Gyermekotthon szakmai programja

1

2013.

Gyermekotthon szakmai programja Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola

Hódmezővásárhely

Kozmutza Flóra Gyermekotthon Szakmai programja 2013.

2

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon 6800. Hódmezővásárhely, Kutasi út 34.-36. tel/fax: 62 246-074, e-mail: [email protected]

GYERMEKOTTHON SZAKMAI PROGRAMJA Telephely címe: 6800. Hódmezővásárhely, Klauzál utca 12. sz.

…Értsétek meg nekünk több szeretet kell, több sűrűbb és viszonzatlanabb. Mert szükségletünk határtalanabb

a szeretetből.” (Garay Gábor) Kozmutza Flóra Gyermekotthon Szakmai programja 2013.

3

TARTALOM

1) A gyermekotthon (lakásotthonok) működését és a szakmai programot meghatározó jogszabályok 2) A gyermekek beutalása 3) Az ellátottak köre 4) A gyermekotthoni nevelés alapelvei 5) Általános nevelési célok 6) A gyermekotthon speciális céljai 7) Különleges gyermekotthon speciális feladatai 8) A rehabilitációs-, fejlesztési- és gondozási feladatok, tartalmak       

az értelmi nevelés területén a testi nevelés és egészséges életmódra nevelés területén az egészségügyi ellátás terén az önállóságra- és munkára nevelés területén az esztétikai nevelés területén az érzelmi nevelés területén a kommunikációs és szocializációs képességek területén

9) Módszerek 10) Utógondozás 11) A gyermekotthon működésének jellege, működési feltételei Személyi feltételek Tárgyi, környezeti feltételek A szakmai program tervezett felülvizsgálata 12) Mellékletek


4

1.) A gyermekotthon (lakásotthonok)működését és a szakmai programot meghatározó jogszabályok 1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény és ezek módosításai. 2.A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük és ennek módosításai. 3. a többször módosított 1952. évi IV. tv. a házasságról, családról és a gyámságról 4. Az 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, valamint ennek módosításai. 5. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény és módosításai 6. 2002. évi IX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról 1997. évi XXXI. törvény módosításáról 7. A Közoktatásról szóló többször módosított LXXIX. törvény. 8. A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

A Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon szervezeti keretében Hódmezővásárhely, Klauzál utca 12. sz. alatti telephelyen átmeneti és tartós nevelésbe vett tanulók, valamint utógondozott fiatalok kerülnek elhelyezésre. A gyermekotthon működését a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala (6741. Szeged, Rákóczi tér 1.) 2005. november hó 22. napján kelt, 02-42-10/2005. számú határozatában kétszer nyolc fős csoportban összesen 16 férőhellyel engedélyezte. 2.) A gyerekek beutalása Az óvodások és az iskolai tanulók elhelyezése intézetünkben a Csongrád Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján történik. A tanulási képesség alapján jelöli ki a lakóhely szerint illetékes Gyámhivatal a Csongrád Megyei TEGYESZ Gyermekvédelmi Szakértői Bizottsága közreműködésével a gyermekvédelmi gondosodásban tartós vagy átmeneti nevelésbe vett gyermek számára a megfelelő gyermekotthont. 3.) Az ellátottak köre Szakmai programunk alapelveit, célját, feladatait alapvetően meghatározza az a tény, hogy a különleges gyermekotthonunkban - a sajátos nevelési igényt tekintve - értelmileg akadályozott gyermekek élnek. A sajátos nevelési igényű /továbbiakban SNI/ gyermekek különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális területen egyaránt megjelenik, jelölve nevelhetőségük, képezhetőségük jellegzetes különbözőségeit. A sajátos nevelési igény kifejezi: o az életkori sajátosságok módosulását o az ismeretek elsajátításához szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét o alacsonyabb szintű és lassúbb ütemű fejleszthetőségét o az értelmi akadályozottság mellett gyakran előforduló társuló fogyatékosságokat.


5

4.) A gyermekotthoni nevelés alapelvei 1. a gyermeket megillető jogok demokratikus, humanista, nemzeti és európai módon történő alkalmazásának elve 2. a gondozottak iránti felelősség, bizalom, következetesség és szeretet elve 3. a mindennapi életben elvárható igényesség és kultúrált viselkedésre nevelés elve alapvető erkölcsi és együttélési normák betartása a sajátos nevelési igény és életkori sajátosságok figyelembe vételének elve a normalizáció és integráció elve egyéniesítés, egyéni bánásmód elve nemzeti, etnikai azonosságtudat tiszteletben tartása a gyermekotthoni élet megszervezésének alapja: - nevelt – nevelttel - nevelt – felnőttel - a két lakásotthoni csoport házon belüli szoros együttműködése 10. kapcsolattartás az otthon tágabb környezetével, az integráció szem előtt tartásával - családtagok, pártfogók - szomszédok - társintézmények - civil szervezetek (alapítványok, egyesületek, érdekvédelmi szervezetek) - közművelődési intézmények - családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat - a gondozottak állandó lakóhelye szerint illetékes önkormányzatokkal 4. 5. 6. 7. 8. 9.

5.) Általános nevelési célok A sajátos nevelési igényt tekintve középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) tanulók nevelését, oktatását és képzését ellátó óvoda, általános iskola, szakiskola, diákotthon és gyermekotthon célja: o a tanulók képességeik függvényében ismerjék meg, sajátítsák el, és normakövetéssel alkalmazzák az emberi együttélés, a társas érintkezés alapvető szabályait, a köznapi helyzetnek megfelelő magatartási szokásokat, o a képességeikhez mért műveltségelemek elsajátításával készüljenek fel, váljanak alkalmassá a segített felnőttkori életlehetőségekre. 6.) A gyermekotthon speciális céljai o pedagógiai célkitűzéseinek megvalósításában a gyógypedagógiai óvodával, iskolával, szakiskolával szorosan együttműködő nevelési színtér biztosítása o neveltjeink életkörülményeinek, életlehetőségeinek normalizálása, érzelmi életük harmonikusságának biztosítása, testi-lelki egészségük megőrzése o természetesebb, nyitottabb, családiasabb életmód kialakítása, családmodell nyújtása o a sajátos életteret és élete végéig permanens fejlesztést igénylő gyermek cselekvőképes, szocializációjában aktívan résztvevő ember formálása o SNI fiataljainknak - képességeikkel összhangban álló- kiegyensúlyozott emberi élethez szükséges ismeretek nyújtása.


6

7.) Különleges gyermekotthon speciális feladatai o a kiindulási frusztrációs alaphelyzet javítása, a hospitalizáció kiküszöbölése, a családi élet funkcióinak pótlása, átvállalása. o a lakásotthonba történő beilleszkedés, az új életmódhoz való alkalmazkodás elősegítése: családias, elfogadó, szeretetteljes, empatikus légkör biztosításával, a környezet és az együttélés szabályainak megismerésével o foglalkozások megszervezése, melynek során kiemelt szerepet kap a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés, társas kapcsolatok) fejlesztése: - a társadalomban elfogadott normák szerinti életmód és életritmus kialakítása és gyakoroltatása - a mindennapi élethez szükséges praktikus ismeretek gyarapítása - az egyéni képességekhez mért minél nagyobb fokú önállóság elérése o különböző tevékenységi formák alkalmazása sikert biztosító környezetben, melyek az eredményes beilleszkedést segítik elő: szabadidős programok, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek o a pozitív minta követésének interiorizálásával egészséges életmódra nevelés, egészségmegőrzés, ill. az ehhez szükséges technikák elsajátíttatása a folyamatos orvosi ellátás biztosítása mellett. Az egészségügyi ismeretek bővítésével alakuljon ki az egészséges életmód iránti igényük, káros szenvedélyekhez való helyes viszonyulásuk. o a környezeti nevelés keretében a saját lakókörnyezet gondozása, rendben tartása, kialakítása a gyermekek és felnőttek közös feladata. Elsődleges szempont az otthonosság, anyagi- és érzelmi biztonság létrehozása. Barátságos, esztétikus lakókörnyezet kialakításával a biztonságérzet, komfortérzet fokozása. o a gondozott SNI gyermekek, fiatalok értelmi, érzelmi, testi és erkölcsi fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése. Egyéni képességeknek megfelelő egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások biztosítása. o együttműködés az anyaintézmény óvodai, iskolai, szakiskolai és diákotthoni dolgozóival, az aktuális eredmények, problémák megbeszélése, megoldások közös keresése o a közvetlen lakókörnyezetben a jószomszédi kapcsolatok kialakítása, ápolása o az otthonuk és berendezési tárgyainak, azok állagának megóvása o a fenti feladatok megvalósításához szükséges személyi, tárgyi, szakmai, anyagi feltételek biztosítása.


7

8.) A rehabilitációs -, fejlesztési - és gondozási feladatok, tartalmak Az értelmi nevelés területén délutáni, hétvégi foglalkoztatás keretében: o az egyenetlen személyiségszerkezetnek megfelelő differenciált, egyéni habilitáció, képességfejlesztés, felzárkóztatás o az új helyzethez való alkalmazkodási képesség kialakítása, fejlesztése o a lakásotthon szűkebb és tágabb környezetében való tájékozódás kialakítása, fejlesztése o bizonyos általános ismeretek megalapozása az életkor, az értelmi képességek fejlettségének figyelembe vételével. o elemi döntési képesség, felelősségérzet kialakítása o részvétel biztosítása a tanórán kívüli foglalkozásokon az anyaintézményben –egyéni választás és tehetség szerint - szakkör - sportkör - alapfokú művészeti nevelés - hitoktatás o játék-, sport- és kulturális foglalkozások szervezése a lakásotthonban o klubdélutánok szervezése o mozilátogatás, színházlátogatás, részvétel különböző városi kulturális és sportrendezvényeken, fesztiválokon A testi nevelés és az egészséges életmódra nevelés területén a megfelelő idejű szabad levegőn tartózkodás biztosítása minden évszakban mindennapos testmozgás végzése, ez iránti igény erősítése megfelelő életritmus, szokásrendszer magalapozása az állóképesség, erőnlét fokozása, kitartás, akarat fejlesztése közös mozgásos játékok, sportvetélkedők szervezése az anyaintézményi sportolási lehetőségek (sportpálya, a fürdőmedencék) kihasználása kerékpározás tanítása az óvoda, iskola által szervezett úszásoktatás és terápiás célú lovagoltatás igénybevétele o az iskolai sportköri és differenciált mozgásos képességfejlesztő foglalkozások látogatása o kirándulások, táborozások szervezése változatos környezetben, a levegőváltozás, újszerű mozgásformák biztosítása érdekében o drogprevenciós program keretében: az egészségkárosító szerek és szokások elemi szintű megismertetése, az elutasítani tudás képességének és az egészséges életmód iránti igénynek a kialakítása. o o o o o o o o

Részletezve lásd: Pedagógiai program- 6. fejezet, Egészségnevelési program

Az önállóságra, önkiszolgálásra és munkára nevelés területén A konkrét testi önkiszolgálás kialakítása, fejlesztése, automatizálása, interiorizálása érdekében a gyermekeket egyéni képességeik mértékében bekapcsoljuk az önmaguk ellátása és a gyermekotthon (lakásotthon) körül folyó munkákba: az öltözködés terén o az önálló öltözés-vetkőzés, cipőfűzés megtanítása. Kozmutza Flóra Gyermekotthon Szakmai programja 2013.

8

o saját ruhatár rendezése, az étkezés területén o a kultúrált, mértékletes étkezési szokások, terítés megtanítása. o evőeszközök, papírszalvéta használata. o asztalterítési és letakarítási feladatok elvégzése tisztálkodás területén o higiéniai szokások tudatosítása o helyes tisztálkodás, megfelelő testápolás elsajátíttatása, rendszeres gyakorlása o ápoltság iránti igény megalapozása ház körüli munkák területén a nagyobb gyerekek bevonása o a mindennapi takarítási feladatokba (hálószoba, fürdőszoba, nappali, konyha-étkező, kamra, terápiás szoba, közlekedő folyosók, stb.) o az udvar és az épület utcai részének takarításába, az anyaintézmény udvari medencéinek tisztításába o az udvaron és az utcai fronton lévő kert, növényzet gondozásába o a mosási, ruhagondozási tevékenységek végzésébe (kézi mosás, teregetés, hajtogatás, saját ruházat kiválasztása, vasalás, stb.) o konyhai munkák ellátása (egyszerű ételek előkészítése, főzése, mosogatás, a konyha rendbetétele stb.) o vásárlások alkalmával - az SNI neveltjeink képességeihez mért - elemi szintű, beszerzéssel és pénzkezeléssel kapcsolatos gyakorlati ismeretek nyújtása közlekedés terén o helyi- és helyközi utazási ismeretek bővítése, gyakorlása o autóbuszos-, kerékpáros-, gyalogos közlekedés, ill. az ehhez szükséges szabályok tanulása, gyakorlása o közlekedési eszközökön a helyes viselkedési szokások alkalmazása Valamennyi munkatevékenység során a helyes eszközhasználat és a balesetvédelmi szempontok hangsúlyozása, valamint az egyenletes munkamegosztásban tevékenykedés kialakítása. Az esztétikai nevelés területén Kreativitás, önkifejezés kialakítása, fejlesztése: o részt vesznek a lakókörnyezet tisztántartásában, díszítésében o az épületben és az udvaron lévő virágok gondozásában o fokozatosan szoktatás az állandó rend kialakítására o gondot fordítunk ruhatáruk gondozása iránti igény kialakítására. Az érzelmi nevelés területén Én identitás, pozitív önértékelés kialakítása és fejlesztése: o a lakásotthoni új lakóközösségek közösségformálása o az új gyerekek megismerése, közösségi beilleszkedésük elősegítése o a családias otthon együttélési szokásainak kialakítása. o a meglévő hagyományok ápolása (jeles napok, ünnepek) o alapvető emberi értékek megbecsülése, családias elbeszélgetések o a vérszerinti családi -, és pártfogói kapcsolatok ápolása, támogatása o a gyerekek névnapjának, születésnapjának megünneplése (ajándékozás, köszöntés valamennyi gyermekotthoni társ jelenlétében) Kozmutza Flóra Gyermekotthon Szakmai programja 2013.

9

A kommunikációs és szocializációs képességek területén: Folyamatos, rendszeres és következetes fejlesztéssel, praktikus ismeretek közvetítésével el kell érni, hogy egyszerű társas kapcsolatokat képesek legyenek létesíteni és fenntartani. o élettér, életsegítés biztosításával a teljes nevelési időben fel kell őket készíteni arra, hogy a képzés befejezése utáni segített (támogatott) életközegben, (ÉNO, szociális foglalkoztató, gondozóház, védőmunkahely, család, rehabilitációs otthon, védőotthon, stb.) a szociális integrálódásuk eredményes legyen. o kontaktusteremtő képességük, szociális képességeik, viselkedésük, magatartásuk formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés, a többséghez való alkalmazkodás érdekében o a társadalmi kommunikációban használt konvencionális jelek, szimbólumok megértésének, használati képességének kialakítása o a beszéd útján történő ismeretszerzés kondicionálása o az önellátó- és védő technikák birtoklása a környezettel való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése o önmaga és társai másságának felismerése, elfogadása, törekvés a fejlődésre o együttélési szabályok tudatosítása, pozitív közösségi szokások közvetítése o az általános emberi értékek megismerése, elfogadása, azonosulás a fejlettségi szintnek megfelelően. o oldott humánus légkör megteremtése ahol az értelem, az érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek o a jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, önbecsülésük kialakítása Az egészségügyi ellátás biztosítása o gyermekorvos rendszeres megjelenése az anyaintézetben, a gyermekorvos, intézeti ápolónők, gyermekotthoni dolgozók munkájának összehangolása o az egészségügyi előírások pontos betartása, a gyermekekkel dolgozók egészségügyi ismereteinek bővítése o fogászati ellátás biztosítása o szükség esetén szakorvosi ellátás o az iskolavédőnő bevonása az egészségügyi feladatok végzésébe, a kötelező szűrésekbe, védőoltások beadásába, az egészségügyi felvilágosításba o a helyes szokások kialakítása.(mindennapos tisztálkodás, étkezés előtti kézmosás, naponta többszöri fogmosás, a zsebkendő helyes használata stb.) o társuló fogyatékosságok ellátása, kezelése o pszichológus bevonásával a lelki egészség megőrzése, estleges krízishelyzetek kezelése Részletezve lásd: Pedagógiai Program- 6.fejezet, Egészségnevelési program

Ezen irányvonalak mentén az egyéni gondozási-nevelési tervekben meghatározásra kerülnek a személyre szóló fejlesztési feladataink. Elkészítésükért a nevelőtanárok felelnek, megvalósítása minden nevelésben résztvevő dolgozónak feladata. A nevelők a változások, eredmények, tapasztalatok felhasználásával, a helyzetelemzés alapján – szükség esetén - újabb tervet készítenek.


10

9.) Módszerek Az SNI neveltjeink különleges igényei minden pedagógiai eljárásban megjelennek: o nagyobb mértékű differenciálást o speciális eljárások alkalmazását o kiegészítő, korrekciós, fejlesztő, rehabilitációs célú, cselekvésközpontú módszereket kívánnak. Az értelmileg akadályozott gyermekek tanítása: „életgyakorlatot” segítő cselekvések útján hatékony. A sikeres nevelés feltétele a jól átlátható és ösztönző nevelési környezet, a kis lépésekben, fokozatosságra épülő haladás, a gyakori ismétlés, a konkrétság. A különböző tevékenységi formák szélesítik ismereteik, tapasztalataik körét, sokoldalú gyakorlási lehetőséget, megerősítést adnak. Fejlesztik a tájékozódóképességüket, növelik kompetenciaérzésüket, alakítják alkalmazkodó készségüket, toleranciájukat. A helyes viselkedési formák gyakorlása folyamatos a közös tevékenységek, közlekedési eszközök használata, kulturális programok során. Az általános erőnlét, a testmozgás iránti igény fokozását, az egészség megőrzését célozzák a sportfoglalkozások, strandlátogatások, kirándulások. Önállóságuk, felelősségtudatuk, segítőkészségük alakul az önkiszolgálási -, házi-, házkörüli teendők ellátásával. Az együttes tevékenységek segítségével közösségtudatuk, együvé tartozási érzésük formálódik. A megszerzett ismeretek újszerű, változatos formában kerülnek alkalmazásra a kirándulások, táborozások idején. Környezetük állapota iránti igényességük, esztétikai érzékük, saját ízlésviláguk fejeződik ki a környezetük rendezése, tisztántartása folyamán. 10.) Utógondozás 1. A felnőttkori segített életmódra való felkészítés 18 éves korig Cél A gyermekvédelmi gondoskodásban élő értelmileg akadályozott gyermekek felkészítése 18 éves korukig arra, hogy a későbbi, felnőttkori segített életvitelhez egyéni képességeiknek megfelelő ismereteket, jártasságot és egyéni lehetőségeikhez mért önállóságot szerezzenek. Feladatok E feladatokat gyermekotthonunk Szakmai programjának előző pontjai tartalmazzák. 2. A nagykorúvá vált értelmileg akadályozott fiatal társadalomba való beillesztése, utógondozói ellátása Cél A középsúlyos értelmi fogyatékos fiatal gondozott felkészítése arra, hogy a felnőttkori segített életközegben /szociális foglalkoztató, gondozóház, lakóotthon, védőmunkahely, család…/ a szociális integrálódása eredményes legyen, elemi szintű munkavégzésre legyen képes. Feladatok o a nagykorúvá válás előtt az utógondozói ellátás megigénylése /minimum három hónappal a 18. életév betöltése előtt/ o a lakhatás biztosítása a gyermekotthonban a felnőtt szociális otthoni elhelyezésre való várakozás idejére /max. 24 éves korig/. Kozmutza Flóra Gyermekotthon Szakmai programja 2013.

11

o a megszerzett képességek szinten tartása a szociális képességek és a kultúrtechnikák területén. o a mindennapi önkiszolgálási feladatok gyakoroltatása. o a fiatal gondozott egyéni képességeinek megfelelő foglalkoztatás különböző munkatevékenységekben. o az utógondozott szabadidejének szervezése érdeklődési körének, egyéni jól működő képességének, tehetségének lehetőség szerinti figyelembevételével. o a nyilvános szereplés gyakoroltatásával a kommunikációs készség fejlesztése. o az egészségügyi ellátás biztosítása. o az életkornak és fizikális állapotnak megfelelő mindennapos testmozgás biztosítása, az állóképesség, kitartás és akarat fejlesztése. o önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre, értékeik, önbecsülésük kialakítása. o az értelmi állapotnak megfelelő szexuális nevelés. o a közös vásárlás lehetőségének biztosítása és a pénz értékének tudatosítása. o a gondozott családjával, gondnokával, pártfogójával való kapcsolattartás elősegítése o felkészítés a segített felnőttkori életlehetőségekre /a lehetőségek bemutatásával, intézménylátogatásokkal/. 3. Az utógondozó feladatai Az utógondozást a gyermekotthon család- és utógondozója látja el, a gyámhivatal kijelölése alapján. Feladatai: o segíti az utógondozottat a Szakmai programban (Utógondozói szabályzat, 5. sz. melléklet) kitűzött feladatok megvalósulásában o figyelemmel kíséri a fiatal felnőtt fejlődését, személyiségének alakulását o segíti és figyelemmel kíséri a gondozott családjával, gondnokával, utógondozójával való kapcsolattartását o segítséget nyújt a gondozott problémáinak megoldásában, esetleges konfliktushelyzeteinek feloldásában o rendszeres kapcsolatot tart az értelmileg akadályozott utógondozott fiatal hivatásos gondnokával o a gyámhivatal felkérésére, vagy annak hiányában félévente és a kirendelése megszűnésekor írásban tájékoztatja a gyámhivatalt az utógondozás eredményéről.


12

11.) A gyermekotthon működésének jellege, működési feltételei  funkció: különleges gyermekotthon Középsúlyos értelmi fogyatékos, értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó gyermekotthon, mely otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek, valamin utógondozottak számára. (Gyvt. 57. § /1/)  férőhely: 16 fő (2 x 8 fő), 2 lakásotthoni csoport  a megnyitás időpontja: 2005. november 28. 1. Személyi feltételek 15/1998. (IV. 30) NM rendelet I.sz. melléklete alapján munkakör

előírt létszám/csoport

gyermekotthon-vezető (szakmai egységvezető, gyám) nevelő gyermekvédelmi asszisztens gyermekfelügyelő családgondozó, utógondozó pszichológus gyermekvédelmi ügyintéző gyógypedagógus, vagy fejlesztő pedagógus összesen

1

összes alkalmazott: (2 csoport) 1

1 1 3 10 óra/hét 1 fő/40 gyermek 1 fő/40 gyermek 1 fő/40 gyermek

2 2 6 0,5 0,5 0,5 0,5 13 fő

A minőségi munkavégzés követelményei terén a nevelők (pedagógusok) és a nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatársak munkája iránti - IMIP-ben megfogalmazott- elvárásokat tartjuk szem előtt 2. Tárgyi, környezeti feltételek A gyermekotthon (lakásotthonok) belső és külső környezete a vonatkozó törvényi előírások figyelembe vételével került kialakításra, szem előtt tartva a SNI gyermekek életkorához, igényeihez alkalmazkodó biztonságos, akadálymentes lakókörnyezeti kritériumokat, személyes életteret, valamint a higiénikusság, esztétikusság, célszerűség elveit. Gyermekotthonunk (lakásotthonunk), a maga sajátos arculatával, biztonságot nyújtó otthonként hagyományrendszerével, foglalkozásaival, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival az ott eltöltött idő érzelemgazdag, örömteli, értékes eltöltéséhez kíván hozzájárulni. Vezérelvünk olyan ingergazdag, otthonos lakókörnyezet biztosítása, melyben SNI gondozottjaink személyisége, törekvései, munkái, egyéni ízlésvilága is kifejeződhet.


13

1. A szakmai program tervezett felülvizsgálata 

a vonatkozó jogszabályok változása esetén.


14

12.) Mellékletek

1.) Házirend (benne: Napirend) 2.) Létszámadatok 3.) A gyermekotthonban vezetett dokumentumok 4.) Utógondozói szabályzat


15

1.) sz. melléklet

HÁZIREND


16

Tartalomjegyzék

SORSZ. I. 1. 2. II. 1. 2. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

14. 15. III.

rövidítések:

Címe Bevezető A házirend hatálya A gyermekotthon adatai A gyermekotthoni élet keretei Általános működési keretek A gyermekotthon lakóinak jogosultságai Az együttélés, kapcsolatrendszerek szabályai 3./1. A lakók viselkedésének kritériumai 3./2. A lakók és nevelőik kapcsolata 3./ 3. A lakók egymás közötti kapcsolata 3./4. A lakók elismerése, jutalmazása és büntetése 3./5. A hozzátartozókkal való kapcsolattartás 3./6. Látogatások rendje Eltávozások, visszatérések rendje A gyermekotthonba bevihető személyes használati tárgyak köre Ruházattal és textíliával való ellátás Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai Tisztasági előírások Gyógyszerkezelési előírások Zsebpénzkezelés Az alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések A gyermekotthon napirendje Védő – óvó előírások 13./1. Egészségvédelem 13./2. Balesetvédelem, az otthon helyiségeinek használata Szabadidős programok, foglalkoztatási lehetőségek A gyermekotthoni jogviszony megszűnésének szabályai Záró rendelkezések A házirend tervezett felülvizsgálata, nyilvánossága SNI: sajátos nevelési igényt tekintve értelmileg akadályozott Gyvt.: A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. évi törvény


17

I. Bevezető A házirend különleges gyermekotthonunk /lakásotthonunk/ belső alkotmánya, mely az anyaintézmény és a gyermekotthon belső dokumentumaihoz kapcsolódik. Meghatározza az együttélés szabályait, a gyermekotthon /lakásotthonok/ belső rendjét, napirendjét. Betartása és betartatása gyermekotthonunk minden gondozottjának és alkalmazottjának joga és kötelessége! A gyermekotthon házirendjét alapvetően meghatározza, hogy a sajátos nevelési igényt tekintve értelmileg akadályozott - középsúlyos fokban értelmi fogyatékos- gyermekeket, fiatal felnőtteket (továbbiakban rövidítve: SNI) nevelünk, gondozunk. Ezen házirend: o A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény o A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet o A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló1/2000.( I. 7.) SZCSM rendelet és ezek módosításai alapján készült.

1. A házirend hatálya Területi hatálya o a gyermekotthon (lakásotthonok) egész területe (Hmvhely, Klauzál 12.) o a szakmai programunkhoz kapcsolódó szervezett, lakásotthonon kívüli programok helyszínei Személyi hatálya A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló gyermekotthoni belső jogi normák - kötelezőek a gyermekotthonnal /lakásotthonnal/ jogviszonyban álló minden személyre, gondozottra, alkalmazottra, valamint a gyermekek szüleire, látogatókra egyaránt. Időbeli hatálya Házirendünk a Szakmai program jóváhagyásával (Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala) válik érvényessé, ezután kerül kihirdetésre. Hatályba lép a kihirdetést követő naptól. o

2. A gyermekotthon adatai neve: Kozmutza Flóra Gyermekotthon telefon: 20-443-11-41 címe:

6800, Hódmezővásárhely, Klauzál utca 12.

II. A gyermekotthoni élet keretei 1. Általános működési keretek o idegenek az otthon területén engedély nélkül nem tartózkodhatnak o látogatók csak előzetes igazgatói engedéllyel léphetnek és látogathatnak a gyermekotthonba o a nemdohányzók védelmében dohányozni csak az erre kijelölt külső területen lehet, az otthon valamennyi egységében tilos! o a gyermekotthon egész területére szeszes italt illetve kábítószert behozni és fogyasztani tilos! 2. A gyermekotthon lakóinak jogosultságai


18

Jogod van ahhoz, hogy:  színvonalas nevelésben –- rehabilitációban – fejlesztő foglalkozásokban részesülj,  abban egyéni képességeidhez mérten aktívan részt vegyél  a gyermekotthon helyiségeit, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló eszközeit, a gyermekotthon nyújtotta kedvezményeket és fejlesztési lehetőségeket (egyéni- és kiscsoportos rehabilitáció, tehetséggondozás, felzárkóztatás, közösségi foglalkoztatás, szabadidős tevékenységek) igénybe vedd  részt vegyél az anyaintézmény által biztosított tanórán kívüli foglalkozásokon  fennmaradó szabadidődben intézményen kívüli foglalkozásokra is járj (kulturális,  tömegsport, sportverseny)  rendszeres egészségügyi felügyeletben, mentálhigiénés alapszolgáltatásban részesülj  személyiséged, önazonosságod, emberi méltóságod, és jogaid tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számodra fizikai és lelki erőszakkal szemben  nem tehetnek ki testi fenyítésnek, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak  nevelőidet, jelentősebb esetben az otthon szakmai vezetőjét, illetve az igazgatót felkeresd probléma, jogsérelem esetén a panaszkezelési eljárás rendje szerint  véleményt mondj, javaslatot tegyél és kezdeményezz a gyermekotthon életével kapcsolatos kérdésekben, ezekre érdemi választ kapj  képviselőid útján részt vegyél az érdekeid érintő döntések meghozatalában  kiérdemelt kedvezményekben részesülj, jutalmat és elismerést kapjál  egyéni, közösségi problémáid megoldásához kérd a gyermekotthoni nevelők illetve az intézményvezetés segítségét  hozzátartozóiddal kapcsolatot tartsál: - személyesen - telefonon, vagy - levélben (e-mail is) 3. Az együttélés, kapcsolatrendszerek szabályai 3./1 A lakók viselkedésének kritériumai: ☺ vedd figyelembe és tartsd be a gyermekotthoni házirendet ☺ tartsd tiszteletben az otthon vezetőjét, nevelőidet és lakótársaidat ☺ a nevelőidet és társaidat szólítsd a kialakult szokások szerint és köszöntsd a napszaknak megfelelően ☺ felnőtt irányítása mellett megfelelően kezeld és védd az otthonod használati, berendezési tárgyait, helyiségeit és épületét ☺ csak nevelői kísérettel hagyhatod el a gyermekotthon területét egyéni képességeidhez mérten vegyél részt: ☺ önmagad és a környezet tisztántartásában, a kulturált környezet kialakításában és meg – óvásában nevelőid irányításával ☺ gyermekotthonunk hagyományainak ápolásában és továbbfejlesztésében ☺ védd saját és társaid egészségét: - kerüld a dohányzást, az alkohol- és kábítószer fogyasztást - a hálószobákba ne vigyél élelmet - a látogatótól csak nem romlandó élelmet fogadj el (pl. keksz, csokoládé, gyümölcslé, stb,) a kapott, hűtést igénylő élelmiszert (névvel ellátva) a hűtőben kell elhelyezni ☺ a gyermekotthonon kívüli programokon, ünnepélyeken az alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő ruhában jelenj meg Kozmutza Flóra Gyermekotthon Szakmai programja 2013.

19

☺ a nevelő tudta nélkül (engedély nélkül) behozott, elveszett tárgyakért, készpénzért a gyermekotthon nem tud felelősséget vállalni. 3./2.A lakók és nevelőik kapcsolata  a gyermekotthoni lakók és nevelők egymáshoz való viszonya kölcsönös tiszteleten,  megbecsülésen alapuljon.  a mindennapok során fontos az egymás iránti tapintat, udvariasság, megértés és  tolerancia  valamennyien tartsák be az elfogadott viselkedési normákat.  gondozottak a nevelői szobában nem tartózkodhatnak. 3./3. A lakók egymás közötti kapcsolata  tartsd tiszteletben lakótársaid személyiségét, saját használati tárgyait  a társaid beleegyezése nélkül ne nyúlj az ő személyes tárgyaikhoz, értékeikhez  legyél velük elnéző  szólítsd lakótársaidat a keresztnevükön és köszöntsd őket a napszaknak megfelelően 3./4. A lakók elismerése, jutalmazása és büntetése Az SNI neveltjeink értékelésénél is hangsúlyozottan fontos:  az önmagához mért fejlődés  a továbblépés, a személyiség alakulásának visszajelzése  a házimunkában való aktivitás  a lakótársakkal, nevelőkkel való kapcsolattartás Elismerés, jutalmazás Csoportos jutalom adható a lakóközösségnek o a lakóotthonukban végzett kiemelkedő munkáért o a környezet rendben tartásáért o a példaértékű együttműködésért, segítőkészségért Csoportos jutalom formái: o kirándulás, mozi- vagy színházlátogatás, egyéb előadások megtekintése, o klubdélután, sportdélután o tárgyi jutalom Időpontját mindig az aktualitás határozza meg. Egyéni jutalomban részesülhet az a lakó, aki folyamatosan: o példamutató magatartást tanúsít o képességeihez mérten a tanulásban jó eredményt ér el o aktívan részt vesz a környezet rendben tartásában, ház körüli munkatevékenységekben, a kisebbeknek történő segítségadásban. Az egyéni jutalmazás fokozatai: o csoportvezetői dicséret: a lakóközösség előtt történik, példaként állítva a lakótársai elé o gyermekotthon-vezetői dicséret o igazgatói elismerés: az intézményi közösség előtt o fényképes és névvel ellátott dicsőségtábla: Otthonunk leg…………lakója” A felsorolt dicséretek, jutalmak adására a gyermekotthon bármely nevelője javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről a gyermekotthoni nevelőközösség véleményének kikérése után a csoportvezető nevelő dönt. Kozmutza Flóra Gyermekotthon Szakmai programja 2013.

20

Büntetés Ha a gyermekotthon lakója a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Büntetésben kell részesíteni azt a lakót, aki:  a gyermekotthoni rendet súlyosan vagy ismételten megsérti  szándékosan kárt okoz a gyermekotthon vagyonában  kirívó, tiszteletlen viselkedést tanúsít. A büntetés fokozatai: o szóbeli megrovás A lakót szándékos helytelen magatartása esetén a nevelő a lakóközösség előtt, súlyosabb esetben a szakmai vezető szóban figyelmezteti o nem vehet részt kulturális vagy szabadidős rendezvényeken (pl. gyermekszínház, klubdélután, farsang, kulturális fesztivál, stb.) o meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, (pl.:zsebpénzéből vásárolt tárgy használatba vételének korlátozása ) o ha az eset súlyossága megkívánja, a gondozottat a nevelői közösség elé hívjuk és szóbeli megrovásban részesül o kivételesen indokolt esetben nem vehet részt kiránduláson, más lakóotthonon kívüli rendezvényeken (pl.nyári üdültetés). A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására a gyermekotthon bármely nevelője javaslatot tehet. 3./5. A hozzátartozókkal való kapcsolattartás A gyermekotthon lakóinak lehetőséget biztosítunk a vér szerinti hozzátartozókkal, pártfogóval való kapcsolataik ápolására : személyes, telefonos és levél útján történő formában egyaránt. 3./6. Látogatások rendje ÁTN, TN, IDE neveltek látogatására csak a gyámhivatali határozatban megnevezett, kapcsolattartásra jogosult személynek van lehetősége. Más látogató, érdeklődő a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő kiskorúakhoz indokolt esetben a látogatási rendtől eltérő időpontokban igazgatói, szakmai vezetői (gyámi) engedéllyel fogadható. Látogatási idő: - iskolai szorgalmi időszakban: minden pénteken: 15 órától – 17 óráig - szünidőben: minden pénteken: 15 órától – 17 óráig A látogatásra kijelölt hely: a gyermekotthoni padlástérben kialakított fejlesztő- és látogató szoba. Jó idő esetén a gyermekothon udvara, parkja. A látogató is köteles betartani a gyermekotthon házirendjét. Ellenkező esetben a látogatást a szakmai vezető javaslatára az igazgató korlátozhatja.


21

4. Eltávozások, visszatérések rendje Az ÁTN, TN és IDE neveltjeink rendszeres kapcsolattartásra – a gyermek, ill. fiatal otthontartózkodására megfelelő körülmények esetén- a gyámhivatali határozatban foglalt rendszerességgel távozhatnak el a gyermekotthonból. Eltávozáskor és visszatéréskor a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozó köteles betartani az Eltávozási engedély nyomtatványon a szakmai vezető által engedélyezett időpontot. Időszakos kapcsolattartás - a gyám (szakmai vezető) írásbeli véleményének kikérése után- a gyámhivatali határozatban meghatározott időtartamra lehetséges. 5. A gyermekotthonba bevihető személyes használati tárgyak köre o o o

személyes ruházat: csak a szükségesnek megfelelő mennyiségű, mert az otthonban nincs lehetőség a felesleges ruhaneműk tárolására személyes használatú kisebb eszközök, tárgyak (műszaki cikkek, pl: hajszárító, rádiósmagnetofon, fényképezőgép, dísztárgyak, fényképek, játékok, stb.) illatszerek, tisztálkodási eszközök.

6. Ruházattal és textíliával való ellátás A jogszabály által előírt mennyiségű, az évszaknak megfelelő hétköznapi, alkalmi- és sportruházatot, a szükséges textíliákat a gyermekotthon biztosítja minden gondozott gyermek és fiatal számára. A ruházat, a textíliák tisztítása és javítása a heti- ill. a mosási ütemterv, valamint a szükségesség határozza meg. A tisztítási és javítási tevékenységeket a nevelőmunkát közvetlenül segítő gyermekfelügyelők, nevelők végzik az SNI gyermekek - egyéni képességeihez igazított – bevonásával. 7. Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai Az engedéllyel behozott személyes tárgyak, értékek megőrzésére, megóvására a gyermekotthon vezetősége és nevelői fokozott gondot fordítanak és a nevelteket is erre ösztönzik. Teljes felelősséget azonban csak az engedéllyel behozott ill. az érték- és vagyonmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott személyes tárgyakért, értékekért vállal. Ennek érdekében minden gondozott számára egy biztonsági záras kisszekrény, a gyermekotthon részére egy biztonsági záras nagyszekrény áll rendelkezésre. A megőrzött értékek, tárgyak kiadása a kiskorú gyámja ill. az utógondozott vagy utóbbi gondnokának kérésére, tanúk jelenlétében, az ő aláírásukkal igazolva történik. Értelmileg akadályozott neveltjeink készpénzt nem tarthatnak maguknál, a zsebpénzkezelést nevelői segítséggel végzik. 8. Tisztasági előírások A gyermekotthon lakóinak és dolgozóinak a mindennapi tevékenységek során törekedniük kell a tisztaság és a rend megtartására és helyreállítására, a higiéniai szokások szem előtt tartására. A gyermekotthon minden gondozottja számára biztosítja az alapvető tisztálkodási szereket. A biztosított illatszereken felüli egyéni igényeket, kurrens cikkeket – a nevelt zsebpénzének terhére – a nevelők segítenek beszerezni. Kozmutza Flóra Gyermekotthon Szakmai programja 2013.

22

Az otthon lakóinak haját az aktualitás, egyéni szükségesség szerint fodrász szakember igazítja és vágja. A manikűrt, pedikűrt, borotválkozást a gyermekotthoni nevelők segítségével végzik az otthonlakók. 9. Gyógyszerkezelési előírások A gondozottak egészségi állapotának megőrzéséhez, helyreállításához szükséges gyógyszereket és segédeszközöket a teljes körű ellátás keretében a gyermekotthon biztosítja. A gyógyszerek kiadagolását ápoló gyermekfelügyelő végzi az elrendelő orvos utasítása szerint. Tárolása: a nevelői szobában elhelyezett, biztonsági zárral zárható speciális gyógyszeres szekrényben történik. A rendszeres gyermekorvosi - , ideggyógyászati - , védőnői ellátás, a fogorvosi szűrések az anyaintézmény által biztosítottak, a metálhigiénés szakellátást pszichológus bevonásával a gyermekotthon látja el. 10. Zsebpénzkezelés Az IDE, ÁTN, TN neveltek és utógondozott fiatalok havi rendszerességgel kapnak zsebpénzt, melyet életkori sajátosságaik és egyéni igényeik szerint nevelőik segítségével költenek el. A zsebpénz felhasználást a csoportvezető nevelők havi rendszerességgel formanyomtatványon vezetik. Neveltjeink az átvett zsebpénzt - a felhasználásig - a nevelői szobában elhelyezett biztonsági záras szekrényben tárolhatják, melynek kezelése a csoportvezető nevelők feladata. 11. Az alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések Minden gyermekotthoni dolgozó kötelessége: 1. a munkahelyre pontosan (munkaterületén megállapított időben) munkakezdés előtt 10 perccel korábban érkezni, a munkaidő kezdetekor a munkát már munkaruhában felvenni 2. az esetleg előforduló késést, mulasztást a munkakezdés előtt min. fél órával a szakmai vezető felé jelezni 3. a mulasztását, késését igazolni 4. az intézmény jelenléti ívére a munkába való érkezését és a munkából való távozása időpontját saját kezűleg és pontosan bejegyezni 5. munkaidő alatt a munkáját a legjobb tudása szerint végezni 6. az egymás iránti tiszteletadás és annak megfelelő viselkedés normáit betartani 7. a különböző munkaterületeken egymás munkáját segíteni 8. a gyermekotthon tulajdonát képező berendezéseket (gépeket, egyéb eszközöket) megóvni és a gyermekeket, fiatal felnőtteket is erre nevelni, esetleges meghibásodást haladéktalanul jelenteni 9. az otthon takarékossági irányelveit betartani és a neveltekkel betartatni 10. a baleset-tűz- és munkavédelmi előírásokat és az ÁNTSZ által előírt szabályokat betartani 11. a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatoknak eleget tenni 12. saját mobiltelefonját a munkaideje alatt kikapcsolni 13. az alkalomszerűen megjelenő igazgatói körözvények utasításait betartani 14. munkaideje alatt a munkahely elhagyásához engedélyt kérni 15. munkájukat a mindenkor érvényes gyermekotthoni napirend és hetirend szerint végzik 16. a gyermekekkel közvetlenül foglalkozó dolgozóknak - az erre illetékes hatóságokon kívültitoktartási kötelezettségük van a gyermekekről kapott információkról 17. gyermek, gyermekcsoport a gyermekotthon területén felügyelet nélkül nem maradhat az SNI gyermekek és fiatalok csak felnőtt kíséretében hagyhatják el a gyermekotthon Kozmutza Flóra Gyermekotthon Szakmai programja 2013.

23

területét. Szükség esetén a csoportvezető a távolléte idejére köteles helyettesítésről gondoskodni. 18.szükség esetén azok a fiatalkorú neveltek, akik biztonságosan ismerik és megbízhatóan tudják alkalmazni a gyalogos közlekedés szabályait – a gyermekotthon és az anyaintézmény között egyénileg is közlekedhetnek. Az erre alkalmas fiatal, utógondozott kiválasztása és a balesetveszélyekre való figyelemfelhívás a küldő nevelő felelőssége 19. gyermekcsoportot a dolgozó saját otthonába csak előzetes bejelentéssel, meghatározott céllal, a szakmai vezető engedélyével vihet haza 20. a gyermekek testi épségéért, tisztaságáért, ruhájának megóvásáért nevelésben résztvevő minden dolgozó felelős 21. a csoportoknál szolgálatot teljesítő nevelők felelősek azért, hogy a neveltek a gyermekotthon helyiségeit tisztán, rendben tartsák és hagyják el.


24

12. A gyermekotthon napirendje Napirend tanítási napokon 6,00 óra

ébresztő

6,00 - 6,30 óra

reggeli tisztálkodás

6,30 - 7,00 óra

reggeli

7,00 – 7,15 óra

felkészülés az óvodába, az iskolába indulásra

7,15 óra

indulás az óvodába, az iskolába

8,10 – 12,45 óra

óvodai foglalkozások, tanítási órák, rehabilitációs foglalkozások

8,00 – 16 óra

takarítás, bevásárlás, árubeszerzés, egyéb intézni valók

12,00 – 13,30 óra

ebéd óvodai napirend és iskolai órarend szerint

13,00-

óvodások, kisiskolások hazaindulnak

13,30-14.15

óvodások, kisiskolások csendes pihenő

13,30 – 16,00 óra

foglalkozások (iskolások) (délutáni tanulás, játék, levegőzés, művészeti foglalkozások, sport, egyéb szakkörök)

16,00 – 16,30 óra

iskolások hazaindulása a lakásotthonba

16,30 – 17,30 óra

szabadidős tevékenységek, házkörüli teendők ellátása, segítés a vacsora készítésben /heti 3-4 alkalommal meleg vacsora készül/

17,30 – 18,30 óra

vacsora, mosogatás, rendrakás

18,30 – 19,30 óra

esti tisztálkodási feladatok

19,30 – 21,00 óra

esti beszélgetés, mesehallgatás, TV nézés, könyvolvasás, zenehallgatás

20,00 óra

villanyoltás, lefekvés (óvodások, kisiskolások)

21,00 óra

villanyoltás, lefekvés (iskolások)


25

Napirend tanítási szünetekben, hétvégén

7,30 óra

ébresztő

7,30 – 8,00 óra

reggeli tisztálkodás

8,00 – 8,30 óra

reggeli

8,30 – 12,00 óra

délelőtti szabadidős és rehabilitációs foglalkozások, levegőzés, házkörüli teendők, ebéd elkészítés

12,00 – 13,00 óra

ebéd, mosogatás

13,00 – 14,30 óra

csendes pihenő

14,30 17.30 óra

foglalkozások (játék, kulturális, szabadidős, munka)

17,30 – 18,00 óra

felkészülés a vacsorára /meleg vacsora készítés/

17,30 – 18,30 óra

vacsora, mosogatás

18,30 – 19,30 óra

esti tisztálkodási feladatok

19,30 – 21,00 óra

esti mesehallgatás, TV nézés, újság- és könyvolvasás, zenehallgatás

20,00 óra

villanyoltás, lefekvés (óvodások, kisiskolások)

21,00 óra

villanyoltás, lefekvés (iskolások)

13. Védő-óvó előírások 13./ 1. Egészségvédelem SNI gondozottainkkal kapcsolatos egészségvédelmi feladatokat a gyermekotthon Szakmai programjának testi és egészséges életmódra nevelési feladatai tartalmazzák.

o o o o o o

13./2. Balesetvédelem, az otthon helyiségeinek használata minden lakónak a gyermekotthonba való beköltözésekor –az értelmi állapotának megfelelően átadott- baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. tűz esetén, riasztásra a közlekedő folyosókon kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet az évente 1 alkalommal megtartott tűzriadó próba szerint minden házkörüli munka és sport foglalkozások alkalmával munka- ill. balesetvédelmi oktatásban is részesíteni kell az SNI neveltjeinket a lakók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket kötelesek azonnal jelezni a gyermekotthon valamely felnőtt dolgozójának. a gyermekotthon helyiségeiben elhelyezett elektromos készülékeket az otthonlakók csak a nevelő felügyelete mellett kezelhetik. a fenti veszélyforrásokra az SNI gondozottak számára jól értelmezhető piktogramokkal is felhívjuk a figyelmet.

14. Szabadidős programok, foglalkoztatási lehetőségek Hétvégeken és tanítási szünetekben rendszeresen szervezünk a gondozott gyermekek és fiatalok számára szabadidős programokat: zenés tornát, játszóházat, tárlatok és kiállítások látogatását, játékos vetélkedőket, kisebb-nagyobb kirándulásokat, strandlátogatást, stb. Megünneplésre kerül az ÁTN és TN gyermekek születés-és névnapja, a karácsony. Kozmutza Flóra Gyermekotthon Szakmai programja 2013.

26

15. A gyermekotthoni jogviszony megszűnésének szabályai: o

o o

a lakásotthoni ellátás megszűnik a területileg illetékes gyámhivatal elhelyezési határozata alapján:  a gondozási hely megváltoztatása  az ideiglenes vagy átmeneti nevelésbe vétel megszűntetése ill.  az utógondozás megszűnése esetén. a gyermekotthoni jogviszony megszűnéséről, az azzal kapcsolatos intézkedésekről a gondozottat, a kiskorú gyámját, az utógondozott gondnokát, valamint a Csongrád Megyei TEGYESZ- t értesíteni kell. a gondozott gyermekotthoni jogviszonyának megszűnése az elhelyezéssel kapcsolatos intézkedés jogerőre emelkedésével válik hatályossá.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen házirendet az igazgató a gyermekotthoni nevelőtestület, valamint a gyermekönkormányzatot képviselő pedagógus véleményének figyelembevételével, egyetértésével hagyja jóvá.

A házirend tervezett felülvizsgálata Kötelezően:  évenkénti áttekintés (okt.15-ig), a szükséges módosítások megtétele  a magasabb jogszabály Házirendre vonatkozó előírásai szerint A házirend nyilvánossága  a Házirend tervezetét a nevelői közösség megismerte, véleményezte  1-1 pld-t a gyermekotthon két lakásotthonában jól látható helyen kifüggesztünk, amely minden belső és külső partner számára elérhető  az elérhetőségéről tájékoztatjuk a szülőket, látogatókat  A Házirend szövegéből az otthon lakóira vonatkozó előírásokat életkori és fejlettségi szintjüknek megfelelően, az SNI gondozottak számára érthető módon csoportjukkal megismertetjük, feldolgozz


27

2.) sz. melléklet Létszámadatok (2013. május 31.-i adatok alapján) A lakásotthonokban elhelyezettek száma: 16 fő Ebből

ideiglenes hatállyal elhelyezett átmeneti nevelt: tartósnevelt: utógondozott:

1 fő 11fő 1 fő 3 fő

Ebből

általános iskolás: szakiskolás:

12 fő 4 fő

Ebből

fiú leány

5 fő 11fő

Az elhelyezettek valamennyien –a sajátos nevelési igényt tekintve- értelmileg akadályozottak (középsúlyos értelmi fogyatékosok) az anyaintézmény óvodájába, általános iskolájába illetve készségfejlesztő speciális szakiskolájába járnak.


28

3) sz. melléklet

A gyermekotthonban (lakásotthonokban) vezetett dokumentumok  

               

törzskönyvi napló GH- nyomtatványok: Egyéni gondozási-nevelési terv Fejlődés és feladatok Helyzetelemzés (gyámi jelentés) egyéni fejlesztési Munkanapló (Tü.345/új.r.sz.) csoportvezető pedagógusi napló (Tü.727.r.sz.) eseménynapló, betegnapló (egészségügyi füzet) eltávozási engedély kapcsolattartási füzet ruházati nyilvántartás zsebpénznyilvántartás törési napló karbantartási napló számlaösszesítő időszaki pénztárjelentés (B.13-20 r.sz.) útiköltség elszámolás összesítő számla nélküli vásárlások összesítése raktári nyilvántartási nyomtatvány (anyagok mennyiségi nyilvántartása) ruházati átvételi elismervény nyilvántartás az étkezést igénybe vevőkről


29

4.) sz. melléklet

Kozmutza Flóra Lakásotthon 6800, Hódmezővásárhely, Klauzál utca 12.

Utógondozói szabályzat


30

Tartalom

I. Utógondozás 1. 2. 3.

utógondozás elrendelése az utógondozók feladatai az utógondozás megszűnése

II. Utógondozói ellátás intézményünkben 1. 2. 3.

utógondozói ellátás elrendelése az utógondozó feladatai utógondozói ellátás megszűnése

III. Szakmai program /értelmileg akadályozott utógondozottak részére/ Az utógondozás helye, célja, és feladatai intézményünkben


31

I.

Utógondozás

A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) meghatározza az utógondozás és az utógondozói ellátás fogalmát. Az otthont nyújtó ellátás része az utógondozás. 53.§ (1) Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára a szükséges utógondozást (4) Az utógondozói ellátás keretében kell lakhatást és szükség szerint további ellátást biztosítani azon átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte. 92.§ (1)-(2) Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli az utógondozást, melynek keretében elősegíti a gyermek, a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve felnőtt életének megkezdését. (3)-(4) Az utógondozást – a lakóhely szerinti gyermekjóléti szakszolgálattal együttműködve - a gyermekotthon vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat gyermekvédelmi utógondozója látja el a társadalmi szervezetek, alapítványok, egyházi jogi személyek közreműködésével. 1. az utógondozás elrendelése Az utógondozásban részesülő nagykorú lehetséges tartózkodási helye -gyermekotthonban -lakásotthonban -nevelőszülőnél külső férőhelyen /albérletben/ A 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet 121.§.(3) utógondozóként a gyámhivatal b) a volt gondozott fiatal felnőtt részére a gyermekotthon vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozóját rendeli ki. 122.§(1) A kirendelt utógondozó negyedévente, illetve a gyámhivatal felhívására szükség szerint, valamint a kirendelés megszűnésekor köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak az utógondozás eredményéről. A 15/1998.(IV.30.)NM rendelet a következő módon szabályozza az utógondozást és az utógondozói ellátást:


32

90.§(1) Az otthont nyújtó ellátás keretében az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnését követően a fiatal felnőtt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve a felnőttkori életének megkezdését utógondozás keretében kell segíteni. (2) A volt gondozott fiatal felnőtt utógondozását a gyámhivatal határozata alapján a gyermekotthon látja el. A gondozás folyamatosságának biztosítása érdekében célszerű, ha a gondozott gyermekkel illetve fiatal felnőttel (a továbbiakban utógondozott) család- és utógondozási feladatokat ugyanaz a szakember látja el. (3) Az utógondozás során az utógondozó együttműködik az utógondozott lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal, továbbá felkutatja és lehetőség szerint bevonja az utógondozásba azokat a társadalmi szervezeteket, alapítványokat, egyházi szervezeteket és önkéntes segítőket, amelyek illetve akik az utógondozottat segíteni tudják. 2. Az utógondozók feladatai A 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet 95.§.(4), valamint a 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet 90.§(4) és 91.§ szabályozza az utógondozók feladatait. 3. Az utógondozás megszűnése Az utógondozás megszűnik:  Az elrendelt egy év megszűnésével  Az illetékes gyámhivatal határozata szerint  A 24. életév betöltésével, illetve az otthonteremtési támogatás felhasználásának elszámolásával

II. Utógondozói ellátás gyermekotthonunkban Az utógondozói ellátás elrendelésénél minden esetben egyedi döntésre van szükség az ellátást igénybe venni kívánó fiatal felnőttek szükségleteinek felmérése után, hogy hol helyezzék el a fiatal felnőttet és mit tartalmazzon a szükséglet szerinti ellátás. A szükség szerinti ellátás az értelmileg akadályozott fiatal utógondozott ellátása esetében teljes ellátás. A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 92.§ (1) alapján utógondozói ellátását a fiatal felnőtt 24.életévének betöltéséig kérheti. A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal felnőtt számára a) szükség szerinti ellátást kell biztosítani azon időszak alatt, amíg felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe (2) Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt befogadását vállaló gyermekotthon a lakhatási lehetőségről gondoskodik és a fiatal felnőtt szükségleteihez, helyzetéhez igazodó teljes ellátást nyújt. (7) Az ellátást nyújtó és a fiatal felnőtt az utógondozói ellátásról a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásbeli megállapodást köt. A megállapodás megkötésekor figyelemmel kell lenni különösen a fiatal felnőtt


33

a) vagyoni, jövedelmi viszonyaira, b) egészségi állapotára és személyiségére, c) családi körülményeire, d) tanulmányai folytatására, e) kötelezettségeire. 16.§.(1) bekezdésében fogalmazott felhatalmazás alapján megalkotott 15/2000.(XI.30.)m.ör.számú rendeletének megfelelően) 93.§ (1) Az ellátást nyújtó gyermekotthon a fiatal felnőtt befogadásáról értesíti a szakszolgálatot.

a. Az utógondozói ellátás elrendelése 1.1.Az utógondozói ellátásban részesülő értelmileg akadályozott nagykorú lehetséges tartózkodási helye: -gyermekotthonban -lakásotthonban Gyvt.93.§(1) A gyámhivatal-gyám (hivatásos gyám) javaslatára a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli a további utógondozói ellátását, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. (2) A fiatal felnőtt az (1) bekezdésben meghatározott esetben továbbra is a gyermekotthonban (vagy lakásotthonban )maradhat. (3) A fiatal felnőtt kötelességeit az intézmény házirendje állapítja meg. A 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet 123.§ (1) a gyám a gyermek nagykorúságának elérése előtt legalább két hónappal felterjeszti a gyámhivatalnak: - gyermek utógondozói ellátására vonatkozó javaslatot és a 124.§ szerinti igazolásokat -az utógondozói ellátást biztosító gyermekotthon befogadó nyilatkozatát. (2) A fiatal felnőtt szociális bentlakásos intézményi elhelyezése, cselekvőképességének hiánya, vagy korlátozottsága miatt látszik indokoltnak, az utógondozói ellátás elrendelése előtt a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét. (3) A gondnokság alá helyezés iránti per megindítására a gyám is tehet javaslatot a gyámhivatalnak, ha annak szükségessége felmerül. a. Az utógondozó feladatai Az utógondozást intézményünkben –lehetőség szerintgyermekotthon-vezető igazgató-helyettes látja el, a gyámhivatal Feladatai:

a

diák-és


34

-segíti az utógondozottat a szakmai programban (Utógondozói szabályzat, III. fejezet) kitűzött feladatok megvalósulásában -figyelemmel kíséri a fiatal felnőtt fejlődését, személyiségének alakulását -segíti és figyelemmel kíséri a gondozott családjával való kapcsolattartását -segítséget nyújt a gondozott problémáinak megoldásában, esetleges konfliktushelyzeteinek feloldásában -rendszeres kapcsolatot tart az értelmileg akadályozott utógondozott fiatal hivatásos gondnokával --a gyámhivatal felkérésére, vagy annak hiányában negyedévente és a kirendelése megszűnésekor írásban tájékoztatja a gyámhivatalt az utógondozás eredményéről.

3. Az utógondozói ellátás megszűnése A Gyvt.93.§ (5) Megszűnik a fiatal felnőtt utógondozói ellátása, b) az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentést követő –a házirendben meghatározott -idő elteltével, c) a 24.életév betöltésével (6) A gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt a) ellátásának feltételei már nem állnak fenn b) ellátását áthelyezés miatt más intézmény biztosítja c) felnőtt szociális otthonban való elhelyezése (a 24.életév betöltése előtt) megnyugtató módon megoldódott.

III.Szakmai program Az értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) utógondozottak számára

Az ellátást biztosító intézmény neve:

Kozmutza Flóra Lakásotthon

Címe:

6800. Hódmezővásárhely, Klauzál utca 12. 20- 443-11-41

Tel: Gyermekotthoni férőhely száma:

16 fő

A gyermekotthon működését a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala (6741. Szeged, Rákóczi tér 1.) 2005. november hó 22. napján kelt, 02-42-10/2005. számú határozatában határozatlan időre kétszer nyolc fős csoportban összesen 16 férőhellyel engedélyezte.


35

1. A felnőttkori segített életmódra való felkészítés 18 éves korig Cél A gyermekvédelmi gondoskodásban élő értelmileg akadályozott gyermekek felkészítése 18 éves korukig arra, hogy a későbbi felnőttkori segített életvitelhez egyéni képességeiknek megfelelő ismereteket, jártasságot és egyéni lehetőségeikhez mért önállóságot szerezenek.

Feladatok 

A feladatokat gyermekotthonunk Szakmai programja tartalmazza. 2. A nagykorúvá vált értelmileg akadályozott fiatal társadalomba való beillesztése, utógondozói ellátása

Cél A középsúlyos értelmi fogyatékos fiatal gondozott felkészítése arra, hogy a felnőttkori segített életközegben /szociális foglalkoztató, gondozóház, lakóotthon, védőmunkahely, család…/ a szociális integrálódása eredményes legyen, elemi szintű munkavégzésre legyen képes. Feladatok           

A nagykorúvá válás előtt az utógondozói ellátás megigénylése /minimum két hónappal a 18.életév betöltése előtt/ A lakhatás biztosítása a gyermekotthonban a felnőtt szociális otthoni elhelyezésre való várakozás idejére /max. 24 éves korig/ A megszerzett képességek szinten tartása a szociális képességek és a kultúrtechnikák területén A mindennapi önkiszolgálási feladatok gyakoroltatása A fiatal gondozott egyéni képességeinek megfelelő foglalkoztatás különböző munkatevékenységekben Az utógondozott szabadidő szervezése érdeklődési körének, egyéni jól működő képességének, tehetségének lehetőség szerintifigyelembevételével A nyilvános szereplés gyakoroltatásával a kommunikációs készség fejlesztése Az egészségügyi ellátás biztosítása Az életkornak és fizikális állapotnak megfelelő mindennapos testmozgás biztosítása, a kitartás és akarat fejlesztése Önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre, értékeik, önbecsülésük kialakítása Az értelmi állapotnak megfelelő szexuális nevelés


36

  

A zsebpénz közös elköltésével a vásárlás lehetőségének biztosítása és a pénz értékének tudatosítása A gondozott családjával való kapcsolattartás elősegítése Felkészítés a segített felnőttkori életlehetőségekre /a lehetőségek bemutatásával, intézménylátogatásokkal/.

A szabályzat mellékletei: - a nagykorúvá vált fiatal felnőtt kérelme - megállapodás - befogadó nyilatkozat


Gyermekotthon szakmai programja

Recommend Documents