GEMMA Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola
NAPKÖZIS CSOPORTOK SZAKMAI PROGRAMJA Szeged 2017.
1
Bevezető Intézményünkbe járó tanulóink a szülők igénye alapján napközis, szakköri foglalkozásban részesülhetnek. Mindezt a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 4. pontja szabályozza. Ennek alapján az „egyéb foglalkozás” címszó alatt jelöljük a tanórán kívüli egyéni vagy csoportos pedagógiai tartalmú pedagógiai foglalkozást, mint például a szakkört, sportkört, napközis foglalkozást, tehetséggondozást, felzárkóztatást. A napközis foglalkozások idejét a házirend és napirend tartalmazza. Intézményünkben az „egyéb foglalkozásokat” a tanulók órarendjéhez igazodva alakítjuk ki. A napközis foglalkozások segítik az értelmileg akadályozott tanulók felkészülését a tanórai foglalkozásokra. A napközi működésével kapcsolatos elvárások: A napközinek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a tanulók iskolában szerzett ismereteit, jártasságait, készségeit és képességeit fejlessze. Erősítse a gyerekekben az aktivitást és kreativitást, a munkaszokásokat, a munkához való helyes viszonyt, így felkészítve őket a mindennapi életre. A munka szervezésénél ezért fontos elvárás:
társadalmi és szociális igények kielégítése a középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló képességének és haladási ütemének megfelelő fejlesztése a helyes szokásrend kialakítása, az elemi higiénés szabályok kialakítása a kultúrtechnikák gyakorlása igény szerinti étkeztetés biztosítása
2
A napközis foglalkozásokon fejlesztendő kompetenciák Szociális kompetencia
társas kapcsolatok fejlesztése konfliktus kezelése toleráns magatartás kialakítása ideális énkép, reális énkép alakítása önállóságra nevelés egészséges életmódra nevelés szabadidő önálló felhasználására nevelés
Személyes (perszonális) kompetenciák, a személyiség fejlődése
önnevelés, önmegvalósítás félelem-, agresszió elfojtás bizalom vágyak, célok, siker, stressz, igényszint, teljesítmény
Kognitív kompetenciák információ feldolgozás (vétel, kódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) Speciális kompetenciák
jövőkép alakításának formái életútismeret érdekérvényesítés pálya-, szakmaismeret
3
A napközi célja Intézményünk alapvető célja, a minél teljesebb szociális és társadalmi beilleszkedés megvalósítása, a családi nevelés részbeni pótlása, a pozitív irányú személyiségformálás, gyermekvédelmi és szociális funkció betöltése. A napközi az iskola szerves része, kiegészítő, megerősítő funkciót tölt be. Kiemelten fontosnak tartjuk: a közösségi tudat erősítését, az érzelmi élet gazdagítását, a szabadidő sokszínű, igényes és hasznos eltöltését. A nevelőmunka tervezése Foglalkozási tervet készítünk havonkénti, heti lebontásban. Tervünket összhangba állítjuk az iskola, éves munkatervével. Szerepel benne a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a mindennapos testnevelés, a kulturális és technikai jellegű feladatok és a manuális tevékenységek. A gyermekek napirendjét és programját a teremben jól látható helyen kifüggesztjük. A napirend kialakításának fő szempontjai:
változatosság szervezettség rugalmasság gyerekek igényeinek, életkori és egyéni adottságainak figyelembevétele
Éves ebédeltetési rendet készítünk, melyben rögzítjük a csoportok ebédidejét.
4
A napközi és tanulószoba feladata Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét és kompetenciáit széleskörűen fejlessze. Kiemelten fontosnak tartjuk emiatt a délelőtti és délutáni foglalkozások egymásra épülését. Feladatunk, a tanulói önállóság, az egymáshoz való alkalmazkodás képességének fejlesztése, a helyes szokásrendszer kialakítása, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztése. A szokásrend alapjainak lerakása
szocializációt segítő képességek fejlesztése alapvető higiénés kialakítása, fejlesztése tanulás és a munka megszerettetése kulturált játék és szórakozás megszerettetése, gyakorlása sport lehetőségek nyújtása mesék, versek, dalok, és játékon keresztül érzelmi életük gazdagítása, pozitív erkölcsi minták nyújtása egymásra figyelés, segítségnyújtás, udvarias magatartási szokások gyakorlása
A közösségi élet fejlesztése
ismerje és alkalmazza a társas magatartás szabályait tudja alakítani a kapcsolatait, legyenek csoportjában rokonszenvi kapcsolatok, tisztelettel viselkedjen a felnőttekkel vegyen részt a felelősi feladatok ellátásában és azokban szerezzen gyakorlatot ismerje és tartsa be az iskolai rendet, az udvarias viselkedés, és a szabadidő eltöltésének szabályait törekedjen a pontos, rendszeres fegyelmezett munkavégzésre tudja saját és mások munkáját értékelni, abból következtetéseket levonni egyaránt becsülje a saját és közösség vagyonát, illetve tulajdonát kommunikációs készség fejlesztése helyes viselkedés kialakítása: játék, utazás, mozi, színházlátogatás, stb. színterein 5
Az egészséges életmódra nevelés
önkiszolgálás, önellátás fejlesztése helyes tisztálkodási szokások formálása és ellenőrzése saját környezetük tisztán és rendben tartása helyes táplálkozás igényének kialakítása sok időt töltsenek a szabadban legyenek képesek személyiségüknek legjobban megfelelő tevékenységek megválasztására
A tanulásra nevelés
az értelmileg akadályozott tanulók számára, differenciált, egyéni tanulási technikák kialakítása alapkészségek fejlesztése, megerősítése fontos a tanulási kedv felkeltése, sikeres technikák, módszerek tanítása, elsajátítása,önellenőrzés, önértékelés fejlesztése tanulási idő, rend szervezése képességfejlesztő játékok szervezése folyamatos, kitartó, fegyelmezett munkavégzésre nevelés kognitív képességek fejlesztése beszéd és kommunikáció fejlesztése
Szabadidős programok: szervezésüknél a következő szempontokat vesszük figyelembe: a tanulók specifikus, életkori sajátosságoknak megfelelő programok összeállítása a programok legyenek egyszerre tantárgysegítő és szabadidős jellegűek a tanulók legyenek részesei a programok megszervezésének A programok megvalósítása során felmerülő költségeket pályázatokból vagy a szülővel történő egyeztetések után, szülői támogatásból valósítjuk meg.
6
Szabadidős programok formái: Szakkörök: a különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Széles választékot nyújtunk a gyermekek számára igény szerint. A tanévben működő szakköröket minden évben tanév elején, a tanulók képességei, igénye és a lehetőségek mérlegelése után határozzuk meg. Manuális foglalkozások: a tanulók kézügyességét, kreativitását, alkotó képességeit fejlesztő foglakozási formák (festés, papírmunkák, agyagozás, gyöngyfűzés, stb.). Kulturális foglalkozások: a különböző tantárgyi területeken elsajátított ismereteket mélyíti el, bővíti azokat (zene, jeles napok ünnepek, mesék, filmek, stb.). Fejlesztik a gyermekek játékkultúráját. Sokféle játékkal, azok szabályaival ismerteti meg őket (népi, társas, táblás, sport, csapatjátékok, stb.). Múzeum, könyvtárlátogatás, mely elősegíti az olvasást, a gyűjtőmunkát, az ismeretek bővítését. Séta, a mindennapos testnevelés, sportfoglalkozás: szorosan összekapcsolható a játékokkal. Amennyiben az időjárási feltételek megengedik, a lehető legtöbb időt a szabadban töltjük. Az egészséges testmozgást szolgálja az udvari, játszótéri, tornatermi játékok sokasága. Ezek a foglalkozások a közösségfejlesztésének, az ügyesség, a figyelem, a bátorság, a kitartás, az állóképesség, a tolerancia, az együttműködés készségfejlesztésének színterei. Felkészülési, tanulási idő: a gyermekek életét a Házirend és a Napirend szabályozza. Tanév elején a szakértői vélemények alapján, a gyógypedagógus felveszi a jelen állapotot, majd elkészíti a gyermekek egyéni fejlesztési tervét. Majd ezt követően a gyógypedagógus a nevelőtanárokkal közösen megírják az éves ütemtervet, amely szerint meghatározzák a tehetséggondozás, felzárkóztatás, hagyományokhoz, ünnepekhez kapcsolódó feladatokat. A munka során a foglalkozási terv módosítható a csoport igényeinek és a nevelő személyiségének megfelelően. Biztosítjuk a tanulók egyéni képességekhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, a pihenés, kikapcsolódás, szórakozás testmozgás lehetőségeivel.
7
A szülő és a napközi/tanulószoba nevelőinek kapcsolata és együttműködési formái Tanulóink eredményesebb nevelése-oktatása érdekében fontosnak tartjuk a szülőkkel szoros és rendszeres párbeszédet kialakítani. A közös nevelőmunka akkor lehet sikeres, ha a tanuló, a szülő és a nevelő közötti kapcsolat megfelelő. A kapcsolattartás lehetőségei:
szülői értekezletek, fogadóórák személyes beszélgetések, családlátogatás nyíltnapok szülők részvétele az iskolai rendezvényeken, tanulmányi kirándulásokon szülők klubja telefonon történő kapcsolattartás fentieken kívül a szülők Szülői Munkaközösséget hozhatnak létre
Tárgyi feltételek A napközi és tanulószoba tárgyi feltételei megegyeznek az iskola eszközeivel. A nevelő – oktató munkát segítő tanítási – tanulási eszközök olyan tárgyak, amelyek meghatározott érzéki motivációval ösztönzik a tanulókat az ismeretszerzésre; elsősorban látásukra, hallásukra, de más érzékelési területekre is (pl.: tapintásukra, szaglásukra) hatnak, s ezzel egyszerűbbé és könnyebbé teszik számukra a valóság jelenségeinek megismerését. Ügyelet A napközis foglalkozásokat követően ügyeletet nem biztosítunk.
8
LEGIMÁCIÓS ZÁRADÉK A NAPKÖZIS PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A napközis programot a szülői egyesület 2017. szeptember 01. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Szeged, 2017. szeptember 01..
szülői szervezet képviselője A napközis programot a nevelőtestület 2017. szeptember 01. napján tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta. Kelt: Szeged, 2017. szeptember 01. igazgató A napközis programot a fenntartó 2017. szeptember 01. napján jóváhagyta. Kelt: Szeged, 2017. szeptember 01. fenntartó
9
