biztosítunk. Összegét a 15/1998.(IV. 30) NM rendelet 82 § szabályozza. A gyermekotthon a zsebpénz felhasználásáról nyilvántartást vezet. A gondozott gyermek a zsebpénze felhasználásáról maga dönt.
9.2.5. Jutalmazás, büntetés A jutalmazásnál, és a büntetésnél következetesnek kell lennünk. Kerülni kell a ,,kivételezést” és a ,,kedvencek” kialakulását. Jutalmat kap, aki képességeihez mérten kiemelkedıen teljesít, aki kitartó szorgalmat, példamutató magatartást tanúsít.
Jutalmazás formái: • szakmai vezetıi dicséret • nevelı tanári dicséret • tárgyi jutalom A jutalmazás figyelembe vesszük a dolgozók és a diákönkormányzat véleményét. A jutalom átadása a gyermekotthon lakóinak jelenlétében történik. A fegyelmezı intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – vétség súlyára tekeintettel - lehet eltérni. A fegyelmezı intézkedés és a fegyelmi büntetés-nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni az életkori sajátosságaikat és értelmi képességeiket.
9.2.6. Családokkal való kapcsolattartás A gyermekotthon feladata a családi kapcsolatok ápolása. A családi kapcsolatok erısítését a gyermekotthon családgondozója, a gyermekjóléti szolgálatok és egyéb szakemberek együttesen végzik. A kapcsolattartás a gyermek joga. A hozzátartozók fogadására külön helyiséget biztosítunk. A gyermekeink a levelezést folytathatnak hozzátartozóikkal, barátaikkal, valamint telefon segítségével is ápolhatják kapcsolataikat. (Gyvt. 53.§ (1) p.és a 15/1998.(IV.30.) NM. rendelet 87.§)
70
9.3. A gyermekotthon kapcsolatrendszere Belsı kapcsolatok rendje: • Szakmai vezetı az intézmény vezetıivel • a nevelıtanárok, felügyelık az intézmény pedagógusaival • a családgondozó, a nevelık, a gyám a gyermekek hozzátartozóival tartja a kapcsolatot. Külsı kapcsolatok rendje: A gyermekotthon folyamatos kapcsolatot tart • • • • • • • • •
a fenntartóval a gyámhivatalokkal a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokkal az önkormányzatokkal a gyermekjóléti szakszolgálatokkal a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsággal más gyermekotthonokkal az egészségügyi intézményekkel a gondozottak hozzátartozóval
A gyermekotthonról, a gyerekotthonban folyó tevékenységekrıl a médiákban a szakmai vezetı és az intézmény igazgatója nyilatkozhat. 9.3.1. Patronálás, szponzorálás Családi, rokoni kapcsolattal nem rendelkezı gyermek esetében a gyám felelıssége a gyermekkel megbeszélve a patronálás engedélyezése, amit figyelemmel kell kísérni a gyermek érdekeinek szem elıtt tartásával. A gyám és a patronáló személy között szerzıdés jön létre, amely tartalmazza a patronáló személy jogait és kötelezettségeit. A patronálás jelenleg az intézményünkben kisebb adományok (használt ruhanemők, édesség, esetenként játék) formájában realizálódik.
9.4. A Minıségbiztosítás elemei -
A gyerekotthon mőködésének eredményességét segíti szupervízióval (külsı szakember segítségével) esetmegbeszélésekkel (heti rendszerességgel csoportonként, szakmai vezetı és pszichológus bevonásával) rendszeres szakmai továbbképzéssel
9.5. Elbocsátás az otthonból A fiatal, gyermekotthoni elhelyezésének megszőnésekor jelentıs változás elıtt áll. Erre mind ıt, mind a csoport tagjait is fel kell készíteni. Meg kell beszélni az elhelyezés megváltozásának okát, és segíteni kell jövıje tervezésében.
71
9.6. Az utógondozás A nagykorúságot elért, de a 24. életévüket még be nem töltött fiatalok részesülnek utógondozásban, ami a gyermekotthon utógondozójának feladata. Felkészítjük ıket egy másik intézménybe való áthelyezésükre, illetve azoknál, akiket visszahelyezünk családjukba, segítséget nyújtunk a visszailleszkedéshez. Fiataljaink részére, gondnokság alá helyezésükben és a különbözı pénzbeli juttatások igénylésében is segítünk. Esetenként, munkalehetıség megteremtésében és lakhatásuk megoldásában is támogatjuk ıket.
9.7. Dokumentáció A gyermekotthonban az alábbi dokumentációkat vezetjük: • • • • • • •
gyermekotthoni csoportnapló foglalkozási terv eseménynapló nyilvántartások (ruha, zsebpénz, kulturális hozzájárulás., tisztítószer igénylés, tálalás és hımérséklet ellenırzı lap) szabadság engedélyek nyilvántartási lapjai Gyermekeink védelmében: XIX. Számú adatlap „GH-1” Egyéni gondozási – nevelési terv nevelésbe vétel esetén Gyermekeink védelmében: XXI. számú adatlap „GH-3” Helyzetértékelés
72
A pedagógiai program érvényessége A pedagógiai program határidı nélküli Módosítás a törvények változásainak megfelelıen Részletes felülvizsgálat 5 év után
……………………………………. Fenntartó
…………………………………… Igazgató
…………………………………….. Diákönkormányzat képviselıje
………………………………....... Közalkalmazotti Tanács Elnöke
………………………………………… Szülıi Munkaközösség Elnöke
A pedagógiai programot az iskola tantestülete a 2008. október 22-i nevelıtestületi ülésén jóváhagyta
73
