2. sz. Gyermekotthon Szakmai programja

2013.

2. sz. Gyermekotthon Szakmai programja Rigó Alajos Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye

Szentes

1. A szakmai program fogalma, célja, alkalmazott jogszabályok A gyermekotthon szakmai programja a gyermekotthon nevelési alapdokumentuma a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, továbbá a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak (a továbbiakban együtt: nevelőtestület) által elfogadott, az intézményben folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program. Szakmai programunk egyrészt megfelel a szakmai jogszabályokban előírt követelményeknek, a korszerű gyermekvédelmi szemléletnek, továbbá az intézményünk sajátosságainak. A szakmai program célja, hogy a gyermekotthon, lakásotthon, mint gondozási hely és az ott dolgozó szakemberek, mint szakmai team biztonságot és állandóságot nyújtó, családot helyettesítő környezetet biztosítsanak. A gyermekotthoni gondoskodás legfontosabb célja a gyermek mielőbbi visszagondozása vérszerinti családjába. A szakmai program mentén a gyermekotthoni ellátásban számos tevékenység során történik a gyermekek gondozása, nevelése. A gyermekotthon szakmai munkájával szolgálja a személyiségfejlődés optimalizálását, a gyermek individuális és közösségi nevelését - a nemi és életkori sajátosságokra figyelemmel – , a családba, a társadalomba való integrációját. Előmozdítja a különleges szükségletű gyermekek rehabilitációját. A szakmai program tartalmazza a gyermek befogadását, a vele és családjával végzett családgondozói tevékenységet; a gyermekotthoni gondozás-nevelés és mentálhigiénés ellátás valamint az önálló életre való felkészítés tevékenységeit; a gyermek saját családjába történő hazagondozásának elősegítését, esetleges gondozási hely váltásának, folyamatát; a gyermekotthon szakmai feladatainak és szakembereinek kapcsolódási pontjait; a gyermekotthon szakmai feladatellátásának szabályait. Munkánk során használt jogszabályok  1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről  a többször is módosított 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról  149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról  133/1997.(VII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról  1959. évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyvről  1978. évi IV. törvény A Büntető Törvénykönyvről  1990. évi LXV. törvény A helyi önkormányzatokról  1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről  1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról  1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelettel

 2002. évi IX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról  235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról

2. Az intézmény általános bemutatása

2.1. A gyermekotthon története A Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Nevelőotthon, mint többcélú közoktatási intézmény 1994 januárjában kezdte meg működését a minisztérium beruházásaként, mint modern, korszerű oktatási intézmény, a helyi leány nevelőotthon, a Kisegítő Iskola és a szomszéd város fiú nevelőotthon összevonásával. 1996 augusztusában lehetőség nyílt a nevelőotthon szerkezeti átalakítására, a Gyermekvédelmi Törvényben meghatározott intézmény, gyermekotthon létrehozására. Az átalakításokat a Gyermekvédelmi Törvényben előírtaknak megfelelően végezték el, így lett kialakítva 6 lakásotthon, mint önálló lakóegység. Az átalakítások a tárgyi feltételek és a gyermekek életterének kialakítása szempontjából megfeleltek a törvényi előírásoknak. 2005 októberében az intézmény határozatlan idejű működési engedélyt kapott, és két önálló szakmai egység lett kialakítva. Az egyik normál gyermekotthon 3 lakásotthonnal, lakásotthononként 12 férőhellyel, a másik különleges gyermekotthon 3 lakásotthonnal, lakásotthononként 10 férőhellyel. Szentes 30000 főt számláló alföldi város, nagy vonzás területtel. Az otthon lakóinak nagytöbbsége e földrajzi körzetből, illetve Csongrád megye területéről kerül elhelyezésre. A gyermekek értelmi képességeiket tekintve ép értelműek valamint sajátos nevelési igényű gyermekek. Intézményünk többcélú közoktatási intézmény, a Rigó Alajos Általános Iskola és Szakiskolában lehetőség van értelmileg akadályozott gyermekek, valamint tanulásban akadályozott gyermekek tankötelezettségének teljesítésére, és szakma elsajátítására is.

2.2. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételeket figyelembe véve jelenleg az épület két szintjén a 3-3 lakással, két lépcsőházzal kialakított, társasházi modellként működnek a lakásotthonok. Az épülethez nagyon szűk előkert és belső udvar tartozik, melynek nagy része beton. Ez nem ad elegendő és megfelelő teret a szabadidő hasznos eltöltéséhez, ezért a város adta lehetőségeket kell kihasználni. A lakásotthonok nem egyformák, eltérő alapterületűek. Minden lakásban 3 hálószoba, konyha, fürdőszoba és kettő kivételével közös helység található. Minden olyan eszközzel fel vannak szerelve, ami egy átlagos háztartásban megtalálható (villanytűzhely, mikrohullámú sütő, hűtőszekrény, mosógép, vasaló, televízió, videó, számítógép, stb.). Így az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek megtanulhatják és gyakorolhatják azokat a praktikus ismereteket, amelyek önálló életükhöz szükségesek.

2.3. Személyi feltételek       

Gyermekotthon vezető / 1 fő /. Gyermekvédelmi ügyintéző / 1 fő, adminisztratív munkakör, gyakran közvetít a gyermekotthon vezető és a lakásotthonok között /. Lakásotthon vezető / 3 fő, mindannyian pedagógus képesítésűek / Gyermekfelügyelő /lakásotthononként 4 fő, összesen 12-en. Fejlesztő pedagógus / 2 fő Utó- és családgondozó / 1 fő /. Pszichológus /1 fő /. Fejlesztő pedagógus /1fő/

2.4. Intézményi alapadatok 2.4.1 Az intézmény hivatalos neve: Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Tagintézménye Székhelye: 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 34-36. Telefonszám: 06/62/246-074 Telefax: 06/62/246-074 email: [email protected] Telephelye: 6600 Szentes, Deák Ferenc utca 52-54. Telefonszám: 06/63/444-188 Telefax: 06/63/444-188 email: [email protected] 2.4.2 Ágazati azonosító: SOO58593SO227218 2.4.3 Működési engedély: II. sz. gyermekotthon: VI-C-001/190-6/2012. nevelőszülői hálózat : VI-C-001/190-7/2012.

3. A különleges gyermekotthon fogalma, a különleges

ellátásra vonatkozó jogszabályok Magyarországon a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) a gyermek, a szülő és az állam közötti kapcsolatrendszerben újrafogalmazta az állami beavatkozás határait és az azt megelőző állami feladatokat, szabályozva a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások rendszerét. A különleges gyermekotthonokkal kapcsolatos rendelkezéseket a Gyvt. 2004. január 1-jétől léptette hatályba, miszerint a tartósan beteg, illetve fogyatékos, valamint kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek gondozását, ellátását, habilitációját és rehabilitációját megfelelőbb feltételek mellett lehessen ellátni. A törvény alapvető jogokat és kötelességeket meghatározó fogalmai között szerepel a fogyatékkal élő, tartósan beteg gyermek különleges ellátásához való joga. Gyvt. 6. § (3) „A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz.”.

A felzárkóztatás is szintén a tanulásban akadályozott gyermekek tekintetében kiemelten fontos. Gyvt. 9. § (1) c) felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozáson vegyen részt. Gyvt. 45. § (1) „A gyermek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (továbbiakban teljes körű ellátás) kell gondoskodni”

A gyermekvédelmi törvényben található általános megfogalmazásoknál valamivel pontosabb és körülírtabb megfogalmazásokkal találkozunk a különleges ellátással kapcsolatban a 15/1998. NM rendeletben. 81.§ „A különleges, vagy speciális ellátásra szoruló gondozott gyermek számára a fejlődéshez, illetve fejlesztéshez, a gyógyuláshoz, rehabilitációjához, terápiájához szükséges és indokolt eszközök beszerzéséről a fenntartó gondoskodik.” Szintén e rendeletnek a gondozás,

nevelés területét érintő előírásai próbálják pontosítani, kiszélesíteni ezt a témakört: 83. §. (1) „A gondozás, nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék. E cél érdekében a gondozását, nevelését, ellátását végző személyek kötelesek együttműködni egymással, valamint mindazon intézményékkel, akik a gyermekkel foglalkoznak.” A 2. bekezdésben a következőket olvashatjuk: „A fogyatékos gyermekek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó és azokat a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató gondozást, nevelést kell biztosítani”

A fogyatékosság figyelembe vétele a csoportlétszám meghatározásában is megfigyelhető. 51998. ( IV.30.) NM rendelet 128/A. § (2) „A különleges ellátást igénylő tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekek közül egy csoportban legfeljebb a) 8 tartósan beteg b) 8 középsúlyosan, súlyosan fogyatékos vagy

c) 10 enyhén fogyatékos gyermek helyezhető el” Úgy gondoljuk, ezek azok a jogszabályi feltételek, amelyek megteremtik az alapját a gyermekvédelmi szakellátásba került fogyatékos gyermekek szükségletei ellátásának.

4. Elméleti alapok 4.1.Alapelvek a) Önrendelkezés A gyermek önrendelkezéséhez az életkorának megfelelő autonómiát kell kapnia. Az önrendelkezés készségének fejlesztéséhez a gyermek támogatást, megerősítést kap. b) Részvétel A gyermek életkorától és fejletségétől függően a legteljesebben részt vesz az őt érintő döntések, szolgáltatások megtervezésében, teljesítésében és értékelésében. c) Érdekérvényesítési esélyek növelése A gyermek érdekérvényesítési képessége fejlesztéséhez kellő információval kell rendelkeznie szűkebb (gyermekotthoni) és tágabb (társadalmi) környezetéből, részt kell vennie a demokratikus érdekérvényesítési formák gyakorlásában. d) Eredményesség Azokat az eljárásokat, módszereket és beavatkozásokat kell eredményesnek tekinteni, amelyek az egyéni elhelyezési terv megvalósulását szolgálják. e) A legkisebb beavatkozás elve A gyermekvédelem minden szintjén, úgy az alap-, mint a szakellátásban (a gyermek legjobb érdekének való megfelelőség mellett) mindenkor úgy kell tanácsot adni, segítséget nyújtani, ellátást biztosítani, hogy az csak a lehető legkisebb mértékben tegyen bármit a felhasználók helyett, illetve ellenében. Mind a gyermek, mind szülei számára a maximális véleményalkotási, döntési lehetőséget kell biztosítani. f) A diszkrimináció tilalma Az alkotmánybíróság 9/1990. ( IV.25.) AB határozatában összekapcsolta az emberi méltóság fogalmát az egyenlőségével. Megállapította, hogy a megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. g) Normalizációs elv A normalizáció alapelvét az értelmileg akadályozott emberek gondozásával kapcsolatban dolgozták ki. Ez az alapelv a gyógypedagógia számára ma már nélkülözhetetlen. Általánosítva, kiterjesztve a gyermekvédelem egyik kulcsfogalmává kell válnia, különösen, ha speciális, különleges gyermekek ellátásáról beszélünk. A normalizációs elv lefordítása a gyermekvédelem területére azt jelenti, hogy minden gyermekotthonban élő gyermek számára olyan életmintát és hétköznapi életfeltételeket tegyünk elérhetővé, amelyek a társadalom megszokott életfeltételeinek és életmódjának a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek. A normalizáció révén a gyermek bekapcsolódhat a napi, heti, és éves ritmusba, a közösség életébe. A normalizáció a részleges felelősség állapotából elvezeti a gyermeket, hogy a társadalom felelős tagjává váljék. h) Integráció Az integráció a normalizációs elv megvalósulásának módszere. A gyermekvédelem szempontjából az integráció szociális vetülete lényeges, ezért szükséges meghatározni a szociális integráció fogalmát is. A szociális integráció valamely szociális egészbe, annak részébe, vagy csoportjába történő működőképes betagolódás folyamata. A pedagógia szempontjából kitüntetett jelentőségű a szociális integráció jellegzetes mechanizmusa, a szocializáció folyamata, amelynek során az egyén társadalmilag integrált személlyé válik. Az integráció elvéből kiindulva a gyermekotthonban elhelyezett gyermekeket úgy is felfoghatjuk, mint egy kisebbségi csoportot, akikkel kapcsolatban fontos feladat a többségi társadalomba való beintegrálásuk. Ennek megvalósításához szükség van a megfelelő kapcsolat-felvételi lehetőségek kialakítására a megfelelő intézményekkel, kortárscsoportokkal, civil szervezetekkel, segítő szakemberekkel. Minél

több helyen alakulnak ki az egymásra figyelés színterei, az intézmények közötti együttműködések, annál közelebb jut a kisebbség és a többség egymáshoz. i) Rehabilitáció A rehabilitáció a gyógypedagógiában az újbóli alkalmasságot, a képesség újbóli elérését jelenti. A különleges szükségletű gyermekek gondozása során elsődleges szempont a társadalmi kirekesztődés folyamatának megállítása érdekében tett szakmai munka. A különleges szükségletű gyermekek marginalizálódásáért a felnőtt társadalom a felelős elsősorban, hiszen egy olyan társadalmi–gazdasági változásban, ahol a bizonytalanság, a szegénység össztársadalmi probléma, ott a különleges szükségletű gyermekek megjelenése szinte törvényszerű. A rehabilitáció személyre szabott, komplex segítő folyamat, ami kiterjed a gyermek életútjának, ahhoz való viszonyulásának minél szélesebb körű megismerésére. j) Szükségletorientáltság, mint irányelv: A szociális ellátások, szolgáltatások lehetőség szerint a jogosult, illetve szolgáltatással „megcélzott” személyek, csoportok lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső szolgáltatónál, intézményben kell biztosítani k) Individualizáció, mint irányelv: A gyermekek ellátása során főszabály, hogy a szükségletek kielégítése mindig személyre szabott legyen, ugyanis ekkor lesz leghatékonyabb, leggazdaságosabb a szolgáltatás.

4.2. A gyógypedagógia fogalma, különleges szükséglet jellemzői Tágabb értelemben vett gyógypedagógia a gyógypedagógiai segítséget igénylőkkel összefüggő teljes jelenségkört vizsgálja, kutatja: a fogyatékosság kóreredetét, kóros mechanizmusát, a fogyatékos fejlődésmenetét, személyiségszerkezetét, társas környezetét, rehabilitációjuk lehetőségeit, kilátásait. Ez tehát interdiszciplináris tudomány, a fogyatékosok vizsgálatát különböző nézőpontból végző tudományágak integrációs egésze. Szűkebb értelemben vett gyógypedagógia a gyógypedagógiai segítséget igénylők neveléstudománya: gyógyító nevelésük lehetőségeit, elv- és feltételrendszerét, múltját, cél-, feladat-, eszköz-, színtérrendszerét és eredményességét vizsgálja, kutatja optimális szocializációjuk és sikeres rehabilitációjuk szolgálatában.

4.2.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:  testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,  pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). A törvény kimondja: „A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.”1 2008. szeptember 1-jétől a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását érintő változások tekintetében fontos és szükséges megjegyezni, hogy a megismerő funkciók vagy a 1

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 30.§ (1)

viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók iskolai fejlesztő foglalkozásra jogosultak. A gyermekek különleges bánásmódra való ráutaltsága tapasztalható, ha a tanulásban akadályozott gyermekek körére gondolunk.

4.2.4 Tanulásban akadályozott gyermekek „A tanulásban akadályozottak közé soroljuk az idegrendszer biológiai és genetikai okokra visszavezethető alacsonyabb funkcióképességével összefüggő, illetve kedvezőtlen környezeti hatásokkal magyarázható tartós, átfogó tanulási képességzavart mutató gyermekek körét.”2

A tanulási akadályozottság tünetei generalizáltan, a tanulás minden területén átfogóan, súlyosan és tartósan jelentkeznek. Minden esetben hosszan tartó fejlesztő intézkedésekre, terápiás eljárásokra van szükség. A tanulásban akadályozott gyermekek egy része enyhén értelmi fogyatékos minősítést kap a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságoktól. Az enyhén értelmi fogyatékosok az értelmi fogyatékosok egyik alcsoportját képezik. Az értelmi sérülés diagnosztizálása minden esetben orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai, és nem pedagógiai feladat. A tanulási akadályozottság változó, változtatható állapot. A folyamatosan ható kiváltó okok feltárásával, ezek kedvező irányú befolyásolásával a tanulási akadályozottság részben megelőzhető, részben súlyosságának mértéke csökkenthető Ebbe a csoportba tartoznak mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képességek fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak. Jellemző tanulási tulajdonságaik:  Bármely pszichikus tevékenység akkor okoz számukra nehézséget, amikor a személyiségnek fokozottan aktívvá kell válnia.  Elkerülik az erőfeszítést kívánó tanulási tevékenységet.  Praktikus gondolkodásuk általában fejlettebb, mint a verbális-logikus gondolkodási folyamataik.  Lassan tanulnak, gyorsan felejtenek.  A téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. A tanulásban akadályozott gyermekek a speciális pedagógiai, gyógypedagógiai segítséget igénylők legnagyobb számú csoportját képezik. A népesség mintegy 2,3 – 2,5 %-a. Ők a hazai általános iskolába járó nehezen tanuló gyermekek közül tanulási sikertelenségük folytán az eltérő tantervű iskolában tanulnak (a tanköteles népesség 10—12 %-a). A tanulásban Tartós

akadályozottak a hazai gyógypedagógiai új szakkifejezése, amelyet az enyhén értelmi fogyatékos és nehezen tanuló gyermekek csoportjának megjelölésére kezdenek használni.

2

Mestrerházi Zsuzsa: Nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Bp. BGGYTF 1998. 54.p

4.2.5. Tartós betegség specifikumai a gyermekotthonban -

pszichiátriai betegségek tejérzékenység lisztérzékenység

4.2.6. A gyermeki szükségletek, a különleges szükséglet fogalmának értelmezése Szólnunk kell arról, hogy mik is azok a szükségletek, amelyek kielégítése a gyermekotthonban létfontosságú az egészséges személyiség fejlődése szempontjából. Az emberi pszichikum akkor egészséges, ha minden olyan esetben tiltakozik, amikor a szükséglet kielégülését tartósan akadályozzák. A gyermekotthonban dolgozóknak, tehát feladata a gyermeki szükségletek kielégítése. Bizonyos szükségletek kielégítésére a család – illetve az azt helyettesítő nevelőcsalád, otthon – hivatott, vannak azonban olyan gyermeknépesség csoportok, amelyek speciális szükségleteik kielégítéséhez igényelnek szakszerű támogatást. A számtalan szükséglet közül a gyermekotthonban a következőket emelnénk ki: A család – vagy az azt helyettesítő intézmény – feladata a gyermek: - biológiai szükségleteinek kielégítése, táplálás, gondozás, gondoskodás, - a szeretet szükséglete, végigkíséri az egész gyermek – és ifjúkort, annyira erős motiváció, hogy a kedvéért olyan nehéz szabályokat is megtanul a gyerek, ami e nélkül a motívum nélkül soha nem menne végbe, - az érzelmi biztonság szükséglete, a valahová tartozás érzete, a gyerek „fontosságának tudata” sok akadályon átsegít, - az ismeret, a megismerés, a tudás szükséglete, ami már kisgyermekkorban megjelenik (mi ez? miért?). Kiemelkedően fontos a család odafigyelése, irányítása, segítése, - a különböző problémákkal küzdő – pszichés, szociális, egészségügyi – gyermeknépesség csoportos szükségletei: Nevelési, oktatási szükségletek, amelyek az ismertelsajátításhoz nyújtott adekvát segítségen keresztül valósítható meg. (Pl.: fogyatékos gyerekek oktatása, veszélyeztetett gyerekek alternatív iskolai ellátása, magatartási problémákkal küzdök pszichológiai kezelése.) - mentálhigiénés szükséglet – súlyosabb személyiségfejlődési zavarok enyhítésére pl. ideggyógyászati, pszichiátriai szakrendelések stb. - szociális szükséglet kielégítése érdekében anyagi segélyezés, szülőpótló gondozás, családterápiás gondozási formák stb. - egészségügyi szükséglet, melynek kielégítése részben szakszerű orvosi beavatkozást, segítő utógondozást igényel pl. cukorbeteg, lisztérzékeny gyerekek. 3 A gyermekvédelmi szabályozás ezeket a szükségleteket figyelembe véve vezette be a teljes körű ellátás fogalmát, mely szerint a gondozott gyermekek számára testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését elősegítő, életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő nevelést, gondozást kell nyújtani. Tágabb értelemben minden gyermek, aki bekerül a gyermekvédelem hatókörébe, különleges ellátásra, segítségre szorul, mert a természetes környezetében, életterében nem 3

Strauszné Simonyi Erzsébet: Gyermek- és ifjúságvédelem. Comenius Bt., Pécs, 1997

kapta, kaphatta meg azokat a nevelési, gondozási, oktatási stb. lehetőségeket, amelyekre szüksége lenne az egészséges fejlődéshez, illetve amelyekre gyermekként jogosult lenne. Szűkebb értelemben értelmezve vannak azonban a beutalt gyermekek között olyanok, akiknek különleges, illetve speciális szükségleteik vannak. Az ő megfelelő ellátásuk érdekében a gyermekvédelmi szabályozás két nagy kategóriát különít el: A különleges ellátást igénylő gyermekek a szakellátás keretében: a) koruk miatt különleges ellátást (0-3 éves) különleges ellátást igénylő gyermekek, b) tartósan beteg gyermekek, c) fogyatékos gyermekek (enyhén értelmi fogyatékos, értelmileg akadályozott).

4.2.6.1.Különleges gyermekotthon speciális feladatai:  pedagógiai célkitűzéseinek megvalósításában a gyógypedagógiai óvodával, iskolával, szakiskolával szorosan együttműködő nevelési színtér biztosítása.  neveltjeink életkörülményeinek, életlehetőségeinek normalizálása, érzelmi életük harmonikusságának biztosítása, testi-lelki egészségük megőrzése,  a kiindulási frusztrációs alaphelyzet javítása, a hospitalizáció kiküszöbölése, családi élet funkcióinak pótlása, átvállalása,  a lakásotthonba történő beilleszkedés, az új életmódhoz való alkalmazkodás elősegítése: családias, elfogadó, szeretetteljes, empatikus légkör biztosításával, a környezet és az együttélés szabályainak megismerésével,  foglalkozások megszervezése, melynek során kiemelt szerepet kap a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önkifejlesztés, pozitív önértékelés, társas kapcsolatok) fejlesztése, a társadalomban elfogadott normák szerinti életmód és életritmus kialakítása és gyakoroltatása,  a mindennapi élethez szükséges praktikus ismeretek gyarapítása,  az egyéni képességekhez mért minél nagyobb fokú önállóság elérése,  különböző tevékenységi formák alkalmazása sikert biztosító környezetben, melyek az eredményes beilleszkedést segítik elő: szabadidős programok, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek,  a pozitív minta követésének interiorizálásával egészséges életmódra nevelés, egészségmegőrzés, ill. az ehhez szükséges technikák elsajátíttatása a folyamatos orvosi ellátás biztosítása mellett,  az egészségügyi ismeretek bővítésével alakuljon ki az egészséges életmód iránti igényük, káros szenvedélyekhez való helyes viszonyulásuk,  környezeti nevelés keretében a saját lakókörnyezet gondozása, rendben tartása, kialakítása a gyermekek és felnőttek közös feladata. Elsődleges szempont az otthonosság, anyagi- és érzelmi biztonság létrehozása. Barátságos, esztétikus lakókörnyezet kialakításával a biztonságérzet, komfortérzet fokozása.  a gondozott SNI gyermekek, fiatalok értelmi, érzelmi, testi és erkölcsi fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése. Egyéni képességeknek megfelelő egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások biztosítása.  a közvetlen lakókörnyezetben a jószomszédi kapcsolatok kialakítása, ápolása. Ezen irányvonalak mentén az egyéni gondozási- nevelési tervekben meghatározásra kerülnek a személyre szóló fejlesztési feladataink, melyek a hosszú távú, egységes nevelői tevékenységhez nyújtanak alapot. A gyermekotthonunk sajátos nevelési igényű fiataljaink utógondozását is végzi, melynek célja az eredményes integrálódásuk elősegítése.

5. Felvétel az otthonba Tartalmi leírás: Az újonnan érkező gyermek fogadására mind a gondozó-nevelő szakmai személyzetet, mind a gyermekközösséget fel kell készíteni, ugyanakkor az újonnan bekerült gyermeket - sajátos helyzetére tekintettel - kiemelt bánásmódban kell részesíteni. A gyermek minél sikeresebb beilleszkedése érdekében. A tevékenység célja: Az új gondozási helyen, a befogadás a gyermek számára a lehető legoptimálisabban történjen. A gyermeknek legyen módja mielőbb megismernie a gyermekotthon működését, a gyermekeket és a személyzetet a sikeres beilleszkedése érdekében. A gyermekotthoni befogadás folyamatának aktív résztvevői legyenek a szülők és más kapcsolattartásra jogosult személyek. A gondozási folyamatban a gyermek fokozatosan ismerkedjen meg a gyermekotthoni élet szokásaival, szabályaival. A tevékenység részletes leírása: A befogadási folyamat előkészítésének és megvalósulásának valamennyi érintett fél bevonásával kell megvalósulnia.  A gyám/nevelő az újonnan érkező gyermek befogadását megelőzően tájékoztatja a már ott élő gyermekeket az érkezés időpontjáról, felkészíti a közösséget az új gyermek érkezésére, és együttműködésüket kéri a beilleszkedés megkönnyítéséhez.  A gyermeket a gyermekotthonban megfelelően előkészített személyére szabott környezet fogadja. Önálló személyes terület biztosítása szükség.  A gyám (növendékügyi előadó, gyermekvédelmi ügyintéző, nevelő) a gyermek érkezésekor gondoskodik az iratanyag, a személyes tárgyak, eszközök leltár szerinti átvételéről.  A gyermek, gyermekközösség általi befogadása érdekében ezt előmozdító közös csoportprogramot célszerű szervezni.  A gyermek fokozatosan ismerkedik meg a gyermekotthon működésével, napi életével, szabályrendszerével és az gyermekotthon lakó és társadalmi környezetével.  A gyermek a beilleszkedés folyamata során lehetőséget kap autonómiája és önrendelkezése érvényesítésére. A gyermek saját kérésére vagy a szakszemélyzet megalapozott javaslatára kapjon ehhez a folyamathoz segítséget, támogatást.  A gyám írásban értesíti a szülőt (hozzátartozót) a gyermek befogadásáról.  A gyám/nevelő intézkedik szükség szerint a gyermek egészségügyi vizsgálatáról, folyamatban lévő gyógykezelése folyatásáról.  A gyám/nevelő a gyermek bevonásával intézkedik a gyermek óvodáztatásáról, tankötelezettsége teljesítéséről.  A gondozási folyamat elején, az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítéséhez a gyám a rendelkezésre álló dokumentumokból elkészíti a gyermek élettörténetét. Szükség szerint információt gyűjt (szülőtől, hozzátartozótól, korábbi gondozási helyről, stb.).  A gyermek gyámja felveszi a kapcsolatot a gyámi, gondozói tanácsadót, a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával, és a kapcsolattartásra jogosult szülővel/személlyel, a gyermekkel kapcsolatos tervezési feladatok céljából.  A gyermekotthon családgondozója felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával.  A gyermek gyámja megküldi a kitöltött „GH-1” adatlapot a gyámi, gondozói tanácsadó és a gyermekjóléti szolgálat családgondozója részére.

6. Egyéni gondozási-nevelési tervek Átmeneti és tartós nevelésbe vétel esetén mindenkor elkészítjük az egyéni gondozási- nevelési tervet, mely jogszabály által szabályozott formanyomtatványon történik. (GH-1) A kérdések célja, hogy a napi feladatokat lépésről lépésre meghatározva segítsék a gyermek gondozását-nevelését ellátó személyt a szülőhelyettesítő feladatok ellátásában. Egyéni elhelyezési tervre épülve annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kell elkészíteni az egyéni gondozási-nevelési tervet. Összefogó gazdája, szervezője és adminisztrátora a lakásotthon vezető, aki elkészítésébe bevonja intézményünk különböző szakembereit. Elsősorban a gyermekfelügyelőket nevelőt, a gyámot, aki figyelemmel követi és ellenőrzi a terv végrehajtását, időközben esetleges módosítását, a gyermek, többi gondozóit, a pszichológust, a családgondozót, stb. A egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozása során - életkorának megfelelően - magát az érintett növendéket és lehetőség szerint a szülőt is bevonjuk. A terv elkészítésében figyelemmel vagyunk: - a gyermek életvitelére, szokásaira - lelki állapotára, mentálhigiénés és pszichés ellátására - a gyermek testi, egészségügyi ellátására, (általános orvosi ellátás, kötelező és javasolt védőoltások, fogorvosi ellátás, látás-, hallásvizsgálat és egyéb, az életkornak megfelelő kötelező és javasolt szűrővizsgálatok, stb) - gyermek személyiség állapotára, - egyéni szükségleteire, igényeire (pl;étkezés, öltözködés, viselkedés, életstílus, stb) - gyermek szocializációs állapotára, fejlesztésére (társadalmi értékek, szokások megismertetése, erkölcsi értékrend közvetítése/alakítása, családi életre nevelés, önállóságra nevelés, felelősséget vállaló szexuális életre történő felkészítés, stb) - tanulmányaira (kiegészítő tanulási segítség; pl. korrepetálás, speciális oktatási igények) - életpálya, munkára nevelés - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozására, - szabadidős, hobbi, sport tevékenységére - családi és rokoni kapcsolataira, kapcsolattartására - személyes kapcsolatok, barátságok ápolása - előrelátható gyámi feladatok tervezésére, - a gyermekkel és szülőjével (törvényes képviselőjével) folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra. - a Gyermekvédelmi Szakszolgálat által készített egyéni elhelyezési tervre, - stb.

7. A gondozás-nevelés elemei 7.1. Esetkezelő szolgáltatások 7.1.2. Engedély nélküli eltávozás a gyermekotthonból Engedély nélküli eltávozás a gyermekotthonból Tartalmi leírás: Az engedély nélkül eltávozott, vagy engedélyezett távollétről a megadott időben vissza nem érkező gyermek felkutatása. A gyermek tartózkodási helyének ismertté tétele. Az együttműködés megvalósítása ezen célból az illetékes szervekkel, személyekkel. A gyermek gondozási helyére történő visszakerüléséről való gondoskodás. A tevékenység célja: A gyermek testi-lelki-erkölcsi veszélyeztetettségének megszüntetése az engedély nélküli eltávozás, illetve szökés hatékony felderítésével. Az illetékes szervekkel való hatékony kooperáció. Az engedély nélküli eltávozás, illetve szökés okainak kiderítése és ezáltal a későbbi hasonló események prevenciója. A tevékenység részletes leírása: A gyermek eltűnésének, szökésének észlelésekor 1. Intézményi társak megkérdezése, esetlegesen tudnak-e a gyermek hollétéről. 2. Személyes felkutatás a gyermek feltételezhető, vagy ismert előfordulási helyein. 3. Mentőszolgálatnál, egészségügyi intézményeknél, a gondozott gyermekkel kapcsolatban lévő intézményeknél tájékozódás. 4. Rendőrség felé körözés elrendelésének kérése, eltűnés bejelentése a rendszeres gyógyszeres kezelés alatt álló, a betegsége, a fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni képtelen, a 14 év alatti gyermek esetén haladéktalanul, egyéb esetben 24 órán belül, amely bejelentés tartalmazza az alábbiakat: - a gondozott gyermek személyes adatai - a gondozott gyermek Gyámhivatal Határozatban megállapított tartózkodási helye - a gondozott gyermek eltűnésének pontos ideje (év, hó, nap, óra, perc) - a gondozott gyermek személyleírása: magasság, alkat, haja színe, fejforma, szeme színe, füle, orra, szája, fogazata, álla, nyaka, felső végtagjai, alsó végtagjai - a gondozott gyermek egyéb azonosításra alkalmas különös ismertetőjele - ruházata - eltűnés körülményeinek leírása - a gondozott gyermek rövid jellemzése - ismert kapcsolatai, rokonai, barátai (név, cím, rokoni fok) - bejelentést tevő neve 5. Kapcsolattartásra jogosult személyek - szülők, családtagok – haladéktalan tájékoztatása. 6. További illetékes személyek, intézmények – szükség szerinti - értesítése a gyermek szökéséről - a gondozott gyermek törvényes képviselője, alapellátás családgondozója, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, oktatási-nevelési intézmény, pártfogó felügyelő. 7. Folyamatos kapcsolattartás az érintett személyekkel, intézményekkel. A gyermek megtalálása esetén 1. A gyermek intézménybe történő visszaszállításának megszervezése: a szakmai vezető szervezi meg a gyermek megfelelő járművel, kísérő kollégával történő visszaszállítását.

2. Rendőrség felé körözés visszavonásának kérése, a gyermek megkerülésének bejelentése, amely tartalmazza az alábbiakat: - a beküldő intézmény neve és címe - az illetékes rendőrkapitányság neve és címe - a gondozott gyermek személyes adatai - a szökött gyermek visszakerülésének pontos ideje (év, hó, nap, óra, perc) - a szökött gyermek visszakerülésének körülménye (önként visszatért, ki hozta vissza) - a körözés (keresés) megszüntetésének kérése - visszavonást tevő neve 3. További illetékes személyek, intézmények értesítése a gyermek megkerüléséről - a gondozott gyermek törvényes képviselője, a kapcsolattartásra jogosult személyek (szülők, családtagok), alapellátás családgondozója, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, oktatásinevelési intézmény, pártfogó felügyelő. 4. Meghallgatási jegyzőkönyv felvétele a gyermekkel. Különösen: - eltűnésének körülményeire - eltűnésének idejére - visszakerülésének idejére - távolléte alatt történtekről (hol evett, hol aludt, stb.) - távolléte alatt történt-e sérelmére bűncselekményről - távolléte alatt követett-e törvénybe ütköző dolgot - megállapodás a gondozott gyermekkel 5. A gyermekotthon házi gyermekorvosa szükség esetén vizsgálja a gyermeket, szükség esetén szakorvosi vizsgálatról intézkedik. 6. Pszichológiai tanácsadás, melynek során a pszichológus megpróbálja kideríteni az engedély nélküli eltávozás direkt és indirekt okait, majd javaslatot tesz a preventív tevékenységekre, a későbbi hasonló esemény előfordulási valószínűségének csökkentése érdekében (mentálhigiénés gondozási terv kialakítása vagy felülvizsgálata keretében). 7. A gyermek viselkedésének, magatartásának fokozottabb figyelemmel kísérése.

7.1.3. Intézményen belüli agresszió megelőzése és kezelése Tartalmi leírás: Az intézményen belül a gyermekközösség tagjai között fellépő agresszió különféle formáit megelőzni, mérsékelni, kiküszöböli kívánjuk. Ennek érdekében bevált eljárásokat, jó gyakorlatokat honosít meg a gyermekotthon. A sikeres bevezetés érdekében tudatosítja a személyzetben és gyermekközösségben ennek jelentőségét. A tevékenység célja: Az agresszív viselkedés előfordulásának csökkentése, alternatív konfliktuskezelési módok tanítása. A tevékenység részletes leírása:  A felnőtt, mint pozitív modell /mindenkor, minden helyzetben/. Minden nevelő, tanár és a fiatallal dolgozó szakember saját konfliktuskezelő módszereit fejleszti és gyakorolja, mindenfajta tevékenység és megnyilvánulása alkalmával.  Szociális készségek és empátia fejlesztése csoportfeladatokban.  Együttműködést igénylő helyzetek kialakítása – korrepetálás, önálló csoportfeladatok megoldásában pl. dekoráció, csoport át- és berendezése.  Rendszeres csoportos fejlesztés – adott esetre aktualizálva vagy kitalált témában.  Konfliktus kezelési kultúra fejlesztése erkölcsi normák és szabályok közvetítésével.

 A mindennapi konfliktusok kezelésekor törekedjünk a kiegyensúlyozott, mindkét fél számára kialakuló konszenzusra.  Csökkentjük a versengést a közös érdekek mentén való gondolkodással - fontos, hogy minden megbeszélésen közös nevezőre juttassuk el a csoport minden tagját.  Konfliktus esetén alkalmazzuk a helyreállító igazságszolgáltató módszert.  Közösségépítés a mindennapok minden területén: az együtt élő csoport közösséggé formálása, a csoporton belüli együttműködés növelése az egymás iránti empátia fejlődése érdekében a mindennapi feladatok és munkák segítségével.  Közösségépítő játékok alkalmazása, közös feladatokon keresztül, közös sikerek biztosításával. /Szabadidős tevékenységeken keresztül, házon belüli és kívüli fellépések alkalmával is használjuk ezeket az építő alkalmakat!/  Nem agresszív viselkedés jutalmazása, figyeljünk a nem agresszív megoldásokra, és minden esetben pozitívan erősítsük meg.  Stressz-kezelő módszerek tanítása.  Az agresszió hátterében munkáló feszültségek más módokon való levezetésének biztosítására: relaxációs módszerek, sport, művészet és kreatív tevékenységek (színház, drámajáték).  Átlátható szabályokat kell alkotni - az agresszió következményeiről és annak elkerülésének lehetőségeiről /mi mivel jár, fokozati rendszerben kifejtve, leírva, a gyermekkel, fiatallal elfogadtatva a bekerüléskor/. Hangsúlyos a következetes betartás és betartatás mindenki részéről.  Ha a nem kívánt agressziót büntetjük, ezt össze kell kapcsolnunk minden esetben a megfelelő megoldás ismertetésével. /Hány megoldás lehetséges? Mit tehettél volna még, mi lett volna a legjobb megoldás?/ Elemezhetjük az esetet négyszemközt, illetve ha mindenkit érint, csoportmegbeszélésen beszéljük meg - eredményesebb lehet a következő, nem kívánatos megnyilvánulások megelőzésére.

7.1.4. A vérszerinti családba visszahelyezés folyamata Tartalmi leírása: A gondozási folyamat záró szakaszában - a hazakerülés előkészítéseként - kezdetét veszi a gondozási-nevelési felelősség és szerepek fokozatosan megvalósuló teljes körű átadása a szülőnek, egyben lezajlik a gyermek érzelmi leválása a gondozási hely szereplőiről és tárgyi környezetéről. A tevékenység célja: A vérszerinti szülő és a gyermek felkészítése a család újraegyesítésére. A szülő-gyermek közötti interakció elmélyítése, családi kötelékek megerősítése. A szülő át tudja venni a gyermeke nevelését. A gyermek és a szülő képessé váljon alkalmazkodni az új élethelyzethez. Az elbocsátás a lehető legkisebb érzelmi megterhelést okozza a gyermeknek. A gyermek megőrzi a gyermekotthonban töltött életszakaszának pozitív emlékeit. A tevékenység részletes leírása:  A szülő helyzetében, a szülő-gyermek kapcsolatban bekövetkező pozitív változások alapján mérlegelendő a gyermek nevelésbe vételének megszűntetése, a családba visszakerülés előkészítése.  A gyermekotthoni team tagjai megbeszélés keretében egyeztetik a gyermekkel kapcsolatos véleményüket, javaslataikat.

 A gyermekotthon családgondozója és a gyám egyezteti a gyermekkel és lehetőség szerint a szülővel is, hogy pontosan milyen feltételek teljesülésével javasolhatják a hazakerülést.  A gyermekotthon és a gyermekjóléti szolgálat családgondozója egyeztetett munkamegosztás alapján intenzív kapcsolatot tart a családdal, segíti és kontrollálja a szülő gyermekével való bánásmódját.  Konkrét feladatmegosztás és határidők kerülnek meghatározásra – minden érintett fél számára. A gyermeket és a szülőt is teljes mértékig bevonják a tervezésbe, ők határozzák meg az előkészítés menetét.  A segítő szakemberek a gyermeket és a szülőt egyaránt pozitívan megerősítik, sikeres feladatteljesítéseiket, jó megoldásaikat folyamatosan visszajelzik.  A családba való sikeres visszailleszkedés és az újra egyesült családi együttélés érdekében a legszorosabb, minél gyakoribb kapcsolattartást, otthon tartózkodást szorgalmazzák, hogy a szülő és a gyermek összeszokjon, a szerepeiket újra tanulják.  Az elért eredményekről tájékoztatja a gyám a gyámhivatalt.  A gyermekcsoport valamennyi tagját felkészíti a nevelő, a gyám a távozásra, a változásra. Csoportos és egyéni beszélgetéseket tartanak a többi gyermekkel is.

7.1.5. Iskolakerülés megelőzése, kezelése Az iskolakerülések hátterében sokszor iskolai kudarcok, tanulási nehézségek állnak. Az iskola verseny- és teljesítmény centrikus légkörében állandó tanulmányi nehézségekkel küszködnek, mivel a traumák okozta lelki terhek miatt kisebb a teljesítőképességük a normál családban élőkéhez képest. Az iskolakerülés lehet a kudarckerülés is. Rossz jegyek gyakran együtt járnak azzal, hogy a tanárokkal személyes konfliktusba keveredik, az osztálytársai kinézik, perifériára kerül, esetleg bűnbakká válik. Sokan segíthet a probléma kezelésében a tanárokkal való rendszeres és jó kapcsolat kiépítése, együttműködésük elnyerése. Segíthet egy-egy tantárgyból korrepetitor fogadása, rendszeres korrepetálás, foglalkozás. Amennyiben iskolában a helyzete ellehetetlenül segíthet egy iskolaváltás, más alternatív iskolatípus megtalálása, ahol jobban tolerálják a problémás gyerekeket. Átmenetileg egy fél évig a magántanulói státusz is segíthet, azonban hosszú távon nem célszerű, ugyanis így a szükséges szocializációt nem biztosítjuk teljeskörűen a gyermek számára. Amennyiben ezek nem segítetnek, akkor speciális nevelésre van szükség, amit csak ezekre szakosodott intézmény tud biztosítani, tehát a speciális szükségletű gyerekeket oda kell áthelyeztetni a TEGYESZ és a Gyámhivatal segítségével.

7.1.6. Abuzált gyermekek kezelése A fizikailag rendszeresen és súlyosan bántalmazott gyermekek önértékelése súlyosan sérült, érzelmeiket nehezen tudják szabályozni, az iskolában rosszul teljesítenek, alkalmazkodási zavaraik, viselkedési problémáik vannak, kortársaikkal rossz a kapcsolatuk. Különösen érzékenyek a környezetükben előforduló agresszióra. Gyakran válnak ismételten agresszió áldozatává, esetleg – védekezésként- maguk is indulatosak, agresszívek. A Gyermekotthonba jelentős számban kerülnek aktuális bántalmazást követően a családból kiemelt gyermekek vagy a bántalmazás következményeként viselkedési problémákat mutató gyermekek és serdülők. Nevelésük sajátos követelményeket támaszt, alapvető, hogy megóvjuk őket az ismételt agressziótól. Fontos felismerni, hogy viselkedésük a bántalmazás

következménye és segíteni őket, hogy agressziómentes környezetben korrektív tapasztalatokat szerezzenek önmagukról és a felnőttekről. A gondozottak élettörténetében előfordul szexuális bántalmazás is, amely főként serdülőkorban okoz nehézséget a szexuális fejlődésben, a párkapcsolatok kialakításában. A szexuálisan bántalmazott gyermekek feltétlenül pszichológiai segítséget igényelnek a traumatikus események feldolgozásában.

7.1.7. Új, vagy kiszolgáltatottabb gyermekek és fiatalok kihasználásának, megalázásának elkerülése, visszaszorítása érdekében alkalmazott módszerek A kisebb gyerekeknek a nagyobb gyerekek által való kiszolgáltatottságának bántalmazásának több fajtája létezik. A verésen és kényszerítésen túl, a zsebpénz elvétele, saját használati tárgyainak elvétele, esetleg bűncselekményre való felhasználás. A nevelők-gondozók igyekszenek résen lenni, és odafigyelni ezekre a jelenségekre. Törekszenek felszámolni, visszaszorítani. A kisebbet sokszor megfélemlítik és nem is meri a felnőtteknek mondani, hogy a nagyok bántalmazzák. Azonban ez is felderíthető és észrevehető, hiszen a bántalmazásnak számtalan jele lehet és ha a nevelő, gyerekfelügyelő megfelelően jelen vannak a gyerekközösségben, megfelelő személyes kapcsolatokat alakítanak ki a gyerekekkel, különböző jelekből könnyen felismerhető. Ilyen lehet például az, ha a kisebbek feltűnő módon a felnőtt közelségét, biztonságát keresik. Valamint az is gyanús lehet, ha a kisebb gyermek túlzottan próbál a nagyobb gyermek kedvébe tenni. Sokszor mindent elkövetnének, csak ne bántsák őket, vagy ne vegyék el a zsebpénzüket, értékeiket. A gyerekek gyakran küzdenek indulatkezelési problémákkal, ezért agresszív szadisztikus hajlamaikat, más téren kell velük levezettetni. Ilyen például a sport, kirándulás, játék. Fontos, hogy ezek a gyerekek megfelelő pszichoterápiában is részesüljenek. A bántalmazott gyereknek gyakori ideológiája, hogy Őt is bántották kisebb korában, ezt most felnőve visszaadja a kisebbeknek. Sajnos ha figyelmetlenek ők is adhatnak rossz mintát ezen a téren. Például a felnőtt büntetés adása megtorlás jellegű, akkor ő tovább fogja adni a kisebbeknek a mintát. A felnőtt büntetés adása akkor megtorlás jellegű, ha úgy adja ki a büntetést, ha azt nem beszéli meg a gyerekkel. A gyerek nincsen tisztában azzal, hogy valójában egy adott tettéért miért kapott ilyen és ilyen súlyú büntetést. A büntetésadás nem lehet automatikus, adminisztratív jellegű, hanem mindig nevelési célzatunka kell lenni. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyerekkel megbeszéljük az elkövetett cselekmény súlyát, azzal kinek milyen kárt okozott, miért adunk arra meghatározott súlyú büntetést, hogy függ ez össze a cselekmény, a büntetés súlya. Ezzel arra is neveljük a gyereket, hogy reálisan felismerje cselekedeteinek súlyát és következményeit. A gyereknek mindenképpen éreznie kell, hogy nem megtorlást alkalmazunk. Felderítjük, hogy a nagyobb gyerek bántalmazza a kisebbet, akkor nagyon fontos eszközök, hogy az egész csoportgyűlésen az összes gyerekkel a problémát megbeszéljük. Az eltitkolt, el nem fogadott cselekmények váljanak nyílttá, fontos a bántalmazott, bántalmazó szembesítése. El kell érni a bocsánatkérést, megbocsátást, kibékülést. A bántalmazott gyermek ne kapjon tettéért megtorló büntetést. Inkább a konfliktusba került gyerek közötti viszony rendezésére, emberivé tételére kell törekedni. Olyan is előfordul, hogy kisebb gyerek kárt okoz nagyobb gyereknek és ezt a nagyobb megtorolja, kártalanítás címén a kisebb gyerekek pénzét elveszi. Ez az önbíráskodás, amit szintén nem szabad megengedni. Arra kell

nevelni a gyerekeket, hogy ha neki kárt okoztak, akkor szóljon a felnőttnek és akkor felnőtt segítségével lehet a kár megtérítését rendezni. Így elkerülhető az önbíráskodás és a kár is megtérülhet.

7.1.8. Addiktológiai és drogprevenciós ismeretek A Nemzeti Drogstratégia szellemében egy komplex egészségfejlesztési és drogmegelőzési programot dolgozott ki a drogambulancia, mely vállalja az önkéntességen alapuló foglalkozást azokkal a fiatalokkal, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek valamilyen tudatmódosító szerrel. Minden évben előadást tartanak intézményünkben. Fontosnak tartják, hogy a nevelők tudjanak kommunikálni egymással és a vezetéssel. A nevelőkre-gondozókra azért helyeznek nagy hangsúlyt, mert úgy gondolják, hogy elsősorban a nevelési munkához team munkára van szükség, amelyben mindenkinek a véleménye és világlátása egyformán fontos. Másodlagos haszna a képzésnek az is, hogy ez értékmutató lehet a diákközösségek számára is.

7.1.9 Bűnmegelőzési ismeretek A szervezetbűnözés és módszereinek megismerése, különösen a gyermekprostitúció az emberkereskedelem és a kábítószer terjesztés területén, mivel különösen ezek terén veszélyeztetettek gyermekeink. A prostitúcióba való beszervezés mechanizmusa, a kábítószerre való rászoktatás, a terjesztésbe való beépítés módszereinek ismerete, mind nagyon fontos gyermekvédelmi napi munkában.

7.1.10. Gondozási hely – váltás. Gyermekotthonból speciális otthonba történő áthelyezés Tartalmi leírása: A speciális ellátást igénylő gyermek szükségleteinek megfelelő gondozási helyre történő áthelyezésének folyamata. Az speciális gondozó hely fogadja a gyermeket, beilleszti az otthon életébe és haladéktalanul megkezdi a gyermek terápiás célú gondozását. A tevékenység célja: A gyermek speciális szükségleteinek megfelelő ellátásban részesüljön, személyiségállapotát messzemenően figyelembe vevő nevelést és terápiát kapjon. A speciális gondozási helyen a gyermek csak a szükséges időt töltse el. A tevékenység részletes leírása:  A speciális ellátási igény felmerülése esetén a gyám/gondozó beszél a gyermekkel, hogy miért tartják fontosnak, hogy megvizsgálják. A gyám/gondozó gondoskodik arról, hogy a gyermek felkészülten - ismerve annak célját és mindazt, ami ott történni fog - részt vegyen a gyermekvédelmi szakértői bizottság vizsgálatán.  A gondozási hely változtatását kezdeményezi a gyám, ha a gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye azt indokolja. A gyermek mentális, viselkedési problémája olyan jellegű, amely akadályozza beilleszkedését, elfogadását, tartósan sérti a többi gondozott gyermek alapvető jogait, valamint ha a gyermek szükségleteit jelenlegi gondozási helye nem tudja maradéktalanul kielégíteni.  A gyermekotthon szakmai teamje átfogó, részletes esetelemzést készít, melyben ismertetik a gyermek problémáinak megnyilvánulási formáit, a problémák elmélyülésének folyamatát, bemutatják és értékelik a megtett beavatkozásokat,

   

     

 



intézkedéseket. A gyám ezt a dokumentumot eljuttatja a gyermekvédelmi szakértői bizottsághoz. A gyám/gondozó a gyermeket, a családgondozó a szülőt tájékoztatja az elhelyezési értekezlet céljáról, szereplőiről, menetéről. Az elhelyezési értekezleten a gyermek és a szülő megismerkedik a leendő gondozási hely képviselőjével, akitől tájékoztatást kapnak a speciális otthonról. A gyám/gondozó törekszik segíteni a gyermeket, hogy megértse, elfogadja, miért szükséges a gondozási hely váltása. Az elhelyezési értekezletet követően haladéktalanul intézményközi esetmegbeszélést szervez a korábbi gyám/gondozó, ahol jelen vannak a gondozási hely és a fogadó intézmény szakemberei (nevelő, családgondozó, pszichológus), valamint a korábbi és az új gyámi, gondozói tanácsadó, továbbá az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozója. Az intézményközi esetmegbeszélésen az esetátadó intézmény szakemberei tájékoztatást nyújtanak a gyermek oktatásával, nevelésével, fejlesztésével, terápiájával, családgondozásával kapcsolatosan összegyűlt tapasztalataikról. A gyám/nevelő elkíséri a gyermeket a leendő gondozási helyére, ahol a gyermek megismerni az új gondozási helyét. A gyermekotthon pszichológusa támogatást nyújt a gyermek számára, segíti feldolgozni a változással, az új élethelyzet feldolgozásával járó feszültséget, szorongást, frusztrációt, gyászreakciót. A gyám/gondozó megfelelő körülményeket teremtve biztosítja, hogy a távozó gyermek elköszönjön társaitól. A gyermek távozását megelőzően a volt gondozó átadja a gyermek személyes tárgyait. Fontos, hogy az új gondozási helyen (is) a gyermek személyes tárgyait jelentőségüknek megfelelően kezeljék. A gyermek új gondozási helyére történő költöztetéséről a gyermek korábbi gyámja/gondozója gondoskodik. Átadja a gyermek személyes iratait, a gyámhivatali határozatokat, valamint a gyermek ellátásával összefüggően keletkezett teljes dokumentációt. Célszerű, ha a szülő elkíséri gyermekét a speciális otthonba. Amennyiben a szülő nem vesz részt a gyermeke új gondozási helyre történő elkísérésében, a volt gondozó - írásban - értesíti a szülőt arról, hogy a gyermek speciális otthonba helyezése megtörtént, s az értesítés tartalmazza az új gondozási hely elérhetőségét is. A speciális otthon biztosítja, hogy a gyermek a volt gondozási helyére visszalátogasson és társaival találkozhasson.

7.2. Nevelési szolgáltatások A gyermekotthoni nevelési szolgáltatások elemei azok a szolgáltatáscsoportok, amelyek a napi életgyakorlathoz kapcsolódva, és abba építve lehetővé teszik a gyermekotthoni „életmódterápia” sikeres megvalósítását. Tartalmi leírása: A gyermekotthoni ellátásban a gondozás, nevelés folyamata keretében egyrészt biztosított a teljes körű ellátás valamennyi eleme, másrészt a napi életrend alakítása és működtetése során a gyermek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése és családi életre, önálló életre való felkészítése.

A tevékenység célja: A gyermek elfogadja élethelyzetét, valamennyire biztonságban érzi magát. Érzi, hogy a felnőtt közösség elfogadja, támogatja, számíthat rájuk. A gyermek érzi, hogy van beleszólása az életét, helyzetét meghatározó döntésekbe, részt vesz a szabályok kialakításában is. Valamennyire odatartozónak érzi magát, van helye a gyermekközösségben, a tágabb közösségben, vannak külső kapcsolatai. Közvetlen környezete számára megfelelő, kellően személyes élettér veszi körül, alakításában és fenntartásában tevőlegesen részt vesz. A gyermek identitásának főbb elemeit tevőlegesen támogatják – származásával, nemzetiségi, etnikai hovatartozásával tisztában van, vallását akaratának megfelelően gyakorolhatja. A gyermek ismeri jogait és kötelezettségeit, tud velük élni, elérhetőek az érdekeit képviselő szakemberek, szerveződések, fórumok.

7.2.1. Környezeti és személyi állandóság Alapvető fontosságú, hogy a gyermekeket körülvevő környezet állandóságot, biztonságot nyújtson számukra – csak ennek alapján várható el a sikeres beilleszkedés, a helyzetének megértése, elfogadása, és a gondozása, nevelése folyamatában az aktív közreműködése (az általános elvárásoknak való megfelelés).  A gyermekcsoport szervezése a gyermekotthoni szakmai team kompetenciája - mindig figyelembe kell venni, hogy milyen életkorú, nemű és szükségletű gyermekek élnek már az adott gyermekcsoportban, hogy a kialakult közösségbe hogyan illeszthető(k) be az újonnan érkező gyermek(ek). A gyermekek költöztetése, a gyermekcsoport átszervezése csak nagyon indokolt esetben történhet meg, amit mindig megelőz egy team megbeszélés. A gyermekekkel dolgozó valamennyi munkatárs bevonása szükséges a változó helyzet lépéseinek megtervezéséhez, a gyermekekkel való közléséhez és a megvalósításhoz. A csoport tagjait is közösen tájékoztatják a várható változásokról, ismertetik velük – képességeiknek, koruknak megfelelően – az okokat és a várható lépéseket, következményeket.  A gyermek iskolatípuson és fokozaton kívüli iskolaváltásait csak abban az esetben támogatja a gondozó, engedélyezi a gyám, ha az a gyermek érdekét szolgálja, elkerülhetetlenül szükséges, illetve a gyermek maga kéri. Feladat, hogy a változást a gyermek megértse, elfogadja, partner legyen. Ezáltal konfliktusok, nézeteltérések előzhetők meg, sőt, szorosabbá válhat a gondozó és a gyermek kapcsolata.  Elvárható, hogy a gondozószemélyzet a csoportban tartósan állandó legyen. A szakmai team feladata, hogy olyan módon működjön, ami megtartja a tagokat, segíti minden egyes szakember egyéni és csoport szintű munkavégzését, vagyis az együttműködést. Nem csak a személyi állandóság, hanem a szakemberek közötti személyes kapcsolat minősége – a szakmai team légköre – is meghatározó a gondozásban élő gyermek biztonságérzetét tekintve.  Gyermek távozása a csoportból, vagy felnőtt távozása az otthonból mindig hatással van a gyermekek és felnőttek életére, közérzetére. Minden ilyen, a gyermekközösség életére ható eseményt csoportszinten kell kezelni. A változásra felkészítik mind a távozót – mi vár majd rá, hogyan alakul az élete, mind az otthonban maradókat – kimondhatja a gyermek az érzéseit, átbeszélnek, tisztáznak minden kérdést, ami felmerül. A közös búcsúzás – elengedés mellett kerül sor szükség, igény szerint egyéni beszélgetésekre.  A meglévő egyensúly, egység felbomlása, átalakulása következtében számítani lehet arra, hogy amennyiben nem sikerül beszélgetések segítségével feldolgozni a helyzetet, a gyermekek a viselkedés szintjén megmutatják majd a helyzettel kapcsolatos



érzéseiket, véleményüket (gyakran nem tudatosan). Ilyenkor a team felkészülten támogatja a gyermeket vagy akár az egész csoportot a változáshoz való alkalmazkodásban. A csoportból, a gyermekotthonból távozó gyermek számára felajánlható, hogy a továbbiakban is tartsák a kapcsolatot – amennyiben erre a gyermeknek igénye van, és az érte felelős személy ezzel egyetért, hozzájárul.

7.2.2. Otthonos jellegű lakhatás, a személyes tér biztosítása A családot pótló környezetnek a gyermek számára otthonosságot kell közvetíteni, ami a napi megpihenést, biztonságos és jó hangulatú időtöltést jelenti számára. Ennek elemei: a gyermek egyéniségét, érdeklődését megmutató módon lehetséges a lakószoba, a csoporttér berendezése, díszítése. Az egyediség érdekében a szobák falai színesek (eltérő színűek), illetve a saját készítésű vagy vásárolt dísztárgyak elhelyezése a stílusosság és az esztétikai összehangoltság figyelembe vételével történik. A csoport valamennyi tagja aktívan közreműködik az élettér alakításában, és az otthonos és ápolt környezet fenntartásában.  A nevelő haladéktalanul intézkedik a megrongált berendezési tárgyak, bútorok kijavításáról.  Gondoskodnak arról, hogy a gyermeknek legyen a lakócsoportban intim tere, saját használatú bútora, ahol a személyes tárgyait elhelyezheti, megőrizheti. Ilyen módon biztosított, hogy a gyermek magánál tarthassa, viselhesse az otthonról hozott, családtagjaitól kapott ruháit, gyarapíthassa, kiegészíthesse emléktárgyait, játékait, egyéb holmijait. Nagyobb értékű személyes tárgyak biztonságos elhelyezését (pl. kerékpár) a nevelő oldja meg.  A gyermek levelezésének bármilyen jellegű és bárki általi korlátozását, cenzúrázását, megfigyelését megakadályozzák (a gyermektől sem felnőtt, sem gyermek levelet nem vehet el, a gyermek levelét nem bonthatja fel, nem ismerheti meg annak tartalmát, nem ismertetheti a nyilvánosság előtt). Amennyiben jelzi a gyermek, hogy nem találja valamely személyes tárgyát, használati eszközét, tulajdonát, a gondozó közösen kísérletet tesz az eltűnés körülményeinek felderítésére, az elveszett tárgy felkutatására, megtalálására.  Az együttélési szabályok között rögzítik, hogy a másik saját közvetlen életterét senki nem zavarhatja, egymás személyes tárgyait és szokásait tiszteletben tartják.

7.2.3. Tanulási teljesítmény, művelődés segítése A tankötelezettség teljesítése a gyermek érdeke, a gyám felelőssége. A gondozásban élő valamennyi gyermek és fiatal a képességeinek megfelelő oktatási, nevelési intézményben kerül beíratásra. Az iskolai előmenetelben, az eredményes tanulásban a gyermeket több szakember is támogatja: a nevelő és a csoportban dolgozó valamennyi munkatárs, valamint a fejlesztő pedagógus és szükség szerint a pszichológus. Az egyéni gondozási-nevelési tervben meghatározott feladatmegosztás szerint segítik a gyermeket a napi tanulásban képességeinek és készségeinek a fejlődésében, a hiányos ismeretek pótlásában. A sikerélmények megélése érdekében szoros kapcsolatot tartanak az oktatási intézmény illetékes munkatársaival – tanárok, fejlesztő- vagy gyógypedagógus, egyéb szakember.  A napi iskolai oktatást követően a délutáni tanulás megkezdése előtt elegendő időt (életkortól, személyiségjellemzőtől függően megfelelő időt) hagynak a gyermek számára a kikapcsolódáshoz.

 





 



 

  

Segítő, támogató nevelői magatartást tanúsít a nevelő a gyermekek iskolai munkája kapcsán. A gyermeknek, fiatalnak megtanítják, segítik kialakítani a tanulás, iskolai felkészülés szokásrendszerét, a tanulási idő meghatározásától a tanulási módszereken át a rendszeres tanulási tevékenységekig. Napi gyakorlat az életrendbe illeszkedően: elegendő idő a tanulásra, felkészülésre, megfelelő környezet biztosítása, a gyermek számára szükséges eszközök használata. A nevelő szükség szerint felügyeli a gyermek tanulását, a felkészülés menetét, együtt tanul vele, kezdetben ő osztja be a tanulási időt és a pihenő időt számára. A szokásrendszer kialakulásával, az életkor előrehaladtával ezt lehetőség szerint maga a gyermek végezze, teljesítse egyre önállóbban. A nevelő törekszik a gyermeket a helyes feladatmegoldás felé irányítani, vezetni, elérni, hogy a gyermek maga találja meg a megfelelő választ: megfigyeli, hogy mi okoz nehézséget, abban segít, ami a gyermek számára nehezen vagy egyáltalán nem megy, buzdítja a gyermeket a feladatmegoldásra. Segíti a gyermeket különféle tanulási technikák megtanításával, ehhez kéri a fejlesztőpedagógus segítségét. Szükség szerint szituációs helyzetben gyakoroltatja a nevelő a gyermekkel a beszámolást, szóbeli felelést, szereplést. A nyelvi kifejezőkészség fejlesztésére eszközként használja a drámajátékot, az éneket, zenét, a rajzot, képzőművészetet. A nevelő/gyermekfelügyelő/gyermekvédelmi asszisztens kiemelt feladata a tanórához szükséges felszerelések, taneszközök megőrzésének, rendbe tételének, előkészítésének ellenőrzése; felügyeli, hogy a gyermek felkészülten (elkészített házi feladattal, megtanult ismeretanyaggal, megfelelő felszereléssel) érkezzen az iskolába. Az intézmény fejlesztő pedagógusa a szakértői véleményekben megjelölt fejlesztési területekre fókuszálva, valamint megfogalmazott javaslatokra alapozva szükség szerint, heti rendszerességgel (egyéni és kiscsoportos formában) korrekciós fejlesztésben részesíti a gyermeket. A gyermekkel rendszeresen beszélget a nevelő az iskolai előmenetel, tanulás, továbbtanulás, szakmaszerzés fontosságáról későbbi életminősége, életkörülményei szempontjából. Olyan kirándulásokat, sétákat szerveznek, ahol a látottakat a gyermek összekapcsolhatja az iskolában tanultakkal: felhívják és felkeltik a gyermek figyelmét az érdekességekre. Különböző feladatok adásával rávezetik az összefüggések meglátására, megértésére. A gyermek számára hozzáférhetővé teszik a számítógépet, lehetőség van a gyermek informatikai tudásának fejlesztésére. A nevelő lehetőséget biztosít könyvtár-, múzeum-, színházlátogatásra, kiállításokon, hangversenyen való részvételre. A lakócsoport saját könyvekkel rendelkezik a gyermekek egyéni és közösségi igényeihez, érdeklődéséhez igazodóan.

7.2.3.1.Habilitáció-rehabilitáció, fejlesztő pedagógia A nevelési folyamatában, a sérült személyiség fejlesztése egységes, komplex folyamatként értelmezhető, melyben az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, együtt történik a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, a ki sem alakultak szisztematikus kiépítése, a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése, az egész személyiség egyensúlyba hozása, a fokozatos önálló életvezetés kialakítása. Mindez a társadalmi integráció biztosítása érdekében történik.

 

A habilitáció hiányzó szocializációs késségek szisztematikus kiépítését, megtanítását, kifejlesztését jelenti: pl. udvariassági formák hiányosságai, étkezési formák hiányosságai, ágyak megvetése, ágyneműk használata, idő és pénz beosztás, stb. A rehabilitáció rosszul szocializált viselkedésformák korrigálását, társadalmi normák újratanulását jelenti: pl. mások tulajdonának tiszteletben tartása, önkontrol fejlesztése az agresszivitás-indulatkezelés terén, az iskolakerüléshez-csavargáshoz hozzászokott életvezetés megszüntetése, stb.

7.2.4. Tehetséggondozás    

A nevelő kutatja, hogy milyen képesség- és készségterületen, tevékenységben mutat a gyermek tehetséget. A kiemelkedő képesség felismerésében kéri az iskolai pedagógusok, a gyermekotthonban dolgozó segítő szakemberek, valamint a szülő segítségét, véleményét. A gyermek tehetsége kibontakozásához a gondozó megadja a szükséges segítséget (különóra, szakkör, edzés megszervezése, foglalkozásoson való részvétel támogatása, stb.). A nevelő hozzásegíti a gyermeket ahhoz, hogy tehetségét a nyilvánosság előtt megmutathassa.

7.2.5. Pályaorientációs támogatás 

   

    

A gyám, nevelő, pszichológus, fejlesztőpedagógus és a szülő, család közös felelőssége, hogy a gyermek, fiatal olyan szakmát, pályát válasszon, ami képességeinek és érdeklődésének a leginkább megfelel. Az érintett szakemberek között feladatmegosztás szükséges. Ezen kívül külső szakember, szervezet is bevonható, bevonandó a megfelelő választáshoz, döntéshez, valamint az iskolával célszerű egyeztetni és együttműködni ebben a kérdésben. A nevelő törekszik megismerni a gyermek pályamotivációit, bizonyos pályaterületekre irányuló nagyobb fokú érdeklődését. A nevelő, a gyám segíti a gyermeket a pályaválasztásban: pályaismeretet közvetít, a pályaválasztás szempontjából adekvát személyiségjegyeket tudatosan fejleszti. A pályaismeret közvetítésére, a reális pályaválasztás támogatására a gondozó figyelemmel kíséri, hogy a gyermek lakóhelyén vagy annak közelében milyen képzettségekre, szakmákra mutatkozik munkaadói igény, munkahelyi kínálat (információforrást jelenthetnek a munkaügyi központok szakemberei, a helyi újság álláshirdetései, stb.) elviszi a gyerekeket szakmai bemutatókra, munkahelyi látogatásokra, pályaválasztási tanácsadásra, álláskeresési börzékre; tájékozódik a képzési, szakképzési lehetőségekről; elmegy a gyermekkel a középiskolai nyílt tanítási órákra; tájékoztató jellegű filmvetítéseket tart, előadásokat szervez (pl. munkaügyi központ szakemberének bevonásával). A pályaválasztás szempontjából adekvát a gyermek harmonikus és sokoldalú fejlesztése, a későbbi munkavállalás szempontjából releváns készségek fejlesztése. A gondozó (gyám) közösen a gyermekkel - figyelembe véve az átmeneti nevelt gyermek szülőjének véleményét, a gyermek képességeit, egyéb körülményeit megválasztja a gyermek életpályáját. (Ha a gyámnak vitája van a gyermekkel vagy a

szülővel a gyermek életpályájának gyámhivatalhoz fordul.)

kijelölésével

kapcsolatban,

döntésért

a

7.2.6. Önálló életre felkészítés Tartalmi leírás: A szakellátásban élő gyermek gondozása és nevelése folyamatában a napi élettevékenységek részeként, ugyanakkor önálló feladatterületként szükséges biztosítani, hogy a gondozásban élő gyermek alkalmassá váljék a családba való beilleszkedésre (saját vérszerinti vagy új családba) és/vagy az önálló életvitelre. Az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítés a családias környezetben a háztartási teendők végzése, gazdálkodás tervezése és a pénzkezelés terén a gyermek számára nyújtott minta és az életkorának megfelelő bevonása útján valósul meg. Az ismeretek és készségek fejlesztése a gondozási folyamat teljes időtartama alatt, tervezetten, a személyiség sajátosságait, egyéni jellemzőit figyelembe véve, a napi és heti életgyakorlatba beépítve valósul meg. A tevékenység célja: A gyermek illetve majd a fiatal felnőtt kellő ismerettel rendelkezzen az önellátás, önkiszolgálás terén az önfenntartása érdekében. Az önállóság megtanítása, egyfajta partneri viszony kialakítása a gyermek, fiatal és a segítő szakemberek között. Kompetenciaérzés biztosítása, amibe beletartozik, hogy tud segítséget kérni a megfelelő helyen és időben. A tevékenység részletes leírása:  Akkor várható el a gyermektől, fiataltól, hogy bekapcsolódjon valamilyen házi- vagy házkörüli tevékenység elvégzésébe, ha aktuális pszichés állapota azt megengedi. A munkavégzés, feladat minden esetben illeszkedjen a gyermek életkorához, fejlettségéhez és képességeihez, valamint érdeklődéséhez, választásához. A házi-, házkörüli munkák végzése aktív, önkéntes részvételen alapuljon.  A gyermek, fiatal saját magára vonatkozóan rendelkezzen ismeretekkel. Az önellátási tevékenységeket minél önállóbban gyakorolja (személyi higiénia, öltözködés, étkezés, egészségi állapot).  Közvetlen környezetének fenntartására, rendbentartására önállóan képes legyen, ezt gyakorolja a házi- és házkörüli munkák végzése során (főzés, takarítás, mosás, kertrendezés stb.). A kisebb gyermekek esetében felügyeletet biztosít a nevelő, gyermekfelügyelő az eszközhasználat során.  A nevelő havi rendszerességgel jogszabályban meghatározott minimum-összegű zsebpénzt ad a gyermeknek, és a felhasználását megbeszélik. Cél, hogy a gyermek saját szükségleteit kielégíthesse, ilyen módon megtanulja a pénzkezelést – a tervezést, gyűjtést és célszerű felhasználást.  A nevelő a jogszabályi előírásnak megfelelően vezeti a zsebpénz-nyilvántartást, amit a gyermek aláírásával hitelesít.  A háztartásszervezés, pénzfelhasználás megtanításához a gyermeket tájékoztatják a csoportot érintő kiadásokról, költségekről. A rendelkezésre álló pénz beosztásába bevonják őt – különösen a tervezett csoportprogramok, az étkezés költségeit tekintve. A pénz beosztásának, felhasználásának, valamint a takarékosságnak az eredményességét együtt értékelik a fiatalokkal.  Megtanítják a gyermeknek az időbeosztás, időgazdálkodás fontosságát, hogy a házi munkák, feladatok és egyéni programok időigényét mérlegeljék, tervezzenek előre.  Lehetővé teszik, hogy a gyermek megtanulja az ügyintézés módjait, miközben önállósága fokozatosan biztosított.

  

A gyermek fokozatosan megismerkedik az állam és a társadalom közügyeivel, az állampolgársággal járó jogokkal és kötelezettségekkel. Amikor a gyermek fokozottan kezd érdeklődi az önállósodás felöl, ehhez segítséget kap. A gyermek segítséget kap ahhoz, hogy önállósodásához, jövője tervezéséhez bevonja a számára fontos személyeket, mindenek előtt szüleit.

7.2.7. Lelki egészségvédelem, mentálhigiénés gondozás A tevékenység célja a gyermek mentálhigiénés egészségvédelme, pszicho-szociális fejlődésének optimalizálása. A szocializációs folyamat elősegítése, a terápiás tevékenységek támogatása. A gyermek önismeretének fejlesztése, önelfogadásának, önbizalmának növelése, reális énkép kialakítása, az identitáskeresés folyamatának támogatása. A társas kapcsolatok, mint a mentálhigiénés egészség fontos tényezőjének optimalizálása, facilitálása. Az engedély nélküli eltávozások, szökések prevenciója a szabadidő strukturálásával és a mentálhigiénés egészség biztosításával.

Intézményünk pszichés egészségvédelme a gyermekotthon pszichológusa segítségével történik, aki mind a gyermekek, mind a dolgozók, valamint esetenként a nevelőszülői hálózatban résztvevőkkel foglalkozik.  Minden újonnan gyermekvédelembe került gyermekünknél történik egy előzetes felmérés a rendelkezésre álló dokumentumok alapján (korábbi pszichiátriai szakvélemények, kriminalizálódáshoz kapcsolódó eljárásokról, pedagógiai szakvéleményekről, előző gondozási helyről származó információk, tanulmányi eredmények).  Ezt követően zajlik az első interjú (anamnázis, exploráció, pszichés státusz), rapport kialakítása, majd a meglévő pszichodiagnosztikai eszközök alkalmazása. Szinte minden esetben találkozunk a gyermekotthoni elhelyezéskor lelki nehézségekkel, hiszen a gyermek számára kortól függetlenül ez egy új, ismeretlen hely, ahol még nincsenek kialakult szociális kapcsolatai, s ez komoly feszültséggel, szorongással jár együtt. Segíteni kell a gyermeket a társas beilleszkedésében, hogy minél hamarabb megismerhesse új környezetét. Ezt gyakran nehezíti, hogy a többség korábban inadekvát viselkedési mintákat sajátított el abban a miliőben, melyből érkezik, s ez serdülőknél még nehezebben módosítható. A megfelelő csoportdinamika érdekében a gyermeknek meg kell ismerkednie a kialakult csoportnormákkal, csoportkohézióval.  A gyermekek pszichés gondozásában, és személyiségfejlesztésében kulcsfontosságú a gyermekotthonban zajló team munka, hiszen a pszichológus a nevelők, gyermekfelügyelők, gyermekotthonvezetők, illetve kortársak jellemzése alapján még teljesebb képet kaphatunk egy bent lakó viselkedéséről, magatartásáról, pszichés tüneteiről, emocionális zavarairól, addikcióiról.  Ezek függvényében alakul a kiválasztott terápiás jellegű tevékenység, melynek központi témája lehet: pszichés rendellenességek kezelése, traumák feldolgoztatása, gyászfolyamatokban segítségnyújtás, iskolai motiváció erősítése, autonóm személyiség kialakítása, reális énkép fejlesztése a negatív énképpel szemben, önismeret elmélyítése, megfelelő konfliktuskezelési módszerek elsajátíttatása, pályaorientáció, kötődési készség fejlesztése, kapcsolattartás családtagokkal.  A fenti tevékenységek a legtöbb gyermek esetében egyéni foglalkozásokon valósulnak meg, de vannak tematikus csoportfoglalkozások (szociális készségfejlesztés, konfliktuskezelési tréning, szereptanulást elősegítő csoport). Ezen kívül alkalmanként nondirektív csoportok vezetése is megvalósul (filmklub, kreatív csoportok), ahol









kötetlen beszélgetések is kialakulnak, s erősítik az empatikus hozzáállást a közösségben. A pszichológus szakmai kapcsolatot tart fent a pszichiátriával, addiktológiával pedagógusokkal, a gyermekvédelemhez kapcsolódó intézményekkel (TKVSZRB, TEGYESZ), családgondozókkal. Részt vesz konzultációkon a gyermekotthonon belül, esetmegbeszéléseket tart, nevelőszülők továbbképzésében játszik szerepet, gondozási terv kialakításában nyújt segítséget, rendszeresen ír pszichológusi szakvéleményt. Felkészíti a kiköltöző, hazagondozásra készülő gyermekeket pszichésen a távozásra. A gyermekek egy hányadánál a pszichológusi szakmai kompetenciát meghaladó pszichopatológiák állnak fent, ezek esetében a pszichiátriai kezelések válnak szükségessé, bizonyos betegségek kapcsán farmakoterápia. Ezt a tevékenységet minden esetben az intézményünk által választott gyermekpszichiátriai osztály végzi. A gyermekotthonban félévente egyszer egy szociometriai felmérés történik a kortárskapcsolatok helyzetének elemzése céljából, a periférián lévők felmérése érdekében. Kiemelten fontos pszichés értelemben a rendszeresen szökésben lévők, kriminalizálódott, a szuicid ideációkkal, addikcióval rendelkező gyermekek mentálhigiénés segítése. Gyakran találkozhatunk hetero- és autoagresszív megnyilvánulásokkal, ezekhez adekvát módszerek alkalmazunk (tünet hátterének feltérképezése, megfelelő kommunikáció a felnőtt részéről, pontos helyzetfelmérés-, kezelés). A bizalom kialakítása lelkileg sérült gyermekeknél rendkívül releváns, hiszen e nélkül nem valósulhat meg pszichés értelemben fejlesztésük. Különböző életkorokban különböző fejlettségi szintekkel találkozunk emocionális értelemben, eltérő kulturális háttérrel érkező, illetve a különleges gyermekotthonunkban sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozunk. Lelki segítségnyújtás során mindezen tényezőket figyelembe kell venni, s a megfelelő, egyénre szabott, hatékony módszereket kiválasztani. Rendkívüli csoporterősítő hatása van a dolgozók és gyerekek közös részvételével, évente több alkalommal megrendezésre kerülő – sokszor tagintézményekkel karöltve- szabadidős programoknak, ünnepi eseményeknek, gyermekotthoni hagyományoknak.

7.2.8. Nemzeti és kisközösségi hagyományőrzés, ünnepi megemlékezés A gyermekotthon, szakmai programjában megfogalmazottak szerint tartanak egyéni és közösségi ünnepeket, népszokásokat, valamint közvetítenek, tanítanak hagyományőrző ismereteket. A népszokásokhoz, ünnepnapokhoz kapcsolódó szokások, tevékenységek segítik a közösséggé formálódást, biztosítják a közös élményeket, a személyes ünnepek, ünnepi események pedig kiemelik az egyes gyermekeket - az egyediségük, fontosságuk megélésére biztosítanak alkalmat. Ezért a szokásokba, az ünnepek megtartásába lehetőség szerint bevonják a szülőket, más a gyermek számára fontos személyeket is.  A nevelő szervezésében, irányításában a népi ünnepkör (aratás, advent, karácsony, újév, vízkereszt, farsang, húsvét, pünkösd, stb.) szokásait, hagyományait ápolja a gyermek/gyermekközösség: felkészülés, megemlékezés során.  A nevelő, gondozószemélyzet a gyermekkel minden alkalommal megünnepli a név- és születésnapot, ballagást, gyermeknapot. Az ünnepi alkalmakon rituális elemek, tevékenységek révén biztosítanak kitüntetett figyelmet az ünnepeltnek, illetve az ünnep témájának.  Az ajándékozással egybekötött ünnepeken (név- és születésnap, télapó, karácsony, húsvét, ballagás) a gyermek mindig kap személyes ajándékot a közösségtől. Az adott



gyermek személyiségének, egyéni igényének figyelembevételével meglepetés ajándékot adnak vagy éppen az ő kérése alapján közösen, vele együtt történik az ajándék kiválasztása és megvásárlása. Az ünnepek alatt fokozott mértékben dicséri, jutalmazza a gyermeket (büntetést nem alkalmaz) a nevelő.

7.2.9. Vallásgyakorlás A gyermekek, fiatalok számára biztosítani kell a különböző vallások, felekezetek megismerésének lehetőségét. Ehhez alapul kell venni a vérszerinti szülő kérését, amennyiben nyilatkozott, hogy milyen vallást gyakorol ő, illetve családja, és ahhoz igazodjon gyermeke vallásgyakorlása is. Ilyen nyilatkozat hiányában is szükséges a szülő véleményét kikérni, egyeztetni vele, hogy a gyermekért felelős szakemberek miért tartják fontosnak, pozitív hatásúnak például a hittanoktatást, a templomba járást. A gyermekkel és a szülővel közös beszélgetés során tisztázzák ezeket a kérdéseket. A gyermekotthon közvetlen vagy tágabb környezetében jelen lévő egyházi közösségek megjelenhetnek a gyermekek életében.  A vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése történik.  A nevelő megismeri a gyermek (és szülője) vallásgyakorlással, vallásoktatással kapcsolatos igényeit.  Segítik, hogy a gyermek tudatában legyen vérszerinti családja vallási hovatartozásának.  A gyermek hit- és vallásoktatásban való részvételéhez a gyám kikéri a szülő hozzájárulását (átmeneti gyermek nevelt esetében).  A gyermek vallási, világnézeti önazonosságát tiszteletben tartják, és segítséget nyújtanak neki abban, hogy ezt kifejezésre jutathassa (feltéve, ha ezzel nem sérül másoknak ezen joga, vagy nem sért jogszabályi rendelkezést).  A gyám lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermek szabadon gyakorolhassa vallását: megszervezi, hogy a gyermek: - vallási szokásait, ünnepeit feleleveníthesse, átélhesse; - hit- és vallásoktatáson vehessen részt, - kapcsolatot tartson hitoktatókkal; - vallásos jellegű játékos foglalkozások részese lehessen; - vallási szervezetének találkozóin, rendezvényein megjelenhessen. -

7.2.10. Nemzetiségi, etnikai kultúra közvetítése A gyermek, fiatal identitásának kialakulásához, fejlődéséhez hozzájárul, hozzátartozik a Magyarországon élő nemzetiségek, etnikai kisebbségek kultúrájának ismerete, különösen akkor, ha a szülő önkéntes nyilatkozata alapján a gyermek származására vonatkozóan ismert, hogy melyik kisebbséghez tartozik. Az identitás kialakítását, megőrzését szolgáló programok igénybevétele a gyermek személyes vállalásán, önkéntes részvételén alapszik.  A gondozásban élő gyermek számára biztosítják azt a lehetőséget, hogy a kisebbségek kultúrájára jellemző szokásokat, nyelvet megismerjék.  A nevelő olyan foglalkozásokhoz, könyvekhez, egyéb tárgyakhoz ismeretet nyújtó eszközökhöz juttatja a kisebbséghez, népcsoporthoz tartozó gyermeket, mely

 

megismerteti a saját történelmével, kultúrájával, hagyományaival, jelképeivel, irodalmával, ételeivel. A nevelő felveszi a kapcsolatot a helyi szervezetekkel, kisebbségek képviselőivel. Megszervezik, biztosítják az általuk felkínált programokon való részvételt. Azonnali fellépéssel védelmezik a gyermeket, ha származása, etnikai hovatartozása miatt kirekeszteni akarja a közösség, vagy bárki kigúnyolja, megbélyegzi, megalázza.

7.2.11. Származás és élettörténet ismerete A családgondozó és a nevelő segítséget nyújt a gyermeknek, fiatalnak abban, hogy felnőve ismerje saját gyermekkorát, élettörténetét, családi hátterét, a nevelésbe vétel előzményeit, a gondoskodás alatt vele történteket. A tárgyi emlékek, dokumentumok segítik az önazonosságot, önképet kiteljesedni.  A gyermekről időszakonként, évente több alkalommal, különösen a gyermek életének fontos, jelentős, emlékezetes eseményeihez kötődően fényképet, kisfilmeket készítenek, amit a gyermeknek átadnak.  A családgondozó segítséget nyújt a gyermeknek a családi emléktárgyak (össze) gyűjtésében, múltjának feltárásában.  A nevelő „emlék-dobozban” összegyűjti a gyermek azon emléktárgyait, melyek a gyermek egyes életszakaszaira különösen jellemzőek, illetve amik a gyermek számára a későbbiekben értékesek, fontosak lehetnek (kisgyermekkori játék, saját készítésű tárgy, ajándék, rajz, első osztályos füzet, emléklap, stb.).  A nevelő a távozó gyermeknek/új gyámnak átadja az összegyűlt emléktárgyakat.

7.2.12. Nemiséghez, szexualitáshoz viszonyulás A szexualitás kérdése a gyermek identitása, nemi azonosságtudata szempontjából fontos terület, és szorosan kapcsolódik a családi életre felkészítés feladatához. Ebben a témában a gyám, nevelő, pszichológus, a háziorvos és a védőnő között szükséges feladatmegosztás. Vigyázni kell arra, hogy a személyes, intim kérdések kellő őszinteséggel, nyíltsággal és objektivitással legyenek megválaszolva, ne okozzanak feszültséget sem a gyermekben, sem a szakemberekben. A feladatmegosztás ahhoz igazodjon, hogy a gyermek kivel tud a témáról a legközvetlenebbül beszélni, ki szolgálhat számára adekvát, alapos ismeretekkel, milyen mélységben és céllal kerül sor a beszélgetésre.  A gyermek - életkorának megfelelően - ismereteket kap a gondozótól a biológiai nemi sajátosságokról, a másik nemmel kapcsolatos társas viselkedési formákról (épít a biológia órán tanultakra). A gondozó tudatosan teremt olyan helyzeteket (életkori szakaszokhoz adekvátan), ahol alapvető ismereteket közölhet a gyermekkel, fiatallal a szexualitás témakörében, de alkalmazkodik, ha ők tesznek fel kérdéseket, akkor arra válaszolnia kell.  A szexualitással kapcsolatos információk átadására többféle módszert alkalmazhatnak. Életszerű, hogy a gondozás, nevelés folyamatában egyéni vagy kiscsoportos beszélgetésre is sor kerül, és mellette az egészségügyi szakembereket, a pszichológust is bevonják az ismeretterjesztésbe.  A nevelő, a pszichológus egyéni beszélgetéseket folytat azzal a fiatallal, akinek párkapcsolata van alakulóban (egyéni párkapcsolati kérdések és problémák, a védekezés módjai és ehhez való segítségnyújtás, tanácsadás).

7.2.13. Közösségi kapcsolatok támogatása A társadalmi beilleszkedés elősegítése érdekében, valamint a gyermek élete folyamatosságának, egységének megélése biztosítására támogatja a gyermekotthon a gyermek és fiatal minél szélesebb körű kapcsolatait, amelyek révén életét kiteljesítheti, megfelelő támogatásokhoz jut. Egyaránt vonatkozik ez a korábbi baráti, támogató kapcsolatokra, és a gondozás alatt létrejött kapcsolatokra. A gyermek csak olyan személyekkel tarthat kapcsolatot, ami az érdekét szolgálja.  A nevelő (a gyermek jelenlétében) személyesen megismerkedik a gyermek barátaival, partnerével (barátjával, barátnőjével). Ismeri elérhetőségeiket (címet, telefonszámot).  Garantálja, lehetővé teszi, hogy a gyermek kapcsolatot tarthasson barátaival: vendégül láthatja őket, elmehet hozzájuk, megismerkedhet szüleikkel, közös programokon, iskolán kívüli elfoglaltságokon vehetnek részt, támogatja a gyermek visszalátogatásait korábbi közösségeibe (iskola, gyülekezet, korábbi gondozási hely).  A kapcsolati háló bővítésére a nevelő a gyermek részére rendszeres közös programokat (pl. sportrendezvény, farsang, diszkó) szervez a társintézményekben élő kortársakkal.  A gyermek kapcsolatot tart a rokonaival.  A tanulásban akadályozott gyermek számára (is) biztosítani kell, hogy a helyi közösség intézményeit igénybe vehesse (pl. játszótér, orvosi rendelő, fodrászat, sportés művelődési intézmények).  A nevelő kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a helyi közösséggel, elősegíti a gyermek részvételét a helyi szervezetek életében (lásd rekreáció).  A nevelő keresi, építi a gyermek kapcsolatát a szomszédokkal (segítenek a gyermek a szomszédoknak például a kerti munkában).  Minden eszközzel segíti a nevelő, hogy a lakókörnyezetben (településen, kerületben) a lehető legkedvezőbb kép alakulhasson ki a gondozott gyermekről, például produkcióikkal bemutatkozhatnak a közösségi rendezvényeken, munkáikat, alkotásaikat bemutathatják kiállításokon, a helyi lakosok életét segítő, környezetét szépítő akciókat, önkéntes munkát végezhetnek.

7.3. Szabadidő-eltöltés, rekreáció 

A gyermekotthoni gondozás, nevelés területei közül hangsúlyos a gyermekek és fiatalok szabadidejének szervezése, egyéni elfoglaltságok támogatása, biztosítása. A gyermekotthon egy otthont jelent az ott élő gyermekek számára, ezért szükséges a kikapcsolódás lehetőségét biztosítani. Egyrészt vegyenek részt aktív, képességeket igénylő és támogató programokon. Másrészt legyen „saját ideje” a gyermeknek, amikor egyedül lehet, saját maga tevékenykedik különösebb szervezés nélkül. A problémás családi háttér, az egyéni problémák okozta nehézségek, viselkedési és magatartási zavarok megszűntetése, az általános normáknak megfelelő szokások kialakítása érdekében szükséges a napi - és életrend strukturálása. Ezért fontos tevékenység a szabadidő szervezése. Ugyanakkor a gyermeknek magának is kell tudnia gazdálkodni az idejével, illetve teret kell hagyni, hogy teljesen szabad ideje is legyen, amikor az alkalmazkodás, megfelelés kényszere sem jelenik meg körülötte.



  











A gyermekotthonban megteremtik a körülményeit annak, hogy a gyermek csoportban töltött idejének jelentős része játékkal, pihenéssel teljen. A gyermekotthonban, lakásotthonban és a lakókörnyezetben egyaránt legyenek elérhető játékeszközök, játékra alkalmas terek, amiket lehetőség szerint használnak. A nevelők is bekapcsolódnak a gyermekek egyéni vagy csoportjátékába. Az együttlét felszabadult, kötetlen formája a közös játék, a foglalkozások, ahol ugyanakkor közvetve gyakorolhatják a csoporttagok az együttműködést, alkalmazkodást, lehetőségük van egymást mélyebben vagy más oldalról is megismerni. A nevelő feltárja, hogy milyen szabadidős foglalkozás részvételére motivált a gyermek (mi az, ami érdekli, ami örömöt nyújt a számára, milyen területen voltak vagy vannak sikerélményei, hol válthat ki elismerést teljesítményével). Ösztönzi, motiválja a gyermeket a nevelő a lakókörnyezetben rendelkezésre álló aktív szabadidős tevékenységek igénybevételére: felveszi a kapcsolatot a helyi művelődési házzal, szabadidőközponttal, játszóházzal, sportegyesületekkel, klubokkal, megismeri programjaikat, tájékoztatja erről a gyermekeket, esetleg közösen megtekintik a foglalkozásokat. A gondozószemélyzet változatos tartalmú, témájú szervezett foglalkozásokat, klub jellegű tevékenységeket kínál fel a gyermekek számára szükségleteik és igényeik, érdeklődésük alapján. Ezek a szervezett együttlétek sok esetben kapcsolódnak a napi élettevékenységekhez – házimunkához (pl. főzés, varrás, kézimunka), ház körüli munkákhoz (pl. szerelés, javítás). Azon kívül a csoportban dolgozó munkatársak egyéni érdeklődése, speciális ismeretei alapján kerülhetnek megrendezésre programok. A magatartási, alkalmazkodási, szabálytartási problémákkal küzdő gyermek szabadidő eltöltésének tervezésekor a gondozó előnyben részesíti a terápiás jellegű hatást kiváltó tevékenységeket (pl. úszás, lovaglás, fokozott kreativitást, intenzív együttdolgozást igénylő foglalkozások). Fontos, hogy megkülönböztessék a szabadidős, rekreációs és a fejlesztő célú és hatású programokat. A gondozószemélyzet szervezésében és kivitelezésében alkalomszerűen különféle szórakoztató rendezvényeken is részt vehet a gyermek (pl. vetélkedők, sportnap, felnőtt - gyermek mérkőzések, szilveszteri vigasság, farsangi ünnepség, diszkó, mozi). Valamint életkornak megfelelően, a meglévő bizalmi kapcsolatra építve egyéni programokra is elengedik a fiatalokat. A gyermek számára biztosítanak egyéb szórakoztató tevékenységeket is (pl. könyvolvasás, újságolvasás, zenehallgatás, rádióhallgatás, társasjátékok, videofilmek megtekintése, rajzolás, festés, biciklizés). Lehetővé teszik, hogy megnézze a korának megfelelő szórakoztató és ismeretterjesztő (lehetőleg megnyugtató, erőszakos eseményektől mentes) műsorokat a televízióban. A nevelő felméri, hogy a gyermekek milyen jellegű és tartalmú üdülésre vagy táborozásra vágynak leginkább (ajánlott a nyári szünet ideje alatt egy tábori és egy üdülési hét biztosítása). Ennek alapján megtervezi és kivitelezi/kivitelezteti a gyermekközösség szünidei üdülését (kötetlenebb, a napirendet kevésbé részletesen behatároló, improvizatívabb programok alkotják, pl. vízparti üdülés) és táborozását (előre maghatározott és tervezett, aprólékosan előkészíttet tevékenységekből, foglalkozásokból épül fel, pl. sporttábor, képzőművészeti tábor). Tanulásban akadályozott gyermekek nyaraltatásánál prioritást kapjanak az önellátásra épülő, önkiszolgálást, öntevékenységet fejlesztő, fizikai aktivitást igénylő szünidei táborok.

7.4. Egészségügyi és étkeztetési szolgáltatások A gyermekotthonba érkező gyermekek többsége fizikálisan és egészségügyileg elhanyagolt, gyakran szenvednek akut, esetenként állandósult betegségben. Ezért igyekszünk a lehető legalaposabb körültekintéssel (anamnézis, kezelőorvosa diagnózisa, zárójelentések, gyermekjóléti szolgálat egészségügyi lapja „GYSZ-4” alapján), ezeket felderíteni,kezeltetni,gyógyíttatni. A bekerülő gondozottak közül akik ÁTN-be vannak véve az intézmény háziorvosa státuszba veszi őket. Az ideiglenesen beutaltakat ambulánsan látja el.

7.4.1. A gyermekotthon feladatai -

-

-

-

az előző orvosától az egészségügyi anyagának kikérése, szükség esetén a védőnőtől az oltási könyv beszerzése, TAJ- kártya szülőtől, illetve előző gondozási helyről történő beszerzése, átjelentés az intézeti orvoshoz. Az újonnan elhelyezett gyermekek egészségügyi előéletével a rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján ismerkedünk meg (zárójelentések, ambuláns lapok, gyermekjóléti szolgálat egészségügyi lapja, „GYSZ-4”). Gondoskodunk arról, hogy az ellátás igénybevételének kezdetekor, majd rendszeres időközönként általános orvosi (státusz) vizsgálaton vegyenek részt, az életkorhoz kötött, előírt védőoltásokat megkapják. Valamennyi kötelező - és adott esetben ajánlott – szűrővizsgálaton megjelennek. A gyermekek testi, érzékszervi, pszichés fejlődésében, szervezetük működésében felmerülő zavarok megjelenésekor, a betegségek tüneteinek jelentkezésekor intézkedünk a kezelés megkezdéséről. Felvesszük a kapcsolatot a gyermek háziorvosával, akinek utasításait maradéktalanul végrehajtjuk. A beteg, gyógykezelés alatt álló, korházban ápolt gyermek gyógyulásának feltételeit és eszközeit teljes körűen biztosítjuk. Szakorvoshoz való beutalás esetén felvesszük a kapcsolatot az illetékes szakellátással, biztosítjuk a gyermek megjelenését a szakrendelésen. A szükséges kontrollvizsgálatok időpontját figyelemmel kísérjük. A gyógykezelésekről az ambuláns kezelőlap, illetve zárójelentés átadásával tájékoztatjuk a gyermek háziorvosát. Rendszeresen szervezünk drog- és szenvedélybetegségekkel (dohányzás, alkohol, kábítószer, játékszenvedély) kapcsolatos előadásokat a felismerés, megelőzés érdekében.

7.4.2. Napi egészségügyi gondozási feladatok -

-

Fontos, hogy kizárólag felnőtt ellenőrzése mellett a gyermekek megtanulják a gyógyszerek helyes használatát. A tárgyi feltételek lehetővé teszik minden gyermek, fiatal számára az alapvető egészségügyi és higiéniai szokások elsajátítását, rendszeres gyakorlását. A fiatalok intimszféráját lehetőségeink szerint tiszteletben tartjuk és biztosítjuk. a betegségről (időpont, diagnózis, terápia) nyilvántartást vezet az otthon mind a gyermek személyi anyagában, mind a kezelési nyilvántartásban. A dolgozó a kezelési nyilvántartás alapján adja át az ápolási teendőket a lakóegységekben dolgozóknak. szakrendelésre az egészségügyi dolgozó irányítása alapján a lakóegységek dolgozói viszik el a gyerekeket.(Szükség esetén az egészségügyi dolgozó besegít) a gyógyszernapló alapján adja ki a gyógyszereket a dolgozó feltűntetve a pontos gyógyszeradagolást.

-

évente fogászati szűrésen vesznek részt a gondozottak előzetes időpont egyeztetés alapján. kamasz lányoknál menstruációs napló vezetése, fogamzásgátló tabletták szedésének szabályozása, napló vezetése, az intézeti higiéniáról napi ellenőrzési naplót vezetése. A lakásotthon vezető irányításával folyik az egészségügyi és szexuális felvilágosító munka. az intézetben lakó összes gyermek személyi higiéniájának ellenőrzése (köldök, körmök, haj stb. tisztán tartása) a beteg gyermekek gondozása a lakóegységekben történik. nagyon súlyos fertőző beteg esetén a gondozottak elkülönítő betegszobába kerülnek, ellátásukat az eü. dolgozó irányítja és szervezi meg.

7.4.3 Egészséges életmódra nevelés Ezen korosztály új ismeretekre való nyitottságának kihasználásával megelőzhetővé válnak a serdülőkorban kialakuló szenvedélybetegségek, a kábítószer- és alkoholfüggőség, valamint elkerülhető a korai és meggondolatlan szexuális élet negatív következményei. Az egészségorientált nevelést célzó programok rendszeressége és a gyermekotthon életébe történő integrálása révén a gyermekek megismerhetik, felmérhetik és tudatosíthatják azon veszélyeket és következményeket, amelyeket a deviáns magatartási formák hordoznak, valamint aktívvá és motiválttá válnak azon megoldási módok elsajátításában, amelyek révén elkerülhetővé válnak (ismeretterjesztő előadások, programok, vetélkedők). Az egészséges életmód alakításánál egyik legfontosabb feladat a káros szenvedélyek kialakulásának prevenciója, a már kialakult káros szokások mérséklése. Ezzel kapcsolatban folyamatos felvilágosításra és személyes példaadásra törekszünk.

7.4.4. Étkeztetési szokások    

  

Az étrendet a gyermekekkel közösen, időszakosan intézményünk élelmezésvezetője segítségével állítjuk össze, figyelembe véve az idényszerűséget, vitamin – és tápanyagszükségletet, a gyermekek életkorát. Gyermekeink a teljes körű ellátás keretében naponta ötször, az egészséges táplálékozás követelményeinek megfelelően étkeznek. A tízórait az iskolában, a reggelit, ebédet, uzsonnát és vacsorát a lakásotthonban fogyasztják el. A hét közbeni ebédet az intézménykonyhája biztosítja. Az étkezések összeállításánál figyelmet fordítunk arra, hogy az ide vonatkozó rendeleteknek, illetve az ÁNTSZ előírásainak megfelelő mennyiségben és arányban szerepeljenek fehérjék, szénhidrátok, vitaminok, ásványi és rostos anyagok. Biztosítjuk a serdülőkorúak magasabb kalória szükségletét. A téli időszakban fokozottan figyelünk a vitamin pótlására, friss gyümölcsök, zöldségek szervezetbe való bevitelével és vitaminok szedésével. Az étrend összeállításában, a nyersanyagok beszerzésében, ételek elkészítésében a gyermekeket igyekszünk bevonni. Ha a gyermek egészségi állapota indokolja, részére orvosi javaslatra, az orvos előírásainak megfelelő étkezési lehetőséget (diétát) biztosítunk. Az ételek összeállításánál diabetikus segítségét kérjük, aki személyre szabottan ad tanácsot az ételallergiában szenvedő gyermekek számára. Részükre az ebédet a Központi Gyermekélelmezési Konyháról igényeljük, a reggelit, a vacsorát a lakásotthon dolgozói állítják elő.

7.5. Napi életgyakorlat A napi életgyakorlat minden téren, így a gondozás terén is a gyakorlatias időbeosztásra az idő felhasználásnak megnyugtató rutinjára épül. Ha az időfelhasználás megnyugtató rutinja hiányzik a nevelő vagy gyerekfelügyelő munkájából, akkor nem tud mintát adni a gyermekek számára, ami beépülhetne személyiségükbe, hiszen az idő az egyik legfontosabb életet strukturáló tényező. A szervezett életritmus biztonságot ad, mert előre kiszámítható. Az egyéni gondozási nevelési terv készítésekor fel kell mérni, hogy otthon mielőtt bekerült volna a gyermekotthonba, milyen napirend szerint élt a gyermek és ehhez képest meg kell tervezni, hogy mit kell fejleszteni a növendékben, hogy új reálisabb a Gyermekotthon életébe illeszkedő napirendje, időrutinja alakuljon ki.

7.5.1 Napi élet szervezése, napirend 



 

Viselkedészavarokkal küszködő, illetve beilleszkedési zavarokat, vagy antiszociális magatartást tanúsító, pszichoaktív szereket használó gyerekek, kamaszok nevelése során rendkívül fontos, hogy a közösségi napirend mellett, minden növendék számára egyénileg testre szabott napirend készüljön, amelyet szigorúan be kell tartatni. Ha ezek a gyerekek unatkoznak, szellemi, lelki, testi energiái nincsenek lekötve, foglalkoztatva, akkor deviáns cselekedetekkel kötik le magukat. A beszabályozás azért is fontos, mert csak ez adhat ritmust életüknek, ez alakíthat ki bennük belső tartást, önfegyelmet. Az egyéni napirend felállításánál nem csak az elvárásokat kell figyelembe venni, hanem személyiségük egyéni sajátosságait, fejlettségű szintjüket is. A kötött elfoglaltságok mellett arra is kell valamennyi időt biztosítani, hogy egyedül, magukban is lehessenek. Ez az egyedüllét azonban az időbeosztásban strukturált legyen, nem pedig ötletszerű, parttalan. Előre meg kell tervezni, napi, heti, vagy ha szükséges havi bontásban a tanulás, a munka az étkezés az önkiszolgáló tevékenységek, a pszichoterápia, fejlesztőterápia, a szervezett szabadidős programok, a tv nézés, az egyéni és csoportos beszélgetések, a kimenő és családkapcsolatok, az olvasás, az egyedül lét, a játék, a sport, mozgás stb., idejét.

7.5.2. A különleges ellátású gyermekek körében végzett speciális feladatok A gyermekek értelmi képességeiket tekintve ép értelműek valamint sajátos nevelés igényű gyermekek. Az intézmény – a többi többcélú intézménnyel megegyezően – belső iskolával rendelkezik. A többcélú intézmény gyermekvédelmi feladatot ellátó egységébe korábban csak értelmi fogyatékos gyermekeket helyeztek. Az ő oktatási szükségleteiknek megfelelő ellátását elégítették ki a belső iskolák. Mára a helyzet megváltozott. A gyermekotthonba elsősorban ideiglenesen ép értelmű gyermekeket is elhelyeznek, ezért az ő oktatásuk az intézményen kívüli iskolákban valósul meg. Sajnálatos, hogy az otthonban lévő enyhén értelmi fogyatékos általános iskolás gyermekek közül, többségi iskolába senki sem jár. Mindannyian az intézmény eltérő tantervű iskolájába járnak. Ez negatív tényező gyermekek szempontjából.

A lakásotthonokban maximálisan 10 gyermek él együtt. 3- tól, 24 éves korig. Integráltan élnek együtt, korosztályi megkülönböztetés nélkül, fiúk lányok, enyhén értelmi fogyatékosok és ép értelműek. Az együttes elhelyezésnek köszönhetően testvérek élhetnek együtt.  Az integráció azért is nagyon fontos, mert az együttéléssel tényleg meg tanulják egymást tolerálni és elfogadni. Nagyon fontos az is, hogy a fogyatékos gyermekeket „húzza” a nem fogyatékos gyermekanyag. Lakásotthoni társaiktól sok jó dolgot megtanulhatnak, ami a mindennapi élettel kapcsolatos. Bizonyos önismeretet is ad az, hogy látják a mindennapokban, hogy ép társaiktól különböznek. Például nehezebben tanulnak. A lakásotthoni munka azonban, a fogyatékosság kompenzálására lehetőséget ad, mert megmutathatják, hogy Ők is értékesek valamiben. Ugyanúgy, mint egy családban a dolgozók fokozatosan nevelik őket az önállóságra. Önállóan járnak iskolába, ha nem túl betegek önállóan mennek el az orvoshoz és a saját ügyeiket is velük intéztetik. Például osztálypénz befizetés, vagy éppen a gyámhivatalban való megjelenés.  Sok estben a gyermekek önállóan utaznak haza kapcsolattartásra a más városban élő szülőkhöz, és önállóan jönnek vissza. Természetesen a sérült gyermekekkel mindezt nehezebben tudják elérni, de ugyanazon a folyamaton mennek keresztül. Sajnos a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekeknek 18 éves korukra érettnek kellene lennie olyan mértékben, hogy képesek legyenek önálló életre. A tapasztalatok szerint, erre még az ép értelmű gyermekek is csak nagyon kevés százalékban képesek, a fogyatékosok biztos nem.  A gyermekotthon és a hozzá kapcsolódó 6 lakásotthon esetében is legfőbb feladat a normalizációs elv kiteljesítése, azaz igyekeznek olyan élethelyzetbe hozni az intézményrendszerben nevelkedő gyermekeket, hogy onnan kikerülve – akár a saját családhoz költöznek, akár önálló életet kezdenek – be tudjanak illeszkedni az adott társadalmi környezetbe, meg tudjanak felelni a társadalmi elvárásoknak. Ehhez nélkülözhetetlen segítséget adni iskolai felkészítésükben, a szakmaszerzésben, a továbbtanulásban, ami feltétele annak, hogy egyáltalán eséllyel induljanak az önálló életben.  A tanulásban akadályozott gyerekek, fiatalok integrált nevelése-gondozása során figyelembe vesszük az eltérő személyiségfejlődési sajátosságokat. A tanulásban akadályozott gyerekek, fiatalok késleltetési képessége igen gyenge, ahogy megkívánnak valamit mindjárt meg akarják szerezni és ez sok konfliktus forrása lehet a velük együtt élő normál értelmi képességű gyerekekkel. Gyakorlással azonban az ösztön kielégítés késleltetése, a türelmesség fejleszthető náluk. Továbbá, ha nem látnak át, nem értenek egy helyzetet könnyen dühbe gurulnak, agresszívek lesznek. Belátó képességük, realitásérzékük kicsi. Szinte csak a közvetlen empirikus, gyakorlati megtapasztalást értik, a gondolkodás konkrét, még nincs, vagy fejletlen az elvont gondolkodás. Ezt a sajátosságot mindenképpen figyelembe vesszük integrált nevelésük során. A direkt szocializációs tanulásra kell helyezni a hangsúlyt, egy-egy szocializációs viselkedési forma megértésében, rögzítésében sokat segíthet, ha eljátszatjuk velük a konkrét szituációt. Fontos, hogy átéljenek helyzeteket, mivel, ha csak elmagyarázni próbáljuk meg nekik, azt úgysem fogják megérteni.  Személyiségfejlesztésük, nevelésük-gondozásuk során sok türelemre van szükség, ugyanakkor az együttnevelés során a többi gondozottban fel kell ébreszteni irányukban a szolidalítást, a megértést.

7.5.3. Célunk 

 

 

a különböző életkorúak, eltérő önállóságúak igényének kielégítése, az életvitel praktikus ismereteinek elsajátítása (főzés, takarítás, mosás, vasalás, varrás, pénzbeosztás, vásárlás, lakberendezés) életkoruk figyelembevételével, továbbá, hogy felnőttkorukban minél nagyobb önállósággal rendelkezzenek. A családi jellegű ünnepek (névnapok, születésnapok, fiatal felnőttek búcsúztatása, ballagások) a hagyományok megőrzése. A lakás, mint a nevelés egyik színtere, kellemes otthont, áttekinthető környezetet nyújt. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek önmaguk alakítsák stabil, társas kapcsolataikat. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy személyes tárgyaikat, emlékeiket maguknál tarthassák. Szükséges, hogy a gyermekek, fiatalok tudják, milyen fontos az ember fizikai, lelki és szellemi erejének megújítása. Cél, hogy a gyermekek gyermekeknek tervezett szabadidős tevékenységek között választhassanak, életkoruknak, egyéni igényeiknek, képességeiknek figyelembevételével

7.6. Jutalmazás, büntetés 7.6.1.Jutalmazás elvei          





A mindennapi munkánk során fejlesztjük a gondozott gyermekek, fiatalok értékelés iránti érzékenységét. Törekszünk ara, hogy a gondozottak érzékennyé váljanak a nonverbális megerősítésre, vagy elmarasztalásra. A házirendünk tartalmazza a jutalmazás rendszerének elemeit és a büntetések alapvető formáit is. A gondozott gyermeke egyéni különbözőségeit figyelembe véve minden sikeres teljesítményt meg kel erősíteni. A jutalmazás fokozatait a gondozottak bevonásával alakítjuk ki. A jutalmazásoknak következetesnek kell lenniük. A jutalmazás során kerülni kell a kivételezést A jutalmazás - ha fennállnak a feltételei, - lehet kollektív Folyamatosan visszajelzést adunk, tehát jutalmazunk, büntetünk nem csak szavainkkal, hanem metakommunikáció útján is. Mind a jutalmazások, mind a büntetések gyakorlatában a következetességre, s a közvetlenségre törekszik intézményünk. Elengedhetetlen, hogy valóban kövesse elmarasztalás a kioltani kívánt viselkedést, a megerősítésre szánt magatartást is jutalmazzuk, főleg, hogyha előzetesen ebben megegyeztünk a gyermekkel. Minden helyzetben közvetlen az adekvát vagy inadekvát tetteket követi jutalom vagy büntetés, amely nem mutat mennyiségi, minőségi értelemben véve jelentős különbségeket a lakásotthonok között, mivel az megzavarná a gyermekek értékrendjét, érthetetlenné válna számukra, hogy miért vannak eltérőképpen értékelve a különböző kortársak. A leggyakrabban alkalmazott módszer a metakommunikatív és verbális jutalmazás, alkalmanként előfordul extrinsic motiváció is, mely későbbiekben felcserélhető intrinsic motivációval, s ezután interiorizálódik, belsővé válik.





 

Amennyiben egy gyermek bizalmi kapcsolatot épít ki a felnőttekkel szemben, és tisztázottak az egymással szemben támasztott elvárások, lehetőségek, akkor a gyermekben kialakul egy egészséges megfelelési vágy. A nevelő, gyermekfelügyelő ennek fényében értékeli a gyermeket szóban, mely fontos emocionális hatása révén hatékonyabb, mint a tárgyi jutalom, vagy különböző büntetési formák. A gyermekotthonunkban semmilyen formában nem alkalmaznak a dolgozók sem fizikai kényszert, sem fizikai büntetést. Helytelen viselkedésformák esetében meg lehet kérni a gyermeket, hogy gondolkozzon el viselkedésén, – mindig a viselkedést minősítjük - , higgadjon le. A pozitív megerősítéseket több személy jelenlétében alkalmazzuk, így azok mintaként is szolgálhatnak, az elmarasztalásokat, főleg egy verbális agresszióval társuló helyzetben, érdemes négyszemközti helyzetben tisztázni. A gyerekeknek biztosítjuk a nem megfelelő cselekedetek jóvátételét, későbbiekben a lezárt eseteket nem emlegetjük fel. Sokszor tisztázásra szorul, hogy melyik tett, miért nem helyénvaló, kiket érint, kire miként hat, s így érthetőbbé válhat, hogy miért marasztaljuk el. Jutalmazhatjuk a gyermeket az előre kialakított szabadidős programokon felül további lehetőségek felvetésével, megvalósításával. A bizalmunk jutalom értékű lehet, hogyha megbízzuk a gyermeket önállóságot igénylő feladatokkal, s amennyiben ezekben a helyzetekben az elvárások szerint cselekszik, akkor a továbbiakban is lehetőséget kap erre.

7.6.2. Alkalmazott módszerek   

Mind a növendékek, mind az utógondozottak többféle jutalomban részesülhetnek: dicséret, jutalom zsebpénz, jutalom ajándék, rendkívüli kimenő, 16 éves kor felett discoba járás, belépőjegy szórakoztató műsorokra, rendezvényekre, jutalomtáborozás, jutalomutazás, stb. Elismerést kaphat elért tanulmányi eredménye, csoportjában, illetve az intézmény területén végzett munkája, szorgalma, sporteredménye, társai felé történő kiemelkedő segítségnyújtása stb. alapján. Büntetés elvei

7.6.3. Büntetés elvei   



Amennyiben valamelyik gondozott elfogadhatatlan magatartást tanúsít, a rendet megbontja, illetve kötelességeit nem teljesíti, másokkal szemben agresszíven viselkedik büntetésben részesülhet. A fegyelmi vétség kivizsgálása elsősorban a lakásotthon vezető nevelő feladata, melyhez segítséget nyújt az ott dolgozó gyermekfelügyelő is. Súlyosabb esetekben a gyermekotthon vezetője vizsgálja ki az ügyeket. Az ő feladatuk is egyben a büntetés kiszabása, amely nem kötelező, hanem mint lehetőség merül fel. Minden súlyosabb magatartás problémánál az eset súlyosságától függően feljegyzést, illetve jegyzőkönyvet kell felvenni, ami bekerül a gondozott személyi anyagába Első esetben ne büntetést adjunk, hanem egy lelki beszélgetéssel hassunk a rendbontóra. Amennyiben elfogadhatatlan cselekedetei visszatérők, úgy sor kerülhet a büntetés adására is. A büntetés időben ne váljon le nagyon a cselekményről, lehetőleg közvetlenül kövesse azt. A büntetés nagyságát tekintve azt szükséges mérlegelni, hogy milyen büntetésforma az, amelyik az adott növendék számára az adott cselekményt tekintve se túl erős, se túl enyhe.

 

A büntetés nem lehet öncélú, nem lehet kollektív, nem lehet megszégyenítő, nem sértheti a növendék alapvető emberi jogait. Ezért nem alkalmazható testi fenyítés, lelki megalázás, kulturális és sport tevékenységtől való eltiltás. Lehetőséget kell biztosítani a növendéknek, hogy a részére kiszabott büntetést valamilyen önként vállalt jóvátétellel kiváltsa. A jóvátétel lehet valamilyen a közösségért, vagy valamelyik társáért végzett önkéntes munka, jó cselekedet.

7.6.4 Alkalmazott módszerek    

Zsebpénz kiadás nevelő általi szabályozása Kimenő idő korlátozása Jutalommegvonás Közösségi rendezvényekből való kizárás

8. A gyermekotthon kapcsolatrendszere 8.1.A gyermekotthon és a gyermekjóléti szolgálat együttműködése A gondozási hely szakemberei (elsődlegesen a gyám és a családgondozó) az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával folyamatos és együttműködő munkakapcsolatot építenek ki, összehangolt koncepció és cselekvés (munkamegosztás) alapján, egyeztetett célokat és módszereket követve, a segítő feladatokat megosztva, egymás tevékenységét kiegészítve végzik a család támogatását. A tevékenység célja: A segítő szakemberek egyeztetett, egységes koncepciója mentén történjen a család gondozása. Hatékony családgondozással törekszenek a családot ismét alkalmassá tenni a gyerek nevelésére.  A gyámnak/gondozónak, a gyermekotthon családgondozójának és a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának személyes kapcsolatfelvételére első alkalommal az elhelyezési értekezleten kerül sor.  A gyermekotthon vezetője a gyermek befogadásáról haladéktalanul értesíti az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozóját.  A gyermekjóléti szolgálat családgondozója megküldi a Törzslapot, a „GYSZ-2”, „GYSZ-3” és „GYSZ-4” adatlapokat a gyermek gyámjának, gondozójának.  A gyermek gyámja/gondozója a kitöltött „GH-1” adatlapot megküldi a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának.  A gyermekotthon családgondozója – a gyermek elhelyezését követő 2 hónapon belül – felkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, és közös családlátogatáson vesznek részt a gyermek visszafogadására kijelölt szülőnél, más családtagnál.  A gyermekjóléti szolgálat családgondozója – a gyermek elhelyezését követő 2 hónapon belül meglátogatja a gyermeket a gyermekotthonban.  A gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a gyermekotthon családgondozója az átmeneti nevelés során rendszeresen kapcsolatot tart telefonon vagy személyesen. A „GYSZ-7”és„GH-2” adatlapokon rögzítettek szerint végzik a munkájukat, a tervezetnek megfelelően tájékoztatják egymást rendszeresen, illetve szükség szerint.  A gyermek gyámja/gondozója minden olyan esetben, amikor a gyermek ellátását érintő lényeges kérdésben (gondozási forma, gyám személye, gondozási hely,





kapcsolattartási szabályozás, stb.) változtatást kezdeményez, előzetesen írásban tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, adott kérdésben (pl. kapcsolattartási szabályozás) vele egyeztet. Állandó lakóhellyel nem rendelkező szülők esetében a családgondozó a látogatási alkalmakkor érdeklődik a szülők elérhetőségéről, életük alakulásáról. Az így megszerzett információkat késedelem nélkül továbbítja a gyermekjóléti szolgálat családgondozója felé. A gyermekotthon vezetője, a gyám a gyermek gondozásának megszűnéséről értesíti a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját.

8.2. A gyám, a gondozó és a gyámi - gondozói tanácsadó együttműködése A gyermek gyámja, a gyermek ellátásában közreműködő szakemberek és a gyámi, gondozói tanácsadó összehangolt együttes tevékenységgel segíti elő a gyermek egyéni gondozásinevelési tervének megvalósulását, a gyermek hazagondozását.  A gyermek gyámja, gondozója a kitöltött „GH-1” adatlapot megküldi, a gyámi, gondozói tanácsadó részére.  Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásában szükség szerint a gyámi, gondozói tanácsadó is részt vesz, valamint a végrehajtásban közreműködik. Tanácsaival segíti a terv elkészítését és teljesítését.  A gyámi, gondozói tanácsadó a gyermeket és a gyámot, gondozót szükség szerint, de legalább kéthavonta felkeresi a gondozási helyen.  A gyámi, gondozói tanácsadó és a gyám, a gondozó az egyéni elhelyezési tervben feltüntetett ellátási (oktatási, gondozási, nevelési, fejlesztési, családgondozási) feladatokról, a tanácsadó által megjelölt témákban folytat megbeszélést.  A gyám és a gondozó kérheti a gyámi, gondozói tanácsadó segítségét a gyermek helyzetének rendezésében, a felmerülő problémák megoldásában, feladatok teljesítésében – a gyám tevékenységét illetően és a gondozási, nevelési kérdésekben egyaránt.  A gyám és a gondozó a gyermek sorsát érintő lényeges döntések meghozatala előtt szükség szerint konzultál a gyámi, gondozói tanácsadóval.

8.3. Egyéb intézményekkel, hatóságokkal való együttműködés Az intézményt külső kapcsolataiban elsősorban az igazgató és a szakmai vezető képviseli. A különböző típusú feladatok végzése során a dolgozók munkaköri leírásuknak megfelelő mértékben és felelősséggel tartják a kapcsolatot az egyes intézményekkel. A Rigó Alajos Gyermekotthon külső kapcsolatai: 1. Fenntartó 2. A Gyermekvédelmi rendszer tagjai, szakértői bizottságok  Gyámhivatalok,  Egységes Pedagógiai Szakszolgálat,  Csongrád Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság  Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat,  Gyermekjóléti Szolgálatok,  Családsegítő Szakszolgálatok,

 Csongrád megyei gyermekotthonok és lakásotthonok,  Iskolák gyermek és ifjúsági felügyelői A gyermekvédelmi rendszer minden egyes tagjával próbálunk pozitív, kölcsönös segítő kapcsolatot kialakítani. Szem előtt kell tartjuk, hogy a cél minden esetben egy jól funkcionáló munkakapcsolat kell, hogy legyen! 3. Egészségügyi szolgáltatók  Egészségügyi intézmények,  ÁNTSZ  Házi orvosok,  Üzemorvosok,  Szakrendelések,  a Szegedi Tudományegyetem Gyermek és Ifjúságpszichiátriai osztálya illetve ambulanciája. A gondozott gyermekek egészségügyi állapotát a lakásotthon dolgozói kísérik figyelemmel. Iskoláskorú gyermekeink egészségi állapotát az iskolaorvos, háziorvos rendszeresen ellenőrzi. A szükséges védőoltásokat a háziorvos és az iskolaorvos biztosítja. A háziorvos naprakészen vezeti a gyerekek egészségügyi dokumentációját, a szakrendeléseken és kontrollokon kapott leleteket minden esetben bemutatjuk neki. A gyermekek háziorvosa: Dr. Berényi Katalin – SALUBER BT. 6600, Szentes Köztársaság utca 27. A fogászati szakrendelést Szentes Város területileg illetékes fogorvosi rendelőjében Dr. Kovács Zsolt praxisában, illetve iskolai fogászat keretében vehetik igénybe lakóink. A szegedi Gyermek- és Ifjúságpszichiátriával kiemelten fontos és szoros kapcsolatot tartunk fent. Általában az osztályos vizsgálatokat követő kontrollokra járunk a gyerekeinkkel. Ezek az ambuláns ellátások általában 30-40 percesek, általában a kognitív folyamatok feltérképezéséből, viselkedéstérképezésből és readaptációs betegvezetésből állnak. Ezek a kontrollok minden hónapban esedékesek. 4. A tanulmányok színhelyei  Óvodák,  Általános iskolák,  Középiskolák,  Gyakorlati helyek. Az iskolákkal fontos a lehetőség szerinti napi kapcsolat fenntartása. A gyerekeink egy jelentős hányada a Gyermekotthonnal egy épületben található iskolába jár, így ez jelentősen megkönnyíti a napi információcserét. Az osztályfőnökökkel mobiltelefonon és az interneten is tudunk értekezni, szinte bármikor elérhetőek. Lehetőség szerint megjelenünk minden iskolai rendezvényen, nyílt órákon, ünnepségeken és a szülői értekezleteken is. Az osztályfőnökökkel általában heti kapcsolattartás a jellemző, de ha bármilyen kirívó eset történik, vagy ha a gyerek nem megy be az iskolába rögtön jeleznek felénk az osztályfőnökök. A tanulók egy része szakközépiskolába jár. Az elméleti képzés itt gyakorlati helyen történő oktatással is kiegészül. Elmondható, hogy a gyakorlatvezetőkkel kifejezetten jó az együttműködésünk, bármilyen ügyben kereshetjük őket. Mi is próbálunk segítségükre lenni gyerekeink mindennapi gyakorlatának szervezésekor, illetve aktívan jelen vagyunk az általuk tartott szülői értekezleteken és fogadóórákon. 5. Helyi önkormányzat, szentesi intézmények

6. Igazságügyi és büntetés-végrehajtási intézmények  Rendőrkapitányságok,  Bíróságok,  Javító-nevelő intézetek,  Pártfogó felügyelői hálózat. A rendőrséggel, azon belül is a szentesi és a vásárhelyi rendőrkapitánysággal szinte napi kapcsolatban állunk. A pártfogói hálózattal, személy szerint a pártfogóval kölcsönösen jó a munkakapcsolatunk. Az intézetbeli gyerekeknek általában ugyanaz a személy van kijelölve, mert területi illetékesség szerint ugyanaz a pártfogó foglalkozik a gyerekekkel.

9. Személyes és közösségi érdekek képviselete. A nevelésbe vett gyermek és fiatal koruknál és helyzetüknél fogva kiszolgáltatottabbak. Ezért hangsúlyos a jogaik biztosítása, érdekeik képviselete. A szakemberek felelőssége, hogy a gyermek ismerjék jogaikat és kötelezettségeiket, hogy megtanuljanak élni velük, valamint aktívan képviselniük kell a gondozásban élő gyermek érdekét. Emellett elő kell segíteni az önképviselet, véleménynyilvánítás és érdekképviselet elsajátítását, gyakorlását.   



 

 

Megfelelő formában kiépülnek a gyermek véleménynyilvánításának fórumai. Ezek konkrét megjelenítése a házirendben történik. A gyermek saját gondozásával, nevelésével kapcsolatos szempontjait, véleményét, elképzeléseit a nevelő, gyám a döntések meghozatalánál minden kérdésben közvetlenül meghallgatja. Biztosított, hogy minden olyan esetben, amikor indokolt (az életkora és egészségi állapota lehetővé teszi), továbbá amikor a gyermek vagy a gyámhivatal kifejezetten kéri, a gyermek jelen lehessen az évenkénti rendes vagy soron kívüli felülvizsgálatai tárgyaláson. A gyámhivatal képviselője a felülvizsgálati tárgyaláson meghallgatja a gyermeket, amennyiben életkora miatt akadályba ütközik az önálló véleménynyilvánítása, e jogának érvényesítésében a gyám jár el. Felnőtt segítséggel minden gyermek szerepet kap a gyermekönkormányzat létrehozásában, a képviselők megválasztásában: a tisztségviselők jelölésében, kiválasztásában, megszavazásában. A gyermekönkormányzat munkáját a gyermekek által felkért felnőtt személy segíti. A gyermekönkormányzat véleményét, javaslatait a gyermekotthon vezető figyelembe veszi a döntések előkészítése során és meghozatalánál. A nevelő lehetővé teszi a gyermek-önkormányzati képviselők számára, hogy a lakócsoport körében is tájékoztatást nyújthassanak arról, milyen formában fordulhatnak a gyermekönkormányzathoz segítségért a gyermekek, hogyan kérhetik érdekeik képviseletét, sérelmeik orvoslását. Minden fontos információt megadva a nevelő tájékoztatja a gyermekeket az intézmény érdekképviseleti fórumának fennállásáról, feladat- és hatásköréről, különös tekintettel tagjainak köréről. A nevelő biztosítja, hogy a gyermek (és hozzátartozói) a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék: a gyermek számára rendelkezésre bocsátja a gyermekjogi képviselő nevét, telefonszámát, fogadóóráinak helyét és időpontját, és informálja a tevékenységéről.

9.1. Gyermekönkormányzat A gyermekotthon lakóközösségei lakóegységenként 6 gondozotti képviselőt választanak és delegálják a képviselőtestületbe, ezen kívül egy évig tagja a Gyermekönkormányzatnak. A Gyermekönkormányzat célja hármas; érdekképviseletet ellátó, a gyermekotthon életével kapcsolatban vélemény-nyilvánító, programszervező-segítő és a gondozottak közötti konfliktus ügyekben állásfoglaló, békítető. Hatékonyan fellép az agresszív megnyilvánulásokkal, bántalmazással szemben, védelmezi a gyengébbeket. A gyermekönkormányzat – az intézményvezető véleményének kikérésével – dönt saját működéséről. Szervezeti és működési szabályzatát a választó gyermekközösség fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a bentlakásos gyermekintézmény működésével és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben, amit az intézmény vezetője figyelembe vesz. A Gyermekönkormányzat a gyermekotthon növendékeinek céltudatosan szervezett és irányított demokratikus és öntevékeny szervezete. Célunk, hogy - a többségében már serdülőkorú - gyermekeink minél nagyobb mértékben váljanak saját életük irányítójává. Bontakozzon ki a demokratizmus, a gyermekek legyenek tisztában jogaikkal és kötelezettségeikkel.

9.2. Érdekképviseleti fórum Az intézmény fenntartója meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait. Az érdekképviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai: 1. a gyermekönkormányzat képviselői, 2. az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy más törvényes képviselői, illetve a fiatal felnőttek képviselői, 3. az intézmény dolgozóinak képviselői, 4. az intézményt fenntartó képviselői. Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az intézmény ellenőrzését ellátó megyei gyámhivatalnál, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gyermeket, fiatal felnőttet érintő ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről. Az érdekképviseleti fórum egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél, vagy az érdekképviseleti fórumánál:

1. az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, 2. a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén. Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt az intézmény fenntartójához vagy a megyei gyámhivatalhoz fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.

10. Értekezletek, esetmegbeszélők rendszere 10.1. Dolgozói értekezlet összehívása Az értekezletet a gyermekotthon vezető hívja össze, egy éven belül két alaklommal. Ezen a fórumon történik a lakásotthoni dolgozóknak ( elsősorban gyermekfelügyelők, lakásotthon vezetők) az egész intézményt érintő tájékoztatása., aktuális feladatok megvitatása, döntés hozatal és egy-egy nagyobb időszak működésének értékelése. A tájékoztatás mellett értékelő jelleggel is bír, melyen részletesen értékelik az otthon nevelőinek, gyerekfelügyelőinek gondozóinak munkáját, és az eltelt időszak alatt felmerült feladatok végrehajtását. Az értékelés tartalmazza az elért eredményeket, a hiányosságokat és azok okait. Megjelöli a továbbfejlődés lehetőségeit, a szükséges tennivalókat. A dolgozói testület az értekezleten elhangzottakat megvitatja, és amennyiben szükséges határozatot hoz, amelynek betartása valamennyi nevelőtestületi tag számára kötelező érvényű. A nevelőtestületi értekezleteken a nevelőtestület tagjainak részvétele kötelező, felmentést csak a gyermekotthon vezető adhat, a távolmaradást igazolni kell. Az értekezletek időpontjáról és a napirendről a résztvevőket tájékoztatni kell, az ott elhangzottakról jegyzőkönyv készül. A nevelőtestületi értekezleteken esetenként részt vehetnek az otthon azon dolgozói is, akik ugyan nem tagjai a nevelőtestületnek, de munkájuk napirenddel kapcsolatos. Kötelező napirendi pontok a szakmai munkát érintő változásokról szóló tájékoztatás. Az ellátottak gondozásával kapcsolatos tájékoztatás. A dolgozók továbbképzésével kapcsolatos feladatok megbeszélése. Az értekezletet elégedettségi kérdőív kitöltése előzi meg, amelyet a pszichológus a szakmai vezetővel készít el, és értékel ki. Külön kérdőív készül lakásotthon vezetőknek, és gyermekfelügyelőknek. A kérdőív kiértékelése, és megvitatása az értekezleten történik

10.2. Lakásotthoni megbeszélés A lakásotthon vezető legalább havi rendszerességgel, az ott dolgozók számára lakóegységi értekezletet tart, melyen az aktuális problémák mellett az esetlegesen fellépő működési zavarok kiküszöbölése érdekében megoldásokat dolgoznak ki. Nagyon fontos a negatív események, kudarcok, konfliktushelyzetek megbeszélése, elemzése, következtetések levonása, lehetőséget kell adni a negatív érzések kibeszélésére is, a ventilálására. Az értekezletről emlékeztető készül. A közös megállapodásokat mindenkinek be kell tartani. Az

értekezletre szükség szerint a gyermekotthon vezetőt is meg kell hívni. Eredményeket is meg kell beszélni, - a dolgozókat ez motiválhatja a munkájukban – tudni kell örülni a kis eredményeknek is, így könnyebb a kudarcélmények feldolgozása megbeszélése, értékelése.

10.3. Team- megbeszélés A gyermekotthon vezető munkaügyi, gazdasági és szakmai döntések előkészítésében, ellenőrző munkájában, a lakásotthon vezetőkre, pszichológusra, utó- és családgondozókra támaszkodik. A szakemberek szükség szerint, de legalább hetente tartanak megbeszélést. A megbeszélés aktuális témájától függően a megbeszélésre más dolgozókat is meghívhat. A résztvevők azonos elvárásokkal, segítő szándékú észrevételezéssel és szakmai tanácsokkal törekszik az intézmény egységének, kiegyensúlyozott légkörének is a pedagógiai munka eredményességének megteremtésére. A gyermekotthon vezető a megjelent szakembereken keresztül érvényesíti elképzeléseit a magasabb színvonalú szakmai munka megvalósulása érdekében. Illetve a részt vevő kollégák révén visszacsatolást kap az elvégzett szakmai munkáról. A megbeszélés napirendje között mindig szerepel esetmegbeszélés. A rendkívüli események kezelésére az esetmegbeszélést követően kerül sor.

11. A szakemberek képzése, mentálhigiénés védelme

szakmai

támogatása,

Célunk a gyermekotthon szakmai színvonalának megerősítése, fejlesztése. A szakemberek motiváltságának fenntartása, kompetenciáik fejlesztése. A kiégés és elfáradás megelőzése, csökkentése.  A személyes gondoskodást nyújtók továbbképzése a 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló rendelet alapján történik. A személyes gondoskodást végző továbbképzés rendszere által biztosított továbbképzési formák igénybevételével, valamint konferenciák, tanácskozások, szakmai napok, tréningek formájában.  A gyermekotthon kiterjedt szakmai kapcsolatokat épít és ápol, gondoskodik a szakemberek folyamatos továbbképzéséről, új módszerek jó gyakorlatok megismeréséről és adaptálásáról.  A gyermekotthon vezető, a gyermekotthoni gondozás, nevelés, a gyermek szükségleteinek megfelelő célzott ellátás biztosítása érdekében kapcsolatot épít ki a lakókörnyezetben, településen működő szolgáltatókkal, szakmai szervezetekkel.  A gyermekotthon vezető, intézményvezető igyekszik megtalálni és bevonni a helyi közösségben elérhető önkéntes segítőket a tevékenységekbe.  A gyermekotthon vezető lehetővé teszi és támogatja, hogy a munkatársak folyamatosan fejlesszék szakmai kapacitásukat, módszertani tudásukat, eszköztárukat. Ennek feltételeit megfelelő módon alakítja.  A gyermekotthon vezetője a szakmai program céljaiból, alapelveiből, módszereiből kiindulva és a gondozásban lévő gyermekek szükségleteire fókuszálva megfogalmazza az intézmény továbbképzési tervét, valamint elkészíti az éves továbbképzési tervet.  A minőségi munkavégzéshez, valamint a kifáradás, kiégés megelőzése érdekében a jogszabályi előírásnak megfelelően és azon túl továbbképzéseken (tanfolyamon, konferencián, tréningen, műhelyen) vesznek részt a gyermekotthon munkatársai.

    

Belső képzések szervezésével biztosítják a szakmai ismeretek bővülését, a team munka fejlesztését. Gyermekotthoni munkatárs vagy külső, meghívott előadó, képző vezetheti. A munkatársak számára elérhetőek szakkönyvek, szakfolyóiratok. A gyermekotthon szakmai vezetője megteremti a kooperáció, a csoportmunka, a kölcsönös információáramlás és az együttes döntéshozatal, munkamegosztás keretfeltételeit. A gyermekotthon szakmai vezetője lehetőséget teremt a munkatársak számára a tapasztalataik, véleményük, javaslataik és észrevételeik megfogalmazására, azokat meghallgatja, és vezetői munkájában hasznosítja. A gyermekotthonban dolgozók jólléte és munkavégzése érdekében támogatja a gyermekotthon vezető, intézményvezető a rekreációs, szabadidős elfoglaltságok szervezését, hogy a munkatársak közös, pozitív élményeket nyújtó programokon vehessenek részt.

12. Szakmaetika A szakma képviselőinek kötelezettségeik vannak a rájuk bízottak, munkaadóik, egymás, és más szakmában dolgozó kollégáik, valamint a társadalom iránt. Az Etikai Kódex a gyermekvédelmi szakellátásban tevékenykedő személyek és intézmények munkavégzését meghatározó szakmai etikai normákat tartalmazza. A gyermekvédelmi szakellátás folyamatában résztvevők értékeinek és emberi méltóságának megőrzését, helyreállítását és kiteljesedését szolgálja, valamint elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való eligazodást és azok feloldását. Gyermekotthonunk a szociális munkások Etikai Kódexét tekinti munkavégzésének alapjául.

13. Dokumentáció 

személyes adatok kezelése: az 1992. évi LXIII. törvényt hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXII. törvény. E törvény célja, hogy a természetes személyek magánszféráját tiszteletben tartsák az adatkezelők. A törvényben foglaltaknak megfelelően a gyám a gondozott gyermekek adatait kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében szolgáltatja ki. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. A gyermekek személyes adatainak kezeléséhez a gyám hozzájárulása szükséges. Kötelező viszont a személyes adatok közlése, ha az törvény vagy helyi önkormányzat rendelete elrendeli. A gondozottak különleges adatait (faji eredet, nemzeti és etikai kisebbséghez tartozás, vallási világnézet) csak akkor kezelhetők, ha az adatkezeléshez az érintett hozzájárul vagy azt törvény elrendeli.  A gyermek személyes iratai, melyek a lakásotthonban találhatók - személyazonosító igazolvány, - lakcímet igazoló hatósági igazolvány, - hatósági bizonyítvány, - közgyógy igazolvány, - adóigazolvány, - diákigazolvány

-

A gyermek anyakönyvi kivonatát (útlevelét) személyre szólóan elkülönítve a gyermekvédelmi ügyintéző kezeli.  A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlap rendszer nyilvántartásai közül az alábbiakat vezetjük: „GH-1” gyermekek űrlapja A gyermek legalapvetőbb adatait rögzíti (személyazonosító és lakcímadatok, továbbá a szülők és a gyám adatait, gondozási hely, forma) Funkciója: ellátók, hatóságok közötti kapcsolatfelvétel kísérő lapja. Kitöltő: gyermekvédelmi ügyintéző Ideje:első éves felülvizsgálat „GH-1” Egyéni gondozási-nevelési terv nevelésbe vétel esetén Funkció: a nevelésbe vett gyermek egyéni gondozási-nevelési terve Kitöltő: gyám Ideje: a gyámhivatal által jóváhagyott elhelyezési javaslat és elhelyezési terv kézhezvételétől számított 30 napon belül „GH-2” Családi kapcsolatok, családgondozás tervezése, nevelésbe vétel Funkciója: az átmeneti nevelésbe vett gyermek és szülei kapcsolattartását segítő tevékenység tervezése, rögzítése Kitöltő: a gondozó intézmény családgondozója Ideje: megegyezik a „GH-1” kitöltésével „GH-3” Helyzetértékelés Funkciója: a nevelésbe vett gyermeket gondozó személy, intézmény felülvizsgálat előtti beszámolója Kitöltő: a gyermeket gondozó intézmény Ideje: a gyámhivatal felkérésére 15 napon belül -

A nyilvántartások vezetése során gondoskodunk a személyes adatoknak a GYtv. 134.§-a (3) bekezdésében meghatározott védelemről.  A gyermekotthonban (lakásotthonban) vezetett dokumentumok: Eseménynapló: Funkciója: a gyermekcsoport átadásának dokumentuma a szolgálati idő alatt történt események rögzítésére Kitöltő: gyermekfelügyelők, lakásotthon vezető Kitöltés ideje: folyamatos Zsebpénznyilvántartás: 15/1988 (IV.30.) NM rendelet 82.§ Funkciója: zsebpénz átadásának, átvételének dokumentálása Kitöltő: lakásotthon vezető Kitöltés időpontja: havi zsebpénz átvételekor illetve kiadásakor Ruhanyilvántartás: Funkciója: a gyermek számára vásárolt, ajándékozott ruhanemű nyilvántartása Kitöltő: lakásotthon vezető, gyermekfelügyelő Kitöltés ideje: A ruhanemű, lábbeli átvételekor

Kapcsolattartások nyilvántartása: Funkciója: a gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartások minőségének rögzítése a kapcsolattartó és a gyermek szempontjából Kitöltő: lakásotthon vezető, gyermekfelügyelők Kitöltés ideje: a gyermek kapcsolattartásáról való visszaérkezésekor