2013.
Gyermekotthon szakmai programja Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye
Makó
A Pápay Endre Gyermekotthon szakmai programja az alábbi jogszabályi háttér alapján készült: 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi
intézmények,
valamint
személyek
szakmai
feladatairól
és
működésük feltételeiről a többször is módosított 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 149/1997.
(IX.
10.)
Korm.
rendelet
A
gyámhatóságokról,
valamint
a
gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 133/1997.
(VII.29.)
Korm.
rendelet
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 1959. évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyvről 1978. évi IV. törvény A Büntető Törvénykönyvről 1990. évi LXV. törvény A helyi önkormányzatokról 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelettel 2002. évi IX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról 235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról.
A gyermekotthon nevelési alapdokumentuma a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, továbbá a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak (a továbbiakban együtt: nevelőtestület) által elfogadott, az intézményben folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program. Szakmai programunk egyrészt megfelel a szakmai jogszabályokban előírt követelményeknek, a korszerű gyermekvédelmi szemléletnek, továbbá az intézményünk sajátosságainak, kialakult gyakorlatának, haladó hagyományainak, a
továbblépés lehetőségeinek. A gyakorlati munka mögött húzódó speciális elméleti hátteret is felvázolja a program a tudatosabb szakmai munkavégzés érdekében. Bevezető rész: Intézményünk
a Pápay Endre
Óvoda,
Általános
Iskola,
Szakiskola, Diákotthon,
Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Címe: 6900 Makó, Vásárhelyi u. 1-3. Tel.: 62/212-855;
Fax:
62/
209-457
E-mail:
[email protected]
[email protected] Az I. számú lakásotthon Makó, Ráday u. 5. szám alatt 2002. december 01.-én nyitott. A II. számú lakásotthon Makó, Szent Lőrinc utca 6. szám alatt 2003. február 01.-én nyitott. Mindkét normál lakásotthon családi házban működik. 2004.09.01.-én kapta meg működési engedélyét a két különleges gyermekotthoni csoport a Makó, Vásárhelyi utca 1-3. szám alatt.
Lakásotthon fogalma: A gyermekotthon teljes körű, otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára. Utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőttek számára. Szolgáltatás
típusa:
(ágazati azonosító száma: S0043878S0062977, S0043878S0062984) otthont nyújtó ellátás, 2 lakásotthonban Helyszín:
fő.
12-12
6900
Makó,
Ráday
u.
5.
6900 Makó, Szent Lőrinc u. 5.
Különleges gyermekotthon fogalma: A 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet 127. §-a alapján a különleges gyermekotthon a szakellátás keretében. Gyermekotthonban a tartós beteg, illetve fogyatékos gyermekek ellátása folyik. A rendelet a gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához, illetve korához igazodó ellátásának biztosítását írja elő. A teljes körű ellátást, habilitációt és rehabilitációt is. Szolgáltatás típusa: (ágazati azonosító száma: S0043878): otthont nyújtó ellátás, engedélyezett
férőhelyszám
2
csoportban
20
fő.
A szolgáltató tevékenység formája: gyermekotthon kizárólag különleges ellátást igénylő gyermekek és fiatal felnőttek ellátására. A gyermekvédelmi szakellátás jellemzői: Makó 24.986 főt számláló alföldi város, nagy vonzás területtel. Az otthon lakóinak nagytöbbsége e földrajzi körzetből, illetve Csongrád Megye területéről kerül elhelyezésre. A gyermekek értelmi képességeiket tekintve normál intellektusú, és tanulásban akadályozott gondozottak, illetve más fogyatékos (részképesség- és az iskolai teljesítményzavarral küzdő) gyermekek, illetve utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek. Gondozásuk speciális ellátást igényel, melyet a fejlődési dokumentációban rögzítünk. A célcsoport demográfia jellemzői: Korcsoport: 3-24 éves korig, kivételes esetben 25 éves korig (1997.évi XXXI. tv 93§(9) bekezdés c) pontja alapján). A célcsoport szociális jellemzői: Az ellátottak halmozottan hátrányos családokból kerülnek ki védelembe vétel után. A hátrányok főbb jellemzői: mély szegénység, tartós munkanélküliség, egészségre ártalmas lakókörnyezet, hajléktalanság, alacsony iskolai végzettség, mentális betegségek, legális drogok (dohány, alkohol) túlzó fogyasztása.
Személyi feltételek otthononként: A gyermekvédelmi szakellátás működését irányítja, szervezi: a szakmai vezető.
Csoportonként: 1 fő nevelő 3 fő gyermekfelügyelő 1
fő
gyermekvédelmi
asszisztens
Munkájukat segíti: 1 fő család és utógondozó 1 fő fejlesztőpedagógus 1 fő gyermekvédelmi ügyintéző és növendékügyi előadó 1 fő pszichológus A szakképesítésükről a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 2. számú melléklete rendelkezik.
A
gyermekotthoni
és
lakásotthoni
nevelés,
gondozás
célja:
Biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek, otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más igénylő
okból
gyermek
teljes
körű
ellátását.
Valamint az enyhébb fogyatékkal élő, illetve tartós beteg gondozott gyermek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó, és azokat a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató gondozást, nevelést biztosítunk. A gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, vagy nevelőszülői, illetve örökbefogadó családba történő beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre, társadalmi beilleszkedésre, későbbi felnőtt élete során igényes és tartalmas életminőség elérésére, saját család alapítására, vagyis végső soron boldogulni tudjon életében A
gyermekotthoni
és
lakásotthoni
nevelés,
gondozás
alapelvei:
Az integráltan nevelkedő mentálisan sérült, sajátos nevelési igényű, gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermekek és fiatalok egyéni fejlődési szükségletei, - beleértve a családba történő visszakerülés, ill. a kapcsolatok ápolását - a lehetséges legjobb színvonalon teljesüljenek. Nevelési alapelvek: A nevelés-gondozás elválaszthatatlanságának alapelve: A nevelés-gondozás folyamata elválaszthatatlan egymástól. Miközben gondoskodunk a gyermekről, egyben neveljünk is a gondoskodáson keresztül, illetve miközben neveljük, közben törődünk, gondoskodnunk is róla. Minden tevékenységen keresztül a nevelés céljait és elveit, illetve érdekeit tartjuk szem előtt. Közös munka alapelve: A személyes kapcsolatok körében zajló együttműködés hatékonysága a munkatársak motiváltságától, beállítottságától, elméleti és gyakorlati tapasztalataitól függ. A közös munka nem csupán a közvetlen munkatársakkal való együttműködésre korlátozódik, hanem mindazokra, akik a gondozott sorsának rendezésében aktív szerepet töltenek be.
Egyértelműség alapelve: Mind a gondozók, mind a gondozottak számára fontos, hogy világosan meghatározott és érthető jogokat és kötelességeket, lehetőségeket és elvárásokat fogalmazzunk meg az együttműködés során. Kiszámíthatóság alapelve: A gondozottal kapcsolatos eseményeket fejlődési szintjének megfelelő módon közöljük vele, törekedve arra, hogy mindig több lehetséges megoldást dolgozzunk ki egy-egy helyzettel vagy eseménnyel kapcsolatban.
Következetesség alapelve: Figyelembe vesszük a gondozott fizikai, értelmi érzelmi és erkölcsi fejlettségét, aminek megfelelően vonjuk be a szabályok kialakításába. Azok a szabályok, amiket közösen vagy előzőleg már kidolgoztunk és ismertettünk, nem változhatnak naponta. Ügyelnünk kell arra, hogy a szabály van a gondozottért, nem pedig a gondozott a szabályért. Azaz szükséges, hogy legyenek kivételek, aminek okát és indokoltságát mindenkiben tudatosítani kell. Rendkívül fontos annak tisztán látása, hogy a szabálytisztelő magatartás kialakítása a gondozottakban csak egy szeretetteljes együttműködés mellett alakítható ki, melynek légkörét a szakemberek feladata megteremteni.
Fokozatosság alapelve: A gondozási-nevelési folyamatban csak fokozatosan sajátíttathatjuk el a gyerekekkel a társadalmi normákat, ezzel elősegítve a sikeres társadalmi integrációjukat. Ehhez sok türelemre, kitartásra van szükség a nevelők részéről. Személyes kötődés alapelve: Az igazán problémás gyermekre hatni csak a személyes kötődésen keresztül lehet. A kívülállás, az érzelmi ridegség nem vezet eredményre. Szükség van a következetes, de megértő szeretetre, türelmességre, elfogadó érzelmekre, amikbe belefér időnként erőteljesebb énközlő érzelmi megnyilvánulás, amely nem lehet sértő, bántó a gondozott számára. A problémás gyerek lenézése, lekezelése hibás stratégia, eredményre nem vezet, inkább csak további károkat okoz. A legtöbb gondozott kisebbségérzéssel, valamint önértékelési zavarral küzd. Fontos, hogy minden esetben érezzék, hogy partnerként kezelik őket. Az emberi kapcsolatok a dolgozók és a gondozottak között meghittek, barátságosak, azonban a dolgozó mindig annak tudatában van, hogy ő a felnőtt, a nevelő, a szerepéből nem eshet ki. Nevelő–nevelt viszonyrendszeren kívül mást nem szabad megengednünk! Fontos annak a tisztánlátása is, hogy nem csak elvárásokat fogalmazunk meg a gondozott felé, hanem cserébe a nevelők, gyermekfelügyelők meleg érzelmeket, törődést, gondoskodást is nyújtanak.
A dolgozók között fellépő esetleges konfliktusokat hamar le kell rendezni, mert az elhúzódó viszályok mérgezik a levegőt és ártalmasak a gyerekekre. Egyéni bánásmód elve: Az alapvető szabályrendszernek minden gyermek számára a következetesség és egyenlőség elvének tiszteletben tartása miatt azonosnak kell lennie, mégis számítanunk kell arra, hogy a normakövető magatartás minden gyermek számára más-más szinten áll, hiszen korában más-más deviáns, a többségi társadalom számára elfogadhatatlan normákra szocializálódott. Ha egyéni bánásmód elvében minden gyerek részesül, akkor nem irigykednek egymásra.
A szocializáció, reszocializáció folyamatának elve: A nevelés során nem csak a reszocializáció, a társadalomba való visszavezetés, hanem az elmaradt szocializációs készségek pótlása, a visszamaradt szocializációs folyamatok felgyorsítása, szintre hozása is feladat.
A boldogságra nevelés alapelve: Örömök, pozitív élmények nélkül a nevelés félrecsúszik, eltorzul. Az örömelv, az örömélmény megvalósítása a nevelésben elválaszthatatlan attól, hogy a nevelők alapvetően derűs személyiséggel rendelkezzenek.
A gyermekotthoni és lakásotthoni nevelés, gondozás feladatai: A mindennapi munkában érvényesíteni a gyermeki jogokat: emberi méltóságának tiszteletben tartását, a gyermek személyiségének kibontakozását, fejlődését, önálló életre nevelését, társadalomba beilleszkedését (1997. évi XXXI. Tv. 6.§ (1) – (6) bekezdés, (7.§ (3) – (5) bekezdés 8.§ (1) - (3), 9.§., 10.§) Az otthont nyújtó ellátás keretében: -
Az iskoláskorú gyermekek sikeresen fejezzék be általános iskolai, valamint középfokú tanulmányaikat és lehetőség szerint szakmai képzettséget szerezzenek.
-
Felzárkóztatás, a tehetségek felkutatása, felkarolása (művészetek, sport).
-
Az empátia, a tolerancia és a szolidaritás képességeinek elsajátíttatása, fejlesztése.
-
A konfliktusok krízismentes megoldása.
-
Életvezetési ismeretek átadása, szellemi és praktikus tudások, értékek és normák közvetítése – a sajátos nevelési igényű gyermek számára is érthető módon - és ezek lehetőség szerinti gyakoroltatása.
-
Támasz és biztonság nyújtása a gyermekek számára, amelyben érzelmi védettséget és szeretetet kapnak.
-
Esetenként a speciális nevelési szükségletű gyermek anyagi javainak védelmében és szociális elhelyezésének érdekében hivatásos gondnok kirendelésének kezdeményezése.
-
A személyiség autonómiájának biztosítása, a szabadság és az öntevékenység igényének kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően.
-
Terápiás kezelés lehetőségének biztosítása a nehezen kezelhető,
a tanulási
nehézségekkel küzdő, az integrálható fogyatékkal élő, a veszteségekkel érkező, gyermekek és fiatalok számára. -
Önismeret fejlesztés, tartós betegségének vagy fogyatékosságának elfogadtatása, úgy, hogy az egészséges önértékelés megmaradjon.
-
A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos preventív tevékenység biztosítása.
-
A csoport gazdálkodásának biztosítása a gyermekek bevonásával.
-
Az intézetben élők körülményeinek, életlehetőségeinek normalizálása, érzelmi állapotuk stabilitása.
-
Természetesebb, nyitottabb, családiasabb életmód kialakítása, családmodell nyújtása.
-
Gondoskodni kell szabadidejük hasznos eltöltéséről életkoruk figyelembevételével.
-
Közös kirándulások, táborozások, természetjáró túrák szervezésével a tágabb környezetük megismerése, az összetartozás érzésének elmélyítése.
-
A gondozás és nevelés során a gyermekek kötelezettségének teljesítéséhez (1997. évi XXXI. Tv. 10.§ (1)) az intézmény minden munkatársa segítséget nyújt.
Az utógondozottak ellátása keretében: Átmenet biztosítása a gyermekotthon elhagyása, a teljes önálló életvitel között, támogató, biztató, segítő attitűddel.
Módszerek: Csoportgyűlések személyiségfejlesztő módszerei: A lakóegységek életéhez hozzátartoznak a csoportgyűlések, melyen az ott élő 10-12 fős gyermekközösség az ott dolgozó nevelőkkel-gondozókkal közösen megbeszélést tart. Ilyenkor mód nyílik a közös problémák megbeszélésére, a lakóegység életével kapcsolatos kérdések
megvitatására, magatartásproblémák, konfliktusok kezelésére, önismereti nevelésre a gyermek-kamasz közösség „által tartott tükör” segítségével, csoportos viselkedés terápiára. A község ereje is igen erőteljesen hat az egyén személyiségfejlődésére. Egyéni sikerhez juttatás A gyermekeknek a családi élet kudarcain kívül az iskolai élet kudarcaiból is kijut. Nem érzik magukat jól a bőrükben, mert általában alul teljesítenek, önmaguk és környezetük elvárása szerint is. Elsődleges feladat tehát megkeresni minden ide került gyermek erősségeit, legyenek azok a tanulás, a házi munka, vagy bármely más területe az életnek, és ezeket kell erősíteni.
Tudatosan,
a
gyermek
ismerete
alapján,
a
gyermek
számára
olyan
követelményszintet állítani fel, melyet saját erőfeszítései árán teljesíteni képes. Gyengeségét így lehet erősíteni, hiszen a sikerélmény erőt ad, és energiát a további munkára.
Egyéni beszélgetések módszere Egyik legfontosabb módszer a nevelésben az egyéni beszélgetések. Ez szólhat a napi problémákról, de lehet életútfeltáró beszélgetés is. Rendkívül fontos bekerülése után mihamarább előtörténetének a megismerése, hiszen csak ennek fényében lehet megérteni esetleges bántalmazottsága, elhanyagoltsága, traumatizáltsága, rosszul, illetve hiányosan szocializálódottsága és kötődődési zavarai hátterében lévő okokat, csak ennek ismeretében lehet nevelését tudatosan megtervezni, végezni. A gyerekek, a kamaszok többsége igen hamar megnyílik. Már akár az első beszélgetés alkalmával is megnyílnak, ha azt érzékelik, hogy ők, az ő problémáik, életútjuk fontos a felnőttnek, akik kellő empátiával, átérző módon, őszinte érdeklődéssel figyelnek rá, megértik, elfogadják őket. Ekkor szívesen beszélnek életükről, érzéseikről, átéléseikről. Ez az első kapcsolatfelvétel lehet egyben a kölcsönös bizalom megalapozásának kezdete is, a kötődés kiépítésének. Ilyenkor a nevelők - gondozók nagyon hasznos információkhoz juthatnak hozzá. A későbbi nevelési célzatú egyéni lelki beszélgetések bizalmi légkörének fenntartásához elengedhetetlen a kapcsolat megszilárdítása. Annak figyelése, mit bír el ez a kapcsolat, hogy egyensúlya ne boruljon fel a nevelés során, később elengedhetetlen követelmények, elvárások rendszerében, a szabályok, keretek, normák elfogadtatása terén.
Gazdálkodás: A gyermekotthon gazdálkodását a Gyvt. 143-151.§-ai, az államháztartásról szóló törvény, a számviteli törvény, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény és az
adójogszabályok
határozzák
meg.
Lakóközösségeink
autonóm
csoportok,
önálló
gazdálkodással. A lakásotthonban folyó gazdálkodásért a csoportvezető nevelője felelős, a szakmai vezető ellenőrzésével.
Adminisztráció: A gyermekotthon minden dolgozója a munkaköri leírásában rögzített adminisztrációs kötelezettségeit teljesíti.
Utógondozás: Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermekvédelmi gondoskodásban felnőtt gyerekek
sikeres
társadalmi
beilleszkedését,
támogassa
saját
családjukba
való
visszailleszkedésüket, vagy önálló életük megkezdését. Ha az önálló életvitel fokozatos megteremtése nem lehetséges, különböző egészségügyi, illetve értelmi képességből adódó akadályozottságok
miatt,
akkor
szociális
bentlakásos
intézménybe
kerüléséig
a
gyermekvédelmi szakellátás biztosítja a gondozását. A gyermekvédelmi szakellátás az utógondozói ellátás keretében, a nagykorúvá vált fiatal felnőttek számára szükségleteikhez és helyzetükhöz igazodó ellátást nyújt, segítséget ad azon feltételek megteremtéséhez, amelynek az ellátásból kikerülő fiatal felnőtt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek, segítséget nyújt iskoláik befejezéséhez, munkahely megszerzéséhez. Ezt a segítséget az önellátását biztosítani nem tudó esetében 21 éves, nappali tanulmányokat végző fiatal felnőttek 24 éves, főiskolai hallgatóként 25 éves korukig vehetik igénybe. Mindezt a következő célok megvalósításával érheti el az utógondozás. A szakmai munka célja elsődlegesen az önálló életvitel, az önállóság kialakítása, mivel ennek köszönhetően a nagykorú fiatal felnőttnek kikerülhetnek a szakellátás intézményeiből, visszatérhetnek családjukba, vagy önálló életvitelt alakítanak ki. Utógondozói ellátás támogatási formái Az utógondozói ellátás keretében teljes körű ellátást biztosítva azon fiatal felnőttnek, akinek, utógondozói ellátását a Gyámhivatal elrendelte. A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal felnőtt számára teljes körű ellátást biztosít azon időszak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy nappali tagozaton folytatja tanulmányait, vagy felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe. Megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy mi a fiatal felnőttnek:
- a kötelessége - melyek a jogai - az ellátás formái. Segítséget nyújt azon feltételek megteremtéséhez, amelyek az ellátásból kikerülő fiatal felnőtt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek. Az utógondozó támogatást nyújt az otthonteremtési támogatás igénylésétől annak elszámolásáig a fiatal felnőtt számára. Az utógondozói ellátásért személyi térítési díjat fizet az intézményi személyi térítési díj határozat alapján (kivétel: 6/2011. (II.23.) m.ör. 4.§ (4) bekezdése szerint). A keresetéből a személyi térítési díj levonása után megmaradó részt (a járandóságának 50 %-ig) minden hónapban megtakarítja. Az utógondozó és a csoportvezető nevelő tanácsokkal segíti a megtakarítás célszerű módjairól, az így összegyűjtött pénz ésszerű felhasználásáról. Segítségnyújtás az otthonteremtési támogatás (Gyvt. 25-27.§) igénybe vételéhez. Külső férőhely Intézményen kívül (külső férőhelyen) lakóingatlanában, vagy befogadó lakóhelyen helyezzük el azon utógondozói ellátottainkat, akik már képesek felügyelet nélkül önállóan élni. A külső férőhelyen élő utógondozói ellátott pénzbeli támogatásban részesül (lakhatási, étkezési és iskoláztatási költségei kiegészítésére). Ez az utolsó lépcsőfok az önállósodáshoz, a végső kikerüléshez. A kinti férőhelyen már saját maguk megszabta szabályok szerint élnek. Az utógondozó szükség szerint, de legalább havonta egyszer meglátogatja őket otthonukban, illetve ők is fordulhatnak hozzá segítségért ügyeik további intézése érdekében.
Kapcsolatok kialakítása, fejlesztése A gyermek elhelyezésének, családi kapcsolattartásának, vagyoni helyzetének, esetleges nevelőszülőkhöz történő elhelyezésének, családba történő visszahelyezésének ügyében a gyermekotthon
a
következő
tevékenységeket
végzi.
A
családgondozó
munkaköri
tevékenységén belül a gyámhivatali átmeneti nevelésbe vételről szóló határozata kézhezvételétől számított 30 napon belül kidolgozza a családdal és az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával, az elkövetkezendő időszak kapcsolattartásának módszerét. Ezt a családi kapcsolatok, családgondozás tervezése nevelésbe vétel esetén „GH-2” számú adatlapon rögzítik.
Kapcsolatot tart fenn a gyermekotthon: -
a gyámhivatallal,
-
a TEGYESZ-szel,
-
Ágota Alapítvány
-
Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató
-
a gyermekjóléti szolgálatokkal
-
a szülővel, családdal: szabályozása a gyámhivatal vagy a bíróság hatáskörébe tartozik. Lehet: folyamatos, időszakos vagy rendkívüli, melyet a gyámhivatali határozat tartalmaz. A feltételek megteremtése a gyermekotthon feladata.
Gyermekotthonunk, lakásotthonunk folyamatosan kapcsolatot tart az óvodákkal, általános és középiskolákkal melyekbe gyermekeink járnak. Hivatalos ügyekben a gyám, illetve az általa meghatalmazott csoportvezető nevelő jár el, a napi kapcsolattartás a nevelők feladata. Minőségbiztosítás: A minőségbiztosítás során a szolgáltatás színvonalát folyamatosan biztosítjuk. Egy-egy részterület kiemelésével és problémakörének megoldásával igyekszünk elérni kitűzött céljainkat. Konkrét bemeneti, kimenti eredmény és hatásindikátorok megjelenítésével mutatjuk szakmai program megvalósításának következményeit és eredményességét. Gyermekönkormányzat: Az intézményben elhelyezett gyermekek és utógondozottak érdekeik képviseletére gyermekönkormányzatot hoztak létre, mely rendszeres működését a segítőnevelő támogatja. A gyermek és lakásotthononként 1 képviselőt választanak és delegálják a képviselőtestületbe. A Gyermekönkormányzat célja hármas; érdekképviseletet ellátó, a gyermekotthon életével kapcsolatban vélemény-nyilvánító, programszervező-segítő és a gondozottak közötti konfliktus
ügyekben
megnyilvánulásokkal,
állásfoglaló, bántalmazással
békítető. szemben,
Hatékonyan védelmezi
fellép a
az
agresszív
gyengébbeket.
A
gyermekönkormányzat – az intézményvezető véleményének kikérésével – dönt saját működéséről. Szervezeti és működési szabályzatát a választó gyermekközösség fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá.
A gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a bentlakásos gyermekintézmény működésével és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben, amit az intézmény vezetője figyelembe vesz. A Gyermekönkormányzat a gyermekotthon növendékeinek céltudatosan szervezett és irányított demokratikus és öntevékeny szervezete. Célunk, hogy - a többségében már serdülőkorú - gyermekeink minél nagyobb mértékben váljanak saját életük irányítójává. Bontakozzon ki a demokratizmus, a gyermekek legyenek tisztában jogaikkal és kötelezettségeikkel. (Gyvt 37.§. alapján)
Érdekvédelem Az intézmény fenntartója meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait.
Az érdekképviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai: - a gyermekönkormányzat képviselői, - az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy más törvényes képviselői, illetve a fiatal felnőttek képviselői, - az intézmény dolgozóinak képviselői, - az intézményt fenntartó képviselői. Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az intézmény ellenőrzését ellátó megyei gyámhivatalnál, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gyermeket, fiatal felnőttet érintő ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról. Az érdekképviseleti fórum egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél, vagy az érdekképviseleti fórumánál: - az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében,
- a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén. Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt az intézmény fenntartójához vagy a megyei gyámhivatalhoz fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. (A Gyvt. 35. § és 36.§-a alapján .)
Szakmaetika A gyermekvédelmi szakellátás valamennyi dolgozója a mellékelt szociális munkások etikai kódexében megfogalmazottak vonatkoznak.
Makó, 2013.01.07. Megyesi Istvánné igazgató
Nevelőszülői Hálózat Szakmai Program Makó, Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon, és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola Tagintézménye nevelőszülői hálózata:
- A program alapja Szakmai programunk a gyermeki jogokra, a nevelőszülői ellátást érintő hatályos jogszabályokra, és módszertani ajánlásokra épül a helyi sajátosságok figyelembevételével. Szakmai munkánkat meghatározó jogszabályok - mindenkori hatályos állapotuknak megfelelően:
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 149/1997.(IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
- A nevelőszülői hálózat ellátási területe
Ellátási terület: Csongrád megye
- Az ellátottaknak szóló szakmai szolgáltatások célja A gyermekek mindenekfelett álló érdekének, mint fő preferenciának mentén a nevelőszülői hálózat ellátási területén gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és fiatal felnőttek számára otthont nyújtó ellátás biztosítása nevelőszülői családokban, az alábbi alapelvek szerint: Az élethez, az emberi méltósághoz, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jog a teljes körű ellátás minden területén, érdekvédelem biztosításával Professzionalitás elve- a nevelőszülői hálózat szakmai közösségének (a kiválasztástól kezdődően) szakmai igényességgel kell eljárni az ellátottak érdekében, melyben egyéni és intézményi felelősség egyaránt megjelenik, felelősségi szintek pontos megjelölésével Együttműködés elve a gyermek gondozása, nevelése során az egyéni gondozásinevelési tervben megjelölt szakemberek, a gyermek, és a vérszerinti rokoni kapcsolatok vonatkozásban
A vérszerinti családdal való kapcsolattartás oly módon, ahogy az a gyermek érdekeit legmegfelelőbben szolgálja, a kapcsolattartás jogszabályban megjelölt formáinak biztosításával, a gyámhivatali határozat alapján, a nevelőszülők aktív bevonásával A testvérek együttes elhelyezésének elve A gyermek szükségleteinek, élethelyzetének, eredeti társadalmi környezetének megfelelő elhelyezés elve, ideértve a gyermek és vérszerinti családja vallási meggyőződését, a nemzeti-etnikai hovatartozását A fokozatosság és folytonosság elve- különösen a gyermek, gondozási helyre történő elhelyezése folyamatában, az esetleges gondozási hely változtatása esetében és utógondozói ellátása során Végleges elhelyezés elve- mielőbbi hazagondozásra törekvés, hogy a gyermek csak a feltétlenül szükséges időt töltse a nevelőszülői családban, ha ez nem lehetséges, örökbefogadásra történő előkészítés, a nevelőszülői család aktív bevonásával Önálló életvitelre való nevelés elve- folyamatosan és tudatosan, mindig a gyermek életkorának megfelelően Mindennemű diszkrimináció tilalma
Ezen alapelvek a nevelőszülői ellátásban az összes érintett vonatkozásában az ellátás minden szintjén jelen vannak, és a konkrét munkafolyamatban feladatokon és felelősökön keresztül valósulnak meg, az alábbiakban bemutatásra kerülő célok és módszerek mentén.
- Nevelőszülőknek szóló szolgáltatások céljai A nevelőszülői tevékenység szakmai támogatása, nevelőszülői kompetenciák folyamatos fejlesztése: nevelőszülői tanácsadó tanácsadói és kontroll funkcióján keresztül kötelező és egyéb továbbképzések biztosításával
- Személyi feltételek A hatályos jogszabályoknak megfelelően, a helyi igényekre és sajátosságokra reagálva az alábbi elemek mentén biztosítja nevelőszülői hálózatunk a teljes körű, otthont nyújtó ellátás személyi feltételeit. Nevelőszülői hálózatunk tagjai: szakmai vezető nevelőszülők nevelőszülői tanácsadó, egyben család- és utógondozó
gyermekvédelmi ügyintéző
A személyi feltételek kialakításának szempontjai nevelőszülői hálózatunknál: Nevelőszülői tanácsadó a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező szakember. Nevelőszülői tanácsadást, család-és utógondozást végez.
Hogy intézményünk megteremtse a szakmai igényesség feltételeit, a végzettségre vonatkozó jogszabályi előírásokon túl a segítő szakmára alkalmas szakembereket választ a szakmai team tagjaivá. Ezen emberi és szakmai alkalmasság elvi szempontjai: egyéni érzelmi motiváltság harmonikus, kiegyensúlyozott személyiség, hitelesség család- és gyermek centrikus szemlélet a feladattal való azonosulás képessége problémaérzékenység jó kapcsolatteremtő készség szociális érettség saját szerep megértése egyéni tanácsadásra való alkalmasság együttműködésre való alkalmasság önálló feladatkezelés, döntésképesség a csoportban rejlő szakmai erő felismerésének képessége, annak kompetens használata önismeret, kellő nyitottság, változásra való képesség Nevelőszülői hálózatunkat szakmai vezető irányítja.
- A nevelőszülői hálózat székhelye A nevelőszülői hálózat székhelye a Pápay Endre Ált. Iskola, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola Tagintézményében található. (6900,Makó, Vásárhelyi u. 1-3.) A város központjában, tömegközlekedéssel és gépjárművel is jól megközelíthető. A székhelyen, mint a nevelőszülői ellátás központjában található a szakmai vezető, a nevelőszülői tanácsadó, irodája a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételekkel (számítógép, telefon, fénymásoló, fax, internet), és a kapcsolattartó szoba. - A nevelőszülői hálózat fejlesztése, szakmai célkitűzéseink Célunk az ellátási területünkön élő nevelőszülők és a munkájukat segítő szakemberek olyan szakmai kollektívájának megteremtése, mely képes a változó szükségletekhez alkalmazkodva a megyében nevelőszülői gondoskodásra szoruló minden életkorú és szükségletű gyermek jogszabályoknak és szakmai alapelveknek megfelelő, magas színvonalú teljes körű, otthont nyújtó ellátására. E munka alapja a körültekintő kiválasztás, az egységes szakmai szemlélet a nevelőszülők és a tanácsadó feladatkörében, azok mindenre kiterjedő folyamatos és egységes kontrollja, a nevelőszülői ellátásban érintettek fokozott mentálhigiénés védelme és a folyamatos, szükségletekre kidolgozott, magas szintű továbbképzés, egyszóval a minőségbiztosítás. Kiemelkedően fontos törekvésünk továbbá, hogy a gyermekek csak a feltétlenül szükséges időt töltsék gyermekvédelmi gondoskodásban, így a hazagondozásra – az alapellátással való szoros együttműködésben- nagy hangsúlyt fektetünk. A gondozásban töltött idő lerövidülése, mint hosszú távú cél, és a gyermek érdekében tevékenységüket végző intézmények közötti jó együttműködés fejlesztése, mint rövid távú cél fogalmazódik meg. - A leendő nevelőszülők kiválasztása és felkészítése Elkövetkező feladataink között szerepel, hogy hálózatunk bővítése érdekében a nevelőszülői tanácsadó megszervezi és kivitelezi a nevelőszülők toborzását: a média eszközeivel és a már működő nevelőszülői családok példáján keresztül népszerűsítik a nevelőszülői hivatást.
A jogszabályok pontosan meghatároznak számos alapvető feltételt a nevelőszülői tevékenységre való alkalmassággal kapcsolatban. Azonban az, hogy kiből lesz jó nevelőszülő, sok egyéb tényezőn múlik. Nevelőszülői hálózatunknál ezért a jogszabályi feltételeken túlalapelveink mentén történik a jelentkezők szűrése. Alapfeltételek: Nevelőszülő az a 24. életévet betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki: a gondozásba helyezett gyermeknél legalább 18, legfeljebb 45 évvel idősebb személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének támogatására a felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett Nem lehet nevelőszülő az, akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, és az sem, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a szünetelés oka az, hogy a gyermek a különélő másik szülő felügyelete alatt áll. Elvárások a leendő nevelőszülő felé: Legyen képes tudatosan felkészülni, valamint szűkebb és tágabb környezetét is felkészíteni a nevelőszülői feladatok ellátásra A nevelt gyermek számára, annak meglévő képességeihez igazodóan tudja biztosítani a gondozás-nevelés feltételeit, a fejlődéséhez szükséges családi szocializációs színteret Segítse elő a nevelt gyermek felkészülését az önálló életre és a családi, társadalmi normák elfogadására és betartására A gyermek érdekeinek megfelelően tudjon kapcsolatot tartani a vérszerinti szülővel és rokonaival Legyen együttműködő a nevelőszülői-és gyámi tanácsadókkal, a szakmai felügyeletet ellátó szervezetekkel és a gyermekkel kapcsolatban álló minden intézménnyel Legyen képes a gyámsággal összefüggő feladatok ellátásra Az ellátásoknak megfelelő dokumentációkat legyen képes kezelni, beszámolási kötelezettségeit teljesítse Ezen elvárások a pszichológiai interjú, a nevelőszülői tanácsadó által a környezettanulmány során végzett interjú és a döntés-előkészítő folyamatban jelennek meg. Jelentkezéskor előnyt élvez a teljes család, a támogató rokoni kapcsolatok. - Kötelező továbbképzések és egyéb képzések szervezése A nevelőszülők félévente 6 órás kötelező továbbképzésen vesznek részt. A szakmai vezető a nevelőszülői tanácsadón keresztül gyűjti a nevelőszülőket aktuálisan érdeklő témákat, s azokból választva a témákban jártas szakembereket meghív, hogy előadások és csoportos munka keretében dolgozzák fel azokat a nevelőszülőkkel. - A nevelési díj, az ellátmány és a nevelőszülői díj folyósítása, felhasználásának, elszámolásának szabályai A nevelőszülők számára a velük kötött megállapodásban rögzített és a jogszabályok alapján megállapított nevelési díj, ellátmány és nevelőszülői díj kerül kifizetésre, az aktuális változásokról írásban értesíti őket a működtető. Minden hónap elején a megjelölt napig a nevelőszülői tanácsadó ellenőrzi, és aláírásával ellen jegyzi a nevelőszülőnek folyósítandó összegek jogszerűségét.
A folyósított összeg felhasználását a nevelőszülői és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás keretében működtetett gyámi tanácsadó a családlátogatás során ellenőrzik. Rendkívüli esetben ők kezdeményezhetik az elszámolást a nevelési díjról és az ellátmányról a jogszabályban megjelöltek szerint. Ha a tanácsadás során akár a családlátogatáskor, akár a gyermektől arról értesülnek, hogy a teljes körű ellátás valamely eleme hiányos, nem megfelelő (pl. élelmezés, ruházat, tisztálkodó szerek mennyisége, minősége, tanszerek, befizetések hiányossága, szabadidős szerek, lehetőségek hiányossága stb.) akkor azt a nevelőszülővel személyesen törekszik megbeszélni a lehető legrövidebb időn belül. Mivel a teljes körű ellátás nem minden elemének lehetséges tételes szabályozása, ezért különösen fontos erről a nevelőszülővel és a gyermekkel való közös egyeztetés (például milyen ár kategóriájú ruházat vagy tisztálkodó szer fér bele a család költségvetésébe). Ha a személyes tanácsadást követően is hiányosságok tapasztalhatóak a gyermek(ek) ellátásában, a tanácsadóval való konzultációt követően a hálózat szakmai vezetője írásban szólítja fel a nevelőszülőt a hiányosságok pótlására, egyúttal felhívja figyelmét, hogy ha a tanácsadó ismételten hiányosságot tapasztal, számlákkal kel, hogy elszámoljon az ellátmányról és a nevelési díjról. Ha még a tételes elszámolást követően sem rendeződik a helyzet, a szakmai vezető a nevelőszülő rendkívüli alkalmassági felülvizsgálatát kéri a működtetőtől. - A nevelőszülői alkalmasság felülvizsgálatának módja A nevelőszülő szakmai alkalmasságának háromévenkénti felülvizsgálata a nevelőszülői hálózatot működtető feladata, a felülvizsgálatot a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője szervezi és koordinálja. Ha a nevelőszülői tanácsadó és/vagy a gyámi tanácsadó a nevelőszülői tevékenység ellenőrzése, vagy a nevelőszülő háromévenkénti, illetve rendkívüli felülvizsgálata során az alkalmasság hiányát észleli, a nevelőszülőt orvosi vizsgálaton és/vagy pszichológiai interjún való részvételre kötelezi. A rendkívüli alkalmassági vizsgálatot a fenntartó rendeli el a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőjének és/vagy a gyámi tanácsadók szakmai vezetőjének kezdeményezésére. A nevelőszülőt – akit az eljárás során megillet jogainak biztosítása, a tisztességes és körültekintő bánásmód – a hálózat szakmai vezetője írásban és személ yesen is a szakmai vezető, a nevelőszülői és a gyámi tanácsadó jelenlétében - tájékoztatja a felülvizsgálat okáról. A vizsgálat előkészítésében, elvégzésében az intézmény szakmai teamje vesz részt, szükség esetén szakorvosok bevonásával. A vizsgálatban résztvevő bizottsági tagok: a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője
a területileg illetékes nevelőszülői tanácsadó a területen dolgozó gyámi gondozói tanácsadó pszichológus A nevelőszülői tanácsadó segítő és ellenőrző feladatköre, működésének szabályai A nevelőszülői tanácsadó a nevelőszülői hálózat működési területén végzi tevékenységüket saját személygépkocsival kiküldetési rendelvény alapján. A feladataik végzéséhez szükséges tárgyi és infrastrukturális feltételek (telefon, számítógép, fax, fénymásoló, internet) a székhelyen áll a nevelőszülői tanácsadó rendelkezésére. A heti munkaidő 40 óra, kötetlen munkaidőben.
Kiemelt feladatok nevelőszülői hálózatunknál: A bizalom kiépítése és ápolása a gondozottak és a nevelőszülők irányában (segítő beszélgetés, lehetőség szerinti gyakorisággal négyszemközti, a nevelőszülői családokkal közös szabadidős programok szervezése, gondozott gyermekekkel közös nyári táborozás)
A nevelőszülői családnak a gondozási folyamathoz illeszkedő szakmai támogatása 1. célok és feladatok, felelősök és határidők meghatározásával és azok állandó aktualizálásával a nevelőszülők, a gondozott gyermekek és a tanácsadó vonatkozásában, az egyéni-gondozási tervvel összhangban. A feladatok megvalósulásnak folyamatos segítése szükség szerinti, de legalább háromhetenkénti családlátogatással és a gondozott gyermekekkel való rendszeres négyszemközti beszélgetéssel. A feladatok megvalósulásának folyamatos ellenőrzése. A gyermek gondozásában nevelésében jelen lévő egyéb intézmények bevonásával (pl. osztályfőnökkel való rendszeres konzultáció). Tervezés- elhelyezési tanácskozás, egyéni elhelyezési terv, egyéni-gondozási terv vonatkozásában, a nevelőszülői tanácsadó, mint felelős résztvevő van jelen Vérszerinti család legalább félévenkénti látogatása (családgondozás), a gyámhivatali határozat alapján a gyermek és a határozatban megjelölt családtagok közötti kapcsolattartás biztosítása, különös hangsúllyal a hazagondozás segítésére, amennyiben az lehetséges A nevelési díj és az ellátmány felhasználásának kontrollja, amennyiben az szükséges, illetve igény és szükség esetén az abban való segítségnyújtás Gyámhivatal folyamatos tájékoztatása a gondozási-nevelési terv megvalósulásáról a jogszabályban előírt időközönként és módon, akut helyzetekben telefonon vagy személyesen történő konzultációval Munkakörével összefüggő adminisztrációs, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése Változás-bejelentések Gondozási hely változás esetén részvétel az átadás- átvétel folyamatában (az adminisztrációs feladatokon túl a gyermek felkészítése a változásra, esetkonferencia megszervezése és levezetése a költözés előtt) A gyermek és a nevelőszülői család örökbefogadásra történő előkészítése (szükség esetén pszichológus bevonásával), amennyiben a hazagondozása nem lehetséges Utógondozásban (nevelésbe vétel megszűnését követően), illetve utógondozói ellátásban való részvétel (utógondozás)
E feladatok megvalósítása során hálózatunk kiemelt célja a megelőzés (ideértve a következmények enyhítését is), a problémák mielőbbi feltérképezése, különös tekintettel a fejlődési krízisekre (pl. serdülőkor, vagy új gyermek bekerülése a családba). A külső segítséget igénylő problémákat a nevelőszülők jelzik a tanácsadónak, vagy a tanácsadó maga észleli a családlátogatások, vagy a gyermek gondozásában-nevelésében érintett intézményekkel való konzultációk, vagy épp a gyermekkel való négyszemközti beszélgetések során. Ekkor a tanácsadó a nevelőszülővel konzultál, és ezt követően szükség esetén külső szakemberek, intézmények bevonásával igyekszünk megoldani a felmerült problémát. E folyamat felelőse a nevelőszülői tanácsadó, aki a probléma megoldására tett lépésekről és a szakemberek visszajelzéseiről, a problémamegoldás folyamatáról írásos feljegyzést készít.
Konkrét feladatain túl a nevelőszülői tanácsadóknak nagy szerepe van a kompetenciahatárok tisztázásában, a folyamatosan felmerülő dilemmák, problémák felismerésében és azokkal kapcsolatos (egyes gyermekeket, családokat érintő eseményeknél a nevelőszülőkkel, egyéb esetekben a szakmai team többi tagjával való) konzultációban, a problémák megoldására új utak, alternatívák kijelölésében, ahhoz szükséges megoldási módok előteremtésében. Ennek fő eszköze a folyamatos továbbképzés elsősorban készségfejlesztő programokkal, illetve a nevelőszülői ellátásban érintett intézmények és szakemberek együttműködésének generálásával, koordinálásával. Ennek érdekében intézményünk nevelőszülői tanácsadói heti rendszerességgel esetmegbeszélő csoporton vesznek részt, melybe aktuális problémák esetén a szakmai team többi tagja is behívásra kerül. Akkreditált intézményközi csoportot is működtetünk, a gyermekek gondozásában érintett szakemberek bevonásával. Tanácsadóval szembeni alapvető elvárás mindezen feladatkörük megvalósítása során a szakmai etikai szabályok betartása és a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek szem előtt tartása. - A nevelőszülő alapvető feladatai Szakmai alapelveink egyik hangsúlyos pontja a gyermekek sorsának mielőbbi rendezése. Ennek érdekében nevelőszülőink kiemelt feladata a vérszerinti családokkal való rendszeres és folyamatos kapcsolattartás. A folyamatos és az időszakos kapcsolattartások alkalmával, a vérszerinti szülő(k) lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával együtt szervezzük meg a kapcsolattartás felügyeletét, amennyiben ez szükséges. Amennyiben a körülmények gondos mérlegelése során előre látható, hogy a gyermek családi kapcsolatai nem rendezhetőek, a nevelőszülő hangsúlyos szerepet kell vállaljon a gyermek örökbeadásának előkészítésében, melyhez a továbbképzéseken, egyéni és csoportos felkészítéseken, egyéni konzultációkon kapnak segítséget ők és e gyermekek is. - A gyermekvédelmi ügyintéző feladatai A gyermekvédelmi ügyintéző feladata a nevelőszülői tanácsadók és szakmai vezető feladatkörébe tartozó adminisztrációs teendőkben való segítségnyújtás, úgymint: iratok postázása nyomtatványok, irodaszerek beszerzése gépelési, sokszorosítási feladatokban való segítségnyújtás nyilvántartások vezetése, statisztikai jelentések készítése jegyzőkönyv vezetése, emlékeztetők, összefoglalók készítése Munkáját a szakmai vezető irányításával végzi.
A nevelőszülői tevékenység során ellátandó nevelési feladatok szakmai alapelvei
- Az érzelmi nevelés, szociális készségek fejlesztése Nevelőszülői hálózatunk szem előtt tartva, hogy a személyiségfejlődésben a kora gyermekkori élmények a legfontosabbak, nagy hangsúlyt fektet a nevelőszülői családok érzelmi nevelő munkájára. A nevelőszülői családokhoz bekerült gyermekek gyakran elhanyagoltak, bántalmazottak, érzelmileg sérültek, kötődési problémákkal küzdenek. Személyiségfejlődésük gyakran kóros. A nevelőszülői családok igyekeznek megteremteni azt a közeget, melyben segítik a hiányok pótlását. A nevelőcsaládnak szükséges kialakítani a helyes magatartási mintákat. Ez a folyamat nagyon sok odafigyelést, türelmet igényel. Folyamatos egyénhez igazodó elvárásokkal tudjuk a gyermek személyiségfejődését helyes irányba terelni. - Tanulást segítő módszerek A tankötelezettség és a gyermek képességeinek megfelelő iskoláztatás a nevelőszülő alapvető feladata. A gyermek óvodába járatása az iskola- előkészítő évben elengedhetetlen segítség az iskolai tanulmányok megkezdéséhez. Amennyiben az óvoda vagy nevelési tanácsadó javaslatára, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálata alapján gyógypedagógiai ellátásra szorul a gyermek, a nevelőszülő köteles speciális, eltérő tantervű iskolába íratni a gyermeket. Az iskolával való rendszeres kapcsolattartás is a nevelőszülő feladatai közé tartozik. A család szerepe és feladata a tanulásban eltér az iskoláétól. Funkciója, hogy a gyermek számára segítse elfogadni gyengeségeit, határait, ugyanakkor felismerni és fejleszteni erősségeit. A nevelőszülő feladata tudatosítani a gyermekben, hogy emberi értékei nem az iskolai teljesítménytől függnek. Tanácsadó segít a nevelőszülőknek abban, hogy ők maguk is tudatosítsák: a gondjaikra bízott gyermekek egyszerűen csak arra vágynak, hogy elfogadják és szeressék őket. A gyermekek fő motivációja a nevelőszülő dicsérete, és a sulykolás, ismételtetés, magoltatás helyett a megértetés, értelmezés, a példákkal alátámasztott magyarázat, az összefüggésekre való rávilágítás. A nevelőszülőknek a tanulási módszereknél jó elkerülni:
Túlzott követelményeket ne állítsanak. A gyermeket nyomasztják a túlzott követelmények. Ne hasonlítgassák gyermeküket más gyermekhez. A gyermek fejlődését saját szintjükhöz mérjék. A tanulási nehézségek miatt kiszabott büntetések nem szerencsések. Meg kell érteni viselkedésüknek okát. Ösztönzéssel próbálkozzanak. A nyári szünet nem arra való, hogy az összes lemaradást pótolják. Ne legyen beszédtéma a gyermeknek olyan tulajdonsága, amiért családon kívül esetleg kinevetik. Ne torkolják le, ha tanulás közben vagy számonkérés esetén nem a helyes választ adja. Próbálják a helyes megoldásra rávezetni
- Egészségvédelem A nevelőszülők alapvető feladata a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról való gondoskodás. A nevelőszülői családokban nevelkedő gyermekek egyénre szabott ellátását, egészségügyi szükségletét és élelmezését a nevelőszülőknek a rendelkezésre álló orvosi szakvizsgálatokra, szakvéleményekre, kórházi zárójelentésekre alapozva maximálisan biztosítani kell az egészségügyi ellátórendszer tagjaival - gyermekorvos, védőnő, szakorvos, kórház – együttműködve. Amennyiben nincs diagnosztizált orvosi probléma a gyermeknél megállapítva, nincs szakorvosi előzmény, fontos, hogy a nevelőszülő az esetleges elmaradásokat, problémákat észrevegye, az illetékes szakembernek, gyermekorvosnak, védőnőnek jelezze. Azokban a nevelőszülői családokban, ahol több gyermeket nevelnek, különösen, ha testvérekről van szó, nagyon jó viszonyítási alapot jelent, hogy ismerik a gyermekekre jellemző fejlődési ütemet, fejlődési jellegzetességeket, időben ki tudják szűrni az esetleges eltéréseket. Amennyiben a gyermek egészségügyi ellátása szükséges (pl. szemészet, fogászat, fogszabályozás, ortopédia, neurológia) a nevelőszülő feladata az előírt vizsgálatok időpontjának figyelemmel kísérése, az időpontok betartása, a vizsgálatokon való megjelenés biztosítása. Pszichés problémák esetén az intézmény pszichológus szakembere tudja fogadni a gyermeket, ő egyezteti a további terápiák szükségességét a nevelőszülővel és a gyermekkel. - Napi életvitel A nevelőszülői család napirendjének kialakításakor elsődleges a gyermekek tevékenységeinek, feladatainak, kötelezettségeinek összehangolása – más-más napirendet kíván a csecsemőkorú, az óvodáskorú, az iskoláskorú, az utógondozott vagy a különleges szükségletű gyermek tevékenysége. A tanítási időszakban a családok napirendje jóval kötöttebb, több összmunkát, összedolgozást kíván a nevelőszülőktől a különböző tevékenységek szervezése: pl. fekvés-ébredés rendje, óvodára, iskolára történő felkészítés, a gyermekek óvodába, iskolába indítása, az étkezések lebonyolítása, a délutáni elfoglaltságok figyelemmel kísérése, otthoni tanulás ellenőrzése, szabadidős tevékenységek szervezése, óvodai, iskolai alkalmakon (pl. szülői értekezleten, fogadóórán, rendezvényeken) való megjelenés. A tanítási szünetekben a napirend kötetlenebb, a hangsúly a szabadidős, rekreációs tevékenységekre, programokra, kirándulásra, nyaralásra helyeződik át, a nevelőszülők a gyermekek igényeinek és saját lehetőségeiknek megfelelően szabadabban bánjanak a napi időbeosztással. - A gyermek egyéni szükségletei A gyermekek eltérő életkorából és egyéb okból adódó egyéni igényeket körültekintő szervezéssel próbálják megoldani – pl. az egyéni alvásigényt külön, nyugodtabb helyiség biztosításával. A gyermek számára lehetőséget kell adni a személyes tárgyainak, személyes emlékeinek elkülönült tárolására. Fontos, hogy legyen neki egy „védett” kis területe – a szobájában saját ágy, saját szekrény, saját íróasztal, fiókok – ahol személyes tárgyait elhelyezheti, tárolhatja, tudja, hogy ez csak az övé. Fontos, hogy a családtagok tiszteljék egymás személyes tulajdonát, a családba bekerülő gyermekkel ezt a szokást tudatosan és következetesen érdemes kialakítani.
A gyermek élettörténetének megörökítése fontos feladat a nevelőszülők számára, a családi identitás megőrzése céljából. Hangsúlyozzuk, hogy a nevelőszülők vezessenek „Élettörténetkönyvet”, mely magában foglalja a nevelőszülői családban töltött időszak eseményeit, élményeit. Ennek együttes elkészítése a gyermek életkorától és megértési képességétől függ. A gyermek élettörténetének dokumentálása lehet például egy gyűjtemény is, amely tartalmazhat olyan személyes tárgyakat, fényképeket, emlékeket, amelyek tükrözik a gyermek életének legfontosabb momentumait. Az élettörténet-könyvhöz a gyermek bármikor hozzáférhet, sőt alakíthatja és gondozása befejeztével magával viheti. Ezzel segítünk a gyermeknek kapcsolatot teremteni a múltjuk, a jelenük és a jövőjük között. - Önálló életvezetésre való felkészítés A gyermekek életkoruknak, egyéni fejlettségüknek, készségeiknek megfelelően vesznek részt az otthoni feladatokban, a család közös tevékenységeiben. A nevelőszülő felelőssége nagy, az ő tevékenysége minta a gyermek számára, az ő hozzáállása, ösztönző magatartása segít a gyermeknek a napi teendők elsajátításában. Az önkiszolgáló, önellátó tevékenységekben – tisztálkodás, étkezés, öltözködés – a nevelőszülő igyekszik minél több önállóságot adni, pozitív megerősítéssel ösztönözni a gyermeket, éreztetve, hogy mellette van, segítségére siet, ha szükség van rá. A nevelőszülő zsebpénznyilvántartást vezet, a felhasználásáról azonban a gyermek dönt. Már óvodás kortól elkezdődik a zsebpénz fogalmának kialakítása. Ebben az életkorban még a nevelőszülő gondoskodik a gyermek személyére szóló felhasználásáról. Az idők folyamán a gyermekek megtanulják a havi zsebpénzt beosztani. Fokozatosan, egyéni fejlettségtől függően tanítják meg a nevelőszülők a zsebpénz vásárlói értékét. Kisebb korban közös vásárlások során egyéni igényeik kielégítése érdekében, majd folyamatosan az életkorok figyelembe vételével, önálló gazdálkodásra nevelik a gyermekeket. Kiemelkedő feladatuk a nevelőszülőknek, hogy beszéljenek a gyermekkel a helyes beosztásról, és az ideális felhasználásról. Mi mindenre költheti a zsebpénzét, milyen módon tudja megtakarításokat felhasználni. Ezáltal tudják majd a gyermekek felnőttkorukra megtanulni a pénzzel való bánásmódot, elkerülni az esetleges felelőtlen és felesleges túlköltekezést. - Fegyelmezés A jutalmazás és büntetés, tehát a fegyelmezés a nevelőszülői családoknál is szükségszerű nevelési módszer. A jutalmazás és büntetés szabályozó rendszerének alkalmazkodnia kell a gyermekek egyéni szükségleteihez. Általánosan elfogadott alapelvünk, hogy tilos a gyermekek bármiféle lelki vagy fizikai büntetése, fenyítése, megalázása, étel megvonása, stb. A fegyelmezés formájának helyes megválasztása segíti a gyermek belső motivációjának alakulását, elősegíti kreativitásának, teljesítményének fejlődését. Fontos szempontunk, amit nevelőszülőinktől elvárunk, hogy a jutalmazás és büntetés alkalmazásánál a következetesség elve érvényesüljön. A gyermek fegyelmezésének alapelvei:
Tilos a gyermek bárminemű bántalmazása (testi, érzelmi, szexuális) Tilos a vér szerinti szülői kapcsolattartás megvonásának kilátásba helyezése. Használandó eszköz a gyermek meghallgatása, kérdezése „én-üzenetek” használata.
A büntetést a nevelőcsalád a lehető legritkábban alkalmazza. A nevelőszülők figyelmét felhívjuk, hogy a büntetés a helytelen viselkedésnek szól, s nem a gyermek személyének. Nagyon fontos szabály a következetesség
A jutalmazási - büntetési rendszer elsődleges célja, hogy növelje és ösztönözze a gyermek együttműködési készségeit. A nevelés során a jutalmazás fontos szerepet játszik az erkölcsi magatartás kialakításában, akkor eredményes, ha sikerélményt vált ki, stabilizálja a nevelőszülő és a gyermek közötti pozitív kapcsolatot.
A nevelőszülőket arra motiváljuk, hogy egyértelműen különválasszák a jutalmazást az ajándékozástól.
Az ajándékozás, mindig és minden körülmények között az egész gyermeknek, a gyermek személyiségének szól, s mint ilyen, nem használható fel meghatározott nevelési célokra.
A pozitív megerősítés a leggyakrabban alkalmazott módszer a nevelésben.
Alapvető igényünk és elvárásunk a nevelőszülők felé, hogy a gyermekek cselekedeteit folyamatosan a pozitív megerősítés eszközeivel értékeljék.
Fontos, hogy az időzítés megfelelő legyen, az adott magatartást időben közvetlenül kövesse.
/Általánosan elfogadott alapelvünk, hogy tilos a gyermekek bármiféle fizikai büntetése, fenyítése, megalázása, étel megvonása, stb./
A gyermekeknek szükségük van bizonyos korlátokra, hogy a társadalom egészséges tagjai lehessenek, de a büntetés alkalmazásának alapelveit fontos betartani: igazságosság, magyarázat, személyre szabott legyen, nem lehet irreális, lehetőleg a büntetés a lehető legrövidebb időn belül, az esemény után történjen meg,
- Életúttervezés A gyermekek életút tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges a reális jövőkép kialakítása. Ehhez a gyermekeknek reális önismerettel kell rendelkezniük. Kialakításában nagyon sok személyes beszélgetésre van szükség, amiben elsősorban a nevelőszülők tudnak segíteni. Mindenekelőtt ismerni kell a gyermek múltját, amihez nélkülözhetetlen eszköz a már említett élettörténet-könyv. Fontos feladatunk, amennyiben a kapcsolattartás nem gyámhivatali határozat alapján szünetel, a szülők, rokonok, testvérek felkutatása, a velük való jó kapcsolat kialakítása, fenntartása, ebbe a nevelőszülők aktív bevonása. A gyámhivatalokkal, az alapellátás munkatársaival, az esetleges előző, megyén kívüli ellátási terület szakembereivel való telefonon és írásban való kapcsolatfelvétel a nevelőszülői tanácsadó feladata. . A nevelőszülők félévente hat órás továbbképzésen kötelesek részt venni, a tanúsítvány megszerzésétől számítva. A változatos formában (előadások és tréningek) és tartalommal megszervezett képzések a nevelőszülőket foglalkoztató aktualitások figyelembe vételével szerveződnek, visszatérő témák a különleges ellátást biztosító, valamint a serdülőket nevelő családok problémakezelésének fejlesztése. .- Kapcsolattartás, együttműködés
Nevelőszülői hálózatunk azt, hogy a gyermek sorsában érintett szakembereknek együtt kell működniük, a hatékony és eredményes munkavégzés érdekében fontos alapelvként fogalmazza meg. Folyamatosan együttműködünk és azt magunk is rendszeresen kezdeményezzük intézményünk további szakmai egységei mellett a városi gyámhivatalokkal, oktatási, egészségügyi és szociális intézményekkel, rendőrséggel, ügyészséggel, egyházi szervezetekkel. Cél a folyamatos információcsere, a rendszeres tapasztalatcserék, esetkonferenciák, a gyermek sorsának mielőbbi rendezése érdekében. - Szakmai etika Nevelőszülői hálózatunk a vonatkozó hatályos jogszabályokon túlmenően a nevelőszülői ellátásban dolgozók erkölcsi felelősségét is hangsúlyozza. Nevelőszülőinkkel, a nevelőszülői tanácsadóval szemben alapvető elvárás, hogy tudatában legyen: tevékenységével a szakmai munkája során vele kapcsolatba kerülő emberek (gondozott gyermekek, vérszerinti családkapcsolataik) életére messzemenően kihat. Az emberi jogok, az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett a nevelőszülői ellátásban érintettek felé az egyik legfontosabb elvárás, hogy szakmai ismereteiket és önismeretüket, készségeiket, képességeiket állandóan fejlesszék, tevékenységeikért, döntéseikért vállaljanak felelősséget. Váratlan helyzetekben önállóan, felelősségteljesen járjanak el. A krízishelyzetekben is tanúsítsanak önmérsékletet, kerüljék az erőszak alkalmazását. Megalázó, méltatlan helyzetbe ne hozzák a munkájuk során velük kapcsolatba kerülő embereket. Segítsék az egyenlő esélyek biztosítását. Megjelenésükben, környezetükben kerüljék a szélsőségeket. Ne fogyasszanak életvitelszerűen alkoholt vagy egyéb tudatmódosító szereket. Feladataik végrehajtása során törekedjenek az együttműködésre, a gyors és hatékony problémamegoldásra, tiszta, egyértelmű kommunikációra. A gyermekekkel való érintkezések során soha ne éljenek vissza a feléjük táplált bizalommal, ígéreteiket tartsák be. - Egyéni-gondozási nevelési terv A gyermek kihelyezését követően lehetőség szerint egy hónapon belül megtörténik az első családlátogatás, melynek során a nevelőszülői tanácsadó a nevelőszülővel (aki hálózatunknál egyben a gyermek gyámja), és a bevonható gyermekkel közösen elkészíti a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét. A vérszerinti szülő bevonása a tervkészítésbe a gyermek elhelyezési értekezletét követően, az első kapcsolattartás alkalmával történik. A terv elsődleges célja, hogy a gyermek múltjáról, szükségleteiről, egészségügyi, kulturális, etnikai hovatartozásáról szóló információkra alapozva a nevelőszülőt segítse a gondozás, nevelés során felmerült feladatok ellátásában Az egyéni gondozási terv az adott gyermek szükségleteire alapoz. A gyermek fejlődése szempontjából fontos családi kapcsolatainak fenntartását, erősítését, szükség szerinti korrigálását az előbbiekre figyelemmel tehát feladatok, időkeretek és felelősök megnevezésével határozzuk meg. Emellett minden, a gyermek szükségleteire irányuló kérdésben (oktatás-nevelés, egészségügy, fejlesztés) eszközök, módszerek, feladatok és felelősök meghatározásával jelölünk ki célokat. Így a vérszerinti szülők és a nevelőszülők és a tanácsadó mellett az oktatási-nevelési intézmények, egészségügyi intézmények gyermek nevelésében-gondozásában jelen lévő szakemberei, fejlesztő pedagógus, pszichológus kollégák is feladatok vállalnak, és azok teljesüléséért felelősséggel tartoznak.
A terv alap a változások nyomon követésére, a célhoz vezető erőfeszítések folyamatos értékelésére, a szükséges módosítások felderítésére, a rendszeres aktualizálásra. A feladatok teljesülésére a nevelőszülői tanácsadó a családlátogatások, a családgondozás és az intézményekkel, szakemberekkel való kapcsolattartások során, valamint a gyámhivatalok felé a féléves és éves tájékoztatókban hívják fel a figyelmet. A tervkészítés és annak folyamatos frissítése ugyanakkor csapatmunka, a nevelőszülő, a nevelőszülői és gyámi tanácsadó mellett a tervben megjelölt egyéb felelős személyek közös felelőssége, mely a gyermek gondozás-nevelés során folyamatosan jelen van. - A gyermeki jogok biztosítása A gyermekjogi képviselő ellátja a nevelőszülőnél élő gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekeink törvényben meghatározott jogainak védelmét, segíti azok megismerését, alkalmazását. Tájékoztatással biztosítjuk, hogy gondozott gyermekeink és hozzátartozói megismerhessék a gyermekjogi képviselő személyét, és munkáját. A gyámi tanácsadó és a nevelőszülői tanácsadó is tájékoztatja a gondozott gyermekeket a képviselő elérhetőségéről, feladatiról, s arról, miben tud segítséget nyújtani. Emellett minden oktatásinevelési intézményben és a nevelőszülői hálózat székhelyén hirdetmény tájékoztat róla a faliújságon (név, elérhetőség, fogadóóra) A gyermekjogi képviselő feladatai: Segít a gyermeknek panaszai megfogalmazásában Kezdeményezi annak kivizsgálását A gyermeket állapotának megfelelő ellátáshoz őt hozzásegíti Az elhelyezési értekezleteken képviseli ez ügyben a gyermek érdekét Eljár a gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője érdekében, az önkormányzat valamint az Érdekképviseleti Fórum megkeresése alapján A gyermekjogi képviselő jogosult intézményünk működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni, és a helyszínen tájékozódni Köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni, minthogy a gyermekek jogait minden olyan természetes és jogi személy köteles megvédeni, aki a gyermek ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik 2013. január 07. Megyesi Istvánné igazgató
HÁZIREND
A házirend célja hatálya A házirend célja, hogy a lakásotthon mindennapi életének szabályozásával kiszámítható és biztonságot nyújtó keretet biztosítson az otthon valamennyi lakója számára. A házirend hatálya kiterjed az otthon valamennyi lakójára, az intézmény dolgozóira, a lakásotthonban tartózkodó látogatóra illetve valamennyi idegen személyre. A házirend 2013. január 07. napjától hatályos. A gyermekekés fiatal felnőttek jogai A gondozottaknak joga van – az általános alkotmányos jogokon túl – különösen: az életkorának, egészségügyi állapotának, fejlettségének, illetve egyéb szükségleteinek megfelelő állandósághoz, érzelmi biztonsághoz, ahhoz, hogy nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő megfelelő nevelésben, oktatásban, egyéni és csoportos tanácsadásban részesüljön, szakköri és egyéb foglalkozásokon vegyen részt, mindennemű segítséghez személyiségének kibontakoztatásához bármi nemű vészhelyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez, valamint önálló életvitele kialakításához, emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális és lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez, a közszolgálati médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, erőszakmentes, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz történő hozzáféréshez, ahhoz, hogy gondozási helyének megváltoztatását, testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze, vallási, lelkiismereti meggyőződésének szabadon történő megválasztásához és gyakorlásához, a berendezési és felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatához, szabad véleménynyilvánításhoz, a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, részt vegyen a napi munkafeladatok szervezésében A gyermekektől és fiatal felnőttektől elvárható viselkedés és kötelességek A gondozottak kötelessége betartani az együttélés és a házirend szabályait az alábbiak szerint: Vagyonvédelem Minden gondozott kötelessége a közösségi és személyi tulajdon védelme, a lakásotthon felszerelési és berendezési tárgyainak gondos és rendeltetésszerű használata, a rongálás megakadályozása. Rongálás esetén a kár megtérítése a zsebpénz 50%-áig. A gondozottnak használatra kiadott minden lakásotthoni felszerelés az intézmény tulajdonát képezi, amelyet elidegeníteni, az intézmény területéről bármilyen céllal kivinni, megrongálni, megsemmisíteni tilos. Minden gondozottnak kötelessége tiszteletben tartani, óvni más fiatal, illetve a felnőttek
magántulajdonát. A lakásotthonba saját tulajdonú elektronikai eszközök, berendezések biztonságtechnikai vizsgálat után hozhatók be. A gondozottak magántulajdonukat nem cserélgethetik egymás között. 10.000.- Ft-nál nagyobb értékű eszközök, berendezések melynek eredete nem tisztázott elzárásra kerülnek a tulajdonjog tisztázásáig. A tulajdonjog tisztázása történhet számlával, ajándékozási – és adásvételi szerződéssel. Házimunka A lakásotthon minden lakója köteles a higiéniai előírásokat betartani, ruházatát, eszközeit, felszerelési tárgyait, valamint az általa használt helyiségeket rendben tartani – az előre megbeszélt beosztás szerint. Mosolygós smiley megszerzése: elvárható mértékű beosztás szerinti munka elvégzés, a kötelezettség elvégzése. Szomorú smiley: ha csak egyszer is megszegi az előzőekben megfogalmazott normákat. Tanulás - munka Minden gondozottól elvárható, hogy iskolaköteles koráig éljen a tanuláshoz, fejlődéshez való jogával, az iskola után rendszeres munka tevékenységet végezzen, illetve minden tőle telhetőt megtegyen, hogy kereső tevékenységet folytasson. Mosolygós smiley megszerzése: eleget tesz a rendszeres iskolába járási kötelezettségnek, munkatevékenységnek. Szomorú smiley: ha csak egyszer is megszegi az előzőekben megfogalmazott normákat. Foglakozások A gondozottak kötelesek az életkori sajátosságokat figyelembe vevő lakásotthoni foglalkozásokon részt venni. Mosolygós smiley megszerzése: elvárható mértékű beosztás szerinti munka elvégzés, a kötelezettség elvégzése, tisztelettudó viselkedés felnőtt és társsal szemben. Szomorú smiley: ha csak egyszer is megszegi az előzőekben megfogalmazott normákat. Kimenő és eltávozás A lakásotthonban lakók személyes szabadsága nincs korlátozva, de csak az alábbiak szerint hagyhatják el (A lakásotthon elhagyását az otthon vezetője által kijelölt személyeknek előzetesen be kell jelenteni, a megfelelő dokumentumot magával kell vinnie): Mosolygós smiley megszerzése: minden visszaérkezési időpont betartása, nem fordul elő egyetlen engedély nélküli eltávozás sem Szomorú smiley: ha csak egyszer is megszegi az előzőekben megfogalmazott normákat, illetve hacsak egyszer is engedély nélkül eltávozik az otthonból. Kimenő A lakásotthonon kívül engedéllyel – maximum aznap estig engedélyezhető – eltöltött szabadidő. A házirendben foglalt egyéb elvárható viselkedések, kötelezettségek (napirend, takarítás, tanulás, foglalkozások, magaviselet, stb.…) betartása esetén és teljesítése után egyedi elbírálás alapján: Hétköznap; maximum a vasárnapi rend szerint engedélyezett időpontokig, péntek, szombat, vasárnap; 12 és 14 év között gyermekeknek: 18 :00 óráig 14 és 16 év közötti gyermekeknek:
Péntek – szombat: 22:00 óráig Vasárnap: 20:00 óráig 16 és 18 év közötti fiatalok Péntek- szombat: 23:00 óráig Vasárnap: 20:00 óráig Hó közben jó magaviselet esetén jutalomként havonta egyszer 05:00 óráig 16 éven felülieknek
Eltávozás A lakásotthonon kívül engedéllyel eltöltött éjszakai távollétet is jelentő szabadidő. Az eltávozást a gyám engedélyezi, mely döntésénél figyelembe veszi a Gyámhivatal határozatát, hozzátartozó életvitelét és körülményeit, valamint az előző eltávozások tapasztalatait. A hétvégi eltávozás péntek 14:00 órától vasárnap 21:00 óráig tarthat. Szabadság Nyáron illetve tanítási szünetekben a hozzátartozó kérheti, hogy a gondozott gyermek több napot is nála töltsön. A szabadságolásról a Gyámhivatal határozattal dönt. Kimenő, eltávozás, szabadság nyilvántartása Az intézmény lakói kötelesek betartani a gondozási hely elhagyására vonatkozó előírásokat: kimenő esetén be kell jelenteni a kimenő alatti tartózkodási helyét, eltávozás és szabadság esetén csak a gyámhivatali határozatban meghatározott személynél és helyen tartózkodhat, a fiatal felnőttnek minden esetben bejelentési kötelezettsége van a távozás helyére és időpontjára vonatkozóan. A gondozott gyermek gondozási helyét csak írásbeli engedéllyel hagyhatja el. A kimenő, eltávozás, szabadság idejét és helyét az ügyeleti naplóban, illetve a megfelelő adminisztrációs nyomtatványban rögzíteni kell. Engedély nélküli – önkényes - eltávozás engedély nélküli eltávozásnak minősül, ha az eltávozás előtt nem történik meg az írásbeli engedélyezés a fentiek szerint. ha az írásban rögzített időpontig nem érkezik vissza a gondozott teendők engedély nélküli eltávozás esetén: Ha a gyermek nem ér vissza a megbeszélt időre, akkor érdeklődünk a bejelentett tartózkodási helyén, illetve megpróbáljuk elérni a várható felbukkanási helyeken. Ha az előbbi próbálkozások sikertelenek, akkor 14 éven aluli gyermek, gondnokolt esetén azonnal bejelentést kell tenni a rendőrségen. 14 éven felüli gyermek esetén, néhány órát várunk hátha beérkezik a gyermek, azonban még 24 órán belül értesítjük a rendőrséget. A szökés tényét rögzítjük az esemény naplóban. Jelezzük a szökést a gyermekvédelmi ügyintézőnek, a lakóotthon vezetőnek, szakmai vezetőnek, gyámnak. Amennyiben a gyermek az intézménybe önként visszajön, akkor értesítjük a rendőrséget és a körözés visszavonásra kerül. A megkerült gyermekkel jegyzőkönyvet készítünk, melyben beszámol az eltűnésének
okairól, a szökés alatt vele történt eseményekről, tartózkodási helyéről, megélhetési forrásairól. Önkényes eltávozás időtartamára a gondozott gyermeket zsebpénz nem illeti meg a 46/2003. VIII.8. ESZCSM rendelet alapján. Magaviselet, tisztelet a felnőttekkel, társakkal Minden gondozott köteles a gondozása és nevelése érdekében lakásotthon munkatársaival együttműködni. Minden gondozott köteles tisztelettudóan viselkedni s elkerülni a becsületsértő és rágalmazó kifejezéseket a felnőttekkel való érintkezése során. Minden fiatal köteles a közösen használt helyiségekben megfelelő öltözékben megjelenni. Egymás lakórészlegében, szobájában csak külön gondozói engedéllyel tartózkodhatnak a gondozottak az intim szféra tiszteletben tartása érdekében. Tilos: verekedni, durván viselkedni és beszélni házon belül tűzveszélyes tevékenységek (nyílt láng használata, dohányzás) okirat hamisítást folytatni mind az intézmény területén belül, mind az intézmény területén kívül szeszesitalt és/vagy kábítószert tartalmazó anyagot birtokolni, fogyasztani, terjeszteni fürdőszobában bármilyen elektromos eszközt használni. Mosolygós smiley megszerzése: elvárható mértékű tisztelettudó viselkedés felnőttel és társsal szemben, egyszer sem káromkodik, nem kezdeményez konfliktust verekedést. Szomorú smiley: ha csak egyszer is megszegi az előzőekben megfogalmazott normákat. Családi kapcsolatok, családgondozás A lakásotthonban élők kapcsolatot tarthatnak a láthatástól látogatástól nem eltiltott személyekkel. Kapcsolattartás fontos feltétele, hogy a gyermek is ragaszkodjon a kapcsolattartást igénylő személyhez. A lakásotthon vezetője illetve a szakmai vezető a gyámhivatali határozat alapján elősegíti a gondozott gyermeknek hozzátartozójával való folyamatos kapcsolattartást. A kapcsolattartás a látogatáson túl az alábbi formákban történhet: a gondozott gyermek eltávozáson történő fogadása (rendszeres kapcsolattartás) a gondozott gyermek szabadságra történő elvitele (rendkívüli illetve időszakos kapcsolattartás)
telefonkapcsolat (a gyermek által az otthon költéségére kezdeményezhető telefonálások mennyiségét és időtartamát az otthon vezetőjének mindenkori szabályozása határozza meg) levelezés, internetes üzenet ajándékozás csomagküldés Levelezés és telefonkapcsolat lehetőségének biztosítása során a lakásotthon a levéltitokhoz illetve a magántitokhoz való jog biztosításával jár el. Látogatások rendje Az épületen belül csak olyan személy tartózkodhat, akinek a jelenlétét az otthon vezetője vagy az általa megbízott személy előzetes megbeszélések alapján engedélyezte. Szombaton vasárnap és ünnepnapokon 08:00 órától 18:00 óráig lehet látogatni egykét óra időtartamban. Hétköznap a szolgálatos nevelő engedélyével minél rövidebb időtartamban egyedileg egyeztetve. A látogatás helyszíne az erre kijelölt és berendezett helyiség, illetve külön engedéllyel a gyermek szobája. A látogatás tényét az eseménynaplóba rögzíteni kell. Amennyiben kapcsolattartó személy látogat, azt a kapcsolattartó naplóban is rögzíteni szükséges. A gyermekek érdekvédelme A gondozottaknak joguk van érdekeik védelméhez azok érvényesítéséhez. Az érdekvédelem biztosításának módjai Szóbeli panasztétel írásbeli panasztétel – névvel vagy név nélkül
Az érdekvédelem fórumai gondozó lakásotthon vezető Otthongyűlés panaszláda szakmai vezető gyámi tanácsadó igazgató Gyámhivatal vérszerinti szülő érdekképviseleti fórum (Gyermekönkormányzat) gyermekjogi képviselő segélyvonalak
Az érdekérvényesítés során a fenti sorrend szerinti fokozatosság elve kell, hogy érvényesüljön.
Az egyes érdekérvényesítési fórumok elérhetőségéről az otthon vezetője, a gyám illetve az általuk megbízott személy ad tájékoztatást. Utógondozói ellátás A gondozott gyermekeknek joga van 21 éves koráig (nappali tagozatos tanulmányai folytatása esetén 24 éves koráig) utógondozói ellátását kérni, amennyiben: létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat szociális bentlakásos intézménybe várja a felvételét Az utógondozói ellátásért személyi térítési díjat köteles fizetni (intézményi határozat alapján) az az utógondozott fiatal felnőtt, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik. Az utógondozott fiatal felnőttnek joga van minden segítséghez, hogy iskolai végzettségének megfelelő munkát találjon, illetve, hogy elő-takarékossággal készülhessen az önálló életre. A fenti időpontokig az utógondozói ellátás mindaddig fennáll, míg a fiatal felnőtt magatartása, tanulmányi, munkahelyi kötelezettségeinek eleget tesz, illetve amíg maga nem kéri annak megszűntetését. Az otthon házirendje, beleértve az értékelés-jutalmazás rendszerét is, kivétel nélkül vonatkozik az utógondozott fiatal felnőttre is. Az utógondozói ellátás minden egyéb kérdésében az utógondozói ellátás alapdokumentumainak (törvények, rendeletek, stb.) vonatkozó részei az irányadóak. Értékelés, jutalmazás, elmarasztalás Alapelvek Jutalmazásban részesülhetnek azok a fiatalok, akik elvárható szinten tanulnak, illetve tanulnak és betartják a házirend előírásait. Elmarasztalásban részesülnek azok, akik a kötelességüknek szándékosan nem tesznek eleget, a házirend előírásait tudatosan, vagy vétkes nemtörődömségből megsértik. A lakásotthoni ellátás céljaival valamint a gyermeki jogokkal összhangban a lakásotthonban lakók következő kategóriák mentén kerülnek értékelésre: házimunka tanulás (iskolába járás) - munka foglalkozásokon való részvétel kimenőkön, eltávozásokon az előírások, követelmények betartása magaviselet és tisztelet Jutalmazás
Heti jutalom lehet: csokoládé egyéni fagylaltozás stb…. havi jutalom hosszabbított kimenő havonta 1 alkalommal 05:00 óráig, pénteken vagy szombaton, 16 éven felülieknek egyéb jutalmak kirándulás
rendezvényjegy ajándéktárgy könyvjutalom írásbeli nevelői dicséret Otthongyűlés előtt szóbeli vezetői dicséret igazgatói dicséret
Értékelés alapelvei A gondozottak minden értékelési kategória mentén, minden műszakban az elvárható viselkedés (kötelesség) teljesítése esetén egy-egy smiley illeti meg a teljesítménye elismerése esetén. Napi értékelés Kategóriánként a megadott szempontok alapján a házirend betartása esetén a gondozott megőrizheti vagy elveszítheti smiley-ját. Heti jutalmazás Ha a gondozott rendelkezésére álló smiley-k legalább felét + 1-et megtartotta (kapott vidámsmiley-k számából kivonásra kerülnek szomorú smiley-k ) akkor jár számára a heti jutalom. Havi értékelés Havonta legalább 3 alkalommal heti jutalmazásban részesül a gondozott, akkor jár neki egy dicséret (meglepetés). Ez nagyobb értékű jutalmazással jár együtt, ilyen lehet: havi egyszeri hosszabbított kimenő, kirándulás, értékesebb könyv, nagyobb értékű eszköz, tárgy (ruha, elektronikai berendezés, stb.) az intézmény lehetőségei szerint. Elmarasztalások Gyermekjogok érvényesítése érdekében elmarasztalásban részesülnek azok a fiatalok, akik szándékosan vagy felróható nem törődésből vétenek a házirend előírásai ellen és nem teljesítik a tőlük elvárható viselkedést, kötelességeket. Az elmarasztalások a következők lehetnek: Jutalmak megvonása nevelői figyelmeztetés nevelői megrovás szakmai vezetői figyelmeztetés szakmai vezetői megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói megrovás Mint a jutalmazásnál az elmarasztalásnál is a fokozatosság elve érvényesül. Napirend A gondozottak kötelesek betartani a mellékletben közölt napirendet, attól eltérni, csak előzetes engedéllyel szabad. Egyéb
Tájékoztatási kötelezettség Befogadáskor a lakásotthon vezetője vagy az általa megbízott személy a gyermek és hozzátartozója (törvényes képviselője) számára tájékoztatást ad: az ellátás tartalmáról és feltételeiről a gyermeket érintő lakásotthon által vezetett nyilvántartásokról a gyermek és a hozzátartozó közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, eltávozás, visszaérkezés rendjéről a panaszjog gyakorlásának módjáról az intézményi jogviszony megszűnésének lehetőségéről az otthon házirendjéről, kimenő szabályairól Adatkezelés és adatvédelem A lakásotthon a lakóiról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: gyermek alapvető személyi adatait gyermek állampolgárságát a gyermek legutolsó lakó illetve tartózkodási helyét a lakásotthoni ellátásra való jogosultság feltételeire és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat a lakásotthoni ellátás megállapítására megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést a lakásotthoni ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját jellemzéseket a hatósági intézkedésekkel kapcsolatos azokat megalapozó nevelői, szakértői, bizottsági és egyéb szakemberek által készített véleményeket A fenti nyilvántartásokból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek (rendőrség, stb.) és a gyermekvédelmi hatáskört gyakorló szerveknek szolgáltatható ki. A gondozott a személyére vonatkozó adatok tekintetében betekintési és helyesbítési jogával élhet, amely jogának gyakorlását az otthon vezetőjétől kérheti. Pénz- és értékkezelés, megőrzés A gondozottak érték- és vagyontárgyainak megőrzéséről a pénz- értékkezelési szabályzat szerint kell gondoskodni. A megőrzésre át nem adott pénzért, értéktárgyakért az intézet felelősséget nem vállal, azok elvesztése esetén az intézménnyel szemben kárigény nem érvényesíthető. Pénz kölcsönzése nem engedélyezett. A dolgozó a személyes vagyontárgyaiért saját maga felel. Egyéb normatív szabályok: Lakásotthonban történő hajfestés felnőtt felügyelet mellett a fürdőszobában történhet. Tetoválás, testékszer (piercing) használata 16 év alatti gyermek esetén csak a gyám engedélyével és szakember által végrehajtva lehetséges. Mobiltelefon használata 22:00 óra után nem engedélyezett. Panaszjog A lakásotthon gondozottjai panaszjogukkal az alábbi címen élhetnek:
A TEGYESZ gyámi tanácsadója
Gyulai Ágnes tel: 30-453-2995
Csongrád megye gyermekjogi képviselője DrDubecz György tel: 62-552-525 20-489-9626 Fogadóórája minden hónap első szerdáján 9-12 óráig, Szeged, Sás u. 2. Makó, 2013.01.07. Megyesi Istvánné igazgató
