SZAKMAI PROGRAMJA

Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának

Napsugár Óvoda és Bölcsőde Csanádpalotai Bölcsőde Tagintézménye

SZAKMAI PROGRAMJA

2005-2010

Készítette: Kovács Jánosné Tagintézmény vezető

1 Szakmai program 2005-2010-ig I.

A bölcsődei ellátást biztosító intézmény működését a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló /1997. törvény/ szabályozza. Szakmai tevékenységet az Országos Család és Gyermekvédelmi Intézet által kiadott módszertani levél szabályozza. Szakmai felügyelet a Délalföldi Regionális Módszertani Bölcsőde gyakorolja.

II.

Bölcsőde adatai:

Az intézmény Hivatalos elnevezés: Napsugár Óvoda és Bölcsőde csanádpalotai Bölcsődei Tagintézménye Cím: 6913 Csanádpalota Szent István utca 45 Telefon: 06 62/263-062 Tagintézményvezető: Kovács Jánosné A székhelyintézmény neve és címe: Napsugár Óvoda és Bölcsőde Cím: 6913Csanádpalota Kálmány L .u 1. Telefon: Vezető: Halász Ferencné Bölcsőde fenntartója, címe, telefonszáma Csanádpalota Nagyközségi Önkormányzatának Képviselő-testülete 6913. Csanádpalota Kelemen tér 10. 06/62 263-001

A tagintézmény alapító okirat száma: 142/2007.(VIII. 28.) Kt. h. Működési engedély szám: 486/2002. Bölcsőde nyitvatartási ideje: Hétfő-Péntekig: 6.00-17.00-ig -A Bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része-önkormányzat által fenntartott intézményamely teljes vagy részidős munkavállaló vagy gyemeküket egyedül nevelő szülők 1 évestől-3 éves korú gyermekei napközbeni ellátását, szakszerű gondozását nevelését végző intézmény. -Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte , a nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. Amennyiben nem érett az óvodai nevelésre a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig gondozható a bölcsödében./1997.XXX tv.42.§/1./ Bölcsőde férőhelye: 20 fő 2 csoport

2 A Bölcsőde szervezetileg a Napsugár Óvoda és Bölcsőde székhelyintézmény keretében tagintézményként működik, teljes szakmai önállósággal. III. Bölcsőde személyi feltételei:

Alkalmazottak száma: 5 fő-4 gondozónő és kisegítő Szakmai végzettség: Szakgondozonó: 2 fő Csecsemő és kisgyermekgondozónő: 1 fő Szakképzetlen gondozónő: 1 fő Napi munkaidő a gondozónőnek 7 óra, a kisegítő napi munkaideje 8 óra IV. Minimum feltételek/Módszertani levél szabályozza/ 1. A gyermekek bölcsődébe kerülésének feltételeit 2. Bölcsőde kapcsolatait. 3. Bölcsődei levelezés alapelveit. 4. Szülő jogait. 5. Bölcsőde feladatait V. Bölcsőde tárgyi feltételei: Berendezési tárgyak: életkori sajátosságoknak megfelelő méretűek-színűek, Évek során elkoptak cserére, szorulnak. Textíliák: hiánypótlás folyamatos, elhasználódtak / törülközők, asztalterítők függönyök, ágyneműk edényzet / cserére szorulnak. Játékok: alapvető számú és minőségű játékeszközökkel rendelkezünk. Nagyméretű mozgásfejlesztő játékok beszerzése betervezve. A bölcsőde a funkciónak megfelelően átalakított adaptált épület. A berendezési tárgyak az életkori sajátosságnak megfelelő méretűek. A gondozási egység gyermeköltözőből, fürdőszobából és két gyermekszobából áll.

A bölcsődei gondozás- nevelés alapprogramja: I. 1. A gondozás – nevelés egységének elve 2. Az egyéni bánásmódelve 3. Az állandóság elve 4. Az aktivitás elve 5.A pozitívumokra támaszkodás elve 6.Az egységes nevelő hatások elve 7.A rendszeresség elve 8.A fokozatosság elve II. A bölcsődei gondozás-nevelés feladata a gyermek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése

3 III.

IV.

A bölcsődei élet megszervezésének elvei: 1. Kapcsolattartás a szülőkkel 2. Családlátogatás 3. Beszoktatás 4. Saját gondozónőrendszer 5. Gyermekcsoportok szervezése 6. Napirend A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei: A gondozás (öltözködés, tisztábatevés, illetve WC-használat, kézmosás, étkezés) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, amelyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás igényének és kompetencia érzésének erősítése. A játék a gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az érzelmi, az értelmi és szociális fejlődést.

A bölcsődei gondozás- nevelés főbb helyzetein belül, heti tervezet készítése az alábbi szakmai program alapján 2007-2010-ig. I. Művészeti, esztétikai nevelés –kisgyermekkori készségek megalapozása: 1. Ének-zeneinevelés /mondókázás, furulyázás, bábozás, mese/ 2. Alkotótevékenység fejlesztése / gyurmázás, festés, firkálás, nyomdázás, ragasztás, ismerkedés az anyagokkal, tapintás, érzékelés stb/ 3. Mozgás játékos torna különböző eszközhasználatával./ létra, karika, mászóalagút stb./ Ezen eszközök beszerzésének betervezése 4. Egészséges életmódra nevelés-előadások szervezése, gyümölcsnapok, ételbemutató, kóstoló szervezése . A bölcsőde napi négyszeri étkezést biztosít. Az étkezést az intézmény-az intézményt fenntartó Önkormányzat által kötött ellátási szerződés keretében – vállalkozó által üzemeltetett konyháról biztosítja. A bölcsődei térítési díjat – Csanádpalota Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének rendeletében meghatározottak szerint-minden hónap 15. napjáig, előre kell fizetni. A bölcsődében érdekvédelmi fórum működik. A fórum működésének részletes szabályait a házirend tartalmazza. A bölcsőde életét házirend szabályozza. Kiemelt feladatok 2005-2010-ig Bölcsődei gondozás nevelés terén: 1. Hátrányos helyzetű gyermekek segítése a bölcsődei ellátásban. Családsegítő Központ munkatársaival és a védőnőkkel esetmegbeszélés. 2. Egészséges testi fejlődés elősegítése. 3. Megismerési folyamatok segítése. A Bölcsőde a község központi részén fekszik, a családok 20% rossz szociális körülmények között él. A bölcsődei dolgozókra nagyobb feladat hárul ezen gyermekek gondozásában, egészségük megvédésében, egészséges életmódjuk kialakításában.

4 -Minél több saját készítésű játékkal bővítsük készleteinket. -Nagymozgásos játékok rendbetétele, bővítése. -Testi épség védelmében: homokcsere, homoklefedés. -Kultúrált étkezési szokás kialakítása. -Gondozatlanul érkezők higiénés ellátása. -Hiányosan táplált gyermekek további szociális segítése.

Megismerési folyamat, mint kiemelt feladat A környezet megismerésével elősegíti, alakítja a gyermekek környezet iránti érzelmi viszonyulását. A gyermekek tapasztalatokat szereznek életkoruknak megfelelően eligazodáshoz, tájékozódáshoz. Érzékszervi – mozgásos tapasztalatszerzés Évszakok megismerése -Tavasz- Nyár -Ősz –Tél Óvodalátogatás Közös ünnepségek bevezetése: karácsony, anyák napja, gyermeknap.

Csanádpalota, 2007. augusztus 28. . Kovács Jánosné Bölcsőde Vezető Záradék: Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Napsugár Óvoda és Bölcsőde Csanádpalota Bölcsőde Tagintézménye nevelési programját a 145/2007. (VIII. 28.) Kt. h. számú határozatával elfogadta. Csanádpalota, 2007. augusztus 29.

Kovács Sándor polgármester

Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának

NAPSUGÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA

TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM ADAPTÁCIÓJA

1

Tartalomjegyzék

I. II. III.

IV.

V.

VI:

VII.

Az óvodák adatai Helyzetkép az óvodákról 5 Az óvodák jellemző adatai 6 1.Személyi feltételek 6 2.Az óvodák épületeinek legfőbb jegyei 7 A Tevékenység Központú Óvodai Nevelés célja és feladatai 8 1.Óvodánk nevelési céljai 8 2.Óvodánk hagyományai, értékei 9 3.Feladataink szerepe a nevelési cél elérésében 9 4.A tevékenység szerepe a nevelési cél elérésében 12 5.Képességek szerepe a nevelési cél elérésében 13 A tudatos fejlesztés feltételei 1.Óvodáink szubjektív feltételei 14 2.Óvodáink objektív feltételei 3.Óvodáink eszközrendszer 16 A fejlesztés tartalma 17 1.Játék és tanulási tevékenység 2.Társas és közösségi tevékenység 19 3.Munkatevékenység 19 4.Szabadidős tevékenység 20 Komplex foglalkozások rendszere 21 1.A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 21 1.1. Anyanyelv 1.2. Matematika 2.A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások 23 2.1. 2.2. 2.3.

Természet, társadalom, ember Születéstől a felnőtt korig Művészeti tevékenységek 2.3.1. Mese, vers, dramatizálás, bábozás 2.3.2. Vizuális tevékenység 2.3.3. Ének-zene, énekes játék 3.Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek 3.1. Mindennapi testnevelés VIII. Csoportszervezési formák IX. A nevelés tervezése, időkeretei X. Az óvoda kapcsolatrendszere 1.Óvoda-család 2.Óvoda-bölcsőde 3.Óvoda-iskola 4.Óvoda-egészségügyi szervek

4

14 15

17

21 22

23 24 24 25 26 26 27 27 28 29 31 31 32 32 32

2 5.Óvoda-közművelődési intézmények 6.Óvoda-fenntartó 7.Óvoda-szakmai szervezetek XI. Sajátos feladatok 1.Gyermekvédelem 2.Óvodánk speciális szolgáltatásai 3.Törvényi háttér XII. Az óvodába és az iskolába lépés feltételei 1.Az óvodába lépés és a beiratkozás feltételei 2.Az iskolába lépés feltételei XIII. Ellenőrzési, értékelési rendszer 1.A nevelési programunkat meghatározó szakmai dokumentumok 2.Óvodánk írásos dokumentumai 3.A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése 4.Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése 41 és értékelése 5.A program ellenőrzése és értékelése XIV. Legitimációs záradék

33 33 33 34 34 35 36 37 37 38 39 39 39 40

42 44

3

I. AZ ÓVODÁK ADATAI Az Óvoda 2007 szeptember 1-től, közös igazgatású közoktatási intézmény:

1. Megnevezése:

Napsugár Óvoda és Bölcsőde

2. Az intézmény szerkezeti felépítése: a.) székhelyintézmény Napsugár Óvoda és Bölcsőde 6913 Csanádpalota Kálmány L. u. 1. b.) tagintézmények ba.) Napsugár Óvoda és Bölcsőde Csanádpalotai Bölcsődéje 6913 Csanádpalota Szent I. u. 45. bb.) Napsugár Óvoda és Bölcsőde Királyhegyesi Tagintézménye 6911 Királyhegyes Kossuth u. 41.

3. Fenntartószerv neve: A.) A 2.) pont a.) alpont alatt megnevezett székhelyintézmény és a 2.) pont bb.) alpont esetében megnevezett tagintézmény vonatkozásában: Csanádpalota Nagyközség, Kövegy és Királyhegyes Községek Önkormányzatainak Közoktatási Intézményfenntartó Társulása 6913 Csanádpalota Kelemen László. tér 10.

4. Alapító okirat száma: 5. Az intézményvezető neve:

Halász Ferencné

4

II. HELYZETKÉP AZ ÓVODÁKRÓL Csanádpalota nagyközség a román határ közelében, az ország déli csücskében helyezkedik el. Kisebb-nagyobb falvak veszik körül, a 26 km-re levő Makó a legközelebbi város. Talán ebből is adódik, hogy nem tartozik a gyorsan fejlődő települések közé. Az itt élő emberek főleg mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoznak. Megélhetésükben, nagymértékben érzékelhető a falusi életből adódó hátrányos helyzet. A kevesebb elhelyezkedési lehetőség következtében nagyobb arányú a munkanélküliség, csekély mértékű vállalkozások száma. A családok többségére jellemző, hogy mind anyagi, mind nevelés terén igyekeznek lehetőségeikhez mérten mindent megtenni a gyermekük harmonikus fejlődéséért. Sajnos az életszínvonal folyamatos romlása több családban teszi egyre nehezebbé a gyermeknevelést is. Akadnak olyan családok, ahol már a mindennapi megélhetés is gondot jelent., amihez azután még életviteli és nevelési problémák is járulnak. Magas a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma. Az óvoda a község főterén helyezkedik el, az épület az 1900-as években épült Az idők folyamán felújításra, átalakításra került sor több alkalommal. Eredeti építészeti adottságai azonban nagymértékben meghatározták a korszerűbb feltételeknek való megfelelést. Jelentős bővítés 2004-ben történt, az óvodák összevonása kapcsán. A korábban három csoport befogadására kialakított épületet, négy csoport számára kellett alkalmassá tenni. Az elmúlt években több alkalommal is szervezeti változáson ment át az óvoda. 2004-be óvoda-összevonás következtében a korábban két óvoda épületben hat csoporttal működő óvoda, egy épületbe került és négy csoportossá vált. 2005. szeptemberében Kövegy község anyagi nehézségek következtében bezárta óvodáját, intézményfenntartó társulást kötött Csanádpalota Önkormányzatával. A társulási megállapodás értelmében a Kövegyi gyermekeket a csanádpalotai óvoda fogadja. 2007. szeptember 1-től az óvoda tagintézménye lesz a helyi bölcsőde, valamint az intézményfenntartó társulás tovább bővül királyhegyes községgel. Mindkét intézmény, székhelyén működik tovább a csanádpalotai óvoda tagintézményeként. Királyhegyes, Csanádpalotához közeli 750 fős kisközség. Az ott élő emberek életkörülményei a Kövegyi emberekéhez hasonló. A családok nehéz körülmények között élnek, a szülők általában munkanélküliek. Nagy többségük a nyári időszakban alkalmi, napszámos munkából él. Mezőgazdasággal, földműveléssel foglalkoznak. Értelmiségi szülők aránya 9%. A szülők egyrésze az óvoda munkája iránt érdeklődő, nyitottak, de a nagyobb hányaduk közömbös, a közösségi munkákba, közös tevékenységekben csak nagyon nehezen bevonható. Jó a kapcsolat az óvodában dolgozókkal. Alkalmanként részt vesznek az óvoda életével kapcsolatos feladatok megoldásában, kérésünkre kiveszik részüket a társadalmi munkákból. Lehetőségeikhez mérten segítenek az, az udvar tisztántartásában. Segítséget nyújtanak kisebb festési, mázolási munkák elvégzésében, javításokban, babaruha készítésben textíliák varrásában.

5

III.

AZ ÓVODÁK JELLEMZŐ ADATAI

1. Személyi feltételek Csanádpalota 9 fő óvodapedagógus 1 fő fejlesztőpedagógus 4 fő dajka A program megvalósításához a Közoktatási Törvény által előírt feltételrendszer biztosított, a nyitvatartási időt figyelembe véve. Felsőfokú végzettségű, megbízási szerződéssel alkalmazott logopédus (utazó): 1 fő heti 5 órában alkalmazva.

Királyhegyes 2 fő óvodapedagógus 1 fő dajka A program megvalósításához a Közoktatási Törvény által előírt feltételrendszer biztosított, a nyitvatartási időt figyelembe véve. Felsőfokú végzettségű, megbízási szerződéssel alkalmazott logopédus (utazó): 1 fő heti 1 órában alkalmazva. 2. Az óvodák épületeinek legfőbb jegyei:

Csanádpalota Az óvoda a község főterén helyezkedik el, a templom és az iskola szomszédságában. Az épülethez udvar tartozik. Az udvar területe. Beépített terület: Komfortfokozata: összkomfortos, a fűtéskorszerűsítés és világításkorszerűsítés Megtörtént. Csoportszobák száma: 4 Területük: Egyéb helyiségek: öltöző, folyosó, vezetői iroda, felnőtt tartózkodó (egyben fejlesztő szoba is), konyhák ( 3 helyiség, a HACCP rendszernek megfelelően kialakítva), mosdó, WC (2 helyiség) felnőtt mosdó, kazánház ( mely egyben zuhanyzó, öltöző mosókonyha) udvari raktárhelyiség.

6 Királyhegyes A község főterén, a központban helyezkedik el az óvoda épülete, mellette tágas, zöld udvar. Közvetlen közelségben, a Polgármesteri Hivatal, az Általános Iskola valamint a templom van. Mérete: 1583 négyzetméter Az udvar területe 1o87 négyzetméter Komfortfokozata: Összkomfortos, a fűtéskorszerűsítés megtörtént, a helyiségekben központi gázfűtés van. A világítás korszerűsítése is megtörtént takarékos, kellő és megfelelő fényt adó világítótestekkel, 2002. augusztusban Csoportszobák száma: 2 Területük: 54 négyzetméter Egyéb helyiségek: vezetői iroda, (mely a Csanádpalotai Családsegítő Központ irodájául is szolgál heti 1 alkalommal), személyzeti szoba, öltöző, raktár (játékok és bútorok részére), tálalókonyha, mosdó, WC, felnőtt mosdó,

IV. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI

Az óvoda, nevelő intézmény, amely a gyermek személyiségének kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik, tudatosan tervezett szervezett, nevelési helyzetek megteremtésével.

Óvodánk nevelőtestülete a tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptációja alapján készítette el helyi nevelési programját. Ez a program Dr. Gáspár László pedagógiai rendszerének óvodai körülmények közötti alkalmazására épül. Középpontba állítja a gyermeki tevékenységre épülő nevelést és ezt az elvet a teljes nevelési folyamaton keresztül kiemelten kezeli. 1. Óvodánk nevelési céljai: A 3-8 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja a teljes gyermeki személyiség fejlesztését és az életre való felkészítését a tevékenységeken keresztül. A családi nevelést kiegészítve a különböző szociális háttérrel rendelkező 3-8 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyiségük kibontakoztatásának elősegítése. Alapvető célkitűzésünk, hogy minden gyermek a saját képességeinek, egyéni fejlettségének, élettempójának megfelelően, az óvodáskor végére testi, érzelmi és közösségi téren egyaránt a legoptimálisabban fejlődjön.

7 Mindez olyan családias légkörben történjen, amelyben, biztonságban érzik magukat, jó a közérzetük, ahol örömmel tartózkodnak. Fontosnak tartjuk a családdal való kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat kialakítását, és az óvodai évek alatt mindvégig történő megtartását. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik érzelmileg gazdagok, szeretik környezetüket, amelyben élnek, tiszteletben tartják annak hagyományait. Mindenre nyitottak, érdeklődőek, másokat elfogadnak, és képesek az együttműködésre. Van önbizalmuk. Hangsúlyos szerepet kap nevelőmunkánk során az óvónő személyisége, mivel azonosulási minta a gyermekek számára. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a másságot. A játék elsődlegességét valljuk. 2. Óvodánk hagyományai értékei: Gyermekközpontúság Nyugodt, szeretetteljes, meleg óvodai légkör megteremtése. A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése. Esélyegyenlőség megteremtésére törekvés A gyermekek tevékenykedésének biztosítása Az óvodapedagógusok szakmai önállóságának, kezdeményezőkészségének tiszteletben tartása. A szülőkkel való kapcsolattartás Minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjön testi, értelmi és szociális téren egyaránt, hogy ez által alkalmassá váljon az iskolai életre, tágabb értelemben az élet feladatok megvalósítására. Az óvoda személyi és tárgyi feltételeinek keretei között azoknak a gyermekeknek az integrált óvodai nevelése, akik az átlagostól eltérő nevelést, gondozást igényelnek. A kiemelkedő képességű gyermekek felismerése, fejlesztése. Programunk kitűzött nevelési célját a gyermekek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermekek egyéni adottságaiból kiindulva valósítja meg. Jelentős szerepet tulajdonít a család hatásának. Óvodánk alapvető feladata, hogy esztétikus, inger gazdag környezetet teremtve a gyermekek életkoronként és egyénenként változó testi-lelki szükségleteit kielégítsük Olyan szocializációs teret hozzunk létre, amelyben tudatosan alakítjuk azokat a nevelő hatásokat, amelyben az együttműködés, a társas érintkezés elemi formái kialakulnak, fejlődnek. Feladatunknak tekintjük a gyermek biztonságérzetének kielégítését, hiszen ez a feltétele a gyermek környezete iránti érdeklődésének, kezdeményezőkészségének, az emberekhez való kötődésének. Önálló arculat kialakítására, megerősítésére hatékony intézmény működtetésére törekszünk. Dolgozóinknál a hivatásszeretet, a megalapozott tudást helyezzük előtérbe. Fő célkitűzéseinket a szülői és fenntartói igények figyelembevételével valósítjuk meg.

3. Feladataink szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek, fejlődő személyiség, életkoronként és egyénenként változó testi-lelki szükségletei vannak.

8 Ezeknek, a szükségleteknek a kielégítésében meghatározó szerepe van az őt körülvevő személyi és tárgyi környezetnek. Első szocializációs környezete a család, amely formálja őt a maga különböző kulturális szintjének megfelelően. A család mellett az óvodának is igen nagy szerepe van az elsődleges szocializáció során. Az óvodában tudatosan, pedagógiailag megtervezetten folyik a fejlesztés. A napirenden belüli tevékenységekkel biztosítjuk a helyes életritmus kialakítását. Beszoktatással segítjük a gyermekek leválását. A családi háttér ismeretében, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtésével segítjük azt. Fontosnak tartjuk az érzelmi megnyilvánulásokra való reagálást. Segítjük önállóságuk, öntevékenységük kibontakozását, Alakítjuk konfliktus megoldó képességüket, alkalmazkodóképességüket, a másság elfogadását. Segítjük, irányítjuk a kulturált életmód szokásainak elsajátítását. Egyik alapvető tevékenységünk a gondozás, az egészséges életmódra nevelés. Ezzel a gyermekeknek olyan szükségletét elégítjük ki, amely hozzájárul jó közérzetük megteremtéséhez, egészségének megőrzéséhez, elősegíti növekedésüket, fejlődésüket. Fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása, ennek érdekében próbáljuk az óvodai és családi életrendet közelíteni. Fontos a gyermekek alvás, pihenés szükségletének kielégítése. A környezet tisztaságára, megóvására való igényt alakítjuk a csoportszoba berendezéseinek, játékainak rendben tartásával. Megismertetjük az épület egyéb helyiségeinek, felszereléseinek rendeltetésszerű használatával. Segítünk kialakítani a helyes táplálkozási, kulturált étkezési, öltözködési szokásokat. Növeljük a szervezet ellenálló képességét, sétákon, kirándulásokon való részvétellel, rendszeres mozgással. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Önálló. - fogápolásban, - tisztálkodásban, az ehhez szükséges eszközök megválasztásában, használatában, - öltözködésben képes a helyes sorrend, a hőmérsékletnek megfelelő ruhafélét kiválasztani, - a kiszedett étel mennyiség megítélésében. Megfelelően használja: - az evőeszközöket, - a játékokat, - egyéb eszközöket, - az óvoda helyiségeit, - a környezet tisztaságára szolgáló eszközöket. Tud: - cipőt fűzni, kötni, - ruhát gombolni, - teríteni, - hajtogatni (ruházat, takaró, szalvéta) - ajtót nyitni, csukni,

9 - csendben közlekedni. Ismeri: - a kulturált étkezés szokásait, - a zsebkendő használatát, - a rend rakásának módját. Segít: - a környezet tisztántartásában, rendrakásban, - a kisebbek különböző tevékenységeiben.

A fejlesztéshez szükséges feltételek: A csoport létszámának megfelelő csoportszobák és mellékhelyiségek. Esztétikus, a célnak megfelelő berendezések, eszközök. Az érzelmi nevelés másik rendkívül fontos területe nevelésünknek, hiszen a fejlesztés csak azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba. Segítenünk kell abban, hogy bátran, biztonságosan mozogjon az őt körülvevő környezetben, megismerkedjen a felnőttekkel, a gyerekekkel. Ez csak barátságos, derűs légkörben lehetséges. Így erősödik a kötődési hajlama, fejlődnek az erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságai. Erősíteni kell az óvónő-gyerek, gyerek-gyerek közötti kapcsolatokat. Az alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyokat átélni és elfogadni, az egymás iránti toleranciát alakítani.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Önálló: - a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás különböző formáiban, - köszönésben, kérésben, köszönetnyilvánításban, megszólításban, válaszadásban, - véleménynyilvánításban, - választásokban, döntésekben, - a vállalt feladatok elvégzésében. Tisztelettudó a viselkedése: - ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit, - igazmondásra törekszik, - együttműködik a közös cél érdekében, - örül a csoport közös sikereinek. Társas kapcsolatok terén:

10

- felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyermektársainak, ha szükségét látja, - érdeklődik a társai és a felnőttek iránt, - legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül.

A fejlesztéshez szükséges feltételek: - Otthonos körülményeket biztosító felszerelések, eszközök. - Közös tapasztalat és élményszerzési lehetőségek. - Az óvónők, dajkák, godozónő határozott pozitív minta adása.

4. Tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében

A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek, ezért nevelőmunkánk során különösen fontos szemelőtt tartanunk: a.) A gyermek, tevékenykedő lény, ezért személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a legjobban. b.) A nevelő hatás belső, a tevékenység tartalmából eredő feltételei: - az egyén számára érdekes, a csoport számára hasznos legyen, - érvényesüljön a célkitűző és célmegvalósító tevékenység egysége, - érzékelhető legyen a tevékenység és annak eredménye - zavartalan legyen a tevékenységrendszer, elégítse ki a gyermekek akció szükségletét, oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát (önkiszolgálás, csoportélet kialakítása, környezet formálása) c.) A nevelő hatás pedagógiai feltételei - a tevékenység pedagógiai előkészítésében szükség szerint vegyen részt a dajka is, - a tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről odafigyelést, tapintatot igényel, - semmit ne végezzünk el e gyermekek helyett, de mindenben segítsük, amikor arra szükségük van, - alapvető feladat a tevékenység pedagógiai értékelése. d.) A gyermek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre, figyelembe véve a 3-7 éves kor tevékenységének jellemzőit. Minél változatosabb, több fajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához megfelelő feltételek biztosítása (idő, hely, eszközök, ötletek). A gyermekek tapasztalatainak aktuális élményvilágának felhasználása. Gazdag, változatos élménynyújtás.

5. Képességek szerepe a nevelési cél elérésében:

11

A tevékenységközpontú óvodai nevelés olyan képességek, kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek (alkotó, termelő képesség). A nevelés szempontjából lényeges: - a kooperációs képességek (együttműködési) - a kommunikációs képességek (érintkezési)

Feladataink a képességek fejlesztésében: - a tevékenységek folyamatos biztosítása, - folyamatos megfigyelés a gyermek meglévő képességeiről, ennek ismeretében történjen a fejlesztés, - a kiemelkedő képességű, és a részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre készüljön fejlesztési terv, - minden gyermek képességeit önmagához, a saját lehetőségeihez mérten kell fejleszteni. A tevékenységközpontú óvodai nevelési program középpontba állítja a gyermeki tevékenységet. Ezért, megvalósítása csak az egyes területekhez szükséges eszközökkel lehetséges. Egyaránt szükséges: a megfelelő számú játékeszköz, a munkatevékenységekhez szükséges eszközök, a művészeti tevékenységek alapfelszerelései, a testneveléshez szükséges tornaszerek Az alapvető tárgyi eszközök mindkét óvodában rendelkezésre állnak, az esetlegesen hiányzók pótlását, cseréjét igyekszünk megoldani.

V.

A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI

1. Óvodáink szubjektív feltételei: Az óvoda alkalmazotti közösség, az óvodapedagógusok és a dajkák személye fontos, hiszen a gyermekek számára modell szerepük van. Nevelőtestületünk tagjai szakmailag felkészültek, képesek az együttműködésre, szakmai megújulásra. Óvodánk életének, a munkánk hatékonyságának eredményesebbé tételére törekszenek. Óvodánkban lehetőséget biztosítunk a kezdeményezésre, az egyéni elképzelések megvalósítására, egyéni profil megvalósítására. Lehetőség szerint kívánunk szakmai munkaközösséget működtetni, amely a nevelőmunka minden területét átfogja. Bemutatókat, közös megbeszéléseket tartunk. A nevelőmunkát segítő alkalmazottakkal, dajkákkal egymás munkáját segítő a kapcsolat. Valamennyien szakképzettek, ami munkájuk eredményességében megmutatkozik.

12

Nyugodt, meleg, szeretetteljes óvodai légkör A nyugodt óvodai légkör megteremtésének alapvető feltétele a megfelelő napirend biztosítása, amely a gyermekek számára megszokott, folyamatos életritmust biztosít. Legyen rugalmas, alkalmanként változtatható, módosítható. A gyermekeknek szüksége van a felnőttek szeretetére, simogatására, figyelmére. Arra kell törekedni, hogy a gyermekek egyéni igényüknek megfelelően kapják meg mindezt. 2. Óvodánk objektív feltételei: A felújításnak és bővítésnek köszönhetően óvodánk épülete jelenleg esztétikus, rendezett. Kívül, belül megújult. Gondot jelent azonban, hogy mind a 4 csoportszobánk, mind a többi helyiség mérete egyaránt kicsi a 110 gyermek számára. Ebből adódóan a jelenlegi körülmények között kevés a mozgástér. Tornaszoba, a régi, bezárt óvodaépületben került kialakításra. Nagy örömmel fogadtuk, hiszen a tornaszerek végre ismét használatba kerülhettek és a nagyobb mozgástérben, szabadon mozoghatnak a gyerekek. Sajnos a távolság és a téli fűtés miatt korlátoznunk kell a használatát. Ebben az épületben kapott helyet a sószoba is, ami szintén nagy jelentőségű az asztmás és az allergiás gyermekek számára. Az említett okok miatt azonban ennek is korlátozott a használata. A bútorokat az elmúlt három évben az óvoda alapítványának segítségével kicseréltük. Két csoportszobában lenne még szükség a szekrények cseréjére, illetve a textíliák felújítására az egész épületben. A királyhegyesi óvodaépületben kicserélésre kerültek a gyermek székek és asztalok. Az udvar zömét fű borítja, de van betonozott része is, ami sáros időben is biztosítja az udvaron tartózkodást. Vannak fából készült mozgásfejlesztő játékaink, amit szívesen használnak a gyerekek. A felújított homokozók azon túl, hogy esztétikusak, biztonságosak is. Ezek nagysága megfelelő. A legnagyobb gondot jelenleg az jelenti, hogy kevés az udvaron az árnyékot biztosító fa. Alig van az udvarnak olyan része, ahol a meleg nyári napokon is zavartalanul játszhatnak a gyerekek. Ezért erre rövid időn belül megoldást kell találnunk. A királyhegyesi óvodaépület mellett tágas zöld udvar van, ami biztosítja a gyermekek számára az udvaron tartózkodás feltételeit. A program megvalósításához a legszükségesebb tárgyi feltételek mind a csanádpalotai, mind a királyhegyesi óvodaépületben adottak, pótlásukra, karbantartásukra, javításukra azonban folyamatosan szükség van. A szűkös anyagi feltételek mellett is igyekszünk biztosítani az esztétikus környezetet, a szükséges tárgyi eszközöket. A királyhegyesi tagintézményünk óvodaépületének adottságai a gyermeklétszámnak megfelelő. A gyermekek ellátásához szükséges helyiségek rendelkezésre állnak. Tornaszobájuk az épületen belül található, nevelői szobájuk alkalmas a fejlesztő foglalkozások megtartására. A vizesblokk felújításra szorul.

3. Óvodánk eszközrendszere

13

1./ A játék tevékenység eszközei: A költségvetésből az e célra fordítható összeg rendkívül kevés. A hat csoport részére csak az alapvető játékeszközök biztosítottak. A farsangi bevétel egy részéből, szülői adományból pótoljuk a hiányzó játékokat. Sajnos így is nagy a hiányosság ezen a területen. Mivel az óvodás gyermek legfontosabb tevékenysége a játék nagyon lényeges lenn, hogy biztosítsuk az ehhez szükséges változatos és megfelelő mennyiségű játékeszközt. 2./ A tanulás eszközei: A tanuláshoz szükséges szakmai eszközök beszerzése szintén a minimálisra csökkent pénzhiány miatt. Az anyanyelvi, környezeti, matematikai, zenei neveléshez 1985-ben és 1989-ben vásároltunk utoljára egy-egy szemléltető készletet, képsorozatot. A meglévő szemléltető eszközök: falu-város óvodai készlet, emberek, állatok, növények, közlekedés világa képsorozat, MINIMAT készlet, logikai kártyák, Ritmus hangszerek (hiányos). A vizuális tevékenységhez szintén csak az alapvető felszerelés biztosított, aminek többségét a szülők vásárolják. A mindennapi testnevelés az a terület, amely jelenleg annak ellenére, hogy sok a hiányosság, a legjobban ellátott területe az óvodának. A szükséges felszerelések bővítése, pályázaton nyert TINI-KONDI tornaszerre és 100.000 Ft-os adományból történt. A bábozás feltételei jelenleg rendkívül korlátozottak. A paravánokon kívül mindössze néhány óvónők által készített sík báb áll rendelkezésre. Mese és szakkönyvek a gyermekek részére adható képeskönyveket, lapozgatókat a könyvtárból és a szülőktől kaptunk. A csoportokban ilyen jellegű könyvvásárlás az utóbbi években nem volt. A költségvetés csekély összegéből az óvoda hiányos szakkönyv állományát pótoltuk. Sokat segít az óvoda pedagógusok részére szakirodalom vásárlásához nyújtott hozzájárulás. Ez által mindenki saját igényének, érdeklődésének megfelelően bővíthető szakkönyveinek számát. A munkatevékenységhez szükséges eszközök pótlásra szorulnak. A napos kötények minden csoportban esztétikusak, a gyermekek szívesen használják. Audiovizuális eszközök: Szükséges lenne mind a magnó, mind a videó kazetták bővítése, CD lemezek beszerzése.

VI. A FEJLESZTÉS TARTALMA A tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma, a tevékenységeken keresztül jut érvényre, ezért az új elvárásoknak is megfelel. Tevékenykedtetéssel fejleszti a gyermekek kompetenciáit, így egy kompetencia alapú nevelési program is egyben. A lényeglátást, a lényegkiemelést segíti elő, a képességek, és a készségek fejlesztésére koncentrál. A

14 Tevékenység Központú Óvodai Nevelés tartalma, a négyes feladatrendszeren keresztül jut érvényre. Ezek: 1.) Játék és tanulási tevékenység 2.) Társas és közösségi tevékenység 3.) Munkatevékenység 4.) Szabadidős tevékenység

1. Játék és tanulási tevékenység Az óvodáskorú gyermek nevelésének legfontosabb eszköze, fejlődésének alapja a játék. Minél gazdagabb, sokrétűbb annál inkább biztosított a fejlődés. Programunk alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek a játékra. Nagyon fontos olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtése, amelynek hatására indíttatást éreznek a spontán játékra, tevékenységre. Olyan örömforrást jelentsen a játék, amelyben a kellemetlen élményektől megszabadulnak, a kellemes élményeket újra átélhetik. Nagy jelentősége van az élményeknek a játékban. Legyenek azok a gyermek egyéni élményei, amelyeket a családból, környezetéből hoz, vagy az óvodai társakkal átélt közös élmények. Fontos, hogy élményeiket tevékenységekben éljék meg. A spontán szerzett élmények is kapjanak nagyobb figyelmet és lehetőséget a kijátszásra. Fontos a felnőtt közelsége, az együtt eltöltött idő is. A felnőtt minta, a gyermekek utánozzál viselkedését, mozdulatait, az általa támasztott követelményeket. Ahhoz a személyhez akarnak elsősorban hasonlítani, akihez erős érzelmi szállal kötődnek. A játék a gyermek személyiségének tükrözője. Játékának megfigyelése közben képet kapunk ismereteiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. A játék folyamatában a tudatos fejlesztés hatására olyan tulajdonságok fejlődnek ki, amelyek később a közösségbe való beilleszkedést nagymértékben segítik. Ilyen a tárgyakkal való együttjátszás kialakulása, a másik gyermek játékának tiszteletben tartása, a játékon belüli önállóság, kezdeményezőkészség, a mások mozgósításának képessége, vagy az alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes kialakítása egy-egy játékszituációban. Óvodáskorban a játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik. A tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben fejlődik a gyermek megfigyelése, emlékezetbe vésése és felidézése. Az óvodában a nevelési folyamat egésze alkalmas arra erőltetés nélkül, spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A 3-7 éves korú gyermekek fejlesztésének szempontjából nagyon fontos a több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és sokoldalú cselekedtetés. Az érdeklődést tartósan azok a helyzetek váltják ki, amelyekben a gyerekek találják ki a megoldást. Az önállóság is erős motiváló tényező. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés központi kérdése a tanulási folyamatnak. Ezáltal kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról kell a gyerekek számára közvetítenünk. A gyermek a világot komplex módon érzékeli és éli meg, ezért a program a tanulás során ebből indul ki. Ezért jut el a komplex foglalkozások rendszerén keresztül a gyermekhez az, ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. Fontos, hogy az óvodai tanulás cselekvésre, szemléletes helyzetekben szerzett konkrét tapasztalatokra épüljön. A tanuláshoz szükséges belső motiváltság kialakítását kezdjük el az

15 óvodában. Arra törekszünk, hogy minden gyermek önként és örömmel vegyen részt ebben a folyamatban, hiszen az óvodában szerzett tanulási tapasztalatok a későbbi iskolai tanulási viszonyukhoz is hatással lehetnek. Mivel a fejlődés üteme minden gyermek esetében más lényeges, hogy mindegyikük az önmaga lehetőségeihez képest fejlődjön. Ennek megfelelően differenciált feladatok adásával kell cselekvésre késztetni. A tanulás alapja az óvodapedagógus és a gyermekek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége, amelyet az előre megtervezett feladatok alapján a gyermekek egyéni fejlettségéhez igazodva szervez és irányít. Biztosítja a tanulás tapasztalatszerző, képességfejlesztő, ismeretközvetítő hatásának érvényesülését. Az óvodapedagógus számára fontos a gyermek folyamatos megfigyelése, a fejlődés figyelemmel kísérése. Meg kell találnia a gyermekek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták formájában egyaránt megoldható a napi élet bármely mozzanatában. Nagyon fontos a sikerélmény biztosítása a gyermekek számára. Ezáltal erősödik önbizalmuk, bátorságot adnak az újabb, nehezebb feladatok megoldásához. A sorozatos kudarcok bátortalanná, félőssé, visszahúzódóvá teszik. Alulértékeli önmagát, és alatta marad saját teljesítőképességének. 2. Társas és közösségi tevékenység Már az óvodában törekedni kell a társas kapcsolatok és közösségi tevékenységek kibontakoztatására állandó gyakorlás által. A program azoknak a tulajdonságoknak, képességeknek, készségeknek a rendszerét formálja, amelyek segítségével a gyermek részvétele a mindennapi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A társas és közösségi kapcsolatok kialakítása a teljes nevelési folyamatot átfogja. Az óvodába lépéssel kezdődik. Egyik legfontosabb időszaka a beszoktatás, amikor megismerkednek a gyermekek az óvodával, az óvodai csoporttal. Elegendő idő biztosításával, sok türelemmel, szeretettel kell megkönnyíteni az új környezetbe, helyzetbe való beilleszkedést. A közösségi nevelés által kialakul a közösségi érzés, magatartás, mások megbecsülése, közös szokások, a hagyományok tiszteletben tartása. A közösségi szokások teszik lehetővé, hogy ne zavarják egymást a különböző tevékenységek végzése közben, jó együttműködés alakuljon ki, kísérjék figyelemmel egymás tevékenységét, megtanulják a viták lerendezését. Nevelőmunkánk során szem előtt kell tartanunk, hogy a gyermek mások cselekvésének eredményét, vagy kudarcát figyelve is tanul. Utánzás, illetve mintakövetés útján sajátít el magatartás módokat, tevékenység formákat. A csoportban elfogadott normák befolyásolják cselekedeteit. A felnőtt és gyermek között nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. A gyermek betartja a szokásokat, szabályokat, az óvónő figyelembe veszi a jogos kívánságait. Mivel a jó közösséget mindig egyéniségek alkotják fontos feladatunk az egyéni fejlesztés. Olyan emberek fejlesztése, akik egyéni akaratukat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül megvalósítani. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív kifejlődéséhez.

3. Munkatevékenység A gyermekek életre való felkészítéséhez hozzátartozik a munkatevékenység is, ami azonban az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. Általában, mint a játékot örömmel végzik. A

16 munka elvégzését külső szükségszerűség indokolja. Valamit teljesítenie kell, ami erőfeszítéssel jár, de az eredmény azonnal érzékelhető, belátható. A legnagyobb motiváló erő ez a folytonos visszajelzés. A munka elvégzéséhez megfelelő ismertekre, készségekre van szükség, amit gyakorlás közben szerez meg, és gyakorlással válik egyre pontosabbá. Megtanulja a szükséges eszközök, szerszámok használatát, a munkafolyamatok sorrendjét. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségüket, nem veszélyezteti. E közben megalapozódok a munka hasznosságának értelme, eredményének megbecsülése. Alapvető követelmény az önállóság biztosítása. A felkínált lehetőségek közül önállóan választható legyen, ne a gyermekre kényszerített feladat. Legyen a csoport számára természetes dolog számára természetes dolog, hogyha szükséges mindenki dolgozik. A munkavégzés rendszeres, folyamatos, ne időszakos. Az önkiszolgálással kapcsolatos teendőket (testápolás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása) az óvodába lépésüktől fokozatosan, amikor már kedvük van hozzá, és képesek rá próbálják önállóan végezni. Minden munkafajtában, naposságban a gyermek saját személyével kapcsolatos munkában, a csoport érdekében végzett munkában minden korcsoportban meg kell teremteni az önálló munkavégzés lehetőségét. Ki kell küszöbölni a formális tevékenykedést, biztosítani kell a gyermekek tényleges aktivitását. Ezen a területen is fontos a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevétele. Minden gyermek a képességeinek megfelelő feladatot kapja és legyen lehetősége a gyakorlásra, ha erre szüksége van. Minden csoportban meg kell keresni a lehetőséget a növények, állatok gondozására, a környezet rendben tartására, a tavasztól őszig tartó kinti tevékenykedésre. Módot kell találni a téli csoportszobai élő sarok gazdagabbá tételére és az esetleges benti kisállattartásra.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: - Önállóságra törekszik, önként is vállal feladatokat. - Ismeri az eszközök, szerszámok, munkaeszközök tárolási helyeit és azok használatát. - Képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére. - Kijavítja a felfedezett kisebb hibákat. - Gondozza, óvja a környezetében lévő növényeket, állatokat. A fejlesztéshez szükséges feltételek: - Sokféle lehetőség biztosítása a hasznos tevékenységekre. - A szükséges eszközök, szerszámok biztosítása megfelelő méretben és mennyiségben. - Nyugodt légkör, elegendő idő és hely megteremtése.

4. Szabadidős tevékenység A szabadidő azoknak az elfoglaltságoknak az együttese, amelyet az egyén szabadon, kedvére űzhet, pihenés, szórakozás, vagy önfejlesztés céljából. A szabadidő 4 funkciója: lazítás, szórakozás, fejlődés, kapcsolatok bővítése sokoldalúan szolgálja a gyermekek fejlődését. Baráti kapcsolatokat alakíthat ki, kipróbálhatja választási lehetőségeit, megmérheti önmagát, más személyek elfogadásának légkörében.

17 A kötelesség magas foka valósul meg. A gyermek, szórakozásból választ olyan tárgyakat, olyan tevékenységi lehetőséget, amelyek önmaga kiteljesedését, fejlesztését szolgálják. Szabadidőben még annyi tiltás, utasítás és kötelezettség sincs, mint egyéb tevékenységekben. - Heti 2-3 alkalommal az óvónő biztosítja a szabadidős tevékenységet. Hétfő délelőtt, péntek délután, ami átmenetet jelent a család és az óvoda napirendje közötti áthangolódásra. - A szabadidős tevékenység szervezéséhez ismerje meg a gyermek kiemelkedő részképességit, érdeklődését, kedvenc időtöltését. - Biztosítja a társasjátékok feltételeit. - Törekedjenek a feltételek állandóságának megteremtésére (azonos időben, azonos időtartammal). - Gondoskodjon a derűs, elfogadó, támogató légkörről. - Tegye lehetővé, hogy alkalmanként a családok is részt vehessenek a gyermeke szabadidős tevékenységében. - Tájékozódjon arról, hogy a családban milyen szabadidős tevékenységek, kedveltek. Egyéni kívánságok alapján menjenek kirándulni, bábszínházba.

VII. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE A komplex foglalkozások lényege, hogy komplex folyamatokat értelmezünk az óvodás gyermekek szintjén,a foglalkozások problémacentrikusak, tudatosan integráljuk az adott problémához az ismereteket.

1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 1.1.

Anyanyelv

A szociális kapcsolatok kiépítésének, az emberek közötti kommunikációnak a legfontosabb eszköze az anyanyelv. Sokféle tevékenység közben a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyának fejlődése közben sajátítja el a gyermek. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamata, amely a nevelés egészében jelen van. Általa erősödik a gyermek biztonságérzete, gazdagabbak lesznek ismeretei, alkalmassá válik az iskolai tanulás megkezdésére. Beszédét nagymértékben meghatározza családi nyelvi környezete. Az óvoda anyanyelvi fejlesztési feladatainak a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül, kell hatását kifejtenie. A fejlesztésnek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve kell megvalósulnia. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. A nyugodt légkör a sokszínű tevékenységek, a türelmes, a gyermekre figyelő pedagógus megteremteni a lehetőségét a gyermek aktív beszédének. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, de hétfői napokon különösen érdemes lehetőséget biztosítani az otthonról, a külső környezetből hozott sok élmény elmesélésére. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére

18 - Aktívan használják a változatos tevékenységek során bővült szókincsüket. - Figyelmesen hallgatják végig az óvónőt és egymást. - Helyesen használják a névmásokat, névutókat, a jövő idejű igekötőt és igemódokat. - A kialakult beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető beszédük - Mondanivalójukat természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. - Tisztán ejtenek minden beszébhangot. A fejlesztéshez szükséges eszközök - Képek az anyanyelvhez. - GMP beszédészlelést szűrő teszt.

1.2.Matematika A matematikai nevelés meghatározó szerepet tölt be a gyermekek képességeinek fejlesztésében. Általa fejlődik tapasztalása, emlékezete, problémalátása, konstruáló képessége, ítélőképessége. Az óvónő által irányított matematikai megfigyelések, tapasztalatszerzések, a környezetben tett séták, kirándulások alkalmával és szervezett foglalkozásokon valósul meg a matematikai ismeretszerzés. A foglalkozások felépítése előre átgondolt, de a gyermekek érdeklődése, részképességeinek fejlettségi szintje egyéni ötlete alapján variálható. A játékokat és szabályait a fejleszteni kívánt részképességeknek megfelelően válogatjuk, módosítjuk. A fejleszteni kívánt részképességet szerepjáték keretbe illesztjük, illetve élethelyzetre vetítjük. Minden esetben a fejlesztés alapja, hogy építsen az óvónő a gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére, az önálló probléma megoldási iránti igényére, sok tapasztalatszerzési, élménygyűjtési lehetőséget teremtve. A matematikai nevelés anyagát ebben az életkorban elsősorban nem ismeretek, hanem cselekvés és gondolati tevékenységek alkotják. A fejlesztés eredményessége függ a helyes módszerek megválasztásától.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére. - Tud mennyiségeket összehasonlítani (több, kevesebb, hosszabb, rövidebb, alacsonyabb, magasabb, keskenyebb, szélesebb) - A mennyiségi viszonyokat ábrázoló képről megfelelő szöveget alkot. - Tudja a meg és leszámolást a 10-es számkörben. - Megnevezi a térbeli állások helyzetének irányát (jobb, bal, mögött, előtt, alatt, fölött stb.) - Alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket válogat szempontok alapján. - Tud alakzatokat másolni síkban és térben. - A síkbeli alakzatokat tulajdonságaik szerint tudja válogatni (kör, négyzet, háromszög).

A fejlesztéshez szükséges eszközök:

19 - MINIMAT készlet - Gyöngyök, dominók, kártyák, legó, építőkocka, termések, játékok.

2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások 1.1.

Természet-társadalom-ember

A környezettel való ismerkedés során az óvodás gyermek az életkorának megfelelő biztonságos eligazodáshoz szerez tapasztalatokat, az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetbe. A tevékenységközpontú program célja az, hogy a gyermek az őt körülvevő világot a maga egészében ismerje és értse meg az összefüggéseket. A környezet megismerése közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre épül, felkeltve a gyermek érdeklődését, kíváncsiságát, megismerési vágyát. E közben fejlődik társas magatartása, beszédmegértő és nyelvi kifejező készsége. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, amelyben érzékeli a szépet, a környezetvédelem fontosságát. Arra törekszünk, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek közvetlen környezetükből. Ismerjék meg a községünkben élő állatokat, növényeket, azok életkörülményeit, fejlődését. A jellemző mezőgazdasági terméseket, munkálatokat. A tágabb környezetet (vadas park, erdő, víz stb.) kirándulások, séták alkalmával ismerjék meg. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben, a szabad természetben történik. A község hagyományainak felkutatása, azok megismerése szintén a feladataink közé tartozik.

1.2.

A születéstől a felnőtt korig.

Ezek a komplex foglalkozások a testápolást, a közlekedést, a családdal kapcsolatos ismereteket, a helyes viselkedést és mindazt az ismeretet tartalmazzák, amelyek segítenek a környezetben való szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák, kialakítása valósul meg játékosan, játékidőben, szabadidőben, vagy a nap bármely időszakában.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: - tudja személyi adatait, lakcím, név, szülők neve, foglalkozása, testvérek neve, - megnevezi saját testrészeit, érzékszerveit, - tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, napszakokat, - megnevezi a közlekedési eszközeit, néhány alapvető szabályt, - ismeri a színeket, - főbb csoportjaiba tudja helyezni az élőlényeket (ember, állat, növény), - tud alapvető állatgondozási és növénygongozási műveleteket, - részt vesz természetvédelmi tevékenységekben (téli madárvédelem, élőlények óvása) - jól használja a megismert kifejezéseket. A fejlesztéshez szükséges eszközök:

20 A gyermekek méretének megfelelő szerszámok.

1.3. Művészeti tevékenységek Az esztétikum már kisgyermekkorban is hatással van a gyermekekre. Ezért nagyon fontos, hogy egyszerű, esztétikus, nyugalmat árasztó óvodai környezet vegye körül, amelyben megismeri az őt körülvevő világ szépségeit. A művészeti nevelés az egyéniség kibontakoztatását jelenti, ezért arra kell törekedni, hogy a gyermek találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, és ehhez nyújtsunk segítséget, ha igényli. A művészeti tevékenységek legfontosabb feladata a kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása. Ehhez azonban elengedhetetlen az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér a változatos és megfelelő mennyiségű eszköz. Minél több eszközt ismernek, és minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú. Fontos az óvónő jó ízlése, hiszen a gyermek rajta keresztül válogat. A művészeti tevékenységek fogalomköre sokrétű, komplex jellegű. Olyan tevékenységeket jelölnek, amelyet játékidőben, vagy a nap folyamán bármikor gyakorolhatnak.

2.3.1.Mese, vers, dramatizálás, bábozás. Mindennap halljanak mesét a gyerekek, kezdeményezéseken, vagy elalvás előtt. A kezdeményezések anyaga változatos legyen, sok népmesét ismerjenek meg. A népmeséknek erkölcsi tartalmuk van, a jó és az igaz győz a gonosszal, a hazuggal szemben. A mese oldja a szorongást, belső képteremtésre tanít. Kapjanak lehetőséget a gyerekek önálló szöveg és mesemondáshoz. Megfelelő eszközökkel játsszák, dramatizálják a mesét, bábozzanak. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: - Szívesen, örömmel hallgatnak mesét, szívesen mondanak mondókákat, verseket, meséket. - Tudják a megismert szavak jelentését, megfelelően használják azokat. - Ki tudnak egészíteni szóban ismert meserészleteket. - Meg tudják jegyezni a mese legfontosabb elemeit (szereplők, események). - Képesek a hallottak képi megjelenítésére. - Részt vesznek dramatizálásban, közös műsorkészítésben. - Képesek koruknak megfelelő színházi előadás cselekményének követésre. A fejlesztéshez szükséges eszközök: - A meghitt, kényelmes mesehallgatáshoz párnák beszerzése. - Nézegetésre alkalmas könyvek. - Bábok (sík, kesztyű, stb.) - Maskarák különböző ruhadarabok.

21

2.3.2. Vizuális tevékenységek. A gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, vágás, ragasztás, barkácsolás a gyermekek kedvenc tevékenységei közé tartoznak. Biztosítani kell számukra a zavartalan sokrétű tevékenységhez szükséges feltételeket. A számukra megszokott és elérhető helyen álljon rendelkezésükre mindenféle anyag és eszköz, amivel fantáziájuknak megfelelően dolgozhatnak, alkothatnak önállóan. Jól hasznosíthatók a vizuális tevékenységek számára az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermekek által megérthető világ tárgyai és eseményei, az ünnepek. A játékhoz az önmaguk készítette kiegészítő eszközöket, jól fel tudják használni. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: - Ki tud fejezni képfelületet, elemi térviszonyokat. - Alkotásaiban hangsúlyozza a jellemző jegyeket, formákat. - Élmény és emlékezet alapján tud képet alkotni. - Megfelelően használja, és tisztán tartja az eszközöket. Rendet rak maga körül. - Tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat. - Megfigyelés után tud formát mintázni. - Emberábrázolásában megjelennek a részformák, esetleg mozgások. - Tud tárgyakat elkészíteni saját elképzelése alapján. - Véleményt alkot saját és társai munkáiról. - Megbeszélt módon önállóan javítja hibáit. - Megnevezi a színeket, azok világos és sötét árnyalatait. A fejlesztéshez szükséges eszközök: - színes ceruzák, zsírkréta, vízfesték, ecsetek, tempera, rajzlapok. - gyurma, só liszt, ragasztó. - színes fonalak - termések, magvak, szalmaszálak, kukoricacsuhé stb.

2.3.3. Ének-zene, énekes játék. A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, minél több zenei élményhez juttatás. A gyermekek a nap folyamán bármikor szereznek zenei élményeket, énekelhetnek, körjátékot játszhatnak. A foglalkozásokon ezeket tudatos fejlesztéssel megerősítjük, tovább fejlesztjük. Feladatunk az óvodás gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő, felhasználható. Szinte minden ünnephez kapcsolódik dalanyag, melyeket megismertethetünk a gyerekekkel. Fontos a körjátékokhoz tartozó mozgás, térformák elsajátítása. Zenehallgatáshoz érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekeljünk.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:

22 - Tud hat hangterjedelmű dalokat énekelni, ismert dallamokat dúdolni, dallamot visszaénekelni. - Megkülönbözteti és reprodukálja a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú fogalompárokat. - Kifejezi cselekvéssel az egyenletes lüktetést és dalritmust. - Felismer dallammotívum alapján hallott dalt, néhány természeti, környezetbeli hangot (többféle zenezi zörejhangot). - Hangszereket (ritmushangszereket és a furulya hangját). - Ismer formaalakítási lehetőségeket (kör, csigavonal). A fejlesztéshez szükséges eszközök: - Cintányér, furulya, dob, magnetofon, kendők, szalagok, táncos szoknyák, labda.

3

Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek 3.1.

Mindennapi testnevelés

A tevékenység központú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése a testi nevelés fontos feladata. A mindennapi testnevelés a gyermekek testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlesztését. A testnevelés fejleszti a gyermekek természetes mozgását, testi képességeiket. Kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légző és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, az alkalmazkodóképességet. A nyugodt, derűs légkörű játékban gazdag, kellő intenzitású, napi 20-30 perces testmozgás hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A mindennapi testnevelés odjektív feltételei elsődleges fontosságú a megfelelő hely biztosítása. Lehetőség szerint a szabadban valósítsuk meg a foglalkozások döntő többségét, álljanak rendelkezésre, az egyensúlyérzék fejlesztésére szolgáló eszközök, mászókák, függeszkedésre alkalmas kötél. Az épületen belül is álljanak rendelkezésre a különböző tornaszerek. Nagy gondot kell fordítani azok épségére, tisztaságára. Az óvodapedagógus személyisége, a testi neveléshez való viszonya nagymértékben meghatározza a csoportban folyó mindennapi testnevelés eredményességét. A játékba való aktív bekapcsolódás, a gyakorlatok mintaszerű végzése kedvezően motiválja a gyermekeket. A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások képezik, ezeket kiegészíti néhány talajtorna eleme, a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok, valamint a testnevelési játékok. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapi testnevelés 20-30 perce alatt foglalkozást tart, vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával, vagy testnevelési játékkal tölti ki az időt. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: - A mozgásfejlődés útját figyelembe véve elsajátítja a természetes mozgások elemeit (fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, járás, futás). - különbséget tud tenni a harmonikus, összerendezett járásban, futásban.

23 - Mozgás közben tud irányt változtatni az irányok megnevezésével. - Egyensúlyoz egy lábon, valamint különböző szereken, emelt magasságban (10-30 cm) két lábon. - Tud fél és páros lábon szökdelni. - Átugrik kisebb akadályokat. - Tud labdát dobni, megfogni, gurítani, célozni. - Ismeri a vezényszavakat, tud azok szerint cselekedni. - Betartja és követi az adott szabályokat. - Kitartó a mozgásokban. A fejlesztés szükséges eszközök: Tornaszőnyeg, bordásfal, tornapad, karikák, szalagok, babzsák, labdák, botok, ugrókötél.

VIII. CSOPORTSZERVEZÉSI FORMÁK Óvodánkban a gyermekek életkorából és fejlettségi szintjéből adódóan alakítjuk ki a csoportokat. Amennyiben a gyerekek száma lehetővé teszi, azonos életkorú gyermekekből alakítjuk a csoportokat. Ennek értelmében van azonos életkorú gyermekekből álló csoport, részbenosztott csoport és vegyes életkorú csoport. A csoportok kialakítása minden nevelési évben az adott lehetőségekhez mérten történik. A királyhegyesi tagintézményben vegyes életkorú csoport működik. A község óvodáskorú gyermekeinek létszáma miatt ez a csoportszerkezet a legcélszerűbb.

IX. A NEVELÉS TERVEZÉSE, IDŐKERETEI Az óvoda pedagógus számára alapvető feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása. A nevelés és tanulás tervezése egymással kölcsönhatásban valósítható meg. Mindig a négyes feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket, és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. Hosszú távon éves, féléves periódusokban gondoljuk át a fejlesztést. Konkrét formában egy-vagy két hetes periódusokban célszerű ütemtervet készíteni. A gyermekeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok fontos részei a nevelésnek. Ezeknek az előre nem tervezhető tapasztalatok tartalmának megjelenítését biztosítani kell a tervező munkában. A tervezésnél nem az ismeretanyag növelése a cél, hanem a több alkalommal, sokoldalúan különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. A gyermek fejlődési üteméről feljegyzéseket vezetünk, így konkrét megfigyelések adnak alapot az egyéni differenciált fejlesztéshez. A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül, osztott szervezési formában. Az óvodapadagógus dönti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés, vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. Mindig cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon a gyermek.

24

A heti rend és a napirend biztosítja az óvodai életrendet és időbeosztást. A napirend általános időkeretei – játék és szabadidős tevékenység 6 óra, - étkezés, pihenés 3 óra, - öltözés, tisztálkodás 1,5 óra, - komplex foglalkozások 35 perc. Az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható, a körülmények, az évszakok, a váratlan események hatására. A hetirend, a rendszerességet biztosítja a napi élet megszervezéséhez. A nevelési év elején a beszoktatásnál rugalmasabb heti rendre van szükség. Később az iskolára való felkészítés feladatai a heti rend pontosabb betartását teszik szükségessé. Az óvónők számára ajánlott heti rend, melynek alapján minden csoportvezető óvónő kialakítja a csoportjának megfelelő megosztásban. Általános tartalma és időkeretei naponta 20-30 perc,

naponta 30-35 perc

mindennapi testnevelés mese, vers

matematika művészeti tevékenységek természet, társadalom, ember

Csoportra szabottan az óvodapedagógusok alakítják ki a heti rendet, a nekik megfelelő variációban. Az óvodai tervezőmunka írásos dokumentumai: Alapdokumentumok: -

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Az óvoda helyi nevelési programja Az óvoda éves munkaterve A gyermekcsoportok nevelési-oktatási terve (csoportnapló) Egyéni fejlődést nyomonkövető fejlődési napló Felvételi és mulasztási napló

Az óvodapedagógus feladata a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: - heti rend és napirend összeállítása - éves anyaggyűjtés elkészítése - heti, kétheti tanulási ütemtervkészítés - a gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése - a nevelőmunka folyamatos értékelése. - pontos, naprakész adatkezelés és nyilvántartás.

25

X.

AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE

Kapcsolat rendszerünk: A királyhegyesi óvodai egységgel jó munkakapcsolat kialakítása. A helyi hagyományok megismerése, kölcsönös segítségnyújtás. Az értékeink megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez az anyagi szükségletek biztosítása egyre nehezebb feladat. Ezért anyagi forrásaink bővítéséhez figyelemmel kísérjük a szakmai pályázatokat. Alapítványt hoztunk létre, amelyhez támogatókat keresünk. Rendvényeket szervezünk, a szülők támogatására építünk.

1. Óvoda-család A gyermekek személyiségének fejlődésének folyamatában fontos szerepet tölt be az óvodáskort megelőző és az azt követő időszak is. Ezért óvodai nevelésünk eredményessége érdekében kölcsönösségen alapuló kapcsolattartás és folyamatos együttműködést alakítunk ki a családokkal, a bölcsődével, a lakóotthonokkal, az iskolával, valamint a közművelődési intézményekkel. Nagyon fontosnak tartjuk a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítását. Mindkét óvodában arra törekszünk, hogy a családi nevelést kiegészítve a szülők megelégedésére gondozzuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. Igyekszünk megismerni a családok életét, nevelési eljárásait, szokásait. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy ők is megismerjék az óvoda életét, célkitűzéseinket, programunkat. A gyermekek egyéni fejlődéséről rendszeresen informáljuk a szülőket. Arra törekszünk, hogy minden egyes családdal megtaláljuk az együttműködés módját. Ha szükséges a szülő nevelési szemléletét tapintatosan próbáljuk befolyásolni, ha szükséges segítünk. A kapcsolattartás formái: - beíratás: az első személyes kapcsolat fevétele - a szülői értekezletek, tájékoztatás a gyermekekkel kapcsolatban, igény szerint előadások szervezése stb. - családlátogatások, a család nevelési szokásainak megismerése - nyílt nap, az óvoda életének bemutatása - egyéni beszélgetések, aktuális problémák megbeszélése - közös ünnepségek, farsang, anyák napja, évzáró - közös kirándulások 2. Óvoda-bölcsőde A Bölcsőde 2007. szeptemberétől az óvoda tagintézménye, így szorosabbá válik az eddigi kapcsolattartás. A két intézmény kapcsolattartására a nyitottság és a folyamatosság a jellemző. Célunk, hogy a böcsődéből az óvodába való átmenet minél zökkenő mentesebb legyen. Ennek érdekében

26 megismerjük egymás nevelési gyakorlatát, az egyes gyermekek egyéni tulajdonságait. Így a fejlesztést arról a szintről tudjuk folytatni, ahova a gyermek a bölcsődében eljutott. A kapcsolattartás formái: - megbeszélések - kölcsönös látogatások - szülői értekezletek

3. Óvoda-iskola Együttműködésünket a kölcsönös bizalom egymás munkájának megbecsülése jellemzi. Iskola előkészítő munkánkban arra törekszünk, hogy minden gyermek egyéni képességeinek megfelelően legyen képes az iskolai tanulmányok megkezdésére. Az együttműködés formái: - kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat meglátogatja a volt óvónőjük, a leendő osztályt tanító nevelők látogatása a nagy csoportokban, nyílt napon - szülői értekezleten való részvétel: összevont szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket az első osztályt tanító nevelők az iskolába lépés teendőiről - a nagycsoportos gyermekek látogatása az iskolában: ismerkedés az iskolai környezettel, tanítókkal - közös rendezvények, ünnepek szervezése: tornaünnepély

4. Óvoda-egészségügyi szervek A kapcsolattartás formái: - szükség szerinti megbeszélések - évente orvosi vizsgálat minden csoportban - hallás, látás vizsgálat - tanköteles korú gyermekek részére iskolai alkalmassági vizsgálat - negyedévente fogorvosi szűrővizsgálat 5. Óvoda-közművelődési intézmények A kapcsolattartás formái: - a gyermekek részére szervezett színházi előadásokon való részvétel - közös programok szervezése a művelődési házban, farsang, évzáró, - kiállítások megtekintése, - ismerkedés a könyvtárral - könyvtárlátogatás: a gyermekeknek szervezett foglalkozásokon való részvétel, kötetlen beszélgetés,

6. Óvoda-fenntartó

27

Kapcsolatunk egyrészt hivatalos, másrészt segítő jellegű. Problémáink megoldására a kölcsönös nyitottság és együttműködés jellemző. Az együttműködés formái: - kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések - óvodavezető beszámolója - óvónő részvétele a képviselő-testület munkájában, - az óvoda képviselete, információáramlás,

7. Óvoda-szakmai szervezetek Megyei Pedagógiai Szolgáltató Kht. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai programokat, továbbképzéseket és érdeklődésünknek megfelelően részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk megújulása, fejlesztése érdekében igénybe vesszük segítségüket. Az áttelepítésre szoruló gyermekek beiskolázásához szakvélemény kérése.

XI. SAJÁTOS FELADATOK Gyermekvédelem Az óvodai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás. Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, fenntartóval, az ügyben illetékes szakemberrel. Az intézményeken keresztül segíti, hogy a gyerekek pozitív természeti és szociokulturális hatásokban részesüljenek, semmiben ne szenvedjenek hiányt szükségleteik ki legyenek elégítve.

Hátrányos helyzet Az átlagosnál nehezebb körülmények között élő, környezeti ártalmaknak kitett, de normálisan fejlett fiziológiailag sem sérült gyermek. Alapvető szükségleteik kielégítése korlátozottak. Családjuk szűkebb társadalmi környezetük az átlaghoz képest eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. Kialakuláshoz vezető tényező: Alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmények, a következménye lehet a gyermek esélyegyenlőtlensége.

szülők

alacsony

iskolázottsága,

Segítséget jelent: Anyagi segítség (segély), társadalmi integráció. Amennyiben a hátrányok halmozódnak, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűvé válik, ami azután veszélyeztetettséghez vezet.

28 Veszélyeztetettség Az a gyermek, akinek gondozását, nevelését, tartását, testi, értelmi és erkölcsi fejlődését, valamely ok károsan befolyásolja, vagy akadályozza, veszélyeztetett. Kialakuláshoz vezető tényezők: Elhanyagoló nevelés, gondozás, a családban devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűnözés). Következménye lehet: A gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása. Az óvodába kerülő gyermekek eltérő szociális környezetből kerülnek a közösségbe. Fontos feladatunknak tekintjük az egyéni sorsokkal való törődést. Évenként feltárjuk a gyermekek családi helyzetét hátrányosan érintő, illetve veszélyeztető körülményeket. Segítséget nyújtunk a hátrányok enyhítésére. Alapvető nevelési módszerünk az egyéni bánásmód, személyes kapcsolattartás, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése. Minden szülővel igyekszünk közvetlen viszonyt kialakítani. A gyermekek fejlődését személyes törődéssel segítjük, ami kiegészül a Családsegítő Központ pszihológusának tanácsadásával is. Gyermekvédelmi munkánk fő feladatát a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyet minden óvónő megértéssel és tapintatosan végez. Feladatunk továbbá a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, környezettanulmány készítése, kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal, a pszichológussal, szükség szerint a Nevelési Tanácsadóval, Szakértői Bizottsággal.

A veszélyeztetett nyilvántartásba vétel szempontjai: - Súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó, elhanyagoló nevelés, testi-lelki bántalmazás. - Erkölcstelen családi környezet, italozó szülők és bűnöző családi helyzet. - Egészségügyi okok, súlyos érzékszervi károsodás, súlyos tartós betegség.

Óvodánk speciális szolgáltatásai Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatás a logopédia. Speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére, heti 5 órában. Fejlesztőpedagógiai ellátás a szükséges óraszámban. Gyógytestnevelés Hitoktatás Torna ovi Rajz ovi Térítéses színházlátogatás

Speciális szolgáltatások Sajátos nevelést igénylő gyermekek fejlesztése.

29 Törvényi háttér: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § a sajátos nevelési igényű - a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott - gyermekek óvodai nevelését végző óvoda, a nevelési programját az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltak figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el. A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklete alapján elkészített és jelenleg alkalmazott óvodai nevelési programokat az óvodák, az R. 2. számú melléklete alapján elkészített és jelenleg alkalmazott tanterveket az iskolák kifutó rendszerben alkalmazhatják. A többségi óvodákban megvalósuló - integrált - nevelés, oktatás főbb irányelvei: A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Óvodánk: a) pedagógiai programja figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógytornász segíti. Közreműködésük kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. A szakemberek a Makó és Térsége Többcélú Társulás pedagógiai Szakszolgálatának munkatársai. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítjuk mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető.

30 Szolgáltatásaink: Ingyenes: fejlesztő pedagógiai foglalkozás, logopédia, gyógytornász, orvosi, védőnői ellátás,

Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, - a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, - egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, - együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

XII. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. Az óvodába lépés és a beiratkozás feltételei: Közoktatási Törvény 65.§. a.) Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik. Óvodába az a gyermek vehető fel, aki a harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. b.)” Az óvodai felvételről az óvoda vezetője dönt.” c.) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével.

A Napközi Otthonos Óvodában a gyermekek felvételének gyakorlata: o A beíratás minden év május első hetében történik meghirdetés alapján, illetve folyamatosan. o A gyermekek adatait a Felvételi Naplóba rögzítjük

31 o Megbeszéljük a szülővel a gyermek várható óvodába lépését. o Az elbírálásnál figyelembe vesszük, hogy a gyermek megfelel-e az óvodába lépés feltételeinek: - beszél-e, érti-e a felnőttek kérését, alapvető szükségleteit három éves szinten el tudja-e végezni, szobatiszta-e.

2. Az iskolába lépés feltételei

Az iskolába lépésnek a kritériuma az iskolai életre való alkalmasság. Megszűnik a gyermek óvodai elhelyezése, ha a gyermeket felvették az iskolába. A gyermekek iskolai felvételének gyakorlata: Az általános iskola igazgatója tájékoztatást küld az óvodának és a szülőknek az iskolai beíratás napjáról, helyéről, időpontjáról és arról, hogy milyen adminisztratív, formai kellékek szükségesek a beíratáshoz.

XIII. ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER 1. A nevelési programunkat meghatározó szakmai dokumentumok - Óvodai Nevelés Országos alapprogramja - Tevékenységközpontú Óvodai Program - A Sajátos Nevelési Igényű Gyermekek Nevelésének Irányelvei 2. Óvodánk írásos dokumentumai: - Helyi Óvodai Nevelési Program - Éves Munkaterv - Csoportnapló - Fejlődési Napló

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

Tevékenységközpontú Óvodai Program

A Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptációja

Az óvoda éves munkaterve, pedagógiai működési terve - Aktuális szervezési, tanügy igazgatási feladatok - A helyi program kiemelt feladatai - Elemzés, értékelés - A csoportok látogatásának tervezése

32 Az óvoda szakmai munkaközösség terve Pedagógiai megfigyelések, bemutatok tervezése, feltáró, elemző munka

A gyermekcsoportok nevelési, tevékenységi programja - Szokás és szabályrendszer tervezése (időkeret félév) - Eseményterv, programterv (időkeret félév) - Tevékenységek fejlesztési terve (időkeret két hét) - Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentuma, egyéni fejlettséget diagnosztizáló fejlesztési feladatokat tervező dokumentum, amely kiterjed a nevelési és tanulási folyamatokra.

Felvételi mulasztási napló Pontos adatkezelés, naprakész nyilvántartás.

3. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés és értékelés célja a pedagógia gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei: - dokumentumok ellenőrzése - a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése - a pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése - a helyi nevelési program megvalósításának nyomon követése, ellenőrzése Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, így az ellenőrzés és értékelés is elsősorban az ő feladata. Az óvodavezető helyettes, a tagóvoda vezető, munkaközösség vezető pedagógiai, szervezési feladatait a szervezeti és működési szabályzat, belső ellenőrzés rendjét a belső ellenőrzési szabályzat rögzíti. Fontos a körültekintő, objektív értékelés. A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott tervek számonkérése. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik. - a gyermekek fejlettségének értékelése - az óvónők gyakorlati munkájának értékelése. A gyermekcsoportok fejlettségének értékelése az egyéni megfigyelések eredményeinek, valamint az egyéni munkák áttekintése alapján történik. Az óvónők pedagógiai munkájuk értékelésével, képesek legyenek a megújulásra, a fejlődésre. Az ellenőrzés a tanév folyamán előre ütemezetten történik, az óvoda éves munkaterve tartalmazza. A nevelési év végén összegző értékelés készül. Kiemelt jelentőségű a kimenet az iskolába lépés szorosabb ellenőrzése, értékelése.

33 4. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése

A gyermekcsoport nevelési tevékenységi programjának tervezése a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, spontán helyzetekhez igazodik, a feladatok egymásra épülnek. A terv nem megmásíthatatlan. Az élethelyzetek, az aktuális feladatok befolyásolják a folyamatot. Az óvoda vezető a csoportlátogatások alkalmával folyamatosan ellenőrzi és értékeli a tervezést olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi program célját és feladatát. Az év végén az óvónők szóbeli értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésének alakulásáról. Minden csoportban érvényesülnie kell az egyéni képességfejlesztésnek. Minden óvónőnek tudnia kell, hogy az egyes gyermekeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy az önmaga lehetőségeihez képest optimálisan fejlődjön. Ehhez nagyon fontos a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. Követnie kell fejlődési ütemét, jelezni a lemaradásokat, az egyénhez kötődő feladatokat. Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum szempontjai: Önállóság fejlődése: - önkiszolgáló munka (öltözés, étkezés, testápolás) - egyéni jellemzők Játék: - a gyermek élményanyaga a játék fejlődése, fajtái, sajátossága - együttműködés a játékban - a gyermek helye a játszócsoportban - érzelmi megnyilvánulások

Szociális magatartás: - beilleszkedés - önállóság (bátorság, magabiztosság, szabályok betartása) - kapcsolatteremtő képesség - együttműködés a tevékenységekben (kitartás, fegyelmezettség, baráti kapcsolatok). Kommunikációs képesség: - beszédhallás, beszédértés - hangok ejtése, szókincs - mondatszerkesztés - folyamatos, összefüggő beszéd, önálló történet elmondása Kognitív képesség: - vizuális érzékelés, alaklátás, forma állandóság (alak, forma, méret, szín, rész, egész viszony) - téri tájékozódás (oldaliság, irányok, viszonyok) - észlelt összefüggések, vizuális megfogalmazása - gondolkodási műveletek - verbális, vizuális memória és figyelem tartósságának terjedelme Motoros képesség: - nagy mozgások (tempója, ritmusa, iránya) - finom motorika

34 - szem-kéz, szem-láb koordináció - kezesség - testséma fejlődése (testrészek ismerete, oldaliság) - testrészek mozgatása A gyermekek megfigyelésének szempontjai alapján vezetett egyéni fejlődési dokumentum ellenőrzése folyamatosan történik. A csoportok év végi értékelései határozzák meg a következő nevelési év kiemelt feladatait.

5.A program ellenőrzése, értékelése A program gyakorlatban történő beválását az értékelések tapasztalatai mutatják meg. A program céljai és a megvalósulás szintjét összevetve elemezzük és értékeljük a tapasztalatokat. Az óvoda nevelési programjának értékelése első alkalommal, a program beindítását követő első nevelési év végén, majd 3 évenként kerül sor. A 3 éves munka értékelését követően valósulhat meg az esetleges programmódosítás. Az értékelést az óvodavezető és a nevelőtestület végzi, ha szükséges szaktanácsadó segítségét kérve. Szempontok a program gyakorlati megvalósulásának értékeléséhez: - A gyermekek nevelésében megjelennek-e a tervezett nevelő, fejlesztő hatások, tapasztalható-e viselkedésükben változás, fejlődés. - Milyen eredményeket hozott a program a szocializáció terén, a megismerésben a kommunikációban. Mennyire biztosította a tapasztalatszerzés játékos lehetőségeit - A nevelőtestület pedagógiai kultúráját milyen mértékben befolyásolta a program. - Mit mutattak a szülők visszajelzései.

Az értékelés kiterjed: a. A dokumentum elemzésére - az óvoda nevelési programjának és a nevelési tervek összevetése - fejlesztési területek összehangolása b. A feltételek vizsgálatára: - a nevelőtestület munkájára - a gyermekek összetételére - anyagi, tárgyi körülményekre c. A módszerek vizsgálatáraz: - közvetlen megfigyelés - foglalkozások, tevékenységek megtekintése - értekezletek tartása - műhely munka

35

XIV. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Programot véleményezte: Hepp Attiláné Közoktatási szakértő, minőségbiztosítási tanácsadó

2007. augusztus …… ……………………………… szakértő aláírása

Egyetértését nyilvánította: Napsugár Óvoda és Böcsőde Szülői Szervezete nevében 2007. augusztus 16. ………………………………….. SZSZ elnök Királyhegyes

………………………………………….. SZSZ elnök Csanádpalota

A Programot elfogadta: Napsugár Óvoda és Bölcsőde Nevelőtestülete 2007. augusztus 16. Halász Ferencné Óvodavezető Záradék: Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Napsugár Óvoda és Bölcsőde nevelési programját a 145/2007. (VIII. 28.) Kt. h. számú határozatával elfogadta. Csanádpalota, 2007. augusztus 29.

Kovács Sándor polgármester

BÖLCSŐDE HÁZIRENDJE

A bölcsőde neve: Napsugár Óvoda és Bölcsőde csanádpalotai Bölcsődei Tagintézménye A bölcsőde címe: Csanádpalota, Szent István utca 45. sz. Telefonszám: 06-62-263-062 A bölcsődevezető neve: Kovács Jánosné A bölcsődevezető helyettes neve: Hatiné Szekeres Bernadett A bölcsőde a személyes gondoskodás keretén belül a gyermekek, napközbeni ellátását biztosítja. Az engedélyezett férőhelyek száma: 20fő A bölcsődébe a gyermek egy éves korától három éves korának betöltéséig, illetve annak az évnek december 31.-ig vehető fel, amelyben a harmadik életévét betöltötte. Az intézményben Az intézményben az egyéves kort be nem töltött gyermek elhelyezésére nincs lehetőség. Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem óvoda érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, a bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig. A bölcsődei felvételi kérelmeket a Napsugár Óvoda és Bölcsőde csanádpalotai Bölcsődei Tagintézményének vezetőjéhez kell benyújtani. A felvételhez szükségesek: kérelem, 2db orvosi igazolás a gyermek egészségi állapotára vonatkozóan, az előírt nyilvántartások vezetéséhez szükséges személyazonosító adatok közlése. A bölcsőde napos bölcsődeként működik. Nyitvatartási idő: hétfőtől-péntekig reggel 6 órától-délután 17 óráig A gyermek fogadása 6 órától 9 óráig történik. A bölcsőde a gyermek részére napi négyszeri étkezést biztosít. Az étkezés időpontjai: reggeli 8órától 8,30 óráig tízórai 10 órakor ebéd 12 órától 12,30 óráig uzsonna 15 órától 15,30óráig Az étkezésért a térítési díjat az Önkormányzat helyi rendelete szerint kell megfizetni. A díjfizetés havonta előre történik, minden hónap 15. napjáig. Az esetleges túlfizetés a következő havi díjból kerül levonásra. A bölcsődében gondozási –nevelési munka folyik. A gyermekek orvosi ellátását heti egy alkalommal dr. Erdősy Margaréta vállalkozó háziorvos végzi, aki figyelemmel kíséri a gyerekek testi fejlődését és elvégzi a kötelező védőoltásokat.

2

A bölcsődei átadóban minden gyermeknek külön szekrénye van ruháik tárolására, melyben csak a legszükségesebb dolgaikat tarthatják. A bölcsődében hagyott, illetve a gyermeken lévő vagy hozott tárgyakért az intézmény felelősséget nem vállal.

A bölcsödébe csak egészséges gyermekek vihetőek. A közösség érdekében lázas (37, 5 C fok és ennél magasabb testhőmérsékletű,) antibiotikumot szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek a bölcsődét nem látogathatja. A családban előforduló fertőző betegségekről a bölcsőde vezetőjét értesíteni kell. Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik, a gondozónő értesíti a szülőt, illetve a hozzátartozót. Ha a gyermeket bölcsődei tartózkodása alatt baleset éri (ütés, horzsolás… stb.) a gondozónő köteles értesíteni a bölcsőde vezetőjét. A vezető köteles szólni vagy az intézmény orvosának vagy az ügyeletes orvosnak. Ezzel egyidőben a szülő is értesítendő. A bölcsőde vezető távollétében a helyettes illetve a gondozónő feladata. Ha a szülő a gyermekét betegség vagy más egyéb ok miatt nem viszi a bölcsődébe, a távolmaradás okát közölje a bölcsőde vezetőjével.

A család és a bölcsőde kapcsolatának erősítése érdekében a szülővel történő beszoktatáson túl lehetőség van a gondozónővel való találkozásra az üzenő-füzeten keresztül történő információcserére. A szülők az üzenő-füzetbe bejegyzéseket tehetnek a gyermekek egészségi állapotára , fejlődésére, vagy az otthoni eseményekre vonatkozóan. A családnak lehetősége van a bölcsőde életébe való betekintésére is. A látogatás időpontját azonban a gyermek gondozónőjével előzetesen egyeztetni kell.

A bölcsődéből a gyermeket csak a szülő vagy az által megbízott 14 éven felüli személy viheti el.

Az intézményben Érdekképviseleti Fórum működik. A Fórum tagjai: - az ellátásban részesülő gyermek szülei képviseletében 2fő, - az intézmény dolgozóinak képviseletében 1 fő, - az intézményt fenntartó önkormányzat képviseletében 1 fő. Az Érdekképviseleti Fórum megalakítására és működésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó Szervezeti és Működési Szabályzat a házirend mellékletét képezi. Az ellátásban részesülő gyermek szülője vagy más törvényes képviselője gondozott és hozzátartozója panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy az Érdekképviseleti Forumnál (a továbbiakban: a panasz kivizsgálásra jogosult) - az ellátást érintő kifogások orvosolása érdekében, - a gyermeki jogok sérelme, továbbá - az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegés esetén. A panasz kivizsgálására jogosult 15 napon belül írásban értesíteni a panasztevőt az elé terjesztett panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések megtételével egyidejűleg tájékoztatását ad a panasz orvosolásának más lehetséges módjáról. A panasztevő panaszával az intézmény fenntartójához fordulhat, ha a panasz kivizsgálására jogosult

3

-

határidőben nem intézkedik, intézkedésével nem ért egyet.

A házirend megtartására minden szülő számára kötelező, megszegése a gyermek bölcsődéből való kizárását vonja maga után.

Csanádpalota, 2007. augusztus 7. Készítette: ……………………………. Kovács Jánosné bölcsődevezető

……………………… Halász Ferencné Napsugár Óvoda és Bölcsőde székhelyintézmény vezetője

Záradék: A házirendet az Érdekképviseleti Fórum megtárgyalta, az abban foglaltakkal Egyetért.

Csanádpalota, 2007. augusztus 7.

Záradék: A Napsugár Óvoda és Bölcsőde Csanádpalotai Bölcsőde Tagintézményének Házirendjét Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 147/2007. (VIII. 28.) Kt. h. számú határozatával jóváhagyta. Csanádpalota, 2007. augusztus 29.

Kovács Sándor Polgármester

HÁZIREND

Napsugár Óvoda és Bölcsőde Királyhegyesi Óvodai Tagintézménye 6911 Királyhegyes, Kossuth u. 41. Telefon: 06-62-287-992

HÁZIREND A 2003. évi LXI. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosításáról, a 11/1994/VI. 18./MKM sz. rendelet a 16/1998./IV. 8./MKM rendelet szabályozza. A házirend az óvodai faliújságon és az óvoda könyvtárában az SZMSZ és az óvodai nevelési programmal együtt bármikor megtekinthető és szóban, írásban véleményezhető. A házirendet az óvoda működési szabályzata alapján készítette az óvoda vezetője, a szülői munkaközösség választmányi tagjának és a nevelőtestület jóváhagyása alapján. Az óvodai házirend a tanévnyitó szülői értekezleten, és az óvodai dolgozókkal megismertetésre került. A házirend a szervezeti és működési szabályzat melléklete. A házirend egy példányát a szülőnek át kell adni. A házirendet az óvoda minden dolgozója, valamint minden szülő köteles betartani az alábbiak szerint: Az óvoda nyitva tartása: Az óvoda szombat és ünnepnapok kivételével öt napon át nyitva tart, szombaton és vasárnap zárva van. A szülők munkahelyi elfoglaltságára tekintettel a gyermekek óvodai nevelését a fenntartó indokolt esetben szombaton is biztosíthatja. A nyári nagytakarítás ideje alatt (2 hét) az óvoda zárva tart. Ezen idő alatt a gyermekek elhelyezéséről a szülő gondoskodik. A nyári nagytakarítási szünet idejéről a szülőt az óvoda vezetősége a januári szülői értekezleten (legkésőbb) köteles értesíteni. ( ideje: minden év augusztusának utolsó két hete) Rendkívüli szünet alakulhat ki a gyermeklétszám csökkenése miatt Karácsony és Újév közötti időszakban. Ez esetben az óvoda köteles a decemberi térítési díj befizetésekor a szülő előzetes nyilatkozatát beszerezni. Őszi szünet, és tavaszi szünet az óvodában nincs. Napi nyitva tartás:

6,30 órától – 16,30 óráig

2

A nyitva tartást a szülők ez iránti igényének figyelembe vételével állapítjuk meg. A nyitva tartási idő legalább 10 szülő jogos kérésére megváltoztatható, de napi 10 órát nem haladhatja meg, de legfeljebb 12 óra. A nyitva tartás meghosszabbítása iránti igényt az óvoda vezetőjéhez kell benyújtani, aki köteles a fenntartóval való egyeztetés után az intézkedést megtenni. Napközi ellátásban részesülő gyermekek a teljes nyitva tartásig, a 2x étkező gyermekek 12,45-ig, a napközis ellátásban nem részesülő gyermekek déli 12 óráig tartózkodhatnak az óvodában. A nyitvatartási illetve a meghatározott időpontig köteles a szülő a gyermeket elvinni az óvodából. Az el nem vitt gyermeket a szülő felelősségére az óvoda dolgozói hazaengedik. A szülő gyermeke egyedüli hazaengedését köteles írásban kérni. A szülő a nevelési év elején nyilatkozik arról, hogy gyermeke a napi nyitva tartásból mennyit vesz igénybe. Az óvodai nevelés nélküli munkanapokon (melynek száma 5) az óvodapedagógusok továbbképzéseken, munkaközösségi foglalkozásokon, konferenciákon, nevelői értekezleteken vesznek részt. Nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartás előtt a szülőkkel tudatni kell az időpontot. Az óvodai napirend és tevékenységek folyamatosságának biztosítása érdekében a szülők gyermekeiket reggel 8 óráig kötelesek óvodába hozni, és leghamarabb 11,30 perctől vihetik haza őket, illetve 15,30 perctől a napközis gyermekeket. Ettől az időponttól a csoportvezető óvónővel való megbeszélés alapján indokolt esetben el lehet térni. A szülő írásban köteles nyilatkozni a felmerülő költségek vállalásárról, valamint minden, a gyermeket érintő döntéséről. Az óvodai nevelés: szeptember 1-től- augusztus 31-ig tart. A képességfejlesztő foglalkozások:
Vegyes csoportban: szeptember 15-től május 31-ig tart június 1-től augusztus 31-ig nyári élet az óvodában.

Óvodai felvétel: Az óvodai felvételt a Kt. 65.§. (2). bekezdése szabályozza. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodai jelentkezés idejét és módját – fenntartóval való egyeztetés alapján – a határidő előtt 30 nappal nyilvánosságra kell hozni. Községünkben ez a Napközi Otthonos Óvodában történik. Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig, maximum a gyermek 8 éves koráig nevelő intézmény. Óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A harmadik életév betöltése után a szülő a gyermeke óvodai felvételét, illetve átvételét bármikor kérheti. 2,5 éves korú gyermekek a fenntartó engedélyével tartózkodhatnak az óvodába. A szülő köteles megindokolni, hogy miért kéri az óvodai elhelyezést. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Köteles felvenni, ill. átvenni az óvoda azt a gyermeket, aki az 5. életévét betöltötte. Az óvoda a gyermekek felvételét, ha nem köteles felvenni, átvenni csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Fel kell venni az óvodába, akinek felvételét a törvényes képviselője kezdeményezte. A beiratkozáshoz szükséges okmányok:
A gyermek születési anyakönyvi kivonata,

3


A szülők személyi igazolványa,
Oltási lap
Orvosi igazolás, hogy óvodába, közösségbe felvető. Beiratkozáskor be kell jelenteni a napközis ellátás iránti igényeket is. A felvételt nyert gyermekek névsorát a szülők tájékoztatása céljából jól látható helyre kell kifüggeszteni. A képességfejlesztő foglalkozásokon a gyermekek attól az évtől kezdődően, amelyikben az ötödik életévét eléri, köteles részt venni az óvodai nevelés első napjától kezdődően, napi négy órában. E kötelezettség teljesítéséért a szülő felel. A képességfejlesztő foglalkozások alól – ha a családi körülmények, a gyermek képességeinek kibontakozása, sajátos helyzete indokolja – a szülő kérelmére az óvodavezető a gyermeket felmentheti. A kérelem – indoklással együtt – illetve a felmentés, csak írásban történhet. A gyermekek óvodától távolmaradását indokolni kell. Igazolt a mulasztás, ha az orvos igazolja, vagy a csoportvezető óvodapedagógus a szülő számára engedélyezi. Az óvodai elhelyezés megszűnik – a képességfejlesztő foglalkozások kivételével – ha a gyermek az óvodából igazolatlanul 10-nél több napot van távol, és az óvoda a szülőt két esetben figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a gyermek a képességfejlesztő foglalkozásokról egy nevelési évben 7 napnál igazolatlanul többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhely szerinti illetékes jegyzőt. Tanköteles korba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget,
Vagy: javasolja az óvodai nevelésben való további részvételét,
Vagy: annak megállapítása céljából, hogy szükséges –e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, javasolja, hogy a gyermek szakértői és rehabilitációs vizsgálaton vegyen részt,
Vagy: javasolja, hogy a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba.

Napközi ellátás: A napközibe felvehető gyermekek száma megegyezik a Törzskönyv férőhely számával. A mi óvodánkban a férőhely 25 fő Elsőbbséget élvezhetnek mégis:
Azon gyermekek, akiknek szülei nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük, vagy egyéb ok miatt a gyermekük napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
A gyermek napközbeni ellátását különösen azon gyermekek számára kell biztosítani: - akiknek testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége - akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akik gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesülnek, - akiknek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. - akik gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Napközi otthonos ellátást kaphat minden gyermek, ha a szülő vállalja az önkormányzat által megállapított térítési díj fizetését. A térítési díjak változásairól a szülőt minden esetben értesíteni kell. A szülő az óvodavezetéssel a körülményeiben bekövetkezett változást 8 napon belül köteles bejelenteni.

4

A szülő a gyermek egyszeri és kétszeri étkeztetését is kérheti. Ez esetben a gyermekek ebéd előtt illetve után hazamennek. A térítési díj szedése meghatározott napon történik. A térítési díjak szedésének időpontja megegyezik a fenntartó által meghatározott szociális kifizetés időpontjával. Ezen a napon kerül kifizetésre a gyermekvédelmi támogatás, melyből a szülő köteles kifizetni gyermeke étkezési díját. A szociális kifizetés minden hónap eleje, általában 5-re esik. A térítési díjat csak nagyon indokolt esetben lehet visszatéríteni. A térítési díj visszafizetési kérelmet a szülő az óvodavezetőnek nyújtja be, és a fenntartóval való megbeszélés után intézkedik. Az óvoda helyiségeit, udvarát, felszereléseit rendeltetésükön kívül egyéb célra használni tilos! Az óvoda területén csak nevelési céllal lehet kisállatot tartani, egyéb esetben állatokat tartani nem szabad.

Gyermekek az óvodában. A gyermek jogai: (Közoktatási törvény 10.§.)
A nevelési intézményben biztonságban, és egészséges környezetben neveljék. Óvodai napirendjét életkorának megfelelően alakítsák ki (játékidő, levegőzés, pihenőidő, étkezés, testmozgás). Biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt végig pedagógus felügyelete alatt áll.
A gyermek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása érdekében nem vethető alá embertelen, megalázó büntetésnek, testi fenyítésnek, zaklatásnak. Ide tartozik az étel erőltetése, a levegőzés megvonása is. A gyermeket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti.
A gyermek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.
Nemzeti, ill. etnikai hovatartozásnak megfelelő nevelésben részesüljön.
Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani.
A gyermek nevelése és oktatása az intézmény pedagógiai programja alapján történik, mely szerint az ismeretek közlését, átadását tárgyilagosan és többoldalúan kell megvalósítani. Biztosítani kell a foglalkozáson való részvételt.
A gyermek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyermek e jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, társai és az óvoda alkalmazottjai egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéshez, fejlődéshez való jogát.
Családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülhet.
A gyermek az intézmény eszközeit, felszereléseit ingyenesen, de rendeltetésszerűen használhatja, arra vigyáznia kell.

A gyermek ruházata az óvodában:


A ruházat, cipő, csizma jellel való ellátása, elhelyezése a kijelölt helyen, az öltözőpolcokon.
A gyermek ruházatának tisztasága, ápoltsága.
Szobai, udvari váltóruha, cipő kiválasztása és használata

5


Pótruha felsorolása, bekérése
Tornafelszerelés felsorolása, bekérése. A szülők joga és kötelessége:
A szülőt megilleti a nevelési intézmény szabad megválasztásának joga.
A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, ill. nem önkormányzati óvodát válasszanak.
A szülő joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és tevékenységében, a tájékoztatást és az ismeretek tárgyilagos és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.
A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek szülője a gyermeke állandó lakhelyen a polgármester segítségét kérheti, hogy a gyermeke óvodai neveléséhez a szükséges feltételeket a településen megteremtsék.
A szülő joga különösen, hogy megismerje az óvoda házirendjét, pedagógiai foglalkozási programját, a minőségfejlesztés és biztosítás programját, gyermekek fejlődéséről, magaviseletéről részletes érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon: írásbeli javaslatát az illetékesek figyelembe vegyék, és arra választ (érdemi) kapjon, a megkereséstől számított 30 napon belül; hogy kérje a gyermekének az óvoda által szervezett nem kötelező foglalkozásokon való részvételét, ill. kezdeményezze ilyen foglalkozás megszervezését. Az óvodavezető vagy csoportvezető óvónő hozzájárulásával részt vegyen az óvodai foglalkozásokon. Kezdeményezze az óvodaszék létrehozását, annak megválasztásában, mint választó és választható részt vegyen. (Az óvodánkban a szülők továbbra is Szülői Munkaközösségnek hívják). Kezdeményezze a szülői szervezet (közösség) SZMK létrehozását, munkájában részt vegyen, hogy személyesen vagy képviselő útján az érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában.
Rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusokkal.
Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A szülő kötelessége:
Köteles biztosítani a gyermek óvodai nevelésben való részvételét.
Megtegyen mindent gyermeke jogainak érvényesítésére, valamint a gyermeke fejlődése érdekében.
Tartsa tiszteletben az óvodavezető, óvodapedagógusok, alkalmazottak emberi méltóságát és jogait.

A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása


Az óvodánkba járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el pajtásaik egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Bővebben az óvodai Nevelési Programban megfogalmazottak alapján.

6

Szülők Munkaközössége: Az SZMK választmánya a jogszabályban meghatározott ügyekben dönt, egyébként véleményező és javaslattevő jogköre van. Az SZMK a nevelés egységének érdekében együtt működik az óvodával: - közvetíti az óvodai nevelés eljárásait a szülők felé, - közvetíti a szülők nevelési tapasztalatait, javaslatait az óvoda felé, segít a gyermekvédelmi munka megszervezésében. - elősegíti a hatékony információáramlást az óvoda és a szülők között. Az óvodában óvodaszék működhet. Létre kell hozni, ha a nevelőtestület, az intézmény fenntartója, vagy a szülők legalább 20%-a kezdeményezi. Az óvodaszék létrehozását és működését az oktatási törvény 59.§ és 60§ rögzíti. Egészségügyi szabályok: Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás stb.). A HACCP rendszer előírásainak megfelelően.
Beteg és betegségre gyanús gyermek az óvodát nem látogathatja! Beteg gyermeket az óvoda dolgozói nem vehetnek át.
Fokozott gondot kell fordítani a hajápolásra. Hetente egyszer meg kell nézni a gyerekek haját, a fej tisztaságát. Tetűfertőzés esetén azonnal értesíteni kell a szülőt, a szülőnek el kell mondani a fertőzés elhárításának menetét. Fertőzött gyermek az óvodát nem látogathatja, csak védőnői igazolással hozhatja ismét óvodába.
Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig is gondoskodni kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásról.
Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja, óvodába gyógyszert nem hozhat.
Gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába.
Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra.
Csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalomkor tartózkodhat.(beszoktatás, nyílt nap, ünnepségek, stb.)
Az óvoda helyiségei – törzskönyvben lefektetett szakmai és egészségügyi követelményeknek megfelelően, rendeltetés szerint használhatók.
A helyiségeket más, nem nevelési-oktatási célra átengedni csak a gyermekek távollétében a fenntartó engedélyével lehet.
Az óvoda tálalókonyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be.
Az óvoda területén dohányozni csak a gyermekektől elkülönített, erre a célra kijelölt helyen lehet.
Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos! Védő és óvó előírások:
Az óvodába járó gyermekekkel az egészségük, testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az óvodai életben előforduló különböző tevékenységekkel, foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, tilos és elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint – életkornak és

7

fejlettségi szintjüknek megfelelően – ismertetni kell. Az óvodai élet szabályainak betartása a szülő és a gyermek számára kötelező.
A védő-óvó előírások tartalmát óvodapedagógusok a szülői értekezletek keretében megismertetik.
Óvodába a gyermek egészségére ártalmas, testi épségét veszélyeztető tárgyakat (olló, borotva, üveg, kés, apró orrba-fülbe dugható, szájba vehető játékokat), játékeszközöket nem hozhat, magánál nem tarthat. Előfordulás esetén az óvoda dolgozója köteles elvenni, és a szülőt figyelmeztetni.
Az óvodában használatos foglalkozási eszközöket (olló, tű, kés, szög, stb.) a gyermek csak rendeltetésszerűen, gondos felügyelet mellett használhatja.
Az óvodai élet magatartási szabályait, azok megismerése, tudatosítása alapján a gyermeknek be kell tartani. Pl.:  ablakba nem mászhat,  üveges ajtót nem csapkodhatja, kezével nem ütheti  termekben folyosókon, mosdóban a megengedett biztonságos közlekedést betartja, nem rohangál, egymással nem ütközik, nem lökdösődik stb.  teremrendezéskor, ágyazáskor a szokásrendszert betartva tevékenykedik,  étkezéskor az evőeszközöket rendeltetésszerűen, megfelelően önmaga és társa épségének védésével használja.
Az óvoda tálalókonyhájába gyermek csak pedagógiai céllal, felnőtt jelenlétében mehet.
Villanykapcsolóhoz, elektromos berendezéshez a gyermek nem nyúlhat.
A balesetveszélyes torna és játékfelszereléseket (csoportszoba e célra használt berendezései, tornaszerek, udvari mászókák, hinta, csúszda stb.) gyermekek csak felnőtt jelenlétében a helyes technika ismeretében, a szükséges segítséget elfogadva használhatják.
Tűzriadó és bombariadó esetén az intézményi SZMSZ-ban foglaltak szerint kell eljárni. Beiratkozáskor a szülő köteles írásban bejelenteni, hogy gyermeke kísérettel vagy egyedül érkezik, illetőleg távozik az óvodából. Az évközben történő változást újból írásban közölje. Az óvoda dolgozói csak azokért a gyermekekért felelősek, akik az óvoda épületébe (erre kijelölt helyiségbe: előszoba, öltöző stb.) megérkeznek, illetve akiket az óvónő átvett. Az óvodából hazatérés közben bekövetkezett balesetért az óvoda dolgozóit csak abban az esetben terheli felelősség, ha a gyermeket írásbeli szülői nyilatkozat nélkül egyedül engedik el.
Az alapvető közlekedési szabályokat, a csoportos közlekedés szabályait a gyermekekkel meg kell ismertetni, és gyakoroltatni kell.
Az utcai közlekedés szabályait a gyermek az őt kísérő felnőtt utasítása szerint köteles azt betartani.
Óvodából egyedül hazajáró gyermek figyelmét az utcai közlekedés szabályaira minden esetben fel kell hívni.
Gyermekbaleset esetén az óvodapedagógus köteles elsősegélyt nyújtani. Ha sérülés miatt a gyermek orvosi kezelésre szorul, azt biztosítani kell számára. Súlyos esetben azonnal mentőt kell hívni. A gyermek sérülésekor a szülőt értesíteni kell!
A gyermekek balesetbiztosításáról a szülők igényétől függően az óvodavezetés gondoskodik
A balesetbiztosítási teendőkről az óvodapedagógus tájékoztatást ad, segít.

8

Szülői értekezlet: idejéről az óvodavezető és a csoportvezető óvodapedagógus időben értesítik a szülőket írásban és szóban is. A szülői értekezletek számát a tanévnyitó és tanévzáró értekezleteken kívül az óvodapedagógusok határozzák meg, melyet az éves munkaterv határoz meg. Rendkívüli szülői értekezletet bármikor elrendelhet.

Az óvodai ünnepélyek a kialakult hagyományok szerint:

Állatok napja Takarékossági világnap Télapó Karácsony (falukarácsony) Farsang Föld napja Anyák napja Madarak, fák napja Gyermeknap Tanévzáró

október 4. október 31. december 6. nyilvános december 22-24-ig nyilvános február nyilvános április 22. május első vasárnapja ( idősek klubjában is) nyilvános május 10. május 25. május vége nyilvános

A házirend betartása az óvoda minden dolgozójára és a szülőkre nézve kötelező. Be nem tartásuk az óvoda dolgozói esetében fegyelmi felelősséget von maga után, a szülőket illetően pedig, ha rendszeresen megsértik az óvoda házirendjét, a gyermekük kizárását eredményezi. A kizárás ellen a szülő a határozat kézhezvétele után 8 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az óvoda vezetőjének kell benyújtani. Királyhegyes, 2007. 08. 14.

………………………………………………………

Záradék: A Napsugár Óvoda és Bölcsőde Királyhegyesi Óvoda Tagintézményének Házirendjét Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 147/2007. (VIII. 28.) Kt. h. számú határozatával jóváhagyta. Csanádpalota, 2007. augusztus 29. Kovács Sándor Polgármester

HÁZIREND A Házirendet a 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX . Tv. módosításáról, a 11/1994 /VI. 18./ MKM sz. rendelet a 16/1998. /IV. 8./ MKM rendelet szabályozza. Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata alapján az óvoda vezetője készítette el. A nevelőtestület 2007. július 23.-án elfogadta,a szülői szervezet 2007. július 24.-én. egyetértését nyilvánította A dokumentum a képviselő testület jóváhagyásával vált érvényessé. A gyermek óvodai beíratásakor a házirendet minden szülő kézhez kapja. Egy példánya a folyosón elhelyezett faliújságon kifüggesztésre került, bármikor megtekinthető. A gyermekekre vonatkozó szabályokat a csoportokban, a szülőkre vonatkozó szabályokat a szülői értekezleteken a csoportvezető óvónők ismertetik. . Az óvoda adatai: Az óvoda 2007. szeptember 1-től, Közös igazgatású közoktatási intézmény. Neve: Napsugár Óvoda és Bölcsőde 6913 Csanádpalota, Kálmány Lajos utca 1. Tel: 62/ 263 059 Tagintézményei: Napsugár Óvoda és Bölcsőde Csanádpalotai Bölcsődei Tagintézménye 6913 Csanádpalota, Szent I. u. 45. Napsugár Óvoda és Bölcsőde Királyhegyesi Óvodai Tagintézménye 6911 Királyhegyes, Kossuth u. 41. Óvodavezető: Halász Ferencné Óvodavezető helyettes: Fülöp Viktorné I.

Az óvoda nyitva tartása Az óvoda a szombat és ünnepnapok kivételével öt napon át tart nyitva. Napi nyitva tartás: 6 óra 30-tól – 16 óra 30 ig / 10 óra / A közoktatási törvény 24. § (4) pontjának értelmében a gyermekek napi tíz óránál többet nem tartózkodhatnak az intézményben.

2

A nyitva tartás teljes ideje alatt óvónő végzi a nevelési feladatokat A reggeli gyülekezés 6 óra 30- tól, 7 óra 30 –ig. egy csoportban történik.. Délután 16 órától, 16.30 óráig ismét összevontan egy csoportban tartózkodnak a gyerekek, a hazabocsátás folyamatos. A szülő a nevelési év kezdetén nyilatkozik arról, hogy gyermeke a napi nyitvatartási időből hány órát vesz igénybe. A gyermekek óvodai tevékenységekbe való folyamatos bekapcsolódásának érdekében legkésőbb 8 óra 30 –ig kell az óvodába érkezniük. A napközis ellátást nem igénylők 12 óráig, a napközis ellátásban részesülő gyermekek a teljes nyitvatartási időben vehetik igénybe az óvodai ellátást. Legkorábban 11. 30 –tól, illetve 15. 30-tól távozhatnak. Zárásig minden esetben el kell vinni a gyermeket az óvodából! Gyermeket egyedül csak a szülő írásos nyilatkozata alapján bocsátunk haza. A nyitva tartás az alábbi esetekben szünetel: Nyári nagytakarítás A két hétig tartó szünet idején a szülő köteles gondoskodni gyermeke elhelyezéséről. A két hetet meghaladó szünet idejére indokolt esetben biztosítani kell a gyermekek elhelyezését. A nyári takarítási szünet idejéről a szülőt az óvoda vezetője, illetve a csoportvezető óvónők a januári szülői értekezleten tájékoztatják. Óvodai nevelés nélküli munkanapok 5 napja Ezeken a napokon az óvónők továbbképzésen, munkaközösségi foglalkozáson, nevelési értekezleten vesznek részt. Az időpontokról legalább hét nappal megelőzően tájékoztatjuk a szülőket. Rendkívüli szünet Erre az iskolai téli szünet idején, a karácsony és újév közötti időszakban a gyermeklétszám csökkenése miatt kerül sor. Igénybevételéről a decemberi térítési díj befizetésekor nyilatkozik a szülő.

Az óvodai nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. A képességfejlesztő foglalkozások kezdete korcsoportonként változó. Kiscsoport : Középsőcsoport : Nagycsoport : Részben osztott :

november 1-től, május 31-ig október 1-től, május 31-ig szeptember 15-től, május 31-ig szeptember 15-től, május 31-ig

3

Június 1-től, augusztus 31-ig minden csoportban a nyári életrend szerint folyik a nevelőmunka.

II.

Óvodai felvétel Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig, maximum 8 éves korig nevelőintézmény. Az óvodai felvételt a Kt. 65.§. (2). bekezdése szabályozza. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik, melynek idejét, módját, a fenntartóval való egyeztetés alapján, a határidő előtt 30 nappal nyilvánosságra hozzuk. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel, ettől az időponttól felvételét illetve átvételét a szülő bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása szeptember 1-től, illetve folyamatosan történik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Az óvoda a gyermekek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Köteles felvenni, átvenni minden olyan gyermeket, aki az 5. életévét betöltötte. A beiratkozáshoz szükséges okmányok: - A gyermek születési anyakönyvi kivonata - A szülők személyi igazolványa - Orvosi igazolás arról, hogy a gyermek közösségbe felvehető Beiratkozáskor be kell jelenteni a napközi ellátás iránti igényeket is. A felvételt nyert gyermekek névsorát a szülők tájékoztatására jól látható helyen kifüggesztjük. Az esetleges elutasítás ellen a szülő felülbírálati kérelmet nyújthat be a község jegyzőjéhez. A képességfejlesztő foglalkozásokon a gyermek attól az évtől kezdődően, amelyben az 5. életévét eléri, köteles részt venni a nevelési év első napjától kezdődően, napi négy órában. E kötelezettség teljesítéséért a szülő felel. A képességfejlesztő foglalkozások alól, ha a családi körülmények, a gyermek képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja, a szülő kérelmére az óvodavezető a gyermeket felmentheti. A kérelem indoklással együtt illetve a felmentés, csak írásban történhet. Az óvodába beíratott gyermekek kötelesek az óvodát rendszeresen látogatni. A távolmaradást indokolni kell. Igazolt a hiányzás, ha az orvos igazolja vagy a csoportvezető óvodapedagógus, engedélyezi. Megszűnik az óvodai elhelyezés – az iskolai életmódra felkészítő foglalkozások kivételével – ha a gyermek az óvodából igazolatlanul 10 –

4

nél több napot van távol és az óvoda a szülőt 2 alkalommal, figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról egy nevelési évben igazolatlanul 7 napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermeklakóhelye szerint illetékes jegyzőt. Az óvoda a tanköteles korba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, javasolja felvételét az általános iskola első osztályába, vagy: - javasolja az óvodai nevelésben való további részvételét, - amennyiben a szükséges fejlettségi szint területén hiányosságok tapasztalhatók, javasolja a Nevelési Tanácsadó, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálatán való részvételét.

III. Napközis ellátás

A GYES-en, GYET-en lévő szülők gyermekének az óvodában történő elhelyezésére – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény módosított 223/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 22.§. (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján – napi 5 órát meg nem haladó időtartamban kerülhet sor. A fentiek kivételével, napközis ellátást kaphat minden gyermek, akinek ellátását a férőhely lehetővé teszi és a szülő vállalja az önkormányzat által megállapított térítési díj fizetését. Elsőbbséget élvezhetnek azok a gyermekek, akiknek szülei betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. - akiknek testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, - akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel - akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. Az óvoda vezetője komoly indok alapján időszakos napközis ellátást engedélyezhet. (pl.: anya kórházba kerülése, idénymunka stb. ) A szülő a körülményeiben bekövetkező változást 8 napon belül köteles bejelenteni.A térítési díj változásáról a szülőt minden esetben értesíteni kell. A térítési díj szedése az óvodában, minden hónap 11-12.-én reggel 8 órától 12 óráig történik. A fizetésről szóló értesítés jól látható helyen

5

kifüggesztésre kerül. A térítési díj visszafizetésére csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor. A térítési díj visszafizetési kérelmet a szülő az óvodavezetőnek nyújtja be, aki a Polgármesteri Hivatallal való egyeztetés után intézkedik

IV. Gyermekek az óvodában A gyermek jogai: (Kt. 10 §. ) Az óvodában, biztonságban és egészséges környezetben neveljék Óvodai napirendjét életkorának megfelelően, alakítsák ki. Biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt végig óvodapedagógus felügyelete alatt álljon. - A gyermek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása érdekében nem vethető alá embertelen, megalázó, megalázó büntetésnek, testi fenyítésnek, zaklatásnak: mint az étel erőltetése, a levegőztetés megvonása - Nem érheti közvetlen vagy közvetett, megkülönböztetés - Joga, hogy képességének, érdeklődésének valamint nemzeti illetve etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön - Vallási, világnézeti, etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani. - A gyermekek nevelése, oktatása az intézmény pedagógiai programja alapján történik, ennek megfelelően az ismeretek átadását többoldalúan valósítjuk meg. - A gyermek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyermek ezen jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, társai és az óvoda alkalmazottai egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek fejlődéshez való jogát. - Családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülhet. - Az óvoda felszereléseit, eszközeit rendeltetésszerűen használhatja, arra vigyáznia kell. A gyermek ruházata az alábbiak szerint: - A ruhadarabok, cipők jellel ellátása, elhelyezése a kijelölt helyen az öltözőszekrényben.

6

- A ruházat tiszta, ápolt, réteges az időjárásnak megfelelően. - A kiscsoportban pótruha / alsónemű, póló, nadrág, zokni / - Tornafelszerelés – póló, rövidnadrág, tornacipő, zokni tornazsákban elhelyezve. V. A szülők joga és kötelessége A szülőt megilleti a nevelési intézmény szabad megválasztásának joga. Joga igényelni, hogy az óvoda nevelési programjában és tevékenységében, a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagos és többoldalúan megközelítve közvetítse. Igény esetén a hit-és vallásoktatást lehetővé tegye. A testi, érzékszervi, beszéd és más fogyatékos gyermek szülője a gyermeke állandó lakhelyén a polgármester segítségét kérheti, hogy gyermeke óvodai neveléséhez a szükséges feltételeket a településen megteremtsék. A szülő joga, hogy megismerje az óvoda házirendjét, pedagógiai – foglalkozási, minőségbiztosítási programját. Gyermeke fejlődéséről, viselkedéséről érdemi tájékoztatást, neveléséhez segítséget, tanácsot kapjon. Írásbeli javaslatát az illetékesek figyelembe vegyék és arra 30 napon belül választ, kapjon. Kérje gyermekének az óvoda által szervezett nem kötelező foglakozáson való részvételét, illetve kezdeményezze ilyen tevékenységek megszervezését. Kezdeményezze szülői szervezet létrehozását. Személyesen vagy képviselő útján az érdekeit érintő döntések meghozatalában részt vegyen. Rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusokkal. Segítse elő gyermekének a közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

A szülő kötelessége - Biztosítani a gyermek óvodai nevelésben való részvételét. - Hogy megtegyen mindent gyermeke jogainak érvényesítésére, fejlődése érdekében. - Rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekét nevelő óvodapedagógusokkal.

7

- Elősegítse gyermeke közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását. - Tartsa tiszteletben az óvodavezető, az óvodapedagógusok, az óvoda alkalmazottai emberi méltóságát, és jogait. VI. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása Nevelési elveink: A felnőttek tiszteletére, egymás szeretetére, elfogadására, a másokhoz való alkalmazkodásra nevelés. A konfliktusok durvaság és erőszakmentes megoldása. A pozitív tulajdonságok erősítésével, sikerélményhez juttatással, egészséges személyiség fejlesztés. A kudarc elviselés képességének erősítése. A pozitív személyiségfejlesztéshez a családban is ezeknek a nevelési elveknek a megerősítését szorgalmazzuk. VII. Szülők Közössége Választmánya a jogszabályban meghatározott ügyekben dönt, egyébként véleményező és javaslattevő jogköre van. A Szülők Közössége a nevelés egységének érdekében együttműködik az óvodával: - közvetíti az óvodai nevelés eljárásait a szülők felé, - közvetíti a szülők nevelési tapasztalatait, javaslatait az óvoda felé, segít a gyermekvédelmi munka megszervezésében. - Elősegíti a hatékony információáramlást az óvoda és a szülők között. A Szülők Közössége az óvodai nevelési értekezleten képviselteti magát. A SzK. Munkatervének elkészítéséért a közösség elnöke és az óvodavezető helyettes a felelős. Az óvodában óvodaszék működhet. Létre kell hozni, ha a nevelőtestület az intézmény fenntartója, vagy a szülők legalább 20%-a kezdeményezi. Az óvodaszék létrehozását és működését az Oktatási Törvény 59.§ és 60.§ rögzíti.

VIII. Egészségügyi szabályok Az óvoda működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. / takarítás, fertőtlenítés stb./ - Beteg és betegségre gyanús gyermek az óvodát nem látogathatja, beteg gyermeket az óvoda dolgozói nem vehetnek át.

8

- Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek teljes gyógyulásig az óvodát nem látogathatja. Az óvodába gyógyszert nem hozhat. - Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvodapedagógusnak addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásról. A gyermek betegség után csak orvosi igazolással járhat ismét óvodába. Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a tisztaságra, fertőtlenítésre. - Fokozott figyelmet kell fordítani a hajápolásra. Hetente meg kell nézni a fej tisztaságát. Tetűfertőzés esetén azonnal értesíteni kell a szülőt, a gyermeket haza kell vinni az óvodából a további fertőzés megelőzése érdekében. A fertőzés elhárítását követően védőnői igazolással látogathatja ismét az óvodát a gyermek. - A csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat./ beszoktatás, nyílt nap, ünnepélyek, fogadóóra stb/ - Az óvoda helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei a szakmai és egészségügyi követelményeknek, rendeltetésüknek megfelelően használhatók. - A helyiségeket más nem oktatási célra átengedni csak a gyermekek távollétében a fenntartó engedélyével lehet. - Az óvoda tálalókonyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. - Az óvoda területén dohányozni csak a gyermekektől elkülönített, erre a célra kijelölt helyen lehet. - Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos! IX. Általános védő – és óvó előírások 1. A gyermekekkel a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az óvodai életben előforduló veszélyforrásokat, elvárható magatartásformákat a nevelési év kezdetén, valamint a nyári élet kezdetén, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük. Az óvodai élet szabályainak betartása a szülő és gyermek számára kötelező. Óvodába hozott játékokért az óvoda felelősséget nem vállal.

9

A gyermek egészségére ártalmas, testi épségét veszélyeztető tárgyakat kard, puska olló, apró orrba, fülbe dugható, szájba vehető játékokat nem hozhat, magánál nem tarthat. Előfordulás esetén az óvoda dolgozója azt köteles elvenni. Az óvodában használt a foglalkozási eszközöket, olló, tű, szög stb, csak rendeltetésük szerint, felügyelettel használhatja. Az óvodai élet magatartási szabályait megismerve a gyermekeknek be kell tartani azokat. Pl: A csoportszobában bútorokra, ablakba nem mászhat. Az épületben való közlekedés során nem rohangálhat, nem ütközhet társaival, nem lökdösődhet stb. Teremrendezéskor, ágyazáskor a szokásrendszert betartva tevékenykedhet. Étkezéseknél az evőeszközöket rendeltetésüknek megfeleően önmaga és társai testi épségének védésével használja. Az óvoda tálalókonyhájába gyermek csak pedagógiai céllal, felnőtt jelenlétében mehet. Villanykapcsolóhoz, elektromos berendezéshez nem nyúlhat. A tornaszereket, játékfelszereléseket, a csoportszoba berendezéseit, udvari mászókákat, csúszdát, hintát csak felnőtt jelenlétében, a helyes használati technika ismeretében, a szükséges segítséget elfogadva használhatják. - Az alapvető közlekedési szabályokat a gyermekekkel meg kell ismertetni, és gyakoroltatni kell. - Gyermekbaleset esetén az óvodapedagógus köteles elsősegélyt nyújtani, ha szükséges orvost hívni. . A gyermek sérülésekor a szülőt értesíteni kell. Súlyos esetben azonnal mentőt kell hívni - A gyermekek balesetbiztosításáról az óvodavezetés gondoskodik. Beiratkozáskor a szülő írásban nyilatkozik arról, hogy gyermeke egyedül vagy kísérettel távozik az óvodából. A felmerülő változást szintén írásban jelzi. Az óvoda dolgozói csak azokért a gyermekekért felelősek, akik az óvoda épületébe megérkeznek, és őket az óvoda dolgozója átvett. Az óvodából hazatérés közben bekövetkezett balesetért, ha írásbeli szülői nyilatkozat alapján engedik el a gyermeket, a dolgozót nem terheli felelősség. 2. Rendkivüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők: Rendkívüli esemény (tűz, bombariadó egyéb nevelőmunkát akadályozó veszélyes helyzet) esetén az épület kiürítésére, a gyermekek felügyeletére a tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni.

10

Bombariadó esetén a Rendőrséget azonnal értesíteni kell, helyszínre érkezésükig meg kell kezdeni a gyermekek mentését, biztosítani kell az anyagi javak védelmét. X. Szülői értekezlet Számát az óvodavezető és az óvodapedagógusok határozzák meg, idejéről írásban értesítik a szülőket. XI. Óvodai ünnepélyek A hagyományoknak megfelelően zárt és nyilvános. Mikulás december 6. Karácsonyi készülődés az ünnepet megelőző héten Farsang februárban a Szülők Közössége segítségével Anyák napja május első vasárnapja Gyermeknap május 25 kirándulások a szülőkkel Tanévzáró május 31

zárt zárt. nyilvános nyilvános nyilvános

A Házirend az intézmény alapdokumentuma, melynek előírásait be kell tartani a gyermekeknek, a szülőknek, az óvoda alkalmazottainak egyaránt. Módosítását a Szülői Közösség kezdeményezi, melyről a nevelőtestület a kezdeményezéstől számított 30 napon belül dönt. A módosítást a fenntartó hagyja jóvá. Érvénybe lépése az elfogadást követő hónap első munkanapja. Érvényességi idő: A Házirend visszavonásig érvényes. Csanádpalota, 2007. augusztus 28. Halász Ferencné óvodavezető

Záradék: A Napsugár Óvoda Házirendjét Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 147/2007. (VIII. 28.) Kt. h. számú határozatával jóváhagyta. Csanádpalota, 2007. augusztus 29. Kovács Sándor Polgármester

Csanádpalotáért Közalapítvány 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.

Közhasznúsági jelentés 2007. év Szervezet megnevezése: Szervezet székhelye: Bírósági nyilvántartásba vétel:

Adószáma: MEP nyilvántartási száma: Statisztikai számjel: KSH azonosító: Számlavezető pénzintézet: Számlaszám: Az Alapítvány szervezete: Képviseletre jogosult személy:

Alapító:

Alapító Okirat közzététele:

Csanádpalotáért Közalapítvány 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Csongrád Megyei Bíróság Pk. 60.132/2004/2., kelte. 2004. október 11. jogerőre emelkedés időpontja: 2004. október 29. sorszám: 1217. 18473755 – 1 - 06 145989011 18473755-9133-561-06 453379 Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet 57300100 – 11037761 kuratórium: 5 tagú (elnök és 4 tag) Felügyelő Bizottság: 3 tagú (elnök és 2 tag) Gila Mihályné 6913 Csanádpalota, Délibáb utca 4. Csanádpalota Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Önkormányzatok Közlönye 2004. évi 12. szám

1. Számviteli beszámoló Az Alapítvány a kettős könyvvitelt vezető szervezetek számára előírt „Egyszerűsített éves beszámoló”-t készítette el, melynek része a mérleg és eredmény-kimutatás, valamint a közhasznú eredmény-kimutatás. Az Alapítvány 2007. évi éves beszámolóját Kálló Szilárd okleveles könyvvizsgáló auditálta. Az Alapítvány 2007. évi éves beszámolójának adatai: - befektetett eszközök 0 ezer Ft - forgóeszközök 136 ezer Ft, - aktív időbeli elhatárolások 0 ezer Ft, Eszközök (aktívák) összesen: 136 ezer Ft, - saját tőke 136 ezer Ft, - céltartalékok 0 ezer Ft, - kötelezettségek 0 ezer Ft, - passzív időbeli elhatárolások 0 ezer Ft, Források (passzívák) összesen: 136 ezer Ft.

Az Alapítvány jegyzett tőkéje 100 ezer Ft, az eredménytartalék 23 ezer Ft, a mérleg szerinti eredmény 13 ezer Ft. Az eszközök és források oldal egyező, 136 – 136 ezer Ft.

2. Költségvetési támogatás

Az Alapítvány 2007-ben 53 ezer Ft központi költségvetési támogatásban (SZJA 1 %) részesült.

3. A vagyon felhasználása Az Alapítványnak 2006. évről 123 ezer Ft induló vagyona volt.

Bevételek: - 756 ezer Ft támogatás rendezvényekre (Gyermeknapra 25 ezer Ft, Falulakodalomra 100 ezer Ft, Falunapi rendezvényekre 481 ezer Ft, önkormányzat rendezvényeire 150 ezer Ft) - 59 ezer Ft az Alapítvány céljaira ( a központi költségvetésből – SZJA 1 % 53 ezer Ft, magánszemélyektől 6 ezer Ft), - 1 ezer Ft pénzügyi műveletekből (kapott kamatok), 816 ezer Ft

Kiadások: - 25 ezer Ft (Gyermeknap) - 120 ezer Ft (Falulakodalom), - 651 ezer Ft (Falunapi programok) - 7 ezer Ft (pályázati díj, postaköltség, banki kezelési költség) 803 ezer Ft

Tárgyévi pénzügyi eredmény:

13 ezer Ft

4. Cél szerinti juttatások

Az Alapítvány 815 ezer Ft működési célú támogatásban részesült, ebből a Csongrád Megyei Önkormányzattól 100 ezer Ft, a központi költségvetéstől 53 ezer Ft, egyéb támogatás (társas vállalkozások, magánszemélyek részéről) 662 ezer Ft.

2

Támogatók: BEN-KO ’98 Bt. 10 ezer Ft, Bió-Pannónia Kft. 30 ezer Ft, Bukóné Márki Mária 3 ezer Ft, Csanádpalotai Sertés Kft. 40 ezer Ft, Csongrád Megyei Önkormányzat 100 ezer Ft, Dinnyés Erzsébet 3 ezer Ft, Erdélyi Katalin 10 ezer Ft, GN Bt. 20 ezer Ft, Kazay Gyógyszertár Bt. 10 ezer Ft, KIM-M Bt. 10 ezer Ft, Makó-Térségi Víziközmű Kft. 50 ezer Ft, Pirográn Kft. 131 ezer Ft, Szabadság Mezőgazdasági Szövetkezet 50 ezer Ft, Szerencsejáték Zrt. 150 ezer Ft, Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet 10 ezer Ft, Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat 30 ezer Ft, Tisza VOLÁN ZRt. 5 ezer Ft, Túri Kft. 100 ezer Ft

5. A vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások

Az Alapítvány tisztségviselői juttatásban nem részesültek.

6. Az Alapítvány tevékenysége

Az Alapítvány Alapítói Okirat szerinti célja (lásd: Alapító Okirat I. pont): a.) a községi ünnepek, évfordulók, megemlékezések, különböző találkozók megrendezése, b.) a civil társadalom különböző szerveződési formáinak segítése, c.) Csanádpalota nagyközség infrastrukturális fejlődésének elősegítése a település kulturális hagyományait őrző és fejlesztő csoportok, d.) a település kulturális hagyományainak megőrzése és fejlesztése területén kiemelkedő munkát végző – nem hivatásszerűen dolgozó – személyek jutalmazása, e.) a település épített és természeti környezetének védelme, f.) tehetséges, hátrányos helyzetű tanulók támogatása, az esélyegyenlőség feltételeinek biztosítása érdekében, g.) a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulók jutalmazása, h.) a településen élő felnőtt és gyermekkorú lakosság sporttevékenységének támogatása.

Az Alapítvány által végezhető közhasznú tevékenység (lásd: Alapító Okirat II. pont): 5. kulturális tevékenység, 9. környezetvédelem, 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, 19. euroatlanti integráció elősegítése.

3

Az Alapítvány 2007-ben - az Önkormányzat által szervezett Gyermeknap programjai közül az e rendezvény céljára kapott támogatás erejéig fedezte az arcfestés és a rajzverseny költségeit (25 ezer Ft), - megrendezte a Falulakodalmat (120 ezer Ft), - a Falunapi rendezvény-sorozat programjai közül finanszírozta a Molnár Dixieland Band fellépti díját (300 ezer Ft), a Nosztalgia koncert díját (100 ezer Ft), a Lőcsei Mihály és tanítványai zenei munkásságának emlékére készült tábla költségét (80 ezer Ft), a fogathajtó verseny egészségügyi biztosításának díját (151 ezer Ft), valamint a hangosítás díját (20 ezer Ft).

Csanádpalota, 2008. május 21. Csanádpalotáért Közalapítvány Kuratóriuma:

Gila Mihályné Kuratórium elnöke

4

1.b. számú melléklet

ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

NAPPALI ELLÁTÁS AMBRÓZFALVA, DÓZSA GY. U. 25.

HÁZIREND

Készítette: Rizsányi Róbertné intézményvezető

A HÁZIREND elkészítéséről és tartalmáról,

A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS

INTÉZMÉNYEK SZAKMAI FELADATAIRÓL ÉS MŰKÖDÉSÜK FELTÉTELEIRŐL

szóló, többször

módosított, 1/2000. (I. 7.) SZCSM RENDELET III. FEJEZET 80.§-A, és a szociális igazgatásról és a SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL szóló, többször módosított 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY rendelkezik.

Nappali Ellátást Nyújtó Klub Székhelye: 6916 Ambrózfalva, Dózsa Gy. u. 25. Férőhely: 30 fő Nyitvatartási idő: Hétfő – Péntek 7.00 – 15.00 óra

1. A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA A Nappali Ellátást Nyújtó Klub életének belső szabályozása, mely által biztosított a klubtagok nyugalma és az intézmény zavartalan működése. A Házirend ismerete, betartása biztosítja a klubtagok egymás és a dolgozók közötti kölcsönös jó viszonyt, megbecsülést, szeretetteljes légkört, s nem utolsó sorban az önkormányzati tulajdon védelmét. Tartalmazza a klubtagok kötelezettségeit. A bizonyos tilalmi rendszabályok semmiképpen sem korlátozzák az egyén személyes szabadságát, hanem elősegítik az intézmény rendjét.

2. SZOLGÁLTATÁSOK KÖRE

•

étkeztetés,

•

szabadidős programok szervezése,

•

egészségügyi ellátás,

•

hivatalos ügyek intézésének segítése,

•

életviteli tanácsadás.

2

2.1. Étkeztetés •

Igény szerint tízórai, uzsonna, tea, kávé biztosítása.

•

Napi egyszeri meleg étel biztosítása (11.30 – 12.00 óra).

•

Az ebédet a Klub tagjai csak a közös ebédlőben fogyaszthatják el.

•

Ételt félretenni csak azok részére lehet, akik orvosi kezelés miatt vannak távol.

•

Aki az étkezésre - valamilyen okból - nem tart igényt, legkésőbb az adott napon, reggel 7.30 óráig köteles bejelenteni, ellenkező esetben a térítési díjat meg kell fizetnie.

•

Betegség esetén (ha ez nem tartós, 30 napon belüli) az ebéd kiszállításáról a Házi segítségnyújtás keretén belül gondoskodik az intézmény.

•

Az ebéd elvitelére van lehetőség, de végleges állapotromlás esetén átirányítás ajánlott a Házi segítségnyújtás szolgáltatáshoz.

2.2. Szabadidős programok szervezése •

A Klub úgy szervezi meg a hasznos időtöltést, hogy az esetleges gondokról való figyelemelterelést jelentsen.

•

A létrehozott termékek a klubtagok kényelmét, hasznát szolgálják és az intézményt otthonosabbá, szebbé teszik. Ebből bevétele az intézménynek nem keletkezik.

•

A Klub tagjai állapotuktól függően, besegíthetnek a „ház körüli” munkába (kertrendezés, virágöntözés stb.).

•

A Klubtagok kulturális igényeinek kielégítését szolgálják a megrendelt napilapok és folyóirat, könyvek, tömegkommunikációs eszközök, televízió, videó, rádió, magnó.

•

A szabadidő hasznos eltöltését, társasjátékok, kártyák szolgálják.

•

A Klub által szervezett ünnepségek, rendezvények (névnapok, születésnapok, Nőnap, Idősek Világnapja, Karácsony).

•

A Klub tagjai részére – alapfeladatán túl - szabadidős programokat (kirándulás, üdülés, stb.) szervez. A programokon résztvevők a felmerülő aktuális költségeket megtérítik.

2.3. Egészségügyi ellátás megszervezése •

Egészséggel kapcsolatos előadások szervezése.

3

•

Mentális gondozás biztosítása.

•

Igény szerint vérnyomásmérés.

•

Havonta ill. igény szerint vércukorszint mérés elvégzése a gondozónők által.

•

Tisztálkodási lehetőségek biztosítása, igény szerint zuhanyozás, mosás.

•

Az intézmény alapfeladatát meghaladó szolgáltatások programok köre önkéntes.

3. A TAGOKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK •

A klubtagoknak társaikkal és az ellátó személyzettel szemben tisztelettel kell viselkednie, elő kell segíteni a jó közösségi légkör kialakulását.

•

A környezet, a közös helyiségek rendjére és tisztaságára, minden klubtag ügyelni köteles.

•

Váltócipő használata, minden klubtag számára kötelező.

•

A pihenőszoba folyamatosan a klubtagok rendelkezésére áll.

•

A pihenni vágyókat, hangos beszéddel, zajos tevékenységgel, nem szabad zavarni.

•

DOHÁNYOZNI csak az arra kijelölt helyen szabad.

•

A klub területén ALKOHOLT FOGYASZTANI, és ITALT BEHOZNI TILOS.

•

A klubba behozott értékekért, pénzért felelősséget nem vállalunk.

•

Az intézmény tulajdonát képező berendezési és felszerelési tárgyakban szándékosan okozott kárért, a klubtag kártérítési felelősséggel tartozik.

•

A kulturális eszközöket kisajátítani, valamint a közösség nyugalmát zavarni nem szabad.

•

A Klub tagjai egymásnak ellenszolgáltatás fejében ellátást, személyes gondozást az intézmény területén nem végezhetnek.

•

Az intézmény dolgozóinak, megkülönböztetett gondozás céljából ajándékot, egyéb ellenszolgáltatást a klubtagok nem adhatnak.

•

Az önkormányzati tulajdont (fogyóeszköz, berendezési tárgy) eltulajdonítani tilos.

4

•

A klubtagok kötelessége a HÁZIREND betartása, az egymáshoz való alkalmazkodás, az alapvető magatartási szabályok betartása.

•

A

Klub

tagjai

észrevételeikkel,

javaslataikkal a

Klub

vezetőjéhez

vagy

az

intézményvezetőhöz fordulhatnak. •

Ha a klubtag a HÁZIRENDET súlyosan megsérti, s figyelmeztetés ellenére sem tartja be magatartásával az intézmény rendjét, nyugalmát veszélyezteti, az intézményben működő ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM mérlegel, illetve dönt, hogy milyen javaslattal él.

4. ÉRDEKKÉPVISELET 4.1. A jogosultak érdekvédelme Csongrád Megye Szociális Módszertana keretén belül tevékenykedő KÉPVISELŐ

ELLÁTOTTJOGI

az alap – és szakosított szociális ellátást, szociális szolgáltatást igénybevevő

részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában és érvényesítésében. Állandó feladatok: •

megkeresésre (meghívásos, felkérésre, panaszügyek alapján),

•

saját kezdeményezésre (tájékoztatás, konfliktuskezelés, látogatások, fogadóórák) eljár.

Vizsgálatok: •

megkeresésre,

•

saját kezdeményezésre.

Elérhetősége: Cím: 6600 Szentes, Csallány Gábor part 1. Tel.: 06 - 63/561 – 510; 06 - 63/561 – 529

5. TÉRÍTÉSI DÍJAK •

A Klubban térítési díjat kell fizetni.

5

•

A díjat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell megfizetni!

•

Ha az ellátást betegség, vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradását a Klub vezetőjének legalább az adott napon, legkésőbb reggel 7.30 óráig szóban jeleznie kell.

•

Ennek elmulasztása esetén csak a távollét kezdetétől számított 2. munkanaptól mentesül a térítési díj fizetése alól.

•

30 napos folyamatos távollét esetén a klubtagság szünetel.

•

Az intézményi térítési díjakat Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata Képviselő testületének, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 2/1997. (I. 27.) ÖR. rendelete tartalmazza. A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló, többször módosított 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, valamint Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének fentebb említett rendelete alapján.

6. INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény határozza meg.

Az intézményvezető a jogviszonyt megszüntetheti: •

Ha a klubtag más intézménybe történő elhelyezése indokolt.

•

Ha a klubtag a Házirendet súlyosan megsérti.

•

Ha a jogosult elhalálozik.

7. A DOLGOZÓKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK A dolgozók munkájának alapja, hogy elismerjék az emberi értékeket, a méltóságot, nemzeti hovatartozásra, honra, nemre, vallási felekezethez való tartózásra tekintet nélkül.

6

A magatartásukat ez az elv vezérli. Mind a klubtagoknak, mind az őket ellátóknak tiszteletben kell tartani az emberi és személyiségi jogokat!

7.1. Titoktartás Titok az a tény, információ, amelynek más tudomására juttatása sérti az érintett érdekét.

Az intézményi dolgozó a gondozottról szóban vagy írásban tudomására jutott adatokat, információkat titkosan kezeli, azokat csak a megkívánt, szükséges mértékben – a gondozott beleegyezésével, illetve ha arra jogszabály kötelezi, az ügyintézés, ápolás kivitelezése során, az arra illetékes személynek – adja ki.

A gondozottakra vonatkozó adatokat, információkat, szóbeli, írásbeli beszámolókban titkosan kezelik.

A Házirend 2008. április 1. napjától érvényes.

Csanádpalota, 2008. március 14.

A HÁZIREND BETARTÁSÁT KÖSZÖNÖM!

Rizsányi Róbertné intézményvezető

7

1.d. számú melléklet

ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

NAPPALI ELLÁTÁS NAGYÉR, PETŐFI S. U. 17.

HÁZIREND

Készítette: Rizsányi Róbertné intézményvezető

A HÁZIREND elkészítéséről és tartalmáról,

A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS

INTÉZMÉNYEK SZAKMAI FELADATAIRÓL ÉS MŰKÖDÉSÜK FELTÉTELEIRŐL

szóló, többször

módosított, 1/2000. (I. 7.) SZCSM RENDELET III. FEJEZET 80.§-A, és a szociális igazgatásról és a SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL szóló többször módosított 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY rendelkezik.

Nappali Ellátást Nyújtó Klub Székhelye: 6917 Nagyér, Petőfi S. u. 17. Férőhely: 30 fő Nyitvatartási idő: Hétfő – Péntek 7.30 – 15.30 óra

1. A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA A Nappali Ellátást Nyújtó Klub életének belső szabályozása, mely által biztosított a klubtagok nyugalma és az intézmény zavartalan működése. A Házirend ismerete, betartása biztosítja a klubtagok egymás és a dolgozók közötti kölcsönös jó viszonyt, megbecsülést, szeretetteljes légkört, s nem utolsó sorban az önkormányzati tulajdon védelmét. Tartalmazza a klubtagok kötelezettségeit. A bizonyos tilalmi rendszabályok semmiképpen sem korlátozzák az egyén személyes szabadságát, hanem elősegítik az intézmény rendjét.

2. SZOLGÁLTATÁSOK KÖRE

•

étkeztetés,

•

szabadidős programok szervezése,

•

egészségügyi ellátás,

•

hivatalos ügyek intézésének segítése,

•

életviteli tanácsadás.

2

2.1. Étkeztetés •

Igény szerint tízórai (9.00 – 9.30 óra), uzsonna (13,30 óra), tea, kávé biztosítása

•

Napi egyszeri meleg étel biztosítása (12.00 – 12.30 óra).

•

Az ebédet a Klub tagjai csak a közös ebédlőben fogyaszthatják el.

•

Ételt félretenni csak azok részére lehet, akik orvosi kezelés miatt vannak távol.

•

Aki az étkezésre - valamilyen okból - nem tart igényt, legkésőbb az adott napon, reggel 7.30 óráig köteles bejelenteni, ellenkező esetben a térítési díjat meg kell fizetnie.

•

Betegség esetén (ha ez nem tartós, 30 napon belüli) az ebéd kiszállításáról a Házi segítségnyújtás keretén belül gondoskodik az intézmény.

•

Az ebéd elvitelére van lehetőség, de végleges állapotromlás esetén átirányítás ajánlott a Házi segítségnyújtás szolgáltatáshoz.

2.2. Szabadidős programok szervezése •

A Klub úgy szervezi meg a hasznos időtöltést, hogy az esetleges gondokról való figyelemelterelést jelentsen.

•

A Klub nem szervez olyan tevékenységet, amelyből jövedelme származna.

•

A Klub tagjai állapotuktól függően, besegíthetnek a „ház körüli” munkába (kertrendezés, virágöntözés stb.).

•

A Klubtagok kulturális igényeinek kielégítését szolgálják a megrendelt napilapok és folyóirat, könyvek, tömegkommunikációs eszközök, televízió, videó, rádió, magnó.

•

A szabadidő hasznos eltöltését, társasjátékok, kártyák szolgálják.

•

A Klub által szervezett ünnepségek, rendezvények (névnapok, születésnapok, Nőnap, Idősek Világnapja, Karácsony).

•

A Klub tagjai részére – alapfeladatán túl- szabadidős programokat (kirándulás, üdülés, stb.) szervez. A programokon résztvevők a felmerülő aktuális költségeket megtérítik.

2.3. Egészségügyi ellátás megszervezése •

Az intézményben a gondozottak egészségügyi ellátása heti egy alkalommal biztosított, melyet Dr. Laczai István háziorvos biztosít.

3

•

Egészséggel kapcsolatos előadások szervezése.

•

Mentális gondozás biztosítása.

•

Igény szerint vérnyomásmérés.

•

Havonta, ill. igény szerint vércukorszint mérés elvégzése a körzeti nővér által.

•

Tisztálkodási lehetőségek biztosítása, igény szerint kádban fürdés, mosás.

•

Az intézmény alapfeladatát meghaladó szolgáltatások programok köre önkéntes.

3. A TAGOKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK •

A klubtagoknak társaikkal és az ellátó személyzettel szemben tisztelettel kell viselkednie, elő kell segíteni a jó közösségi légkör kialakulását.

•

A környezet, a közös helyiségek rendjére és tisztaságára, minden klubtag ügyelni köteles.

•

Váltócipő használata, minden klubtag számára kötelező.

•

A pihenőszoba folyamatosan a klubtagok rendelkezésére áll.

•

A pihenni vágyókat, hangos beszéddel, zajos tevékenységgel, nem szabad zavarni.

•

DOHÁNYOZNI csak az arra kijelölt helyen szabad.

•

A klub területén ALKOHOLT FOGYASZTANI, és ITALT BEHOZNI TILOS.

•

A klubba behozott értékekért, pénzért felelősséget nem vállalunk.

•

Az intézmény tulajdonát képező berendezési és felszerelési tárgyakban szándékosan okozott kárért, a klubtag kártérítési felelősséggel tartozik.

•

A kulturális eszközöket kisajátítani, valamint a közösség nyugalmát zavarni nem szabad.

•

A Klub tagjai egymásnak ellenszolgáltatás fejében ellátást, személyes gondozást az intézmény területén nem végezhetnek.

•

Az intézmény dolgozóinak, megkülönböztetett gondozás céljából ajándékot, egyéb ellenszolgáltatást a klubtagok nem adhatnak.

•

Az önkormányzati tulajdont (fogyóeszköz, berendezési tárgy) eltulajdonítani tilos.

4

•

A klubtagok kötelessége a HÁZIREND betartása, az egymáshoz való alkalmazkodás, az alapvető magatartási szabályok betartása.

•

A

Klub

tagjai

észrevételeikkel,

javaslataikkal a

Klub

vezetőjéhez

vagy

az

intézményvezetőhöz fordulhatnak. •

Ha a klubtag a HÁZIRENDET súlyosan megsérti, s figyelmeztetés ellenére sem tartja be, magatartásával az intézmény rendjét, nyugalmát veszélyezteti, az intézményben működő ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM mérlegel, illetve dönt, hogy milyen javaslattal él.

4. ÉRDEKKÉPVISELET 4.1. A jogosultak érdekvédelme Csongrád Megye Szociális Módszertana keretén belül tevékenykedő KÉPVISELŐ

ELLÁTOTTJOGI

az alap – és szakosított szociális ellátást, szociális szolgáltatást igénybevevő

részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában és érvényesítésében. Állandó feladatok: •

megkeresésre (meghívásos, felkérésre, panaszügyek alapján),

•

saját kezdeményezésre (tájékoztatás, konfliktuskezelés, látogatások, fogadóórák) eljár.

Vizsgálatok: •

megkeresésre,

•

saját kezdeményezésre.

Elérhetősége: Cím: 6600 Szentes, Csallány Gábor part 1. Tel.: 06 - 63/561 – 510; 06 - 63/561 – 529

5. TÉRÍTÉSI DÍJAK •

A Klubban térítési díjat kell fizetni.

5

•

A díjat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell megfizetni!

•

Ha az ellátást betegség, vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradását a Klub vezetőjének legalább az adott napon, legkésőbb reggel 7.30 óráig szóban jeleznie kell.

•

Ennek elmulasztása esetén csak a távollét kezdetétől számított 2. munkanaptól mentesül a térítési díj fizetése alól.

•

30 napos folyamatos távollét esetén a klubtagság szünetel.

•

Az intézményi térítési díjakat Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata Képviselő testületének, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 2/1997. (I. 27.) ÖR. rendelete tartalmazza. A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló, többször módosított 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, valamint Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének fentebb említett rendelete alapján.

6. INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény határozza meg.

Az intézményvezető a jogviszonyt megszüntetheti: •

Ha a klubtag más intézménybe történő elhelyezése indokolt.

•

Ha a klubtag a Házirendet súlyosan megsérti.

•

Ha a jogosult elhalálozik.

7. A DOLGOZÓKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK A dolgozók munkájának alapja, hogy elismerjék az emberi értékeket, a méltóságot, nemzeti hovatartozásra, honra, nemre, vallási felekezethez való tartózásra tekintet nélkül. 6

A magatartásukat ez az elv vezérli. Mind a klubtagoknak, mind az őket ellátóknak tiszteletben kell tartani az emberi és személyiségi jogokat!

7.1. Titoktartás Titok az a tény, információ, amelynek más tudomására juttatása sérti az érintett érdekét.

Az intézményi dolgozó a gondozottról szóban vagy írásban tudomására jutott adatokat, információkat titkosan kezeli, azokat csak a megkívánt, szükséges mértékben – a gondozott beleegyezésével, illetve ha arra jogszabály kötelezi, az ügyintézés, ápolás kivitelezése során, az arra illetékes személynek – adja ki.

A gondozottakra vonatkozó adatokat, információkat, szóbeli, írásbeli beszámolókban titkosan kezelik.

A Házirend 2008. április 1. napjától érvényes.

Csanádpalota, 2008. március 14.

A HÁZIREND BETARTÁSÁT KÖSZÖNÖM!

Rizsányi Róbertné intézményvezető

7

1.c. számú melléklet

ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

NAPPALI ELLÁTÁS CSANÁDALBERTI, FŐ ÚT 29.

HÁZIREND

Készítette: Rizsányi Róbertné intézményvezető

A HÁZIREND elkészítéséről és tartalmáról,

A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS

INTÉZMÉNYEK SZAKMAI FELADATAIRÓL ÉS MŰKÖDÉSÜK FELTÉTELEIRŐL

szóló, többször

módosított, 1/2000. (I. 7.) SZCSM RENDELET III. FEJEZET 80.§-A, és a szociális igazgatásról és a SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL szóló többször módosított 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY rendelkezik.

Nappali Ellátást Nyújtó Klub Székhelye: 6915 Csanádalberti, Fő út 29. Férőhely: 30 fő Nyitvatartási idő: Hétfő – Péntek 7.00 – 15.00 óra

1. A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA A Nappali Ellátást Nyújtó Klub életének belső szabályozása, mely által biztosított a klubtagok nyugalma és az intézmény zavartalan működése. A Házirend ismerete, betartása biztosítja a klubtagok egymás és a dolgozók közötti kölcsönös jó viszonyt, megbecsülést, szeretetteljes légkört, s nem utolsó sorban az önkormányzati tulajdon védelmét. Tartalmazza a klubtagok kötelezettségeit. A bizonyos tilalmi rendszabályok semmiképpen sem korlátozzák az egyén személyes szabadságát, hanem elősegítik az intézmény rendjét.

2. SZOLGÁLTATÁSOK KÖRE

•

étkeztetés,

•

szabadidős programok szervezése,

•

egészségügyi ellátás,

•

hivatalos ügyek intézésének segítése,

•

életviteli tanácsadás

2

2.1.Étkeztetés •

Igény szerint tízórai, uzsonna, tea, kávé biztosítása.

•

Napi egyszeri meleg étel biztosítása (11.30 – 12.00 óra).

•

Az ebédet a Klub tagjai csak a közös ebédlőben fogyaszthatják el.

•

Ételt félretenni csak azok részére lehet, akik orvosi kezelés miatt vannak távol.

•

Aki az étkezésre - valamilyen okból - nem tart igényt, legkésőbb az adott napon, reggel 7.30 óráig köteles bejelenteni, ellenkező esetben a térítési díjat meg kell fizetnie.

•

Betegség esetén (ha ez nem tartós, 30 napon belüli) az ebéd kiszállításáról a Házi segítségnyújtás keretén belül gondoskodik az intézmény.

•

Az ebéd elvitelére van lehetőség, de végleges állapotromlás esetén átirányítás ajánlott a Házi segítségnyújtás szolgáltatáshoz.

2.2. Szabadidős programok szervezése •

A Klub úgy szervezi meg a hasznos időtöltést, hogy az esetleges gondokról való figyelemelterelést jelentsen.

•

A létrehozott termékek a klubtagok kényelmét, hasznát szolgálják és az intézményt otthonosabbá, szebbé teszik. Ebből bevétele az intézménynek nem keletkezik.

•

A Klub tagjai állapotuktól függően, besegíthetnek a „ház körüli” munkába (kertrendezés, virágöntözés stb.).

•

A Klubtagok kulturális igényeinek kielégítését szolgálják a megrendelt napilapok és folyóirat, könyvek, tömegkommunikációs eszközök, televízió, videó, rádió, magnó.

•

A szabadidő hasznos eltöltését, társasjátékok, kártyák szolgálják.

•

A Klub által szervezett ünnepségek, rendezvények (névnapok, születésnapok, Nőnap, Idősek Világnapja, Karácsony).

•

A Klub tagjai részére – alapfeladatán túl – szabadidős programokat (kirándulás, üdülés, stb.) szervez. A programokon résztvevők a felmerülő aktuális költségeket megtérítik.

2.3. Egészségügyi ellátás megszervezése •

Egészséggel kapcsolatos előadások szervezése.

3

•

Mentális gondozás biztosítása.

•

Igény szerint vérnyomásmérés.

•

Havonta ill. igény szerint vércukorszint mérés elvégzése a gondozónők által.

•

Tisztálkodási lehetőségek biztosítása, igény szerint zuhanyozás, mosás.

•

Az intézmény alapfeladatát meghaladó szolgáltatások programok köre önkéntes.

3. A TAGOKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK •

A klubtagoknak társaikkal és az ellátó személyzettel szemben tisztelettel kell viselkednie, elő kell segíteni a jó közösségi légkör kialakulását.

•

A környezet, a közös helyiségek rendjére és tisztaságára, minden klubtag ügyelni köteles.

•

Váltócipő használata, minden klubtag számára kötelező.

•

A pihenőszoba folyamatosan a klubtagok rendelkezésére áll.

•

A pihenni vágyókat, hangos beszéddel, zajos tevékenységgel, nem szabad zavarni.

•

DOHÁNYOZNI csak az arra kijelölt helyen szabad.

•

A klub területén ALKOHOLT FOGYASZTANI, és ITALT BEHOZNI TILOS.

•

A klubba behozott értékekért, pénzért felelősséget nem vállalunk.

•

Az intézmény tulajdonát képező berendezési és felszerelési tárgyakban szándékosan okozott kárért, a klubtag kártérítési felelősséggel tartozik.

•

A kulturális eszközöket kisajátítani, valamint a közösség nyugalmát zavarni nem szabad.

•

A Klub tagjai egymásnak ellenszolgáltatás fejében ellátást, személyes gondozást az intézmény területén nem végezhetnek.

•

Az intézmény dolgozóinak, megkülönböztetett gondozás céljából ajándékot, egyéb ellenszolgáltatást a klubtagok nem adhatnak.

•

Az önkormányzati tulajdont (fogyóeszköz, berendezési tárgy) eltulajdonítani tilos.

4

•

A klubtagok kötelessége a HÁZIREND betartása, az egymáshoz való alkalmazkodás, az alapvető magatartási szabályok betartása.

•

A

Klub

tagjai

észrevételeikkel,

javaslataikkal a

Klub

vezetőjéhez

vagy

az

intézményvezetőhöz fordulhatnak. •

Ha a klubtag a HÁZIRENDET súlyosan megsérti, s figyelmeztetés ellenére sem tartja be magatartásával az intézmény rendjét, nyugalmát veszélyezteti, az intézményben működő ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM mérlegel, illetve dönt, hogy milyen javaslattal él.

4. ÉRDEKKÉPVISELET 4.1. A jogosultak érdekvédelme Csongrád Megye Szociális Módszertana keretén belül tevékenykedő KÉPVISELŐ

ELLÁTOTTJOGI

az alap – és szakosított szociális ellátást, szociális szolgáltatást igénybevevő

részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában és érvényesítésében. Állandó feladatok: •

megkeresésre (meghívásos, felkérésre, panaszügyek alapján),

•

saját kezdeményezésre (tájékoztatás, konfliktuskezelés, látogatások, fogadóórák) eljár.

Vizsgálatok: •

megkeresésre,

•

saját kezdeményezésre.

Elérhetősége: Cím: 6600 Szentes, Csallány Gábor part 1. Tel.: 06 - 63/561 – 510; 06 - 63/561 – 529

5. TÉRÍTÉSI DÍJAK •

A Klubban térítési díjat kell fizetni.

5

•

A díjat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell megfizetni!

•

Ha az ellátást betegség, vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradását a Klub vezetőjének legalább az adott napon, legkésőbb reggel 7.30 óráig szóban jeleznie kell.

•

Ennek elmulasztása esetén csak a távollét kezdetétől számított 2. munkanaptól mentesül a térítési díj fizetése alól.

•

30 napos folyamatos távollét esetén a klubtagság szünetel.

•

Az intézményi térítési díjakat Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata Képviselő testületének, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 2/1997. (I. 27.) ÖR. rendelete tartalmazza. A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló, többször módosított 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, valamint Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének fentebb említett rendelete alapján.

6. INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény határozza meg.

Az intézményvezető a jogviszonyt megszüntetheti: •

Ha a klubtag más intézménybe történő elhelyezése indokolt.

•

Ha a klubtag a Házirendet súlyosan megsérti.

•

Ha a jogosult elhalálozik.

7. A DOLGOZÓKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK A dolgozók munkájának alapja, hogy elismerjék az emberi értékeket, a méltóságot, nemzeti hovatartozásra, honra, nemre, vallási felekezethez való tartózásra tekintet nélkül.

6

A magatartásukat ez az elv vezérli. Mind a klubtagoknak, mind az őket ellátóknak tiszteletben kell tartani az emberi és személyiségi jogokat!

7.1. Titoktartás Titok az a tény, információ, amelynek más tudomására juttatása sérti az érintett érdekét.

Az intézményi dolgozó a gondozottról szóban vagy írásban tudomására jutott adatokat, információkat titkosan kezeli, azokat csak a megkívánt, szükséges mértékben – a gondozott beleegyezésével, illetve ha arra jogszabály kötelezi, az ügyintézés, ápolás kivitelezése során, az arra illetékes személynek – adja ki.

A gondozottakra vonatkozó adatokat, információkat, szóbeli, írásbeli beszámolókban titkosan kezelik.

A Házirend 2008. április 1. napjától érvényes.

Csanádpalota, 2008. március 14.

A HÁZIREND BETARTÁSÁT KÖSZÖNÖM!

Rizsányi Róbertné intézményvezető

7

1.a. számú melléklet

ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

NAPPALI ELLÁTÁS CSANÁDPALOTA, KÁLMÁNY LAJOS UTCA 9.

HÁZIREND

Készítette: Rizsányi Róbertné intézményvezető

A HÁZIREND elkészítéséről és tartalmáról,

A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS

INTÉZMÉNYEK SZAKMAI FELADATAIRÓL ÉS MŰKÖDÉSÜK FELTÉTELEIRŐL

szóló, többször

módosított, 1/2000. (I. 7.) SZCSM RENDELET III. FEJEZET 80.§-A, és a szociális igazgatásról és a SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL szóló, többször módosított 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY rendelkezik.

NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ KLUB Székhelye: 6913 Csanádpalota, Kálmány L. u. 9. Férőhely: 50 fő Nyitvatartási idő: Hétfő – Péntek 7.00 – 15.00 óra

1. A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA A Nappali Ellátást Nyújtó Klub életének belső szabályozása, mely által biztosított a klubtagok nyugalma és az intézmény zavartalan működése. A Házirend ismerete, betartása biztosítja a klubtagok egymás és a dolgozók közötti kölcsönös jó viszonyt, megbecsülést, szeretetteljes légkört, s nem utolsó sorban az önkormányzati tulajdon védelmét. Tartalmazza a klubtagok kötelezettségeit. A bizonyos tilalmi rendszabályok semmiképpen sem korlátozzák az egyén személyes szabadságát, hanem elősegítik az intézmény rendjét.

2. SZOLGÁLTATÁSOK KÖRE •

étkeztetés,

•

szabadidős programok szervezése,

•

egészségügyi ellátás,

•

hivatalos ügyek intézésének segítése,

•

életviteli tanácsadás

2.1. Étkeztetés •

Igény szerint tízórai, uzsonna, tea, kávé biztosítása. 2

•

Napi egyszeri meleg étel biztosítása (11.30 – 12.30 óra).

•

Az ebédet a Klub tagjai csak a közös ebédlőben fogyaszthatják el.

•

Ételt félretenni csak azok részére lehet, akik orvosi kezelés miatt vannak távol.

•

Aki az étkezésre - valamilyen okból - nem tart igényt, legkésőbb az adott napon, reggel 7.30 óráig köteles bejelenteni, ellenkező esetben a térítési díjat meg kell fizetnie.

•

Betegség esetén (ha ez nem tartós, 30 napon belüli) az ebéd kiszállításáról a Házi segítségnyújtás keretén belül gondoskodik az intézmény.

•

Az ebéd elvitelére van lehetőség, de végleges állapotromlás esetén átirányítás ajánlott a Házi segítségnyújtás szolgáltatáshoz.

2.2. Szabadidős programok szervezése •

A Klub úgy szervezi meg a hasznos időtöltést, hogy az esetleges gondokról való figyelemelterelést jelentsen.

•

A létrehozott termékek a klubtagok kényelmét, hasznát szolgálják és az intézményt otthonosabbá, szebbé teszik. Ebből bevétele az intézménynek nem keletkezik.

•

A Klub tagjai állapotuktól függően, besegíthetnek a „ház körüli” munkába (kertrendezés, virágöntözés stb.).

•

A Klubtagok kulturális igényeinek kielégítését szolgálják a megrendelt napilapok és folyóirat, könyvek, tömegkommunikációs eszközök, televízió, videó, rádió, magnó.

•

A szabadidő hasznos eltöltését társasjátékok, kártyák szolgálják.

•

A Klub által szervezett ünnepségek, rendezvények (névnapok, születésnapok, Nőnap, Idősek Világnapja, Karácsony).

•

A Klub tagjai részére – alapfeladatán túl- szabadidős programokat (kirándulás, üdülés, stb.) szervez. A programokon résztvevők a felmerülő aktuális költségeket megtérítik.

2.3. Egészségügyi ellátás megszervezése •

Az intézményben a gondozottak egészségügyi ellátása heti egy alkalommal biztosított, melyet Dr. Erdősy Margaréta vállalkozó háziorvos biztosít.

•

Egészséggel kapcsolatos előadások szervezése.

•

Mentális gondozás biztosítása.

3

•

Igény szerint vérnyomásmérés.

•

Havonta ill. igény szerint vércukorszint mérés elvégzése a gondozónők által.

•

Tisztálkodási lehetőségek biztosítása, igény szerint zuhanyozás, mosás.

•

Az intézmény alapfeladatát meghaladó szolgáltatások programok köre önkéntes.

3. A TAGOKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK •

A klubtagoknak társaikkal és az ellátó személyzettel szemben tisztelettel kell viselkednie, elő kell segíteni a jó közösségi légkör kialakulását.

•

A környezet, a közös helyiségek rendjére és tisztaságára, minden klubtag ügyelni köteles.

•

Váltócipő használata, minden klubtag számára kötelező.

•

A pihenőszoba folyamatosan a klubtagok rendelkezésére áll.

•

A pihenni vágyókat, hangos beszéddel, zajos tevékenységgel, nem szabad zavarni.

•

DOHÁNYOZNI csak az arra kijelölt helyen szabad.

•

A klub területén ALKOHOLT FOGYASZTANI, és ITALT BEHOZNI TILOS.

•

A klubba behozott értékekért, pénzért felelősséget nem vállalunk.

•

Az intézmény tulajdonát képező berendezési és felszerelési tárgyakban szándékosan okozott kárért, a klubtag kártérítési felelősséggel tartozik.

•

A kulturális eszközöket kisajátítani, valamint a közösség nyugalmát zavarni nem szabad.

•

A Klub tagjai egymásnak ellenszolgáltatás fejében ellátást, személyes gondozást az intézmény területén nem végezhetnek.

•

Az intézmény dolgozóinak, megkülönböztetett gondozás céljából ajándékot, egyéb ellenszolgáltatást a klubtagok nem adhatnak.

•

Az önkormányzati tulajdont (fogyóeszköz, berendezési tárgy) eltulajdonítani tilos.

•

A klubtagok kötelessége a HÁZIREND betartása, az egymáshoz való alkalmazkodás, az alapvető magatartási szabályok betartása.

4

•

A

Klub

tagjai

észrevételeikkel,

javaslataikkal a

Klub

vezetőjéhez

vagy

az

intézményvezetőhöz fordulhatnak. •

Ha a klubtag a HÁZIRENDET súlyosan megsérti, s figyelmeztetés ellenére sem tartja be magatartásával az intézmény rendjét, nyugalmát veszélyezteti, az intézményben működő ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM mérlegel, illetve dönt, hogy milyen javaslattal él.

4. ÉRDEKKÉPVISELET 4.1. A jogosultak érdekvédelme Csongrád Megye Szociális Módszertana keretén belül tevékenykedő KÉPVISELŐ

ELLÁTOTTJOGI

az alap – és szakosított szociális ellátást, szociális szolgáltatást igénybevevő

részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában és érvényesítésében. Állandó feladatok: •

megkeresésre (meghívásos, felkérésre, panaszügyek alapján),

•

saját kezdeményezésre (tájékoztatás, konfliktuskezelés, látogatások, fogadóórák) eljár.

Vizsgálatok: •

megkeresésre,

•

saját kezdeményezésre.

Elérhetősége: Cím: 6600 Szentes, Csallány Gábor part 1. Tel.: 06 - 63/561 – 510; 06 - 63/561 – 529

5. TÉRÍTÉSI DÍJAK •

A Klubban térítési díjat kell fizetni.

•

A díjat havonta két alkalommal, minden hónap 1. napjától 5. napjáig és 25. napjától 30 napjáig kell megfizetni!

5

•

Ha az ellátást betegség, vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradását a Klub vezetőjének legalább az adott napon, legkésőbb reggel 7.30 óráig szóban jeleznie kell.

•

Ennek elmulasztása esetén csak a távollét kezdetétől számított 2. munkanaptól mentesül a térítési díj fizetése alól.

•

30 napos folyamatos távollét esetén a klubtagság szünetel.

•

Az intézményi térítési díjakat Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata Képviselő testületének a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 2/1997. (I. 27.) ÖR. rendelete tartalmazza. A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló, többször módosított 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, valamint Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének fentebb említett rendelete alapján.

6. INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény határozza meg.

Az intézményvezető a jogviszonyt megszüntetheti: •

Ha a klubtag más intézménybe történő elhelyezése indokolt.

•

Ha a klubtag a Házirendet súlyosan megsérti.

•

Ha a jogosult elhalálozik.

7. A DOLGOZÓKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK A dolgozók munkájának alapja, hogy elismerjék az emberi értékeket, a méltóságot, nemzeti hovatartozásra, honra, nemre, vallási felekezethez való tartózásra tekintet nélkül. A magatartásukat ez az elv vezérli.

6

Mind a klubtagoknak, mind az őket ellátóknak tiszteletben kell tartani az emberi és személyiségi jogokat!

7.1. Titoktartás Titok az a tény, információ, amelynek más tudomására juttatása sérti az érintett érdekét.

Az intézményi dolgozó a gondozottról szóban vagy írásban tudomására jutott adatokat, információkat titkosan kezeli, azokat csak a megkívánt, szükséges mértékben – a gondozott beleegyezésével, illetve ha arra jogszabály kötelezi, az ügyintézés, ápolás kivitelezése során, az arra illetékes személynek – adja ki.

A gondozottakra vonatkozó adatokat, információkat, szóbeli, írásbeli beszámolókban titkosan kezelik.

A Házirend 2008. április 1. napjától érvényes.

Csanádpalota, 2008. március 14.

A HÁZIREND BETARTÁSÁT KÖSZÖNÖM!

Rizsányi Róbertné intézményvezető

7

1.e. számú melléklet

ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

NAPPALI ELLÁTÁS PITVAROS, KOSSUTH UTCA 34.

HÁZIREND

Készítette: Rizsányi Róbertné intézményvezető

A HÁZIREND elkészítéséről és tartalmáról,

A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS

INTÉZMÉNYEK SZAKMAI FELADATAIRÓL ÉS MŰKÖDÉSÜK FELTÉTELEIRŐL

szóló, többször

módosított, 1/2000. (I. 7.) SZCSM RENDELET III. FEJEZET 80.§-A, és a szociális igazgatásról és a SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL szóló többször módosított 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY rendelkezik.

Nappali Ellátást Nyújtó Klub Székhelye: 6914 Pitvaros, Kossuth utca 34. Férőhely: 30 fő Nyitvatartási idő: Hétfő – Péntek 7.30 – 15.30 óra

1. A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA A Nappali Ellátást Nyújtó Klub életének belső szabályozása, mely által biztosított a klubtagok nyugalma és az intézmény zavartalan működése. A Házirend ismerete, betartása biztosítja a klubtagok egymás és a dolgozók közötti kölcsönös jó viszonyt, megbecsülést, szeretetteljes légkört, s nem utolsó sorban az önkormányzati tulajdon védelmét. Tartalmazza a klubtagok kötelezettségeit. A bizonyos tilalmi rendszabályok semmiképpen sem korlátozzák az egyén személyes szabadságát, hanem elősegítik az intézmény rendjét.

2. SZOLGÁLTATÁSOK KÖRE •

étkeztetés,

•

szabadidős programok szervezése,

•

egészségügyi ellátás,

•

hivatalos ügyek intézésének segítése,

•

életviteli tanácsadás

2

2.1. Étkeztetés •

Igény szerint tízórai (10.00 óra), uzsonna (az ebéddel együtt kerül kiosztásra), tea, kávé biztosítása.

•

Napi egyszeri meleg étel biztosítása (11.45 – 13.00 óra).

•

Az ebédet a Klub tagjai csak a közös ebédlőben fogyaszthatják el.

•

Ételt félretenni csak azok részére lehet, akik orvosi kezelés miatt vannak távol.

•

Aki az étkezésre - valamilyen okból - nem tart igényt, legkésőbb az adott napon, reggel 7.30 óráig köteles bejelenteni, ellenkező esetben a térítési díjat meg kell fizetnie.

•

Betegség esetén (ha ez nem tartós, 30 napon belüli) az ebéd kiszállításáról a Házi segítségnyújtás keretén belül gondoskodik az intézmény.

•

Az ebéd elvitelére van lehetőség, de végleges állapotromlás esetén átirányítás ajánlott a Házi segítségnyújtás szolgáltatáshoz.

2.2. Szabadidős programok szervezése •

A Klub úgy szervezi meg a hasznos időtöltést, hogy az esetleges gondokról való figyelemelterelést jelentsen.

•

A létrehozott termékek a klubtagok kényelmét, hasznát szolgálják és az intézményt otthonosabbá, szebbé teszik. Ebből bevétele az intézménynek nem keletkezik.

•

A Klub tagjai állapotuktól függően, besegíthetnek a „ház körüli” munkába (kertrendezés, virágöntözés stb.).

•

A Klubtagok kulturális igényeinek kielégítését szolgálják a megrendelt napilapok és folyóirat, könyvek, tömegkommunikációs eszközök, televízió, videó, rádió, magnó.

•

A szabadidő hasznos eltöltését, társasjátékok, kártyák szolgálják.

•

A Klub által szervezett ünnepségek, rendezvények (névnapok, születésnapok, Nőnap, Idősek Világnapja, Karácsony).

•

A Klub tagjai részére – alapfeladatán túl – szabadidős programokat (kirándulás, üdülés, stb.) szervez. A programokon résztvevők a felmerülő aktuális költségeket megtérítik.

2.3. Egészségügyi ellátás megszervezése •

Egészséggel kapcsolatos előadások szervezése.

3

•

Mentális gondozás biztosítása.

•

Igény szerint vérnyomásmérés.

•

Havonta ill. igény szerint vércukorszint mérés elvégzése a gondozónők által.

•

Tisztálkodási lehetőségek biztosítása, igény szerint zuhanyozás, mosás.

•

Az intézmény alapfeladatát meghaladó szolgáltatások programok köre önkéntes.

3. A TAGOKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK •

A klubtagoknak társaikkal és az ellátó személyzettel szemben tisztelettel kell viselkednie, elő kell segíteni a jó közösségi légkör kialakulását.

•

A környezet, a közös helyiségek rendjére és tisztaságára, minden klubtag ügyelni köteles.

•

Váltócipő használata, minden klubtag számára kötelező.

•

A pihenőszoba folyamatosan a klubtagok rendelkezésére áll.

•

A pihenni vágyókat, hangos beszéddel, zajos tevékenységgel, nem szabad zavarni.

•

DOHÁNYOZNI csak az arra kijelölt helyen szabad.

•

A klub területén ALKOHOLT FOGYASZTANI, és ITALT BEHOZNI TILOS.

•

A klubba behozott értékekért, pénzért felelősséget nem vállalunk.

•

Az intézmény tulajdonát képező berendezési és felszerelési tárgyakban szándékosan okozott kárért, a klubtag kártérítési felelősséggel tartozik.

•

A kulturális eszközöket kisajátítani, valamint a közösség nyugalmát zavarni nem szabad.

•

A Klub tagjai egymásnak ellenszolgáltatás fejében ellátást, személyes gondozást az intézmény területén nem végezhetnek.

•

Az intézmény dolgozóinak, megkülönböztetett gondozás céljából ajándékot, egyéb ellenszolgáltatást a klubtagok nem adhatnak.

•

Az önkormányzati tulajdont (fogyóeszköz, berendezési tárgy) eltulajdonítani tilos.

4

•

A klubtagok kötelessége a HÁZIREND betartása, az egymáshoz való alkalmazkodás, az alapvető magatartási szabályok betartása.

•

A

Klub

tagjai

észrevételeikkel,

javaslataikkal a

Klub

vezetőjéhez

vagy

az

intézményvezetőhöz fordulhatnak. •

Ha a klubtag a HÁZIRENDET súlyosan megsérti, s figyelmeztetés ellenére sem tartja be magatartásával az intézmény rendjét, nyugalmát veszélyezteti, az intézményben működő ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM mérlegel, illetve dönt, hogy milyen javaslattal él.

4. ÉRDEKKÉPVISELET 4.1. A jogosultak érdekvédelme Csongrád Megye Szociális Módszertana keretén belül tevékenykedő KÉPVISELŐ

ELLÁTOTTJOGI

az alap – és szakosított szociális ellátást, szociális szolgáltatást igénybevevő

részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában és érvényesítésében. Állandó feladatok: •

megkeresésre (meghívásos, felkérésre, panaszügyek alapján),

•

saját kezdeményezésre (tájékoztatás, konfliktuskezelés, látogatások, fogadóórák) eljár.

Vizsgálatok: •

megkeresésre,

•

saját kezdeményezésre.

Elérhetősége: Cím: 6600 Szentes, Csallány Gábor part 1. Tel.: 06 - 63/561 – 510; 06 - 63/561 – 529

5. TÉRÍTÉSI DÍJAK •

A Klubban térítési díjat kell fizetni.

5

•

A díjat havonta egy alkalommal, minden hónap 1. és 20. napja között, a kijelölt napon kell megfizetni!

•

Ha az ellátást betegség, vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradását a Klub vezetőjének legalább az adott napon, legkésőbb reggel 8.30 óráig szóban jeleznie kell.

•

Ennek elmulasztása esetén csak a távollét kezdetétől számított 2. munkanaptól mentesül a térítési díj fizetése alól.

•

30 napos folyamatos távollét esetén a klubtagság szünetel.

•

Az intézményi térítési díjakat Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata Képviselő testületének, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 2/1997. (I. 27.) ÖR. rendelete tartalmazza. A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló, többször módosított 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, valamint Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének fentebb említett rendelete alapján.

6. INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény határozza meg.

Az intézményvezető a jogviszonyt megszüntetheti: •

Ha a klubtag más intézménybe történő elhelyezése indokolt.

•

Ha a klubtag a Házirendet súlyosan megsérti.

•

Ha a jogosult elhalálozik.

7. A DOLGOZÓKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK

6

A dolgozók munkájának alapja, hogy elismerjék az emberi értékeket, a méltóságot, nemzeti hovatartozásra, honra, nemre, vallási felekezethez való tartózásra tekintet nélkül. A magatartásukat ez az elv vezérli. Mind a klubtagoknak, mind az őket ellátóknak tiszteletben kell tartani az emberi és személyiségi jogokat!

7.1. Titoktartás Titok az a tény, információ, amelynek más tudomására juttatása sérti az érintett érdekét.

Az intézményi dolgozó a gondozottról szóban vagy írásban tudomására jutott adatokat, információkat titkosan kezeli, azokat csak a megkívánt, szükséges mértékben – a gondozott beleegyezésével, illetve ha arra jogszabály kötelezi, az ügyintézés, ápolás kivitelezése során, az arra illetékes személynek – adja ki.

A gondozottakra vonatkozó adatokat, információkat, szóbeli, írásbeli beszámolókban titkosan kezelik.

A Házirend 2008. április 1. napjától érvényes.

Csanádpalota, 2008. március 14.

A HÁZIREND BETARTÁSÁT KÖSZÖNÖM!

Rizsányi Róbertné intézményvezető

7

Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 6913 Csanádpalota, Kálmány Lajos utca 9.

„Naplemente” Idősek Gondozóháza 6913 Csanádpalota, Délibáb utca 2.

HÁZIREND 2008.

I. fejezet A házirend célja, hatálya, és a szolgáltatás biztosításának módja

A „NAPLEMENTE” Idősek Gondozóháza belső életének rendjét a házirend tartalmazza. 1. E házirend célja, hogy az ellátás zavartalan biztosítása érdekében közös erőfeszítéssel elősegítsük a gondozóházban a nyugodt, harmonikus légkör kialakítását. A házirend tartalmazza az együttélés alapvető szabályait, az intézményi jogviszonyra vonatkozó szabályokat, az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét, a lakók egymás közötti és a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait, az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét, az érték- és vagyonmegőrzés szabályait, az alapellátásért és az azt meghaladó szolgáltatásokért fizetendő térítési díjra vonatkozó szabályokat, tájékoztatást ad a lakók érdekvédelmével kapcsolatos lehetőségekről. 2. A házirend hatálya kiterjed az intézményi ellátást igénybe vevő személyekre, az intézmény dolgozóira, az intézményben tartózkodó látogatókra, illetve más személyekre. 3. A szolgáltatás biztosításának módja: a személyes gondoskodás biztosítása során a szolgáltatást oly módon kívánjuk nyújtani, hogy a szolgáltatást igénybe vevő alapvető alkotmányos jogai maradéktalanul és teljes körűen érvényesüljenek, különös tekintettel a) az élethez, emberi méltósághoz, b) testi épséghez, c) a testi, lelki egészséghez való jogokra.

II. fejezet 1. Az intézményi jogviszony létrejötte 1. Az intézményi jogviszony a férőhely elfoglalásával kezdődik és a gondozás megszűnéséig tart. 2. Az intézményi jogviszony keletkezését intézményvezetői intézkedés alapozza meg. 3. Amennyiben az intézményi ellátás igénybevételéről az intézményvezető dönt, a hely elfoglalásakor az intézményvezető az igénybe vevővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt.

2. Az intézményi ellátás igénybevétele 1. A Gondozóház által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő személy a helyét az intézmény vezetőjének kiértesítése alapján foglalhatja el. 2. A férőhely elfoglalásakor az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges: a) érvényes személyi igazolvány, b) nyugdíjas törzsszám, utolsó nyugdíj-szelvény, c) hatósági bizonyítvány (TAJ szám), d) születési és házassági anyakönyvi kivonat, e) 3 hónapnál nem régebbi fertőzésmentességről szóló orvosi igazolás.

3. A lakó szobáját az intézmény vezetője jelöli ki. 4. Az igénybevételre vonatkozó további részletekre a megállapodásban foglaltak az irányadók.

3. Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak köre a) b) c) d)

alsó-, felsőruházat, lábbelik, (papucs, cipő, stb.), kerekes szék, egyéb gyógyászati segédeszköz, egyéb személyes tárgyak (fényképek, emléktárgyak, ékszerek, evőeszköz, tisztálkodó szerek, körömápolási kellékek, terítő, szalvéta, zsebkendő, konyharuha, stb.), e) kerékpár – fedett és zárt elhelyezésére lehetőség nincsen, de az intézmény területén elhelyezhetőek. Zárral, lakattal történő ellátása a tulajdonos feladata. Rongálás, eltulajdonítás esetén kártérítési felelősséget vállalni nem tudunk. 4. Az intézménybe be nem hozható veszélyeztető tárgyak köre

Az intézmény területére nem hozhatók be olyan tárgyak, eszközök, amelyek veszélyt jelenthetnek a lakóra, a társaira és a dolgozókra vonatkozóan (pl. 8 cm pengehosszúságot meghaladó szúró- és vágóeszköz, lőfegyver, gázspray).

III. 1. Tájékoztatási kötelezettség 1. Az intézménybe történő felvételkor az intézményvezető a szolgáltatást igénybe vevő, törvényes képviselője és hozzátartozója részére tájékoztatást nyújt: a) az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, b) az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, c) az ellátást igénybevevő és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, eltávozás és a visszaérkezés rendjéről, d) a panaszjog gyakorlásának módjáról, e) az ellátásban részesülő jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről, f) az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről, g) a házirendről, h) a fizetendő térítési díjról, ennek teljesítési feltételeiről és a mulasztás következményeiről. 2. A lakó (törvényes képviselője) és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles: a) írásban nyilatkozni az 1. pontban meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról, b) adatokat szolgáltatni az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, c) nyilatkozni arról, hogy ha a jogosultság feltételeiben és a jogosult vagy közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban változás állt be, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével, d) személyazonosítás céljából a lakó anyakönyvi okmányait az intézmény részére átadni, vagy pótlásáról haladéktalanul gondoskodni.

3. Az intézmény vezetője, orvosa, vagy a gondozónő köteles tájékoztatni a lakót és értesíteni az általa megjelölt hozzátartozóját: a) az egészségi állapotban bekövetkező jelentős változásról, b) egészségügyi intézménybe való beutalásról, c) az intézményi ellátásban felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről, d) a lakó áthelyezésének kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről, e) a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésről.

2. Adatkezelés, adatvédelem 1. A Gondozóházban élőkről az intézmény köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás tartalmazza: a) az alapvető személyazonosító adatokat, b) az állampolgárságot, illetőleg bevándorolt vagy menekült jogállást, c) az utolsó lakó, illetve tartózkodási helyet, d) a tartásra köteles személy alapvető személyazonosító adatait, e) az intézményi ellátásra való jogosultság feltételeire és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat, f) az intézményi ellátás megállapítására, megváltoztatásra és megszüntetésre vonatkozó döntést, g) az intézményi ellátásra való jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges adatokat, h) az intézményi ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját, i) a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, és az elévülésre vonatkozó adatokat, j) az igénybe vevő Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ-számát), k) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (Szt.) 3. §-ának (3) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot. 2. A lakó egészségügyi adatai az 1997. évi XLVII. törvény és a 62/1997. (XII. 21.) NM rendelet értelmében nem semmisíthetők meg. 3. A fenti nyilvántartásokból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek szolgáltatható ki. A lakónak a személyére vonatkozó adatok tekintetében betekintési és helyesbítési joga van, továbbá kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatai közlését az intézmény igazgatójától.

3. A lakók érdekvédelme 1. Az intézményvezető biztosítja a lakók érdekvédelmét. Gondoskodik az intézményen belül az alkotmányos jogok és a szociális törvényben meghatározott ellátotti jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját segítő, humanizált környezet kialakításáról. A lakók jogainak érvényesülése érdekében különösen az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

•

• • • • •

•

• • • 2.

Az ellátás során figyelemmel kell lenni, hogy a biztosított szolgáltatást olyan módon nyújtsák, hogy az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok és a szociális törvényben meghatározott ellátotti jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására sor kerüljön. Az ellátásban részesülő jogosult a szociális helyzetére és mentális állapotára tekintettel a teljeskörű ellátásra és az egyéni szükséglet alapján az egyéni ellátás biztosítására. Hátrányos megkülönböztetés nem érheti az ellátottat, az bármilyen okból TILOS. Joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismerésére. Az ellátásban részesülőt megilleti a személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használatai tárgyai használatában, amelyek az előgondozás során megbeszélésre és egyeztetésre kerültek (kivéve az intézménybe be nem hozható veszélyeztető tárgyak körét). Az intézményben gondoskodni kell az intézménybe bevitt vagyontárgyak, személyes tárgyak és értékek megfelelő és biztonságos elhelyezéséről. Anyagi felelősséget csak az intézményvezetőnél átadott és átvett tárgyak-eszközök tekintetében tud az intézmény vállalni. Az ellátásban részesülő személynek joga van az intézményen belüli és kívüli szabad mozgásra, figyelembe véve a saját és társai nyugalmát, biztonságát, de ez nem zavarhatja a biztonságos gondozási feltételeket. Minden ellátásban részesülő személynek joga van a családi kapcsolatainak ápolására, fenntartására, rokonai látogatóinak fogadására, más személy ellátása, vagy zavarása nélkül. Az intézményben élőknek joga van az egészségi állapotukkal kapcsolatos információk megismerésére. A tájékoztatás az orvos hatásköre.

Az érdekvédelem biztosításának módja:

a.) Az ellátásban részesülők (törvényes képviselőik) és hozzátartozóik a mindennapos ellátásban jelentkező problémák vonatkozásában panasszal az intézményvezetőhöz fordulhatnak. b.) Az intézményben Érdekképviseleti Fórum működik, melynek tagjait a lakók, hozzátartozóik, és az intézmény dolgozói közül választják, továbbá képviselőt küld a Fórumba a fenntartó, Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata. Az Érdekképviseleti Fórum fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata a házirend függeléke. Az Érdekképviseleti Fórum feladata: - Előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat. - Megtárgyalja az intézményben élők panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé. - Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás megszervezésével kapcsolatban.

- Intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint – a fenntartó egyidejű tájékoztatásával – más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. c.) Az Érdekképviseleti Fórumhoz elsősorban a közösséget érintő panaszok esetén lehet fordulni, illetve ha az intézményi jogviszony megsértése, a személyiségi jogok, vagy a kapcsolattartásnak sérelme, az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási vagy vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése merül fel. d.) Panasszal az intézmény fenntartójához, Csanádpalota Nagyközség polgármesteréhez (6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.) akkor lehet fordulni, ha a panasz kivizsgálásáról az intézmény vezetője, illetve az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül nem intézkedett, vagy az intézkedéssel nem értenek egyet. 3. A lakó alapjogai gyakorlása érdekében fordulhat az ellátottjogi képviselőhöz, aki segítséget nyújt: • a lakót érintő legfontosabb alapjogok megismerésében, • az ellátással kapcsolatos problémák megoldásában, az intézmény és a lakó között kialakult konfliktus megoldásában, • a lakó panasza megfogalmazásában, a panasz kivizsgálásának kezdeményezésében. Az ellátottjogi képviselő neve: Gál Antal, elérhetősége: levélcím: Szentesi Családsegítő Központ 6600 Szentes, Csallány Gábor part 1. sz. mobiltelefonszám: 06-20/489-9608 Fax: 06-63/561-529 e-mail: [email protected] fogadóóra: Csongrád Megyei Önkormányzat Maros Menti Idősek Otthona 6900 Makó, Batthyány u. 23. Minden hó 4. keddje 9 – 12 óra” 4. A gondnokság alatt álló személy érdekeinek védelmében az intézményvezető kezdeményezheti új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőit nem megfelelően látja el, vagy nem a gondnokolt érdekeinek figyelembe vételével végzi tevékenységét.

IV. 1. Az otthon által biztosított alapszolgáltatások 1. Az intézmény a teljes körű ellátás keretében gondoskodik a napi háromszori étkeztetésről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásról, egészségügyi ellátásról, mentális gondozásról, a lakhatás feltételeiről, a napi 24 órás szolgálatról. 2. Folyamatos a fűtés, a világítás, a hideg- és a melegvíz-szolgáltatás. A fűtési szezon október 15-től április 15-ig tart. Ha a napi középhőmérséklet 3 egymást követő napon 15 fok alá süllyed, a fűtést beindítják. 3. Közös érdek, hogy az intézményben tisztaság, higiénikus és rendezett körülmények legyenek. Ebben a lakók tevékeny közreműködése szükséges, elsősorban saját

lakószobájukban és környezetükben. Az intézmény biztosítja a rendszeres takarítást a közösségi és tisztálkodást szolgáló helyiségekben és igény szerint a lakószobákban. 4. Étkeztetés biztosítása: A lakók naponta háromszori étkezésben részesülnek. A lakók élelmezését a fenntartóval kötött ellátási szerződés alapján Túri Kálmánné egyéni vállalkozó biztosítja. Étkezés minden lakó részére az ebédlőben biztosított, kivételt az ágyban fekvő betegek képeznek, akiket a szobájukban (betegszobában) szolgálnak ki. Az étkezéshez használt edényeket, evőeszközt az intézmény biztosítja, azokat az ebédlőből elvinni, ételmaradékot összegyűjteni közegészségügyi szempontból nem lehet és a lakószobában élelmiszert tárolni higiénés okok miatt nem tanácsos! 5. A ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás: a) Az ellátást igénybevevők elsősorban saját ruházatukat és textíliájukat használják, annak elhasználódása, elvesztése esetén az intézménnyel szemben igényt nem támaszthatnak. A lakó saját ruházatát egyéni azonosítóval szükséges ellátni. b) Ha a lakó megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal, textíliával nem rendelkezik, az intézmény biztosít részére 3 váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelően 2 váltás felső ruházatot és lábbelit (utcai cipő, papucs). A ruházat összetételéről, mennyiségéről és elhasználódás esetén annak cseréjéről az intézmény vezetője dönt. c) A tisztításra kerülő textíliát a gondozónő szedi össze a lakószobákban mosási jegyzéken, melyen igazolják a ruhák átvételét (gondozónő), majd visszaadását (lakó). Amennyiben a lakó nem képes ruházatának leadására, gondozói feladat a tisztaruha biztosítása. f) A szennyes ágyneműk és egyéb textíliák leadása naponta történik, hétfőtől péntekig 9 órától 10 óráig. Tiszta ruha visszaadása személyesen, hétfőtől – péntekig 13 órától 14 óráig. Az ágynemű általános cseréjére havonta egy alkalommal, minden hónap első keddi napján kerül sor. g) A lakók javításra szoruló ruházatukat a gondozónőnek adhatják le tiszta állapotban, és tőle kapják vissza jegyzék ellenében. h) A rendszeres tisztálkodáshoz a gondozó - ápoló személyzet a szükséges segítséget köteles megadni. 6. Egészségügyi ellátás keretében az intézmény gondoskodik a lakó: a) egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, b) rendszeres orvosi felügyeletéről, ennek keretében biztosítja az egészségi állapot folyamatos ellenőrzését, c) szükség szerinti ápolásáról, d) szakorvosi ellátáshoz való hozzájutásáról (szakrendelésre utalás és szükség szerint kísérés), e) kórházi kezeléshez való hozzájutásáról (orvosi beutalás és beszállítás), f) a gyógyszerellátásról és a gyógyászati segédeszközök biztosításáról az érvényes rendeletben foglaltak szerint. g) A lakók orvosi ellátásáról az intézmény háziorvosa gondoskodik A rendelési idő heti 4 óra. A lakó (törvényes képviselője) az egészségügyi ellátásra jogosító kártyáját az általa választott háziorvosnak adhatja le. Amennyiben a lakó nem igényli az intézményi orvos által nyújtott egészségügyi ellátást, az intézmény orvosa a rendelési időn belül csak sürgősségi esetben nyújt ellátást.

h) Az ápolás-gondozás keretében az intézmény biztosítja a körömvágást, fodrász szolgáltatás keretében a havi egy alkalommal történő hajvágást és a férfiak heti 2 alkalommal való borotválását. 7. A mentálhigiénés ellátás keretében az intézmény biztosítja: a) a személyre szabott bánásmódot: az intézményi ellátásban részesülő állapotának megfelelően egyéni gondozási-ápolási terv készül, melynek kialakításában, rendszeres értékelésében és módosításában a lakó, illetve törvényes képviselője aktív közreműködése szükséges az eredményesség biztosítása érdekében, b) a konfliktushelyzetek kialakítása, megelőzése érdekében az egyéni és csoportos megbeszélést, c) a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit (ehhez az ebédlő áll rendelkezésre, ahol tévé, videó áll rendelkezésre), d) szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást, e) a lakók családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, f) a hitélet gyakorlásának feltételeit, g) segíti és támogatja az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. h) A rendszeres tevékenység az egészséges élet alapja, ezért közös érdek, hogy a lakó az otthon által nyújtott lehetőségekkel élve részt vegyen - a testi-lelki aktivitás megőrzése érdekében - a lakók korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembe vételével szervezett programokon. Ennek érdekében rendszeresen szervezünk: - aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, levegőztetés, stb.), - szellemi és szórakoztató tevékenységeket (felolvasás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, stb.), - kulturális tevékenységeket (rendezvények, ünnepségek, névnapok, kirándulás, stb.). Az aktuális programokról a folyamatos tájékoztatást az ebédlőben elhelyezett faliújságokon közöljük. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes. 8. A foglalkoztatás megszervezése: Intézményünk a lakók meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében szocioterápiás foglalkozásokat szervez. A szocioterápiás foglalkozások formáit az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, valamint képességeihez alkalmazkodva az ellátásban részesülővel együttműködve választjuk meg, az egyéni gondozási, tervben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban. Gondozóházunk vállalkozói tevékenységet nem folytat. 9. Pénz- és értékkezelés, megőrzés: A lakók érték- és vagyontárgyainak megőrzéséről a pénz- és értékkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell gondoskodni, melyről részletes információt az intézmény vezetője nyújt. A megőrzésre – két tanú jelenlétében – átadott értéktárgyakról letéti nyilvántartást kell vezetni, s azokat az intézmény páncélszekrényében kell elhelyezni. A lakó készpénzét kérésére – a lakó, illetve a törvényes képviselője írásbeli nyilatkozata alapján – személyes nyilvántartású letétbe kell elhelyezni. A személyes letétben elhelyezhető készpénz havi összege a 100 ezer Ft-ot nem haladhatja meg. A lakó ezen felüli készpénzét az általa megjelölt formában takarékbetétkönyvben kell elhelyezni. A letétben elhelyezett összeg felhasználásáról szigorú elszámolást vezetnek a pénzkezelésre előírt szabályok szerint. A behozott, használatban tartott holmik, értékek megőrzésére, megóvására az intézmény vezetője és személyzete fokozott figyelmet fordít, a lakókat is erre kéri, de teljes felelősséget

csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. Ezért is célszerű csak a személyes szükségletnek megfelelő értéktárgyakat magunknál tartani. A megőrzésre át nem adott pénzért, értéktárgyakért az intézmény felelősséget nem vállal, azok elvesztése esetén az intézménnyel szemben kárigény nem érvényesíthető. 10. A lakó elhalálozása esetén az intézmény gondoskodik az elhunyt lakó a) elkülönítéséről, végtisztességre való felkészítéséről, b) a törvényes képviselő és a hozzátartozó értesítéséről, c) az ingóságok számbavételéről és – a hagyatéki eljárás lezárásáig – megőrzéséről. Az intézmény a lakó eltemettetéséről abban az esetben gondoskodik, ha az elhunyt halála előtt erre vonatkozóan rendelkezett és az e célt szolgáló takarékbetétje elhelyezésekor kedvezményezettként az intézményt jelölte meg. Ilyen rendelkezés hiányában az eltemettetésről az örökösök gondoskodnak. Ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, az intézményvezető a köztemetés elrendelését kezdeményezi a települési önkormányzatnál.

2. Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre és térítési díja Az intézmény a lakói részére szabadidős programokat (kirándulás, üdülés, stb.) szervez. Az ezeken résztvevők a felmerülő aktuális költségeket megtérítik. Amennyiben a programokat az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek veszik igénybe, a költségek megtérítése részükről is szükséges. A szabadidős programokon történő részvételt a foglalkoztatónál kell bejelenteni. A kísérőként munkát végző dolgozó (feladatuk: gyógyszerelés, rosszullétek ellátása, felügyelet, segítségnyújtás) költségét az önköltség számításakor – mint járulékos költséget – figyelembe kell venni. A kísérők számát az intézményvezető és a mentálhigiénés munkatárs határozza meg a csoporttagok egészségi és pszichés állapotának figyelembe vételével.

V. 1. Az együttélés szabályai 1. Az általános napirend a Gondozóház valamennyi lakójára érvényes. Ettől indokolt esetben, engedéllyel el lehet térni. 2. Az intézmény általános napirendje: Reggeli felkelés, reggeli tisztálkodás: Étkezések: Reggeli Ebéd Vacsora

6,00 – 8,00 8,30 12,00 17,30

Gyógyszerosztás az étkezéskor, illetve az orvos előírása szerint. Csendes pihenő: Esti tisztálkodás:

13,00 – 14,00 19,00 órától

Látogatási idő: délelőtt délután

9 órától 11 óráig 15 órától 17 óráig

Súlyos betegség esetén a látogatás korlátlan, az intézmény vezetőjével történő egyeztetést követően. 3. A tévénézés a nap bármely szakában megengedett. A közös készülékek ki- és bekapcsolását, valamint szabályozását a gondozónő végezheti. A közös helyiségben lévő eszközök, berendezések használhatók az esti lefekvés után is, azonban figyelembe kell venni, hogy a többi lakótárs nyugalmát nem zavarhatják. Az elektromos készülékek üzemzavarát haladéktalanul jelenteni kell az ügyeletes dolgozónak. 4. Lakó- és betegszobák általános rendje: a) minden lakónak saját maga és lakótársai érdekében vigyáznia kell a rendre, tisztaságra, erejéhez mérten köteles a saját szobájában és környezetében tisztaságot tartani, abban tevékenyen részt venni, b) az éjjeli szekrényben tisztálkodási eszközök és egyéb személyes tárgyak tarthatók, c) a lakószobákban romlandó élelmiszert nem lehet tárolni, száraz árút (pl.: kekszet) fedett dobozban kell tartani. A szobákban tárolt élelmiszereket az ebédlőben kérjük elfogyasztani. d) a központi ebédlőből élelmiszert, evőeszközöket, edényeket a lakószobákba bevinni nem lehet, e) a lakó- és betegszobák rendjének ellenőrzésekor kérjük, működjön együtt a beosztott dolgozóval (szekrények, polcok stb.), f) a lakószobák bezárásakor nem szabad a kulcsot a zárban hagyni, a bent felejtett kulcsot a gondozónőnek át kell adni, az erről készült jegyzőkönyvet az intézmény vezetőjéhez el kell juttatni. g) a lakószobákban a dohányzás TILOS! Kérjük, hogy az intézményen belül csak a dohányzásra kijelölt helyeken dohányozzék, ott is ügyeljen a berendezési tárgyak épségére, és a tisztaságra, valamint nem dohányzó lakótársai egészségének megóvásra. 5. A Gondozóházban a lakóknak az alkoholfogyasztás TILOS! 6. A kóbor állatok etetése és befogadása intézményünkben nem megengedett. 7. Az otthon vezetője évi egy alkalommal – szükség esetén többször is – lakógyűlést tart, melyen tájékoztatja a lakókat az őket érintő kérdésekről, az intézmény életéről, eredményeiről és terveiről. A lakógyűlésen a lakók elmondhatják kifogásaikat, véleményeiket és javaslataikat. A lakógyűlésről feljegyzés és jelenléti ív készül. 8. Az otthon házirendjének súlyos megsértése az intézményi jogviszony megszüntetését vonhatja maga után. A házirend súlyos megsértésének minősül, ha az ellátást igénybe vevő: a) lakótársai nyugalmát, pihenését magatartásával tartósan zavarja, b) ha a lakó ittas magatartásával a lakótársait és a szolgálatban lévő dolgozót zaklatja, c) lakótársaival és az intézmény dolgozóival szemben durva, agresszív, kötekedő és emberi méltóságot sértő módon viselkedik,

d) az intézményből több alkalommal előzetes bejelentés nélkül távozik, és 24 órán belül nem érkezik vissza vagy visszaérkezésének akadályát nem jelzi. Erre az időre teljes összegű térítési díjat tartozik fizetni. 9. A lakó az intézmény dolgozójánál munkát nem vállalhat.

2. Eltávozás 1. A lakók személyes szabadsága nincs korlátozva, azonban távollét nem engedélyezhető, ha a kezelőorvos nem javasolja a lakó önmagát vagy másokat veszélyeztető egészségi állapota miatt. 2. Az intézményből való eltávozást a részegység-vezetőnek, vagy az intézmény vezetőjének előzetesen be kell jelenteni. Az eltávozást és az érkezést a gondozónőnek is jelezni szükséges! Az intézményből történő távozáskor a lakónak az általa elvitt, az intézmény tulajdonát képező ingóságokról bejelentést a műszakban lévő gondozónőnek kell tennie, aki azt rögzíti az átadó füzetben. Visszaérkezéskor hasonlóképpen jelezni és bemutatni kell a visszahozott holmikat. A visszaérkezés olyan időpontban történjen, hogy az a többiek nyugalmát ne zavarja. 3. A távollét kimenőnek minősül, ha egy napon belüli időtartamú, s a nap folyamán a lakó legalább egy étkezést igénybe vesz. 4.

Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét.

3. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartása 1. Az intézmény köteles gondoskodni a lakó és a hozzátartozói közötti személyes kapcsolattartás kulturális és zavartalan körülményeiről. 2. A csendes pihenő és az étkezések idejét kivéve lakóink hozzátartozóikat szobájukban vagy az ebédlőben, illetve nyári időszakban a teraszon fogadhatják. Amennyiben étkezési idő alatt történik a látogatás, kérjük az előtérben történő várakozást. 3. Fekvőbeteg látogatásakor az intézményvezető ad engedélyt a lakószobában történő látogatásra. Látogatók csak az erre a célra kijelölt helyen dohányozhatnak. 4. Amennyiben a látogató a közösséget súlyosan megzavarja, a szolgálatban lévő gondozónő felszólítására köteles elhagyni az intézményt. Ittas személy kerülje a látogatást, magatartásával ne zavarja a lakók nyugalmát. A szolgálatban lévő haladéktalanul köteles jelenteni a zavaró eseményt az intézményvezetőnek, vagy helyettesének, intézkedését az eseménynaplóban és az osztályos átadóban rögzíteni. A látogatókat is kérjük az együttélés alapvető szabályainak betartására és alkalmazkodni az intézmény napirendjéhez. A látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megsértő személlyel szemben az intézményvezető intézkedést tehet, melyben korlátozhatja a látogatás idejét és helyét.

VI. fejezet 1. A térítési díj

1. Az intézményi ellátásért a jogszabályok előírásai és Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének mindenkor hatályos rendelete alapján térítési díjat kell fizetni, havonta, a tárgyhó 20. napjáig. 2. Az érvényes intézményi térítési díjról az intézmény vezetője lakógyűlésen, a faliújságra való kifüggesztéssel, illetve írásbeli értesítésben ad tájékoztatást a lakók (törvényes képviselőik) részére. 3. A személyi térítési díj összegét – az intézményi térítési díj változását követően – évente két alkalommal lehet felülvizsgálni. A felülvizsgálathoz szükséges adatokat a lakó (törvényes képviselője) és hozzátartozója köteles megadni. 4. A lakó a két hónapot meg nem haladó, előre bejelentett távolléte idejére és a két hónapot meghaladó kórházi (gyógyintézeti) kezelése tartamára a személyi térítési díja 20%-át fizeti. A két hónapot meghaladó egyéb távollét esetén a személyi térítési díj 50%-a fizetendő. 5. Teljes térítési díjat kell fizetnie annak a lakónak, aki távolmaradását nem jelenti.

2. Kártérítés 1. A lakónak használatra kiadott minden felszerelés az intézmény tulajdonát képezi, melyet elidegeníteni, megrongálni, megsemmisíteni NEM SZABAD! A szándékosan okozott kárért a lakó kártérítési felelősséggel tartozik a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint. A szándékosan okozott kár összegének megállapításánál az elhasználódás mértékét figyelembe kell venni. 2. A kártérítést az intézmény vezetője a lakónak a térítési díj befizetése után visszamaradó jövedelme, készpénzvagyona, illetve a költőpénze terhére állapítja meg. Kivételt képez a munkajutalom. A kártérítésnek részletekben történő megfizetése engedélyezhető. Kártérítés címén a visszamaradó jövedelemnek, illetőleg a költőpénznek 50%-át lehet havonta levonni, illetőleg a készpénzvagyonból a teljes kár összegét követelni lehet. 3. Amennyiben a lakó a szobáját, annak berendezését, felszerelését nem a rendeltetésének megfelelően használja, a helyreállítás (festés, javítás, stb.) költségeit köteles megtéríteni. 4. Az ittasságból eredő mentőszolgálati igénybevétel és egyéb költségek a lakót terhelik.

VII. 1. Áthelyezés 1. Az intézményi jogviszony tartama alatt a lakó más intézménybe történő áthelyezését kezdeményezheti: a lakó, illetve törvényes képviselője, valamint az intézmény vezetője. 2. Az intézmény vezetője az áthelyezést akkor kezdeményezheti, ha az igénybe vevő: a) egészségügyi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem az egészségügyi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre, b) a házirendet többször, súlyosan megsért. 3. A 2/a pont esetében a lakó kezelőorvosának javaslatát, valamint az igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát be kell szerezni. Ha az érintett személy az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi jogviszony megszüntethető. 4. Az áthelyezéshez az igénybe vevő, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges.

2. Az intézményi jogviszony megszűnése 1. Az intézményi jogviszony megszűnik: a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a lakó halálával, c) a lakónak, illetve törvényes képviselőjének a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentést követően 30 nap elteltével, d) határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az elhelyezés időtartama –az igénybevevő kérésére – meghosszabbítható. 2. A megszüntetésről is az intézményvezető dönt. Ha döntésével az igénybe vevő, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához – Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestületéhez – fordulhat. 3. Az intézményi jogviszony megszüntetése esetén az intézmény vezetője értesíti a lakót, illetve törvényes képviselőjét: a) a személyes használati tárgyak és megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről és feltételeiről, b) amennyiben az intézményi jogviszony megszűnését követő 30 napon belül a személyes használati tárgyakat a jogosult nem veszi át, s az ezt követő 8 napon belül tett felszólításra sem jelentkezik, úgy további igényt nem támaszthat, azokat az intézmény vezetője a lakók között szétoszthatja, illetőleg megsemmisítheti, c) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségről, d) az intézménnyel, illetve az igénybe vevővel szembeni követelésről, kárigényről, azok előterjesztési és rendezési módjáról 4. A jogviszony megszűnésekor: a) az eltávozást megelőzően a lakó köteles az intézeti és saját leltár elkészítésében közreműködni. Az elkészült leltár papírjait az intézményvezető a pénzügyi előadónak adja át, és itt készül a végleges elszámolás fizetendő térítési díjról, b) ha az intézményi jogviszony az ellátást igénybevevő halálával szűnik meg, a szolgálatba lévő dolgozó köteles a záró leltárt haladéktalanul elkészíteni, c) amennyiben a lakó rendelkezésében a halála esetére megjelöli az ingóságainak azonnali átvételére jogosult személyt, az kiadható, kivételt képeznek a 10.000 Ft-nál nagyobb értéket képviselő tárgyak, a betétkönyvek, egyéb letétbe helyezett tárgyak, melyek a közjegyzői eljárás lefolytatása és rendelkezései után adhatók ki.

VIII. fejezet Az intézmény alkalmazottaira vonatkozó szabályok 1. 2. 3.

4.

Az intézmény vezetője gondoskodik a dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesüléséről és a lakók személyiségi jogai tiszteletben tartásáról. A dolgozó nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az intézmény jogos érdekeit bizonyíthatóan sérti, jó hírét veszélyezteti, a házirendet köteles betartani. Az intézmény dolgozóinak titoktartási kötelezettsége van. Az gondozóház lakóitól, illetve lakóiról szerzett bármilyen információt illetéktelen személynek átadni nem szabad. Az intézmény lakóival, azok hozzátartozóival udvariasan és előzékenyen kell viselkedni. A dolgozóknak a munkaköri kötelessége teljesítéséért ajándékot, pénzt vagy bármilyen más vagyoni előnyt kérnie és elfogadnia nem szabad.

5.

6. 7. 8. 9.

Az intézményben dolgozó, valamint közeli hozzátartozója az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt – illetve annak megszűnésétől számított egy évig – nem köthet. A dolgozó munkavégzése során óvja és védelmezze az intézmény vagyonát, azért anyagi felelősséggel tartozik. Az ellátást igénybevevőknek tiszteletben kell tartani a szolgáltatást nyújtók emberi méltóságát, személyiségi jogait. Az előgondozást végző dolgozó közfeladatot ellátó személynek minősül. Az intézmény rendelkezik Veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással (1. sz. melléklet). A belső utasítás hatálya kiterjed az intézményi ellátást igénybe vevő személyekre, az intézmény dolgozóira, az intézményben tartózkodó látogatókra, illetve más személyekre. Célja: veszélyhelyzet esetén az ellátottak és a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében szükséges teendők meghatározása.

IX. Fejezet Záró rendelkezések Jelen házirend 2008. április hó 1. napjával lép életbe.

Csanádpalota, 2008. március 14. Készítette: Kriván Magdolna intézményegység-vezető

…………………………………….. intézményvezető

Záradék: Jelen Házirendet Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a ……./2008. (III. 25.) Kt. h. számú határozatával jóváhagyta.

Csanádpalota, 2008. ……………………. ……..

Kovács Sándor polgármester

1. sz. melléklet

„NAPLEMENTE” Idősek Gondozóháza 6913 Csanádpalota, Délibáb utca 2.

Veszélyhelyzet kezelése esetén követendő eljárás (belső utasítás)

Belső utasítás hatálya kiterjed az intézményi ellátást igénybe vevő személyekre, az intézmény dolgozóira, az intézményben tartózkodó látogatókra, illetve más személyekre. Célja: Veszélyhelyzet esetén az ellátottak és a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében szükséges teendők meghatározása. Alapelvek • Az intézményben élők nyugalmát, kiegyensúlyozottságát csak úgy tudjuk biztosítani, ha a konfliktusokat, problémákat kellő határozottsággal, de következetesen, tisztelettel és indulatok nélkül kezeljük. • A lakó általános állapotának, hangulatának, kapcsolatainak, tartózkodási helyének folyamatos nyomon követése, rendszeres beszélgetések sok olyan információt kínálnak, amelyek előre jelezhetik komolyabb konfliktusok kialakulását. • Az ápoló/gondozó, foglalkoztató személyzet kötelessége, hogy időben észlelje a problémát és tegyen kísérletet annak rendezésére.

Útmutató előre nem látható helyzetben tehető intézkedésekre

1. Veszélyhelyzet megelőzése A házirendet a személyzet egységesen tartsa be. Az ellátott napirendje legyen állandó és könnyen áttekinthető, a változások észlelése így könnyebb. Az ellátást igénybevevőt rendszeresen vagy szükség szerint tájékoztassuk a körülötte folyó és őt érintő eseményekről. Az ellátott bizalmát nyerjük el. Rendszeres megnyugtatására gondot kell fordítani. 2. A várható veszélyhelyzet korai felismerése A lakó állapotát folyamatosan nyomon kell követi. Fáradság vagy növekvő feszültség esetén csökkentsük az ellátottat ért ingereket. Adjunk pozitív visszajelzést, ha az egyén tud uralkodni magán. Kerüljük a vitákat. A személyzet viselkedése ne provokáljon konfliktust. Minden az ellátottal kapcsolatos rendkívüli eseményt dokumentálni szükséges. Kórós tendenciák észlelése esetén értesíteni kell az orvost. Váratlan erőszakosságra készüljünk fel.

3. Teendők konfliktus helyzet esetén Nyugodtan és határozottan viselkedjünk. Feszült idegállapot esetén e maradjon a lakó felügyelet nélkül. Ne jusson sérülést okozó tárgyhoz Amennyiben az ellátott részéről fizikai támadás veszélye áll fenn, a dolgozó mindent köteles megtenni ennek elkerülése érdekében. Tudatosítani kell a lakókban a cselekedet helyességét. A dolgozó egyedül ne közelítsen az ellátotthoz, kérjen segítséget munkatársától. A megközelítés

-2-

nyugodt, biztos modorban történjen. Amennyiben a dolgozó olyan helyzetbe kerül, hogy a menekülés számára lehetetlen, akkor is az ellátottal szembeni védekezés csak arányos és az adott helyzetben a lehető legkíméletesebb módját alkalmazza. Amennyiben a lakó magatartása továbbra is fennáll, az orvosi ügyelet értesítése szükséges. Minden fizikai támadás esetében haladéktalanul értesíteni kell az intézmény vezetőjét, annak elérhetetlensége esetén helyettesét. Az esetről 24 órán belül írásos jelentést kell készíteni, melyben rögzíteni kell az alábbiakat: • az ellátott neve, • születési ideje, • az esemény bekövetkeztének időpontja, • az esemény leírása, • a megtörtént intézkedések leírása, • a beavatkozás során szolgálatot teljesítő dolgozó neve, • az esemény szemtanúi, • az intézményvezető tájékoztatásának időpontja. 4. Teendők veszélyhelyzet lezajlása után A környezet megnyugtatása, a felgyülemlett indulatok levezetése. A személyzetben esetlegesen fellépő indulatok okaink felderítése, tudatosítása. A lezajlott konfliktus lehetséges okainak feltárása és megbeszélése csoportértekezlet keretében, a további veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében.

Csanádpalota, 2007. március 8.

intézményvezető