PÉCSI GYERMEKOTTHON SZAKMAI PROGRAMJA ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA

PÉCSI GYERMEKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA

SZAKMAI PROGRAMJA

2006.

PÉCSI GYERMEKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA SZAKMAI PROGRAMJA

Pécs Megye Jogú Város által fenntartott Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona (7621. Pécs, Megye u. 24.) szakmai programja 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról 104 § és a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és m ködésük feltételeir l 111.§ alapján készült. A gyermekotthon nevelési alapdokumentuma a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, továbbá a nevel -gondozó munkát közvetlenül segít fels fokú végzettség munkatársak (a továbbiakban együtt: nevel testület) által elfogadott, az intézményben folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program. Szakmai programunk egyrészt megfelel a szakmai jogszabályokban el írt követelményeknek, a korszer gyermekvédelmi szemléletnek, továbbá az intézményünk sajátosságainak, kialakult gyakorlatának, haladó hagyományainak, a továbblépés lehet ségeinek. A gyakorlati munka mögött húzódó speciális elméleti hátteret is felvázolja a program a tudatosabb szakmai munkavégzés érdekében.

A Szakmai programot a nevel testület elfogadta 2006, december 11-én. A Szakmai programot a fenntartó, Pécs Megye Jogú Város Önkormányzata jóváhagyta 2007………………………….-án.

Platthy István igazgató

1

Tartalomjegyzék

1

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA.................................................... 7 1.1 1.2

2

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ............................................................... 7 AZ INTÉZMÉNY LEGFONTOSABB ADATAI................................................................... 9

AZ INTÉZMÉNY KÜLS

KÖRNYEZETE, KAPCSOLATAI .............................. 10

3 AZ INTÉZMÉNY BELS KÖRNYEZETE, SZERVEZETI EGYSÉGEI, CSOPORTGAZDÁLKODÁS............................................................................................ 12 3.1 3.2 3.3

BELS ÉPÍTÉSZETI ADOTTSÁGOK:............................................................................ 12 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS: ......................................................................................... 12 CSOPORTGAZDÁLKODÁS ........................................................................................ 16

4 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVEL MUNKA CÉLJA, INTÉZMÉNYI SZINT , KÖZÖS ALAPELVEI ....................................................................................... 18 4.1 4.2

A GYERMEKOTTHONI NEVELÉS ALAPVET CÉLJA .................................................... 18 ALAPVET - A JOGSZABÁLY ÁLTAL MEGHATÁROZOTT - NEVELÉSI-GONDOZÁSI FELADATOK ...................................................................................................................... 19 4.3 KÖZÖS NEVELÉSI ALAPELVEK ................................................................................ 20 5

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ALAPKÉRDÉSEI: ............................................ 24 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 5.10

REÁLIS ÖNÉRTÉKELÉS SEGÍTÉSE:............................................................................ 24 ÉNÉRZETEK FEJLESZTÉSE:...................................................................................... 25 A KAMASZKORÚ NÖVENDÉKEK SZEMÉLYISÉGFEJL DÉSÉNEK SEGÍTÉSE: .................. 27 A SERDÜL KRÍZISHELYZETÉNEK FELISMERÉSE, KEZELÉSE: .................................... 28 A KRÍZISPROBLÉMAKÉNT FELMERÜL ÖNGYILKOSSÁG MEGEL ZÉSE: ..................... 28 GYÁSZFELDOLGOZÁS, A GYÁSZMUNKA EL SEGÍTÉSE: ............................................ 29 KONFLIKTUSKEZELÉS: ........................................................................................... 30 ÖNISMERET FEJLESZTÉSE:...................................................................................... 31 JÖV KÉP KIALAKÍTÁSA:......................................................................................... 31 A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK SZEMÉLYISÉGFEJL DÉSÉNEK ELTÉR SAJÁTOSSÁGAI: ................................................................................................................. 31 5.11 EGYÉNI BESZÉLGETÉSEK MÓDSZERE: ..................................................................... 32 5.12 EGYÉNI SIKERHEZ JUTTATÁS:................................................................................. 33 5.13 CSOPORTGY LÉSEK SZEMÉLYISÉGFEJLESZT MÓDSZEREI:...................................... 33 6 A GONDOZOTTAK NEVELÉSÉNEK, GONDOZÁSÁNAK, SZEMÉLYISÉGKORREKCIÓJÁNAK, TANULÁSSEGÍTSÉGÉNEK MÓDSZEREI, CSALÁD ÉS SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ÁPOLÁSA, NAPI ÉLETGYAKORLAT LAKÓEGYSÉGENKÉNT................................................................................................. 34 6.1 GYERMEKOTTHONI LAKÓEGYSÉGEK ...................................................................... 34 6.1.1 gondozottak befogadása, integrálása az intézményben:................................. 34 6.1.2 Gondozás:..................................................................................................... 35 6.1.3 Nevelés: ........................................................................................................ 35 6.1.3.1 Értéknevelés: ............................................................................................ 36 6.1.3.2 M veltségre nevelés:................................................................................. 37 2

6.1.3.3 Viszonylatrendszerben és a dolgok változékonyságában való gondolkodás fejlesztése:................................................................................................................ 37 6.1.3.4 Szexuális életre, párkapcsolatokra való felkészítés. ................................... 37 6.1.4 Egyéni arculat, és az egyéniség építése: ........................................................ 38 6.1.5 Napi életgyakorlat: ....................................................................................... 39 6.1.6 Tanulássegítés: ............................................................................................. 40 6.1.7 Együttm ködési készségek és a közösség fejlesztése....................................... 42 6.1.7.1 Csoportgy lések módszere:....................................................................... 42 6.1.7.2 Közösségfejleszt játékok, gyakorlatok:.................................................... 42 6.1.7.3 Közösségfejleszt szabadid s programok:................................................. 43 6.1.7.4 Szociometria módszere: ............................................................................ 43 6.1.8 Család és személyes kapcsolatok ápolása...................................................... 43 6.1.8.1 A családi háttér megértése......................................................................... 43 6.1.8.1.1 A családról való rendszerszemlélet gondolkozás a nevelés-gondozás folyamatában: ....................................................................................................... 44 6.1.8.1.2 A rosszul m köd családok néhány jellegzetes vonása: ....................... 46 6.1.8.2 Teend k a család és személyes kapcsolatok ápolása érdekében: ................ 47 6.1.9 Egyéni gondozási- nevelési tervek. ................................................................ 50 6.1.10 A gondozottak elbocsátása a gyermekotthonból. ........................................... 51 6.1.11 Napi feladatok szervezése a lakóegységben. .................................................. 53 6.1.11.1 Munkamegosztás:.................................................................................. 53 6.1.11.2 Dolgozók közötti kapcsolattartás szervezeti formái: .............................. 53 6.2 UTÓGONDOZÓI OTTHON ........................................................................................ 55 6.2.1 Felkészítés az utógondozói otthonba való bekerülésre ................................... 55 6.2.2 Támogatási lehet ségek ................................................................................ 56 6.2.3 Napi életgyakorlat......................................................................................... 57 6.2.4 A feln tt személyiségfejl dés, az egyéniség építésének segítése ..................... 57 6.2.5 Életúttervezés, a jöv kép kialakulásának segítése.......................................... 58 6.2.6 Segítségnyújtás az önálló élet kialakításában ................................................ 59 6.2.7 Bevezetés a munka világába.......................................................................... 59 6.2.8 Partnerkapcsolatok, családtervezés............................................................... 60 6.2.9 Család és személyes kapcsolatok ápolása...................................................... 60 6.2.10 Együttm ködési készségek és a közösség fejlesztés ........................................ 61 6.2.11 Küls fér hely............................................................................................... 61 6.3 UTÓGONDOZÁS, ÉLETÚT NYOMON KÖVETÉS. .......................................................... 62 6.4 ÁTMENETI OTTHON. .............................................................................................. 63 6.4.1 Az elhelyezés leggyakoribb okai .................................................................... 63 6.4.1.1 Szociális-egzisztenciális családi krízisek ................................................... 63 6.4.1.2 Érzelmi családi krízisek ............................................................................ 64 6.4.1.3 A szül átmeneti akadályozottsága gyermeke nevelésében–gondozásában 64 6.4.2 Az átmeneti gondozás igénybevételének módja.............................................. 64 6.4.3 Térítési díj a Gyermekek Átmeneti Otthonában ............................................. 65 6.4.4 Teend k egy gyermek felvétele esetén............................................................ 66 6.4.5 Családkapcsolatok az Átmeneti Otthonban.................................................... 67 6.4.6 Az átmeneti gondozás folyamata ................................................................... 68 6.4.6.1 Együttm ködési megállapodás a szül vel.................................................. 68 6.4.6.2 Az együttm ködés különböz formái az átmeneti gondozásban részt vev szakemberek között: ................................................................................................. 70 6.4.6.3 Gondozás területén végzett szakmai munkánk........................................... 72 6.4.6.4 Nevelés területén végzett szakmai munkánk.............................................. 73 6.4.6.5 Egyéni arculat, és az egyéniség építése...................................................... 74 6.4.6.6 Tanulássegítés........................................................................................... 75 3

6.4.6.7 A szabadid hasznos eltöltése az Átmeneti Otthonban............................... 76 6.4.6.8 Együttm ködési készségek és a közösség er sítése ................................... 76 6.4.7 Teend k szökés esetén................................................................................... 77 6.4.8 Teend k a gyermek betegsége esetén............................................................. 77 6.4.9 Teend k egy gyermek távozásakor ................................................................ 78 6.4.10 Az Átmeneti Otthonba befogadott, otthontalanná vált szül , törvényes képvisel ellátása:........................................................................................................ 79 6.4.11 A napi feladatok szervezése az Átmeneti Otthonban. ..................................... 80 6.4.11.1 A m szakátadás rendje az Átmeneti Otthonban ..................................... 80 6.4.11.2 A kulcsok kezelési rendje. ..................................................................... 80 7

ESETKEZEL

SZOLGÁLTATÁSOK. ................................................................... 81

7.1 7.2 7.3 7.4 7.5

CSAVARGÁS .......................................................................................................... 81 SZÖKÉS ................................................................................................................. 82 ISKOLAKERÜLÉS .................................................................................................... 83 GYERMEKBÁNTALMAZÁS ...................................................................................... 83 ÚJ, VAGY KISZOLGÁLTATOTTABB GYERMEKEK ÉS FIATALOK KIHASZNÁLÁSÁNAK, MEGALÁZÁSÁNAK ELKERÜLÉSE, VISSZASZORÍTÁSA ÉRDEKÉBEN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK 84 8 EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS .......................................................................................................................... 85 8.1 8.2 9

RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS FELADATAI:........................ 85 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS:....................................................................... 86

LELKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A GONDOZOTTAK RÉSZÉRE............................ 87 9.1 A GYERMEKOTTHON PSZICHOLÓGUSÁNAK TEVÉKENYSÉGE:.................................... 87 9.2 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK: ................................................................................. 88 9.2.1 Viselkedés és kognitív terápia ....................................................................... 89 9.2.2 Az önismereti csoport: .................................................................................. 90 9.2.3 Témacentrikus csoportok: ............................................................................. 91 9.2.4 Pszichodramatikus megjelenítések, ............................................................... 92 9.2.5 vészetterápia............................................................................................ 93

10 TANULÁS MÓDSZERTANI ÉS FEJLESZT PEDAGÓGIAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS. ...................................................................................................... 94 10.1 10.2

FEJLESZT PEDAGÓGIAI DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS FELADATOK: ......................... 94 TANULÁS SEGÍTÉSE, TANULÁSMÓDSZERTANI FEJLESZTÉS: ...................................... 97

11 VÉSZETTERÁPIÁS TEVÉKENYSÉGEK, AZ OTTHON ÜNNEPI HAGYOMÁNYAI, ÉVKÖRÖS RÍTUSAI ....................................................................... 98 11.1 M VÉSZETTERÁPIÁS TEVÉKENYSÉGEK ................................................................... 98 11.1.1 Képz vészet-terápia ................................................................................. 98 11.1.2 vészetterápiás m helyünk szakmai tevékenysége: ..................................... 99 11.2 A TERMÉSZET VÁLTOZÁSRENDJÉRE ÉPÜL ÉVKÖRÖS RÍTUSJÁTÉKOK, ÜNNEPEK, MINT A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ESZKÖZEI ..................................... 101 A NÉPSZOKÁSOKRA ÉPÜL PEDAGÓGIAI MODELL ............................................................. 101 11.2.1 Farsang ...................................................................................................... 102 11.2.2 Mohácsi Busójárás ..................................................................................... 103 11.2.3 Kiszebábu-égetés ........................................................................................ 103 11.2.4 Keresztútjárás............................................................................................. 104 11.2.5 Húsvét......................................................................................................... 104 11.2.6 Zöldágjárás ................................................................................................ 105 4

11.2.7 Pünkösdi királyválasztás, pünkösdölés ........................................................ 105 11.2.8 Szent Iván éji t zugrás ................................................................................ 106 11.2.9 Szüreti bál................................................................................................... 107 11.2.10 Halottak napja ........................................................................................ 108 11.2.11 Katalin bál .............................................................................................. 108 11.2.12 Láncos Miklós járás ................................................................................ 108 11.2.13 Luca napja .............................................................................................. 109 11.2.14 Fényvarázsló regölés .............................................................................. 109 11.2.15 Betlehemezés........................................................................................... 110 11.2.16 Leány- és legényavatás............................................................................ 110 12 KULTURÁLIS ÉS SZABADID S LEHET SÉGEK, PROGRAMOK, TÁBOROZÁSOK, NYARALTATÁSOK. ...................................................................... 112 12.1 KULTURÁLIS PROGRAMOK ................................................................................... 112 12.1.1 Könyvtár:.................................................................................................... 112 12.1.2 Színházi, zenei, kulturális programok:......................................................... 113 12.1.3 Közlekedésbiztonsági, drogprevenciós és b nmegel zési programok: ......... 113 12.2 KIRÁNDULÁSOK, TÁBOROZÁSOK .......................................................................... 113 12.3 SZABADID S LEHET SÉGEK ................................................................................. 114 13

SZABAD VALLÁSGYAKOROLÁS, NEMZETI ÉS ETNIKAI NEVELÉS..... 115 13.1 13.2 13.3

SZABAD VALLÁSGYAKOROLÁS............................................................................. 115 NEMZETI NEVELÉS ............................................................................................... 116 NEMZETISÉGI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI NEVELÉS .................................................... 116

14

SPORT, TESTEDZÉS LEHET SÉGEI............................................................. 117

15

JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS. .............................................................................. 118

16

GYERMEKÖNKORMÁNYZAT, ÉRDEKKÉPVISELET. ............................... 119

16.1 16.2 17 17.1 17.2 18

GYERMEKÖNKORMÁNYZAT: ................................................................................ 119 ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM:................................................................................. 119 JUTALMAZÁS, BÜNTETÉS ELVEI ................................................................. 121 JUTALMAZÁS ELVEI ............................................................................................. 121 BÜNTETÉS ELVEI ................................................................................................. 121 A MIN SÉGBIZTOSÍTÁS ELEMEI................................................................. 122

18.1 AZ INTÉZMÉNYBEN DOLGOZÓKTÓL ELVÁRHATÓ MAGATARTÁSFORMÁK ALAPÉRTÉKEI, ALAPVET SZAKMAI KOMPETENCIÁK .............................................................................. 122 18.1.1 Elvárt magatartásformák alapértékei:......................................................... 122 18.1.2 Alapvet szakmai kompetenciák .................................................................. 123 18.2 ÉRTEKEZLETEK, ESETMEGBESZÉL K RENDSZERE.................................................. 124 18.2.1 Nevel testületi értekezletek: ........................................................................ 124 18.2.2 Esetmegbeszél csoport programja:............................................................ 125 18.2.3 Lakóegységi értekezletek. ............................................................................ 126 18.2.4 Alkalmazotti értekezletet ............................................................................. 127 18.2.5 Otthonvezet ségi értekezlet:........................................................................ 127 18.3 TOVÁBBKÉPZÉSI LEHET SÉGEK. .......................................................................... 127 18.3.1 Személyiségfejl dési ismeretek .................................................................... 127 18.3.2 Családpszichológiai ismeretek, családkonzultáció ...................................... 127 18.3.3 Gyermekbántalmazás lélektani háttere, gyógyítása ..................................... 128 18.3.3.1 Viselkedészavarral küszköd gyermekek iskolai beilleszkedését segít módszerek, technikák ............................................................................................. 128 5

18.3.3.2 Konfliktuskezelési technikák tanulása ................................................. 128 18.3.4 Addiktológiai és drogprevenciós ismeretek.................................................. 129 18.3.5 nmegel zési ismeretek ............................................................................ 130 18.3.6 Dolgozók szupervíziója. .............................................................................. 130 18.3.7 Érzelmi intelligencia-fejlesztés .................................................................... 131 18.3.8 Kapcsolatfejlesztés, csapatépítés................................................................. 131 18.3.9 Önismereti tréning ...................................................................................... 132 18.3.10 Munkahelyi kiégés elleni tréning ............................................................. 132 18.4 KIKERÜLT, VOLT GONDOZOTTAK TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSÉNEK, A BEILLESZKEDÉS HATÉKONYSÁGÁNAK MÉRÉSE ................................................................. 133 18.5 A GONDOZOTTAK SZEMÉLYISÉGÁLLAPOTÁNAK, VISELKEDÉSÉNEK INTÉZMÉNY SZINT FELMÉRÉSE, KÖZÖS KIÉRTÉKELÉSE .................................................................................. 133 18.6 A GONDOZOTTAK TANULMÁNYI EL MENETELÉNEK INTÉZMÉNY SZINT FELMÉRÉSE, KÖZÖS KIÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................... 133 18.7 A DOLGOZÓK KIÉGÉSÉNEK ÉS ÉRZELMI INTELLIGENCIA ÁLLAPOTÁNAK INTÉZMÉNY SZINT FELMÉRÉSE, KÖZÖS KIÉRTÉKELÉSE ....................................................................... 133 19

FELHASZNÁLT IRODALOM ........................................................................... 134

20

MELÉKLETEK ................................................................................................... 135

20.1 SZEMPONTSOR INTÉZMÉNYB L TÁVOZOTTAK NYOMONKÖVETÉSÉHEZ .................. 135 20.2 CSALÁDGONDOZÓ ADATLAP ................................................................................ 138 20.3 A PÉCSI GYERMEKOTTHON DROGSTRATÉGIÁJA .................................................... 147 20.4 SZAKMAI PROTOKOLL GYERMEKOTTHONBAN VAGY LAKÁSOTTHONBAN DOLGOZÓ PSZICHOLÓGUSOK SZÁMÁRA ........................................................................................... 153

6

1 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 1.1 Az intézmény általános bemutatása Intézetünk 1961-ben alakult, jelenlegi formájában 1998 óta m ködik Pécs belvárosában. Nagy múlttal, haladó szellem hagyományokkal rendelkezik. Gyermekotthonunk folyamatos munkarend szerint m köd bentlakásos gyermekintézmény, mely teljes kör ellátás keretében a gondozott gyermekek számára szaktevékenységként biztosít otthont nyújtó ellátást, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek és utógondozói ellátott fiatalok részére. Ezen kívül alaptevékenységként átmeneti gondozást is ellát intézményünk. A bekerül gyermekek és fiatalok a társadalom perifériájáról, szociális problémákkal küszköd családokból kerülnek ki. Már kicsi gyermekkorukban súlyos családi drámák, konfliktusok szenved részesei. Életük gyakori velejárója a hányattatottság, a szeretethiány az érzelmi sivárság, az alacsony kulturális szint, agresszív légkör. Minden napjuk velejárója a kudarcélmények sorozata, a kisebbrend ségi érzés. Az iskola verseny- és teljesítménycentrikus légkörében állandó tanulmányi nehézségekkel küszködnek, mivel a traumák okozta lelki terhek miatt kisebb a teljesít képességük a normál családban él kortársaikhoz képest. Intézményünkben felkészítjük a gyerekeket a családi életre, és önálló életvezetésre. Támogatjuk ket, hogy tanulmányaikat sikeresen fejezzék be, szerezzenek szakmát. Segítjük a kulturális és tanulmányi elmaradással küszköd gyermekek felzárkóztatását. Antiszociális viselkedési mintákat elsajátított gyermekek számára segítjük a társadalmi beilleszkedést, elfogadható normák és értékek kialakítását. Biztosítjuk a lelki, mentális gondozásukat, elszenvedett traumáik feldolgozását. Antiszociális viselkedés mintákat elsajátított gyermekek számára korrigáló személyiségfejlesztést és pozitív emberi életmintákat nyújtunk, szeretetteljes gondoskodást biztosítunk. Igyekszünk, hogy a magasabb szint emberi, szellemi, erkölcsi értékek a gyermekekben feln ve bels vé váljanak, igényesség alakuljon ki bennük a magasabb életmin ségek elérésére, kialakítására, kés bbi feln tt életük során. Rengeteg kulturális és sport tevékenységet biztosítunk számukra: m ködik intézményünkben rajz szakkör, könyvtár, fazekas m hely, hittan, színjátszás, testépítés, úszni, fallabdázni járnak. Évkörös népi rítusjátékokhoz kapcsolódó ünnepeket, bálokat tartunk. Gyermekotthonunkban 1998. óta három kiskorúakat nevel és gondozó lakóegység ködik önálló gazdasági és szakmai egységként. Ide a gondozottak gyámhatósági határozattal kerülnek be, mivel a gyermek fejl dését a családi környezete veszélyezteti, vagy megfelel gondozása családján belül nem biztosítható. A szülök felügyeleti joga ekkor szünetel, vagy megsz nt, illetve nincs felügyeletet gyakorló szül je. A gyermekotthoni részlegen belül a növendékek olyan kisközösségekben élnek, amelyek igyekeznek olyan feltételeket biztosítani, amik leginkább megközelítik a valódi családi élethelyzetet. A lakóegységekben önálló csoportgazdálkodás folyik, melynek keretein belül a f zés, étkezés, bevásárlás csoporton belül történik a gyerekek bevonásával. Az életvezetés egyik legfontosabb problémája az anyagi bevételek célszer , hónapon át tartó beosztása. Ebben a gazdálkodási formában a gyerekek testközeli kapcsolatba kerülnek a pénzzel, annak értékével, reális tudást szerezhetnek a mindennapok „áráról”. Ez önálló életvezetésük számára fontos tapasztalat lehet. A f zést, takarítást és egyéb háztartási munkákat a gondozók a gyerekek bevonásával végzik, az életkoruknak és képességeiknek figyelembe vételével. A gyerekek ruházatát is a gyerekkel közösen vásárolják meg. Lehet séget adunk a gyermekek számára, hogy maguk válasszák ki a ruhadarabjaikat figyelembe véve igényeiket és a rendelkezésükre álló összeget. Ezáltal a gyermekek tanulják a takarékoskodás fortélyait. 7

Az utógondozói ellátás keretében intézményünkben nagykorúvá vált fiatal feln ttek számára szükségleteikhez és helyzetükhöz igazodó ellátást nyújtunk. Az utógondozói otthonban él knek segítséget adunk azon feltételek megteremtéséhez, amelynek az ellátásból kikerül fiatal feln tt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek, segítséget nyújtunk iskoláik befejezéséhez, munkahely megszerzéséhez. Ezt a segítséget 24 éves korukig vehetik igénybe. Természetesen igyekszünk segíteni a fiatal feln ttet, hogy ne kelljen 24 éves kort megvárnia az önálló életkezdéshez, hanem mihamarabb saját lábra tudjanak állni. Ebben a lakóegységben már sokkal önállóbban élnek a gondozottak, mint a többiben. Átmeneti Otthonunk állandó készültségben, kríziskezel intézményként m ködik. Éjjelnappal, az év minden id szakában fogadja a teljes kör ellátásra szoruló 3-18 éves gyerekeket. Itt 12 hónapig élhetnek a kiskorú gondozottak, mely alapellátás szükség esetén még 6 hónappal meghosszabbítható. A bekerülés okai igen különböz ek lehetnek. Részben olyan szül k hozzák be gyermekeiket, akik különböz problémáik, a család életvezetési nehézségei miatt (pl.: hajléktalanság, munkanélküliség, kórházi kezelés) gyermekeik ellátását átmenetileg nem tudják biztosítani. Gyakori ok a családi konfliktus miatti bekerülés, ebben az esetben igyekszünk minél el bb megoldást találni a problémáik megoldására, hogy az amúgy is krízisben lév családban ne fokozódjon az ellentét, és a pozitív érzelmek, a köt dések visszaálljanak. Id nként a rend rség is hoz be felügyelet nélkül maradt gyerekeket. Gyakori, hogy a gyerekek jönnek be önként az utcáról családi problémáik el l menekülve, ez f ként a serdül és a kamaszkori konfliktusok miatt történik meg. Az a tapasztalatunk, hogy a szül k nem mindig tudják kezelni a leválás problémáit. Hamar feladják és így kicsúszik a kezük közül az irányítás. Az is el fordul, hogy korábban érzelmileg elhanyagolt gyermek serdül korára fékezhetetlen, kontrollálhatatlan kamasszá válik, a vele járó problémák a család problémamegoldó és toleráló képességét túlfeszítik Az esetükben megpróbáljuk pszichológus segítségével, a szül kkel közösen rendezni családi problémáikat, megpróbáljuk kibékíteni ket szüleikkel. Az átmeneti gondozás esetén a szül k felügyeleti joga megmarad gyermekeik felett, gyámhatósági beavatkozás nem történik, az intézmény nem a szül helyett neveli a gyermeket, hanem csak segít a szül nek a gyermeknevelésben. Munkánkat nagymértékben segítik a Gyermekjóléti Szolgálatok. Rendszeres esetmegbeszél ket tartunk pszichológiai tanácsadó vezetésével, ahová a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársait is meghívjuk. Az évekre visszamen statisztikai adatok is alátámasztják, hogy Átmeneti Otthonunk hatékonyan m ködik, hiszen a 80-90 %-uk egy éven belül visszakerült a szüleikhez, és csak egy kis százalékuk marad a rendszerben és kerül a szakellátásba. Mivel a szül k éjszakára nem lehetnek együtt gyermekeikkel, ugyanakkor igyekszünk a nappali órákban bevonni ket a nevelés folyamatába, ezért elég motiváltak maradnak arra, hogy minél hamarabb megoldják a krízist és újból együtt legyenek gyermekeikkel. Célunk nem az, hogy kivegyük kezükb l a szül i feladataikat, s t általában a mindennapokban már rutinszer en végzett tevékenységeiket a továbbiakban is folytatni tudják. pl. iskolába kísérés. Ez azért is fontos, hogy a szül i felel sségük tudatában minél inkább motiváltak legyenek a krízis miel bbi megoldásában. Az a 10-20% gondozott, aki végül is szakellátásba kerül, ha kisebb korú akkor – jó eséllyel – nevel szül höz kerül. Ha nagyobb, akkor van lehet ség arra, – üres fér hely esetén – hogy intézményünkben maradjon a gyermekotthoni részlegen, átmeneti neveltként. Ebben az esetben az intézményváltással, lakóhelyváltással járó traumát nem kell elviselni e gyermeknek. Már átmeneti otthonos korában megismerheti a gyermekotthoni részlegben él többi gyereket, ott dolgozó feln tteket. Ezek a gyermekek amúgy is hányatott sorsúak, végre valahára biztonságra van szükségük, ezért szerencsés az az adottság, hogy a bentlakásos alapellátás és szakellátás egy épületen belül van. 8

1.2 Az intézmény legfontosabb adatai 1) Az intézmény neve és székhelye: Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Székhelye: Pécs, Megye u. 24. Törzsszáma: 479217204 2) Az intézmény alapítója és felügyeleti szerve: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgy lése 3) Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Önálló jogi személyként gazdálkodását tekintve részben önálló gazdálkodó, az el irányzataik feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkez költésvetési intézmény. Gazdálkodási feladatainak bonyolítását a Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálata (Pécs, Bercsényi u. 3.) látja el. 4) Az intézmény ellátási területe: Pécs Megyei Jogú Város Gyámhivatala által ellátott terület, Pécs városa és Pécsi Kistérségi Társulás települései. 5) Az intézmény alaptevékenysége, szakfeladatai: Alaptevékenysége: gyermekvédelmi szakellátás: otthont nyújtó ellátás, átmeneti nevelés, tartós nevelés, utógondozói ellátás, Gyermekvédelmi alapellátás: otthont nyújtó ellátás, átmeneti gondozást végz intézmény. Szakágazat száma: 853110 Szakfeladat száma: szakfeladat megnevezése: 85318-1 Gyermekjóléti alapellátás

85314-7

55141-4 55241-1 75192-2 75176-8

- gyermekek átmeneti otthona, fér hely 12 f , életkor 3-18 év (3-6 éves gyermekek esetén lehet ség van arra, hogy egyik otthontalanná vált szül vel együtt kerüljön elhelyezésre.) Gyermekvédelmi szakellátás - otthont nyújtó ellátást biztosít: az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekeknek, fér hely gyermekotthonban: 36 f , életkor 3-18 év - utógondozói ellátásban részesül fiatal feln ttek, fér hely utógondozó otthonban: 11 f , küls fér hely: 3 f , életkor 18-24 év üdültetés munkahelyi vendéglátás önkormányzatok elszámolásai intézményi vagyon m ködtetése

6) A feladat ellátását szolgáló vagyon: A 17635 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, Pécs Megye u. 24., valamint az intézmény leltára szerint nyilvántartott ingó vagyona. 7) Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény mindenkori vezet je, illetve akadályoztatása esetén az általa megbízott személy. 8) Az intézmény alapításának éve: 1961. 9) Az intézmény honlapja: www.pecsgyo.org 9

2 AZ INTÉZMÉNY KÜLS KAPCSOLATAI

KÖRNYEZETE,

A gyermekotthonunk telepítése, lakókörnyezete kulcsfontosságú kérdés, hiszen lehet ségeit, sajátos arculatát dönt en befolyásolja. Intézményünk 1961-óta Pécs történelmi belvárosában a város központoni f teréhez a Széchenyi téri közvetlen közelében egy középkori kis utcában található. Az intézmény közvetlen környezetében az utcai fronton városi börtön, konzulátus, önkormányzati általános iskola, alapítványi iskola, katolikus egyházi iskola, hittudományi iskola, környezetvédelmi és erdészeti hivatalok, múzeumi igazgatóság található. Kapcsolatunk ezen intézményekkel esetleges, alkalmi jelleg . Szinte egy épületben, mellettünk m ködik a Belvárosi Gyermekjóléti Szolgálat, mely igen kedvez számunkra, napi munka kapcsolatban állunk velük, sok segítséget kapunk t lük. Az udvari fronton magánházak, magánkertek és egy szabadtéri színház található. Ezekkel a szomszédainkkal a kapcsolat igen kényes, mivel nehezen tolerálják jelenlétünket, hiszen építészetileg nagyon közel vagyunk egymáshoz. Ezt magas átláthatatlan kerítés emelésével és állandó udvari ügyelet megszervezésével igyekeztük kivédeni. Panaszaikat id l id re megért en meghallgatjuk, igyekezzük orvosolni, amit jó néven vesznek. Zavarja ket gyermekeink id nkénti hangoskodása, f képp szabadtéri színházi el adások idején, illetve az átrepül labdák. Ugyanakkor a helyzetnek pozitív pedagógiai oldala is van, mivel életszer helyzetet kínál a szomszédokkal való kulturált együttélés módjára történ nevelés számmára. Tágabb környezetünk, mely maximum negyed órás gyalogszerrel elérhet körzetben található, igen kedvez adottságokat nyújt. Ebben a környezetben található a legtöbb városi hivatal, Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Gyámhivatal, így a helyzet az ügyintézés szempontjából kedvez , gyorsan elérhet k ezen hivatalok. Szintén ezen körzeten belül találhatók meg a legtöbb a város által biztosított kulturális intézmények. Színházak, mozi, vel dési intézmények, múzeumok, stb. A Széchenyi téren és a Séta téren rendszeresek az utcai fesztiválok, kulturális programok. Ezek a nagyszer lehet ségek nyújtanak a gondozottak számára kulturális, szabadid s tevékenységi kört. A lehet ségeket igyekszünk is kihasználni, a növendékek nevelése során. A belváros központi fekvése, jó közlekedési feltételeket nyújt a város küls területeinek megközelítése céljából. Sok gondozottunk jár a város különböz pontján elszórt iskolába. A szül k, hozzátartozók számára is jól megközelíthet k intézményünk. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Gyermekotthonunk telepítése a város központjában, különösen jó lehet ségeket nyújt a az általános szükségletet igényl gondozottak számára gondozás-nevelés számára, mellyel csak igen kevés bentlakásos gyermekvédelmi intézmény dicsekedhet az országban.

10

Az Intézmény rendszeres kapcsolatai: • • • • •

Pécs Megye Jogú Város Önkormányzata, Polgármesteri Hivatal Pécs Városi Gyámhivatal Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Esztergál Lajos Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálatok o Belvárosi Gyermekjóléti Szolgálat o Kertvárosi Gyermekjóléti Szolgálat o Uránvárosi Gyermekjóléti Szolgálat o Meszesi Gyermekjóléti Szolgálat

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálata Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Gyermekotthon Családok Átmeneti Otthonai Pécs Megye Jogú Város Általános Iskolái Szakiskolák, Szakmunkásképz Intézmények Szakközépiskolák, Gimnáziumok Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi intézmények, Kórházak, Klinikák Rend rség Ügyészség Bíróság Baranya Megye Önkormányzata Pécsi Nemzeti Színház Rácz Aladár Cigány M vel dési Ház vel dési Intézmények Római Katolikus Egyház: Országos Cigány Pasztoráció, Magyar Pálosrend Csontváry Képz vészeti Stúdió Pécsi Gyermekotthon Alapítvány ÁGOTA Egyesület Egyesületek, Társadalmi Szervezetek

11

3 AZ INTÉZMÉNY BELS KÖRNYEZETE, SZERVEZETI EGYSÉGEI, CSOPORTGAZDÁLKODÁS.

3.1 Bels építészeti adottságok: Intézményünk épülete középkori eredet . Török mecsett l kezdve, katolikus kápolnáig, kádárm helyig és lánynevel intézetig sok minden m ködött benne. Az évszázadok során többször lebontották, újjáépítették, átépítették, hozzátoldottak. Amióta gyermekotthonunk m ködik, szintén többször átépítették. Egységes tiszta építészeti szerkezetet nem mutat. Az épület zegzugos, keresztboltíves középkori szobától, modern padlástéri lakótérig, minden található benne. Ennek el nyei is vannak és hátrányai is. El nye, hogy nincs két egyforma lakóegység, vagyis az uniformizáltság veszélye nem fenyeget. Így építészetileg is sugallja, hogy minden lakóegység sajátos, egyedi arculatot alakítson ki bels tereiben. Az egyes lakóegységek viszonylag jó elszeparáltak, ugyanakkor a közös közösségi terek is jól kialakítottak a funkcióknak megfelel en. Az épület a korszer gyermekotthoni rendszerhez igazodó bels építészeti átalakítása hosszú évek során befejez dött. Hátránya, hogy a lakóegységek életét biztosító építészeti funkciók csak igen korlátozottan valósíthatóak meg, igazodni kell a „történelmileg ” kialakult adottságokhoz. Épületgépészeti szempontból sem szerencsés a helyzet, mert rendkívül sok a rejtett hiba, kideríthetetlen, kapcsolódás, toldás, foldás. Kevés helységünk van az igényekhez képest, ami kép a raktározás területén okoz gondot, így a legapróbb négyzetmétert is kihasználjuk.

3.2 Szervezeti felépítés: Az intézményben öt családias, lakásotthon jelleg lakóegység m ködik, a szakellátáson belül, három gyermekotthoni egység, egy utógondozó otthon és alapellátásként egy átmeneti otthon ködik a 7621. Pécs, Megye utca 24 számú telephelyen. Utógondozói ellátottaink számára küls fér helyet is tudunk biztosítani telephelyünkön kívül, különálló bérlakásokban, illetve albérletben. A lakóegységekben az önálló lakóterek, mely külön fiú, külön lány hálószobákból, közös nappali szobából, konyhából, nevel i szobából, étkez l, valamint fürd szoba és WC helyiségekb l áll, már kialakításra kerültek. A napi f zés, étkezés a lakóegységekben önállóan történik. A központi raktárgazdálkodás megsz nt a gondozottak életét közvetlenül szolgáló anyagok és eszközök azonnali felhasználásra kikerültek életterükbe, a lakóegységekbe. Azok tárolása ott szekrényekben, h szekrényekben és éléskamrában történik. 1998. november 9.-én az intézmény áttért az önálló csoportgazdálkodásra. Az önálló csoportgazdálkodás célja a családi élet, a családi háztartás vezetés modellezése, azért, hogy a gyerekek mintákat kaphassanak arról, hogy feln ve k is képesek legyenek saját háztartás vezetésére, családi élet folytatására. 12

Gyermekotthoni nevelési lakóegységek: Az otthont nyújtó ellátás keretében biztosítunk az intézményben elhelyezett átmeneti és tartós nevelésben vett gyermek számára a teljes kör ellátást, családi környezetébe történ visszahelyezését el készít , családi kapcsolatainak ápolását segít családgondozást. A kés bbiekben a családjába történ visszaillesztéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges utógondozást. A gyermekotthonban három átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorúakat nevel és gondozó lakóegység m ködik önálló gazdasági és szakmai egységként. Itt a növendékek olyan kisközösségekben élnek, amelyek igyekeznek olyan feltételeket biztosítani, ami megközelíteni a valódi családi élethelyzetet. A lakóegységekben önálló gazdálkodás folyik, melynek keretein belül a f zés, étkezés, bevásárlás csoporton belül történik különálló konyha helyiségekben. Egy lakóegységben legfeljebb 12 f helyezhet el tartósan. Lakóegységben dolgozók: 1 f 2f 2f 1f

lakóegységvezet nevel gyermekvédelmi asszisztens gyermekfelügyel szakács – gazdasszony gyermekfelügyel

Csoportkialakítási elvek: - Koedukált, széles korhatárú összetétel, külön fiú, külön lány lakószobákban. - Lehet ség szerint a testvérek azonos lakóegységbe kerülnek - A 10 éven aluli gyerekek helyének védettebb, elkülönül biztosítása. - A csoport számára önálló lakóteret biztosítunk, amely háló-, tanulószobából, közös nappali szobából, konyha/étkez l, valamint fürd szobából és nemenkénti WC helyiségekb l áll, és a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszerelt. Egy hálószobában legfeljebb 4 gondozott gyermek helyezünk el. A minimálisan biztosított lakóterület 12 m2. - A gondozott gyermek személyes használati tárgyait és ruházatát a csoport lakóterében, társaiétól elkülönítetten helyezzük el. - A normál nevelési lakóegységekben és az átmeneti otthonban a gondozott gyermekekkel foglalkozó munkatársak (nevel , gyermekfelügyel , gondozó) számára a csoport lakóteréhez kapcsolódó önálló helyiséget biztosítunk, ahol a gyermekkel szükségessé váló egyéni bizalmas beszélgetéseket zavartalan légkörben le tudja folytatni, adminisztrációs feladatait végezheti, és éjszaka tartózkodhat. - A lakóegységek számára biztosítunk közös használatú sportolásra alkalmas termet, illetve udvart, látogatók fogadására alkalmas helyiséget, terápiás célú foglalkozásokhoz (pszichológiai, fejleszt pedagógiai) szükséges szobát, többfunkciójú könyvtárat, közösségi termet, szakköri helységet. Utógondozói otthon: Az utógondozói ellátás keretében lakhatást, és szükség szerint további ellátást biztosítunk azon átmeneti, vagy tartós nevelésb l ki került fiatal feln ttnek, aki utógondozási, utógondozói ellátását a Gyámhivatal elrendelte. Az utógondozói ellátást a fiatal feln tt 24. életévének betöltéséig kérheti. A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal feln tt számára a szükség szerinti ellátást biztosítunk azon id szak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy nappali tagozaton folytatja tanulmányait, vagy felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe. Segítséget nyújtunk azon feltételek megteremtéséhez, amelyek az ellátásból kikerül fiatal feln tt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek. A gyermekotthoni utógondozói lakóegység fiú és lányszálló részlegekb l áll, ahová összesen 11 f t tudunk elhelyezni. Ezen felül a véglegesen kifelé készül , önálló életre már alkalmas fiatal feln tteink közül küls fér helyen 3 f t tudunk elhelyezni. 13

Egy utógondozói otthon szakmai vezet és egy nevel látja el az ott él k gondozását. A szakmai igazgatási egység segítséget nyújt az ügyintézés-iratkezelés, a családgondozás, az egészségügyi ellátás, a pszichológiai segítségnyújtás terén. A fiatal feln ttek önállóan f znek maguknak, illetve a többi lakóegységbe vannak befizetve ebédre. Az itt él fiatalok, már a feln ttekre jellemz szabadságjoggal rendelkeznek, szabadon járhatnak ki a lakóotthonból. Éjszaka és hétvégeken nem állak nevel i felügyelet alatt. A takarítást, mosást önállóan oldják meg. Pedagógiai alapelvünk, hogy a teljes önállóságra szoktatjuk ket. Gyermekotthonból a társadalomba való sikeres beintegrálás a cél. Segítségünk els sorban a küls ügyintézésre, életük küls szervezésére irányul. A jutalmazás büntetés gyermeki rendszere náluk fokozatosan átalakul a feln ttesebb számonkérési formákká. Az átmeneti otthon: Az átmeneti otthonunkban tizenkett gyermek (3-18 éves korig) átmeneti gondozását biztosítjuk lakásotthon jelleggel az intézmény épületén belül különálló, külön udvari bejáratú lakásban, családias körülmények között. Lakóegységben dolgozók: 1 f átmeneti otthon szakmai vezet 2 f gyermekvédelmi asszisztens 2 f gyermekfelügyel 1 f szakács – gazdasszony gyermekfelügyel Szakmai ig. egységben 1 f gyermekvédelmi asszisztens családgondozó 10óra/hét pszichológiai tanácsadó 2óra/hét Az átmeneti gondozottak számára a lehet ség szerint biztosított saját intim téren kívül a szüleikkel történ kapcsolattartás helyszínéül a csoport egy kijelölt terét is rendelkezésükre bocsátjuk. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejl dését el segít , az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelel étkeztetésér l, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, nevelésér l lakhatásáról gondoskodnunk. A gyermekek átmeneti gondozását – a szül i felügyeletet gyakorló szül vagy más törvényes képvisel kérelmére, vagy beleegyezésével – ideiglenes jelleggel, teljes kör ellátással biztosítjuk, ha a szül egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte, vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családba nem tudja meg oldani A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást biztosítunk. A gyermekek átmeneti gondozása keretében különleges bánásmódot és éjszakai bentlakást biztosítunk az olyan gyermekek számára, aki lakóhelyér l önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt. Ebben az esetben 3 napon belül értesítjük a szül t, hogy jöjjön gyermekéért. Ha valami oknál fogva a szül nem viszi el gyermekét, vagy a gyermek nem akar a szül ével hazamenni, és a szül nem egyezik bele átmeneti gondozásába, akkor haladéktalanul kérjük a gyámhivatalt, tegye meg a szükséges hatósági intézkedéseket. Az óvodás korú (3-6 év) gyermekek átmeneti otthonban történ gondozása során fontos, hogy a kisgyermeket ne szakítsuk el szüleit l, mert ez súlyos traumát okoz, ezért lehet ség van arra, hogy a gyermek(ek) az egyik hajléktalanná vált szül vel külön szobában lakjon. Szükség szerint célunk lehet a gondozás keretében a szül -gyermek kapcsolat helyreállításának segítése pszichológus, családgondozó segítségével.

14

Szakmai igazgatási egység: Feladata a nevelés-gondozás intézmény szint irányítása, különböz központi szakmai szolgáltatásokkal történ segítése, (pszichológusi tanácsadói, lelki gondozási, egészségügyi, vészetterápiás, közösségi ünnepszervezési, fejleszt pedagógusi, könyvtár-Internet szolgáltatási, szabadid s, sport, stb. segítségnyújtás.) Ellátja a növendékügyi és gyámi és gyermekvédelmi ügyintézési teend ket, segíti az átmeneti otthon szakmai munkáját. Sz. ig. egységben dolgozók: 1 f gyermekotthon szakmai vezet igazgatóhelyettes 1 f gyermekvédelmi ügyintéz (gyermekotthon- utóg. otthon) 1 f gyermekvédelmi ügyintéz (átmeneti otthon részére) 0,5 f növendékügyi-gyámi, jogi el adó (gyermekotthon) 1 f pszichológus 1 f fejleszt pedagógus - kulturális nevel 1 f egészségügyi asszisztens, ápoló 1 f családgondozó – utógondozó (gyermekotthon - utóg. otthon) családgondozó (10 óra/hét átmeneti otthon részére) pszichológiai-pszichiátriai tanácsadó (4 óra/hét) orvos informatikus – informatikus oktató korrepetitor tanár (szükség szerint, alkalmi jelleggel) Gazdasági csoport: Az intézmény gazdálkodási feladatait Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálatával közösen, együttm ködési megállapodás alapján végzi. Az Együttm ködési megállapodás szabályozza az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó intézmény egymás közötti munkamegosztási és felel sségvállalási rendjét. Az intézmény éves költségvetésének tervezése, adatszolgáltatás a felügyeleti szerv és a Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálata felé, beszámolási kötelezettség, analitikus nyilvántartások vezetése, a könyvelés és a banki utalás el készítése. A csoportgazdálkodás szervezése, ellen rzése. Bérgazdálkodási feladatok bonyolítása. Kisebb karbantartási feladatok szervezése.

15

3.3 Csoportgazdálkodás Az önálló csoportgazdálkodás célja, 15/1998. N. M. rendelet 125/A. pontja értelmében, a családi élet, a családi háztartás vezetés modellezése, azért, hogy a gyerekek mintákat kaphassanak arról, hogy feln ve k is képesek legyenek saját háztartás vezetésére, családi élet folytatására. Ennek megfelel en vonjuk be az ott él gondozottakat a napi gazdálkodásba, háztartás vezetésébe. Életkoruknak megfelel en vesznek részt a vásárlás, az ételkészítés, terítés, mosogatás végzésében. Bevonjuk ket a csoport önálló pénzeszközeinek felhasználásába, tervezésébe, neveljük a takarékosság és a pénzbeosztás szabályaira. Részt vesznek a heti étrend összeállításában is. Kapnak lehet séget, hogy önállóan is készíthessenek olyan ételeket, amelyek nem szerepelnek az étlapban. Igyekezzenek az ott dolgozók a gondozottakat önálló életre nevelni. A napi f zés, étkezés a lakóegységekben önállóan történik a szakácsn , vagy gazdasszony – gyermekfelügyel vezetésével. A lakóegységek feladatainak megvalósításához a költségvetésben meghatározott keretek függvényében havi költségkeret (ellátmány) kerül megállapításra. A csoportok a hónap elején felvett ellátmánnyal egymástól függetlenül önállóan gazdálkodnak. A csoportgazdálkodásba a gondozottakat is bevonjuk, igyekszünk ket ránevelni a takarékos, ésszer gazdálkodásra. A lakóegységvezet a felsorolt keretek között a zsebpénz, az élelem, és a ruházat kivételével szabadon gazdálkodik, átcsoportosíthat. Minden hó végén egy el re meghatározott napon a háztartási napló és a számlák alapján számol el a gazdasági vezet vel, majd a központi pénztárral. A kiskorú növendékek jogszabály által el irt teljes kör ellátása a csoportgazdálkodás keretein belül történik. A teljes kör ellátás: A gondozott gyermek számára naponta, az életkornak megfelel , legalább ötszöri, legalább egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelel étkezést biztosítunk. Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos el írásainak megfelel étkezést biztosítunk. A teljes kör ellátás részeként nyújtott ruházat gyermekenként legalább 6 váltás fehérnem t, valamint 3 váltás hálóruhát, továbbá az évszaknak megfelel legalább 2 váltás hétköznapi (otthoni és utcai) fels ruhát és cip t, valamint alkalmi és sportruházatot tartalmaz. A ruházat tisztításáról, javításáról az ellátást nyújtó gondoskodik, amelybe olyan mértékben vonja be a gondozott gyermeket, amely életkorának megfelel en t le elvárható. Az ellátást nyújtó a gondozott gyermek szükségletei, valamint a ruházat elhasználódása szerint gondoskodik a ruházat beszerzésér l, illetve cseréjér l. A személyi higiéné biztosítása, valamint a textíliával való ellátás keretében gyermekenként biztosítjuk legalább a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket, tisztálkodási és testápolási szereket, valamint textíliákat, 3 váltás ágynem t. Az iskolai oktatásban, szakképzésben résztvev , fels fokú tanulmányokat folytató gondozott gyermek számára biztosítjuk az els szakképzettség megszerzéséhez szükséges tandíjat, a tankönyveket, tanszereket és egyéb iskolai felszereléseket, valamint utazó- és kézitáskát, továbbá az iskolába járással kapcsolatban felmerül költségeket. A gondozott gyermek számára biztosítjuk a felzárkóztatás, illetve a tehetségfejlesztés költségeit. A gondozott gyermek részére biztosítjuk az olyan eszközöket - különösen jegyet, bérletet az utazáshoz, postai költségeket a levelezéshez és a telefonáláshoz -, amelyek segítségével hozzátartozóival, illetve a gyámságát ellátó személlyel kapcsolatot tarthat. A gondozott gyermek szabadidejének hasznos eltöltése érdekében gondoskodunk a kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökr l. 16

Külön gondoskodunk a szabadid s tevékenységekhez szükséges és indokolt költségekr l. A különleges ellátásra szoruló gondozott gyermek számára a fejl déséhez, illetve fejlesztéséhez, a gyógyulásához, rehabilitációjához, terápiájához szükséges és indokolt eszközök beszerzésér l is gondoskodunk. A 3 éven felüli gondozott gyermeket személyes szükségleteinek kielégítésére havonta zsebpénzzel látjuk el. A zsebpénz havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) 5%-ánál a 3-10 éves, b) 13%-ánál a 10-14 éves, c) 18%-ánál a 14 év feletti gyermek esetében. A zsebpénznek a minimálisan meghatározott mértéken felüli összegét a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével a nevel javaslatára az intézmény vezet je, havonta állapítja meg, és folyósítja. A gondozási helyér l önkényesen eltávozott (szökött) gondozott gyermeket a szökés id tartama alatt zsebpénz nem illeti meg. A gondozott gyermek zsebpénzér l nevel je, zsebpénznyilvántartást vezet. A gondozott gyermek a zsebpénze felhasználásáról maga dönt. A fejleszt felkészítésben való részvételre kötelezett, valamint a 3-6 éves korú gondozott gyermek részére a zsebpénz nem kerül kifizetésre, de biztosítjuk a személyre szóló felhasználását.

17

4 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVEL MUNKA CÉLJA, INTÉZMÉNYI SZINT , KÖZÖS ALAPELVEI

4.1 A gyermekotthoni nevelés alapvet célja Az emberi létezés, az emberi cselekedetek végs célja a boldogság elérése. A nevelésnek ezt a célt kell el segítenie, a gyerekeket boldogságra kell nevelni. A boldogságnak sok összetev je, arca van, például ezek lehetnek: az öröm, a szeretet, a tisztaszív ség, a szolidaritás, segítségadás és segítség elfogadás, összefogás- összetartozásegyüttm ködés, a valamely közösséghez tartozás, adottságaink, képességeink kibontakoztatása, az alkotás, a sikeresség, a remény, az egészség, a felel sséget vállalni tudó szabadság, a biztonság, a béke, a másik ember elfogadása, az igazságosság, a mértékletesség, elégedettség, a teljesség, az életrevalóság, az élet továbbadása, stb. Boldogságra törekedni az élet nehézségein keresztül, ellentmondások, akadályok közepette is lehet. A gyermekotthonban él gyermekek nagyon sok boldogtalanságot szenvedtek el, boldogtalanság érzetet éltek át hányattatott életük során. Kudarcélményeik pesszimistává, passzívvá teszik ket, gyakori közöttük a szuicid kísérlet. Nem csak a boldogság kellékeinek megszerzésére kell ket tanítani, hanem hozzá kell segíteni ket a nevelés során a boldogság átéléséhez, a mindennapi élet öröméhez. E szakmai szemlélet szellemében, a jogszabályban lefektetettekkel összhangban a gyermekotthoni nevelés-gondozás célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelel en fejl djék, személyisége a lehet legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, vagy nevel szül i, illetve örökbefogadó családba történ beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre, társadalmi beilleszkedésre, kés bbi feln tt élete során igényes és tartalmas életmin ség elérésére, saját család alapítására, vagyis végs soron boldogulni tudjon életében. E cél érdekében a gondozását, nevelését, ellátását végz személyek kötelesek együttm ködni egymással, valamint mindazon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak. A valamiben enyhébb fogyatékkal él , illetve tartós beteg gondozott gyermek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó, és azokat a lehet legteljesebb mértékben kibontakoztató gondozást, nevelést biztosítunk. (Súlyos fogyatékkal él gyerekeket nem tud az intézmény ellátni.)

18

4.2 Alapvet - a jogszabály által meghatározott - nevelésigondozási feladatok A jogszabály alapján, a nevelés-gondozás során gondoskodunk arról, hogy a gondozott gyermek hozzájusson: • a megel és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az el írt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz, • a terápiához, amely személyisége korrekciójához, az t ért lelki sérülések gyógyításához szükséges, • szakért i bizottság javaslatának megfelel gyógypedagógiai ellátáshoz, • a korának és képességeinek megfelel oktatáshoz, szakképzéshez, továbbá a tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséghez, illetve azokhoz a feltételekhez, amelyek biztosítják tehetsége, képességei megfelel kibontakoztatását, • a szellemi és erkölcsi fejl dését szolgáló, kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, a médiának az ismeretek b vítését szolgáló, er szakmentes m soraihoz, • a szabadideje hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételekhez, • szórakoztató, m vészeti és kulturális tevékenységekhez. Az intézmény kapcsolatot tart a gondozott gyermek oktatását, szakképzését végz nevelésioktatási intézménnyel, továbbá a szakmai gyakorlatát, illetve foglalkoztatását biztosító munkahellyel, valamint a munkanélkülieket támogató munkaügyi központtal, és ennek keretében • fogadóórákon, szül i értekezleteken tájékozódik a gondozott gyermek iskolai el menetelér l, • érdekl dik a munkahelyen a beilleszkedésér l, munkavégzésér l, • rendszeresen tájékozódik a munkaügyi központban a munka- és az átképzési lehet ségekr l. A nevel k-gondozók a gondozott gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történ felkészítése érdekében életkorának megfelel en bevonja • a háztartási teend k végzésébe, • a családi gazdálkodás megtervezésébe, • a pénzkezelésbe. Az intézmény biztosítja annak a lehet ségét, hogy a gondozott gyermek véleményt nyilváníthasson a számára nyújtott ellátásról és nevelésr l, illetve a személyét érint ügyekr l, továbbá gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a gondozás, nevelés során - korára, fejlettségi szintjére tekintettel - figyelembe vegyék. Az intézmény a gondozás, nevelés során figyelembe veszi a gondozott gyermek szül jének (törvényes képvisel jének) a gyermek személyét és ellátását érint véleményét. Az intézmény lehet vé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, továbbá vallásoktatáson vehessen részt. El segíti, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek meg rizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. A nevelés-gondozás során biztosítjuk: • gondozott gyermek környezetének állandóságát, • a gondozott gyermek személyes tárgyainak elhelyezését, • azt, hogy a gondozott gyermekr l évente legalább egy alkalommal fénykép készüljön.

19

4.3 Közös nevelési alapelvek 1. A nevelés-gondozás elválaszthatatlanságának alapelve: A nevelés-gondozás folyamata elválaszthatatlan egymástól. Miközben gondoskodunk a gyermekr l, egyben neveljünk is a gondoskodáson keresztül, illetve miközben neveljük, közben tör dünk, gondoskodnunk is róla. Minden tevékenységen keresztül a nevelés céljait és elveit, illetve érdekeit tartjuk szem el tt. A gyermekotthon nem lehet gyermekszálloda, ahol csak kiszolgálják a gyerekeket, de nem nevelik. Ennek az lenne a következménye, hogy a gyerek a nevel t kiszolgáló személyzetnek tekinti és nem hajlandó együttm ködni vele nevelése-gondozása érdekében. A másik gyakori véglet is elfogadhatatlan, ha úgy akarnánk nevelni a gyerekeket, hogy közben nem tör dünk velük eleget, gondozásukat elhanyagolnánk. Ez a gyermekekben ellenállást szülne, azt élnék meg, hogy csak követelnek a nevel k t lük, de nem nyújtanak tör dést, odafigyelést. Meg kell nyerni a gyermeket, gondozottat. Ki kell alakítani, építeni benne azt a kötelességtudatot, hogy nevel jével-gondozójával együttm ködjön. 31/1997. Törvény 10. § (1) „A gyermek kötelessége különösen, hogy gondozása és nevelése érdekében szül jével vagy más törvényes képvisel jével, gondozójával együttm ködjön,” 2. Közös munka alapelve: A személyes kapcsolatok körében zajló együttm ködés hatékonysága a munkatársak motiváltságától, beállítottságától, elméleti és gyakorlati tapasztalataitól függ. Ezért a gyermekotthon lakóegységeinek alakításakor az els lépés az egymásra hangolódás, majd ezt követi a közös értékrend kialakítása. A közös értékrend kialakításában kiinduló pontnak tekintjük azokat az alapelvárásokat, melyet az igazgató, mint az intézmény egyszemélyi felel se határoz meg iránymutatásul. , mint gyám a legf bb felel se a rábízott gyerekek sorsának és nevelésének, ezt a felel sséget adja tovább dolgozóinak. (31./1997. évi törvény 86. § (1) „A gyám el segíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejl dését, nevelését, és gondoskodik a gyermek teljes kör ellátásáról.”) Valójában megbízást ad beosztottjainak gyámolt gyermekei szakmailag színvonalas nevelésére-gondozására, feléjük, mint a gyermek sorsáért - a törvény által megbízott - felel s személyként, elvárásokat, követelményeket támaszt. Nagyon fontos ezért, hogy a beosztottak is átérezzék a felel sséget a rábízottak iránt, akik jórészt kiszolgáltatott gyermekek. (Az átmeneti otthonban a szül , törvényes képvisel adja a megbízást szerz dés keretén belül, ezért ennek felel sségét is ugyan ilyen komolyan kell venni). A közös értékrend további kimunkálása, finomítása és gyakorlati megvalósítása a lakóegységekben azonban a dolgozók feladata. A szakmai tevékenység minden esetben csoportmunkában történik. Az egyéni tevékenység is csak er s háttértámogatással valósítható meg. Ehhez szükséges a folyamatos, mindenre kiterjed és mindent átfogó „megbeszélési rendszer” (szupervízió, esetmegbeszélés, tanácsadás), aminek célja a folyamatos tanulás és fejl dés, a munkaer célszer megszervezése, a megújulás lehet ségeinek biztosítása, a kiégés megel zése. A közös munka nem csupán a közvetlen munkatársakkal való együttm ködésre korlátozódik, hanem mindazokra, akik a gondozott sorsának rendezésében aktív szerepet töltenek be. 3. Egyértelm ség alapelve: Mind a gondozók, mind a gondozottak számára fontos, hogy világosan meghatározott és érthet jogokat és kötelességeket, lehet ségeket és elvárásokat fogalmazzunk meg az együttm ködés során. Itt sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a különböz korcsoportok más-más módszert igényelnek. 4. Kiszámíthatóság alapelve: A gondozottal kapcsolatos eseményeket fejl dési szintjének megfelel módon közöljük vele, törekedve arra, hogy mindig több lehetséges 20

megoldást dolgozzunk ki egy-egy helyzettel vagy eseménnyel kapcsolatban. Fontos, hogy közlésünk alkalmával azt a személyt is nevezzük meg, aki a továbbiakban figyelemmel kíséri problémáját, de arról is gondoskodjunk, hogy legyen egy „helyettes” személy is, aki elérhet abban az esetben, ha az el már nem érhet el (akár fizikailag, akár érzelmileg). 5. Következetesség alapelve: Figyelembe vesszük a gondozott fizikai, értelmi érzelmi és erkölcsi fejlettségét, aminek megfelel en vonjuk be a szabályok kialakításába. Azok a szabályok, amiket közösen vagy el leg már kidolgoztunk és ismertettünk, nem változhatnak naponta. Ügyelnünk kell arra, hogy a szabály van a gondozottért, nem pedig a gondozott a szabályért. Azaz szükséges, hogy legyenek kivételek, aminek okát és indokoltságát mindenkiben tudatosítani kell. Rendkívül fontos annak tisztán látása, hogy a szabálytisztel magatartás kialakítása a gondozottakban csak egy szeretetteljes együttm ködés mellett alakítható ki, melynek légkörét a szakemberek a feladata megteremteni. 6. Határok kijelölése alapelve: Minden gondozott biztonsági és szabadsági fokát éppen azok a határok tágítják, amiket az elfogadott és áttekinthet keretek nyújtanak. Ezek a következ k: az önkifejezés lehet ségei, a vélemény kinyilvánítása, a panasztétel lehet sége és módja, a saját és közérdek döntéshozatalban való részvétel lehet sége. A gondozott fejl désével egyidej leg, fokozatosan – a szükséges arányban – háttérbe szorul a nevel k szerepe a szabályok kialakításában és a határok kijelölésében. 7. Fokozatosság alapelve: Általános pedagógiai elv, hogy a személyiség fejl désében minden új min ség az el re épül, s egyben el remutat a következ szintre. A gondozásinevelési folyamatban csak fokozatosan sajátíttathatjuk el a gyerekekkel a társadalmi normákat, ezzel el segítve a sikeres társadalmi integrációjukat. Ehhez sok türelemre, kitartásra van szükség a nevel k részér l. 8. Személyes köt dés alapelve: Az igazán problémás gyermekre hatni csak a személyes köt désen keresztül lehet. A kívülállás, az érzelmi ridegség nem vezet eredményre. Szükség van a következetes, de megért szeretetre, türelmességre, elfogadó érzelmekre, amikbe belefér id nként er teljesebb énközl érzelmi megnyilvánulás, amely nem lehet sért , bántó a gondozott számára. A problémás gyerek lenézése, lekezelése hibás stratégia, eredményre nem vezet, inkább csak további károkat okoz. A legtöbb gondozott kisebbségérzéssel, valamint önértékelési zavarral küzd. Fontos, hogy minden esetben érezzék, hogy partnerként kezelik ket. Az ember társas lény, csak személyközi kapcsolatokban képes fejl dni! Hogy a hospitalizáció ártalmától megvédjük a gyermeket, a személytelen közösségi elvárásokhoz kényszerít er k helyett, az érzelmi illeszkedésen alapuló személyes köt dést kell nyújtanunk, hiszen ennek hiánya esetén egyrészt nem tud önmagában meger södni, másrészt képtelen lesz feln ve a másik ember érzelmeit átérezni, ezért azt gátlástalanul kihasználja. Az ilyen ember aztán, képtelen lesz megfelel en köt dni a másik emberhez, ugyanakkor nem tud autonóm feln tté sem válni, önállótlanná, sodródóvá válik. Ezért rendkívül fontos, hogy még a kamaszok esetén is alakuljon ki személyes kötödés gyermekotthonban a neveltek és a nevel k, gondozók között. Lehet ség szerint minden gyerek tartozik egy feln ttöz, aki felel se neki, erre szükség van még azon az áron is, hogy elválás esetén, a veszteség hatására trauma, gyászreakció alakul ki. Ez a fajta trauma kevesebb kárt okoz a kés bbiekben, mint a személyes kapcsolat hiánya! Az emberi kapcsolatok a dolgozók és a gondozottak között meghittek, barátságosak, azonban a dolgozó mindig annak tudatában van, hogy a feln tt, a nevel , a szerepéb l nem eshet ki. Nevel –nevelt viszonyrendszeren kívül mást nem szabad megengednünk! Fontos 21

annak a tisztánlátása is, hogy nem csak elvárásokat fogalmazunk meg a gondozott felé, hanem cserébe a nevel k, gyermekfelügyel k meleg érzelmeket, tör dést, gondoskodást is nyújtanak. A dolgozók között fellép esetleges konfliktusokat hamar le kell rendezni, mert az elhúzódó viszályok mérgezik a leveg t és ártalmasak a gyerekekre. A gondozottak megértése: A gondozottak pszichés problémái, magatartás zavarai devianciái mögött húzódó lelki okokat világosan kell látni. Minden növendékr l a lehet legtöbbet meg kell tudni, hogy könnyebb legyen a nevelése. Gyakori tudattalan mozgató a feldolgozatlan gyász, veszteségélmény. Sokan árvaként, félárvaként kerülnek be az intézményünkbe. Az elhanyagoló, gyermekével nem tör szül i attit d is a gyászhoz hasonló veszteség élményként jelentkezik. Gyakori, hogy vérszerinti családjukban már kisgyermekkorban deviáns, a társadalom többsége által is elfogadhatatlan, minták épülnek be személyiségükbe. Életükben gyakori a kudarcélmények sorozata, f képp a tanulmányaik során. Érzelmileg gyakran nehezen köt dnek hányatott életük miatt. A személyes kötödés során egyfajta érzelmi azonosulás is bekövetkezik a nevel vel, ami utána mintakövetésben is megnyilvánul. Ezért minden dolgozónak arra kell törekednie, hogy minden esetben személyisége példaérték legyen a gondozottak számára. Bizonyos hiányzó viselkedésmódokat, szociális készségeket - amelyek az alkalmazkodást szolgálják - gyakran modellek, viselkedésminták segítségével lehet pótolni. 9. Egyéni bánásmód elve: A nevelés során figyelembe vesszük a gyermek aktuális személyiségállapotát, meg ismerjük az újonnan bekerül gyermek addigi életét, és csak ezek tudatában építünk ki egy „induló” szabály és elvárás rendszert, amelyet a gyermek személyiségfejl désével párhuzamosan fejlesztünk tovább. Ugyan az alapvet szabályrendszernek minden gyermek számára a következetesség és egyenl ség elvének tiszteletben tartása miatt azonosnak kell lennie, mégis számítanunk kell arra, hogy a normakövet magatartás minden gyermek számára más-más szinten áll, hiszen korában másmás deviáns, a többségi társadalom számára elfogadhatatlan normákra szocializálódott. Tehát a kiinduló helyzetet feltárva építkezhetünk tovább. Fontos ennek a kiinduló helyzetnek a minél pontosabb feltárása, hogy a „kivételezést” elkerüljük, emellett az egyéni bánásmód elvét megvalósíthassuk. A „kivételezést” úgy is elkerülhetjük, hogy ezt az egyéni sajátosságokhoz igazodó bánásmódot mindenkinek megadjuk. Ha egyéni bánásmód elvében minden gyerek részesül, akkor nem irigykednek egymásra. 10. A boldogságra nevelés alapelve: Az el ekben vázolt nevelési alapelvek megvalósítását, át kell járnia az örömelvnek, ha – végs soron – a boldogságra akarunk nevelni. Örömök, pozitív élmények nélkül a nevelés félrecsúszik, eltorzul. Még akkor is kellenek az örömök, amikor az élet nehézségei miatt, nem mindig lehet felh tlenül örülni. Azonban, ha a nehézségekben is megtaláljuk a pozitívumot, akkor pont az örömök, az átélt ”boldogságok” fogják a gondozottakat átvinni az élet nehézségein. Többek között az örömök gyakori átélése szükséges ahhoz, hogy hatékony megküzd stratégiák épülhessenek ki a személyiségben. Az örömelv, az örömélmény megvalósítása a nevelésben elválaszthatatlan attól, hogy a nevel k alapvet en der s személyiséggel rendelkezzenek, szeressék nemes hivatásukat. A der s személyiség kialakítása és fenntartása alapvet en két dologtól függ: Az érzelmi intelligenciától és a szakmai személyiség karbantartásától, mely a fejlesztéséb l és a kiégés elleni védekezésb l áll. A kiégett dolgozó képtelen az örömelvet, a boldogságelvet képviselni a nevelésben! 11. Az érzelmek visszatükrözésének alapelve: A nevelés folyamatában nagyon fontos az érzelmek minél pontosabb visszatükrözése, mivel az elhanyagoló családokban ez a funkció súlyosan sérül, vagy hiányzik. Az érzelmek visszatükrözésével felismertetjük a gyermekkel az életvitelét akadályozó érzelmi gátakat és segítséget nyújthatunk ezek kreatív megoldásában. Fontos, hogy a nevel a 22

saját érzéseit is meg tudja fogalmazni szavakban, hiszen az érzelmekre adott reakciók példaérték ek. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kizárólag a racionalitás talaján neveljünk, hiszen a legtöbb gyermekünk érzelmi traumákat élt át, ezekre az észérvek egyszer en hatástalanok, vagy ami még rosszabb, látszateredmény születik, ami bennünket is megtéveszt, a személyiség mélyebb struktúráit azonban érintetlenül hagyja. Az érzelmek adekvát visszatükrözése ugyanakkor segít a személyiségfejl désben a reális önismeret kifejl désében. 12. A terápiás hatás megteremtésének és fenntartásának elve: Mivel traumatizált, elhanyagolt, bántalmazott, rosszul szocializált, szocializációs zavart mutató gyerekek, fiatalok nevelésér l van szó ezért elengedhetetlen a terápiás hatású nevelés-gondozás biztosítása. Ennek érdekében szükséges a biztonságot, a stabilitást, ugyanakkor a dinamikus fejl dést segít , elfogadó attit terápiás légkör megteremtése és fenntartása. Az el ekben vázolt alapelvek – többek között – mind ezt a célt szolgálják. A redukáció, a gyógyító nevelés során nem csak a reszocializáció, a társadalomba való visszavezetés, hanem az elmaradt szocializációs készségek pótlása, a visszamaradt szocializációs folyamatok felgyorsítása, szintre hozása is feladattá válik. Tehát nem csak az a probléma a gyermekotthoni nevelés során, hogy a bekerült gyerekek rosszul szocializálódtak, vagyis a többségi társadalom számára elfogadhatatlan normákat sajátítottak el, hanem az is, hogy sok fontos társadalmi norma ki sem alakult bennük, alapvel szocializációs készségek hiányoznak bel lük, rossz megküzd stratégiák épültek ki bennük, esetleg már részben fel is adták az életben való megküzdést, nehezen tudnak er feszítéseket tenni, ambivalensen viselkednek emberi kapcsolataikban. Ezeken hatékonyan változtatni csak terápiás hatású légkörben lehet. Ennek érdekében fontos a különböz hatások tudatos összehangolása, szerves egységként kezelése.

23

5 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ALAPKÉRDÉSEI:

A nevelésnek-gondozásnak legf képpen a gondozottak egészséges személyiségfejl dését kell segítenie, ezért ebben a fejezetben azokat a sajátos, a gyermekotthon személyiségfejleszt munkájában gyakran el forduló kérdéseket tárgyaljuk, amely mindegyik lakóegységben érvényesek, és alapját képezik intézményünk sajátos nevelési feladatainak. Fontosnak tartjuk eme sajátos kérdéseknek az elméleti hátterét is megvilágítani, hiszen így jobban értelmezhet k bizonyos jelenségek, folyamatok és így az ezzel kapcsolatos felmerül teend k is tudatosabban végezhet k. A személyiség az egyénen belüli pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus rendszere, amely az egyén jellegzetes viselkedés, gondolat és érzésmintáit hozza létre. A személyiség szervez dés ugyanakkor aktív folyamat, mely a lélek mellett elválaszthatatlanul köt dik a fizikai testhez is. A személyiség egyfajta mozgatórugó, ami segít meghatározni, hogy az egyén hogyan viszonyuljon a világhoz, ami egyben mintákban, ismétl désekben, állandóságban mutatkozik meg. A személyiség sokféleképpen - viselkedésben, gondolatokban és érzésekben - jelenik meg. A személyiség feln tt korra alakul ki, bár utána is egy életen át változik, egészséges esetben fejl dik. Gyermek és kamaszkorban nem személyiségr l, hanem személyiség fejl désr l beszélünk. Ebb l adódóan, tulajdonképpen a tudatos nevelés a személyiségfejlesztést szolgálja. A Gyermekotthonban különösen sajátos dolog a személyiségfejlesztés, mivel bántalmazott, elhanyagolt, traumatizált, érzelmileg sérült, rosszul, illetve hiányosan szocializálódott, rossz megküzd stratégiákkal rendelkez , sokszor ambivalensen köt gyermekekr l és kamaszokról van szó, ezért ezeknek a gyerekeknek a személyiség fejl dése az egészségeshez képest torzult. Tehát az esetükben személyiségfejl dés-korrekcióról, bizonyos szempontból terápiáról is szó van. Így intézményünkben a nevelés terápiás hatású. Ehhez a különböz nevel i hatásokat össze kell hangolni és tudatosan meg kell szervezni. Ez az összehangoltság eredményezheti a terápiás légkört, melynek legfontosabb tulajdonsága az elfogadás, a biztonság és a kiszámíthatóság, ugyanakkor a fejl dést segít dinanimizmus. Ebb l adódóan fontos, hogy ismerjük a gondozott „történetét”, mindazokat az el zményeket, melyek vele bekerülése el tt történtek, továbbá körülményeit, családja szociokulturális összetev it.

5.1 Reális önértékelés segítése: A személyiségfejl dést el segít nevelés-gondozás során kiindulópontnak azt tekintjük, hogy átérezzék a gondozottak, hogy k fontosak a nevel k-gondozók számára. Segítjük reális önértékelésük kialakulását, hogy felismerjék saját értékeiket, fejlesztésre szoruló gyenge pontjaikat, megváltoztatandó, elfogadhatatlan viselkedés mintázataikat. A bekerül gyerekek többségének énképe igen negatív, kifejezetten „rossz gyereknek” tartják magukat, b ntudatot éreznek amiatt, hogy gyermekotthonba kerültek, pedig err l nem k tehetnek. A gyakori náluk, hogy szüleikhez való kötödésük ambivalens volt, számukra kiszámíthatatlan módon közvetítették a „jó és rossz” értékrendet, és ezt ezek a gyerekek igen „rosszul” élték meg. A gyermeki énközpontú világképük alapján öntudatlanul is azt élték át, hogy ha a világ értem van, akkor az nem lehet rossz, ha mégis rossznak látom, akkor az csak miattam lehet, tehát én vagyok a „rossz”. A „rossz gyerek” énképüket csak sorozatos, éveken át folyó, apró „elég jó gyerek vagy!” meger sítéssel lehet fokozatosan megváltoztatni, úgy, 24

hogy a legapróbb jó értéket, jó cselekedett is észre vesszük bennük. Továbbá stabilitást, kiszámítható viszonyokat biztosítunk nekik, átlátható „jó és rossz” értékrendet közvetítünk feléjük. Ez egy kitartó türelmet igényl pedagógiai munka. Közben el kell viselni azt, hogy olyan játszmákat indítanak felénk folyamatosan, melyben kiprovokálni próbálják t lünk a „rossz gyerek” meger sítést, türelmünket próbára téve tovább „rosszalkodnak”, hogy mi ket továbbra is rossznak tartsuk. Ez az énkép alakult ki náluk, ez ad egyel re biztonságot nekik. A szül pótló nevel kt l–gondozóktól is tudattalanul ezt a hozzáállást várják el, ezért igyekeznek ezt kiprovokálni bel lük, hogy is így viszonyuljanak hozzájuk. (Projektív identifikáció jelensége: a gyermek a saját rossz aspektusát, többnyire negatív törekvéseit, mely kapcsolódik a benne él rossz képhez, kívülre a gondozóra-nevel re vetíti ki, a másikban ezt rossz érzésként kelti fel, és vele, mint küls rosszal bánik el, mint küls vel megküzd. A projektív identifikáció segítségével, mind a gyermekben él rossz tendencia, mind a kivetített küls tárgy így a gyermek kontrollja alá kerül.) Mindezért nagyon fontos a gondozás–nevelés kapcsán, hogy felénk indított játszmáikat felismerjük, ne menjünk bele, hanem kitartóan egy, „elég jó gyerek” énképet tükrözzünk vissza nekik. Ehhez nagyon fontos, hogy ne sért djünk meg, ha provokálnak, ha csúnyán, tiszteletlenül beszélnek. Helytelen viselkedésükre a nevelés szempontjából reagáljuk, megmutatva nekik egyben a helyes viselkedés módját is, ne pedig a sért döttség beszéljen bel lünk. Ha a sért döttség beszél bel lünk, nem pedig a pedagógiai szándék, akkor annál inkább provokál majd bennünket a gyermek, serdül . Munkájuk során, a projektív identifikáció jelenségének, és az indulatáttételeknek a felismerése és tudatosítása azért is fontos a nevel k–gondozók részér l, hogy ezzel saját szakmai személyiségüket is védjék a kiégés ellen. Fontos továbbá a kell önismeret és a szupervízió is, hogy el tudják különíteni a gondozottak rájuk kivetített pszichés tartalmait a saját eredet pszichés késztetéseikt l, hogy ezek ne keveredjenek össze a gondozottak felé közvetített válaszokban a nevelés során. Másszóval, a gondozottak késztetéseire reagáljanak adekvátan, ne saját igényeiket éljék ki rajtuk, vagy várják el t lük .

5.2 Énérzetek fejlesztése: Énérzetek fejl désének el segítése is fontos feladat. Ezek a korai csecsem korban alakulnak ki, de egy egész életen át velünk maradnak, fejl dnek, er södnek, vagy éppen elakadnak, illetve fejl désükben visszamaradnak. Bekerül gyermekeink többségét már csecsem korukban elhanyagolták, ezért is tartjuk fontosnak, hogy az érzelmi nevelésben ez a terület is kell hangsúlyt kapjon intézményünkben. A szelf - mag érzet kialakulása a 2 - 6. hónapra tehet a csecsem életében. A szelf mag érzete négy tapasztalaton, a szelf - m ködés, a szelf - koherencia, a szelf - történet és az affektív szelf tapasztalatán alapul, mely élményintegráció eredménye. A szelf – m ködés a hatóer élménye, vagyis amikor az egyén azt éli át, hogy saját cselekedeteinek maga a szerz je, amely nélkül nem létezne a küls és a bels történések feletti kontroll élménye, azaz aktivitásunkat nem éreznénk sajátunknak. Ennek sérülése, vagy fejl désének elmaradása a kés bbiekben akaratgyengeséghez vezet. Az ilyen gondozottak fejl désénél fontos, hogy lehet séget adjunk nekik, hogy átélhessék valaminek a megteremtése, alkotása örömét. Fontos, hogy pozitívan meger sítsük ebben ket, hogy átéljék a sikerélményt. Ezek a problémák f ként a tanulásban, a szorgalom terén jelentkeznek. A szelf – koherencia az egység élménye, melynek során az egyén szervesen összefügg fizikai egésznek éli át magát, amely küls határral és az egységes cselekvés bels középpontjával rendelkezik, amely nélkül a testélmény töredékes lenne. Vagyis önmagunk határainak és bels lelki középpontunknak az együtt való érzékelése. Gyermekeink között el fordul, komoly testképzavarral rendelkeznek, nem érzékelik kell en saját testük, és lelki 25

értelembe vett énjük határait. Ezen segíteni mozgásfejleszt foglalkozásokkal, sporttal lehet. Gyermekeink személyisége sokszor a szétesettség, szétszórtság állapotát mutatja, melynek megváltozásában segít a biztonságot, a stabilitást adó légkör, a strukturált térid keretekbe történ beszabályozás, ami el segítheti az énstruktúrák kifejl dését, stabilizálódását. Fontos az énhatárok er sítése, fejlesztése a személyiségfejl dés folyamatán keresztül. A szelf – történet, az én folytonosságának, történetiségének átélése, azaz, hogy változunk, történnek velünk a dolgok, mégis ugyanazok maradunk. Az intézetben él gyermekek korábban sokat hányódtak, hiányoznak életükb l a családi legendák, történetek, sokszor zavarosan, a realitástól eltér módon emlékeznek a velük kapcsolatos történésekre. Ezen a téren sokat segíthet a különböz életkorban készült fényképek albumba rendezése. Szintén a különböz id pontokban a Gyermekotthon életér l, ünnepeir l készült videofelvételek – melyen is látható, hogyan mozog, beszél, stb. – újra és újra történ megnézése. Az szelf - affektivitás érzése nem a kiváltó tárgyhoz, hanem az énhez kapcsolódik, amely nélkül hiányozna az életöröm átélése. Vagyis átéljük az érzelmek bels mintázatú min ségeit, amelyek együtt járnak más szelf élményekkel. Itt a korrigáló nevelésben a boldogságra nevelés kerül a középpontba: a közös élményekhez társuló örömök újra és újra való átélésének megteremtése igenfontos feladat a nevel k, gondozók számára. Ebben segíthetnek a szabadid s programok, táborozások, közös együttmunkálkodások, közösen elért sikerek stb. A szelf szubjektivitás 7. hónaptól jelenik meg és 15. hónapig er teljesen formálódik. Ebben a szakaszban a csecsem felfedezi, hogy és a „másik” eltér szubjektív élményel, világgal, tapasztalattal, figyelemmel, szándékkal és érzelmi állapottal rendelkezik, de ezt meg tudják osztani egymással. A szubjektív szelf - érzet az anya úgynevezett „affektív, érzelmi ráhangolódása” során alakul ki. A ráhangolódás egy nem tudatos folyamat, és ezen tapasztalat megformálása egy különösebb jelentéssel nem bíró kifejezésben, egy mozdulatban, egy sóhajban, egy elhajlásban, egy hangban, stb, nyilvánul meg. Az interszubjektivitás terén különösen sérültek, elhanyagoltak gyermekeink hányatott anya - gyermek kapcsolatai, érzelmi elhanyagolásuk miatt. Nemcsak saját érzéseikkel nincsenek tisztában, hanem képtelen mások érzéseibe is beleélni magukat. Ha valamilyen durva, agresszív dolgot tesznek pl.: trágár beszéd, nem érzik át, hogy ezzel másokat megbántanak. Az interszubjektívitásban énérzetünk átélése, illetve saját énérzetünk a másik ember énjét l való megkülönböztetése együtt fejl dik az interszubjektív kapcsolatban, a másikkal közösen létrehozott interszubjektív térben. A pedagógiai alapelvekben szóló részben már vázolt személyes köt dés sokat segíthet az elmaradt interszubjektivitás fejl désében. Szintén az alapelvek között soroltuk fel, az érzelmek visszatükrözésének elvét. A gyermekre történ érzelmi ráhangolódás mellett, nagyon fontos, hogy a nevel a saját érzéseit meg tudja mutatni, meg tudja osztani a gyermekkel, fiatallal. A nevelés folyamatában nagyon fontos az érzelmek minél pontosabb visszatükrözése, mivel az elhanyagoló családokban ez a funkció súlyosan sérül, vagy hiányzik. Az interszubjektivitás széls séges formáival is találkozunk gyermekotthonunkban. Ez egyrészt egyfajta kozmikus magányosság és izoláció, üresség érzés, másrészt, mint pszichikus transzparencia, átlátszóságként jelenhet meg. A kamasz gyerekek életkori sajátosságként gyakran megérnek magányosságot, azonban ez nálunk, gyakran széls séges formában jelentkezik és szuicid formákhoz társul. Amennyiben ilyen depresszív epizódot érzékelünk valamelyik gondozottunknál, különösen odafigyelünk rá, ventilálással, kibeszéléssel átsegítjük a nehéz helyzeten, ha szükséges, pszichológus segítségét is igénybe vesszük, nehogy egy aktuális szuicid kísérlet végzetessé váljon, az ilyen állapotban lév kamaszt nem szabad magára hagyni. A lelki átlátszóság, a lebegés, a felszínes mindenkihez való köt dés – amely nem jelent valódi köt dést – a közösségbe való kóros mérték feloldódás, az egyéniség feladása is

26

igen veszélyes állapot, hiszen az ilyen fiatal gyakran válik sodródóvá, csúszik bele devianciákba. Itt is a személyes köt dés kiépítése segíthet. A hamis szelf jelenségével is gyakran találkozhatunk a gyerekek, fiatalok között amikor, a valódi énérzetek gyengén fejlettek, de a szocializáció során mégis kialakul valamiféle álarc, látszat érzelmi alkalmazkodás, hamisszelf. F képp ezt a jelenséget azoknál a kamaszoknál figyelhetjük meg, akik a csecsem otthonokban huzamosabb ideig éltek és személyes köt dés hiányában a hospitalizáció jelensége, intézményi ártalma alakult ki bennük. Az ilyen zavart személyiségfejl dés fiatalok a saját és a másik ember énjei közötti határokat csak alig érzékelik, másokat saját énjük részeként élik meg. Az ilyen kamaszoknál jellegzetes viselkedés, hogy mindenkit igyekeznek manipulálni, a körülöttük él feln tteket és gyerekeket összeugrasztani, ket kijátszani. Fontos, hogy érzelmi csapdájukat felismerjük, a feln ttek közötti szoros és jó együttm ködéssel kivéthet az összeugrasztás, a kijátszás és a manipuláció. Nagyon fontos, hogy az ilyen gyerekre ne sért djünk meg, hanem minden nehézség ellenére próbáljunk meg velük is egyfajta kölcsönös interszubjektív kapcsolatot kiépíteni, melyben megtapasztalhatja saját és mások érzéseit. Próbáljuk meg a valóságos, reális viszonyokat feléjük közvetíteni.

5.3 A kamaszkorú növendékek személyiségfejl désének segítése: A kamaszkorú növendékek személyiségfejl désének segítése sajátos ismereteket igényel. A serdül már nem gyerek, de még nem is feln tt. Személyisége a korábbi állapothoz képest fellazult, labilis. Identitás, önazonosság keresése során átdolgozza mindazokat az azonosulási modelleket, melyet korábban kapott, magáévá teszi, vagy éppen elutasítja, vagy más lehet ségeket keres. A szereppróbálgatások korát éli. Értékrendszerében elég széls séges többnyire fehéren-feketén látja a világot, ugyanakkor környezetével szemben nagyon kritikus. Er s önállósodási törekvései vannak. A kisgyermekkori teljesség élmény fokozatosan részlegessé válik a szocializáció során. A serdül mintha újra össze akarná rakni a benne él szétesett, részekre hullott világot. Világképét valamiféle teljeség élmény felé igyekszik alakítani, át akarja újból fogni, érezni a mindeneket. Ezért, mint vertikálisan, mint horizontálisan felfedez utakra indul, szinte mindent ki akar próbálni, meg akar tapasztalni „jót” is, „rosszat” is. („Pokolra kell annak menni, aki dudás akar lenni”). A megtapasztalások csak akkor fognak egy teljesség érzetét nyújtó világképpé összeállni, ha azokat integrálni és szimbolikus formában beépíteni tudja a személyiségébe. Ellenkez esetben csak örök keres , próbálgató, vagyis éretlen személyiség marad. Fel kell fedeznie a világot, hogy megtalálja azután a helyét. A teljesség legalább szimbolikus élménye pedig, azért kell azután a feln tt személyiségnek, hogy lehessen valami egészhez viszonyítani, hogy ne vesszen el a részletekben, a világ útveszt iben. Az önállósodás, a kortárs csoportok keresése mellett, továbbra is igénye van arra, hogy a feln ttekkel megbeszélhesse problémáit, megértést, támogatást kapjon t lük. Fontos, hogy a felfedezéseit, akár a megélt deviáns megtapasztalásait is meg tudja osztani a feln ttekkel bizalmas beszélgetésekben, velük megbeszélhesse problémáit, megértést, támogatás kapjon lük. Csak így tudja feldolgozni, integrálni személyiségében az átélt élményeket. A másik fontos feladat, hogy valamiféle hálót, biztonságot adjunk a „világ felfedezése” során. A világ felfedezése különösen sok veszélyt, devianciát rejteget, amelyben könnyen lehet a kamasz sodródó áldozat. Viszont eltiltani ezekt l a dolgoktól nem lehet, hiszen akkor titokban próbálgatja ki, vagy elszökik. Amennyire csak lehetséges, keretek közé kell ezeket illeszteni, illetve háttér szervezéssel, nyomon követéssel, indirekt módszerekkel csökkenteni kell a veszélyek mértékét. Ha titkolózik, bizalmatlan a feln ttekkel, akkor nem fog megnyílni és 27

nem tudjuk feldolgoztatni, integrálni a megélt tapasztalatot. Nagyon fontos a követelmények támasztása mellett a bizalmi légkör fenntartása is, hiszen krízishelyzetekben csak így tudunk támaszuk lenni, így tudjuk a kríziseken átsegíteni. A kamasz bár tudja a veszélyeket, de mégis belemegy „velem baj úgysem történhet, csak másokkal” megtéveszt életérzése miatt.

5.4 A serdül krízishelyzetének felismerése, kezelése: A rohamos változásokkal, válságokkal, önértékelési zavarokkal birkózó serdül könnyen kerülhet - akár kisebb kudarcok hatására is - krízisbe. Az intenzív fejl déssel járó életszakaszok sajátossága a konfliktusok t résének labilissá válása és az érzékenység fokozódása. Az érzelmi viharok meggondolatlan cselekedeteket provokálhatnak a sérülékenyebb kamaszoknál. Néha egészen súlyos módon, az élet teljes elutasításában, öngyilkossági kísérletek formájában is jelentkezhet a válság. Az egészséges lelk ember is kerülhet az élet viszontagságai folyamán olyan megterhel , nehéz helyzetbe, mellyel nem tud megbirkózni, krízisbe kerül. A személyiség er i védekeznek, de ha energiái kimerülnek, az egyensúly elvész és átmenetileg kóros tünetek léphetnek fel. A krízisben észlelt tünetek - a krízisreakció megnyilvánulásai - lehetnek lelkiek - szorongás, lehangoltság, izgatottság - vagy testiek, illetve testiek is - szívpanaszok, gyomorbélpanaszok, remegés, izzadás stb. A serdül krízishelyzetének felismerése terén különösen nagy feladat hárul a nevel kre, gyermekfelügyel kre, mivel k vannak a gyerekekkel nap, mint nap. Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a serdül k viselkedés változására, hangulat váltásaira, vegyük komolyan testi panaszaikat. Ha valamilyen felt változást érzékelünk, érdekl djünk érzéseikr l, milyen gondok nyomasztják, ne hagyjuk magukra problémáikkal, gondjaikkal. Sokat segít ilyenkor a feszít gondok kibeszélése, megosztása másokkal.

5.5 A krízisproblémaként felmerül öngyilkosság megel zése: A krízisproblémával kapcsolatosan szoktak beszélni az öngyilkosság kérdésér l, ami sajnos igen gyakori serdül k körében a gyermekotthonok életében. Az önpusztító törekvések jelennek meg az ilyen megoldhatatlannak látszó helyzetben, s ekkor választhatja a kamasz ezt a végzetes utat. Az öngyilkosság - a külvilági látszat ellenére - legtöbbször nem történik váratlanul. Története és el zménye van. Az öngyilkos tulajdonképpen a külvilág elleni agresszióját maga ellen fordítja. Az öngyilkos a depresszió dinamikájának megfelel en önmagát vádolja, b ntudata van, s ennek nyomán el akarja magát pusztítani. Természetesen a legkülönfélébb kudarcélmények, tárgyvesztések, stb. mind hozzájárulhatnak a végzetes tetthez, az élet eldobásához. Az öngyilkosság kiváltásában nem feledkezhetünk meg a divat, a modell, a családi minta szerepér l sem. Különbséget teszünk halálhoz vezet öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet (paraszuicidium) között (bár mindkett közös t l fakad). A legtöbb öngyilkossági kísérletet gyógyszerrel követik el a serdül k. Sokszor a véletlenen is múlik, hogy túléli-e tettét az elkövet . Ha idejében rátalálnak, akkor esetleg megmenthetik. Ezért rendkívül fontos, hogy a nevel k-gondozók korán felismerjék az öngyilkosjelölteket. A tapasztalatok szerint az öngyilkosságot megkísérl k 30-60 %-a megismétli tettét. A falcolás (csuklón ejtett sebek), önkez leg el idézett testi-fizikai destruktív aktusok is sajátos kísérletnek számítanak, amelyeknek nem feltétlenül célja a halál, az élet befejezése, azonban mint szuicid veszélyre oda figyel a gondozó-nevel gárda. 28

A szuicidium három szakaszban fejl dik ki: - Az els ben a felmerül problémákkal, konfliktusokkal szemben megjelennek kiútként a különféle önpusztító gondolatok, megoldások. - A másodikban a szuicid és az önfenntartó tendenciák között harc zajlik. Ezt ambivalens érzelmi állapot jellemzi. Ekkor szokták kifejezni a halálra való készséget, az öngyilkossági szándékot. Az ilyenkor történ jelzéseket, mint segélykérést foghatjuk fel. - A harmadik szakaszban történik az elhatározás, jellemzi ezt a "vihar el tti csend". Természetesen a három periódus személyiségt l, függ en különböz tempóban zajlik le. Az öngyilkosságok sok közös jelenséget tartalmaznak, de sok egyéni tényez szöv dik a háttérben. A szándék felismerésében segítségünkre van a fent említett rizikótényez k mellett: 1. Sajátos besz külés, mely els sorban érzelmi jelleg , pl. akinek azel tt örömet okozott sok minden az ilyenkor már ezekre nem figyel. Kedvelt személyeivel és dolgaival kapcsolata meglazul, illetve megszakad. 2. Maga ellen fordított agresszió. 3. Öngyilkossági fantáziák. Elképzeli magát a ravatalon, a temetésen stb. Mint már korábban utalás történt rá, a kamasz gyerekeknél széls séges formában jelentkezhet a magányosság, a magára hagyottság érzet, hirtelen nem tud mit kezdeni aktuális kudarcaival, konfliktusival, ez gyakran nálunk szuicid formához vezet. Amennyiben ilyen depresszív epizódot érzékelünk gondozottunknál, különösen oda kell figyelni ventilálással, kibeszéléssel át kell segíteni a nehéz helyzeten, ha szükséges pszichológus segítséget is igénybe kell venni, nehogy egy aktuális szuicid kísérlet végzetessé váljon, az ilyen állapotban lév kamaszt nem szabad magára hagyni!

5.6 Gyászfeldolgozás, a gyászmunka el segítése: A krízisproblémák egyik legfontosabb faja: a gyászreakció. Általánosan minden gyermek esetében beszélhetünk tárgyvesztésr l, kerüljön be akár családi, akár egy másik intézményi környezetb l, hisz egy számára fontos személyt, instrumentális környezetet, megszokott életmódot elveszít. Gyakori tudattalan mozgató a feldolgozatlan gyász, veszteségélmény. Sokan árvaként, félárvaként kerülnek be az intézményünkbe, szüleiket sokszor igen tragikus körülmények között vesztették el, amelyeket átéltek. De az elhanyagoló, gyermekével nem tör szül i attit d is a gyászhoz hasonló veszteség élményként jelentkezik. A gyászreakció négy szakaszban zajlik: A kezdeti sokk állapotában a megrázkódtatást követ sajátos gátoltság, bels némaság érvényesül. A veszteséget az egyén sokszor nem is képes tudomásul venni. A tény azonban a második szakaszban fokozatosan tudatossá válik, a harmadik szakaszban megindul a restitúció (a gyógyulás) és a negyedikben az oldódás. Típusos gyászreakcióban - mely akár 3-6 hónapig is eltarthat - a kezdeti bels némaság, sajátos zárlat, kongó üresség, szinte ijeszt . Étvágytalansággal, álmatlansággal, szorongásos rohamokkal járhat, lehangoltság kíséretében. Az elvesztést kezdetben tagadja a gyászoló, mintha az elhalt tovább élne. Zajokat hall, mintha az „ hangja” lenne. Gyakran álmodik az eltávozottról. Szorongásaiban is jelentkezhetnek az ún. „azonosítási jelenségek”, és félhet attól, hogy t is az a baj éri, ami hozzátartozóját. A különösen fontosak a felmerül vádak, gyermek haragot is érezhetnek elhunyt szüleik irányában, miért hagyták ket magukra. Mint feln tteknél, mint gyerekeknél önvádak is megjelenhetnek. Például valamilyen mulasztással marasztalja el magát. A gyerekek, életkori sajátosságukból adódóan, különösen hajlamosak rá, hogy vétkesnek tartsák magukat szül jük, nagyszül jük halálában. 29

Másokat is vádolhatnak, vétkeseket kereshetnek a feldolgozatlan gyászmunka során. Olyan is el fordul, hogy a többi gyászoló feln tt családtag, ilyen jelleg vádjait a gyermek magára veszi, vele azonosul, és a b ntudattól gyötr dik, mely pszichés energiáit teljesen lekötik, nem bír odafigyelni a tanulásra, tanulmányi eredményei rohamosan romlanak. Sokat segíthetünk ilyenkor a Gyermekotthonban, ha idejében felismerjük a jelenséget, és támaszt nyújtunk a gyász feldolgozásában. A gyors felismerés alapja a szakemberek együttm ködése, kölcsönös tájékoztatása, az elejtett mondatokból, megnyilvánulásokból a teljes kép összerakása. A típusos gyászreakciókon kívül ismert annak krónikus válfaja is, mely tartalmában és intenzitásában súlyosabb: a gátolt, illetve késleltetett forma. Az ilyen "gyász nélküli gyászreakció" az érzelmek elfojtásával, hiányával jár. Ez a jelenség gondozottainknál is el fordul, a veszteség az elfojtás ellenére azonban, kerül úton passzivitásban, érdektelenségben a jöv iránt, „nekem már úgyis mindegy” életérzésében mégis megnyilvánul. A gyász, a veszteség feldolgozásában els sorban a pszichológus munkája tud segíteni, azonban összehangolt hatásként a nevel k, gyermekfelügyel knek is részt kell venni a folyamatban. Az összehangolásnak, a közös szemlélet kialakításának, a teend k megbeszélésének fóruma a tímmunkán alapuló esetmegbeszél .

5.7 Konfliktuskezelés: A konfliktus kezelési technikák gyerekkel való megtanítása, konfliktust képesség er sítése, indulatkezelés tanítása, önkontrol kialakítása elengedhetetlen feladat a gyermekotthoni nevelés során, mivel éppen ezeken a területeken vannak nagy hiányosságai a növendékeknek, gyakran a családból bekerülve már elfogadhatatlan viselkedésminták épültek be a személyiségbe. Hogyan birkózunk meg a gyermeki és serdül i haraggal: A gyerekek akkor haragszanak, amikor megrendül az éntudatuk és a saját erejükbe, és biztonságukba vetett hitük. Akkor haragszanak, amikor cserbenhagyják ket azok az emberek, akikben megbíznak. De a körülöttük él feln ttek számára nem maga a harag okozza a problémát. A haragból ered viselkedés teszi nehézzé életünket. Módszerként itt olyan stratégiákról lesz szó, amelyek a harag eredetének ismerete nélkül is használhatók. A kimutatott harag: Amikor olyan gyerekeket, kamaszokat látunk a Gyermekotthonban, akik tajtékzó dühvel fordulnak szembe velünk, tudnunk kell, hogy a környezetükben történt valami, ami kiváltotta ezt a reakciót. Talán az otthoni, iskolai sérelmeiket vetítik ki ránk. Talán nevetségessé tettük, vagy zavarba hoztuk ket. Talán a barátaik gyötörték ket, vagy a tanulás okozott frusztrációt. Bármi is az oka, kiborultak. Mit tehetünk? El ször is, és ez a legfontosabb, ne hagyjuk elszabadulni saját haragunkat, ne csússzunk bele annak a dühös hatéves gyereknek a szerepébe, kinek néha érezzük magunkat. Néhány tanács: - Összpontosítsuk energiánkat - Az agresszivitás elkerülése érdekében beszéljünk halkabban - Törekedjünk olyan helyzetre, amelyben mindkét fél „nyertes” lesz. Mondjunk valami ilyesmit: „H ha, te aztán igazán mérges vagy. Megteheted, hogy…. Amíg meg nem nyugszol.” Felajánlhatjuk, hogy menjen ki egy kicsit, sétáljon el a folyosó végéig és vissza, vagy maradjon, de csak magában dühöngjön. Stb. - Higgyünk magukban és rizzük meg személyes méltóságunkat. Higgyünk a gyerekekben és a személyes méltóságuk iránt érzékükben. 30

-

Keressünk valami pozitívumot, amivel fogadhatjuk a gyereket, amikor megnyugodott. (Például „Tetszett nekem, ahogyan…”) - Értessük meg a gyerekkel, hogy a haragot elfogadjuk, de a viselkedést nem. (Megértem, hogy haragszol, de így nem viselkedünk!) - Ismertessük meg a gyereket a harag kifejezésének alternatív módjaival: tépjen darabokra egy újságot, gy rjön össze papírt. Rugdosson egy párnát vagy egy konzervdobozt, fussa körül az épületet, teniszüt vel püfölje az ágyat, ordítson a zuhany alatt, írjon, rajzoljon, gyúrjon agyagot stb. - Beszéljünk nyíltan a haragról egyénileg is, és a csoport közösségben is. Mi a harag? Mi dühít fel bennünket? Hogyan kezeljük? Honnan tudják az emberek, hogy mérgesek vagyunk? - Szerepjátékkal próbáljuk meg kifejezni a haragot Fontos a lehet leggyorsabban négyszemközt maradni a gyerekkel. A gyerekek, serdül k sokkal hamarabb megnyugszanak, ha nem kell konfrontálódniuk azzal, hogy társaik bámulják ket és megjegyzéseket tesznek rájuk. A ventilálás, kibeszéltetés igenkor is sokat segíthet az indulat levezetésében, és így a konfliktus okát is megtudhatjuk.

5.8 Önismeret fejlesztése: Az önismeret fejlesztése a küls társas visszatükrözés segítségével, mint egyéni, mint csoportos formában nevelés fontos területe. Különösen a lakóegységekben végzett csoportos viselkedésterápia lehet hatékony módszer. A viselkedésterápia lényege, hogy az emberi problémák dönt többsége hibásan tanult viselkedésekben nyilvánul meg. A viselkedésterápia számos érdekes technikát dolgozott ki arra, hogyan lehet módosítani ezeket a hibás viselkedéseket. A lakóegységekben végzett csoportos viselkedésterápia során, minden nap, a feln tt vezetésével a gyerekek összeülnek és megbeszélik, hogyan sikerült egyénenként arra a hétre kit zött egyetlen viselkedésformán változtatni, (pl. káromkodás.)

5.9 Jöv kép kialakítása: A gyermekotthonba bekerült gyerekek jöv képe teljesen bizonytalan, egyfajta, csak a jelenre koncentráló „lebegés” állapotában vannak, a reális jöv kép kialakítása gyermekotthoni nevelés feladata. Ehhez már fejlettebb önismeretre, a lehet ségek reálisabb felismerésére van szükség, így ezeket is fejleszteni kell párhuzamosan. Ehhez perspektívákat, lehet ségeket ismertetünk meg növendékeinkkel. A jöv a múltban gyökerezik, ezért fontos, hogy minél többet tudjon családjáról, származásáról, gyökereir l, múltjáról, ebben is segítséget nyújtunk.

5.10 A tanulásban akadályozottak személyiségfejl désének eltér sajátosságai: A tanulásban akadályozott gyerekek, fiatalok integrált nevelése-gondozása során figyelembe vesszük az eltér személyiségfejl dési sajátosságokat. A tanulásban akadályozott gyerekek, fiatalok késleltetési képessége igen gyenge, ahogy megkívánnak valamit mindjárt meg akarják 31

szerezni és ez sok konfliktus forrása lehet a velük együtt él normál értelmi képesség gyerekekkel. Gyakorlással azonban az ösztön kielégítés késleltetése, a türelmesség fejleszthet náluk. Továbbá, ha nem látnak át, nem értenek egy helyzetet könnyen dühbe gurulnak, agresszívek lesznek. Belátóképességük, realitásérzékük kicsi. Szinte csak a közvetlen empirikus, gyakorlati megtapasztalást értik, a gondolkodás konkrét, még nincs, vagy fejletlen az elvont gondolkodás. Ezt a sajátosságot mindenképpen figyelembe vesszük integrált nevelésük során. A direkt szocializációs tanulásra kell helyezni a hangsúlyt, egy-egy szocializációs viselkedési forma megértésében, rögzítésében sokat segíthet, ha eljátszatjuk velük a konkrét szituációt. Fontos, hogy átéljenek helyzeteket, mivel, ha csak elmagyarázni próbáljuk meg nekik, azt úgysem fogják megérteni. Személyiségfejlesztésük, nevelésük-gondozásuk során sok türelemre van szükség, ugyanakkor az együttnevelés során a többi gondozottban fel kell ébreszteni irányukban a szolidalítást, a megértést. Habilitáció-rehabilitáció nevelési folyamatában, a sérült személyiség fejlesztése egységes, komplex folyamatként értelmezhet , melyben az ismeretek nyújtása, a különböz képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, együtt történik a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, a ki sem alakultak szisztematikus kiépítése, a további (következményes, másodlagos) sérülések megel zése, az egész személyiség egyensúlyba hozása, a fokozatos önálló életvezetés kialakítása. Mindez a társadalmi integráció biztosítása érdekében történik. - A habilitáció hiányzó szocializációs késségek szisztematikus kiépítését, megtanítását, kifejlesztését jelenti: pl. udvariassági formák hiányosságai, étkezési formák hiányosságai, ágyak megvetése, ágynem k használata, id és pénz beosztás, stb. - A rehabilitáció rosszul szocializált viselkedésformák korrigálását, társadalmi normák újratanulását jelenti: pl. mások tulajdonának tiszteletben tartása, önkontrol fejlesztése az agresszivitás-indulatkezelés terén, az iskolakerüléshez-csavargáshoz hozzászokott életvezetés megszüntetése, stb.

5.11 Egyéni beszélgetések módszere: Egyik legfontosabb módszer a nevelésben az egyéni beszélgetések. Ez szólhat a napi problémákról, de lehet életútfeltáró beszélgetés is. Rendkívül fontos bekerülése után mihamarább el történetének a megismerése, hiszen csak ennek fényében lehet megérteni esetleges bántalmazottsága, elhanyagoltsága, traumatizáltsága, rosszul, illetve hiányosan szocializálódottsága és köt dési zavarai hátterében lév okokat, csak ennek ismeretében lehet nevelését tudatosan megtervezni, végezni. A gyerekek, a kamaszok többsége igen hamar megnyílik. Már akár az els beszélgetés alkalmával is megnyílnak, ha azt érzékelik, hogy k, az problémáik, életútjuk fontos a feln ttnek, akik kell empátiával, átérz módon, szinte érdekl déssel figyelnek rá, megértik, elfogadják ket. Ekkor szívesen beszélnek életükr l, érzéseikr l, átéléseikr l. Ez az els kapcsolatfelvétel lehet egyben a kölcsönös bizalom megalapozásának kezdete is, a köt dés kiépítésének. Ilyenkor a nevel k - gondozók nagyon hasznos információkhoz juthatnak hozzá. Nem az a fontos, hogy a gyerek mindenben a reálisat mondja el, hanem az, hogy hogy emlékszik vissza szubjektuma sz jén keresztül, hogy élte át a dolgokat. A gyerek, kamasz megismerését, életútjának feltárását nagymértékben segíti, ha már bekerülése el tt tájékozódunk a hozzáférhet iratanyagból, információkat gy jtünk a gyermekekr l és a családdal már régebb óta foglalkozó személyekt l, és a gyermek hozzátartozóitól. A kés bbi nevelési célzatú egyéni lelki beszélgetések bizalmi légkörének fenntartásához elengedhetetlen a kapcsolat megszilárdítása. Annak figyelése, mit bír el ez a 32

kapcsolat, hogy egyensúlya ne boruljon fel a nevelés során, kés bb elengedhetetlen követelmények, elvárások rendszerében, a szabályok, keretek, normák elfogadtatása terén. Ehhez sok türelem és empátia kell, figyelembe véve a különböz gyerekek eltér sajátosságait. Ehhez néhány a gyakorlatban is bevált segít szempont: - Kapcsolatteremtés, szinte, nyitott szemkontaktus. - A nevel próbáljon meg mindenre reagálni, amit a gyerek jelez. - Abból építkezzen a kés bbiekben, ami ezekb l különösen fontos, és lényeges. - A közös tevékenység, a közös élmény er síti a kapcsolatot. (Közös takarítás, f zés, kirándulás.) - Az örömelv és a boldogságra nevelés szem el tt tartása. - A pillanat intimitására odafigyelés, különösen, ha egy-egy pillanat id nként felforrósodik érzelmekkel telít dik. Ezt a pillanatot észre kell venni és adekvátan kezelni kell, hiszen a kés bbiekben ezekre a pillanatokra lehet építeni. - Négyszemközt, a reakciók figyelése, mennyit bír el a kapcsolat. - Fontos, hogy ne zavarják meg a beszélgetést. - Az én er sítése. - Az egyéni beszélgetéskor mindig meg kell említeni a pozitív tulajdonságait a gyereknek. - Reális megoldások közös keresése. - Közösen alakítunk ki egy szabályt, amit a gyermek elfogad. El bb alacsonyabb szint szabályok, kés bb magasabb szint ek kiépítése, elfogadtatása. - A nevel önmaga számára tudatosítsa, melyek azok a tabutémák, amit nem szívesen kérdez meg, mert nem a gyermek, a fiatal, hanem a maga számára szorongattató. Ezt tudatossággal le kell gy zni magukban, hiszen a nevelés értékében nem lehetnek megkerülend tabutémák, hiszen akkor vakfoltok maradhatnak a gyermek, a kamasz megismerésében.

5.12 Egyéni sikerhez juttatás: A gyermekeknek a családi élet kudarcain kívül az iskolai élet kudarcaiból is kijut. Nem érzik magukat jól a b rükben, mert általában alul teljesítenek, önmaguk és környezetük elvárása szerint is. Els dleges feladatunk tehát megkeresni minden hozzánk került gyermek er sségeit, legyenek azok a tanulás, a házi munka, vagy bármely más területe az életnek, és ezeket er sítjük azután. Tudatosan, a gyermek ismerete alapján, a gyermek számára olyan követelményszintet állítunk fel, melyet saját er feszítései árán teljesíteni képes. Gyengeségét így tudjuk er síteni, hiszen a sikerélmény er t ad, és energiát a további munkára.

5.13 Csoportgy lések személyiségfejleszt módszerei: A lakóegységek életéhez hozzátartoznak a csoportgy lések, melyen az ott él 12 f s gyermekközösség az ott dolgozó nevel kkel-gondozókkal közösen megbeszélést tart. Ilyenkor mód nyílik a közös problémák megbeszélésére, a lakóegység életével kapcsolatos kérdések megvitatására, magatartásproblémák, konfliktusok kezelésére, önismereti nevelésre a gyermek-kamasz közösség „által tartott tükör” segítségével, csoportos viselkedés terápiára. A község ereje is igen er teljesen hat az egyén személyiségfejl désére. Asszertív gyakorlatok alkalmazásával, lehet sség van bizonyos – a közösség vizsgálatának tárgyává tett – szituációk eljátszására, a dramatizálással történ modellezésre, utána a látott tapasztalatok megbeszélésére, feldolgozására. 33

6 A GONDOZOTTAK NEVELÉSÉNEK, GONDOZÁSÁNAK, SZEMÉLYISÉGKORREKCIÓJÁNAK, TANULÁSSEGÍTSÉGÉNEK MÓDSZEREI, CSALÁD ÉS SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ÁPOLÁSA, NAPI ÉLETGYAKORLAT LAKÓEGYSÉGENKÉNT

6.1 Gyermekotthoni lakóegységek 6.1.1 gondozottak befogadása, integrálása az intézményben: A Gyermekotthon vezetését a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat tájékoztatja új gyerek várható érkezésér l a Gyermekotthoni részlegbe. Amennyiben szinte teljes a kihasználtság, úgy a szükség dönt, oda kerül a gyermek, ahol éppen hely van. Ilyen helyzet szerencsére ritkán adódik, így lehet ség van mérlegelni, hogy melyik lakóegység lenne a gyermek számára a legjobb. A döntést a leend gyám, az igazgató hozza. Azonban mérlegelésében figyelembe veszi a Szakszolgálat tájékoztatását a gyermek körülményeir l, lelki állapotáról, kikéri a szakmai vezet igazgatóhelyettes és a lakóegységvezet k véleményét. Ha a gyermek átmeneti gondozottként az Átmeneti Otthonban tartózkodik, akkor kikéri a növendék véleményét, melyik csoportba szeretne kerülni, mivel átmeneti gondozása alatt megismerte az itt dolgozó feln tteket és a csoportokban él gyerekeket. Az elhelyezési értekezletre a gyámon kívül az új lakóegységvezet is eljön, ahol megismeri a gyermeket, szüleit, hozzátartozóit, körülményeit. Az elhelyezési értekezleten kapott családgondozói véleményt, mely tartalmazza a pszichológus, családsegít véleményét a csoportvezet nevel eljutatja a csoportban dolgozó gyermekfelügyel knek, hogy k is tájékoztatást kapjanak az új gyermekr l. A gyermek megérkezik a gyermekotthonba, a nevel csoportgy lést hív össze, ahol az új gyerek bemutatkozik a régi gyerekeknek, illetve a régi gyerekek bemutatkoznak az új gyereknek. Megmutatja a nevel az új gyermek helyét, ágyát, íróasztalát és a gyermek igénye szerint átrendezik. Ismertetik vele a házirend legfontosabb részeit, elmondják a csoportszabályokat. Bemutatja az új gyereket az irodákban. A gazdasági igazgatóhelyettesnek külön felhívja a figyelmét a gyermek érkezésére, hogy részére ellátmányt biztosítson, illetve a gyermek pluszköltségeit és pluszigényeit ismerje meg. (különóra, bérlet, stb.)Utána végigvezeti a házon és bemutatja a lakóegységekben a dolgozóknak és a gyerekeknek. Felveszi a nevel az iskolával a kapcsolatot, megismerkedik a tanárokkal. A családgondozó látogatást tesz a családnál, hogy a kapcsolattartást megbeszélje velük. Egyrészt az új környezetbe kerülés következtében a gyermekben lejátszódó pszichés folyamatok megértése. Általánosan minden gyermek esetében beszélhetünk tárgyvesztésr l, kerüljön be akár családi, akár egy másik intézményi környezetb l, hisz egy számára fontos 34

személyt, instrumentális környezetet, megszokott életmódot elveszít. Gyakori tudattalan mozgató a feldolgozatlan gyász, veszteségélmény. Sokan árvaként, félárvaként kerülnek be az intézményünkbe. De az elhanyagoló, gyermekével nem tör szül i attit d is a gyászhoz hasonló veszteség élményként jelentkezik. Ezért nagyon fontos a gondozó és szakszemélyzet felkészítése, hogy az ebb l fakadó reakciókat megfelel en értelmezni és kezelni tudja, valamint hatékony segítséget nyújtson a gyermeknek. Másrészt nem csupán a gyermeknek kell megismerkednie az új környezet nyújtotta lehet ségekkel, hanem az t körülvev személyeknek is szükséges megismernie az képességeit, adottságait, hogy ezáltal tervezhet vé váljon a hatékony, mind intellektuális, mind érzelmi szinten megfelel fejlesztési lehet séget biztosító individualizált program kialakítása.

6.1.2 Gondozás: A korábbiakban már részletesen tárgyalt csoportgazdálkodás keretén belül történik a családias lakóegységekben a növendékek teljes kör ellátása, gondozása. • A bevásárlást a nevel k a gyermekekkel közösen végzik. Fontos, hogy a gyermekek tisztában legyenek a mindennapi ellátásukhoz szükséges dolgok árával, fellelhet ségével. Ilyenkor a nevel k igyekeznek a gyerekeknek megtanítani a jó pénzbeosztást, illetve a takarékosságot. Ha a gyermek valami pluszt szeretne, vagy drágább, más min ség ruhát, mint amit az ellátmány megenged, akkor zsebpénzéb l hozzájárulhat a kért árú megvásárlásához. Fontosnak gondoljuk, hogy gyermekeink megtanulják, hogy az olcsó termék is lehet olyan jól, mint a jóval drágább márkásabb termékek. • Az élelmiszervásárlás is többnyire együtt történik a gyerekekkel. Nálunk lehet ség van a gyermekf zésre, ami a szakács-gazdaasszonyok felügyelete és segítsége mellett történik. Ezen f zések alkalmával, a gyermekek saját kedvencüket készíthetik el. Ezt a lehet séget a gyermekek többnyire születésnapok, névnapok, nagyobb ünnepek alkalmával mindig szívesen veszik, de gyakran hétköznapokon is elkészítik az éppen aktuális meleg vacsorát. • Bekerüléskor minden gyermek saját, zárható szekrényt kap, melyben elhelyezheti otthonról hozott személyes, számára fontos értékeit. Ezek az emlékek, értékeke nagyon fontosak számukra, hiszen ezeket többnyire családjuktól hozzák. • A gyermekek és feln ttek együttes munkával tartják rendben családias környezetüket. Együtt takarítanak, mosnak, pórszívóznak. Mindent, ami a lakókörnyezet tisztántartásához szükséges együtt végeznek. Nagyon fontos a feln ttek példamutatása a takarításban, a dolgok rendben tartásában. A feln tt gazdája a csoportnak, fontos, hogy ne menjen el a különböz hiányosságok, problémák mellett, ne nézze el a koszt, vegye észre, ha valami technikai eszköz meghibásodik,. Ha a nevel k gazdának érzik magukat, akkor ez a gyerekekre is áttev dik, és sokkal jobban megtudják becsülni környezetüket, saját és a közösen használt tárgyaikat, fejl dik bennük az értéktudat.

6.1.3 Nevelés: A lakóegységekben a nevelés-gondozás elválaszthatatlanságának alapelvét még hangsúlyozottabban érvényesítjük a napi gyakorlatban. Minden tevékenységen keresztül a nevelés céljait és elveit, illetve a gyermekek érdekeit tartjuk szem el tt. Sok odafigyelést, 35

tör dést kell nyújtani a gondozottaknak. Igyekszünk megnyerni a gyermeket, gondozottakat nevelésük és gondozásuk érdekében. Ennek során ki kell alakulnia, épülnie bennük annak a kötelességtudatnak, hogy nevel ikkel-gondozóikkal együttm ködjenek. A gyermekotthonban kiemelt nevelési feladat a tudatos személyiség fejlesztés, és a személyiségfejl dés-zavar korrekciója. A nevelés itt egyben terápiás hatású is. A fejlesztés során figyelembe vesszük a különböz neveltségi szinteket, a magukkal hozott eltér szociokulturális mintákat, és a már személyiségbe beépült deviáns viselkedési gyakorlatot. Gondolni kell a közösségi nevelésre is, továbbá a különböz társadalmi tényez k megismertetésére, hogy azután „az élet útveszt iben” ki tudjon igazodni a növendék, feln tté válva. A gyermekotthoni nevelés: - érzelmi és szociális biztonságot nyújt - biztosítja a helyes irányú testi, érzelmi, erkölcsi, szellemi fejl dést - törekszik a gyermek és családja közötti kapcsolat rendezésére - gondoskodik a fiatalok pályaválasztásának el készítésér l, felkészíti az önálló életvitelre El segíti, hogy a növendékek képesek legyenek beilleszkedni társadalmunkba, rendezett életvitelre törekedjenek, teljesítsék az állampolgári kötelezettségeiket, tudatosuljon bennük a jogok és kötelezettségek összhangja. A növendékek számára olyan életkörülményeket teremtünk, hogy megfelel en szervezett, tudatos nevel hatások eredményeképpen a társadalmi helytállást segít autonóm viselkedési szabályozási rendszert alakíthatnak ki. A nevelés további elvei: - a közös szemlélet elve - tudatosság elve - tervszer ség elve - az aktivitás elve, (a növendékek aktív tapasztalatszerz , képességfejleszt tevékenységének aktivitását jelenti) - gyermeki személyiség figyelembevételének elve - nevel vezet szerepének elve - a nevel hatások összehangoltságának elve, (a felsorolt nevelési alapelvek akkor hatékonyak, ha a nevel munka minden területén érvényesülnek és a nevelésben résztvev valamennyi személy alkalmazza, illetve tekintettel vannak egymásra) A gyerekek passzivitását fel kell oldani és aktivitását értékes, hasznos irányába fel kell kelteni és fenn kell tartani. Az aktivitás felkeltésében értékes technika lehet a csoportos beszélgetés. Mindenképpen valamiféle reális jöv kép kiépítésével kell elindítani az aktívvá válást. Beszélni arról, hogy kinek mi az érdeke, milyen érdekek jelenhetnek meg, mi miért fontos, minek mi lesz a következménye, ki mire tartja magát. Fel kell kelteni az önbecsülést, mely lehet egy pozitív kapaszkodó a személyiség építés terén. Mindezekkel eredményt, csak apró lépésekkel, rendszeres napi beszélgetésekkel lehet elérni. Folyamatos felkészítés az életre, az utógondozásra, reális élethelyzet megértése, mi vár arra, aki b nöz életformát választja. Nemzet tudat építése, világban való eligazodás. A nevelésben ki kell használni adott élethelyzeteket, amikor egyes kérdéskör aktualizálását maga az adott helyzet adja. Az esték intimitása különösen ad helyzeteket a mélyebb beszélgetésekre. Miért nem szabad dolgokat megtenni, miért reagál úgy a másik.

6.1.3.1 Értéknevelés: A mai értékválságban lév társadalomban, ahol az értékmérés az üzlet, a pénz, a fogyasztás, a tömegmanipulálás körül forog, fontos feladat, hogy valamilyen iránymutatást adjuk a értékek dzsungelében való kiigazodásként. Bizonyos örök, minden társadalmi formában meglév 36

értékeket feltétlenül meg kell mutatnunk a gyerekeknek, serdül knek, akár beszélgetés, akár hiteles példamutatás formájában. (Pl. a béke, igazságosság, szabadság, szeretet, testvériség, a másokon való segítés, az önzetlenség, a tisztelet, anyaság, a lelki értékekkel is felruházott szerelem, stb.) Fontos tudni, hogy csak azok az értékek válnak bels vé (interiorizálódnak), amelyeket olyan személy mutat meg számára, akivel érzelmileg illeszkedni tudnak, akivel azonosulnak. Ezért is fontos az elfogadás, a tör dés, a ráhangolódás a növendékekre. El ször az elfogadott, megszeretett nevel kedvéért azonosul az erkölcsi értékekkel, kés bb azonban ahogy egyre jobban kezd érni a személyisége - fokozatosan a sajátjaként éli meg. Ugyanakkor arra is nevelünk, hogy pluralista társadalomban élünk, vagyis nem csak a saját értékeinket er sítjük, hanem a t lünk eltér másféle értékeket is tiszteletben kell tartanunk. Az értékek békés egymás mellett élését szorgalmazzuk, és a különböz kultúrák és ennek nyomán létrejöv szellemi értékek megbecsülésére, elfogadására nevelünk. A gyermeket, fiatalokat ér különböz társadalmi hatások kezelésében, feldolgozásában is segítünk. Neveljünk ket, az el dök, az sök tiszteletére, a család szeretetére, nemzetiségi, etnikai és magyar nemzeti tudatra, összetartozásra, a világ népeinek szolidaritására, az egyetemes emberi felel ségre, a természet szeretetére, megbecsülésére. Arra neveljük ket, hogy ezek olyan értékek, amit nem lehet gazdasági érdekeknek alárendelni.

6.1.3.2

veltségre nevelés:

A gyermekek érdekl dését felkeltjük a szellemi értékek, a m vel dés irányába is. Az iskolai kudarcélmények ellenállást váltanak ki, ilyen értékek felé. Azonban a tudományok a vészetek és más m veltségbeli területek iránt mégis fel lehet kelteni az érdekl dést, és az igényt ki lehet alakítani az ezekkel való foglalkozásra, ha kötetlenebb, szabadabb, a természetes kíváncsiságra épít formákat használunk. (Pl. vetélked k, könyvtár, Internet, kiállítások, kulturális el adások, színház, stb.). Ugyan a Gyermekotthon központilag is nyújtja ezeket a lehet ségeket, azonban ezt a egyes lakóegységekben folyó nevelésnek is támogatnia kell, illetve ott is folyik a m veltségre nevelés. Ha a m vel dés igénye és gyakorlata beépül a személyiségbe, akkor feln tté válva sikeresebb életmin séget valósíthat meg élete során.

6.1.3.3 Viszonylatrendszerben és a dolgok változékonyságában való gondolkodás fejlesztése: A dolgok nem önmagukban léteznek, dolgoknak következményei vannak, és valójában minden mindennel összefügg, a dolgok egymással sajátos viszonyban vannak, és rendszert alkotnak, ugyanakkor állandó változásban vannak. A dolgok létezésének ilyen komplex szemléletére nevelés a hétköznapokban nem elhanyagolható feladat, a feln tt életre felkészítés során. A gyerekek önmagukban szemlélik a dolgokat, a világot leegyszer sítik, fekete-fehéren látják. Serdül korban már el kell kezdeni a világ összetettségének megértésére nevelést, a gyermekotthonba bekerül knek különösen komoly hiányosságaik vannak ezen a téren. Fontos, hogy ha elmagyarázzuk a dolgok értelmét, tudja, mi miért van, mi miért történik vele. Ha feladatokat adunk neki, vagy követelményeket támasztunk irányában, értse hogy mi ennek az értelme. Például a csoportgazdálkodás, a pénzel való gazdálkodás megbeszélése, a csoportgazdálkodásba bevonás, különösen fejlesztheti a növendékekben a rendszer szemléletet. Így feln tt korban jobban el tudnak igazodni a világban.

6.1.3.4 Szexuális életre, párkapcsolatokra való felkészítés. Szerelemre való felkészítés. Mit kezdjen vele, amikor elönti ez az érzés. Mik az udvarlás kultúrált formái, a párkapcsolat formái, a másik megbecsülése. Ne rombolják szét a kapcsolataikat. A kapcsolatokat építeni kell. A szexualitásban a párok érzelmi egymásra hangolódása a lényeges, nem pedig a különböz újságokban és televízióban látott szexuális 37

formák kipróbálgatása. Arra kell törekedni, hogy az örömszerzés kölcsönös legyen, a bels séges intimitás létrejöjjön. Meg kell tanítani a korszer fogamzásgátlás gyakorlatára a nagyobb növendékeket. Tudatosítani kell bennük a szexuális élet felel sségét.

6.1.4 Egyéni arculat, és az egyéniség építése: Törekszünk arra, hogy minden gondozottnak legyen egy személyes tere, ahova kiteheti személyes tárgyait (polc, íróasztal, vitrin, stb.), ahova félrevonulhat, ahol nyugodtan pihenhet. Arra neveljük a gyerekeket, hogy egymás személyes tereit tartsák tiszteletben, egymás dolgaihoz ne nyúljanak, ne lopjanak egymástól. Amikor a nevel szekrényrendet ellen riz, mindig legyen jelen a gyermek, ne érezze úgy, hogy nélküle bárki belenyúlhat a szekrényébe, még ha az illet feln tt is. Lehet séget adunk kiállat tartására is, olyanokra, amelyek szobában kalitkában, akváriumban, terráriumban is elhelyezhet k és nem zavarja a többi gyermek nyugalmát, (hörcsög, papagáj, halak, stb.) Ilyenkor arra neveljük a gyermeket, hogy legyen gazdája állatának, rendszeresen gondozza, etesse, érezzen iránta felel séget. A csoportok egyéni arculata lassan, de állandóan változik az újonnan bekerül gyermekek és az új dolgozók, valamint a régiek távozása miatt. Ez a változás azonban kívánatos, és jó irányba is vihet, az er források kreatív felhasználása esetén. E tekintetben az is fontos, hogy az egyéni arculat valamilyen pozitív értéket képviseljen, ne negatívat, a gyerekek ne lehessenek büszkék arra, hogy " k a legrosszabbak" vagy hogy " k már minden szekrényt megrongáltak". stb. Ennek érdekében a csoport kapacitásait meghatározott id közönként felmérjük, mind a gyermekek, mind a feln ttek er forrásai oldaláról, és lehet ség szerint az eredményt hasznosítjuk. Minden gyereknél az egyéniséget figyelembe vesszük, nem helyes gyakorlat az uniformizálás. Lehet séget adunk a növendékeknek egyéni elképzeléseik megvalósításához. A növendékek egyéni elképzeléseinek megvalósításához segítsük el kreativitásuk fejl dését. Ha egyéniségük építését figyelembe vesszük, akkor a személyes tárgyaihoz való viszonyuk is javulni fog, jobban kialakul, hogy megbecsüljék azokat, vigyázzanak rá. Így a magántulajdon védelme (saját és másiké) értékelése, megbecsülése is fejl dni fog és így feln ve az anyagi javakkal való tékozlást elkerülhetjük. Az egyéniség kibontakoztatásában azonban bizonyos kereteket is fel kell állítanunk, a deviáns formák kerülésére kell nevelnünk. (pl. használhatnak különféle testékszereket, de ezek „belövését” füllyukasztást ne k, hanem a megfelel higiéniai feltételeket biztosítani tudó szakember végezze.) Az egyéniség fejlesztéséhez hozzátartozik az egyéni sajátos, képességek és a tehetség fejlesztése is. Biztosítani kell, hogy a gyermek, ha kedve van hozzá, hogy különböz sportágakat zzön, tehetségfejleszt foglalkozásokon részt vehessen, hobbijának hódolhasson, különböz szakkörökre, tanfolyamokra rendszeres küls kulturális m vészeti közösségeibe körökbe járhasson (pl.: tánctanfolyam, gyermekszínjátszás stb). ha már viszont elkezd járni rá biztatni kell, hogy kitartson mellette. Biztosítani kell továbbá, hogy fényképek készüljenek róla, megkaphassa a különböz rendezvényeken készült fényképeket, fotóalbuma legyen, hozzájuthasson és rizhesse családjáról, szüleir l, rokonairól készült fényképeket. Nem csak a saját egyéniség alakítása, hanem a másik egyéniségének elfogadására, tiszteletbetartására is nevelni kell. Névnapok, születésnapok megünneplése: Mind a születésnappal, mind a névnappal a gyermek puszta létezésének értékét ünnepeljük, jó vagy rossz tulajdonságaitól függetlenül. Minden egyes ember nem véletlenül jön a világra, minden embernek értéke van. Ezt meg kell becsülni és értékelni, mert ez adja az alapját a helyes önértékelésnek, pozitív énképnek és bizalomnak. 38

A lakóegységekben gyerekenként dupla élelmiszer normát kap a csoport azokra a napokra, amikor a csoportban valakinek névnapja vagy születésnapja van. Ebb l az ellátmányból a lakóegységek a gyermek tiszteletére névnapi, születésnapi ebédet vagy vacsorát biztosítanak, mely alkalommal társaikkal együtt közösen ünneplik meg, és köszöntik fel az ünnepeltet. Ilyenkor kis ajándékot is kapnak a gyerekek. Gyereket büntetni, ünnepi vacsora, vagy ebéd megvonással nem szabad. Egyéni kötödés a nevel khöz-gondozókhoz: Gyermekeink többsége komoly köt dési zavarokkal küszködik. A felszínes mindenkihez való köt dés nem jelent valódi köt dést. Mélyebben viszont nem lehet egyformán mindenkihez köt dni. Lehet ség szerint minden növendék egy feln ttöz tartozik, aki felel se neki, akihez bizalmasabban fordulhat gondjaival. Az egyéni beszélgetések intimitásának hatására el bb-utóbb a gyermek, a serdül megnyílik, kialakul a bizalom, a ragaszkodás, ami a köt dés nélkülözhetetlen elemei. Természetesen ezeknek a beszélgetéseknek alapkövetelménye, hogy az itt kapott információkat bizalmasan kell kezelni, illetékteleneknek nem szabad kiadni.

6.1.5 Napi életgyakorlat: A napi életgyakorlat minden téren, így a gondozás terén is a gyakorlatias id beosztásra az id felhasználásnak megnyugtató rutinjára épül. Ellenkez esetben az id , mint az életet strukturáló tényez a rapszodikus id felhasználás miatt, vagy a semmittevés révén elvész. Így az id elveszti az értékét. Ha az id felhasználás megnyugtató rutinja hiányzik a nevel vagy gyerekfelügyel munkájából, akkor nem tud mintát adni a gyermekek számára, ami beépülhetne személyiségükbe, hiszen az id az egyik legfontosabb életet strukturáló tényez . A strukturálatlan id ben él k élete kiüresedik, leredukálódik és önpusztítóvá válik a kés bbiekben. Az intézményben kerül gyerekek jelent s hányada olyan családokból kerül ki, ahol az id t nem szervezik meg bel l, hanem a mindenkori pillanatnyi helyzet hozta szituáció szerint élik az életüket, mely ezáltal elsivárosodik. A szervezett életritmus biztonságot ad, mert el re kiszámítható. Az egyéni gondozási nevelési terv készítésekor fel kell mérni, hogy otthon miel tt bekerült volna a gyermekotthonba, milyen napirend szerint élt a gyermek és ehhez képest meg kell tervezni, hogy mit kell fejleszteni a növendékben, hogy új reálisabb a Gyermekotthon életébe illeszked napirendje, id rutinja alakuljon ki. Napi élet szervezése, napirend: Viselkedészavarokkal küszköd , illetve beilleszkedési zavarokat, vagy antiszociális magatartást tanúsító, pszichoaktív szereket használó gyerekek, kamaszok nevelése során rendkívül fontos, hogy a közösségi napirend mellett, minden növendék számára egyénileg testre szabott napirend készüljön, amelyet szigorúan be kell tartatni. Ha ezek a gyerekek unatkoznak, szellemi, lelki, testi energiái nincsenek lekötve, foglalkoztatva, akkor deviáns cselekedetekkel kötik le magukat. A beszabályozás azért is fontos, mert csak ez adhat ritmust életüknek, ez alakíthat ki bennük bels tartást, önfegyelmet. Az egyéni napirend felállításánál nem csak az elvárásokat kell figyelembe venni, hanem személyiségük egyéni sajátosságait, fejlettség szintjüket is. A kötött elfoglaltságok mellett arra is kell valamennyi id t biztosítani, hogy egyedül, magukban is lehessenek. Ez az egyedüllét azonban az id beosztásban strukturált legyen, nem pedig ötletszer , parttalan. El re meg kell tervezni, napi, heti, vagy ha szükséges havi bontásban a tanulás, a munka az étkezés az önkiszolgáló tevékenységek, a pszichoterápia, fejleszt terápia, a szervezett szabadid s programok, a tv nézés, az egyéni és csoportos beszélgetések, a kimen és családkapcsolatok, az olvasás, az egyedül lét, a játék, a sport, mozgás stb., idejét.

39

6.1.6 Tanulássegítés:

Az iskolai el remenetel, a tanulás sikeressége rendkívül fontos a gondozottak életében. Nagyon fontos, hogy a nevel k, a gyerekfelügyel k átérezzék a dolog fontosságát. A gyerekek kés bbi sorsa nagymértékben függ attól, hogy a tanulásban meddig tudtak el rejutni, milyen szakmát, hivatást, végzettséget sikerült megszerezniük. A rendszeres napi tanulás ugyanakkor arra is nevel, hogy kialakuljon életükben egy kötelességtudat, egy rendszeresség, kitartás, ami elengedhetetlen feltétele a kés bbi munkavégzésüknek. Ha nem képesek feln ve kitartó munkára, amit egy állás megtartása igényel, pénz hiánya miatt kallódni fognak, devianciákba fognak sodródni. A napi tanóra megtartása a lakóegységek életében rendkívül fontos nevelési feladat, mind a gyerekfelügyel k, mind a nevel k számára. A tanóra szent és sérthetetlen! Ha a gyerekek azt érzékelik, hogy az egész ház, minden feln ttje komolyan veszi a tanórát, átérzi, hogy ez a szellemi dolgok ideje, akkor k is komolyan fogják venni, de ha azt látják, hogy néhány feln tt nem veszi komolyan, akkor k is a kibújást fogják keresni. A dolgozóktól egységes hozzáállás és együttm ködés elengedhetetlen! A tanóra ideje alatt mind a nevel k, mind a gyerekfelügyel k leülnek egyénenként a gyerekek mellé és tanulnak velük, számon kérik ket. (Ha pedig valamelyik gyereknek netán nincs mit tanulnia valamilyen ok folytán akkor leülnek vele beszélgetni, abban az esetben, ha van elég feln tt aki ezzel egy id ben a tanulókkal foglalkozik). Megbeszélik vele az aktuális problémákat, vagy adnak neki valamilyen szellemi feladatot, könyvet, mellyel lefoglalhatják magukat, vagy éppen beszélgetnek vele ilyen dolgokról, a világ dolgairól, tudományról, erkölcsr l, stb, hogy tájékozottak legyenek és el tudjanak igazodni a világban.) A tanóra alatt a dolgozók mással nem foglalkoznak, csak közvetlenül a gyerekekkel! Azon gyerekek, akik már megtanultak, illetve akiknek nincs leckéjük, foglalják el magukat hasznos dolgokkal, pl.: könyvolvasás. Ha a gyereknek nagyon nagy a lemaradása, illetve olyan tantárgyat tanul, ahol szükséges a különleges szakértelem, akkor a lakóegységvezet nevel k korrepetitort keresnek a gyermek mellé. A tanóra alatt biztosítjuk a csendet, nincs TV nézés, aki már végzett a leckével, az valamivel csendesen elfoglalja magát, hogy ne zavarja a többieket. Tanulás megszervezése: A tanulás megkezdése el tt rákészültük a tanulásra (WC, vízivás, hegyezés stb.) Iskolai órarendjüket a gyerekek a tanóra elején maguk elé teszik. A következ napra tanulunk. A tanulást mindenki a társalgóban, egy közös helyiségben kezdi. A gyerek jönnek a felszerelésükkel együtt a társalgóba. Megbeszéljük minden tanulóval egyénenként, hogy melyik tantárgyból mi a tanulnivaló, mit tudnak egyedül tanulni, miben kell nekik segíteni. Ezután mindenki elvonult tanulni. Aki akar, elmehet a szobájába, aki akar, a társalgóban tanul. Mindenkit kikérdeztünk. Ha szükséges még a szöveg értelmezése, akkor együtt olvassuk - értelmezzük a szöveget. A nevel k tájékozódnak az iskolákban, kinek melyik tantárgyból milyen jegyei vannak a növendéknek. Fontos, hogy folyamatosan vezessék a gyerekek jegyeit, így azonnal láthatók a változások. Ha a gyerekek látják, hogy a tanulás fontos kérdés a feln ttek számára, akkor örömmel újságolják a jó jegyeiket, miután megjöttek az iskolából. Ha tör dést és segítséget kapnak, akkor el bb – utóbb maguktól is elmondják a rossz jegyeiket. Sem a dicséret, sem a hibák feltárása utáni értékelés azon melegében nem maradt hat el, de a kudarcok ellenére is nagyon fontos a bíztatás, hogy képes a tananyagot megtanulni, feladatokat sikeresen elvégezni. 40

A tanulás legnagyobb két buktatója a következ : 1. a tanuló nem mondja el a jegyeit (ezért kell id l id re az iskolával konzultálni.) 2. a tanuló nem mondja meg a házi feladatát. Ez utóbbi nehezebb, ilyenkor küzdeni kell ezzel, érzelmi energiákat kell befektetni, egy ideig a napi kontrolt szorosabbra kell f zni. Viszont a gyerekek egy id után „rájönnek”, hogy amib l nem tanulnak, abból megbuknak. Ilyen keserves felismerés többnyire a pótvizsgákra való felkészülésekkor fogalmazódik meg bennük, hogy nekik nyáron is tanulniuk kell, esetleg nem mehetek táborba. Egyénileg mindenkivel meg kell fogalmaztatni, hogy konkrétan melyik tantárgyból és min kell változtatniuk, hogy a sikertelenséget elkerüljék. Az igyekvést jutalommal, jutalomzsebpénzzel is lehet motiválni. A nevel k között, van, aki a reál, van, aki a humán és van aki a nyelvekhez ért els sorban. A gyerekeket tájékoztatjuk, melyik tantárgyból, kit l várhatnak els sorban segítséget. Ha szükséges valamelyik tantárgyból, küls s szakembert fogadunk a gyerekek mellé. A tanulás nem megy minden nap ugyanolyan jól, ezt beleszoktuk kalkulálni. Vannak napok, vannak id szakok, mikor nagyon meg kell érte küzdeni, hogy a gyerekek ellenállását legy zzük. Ez egy közös küzdelem, ahol a növendéknek és nevel knek is a teljes er vel törekednie kell. Fontos ezen a téren is az összehangolt munka, a nevel k jelezzik is egymásnak, hogy melyik gyereknek mely tárgyból van elmaradása. A szervezés azonban csak másodlagos kérdés. Minden csoport egyéni szintje és sajátosságai döntik el, hogy miként szervezi meg a tanulást. A legfontosabb, hogy minden nevel -gondozó küzdjön érte, hogy sikeresek legyenek a növendékek a tanulásban. Ekkor a gyerekek felismerik, hogy számunkra is fontos ez a kérdés. Ha kibújni akarnak a tanulási feladatok alól, akkor azonnal kell lépni, adekvátan reagálni. Minden gyereket másféleképpen kell megközelíteni, egyéni sajátosságaikat fel kell ismerni, ehhez kell igazítani a segítségnyújtást is és közben fejleszteni kell a tanulásmódszertani készségeiket is. Kapcsolattartás az iskolai pedagógusokkal Az iskolába bejárás, szül ire, fogadóórára, az el menetel követése szerencsésebb, ha egy kézben van tartva, ezért ez els sorban a lakóegységvezet nevel feladata. Nagyon fontos az iskolával való jó és folyamatos partneri kapcsolat kiépítése. Nehézség lehet, ha az iskolai pedagógus nem rendelkezik kell empátiával, kooperatív készséggel, vagy éppen közönyt tanúsít. Érzelmi intelligenciával pedagógusok többségét be lehet vonni valamilyen szintig, az együttm ködésbe. Gyermekeink tanulmányi el menetele érdekében rendkívül fontos a pedagógusok megnyerése az aktív együttm ködésre, mivel az iskolai pedagógusok képzésében a hátrányos helyzet gyermekek pedagógiája nagyon kevés teret kapott, ezért a konfliktusokat nehezen kezelik, t rik. Érdemes a beszélgetés során kitérni arra, hogy az iskola és a gyermekotthon pedagógiája néha különböz , nálunk a teljesítmény-centrikusság kisebb, a személyiségfejlesztés, trauma-feldolgozás nagyobb szerepet kap. A pedagógus kezébe kell adni azt a tapasztalatot, amivel mi már esetleg rendelkezünk adott gyermek kezelése során, tájékoztatni kell a számunkra már bevált módszerekr l. A másik oldalról viszont tiszteletben kell tartanunk a tantárgy követelményeit, és a gyermeket a tanóráink során kell en fel kell készítenünk. Mindeközben nagyon kell vigyázni az iskolai pedagógusokkal való együttm ködésben, hogy mondandónk semmiképp ne legyen sért , f leg ne kioktató, hiszen a hangsúly az aktív együttm ködésen, partneri viszonyon van. Sokat segíthet az iskolában jelentkez viselkedészavarok kezelésében, ha gyermekotthoni nevel az iskolai órákra néha beül, különösen azokban az esetekben, ha a gyermekotthonban már sikerült a viselkedészavart leküzdeni.

41

6.1.7 Együttm ködési készségek és a közösség fejlesztése 6.1.7.1 Csoportgy lések módszere: A lakóegységek életéhez hozzátartoznak a csoportgy lések, melyen az ott él 12 f s gyermekközösség az ott dolgozó nevel kkel-gondozókkal közösen megbeszélést tart. Ilyenkor mód nyílik a közös problémák megbeszélésére, a lakóegység életével kapcsolatos kérdések megvitatására, magatartásproblémák, konfliktusok kezelésére, önismereti nevelésre a gyermek-kamasz közösség „által tartott tükör” segítségével, csoportos viselkedésterápiára. A község ereje is igen er teljesen hat az egyén személyiségfejl désére. A gyerekek közötti barátságot, szerelemet, jó viszonyt is segíti a csoportos megbeszélés. Csoportmegbeszélés: - Közös értékek megbeszélése. Elvárások önmagunktól. Önértékelés. Reflexió egymás felé. A kortárscsoport egymásra hatása, sokszor eredményesebb, mint a feln tteké. Pozitív húzóer k meger sítése, partnerként megnyerése. A csoportmegbeszélés során igyekszik a nevel -gondozó indirekt módon irányítani a közös megbeszélést, inkább a gyerekek mondják ki a dolgokat, mint sem nyilatkoztasson ki, mert az kevésbé hatékony, válik bels vé. Az egymás közötti kommunikációt er sítjük, irányítjuk. Lehet ség szerint mindenki tudjon szóhoz jutni, elmondani a véleményét, így tanulják meg a kulturált társalgást. - Értékelés. A csoport tanulmányi vagy a takarítási, stb. eredményét el ször általánosságban összesíti, értékeli a nevel -gondozó. Utána mindenki önmagát értékeli. Pozitívumok kiemelése (önbizalom er sítése) és a negatívumok elemzése, korrigálás lehet sége, (önvizsgálat, önértékelés). Ilyenkor általában reálisan értékelik önmagukat a gondozottak, erre lehet építeni a nevelés során. - Büntetés. Következetes legyen, így egy adott szabályszegésnek kiszámítható a következménye. Ezzel a gyermek el re láthatja tettének következményeit. Hangsúlyozni kell, hogy az döntése volt, ha a szabályszegést választotta. Vállalja fel a büntetést, de lehet séget kell adni a jóvátételre is. Konfliktuskezelés a csoport életében: Er s érzelmi konfliktushelyzetben els dleges feladat az indulatok csillapítása. Ha ez nem lehetséges, akkor a felek szétválasztását kíséreljük meg. Közönség elterelése, vagy az érintett egyén kivonása. A közönség legtöbbször szítja az indulatokat. Felfokozott érzelmi állapotban nem lehet eredményesen rendezni a konfliktusokat. Az indulatok eltorzítják a józan ítél képességet. Lehet séget kell adni az indulatok ventilálására (szóban) irányítottan. Fontos, hogy olyan embernek ventiláljon, aki sem támadólag, sem negatívan nem reflektál a ventilálásra. Itt egyszer en kibeszélésr l és meghallgatásról van szó. Ha lecsillapodtak az indulatok, össze lehet „ereszteni” az érintett feleket. Ki-ki elmondja a maga álláspontját. Fontos, hogy hallgassák meg egymást. Ekkor lehet reflektálni a konfliktuskezel nek és közelíteni az álláspontokat. Közös álláspont, kompromisszum keresése. Csoportgy lést konfliktushelyzetek kezelésére, nagy horderej , az egész csoportot érint konfliktus esetén össze kell hívni. A feln tt vezet feladata a megbeszélés irányítása, az indulatok féken tartása, kezelése.

6.1.7.2 Közösségfejleszt játékok, gyakorlatok: Közösségfejleszt játékok gazdag irodalmából válogatva sokfélét lehet alkalmazni a lakóegységek életében, ezek különböz területeken fejlesztik a közösséget és azon keresztül az egyént. Ilyenek lehetnek például a csoporton belüli együttm ködés játékai, a csoportos döntéshozatal, a csoportkohézió er sítése, a bizalom próbái, értékek és normák tisztázása, érzések kifejezése egymással szemben, szerepek a csoportban, stb. 42

Asszertív gyakorlatok alkalmazásával, lehet sség van bizonyos – a közösség vizsgálatának tárgyává tett – szituációk, szerepek, és helyzetek eljátszására, a dramatizálással történ modellezésre, utána a látott tapasztalatok megbeszélésére, feldolgozására. Különösen segíti a módszer a feln tt életre való felkészítést, a hétköznapi helyzetek ilyetén való feldolgozása, például hivatalban való ügyintézés.

6.1.7.3 Közösségfejleszt szabadid s programok: Közösségfejleszt szabadid s programokat a lakóegységeken belül is szerveznek a nevel k, gyerekfelügyel k. Este közösen ülnek le az asztalhoz és fogyasztják el a vacsorát. E közben lehet ség nyílik a kötetlen csoportos beszélgetésre, napi élmények elmesélésére. Vacsora után az udvari vagy szabadtéri játékok jó id esetén nagyon népszer ek. Ekkor csapatokat alkotva közösen, pingpongoznak, kosaraznak, fociznak a szabadban. Közös programok szervesére inkább hétvégén van lehet sége a lakóegységeknek, amit ki is használnak. Rendszeresen járnak közösen kirándulni, kiállításokra, koncertekre és szabadtéri rendezvényekre. A legnagyobb élményt a gyerekeknek a közös, hosszabb kirándulások, táborozások okozzák. Ilyenkor az egész lakóegység együtt kirándul, együtt fedeznek fel új városokat, új izgalmakat. Ezekb l a kirándulásokból mindig hatalmas élménnyel, feltölt dve érkeznek meg. A csoportok közötti versenyek (pl. f verseny, farsangi-szüretibáli m sorok) és az egyéb csoportos versenyek is közösségépít hatásúak.

6.1.7.4 Szociometria módszere: A közösség fejlesztése során bizonyos id közönként érdemes felmérni az aktuális közösségi hálót, melyre a szociometria módszere kiválóan alkalmas. Ennek során felszínre kerülnek a szimpátiák, ellenszenvek, barátságok és az esetleges peremhelyzet is. Ennek ismeretében válik lehet vé a közösség tudatos fejlesztése.

6.1.8 Család és személyes kapcsolatok ápolása. 6.1.8.1 A családi háttér megértése A családi háttér ismerete, megértése elengedhetetlenül szükséges a professzionális gyermekotthoni nevelés és családi kapcsolatok ápolása érdekében. A gyerekek azért kerülnek be a gyermekotthonba, mert rosszul m köd vagy szétesett családjuk átmenetileg, vagy tartósan képtelené vált nevelésükre-gondozásukra. Ennek ellenére az Intézmény szakmai dolgozói arra törekednek, hogy a gyermekek családi és személyes kapcsolatokat alakítsanak ki, azokat fenntartsák, szorosabbá tegyék, annak érdekében, hogy a bekerüléssel a családi kapcsolatok ne szakadjanak meg, és ezzel el segítsék a mihamarabbi hazakerülést, a jogszabályok szellemében. Azonban a gyermekvédelem sok évtizedes tapasztalata azt mutatja, hogy pusztán csak a gyerekek családi kapcsolatának fenntartása és családjaik egzisztenciális biztonságának megteremtése nem elég, ez önmagában még nem segítette el a hazakerülést. Valójában sokkal mélyebbek az okok, a hazakerülés érdekében sokkal mélyebbre hatóbb változásoknak kell lenniük, hogy valóban tartósan lehessen vissza integrálni a gyermeket a családjába. Erre válasz csak a rendszerszemlélet családlélektan adhat. S t, egzisztenciális biztonság megteremtésére sok szül pontosan ilyen lélektani okok miatt képtelen. (Ha munkahelyhez is jut a szül , devianciái, kitartásra képtelensége miatt 43

hamar utcára kerül újból.) Ha a gyermek mégis csak a gyermekotthonban n fel akkor is nagyon fontos, hogy ismerje nem csak sz kebb családját, hanem tágabb rokonai viszonyait is, ismerje családjának történetét a „családi mítoszokat”, kapcsolatokat vegyen fel, illetve ápoljon esetleg „rég elfelejtett” rokonaival is. Mindenek el segítése gyermekotthonunk feladata, hogy feln ve és kikerülve sem legyen teljesen egyedül a világban, integrálódjon családja, rokonai világába. A családi viszonyok ismerete olyan szempontból is fontos, hogy minden gyermekben benne él egész családja, sei, generációk sora, nemcsak genetikai értelemben, hanem sokszor kollektív tudattalan folyamatok, viselkedésmintázatok, életsorsok által, szociokulturális formák, végs soron transzgenerációs hatások következményeként. Ezen ismeretek birtokában jobban meg lehet ismerni, érteni a gyermeket, jobban meg lehet találni az utat hatékonyabb neveléséhez.

6.1.8.1.1 A családról való rendszerszemlélet gondolkozás a nevelés-gondozás folyamatában: A rendszerszemlélet megközelítés a családot tekinti a problémák keletkezésének és a segít beavatkozás egységének. A fókuszban a család, annak alrendszerei, illetve az egyén meghatározó családi kapcsolatai állnak. A családi kapcsolatokban interakció, kommunikáció révén igyekszik változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint a magatartásban. A családsegítésben a tünet, illetve a tünethordozó a család egészének metaforikus módon megnyilvánuló zavarát, díszfunkcióját képviseli, ez sokszor a gyermek, illetve a gyermekotthonba bekerül serdül . A család kommunikációs, strukturális, szociokulturális, történeti, érzelmi, etikai rendszerként való megfogalmazása jellemzi a családsegít és a terápiás gyakorlatot. Az egyént nem lehet a környezetét l (f leg szoros környezetét l, mint a család) függetlenül kezelni, viselkedésmódja, gondolatai csak az t körülvev környezet figyelembevételével érthet meg igazán, mivel az egyén, hogy ellássa funkcióját kénytelen az t körülvev másik egyénekhez alkalmazkodni és velük együtt egy olyan egységet (rendszert) létrehozni, ami a maga gondjaival-bajaival m köd képes. A rendszerben való gondolkodás még azért fontos, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ha az egyénnel kapcsolatban akarunk változást elérni akkor az valamennyire magával vonja a rendszer többi tagjainak megváltozását is, vagy pedig a rendszer szétesését, és e módon való átalakulását. A családi mítoszok szerepe: A bekerül gyerekek gyökereinek, a családi „legendáriumok” megismerése, mint a nevel k– gondozók számára, mint pedig maga a növendékek számára elengedhetetlenül fontos egészséges identitásuk kialakulása érdekében. Minden gyereknek, serdül nek története van! A család rendszerszemlélet megközelítése szerint az ember élete nem a fogantatással kezd dik, hanem jóval korában és nem a halállal végz dik. Bennünk élnek el deink tulajdonságai, gesztusai, mozdulatai, viselkedései, sorsuk motívumai kísértetiesen térnek vissza életünkben, nemcsak öröklött genetikai alapon, hanem, transzgenerációs módon örökl szociokulturális mintázatokban. Ezeket az összetev ket – hozzátéve a saját maga által kialakítottakat – adja aztán tovább gyermekeinek, utódaiknak, hogy majd leszármazottaikban éljen tovább. Nagyon fontos, hogy ezeket a távlatokat vegyük figyelembe a gondoztak nevelése során! A családokra jellemz az együttélés során kialakított, többnyire a tudattalan szintjén köd szabályrendszer meghatározó szerepe. Ez a szabályrendszer hozza létre a családi mítoszokat, amelyek megszabják, hogy egy-egy családban mik a tabu témák, mi mondható ki és mi nem, mir l lehet kérdezni, és mi az, amit kötelez eltitkolni. A mítoszok általában valós elemekb l állnak, ezeket azonban a családi egyensúly érdekében megsz rik, a családtagok csak azt veszik észre, és azt hangsúlyozzák, ami beleillik, s ami ellentétes vele, az észrevétlen, vagy hangsúlytalan marad. Ily módon a mítoszok befolyásolják a kognitív folyamatokat. A 44

családi mítoszok homeosztatikus mechanizmusokként foghatók fel, olyan biztonsági tényez ként, amelyek szabályozzák az egyén vagy a család egésze számára - akár a fantázia szintjén, akár a valóságban - a veszélyes, fenyeget , a családi egyensúlyt veszélyeztet dolgokat. A mítoszt az összes családtag olyan csoportként tartja fenn, amely ellenáll minden olyan beavatkozásnak, küls hatásnak, amely az általuk önmagukról kialakított képet megpróbálná megváltoztatni (pl. az összetartás, a becsület, az egymásért vállalt áldozat mítoszai). Ez a funkció is, a rendszer bels egyensúlyát biztosító, homeosztatikus mechanizmusként m ködik. Az ilyen íratlan, mégis a rendszer minden tagja által betartott szabályok megváltoztatására a leggyakrabban a családi életciklus változások, fejl dési követelmények, vagy új, váratlan, traumatikus események késztethetik a családokat. Ilyenkor a rendszernek elég rugalmasnak kell lenni ahhoz, hogy képes legyen az új helyzethez való alkalmazkodásra, illetve a krízisek megoldására anélkül, hogy ez a családi rendszer felbomlásához vezetne. A család múltjának titkolt, szégyenteljes, nehezen vállalható élményei, szimbolikusan a családi legendák és mítoszok közvetítésével jelennek meg a család viselkedésében, és döntéseiben. A családi legendák általában valamilyen titok leplezésére, a múlt emlékének megszépítésére szolgáló, gyakran elmesélt történetek. A családi mítoszok hatóköre tágabb a legendákénál, és mélyebben ágyazódik a családi tudattalanba. Ezek az identitás és önkép alakulás közegei a felnövekv serdül számára is. Családi szkriptek (családi forgatókönyv) fogalmának bevezetésével a család hiedelmei, mítoszai és szerepel írásai révén megérthetjük azokat a transzgenerációs jelenségeket, amelyek szabályozzák a család életét. A forgatókönyvek el írják a családtagok kapcsolatát, szerepviselkedését, meghatározzák a problémamegoldás módjait, kríziskezelését, stb. A generációkon átadódó merev szkriptek improvizációval, s azok újraírásával alakíthatók a családkonzultáció során. A családtérkép a genogram: A genogram az interjú, vagy interjúk alapján elkészült családtérkép. A genogram egy család tagjainak rokoni viszonyait mutatja be rajzban. A családok felépítését, történetét, a családtagok közötti vérségi és házassági-együttélési viszonyokat ábrázolja. A családi történetek, s mindaz, ami ezek mélyén van, a családfa (genogram) módszerével tárulnak fel legnagyobb gazdagságukban, amely rendkívül nagy segítséget jelentenek a családdal való foglalkozás során, a család megismerése terén. A család megismerésével egyben megérthetjük a gyermekotthonban él gyermek sajátos viselkedésének hátterét, okát. A genogram alapvet en egy strukturális diagram, amely a család három-négy generációjának kapcsolatrendszerét ábrázolja. A genogram felvételének célja, a családi minták hagyományozódásának ábrázolása, tulajdonképpen családi anamnézis, de els sorban a mintákra és struktúrákra, ezen adatok feltérképezésére helyezi a hangsúlyt. Speciális szimbólumokat, jelöléseket használ: az ábra a családi kapcsolatrendszer térképeként tanulmányozható. A genogramon feltüntetjük a családtagok neve, kora, halála mellett a házasságok, válások és egyéb események id pontjait, a családi kapcsolatok min ségét, az érzelmi elszakadásokat, a veszteségeket és betegségeket. Nagy mennyiség verbális adatot és viselkedési mintát tesz láthatóvá képszer formában, ugyanis a családfa-rajz nem a generációkon keresztül zajló zavarok feltérképezése els sorban, hanem a családtagok számára szimbolikus formában láthatóvá teszi, kik is k valójában, megismerik helyüket és szerepüket a családban, egymás közti viszonyaikat, gyökereiket, s hogy a jelen családi kapcsolataik hogy illeszkednek egy nagyobb, hosszabb távú mintába. A családdal való kapcsolat felvétele után, lehet leg az összes családtag jelenlétében történik a genogram felvétele, illetve, ha nem lehetséges minden családtag jelenléte, akkor legalább a gondozottakat mindenképpen bevonjuk. A strukturális jellegzetességek mellett világossá válhat, hogy a család tünetei, vagy tünethordozója milyen módon fejezi ki az egész család jellegzetességeit, vagy, hogy a problémák (tünetek) megjelenésének id pontja hogyan függ össze a család életével. (Pl. veszteség, életciklus-váltás, stb.) A genogram felvétele kapcsán feltárul a család története, a 45

férj és feleség családjának struktúrája, érzelmi és fizikai határai s hatásai, a kulturális, etnikai, vallási hovatartozása, gazdasági-társadalmi jellegzetességei és társadalmi kapcsolatrendszere is. A genogram feldolgozása során, a bizalom er forrásainak feltárására hangsúlyt helyezünk, és nagy figyelmet szentelünk a lojalitással összefügg kérdések tisztázására, az el generációkhoz való kapcsolódás etikai mozzanataira. A családfa tanulmányozása kapcsán néha a családi titkok, megdöbbent és szégyenletes dolgok kerülnek felszínre. A családi konzultáció lehet séget ad az ezeket kísér érzelmek a megjelenésére. Amikor a családfát vizsgáljuk, megismerhetjük a családi szabályokat, értékeket, férfiakra és n kre vonatkozó szerepelvárásokat és családi történeteket. Fényképek, emlékek és történetek segítségével tárulnak fel a generációs láncolatok. A család múltjába vezet utazás, a történetek és magyarázatok utáni kutatás lehet séget ad, hogy a megszakadt családi kapcsolatok szálait újrakössék, csökkenjen a szorongás, és a család szerkezeti mintáiban változás, jöhessen létre. A szégyenteli, titkos történetek feltárása az egész család és a gyermek, serdül számára felszabadító lehet, a család történeteinek megismerése révén a múltbeli pozitív példák, jó megoldási minták és a családi értékek mélyebb megismerése igazi er forrásként szolgál az egész család és a gyermek, serdül számára, lehet vé teszi az újrakapcsolódást a családhoz. Ez egy olyan módszertani eszköz, mely mind a családokkal való foglalkozást, család konzultációt, mint a gondozottak nevelését el segítheti, felhasználható a lakóegységek esetmegbeszélésein feldolgozásra a gyermek és családi hátterének jobb megértése érdekében, továbbá szupportív terápia alkalmazása során a gyermekotthoni pszichológusi munkában. Fontos, hogy a nevelés során id nként el vegyük és beszélgessünk róla a gyerekkel, serdül vel, hogy mindezek egyre tudatosuljanak benne, családja egyre átláthatóbbá váljon számára. Világosan látjuk, hogy ha az intézményben is n fel a gyermekek többsége, kikerülésük után, feln ttként mégis csak eredeti családjukhoz, rokonaikhoz kell, hogy tartozzanak, ha nem akarnak teljesen egyedül lenni a világban gyökértelenként, ami egy nagyon veszélyes állapot. Tehát miközben folyik a gyermekotthonban a nevelés–gondozás folyamata, ezzel párhuzamosan mindent megteszünk a gyermekek családba történ visszaintegrálása érdekében. Ez nagyon nehéz feladat és csak a vázolt lélektani összetev k figyelembevételével lehetséges.

6.1.8.1.2 A rosszul m köd családok néhány jellegzetes vonása: Az alábbiakban azokat a vonásokat emeljük ki a rosszul m köd családok életében melyekkel nap, mint nap találkozunk gyermekotthonunkban él gyermekeink nevelése kapcsán. • Képtelenség a változásra. A rigid megmerevedett családi struktúra és szerepek, a bénító titkok, hiedelmek a változások útjában állnak. A családban, mint él rendszerben elengedhetetlenek a változások, hiszen mind az egyéni fejl dés, mint a családi életciklusváltás feltétele a változás. Az ilyen családokat gyakran a probléma megoldó-képesség hiánya, a megküzdési módok elégtelensége és a krízisek t résének képtelensége jellemzi. Ez a nehézség gyakran megjelenik az el generációk történetében is. • Szeparáció sikertelensége. A sikeres szeparáció az autonóm személyiség kialakulásának, az individualizációnak az el feltétele. Az els családi életciklus mind a szül k, mind az utódok részér l megköveteli a szeparáció elfogadását, hogy a fiatal, levált feln tt képes legyen intim párkapcsolat kialakítására és saját család alapítására. Azoknak a fiataloknak sikerül leválni, és a kortársakhoz köt dni, akik a családjukban átélhetik a fejl dési szükségletüknek megfelel szeparációt. Ha családjukban félnek a szeparációtól, a fiatal leválása sikertelen, illetve, ha sikerül is, az destruktív következményekkel jár: drogos társaságokba, devianciákba sodródhat. A patológiás szeparáció az er szakos kiszakadás a családból sosem eredményez autonómiát.

46

•

Szimbiotikus kapcsolat. Miközben a szimbiózis az emberi fejl dés fontos lépcs foka és az interperszonális kapcsolatok, családi és szociális rendszerek jellemz je, addig a destruktívnak min sül, ha statikussá válik, vagy egyoldalúan feler södik. Súlyos strukturális és rendszerhiba a m ködésben a fúzió és az összemosódottság, amely differenciálatlan létezést jelent, mely komoly devianciák forrása lehet. A rosszul szocializálódott, ambivalens köt dési mintázatú családokban olyan is el fordul, ahol az összemosódottság és az elkülönültség két széls séges pólusa váltakozik igen gyakran, pl. az anya és gyermeke hol sziámi ikrek, hol egymás távoli ellenségei. A szimbiózisból való er szakos kiszakadás eredménye nem autonómia, hanem izoláció és magányosság. Ez serdül korban szintén deviáns közösségekbe sodródást jelent, illetve serdül kori szuicídium egyik f kockázati forrása. A család egyik legfontosabb feladata, hogy tápláló, véd és támogató közegében a családtagok elérhessék egyéni autonómiájukat. A torzult szimbiotikus kapcsolat problematikája sokszor rejtetten jelentkezik a gyermekotthonban lakó gyerekeknél, például bekerülés el tti id szakban annak a szül nek az elhalálozása, akivel éppen ilyen kóros volt a szimbiotikus kapcsolat. A gyásszal együtt a szimbiotikus kapcsolat ilyetén való elvesztése különösen megterheli a gyereket. A kétségbeesett önállótlanság indukálta szorongás reakciója gyakran vezet a feln tt társadalom állandó provokálásához. Hasonló jelenség a nevel szül kt l – pl. a nevel szül elöregedése, betegsége miatt – bekerült gyerekeknél is megfigyelhet . • Kötödés életszükséglet az emberi kapcsolatokban, de torzult formái öngyilkossághoz vezetnek. A korai kapcsolatokban valóban élet-halál fontosságúak, de ha ezt a jellegzetességüket tartósan meg rzik, a családban jellemz vé válik a korai kapcsolatokon való „csüngés”. A birtoklás vágya és a féltékenység mögött nagyon gyakran az elszakadás miatti, a veszteséggel kapcsolatos félelem búvik meg. Érdekes jelenség, hogy ha az ilyen serdül lázadásként bevonul a gyermekotthonba azt a szül árulásként éli meg és széls ségesen a másik végletbe csap át, és szinte kitagadja gyermekét a kés bbiekben. Az ilyen szül vel azután a legnehezebb a kapcsolattartást fenntartani, agressziójából sokszor a gyermekotthoni dolgozóknak is jut. • Gyász. A család életében az életciklusokon történ áthaladás, a veszteség tolerálása, a gyászolás képessége a fejl dés nélkülözhetetlen része. A szimbiotikus kapcsolatok, a szeparációs félelem, a kitüntetett els dleges kötödések a veszteség tagadását, a gyász elakadását eredményezik. • A gyermek érzelmi elhanyagolása, bántalmazása. A családi konfliktusok oly mértékben leterhelik a feln tt tagokat, hogy már nem jut elég figyelem és érzelem a gyermekre, a gyerekek szinte „maguktól” n nek fel a szülök mellet vegetálva, míg nem a gyermekvédelem látóterébe nem kerülnek. Ilyenkor az is gyakori, hogy id nként, a felgyülemlett agresszióik levezetésére is az éppen kéznél lév gyerekeket használják fel. A szétzilálódott családi struktúrákban, a többszörös élettárs váltások következtében az is gyakori, hogy az anya elidegenedik saját korábbi élettársaktól származó gyermekeit l és csak a legújabb élettársat, illetve - ha van - közös gyereküket tünteti ki figyelmével. Súlyosabb esetben az is gyakran el fordul, hogy új élettársa megtartása érdekében egy korábbi kapcsolatából származó leány gyermekét kínálja fel élettársa pedofil hajlamainak kielégítésére, illetve az ilyenre szemet huny.

6.1.8.2 Teend k a család és személyes kapcsolatok ápolása érdekében: A bekerült gyermek családjával a családgondozó veszi fel és tartja a kapcsolatot. A csoportban dolgozók igyekeznek minél jobban megismerni a szül t, hozzátartozót. Azokat a szül ket, ahol lehet ség van az együttm ködésre, megpróbáljuk minél jobban bevonni a nevelés folyamatába, hogy szül i kompetenciájukat meg rizhessék, fejleszthessék. Er síteni 47

kell ket szül i szerepükben, gyermekük elfogadásában és megértésében. A kett jük között fennálló érzelmi konfliktusok feldolgozását kell el segíteni, ket az egymással való megbékélés és egymásra találás irányába kell elmozdítani. Tanítani kell ket a helyes nevelési formák alkalmazására. - Állandó kapcsolattartás a szül vel a gyerek eü. állapotáról, iskolai tevékenységér l, társaival való kapcsolatáról, viselkedésér l - A szül k segítése, életének jobbáttétele, a gyermek fogadásának feltételében való segítés - Közösségi programjaink során is számítunk jelenlétükre, segítségükre. Fontos dolognak tartjuk, hogy a Gyermekotthonban rendezett eseményekre (Farsang, Karácsony…) meghívást kapjanak a közeli hozzátartozók. - Egyedi kapcsolattartási mód lehet ségének el teremtése - Felkutatni a legközelebbi, jogilag lehetséges családtagokat - Telefonálás, levelezés ingyenes biztosítása a gyermeknek - Szünid ben hosszabb id re való elengedése a gyereknek - Találkozásokkor az intim szféra biztosítása - Látogatási id alatt barátok, osztálytársak fogadása Minden dolgozó feladata a családdal való kapcsolattartás és együttm ködés el segítése, azonban ezen a téren különösen nagy feladat hárul a családgondozóra. A gyermekotthoni családgondozó feladata: Mivel a gyermekotthoni nevelés–gondozás folyamatával párhuzamosan folyik a gyermekek családba történ visszaintegrálása, ezért a családgondozó tevékenységének ismerete minden szakdolgozó számára szükséges, hogy támogatni, segíteni tudja a családgondozót. Ugyanakkor a családgondozó is segíti a nevelési–gondozási folyamatot a gyermekek családjairól szóló információival. Vagyis a családi visszaintegráció szintén csak közös, összehangolt hatással, tím munkában lehet eredményes, ezért kap a terület ilyen részletes figyelmet a szakmai programunkban. - A gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat el segítése. Értelmezi a szül kkel gyermekük a helyzetét, és tisztázzák, megbeszélik, hogy a családnak mit kell tennie a gyermek hazakerülése érdekében. - Folyamatosan tájékoztatja a szül ket a gyermek fejl désér l, gondozásárólnevelésér l, mindennapi életének eseményeir l (az egészségügyi állapotról, iskolai eredményekr l, pályaválasztásra készülésr l, baráti kapcsolatokról, szabadid s tevékenységér l, stb.) - A gondozott gyermek fiatal felkészítése a családdal való találkozásra. Megbeszélik, hogy mikor és hol fognak találkozni, mivel töltik el az id t, milyen érzelmekkel érkezhetnek az egyes személyek, mire lehet számítani stb. A gyermekkel történ beszélgetés során tájékozódik a gyermek élményeir l, érzelmeir l és véleményér l az otthon- tartózkodásával, családjával kapcsolatban. Beszél a gyermeknek a családjával való munkájáról: a megtett lépésekr l, a szül kkel történt megbeszéléseir l, tapasztalatairól, az eredményekr l és kudarcokról, a további teend kr l. - Támogatja, segíti a testvérek, egyéb rokonok közötti kapcsolattartást, az érzelmi kapcsolat, köt dés er södését. Közös érdekek azonosítása és képviselete, közös tevékenységek biztosítása, beszélgetés a családról. Ez hangsúlyos a különél testvérek esetében - ha otthon vagy másik gondozási helyen nevelkedik. Ugyanakkor mindig figyelembe kell venni, hogy mennyire ismerik egymást, mennyire köt dnek egymáshoz, mit igényelnek. - Szükség esetén a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kisérése, ha a gyermek és a szül közötti kapcsolat helyreállításához szükséges a találkozásokon való részvétel

48

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Jelen van a találkozón, amennyiben ez lett a határozatban el írva, valamint ha a gyermek és szül közötti kapcsolat helyreállításához szükséges - felügyelet melletti kapcsolattartás. Szükség esetén javaslatot tesz a kapcsolattartás formájának, helyszínének és id tartamának megváltoztatására - a gyámnak. A szül távolmaradásának okát miel bb felderíti, ha a szül nem jelentkezik a szokásos módon és id ben. (Gyakori, hogy albérletváltás volt, el fordul, hogy más helységbe költözés is, a szül kés bb a nehézségekre hivatkozva elfelejt jelentkezni a gyermekotthonban, stb.) Ezeket az információkat els ként a munkatársakkal közli, és egyeztetik, hogy milyen módon, mikor és ki tájékoztassa a gyermeket. Figyelembe kell venni a gyermek pszichés, mentális állapotát, valamint a közlend tartalmát. Mérlegelni kell a várható következményeket: azt, hogy a gyermek hogyan fog reagálni ezekre a hírekre. Támogatja a szül ket gondozási és nevelési készségeik fejlesztésében. Segíti, hogy a szül lehet ség szerint jelen legyen a gyermeket érint eseményeken (az iskolában, a gondozási helyen), valamint hogy aktívan közrem ködjön ezekben. A gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre. A hazakerülést követ teend k és életvitel – a gondozott gyermekekkel és szül kkel közösen – megtervezése. Segíti és el készíti a gyermek családi, lakóhelyi és iskolai, vagy munkahelyi környezetbe történ vissza-, beilleszkedését. A személyes kapcsolatok kialakítását szorgalmazza a lakókörnyezetben, a leend iskolában, hivatalos személyekkel (helyi családgondozó, háziorvos stb.) és magánszemélyekkel egyaránt. Hozzásegíti a gyermeket, fiatalt, hogy ismerje rokonai, barátai elérhet ségét, a kapcsolatot lehet ség szerint továbbra is tartsa. A gondozott gyermekkel és családjával közösen megtervezi a hazakerülést követ teend ket és életvitelt - a napi feladatokat, a napirendet, a személyes elvárásokat. Fontos megbeszélni, hogy továbbra is szükségük lesz segítségre, és hogy ezt kit l kérhetik. Ennek hivatalos formája az utógondozás, amihez kapcsolódóan át kell beszélni a kötelezettségeket. A családgondozó együttm ködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A f cél elérésében a gyermekjólétis a szül ket támogatja els sorban, a gyermekotthonos családgondozó viszont a kapcsolattartást segíti el . Hogy a 2 családgondozó ne végezzen párhuzamos feladatokat, ezért a gyermek elhelyezését követ en - 1 hónapon belül - a gyermekotthon családgondozója jelentkezik a gyermekjóléti szolgálat családgondozójánál és kéri a személyes találkozást, mely általában a gondozási helyen történik, ekkor megegyeznek a feladatok megosztásában. Az otthonban egy név szerinti regiszter segíti a tájékozódást a gyermekjóléti szolgálatnál m köd családgondozókról. A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint végzi. Társadalmi szervezetek és önkéntes segít k közrem ködését kezdeményezi. A családgondozó törekszik amennyire lehetséges a szül t bevonni a gyermeknevelésbe. A családokat szükség szerint, de havonta 1 alkalommal meglátogatja. Személyes találkozás a családtagokkal a gondozási helyen - els sorban a gyermekotthoni helyszínen - m ködhet. A családgondozó hozzátartozó látogatásakor (mely a házirend, illetve el zetes megállapodás szerint történik) a gyermekotthonban biztosítja a zavartalan együttlétet, kulturált körülmények között a családgondozó helyiségben. Kapcsolattartás telefonon, levélben. A levélküldés, a telefonos beszélgetés célja lehet a kapcsolatteremtés, a tájékoztatás, meger sítés vagy emlékeztetés.

49

-

-

-

-

-

-

Tájékoztatja a szül t, a kapcsolattartásra jogosult személyt az otthont nyújtó ellátás szolgáltatásairól, jogairól és kötelezettségeir l - különösen a kapcsolattartásra vonatkozóan. El fordul, hogy a szül el zetes letartóztatásban van, vagy más helységben, büntetésvégrehajtási intézetben teljesíti a bírósági ítéletét, ilyenkor - a bv. parancsnok engedélye birtokában - a családgondozó el segíti a kapcsolattartást a helyszínre kíséréssel. A családgondozó javaslatot tesz a gyám felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szül k körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi. Adatokat gy jt a gyermek és családja kapcsolatáról, valamint családi körülményeir l, a gyermek a bekerülést megel korai személyiség fejl dését meghatározó tényez kr l. Az alábbi szempontok alapján egy-egy családlátogatás után rövid környezettanulmányt készít a gyám és a gyermek lakóegységének vezet je számára, munkájuk segítése érdekében: 1.változott-e a gyermek és család kapcsolata és hogyan, szüleivel, rokonaival 2.változások a gyermek családjának körülményeiben: - az egészségi állapot (beleértve fogyatékosság) alakulása, - munka - érzelmi állapot, magatartás, viselkedés - családi állapot, kapcsolatok - a családban otthon maradt gyermek helyzete - nevelési módszerek a kapcsolattartás során a szül k részér l - társadalmi helyzet - anyagi helyzet, lakáskörülmények - egyéb felmerül körülmények - Családi térkép, genogram készítése közösen a szül kkel gyermekekkel.(Lehet ség szerint, szükséges már bekerüléskor a családdal (hozzátartozóval) és a gyermekkel közösen genogram készítése. Rokonok felkutatása, a gyermekkel a tágabb család megismertetése érdekében, illetve esetleges kapcsolat kiépítése, vagy újra építése érdekében. Családi kapcsolatok mellett a küls személyes kapcsolatok ápolásában is segíti a növendéket (barátok, osztálytársak, szerelmek, volt nevel szül k, stb.) A családgondozó környezettanulmányt készít eben az esetben is. Így lehet ség van az együttm ködés kialakítására, személyes kapcsolatok ápolásának keretek között tartására, növendéket esetleg veszélyeztet kapcsolatok kisz résére. A családgondozó munkája során minden esetben mérlegeli, hogy adott gyermek, fiatal, valamint a feln tt személyek (családtagok) milyen érzelmi állapotban vannak, milyen a megértési képességük. Ezt figyelembe véve fogalmazza meg mondanivalóját, hogy mit mond és mikor. Ez meghatározza, hogy direkt, vagy indirekt módon közelíte egy témához, milyen módon közli az információkat.

6.1.9 Egyéni gondozási- nevelési tervek. Átmeneti és tartós nevelésbe vétel esetén mindenkor elkészítjük (átmeneti gondozás esetén azonban csak akkor, ha az el re láthatólag meg fogja haladni a 30 napot) az egyéni gondozási- nevelési tervet, mely jogszabály által szabályozott formanyomtatványon történik. 50

A kérdések célja, hogy a napi feladatokat lépésr l lépésre meghatározva segítsék a gyermek gondozását-nevelését ellátó személyt a szül helyettesít feladatok ellátásában. Egyéni elhelyezési tervre épülve annak kézhezvételét l számított 30 napon belül kell elkészíteni az egyéni gondozási-nevelési tervet. Összefogó gazdája, szervez je és adminisztrátora a növendékügyi el adó, aki elkészítésébe bevonja intézményünk különböz szakembereit: els sorban a lakóegységvezet nevel t, aki egyben a végrehajtásának megszervezéséért a legf bb felel s, a gyámot, aki figyelemmel követi és ellen rzi a terv végrehajtását, id közben esetleges módosítását, a gyermek, többi gondozóit, az egészségügyi dolgozót, a pszichológust, a családgondozót, stb. A egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozása során - életkorának megfelel en - magát az érintett növendéket és lehet ség szerint a szül t is bevonjuk. A terv elkészítésében figyelemmel vagyunk: - a gyermek életvitelére, szokásaira - lelki állapotára, mentálhigiénés és pszichés ellátására - a gyermek testi, egészségügyi ellátására, (általános orvosi ellátás, kötelez és javasolt véd oltások, fogorvosi ellátás, látás-, hallásvizsgálat és egyéb, az életkornak megfelel kötelez és javasolt sz vizsgálatok, stb) - gyermek személyiség állapotára, - egyéni szükségleteire, igényeire (pl;étkezés, öltözködés, viselkedés, életstílus, stb) - gyermek szocializációs állapotára, fejlesztésére (társadalmi értékek, szokások megismertetése, erkölcsi értékrend közvetítése/alakítása, családi életre nevelés, önállóságra nevelés, felel sséget vállaló szexuális életre történ felkészítés, stb) - tanulmányaira (kiegészít tanulási segítség; pl. korrepetálás, speciális oktatási igények) - életpálya, munkára nevelés - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozására, - szabadid s, hobbi, sport tevékenységére - családi és rokoni kapcsolataira, kapcsolattartására - személyes kapcsolatok, barátságok ápolása - el relátható gyámi feladatok tervezésére, - a gyermekkel és szül jével (törvényes képvisel jével) folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra. - a Gyermekvédelmi Szakszolgálat által készített egyéni elhelyezési tervre, - stb.

6.1.10

A gondozottak elbocsátása a gyermekotthonból.

Külön kell választanunk azt, ha a gyermek végleg távozik a Gyermekotthonból és az, ha egy másik lakóegységbe kerül át. Ha végleg távozik, az lehet kiskorúként egy másik gyermekotthonba való távozás, vagy visszatér családjába, illetve nagykorúként kikerül az életbe, esetleg férjhez megy, megn sül. Lehet az is, hogy egyik lakóegységb l átmegy egy másikba, vagy Utógondozói Otthonba kerül. • A lakóegységb l való kikerülést, lehet ség szerint már hónapokkal el bb el készítjük. Kikerülés el tt közvetlenül egy búcsúvacsorával köszön el a többi gyermekt l. Leltározzák át ruháit, mit visz el magával, könyvtári könyvtartozásait, pénzügyeit is rendezni kell. Fontos, hogy személyes tárgyait is átvihesse másik helyére, ahova majd kerül. 51

•

•

• •

•

•

Ha a gyermekotthonból kerül ki, akkor lehet ség szerint hónapokkal el tte felkészítjük erre, beszélgetünk vele a jöv képér l, beszélgetünk vele fantáziájáról, hogy mire számit, mi vár rá, és ehhez képest készítjük fel a realitásokra. Beszélgetünk azokról a nehézségekr l, amik az életben rá várnak. Fontos, hogy kikerülve helye megfelel en el készített legyen. Ha családhoz kerül ki megfelel legyen a családi mili , a család várja. Ha az életbe kerül ki legyen lakása, megfelel munkája. Ha nagykorúvá válva kell en fel nem készült módon akar az életbe kimenni, (se lakás se munka), és hiába hívjuk ki fel a figyelmét, hogy így nem fog boldogulni, és ennek ellenére mégis megy, akkor engedni kell, hiszen nagykorúként jogában áll dönteni saját sorsa felett. Minden esetre megadjuk neki azt a tájékoztatást, hogyha kudarc éri, akkor lehet sége van visszatérni utógondozói ellátottként. Ha másik lakóegységbe kerül, kiskorúként, akkor a két csoport vezet i közösen beszélik meg az átkerülést vele. Annak módját, körülményeit, idejét, hogy kell en felkészítve várja. Ha Utógondozói Otthonba kerül át nagykorúként, akkor ezt vele megbeszéljük, szintén hónapokkal el tte fel kell készíteni rá, hogy ez milyen új szabályokkal jár együtt. Meg beszéljük a megállapodást, amit a Gyermekotthon a fiatal feln ttel fog kötni. Tudatosítani kell, hogy az utógondozói ellátás nem kötelez , aki a megállapodást, a házirendet nem tartja be, az innét kikerülhet és ebben az esetben egy évig nem is lehet utógondozói ellátott sehol. Gondozottak elbocsátása. A hosszabb ideje otthonunkban él gyermeknek, csoportból való távozása esetén valami személyes ajándékot, emléket (pl. ékszer, fotóalbum stb.) kap. A legyenek tárgyi emlékei is a múltjáról, csoporttársairól, róla készült fényképeket meg kapja. Eltávozáskor az következ adminisztratív teend ink vannak. - Leltár alapján összekészítjük a gyermek holmiját, személyes iratait, vagy azok másolatát, egészségügyi papírjainak másolatát, átadjuk az új törvényes képvisel nek, gondozónak, vagy ha már nagykorú a fiatal feln ttnek, aki aláírásával igazolja az átvételt. - Meggy dünk arról, hogy semmilyen más az otthon, vagy másik gondozott tulajdonát képez tárgy nem maradt a gyermeknél. (kulcs, könyv, játék, ruhanem stb.) - ELSZÁMOLÓLAP nyomtatvány kitöltése és igazolása a különböz területekért felel s dolgozók részér l, mellyel igazoljuk hogy eltávozáskor az alábbiak rendezve lettek-e? - Könyvtári tartozás igazolása. - Egészségügyi okmányok átadása. - Pénztári kötelezettség. - Lakóegységen belüli elszámolás (zsebpénz, ruházat, tanszerek, stb) - Személyes okmányok átadása - Készpénz, más vagyontárgy. - Egyéb. - Kiadjuk a távozó gondozottnak, az esetleg még neki járó zsebpénzt. - A gyermeket törvényes képvisel jegyz könyvileg veszi át a gyermeket. A jegyz könyvben fel tüntetjük, hogy a gyermek személyes iratait, holmijait átadtuk. (TAJ-kártya, diákigazolvány stb.) - A gyermeket töröljük a létszámból. - Értesítjük a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóját a gyermek távozásáról, mellékeljük a szül vagy törvényes képvisel által aláírt jegyz könyvet. - Értesítjük a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központot és a gyámhatóságot a gondozott távozásáról.

52

6.1.11

Napi feladatok szervezése a lakóegységben.

Az el bbiekben tárgyalt nevelési-gondozási módszerek, feladatok szervezési teend i a lakóegység vezet és lakóegység dolgozói között.

6.1.11.1

Munkamegosztás:

Iskolai kapcsolattartás – lakóegység vezet nevel Ruházat – leltári felel s – ruházatért felel s gyermekfelügyel vagy gyermekvédelmi asszisztens. A beszerzés: minden dolgozó közösen a gyerekkel. Napi tisztántartás és karbantartás: dolgozók a gyerekekkel együtt. Nyilvántartás vezetése: ezért felel s gyermekfelügyel vagy gyermekvédelmi asszisztens. Tisztálkodási és tisztítószerek: - beszerzés és kiosztás Nyilvántartás vezetése: ezért felel s gyermekfelügyel vagy gyermekvédelmi asszisztens. Élelmezés: Raktárkészlet nyilvántartása és a beszerzés, a szakács – gazdasszony gyermekfelügyel felel ssége. A napi kivetésekért, élelmiszerminta eltételéért, mindenkori ételkészít , f a felel s. Tanóra: - irányítás: lakóegység vezet - tanulás segítése: minden lakóegységi dolgozó Szabadid : A hétvégi szabadid strukturálása, hétvégi programok szervezése, kiemelt nevel i feladat. Takarítás: heti 1x nagytakarítás, napi rendrakás Szobák: napi takarítása, rendrakása a gyerekek feladata, szükség szerint feln tt segítséggel. Szekrény: a gyerekek feladata. Ellen rzés: legalább heti egyszer. Közterületek: a szolgálatban lév dolgozó osztja ki a feladatokat a gyerekekkel megbeszélve. Pontozásos rendszerrel motiváljuk a növendékeket. Havi értékelés: a legszorgalmasabbakat jutalomzsebpénzzel, vagy egyéb jutalommal motiváljuk. A szolgálatban lév dolgozó feladata a gyerek munkájának segítése és érékelése, a csoport teljes rendbetétele (fert tlenítés, elmaradt munkák elvégzése). A lakóegység jó m ködéséhez elengedhetetlen a közös eljárások és értékrendek egyeztetése, megbeszélése és (betartatása) számonkérése. A közös elvárások mellett mindig figyelembe kell venni azt, hogy minden gyermek külön egyéniség. Tehát az elvárások legyenek egyénre szabottak.

6.1.11.2

Dolgozók közötti kapcsolattartás szervezeti formái:

- Tanév eleji közös megbeszélés a dolgozókkal. Megbeszéljük a gyerekenként képességeikhez mérten az elvárható teljesítményt. A tanulás módját, fejlesztésének lehet ségeit. Az ellen rzés, számonkérés módját. A jutalmazás, motiválás lehet ségeit. - Lakóegységekénti tím megbeszélések, értekezletek. A lakóegység vezet minden második és harmadik héten, de lehet ség szerint még gyakrabban, az ott dolgozók számára lakóegységi értekezletet tart, melyen az aktuális problémák mellett az esetlegesen fellép m ködési zavarok kiküszöbölése érdekében megoldásokat dolgoznak ki. (Az els héten esetmegbeszél t tartunk lakóegységenként gyermekpszichiátriai-pszichológiai tanácsadó vezetésével. Err l a „Min ségbiztosítás” cím 53

részben még lesz részletesen szó.) Nagyon fontos a negatív események, kudarcok, konfliktushelyzetek megbeszélése, elemzése, következtetések levonása, lehet séget kell adni a negatív érzések kibeszélésére is, a ventilálására. Az értekezletr l emlékeztet készül. A közös megállapodásokat mindenkinek be kell tartani. Az értekezletre szükség szerint az igazgatót, igazgatóhelyetteseket is meg kell hívni, illetve az intézmény vezet i is összehívhatnak rendkívüli lakóegység értekezletet, különösen ellen rzési munkájuk során feltárt hiányosságok, m ködési zavarok megszüntetése érdekében. Eredményeket is meg kell beszélni, - a dolgozókat ez motiválhatja a munkájukban – tudni kell örülni a kis eredményeknek is, így könnyebb a kudarcélmények feldolgozása megbeszélése, értékelése. Negatív események, kudarcok, konfliktushelyzetek megbeszélése, elemzése, következtetések levonása. Lehet séget kell adni a negatív érzések kibeszélésére, ventilálására. A hatékony szervezeti m ködés feltétele a folyamatos és szinte kommunikáció és a bizalommalteli légkör. - A dolgozók napi közös információs eszköze a lakóegység eseménynaplója. A napi aktuális információk eljutásáról az érdekeltekhez a szakmai vezet gondoskodik személyes közlés, illetve körtelefon útján. A fontosabb információkat beírjuk az intézmény ügyeleti naplójába, illetve a lakóegységek m ködési naplójába. A nevel testületi értekezleten elhangzott információkat, esedékes feladatokat, tudnivalókat, a lakóegység vezet je beosztottjainak tovább adni, valamint a lakóegység ködési naplójában rögzíteni köteles. Eseménynaplót minden lakóegység vezet, amelyben rögzítésre kerül az összes eltávozáson lév növendék, id pont, id tartam és távozási hely megnevezésével. A rendkívüli eseményeket, utasításokat, a növendékekre vonatkozó információkat különösen kimen jével, eltávozásával és láthatásával kapcsolatos kérdéseket, velük kapcsolatos feladatokat beírják az ott dolgozók. M szakátvételkor az új m szakban lév dolgozó a m ködési naplóból tájékozódik az aktuális feladatokról, információkról. - A dolgozók m szakátvételkor egymást szóban is tájékoztatják, a csoport zavartalan napi ködésének érdekében.

54

6.2 Utógondozói Otthon Az utógondozói ellátás célja, hogy el segítse a gyermekvédelmi gondoskodásban feln tt gyerekek sikeres társadalmi beilleszkedését, támogassa saját családjukba való visszailleszkedésüket, vagy önálló életük megkezdését. Ha az önálló életvitel fokozatos megteremtése nem lehetséges, különböz egészségügyi, illetve értelmi képességb l adódó akadályozottságok miatt, akkor szociális bentlakásos intézménybe kerüléséig biztosítjuk a gondozását. Az utógondozói ellátás keretében intézményünkben nagykorúvá vált fiatal feln ttek számára szükségleteikhez és helyzetükhöz igazodó ellátást nyújtunk, segítséget adunk azon feltételek megteremtéséhez, amelynek az ellátásból kikerül fiatal feln tt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek, segítséget nyújtunk iskoláik befejezéséhez, munkahely megszerzéséhez. Ezt a segítséget 24 éves korukig vehetik igénybe. Természetesen igyekszünk segíteni a fiatal feln ttet, hogy már 24 éves kor el tt az elkezdje önálló életét, mihamarabb saját lábra tudjon állni. Mindezt a következ célok megvalósításával érheti el az utógondozói ellátás. A szakmai munka célja els dlegesen az önálló életvitel, az önállóság kialakítása, mivel ennek köszönhet en a nagykorú fiatal feln ttnek kikerülhetnek a szakellátás intézményeib l, visszatérhetnek családjukba, vagy önálló életvitelt alakítanak ki. Segítjük még egy darabig a fiatal feln ttet, de meg kell találni a megfelel középutat, hogy az utógondozói ellátás ne okozzon további hospitalizációt, vagyis hogy a fiatal feln ttet ne arra szocializáljuk, hogy egész életében ellátásra szoruljon. Gyermekotthonunkban Utógondozói Otthon is m ködik 14 f részére, melyb l 3 küls fér hely. A fiatalok 18-24 éves kor között élhetnek itt, amennyiben ezt igénylik. A gyermekotthoni utógondozói lakóegység fiú és lányszálló részlegekb l áll. Egy utógondozói otthonvezet és egy nevel látja el az ott él k segítését. Pedagógiai alapelvünk, hogy a teljes önállóságra szoktatsuk ket és a cél Gyermekotthonból kifelé, a társadalomba való sikeres beintegrálás felé orientáljuk ket. Els sorban a küls ügyintézésbe, életüknek küls szervezésébe segítünk. A jutalmazás-büntetés gyermeki rendszere náluk átalakult a feln ttesebb számonkérési formákká. Ebben a lakóegységben már sokkal önállóbban élnek a gondozottak, mint a többiben. Els sorban a szociálismunkás típusú segítés jellemzi az utógondozói nevel munkáját, amely a szerz déses rendszerre épít. A célokat és a feladatokat egyenrangú félként, közösen határozzák meg a fiatalok a nevel kkel. A szakmai munkák egyik fontos célja a fiatal feln ttek iskolázatásának el segítése és olyan szakma felé irányítsuk, mely piacképes és megkönnyíti munkába állásukat és ennek következtében önálló életvitelük kialakítását. További cél a fiatal feln ttek munkába állítása, hogy a fiatal feln ttek el tudjanak helyezkedni, állandó munkaviszonnyal rendelkezzenek. Feladatunk még a fiatal feln ttek lakáshoz jutásának segítése, hogy azok a fiatal feln ttek, akik nem térnek vissza családjukba, önálló életvitelt tudjanak kialakítani.

6.2.1 Felkészítés az utógondozói otthonba való bekerülésre Fontos hogy az utógondozói csoportba kerül k már felkészülten kerüljenek át a gyermekotthoni csoportból, ami azt jelenti, hogy nagykorúságuk el tt már tájékozottak legyenek. Az önálló életre nevelést már 18 éves kor el tt elkezdik a csoportban, ebben kiemelked en fontos a gyermekotthoni csoportok és az utógondozó csoport nevel inek, gondozóinak kapcsolata. A nagykorúvá váló és átkerül fiatalok felkészítése fokozatos és 55

hosszabb folyamat, mely a gyermekotthonban a nevel k-gondozók és a pszichológus feladata. A fiatal eddigi nevel i megismerteteti, átadja a fiatalt az utógondozó nevel knek. Különösen a teljes élettörténet, nevelési történet közös megbeszélése fontos, mivel ez biztosítja a folyamatosságot. A nagykorúvá válást megel id szakban rendszeresen, beszélgetünk a fiatallal, felkészítjük az el tte álló feln tt életre. Az átkerülést megel en a fiatal feln ttr l információt szerzünk be annak érdekében, hogy jobban megismerjük, és sikeresebb legyen a beilleszkedés. 18. születésnapján egy rítus keretén belül nagykorúvá avatják a gyermeket és átköltözik a volt és a leend csoporttársai kíséretében az utógondozói részbe. Az itt dolgozó nevel k, és a már régebb óta utógondozott fiatalok, elmondják a fiatal feln ttre vonatkozó szabályokat és ismertetik a házirendet. Így tudatosul a fiatal feln ttben, hogy megsz nt a gyermekkor és a csoportváltás a feln ttkor kezdetét jelenti, amelyhez szükségszer en neki is változnia kell. A gondoskodásra, ellátásra való igényét fel kell váltania az autonómia igényének. Megállapodást kötünk arra vonatkozóan, hogy mi a fiatal feln ttnek a kötelessége illetve mik a jogai és az ellátás mely formáit biztosítjuk számára.

6.2.2 Támogatási lehet ségek Az utógondozói ellátás keretében lakhatást, és szükség szerint további ellátást biztosítunk azon átmeneti, vagy tartós nevelésben került fiatal feln ttnek, aki utógondozási, utógondozói ellátását a Gyámhivatal elrendelte. Az utógondozói ellátást a fiatal feln tt 24. életévének betöltéséig kérheti. A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal feln tt számára a szükség szerinti ellátást biztosítunk azon id szak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy nappali tagozaton folytatja tanulmányait, vagy felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe. Segítséget nyújtunk azon feltételek megteremtéséhez, amelyek az ellátásból kikerül fiatal feln tt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek. Az utógondozói ellátás keretében a fiatal feln tt számára a gyermekotthon lakhatási lehet ségr l gondoskodik, és a fiatal feln tt szükségleteihez, helyzetéhez igazodó ellátást nyújt. Az utógondozói ellátott részére a fiatal feln tt szükségleteihez és helyzetéhez igazodó alábbi ellátásokat nyújthatja, melyeket a ellátottal kötött megállapodásban rögzít, hogy ezek közül melyiket biztosítja: - lakhatási lehet séget, - étkezési lehet séget, - ruházati lehet séget, - tisztálkodási és személyi higiéniai feltételeket, - iskolai oktatás esetén biztosítja a tankönyvet, tanszert, egyéb iskolai felszerelést. - amennyiben nappali tanulmányokat folytat, zsebpénzt biztosít számára. - segíti az utógondozói ellátottat családi környezetbe való visszailleszkedésében, illetve önálló életének megkezdésében, annak fokozatos megteremtésében: - munkába állás, - iskolai tanulmányokban való segítés, - életvezetési és mentálhygiénés tanácsadás, - otthonteremtési támogatás intézése, - felmerül egészségügyi problémáinak megoldása. - biztosítja az utógondozói ellátott számára a hozzátartozókkal, illetve más személyekkel való kapcsolattartás lehet ségét az intézményen belül, azonban ez nem zavarhatja az intézet ködését és a többi gondozott életét. 56

- tiszteletben tartja az ellátást igénybevev személyiségét és egyénisége sajátosságait, azonban annak érvényesítése mások számára nem lehet sért vagy botrányos.

6.2.3 Napi életgyakorlat A napi életgyakorlat során már saját maguk tartják rendben, tisztán környezetüket (szobájuk és a közös területek), önállóan takarítják. Mindenkinek megvan a saját feladata, amit el kell végezni. Ezt a heti rendszeres csoportgy lésen beszélik meg nevel jükkel, otthonvezet jükkel, és társaikkal. A csoportgy léseken felmerül problémákat nevel kfiatalok egyenjogú partnerként vitatják meg, ezzel er sítve, fejlesztve az empátiát, a kreatív gondolkodást, a másik elfogadását, az együttm ködés fontosságát. A problémák visszatükrözésével pozitív változások éret k el a fiatalok viselkedésében. A társak véleményének hatására olyan alternatív megoldások paneljait kapja, és építi be személyiségébe, amelyek hasonló helyzetekben el hívhatóak lesznek számára. Fontos, hogy soha ne érezze magát kirekesztetnek, vagy b nbaknak. A csoportgy léseken elhangzó negatív kritikákra a nevel knek is hasonlóan kell reagálnia, és amennyiben jogos, elismerni. Hibáink elismerését nem szabad kudarcként átélni, hiszen ez bizonyítja a fiatalok felé, hogy er s, szavahihet , megbízható emberek vagyunk, ami nélkülözhetetlen a köt dés, a bizalom kiépítéséhez, vagyis az eredményes nevel munkához. Mivel ezek a fiatalok nappal vagy iskolában vannak, vagy pedig dolgoznak ezen a gy lésen merülnek fel azok a problémák, melye megoldásra várnak. A fiatal feln ttek önállóan f znek maguknak, illetve a többi lakóegységbe vannak befizetve. Az itt él fiatalok, már a feln ttekre jellemz szabadságjoggal rendelkeznek, szabadon járhatnak ki a lakóotthonból. Éjszaka és hétvégeken nem állak nevel i felügyelet alatt. Takarítást, mosást önállóan oldják meg. A napi ritmus rendszeressége biztonságot, kiszámíthatóság ad, amely minden ember alapvet szükséglete. A strukturált tevékenység és az élmények hatásrendszere segít felépíteni az egyén önszabályozó és öngondoskodó képességét és felel sségét. A gyermekotthonból - napirendhez igazodó módon - szabadon távozhat, azonban hosszabb távollétét köteles bejelenteni az intézményben. A szabadid hasznos eltöltéséhez is hozzá segítjük ket, hogy ne csupán a Tv és a számítógép jelentse számukra a kikapcsolódást, hiszen ezek elmagányosítanak, és növelik az izoláció érzését. Megmutatunk a fiataloknak olyan tevékenységeket is, amelyekhez hozzá tudnak jutni sz kösebb anyagi körülmények között is. Például: olvasás, sportolás, kirándulás.

6.2.4 A feln tt személyiségfejl dés, az egyéniség építésének segítése A személyiség fejl dése itt már a teljes önállóság, önálló életvitel felé való orientálást jelenti, a fokozatos leválást az intézményr l. Az életfeladat itt már az önálló élet, az önálló egzisztencia fokozatos kiépítése, a kikerülés el készítése. A fiatalok természetesen sok segítséget kapnak a nevel kt l, de a legf bb cél az önálló életvezetésre való felkészítés, a feln tt identitás a felel sségtudat kialakítása. A személyiség fejl désének szempontból fontos lenne a támogató, jó családi légkör, mely egyben segít a saját család alapításában is, a tágabb környezet elfogadó attit dje, a 57

kortársközösség pozitív hatása. Mindezek azonban az érintett fiatalok esetében részben vagy teljesen hiányoznak. A feladatot ezért az utógondozói ellátás során nem lehet másként megoldani, mint kiscsoportban, amely intenzív együttlétet feltételez, ahol védett közegben, saját élményként szereznek a résztvev k emberi kapcsolatok kialakításához a gyakorlatban is jól hasznosítható tapasztalatokat. A megfelel pozitív változáshoz feltétlenül szükséges a családias, bizalommal teli légkör, melyben mód nyílik a fiatal személyre szabott élettervének kidolgozására. A szocializációs folyamatnak több összetev je van. Az egyik az önkontroll kialakulása, ez az a képesség, mellyel a személy vágyai kielégítését késleltetni tudja, s a másik fontos szocializációs tényez a közösség szokásaihoz, normáihoz való igazodás, azok megtanulása, interiorizálása (bels vé válása.) Az érett személyiség alakulásához szükséges; problémamegoldó képesség, aktivitás, változatos viselkedésminták ismerete, összhangja és helyes alkalmazása, jól m köd énkép, reális önértékelés, önelfogadás, önkontroll, szilárd jellem, köt dési képesség, interdependencia, stb. Az akarat, a kitartás er sítése, interiorizálása. Szükséges megismertetni velük a kompetencia boldogságadó érzését, mely egyben az identitást is er síti. „Én valamihez már értek én már vagyok valaki.” Konfliktuskezelési technikák megismertetése, gy ztes-gy ztes stratégiák el nybe részesítésére. Az erkölcsi prédikációk helyett, a feln tt-feln tt közötti konfliktusok spontánnak t , nyilvános megbeszélésével demonstrálni az ellentétes vélemények elfogadható megoldási lehet ségeit. A nyers ösztönén reakciók fokozatos leépítésével, a felettesén el térbe kerülésével fejl dnie kell a lelkiismeretnek, a kötelességtudatnak, az egészséges személyiséghez, a döntésképességhez szükséges elvont gondolkodásnak. Fel hívjuk számukra a figyelmet a következmények fontosságára, hogy képzeletükben vetítsék el re, hogy bizonyos tetteknek mi lesz a várható következménye, mert sajnos ennek hiánya okozza a legtöbb bajt. Frusztrációhoz való alkalmazkodási képességük er sítése, nehogy visszacsússzanak egy regresszív állapotba. Felkészítjük az esetleges magány elviselésére, ne érezze magát izoláltnak a kikerülés után. Ahhoz, hogy ne élje meg tárgyvesztésként – amely könnyen vezethet pszichés besz küléshez, esetleg szuicid kísérletekhez – kikerülésük után szükséges lehet még a további kapcsolattartás, egy utógondozás kertében, a tudatosítása annak, hogy segítünk, ha baj van, nem hagytuk magára abban az új, számára idegen világban.

6.2.5 Életúttervezés, a jöv kép kialakulásának segítése A csoportban dolgozó nevel k a csoportértekezleten illetve a személyes beszélgetések kapcsán sokat segítenek a reális jöv kép kialakításában. A szül kkel, családtagokkal, testvérekkel való jó kapcsolat kialakítása sokat segít a fiatal életútjának pozitív tervezésében. Reális önismerettel lehet a célokat kit zni, csak ez biztosíthatja a sikerélményt. A folyamatos kudarcok passzivitást váltanak ki, és már meg sem próbál célt kit zni, élete parttalanná válik. Lépésr l-lépésre kell haladni, lebontani közeli, elérhet célokra, amelyek tervszer en elvezetnek a végs , távoli célig. Az önértékelést az énkép lényegesen befolyásolja, ami kihat a személyiségfejl dés formálódására. Ezért nagyon fontos, hogy az ideális és a reális énkép között, ne legyen irreális a távolság, mert ez biztos kudarchoz vezet, és tovább növelik az irrealitást, s södnek a beilleszkedési zavarok, a szorongás is egyre fokozódik. Célok meghatározásánál feltétlenül ismernünk kell a fiatal múltját és jelenét, mert csak ebb l kiindulva lehet reális jöv képet kit zni és elérni. 58

6.2.6 Segítségnyújtás az önálló élet kialakításában A 18 éven felüli gyermekek esetében már nem a gondozáson van a hangsúly, hanem, hogy megfelel támogatást tudjunk nyújtani a feln tt életre való felkészítésben. A nevel k f leg a mindennapos ügyintézésben nyújtanak segítséget a fiatal feln ttnek. Munkakeresés, önéletrajzírás, interjúra való felkészülés, hivatalos papírok elintézése, megfelel iskola keresése, amiben nagyon sok segítséget kapnak a fiatalok. Például: Mivel 18 éves korral megsz nik a közgyógyellátás, a fiatal lehet séget kap a szabad orvosválasztásra is. Természetesen az otthonban dolgozó doktorn minden esetben továbbra is segítséget nyújt a beteg fiatalnak. Ekkor viszont már arra törekednek a nevel k, hogy a fiatal saját maga intézze az ezzel kapcsolatos id pontkérést, gyógyszerkiváltást. A gyermekotthon anyagi támogatást nyújt a receptek kiváltásában. Amennyiben rendszeres keresete lesz úgy a keresetéb l a személyi térítési díj levonása után megmaradó összeg 30 %-át minden hónapban megtakarítja. Az utógondozói lakóegység nevel i tanácsotokkal segíti a megtakarítás célszer módjairól, az így összegy jtött pénz ésszer felhasználásáról. Meg kell tanítani a fiatalokat a fontossági sorrendre, és ezt el is kell fogadtatni velük, hogy a kés bbiekben, már irányítás, segítség nélkül is betartsák: - kötelezettségek kifizetése, - étkezés, - tisztálkodási szerek, - ruházat, - szabadid s szórakozás

6.2.7 Bevezetés a munka világába Mivel gyermekeink ebben az életkorban kezdenek el dolgozni, fontos, hogy megfelel felkészítést kapjanak. Ebbe tartozik a megfelel önéletrajzírás, munkahelykeresés amit a nevel folyamatosan követ. Fontos, hogy tisztában legyen az új formátumokkal. A heti csoportértekezleteken id t szakítanak az úgynevezett asszertív tréningre, melyen helyzetgyakorlatok vannak, ami segítséget nyújthat az esetleges munkahelyi konfliktusok kezelésére. Itt megtanulják, hogyan kell viselkedni egy esetleges interjú során, illetve a különböz lehetséges felmerül munkahelyi problémákat próbálják meg játékos formában gyakorolni. A nevel k sok segítséget nyújtanak abban is, hogy a fiatal önmagával és képességeivel tisztában legyen. A reális pályaválasztás, munkaválasztás megakadályozza a munkában való csalódást. Segítenek, hogy a fiatal megtalálja végzettségének, egyéniségének megfelel munkát. Ha nincs esetleg a gyermeknek végzettsége, a Munkaügyi Központtal együttm ködve megfelel tanfolyamot próbálnak meg keresni a fiatallal együtt. A munkába állítás nehézségeinek egyik oka, a nem megfelel iskolázottság, ezért figyelembe véve a fiatal képességeit, a tanulás folytatását szükséges motiválnia az itt dolgozó nevel knek. Tanácsadás során figyelembe kell venni, hogy a fiatal olyan szakmát, iskolát, tanfolyamot válasszon, amely keresett a munkaer piacon. Fontos továbbá, hogy a megszerzett munkahelyet meg is tudja tartani, er síteni kell abban, hogy a munkába járás napi rutinját megszokja. A kudarct rés alacsony szintjének emelkedését folyamatosan bátorítgatnunk kell, ami megkönnyíti a beilleszkedésüket a munkahelyi kollektívába is. 59

Ha tanulmányait vagy tanulóviszonyát megszünteti, vagy befejezi, illetve el munkaviszonya megsz nik, vagy munkanélküliként került be az ellátásba 30 napon belül köteles munkába állni. A munkaviszony megkezdésével egy id ben új megállapodást kell kötnünk az új feltételek tisztázása érdekében. Amennyiben saját hibájából nem áll munkába, úgy utógondozói ellátása megszüntethet .

6.2.8 Partnerkapcsolatok, családtervezés Nem mindig megfelel ezeknek a fiatal feln tteknek a szocializációja, ami a partnerkapcsolatokat illeti. Gyakran szüleik viszonyában látott mintaként, agresszíven, kapcsolat rombolóként viselkednek párkapcsolataikban is. Segíteni kell ket, hogy megtanulják az udvarlás, a kapcsolatok ápolásának kulturált formáit. F képp a már korábban jelzett a korai kapcsolatokon való „csüngés”, a birtoklás vágya és az egészségtelen féltékenység okoz komoly összeütközéseket kapcsolataikban. Hangsúlyozni kell a tudatos párválasztás fontosságát, ne pótcselekvés, menekülés motiválja, mert csak ez biztosítja a családi funkciók megfelel m ködését: - biológiai, - szocializációs, - érzelmi egyensúlyt és regenerálódást biztosító, - gazdasági, - gondozási - és jogi funkciók. Munkánkban támogatást kérünk az intézetünkben dolgozó egészségügyi dolgozótól is. Segítséget nyújt a szexuális életre való felkészítéshez, illetve a védekezés módjairól is. Amennyiben a fiatal feln ttre partnere jó hatással van, úgy vele is állandó a kapcsolatot építünk ki és a közös programjainkba is bevonjuk. A fiatal feln ttek önálló családalapításra való felkészítése is feladataink közé tartozik. leg a lányok számára, akiknek az önálló életvitel lehet ségét jelenti a házastársi vagy élettársi kapcsolat. Ezzel kapcsolatban felmerül problémáikat is megpróbáljuk megoldani.

6.2.9 Család és személyes kapcsolatok ápolása. Nagyon fontos feladatunk továbbra is fiatal feln tt a családdal, rokonokkal történ kapcsolattartásának er sítése annak érdekében, hogy a kikerülve ne maradjanak egyedül, magukra maradottak a világban. A családok többnyire maguk is devianciákkal terheltek, ezért nekik is szükségük van segítségre, amit az utógondozói nevel k családi konzultációkkal próbálnak megoldani. A konzultációkon az alábbiak meger sítését, fejlesztését, elfogadását igyekszünk segíteni: - krízis kezelési technikák megismerése - konfliktus kezelési stratégiák elsajátítása, - autonóm személyiség tiszteletben tartása, - szerepek tudatosítása, elfogadása, nem összemosása, - agresszió leküzdése, - devianciák megszüntetéséhez segítségnyújtás, - munkalehet ségekr l folyamatos információk biztosítása, stb.

60

Fontos, hogy a sérült szocializációjuk társadalmilag elfogadható irányba változzon köt dés, kudarct rés, társas viszonyok, empátia stb. Ezeknek a hiánya megnehezíti beilleszkedésüket, és negatív hatással van az önálló családalapításukra is. Fontosnak tartjuk a családdal történ kapcsolattartás er sítését annak érdekében is, hogy esetleg, ha van rá lehet ség, minél rövidebb id után visszatérhessenek családjukba. Ösztönözzük a fiatal feln ttet az állandó kapcsolattartásra a szül vel, testvérrel, illetve egyéb rokonnal. Minden lehet séget segítünk a konszolidált baráti kör kialakítására, illetve a meglév k ápolására. Lényeges, hogy a fiatal feln tt az ünnepeket családi körben töltse. Felvesszük a kapcsolatot a családdal, és együttes munkával megpróbáljuk a jó együttm ködést kialakítani. Amennyiben nem megfelel a viszony a gyermek és a családja között, úgy próbáljuk viszonyukat rendezni abba az irányba, hogy alkalmassá tegyük ket a fiatal feln tt visszafogadását a családba.

6.2.10

Együttm ködési készségek és a közösség fejlesztés

A közösség fejlesztése ebben az életkorban is nagyon fontos. Erre szolgálnak a heti tartandó csoportgy lések, melyeken a fiatalok problémákat, feladatokat, tennivalókat vetnek fel. Itt megpróbálnak közösen a csoporttal együtt döntéseket hozni. Nyáron többször megyünk egykét napra együtt pihenni. Mivel többségük már dolgozik illetve tanul, nehéz több hetes programokat összehozni. Ezek az egy-két napos alkalmak viszont nagyon kellemesek és csapat-összekovácsoló nyaralások. A név-születésnap és az ünnepek megtartása mellett, fontos a spontán, egyéni igények megvalósítása is.

6.2.11

Küls fér hely

Intézményen kívül különálló bérlakásokban illetve albérletben küls fér helyen helyezzük el azon utógondozói ellátottainkat, akik már képesek felügyelet nélkül önállóan megélni. Ez az utolsó lépcs fok az önállósodáshoz, a végs kikerüléshez. A kinti fér helyen már saját maguk megszabta szabályok szerint élnek, azonban nem viselkedhetnek olyan botrányosan, hogy ottani szomszédikat zavarják. Vigyázniuk kell a lakás berendezéseire, nem rongálhatják azokat, a lakásra jó gazda módján vigyázznak. Adósságot nem halmozhatnak fel a lakásokra. Az utógondozó lakóegység nevel i id nként meglátogatják ket otthonukba, illetve k is fordulhatnak hozzájuk segítségért ügyeik további intézése érdekében.

61

6.3 Utógondozás, életút nyomon követés. Az otthont nyújtó ellátás keretében, az átmeneti vagy tartós nevelés megsz nését követ en a gondozott gyermek, a fiatal feln tt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését az utógondozás segíti. Tájékoztatjuk a kikerül gondozottat, hogy lehet sége van utógondozás igénylésére. A volt gondozott fiatal feln tt utógondozását a gyámhivatal határozata alapján a gyermekotthon utógondozója látja el. A gondozás folyamatosságának biztosítása érdekében célszer , ha a gondozott gyermekkel, illetve fiatal feln ttel kapcsolatos család, illetve utógondozási feladatokat ugyanaz a szakember (családgondozó-utógondozó) látja el. Az utógondozás során az utógondozó együttm ködik az utógondozott lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal, továbbá felkutatja, és lehet ség szerint bevonja az utógondozásba azokat a társadalmi szervezeteket, alapítványokat, egyházi szervezeteket és önkéntes segít ket, amelyek, illetve akik az utógondozottat segíteni tudják. Az utógondozó feladatai különösen, ha az utógondozott visszakerül a családjába, vagy önálló életet kezd: - A hazakerülést követ en figyelemmel kíséri, illetve segíti az utógondozottnak a családjába való beilleszkedését. - Segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításához, kiemelten kezelve az önálló lakhatásának megoldását. - Segíti az utógondozottat a képességeinek, tehetségének megfelel közoktatási, szakképz , illetve fels oktatási intézmény vagy munkahely kiválasztásában, és a felvétellel kapcsolatos teend k intézésében. - A jogszabályok által biztosított támogatási lehet ségek ismeretével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában. - Tanácsot ad, segítséget nyújt az utógondozottnak konfliktushelyzetei megoldásához. - Szükség szerinti rendszerességgel- de legalább havonta egyszer – felkeresi az utógondozottat és tájékozódik az utógondozott körülményeinek és életvezetésének alakulásáról. - Heti gyakoriságú fogadónapon lehet séget biztosít arra, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse. - Segítséget nyújt az utógondozott továbbtanulási, munkavállalási, életviteli problémái megoldásához. - Tanácsot ad munkahelyi, partnerkapcsolati és esetleges konfliktushelyzetei megoldásához, jövedelme beosztásához. - A jogszabályok által biztosított támogatási lehet ségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában, kiemelten kezelve önálló lakhatásának megoldását. - Az utógondozó segítséget nyújt a fiatal feln ttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítéséhez és benyújtásához. - Az utógondozó a gyámhivatal megkeresésére véleményezi a fiatal feln tt által benyújtott kérelemben foglaltak megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy az igényelt támogatás és annak felhasználási módja megoldja-e a fiatal feln tt tartós lakhatását. - Az utógondozó a gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz a támogatás összegével való elszámolás módjára és id pontjára. - Az utógondozó a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint együttm ködik a fiatal feln ttel a támogatás összegének célszer felhasználásában, és err l tájékoztatja a gyámhivatalt. - Negyedévente tájékoztatást küld a Gyámhivatalnak az utógondozottak helyzetér l. Családgondozó-utógondozónk utánkövetést is végez, hogy az innen kikerült volt gondozottak sorsa hogyan alakult, mennyire sikerült a társadalomba beilleszkedni. Mindez a min ségbiztosítást is el segíti. 62

6.4 Átmeneti Otthon.

Alapellátást biztosító átmeneti Otthonunk állandó készültségben, kríziskezel intézményként ködik. Éjjel- nappal, az év minden id szakában fogadja a teljes kör ellátásra szoruló 3-18 éves gyerekeket. Itt 12 hónapig élhetnek a kiskorú gondozottak, mely alapellátás - a szül vagy más törvényes képvisel kérelmére, vagy beleegyezésével - még 6 hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható. A krízisben lév családok gyermekei számára ideiglenesen pótoljuk a szül i gondoskodást, úgy, hogy a szül i felügyeleti jog továbbra is megilleti a szül t és biztosítjuk a gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejl dését, iskolai helyzetének javítását, újabb kudarchelyzet elkerülését. Az Átmeneti Otthonban a gondozást eszközként használva – stabilitást és biztonságot nyújtunk a gyermeknek és szül jének – problémái megoldásának idejére. Az átmeneti gondozás id tartama alatt lehet vé tesszük a gyermek és szül je számára, hogy meghatározott id n belül alternatív megoldást keressen annak érdekében, hogy a gyermek miel bb visszatérhessen családjába.

6.4.1 Az elhelyezés leggyakoribb okai 6.4.1.1 Szociális-egzisztenciális családi krízisek Nem megfelel lakhatási körülmények: Ide azok az esetek tartoznak, ahol az elégtelen szül i gondoskodás vagy rossz szociális helyzet miatt olyan körülmények között él a gyermek, amely veszélyezteti egészségét, megfelel fejl dését. Ezek közt igen gyakori: • A téli id szakban a f tés hiánya vagy elégtelensége • A mosakodási lehet ségek hiánya vagy nem megfelel higiénés szintje • A túlzsúfolt lakószobák (7-8 f egy szobában, két-három fekhelyen) • Nem lakásnak kialakított épületben (pl. raktárban) él család • A bútorzat nagyfokú hiánya stb. Ezekben az esetekben rendszerint nem a szül jelentkezik segítségért, hanem a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, a véd vagy más szakember érzékeli a problémát és indítványozza a gyermek elhelyezését. A gondozás addig tart, míg a kiváltó okok, azaz a nem megfelel körülmények rendez dnek. Otthontalanság: Bár ezekben az esetekben többnyire a családok átmeneti otthonát célszer igénybe venni, mégis el fordul, hogy csak a gyermek elhelyezése válik szükségessé (pl. a szül k más városban kapnak alkalmi munkát) a lakhatás megoldásának id szakára. Néhány példa: • Elmaradt közüzemi számlák miatti kilakoltatás • Különböz okok miatt megsz albérlet • Szívességi (pl. rokonnál) lakáshasználat lehet ségének megsz nése • Különböz okok miatt lakhatatlanná vált lakás stb. Ezekben az esetekben rendszerint a szül jelentkezik segítségért. Els sorban a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek feladata segíteni a család lakhatási gondjainak rendezésében, pl. 63

megfelel albérlet felkutatásában, de a gyermekotthon hasonló területen dolgozó munkatársai hathatós segítséggel vannak az ügyek rendezésében.

6.4.1.2 Érzelmi családi krízisek Életvezetési problémák: A szül , szül k vagy más együtt él családtag nem megfelel életvezetése okán veszélyezteti (esetleg fizikálisan is) vagy elhanyagolja gyermekét. Ilyen helyzet kialakulhat a szül k nem megfelel szocializáltsága vagy valamely egyéb probléma miatt is, például a szül k alkoholbetegek, rendszeres drogfogyasztók, b ncselekmények elkövet i, az anya prostituált stb. Ezekben az esetekben rendszerint nem a szül jelentkezik segítségért, hanem a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, a véd vagy más szakember érzékeli a problémát és indítványozza a gyermek elhelyezését, vagy pedig a gyermek maga jelentkezik vagy az Átmeneti Otthonban, vagy pedig a Gyermekjóléti Szolgálatok valamelyikénél. A gondozás addig tart, míg a kiváltó okok meg nem sz nnek, vagy a szül i magatartás változatlansága a gyermek kiemelését eredményezi. A gyermek bántalmazása és az elhanyagolása nem csak a helytelen életvezetés következménye lehet. Tekintettel arra, hogy e probléma a gyermekjóléti alapellátások (ill. a gyermekvédelem) egyik sarkalatos pontja, ilyen esetben szükségszer a gyermek akár soron kívüli befogadása és az egyéb intézkedések haladéktalan megtétele. Pl. rend rség értesítése, a gyermek védelembe vételének megindítása stb. A családi konfliktusok legjellemz bb helyzetei: • A szül k egymás közti konfliktusa miatt veszélyeztetetté vált gyermek. • A gyermek és a szül között húzódó problémák, melyek leginkább a serdül korú gyermekek esetében jelentkeznek, mivel nehezen tolerálják kamaszgyerekük megnövekedett autonómia igényét. • Családon belüli szexuális bántalmazás. • A család és közvetlen környezetének konfliktusai is lehetnek veszélyeztet mérték ek.

6.4.1.3 A szül átmeneti akadályozottsága gyermeke nevelésében– gondozásában Váratlan élethelyzetek alakulhatnak ki a szül : • Betegsége, kórházi kezelése • Szükségszer utazása • Lakóhelyt l távol történ átmeneti munkavállalása • Szabadságvesztése stb. miatt

6.4.2 Az átmeneti gondozás igénybevételének módja A bekerülés minden esetben a szül , illetve a törvényes képvisel kérelmére történik (kivétel ez alól amikor a gyermek egyedül jön be, ilyenkor a szül illetve törvényes képvisel beleegyezése utólagos). A kérelem tartalmazza az ellátás igénybevételének indokait és várható id tartamát. A kérelem benyújtásával egyidej leg a szül k tájékoztatást kapnak a szolgáltatásról. A szül vel, illetve a törvényes képvisel vel, valamint a gyermekkel közöljük a házirendet is. Az intézmény írásban értesíti az ellátás szükségességér l és a befogadásról a szül t és a gyermek 64

tartózkodási helye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálatot. Az elhelyezést követ en az intézményvezet (szakmai vezet ) ún. szül i megállapodást köt a szül vel (lsd: átmeneti gondozás folyamata). Lehet ségek az átmeneti gondozás igénybevételére: - A szül közvetlenül keresi fel intézményünket: A szül , aki tud err l a szolgáltatásról, valahonnan hallott róla, hirdetésben tájékozódott, úgy dönt, hogy felkeres bennünket. - Otthontalanná vált szül . Lehet séget adunk arra, hogy krízisben lév , otthontalanná vált szül , törvényes képvisel az Átmeneti Otthonban gondozhatja 6 éven aluli gyermekét/ -eit, kivel együttes elhelyezést, bentlakást nyújtunk egy külön, számukra kialakított szobában. - A gyermek közvetlenül veszi igénybe az ellátást. Azokat a gyermekeket fogadjuk be ideiglenes jelleggel, akik lakóhelyükr l önkéntesen távoztak, így ellátás és felügyelet nélkül maradnának. A gyermek átmeneti gondozása keretében, állapotának megfelel ellátást és éjszakai bentlakást, ideiglenes gondozást biztosítunk. Az ideiglenes gondozás során feltárjuk a gyermek felügyelet nélkül maradását el idéz okokat, és egyidej leg haladéktalanul értesítjük a gyermek szül jét vagy más törvényes képvisel jét, illetve a gyermekjóléti szolgálatot a további átmeneti gondozás vagy más gyámhatósági intézkedés megtétele céljából. - Gyermekjóléti szolgálat révén történik az igénybevétel. A gyermekek a leggyakrabban családgondozó közrem ködésével jutnak átmeneti gondozásba. a.) Jelz rendszer a gyermekjóléti szolgálatot értesíti a gyermekek veszélyeztetettségér l és a helyzet megkívánja az átmeneti gondozást. b.) A szül a gyermekjóléti szolgálatot keresi fel a problémájával, és a gondozóval együtt, az adott helyzetben az átmeneti gondozást találják a legjobb megoldásnak. c.) A családgondozó, aki már régóta gondozza a családot krízishelyzetben a legjobb megoldásnak az átmeneti elhelyezést tartja. - A rend rség is behozhatja a gyermeket, - Az iskola gyermekvédelmi felel se, tanára - Valamelyik családtag, ismer s vagy szomszéd. - Stb.

6.4.3 Térítési díj a Gyermekek Átmeneti Otthonában -

-

A szül k a gyermek felvételekor nyilatkoznak a jövedelmükr l. A behozott jövedelemnyilatkozat alapján számítjuk ki a térítési díjat. Amennyiben a személyi térítési díj kiszámításakor az intézményi térítési díjnál nagyobb összeg , úgy csak az intézményi térítési díjat lehet megállapítani. Az intézményi térítési díjat a fenntartó önkormányzati rendeletben szabályozza. Az igénybevev személyi térítési díj fizetése egy gyermek esetén nem haladhatja meg a kötelezett havi jövedelmének 25%-át, több gyermek 50 %-át. A személyi térítési díjat az igazgató vagy helyettesei állapítják meg. Az ellátás igénybevételét l számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a megállapított személyi térítési díjról. (133/1997. Kormány rendelet.) Ha a személyi térítési díj az elhelyezést követ 30 napon belül nem állapítható meg, az intézményvezet térítésdíj-el leg fizetését kérheti.Kés bb a személyi térítési díj megállapításakor intézkedni kell arról, hogy az el leg, illetve az el leg 65

-

-

fizetésének id szakára jutó személyi térítési díj közötti különbözet kiegyenlítése megtörténjék. A szül kérheti a térítési díj fizetésének elengedését, csökkentését. Ehhez kézzel írott kérelemre, a gyermekjóléti szolgálat véleményére, illetve az intézmény vezet jének a beleegyezésére van szükség. A kérelmet a Fenntartó által döntésre kijelölt hivatalba (jelenleg II. sz. Területi Szociális Központba) kell küldeni, akik határozattal döntenek róla. A véglegesen megállapított térítési díjat kiszámlázás után a kézhez kapástól számított tárgyhónapot követ hónap 10. napjáig csekken fel kell adni a postán a szül nek, törvényes képvisel nek. Amennyiben a kötelezett a befizetést elmulasztotta, újabb felszólítást kap 15 napos befizetési határid megjelölésével. Ha nem fizet, akkor mégegyszer megkíséreljük a felszólítást. Az nyilvántartott díjhátralékról negyed évente összesítve tájékoztatjuk a Fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. Akkor is tájékoztatjuk a Fenntartót a díjhátralékról, ha megsz nt a gyermek átmeneti gondozása és a szül még tartozik utána. A fenntartó az intézményvezet tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díjhátralék behajtásáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, illetve az adózás rendjér l szóló 1990. évi XCI. törvény szabályainak alkalmazásával.

6.4.4 Teend k egy gyermek felvétele esetén. -

-

-

Ha a gyermek egyedül, az utcáról bej ve kéri felvételét ideiglenes gondozottként mérlegelés nélkül felvesszük. Ha a gyermeket feln tt kíséri be, meggy dünk arról, hogy a gyermek felvehet e? Állandó lakhelye Pécsi gyámhivatal ellátási területébe, illetve a Pécsi Kistérségbe tartozik-e? Valóban rászorult-e az ellátásra? Visszautasítjuk a felvételt, ha a szül kizárólag büntetési céllal kívánja gyermekét beadni, intézményünk nem fiatalkorúak börtöne, nem büntetésvégrehajtás a feladatunk. Szintén nem fogadjuk a fiatalt, ha speciális nevelési igény biztosítása céljából kérik a felvételt, mivel ez már szakellátási feladat. Nem fogadhatjuk a gyermeket, ha valamelyik hatóság határozattal, ideiglenesen kívánja elhelyezni mivel erre a célra nem jelölték ki az intézményt. Ekkor tovább irányítjuk a gyermeket a Baranya m. Gyermekvédelmi Központ Átmeneti Otthonába. (Pécs, Szikla u.) Kitöltjük a felvételi adatlapot, ami tartalmazza a szül (törvényes képvisel ) és a gyermek személyi adatait. A szül formanyomtatványon kéri gyermeke felvételét átmeneti gondozottként a Gyermekotthon igazgatójától, egyben olyan nyilatkozatot tölt ki, amelyen megindokolja, hogy miért kéri gyermeke felvételét, nyilatkozik annak egészségügyi állapotáról, gyermeke milyen küls személlyel nem tarthatja a kapcsolatot az intézményen belül. Jövedelemnyilatkozatot állít ki a szül , mely alapján számítjuk a térítési díjat. Mellékelni a jövedelemr l szóló igazolást. Intézményünk a szül vel (törvényes képvisel vel) megállapodást köt, mely részletezi a gondoskodás módját, formáit, az együttm ködés legfontosabb területeit, a gyermek gondozása nevelése érdekében a feladat megosztást a szül és az Átmeneti Otthon között (pl.: ki viszi a gyermeket orvoshoz, ki tartja a kapcsolatot az iskolával, ki tanul a vele, stb.) 66

-

-

-

-

-

Elkérjük a szül vagy hozzátartozó telefonszámát, a gyermek egészségügyi kiskönyvét, TAJ-kártyáját, a diákigazolványáról, személyi igazolványáról és a lakcím kártyáról fénymásolatot készítünk. Ellen rizzük iskolai tanszereit. A szül vel és a gyermekkel ellen rizzük a behozottakat (ruházat, ékszerek, értékek, mobiltelefon). Minden gyermeknél ruhaleltárt készítünk a behozott ruhákról. A gyermek bekerülésekor az átmeneti otthonban leltárt készítenek saját tulajdonú ruházatáról, személyes tárgyairól, melyeket távozásakor e leltár alapján kap vissza. A gyermekek számára zárható szekrényeket kell biztosítani, az értékesebb tárgyakat pedig a Gyermekotthon pénztárában kell letétbe helyezni. Megismertetjük a gyermekkel, a szül vel a Házirendet. Meggy dünk arról, hogy a gyermek egészséges-e. Megkérdezzük a szül t, hogy gyermeke szed-e valamilyen gyógyszert és allergiás-e valamire stb. Fejének tapintatos átvizsgálásával meggy dünk arról, hogy nincs-e rajta valamilyen él sköd . Az elhelyezésnél tekintettel vagyunk arra, hogy a testvérek együtt maradhassanak, lehet ség szerint korának, nemének megfelel szobában kell elhelyezni. A gyermekek számára zárható szekrényeket kell biztosítani, az értékesebb tárgyakat pedig a Gyermekotthon pénztárában kell letétbe helyezni. Ha a gyermek egyedül kéri felvételét, akkor adatlapot állítunk ki, melyen személyes adatai szerepelnek; jegyz könyvet veszünk fel, amelyen rögzítjük, hogy miért kéri felvételét az Átmeneti otthonba. A gyermeknek kézzel írott kérelmet kell írnia, amelyen indokolnia kell az otthonról való eljövetelének okát és hogy miért nem akar hazamenni. Levélben értesítjük a szül ket, a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóját, és értesítést kap még a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ is. A gyermek ilyen ideiglenes gondozása esetén, további átmeneti gondozásához minden esetben megkíséreljük beszerezni a szül vagy más törvényes képvisel beleegyez nyilatkozatát. - A gyámhivatalt értesítjük a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából, ha a) a szül vagy más törvényes képvisel a gyermekér l az ideiglenes gondozásról való értesítést követ három napon belül nem gondoskodik, b) a szül vagy más törvényes képvisel gyermeke átmeneti gondozásához nem járul hozzá, illetve azt nem kéri, c) a gyermek visszakerülése a szül jéhez ellentétes a gyermek érdekeivel, illetve a gyermek nem akar visszamenni szül jéhez. Ha szül , vagy más törvényes képvisel a gyermek átmeneti gondozását két éven belül másodszor is kéri intézményünkben, szintén tájékoztatjukjük a gyámhivatalt.

6.4.5 Családkapcsolatok az Átmeneti Otthonban Ahogy nagy különbség van a bekerülés okai között, úgy nagy különbség van a kapcsolattartás módja és gyakorisága között is: Szociális-egzisztenciális családi krízisek miatt bekerültek családkapcsolata: A lakhatási gondok miatt Átmeneti Otthonba kerül gyermekek szoros kapcsolatban vannak családjukkal, szüleikkel, a látogatások, kimen k mindennaposak. 67

Érzelmi családi krízisek miatt bekerültek családkapcsolata: Akik serdül kori krízis vagy veszélyeztetettség miatt kerülnek Átmeneti Otthonba, azok között nem olyan szoros a kapcsolattartás. A lazuló kapcsolatokat a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel közösen próbáljuk meg élhet szintre javítani. Lehet séget kapnak mind a szül k, mind pedig a gyerekek, fiatalok saját érzelmeik kimutatására, gondolataik elmondására. Ezeknél a családoknál az a tipikus, hogy amikor elérik a serdül t nevel család életciklusát, akkor a család merevsége miatt krízisbe kerül a család, mert nem tud megújulni, az új élethelyzethez igazodni. Az autonómiát keres , leválási folyamatát él kamasz sok rugalmasságot igényel a nevelésben. Ilyenkor ráadásul ki is provokálja, hogy azok a családi titkok, rejtett konfliktusok, amik idáig tabuk voltak, felszínre kerüljenek, nyílttá váljanak. Ezzel a helyzettel, az amúgy is már régóta rosszul m köd család nem tud mit kezdeni. Ebben a helyzetben a családi rendszer egyensúlya felbillen, kialakul a konfliktus, és pillanatnyilag nem látnak megoldást a családtagok, egyre jobban besz külnek, és nyomában létrejön a krízishelyzet, a kamasz elmenekül otthonról, bejön a gyermekotthonba. A nemzetközi tapasztalatok szerint ez a krízis id szak körülbelül hat hétig tart, ez alatt, mint a serdül , mint a szülök regresszív állapotba kerülnek, ezért ez id alatt befolyásolhatók, segítséggel kihozhatók a krízishelyzetb l egy igen intenzív családsegítéssel, családkonzultációval, megtámogatással. Segíteni kell ket, hogy a besz külésb l kijöjjenek, lássanak más perspektívákat is, találjanak közösen, a konfliktust feloldó megoldásokat, úgy, hogy mindannyian gy ztesen jöjjenek ki a krízisb l, újból egymásra találjanak. Ha viszont idejében nem lépünk a Gyermekjóléti Szolgálattal közösen – ha ezt az id szakot elmulasztottuk – a család bezár, a homeosztatikus egyensúlya helyre áll, de már a kamaszgyerek nélkül, akit végleg kivet magából a család. Ilyenkor hetente, vagy egy héten kétszer is, egy közös családkonzultációt kell szervezni a krízis fennállásának idejében, melyen részt az összes együtt él családtag és a gyermek is, az Átmeneti Otthon képvisel je és a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója, lehet ség szerint pszichológus is legyen jelen. A családkonzultáció keretében mediációt kell folytatni a családtagok között. Egy ventilálási szakasz után, melyben kontrolált körülmények között mindenki elmondhatja érzéseit, álláspontját, a közös, mindenki számára elfogadható megoldás keresésére kell fókuszálni. A családkonzultáció célja lehet ebben az aktuális élethelyzetben a családtagokra és a gyerekre háruló pszichés terhelés csökkentése, a kapcsolatok kezelésének javítása, a szinte csak egy dologra koncentráló, besz kült látásmód helyett, differenciáltabb látásmód, interperszonális er források keresése. Természetesen mindez meghiúsul, ha a szülök nem partnerek, nem hajlandóak bejönni a közös megbeszélésekre az intézménybe. A szül átmeneti akadályozottsága a gyermeke nevelésében-gondozásában miatt bekerültek családkapcsolata: Az ilyen típusú bekerülés természetéb l adódóan a szül fizikálisan távol van. Azonban a folyamatos kapcsolattartást telefonon, levélben is biztosítani kell, továbbá tájékoztatni kell a szül ket minden gyerekével kapcsolatos lényeges eseményr l. Ha kórházba kerül a szül , hosszabb gyógykezelése esetén, amennyiben lehetséges, be kell kísérni gyermekét a kórházba szül je meglátogatására.

6.4.6 Az átmeneti gondozás folyamata 6.4.6.1 Együttm ködési megállapodás a szül vel. Az átmeneti gondozásba vételkor megállapodást kötünk a szül vel, mely tartalmazza a szül i felel sségvállalás mértékét gyermekük gondozása, nevelése tekintetében. 68

Az els lépés, hogy megtudjuk, a szül vagy szül pár (törvényes képvisel ) részt kíván-e venni gyermeke gondozási-nevelési feladatainak ellátásában. a.) Azoktól a szül kt l, akik nem kívánnak részt venni gyermekük gondozási-nevelési feladatainak ellátásában nyilatkozatot kérünk, hogy ezt a jogukat teljes mértékben átengedik az intézmény dolgozóinak. Ezen szül knél, aki gyermekük felé mutatnak elutasító magatartást, megbántottságuk, vagy egyéb okok miatt, azoknál intézményünk pszichológusa, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója bevonásával családkonzultációt ajánlunk fel, családi mediációt kezdeményezünk. b.) Az a szül , aki részt akar venni gyermeke gondozási-nevelési feladatainak ellátásában, az alábbi területeken él szül i jogaival az Átmeneti Otthonban: - gyermekével való kapcsolattartás rendjének kialakításában – a Házirendhez igazodva - az iskolával való kapcsolattartás módjában (szül i értekezleten, fogadóórán, osztálykiránduláson, egyéb iskolai rendezvényen való részvételében) - az Átmeneti Otthon közös programjaiban való részvételében (szüreti bál, ünnepek, stb.) - tanórán kívüli elfoglaltságok látogatásában, részvételében (színház, mozi, edzések) - az egyéni gondozás-nevelési terv elkészítésében - továbbra is figyelemmel kísérheti gyermeke barátaival, családtagjaival, ismer seivel való kapcsolattartását - részt vehet gyermeke tanszereinek ellen rzésében, ellen rzi tanulmányi munkájában való el rehaladását, együtt tanulhat gyermekével. - tanácsolhatja zsebpénze hasznos elköltésében - megállapodunk a szül k anyagi felel sségvállalásának mértékében - részt vehet gyermeke ruházatának, eszközeinek javításában - gyermekét maga hozhatja-viheti óvodába, iskolába - elkísérheti gyermekét az orvoshoz vagy vásárolni. - Részt vehet gyermeke tanórai foglalkozásán, tanulássegítésében Minden szül nek lehet sége van a fent említett feladatok bármelyikében részt vállalni. A család „erejét” alapul véve keressük az együttm ködés lehet ségeit, a fontosabb feladatmegosztási területeket megállapodásként írásban is rögzítjük a szül és az intézmény között. c.) Egyéni gondozási-nevelési terv készítése: Kiemelt jelent séggel bír a gyermekr l az érintettek, családgondozó, gyermekpszichológus bevonásával készül egyéni gondozásinevelési terv, amely célja a gyermek gondozásával, nevelésével családba történ visszajuttatásával kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vev szakemberek közötti munkamegosztás kidolgozása. Mindenképpen elkészítjük, ha az átmeneti gondozás el re láthatólag meg fogja haladni a 30 napot, mindenkor a jogszabály által szabályozott nyomtatványon. Elkészítésért felel s szakember az átmeneti otthon vezet je. Készítésében részt vesz a szül , a gyermek (ha kora és értelmi képessége megfelel ), a szükséges segít szakemberek, esetleg egyéb rokon. A terv elkészítésében figyelemmel vagyunk: - lelki állapotára, mentálhigiénés és pszichés ellátására - a gyermek testi, egészségügyi ellátására, - családi és egyéb kapcsolataira, kapcsolattartására - a gyermek életvitelére, szokásaira - gyermek szocializációs állapotára, fejlesztésére - tanulmányaira - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozására, - szabadid s, hobbi, sport tevékenységére - az átmeneti gondozását szükségessé tev dolgokra, 69

-

a Gyermekjóléti Szolgálat által az alapellátás, illetve a védelembe vétel során készített gondozási tervre, a gyermekkel és szül jével (törvényes képvisel jével) folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra. stb.

Szakembereink szaktudásukkal a szül i kompetencia növekedését segítik el , kiemelt feladat a szül i szerep er sítése. (A szül kompetenciája: A szül t akkor tekintjük kompetensnek gyermeke gondozásában, nevelésében, ha a szül tisztában van azzal, hogy mire van szüksége gyermekének a fejl déshez, és megfelel készséggel rendelkezik az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzéséhez.)

6.4.6.2 Az együttm ködés különböz formái az átmeneti gondozásban részt vev szakemberek között: Gondozottjaink teljeskör ellátásáról mi gondoskodunk, de környezetükr l, bekerülésük okairól a Gyermekjóléti Szolgálat szakemberei, mint a problémával általában el bb kapcsolatba kerül k b vebb információval rendelkeznek, k az esetgazdák. Ezért is nagyon fontos az együttm ködés, az információ kölcsönös áramoltatása. A szakemberek közötti együtt m ködés formái: - a team megbeszélés, vagy munkaértekezlet - az esetmegbeszélés ezen belül az esetkonferencia A munkaértekezletet heti rendszerességgel a átmeneti otthon szakmai vezet je vezeti, résztvev i az Átmeneti Otthon munkatársai. A team témái közül a legfontosabbak: - az aktuális feladatok meghatározása - a napi ügyek megbeszélése - az új gondozásba vett gyermekr l való tájékoztatás, ismeretcsere - a m szakbeosztás megbeszélése - a nevel i értekezleten elhangzott, az intézmény életét meghatározó témák megbeszélése A team megbeszélés részeként esetmegbeszélést tartunk. Az esetmegbeszélés olyan megbeszélés, ahol több intézmény tájékoztatja egymást a család helyzetér l, anélkül, hogy ezen a család részt venne. Hetente egyszeri, esetmegbeszél értekezletünkre meg hívjuk azokat a gyermekjólétis családgondozókat, akiknek a kliense esetét dolgozzuk fel, ezen minden dolgozó jelen van. Így mód nyílik a személyes kölcsönös tájékoztatásokra, egyeztetésekre, megállapodásokra. Minden újonnan bekerül átmeneti gondozott gyermek ügyében esetmegbeszél t szervezünk. A kés bbiekben esetmegbeszél t egy-egy gyermek esetében szükség szerint, amennyiben valamilyen lényeges változás beállta, illetve merül fel a gondozott életében, újra meg kell ismételni az érintett szakemberek bevonásával. Az esetmegbeszél n elhangozottakról emlékeztet készül. Az esetmegbeszélés résztvev i: - Átmeneti Otthon szakmai vezet je - pszichológiai tanácsadó, (gyermekpszichiáter) - az intézmény igazgatója, szakmai igazgatóhelyettese, - Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója - Átmeneti Otthon családgondozója 70

-

a Gyermekotthon pszichológusa gyermekfelügyel k, gyermekvédelmi asszisztensek szakács – gazdasszony gyermekfelügyel gyermekvédelmi ügyintéz (felel az emlékeztet elkészítéséért, illetékeseknek való szét küldéséért, meghívja az érintett szakembereket.) - alkalmanként egyéb érintett szakember (pl. iskolai pedagógus) Az átmeneti otthonban történ esetmegbeszélés a következ ket tartalmazza: - a gyermekekkel kapcsolatos információátadás - az egyes gyermekek helyzetének feltárása - a megoldások keresése - közös gondolkodás - a gyermekek iskolai ügyeinek, a család problémáinak, a gyermek és szül teend inek megbeszélése Az esetkonferencián résztvev k által követett munkarend: - Valamennyi résztvev k el adja a gyermekkel és családjával kapcsolatos, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejl dését érint információt. - Felmérik a család lehet ségeit: hogyan tudja megteremteni gyermeke számára a biztonságot, az egészséget, a megfelel fejl dést. - A kapott információk alapján eldöntik, hogy veszélyeztetett-e a gyermek, és ha igen, milyen mértékben - Meghatározzák a konkrét célokat, amiket a klienssel és a teammel szeretnének elérni - A célok megvalósítását illet en meghatározzák, hogy kire milyen feladat, szerep és felel sség hárul – ideértve a családtagokat is. - Kijelölik az id határokat, amelyeken belül az adott célok elérését tervezik. - Megállapítják a következ esetkonferencia konkrét dátumát. Az esetmegbeszél n emlékeztet t készítünk, melyben rögzítésre kerül: - A bekerülés oka, körülményei. - Az elérend cél, pontos meghatározása a gondozás terén. - A gondozás során betartandó szabályok. - Tervezett intézkedések. - Megállapodás a pontosan körülhatárolt feladatmegosztásról a segít szakemberek között. A szakmai team-ben minden egyes személynek megszabott feladatköre van: - a családgondozó segíti a családot a problémák megoldásában, az átmeneti gondozást szükségessé tev okok megszüntetésében - gyermekpszichiáter, pszichológus segítséget nyújt a gyermek mentális nevelésében, helyzetük feltárásában - szakmai vezet vezeti a team munkáját, felel s az intézményekkel való kapcsolattartásért. Figyelemmel kíséri a szül kkel kötött együttm ködési megállapodás megvalósulását, a gyerekek tanulási, erkölcsi, magatartásbeli fejl dését segíti el - gyermekfelügyel gondozási - nevelési feladatokat lát el A team minden tagja felel sséggel végzi munkáját annak érdekében, hogy a gyermekek miel bb hazakerüljenek. Minden lehet séget megkeresnek annak érdekében, hogy a gyermek elhelyezésére a lehet legjobb megoldást találják meg. A munka eredményessége érdekében elv, hogy a megoldás kulcsa nem egyetlen szakember, hanem egy munkacsoport kezében van. A munkatársaknak tudniuk kell, hogy bízhatnak egymásban, hogy egymás munkáját kiegészítik. A munkacsoportban alapvet ekikai szabály az együttm ködés és titoktartás a kívülállók felé.

71

6.4.6.3 Gondozás területén végzett szakmai munkánk. A gyermeknevelést – gondozást a szül kkel együttm ködve végezzük. A szül ket minden fontosabb eseményr l tájékoztatjuk gyermekükkel kapcsolatban, segítjük, tanítjuk ket a helyes nevelési formák alkalmazására, er sítjük szül i szerepvállalásukat. A gyermekek gondozásában az alábbi eszközöket használjuk: - A bevásárlást a nevel k a gyerekekkel közösen végzik. Így a gyermekek megismerkednek a mindennapi ellátáshoz szükséges dolgok árával, fellelhet ségével. A nevel k segítségével megtanulják a helyes pénzbeosztást és megtanulnak takarékoskodni. Ha a gyermek drágább, más min ség ruhát szeretne, mód van rá, hogy zsebpénzéb l hozzájáruljon a kért darabhoz. Lehet sége van arra is, hogy jutalom zsebpénzért valamilyen közösen megállapított feladatot végezzen. Fontosnak gondoljuk, hogy gyermekeink megtanulják a pénzzel való gazdálkodásfortélyait, hogy jó sáfárai legyenek a rájuk bízott javaknak. - A takarékosságra szoktatás részét képezi a zsebpénz kiadásának gyakorlata is. A megállapított havi zsebpénzt négy részletben kapják meg a gyerekek. Kivételt képez az az eset, amikor a gyermek valami olyan tartós cikket szeretne vásárolni, amihez nem elég az adott heti zsebpénze. Ilyenkor a szükséges összeget kapja meg. Ha gy jteni szeretnének valamire, az is módjukban áll. - Az élelmiszer vásárlás egy része is a gyermekekkel folyik. - Az étlap elkészítésénél is részt vehetnek a gyerekek. - Nálunk is lehet ség van a gyermekf zésre, ami a szakács felügyelete és segítsége mellett történik. - A gyermekek közrem ködnek az étel elkészítésében születésnapok, névnapok, ünnepek alkalmával és hétköznap a vacsora elkészítésénél. - Bekerüléskor minden gyermek saját zárható szekrényt kap, melyben elhelyezheti az otthonról hozott számára fontos értékeket. A behozott értéktárgyakért csak akkor vállalunk felel sséget, ha azt a nevel meg rzésére bízzák. A lopások megel zésére a szobák zárhatóak, a nevel knek pótkulcsuk van. A gyermekek intim szféráját tiszteletben tartjuk, csak szekrényellen rzés és ruhaleltár ellen rzésekor a gyermek jelenlétében nyitjuk ki. - A családias környezet meg rzése érdekében rendet tartunk: együtt takarítunk, mosunk, porszívózunk a gyermekekkel. - A gyermekeket tanítjuk az élet alapvet dolgaira, szokásaira, a mai életvitel általános tudnivalóira. (angol WC használata, étkezési szokások kialakítása, ruhanem tisztántartása stb.) - A gyerekeknek lehet ségük van arra, hogy saját szobájukat ízlésüknek és igényüknek megfelel en átrendezzék; szobájukat képekkel, drapériákkal otthonosabbá varázsolják. - Minden gyermek a saját környezetét rendben tartja. Reggel vagy este rendezheti környezetét. Ruháit, szekrényét is tisztán, rendben tartja. A szobákat az ott lakók közösen takarítják. A legszebb szobát havonta jutalmazzuk. - A közösségi tereket önkéntes jelentkezéssel takarítjuk. A nevel k ellen rzik a munkát, és segítenek pótolni a hiányosságokat. Fontos az elvégzett munka ellen rzése, javító szándékú kritikája, a m veletek minél gondosabb elvégzésének megtaníttatása. A legtöbbet segít gyerekek jutalomzsebpénzben részesülnek. - Közösen megbeszélt gyakorlat, hogy az elvégzend feladatokat vacsora után látják el a gyerekek, és az esti programjuknak megfelel en alakítják a napjuk hátralev részét. Takarodó után a szobai beszélgetésen kívül csak indokolt esetben lehet fent maradni. 72

-

Egy korábbi fejezetben már részletesen tárgyalt csoportgazdálkodás keretén belül történik a családias lakóegységekben a növendékek teljes kör ellátása, gondozása, az alábbiakban csak az Átmeneti Otthon sajátos helyzetéb l adódó sajátosságok miatt a ruházati ellátást ismertetnénk újra. o A gyermeket megfelel ruházattal látjuk el (szempontok: választék, higiénés elvárások, életmód, évszakváltozás); gyermekenként legalább 6 váltás fehérnem t, 3 váltás hálóruhát, az évszaknak megfelel 2 váltás hétköznapi (otthoni és utcai), fels ruhát és cip t, valamint alkalmi és sport ruházatot biztosítunk. Ha a gyermek eltávozik t lünk és átmeneti nevelésbe kerül, a saját és az itt kapott ruhákat viszi magával. Ha hazakerül, a saját ruháit magával viheti, de az itt vásárolt ruhákat (ha olyan a ruhák állapota) vissza kell adnia, és az bekerül a használt ruhák közé. o Gondoskodunk a ruházat tisztításáról, javításáról, amelybe olyan mértékben vonjuk be a gondozott gyermeket, amely életkorának megfelel en t le elvárható. o Az elhasználódott felszereléseket, illetve a használhatatlanná vált ruházatot pótoljuk, illetve cseréljük. o A pótlás történhet: o Használt ruhákból: használt ruhák jó min ség tiszta ruhák, adományok, amit alapítványok, intézmények, magánszemélyek stb. juttatnak el hozzánk. o Új ruhák vásárlásával: Az intézmény anyagi finanszírozásával az ellátmányból történik (a ruhanem k számlákkal igazolva nyilvántartásba kerülnek, amit a gyerekek átvételkor az aláírásukkal igazolnak.) o Gyermekenként minden darab felvételre kerül a „Ruhaleltár” füzetbe.

6.4.6.4 Nevelés területén végzett szakmai munkánk Az Átmeneti otthonba kerül gyermekek élete nagyon nehéz id szakban van. Azalatt az id alatt míg nálunk vannak, egyik legfontosabb feladatunk, hogy meghallgassuk ket, bizonytalanságukban segítségükre legyünk. A gyermekek többsége a családi problémák miatt súlyos terheket hordoz, amit velük letetetni, feldolgoztatni az itt tartózkodásuknál hosszabb id be kerülne. Ezeknek csak egy részére tudunk megoldást találni. Ezen túlmen en munkánk nem javító-átnevel attit , még akkor sem, ha sok szül ezt várná el intézményünkt l. Egyesek önmagukat okolják ide kerülésükért, mások meggy déses „rossz” gyermekként próbálnak eleve kudarcra ítélt helyzetükt l menekülni. Ebben a helyzetben fontos feladatnak érezzük a gyermekek önbizalmának er sítését, helyes önértékelés kialakítását és sikerélményekhez való juttatását. Igyekszünk számukra bizalmi légkört biztosítani. A halmozottan hátrányos helyzet környezetb l kikerül gyermekek esetében ügyelünk a rossz családi mili ellensúlyozására. Nyugodt, kiegyensúlyozott körülmények megteremtésére törekszünk, amely biztosítja a gyermekek értelmi, érzelmi életének fejl dését. Fontos, hogy a gyermekekkel kapcsolatot tartó feln ttek megfelel magatartási mintát nyújtsanak. Ezzel a nevel k a vérszerinti szül k esetleges negatív, érzelmi, nevelési hatásait tudják kompenzálni. Ebben az esetben a gyermekek pszichés egyensúlyát igyekszünk helyreállítani. Korrekciós neveléssel a magatartászavaros gyerekeknél érzékelhet eredményt érhetünk el. A (korrekciós) nevelés célja a személyiség fejlesztése, amely szakértelmet igényel. Az Átmeneti Otthonban négy lakószobában élnek a gyermekek. Két-két szoba fiú háló, két-két szoba lány lakóhelyiség. Mindegyik szoba négy ágyas. Szobáink egyszer ek, de a mai kor igényeinek megfelelnek. A bútorok megóvása, a szobák környezetének szebbé tétele a nevelés eszköze. A tisztaság és rend alapvet követelmény. A csoport minden tárgya a 73

célszer séget és a kényelmet szolgálja. Az ingerszegény környezetb l érkezett gyerekek számára a környezet változása az érzelmi nevelést segíti. Az átmeneti otthonba kerül serdül korú fiatalok között gyakori csalódott, bizalmatlan, fásult. Kifelé mutatott durvaságuk, h sködésük, bántott szomorú lélekre utal. Rendkívül ritka, ha céllal, tervekkel, jöv képpel rendelkeznek. A gyermekek passzivitását igyekszünk feloldani és érdekl désüket hasznos irányba terelni. Az aktivitás felkeltésében értékes technika lehet a csoportos beszélgetés. Mindenképpen valamiféle reális jöv kép kialakításával indítjuk el az aktívvá válást. Beszélünk arról, hogy kinek mi az érdeke, milyen érdekek jelenhetnek meg, mi miért fontos, minek mi lesz a következménye, ki mire tartja magát. Igyekszünk felkelteni az önbecsülésüket, mely kapaszkodó lehet a személyiségépítés terén. Mindezekkel eredményt, csak apró lépésekkel, rendszeres napi beszélgetésekkel lehet elérni. Bár az Átmeneti Otthon növendékei továbbra is szül i felügyelet alatt állnak, életüknek – az esetek túlnyomó részében – csak nagyon rövid idejét töltik az intézményünkben, mégis nagyon fontos, f ként a serdül fiatalok esetében folyamatos felkészítésük az életre. Fontos, hogy megértsék reális élethelyzetüket, mi vár rájuk, milyen lehet ségek közül tudnak választani. szintén beszélünk a fiatalokkal az illegális cselekményekr l, a törvényen kívüliség veszélyeir l és azok vonzatairól. A nevelésben ki kell használni adott élethelyzeteket, amikor egyes kérdéskör aktualizálását maga az adott helyzet adja. Az esték intimitása különösen ad helyzeteket a mélyebb beszélgetésekre. Az Átmeneti Otthon krízisellátó-jellege miatt olyan gyermekek élnek együtt, akiknek mindegyike súlyos és fájdalmas magánéleti problémával küzd. Az együttélés legfontosabb feltétele egymás tiszteletben tartása, elfogadása és tolerálása.

6.4.6.5 Egyéni arculat, és az egyéniség építése Mivel a gyerekek az Átmeneti Otthonban rövid ideig tartózkodnak komoly egyéniség építésre nincs id , és ezen téren a szül i szándékot is fokozottabban tiszteletben kell tartani, nem formálhatjuk át a gyereket a szül i akarat ellenére, hiszen rövid id n belül visszatér hozzá. Azonban az egyéni arculatot, és az egyéniséget mégis tiszteletben kell tartani a növendékeknél, illetve amennyiben teljesíthet - nem ütközik a házirendbe és a többi gyerek és szüleik nyugalmát nem zavarja - a szül ez irányú kívánságát is teljesíteni lehet. Törekedni kell arra, hogy minden gondozottnak legyen egy személyes tere, ahova kiteheti személyes tárgyait, ahova félrevonulhat, ahol nyugodtan pihenhet. Arra kell nevelni a gyerekeket, hogy egymás személyes tereit tartsák tiszteletben, egymás dolgaihoz ne nyúljanak, ne lopjanak egymástól. Amikor a nevel szekrényrendet ellen riz, mindig legyen jelen a gyermek, ne érezze úgy, hogy nélküle bárki belenyúlhat a szekrényébe, még ha az illet feln tt is. A csoportok egyéni arculata folyamatosan változik az újonnan bekerül gyermekek és, valamint a régiek távozása miatt, nem lenne helyes gyakorlat az uniformizálás. Az egyéniség fejlesztéséhez hozzátartozik az egyéni sajátos, képességek és a tehetség fejlesztése is. Biztosítani kell, hogy a gyermek, ha kedve van hozzá, hogy különböz sportágakat zzön, tehetség fejleszt foglalkozásokon részt vehessen, hobbijának hódolhasson, különböz szakkörökre, tanfolyamokra rendszeres küls kulturális m vészeti közösségeibe körökbe járhasson (pl.: tánctanfolyam, gyermekszínjátszás stb), ha már viszont elkezd járni rá biztatni kell, hogy kitartson mellette. Biztosítani kell továbbá, hogy fényképek készüljenek róla, megkaphassa a különböz rendezvényeken készült fényképeket. Nem csak a saját egyéniség alakítása, hanem a másik egyéniségének elfogadására, tiszteletbetartására is nevelni kell.

74

Névnapok, születésnapok megünneplése: A családok életében nagyon fontos a névnapok, születésnapok megünneplése, az összetartozás a családtagok megbecsülésének rítusa, ezért ez a társadalmi gyakorlatot az Átmeneti Otthonban is biztosítjuk. Gyerekenként dupla élelmiszer normát kap a csoport azokra a napokra, amikor a csoportban valakinek névnapja vagy születésnapja van. Ebb l az ellátmányból a l a gyermek tiszteletére névnapi, születésnapi ebédet vagy vacsorát biztosítanak, mely alkalommal társaikkal és szüleikkel együtt közösen ünneplik meg, és köszöntik fel az ünnepeltet. Ilyenkor kis ajándékot is kapnak a gyerekek.

6.4.6.6 Tanulássegítés. Kapcsolattartás az iskolával: Gondozottaink – lehet ség szerint – továbbra is ugyanabba az iskolába járnak, ahol bekerülésük el tt is tanultak. Amennyiben erre nincs mód, úgy ha ezt a szül akarja, vagy beleegyezik, a városban m köd valamelyik iskolába kerül, ha fogadják. Az átmeneti otthonvezet nevel feladata az iskolával való kapcsolattartás. Igény szerint a szül vel történ konzultáció alapján jár szül i értekezletre, fogadóórára. Lehet leg együtt járjanak be az iskolába, közösen a szül vel. Ha a szül valamiben akadályozott, akkor az otthonvezet tájékoztatja t gyermeke iskolai viselkedésér l, tanulmányi el menetelér l. Nagyon fontos az iskolával való jó és folyamatos partneri kapcsolat kiépítése. Nehézség lehet, ha az iskolai pedagógus nem rendelkezik kell empátiával, kooperatív készséggel, vagy éppen közönyt tanúsít a gyermek nehézségei iránt. Ilyenkor az együttm ködés érdekében érzelmi intelligenciával megpróbáljuk megnyerni t, el ítéletein változtatni, csökkenteni azokat. Tanulás megszervezése: Az iskolai el menetel, a tanulás sikeressége rendkívül fontos a gondozottak életében. A gyerekek kés bbi sorsa nagymértékben függ attól, hogy a tanulásban meddig tudnak el re jutni, milyen szakmát, hivatást, végzettséget sikerül megszerezni. A rendszeres napi tanulás kötelességtudatra, rendszerességre, kitartásra nevel, amely elengedhetetlen feltétele a kés bbi munkavégzésüknek. A napi tanóra megszervezése, illetve megtartása az Átmeneti Otthon életében is rendkívül fontos feladat mind a nevel , mind a gyermekfelügyel k számára. A tanulás megkezdése el tt rákészültünk a tanulásra (WC, vízivás, hegyezés stb.) Iskolai órarendjüket a gyerekek a tanóra elején maguk elé teszik. A következ napra tanulunk. A gyerekek felszerelésükkel együtt a társalgóba jönnek, ahol minden tanulóval egyenként megbeszéljük, hogy melyik tantárgyból mi a tanulnivaló, mit tudnak ebb l egyedül megtanulni, miben szorulnak segítségre. Ezután mindenki elvonul tanulni. Aki akar, elmehet a szobájába, aki akar, ott marad a társalgóban. A tanulók egy része önállótlan, lényeglátásuk bizonytalan. Ezeket a gyerekeket tanulni tanítjuk, képesség tesszük ket a tananyag helyes feldolgozására, elsajátítására, önálló munkavégzésre. Mindenkit ellen rzünk, kikérdezünk. Ha szükséges még a szöveg értelmezése, akkor együtt olvassuk - értelmezzük a szöveget. Az iskolai napközis pedagógussal együttm ködve pótoljuk azoknak a tananyagoknak a megtanulását melyekre már nem jutott id a napköziben. Sokszor komoly tanulmányi elmaradásokkal kerülnek be a gyerekek ekkor szükséges a korrepetálás, az elmaradások pótlása, a fejlesztés is. Tájékozódunk az iskolákban, kinek melyik tantárgyból milyen jegyei vannak. Fontos, hogy folyamatosan vezessék a gyerekek jegyeit, így azonnal láthatók a változások. Ha a gyerekek látják, hogy a tanulás fontos kérdés a feln ttek számára, akkor örömmel újságolják a jó jegyeiket, miután megjöttek az iskolából. Ha tör dést és segítséget kapnak, akkor el bb – 75

utóbb maguktól is elmondják a rossz jegyeiket. Sem a dicséret, sem a hibák feltárása utáni értékelés azon melegében nem maradt hat el, de a kudarcok ellenére is nagyon fontos a bíztatás. Arra bátorítjuk, hogy képes a tananyagot megtanulni, feladatait sikeresen elvégezni. Ezzel érhetjük el, hogy a tanulásban motiváltakká váljanak a gyerekek. Ha a tanulásban a motiváció meger södik bennük, reménykedhetünk abban, hogy az intézményb l való kikerülésük után is megmarad az érdekl désük a tanulás iránt, amely elengedhetetlen feltétele a sikeres életpálya megvalósulásának. A tehetséggondozást a szül vel közösen intézzük, szem el tt tartva a fenntarthatóságot, vagyis azt, hogy kikerülve is tudja a szül biztosítani gyermeke számára a tehetséggondozás kereteit.

6.4.6.7 A szabadid hasznos eltöltése az Átmeneti Otthonban A szabadid célszer , hasznos és kultúrált eltöltése az életmin ség mutatója. Ezért a gyermeki tevékenységben a szellemi értékekben tartalmas, egészséges életmódra szoktatás, értelmi érzelmi nevelést segíti. A város központjában elhelyezked intézmény jó lehet séget biztosít a min ségi kultúra befogadására, tevékenységek végzésére. Az egész intézmény gazdag lehet séget kínál a szabadid hasznos eltöltéséhez, a vel déshez, sportoláshoz. Ezekr l a Szakmai program elkövetkezend fejezeteiben még részletesen szó lesz. Ezeket a központilag szervezett szabadid s, kulturális lehet ségeket az Átmeneti Otthon növendékei igénybe vehetik. Átmeneti Otthonon belüli szabadid s programok: Szabadid s programokat az Átmeneti Otthonon belül is szerveznek a nevel k-gondozók, lehet leg ezekbe a szül ket is igyekezzenek bevonni. Leginkább az udvari vagy szabadtéri játékok kedveltek. Ekkor a gyerekek csapatokat alkotva közösen kosaraznak, labdáznak az udvaron. Focizásra a Gyermekotthon közelében lév sportpályán, játszótéren van lehet ség. Közös programok szervezésére inkább hétvégén van lehet sége a csoportnak, amit ki is használnak. Rendszeresen járnak a kisebbekkel a közeli játszóterekre, közösen kirándulni, kiállításokra, koncertekre és szabadtéri rendezvényekre. Ezekre a gyerekek nagy el szeretettel mennek a csoportban dolgozó nevel kkel. A legnagyobb élményt a gyerekeknek a közös, hosszabb kirándulások okozzák. Ilyenkor új városokat, kirándulóhelyeket fedeznek fel. Minden alkalommal, izgalommal és élményekkel telve, feltölt dve érkeznek meg.

6.4.6.8 Együttm ködési készségek és a közösség er sítése Csoportgy lések módszere: A lakóegységek életéhez hozzátartoznak a csoportgy lések, melyen az ott él 12 f s gyermekközösség az ott dolgozó nevel kkel-gondozókkal közösen megbeszélést tart. Ilyenkor mód nyílik a közös problémák megbeszélésére, a lakóegység életével kapcsolatos kérdések megvitatására, magatartásproblémák, konfliktusok kezelésére, önismereti nevelésre a gyermek-kamasz közösség „által tartott tükör” segítségével, csoportos viselkedés terápiára. A község ereje is igen er teljesen hat az egyén személyiségfejl désére. Heti rendszerességgel csoportgy léseket tarunk az Átmeneti Otthonban. A csoportgy lések témáját általában az aktuális ügyek adják. A csoportban meghirdetett versenyek eredményét hirdetjük ki, programokat szervezünk, vagy elérhet rendezvényeket ismertetünk. Az egyes esetek általában felszínre hoznak elvi problémákat, amiket szintén megbeszélünk. A csoport élete mindig szolgáltat témát, hiszen a csoport tagjai gyakran változnak, és bár minden új gyermek megkapja a Házirendet, mint a m ködésünk alapvet szabálytárát, a egyedi kérdések tudatosítása ezen a fórumon történik. A gyerekek itt javaslatokat tehetnek a csoport életére 76

vonatkozóan, megbeszélhetjük a vitás kérdéseket. A házban folyó rítusok ismeretlenek a gyerekek el tt, így azok ismertetése is itt történik. Rendkívüli csoportgy lést tartunk, ha a csoportban rendkívüli dolog történik. Pl. lopás, verekedés… Ezeket az ügyeket a csoport nyilvánossága el tt beszéljük meg, hogy az eltussolt konfliktusok ne terheljék tovább a z id nként amúgy is rendkívül terhelt helyzetet. Rendkívüli csoportgy lés összehívását a csoportban bármelyik lakó vagy dolgozó kezdeményezheti. A csoportgy léseken minden hozzászólni kívánót meghallgatunk, és a vitás ügyekben kompromisszumokat keresünk. Legyen az gyerek-gyerek, nevel -gyerek vagy csoportéletgyerek viszonylatban. A gyermekeknek így lehet ségük van vélemény kifejezésre juttatására, döntésekre ket érint ügyekben, és a kommunikáció kulturált módjának gyakorlására Közösséger sít játékok, tevékenységek: Az Átmeneti Otthon jellegéb l adódóan nem ad lehet séget komolyan összeszokott közösség kialakítására, hiszen nagyon nagy a személyi mozgás. A gyerekek létszáma, korösszetétele akár napokon belül jelent sen változhat. A játékok azonban hosszabb távú tanulságokat hordoznak. A tanóra és vacsora utáni id jó alkalmat teremt a csoport összefogására, közös éneklésre, játékra. Az egyéni kívánságok és a közösség akarata id nként szembe kerülnek egymással, de ez csak jó tanulási lehet ség a fiatalok számára a közösségi élet elsajátítására. Este közösen ülnek le az asztalhoz és fogyasztják el a vacsorát. E közben lehet ség nyílik a csoportos beszélgetésre, napi élmények elmesélésére.

6.4.7 Teend k szökés esetén -

-

-

Fizikai kényszerrel egy gyermeket sem tarthatunk az intézményben. Intézményünk nem zárt intézmény, így el fordulhat a szökés is.. Minden esetben tájékoztatjuk a szül t gyermeke szökésér l Az Otthonban a gyermekfelügyel k, gyermekvédelmi asszisztens feladata ellen rizni a kimen ket. Ha a gyermek nem ér vissza a megbeszélt id re, akkor érdekl dünk a bejelentett tartózkodási helyén, illetve megpróbáljuk elérni a várható felbukkanási helyeken. Ha az el bbi próbálkozások sikertelenek, akkor 14 éven aluli gyermek (aki beteg vagy fogyatékos) esetén azonnal bejelentést kell tenni a rend rségen. 14 éven felüli gyermek esetén, néhány órát várunk hátha beérkezik a gyermek, azonban még 24 órán belül értesítjük a rend rséget. Jelezzük a szökést az Átmeneti Otthon szakmai vezet jének, szakmai igazgatóhelyettesnek és az igazgatónak. Amennyiben a gyermek az intézménybe önként visszajön, akkor értesítjük a rend rséget és a körözés visszavonásra kerül. A megkerült gyermekkel elszámoltató jegyz könyvet készítünk, melyben beszámol az elt nésének okairól, a szökés alatt vele történt eseményekr l, tartózkodási helyér l, megélhetési forrásairól.

6.4.8 Teend k a gyermek betegsége esetén -

Minden esetben tájékoztatjuk a szül t, ha gyermeke beteg lesz, els sorban az feladata és joga elvinni orvoshoz. A receptet elkérjük a szül l és mi váltjuk ki, mivel lehet ség van az átmeneti gondozottak számára közgyógyellátás igénybevételére, melyet az intézmény 77

-

-

-

-

igényel. Az esetleges egészségügyi és gyógyszer költségeket – a teljes kör ellátás részeként – az intézmény fedezi. Amennyiben a szül nem tudja elkísérni beteg gyermekét az orvoshoz, úgy az intézmény egészségügyi dolgozója, vagy a csoportban dolgozó gyermekfelügyel , gyermekvédelmi asszisztens viszi el. A házi patikánk tartalmazza az alapvet gyógyszereket (lázcsillapító, fájdalomcsillapító, allergia elleni készítmény, gyulladáscsökkent készítmény, fert tlenít szer, kötszer, sebtapasz). A gyógyszereket a gyerekekt l elzárva, megfelel en zárható helyen tároljuk. Minden munkatársunk ismeri az alapvet gyógyszerek hatását, szokásos adagolási módját. A gyógyszert a gyermekeknek feln tt jelenlétében kell bevenni. A gyermekek panaszaival els sorban saját háziorvosukat keressük meg, de lehet ség van sürg s esetben az intézményben heti két alkalommal rendel orvost is megkeresni. Nagyon sürg s esetben ment t hívunk. Orvosi vizsgálatra és sz vizsgálatra a gyermekeket csak kísér vel küldjük el, (TAJ kártyával.) A felírt gyógyszer szedésének alkalmazásának felel se a szolgálatban lév gyermekfelügyel , gyermekvédelmi asszisztens.

6.4.9 Teend k egy gyermek távozásakor -

-

-

-

A gyermekek átmeneti gondozását meg kell szüntetni, ha azt a szül kéri, vagy ha annak okai már nem állnak fenn, illetve a gondozás id tartama eltelt. El tte a távozást megbeszéljük a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával. Leltár alapján összekészítjük a gyermek holmiját, átadjuk a szül nek, aki aláírásával igazolja az átvételt. ELSZÁMOLÓLAP nyomtatvány kitöltése és igazolása a különböz területekért felel s dolgozók részér l, mellyel igazoljuk hogy eltávozáskor az alábbiak rendezve lettek-e? - Könyvtári tartozás igazolása. - Egészségügyi okmányok átadása. - Pénztári kötelezettség. - Lakóegységen belüli elszámolás (zsebpénz, ruházat, tanszerek, stb) - Személyes okmányok átadása - Készpénz, más vagyontárgy. - Egyéb. Meggy dünk arról, hogy semmilyen más az otthon, vagy másik gondozott tulajdonát képez tárgy nem maradt a gyermeknél. (kulcs, könyv, játék, ruhanem stb.) A gyermeket elviv szül , törvényes képvisel jegyz könyvbe mondja, hogy a gyermeket hova kívánja vinni, pontos cím megjelölésével. A jegyz könyvben fel kell tüntetni, hogy a gyermek személyes iratait, holmijait átadtuk. (TAJ-kártya, diákigazolvány stb.) Feltüntetjük az átmeneti gondozás megsz nésének idejét, a gyermeket töröljük a létszámból. Értesítjük a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóját a gyermek távozásáról, mellékeljük a szül vagy törvényes képvisel által aláírt jegyz könyvet. Értesítjük a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központot az átmeneti gondozás megsz nésér l. 78

-

A gyámhivatalt akkor értesítjük a szükséges intézkedések megtétele érdekében, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza. Ebben az esetben ezt, még az átmeneti gondozás id tartamának eltelte el tt is megtesszük.

6.4.10 Az Átmeneti Otthonba befogadott, otthontalanná vált szül , törvényes képvisel ellátása: Lehet ség szerint, krízisben lév , otthontalanná vált szül , törvényes képvisel az Átmeneti Otthonban gondozhatja 6 éven aluli gyermekét/ -eit, kivel /kikell/ együttes elhelyezést nyer egy külön, számukra kialakított szobában. Biztosítjuk továbbá szobájában az ott elhelyezett villanyrezsó-grillsüt és a h szekrény használatát, személyes holmiait is ott tarthatja. A szoba zárható, melyhez kulcsot adunk. A szül részére elkülönített feln tt fürd szobát, WC-t alakítottunk ki, továbbá biztosítjuk számára a mosógép használatát. A bentlakó szül gondoskodik az általa használt lakószoba, fürd , WC tisztán tartásártól. A szül személyes létfenntartásának kiadásai (ruházat, gyógyszerek, utazási költség, mosó- és tisztálkodási szerek, stb.) - a szállás kivételével- a szül t terhelik, neki kell saját maga számára biztosítani azokat. Szükség szerint azonban, rászorultság alapján a szül t ellátja az intézmény ágynem vel, napi háromszori étkezéssel, tisztálkodó szerrel, lehet ség szerint térítésmentesen kaphat az adomány céllal intézményünknek juttatott használt ruházatból. Hat éven aluli gyermeke gondozását a bennlakó szül végezi, amikor az Átmeneti Otthonban tartózkodik. A szül a gyermeket felügyelet nélkül nem hagyhatja. Amennyiben valamilyen ügyintézési dolga akad, és a gyermekét az Átmeneti Otthon dolgozóinak felügyeletére bízza, a gyermek bekapcsolódik az Átmeneti Otthon lakóinak életébe, részt vesz az adott id szakra tervezett programokon. Köteles 6 éven aluli gyermekét rendszeresen bölcsödébe, óvodába, szükség esetén orvoshoz vinni és érte elmenni. Csak olyan munkát vállalhat, mely nem akadályozza ezen feladatának ellátását. Az esetleg szintén elhelyezést nyert, id sebb, iskoláskorú gyermekeinek nevelését, felügyeletét és gondozását az Átmeneti Otthon dolgozói látják el, azonban ezen gyermekei gondozásában-nevelésében is részt vesz, illetve ebben együttm ködni az ott dolgozókkal. Amennyiben nem gondoskodik gyermeke, gyermekei gondozásáról - nevelésér l, veszélyezteti gyermeke testi, értelmi, érzelmi fejl dését, a gondozást biztosító intézmény vezet je - törvényben rögzített kötelessége szerint - bejelentést tesz az illetékes Gyámhivatal felé, a szükséges hatósági intézkedések megtétele érdekében. A szül benntartózkodása idején úgy viselkedik, tevékenykedik, hogy nem zavarja a többi gyermek életét, a többi szül kapcsolattartását. A köteles a házirend és a külön rá vonatkozó, gyermeke gondozásához igázódó napirend szabályai szerint élni az Átmeneti Otthonban. Az intézmény dolgozóival együttm ködik, részt vesz a közös területek takarításában tisztántartásában. A Átmeneti Otthonban bennlakásának id tartama alatt, minél hamarább más lakhatási megoldást keres, igyekszik munkába állni, mindent megtenni krízishelyzete megoldásában. Ebben segítséget nyújtanak az intézmény dolgozói, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai.

79

6.4.11

A napi feladatok szervezése az Átmeneti Otthonban.

Kapcsolattartás a Gyermekjóléti szolgálatokkal, iskolákkal, szül kkel az átmeneti otthonvezet vezet , a gyermekvédelmi ügyintéz és a családgondozó feladata. Ruházatért - a bekerüléskor behozott, valamint id közben kapott ruhákért – a ruházatért felel s dolgozó felel. tartja számon a csoport lakástextíliáit is. Az ellen rzése kb. havi rendszerességgel történik. Tisztálkodási és tisztítószerekért az arra kijelölt gyermekfelügyel tartozik felel sséggel. Az feladata a javaslattétel a vásárlásra, a bevásárlás – gyermekek segítségével - a nyilvántartásba vétel és a kiadás. Mindezekr l nyilvántartást vezet. Iskolaszerekért felel s dolgozó kb. heti rendszerességgel végez tanszerellen rzést. Az iskolában használt eszközöknek a gyermekek rendelkezésére kell állniuk. A gyerekeknek módjukban áll folyamatosan szólni, ha szükségük van valamire. Az élelmezésünk f ként a szakács – gazdasszony gyermekfelügyel kezében van. El re megbeszélt, egyeztetett havi beosztással élünk. A gazdasszony feladata a beszerzés, nyilvántartás, kiadás. A lakóegység rendje és tisztasága a szolgálatban lév gyermekfelügyel feladata és felel ssége. Mivel egymás felel sségi köreit az élet sokszor fedi, szükség van a bizalommal teli, pontos kommunikációra, mely tényszer , objektív, nyílt, szinte. Fontos a folyamatos információáramlás azért is, mert minden gyermek más, más igénnyel, képességgel, háttérrel, múlttal rendelkezik. Ahhoz, hogy minél közelebb tudjunk hozzá és problémájához kerülni, fontos hogy az életét úgy alakítsuk, olyan – a lehet ségekhez képest a gyermek fejl dése szempontjából a legjobb – kereteket dolgozzunk ki számára, amelyeket is elfogadhatónak talál, de egy lépéssel el bbre viszi az egészséges feln tté válás útján. Így tehát a gyerekekkel, fiatalokkal való foglalkozás irányában nagy egyéni különbségek lehetnek, melyek megértése információkat igényel.

6.4.11.1

A m szakátadás rendje az Átmeneti Otthonban

Az Átmeneti Otthon folyamatos munkarendben üzemel. A huszonnégy órás felügyeletet három m szakban a gyermekfelügyel k, a gyermekvédelmi asszisztensek biztosítják. A részletre kiterjed m szakátadás a következ kre tér ki: - információk az új gyermekekr l - napi történések - gyógyszerszedés, orvosi kezelés - napi takarítás - készlethiány - rongálás, m szaki hibák - továbbítandó üzenetek, információk - az eseménynapló részletes, napi vezetése, áttanulmányozása

6.4.11.2

A kulcsok kezelési rendje.

A 12 év feletti és kell en megbízható gyermekek – igény szerint – zárhatják saját szobájukat. A kulcsot leadhatják az ügyeletes munkatársnak. A tartalék kulcsok a nevel i szobában vannak. Minden gyermek részére biztosítjuk a zárható szekrényt (fiókot). A kulcsok kiadásáról a szakmai vezet , vagy megbízottja gondoskodik, nyilvántartást vezet róla, az elhelyezés megsz nésekor intézkedik visszavételükr l. Szükség szerint zárjuk a következ helyiségeket: nevel i szoba, használaton kívüli szobák, konyha, kamra, raktár, dolgozói vécé, fürd szoba, a raktározásra használt szekrények (Minden kulcsról egy példány másolatot a nevel i szobában rzünk.) 80

7 ESETKEZEL

SZOLGÁLTATÁSOK.

7.1 Csavargás A csavargás rendkívül elterjedt és sokértelm tünet. Lehet epilepsziás szimptóma, enkefalopátia, neurózis, pszichopátiás fejl dés tünete, de lehet egészséges személyiség gyermek egészséges reakciója is elviselhetetlenül nehéz életkörülményeire. Ez is megtörténik, hogy a prepubertásos gyermek kalandvágytól hajtva szöknek el ingerszegény, kevés élményt nyújtó környezetükb l. Amennyiben gyermekeinknél csavargást észlelünk a legfontosabb feladat kideríteni az okát, megállapítani típusát, hiszen ebben van kezelésének kulcsa is. A kés bbiekben azután az okokat kell kezelni, hiszen a csavargás tünet, nem pedig betegség. A gyermekkori szökés, csavargás f típusai. 1. A szökés-csavargás enyhe alakját, amikor a gyermek igényét ki nem elégít , rendszerint túlfegyelmez környezetével szembehelyezkedve, iskolát, napközit, kerül, és egyedül vagy csoportosan csavarog, játék, szórakozás céljából; 2. A több napon át tartó, ismétl – gyakran reális okoktól független – kényszeres jelleg , neurotikus csavargást, amely érzelmi-indulati feszültségekkel, szorongással, agresszióval és pánikállapottal jár együtt. 3. Valamilyen súlyos trauma hatására kialakult, reaktív depresszív állapotban bekövetkez elszökést és kóborlást. (Gyakori az örökbefogadott gyerekeknél, amikor megtudják származásukat.) 4. A csavargási szindrómák közös vonása, hogy a régebbi érzelmi konfliktusok talaján aktuálisan bekövetkezik a családtól való érzelmi elszakadás, „a magány és az érzelmiindulati dekomponált állapot”. Indokolt tehát – f képpen a 2. és a 3. típusnál – a pszichoterápiás foglalkozás. 5. A kényszeres jelleg neurotikus csavargás egyik oka lehet a tudattalan anyakeresés, vagyis a kisgyermekkorban kielégítetlen anyai intim kapcsolatnak, a biztonságszükségletnek felújulása a gyermek aktuális élethelyzetében. Különösképpen a gyermekotthonokból szök -csavargó gyermekek egyéni, differenciált bánásmódját szükséges kutató-kísérletez munkával kialakítani. El kell érni, hogy ezek a gyermekek fokozatosan köt dni tudjanak nevel ikhez, társaikhoz, az intézethez. A szökések rendszeres ismétl dése azt bizonyítja, hogy a visszaszállított gyerek problémája távolról sem oldódik meg, s t súlyosbodik, megbélyegzetté válik. Ezek után nyilvánvaló, hogy az intézeti keretek közé való harmonikus beilleszkedést a szökés ténye súlyosan megnehezíti, és ez egyre nehezebbé válik. Ezért a szökés körülményeinek tisztázása és humánus, szakszer megoldása érdekében sokat kell tenni, ezért kiemelten figyelünk oda rá.

81

7.2 Szökés

A gyerekek szökésének több oka és háttere, illetve indítéka lehet. Nagyon fontos, hogy ezzel a gyerekeket nevel k tisztába legyenek. A szökésb l megkerült gyermekkel mindenképpen el kell beszélgetni és keresni kell szökése okait indítékait. Ilyen szempontból az alábbi típusúak lehetnek: • Már eleve, többek között azért kerültek be a gyermekotthonba mert már otthonról is szöktek rendszeresen illetve ha más gyermekotthonból kerültek be, akkor onnét is szöktek, az ilyen gyerekeknek sokszor már életformájává vált a szökés. • Kamaszlányoknál gyakori, hogy egy fiatalemberrel élettársi kapcsolatot létesítettek és ezért szöknek. Ha a lány 14 éven felüli és a fiatalember viszonylag rendezett körülmények között él, akkor t le nem szabad eltiltani. Ilyenkor lényeges, hogy a fiatalembert behívjuk a gyermekotthonba és a lánnyal közösen elbeszélgessünk arról, hogy hogyan lehetne kapcsolatukat olyan elfogadható rendszer és szabály közé helyezni, hogy a gyermekotthon is ki tudja fejteni nevel i hatását, járjon a növendék iskolába, ugyanakkor hétvégeken meglegyen a lehet sége arra, hogy a fiatalemberrel meglegyen a kapcsolata. Ha partnerként kezeljük a fiatalembert és hajlandó velünk is a kapcsolatot felvenni, akkor az esetek nagy többségében ilyen együttm ködés kialakítható és az életformává vált szökés megsz ntethet és társadalmilag elfogadható normalizált gyakorlattá alakítható át. Természetesen ilyenkor is szükséges, hogy a családgondozó környezettanulmányt készítsen a fiatalember környezetér l, családjáról, életkörülményeir l. Id nként gyermekprostitúció is állhat a lányok szökésének hátterében. Sajnos gyakran titkolóznak ezen a téren a lányok, az anyagi haszonszerzésb l adódó el nyök miatt. Felt lehet ebben az esetben a túlzott költekezés, ismeretlen eredet zsebpénz felbukkanása. Segíthet a felvilágosító munka, a rend rség segítségének igénybevétele. Megkíséreljük teherbíró érzelmi kapcsolat kiépítésével együttm ködését megnyerni az életformája megszüntetése érdekében. • Fiúgyerekek esetében az életformává vált szökések esetében b nöz , kábítószeres életforma áll. Az ilyen esetekben csak zárt keretek, szigorúelvárások, er sen szabályozott körülmények segíthet. Az ilyen kamaszok, amíg nem élték át a börtönt, az el zetes letartóztatást nem igen lehet rájuk hatni. Amennyiben átéltek ilyen élethelyzetet és nem szeretnének oda visszakerülni, akkor egy következetes kontrollal, ugyanakkor szeretettel a csavargó életformáról le lehet ket szoktatni. Amennyiben ezek nem segítetnek, akkor speciális nevelésre van szükség, amit csak ezekre szakosodott intézmény tud biztosítani, tehát a speciális szükséglet gyerekeket oda kell áthelyeztetni a TEGYESZ és a Gyámhivatal segítségével. • A kisebbek élettapasztalat híján nem képesek felmérni tettük következményeit, mindaddig, amíg közvetlen, keser tapasztalatokat nem szereznek. Ezrét ket felügyelet nélkül utcára kiengedni nem célszer , illetve csak nagyon korlátozott kimen engedélyezhet számukra. Az elején szükséges lehet magántanulói státuszban, tanulmányaikat házon belül megoldani, osztályozó vizsgákra felkészíteni. • Más a helyzet, ha már régóta gyermekotthonunkban tartózkodik a növendék és egyszer csak elkezd megszökni el ször rövidebb, kés bb hosszabb id re. Valószín leg valamilyen pszichés krízis állhat a dolgok hátterében. Ilyenkor meg kell tudni szökése hátterét, célszer esetmegbeszéléseken ezt kielemezni. Fontos szempontok lehetnek életkor, nem, hova szökik, meddig van távol, mi történik ezalatt stb.

82

Teend k szökés bekövetkezése esetén: Az Otthonban a gyermekfelügyel k, gyermekvédelmi asszisztens feladata ellen rizni a kimen ket. Ha a gyermek nem ér vissza a megbeszélt id re, akkor érdekl dünk a bejelentett tartózkodási helyén, illetve megpróbáljuk elérni a várható felbukkanási helyeken. Ha az el bbi próbálkozások sikertelenek, akkor 14 éven aluli gyermek (aki beteg vagy fogyatékos) esetén azonnal bejelentést kell tenni a rend rségen. 14 éven felüli gyermek esetén, néhány órát várunk hátha beérkezik a gyermek, azonban még 24 órán belül értesítjük a rend rséget, munkaid ben faxon, hétvégén telefonon. A szökés tényét rögzítjük az esemény naplóban. Jelezzük a szökést a gyermekvédelmi ügyintéz nek, a lakóegységvezet nek, szakmai igazgatóhelyettesnek és az igazgatónak, gyámnak. Amennyiben a gyermek az intézménybe önként visszajön, akkor értesítjük a rend rséget és a körözés visszavonásra kerül. A megkerült gyermekkel elszámoltató jegyz könyvet készítünk, melyben beszámol az elt nésének okairól, a szökés alatt vele történt eseményekr l, tartózkodási helyér l, megélhetési forrásairól.

7.3 Iskolakerülés Az iskolakerülések hátterében sokszor iskolai kudarcok, tanulási nehézségek állnak. Az iskola verseny- és teljesítménycentrikus légkörében állandó tanulmányi nehézségekkel küszködnek, mivel a traumák okozta lelki terhek miatt kisebb a teljesít képességük a normál családban él kéhez képest. Az iskolakerülés lehet a kudarckerülés is. Rossz jegyek gyakran együtt járnak azzal, hogy a tanárokkal személyes konfliktusba keveredik, az osztálytársai kinézik, perifériára kerül, esetleg b nbakká válik. Sokan segíthet a probléma kezelésében a tanárokkal való rendszeres és jó kapcsolat kiépítése, együttm ködésük elnyerése. Segíthet egy-egy tantárgyból korrepetitor fogadása, rendszeres korrepetálás, foglalkozás. Amennyiben iskolában a helyzete ellehetetlenül segíthet egy iskolaváltás, más alternatív iskolatípus megtalálása, ahol jobban tolerálják a problémás gyerekeket. Átmenetileg egy fél évig a magántanulói státusz is segíthet, azonban hosszú távon nem célszer , ugyanis így a szükséges szocializációt nem biztosítjuk teljeskör en a gyermek számára. Amennyiben ezek nem segítetnek, akkor speciális nevelésre van szükség, amit csak ezekre szakosodott intézmény tud biztosítani, tehát a speciális szükséglet gyerekeket oda kell áthelyeztetni a TEGYESZ és a Gyámhivatal segítségével.

7.4 Gyermekbántalmazás A fizikailag rendszeresen és súlyosan bántalmazott gyermekek önértékelése súlyosan sérült, érzelmeiket nehezen tudják szabályozni, az iskolában rosszul teljesítenek, alkalmazkodási zavaraik, viselkedési problémáik vannak, kortársaikkal rossz a kapcsolatuk. Különösen érzékenyek a környezetükben el forduló agresszióra. Gyakran válnak ismételten agresszió áldozatává, esetleg – védekezésként- maguk is indulatosak, agresszívek. A Gyermekotthonba jelent s számban kerülnek aktuális bántalmazást követ en a családból kiemelt gyermekek vagy a bántalmazás következményeként viselkedési problémákat mutató gyermekek és serdül k. Nevelésük sajátos követelményeket támaszt, alapvet , hogy megóvjuk ket az ismételt agressziótól. Fontos felismerni, hogy viselkedésük a bántalmazás következménye és segíteni ket, hogy agressziómentes környezetben korrektív tapasztalatokat szerezzenek önmagukról és a feln ttekr l.

83

A gondozottak élettörténetében el fordul szexuális bántalmazás is, amely f ként serdül korban okoz nehézséget a szexuális fejl désben, a párkapcsolatok kialakításában. A szexuálisan bántalmazott gyermekek feltétlenül pszichológiai segítséget igényelnek a traumatikus események feldolgozásában.

7.5 Új, vagy kiszolgáltatottabb gyermekek és fiatalok kihasználásának, megalázásának elkerülése, visszaszorítása érdekében alkalmazott módszerek A kisebb gyerekeknek a nagyobb gyerekek által való kiszolgáltatottságának bántalmazásának több fajtája létezik. A verésen és kényszerítésen túl, a zsebpénz elvétele, saját használati tárgyainak elvétele, esetleg b ncselekményre való felhasználás. Lehet szadisztikus kínzás vagy szexuális bántalmazás is. A nevel k-gondozók igyekszenek résen lenni, és odafigyelni ezekre a jelenségekre. Törekszenek felszámolni, visszaszorítani. A kisebbet sokszor megfélemlítik és nem is meri a feln tteknek mondani, hogy a nagyok bántalmazzák. Azonban ez is felderíthet és észrevehet , hiszen a bántalmazásnak számtalan jele lehet és ha a nevel , gyerekfelügyel megfelel en jelen vannak a gyerekközösségben, megfelel személyes kapcsolatokat alakítanak ki a gyerekekkel, különböz jelekb l könnyen felismerhet . Ilyen lehet például az, ha a kisebbek felt módon a feln tt közelségét, biztonságát keresik. Valamint az is gyanús lehet, ha a kisebb gyermek túlzottan próbál a nagyobb gyermek kedvébe tenni. Sokszor mindent elkövetnének, csak ne bántsák ket, vagy ne vegyék el a zsebpénzüket, értékeiket. A gyerekek gyakran küzdenek indulatkezelési problémákkal, ezért agresszív szadisztikus hajlamaikat, más téren kell velük levezettetni. Ilyen például a sport, kirándulás, játék. Fontos, hogy ezek a gyerekek megfelel pszichoterápiában is részesüljenek. A bántalmazott gyereknek gyakori ideológiája, hogy t is bántották kisebb korában, ezt most feln ve visszaadja a kisebbeknek. Sajnos ha figyelmetlenek k is adhatnak rossz mintát ezen a téren. Például a feln tt büntetés adása megtorlás jelleg , akkor tovább fogja adni a kisebbeknek a mintát. A feln tt büntetés adása akkor megtorlás jelleg , ha úgy adja ki a büntetést, ha azt nem beszéli meg a gyerekkel. A gyerek nincsen tisztában azzal, hogy valójában egy adott tettéért miért kapott ilyen és ilyen súlyú büntetést. A büntetésadás nem lehet automatikus, adminisztratív jelleg , hanem mindig nevelési célzatunka kell lenni. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyerekkel megbeszéljük az elkövetett cselekmény súlyát, azzal kinek milyen kárt okozott, miért adunk arra meghatározott súlyú büntetést, hogy függ ez össze a cselekmény, a büntetés súlya. Ezzel arra is neveljük a gyereket, hogy reálisan felismerje cselekedeteinek súlyát és következményeit. A gyereknek mindenképpen éreznie kell, hogy nem megtorlást alkalmazunk. Felderítjük, hogy a nagyobb gyerek bántalmazza a kisebbet, akkor nagyon fontos eszközök, hogy az egész csoportgy lésen az összes gyerekkel a problémát megbeszéljük. Az eltitkolt, el nem fogadott cselekmények váljanak nyílttá, fontos a bántalmazott, bántalmazó szembesítése. El kell érni a bocsánatkérést, megbocsátást, kibékülést. A bántalmazott gyermek ne kapjon tettéért megtorló büntetést. Inkább a konfliktusba került gyerek közötti viszony rendezésére, emberivé tételére kell törekedni. Olyan is el fordul, hogy kisebb gyerek kárt okoz nagyobb gyereknek és ezt a nagyobb megtorolja, kártalanítás címén a kisebb gyerekek pénzét elveszi. Ez az önbíráskodás, amit szintén nem szabad megengedni. Arra kell nevelni a gyerekeket, hogy ha neki kárt okoztak, akkor szóljon a feln ttnek és akkor feln tt segítségével lehet a kár megtérítését rendezni. Így elkerülhet az önbíráskodás és a kár is megtérülhet. 84

8 EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

8.1 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás feladatai: A bekerül gondozottak egészségügyi sz vizsgálaton vesznek részt. (Széklet bakteriális leoltása, tüd sz rés, szemészeti vizsgálat, fül-orr-gégészeti vizsgálat, általános belvizsgálat, haj és b r átvizsgálása, n gyógyászati vizsgálat.) A bekerül gondozottak számára egészségügyi nyilvántartás készül: - gondozási lap, - az el orvosától az egészségügyi anyagának kikérése, - szükség esetén a véd l az oltási könyv beszerzése, - TAJ- kártya szül l, illetve el gondozási helyr l történ beszerzése, - átjelentés az intézeti orvoshoz. Napi egészségügyi gondozási feladatok: - az otthonban hetente 2 alkalommal orvos rendel. - a rendeléseket megel en az egészségügyi dolgozó összegy jti a csoportokból vizsgálatot kér gyerekeket. - az irányításával vesznek részt a gyerekek a rendelésen. - a betegségr l (id pont, diagnózis, terápia) nyilvántartást vezet mind a gyermek személyi anyagában, mind a kezelési nyilvántartásban. - a kezelési nyilvántartás alapján adja át az ápolási teend ket a lakóegységekben dolgozóknak. - szakrendelésre az egészségügyi dolgozó irányítása alapján a lakóegységek dolgozói viszik el a gyerekeket.(Szükség esetén az egészségügyi dolgozó besegít) - a gyógyszernapló alapján adja ki a gyógyszereket az eü. dolgozó felt ntetve a pontos gyógyszeradagolást. - évente fogászati sz résen vesznek részt a gondozottak el zetes id pont egyeztetés alapján. - félévente az intézeti orvos a panaszmentes gondozottaknál is általános belvizsgálati sz rést tart, illetve a kamasz lányoknál cytológiai sz rést a gyermekn gyógyásznál. - kamasz lányoknál menstruációs napló vezetése, - fogamzásgátló tabletták szedésének szabályozása, napló vezetése, - az intézeti higiéniáról napi ellen rzési naplót vezet az eü. dolgozó. - az eü. dolgozó irányításával folyik az egészségügyi és szexuális felvilágosító munka. - az intézetben lakó összes gyermek személyi higiéniájának ellen rzése (köldök, körmök, haj stb. tisztán tartása) - a beteg gyermekek gondozása a lakóegységekben történik. - nagyon súlyos fert beteg esetén a gondozottak elkülönít betegszobába kerülnek, ellátásukat az eü. dolgozó irányítja és szervezi meg. - a gyermekek által tartott állatok oltási könyvének ellen rzése és környezetük tisztán tartásának figyelemmel követése

85

8.2 Egészséges életmódra nevelés: Ezen korosztály új ismeretekre való nyitottságának kihasználásával megel zhet vé válnak a serdül korban kialakuló szenvedélybetegségek, a kábítószer- és alkoholfügg ség, valamint elkerülhet a korai és meggondolatlan szexuális élet negatív következményei. Az egészségorientált nevelést célzó programok rendszeressége és a gyermekotthon életébe történ integrálása révén a gyermekek megismerhetik, felmérhetik és tudatosíthatják azon veszélyeket és következményeket, amelyeket a deviáns magatartási formák hordoznak, valamint aktívvá és motiválttá válnak azon megoldási módok elsajátításában, amelyek révén elkerülhet vé válnak (ismeretterjeszt el adások, programok, vetélked k).

86

9 LELKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A GONDOZOTTAK RÉSZÉRE.

Gyermekotthonunkban él kiskorú és nagykorú gondozottaink pszichés problémáinak kezelésére nagy hangsúlyt fektetünk. Súlyosabb esetekben a gyermek-idegondozó szakemberihez visszük a növendékeket, enyhébb esetekben a gyermekotthon pszichológusa foglalkozik vele egyéni vagy csoportos formában, kompetenciájának megfelel módszerek alkalmazásával. Pszichológusunk egyben szervezi a terápiás hatású nevelést gondozást. Koordinálja, és szakmai tanácsaival segíti a nevel k-gondozók nevelési munkáját. Hiszünk abban, hogy csak egy közös, összehangolt team munka segítségével, több oldalról sugározva a terápiás hatást, lehet igazából hatékonyan m ködni, eredményeket elérni. A gyerekekkel a közvetlen pszichológusi foglalkozás fontos láncszeme ugyan a terápiás rendszernek, de önmagában még nem elégséges, nem tud igazából hatékony lenni. Olyan csoportos formában is foglalkozik pszichológus a gyerekekkel, amikor a gyermekotthon többi dolgozójával közösen végzi a csoportmunkát (pl.: viselkedés terápia). Továbbá nagy tapasztalatú pszichológiai, gyermekpszichiátriai szakért t is alkalmazunk a dolgozók részére történ esetmegbeszél vezetésével, illetve ellátja a gyermekotthonunk pszichológusának szupervízióját is, és a többi dolgozó is fordulhat hozzá egyéni tanácsadásért. Emellett különböz terápiás formák képz vészet terápia, pszichodráma, egyéb szocioterápiák stb. végzésére is alkalmazunk terapeutákat, akik szintén a pszichológussal összehangoltan végzik munkájukat. Emellett a dolgozók szakmai személyiségfejlesztésére és kiégésük védelmére szervezünk csoportos szupervíziót, szervezetfejleszt és konfliktuskezel tréningeket.

9.1 A gyermekotthon pszichológusának tevékenysége: A gyermekotthonba bekerül és ott él növendékek és fiatal feln ttek aktuális pszichés és személyiségállapotának szükség szerinti felmérése, terápiás kezelésük megtervezése és megszervezése a különböz gondozóintézmények segítségével. Enyhébb esetekben egyéni és csoportos pszichés támogató terápia végzése a gondozottak számára. Segít a gyermekotthon mentálhigiénés kultúrájának fejlesztésében. Közös konfliktuskezel , támogató megbeszéléseket vezet a gyermekek, fiatalok és gondozóik, hozzátartozóik számára. Rendszeresen segíti szakvéleményével a növendékek és a hozzátartozók közötti kapcsolattartást, javasolja szabályozását, amennyiben az a gyermek személyiségfejl dését hátrányosan befolyásolja. Segíti az aktuális krízishelyzetek kezelésében. Törekszik az intézmény dolgozóival jó kapcsolatot kialakítani, az intézmény jó mentálhigiénés légkörét fenntartani, mely el segíti a növendékek biztonságérzetét. Jó kapcsolatot alakít ki, a rábízott gondozottakkal, szükség esetén a kooperációs intézményekkel. Ehhez rendelkezzik a kommunikációs és kooperációs készségekkel, valamint az empátia, a tolerancia képességével. Türelmes, kitartó és határozott, jó konfliktuskezelési technikával dololgozik.

1.Az újonnan érkez gyerekek pszichés státuszának felmérése: anamnesztikus exploráció, heteronamnézis felvétele (ha van rá lehet ség), pszichológiai tesztek felvétele és kiértékelése. A gyermek felülvizsgálatához, kés bbi sorsának rendezéshez szükséges pszichológiai vélemény elkészítése. 87

2. Támogató terápia végzése, illetve ha a dolgozó rendelkezik valamilyen speciális terapeuta végzettséggel, annak alkalmazása. 3. A nevel kkel a gondozottak aktuális problémáinak megbeszélése, ha ennek következtében szükséges pszichodiagnosztika készítése, mely eredményének megfelel en vagy helyi támogató terápia követ, vagy a szükséges mentálhigiénés intézménybe történ továbbítás megszervezése. 4. A gondozottak részére csoportos foglalkozások vezetése, szervezése, mely els sorban életvezetési, serdül kori problémákra fókuszál. 5. Kapcsolattartás a növendékek és utógondozottak nevel ivel, aktuális pszichés problémák kezelése ügyében. Esetlegesen felmerül közöttük lév konfliktus kezelése a gondozottakkal közösen 6. Tanácsadás jelleg munka (pályaorientáció, életvezetési tanácsadás, drogprevenció, konfliktuskezelés, beilleszkedési problémák kezelése, krízisintervenció, önismeretfejlesztés, döntésel készítés, stb.) 7. Családi konzultáció végzése szükség esetén az átmeneti otthonban, mediál a konfliktusbakeült család tagok és a bekerült serdül között a krizishelyzet feloldása érdekében. 8. Szül -gyerek, gyerek-gyerek, gyerek-nevel mediáció illetve közösségépítés gyerekek illetve gyerekek és feln ttek között. 9. Nondirektív csoportok vzetése (kreatív csoportok, filmklub, stb.) Kötetlen együttlét gyermekekkel. 10. Segít jelenlét az intézményszint programokon, pl. az évkörös rítusjátékokon, stb. 11. Részvétel egyéni szupervízión, csoportos konzultáción, és esetmegbeszél n az intézmény dolgozóival közösen. 12. A pszichológiai vagy pszichiátriai kezelésen résztvev gyermekek nyomon követése, folyamatos kapcsolattartás a gyermeket gondozó intézménnyel. 13. Drogprevenciós eseményeket nyomon követi, ezekr l a nevel ket tájékoztatja, kapcsolatot tart a Drogambulanciával. 14. Szakmai titoktartás szabályainak megsértése nélkül a növendékekkel kapcsolatos lényeges információkat gyámjuknak az intézmény vezet jének tudomására juttatja, (különös tekintettel a gyerekek, fiatalok személyiség jogaira, családi jogállására, örökösödésére, vagyonára és veszélyeztetettségére). 15. Részt vesz az egyéni gondozási-nevelési terv összeállításában, segíti a nevelési gondozási feladatok részletes megtervezését, annak elkészülte után együttm ködik a terv végrehajtását végz szakemberekkel a megfogalmazott munkamegosztás alapján. 16. Segítséget nyújt félévente a gyámhivatal részére növendékenként beküldend gyámi beszámoló elkészítésében.

9.2 Alkalmazott módszerek: A gyermekotthonban a nevelés els sorban pedagógiai módszerekkel történik. A következ kben ismertetésre kerül pszichológiai módszerek már megjelentek a gyermekotthon életében, a pszichológussal közösen, az irányítása mellett csoportban történ alkalmazásukban rész vehetnek a nevel k is. Alkalmazásuk, kiválasztásuk el tt szükséges a gyermekek, fiatalok problémáinak, személyiségfejl désének alapos megismerése. Nem elég csak a magatartásproblémák alapján választani terápiaformát (indikáció), hiszen azonos tünetek, viselkedési problémák (pl. indulatkitörések, agresszió, drogozás, stb.) hátterében nagyon különböz pszichés zavarok állhatnak.

88

9.2.1 Viselkedés és kognitív terápia Viselkedésterápia A viselkedésterápia célja a nem kívánt cselekvés feletti uralom elsajátítása és az ilyen viselkedés megváltoztatása. A terápiában résztvev megtanul megküzdeni a nehéz helyzetekkel, gyakran úgy, hogy ellen rzött körülmények között megteremtik számára azokat. A kezelésnek ez a formája a betegnek az élete feletti kontroll birtoklásának érzését adhatja. A viselkedésterápia lényege, hogy az emberi problémák dönt többsége hibásan tanult viselkedésekben nyilvánul meg. Ártalmatlan ingerekre szorongással válaszolni tulajdonképpen egy hibás viselkedés. Ma a viselkedést már tágabban értelmezzük, nem egyszer en a cselekvéssel azonosítjuk (vagyis a látható, nyílt viselkedéssel), hanem a testivegetatív reakciókat és a gondolkodást is beleértjük, hiszen ezek is a viselkedés részei. A hibás viselkedés fakadhat tévesen elsajátított reakciókból, ilyen az indokolatlan szorongás és a szorongást kelt helyek, dolgok, személyek kerülése (pl. fóbiák), bizonyos rossz szokások felvétele (pl. kényszeres tünetek kialakulása), ill. hiányzó helyzetmegoldó technikákból. Aki pl. nem tudja, hogyan kell bemutatkozni, vagy tévedését nyilvánosan beismerni, vagy a heves szívdobogására reagálni, az ilyen helyzetekben mindig szorongani kezd, és egyre több negatív tapasztalatot gy jt ilyen helyzetekr l. A viselkedésterápia tehát egyfel l a hibás viselkedési elemeket tárja fel, és ezeket korrigálja, másrészt a hiányzó helyzetmegoldási képességeket megtanítja. Az agyban jutalmazó és büntet központok vannak. Ha egy pozitív inger ér minket, az jutalmazó érték , s ez arra indít minket, hogy legközelebb is keressük azokat a helyzeteket, amikben ezt a jutalmat megkaptuk. Így a megdicsért tanuló még igyekv bb lesz. A negatív ingerek viszont abba az irányba hatnak, hogy kerüljük azt, ami fájdalmat, frusztrációt okozott nekünk. A fóbiás viselkedések lényege, hogy ha valamivel kapcsolatban szorongást élünk át, akkor kerülni kezdjük azt a helyet, tárgyat, személyt. Ha ismételten kudarc, fájdalom, frusztráció ér minket valamivel kapcsolatban, csökken érdekl dést mutatunk az a dolog, személy iránt. A jutalmazó és büntet hatásokra kialakuló viselkedéstanulásnak persze bonyolult, rejtett szabályai vannak, és ezek a hatások nagyon gyakran nem tudatosan mennek végbe, ezt rejtett tanulásnak nevezzük. Módszere: A tünetek feltárása: interjú, vizsgálat, pontozó skálák, provokálás. Viselkedés megfigyelés, leírás módszertana. Az eredmények értelmezése. A beavatkozás menetének megtervezése. A kognitív terápia és szerepe, alkalmazása gyerekeknél, serdül knél. Az asszociációs tanulásformák szerepe a magatartás problémák kialakulásában, a kioltás szerepe és felhasználása a viselkedésformálásban, asszertív tréning, deszenzitizálás gyerekeknél, averzív terápiák és kritikájuk, fokozatos való-élet gyakorlatok, elárasztás és folyamatos bemutatás módszere gyerekeknél, shaping módszere a viselkedésmódosításban, a meger sítés jelent sége és felhasználása a viselkedésformálásban, szokás tréning, jutalmazás és büntetés, zseton rendszer. Hogyan kezeljük a fizikai bántalmazást. Az ADHD gyerekek terápiájának célja, felépítése, menete, prognózisa, problémamegoldás tanítása. Testvérkapcsolat kiegyensúlyozása. A családterápia szerepe a viselkedésrendezésben. A társkapcsolatok javítása. A tanulmányi teljesítmény javításának lehet ségei. A tanulási helyzet kezelése. Tanári visszajelz rendszer. Kognitív terápia A kognitív terápia célja a nem eredményes, hibás vagy káros gondolkodási mintázatok, sémák megváltoztatása. A növendék tanulmányozza érzéseit és megtanulja elkülöníteni a helyes és a 89

rosszul m köd sémákat. Akárcsak a viselkedésterápiában, a beteg itt is aktív résztvev je a gyógyulási folyamatnak és képessé válik a kontrollra. A kognitív terápia abból indul ki, hogy születésünkt l kezdve bizonyos attit dök, vagyis az emberi élet jelenségeihez való "hozzáállások", "viszonyulási módok" alakulnak ki bennünk neveltetésünk, tapasztalataink során. Ezek közt vannak központi szerep attit dök, és vannak kevésbé fontosak. Központinak tekintjük azokat, amelyeknek torzulásai, vagyis széls ségessé válása szorongást és vagy depressziót okozhat. Ilyen pl. az az attit d, vagy elvárás önmagunkkal és másokkal szemben, hogy tökéletesnek kell lennünk minden helyzetben, vagy sz kítve a kört egy gyakori problémára: tökéletesen kell minden feladatot elvégezni. Ez az attit d nyilvánvalóan el bb-utóbb szorongás forrásává válhat, hiszen valóban abszolút tökéletes munkát nem lehet végezni, ez az álmok és ideák világa. Persze szoktuk mondani a mindennapokban, hogy "na ez tökéletes", de ez alatt azt értjük, hogy "nagyon jó". Aki tökéletes akar lenni, az egyre inkább félni kezd attól, hogy hibázhat, és a hiba jelent ségét mérhetetlenül felnagyítja, mert "aki hibát követ el, az nem tökéletes". Egy másik jellegzetes, szorongást okozó attit d, hogy "azt akarom, hogy mindenki szeressen". Ez az attit d oda vezet, hogy mindenkinek meg akarunk felelni, minden konfliktust igyekszünk kerülni, engedelmes bábokká válunk, otthon és a munkahelyen hatalmas energiákat ölünk abba, hogy kivívjuk mások elismerését, és aztán rá kell döbbenjünk arra, hogy gyakran az ellenkez hatást érjük el ("kihasználnak, de nem szeretnek"), vagy esetleg sikerül valóban tetszést aratnunk, de azon az áron, hogy soha nincs id nk önmagunkra, soha nem lazíthatunk. Gyakori forrása a keser ségnek, vagy csalódottságnak, amikor elvárásaink vannak a világgal, vagy az emberekkel szemben: ennek és ennek így és így kéne m ködnie, az embereknek jóknak, megért knek, becsületesnek, a nevel knek készségesnek, stb. kéne lenni, és akkor a világ jó lenne. Aki ilyen idealizált elvárásokkal fordul a világhoz, percr l-percre csalódni fog, és élete keser ségb l és vádaskodásból fog állni. Ha a világ rossz, nincs értelme semminek. Nem érdemes becsületesnek lenni, hiszen senki sem az. Ezek és hasonló gondolatok céltalansághoz, reménytelenséghez, depresszióhoz vezetnek. A téves attit dök feltárása csak az els lépés a kognitív terápiában. Minden ilyen széls séges állítással szembe lehet állítani egy reális alternatívát: attól, hogy vannak rossz dolgok a világban, tényleg az egész világ rossz? Attól, hogy egyszer (kétszer, sokszor) tévedtem, hibáztam, rossz ember vagyok? Attól, hogy X. Y. nem szeret, akkor már engem nem szeret senki, és nem vagyok méltó a szeretetre? A téves attit dökb l származó téves következtetések felismerése és folyamatos kicserélése egy tanulási folyamat: eddigi életünk során mindig a hibás következtetéseket ismételgettük magunkban, ezek váltak automatikussá és megszokottá. A terápiában újratanuljuk ezeket, és egy id után a helyes következtetések válnak automatikussá. Kognitív-viselkedésterápia A kognitív és viselkedéses terápia kombinációját is lehet alkalmazni. E terápiák egyik komoly haszna, hogy a növendék olyan készségeket sajátít el, melyek egy egész életen át használhatók.

9.2.2 Az önismereti csoport: A bekerül serdül k énképe, önismerete gyakran bizonytalan, irreális, téves. Ezért lehet séget biztosítunk a csoportos önismeret fejlesztésére, melynek során önmagukról és társaikról hiteles, torzítatlan képet kapnak, kialakíthatóvá válik a reális és optimális távolságú énképénideál diszkrepancia, ezáltal megtanulják az egymásra való odafigyelést és elfogadást, a másik és a saját maguk személyének tiszteletben tartását, valamint az önismeret alapját képezi többek között a hatékony érzelemfelismerésnek, és kifejezésnek, az érzelmi-indulati életük 90

kezelésében való kompetenssé válásnak, konfliktuskezelésnek, a szociális készségek elsajátításának, egyszóval a megfelel szint szocializációs folyamatnak. A csoport ködésének további alapvet hatótényez je a serdül k természetes, életkori sajátosságként megjelen önismereti igénye, valamint egy számukra fontos közösséghez való tartozás érzése. Az önismereti csoport fejlesztési céljai a normalizáció tükrében: o Reális testképpel rendelkezzenek a serdül k. o Saját intellektuális képességeikkel legyenek tisztában. o Saját képességeiket teljesítsék ki a serdül k, tudatosítsák a fejlesztés hasznát és eredményét, tanulmányaik során képesek legyenek alkalmazni azokat. o A serdül k megtanulják szabadon, nyíltan kommunikálni saját és mások iránt érzett érzelmeiket. o Kompetenssé váljanak az érzelmek felismerésében. o Hatékony agressziókezelési módokat sajátítsanak el. o Tudatosítsák saját céljaikat, motivációs rendszerüket. o Az érzelmi-motivációs-akarati szféra megismerésével kialakuljon az érzelmileg stabil, önvizsgálatra és önfegyelemre képes személyiség. o A serdül k ismerjék az énkép fogalmát, saját énképüket és összetev it. o Legyenek képesek önvizsgálatra, megfelel kritikával szemléljék saját magukat és társaikat. o Ismerjék meg félelmeiket, szorongásaikat, tudjanak szembenézni velük, és hatékonyan tudják oldani ezeket. o Fogadják el saját (pozitív és negatív) értékeiket. o Önbizalmuk növelésével optimistán nézzenek szembe a rájuk váró feladatokkal, kihívásokkal és merjék felvállalni azokat. o A serdül k toleranciával, elfogadással és empátiával forduljanak egymás és a tágabb szociális környezet felé. o Ismerjék az el ítélet fogalmát, folyamatát és azokat a lehet ségeket, amelyek segítségével leküzdhet vé válik, illetve nem alakul ki. o Legyenek tisztában saját csoportjuk jellegzetes szerkezetével, a csoportban zajló folyamatokkal, hatékonyan tudják kezelni azokat és ki tudják vetíteni csoporton kívüli társas életükre. o Ismerjék családi, társas, csoportbeli szerepeiket, esetleges szerepkonfliktusaikat fel tudják oldani. o Társas készségeikkel legyenek tisztában, tudatosan használják és fejlesszék azokat. o A serdül k ismerjék az identitás és az identitáskrízis fogalmát. o Ismerjék az identitáskrízis optimális és hatékony megoldását. o Be tudják illeszteni a családi, szül i, nevelési értékeket saját értékrendjükbe. o Legyen stabil jöv képük. o Képesek legyenek olyan pályát, foglalkozást választani, amely személyiségüknek, igényeiknek megfelel, azokkal összhangban van. o Pályaorientációs tréning során sajátítsák el azokat az értékeket, attitüdöket, amelyek sikeressé tehetik ket választott szakmájukban.

9.2.3 Témacentrikus csoportok: Témacentrikus csoportok (tünetek korrekciója, kezelése)- disszocialitás primer és jatrogén tünetei, pszichoaktív szerekt l való függés, neurotikus gyermekek terápiás lehet ségei: o A motivációs-érzelmi-akarati élet korrekciója és fejlesztése: mindamellett, hogy ezen foglalkozások során megismerik érzelmi világukat, egyéni motivációs hierarchiájukat, megtanulják azokat hitelesen és nyíltan, de mégis szublimáltan, a társadalmi normáknak megfelel en kifejezésre juttatni. A csoport elfogadása, nyitott légköre 91

lehet vé teszi a szabad érzelemkinyilvánítást, ugyanakkor a szakember segítségével megtanulják kanalizálni azt. Az életkor sajátosságait figyelembe véve nagy hangsúlyt fektetünk a kortárscsoport, baráti társaság, szerelem, párválasztás és a szexualitás kérdésére, a veszélyek és problémák feltárására, ismeretterjesztésre, tájékoztatásra és tanácsadásra. Az individuális motivációs struktúra megismerése és személyre szabottan való optimalizálása szintén alapját képezi a reszocializációs folyamatnak és az érett személyiség kialakulásának. o Szociális készségek korrekciója és fejlesztése: talán a legfontosabb szempontként kell kezelnünk a disszociális személyiségen belül a szociális szféra zavarát, mint tünetet. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk azon képességekre, amelyek hatékonnyá teszik a kikerül gyermeket, fiatalt a társadalomba való beilleszkedésben, illetve a sz kebb környezetbe (család, lakásotthon) való integrálódásban. Ezek között szerepel az empátia-, tolerancia-, kommunikáció- és konfliktuskezelés fejlesztése, az ezekben való jártasság megszerzése, valamint a sz kebb és tágabb értelemben vett csoportban élés szabályainak (normák, versengés, kooperáció) elsajátítása. o Tanulási képességek és tanulási motiváció: mint azt korábban említettük, a disszociális zavar velejárója, kísér tünete lehet a tanulási zavar. A tanulási zavar, mint tünet mögött többféle ok húzódhat meg: tanuláshoz szükséges részképességek nem megfelel fejlettsége, inadekvát tanulási technikák és stratégiák, tanulásban való motiváltság zavara vagy hiánya. Ezen témacentrikus csoport hivatott feltérképezni a tanulási zavar mögötti okokat, hatótényez ket és kompetenssé tenni a serdül t ezek kezelésében. o A gyermekek ellátása nevelése során kulcskérdés a tanulásuk, iskoláztatásuk. Általában ezen a téren jelentkeznek a legsúlyosabb problémák. Egy magatartás problémával küszköd gyerek, még a gyermekotthonban esetleg jól elvan, de az iskolában nem marad meg, iskolakerülései alatt keveredik be kábítószeres, prostitúciós ügyekbe, követ el b ncselekményt. Ezek a gyerekek többnyire terápiás hatású pedagógiai, fejleszt pedagógiai, differenciálló-képességfejleszt módszerek nélkül nem is fejleszthet k, nem is taníthatók. Önálló tanulásra kevéssé képesek, feltétlenül segítségre szorulnak. Pedig rendkívül fontos számukra a rendszeres napi tanulás, a jó tanulási technikák interiorizálódása (bels vé válása, bels beszabályozódása), hiszen ebben az életkorban ez jeleni számukra a munkát, a napi kötelességet. Amennyiben ez nem történik meg, feln tt korukban nehezükre fog esni a rendszeres napi munkavégzés, nehezen tudnak majd egzisztenciát teremteni.

9.2.4 Pszichodramatikus megjelenítések, A drámajátékok széles tárháza áll rendelkezésre a magyar terápiás szakterületen. Ide soroljuk a pszichodrámát, a drámapedagógiát és egyéb improvizációs módszereket, mint a playback technikát. Mindegyik módszer a bels pszichés feszültségek erejével dolgozik, annak a megjelenítésével és a katarzison keresztüli feloldásával. A playback, mint m faj a század elején született meg Moreno nevéhez kapcsolódik és a pszichodráma elemeire épül. Egy olyan kreatív improvizációs módszer, ami a protagonista, vagy mesél érzéseit jeleníti meg. Akik megjelenítik ezeket az érzéseket, azok a csoporttagok, egy kiemelt térben, a színpadon vannak, míg a mesél egy kitüntetett helyen ül. A szerepek folyamatosan cserél dnek. Akik a kiemelt térben játszanak, azok tudják használni a rendelkezésre álló teret, a protagonista által elmondottak alapján a bennük keltett érzéseket, és fantáziákat. A helyzet önmagában hordozza az érzések, indulatok átélésének és szemlélésének a lehet ségét. Megteremti a protagonistának, hogy kívülr l rátekinthessen saját érzelmi-indulati állapotára. Játszóként pedig lehet séget nyújt különböz érzelmi állapotokkal való azonosulásra. A módszer az 92

érzelmi-akarati élet korrekciójában, az impulzus kontroll és az empátia, a kölcsönös odafigyelés fejlesztésében alkalmazható. Továbbá fejleszti a résztvev k kreatív önkifejez képességét. Mivel improvizációról van szó, ezért a jelentétre van szükség, ami er síti a gyermekek figyelmi koncentrációját és a figyelem megtartottságát a jelenben. A play-back foglalkozások természetes velejárója, hogy növekszik a játszók között az összetartozás és az intimitás érzése.

9.2.5

vészetterápia

Gyermekotthonunkban a m vészetterápia komoly több évtizedes múlttal rendelkezik, ezért szakmai programunkban külön fejezetet szántunk neki.

93

10 TANULÁS MÓDSZERTANI ÉS FEJLESZT PEDAGÓGIAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS.

Az újonnan bekerül gyerekekkel kapcsolat felvétel. Az oktatási intézményekben kudarcot szenvedett gyermekek részére a fejleszt pedagógus differenciált módszerekkel fejleszt foglalkozásokat szervez, a gyermek saját értelmi szintjére való felzárkózás céljából. A gyermek pozitív személyiségéb l indul ki, korrigálja tanulási módszereit. A lehet séghez mérten pótolja teljesítménybeli lemaradásait, biztosítja a gyermek számára elérhet sikerélményt. A megfelel szociális viselkedés kialakítása. Ugyanis a gyermekek rosszul szocializálódtak a családjaikban. Napi élet helyzetekben fellép problémák megoldását nem tudják megfelel en kezelni. Fontos az aktív és passzív szókincs fejlesztése. Az általános ismeretek b vítése. Részképességek fejlesztése. Kapcsolattartás a nevel kkel-gondozókkal. Módszerei: A hagyományos és alternatív pedagógia fejleszt eljárásai a gyermek problematikájához, személyiségéhez igazodva. • Készségfejlesztés játékkal, bábozással, rajzzal • Tanulási korrekció • Diszlexia-,diszgráfia-,diszkalkulia prevenció • Diszlexia-,diszgráfia-,diszkalkulia –korrekció • Kis-és nagymozgások fejlesztése • Finommotorium fejlesztése • Tantárgyi korrekció • Tanulási technikák kialakítása • Tanulási motiváció fejlesztése • Beszédkészség, kifejez készség fejlesztése • Ismeretkör b vítése, a figyelem és a fogalmi gondolkodás fejlesztése

10.1 Fejleszt pedagógiai feladatok:

diagnosztikai

és

terápiás

A tanulási zavar elnevezés egy általános fogalom, amely a rendellenességek egy heterogén csoportjára vonatkozik, ezek a zavarok a központi idegrendszer díszfunkciójának, illetve annak következményének tekinthet . Korai fejl dés késleltetett voltában illetve az egyes területeken mutatkozó nehézségekben jelennek meg: mint a figyelem, az emlékezet, gondolkodás, koordináltság, beszéd, olvasás, írás, bet felismerés, számolás, szociális kompetencia, emocionális érettség. A tanulási zavar befolyásolhatja bármely potenciálisan átlagos vagy átlag feletti intelligenciájú egyén tanulását, magatartását. A tanulási zavar nem tulajdonítható els dlegesen vizuális, hallási vagy motoros sérülésnek, mentális retardációnak, emocionális zavarnak vagy hátrányos helyzetnek, de bármelyikkel együtt járhat. A tanulási zavar származhat genetikai rendellenességekb l, el idézhetik biokémiai faktorok vagy bármely neurológiai sérülés következménye is lehet. Okozhatják a rossz és pszichoszociális körülménynek, elszenvedett lelki traumák, veszteségek, kudarcélmények, hiszen ezek hatására mentális képességek, fejl dés elmaradhat a várt életkori sajátosságoktól, illetve a 94

kialakuló állandó bels szorongások annyira lekötik a személyiséget, hogy jelent sen lecsökken a tanulási teljesít képesség. (Cruickshank nyomán) A tartós és átmeneti nevelésbe került gyermekeket el ször fel kell mérni, hogy tanulási nehézségeik mögött valójában részképesség-zavar, figyelemzavar, illetve rossz tanulási stratégiák állnak-e. Fontos a helyes, szakszer pedagógiai diagnózis felállítása. Ezt különböz , részképességeket vizsgáló felmérésekkel lehet megállapítani. A mentális képességeket intelligencia-tesztekkel pszichológusok mérhetik. A részképesség-zavart kimutató speciális diagnosztikai eljárásokat azonban pedagógusok is végezhetik, melyek kimutathatják a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia meglétét és sok más részképesség problémát. Diszlexia: a diagnosztikai megállapodás szerint olvasási zavar akkor diagnosztizálható, ha a) az olvasási teljesítmény, az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg standardizált tesztekkel vizsgálva, lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, miért intelligencia vagy a kor szerinti képezettség alapján elvárhatóak, b) az el bbi zavar jelent sen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártaságot igényl , mindennapi élettevékenységekre, c) ha érzékelési deficit van jelen, az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. (DSM-W. diszlexia meghatározás) Diszgráfia: az írászavar meghatározásánál a diszgráfia két jellegzetes eleme gyakran összeolvad, és nem kezelik ket differenciáltan. Az írászavarok egyik jellegzetes problémája motoros és vizuo-motoros természet . A finommotorika fejletlensége, a nagymozgások vezérlésének zavarai (vonalvezetés, görcsös kéztartás) és a szenzomotoros koordináció zavarai egyaránt az íráskép szintjén (writing) zavaróak. A diszgráfia körébe soroljuk azonban azokat a helyesírási (spelling) problémákat, amelyek a szavak, mondatok tagolási, elválasztási, illetve a szabályos-szabálytalan alakok helyes bet zési problémáiban jelennek meg. A diszgráfia nemzetközi szakirodalmában leginkább ez utóbbival találkozunk diszgráfia címszó alatt. A fejl dési diszlexia szinte mindig együtt jár a fejl dési diszgráfia helyesírási zavar formájával, ugyanakkor elég gyakran el fordul, hogy jól olvasó gyerekek komoly helyesírási problémákkal küzdenek. Éppen ezért a fejl dési diszgráfia helyesírási formája sokkal gyakrabban fordul el , mint a diszlexia. Diszkalkulia: a diszkulkia a matematikai fogalmak, m veletek és technikai elsajátításban és alkalmazásban kifejezésre jutó tanulási gátoltságot (akadályozottságot) jelenti. A zavar vonatkozik alapvet feladatokra, mint az összeadás, kivonás, szorzás és osztás. A funkciózavar kezdete csecsem és gyermekkor közé esik. Háttérben a funkciókárosodás vagy fejl dési késedelem áll. Különösen a kisgyermekkori fejl dés során a mozgás - érzékelés integrációjának elmaradása az egyik f felel s a számolási képességek zavarának kialakulásában. Ezért fontosak a verses mondókákon alapuló, mozgásos népi játékok gyakorlása a csecsem és óvodás korban. A károsodás vagy a késés fokozatosan csökken, ahogy az egyén feln , de feln ttkorban is észlelhet még enyhe elmaradás (deficit). Sajnos az írás, olvasás, számolás zavarát inkább csak alsó tagozatban lehet eredményesen kezelni, kamaszkorban terápiájuk már rendkívül nehéz. Terápiáik egy része többnyire "ül s"(pl. Frosting, Sindelar terápiák), amelyek a vizuális percepciót és emlékezetet, a hallási figyelmet és emlékezetet, a verbális figyelmet és emlékezetet, a téri tájékozódást, a ritmusérzéket, a koncentráció képességet, a beszéd késséget, a grafomotoros késséget, és a gondolkodást fejlesztik. Más részük mozgásos terápia (pl. Ayres terápia.) amelyek a finom és a nagy mozgás koordinációt, téri pozíciót, testsémát, téri tájékozódást fejlesztik. Nagyon fontos, hogyha tanulási zavar mögött álló diagnózist már felállítottuk, akkor egy, az egyénre szabott éves fejlesztési tervet állítsunk fel, ezt rögzítsük, és a szerint végezzük el a különböz terápiás eljárásokat. 95

Magatartás zavarban szenved gyermekeknél gyakran nem valódi írás, olvasás, számolás zavar jelenik meg, hanem pszichés traumáik annyira megterhelik ket érzelmileg, hogy képtelenek a tanulásban teljesíteni. Ilyenkor a fejleszt pedagógiai munka párhuzamos pszichoterápiás segítséggel igen hatékony lehet, még nagyobb gyermekeknél is. Gyakori náluk az impulzus kontroll zavara, illetve a figyelemzavar. Az impulzuskontroll zavara, amit a gátló funkciók gyengülése okoz. Tudjuk, hogy a gátló funkciók szükségesek ahhoz, hogy egy kezdetben új inger kés bb, megszokottá válva ne váltson ki újra és újra odafigyelést, és hogy a környezet ingereire adott közvetlen válaszok és magatartásmódok legátlása az akaratlagos viselkedés alapvet feltétele. A gátló folyamatok ködése közvetve el segíti a szociális normák betartását is. Az impulzív gyerekeket jellemzi az ötletszer ség, a feladattal, tevékenységgel kapcsolatos pontos tájékozódás, megfigyelés, a kialakított megoldási stratégiák hiánya, az, hogy nem veszik észre a hibáikat, és a tevékenység végeztével nem ellen rzik az elvégzett feladatot. Nem tartják be a játékszabályokat. Túlságosan köt dnek az adott ingerhez, nem bírnak szabadulni a kiugró ingerek intenzív hatásától, ezért viszonylag kevés inger tartja ket "fogságban". Ez kihat a kognitív érésre is, amennyiben besz külnek, gondolkodásuk leegyszer södik. Figyelemzavar: A tanulási nehézségekkel küzd gyermekek f ként a szelektív figyelem terén mutatnak gyenge teljesítményt. Nem sikerül a lényegtelen információt a lényegest l elválasztani, ugyanakkor az is el fordulhat, hogy az egyes feladatokra túlzottan szelektíven reagálnak, azaz fontos információkat nem vesznek figyelembe és/vagy csak kevés szempont szerint dolgoznak fel egy anyagot. Hogy mikor mit veszünk észre, az az ún. sz funkciótól függ - a külvilágból jöv ingerek, információk sz rését l. Ha nem elég markáns, fejlett a sz funkció, a háttér ingerek nagymértékben leköthetik a figyelmet, s így nem marad elég kapacitás a lényeges inger számára. Mondhatnánk azt is, hogy a gyermeknek "alak-háttér megkülönböztetési problémái" vannak mind a tárgyi világban mind a szociális, a társas környezetben. A hipermotilis gyermek, akit ingerzuhatag vesz körül, azaz túlingerléses állapotban van, nem tudja kiválasztani a lényeges jegyeket, nem tudja kiemelni azokat a sok információ közül. El fordulhat, hogy nem hallja a nevét, összerezzen, ha megszólítják. Sokszor jobban hallják a távoli hangokat, mint a közelieket. Gondjai vannak a viselkedés megtervezésében, az aktivitás gazdaságos kivitelezésében, a szükségtelen, nem célirányos válaszok legátlásában, a figyelem fenntartásában. A figyelemzavarra kés bb rárakódhat a percepció zavara is. Az állandó, senki számára nem kielégít teljesítés miatt, a lemaradások miatt n a szorongás, ami rontja a teljesítményt, rövidzárlatot okozva a memóriában. Ilyenkor "blokkolnak". A szorongást a szervezet vegetatív jelekkel is jelzi. A teljesítés kudarca miatt érzett sorozatos frusztráció könnyen kiválthatja az agressziót. Lehet ez egy heves érzelmi kitörés, amikor is a világ túlságosan besz kül egy dologra, annak a vágynak a kiélésére, ami éppen a személyben van. Ilyenkor nem képes sem késleltetni, sem kivárni. Hiperaktivítás Az impulzuskontroll zavarban és figyelemzavarban különösen a hiperaktív gyerekek szenvednek. Náluk a szokásos fejleszt pedagógiai terápiás eljárások mellett viselkedés terápiát is kell alkalmazni. A hiperaktivítás, olyan központi idegrendszeri zavar, melynek során a csökkent aktivációs m ködés következik be, melyet a gyermek nyugtalan, ingerkeres viselkedésével, mozgással igyekszik kompenzálni. A hiperaktív gyerekek között vannak olyanok, akikre az élet minden területén jellemz a hiperaktivítás, van akiknél csak bizonyos helyzetekben szembeötl . Többen mutatnak hasonló tüneteket, akiknek pszichés problémáik vannak.

96

10.2 Tanulás segítése, tanulásmódszertani fejlesztés: A gyermekotthoni ellátásba kerül problémás, hátrányos helyzet , de egyébként átlagos, vagy jó értelmi képességekkel rendelkez (esetleg enyhe részképesség-zavarral rendelkez ) gyermekek általában már komoly fegyvertárral rendelkeznek a tanulás elhárítás terén. Nincsen kialakult tanulási szokásrendszerük, nincs motivációjuk, nem érzik azt, hogy szükség lesz rájuk, a tudásukra, a munkájukra, tevékenységeiket nem tudják ilyen keretek közé beilleszteni. Nincs kialakult napi ritmusuk, melynek szerves részét képezné a tanulási id . Nem tartják hasznosnak az ismeretszerzésnek ezt a módját. Nincs célrendszerük, ami segítené ket feladataik végrehajtásában és többnyire az önbizalmuk is kevés, és egyre kisebb lesz a sikereket illet en. Az átugorhatatlannak vélt mércét könnyen leszállítják. Mindezek mellett er s a szégyenérzetük, többnyire tisztában vannak azzal, hogy bizonyos, a további haladást el segít információknak már birtokában kellene lenniük. A fejleszt pedagógus jó tanulási módszerek megtanítása segítésével és intenzív képességfejlesztéssel ezeket a problémákat orvosolni tudja. Els sorban motivációs rendszert épít ki, hogy a tanulónak legyen mibe kapaszkodnia, lássa maga el tt a kisebb-nagyobb célokat. Rendszeres foglalkozásokon, kötött id pontokban segít a tananyag feldolgozásában. A tanórák meghatározott szisztémára épülnek fel, tananyag-választás, súlypontozás, feldolgozási sorrend szempontjából. Minden részlettel a növendék adottságaira, képességeire épít. A különösen az iskolákban képezhetetlen gyermekeket magántanulói státuszban lehet eredményesen átsegíteni egyéni foglalkozással az alapiskolán. Személyes sikereik fejleszt pedagógusi támogatással - így jobban látszanak és ez jó hatással van tanulási kedvükre. Magántanuló esetén is a különböz tantárgyakból el ször felmérést kell végezni, hogy milyen szinten áll a gyerek, milyen igénye van, mire van szüksége a lemaradások pótlása érdekében. Itt is egyénre szóló felzárkózatási, osztályozó vizsgára való felkészítési tervet kell összeállítani. A fejleszt pedagógus egyénre és tantárgyi feladatokra szabott feladatlapokat állíthat össze, hogy miközben azokat töltik ki a gyerekek, addig a többiekkel tud foglalkozni verbálisan. Ezzel a módszerrel 8-10 magántanulóval is tud egyszerre foglalkozni, még ha különböz életkorúak és különböz osztályokba járnak is. Magántanulói státusz alkalmazása ugyanakkor nagyon megfontolandó a szocializáció szempontjából, csak rövid id re és kevés gyermeknél javasolható. Ezeknél fontos lenne nagyon kötött egyéni napirend megszervezése és a fejleszt pedagógus (esetleg egy nevel ) kijelölése „mentornak”, aki személyesen felel s a gondozott motiválásáért, tanításáért, foglalkoztatásáért, vizsgaeredményeiért. Lehet ség szerint lehet, hogy a napi iskolába járástól ne szokjon el a gyermek, tanoda segítését is igénybe venni a magántanulói státusz esetén. A tanulás-módszertani fejlesztésen résztvev gyerekek problémarendszere nem sokban tér el az el bb tárgyalt növendékekét l. Ezért a célok is hasonlóak az el kéhez. A foglalkozások kis csoportokban folynak. A résztvev k eltér életkorúak és nem ek is lehetnek. A motivációkhoz segítés és a tanulás küls körülményeinek megteremtése után a koncentrálóképesség, a rövid ill. hosszú távú memória fejlesztését segít feladatok, memoriterek tanulása képezik a foglalkozások alapját. (Itt szeretném megjegyezni, hogy az évkörös rítusjátékok alkalmazása is segítségünkre van, hiszen sok alkalomra, sok éneket, verset, prózát kell a gyerekeknek megtanulniuk.) A gondolkodást, az önkifejezést a szókincs gyarapításával lehet még árnyaltabbá tenni, finomítani. Az ehhez kapcsolódó feladatokat a gyerekek szívesen végzik. A sikeresség szempontjából elengedhetetlen, hogy ezeken a foglalkozásokon kívül a gyermekek személyiségfejlesztése más területeken is párhuzamosan folyjék, és a pozitív meger sítések (a megérdemelt munkáért) ne maradjanak el.

97

11

VÉSZETTERÁPIÁS TEVÉKENYSÉGEK, AZ OTTHON ÜNNEPI HAGYOMÁNYAI, ÉVKÖRÖS RÍTUSAI

11.1

vészetterápiás tevékenységek

vészetterápia (zene, képz vészet, irodalom, dráma) A bels tapasztalatok és küls valóságra adott reakciók integrálásával a m vészet a m készít jének egyedülálló feloldódást kínál bels és küls világa között, és egyben közvetíti vízióját m vészetének szemlél i számára. A m vészet több okból is gyógyít. A nagy érzelmek és bels energiák befektetése az alkotásba a m vel je számára értéket ad m vészetének, és viszont, a m vészi kifejezés mélysége és hitelessége növeli a m készít jének önbizalmát. A m vészet a társadalmilag elfogadhatatlan késztetések és fantáziák biztonságos formában való levezetése megoldást kínál, azokat elfogadhatóvá teszi, és nem utolsósorban a m készít je számára megkönnyebbülés lehet ségét biztosítja. Mindezen tényez k lehet vé teszik az elviselhetetlen kiegyenlítést a m alkotásban inherens örömmel. A m vészi folyamat regresszióval járhat az elviselhetetlennel való konfrontáció során, ám eközben az alkotás els sorban az énfunkció helyreállását és fejl dését jelenti az érzéseken való uralkodás, valamint a m vészi kifejezés uralásra révén. Az, ami a m készít jét minderre képessé teszi, bár korlátozott körben, de mélyen a mentális funkciók és érzelmek bels szervez désével jár. Nagyobb énautonómia alakul ki, ahogy a m készít je bels életéb l és a küls világra adott reakcióból kovácsolja m vészetét. A súlyosan zavart és rokkant is képes erre bizonyos szinten, saját módján, mégis hasonlóan ahhoz, ahogy az egészségesen m köd személy. Mindez megmagyarázza, hogy a m vészet miért figyelemre méltó médium a legkülönböz bb emberek számára.

11.1.1

Képz

vészet-terápia

A gyerekek és kamaszok részére szervezett rajzterápiás módszerben bels látásuk nyílik meg, melynek során a mitikus-szimbolikus képi, verbális megfogalmazás jelenik meg alkotásaikban, melyek önmagában is gyógyító hatásúak, hiszen így modellezve a világot, bels konfliktusaikat, a modell szintjén "lejátszhatják", "kikísérletezhetik a megoldási módokat, ugyanakkor a probléma kívülre kerül a személyiségükb l, nevezetesen a "rajzlap síkjára". Az indulataik, az érzelmeik áttev dnek az általa teremtett figurákra, s ezáltal csökken bels szorongásuk, lelki feszültségük, görcseik oldódnak. A lélek feltárulásának ez a módja az "Én" számára valójában veszélytelenebb, mint más direkt pedagógiai-pszichológiai technikák, hiszen a szimbólumok szintjén maradva a problémák kivetíthet k, nem kell azokat közvetlenül felvállalnia. A konfliktus-feldolgozás folyamatában így a problémát nem közvetlenül, hanem szimbolikus modellek útján oldják meg, önkéntelenül is, ami így sokkal könnyebb. A kamaszok, gyerekek számára ez olyan érték is lehet, mintha a valóságban oldották volna meg, amire valójában sokszor nem is képesek még élethelyzetükb l adódóan. Az egyes gyermek, fiatal egymás követ alkotásaiban, nagyon fontosak azok a motívumok, melyek több rajzában is el jönnek, hiszen els sorban ezek hordozzák az alapvet lelki problémákat. Az is fontos, hogy ezek a motívumok az egymást követ rajzokon, milyen átalakulásokon, változásokon mennek keresztül, hiszen így tárulnak fel a lelki folyamtok. Tulajdonképpen ez egy lelki öntisztulási folyamat, amely spontán módon megy végbe. 98

11.1.2

vészetterápiás m helyünk szakmai tevékenysége:

Akkor még állami gondozottaknak hívott gyerekekb l és fiatalokból álló alkotóközösségünket 1987-ben alapítottuk a Pécsi Gyermekotthonban Csontváry Képz vészeti Stúdió néven. Az elmúlt 10 év alatt mára már Pécs város szellemi életének egyik színfoltját jelentjük. Az emberi lét egy különös világát képviseljük a m vészet nemes eszközeivel megjelenítve: egészséges családi háttér nélküli, intézeti világban nevelked gyerekek és fiatalok önkifejez szubkultúráját, sajátos lelkivilágát. Alkotásaikban a modern kor problémái, konfliktusai a gyermeki elme- sz jén keresztül m vészetté nemesül, szelídül. szinte, szókimondó világ ez, ugyanakkor elemi erej önkifejez eszközei segítségével lelkünk mélyrétegeit szólítja meg. E gyerekek és fiatalok a társadalom perifériájáról, szociális problémákkal küszköd családokból kerülnek ki. Már kicsi gyermekkorukban súlyos családi drámák, konfliktusok szenved részesei. Életük gyakori velejárója a hányattatottság, a szeretethiány, az érzelmi sivárság, az alacsony kulturális szint, agresszív légkör. Minden napjuk velejárója a kudarcélmények sorozata, a kisebbrend ségi érzés. Az iskola verseny- és teljesítménycentrikus légkörében állandó tanulmányi nehézségekkel küszködnek, mivel a traumák okozta lelki terhek miatt kisebb a teljesít képességük a normál családban él kéhez képest. A Csontváry Képz vészeti Stúdió mégis a bennük rejl értékek, képességek kibontakoztatását, fejlesztését vállalja fel. Egy olyan sajátos m vészet pedagógiai módszert alkalmaz, amely képes a bennük lév feszít szorongást el idéz lelki traumákat el hívni, hogy azt a képz vészet nemes eszközeivel szimbolikusan megjeleníteni tudják. Így a bennük lév lelki problémákból, gondokból m vészeti értéket tudnak létrehozni. Megélhetik, bennük is van érték, és hogy az értéktelenségb l is lehet értéket létrehozni. Ez egy olyan alapképességet fejleszt bennük, amely életük bármely területén kamatozhat és a kés bbiek során is átsegítheti ket sok nehézségen. Az alkotók között vannak kifejezetten a képz vészetben tehetséges gyerek is, akiknek tehetséggondozását vétek lenne elhanyagolni. Az tehetséggondozásukat is elvállalja az alkotóm hely, s t segítséget nyújt a pályaválasztásban. Önszervez közösségünkben lehet ség nyílik számukra, hogy a képz vészet által a szellemi szféra legmagasabb dimenzióiba is felemelkedhessenek, a m vészeten keresztül más veltségbeli értékhez is közel kerülhessenek. Ez ellensúlyozhatja az ket ért ártalmakat, mintákat kaphatnak ahhoz, hogy életüket tartalmasan élhessék, amely segítséget jelenthet abban, hogy felemelkedhessenek abból a társadalmi rétegb l, melybe beleszülettek. Egyben az alkotóm helyben folyó alkotás öröme az önkifejezés lehet sége, mely artikulált formába önti bels szorongásaikat, konfliktusaikat ill. egy-egy pályázaton elért eredmény, kiállításokon való szereplés, az ehhez kapcsolódó utazások, tanulmányutak együttesen kárpótlást nyújtanak, valódi sikerélményt biztosítanak, ezért- terápiás érték ek, éner sít hatásúak. A m hely szellemiségér l: A természetes vizualitás egy velünk született képesség, mely a bennünk rejl sképek segítségével lehet séget ad önmagunk és a világmindenséggel való viszonyunk megfogalmazására. Ez a képesség a kisgyermek és óvodás korban bontakozik ki. Az emberi kultúrában eredményei a népm vészetben, a törzsi m vészetben és az si m vészetekben maradt fent. Sajnos let ben lév modern kultúránkban az iskolás korban a gyermeki ábrázolásból fokozatosan elt nik ez a képesség. Azonban szerencsére ez a képesség nem irtódik ki az emberb l, hanem visszahúzódik a lélek legmélyére, a tudattalan világába. A m helyfoglalkozásokon, olyan rajzterápiás módszerekkel alkotunk, amelyek képesek a természetes vizualitást, a bels látást újból el hívni. A módszer, mint iskoláskorú 99

gyermekeknél, mint érett feln tteknél igen eredményesen alkalmazható. Így újból tudják használni bels látásukat, mely el hívja a lélek tudattalan bels tartalmait. Az sképek segítségével meg tudják fogalmazni, és fel tudják ismerni önmaguk bels világát, jobban meg tudják érteni a népi m veltség, népm vészet rejtett üzeneteit. Alkotóm helyünkben a növendékek alkotásaikban a természetb l indulnak ki a távolkeleti, klasszikus kínai és japán m vészetb l és a magyar népm vészetb l merített sajátos szemlélet alapján. A módszer egy si, több mint ezer évvel ezel tti kelet-ázsiai rajzpedagógiai eljárásra épül. Majd szürrealista módon új képzeletbeli teremtményeket "kis világegyetemeket" hoznak létre. A "szürrealista módszer" lehet séget biztosít számukra, hogy elszenvedett lelki traumáikat szublimált módon feldolgozzák. Az így el hívott bels látás segítségével kés bb a személyiség rejtett világa fogalmazódik meg, rajzi "személyes mítoszok" formájában. Alkotásaik különleges esztétikai értéket hordoznak. E gyermekek nehéz életükb l adódóan az emberi lét sokszor legmélyebb problémáit jelenítik meg különös szimbolikus módon. Ezen túlmen leg bels látásuk segítségével az európai és a magyar misztikus hagyományokat, mítoszokat, legendákat, archaikus imádságokat, a Biblia látomásait jelenítik meg alkotásaikban. Ez a mitikus világ egyben a társadalom szimbolikus modellje is, a történelmi korokon is átível alapkonfliktusokat, visszatér emberi alaphelyzeteket, moráliskérdéseket vet fel. Nem csak rajzban dolgozzuk fel ezeket a szellemi örökségeket, hanem el is beszélgetünk róluk, miközben saját életükr l, mai korunkról is beszélünk. Utána a természet évkörös változásrendjén végighaladva, si magyar m veltségünk és népm vészetünk rajzi feldolgozása történik. Régi református templomok kazettás mennyezetei segítségével a természetmítoszi hagyomány megismerése, újrafogalmazása jelenhet meg, mint a gyermek, mint a feln tt rajzokon a bels látás segítségével. Programunkkal el szeretnénk érni, hogy a gyermekek feln ve bels séges kapcsolatba kerüljenek a természettel, és seink ránk hagyott kulturális örökségével. Fontosnak tartjuk, hogy a mai generációkhoz is közelebb kerüljön a természet, ezért a régi korok kultúrájának mintájára lehet ségeket kezdtünk el keresni, hogy hogyan lehetne a természet örökösen megújuló folyamatait feldolgozni a m vészet eszközeivel. Az egyik ilyen lehet ség a természet változásrendjének antropomorf-szimbolikus megjelenítése, feldolgozása. Ezen a területen igazán magas rend szellemi értékeket hozott létre a magyar népm vészet, melynek archaikus rétegei még a mai napig is rzik az si m vészet emlékeit. Arra szeretnénk tanítani ket, hogy a mindehhez alkotó módón viszonyuljanak, egy új emberibb kultúra létrehozása érdekében. Nem a múlt kultúráját kívánjuk rekonstruálni, konzerválni, hanem a múlt gyökereib l táplálkozva a modern tömegkultúránál egy új értékesebb kultúra létrehozásán fáradozunk. A programban a feladatsorokat a 12-es egység természeti változásrend köré szervezzük, hozzá ill en a különböz id szakokat, az analógiás gondolkodás szabályai szerint. Vizuális pedagógiai programunk alapján, feldolgoztuk az évkört, a hónapokat megjelenítettük szimbolikus formában, rajzi eszközökkel. Felhasználtuk a természet életének, változásrendjének tanulságát, az ehhez kapcsolódó népi asztalos m vészet a Kórósi Református templom kazettás mennyezetének népm vészeti ábrázolásait. Nézegettük a népi hímzések motívumvilágát is. Azonban a gyerekek nem másolták a látott élményt, hanem bels látásukkal tovább alkották, személyessé tették azt. Feldolgoztuk szintén a népm vészet tanulságai alapján a napszakokat, szintén szimbolikusan megjelenítve. (Hajnal, reggel, délel tt, dél, délután, napnyugvás, este.) Összekapcsoltuk ezt az emberélet analógiájával is. Feldolgoztuk továbbá "virágnyelven" a kozmosz fantasztikus szépség csillagködeit, csillagkoporsóit és csillagbölcs it. Ehhez felhasználtuk a modern m szeres csillagászat rendkívül kiváló fotóit, melyekhez képeskönyvekb l és az interneten jutottunk hozzá

100

vészeti m helyünk m ködése: vészeti m helyünk hetente egész délutánt betölt en m ködik. Külön szerveztünk foglalkozást a régi tagoknak és az újaknak, egyszerre 8-10 gyermeket és fiatalt foglalkoztatunk. Foglalkozunk egyedi és sokszorosító grafikával, festészettel. Emellett kerámia edényeket, szobrokat és kis t zzománc képeket készítünk. Próbálkozunk számítógépes grafikával is. Alkotásainkból internetes honlapot készítettünk, a meglév t folyamatosan tovább fejlesztjük. A gyerekek szeretnek járni m helyfoglalkozásainkra, igénylik azt. Ez azért is fontos, mert a gyermekotthonokban él k legnagyobb ellensége az unalom, a passzivitás és a közöny, f képp ez sodorja ket társadalmi devianciák felé. Utat kell törni hozzájuk a kultúra, a m vészet értékeinek megismertetésével is, hiszen ez az életükben elszenvedett lelki sérülések feldolgozásának válhat hasznos eszközévé. Nagyon fontosnak tartjuk az értékteremt , kreativitást igényl foglalatosságok életükbe történ beépítését. Alkotásaikat rendszeresen kiállításokon mutatjuk be.

11.2 A természet változásrendjére épül évkörös rítusjátékok, ünnepek, mint a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés eszközei A népszokásokra épül pedagógiai modell A régi ember életét nemzedékr l nemzedékre örökl szokásrend szabályozta, tette biztonságossá. A néphagyományainkban rejl rítusok fölelevenítése nem csak szép, de a lélek számára gyógyító erej is. A hagyományok rítusrendszere pontosan modellezi az emberi élet, a magatartás természetes formáit, a közösségi lét keretét is ez a rend adhatja. E természetes si formákkal ellensúlyozni lehet a modern elidegenedett kulturális formákat, melyekkel az a baj, hogy az embereket alapvet en befogadókká, alkotóit pedig "kultúra gyárossá" redukálja. A régi id kben az ember maga csinálta a kultúrát, nem csak befogadója volt, hanem alkotója, cselekv része is egyben. Ezek a formák gyermekotthonban is megvalósíthatók, ötvözve a mai kamaszok divatos formáival, a régi rítusok alapjai nyomán új, közösségi rítusok alkotásával. A régi falusi ember életét, napjait alapvet en a természet változásrendje, éves ritmusa határozta meg, nem csak munkáját, hanem ünnepeit is ehhez igazította. A természetet nem statikus objektumként érzékelte, mint ahogy a mai városi ember hajlamos rá, hanem átélte annak teljes kozmikus meghatározottságú mozgásfolyamatait, változásrendjét, élete szervez jévé vált. Ez az élmény m vészetére is jelent sen hatott, más történelmi, kulturális hatások mellett. Modern, mesterséges világunkban a természet, a természetesség lélekgyógyító erej lehet. A mai ember az él id l és térb l kiszakadt, azonban a rítusok segítségével újból vissza tud lépni az él id be. A mai társadalmi gyakorlatban rítusok, az ünnepek kiüresednek, pedig lélektani szerepük óriási, hiányának, súlyos következményei vannak, mint például a kábítószeres létezésmód. A modern társadalmakban a szakrális szertartások jelent sége csökkent. Nem tisztázott azonban, hogy valóban csökkent-e a szekularizált városi világnak az a szükséglete, hogy ritualizált formában fejezze ki az átmenetet, amikor az egyén egy adott szociális státusból egy másikba kerül át. A kérdés, hogy milyen eszközöket kínál a társadalom az egyén számára, hogy képes legyen az új helyzethez való alkalmazkodásra. A modernebb, racionálisabbnak t szertartások, pedig nem elég mágikusak ahhoz, hogy részesei átéljék azt a "szent borzadályt", amely a tapasztalás misztériumát kíséri.

101

Ezért a természet évkörös változásrendjére épül népszokásokat, si rítusokat terápiás, mentálhigiénés és személyiségfejleszt célokra használjuk fel a Pécsi Gyermekotthonban. Intézményünkben ennek jóval több, mint tíz éves hagyományai vannak, ezért szentelünk különös figyelmet rá Szakmai Programunkban, ez a mi specialitásunk, ezért részletezzük leírását. A régi rítusokat kreatív módon dolgozzuk fel az intézményben él fiatalokkal, gyerekekkel hozzátéve személyes ötleteiket, igazítva a mai kor viszonyaihoz. Szinte minden hónapban megelevenítünk legalább egy, de van, amikor két-három néphagyományt. Hosszú évek alatt valósággal intézményünk életének részévé váltak. A beavatási rítusok lényeges mozzanata a feln ttségre való alkalmasságot bizonyító próbatétel, a h siesség igazolása, melyben a serdül kipróbálja erejét, ügyességét, valójában feln ttségre való alkalmasságát. A "kvázi beavatási rítusok" a mai marginális helyzet fiatalok körében sokszor önpusztító, veszélyes rituálékba csapnak át. Eszméletvesztésig tartó ivás, halálélményt keres kábítószerezés, gépkocsival való száguldozás, b ncselekmények elkövetése stb. Intézményünkben a mai deviáns, "kvázi rítusok" ellensúlyozásaként valódi, si hagyományokon alapuló rítusokat sikerült beépíteni serdül ink életébe. Az archaikus rítusok tovább élnek népszokásainkban. Egyes népszokások, amelyek jellegzetes archaikus rítusokat foglalnak magukban, a keresztény ünnepek köré szervez dtek. A téli ünnepkörben, karácsonytól a farsang végéig találunk olyan szokásokat, amelyek a beavatási rítus jellegzetességeivel bírnak, és a rituális halál, újjászületés szimbolikáját is magukban foglalják.

11.2.1

Farsang

A téli napfordulóban a Nap újjászületik, hiszen ett l kezdve a nappali órák száma növekedni kezd. A jégen járó január az év leghidegebb és legéhínségesebb hónapja. Mindenütt a jég, a hó az úr, a föld csontosra fagyott. A fák látszólag élettelenek, csak csontváz ágazatuk meredezik. Az állatok nagy része vagy elpusztult, vagy elbújt és szintén téli álmot alszik. Az ilyenkor is ébren lév állatok sokat éheznek, nélkülöznek a természetben. Igaz, hogy karácsonykor a téli napforduló idején megszületett a fény, a nappali órák száma egyre hosszabbodik, azonban a Napnak semmilyen ereje nincs. Az egész természetben a szerkezet, a váz a meghatározó, a fagyott táj merev, kristály szerkezet létben nyugszik. A népi kalendárium szerint havat fúvó február már az enyhület, a hóolvadás ideje. A megújuló téli Nap ereje ekkor érz dik el ször. A kemény, fagyott, kristályszerkezet világ felolvad, feloldódik, és hullámtermészet vé válik. Ilyenkor van a farsang id szaka is. A tél befelé forduló szorongásából hatalmas jókedvvel törnek ki az emberek. Az idáig rzött bels feszültség elemi er vel tör fel, mulatozásban, tobzódásban oldódik fel, a téli ínség szabta törvény szigorából a törvény áthágásába vált át. Most már lehet pazarolni vége az ínséges id knek. Ez az id szak egyben a természet megújulásának kezdete is. A természet változásrendje valójában egy régebbi létezésformából új formába való átlépést jelenti, a régi megsz nt, oly módon, hogy átalakult, átváltozott az újban. Mindez analóg az emberélet átváltozásaival, ezért alkalmas a természet az átlépést, az átváltozást megidéz rítus sugalmazására. A Gyermekotthon rítusrendjének els közösségi ünnepe is a farsang hagyományához köt dik. A rítus egy baranyai hagyományon alapul, melynek középpontjában egy szalonnafa áll. A legények régen egy ágas-bogas fával járták végig a parasztházakat, bementek regölni, farsang alkalmából köszöntötték a gazdát, aki egy szelet szalonnát akasztott a fára: Mire a legények végigjárták a falut, tele volt a fa szalonnával. Maga a szalonna a ség megidéz je, a rítus b ségvarázslásról szól. (A szalonnafa lényegében az égig ér paszullyal, az Életfával analóg.) Mi is felkészítünk egy ágas-bogas fát, a gyerekek régi parasztruhába öltöznek, két fiú elöl vonul kerepl vel, ket követi egy legény, aki viszi a szalonnafát, majd a lányok zárják a menetet köcsögdudákkal, heged vel, énekszóval. A ház 102

minden lakóegységét végigjárják. Bevonulnak a társalgókba farsangi reg s énekekkel köszöntik az ott lakókat, jókívánságokat mondanak, Isten áldását kérik rájuk és hívják ket a farsangi mulatságba. A gazda, (a csoportvezet ) utasítására a lányok szalonnaszeleteket aggatnak a fára. (Ez a farsangi bált megnyitó rítus.) Miután minden lakó összegy lt a nagyteremben, megkezd dhet a mulatság. Ekkor m sort adnak a gyerekek. Felvonulnak azok, akik jelmezbe öltöztek. Az egyéni szerepl kön kívül csoportok is készülnek rövid sorszámokkal, táncokkal. A legötletesebbeket megjutalmazzuk. Ezekben a jelenetekben többnyire az intézményt szokták parodizálni. A gyerekek paródiáiban tapasztaljuk, hogy milyen érzékenyen figyelik meg és milyen dramatikus módon jelenítik meg saját mikroközösségük, a gyermekotthonban él vagy dolgozó személyek közötti viszonyrendszereket és interakciókat. Az irodai dolgozók sajátos hatalmi rétegz déseit, konfliktusait, az egyes személyek all rjeit. A lakóegységeiken belül a feln ttek és gyerekek, gyerekek és gyerekek közötti viszonylatrendszereket, konfliktusokat. Produkcióikba gyakran feln ttek is részt vesznek. Többnyire k játsszák a gyerek szerepeket, míg a gyerekek a feln ttek szerepeit veszik magukra. Ezek a kis tréfás produkciók szintén beavatási rítusok, hiszen a humor segítségével feldolgozzák, megjelenítik és így a közösség számára is elfogadható módon értelmezik a feln tt világ sajátos viszonyait, illetve a feln tt szerepek magukra vételével tulajdonképpen egy kicsit maguk is beavatódnak a feln ttek világába. Akkor sikerülnek igazán jól ezek a mulatságok, ha minél jobban bevonjuk a gyerekeket a készül désbe. Vezéregyéniségek akadnak köztük akikre támaszkodhatunk, a felkészülés során k segítik a gyerekek lelkesedésének fenntartását. Más jelleg , gyógyító rítusokat is kitalálnak a feln ttek közrem ködésével. A m sor után tánc, disco következik, melyet id nként megszakítunk, hogy tréfás játékoknak adjunk helyet: táncversenynek, egyensúlyversenynek, székes játékok. A bált Cibere és Koncvajda küzdelmével zárjuk. Koncvajda a farsangkirály: kövér, gazdag, Cibere sovány, szegény, a böjt megtestesít je. Ketten vetélkednek, kiabálnak egymással, veszekszenek, kötekednek, majd egymást csúfolva bottal párbajoznak. A küzdelem Cibere gy zelmével végz dik. Miután a farsangkirály földre terült elkezd dhet a böjti id szak, mely a tél végi tobzódás ellensúlyozása, a kikelet csendes várása. A pazarló és takarékos, a tobzódó és elcsendesed , az élvezeteket kiél és komoly er feszítéseket kívánó dolgos id szakok váltakozása az ember életében már az egészséges feln tti létbe vezet be, a mértékletességet segíti kialakítani a szocializáció során, ellensúlyozhatja egyben a mai fogyasztói társadalom szertelenségre csábító világát. Húsvétig nem rendezünk több bált, bulit.

11.2.2

Mohácsi Busójárás

A farsangi ünnepkörben, húshagyókedden, mindig ellátogatunk a Mohácsi Busójárásra. Itt egy si gyökerekre, több évszázados hagyományokra épül máig fent maradt él néphagyománynak lehetnek részesei a gyermekeink, fiataljaink. Nagyon fontos, hogy lássanak mintát egy még él , viszonylag eredeti formájában létez népszokásról. Így szemükben a gyermekotthonunkban m köd rítusok is felértékel dnek.

11.2.3

Kiszebábu-égetés

Virágvasárnap környékén kiszebábu-égetést rendezünk, mely során egy, a b nösséget, esend séget jelképez rongybabát készítünk, amit közösen, az udvar közepén rakott nagy zben elégetünk. A kiszebábut körmenettel, énekszóval (csúfolódó szövegekkel) kísérve viszik a lángoló máglyához. 103

A t zhöz minden gyermek és feln tt kis cédulát hoz, melyre azokat a b neiket, gyarlóságaikat írják, melyekt l meg szeretnének szabadulni. Ezeket a cédulákat rát zzük a kiszebábura, és amikor azt t zbe vetjük, jelképesen elégetjük mindazt, ami szorongást, ntudatot okoz bennünk, illetve amit l meg szeretnénk szabadulni. Itt mindenképpen meg kell említenünk a népszokások konfliktus-feldolgozó szerepét is. Hiszen a rítusokban, ugyanúgy, mint más m vészeti-és kulturális formákban, (pl. gyermekrajzban) a valóság képe szimbolikus modellekbe tev dik át, így nagyobb lehet sége kínálkozik a léleknek arra, hogy a valóságban megoldhatatlannak t konfliktusok mégis megoldódjanak, a rítusok átsegítsék az egyént a nehéz id szakokon. A nehézségeket a hétköznapi valóság síkjáról az ünnep szakrális síkjára emelik, a megoldás szimbolikusan történik meg, azonban a hétköznapokba visszatérve ez ugyanolyan hatású, mintha valóságosan oldották volna meg. A kiszebábú, és ezen keresztül a b nök elégetése is értelmezhet serdül kori beavatási rítusnak is, hiszen az áldozati halál megidézésével a t zben ott ég minden, ami a múltban rossz volt, amit l szabadulni szeretnénk, hogy megtisztulva új lehet ségeket kapjunk személyiségünk fel-, illetve továbbépítése érdekében. A bábú értelmezhet "buta" gyermekdedségünknek, melyt l szabadulni szeretnénk, hogy feln tté válhassunk.

11.2.4

Keresztútjárás

Az id tovább melegszik, azonban a farsang jókedve lecsendesedik. Látszólagos csend, nyugalom alakul ki, de - f képp a növényi lét belsejében - óriási életfolyamatok indulnak be. Rügymozdító márciusban beindul a fák nedvkeringése, a rügyek elkezdenek duzzadni, rügyezni. Ez a készületi id szak viszonylag elég hosszú, egyben az áldozati halál ideje is. A meleg hatására a télen elpusztult állati tetemek, növényi maradékok bomlásnak indulnak. Végs pusztulásuk trágyává teszi ket, amely azonban táptalaja az új élet megindulásának. Hagyomány rzésünk következ rituális eseménye a keresztútjárás, Nagycsütörtökön, vagy Nagypénteken a vallás után érdekl fiataljaink számára. Nem messze az intézet épületét l, a Kálvária-dombon mondjuk végig Krisztus szenvedéstörténetét. Az egyes állomások történetét, hozzákapcsolódó imádságot más-más fiatal olvassa fel. Az evangéliumi részek és imák között nagyböjti egyházi énekeket éneklünk, gyertyákat gyújtunk. Nagyhéten a készül egyház liturgiáiba is belekapcsolódunk, részt veszünk például a nagycsütörtöki szertartásokon és a feltámadási körmeneten nagyszombat kés éjjelén.

11.2.5

Húsvét

Ágzöldít , füttyösszavú április az újjászületés, a rügyfakadás ideje. Rendkívül rövid id alatt óriási energiák szabadulnak fel a természetben. A rügyek kipattannak, a fák kizöldülnek. A természetben minden éles, harsány, friss, üde zöld. Ez egyben a feltámadás, a húsvét ideje is. Húsvét hétf n az otthonban nagy locsolkodást rendeznek a fiúk, többnyire lavórokkal öntik le a lányokat. A húsvéti locsolkodás akkor igazi, tartalmat hordozó, ha elementáris erej . A kölnivel való megszórás csak elcsökevényesedett változata a termékenységvarázslás, természet-megújulás szimbolikus kifejez désének. Az áldást, termékenységet hozó víz a lányokat éri, k pedig piros tojást adogatnak a fiúknak. Gyakran el fordul - mint a régiségben is -, hogy jó kiadósan visszalocsolják a lányok a fiúkat. A kiszebábú "áldozati halálával", illetve Krisztus áldozati halálával és egyben feltámadásával, a természet újjászületésével a halál - feltámadás örök rítusát élhetjük át.

104

11.2.6

Zöldágjárás

Virágnyitó májusban megint egy nyugodtabb id szak tér vissza. Ez a növényi lét kiteljesedésének az ideje, a fák koronája is ilyenkor gömbölyödik ki. Dús lombkoronát, er s levélzetet fejlesztenek a fák, er södnek tövükben a lágyszárú növények. A rét csupa illat, virág, érzékiség, ilyenkor virágzik a legtöbb növény. Feltámadnak a pillangók, kövérre híznak az állatok. Nálunk a tavasz-ünnepet a zöldágjárás jelenti május elsején. Zöld ágból kaput készítünk, amit szalagokkal díszítünk. A kaput lányok tartják. A kapu rz i és a sorban állók között rövid rigmusba szedett párbeszéd zajlik le. A lányok el ször nem akarják átengedni a fiukat az aranykapujukon, de azután beadják a derekukat. Azután körmenetszer en átmennek a díszített arany kapun a fiúk-lányok, (a fiúk kezében zöldell vessz ) miközben énekelnek. Az énekl ket követik a kisebb gyerekek és feln ttek. A fiúk az énekek végeztével friss hajtásokkal, zöldág vessz vel paskolják, csapkodják meg a lányokat egy kis mondókával frissességet, üdeséget varázsolva. Nagy sikítás, kerget zés támad ilyenkor, mert a friss ágak csípnek, néha nyomot is hagynak a fedetlen végtagokon. Ezen a napon májusfát is állíthatunk. Ezek a rítusok termékenység-varázsló, erotikus tartalmúak, tudattalan folyamatok síkján segítik a serdül ket az egészséges feln tt heteroszexualitás felé viv úton. (Zöldág kapu, zöldág vessz .) Ilyen szempontból is beavatási rítus. Az erotikus tartalmú rítusok lényegében a pusztán ösztönszer nemi aktust valami magasabb eszme szintjére emelik, ezzel teszik emberhez méltóvá.

11.2.7

Pünkösdi királyválasztás, pünkösdölés

Szárbaszökell június a növekedés ideje, a nyár kezdete. A réteken szinte ember nagyságúra a f , a fák lombkoronája megnyúlik. Az él lények, és így az ember kedve is az ég felé törekszik. Ez az iker típusú versengés ideje. Az ikrek, bár egy t l fakadnak, mindig versengenek egymással, és ezzel a nemes versengésükkel valójában egymást segítik abban, hogy minél hamarabb feln jenek, magasabb szintre jussanak. Az ember nagyságú f szálak is így versengenek egymással, hogy a Nap felé törjenek. A pünkösdi királyválasztás rituális küzdelmében ez a nemes versengés idéz dik meg. Ebben a pünkösdi id szakban pünkösdi királyt választunk a legrátermettebb legények közül. A nagy küzdelemben a természetes kiválasztódás íratlan törvényei érvényesülnek. Csak fiúk között zajlik a viadal, az er é, az ügyességé és a szellemé a dönt szerep. A lányok ilyenkor a segít szerepét töltik be. Az izgalmas feladatok sok tréfás helyzetet teremtenek. Például a lányok felkapott kötényébe a fiúknak kekszet kell dobni, (ez termékenységvarázslás is egyben), a bekötött szem legényeknek fel kell ismerniük a hátukra ugrott lányt, hátrafelé kapkodva, tapogatással. Az ügyesség mellett a fiúk erejének megmérettetése is a lányokhoz kapcsolódik. A versenyz knek nem súlyokat kell emelgetniük, hanem egy-egy kislányt kapnak ölbe és "cipelik" át a "folyón", a lehet legrövidebb id alatt. A szellemi képességek téren ügyességük, ötletességük abban is megnyilvánulhat, hogy melyikük tud a lányoknak legjobban tetsz szerelmes levelet, verset írni. A költeményt fel is kell olvasnia minden jelentkez nek, méghozzá úgy, hogy ki kell választania egy lányt, lehet leg szíve hölgyét, és neki kell elszavalni a szerelmes szavakat. Sok érzelem, lelemény bújik meg a szavaik mögött, néha igen megható, értékes m vek is születnek. A fiút, aki elnyeri a pünkösdi királyságot, a pünkösdi királylány koronázza meg, aki többnyire az otthon legkisebb lánya. Négy népi ruhába öltözött lány piros, szalagokkal díszített baldachint tart a királylány feje fölött, énekszóval vonulnak és közben b ségvarázsló énekeket énekelnek. "Ekkora legyen a kentek kenderje, mint a kiskirályné!" - kiáltással a lányok magasba emelik a királylányt.

105

Majd odajárulnak az újdonsült király elé: A legény térdre borul a kis királylány el tt, aki megkoronázza t. Az újdonsült király egyéb királyi jelvényeket is kap: Díszes ruhát, palástot, botot, amivel aztán a második és harmadik helyezett versenyz ket hadnagyává üti. A neki h ségi fogadalmat tett fiúk a vállukra veszik urukat, körbehordozzák, és úgy tartja meg tréfás koronázási beszédét, melyben megfogalmazza uralkodásának alapelveit. A királyi korona évr l évre a következ gy ztes fejére száll, azért kap a király maradandó emléket is, általában egy jó bicskát. Uralkodása egy évig tart, két hadnagyával ez alatt az id alatt a diákönkormányzat tagjaivá válnak. A király joga-kötelessége a bálok szervezése, a zene biztosítása, valamint a gyermekek között kialakult veszekedésekben, vitás ügyekben neki kell bíráskodnia is. Külön kiváltsága az is, hogy király egy évig kimen korlátozással nem büntethet ! A beavatási rítusok lényeges mozzanata a feln ttségre való alkalmasságot bizonyító próbatétel, a h siesség igazolása, melyben a serdül kipróbálja erejét, ügyességét, valójában feln ttségre való alkalmasságát. A "kvázi beavatási rítusok" a mai marginális helyzet fiatalok körében sokszor önpusztító, veszélyes rituálékba csapnak át. Eszméletvesztésig tartó ivás, halálélményt keres kábítószerezés, gépkocsival való száguldozás, b ncselekmények elkövetése stb. Pünkösdi király választásunk azt szolgálja, hogy a kamasz fiú úgy is kipróbálhassa, megmérethesse erejét, eszességét, hogy az kemény próbatétel legyen, azonban mégis mindez kontroll alatt történjen. Nagyon fontos az, hogy a versenynek valódi tétje legyen, a gy ztes valódi jogokat szerezzen a feln tt társadalomban. A pünkösdi király a gyermekek vezet jévé válik, Gyermekönkormányzatunk tagjává, partnerévé a feln tteknek, pl. a programok szervezésében, részévé válik az intézmény vezetésének, beleszólhat az otthon ügyeibe, feln tt döntések el készítésébe. A beavatási szertartásokra azért van szükség, hogy a fiatalok jó férfivá, és a közösség teljes jogú tagjává váljanak, mind a kívülállók, mind a maguk szemében.

11.2.8

Szent Iván éji t zugrás

Sarlósuhintó július a természet b ségének, az érlel désnek ideje, az aratás kezdete. Ilyenkor érik a legtöbb gabonaféle, a táplálék gazdagságát szórva a természet teremtményei elé. Ez az id szak az örök természetanyaság megidézésének ideje. Ahogy az anya testével táplálja gyermekét, így táplálja a természet is gyermekeit. A nyári napfordulat id szaka is erre az id re esik, hiszen ezután már elkezdenek rövidülni a nappalok. Közel július elejéhez, június végének, a nyári napfordulónak az eseménye a Szent István éji t zugrás. A Szent Iván napi t zgyújtáshoz különböz hiedelmek f dnek. Mi ilyenkor kimegyünk az erd be, és egy réten tábort verünk. A fiúk összegy jtik a t znek valót, a lányok és asszonyok el készítik a vacsorát. A pünkösdi király körbejárja az el készített máglyát, szentelt vízzel meghinti az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, majd meggyújtja a tüzet. Énekl lánykar sorakozik fel a t z mellett, minden tagja egy-egy szál illatos virágot dob a lángokba, miközben a virágok neveit énekbe foglalja. A virágok t zbe szórt áldozatok. Az illatos füst a gonosz távol tartására és az ér vetés megóvására szolgált, bajelhárító szerepük is volt, els sorban lányok számára. A rítus után a lányokat át kell ugratni a t zön, énekszó kíséretében. Az énekek párosító szövegek, így a szerelmi-varázslás egy sajátos formáját alkotják. Minden lányt kiéneklünk, az és párja nevét sz jük az ének szövegébe: Ugranak a lányok, hogy megtisztuljanak, termékennyé váljanak. Minden lány átesik ezen a szertartáson, bár többen menekülnek el le, ket csak a legények er teljesebb ráhatása segíti ket félelmük legy zésében. Két markos legény lendíti át ket a t zön. Az este mindig nagy zenéléssel, közös énekléssel, tánccal telik, többnyire a cigány folklór köréb l. A Szent Iván éji t zugrásban a kamaszkori szexualitáshoz való viszony sajátos ambivalens kett ssége jelenik meg. Egyrészt félelem, a szorongás a szexuális aktustól, 106

másrészt a kíváncsi vágyakozás rá, amely beteljesülés esetén a szeretet mindent betölt feloldódásába megy át. Ezzel analóg módon a t z átugrása el tt vegyes érzelem fogja el a fiatalt. Egyrészt fél a t zt l, fél, hogy megégeti, másrészt bizonyítani szeretne, hogy ezt át tudja ugrani. Miután átugrotta a büszkeség érzése tölti el sikerét l. A szexualitás és a t zugrás analógiáját a párosító énekek kapcsolják egybe. Aranyat izzó augusztus, az év legmelegebb hónapja, a Nap uralmának ideje. Ezt az id szakot többnyire táborozásokkal, strandolással, nyaralással töltjük el.

11.2.9

Szüreti bál

Sz szagú szeptember, a magba, bogyóba s södés ideje. Ilyenkor érik a legtöbb gyümölcs. Az élet pusztán potenciális képességgé, lehet séggé válik, hogy így visszahúzódva vészelje át a téli hideget, hogy majd a következ tavaszon törjön el , valósuljon meg újra. A levelet osztó október a fák színesedésének és az szi nap-éjegyenl ségnek az ideje. A nap-éjegyenl ség mérleg helyzetet teremt az évkör során ez a megmérettetés ideje is. A kisfarsang derekán szeptember-októberben a szüreti bál mozgatja meg a közösséget. Erre úgy készülünk, hogy a csoportokat végigjárjuk, kerepl kkel, dobszóval. Találó rigmusokba szedve kicsúfoljuk a ház minden lakóját, kikiabáljuk az év botrányait, pletykáit. A versikék végeztével mindenkit meghívunk a bálba. A folyosón, a nagyterem bejáratában fölállítunk egy sz lugast. A lugast cs szök rzik. Csak az léphet a terembe, akinek sikerül lopnia egy fürt sz t. Nem könny a feladat! Akit a cs szök elcsípnek, annak zálogot kell adnia. Csak tréfás mutatvány árán válthatja ki a bálban. Hogy mit kell tennie, azt a pünkösdi király mondja meg. A szüreti bálon a gyerekek beöltöznek az intézmény valamelyik dolgozójának, és kifigurázzák t. Az a m sorszám aratja azonban mindig a legnagyobb sikert, amikor a feln ttek öltöznek be valamelyik gyereknek, és el adják a jellegzetes kamasz all röket és hisztiket. Ez a tréfás szembenézés önmagukkal elementáris nevetést vált ki, ami azért fontos, mert egyébként nagyon nehezen viselik el a kritikát, az önmagukkal való szembesülést. Kisfarsangi, szüreti szokás még a b nbak kivégzése. A bál egyik rítusa: egy kamasz fiú - el zetes megbeszélés szerint - önként vállalja, hogy t a legénybíróság elítélje a közösség neiért. A gyermekotthon összes b nét rá kell kiabálni itt és ekkor erre a gyerekre. A "rituális kivégzés", melynek során megtörténik a megtisztulás, régi, Európában sokfelé elterjedt népi rítus szerint zajlik. Maga a "kivégzés" érdekes: egy liszttel teli cserepet az áldozat feje fölé lógatunk, és egy botütéssel eltörjük. úgy tesz, mintha meghalna, elvágódik, a ráfolyt liszt befedi. A gyerekek odarohannak, és beledörgölik a lisztet a ruhájába. Mi letakarjuk egy fehér leped vel, elsiratjuk. A siratásban föltámad, fölugrik. Jogot szerzett arra, hogy lányokat megcsikálja. Végigrohan a házon: föltámadt a b nbak, miután vezekelt mindenki b neiért! Ilyenkor lehet érezni hogy tényleg megtörténik az, hogy néhány gyerek megszabadul a szorongató b ntudattól. A rítusnak lélekszabadító ereje van. A tapasztalat szerint azok szoktak odarohanni, akik a legproblémásabb neveltek. A halál és az újjászületés szimbolizmusa megfelel az átmeneti rítusoknak, mint egyik létezési forma megsz nése és egy másik kezdete. Az archaikus társadalmak szertartásai a temetést, a halált dramatizálják, megjelenítik, éppúgy, mint az újjászületést. Aki tehát a szimbolikus halált átéli, megtisztulva születik újjá. A serdül nek el kell gyászolnia a korábbi ént és tárgyat ahhoz, hogy hogy az "érett ambivalencia" megszülessen. Ha ez nem következik be, hasadás jön létre a posztadoleszcens énjében. Ennek következményeként a hasítás állandósul, ami annyit jelent, hogy egyfel l elfogadja, másfel l tagadja a halált, mint végleges állapotot. A drogos halálélmények két ok miatt nem tudják betölteni azt a funkciót, amit az egészséges én-fejl dés igényelne és amit a beavatási rítusok halálélményei korábban megvalósítottak. Egyfel l, szemben a beavatási rítusokkal, ahol a halált újjászületés követi, a droghasználó fiatalok 107

halálfantáziái nem vezetnek sehova. Másfel l ezek a fantáziák nem valamilyen szimbolikus halálhoz, hanem konkrét, materiális halálhoz kapcsolódnak.

11.2.10

Halottak napja

Ködnevel november a halál ideje. A természet téli álomba szenderül. Az els beköszönt fagyok "skorpió fullánkjukkal" csípik meg a fák leveleit, mire azok elhalva leválnak a faágról. Ez a levélhullás ideje. Nem véletlen, hogy ekkor van a halottak napja. A halottak napját intézményi keretek között szoktuk ünnepelni. Nem tudunk minden gyereket elvinni a temet be a halottaikhoz, ezért este gyertyákat gyújtunk, imádkozunk, megemlékezünk. Gyermekotthonunkban sok az árva, félárva gyermek. Feldolgozatlan gyászélményeiket deviáns megnyilvánulásokkal kompenzálják. A gyász ritualizálása ezért is különösen nagy jelent ség számunkra.

11.2.11

Katalin bál

A novemberi Katalin bálon a lányok versenyeznek egymással, hogy ki legyen a bálkirályn . A pünkösdi királyválasztáson a fiuk, itt most a lányok mérik össze ügyességüket, okosságukat, szépségüket, n iességüket. Alexandriai Szent Katalin legendájában okosságával, szépségével, fiatalságával, állhatatosságával aratott erkölcsi gy zelmet, a keresztény üldöz római császár felett, aki mellesleg szenvedélyesen szerelmes volt Katalinba. Ötven római bölcset küldött ellene, hogy hitvitában gy zze le az egyiptomi hercegn t. A dolog azonban fordítva sült el, Katalin egymaga gy zte meg az ötven bölcset, akik ennek hatására megkeresztelkedtek. A legenda adja a bál aktualitását. A lányok különböz n iességgel, kreativitással és intelligenciával kapcsolatos ugyanakkor tréfás számokban versenyeznek. A gy ztest most a Pünkösdi Király koronázza meg. Uralkodása szintén egy évig tart, ez alatt az id alatt a diákönkormányzat tagjaivá válik. Neki is külön kiváltsága az is, hogy király egy évig kimen korlátozással nem büntethet . A Katalin bál legfontosabb momentuma a zárás. Az utolsó bál az évben. A befejez tánczene gyors ritmusú, perg , hangos. Minden ott lev t táncba hívunk, és amikor felfokozott a hangulat, a szám közepén hirtelen elvágjuk a zenét, majd gyertyafény mellett énekkel behozzuk az adventi koszorút. Saját kialakult hagyományunk, hogy az énekl csoport mögé az összes gyermek felzárkózik, és menetoszlopot alkotva jár körbe. Vége a mulatozásnak. Advent id szaka jön, készül dés a karácsonyra. Ilyenkor elkezdi ünnepl be öltözteti az ember a lelkét.

11.2.12

Láncos Miklós járás

Deres-daras december a havazás beköszöntének ideje, az év legsötétebb id szaka. Nagyon érdekesen függ össze a havazás, mint deres-darasság és az éjszaka fénye a csillagfény az égbolt deres-darassága. Tulajdonképpen ebben az id szakban élhetjük meg legjobban az éjszaka fényét, a csillagfényt. A frissen lehullott hó ugyanis visszaveri a kozmoszból hozzánk érkez éjszakai fényeket. Még ha nem is süt a hold, ilyenkor olyan világos van éjszaka, hogy a csillagfénynél olvasni lehet, látszanak a távoli hegyek, környez házak, fák, erd k. Az éjszaka csillagfénye varázslatos hangulatot áraszt. A kozmikus fény energiából születnek a csillagok és az égitestek, vagyis az anyagi világ. Ezt a teremt fényt érzékeljük csillagfényként a decemberi éjszakában.

108

Szent Miklós járás népszokás a régiségben a következ képp zajlott: a gyermekpüspök krampuszok kíséretében végigjárta a házakat, ahol gyermekek voltak, és kikérdezte, "gyóntatta", majd érdemük szerint megjutalmazta, vagy virgáccsal megfenyítette ket. Néhány éve mi is felelevenítettük ezt a népszokást. December 5-én este egy nagyfiú Szent Miklós püspök ruhájába, két legényke pedig krampusz jelmezbe bújik. Néhányan angyalokként népi ruhában kísérik ket, cseng kkel. Az angyalok ajándékokat, a krampuszok egy fazék kormot visznek magukkal, a püspök pedig egy listát, melyen minden gyermek rossz cselekedetei fel vannak sorolva. Ezeket a listákat a növendékek nevel i készítik el, akik a mindennapok gyarlóságait a legjobban ismerik. Ezeket a b nöket aztán az összegy lt csoport színe el tt a püspök a rosszalkodó fejére olvassa, és beismerteti vele b nösségét. Amennyiben a vétkes javulására fogadalmat tesz, megkapja a csomagját, melyben édesség, gyümölcs van. Ha nem fogadja el a ráolvasottakat, a krampuszok elkapják, és korommal alaposan bemázolják arcát, csak azután kapja meg az ajándékát. A több éves gyakorlat alapján a kisebb gyerekek könnyebben beismerik tetteiket, míg a nagyobbak között néhányan a tagadást és a menekülést választják, azonban sorsukat nem kerülhetik el, mert a krampuszok utolérik ket. A téli éjszakák csillagfénye az "az atyai min ség teremt " fényt idézi meg, melyet ingyen osztogat számunkra. Ebb l a fényb l születik meg minden, ami él és mozog a világban. A kozmikus csillagfényben születik meg az anyagi struktúra, csillagfény Napunk táplálja az életet földünkön. Az adventben, a karácsonyi ünnepkörben egyben a Nap és ezzel együtt földi életünk újjászületése is készül dik. Innét ered a Mikulás és a Karácsony b séggel osztó ajándékozó kedve. Olyan ajándéké, amit nem érdekb l, hanem szeretetb l adnak. A karácsony ünnepkör a szeretet legteljesebb rítusa.

11.2.13

Luca napja

Luca napján leped be burkolva, a maskarás arca elé szitát téve, egy lúdtollal járjuk végig némám az intézet lakóegységeit, hogy a tollal minden gyerek és feln tt arcát megcirógassuk, és ezzel megidézzük az "angyalszárnyak suhogását" védelmet varázsolva ezen a befelé forduló, igen-rövid nappalos, sötét napján az évnek.

11.2.14

Fényvarázsló regölés

Már a kereszténység el tti id ben is az év legsötétebb id szaka egyben a teremt , újrateremt fény misztériumának az ünnepe is volt. Ezek az si csillagmítoszi emlékek a magyar reg s énekekben maradtak fenn. Az si id kt l fogva a Tejút központi szerepet játszott az emberiség csillagászati tudásában, hiszen ott legnagyobb a csillags ség. Szabad szemmel is jó látható, hogy a Nyilas csillagkép közelében a Tejút a leger teljesebb, legszélesebb, különösen csillaggazdag és s , ezért sejtette már a régi id k embere, hogy ott az eredete, közepe is. A modern csillagászat csak igazolta ezt a feltevést, m szeres vizsgálataival. A Nyilas csillagkép mögött a Tejútrendszer középpontja található, ahonnan óriási mennyiség fény energia áramlik ki galaxisunkba melyb l születnek a csillagok és az égitestek, vagyis az anyagi világ. Tehát a Nyilas csillagkép egyenesen a teremet er középpontjába mutat. Ezt a teremt fényt érzékeljük csillagfényként a decemberi éjszakában. A csodafiú szarvas valójában, kozmikus fényhozó állat, kit az Atya Isten, a Teremt küldött, és a vadászó Szent István király, a nyilas, aki rámutat, rászegezi fegyverét. Karácsony táján – praktikus okokból – regölésünket, Szentesét megel valamelyik napon adjuk el . Mára már hagyománnyá vált, hogy a Pécsi Városi Önkormányzat vezetése el karácsonyt rendez gyermekotthonunkban él gyerekek és fiatalok számára. Ekkor a karácsony hangulatát idéz vacsora a város egyik el kel éttermében zajlik, ahol a Fenntartónk részér l a gyerekek és intézményünk megajándékozása történik. Viszonzásként a vendégeknek, az egybegy lteknek a már fentebb ismertetett 109

dozmati Csodaszarvas reg s éneket adjuk el . Ehhez használunk sámán dobot, z koponyával és aganccsal felékesített csörg s botot. Regölésünkkel a Karácsonyt váró hosszú téli éjszakában teremt fényt varázsolunk a lelkekben. Az esemény vidám zenéléssel és tánccal zárul. Így ez az ünnepség is részévé vált rítusainknak, illetve fenntartónk a Pécsi Városi Önkormányzat is részese lett a évkörös rítusrendszerünknek.

11.2.15

Betlehemezés

Betlehemezésre hetekkel az ünnep el tt elkezdünk készül dni. Gyönyör csángó betlehemest tanultak meg a gyerekek, mely a szállást keres szent család vándorlásával kezd dik és a pásztorok látogatásával fejez dik be. A történet szerint a gazdag kovács rongyos istállócskájában megtörténik az els csoda, melyet Sz z Mária ígér a kovács vak, nyomorék leányának: " - Majd lesz néked kezed, lesz néked szemed, áldott Szent Fiamat karjaidra veszed. -És kinyúlván két keze, és lát a két szeme, Mária áldott Szent Fiát karjaira vette, s világ Megváltója tündökölt kezében." A gazdag kovács lánya ezután lázad, szemrehányást tesz szüleinek. "- Ha oly nagy gazdagok voltatok Jézus Krisztus édesanyjának szállást miért nem adtatok?! " A szül k látva, hogy lányukkal milyen csoda történt (a vak nyomorék lányból gyönyör szép fiatal lány lett ) sajnálkozásukat fejezik ki és szánják-bánják vétküket. Rituálisan itt egy szerencsés kamaszszül leválás történt, hiszen a szülei ellen lázadó t lük leválni akaró, a közösség számára csúf énje átváltozik, közösség el tt elismerést, elfogadást kiváltó feln tt szépséggé aki már egyenrangú szüleivel, mindez a transzcendens síkjára emelkedve. Ez a rítus is segíti a kamaszkori átváltozást a feln ttségbe. A szöveget további csodálatos dallamú és tartalmú énekek színezik, Sz z Mária és az angyalok kara köszöntik a pásztorokat. A betlehemezés, az ünnepi készül dés, próbák, szereplések hordozzák a legnagyobb közösségi összefogást a gyermekotthonban. A szerepl k között személyi változás évek óta alig történt. Az id közben nagy kamaszokká vált fiúk és lányok is egyaránt ragaszkodnak szerepeikhez. Csak az eltávozott szerepl k helyére engedik be az újabb jelentkez ket. A gyerekek traumája, a családhiány miatt nagy er vel jelenik meg minden olyan rítusban, vagy közösségi eseményen, ahol megjelennek a családtagok közti kapcsolatok. A Szent Család minden biztonságot adó család eszményképe, a vele való azonosulás, a betlehemesben való szereplés lélekrendez lehet. Az esztend legmeghittebb estéjén, mikor megszületik a Kis Jézussal a Fény, a gyermekotthonban összegy lünk valamennyien, és pálos szerzetes atyák szentmiséjének keretén belül az otthon lakóinak és dolgozóinak is el adjuk a betlehemest. A Szent Család az eszményi családot jeleníti meg azok számára is, kik elveszítették családjukat, illetve soha sem volt szeret , biztonságot adó családjuk. A betlehemezésben szereplés során, legalább a képzet szintjén beavatódik minden szerepl az igazi család meghittségébe. Szentmise után a fényl karácsonyfa körül megajándékozzuk egymást, aztán mindenki megy a saját csoportjába, ahol karácsonyi vacsora várja a lakókat.

11.2.16

Leány- és legényavatás

18. születésnapján leány- és legényavatási rítus keretén belül nagykorúvá avatják a gyermeket és átköltözik a volt és a leend csoporttársai kíséretében az utógondozói részbe. Az itt dolgozó nevel k, és a már régebb óta utógondozotti ellátott fiatalok, elmondják a fiatal feln ttre vonatkozó szabályokat és ismertetik a házirendet. Így tudatosul a fiatal feln ttben, hogy megsz nt a gyermekkor és a csoportváltás a feln ttkor kezdetét jelenti, amelyhez szükségszer en neki is változnia kell. A gondoskodásra, ellátásra való igényét fel kell váltania az autonómia igényének. 110

A régi gyermekotthonos csoporttársaival és az új utógondozotti csoporttársakkal együtt közösen elfogyasztott vacsora keretén belül történik a feln tt létbe avatás rítusa. A feln tt-nagyleányavatás a nagyleány közösségben körtánccal, és csókkal történik. A feln tt nagylányok és kollégan k kört alkotnak, a beavatandó a kör közepére áll. Egy darabig körben járnak énekszóval majd meg állnak és befogadják a körbe az avatandót majd újból - most már a beavatottal együtt - énekszóval körben járnak. A feln tt-legényavatást az si vérrítus szimbolikus emlékét idéz módon tesszük. Egy régebb óta ott él utógondozotti keresztapának választott már feln tt nagyfiú kezet fog a beavatandóval, összekulcsolt kezüket vörösborral öntjük le, melyet alatta egy serlegben felfogunk. Utána a serlegb l mindketten kiisszák az aláfolyt bort. A végén az újdonsült nagykorú fiatal földhöz vág egy, az elmúlt gyermekkorát szimbolizáló cserépedényt, ezzel fejezve ki azt, hogy ami elmúlt az végképp elmúlt, egy új életszakaszba jutott. Nagyon tanulságos az si vérrítus lélektani szerepe. A törzsi közösség kitüntetett személyei által végzett "megvéreztetés" a beavatási rítus keretei között az identifikáció irányába hatnak, és így nem válnak destruktívvá. Ezzel szemben a marginális helyzet fiatalok csoportjaiban elterjedt "falcolás" (csuklón ejtett sebek), amit a fiatalok gyakran egymásnak is megtesznek, a feln tt testvériség szimbolikus megjelenítése helyett öndestruktívvá válnak. Nem a múlt kultúráját kívánjuk rekonstruálni, konzerválni, hanem a múlt gyökereib l táplálkozva a modern tömegkultúránál egy új, értékesebb kultúra létrehozását t ztük ki célul közösségünkben. Igény van rá, hogy alkalmazzuk dédszüleink si bölcsességét, azt a tudást, melyet k is dédszüleikt l kaptak örökül, azok meg a természett l. Ha ez hiányzik, egészségük károsodik, szenved csorbát. Itt, ezekkel a 15-18 éves kamaszokkal nagyszer en szervezhet ek a programok az si évkör jegyében. Néha nagyon komolyan veszik, néha kicsit elbohóckodják, de ez nem baj. A legfontosabb a természetesség. A régi emberek sem "színpadra tervezetten" élték a régi rítusokat, hanem sok vidámság, spontaneitás, móka közepette ünnepeltek. A mai pedagógia hajlamos néptánc körök szervezésével, színpadra állítottan megjeleníteni a rítusokat, ezzel azonban azok igazi beavatás-funkciójukat elveszítik. A hagyomány ápolásának f képp az a lényege, hogy a régi gyakorlathoz hasonlóan éljék, átéljék a rítusokat, sok tréfával és spontaneitással maguk számára, nem pedig a kívülálló közönség szórakoztatására. Tulajdonképpen így köt dhet össze az ünnepek és a hétköznapok rendje, így varázsolódik az ünneprendb l otthon: az egyik legfontosabb feltétele növekedésünknek. Így vált a természet változásrendjére épül évkörös rítusjátékaink, ünnepeink rendszere gyermekotthonunk életének alapvet id strukturáló tényez jévé az év lefolyása során. A mai társadalom által diktált mesterséges id strukturálás mellet, így be tudtuk vinni a természet kozmikus meghatározottságú id rendjét otthonunkba, a rítusok segítségével újból vissza tudtunk lépni az él id be, mely a legfontosabb intézményi szint közösségfejleszt tényez vé vált Gyermekotthonunkban. A Gyermekotthonban felnöv gyerekeknek alig van családi történetük. Pedig az egészséges emberi identitáshoz elengedhetetlenül szükséges a családi legendáriumok megismerése. Ki vagyok én? Honnét jöttem? Kik a nagyszüleim? k mivel foglalkoztak? Milyen volt a pici korom? Mik történtek velem? Hogy néztem ki néhány évvel ezel tt? Stb, stb…. Érdekes módon a modern technika segítségével si rítusaink pont ezt a hiányt próbálják pótolni. A rítusokat, az ünnepeket a gyerekek videó kamerával felveszik, majd ezután nagyon szeretik a felvételeket újra meg újra megnézni. A könyvtárban ver dnek össze nagy csapatokban, ahol képesek órák hosszat nézegetni a több évvel ezel tti gyermekotthoni bálok, ünnepek filmsorait. Közben nagyokat nevetnek, élénken beszélgetnek. Számukra ez válik életük, gyermekkoruk történetévé.

111

12 KULTURÁLIS ÉS SZABADID S LEHET SÉGEK, PROGRAMOK, TÁBOROZÁSOK, NYARALTATÁSOK.

12.1 Kulturális programok A kulturális tevékenység célja egyrészt a szabadid hasznos, strukturált, motiváltságon alapuló eltöltése, másrészt a gyermek meglev képességeinek kibontakoztatása, a tehetséggondozás. Ilyen csoportok és programok biztosítása révén felkelthet a gyermek bels motiváltsága (amely átvihet a tanulásra, illetve más tevékenységi formára is), átélheti kompetenciáját a sikerélmény és a pozitív visszajelzések révén, énképe pozitívabbá válik, önbizalma növekszik, megtanulja idejét strukturálni, és olyan viselkedésformákat sajátíthat el, amelyek segítik disszociális zavarából fakadó tüneteinek (érzelmi élet, szociális készségek zavara) kanalizálását, a társadalom által is elfogadott tevékenységi formákba való szublimálását. Az öntevékeny, önképz és tehetséggondozó csoportok tematikáját a gyermekek érdekl dése és a már említett tárgyi és személyi feltételek határozzák meg. A szervezett kulturális tevékenység oldottabb légkört teremt, mint az iskolai tanórák, így magas szint szellemi tevékenység és ismeretszerzés folytatása lényegesen könnyebbé válik a gyerekek részére. Az alacsony m veltségbeli szint, az ingerszegény környezet okozta ártalmak mindenképpen ellensúlyozásra szorulnak, a gyerekek nevelése során. Az iskola teljesítménycentrikus szemlélete, az élményszerzés és a m veltségbeli értékekkel való érzelmi azonosulás elhanyagolása, az ismeretek elsajátítását kényszerrel, követelmények állításával próbáló módszere alkalmatlan-e érzelmileg sérült, a frusztrációt nehezen t gyerekek veltségbeli felemelésére. Pedig a m veltségbeli felemelkedés óriásian fontos lenne e fiatalok számára, hiszen ez alakíthat ki bennük helyes értékrendet, szellemi igényességet, amely egy magasabb rend életmin ség megélésére, kialakítására serkentheti ket.

12.1.1

Könyvtár:

A Pécsi Gyermekotthon könyvtára egy többfunkciójú kulturális és szabadid s tevékenység céljára kialakított helyiségben lett kialakítva, neve CSONTVÁRY TEREM. A könyvtár használat mellett videó nézésre, számítógépezésre, internetezésre, rajzszakkörre, egyéb kézm ves foglalkozásokra, kulturális programokra, társasjátékokra van lehet ség ebben a helyiségben. A könyvtárban található tárgyak emlék- és kiállítási tárgyak (festmények, népm vészeti tárgyak, törzsi m vészet emlékei stb.) magas szellemi értéket képviselnek, a gyermekotthoni közösség tulajdonát képezik. Feladatuk, hogy díszítsék, emeljék a könyvtár hangulatát. Jó közérzetet, biztosítsanak az ott tevékenyked gyerekeknek, feln tteknek. A könyvtárban lehet ség van könyvek, videó- és DVD filmek kölcsönzésére, különböz , a tanulást segít , fejleszt programok és CD-ROM-ok használatára. Olvasótermi id t biztosítunk minden gondozott számára. Gazdag, színes albumválasztékkal rendelkezik az egyetemes m vészet, egyetemes és magyar történelem a világ földrajza, csillagászat, földünk él világa stb. a tudományos ismeretterjesztés terén. Ezeket az albumokat kötetlenebb formában, akár szórakoztató jelleggel forgatva, komoly ismereteket kaphatnak, melyek kiegészítik iskolai tanulmányaikat, illetve megkedvelteti a tanulást. A könyvtárban lehet ség van magasabb szint tudományos kulturális ismeretek gy jtésére Internet, számítógép segítségével is. Saját honlap készítésére is van lehet ség. 112

Mindez segíti a tanulást és kedvet csinál ismeretszerzéshez. Id nként kulturális vetélked ket is szervezünk a könyvtárban. Pl: Ki Mit Tud? Versszavaló verseny stb. Lehet ségük van arra, hogy iskolai és egyéb leveleiket számítógépen írják meg a könyvtárban. Informatikai ismeretekhez is hozzájuttatjuk ket. A könyvtár ad helyszínt különböz dolgozói értekezletek, megbeszélések. A gyerekek számára itt szervezünk el adásokat meghívott el adókkal, pl. b nmegel zés. Itt tartjuk a m vészetterápiás foglalkozásokat és a felkészülést a rítusjátékokra. Öntevékeny, önképz csoportok megszervezésére is van lehet ség.

12.1.2

Színházi, zenei, kulturális programok:

Gyermekeink nagy el szeretettel látogatják a színházi el adásokat, szabad és fedett téri koncerteket, városi eseményeket, melyeket szervezett formában, nevel i kísérettel biztosítunk számukra.

12.1.3 Közlekedésbiztonsági, drogprevenciós és b nmegel zési programok: A rend rség b nmegel zési osztályának segítségével b nmegel zési programokat szervezünk a növendékek számára intézményünkben. Drogprevenciós programokat, kiállításokat gyakran szervez a városban a Drogközpont és a hozzájuk köt szervezetek, melyekre mi elszoktunk vinni a gyerekeket, fiatalokat. Közlekedésbiztonsági háziképzést szervezünk a kerékpárosok számára a rend rség segítségével.

12.2 Kirándulások, táborozások A gyerekek nevelése, fejlesztése érdekében nagy szükség van a nyári táboroztatására, kirándulására, csereüdültetésre, ez személyiségük fejl dését nagymértékben el segíti. Ezek a gyerekek sok lelki traumán mentek keresztül, sok kudarcélmény érte ket. A legfontosabb eredmény, hogy ezek a táborok, szabadid s programok pozitív hatással vannak gyermekeink személyiség fejl désére. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy növendékeinkben kialakuljon a természet iránti szeretetre való igény. Továbbá foglalkozzanak a sportággal, mivel a szerzett élmények és tapasztalatok pozitív hatásai hosszú távon érvényesülnek. A változatos élményprogramok által a gyermekek levezethetik a felgyülemlett feszültségeiket és kell képpen feltölt dhettek ahhoz, hogy a utána következ tanév nehézségeit könnyebben viseljék el. Gyermekeink számára igen sokat jelent, hogy az ország különböz nevezetességeit, értékeit megismerhették a csereüdültetések kapcsán. A táborozások alatt nem csak nyaraltak, hanem hasznos tevékenységeket is folytatnak a növendékek. A csereüdültetéseket az ország más gyermekotthonaival, lakásotthonaival valósítjuk meg, amíg a mi gyermekeink náluk tartózkodnak, addig k vannak itt Pécsen intézményünkben. Ezek a programok lakóegységenként valósulnak meg. Intézményi szint tematikus táborozásokat is szervezünk az érdekl gondozottaknak, például kerékpár-túra, sporttábor, vallási-hitéleti tábor, stb. Részt veszünk civil szervezetek által gyermekotthonos gyermekek részére szervezett országos nyári táborokban. Törekszünk nemzetközi 113

kapcsolatokat is kialakítani, más országok gyermekotthonaival csereüdültetést szervezni. (Adria, Horvátország)

12.3 Szabadid s lehet ségek Gyermekeinknek lehet sége nyílik több és új sportágak megismerése, melyeket, ha tetszik nekik kés bbiekben rendszeresen folytathatnak. Igyekszünk évszaknak megfelel programokat szervezni gyermekeinknek. Iskolaid ben, jó id esetén kirándulunk a közeli erd kben, többször közös biciklitúrákon veszünk részt. Gyermekeink a nyári szünetben a Hullám Fürd ben strandolhatnak, úszhatnak. Ezt az úszási lehet séget ugyancsak igénybe vehetik télen a fedett részen. Szintén télen a m jég pályára járunk velük korcsolyázni. Hétvégeken, illetve az esti órákban a focizás, kosárlabdázás rendszeres és nagyon kedvelt szabadtéri elfoglaltság. Internet termet m ködtetünk, ahol a gondozottak szabadon barangolhatnak, szörfözhetnek az Interneten. Azonban arra odafigyelünk, hogy ne nézzenek szex oldalakat, ne játszanak agresszív, brutális játékokat. Az Internet terem el tt a folyosón csocsóasztalt állítottunk fel, ahol szabadidejükben együtt játszhatnak a gondozottak, ami nagymértékben fejleszti a kulturált együttlét formáit bennük, ugyanakkor felgyülemlett agressziójukat is levezetik, és élvezhetik a kulturált együttlét örömét. Tavasszal, amikor elkezd dik a jó id , egészen kés szig, szabadtéri pingpongasztalt állítunk fel, ami szintén a kulturált együttlét örömét adja meg, és nagyon kedvelt elfoglaltság számukra. Úgy érezzük, nagyon fontos a gyermekek számára megfelel és igényes kulturális és szabadid s tevékenységeket biztosítani, mivel ezáltal látókörük kitágul és ezzel új lehet ségeket, új, számukra is pozitív élményeket tudunk biztosítani.

114

13 SZABAD VALLÁSGYAKOROLÁS, NEMZETI ÉS ETNIKAI NEVELÉS

13.1 Szabad vallásgyakorolás Vallási nevelés: A Gyermekvédelmi Törvény rendelkezik a vallási meggy désr l és a vallási nevelésr l. Tiltja a vallási megkülönböztetést. El írja, hogy a gyermek nevelése és oktatása során vegyék figyelembe vallási hovatartozását. 1997. évi XXXI. Törvény 57.§ 3.) dc) a gyermekotthonok feladatai között el írja, hogy el kell segíteni a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggy désének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit - és vallásoktatásban való részvételét. Sok gyermek úgy kerül be az otthonba, hogy a vallással még nem is találkozott. Eldönteni sem tudja, hogy elfogadja, vagy elutasítja. Különösen kamaszkorban minden gyermek természetes feltámadó igénye a transzcendens keresése. Ez a psziché transzcendentális funkciójából fakad. Lehet séget biztosítunk, hogy ismereteket szerezzen a vallásról, hitrendszerekr l. Fontos, hogy beszélgessünk velük a lét és az emberi létezés nagy kérdéseir l. Behívhatunk az intézménybe papokat, hittan tanárokat. Ugyanakkor nem helyes olyan egyházi személyeket, vallásos embereket hívni, akiknek els dleges céljuk az er szakos térítés. Ez a gyermekekben csak ellenállást vált ki. Amelyik gyereket mégis "be tudják szervezni", az el ször elhalmozzák túlzott érzelmeikkel, azután, miután "megtért", érzelmileg magukra hagyják ket. Az olyan vallásos nevelés sem helyes, amelyik túlzott ntudatkeltéssel operál. Ezeknek a gyerekeknek amúgy is nagy a b ntudata, nem csak saját tetteik miatt, hanem szüleik által elkövetett b nök miatt is k szégyenkeznek. Ezzel szemben a megbocsátó, a feloldozást nyújtó, szeretetével mindenkit átkaroló Isten-képet kell számukra megmutatni. "…s bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkez knek…" Magatartásproblémákkal küzd gyermekek körében a hagyományos hittanórák nehezen kivitelezhet k. Sokkal jobban szeretik egy-egy vallásos-etikai témáról való beszélgetést, kisebb csoportokban. A bibliai történeteket, szentek életét szívesen játsszák el, dolgozzák fel dramatikus módon, rajzolják le. Így tudják csak igazán átélni a történetekben rejl mély értékeket, erkölcsiséget. Szentmisét, istentiszteletet többnyire unják, ha azonban k is cselekv részesei a liturgiának, akkor szívesen részt vesznek rajta. (pl.,:. gitáros éneklés, ministrálás, szent szövegek felolvasása …stb.) A gyermekotthon életében jelen van a hit, a vallás, adunk lehet séget a gyerekeknek, hogy ezt szabadon megismerhessék, azonban egy tudatos és tartós világnézeti elkötelezettséget nem várunk el, mert ahhoz egy feln ttebb, érettebb személyiség szükséges. Csak "a vetéssel kell tör dni", az "aratást" az aratás Urára kell bízni. A vallási-hitéleti táborozás sok értékes évre tekint vissza, immár hagyománnyá vált otthonunkban. A növendékek körében igen népszer , többnyire túljelentkezés van rá. Ilyenkor még hatványozottabban törekszünk, hogy a gyerekek a közösségben megélhessék az evangéliumi boldogságot a szeretetet, az összetartozás élményét. A közös imádság, éneklés, liturgikus cselekmények mellett, beszélgetések formájában feldolgozzuk a bibliai történeteket a szentek életét, valláserkölcsi értékeket, illetve mindazokat a kérdéseket az emberi létezésr l, életr l-halálról, a transzcentesr l, amelyek a gyerekeket, serdül ket foglalkoztatják. A vallásos történeteket utána lerajzolják a gyerekek, illetve dramatikusan feldolgozzuk. Emellett nagyokat kirándulunk ismerkedünk a táj természeti és történelmi értékeivel. Jut id a játékra, focira, strandolásra, fagyizásra, is.

115

13.2 Nemzeti nevelés Az itt él gondozottakban tudatosítani kell, hogy magyar állampolgárok, egy nagy múltú ország, nemzet tagjai. Nemcsak az a fontos, hogy megismertessük hazánk kulturális, szellemi, történelmi és természeti értékeivel, hanem a nevelésben ezek érzelmi elfogadására is kell nevelni. Cél, hogy szeressék hazájukat, népüket, a nemzet hagyományait, múltját, azt büszkén és bátran képviseljék. Fontosnak tartjuk, hogy nemzeti ünnepeken a városi rendezvényekre elvigyük ket szervezett formában.

13.3 Nemzetiségi és etnikai kisebbségi nevelés A Gyermekvédelmi Törvény rendelkezik a gyermekek etnikai, nemzetiségi nevelésér l, szabadságáról. A nemzethez, nemzetiséghez, etnikai csoporthoz való tartozás miatti hátrányos megkülönböztetés tilalmát írja el . Kimondja: "A gyermek helyettesít védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására." Az etnikai nevelés terén nagyon nagy probléma, f leg a cigánygyerekeknél, hogy nagyon nehezen tudják elfogadni etnikai hovatartozásukat. Feln ve bármennyire nem vállalja cigányságát, a társadalom mégis annak fogja t tartani. Ez komoly traumákat, konfliktusokat okoz. Közösségéb l, családjából kiszakadó cigánygyerek ezt veszteségként, traumaként éli meg, ezért negatív érzelmekkel fordul szülei, rokonai felé. Valószín leg ez lehet a megtagadás oka. Amúgy is kudarc-beállítottságából fakadóan még nehezebben tudja elviselni az osztálytársai részér l felé táplált társadalmi el ítéleteket. Sokszor nagyon nehéz ket elvinni cigány m vészeti rendezvényekre. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy ha a közösségbe bekerül olyan növendék, aki tehetségesen tud cigányzenét játszani, akkor köré pillanatok alatt egy kis cigányzenekar szervez dik, és napokig tartó örömzenélésben oldódnak fel elfojtott érzelmeik. A nehézségek ellenére is biztosítjuk az etnikai nevelést, az etnikai kultúra megismerését, arra igyekezzük nevelni növendékeinket, hogy a társadalmi el ítéletek ellenére is büszkén vállalják etnikai hovatartozásukat, elvisszük ket nemzetiségi kulturális és vallási programokra (pl: Országos Katolikus Cigánytalálkozó.)

116

14 SPORT, TESTEDZÉS LEHET SÉGEI

Sporttevékenység célja a bekerül gyermekek érdekl désének felkeltése a sport iránt, a lehet ségek feltérképezése és kibontakoztatása, a sportéletre való felkészítés, az egyéni és csapatsportok nevel hatásainak elérése, a csapatsportok közösségi életre való nevelésben betöltött szerepének felhasználása, a sikerélmény biztosítása, annak átélése, a motivációs struktúra optimalizálása (bels és küls motiváló tényez k összhangja), a sport által elért fejlesztési célok kiteljesítése, kivetítése a mindennapi élet területeire, amely el segíti a társadalomban való beilleszkedéshez szükséges pozitív szocializációs minták elsajátítását.

Testedzés és sportolás formái A testedzés és sportolás fontos területe a nevelésnek. A feszültségieket oldja, indulataikat levezeti, bels önfegyelemre nevel, sporteredményeik er sítik az önbizalmukat. A gyermekotthon egyrészt biztosítja küls sportszervezetekben a növendékek testedzését, másrészt sportfoglalkozásokat is szervez számukra. Ebben együttm ködik a belvárosi gyermekjóléti szolgálattal, aki testedz teremmel rendelkezik, másrészt igénybe veszi a Belvárosi Általános iskola sportpályáját. A kicsik számára játszóteret biztosít udvarán. Sportesemények megszervezésében kiemelten vesz részt a gyermekönkormányzat. Segíti a szervezést más intézményekkel és szervezetekkel közös sportesemények megrendezésében. A sportolás értékes küls kapcsolatokhoz is juttathatja a növendékeket. A testmozgás az egyik területe a fejleszt pedagógiai tevékenységnek. Intézményünkben a sportélet is jelen van, rendszeresen vannak testépít edzések saját edz termünkben, kijártak gyerekeink küls sportegyesületekbe sportolni. Olyan célokat zünk ki magunk elé, melyek megvalósulása kielégítené a Gyermekotthonunkban él gyerekek egyedi igényeinek sportra vonatkoztatható részét, és ezáltal eszközként épülnének be az intézményünkben zajló pedagógiai folyamatok rendszerébe. A pályázati támogatások segítségével elindult egy folyamat, amelynek életképességét a gyerekekben kialakult igény biztosítja. A rövidtávú célokat a várakozásnál eredményesebben sikerült megvalósítani. A gyerekek szívesen vesznek részt a szervezett programokon (squash, kondíciónáló edzés, terem labdarúgás és röplabdázás, vízilabda, kapuéra, sportnap, stb.), és már láthatóak a kit zött célok közeljöv beli megvalósulásának els jelei. Mivel mindig az els lépés a legnehezebb, és a programunk ezt sikeresen tette meg, eredményekben gazdag folytatásnak nézünk elébe.

117

15 JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS.

Gyermekotthonunk a gondozottak számára biztosítja jogi segítségnyújtást, jogi ügyeinek képviseletét. Számukra a véd i feladatokat kirendelt, vagy meghatalmazott ügyvéd látja el. Szintén alkalmazunk ügyvédet, ha valamilyen polgári jogügylethez szükséges, (például ingatlan adásvételi ügy.) Id nként rendezünk jogi felvilágosító, tanácsadó el adást, vagy küls szakember igénybevételével, vagy a jogász végzettség növendékügyi el adónk tartja azt. A gyámmal való összeférhetetlenség, ellentét esetén, amikor a gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni, illetve különleges szakértelmet igényl ügyben eseti gondnok kirendelésér l gondoskodik.

118

16 GYERMEKÖNKORMÁNYZAT, ÉRDEKKÉPVISELET.

16.1 Gyermekönkormányzat: Az intézményben elhelyezett gyermekek és utógondozottak érdekeik képviseletére gyermekönkormányzatot hoztak létre, mely rendszeres m ködését a segít nevel támogatja. A gyermekotthon lakóközösségei lakóegységenként 2 gondozotti képvisel t választanak és delegálják a képvisel testületbe, ezen kívül egy évig tagja a Gyermekönkormányzatnak a pünkösdi király és két hadnagya, és a Katalin bál királyn je. k a pünkösdi ünnepkörben a pünkösdölés rítusának keretén belül nyerték el ezt a kiváltságot a pünkösdi királyválasztó vetélked ben. A Gyermekönkormányzat célja hármas; érdekképviseletet ellátó, a gyermekotthon életével kapcsolatban vélemény nyilvánító, programszervez -segít és a gondozottak közötti konfliktus ügyekben állásfoglaló, békítet . Hatékonyan fellép az agresszív megnyilvánulásokkal, bántalmazással szemben, védelmezi a gyengébbeket. A gyermekönkormányzat – az intézményvezet véleményének kikérésével – dönt saját ködésér l. Szervezeti és m ködési szabályzatát a választó gyermekközösség fogadja el, és az intézményvezet hagyja jóvá. A gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény vezet jénél a bentlakásos gyermekintézmény m ködésével és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben, amit az intézmény vezet je figyelembe vesz. A Gyermekönkormányzat a gyermekotthon növendékeinek céltudatosan szervezett és irányított demokratikus és öntevékeny szervezete. Célunk, hogy - a többségében már serdül korú - gyermekeink minél nagyobb mértékben váljanak saját életük irányítójává. Bontakozzon ki a demokratizmus, a gyermekek legyenek tisztában jogaikkal és kötelezettségeikkel.

16.2 Érdekképviseleti fórum: Az intézmény fenntartója meghatározza az ellátásban részesül k érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és m ködésének szabályait. Az érdekképviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai: - a gyermekönkormányzat képvisel i, - az ellátásban részesül gyermek szülei vagy más törvényes képvisel i, illetve a fiatal feln ttek képvisel i, - az intézmény dolgozóinak képvisel i, - az intézményt fenntartó képvisel i. Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az intézmény ellen rzését ellátó megyei gyámhivatalnál, illetve más hatáskörrel rendelkez szervnél. 119

Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezet jénél véleményt nyilváníthat a gyermeket, fiatal feln ttet érint ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezésér l, m ködtetésér l, valamint az ebb l származó bevételek felhasználásáról. Az érdekképviseleti fórum egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál. A gyermek szül je vagy más törvényes képvisel je, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal feln tt, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezet jénél, vagy az érdekképviseleti fórumánál: - az ellátást érint kifogások orvoslása érdekében, - a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén. Az intézmény vezet je, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szül je vagy más törvényes képvisel je, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal feln tt az intézmény fenntartójához vagy a megyei gyámhivatalhoz fordulhat, ha az intézmény vezet je vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményér l, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.

120

17 JUTALMAZÁS, BÜNTETÉS ELVEI 17.1 Jutalmazás elvei Mind a növendékek, mind az utógondozottak többféle jutalomban részesülhetnek: dicséret, jutalom zsebpénz, jutalom ajándék, rendkívüli kimen , 16 éves kor felett discoba járás, belép jegy szórakoztató m sorokra, rendezvényekre, jutalomtáborozás, jutalomutazás, stb. Elismerést kaphat elért tanulmányi eredménye, csoportjában, illetve az intézmény területén végzett munkája, szorgalma, sporteredménye, társai felé történ kiemelked segítségnyújtása stb. alapján. Csoport, ill. a ház összes gyermeke el tti dicséretnek különleges jelent sége van. Folyamatosan jutalmazunk, büntetünk nem csak szavainkkal, hanem metakommunikáció útján is. Jó, ha erre tudatosan is odafigyelünk és els sorban jutalmazunk, meger sítünk, támogatunk.

17.2 Büntetés elvei Amennyiben valamelyik gondozott elfogadhatatlan magatartást tanúsít, a rendet megbontja, illetve kötelességeit nem teljesíti, másokkal szemben agresszíven viselkedik büntetésben részesülhet. A fegyelmi vétség kivizsgálása els sorban a lakóegység vezet nevel feladata, melyhez segítséget nyújt az ott dolgozó gyermekfelügyel is. Súlyosabb esetekben a gyermekotthon igazgatója, illetve igazgatóhelyettese vizsgálja ki az ügyeket. Az feladatuk is egyben a büntetés kiszabása, amely nem kötelez , hanem mint lehet ség merül fel. Els esetben ne büntetést adjunk, hanem egy lelki beszélgetéssel hassunk a rendbontóra. Amennyiben elfogadhatatlan cselekedetei visszatér k, úgy sor kerülhet a büntetés adására is. A büntetésadás el tt a nevel alaposan kivizsgálja a rendbontást. A kivizsgálás során meg hallgatjuk és figyelembe vesszük a büntetend növendék védekezését is. A kivizsgálásról készüljön pár soros emlékeztet is. Ezt enyhébb esetekben elég a lakóegységek eseménynaplójában rögzíteni. Súlyosabb esetekben jegyz könyv formájában kerüljön be a vizsgálat eredménye a gondozott személyi anyagába. A felel sségre vonás során egyben sor kerül egy segít célzatú beszélgetésre is, hogy rögtön tudatosuljon a gondozottban cselekményének súlya és annak következménye. A büntetés id ben ne váljon le nagyon a cselekményr l, lehet leg közvetlenül kövesse azt. A büntetés nagyságát tekintve azt szükséges mérlegelni, hogy milyen büntetésforma az, amelyik az adott növendék számára az adott cselekményt tekintve se túl er s, se túl enyhe. A büntetés adásban a nevel knek következetesnek kell lenniük, mert ellenkez esetben, ha egy bizonyos normaszegés id nként büntetés von maga után, máskor meg nem, vagy az egyik nevel elmarasztalja, a másik pedig nem, akkor a növendék nem tudja kiszámítani, hogy mikor követ el kihágást. A büntetést adó igyekezzen jó érzelmi kapcsolatot kialakítani a gyerekekkel, hogy a növendékek megérezzék, hogy a büntetés valójában az érdeküket, az nevelésüket szolgálja. A büntetés nem lehet öncélú, nem lehet kollektív, nem lehet megszégyenít , nem sértheti a növendék alapvet emberi jogait. Ezért nem alkalmazható testi fenyítés, lelki megalázás, kulturális és sport tevékenységt l való eltiltás. (A szórakozás nem tekinthet kulturális és sporttevékenységnek.) Minden egyes tettünknek valamilyen következménye van. Sokkal magasabb rend bb erkölcsi érték a b n önként vállalt jóvá tétele, mint az érte elszenvedett büntetés. Ezért lehet sége van a növendéknek, hogy a részére kiszabott büntetést valamilyen önként vállalt jóvátétellel kiváltsa. A jóvátétel lehet valamilyen a közösségért, vagy valamelyik társáért végzett önkéntes munka, jó cselekedet. A vállalt jóvátételi tevékenységet a fegyelmi ügyet kivizsgáló nevel szabja meg, a növendékkel közösen megbeszélve. Amennyiben a gondozott büntetését, illetve a vele szemben lefolytatott eljárást kifogásolja panasszal a gyermekotthon igazgatójához fordulat. 121

Büntetéshez nem társulhat szeretetmegvonás.

18 A MIN SÉGBIZTOSÍTÁS ELEMEI.

18.1 Az intézményben dolgozóktól magatartásformák alapértékei, Alapvet kompetenciák 18.1.1

elvárható szakmai

Elvárt magatartásformák alapértékei:

Az alábbiakban az intézményben dolgozóktól elvárt magatartás formák és szakmai etikai alapértékek kerülnek megfogalmazásra: • A szakmai dolgozó – különböz beosztásokban – szervezi, irányítja, segíti a tanulási, nevelési, gondozási, csoportgazdálkodási feladatokat, szabadid s tevékenységeket, a hozzátartozókkal történ kapcsolattartást, a gondozottak bevonásával intézi ügyeiket. Felel a csoportgazdálkodásáért. • Alakítson ki jó kapcsolatot a rábízott gondozottakkal, a kooperációs intézményekkel (Pl.: iskola, munkahely), veszélyeztetett családokkal. Ehhez rendelkezzen a kommunikációs és kooperációs készségekkel, valamint az empátia, a tolerancia képességével. Legyen türelmes, kitartó és határozott, jó konfliktuskezelési technikával rendelkezzék. • A munka végzése során tartsa tiszteletben a gyermeki és emberi jogokat, kiemelten kezelje a szakmai titoktartás kötelezettségét. Sajátítsa el a kulturált viselkedés, a kapcsolatteremtés és a hátrányos helyzet , veszélyeztetett, nehezen nevelhet gyermekekkel, illetve fiatalokkal történ bánásmód alapszabályait, módszereit, etikáját. • Tartsa tiszteletben a növendékek személyiségi jogait, gondozásukért, nevelésükért lelkiismeretesen tegyen meg mindent. Elfogadó szeretettel, megértéssel, gyermekközpontú szemlélettel, ugyanakkor elfogadható követelmények támasztásával nevelje a növendékeket, hasson az utógondozott fiatal feln ttekre. • A gyermekotthon dolgozója legyen el ítéletekt l mentes, ismerje meg és fogadja el a kisebbségek eltér kultúráját. Tegyen meg mindent, hogy a gondozottak megismerhessék, és szabadon gyakorolhassák vallásukat. Segítse el , hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek meg rizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. • Erkölcsileg és emberileg pozitív mintát mutasson az intézmény gondozottainak. Személyes életvitele, munkavégzése legyen példa érték a gondozott gyermekek és fiatalok el tt • A gyermekeket fizikálisan nem bántalmazhatja, lelkileg nem terrorizálhatja, érzelmileg nem hanyagolhatja el ket. • Az intézmény gondozottaival szerelmi viszonyt nem létesíthet.

122

• • • • • • •

•

•

Nem adhat el semmit a növendékeknek, nem is vásárolhat t lük, csak adományozhat javukra. Törekedjen az intézmény dolgozóival jó kapcsolatot kialakítani, az intézmény jó mentálhigiénés légkörét fenntartani, mely el segíti a növendékek biztonságérzetét. Felel sséggel tartozik a lakóegységében dolgozók és az ott él gondozottak megfelel tájékoztatásáért. Köteles a napi életgyakorlathoz szükséges információkat továbbítani érintett kollégáinak. A gondozottak illetve az intézmény bels életét érint információkat illetékteleneknek nem adhatja ki. A gyermekeket, gondozottakat, a sorsukat érint kérdésekr l köteles korrekt módon tájékoztatni, ugyanakkor nem terhelheti ket rájuk nem tartozó információkkal, nem járathatja le a többi dolgozót el ttük. Csak az igazgató által kijelölt helyen dohányozhat. Tartsa be és tartassa be a gondozottakkal és a mellé beosztott dolgozókkal a Házirendet és a M ködési Szabályzat rá vonatkozó részeit, a t zvédelmi, baleset- és munkavédelmi el írásokat, igazgatói utasításokat és egyéb szabályzatokat. Óvja az intézmény vagyonát, a rábízott értékekért anyagi felel sséget vállaljon. Az intézmény dolgozói kötelesek az intézmény jó hírnevét er síteni a társadalom számára, mivel amúgy is sok rosszindulatú el ítélet kering a gyermekotthonok világáról. Amennyiben az intézmény rossz hírnevét keltik, az végs soron a gyerekeken csapódik le, k lesznek szenved alanyai, társadalmi kirekesztéséhez, megbélyegzéshez vezet. Az otthon bels életér l szóló információkat illetékteleneknek nem adhat ki, küls érintett szerveknek is csak megsz rve, kell en átgondolva. A gyermekotthon világa mindenhol a világon egy sajátos zárt világ, ahol az érzelmileg sérült gyerekek reakciói mások, mint amit a társadalom megszokott. Ebb l következik, hogy olyan megnyilvánulások, amelyek az itt dolgozók számára elfogadottak, megszokottak a küls , kinti emberek számára idegenek, furcsák lehetnek, esetleg meg is botránkozhatnak rajta. Ezért kell óvatosan bánni az információ kiszivárgással, nehogy emiatt az itt él gyerekek legyenek a károsultak. A személyiségfejl dés egyik fontos folyamata az utánzásos tanulás, a feln ttekkel történ azonosulás útján). A Gyermekotthonban dolgozó feln tteknek, nevel knek mindig tudni kell, hogy magatartásuk, értékeik, reakciómódjuk, egymáshoz való viszonyuk mintát jelent a nevelt gyermekek számára, s megfelel kapcsolat esetén követik ezt a mintát, esetleg azonosulnak vele. Ez nagy felel sséget jelent és komoly követelményeket támaszt a nevel kkel kapcsolatban.

18.1.2

Alapvet szakmai kompetenciák

A legfontosabb szakmai kompetenciák a szakmai tudás, (a megfelel szakképesítés, a folyamatos továbbképzés) és az érzelmi intelligencia. Az érzelmi intelligencia megnyilvánul az érzelmek felismerésében, az érzelmek kezelésében, az önmotiválásban, az önkontrollban, mások érzelmeinek felismerésében, kapcsolatkezelésben, mások érzéseire hatni tudásában. Az érzelmi intelligencia fejleszthet és önbecsl skálával mérhet . A gondozottakat nevel -gondozó szakdolgozóktól elvárt érzelmi intelligencián alapuló kompetenciák: -

Segít szakmai szereppel való azonosulás Önismeret!!! Er ségeink reális felismerése, gyengeségeink vállalása 123

-

Éntudatosság, saját érzéseinek adekvát kifejezési készsége Er s akarater , tettrekészség Önállóság Lelkiismeretség Önbecsülés Mások megbecsülése Társas felel sségtudat Empátia Másság elfogadása Jó kapcsolat kiépít készség Fejlett kommunikáció Együttm ködés képessége Következetesség (nem merevség) Rugalmasság Realitásérzék Problémamegoldó készség Stressz t rés képessége Bizonytalanság t rés képessége Türelmesség Saját indulataink kezelésének képessége Konfliktuskezelés képessége Intenzív munkavégzés képessége Érzelmi érettség Kreativitás Humor készsége Optimista életszemlélet a nehézségek ellenére is A öröm átélésének képessége, az örülni tudás

18.2 Értekezletek, esetmegbeszél k rendszere. 18.2.1

Nevel testületi értekezletek:

Nevel testületi értekezletet kell összehívni szükség szerint havonta, de legalább negyedévente, tájékoztatás, aktuális feladatok megvitatása, döntés hozatal és egy-egy nagyobb id szak m ködésének értékelése céljából. Nevel testületi értekezletet lehet összehívni továbbképzés és esetmegbeszélés céljából is. Az értekezletet az igazgató hívja össze. A negyedéves értékel értekezleteken az igazgató vagy a helyettesei részletesen értékelik az otthon nevel inek, gyerekfelügyel inek gondozóinak munkáját, és az eltelt id szak alatt felmerült feladatok végrehajtását. Az értékelés tartalmazza az elért eredményeket, a hiányosságokat és azok okait. Megjelöli a továbbfejl dés lehet ségeit, a szükséges tennivalókat. A nevel testület az értekezleten elhangzottakat megvitatja, és határozatot hoz, amelynek betartása valamennyi nevel testületi tag számára kötelez érvény . A nevel testületi értekezleteken a nevel testület tagjainak részvétele kötelez , felmentést csak az igazgató adhat, a távolmaradást igazolni kell. Az értekezletek id pontjáról és a napirendr l a résztvev ket tájékoztatni kell, az ott elhangzottakról jegyz könyv készül. A nevel testületi értekezleteken esetenként részt vehetnek az otthon azon dolgozói is, akik ugyan nem tagjai a nevel testületnek, de munkájuk napirenddel kapcsolatos. 124

(pl.: bels ellen r, egészségügyi dolgozó, gyermekönkormányzat vezet je, stb.) Meghívásukról az igazgató gondoskodik a tantestület javaslata alapján. Rendkívüli nevel testületi értekezletet az igazgató hívhat össze, illetve a nevel testület legalább kétharmada, ha azt valamilyen halaszthatatlan ok szükségessé teszi. A nevel testület a nevelési-gyermekvédelmi intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és növendékügyi kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevel testület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betölt alkalmazottja, gazdasági vezet je, valamint a nevel és oktató munkát közvetlenül a segít fels fokú iskolai végzettség alkalmazottja. A nevelési-oktatási intézmény nevel testülete a nevelési és növendékügyi kérdésekben, a nevelési-gyermekvédelmi intézmény m ködésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményez és javaslattev jogkörrel rendelkezik. A nevel testület döntési jogkörébe tartozik: - a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; - a szervezeti és m ködési szabályzat és módosításának elfogadása; - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; - a nevel testület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - az intézményvezet i, intézményegység-vezet i pályázathoz készített vezetési programmal összefügg szakmai vélemény kialakítása, - jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevel testület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény ködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevel testület véleményét egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása el tt. A nevelési-oktatási intézmény nevel testülete dönt: - a pedagógiai program, valamint a szervezeti és m ködési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történ keret benyújtásáról, a nevel testület a feladatkörébe tartozó ügyek el készítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott id re vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevel testületet tájékoztatni köteles – a nevel testület által meghatározott id közönként és módon – azokról az ügyekr l, amelyekben a nevel testület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és ködési szabályzat elfogadásánál.

18.2.2

Esetmegbeszél csoport programja:

Vezeti: tapasztalt gyermekpszichiáter, vagy pszichológus Részvev k: a Pécsi Gyermekotthonban dolgozó nevel k, pedagógiai és gyermekvédelmi képzettség szakemberek. (Igazgató-gyám, pszichológus, családgondozó, lakóegység-vezet nevel , gyermekvédelmi asszisztens, gyermekfelügyel .) Gyakoriság: lakóegységenként, mint team háromhetente 1,5 óra id tartam, folyamatosan körforgó jelleggel minden héten egy-egy lakóegységnek van megbeszélése 125

Módszer: mentálhigiénés – esetközpontú – konzultáció (Caplan), amelynek során a gyermekotthonban nevelked gyermekek, serdül k fejl dése, viselkedése, viselkedési problémáik és az ezzel kapcsolatos nevelési feladatok, az alkalmazható módszerek állnak a megbeszélés fókuszában. Ugyanakkor a nevel k szakmai munkájának, nehézségeinek megbeszélésére is sor kerülhet.

Célok: 1. A gyermekotthonban nevelked gyermekek, fiatalok problémáinak, a velük kapcsolatos problémák többszempontú megközelítése, azok hátterének (élettörténet, eddigi neveltetés, a gyermek személyisége, a drogfogyasztás rizikótényez i) megismerése egy-egy „problémás” gyermek „esetének” elemzése, megbeszélése kapcsán. Ennek alapján várható a résztvev k drogfogyasztás, szempontjából kockázati tényez kkel rendelkez gyermekek, fiatalok felismerésében, problémáik azonosításában, feldolgozásában, megoldásában és így a serdül kori drogfogyasztás megel zésében. 2. Az esetmegbeszél csoport szocializálja a gyermekotthon munkatársait együttm ködésük javítására, a csoportban történ problémamegoldására. 3. A résztvev k ismereteinek gyarapítása a serdül kori drogproblémák kialakulása és megel zése témán kívül a fejl déslélektan, kommunikáció, fejl dési pszichopatológia vonatkozásában is. Esetmegbeszélés fázisai: -

a probléma definiciója – a gyermek bemutatása a csoport értékeli a problémát a megoldásra tett kísérletek bemutatása alternatív megoldási módok, lehet ségek megbeszélése a probléma megoldásában résztvev k körének meghatározása, a vállalt (szükséges) felel sség, a teend k megosztása, kompetenciakérdések. a vezet összefoglalója, megállapodások, visszajelzések.

18.2.3

Lakóegységi értekezletek.

Mint már írtuk a lakóegység vezet legalább minden harmadik héten, de lehet ség szerint még gyakrabban, az ott dolgozók számára lakóegységi értekezletet tart, melyen az aktuális problémák mellett az esetlegesen fellép m ködési zavarok kiküszöbölése érdekében megoldásokat dolgoznak ki. Nagyon fontos a negatív események, kudarcok, konfliktushelyzetek megbeszélése, elemzése, következtetések levonása, lehet séget kell adni a negatív érzések kibeszélésére is, a ventilálására. Az értekezletr l emlékeztet készül. A közös megállapodásokat mindenkinek be kell tartani. Az értekezletre szükség szerint az igazgatót, igazgatóhelyetteseket is meg kell hívni, illetve az intézmény vezet i is összehívhatnak rendkívüli lakóegység értekezletet, különösen ellen rzési munkájuk során feltárt hiányosságok, m ködési zavarok megszüntetése érdekében. Eredményeket is meg kell beszélni, - a dolgozókat ez motiválhatja a munkájukban – tudni kell örülni a kis eredményeknek is, így könnyebb a kudarcélmények feldolgozása megbeszélése, értékelése. Negatív események, kudarcok, konfliktushelyzetek megbeszélése, elemzése, következtetések levonása. Lehet séget kell adni a negatív érzések kibeszélésére, ventilálására. A hatékony 126

szervezeti m ködés feltétele a folyamatos és szinte kommunikáció és a bizalommalteli légkör.

18.2.4

Alkalmazotti értekezletet

Az intézmény valamennyi dolgozóját érint kérdésekben alkalmazotti értekezletet kell összehívni tájékoztatás, véleménynyilvánítás, javaslattétel céljából szükség szerint, de legalább évente egyszer. Ilyen értekezleten történik a jutalmak kiosztása és dolgozók munkájának értékelése is.

18.2.5

Otthonvezet ségi értekezlet:

Az igazgató munkaügyi, gazdasági és szakmai döntések el készítésében, ellen rz munkájában, az otthonvezet ségre támaszkodik. Az otthonvezet ség szükség szerint, de legalább hetente tart megbeszélést. A megbeszélés aktuális témájától függ en a megbeszélésre más dolgozókat is meghívhat. A vezet ség azonos elvárásokkal, segít szándékú észrevételezéssel és szakmai tanácsokkal törekszik az intézmény egységének, kiegyensúlyozott légkörének is a pedagógiai munka eredményességének megteremtésére.

18.3 Továbbképzési lehet ségek. A személyes gondoskodást nyújtók továbbképzési rendszere és a pedagógus továbbképzés rendszere gazdag továbbképzési formákat nyújt konferenciák, tanácskozások, szakmai napok, tréningek formájában. Intézményünk által akkreditált rendszeres szupervízió is a továbbképzést, a min ségbiztosítást segíti. Évente néhány alkalommal az összes dolgozó számára szakmai napot tartunk, (kivéve akik felügyelnek a gyerekekre) melynek során a gyermekotthonokban felmerül szakmai problémákról hallhatunk el adásokat.

18.3.1

Személyiségfejl dési ismeretek

Különböz fejl déselméletek alapján a személyiségfejl dési szakaszok megismerése. A torzult személyiségfejl dés, és elakadások háttere, mechanizmusai. A gyermekvédelmi munkában különösen jól alkalmazható Erikson pszichoszociális fejl déselmélete, melynek segítségével a krízisek szerepe és a szocializációs zavarok mechanizmusa jól értelmezhet , illetve Stern csecsem kutatásokon, és anya-gyermek kapcsolatok vizsgálatán alapuló szelfpszichológiai fejl déselmélete, melynek segítségével pedig az érzelmi elhanyagolások és gyermekbántalmazások következményei jól értelmezhet k, segít a gyermekotthoni nevelésben korrekciós lehet ségek megtalálásában.

18.3.2

Családpszichológiai ismeretek, családkonzultáció

A rendszerszemlélet megközelítés a családot tekinti a problémák keletkezésének és a terápiás beavatkozás egységének. A fókuszban a család, annak alrendszerei illetve az egyén 127

szignifikáns családi kapcsolatai állnak. A családi kapcsolatokban interakció, kommunikáció révén igyekszik változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint a magatartásban. A családterápiás szemléletben a tünet illetve a tünethordozó a család egészének metaforikus módon megnyilvánuló zavarát, diszfunkcióját képviseli. A család kommunikációs, strukturális, szociokulturális, történeti, érzelmi, etikai rendszerként való koncipiálása jellemzi a terápiás gyakorlatot. A rendszerszemlélet mellett a családi életciklusok és a családi krízisek mechanizmusának ismerete is kiemelked en fontos a gyermekvédelmi munkában.

18.3.3

Gyermekbántalmazás lélektani háttere, gyógyítása

18.3.3.1 Viselkedészavarral küszköd gyermekek iskolai beilleszkedését segít módszerek, technikák Az intézetbe belekerült gyerekek súlyosan bántalmazott, traumatizált gyerekek, akik ráadásul alacsony szociokultúrális társadalmi körülményekb l, zilált családi körülményekb l kerültek ki, ezért rosszul szocializáltak. Emiatt súlyos viselkedészavarral küszködnek. Ennek következménye, hogy az iskolákban nehezen viselik ket, rengeteg tanulmányi kudarccal rendelkeznek és a Gyermekotthonon belül is egymást veszélyeztetik. A viselkedésterápia hatékony nevelési eszköz lehet szocializálódásuk el segítése érdekében, mely majd segíti ket a társadalomba való beilleszkedésében, megmentheti ket az antiszociális b nöz , drogos életforma kialakításától. Továbbképzés keretében akkreditált képzéssel rendelkez szakemberek megismertetik nevel inkkel-gondozóinkkal a viselkedésmódosítás szükséges elméleti alapjait, és f ként annak gyakorlatát, amellyel az ilyen típusú problémák kezelhet vé válhatnak. A megismert technikák a mindennapi pedagógiai gyakorlatban hatékony eszközt jelentenek.

18.3.3.2

Konfliktuskezelési technikák tanulása

Általános tematika: 1. Az együttm ködés elvei, kereteinek meghatározása 2. A hagyományos kommunikáció és a Gordon-szemlélet kommunikáció - szemléletbeli különböz sége, - hatásuk a kapcsolatra 3. A viselkedés és elfogadás fogalmi köre 4. A konfliktushelyzetek típusai 5. Az érték és az igény fogalma 6. Közléssorompók - a kommunikáció gátjai "Amikor enyém a probléma…" A konfrontálás "Amikor a másiké a probléma…" A hatékony figyelem készségei 7. Kapcsolater sít eszközök A dicséret és az elismerés közti különbség, hatásuk a másik motivációjára 8. A feln tt-gyerek kapcsolat hatékony kezelésének további módjai - perspektívák felvázolása 9. A tréning zárása, értékel -, visszajelz lap kitöltése

128

A továbbképzés célja, hogy a rogers-i alapokon nyugvó szemlélet megismerésével és a tiszta kommunikáció elemeinek megtanulásával a pedagógusok képesek legyenek alkalmazni a tudatosabb figyelés technikáját az általuk fontosnak tartott pedagógiai kapcsolati helyzetekben; fejl djön a résztvev k kommunikatív és interaktív kompetenciája: képesek legyenek felismerni és kifejezni saját igényeiket, nemtetszésüket, rossz érzéseiket oly módon, hogy azzal ne sértsék a másik fél (gyerek, kolléga, szül ) önbecsülését, és mégis elérhessék, hogy a partner nagyobb valószín séggel változtasson saját viselkedésén; a Gordon-féle kommunikáció elsajátításával b vüljön a résztvev k kapcsolat- és konfliktuskezelési eszköztára annak érdekében, hogy jobb együttm ködés alakulhasson ki különböz kapcsolataiban; a tréning során modellált és szimulált helyzetek mintául szolgáljanak a résztvev k számára a saját tanítási, nevelési gyakorlatukra vonatkoztatva, és a sikerorientált, er szakmentes életvitel kialakításához. Milyen célok megvalósítását segítik? · a nevel i munka hatékonyságának növelését · a torzult személyiségfejl dés korrigálásának segítése · kapcsolati kultúra fejlesztése · a konfliktushelyzetek okának, hátterének felismerése, növendék-nevel , nevel nevel , gyermek-gyermek, nevel -szül , nevel -iskolai tanár közötti konfliktusok a Gordoni konfliktuskezel technikával történ megoldása · a gondozottakkal, szül kkel, kollégákkal folytatott, kölcsönösen biztonságos kommunikáció mindennapi készséggé válását · az er szakmentes, vesztes nélküli konfliktuskezelést · az önismeret fejlesztését a kapcsolatvezetésben · a személyes és csoportigények agressziómentes érvényesítését A módszer elsajátítása és használata hatására csökkenhet intézményünkben a konfliktushelyzet, ezáltal csökken a gyerekekben, fiatal feln ttekben szorongás, jó mentálhigiénés légkör alakul ki, mely csökkenti az igényt a drogok használatára, mivel az egyben kártékony hatású szorongáscsökkent eszköz. Érzelmileg sérült, bántalmazott, traumatizált gyermekeink sokszor azért használnak drogot, hogy bels szorongásukat csökkentsék, segítségükkel azokat a kudarcokat, tragédiákat próbáljak elfelejteni, amelyek életüket kísérik.

18.3.4

Addiktológiai és drogprevenciós ismeretek

Vezet je: Pécsi Drogambulancia szakemberei A Nemzeti Drogstratégia szellemében egy komplex egészségfejlesztési és drogmegel zési programot dolgozott ki a drogambulancia, mely vállalja a pedagógusok és a diákok felkészítését, oktatását, készségeik fejlesztést és szinten tartását. Alapja ennek a korábban megtartott szakmai prevenciós munka, mely intézetünkben lezajlott már. A többi fordulóban az alapismeretek elsajátításán túl a közösségfejlesztésre helyezik a hangsúlyt mind a nevel kgondozók, mind a gondozottak esetében, a kommunikáció javításával, az egymás közötti interakciók fejlesztésével, közösségi értékek megfogalmazásával. Céljuk továbbá, hogy a nevel k-gondozók a konkrét eseteken keresztül gyakorlati megoldásokra tegyenek szert Fontosnak tartják, hogy a nevel k tudjanak kommunikálni egymással és a vezetéssel. A nevel kre-gondozókra azért helyeznek nagy hangsúlyt, mert úgy gondolják, hogy els sorban a nevelési munkához team munkára van szükség, amelyben mindenkinek a 129

véleménye és világlátása egyformán fontos. Másodlagos haszna a képzésnek az is, hogy ez értékmutató lehet a diákközösségek számára is. Egységes szemléletre van szükség a nevel i-gondozói karon belül a felmerül problémák kezelésre, különös tekintettel a sérült, problémás gyerekekre. Szükségesnek tartják k is, hogy legyen egységes szemlélet, erre is nagy hangsúly fektet dik a programban, hiszen a biztonságos döntéshozatalban ez megtámogatná a nevel ket. A kommunikációfejlesztésben aláhúzott szerepe van a növendékekkel való kommunikáció fejlesztésének, verbális és nonverbális szinten. Résztvev k: a Pécsi Gyermekotthonban dolgozó nevel k, pedagógiai és gyermekvédelmi képzettség szakemberek, gyermekfelügyel k, gyermekvédelmi assszisztensek Id tartama 5-ször 45 perc/alkalom Módszere: - Interaktív, dinamikus, kett s vezetés csoportok - Konstruktív fegyelmezés - Mediáció, facilitáció - Konzultációs technikák - Készségfejleszt és dramatikus elemek - Feszültség- és ellenállás csökkent eszközök (paradox man ver, "igen"man ver, lényeghez kötés, anticipátoros tervezés, "újracimkézés") - Feed-back, ventilláltatás, tükrözés - Életvezetési ismeretek és készségek program pedagógiai módszerei Célok: Formális és informális csatornák feltérképezése (nevel i-gondozói karon belüli légkör, saját bels er források feltérképezése) Közös és egységes gondolkodás kialakítása különös tekintettel a problémás gyerekekre (mit gondolnak a problémás gyerekekr l, milyen stratégiával dolgoznak velük, álláspontok közelítése) Kommunikációfejlesztés, konfliktuskezelés (egymással és a diákokkal) Kapcsolati rendszerek fejlesztése és mobilizálása Közösségi értékek megfogalmazása az egységes szemlélet jegyében a team-munka kialakításának érdekében Esetmegbeszélés általunk hozott esetekb l (esetismertetés, elemzés, értelmezés) A nevel testület által felvetett konkrét problémás esetek megbeszélése, elemzése, értelmezése Összefoglalás, a további kapcsolat megalapozása, visszajelzések. Személyes kapcsolatalakítás az esetlegesen új drogkoordinátorokkal.

18.3.5

nmegel zési ismeretek

A szervezetb nözés és módszereinek megismerése, különösen a gyermekprostitúció az emberkereskedelem és a kábítószer terjesztés területén, mivel különösen ezek terén veszélyeztetettek gyermekeink. A prostitúcióba való beszervezés mechanizmusa, a kábítószerre való rászoktatás, a terjesztésbe való beépítés módszereinek ismerete, mind nagyon fontos gyermekvédelmi napi munkában.

18.3.6

Dolgozók szupervíziója.

A gyermekotthoni nevel k és gondozottak egymás közötti kapcsolat-min ségének javítása a nevel k szakmai személyiségének fejlesztésén keresztül Vezeti: Szakképzett szupervizor

130

A szupervíziós tanulás célja a szakmai problémák és elakadások reflektív feldolgozásán keresztül a szakmai hatékonyság fejlesztése. A gyermekotthoni nevel k munkájában felmerül problémák nagyon igénybe veszik a dolgozók problémamegoldó-képességét. A nevelt gyerekek folyamatosan jelenlev gondjai er s pszichés megterhelést jelentenek. Ugyanakkor a gondozott gyerekek élethelyzetéb l adódó érzékenységük és a megfelel körülmények biztosítása miatt folyamatos magas szint munkát várnak el a nevel kt l. A pszichés megterhelés kezelésére és a problémamegoldó készség fejlesztésére alkalmaznánk a korábbi tapasztalatok reflektív feldolgozását. A feldolgozandó problémák lehetnek: a nevel munka szervezeti háttere, a nevel k szakmai identitása, sajátos szakmai problémák, mint szakképesítés problémás gyerekek nevelése devianciák, drogok kezelése, normaszeg gyerekeknél a normák kialakítása, kommunikáció az agresszív gyerekekkel, együttm ködés a neveltekkel és a kollegákkal. Mint homo, mint heteroszexuális devianciák kezelése a gondozottaknál, mint gyermekotthonon belül, mint kívül. B ncselekményekbe sodródás megakadályozása mint elkövet , mint sértetti oldalról.

18.3.7

Érzelmi intelligencia-fejlesztés

Az értelmi intelligencia magában foglalja az értelem és az érzelem elválaszthatatlan egységét. Hosszú id után, végre az érzelem is megkapja méltó helyét a lélektanban, elismertté vált, hogy a gondolkodásra nagy befolyással vannak az érzelmek. Ma az érzelmi intelligenciának négy ágát ismerik el: az érzelmek észlelése, értékelése, és kifejezése; a gondolkodás serkentése az érzelmek révén; az érzelmek megértése; az érzelmek szabályozása. A család és az iskola az oktatáson és a nevelésen túl, a szül i, nevel i mintákon keresztül érzelmileg is szocializálja a gyereket. Amennyiben ez sérül korai életkorban, a korrekció során ezt még hangsúlyosabban és tudatosabban kell a kés bbi életkorokban megtenni. Éppen ezért fontos, hogy a nevel k tisztában legyenek ennek a fontosságával és megfelel mintákat tudjanak a gyerekeknek nyújtani. A nevelés során négy nagy érzelmi-társas területen kell kiépíteni és meger síteni a készségeket: o Az élethez szükséges társas kompetenciák o Egészségnevelés, probléma-megel zés o Konfliktus feloldás, megküzdés az átmenetek és a krízisek idején o Pozitív szolgálatok a közösségben Ezen kívül az észbeli készségek magas szint elsajátítása a gyerek egészleges – lelki, érzelmi, testi, nyelvi, társas-fejl désén keresztül valósul meg. A továbbképzés célja, hogy a nevel k tudatos szinten értsék meg az érzelmi élet fontosságát és a saját érzelmi intelligenciájuk fejlesztésével, a gyermekek számára is biztosítsák az egészleges fejl dést. Milyen célok megvalósítását segítik? A nevel k a saját példájukon keresztül képesek a gyerekeket megtanítani az érzelmileg teljes életre.

18.3.8

Kapcsolatfejlesztés, csapatépítés

A csapatépítés egy tudatosan kialakított tréninghelyzetben való közös együttm ködés fejlesztést jelent. Bizonyos gyakorlatokat, amelyek lehetnek kritikus szituációk, vagy éppen az együttm ködést fejleszt helyzetek a teljes nevel i-gondozói csoportnak közösen kell 131

elvégeznie. A gyakorlatok után a megbeszélések során a tréner, moderátor segítségével elemezik és megértik a saját m ködésüket. A csapatépítés célja, hogy a nevel i munkacsoport közösségként er södjön, a kritikus és nehéz helyzetekben is képes legyen konstruktív és egymást támogató módon m ködni. Kiemelten fontos cél, a nevel i közösségben tudatosítani a közös szakmai célt, a gyermekek testi-lelki-szellemi fejl désének és növekedésének a segítését. Ahhoz, hogy a nevel k a gyermekek csoportjából közösséget tudjanak kovácsolni, ennek el feltétele, hogy k maguk is megtapasztalják a saját munkaközösségük létét, annak támogató és teremt erejét. Milyen célok megvalósítását segítik? A hátrányos helyzet gyerekeknek a legnagyobb hiányt a család, mint közösség és mint rendszer m ködése okozza. Elengedhetetlen, hogy a nevel i közösség ezt a modellt a gyermekek számára biztosítani tudja. Ennek a közösségnek a léte teszi képesség a gyereket, hogy olyan társas-szociális-érzelmi képességeket megtanuljon, amit ebben a közegben való mindennapi létezés nyújthat. Ugyanakkor egy jól m köd munkaközösségnek hosszú távra nagyobb a megtartó ereje, és stabilitást nyújthat, mint a dolgozóknak, mint a gondozottaknak.

18.3.9

Önismereti tréning

A professzionális segítés nem veleszületett képesség, hanem sok képzés és önmagunkon végzett fejlesztés eredménye. A legnehezebb és egyben a legszebb hivatás maga a segítés. Maga a személyiség a segít foglalkozásban a munkaeszköz. Éppen ehhez a hivatáshoz az önismeret el feltétel. Mivel az önismeret is folyamatosan mélyül, hiszen a személyiség is fokozatos változásban van, így az önismeret sosem lehet végállapot. Egy olyan folyamat, ami újra és újra megújulási lehet séget jelent. Az önismereti tréning célja, hogy a nevel k tudatosítsák saját segít foglalkozásuk szerepét és jelent ségét. Önmagukra nézve azt a felel sségét, amit a saját személyiségfejlesztésük jelent. Egyrészt a professzionális hivatásuk miatt, másrészt a saját mentálhigiénéjük és lelki értelemben vett egészségük meg rzése miatt. Milyen célok megvalósítását segítik? A lelkileg kiegyensúlyozott, kell önismerettel és stabilitással rendelkez nevel lehet sikeres ezen a területen. A nevel egyik legfontosabb szerepe a modellnyújtás. Ahhoz, hogy a gyerekek számára emberi és lélektani értelemben modellt jelentsenek a nevel k szükség van az fejlesztésükre és mentálhigiénéjükre.

18.3.10

Munkahelyi kiégés elleni tréning

A stressz, a szorongás, a túlfeszített munkatempó mindennapos jellemz i. A professzionális segít egyik legfontosabb eszköze, hogy képes önmaga folyamatos monitorozására és lélektani értelemben a karbantartására. Ahogyan korábban említettük ennek a megtanulása is folyamat, és folyamatos képzésre van hozzá szükség. Általános tematika: o A segítés, mint professzió o A segít kapcsolat, mint rendszer o Helfer syndrom o A segítés diszfunkcionális típusai o A stressz tünetei o Burn Out ciklus 132

o A stressz kezelési módjai

18.4 Kikerült, volt gondozottak társadalmi beilleszkedésének, a beilleszkedés hatékonyságának mérése Családgondozónk segítségével egy el re összeállított kérd íves szempontsorral utánkövetést végzünk, hogy az innen kikerült volt gondozottak sorsa hogyan alakult, mennyire sikerült a társadalomba beilleszkedniük. Mindezt azután a nevel i értekezleteken, szakmai napokon, esetmegbeszél kön kiértékeljük, a tanulságokat levonjuk, ennek nyomán változtatunk esetlegesen rossz gyakorlatunkon. Mindez a min ségbiztosítást segíti el . A szempontsort a Szakmai Program mellékletében rögzítettük.

18.5 A gondozottak személyiségállapotának, viselkedésének intézmény szint felmérése, közös kiértékelése A pszichológus feladata évente a gondozottak személyiségállapotának intézmény szint felmérése. Ennek érdekében különböz diagnosztikai eszközöket, gyermekviselkedési kérd ívet, személyiségrajzokat alkalmaz, kikéri a gyermekidegondozó véleményét. Ezt nevel testületi értekezleten értékeljük ki, bevonva gyermekpszichiáter szakért nket meghatározva a további teend ket. A pszichológus évente lakóegységenként szociometriai kérd íveket is felvesz lakóegységenként, melyet az esetmegbeszél kön értékelünk ki a lakóegységben dolgozókkal közösen.

18.6 A gondozottak tanulmányi el menetelének intézmény szint felmérése, közös kiértékelése A szakmai igazgatóhelyettes feladata félévente a gondozottak tanulmányi el menetelének intézmény szint felmérése, tantárgyanként és lakóegységenként összesítve. Ezt nevel testületi értekezleten értékeljük ki, meghatározva a további teend ket. A gyermekotthon intézményszint rítusai, ünnepei keretén belül értékeljük a gyerekek felé a tanulmányi eredményeket és jutalmazzuk ket.

18.7 A dolgozók kiégésének és érzelmi intelligencia állapotának intézmény szint felmérése, közös kiértékelése A dolgozók kiégésének és érzelmi intelligencia állapotának intézmény szint felmérése különböz önkitölt s kérd ívekkel lehetséges, anonim módon, évente. A dolgozó megismeri saját eredményeit önismereti jelleggel. A közösség elé már összesített eredmények kerülnek, melynek kiértékelése közösen történik a dolgozói kollektívával szakmai nap keretén belül. Keressük a megismert eredmények fényében, hogy milyen típusú munkahelyi kiégés elleni, illetve érzelmi intelligenciafejleszt tréning lenne szükséges. Az üres álláshelyre jelentkez k 133

közül, az alkalmas dolgozó kiválasztásánál, érzelmi intelligenciát, szociális kompetenciákat is mérünk.

19 FELHASZNÁLT IRODALOM 1. 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról 2. 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és m ködésük feltételeir l 3. A gyermekotthonok m ködésének szabályairól és követelményeir l, Módszertani levél, kiadta: Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet Bp. 1999. 4. Gyermekvédelem – válaszútnál, Fejleszt Pedagógia szakfolyóirat tematikus száma tanulmányai: Platthy István, Lónay Eszter: A természet változásrendjére épül évkörös rítusjátékok, ünnepek, mint a személyiségfejlesztés eszközei. A népszokásokra épül pedagógiai modell a Pécsi Gyermekotthonban Fejleszt Pedagógia 2003./ 4-5. Platthy István: Kamaszkori személyes mítoszok. Gyermekotthonban él fiatalok rajzainak elemzése. 5. Nevel otthoni gyermekfelügyel k kézikönyve Vock József Bp.1993. 6. Személyiség – pszichológia C. S. Carver, M. F. Scheier, Osiris Kiadó Bp. 2003. 7. Érzelmi intelligencia D. Goleman Háttér Kiadó 1997. 8. D. N. Stern: A csecsem személyközi világa, fordította: dr. Balázs-Piri Tamás, Animula, Bp.2000. 9. Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonának Szervezeti és M ködési Szabályzata 1999. 10. Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Házirendje 2003. 11. Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szakmai Programja 1998. 12. A Gyermekotthon csoportgazdálkodásának rendjér l, Szabályzat 2002. 13. Átmeneti gondozás-célszer vagy ideális elképzelés? Módszertani kézikönyv, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Budapest, 2005. 14. „Fotel, vagy karfa” Gyakorlat- és eszközközpontú nevelés-módszertani kézikönyv gyermek- és lakásotthonokban dolgozók számára Major Zsolt Balázs, Mészáros Katalin, Tatárné Kapus Éva, 2006. (Megjelenés alatt)

134

20 MELÉKLETEK 20.1 Szempontsor nyomonkövetéséhez

intézményb l

távozottak

Vizsgált id szak:…………… Távozott fiatalok létszáma Jelenlegi életkori megosztás tól-ig Távozás okai: Javítóintézetbe távozott: lány/fiú. Speciális otthonba helyezve: lány/fiú. Más intézménybe áthelyezve: lány/fiú. Börtönbüntetését tölti: n /férfi Megházasodott: n /férfi Családjába visszakerült: n /férfi Egyéb: n /férfi. Önálló életet kezdett: Szül knél, vagy közvetlen környezetükben: n /férfi Önállólakásban: n /férfi Albérletben: n /férfi. Hajléktalan: n /férfi Szociális otthonban él: n /férfi. Félutas ház: n /férfi Szívességi lakáshasználó: n /férfi Nem tudunk róla: n /férfi Egyéb: n /férfi. Iskolai végzettség a távozáskor: Nem volt meg a 8 osztálya: n /férfi Ált. isk. 8 osztályos bizonyítvánnyal rendelkezett: n /férfi Szakmája volt: n /férfi Érettségije volt: n /férfi Fels fokú végzettséggel rendelkezett: n /férfi Spec. Szakiskola: n /férfi Szakközépiskola: n /férfi Gimnázium: n /férfi Fels oktatás n /férfi Továbbképzés: n /férfi Átképzés: n /férfi Egyéb: n /férfi Kikerüléskori munkahellyel rendelkezett: Kikerüléskor stabil munkahellyel rendelkezett: n /férfi Alkalmi munkából élt: n /férfi Nem volt munkahelye: n /férfi Az intézményb l a fenti id szak alatt kikerültek jelenlegi helyzete: 135

Párkapcsolatban él: n /férfi Egyedül él: n /férfi Börtönbüntetését tölti: n /férfi Nem tudunk róla: n /férfi Lakhatás: Önálló lakásban él: n /férfi Albérletben él: n /férfi Szül knél, rokonoknál él: n /férfi Szívességi lakáshasználó: n /férfi Szociális otthonban él: n /férfi Hajléktalan: n /férfi Egyéb: n /férfi Munkahely: Biztos munkahellyel rendelkezik: n /férfi Alkalmi munkából él: n /férfi Közmunkán van: n /férfi Munkanélküli járadékon van: n /férfi Nem dolgozik: n /férfi Egyéb: n /férfi Tanulás: Tovább tanult összesen: n /férfi Befejezte az általános iskolát: n /férfi Érettségizett: n /férfi Fels fokú tanulmányokat folytat vagy folytatott: n /férfi További 1 szakképesítést szerzett: n /férfi További 2 szakképesítést szerzett: n /férfi További kett nél több szakképesítést szerzett: n /férfi Egyéb n /férfi Családi háttér jelenleg: Férj / Feleség: n /férfi Élettárs n /férfi Barát / Barátn n /férfi Egyedülálló (hajadon / n tlen) n /férfi Egyedülálló (elvált) n /férfi Elvált n /férfi Özvegy n /férfi Vannak-e gyermekeik n /férfi Gyermekeik száma: n /férfi Gyermekeivel együtt él: n /férfi Nincsenek gyermekeik: n /férfi Szabadid , rendszeres elfoglaltságok jelenleg: Mozi, színház, múzeum, kiállítás n /férfi Olvasás (könyv – újság) n /férfi TV n /férfi TV el tt hány órát tölt n /férfi Sport n /férfi Kirándulás n /férfi 136

Nyaralás n /férfi Kertészkedés n /férfi Hobbi n /férfi Diszkó n /férfi Egyéb szórakozóhely n /férfi Egyéb elfoglaltság n /férfi Van-e köze a gyermekvédelmi ellátáshoz jelenleg: Pénzbeli ellátás n /férfi Családgondozás n /férfi Gyermek jóléti szolgáltatás n /férfi Védelembe vétel n /férfi Bölcs de n /férfi Családi napközi n /férfi Gyermekfelügyelet n /férfi Szakellátás n /férfi Utógondozás, utógondozói ellátás n /férfi Pszichiáterhez jár n /férfi Pszichológushoz jár n /férfi Nem jár pszichológushoz, de érzi pszichés szükségletét n /férfi Van-e köze a szociális ellátáshoz jelenleg: Pénzbeli ellátás n /férfi Közgyógyellátás n /férfi Adósságkezelési szolgáltatás n /férfi Hajléktalan ellátás, utcai szociális gondozás n /férfi Népkonyha, szociális, ingyenes étkeztetés n /férfi Hajléktalanok éjjeli menedékhelye n /férfi Családsegítés n /férfi Házi segítségnyújtás n /férfi Bentlakásos szociális otthon n /férfi Szociális lakóotthon n /férfi Bentlakásos átmeneti otthon n /férfi Nappali szociális ellátás, foglalkoztató n /férfi Pszichiátriai, szenvedélybetegek közösségi ellátása n /férfi Bentlakásos rehabilitációs intézmény n /férfi Egyéb n /férfi

Mélyinterjú: Visszatekintve hogyan értékeli ittlétét a gyermekotthonban, hogyan érezte magát? Kikerülve milyen nehézségekkel kellett megküzdenie? Hasonlítsa össze, milyen a kinti élet a bentihez képest Mit kapott a gyerekekt l? Mit kapott a nevel kt l? Mi hiányzott a gyermekotthonban? Milyen hányattatásai voltak? Min múlott, hogy megtalálta élete stabilitását, rendezettségét? Kik segítettek ebben? (nem nevesítve) Kik nehezítették meg az életét (nem nevesítve)

137

20.2 Családgondozó adatlap Gyermek neve, születési ideje: …………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………... Az adatlap személyes adatokat tartalmaz! Az érintettet - egyértelm en és részletesen - tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényr l, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyér l, az adatkezelés id tartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehet ségeire is. Az érintettel az adat felvétele el tt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, ha valamelyik kérdésre az ügyfél nem kíván válaszolni, álláspontját tiszteletben kell tartani, továbbá tájékoztatni kell arról, hogy az adatokat a továbbiakban a Pécsi Gyermekotthon, mint gondozási hely is a gyermek érdekében felhasználhatja.

Az adat felvétel ideje, id intervalluma:……………………………………………………..

I.

A családra vonatkozó adatok:

1. Lakcím (a hely, ahol a környezettanulmány készül): ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 2. A lakásban életvitelszer en együttél közeli hozzátartozók (név, születési év, rokoni kapcsolat): ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ 3. A lakásban a családdal együttél egyéb személyek: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ 4. A családtól különél egyéb közeli hozzátartozók (név, lakóhely): ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 138

___________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ 5. Lakásra vonatkozó adatok: (Felsorolás esetén a megfelel választ húzza alá!) A lakáshasználat jogcíme: tulajdonos, bérl , bérl társ, társbérl , albérl , ágybérl , szívességi lakáshasználó, jogcím nélküli lakáshasználó, egyéb: ………………………………………………………………………………………………… Típusa: családi ház, házrész, sorház, lakótelepi lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, egyéb lakás: ………………………………………………………………………………………………… Tulajdoni formája: magán, önkormányzati, szövetkezeti, állami, egyéb: ………………………………………………………………………………………………. Komfortfokozata: összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás Alapterület: _______________________________ A szobák + félszobák száma:________+________ Egyéb helyiségek: el szoba, el tér, étkez , konyha, fürd szoba, WC, fürd szoba-WC tése: távf tés, központi f tés, egyedi f tés (gáz, villany, olaj, vegyes szén-fa) Közüzemi szolgáltatások, f tési, f zési, tisztálkodási lehet ségek vannak-e, m ködnek-e? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. Ha valami gond van, jelezze annak az okát is! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… A lakás jellemz inek leírása (állapot, felszereltség, bútorzat, stb.) ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 6. Van-e a családnak anyagi problémája, és ha igen, mib l adódik? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 7. A család lakókörnyezete, szociálkultúrális háttere? ………………………………………………………………………………………..………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

139

………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. 8. A gyermek a családban tervezett gyermek volt-e, hogyan készültek a gyermek fogadására? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. 9. A szül k együtt élnek-e, házastársként, vagy élettársként? Ha nem mikor sz nt meg együttélésük? Szétköltöztek, elváltak, elhalálozás:………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 10. A szül k egymás közti viszonya milyen volt? Milyen volt a kapcsolatuk a nagyszül kkel, egyéb rokonokkal? (Volt-e köztük rendszeres veszekedés, konfliktus?) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 11. A szül k esetleges szétválása után volt-e új élettársi, házassági kapcsolat, egymás közti viszonyuk ekkor, hogy alakult? Ebben milyen volt az új mostohaszül kapcsolata a gyermekkel? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 12. A családot és a gyermeket milyen megrázkódtatások, traumák érték, mik voltak ezeknek a körülményei, hogy élte meg a család, mi lett a következménye? (Pl. Tragikus haláleset, hogy élte meg a család a gyászt, mennyire viselte meg stb.) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

140

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. 13. A gyermeket alapvet en ki nevelte, kihez köt dött a családban? (Figyelmembe kell venni az id tényez t is!) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

II. A gyermekkel kapcsolatos információk: 1. A gyermek rövid jellemzése (bels , küls tulajdonságok, fejlettség):

|_____________________________________________________________________ 2. A gyermek korai személyiség fejl dése, köt dései a családban: a. Kívánt gyermek volt-e? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… b. Szülés körülményei, esetleges szöv dményei figyelemmel a lelki tényez kre is? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… c. A csecsem és kisgyermekkorában, milyen volt a kapcsolata édesanyjának gyermekével? (Pl.: Ha nem tudott eleget tör dni vele, akkor mi volt ennek az oka? Hogyan viszonyult gyermeke sírásához anyja? Azonnal felvette, vagy inkább hagyta sírni? Stb.) Játszott-e vele, milyen gyakran és mennyi ideig? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 141

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… d. Meddig szoptatta? Milyen rendszerességgel? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… e. Hogy történt a szobatisztaságra szoktatás, milyen nehézségek voltak ebben? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… f. Járt-e bölcsödébe? Milyen volt a beilleszkedése? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. g. Óvodai közösségbe való beilleszkedése milyen volt a gyermeknek? Megjelent-e nála felt viselkedészavar? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. h. Volt-e hosszabb ideig távol családjától, anyjától távol kisgyermek korában? Oka? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… i. A gyerek kapcsolatai, köt dései a családban: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… az óvodában/iskolában……………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………. ….. kortárskapcsolatokban………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… j. A család kapcsolatai, köt dése a gyerekhez: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… az óvodával/iskolával ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… a gyerek barátaival 142

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… k. Az óvoda kapcsolata a gyerekhez ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. a gyerek családjához ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. Az iskola kapcsolata a gyerekhez ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. a gyerek családjához ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. l.

Egyéb fontos kapcsolat, köt dés a gyerek szempontjából (kivel, milyen):

|________________________________________________________________________

3. Tanulás: Milyen volt az iskolai közösségbe való beilleszkedése? Megjelent-e nála felt viselkedészavar? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Eleget tettek-e a gyermek óvodai kötelezettségének? igen nem Miért nem?…………………………………………………………………………………… Eleget tettek-e a gyermek iskolai tankötelezettségének? igen nem Miért nem? ………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… Tanulmányi eredménye képességeinek megfelel-e? igen nem Hányadik osztályba (milyen óvodai csoportba) jár? ……………………………… Van-e felmentése? igen nem ha igen, mib l?……………………………………………………………………. Magántanuló-e? igen nem ha igen, mióta, miért? ………………………………………………………… Ismételt-e osztályt? igen nem ha igen, melyiket, mikor, hányszor, miért? ……………………………………... ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. Nyújt-e az oktatási intézmény a gyerek számára valamilyen egyedi, sajátos szolgáltatást?

143

………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

4. A gyermeknek kamaszkorában milyen a viselkedése, konfliktusai, deviáns megnyilvánulásai? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

5. Érte-e a gyermeket valami súlyosan traumatikus élmény és azt hogyan dolgozta fel? Milyen volt utána a viselkedése? (Pl.: szexuális bántalmazás.) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

6. Környezet: a. A gyermek korábbi közvetlen környezetének jellemzése (az élelmezés, ruházat, saját szoba, ágy, játékok, illetve könyvek meglétére vonatkozó információk) Milyen jelenleg az otthoni elhelyezése, amikor hazalátogat:

144

|_____________________________________________________________________

7. Szakmai kapcsolatok: A gyereknek ki volt Házi orvosa gyermekorvosa, neve: ………………………………………………………….. elérhet sége ………………………………………………………………………………… Véd je: ……………………………………………………………………………………. elérhet sége ………………………………………………………………………………… Bölcs de neve címe, telefonszáma, gyermekvédelmi felel s neve: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. Óvoda neve címe, telefonszáma, gyermekvédelmi felel s neve: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. Iskola neve címe, telefonszáma, gyermekvédelmi felel s neve: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. Gyermekjóléti szolgálat, címe, telefonszáma, családgondozó neve: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. Egyéb jelent s intézmény (szakember) pl. családsegít , tanulási képességeket vizsg. szakért i biz., pszichológus, pszichiáter, nevelési tanácsadó, logopédus, szakorvos. Neve, címe, telefonszáma, mikor, mióta, meddig: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A gyermek, illetve az t közvetlenül gondozó személy rendelkezik-e a gyermek következ személyi okmányaival, s ha nem, miért nem, és hol találhatók? Személyi lap/személyazonossági igazolvány Lakcímet igazoló hatósági igazolvány Személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány Diákigazolvány TAJ kártya Közgyógyellátási igazolvány Oltási könyv Útlevél ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 145

___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ A gyerekre vonatkozó "azonnal tudni kell" jelleg egészségügyi, fejl dési információk (asztma, epilepszia, cukorbetegség, ekcéma, látás-, halláskárosodás, mozgásszervi elváltozás, krónikus betegség, beszédhiba, dislexia, disgrafia, diskalkuia, sajátos nevelési igény, ágybavizelés, gyógyszer-, liszt-, tejfehérje-, tojásfehérje-érzékenység, pollen allergia, fert betegség vagy egyéb probléma meglév betegség esetén, megkapja-e a gyerek a szükséges kezelést, a gyerek közvetlen veszélyeztetését okozó rizikótényez k,):

|_______________________________________________________________________

8. Egyébb feljegyzések:

|________________________________________________________________________ Alulírottak beleegyezésünket adjuk a ránk és gyermekünkre vonatkozó személyes adatok, a Pécsi Gyermekotthon által történ teljes kör kezeléséhez: Dátum:………………………………………………

………………………………… Anya, vagy korábbi gyám

………………………………… Apa, vagy korábbi gyám

……………………………….. 146

családgondozó

20.3 A Pécsi Gyermekotthon drogstratégiája

Körülmények, jelenlegi helyzet bemutatása: Intézetünk 1961-ban alakult. Gyermekotthonunk folyamatos munkarend szerint m köd bentlakásos gyermekintézmény, mely az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek és utógondozói ellátott fiatalok számára szaktevékenységként otthont nyújtó ellátást biztosít. A három kiskorúakat nevel lakóegység önálló gazdasági és szakmai egységként m ködik, ahol a gyerekek olyan kisközösségben élnek, amelyek igyekeznek olyan feltételeket biztosítani, ami leginkább megközelíti a valódi családi élethelyzetet. Az utógondozói ellátás keretében a nagykorúvá vált fiatal feln ttek segítséget kapnak az önálló életvitel elkezdéséhez. Az átmeneti otthon részlegükbe a krízisbe jutott családok gyermekeit fogadjuk, alapellátás keretén belül összesen, - ha szükséges – kilenc hónapig maradhatnak a gyerekek, miközben a szül k törvényes joga megmarad gyermekeik felett. Otthonunkban összesen hatvan gyermek és fiatalkorú feln tt él, 3-24 éves korosztályos, ket közvetlenül gondozó feln ttek közül 10 pedagógus végzettség , 12 f pedig gyermekfelügyel i végzettség . A gyermekek több traumán is átesve kerülnek be otthonunkba, ahol hosszabb id t töltenek el. Ezek a gyerekek fokozottan veszélyeztettek a drogfogyasztás szempontjából. Rizikótényez k: viselkedészavarok, köztük a hiperaktivitás, figyelemzavar, szül k hiánya, korábbi szexuális, fizikai, pszichés bántalmazás, szül k alkoholfogyasztása. Jelenlegi felmérésünk szerint a gyermekek 70%-a rendelkezik valamilyen speciális szükséglettel, eredményeink közel megegyeznek az országos felmérés adataival. A fellelhet problémák közül kiemelném, hogy 36 gyermeket ért valamilyen fajta bántalmazás, és 9 fiatal korúnál (14-18 évesig) közvetlenül jelentkeztek drogproblémák. Ezért szükségesnek látjuk speciálisan a rizikótényez kre irányítani a figyelmüket.

Segít kapcsolatok szinterei és kapcsolódási pontok: a) Segít intézmények, szervezetek - Pécs, Város Kábítószeres Egyeztet Fórum, melynek tagja intézményünk is. A fórum tagjaival rendszeres egyeztetés és segítségnyújtás folyik. - Baranya Megyei Önkormányzat Drogambulancia Szakmai segítségnyújtás, képz szakemberek biztosítás, együttm ködés a terápia alkalmazása során. - Egyesített Egészségügyi Intézmények Pécs III. sz. Rendel intézet Gyermekideggondozó együttm ködés a terápia alkalmazása során. - Pécsi Rend rf kapitányság: Az intézménybe kábítószer bejutásának csökkentése, megakadályozása, megel zése - Pécsi és Pécs környéki gyermekjóléti szolgálatok els sorban a családgondozási feladatokat segítik. b) Segít személyek - Dr. Gyenge Eszter gyermekpszichiáter esetmegbeszél ket vezet intézményünkben, pszichológusunk számára szupervíziót biztosít. - F állású pszichológus szervezi intézményünkben a drogprevenciót, tartja a kapcsolatot a segít egészségügyi intézményekkel. Segít terápiát végez. Csoportfoglalkozásokat tart.

147

- Megbízásos pszichológus tanácsadó els sorban az átmeneti otthon gondozottjai számára krízis terápiát, családterápiát alkalmaz foglalkozik a bekerült kamaszok és szüleik között kialakult krízis rendezésében. Esetmegbeszéléseken vesz részt szaktanácsadóként az Átmeneti Otthonban. Felméri és folyamatosan követi a bekerül gyerekek pszichés állapotát. - Dr. Borsiczky Mária orvos a háziorvosi teend ket látja el intézményünkben.

Szakmai program: Szakmai programunkban els sorban a preventív módszerek kidolgozásán és alkalmazásán van a hangsúly. Külön célcsoportot alkotnának növendékeink, akikkel korcsoportos bontásban csoportfoglalkozásokat tartanánk, illetve az ket nevel , gondozó feln ttek. A nevel knek tervezett képzés egy személyes és szakmai attit dformálásra fókuszál. Ezenkívül a feln tt felkészítés tematikája, módszertana tartalmazza többek között a krízishelyzetek hatékony felismerését, megoldási lehet ségek könnyebb kiválasztását, illetve a nevel k konfliktuskezel képességének javítását. Egyre több olyan esettel szembesülünk, amelyben a probléma megoldásához a meglév szakmai tudásuk kevésnek bizonyul, és a pedagógusok tehetetlenül állnak szemben a megoldatlan helyzettel. A képzés során elsajátítanák a felmerül problémák rizikó faktorainak felmérését, és képessé válnak hatékony megel zéséi, nevelési stratégiák kidolgozására. Szakember vezetésével a problémák, konfliktusok konkrét szituációk megértésére rendszeres esetmegbeszél ket tartunk.

A szakmai program részletes leírása Esetmegbeszél csoport a gondozottak számára. Intézetünkben a gyermekek többsége kamaszkorú, így az életkori sajátságokat figyelembe véve nekik kiscsoportos foglalkozásokat tartanak. Gyermekotthonban hosszabb id t eltöltött serdül k jellemz i, életkori sajátosságai: Az identitásmoratóriumi szakasz elhúzódik, identitás diffúzió jellemz . Társkapcsolati zavarok, azonnali vágykiélés er sebb érzelmi köt dés nélkül Deviáns csoportokhoz való kapcsolódás, az alacsony morális szint, illetve a társadalmi együttélés szabályainak ismeretében mutatkozó hiányosságok révén Tematikus önismereti csoport gondozottak számára Az önismeret csoportjellemz i, fejlesztési célok: Stimulálja, facilitálja a serdül kben felmerült önismereti igényt, mindezt biztonságos, kockázatmentes, pozitív elfogadáson alapuló szociális környezetben. A „Ki vagyok én?” kérdése mellett segít feltárni az okokat, következményeket, megmutatja a hatékony viselkedésmódokat. Fontos elemem ennek a munkának az esetleges énképkorrekció, az énkép realitásának növelése, az énkép-énideál optimális távolságának kialakítása a társas visszajelzés révén. Valamint pozitív szociális identitást nyújt, az önismereti csoporthoz, mint referenciacsoporthoz való tartozás lehet ségével. Mindez el segíti az moratórium szakaszának optimális lezárását. Pszichodráma csoport gondozottak számára Dramatikus játék. Ez a módszer kínál lehet ségeket arra, hogy a pszichésen terhelt, négyszemközti helyzetben bels világukat nehezen verbalizáló kiskamaszok, terápiásan megközelíthet ek legyenek. A pszikchodráma megkísérli a halmozottan hátrányos helyzet , veszélyeztetett, gyakran agresszív gyerekek képzeletvilágát megérteni, abból ahogyan a játéka során színre hozza. Azt ahogyan magát látja. Ahogyan magát megéli – vagy ellenkez leg: 148

ahogy önmagát veszélyeztetett gyerek énképét. A játék során a negatív vonásokkal terhelt önábrázolás megváltoztatható, ha módot adunk rejtett értékeinek, képességeinek mozgósítására. A közös csoport a Gyermekotthonban él kiskamaszok „másságtudatának” csökkentésére is lehet séget nyújt. Elérend célok: A családban elszenvedett traumák feldolgozása. A játék során átélhetik, hogy k szeretetre méltó, kreatív gyerekek, s ezáltal mind intellektuálisan, mind érzelmileg meger södhetnek. Hatékonyabb krízis megoldási módszereket sajátíthatnak el, mint amit az otthon tanult illetve hiányos minták nyújtottak Személyiségfejleszt játék-csoport kint a természetben gondozottak számára. A csoport foglalkozások célja: A csoport kett s célt szolgálna: A személyiségfejlesztési játékokkal, szituációs gyakorlatokkal tesszük érzékelhet bbé, megfoghatóbbá a kábítószerrel való élés és visszaélés veszélyeit, a rendszeres fogyasztáshoz vezet rizikófaktorok feldolgozására törekszünk. Ezenkívül olyan programokat, játékokat is tervezünk, amelynek a természet jobb megismerését és szeretetét is el segítenék, a kétféle cél szorosan összefügg egymással, hisz tapasztalataink azt mutatják, hogy a természet olyan pedagógia „segédeszközök” állnak rendelkezésünkre, amelynek automatikusan el segítik a lelki élet gyógyulását. Emellett a természetben tartandó foglalkozásokat az is indokolja, hogy otthonunk a belváros közepén helyezkedik el, egy egészen kicsi udvarral, amely nem tudja kielégíteni a gyermekek – gyakori konfliktus helyzetek miatt még inkább fokozott – mozgásigényét. Módszerek: Szituációs játékok alkalmazása. Konfliktuskezel módszerek alkalmazása. (facilitátor, moderátor) Életvezetési ismeretek és készségek pedagógiai módszerei. (közösségépítés, megel zés filozófiája és stratégiái, stb…)

Részletes szakmai program az intézet dolgozói számára 1. Esetmegbeszél csoport programja Vezeti: dr. Gyenge Eszter gyermekpszichiáter Részvev k: a Pécsi Gyermekotthonban dolgozó nevel k, pedagógiai és gyermekvédelmi képzettség szakemberek. (Igazgató-gyám, pszichológus, családgondozó, lakóegységvezet nevel , gyermekvédelmi asszisztens, gyermekfelügyel .) Gyakoriság: lakóegységenként, mint team háromhetente 2 óra id tartam, folyamatosan körforgó jelleggel minden héten egy-egy lakóegységnek van megbeszélése Módszer: mentálhigiénés – esetközpontú – konuzultáció (Caplan), amelynek során a gyermekotthonban nevelked gyermekek, serdül k fejl dése, viselkedése, viselkedési problémáik és az ezzel kapcsolatos nevelési feladatok, az alkalmazható módszerek állnak a megbeszélés fókuszában. Ugyanakkor a nevel k szakmai munkájának, nehézségeinek megbeszélésére is sor kerülhet. Célok: A gyermekotthonban nevelked gyermekek, fiatalok problémáinak, a velük kapcsolatos problémák többszempontú megközelítése, azok hátterének (élettörténet, eddigi neveltetés, a gyermek személyisége, a drogfogyasztás rizikótényez i) megismerése egy-egy „problémás” gyermek „esetének” elemzése, megbeszélése kapcsán. Ennek alapján várható a résztvev k 149

drogfogyasztás, szempontjából kockázati tényez kkel rendelkez gyermekek, fiatalok felismerésében, problémáik azonosításában, feldolgozásában, megoldásában és így a serdül kori drogfogyasztás megel zésében. Az esetmegbeszél csoport szocializálja a gyermekotthon munkatársait együttm ködésük javítására, a csoportban történ problémamegoldására. A résztvev k ismereteinek gyarapítása a serdül kori drogproblémák kialakulása és megel zése témán kívül a fejl déslélektan, kommunikáció, fejl dési pszichopatológia vonatkozásában is. Esetmegbeszélés fázisai: a probléma definiciója – a gyermek bemutatása a csoport értékeli a problémát a megoldásra tett kísérletek bemutatása alternatív megoldási módok, lehet ségek megbeszélése a probléma megoldásában résztvev k körének meghatározása, a vállalt (szükséges) felel sség, a teend k megosztása, kompetenciakérdések. a vezet összefoglalója, megállapodások, visszajelzések.

2. Legális és illegális kábítószerek kipróbálásának és használatának veszélyei Vezet je: Pécsi Drogambulancia

A szakmai szervezet bemutatása: A pécsi Drogambulancia munkatársa a pécsváradi drogrehabilitációs otthon dolgozója és terápiásai (igény szerint) és a pécsi Esztergár Családsegít és gyermekjóléti szolgálat szociális szakemberei a Gandhi Gimnázium iskolai szociális munkása és a Baranya Megyei Pártfogó Felügyelet mentálhigiénikusa. A szakemberek mindegyike rendelkezik a 40 órás egészségfejlesztési és életvezetési ismeretek és készségek akkreditált képzéssel és az arról szóló tanúsítvánnyal. Stábunk 4 tagja végz s hallgató az addiktológiai konzultáns képzésben, ill. további 2 munkatársunk februárban kezdi ugyanezt a képzést Budapesten. A team szakmai motivációja tapasztalatokon alapul, mely a együttm köd iskolákkal már meglév kapcsolatokban gyökerezik. A Drogambulancia munkatársai eddig is tartottak tanári képzéseket illetve folyamatos eseti rendszerességgel, tapasztalataikkal segítették az iskolák hétköznapjait, támogatták a drogprevenciós programok szervezését. A gyermekjóléti szolgálat munkatársai állandó kapcsolatban állnak az illetékességi területükön lév iskolák ifjúságvédelmi felel seivel így folyamatos szakmai segítséget, konzultációt biztosítanak. Az 1997.XXXI.tv a gyermekek védelmér l és gyámügyi igazgatásáról, mely módosításra került el írja a gyermekjóléti szolgálatoknak a drogprevenciós munka végzését az oktatást, nevelést végz intézményekben. A KEF-ekben történ munkavégzés is feladataként szerepel. A stáb tagjai közül többen jártasak személyiségfejleszt tréningek tartásában, amelyben módszertani segítséget Rudas János és dr. Bagdy Em ke könyveib l kapnak. Ebb l tanult játékokkal, szituációs gyakorlatokkal tesszük érzékelhet bbé, megfoghatóbbá a kábítószerrel való kapcsolatot vagy a rendszeres fogyasztáshoz vezet rizikófaktorokat. Valamennyien rendelkezünk fels fokú szociális végzettséggel, melynek megszerzéséhez alap volt a személyiségfejleszt és önismereti csoportokban való részvétel. Az elmúlt két éves drogprevenciós tevékenységünk során már tapasztalatokra tettünk szert a csoporttal való dolgozás terén, és az ebb l levont tanulságokat, ill. az el ekben, helyben szerzett tapasztalatokat beépítjük a most pályázandó másodfordulós programba.

150

A Nemzeti Drogstratégia szellemében egy komplex egészségfejlesztési és drogmegel zési programot dolgozott ki a drogambulancia, mely vállalja a pedagógusok és a diákok felkészítését, oktatását, készségeik fejlesztést és szinten tartását. Alapja ennek az el pályázati körben megtartott szakmai prevenciós munka, mely intézetünkben is lezajlott már. A második fordulóban az alapismeretek elsajátításán túl a közösségfejlesztésre helyezik a hangsúlyt mind a tanárok mind a diákok esetében, a kommunikáció javításával, az egymás közötti interakciók fejlesztésével, közösségi értékek megfogalmazásával. Céluk továbbá, hogy a tanárok a konkrét eseteken keresztül gyakorlati megoldásokra tegyenek szert Fontosnak tartják, hogy a nevel k tudjanak kommunikálni egymással és a vezetéssel. Azok a pedagógusok pedig, akik a diákokkal való lelki, segít i munkából nagymértékben kiveszik a részüket, akár felvállalt funkcióként is (gyermek és ifjúságvédelmi felel s; drogkoordinátor) dolgoznak velük, támogatásunkat élvezték az eltelt id szakban is, ezt kívánják folytatni és er síteni ebben a programban, melyben fontos az is, hogy megosszák a tapasztalataikat A pedagógusokra azért helyeznek nagy hangsúlyt, mert úgy gondolják, hogy els sorban a nevelési munkához team munkára van szükség, amelyben mindenkinek a véleménye és világlátása egyformán fontos. Másodlagos haszna a képzésnek az is, hogy ez értékmutató lehet a diákközösségek számára is. Mindemellet azonban az els fordulóban arról is tájékozódtak, arról, van-e egységes egységes szemlélet a tanári karon belül a felmerül problémák kezelésre, különös tekintettel a sérült, problémás gyerekekre. Szükségesnek tartják k is, hogy legyen egységes szemlélet, erre is nagy hangsúly fektet dik a programban, hiszen a biztonságos döntéshozatalban ez megtámogatná a nevel ket. A kommunikációfejlesztésben aláhúzott szerepe van a diákokkal való kommunikáció fejlesztésének, verbális és non-verbális szinten. Tanárképzés: Résztvev k: a Pécsi Gyermekotthonban dolgozó nevel k, pedagógiai és gyermekvédelmi képzettség szakemberek, gyermekfelügyel k, gyermekgondozók Gyakoriság: 3 el re megbeszélt alkalom, évente 1-szer, Id tartama: 8-13 óráig, 5-ször 45 perc/alkalom Összesen: 15-ször 45 perc Módszer: -Interaktív, dinamikus, kett s vezetés csoportok Konstruktív fegyelmezés Mediáció, facilitáció Konzultációs technikák Készségfejleszt és dramatikus elemek Feszültség- és ellenálláscsökkent eszközök (paradox man ver, “igen”-man ver, lényeghez kötés, anticipátoros tervezés, “újracimkézés”) Feed-back, ventilláltatás, tükrözés Életvezetési ismeretek és készségek program pedagógiai módszerei Célok: Formális és informális csatornák feltérképezése (tanári karon belüli légkör, saját bels er források feltérképezése) Közös és egységes gondolkodás kialakítása különös tekintettel a problémás gyerekekre (mit gondolnak a problémás gyerekekr l, milyen stratégiával dolgoznak velük, álláspontok közelítése) Kommunikációfejlesztés, konfliktuskezelés (egymással és a diákokkal) Kapcsolati rendszerek fejlesztése és mobilizálása Közösségi értékek megfogalmazása az egységes szemlélet jegyében a team-munka kialakításának érdekében A 2003. március 1. óta hatályos törvénymódosítás ismertetése. Esetmegbeszélés általunk hozott esetekb l (esetismertetés, elemzés, értelmezés) A nevel testület által felvetett konkrét problémás esetek megbeszélése, elemzése, értelmezése 151

Összefoglalás, a további kapcsolat megalapozása, visszajelzések. Személyes kapcsolatalakítás az esetlegesen új drogkoordinátorokkal.

3. A gyermekotthoni nevel k és gondozottak egymás közötti kapcsolat-min ségének javítása a nevel k szakmai személyiségének fejlesztésén keresztül Vezeti: Berta Zita szupervizor A szupervíziós tanulás célja a szakmai problémák és elakadások reflektív feldolgozásán keresztül a szakmai hatékonyság fejlesztése. A gyermekotthoni nevel k munkájában felmerül problémák nagyon igénybe veszik a dolgozók problémamegoldó-képességét. A nevelt gyerekek folyamatosan jelenlev gondjai er s pszichés megterhelést jelentenek. Ugyanakkor a gondozott gyerekek élethelyzetéb l adódó érzékenységük és a megfelel körülmények biztosítása miatt folyamatos magas szint munkát várnak el a nevel kt l. A pszichés megterhelés kezelésére és a problémamegoldó készség fejlesztésére alkalmaznánk a korábbi tapasztalatok reflektív feldolgozását. A feldolgozandó problémák lehetnek: a nevel munka szervezeti háttere, a nevel k szakmai identitása, sajátos szakmai problémák mint szakképesítés problémás gyerekek nevelése devianciák, drogok kezelése, normaszeg gyerekeknél a normák kialakítása, kommunikáció az agresszív gyerekekkel, együttm ködés a neveltekkel és a kollegákkal. Mint homo, mint heteroszexuális devianciák kezelése a gondozottaknál, mint gyermekotthonon belül, mint kívül. B ncselekményekbe sodródás megakadályozása mint elkövet , mint sértetti oldalról. Csoportlétszám: 7 f Csoportok száma: 2 Óraszám: 30 óra Tréning jelleggel Ütemterve: ülés: 2x1,5 óra - szerz déskötés 2-9.ülés: 14x1,5 óra – team szupervízió, szupervíziós módszerek alkalmazása, reflexió 10-11.ülés: 2x1,5 óra - írásos reflexió visszacsatolás értékelése 12.ülés: 2x1,5 óra – zárás, értékelés 4. Azonnali teend k, sürg sségi ellátás esetén krízishelyzetben: Amennyiben a csoportban dolgozó, ügyeletes nevel , gyerekfelügyel azt érzékeli, hogy a gondozott er teljes alkoholos, drogos állapotban van (intoxikált), vagy nagyobb mennyiség gyógyszert fogyasztott (nyugtató, altató), akkor ment t hív, azonnal kéri a ment sök ügyeletesét, hogy orvost is küldjön a ment autóval. Orvos kérése minden esetben kötelez . Kiskorúak esetében az ügyeletes háziorvos nem jön ki házhoz közegészségügyi ellátási problémák miatt, ezért kell minden esetben kérni a ment söket, hogy orvost is hozzanak magukkal. A ment sökkel jöv orvos eldönti, hogy szükséges-e a gondozott kórházba szállítása. Amennyiben a pszichoaktív szerek hatására a gondozott agresszív is, úgy a rend rség segítségét is kell kérni, mert er szakot csak k alkalmazhatnak. Az eset után az ügyet a lakóegységben dolgozó team beszélje meg a Gyenge Eszter gyermekpszichiáter által vezetett esetmegbeszél n.

A drogstratégiát a nevel testület megtárgyalta, módosításokkal kiegészítette és elfogadta 2005. június 2-én.

152

20.4 Szakmai Protokoll Gyermekotthonban vagy lakásotthonban dolgozó Pszichológusok számára A Gyermekotthonban/Lakásotthonban dolgozó pszichológusok célcsoportjai I. II. III. IV.

A pszichológus mint a gondozott gyermekek/fiatalok segít je A pszichológus mint a nevel k/gyermekfelügyel k támogatója A pszichológus mint az intézményi szervezet hatékonyságát növel tényez A pszichológus mint a pszichológusi szakma képvisel je a gyermekvédelmi rendszerben

Gyermekvédelmi rendszer

IV. III.

Gyermekotthonban/Lakásotthonban dolgozó PSZICHOLÓGUS

Intézmény mint szervezet/rendszer

II.

I.

Gondozott gyermekek/fiatalok

I.

Nevel k, gyermekfelügyel k

A pszichológus mint a gondozott gyermekek/fiatalok segít je

A gyermekek/fiatalok pszichológiai ellátását meghatározó körülmények: A gondozott gyermekek/fiatalok jellemz i 1. Életkorilag heterogén csoport 2. Nemileg (általában) heterogén csoport 3. Etnikai hovatartozás tekintetében heterogén csoport 153

4. Mentális és pszichés állapot tekintetében heterogén csoport (Nagy arányban fordulnak el a pszichológusi kompetenciákat meghaladó súlyosságú problémákkal küszköd gyermekek/fiatalok is) 5. A vérszerinti család hatása lehet er s, direkt (ha van kapcsolattartás), vagy közvetett (ha nincs kapcsolattartás) 6. Általános és specifikus motiváció-hiány a pszichológussal való együttm ködésre, rossz tapasztalatok, negatív érzés, ellenállás a helyzettel kapcsolatban

I.1. A pszichológus szakmai célkit zései: A. A gyermekek/fiatalok személyiségfejl désének el segítése, a társadalomba való zökken mentesebb beilleszkedésük segítése (lsd. 1.táblázat) B. A gyermek/fiatal vérszerinti szüleivel (hozzátartozóival) való kapcsolatának er sítése C. Befogadó/elfogadó közösség kialakítása

1. táblázat A személyiségfejl dés el segítésének területei 1. Önismeret elmélyítése 2. Traumatikus élmények feldolgozása 3. Adaptív konfliktuskezelés 4. Éner , önértékelés növelése 5. Önszabályozó funkciók er sítése 6. Szublimációs készség kialakítása 7. Kommunikációs készségek fejlesztése 8. Empátia, tolerancia, szolidaritás készségének fejlesztése 9. Köt dési készség fejlesztése 10. Autonóm személyiség kialakítása 11. Reális pályaválasztás el segítése

I.2. A pszichológus kapcsolódó tevékenységi körei i. ii. iii. iv.

v.

vi. vii.

Elérhet ség biztosítása, raport teremtés Diagnosztika (igény szerint) Megfelel intervenciós tevékenységszükségességének megállapítása, és megtervezése Egyéni foglalkozások (2. táblázat) - feltáró, segít , terápiás jelleg beszélgetés - terápiás jelleg játék, rajz, mese - tanácsadás Csoportos foglalkozások - kötetlen együttlét a gyermekekkel/fiatalokkal, részvétel a csoportok életében - tematikus/kreatív csoportfoglalkozások - viselkedés terápia - szocioterápiák, m vészetterápiák Szül konzultáció, szül -gyermek mediáció Esetmegbeszél teameken való részvétel, illetve azok vezetése 154

2. táblázat A terápiás jelleg foglalkozások lehetséges formái 1. Szupportív terápia (támogatás, ’töltés’) 2. Krízis-intervenció 3. Gyászmunka el segítése 4. Szociális készségek fejlesztése 5. Indulati kontroll-fejlesztés 6. Agresszió-kezelés fejlesztése 7. Önismeret, személyes narratívák kialakítása 8. Éner sítés 9. Enyhe hangulatzavar kezelése, szorongáscsökkentés 10. Viselkedés terápia 11. Szocioterápiák, m vészetterápiák A tanácsadás jelleg egyéni foglalkozások lehetséges formái 1. Pályaorientáció 2. Konfliktuskezelés 3. Életvezetési tanácsadás A kompetenciahatárt meghaladó (nem végezhet ) tevékenységek 1. Analitikus hosszúterápia 2. Személyiségzavarok kezelése 3. Közepes/súlyos szorongásos zavarok kezelése 4. Közepes/súlyos hangulatzavarok kezelése 5. Gondolkodási zavarok kezelése 6. Közepes/súlyos viselkedészavarok (evés, szexuális, antiszociális, stb.) kezelése 7. Addikció kezelése

I.3. A pszichológusi tevékenységek várható kimenetei a munkafeltételek függvényében 1.

a raportkészség, bizalmi kapcsolat kiépül Ç HA a pedagógus-szerepbe lépés kivédhet

2. A pszichológiai segítségnyújtás elfogadása, használatának megismerése Ç HA a (nevel i) közösség nyíltan támogatja a kapcsolatot 3. Aktuális közérzet javulása, feszültség oldódása ÇHa van objektív lehet ség intim tér kialakítására/indulatok feszültségoldó kiélésére 4. Siker/pozitív élmények számának növekedése 5. Terápiás hatás: önismeret, pozitív énkép, önelfogadás, jöv kép, éner , érzelmi intelligencia... Ç HA van saját használatú terápiás helyiség Ç HA vannak specifikus terápiás munkaeszközök 155

Ç HA a gyermek/fiatal döntési lehet ségét elismerik a terápiás kapcsolat elkezdése/folytatása tekintetében Ç HA a pedagógus-szerepbe lépés kivédhet A terápiás hatás tartósabb, általánosabb Ç HA van lehet ség team-munkára (esetmegbeszél csoporton a nevel i környezet összehangolására a terápiás munkával, célokkal) A terápiás hatás mélyebb Ç HA a pszichológus rendelkezik pszichoterápiás ismeretekkel Ç HA a pszichológusnak lehet sége van klinikai jelleg szupervízióra Ç HA „kvázi terápiás” közösség alakul ki, a gyermekek/fiatalok is egy közösség tagjainak érzik magukat, a közösségre jellemz megtartó er k ködésbe lépnek

6. A csoportdinamikai folyamatok ismeretében hatékonyabb egyéni segítségnyújtás

7. Közösségépítés Ç HA csoportfoglalkozások színtere, eszközei, keretei biztosítottak Ç HA van lehet ség team-munkára (a nevel i közösség mintaadó) Ç HA a pszichológus rendelkezik csoportvezetési gyakorlattal ill. páros vezetést igényl csoportfoglalkozás esetén HA két pszichológus biztosított 8. Társas készségek fejl dése: kommunikáció, kooperációs készség, viselkedéskultúra... Ç HA csoportfoglalkozások színtere, eszközei, keretei biztosítottak 9. A szül vel/más köt dési személlyel való aktuális kapcsolati nehézségek kezelése a kapcsolattartás ill. a hazagondozás érdekében Ç HA a szül együttm köd ill. van körülötte szociális háló

I.4. A pszichológus kiemelten fontos tevékenységi köre: az intézménybe érkez

gyermek/fiatal beilleszkedésének segítése Szakmai célkit zések:

156

o a beilleszkedés segítése, empatikus hozzáállás kialakítása a közösségben, az érkez gyermek/fiatal személyes integritásának védelme (a bekerülés okozta sokk csökkentése). Kapcsolódó tevékenységi körök: o Az érkez gyermekkel/fiatallal raport kialakítása, érzelmi támogatás, krízisintervenció o Nevel i konzultáció: szakvélemények/diagnózis értelmezése, beilleszkedést segít tevékenységek tervezése, várható nehézségekre való felkészülés Várható kimenetek: o Beilleszkedési nehézségek csökkenése o Magányosságérzés oldódik o A gyermek személyiségének megfelel közösségi szerep megtalálása (agresszív pozícióharc kivédése), beilleszkedési nehézségek megel zése Ç HA gyermek/fiatal érkezésér l el zetes tájékoztatás, megfelel információk addigi fejl déstörténetér l Ç HA van lehet ség team-munkára

II.

A pszichológus mint a nevel k/gyermekfelügyel k támogatója

II.1. A pszichológus szakmai célkit zései: A. B. C. D. E.

II.2.

A nevel k/gyermekfelügyel k szakmai személyiségének támogatása, szakmai tudatosságának er sítése A nevelési elvek összehangolása, nevelési eszközök egységesítése Terápiás jelleg légkör kialakítása Bels , személyes szakmai kapcsolatok er sítése, kollégák közötti konfliktusok megel zése, kezelése A nevel k/gyermekfelügyel k mentálhigiéjének meg rzése, támogatása, kiégésprevenció

A pszichológus kapcsolódó tevékenységi körei A. A nevel k/gyermekfelügyel k szakmai személyiségének támogatása, szakmai tudatosságának er sítése

i. ii.

Egyéni konzultáció a nevel kkel/gyermekfelügyel kkel (esetmegbeszélés, információ- és ismeretátadás) Nevel i klub tartása (igény esetén szakmai ismeretek átadása) B. A nevelési elvek összehangolása, nevelési eszközök egységesítése

iii.

Csoportos konzultáció a nevel kkel/gyermekfelügyel kkel (esetmegbeszélés, információ- és ismeretátadás, problémafókuszú megbeszélés) C. Terápiás jelleg légkör kialakítása D. Bels , személyes szakmai kapcsolatok er sítése, kollégák közötti konfliktusok megel zése, kezelése

157

iv.

Team vezetése (lsd. 3. táblázat)

v.

Mediációs jelleg segítségnyújtás kollégák közötti konfliktus esetén VAGY küls szupervízió szervezése E.

vi.

A nevel k/gyermekfelügyel k mentálhigiéjének meg rzése, támogatása, kiégésprevenció

Hozzáférhet ség személyes problémával való megkeresés esetén, megfelel szakemberhez irányítás (a probléma felvállalása – módja, mélysége – a pszichológus autonóm szakmai döntése)

3. táblázat Pszichológus(ok) által vezetett nevel i team (intézményvezet nem vesz részt) lehetséges formái 1. Ventiláció 2. Esetmegbeszélés 3. Szupervíziós jelleg segítségnyújtás 4. Konfliktuskezelési készség fejlesztése 5. Team-építés 6. Témacentrikus csoportfoglalkozás HA a team-munka feltételei biztosítottak (munkaid nek számít, kötelez , ajánlott a heti, de minimum havi rendszeresség)

II.3. A pszichológusi tevékenységek várható kimenetei a munkafeltételek függvényében 1. A nevel /gyermekfelügyel jobban megérti a gyermek/fiatal ’m ködését’, reakcióit 2. A nevel /gyermekfelügyel szakmai személyisége er södik, reflektív képessége fejl dik, kompetenciája n a speciális pedagógiai helyzetek kezelésében . 3. Információs rések csökkennek, koherensebb nevelési környezet alakul ki Ç HA a team-munka feltételei biztosítottak (munkaid nek számít, kötelez , minimum havi rendszeresség) 4. Pszichológus(ok) által vezetett nevel i team (intézményvezet nem vesz részt) ködése esetén várható kimenetek: a. Az együttm ködési készség n a csoporton belül b. Nyílt kommunikáció a csoportban c. „Kvázi terápiás” közösség alakul ki, a gyermekek/fiatalok is egy közösség tagjainak érzik magukat, a közösségre jellemz megtartó er k m ködésbe lépnek d. a nevel k/gyermekfelügyel k motivációja, elégedettsége – fluktuáció csökken, kiégés megel zése e. Javul a konfliktuskezelési készség f. Csökken az el ítéletes viselkedés, a negatív sztereotípiák visszaszorulnak 5. Konfliktus esetén is összetartó, összedolgozó kollégák 6. Nyílt kommunikáció a konfliktus résztvev i között Ç HA küls szupervízió elérhet , anyagilag támogatott 158

7. A személyes problémák hatóköre csökken ill. hatékony megel zése a pszichoszomatikus tünetek kialakulásának és a kiégésnek

III. A pszichológus mint az intézményi szervezet hatékonyságát növel tényez III.1. A pszichológus szakmai célkit zései A. B.

C. D.

A szervezeti m ködés er sítése, a szervezeten belüli kommunikáció el segítése Szemléletformálás: a szemléletmód egységesítése a szakmai elvek mentén, a gyermeki jogok és a pszichológiai szempontok maximális érvényesítésével Munkaer gazdálkodás és er forrás-menedzsment: a szerepelvárások tisztázása, a szerepidentitás er sítése Terápiás jelleg közösség létrehozása, a traumatizáló hatások tudatosítása és csökkentése

III.2. A pszichológus kapcsolódó tevékenységi körei i. ii. iii. iv. v. vi. vii.

Közrem ködés a munkatársak kiválasztásában, javaslattétel Vezet i konzultáció Részvétel az intézményi szint döntések el készítésében, az intézmény arculatának, ’nevelési ars poetica’-jának, az intézményhez tartozás identitásának kialakításában, Team vezetése (team-építés, kommunikációs tréning...) Pszichoedukáció (aktuális/lehetséges problémák felvetése, elemzése, megoldásmódok kidolgozása) ködés monitorozása, fejlesztési lehet ségekre javaslattétel Kutatások szervezése, bonyolítása, publikációk készítése

III.3. A pszichológusi tevékenységek várható kimenetei a munkafeltételek függvényében 1.Magasabb szint együttm ködés/kapcsolattartás, jobb információ-áramlás 2.Kompetencia-határok egyértelm bbé válása 3.Egyértelm alapelvek megfogalmazása és betartása 4.A környezet átláthatósága n a gyermekek/fiatalok számára, n a biztonságérzetük 5.Er södik a gyermekek/fiatalok köt dése az intézményhez, ezáltal n a motivációjuk az intézmény által felállított szabályok betartására 6.Mentálhigiénés védelem kultúrájának er södése 7.Terápiás jelleg szemlélet- és m ködésmód kialakulása/meger södése 8.Szervezeti szinten n a dolgozók elégedettsége, csökken a kiégés és a fluktuáció Ç HA az intézményvezet /igazgató a pszichológust mint szervezetpszichológust elismeri ÉS a direkt hatás gyakorlásához szükséges feltételeket biztosítja (lsd. 4. táblázat) A szervezetre/rendszerre való direkt hatás gyakorlásához szükséges feltételek A szervezeti felépítés tekintetében... 1. A pszichológus közvetlenül az igazgató/intézményvezet alá tartozik (több pszichológus 159

esetén önálló szakmai egységként integrálódik a szervezetbe, pszichológus végzettség vezet vel) 2. Elegend id biztosítása ahhoz, hogy a pszichológus a rendszer adminisztratív és gyakorlati ködési elvét is megismerje, annak szerves része legyen 3. Fórum teremtése arra, hogy mindenki beszámolhasson munkájáról, meger sítést kaphasson annak fontosságáról, speciális jelent ségér l Az infrastruktúra és eszközellátottság tekintetében... 4. ’Bázis’ hely biztosítása (önálló, zárható munkahelyiség) 5. Önállóan használt számítógép, Internet-hozzáféréssel, t zfallal 6. Flotta mobiltelefon 7. Önálló költség-igény jogosultság munkaeszközökre és irodaszerekre A munkaszervezés (munkaid , adminisztráció, beszámoltatás) tekintetében... 8. lsd. Munkaköri Leírás-javaslat ill. Szakmai Protokoll vonatkozó részei A társszakmák képvisel ivel való együttm ködés tekintetében... 9. Szakmai kapcsolattartás lehet sége biztosított (fejleszt pedagógus, gyógypedagógus, pszichiáter, gyermekorvos, családgondozó...) A pszichológus képzettsége tekintetében... 10. A pszichológus rendelkezik a megfelel képzettséggel 11. A pszichológus rendelkezik kell szakmai tapasztalattal 12. Szupervízió elérhet , anyagilag támogatott

IV. A pszichológus mint a pszichológusi szakma képvisel je a gyermekvédelmi rendszerben

IV.1. A pszichológus szakmai célkit zései: A.

B. C.

A gyermekek/fiatalok érdekeinek képviselete a gyermekvédelmi rendszerben: a gyermekek/fiatalok gondozását érint rendszer-szint döntések megalapozottságának el segítése A szakmai tudatosság, igényesség, fejl dés biztosítása A saját mentálhigiéné karbantartása

IV.2. A pszichológus kapcsolódó tevékenységi körei A. A gyermekek/fiatalok érdekeinek képviselete a gyermekvédelmi rendszerben: a gyermekek/fiatalok gondozását érint rendszer-szint döntések megalapozottságának el segítése

i. ii. iii.

Pszichológiai vélemény készítése (lsd. 5. táblázat) Kapcsolattartás, konzultáció küls szakellátó szervekkel (terápiás intézményekkel ill. gyámügyi szervekkel) Féléves munkaterv ill. beszámoló készítése

160

B. A szakmai tudatosság, igényesség, fejl dés biztosítása

iv. v. vi. vii. viii. ix.

A Pszichológus Szakmai Etikai Kódexnek megfelel szakmai tevékenység Folyamatos önképzés (konferencián, m helyen, tréningen, formális képzésen való részvétel), önismeret fejlesztése Szupervízión történ részvétel Aktív szakmai kapcsolatépítés Publikációk, el adások Kutatásban való részvétel C. A saját mentálhigiéné karbantartása

x.

Kiégés elleni tudatos védekez technikák alkalmazása

5. táblázat Pszichológiai vélemények lehetséges formái 1. Éves felülvizsgálathoz ill. fejlesztési tervhez kapcsolódó pszichológiai jellemzés 2. Célirányos vélemény a gyermeket érint kérdésekben (pl. gondozási hely megváltoztatása, kapcsolattartás, beiskolázás...)

IV.3. A pszichológusi tevékenységek várható kimenetei a munkafeltételek függvényében 1. Jobb esetcentrikus információ-áramlás a gyermekvédelmi intézmények között 2. Tervszer , pszichológiailag megalapozott döntések Ç HA rendelkezésre állnak a szükséges explorációs körülmények (együttm ködés/kommunikáció a témában érintett résztvev kkel) ill. diagnosztikai eszközök 3. Pszichológusi munkatevékenységek átláthatósága javul, jobb kihasználtság Ç HA a pszichológus adminisztrációs kötelezettségei egységesítettek (a törvényi el írások mentén) Ç HA a pszichológusnak csak az igazgató/intézményvezet felé van beszámolási kötelezettsége Ç HA tartalmi vonatkozásokban csak a Pszichológus Etikai Kódex iránymutató, különös tekintettel a titoktartási kötelezettségre Ç HA a gyermekvédelmi szakemberek/intézmények között van együttm ködés, ha igénylik a pszichológus közrem ködését

4. Szakmai tudatosság, igényesség 5. Szakmai rálátás meg rzése 6. Minta-adó, nyugodt, kiegyensúlyozott viselkedés a munkahelyen 7. Jó munka-kapcsolat a kollégákkal 8. Elégedettség (kiégés megel zése) Ç HA biztosított a szakmai autonómia, a kompetencia-határok tiszták (lsd. 6. táblázat) 161

9. Megfelel képesítés/készségek megszerzése ill. fejl dése 10. Szakmai identitás fejl dése 11. Kiégés megel zése Ç HA megfelel szakmai tapasztalat megszerzésére lehet ség biztosított (lsd. 7. táblázat) 6. táblázat A szakmai autonómia, tiszta kompetencia-határok feltételei 1. Terápiás kapcsolatot gátló szerepek/tevékenységek ki vannak iktatva 2. Saját használatú terápiás helyiség biztosított 3. Szakmai eszközök rendelkezésre állnak 4. Szervezeti elhelyezkedésben a pszichológus közvetlenül az igazgató alá tartozik

7. táblázat Megfelel szakmai tapasztalat megszerzéséhez szükséges feltételek 1. Szakképzettség (önismeret is!) 2. Szupervízióra van lehet ség ill. támogatott 3. Továbbképzésekre van lehet ség ill. támogatott 4. Küls kapcsolatok más (terápiás) intézményekkel

162