Csongrád Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága, Szeged
I.sz. GYERMEKOTTHON
CSANÁDPALOTA, Kossuth u.31.sz. LAKÁSOTTHON
SZAKMAI PROGRAMJA Készült a Gyermekotthon előző, a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott SZAKMAI PROGRAMJA, valamint a TEGYESZ gyermekotthonok, lakásotthonok általános szakmai programjaihoz készült ajánlása alapján
1
1.
Az intézményegység jellemzői
A lakásotthon Csanádpalota községben,
Csongrád
megye keleti felén, Makó vonzáskörzetében található. A helyi nevelőotthon megszüntével 1998-ban kezdett el tevékenykedni egy 12 fős fiú lakásotthon a megyei önkormányzat intézményrendszerének részeként. Az épület és a hozzá tartozó telek kedvező környezetben fekszik, a házhoz kis előkert, kert is tartozik.
A helyi lakosság régóta befogadója és segítője a gondoskodásra szoruló gyermekeknek. A helyi iskola is sok erőfeszítést tett beillesztésükért, fejlesztésükért. Az induló korösszetétel bár megváltozott, a kamaszodókkal és a felnőttkorba érkezőkkel jelentkező gondokat emberségesen, körültekintően kezelik a helyi dolgozók és a helyi lakosok egyaránt.
2. Jogszabályi háttér A jogszabályi hátteret a többször is módosított Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény, a többször is módosított 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény, és az azokhoz kapcsolódó, többségükben ugyancsak többször módosított rendeletek adják, így főleg a: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeleten ( A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról) a 15/1998. (IV. 30.) NM rendeleten (A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről) a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendeleten (A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről) a 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendeleten (A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról) a 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendeleten (A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról) A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvényből: 57. § (1) A gyermekotthon a) otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára, b) utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára, c) szükség esetén külső férőhelyeket működtet. (2) A gyermekotthon befogadja a) az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét, b) a 46. § szerint ellátást igénylő gyermeket legfeljebb három napra, és a gyermek helyzetének rendezése érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, c) a tartós betegsége, illetve fogyatékossága miatt ellátást igénylő, első életévét be nem töltött gyermeket,
2
d) az otthont nyújtó ellátás keretében - ideiglenes jelleggel - azon átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, aki gondozási helyéről önkényesen eltávozott és kezdeményezi a szükséges intézkedéseket. (3) A gyermekotthon az (1) és (2) bekezdésben foglaltak érdekében a) gondoskodik az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek felvételéről, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt, a gyermekjóléti szolgálatot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, b) gondoskodik az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt, valamint az átmeneti gondozásban részesülő gyermekének felvételéről, és erről értesíti a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, c) biztosítja az otthont nyújtó ellátást, a gyámhivatal által jóváhagyott egyéni elhelyezési terv, valamint az általa elkészített egyéni gondozási-nevelési terv szerint, d) biztosítja továbbá a gyámhivatal határozata alapján a gyámi feladatok ellátását és az otthont nyújtó ellátás rendszeres felülvizsgálatának előkészítését, és ennek megfelelően da) elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjába történő visszatérését, ennek érdekében együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, valamint a gyámhivatallal, db) rendszeresen tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása érdekében, dc) elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét, dd) felkészíti a gyermeket a családi életre és az önálló életvezetésre, de) elősegíti, hogy a gyermek iskolai tanulmányai sikeres befejezésével, szakképzettség megszerzésével, illetve előtakarékossággal készüljön az önálló életre, df) utógondozást biztosít a volt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeknek, illetve az utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttnek. (4) A gyermekotthon nevelőszülői hálózatot működtethet. Nevelőszülői hálózat működtetése esetén ellátja az 55. § (5) bekezdésében meghatározott feladatokat. A gyermekotthon által foglalkoztatott nevelőszülők a gyermekotthoni férőhelyszámnak megfelelő létszámú gyermek teljes körű ellátását, illetve fiatal felnőtt utógondozói ellátását biztosíthatják. (5) A gyermekotthon a területi szükségletekhez, valamint a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályokhoz igazodóan alakítja ki szervezetét, nevelési-gondozási rendszerét, a nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai programját. 58. § (1) A speciális gyermekotthon vagy a gyermekotthon speciális csoportja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt. (2) A speciális gyermekotthonban vagy a gyermekotthon speciális csoportjában a gyermek teljes körű ellátásának időtartama csak kivételesen indokolt esetben haladhatja meg a két évet. (3) A speciális gyermekotthon a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén bentlakásos ellátás keretében végezheti a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság felkérésére a gyermek személyiségvizsgálatát. 59. § (1) A gyermekotthon legalább 12, de legfeljebb 40 - önálló lakóegységben elhelyezett - gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja. (2) A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között. (3) A tartósan beteg, illetőleg fogyatékos, valamint kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek, illetve a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek speciális ellátását, gondozását, habilitációját és rehabilitációját biztosító gyermekotthonok eltérő csoportlétszámát külön jogszabály határozza meg. (4) Ha a gyermekotthon kizárólag a fiatal felnőttek teljes körű utógondozói ellátását biztosítja, a gyermekotthon utógondozó otthonként működik. (5) Ha a speciális gyermekotthon kizárólag speciális szükségletű gyermek vizsgálatát végzi bentlakásos ellátás formájában, a gyermekotthon vizsgálóotthonként is működhet. 134. § (1) A gyermekek védelmét biztosító feladat- és hatáskört gyakorló állami és nem állami szerv (a továbbiakban: adatkezelő szerv) az e törvényben szabályozott feladatai ellátásához a 135-136. §-ban felsorolt adatkörben személyes adatokat kezelhet. Az adatkezelő gondoskodik a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében a Gyvt. 134-142.§. előírásainak betartásáról.
3
Előírások a 15/1998.(IV.30.) NM.r. alapján 2. § (1) A személyes gondoskodás során a gyermeki és szülői jogok tiszteletben tartásával, azok érvényesülését biztosítva kell eljárni. (2) A gyermeki jogok minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők (a továbbiakban: szolgáltatók) gondoskodnak arról, hogy a gyermekek számára megismerhető legyen a gyermekjogi képviselő neve, telefonszáma, valamint fogadóóráinak helye és időpontja. 2/A.§. (2) A gyermekvédelmi nyilvántartás célja, hogy biztosítsa a különböző gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények, valamint a hatóságok között a Gyvt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével a kölcsönös tájékoztatást és az együttműködést, továbbá megjelölje az elvégzendő gondozási-nevelési feladatokat, illetőleg lehetővé tegye a gyermek sorsának alakításában részt vevő intézmények és hatóságok tevékenységének ellenőrzését. 75. § (1) Az otthont nyújtó ellátásban részesülő gondozott gyermek számára a) teljes körű ellátást [Gyvt. 45. § (1) bekezdés], b) családgondozást vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését [Gyvt. 53. § (1) bekezdés b) pont], illetve c) utógondozást [Gyvt. 53. § (1) bekezdés c) pont] kell biztosítani. (2) A teljes körű ellátás keretében a gondozott gyermek számára a) lakhatási lehetőséget, valamint legalább a 76-82. §-okban meghatározott ellátást, továbbá b) testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését elősegítő, életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő - a 83-84. §-okban meghatározott - nevelést, gondozást kell nyújtani. 76. § (1) A gondozott gyermek számára naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, legalább egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést kell biztosítani, a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően. (2) Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő étkezést kell biztosítani. 77. § (1) A teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat gyermekenként legalább 6 váltás fehérneműt, valamint 3 váltás hálóruhát, továbbá az évszaknak megfelelő legalább 2 váltás hétköznapi (otthoni és utcai) felsőruhát és cipőt, valamint alkalmi és sportruházatot tartalmaz. (2) A ruházat tisztításáról, javításáról az ellátást nyújtó gondoskodik, amelybe olyan mértékben vonja be a gondozott gyermeket, amely életkorának megfelelően tőle elvárható. (3) Az ellátást nyújtó a gondozott gyermek szükségletei, valamint a ruházat elhasználódása szerint gondoskodik a ruházat beszerzéséről, illetve cseréjéről. 78. § A személyi higiéné biztosítása, valamint a textíliával való ellátás keretében gyermekenként biztosítani kell legalább a) a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket, tisztálkodási és testápolási szereket, valamint textíliákat, b) a csecsemők és kisgyermekek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket, c) 3 váltás ágyneműt. 79. § (1) Az iskolai oktatásban, szakképzésben részt vevő, felsőfokú tanulmányokat folytató gondozott gyermek számára biztosítani kell az első szakképzettség megszerzéséhez szükséges tandíjat, a tankönyveket, tanszereket és egyéb iskolai felszereléseket, valamint utazó- és kézitáskát, továbbá az iskolába járással kapcsolatban felmerülő költségeket. (2) A gondozott gyermek számára biztosítani kell a felzárkóztatás, illetve a tehetségfejlesztés költségeit. (3) A gondozott gyermek részére biztosítani kell olyan eszközöket - különösen jegyet, bérletet az utazáshoz, postai költségeket a levelezéshez és a telefonáláshoz -, amelyek segítségével hozzátartozóival, illetve a gyámságát ellátó személlyel kapcsolatot tarthat. 80. § (1) A gondozott gyermek szabadidejének hasznos eltöltése érdekében az ellátást nyújtó gondoskodik a kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökről. (2) Az ellátást nyújtó gondoskodik a szabadidős tevékenységekhez szükséges és indokolt költségekről. 81. § A különleges vagy speciális ellátásra szoruló gondozott gyermek számára a fejlődéséhez, illetve fejlesztéséhez, a gyógyulásához, rehabilitációjához, terápiájához szükséges és indokolt eszközök beszerzéséről a fenntartó gondoskodik. 82. § (1) A 3 éven felüli gondozott gyermeket személyes szükségleteinek kielégítésére - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - havonta zsebpénzzel kell ellátni. A zsebpénz havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) 5%-ánál a 3-10 éves,
4
b) 13%-ánál a 10-14 éves, c) 18%-ánál a 14 év feletti gyermek esetében. (2) A zsebpénznek az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felüli összegét a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével a) gyermekotthonban elhelyezetteknél a nevelő javaslatára az intézmény vezetője, b) nevelőszülőnél elhelyezettek esetében a nevelőszülő, havonta állapítja meg, és folyósítja. (3) A gondozási helyéről önkényesen eltávozott (szökött) gondozott gyermeket a szökés időtartama alatt zsebpénz nem illeti meg. (4) A gondozott gyermek zsebpénzéről nevelője, nevelőszülője a 3. számú mellékletben foglalt zsebpénznyilvántartást vezeti. (5) A gondozott gyermek a zsebpénze felhasználásáról maga dönt. (6) A fejlesztő felkészítésben való részvételre kötelezett, valamint a 3-6 éves korú gondozott gyermek részére a zsebpénz nem kerül kifizetésre, de biztosítani kell a személyre szóló felhasználását. 83. § (1) A gondozás, nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, vagy nevelőszülői, illetve örökbefogadó családba történő beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre. E cél érdekében a gondozását, nevelését, ellátását végző személyek kötelesek együttműködni egymással, valamint mindazon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak, továbbá kötelesek betartani a 15/1998.NM.r. gondozással, neveléssel kapcsolatos 83-91.§-ainak előírásait. 109. § (1) A gyermekotthon megszakítás nélküli munkarend szerint működő, bentlakásos gyermekintézmény, amely a) a gondozott gyermek számára alaptevékenységként biztosítja az otthont nyújtó ellátást a gyámhivatal által jóváhagyott egyéni elhelyezési terv és az általa készített egyéni gondozási-nevelési terv szerint, b) a fiatal felnőtt számára utógondozói ellátást biztosít, szükség esetén külső férőhelyeket működtet. 111. § A gyermekotthon nevelési alapdokumentuma a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, továbbá a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak (a továbbiakban együtt: nevelőtestület) által elfogadott, az intézményben folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program. 112. § (1) A gyermekotthon belső életének rendjét, a gyermek, fiatal felnőtt jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait a házirend tartalmazza. A megyei Érdekképviseleti Fórum és az igazgató által jóváhagyott HÁZIREND-et ezen SZAKMAI PROGRAM mellékletéül kell csatolni. 113. § (1) A gyermekotthon befogadja a) a szakszolgálat kijelölése alapján a Gyvt. 72. § (1) bekezdésében megjelölt beutaló szerv által ideiglenes hatállyal elhelyezett, b) a gyámhivatal által nevelésbe vett gyermeket, ha a határozatban a gyermek gondozási helyeként a gyermekotthont jelölték meg. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint kijelölt intézmény befogadó gyermekotthonként is működik. (3) A befogadásról a gyermekotthon haladéktalanul értesíti a) a beutaló szervet, illetve a gyámhivatalt, b) a szakszolgálatot a 4. számú melléklet szerinti adatlapon, c) a gondozott gyermek törvényes képviselőjét, d) az átmeneti nevelt és ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek vérszerinti szülőjét, e) a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot, f) a pártfogó felügyelet alatt álló gondozott gyermek pártfogó felügyelőjét. (4) A gyermekotthon haladéktalanul értesíti a nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatalt, ha a gondozott gyermek a határozatban megjelölt időpontig nem érkezett meg a gyermekotthonba. 114. § A gyermekotthon a gondozott gyermek kérelmére befogadhatja annak saját gyermekét. A saját gyermekre vonatkozóan egyebekben a 102. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
5
A gyermekotthoni-lakásotthoni nevelés fő célkitűzései: A simogatás minden élőlényen segít…..
1. A gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, örökbefogadó családba történő beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre. 2. Ennek érdekében olyan individuális fejlődést elősegítő és közösségi kötődéseket teremtő környezetet és foglalkozásokat biztosítani, amelyek segítik az otthon-lét elfogadását és vállalását, ugyanakkor segítik az integrációt a társakhoz, a családhoz, a társadalmi és a természeti környezethez egyaránt Nevelési alapelvek: 1)
A legfontosabb szakmai, egyben emberi feladat a gyermeki jogok minél teljesebb érvényre juttatása, gyermekérdekek mindenek feletti érvényesítése. A gyermekek számára biztosított jogok az emberi jogok különleges részterületét képezik. Minden gyermeknek joga van az élethez, szociális biztonsághoz, oktatáshoz, ahhoz, hogy szabad véleménynyilvánításhoz való jogát ne korlátozzák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe is vegyék. A gyermeket megilleti a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jog.
2)
Kulcsfontosságú, hogy milyen közeget talál a beérkező fiatal maga körül, és milyenek az őt érő első hatások. A beérkező gyermeket vagy fiatalt azonnal a gyám, a nevelő, távollétükben egy kellő tapasztalattal rendelkező gyermekfelügyelő fogadja. Meg kell nyugtatni az érkezőt, hogy itt minden és mindenki az ő érdekét köteles képviselni. Nem bántjuk, sőt minden erőnkkel védelmezzük, ha valaki bántani akarja. Tarthatja a kapcsolatot a hozzátartozóival és barátaival, feltéve, ha ezt hatóság másképp nem szabályozza. Óvjuk alkotmányos és személyiségi jogait.
3)
Elvárjuk azonban, hogy a szabályainkat tisztelje. Rajta is múlik, mikor kerülhet vissza a családjához. Minél együttműködőbb, annál könnyebben tud beilleszkedni az új közösségbe.
6
4)
A fenti folyamat közben a beérkező fiatalt a lehető leghamarabb személyes felelősségével veszi gondjaiba egy dolgozó. Ő lesz a mentor, aki gondoskodásával tünteti ki, akinek panaszait elmondhatja, aki rendszeresen beszámoltatja, bizalmasa lehet, és büszkeség tölti el, ha tevékenysége eredményes, és a beilleszkedés zökkenőmentessé válik. Ha a fiatal a mentor közeledését bizalmatlanul fogadja, más veszi át a lehető leghamarabb a mentori feladatokat. A beérkező fiatalnak éreznie kell, hogy beutalása okaitól függetlenül itt befogadják és elfogadják.
5)
Fő eszközeink a türelem, a megértés, az elfogadás, és az indirekt módszerekkel operáló segíteni akarás. Nem szabad elfogadni az „én folyamatosan szabályt szegek, te meg egyre inkább büntetsz” típusú öngerjesztő folyamatokat. Tudni kell alkalmas időben engedni, együttműködésre alkalmas helyzeteket kialakítani. A gőgös és „csakazértis” alapú szembehelyezkedés nem elfogadható az otthon dolgozóitól. Áttekintettük azokat a pedagógiai- pszichopedagógiai eszközöket is, amelyeknek a fokozatos alkalmazása segít a konfliktusok megelőzésében, a türelem és a humor jelenléte pedig azok feldolgozásában és megoldásában.
6)
A gyermekvédelmi intézményi keretekben ránk bízott gyermekek és fiatalok megítélése mindig előítéletektől mentes legyen, és a velük és értük alkalmazott bánásmód mindig a helyzetük megértésén, a javítás szándékán, az együttműködés felkínálásán és elvárásán alapuljon. „A gyerek stigmatizálása, nevetségessé tétele, kigúnyolása nagyon ártalmas… A megsértett gyerek a későbbiekben többé-kevésbé reálisan lázad és lázít…” (Dr Buda Béla)Az intézményeinkben dolgozók mindegyike képes –felkészültsége, tapasztalatai, élményei, empátiája, és más értékei alapján- arra, hogy egy-egy gyermek vagy fiatal érdeklődését felkeltse, bizalmát kiérdemelje.
7)
Az ilyen kapcsolatok kialakulása összhangban áll a gyermek érdekével, és az intézményi célokkal egyaránt. E kapcsolatoknak csak ezekkel összhangban szabad és kell működniük. Ennek megfelelően minden munkatársunk részese bizonyos fokig a gyermekek formálásának, nevelésének. Ez akkor is igaz, ha csak mindennapi cselekedeteinek példájával motivál, ezért valamennyiünk felelőssége rendkívüli a munkahelyi jelenlétünk, viselkedésünk, megnyilvánulásaink és munkavégzésünk során.
7
8) Azok
a
munkatársak,
személyiségformálása,
akiknek
gondozása,
elsődleges különös
feladata felelősséggel
a
gyermekek tartoznak
nevelése,
azért,
hogy
munkaidejük a gyermekek között, a velük való foglalkozással teljen el. Felelősek a szakmailag megalapozott csoportos (ezen belül a tudatosan átgondolt, de ad-hoc jelleggel is érvényesíthető egyéni) foglalkozások tervezéséért, kivitelezéséért. Az egyes gyermekcsoportok körében végzett szakmai munkát azonos emberi-nevelési
9)
értékrend, közösen kialakított eljárási alapelvek, egységes elvárások és eszközrendszerek kell, hogy jellemezzék. (Nem szólistákra, hanem zenekarra írt művet kell együttesen összhangzóvá teremtenünk.) 10) Tervszerű és szakszerű munka, közös összehangolt tevékenység csak ott várható el, ahol közösen alkotott és elfogadott szabályok, a többség által elfogadott és érvényesített előírások adnak a működéshez keretet, biztosítanak kapaszkodót. Ez érvényes a munkatársak egymás közötti munkakapcsolataira éppúgy, mint a felnőtt-gyermek, nevelőnevelt relációkra is. 11)
A nevelési lehetőségeinket nem behatárolja, hanem kiteljesíti, hogy a Gyermekotthonban érvényes HÁZIREND pl. nem csak az általános jogokat és kötelezettségeket tartalmazza, hanem az együttműködés alapelveit, a jutalmazások és büntetések formális felsorolásain túl a jutalmazási lehetőségek elsődlegességét és elérhetőségét (pozitív diszkrimináció!) is hangsúlyozza és meghatározza. A gyermek számára érthetően megfogalmazott, közösen kialakított szabályrendszer. Nem lehetőségek és tilalmak kusza, sokszor érthetetlen szabályhalmaza, hanem elfogadható, betartható, gyermekcentrikus dokumentum. Minden lakásotthonban kifüggesztett, aktualizálása folyamatos.
12)
A gyermekvédelmi szolgáltatások során várhatók, kalkulálhatók is bizonyos konfliktusok, amelyek kezelésére tudatosan kell a szakembereknek felkészülniük. Egyedi esetekben pedig tudniuk kell, melyek azok az alapszabályok, amelyek alkalmazása a számukra kötelező. Ezek legfontosabbjai:
Sohasem szabad a gyerekekkel harcolni, abból az egyszerű okból, mert ők az erősebbek. (A.Adler)
8
Minden reakció előtt tartsunk gondolkodási szünetet…
A cselekvésre késztető impulzusok ellenére is meg kell kérdeznünk magunkat (és lehetőleg a gyerekeket is), mi az, amit evvel a problémával kapcsolatban semmi esetre sem szabad megtennünk (negatív választás).
Csak ezután ajánlható a pedagógiai módszerek katalógusának áttekintése abból a célból, hogy a helyzethez legmegfelelőbb módszert kiválasszuk (pozitív választás). (A megfelelő módszer választásának döntő kérdése:) …ha én lennék a zavart okozó diák helyében, milyen motivációk, késztetések és igények vezethettek, milyen segítségre lenne szükségem, és melyik módszer rontaná még tovább a viselkedésemet? Ha semmi értelmes megoldás nem jut eszembe, még mindig van egy lehetőségem, amely sohasem káros: humorral reagálni ! …Makacs zavaroknál, súlyos neurotikus elváltozásoknál stb. a pedagógiai módszerek nem
elegendőek. Össze kell ezeket kapcsolni a pszichoanalitikus, csoport- és viselkedésterápiás eljárásokkal, valamint gyógyszeres kezeléssel… (Rainer Winkel: Pedagógiai pszichiátria, Tk.kiadó, Bp., 1981, 143-144.o.)
Ajánlások a fontosabb pedagógiai módszerek közül (az előbb idézett mű alapján): • Tudatos problémakerülés: feltételezzük, hogy a zavar annál gyorsabban oldódik meg, ha nem foglalkozunk vele. (Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem teszünk semmit) • Jelzés adása: pl. a száj elé helyezett ujj a csendesebb megnyilvánulás érdekében • Fizikai távolság és kontaktus megváltoztatása: pl. közelebb lépni, fél karral átölelni. • Feltűnésmentes érzelmi odafordulás: pl. megértő pillantás • Humor: feloldás váratlan, meglepő, viccessé formált szituációval, sértés nélkül
9
• „Átsegítés” az adott akadályon: bátorítás, kéznyújtás, segítő vagy hárító közbelépés • Emocionális feszültségek okainak tudatosítása, megszüntetése • Intellektuális ellenbizonyítékok, beszélgetés, érvelés • Az egyén és a csoport értéknormáinak összevetése • A pillanatnyi cselekvési tér szűkítése vagy tágítása: pl. külső ingerek kizárása vagy feloldódása céljából • Ígéretek, kedvezmények, jutalmazás Fenyegetések, tilalmak, büntetések
mind közül a legproblematikusabbak !
Az I. sz. gyermekotthon szakmai programja Az I. sz. Gyermekotthon 4 szakmai egységben, Lakásotthonban működik: I. Lakásotthon, Csanádpalota, Kossuth u. 16. II. Lakásotthon, Csanádpalota, Kossuth u. 31. III. Lakásotthon, Hódmezővásárhely, Szabadság tér 3 IV. Lakásotthon, Szegvár, Kórógy u. 81. A lakásotthonok működésének kezdete: 1998. szeptember 01. A gyermekotthon címe: 6913 Csanádpalota, Kossuth u. 31. Fenntartója: Csongrád Megyei Önkormányzat.
Tárgyi feltételek: A családi házakat 1998-ban vásárolta a Csongrád Megyei Önkormányzat. Az építkezés befejezése után Lakásotthononként 12 gyermek elhelyezése lehetséges. A szegvári lakásotthonban lehetőség van 4 fő utógondozott befogadására, külső
10
férőhelyen. A korszerű, emeletes lakásokban 4x3 férőhelyes szoba, 2 fürdőszoba, nevelői szoba, társalgó és egy konyha- ebédlő funkciójú helység, valamint mosóhelység áll a gyermekek rendelkezésére. Az épületekhez későbbiek során raktárhelységek és gazdasági melléképületek lettek építve. A kert nagysága - a vásárhelyi lakásotton kivételével - lehetővé teszi, hogy konyhakertet is ki tudjunk alakítani. Dolgozói létszám: Minden lakásotthonokban a dolgozók létszáma 5 fő. Ebből 1 fő lakásotthoni nevelő, 1 fő gyermekvédelmi-asszisztens és 3 gyermekfelügyelő. Valamint gyermekvédelmi ügyintéző, részmunkaidős fejlesztő pedagógus lakásotthononként, pszichológus és utógondozó-családgondozó segíti a gyermekekkel való nevelőmunkát. Létszámunk a törvényben előírtaknak megfelel. A lakásotthon nevelési célja: Az eddig nevelőotthonban élő gyermekek, valamint az új gondozottak, családból bekerülők személyiségének formálása olyan körülmények között, amelyek megközelítik a valódi család modelljét. A gyermekek testi, lelki fejlődésének kibontakoztatása, a művelődési hátrányok felszámolása, a társadalomba való be- illetve visszailleszkedés elősegítése. Olyan fiatal felnőttek nevelése, akik kikerülve a lakásotthonból képesek lesznek az önálló életre, képesek eligazodni a mindennapi életben. A beutalt növendékeink nagyon eltérő környezetből, a felnőttek iránt érzett különböző előítéletekkel, ambivalens érzésekkel kerülnek be legtöbbször. Általában szociálisan ínadaptáltak, lelki vagy fizikai fejlődésükben gátoltak, érzelmeikben sérültek, erkölcsi felfogásukban fejletlenek vagy torzult elképzeléseik vannak. Szerencsés esetben e zavarokból csak egy-kettő van jelen a gyermek személyiségében, de nem egy esetben ezek a zavarok halmozottan jelentkeznek. A felnőttek iránti bizalom helyreállítása a gyermekekkel dolgozók iránti bizalom helyreállításával kell hogy kezdődjön és ezen keresztül vezet. Ez akkor valósulhat meg, ha a gyermek környezetében lévők meg tudják szerettetni önmagukat. Tehát olyan érzelmi kapcsolatok kialakítására kell törekednünk, amelyben növendékeink kell, hogy érezzék saját személyünk fontosságát. Mentori rendszer! Türelemmel, előlegezett bizalommal szabad csak növendékeink felé fordulni. Olyan meghitt légkör kialakítására kell törekednünk, hogy a gyermekek testileg – lelkileg jól érezzék magukat abban az időszakban, amikor gyermekotthonunkban laknak.
Feladat: biztosítani a gyermek teljes körű ellátását, ezen belül:
11
Az alkotmányban és a törvényekben előírt gyermeki jogok és kötelességek teljesítésének biztosítása. A gyermek nevelését, felügyeletét úgy, hogy a testi, lelki, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése megfelelő legyen. Oktatásban való részvétel, segíteni felzárkózását, képességeinek kibontakozását. Ennek érdekében kapcsolattartás az iskolákkal. A gyermek korának megfelelően segíteni az önállósulást, személyes ügyeinek intézését, pályaválasztását, az önálló életkezdését. Biztosítani a gyermek számára a nyugodt, családias légkört, mely alkalmas az eredményes nevelés megteremtéséhez. Újonnan érkező gyermekek beilleszkedésének segítése, mentori rendszer kiépítése és működtetése. Belső kötődés megteremtése kapcsolat és együttműködés a vérszerinti családdal, ahol erre lehetőség van. Kapcsolattartás biztosítása a gyermek és a szülő részére is. Segíteni a gyermek visszakerülését a vérszerinti családjába, vagy ennek hiányában az önálló életkezdését. Utógondozói ellátás keretén belül a gyermekotthonban nagykorúvá vált gyermekek életének után követése, segítése. Fokozatos „talpra állítás”, tanulmányok segítése, munkahelykeresés és az oda való beilleszkedés segítése. Családi életre felkészítés és a gyermeknevelésbe a megfelelő szintű bevonás, felelősségvállalás tudatosítása, fejlesztése. A nevelési célból fakadó feladatok: A tanulmányi munka terén a következő fontos feladatokat kell elvégezni: Az óvodás korú gyermekek felkészítése az általános iskolai feladatok elsajátítására, szorosan együttműködve az óvodával. Az iskolába járó gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérése, a nehezen tanuló gyermekek egyéni tanulással történő felkészítése, gyakori ellenőrzés mellett. Az iskolákkal szoros együttműködést kell kialakítani.
12
Az iskolai oktatásban résztvevő gyermekek számára a Gyermekvédelmi Törvény alapján biztosítani kell az oktatáshoz szükséges anyagi és tárgyi eszközöket. El kell érni, hogy a tehetséges gyermekek minél magasabb szintű oktatásban vegyenek részt. Meg kell oldani a lemaradottak fokozatos felzárkóztatását. A gyermek életének alakítása terén legfontosabb feladat: az iskolai oktató- nevelőmunka és az itthoni tevékenységek összehangolása: egészséges életre nevelés tanulmányi munka szabadidő hasznos eltöltése munkára nevelés a lakásotthon életét segítő kapcsolatok szervezése, ápolása. Egészséges életre nevelés: Rendszeres orvosi és fogorvosi vizsgálat. Szemüveget viselő gyermeket folyamatosan ellenőriztetni, törés esetén másikat kell csináltatni. Betegség estén sürgős intézkedés orvosi ellátásban részesítés, ha szükséges délelőtti ügyelet beindítása. Érzelmi sérülések korrekciója, nyugodt légkör az érzelmi problémák folyamatos kezelésére. Szakember bevonása: pszichológus, ideggyógyász. Megfelelő táplálkozás biztosítása. Rendszeres testmozgás, szabad levegőn való tartózkodás. Azok a gyermekek is sportoljanak, akiknek ilyen képességeik nem annyira fejlettek. Stressz csökkentésének elősegítése. Alkohol fogyasztás kerülése, gyógyszerfogyasztás veszélye.
13
Narkotikumoktól és drogoktól való tartózkodás. Dohányzás visszaszorítása. Környezeti és személyes higiénia következetes ellenőrzése. Igényesség formálása önmagukkal szemben. ( fogmosás, alapos tisztálkodás, körömápolás, tiszta ruha, környezet rendje, tisztaság) Családi életre nevelés, az életkori sajátosságoknak felvilágosítás, higiéniai igényességre nevelés.
megfelelő
szexuális
Nem megfelelő környezetből jött gyermekek reszocializációja, a káros minták gátolása, a helyes minták erősítése. Részt venni a különböző, szervezetten folyó bűnmegelőzési programokban. Célkitűzés: A tisztaságra törekvés alapvető igénye legyen az egész lakásotthoni kollektívának és tudatos tevékenység útján beépüljön gyermekeink szokásrendszerébe.
Szabadidős tevékenységek: A lakásotthoni ellátási forma keretén belül biztosítani kell, és a lehetőséghez mérten a legnagyobb mértékben biztosítjuk is a gyermekek számára mindazokat az eszközöket, amelyek a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükségesek. A nevelő tanítsa meg játszani a gyerekeket, adjon ötletet, sugalmazzon, de mindezt tapintatosan, hogy a gyermek ne parancsot, utasítást érezzen. Az otthon építsen ki megfelelő kapcsolatokat a helyi kulturális intézményekkel. A gyermekek vegyenek részt minél több szakkör, sportkör, klub munkájában. Lehetővé kell tenni a hitélet gyakorlását. Biztosítani kell a kisebbségeket megillető kulturális jogokat. A lakásotthonok vegyenek részt pályázatokon, amelyek lehetővé teszik a kirándulások, táborozások lebonyolítását. A nevelők találjanak alkalmat arra, hogy a csoporttal közösen csoportterápiás foglalkozás keretében szerepjátékokat, szituációs gyakorlatokat oldjanak meg, konfliktushelyzeteket tárjanak fel és keressenek megoldásokat. Szabadidő szervezésénél figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. Életkoruknál fogva a gyermekeknek szükségük van a többiektől való elkülönülésre, meditációra, egyéni problémák önálló végiggondolására. Lehetőséget kell biztosítunk számukra az egyéni kedvtelések ( hobbi, sport, stb.) kibontakoztatására. Általános iskolások szakkörre, sportkörre járhatnak. Lehetőségeink és anyagi helyzetünk függvényében kirándulásokat szervezünk a szűkebb és tágabb környezetünk megismerése érdekében. Rendszeresen látogatja néhány tanuló a könyvtárat, diszkót, zenés rendezvényeket, napilap rendelkezésre áll.
14
Kedvelt tevékenység a számítógépek játékprogramjait használni. (Szórakoztató jellegén túl kell lépni szoftverek vásárlása: -oktató jellegű humán, reál tárgyak korcsoportonkénti bontásban). Szabálytudat kialakítása. Etikai beszélgetések. Helyes viselkedés, cselekvés megismertetése különböző helyzetekben. Ismeret anyag bővítése. Ünnepek, ünnepélyek megünneplése. Az együvé tartozás közösségformáló erejét fejleszti a családi ünnepek, születés és névnapok közös megrendezése. Munkára nevelés: A személyiség fejlesztés egyik legfontosabb feltétele a munka. Gyermekkorban a játék
tanulás és a tanulás is játék. Tilos a gyermeket dolgoztatni! Ez a jog korántsem azt jelenti, hogy a gyermeknek nem kell részt vennie a családi munkamegosztásban. Jelenti viszont azt, hogy kiskorú gyermek nem folytathat kereső tevékenységet. A különböző tevékenységek során sajátítják el az alapvető munkafogásokat. Tanulják meg saját és mások munkájának helyes értékelését. Ismerjék meg a munka szükségességét. Tudjon örülni munkája eredményének, legyen sikerélménye.
1. Önkiszolgáló munka 2. Mindennapi élettel kapcsolatos munkák: Vásárlás ételkészítéssel összefüggő munkák: előkészítés, elkészítés, mosogatás segítése. kisebbek segítése. mosás, vasalás, ruhák egyszerű javítása. környezet rendbetétele, lakószobák takarítása. veteményeskert gondozása. udvar, valamint az otthon környezetének rendben tartása.
Feladataink ellátása során törekedni kell arra, hogy a gyermekek testileg, érzelmileg, értelmileg koruknak és képességeiknek megfelelően fejlődjenek. Kapcsolatok: Kapcsolataink alakításában, ápolásában a gyermekek érdekeit tartjuk szem előtt: iskolákkal, gyámhivatalokkal, helyi művelődési intézményekkel, sportkörökkel, vállalkozókkal, szponzorokkal, karitatív szervezetekkel, civil szervezetekkel, történelmi egyházakkal, szomszédokkal valamint az otthon környezetében élő lakossággal.
15
A lakásotthoni dolgozók építsenek ki jó kapcsolatot az otthonok közvetlen környezetében lévő házakban élőkkel. Ezzel segítsék a gyermekek beilleszkedését az utca és a település életébe. Minden dolgozó törekedjen az óvodával, iskolákkal, közművelődési intézményekkel a korrekt, jó viszony kiépítésére. A lakásotthonok szervezzenek közös programok a fenti intézményekkel. Ezek a programok elősegítik a gyermekeink iránt érzett előítéletek feloldását. Gondozottaink lelki életére igen nagy hatással lehet az egyházakkal való együttműködés. Be kell vonni a civil karitatív szervezeteket a gyermekotthon életébe. A jótékonysági szervezetek esetenkénti segítségnyújtása jelentős mértékben könnyíti az otthonok gazdálkodását. A lakásotthon egyik leglényegesebb feladata a vérszerinti családdal történő kapcsolattartás. Ennek érdekében biztosítani kell a határozatban foglaltak szerinti kapcsolattartást a szülőkkel, rokonsággal. A családgondozó és a gyám alkalmanként meglátogatja a családot (ha van) és segítséget nyújt annak érdekében, hogy a gyermek mielőbb, a lehető legkevesebb trauma megélésével visszagondozható legyen az eredeti miliőbe, azon szocializációs környezetbe ahonnan ki lett „szakítva”. Szinte minden erőfeszítésünk ennek a jegyében telik. Az intézményes nevelés átmeneti jellege, melyet a Gyvt is a legfontosabbként dekralál. A gondozott gyermekeket érintő lényeges kérdésekben a szülővel közös álláspontot kell kialakítani. Napi információs és munkakapcsolatot kell kialakítani a fenntartó TEGYESZ-el és felügyeleti intézményekkel, valamint a hálózat többi dolgozójával (pártfogó, gyámhivatalok, gyámi gondozói tanácsadó etc.) A lakókörnyezet kialakítása: A csanádpalotai I. és II. sz. Lakásotthonhoz nagy kert és udvar tartozik. A hódmezővásárhelyi városias jellegű, a szegvári kertlábjában elfolyó Kurca folyó pedig remek lehetőséget biztosít a horgászatra. Fontos feladatunk volt az udvar, a virágoskert és a konyhakert kialakítása. Az épület belső terében legfontosabb, hogy a gyermekek értékeljék, óvják és megbecsüljék a drágán megvásárolt bútorokat. Mindennapi szokássá kell tenni a környezet tisztántartását, a gyermekekben ki kell alakítani az igényt az esztétikus környezetre. A lakószobákat személyes jellegűvé, barátságossá kell formálni, amelyekben elsősorban a gyermekek saját igénye és az otthon rendjének konszenzusa tükröződik. A szobákban tükröződjön a gyermek egyéni ízlése. Ezenkívül – a felsorolás teljességének igénye nélkül – minden gyereknek személyes, ő általa zárható szekrénnyel rendelkezik. Gondozás: A lakásotthonok legyenek az emberi kapcsolatok kialakulásának szintje. Gyermekeink az egészséges családi élet minimális élményével gátoltan, érzelmeikben sérülten kerülnek intézetbe. Ezért a gyerekek testi- szellemi gondozása különösen fontos feladat. Biztosítani kell a gyermekek számára a védettséget, biztonságérzetet, sokoldalú kapcsolatteremtés lehetőségét. Felnőtt és kortárs kapcsolatok kialakítását.
16
A gyermekek ruházatára vonatkozóan a Gyvt. 77.§ az irányadó. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermekek ruházatában kerülni kell az uniformis jelleget. A Lakásotthoni nevelők a dolgozókkal együtt kísérjék figyelemmel a gyerekek ruházatának állapotát, a kisebb javításokat a gyerekek maguk is tanulják meg elvégezni. Betegség, baleset esetén azonnal el kell látni a beteget, sérültet. Amennyiben súlyosabb esetről van szó, azonnal orvoshoz kell fordulni. A gyerekek étkezésének összeállításakor figyelembe kell venni a serdülőkorúak magasabb kalóriaszükségletét. Az otthonokban elkészített ételek tükrözzék a gyermekek kívánságát is a teljesíthető igényeik figyelembe vétele mellett. A testi gondozás mellett fontos a gyermek lelki fejlődésének figyelemmel kísérése. Az otthonokba kerülő gyermekek legtöbbje személyiség zavarral küzd, ezért tudatosan vállalni kell a személyiség átrendezését, a szocializációs folyamatok helyes mederbe terelését és a reszocializációt. Az otthonokban a gyerekek egyéni napirendjének kialakításában figyelembe kell venni a gyermek életkori és pszichés sajátosságait. Utógondozás: Az utógondozás lényege a gondoskodás azokról a gyermekekről, fiatalokról, akik gyermekotthonunkból kikerülve, azt elhagyva – az esetleg még nem elégséges tapasztalataik birtokában – további életüket családjukban vagy önállóan igyekeznek megszervezni. Az utógondozás jelenti a társadalomba való beilleszkedéshez, az életben történő sikeres helytálláshoz az anyagi, erkölcsi támasznyújtás, védelem, tanácsadás, továbbnevelés, az esetleges kudarcokon való étsegítés, a „ jó szülőt” helyettesítő törődést, vagyis a család szocializációs szerepének lehetőségek szerinti átvállalását. Az utógondozás segítő munka, ezért jellegét tekintve is némileg eltérő, hiszen felnőtt, teljes joggal rendelkező fiatalok támogatásáról van szó. Ha sok esetben pszichésen még nem eléggé érettek is, személyi szabadságjogaikat maximálisan tiszteletben kell tartanunk. Az utógondozó és az utógondozott kapcsolatában két felnőtt vesz részt, ahol az utógondozó segítségadásra, támogatásra készen áll, az utógondozott pedig azt igénybe veheti, ha akarja. A nagykorú növendék kérésére az utógondozó segít a jogi és hivatalos ügyek intézésében. A nagykorúsággal együtt járó pénzösszegek felvételét elintézi a fiatalnak, de annak elköltésében csak tanácsot adhat, ellenőrzést nem gyakorolhat. A gyermekotthonunkban önállósult fiatalok segítségért fordulhatnak utógondozónkhoz ügyes- bajos dolgaikon kívül lakás, - munkahelyi,- anyagi problémákkal vagy akkor is, ha lelküket szeretnék végre valakinek kiönteni. Nagyon fontos, hogy ez a munka ne „ derült égből villámcsapás”jellegű legyen, hanem időben elkezdődjön. A nagykorúság előkészítésében, a fiatalkorúak tervezésében, a tájékoztatásban a csoportvezető nevelőnek és az utógondozónak együtt kell működnie.
Magatartási szabályok, emberi kapcsolatok a Gyermekotthonon belül:
17
Az otthon dolgozói mutassanak személyes példát beszédjükben és magatartásukban. Ez legyen követendő minta a gyermekek számára. A dolgozó-gyerek kapcsolatban, az egymással töltött kommunikációban érvényesüljön az egymás iránti tisztelet alapelve. A gondozottak etnikai hovatartozására, testi- szellemi fogyatékosságára utalni, bántó megjegyzést tenni tilos! A lakásotthoni életmód, életstílus lényege egymás akaratának, véleményének kölcsönös tiszteletben tartása. A nevelő akaratát ne helyzetéből adódó erőfölényéből kényszerítse a gondozott gyermekre, hanem meggyőző érvekkel irányítsa az otthon életét. Az együvé tartozás közösség formáló erejét fejlesszék az otthonok, a családi ünnepek, születésnapok, névnapok közös megrendezésével. Az ünneplés ne csak formalitás, hanem érzelmeket, szeretetet sugalló legyen. A lakásotthoni nevelő teremtse meg annak lehetőségét, hogy a gyermek véleményt nyilváníthasson személyét érintő, valamint a közösség ügyeiről. Adminisztráció: Az ellátás megkezdésekor el kell készíteni a gondozottakról az egyéni gondozásinevelési tervet. A tervben figyelemmel kell lenni a Gyermekvédelmi Törvény 84.§-ban leírtakra. Az ellátottak zsebpénzéről zsebpénznyilvántartást kell vezetni (Gyt. 4. sz. mell.). Amennyiben valamely gyermek megszökik, úgy a 86.§-nak megfelelően értesíteni kell a rendőrséget, a gyámhivatalt, a szülőt valamint a szakszolgálatot. A gyermek megkerülésekor a fentieket ugyancsak értesíteni kell. Az eltűnt gyermekről nyilvántartást kell vezetni. A megkerült gyermek esetében meghallgatási jegyzőkönyvet kell felvenni. Alapdokumentumok: 1. Gyermekvédelmi Törvény és a hozzátartozó végrehajtási utasítás 2. Szakmai program 3. Házirend 4. Szervezeti Működési Szabályzat 5. A TEGYESZ által kiadott tűz- balesetvédelmi szabályzatok.
Gazdálkodás:
18
A lakásotthonokban folyó gazdálkodásért a lakásotthoni nevelők a felelősek. A pénzeszközök felhasználásáról háztartási naplót és háztartási könyvet vezetnek. A felhasználásról rovat-elszámolási íven számolnak be. A gazdálkodás további menetét tekintve lásd. A TEGYESZ által kiadott Pénzkezelési Szabályzatot (lásd. A lakásotthonos csoportgazdálkodás szabályzata).
Készült az I.sz. Gyermekotthon 2004.01.11-én elfogadott és jóváhagyott Szakmai Programja, a 2006-ban előterjesztett programjavaslata alapján, a szükséges aktualizálásokkal (2007.03.08.). Szeged, 2007. március 26.
Szügyi János
Barcsi Antal
Szakmai vezető
igazgató
19
