Szakmai program. Különleges gyermekotthon ~Napsugár Gyermekotthon~

Szakmai program Különleges gyermekotthon ~Napsugár G yermekotthon ~

Elkészítéséről gondoskodott: Kiss-Rigó László Megyés püspök

Tartalomjegyzék Bevezető 1. A gyermekotthonra vonatkozó strukturális szabályok 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2.

Székhelye, telephelye, jellemzői Célok Feladatok Különleges feladatok Építészeti normák, felszerelés, berendezés A működéshez szükséges engedélyek Személyi feltételek

Szakmai feladatok 2.1. Egyéni elhelyezési tervek 2.2. Felvétel az otthonba 2.3. Egyéni gondozási- nevelési tervek

3.

A gondozás elemei 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

4.

Esetkezelő szolgáltatások Nevelési szolgáltatások Egészségügyi szolgáltatások Ékeztetési szolgáltatások

Napi életgyakorlat 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9.

Napirend Ruhákkal való ellátás Személyi higiénia Környezet tisztasága Vagyonkezelés Érdekvédelem Jutalmazás, büntetés A családokkal való kapcsolattartás A gyermekotthon kapcsolatrendszere

5.

Elbocsátás az otthonból

6.

A minőségbiztosítás elemei

7.

Szakmaetika

8.

Dokumentáció 8.1 „Gyermekeink Védelmében” nyilvántartási rendszer 2

Bevezető Jelen Szakmai program a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai programhálójának részét képezi. Ezen programháló egységességét biztosítja a módszerspecifikus szemléletmód, melynek fókuszában a családból kiemelt gyermek, a vele való foglalkozás támogató-segítő-gyógyító attitűdjének implementációja és a rendszerszemléletű gondolkodás (a gyermekvédelem egységes rendszerként való kezelése) áll, valamint az, hogy a dokumentum team-munkában, az egyes szakellátási területeken tevékenykedő munkatársak részvételével került megalkotásra. Az Egységes szakmai programháló alapján kerültek kidolgozásra a Profilizált szakmai programok, amelynek során az egyes gyermekotthonok, lakásotthonok meglévő illetve predesztinálható, külső és belső erőforrásaik alapján saját arculatra formálták, konkrét tartalommal töltötték meg az alapdokumentumban leírt elveket, tevékenyégi protokollokat. Az Egységes szakmai programháló felépítése: - Befogadó otthon, befogadás szakmai programja - Nevelőszülői hálózat szakmai programja - Gyermek- és lakásotthonok egységes szakmai programhálója - Profilizált szakmai programok: 

1. sz. Gyermekotthon - Lakásotthonok (Szegvár, Csanádpalota, Csanádpalota)



2. sz. Gyermekotthon - Lakásotthon (Hódmezővásárhely)



2. sz. Gyermekotthon – Lány speciális gyermekotthon (Hódmezővásárhely)



Dr. Foltán József Lakásotthon (Szeged-Tápé)



Fiú Speciális Gyermekotthon (Szeged)



Faragó Béla Gyermekotthon I.– Lakásotthon (Kecskemét-Katonatelep)



Faragó Béla

Gyermekotthon I.–

Lány speciális gyermekotthon (Kecskemét-

Katonatelep) 

Faragó Béla Gyermekotthon I.– Különleges és utógondozó gyermekotthon (Kecskemét)



Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon – Lakásotthon (Kecskemét-Hetényegyháza)



Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon – Utógondozói otthon (Kecskemét-Hetényegyháza)



Bácsalmási Gyermekotthon (Bácsalmás)



Kunfehértói Gyermekotthon (Kunfehértó)



Haynald Gyermekotthon – Lakásotthonok (Hajós)



Haynald Gyermekotthon – Fiú speciális gyermekotthon (Hajós)



Napsugár Gyermekotthon – Különleges gyermekotthon (Kecskemét)

- Utógondozói csoport szakmai programja - Minőségbiztosítási csoport szakmai programja. A

Szent

Ágota

Gyermekvédelmi

Szolgáltató

Egységes

szakmai

programhálójának

kidolgozásakor fontos szempont volt a jogszabályi harmonizáció, így annak megfelelően minden szakellátási terület szakmai programja az alábbi egységeket tartalmazza: - a szolgáltató neve, címe - a szolgáltatás célja, feladata, alapelvei (szenzitív pedagogikoterápiás rendszer alapján) - a célcsoport sajtosságainak bemutatása - a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja - a feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja - a szolgáltatást nyújtók feladatai (szakmaetika), folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása - érdek- és jogvédelem (mind a gyermekek, fiatalok, mind a munkatársak tekintetében)

3

A szolgáltató neve, székhelye, telephelye

1. A GYERMEKOTTHONRA VONATKOZÓ STRUKTURÁLIS SZABÁLYOK Fenntartó

Szeged-Csanádi Egyházmegye, Székhelye: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Képviseli: Kiss-Rigó László Megyés püspök

Helyettes fenntartói képviselet:

Kothencz János Szeged-Csanádi Egyházmegye Gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgató

Működtető:

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Székhelye: 6726 Szeged Bal fasor 6. Képviseli: Kothencz János igazgató

Felügyeletet ellátó:

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal

Címe (telephely)

6000 Kecskemét, Lórántffy Zs. u. 1.

Férőhely:

18 fő

Formája:

Különleges ellátást nyújtó gyermekotthon

Ellátási terület:

Magyarország közigazgatási területe

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Napsugár Gyermekotthona - Teljes körű ellátást biztosít a kora miatt sajátos szükséglettel bíró 3 év alatti gyerekek számára. - A tartósan beteg illetve fogyatékos gondozott gyermek számára - 10 éves korig - a gyermek állapotához illetve korához igazodó különleges ellátást biztosít. Vállalja, az 5 éven aluli fogyatékos és részterületen fejlődési elmaradást mutató gyermekek korai fejlesztését, gondozását. Vállalja, az 5. életévét betöltött súlyos és halmozottan fogyatékos SNI gyermekek fejlesztő nevelését - oktatását, a képzési kötelezett gyermekek gondozását és fejlesztő felkészítését. 4

A szolgáltató neve, székhelye, telephelye

A Napsugár Gyermekotthon a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csecsemőotthonának jogutódja. Az új intézményt a régi otthon udvarán álló Családok Átmeneti

Otthonának

átépítésével,

a

törvényi

előírásoknak megfelelően alakították át. Így vált lehetövé három gyermekcsoport életterének kialakítása. Az otthon Kecskemét belvárosához közel, családi házas kőrnyezetben helyezkedik el. Az épületet szépen parkosított udvar veszi körül. A gyermekek kulturált és biztonságos szabadidős tevékenységét szolgálja az Uniós minősítéssel rendelkező játszótér. A beteg gyermekek számára kialakított fedett

terasz, pihenők, fektetők az ő

kényelmüket biztosítják. A gyermekotthon lakásotthonos kialakítása azt a célt szolgálta, hogy a gyermekek életkorának, élethelyzetének, fejlődési szükségleteinek megfelelő, családszerű ellátást nyújtson, amely lehetőséget ad a speciális szükségletek kielégítésére, a lemaradások pótlására, az érzelmi biztonságra és állandóságra. A gyermekek jogainak és tényleges szükségleteinek megfelelő ellátás biztosítása során, nagy hangsúlyt fektetünk - a szülő nélkül élő gyermek számára- a gyermeki tiszteleten, bizalmon alapuló, segítő-támogató és fejlesztő bánásmódra, továbbá a tartósan beteg gyerekek, betegségükből adódó személyre szóló, speciális ellátására. A különleges gyermekotthoni rendszer átalakításával a nevelés, gondozás – ápolás színvonala ma már mérhető. A dolgozók felkészültsége és elhivatottsága,

visszatükröződik a napi szakmai munka

minőségében. 1.1 Jellemzői A gyermekotthon lakásotthonos kialakítása elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek életkorának, élethelyzetének, fejlődési szükségleteinek megfelelő, minél inkább családszerű ellátást biztosítson, amely lehetőséget ad a speciális szükségletek kielégítésére a lemaradások pótlására, az érzelmi biztonság, állandóság megtapasztalására. A nagy intézmény kiváltásával, a gyermekotthoni rendszer átalakításával a nevelés, gondozás színvonala folyamatosan válik mérhetővé.

5

Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja – A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja

A centralizált konyhai, mosodai rendszer megszüntetésével a gyermekeknek alkalma van megismerni a családias jellegű életvitelt. A három gyermekcsoport elhelyezését biztosító lakóegységek - családi házas környezetben helyezkednek el. A „nagy intézmény” udvarán kerültek kialakításra. -

egy csoportban 0-3 éves korú, kora miatt sajátos szükséglettel bíró gyermekek elhelyezése,

-

egy csoportban 3-10 év közötti tartósan beteg és fogyatékos gyermekek elhelyezése,

-

egy csoportban 0-10 éves korú tartósan beteg illetve fogyatékos gyermekek elhelyezése biztosított.

A gyermekek jogainak és tényleges szükségleteinek megfelelő ellátás biztosítása során nagy hangsúlyt fektetünk - a szülő nélkül élő gyermek számára - a gyermeki tiszteleten, bizalmon alapuló, gyermeket megismerni, megérteni szándékozó, a benne lévő értékekre építő, azokat támogató és fejlesztő bánásmódra, továbbá a tartósan beteg gyerekek, betegségükből adódó személyre szóló, különleges ellátására. Ezt a nézetet követjük munkánk során. 1.2. Célok A gyermekotthoni elhelyezés célja:  A gondozott gyermekek testileg, érzelmileg, erkölcsileg koruknak és képességeiknek megfelelően fejlődjenek.  Személyiségük a lehető legjobb módon kibontakozzék.  Képessé váljanak a vér szerinti, nevelő, örökbefogadó családba való beilleszkedésre, illetve állapotuknak megfelelően a legoptimálisabb életvitelre.  A gondozott gyermekek számára otthont, teljes körű ellátást biztosítunk (ami kiterjed az élelem, a tisztasági szerek, a ruházat, a játék, szabadidős eszközök, zsebpénz szolgáltatásra).  Az egyéni elhelyezési tervben foglaltak megvalósítása érdekében, az egyéni gondozási – nevelési tervben foglaltak gyermekotthonra vonatkozó feladatainak teljesítése.  Támogatjuk a családi, rokoni kapcsolatokat; lehetőleg a vér szerinti családban való visszahelyezést 6


Különös tekintettel, hogy a gondozottak hozzájussanak:  az egészségügyi ellátáshoz,  személyiség korrekcióhoz,  gyógypedagógiai ellátáshoz,  fejlesztő nevelés – oktatáshoz,  szabadidő tartalmas eltöltéséhez.

1.3. Feladatok  A gyermekotthon célja elérése érdekében esetkezelő, gondozói, nevelési, egészségügyi, étkeztetési szolgáltatásokat nyújt és alakítja ki napi életgyakorlatát.  Széleskörű kapcsolatrendszert épít ki, és együttműködik a gyermekjóléti szolgálatokkal, a gyermekvédelmi társintézményekkel, oktatási, egészségügyi, szociális intézményekkel, támogatókkal.  Az ellátás színvonalának emelése, adott esetben megtartása érdekében együttműködik az állami, nem állami, forprofit, nonprofit, egyházi segítő szolgáltatásokkal. 1.4. Különleges feladatok A gyámhivatali beutalások oka, gyakran a gyermek tartós betegsége. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők gyermeküktől ebben a nehéz élethelyzetben sem szakadjanak el. Kiemelten kezeljük, a szülő - gyermek kapcsolatok alakulását. Ha lehetőség van a hazagondozásra, megengedjük a szülőknek, hogy a tényleges gondozási feladatokban részt vállaljanak. Ezzel, lehetőséget biztosítunk a szülő-gyermek kapcsolat erősítésére. 1.5. Építészeti normák, felszerelés, berendezés A gyermekotthon elhelyezése, az épület és berendezés normái a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet és mellékleteinek megfelelően kerültek kialakításra. A Napsugár Gyermekotthonban a gyermekek ellátása három lakóegységben történik. A gyermekek életterének kialakítása a törvény előírásainak megfelelő. 7


- egy lakóegységben 3 év alatti, - egy lakóegységben 3-10 év közötti tartósan beteg illetve fogyatékos, - egy lakóegységben 0-10 éves korú tartósan beteg illetve fogyatékos gyermekeket helyeztünk el. A lakóegységekben 6-6-6, összesen 18 gyermek ellátását tudjuk biztosítani. 3 éven aluli gyermekek elhelyezéséhez biztosított: - egy csoportszoba, ami alvásra, játszásra és étkezésre szolgál, - a csoportszobával egybenyíló fürdőszoba, - terasz – amely a szobából nyílik, - játszásra alkalmas kertterület A három éven felüli, tartósan beteg illetve fogyatékos gyermekek elhelyezéséhez, önálló lakóterület biztosított, amely áll: - hálószobából - közös nappali szobából - konyha/étkező - fürdőszobából és - nemenkénti wc helyiségekből A 0-10 éves korú tartósan beteg illetve fogyatékos gyermekeket ellátó csoportban, az építészeti normák megegyeznek a 3-10 éves korú tartósan beteg fogyatékos gyermekeket ellátó csoportéval. A berendezések, felszerelések a gyermekek fejlettségének, életkorának megfelelőek. A 3. év alatti gondozottak gyermekszobájában a különböző funkcióknak meg van a maguk helye; fürdőszobarész, étkező sarok, játszóterület. A csoporton belül ezek a területek különállóak. A játékok, bútorok, tárgyak a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjüknek megfelelőek. Minden csoportszobához közvetlen terasz csatlakozik, ez a közvetlen felügyeletet szolgálja. A teraszon az alváshoz ágyak, a pihenéshez hempergők, gyermek - kocsik állnak rendelkezésre, amelyeket napellenző véd. 8


A gyerekek egészségi állapotának, egyéni szükségleteiknek megfelelően kényelmi eszközöket, fektetőket, leszívó készülékeket, párásító eszközöket és gyógy lámpákat beszereztünk. A lakószobák világosak, színes falakkal a gyerekek korának megfelelő egyszerű, praktikus berendezési tárgyakkal felszereltek. Lehetőség van a gyermekek személyes tárgyainak elhelyezésére is. Minden szobában beszerelésre került a levegő fertőtlenítésére szolgáló Germicid lámpa. Kialakításra került – egyéni felajánlásból - só terápiás szoba, amelynek hatása allergiában , asztmában és a gyerekek ellenálló képességének javításában hatékony. A fejlesztő szobában beszerelésre került hydroterápiás medence, amely, alkalmas a mozgásukban akadályozott, súlyosan sérült gyermekek számára a vízmasszírozó, gyógyító hatásának kielégítésére. A gyermekotthonban kialakításra került:  Látogatók fogadására alkalmas helység  Terápiás célú foglalkozásokhoz (gyógypedagógiai, pszichológiai) fejlesztő szoba  Nevelő, gondozó, gyermekfelügyelő munkatársak számára a csoport lakóteréhez közvetlenül kapcsolódó önálló pihenő helység. 1.6. A működéshez szükséges engedély A 259/2002 (XII.18.) Korm. rendelet szerint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működése engedélyhez kötött. A Napsugár Gyermekotthon, 2007. június 27-től, határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik.

9


1.7. Személyi feltételek A személyi feltételek megteremtése során fontosnak tartjuk, hogy a gyermekotthon dolgozói a munkát, szakmai, erkölcsi indíttatásból vállalják. Minden új dolgozó részesül – felvétel előtt – elbeszélgetésben, ahol alkalma nyílik a gyermekotthonban folyó munkáról tájékozódni, az otthon vezetőjének pedig a jövendő dolgozó szakmai és emberi tulajdonságairól képet alkotni. A tapasztalt munkatársak végzik az új dolgozó betanítását. A gyermekotthon pedagógus alapvégzettségű munkatársai a továbbképzéseken a szociális munka elemeivel, a szociális alapvégzettségű dolgozók pedagógiai kérdésekkel ismerkednek meg. A dolgozók összeillő kiválasztásánál a különböző habitusú munkatársak együttesen alakítják ki az egységes nevelési szemléletet. A Napsugár Gyermekotthon dolgozói létszáma: 21 fő, Munkakörök szerinti megosztás: 1 fő gyermekotthon vezető, 2,5 fő nevelő családgondozó 30 órában 1 fő fejlesztő pedagógus, 1 fő gyermekvédelmi ügyintéző, 5 fő kisgyermeknevelő, 6 fő gyermek- és ifjúsági felügyelő, 2 fő gyermek és ifjúságvédelmi asszisztens, 1 fő gazdasági nővér, 1 fő tejkonyha vezető, Megbízási szerződéssel: pszichológus-heti 15 órában pszichiáter – havi 2 órában gyermekorvos- napi 3 órában területi védőnő rendszeresen látogat A dolgozók iskolai végzettsége a 15/1998 (IV.30) NM. rendelet szerint meghatározva.

10

A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme

A gyermekotthonnal kapcsolatos és szükséges információk a Szolgáltató honlapján elérhetők, amelyet folyamatosan fejlesztünk és aktualizálunk. Ezen túlmenően a tájékoztatás további módjai a következők: - személyes tájékoztatás és információnyújtás, mind a gyermek, mind családjuk számára - a gyermekek és a kapcsolattartásra jogosult személyek számára faliújságon helyezzük ki a legfontosabb információkat, programokat, továbbá az Életrendet, a Házirendet, a gyermekjogi képviselő elérhetőségét, az otthon értékelési rendszerét, - az intézmények közötti együttműködés jegyében a szakszolgálat, gyámhivatalok, hatóságok, helyi

önkormányzatok,

civil

szervezetek,

támogatók

meghívása

esetkonferenciák,

tájékoztatás, közös programok szervezése céljából.

2. SZAKMAI FELADATOK Beutalási jogkör A gyermekotthon - az illetékes gyámhivatal, a területileg illetékes önkormányzat jegyzője, rendőrség, bíróság, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka - beutaló határozata alapján vesz fel gyermeket. Az elhelyezés tartama: A gyermekek ellátása, gondozása a gyámhivatal jogerős – a gyermekvédelmi gondoskodás megszüntető – határozatáig tart. A gyermeket a határozatban megjelölt személynek át kell adni. Az átadást az átvevő személynek aláírásával igazolnia kell. 2.1. Egyéni elhelyezési terv Az egyéni elhelyezési terv az a dokumentum, amit a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat készít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében. Az elhelyezési értekezletre meghívja a vér szerinti szülőt, vagy a törvényes képviselőt, az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, a gyermekotthon vezetőjét, gyermekjogi képviselőt, gyámi tanácsadót, esetleg az ügyben érintett más személyt.

11


A Napsugár Gyermekotthonba kerülő gyermekek életkoruk miatt nem vesznek részt az értekezleten. Az elhelyezési terv célja, közös vélemény kialakítása a gondozási helyről, a gyermek érdekének szem előtt tartásával. Az egyéni elhelyezési terv végrehajtásának részeként, a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve családgondozást végez, a vér szerinti család körülményeinek helyreállítása érdekében. 2.2. Felvétel az otthonba A gyermekotthonba való felvételnél az elhelyezés alkalmasságának eldöntésénél, mérlegelni kell:  a gyermek testvéri, családi kapcsolatait,  az elhelyezés okát és várható időtartamát,  a gyermek egészségi állapotát  személyiség állapotát, speciális szükségleteit, fejlesztésének feltételeit,  életkorát,  gondozásához-neveléséhez szükséges tevékenység körét. Beteg gyermek elhelyezése előtt, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, az illetékes gyermekgyógyász szakfelügyelő főorvos véleményét kéri, a

gyermekotthoni elhelyezésre

vonatkozólag. a) A gyermekotthonba beutalt gyermekek felvételére a gyermekotthon vezető, távollétében a szakmai feladatokkal megbízott személy jogosult. Átveszi a gyermekkel kapcsolatos valamennyi hivatalos iratot. A gyermek felvételéről tájékoztatja az illetékes gyámhivatalt, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, a területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálatot és a gyermek szülőjét. b) A szülőt az első látogatás alkalmával tájékoztatni kell az intézmény házirendjéről és a kapcsolattartás módjáról. A tájékoztatás a NYILATKOZAT formanyomtatvány pontjai alapján történik, amit a szülő aláírásával is igazol. A mintája alább található.

12

A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Nyilatkozat Alulírott nyilatkozom, hogy megfelelő tájékoztatást kaptam az alábbiakban felsoroltakról:  Az ellátás tartamáról és feltételeiről,  Az intézmény által vezetett, reám vonatkozó nyilvántartásokról,  A kapcsolattartásról, a látogatás rendjéről,  Az érték és vagyonmegőrzés módjáról,  Az intézmény házirendjéről,  Panaszjog gyakorlásának módjáról, A gyermekotthonban elhelyezett gyermek szülője vagy törvényes képviselője köteles:  A gyermekotthoni nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,  Nyilatkozni a természetes személyazonosító adatokban beállt változásokról. A fentieket tudomásul vettem. Kecskemét, 20

hó

nap ………………………… Szülő

2.3. Egyéni gondozási-nevelési terv A gyermekotthonba felvett gyermek további ellátása az egyéni gondozási-nevelési terv szerint történik. A terv célja a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás kidolgozása. A terv elkészítésekor figyelembe kell venni a gyermek egészségi, testi-, lelki állapotát, családi kapcsolatait, a gondozását szükségessé tevő okokat, egyéb a nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményeket, az alapellátás, illetve a gyermek gondozásában korábban részt vett szakemberek véleményét. A terv elkészítésében részt vesznek:  Gyermekotthon vezető  Családgondozó 13


 Az adott csoport gondozói , gyermek felügyelői  Gyógypedagógus, pszichológus, nevelő 

Intézményi orvos

Ha a gyermeknek van kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója, lehetőség szerint a terv elkészítésébe be kell vonni. Meg kell határozni a családgondozó és a szülő azon feladatait, melyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek. Az egyéni gondozási-nevelési terv célja az egyéni elhelyezési terv megvalósulásának biztosítása, kiemelten a gyermekek speciális szükségleteire figyelve. Az egyéni gondozási-nevelési tervet folyamatában a gyermek korához, szükségleteihez kell igazítani.

3. A GONDOZÁS ELEMEI A gyermekotthoni gondozás-nevelés elemei azok a szolgáltatás csoportok, amelyek a napi életgyakorlathoz kapcsolva a gyermekotthoni élet megvalósítását szolgálják. 3.1. Esetkezelő szolgáltatások Az esetkezelő szolgáltatások célja, hogy segítünk a gyermeknek feldolgozni, ami velük történt. A gyermekotthon pszichológusa a gyermek viselkedésének, játéktevékenységének, szokásainak, érzelmi megnyilvánulásainak megfigyelésével a gyermek számára támogató, segítő terápiát biztosít. Megfigyeléseit, tapasztalatait megosztja a gondozókkal. Ez által a felmerülő probléma értő fogadtatásra talál. 3.2. Nevelési szolgáltatások A gondozás, nevelés célja, hogy a gondozott gyermek számára testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító ellátást nyújtson, és a szülői gondoskodást helyettesítő védelembe részesítse a gyermeket.

14


Segítse személyisége kibontakozását, hogy képes legyen a vér szerinti családjába való visszailleszkedésre, ha erre nincs lehetőség, akkor nevelőszülői, illetve örökbefogadói családba történő beilleszkedésére. E cél érdekében a gyermek gondozását végző személyek kötelesek együttműködni egymással és mindazon intézményekkel, melyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak. A gondozás - nevelés alapelvei:  A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával.  A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.  Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a

kompetenciájának

elismerésén

alapuló

választási

lehetőség biztosítása

az

egyes

élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését.  A biztonság és a stabilitás elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét.

15


A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását,

az

új

megismerését,

a

szokások

kialakulását.

A

biztonság

nyújtása

természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is.  Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A gyermekkel foglalkozó felnőtt az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé

tételével,

a

tapasztalatok

feldolgozásának

segítésével,

az

egyes

viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást.  Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék.

Feladatok  A gyermekek számára esztétikus, otthonos lakókörnyezet megteremtése.  A gyermekek egymás közötti viszonyának kialakítása, a közösség pozitív hatásának megteremtése (alkalmazkodás, közös tevékenység öröme).  A

közösségen

belül

az

egyéni

bánásmód

kialakítása.

A

személyiség

szabad

kibontakoztatásának érvényesülése.  A gondozás-nevelés személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése.  A gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő csoport létrehozása a stabil gondozónői kapcsolat biztosítása a személyre szóló kötődés kialakítása érdekében. A

16


gondozónőknek nagyfokú szeretettel, empátiával kell rendelkezniük. Minden gyermeknek egyforma törődésben kell részesednie.  A „saját gyermek” gondozónői rendszer kialakítása: a csoportokban minden gondozónőhöz tartozik egy- egy gyermek, akikre kiemelten figyel, róluk írja megfigyeléseit, egyénileg több időt tölt velük, segítve ezzel az érzelmi kapcsolatok erősítését. Számon tartja saját játékaikat, gondoskodik születésnapjának megünnepléséről, személyre szóló ajándékáról, erősítve ezzel énképének kialakítását.  Csoportonként az életkornak megfelelő napirend készítése és betartása, mely a csoportban élő gyermek mindennapi életben való eligazodását, érzelmi stabilitását szolgálja.  A gyermekek ellátása folyamatos gondozás keretében valósul meg. Egy gyermekkel minden gondozási műveletet el kell végezni, miközben a gondozónő csak rá figyel, vele beszélget, nem siet és csak ezután vehető fel a sorban következő gyermek. A csoportban egyszerre két gondozónő nem gondozhat.  Nagyobb gyerekek esetén, a gondozónő a közös játékra, az ismeretek bővítésére is hangsúlyt kell, hogy fektessen. Gyógypedagógiai feladatok A Napsugár Gyermekotthonban a gyógypedagógiai ellátás korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, fejlesztő nevelés-oktatás keretében zajlik. Irányadó:  a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet, a képzési kötelezettségről…  a 4/2010 OKM rendelet, A pedagógiai szakszolgálatokról  a 2011.évi CXC. Tv. A nemzeti köznevelésről. Korai fejlesztés és gondozás A gyermekotthonban élő sérült gyermekek fejlesztési feladatait a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 25. § (3) értelmében, a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározottak szerint egyéni foglakozás keretében valósítjuk meg. Egyéni foglalkozás esetében, a gyermek 0-3 éves kora között legalább heti két órában, 3-5 éves kora között legalább heti négy órában.

17


A 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 26. § (1) értelmében, a korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján kidolgozott, egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor készíti el. Ha a korai fejlesztést és gondozást a fejlesztési év közben kezdik meg, az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztési év hátralévő időszakára kell elkészíteni. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell – a gyermek állapotától függően - az értelmi, a hallás-, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. Az egyéni fejlesztési terv egy példányát meg kell küldeni a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. (2) A korai fejlesztést és gondozást végző gyógypedagógus (terapeuta), konduktor, illetve más szakember központilag kiadott nyomtatványon gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor a fejlesztési év végén – központilag kiadott nyomtatványon (a továbbiakban: értékelési lap) - értékeli. Az értékelési lapot négy példányban kell kiállítani: két Példányát, meg kell küldeni a szülőnek, egy példányát a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, egy példány a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad. Fejlesztő nevelés – oktatás Az 5. életévét betöltött sajátos nevelési igényű súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban részesül. A fejlesztő nevelést, fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény (jelenleg, az Integrált Közoktatási Intézmény, 6000 Kecskemét, Juhar u. 23.) biztosítja, egyéni vagy csoportos formában:  a saját intézményében, külön erre a célra létrehozott csoportban vagy  a gyermekotthonban. Fejlesztő felkészítés A súlyos, halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amikor a 6. életévét betölti, fejlesztő nevelés – oktatás keretében teljesíti tankötelezettségét. A feladat ellátását a szakértői bizottság véleményében kijelölt intézmény látja el (jelenleg a Integrált Közoktatási Intézmény, 6000 Kecskemét, Juhar u. 23.) a 2011.évi CXC.törvény. 18


15.§ (3) bekezdés értelmében, a heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb heti 20 óránál. A gyermek állapotára és a szakértői bizottság javaslatának figyelembe vételével szükséges a fejlesztéseket megszervezni. Indokolt esetben a gyám kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több, vagy kevesebb óraszám is megállapítható. A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a gyermekeket a sajátos nevelési igényük, fejlettségük, életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. Ha a gyermek - a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztést, ebben az esetben a gyermekotthonban kapja. A 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 28. § b) bekezdése értelmében, ha a gyermek az egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti tankötelezettségét, a szakértői és rehabilitációs bizottság meghatározza a fejlesztő felkészítésnek azt a módját, amelyik biztosítja a gyermek fejlődését. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében a tankötelezettség egyéni fejlesztő felkészítés keretében történő teljesítésére tesz javaslatot, a fejlesztő felkészítés ideje egyéni foglalkozás esetén legalább heti nyolc óra, csoportfoglalkozás esetén legalább heti tíz óra. Gyógypedagógiai oktatás Azok az otthonban élő tankötelezett korú gyerekek, akiknek az állapota megengedi gyógypedagógiai óvodában, és iskolában folytatják tanulmányaikat. A Támogató Szolgálat biztosítja a gyermekek szállítását. A korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés feladatait, egyéni, tanévre szóló fejlesztési tervben a gyógypedagógusnak, vagy a fejlesztő pedagógusnak kell rögzíteni, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által készített szakvéleményben javasolt szempontok figyelembe vételével. A foglalkozások többségében egyénileg folynak a jól felszerelt fejlesztő szobában, ahol elegendő hely van a mozgásfejlesztéshez, a szenzomotoros tréning alkalmazásához.

19


A fejlesztés a konduktív pedagógia szemléletét is figyelembe véve komplex egységben történik, minden alkalommal kiterjed a mozgás, a látás, a hallás, a kommunikáció és a kognitív területekre egyaránt. A szobában található hydromasszázs kád segítségével a foglalkozások során a gyerekek HRG terápiában is részesülnek. Az intézmény sószobájában tartott foglalkozások segítik a gyermekek egészségének javítását, illetve a betegségek megelőzését is. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelvei A 2011. évi CXC. törvény 4.§ alkalmazásában sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos , több fogyatékosság előfordulása esetén, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral ( súlyos tanulási, figyelem – vagy magatartásszabályozási zavarral ) küzd. -

Látássérültek: a legfontosabb a tárgyak helyének megismerése, a hygiene- a szem és kéz tisztán tartása, illetve kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálási funkciók terén az életkor és a sérülés mértéke szerinti önállóság kialakítása. Fontos az ép érzékszervek aktivizálása. A játékok, eszközök kiválasztásánál a jól tapinthatóságot kell szem előtt tartani.

-

Hallássérültek: a felismerés, diagnózis felállítása után a hallókészülékhez való szoktatás a cél. Fontos, hogy környezete a nyelvi kommunikációt szituációkhoz kötötten folyamatosan alkalmazza. Hangadásait mindig meg kell erősíteni, bár a kommunikációhoz való kedvet befolyásolja a mentális állapot is.

-

Értelmi fogyatékosok: a sérülés mértékétől függően cél az alapmozgások kialakítása, együttműködés, kooperációra való készség fejlesztése, beszédindítás, az alapvető önkiszolgálási funkciók kialakítása, kognitív funkciók fejlesztése, adekvát játékhasználat. A fentiekhez elengedhetetlen a rendszeresség, az ismétlés, az utánzás, a zene, a gesztusokkal kísért egyszerű utasítások.

-

Autista, autisztikus gyermekek: a napi gyakorlatban a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció és a gyermek igényeihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása az irányadó. Irányadónak tartjuk az Autista Kutatócsoport által javasolt 20


módszereket, szempontokat is. Gyermekotthonunkban lehetőség nyílik a Tervezett szenzomotoros tréning alkalmazására, mely az autista/autisztikus gyermekek fejlődését pozitívan befolyásolja. -

Halmozottan sérültek: fejlesztésük során a gyermekhez fűződő komplex és személyiség – orientált kapcsolat áll a középpontban. A jó közérzet élménye adja a környezetre irányuló érdeklődés alapját. Az izolációból való kilépés csak az őt gondozó, fejlesztő személy által biztosított kapcsolatok segítségével lehetséges. Fontos, hogy egy-egy fejlesztő-, tanulási eljárást hosszú ideig kell biztosítani. A súlyosan halmozottan sérült, mozgásukban erősen érintett, tracheostomával, szondával élő gyermekek esetében a mindennapi passzív-aktív mozgatásnak rendkívül jelentős szerepe van. A végtagok izomtónusának eloszlási zavarának segítését, illetve a súlyos izületi kontrakturák megelőzését a megfelelő ritmusban történő mozgatással, masszírozással érjük el. Az idegrendszer aktivizálása érdekében nagy szerepe van a bazális stimuláció technikájának.

Nagy szerepet kap a fejlesztő gondozás, a segédeszközök használatának elfogadása, tanítása, a testápolási, - testi tapasztalatok, az öltözés, - vetkőzés, a szociális kapcsolatok, a tágabb és szűkebb környezet megismerése. A fejlesztő gondozás, csakúgy, mint a sérültekkel való foglalkozás csak a személyiség figyelembe vételével és az emberi méltóság tiszteletével érheti el célját. Pedagógiai feladatok A 0-3 éves korú, gyermekekkel a nevelő foglalkozik a csoportszobában, egyénre szabott kezdeményezés keretében, figyelembe véve az egyéni fejlettségi szintet. A játékba beágyazott kezdeményezéssel a nevelő segíti a gyermeket az őt körülvevő környezet megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, érzékszervi, értelmi és szociális fejlődést. A kezdeményezéseket folyamatos kommunikáció (beszéd, mondóka, ének, vers) kíséri. Nagy hangsúlyt kap a beszéd indítása, fejlesztése a beszédkedv felkeltése, melyhez elengedhetetlen a folyamatosan beszélő környezet. A nevelők és gondozók közös programokat szerveznek, mely elősegíti a tágabb környezet, az otthonon kívüli élet megismerését (üzletek, játszóterek, Vadaspark, bábszínház).

21


A nevelő a kezdeményezések, közös programok alkalmával szerzett tapasztalatait, gyermekenként fejlődési jegyzet formájában folyamatosan rögzíti. A gyermekek fejlettségi szintjét négyhavonta (szeptember, január, május) összegzi a következő területeket:

A



Mozgás



Beszéd



Kézhasználat



Értelmi fejlettség



Érzelmi fejlettség

3-10

éves

korú

gyermekekkel

nevelő,

fejlesztő

pedagógus,

gyermekfelügyelő,

gyermekvédelmi asszisztens foglalkozik. A gyermekek elfogadása hozzásegíti őket a helyes énkép kialakításához. A 3-4 éves kor közötti időben a gyermek értelmi kibontakozása azt jelenti, hogy elsajátít egyfajta hozzáállást a követelményekhez. Maga is alkalmazza a követelményeket, kér, megköszön. A Napsugár Gyermekotthonban folyó pedagógiai munkát meghatározzák: 

Az általános emberi, etikai alapelvek



Az ENSZ „Egyezmény a gyermek jogairól” c. dokumentumban rögzítettek,



A pszichológiai, pedagógiai kutatások eredményei,



A 0-10 éves, életszakaszának, meghatározó szerepének elismerése.

A köznevelési törvény biztosítja, hogy minden sérült, akadályozott fejlődésű gyermek születése pillanatától, támogató segítséget kapjon. Olyan segítséget, amely hatékonyan mozdítja elő a szervezet érését, integratív funkcióinak, belső erőtartalékainak kibontakoztatását. A sajátos nevelési szükségletű gyermek képességeinek megfelelő közösségbe illeszkedéséhez orvosi, gyógypedagógiai, pszichológiai segítségre van szükség. A sérült gyermeket is elsősorban gyermekeknek kell tekinteni, aki valamilyen "mássággal" bír. Ennek a gyermeknek is joga van a szeretetre, az emberi kapcsolatokra, a védettségre, a biztonságra, a megértésre, az ember méltóságának tiszteletben tartására.

22


Bárhol is nevelkedjen azonban a 3 – 6 éves sajátos nevelési igényű gyermek fontos, hogy speciális

nevelési

szükségleteinek megfelelően

szolgálják

képességeinek fejlesztését,

szocializációját. Intézményünkben 10 éves korig nyújtunk védő, óvó, szerető gondoskodást a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. A gyógypedagógiai nevelés koncepciója A gyermekotthonban elhelyezésre kerülő, valamennyi sajátos nevelési igényű, 0-10 éves korú gyermekre érvényes: 

Olyan feltételrendszer kialakítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális gondozási, nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítását.



a sajátos nevelési szükségletekhez, az életkori, érési sajátosságokhoz igazodóan támasznyújtással, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszünk: -

az interperszonális kapcsolatok, énkép, normák kialakítására;

-

speciális, egyéni módszerek, terápiák alkalmazásával segítjük az észlelést, fejlesztjük a figyelmet, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegítve, a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását;

-

a gyógypedagógiai hagyományokra, szakirodalomra, tapasztalatokra támaszkodunk

-

a differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességfejlesztést a hiányosan működő képességek korrekcióját szolgálja valamennyi területen.

A fejlesztés legfontosabb területei: o a nagymozgások kialakítása, korrigálása; o az egyensúlyérzék fejlesztése; o a manuális készség fejlesztése; o a beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása; o a játéktevékenység fejlesztése o a speciális zenei nevelés alapjainak lerakása.

23


A mindennapi élet tudatos szervezésével, a szakszerű egyéni fejlesztő munkával, az érzelmi biztonság megteremtésével, a gyermekek szükségletének kielégítésével, a sokoldalú tapasztalatszerzést, a szociális tanulás feltételeit biztosítva kell elérni, hogy: -

érezzék magukat biztonságban a szeretetteljes légkörű közösségben;

-

testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlődjenek:

-

tudjanak utánozni;

-

tudjanak egymás mellett és egymással tevékenykedni, a felnőtt irányítását elfogadni;

-

használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak, vigyázzanak játékukra, ismerjék azok helyét;

-

értsék az egyszerű – alkalmanként gesztussal kísért – verbális utasításokat, azokat hajtsák végre.

-

fejlettségi szintjüknek megfelelően tudjanak kommunikálni;

-

kívánságukat, kérésüket, szükségleteiket tudják közölni;

-

használjanak nonverbális jelzéseket is.,

-

sokrétű tapasztalatokat szerezzenek közvetlen környezetükről, tudjanak abban tájékozódni,

-

ismerjék meg a környezet tárgyait, azok tulajdonságait,

-

tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott tevékenységre irányítani,

-

alakuljon ki önállóságuk az elemi tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, WC használat terén, ha kell, fogadjanak el és kérjenek segítséget,

-

mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, harmonikus;

-

igényeljék a rendszeres mozgást, tevékenyen vegyenek részt mozgásos játékokban.

-

tudjanak különböző anyagokkal ügyesen manipulálni, alakuljon ki az ábrázolás igénye bennük,

-

szívesen hallgassanak rövid mesét, verset, tudjanak életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő dalokat, verseket, mondókákat,

-

ismerjék az alapvető viselkedési szokásokat, tudjanak köszönni, kérni, kivárni,

-

tudjanak elemi szabályokhoz alkalmazkodni, elemi munkát végezni.

24


A szokások kialakításának területei: A gyerekek állapota az átlagnál jobban megköveteli az egészséges életmódra nevelést. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek egészsége, későbbi igényei megalapozása érdekében kapja meg szükségleteinek megfelelő gondozást. Ezek megvalósulási területei: Testápolás 

Célja a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság: tudják a csapot kinyitni, elzárni, saját törölközőt felismerni, kis segítséggel kezet törölni, WC-használat után, étkezés előtt kezet mosni, segítséggel fogat mosni, tűrni a fésülést, kérjenek zsebkendőt, tudjanak orrot fújni, üljenek helyes testtartással.

Étkezés: 

Esztétikus környezetben fokozatosan alakulnak az étkezési szokások az etetéstől az önálló kanalazáson át, megtanulják a villa használatát, a szalvéta használatát, a pohárból ivást, a rágást. Ügyesebb gyermekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, szemetet kivinni, kancsóból tölteni stb. Fontos az étkezésnél a helyes mérték, a tempó megtanulása is.

Öltözés-vetkőzés: 

A célszerű, könnyen le-felvehető kényelmes ruhadarabok segítik az önállóságra nevelést. Fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külsőt, a rendet. A fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes ruhadarabok levételét, majd kis segítséggel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését.

WC használat, szobatisztaságra nevelés 

A pelenka nélkül rendszeres ültetés mellett nappal "száraz maradjon" állapottól el kell jutni az után jelzés, majd szükséglet jelzéséig. A bilitől a WC használatig, a WC- papír használatban segítséget igényelnek még többnyire az óvodások is.

Önkiszolgálásra nevelés, törekedni kell a mindennapos tevékenységi formák gyakorlására. Mindennapos testmozgás: a gyermekek állapotának megfelelően, levegőztetés, udvari játék, séta során valósítjuk meg.

25


3.3. Egészségügyi szolgáltatások A gyermekotthonnak a gyermekvédelmi törvényben is előírt kötelezettsége, hogy a gyermekek egészségi állapotát figyelemmel kísérje, a rendszeres vizsgálatokat, egészségügyi ellátást és a hozzá kapcsolódó vizsgálatokat megszervezze. A beteg gyermek felvétele előtt a gyermekotthon orvosa egyeztet a megyei Szakfelügyelő Főorvossal a gyermekotthonban biztosítható ellátás lehetőségéről. Az otthon gyermekorvosa  Tekintettel a gyermekek egészségi állapotára – naponta vizitet tart.  A felmerülő problémákat megbeszéli a csoport gondozónőjével és erről az otthon vezetőjét tájékoztatja.  Alapellátás szintű gyógyító, megelőző munkát végez. Szükség esetén a betegeket kórházi elhelyezéssel kivizsgáltatja-kezelteti.  Koordinálja a szakorvosi gondozási feladatokat, rendszeres kapcsolatot tart a szakgondozók vezetőjével.  A gyermekek fejlődésének mutatóit rendszeresen ellenőrzi.  Rendszeres csípőellenőrzést végez, és beállítja D vitamin profilaxist.  A szükséges szakvizsgálatokat megbeszéli, és a gyógyászati segédeszközöket megrendeli.  Együttműködik az egyedi méltányosságból beszerzésre kerülő gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzésénél.  Státus vizsgálatokat készít a gyermekek felvételekor, 1,3,6 hónapos korban, ezt követően évente.  A napi életgyakorlat kialakításánál együttműködik az otthon szakembereivel.  A higiéniai utasítások kidolgozásánál szakmai segítséget nyújt.  A gyermekek étkeztetése során az étlap összeállításánál ellenőrzési feladatokat lát el. A speciális diéta beállítását elvégzi.  Megrendeli és beadja az életkornak megfelelő kötelező védőoltásokat.  Az oltási nyilvántartást a területi védőnő elkészíti.  Járványveszély esetén gondoskodik a megbetegedés elhárításához szükséges védőoltások beszerzéséről és annak beadásáról. 

Az ápolási feladatok szakszerű ellátását folyamatosan figyelemmel kíséri.

 Rendszeres dolgozói továbbképzéséket, esetmegbeszéléseket tart. 26


 Fertőző megbetegedés esetén a gyermeket a területileg illetékes fertőző osztályra utalja és elrendeli a gyermekek és szakdolgozók kötelező szűrő vizsgálatát. A közegészségügyi és járványügyi előírások betartásáért az otthon vezetője és minden dolgozója felelős. A beteg gyermeket gondozónője kíséri a kórházba, és szállítja a felgyógyulást követően az otthonba vissza. Ott tartózkodás alatt az otthon dolgozói rendszeresen látogatják és biztosítják a kórház elvárásainak megfelelő törődést, gondoskodást, műtét esetén osztályos ápolást, szükség szerint gyógyszer, pelenka, gyümölccsel való ellátást. 2011-től az NM rendelet 128.§(4) bekezdés ab) pontja alapján a gyermekotthont a területi védőnő rendszeresen látogatja. 3.4. Étkeztetési szolgáltatások A Napsugár Gyermekotthonban az ellátottak napi ötszöri étkeztetését az Sodexo Magyarország Kft beszállítással biztosítja, 1/2000 (január 7.) SzCsM rendeletbe foglaltak szerint. Az ételek beszállítására, átvételére, tárolására, készre főzésére, hűtésére, adagolására, tálalására a HACCP rendszer előírásai az irányadóak. Az étel szállítása,

hőtárolós Thermo ládákban, szakhatósági engedéllyel rendelkező

gépjárművel történik.  A gondozottak számára az előfőzött alapanyagból a tejkonyha az ételt készre főzi, adagolja és az étkezési időpontra névre szólóan a csoport gondozóinak átadja. Az óvodás korú „nagykosztos” gyermekek étkeztetése készétel beszállításával történik.  Az étlapot egy hétre előre az ellátottak korának, egészségi állapotának megfelelően a beszállító élelmezésvezetője készíti el, a gyermekotthon vezetője és a gyermekotthon orvosa hagyja jóvá.  Ételminta vétel valamennyi ételféleségből szükséges. A steril üvegbe vett 50 g mennyiségű ételmintát 48 óráig kötelező tárolni. Az üvegeket záró szalaggal kell ellátni, amelyen a vétel időpontját, az étel megnevezését, és a minta vevő nevét fel kell tüntetni.  A tejkonyha munkájának ellenőrzése során az ellenőrzésnek valamennyi tevékenységre ki kell terjednie. A megállapításokról nyilvántartást kell vezetni (napi ellenőrzések). 27


 Étel csak a gyermekotthon vezető vagy a gazdasági nővér ellenőrzését követően adható ki.  Ha a gyermek egészségi állapota indokolja, részére - az orvos előírásainak megfelelőétkezést kell biztosítani.  A mesterséges táplálásra szoruló gyerekek számára biztosítani kell a megfelelő tápszert és szondatáplálékot az ellátmány keret terhére.  A tejkonyhában az oda beosztott dolgozón kívül más személy nem tartózkodhat.  A tejkonyha működésére vonatkozó szabályokat az Étkezési szabályzat tartalmazza. A higiénés szabályokat szigorúan be kell tartani. Az előírásokat a Higiéniai utasítás tartalmazza.

4. NAPI ÉLETGYAKORLAT A gyermekotthon elsődleges feladata az itt élő gyermekek gondozása-nevelése, mely a személyes kapcsolatokban válik élővé. A napi életgyakorlat kialakítása során a központilag megállapított szabályokon túl a helyi szinten kialakítottak az irányadóak. A beteg, súlyosan sérült gyermekről való gondoskodás során elsődleges feladat az egészségi állapotuknak megfelelő szakszerű gyógyító, ápoló tevékenység. Törekedni kell a hiányzó „család” szocializációs funkciójának pótlására. A dolgozók - gondozási feladatokon túl- meghatározott magatartási és szerepmintákat közvetítenek a gyerekek felé, megteremtve ezzel a családon kívüli nevelés alapjait a személyiségben. A dolgozók a gyerekeknek felnőtt modellt nyújtanak, szerető – elfogadó magatartást tanúsítanak. Csak stabil és biztonságot adó légkörben szerezhet a személyiség az élet stressz helyzeteivel szemben olyan védettséget, mely lelki egészség védelmének erőforrása és önmegvalósító életvezetésének biztosítéka lehet. A gyermekotthonban minden gyerekről vezetünk élettörténet könyvet. Ez bekerüléstől fogva tartalmazza az élet eseményeit, megörökítve azt fényképekkel. Távozáskor az otthonból, magukkal viszik a gyerekek.

28


4.1. Napirend A házirend részét képezi a napirend, ami a gyermekotthonban kialakított rendszeres tevékenységeket tartalmazza időrendben. Minden lakóegységnek a gyermekek életkorához, egészségi állapotához igazodó napirend kialakítása szükséges. Ez a gyermekek számára a tájékozódás szempontjából fontos, hogy tudja mi fog történni. Betartása a dolgozók számára kötelező, csak a gyermekek érdekében, indokolt esetben a nevelőkkel közösen változtatható. A gyermekeket életkoruknak, képességeiknek megfelelően be kell vonni az otthon életébe (pl: terítés, rendrakás, ágyazás, játékok pakolása). Mindezek a gyerekek önállósodását célozzák. 4.2. Ruhákkal való ellátás A gyerekek korának és az évszaknak megfelelő ruhatárról a gyermekotthon gondoskodik, az otthon ellátmányából. A családi pótlék a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére szolgál. A vásárolt ruhaneműkön kívül, a ruha készletet lényegesen megemelik a különböző adományok. A 15/1998. (IV.30) NM rendelet előírásainak megfelelő mennyiségű ruházat biztosítása szükséges. A gyermekotthon gazdasági nővére gondoskodik a gyermek szükséglete és a ruházat elhasználódása szerinti ruházat beszerzéséről és a ruhák mosásáról. A gyermek végleges távozásakor a személyes ruháit és eszközeit viszi magával. A szülőktől és a gyermekotthontól kapott személyes ajándékok, emlékek részére a gyerekeknek rendelkezésre áll egy polc, kortól függően hátizsák, amelyben személyes dolgaikat helyezhetik el. Kiemelten fontosnak tartjuk a személyes tárgyak gyarapítását és gondoskodunk arról, hogy távozáskor a gyerekek ezt magukkal vigyék. A lakóegységek külön-külön gondoskodnak a ruhák: -

vasalásáról,

-

javításáról.

29


4.3. Személyi higiéné A gyermekotthon gondoskodik a tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges eszközökről. Gyermekek mosdatása, fürdetése során – az életkor és egészségi állapot figyelembe vétele mellett- segíteni kell az önállósodást. Tekintettel a gondozottak egészségi állapotára, nagy hangsúlyt kell fektetni a tisztaságra. A tisztálkodó és tisztító szerekkel való ellátás a gyermekotthon gazdasági nővérének feladata. 4.4. Környezet tisztasága A gyermekotthon takarítását kisegítő dolgozó végzi. A tisztító és fertőtlenítő szerek kiadásáról a gazdasági nővér gondoskodik. A takarítást szigorúan a higiéniai utasítás irányelvei szerint kell végezni. 4.5. Vagyonkezelés A gyermek vagyonának kezeléséért a gyermek gyámja a felelős. Munkáját a gyermekvédelmi ügyintéző segíti. A 15/ 1998.(IV.30) NM. rendelet (továbbiakban: Nmr.) a 125/B§ a családi pótlék személyre szóló felhasználásáról rendelkezik. A gyermeket megillető családi pótlékot, emelt összegű családi pótlékot a gyermekotthon vezető igényli meg. A családi pótlék kifizetése, 2012. január 1-től az intézmény központi letét számlájáról a gyermekotthon címére kerül kipostázásra. A családi pótlékot az ellátmánytól elkülönülten kezeljük. Évente, és a gyermek távozásakor haladéktalanul elszámolunk vele a gyámhivatalnak. A törvényes képviselő változásáról a gyámhivatal intézkedik. A 15/ 1998.(IV.30)NM. rendelet és e rendelet 3. és 7. melléklete tartalmazza a gyermekotthoni letéti számlán elhelyezett családi pótlék összegével, és a zsebpénzzel kapcsolatos teendőket. A 3 éven felüli gyermekeket zsebpénz illeti meg. A zsebpénz kifizetése a családi pótlékból történik. A zsebpénz összegét a gyermek gondozója személyre szólóan használja fel, a felhasználást aláírásával igazolja és a gyermekvédelmi ügyintéző zsebpénz-nyilvántartást vezet . 30


A gyermekotthon vezető beszámolót készít a gyermek családi pótlék személyre szóló felhasználásáról, amelyhez csatolja az Nmr. 7sz. melléklet szerinti kimutatást és megküldi a gyámhivatalnak, amennyiben nem gyám, a vagyonkezelőnek továbbítja. 4.6. Érdekvédelem és jogvédelem Minden gyermeknek - figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára-, különös védelemre és gondozásra van szüksége, megfelelő jogi védelemre. A gyerekek számára lehetőséget kell biztosítani jogaik gyakorlására. Ezen jogok és érdekek előmozdításának lehetővé tétele érdekében a gyermekeket el kell látni a szükséges tájékoztatással, s megfelelő súlyt kell adni a gyermekek véleményének. A jogok és érdekek gyakorlására, érvényesítésére nem minden gyermek képes életkoruk vagy képességeik miatt. Ezért nekünk felnőtteknek kell mindent megtenni azért, hogy jogaik ne sérüljenek, illetve azokat gyakorolhassák. Gyermekotthonunkban ez a lehetőség az 1997. évi XXXI. törvény alapján 2002. március 10-től adott, ekkor alakult meg az Érdek-képviseleti Fórum. A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdek-képviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az Érdek-képviseleti Fórumnál  az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében,  a gyermeki jogok sérelme esetén,  az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén. Érdek-képviseleti Fórum Tagjai:  a gyermekek szüleinek képviselői  az intézmény dolgozóinak képviselője  az intézmény fenntartójának képviselője  a gyermekek képviselőinek kiválasztására a gyerekotthonban a gyermekek kora miatt (0-10 év) nincs lehetőség.

31


Érdek-képviseleti Fórum feladata:  Az érdek-képviseleti fórum a hozzá benyújtott panaszok és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt.  Intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél.  Az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat, és javaslatokat tehet a gyermekeket érintő ügyekben.  Egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál. Az intézmény fenntartója határozza meg az ellátásában részesülők érdekvédelmét szolgáló Érdek-képviseleti Fórum megalakításának és működésének szabályait. Gyermekjogi képviselő A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. Az 1997. évi XXXI. törvény 11/A §-a és az 1/2004 (I.5.) ESzCsM rendelet alapján a gyermeki jogok védelmét a gyermekjogi képviselő látja el. Intézményünkben havi egy alkalommal látja el ezt a feladatot. Szükség esetén elérhető telefonon. Fogadóórája illetve elérhetősége az intézményben jól látható helyen van kifüggesztve, és a házirend tartalmazza. A gyermekjogi képviselő kapcsolatot tart a gyermekotthon vezetőjével. Tájékozódik a gyermekek fejlődéséről, körülményeikről, távozásokról, felvételekről, lehetőségeikről. Alapvető feladat továbbá, hogy a személyes gondoskodást végző személyek, kollégák a kötelezettségeik mellett a jogaikról is megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. Jogaik ismerete nélkül jogaik védelme is nehezen megvalósítható, tekintettel arra, hogy ismeret hiányában az esetleges jogsértést fel sem ismernék. Az ismeretszerzés lehetséges formái különösen: a) a jogszabályokhoz történő internetes hozzáférés lehetővé tétele. b) vezetőségi értekezleteken tájékoztatók meghallgatása. c) vezetőkkel való személyes megbeszélés. d) a munkavállalót megillető jogokról tájékoztatás a gazdasági igazgató közreműködésével. e) jogi referens ( jogtanácsos) általi tájékoztatás jogszabályok változásairól. 32


A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató biztosítja az Munka Törvénykönyve alapján a munkavállalókat megillető jogok gyakorlását, így különösen a munkavállalók részvételi jogának gyakorlását. A munka és tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását szerződés alapján vállalkozó közreműködésével biztosítja a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a feladatot ellátó szakemberekhez forduljanak. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137.§ 2. k) pontja alapján közfeladatot ellátó személy többek között a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenysége gyakorlása során. Ezen szabályozás tartalmát Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató az épületeiben jól látható helyen kifüggeszti. A személyes gondoskodást végző személyek, munkavállalók - a jogszabályokban szabályozott különböző hatóságokon, egyéb intézményeken túl -

jogaik védelmével kapcsolatosan az

Intézményen belül fordulhatnak: 

közvetlen feletteshez,



a megyei igazgatóhoz,



az igazgatóhoz

4.7. Jutalmazás, büntetés A gyermekotthonban nevelkedő gyermekek szocializációs folyamata eltér a családban nevelkedőktől. A gondozóknak törekedni kell a nonverbális és verbális megerősítésre. Fontos, hogy a gyerekek tudják a teljesítményüket, legyenek megdicsérve, elismerve és elmarasztalva, amennyiben ezt magatartásuk indokolja. Minden esetben a magatartásszabályokat személyiség állapotukhoz szükséges igazítani.

33

A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái

4.8. Családokkal való kapcsolattartás A gyermekotthonban elhelyezett gyermek és szülők, hozzátartozók kapcsolattartását a gyámhivatal határozata alapozza meg. A kapcsolattartás formái gyermekotthonunkban: -

a gyermek meglátogatása – a házirend és a gyámhivatal rendelkezése alapján,

-

a gyermek elvitele két napra (folyamatos kapcsolattartás),

-

levelezés,

-

telefonon történő érdeklődés,

-

ajándékozás, csomagküldés.

A gyermek elvitele és az otthonba való vissza hozatala a gyámhivatal döntése alapján történik. A látogatást a mindenkori érvényes házirend határozza meg. A gyermekét meglátogatni kívánó szülőt fogadjuk látogatási időn kívül is, ha látogatása a gyermek érdekét szolgálja. A látogatás az arra kijelölt helységben történik, a családgondozó távollétében a gyermekotthon vezető vagy más szakdolgozó jelenlétében. A látogatás során a hozzátartozót a gyám tájékoztatja a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, neveléséről, a vele kapcsolatos eseményekről. A hozzátartozó köteles az otthon munkatársaival együttműködni. Ha a kapcsolattartás kérdésében vita merül fel a gyám és a hozzátartozó között a gyám köteles a gyámhivataltól döntést kérni. Ha a szülő a kapcsolattartás jogával visszaél, a gyám kezdeményezheti a kapcsolattartás korlátozását vagy szüneteltetését. A gyermekotthon félévenként, szükség esetén azonnal tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek fejlődéséről, neveléséről, a vele kapcsolatos eseményekről. 2011-től a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 8. számú mellékletét „ Kapcsolattartási naplóban ” történik a látogatások regisztrálása. Regisztrálásra kerül a látogatás időpontja, formája, a látogató személye, a kapcsolattartó észrevétele és aláírása. Ezzel is nyomon követjük a gyermek családdal való kapcsolattartását. A gyermekotthon családgondozója segíti és támogatja a gyermek és a szülő kapcsolattartását.

34


Együttműködik a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával, a vér szerinti családba való visszakerülés érdekében. A családgondozó a gyermek gyermekotthonba történő felvételét követően, felkeresi a vér szerinti szülőket, kapcsolatba lép a Gyermek Jóléti Szolgálattal. A szülők meglátogatására abban az esetben nem kerül sor, ha a beutalást gyermek egészségi állapota indokolta (ha, a beteg gyermek ellátását a szülők nem tudják vállalni). A kapcsolatok felvétele két hónapon belül történik.

4.9.

Kapcsolat a szakmai munkát segítő külső szervekkel, szervezetekkel, hatóságokkal

 Szeged –Csanádi Egyházmegyével  Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóval  Gyámhivatallal  Települési Önkormányzattal,  Gyermekjóléti Szolgálattal,  Gondozásba bevont egyéb szolgálatokkal,  Hozzátartozókkal  Módszertani intézménnyel Szükség szerinti kapcsolatot tart a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettel (SZMI) valamint országos szervekkel. Törekszünk arra, hogy megnyerjünk munkánkat támogató magán személyeket, civil szervezeteket. Ezáltal javítani tudjuk a működés feltételeit, gyermekek életminőségét.

5.

ELBOCSÁTÁS AZ OTTHONBÓL

Bármilyen okból szűnik meg a gyermekotthoni elhelyezés, erre a gyermeket fel kell készíteni. Az elbocsátás módját meghatározza, hogy mi az elhelyezés megszüntetésének oka:  Visszahelyezés a családjába  Nevelőcsaládba helyezés  Örökbefogadó családba fogadás vagy  Más otthonba való áthelyezés 35


A

gyermek

egészségi

állapotához,

életkorához,

fejlettségi

szintjéhez

igazodva

a

gyermekotthonban töltött életszakaszát le kell zárni. Ezzel egy időben az „újra” fel kell készíteni. A felkészítésben részt kell vállalni a szakmai állomány minden olyan tagjának, aki a gyermekkel kapcsolatban állt. Nagyobb gyermek távozása esetén, csoporttársainak a felkészítése is szükséges. A gondozási hely megváltoztatása a gyámhivatal feladata. A gyermek ellátását megszüntetni csak jogerős gyámhivatali határozat alapján lehet. Ha a vér szerinti család életkörülményei pozitívan változnak, akkor az oda való visszatérését kell támogatni a gyermekotthonnak. Beteg gyermek haza adása esetén fontosnak tartjuk, hogy a szülő fokozatosan kapcsolódjon be a gondozásba és a betegségből adódó egyéni szükségletek kielégítését tanulja meg. Örökbefogadó családba helyezés esetén az első találkozást fokozott ráfigyeléssel kell előkészíteni, mind a gyerek, mind a szülő számára biztosítani kell az egymás megismerését. A szülőnek pontos tájékoztatást kell kapni a gyermek egészségi állapotáról, fejlettségi szintjéről, napirendjéről és a gyermekre jellemző egyéni sajátosságokról. A nevelőszülőhöz való kihelyezés esetén ugyanazon a pedagógiai alapelvek érvényesülnek, mint az örökbefogadóknál. Más otthonba történő áthelyezésre a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén kerül sor. Az ő számukra nagyon fontos az előgondozás, amely során a leendő gondozója látogatja meg a gyermeket vagy a gyermek látogat el új otthonába. Segíteni, támogatni kell a gyermekeket, fel kell készíteni őket a távozásra. Fontos, hogy magukkal vigyék személyes játékaikat, fényképeket, stb. Távozáskor, szóban és írásban részletes leírást adunk a gyermekotthonban töltött időről. Mindaz, amit a gyermek átél az otthonban, hozzátartozik életéhez, előkészíti új környezetébe való beilleszkedését.

6. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ELEMEI A gyermekotthon működésének eredményességét megalapozza a munkatársak szakmai felkészültsége, a szakmai szabályok összessége. Mindezeken túl a személyes kapcsolatokra épül, tekintettel arra, hogy a gyermekvédelmi szakember a személyiségével is dolgozik. A dolgozók kifáradásának, „kiégésének” megakadályozása érdekében szükséges kiépíteni azt a feltételrendszert,

amivel

ellensúlyozni

lehet 36

a

káros

jelenségek

kialakulását.


Gyermekotthonunkba

rendszeres

és

alkalomszerű

esetmegbeszéléseket

tartunk,

a

gyermekotthon vezető, pszichológus, orvos vezetésével. Törekszünk a lélektani támogatást jelentő szupervízió lehetőségének megteremtésére, a gyermekotthon pszichológusa által. Havi rendszerességgel szakmai továbbképzést vagy esetmegbeszélést tartunk a szakmai ismeretek fejlődésének nyomon követése érdekében, a nevelőtestület és a gyermekcsoport dolgozói részvételével. Havi rendszerességgel dolgozói team üléseket tartunk - ahol az aktuális feladatok kerülnek megvitatásra-, valamint az előző héten elvégzett tevékenységek kerülnek kiértékelésre. A javaslatok a dolgozók elfogadása után válnak feladattá. A feladatok tervezése, előkészítése, a célok szem előtt tartása fontos, a bizonytalanság, a téves megítélés elkerülése érdekében. Munkánk eddigi hozadékai:  A dolgozók szakmailag felkészültek, minőségi munkára törekszenek  Nyitottak a változások befogadására  Igény van a kialakult problémák megoldására a tüneti kezelés helyett  Gyermek-, illetve családközpontú szemlélet, amely gyermekvédelmi munkánk alapelve.

7. SZAKMAETIKA A Gyermekvédelmi Törvény hatályba lépésével a gyermekvédelem intézményrendszere strukturálisan átalakult. Az otthonban dolgozó különböző képesítéssel rendelkező munkatársaknak egységes etikai szabályrendszereket kell követni, amely magában foglalja:  a gyermeki jogok védelmét.  a gyermek testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi harmonikus nevelését,  a családban történő nevelésének előkészítését, 37


 a veszélyeztetettség megelőzését,  a gyermek életkorának, egészségi állapotának, fejlettségi szintjének megfelelő fejlesztését, képzését,  a nevelés komplexitásának biztosítását,  munkatársaival és a gyermek hozzátartozóival való együttműködését,  a gyermekkel, munkatársakkal, hozzátartozókkal szembeni empátiát,  a teljes titoktartást,  az ide vonatkozó jogszabályok betartását,  azoknak az ismeretnek elsajátítását, amelyek a minőségi munka végzését, a differenciált elméleti továbbképzést célozzák. Mivel a gyermekvédelem önálló etikai szabályrendszerrel nem rendelkezik a hatályos jogszabályok, és a gyermekvédelmi szakma szabályai határozzák meg ennek alapját.

8. DOKUMENTÁCIÓ A gyermekotthoni dokumentáció kezelése során irányadó: a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvény rendelkezései, külön szabályozza a 235/1997.(XII.17) Kormányrendelet. Minden munkatárs kötelessége, hogy betartsa ezeket a jogszabályi előírásokat. A gyerekek dokumentumai külön szedve, időrendbe tárolva. Az intézkedések a nyilvántartási rendszer dokumentumaiban, vagy feljegyzés formájában rögzítettek. A Napsugár Gyermekotthonban a gyermekkel kapcsolatosan az alábbi dokumentációkat vezetjük. Gyermekotthon vezető által vezetendők:  Gondozási lap (felvételi status, testméretek, védőoltások, honnan került be, születési adatok, szülők adatai stb.)  Felvételi és távozási napló  Napi létszám kimutatás 38


 Élelmezés napi nyilvántartás Gondozónő által vezetendők:  Alapfüzet (étkezés, napi események, testméretek, betegségek, gyógyszerrendelés rögzítése)  Fejlődési

napló

(2

havonta

dokumentálja

a

gyermek

értelmi,

érzelmi,

mozgásfejlődését)  Fejlődési tábla (gyermek fejlődésének regisztrálása)  Percentiles tábla (gyermek fejlődésének regisztrálása)  Kapcsolattartási napló Családgondozó által vezetendők:  Macis lapok  Egyéni gondozási-nevelési terv  Átmeneti nevelt gyermek családjának gondozása GH-2  Átmeneti nevelés helyzetértékelés GH-3  Törzslap  Kapcsolattartási napló Nevelő által vezetendők:  Foglalkozási napló  Személyiség lap  Fejlődési jegyzetek  Fejlődési táblázat Gyógypedagógus által vezetendők:  Forgalmi napló  Egyéni fejlesztő napló  Egyéni fejlesztési terv készítése  Értékelési lap (3 példányos) Pszichológus által vezetett dokumentum:  Személyiség lap A gyermekotthon vezetője a gyámi feladatok elvégzésén kívül a gyermekek vagyonkezelését is ellátja, ezen feladatának elvégzésében a gyermekvédelmi ügyintéző segíti, akinek feladata:  Anyakönyvi kivonat megkérése, 39


 TB kártya beszerzése  Közgyógyellátásra jogosító igazolvány megkérése  Családi pótlék, árva ellátás megigénylése  Lakcímet igazoló hatósági igazolvány beszerzése  Felvétel- és távozásjelentés  A gyermek vagyonának nyilvántartása  Orvosi igazolás tartós betegségről – megkérése  Szakorvosi javaslatok nyomon követése  Méltányosság engedélyeztetéséhez OEP engedély érvényesíttetése  Gyógyszer felhasználás vezetése 8.1. „Gyermekeink Védelmében” nyilvántartási rendszer A szakmai dokumentáció használható kitöltéséhez szükség van a gyermekvédelmi szakemberek, szülők, nevelőszülők, segítő szakemberek együttműködésére. Ahhoz, hogy az eredményeket mérni, értékelni tudjuk szükség van rendszeres felülvizsgálatra, elemzésre, a gyakorlati tapasztalatok felhasználására. Ez a nyilvántartási rendszer láthatóvá, követhetővé teszi, hogy a gondozást végző intézmény mennyiben tesz eleget a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos feladatoknak, egyben egy kapcsolati forma, kommunikációs mód is.

Halenkár Margit gyermekotthonvezető Kecskemét, 2012.09.03.

40

Szakmai program. Különleges gyermekotthon ~Napsugár Gyermekotthon~

Recommend Documents