PEDAGÓGIAI ÉS SZAKMAI PROGRAMJA

School of Business Székesfehérvár Üzleti Szakközépiskola 8000 Székesfehérvár, Várkörút 52. Igazgató: Mihályi Gyula

PEDAGÓGIAI ÉS SZAKMAI PROGRAMJA

A pedagógiai és szakmai programot a tantestület elfogadta 2013. május 22-én. Mihályi Gyula igazgató

A pedagógiai és szakmai programot a fenntartó jóváhagyta 2013. május 22-én. Bokor József School of Business Kft.

1

I. 1. Bevezető gondolatok Pedagógiai programunk 2013. évi módosítását a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről a 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről - törvényi változások indokolták. Ezen Pedagógiai program módosítás 2013. szeptember 01-től kerül felmenő rendszerben bevezetésre. A pedagógiai program részét képező helyi tanterveket az iskola tanárai készítették el a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján megjelent szakmai vizsgakövetelmények, szakmai kerettantervek és korábbi helyi tanterveink átalakításával. A School of Business Székesfehérvár Üzleti Szakközépiskola tantestülete a - legjobb tudásával és meggyőződésével készítette el  a jelen munka erőpiaci elvárásokra és állapotokra alapozó  korszerű, gyakorlatorientált ,  mindannyiunk jövőjét meghatározó pedagógiai programját.

Az értékelésre vonatkozó rendelkezések A tantestület a pedagógiai programban foglaltak teljesítését tanítási évente értékeli a tantestületi tanévnyitó értekezleten az előző tanévre vonatkozóan.

A módosításra vonatkozó rendelkezések A pedagógiai program módosítható, a módosítást kezdeményezheti: - a középiskola igazgatója - a tantestület tagjainak 50%-a + 1 fő, a feltételek meglétének írásbeli igazolása alapján - az intézmény fenntartója - jogszabályi előírás A tantestületi módosítási kezdeményezésről a tantestület szavazással határoz. A jelenlévő tantestületi tagok kétharmadának egyetértése szükséges az indítvány elfogadásához.

A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása, egyetértési jog, közzététele (2011. évi CXC. törvény 26. § (1), 69.§(1)e.) elfogadás: nevelőtestület jóváhagyás: intézményvezető egyetértés: fenntaró Közzététel: - Az iskola Pedagógiai programjának egy példánya megtalálható az iskola titkárságán. A Pedagógiai program nyilvános, kérésre az bárki számára megismerhető. Az iskola titkárságán tanulmányozható, elolvasható. - Az iskola a Pedagógiai programját a jogszabályi előírásoknak megfelelően közzéteszi, az az iskola honlapján olvasható. - Az iskola igazgatója az érdeklődő szülő, jelentkező, vagy a már iskolai tanuló részére kérésre szóbeli tájékoztatást is ad a Pedagógiai programról, annak elérhetőségéről. A kizárólag szakképző évfolyamokkal működő iskolánk a szakképzés összehangolása, az erőforrások közös használata és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szerkezetű képzés érdekében együtt kíván működni a közeljövőben létrehozandó térségi integrált szakképző központ többi intézményével. Pedagógiai és szakmai programunkban közösségünk elképzeléseit foglaltuk össze. Arra összpontosítottunk, hogy a körülmények figyelembevételével hogyan tudunk előbbre lépni. Az iskola-koncepció tehát, a közösség koncepciója. Meggyőződésünk, hogy a céljaiban és szellemében egységes nevelőtestület képes csak arra, hogy a megvalósításon is közösen dolgozzon. Iskolánk pedagógiai programja és helyi tanterve követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanulóközpontú. Alapvetően egy elméleti-gyakorlati összefoglaló, amely meghatározza az iskolai nevelés, oktatás, képzés jelenlegi tartalmi, szervezeti, feltételbeli lehetőségeit. A pedagógiai program elkészítése új helyzet elé állította az iskolánkat. Lehetőséget teremt az autonóm nevelőtestületnek a működése felülvizsgálatára, szakmai stratégia önálló meghatározására. Szerződéses jellege kölcsönös garanciát biztosít a fenntartók, az iskolahasználók és az iskola dolgozói számára egyaránt.

2

A mi programunk a képzési ciklus egészére vonatkozóan határozza meg a tanítás-, a tanulás, a nevelés folyamatának helyi pedagógiai elveit, gyakorlatát, tanterveit, az iskola működésének feltételeit. A nevelőtestület által elfogadott és a fenntartók által jóváhagyott szakmai alapdokumentum átfogja az iskola működésének minden területét. Szerencsére -mint minden más iskolának- a mi iskolánknak is vannak már hagyományai, szabályai, melyek nem teszik lehetővé, hogy radikálisan más program bevezetésére történjen kísérlet, mint ami szerves fejlődése során kialakult. Feladatunk a programalkotás keretében a szakszerűség biztosítása és a szükséges változtatások körültekintő végrehajtása. Lényegileg egy olyan stratégiát nyújt, amely nélkülözhetetlen a kitűzött célok megvalósítása szempontjából. Programunk rögzíti a szakmai tartalmakat, a nevelés-oktatás folyamatát, kijelöli a fejlesztési stratégiát, fontos információkat tartalmaz a szülők és a fenntartók számára, egyben garanciát jelent a pedagógusok, a tanulók és szüleik részére. Ez a fenntartó által jóváhagyott dokumentum meghatározza a tanítás-tanulás folyamatának helyi elveit, tanterveit, működési feltételeit. Olyan elméleti-gyakorlati összegzés, amely megjelöli az adott intézmény közeli és távolabbi tartalmi, szervezeti és metodikai műveleteit, feltárja a nevelési rendszer belső tartalékait. A munka folyamatához pedig a "legnagyobb magyar" Széchenyi István szavait idézzük: " Egy szabadságszerető hazában a fiatalok egyre tökéletesebb nevelése kötelesség !" Csak azokat engedhetik a magyar iskolák, a magyar gyermekek, a magyar fiatalok közelébe, akik hisznek is abban, hogy ez lehetséges.

Iskolánk KÜLDETÉSNYILATKOZATA: EGY JÓ LÉGKÖRŰ, CSALÁDIAS, UGYANAKKOR REÁLIS KÖVETELMÉNYEKET TÁMASZTÓ ISKOLÁBAN EMELT SZÍNTŰ VAGY KÖZÉPFOKÚ SZAKMAI VÉGZETTSÉGHEZ SEGÍTENI AZOKAT A NEM MINDIG AMBÍCIÓZUS, ÉS TANULÁSI KÉPESSÉGEKKEL SEM TÚLSÁGOSAN MEGÁLDOTT FIATALOKAT, AKIK IDŐLEGESEN KISZORULTAK A FELSŐOKTATÁSBÓL, ÁM SOK ESETBEN CSALÁDI HÁTTERÜK NEM ÁRULKODIK KÜLÖNÖSEBB JÓLÉTRŐL, DE MUNKÁT VÁLLALNI MAJD CSAK SZAKMAI KVALIFIKÁLTSÁGUK NÖVELÉSE UTÁN SZERETNÉNEK. A KÖZÉPSZÍNTŰ SZAKKÉPZÉS SZÉLES SKÁLÁJÁT KÍNÁLJUK: A GAZDASÁGI, INFORMATIKAI TERÜLETTŐL KEZDVE, AZ OLYAN HUMÁN JELLEGŰ SZAKOKIG, MINT SPORTEDZŐ VAGY SZÍNÉSZ II. KÉPZÉS. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Tevékenységünk középpontjában a gyakorlatorientált szakmai képzés, a minőségi nevelő- oktatómunka áll, amely megfelel a munkaerőpiac, a tanulók, a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Kiemelkedő fontosságot szánunk tanulóinknak a magas színvonalú szakképzésre, informatikai eszköztudásra, nyelvtudásra. Arra törekszünk, hogy a diákok korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. A tanórán kívüli órákkal, foglalkozásokkal, versenyekre való felkészítéssel a tehetséges, az érdeklődő tanulóink számára magasabb szintű, elmélyültebb tudást kínálunk. A tanulóbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését segíti. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók szellemi, fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Az iskola általános célja, hogy képesek legyenek diákjai felelősségteljesen gondolkodni, legyenek szabadok, tisztelettel legyenek mások iránt, legyenek elkötelezettek és keményen dolgozzanak, tanuljanak. Az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hozzájárul a gazdasági és a társadalmi, kulturális értékek átadásához. „Elsősorban előtérben van a minőségi szakmaiság követelménye. Elsődleges feladatának tekinti a tudás közvetítését,de nem feledkezik el arról, hogy azért tanít, hogy neveljen. Az iskola gondolkodás- és cselekvésmódját meghatározza, hogy , minden tanulótól, akit elismernek képességeiért, megkövetelhető mindaz, amit képes kihozni magából. Az egyetlen megengedett ráhatás a mások jó példája és a következetes követelmény támasztás. A bizalom az egész nevelés alapja. „Szeretet nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül nincs nevelés". Ennek legfontosabb eleme a „közösségi környezet" kialakítása. Ilyenek: bizalomra építő kapcsolat, családiasság-otthonosság légköre, integratív és támogatást nyújtó nevelés, diákcsoportok segítése és bevonása az iskola életébe. Kiemelten fontos az is, hogy az iskola „nevelői környezetet" biztosítson.

I. 2 Alapító okiratban foglaltak

3

Alapító okirat a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. §. és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése alapján

SCHOOL OF BUSINESS SZÉKESFEHÉRVÁR ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA alapító okirata 17/2013. számú, 2013. április 19-én kelt határozatával felülvizsgálta a School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Hatályos 2013. szeptember 1-től Alapító neve: székhelye: Fenntartó neve:

School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Közhasznú Társaság 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 12. ( Cg.: 06-14-000117 ) School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság székhelye: székhely: 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 12.) ( Cg.: 06-09-013703/5 ) Működtető neve: School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság székhelye: székhely: 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 12.) ( Cg.: 06-09-013703/5 ) Intézmény  School of Business Székesfehérvár Üzleti Szakközépiskola hivatalos neve: Rövid: neve: School of Business Székesfehérvár Nemzetiségi/nem- School of Business Székesfehérvár zetközi nyelven: OM azonosítója 100562 Intézmény típusa Szakközépiskola  Intézmény feladatellátási helye(i)  da) Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Várkörút 52. dc) Telephelye(i): 1. 8000 Székesfehérvár, Budai út 7. db) Tagintézménye(i): SCHOOL OF BUSINESS Székesfehérvár ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA DUNAKESZI TAGINTÉZMÉNYE dc) Telephelye(i): 2. 2120 Dunakeszi, Bazsanth Vince út 10. db) Tagintézménye(i): SCHOOL OF BUSINESS Székesfehérvár ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA BUDAPESTI TAGINTÉZMÉNYE dc) Telephelye(i): 3. 1144 Budapest, Álmos vezér tér 9. dc) Telephelye(i): 4. 1071 Budapest, Városligeti Fasor 17–21. Alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése:  Alapfeladata (Nkt. 4. § 1.) h) szakközépiskolai nevelés-oktatás, (Kt 29.§) n) felnőttoktatás, (Kt. 78.§) Szakfeladat: 853211 853214 853221 853224 853231 853234 856099 931204 TEÁOR 85.32’08 85.41’08 85.42’08 85.51’08 85.59’08

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Szakmai középfokú oktatás Felső szintű, nem felsőfokú oktatás Felsőfokú oktatás Sport, szabadidős képzés M.n.s. egyéb oktatás

4

85.60’08 Oktatást kiegészítő tevékenység 47.99’08 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem 68.20’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 93.19’08 Egyéb sporttevékenység  Működési terület: Magyarország A 2011. évi CXC. Törvény 4. § 35. pontja értelmében a köznevelési intézmény térségi feladatot lát el Egyes szakmák tekintetében 2011. évi CXC. Törvény 4. § 22. pontja értelmében országos feladatot lát el  A felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám feladatellátási helyenként Összesen: 630 fő ebből: 528 fő nappali, 102 fő esti Székhely: 140 fő nappali, 30 fő esti 1. telephely: 100 fő nappali 2. telephely: 120 fő nappali, 30 fő esti 3. telephely: 84 fő nappali, 30 fő esti 4. telephely: 84 fő nappali, 12 fő esti  Az évfolyamok száma iskolatípusonként Szakközépiskola 1, 2, 3 év (1/13, 2/14, 3/15) az Országos Képzési Szakközépiskola, szakképzési évfolyamokkal Jegyzékben meghatározottak szerint. Felnőttképzés: felnőttképzés képzési programja szerint  Szakképzés Székhelyen és 1. telephelyen: (Székesfehérvár) Szakmacsoport

Ágazat

-

Szakképesítés megnevezése

Azonosító száma

Kimenő évfolyamok: 52 212 02 0000 00 00

Színész II.

Munkarend

Képzési idő év *

Nappali, esti

3 év

Nappali, esti Nappali, esti Nappali, esti

3 év 3 év

Nappali, esti Nappali, esti

1 év

Elágazás:

Színházi és filmszínész Vers- és prózamondó előadóművész 3.

4.

7.

7.

7.

-

-

-

-

-

Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) Elágazás:

52 813 01 0000 00 00

Fitness-welness asszisztens

52 813 01 0010 52 01

Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás)

52 813 01 0010 52 02

Újságíró, konferanszié

54 321 01 0000 00 00

Elágazás: Rádióműsor-vezető, konferanszié Újságíró I.

54 321 01 0010 54 02 54 321 01 0010 54 03

Informatikai rendszergazda

54 481 03 0000 00 00

Elágazás: - Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető - Számítógéprendszer-karbantartó - Webmester

54 481 03 0010 54 01 54 481 03 0010 54 05 54 481 03 0010 54 07

1 év 2 év

Nappali, esti Nappali, esti Nappali, esti

2 év 2 év 2 év

54 481 02 0000 00 00

Nappali, esti

2 év 2 év 2 év 2 év

Elágazás: Információrendszer-elemző és -tervező Internetes alkalmazásfejlesztő

54 481 02 0010 54 02 54 481 02 0010 54 03

Szoftverfejlesztő

54 481 02 0010 54 04

2 év 2 év 2 év

Informatikus

54 481 04 0000 00 00

Nappali, esti Nappali, esti Nappali, esti Nappali, esti

- Gazdasági informatikus

54 481 04 0010 54 01

Nappali, esti

- Műszaki informatikus - Távközlési informatikus - Telekommunikációs informatikus

54 481 04 0010 54 04 54 481 04 0010 54 05 54 481 04 0010 54 06

2 év 2 év 2 év 2 év 1,5 év

Informatikai alkalmazásfejlesztő

2 év

Elágazás:

15.

-

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

52 344 01 0000 00 00

15.

-

Vállalkozási ügyintéző

52 344 02 0000 00 00


1,5 év

2013/2014 tanévtől induló új OKJ szerinti képzések 7.

XII

Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető

54 481 03

N, E, TK

2 (1)

5

7.

XIII

Szoftverfejlesztő

54 213 04

N, E, TK

2 (1)

7.

XIII

Gazdasági informatikus

54 481 02

N, E, TK

2 (1)

7.

XIII


54 481 04

N, E, TK

2 (1)

15.

XXIV

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

54 344 01

N, E, TK

2 (1)

17.

XXVI

Logisztikai ügyintéző

54 345 01

N, E, TK

2 (1)

3. 3.

XXXVII

Fitness-wellness instruktor

54 813 01

N, E, TK

2 (1)

XXXVII


54 813 02

N, E, TK

2 (1)

Színész II.

55 212 01

N, E, TK

1

Kisgyermek-gondozó, nevelő

54 761 02

N, E, TK

2 (1)

4. 2

II

* A zárójelben szereplő időtartam az adott képzés ágazati részét már teljesített tanulókra vonatkozik.

2. telephelyeken: (Dunakeszi) Szakmacsoport

Ágazat


Azonosító száma

Munkarend


Kimenő évfolyamok: 7.

7.

-

-


54 481 03 0000 00 00

Nappali, esti

2 év


54 481 03 0010 54 01 54 481 03 0010 54 05 54 481 03 0010 54 07

Informatikus

54 481 04 0000 00 00


2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év

52 813 01 0000 00 00


52 813 01 0010 52 02

Nappali, esti

1 év

Elágazás:

3.

-


54 481 04 0010 54 01

- Távközlési informatikus - Telekommunikációs informatikus Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás)

54 481 04 0010 54 05 54 481 04 0010 54 06

1 év

Elágazás: Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás)

2013/2014 tanévtől induló új OKJ szerinti képzések 7.

XIII


54 481 02

N, E, TK

2 (1)

7.

XIII


54 481 04

N, E, TK

2 (1)

3.

XXXVII


54 813 02

N, E, TK

2 (1)

2

II

Kisgyermek-gondozó, nevelő

54 761 02

N, E, TK

2 (1)


3. és 4. telephelyeken: (Budapest) Szakmacsoport

Ágazat


Azonosító száma

Munkarend


Kimenő évfolyamok: 7.

7.

-

-


54 481 03 0000 00 00

Nappali, esti

2 év


54 481 03 0010 54 01 54 481 03 0010 54 05 54 481 03 0010 54 07

Informatikus

54 481 04 0000 00 00




54 481 04 0010 54 01

Nappali, esti

- Műszaki informatikus - Távközlési informatikus - Telekommunikációs informatikus Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) Elágazás:

54 481 04 0010 54 04 54 481 04 0010 54 05 54 481 04 0010 54 06


52 813 01 0000 00 00

Nappali, esti

1 év

Fitness-welness asszisztens

52 813 01 0010 52 01 52 813 01 0010 52 02


1 év

Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) Idegenvezető

54 812 01 0000 00 00

Nappali, esti

2 év

Elágazás:

3.

18.

-

-

1 év

6

2013/2014 tanévtől induló új OKJ szerinti képzések N, E, TK

2 (1)

N, E, TK

2 (1)

Idegenvezető

54 481 02 54 481 04 54 812 01

N, E, TK

2 (1)

Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgásl)

54 813 02

N, E, TK,

2 (1)

7.

XIII


7.

XIII


18.

XXVIII

3.

XXXVII




A feladatellátást szolgáló vagyon:

Az iskola vagyona az alapfeladatok ellátásának biztosítására szolgál. Erre tekintettel különösen az alábbiakra használható fel: az iskolában tanító tanárok munkabérére, óradíjára és járulékaira ingatlanok, helyiségek vásárlására, felújítására, bérleti és üzemeltetési díjára gazdasági-pénzügyi és adminisztratív tevékenységek díjazására, a szükséges nyomtatványok vásárlására a működéshez, az oktatáshoz szükséges könyvek, segédanyagok, technikai eszközök vásárlására tájékoztató, ismertető és reklám anyagokra tanulmányi ösztöndíjakra diákoknak, tanároknak tanulmányi versenyek tartására, tanulmányi kirándulásokra tanárok szakmai és módszertani továbbképzésére, kutatási, fejlesztési pályázatok meghirdetésére, támogatására. Nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, külföldi oktatási anyagok adaptálására.

Ingatlanok Cím Székesfehérvár, Várkörút 52.



A gazdálkodással összefüggő jogosítványok:

Alapterület 226 m2

Tulajdonos School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Denk Kft. Székesfehérvár MJV Önkormányzata Dunakeszi Város Önkormányzata Budapest XIV. ker. Önkormányzata Magyarországi Evangélikus Egyház

Székesfehérvár, Várkörút 52. 102 m2 Székesfehérvár, Budai út 7. 150 m2 Dunakeszi, Bazsanth Vince út 10. 240 m2 Budapest, Álmos vezér tér 9. 120 m2 240 m2 Budapest, Városligeti Fasor 17–21. Nagyértékű ingóságok Az 50 ezer forint értéket meghaladó ingóságok a székhelyhez és telephelyekhez mellékelt eszköz- és felszerelésjegyzékben kiemelve szerepelnek. 1. az iskola feladatainak ellátásához, jogszerű működéséhez szükséges termeket, helyiségeket, felszerelési tárgyakat a fenntartó egyrészt a Kht. tulajdonában lévő, illetve a gazdálkodás eredményeként tulajdonába kerülő dolgok használati jogának átadásával, másrészt a bérleti jogviszony keretében használatába kerülő ingatlanok, helyiségek, dolgok használati és – az egyes bérleti szerződésekben meghatározott mértékű – hasznosítási jogának átengedésével biztosítja; 2. az iskola feladatellátását szolgáló vagyonát képezik azok a pénzeszközök is, amelyeket a fenntartó az iskola jóváhagyott éves költségvetése alapján az intézmény önálló bankszámlájára a működés és a feladatellátás finanszírozására átutal; 3. az iskola feladatellátását szolgáló vagyonát képezik azok a bevételek, amelyek a használati, hasznosítási jog gyakorlásából erednek, továbbá az alapfeladathoz kapcsolódó tandíj, regisztrációs díj, és egyéb díjbevételek, valamint a jelen alapító okiratban megjelölt kiegészítő tevékenységből származó bevételek, a szakképzési támogatás címén – szerződés alapján biztosított – pénzeszközök, illetve az ezek felhasználásával vásárolt – de a Kht. tulajdonát képező - technikai, oktatási és egyéb eszközök használati és hasznosítási joga, az ebből származó bevételek; 4. az iskola számára nyújtott fenntartói, illetve más külső szervek, szervezetek, magánszemélyek által nyújtott, valamint a pályázati úton elnyert támogatások. Az iskola gazdálkodása, megszervezésének módja szerint részben önálló, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szerint teljes jogkörrel rendelkező intézmény. A fenntartó a gazdálkodás megszervezésével (mely a tervező és adminisztrációs tevékenységet is magába foglalja) a mindenkori igazgatót és gazdasági vezetőjét bízza meg. E személyek közösen meghatározzák az éves költségvetési irányzatot és az intézmény pénzügyi kereteit. Az így megadott előirányzatok felett az ügyvezető dönt, rendelkezve az utalványozási joggal. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokat az igazgató saját felelősségi körben, az általa irányított intézményegység vonatkozásában gyakorolja, a hatályos jogszabályokban, a jelen alapító okiratban, a belső szabályzatokban foglaltak és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével, az alábbiak szerint: A fenntartó által jóváhagyott költségvetés előirányzatainak felhasználása felett jogosult rendelkezni, azzal a megszorítással, hogy az 500.000-, Ft-ot meghaladó összegű kötelezettség vállaláshoz, valamint utalványozáshoz be kell szerezni a fenntartó előzetes hozzájárulását. A költségvetésben meghatározott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. A kiegészítő tevékenységből származó bevételeket csak az alaptevékenységre és az ezzel összefüggő egyéb kiadások fedezésére használhatja fel. Az iskola a pénzeszközeit a külön nyitott belföldi bankszámláin kezeli. A bankszámlák nyitásához a fenntartó engedélye szükséges. Pénzkölcsönt, hitelt csak a fenntartó előzetes írásbeli hozzájárulásával vehet fel, kezességet nem vállalhat,

7

értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el. A könyvvezetést a fenntartó végzi, az iskola igazgatója felelős a fenntartó által meghatározott analitikus nyilvántartások vezetéséért és a gazdálkodással összefüggő információ-szolgáltatás megfelelő formában, gyakorisággal és tartalommal való teljesítéséért. Az iskola vagyona feletti rendelkezési jog: Az alábbiak szerint oszlik meg a fenntartó, valamint az iskola között: Az iskola igazgatója, a tagintézményre vonatkozóan a tagintézmény vezetője jogosult az iskola működéséhez szükséges,- a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározott ingatlanok, helyiségek, ingóságok, eszközök és felszerelések biztosítása érdekében,- bérleti szerződések megkötésére, megszüntetésére, módosítására (a fenntartó jóváhagyásával). A fenntartó jogosult az iskola feladatellátását biztosító ingatlanok tulajdonjogának megszerzését eredményező szerződések megkötésére. A fenntartó jogosult engedélyezni, hogy a feleslegessé váló vagyontárgyakat az iskolaigazgató selejtezze, vagy értékesítés útján hasznosítsa. Az intézmény működéséhez és fejlesztéséhez szükséges pénzeszközöket a fenntartó az iskola éves költségvetésének jóváhagyásával állapítja meg. Az igazgató az iskola éves költségvetésre javaslatot tesz a fenntartónak, a jóváhagyott költségvetéssel a jogszabályokban, a jelen alapító okiratban és a belső szabályzatokban meghatározottak érvényesítésével, annak keretei között gazdálkodik. Az igazgató határozza meg az iskola vagyonával való gazdálkodás keretében az oktatás tárgyi, technikai fejlesztésének fő irányait. Biztosítja az iskola vagyonába tartozó eszközök – intézményegységenkénti – nyilvántartását, javaslatot tesz a fenntartónak a feleslegessé vált tárgyi eszközök hasznosítására. Az iskola a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetésének erre a célra jóváhagyott előirányzatán belül, valamint az abban nem szereplő egyéb bevételei terhére önállóan dönt – a fenntartó által meghatározott fő irányok figyelembe vételével – az oktatás tárgyi, technikai fejlesztését szolgáló tárgyi eszközök beszerzéséről, azzal, hogy ezek az eszközök a fenntartó tulajdonát képezik, de azok használati és hasznosítási joga az iskola vagyonát képezi, a rendelkezési jog pedig az iskola igazgatójáé.  Az intézmény egyéb jellemzői: az intézmény adószáma az intézmény pénzforgalmi számlaszáma az intézmény képviseletére jogosult neve az oktatás munkarendje egyéb

Alapító okirat kelte, hatálya, előző alapító okirat: Fenntartói határozat száma:

18279678-1-07 10918001-00000164-00300019 Mihályi Gyula Nappali (N), esti (E), tanfolyami képzés (TK) A működés kezdete: 1997. szeptember 01. 2013. április 19-én 2013. szeptember 1-től 2013. január 14. 17/2013

Kelt: Szeged, 2013. április 19-én. ph.

Aláírás

8

I. 3. Iskola rövid jellemzése, személyi, tárgyi feltételek. Az 1997-ben elindult iskolánk Székesfehérváron a Várkörút 52. szám alatti oktatási épületben és a tőle nem messze található Budai út 7.. sz. épületében működik. Az épületek a város centrumában találhatók, mindenhonnan jól megközelíthetők. Működik bennük könyvtár (a Várkörúton szakmai könyvtárszoba), számítástechnikai szaktanterem, taniroda (a Várkörúton). Dunakeszin az iskola a városközpontban található Radnóti Miklós Gimnázium néhány éves épületében működik. Számítástechnikai szaktantermei, tornaterme van. Budapesten az iskola az Álmos vezér téren található Álmos vezér téri Általános Iskola és Gimnázium épületében Budapest, Városligeti Fasor 17–21. alatt a Fasori Evangélikus Gimnáziumban működik. Számítástechnikai szaktantermei, tornaterme van. Az üzleti szakközépiskolában iskolarendszerű oktatásban olyan szakokat indítunk 1, 2 ill. 3 éves képzési idővel, amelyre szükség van a gyakorlatban és megkönnyíti diákjaink elhelyezkedését. Az oktatáshoz, gyakorlati képzéshez szükséges alapvető tárgyi eszközökkel rendelkezünk (TV-k, videók, számítógépek, nyomtatók, fénymásoló, írásvetítő, projektor és más korszerű multimédiás prezentációs eszközök, irodatechnikai eszközök stb.). Az iskola személyi feltételei biztosítottak. Az oktatásban résztvevő kollégák - a gyakorlatban elismert szakemberek, iskolákban tanító pedagógusok - személye garancia a színvonalas munkára. Tartalmi munka: A képzési szakok skálája mára már sokrétű, és az igényeknek megfelelően változik. Az OKJ-ben szereplő középfokú és emelt színtű szakképesítések közül indítjuk azokat, amelyekre az adott térségben szükség van. Figyeljük a munkaerőpiaci igényeket és a tanulni vágyó fiatalok érdeklődési körét, valamint azt, hogy a térségben mely képzések hiányoznak a szakképzési kínálatból, illetve hol mutatkozik túlképzés, és szakmai képzési struktúránkat, kínálatunkat ehhez igazítjuk. Hiánypótlónak gondoljuk pl. az újságíró és a sportedző és a színész-képzés bevezetését. Kiemelt feladatuk: 1. Az új információhordozók megismertetése diákjainkkal. Minden tanulót igyekszünk az informatika robottechnika alapjaitól a magasabb szintekig eljuttatni, INTERNET világába bevezetni. 2. Szakoktól függően idegen nyelvet illetve nyelveket tanítunk. Célunk minél több diákot nyelvvizsga szintjéig eljuttatni. Az idegen nyelv tanulásának hatékonyságát fokozni kívánjuk nemzetközi projektekbe való bekapcsolódással (Szokratesz, Coménius), pályázatokon való részvétellel, külföldi tanulmányutakkal, testvérintézményi kapcsolatok kiépítésével. A számítástechnika, idegen nyelvek, statisztika tanítása csoportbontásban történik. A szakmai felkészítés mellett fontos a hallgatók személyiségének fejlesztése. Mindezt tréningekkel, szituációs gyakorlatokkal igyekszünk fokozni. Gyakorlattal való élő kapcsolatot illetve az életre való felkészülést pedig a tanulmányi idő felénél sorra kerülő összefüggő szakmai gyakorlatokkal segítjük, amely egyúttal a szakdolgozat elkészítéséhez is hozzájárul.

I.4. Az iskola fő célkitűzései: Jövőképünk: Intézményünk váljon a régió meghatározó intézményévé. A jövőkép prioritást ad az erkölcsi nevelésnek és a viselkedést az erkölcsi nevelés következményeként várja el. Az érett felnőtté válásnak alapfeltétele ugyanis a „szabályok” belsővé válása. Küldetésnyilatkozatunk: • Olyan iskolává szeretnénk válni, amely korszerű, naprakész, a társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelő, az európai normákhoz illeszthető ismereteket nyújt Nyugat-Magyarországon az informatika, a sport, a kereskedelmi, üzleti életben elhelyezkedni akarók számára és megerősíti, továbbviszi az egyetemes és nemzeti értékeket a partnerek elégedettségének növelése mellett. • Tanulóinkat úgy kívánjuk nevelni-oktatni, hogy egy életre szóló útravalót kapjanak, kialakítjuk az önfejlesztés igényét, képességét. Tanítványaink ismerjék fel, hogy csak stabil tudással lehet építkezni, a sokoldalúság elősegíti a helytállást az életben. • Törekszünk a szakmai kiválóságra és arra, hogy minden diák képességei szerint a legtöbbet hozza ki magából. Munkánk középpontjában az „ember” áll, ebben legjobb szövetségeseink a szülők. • Szakmai munkánkban mindig jelen van a megújulás, proaktív magatartás a közvetlen és közvetett környezeti változások kihívásai miatt. Érezzük, hogy társadalmi felelősségünk nagy, hiszen újabb és újabb nemzedékeket nevelünk, ezért minden munkatársunktól elvárjuk, hogy fejlődésre és kiválóságra törekedjen. • Elsősorban tisztességes embereket szeretnénk nevelni, akik őrzik és továbbfejlesztik az elődeik által létrehozott vagy megőrzött erkölcsi és kulturális értékeket és gondoskodnak arról, hogy ez az átörökítési folyamat ne szakadjon meg. Másrészt olyan ismeretekkel, készségekkel, erkölcsi szokásokkal kell a tanulóinkat kibocsátanunk, amelyek elegendők a társadalomba, a családba és a modern üzleti életbe való zökkenőmentes beilleszkedéshez.

9

Oktatási küldetésünk: • Olyan korszerű közismereti, idegen nyelvi, informatikai és szakmai tudást (elméleti alapokat és gyakorlati készségeket) kívánunk tanulóinknak nyújtani, melynek birtokában jó eséllyel tanulhatnak tovább a felsőoktatásban, illetve közép vagy felsőfokú szakképesítés birtokában • keresett szakemberként helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon. Nevelési küldetésünk: • Olyan szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalokat kívánunk nevelni, akik • ismereteik, képességeik, személyiségi jegyeik, közösséghez való viszonyuk, szorgalmuk és • munka kultúrájuk alapján elismerést vívnak ki önmaguknak, családjuknak és iskolájuknak Szakmai ismeretek magas fokú elsajátítása. Valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztése. Az önművelés igényének és szokásának kibontakozása. A tanulók felkészítése a gazdasági jelenségek értő szemléltetésére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra. A tanulók felkészítése arra, hogy tanulmányai befejezésekor önmagát – mint megbízható színtű ön- és társadalomismerettel bíró személyiséget – a munka világában célvezérelten és magabiztosan elhelyezni képes fiatal felnőttként definiálja. Megfelelő szövegértés, beszédkultúra fejlesztése. Ismerjenek legalább egy vagy két idegen nyelvet olyan fokon, hogy azt a hétköznapi helyzetekben használni tudják. Logikus, rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelés. A számítógép, INTERNET használatának elsajátítása. Információs anyagokban képesek legyenek tájékozódni (lexikon, múzeum, könyvek). A nemzeti műveltségi anyag és a világörökség részét képező egyetemes emberi kultúra elemi szintű ismerete (felhívjuk figyelmüket a városban zajló kulturális programokra, eseményekre). Egymás megértésére, elfogadására megbecsülésére nevelés. Egészséges életmódra való felkészítés (testi, lelki, szociális nevelés, testnevelés és sportfoglalkozások). Környezettudatos életvitelre nevelés. Alapvető fogyasztóvédelmi ismeretek és jogok megismertetése. A korosztálynak megfelelő közlekedési ismeretek átadása, gépjárművezetői engedély megszerzésének elősegítése. Az áldozattá válással kapcsolatos, a korosztályt érintő ismeretek nyújtása a Rendőrség szakértőinek bevonásával. Az ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai érzékenység növelése. Akaraterő fejlesztése. Esztétikai minőségekre nyitott magatartás, zeneértő- és érző képesség kialakítása, fejlesztése. Mindenoldalú kommunikációs képesség fejlesztése. Célunk tehát olyan nyitott fiatalok kibocsátása az iskolákból, akik igényes ismeretekkel rendelkeznek, amelyek alapul szolgálnak egy magasabb szintű ismeretrendszer megszerzésében. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanára egyaránt, ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának, ahol felkeltik benne a tudás iránti vágyat, ahol felfedezheti az alkotás izgalmát, örömét. Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcok számát. A tanuló egyéni fejlődéséhez mért a jó eredmények hangsúlyozásán, a sikereken keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Ugyanakkor ráneveljük őket a kudarcok elviselésére is, a kettő lehetőleg egészséges összhangjának megkeresésével. Mindezt olyan tartalmú és nyelvezetű tananyaggal kívánjuk elérni, amely egy korosztályhoz szól, érte készült visszatükrözi vágyait, elképzeléseit. A tantervi tartalommal nem nivellálni, hanem differenciálni akarunk. Esélyt, lehetőséget biztosítva arra, hogy mindenki tehetségének, adottságainak megfelelően bontakozhasson ki munkája során. Teljesítményre törekszünk, de megítélésünk alapja, hogy a tanuló és a tanár mit tesz, mit tud és mire képes, mire törekszünk.

I. 5. Az iskola prioritásában a következő tényezők sorrendjét tűztük ki: Szakvizsgára, nyelvvizsgára való jelentkezés feltételeinek elérése az előírt követelmények teljesítése, a megfelelő tudásszint elérése Szakvizsgára való sikeres felkészülés a tanév szorgalmi időszakában történő felkészítésen túl közvetlenül a szakmai vizsga előtti időszakban, külön órakeretben konzultációs foglalkozásokat szervezünk az írásbeli és a szóbeli vizsgákra). Egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészítés A Jogi karra való bejutás megkönnyítésére felvételi előkészítőt tartunk Magyar nyelv és irodalom, Történelem tantárgyakból. A gazdasági egyetemi, főiskolai karokra való bejutás megkönnyítésére Matematikából és Közgazdaságtanból is szervezünk felvételi előkészítőket Teljesítményorientáltság:

10

A tudás, a teljesítmény nagyfokú elismerése. A lehetőségekhez képest a legjobb teljesítésre való törekvés, komolyan venni a tanulást, a sportot stb. Figyelem. Az iskola belső rendje. Normatartó magatartás. A tanárok és a diákok önmagukhoz és a munkához kapcsolódó belső vizsgarendszere (kötelességtudat, önfegyelem, rendszeretet). Ifjúságvédelmi feladatok teljesítése A jogszabályokban rögzített gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat szakközépiskolánk ellátja. Környezetvédelem, szemléletformálás tantárgyakon keresztül, folyamatos ill. akciós tevékenység-körökben, szűkebb iskolai, hazai ill. tágabb értelemben nemzetközi projektekben való részvétellel Önállóság Minden területen érzékelhető önirányítási képesség, egyéni megvalósítás. Külső kontroll nélküli feladat teljesítés. Önelemzés, önbírálat, kezdeményezés. Rugalmasság Az aktualitások, körülmények, realitás figyelembevétele. Nyitottság. Egyéni- és életkori sajátosságok elfogadása. Egyéni bánásmód. Törődés Az emberi kapcsolatok milyensége, érzelmi színezete (tanár-diák, diák-diák, tanár-tanár, szülő-tanár, szülő-diák). Szociális informáltság, szociális érzékenység. Csoportszellem bizalom. A beilleszkedési és magatartási zavarok leküzdése, a közösségi kapcsolatok és az együttműködési készség kialakítása érdekében az új tanulók számára a tanév kezdetén csoportfejlesztő és közösségépítő, szítuációs gyakorlatokból álló tréninget szervezünk, ugyanakkor a teljes képzési idő alatt külön figyelmet fordítunk ezeknek a szempontoknak az érvényesülésére. A tudásbeli hátránnyal induló és tanulási zavarokkal küzdők számára és a hiányosságok pótlása érdekében előkészítő és felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk informatikából. A tehetséges, jó képességű tanulókat felkaroljuk, szakmai fejlődésüket tehetségük kibontakoztatása érdekében segítjük, egyengetjük, irányítjuk, a teljes képzési idő alatt. A szociális hátrányok csökkentése érdekében a rendelkezésre álló keretből a rászorultakat tankönyv-segélyben részesítjük illetve biztosítjuk számukra az iskolai könyvtár tartós tankönyveinek használatát. (További forrásként az iskola alapítvány létrehozásáról döntött. Az alapítvány célja a szociálisan rászoruló tehetséges diákok segítése, számukra ösztöndíj vagy a támogatás más formáinak a biztosítása). FEJLESZTENI KÍVÁNJUK TANULÓINKNÁL: - az értelmes, kreatív, kritikai gondolkodást - kommunikációs képességeket és készséget - környezetvédelem iránti fogékonyságot - egész életen át történő tanulási igényt - demokratikus és felelős döntési készséget - a másikra való figyelést, a világ dolgai iránti érdeklődést - egészséges életmódra való törekvést A fentiek segítségével célunk, hogy: - harmonikusan be tudjanak illeszkedni, mikro- és makrokörnyezetünkbe - döntési képességük legyen, önértékelésük helyes legyen - megbízhatóvá váljanak - megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel rendelkezzenek - pontosak, rendszeretők, udvariasak, önállóak legyenek - magas műveltség és jó szervezőkészség birtokában legyenek. Mindezt jó belső légkörben, a tanulót ért kudarcok számát minimálisra csökkentve, velük együttműködve kívánjuk elérni.

11

II. Nevelési program II.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI (A nevelési program része az Egészségnevelési és környezeti nevelési program.) A School of Business Üzleti Szakközépiskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. 1.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló tanuló és nevelő szülő és nevelő nevelő és nevelő között 2.Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók készségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető általános műveltséget nyújt. iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a szakmai vizsgára való eredményes felkészítésben, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, a kreatív munkavégzést, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a fiatalokban a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, tanáraink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4.Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást,

12

öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kultúrált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 5. Az iskola prioritásában a következő tényezők sorrendjét tűztük ki: 5.1. Szakvizsgára, nyelvvizsgára való jelentkezés feltételeinek elérése  az előírt követelmények teljesítése, a megfelelő tudásszint elérése 5.2. Szakvizsgára való sikeres felkészülés  a tanév szorgalmi időszakában történő felkészítésen túl közvetlenül a szakmai vizsga előtti időszakban, külön órakeretben konzultációs foglalkozásokat szervezünk az írásbeli és a szóbeli vizsgákra). 5.3. Egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészítés  Megfelelő számú jelentkező esetén, fakultatív alapon a humán jellegű karokra való bejutás megkönnyítésére felvételi előkészítőt tartunk. Magyar nyelv és irodalom, Történelem tantárgyakból. A gazdasági egyetemi, főiskolai karokra való bejutás megkönnyítésére Matematikából és Közgazdaságtanból is szervezünk felvételi előkészítőket 5.4. Teljesítményorientáltság:  A tudás, a teljesítmény nagyfokú elismerése. A lehetőségekhez képest a legjobb teljesítésre való törekvés, komolyan venni a tanulást, a sportot stb. 5.5. Figyelem.  Az iskola belső rendje. Normatartó magatartás. A tanárok és a diákok önmagukhoz és a munkához kapcsolódó belső vizsgarendszere (kötelességtudat, önfegyelem, rendszeretet). 5.6. Ifjúságvédelmi feladatok teljesítése  A jogszabályokban rögzített gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat szakközépiskolánk ellátja. 5.7. Környezetvédelem, fogyasztóvédelem, szemléletformálás  Tantárgyakon keresztül, folyamatos ill. akciós tevékenység-körökben, szűkebb iskolai, hazai ill. tágabb értelemben, nemzetközi projektekben való részvétellel 5.8. Önállóság  Minden területen érzékelhető önirányítási képesség, egyéni megvalósítás. Külső kontroll nélküli feladat teljesítés. Önelemzés, önbírálat, kezdeményezés. 5.9. Rugalmasság  Az aktualitások, körülmények, realitás figyelembevétele.  Nyitottság. Egyéni- és életkori sajátosságok elfogadása. Egyéni bánásmód.

13

5.10. Törődés  Az emberi kapcsolatok milyensége, érzelmi színezete (tanár-diák, diák-diák, tanár-tanár, szülő-tanár, szülő-diák). Szociális informáltság, szociális érzékenység. Csoportszellem bizalom.  A beilleszkedési és magatartási zavarok leküzdése, a közösségi kapcsolatok és az együttműködési készség kialakítása érdekében az új tanulók számára a tanév kezdetén csoportfejlesztő és közösségépítő, szituációs gyakorlatokból álló tréninget szervezünk, ugyanakkor a teljes képzési idő alatt külön figyelmet fordítunk ezeknek a szempontoknak az érvényesülésére.  A tudásbeli hátránnyal induló és tanulási zavarokkal küzdők számára és a hiányosságok pótlása érdekében előkészítő és felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk informatikából.  A tehetséges, jó képességű tanulókat felkaroljuk, szakmai fejlődésüket tehetségük kibontakoztatása érdekében segítjük, egyengetjük, irányítjuk, a teljes képzési idő alatt.  A szociális hátrányok csökkentése érdekében a rendelkezésre álló keretből a rászorultakat tankönyv-segélyben részesítjük, illetve biztosítjuk számukra az iskolai könyvtár tartós tankönyveinek használatát.  Az iskola által alapított „Szaktudással a jövőért” Alapítvány fő célkitűzései között szerepel a hátrányos tanulók támogatása, az esélyegyenlőség elősegítése. Mindezt jó belső légkörben, a tanulót ért kudarcok számát minimálisra csökkentve, velük együttműködve kívánjuk elérni.

6.

Iskolánk pedagógiai programja, működési tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti kérdésekben semleges.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása, környezettudatos viselkedés kialakítása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, a balesetek megelőzése, a közlekedési kultúra fejlesztése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás, és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az áldozattá válással valamint a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek tudatosítása. 1.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek, elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret

14

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Környezettudatosságra nevelés A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is.

15

A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

- Követelés. - Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés.

16

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. – A tanulók önálló elemző munkája.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka eredményes szakmai vizsgát tesz. ha a szakképzés kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek megfelel. célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy élethossziglan képes legyen tanulni. - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedésés magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. -

II.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Diákjaink mind érettségizettek, főleg 19-22 éves korúak, így fiatal felnőttek, akik személyisége már részben kialakult. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeinek, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása közösségi tevékenységekre az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránt igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

17

II.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségében, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő- oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé cél kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanuló a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. II.4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK Diákjaink mind érettségizettek, főleg 19-22 éves korúak, fiatal felnőttek, akik személyisége már részben kialakult. Ennek figyelembe vételével az alábbiakat tűztük ki: 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási- tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók pozitív motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek diákjainkat tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő- oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Csoportba sorolásnál homogén csoportok kialakítására törekszünk. a)

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Diákétkeztetés Az iskolába járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola titkárságán kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását. Az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

18

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Lehetőség van, tömbösített formában versenyekre való célirányos felkészítésre is. e) Sportkör Az iskolai ISK tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai ISK sportegyesület a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamit a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik. g). Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal egy napra tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes és elsősorban szakmai célkitűzéseket szolgálnak h) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy- egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutános, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j). Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai szakmai könyvtárszoba segíti. k) Az iskola létesítményének, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit, (számítógép, digitális fényképezőgép, digitális hangrögzítő, digitális kamera stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett, vagy kikölcsönözve saját felelősségre – egyénileg, vagy csoportosan használják. l) A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Szoros kapcsolatnevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. A felzárkóztató foglalkozások. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. Szülőkkel való kapcsolattartás különböző formában (fogadó óra, szülői értekezlet, szülő-nevelő találkozó). A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. m) A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tárgyak tanulása. A tehetséggondozó foglalkozások. Iskolai sportegyesület (ISK). Szakkörök. Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.) A szabadidős foglalkozások (pl.: színház és múzeumlátogatások). Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata. A továbbtanulás segítése. II.5. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Diákjaink mind érettségizettek, főleg 19-22 éves korúak, fiatal felnőtteknek és nem gyermeknek tekintendők. Ennek figyelembevételével az alábbi feladatokat tűztük ki. a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladati közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az

19

iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell ismerni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. II.6. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE A KÖVETKEZŐ TEVÉKENYSÉGEK SORÁN TÖRTÉNIK Diákjaink főleg 19-22 éves korúak, így fiatal felnőtteknek tekintendők. Ennek figyelembevételével törekszünk a differenciált képességfejlesztésre, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésére, az egyéni foglalkozásokra, (pedagógus tanácsadás) a felzárkóztató és szakköri foglalkozásokra, az iskolai könyvtár(szoba), valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használatára, a szakvizsgára való felkészítésre. II.7. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SZOLGÁLJÁK az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tanulószoba, a diákétkeztetés, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata, a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, a továbbtanulás irányítása, segítése, az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás, az étkezési díjak kifizetéséhet nyújtott segélyek, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, alapítványból pályázati úton – ösztöndíj, egyszeri támogatás biztosítása. II.8. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK    

Ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása – a törvénynek megfelelően A vele való folyamatos konzultáció az igazgató, illetve tagozatvezető és az osztályfőnök részéről Osztályfőnöki egyéni beszélgetések Családdal való intenzív kapcsolattartás az osztályfőnök, szükség szerint az igazgató vagy tagozatvezető részéről

20

    

A szakemberekkel való konzultációs lehetőség kihasználása Ifjúságvédelmi szervezetekkel, szociális szervekkel való kapcsolatépítés, kapcsolattartás Osztályfőnökök és érdeklődő nevelőtestületi tagok továbbképzése e területen A diákönkormányzat bevonása a munkába Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése

II. 9. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Minden tanévben gondoskodunk a tanulók általános fizikai teherbíró képességének méréséről az adott korosztály számára központilag kiadott szempontrendszer, segédanyag alapján. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezzük az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságokat. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges színt elérésére, megtartására. Az egészségfejlesztés célja, hogy intézményünkben minden tanuló olyan ellátást kapjon, amelyben érvényesül a testi-lelki jóléte, egészsége, egészségi állapotának hatékony fejlesztése. A mindennapos működésben kiemelt figyelmet fordítunk: - az egészséges táplálkozásra - a testmozgásra( 20/2012.VIII.31. EMMI rendelet XIII. fejezet 141.§ (1) (2) - a bántalmazás, az iskolai erőszak megelőzésére - a baleset megelőzésre, az elsősegélynyújtásra - a testi, lelki egészség fejlesztésére, a szenvedélybetegséghez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére. (az iskolavédőnő önállóan ellátandó feladatai - 26/1997. (IX.3) NM rendelet alapján) - az iskolaorvos által kiszűrt gerinc- és egyéb betegségekkel rendelkező gyerekek egyéni és csoportos foglalkoztatására ( 20/2012.VIII.31. EMMI rendelet XIII. fejezet 142.§ (1) (2) (3) (4). Az intézményünk teljes körű egészségfejlesztési programját – mindig figyelembe veszi a gyermek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait – az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el egyeztetett munkaterv alapján. Az iskolánk házirendjében szabályozzuk az alkohol, a dohány és a drog fogyasztására irányuló tiltásokat. A tantestületünkben törekszünk a pedagógusok mentálhigiéniás ismereteinek bővítésére, hogy kiemelt figyelmet tudjanak fordítani a testi, lelki, mentális egészség fejlesztésére. Intézményünkben megszervezzük a tanulók közösségi szolgálatának dokumentálását. (20/2012. EMMI 133. §) II. 10. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK  Elsősorban a folyamatos tanári megfigyelés alapján, a tanórai munka során valósul meg. Ezen kívül:  Járulékos órák terhére szervezett szakkörökben, diákkörökben, fakultációs órákban történik,  Tanulmányi verseny előtti időre koncentrálva, a tanítási időn kívüli foglalkozásokon folyamatos felkészítés folyik  A szakmai idegen nyelv tanulása és a szakmai programban leírt specializációs tantárgyak felvétele lehetséges.  A fenntartó vagy a „Szaktudással a jövőért” Alapítvány esetenként támogatja a tehetséges tanulókat és szakmai programjaikat  A tehetséges tanulókat indítjuk és felkészítjük a központilag meghirdetett versenyeken, vetélkedőkön. II.11. A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, igazgató- helyettesei (tagintézmény vezetői), a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója, helyettese (tagintézményvezető) évente egyszer a közgyűlésen, és a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a félévenként kiadott bizonyítványon keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskola munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnök tájékoztatják. 2. A pályaválasztás előtt álló fiatalok, szüleik tájékoztatása érdekében az iskola pályaválasztási nyílt napot szervez, melyen bemutatásra kerül az iskola képzési- és követelmény rendszere, az oktatott szakok, az intézmény létesítményei. A pályaválasztási nyílt nap időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

21

II.12. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA és ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI ÉRTÉKELÉSI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE (Részletesen az Intézményi Minőségirányítási Programban /IMIP/ található) A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Az intézményben folyó oktató-nevelő munka eredményessége érdekében a következő kapcsolatrendszereket működtetjük:

Belső kapcsolatrendszerünk, a pedagógiai folyamat szereplőinek együttműködése Az iskolavezetés – igazgató és a helyettesek – heti rendszerességgel munkaértekezletet tartanak. Ha a feladat megkívánja, napi konzultáció keretében beszélik meg a teendőket. Kibővített iskolavezetés alatt értjük az igazgatóság és a munkaközösség-vezetők csoportját. A kibővített iskolavezetés havi rendszerességgel tart értekezletet. Az intézményvezetés és a tantestület: - A tantestületi értekezletet tanévenként minimum ötször szervezünk. Félévkor és év végén a tanév értékelésére, félévenként egy-egy osztályozó értekezletet. A tanév első értekezlete a tanévnyitó értekezlet. - A tantestületet az igazgató/helyettesei „röpértekezleten” tájékoztatja a rövidebb határidőhöz kötött munkatervi feladatokról. - Fontosnak tartjuk a közvetlen, személyes beszélgetéseket.

A munkaközösségek: Intézményünkben a képzési szerkezet függő típusú és számú szakmai munkaközösség működik. Szakmai feladataikat munkaközösségi értekezleteken beszélik meg. A munkaközösségek feladata a színvonalas oktató-nevelő munka biztosítása, egymás szakmai munkájának segítése.

A tanulóközösség és a tantestület: A tanulóközösséget osztályszinten az osztályfőnök vezeti. A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére, illetve cseréjére a diákközgyűlés fórumát működteti az iskola, illetve a diákönkormányzat. Diákközgyűlés: a diákönkormányzat kezdeményezésére évente összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény diákönkormányzata és tanulói minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. - A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén alkalomszerűen, - a diákparlamenten évente egy alkalommal, - az elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, - a szaktanárok a foglalkozásokon, - a titkárság megkeresésre folyamatosan tájékoztatja. - A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel

A szülőkkel való kapcsolattartás fórumai iskolánkban a következők: Szülői értekezlet: az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója és /vagy az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. Fogadóóra: célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat évente legalább két alkalommal, minden pedagógus számára egységes késő délutáni időpontban tartjuk. Ezen kívül minden pedagógusnak heti egy fogadóórája is van, s a szülők ekkor is kereshetik őt. A szülők írásos tájékoztatása: a szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást

22

kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket. A Nemzeti köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Nyílt nap: a nyílt napot az iskolába készülő ok (elsősorban a 8. osztályosok) számára szervezi az intézmény igazgatósága és tantestülete. Célja, hogy bepillantást adjon az iskola életébe, illetve információval szolgáljon az intézmény által indított osztályokról, a képzés formájáról és tartalmáról, a nyelvoktatásról. A nyílt napon szülők és pedagógusok is részt vehetnek. Szülői szervezet: a szülői szervezet célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői szervezet annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői szervezet maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálást a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat írásban vagy szóban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével, pedagógusaival.

Külső kapcsolatrendszerünk A külső kapcsolatrendszerünket nagyrészt az irányítóktól való utasítás végrehajtására, másrészt a partnerkapcsolat létrehozására irányul. Kapcsolatot tartunk az Emberi Erőforrások Minisztériumával, az Oktatási Hivatallal, a Kormány Hivatallal, a fenntartóval, valamint a Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Központtal, az Egységes Pedagógiai SzakszolgálattalA munkaközösségek: Intézményünkben a képzési szerkezet függő típusú és számú szakmai munkaközösség működik. Szakmai feladataikat munkaközösségi értekezleteken beszélik meg. A munkaközösségek feladata a színvonalas oktató-nevelő munka biztosítása, egymás szakmai munkájának segítése

A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus feladatait, kötelességeit a munkaköri leírás részletezi a következő általános elvárásoknak megfelelően:  A pedagógus a nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelőtestületi határozatok meghozásában.  Hivatalos és iskolai ügyekkel kapcsolatos intézkedéseket hivatali titoknak tekinti, s a határozatok végrehajtását, illetve végrehajtatását segíti.  Az intézmény hivatalos dokumentumait ismeri, illetve megismeri, s az abban foglaltakat magára nézve is kötelezőnek tartja (PP, SZMSZ, Házirend, Éves munkaterv, tanügyi nyilvántartások, Munka- és tűzvédelmi szabályzatok stb.).  Szakmai alapossággal készül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógia programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek által (a munkatervben rögzített időpontig) jóváhagyott tanmenet szerint tanít.  Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja.  Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen.  A tanulók értékelésénél érvényesíti az alábbiakat: o mind az évközi, mind a félévi, illetve év végi osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét, a félévi, illetve év végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel; o félévenként legalább a reális értékeléshez szükséges megfelelő számú érdemjegy adása szükséges a félévi, illetve az év végi osztályzat megállapításához; o a témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel korábban bejelenti, tényét az osztálynaplóban is előre rögzíti, és legkésőbb 15 munkanapon belül kijavítja, értékeli.  A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (szakkör, tanulmányi versenyre való felkészítés).  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a SNI-s, a BTMN küzdő tanulókra különös gondot fordít.  Adminisztrációs munkája precíz, a határidőket pontosan betartja.  A pedagógus kiemelt kötelessége az oktatás mellett a nevelés, tanítványai felé közvetíti az iskolánk által elfogadott értékeket, viselkedésével, beszédstílusával példát mutat a diákoknak.  Aktív szerepet játszik az iskola munkatervében meghatározott programok, versenyek szervezésében, támogatja a DÖK munkáját.  Részt vesz a különböző együttműködési kapcsolattartási fórumokon, az iskola szülői értekezletein, fogadóóráin, ahol tájékoztat a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli a felmerülő problémákat.  Törekszik a szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása.  Aktív tagja a munkaközösségének, megosztja kollégáival a szerzett ismereteit, egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit.

23

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Osztályfőnöki megbízás annak adható, aki a) az intézmény tanára, és b) legalább egy éves tanári gyakorlattal rendelkezik. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival, munkájával az iskola érdekeit szolgálja. Az osztályfőnök az osztálya közösségének felelős vezetője. Az osztályfőnök mindenkori feladatait a munkaköri leírás részletezi a következő általános elvárásoknak megfelelően: A pedagógusokra vonatkozó általános feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki:  A nevelési folyamatban megismeri tanítványai személyiségét.  Nevelési céljai eléréséhez külső segítséget is igénybe vehet (rendőrség, gyámhivatal, színház, mozi, kiállítás, írott sajtó, internet stb.).  Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, magatartását, igazolt és igazolatlan hiányzásaikat.  Rendszeresen tájékoztatja a tanulókat a nevelőtestület, az iskolavezetés gyermekeket érintő határozatairól, az aktuális törvényváltozásokról (hiányzások jogkövetkezményei, érettségi szabályzat, felvételi szabályzat, diákigazolvány kérelme, dohányzás stb.).  Összehangolja és segíti az osztályban tanárok munkáját.  Tájékoztatja a tanárokat a gyermekkel kapcsolatos és szükséges tudnivalóról.  Segíti a HHH, a HH, az SNI-s és a BTMN tanulók tanulmányi előmenetelét.  Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra, folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, figyelmeztetésére, kitüntetésére. Szükség esetén kikéri az osztályközösség véleményét.  Közvetít az iskola és a szülő között,szükség esetén behívja a szülőt elbeszélgetésre, kapcsolatot tart a tanulóközösség fejlődésében, életében meghatározó személyekkel.  Koordinálja az osztály SZSZ és az iskolai SZSZ munkáját.  Adminisztrációs, dokumentációs tevékenységet végez (Ellenőrzi a személyes adatokat a KIR-ben az iskolatitkár segítségével, osztálynapló kitöltése, vezetésének ellenőrzése; félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása, a pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése, törzslapok kitöltése és vezetése, érettségivel, felvételivel kapcsolatos adminisztráció elvégzése, stb.)  Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetők számukra.  Tűzvédelmi tájékoztatást tart (menekülési útvonal, tűz-jelzés ismertetése).  Gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálat kérésére jellemzést készít.  Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre.  Az osztálykirándulásokat bejelenti, gondoskodik megfelelő számú kísérőtanárról.  Minden tevékenységét a gyermek céljainak előtérbe helyezése jellemezze! (neveltség, oktatási színvonal, tartalmas élet, pályaválasztás, egyéni boldogulás, közösségnevelés, egészségnevelés).

A tanulói jogok A tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. ● A tanulót megilleti a tájékozódás joga az iskola alapdokumentumaival, programjaival kapcsolatban ● A tanuló joga, hogy a témazáró dolgozat időpontját 5 munkanappal korábban megtudja. ● A dolgozatok érdemjegyét a feladatok pontozásával és a ponthatárok megállapításával kell a szaktanároknak kialakítani. ● A tanuló joga, hogy dolgozatát 20 munkanapon belül kiértékelve visszakapja. Az adott határidőn túl kézhez kapott dolgozatok érdemjegyét a tanuló nem köteles elfogadni. A szabály be nem tartása miatt az érintett diák írásban tehet panaszt az iskola vezetőségénél. ● A tanuló naponta legfeljebb kettő témazáró dolgozatot írhat. Egyéb írásbeli számonkérés nincs kizárva. ● Joga van megtudni a szaktanártól és az osztályfőnöktől tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését; joga van a kijavított és leosztályozott dolgozatát megtekinteni, és az értékelés szempontjait megismerni. ● Választhat a választható tantárgyak, foglalkozások közül. Önrendelkezési joga alapján választhat a Pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai Diákönkormányzat véleményét.

24

● A tanuló május 20-ig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. ● Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét betölti – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja. ● Az egyesülési jog alapján részt vehet a diákkörök, a sportkör, szakosztályok munkájában, foglalkozásain. ● A tanuló választó és választható lehet a diákképviseletbe, ott valamennyi javaslattételi és egyetértési jogával élhet. ● A diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért, kérheti a jogorvoslat lehetőségét. ● Joga van megyei, területi és országos tanulmányi versenyeken részt venni. ● A tanulónak joga van panasszal élni az osztályfőnöknél, ill. az igazgatóságnál, ha úgy érzi, hogy jogainak gyakorlásában akadályozzák. ● A tanulóra is vonatkozik az információs önrendelkezési jog: - személyes adatot feldolgozni és felhasználni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. A tanuló nevére szóló levelet csak a címzett olvashatja el. Az adatvédelemhez való jognak érvényesülnie kell a digitális adatforgalomban is. ● A tanulót megilleti a véleménynyilvánítási jog: - a tanuló joga, hogy – az emberi méltóság tiszteletben tartásával – szabadon véleményt nyilváníthasson vagy javaslatot tehessen az ő személyét és tanulmányait érintő kérdésről. Véleményét szóban vagy írásban teheti meg, melyre legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. A véleménynyilvánítás nem vonhat maga után hátrányos megkülönböztetést. ● A tanulót megilleti a különleges gondozáshoz való jog: - a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulónak az Nkt. 56. § (1) alapján joga, hogy a személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban, gondozásban, kedvezményben részesüljön, - az erre jogosító dokumentumot köteles bemutatni az iskola igazgatójának, aki ez alapján hoz határozatot. ● A tanulónak joga, hogy részesülhet a jogszabályokban meghatározott módon és mértékben, szociális és társadalmi juttatásokban (kedvezményes étkeztetés, tankönyvellátás). ● A tanulónak joga, hogy szaktárgyi verseny országos döntőbe jutásakor, OKTV területi, országos döntőbe kerülése esetén 3 nap felkészülési időt vegyen igénybe. A felkészülés munkarendjét a tanulónak a szaktanárral egyeztetnie kell. Egyéb versenyeknél igazgatói utasítás szerint kaphatnak a tanulók tanítási időben felkészülési időt. ● Nyelvvizsgára egy tanévben a tanuló 3 tanítási napot vehet igénybe nyelvenként, melybe a vizsganapok nem számítanak bele. ● A tanulónak joga van vallásának gyakorlásához oly módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai oktató-nevelő munkát, valamint mások személyiségét, méltóságát nem sértheti. ● A tanulót megilleti, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. ● A tanuló joga, hogy félév és év vége előtt tudjon a független vizsgabizottság létezéséről, amelyhez az év vége előtt 30 nappal fordulhat. ● A tanulónak joga van osztályozó vizsgát tenni az adott tanév anyagából. A vizsga évfolyamonkénti követelményeit az intézményi vizsgaszabályzat tartalmazza. Osztályozó vizsga szervezésére évente két alkalommal (augusztusban és áprilisban) kerül sor, jelentkezni az intézmény igazgatójához benyújtott írásbeli kérelem alapján június 15-ig, illetve február 15-ig lehet, erre rendszeresített formanyomtatványon (beszerezhető az iskolatitkártól). A vizsga pontos időpontjáról a diákok az iskola honlapján vagy az osztályfőnöküktől, követelményeiről pedig a szaktanáraiktól kapnak tájékoztatást. Igazgatói engedéllyel, indokolt esetben osztályozó vizsga más időpontban is szervezhető. ● A tanulónak joga van osztályozó vizsgát tenni az adott tanév anyagágából; illetve előrehozott érettségi vizsgát tenni, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeknek eleget tett. A vizsgák letételét az igazgatótól az előre meghatározott jelentkezési időszakokban kell kérnie. ● ● A tanuló indokolt esetben jelenthet. ● A tanuló számára biztosítani kell, hogy a félévi és év végi eredménye reális értékeléséhez a megfelelő számú érdemjegy kerüljön be folyamatosan a naplóba. ● A tanulót megilleti az alkotás vagyoni joga: - a tanuló által a tanórán vagy iskolai foglalkozáson készített tárgyak, műalkotások, szellemi termékek (beszámoló, kiselőadás, gyűjtőmunka) a tanuló saját tulajdonát képezik, melyről az iskola javára lemondhat. ● A tanulót megilleti a magántanulói státuszhoz való jog: - megfelelő indok esetén, szülői kérelemre a tanuló, mint magántanuló folytathatja tanulmányait. Hátrányos helyzetű kiskorú magántanuló esetén az igazgatói engedély megadásához a Gyermekjóléti Szolgálat véleményének kikérése is kötelező - felkészítéséről a szülő gondoskodik, jogairól és kötelességeiről, a vizsgaidőszakokról az iskola igazgatója tájékoztatja a szülőt. - félévkor és év végén legkésőbb az utolsó tanítási héten tudását osztályozó vizsga keretében értékeljük, az igazgató egyéni elbírálás alapján a félévet követő első osztályozó vizsga időszak utolsó napjáig kedvezményt adhat - amennyiben a felmentés egészségügyi okokból történik, a felkészítést az iskola végzi. ● A tanuló megfelelő indoklással vendégtanulói jogviszonyt kérelmezhet az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló járni szeretne. ● Iskolánk biztosítja a továbbtanuláshoz való jogot, utolsó évfolyamon egyetemi, főiskolai nyílt napon vehetnek részt, ha ezt az osztályfőnökkel előre egyeztették. A nyílt napról szóló igazolást a tanulónak másnap be kell mutatnia. Diákönkormányzat A Diákönkormányzatnak véleményezési joga van:

25

-

SZMSZ elfogadása előtt Tanulói szociális juttatások elosztási elveinek elfogadása előtt Ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzösszegek felhasználásakor A házirend elfogadása előtt.

Javaslattevő joga van - DÖK patronáló tanár személyére az igazgatónak A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A szülő-intézmény partneri kapcsolattartásának formái -

szülői értekezlet fogadóóra a szülők írásos tájékoztatása nyílt nap szülői szervezet A tanuló-intézmény partneri kapcsolattartásának formái

-

iskolai diákközgyűlés osztályközgyűlés osztályfőnöki óra személyes megbeszélés a tanárokkal személyes beszélgetés az iskolavezetés tagjaival írásbeli beadvány, tájékoztatás, értesítés, utasítás A pedagógus-intézmény partneri kapcsolattartásának formái

-

nevelőtestületi értekezlet munkaközösségi értekezlet osztályközösségi értekezlet személyes megbeszélés az iskolavezetés tagjaival személyes ügyintézés az iskola hivatalában írásbeli tájékoztatás, értesítés, utasítás, beadvány

II. 13. Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei A 2013. április 01-től hatályos SZMSZ iskolai vizsgákra vonatkozó rendelkezései Kivonat az SZMSZ-ből: „Az iskolai vizsgák rendje Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette egyes tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírja,” . A javítóvizsgák rendje (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet) - 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. - Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

26

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Keresztfélévben végzős osztály esetén az igazgató javító vizsgát engedélyezhet a január 15-január 31 közötti időszakban is. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Osztályozó, különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző kettő hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó különbözeti vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet, de tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Ha a tanuló kérésére jön létre osztályozó vizsga (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatónál a vizsgára jelentkezni. Az igazgató a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az a tanuló, aki előrehozott szakmai,- vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott szakmai,- vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. A tanulmányok alatti vizsga: osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga. A nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánossága hozza a vizsgák követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati), és az értékelés rendjét. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Ha a tanuló neki fel nem róható okból nem tudott a vizsgán megjelenni, vagy a megkezdett vizsgát nem tudta befejezni, igazgatói engedéllyel mindhárom vizsgatípusból pótló vizsga szervezhető. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá  más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.  az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az írásbeli vizsga szabályai A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként negyvenöt perc, magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. Idegen nyelvekből pedig 45/60/90 perc a tanuló tantervi óraszámától függően. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján az alábbi könnyítéseket kaphatja:  az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb a kidolgozási idő harminc százalékával meg kell növelni,  lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,  engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között 30 perc pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani.

27

A szóbeli vizsga szabályai A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tizenöt percnél több nem lehet. A felkészülésre vizsgatárgyanként legalább harminc perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára, kivételt képeznek az idegen nyelvek. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján az alábbi könnyítéseket kaphatja:  a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,  engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen,  ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. A gyakorlati vizsga szabályai Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak:  OKJ-s képzés szakmai tantárgyai A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az interaktív vizsga szabályai azonosak a gyakorlati vizsga szabályaival. Az alkalmassági vizsga szabályai Az alkalmasság vizsgálata Az alkalmassági vizsga része a bemeneti feltételek meglétének megállapítása: az iskolai előképzettség, a szakmai előképzettség és az előírt gyakorlat meglétének vizsgálata is. Az alkalmassági vizsgák típusai - Bemeneti kompetenciák meglétének vizsgálata - Egészségügyi alkalmassági - Pályaalkalmassági Az alkalmassági vizsgák szervezése - a bemeneti feltételek megléte dokumentumok vizsgálata alapján - a bemeneti kompetenciák megléte szóbeli vagy írásbeli, vagy gyakorlati, vagy interaktív vizsga alapján - az egészségügyi és a pályaalkalmassági vizsgálat külső szervek bevonásával

28

Beszámoltató rendszerű képzés A gimnáziumi és a szakképzés beszámoltató formában is megszervezhető, ha azt a szakképesítésenkénti kis létszám indokolja. A felnőttoktatás levelező munkarend szerinti oktatása esetén a számonkérés módja azonos a beszámoltató rendszerű képzés esetén alkalmazott számonkéréssel. - A beszámoltató rendszerű képzés esetén az iskola igazgatója a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti. - A felmentett tanuló az igazgató által kijelölt szakképző iskolában beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben – konzultációs csoportba beosztva – vesz részt. A konzultációs csoport vezetését a csoportot – e feladat ellátásával megbízott – tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak. - A felmentett tanuló havonként – három munkanap kivételével – folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt. - A beszámoltató képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles: a) a tanév első és harmadik negyedévének végén beszámolni, b) félévkor és tanév végén beszámoltató (osztályozó) vizsgát tenni. - A beszámoltató rendszerű képzést végző szakképző iskola a beszámolóra és a beszámoltató vizsgára való felkészülésre a kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából – az (1) bekezdésben meghatározott három munkanap terhére – havonta legfeljebb kétnapos konzultációt szervezhet. - A tanuló a tanév végén nem tehet beszámoltató vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette. - A beszámoltató rendszerű képzés költségeinek viselésében, továbbá a képzéssel és a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos együttműködésben a tanulóval tanulói jogviszonyban álló, valamint a beszámoltatást végző szakképző iskola kölcsönösen állapodik meg. Az tanulmányok alatti vizsgák egyes vizsgatantárgyainak részei, követelményei és értékelési rendje A vizsgatantárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli maximális pontszáma – az idegen nyelv vizsgatantárgy kivételével – a teljes vizsgára kapható pontszám 50 %-ával egyezik meg. Idegen nyelv esetében az írásbeli pontszáma az összes pontszám 60 %-ával azonos. Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, a gyakorlati vizsgarész maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám legalább 50 %-ával egyezik meg. A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg: 0 – 29 % - elégtelen 30 – 49 % - elégséges 50 – 69 % - közepes 70 – 84 % - jó 85 – 100 % - jeles. Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. A tantárgyakból a vizsga letételéhez szükséges alapvető segédeszközökről a tanuló köteles gondoskodni. (szótárak, függvénytáblázat, számológép, atlasz, körző, vonalzó, szöveggyűjtemény, stb…) Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. Ha a tanuló egy évfolyam anyagából március 1-je utáni időpontban tesz osztályozó vizsgát, és a tantárgyból tanév közben – tanára megítélése alapján – elegendő osztályzattal rendelkezik, akkor a vizsga anyag a tanév végéig még hátra lévő tananyagra korlátozódik. Ebben az esetben a vizsga értékelésében 20 %-os súlyt képvisel az osztályozó vizsga, 80 %-os súlyt pedig a tanévben szerzett osztályzatok számtani közepe

II. 14. A szakképzésre vonatkozó törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 29

A szakképzési törvény szakközépiskolára vonatkozó felvétellel kapcsolatos rendelkezései 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 22. § (1) A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint - ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét - a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján, továbbá indokolt esetben a szakközépiskola felvételi eljárásában meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni. (2) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. (3) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. (4) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. (5) Ha a tanuló a (4) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, a (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja. (6) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. (7) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit.

A szakképzési törvény szakiskolára vonatkozó felvétellel kapcsolatos rendelkezései 24. § (1) A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint - a közismereti oktatással párhuzamosan - szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. (2) A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára kell felvenni, ha a 22. § (1) bekezdése szerinti követelményeket teljesítette. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni. (3) A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával - folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. (4) A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - (3) bekezdés szerinti - kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamán kell megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel. (5) Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerinti szakirányú szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával.

A szakképzési törvény átvételre és az előzetes tanulmányok beszámítására vonatkozó rendelkezései 27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (2) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - beszámítható. (3) Módosított vagy új OKJ, szakmai és vizsgakövetelmény, szakképzési kerettanterv alapján iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti és gyakorlati képzés csak akkor indítható, ha a módosított vagy új OKJ az indítandó képzés tanévét megelőző év augusztus 31-ig, a módosított vagy új szakmai és vizsgakövetelmény, szakképzési kerettanterv kiadására az indítandó képzés tanévét megelőző naptári év utolsó munkanapjáig sor került. (4) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.

II. 15. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve Iskolánk az ifjúság-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködve törekszik a tanulók egészségügyi ismeretei széleskörűen bővíteni. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a diákok ismerjék az elsősegélynyújtás és legfőképp az újraélesztés alapszintű feladatait, ezért nagy hangsúlyt helyezünk az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatására.

30

Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának rendje -

a gimnáziumi és szakközépiskolai képzés 9-12. osztályában: A képzés felmenő rendszerben a 10. évfolyamon kezdődik, az osztályfőnöki órák keretein belül zajlik. a szakképző évfolyamokon önálló tantárgyként, vagy a munkavédelem-balesetvédelem-tűzvédelem-környezetvédelem témakör oktatása során, az adott tantárgyba integrálva, vagy egyéb szabadon választható tantárgyba integrálva Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának tartalma

- Helyszínbiztosítás, mentőértesítés szempontjai, légútbiztosítás, újraélesztés lépései - Alapszintű újraélesztési feladatok gyakorlása Ambu babán - Speciális sérülések, illetve törés, ficam ellátása, különböző fektetési módok és speciális műfogások - Mérgezések fajtái, ellátásuk, sebellátás, égés, fagyás, vérzés ellátása, vérzéscsillapítás. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának részletes tartalmát a Pedagógiai program 1.sz. melléklete tartalmazza.

II. 16. Közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 133.§) Az iskola együttműködési megállapodásokat köt a közösségi szolgálat teljesítéséhez. A közösségi szolgálat dokumentálását az osztályfőnökök végzik, a teljesítés tényét a törzslapban rögzítik.

31

III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE III.1. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI a) Iskolánkban a nevelő- oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Egyes tantárgyaknál ilyen tankönyv nincs, így a felkért oktatók készítettek a központi tantervben előírt tananyagot felölelő könyvet az oktatás céljára. Így rendelkezünk Számviteli alapismeretek, Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek, Vállalkozásgazdálkodási ismeretek, Marketing elmélete és gyakorlata, Üzleti statisztika, Jogi alapismeretek könyvekkel, melyeket más középiskolák is igényelnek tőlünk. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. idegenforgalmi képzéseknél útifilmek). b) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. c) A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. d) A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabály meghatároz. A tankönyvek többségét a fenntartó állítatja elő a szakok központi és helyi programjait és az addigi oktatási tapasztalatokat figyelembe véve. Egyre több olyan tankönyv jelenik meg a nagy tankönyvkiadóknál is, amelyek kifejezetten az OKJ-s képzések központi programjaihoz íródtak. Szaktanáraink természetesen ezekből is választhatnak. A kiválasztásnál további szempont az is, hogy a tankönyvek beszerzése ne jelentsen túl nagy anyagi terhet tanítványainknak. Az anyagi terheket enyhítheti a központi tankönyvtámogatás kiosztása, az ingyenes tankönyvre jogosultak támogatása és a könyvtári állományba kerülő tartós használatú könyvek kölcsönözhetősége. Az oktatási eszközfejlesztés kiemelt szempontja, hogy az előírásoknak (központi programok, rendeletben előírt taneszközjegyzék) megfelelő legkorszerűbb oktatási eszközök rendelkezésre álljanak. A beszerzés anyagi forrása a Szakképzési Alapból történő támogatás és más pályázati lehetőségek kihasználása. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. III.2. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha központi szakmai programokban meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.  A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból az “elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.  Ha a tanuló a tanév végén valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.  Ha a tanuló a javítóvizsgán valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, évfolyamot ismételni köteles.  A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt; a szaktárgyi óráknál 20%-ot meghaladó hiányzás. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyait az adott szak óratervei alapján az igazgató írásban határozza meg és közli az érintettel, 1 hónappal a vizsga letétele előtt. III.3. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – a jelentkezés sorrendjében veszik fel a tanulókat a főjegyző által jóváhagyott létszámkeretekig. Egyedül a színész szakon van felvételi meghallgatás az alkalmasság megállapítása céljából, melynek követelményeit a szak meghirdetése során hozzuk nyilvánosságra. A beiratkozások két körben történnek: június végén azok iratkozhatnak be, akik elsőként iskolánkat jelölték meg továbbtanulásnál. Az augusztusi beiratkozást azoknál a szakoknál tartjuk meg, ahol elindul a meghirdetett szak, de a jelentkezők száma még nem éri el az osztály maximális. létszámát. Ekkor az egyetemi, főiskolai felvételinél elutasított tanulók is jelentkezhetnek iskolánkba.

32

Túljelentkezés esetén a kiválasztás és felvétel figyelemmel van az érettségi eredményeire, és elsőbbséget élveznek a jobb tanulmányi eredményt elértek, illetve az esélyegyenlőség biztosítására való tekintettel a sajátos nevelési igényű (SNI-is) és más, valamilyen szempontból hátrányos helyzetű fiatalok. Ennek részleteit a felvételi tájékoztatóban közöljük a jelentkezőkkel. Az esélyegyenlőséget szolgáló további intézkedés, hogy szükség esetén felzárkóztató programot szervezünk azok számára, akik erre rászorulnak. Akkreditált képzés esetén az egyetem/főiskola által előírt felvételi követelményeket követeljük meg. Többszörös túljelentkezés esetén az igazgató/tagintézményvezető a fenntartóhoz fordulhat a létszámkeret módosítására tett javaslatával. Ennek a javaslatnak az eldöntése még a beiratkozás előtt meg kell történjen. Iskolánk a szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetve a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe vesszük. Befolyásolhatja a jelentkezést a megyén kívüli tanulók esetén a kollégiumi férőhely biztosítása. Ha nem tudunk az adott helyszínen kollégiumi vagy externátusi férőhelyet biztosítani a jelentkezőnek, javasoljuk ugyanazt a képzést másik tagintézményünkben vegye igénybe, ahol kollégiumot vagy externátust tudunk biztosítani. III.4. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK SZÁMONKÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a pedagógusok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az elméleti és gyakorlati jellegű tantárgyak tananyaga elsajátításának ellenőrzése, értékelése, minősítése a tantárgy sajátosságai figyelembevételével történik:  A pedagógusok a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban, illetve írásban is ellenőrzik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó zárthelyi témazáró dolgozatot, beszámolót írnak, melynek eredménye döntő mértékben befolyásolja a tanulmányi teljesítmény értékelését, minősítését. Az írásbeli munkák értékelésének alapja az objektivitást biztosító pontozási rendszer. A pontszám érdemjegyre való átváltásánál a szakmai írásbeli vizsga megfelelő szabályait tekintjük viszonyítási alapnak. Az írásbeli beszámoltatás tervezésénél ügyelni kell arra, hogy egy napra kettőnél több témazáró dolgozat írása ne kerüljön.  A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a tanárok többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet, kiselőadás (otthoni felkészüléssel) formájában is.  Mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati jellegű tantárgyakból a megszerzett tudás és készségek elsajátításának mértéke ellenőrizhető esszé, vagy más jellegű házi dolgozatok, beszámolók vagy más produktumok készíttetésével, amelyeknél szakirodalom (nyomtatott formában vagy az internetről letöltve) felhasználható.  A tanárok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében, szakmai programjában előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek- e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.  Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásánál, a beadási, felkészülési határidő megállapításánál figyelembe vesszük és toleráljuk az adott feladat időigényességét és a tanulók más irányú leterheltségét. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon és szakokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Mindkét évfolyamon a tanulók munkáját – a testnevelés és a szakdolgozati konzultáció tantárgyak kivételével – év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. Csak a tantárgyanként legalább 2-3 érdemjeggyel rendelkező tanuló osztályozható az adott tantárgyból. Iskolánk a magatartás és a szorgalom értékelésétől a közoktatási törvény 70. § (3) alapján eltekint, mivel a tanulók életkori sajátosságai valamint a rövid idejű (1, 2 vagy 3 év) képzési ciklus alapján a minősítéstől nevelő hatást nem várhatunk. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez – az iskola jutalomban részesítheti.

33

Az iskolai jutalmazás formái. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A tanév végén, valamint a szóbeli vizsgán kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak. Az iskola szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás. Az iskolai büntetés kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba lehet foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

34

III.5. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI Ezeket az információkat a képzések összesített óratervei tartalmazzák tanév rendjében meghatározott tanítási napok számának megfelelően.

Az előírt tananyagot és a tantárgyi követelményeket a szakmai programban ismertetjük.

2013 előtt megkezdett képzések Nappali, esti képzési forma 13., 14. és 15. szakképzési évfolyam Színházi és filmszínész helyi programja Színházi és filmszínész

1/13. évfolyam

2/14.évfolyam

3/15.évfolyam Elm

1585-06 Munka-, baleset- és tűzvédelem a színházi, filmüzemi és pódiumi munkaterületeken Az előadói tevékenység biztonságtechnikai fel0 2 0 2 0 2 0 2 tételrendszere 2540-06 Segédszínészi alakítás Az alkotás gyakorlati eszköztára 0 3 0 3 0 3 0 3 Az alkotás elméleti eszköztára 4 0 4 0 4 0 4 0 Az alkotás hatáselemei 0 4 0 4 0 4 0 4 0 2 0 2 2542-06 Színpadi és filmszínészi alakítás A színészi alkotás elméleti feltételrendszere 3 0 3 0 3 0 3 0 3 0 3 0 A színpadi alkotás fizikai eszköztárának kiala0 2 0 2 0 2 0 2 0 5 0 5 kítása A színpadi alkotás feltételeinek kialakítása 0 3 0 2 0 2 0 2 A színpadi alakítás feltételeinek megteremtése 0 4 0 4 A színészi alkotás előkészítése 0 3 0 2 A színpadi alkotás megvalósítása 0 3 0 3 0 3 0 3 Filmszínészi alkotás megvalósítása 0 2 0 2 0 2 Színészi feladatok megvalósítása 0 6 0 6 A színészi alakítás megvalósítása 0 8 0 8 Az színészi alakítás gondolati elemeinek megte2 0 2 0 4 0 4 0 4 0 4 0 remtése Egészséges életmód népszerűsítése 1 2 1 2 Életpályatervezés 1 2 1 2 Testnevelés 0 2 0 2 0 2 0 2 0 2 0 2 Oszt. Főnöki 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 Heti összóraszám 35 35 35 35 35 35

Gyak

Összes

144

144

216 352

216 288 352

304

303 304

288

303

162 128 90 216 108 192 256

162 128 90 216 108 192 256 344

72 72 208 2529

108 108 208 104 3640

Gyak

Összes

144

144

216 352

504 352

304 162 128 90 216 108 192 256

303 304 162 128 90 216 108 192 256 344

344 36 36 104 1111

Vers- és prózamondó előadóművész helyi programja 1/13. évfolyam 2/14.évfolyam 3/15.évfolyam I.fé. II.fé. III.fé IV.fé. V.fé. VI.fé. 1585-06 Munka-, baleset- és tűzvédelem a színházi, filmüzemi és pódiumi munkaterületeken Az előadói tevékenység biztonságtechnikai fel0 2 0 2 0 2 0 2 tételrendszere 2540-06 Segédszínészi alakítás Az alkotás eszköztára 4 3 4 3 4 3 4 3 Az alkotás hatáselemei 0 4 0 4 0 4 0 4 0 2 0 2 2543-06 Előadóművészi alakítás Az előadóművészi alkotás elméleti feltételrendszere 3 0 3 0 3 0 3 0 3 0 3 0 A színpadi alkotás fizikai eszköztárának kialakítása 0 2 0 2 0 2 0 2 0 5 0 5 A színpadi alkotás feltételeinek kialakítása 0 3 0 2 0 2 0 2 A színpadi alakítás feltételeinek megteremtése 0 4 0 4 Az előadóművészi alkotás előkészítése 0 3 0 2 Az előadóművészi alkotás megvalósítása 0 3 0 3 0 3 0 3 Verséneklő alkotás megvalósítása 0 2 0 2 0 2 Előadóművészi feladatok megvalósítása 0 6 0 6 Az előadóművészi pódiumműsor megvalósítása 0 8 0 8 Az előadóművészi alakítás gondolati elemeinek 2 0 2 0 4 0 4 0 4 0 4 0 megteremtése Egészséges életmód népszerűsítése 1 2 1 2 Életpályatervezés 1 2 1 2 Testnevelés 0 2 0 2 0 2 0 2 0 2 0 2 Oszt. Főnöki 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 Heti összóraszám 35 35 35 35 35 35

Vers- és prózamondó előadóművész

Elm

288

303

344 36 36 104 1111

72 72 208 2529

108 108 208 104 3640

35

Internetes alkalmazásfejlesztő Óraterve Nappali képzés: Internetes alkalmazásfejlesztő

1/13. Évfolyam I. félév II. félév

2/14. Évfolyam III. félév IV. félév

Elmélet

Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaElm gy Elm gy Elm gy Elm gy szervezés modul Információtechnológia és informatikai alkal5 3 0 3 90 mazások Operációs rendszerek 2 2 36 Számítógép hálózatok 1 2 18 Munkaszervezés 2 0 36 Projekt menedzsment modul Üzletszervezés és Projektmenedzsment 2 0 2 0 72 Vállalkozásgazdaságtan 2 0 36 Szervezési és vezetési ismeretek 2 0 36 Marketing 2 0 36 Rendszer/alkalmazás -tervezés, -fejlesztés és -programozás modul Matematika 0 3 0 3 Programozás és módszertana 2 1 3 3 2 2 126 Informatikai rendszerek 2 0 3 0 90 Számítógép hálózatok 2 1 2 18 Informatikai rendszerek tervezése 2 0 2 0 64 Informatikai rendszerek fejlesztése 1 1 0 3 18 Informatikai rendszerek tesztelése és doku1 1 1 1 32 mentálása Informatikai alkalmazások 2 3 28 Internetes alkalmazás fejlesztés modul E – szolgáltatások 2 0 1 2 0 2 54 Fejlesztői ismeretek 0 6 2 4 3 5 78 Egyéb webkészítési technikák 1 2 1 2 32 Szakdolgozat készítés 0 4 0 4 Egészséges életmód népszerűsítése 1 2 1 2 36 Életpályatervezés 0 3 0 3 Testnevelés 0 2 0 2 0 2 0 2 Oszt.főnöki 1 0 1 0 1 0 1 0 68 Heti összóraszám 35 35 35 35 1200 Esti képzés: (félévi óraszámok) Internetes alkalmazásfejlesztő 1/13. Évfolyam 2/14. Évfolyam I. félév II. félév III. félév IV. félév Elmélet Információtechnológia és informatikai alkalmazások Operációs rendszerek Számítógép hálózatok Munkaszervezés Üzletszervezés és Projektmenedzsment Vállalkozásgazdaságtan Szervezési és vezetési ismeretek Marketing Matematika Programozás és módszertana Informatikai rendszerek Számítógép hálózatok 2 Informatikai rendszerek tervezése Informatikai rendszerek fejlesztése Informatikai rendszerek tesztelése és dokumentálása Informatikai alkalmazások E – szolgáltatások Fejlesztői ismeretek Egyéb webkészítési technikák Szakdolgozat készítés Egészséges életmód népszerűsítése Életpályatervezés Heti összóraszám

45 30 18 18 9 21 18 0 18 0 18 0 18 0 0 30 20 14

198

36 36

72 54 36 72 36 36 36

108 108

60 32

108 234 90 54 64 78 64

42

70

64 250 64 128 72 96 136

118 328 96 128 108 96 136 68 2380

36

1180

Gyakorlat Összesen

45

60

105

18 21

18 0

18 9 18 36 18 18 18

45 18

36 30 18 36 18 18 18 60 130 46 30 38 54 36

24 21 140 36 92 36 51 708

40 48 188 54 92 54 51 1200

18 0 0 30 27 27 18 0 9 21

18 24 28 0 18 0 0 36 9 9 16 24

18 0 0 60

304

108

0 30

20 0 9 9 9 9

9 18

Gyakorlat Összesen

9 21 21 27 9 18 0 46

27 53 9 18 0 46

0 27 304

0 24 289

9 18 303

65 46 9 38 9 18 16 27 48 18 18 492

60 65 21

36

Szoftverfejlesztő Óraterve Nappali képzés: Szoftverfejlesztő



Elmélet

Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaElm gy Elm gy Elm gy Elm gy szervezés modul Információtechnológia és informatikai alkal5 3 0 3 90 mazások Operációs rendszerek 2 2 36 Számítógép hálózatok 1 2 18 Munkaszervezés 2 0 36 Projekt menedzsment modul Üzletszervezés és Projektmenedzsment 2 0 2 0 72 Vállalkozásgazdaságtan 2 0 36 Szervezési és vezetési ismeretek 2 0 36 Marketing 2 0 36 Rendszer/alkalmazás -tervezés, -fejlesztés és -programozás modul Matematika 0 3 0 3 Programozás és módszertana 2 1 3 3 2 2 126 Informatikai rendszerek 2 0 3 0 90 Számítógép hálózatok 2 1 2 18 Informatikai rendszerek tervezése 2 0 2 0 64 Informatikai rendszerek fejlesztése 1 1 0 3 18 Informatikai rendszerek tesztelése és doku1 1 1 1 32 mentálása Informatikai alkalmazások 2 3 28 Szoftverfejlesztés modul Szoftverfejlesztési ismeretek 2 3 0 3 2 5 64 Adatbáziskezelés 0 4 0 4 Operációs rendszerek 2 1 2 1 2 36 Szoftvermenedzsment 2 2 0 2 0 64 Szakdolgozat készítés 0 4 0 4 Egészséges életmód népszerűsítése 1 2 1 2 36 Életpályatervezés 0 3 0 3 Testnevelés 0 2 0 2 0 2 0 2 Oszt.főnöki 1 0 1 0 1 0 1 0 68 Heti összóraszám 35 35 35 35 1200 Esti képzés: (félévi óraszámok) Szoftverfejlesztő 1/13. Évfolyam 2/14. Évfolyam I. félév II. félév III. félév IV. félév Elmélet Információtechnológia és informatikai alkalmazások Operációs rendszerek Számítógép hálózatok Munkaszervezés Üzletszervezés és Projektmenedzsment Vállalkozásgazdaságtan Szervezési és vezetési ismeretek Marketing Matematika Programozás és módszertana Informatikai rendszerek Számítógép hálózatok 2 Informatikai rendszerek tervezése Informatikai rendszerek fejlesztése Informatikai rendszerek tesztelése és dokumentálása Informatikai alkalmazások Szoftverfejlesztési ismeretek Adatbáziskezelés Operációs rendszerek 2 Szoftvermenedzsment 2 Szakdolgozat készítés Egészséges életmód népszerűsítése

45 30 18 18 9 21 18 0 18 0 18 0 18 0 0 30 20 14

108

198

36 36

72 54 36 72 36 36 36

108 108

60 32

108 234 90 54 64 78 64

42

70

178 128 72

242 128 108 64 128 108 96 136 68 2380

36

128 72 96 136 1180

Gyakorlat Összesen

0 30

45

60

105

18 21

18 0

18 9 18 36 18 18 18

36 30 18 36 18 18 18 60 130 46 30 38 54 36

18 0 0 30 27 27 18 0 9 21

18 24 28 0 20 0 9 9 9 9

18 33 9 18

9 18

Gyakorlat Összesen

9 18

0 28 0 32 9 18 18 0 0 46

18 0 0 36 9 9 16 24 21 40 0 28 18 0 0 46

65 46 9 38 9 18 16 39 18 36 18

60 65 21 45 18 24 101 60 36 92 36

40 140 60 54 36 92 54

37

Életpályatervezés Heti összóraszám

304

303

0 27 304

0 24 289

492

51 708

51 1200

Információrendszer-elemző és -tervező Óraterve Nappali képzés: Információrendszer-elemző és –tervező



Elmélet

Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés modul Információtechnológia és informatikai alkal5 3 0 3 90 mazások Operációs rendszerek 2 2 36 Számítógép hálózatok 1 2 18 Munkaszervezés 2 0 36 Projekt menedzsment modul Üzletszervezés és Projektmenedzsment 2 0 2 0 72 Vállalkozásgazdaságtan 2 0 36 Szervezési és vezetési ismeretek 2 0 36 Marketing 2 0 36 Rendszer/alkalmazás -tervezés, -fejlesztés és -programozás modul Matematika 0 3 0 3 Programozás és módszertana 2 1 3 3 2 2 126 Informatikai rendszerek 2 0 3 0 90 Számítógép hálózatok 2 1 2 18 Informatikai rendszerek tervezése 2 0 2 0 64 Informatikai rendszerek fejlesztése 1 1 0 3 18 Informatikai rendszerek tesztelése és doku1 1 1 1 32 mentálása Informatikai alkalmazások 2 3 28 Információrendszer elemző és tervezés modul Gazdasági folyamatok 2 0 36 Rendszerelemzés 3 0 54 Rendszertervezés 1 2 18 Adatbányászat és adattárházak 0 4 0 4 Adattervezés 3 0 54 Adatbázis rendszerek 0 3 0 3 Alkalmazói programcsomagok 0 2 0 6 Szakdolgozat készítés 0 4 0 4 Egészséges életmód népszerűsítése 1 2 1 2 36 Életpályatervezés 0 3 0 3 Testnevelés 0 2 0 2 0 2 0 2 Oszt.főnöki 1 0 1 0 1 0 1 0 68 Heti összóraszám 35 35 35 35 1200 Esti képzés: (félévi óraszámok) Információrendszer-elemző és -tervező 1/13. Évfolyam 2/14. Évfolyam I. félév II. félév III. félév IV. félév Elmélet Információtechnológia és informatikai alkalmazások Operációs rendszerek Számítógép hálózatok Munkaszervezés Üzletszervezés és Projektmenedzsment Vállalkozásgazdaságtan Szervezési és vezetési ismeretek Marketing Matematika Programozás és módszertana Informatikai rendszerek Számítógép hálózatok 2 Informatikai rendszerek tervezése Informatikai rendszerek fejlesztése Informatikai rendszerek tesztelése és dokumentálása Informatikai alkalmazások Gazdasági folyamatok Rendszerelemzés

45 30 18 18 9 21 18 0 18 0 18 0 18 0 0 30 20 14

Gyakorlat Összesen 108

198

36 36

72 54 36 72 36 36 36

108 108

60 32

108 234 90 54 64 78 64

42

70

36

36 128 96 116 128 72 96 136 1180

36 54 54 128 54 96 116 128 108 96 136 68 2380

Gyakorlat Összesen

0 30

45

60

105

18 21

18 0

18 9 18 36 18 18 18

36 30 18 36 18 18 18 60 130 46 30 38 54 36

18 0 0 30 27 27 18 0 9 21

18 24 28 0 20 0 9 9 9 9

18 0 0 36 9 9 16 24

18 0 30 0

65 46 9 38 9 18 16 18 30

60 65 21 45 18 24

40 18 30

38

Rendszertervezés Adatbányászat és adattárházak Adattervezés Adatbázis rendszerek Alkalmazói programcsomagok Szakdolgozat készítés Egészséges életmód népszerűsítése Életpályatervezés Heti összóraszám

15 12 0 40

0 33

15

0 30 0 8 0 46

0 30 0 44 0 46

0 27 304

0 24 289

30 0

9 18 304

30

9 18 303

12 73

18 492

60 52 92 36 51 708

27 73 30 60 52 92 54 51 1200

Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető Óraterve Nappali képzés: Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető I. félév1. II. félév2. III. félév3. IV. félév4. Elm 5. gyak6. Össz 1142-06 Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Információtechnológia és informatikai 5 5 0 3 0 3 0 3 90 240 330 alkalmazások Operációs rendszerek 2 2 36 36 72 Számítógép hálózatok 1 2 1 2 36 72 108 Munkaszervezés 2 0 36 36 1143-06 Projekt menedzsment Üzletszervezés és Projektmenedzsment 2 0 2 0 72 72 Vállalkozásgazdaságtan 2 0 36 36 Szervezés és vezetés 2 0 36 36 Marketing 2 0 36 36 1168-06 Hardveres, szoftveres feladatok Hardveres, szoftveres feladatok 3 3 2 6 0 3 0 2 90 244 334 Hálózati operációs rendszerek 3 3 54 54 108 Hálózat menedzsment 0 3 0 3 0 4 164 164 1163-06 LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer LAN, WAN technológiák 4 0 5 4 5 4 232 128 360 Forgalomirányítók, kapcsolók 5 4 5 4 160 128 288 Speciális hálózati technológiák 2 2 2 2 64 64 128 Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 72 36 108 Életpályatervezés 2 1 2 1 64 32 96 Oszt.főnöki 1 0 1 0 1 0 1 0 68 68 összesen 35 35 35 35 7. 11828. 11989. 2380 Esti képzés: (félévi óraszámok) Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető I. félév10. II. félév11. III. félév12. IV. félév13. Elm 14. gyak15. Össz Információtechnológia és informatikai 40 60 0 30 0 30 0 30 40 150 190 alkalmazások Operációs rendszerek 18..20 18 20 38 Számítógép hálózatok 0..20 10..20 20 40 60 Munkatervezés és szervezés 18..0 18 18 Projekt menedzsment modul Üzletszervezés és Projektmenedzsment 18..0 18..0 36 36 Vállalkozásgazdaságtan 18..0 18 18 Szervezési és vezetési ismeretek 18..0 18 18 Marketing 18..0 18 18 Hardveres, szoftveres feladatok modul Hardveres, szoftveres feladatok 27 27 18 60 0 28 0 20 45 135 180 Hálózati operációs rendszerek 27 27 27 27 54 Hálózat menedzsment 0 30 0 30 0 40 100 100 LAN, WAN technológiák 36 0 45 40 28 35 109 75 184 Forgalomirányítók, kapcsolók 45 40 28 35 73 75 148 Speciális hálózati technológiák 18 18 14 14 32 32 64 Egészséges életmód népszerűsítése 9 18 9 18 18 36 54 Életpályatervezés 9 18 7 14 16 32 48 Összesen 321 321 321 265 16. 50617. 722 18. 1228

Számítógéprendszer-karbantartó Óraterve Nappali képzés: I. félév19. II. félév20. III. félév21. IV. félév 22. elm23. gyak24. Össz Számítógéprendszer-karbantartó 1142-06 Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Információtechnológia és informatikai 5 5 0 3 0 3 90 240 330 alkalmazások Operációs rendszerek 22 36 36 72 Számítógép hálózatok 1 2 1 2 36 72 108 Munkaszervezés 2 0 36 36 1143-06 Projekt menedzsment Üzletszervezés és Projektmenedzsment 2 0 2 0 72 72

39

Vállalkozásgazdaságtan 2 0 Szervezés és vezetés 2 0 Marketing 2 0 1168-06 Hardveres, szoftveres feladatok Hardveres, szoftveres feladatok 3 3 2 6 Hálózati operációs rendszerek 3 3 Hálózat menedzsment 0 3 1164-06 Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése Számítógépes rendszerek hardverismerete 4 0 Számítógépes rendszermenedzsment 1175-06 Számítógépes rendszerek szoftveres telepítése Hálózati operációs rendszerek telepítése Internet szolgáltatások telepítése Multimédia rendszerek Számítógépes rendszerek üzemeltetése Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 Életpályatervezés Oszt.főnöki 1 0 1 0 összesen 35 35 Esti képzés: (félévi óraszámok) I. félév II. félév Számítógéprendszer-karbantartó Információtechnológia és informatikai 40 60 0 30 alkalmazások Operációs rendszerek 18..20 Számítógép hálózatok 10..20 10..20 Munkatervezés és szervezés 18..0 Üzletszervezés és Projektmenedzsment 18..0 18..0 Vállalkozásgazdaságtan 18..0 Szervezési és vezetési ismeretek 18..0 Marketing 18..0 Hardveres, szoftveres feladatok 27 27 18 60 Hálózati operációs rendszerek 27 27 Hálózat menedzsment 0 30 Számítógépes rendszerek hardverismerete 36 0 Számítógépes rendszermenedzsment Hálózati operációs rendszerek telepítése Internet szolgáltatások telepítése Multimédia rendszerek Számítógépes rendszerek üzemeltetése Egészséges életmód népszerűsítése 9 18 9 18 Életpályatervezés Összesen 321 321

36 36 36 0 3

0 2

0 3

0 4

3 0 2 3

2 0 3 3

2 1 1 3

2 1 1 3

2 2 1 2

2 1 1 0

2 2 1 2

2 1 1 0

35

35

III.félév 0 30

IV.félév 0 30

90 54

154 78 64 32 32 96 72 64 68 1182 elm 40 18 20 18 36 18 18 18 45 27

0 28 0 30 27 0 18 30 20 20 9 18 9 10 18 27 9 18 321

36 36 36 244 54 164

334 108 164

96

154 174

64 64 32 64 36 32 1198

128 96 64 160 108 96 68 2380

gyak 150

Össz 190

20 40

38 60

18 36 18 18 18 0 20 135 180 27 54 0 40 100 100 14 0 77 77 21 21 39 51 90 14 14 34 34 68 7 14 16 32 48 7 7 16 17 33 14 21 32 48 80 18 36 54 7 14 16 32 48 265 25. 50626. 722 27. 1228

Webmester Óraterve Nappali képzés: Webmester

I. félév28. II. félév29. III. félév30. IV. félév 31. elm 32. gyak33. Össz

1142-06 Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Információtechnológia és informatikai 5 5 0 3 0 3 alkalmazások Operációs rendszerek 2 2 Számítógép hálózatok 1 2 1 2 Munkaszervezés 2 0 1143-06 Projekt menedzsment Üzletszervezés és Projektmenedzsment Vállalkozásgazdaságtan Szervezés és vezetés Marketing 1168-06

2 0 2 0 2 0

0 3

2 0

90

240

330

36 36 36

36 72

72 108 36

72 36 36 36

2 0

72 36 36 36

Hardveres, szoftveres feladatok

Hardveres, szoftveres feladatok Hálózati operációs rendszerek Hálózat menedzsment 1167-06 Webmester Web technológia és Html Web programozás Web tervezés Web szolgáltatás Egészséges életmód népszerűsítése Életpályatervezés

3 3

2 1

2 6 3 3 0 3

0 3

0 2

0 3

0 4

4 0

3 2 3 4

3 2 3 4

3 3 2 2

3 3 2 2

2 1 2 1

2 1

90 54

244 54 164

334 108 164

168 64 96 128 72 64

96 96 64 64 36 32

264 160 160 192 108 96

40

Oszt.főnöki összesen Esti képzés: (félévi óraszámok) Webmester Tantárgy Információtechnológia és informatikai alkalmazások Operációs rendszerek Számítógép hálózatok Munkatervezés és szervezés Üzletszervezés és Projektmenedzsment Vállalkozásgazdaságtan Szervezési és vezetési ismeretek Marketing Hardveres, szoftveres feladatok Hálózati operációs rendszerek Hálózat menedzsment Web technológia és Html Web programozás Web tervezés Web szolgáltatás Egészséges életmód népszerűsítése Életpályatervezés Összesen

1 0 35

1 0

1 0

35

35

1 0 68 68 35 34. 118235. 119836. 2380

I. félév37. II. félév38. III. félév39. IV. félév 40. elm 41. gyak42. Össz 40 60 0 30 0 30 0 30 40 150 190 18..20 10..20 18..0 18..0 18..0 18..0 27 27

9 18 321

10..20 18..0

18..0 18 60 27 27 0 30 36 0

0 28 0 30 27 30 18 30 27 20 27 27

9 18 321

9 18 321

18 20 18 36 18 18 18 45 27

20 40

38 60 18 36 18 18 18 0 20 135 180 27 54 0 40 100 100 14 14 77 44 121 14 23 32 53 85 27 20 54 40 94 24 18 51 45 96 18 36 54 7 14 16 32 48 265 43. 50644. 722 45. 1228

Gazdasági informatikus Óraterve Nappali képzés: Gazdasági informatikus szak



1142-06 Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Információtechnológia és informatikai al5 5 0 3 0 3 0 3 kalmazások Operációs rendszerek 2 2 Számítógép hálózatok 1 2 1 2 Munkaszervezés 2 0 1143-06 Projekt menedzsment Üzletszervezés és projektmenedzsment 2 0 2 0 Marketing 2 0 2 0 2 0 1155-06 Informatikai ismeretek Informatikai ismeretek 2 0 2 1 2 1 Programozás 2 1 2 1 1158-06 Gazdasági informatika Jog 2 0 2 0 Számvitel 2 2 2 2 2 2 Matematika és üzleti statisztika 1 3 1 3 1 3 1 3 Gazdasági ismeretek 4 0 4 2 10 2 8 7 Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 Életpályatervezés 2 1 2 1 Oszt. Főnöki 1 0 1 0 1 0 1 0 Heti összóraszám 35 35 35 35 Esti képzés: (félévi óraszámok) Gazdasági informatikus szak 1/13. Évfolyam 2/14. Évfolyam I. félév II. félév III. félév IV. félév Információtechnológia és informatikai alkalmazások Operációs rendszerek Számítógép hálózatok Munkaszervezés Üzletszervezés és projektmenedzsment Marketing Informatikai ismeretek Programozás Jog Számvitel Matematika és üzleti statisztika Gazdasági ismeretek Egészséges életmód népszerűsítése

40 60 18 20 10..20 18 0 18 0

18 0 9 27 36 0 9 18

0 30

0 30

0 30

10..20 18 0 18 0 18 0 18 12 18 0 18 20 9 27 36 18 9 18

18 0 18 10 18 12

14 0 14 10

18 20 9 27 90 24

18 20 9 27 50 60

Elmélet

Gyakorlat Összesen

90

240

330

36 36 36

36 72

72 108 36

72 102 102 72 72 102 68 436 72 64 68 1420

Elmélet

72 102 32 36

102 204 170 36 32 960

134 108 72 204 272 606 108 96 68 2380

Gyakorlat Összesen

40

150

190

18 20 18 36 50 50 36 36 54 36 212 18

20 40

38 60 18 36 50 70 60 36 114 144 314 54

20 24 60 108 102 36

41

Életpályatervezés Heti összóraszám

321

317

9 18 321

7 14 273

16 640

32 592

48 1232

Műszaki informatikus Óraterve Nappali képzés: Műszaki informatikus



1142-06 Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Információtechnológia és informatikai al5 5 0 3 0 3 0 3 kalmazások Operációs rendszerek 2 2 Számítógép hálózatok 1 2 1 2 Munkaszervezés 2 0 1143-06 Projekt menedzsment Üzletszervezés és projektmenedzsment 2 0 2 0 Marketing 2 0 2 0 2 0 1155-06 Informatikai ismeretek Informatikai ismeretek 2 0 2 1 2 1 Programozás 2 1 2 1 1160-06 Számítógépes jelfeldolgozás, beruházás előkészítése, végrehajtása Műszaki alapismeretek 4 3 4 3 6 5 6 5 Adatátviteli hálózatok 3 0 5 4 7 2 5 7 Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 Életpályatervezés 2 1 2 1 Oszt. Főnöki 1 0 1 0 1 0 1 0 Heti összóraszám 35 35 35 35 Esti képzés: (félévi óraszámok) Műszaki informatikus 1/13. Évfolyam 2/14. Évfolyam I. félév II. félév III. félév IV. félév Információtechnológia és informatikai alkalmazások Operációs rendszerek Számítógép hálózatok Munkaszervezés Üzletszervezés és projektmenedzsment Marketing Informatikai ismeretek Programozás Műszaki alapismeretek Adatátviteli hálózatok Egészséges életmód népszerűsítése Életpályatervezés Heti összóraszám

40 60 18 20 10 20 18 0 18 0

0 30

0 30

0 30

10 20

36 27 27 0 9 18

18 0 18 0 18 0 18 12 36 27 45 38 9 18

321

317

18 0 18 10 18 12 60 45 62 21

14 0 14 10

9 18 321

7 14 273

48 40 40 56

Elmélet

Gyakorlat Összesen

90

240

330

36 36 36

36 72

72 108 36

72 102

72 102

102 72

32 36

134 108

336 340 72 64 68 1420

200 206 36 32

536 546 108 96 68 2380

Elmélet

960

Gyakorlat Összesen

40

150

190

18 20 18 36 50 50 36 180 174 18 16 656

20 40

38 60 18 36 50 70 60 319 289 54 48 1232

20 24 139 115 36 32 576

Távközlési informatikus Óraterve Nappali képzés: Távközlési informatikus



1142-06 Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Információtechnológia és informatikai al5 5 0 3 0 3 kalmazások Operációs rendszerek 2 2 Számítógép hálózatok 1 2 1 2 Munkaszervezés 2 0 1143-06 Projekt menedzsment Üzletszervezés és projektmenedzsment 2 0 2 0 Marketing 2 0 2 0 1155-06 Informatikai ismeretek Informatikai ismeretek 2 0 2 1 Programozás 2 1 2 1 1160-06 Számítógépes jelfeldolgozás, beruházás előkészítése, végrehajtása Műszaki alapismeretek 3 2 3 2 4 2 Adatátviteli hálózatok 2 0 3 2 3 2 0924-06 Távközlési hálózatok létesítése

0 3

2 0

Elmélet

Gyakorlat Összesen

90

240

330

36 36 36

36 72

72 108 36

72 102

72 102

2 1

102 72

32 36

134 108

2 2 2 2

208 172

136 100

344 272

42

Távközlési hálózatok létesítése Egészséges életmód népszerűsítése Életpályatervezés Oszt. Főnöki Heti összóraszám Esti képzés: (félévi óraszámok) Távközlési informatikus Információtechnológia és informatikai alkalmazások Operációs rendszerek Számítógép hálózatok Munkaszervezés Üzletszervezés és projektmenedzsment Marketing Informatikai ismeretek Programozás Műszaki alapismeretek Adatátviteli hálózatok Távközlési hálózatok létesítése Egészséges életmód népszerűsítése Életpályatervezés Heti összóraszám

2 1 2 1

3 3 2 1

1 0 35

1 0 35

1/13. Évfolyam I. félév II. félév 40 60 18 20 10..20 18 0 18 0

0 30

6 3

7 8

2 1 1 0 35

2 1 1 0 35

2/14. Évfolyam III. félév IV. félév 0 30

0 30

10..20

27 18 18 0 18 9 9 18

18 0 18 0 18 0 18 12 27 18 27 20 27 27 9 18

321

317

18 0 18 10 18 12 36 20 30 20 54 28

14 0 14 10

9 18 321

7 14 273

16 18 16 18 58 58

296 72 64 68 1420

Elmélet

238 36 32 960

534 108 96 68 2380

Gyakorlat Összesen

40

150

190

18 20 18 36 50 50 36 106 91 157 18 16 656

20 40

38 60 18 36 50 70 60 180 149 279 54 48 1232

20 24 74 58 122 36 32 576

Telekommunikációs informatikus Óraterve Nappali képzés: Telekommunikációs informatikus



1142-06 Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Információtechnológia és informatikai al5 5 0 3 0 3 kalmazások Operációs rendszerek 2 2 Számítógép hálózatok 1 2 1 2 Munkaszervezés 2 0 1143-06 Projekt menedzsment Üzletszervezés és projektmenedzsment 2 0 2 0 Marketing 2 0 2 0 1155-06 Informatikai ismeretek Informatikai ismeretek 2 0 2 1 Programozás 2 1 2 1 1160-06 Számítógépes jelfeldolgozás, beruházás előkészítése, végrehajtása Műszaki alapismeretek 3 2 3 2 4 2 Adatátviteli hálózatok 2 0 3 2 3 2 1161-06 Távközlési eszközök üzemeltetése Távközlési eszközök üzemeltetése 2 1 3 3 Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 Életpályatervezés Oszt. Főnöki 1 0 1 0 Heti összóraszám 35 35 Esti képzés: (félévi óraszámok) Telekommunikációs informatikus 1/13. Évfolyam I. félév II. félév Információtechnológia és informatikai alkalmazások Operációs rendszerek Számítógép hálózatok Munkaszervezés Üzletszervezés és projektmenedzsment Marketing Informatikai ismeretek Programozás Műszaki alapismeretek Adatátviteli hálózatok Távközlési eszközök üzemeltetése

40 60 18 20 10..20 18 0 18 0

27 18 18 0 18 9

0 30

0 3

2 0

Gyakorlat Összesen

90

240

330

36 36 36

36 72

72 108 36

72 102

72 102

2 1

102 72

32 36

134 108

2 2 2 2

208 172

136 100

344 272

6 3

7 8

2 1 1 0 35

2 1 1 0 35

296 72 64 68 1420

238 36 32

534 108 96 68 2380

2/14. Évfolyam III. félév IV. félév 0 30

18 0 18 10 18 12 36 20 30 20 54 28

Elmélet

960

Gyakorlat Összesen

0 30

40

150

190

20 40

14 0 14 10

18 20 18 36 50 50 36 106 91 157

38 60 18 36 50 70 60 180 149 279

10..20 18 0 18 0 18 0 18 12 27 18 27 20 27 27

Elmélet

16 18 16 18 58 58

20 24 74 58 122

43

Egészséges életmód népszerűsítése Életpályatervezés Heti összóraszám

9 18 321

9 18 317

9 18 321

18 16 656

7 14 273

36 32 576

54 48 1232

Idegenvezető helyi programja Nappali képzés I. félév46. II. félév47. III. félév48. IV. félév49. Idegenvezető 1447-06 Adminisztráció végzése modul Pénzügy 2 0 2 0 Adminisztráció 1 2 1 2 1448-06 Kommunikációs tevékenység gyakorlása modul Kommunikáció 2 2 2 2 2 1 2 1 Protokoll 1 2 1449-06 Idegenvezetői adminisztrálás modul Idegenvezetői adminisztrálás 2 0 3 2 3 2 1450-06 Idegenvezetés gyakorlata modul Idegenvezetés gyakorlata 4 2 4 4 4 8 4 8 1451-06 Idegenforgalom elmélet modul A turizmus rendszere és kapcsolatai 3 0 Szálloda- és vendéglátóipar 2 0 2 0 Gasztronómia 1 1 Társadalomismeret 2 0 2 0 Idegenforgalmi földrajz 3 0 3 0 Európa idegenforgalma 4 0 4 0 Európán kívüli turizmus 3 0 Művelődéstörténet 2 0 2 0 2 0 2 0 Szakmai idegen nyelv 3 0 3 0 3 0 Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 Életpályatervezés 2 1 3 0 Oszt. Főnöki 1 0 1 0 1 0 1 0 összesen 35 35 35 35 Esti képzés: (félévi óraszámok) I. félév52. II. félév53. III. félév54. IV. félév55. Idegenvezető Pénzügy 18 0 18 0 Adminisztráció 18 27 18 27 Kommunikáció 18 18 18 18 18 9 14 7 Etikett, protokoll 9 18 Idegenvezetői adminisztrálás 18 0 27 18 21 14 Idegenvezetés gyakorlata 36 18 36 36 36 80 28 76 A turizmus rendszere és kapcsolatai 27 0 Szálloda- és vendéglátóipar 18 0 18 0 Gasztronómia 9 9 Társadalomismeret 18 0 14 0 Idegenforgalmi földrajz 27 0 27 0 Európa idegenforgalma 36 0 28 0 Európán kívüli turizmus 21 0 Művelődéstörténet 18 0 18 0 18 0 14 0 Szakmai idegen nyelv 27 0 27 0 0 27 Egészséges életmód népszerűsítése 18 9 18 9 Életpályatervezés 18 9 14 7 összesen 324 324 314 258

Elm 50. Gyak51. Össz 72 36

72

72 108

136 18

104 36

240 54

132

64

196

272

364

636

54 72 18 64 108 128 42 136 162 72 78 68 1668

18

36 18 712

54 72 36 64 108 128 42 136 162 108 96 68 2380

Elm 56. gyak57. Össz 36 36 36 54 90 68 52 120 9 18 27 66 32 98 136 210 346 27 27 36 36 9 9 18 32 32 54 54 64 64 21 31 68 68 54 27 81 36 18 54 32 16 48 784 436 1220

Fitness-wellness asszisztens helyi programja Nappali képzés: elmélet gyakorlat Fitness-wellness asszisztens I. félév II. félév Az egészséges életmód népszerűsítése modul Elm gyak Elm gyak Anatómia és élettan 2 0 3 3 78 42 Edzéselmélet 2 1 2 0 64 18 Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 64 32 A sport, mint a nevelés színtere és eszköze modul Sportpedagógia 3 0 54 Sportpszichológia 2 0 36 A sporttevékenységgel kapcsolatos ártalmak megelőzése, felismerése, kivédése modul Sportártalmak, elsősegély, prevenció 0 2 0 2 64 Tanfolyamszervezés és –vezetés modul Tanfolyamszervezés és –vezetés 1 1 18 18 Fittness-wellness ismeretek 0 4 56 Rutin- és egyéb feladatok modul Sportszervezés 1 1 14 14 Rekreáció 2 1 36 18 Ügyfélszolgálat modul

Óraszám 120 82 96 54 36 64 36 56 28 54

44

Fitness-wellness gyakorlat Ügyvitel Létesítmény-működtetés modul Létesítmény-működtetés Kereskedelmi tevékenység modul Értékesítés, vendéglátás Menedzselés, marketing modul A létesítmény menedzselése Gimnasztika Oszt. Főnöki Összesen Esti képzés (félévi óraszámok): Fitness-wellness asszisztens Anatómia és élettan Edzéselmélet Egészséges életmód népszerűsítése Sportpedagógia Sportpszichológia Sportártalmak, elsősegély, prevenció Tanfolyamszervezés és –vezetés Fittness-wellness ismeretek Sportszervezés Rekreáció Fitness-wellness gyakorlat Ügyvitel Létesítmény-működtetés Értékesítés, Vendéglátás A létesítmény menedzselése Gimnasztika

0 4

0 4 0 2

3 0

1 1

2 2

1 2 1 0 35 I. félév 20 0 18 12 18 10 18 0 18 0 0 18 10 10

128 28

128 28

68

14

82

2 2

64

64

128

1 2

14 18 32 560

28 36

42 54 32 1120

1 0 35 II. félév 24 24 16 0 14 10

0 18 0 32 10 10

18 10 0 48 30 0 18 18

Összesen

10 20 324

0 36 0 16 10 10 16 16 12 18 292

elmélet 44 34 32 18 18 0 10 10 18

40 34 12 10 280

560 gyakorlat 24 12 20

36 10 32 10 10 84 16 10 34 18 20 336

Óraszám 68 46 52 18 18 36 20 32 20 28 84 16 50 68 30 30 616

Sportedző helyi programja Nappali képzés: I. félév II. félév elmélet gyakorlat Sportedző Az egészséges életmód népszerűsítése modul Elm gyak Elm gyak Anatómia és élettan 2 0 3 3 78 42 Edzéselmélet 2 1 2 0 64 18 Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 64 32 A sport, mint a nevelés színtere és eszköze modul Sportpedagógia 3 0 54 Sportpszichológia 2 0 36 A sporttevékenységgel kapcsolatos ártalmak megelőzése, felismerése, kivédése modul Sportártalmak, elsősegély, prevenció 0 2 0 2 64 Tanfolyamszervezés és –vezetés modul Tanfolyamszervezés és –vezetés 1 1 18 18 Fittness-wellness ismeretek 0 4 56 Rutin- és egyéb feladatok modul Sportszervezés 1 1 14 14 Rekreáció 2 1 36 18 A sportedző (a sportág megjelölésével) speciális tevékenységi köre modul Gimnasztika 1 2 18 36 Sportági edzéselmélet 4 0 56 Sportági alapok 5 0 90 Sportági edzés 0 6 0 6 192 Sportági versenyzés 0 5 70 Oszt. Főnöki 1 0 1 0 32 Összesen 35 35 560 560 Esti képzés (félévi óraszámok): I. félév II. félév elmélet gyakorlat Sportedző Anatómia és élettan 20 0 24 24 44 24 Edzéselmélet 18 12 16 0 34 12 Egészséges életmód népszerűsítése 18 10 14 10 32 20 Sportpedagógia 18 0 18 Sportpszichológia 27 0 27 Sportártalmak, elsősegély, prevenció 0 18 0 18 36 Tanfolyamszervezés és –vezetés 10 10 10 10 Fittness-wellness ismeretek 0 32 32 Sportszervezés 10 10 10 10

Óraszám 120 82 96 54 36 64 36 56 28 54 54 56 90 192 70 32 1120 Óraszám 68 46 52 18 27 36 20 32 20

45

Rekreáció Gimnasztika Sportági edzéselmélet Sportági alapok Sportági edzés Sportági versenyzés

18 10 10 20 32 0 45 0 0 60 Összesen

324

0 54 0 48 292

18 10 32 45

10 20

28 30 32 45 114 48 616

114 48 336

280

Újságíró I helyi programja Nappali képzés: Újságíró I szak

1/13. Évfolyam I. félév II. félév Elm gy Elm gy

2/14.évfolyam III. félév IV. félév Elm gy Elm gy

Elmélet Gyak A médiaszerkesztőségekben újságírói tevékenység ellátása modul Információs források kezelése 4 0 4 0 144 Kommunikáció 3 0 54 Általános újságírói tevékenység 0 6 0 6 0 8 0 8 472 Gépírás és levelezés modul Gépírás és levelezés 1 3 0 2 18 90 Az újságíráshoz, lapkészítéshez illeszkedő fotóriporteri tevékenység ellátása modul Fotóriporteri tevékenység 3 3 0 4 54 126 Laptördelés és képszerkesztés 1 3 18 54 Az újságírói tevékenység ellátása az írott sajtó különféle orgániumaiban modul Újságírói tevékenység 3 2 1 4 1 4 1 4 104 236 A lapkiadói újságíró-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása modul Lapkiadás 3 0 1 3 1 3 0 3 90 150 Az írott sajtó különféle orgánumaiban végzett újságírói, szakújságírói tevékenység ellátása modul Szakújságírás 1 3 3 4 60 110 Rovatvezetés 0 6 84 Sajtótörténet 2 0 36 Sajtójog 2 0 2 0 72 Egészséges életmód népszerűsítése 1 2 1 2 36 72 Életpályatervezés 1 2 1 2 32 64 Testnevelés 0 2 0 2 0 2 0 2 136 Oszt. Főnöki 0 1 0 1 0 1 0 1 68 Heti összóraszám 35 35 35 35 718 1662 Esti képzés (félévi óraszámok): 1/13. Évfolyam 2/14.évfolyam Újságíró I szak I.félév II. félév III. félév IV. félév Elm Gyak Tantárgy Információs források kezelése 18 18 18 18 36 36 Külső és belső kommunikáció 0 30 30 Általános újságírói tevékenység 0 70 0 70 0 86 0 86 312 Gépírás és levelezés 9 27 0 21 9 48 Fotóriporteri tevékenység 27 30 0 36 27 66 Laptördelés és képszerkesztés 10 30 10 30 Újságírói tevékenység 30 27 10 40 10 40 10 40 60 147 Lapkiadás 27 0 10 30 10 30 0 30 47 90 Szakújságírás 10 30 28 28 38 58 Rovatvezetés 0 54 54 Sajtótörténet 18 0 18 Sajtójog 0 18 0 18 36 Egészséges életmód népszerűsítése 0 27 0 27 54 Életpályatervezés 9 18 0 21 9 39 Heti összóraszám 319 319 319 297 254 1000

Összes

144 54 472 108 180 72 340 240 170 84 36 72 108 96 136 68 2380

Összes 72 30 312 57 93 40 207 137 96 54 18 36 54 48 1254

Rádióműsor-vezető, konferanszié helyi programja Nappali képzés: 1/13. Évfolyam 2/14.évfolyam Rádióműsor-vezető, konferanszié Tantárgy I.félév II. félév III. félév IV. félév Elm gy Elm gy Elm gy Elm gy A médiaszerkesztőségekben újságírói tevékenység ellátása modul Információs források kezelése 4 0 4 0 Kommunikáció 3 0 Általános újságírói tevékenység 0 6 0 6 0 8 0 8 Gépírás és levelezés modul Gépírás és levelezés 1 3 0 3 A rádióműsor-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása modul Előkészítő tevékenység a rádióstúdióban 2 2 2 2

Elmélet Gyak

144 54

Összes

472

144 54 472

18

108

126

72

72

144

46

Szerkesztőségi háttérmunka a rádióstúdióban Közreműködés rádióműsorokban A rádióműsor-vezetői tevékenység ellátása modul Felkészülés a műsorvezetői tevékenységre A műsorvezetői tevékenység Utómunkálatok Egészséges életmód népszerűsítése Életpályatervezés Testnevelés Oszt. Főnöki Heti összóraszám Esti képzés (félévi óraszámok): Rádióműsor-vezető, konferanszié Tantárgy Információs források kezelése Külső és belső kommunikáció Általános újságírói tevékenység Gépírás és levelezés Előkészítő tevékenység a rádióstúdióban Szerkesztőségi háttérmunka a rádióstúdióban Közreműködés rádióműsorokban Felkészülés a műsorvezetői tevékenységre A műsorvezetői tevékenység Utómunkálatok Egészséges életmód népszerűsítése Életpályatervezés Heti összóraszám

2 0 4 2

2 0 2 8

2 1

2 1

0 2 0 1 35

0 2 0 1 35

1/13. Évfolyam I félév II. félév 18 18 18 18 0 30 0 70 0 70 9 27 0 26 20 20 20 20

20 0 30 30

20 0 20 80

0 27

0 27

319

319

3 2 0 3

1 5 0 5

2 8 2 1

0 8 0 2

1 2 0 2 0 1 35

1 2 0 2 0 1 35

68

106 124

174 124

436 46 36 64 136 68 1668

72 580 82 108 96 136 68 2380

Elmélet Gyak 36 36 30 312 9 53 40 40 32 71 75 40 70 262 18 28 54 9 39 254 1000

Összes 72 30 312 62 80 103 75 40 332 41 54 48 1254

72 144 36 72 32

712

2/14.évfolyam III. félév IV. félév

0 86

0 86

22 26 0 30

10 45 0 45

20 80 18 10

0 72 0 18

9 18 319

0 21 297

Pénzügyi-számviteli ügyintéző helyi programja Nappali képzés: Pénzügyi-számviteli ügyintéző Gazdálkodási feladatok modul Közgazdaságtan Jog Marketing Vállalkozások gazdálkodása Üzleti vállalkozás Pénzügyi feladatok modul Pénzügy Adózás Könyvvezetés és beszámolókészítés modul Számvitel Számítógépes programcsomag használata modul Statisztika Statisztikai elemzés Üzletszervezés és projektmenedzsment Ügyviteli feladatok Számítógépes programok Egészséges életmód népszerűsítése Életpályatervezés Testnevelés Oszt.főnöki Heti összóraszám Esti képzés (félévi óraszámok): Pénzügyi-számviteli ügyintéző Közgazdaságtan Jog Marketing Vállalkozásgazdálkodás Üzleti vállalkozás Pénzügy Adózás Számvitel Statisztika Statisztikai elemzés

1/13. Évfolyam I. félév II. félév 2 0 2 0

2/14.évfolyam III. félév Elmélet

0 0 0 0 0

2 0

2 0 2 0

2 2 2 2 2

3 2 2 0

Gyakorlat

Összesen

0 2

72 72 72 72 72

36

72 72 72 72 108

3 1 2 0

3 1 3 2

162 126

72 36

234 162

3 3

3 3

5 5

198

198

396

2 2

2 0 1 1

72 18 72

36 18

108 36 72 36 126 108 54 108 54 1890

2 0

2 0

0 2 1 2

1 2 1 2

0 2 1 0 35

0 2 1 0 35

1/13. Évfolyam I. félév II. félév 18 0 18 0 18 0 18 0 18 0 18 0 18 0 20 0 10 10 33 20 20 24 20 0 20 0 30 30 30 30 18 18 9 9

0 2 0 2 1 2 0 2 1 0 35

18 36 18 54 1134

2/14.évfolyam III. félév Elmélet 36 36 18 0 36 36 0 20 30 24 24 77 20 30 60 38 58 98 27 0 20

36 108 72 36 108 756

Gyakorlat

30 65 30 118 27 20

Összesen 36 36 36 36 60 142 90 216 54 20

47

Üzletszervezés és projektmenedzsment Ügyviteli feladatok Számítógépes programok Egészséges életmód népszerűsítése Életpályatervezés Heti összóraszám

9 18

9 18

0 18 9 18

9 18 9 18

315

315

18 0 18 0 18 9 18 315

9 18 9 490

36 18 54 36 18 455

54 18 63 54 24 945

Vállalkozási ügyintéző helyi progamja Nappali képzés: Vállalkozási ügyintéző

1/13. Évfolyam I. félév II. félév Elm gy Elm gy 2 0 2 0 2 0 2 0 2 0 2 0 2 0

2/14.évfolyam III. félév Elmélet Elm gy 72 72 2 0 72 72

Gazdálkodási feladatok modul Közgazdaságtan Jog Marketing Vállalkozásgazdálkodás Pénzügyi feladatok modul Pénzügy 3 2 3 1 3 1 162 Adózás 2 0 2 0 3 2 126 Könyvvezetés és pénzforgalmi nyilvántartások vezetése modul Számvitel 3 3 3 3 3 3 162 Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok modul Munkaerő-gazdálkodás 3 1 54 Társadalombiztosítás 2 0 36 Üzleti terv készítése modul Irodai ügyvitel 0 2 Statisztika 2 2 0 2 36 Statisztikai elemzés 1 1 18 Üzletszervezés és projektmenedzsment 1 1 1 1 36 Ügyviteli feladatok modul Táblázat és adatbázis-kezelés 0 2 Ügyviteli feladatok 0 2 1 3 18 Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 72 Életpályatervezés 2 1 2 1 72 Testnevelés 0 2 0 2 0 2 Oszt. Főnöki 1 0 1 0 1 0 54 Heti összóraszám 35 35 35 1134 Esti képzés (félévi óraszámok): 1/13. Évfolyam 2/14.évfolyam Vállalkozási ügyintéző I. félév II. félév III. félév Elmélet Közgazdaságtan 18 0 18 0 36 Jog 18 0 18 0 36 Marketing 18 0 10 6 28 Vállalkozásgazdálkodás 18 0 18 0 36 Pénzügy 27 20 27 20 21 18 75 Adózás 12 8 12 8 21 18 45 Számvitel 27 40 27 40 21 33 75 Munkaerő-gazdálkodás 10 20 10 Társadalombiztosítás 14 4 14 Irodai ügyvitel 0 18 Statisztika 20 20 0 20 20 Statisztikai elemzés 10 10 10 Üzletszervezés és projektmenedzsment 9 18 9 18 18 Táblázat és adatbázis-kezelés 0 24 Ügyviteli feladatok 0 20 0 32 Egészséges életmód népszerűsítése 18 10 18 10 36 Életpályatervezés 16 10 16 10 32 Heti összóraszám 325 327 274 471

Gyakorlat

Összesen 72 72 72 72

72 36

234 162

162

324

18

72 36

36 72 18 36

36 108 36 72

36 90 36 36 108

36 108 108 108 108 54 1890

756

Gyakorlat

6 58 34 113 20 4 18 40 10 36 24 52 20 20 455

Összesen 36 36 34 36 133 79 188 30 18 18 60 20 54 24 52 56 52 926

48

A kerettantervek alapján 2013/14-es tanévtől induló képzések Szakma58. csoport 2 3 3 4 7 7 7 7 15 15 15 17 18

OKJ száma 54 761 02 54 813 01 54 813 02 55 212 01 54 213 05 54 481 02 54 481 03 54 481 04 54 344 01 54 344 02 54 344 03 54 345 01 54 812 01

Kisgyermekgondozó, -nevelő Fitness-wellness instruktor Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) Színész II Szoftverfejlesztő Gazdasági informatikus Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszergazda Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vállalkozási és bér ügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Logisztikai ügyintéző Idegenvezető

Színész II. Nappali képzés Színész II. 2013-től Színjátszásgyakorlat Színészi beszéd gyakorlata Színészi beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata Daléneklés - zenés színészi gyakorlat Színpadi tánc és akrobatika gyakorlata Színjátszás elméleti és esztétikai ismeretei Gimnasztika összesen Színész II. Esti képzés Színész II. 2013-től Színjátszásgyakorlat Színészi beszéd gyakorlata Színészi beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata Daléneklés - zenés színészi gyakorlat Színpadi tánc és akrobatika gyakorlata Színjátszás elméleti és esztétikai ismeretei Gimnasztika összesen Kisgyermek-gondozó, nevelő Nappali képzés Kisgyermek-gondozó, nevelő 2013-től I. félév 10 525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat 0 5 Társadalomismeret 4 0 Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 0 4 Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 4 0 Pszichológiai és pedagógiai ismeretek 4 0 Pszichológiai gyakorlat 0 2 Egészségügyi alapismeretek 3 0 10559-12 Elsősegély nyújtási feladatok Népegészségügyi ismeretek 2 0 Az elsősegélynyújtás gyakorlata 0 3 10522-12 Gyermekellátási alapfeladatok Gyermekvédelmi ismeretek Gyógypedagógiai ismeretek Gondozási, ápolási ismeretek 10528-12 Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok Házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek A házi gyermekfelügyelet gyakorlata 10529-12 A napközbeni gyermekellátás feladatai A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek A kisgyermekkori nevelés

I. félév 0 12 0 3 0 2 0 0 6 1 35

4 5 0 2

I. félév 0 130 0 32 0 22 0 43 0 54 50 0 8 22 361 II. félév 0 4 0 5 5 0 3

4 4 0 3

elm

192 32 224

II. félév 0 100 0 25 0 17 0 34 0 34 50 0 6 25 291 III. félév

Képzési idő (évf.ok) 2 (1/13. és 2/14.) 2 (1/13. és 2/14.) 2 (1/13. és 2/14.) 1 (1/13..) 2 (1/13. és 2/14.) 2 (1/13. és 2/14.) 2 (1/13. és 2/14.) 2 (1/13. és 2/14.) 2 (1/13. és 2/14.) 2 (1/13. és 2/14.) 2 (1/13. és 2/14.) 2 (1/13. és 2/14.) 2 (1/13. és 2/14.)

Nappali, esti, TK Nappali, esti, TK Nappali, esti, TK Nappali, esti, TK Nappali, esti, TK Nappali, esti, TK Nappali, esti, TK Nappali, esti, TK Nappali, esti, TK Nappali, esti, TK Nappali, esti, TK Nappali, esti, TK Nappali, esti, TK

II. félév 0 12 0 3 0 2 0 0 6 1 35

Képzési forma

gyak 384 96 64

Össz 384 96 64

128 146

128 146 192 110 1120

78 896 elm

77 88 100 14 114 IV. félév

5 0 4 0 0 2 0

Össz 230 77 39

gyak 230 77 39

47 538

77 88 100 61 652

Elm

gyak 180

144 144 162 162 72 108

2 0

72

1 0 2 0 2 3

2 0 1 0 2 3

46 50 64

2 0 0 1

2 0 0 1

64

2 0 5 0

1 0 5 0

50 160

Össz 180 144 144 162 162 72 108

54

72 54

96

46 50 160

32

64 32 50 160

49

A kisgyermek gondozása 2 0 3 0 78 78 A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata 0 6 0 6 192 192 10530-12 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai Adminisztráció és tájékoztatás 2 0 1 0 50 50 Dokumentációs gyakorlat 0 1 0 1 32 32 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 0 2 0 64 64 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 0 14 14 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 3 0 3 0 108 108 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 18 18 Európai Uniós ismeretek 2 0 0 1 0 1 36 32 68 Életpályatervezés 3 0 1 2 68 28 96 Szakmai gyakorlat 160 160 Összesen 35 35 35 35 1518 1022 2540 Kisgyermek-gondozó, nevelő Esti képzés – félévi összóraszámok Kisgyermek-gondozó, nevelő 2013-től I. félév II. félév III. félév IV. félév elm gyak Össz 10 525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat 0 54 0 54 108 108 Társadalomismeret 34 0 34 0 68 68 Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 0 43 0 43 86 86 Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 34 0 42 0 76 76 Pszichológiai és pedagógiai ismeretek 34 0 42 0 76 76 Pszichológiai gyakorlat 0 22 0 22 44 44 Egészségügyi alapismeretek 24 0 24 0 48 48 10559-12 Elsősegély nyújtási feladatok Népegészségügyi ismeretek 16 0 16 0 32 32 Az elsősegélynyújtás gyakorlata 0 32 32 32 10522-12 Gyermekellátási alapfeladatok Gyermekvédelmi ismeretek 8 0 14 0 22 22 Gyógypedagógiai ismeretek 16 0 8 0 24 24 Gondozási, ápolási ismeretek 16 32 12 25 28 57 85 10528-12 Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok Házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek 16 0 12 0 28 28 A házi gyermekfelügyelet gyakorlata 0 11 0 8 19 19 10529-12 A napközbeni gyermekellátás feladatai A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek 16 0 8 0 24 24 A kisgyermekkori nevelés 42 0 32 0 74 74 A kisgyermek gondozása 16 0 19 0 35 35 A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata 0 65 0 50 115 115 10530-12 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai Adminisztráció és tájékoztatás 16 0 8 0 24 24 Dokumentációs gyakorlat 0 11 0 8 19 19 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 16 0 12 0 28 28 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 8 0 8 8 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 24 0 24 0 48 48 Munkahelyi egészség és biztonság 8 0 8 8 Európai Uniós ismeretek 16 0 0 11 0 8 16 19 35 Életpályatervezés 24 0 6 17 30 17 47 Szakmai gyakorlat 160 160 Összesen 325 317 316 255 697 676 1373 Fitness-wellness instruktor Nappali képzés Fitness-wellness instruktor 2013-től I. félév II. félév III. félév IV. félév elm gyak Össz 10323-12 Egészségügy és elsősegélynyújtás Anatómia-élettan 4 0 4 0 144 144 Egészségtan 2 0 2 0 72 72 Terhelésélettan 2 0 2 0 72 72 Elsősegélynyújtás 0 4 0 4 144 144 Funkcionális anatómia 2 0 2 0 72 72 10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika Edzéselmélet 3 0 2 0 90 90 Edzésprogramok 0 9 0 9 0 1 0 1 356 356 Gimnasztika 2 3 2 3 72 108 180

50

10334-12 Aqua tréning Aqua tréning 10335-12 Csoportos fitness órák Fittness-wellness ismeretek 1 0 1 0 Csoportos fitness órák 10336-12 Fitness termi kondicionálás Fitness termi kondicionálás 10337-12 Ügyfélszolgálat a fitness-wellness létesítményekben Ügyfélszolgálat 10338-12 Speciális óratípusok és foglalkozásformák Speciális óratípusok 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 1 2 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 35 35 Fitness-wellness instruktor Esti képzés – összóraszámok Fitness-wellness instruktor 2013-től I. félév II. félév 10323-12 Egészségügy és elsősegélynyújtás Anatómia-élettan 32 0 32 0 Egészségtan 16 0 16 0 Terhelésélettan 16 0 16 0 Elsősegélynyújtás 0 43 0 43 Funkcionális anatómia 16 0 16 0 10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika Edzéselmélet 24 0 16 0 Edzésprogramok 0 97 0 97 Gimnasztika 16 32 16 32 10334-12 Aqua tréning Aqua tréning 10335-12 Csoportos fitness órák Fittness-wellness ismeretek 8 0 8 0 Csoportos fitness órák 10336-12 Fitness termi kondicionálás Fitness termi kondicionálás 10337-12 Ügyfélszolgálat a fitness-wellness létesítményekben Ügyfélszolgálat 10338-12 Speciális óratípusok és foglalkozásformák Speciális óratípusok 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 16 11 8 22 Munkahelyi egészség és biztonság 8 0 Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 327 330 Sportedző Nappali képzés Sportedző 2013-től I. félév II. félév 10323-12 Egészségügy és elsősegélynyújtás Anatómia-élettan 4 0 4 0 Egészségtan 2 0 2 0 Terhelésélettan 2 0 2 0 Elsősegélynyújtás 0 4 0 4 Funkcionális anatómia 2 0 2 0 10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika Edzéselmélet 3 0 2 0 Edzésprogramok 0 9 0 9 Gimnasztika 2 3 2 3 10322-12 Pedagógiai, pszichológiai és kommunikációs alapok

2 3

1 4

50

110

160

1 7

1 7

36 32

224

36 256

2 3

2 3

64

96

160

3 2

3 2

96

64

64

2 4

1 4

50

128

160

2 0

2 0

64

1 0

14 54 18

0 3

0 3

35

35

III. félév

1000

IV. félév

64

Elm

14 54 96 160 1540 gyak

64 32 32 86 32 40 0 10

108 36 96 160 2540 Össz 64 32 32 86 32

32

212 64

40 212 96

0 8

16 32

6 34

22

66

88

8 75

6 59

16 14

134

16 148

16 32

12 25

28

57

85

24 22

19 17

43

39

82

16 43

6 34

22

77

99

16 0

12 0

28

8 0

8 24 8

0 32 342 III. félév

0 25 271 IV. félév

28

445 elm

8 33 57 160 985 gyak

144 72 72 144 72 90 72

324 108

57 8 57 160 1430 Össz 144 72 72 144 72 90 324 180

51

Pedagógia-sportpedagógia 2 0 2 0 64 64 Pszichológia-sportpszichológia 2 0 1 0 50 50 Kommunikáció 0 1 14 14 10325-12 Szervezés és vállalkozás alapjai Sportmenedzsment 0 1 0 2 46 46 Vállalkozástan 1 0 1 0 32 32 Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek 2 0 36 36 10326-12 Sportági alapok Sportági alapok 1 9 0 10 18 302 320 10327-12 Sportedzői szakismeretek Sportági szakismeretek 1 10 1 10 32 320 352 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 0 2 0 64 64 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 0 14 14 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 72 36 108 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 18 18 Európai Uniós ismeretek 1 0 1 0 0 1 0 1 36 32 68 Életpályatervezés 2 1 2 1 64 32 96 Szakmai gyakorlat 160 160 összesen 35 35 35 35 1022 1518 2540 Sportedző Esti képzés – összóraszámok Sportedző 2013-től I. félév II. félév III. félév IV. félév elm gyak Össz 10323-12 Egészségügy és elsősegélynyújtás Anatómia-élettan 32 0 32 0 64 64 Egészségtan 16 0 16 0 32 32 Terhelésélettan 16 0 16 0 32 32 Elsősegélynyújtás 0 43 0 43 86 86 Funkcionális anatómia 16 0 16 0 32 32 10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika Edzéselmélet 24 0 16 0 40 40 Edzésprogramok 0 97 0 97 194 194 Gimnasztika 16 32 16 32 32 64 96 10322-12 Pedagógiai, pszichológiai és kommunikációs alapok Pedagógia-sportpedagógia 16 0 12 0 28 28 Pszichológia-sportpszichológia 16 0 8 0 24 24 Kommunikáció 0 8 8 8 10325-12 Szervezés és vállalkozás alapjai Sportmenedzsment 0 11 0 17 28 28 Vállalkozástan 8 0 8 0 16 16 Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek 16 0 16 16 10326-12 Sportági alapok Sportági alapok 8 97 0 84 8 181 189 10327-12 Sportedzői szakismeretek Sportági szakismeretek 8 108 6 84 14 192 206 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 16 0 12 0 28 28 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 8 0 8 8 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 16 11 16 11 32 22 54 Munkahelyi egészség és biztonság 8 0 8 8 Európai Uniós ismeretek 8 0 8 0 0 11 0 8 16 19 35 Életpályatervezés 16 11 12 8 28 19 47 Szakmai gyakorlat 160 160 összesen 327 327 342 275 458 973 1431 Szoftverfejlesztő Nappali képzés I. félév II. félév III. félév IV. félév elm gyak Össz Szoftverfejlesztő 2013-től 10815-12 Információtechnológiai alapok Bevezetés az informatikába 2 0 36 36 Információtechnológia 1 2 2 2 54 72 126 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezés 1 2 1 2 36 72 108 Életpályatervezés 0 3 0 3 96 96 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I. 4 6 4 6 144 216 360

52

Adatbázis-kezelés 2 4 2 4 72 144 216 Programozás 2 4 2 4 72 144 216 10835-12 Alkalmazás fejlesztés Operációs rendszerek 2 2 2 2 64 64 128 Alkalmazás fejlesztés 5 5 5 5 160 160 320 Web alkalmazás fejlesztés 2 4 2 4 64 128 192 Programozási nyelvek 0 4 0 4 128 128 Multimédia 0 2 0 2 64 64 Adatbázis fejlesztés 1 2 1 2 32 64 96 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai angol 2 0 2 0 3 0 2 0 154 154 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 0 14 14 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 3 0 3 0 108 108 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 18 18 Szakmai gyakorlat 160 160 összesen 35 35 35 35 1014 1526 2540 Szoftverfejlesztő Esti képzés – félévi összóraszámok I. félév II. félév III. félév IV. félév elm gyak Össz Szoftverfejlesztő 2013-től 10815-12 Információtechnológiai alapok Bevezetés az informatikába 16 0 16 16 Információtechnológia 8 22 16 22 24 44 68 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezés 8 22 8 22 16 44 60 Életpályatervezés 0 32 0 25 57 57 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I. 32 65 32 65 64 130 194 Adatbázis-kezelés 16 43 16 43 32 86 118 Programozás 16 43 16 43 32 86 118 10835-12 Alkalmazás fejlesztés Operációs rendszerek 16 22 12 17 28 39 67 Alkalmazás fejlesztés 40 54 32 42 72 96 168 Web alkalmazás fejlesztés 16 43 12 33 28 76 124 Programozási nyelvek 0 43 0 33 76 76 Multimédia 0 22 0 17 39 39 Adatbázis fejlesztés 8 22 6 17 14 39 53 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai angol 16 0 16 0 24 0 12 0 68 68 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 8 0 8 8 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 24 0 24 0 48 48 Munkahelyi egészség és biztonság 8 0 8 8 Szakmai gyakorlat 160 160 összesen 331 331 342 266 450 980 1430 Gazdasági informatikus Nappali képzés I. félév II. félév III. félév IV. félév Elm gyak Össz Gazdasági informatikus2013-től 10815-12 Információtechnológiai alapok Bevezetés az informatikába 2 0 36 36 Információtechnológia 1 2 2 2 54 72 126 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezés 1 2 1 2 36 72 108 Életpályatervezés 1 2 0 3 18 78 96 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I. 4 8 4 8 144 288 432 Adatbázis-kezelés 2 4 2 4 72 144 216 Programozás 2 4 2 4 72 144 216 10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés Gazdasági ismeretek 7 5 7 5 224 160 384 Vállalati információs rendszerek 4 2 4 2 128 64 192 Projektmenedzsment 2 2 2 2 64 64 128 10822-12 Az Informatika alkalmazása Informatikai alkalmazás 0 4 0 4 128 128 Számviteli információs rendszerek 0 2 0 2 64 64 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 0 2 0 64 64

53

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 0 14 14 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 72 36 108 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 18 18 Európai Uniós ismeretek 0 2 36 36 Elsősegélynyújtás 0 1 14 14 Szakmai gyakorlat 160 160 összesen 35 35 35 35 1016 1524 2540 Gazdasági informatikus Esti képzés – összóraszámok I. félév II. félév III. félév IV. félév Elm Gyak Össz Gazdasági informatikus 2013-től 10815-12 Információtechnológiai alapok Bevezetés az informatikába 16 0 16 16 Információtechnológia 8 22 16 22 24 44 68 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezés 8 22 8 22 16 44 60 Életpályatervezés 8 22 0 25 8 47 55 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I. 32 86 32 86 64 172 236 Adatbázis-kezelés 16 44 16 44 32 88 120 Programozás 16 44 16 44 32 88 120 10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés Gazdasági ismeretek 57 54 44 42 101 96 197 Vállalati információs rendszerek 32 22 25 17 57 39 96 Projektmenedzsment 16 22 12 17 28 39 67 10822-12 Az Informatika alkalmazása Informatikai alkalmazás 0 44 0 34 78 78 Számviteli információs rendszerek 0 22 0 17 39 39 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 16 0 12 0 28 28 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 8 0 8 8 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 16 11 16 11 32 22 54 Munkahelyi egészség és biztonság 8 0 8 8 Európai Uniós ismeretek 0 22 22 22 Elsősegélynyújtás 0 8 8 8 Szakmai gyakorlat 160 160 összesen 341 341 337 261 454 986 1440 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Nappali képzés Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető I. félév II. félév III. félév IV. félév elm gyak Össz 10815-12 Információtechnológiai alapok Bevezetés az informatikába 2 0 36 36 Információtechnológia 1 2 1 2 36 72 108 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek 4 4 4 4 144 144 288 Adatbázis-kezelés 2 2 2 2 72 72 144 Programozás 2 2 2 2 72 72 144 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezés 1 2 1 2 32 64 96 Életpályatervezés 0 3 0 3 96 96 10823-12 Távközlés-elektronikai alaptevékenység Elektrotechnika 3 2 4 2 126 72 198 Távközlés-elektronika 4 2 4 2 144 72 216 10824-12 Távközlési és informatikai hálózat építés Hálózatelmélet 2 0 2 0 64 64 Hálózatok építési előírásai 3 0 2 0 82 82 Hálózatinstallálás gyakorlat 0 2 0 2 64 64 10825-12 Hálózatszerelés és mérés Hálózatszerelés és mérés 2 6 2 6 64 192 256 Optikai hálózatok szerelése 0 5 0 5 160 160 Optikai mérések 0 6 0 6 192 192 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 0 2 0 64 64 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 0 14 14 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

54

Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Szakmai gyakorlat

2 1

2 1 1 0

72 18 0 1

összesen

35

35

35

0 1 35

1026

36 32 160 1514

108 18 32 160 2540

Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Esti képzés - összóraszám Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető I. félév II. félév III. félév IV. félév elm gyak Össz Információtechnológiai alapok 10815-12 Bevezetés az informatikába 16 0 16 16 Információtechnológia 8 22 8 22 16 44 60 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10817-12 Hálózati ismeretek 32 44 32 44 64 88 152 Adatbázis-kezelés 16 22 16 22 32 44 76 Programozás 16 22 16 22 32 44 76 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10826-12 Munkaszervezés 16 22 12 17 28 39 67 Életpályatervezés 0 32 0 25 57 57 Távközlés-elektronikai alaptevékenység 10823-12 Elektrotechnika 24 22 32 22 56 44 100 Távközlés-elektronika 32 22 32 22 64 44 108 Távközlési és informatikai hálózat építés 10824-12 Hálózatelmélet 16 0 12 0 28 28 Hálózatok építési előírásai 24 0 12 0 36 36 Hálózatinstallálás gyakorlat 0 24 0 17 41 41 Hálózatszerelés és mérés 10825-12 Hálózatszerelés és mérés 16 65 12 50 28 115 143 Optikai hálózatok szerelése 0 54 0 42 96 96 Optikai mérések 0 65 0 50 115 115 Foglalkoztatás I. 11498-12 Foglalkoztatás I. 16 0 12 0 28 28 Foglalkoztatás II. 11499-12 Foglalkoztatás 8 0 8 8 Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 Egészséges életmód népszerűsítése 16 11 16 11 32 22 54 Munkahelyi egészség és biztonság 8 0 8 8 Európai Uniós ismeretek 0 8 0 8 16 16 Szakmai gyakorlat 160 160 összesen 325 325 358 277 468 977 1445 Informatikai rendszergazda Nappali képzés I. félév II. félév III. félév IV. félév elm gyak Össz Informatikai rendszergazda 2013-től 10815-12 Információtechnológiai alapok Bevezetés az informatikába 2 0 36 36 Információtechnológia 2 2 1 2 54 72 126 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezés 1 2 1 2 36 72 108 Életpályatervezés 1 2 0 3 18 78 96 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I. 4 8 4 8 144 288 432 Adatbázis-kezelés 2 4 2 4 72 144 216 Programozás 2 4 2 4 72 144 216 10828-12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete Hálózati ismeretek II. 6 6 6 6 192 192 384 IT hálózat biztonság 2 2 2 2 64 64 128 10827-12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások Hálózati operációs rendszerek 6 7 5 7 178 224 402 Speciális hálózati technológiák 0 2 0 2 64 64 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 0 2 0 64 64 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 0 14 14 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 72 36 108 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 18 18 Európai Uniós ismeretek 1 0 Szakmai gyakorlat 160 160 összesen 35 35 35 35 1016 1524 2540 Informatikai rendszergazda Esti képzés – összóraszámok

55

I. félév II. félév III. félév IV. félév elm gyak Össz Informatikai rendszergazda 2013-től 10815-12 Információtechnológiai alapok Bevezetés az informatikába 16 0 16 16 Információtechnológia 8 22 8 22 16 44 60 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezés 8 22 8 22 16 44 60 Életpályatervezés 8 22 0 22 8 44 52 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I. 32 86 32 86 64 172 236 Adatbázis-kezelés 16 43 16 43 32 86 118 Programozás 16 43 16 43 32 86 118 10828-12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete Hálózati ismeretek II. 48 64 38 50 86 114 200 IT hálózat biztonság 16 22 12 16 28 38 66 10827-12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások Hálózati operációs rendszerek 32 54 25 42 57 96 153 Speciális hálózati technológiák 8 43 6 25 14 68 82 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 16 0 12 0 28 28 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 8 0 8 8 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 16 11 16 11 32 22 54 Európai Uniós ismeretek 8 0 8 8 Munkahelyi egészség és biztonság 8 0 8 8 160 160 Szakmai gyakorlat Összesen 339 339 333 256 451 976 1427 Pénzügyi-számviteli ügyintéző Nappali képzés Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2013-től I. félév II. félév III. félév IV. félév elm gyak Össz 11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi alapismeretek 6 0 5 0 198 198 Ügyvitel 0 6 0 6 216 216 Statisztika 2 2 2 2 72 72 144 Pénzügy 4 1 4 1 144 36 180 Adózás 2 1 1 1 54 36 90 Számvitel 4 1 5 1 162 36 198 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 4 0 3 0 114 114 11505-12 Könyvelés számítógépen Könyvelés számítógépen 0 4 0 4 128 128 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés Számvitel 6 0 6 0 192 192 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Vállalkozás-finanszírozás 2 1 2 1 64 32 96 Adózás 3 0 3 0 96 96 Elektronikus adóbevallás gyakorlata 0 2 0 2 64 64 11501-12 Projektfinanszírozás Projektinanszírozás 2 2 2 2 64 64 128 11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok követése 2 0 2 0 64 64 Projekttervezés gyakorlata 0 1 0 1 32 32 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 2 0 2 0 72 72 Foglalkoztatás I. 2 0 2 0 64 64 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 0 14 14 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 3 0 3 0 108 108 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 18 18 Európai Uniós ismeretek 1 0 1 0 1 0 1 0 68 68 Életpályatervezés 3 0 3 0 96 96 összesen 35 35 35 35 1664 716 2380 Pénzügyi-számviteli ügyintéző Esti képzés – összóraszámok Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2013-től I. félév II. félév III. félév IV. félév elm gyak Össz 11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi alapismeretek 52 0 43 0 95 95

56

Ügyvitel 0 65 0 65 Statisztika 16 22 16 22 Pénzügy 34 11 34 11 Adózás 16 11 8 11 Számvitel 34 11 43 11 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 34 0 11505-12 Könyvelés számítógépen Könyvelés számítógépen 0 43 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés Számvitel 52 0 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Vállalkozás-finanszírozás 16 11 Adózás 26 0 Elektronikus adóbevallás gyakorlata 0 22 11501-12 Projektfinanszírozás Projektinanszírozás 16 22 11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok követése 16 0 Projekttervezés gyakorlata 0 11 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 16 0 16 0 Foglalkoztatás I. 16 0 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 25 0 25 0 Munkahelyi egészség és biztonság 8 0 Európai Uniós ismeretek 8 0 8 0 8 0 Életpályatervezés 26 0 Összesen 321 321 319 Logisztikai ügyintéző Nappali képzés Logisztikai ügyintéző 2013-től I. félév II. félév III. félév IV. félév 10032-12 Marketing Marketing 3 1 3 1 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11 0 11 0 Üzleti tevékenység a gyakorlatban 0 5 0 5 Vezetési ismeretek 2 0 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom 5 4 6 4 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai Logisztika 4 0 4 0 Készletgazdálkodás 0 4 0 4 10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás Szállítmányozási és fuvarozási feladatok 0 5 0 5 Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás 8 0 7 0 Közlekedés- és gazdaságföldrajz 2 0 2 0 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás Raktározás 3 3 3 4 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 0 2 0 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 0 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 Életpályatervezés 2 1 3 0 Európai uniós ismeretek 0 1 0 1 0 1 Szakmai gyakorlat összesen 35 35 35 35 Logisztikai ügyintéző Esti képzés – összóraszámok Logisztikai ügyintéző 2013-től I. félév II. félév III. félév IV. félév 10032-12 Marketing Marketing 24 11 24 11 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

130 44 22 22 22

32 68 24 77 20 0

54

130 76 90 46 99 54

0 34

77

40 0

92

13 8 20 0 0 17

29 46

13 17

29

13 0 0 8

29

77 92

19 39

48 46 39

39

68

19

29 19

12 0

32 28

32 28

8 0

8

8

50 8 32 46

50 8 32 46 1212

8 0 20 0 251 elm

779

433

gyak

Össz

36

144

180

396 180 36

144

342

128

128 128

108 396 36 198 128

160

160 242 64

110

206

242 64 96 64

64

14

14

72 18 78

1514 elm 48

36

108 18 96

18 54

54

160 1026

160 2540

gyak

Össz

22

70

57

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 95 0 95 0 Üzleti tevékenység a gyakorlatban 0 54 0 54 Vezetési ismeretek 16 0 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom 43 43 52 43 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai Logisztika 32 0 Készletgazdálkodás 0 43 10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás Szállítmányozási és fuvarozási feladatok 0 54 Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás 65 0 Közlekedés- és gazdaságföldrajz 16 0 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás Raktározás 24 32 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 16 0 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 16 11 16 11 Munkahelyi egészség és biztonság 8 0 Életpályatervezés 16 11 Európai uniós ismeretek 0 11 0 11 0 11 Szakmai gyakorlat összesen 324 325 320 Idegenvezető Nappali képzés Idegenvezető 2013-től I. félév II. félév III. félév 11503-12 Turisztikai latin Antik örökségünk 1 0 Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok 1 0 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása Turizmus alapjai 3 0 3 0 Kultúr- és vallástörténet 4 0 4 0 Vendéglátás és szálláshely ismeretek 3 0 3 0 Gasztronómia 0 2 10062-12 Turisztikai kommunikáció Üzleti kommunikáció 0 2 0 2 Marketing 3 0 3 0 Szakmai idegen nyelv 0 8 0 8 10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása Ügyviteli ismeretek 2 0 2 0 Informatika a turizmusban 0 3 0 3 Levelezési ismeretek 0 2 0 3 10058-12 Idegenvezetés Országismeret I. 2 0 Országismeret II. 2 0 Európai Uniós ismeretek Európán kívüli turizmus Idegenvezetés 0 7 10059-12 Idegenvezetés módszertana Kommunikáció alapjai 2 0 Idegenvezető munkamódszerei 3 0 Kapcsolat-technikai ismeretek 0 8 10060-12 Idegenvezetői adminisztráció Adminisztrációs ismeretek 1 0 Adminisztráció a gyakorlatban 0 3 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 0 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 1 2 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 Életpályatervezés 0 3 Szakmai gyakorlat összesen 35 35 35 Idegenvezető Esti képzés – összóraszámok

190 108

190 108 16

86

181

16 95 24 0 0 34

56

56 77

77

0 42 45 0 12 0

110 28

29 34

53

12 0

28

28

8 0

8

8

19 0

32 8 35

259

1 0 1 0

96 110 28

66

119

22 11 33 160 681

707

IV. félév

96

elm

gyak

32 32

108 144 108

108 144 108 36

72 288

72 108 288

108 90

72 108 90

108

72

0 0 1 0 10

64 64

266

64 64 14 14 266

242

36 54 242

96

32 96

14 14

36 54 0 7 1 0 0 3

32

2 0

64

64

1 0

14

14

54 18 0 3 35

Össz

32 32

36

2 2 0 1 0

54 8 46 33 160 1388

1018

54 96 160 1522

108 18 96 160 2540

58

Idegenvezető 2013-től 11503-12 Turisztikai latin Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Gasztronómia 10062-12 Turisztikai kommunikáció Üzleti kommunikáció Marketing Szakmai idegen nyelv 10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban Levelezési ismeretek 10058-12 Idegenvezetés Országismeret I. Országismeret II. Európai Uniós ismeretek Európán kívüli turizmus Idegenvezetés 10059-12 Idegenvezetés módszertana Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolat-technikai ismeretek 10060-12 Idegenvezetői adminisztráció Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen

I. félév

II. félév

III. félév 8 0 8 0

24 0 32 0 24 0 0 22

24 0 32 0 24 0

0 22 24 0 0 86

0 22 24 0 0 86

16 0 0 32 0 22

16 0 0 32 0 32

gyak

14 14

48 64 48

48 64 48 22

44

16 0 24 0 0 86

0 59

8 0 0 32

6 0 0 25

16 0

64 54

32 64 54

28 28

159

28 28 8 6 159

145

36 24 145

57

14 57

8 6

36 24

14

12 0

28

28

8 0

8

8

8 16 8 0

327

172

44 48 172

32

12 0 12 0 0 8 6 0 0 84

Össz

14 14

48

0 75

331

6 0 6 0

elm

22

16 0 16 0

16 11

IV. félév

24 8 0 32

0 25

337

269

472

27 57 160 952

51 8 57 160 1424

59

IV.1 Általános munkarend - A tanév beosztása miniszteri rendelet illetve az ezzel összhangban lévő fenntartói utasítás alapján készülő helyi munkatervi döntés alapján történik. - A szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik és az év végi vizsgák utáni bizonyítvány-osztással illetve szakvizsgával fejeződik be (a szakvizsgát felkészítő foglalkozások, konzultációk előzik meg). - Minden tanév 2 félévből áll, az I. félév 18, a II. félév 18 tanítási hét. A záró félév rövidebb, általában 14 félév, az első és utolsó tanítási napot az OM rendelete írja elő. A tanítási nap rendje: - Az iskola szorgalmi időben, munkanapokon 7.45-től 18.00-ig tart nyitva. - A tanulók 7.55-ig vagy legkésőbb az első tanítási órájuk előtt 5 perccel kötelesek az iskolába érkezni. - A tanítás kezdete 8 óra. - A tanítási órák 45 percesek, az órákat általában tömbösítjük, ehhez igazodik az óraközi szünetek rendje. - A hivatalos ügyek intézése a szorgalmi időben a tanári/titkársági szobában 10.00-16.00 közötti időben történik. - A számítógépterem, taniroda gyakorlás/szakdolgozat írás és Internet-használat céljára általában naponta 14,00-18,00 óráig, illetve akkor, amikor ott nem zajlik órarendi foglalkozás, a tanulók rendelkezésére áll. Ettől eltérő időben külön engedéllyel használható a gépterem. - Tanítási szünetben a félfogadás az ügyeleti napokon, az iskola titkárságán. IV.2. Tanév rendje Az iskola fenntartója minden tanév kezdetén nyilvánosságra hozza a tanév rendjét, beosztását. Ebben figyelembe vesszük az érvényben levő rendelkezéseket, a szakképzési törvényt, az oktatási törvényt, Oktatási minisztériumi rendeleteket, utasításokat. Minden tanév 2 félévből áll, az I. félév általában 18, a II. félév 18 tanítási hét. A zárófélév rövidebb, általában 14 félév, az első és utolsó tanítási napot az OM rendelete írja elő. A teljes tanév általában 180 tanítási napból áll (az aktuális tanév rendje rendelet szerin). Esetenként szombaton is tanítunk, pl. tömbösített testnevelés órák kerülnek megtartásra ekkor. Evvel kapcsolatos részletes rendelkezéseket az iskola órarendje ill. munkaterve tartalmazza. Az utolsó évfolyamon bizonyos szakokon szakdolgozat írása kötelező. A második félévi számonkérést (vizsgákat) követően kerül sorra a szakvizsga a mindenkori törvényi rendelkezések figyelembe vételével. A képzés sikeres teljesítése után a hallgató az OKJ szerinti emelt színtű és középfokú szakképesítésről kapnak bizonyítványt. IV.3. Testnevelés és sporttevékenység Fontosnak és szükségesnek tartjuk, hogy a 19-22 éves korosztályhoz tartozó tanulóink a kemény szellemi munkát jelentő tanulás mellett rendszeresen mozogjanak, sportoljanak. A tanulók rendszeres sporttevékenységének biztosítására és a testnevelés órák megtartására sajátos gyakorlatot folytatunk. Nincs saját tornatermünk, csak bérlési lehetőségünk, ezen kívül diákjaink életkori sajátosságához, érdeklődéséhez, időbeosztásához is alkalmazkodni kívánunk, ezért a tanulók választására bízzuk, hogy milyen formát választanak a napi rendszeres testedzésre, az Iskolai Sportkörben való sportolásra. Legalább egy tanévre szóló megállapodást kötünk  a gimnáziumokkal (Székesfehérváron a Vasvári Pál Általános iskolával) és több helyi sportklubbal arról, hogy tanulóink heti rendszerességgel látogathatják a tornatermet ill. kondicionáló termet és ott szakszerű irányítással végezhetnek testedzést;  a helyi uszodákkal (Székesfehérváron a Városi Uszodával) úszás-foglalkozások tartásáról, rendszeres úszási lehetőség biztosításáról;  kondícionáló-termekkel, klubokkal tanulónk rendszeres testedzésének biztosítására.

A fenti intézmények alapszolgáltatásainak igénybevételére szóló bérleteket iskolánk biztosítja, a többletszolgáltatásokért a tanulók hozzájárulást fizetnek. A tanulólétszám és az érdeklődési kör bővülésével szeretnénk más sporttevékenységekre (felmerült lehetőségként és igényként pl. a korcsolyázás) is kiterjeszteni a fenti rendszert. IV. 4. Könyvtárhasználat Amellett, hogy a szakközépiskolások igénybe vehetik a közkönyvtárakat, valamint megállapodás alapján a megfelelő gimnáziumok iskolai könyvtárait, törekszünk arra, hogy tagiskolánként szakmai könyvtárszobákat létesítsünk. Iskolánk pl. a székhelyén pályázati úton iskolai szakmai könyvtárszobát hozott létre, amely segíti a szakmai oktatás hatékonyságát és minél magasabb szintre emelését és a fiatalok nevelését szolgálja. További célunk az alapállomány folyamatos továbbfejlesztése. A tanulók és a tanárok számára egyaránt biztosítjuk a kölcsönzés lehetőségét. Gyűjtőkör: A tanulmányokat segítő, szakmai ismereteket tartalmazó informatikai, kommunikációs, újságírással kapcsolatos és gazdasági tárgyú szakkönyvek, tartós tankönyvek, segédkönyvek és szakmai kézikönyvek ugyanebbe a tárgykörbe tartozó más ismerethordozók (CD-ROM, video, folyóirat) az idegen nyelvek (angol, német ) tanulását segítő kiadványok (nyelvkönyvek, szótárak, video-és magnófelvételek, multimédiás anyagok) a szakdolgozat készítését segítő módszertani kiadványok, a magyar helyesírás szabályait tartalmazó könyvek és általános lexikonok, kézikönyvek, szakkönyvek

60

a fiatalok pályaválasztásával, a munkába állással, az önismerettel foglalkozó kiadványok az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a kommunikációval kapcsolatos kiadványok. A könyvtárhasználat módja: Az egyelőre nem nagy létszámú, de folyamatosan nagy arányban bővülő könyv- és CD-, DVD állományt a könyvtárszobában helyeztük el. Az informatikai könyvek és más kiadványok egy része a számítógépteremben illetve a tanirodában szabad hozzáférésű. Tanárok és diákok számára a kölcsönzés az iskola hivatalos nyitvatartási idejében, illetve egyeztetés után más időpontokban is lehetséges. IV. 5. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A képzések moduláris rendszerben is megszervezhetőek. A modul tantárgyak teljesítményét is osztályzattal értékeljük. A modul tantárgyak a tanuló továbbhaladása szempontjából ugyan úgy kerülnek beszámításba, mint a többi közismereti tantárgy. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette. (Szakképzési tv.)

V. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések V.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE a) Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg a nevelő és oktató munkáját e program alapján. b) A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától a 13. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. c) Ezen program érvényességi ideje három tanévre, vagyis 2013. szeptember 1. napjától – 2016. augusztus 31. napjáig szól. V.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA -

-

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestületek folyamatosan vizsgálják. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2014-2015-ös tanév során a tantestületeknek – az igazgató, illetve a tagozatvezetők irányításával – el kell végezniük a pedagógiai program teljes, minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését. Az adott nevelői közösségek beszerzik a működő szülői-, illetve diákközösségek véleményét, s azok figyelembe vételével tesznek írásbeli javaslatot az igazgatónak. Ez alapján a székhely igazgatójának új pedagógiai program-részt, illetve programot kell összeállítania, vagy módosítani a jelenlegi programot – a tervezetek és vélemények szükség szerinti részleteinek helyi testületekkel való kidolgoztatását követően.

V.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA  A fentiekben meghatározott, előre tervezett felülvizsgálaton és korrekción túl a program módosítására: - az iskola igazgatója, - a tagintézmények vezetői, - a nevelőtestület(ek) bármely tagja, - a pedagógusok szakmai munkaközösségei, - a szülők és diákok választott közösségei és tisztségviselői, - valamint az iskola fenntartója tehet javaslatot.  A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.  A módosított pedagógiai programot a jóváhagyását követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. V.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden, az intézménnyel jogviszonyban álló, illetve ellenőrzésre jogosult érdeklődő számára megtekinthető. A program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél, helyeken tekinthető meg:  az iskola fenntartója  az iskola székhelyének irattára  az iskola székhelyének és telephelyeinek titkársága/könyvtára  a közoktatási intézmény igazgatója és tagozatvezetői Kérés esetén e helyeken és személyeknél tanulmányozhatja a szülő, a tanuló és egyéb érdeklődő a pedagógiai programot.

61

PEDAGÓGIAI ÉS SZAKMAI PROGRAMJA

Recommend Documents