Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2. számú Gyermekotthon SZAKMAI PROGRAM 2016. szeptember kép fotó idézet
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Veszprém Megyei Kirendeltsége, mint fenntartó nevében 2016.…………………. napján jóváhagyta: Rybár Judit Igazgató
TARTALOMJEGYZÉK I. Az intézmény bemutatása I.1 Történeti áttekintés I.2. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok (Alapító Okirat szerint) I.3. A szakmai egység bemutatása I.3.1. A szakmai egység alapadatai I.3.2. A szakmai egység működésének feltételei, területi elhelyezkedése I.3.3. A szakmai egység személyi feltételei, szervezeti struktúrája I.3.4. A gyermekotthon bemutatása, helyzetelemzése I.3.4.1. Szolgáltató tevékenységünk típusa I.3.4.2. A gyermekotthonok aktuális helyzete I.3.4.3. A gyermekotthon lakásotthonai I.3.4.4. A gyermekotthon különleges lakásotthonai II. A gyermekotthoni szakmai tevékenységek Küldetésnyilatkozat Szakmai etika II.1. Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői II.1.1. Ellátási szükségletek II.1.1.1. Normál szükségletűek II.1.1.2. Különleges szükségletűek II.1.1.3. Speciális szükségletűek II.1.1.4. Kettős szükségletűek II.1.1.5. Utógondozói ellátás II.1.2. A gyermekvédelmi ellátás jellemzői II.1.2.1. A célcsoport demográfiai jellemzői II.1.2.2 A célcsoport szociális jellemzői II.2.
II.3.
Alapvető célok és feladataink II.2.1. Alapvető céljaink II.2.2. Feladataink a célok elérése érdekében Gondozó-nevelő munkánk alapelvei Közösségi támogatás elve Egyéni bánásmód, differenciálás elve Demokratizmus elve Nyitottság elve Következetesség elve Fokozatosság elve Komplex megközelítés elve
2
Személyi és tárgyi feltételek A lakásotthonokban nyújtott szolgáltatások A szakmai program gyakorlati megvalósulásának lépései II.6.1. A bekerülés feltételei II.6.2. A gyermekek fogadása II.6.3. Gondozás, nevelés II.6.4. Élet az otthonban II.6.5. Család- és utógondozás II.6.6. Távozás az otthonból II.6.7. A szakmai program eltérő elemei a különleges lakásotthonokban II.6.8. A szakmai program eltérő elemei a Fenyő lakásotthonban II.6.9. A szakmai program eltérő elemei a Sziklakert lakásotthonban Minőségbiztosítás III.1. Jog- és érdekvédelem megvalósításának formái III.1.1. Ellátottak esetében III.1.2. Szolgáltatást nyújtók esetében III.2. Kapcsolatrendszerünk III.2.1. Külső intézményekkel való kapcsolattartás III.2.2. Intézményen belüli kapcsolattartás III.3. Szolgáltatást nyújtók szakmai felkészültségének biztosítása III.4. A Gyermekotthon szolgáltatásairól szóló tájékoztatás helyi módja III.5. A gyermekotthonokban vezetett dokumentációk III.5.1. Szabályzatok III.5.2. Dokumentációk III.6. Mellékletek 1.számú melléklet: Házirend 2.számú melléklet: SZMSZ 3.számú melléklet: Gyvt 32 § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat 4.számú melléklet: Gyvt. 32§ (6) bekezdése szerinti megállapodás II.4. II.5. II.6.
III.
3
I. Az intézmény bemutatása I.1. Az intézmény létrehozása Veszprém Megye Közgyűlése 2009. december 17. napi Közgyűlésén döntött a Veszprém Megyei Önkormányzat gyermekvédelmi szakellátó rendszerének átalakításáról: a 185/2009. (XII.17.) MÖK határozat értelmében a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága (Veszprém, Kossuth u. 10.) megnevezésű költségvetési szervet 2010. február 1. napjától a Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Veszprém, Kossuth u. 10.) megnevezésű költségvetési szervbe beolvasztja. Az átalakítást követően a beolvasztott intézmény vonatkozásában jogutód költségvetési szervnek a közgyűlés a Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot jelöli ki. A jogutód költségvetési szerv elnevezését a megyei közgyűlés 2010. február 1. napjától a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ névre módosítja. A 2011. évi CLIV. törvény értelmében 2012. január 1. napján, az intézmény fenntartói joga a megyei önkormányzattól, a megyei fenntartóra szállt, amelynek neve Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központ. Az intézmény neve változatlanul Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ maradt. 2013. január 1-től a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet a alapján a fenntartói jogkört a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: SZGYF) és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Veszprém Megyei Kirendeltsége a jogszabályi előírásnak megfelelően megosztva gyakorolja. 2015. augusztus 31. napi hatállyal az intézmény elnevezése Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatra módosult. 2016. július 1. napjával az Eszterházy György Gyermekotthon, Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Szakiskola beolvadással megszűnt és integrálódott a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatba. Az integráció eredményeképpen a megyében egy többcélú gyermekvédelmi intézmény jött létre. Az integráció célja a szakmai hatékonyság megőrzése, fokozása, a humánerőforrások összekapcsolása, továbbá a működés gazdálkodási-ügyviteli feladatainak megszervezése az integrációval létrejövő szakmai egységekben. I.2. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok (Alapító Okirat szerint) -
-
gyermekotthonaiban és nevelőszülői hálózatában a beutaló szerv által ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve a gyámhatóság által nevelésbe vett kiskorúak jogszabályban előírtak szerinti otthont nyújtó ellátása; különleges ellátás biztosítása a tartósan beteg, fogyatékos, valamint a 3 éven aluli gyermekek számára;
4
-
speciális ellátás biztosítása a súlyos pszichés, vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, illetve a kettős szükségletű gyermekek számára;
-
ideiglenes gondozás biztosítása azon gyermekek számára, akik lakóhelyükről önkényesen távoztak el, így ellátás és felügyelet nélkül maradtak;
-
együttes ellátás biztosítása az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett kiskorú anya és gyermeke számára;
-
a gyermekvédelmi szakellátásban nagykorúvá vált fiatal felnőttek számára a gyámhatóság által elrendelt utógondozói ellátás biztosítása, szükség esetén az intézményben utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekének befogadása, az intézményben utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekének átmeneti gondozása, külső férőhelyek működtetése;
-
nevelőszülői hálózat jogszabályban előírtak szerinti működtetése;
-
a gyámhatóság által elrendelt utógondozás biztosítása;
-
területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladatainak ellátása;
-
a különleges bánásmódot igénylő, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása; a különleges bánásmódot igénylő, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű speciális szakiskolai nevelése, oktatása;
-
a különleges bánásmódot igénylő, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelése, oktatása. Szakmai modul: Háztartástan és Udvaros
I.3. A szakmai egység bemutatása
I.3.1. A szakmai egység alapadatai Székhely:
8200 Veszprém, Kossuth u. 10.
A II. számú Gyermekotthon telephelyei: Pápa-Borsosgyőr, Szilfa u 19. Pápa, Szabó Ervin u 1/B Pápa, Jeges u 3. Balatonalmádi- Vörösberény, Erkel F. u 19.
12 férőhely 12 férőhely 12 férőhely 12 férőhely
1.3.2.A szakmai egység működésének feltételei, területi elhelyezkedése Telepítés Lakásotthonaink Pápán és Balatonalmádiban helyezkednek el. Sikerült jó kapcsolatot kialakítani a települések önkormányzataival, iskoláival, intézményeivel, valamint a szűkebb és tágabb lakókörnyezettel. Pápa, mint ősi diákváros, bőven nyújt lehetőségeket az általános- és középfokú oktatásban való részvételre Városunkban tartalmas szabadidő eltöltésére nyílik lehetőség. Mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő szórakozási és kulturális lehetőségeket. A modern
5
könyvtár, múzeumok, gyakori kiállítások kínálnak változatos programokat. A pezsgő zenei életet jelzik a gyakori komoly és könnyűzenei koncertek. Városunkban élénk a sport- élet is, amit a stadion, sportcsarnok állandó programjai kínálnak. Minden fiatal megtalálja azt a sportágat, amit szívesen művel. Büszkék vagyunk az új várkertfürdőre, mely minden kényelmet biztosít a pihenni vágyóknak. A gyakori rendezvények minden korosztály érdeklődését felkeltik. A fiataloknak klubok, különféle szórakozási lehetőségek állnak re Balatonalmádi a Balaton északi partján fekvő, 8800 lelkes kisváros. A szőlőtermesztésre épült, majd ehhez kapcsolódott később a fürdő- és a sportélet, amely nagyban hozzájárult a fejlődéséhez. A negyedik lakásotthon Vörösberényben található, amely Balatonalmádi része. Falusias környezet, de nyári szezon idején városi nyüzsgés van. Mozgalmas kulturális élet és sokszínű szórakozási lehetőségek érhetők el ilyenkor. Város lévén biztosított az, hogy többféle iskolát, egészségügyi ellátást tudunk igénybe venni. Jó lehetőségek vannak a sportolásra iskolai szinten, de működnek sportegyesületek is. Veszprém autóval kb. 10 perc alatt, autóbusszal 20 perc alatt megközelíthető. Ez mind bővíti azokat a lehetőségeket, amikkel biztosítani tudjuk a színvonalas ellátást. Nem csak a megyeszékhely, hanem a környező települések szolgáltatásait, intézményeit is igénybe vesszük: iskolák, uszoda stb. A lakásotthontól kb. 5 percre található egy buszmegálló, a buszpályaudvar 20 perc sétával elérhető. Fiataljaink számára végzettség hiányában vagy éppen végzettségüknek megfelelő munkahely – mint az országban mindenütt – nehezen található. Építészeti normák, felszerelés, berendezés 1992-ben kezdődött a lakásotthonok létrehozása Hagyományos családi házakat alakítottak úgy át, hogy megfeleljen az előírásoknak. Minden ház végleges működési engedéllyel rendelkezik. A 12 férőhelynek megfelelő alapterületen elegendő lakószoba, közös- és mellékhelyiség biztosított. A lakásotthonok rendelkeznek a színvonalas működést szolgáló felszerelésekkel, berendezésekkel. Az elhasználódott bútorok, gépek, felszerelések cseréjéről tervszerűen gondoskodni kell. Hasonló a helyzet az épületek felújításával, állagmegóvásával kapcsolatban is. Az elmúlt években sor került a nyílászárók cseréjére, ami energetikai szempontból fontos lépés volt. A folyamatos karbantartást és állagmegóvást az intézmény saját erőből, karbantartó alkalmazásával, illetve fenntartói segítséggel oldja meg. Sajnos a fenntartónak leginkább pályázati pénzekből van lehetősége a pénzforrásokat tekintve, így van, ami évek óta halasztódik.(pl. árnyékoló rendszer, rolók felszerelése, fürdőszoba falújítás a Jeges u.-ban, járólap csere a Szabó E. u.-ban, ülőgarnitúra cseréje B.almádiban, stb.) Balatonalmádiban a lakásotthon egy háromszintes családi házban működik. Az alaksorban található az élelmiszer raktár, a garázs, a kazánház. Az első szinten van egy étkezős konyha, egy nappali, a nevelői szoba, egy WC, egy fürdőszoba és egy 4 személyes lakószoba. Az emeleten 1 db 3 személyes, 2 db kétszemélyes szoba, egy WC és egy fürdőszoba található. 6
A ház bútorzata praktikumra törekvő, és a mindennapos fokozott igénybevételnek megfelelő. A szobákban van személyenként heverő, íróasztal, asztali lámpa, szék. A személyes tárgyak tárolására biztosítunk mindenkinek polcokat és zárható szekrényt. A nappalihoz, a nevelői szobához és egy lakószobához terasz is tartozik. A nappali Tv-vel, DVD lejátszóval, CD-s magnóval és legalább 300 kötet könyvvel felszerelt. A házhoz udvar, füves terület tartozik, amely alkalmas a közös programokra: játék, szalonnasütés-bográcsozás, beszélgetések stb. A beköltözés óta folyamatosan szépítjük, alakítjuk közös otthonunkat, hogy az itt elhelyezett gyermekek, és fiatal felnőttek minél otthonosabban érezhessék magukat. A pápai három lakásotthon mindegyike kétszintes épület, nappali, konyha, két fürdőszoba, kamra, négy lakószoba helyiségekből áll. A házak belső tereinek elrendezése nem mindegyik helyszínen ideális, nehezen átláthatóak a helyiségek. A Szilfa utcában lévő lakásotthon belső terei felelnek meg leginkább a célnak. Felszereltségük megfelelő mind a bútorzat, mind a kisgépek tekintetében. Az otthonosságról a kollégák folyamatosan próbálnak gondoskodni, a lehetőségek és a gyermekek igényeinek figyelembe vételével. Csoportgazdálkodás A lakásotthonokban csoportgazdálkodás folyik a működtető által rendelkezésre bocsátott havi ellátmányból. A havi gyermekekkénti ellátmány összege évek óta nem változott. A gazdálkodásba a gyermekeket koruk és értelmi képességeik figyelembe vételével bevonjuk.(pl. étlap tervezésnél, nyaralások szervezésénél stb.) Célunk ezzel az, hogy képessé váljanak az előre gondolkodásra, tervezésre, fontossági sorrendek felállítására. A csoportgazdálkodás szabályait intézményi belső szabályzat rögzíti. 1.3.3. A szakmai egység személyi feltételei, szervezeti struktúrája Személyi feltételek A gyermekotthon vezető szakmai irányításával folyik a gyermekotthon működtetése. A lakásotthonokban öt állandó fő végzi a napi feladatokat, négy fő gyermekfelügyelő, egy fő nevelő. A nevelő koordinálja a kollégái munkáját, az ő irányításával végzik a feladatokat. A munkabeosztás tervezet két hónapra előre készül. Segítő beosztású dolgozók, a fejlesztő pedagógus és a pszichológus heti rendszerességgel vesz részt a feladatokban saját területükre vonatkozóan. Pedagógus besorolású dolgozók:
gyermekotthon vezető nevelők pszichológus fejlesztő pedagógus
7
Mindannyian rendelkeznek a beosztásnak megfelelő főiskolai végzettséggel, többen közülük szociális, vagy pedagógus szakvizsgával. A szakvizsgára kötelezettek beiskolázása az egyéni illetve az intézményi lehetőségek függvényében folyamatosan történik. A gyermekfelügyelő beosztású kollégák közül mindenki rendelkezik a szükséges képesítéssel, ill. a képesítés megszerzése folyamatban van. Minden házban megvan a megfelelő végzettségű gyermekvédelmi asszisztens. Gyermekvédelmi ügyintéző segíti a szakmai munkát. Az intézményben gazdasági csoport irányítja és segíti a lakásotthonok tervszerű, jó színvonalú gazdálkodását, zavartalan működését.
Munkarend A gyermekfelügyelő kollégák folyamatos munkarendben végzik munkájukat. A nevelők a heti negyven órájukból a gyermekek közt közvetlenül letöltendő napi hat órát a délután folyamán töltik, havi egy alkalommal ez szombati napon történik. A fejlesztő pedagógus hetente egy-egy napot tölt a lakásotthonok mindegyikében, ill. a közös programok szervezését végzi. Pszichológus heti rendszerességgel foglalkozik a gyermekekkel, szükség esetén több alkalommal. 1.3.4.A gyermekotthon bemutatása, helyzetelemzés 1.3.4.1. Szolgáltató tevékenységünk típusa -A gyermekotthon befogadja a szakszolgálat kijelölése alapján a beutaló szerv által ideiglenes hatállyal elhelyezett, ill. a gyámhivatal által nevelésbe vett gyermeket, ha a határozatban gondozási helyként a gyermekotthont jelölték meg. -A gondozott gyermek kérelmére befogadhatja annak gyermekét. -A gyermekotthon befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előtte nyilatkozatban vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, és az ellátás biztosítójaként a gyermekotthont jelölte meg. -A gyermekotthon a fiatal felnőtt kérelmére befogadhatja annak gyermekét. -A gyermekotthon befogadhatja a gyermek otthontalanná vált szülőjét,valamint a válsághelyzetben levő várandós anyát is. -A gyermekotthon legfeljebb három napra átmeneti gondozásra befogadja azt az ellátást kérő gyermeket, aki lakóhelyéről önkényesen távozott, vagy szülője gondviselője elhagyta, és emiatt ellátás és felügyelet nélkül maradt. A befogadott gyermek számára ideiglenes gondozást kell biztosítani.
A VMGYK az otthont nyújtó ellátás keretében lakásotthonokat is működtet, ezért a szolgáltatások szabályait ez határozza meg. A lakásotthon olyan gyermekotthon, ahol önálló lakásban, vagy családi házban történik maximum 12 gondozott gyermek, fiatal felnőtt elhelyezése.
8
A lakásotthon mint nevelési színtér, az intézményes nevelés keretein belül a legnagyobb lehetőséget nyújtja az individuális nevelésre. Munkánk minden mozzanata egy cél felé irányul, hogy a gyermek majdan képes legyen önállóan, felelősséggel élni életét, megfeleljen a társadalmi élet elvárásainak. Legfontosabb szempontunk, mely munkánkat áthatja, hogy mindig vegyük figyelembe a gyerek korának megfelelő testi, lelki szükségleteit. A gyermek mindenek felett álló érdeke motiválja döntéseinket. 1.3.4.2. A gyermekotthon aktuális helyzete A gyermekvédelem rendszerében a gyermekotthon otthont nyújtó ellátás. Keletkezésükkor családpótló szerepet szántak neki, ez mára megváltozott. A bekerülő gyermekek kora általában tizennégy év feletti, de sok esetben tizenhat-tizenhét év. Ez a tény magában hordozza, hogy nem beszélhetünk családpótlásról, hisz majdnem teljesen kialakult személyiségekről, beépült értékrendszerrel, szokásrendszerrel rendelkező gyermekekről, fiatalokról beszélünk. Szokások kiépítésére kevés a lehetőség, egyrészt a benn töltött idő vonatkozásában, másrészt a lakásotthonok nyitott jellegéből adódóan. A bekerülő gyermekek személyiségállapota hatalmas feladat elé állítja az itt dolgozó, velük közvetlenül foglalkozó kollégákat. Az új módszerek, pedagógiai megújulást mutató eszköztár bővítése szükségszerű. 1.3.4.3. A gyermekotthon lakásotthonai A gyermekotthon mind a négy lakásotthona tizenkét férőhelyes, tehát a gyermekotthon össz. létszáma negyvennyolc fő. A lakásotthonok koedukáltak, fiúk-lányok vegyesen élnek. Az elhelyezett gyermekek szükségletei szerint is vegyes a kép, mivel normál, különleges és speciális szükségletű gyermekek is megtalálhatóak egy gondozási helyen. A törvény által előírt férőhely csökkentéseket a különleges szükségletű gyermekek magasabb száma miatt végrehajtani a férőhelyek telítettsége miatt nem tudjuk megoldani. A férőhelyek kihasználtsága évek óta magas, szinte telített. Emiatt kevés a lehetőség a csoportok kialakításánál szakmai szempontokat figyelembe venni, egyes gyerekek elhelyezésénél leginkább az objektív lehetőségeket kell mérlegelni, a csoport összetétele, szakmai szempontok háttérbe szorulnak.
1.3.4.4. A gyermekotthonnak nincs különleges lakásotthona II. A gyermekotthoni szakmai tevékenységek Küldetésnyilatkozat Szakmai etika Munkánk során a szociális munka etikai kódexének alapelveit érvényesítjük.
9
-
tiszteletben tartjuk minden ember értékét, méltóságát, egyediségét, jogait
-
megkülönböztetés nélkül együttműködünk a hozzánk fordulókkal
-
felelősek vagyunk azért, hogy minőségi munkát végezzünk
-
céljainkat integritással és szakmai hozzáértéssel kell szolgálnunk
-
elfogadjuk, hogy minden szakma kompetenciája véges és a gyermek érdekei megkívánják mindazok együttműködését, akik osztoznak az érte viselt szakmai felelősségen
-
betartjuk a titoktartás és az információ felelős kezelésének elvét
-
minden esetben a gyermek érdekeit képviseljük
II.1. Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői II.1.1. Ellátási szükségletek II.1.1.1. Normál szükségletűek A normál szükségletű gyermekeink a körzeti általános iskolákba járnak. Sajnos tény, hogy a normál szükségletű gyermekeink is nagy szocializációs hátránnyal érkeznek. A tanulásban sok esetben hatalmasak a hiányok, lemaradások, a beutalások egy része pont az iskolába járás negálása miatt történik. Ezen problémák megoldása nagy feladat, ezért kiemelt jelentőségű a felzárkóztatás, egyénre szabott segítség nyújtása. II.1.1.2. Különleges szükségletűek Lakásotthonaink a fogyatékosság miatti különleges szükséglettel bíró gyermekek ellátását is vállalja. Az enyhe fokban értelmi fogyatékosok ellátása (a csoport létszámától függően 2-4 fő ) biztosított. Biztosítani tudjuk a tanulásban akadályozott gyermekeknek, hogy képességeiknek megfelelő iskolába járhassanak. (speciális általános iskola a megyeszékhelyen, Pápán, és Várpalotán is található) Középfokú oktatásban: a tanulásban akadályozott, illetve tanulási zavarokkal küzdő gyermekek számára a megyében több tanintézményben biztosított a továbbtanulás, szakma szerzés. ( Kolping Szakiskola, Várkerti Szakiskola, Reguly A. Szakiskola, Ajkai Szakképző iskola, Szász M.Szakiskola,) A szocializációs folyamatban apró lépésekben, sok segítséggel tud a nevelőközösség részt venni. Pszichológusi segítséget a lakásotthonban igénybe vehet a gyermek Részképességekben található hiányok pótlásában fejlesztőpedagógus segíti őket a lakásotthonban.
10
Tartósan beteg gyermekek esetében befogadásra akkor kerül sor, amennyiben a gyermek ellátása nem igényel különleges egészségügyi ismereteket, tudást, mivel dolgozóink ilyen irányú szakképzettséggel nem rendelkeznek. Különleges tudást nem igénylő, tartósan beteg gyermek ellátására csak akkor kerülhet sor, ha az orvosi szakvélemény javaslatot tesz a lakásotthonba történő elhelyezésre. A nálunk elhelyezett tartós beteg gyermekek ellátása: A fent említett esetben – mindig az orvos útmutatása, előírása szerint történik. Orvosi vizsgálatokra, kontroll vizsgálatokra biztosítjuk a gyermek eljutását, kíséretét. Kora miatt sajátos szükséglettel bíró 3 év alatti gyermek elhelyezésére lakásotthonaink nem alkalmasak sem személyi, sem tárgyi feltételek vonatkozásában.
II.1.1.3. Speciális szükségletűek A speciális szükségletű – súlyos pszichés tüneteket mutató, súlyos disszociális tüneteket mutató, pszichoaktív szert használó – gyermekek integrált elhelyezésére van lehetőség és gyakorlat a lakásotthonokban. Ez a tény sajnálatos, hisz nem minden esetben megfelelő ez a speciális szükséglettel bíró gyermek számára, illetve általában ilyen elhelyezések esetén a többi gyermek érdekei sérülhetnek A speciális szükségletű gyerekek integrált nevelésének lehetősége lakásotthonainkban korlátozott. Nevelői munkánk során tekintettel kell lennünk a csoport minden tagjára. Amennyiben a speciális szükségletű gyermek a környezete számára veszélyeztető magatartást tanúsít, nem áll módunkban őt a csoportban ellátni. Amit nyújtani tudunk: Orvosi vizsgálatokra eljuttatjuk és az előírt gyógyszereket biztosítjuk a gyermek számára szükség esetén biztosítjuk a pszichiátriai kezelés lehetőségét Az intézménynél foglalkoztatott pszichológus által biztosítjuk a rendszeres mentális megtámogatás lehetőségét. (Azért lehetőség, mert a rendszeres terápiás jellegű pszichiátriai és pszichológusi megtámogatás alapja az önkéntesség.) Megkeressük a gyermek számára legmegfelelőbb iskolát, az otthonhoz tartozó nevelői team segítséget nyújt az iskolai követelmények teljesítéséhez. Alternatívákat kínálunk az idő strukturálásához, a szabadidő konstruktív kitöltéséhez. Hozzásegítjük a gyermeket, hogy lehetőség szerint az érdeklődésének és tehetségének megfelelő tevékenységet gyakorolhassa. Külső szakemberek bevonásával segítjük a destruktív szokások felismerésének és megváltoztatásának folyamatát. A közösségi nevelés keretein belül biztosítjuk a szükségletekhez igazodó, egyéni bánásmódot. A megyeszékhelyen működő Drog Ambulancia ambulánsan tud segítséget nyújtani a gyermekeinknek, egyéb intézmény a közelben nincsen. A súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató gyermek esetében szükségesnek látjuk a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság és az otthont nyújtó közös álláspontjának kialakítását. II.1.2.A gyermekvédelmi ellátás jellemzői
11
II.1.2.1. A célcsoport demográfiai jellemzői Lakásotthonainkban a domináló korosztály a 14-18 éves serdülők. Veszprém megyében már a törvényi változások előtt sem volt jellemző a tizenkét éven aluli gyermekek lakásotthoni jelenléte. Mivel az intézményben fiatal felnőttek részére utógondozó otthon működik, a lakásotthonokban csak súlyosan indokolt esetben él nagykorú fiatal. II.1.2.2. A célcsoport szociális jellemzői Ellátottaink átmeneti – tartós nevelésbe vett – ez évtől nevelésbe vett és ideiglenesen elhelyezett gyermekek, esetenként utógondozói ellátottak köréből kerülnek ki. Az utógondozói ellátottak számára az intézményben belül működik utógondozó otthon, így a lakásotthonokban csak különlegesen indokolt esetben élnek nagykorúvá vélt fiatalok. A gyermekotthon 48 férőhelyes – lakásotthonként 12-12 gyermek, ellátására alkalmasak. Végleges működési engedéllyel rendelkeznek. A tavalyi év során átlagosan 93 % -os kihasználtsággal működtünk. Ellátottjaink zöme a 14-18 éves korosztályhoz tartozóak, mindegyik gondozási hely koedukált. Gyermekeink kb. egyharmadának nem az első gondozási helye, legtöbbjük nevelőszülőktől kerültek hozzánk, mert a családba illeszkedésük sikertelen volt. Mivel gyermekeink döntő többsége – több, mint 90%-uk – a pubertási, kamaszkori éveiben jár, nevelésük nem kis nehézséget jelent. Saját problémáikon kívül nehezíti a velük való munkát, illetve a megfelelő légkör, nyugalom, biztonság biztosítását az a tény, hogy mindegyik gyermek közösségen speciális- , különleges- , és kettős szükségletű gyerekek is vannak integráltan elhelyezve. Ellátottaink legtöbbje szocializációs hátránnyal, iskolai lemaradással, nemegyszer már bűnesetes, droggal vagy más szerekkel érintettséggel érkeznek hozzánk. Többükre jellemző a deviáns csoportokhoz csapódás, tetteik következményeit nem felmérő magatartás. Konfliktus – agressziókezelési technikák hiánya is esetekben szembetűnő. II.2. Alapvető célok és feladataink II.2.1. Alapvető céljaink A gyermekotthoni elhelyezés célja, hogy a gondozott gyermek és fiatalok számára otthont nyújtó ellátást biztosítson. Ennek érdekében a gondozottak teljes körű ellátásban részesülnek. Egyik legfontosabb nevelési célunk, hogy a gyermeket alkalmassá tegyük arra, hogy családi környezetébe visszakerülhessen. Amennyiben ez nem lehetséges, önálló életvitelre képes legyen. Utógondozói ellátásban azok a fiatalok részesülhetnek, akik önállóan létfenntartásukról gondoskodni nem tudnak, vagy nappali tagozaton tanulnak, illetve felvételüket várják szociális intézménybe. Célunk, hogy a gyermekek és fiatalok hozzájussanak: - egészségügyi ellátáshoz - személyiségük harmonikus fejlődéséhez, személyiségkorrekcióhoz - az oktatáshoz - a gyógypedagógiai ellátáshoz
12
szükség
esetén
-
-
a szabadidő tartalmas eltöltéséhez felkészítse őket: a pályaválasztásra az önálló, felelősségteljes életre
kapcsolatot tartson: - gyermekvédelmi gyámmal - a növendék hozzátartozóival - iskolájával - munkahelyével - a gyermek érdekében eljáró más intézményekkel Célunk, hogy a nálunk nevelkedő, fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok az emberi méltóságot biztosító, képességeikhez igazodó gondozást, nevelést kapjanak. -
segítsük elő a tágabb környezetbe történő integráció reszocializáció folyamatát segítsük elő a tágabb környezet (város és környéke nyújtotta lehetőségek) kihasználása.
II.2.2. Feladataink a célok elérése érdekében A teljeskörű ellátás keretében a gondozott gyermekek számára - lakhatási lehetőséget, valamint legalább a Gyvt. 76-82 §-okban meghatározott ellátást továbbá testi, értelmi, érzelmi., erkölcsi fejlődését elősegítő, életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő nevelést, gondozást kell nyújtani. Ennek érdekében konkrét részfeladataink: - a szocializációs folyamat hiányosságainak pótlása - viselkedés – magatartás formálása - érzelmi élet fejlesztése - a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek fejlesztése - akarati élet összetevőinek fejlesztése - művelődési lehetőségek nyújtása, kulturális szint emelése - rekreációs szolgáltatások nyújtása - etikai normák kialakítása A gyermeknek joga van ahhoz, hogy állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó ellátásban részesüljön. Ehhez kapcsolódó feladataink: - a felnőttek részéről elengedhetetlen az elfogadó toleráns, empatikus magatartás, pozitív gondolkodás. - lakásotthonon belül a jó légkör kialakítása, ennek érdekében szervezett közös programok. - dolgozók és segítő szakember közötti pozitív kapcsolat. - felmerült problémák megbeszélése, feldolgozása. Gyermek és felnőtt esetében esetmegbeszélés, szupervízió.
13
gyermekek számára önérvényesítési lehetőségek biztosítása. Pl.: pályázatok kiírása, megmutatkozási lehetőségek biztosítása. A gyermek nevelésének sikeressége múlik a felnőtt közösség team munkáján. A közös, tervszerű munka érdekében tartjuk értekezleteinket. Nevelőtestületi értekezlet két havonta pedagógusok számára, Csoportértekezlet havonta a lakásotthon dolgozói, és a segítő szakemberek részvételével Szakmai egység értekezlet negyedévente, illetve szükség szerint Munkatársi értekezlet évente 1 alkalommal az összes dolgozó részére. II.3. Gondozó-nevelő munkánk alapelvei Közösségi támogatás elve Egyéni bánásmód, differenciálás elve Minden gyermeket egyéniségként kezelünk. Ehhez szükséges a gyermek élettörténetének ismerete, hogy tudjunk mire alapozni. Ennek megfelelően alakítjuk ki a vele szemben támasztott elvárásokat, amelyek a mindenkori fejlődésével megegyezően változnak. Demokratizmus elve Tanulják meg a gyerekek kimondani és kimutatni valódi érzéseiket és gondolataikat Nyitottság elve Munkánk kulcsa a gyermek és felnőtt közti személyes kapcsolatban rejlik. A türelem és a következetesen korlátozó, de elfogadó szeretet alapvető a problémás, csalódott gyermekek segítésében. Tekintsük és kezeljük őket partnerként. Fontos, hogy érezzék a bizalmat még akkor is, ha ennek nem mindig tudnak megfelelni. Lehetőség szerint minden gyermek tartozzon egy felnőtthöz, akihez bizalommal fordulhat. Tudni kell azonban a határokat: a nevelő és gyermek kapcsolata maradjon meg a szakmaiság határain belül. Következetesség elve A gondozottak és a nevelők, azaz a lakásotthon közössége - a gyermekek személyiség állapotát figyelembe véve - közösen dolgozza ki azokat a szabályokat, amelyek mindenki számára kötelező érvényűek. Ennek betartása és betartatása a közösség érdeke. A szabályok nem változhatnak naponta, de megfelelő személyes kapcsolat mellett rugalmasan kezelhetők. A szabályoktól való eltérés okát azonban minden esetben tisztázni kell. Fokozatosság elve A gondozási-nevelési folyamatban csak fokozatosan sajátíttathatjuk el a gyerekekkel a társadalmi normákat. Ez az elv az egyéni bánásmódra épít, hiszen a személyiség fejlődésében minden új minőség az előzőre épül, és így mutat előre a következő szintre. Komplex megközelítés elve A nevelés-gondozás folyamata egymással szorosan összefügg. A gondoskodás önmagában nevelő erejű, és a nevelés elengedhetetlen tartozéka a gondoskodás. Ennek alapja azonban az együttműködés gyermek és felnőtt között. Kiszámíthatóság:
14
A gyermek és a fiatal felnőtt számára mindig legyen nyilvánvaló, hogy kitől mire számíthat, milyen segítséget várhat. Soha ne hozzuk váratlan, számára ismeretlen helyzetbe. A várható eseményeket beszéljük meg vele, készítsük fel rá. Tiszta és egyértelmű kommunikáció A mindennapok elengedhetetlen eszköze és a kommunikációban résztvevő minden féltől elvárt – felnőttől és gyerektől egyaránt. Elvárásainkat, kéréseinket és észrevételeinket mindig közöljük az érintettekkel. A konfliktusok tisztázása mindig legyen fontos! Ne halasztódjon, mert ez rossz hatással van a hatékonyságra. A feladatoknak mindig legyen felelőse és határideje akár nevelőről, akár gyerekről van szó. Közös munka: A lakásotthoni és a gyermekotthoni munka team-munka, amelyben a gyermek érdeke a legelső. Ennek megfelelően a feladat és a felelősség közös. A hatékonyság érdekében elengedhetetlenek az esetkezelési szolgáltatások. A munkába és a felelősség vállalásába a gyermekek és fiatalok is bevonandók, fejlesztve vagy kialakítva ezzel az önálló döntéshozatal képességét.
II.4. Személyi és tárgyi feltételek Személyi feltételek A gyermekotthon vezető szakmai irányításával folyik a gyermekotthon működtetése. A lakásotthonokban öt állandó fő végzi a napi feladatokat, négy fő gyermekfelügyelő, egy fő nevelő. A nevelő koordinálja a kollégái munkáját, az ő irányításával végzik a feladatokat. A munkabeosztás tervezet két hónapra előre készül. Segítő beosztású dolgozók, a fejlesztő pedagógus és a pszichológus heti rendszerességgel vesz részt a feladatokban saját területükre vonatkozóan. Pedagógus besorolású dolgozók:
gyermekotthon vezető nevelők pszichológus fejlesztő pedagógus
Mindannyian rendelkeznek a beosztásnak megfelelő főiskolai végzettséggel, többen közülük szociális, vagy pedagógus szakvizsgával. A szakvizsgára kötelezettek beiskolázása az egyéni illetve az intézményi lehetőségek függvényében folyamatosan történik. A gyermekfelügyelő beosztású kollégák közül mindenki rendelkezik a szükséges képesítéssel, ill. a képesítés megszerzése folyamatban van. Minden házban megvan a megfelelő végzettségű gyermekvédelmi asszisztens. Gyermekvédelmi ügyintéző segíti a szakmai munkát. Az intézményben gazdasági csoport irányítja és segíti a lakásotthonok tervszerű, jó színvonalú gazdálkodását, zavartalan működését.
15
Tárgyi feltételek Balatonalmádiban a lakásotthon egy háromszintes családi házban működik. Az alaksorban található az élelmiszer raktár, a garázs, a kazánház. Az első szinten van egy étkezős konyha, egy nappali, a nevelői szoba, egy WC, egy fürdőszoba és egy 4 személyes lakószoba. Az emeleten 1 db 3 személyes, 2 db kétszemélyes szoba, egy WC és egy fürdőszoba található. A ház bútorzata praktikumra törekvő, és a mindennapos fokozott igénybevételnek megfelelő. A szobákban van személyenként heverő, íróasztal, asztali lámpa, szék. A személyes tárgyak tárolására biztosítunk mindenkinek polcokat és zárható szekrényt. A nappalihoz, a nevelői szobához és egy lakószobához terasz is tartozik. A nappali Tv-vel, DVD lejátszóval, CD-s magnóval és legalább 300 kötet könyvvel felszerelt. A házhoz udvar, füves terület tartozik, amely alkalmas a közös programokra: játék, szalonnasütés-bográcsozás, beszélgetések stb. A beköltözés óta folyamatosan szépítjük, alakítjuk közös otthonunkat, hogy az itt elhelyezett gyermekek, és fiatal felnőttek minél otthonosabban érezhessék magukat. A pápai három lakásotthon mindegyike kétszintes épület, nappali, konyha, két fürdőszoba, kamra, négy lakószoba helyiségekből áll. A házak belső tereinek elrendezése nem mindegyik helyszínen ideális, nehezen átláthatóak a helyiségek. A Szilfa utcában lévő lakásotthon belső terei felelnek meg leginkább a célnak. Felszereltségük megfelelő mind a bútorzat, mind a kisgépek tekintetében. II.5. A lakásotthonban nyújtott szolgáltatások Nevelési szolgáltatások Nevelésünk alapelvei, módszerei megfogalmazásra kerültek az előzőekben. A nevelés kétoldalú folyamat, melyben a nevelő személyisége meghatározó lehet. Legfőbb nevelési eszközünk saját személyiségünk, s az ehhez kapcsolódó szakmai tudás. A „jó nevelő” aki: -
hiteles személyiség képes tolerálni a negatív személyiségjegyeket empátiával fordul a gyermek felé tudatos, felelősségteljes, magas szintű munkát végez tudja és érti saját szerepét jó kommunikációs készséggel rendelkezik, /a szavakon túl is/ rendelkezik a problémákkal való megküzdés képességével kreatív érző-értő lelkű következetesen viselkedő és példamutató az elvárt viselkedésben kerüli a diszkriminatív viselkedést ért a gyerekek nyelvén tiszteli őket, kultúrájukat, jogaikat, tud bizalommal, méltósággal viszonyulni hozzájuk képes együttműködni neveltekkel, munkatársakkal egyaránt
16
Még sorolhatók lennének az elvárások, hisz a sokoldalú személyiségek tudják közvetíteni a gyermekek és fiatalok felé a mintákat. Egyik emberben a gyakorlatias, másikban az érzelmekből fakadó tulajdonságok az erősebbek. A lehetőségek szerint ennek alapján kell a lakásotthonokban dolgozó és munkájukat segítő kollégák összetételét megválasztani. Tanulást segítő és személyiségkorrekciós módszerek A módszerek kiválasztásánál nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük a személyiséget /saját és a gyermekek/ és annak állapotát. Célként kell meghatározni az erős és gyenge pontok megismerését, amely alapul szolgál a készségfejlesztéshez. A célokat és feladatokat tisztán és világosan kell meghatározni. Egy angol mondás szerint „Egy rendesen eltakarított vakondtúrás többet ér, mint a legnagyobb hegy megmozdítására tett sikertelen kísérlet”. Tehát ne akarjunk egyszerre túl sokat megvalósítani. Alapvető probléma /társadalmi és oktatási/ a kommunikációs készség hiánya. A média rengeteg ember számára biztosít kommunikációs csatornát. Hátránya, hogy nincs személyes kapcsolat, de mindenképpen tanulást segítő tényező. -
Filmek, videokazetták kommentárral Közös megbeszélések, kötetlen beszélgetések Viták, ötletek felvetése Esettanulmányok, tankönyvi kérdéseken alapuló megbeszélések /Fotó, festmény, rajz, újságcikk, vita, ötlet felvetése, kérdés-felelet/ Programozott tanulás számítógéppel /Internet használat/
Az iskolai követelményrendszer teljesítését segítő módszereken túl, nagyon fontos hangsúlyt kell fektetni a lakásotthonokban a mindennapi élethez szorosan kapcsolódó nélkülözhetetlen kompetenciák elsajátítására. Lehetőség szerint ez szabadidős foglakozások keretében is megvalósítható, hiszen olyan módszerekkel is lehet tanulni, hogy észre sem veszi az ember /gyerek/, és olyan jártasságok birtokába jut, amelyeket sikeresen használhat ahhoz, hogy önbecsülése legyen, s ez által másokat is meg tudnak becsülni. Fejlődik a kommunikációs készségük, viselkedéskultúrájuk. Olyan értékekre döbbennek rá, önmagukban, amelyekről el sem hitték volna, hogy léteznek. A fejlesztő pedagógus kolléga mindebben hathatós segítséget tud nyújtani. Ez egy járható út a szabadidő igényesebb eltöltéséhez, és egy lépéssel közelebb kerülnek a felnőtté váláshoz.
Egészségügyi és étkeztetési szolgáltatások A lakásotthonokban napi ötszöri étkezést biztosítunk. Minden lakásotthon az étkezési normát úgy használja fel, hogy az egészséges táplálkozási követelményeknek megfelelő élelmezést biztosítson.
17
Minden étkezés a lakásotthonokban történik. Az étlap megírásában, az ételek elkészítésében lehetőség és kor szerint részt vesznek a növendékek. Az előírások minden dolgozó számára kötelező érvényűek. Jelenleg speciális élelmezést igénylő gyermek nincs, de szükség esetén ellátása nem ütközik akadályokba. A gondozott gyermekek és fiatalok egészségügyi állapotát folyamatosan figyelemmel kíséri a házban dolgozó egészségügyi reszortfelelős. A háziorvossal folyamatos kapcsolatunk van. Amennyiben szakorvosi ellátásra van szükség, Pápán és Veszprémben szinte minden vizsgálat elvégezhető. Rekreációs szolgáltatások: A rekreáció lényege, hogy gyermekeink megtanulják, mennyire fontos a fizikai, érzelmi, lelki megterhelések után a kikapcsolódás, a megújulás. Ez működhet egyénileg és közösségileg is. A lakásotthonunkban erre nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen közös célunk a gyermekben lévő feszültségek, szorongások oldása. Ennek érdekében gyakoriak a kötetlen és vidám beszélgetések, rendszeres a színházlátogatás, sokat kirándulunk. Nyáron már hagyományosnak tekinthető a kerti partink, ahova meghívjuk a gyermekotthoni kollégákat, gyerekeket is. Igénybe vesszük a balatonfűzfői, pápai uszoda szolgáltatásait. Fontosak a szünidei szabadős programok, hogy gyerekeink, fiataljaink ne unatkozzanak. II.6. A szakmai program gyakorlati megvalósulásának lépései II.6.1. A bekerülés feltételei Lakásotthonainkban a gyermekek alapvetően két módon kerülhetnek. A nevelésbe vett gyermek a befogadó otthonból, illetve gondozási hely megváltoztatással más otthont nyújtó ellátási formából, ill. azonnali hatállyal beutalással érkező. Az intézményben elhelyezett valamennyi gyermek adatait a 235/1997. sz. Kormány rendelet alapján leírtak szerint kezeljük. A beérkező gyermek nevelője megkapja a szakszolgálattól, a gyermekjóléttől, illetve a gyámhivataltól a gyermek anamnézisét. Az itt szerzett információt – a gyermek érdekeinek megfelelően –megosztja csoportértekezleten kollégáival, segítő szakemberekkel.
II.6.2. A gyermekek fogadása A gyermekcsoportot fel kell készíteni az új gyermek fogadására. Beszélgetések során kérjük őket, hogy segítsék társukat a helyi szokások, normarendszer megismerésében. Ébresszük fel bennük az empátiát, a társuk iránti megértést.
18
Az újonnan érkezett gyermeket az első időben fokozatosan szoktassuk a számára új közösséghez. Pl. a kapcsolattartást telefonon engedélyezzük többször, nagyobb türelemmel, toleranciával kezeljük az esetleges érzelmi kitöréseket, stb. Az újonnan érkező gyermek fogadására előzőleg fel kell készíteni a felnőtt közösséget is. A felnőttekkel olyan információkat kell közölni, hogy a gyermekről valamilyen képet kapjanak, érezzék, hogy empátiájukkal a meleg, elfogadó légkör biztosításával segíthetik az újonnan érkező gyermek beilleszkedését. A gyermekek tudják ugyanakkor, hogy nem kell baráti és családi kapcsolataikat megszakítani, ezek ápolására tovább is kapnak lehetőséget. II.6.3. Gondozás-nevelés Az egyénre szabott nevelést preferáljuk. Ennek alapja az Egyéni gondozási-nevelési terv, amit az egyéni elhelyezési terv figyelembe vételével készül. Egyéni elhelyezési tervek Az otthonban élő gyermekek egyéni elhelyezési tervét a gyermek összes körülményét figyelembe véve, elvégezve a szükséges pedagógiai, pszichológiai vizsgálatot, /szakértői bizottság végzi/ a Szakszolgálat készíti el, ill. tesz javaslatot a gondozási helyre. Az egyéni elhelyezési terv jellemző tartalmi elemei: -
a gyermek adatai a gyermek gondozási helyének kijelölése gyermek egészségi, személyiségi állapota a speciális ellátás ismérvei /pl. diéta, különleges orvosi ellátás szükségessége, stb./ a gyermek gondozásában, nevelésében résztvevő szakemberek nevesítése felülvizsgálatok aktuális időpontjai a gyermek személyes iratainak jegyzéke minden egyéb adat, ami a gyermek speciális állapotára vonatkozik
Nevelésbe vétel esetén: -
annak időtartama, megszűntével a családba visszakerülés mikéntje a családba visszakerüléshez a szülők részéről megvalósítandó feltétel a családba visszakerüléshez a gyermek által megvalósítandó feltétel kapcsolattartás szabályozása, esetleges korlátozások a szociális rendszer mely szervei segítik a szülőt a feltételek megteremtésében. a gyámhivatalban a leendő gyermekvédelmi gyám az elhelyezési tárgyaláson ismerteti az elhelyezési tervet
19
Egyéni gondozási-nevelési tervek Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésére a gyermekvédelmi gyám meghívja a szülőket, a nevelőt, a fejlesztő pedagógust, szakmai vezetőt, szükség esetén külső szakembereket: orvost, védőnőt, óvodai és iskolai pedagógust. A terv elkészítésének fő szempontja, hogy konkrét legyen, a gyermek számára megvalósítható, nyomon követhető, önmagához képest a gyermeknek fejlődési irányt mutasson. Minden feladatnál név, beosztás szerint megjelöljük a konkrét felelősöket, főként a felnőttek munkaköre, személyisége, alapján. Így a gyermekfelügyelők is sikeresen bevonhatók a pedagógiai-gondozási feladatokba II.6.4. Élet az otthonban Napi életgyakorlat Rendszeres, mindig elvárható tevékenységek a lakásotthonban. A közösség alakítja ki meglévő jogszabályok keretein belül. Felnőtt segítsége, közreműködése elengedhetetlen, de vonjuk be gyermekeket és fiatalokat a munkafolyamatokba az önellátás gyakorlása érdekében. Étkezés: Napi ötszöri étkezést biztosítunk gyermekeink számára. Korosztályi sajátságaink miatt külön figyelmet fordítunk a megfelelő vitamin- és tápanyagbevitelre. Havi egy alkalommal nagybevásárlást tartunk a gyermekekkel közösen, a veszprémi üzletekben. A vásárlás tervezetten, az akciókat szem előtt tartva történik. A gyermekek részt vesznek a napi bevásárlásokban, ezzel is gyakorolva a pénz kezelését, felhasználását. Hétvégeken besegítenek az ételkészítésbe, a süteménysütésbe. Ezek a közösen töltött órák jó alkalmat teremtenek a beszélgetésekre is. Ruházat biztosítása: A ruházati alapnormának megfelelően történik. A vásárlások és selejtezések a ruhaleltárban kerülnek rögzítésre. A vásárlás életkornak megfelelően lehet egyéni, vagy közös. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni ízlését, igényét, de a felnőtt segítő irányítása mellett történik. Igyekszünk szezon végi akciókat figyelni és akkor vásárolni, akár előre is. A gyerekek koruknak és képességeiknek megfelelően maguk, vagy felnőtt segítségével mosnak, a vasalás is hasonlóan működik. Egészségügyi, mentális ellátás: Egészségügyi ellátás helyben a helyi háziorvosi szolgálat segítségével zajlik. A gyermekek, és fiatal felnőttek házi orvosával folyamatos konzultációt tartunk fenn. Szakrendelések igénybevételére Pápán ill. Veszprémben van lehetőség. Védőnői ellátás is biztosított az iskolai és óvodai keretek között. Ő végzi az éves rendszeres szűréseket is. Fogorvosi ellátás szintén az iskolai fogászat keretében helyben is megoldható. A gyógyszereket elzárva tároljuk. A rendszeresen gyógyszert szedő gyermek esetében fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy részére a folyamatosság biztosított legyen. Fokozott figyelmet igényel, ha gyermekünket rendszeresen kontroll-vizsgálatra kell hordanunk.
20
Gyermek és ifjúság pszichiátriai ellátást Veszprémben kapunk. Ehhez szorosan kapcsolódik a személyre szabott fejlesztő gondozási- nevelési tevékenység kidolgozása. A gyermek komplex rehabilitációjának megszervezése, biztosítása elengedhetetlenül szükséges az eredmények eléréséhez. Ebben segítségünkre van fejlesztőpedagógus, pszichológus, , szakmai vezető. Oktatás, tanszer biztosítása: Iskolai tanulmányok folytatására, továbbtanulásra számos lehetőség van. Gyermekeink sok, és változatos szakmából választhatják ki a számukra megfelelőt. Mód és lehetőség van a felzárkózásra azon gyermekek számára is, akik valamilyen okból tanulmányaikban lemaradtak a velük egykorú társaiktól. A szükséges tanszereket, taneszközöket az iskolákkal egyeztetve folyamatosan biztosítjuk. A tanulmányok segítéséhez számítógép és internet hozzáférés adott az otthonban Szabadidő: Fontos célunk, hogy gyermekeink, fiataljaink idejét strukturáljuk. Ehhez járul hozzá a napirend is. A szabadidő felhasználása lehet önként vállaltan, de kötelező jelegű- szakkörök, edzések – de lehet kötetlen is – olvasás, számítógépezés, zenehallgatás, beszélgetés stb. A szünidős elfoglaltságok, programok lehetnek egyéniek és közösségiek. A hosszabb időre tervezett közös programokat mindig az időszakos kapcsolattartásokhoz igazítjuk. Egészségre nevelés, személyi higiéné biztosítása: A havi nagybevásárlások során megveszünk minden tisztálkodáshoz szükséges dolgot. Itt is figyelembe véve a korosztályi sajátosságokat, egyéni igényeket. A házban lévő munkabeosztás szerint történik a nagymosás, a nagyobbak már önállóan végezhetik. Az egészséges életre nevelés a prevención és a felnőtt mintaadáson alapul. A betegségek megelőzése az étkezés megtervezésénél kezdődik. Azaz minél több zöldséget és gyümölcsöt, étrend-kiegészítésként multivitaminokat egyenek a gyerekek. Örülünk, ha a dohányzó fiatalok leszoknak a szenvedélyükről, mert nálunk nem divat a dohányzás. A felnőttek is mind „füstmentesek”. A lakókörnyezet tisztántartásához biztosítjuk a szükséges tisztító szereket és eszközöket. A takarítás a gyermekek bevonásával történik. Zsebpénz: Zsebpénz biztosítása a gyermekek családi pótlékából történik, felhasználása az egyéni igényeknek megfelelő A zsebpénzkartonon aláírásukkal igazolják annak átvételét. A lakásotthonok napi- és házirendjét az ott élők és dolgozók közösen készítik el. Figyelembe veszik: - a lakásotthon környezeti adottságait, lehetőségeit, - a közösség életkor, és nemek szerinti összetételét, - egyéni adottságokat, érdeklődéseket, irányultságokat, - egyéni szükségleteket, - önmaguk szűkebb és tágabb környezete támasztotta követelményeket, 21
-
a gyermekek jogait, kötelezettségeit
II.6.5. Család- és utógondozás Családi kapcsolatok ápolása, családgondozás A Gyvt. alapvetően a tervszerűséget abban jelöli meg, hogy a különböző intézmények és hatóságok dolgozzanak együtt egy olyan cél érdekében, mely a legkívánatosabb valamennyi családjából kiemelt gyermek számára. Nevezetesen, hogy a gyermek a lehető legrövidebb időn belül kikerüljön a nevelésbe vételből, és számára végleges elhelyezési formát találjunk. Ez elsősorban a családja. A családgondozást a nevelő végzi. Ami az intézmény feladata az, hogy a családi kapcsolatok ápolásához elsősorban az objektív feltételeket biztosítsa, majd hogy az erre a feladatra alkalmazott segítő szakemberek, az alapellátás családgondozójával együttműködve a családok tagjait képessé tegyék arra, hogy elfogadók és befogadók legyenek egymással, éppen a fent megjelölt cél érdekében. Ugyanakkor a gyermekvédelmi gyámokkal együttműködve vonjuk be a szülőket az egyéni gondozási –nevelési tervek elkészítésébe. A továbbiakban a szakemberek figyelemmel kísérik a kapcsolattartás alakulását, biztosítják a feltételeit, tájékoztatják a szülőket a gyermeküket érintő nagyobb horderejű kérdésekről, illetve ezekben kikérik véleményüket. (iskolaváltás, pályaválasztás, vallási kérdések, stb.). A gyámhivatal felé teljesítik jelentési kötelezettségüket, melyben kitérnek a családi kapcsolatok alakulására. A kapcsolattartás módjára, idejére, helyére javaslatot tehetnek. A kapcsolattartás a családdal a gyámhivatalok által határozatban előírt módon zajlik. Ebben a hely, az időpont, az utazás, a személyi kíséret is meghatározásra kerül.
A kapcsolattartás formái lehetnek: -
látogatás, amikor a családtagok vagy szülők a lakásotthonban felkeresik gyermeküket elvitel, amikor folyamatos (legfeljebb két nap) kapcsolattartásról van szó elvitel, amikor időszakos (szünetekben több nap) kapcsolattartásról van szó levelezés telefonkapcsolat ajándékozás vagy csomagküldés
Látogatások esetén az intézmény valamennyi lakásotthonában helyet biztosítunk a nyugodt találkozásra, beszélgetésre. Ideje a házirend szerint történik.
22
Elvitel esetén, amennyiben nem megoldható a szülői kíséret, a lakásotthon a határozatban megjelölt helyre, illetve visszakíséri a gyermeket, szükség esetén részt vesz a találkozáson. Levelezés esetén ügyelünk, hogy levéltitkot ne sértsünk, illetéktelen kezekbe az ne kerülhessen. Telefonos beszélgetéseknél szintén lehetőséget biztosítunk valamennyi lakásotthonban a személyes társalgásra. Két utóbbi költségeit a lakásotthonokban szabályozott módon és alkalommal biztosítják. Természetesen örömmel fogadjuk az egyéb küldeményeket, a házakban szabályozott módon. A törvényben meghatározott módon az előzetes letartóztatásban lévő, illetve a szabadságvesztésre ítélt szülők esetében is biztosítjuk a kapcsolattartást a gyermek és szülője számára, amennyiben ez a gyermek érdekeit szolgálja. Ezek lebonyolítása a megfelelő intézettel esetenként kialakult rend alapján történik. Új gyermek bekerülése után két hónapon belül a nevelő felkeresi az egyéni elhelyezési tervben megjelölt helyen a szülőket, akikkel felveszi a kapcsolatot és a későbbiekben is együttműködnek a gyermek mielőbbi családjába történő visszakerülése érdekében. Ehhez a munkához ugyanakkor igénybe veszi a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának segítségét, akivel a későbbiekben folyamatos kapcsolatot tart. Így informálódik a családban történtekről, a helyzetük alakulásáról, valamint arról, hogy esetleg a kapcsolattartás miért nem az előírtak szerint történik. Amennyiben a gyermekvédelmi gyám szükségesnek tartja, javaslatot tehet a kapcsolattartás módjának, helyének, idejének megváltoztatására, a gyermek érdekeinek szem előtt tartásával. Jelentési kötelezettségeinek az aktuális „Gyermekeink védelmében” című nyomtatványon eleget tesz, kapcsolatot tartva így is a szakszolgálattal és a gyámhivatalokkal. A nevelő a gyámokkal és más szakemberekkel együttműködik intézményen belül és kívül, a minél eredményesebb munka érdekében.
Egyéb lehetőségek a családi kapcsolatok ápolására. Amennyiben a szülőknek, testvéreknek lehetőségük van arra, hogy gyakrabban felkeressék a gyermeket, így iskolai rendezvényeken, kulturális bemutatón, évzárón, vagy intézményünk rendezvényein részt vegyenek, ezt lehetővé tesszük számukra. Évente nyílt napot rendezünk, melyen a családtagok, hozzátartozók betekinthetnek a lakásotthonok életébe és beszélgethetnek az ott dolgozó felnőttekkel, megismerkedhetnek az ott nevelkedő gyermekekkel. Megbecsüljük az otthonról hozott, esetenként emléknek számító tárgyakat, személyes holmikat és a gyermekeket segítjük abban, hogy ők is megfelelően értékeljék azokat.
23
Ösztönözzük gyermekeinket a jeles napokról (név-, születésnap, ünnepek) történő megemlékezésre, bármilyen formában. (levél, telefon, stb.) Továbbá azokat a gyermekeket - akiknek van erre affinitásuk- támogatjuk apró ajándékok készítésében és eljuttatásukban szeretteikhez. Gondot fordítunk arra, hogy akár a gyermekjóléti szolgálat segítségével szélesítsük a gyermek családi kapcsolatainak körét, mivel így esélyük jelentősen nőhet, hogy a későbbiekben is tartozzanak valahová, még ha erre nagykorúságukig kell is várniuk. A kapcsolataik erősítésének egyik módja lehet többek között, hogy szeretettel várjuk a gyermekjóléti szolgálat családgondozóit, estmenedzsereit, hogy megismerkedjenek a lakásotthonok életével és így minél hitelesebb képet tudjanak közvetíteni a családok felé a gyermekek életéről A pszichológus heti min. egy alkalommal jelenik meg minden házban, ill. helyzettől függően több alkalommal a munkaideje függvényében. A három pápai házban egy félállásban foglalkoztatott pszichológus jár, Balatonalmádiba megbízással foglalkoztatott szakember. Utógondozás A fiatalok társadalmi integrációjának segítése. Az önállóságnak, nagykorúságnak vannak meghatározott társadalmi követelményei. - önálló identitás kialakulása /elszakadás, leválás, a gyermekkori referencia személyektől/ - heteroszexuális kapcsolatok kialakítására való képesség - beilleszkedési képesség a munka világába, /szakmai, pszichikai/saját egzisztencia biztosítása - saját családalapításának képessége /lakás lehetőség, döntési képesség és felelősség/ - legyen tisztában állampolgári jogaival, kötelességeivel /társadalmi szerepekben való eligazodás, az ügyek intézésére való képesség/. Az utógondozási folyamat kezdetét nehéz meghatározni, hiszen ezek az ismeretek, képességek folyamatosan alakulnak ki. Vannak dolgok, amik kitolódnak /családalapítás, önálló lakás, egzisztencia/ 30 éves korra. Az utógondozásnak ezzel a külső társadalmi ténnyel is számolnia kell, és áthidalnia az ellentmondást, a szociokulturális érés és a gazdasági önállósulás, függetlenség között. A lakásotthoni rendszer ezt a kérdést a szociális védőrendszer- /családsegítők, egyéb karitatív intézmények – segítsége nélkül nem tudja megoldani. Az utógondozás rendszerében való fejlesztés, változtatás szükségszerű, hiszen nyilván vannak az utógondozás folyamatának gyengeségei. „Kézfogás” addig, amíg erre a fiatalnak szüksége van. A legfontosabb pedagógiai feladatok: nevelés, munkára nevelés
24
esztétikai nevelés életre felkészítés önálló életre szoktatás felelősség felvállalásának tanítása önellátásra tanítás önálló életvitel stratégiájának kialakítása
krízishelyzet megoldás probléma – tudat és aktivitásfejlesztése a probléma megoldása érdekében gazdálkodás tanítása
Az utógondozás során végzendő egyéb nem pedagógiai jellegű – feladatokról: -
az anyagiak kezelésének segítése önmenedzselés tanítása mosás, vasalás, főzés ügyintézés munkahelykeresés megtanítása napi problémák megoldási lehetőségeinek megmutatása kollegiális kapcsolat kialakítása jogi feladatok kérvények, beadványok szerkesztése, megfogalmazása egyéni érdekvédelem társadalombiztosítási juttatások intézése
A nagykorúság elérése nem jelenti automatikusan azt, hogy a fiatal felnőtt azonnal és teljes körűen önálló életet tudna élni, vagyis egy lassan feloldódó ellentmondásos folyamatban éli életét, válik felnőtté. Cselekedeteiért már önállóan, jogilag is felel. Testi fejlettsége hordozza a felnőttség lényeges jegyeit, a szexuális ébredése, érése megtörtént. Ugyanakkor elképzelhető, hogy szociális érettsége még nem olyan fejlett, hogy önállóan, körültekintő támogatás, esetleg tapintatos irányítás nélkül is konstruktívan ki tudná venni részét a társadalmi tevékenységek köréből, hogy cselekedeteinek következményeit előre fel tudja mérni, s annak hatásait jövőjére nézve elképzelni is képes lenne.
II.6.6. Távozás az otthonból A gyermekek, fiatalok lakásotthoni elhelyezése több okból is megszűnhet. A nevelés gyámhivatali megszüntető határozat alapján, illetve a nagykorúság elérésekor, ha nem kér a fiatal utógondozói ellátást.
25
A fiatal felnőtt utógondozói ellátása megszűnhet gyámhivatali határozattal, a fiatal felnőtt döntése alapján, illetve a lakásotthon kezdeményezheti a Gyvt. 93 §. 9. bekezdése alapján. Mindegyik esetben a fiatal, illetve a gyermek életében ez a lépés jelentős változást hoz. Az elhelyezés megszüntetése okához igazodva a gyermeket, illetve a fiatal felnőttet előkészítjük, előgondozzuk, felkészítjük a változásokra. Életkorához és személyiségállapotához igazodó módon megbeszéljük a lakásotthonban eltöltött időszakot. Amennyiben kiskorú gyermekről van szó, a szülő, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a gyám közösen fogalmazzák meg a családba való visszailleszkedést biztosító feladatokat. Amennyiben nagykorú fiatal távozik a lakásotthonból, az elbocsátás felelőssége nagyobb. A fiatal itt kerül szembe élete egyik leginkább embert próbáló feladatával. Élete gyökeresen megváltozik az önmaga iránti felelősség tényének megértésére, az erre való felkészítés a legnagyobb feladat. A lakásotthon felnőtt- és gyermekközösségét egyaránt érzékenyen érinti, ha elhagyja valaki a házat. Éppen ezért törekszünk arra, hogy az esemény ünnepi körülmények között történjen, jelezze, hogy az élet fontos fordulópontja, lezárása, ugyanakkor kezdete valami újnak. Viselkedésünkkel biztosítsuk a fiatalt arról, hogy a jövőben is figyelemmel kísérjük sorsának alakulását, jó tanácsért, meleg szóért bármikor visszajöhet. III. Minőségbiztosítás III.1. Jog-és érdekvédelem megvalósításának formái III.1.1. Ellátottak esetében Jogorvoslati lehetőségek Amennyiben a gyermeki jogok sérültek, az ellátás nem megfelelő, kibékíthetetlen ellentét alakul ki a dolgozó és a gyermek között, panasszal az alábbi fórumokhoz lehet fordulni akár szóban, akár írásban: Nevelő: az adott lakásotthon nevelője Tel.szám:azadott lakásotthon hívószáma Gyermekotthon vezető: Szilos Andrea Tel.szám.: 06/30/5306321 Gyermekönkormányzat segítője: Vargáné Treiber Erika Tel.szám.: 06/89/510-170 Igazgató: Jungvert Valéria Tel.szám.: 06/70/4599555 Érdekképviseleti fórum: Fodor Marianna Tel.szám.: 06/20/4326590 Gyermekjogi képviselő: Berze Marianna Tel.szám: 06/20/4899565 Panaszodra 15 napon belül választ kell, hogy kapjál, amennyiben ez nem történik meg, törvényes képviselőddel fordulhatsz az intézmény fenntartójához, az SZGYF Veszprém Megyei Kirendeltséghez. / Veszprém, Megyeház tér 1./
26
Jogodban áll részt venni a Gyermekönkormányzat munkájában. A gyermekönkormányzat felnőtt segítője :Vargáné Treiber Erika Az Érdekképviseleti Fórum választásáról, működéséről a nevelődtől kérhetsz tájékoztatást. III.1.2. Szolgáltatást nyújtók esetében III.2.Kapcsolatrendszerünk III.2.1. Külső intézményekkel való kapcsolattartás Szoros kapcsolatban állunk : gyermekeink lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatalokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal társintézményekkel hivatásos pártfogókkal oktatási intézményekkel érintett települések önkormányzatával a gondozottak családjaival III.2.2. Intézményen belüli kapcsolattartás Az intézmény vezetőségével A gyermekvédelmi gyámokkal A szakszolgálat munkatársaival Személyes kapcsolatot tartunk fenn a gyermek ügyében résztvevők között. A kapcsolattartás módja még a telefonos ill. interneten történő kapcsolat.
III.3.A szolgáltatást nyújtók szakmai felkészültségének biztosítása III.4. A gyermekotthonban vezetett dokumentációk III.5.1. Szabályzatok - Belső szabályzatok: - SZMSZ - Alapító okirat - Ügyrend 27
-
Iratkezelési szabályzat
-
Vagyonnyilatkozat tételi szabályzat Közalkalmazotti szabályzat Ellátottakkal kapcsolatos szabályzat Számviteli szabályzat Bizonylati szabályzat Közbeszerzési szabályzat Pénzkezelési szabályzat Selejtezési szabályzat Leltározási és leltárkészítési szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat Munkaruha szabályzat Étkezési utalványok szabályzat Munka és Tűzvédelmi szabályzat Gépjármű használati szabályzat Esélyegyenlőségi szabályzat Családi pótlék felhasználásáról szóló szabályzat
III.5.2. Dokumentációk -
Gondozási napok nyilvántartása Gazdálkodással kapcsolatos elszámolások Leltár Eseménynapló Belső szabályzatok Munkarend Egészségügyi törzslapok Gondozottak személyes iratanyaga bekerülést megelőző események dokumentációja határozatok gyámi, gondozási jelentések egészségügyi dokumentumok igazolványok, okmányok, bizonyítványok „Gyermekeink védelmében” adatlapjai értesítés befogadásról értesítés elbocsátásról tájékoztatás az ellátásról befogadó nyilatkozat megállapodás utógondozói ellátásról ruhaleltár jegyzőkönyvek, nyilvántartás a szökésekről zsebpénzkarton utógondozói jelentések pedagógiai - pszichológiai szakvélemények
-
Házirend Napirend
28
-
Fejlesztő pedagógus által készített fejlesztési tervek, azok értékelései
III.6. Mellékletek 1. 2. 3. 4.
számú melléklet: Házirend számú melléklet: SZMSZ számú melléklet: Gyvt 32§ (4) bekezdése szerinti nyilatkozat számú melléklet: Gyvt 32§ (6) bekezdése szerinti megállapodás
Készítette: Szilos Andrea
29
