PÉCSI GYERMEKOTTHON SZAKMAI PROGRAMJA Hatályba lép: A szakmai programot jóváhagyta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság január 1

PÉCSI GYERMEKOTTHON

SZAKMAI PROGRAMJA

A szakmai programot jóváhagyta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.

Hatályba lép: 2014. január 1. igazató

2014.

PÉCSI GYERMEKOTTHON SZAKMAI PROGRAMJA Pécs Megye Jogú Város által fenntartott Pécsi Gyermekotthon (7621. Pécs, Megye u. 24.) szakmai programja 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról és a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről előirásai alapján készült. A gyermekotthon nevelési alapdokumentuma a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, továbbá a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak (a továbbiakban együtt: nevelőtestület) által elfogadott, az intézményben folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program. Szakmai programunk egyrészt megfelel a szakmai jogszabályokban előírt követelményeknek, a korszerű gyermekvédelmi szemléletnek, továbbá az intézményünk sajátosságainak, kialakult gyakorlatának, haladó hagyományainak, a továbblépés lehetőségeinek. A gyakorlati munka mögött húzódó speciális elméleti hátteret is felvázolja a program a tudatosabb szakmai munkavégzés érdekében.

A Szakmai programot az intézmény Nevelőtestülete elfogadta. A Szakmai programot Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, hatályos 2014. január 1től.

1

TARTALOM 1

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ....................................................6 1.1 1.2

2

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ................................................................6 AZ INTÉZMÉNY LEGFONTOSABB ADATAI ................................................................. 10

AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KÖRNYEZETE, KAPCSOLATAI .............................. 12

3 AZ INTÉZMÉNY BELSŐ KÖRNYEZETE, SZERVEZETI EGYSÉGEI, CSOPORTGAZDÁLKODÁS. ........................................................................................... 17 3.1 3.2 3.3

BELSŐÉPÍTÉSZETI ADOTTSÁGOK: ............................................................................ 17 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS: .......................................................................................... 17 CSOPORTGAZDÁLKODÁS ........................................................................................ 21

4 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ MUNKA CÉLJA, INTÉZMÉNYI SZINTŰ, KÖZÖS ALAPELVEI........................................................................................ 23 A GYERMEKOTTHONI NEVELÉS ALAPVETŐ CÉLJA .................................................... 23 ALAPVETŐ - A JOGSZABÁLY ÁLTAL MEGHATÁROZOTT - NEVELÉSI-GONDOZÁSI FELADATOK ....................................................................................................................... 24 4.3 KÖZÖS NEVELÉSI ALAPELVEK ................................................................................. 25 4.1 4.2

5

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ALAPKÉRDÉSEI: ............................................. 29 REÁLIS ÖNÉRTÉKELÉS SEGÍTÉSE: ............................................................................ 29 ÉNÉRZETEK FEJLESZTÉSE: ...................................................................................... 30 A KAMASZKORÚ NÖVENDÉKEK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE: ................... 32 A SERDÜLŐ KRÍZISHELYZETÉNEK FELISMERÉSE, KEZELÉSE: .....................................33 A KRÍZISPROBLÉMAKÉNT FELMERÜLŐ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSE: ...................... 33 GYÁSZFELDOLGOZÁS, A GYÁSZMUNKA ELŐSEGÍTÉSE: ............................................. 34 KONFLIKTUSKEZELÉS:............................................................................................ 35 ÖNISMERET FEJLESZTÉSE: ...................................................................................... 36 JÖVŐKÉP KIALAKÍTÁSA: ......................................................................................... 36 A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉNEK ELTÉRŐ SAJÁTOSSÁGAI:.................................................................................................................. 37 5.11 EGYÉNI BESZÉLGETÉSEK MÓDSZERE: ......................................................................37 5.12 EGYÉNI SIKERHEZ JUTTATÁS: ................................................................................. 38 5.13 CSOPORTGYŰLÉSEK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ MÓDSZEREI: ......................................39 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 5.10

6 A GONDOZOTTAK NEVELÉSÉNEK, GONDOZÁSÁNAK, SZEMÉLYISÉGKORREKCIÓJÁNAK, TANULÁSSEGÍTSÉGÉNEK MÓDSZEREI, CSALÁD ÉS SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ÁPOLÁSA, NAPI ÉLETGYAKORLAT LAKÓEGYSÉGENKÉNT ................................................................................................. 39 6.1 GYERMEKOTTHONI LAKÓEGYSÉGEK .......................................................................39 6.1.1 gondozottak befogadása, integrálása az intézményben: ................................. 39 6.1.2 Gondozás: .....................................................................................................40 6.1.3 Nevelés:.........................................................................................................41 6.1.4 Egyéni arculat, és az egyéniség építése: ........................................................ 43 6.1.5 Napi életgyakorlat: ........................................................................................ 44 6.1.6 Tanulássegítés: .............................................................................................. 45 6.1.7 Együttműködési készségek és a közösség fejlesztése .......................................47 6.1.8 Család és személyes kapcsolatok ápolása. ..................................................... 49 6.1.9 Egyéni gondozási- nevelési tervek. ................................................................. 56 6.1.10 A gondozottak elbocsátása a gyermekotthonból. ............................................ 57 2

6.1.11 Napi feladatok szervezése a lakóegységben. ................................................... 58 6.2 0-3 ÉV KÖZÖTTIEKET ELLÁTÓ KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON ............................... 60 6.2.1 A 0-3 év Közöttieket ellátó különleges gyermekotthon minőségpolitikája .......60 6.2.2 0-3 év Közöttieket ellátó különleges gyermekotthon küldetése ........................ 60 6.2.3 0-3 év Közöttieket ellátó különleges gyermekotthon célja ............................... 60 6.2.4 0-3 év Közöttieket ellátó különleges gyermekotthon feladata.......................... 60 6.2.5 0-3 év Közöttieket ellátó különleges gyermekotthon kapcsolata más intézményekkel .............................................................................................................. 61 6.2.6 Feladatellátás tartalma ................................................................................. 62 6.2.7 Az ellátás igénybevételének módja ................................................................. 68 6.2.8 Szakembereink továbbképzése........................................................................68 6.3 UTÓGONDOZÓI OTTHON ......................................................................................... 69 6.3.1 Felkészítés az utógondozói otthonba való bekerülésre ...................................69 6.3.2 Támogatási lehetőségek ................................................................................. 70 6.3.3 Napi életgyakorlat ......................................................................................... 71 6.3.4 A felnőtt személyiségfejlődés, az egyéniség építésének segítése ...................... 71 6.3.5 Életúttervezés, a jövőkép kialakulásának segítése ..........................................72 6.3.6 Segítségnyújtás az önálló élet kialakításában................................................. 73 6.3.7 Bevezetés a munka világába ..........................................................................73 6.3.8 Partnerkapcsolatok, családtervezés ............................................................... 74 6.3.9 Család és személyes kapcsolatok ápolása. ..................................................... 74 6.3.10 Együttműködési készségek és a közösség fejlesztés .........................................75 6.3.11 Külső férőhely ............................................................................................... 75 6.4 UTÓGONDOZÁS, ÉLETÚT NYOMON KÖVETÉS. ........................................................... 75 6.5 NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT ...................................................................................... 76 6.5.1 A program jogi háttere .................................................................................. 76 6.5.2 A nevelőszülői hálózat ellátási területe, székhelye, az ellátottak köre ............. 77 6.5.3 A szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészületek .................................... 77 6.5.4 A nevelőszülői hálózat programjának bemutatása..........................................83 6.5.5 Személyi feltételek, feladatok, elvárások ...................................................... 105 6.5.6 A nevelőszülők által biztosított ideiglenes férőhelyek száma......................... 108 6.5.7 A nevelőszülői hálózat fejlesztése, bővítése, szakmai célkitűzéseink ............. 109 7

ESETKEZELŐ SZOLGÁLTATÁSOK. .................................................................. 110 CSAVARGÁS KEZELÉSE, VISSZASZORÍTÁSA............................................................ 110 SZÖKÉS KEZELÉSE, VISSZASZORÍTÁSA................................................................... 111 ISKOLAKERÜLÉS KEZELÉSE, VISSZASZORÍTÁSA ..................................................... 112 GYERMEKBÁNTALMAZÁS KEZELÉSE, ISMÉTLŐDÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA ....... 113 ÚJ, VAGY KISZOLGÁLTATOTTABB GYERMEKEK ÉS FIATALOK KIHASZNÁLÁSÁNAK, MEGALÁZÁSÁNAK ELKERÜLÉSE, VISSZASZORÍTÁSA ÉRDEKÉBEN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK 113 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5

8 EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS ......................................................................................................................... 114 8.1 8.2 9

RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS FELADATAI: ...................... 114 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS: ..................................................................... 115

LELKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A GONDOZOTTAK RÉSZÉRE. ......................... 115 9.1 A GYERMEKOTTHON PSZICHOLÓGUSÁNAK TEVÉKENYSÉGE: .................................. 116 9.2 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK: ............................................................................... 117 9.2.1 Viselkedés és kognitív terápia ...................................................................... 118 9.2.2 Az önismereti csoport: ................................................................................. 119 9.2.3 Témacentrikus csoportok: ............................................................................ 120 3

9.2.4 9.2.5

Pszichodramatikus megjelenítések, .............................................................. 121 Művészetterápia .......................................................................................... 122

10 TANULÁS MÓDSZERTANI ÉS FEJLESZTŐPEDAGÓGIAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS. ..................................................................................................... 122 10.1 10.2

FEJLESZTŐPEDAGÓGIAI DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS FELADATOK: ........................ 123 TANULÁS SEGÍTÉSE, TANULÁSMÓDSZERTANI FEJLESZTÉS: ..................................... 125

11 MŰVÉSZETTERÁPIÁS TEVÉKENYSÉGEK, AZ OTTHON ÜNNEPI HAGYOMÁNYAI, ÉVKÖRÖS RÍTUSAI ...................................................................... 126 11.1 MŰVÉSZETTERÁPIÁS TEVÉKENYSÉGEK ................................................................. 126 11.1.1 Képzőművészet-terápia ................................................................................ 127 11.1.2 Művészetterápiás műhelyünk szakmai tevékenysége:.................................... 127 11.2 A TERMÉSZET VÁLTOZÁSRENDJÉRE ÉPÜLŐ ÉVKÖRÖS RÍTUSJÁTÉKOK, ÜNNEPEK, MINT A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ESZKÖZEI ..................................... 129 A NÉPSZOKÁSOKRA ÉPÜLŐ PEDAGÓGIAI MODELL .............................................................. 129 11.2.1 Farsang ....................................................................................................... 131 11.2.2 Mohácsi Busójárás ...................................................................................... 132 11.2.3 Kiszebábu-égetés ......................................................................................... 132 11.2.4 Keresztútjárás ............................................................................................. 133 11.2.5 Húsvét ......................................................................................................... 133 11.2.6 Zöldágjárás ................................................................................................. 133 11.2.7 Pünkösdi királyválasztás, pünkösdölés ........................................................ 134 11.2.8 Szent Iván éji tűzugrás ................................................................................. 135 11.2.9 Szüreti bál ................................................................................................... 135 11.2.10 Halottak napja ......................................................................................... 136 11.2.11 Katalin bál............................................................................................... 137 11.2.12 Láncos Miklós járás................................................................................. 137 11.2.13 Luca napja............................................................................................... 138 11.2.14 Fényvarázsló regölés ............................................................................... 138 11.2.15 Betlehemezés ........................................................................................... 138 11.2.16 Leány- és legényavatás ............................................................................ 139 12 KULTURÁLIS ÉS SZABADIDŐS LEHETŐSÉGEK, PROGRAMOK, TÁBOROZÁSOK, NYARALTATÁSOK........................................................................ 140 12.1 KULTURÁLIS PROGRAMOK.................................................................................... 140 12.1.1 Könyvtár: .................................................................................................... 141 12.1.2 Színházi, zenei, kulturális programok: ......................................................... 141 12.1.3 Közlekedésbiztonsági, drogprevenciós és bűnmegelőzési programok: .......... 142 12.2 KIRÁNDULÁSOK, TÁBOROZÁSOK .......................................................................... 142 12.3 SZABADIDŐS LEHETŐSÉGEK ................................................................................. 142 12.4 SPORT, TESTEDZÉS LEHETŐSÉGEI .......................................................................... 143 SZABAD VALLÁSGYAKOROLÁS, NEMZETI ÉS ETNIKAI NEVELÉS ..... 143

13 13.1 13.2 13.3

SZABAD VALLÁSGYAKOROLÁS ............................................................................. 144 NEMZETI NEVELÉS ............................................................................................... 144 NEMZETISÉGI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI NEVELÉS ..................................................... 145

14

JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS. ............................................................................... 145

15

GYERMEKÖNKORMÁNYZAT, ÉRDEKKÉPVISELET. ............................... 146 15.1 15.2

GYERMEKÖNKORMÁNYZAT: ................................................................................. 146 ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM: ................................................................................. 147 4

JUTALMAZÁS, BÜNTETÉS ELVEI ................................................................. 148

16 16.1 16.2

JUTALMAZÁS ELVEI .............................................................................................. 148 BÜNTETÉS ELVEI .................................................................................................. 148 A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ELEMEI. ................................................................ 149

17

17.1 AZ INTÉZMÉNYBEN DOLGOZÓKTÓL ELVÁRHATÓ MAGATARTÁSFORMÁK ALAPÉRTÉKEI, ALAPVETŐ SZAKMAI KOMPETENCIÁK ............................................................................... 149 17.1.1 Elvárt magatartásformák alapértékei: ......................................................... 149 17.1.2 Alapvető szakmai kompetenciák ................................................................... 151 17.2 ÉRTEKEZLETEK, ESETMEGBESZÉLŐK RENDSZERE. ................................................. 152 17.2.1 Nevelőtestületi értekezletek:......................................................................... 152 17.2.2 Esetmegbeszélő csoport programja: ............................................................ 153 17.2.3 Lakóegységi értekezletek. ............................................................................ 154 17.2.4 Alkalmazotti értekezletet .............................................................................. 154 17.2.5 Otthonvezetőségi értekezlet: ........................................................................ 154 17.3 TOVÁBBKÉPZÉSI LEHETŐSÉGEK. ........................................................................... 154 17.3.1 Személyiségfejlődési ismeretek .................................................................... 155 17.3.2 Családpszichológiai ismeretek, családkonzultáció ....................................... 155 17.3.3 Gyermekbántalmazás lélektani háttere, gyógyítása ...................................... 155 17.3.4 Addiktológiai és drogprevenciós ismeretek .................................................. 157 17.3.5 Bűnmegelőzési ismeretek ............................................................................. 158 17.3.6 Dolgozók szupervíziója. ............................................................................... 158 17.3.7 Érzelmi intelligencia-fejlesztés .................................................................... 158 17.3.8 Kapcsolatfejlesztés, csapatépítés ................................................................. 159 17.3.9 Önismereti tréning ....................................................................................... 159 17.3.10 Munkahelyi kiégés elleni tréning .............................................................. 160 17.4 KIKERÜLT, VOLT GONDOZOTTAK TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSÉNEK, A BEILLESZKEDÉS HATÉKONYSÁGÁNAK MÉRÉSE .................................................................. 160 17.5 A GONDOZOTTAK SZEMÉLYISÉGÁLLAPOTÁNAK, VISELKEDÉSÉNEK INTÉZMÉNY SZINTŰ FELMÉRÉSE, KÖZÖS KIÉRTÉKELÉSE ................................................................................... 160 17.6 A GONDOZOTTAK TANULMÁNYI ELŐMENETELÉNEK INTÉZMÉNY SZINTŰ FELMÉRÉSE, KÖZÖS KIÉRTÉKELÉSE ...................................................................................................... 161 17.7 A DOLGOZÓK KIÉGÉSÉNEK ÉS ÉRZELMI INTELLIGENCIA ÁLLAPOTÁNAK INTÉZMÉNY SZINTŰ FELMÉRÉSE, KÖZÖS KIÉRTÉKELÉSE ....................................................................... 161 18

FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................ 161

19

MELÉKLETEK .................................................................................................... 162 19.1 SZEMPONTSOR INTÉZMÉNYBŐL TÁVOZOTTAK NYOMONKÖVETÉSÉHEZ ................... 162 19.2 CSALÁDGONDOZÓ ADATLAP ................................................................................. 165 19.3 A PÉCSI GYERMEKOTTHON DROGSTRATÉGIÁJA..................................................... 174 19.4 SZAKMAI PROTOKOLL GYERMEKOTTHONBAN VAGY LAKÁSOTTHONBAN DOLGOZÓ PSZICHOLÓGUSOK SZÁMÁRA............................................................................................ 180

5

1 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 1.1 Az intézmény általános bemutatása Intézetünk 1961-ben alakult, jelenlegi formájában 1998 óta működik Pécs belvárosában. Nagy múlttal, haladó szellemű hagyományokkal rendelkezik. Gyermekotthonunk folyamatos munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, mely teljes körű ellátás keretében a gondozott gyermekek számára gyermekvédelmi szakellátásként biztosít otthont nyújtó ellátást, az átmeneti és tartós nevelésbe vett, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek és utógondozói ellátott fiatalok részére. Nevelőszülői hálózatot működtet. Ellátandó célcsoportja: A bekerülő gyermekek és fiatalok a társadalom perifériájáról, szociális problémákkal küszködő családokból kerülnek ki. Már kicsi gyermekkorukban súlyos családi drámák, konfliktusok szenvedő részesei. Életük gyakori velejárója a hányattatottság, a szeretethiány az érzelmi sivárság, az alacsony kulturális szint, agresszív légkör. Minden napjuk velejárója a kudarcélmények sorozata, a kisebbrendűségi érzés. Az iskola verseny- és teljesítménycentrikus légkörében állandó tanulmányi nehézségekkel küszködnek, mivel a traumák okozta lelki terhek miatt kisebb a teljesítőképességük a normál családban élő kortársaikhoz képest. Intézményünk elsősorban a Pécs Megyei Jogú Város lakossága számára nyújt otthont nyújtó ellátást, azonban Baranya megye közigazgatási területén élők számára a Baranya Megyei Intézményfenntartó Központtal kötött ellátási szerződés alapján (száma: 07-7/1548/2012. jóváhagyta Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 86/2012.(03.22.) számú határozatával) azon Pécs város területén kívüli baranyai megyei lakhellyel rendelkező átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátását és utógondozói ellátását is biztosítja, akikről a Megyei fenntartó valamilyen ok folytán nem tud gondoskodni. Ezek azok az egyedi eset jelentő élethelyzetek, amikor a gyermek, vagy fiatal felnőtt sajátos ellátási igényei ezt megkívánják. Ilyen sajátos élethelyzet lehet, amikor a gyermek bekerülésekor a gyámhatósági határozat szerint még pécsi lakhelyű, azonban időközben a vérszerinti szülők elköltözése folytán, az új gyámhatósági határozat Pécs város területén kívüli baranyai megyei lakhelyet határoz meg. E miatt nem lenne célszerű személyiségfejlődési okokból a gondozottat megszokott környezetéből kiemelni, emiatt egy másik megyei gondozási helyre áthelyezni. Az ellátandó terület jellemzői: Pécs a Dél-Dunántúli Régió legnagyobb városa, egyik társadalmi-gazdasági kulturális központja, lakossága 156 -157 ezer fő között ingadozik. 25 évvel ezelőtt Pécs fejlett bányászattal, gépgyártással, könnyűiparral, élelmiszeriparral rendelkező nagyváros volt, amely azonban a rendszerváltásból nem tudott kellően profitálni. Hatalmas tőkekivonás történt, ami óriási munkanélküliséghez vezetett, a munkás-bányász lakótelepek elgettósodásához, sokszor többgenerációs tradicionális bányászcsaládok elszegényedéséhez, széteséséhez járult hozzá. Pécs teljes ellátási területére jellemző, és az elmúlt évekhez képest egyre erőteljesebben érzékelhető, hogy a hátrányos helyzetű családok súlyos megélhetési gondokkal küzdenek, életminőségük, életkörülményeik folyamatosan és erőteljesen romlanak. Nagyon széles réteget veszélyeztet az elnincstelenedés és a hajléktalanság. Városrészenként ez az alábbiak szerint alakul: 6

Kertváros lakótelepeire jellemzően a magas közüzemi számlák kifizetése okoz problémát, különösen a távfűtéses lakásoknál érzékelhető tartozások halmozódása. A területen sok az önkormányzati tulajdonú bérlakás és az albérletben élő család. Az aktív keresők többsége minimálbért keres, emiatt a gondozott családok jelentős része a létminimum közelében, vagy alatta él. Meszes. Pécs városában a meszesi területen a legmagasabb a komfort nélküli lakások száma. A területen körülbelül 1100 önkormányzati bérlakás található, melyben nagyon magas az önkényes lakásfoglalók aránya. A meszesi területen számos szegregált (György-telep, Rücker akna, István akna, stb.) terület található. Sok a nehezen megközelíthető terület, ahova nagyon ritkán járnak a buszok. A szegregátumokban a szolgáltatások (orvosi rendelő, élelmiszerbolt, iskola) nincsenek jelen, vagy csak hiányosan. Pécs belvárosában egy összefüggő slum található: a Pipacs-Gyöngy-Fűzfa utcák által határolt terület. A lakások itt alacsonyabb komfortfokozatúak és kis alapterületűek. Az ellátási területre a sokgyermekes, mélyszegénységben, rossz lakáskörülmények között élő családok magas száma a jellemző. A gondozott családok jövedelmi viszonyaira jellemző, hogy nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel, munkahellyel. Bevételüket jórészt a gyermekek után járó juttatások képezik. Uránváros, a területen található panellakásos, téglaépítésű társasházas, és családi házas övezet is. A területen igen jellemző az idős lakosság magas aránya. A város határának kiskertekkel, szőlőkkel felosztott területén egyre többen laknak életvitelszerűen. Az infrastruktúrában a peremterületeken hiányosságok vannak. Ezen külső területek megközelítése nehézkes, számos hely csak hosszas gyaloglás után érhető el. Baranya megye 14 városi gyámhivatalához tartozó 301 településére terjed ki, lakossága Péccsel együtt 388 ezer fő. A megye aprófalvas településein magas a nemzetiségek aránya, ezen belül is meghatározott a roma lakosság jelenléte. Megyénk gazdasági nehézségeinkre utal, hogy az országos átlag fölötti a munkanélküliek aránya. Bár az elmúlt években történt közútfejlesztések javították a térség külső megközelíthetőségének feltételeit, a rossz belső megközelíthetőség továbbra is hátrányosan érinti a megye gazdasági környezetét. Az aprófalvas településszerkezet miatt a gazdasági feltételek kedvezőtlenek más megyékhez képest, mindez, pedig visszahat a belső megközelíthetőség problémájára (munkaerő mobilitása települések között, optimális közlekedésszervezés). Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kisvárosok (amelyek mikro-, vagy kistérségi centrumszereppel bírnak) gazdasági funkciója erőtlen, a helyben elérhető szolgáltatások-intézmények száma alacsony. Ezzel parallel tényező, hogy a megye lakosságának több, mint fele az érdemi funkcionális szerepkörrel nem bíró községekben/kisközségegekben él – ez pedig a fent jelzett okok miatt nehezíti a munkához/szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket. Az országos átlagot jelentősen, meghaladja a munkanélküliség. A népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. Az élveszületések száma egyre jobban csökken, ugyanakkor nagyon erősen öregszik el a megye lakossága. A szociális szak- és alapellátásokra vonatkozó alapvető megyei jellemző, hogy az aprófalvas településszerkezet miatt a községekben nehezebb a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés; e problémát súlyosbítja, hogy Baranya megyében rendkívül magas a zsáktelepülések aránya (30%), mindez, pedig a települési közösség elzártságát konzerválja. Magas a külterületen élők száma is – ők csak nehezen férnek hozzá az oktatási, szociális, kereskedelmi, egészségügyi szolgáltatásokhoz. A térségi szociális szolgáltatásszervezést is nehezítő tényező, hogy egyre csökken a kistelepülések népességmegtartó ereje. Ennek oka, hogy főleg a fiatalabb korosztály tagjai a városias területekre, fejlettebb országrészekbe költöznek a jobb megélhetés reményében, míg helyüket a szegényebb, idősebb, kiszolgáltatottabb társadalmi csoportok veszik át. Ez a belső mobilizálódás ugyanakkor egyre nehezebb kihívások elé állítja a szociális, gyermekvédelmi

7

ellátórendszert, hiszen a településeken az egyébként is nehezen hozzáférhető szolgáltatásokra egyre több rászoruló jut. Jelentős társadalmi (és gazdaságszerkezeti) kihívást indukál a megye tartósan kedvezőtlen foglalkoztatottsági helyzete, nagy az álláskeresők (gazdaságilag aktív népességhez viszonyított) aránya (16%) Tevékenységei: Intézményünkben felkészítjük a gyerekeket a családi életre, és önálló életvezetésre. Támogatjuk őket, hogy tanulmányaikat sikeresen fejezzék be, szerezzenek szakmát. Segítjük a kulturális és tanulmányi elmaradással küszködő gyermekek felzárkóztatását. Antiszociális viselkedési mintákat elsajátított gyermekek számára segítjük a társadalmi beilleszkedést, elfogadható normák és értékek kialakítását. Biztosítjuk a lelki, mentális gondozásukat, elszenvedett traumáik feldolgozását. Antiszociális viselkedés mintákat elsajátított gyermekek számára korrigáló személyiségfejlesztést és pozitív emberi életmintákat nyújtunk, szeretetteljes gondoskodást biztosítunk. Igyekszünk, hogy a magasabb szintű emberi, szellemi, erkölcsi értékek a gyermekekben felnőve belsővé váljanak, igényesség alakuljon ki bennük a magasabb életminőségek elérésére, kialakítására, későbbi felnőtt életük során. Rengeteg kulturális és sport tevékenységet biztosítunk számukra: működik intézményünkben rajz szakkör, könyvtár, fazekas műhely, hittan, színjátszás, testépítés, úszni, fallabdázni járnak. Évkörös népi rítusjátékokhoz kapcsolódó ünnepeket, bálokat tartunk. Gyermekotthonunkban három kiskorúakat nevelő és gondozó lakóegység működik önálló gazdasági és szakmai egységként. Ide a gondozottak gyámhatósági határozattal kerülnek be, mivel a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, vagy megfelelő gondozása családján belül nem biztosítható. A szülök felügyeleti joga ekkor szünetel, vagy megszűnt, illetve nincs felügyeletet gyakorló szülője. A gyermekotthoni részlegen belül a növendékek olyan kisközösségekben élnek, amelyek igyekeznek olyan feltételeket biztosítani, amik leginkább megközelítik a valódi családi élethelyzetet. A lakóegységekben önálló csoportgazdálkodás folyik, melynek keretein belül a főzés, étkezés, bevásárlás csoporton belül történik a gyerekek bevonásával. Az életvezetés egyik legfontosabb problémája az anyagi bevételek célszerű, hónapon át tartó beosztása. Ebben a gazdálkodási formában a gyerekek testközeli kapcsolatba kerülnek a pénzzel, annak értékével, reális tudást szerezhetnek a mindennapok „áráról”. Ez önálló életvezetésük számára fontos tapasztalat lehet. A főzést, takarítást és egyéb háztartási munkákat a gondozók a gyerekek bevonásával végzik, az ő életkoruknak és képességeiknek figyelembe vételével. A gyerekek ruházatát is a gyerekkel közösen vásárolják meg. Lehetőséget adunk a gyermekek számára, hogy maguk válasszák ki a ruhadarabjaikat figyelembe véve igényeiket és a rendelkezésükre álló összeget. Ezáltal a gyermekek tanulják a takarékoskodás fortélyait. Az utógondozói ellátás keretében intézményünkben nagykorúvá vált fiatal felnőttek számára szükségleteikhez és helyzetükhöz igazodó ellátást nyújtunk. Az utógondozói otthonban élőknek segítséget adunk azon feltételek megteremtéséhez, amelynek az ellátásból kikerülő fiatal felnőtt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek, segítséget nyújtunk iskoláik befejezéséhez, munkahely megszerzéséhez. Ezt a segítséget 24 éves korukig vehetik igénybe. Természetesen igyekszünk segíteni a fiatal felnőttet, hogy ne kelljen 24 éves kort megvárnia az önálló életkezdéshez, hanem mihamarabb saját lábra tudjanak állni. Ebben a lakóegységben már sokkal önállóbban élnek a gondozottak, mint a többiben.

8

A fentiekben vázolt szolgáltatások mellett, nevelőszülői hálózatunk működik önálló szakmai egységként. Így a pécsi gyerekek városukban maradhatnak, nem kerülnek el távolabbi településekre, vérszerinti kapcsolattartásuk is biztosítottabb, sokkal jobban megmaradhat. Intézményünk szakmai tapasztalatait, erőforrásait is tudjuk kamatoztatni a nevelőszülői hálózat működtetése során, így talán jobban elkerülhető, hogy a gyerekeket ne adja vissza a nevelőszülő. Munkánkat nagymértékben segítik a Gyermekjóléti Szolgálatok. Rendszeres esetmegbeszélőket tartunk pszichológiai tanácsadó vezetésével, ahová a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársait is meghívjuk.

9

1.2 Az intézmény legfontosabb adatai

1) Az intézmény neve és székhelye: Neve: Pécsi Gyermekotthon Rövidített neve: PGYO Székhelye: 7621. Pécs, Megye u. 24. Telephelyei: 7626 Pécs, Lánc u. 4/B. III. emelet

lakásotthon

7626 Pécs, Lánc u. 8/D. III. emelet

lakásotthon

7742 Bogád, Rákóczi u. 25.

lakásotthon

7634 Pécs, Ércbányász u. 32.

utógondozói lakás

7629 Pécs, Pákolicz I. u. 14.

utógondozói lakás

7633 Pécs, Gosztonyi u. 1.

különleges gyermekotthon

7626 Pécs, Lánc u. 6. III. emelet

nevelőszülői hálózat

Törzsszáma: 676263 2) A költségvetési szerv irányítása: 2.1. Alapító és irányító szerv neve és székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia u. 3. 2.2. Középirányító szerv neve és székhelye: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. 3.3. Fenntartó szerv neve és székhelye: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. Intézményfenntartói feladat- és hatásköreit a Korm. rendelet 4-5. §-aiban foglaltak szerint gyakorolja.

3) Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Önállóan működő költségvetési szerv A költségvetési szerv gazdálkodási tevékenysége: Pénzügyi, gazdálkodási feladatait a középirányító szerv látja el. 4) Az intézmény ellátási területe: Baranya megye közigazgatási területe 10

5) Az intézmény alaptevékenysége, szakfeladatai: A költségvetési szerv közfeladata: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyerekvédelmi szakellátás biztosítása. A költségvetési szerv tevékenysége: Alaptevékenysége: Gyermekvédelmi szakellátás biztosítása otthont nyújtó ellátás és utógondozói ellátás biztosításával, nevelőszülői hálózat működtetésével. Államháztartási szakágazat szerinti besorolása: Gyermekotthonban elhelyezettek ellátása Alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolása: 041231 Rövid időtartalmú közfoglalkoztatás 041233 Hosszabb időtartalmú közfoglalkoztatás 104011 Gyermekvédelmi bentlakásos ellátások A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége: A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat. 6) Szakágazat száma: 879040 7) Ágazati azonosító szám: S-0046037 8) A feladat ellátását szolgáló vagyon: A 17635 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, Pécs Megye u. 24., valamint az intézmény leltára szerint nyilvántartott ingó vagyona. 9) Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény mindenkori vezetője, illetve akadályoztatása esetén az általa megbízott személy. 10) Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: Közalkalmazotti jogviszony 11) Az intézmény alapításának éve: 1961. 12) Az intézmény honlapja: www.pecsgyo.org

11

2 AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KÖRNYEZETE, KAPCSOLATAI

A gyermekotthonunk telepítése, lakókörnyezete kulcsfontosságú kérdés, hiszen lehetőségeit, sajátos arculatát döntően befolyásolja. Intézményünk 1961-óta Pécs történelmi belvárosában a város központoni főteréhez a Széchenyi téri közvetlen közelében egy középkori kis utcában található. Az intézmény közvetlen környezetében az utcai fronton városi börtön, konzulátus, önkormányzati általános iskola, alapítványi iskola, katolikus egyházi iskola, hittudományi főiskola, környezetvédelmi és erdészeti hivatalok, múzeumi igazgatóság található. Kapcsolatunk ezen intézményekkel esetleges, alkalmi jellegű. Szinte egy épületben, mellettünk működik a Belvárosi Gyermekjóléti Szolgálat, mely igen kedvező számunkra, napi munka kapcsolatban állunk velük, sok segítséget kapunk tőlük. Az udvari fronton magánházak, magánkertek és egy szabadtéri színház található. Ezekkel a szomszédainkkal a kapcsolat igen kényes, mivel nehezen tolerálják jelenlétünket, hiszen építészetileg nagyon közel vagyunk egymáshoz. Ezt magas átláthatatlan kerítés emelésével és állandó udvari ügyelet megszervezésével igyekeztük kivédeni. Panaszaikat időről időre megértően meghallgatjuk, igyekezzük orvosolni, amit jó néven vesznek. Zavarja őket gyermekeink időnkénti hangoskodása, főképp szabadtéri színházi előadások idején, illetve az átrepülő labdák. Ugyanakkor a helyzetnek pozitív pedagógiai oldala is van, mivel életszerű helyzetet kínál a szomszédokkal való kulturált együttélés módjára történő nevelés számmára. Tágabb környezetünk, mely maximum negyed órás gyalogszerrel elérhető körzetben található, igen kedvező adottságokat nyújt. Ebben a környezetben található a legtöbb városi hivatal, Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Gyámhivatal, így a helyzet az ügyintézés szempontjából kedvező, gyorsan elérhetők ezen hivatalok. Szintén ezen körzeten belül találhatók meg a legtöbb a város által biztosított kulturális intézmények. Színházak, mozi, művelődési intézmények, múzeumok, stb. A Széchenyi téren és a Séta téren rendszeresek az utcai fesztiválok, kulturális programok. Ezek a nagyszerű lehetőségek nyújtanak a gondozottak számára kulturális, szabadidős tevékenységi kört. A lehetőségeket igyekszünk is kihasználni, a növendékek nevelése során. A belváros központi fekvése, jó közlekedési feltételeket nyújt a város külső területeinek megközelítése céljából. Sok gondozottunk jár a város különböző pontján elszórt iskolába. A szülők, hozzátartozók számára is jól megközelíthetők intézményünk. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Gyermekotthonunk telepítése a város központjában, különösen jó lehetőségeket nyújt a az általános szükségletet igénylő gondozottak számára gondozás-nevelés számára, mellyel csak igen kevés bentlakásos gyermekvédelmi intézmény dicsekedhet az országban.

12

Az Intézmény rendszeres kapcsolatai:  Pécs Megye Jogú Város Önkormányzata, Polgármesteri Hivatal Fenttartónkkal való napi együttműködés, adatszolgáltatás, egyeztetés, szociálpolitikai, tervezési, szakmai, engedélyeztetési és költségvetési területeken, írásban, telefonon, személyesen. Alapító okirat, működési feltételek, ellenőrzés ügyeinek egyeztetése, adatszolgáltatás. Rendszeresen különösen nevelőszülői hálózat, az utógondozói otthon működési engedélyeinek indításában, a nevelőszülők, utógondozói külső férőhelyek adataiban bekövetkezett változások esetén kérelemmel fordulunk az önkormányzathoz, hogy a Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala felé indítsa el az engedélyeztetési eljárást.  Pécs Városi Gyámhivatal Gyermekotthon területén kapcsolattartási feladataink: Határozatok előkészítésében személyes egyeztetés, adatszolgáltatás. Gondozottak vagyonkezelési ügyintézése, előzetes egyeztetése. Kapcsolattartások módosításának kérelme szükség esetén – írásban A gondozottak felülvizsgálatán való személyes részvétel. Otthonteremtési pályázatok ügyintézése, egyeztetése. A nevelőszülői hálózat a pécsi gyámhivatal területéről fogadja az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekeket. A gyermekek sorsrendezése mentén a felülvizsgálatok, tárgyalások, megbeszélések, írásbeli tájékoztatások, levelezések kapcsán a gyámhivatallal szoros munkakapcsolatban állunk. A személyes és rendszeres kapcsolatnak köszönhetően, a gyermekek érdekében hatékony és eredményes az együttműködésünk.  Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Működési engedélyeztetési ügyek egyeztetései, jogszabályi tanács kérés, hatósági ellenőrzési feladatokhoz adatszolgáltatás, egyeztetés.  Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Gyermekotthon területén kapcsolattartási feladataink: Elhelyezési ügyek egyeztetése, szakértői vizsgálatok segítése. Férőhely gazdálkodás egyeztetése. Elhelyezési értekezleteken való részvétel Gondozási hely megváltozása esetén családgondozói vélemény írása a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Szakértői Bizottságának. Nyilvántartási ügyek egyeztetése. Továbbképzésekbe bekapcsolódás. A nevelőszülői hálózat az ellátásba kerülő kiskorúak ügyében az elhelyezési szolgálattal szorosan együttműködik, az elhelyezési tárgyalásokon részt vesz. A gyámi tanácsadói szolgálattal a nevelőszülő-gyámok támogatásában működik együtt.(gyámi feladatok ellátása, féléves-éves gyámi tájékoztatók, számadások) A módszertani nevelőszülői hálózat szakmai segítségadással segíti munkánkat. Azon gyermekek esetében, akiknek sorsrendezése örökbeadással zárul, szoros az együttműködés az örökbeadási tanácsadóval, melynek köszönhetően, alaposan elő tudjuk készíteni, a gyermek életében bekövetkező jelentős változást.  Esztergál Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Gyermekotthoni családgondozás területén kapcsolattartási feladataink: Adatlapok megkérése írásban, ha nem működik a jogszabályban előirt továbbküldési rendszer. 13

Új gyermek átmeneti nevelésbe kerülése esetén a gyermekotthon családgondozója személyesen keresi fel a gyermeket, és családját gondozó családgondozót, információkat gyűjt a gyermek hátteréről, a bekerülés okairól, körülményeiről. A gondozás, nevelés folyamata során aktuálisan, az adott gyermekekkel kapcsolatos esetmegbeszélőre hívja meg a gyermekotthon a gyermek családjának családgondozóját (családgondozóit) Az esetmegbeszélő interprofessionális szakmai team keretében zajlik. Ez a team minden a gyermekkel foglalkozó szakembert magába foglal. A gyámot, gyámi tanácsadót, gyermekpszichiátert, a gyermek csoportjának vezetőjét és minden felnőtt tagját, nevelőit, az intézmény pszichológusát és családgondozóját, az egészségügyi munkatársat, a családsegítő, vagy Gyermekjóléti szolgálat családgondozóját. A gyermekkel, kamasszal kapcsolatos aktuális problémák (terhesség, kigondozás, gondozási hely megváltozás) kapcsán is esetmegbeszélőre kerül sor, ezen általában a gyermek, a gyermek csoportvezetője, a szülők rokonok, a gyám, az intézmény pszichológusa, családgondozója valamint a családsegítő szolgálat családgondozója vesz részt. Rendszeres telefonos kapcsolat. Nevelőszülői hálózatunk kapcsolattartásait a város gyermekjóléti központjának területi egységeiben (Belvárosi, Meszesi, Uránvárosi és Kertvárosi Egység), a kapcsolattartási helyiség biztosításával nagymértékben segítik. A kapcsolattartások megállapítása, illetve módosítása kapcsán rendszeresen konzultálunk a családgondozókkal és folyamatosan kicseréljük információinkat a gyermekekkel és vérszerinti családjaikkal kapcsolatban. Az elhelyezett gyermekek ügyeiben, a vér szerinti családkapcsolatok előmozdítása érdekében, az alapellátás családgondozóival állandó munkakapcsolatban állunk. A vér szerinti szülők esetében törekszünk az együttes családlátogatás megvalósítására. A nevelőszülőnél élő gyermekeinket a családgondozók is látogathatják gondozási helyükön. Az összes szakmai egységgel telefonos és személyes konzultáció a gondozott gyermekek és családjaik érdekében, esetmegbeszélő, esetkonferencia szervezése, lebonyolítása. Aktuális esetben telefonos információ csere.  Területi Szociális Központ A térítési díj méltányossági kérelmek továbbítása – III.számú Területi Szociális Központtal postai úton, levelezés útján. Tájékoztatás védelembe vételi ügyekben.  Elszámolóház Az intézmény gazdálkodási, pénzügyi, munkaügyi, műszaki, karbantartási és belső ellenőrzési feladatait a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezettel (Elszámolóház) közösen, együttműködési megállapodás alapján végzi. Az Együttműködési megállapodás, és a hozzá kapcsolódó - Elszámolóház által meghatározott - pénzügyi és munkaügyi szabályzatok, ügyrendek szabályozzák az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó intézmény egymás közötti munkamegosztási és felelősségvállalási rendjét, és kapcsolattartási feladatait. Az Elszámolóház és az Intézményünk között a dokumentumok továbbítása napi szinten kézbesítő útján és elektonikus módon történik. Intézményünktől feladatai ellátásához rendszeresen adatszolgáltatásokat kér be, illetőleg adategyeztetést végez, melynek során az adatok ellenőrzésére kiemelt figyelmet fordít. Az Elszámolóház biztosítja az Intézményünk részére a folyamatos jogi és szakmai segítségnyújtást a munkaügyi, pénzügyi és műszaki feladatok terén. 

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Módszertani munkacsoportokban való részvétel. A nevelőszülői hálózat szakemberei az Intézet által szervezett továbbképzéseken részt vesznek. Továbbképzésekkel, dolgozók nyilvátartásával kapcsolatos ügyintézés. 14

Adatszolgáltatás.  Családok Átmeneti Otthonai A vér szerinti szülők családgondozása terén a kapcsolattartás előmozdítása érdekében a szakellátás részéről a nevelőszülői hálózat szakemberei a fenti otthonokkal szoros kapcsolatot tartanak fenn.  Pécs Általános Iskolái Gondozottak beiskolázása. Az átmeneti neveltek és átmeneti gondozottak osztályfőnökeivel, ifjúságfelelőseivel rendszeres kapcsolattartás, információ csere személyesen és telefonon.  Szakiskolák, Szakmunkásképző Intézmények Gondozottak tovább tanulása. Az átmeneti neveltek és átmeneti gondozottak, utógondozotti ellátottak osztályfőnökeivel, ifjúságfelelőseivel rendszeres kapcsolattartás, információ csere személyesen és telefonon.  Szakközépiskolák, Gimnáziumok Gondozottak tovább tanulása. Az átmeneti neveltek és átmeneti gondozottak, utógondozotti ellátottak osztályfőnökeivel, ifjúságfelelőseivel rendszeres kapcsolattartás, információ csere személyesen és telefonon.  Bölcsődék, óvodák A nevelőszülői hálózat és a szakemberei a fenti intézményekkel az ott elhelyezett gyermekek ügyében működnek együtt.( személyes konzultációk, a pedagógus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős meghívása esetkonferenciákra )  Pécsi Tudományegyetem, és Comenius Szakközépiskola és Szakiskola Rendszeres gyakorlóterep szakképző intézmény és az egyetem hallgatói számára intézményünk, ahova hivatalos gyakorlati helyként szervezetten járnak.  Egészségügyi intézmények, Kórházak, Klinikák Betegségek, balesetek, fizikai, szexuális abúzus esetén, szenvedélybetegség kezelésére, kapcsolattartás, személyes kisérés, telefonos és írásos tájékoztatás. Drogprevenciós együttműködés a Drogközponttal. A nevelőszülői hálózat munkatársai különösen a 0-3 éves korú gyermekek házi gyermekorvosai mellett működő védőnővel állandó munkakapcsolatban állnak, ily módon is tájékozódva a gyermek fejlődéséről, és meggyőződve az életkora alapján különleges szükségletű gyermek megfelelő ellátásáról.  Rendőrség Szökött eltűnt gyerekek bejelentése Bűncselekmény esetén bejelentési, tájékoztatási kötelezettség, kiskorúak által, illetve az ő sérelmükre esetlegesen elkövetett bűncselekmények kapcsán. Kihallgatás esetén írásos és telefonos egyeztetés, gyermekkísérés, törvényes képviselet ellátása. Bűnmegelőzési képzés a dolgozóknak, illetve bűnmegelőzési felvilágosítás a gondozottaknak. A nevelőszülő-gyámok segítése kapcsán az elhelyezett gyermekek szökései során indított körözés, és egyéb a kiskorúak által, illetve az ő sérelmükre esetlegesen elkövetett bűncselekmények során tartunk kapcsolatot a rendőrséggel.  Ügyészség Tárgyalásokra kisérés törvényes képviselet ellátása. Tájékoztatás, egyeztetés a gondozott életkörülményei, előtörténete, viselkedése kapcsán. 15

 Bíróság Tárgyalásokra kisérés törvényes képviselet ellátása. életkörülményei, előtörténete, viselkedése kapcsán.

Tájékoztatás

a

gondozott

 Pécsi Nemzeti Színház Kedvezményes színházbajárás lehetőségei.  Rácz Aladár Cigány Művelődési Ház Roma nemzetiségi rendezvényekre a gondozottak elvitele.  Művelődési Intézmények Művelődési programokra a gondozottak kisérése, szervezése. Kiállítások rendezése. 

Egyházak, Római Katolikus Egyház, Országos Cigánypasztoráció, Magyar Pálos Rend Egyházi személyek, papok, hitoktatók, bevonása vallásos programjainkba, igény szerint szentségek (pl. keresztelő) kiszolgálása.  Csontváry Képzőművészeti Stúdió Művészetterápiás foglalkozások, szakkörök, kiállítások szervezése, pályázati támogatások megszerzése.  Pécsi Gyermekotthon Alapítvány Adományok kezelése, hasznosítása, az intézmény életében. A gyermekek megajándékozása.  Egyesületek, Társadalmi Szervezetek Rendszeres (pl. FICE, ÁGOTA Egyesület), és alkalmi együttműködés társadalmi szervezetekkel, programjaikba, való bekapcsolódás.

16

3 AZ INTÉZMÉNY BELSŐ KÖRNYEZETE, SZERVEZETI EGYSÉGEI, CSOPORTGAZDÁLKODÁS.

3.1 Belsőépítészeti adottságok: Intézményünk épülete középkori eredetű. Török mecsettől kezdve, katolikus kápolnáig, kádárműhelyig és lánynevelő intézetig sok minden működött benne. Az évszázadok során többször lebontották, újjáépítették, átépítették, hozzátoldottak. Amióta gyermekotthonunk működik, szintén többször átépítették. Egységes tiszta építészeti szerkezetet nem mutat. Az épület zegzugos, keresztboltíves középkori szobától, modern padlástéri lakótérig, minden található benne. Ennek előnyei is vannak és hátrányai is. Előnye, hogy nincs két egyforma lakóegység, vagyis az uniformizáltság veszélye nem fenyeget. Így építészetileg is sugallja, hogy minden lakóegység sajátos, egyedi arculatot alakítson ki belső tereiben. Az egyes lakóegységek viszonylag jó elszeparáltak, ugyanakkor a közös közösségi terek is jól kialakítottak a funkcióknak megfelelően. Az épület a korszerű gyermekotthoni rendszerhez igazodó belső építészeti átalakítása hosszú évek során befejeződött. Hátránya, hogy a lakóegységek életét biztosító építészeti funkciók csak igen korlátozottan valósíthatóak meg, igazodni kell a „történelmileg ” kialakult adottságokhoz. Épületgépészeti szempontból sem szerencsés a helyzet, mert rendkívül sok a rejtett hiba, kideríthetetlen, kapcsolódás, toldás, foldás. Kevés helységünk van az igényekhez képest, ami főkép a raktározás területén okoz gondot, így a legapróbb négyzetmétert is kihasználjuk.

3.2 Szervezeti felépítés: Az intézményünk keretén belül öt családias, lakásotthon jellegű lakóegység, illetve szakmai egység működik, a szakellátáson belül, három gyermekotthoni egység, egy utógondozó otthon működik a 7621. Pécs, Megye utca 24 számú telephelyen. Utógondozói ellátottaink számára külső férőhelyet is tudunk biztosítani telephelyünkön kívül, különálló bérlakásokban, illetve albérletben. A bölcsődében mint külső telephelyen Csecsemőotthonunk működik. A lakóegységekben az önálló lakóterek, mely külön fiú, külön lány hálószobákból, közös nappali szobából, konyhából, nevelői szobából, étkezőből, valamint fürdőszoba és WC helyiségekből áll, már kialakításra kerültek. A napi főzés, étkezés a lakóegységekben önállóan történik. A központi raktárgazdálkodás megszűnt a gondozottak életét közvetlenül szolgáló anyagok és eszközök azonnali felhasználásra kikerültek életterükbe, a lakóegységekbe. Azok tárolása ott szekrényekben, hűtőszekrényekben és éléskamrában történik. 1998. november 9.-én az intézmény áttért az önálló csoportgazdálkodásra. Az önálló csoportgazdálkodás célja a családi élet, a családi háztartás vezetés modellezése, azért, hogy a gyerekek mintákat kaphassanak arról, hogy felnőve Ők is képesek legyenek saját háztartás vezetésére, családi élet folytatására. 17

Gyermekotthoni nevelési lakóegységek: Az otthont nyújtó ellátás keretében biztosítunk az intézményben elhelyezett átmeneti és tartós nevelésben vett és ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek számára a teljes körű ellátást, családi környezetébe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást. A későbbiekben a családjába történő visszaillesztéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges utógondozást. A gyermekotthonban három átmeneti és tartós nevelésbe vett és ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúakat nevelő és gondozó lakóegység működik önálló gazdasági és szakmai egységként. Itt a növendékek olyan kisközösségekben élnek, amelyek igyekeznek olyan feltételeket biztosítani, ami megközelíteni a valódi családi élethelyzetet. A lakóegységekben önálló gazdálkodás folyik, melynek keretein belül a főzés, étkezés, bevásárlás csoporton belül történik különálló konyha helyiségekben. Egy lakóegységben legfeljebb 12 fő helyezhető el tartósan. Lakóegységben dolgozók: 1 fő lakóegységvezető nevelő 2 fő gyermekvédelmi asszisztens, vagy nevelő 2 fő gyermekfelügyelő Csoportkialakítási elvek: - Koedukált, széles korhatárú összetétel, külön fiú, külön lány lakószobákban. - Lehetőség szerint a testvérek azonos lakóegységbe kerülnek - A 10 éven aluli gyerekek helyének védettebb, elkülönülő biztosítása. - A csoport számára önálló lakóteret biztosítunk, amely háló-, tanulószobából, közös nappali szobából, konyha/étkezőből, valamint fürdőszobából és nemenkénti WC helyiségekből áll, és a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszerelt. Egy hálószobában legfeljebb 4 gondozott gyermek helyezünk el. A minimálisan biztosított lakóterület 12 m2. - A gondozott gyermek személyes használati tárgyait és ruházatát a csoport lakóterében, társaiétól elkülönítetten helyezzük el. - A normál nevelési lakóegységekben a gondozott gyermekekkel foglalkozó munkatársak (nevelő, gyermekfelügyelő, gondozó) számára a csoport lakóteréhez kapcsolódó önálló helyiséget biztosítunk, ahol a gyermekkel szükségessé váló egyéni bizalmas beszélgetéseket zavartalan légkörben le tudja folytatni, adminisztrációs feladatait végezheti, és éjszaka tartózkodhat. - A lakóegységek számára biztosítunk közös használatú sportolásra alkalmas termet, illetve udvart, látogatók fogadására alkalmas helyiséget, terápiás célú foglalkozásokhoz (pszichológiai, fejlesztőpedagógiai) szükséges szobát, többfunkciójú könyvtárat, közösségi termet, szakköri helységet. Utógondozói otthon: Az utógondozói ellátás keretében lakhatást, és szükség szerint további ellátást biztosítunk azon átmeneti, vagy tartós nevelésből ki került fiatal felnőttnek, aki utógondozási, utógondozói ellátását a Gyámhivatal elrendelte. Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig kérheti. A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal felnőtt számára a szükség szerinti ellátást biztosítunk azon időszak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy nappali tagozaton folytatja tanulmányait, vagy felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe. Segítséget nyújtunk azon feltételek megteremtéséhez, amelyek az ellátásból kikerülő fiatal felnőtt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek.

18

A gyermekotthoni utógondozói lakóegység fiú és lányszálló részlegekből áll, ahová összesen 11 főt tudunk elhelyezni. Ezen felül a véglegesen kifelé készülődő, önálló életre már alkalmas fiatal felnőtteink közül külső férőhelyen 30 főt tudunk elhelyezni. Egy utógondozói otthon szakmai vezető és nevelők látják el az ott élők és a külső férőhelyeken lévők gondozását. A szakmai igazgatási egység segítséget nyújt az ügyintézésiratkezelés, a családgondozás, az egészségügyi ellátás, a pszichológiai segítségnyújtás terén. A fiatal felnőttek önállóan főznek maguknak, illetve a többi lakóegységbe vannak befizetve ebédre. Az itt élő fiatalok, már a felnőttekre jellemző szabadságjoggal rendelkeznek, szabadon járhatnak ki a lakóotthonból. Éjszaka és hétvégeken nem állak nevelői felügyelet alatt. A takarítást, mosást önállóan oldják meg. Pedagógiai alapelvünk, hogy a teljes önállóságra szoktatjuk őket. Gyermekotthonból a társadalomba való sikeres beintegrálás a cél. Segítségünk elsősorban a külső ügyintézésre, életük külső szervezésére irányul. A jutalmazás büntetés gyermeki rendszere náluk fokozatosan átalakul a felnőttesebb számonkérési formákká. Csecsemőotthon A Fészek Gyermekotthon és Bölcsődében, bérelt külső telephelyen különálló szakmai egységként működik koruk miatt sajátos szükségletekkel bíró 0-3 év közötti különleges ellátást biztosító gyermekotthonunk. Az otthon egy csoportszobával, 8 férőhelyen nyújt teljes körű ellátást azon kisgyermekek számára, akiket családjukból valamilyen okból ki kellett emelni. Csecsemőotthonunkban kiemelten kezeljük a családdal való kapcsolattartást, amit egyénre szabottan, a gyermek napirendjéhez igazítva igyekszünk kivitelezni. A kapcsolattartás az erre a célra kialakított látogató szobában valósul meg, de lehetőség van a gyermekkel rövid sétára, játékra is az intézmény udvarában. A rendszeresen látogató szülők bekapcsolódhatnak gyermekük gondozásába is: szakembereink igyekeznek mintát nyújtani a helyes gondozásinevelési praktikák elsajátításában. Igyekszünk dokumentálni a kisgyermekek életének minden apró momentumát, melyet távozáskor élettörténeti napló és cd lemezek formájában adunk át, remélve, hogy a későbbiekben ezek hasznosnak bizonyulnak majd a gyermek identitásának alakulásában, sorsának feldolgozásában. Az utóbbi évek tapasztalata, hogy hosszabb időt intézményben csak a krónikus betegségben szenvedő és sajátos nevelési igényű gyermekek töltenek. Az ő ápolásuk, fejlesztésük nagy szakértelmet kívánó felelősségteljes feladat. Ez a tendencia hívta életre az intézmény komplex szemléletű korai képességfejlesztő programját, mely a "Jó gyakorlatok a gyermekvédelemben" című pályázat díjnyertese lett. Szakmai egységben dolgozók: Szakmai vezető Kisgyermeknevelő Nevelő/Fejlesztő pedagógus Családgondozó Gyermekfelügyelő/gazdasági nővér Takarító- mosónő Konyhalány

19

1 fő 6 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő

Nevelőszülői Hálózat Nevelőszülői hálózatunk elsősorban a Pécsen élő és onnan átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek szakellátásával foglalkozik. Feladata a nevelőszülői hálózat működtetése és folyamatos bővítése, a gyermekek elhelyezésének folyamatában való részvétel, a gyermekek nevelésének felülvizsgálata, a nevelőszülők munkájának segítése tanácsadással, folyamatos kapcsolattartással, továbbképzések és programok szervezésével. Fontos feladat továbbá a gyermekek családjaival való kapcsolattartás, a gyermekek hazagondozása, és a kapcsolattartás megszervezése, a gyermekek elindítása a felnőtt életben és utógondozásuk. Mivel feladat nagy részét a nevelőszülők megsegítése teszi ki, ezért velük harmonikus, bizalmon alapuló jó kapcsolatot igyekszünk kiépíteni. A nevelési feladatok legnagyobb részét a nevelőszülők végzik, ezért különösen fontos a rendszeres, segítésen alapuló, empatikus látogatás. Különösen fontosnak tartjuk a nevelőszülők képzését. Különös hangsúlyt fektetünk a gondozásunkban lévő gyermekek és vérszerinti szüleik kapcsolattartására. Szakmai egységben dolgozók: Szakmai vezető Nevelőszülői tanácsadó Családgondozó Gyermekvédelmi ügyintéző

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Szakmai igazgatási egység: Feladata a nevelés-gondozás intézmény szintű irányítása, különböző központi szakmai szolgáltatásokkal történő segítése, (pszichológusi tanácsadói, lelki gondozási, egészségügyi, művészetterápiás, közösségi ünnepszervezési, fejlesztőpedagógusi, könyvtár-Internet szolgáltatási, szabadidős, sport, stb. segítségnyújtás.) Ellátja a növendékügyi és gyámi és gyermekvédelmi ügyintézési teendőket, segíti szakmai munkát. Sz. ig. egységben dolgozók: 1 fő gyermekotthon szakmai vezetője 1 fő gyermekvédelmi ügyintéző (gyermekotthon- utóg. otthon) 1 fő gyermekvédelmi ügyintéző (nevelőszülői hálózat részére) 1 fő pszichológus 1 fő fejlesztőpedagógus - kulturális nevelő 1 fő egészségügyi asszisztens, ápoló 1 fő családgondozó pszichológiai-pszichiátriai tanácsadó (4 óra/hét) orvos informatikus – informatikus oktató korrepetitor tanár (szükség szerint, alkalmi jelleggel) Üzemeltetési csoport: Az intézmény gazdálkodási feladatait Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezettel (Elszámolóházzal) együttműködési megállapodás alapján végzi. Az Együttműködési megállapodás szabályozza az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó intézmény egymás közötti munkamegosztási és felelősségvállalási rendjét. Az intézmény éves költségvetésének tervezése, adatszolgáltatás a felügyeleti szerv és a Elszámolóház felé, beszámolási kötelezettség, analitikus nyilvántartások vezetése, a könyvelés és a banki utalás előkészítése. A csoportgazdálkodás szervezése, ellenőrzése. Bérgazdálkodási, munkaügyi feladatok bonyolítása. Kisebb karbantartási feladatok szervezése.

20

3.3 Csoportgazdálkodás Az önálló csoportgazdálkodás célja, 15/1998. N. M. rendelet 125/A. pontja értelmében, a családi élet, a családi háztartás vezetés modellezése, azért, hogy a gyerekek mintákat kaphassanak arról, hogy felnőve Ők is képesek legyenek saját háztartás vezetésére, családi élet folytatására. Ennek megfelelően vonjuk be az ott élő gondozottakat a napi gazdálkodásba, háztartás vezetésébe. Életkoruknak megfelelően vesznek részt a vásárlás, az ételkészítés, terítés, mosogatás végzésében. Bevonjuk őket a csoport önálló pénzeszközeinek felhasználásába, tervezésébe, neveljük a takarékosság és a pénzbeosztás szabályaira. Részt vesznek a heti étrend összeállításában is. Kapnak lehetőséget, hogy önállóan is készíthessenek olyan ételeket, amelyek nem szerepelnek az étlapban. Igyekezzenek az ott dolgozók a gondozottakat önálló életre nevelni. A napi főzés, étkezés a lakóegységekben önállóan történik a szakácsnő, vagy gazdasszony – gyermekfelügyelő vezetésével. A lakóegységek feladatainak megvalósításához a költségvetésben meghatározott keretek függvényében havi költségkeret (ellátmány) kerül megállapításra. A csoportok a hónap elején felvett ellátmánnyal egymástól függetlenül önállóan gazdálkodnak. A csoportgazdálkodásba a gondozottakat is bevonjuk, igyekszünk őket ránevelni a takarékos, ésszerű gazdálkodásra. A lakóegységvezető a felsorolt keretek között a zsebpénz, az élelem, és a ruházat kivételével szabadon gazdálkodik, átcsoportosíthat. Minden hó végén egy előre meghatározott napon a háztartási napló és a számlák alapján számol el az általános igazgatóhelyettesnél, majd a központi pénztárral. A kiskorú növendékek jogszabály által előirt teljes körű ellátása a csoportgazdálkodás keretein belül történik. A teljes körű ellátás: A gondozott gyermek számára naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, legalább egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést biztosítunk. Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő étkezést biztosítunk. A teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat gyermekenként legalább 6 váltás fehérneműt, valamint 3 váltás hálóruhát, továbbá az évszaknak megfelelő legalább 2 váltás hétköznapi (otthoni és utcai) felsőruhát és cipőt, valamint alkalmi és sportruházatot tartalmaz. A ruházat tisztításáról, javításáról az ellátást nyújtó gondoskodik, amelybe olyan mértékben vonja be a gondozott gyermeket, amely életkorának megfelelően tőle elvárható. Az ellátást nyújtó a gondozott gyermek szükségletei, valamint a ruházat elhasználódása szerint gondoskodik a ruházat beszerzéséről, illetve cseréjéről. A személyi higiéné biztosítása, valamint a textíliával való ellátás keretében gyermekenként biztosítjuk legalább a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket, tisztálkodási és testápolási szereket, valamint textíliákat, 3 váltás ágyneműt. Az iskolai oktatásban, szakképzésben résztvevő, felsőfokú tanulmányokat folytató gondozott gyermek számára biztosítjuk az első szakképzettség megszerzéséhez szükséges tandíjat, a tankönyveket, tanszereket és egyéb iskolai felszereléseket, valamint utazó- és kézitáskát, továbbá az iskolába járással kapcsolatban felmerülő költségeket. A gondozott gyermek számára biztosítjuk a felzárkóztatás, illetve a tehetségfejlesztés költségeit. A gondozott gyermek részére biztosítjuk az olyan eszközöket - különösen jegyet, bérletet az utazáshoz, postai költségeket a levelezéshez és a telefonáláshoz -, amelyek segítségével hozzátartozóival, illetve a gyámságát ellátó személlyel kapcsolatot tarthat. A gondozott gyermek szabadidejének hasznos eltöltése érdekében gondoskodunk a kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökről. 21

Külön gondoskodunk a szabadidős tevékenységekhez szükséges és indokolt költségekről. A különleges ellátásra szoruló gondozott gyermek számára a fejlődéséhez, illetve fejlesztéséhez, a gyógyulásához, rehabilitációjához, terápiájához szükséges és indokolt eszközök beszerzéséről is gondoskodunk. A 3 éven felüli gondozott gyermeket személyes szükségleteinek kielégítésére havonta zsebpénzzel látjuk el. A zsebpénz havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) 5%-ánál a 3-10 éves, b) 13%-ánál a 10-14 éves, c) 18%-ánál a 14 év feletti gyermek esetében. A zsebpénznek a minimálisan meghatározott mértéken felüli összegét a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével a nevelő javaslatára az intézmény vezetője, havonta állapítja meg, és folyósítja. A gondozási helyéről önkényesen eltávozott (szökött) gondozott gyermeket a szökés időtartama alatt zsebpénz nem illeti meg. A gondozott gyermek zsebpénzéről nevelője, zsebpénznyilvántartást vezet. A gondozott gyermek a zsebpénze felhasználásáról maga dönt. A fejlesztő felkészítésben való részvételre kötelezett, valamint a 3-6 éves korú gondozott gyermek részére a zsebpénz nem kerül kifizetésre, de biztosítjuk a személyre szóló felhasználását.

22

4 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ MUNKA CÉLJA, INTÉZMÉNYI SZINTŰ, KÖZÖS ALAPELVEI

4.1 A gyermekotthoni nevelés alapvető célja Az emberi létezés, az emberi cselekedetek végső célja a boldogság elérése. A nevelésnek ezt a célt kell elősegítenie, a gyerekeket boldogságra kell nevelni. A boldogságnak sok összetevője, arca van, például ezek lehetnek: az öröm, a szeretet, a tisztaszívűség, a szolidaritás, segítségadás és segítség elfogadás, összefogás- összetartozásegyüttműködés, a valamely közösséghez tartozás, adottságaink, képességeink kibontakoztatása, az alkotás, a sikeresség, a remény, az egészség, a felelősséget vállalni tudó szabadság, a biztonság, a béke, a másik ember elfogadása, az igazságosság, a mértékletesség, elégedettség, a teljesség, az életrevalóság, az élet továbbadása, stb. Boldogságra törekedni az élet nehézségein keresztül, ellentmondások, akadályok közepette is lehet. A gyermekotthonban élő gyermekek nagyon sok boldogtalanságot szenvedtek el, boldogtalanság érzetet éltek át hányattatott életük során. Kudarcélményeik pesszimistává, passzívvá teszik őket, gyakori közöttük a szuicid kísérlet. Nem csak a boldogság kellékeinek megszerzésére kell őket tanítani, hanem hozzá kell segíteni őket a nevelés során a boldogság átéléséhez, a mindennapi élet öröméhez. E szakmai szemlélet szellemében, a jogszabályban lefektetettekkel összhangban a gyermekotthoni nevelés-gondozás célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, vagy nevelőszülői, illetve örökbefogadó családba történő beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre, társadalmi beilleszkedésre, későbbi felnőtt élete során igényes és tartalmas életminőség elérésére, saját család alapítására, vagyis végső soron boldogulni tudjon életében. E cél érdekében a gondozását, nevelését, ellátását végző személyek kötelesek együttműködni egymással, valamint mindazon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak. A valamiben enyhébb fogyatékkal élő, illetve tartós beteg gondozott gyermek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó, és azokat a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató gondozást, nevelést biztosítunk. (Súlyos fogyatékkal élő gyerekeket nem tud az intézmény ellátni.)

23

4.2 Alapvető - a jogszabály által meghatározott - nevelésigondozási feladatok A jogszabály alapján, a nevelés-gondozás során gondoskodunk arról, hogy a gondozott gyermek hozzájusson:  a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz,  a terápiához, amely személyisége korrekciójához, az őt ért lelki sérülések gyógyításához szükséges,  szakértői bizottság javaslatának megfelelő gyógypedagógiai ellátáshoz,  a korának és képességeinek megfelelő oktatáshoz, szakképzéshez, továbbá a tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséghez, illetve azokhoz a feltételekhez, amelyek biztosítják tehetsége, képességei megfelelő kibontakoztatását,  a szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló, kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, a médiának az ismeretek bővítését szolgáló, erőszakmentes műsoraihoz,  a szabadideje hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételekhez,  szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységekhez. Az intézmény kapcsolatot tart a gondozott gyermek oktatását, szakképzését végző nevelésioktatási intézménnyel, továbbá a szakmai gyakorlatát, illetve foglalkoztatását biztosító munkahellyel, valamint a munkanélkülieket támogató munkaügyi központtal, és ennek keretében  fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódik a gondozott gyermek iskolai előmeneteléről,  érdeklődik a munkahelyen a beilleszkedéséről, munkavégzéséről,  rendszeresen tájékozódik a munkaügyi központban a munka- és az átképzési lehetőségekről. A nevelők-gondozók a gondozott gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja  a háztartási teendők végzésébe,  a családi gazdálkodás megtervezésébe,  a pénzkezelésbe. Az intézmény biztosítja annak a lehetőségét, hogy a gondozott gyermek véleményt nyilváníthasson a számára nyújtott ellátásról és nevelésről, illetve a személyét érintő ügyekről, továbbá gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a gondozás, nevelés során - korára, fejlettségi szintjére tekintettel - figyelembe vegyék. Az intézmény a gondozás, nevelés során figyelembe veszi a gondozott gyermek szülőjének (törvényes képviselőjének) a gyermek személyét és ellátását érintő véleményét. Az intézmény lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, továbbá vallásoktatáson vehessen részt. Elő segíti, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. A nevelés-gondozás során biztosítjuk:  gondozott gyermek környezetének állandóságát,  a gondozott gyermek személyes tárgyainak elhelyezését,  azt, hogy a gondozott gyermekről évente legalább egy alkalommal fénykép készüljön.

24

4.3 Közös nevelési alapelvek 1. A nevelés-gondozás elválaszthatatlanságának alapelve: A nevelés-gondozás folyamata elválaszthatatlan egymástól. Miközben gondoskodunk a gyermekről, egyben neveljünk is a gondoskodáson keresztül, illetve miközben neveljük, közben törődünk, gondoskodnunk is róla. Minden tevékenységen keresztül a nevelés céljait és elveit, illetve érdekeit tartjuk szem előtt. A gyermekotthon nem lehet gyermekszálloda, ahol csak kiszolgálják a gyerekeket, de nem nevelik. Ennek az lenne a következménye, hogy a gyerek a nevelőt kiszolgáló személyzetnek tekinti és nem hajlandó együttműködni vele nevelése-gondozása érdekében. A másik gyakori véglet is elfogadhatatlan, ha úgy akarnánk nevelni a gyerekeket, hogy közben nem törődünk velük eleget, gondozásukat elhanyagolnánk. Ez a gyermekekben ellenállást szülne, azt élnék meg, hogy csak követelnek a nevelők tőlük, de nem nyújtanak törődést, odafigyelést. Meg kell nyerni a gyermeket, gondozottat. Ki kell alakítani, építeni benne azt a kötelességtudatot, hogy nevelőjével-gondozójával együttműködjön. 31/1997. Törvény 10. § (1) „A gyermek kötelessége különösen, hogy gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön,” 2. Közös munka alapelve: A személyes kapcsolatok körében zajló együttműködés hatékonysága a munkatársak motiváltságától, beállítottságától, elméleti és gyakorlati tapasztalataitól függ. Ezért a gyermekotthon lakóegységeinek alakításakor az első lépés az egymásra hangolódás, majd ezt követi a közös értékrend kialakítása. A közös értékrend kialakításában kiinduló pontnak tekintjük azokat az alapelvárásokat, melyet az igazgató, mint az intézmény egyszemélyi felelőse határoz meg iránymutatásul. Ő, mint gyám a legfőbb felelőse a rábízott gyerekek sorsának és nevelésének, ezt a felelősséget adja tovább dolgozóinak. (31./1997. évi törvény 86. § (1) „A gyám elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról.”) Valójában megbízást ad beosztottjainak gyámolt gyermekei szakmailag színvonalas nevelésére-gondozására, feléjük, mint a gyermek sorsáért - a törvény által megbízott - felelős személyként, elvárásokat, követelményeket támaszt. Nagyon fontos ezért, hogy a beosztottak is átérezzék a felelősséget a rábízottak iránt, akik jórészt kiszolgáltatott gyermekek. A közös értékrend további kimunkálása, finomítása és gyakorlati megvalósítása a lakóegységekben azonban a dolgozók feladata. A szakmai tevékenység minden esetben csoportmunkában történik. Az egyéni tevékenység is csak erős háttértámogatással valósítható meg. Ehhez szükséges a folyamatos, mindenre kiterjedő és mindent átfogó „megbeszélési rendszer” (szupervízió, esetmegbeszélés, tanácsadás), aminek célja a folyamatos tanulás és fejlődés, a munkaerő célszerű megszervezése, a megújulás lehetőségeinek biztosítása, a kiégés megelőzése. A közös munka nem csupán a közvetlen munkatársakkal való együttműködésre korlátozódik, hanem mindazokra, akik a gondozott sorsának rendezésében aktív szerepet töltenek be. 3. Egyértelműség alapelve: Mind a gondozók, mind a gondozottak számára fontos, hogy világosan meghatározott és érthető jogokat és kötelességeket, lehetőségeket és elvárásokat fogalmazzunk meg az együttműködés során. Itt sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a különböző korcsoportok más-más módszert igényelnek. 4. Kiszámíthatóság alapelve: A gondozottal kapcsolatos eseményeket fejlődési szintjének megfelelő módon közöljük vele, törekedve arra, hogy mindig több lehetséges megoldást dolgozzunk ki egy-egy helyzettel vagy eseménnyel kapcsolatban. Fontos, hogy közlésünk alkalmával azt a személyt is nevezzük meg, aki a továbbiakban figyelemmel kíséri 25

problémáját, de arról is gondoskodjunk, hogy legyen egy „helyettes” személy is, aki elérhető abban az esetben, ha az előző már nem érhető el (akár fizikailag, akár érzelmileg). 5. Következetesség alapelve: Figyelembe vesszük a gondozott fizikai, értelmi érzelmi és erkölcsi fejlettségét, aminek megfelelően vonjuk be a szabályok kialakításába. Azok a szabályok, amiket közösen vagy előzőleg már kidolgoztunk és ismertettünk, nem változhatnak naponta. Ügyelnünk kell arra, hogy a szabály van a gondozottért, nem pedig a gondozott a szabályért. Azaz szükséges, hogy legyenek kivételek, aminek okát és indokoltságát mindenkiben tudatosítani kell. Rendkívül fontos annak tisztán látása, hogy a szabálytisztelő magatartás kialakítása a gondozottakban csak egy szeretetteljes együttműködés mellett alakítható ki, melynek légkörét a szakemberek a feladata megteremteni. 6. Határok kijelölése alapelve: Minden gondozott biztonsági és szabadsági fokát éppen azok a határok tágítják, amiket az elfogadott és áttekinthető keretek nyújtanak. Ezek a következők: az önkifejezés lehetőségei, a vélemény kinyilvánítása, a panasztétel lehetősége és módja, a saját és közérdekű döntéshozatalban való részvétel lehetősége. A gondozott fejlődésével egyidejűleg, fokozatosan – a szükséges arányban – háttérbe szorul a nevelők szerepe a szabályok kialakításában és a határok kijelölésében. 7. Fokozatosság alapelve: Általános pedagógiai elv, hogy a személyiség fejlődésében minden új minőség az előzőre épül, s egyben előremutat a következő szintre. A gondozásinevelési folyamatban csak fokozatosan sajátíttathatjuk el a gyerekekkel a társadalmi normákat, ezzel elősegítve a sikeres társadalmi integrációjukat. Ehhez sok türelemre, kitartásra van szükség a nevelők részéről. 8. Személyes kötődés alapelve: Az igazán problémás gyermekre hatni csak a személyes kötődésen keresztül lehet. A kívülállás, az érzelmi ridegség nem vezet eredményre. Szükség van a következetes, de megértő szeretetre, türelmességre, elfogadó érzelmekre, amikbe belefér időnként erőteljesebb énközlő érzelmi megnyilvánulás, amely nem lehet sértő, bántó a gondozott számára. A problémás gyerek lenézése, lekezelése hibás stratégia, eredményre nem vezet, inkább csak további károkat okoz. A legtöbb gondozott kisebbségérzéssel, valamint önértékelési zavarral küzd. Fontos, hogy minden esetben érezzék, hogy partnerként kezelik őket. Az ember társas lény, csak személyközi kapcsolatokban képes fejlődni! Hogy a hospitalizáció ártalmától megvédjük a gyermeket, a személytelen közösségi elvárásokhoz kényszerítő erők helyett, az érzelmi illeszkedésen alapuló személyes kötődést kell nyújtanunk, hiszen ennek hiánya esetén egyrészt nem tud önmagában megerősödni, másrészt képtelen lesz felnőve a másik ember érzelmeit átérezni, ezért azt gátlástalanul kihasználja. Az ilyen ember aztán, képtelen lesz megfelelően kötődni a másik emberhez, ugyanakkor nem tud autonóm felnőtté sem válni, önállótlanná, sodródóvá válik. Ezért rendkívül fontos, hogy még a kamaszok esetén is alakuljon ki személyes kötödés gyermekotthonban a neveltek és a nevelők, gondozók között. Lehetőség szerint minden gyerek tartozik egy felnőttöz, aki felelőse neki, erre szükség van még azon az áron is, hogy elválás esetén, a veszteség hatására trauma, gyászreakció alakul ki. Ez a fajta trauma kevesebb kárt okoz a későbbiekben, mint a személyes kapcsolat hiánya! Az emberi kapcsolatok a dolgozók és a gondozottak között meghittek, barátságosak, azonban a dolgozó mindig annak tudatában van, hogy ő a felnőtt, a nevelő, a szerepéből nem eshet ki. Nevelő–nevelt viszonyrendszeren kívül mást nem szabad megengednünk! Fontos annak a tisztánlátása is, hogy nem csak elvárásokat fogalmazunk meg a gondozott felé, hanem cserébe a nevelők, gyermekfelügyelők meleg érzelmeket, törődést, gondoskodást is nyújtanak. 26

A dolgozók között fellépő esetleges konfliktusokat hamar le kell rendezni, mert az elhúzódó viszályok mérgezik a levegőt és ártalmasak a gyerekekre. A gondozottak megértése: A gondozottak pszichés problémái, magatartás zavarai devianciái mögött húzódó lelki okokat világosan kell látni. Minden növendékről a lehető legtöbbet meg kell tudni, hogy könnyebb legyen a nevelése. Gyakori tudattalan mozgató a feldolgozatlan gyász, veszteségélmény. Sokan árvaként, félárvaként kerülnek be az intézményünkbe. Az elhanyagoló, gyermekével nem törődő szülői attitűd is a gyászhoz hasonló veszteség élményként jelentkezik. Gyakori, hogy vérszerinti családjukban már kisgyermekkorban deviáns, a társadalom többsége által is elfogadhatatlan, minták épülnek be személyiségükbe. Életükben gyakori a kudarcélmények sorozata, főképp a tanulmányaik során. Érzelmileg gyakran nehezen kötődnek hányatott életük miatt. A személyes kötödés során egyfajta érzelmi azonosulás is bekövetkezik a nevelővel, ami utána mintakövetésben is megnyilvánul. Ezért minden dolgozónak arra kell törekednie, hogy minden esetben személyisége példaértékű legyen a gondozottak számára. Bizonyos hiányzó viselkedésmódokat, szociális készségeket - amelyek az alkalmazkodást szolgálják - gyakran modellek, viselkedésminták segítségével lehet pótolni. 9. Egyéni bánásmód elve: A nevelés során figyelembe vesszük a gyermek aktuális személyiségállapotát, meg ismerjük az újonnan bekerülő gyermek addigi életét, és csak ezek tudatában építünk ki egy „induló” szabály és elvárás rendszert, amelyet a gyermek személyiségfejlődésével párhuzamosan fejlesztünk tovább. Ugyan az alapvető szabályrendszernek minden gyermek számára a következetesség és egyenlőség elvének tiszteletben tartása miatt azonosnak kell lennie, mégis számítanunk kell arra, hogy a normakövető magatartás minden gyermek számára más-más szinten áll, hiszen korában másmás deviáns, a többségi társadalom számára elfogadhatatlan normákra szocializálódott. Tehát a kiinduló helyzetet feltárva építkezhetünk tovább. Fontos ennek a kiinduló helyzetnek a minél pontosabb feltárása, hogy a „kivételezést” elkerüljük, emellett az egyéni bánásmód elvét megvalósíthassuk. A „kivételezést” úgy is elkerülhetjük, hogy ezt az egyéni sajátosságokhoz igazodó bánásmódot mindenkinek megadjuk. Ha egyéni bánásmód elvében minden gyerek részesül, akkor nem irigykednek egymásra. 10. A boldogságra nevelés alapelve: Az előzőekben vázolt nevelési alapelvek megvalósítását, át kell járnia az örömelvnek, ha – végső soron – a boldogságra akarunk nevelni. Örömök, pozitív élmények nélkül a nevelés félrecsúszik, eltorzul. Még akkor is kellenek az örömök, amikor az élet nehézségei miatt, nem mindig lehet felhőtlenül örülni. Azonban, ha a nehézségekben is megtaláljuk a pozitívumot, akkor pont az örömök, az átélt ”boldogságok” fogják a gondozottakat átvinni az élet nehézségein. Többek között az örömök gyakori átélése szükséges ahhoz, hogy hatékony megküzdő stratégiák épülhessenek ki a személyiségben. Az örömelv, az örömélmény megvalósítása a nevelésben elválaszthatatlan attól, hogy a nevelők alapvetően derűs személyiséggel rendelkezzenek, szeressék nemes hivatásukat. A derűs személyiség kialakítása és fenntartása alapvetően két dologtól függ: Az érzelmi intelligenciától és a szakmai személyiség karbantartásától, mely a fejlesztéséből és a kiégés elleni védekezésből áll. A kiégett dolgozó képtelen az örömelvet, a boldogságelvet képviselni a nevelésben! 11. Az érzelmek visszatükrözésének alapelve: A nevelés folyamatában nagyon fontos az érzelmek minél pontosabb visszatükrözése, mivel az elhanyagoló családokban ez a funkció súlyosan sérül, vagy hiányzik. Az érzelmek visszatükrözésével felismertetjük a gyermekkel az életvitelét akadályozó érzelmi gátakat és segítséget nyújthatunk ezek kreatív megoldásában. Fontos, hogy a nevelő a saját érzéseit is meg tudja fogalmazni szavakban, hiszen az érzelmekre adott reakciók példaértékűek. 27

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kizárólag a racionalitás talaján neveljünk, hiszen a legtöbb gyermekünk érzelmi traumákat élt át, ezekre az észérvek egyszerűen hatástalanok, vagy ami még rosszabb, látszateredmény születik, ami bennünket is megtéveszt, a személyiség mélyebb struktúráit azonban érintetlenül hagyja. Az érzelmek adekvát visszatükrözése ugyanakkor segít a személyiségfejlődésben a reális önismeret kifejlődésében. 12. A terápiás hatás megteremtésének és fenntartásának elve: Mivel traumatizált, elhanyagolt, bántalmazott, rosszul szocializált, szocializációs zavart mutató gyerekek, fiatalok neveléséről van szó ezért elengedhetetlen a terápiás hatású nevelés-gondozás biztosítása. Ennek érdekében szükséges a biztonságot, a stabilitást, ugyanakkor a dinamikus fejlődést segítő, elfogadó attitűdű terápiás légkör megteremtése és fenntartása. Az előzőekben vázolt alapelvek – többek között – mind ezt a célt szolgálják. A redukáció, a gyógyító nevelés során nem csak a reszocializáció, a társadalomba való visszavezetés, hanem az elmaradt szocializációs készségek pótlása, a visszamaradt szocializációs folyamatok felgyorsítása, szintre hozása is feladattá válik. Tehát nem csak az a probléma a gyermekotthoni nevelés során, hogy a bekerült gyerekek rosszul szocializálódtak, vagyis a többségi társadalom számára elfogadhatatlan normákat sajátítottak el, hanem az is, hogy sok fontos társadalmi norma ki sem alakult bennük, alapvelő szocializációs készségek hiányoznak belőlük, rossz megküzdő stratégiák épültek ki bennük, esetleg már részben fel is adták az életben való megküzdést, nehezen tudnak erőfeszítéseket tenni, ambivalensen viselkednek emberi kapcsolataikban. Ezeken hatékonyan változtatni csak terápiás hatású légkörben lehet. Ennek érdekében fontos a különböző hatások tudatos összehangolása, szerves egységként kezelése.

28

5 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ALAPKÉRDÉSEI:

A nevelésnek-gondozásnak legfőképpen a gondozottak egészséges személyiségfejlődését kell segítenie, ezért ebben a fejezetben azokat a sajátos, a gyermekotthon személyiségfejlesztő munkájában gyakran előforduló kérdéseket tárgyaljuk, amely mindegyik lakóegységben érvényesek, és alapját képezik intézményünk sajátos nevelési feladatainak. Fontosnak tartjuk eme sajátos kérdéseknek az elméleti hátterét is megvilágítani, hiszen így jobban értelmezhetők bizonyos jelenségek, folyamatok és így az ezzel kapcsolatos felmerülő teendők is tudatosabban végezhetők. A személyiség az egyénen belüli pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus rendszere, amely az egyén jellegzetes viselkedés, gondolat és érzésmintáit hozza létre. A személyiség szerveződés ugyanakkor aktív folyamat, mely a lélek mellett elválaszthatatlanul kötődik a fizikai testhez is. A személyiség egyfajta mozgatórugó, ami segít meghatározni, hogy az egyén hogyan viszonyuljon a világhoz, ami egyben mintákban, ismétlődésekben, állandóságban mutatkozik meg. A személyiség sokféleképpen - viselkedésben, gondolatokban és érzésekben - jelenik meg. A személyiség felnőtt korra alakul ki, bár utána is egy életen át változik, egészséges esetben fejlődik. Gyermek és kamaszkorban nem személyiségről, hanem személyiség fejlődésről beszélünk. Ebből adódóan, tulajdonképpen a tudatos nevelés a személyiségfejlesztést szolgálja. A Gyermekotthonban különösen sajátos dolog a személyiségfejlesztés, mivel bántalmazott, elhanyagolt, traumatizált, érzelmileg sérült, rosszul, illetve hiányosan szocializálódott, rossz megküzdő stratégiákkal rendelkező, sokszor ambivalensen kötődő gyermekekről és kamaszokról van szó, ezért ezeknek a gyerekeknek a személyiség fejlődése az egészségeshez képest torzult. Tehát az ő esetükben személyiségfejlődés-korrekcióról, bizonyos szempontból terápiáról is szó van. Így intézményünkben a nevelés terápiás hatású. Ehhez a különböző nevelői hatásokat össze kell hangolni és tudatosan meg kell szervezni. Ez az összehangoltság eredményezheti a terápiás légkört, melynek legfontosabb tulajdonsága az elfogadás, a biztonság és a kiszámíthatóság, ugyanakkor a fejlődést segítő dinanimizmus. Ebből adódóan fontos, hogy ismerjük a gondozott „történetét”, mindazokat az előzményeket, melyek vele bekerülése előtt történtek, továbbá körülményeit, családja szociokulturális összetevőit.

5.1 Reális önértékelés segítése: A személyiségfejlődést elősegítő nevelés-gondozás során kiindulópontnak azt tekintjük, hogy átérezzék a gondozottak, hogy ők fontosak a nevelők-gondozók számára. Segítjük reális önértékelésük kialakulását, hogy felismerjék saját értékeiket, fejlesztésre szoruló gyenge pontjaikat, megváltoztatandó, elfogadhatatlan viselkedés mintázataikat. A bekerülő gyerekek többségének énképe igen negatív, kifejezetten „rossz gyereknek” tartják magukat, bűntudatot éreznek amiatt, hogy gyermekotthonba kerültek, pedig erről nem ők tehetnek. A gyakori náluk, hogy szüleikhez való kötödésük ambivalens volt, számukra kiszámíthatatlan módon közvetítették a „jó és rossz” értékrendet, és ezt ezek a gyerekek igen „rosszul” élték meg. A gyermeki énközpontú világképük alapján öntudatlanul is azt élték át, hogy ha a világ értem van, akkor az nem lehet rossz, ha mégis rossznak látom, akkor az csak miattam lehet, tehát én vagyok a „rossz”. A „rossz gyerek” énképüket csak sorozatos, éveken át folyó, apró „elég jó gyerek vagy!” megerősítéssel lehet fokozatosan megváltoztatni, úgy, 29

hogy a legapróbb jó értéket, jó cselekedett is észre vesszük bennük. Továbbá stabilitást, kiszámítható viszonyokat biztosítunk nekik, átlátható „jó és rossz” értékrendet közvetítünk feléjük. Ez egy kitartó türelmet igénylő pedagógiai munka. Közben el kell viselni azt, hogy olyan játszmákat indítanak felénk folyamatosan, melyben kiprovokálni próbálják tőlünk a „rossz gyerek” megerősítést, türelmünket próbára téve tovább „rosszalkodnak”, hogy mi őket továbbra is rossznak tartsuk. Ez az énkép alakult ki náluk, ez ad egyelőre biztonságot nekik. A szülőpótló nevelőktől–gondozóktól is tudattalanul ezt a hozzáállást várják el, ezért igyekeznek ezt kiprovokálni belőlük, hogy ő is így viszonyuljanak hozzájuk. (Projektív identifikáció jelensége: a gyermek a saját rossz aspektusát, többnyire negatív törekvéseit, mely kapcsolódik a benne élő rossz képhez, kívülre a gondozóra-nevelőre vetíti ki, a másikban ezt rossz érzésként kelti fel, és vele, mint külső rosszal bánik el, mint külsővel megküzd. A projektív identifikáció segítségével, mind a gyermekben élő rossz tendencia, mind a kivetített külső tárgy így a gyermek kontrollja alá kerül.) Mindezért nagyon fontos a gondozás–nevelés kapcsán, hogy felénk indított játszmáikat felismerjük, ne menjünk bele, hanem kitartóan egy, „elég jó gyerek” énképet tükrözzünk vissza nekik. Ehhez nagyon fontos, hogy ne sértődjünk meg, ha provokálnak, ha csúnyán, tiszteletlenül beszélnek. Helytelen viselkedésükre a nevelés szempontjából reagáljuk, megmutatva nekik egyben a helyes viselkedés módját is, ne pedig a sértődöttség beszéljen belőlünk. Ha a sértődöttség beszél belőlünk, nem pedig a pedagógiai szándék, akkor annál inkább provokál majd bennünket a gyermek, serdülő. Munkájuk során, a projektív identifikáció jelenségének, és az indulatáttételeknek a felismerése és tudatosítása azért is fontos a nevelők–gondozók részéről, hogy ezzel saját szakmai személyiségüket is védjék a kiégés ellen. Fontos továbbá a kellő önismeret és a szupervízió is, hogy el tudják különíteni a gondozottak rájuk kivetített pszichés tartalmait a saját eredetű pszichés késztetéseiktől, hogy ezek ne keveredjenek össze a gondozottak felé közvetített válaszokban a nevelés során. Másszóval, a gondozottak késztetéseire reagáljanak adekvátan, ne saját igényeiket éljék ki rajtuk, vagy várják el tőlük .

5.2 Énérzetek fejlesztése: Énérzetek fejlődésének elősegítése is fontos feladat. Ezek a korai csecsemőkorban alakulnak ki, de egy egész életen át velünk maradnak, fejlődnek, erősödnek, vagy éppen elakadnak, illetve fejlődésükben visszamaradnak. Bekerülő gyermekeink többségét már csecsemőkorukban elhanyagolták, ezért is tartjuk fontosnak, hogy az érzelmi nevelésben ez a terület is kellő hangsúlyt kapjon intézményünkben. A szelf - mag érzet kialakulása a 2 - 6. hónapra tehető a csecsemő életében. A szelf mag érzete négy tapasztalaton, a szelf - működés, a szelf - koherencia, a szelf - történet és az affektív szelf tapasztalatán alapul, mely élményintegráció eredménye. A szelf – működés a hatóerő élménye, vagyis amikor az egyén azt éli át, hogy saját cselekedeteinek ő maga a szerzője, amely nélkül nem létezne a külső és a belső történések feletti kontroll élménye, azaz aktivitásunkat nem éreznénk sajátunknak. Ennek sérülése, vagy fejlődésének elmaradása a későbbiekben akaratgyengeséghez vezet. Az ilyen gondozottak fejlődésénél fontos, hogy lehetőséget adjunk nekik, hogy átélhessék valaminek a megteremtése, alkotása örömét. Fontos, hogy pozitívan megerősítsük ebben őket, hogy átéljék a sikerélményt. Ezek a problémák főként a tanulásban, a szorgalom terén jelentkeznek. A szelf – koherencia az egység élménye, melynek során az egyén szervesen összefüggő fizikai egésznek éli át magát, amely külső határral és az egységes cselekvés belső középpontjával rendelkezik, amely nélkül a testélmény töredékes lenne. Vagyis önmagunk határainak és belső lelki középpontunknak az együtt való érzékelése. Gyermekeink között előfordul, komoly testképzavarral rendelkeznek, nem érzékelik kellően saját testük, és lelki 30

értelembe vett énjük határait. Ezen segíteni mozgásfejlesztő foglalkozásokkal, sporttal lehet. Gyermekeink személyisége sokszor a szétesettség, szétszórtság állapotát mutatja, melynek megváltozásában segít a biztonságot, a stabilitást adó légkör, a strukturált téridő keretekbe történő beszabályozás, ami elősegítheti az énstruktúrák kifejlődését, stabilizálódását. Fontos az énhatárok erősítése, fejlesztése a személyiségfejlődés folyamatán keresztül. A szelf – történet, az én folytonosságának, történetiségének átélése, azaz, hogy változunk, történnek velünk a dolgok, mégis ugyanazok maradunk. Az intézetben élő gyermekek korábban sokat hányódtak, hiányoznak életükből a családi legendák, történetek, sokszor zavarosan, a realitástól eltérő módon emlékeznek a velük kapcsolatos történésekre. Ezen a téren sokat segíthet a különböző életkorban készült fényképek albumba rendezése. Szintén a különböző időpontokban a Gyermekotthon életéről, ünnepeiről készült videofelvételek – melyen ő is látható, hogyan mozog, beszél, stb. – újra és újra történő megnézése. Az szelf - affektivitás érzése nem a kiváltó tárgyhoz, hanem az énhez kapcsolódik, amely nélkül hiányozna az életöröm átélése. Vagyis átéljük az érzelmek belsőmintázatú minőségeit, amelyek együtt járnak más szelf élményekkel. Itt a korrigáló nevelésben a boldogságra nevelés kerül a középpontba: a közös élményekhez társuló örömök újra és újra való átélésének megteremtése igenfontos feladat a nevelők, gondozók számára. Ebben segíthetnek a szabadidős programok, táborozások, közös együttmunkálkodások, közösen elért sikerek stb. A szelf szubjektivitás 7. hónaptól jelenik meg és 15. hónapig erőteljesen formálódik. Ebben a szakaszban a csecsemő felfedezi, hogy ő és a „másik” eltérő szubjektív élményel, világgal, tapasztalattal, figyelemmel, szándékkal és érzelmi állapottal rendelkezik, de ezt meg tudják osztani egymással. A szubjektív szelf - érzet az anya úgynevezett „affektív, érzelmi ráhangolódása” során alakul ki. A ráhangolódás egy nem tudatos folyamat, és ezen tapasztalat megformálása egy különösebb jelentéssel nem bíró kifejezésben, egy mozdulatban, egy sóhajban, egy elhajlásban, egy hangban, stb, nyilvánul meg. Az interszubjektivitás terén különösen sérültek, elhanyagoltak gyermekeink hányatott anya - gyermek kapcsolatai, érzelmi elhanyagolásuk miatt. Nemcsak saját érzéseikkel nincsenek tisztában, hanem képtelen mások érzéseibe is beleélni magukat. Ha valamilyen durva, agresszív dolgot tesznek pl.: trágár beszéd, nem érzik át, hogy ezzel másokat megbántanak. Az interszubjektívitásban énérzetünk átélése, illetve saját énérzetünk a másik ember énjétől való megkülönböztetése együtt fejlődik az interszubjektív kapcsolatban, a másikkal közösen létrehozott interszubjektív térben. A pedagógiai alapelvekben szóló részben már vázolt személyes kötődés sokat segíthet az elmaradt interszubjektivitás fejlődésében. Szintén az alapelvek között soroltuk fel, az érzelmek visszatükrözésének elvét. A gyermekre történő érzelmi ráhangolódás mellett, nagyon fontos, hogy a nevelő a saját érzéseit meg tudja mutatni, meg tudja osztani a gyermekkel, fiatallal. A nevelés folyamatában nagyon fontos az érzelmek minél pontosabb visszatükrözése, mivel az elhanyagoló családokban ez a funkció súlyosan sérül, vagy hiányzik. Az interszubjektivitás szélsőséges formáival is találkozunk gyermekotthonunkban. Ez egyrészt egyfajta kozmikus magányosság és izoláció, üresség érzés, másrészt, mint pszichikus transzparencia, átlátszóságként jelenhet meg. A kamasz gyerekek életkori sajátosságként gyakran megérnek magányosságot, azonban ez nálunk, gyakran szélsőséges formában jelentkezik és szuicid formákhoz társul. Amennyiben ilyen depresszív epizódot érzékelünk valamelyik gondozottunknál, különösen odafigyelünk rá, ventilálással, kibeszéléssel átsegítjük a nehéz helyzeten, ha szükséges, pszichológus segítségét is igénybe vesszük, nehogy egy aktuális szuicid kísérlet végzetessé váljon, az ilyen állapotban lévő kamaszt nem szabad magára hagyni. A lelki átlátszóság, a lebegés, a felszínes mindenkihez való kötődés – amely nem jelent valódi kötődést – a közösségbe való kóros mértékű feloldódás, az egyéniség feladása is

31

igen veszélyes állapot, hiszen az ilyen fiatal gyakran válik sodródóvá, csúszik bele devianciákba. Itt is a személyes kötődés kiépítése segíthet. A hamis szelf jelenségével is gyakran találkozhatunk a gyerekek, fiatalok között amikor, a valódi énérzetek gyengén fejlettek, de a szocializáció során mégis kialakul valamiféle álarc, látszat érzelmi alkalmazkodás, hamisszelf. Főképp ezt a jelenséget azoknál a kamaszoknál figyelhetjük meg, akik a csecsemőotthonokban huzamosabb ideig éltek és személyes kötődés hiányában a hospitalizáció jelensége, intézményi ártalma alakult ki bennük. Az ilyen zavart személyiségfejlődésű fiatalok a saját és a másik ember énjei közötti határokat csak alig érzékelik, másokat saját énjük részeként élik meg. Az ilyen kamaszoknál jellegzetes viselkedés, hogy mindenkit igyekeznek manipulálni, a körülöttük élő felnőtteket és gyerekeket összeugrasztani, őket kijátszani. Fontos, hogy érzelmi csapdájukat felismerjük, a felnőttek közötti szoros és jó együttműködéssel kivéthető az összeugrasztás, a kijátszás és a manipuláció. Nagyon fontos, hogy az ilyen gyerekre ne sértődjünk meg, hanem minden nehézség ellenére próbáljunk meg velük is egyfajta kölcsönös interszubjektív kapcsolatot kiépíteni, melyben megtapasztalhatja saját és mások érzéseit. Próbáljuk meg a valóságos, reális viszonyokat feléjük közvetíteni.

5.3 A kamaszkorú növendékek személyiségfejlődésének segítése: A kamaszkorú növendékek személyiségfejlődésének segítése sajátos ismereteket igényel. A serdülő már nem gyerek, de még nem is felnőtt. Személyisége a korábbi állapothoz képest fellazult, labilis. Identitás, önazonosság keresése során átdolgozza mindazokat az azonosulási modelleket, melyet korábban kapott, magáévá teszi, vagy éppen elutasítja, vagy más lehetőségeket keres. A szereppróbálgatások korát éli. Értékrendszerében elég szélsőséges többnyire fehéren-feketén látja a világot, ugyanakkor környezetével szemben nagyon kritikus. Erős önállósodási törekvései vannak. A kisgyermekkori teljesség élmény fokozatosan részlegessé válik a szocializáció során. A serdülő mintha újra össze akarná rakni a benne élő szétesett, részekre hullott világot. Világképét valamiféle teljeség élmény felé igyekszik alakítani, át akarja újból fogni, érezni a mindeneket. Ezért, mint vertikálisan, mint horizontálisan felfedező utakra indul, szinte mindent ki akar próbálni, meg akar tapasztalni „jót” is, „rosszat” is. („Pokolra kell annak menni, aki dudás akar lenni”). A megtapasztalások csak akkor fognak egy teljesség érzetét nyújtó világképpé összeállni, ha azokat integrálni és szimbolikus formában beépíteni tudja a személyiségébe. Ellenkező esetben csak örök kereső, próbálgató, vagyis éretlen személyiség marad. Fel kell fedeznie a világot, hogy megtalálja azután a helyét. A teljesség legalább szimbolikus élménye pedig, azért kell azután a felnőtt személyiségnek, hogy lehessen valami egészhez viszonyítani, hogy ne vesszen el a részletekben, a világ útvesztőiben. Az önállósodás, a kortárs csoportok keresése mellett, továbbra is igénye van arra, hogy a felnőttekkel megbeszélhesse problémáit, megértést, támogatást kapjon tőlük. Fontos, hogy a felfedezéseit, akár a megélt deviáns megtapasztalásait is meg tudja osztani a felnőttekkel bizalmas beszélgetésekben, velük megbeszélhesse problémáit, megértést, támogatás kapjon tőlük. Csak így tudja feldolgozni, integrálni személyiségében az átélt élményeket. A másik fontos feladat, hogy valamiféle hálót, biztonságot adjunk a „világ felfedezése” során. A világ felfedezése különösen sok veszélyt, devianciát rejteget, amelyben könnyen lehet a kamasz sodródó áldozat. Viszont eltiltani ezektől a dolgoktól nem lehet, hiszen akkor titokban próbálgatja ki, vagy elszökik. Amennyire csak lehetséges, keretek közé kell ezeket illeszteni, illetve háttér szervezéssel, nyomon követéssel, indirekt módszerekkel csökkenteni kell a veszélyek mértékét. Ha titkolózik, bizalmatlan a felnőttekkel, akkor nem fog megnyílni és 32

nem tudjuk feldolgoztatni, integrálni a megélt tapasztalatot. Nagyon fontos a követelmények támasztása mellett a bizalmi légkör fenntartása is, hiszen krízishelyzetekben csak így tudunk támaszuk lenni, így tudjuk a kríziseken átsegíteni. A kamasz bár tudja a veszélyeket, de mégis belemegy „velem baj úgysem történhet, csak másokkal” megtévesztő életérzése miatt.

5.4 A serdülő krízishelyzetének felismerése, kezelése: A rohamos változásokkal, válságokkal, önértékelési zavarokkal birkózó serdülő könnyen kerülhet - akár kisebb kudarcok hatására is - krízisbe. Az intenzív fejlődéssel járó életszakaszok sajátossága a konfliktusok tűrésének labilissá válása és az érzékenység fokozódása. Az érzelmi viharok meggondolatlan cselekedeteket provokálhatnak a sérülékenyebb kamaszoknál. Néha egészen súlyos módon, az élet teljes elutasításában, öngyilkossági kísérletek formájában is jelentkezhet a válság. Az egészséges lelkű ember is kerülhet az élet viszontagságai folyamán olyan megterhelő, nehéz helyzetbe, mellyel nem tud megbirkózni, krízisbe kerül. A személyiség erői védekeznek, de ha energiái kimerülnek, az egyensúly elvész és átmenetileg kóros tünetek léphetnek fel. A krízisben észlelt tünetek - a krízisreakció megnyilvánulásai - lehetnek lelkiek - szorongás, lehangoltság, izgatottság - vagy testiek, illetve testiek is - szívpanaszok, gyomorbélpanaszok, remegés, izzadás stb. A serdülő krízishelyzetének felismerése terén különösen nagy feladat hárul a nevelőkre, gyermekfelügyelőkre, mivel ők vannak a gyerekekkel nap, mint nap. Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a serdülők viselkedés változására, hangulat váltásaira, vegyük komolyan testi panaszaikat. Ha valamilyen feltűnő változást érzékelünk, érdeklődjünk érzéseikről, milyen gondok nyomasztják, ne hagyjuk magukra problémáikkal, gondjaikkal. Sokat segít ilyenkor a feszítő gondok kibeszélése, megosztása másokkal.

5.5 A krízisproblémaként felmerülő öngyilkosság megelőzése: A krízisproblémával kapcsolatosan szoktak beszélni az öngyilkosság kérdéséről, ami sajnos igen gyakori serdülők körében a gyermekotthonok életében. Az önpusztító törekvések jelennek meg az ilyen megoldhatatlannak látszó helyzetben, s ekkor választhatja a kamasz ezt a végzetes utat. Az öngyilkosság - a külvilági látszat ellenére - legtöbbször nem történik váratlanul. Története és előzménye van. Az öngyilkos tulajdonképpen a külvilág elleni agresszióját maga ellen fordítja. Az öngyilkos a depresszió dinamikájának megfelelően önmagát vádolja, bűntudata van, s ennek nyomán el akarja magát pusztítani. Természetesen a legkülönfélébb kudarcélmények, tárgyvesztések, stb. mind hozzájárulhatnak a végzetes tetthez, az élet eldobásához. Az öngyilkosság kiváltásában nem feledkezhetünk meg a divat, a modell, a családi minta szerepéről sem. Különbséget teszünk halálhoz vezető öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet (paraszuicidium) között (bár mindkettő közös tőről fakad). A legtöbb öngyilkossági kísérletet gyógyszerrel követik el a serdülők. Sokszor a véletlenen is múlik, hogy túléli-e tettét az elkövető. Ha idejében rátalálnak, akkor esetleg megmenthetik. Ezért rendkívül fontos, hogy a nevelők-gondozók korán felismerjék az öngyilkosjelölteket. A tapasztalatok szerint az öngyilkosságot megkísérlők 30-60 %-a megismétli tettét. A falcolás (csuklón ejtett sebek), önkezűleg előidézett testi-fizikai destruktív aktusok is sajátos kísérletnek számítanak, amelyeknek nem feltétlenül célja a halál, az élet befejezése, azonban mint szuicid veszélyre oda figyel a gondozó-nevelő gárda. 33

A szuicidium három szakaszban fejlődik ki: - Az elsőben a felmerülő problémákkal, konfliktusokkal szemben megjelennek kiútként a különféle önpusztító gondolatok, megoldások. - A másodikban a szuicid és az önfenntartó tendenciák között harc zajlik. Ezt ambivalens érzelmi állapot jellemzi. Ekkor szokták kifejezni a halálra való készséget, az öngyilkossági szándékot. Az ilyenkor történő jelzéseket, mint segélykérést foghatjuk fel. - A harmadik szakaszban történik az elhatározás, jellemzi ezt a "vihar előtti csend". Természetesen a három periódus személyiségtől, függően különböző tempóban zajlik le. Az öngyilkosságok sok közös jelenséget tartalmaznak, de sok egyéni tényező szövődik a háttérben. A szándék felismerésében segítségünkre van a fent említett rizikótényezők mellett: 1. Sajátos beszűkülés, mely elsősorban érzelmi jellegű, pl. akinek azelőtt örömet okozott sok minden az ilyenkor már ezekre nem figyel. Kedvelt személyeivel és dolgaival kapcsolata meglazul, illetve megszakad. 2. Maga ellen fordított agresszió. 3. Öngyilkossági fantáziák. Elképzeli magát a ravatalon, a temetésen stb. Mint már korábban utalás történt rá, a kamasz gyerekeknél szélsőséges formában jelentkezhet a magányosság, a magára hagyottság érzet, hirtelen nem tud mit kezdeni aktuális kudarcaival, konfliktusival, ez gyakran nálunk szuicid formához vezet. Amennyiben ilyen depresszív epizódot érzékelünk gondozottunknál, különösen oda kell figyelni ventilálással, kibeszéléssel át kell segíteni a nehéz helyzeten, ha szükséges pszichológus segítséget is igénybe kell venni, nehogy egy aktuális szuicid kísérlet végzetessé váljon, az ilyen állapotban lévő kamaszt nem szabad magára hagyni!

5.6 Gyászfeldolgozás, a gyászmunka elősegítése: A krízisproblémák egyik legfontosabb faja: a gyászreakció. Általánosan minden gyermek esetében beszélhetünk tárgyvesztésről, kerüljön be akár családi, akár egy másik intézményi környezetből, hisz egy számára fontos személyt, instrumentális környezetet, megszokott életmódot elveszít. Gyakori tudattalan mozgató a feldolgozatlan gyász, veszteségélmény. Sokan árvaként, félárvaként kerülnek be az intézményünkbe, szüleiket sokszor igen tragikus körülmények között vesztették el, amelyeket átéltek. De az elhanyagoló, gyermekével nem törődő szülői attitűd is a gyászhoz hasonló veszteség élményként jelentkezik. A gyászreakció négy szakaszban zajlik: A kezdeti sokk állapotában a megrázkódtatást követő sajátos gátoltság, belső némaság érvényesül. A veszteséget az egyén sokszor nem is képes tudomásul venni. A tény azonban a második szakaszban fokozatosan tudatossá válik, a harmadik szakaszban megindul a restitúció (a gyógyulás) és a negyedikben az oldódás. Típusos gyászreakcióban - mely akár 3-6 hónapig is eltarthat - a kezdeti belső némaság, sajátos zárlat, kongó üresség, szinte ijesztő. Étvágytalansággal, álmatlansággal, szorongásos rohamokkal járhat, lehangoltság kíséretében. Az elvesztést kezdetben tagadja a gyászoló, mintha az elhalt tovább élne. Zajokat hall, mintha az „ő hangja” lenne. Gyakran álmodik az eltávozottról. Szorongásaiban is jelentkezhetnek az ún. „azonosítási jelenségek”, és félhet attól, hogy őt is az a baj éri, ami hozzátartozóját. A különösen fontosak a felmerülő vádak, gyermek haragot is érezhetnek elhunyt szüleik irányában, miért hagyták őket magukra. Mint felnőtteknél, mint gyerekeknél önvádak is megjelenhetnek. Például valamilyen mulasztással marasztalja el magát. A gyerekek, életkori sajátosságukból adódóan, különösen hajlamosak rá, hogy vétkesnek tartsák magukat szülőjük, nagyszülőjük halálában. 34

Másokat is vádolhatnak, vétkeseket kereshetnek a feldolgozatlan gyászmunka során. Olyan is előfordul, hogy a többi gyászoló felnőtt családtag, ilyen jellegű vádjait a gyermek magára veszi, vele azonosul, és a bűntudattól gyötrődik, mely pszichés energiáit teljesen lekötik, nem bír odafigyelni a tanulásra, tanulmányi eredményei rohamosan romlanak. Sokat segíthetünk ilyenkor a Gyermekotthonban, ha idejében felismerjük a jelenséget, és támaszt nyújtunk a gyász feldolgozásában. A gyors felismerés alapja a szakemberek együttműködése, kölcsönös tájékoztatása, az elejtett mondatokból, megnyilvánulásokból a teljes kép összerakása. A típusos gyászreakciókon kívül ismert annak krónikus válfaja is, mely tartalmában és intenzitásában súlyosabb: a gátolt, illetve késleltetett forma. Az ilyen "gyász nélküli gyászreakció" az érzelmek elfojtásával, hiányával jár. Ez a jelenség gondozottainknál is előfordul, a veszteség az elfojtás ellenére azonban, kerülőúton passzivitásban, érdektelenségben a jövő iránt, „nekem már úgyis mindegy” életérzésében mégis megnyilvánul. A gyász, a veszteség feldolgozásában elsősorban a pszichológus munkája tud segíteni, azonban összehangolt hatásként a nevelők, gyermekfelügyelőknek is részt kell venni a folyamatban. Az összehangolásnak, a közös szemlélet kialakításának, a teendők megbeszélésének fóruma a tímmunkán alapuló esetmegbeszélő.

5.7 Konfliktuskezelés: A konfliktus kezelési technikák gyerekkel való megtanítása, konfliktustűrő képesség erősítése, indulatkezelés tanítása, önkontrol kialakítása elengedhetetlen feladat a gyermekotthoni nevelés során, mivel éppen ezeken a területeken vannak nagy hiányosságai a növendékeknek, gyakran a családból bekerülve már elfogadhatatlan viselkedésminták épültek be a személyiségbe. Hogyan birkózunk meg a gyermeki és serdülői haraggal: A gyerekek akkor haragszanak, amikor megrendül az éntudatuk és a saját erejükbe, és biztonságukba vetett hitük. Akkor haragszanak, amikor cserbenhagyják őket azok az emberek, akikben megbíznak. De a körülöttük élő felnőttek számára nem maga a harag okozza a problémát. A haragból eredő viselkedés teszi nehézzé életünket. Módszerként itt olyan stratégiákról lesz szó, amelyek a harag eredetének ismerete nélkül is használhatók. A kimutatott harag: Amikor olyan gyerekeket, kamaszokat látunk a Gyermekotthonban, akik tajtékzó dühvel fordulnak szembe velünk, tudnunk kell, hogy a környezetükben történt valami, ami kiváltotta ezt a reakciót. Talán az otthoni, iskolai sérelmeiket vetítik ki ránk. Talán nevetségessé tettük, vagy zavarba hoztuk őket. Talán a barátaik gyötörték őket, vagy a tanulás okozott frusztrációt. Bármi is az oka, kiborultak. Mit tehetünk? Először is, és ez a legfontosabb, ne hagyjuk elszabadulni saját haragunkat, ne csússzunk bele annak a dühös hatéves gyereknek a szerepébe, kinek néha érezzük magunkat. Néhány tanács: - Összpontosítsuk energiánkat - Az agresszivitás elkerülése érdekében beszéljünk halkabban - Törekedjünk olyan helyzetre, amelyben mindkét fél „nyertes” lesz. Mondjunk valami ilyesmit: „Hűha, te aztán igazán mérges vagy. Megteheted, hogy…. Amíg meg nem nyugszol.” Felajánlhatjuk, hogy menjen ki egy kicsit, sétáljon el a folyosó végéig és vissza, vagy maradjon, de csak magában dühöngjön. Stb. - Higgyünk magukban és őrizzük meg személyes méltóságunkat. Higgyünk a gyerekekben és a személyes méltóságuk iránt érzékükben. 35

Keressünk valami pozitívumot, amivel fogadhatjuk a gyereket, amikor megnyugodott. (Például „Tetszett nekem, ahogyan…”) - Értessük meg a gyerekkel, hogy a haragot elfogadjuk, de a viselkedést nem. (Megértem, hogy haragszol, de így nem viselkedünk!) - Ismertessük meg a gyereket a harag kifejezésének alternatív módjaival: tépjen darabokra egy újságot, gyűrjön össze papírt. Rugdosson egy párnát vagy egy konzervdobozt, fussa körül az épületet, teniszütővel püfölje az ágyat, ordítson a zuhany alatt, írjon, rajzoljon, gyúrjon agyagot stb. - Beszéljünk nyíltan a haragról egyénileg is, és a csoport közösségben is. Mi a harag? Mi dühít fel bennünket? Hogyan kezeljük? Honnan tudják az emberek, hogy mérgesek vagyunk? - Szerepjátékkal próbáljuk meg kifejezni a haragot Fontos a lehető leggyorsabban négyszemközt maradni a gyerekkel. A gyerekek, serdülők sokkal hamarabb megnyugszanak, ha nem kell konfrontálódniuk azzal, hogy társaik bámulják őket és megjegyzéseket tesznek rájuk. A ventilálás, kibeszéltetés igenkor is sokat segíthet az indulat levezetésében, és így a konfliktus okát is megtudhatjuk. -

5.8 Önismeret fejlesztése: Az önismeret fejlesztése a külső társas visszatükrözés segítségével, mint egyéni, mint csoportos formában nevelés fontos területe. Különösen a lakóegységekben végzett csoportos viselkedésterápia lehet hatékony módszer. A viselkedésterápia lényege, hogy az emberi problémák döntő többsége hibásan tanult viselkedésekben nyilvánul meg. A viselkedésterápia számos érdekes technikát dolgozott ki arra, hogyan lehet módosítani ezeket a hibás viselkedéseket. A lakóegységekben végzett csoportos viselkedésterápia során, minden nap, a felnőtt vezetésével a gyerekek összeülnek és megbeszélik, hogyan sikerült egyénenként arra a hétre kitűzött egyetlen viselkedésformán változtatni, (pl. káromkodás.)

5.9 Jövőkép kialakítása: A gyermekotthonba bekerült gyerekek jövőképe teljesen bizonytalan, egyfajta, csak a jelenre koncentráló „lebegés” állapotában vannak, a reális jövőkép kialakítása gyermekotthoni nevelés feladata. Ehhez már fejlettebb önismeretre, a lehetőségek reálisabb felismerésére van szükség, így ezeket is fejleszteni kell párhuzamosan. Ehhez perspektívákat, lehetőségeket ismertetünk meg növendékeinkkel. A jövő a múltban gyökerezik, ezért fontos, hogy minél többet tudjon családjáról, származásáról, gyökereiről, múltjáról, ebben is segítséget nyújtunk.

36

5.10 A tanulásban akadályozottak személyiségfejlődésének eltérő sajátosságai: A tanulásban akadályozott gyerekek, fiatalok integrált nevelése-gondozása során figyelembe vesszük az eltérő személyiségfejlődési sajátosságokat. A tanulásban akadályozott gyerekek, fiatalok késleltetési képessége igen gyenge, ahogy megkívánnak valamit mindjárt meg akarják szerezni és ez sok konfliktus forrása lehet a velük együtt élő normál értelmi képességű gyerekekkel. Gyakorlással azonban az ösztön kielégítés késleltetése, a türelmesség fejleszthető náluk. Továbbá, ha nem látnak át, nem értenek egy helyzetet könnyen dühbe gurulnak, agresszívek lesznek. Belátóképességük, realitásérzékük kicsi. Szinte csak a közvetlen empirikus, gyakorlati megtapasztalást értik, a gondolkodás konkrét, még nincs, vagy fejletlen az elvont gondolkodás. Ezt a sajátosságot mindenképpen figyelembe vesszük integrált nevelésük során. A direkt szocializációs tanulásra kell helyezni a hangsúlyt, egy-egy szocializációs viselkedési forma megértésében, rögzítésében sokat segíthet, ha eljátszatjuk velük a konkrét szituációt. Fontos, hogy átéljenek helyzeteket, mivel, ha csak elmagyarázni próbáljuk meg nekik, azt úgysem fogják megérteni. Személyiségfejlesztésük, nevelésük-gondozásuk során sok türelemre van szükség, ugyanakkor az együttnevelés során a többi gondozottban fel kell ébreszteni irányukban a szolidalítást, a megértést. Habilitáció-rehabilitáció nevelési folyamatában, a sérült személyiség fejlesztése egységes, komplex folyamatként értelmezhető, melyben az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, együtt történik a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, a ki sem alakultak szisztematikus kiépítése, a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése, az egész személyiség egyensúlyba hozása, a fokozatos önálló életvezetés kialakítása. Mindez a társadalmi integráció biztosítása érdekében történik. - A habilitáció hiányzó szocializációs késségek szisztematikus kiépítését, megtanítását, kifejlesztését jelenti: pl. udvariassági formák hiányosságai, étkezési formák hiányosságai, ágyak megvetése, ágyneműk használata, idő és pénz beosztás, stb. - A rehabilitáció rosszul szocializált viselkedésformák korrigálását, társadalmi normák újratanulását jelenti: pl. mások tulajdonának tiszteletben tartása, önkontrol fejlesztése az agresszivitás-indulatkezelés terén, az iskolakerüléshez-csavargáshoz hozzászokott életvezetés megszüntetése, stb.

5.11 Egyéni beszélgetések módszere: Egyik legfontosabb módszer a nevelésben az egyéni beszélgetések. Ez szólhat a napi problémákról, de lehet életútfeltáró beszélgetés is. Rendkívül fontos bekerülése után mihamarább előtörténetének a megismerése, hiszen csak ennek fényében lehet megérteni esetleges bántalmazottsága, elhanyagoltsága, traumatizáltsága, rosszul, illetve hiányosan szocializálódottsága és kötődődési zavarai hátterében lévő okokat, csak ennek ismeretében lehet nevelését tudatosan megtervezni, végezni. A gyerekek, a kamaszok többsége igen hamar megnyílik. Már akár az első beszélgetés alkalmával is megnyílnak, ha azt érzékelik, hogy ők, az ő problémáik, életútjuk fontos a felnőttnek, akik kellő empátiával, átérző módon, őszinte érdeklődéssel figyelnek rá, megértik, elfogadják őket. Ekkor szívesen beszélnek életükről, érzéseikről, átéléseikről. Ez az első kapcsolatfelvétel lehet egyben a kölcsönös bizalom megalapozásának kezdete is, a kötődés kiépítésének. Ilyenkor a nevelők - gondozók nagyon hasznos információkhoz juthatnak hozzá. 37

Nem az a fontos, hogy a gyerek mindenben a reálisat mondja el, hanem az, hogy ő hogy emlékszik vissza szubjektuma szűrőjén keresztül, hogy élte át a dolgokat. A gyerek, kamasz megismerését, életútjának feltárását nagymértékben segíti, ha már bekerülése előtt tájékozódunk a hozzáférhető iratanyagból, információkat gyűjtünk a gyermekekről és a családdal már régebb óta foglalkozó személyektől, és a gyermek hozzátartozóitól. A későbbi nevelési célzatú egyéni lelki beszélgetések bizalmi légkörének fenntartásához elengedhetetlen a kapcsolat megszilárdítása. Annak figyelése, mit bír el ez a kapcsolat, hogy egyensúlya ne boruljon fel a nevelés során, később elengedhetetlen követelmények, elvárások rendszerében, a szabályok, keretek, normák elfogadtatása terén. Ehhez sok türelem és empátia kell, figyelembe véve a különböző gyerekek eltérő sajátosságait. Ehhez néhány a gyakorlatban is bevált segítő szempont: - Kapcsolatteremtés, őszinte, nyitott szemkontaktus. - A nevelő próbáljon meg mindenre reagálni, amit a gyerek jelez. - Abból építkezzen a későbbiekben, ami ezekből különösen fontos, és lényeges. - A közös tevékenység, a közös élmény erősíti a kapcsolatot. (Közös takarítás, főzés, kirándulás.) - Az örömelv és a boldogságra nevelés szem előtt tartása. - A pillanat intimitására odafigyelés, különösen, ha egy-egy pillanat időnként felforrósodik érzelmekkel telítődik. Ezt a pillanatot észre kell venni és adekvátan kezelni kell, hiszen a későbbiekben ezekre a pillanatokra lehet építeni. - Négyszemközt, a reakciók figyelése, mennyit bír el a kapcsolat. - Fontos, hogy ne zavarják meg a beszélgetést. - Az én erősítése. - Az egyéni beszélgetéskor mindig meg kell említeni a pozitív tulajdonságait a gyereknek. - Reális megoldások közös keresése. - Közösen alakítunk ki egy szabályt, amit a gyermek elfogad. Előbb alacsonyabb szintű szabályok, később magasabb szintűek kiépítése, elfogadtatása. - A nevelő önmaga számára tudatosítsa, melyek azok a tabutémák, amit nem szívesen kérdez meg, mert nem a gyermek, a fiatal, hanem a maga számára szorongattató. Ezt tudatossággal le kell győzni magukban, hiszen a nevelés értékében nem lehetnek megkerülendő tabutémák, hiszen akkor vakfoltok maradhatnak a gyermek, a kamasz megismerésében.

5.12 Egyéni sikerhez juttatás: A gyermekeknek a családi élet kudarcain kívül az iskolai élet kudarcaiból is kijut. Nem érzik magukat jól a bőrükben, mert általában alul teljesítenek, önmaguk és környezetük elvárása szerint is. Elsődleges feladatunk tehát megkeresni minden hozzánk került gyermek erősségeit, legyenek azok a tanulás, a házi munka, vagy bármely más területe az életnek, és ezeket erősítjük azután. Tudatosan, a gyermek ismerete alapján, a gyermek számára olyan követelményszintet állítunk fel, melyet saját erőfeszítései árán teljesíteni képes. Gyengeségét így tudjuk erősíteni, hiszen a sikerélmény erőt ad, és energiát a további munkára.

38

5.13 Csoportgyűlések személyiségfejlesztő módszerei: A lakóegységek életéhez hozzátartoznak a csoportgyűlések, melyen az ott élő 12 fős gyermekközösség az ott dolgozó nevelőkkel-gondozókkal közösen megbeszélést tart. Ilyenkor mód nyílik a közös problémák megbeszélésére, a lakóegység életével kapcsolatos kérdések megvitatására, magatartásproblémák, konfliktusok kezelésére, önismereti nevelésre a gyermek-kamasz közösség „által tartott tükör” segítségével, csoportos viselkedés terápiára. A község ereje is igen erőteljesen hat az egyén személyiségfejlődésére. Asszertív gyakorlatok alkalmazásával, lehetősség van bizonyos – a közösség vizsgálatának tárgyává tett – szituációk eljátszására, a dramatizálással történő modellezésre, utána a látott tapasztalatok megbeszélésére, feldolgozására.

6 A GONDOZOTTAK NEVELÉSÉNEK, GONDOZÁSÁNAK, SZEMÉLYISÉGKORREKCIÓJÁNAK, TANULÁSSEGÍTSÉGÉNEK MÓDSZEREI, CSALÁD ÉS SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ÁPOLÁSA, NAPI ÉLETGYAKORLAT LAKÓEGYSÉGENKÉNT 6.1 Gyermekotthoni lakóegységek 6.1.1 gondozottak befogadása, integrálása az intézményben: A Gyermekotthon vezetését a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat tájékoztatja új gyerek várható érkezéséről a Gyermekotthoni részlegbe. Ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek esetén a gyámhivatal vagy a rendőrség tájékoztat előzetesen bennünket. Amennyiben szinte teljes a kihasználtság, úgy a szükség dönt, oda kerül a gyermek, ahol éppen hely van. Ilyen helyzet szerencsére ritkán adódik, így lehetőség van mérlegelni, hogy melyik lakóegység lenne a gyermek számára a legjobb. A döntést a leendő gyám, az igazgató hozza. Azonban mérlegelésében figyelembe veszi a Szakszolgálat tájékoztatását a gyermek körülményeiről, lelki állapotáról, kikéri a szakmai vezető igazgatóhelyettes és a lakóegységvezetők véleményét. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyerekek, ha átmeneti vagy tartós neveltként később itt maradnak akkor többnyire elhelyezésükön már nem változtatunk. Az elhelyezési értekezletre a gyámon kívül az új lakóegységvezető is eljön, ahol megismeri a gyermeket, szüleit, hozzátartozóit, körülményeit. Az elhelyezési értekezleten kapott családgondozói véleményt, mely tartalmazza a pszichológus, családsegítő véleményét a csoportvezető nevelő eljutatja a csoportban dolgozó gyermekfelügyelőknek, hogy ők is tájékoztatást kapjanak az új gyermekről. A gyermek megérkezik a gyermekotthonba, a nevelő csoportgyűlést hív össze, ahol az új gyerek bemutatkozik a régi gyerekeknek, illetve a régi gyerekek bemutatkoznak az új gyereknek. Megmutatja a nevelő az új gyermek helyét, ágyát, íróasztalát és a gyermek igénye szerint átrendezik. Ismertetik vele a házirend legfontosabb részeit, elmondják a csoportszabályokat. Bemutatja az új gyereket az irodákban. A gazdasági igazgatóhelyettesnek külön felhívja a figyelmét a gyermek érkezésére, hogy részére ellátmányt biztosítson, illetve a 39

gyermek pluszköltségeit és pluszigényeit ismerje meg. (különóra, bérlet, stb.)Utána végigvezeti a házon és bemutatja a lakóegységekben a dolgozóknak és a gyerekeknek. Felveszi a nevelő az iskolával a kapcsolatot, megismerkedik a tanárokkal. A családgondozó látogatást tesz a családnál, hogy a kapcsolattartást megbeszélje velük. Egyrészt az új környezetbe kerülés következtében a gyermekben lejátszódó pszichés folyamatok megértése. Általánosan minden gyermek esetében beszélhetünk tárgyvesztésről, kerüljön be akár családi, akár egy másik intézményi környezetből, hisz egy számára fontos személyt, instrumentális környezetet, megszokott életmódot elveszít. Gyakori tudattalan mozgató a feldolgozatlan gyász, veszteségélmény. Sokan árvaként, félárvaként kerülnek be az intézményünkbe. De az elhanyagoló, gyermekével nem törődő szülői attitűd is a gyászhoz hasonló veszteség élményként jelentkezik. Ezért nagyon fontos a gondozó és szakszemélyzet felkészítése, hogy az ebből fakadó reakciókat megfelelően értelmezni és kezelni tudja, valamint hatékony segítséget nyújtson a gyermeknek. Másrészt nem csupán a gyermeknek kell megismerkednie az új környezet nyújtotta lehetőségekkel, hanem az őt körülvevő személyeknek is szükséges megismernie az ő képességeit, adottságait, hogy ezáltal tervezhetővé váljon a hatékony, mind intellektuális, mind érzelmi szinten megfelelő fejlesztési lehetőséget biztosító individualizált program kialakítása.

6.1.2 Gondozás: A korábbiakban már részletesen tárgyalt csoportgazdálkodás keretén belül történik a családias lakóegységekben a növendékek teljes körű ellátása, gondozása.  A bevásárlást a nevelők a gyermekekkel közösen végzik. Fontos, hogy a gyermekek tisztában legyenek a mindennapi ellátásukhoz szükséges dolgok árával, fellelhetőségével. Ilyenkor a nevelők igyekeznek a gyerekeknek megtanítani a jó pénzbeosztást, illetve a takarékosságot. Ha a gyermek valami pluszt szeretne, vagy drágább, más minőségű ruhát, mint amit az ellátmány megenged, akkor zsebpénzéből hozzájárulhat a kért árú megvásárlásához. Fontosnak gondoljuk, hogy gyermekeink megtanulják, hogy az olcsó termék is lehet olyan jól, mint a jóval drágább márkásabb termékek.  Az élelmiszervásárlás is többnyire együtt történik a gyerekekkel. Nálunk lehetőség van a gyermekfőzésre, ami a szakács-gazdaasszonyok felügyelete és segítsége mellett történik. Ezen főzések alkalmával, a gyermekek saját kedvencüket készíthetik el. Ezt a lehetőséget a gyermekek többnyire születésnapok, névnapok, nagyobb ünnepek alkalmával mindig szívesen veszik, de gyakran hétköznapokon is elkészítik az éppen aktuális meleg vacsorát.  Bekerüléskor minden gyermek saját, zárható szekrényt kap, melyben elhelyezheti otthonról hozott személyes, számára fontos értékeit. Ezek az emlékek, értékeke nagyon fontosak számukra, hiszen ezeket többnyire családjuktól hozzák.  A gyermekek és felnőttek együttes munkával tartják rendben családias környezetüket. Együtt takarítanak, mosnak, pórszívóznak. Mindent, ami a lakókörnyezet tisztántartásához szükséges együtt végeznek. Nagyon fontos a felnőttek példamutatása a takarításban, a dolgok rendben tartásában. A felnőtt gazdája a csoportnak, fontos, hogy ne menjen el a különböző hiányosságok, problémák mellett, ne nézze el a koszt, vegye észre, ha valami technikai eszköz meghibásodik,. Ha a nevelők gazdának érzik magukat, akkor ez a gyerekekre is áttevődik, és sokkal jobban megtudják becsülni környezetüket, saját és a közösen használt tárgyaikat, fejlődik bennük az értéktudat.

40

6.1.3 Nevelés: A lakóegységekben a nevelés-gondozás elválaszthatatlanságának alapelvét még hangsúlyozottabban érvényesítjük a napi gyakorlatban. Minden tevékenységen keresztül a nevelés céljait és elveit, illetve a gyermekek érdekeit tartjuk szem előtt. Sok odafigyelést, törődést kell nyújtani a gondozottaknak. Igyekszünk megnyerni a gyermeket, gondozottakat nevelésük és gondozásuk érdekében. Ennek során ki kell alakulnia, épülnie bennük annak a kötelességtudatnak, hogy nevelőikkel-gondozóikkal együttműködjenek. A gyermekotthonban kiemelt nevelési feladat a tudatos személyiség fejlesztés, és a személyiségfejlődés-zavar korrekciója. A nevelés itt egyben terápiás hatású is. A fejlesztés során figyelembe vesszük a különböző neveltségi szinteket, a magukkal hozott eltérő szociokulturális mintákat, és a már személyiségbe beépült deviáns viselkedési gyakorlatot. Gondolni kell a közösségi nevelésre is, továbbá a különböző társadalmi tényezők megismertetésére, hogy azután „az élet útvesztőiben” ki tudjon igazodni a növendék, felnőtté válva. A gyermekotthoni nevelés: - érzelmi és szociális biztonságot nyújt - biztosítja a helyes irányú testi, érzelmi, erkölcsi, szellemi fejlődést - törekszik a gyermek és családja közötti kapcsolat rendezésére - gondoskodik a fiatalok pályaválasztásának előkészítéséről, felkészíti az önálló életvitelre Elősegíti, hogy a növendékek képesek legyenek beilleszkedni társadalmunkba, rendezett életvitelre törekedjenek, teljesítsék az állampolgári kötelezettségeiket, tudatosuljon bennük a jogok és kötelezettségek összhangja. A növendékek számára olyan életkörülményeket teremtünk, hogy megfelelően szervezett, tudatos nevelő hatások eredményeképpen a társadalmi helytállást segítő autonóm viselkedési szabályozási rendszert alakíthatnak ki. A nevelés további elvei: - a közös szemlélet elve - tudatosság elve - tervszerűség elve - az aktivitás elve, (a növendékek aktív tapasztalatszerző, képességfejlesztő tevékenységének aktivitását jelenti) - gyermeki személyiség figyelembevételének elve - nevelő vezető szerepének elve - a nevelő hatások összehangoltságának elve, (a felsorolt nevelési alapelvek akkor hatékonyak, ha a nevelőmunka minden területén érvényesülnek és a nevelésben résztvevő valamennyi személy alkalmazza, illetve tekintettel vannak egymásra) A gyerekek passzivitását fel kell oldani és aktivitását értékes, hasznos irányába fel kell kelteni és fenn kell tartani. Az aktivitás felkeltésében értékes technika lehet a csoportos beszélgetés. Mindenképpen valamiféle reális jövőkép kiépítésével kell elindítani az aktívvá válást. Beszélni arról, hogy kinek mi az érdeke, milyen érdekek jelenhetnek meg, mi miért fontos, minek mi lesz a következménye, ki mire tartja magát. Fel kell kelteni az önbecsülést, mely lehet egy pozitív kapaszkodó a személyiség építés terén. Mindezekkel eredményt, csak apró lépésekkel, rendszeres napi beszélgetésekkel lehet elérni. Folyamatos felkészítés az életre, az utógondozásra, reális élethelyzet megértése, mi vár arra, aki bűnöző életformát választja. Nemzet tudat építése, világban való eligazodás. A nevelésben ki kell használni adott élethelyzeteket, amikor egyes kérdéskör aktualizálását maga az adott helyzet adja. Az esték intimitása különösen ad helyzeteket a mélyebb beszélgetésekre. Miért nem szabad dolgokat megtenni, miért reagál úgy a másik. 41

6.1.3.1 Értéknevelés: A mai értékválságban lévő társadalomban, ahol az értékmérés az üzlet, a pénz, a fogyasztás, a tömegmanipulálás körül forog, fontos feladat, hogy valamilyen iránymutatást adjuk a értékek dzsungelében való kiigazodásként. Bizonyos örök, minden társadalmi formában meglévő értékeket feltétlenül meg kell mutatnunk a gyerekeknek, serdülőknek, akár beszélgetés, akár hiteles példamutatás formájában. (Pl. a béke, igazságosság, szabadság, szeretet, testvériség, a másokon való segítés, az önzetlenség, a tisztelet, anyaság, a lelki értékekkel is felruházott szerelem, stb.) Fontos tudni, hogy csak azok az értékek válnak belsővé (interiorizálódnak), amelyeket olyan személy mutat meg számára, akivel érzelmileg illeszkedni tudnak, akivel azonosulnak. Ezért is fontos az elfogadás, a törődés, a ráhangolódás a növendékekre. Először az elfogadott, megszeretett nevelő kedvéért azonosul az erkölcsi értékekkel, később azonban ahogy egyre jobban kezd érni a személyisége - fokozatosan a sajátjaként éli meg. Ugyanakkor arra is nevelünk, hogy pluralista társadalomban élünk, vagyis nem csak a saját értékeinket erősítjük, hanem a tőlünk eltérő másféle értékeket is tiszteletben kell tartanunk. Az értékek békés egymás mellett élését szorgalmazzuk, és a különböző kultúrák és ennek nyomán létrejövő szellemi értékek megbecsülésére, elfogadására nevelünk. A gyermeket, fiatalokat érő különböző társadalmi hatások kezelésében, feldolgozásában is segítünk. Neveljünk őket, az elődök, az ősök tiszteletére, a család szeretetére, nemzetiségi, etnikai és magyar nemzeti tudatra, összetartozásra, a világ népeinek szolidaritására, az egyetemes emberi felelőségre, a természet szeretetére, megbecsülésére. Arra neveljük őket, hogy ezek olyan értékek, amit nem lehet gazdasági érdekeknek alárendelni.

6.1.3.2 Műveltségre nevelés: A gyermekek érdeklődését felkeltjük a szellemi értékek, a művelődés irányába is. Az iskolai kudarcélmények ellenállást váltanak ki, ilyen értékek felé. Azonban a tudományok a művészetek és más műveltségbeli területek iránt mégis fel lehet kelteni az érdeklődést, és az igényt ki lehet alakítani az ezekkel való foglalkozásra, ha kötetlenebb, szabadabb, a természetes kíváncsiságra építő formákat használunk. (Pl. vetélkedők, könyvtár, Internet, kiállítások, kulturális előadások, színház, stb.). Ugyan a Gyermekotthon központilag is nyújtja ezeket a lehetőségeket, azonban ezt a egyes lakóegységekben folyó nevelésnek is támogatnia kell, illetve ott is folyik a műveltségre nevelés. Ha a művelődés igénye és gyakorlata beépül a személyiségbe, akkor felnőtté válva sikeresebb életminőséget valósíthat meg élete során.

6.1.3.3 Viszonylatrendszerben és a dolgok változékonyságában való gondolkodás fejlesztése: A dolgok nem önmagukban léteznek, dolgoknak következményei vannak, és valójában minden mindennel összefügg, a dolgok egymással sajátos viszonyban vannak, és rendszert alkotnak, ugyanakkor állandó változásban vannak. A dolgok létezésének ilyen komplex szemléletére nevelés a hétköznapokban nem elhanyagolható feladat, a felnőtt életre felkészítés során. A gyerekek önmagukban szemlélik a dolgokat, a világot leegyszerűsítik, fekete-fehéren látják. Serdülőkorban már el kell kezdeni a világ összetettségének megértésére nevelést, a gyermekotthonba bekerülőknek különösen komoly hiányosságaik vannak ezen a téren. Fontos, hogy ha elmagyarázzuk a dolgok értelmét, tudja, mi miért van, mi miért történik vele. Ha feladatokat adunk neki, vagy követelményeket támasztunk irányában, értse hogy mi ennek az értelme. Például a csoportgazdálkodás, a pénzel való gazdálkodás megbeszélése, a csoportgazdálkodásba bevonás, különösen fejlesztheti a növendékekben a rendszer szemléletet. Így felnőtt korban jobban el tudnak igazodni a világban.

42

6.1.3.4 Szexuális életre, párkapcsolatokra való felkészítés. Szerelemre való felkészítés. Mit kezdjen vele, amikor elönti ez az érzés. Mik az udvarlás kultúrált formái, a párkapcsolat formái, a másik megbecsülése. Ne rombolják szét a kapcsolataikat. A kapcsolatokat építeni kell. A szexualitásban a párok érzelmi egymásra hangolódása a lényeges, nem pedig a különböző újságokban és televízióban látott szexuális formák kipróbálgatása. Arra kell törekedni, hogy az örömszerzés kölcsönös legyen, a belsőséges intimitás létrejöjjön. Meg kell tanítani a korszerű fogamzásgátlás gyakorlatára a nagyobb növendékeket. Tudatosítani kell bennük a szexuális élet felelősségét.

6.1.4 Egyéni arculat, és az egyéniség építése: Törekszünk arra, hogy minden gondozottnak legyen egy személyes tere, ahova kiteheti személyes tárgyait (polc, íróasztal, vitrin, stb.), ahova félrevonulhat, ahol nyugodtan pihenhet. Arra neveljük a gyerekeket, hogy egymás személyes tereit tartsák tiszteletben, egymás dolgaihoz ne nyúljanak, ne lopjanak egymástól. Amikor a nevelő szekrényrendet ellenőriz, mindig legyen jelen a gyermek, ne érezze úgy, hogy nélküle bárki belenyúlhat a szekrényébe, még ha az illető felnőtt is. Lehetőséget adunk kiállat tartására is, olyanokra, amelyek szobában kalitkában, akváriumban, terráriumban is elhelyezhetők és nem zavarja a többi gyermek nyugalmát, (hörcsög, papagáj, halak, stb.) Ilyenkor arra neveljük a gyermeket, hogy legyen gazdája állatának, rendszeresen gondozza, etesse, érezzen iránta felelőséget. A csoportok egyéni arculata lassan, de állandóan változik az újonnan bekerülő gyermekek és az új dolgozók, valamint a régiek távozása miatt. Ez a változás azonban kívánatos, és jó irányba is vihet, az erőforrások kreatív felhasználása esetén. E tekintetben az is fontos, hogy az egyéni arculat valamilyen pozitív értéket képviseljen, ne negatívat, a gyerekek ne lehessenek büszkék arra, hogy " ők a legrosszabbak" vagy hogy "ők már minden szekrényt megrongáltak". stb. Ennek érdekében a csoport kapacitásait meghatározott időközönként felmérjük, mind a gyermekek, mind a felnőttek erőforrásai oldaláról, és lehetőség szerint az eredményt hasznosítjuk. Minden gyereknél az egyéniséget figyelembe vesszük, nem helyes gyakorlat az uniformizálás. Lehetőséget adunk a növendékeknek egyéni elképzeléseik megvalósításához. A növendékek egyéni elképzeléseinek megvalósításához segítsük elő kreativitásuk fejlődését. Ha egyéniségük építését figyelembe vesszük, akkor a személyes tárgyaihoz való viszonyuk is javulni fog, jobban kialakul, hogy megbecsüljék azokat, vigyázzanak rá. Így a magántulajdon védelme (saját és másiké) értékelése, megbecsülése is fejlődni fog és így felnőve az anyagi javakkal való tékozlást elkerülhetjük. Az egyéniség kibontakoztatásában azonban bizonyos kereteket is fel kell állítanunk, a deviáns formák kerülésére kell nevelnünk. (pl. használhatnak különféle testékszereket, de ezek „belövését” füllyukasztást ne ők, hanem a megfelelő higiéniai feltételeket biztosítani tudó szakember végezze.) Az egyéniség fejlesztéséhez hozzátartozik az egyéni sajátos, képességek és a tehetség fejlesztése is. Biztosítani kell, hogy a gyermek, ha kedve van hozzá, hogy különböző sportágakat űzzön, tehetségfejlesztő foglalkozásokon részt vehessen, hobbijának hódolhasson, különböző szakkörökre, tanfolyamokra rendszeres külső kulturális művészeti közösségeibe körökbe járhasson (pl.: tánctanfolyam, gyermekszínjátszás stb). ha már viszont elkezd járni rá biztatni kell, hogy kitartson mellette. Biztosítani kell továbbá, hogy fényképek készüljenek róla, megkaphassa a különböző rendezvényeken készült fényképeket, fotóalbuma legyen, hozzájuthasson és őrizhesse családjáról, szüleiről, rokonairól készült fényképeket. Nem csak a saját egyéniség alakítása, hanem a másik egyéniségének elfogadására, tiszteletbetartására is nevelni kell. 43

Névnapok, születésnapok megünneplése: Mind a születésnappal, mind a névnappal a gyermek puszta létezésének értékét ünnepeljük, jó vagy rossz tulajdonságaitól függetlenül. Minden egyes ember nem véletlenül jön a világra, minden embernek értéke van. Ezt meg kell becsülni és értékelni, mert ez adja az alapját a helyes önértékelésnek, pozitív énképnek és bizalomnak. A lakóegységekben gyerekenként dupla élelmiszer normát kap a csoport azokra a napokra, amikor a csoportban valakinek névnapja vagy születésnapja van. Ebből az ellátmányból a lakóegységek a gyermek tiszteletére névnapi, születésnapi ebédet vagy vacsorát biztosítanak, mely alkalommal társaikkal együtt közösen ünneplik meg, és köszöntik fel az ünnepeltet. Ilyenkor kis ajándékot is kapnak a gyerekek. Gyereket büntetni, ünnepi vacsora, vagy ebéd megvonással nem szabad. Egyéni kötödés a nevelőkhöz-gondozókhoz: Gyermekeink többsége komoly kötődési zavarokkal küszködik. A felszínes mindenkihez való kötődés nem jelent valódi kötődést. Mélyebben viszont nem lehet egyformán mindenkihez kötődni. Lehetőség szerint minden növendék egy felnőttöz tartozik, aki felelőse neki, akihez bizalmasabban fordulhat gondjaival. Az egyéni beszélgetések intimitásának hatására előbb-utóbb a gyermek, a serdülő megnyílik, kialakul a bizalom, a ragaszkodás, ami a kötődés nélkülözhetetlen elemei. Természetesen ezeknek a beszélgetéseknek alapkövetelménye, hogy az itt kapott információkat bizalmasan kell kezelni, illetékteleneknek nem szabad kiadni.

6.1.5 Napi életgyakorlat: A napi életgyakorlat minden téren, így a gondozás terén is a gyakorlatias időbeosztásra az időfelhasználásnak megnyugtató rutinjára épül. Ellenkező esetben az idő, mint az életet strukturáló tényező a rapszodikus időfelhasználás miatt, vagy a semmittevés révén elvész. Így az idő elveszti az értékét. Ha az időfelhasználás megnyugtató rutinja hiányzik a nevelő vagy gyerekfelügyelő munkájából, akkor nem tud mintát adni a gyermekek számára, ami beépülhetne személyiségükbe, hiszen az idő az egyik legfontosabb életet strukturáló tényező. A strukturálatlan időben élők élete kiüresedik, leredukálódik és önpusztítóvá válik a későbbiekben. Az intézményben kerülő gyerekek jelentős hányada olyan családokból kerül ki, ahol az időt nem szervezik meg belűről, hanem a mindenkori pillanatnyi helyzet hozta szituáció szerint élik az életüket, mely ezáltal elsivárosodik. A szervezett életritmus biztonságot ad, mert előre kiszámítható. Az egyéni gondozási nevelési terv készítésekor fel kell mérni, hogy otthon mielőtt bekerült volna a gyermekotthonba, milyen napirend szerint élt a gyermek és ehhez képest meg kell tervezni, hogy mit kell fejleszteni a növendékben, hogy új reálisabb a Gyermekotthon életébe illeszkedő napirendje, időrutinja alakuljon ki. Napi élet szervezése, napirend: Viselkedészavarokkal küszködő, illetve beilleszkedési zavarokat, vagy antiszociális magatartást tanúsító, pszichoaktív szereket használó gyerekek, kamaszok nevelése során rendkívül fontos, hogy a közösségi napirend mellett, minden növendék számára egyénileg testre szabott napirend készüljön, amelyet szigorúan be kell tartatni. Ha ezek a gyerekek unatkoznak, szellemi, lelki, testi energiái nincsenek lekötve, foglalkoztatva, akkor deviáns cselekedetekkel kötik le magukat. A beszabályozás azért is fontos, mert csak ez adhat ritmust életüknek, ez alakíthat ki bennük belső tartást, önfegyelmet. Az egyéni napirend felállításánál nem csak az elvárásokat kell figyelembe venni, hanem személyiségük egyéni sajátosságait, fejlettségű szintjüket is. A kötött elfoglaltságok mellett arra is kell valamennyi időt biztosítani, hogy egyedül, magukban is lehessenek. Ez az egyedüllét azonban az időbeosztásban strukturált legyen, nem pedig ötletszerű, parttalan. Előre meg kell tervezni, napi, heti, vagy ha szükséges havi bontásban a tanulás, a munka az étkezés az önkiszolgáló tevékenységek, a pszichoterápia, fejlesztőterápia, a szervezett 44

szabadidős programok, a tv nézés, az egyéni és csoportos beszélgetések, a kimenő és családkapcsolatok, az olvasás, az egyedül lét, a játék, a sport, mozgás stb., idejét.

6.1.6 Tanulássegítés:

Az iskolai előremenetel, a tanulás sikeressége rendkívül fontos a gondozottak életében. Nagyon fontos, hogy a nevelők, a gyerekfelügyelők átérezzék a dolog fontosságát. A gyerekek későbbi sorsa nagymértékben függ attól, hogy a tanulásban meddig tudtak előrejutni, milyen szakmát, hivatást, végzettséget sikerült megszerezniük. A rendszeres napi tanulás ugyanakkor arra is nevel, hogy kialakuljon életükben egy kötelességtudat, egy rendszeresség, kitartás, ami elengedhetetlen feltétele a későbbi munkavégzésüknek. Ha nem képesek felnőve kitartó munkára, amit egy állás megtartása igényel, pénz hiánya miatt kallódni fognak, devianciákba fognak sodródni. A napi tanóra megtartása a lakóegységek életében rendkívül fontos nevelési feladat, mind a gyerekfelügyelők, mind a nevelők számára. A tanóra szent és sérthetetlen! Ha a gyerekek azt érzékelik, hogy az egész ház, minden felnőttje komolyan veszi a tanórát, átérzi, hogy ez a szellemi dolgok ideje, akkor ők is komolyan fogják venni, de ha azt látják, hogy néhány felnőtt nem veszi komolyan, akkor ők is a kibújást fogják keresni. A dolgozóktól egységes hozzáállás és együttműködés elengedhetetlen! A tanóra ideje alatt mind a nevelők, mind a gyerekfelügyelők leülnek egyénenként a gyerekek mellé és tanulnak velük, számon kérik őket. (Ha pedig valamelyik gyereknek netán nincs mit tanulnia valamilyen ok folytán akkor leülnek vele beszélgetni, abban az esetben, ha van elég felnőtt aki ezzel egy időben a tanulókkal foglalkozik). Megbeszélik vele az aktuális problémákat, vagy adnak neki valamilyen szellemi feladatot, könyvet, mellyel lefoglalhatják magukat, vagy éppen beszélgetnek vele ilyen dolgokról, a világ dolgairól, tudományról, erkölcsről, stb, hogy tájékozottak legyenek és el tudjanak igazodni a világban.) A tanóra alatt a dolgozók mással nem foglalkoznak, csak közvetlenül a gyerekekkel! Azon gyerekek, akik már megtanultak, illetve akiknek nincs leckéjük, foglalják el magukat hasznos dolgokkal, pl.: könyvolvasás. Ha a gyereknek nagyon nagy a lemaradása, illetve olyan tantárgyat tanul, ahol szükséges a különleges szakértelem, akkor a lakóegységvezető nevelők korrepetitort keresnek a gyermek mellé. A tanóra alatt biztosítjuk a csendet, nincs TV nézés, aki már végzett a leckével, az valamivel csendesen elfoglalja magát, hogy ne zavarja a többieket. Tanulás megszervezése: A tanulás megkezdése előtt rákészültük a tanulásra (WC, vízivás, hegyezés stb.) Iskolai órarendjüket a gyerekek a tanóra elején maguk elé teszik. A következő napra tanulunk. A tanulást mindenki a társalgóban, egy közös helyiségben kezdi. A gyerek jönnek a felszerelésükkel együtt a társalgóba. Megbeszéljük minden tanulóval egyénenként, hogy melyik tantárgyból mi a tanulnivaló, mit tudnak egyedül tanulni, miben kell nekik segíteni. Ezután mindenki elvonult tanulni. Aki képes önállóan tanulni, elmehet a szobájába, aki akar, a társalgóban tanul. Mindenkit kikérdeztünk. Ha szükséges még a szöveg értelmezése, akkor együtt olvassuk - értelmezzük a szöveget. A nevelők tájékozódnak az iskolákban, kinek melyik tantárgyból milyen jegyei vannak a növendéknek. Fontos, hogy folyamatosan vezessék a gyerekek jegyeit, így azonnal láthatók a változások. Ha a gyerekek látják, hogy a tanulás fontos kérdés a felnőttek számára, 45

akkor örömmel újságolják a jó jegyeiket, miután megjöttek az iskolából. Ha törődést és segítséget kapnak, akkor előbb – utóbb maguktól is elmondják a rossz jegyeiket. Sem a dicséret, sem a hibák feltárása utáni értékelés azon melegében nem maradt hat el, de a kudarcok ellenére is nagyon fontos a bíztatás, hogy képes a tananyagot megtanulni, feladatokat sikeresen elvégezni. A tanulás legnagyobb két buktatója a következő: 1. a tanuló nem mondja el a jegyeit (ezért kell időről időre az iskolával konzultálni.) 2. a tanuló nem mondja meg a házi feladatát. Ez utóbbi nehezebb, ilyenkor küzdeni kell ezzel, érzelmi energiákat kell befektetni, egy ideig a napi kontrolt szorosabbra kell fűzni. Viszont a gyerekek egy idő után „rájönnek”, hogy amiből nem tanulnak, abból megbuknak. Ilyen keserves felismerés többnyire a pótvizsgákra való felkészülésekkor fogalmazódik meg bennük, hogy nekik nyáron is tanulniuk kell, esetleg nem mehetek táborba. Egyénileg mindenkivel meg kell fogalmaztatni, hogy konkrétan melyik tantárgyból és min kell változtatniuk, hogy a sikertelenséget elkerüljék. Az igyekvést jutalommal, jutalomzsebpénzzel is lehet motiválni. A nevelők között, van, aki a reál, van, aki a humán és van aki a nyelvekhez ért elsősorban. A gyerekeket tájékoztatjuk, melyik tantárgyból, kitől várhatnak elsősorban segítséget. Ha szükséges valamelyik tantárgyból, külsős szakembert fogadunk a gyerekek mellé. A tanulás nem megy minden nap ugyanolyan jól, ezt beleszoktuk kalkulálni. Vannak napok, vannak időszakok, mikor nagyon meg kell érte küzdeni, hogy a gyerekek ellenállását legyőzzük. Ez egy közös küzdelem, ahol a növendéknek és nevelőknek is a teljes erővel törekednie kell. Fontos ezen a téren is az összehangolt munka, a nevelők jelzik is egymásnak, hogy melyik gyereknek mely tárgyból van elmaradása. A szervezés azonban csak másodlagos kérdés. Minden csoport egyéni szintje és sajátosságai döntik el, hogy miként szervezi meg a tanulást. A legfontosabb, hogy minden nevelő-gondozó küzdjön érte, hogy sikeresek legyenek a növendékek a tanulásban. Ekkor a gyerekek felismerik, hogy számunkra is fontos ez a kérdés. Ha kibújni akarnak a tanulási feladatok alól, akkor azonnal kell lépni, adekvátan reagálni. Minden gyereket másféleképpen kell megközelíteni, egyéni sajátosságaikat fel kell ismerni, ehhez kell igazítani a segítségnyújtást is és közben fejleszteni kell a tanulásmódszertani készségeiket is. Belső tanoda Tanítási időszakban délelőtt valamilyen ok folytán bennmaradó (magántanuló, esti, illetve délutáni iskolás, délután szakmai gyakorlatra járó, iskolakerülő, valamint betegség miatt bennmaradó) növendékek számára belső tanoda szervezhető. A tanoda részben az iskolai tanulást pótló egyéni, illetve kiscsoportos tanulás, részben szociális készségfejlesztő, magatartásformáló, közösség és személyiségfejlesztő feladatokat vállal fel. A tanoda elsődleges célja az un. életre tanítás, másodlagos célja pedig a lexikális tananyag átadása. Így betekintést nyerhetünk az iskolai tankötelezettség nem teljesítésének okaira, melyeket irányított beszélgetésekkel, könnyed, élményjátékokkal korrigálhatunk. Kapcsolattartás az iskolai pedagógusokkal Az iskolába bejárás, szülőire, fogadóórára, az előmenetel követése szerencsésebb, ha egy kézben van tartva, ezért ez elsősorban a lakóegységvezető nevelő feladata. Nagyon fontos az iskolával való jó és folyamatos partneri kapcsolat kiépítése. Nehézség lehet, ha az iskolai pedagógus nem rendelkezik kellő empátiával, kooperatív készséggel, vagy éppen közönyt tanúsít. Érzelmi intelligenciával pedagógusok többségét be lehet vonni valamilyen szintig, az együttműködésbe. Gyermekeink tanulmányi előmenetele érdekében rendkívül fontos a pedagógusok megnyerése az aktív együttműködésre, mivel az iskolai pedagógusok képzésében a hátrányos helyzetű gyermekek pedagógiája nagyon kevés teret kapott, ezért a 46

konfliktusokat nehezen kezelik, tűrik. Érdemes a beszélgetés során kitérni arra, hogy az iskola és a gyermekotthon pedagógiája néha különböző, nálunk a teljesítmény-centrikusság kisebb, a személyiségfejlesztés, trauma-feldolgozás nagyobb szerepet kap. A pedagógus kezébe kell adni azt a tapasztalatot, amivel mi már esetleg rendelkezünk adott gyermek kezelése során, tájékoztatni kell a számunkra már bevált módszerekről. A másik oldalról viszont tiszteletben kell tartanunk a tantárgy követelményeit, és a gyermeket a tanóráink során kellően fel kell készítenünk. Mindeközben nagyon kell vigyázni az iskolai pedagógusokkal való együttműködésben, hogy mondandónk semmiképp ne legyen sértő, főleg ne kioktató, hiszen a hangsúly az aktív együttműködésen, partneri viszonyon van. Sokat segíthet az iskolában jelentkező viselkedészavarok kezelésében, ha gyermekotthoni nevelő az iskolai órákra néha beül, különösen azokban az esetekben, ha a gyermekotthonban már sikerült a viselkedészavart leküzdeni.

6.1.7 Együttműködési készségek és a közösség fejlesztése 6.1.7.1 Csoportgyűlések módszere: A lakóegységek életéhez hozzátartoznak a csoportgyűlések, melyen az ott élő 12 fős gyermekközösség az ott dolgozó nevelőkkel-gondozókkal közösen megbeszélést tart. Ilyenkor mód nyílik a közös problémák megbeszélésére, a lakóegység életével kapcsolatos kérdések megvitatására, magatartásproblémák, konfliktusok kezelésére, önismereti nevelésre a gyermek-kamasz közösség „által tartott tükör” segítségével, csoportos viselkedésterápiára. A község ereje is igen erőteljesen hat az egyén személyiségfejlődésére. A gyerekek közötti barátságot, szerelemet, jó viszonyt is segíti a csoportos megbeszélés. Csoportmegbeszélés: - Közös értékek megbeszélése. Elvárások önmagunktól. Önértékelés. Reflexió egymás felé. A kortárscsoport egymásra hatása, sokszor eredményesebb, mint a felnőtteké. Pozitív húzóerők megerősítése, partnerként megnyerése. A csoportmegbeszélés során igyekszik a nevelő-gondozó indirekt módon irányítani a közös megbeszélést, inkább a gyerekek mondják ki a dolgokat, mint sem ő nyilatkoztasson ki, mert az kevésbé hatékony, válik belsővé. Az egymás közötti kommunikációt erősítjük, irányítjuk. Lehetőség szerint mindenki tudjon szóhoz jutni, elmondani a véleményét, így tanulják meg a kulturált társalgást. - Értékelés. A csoport tanulmányi vagy a takarítási, stb. eredményét először általánosságban összesíti, értékeli a nevelő-gondozó. Utána mindenki önmagát értékeli. Pozitívumok kiemelése (önbizalom erősítése) és a negatívumok elemzése, korrigálás lehetősége, (önvizsgálat, önértékelés). Ilyenkor általában reálisan értékelik önmagukat a gondozottak, erre lehet építeni a nevelés során. - Büntetés. Következetes legyen, így egy adott szabályszegésnek kiszámítható a következménye. Ezzel a gyermek előre láthatja tettének következményeit. Hangsúlyozni kell, hogy az ő döntése volt, ha a szabályszegést választotta. Vállalja fel a büntetést, de lehetőséget kell adni a jóvátételre is. Konfliktuskezelés a csoport életében: Erős érzelmi konfliktushelyzetben elsődleges feladat az indulatok csillapítása. Ha ez nem lehetséges, akkor a felek szétválasztását kíséreljük meg. Közönség elterelése, vagy az érintett egyén kivonása. A közönség legtöbbször szítja az indulatokat. Felfokozott érzelmi állapotban nem lehet eredményesen rendezni a konfliktusokat. Az indulatok eltorzítják a józan ítélőképességet. Lehetőséget kell adni az indulatok ventilálására (szóban) irányítottan. Fontos, hogy olyan embernek ventiláljon, aki sem támadólag, sem negatívan nem reflektál a ventilálásra. Itt egyszerűen kibeszélésről és meghallgatásról van szó. Ha lecsillapodtak az 47

indulatok, össze lehet „ereszteni” az érintett feleket. Ki-ki elmondja a maga álláspontját. Fontos, hogy hallgassák meg egymást. Ekkor lehet reflektálni a konfliktuskezelőnek és közelíteni az álláspontokat. Közös álláspont, kompromisszum keresése. Csoportgyűlést konfliktushelyzetek kezelésére, nagy horderejű, az egész csoportot érintő konfliktus esetén össze kell hívni. A felnőtt vezető feladata a megbeszélés irányítása, az indulatok féken tartása, kezelése.

6.1.7.2 Közösségfejlesztő játékok, gyakorlatok: Közösségfejlesztő játékok gazdag irodalmából válogatva sokfélét lehet alkalmazni a lakóegységek életében, ezek különböző területeken fejlesztik a közösséget és azon keresztül az egyént. Ilyenek lehetnek például a csoporton belüli együttműködés játékai, a csoportos döntéshozatal, a csoportkohézió erősítése, a bizalom próbái, értékek és normák tisztázása, érzések kifejezése egymással szemben, szerepek a csoportban, stb. Asszertív gyakorlatok alkalmazásával, lehetősség van bizonyos – a közösség vizsgálatának tárgyává tett – szituációk, szerepek, és helyzetek eljátszására, a dramatizálással történő modellezésre, utána a látott tapasztalatok megbeszélésére, feldolgozására. Különösen segíti a módszer a felnőtt életre való felkészítést, a hétköznapi helyzetek ilyetén való feldolgozása, például hivatalban való ügyintézés.

6.1.7.3 Közösségfejlesztő szabadidős programok: Közösségfejlesztő szabadidős programokat a lakóegységeken belül is szerveznek a nevelők, gyerekfelügyelők. Este közösen ülnek le az asztalhoz és fogyasztják el a vacsorát. E közben lehetőség nyílik a kötetlen csoportos beszélgetésre, napi élmények elmesélésére. Vacsora után az udvari vagy szabadtéri játékok jó idő esetén nagyon népszerűek. Ekkor csapatokat alkotva közösen, pingpongoznak, kosaraznak, fociznak a szabadban. Közös programok szervesére inkább hétvégén van lehetősége a lakóegységeknek, amit ki is használnak. Rendszeresen járnak közösen kirándulni, kiállításokra, koncertekre és szabadtéri rendezvényekre. A legnagyobb élményt a gyerekeknek a közös, hosszabb kirándulások, táborozások okozzák. Ilyenkor az egész lakóegység együtt kirándul, együtt fedeznek fel új városokat, új izgalmakat. Ezekből a kirándulásokból mindig hatalmas élménnyel, feltöltődve érkeznek meg. A csoportok közötti versenyek (pl. főzőverseny, farsangi-szüretibáli műsorok) és az egyéb csoportos versenyek is közösségépítő hatásúak.

6.1.7.4 Szociometria módszere: A közösség fejlesztése során bizonyos időközönként érdemes felmérni az aktuális közösségi hálót, melyre a szociometria módszere kiválóan alkalmas. Ennek során felszínre kerülnek a szimpátiák, ellenszenvek, barátságok és az esetleges peremhelyzet is. Ennek ismeretében válik lehetővé a közösség tudatos fejlesztése.

48

6.1.8 Család és személyes kapcsolatok ápolása. 6.1.8.1 A családi háttér megértése A családi háttér ismerete, megértése elengedhetetlenül szükséges a professzionális gyermekotthoni nevelés és családi kapcsolatok ápolása érdekében. A gyerekek azért kerülnek be a gyermekotthonba, mert rosszul működő vagy szétesett családjuk átmenetileg, vagy tartósan képtelené vált nevelésükre-gondozásukra. Ennek ellenére az Intézmény szakmai dolgozói arra törekednek, hogy a gyermekek családi és személyes kapcsolatokat alakítsanak ki, azokat fenntartsák, szorosabbá tegyék, annak érdekében, hogy a bekerüléssel a családi kapcsolatok ne szakadjanak meg, és ezzel elősegítsék a mihamarabbi hazakerülést, a jogszabályok szellemében. Azonban a gyermekvédelem sok évtizedes tapasztalata azt mutatja, hogy pusztán csak a gyerekek családi kapcsolatának fenntartása és családjaik egzisztenciális biztonságának megteremtése nem elég, ez önmagában még nem segítette elő a hazakerülést. Valójában sokkal mélyebbek az okok, a hazakerülés érdekében sokkal mélyebbre hatóbb változásoknak kell lenniük, hogy valóban tartósan lehessen vissza integrálni a gyermeket a családjába. Erre válasz csak a rendszerszemléletű családlélektan adhat. Sőt, egzisztenciális biztonság megteremtésére sok szülő pontosan ilyen lélektani okok miatt képtelen. (Ha munkahelyhez is jut a szülő, devianciái, kitartásra képtelensége miatt hamar utcára kerül újból.) Ha a gyermek mégis csak a gyermekotthonban nő fel akkor is nagyon fontos, hogy ismerje nem csak szűkebb családját, hanem tágabb rokonai viszonyait is, ismerje családjának történetét a „családi mítoszokat”, kapcsolatokat vegyen fel, illetve ápoljon esetleg „rég elfelejtett” rokonaival is. Mindenek elősegítése gyermekotthonunk feladata, hogy felnőve és kikerülve sem legyen teljesen egyedül a világban, integrálódjon családja, rokonai világába. A családi viszonyok ismerete olyan szempontból is fontos, hogy minden gyermekben benne él egész családja, ősei, generációk sora, nemcsak genetikai értelemben, hanem sokszor kollektív tudattalan folyamatok, viselkedésmintázatok, életsorsok által, szociokulturális formák, végsősoron transzgenerációs hatások következményeként. Ezen ismeretek birtokában jobban meg lehet ismerni, érteni a gyermeket, jobban meg lehet találni az utat hatékonyabb neveléséhez.

6.1.8.1.1 A családról való rendszerszemléletű gondolkozás a nevelés-gondozás folyamatában: A rendszerszemléletű megközelítés a családot tekinti a problémák keletkezésének és a segítő beavatkozás egységének. A fókuszban a család, annak alrendszerei, illetve az egyén meghatározó családi kapcsolatai állnak. A családi kapcsolatokban interakció, kommunikáció révén igyekszik változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint a magatartásban. A családsegítésben a tünet, illetve a tünethordozó a család egészének metaforikus módon megnyilvánuló zavarát, díszfunkcióját képviseli, ez sokszor a gyermek, illetve a gyermekotthonba bekerülő serdülő. A család kommunikációs, strukturális, szociokulturális, történeti, érzelmi, etikai rendszerként való megfogalmazása jellemzi a családsegítő és a terápiás gyakorlatot. Az egyént nem lehet a környezetétől (főleg szoros környezetétől, mint a család) függetlenül kezelni, viselkedésmódja, gondolatai csak az őt körülvevő környezet figyelembevételével érthető meg igazán, mivel az egyén, hogy ellássa funkcióját kénytelen az őt körülvevő másik egyénekhez alkalmazkodni és velük együtt egy olyan egységet (rendszert) létrehozni, ami a maga gondjaival-bajaival működőképes. A rendszerben való gondolkodás még azért fontos, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ha az egyénnel kapcsolatban

49

akarunk változást elérni akkor az valamennyire magával vonja a rendszer többi tagjainak megváltozását is, vagy pedig a rendszer szétesését, és e módon való átalakulását. A családi mítoszok szerepe: A bekerülő gyerekek gyökereinek, a családi „legendáriumok” megismerése, mint a nevelők– gondozók számára, mint pedig maga a növendékek számára elengedhetetlenül fontos egészséges identitásuk kialakulása érdekében. Minden gyereknek, serdülőnek története van! A család rendszerszemléletű megközelítése szerint az ember élete nem a fogantatással kezdődik, hanem jóval korában és nem a halállal végződik. Bennünk élnek elődeink tulajdonságai, gesztusai, mozdulatai, viselkedései, sorsuk motívumai kísértetiesen térnek vissza életünkben, nemcsak öröklött genetikai alapon, hanem, transzgenerációs módon öröklődő szociokulturális mintázatokban. Ezeket az összetevőket – hozzátéve a saját maga által kialakítottakat – adja aztán tovább gyermekeinek, utódaiknak, hogy majd leszármazottaikban éljen tovább. Nagyon fontos, hogy ezeket a távlatokat vegyük figyelembe a gondoztak nevelése során! A családokra jellemző az együttélés során kialakított, többnyire a tudattalan szintjén működő szabályrendszer meghatározó szerepe. Ez a szabályrendszer hozza létre a családi mítoszokat, amelyek megszabják, hogy egy-egy családban mik a tabu témák, mi mondható ki és mi nem, miről lehet kérdezni, és mi az, amit kötelező eltitkolni. A mítoszok általában valós elemekből állnak, ezeket azonban a családi egyensúly érdekében megszűrik, a családtagok csak azt veszik észre, és azt hangsúlyozzák, ami beleillik, s ami ellentétes vele, az észrevétlen, vagy hangsúlytalan marad. Ily módon a mítoszok befolyásolják a kognitív folyamatokat. A családi mítoszok homeosztatikus mechanizmusokként foghatók fel, olyan biztonsági tényezőként, amelyek szabályozzák az egyén vagy a család egésze számára - akár a fantázia szintjén, akár a valóságban - a veszélyes, fenyegető, a családi egyensúlyt veszélyeztető dolgokat. A mítoszt az összes családtag olyan csoportként tartja fenn, amely ellenáll minden olyan beavatkozásnak, külső hatásnak, amely az általuk önmagukról kialakított képet megpróbálná megváltoztatni (pl. az összetartás, a becsület, az egymásért vállalt áldozat mítoszai). Ez a funkció is, a rendszer belső egyensúlyát biztosító, homeosztatikus mechanizmusként működik. Az ilyen íratlan, mégis a rendszer minden tagja által betartott szabályok megváltoztatására a leggyakrabban a családi életciklus változások, fejlődési követelmények, vagy új, váratlan, traumatikus események késztethetik a családokat. Ilyenkor a rendszernek elég rugalmasnak kell lenni ahhoz, hogy képes legyen az új helyzethez való alkalmazkodásra, illetve a krízisek megoldására anélkül, hogy ez a családi rendszer felbomlásához vezetne. A család múltjának titkolt, szégyenteljes, nehezen vállalható élményei, szimbolikusan a családi legendák és mítoszok közvetítésével jelennek meg a család viselkedésében, és döntéseiben. A családi legendák általában valamilyen titok leplezésére, a múlt emlékének megszépítésére szolgáló, gyakran elmesélt történetek. A családi mítoszok hatóköre tágabb a legendákénál, és mélyebben ágyazódik a családi tudattalanba. Ezek az identitás és önkép alakulás közegei a felnövekvő serdülő számára is. Családi szkriptek (családi forgatókönyv) fogalmának bevezetésével a család hiedelmei, mítoszai és szerepelőírásai révén megérthetjük azokat a transzgenerációs jelenségeket, amelyek szabályozzák a család életét. A forgatókönyvek előírják a családtagok kapcsolatát, szerepviselkedését, meghatározzák a problémamegoldás módjait, kríziskezelését, stb. A generációkon átadódó merev szkriptek improvizációval, s azok újraírásával alakíthatók a családkonzultáció során. A családtérkép a genogram: A genogram az interjú, vagy interjúk alapján elkészült családtérkép. A genogram egy család tagjainak rokoni viszonyait mutatja be rajzban. A családok felépítését, történetét, a családtagok közötti vérségi és házassági-együttélési viszonyokat ábrázolja. A családi történetek, s mindaz, ami ezek mélyén van, a családfa (genogram) módszerével tárulnak fel legnagyobb gazdagságukban, amely rendkívül nagy segítséget jelentenek a családdal való 50

foglalkozás során, a család megismerése terén. A család megismerésével egyben megérthetjük a gyermekotthonban élő gyermek sajátos viselkedésének hátterét, okát. A genogram alapvetően egy strukturális diagram, amely a család három-négy generációjának kapcsolatrendszerét ábrázolja. A genogram felvételének célja, a családi minták hagyományozódásának ábrázolása, tulajdonképpen családi anamnézis, de elsősorban a mintákra és struktúrákra, ezen adatok feltérképezésére helyezi a hangsúlyt. Speciális szimbólumokat, jelöléseket használ: az ábra a családi kapcsolatrendszer térképeként tanulmányozható. A genogramon feltüntetjük a családtagok neve, kora, halála mellett a házasságok, válások és egyéb események időpontjait, a családi kapcsolatok minőségét, az érzelmi elszakadásokat, a veszteségeket és betegségeket. Nagy mennyiségű verbális adatot és viselkedési mintát tesz láthatóvá képszerű formában, ugyanis a családfa-rajz nem a generációkon keresztül zajló zavarok feltérképezése elsősorban, hanem a családtagok számára szimbolikus formában láthatóvá teszi, kik is ők valójában, megismerik helyüket és szerepüket a családban, egymás közti viszonyaikat, gyökereiket, s hogy a jelen családi kapcsolataik hogy illeszkednek egy nagyobb, hosszabb távú mintába. A családdal való kapcsolat felvétele után, lehetőleg az összes családtag jelenlétében történik a genogram felvétele, illetve, ha nem lehetséges minden családtag jelenléte, akkor legalább a gondozottakat mindenképpen bevonjuk. A strukturális jellegzetességek mellett világossá válhat, hogy a család tünetei, vagy tünethordozója milyen módon fejezi ki az egész család jellegzetességeit, vagy, hogy a problémák (tünetek) megjelenésének időpontja hogyan függ össze a család életével. (Pl. veszteség, életciklus-váltás, stb.) A genogram felvétele kapcsán feltárul a család története, a férj és feleség családjának struktúrája, érzelmi és fizikai határai s hatásai, a kulturális, etnikai, vallási hovatartozása, gazdasági-társadalmi jellegzetességei és társadalmi kapcsolatrendszere is. A genogram feldolgozása során, a bizalom erőforrásainak feltárására hangsúlyt helyezünk, és nagy figyelmet szentelünk a lojalitással összefüggő kérdések tisztázására, az előző generációkhoz való kapcsolódás etikai mozzanataira. A családfa tanulmányozása kapcsán néha a családi titkok, megdöbbentő és szégyenletes dolgok kerülnek felszínre. A családi konzultáció lehetőséget ad az ezeket kísérő érzelmek a megjelenésére. Amikor a családfát vizsgáljuk, megismerhetjük a családi szabályokat, értékeket, férfiakra és nőkre vonatkozó szerepelvárásokat és családi történeteket. Fényképek, emlékek és történetek segítségével tárulnak fel a generációs láncolatok. A család múltjába vezető utazás, a történetek és magyarázatok utáni kutatás lehetőséget ad, hogy a megszakadt családi kapcsolatok szálait újrakössék, csökkenjen a szorongás, és a család szerkezeti mintáiban változás, jöhessen létre. A szégyenteli, titkos történetek feltárása az egész család és a gyermek, serdülő számára felszabadító lehet, a család történeteinek megismerése révén a múltbeli pozitív példák, jó megoldási minták és a családi értékek mélyebb megismerése igazi erőforrásként szolgál az egész család és a gyermek, serdülő számára, lehetővé teszi az újrakapcsolódást a családhoz. Ez egy olyan módszertani eszköz, mely mind a családokkal való foglalkozást, család konzultációt, mint a gondozottak nevelését elősegítheti, felhasználható a lakóegységek esetmegbeszélésein feldolgozásra a gyermek és családi hátterének jobb megértése érdekében, továbbá szupportív terápia alkalmazása során a gyermekotthoni pszichológusi munkában. Fontos, hogy a nevelés során időnként elővegyük és beszélgessünk róla a gyerekkel, serdülővel, hogy mindezek egyre tudatosuljanak benne, családja egyre átláthatóbbá váljon számára. Világosan látjuk, hogy ha az intézményben is nő fel a gyermekek többsége, kikerülésük után, felnőttként mégis csak eredeti családjukhoz, rokonaikhoz kell, hogy tartozzanak, ha nem akarnak teljesen egyedül lenni a világban gyökértelenként, ami egy nagyon veszélyes állapot. Tehát miközben folyik a gyermekotthonban a nevelés–gondozás folyamata, ezzel párhuzamosan mindent megteszünk a gyermekek családba történő visszaintegrálása érdekében. Ez nagyon nehéz feladat és csak a vázolt lélektani összetevők figyelembevételével lehetséges.

51

6.1.8.1.2 A rosszul működő családok néhány jellegzetes vonása: Az alábbiakban azokat a vonásokat emeljük ki a rosszul működő családok életében melyekkel nap, mint nap találkozunk gyermekotthonunkban élő gyermekeink nevelése kapcsán.  Képtelenség a változásra. A rigid megmerevedett családi struktúra és szerepek, a bénító titkok, hiedelmek a változások útjában állnak. A családban, mint élő rendszerben elengedhetetlenek a változások, hiszen mind az egyéni fejlődés, mint a családi életciklusváltás feltétele a változás. Az ilyen családokat gyakran a probléma megoldó-képesség hiánya, a megküzdési módok elégtelensége és a krízisek tűrésének képtelensége jellemzi. Ez a nehézség gyakran megjelenik az előző generációk történetében is.  Szeparáció sikertelensége. A sikeres szeparáció az autonóm személyiség kialakulásának, az individualizációnak az előfeltétele. Az első családi életciklus mind a szülők, mind az utódok részéről megköveteli a szeparáció elfogadását, hogy a fiatal, levált felnőtt képes legyen intim párkapcsolat kialakítására és saját család alapítására. Azoknak a fiataloknak sikerül leválni, és a kortársakhoz kötődni, akik a családjukban átélhetik a fejlődési szükségletüknek megfelelő szeparációt. Ha családjukban félnek a szeparációtól, a fiatal leválása sikertelen, illetve, ha sikerül is, az destruktív következményekkel jár: drogos társaságokba, devianciákba sodródhat. A patológiás szeparáció az erőszakos kiszakadás a családból sosem eredményez autonómiát.  Szimbiotikus kapcsolat. Miközben a szimbiózis az emberi fejlődés fontos lépcsőfoka és az interperszonális kapcsolatok, családi és szociális rendszerek jellemzője, addig a destruktívnak minősül, ha statikussá válik, vagy egyoldalúan felerősödik. Súlyos strukturális és rendszerhiba a működésben a fúzió és az összemosódottság, amely differenciálatlan létezést jelent, mely komoly devianciák forrása lehet. A rosszul szocializálódott, ambivalens kötődési mintázatú családokban olyan is előfordul, ahol az összemosódottság és az elkülönültség két szélsőséges pólusa váltakozik igen gyakran, pl. az anya és gyermeke hol sziámi ikrek, hol egymás távoli ellenségei. A szimbiózisból való erőszakos kiszakadás eredménye nem autonómia, hanem izoláció és magányosság. Ez serdülőkorban szintén deviáns közösségekbe sodródást jelent, illetve serdülőkori szuicídium egyik fő kockázati forrása. A család egyik legfontosabb feladata, hogy tápláló, védő és támogató közegében a családtagok elérhessék egyéni autonómiájukat. A torzult szimbiotikus kapcsolat problematikája sokszor rejtetten jelentkezik a gyermekotthonban lakó gyerekeknél, például bekerülés előtti időszakban annak a szülőnek az elhalálozása, akivel éppen ilyen kóros volt a szimbiotikus kapcsolat. A gyásszal együtt a szimbiotikus kapcsolat ilyetén való elvesztése különösen megterheli a gyereket. A kétségbeesett önállótlanság indukálta szorongás reakciója gyakran vezet a felnőtt társadalom állandó provokálásához. Hasonló jelenség a nevelőszülőktől – pl. a nevelőszülő elöregedése, betegsége miatt – bekerült gyerekeknél is megfigyelhető.  Kötödés életszükséglet az emberi kapcsolatokban, de torzult formái öngyilkossághoz vezetnek. A korai kapcsolatokban valóban élet-halál fontosságúak, de ha ezt a jellegzetességüket tartósan megőrzik, a családban jellemzővé válik a korai kapcsolatokon való „csüngés”. A birtoklás vágya és a féltékenység mögött nagyon gyakran az elszakadás miatti, a veszteséggel kapcsolatos félelem búvik meg. Érdekes jelenség, hogy ha az ilyen serdülő lázadásként bevonul a gyermekotthonba azt a szülő árulásként éli meg és szélsőségesen a másik végletbe csap át, és szinte kitagadja gyermekét a későbbiekben. Az ilyen szülővel azután a legnehezebb a kapcsolattartást fenntartani, agressziójából sokszor a gyermekotthoni dolgozóknak is jut.  Gyász. A család életében az életciklusokon történő áthaladás, a veszteség tolerálása, a gyászolás képessége a fejlődés nélkülözhetetlen része. A szimbiotikus kapcsolatok, a szeparációs félelem, a kitüntetett elsődleges kötödések a veszteség tagadását, a gyász elakadását eredményezik. 52



A gyermek érzelmi elhanyagolása, bántalmazása. A családi konfliktusok oly mértékben leterhelik a felnőtt tagokat, hogy már nem jut elég figyelem és érzelem a gyermekre, a gyerekek szinte „maguktól” nőnek fel a szülök mellet vegetálva, míg nem a gyermekvédelem látóterébe nem kerülnek. Ilyenkor az is gyakori, hogy időnként, a felgyülemlett agresszióik levezetésére is az éppen kéznél lévő gyerekeket használják fel. A szétzilálódott családi struktúrákban, a többszörös élettárs váltások következtében az is gyakori, hogy az anya elidegenedik saját korábbi élettársaktól származó gyermekeitől és csak a legújabb élettársat, illetve - ha van - közös gyereküket tünteti ki figyelmével. Súlyosabb esetben az is gyakran előfordul, hogy új élettársa megtartása érdekében egy korábbi kapcsolatából származó leány gyermekét kínálja fel élettársa pedofil hajlamainak kielégítésére, illetve az ilyenre szemet huny.

6.1.8.2 Teendők a család és személyes kapcsolatok ápolása érdekében: A bekerült gyermek családjával a családgondozó veszi fel és tartja a kapcsolatot. A csoportban dolgozók igyekeznek minél jobban megismerni a szülőt, hozzátartozót. Azokat a szülőket, ahol lehetőség van az együttműködésre, megpróbáljuk minél jobban bevonni a nevelés folyamatába, hogy szülői kompetenciájukat megőrizhessék, fejleszthessék. Erősíteni kell őket szülői szerepükben, gyermekük elfogadásában és megértésében. A kettőjük között fennálló érzelmi konfliktusok feldolgozását kell elősegíteni, őket az egymással való megbékélés és egymásra találás irányába kell elmozdítani. Tanítani kell őket a helyes nevelési formák alkalmazására. - Állandó kapcsolattartás a szülővel a gyerek eü. állapotáról, iskolai tevékenységéről, társaival való kapcsolatáról, viselkedéséről - A szülők segítése, életének jobbáttétele, a gyermek fogadásának feltételében való segítés - Közösségi programjaink során is számítunk jelenlétükre, segítségükre. Fontos dolognak tartjuk, hogy a Gyermekotthonban rendezett eseményekre (Farsang, Karácsony…) meghívást kapjanak a közeli hozzátartozók. - Egyedi kapcsolattartási mód lehetőségének előteremtése - Felkutatni a legközelebbi, jogilag lehetséges családtagokat - Telefonálás, levelezés ingyenes biztosítása a gyermeknek - Szünidőben hosszabb időre való elengedése a gyereknek - Találkozásokkor az intim szféra biztosítása - Látogatási idő alatt barátok, osztálytársak fogadása Minden dolgozó feladata a családdal való kapcsolattartás és együttműködés elősegítése, azonban ezen a téren különösen nagy feladat hárul a családgondozóra. A gyermekotthoni családgondozó feladata: Mivel a gyermekotthoni nevelés–gondozás folyamatával párhuzamosan folyik a gyermekek családba történő visszaintegrálása, ezért a családgondozó tevékenységének ismerete minden szakdolgozó számára szükséges, hogy támogatni, segíteni tudja a családgondozót. Ugyanakkor a családgondozó is segíti a nevelési–gondozási folyamatot a gyermekek családjairól szóló információival. Vagyis a családi visszaintegráció szintén csak közös, összehangolt hatással, tím-munkában lehet eredményes, ezért kap a terület ilyen részletes figyelmet a szakmai programunkban. - A gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése. Értelmezi a szülőkkel gyermekük a helyzetét, és tisztázzák, megbeszélik, hogy a családnak mit kell tennie a gyermek hazakerülése érdekében. - Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyermek fejlődéséről, gondozásárólneveléséről, mindennapi életének eseményeiről (az egészségügyi állapotról, iskolai 53

-

-

-

-

-

-

-

-

-

eredményekről, pályaválasztásra készülésről, baráti kapcsolatokról, szabadidős tevékenységéről, stb.) A gondozott gyermek fiatal felkészítése a családdal való találkozásra. Megbeszélik, hogy mikor és hol fognak találkozni, mivel töltik el az időt, milyen érzelmekkel érkezhetnek az egyes személyek, mire lehet számítani stb. A gyermekkel történő beszélgetés során tájékozódik a gyermek élményeiről, érzelmeiről és véleményéről az otthon- tartózkodásával, családjával kapcsolatban. Beszél a gyermeknek a családjával való munkájáról: a megtett lépésekről, a szülőkkel történt megbeszéléseiről, tapasztalatairól, az eredményekről és kudarcokról, a további teendőkről. Támogatja, segíti a testvérek, egyéb rokonok közötti kapcsolattartást, az érzelmi kapcsolat, kötődés erősödését. Közös érdekek azonosítása és képviselete, közös tevékenységek biztosítása, beszélgetés a családról. Ez hangsúlyos a különélő testvérek esetében - ha otthon vagy másik gondozási helyen nevelkedik. Ugyanakkor mindig figyelembe kell venni, hogy mennyire ismerik egymást, mennyire kötődnek egymáshoz, mit igényelnek. Szükség esetén a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kisérése, ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges a találkozásokon való részvétel Jelen van a találkozón, amennyiben ez lett a határozatban előírva, valamint ha a gyermek és szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges - felügyelet melletti kapcsolattartás. Szükség esetén javaslatot tesz a kapcsolattartás formájának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására - a gyámnak. A szülő távolmaradásának okát mielőbb felderíti, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben. (Gyakori, hogy albérletváltás volt, előfordul, hogy más helységbe költözés is, a szülő később a nehézségekre hivatkozva elfelejt jelentkezni a gyermekotthonban, stb.) Ezeket az információkat elsőként a munkatársakkal közli, és egyeztetik, hogy milyen módon, mikor és ki tájékoztassa a gyermeket. Figyelembe kell venni a gyermek pszichés, mentális állapotát, valamint a közlendő tartalmát. Mérlegelni kell a várható következményeket: azt, hogy a gyermek hogyan fog reagálni ezekre a hírekre. Támogatja a szülőket gondozási és nevelési készségeik fejlesztésében. Segíti, hogy a szülő lehetőség szerint jelen legyen a gyermeket érintő eseményeken (az iskolában, a gondozási helyen), valamint hogy aktívan közreműködjön ezekben. A gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre. A hazakerülést követő teendők és életvitel – a gondozott gyermekekkel és szülőkkel közösen – megtervezése. Segíti és előkészíti a gyermek családi, lakóhelyi és iskolai, vagy munkahelyi környezetbe történő vissza-, beilleszkedését. A személyes kapcsolatok kialakítását szorgalmazza a lakókörnyezetben, a leendő iskolában, hivatalos személyekkel (helyi családgondozó, háziorvos stb.) és magánszemélyekkel egyaránt. Hozzásegíti a gyermeket, fiatalt, hogy ismerje rokonai, barátai elérhetőségét, a kapcsolatot lehetőség szerint továbbra is tartsa. A gondozott gyermekkel és családjával közösen megtervezi a hazakerülést követő teendőket és életvitelt - a napi feladatokat, a napirendet, a személyes elvárásokat. Fontos megbeszélni, hogy továbbra is szükségük lesz segítségre, és hogy ezt kitől kérhetik. Ennek hivatalos formája az utógondozás, amihez kapcsolódóan át kell beszélni a kötelezettségeket. A családgondozó együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A fő cél elérésében a gyermekjólétis a szülőket támogatja elsősorban, a gyermekotthonos családgondozó viszont a kapcsolattartást segíti elő. Hogy a 2 családgondozó ne végezzen párhuzamos feladatokat, ezért a gyermek elhelyezését követően - 1 hónapon belül - a gyermekotthon családgondozója jelentkezik a gyermekjóléti szolgálat családgondozójánál és kéri a személyes 54

-

-

-

-

-

-

találkozást, mely általában a gondozási helyen történik, ekkor megegyeznek a feladatok megosztásában. Az otthonban egy név szerinti regiszter segíti a tájékozódást a gyermekjóléti szolgálatnál működő családgondozókról. A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint végzi. Társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködését kezdeményezi. A családgondozó törekszik amennyire lehetséges a szülőt bevonni a gyermeknevelésbe. A családokat szükség szerint, de havonta 1 alkalommal meglátogatja. Személyes találkozás a családtagokkal a gondozási helyen - elsősorban a gyermekotthoni helyszínen - működhet. A családgondozó hozzátartozó látogatásakor (mely a házirend, illetve előzetes megállapodás szerint történik) a gyermekotthonban biztosítja a zavartalan együttlétet, kulturált körülmények között a családgondozó helyiségben. Kapcsolattartás telefonon, levélben. A levélküldés, a telefonos beszélgetés célja lehet a kapcsolatteremtés, a tájékoztatás, megerősítés vagy emlékeztetés. Tájékoztatja a szülőt, a kapcsolattartásra jogosult személyt az otthont nyújtó ellátás szolgáltatásairól, jogairól és kötelezettségeiről - különösen a kapcsolattartásra vonatkozóan. Előfordul, hogy a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy más helységben, büntetésvégrehajtási intézetben teljesíti a bírósági ítéletét, ilyenkor - a bv. parancsnok engedélye birtokában - a családgondozó elősegíti a kapcsolattartást a helyszínre kíséréssel. A családgondozó javaslatot tesz a gyám felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi. Adatokat gyűjt a gyermek és családja kapcsolatáról, valamint családi körülményeiről, a gyermek a bekerülést megelőző korai személyiség fejlődését meghatározó tényezőkről. Az alábbi szempontok alapján egy-egy családlátogatás után rövid környezettanulmányt készít a gyám és a gyermek lakóegységének vezetője számára, munkájuk segítése érdekében: 1.változott-e a gyermek és család kapcsolata és hogyan, szüleivel, rokonaival 2.változások a gyermek családjának körülményeiben: - az egészségi állapot (beleértve fogyatékosság) alakulása, - munka - érzelmi állapot, magatartás, viselkedés - családi állapot, kapcsolatok - a családban otthon maradt gyermek helyzete - nevelési módszerek a kapcsolattartás során a szülők részéről - társadalmi helyzet - anyagi helyzet, lakáskörülmények - egyéb felmerülő körülmények - Családi térkép, genogram készítése közösen a szülőkkel gyermekekkel.(Lehetőség szerint, szükséges már bekerüléskor a családdal (hozzátartozóval) és a gyermekkel közösen genogram készítése. Rokonok felkutatása, a gyermekkel a tágabb család megismertetése érdekében, illetve esetleges kapcsolat kiépítése, vagy újra építése érdekében. Családi kapcsolatok mellett a külső személyes kapcsolatok ápolásában is segíti a növendéket (barátok, osztálytársak, szerelmek, volt nevelőszülők, stb.) A családgondozó környezettanulmányt készít eben az esetben is. Így lehetőség van az együttműködés kialakítására, személyes kapcsolatok ápolásának keretek között tartására, növendéket esetleg veszélyeztető kapcsolatok kiszűrésére. 55

-

A családgondozó munkája során minden esetben mérlegeli, hogy adott gyermek, fiatal, valamint a felnőtt személyek (családtagok) milyen érzelmi állapotban vannak, milyen a megértési képességük. Ezt figyelembe véve fogalmazza meg mondanivalóját, hogy mit mond és mikor. Ez meghatározza, hogy direkt, vagy indirekt módon közelíte egy témához, milyen módon közli az információkat.

6.1.9 Egyéni gondozási- nevelési tervek. Átmeneti és tartós nevelésbe vétel esetén mindenkor elkészítjük (átmeneti gondozás esetén azonban csak akkor, ha az előre láthatólag meg fogja haladni a 30 napot) az egyéni gondozási- nevelési tervet, mely jogszabály által szabályozott formanyomtatványon történik. A kérdések célja, hogy a napi feladatokat lépésről lépésre meghatározva segítsék a gyermek gondozását-nevelését ellátó személyt a szülőhelyettesítő feladatok ellátásában. Egyéni elhelyezési tervre épülve annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kell elkészíteni az egyéni gondozási-nevelési tervet. Összefogó gazdája, szervezője és adminisztrátora a növendékügyi előadó, aki elkészítésébe bevonja intézményünk különböző szakembereit: elsősorban a lakóegységvezető nevelőt, aki egyben a végrehajtásának megszervezéséért a legfőbb felelős, a gyámot, aki figyelemmel követi és ellenőrzi a terv végrehajtását, időközben esetleges módosítását, a gyermek, többi gondozóit, az egészségügyi dolgozót, a pszichológust, a családgondozót, stb. A egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozása során - életkorának megfelelően - magát az érintett növendéket és lehetőség szerint a szülőt is bevonjuk. A terv elkészítésében figyelemmel vagyunk: - a gyermek életvitelére, szokásaira - lelki állapotára, mentálhigiénés és pszichés ellátására - a gyermek testi, egészségügyi ellátására, (általános orvosi ellátás, kötelező és javasolt védőoltások, fogorvosi ellátás, látás-, hallásvizsgálat és egyéb, az életkornak megfelelő kötelező és javasolt szűrővizsgálatok, stb) - gyermek személyiség állapotára, - egyéni szükségleteire, igényeire (pl;étkezés, öltözködés, viselkedés, életstílus, stb) - gyermek szocializációs állapotára, fejlesztésére (társadalmi értékek, szokások megismertetése, erkölcsi értékrend közvetítése/alakítása, családi életre nevelés, önállóságra nevelés, felelősséget vállaló szexuális életre történő felkészítés, stb) - tanulmányaira (kiegészítő tanulási segítség; pl. korrepetálás, speciális oktatási igények) - életpálya, munkára nevelés - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozására, - szabadidős, hobbi, sport tevékenységére - családi és rokoni kapcsolataira, kapcsolattartására - személyes kapcsolatok, barátságok ápolása - előrelátható gyámi feladatok tervezésére, - a gyermekkel és szülőjével (törvényes képviselőjével) folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra. - a Gyermekvédelmi Szakszolgálat által készített egyéni elhelyezési tervre, - stb.

56

6.1.10

A gondozottak elbocsátása a gyermekotthonból.

Külön kell választanunk azt, ha a gyermek végleg távozik a Gyermekotthonból és az, ha egy másik lakóegységbe kerül át. Ha végleg távozik, az lehet kiskorúként egy másik gyermekotthonba való távozás, vagy visszatér családjába, illetve nagykorúként kikerül az életbe, esetleg férjhez megy, megnősül. Lehet az is, hogy egyik lakóegységből átmegy egy másikba, vagy Utógondozói Otthonba kerül.  A lakóegységből való kikerülést, lehetőség szerint már hónapokkal előbb előkészítjük. Kikerülés előtt közvetlenül egy búcsúvacsorával köszön el a többi gyermektől. Leltározzák át ruháit, mit visz el magával, könyvtári könyvtartozásait, pénzügyeit is rendezni kell. Fontos, hogy személyes tárgyait is átvihesse másik helyére, ahova majd kerül.  Ha a gyermekotthonból kerül ki, akkor lehetőség szerint hónapokkal előtte felkészítjük erre, beszélgetünk vele a jövőképéről, beszélgetünk vele fantáziájáról, hogy Ő mire számit, mi vár rá, és ehhez képest készítjük fel a realitásokra. Beszélgetünk azokról a nehézségekről, amik az életben rá várnak. Fontos, hogy kikerülve helye megfelelően előkészített legyen. Ha családhoz kerül ki megfelelő legyen a családi miliő, a család várja. Ha az életbe kerül ki legyen lakása, megfelelő munkája.  Ha nagykorúvá válva kellően fel nem készült módon akar az életbe kimenni, (se lakás se munka), és hiába hívjuk ki fel a figyelmét, hogy így nem fog boldogulni, és Ő ennek ellenére mégis megy, akkor engedni kell, hiszen nagykorúként jogában áll dönteni saját sorsa felett. Minden esetre megadjuk neki azt a tájékoztatást, hogyha kudarc éri, akkor lehetősége van visszatérni utógondozói ellátottként.  Ha másik lakóegységbe kerül, kiskorúként, akkor a két csoport vezetői közösen beszélik meg az átkerülést vele. Annak módját, körülményeit, idejét, hogy kellően felkészítve várja.  Ha Utógondozói Otthonba kerül át nagykorúként, akkor ezt vele megbeszéljük, szintén hónapokkal előtte fel kell készíteni rá, hogy ez milyen új szabályokkal jár együtt. Meg beszéljük a megállapodást, amit a Gyermekotthon a fiatal felnőttel fog kötni. Tudatosítani kell, hogy az utógondozói ellátás nem kötelező, aki a megállapodást, a házirendet nem tartja be, az innét kikerülhet és ő ebben az esetben egy évig nem is lehet utógondozói ellátott sehol.  Gondozottak elbocsátása. A hosszabb ideje otthonunkban élő gyermeknek, csoportból való távozása esetén valami személyes ajándékot, emléket (pl. ékszer, fotóalbum stb.) kap. A legyenek tárgyi emlékei is a múltjáról, csoporttársairól, róla készült fényképeket meg kapja.  Eltávozáskor az következő adminisztratív teendőink vannak. - Leltár alapján összekészítjük a gyermek holmiját, személyes iratait, vagy azok másolatát, egészségügyi papírjainak másolatát, átadjuk az új törvényes képviselőnek, gondozónak, vagy ha már nagykorú a fiatal felnőttnek, aki aláírásával igazolja az átvételt. - Meggyőződünk arról, hogy semmilyen más az otthon, vagy másik gondozott tulajdonát képező tárgy nem maradt a gyermeknél. (kulcs, könyv, játék, ruhanemű stb.) - ELSZÁMOLÓLAP nyomtatvány kitöltése és igazolása a különböző területekért felelős dolgozók részéről, mellyel igazoljuk hogy eltávozáskor az alábbiak rendezve lettek-e? - Könyvtári tartozás igazolása. - Egészségügyi okmányok átadása. - Pénztári kötelezettség. - Lakóegységen belüli elszámolás (zsebpénz, ruházat, tanszerek, stb) 57

-

-

6.1.11

- Személyes okmányok átadása - Készpénz, más vagyontárgy. - Egyéb. Kiadjuk a távozó gondozottnak, az esetleg még neki járó zsebpénzt. A gyermeket törvényes képviselő jegyzőkönyvileg veszi át a gyermeket. A jegyzőkönyvben fel tüntetjük, hogy a gyermek személyes iratait, holmijait átadtuk. (TAJ-kártya, diákigazolvány stb.) A gyermeket töröljük a létszámból. Értesítjük a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóját a gyermek távozásáról, mellékeljük a szülő vagy törvényes képviselő által aláírt jegyzőkönyvet. Értesítjük a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központot és a gyámhatóságot a gondozott távozásáról.

Napi feladatok szervezése a lakóegységben.

Az előbbiekben tárgyalt nevelési-gondozási módszerek, feladatok szervezési teendői a lakóegység vezető és lakóegység dolgozói között.

6.1.11.1

Munkamegosztás:

Iskolai kapcsolattartás – lakóegység vezető nevelő Ruházat – leltári felelős – ruházatért felelős gyermekfelügyelő vagy gyermekvédelmi asszisztens. A beszerzés: minden dolgozó közösen a gyerekkel. Napi tisztántartás és karbantartás: dolgozók a gyerekekkel együtt. Nyilvántartás vezetése: ezért felelős gyermekfelügyelő vagy gyermekvédelmi asszisztens. Tisztálkodási és tisztítószerek: - beszerzés és kiosztás Nyilvántartás vezetése: ezért felelős gyermekfelügyelő vagy gyermekvédelmi asszisztens. Élelmezés: Raktárkészlet nyilvántartása és a beszerzés, a szakács – gazdasszony gyermekfelügyelő felelőssége. A napi kivetésekért, élelmiszerminta eltételéért, mindenkori ételkészítő, főző a felelős. Tanóra: - irányítás: lakóegység vezető - tanulás segítése: minden lakóegységi dolgozó Szabadidő: A hétvégi szabadidő strukturálása, hétvégi programok szervezése, kiemelt nevelői feladat. Takarítás: heti 1x nagytakarítás, napi rendrakás Szobák: napi takarítása, rendrakása a gyerekek feladata, szükség szerint felnőtt segítséggel. Szekrény: a gyerekek feladata. Ellenőrzés: legalább heti egyszer. Közterületek: a szolgálatban lévő dolgozó osztja ki a feladatokat a gyerekekkel megbeszélve. Pontozásos rendszerrel motiváljuk a növendékeket. Havi értékelés: a legszorgalmasabbakat jutalomzsebpénzzel, vagy egyéb jutalommal motiváljuk. A szolgálatban lévő dolgozó feladata a gyerek munkájának segítése és érékelése, a csoport teljes rendbetétele (fertőtlenítés, elmaradt munkák elvégzése). A lakóegység jó működéséhez elengedhetetlen a közös eljárások és értékrendek egyeztetése, megbeszélése és (betartatása) számonkérése. A közös elvárások mellett mindig figyelembe kell venni azt, hogy minden gyermek külön egyéniség. Tehát az elvárások legyenek egyénre szabottak.

58

6.1.11.2

Dolgozók közötti kapcsolattartás szervezeti formái:

- Tanév eleji közös megbeszélés a dolgozókkal. Megbeszéljük a gyerekenként képességeikhez mérten az elvárható teljesítményt. A tanulás módját, fejlesztésének lehetőségeit. Az ellenőrzés, számonkérés módját. A jutalmazás, motiválás lehetőségeit. - Lakóegységekénti tím megbeszélések, értekezletek. A lakóegység vezető minden második és harmadik héten, de lehetőség szerint még gyakrabban, az ott dolgozók számára lakóegységi értekezletet tart, melyen az aktuális problémák mellett az esetlegesen fellépő működési zavarok kiküszöbölése érdekében megoldásokat dolgoznak ki. (Az első héten esetmegbeszélőt tartunk lakóegységenként gyermekpszichiátriai-pszichológiai tanácsadó vezetésével. Erről a „Minőségbiztosítás” című részben még lesz részletesen szó.) Nagyon fontos a negatív események, kudarcok, konfliktushelyzetek megbeszélése, elemzése, következtetések levonása, lehetőséget kell adni a negatív érzések kibeszélésére is, a ventilálására. Az értekezletről emlékeztető készül. A közös megállapodásokat mindenkinek be kell tartani. Az értekezletre szükség szerint az igazgatót, igazgatóhelyetteseket is meg kell hívni, illetve az intézmény vezetői is összehívhatnak rendkívüli lakóegység értekezletet, különösen ellenőrzési munkájuk során feltárt hiányosságok, működési zavarok megszüntetése érdekében. Eredményeket is meg kell beszélni, - a dolgozókat ez motiválhatja a munkájukban – tudni kell örülni a kis eredményeknek is, így könnyebb a kudarcélmények feldolgozása megbeszélése, értékelése. Negatív események, kudarcok, konfliktushelyzetek megbeszélése, elemzése, következtetések levonása. Lehetőséget kell adni a negatív érzések kibeszélésére, ventilálására. A hatékony szervezeti működés feltétele a folyamatos és őszinte kommunikáció és a bizalommalteli légkör. - A dolgozók napi közös információs eszköze a lakóegység eseménynaplója. A napi aktuális információk eljutásáról az érdekeltekhez a szakmai vezető gondoskodik személyes közlés, illetve körtelefon útján. A fontosabb információkat beírjuk az intézmény ügyeleti naplójába, illetve a lakóegységek működési naplójába. A nevelőtestületi értekezleten elhangzott információkat, esedékes feladatokat, tudnivalókat, a lakóegység vezetője beosztottjainak tovább adni, valamint a lakóegység működési naplójában rögzíteni köteles. Eseménynaplót minden lakóegység vezet, amelyben rögzítésre kerül az összes eltávozáson lévő növendék, időpont, időtartam és távozási hely megnevezésével. A rendkívüli eseményeket, utasításokat, a növendékekre vonatkozó információkat különösen kimenőjével, eltávozásával és láthatásával kapcsolatos kérdéseket, velük kapcsolatos feladatokat beírják az ott dolgozók. Műszakátvételkor az új műszakban lévő dolgozó a működési naplóból tájékozódik az aktuális feladatokról, információkról. - A dolgozók műszakátvételkor egymást szóban is tájékoztatják, a csoport zavartalan napi működésének érdekében.

59

6.2 0-3 év Közöttieket ellátó különleges gyermekotthon

6.2.1 A 0-3 év Közöttieket ellátó különleges gyermekotthon minőségpolitikája Intézményünk elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy a gyermekek igényeit magas színvonalon igyekszik kielégíteni. Elsősorban a kisgyermekek érdekeit szem előtt tartva, biztonságos környezetet, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítva számukra. A szolgáltatások minőségének fejlesztésével igyekszünk rugalmasan alkalmazkodni az intézményünket érintő új kihívásokhoz. Minőségpolitikánk a folyamatos fejlesztési elkötelezettséget hordozza magában, mely minden dolgozó személyes felelőssége.

6.2.2 0-3 év Közöttieket ellátó különleges gyermekotthon küldetése Intézményünk küldetése magas színvonalú kisgyermekellátás a gyermekvédelmi szakellátás területén. Az intézménybe kerülő minden kisgyermeket azonos nevelői attitűddel kezelünk. Tiszteljük egyediségét, megfelelő mennyiségű és minőségű ingert biztosítunk mind a személyi mind a tárgyi feltételek tekintetében. Intézményünk a kisgyermeknevelést holisztikus filozófiai alapon, komplex megközelítéssel értelmezi. A tevékenységek során minden lehetséges tervezett és spontán lehetőséget felhasználunk a gyermek fejlődése érdekében. A tevékenységek együttesen szolgálják az egészséges testi, érzelmi, szocializációs és értelmi fejlődését.

6.2.3 0-3 év Közöttieket ellátó különleges gyermekotthon célja Elsődleges cél, hogy a beutalt gyermekek teljes körű ellátása maradéktalanul teljesüljön a mindenkor érvényben lévő, a működést meghatározó jogszabályok és szakmai szabályok illetve szakmai ajánlások alapján.

6.2.4 0-3 év Közöttieket ellátó különleges gyermekotthon feladata Otthont nyújtó ellátást biztosít 8 férőhelyen az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára. Intézményünk befogadja a kora miatt sajátos szükségletű 3 év alatti, illetve tartósan beteg vagy fogyatékos kisgyermekeket. Az elmúlt néhány év tapasztalata, hogy a gyermekek egyre kisebb korban és egyre rövidebb időre kerülnek intézményünkben elhelyezésre. A korábbiaknál gyakrabban kapunk sajátos nevelési igényű kisgyermeket (Down szindróma, ajak-, és szájpad hasadék, fejlődési rendellenesség, stb.), akik gondozása, nevelése, fejlesztése nagy erőbevonást igényel.

60

Intézményünk az otthont nyújtó ellátás keretében biztosítja:  A gyermek teljes körű ellátását;  A kora, valamint fogyatékossága miatt sajátos szükséglettel bíró gyermek számára a különleges ellátást;  Családi környezetbe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását, segítő családgondozást, esetenként örökbefogadásának előkészítését;  Családjába történő visszailleszkedéséhez szükséges családgondozást;  Mielőbbi alkalmas nevelőszülői családba történő juttatását, barátkozását;  A speciális ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez igazoldó gondozásra, nevelésre, ápolásra, szocializációjára, habilitációjára és rehabilitációjára. Intézményünk a fentiek értelmében: o Gondoskodik a gyermek felvételéről, erről tájékoztatja a gyámhivatalt, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, az illetékes gyermekjóléti szolgálatot; o Egyéni gondozási-nevelési terv szerint biztosítja a teljes körű ellátást; o A gyámhivatal kirendelése alapján a gyámi feladatok ellátását és az ellátás rendszeres felülvizsgálatának előkészítését; o Az átmeneti gondozást igénylő gyermek helyzetének rendezése érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket; o Elősegíti a család és a gyermek kapcsolattartását, a gyermek családjába történő visszahelyezését, ennek érdekében gyakorlati és elméleti segítséget ad a szülőknek gyermekeik korának, állapotának és igényeinek megfelelő szintű ellátásához; o Együttműködik a családdal, a családot segítő gyermekjóléti szolgálattal, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal és a Gyámhivatallal, valamint a gyermek sorsának rendezésében érintett más hivatalos szervekkel és személyekkel; o A gyermek és szülője kapcsolattartásáról tájékoztatja a gyámhivatalt; o Szülőknek, örökbefogadó szülőknek, nevelőszülőknek igény szerint az érintett gyermekkel kapcsolatosan, annak családba kerülése után is szakmai tanácsadást biztosít;

6.2.5 0-3 év Közöttieket ellátó különleges kapcsolata más intézményekkel

gyermekotthon

o Pécs Megye Jogú Város Önkormányzata Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága o Pécs Megye Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal o Pécs Városi Gyámhivatal o Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala o Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ o Esztergál Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok o Egészségügyi intézmények, Kórházak, Klinikák o Védőnői Szolgálat o Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet o Családok Átmeneti Otthonai o Egyesületek, Civil Szervezetek

61

Az ellátandó feladatok függvényében napi, időszakos, vagy eseti kapcsolatot tartunk a különböző intézményekkel. Az együttműködés formája esetenként változó, ez lehet személyes találkozás, telefon, levél, e-mail. Szükség szerint szakmai kapcsolatot tartunk Baranya megye, illetve más megye városainak a Gyámhivatalaival is.

6.2.6 Feladatellátás tartalma 6.2.6.1 Tárgyi feltételek Az intézmény rendelkezik a 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben megfogalmazott tárgyi és elhelyezési feltételekkel a 0-3 éves korú gyermekek befogadásához. A csoportszoba alkalmas alvásra, játszásra, és étkezésre. A helyiség berendezése a gondozott gyermekek korösszetételének és fejlettségi szintjének megfelelően van kialakítva, és a növekedő gyermekek igényei szerint lehet változtatni. A szobák berendezése tudatosan tervezett, a pedagógiai elveknek megfelelően berendezett, esztétikus, évszaknak megfelelően díszített, hangulatos. A csoportszobával egybenyílik a fürdőszoba. A terasz levegőztetés céljára megfelelően van kialakítva, és közvetlenül innen lehet a játszásra alkalmas kertet is megközelíteni. A szabadban történő mozgás és játéklehetőséget közös udvar teszi lehetővé, ahol kellő számú, és minőségű, fix és mobil mozgásfejlesztő eszköz, homokozó áll a gyermekek rendelkezésére. Az udvaron 2:1 arányú füves és betonos rész teszi lehetővé a gyermekek szabad játékát. A nevelők számára pihenőszoba került kialakításra. A szakmai egységben dolgozó fejlesztést végző fejlesztőpedagógus számára a fejlesztéshez szükséges tornaszoba, egyéni fejlesztő és terápiás medence áll rendelkezésre. A magas színvonalú szakmai munkához szükséges eszközöket is igyekszünk folyamatosan bővíteni. Az intézmény saját konyhával rendelkezik, ahol a dietetikus által központilag összeállított étlap alapján, HACCP rendszerben biztosított a gyermekek étkeztetése. Saját mosodával és a szükséges raktárhelyiségekkel rendelkezünk.

6.2.6.2 Személyi feltételek A csoportban dolgozó munkatársak speciális szakképesítéssel rendelkeznek. A főállású nevelő/fejlesztőpedagógus gyógypedagógus végzettséggel végzi a fejlesztést. A gyermekotthon, átmenetileg bölcsőde területén működik, és a fejlesztés is együtt valósul meg. Családgondozónk rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, igyekszik őket segíteni problémáik kezelésében. Az intézményünkben elhelyezett gyermekek szomatikus fejlődését, egészségügyi állapotát gyermekorvos kíséri figyelemmel. A kisgyermeknevelők munkáját technikai dolgozók segítik, akik kisegítői és higiéniai feladatokat is ellátnak. A gyermekélelmezéssel kapcsolatos feladatokat szakácsnő és konyhai kisegítő dolgozók látják el. Az udvar rendben tartásáról és apróbb karbantartási munkákról karbantartó gondoskodik.

62

Feladatkör Szakdolgozók

F ő 1

Munkakör

Fő

Szakképesítés

Szakmai vezető

1 fő

6

Kisgyermeknevelő

1 fő 1 fő

csecsemő-és gyermeknevelőgondozó szociálpedagógus bölcsődei szakgondozó csecsemőés gyermeknevelő-gondozó csecsemő-és gyermekgondozónő kisgyermekgondozó-, nevelő kisgyermekgondozó-, nevelő Gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus hitoktató egészségfejlesztő mentálhigiénikus Óvónő/gyermekfelügyelő

2 fő

1 1

1 Egyéb foglalkoztatottak

1 2

1 fő 1 fő 1 fő

Nevelő/Fejlesztő pedagógus Családgondozó

1 fő

Gyermekfelügyelő/ gazdasági nővér Takarító - mosónő Konyhalány

1 fő 1 fő 2 fő

6.2.6.3 Gondozási, nevelési elvek A kisgyermek fejlődésének természetes és ideális közege a család. A családból különböző okokból történő kiemelés durva beavatkozás a gyermek fejlődésébe. Intézményünk igyekszik mindent elkövetni, hogy az intézményben eltöltött idő a legkevésbé okozzon traumát a gyermeknek. Ennek érdekében az intézménybe való bekerüléstől a személyi állandóságot biztosítjuk. Ekkor saját kisgyermeknevelőt jelölünk ki számára, ő fogadja érkezésekor, és ő az, aki hozzá érzelmileg közelebb áll, fejlődését figyeli és dokumentálja. Orvosi vizsgálatokra is a saját gondozónő kíséri el a gyermeket, illetve kórházi kezelések alatt igyekszik minél több időt a gyermek ágyánál tölteni. A gyermekek biztonságérzetét szolgálja a napirend pontos betartása is. A fejlesztő pedagógusok előre megbeszélt terv szerint foglalkoznak a gyerekekkel, ehhez ők hamar alkalmazkodnak, várják ezeket a foglalkozásokat. A gyermekeket igyekszünk minél gyakrabban kimozdítani az intézmény relatív ingerszegény környezetéből: sétákra, játszótérre, bábszínházba, stb. visszük őket. Kiemelten fontos feladatunknak tekintjük a családdal való kapcsolattartást. Családgondozónk rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, igyekszik őket segíteni problémáik kezelésében. A látogatásokat naponta biztosítjuk, és a gyermek napirendjéhez igazítva minden esetben egyénileg beszéljük meg a szülővel. A szülő a gyermek gondozásában is részt vehet. Igyekszünk előkészíteni a gyermek családba való be-, illetve visszahelyezését. Aktívan közreműködünk a nevelőszülők és örökbe fogadó szülők gyermekkel való ismerkedésének folyamatában, segítünk a szülői kompetenciák megtartásában, illetve fejlesztésében. A gyermek intézményből való kikerülése után is kapcsolatot tartunk a családdal, segítünk túllendülni az esetleges megakadásokon, problémákon. Intézményünkben a nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és 63

szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. A gondozás-nevelés folyamatában törekszünk arra, hogy pozitív kompetenciakésztetéssel vegyük körül a gyermekeket, kiegyensúlyozott, derűs légkört teremtsünk, ahol jól érzik magukat. A gyermekek fejlődését segítő nevelői attitűddel, mintaadással közvetítjük azokat az értékeket, amelyek a harmonikus személyiség fejlődést szolgálják. A gyermekotthonban és különösen 0-3 éves korosztály számára, ahol a gondozás és nevelés egységét nem lehet egymástól különválasztani a legfontosabb alapelvek: • a személyi állandóság; • a „saját” gondozónő rendszer; • a folyamatos gondozás; A személyi állandóság alapvető feltétele a kölcsönös megismerésnek, a kötődésre való képesség fejlesztésének. A csoportban hat gondozónő váltja egymást, ők látják el éjjel nappal a gyermekeket. Ők azok, akik jól ismerik a gyermekek egyedi igényeit, szokásait és az itt tartózkodásuk alatt végig kísérik a gyermekeket. A jó kapcsolat kialakulása gyermek és felnőtt között elsősorban a gondozási műveletek közben történik, akkor mikor csecsemő és a gondozója intim kettesben vannak, tehát amikor eteti, fürdeti, öltözteti, stb. a gyermeket a felnőtt. Annak, hogy a gondozónő nyugodtan, kellő türelemmel gondozhasson egy-egy gyereket, előfeltétele, hogy addig a többi csecsemő tevékenyen, jó kedélyállapotban töltse ébrenléti idejét, közben ennek feltételeit lehetőség szerint a felnőtt igyekezzen megteremteni. A gondozási folyamat teremt lehetőséget arra, hogy a gondozó és a gyermek érzelmileg egymásra hangolódjon, melyben a csecsemő felfedezi és megtapasztalja önmagát és a másik embert, mely lesz az alapja később mindenféle egészséges emberi kapcsolatnak, a kötődés képességének, (szelf szubjektivitás). A csecsemő és a kisgyermek egészséges személyiségfejlődése, azon belül szelf-fejlődése érdekében a gondozó napi szinten, népi dajkarímeket alkalmaz a gondozási folyamatba ágyazottan a gyermekkel való személyes játék során. A „saját” gondozónő rendszer biztosításával alakítható ki, azaz egyedi, bensőséges kapcsolat, amelyet minden gyermeknek biztosítanunk kell az egészséges személyiség fejlődése érdekében. Ő az, aki részt vesz a gyermek életének minden eseményében, ezt számon tartja, dokumentálja. Hozzásegíti, hogy a későbbiekben megismerhesse élete első hetei, hónapjai, évei fontos momentumait. A gyermek távozása esetén segíti a gyermek és a család kapcsolatának alakulását, az átmenet időszakában. Az intézményi keretek között nagy jelentősége van a jól szervezett és következetes napirendnek. A gondozást és nevelést nem lehet egymástól elválasztani, hiszen a gondozási műveletek egyben a nevelés „eszközei”. A folyamatos gondozás keretében biztosítható teljes mértékben az egymásra figyelés, az egyéni igények, személyes szükségletek teljes körű kielégítése. A napirendhez illeszkedően, dolgozói felügyelet mellett, szervezett formában a csecsemők és kisgyerekek levegőztetésében, egyéni játékában részt vehetnek a Gyermekotthon serdülőkorú gondozottai, utógondozotti ellátott fiatal felnőttei.

6.2.6.4 A fejlesztő program 2006 szeptemberétől indítottuk be korai képességfejlesztő programunkat, amely egyéni és csoportos foglalkozásokra épül. Tudjuk, hogy az élet első néhány évében elkezdett fejlesztés, az idegrendszer korai szerveződésében a sérült területek spontán regenerálódó képességét, ill. a pozitív környezeti hatások stimuláló hatását kihasználva a kóros irányba induló vagy késő fejlődést 64

harmonizálhatja, felgyorsíthatja. Ez azért is nagyon fontos, mert az életkor előrehaladtával az „elszalasztott lehetőséget” már nem tudjuk pótolni, a hibásan rögzült mintázatok későbbi életkorban már nem korrigálhatók. A fejlesztőprogram elméleti alapjai: A reziliencia Munkánk során szükségszerűen találkozunk a veszélyeztetettség fogalmával. Azt is tapasztalhatjuk, hogy vannak olyan gyermekek, akik súlyos veszélyeztető faktorok ellenére is egészségesen fejlődnek. Ez a felismerés irányította a kutatók figyelmét a reziliencia jelenségére. Maga a szó rugalmasságot jelent, s a mi kontextusunkban a veszélyeztetettség ellenére történő jó alkalmazkodást jelenti. A reziliencia-alapú megközelítés azért is fontos, mert lehetővé teszi azt, hogy ne csak a hiányosságokra koncentráljunk, hanem erősítsük meg a pozitív forrásokat is, és olyan prevenciós stratégiákat alkalmazzunk, amelyek megerősítik a gyermek saját erőforrásait és alkalmasabbá teszik a problémákkal való megküzdésre. A fogyatékos, ill. a gyermekvédelmi szakellátásba került gyermekek veszélyeztetetteknek tekinthetők. Azt is tudjuk, hogy minél több veszélyeztető forrás található a gyermek életében, annál több un. védőfaktor szükséges a jó alkalmazkodáshoz. Ezeket a védőfaktorokat 3 nagy csoportba lehet osztani, és fontos megjegyezni, hogy általánosságban elmondható, hogy ezek egyben a jó alkalmazkodás feltételei is. 1. Személyes faktorok: jó értelmi, figyelmi és problémamegoldó képességek, hatékony érzelem és viselkedés-szabályozás, önértékelés, önbizalom, vallásos hit, élet értelmébe vetett hit 2. Családi faktorok: szoros kapcsolat egy gondoskodó szülő figurával, irányító szülői attitűd, támogató családi háló 3. Tágabb környezeti faktorok: gondoskodó, kompetens felnőttekkel való kapcsolat a szűk családon kívül, társas normákat tiszteletben tartó barátok, közösségi tevékenységek Munkánk során a három csoportból elsősorban a személyes faktorokra tudunk koncentrálni. Tudjuk, hogy a gyermekotthonba kerülő gyerekek elsődleges problémája az anya a család hiánya, tehát érzelmi jellegű, mégis úgy gondoljuk, hogy a saját erőforrás megerősítése hozzásegíti őket, hogy kompetens kisgyermekekké váljanak. A fejlesztés módszerei tekintetében intézményünkben a szenzomotoros szemléletű terápiákra támaszkodunk. Fejlesztő módszereink: • Komplex korai fejlesztés • Hidroterápiás rehabilitációs gimnasztika (HRG) • Katona féle neurohabilitáció Tudjuk, hogy a mozgásfejlődés, és az értelmi fejlődés maximálisan összefügg. Ez indított bennünket arra, hogy intézményünkben a mozgással kiemelten, és tudatosan foglalkozzunk. Attól függően, hogy a gyereknek milyen eltérései vannak különböző foglalkozáson való részvételre van lehetőségük. Fejlesztést végző pedagógusaink részletekbe menőkig megismerik a gyermekeinket, részt vesznek a csoportok életében, így a foglalkozások a bizalom légkörében valósulhatnak Az arra rászoruló gyermekeink komplex korai fejlesztést kapnak. Ebben egyrészt benne foglaltatik a mozgásfejlesztés. Ehhez a szenzoros integrációs terápia elemeit alkalmazzuk. A változatos eszközök (nagy labdák, trambulin, kötélhinta, hupple, billenőlap, gördeszka. babzsákok, bordásfal) és feladatok megkönnyítik a gyermekeket abban, hogy a fejlődésükben történt elakadást „átlépjék”, és a következő mozgásfejlődési lépcsőfokra lépjenek. Ugyanakkor a szenzoros integrációs módszerek mind arra törekednek, hogy a gyermekek érzékelését, észlelését, figyelmét, gondolkodását, beszédét a mozgásával párhuzamosan fejlesszék, javítsák, támogassák. A gyermekek ebben a folyamatban játék közben sajátítják el a későbbi felnőtt életükre jellemző mozgásformákat. Amennyiben a gyermekek 65

mozgásfejlődése nem mutat eltérést, vagy (már) megközelíti az életkorának megfelelő szintet, ugyanakkor értelmi képességeiben még látunk lemaradást, a gyermekeket egyéni kognitív terápiával segítjük meg. Ebben felkészítjük a saját életkori szintjének megfelelő gondolkodásra, figyelemre, beszédre, érzékszervei megfelelő használatára. A gyermekek ugyanakkor részesülnek szocializációt, integrációt segítő foglalkozásban is. Sétáink során vagy udvaron tartózkodáskor közösen figyeljük meg a gyermekekkel a természeti és társadalmi környezetet, annak működését, a kukásautó működésétől, a bevásárlóközpont fotocellás ajtóján át, a buszok hangjáig, a játszóterek eszközeit és gyermekeit, a madárfüttyöt és az őszi faleveleket. Mindezek közös szemlélése, annak megbeszélése, értelmezése, az esetleges félelmek legyőzése segíti őket abban, hogy a társadalomba való teljes beilleszkedés zökkenőmentes legyen. Bíztató eredményeket tudunk felmutatni a HRG módszerrel végzett terápiával. Ez a módszer egy vízben alkalmazott komplex preventív és rehabilitációs program az eltérő fejlődést mutató gyermekek számára. A vízben a háromdimenziós mozgások könnyebben kivitelezhetők a vesztibuláris rendszer intenzív fejlesztése érdekében. Mivel a magzat az anyaméhben is folyékony közegben van, így a víz lelkileg is ősibb, természetesebb. A HRG terápia komplexitása abban áll, hogy nem csak a mozgásfejlődésre, hanem a kognitív funkciókra is hatással van, így a figyelem, az emlékezet, az észlelés is korrigálható általa, míg a gyermekek a ritmusos mondókák és a víz kellemes érzete hatására játszva tanulnak. A Dr. Katona Ferenc által kidolgozott neurohabilitációs tréninget mindig a gyermekek neurológiai és gyógytornászi konzultációi után, az ő javaslatukra és irányításukkal kezdjük és végezzük. Ennek lényege, hogy bizonyos a szülés előtt, közben vagy után fellépő idegrendszeri sérülések a legkorábbi időktől (gyakorlatilag néhány napos kortól) korrigálhatók. Koraszülés, fejlődési késedelem, izomtónus zavarok, csecsemőkori figyelemzavar esetében javasolt a módszer alkalmazása. A mozgásterápia a csecsemő agyának automaikus mozgás-szabályozozását aktiválja, így stimulálva bizonyos mozgásminták beindulását, megfelelő működését.

6.2.6.5 A családgondozó feladata A családgondozó elsődleges feladata a gyermek és családja kapcsolattartásának segítése, a gyermek mindenek - feletti érdekének maximális előtérbe helyezésével. Ha a gyermeknek nincs kapcsolata a vérszerinti családjával kezdeményezni kell a kapcsolattartás beindítását. A hazakerülést követő teendők és életvitel - a gondozott gyermekkel és a szülőkkel közös - megtervezése. A gyermekek sorsát segítő szakemberekkel a családgondozó naprakész kapcsolatot tart pl.:gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, gyámhivatal. A nevelőcsaládba kerülő gyermekek esetében fontos a nevelőszülők részletes mindenre kiterjedő tájékoztatása. Az ismerkedéskor a fokozatosság elve érvényesüljön és a gyermek igényeihez igazodjon. Örökbe fogadás esetén még alaposabban és körültekintőbben járunk el. Minden esetben felajánljuk, hogy bármikor szívesen látjuk őket az intézményünkben, illetve a különböző családi napokra meg is hívjuk a családokat, amit általában el is fogadnak.

6.2.6.6 Dokumentáció A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentációt minden gyermekről a „saját kisgyermeknevelője” vezeti, ennek célja a fejlődési folyamat objektív nyomon követése. A 66

dokumentáció vezetésénél fontos szempont a tárgyszerűség, hitelesség, árnyaltság, rendszeresség. A dokumentáció vezetésénél és őrzésénél a személyiségi jogokat és jogszabályi előírásokat betartjuk, azokat elzárva tároljuk. Kisgyermeknevelők dokumentumai: - Alapfüzet - Fejlődési napló - Látogatófüzet Egyéb dokumentumok: „T”- Törzslap „GH-1” Egyéni gondozási-nevelési terv nevelésbevétel esetén „GH-2” Családi kapcsolatok, családgondozás tervezése nevelésbevétel esetén „GH-3” Helyzetértékelés

6.2.6.7 Látogatás rendje a gyermekotthonban              

A gyermeket látogatni minden nap lehet, reggel 9 és délután 4 óra között. A látogatás időpontja és időtartama a gyermek napirendjéhez alkalmazkodik, ezt minden esetben kérjük a nevelőkkel egyeztetni. A kisgyermeknevelő a látogatás alkalmával beszámol a szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról és a gyermek életének egyéb eseményeiről. A szülő, abban az esetben, ha gyermekével szoros és rendszeres kapcsolata van, igény szerint részt vehet gyermeke gondozásában, a gyermeket az udvarra kiviheti. Öltöztetés, tisztázás csak a csoportszobában történhet. Kérjük, hogy a szülők érkezésüket és távozásukat jelezzék a szolgálatot teljesítő kisgyermeknevelőnél. A szülő a csoportszobában csak a gondozás (etetés, öltöztetés, tisztázás, fürdés) idejére tartózkodik, a többi időt a látogató szobában vagy a teraszon/udvaron tölti gyermekével. A csoportszobába csak a kapcsolattartásra kijelölt személy jöhet be, kérjük, hogy a többi hozzátartozó a látogató szobában tartózkodjon alkalmankénti látogatása során. Kérjük, hogy a látogatás idején a szülő kizárólag a saját gyermekével foglalkozzon. A szülő levélben és telefonon is érdeklődhet gyermeke felől, kérésére fényképet küldünk a gyermekről. Járványos időszakban a látogatás szünetel, ennek idejét háziorvosunk dönti el. A szülő ajándékot hozhat a gyermekének, ez minden esetben a gyermek saját tulajdonát képezi, és az intézetből való távozáskor a gyermek magával viheti. Kérjük, hogy értéktárgyakat, ékszert a gyermeknek ne hozzanak, abban az esetben, ha az ajándék élelmiszer, ezt a kisgyermeknevelővel megbeszélni szíveskedjenek. A szülők problémájukkal, kérdéseikkel az intézmény vezetőjéhez és családgondozójához fordulhatnak

A dolgozók gondozottakhoz, látogatókhoz fűződő kapcsolatának rendje:  A dolgozókat titoktartás kötelezi. Gondozottakról és azok hozzátartozóiról, személyes dolgaikról kívülállónak felvilágosítást senki nem adhat.  A kisgyermeknevelő legjobb tudása szerint biztosítja a gyermek életkorához, egészségügyi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges nevelkedését és jólétét biztosító környezetet.  Intézményünk állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, megfelelő nevelésben részesíti a gondozottakat. 67

  

A családdal való kapcsolattartás érdekében, a meghitt együttléthez alkalmas helyiséget biztosítunk. A szülőkkel való kapcsolattartás módját a gyámhivatal szabályozza, ez az alapja az intézményi látogatás, kapcsolattartás különböző formáinak is. A gyermekeknek joga van családban nevelkedni, s ha ezt a vér szerinti család helyzete nem teszi lehetővé, igyekszünk arra alkalmas családot találni. (örökbe-fogadó vagy nevelőszülői család)

6.2.7 Az ellátás igénybevételének módja Az illetékes Gyámhivatal jelöli ki az intézményt gondozási helyként.

6.2.8 Szakembereink továbbképzése Kisgyermeknevelőink szakmai továbbképzése a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet alapján történik. A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 pontot kell megszereznie. A minősített továbbképzési programok formái: a) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam b) szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás c) szakmai tanácskozás d) külföldi vagy hazai tanulmányút e) szakmai műhely A szakmaivezető a jogszabályi előírásnak megfelelően formanyomtatványon, minden évben elkészíti a továbbképzési tervet. A munkáltató az éves továbbképzési tervben szereplő munkavállaló számára a továbbképzésen való részvétel idejére munkaidő-kedvezményt biztosít.

68

6.3 Utógondozói Otthon Az utógondozói ellátás célja, hogy elősegítse a gyermekvédelmi gondoskodásban felnőtt gyerekek sikeres társadalmi beilleszkedését, támogassa saját családjukba való visszailleszkedésüket, vagy önálló életük megkezdését. Ha az önálló életvitel fokozatos megteremtése nem lehetséges, különböző egészségügyi, illetve értelmi képességből adódó akadályozottságok miatt, akkor szociális bentlakásos intézménybe kerüléséig biztosítjuk a gondozását. Az utógondozói ellátás keretében intézményünkben nagykorúvá vált fiatal felnőttek számára szükségleteikhez és helyzetükhöz igazodó ellátást nyújtunk, segítséget adunk azon feltételek megteremtéséhez, amelynek az ellátásból kikerülő fiatal felnőtt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek, segítséget nyújtunk iskoláik befejezéséhez, munkahely megszerzéséhez. Ezt a segítséget 24 éves korukig vehetik igénybe. Természetesen igyekszünk segíteni a fiatal felnőttet, hogy már 24 éves kor előtt az elkezdje önálló életét, mihamarabb saját lábra tudjon állni. Mindezt a következő célok megvalósításával érheti el az utógondozói ellátás. A szakmai munka célja elsődlegesen az önálló életvitel, az önállóság kialakítása, mivel ennek köszönhetően a nagykorú fiatal felnőttnek kikerülhetnek a szakellátás intézményeiből, visszatérhetnek családjukba, vagy önálló életvitelt alakítanak ki. Segítjük még egy darabig a fiatal felnőttet, de meg kell találni a megfelelő középutat, hogy az utógondozói ellátás ne okozzon további hospitalizációt, vagyis hogy a fiatal felnőttet ne arra szocializáljuk, hogy egész életében ellátásra szoruljon. Gyermekotthonunkban Utógondozói Otthon is működik 14 fő részére, melyből 3 külső férőhely. A fiatalok 18-24 éves kor között élhetnek itt, amennyiben ezt igénylik. A gyermekotthoni utógondozói lakóegység fiú és lányszálló részlegekből áll. Egy utógondozói otthonvezető és egy nevelő látja el az ott élők segítését. Pedagógiai alapelvünk, hogy a teljes önállóságra szoktatsuk őket és a cél Gyermekotthonból kifelé, a társadalomba való sikeres beintegrálás felé orientáljuk őket. Elsősorban a külső ügyintézésbe, életüknek külső szervezésébe segítünk. A jutalmazás-büntetés gyermeki rendszere náluk átalakult a felnőttesebb számonkérési formákká. Ebben a lakóegységben már sokkal önállóbban élnek a gondozottak, mint a többiben. Elsősorban a szociálismunkás típusú segítés jellemzi az utógondozói nevelő munkáját, amely a szerződéses rendszerre épít. A célokat és a feladatokat egyenrangú félként, közösen határozzák meg a fiatalok a nevelőkkel. A szakmai munkák egyik fontos célja a fiatal felnőttek iskolázatásának elősegítése és olyan szakma felé irányítsuk, mely piacképes és megkönnyíti munkába állásukat és ennek következtében önálló életvitelük kialakítását. További cél a fiatal felnőttek munkába állítása, hogy a fiatal felnőttek el tudjanak helyezkedni, állandó munkaviszonnyal rendelkezzenek. Feladatunk még a fiatal felnőttek lakáshoz jutásának segítése, hogy azok a fiatal felnőttek, akik nem térnek vissza családjukba, önálló életvitelt tudjanak kialakítani.

6.3.1 Felkészítés az utógondozói otthonba való bekerülésre Fontos hogy az utógondozói csoportba kerülők már felkészülten kerüljenek át a gyermekotthoni csoportból, ami azt jelenti, hogy nagykorúságuk előtt már tájékozottak legyenek. Az önálló életre nevelést már 18 éves kor előtt elkezdik a csoportban, ebben kiemelkedően fontos a gyermekotthoni csoportok és az utógondozó csoport nevelőinek, gondozóinak kapcsolata. A nagykorúvá váló és átkerülő fiatalok felkészítése fokozatos és 69

hosszabb folyamat, mely a gyermekotthonban a nevelők-gondozók és a pszichológus feladata. A fiatal eddigi nevelői megismerteteti, átadja a fiatalt az utógondozó nevelőknek. Különösen a teljes élettörténet, nevelési történet közös megbeszélése fontos, mivel ez biztosítja a folyamatosságot. A nagykorúvá válást megelőző időszakban rendszeresen, beszélgetünk a fiatallal, felkészítjük az előtte álló felnőtt életre. Az átkerülést megelőzően a fiatal felnőttről információt szerzünk be annak érdekében, hogy jobban megismerjük, és sikeresebb legyen a beilleszkedés. 18. születésnapján egy rítus keretén belül nagykorúvá avatják a gyermeket és átköltözik a volt és a leendő csoporttársai kíséretében az utógondozói részbe. Az itt dolgozó nevelők, és a már régebb óta utógondozott fiatalok, elmondják a fiatal felnőttre vonatkozó szabályokat és ismertetik a házirendet. Így tudatosul a fiatal felnőttben, hogy megszűnt a gyermekkor és a csoportváltás a felnőttkor kezdetét jelenti, amelyhez szükségszerűen neki is változnia kell. A gondoskodásra, ellátásra való igényét fel kell váltania az autonómia igényének. Megállapodást kötünk arra vonatkozóan, hogy mi a fiatal felnőttnek a kötelessége illetve mik a jogai és az ellátás mely formáit biztosítjuk számára.

6.3.2 Támogatási lehetőségek Az utógondozói ellátás keretében lakhatást, és szükség szerint további ellátást biztosítunk azon átmeneti, vagy tartós nevelésben került fiatal felnőttnek, aki utógondozási, utógondozói ellátását a Gyámhivatal elrendelte. Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig kérheti. A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal felnőtt számára a szükség szerinti ellátást biztosítunk azon időszak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy nappali tagozaton folytatja tanulmányait, vagy felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe. Segítséget nyújtunk azon feltételek megteremtéséhez, amelyek az ellátásból kikerülő fiatal felnőtt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek. Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára a gyermekotthon lakhatási lehetőségről gondoskodik, és a fiatal felnőtt szükségleteihez, helyzetéhez igazodó ellátást nyújt. Az utógondozói ellátott részére a fiatal felnőtt szükségleteihez és helyzetéhez igazodó alábbi ellátásokat nyújthatja, melyeket a ellátottal kötött megállapodásban rögzít, hogy ezek közül melyiket biztosítja: - lakhatási lehetőséget, - étkezési lehetőséget, - ruházati lehetőséget, - tisztálkodási és személyi higiéniai feltételeket, - iskolai oktatás esetén biztosítja a tankönyvet, tanszert, egyéb iskolai felszerelést. - amennyiben nappali tanulmányokat folytat, zsebpénzt biztosít számára. - segíti az utógondozói ellátottat családi környezetbe való visszailleszkedésében, illetve önálló életének megkezdésében, annak fokozatos megteremtésében: - munkába állás, - iskolai tanulmányokban való segítés, - életvezetési és mentálhygiénés tanácsadás, - otthonteremtési támogatás intézése, - felmerülő egészségügyi problémáinak megoldása. - biztosítja az utógondozói ellátott számára a hozzátartozókkal, illetve más személyekkel való kapcsolattartás lehetőségét az intézményen belül, azonban ez nem zavarhatja az intézet működését és a többi gondozott életét. 70

- tiszteletben tartja az ellátást igénybevevő személyiségét és egyénisége sajátosságait, azonban annak érvényesítése mások számára nem lehet sértő vagy botrányos.

6.3.3 Napi életgyakorlat A napi életgyakorlat során már saját maguk tartják rendben, tisztán környezetüket (szobájuk és a közös területek), önállóan takarítják. Mindenkinek megvan a saját feladata, amit el kell végezni. Ezt a heti rendszeres csoportgyűlésen beszélik meg nevelőjükkel, otthonvezetőjükkel, és társaikkal. A csoportgyűléseken felmerülő problémákat nevelőkfiatalok egyenjogú partnerként vitatják meg, ezzel erősítve, fejlesztve az empátiát, a kreatív gondolkodást, a másik elfogadását, az együttműködés fontosságát. A problémák visszatükrözésével pozitív változások éretők el a fiatalok viselkedésében. A társak véleményének hatására olyan alternatív megoldások paneljait kapja, és építi be személyiségébe, amelyek hasonló helyzetekben előhívhatóak lesznek számára. Fontos, hogy soha ne érezze magát kirekesztetnek, vagy bűnbaknak. A csoportgyűléseken elhangzó negatív kritikákra a nevelőknek is hasonlóan kell reagálnia, és amennyiben jogos, elismerni. Hibáink elismerését nem szabad kudarcként átélni, hiszen ez bizonyítja a fiatalok felé, hogy erős, szavahihető, megbízható emberek vagyunk, ami nélkülözhetetlen a kötődés, a bizalom kiépítéséhez, vagyis az eredményes nevelőmunkához. Mivel ezek a fiatalok nappal vagy iskolában vannak, vagy pedig dolgoznak ezen a gyűlésen merülnek fel azok a problémák, melye megoldásra várnak. A fiatal felnőttek önállóan főznek maguknak, illetve a többi lakóegységbe vannak befizetve. Az itt élő fiatalok, már a felnőttekre jellemző szabadságjoggal rendelkeznek, szabadon járhatnak ki a lakóotthonból. Éjszaka és hétvégeken nem állak nevelői felügyelet alatt. Takarítást, mosást önállóan oldják meg. A napi ritmus rendszeressége biztonságot, kiszámíthatóság ad, amely minden ember alapvető szükséglete. A strukturált tevékenység és az élmények hatásrendszere segít felépíteni az egyén önszabályozó és öngondoskodó képességét és felelősségét. A gyermekotthonból - napirendhez igazodó módon - szabadon távozhat, azonban hosszabb távollétét köteles bejelenteni az intézményben. A szabadidő hasznos eltöltéséhez is hozzá segítjük őket, hogy ne csupán a Tv és a számítógép jelentse számukra a kikapcsolódást, hiszen ezek elmagányosítanak, és növelik az izoláció érzését. Megmutatunk a fiataloknak olyan tevékenységeket is, amelyekhez hozzá tudnak jutni szűkösebb anyagi körülmények között is. Például: olvasás, sportolás, kirándulás.

6.3.4 A felnőtt személyiségfejlődés, az egyéniség építésének segítése A személyiség fejlődése itt már a teljes önállóság, önálló életvitel felé való orientálást jelenti, a fokozatos leválást az intézményről. Az életfeladat itt már az önálló élet, az önálló egzisztencia fokozatos kiépítése, a kikerülés előkészítése. A fiatalok természetesen sok segítséget kapnak a nevelőktől, de a legfőbb cél az önálló életvezetésre való felkészítés, a felnőtt identitás a felelősségtudat kialakítása.

71

A személyiség fejlődésének szempontból fontos lenne a támogató, jó családi légkör, mely egyben segít a saját család alapításában is, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása. Mindezek azonban az érintett fiatalok esetében részben vagy teljesen hiányoznak. A feladatot ezért az utógondozói ellátás során nem lehet másként megoldani, mint kiscsoportban, amely intenzív együttlétet feltételez, ahol védett közegben, saját élményként szereznek a résztvevők emberi kapcsolatok kialakításához a gyakorlatban is jól hasznosítható tapasztalatokat. A megfelelő pozitív változáshoz feltétlenül szükséges a családias, bizalommal teli légkör, melyben mód nyílik a fiatal személyre szabott élettervének kidolgozására. A szocializációs folyamatnak több összetevője van. Az egyik az önkontroll kialakulása, ez az a képesség, mellyel a személy vágyai kielégítését késleltetni tudja, s a másik fontos szocializációs tényező a közösség szokásaihoz, normáihoz való igazodás, azok megtanulása, interiorizálása (belsővé válása.) Az érett személyiség alakulásához szükséges; problémamegoldó képesség, aktivitás, változatos viselkedésminták ismerete, összhangja és helyes alkalmazása, jól működő énkép, reális önértékelés, önelfogadás, önkontroll, szilárd jellem, kötődési képesség, interdependencia, stb. Az akarat, a kitartás erősítése, interiorizálása. Szükséges megismertetni velük a kompetencia boldogságadó érzését, mely egyben az identitást is erősíti. „Én valamihez már értek én már vagyok valaki.” Konfliktuskezelési technikák megismertetése, győztes-győztes stratégiák előnybe részesítésére. Az erkölcsi prédikációk helyett, a felnőtt-felnőtt közötti konfliktusok spontánnak tűnő, nyilvános megbeszélésével demonstrálni az ellentétes vélemények elfogadható megoldási lehetőségeit. A nyers ösztönén reakciók fokozatos leépítésével, a felettesén előtérbe kerülésével fejlődnie kell a lelkiismeretnek, a kötelességtudatnak, az egészséges személyiséghez, a döntésképességhez szükséges elvont gondolkodásnak. Fel hívjuk számukra a figyelmet a következmények fontosságára, hogy képzeletükben vetítsék előre, hogy bizonyos tetteknek mi lesz a várható következménye, mert sajnos ennek hiánya okozza a legtöbb bajt. Frusztrációhoz való alkalmazkodási képességük erősítése, nehogy visszacsússzanak egy regresszív állapotba. Felkészítjük az esetleges magány elviselésére, ne érezze magát izoláltnak a kikerülés után. Ahhoz, hogy ne élje meg tárgyvesztésként – amely könnyen vezethet pszichés beszűküléshez, esetleg szuicid kísérletekhez – kikerülésük után szükséges lehet még a további kapcsolattartás, egy utógondozás kertében, a tudatosítása annak, hogy segítünk, ha baj van, nem hagytuk magára abban az új, számára idegen világban.

6.3.5 Életúttervezés, a jövőkép kialakulásának segítése A csoportban dolgozó nevelők a csoportértekezleten illetve a személyes beszélgetések kapcsán sokat segítenek a reális jövőkép kialakításában. A szülőkkel, családtagokkal, testvérekkel való jó kapcsolat kialakítása sokat segít a fiatal életútjának pozitív tervezésében. Reális önismerettel lehet a célokat kitűzni, csak ez biztosíthatja a sikerélményt. A folyamatos kudarcok passzivitást váltanak ki, és már meg sem próbál célt kitűzni, élete parttalanná válik. Lépésről-lépésre kell haladni, lebontani közeli, elérhető célokra, amelyek tervszerűen elvezetnek a végső, távoli célig. 72

Az önértékelést az énkép lényegesen befolyásolja, ami kihat a személyiségfejlődés formálódására. Ezért nagyon fontos, hogy az ideális és a reális énkép között, ne legyen irreális a távolság, mert ez biztos kudarchoz vezet, és tovább növelik az irrealitást, sűrűsödnek a beilleszkedési zavarok, a szorongás is egyre fokozódik. Célok meghatározásánál feltétlenül ismernünk kell a fiatal múltját és jelenét, mert csak ebből kiindulva lehet reális jövőképet kitűzni és elérni.

6.3.6 Segítségnyújtás az önálló élet kialakításában A 18 éven felüli gyermekek esetében már nem a gondozáson van a hangsúly, hanem, hogy megfelelő támogatást tudjunk nyújtani a felnőtt életre való felkészítésben. A nevelők főleg a mindennapos ügyintézésben nyújtanak segítséget a fiatal felnőttnek. Munkakeresés, önéletrajzírás, interjúra való felkészülés, hivatalos papírok elintézése, megfelelő iskola keresése, amiben nagyon sok segítséget kapnak a fiatalok. Például: Mivel 18 éves korral megszűnik a közgyógyellátás, a fiatal lehetőséget kap a szabad orvosválasztásra is. Természetesen az otthonban dolgozó doktornő minden esetben továbbra is segítséget nyújt a beteg fiatalnak. Ekkor viszont már arra törekednek a nevelők, hogy a fiatal saját maga intézze az ezzel kapcsolatos időpontkérést, gyógyszerkiváltást. A gyermekotthon anyagi támogatást nyújt a receptek kiváltásában. Amennyiben rendszeres keresete lesz úgy a keresetéből a személyi térítési díj levonása után megmaradó összeg 30 %-át minden hónapban megtakarítja. Az utógondozói lakóegység nevelői tanácsotokkal segíti a megtakarítás célszerű módjairól, az így összegyűjtött pénz ésszerű felhasználásáról. Meg kell tanítani a fiatalokat a fontossági sorrendre, és ezt el is kell fogadtatni velük, hogy a későbbiekben, már irányítás, segítség nélkül is betartsák: - kötelezettségek kifizetése, - étkezés, - tisztálkodási szerek, - ruházat, - szabadidős szórakozás

6.3.7 Bevezetés a munka világába Mivel gyermekeink ebben az életkorban kezdenek el dolgozni, fontos, hogy megfelelő felkészítést kapjanak. Ebbe tartozik a megfelelő önéletrajzírás, munkahelykeresés amit a nevelő folyamatosan követ. Fontos, hogy tisztában legyen az új formátumokkal. A heti csoportértekezleteken időt szakítanak az úgynevezett asszertív tréningre, melyen helyzetgyakorlatok vannak, ami segítséget nyújthat az esetleges munkahelyi konfliktusok kezelésére. Itt megtanulják, hogyan kell viselkedni egy esetleges interjú során, illetve a különböző lehetséges felmerülő munkahelyi problémákat próbálják meg játékos formában gyakorolni. A nevelők sok segítséget nyújtanak abban is, hogy a fiatal önmagával és képességeivel tisztában legyen. A reális pályaválasztás, munkaválasztás megakadályozza a munkában való csalódást. Segítenek, hogy a fiatal megtalálja végzettségének, egyéniségének megfelelő munkát. Ha nincs esetleg a gyermeknek végzettsége, a Munkaügyi Központtal együttműködve megfelelő tanfolyamot próbálnak meg keresni a fiatallal együtt. A munkába állítás nehézségeinek egyik oka, a nem megfelelő iskolázottság, ezért figyelembe véve a fiatal képességeit, a tanulás folytatását szükséges motiválnia az itt dolgozó

73

nevelőknek. Tanácsadás során figyelembe kell venni, hogy a fiatal olyan szakmát, iskolát, tanfolyamot válasszon, amely keresett a munkaerőpiacon. Fontos továbbá, hogy a megszerzett munkahelyet meg is tudja tartani, erősíteni kell abban, hogy a munkába járás napi rutinját megszokja. A kudarctűrés alacsony szintjének emelkedését folyamatosan bátorítgatnunk kell, ami megkönnyíti a beilleszkedésüket a munkahelyi kollektívába is. Ha tanulmányait vagy tanulóviszonyát megszünteti, vagy befejezi, illetve előző munkaviszonya megszűnik, vagy munkanélküliként került be az ellátásba 30 napon belül köteles munkába állni. A munkaviszony megkezdésével egy időben új megállapodást kell kötnünk az új feltételek tisztázása érdekében. Amennyiben saját hibájából nem áll munkába, úgy utógondozói ellátása megszüntethető.

6.3.8 Partnerkapcsolatok, családtervezés Nem mindig megfelelő ezeknek a fiatal felnőtteknek a szocializációja, ami a partnerkapcsolatokat illeti. Gyakran szüleik viszonyában látott mintaként, agresszíven, kapcsolat rombolóként viselkednek párkapcsolataikban is. Segíteni kell őket, hogy megtanulják az udvarlás, a kapcsolatok ápolásának kulturált formáit. Főképp a már korábban jelzett a korai kapcsolatokon való „csüngés”, a birtoklás vágya és az egészségtelen féltékenység okoz komoly összeütközéseket kapcsolataikban. Hangsúlyozni kell a tudatos párválasztás fontosságát, ne pótcselekvés, menekülés motiválja, mert csak ez biztosítja a családi funkciók megfelelő működését: - biológiai, - szocializációs, - érzelmi egyensúlyt és regenerálódást biztosító, - gazdasági, - gondozási - és jogi funkciók. Munkánkban támogatást kérünk az intézetünkben dolgozó egészségügyi dolgozótól is. Segítséget nyújt a szexuális életre való felkészítéshez, illetve a védekezés módjairól is. Amennyiben a fiatal felnőttre partnere jó hatással van, úgy vele is állandó a kapcsolatot építünk ki és a közös programjainkba is bevonjuk. A fiatal felnőttek önálló családalapításra való felkészítése is feladataink közé tartozik. Főleg a lányok számára, akiknek az önálló életvitel lehetőségét jelenti a házastársi vagy élettársi kapcsolat. Ezzel kapcsolatban felmerülő problémáikat is megpróbáljuk megoldani.

6.3.9 Család és személyes kapcsolatok ápolása. Nagyon fontos feladatunk továbbra is fiatal felnőtt a családdal, rokonokkal történő kapcsolattartásának erősítése annak érdekében, hogy a kikerülve ne maradjanak egyedül, magukra maradottak a világban. A családok többnyire maguk is devianciákkal terheltek, ezért nekik is szükségük van segítségre, amit az utógondozói nevelők családi konzultációkkal próbálnak megoldani. A konzultációkon az alábbiak megerősítését, fejlesztését, elfogadását igyekszünk segíteni: - krízis kezelési technikák megismerése - konfliktus kezelési stratégiák elsajátítása, 74

-

autonóm személyiség tiszteletben tartása, szerepek tudatosítása, elfogadása, nem összemosása, agresszió leküzdése, devianciák megszüntetéséhez segítségnyújtás, munkalehetőségekről folyamatos információk biztosítása, stb.

Fontos, hogy a sérült szocializációjuk társadalmilag elfogadható irányba változzon kötődés, kudarctűrés, társas viszonyok, empátia stb. Ezeknek a hiánya megnehezíti beilleszkedésüket, és negatív hatással van az önálló családalapításukra is. Fontosnak tartjuk a családdal történő kapcsolattartás erősítését annak érdekében is, hogy esetleg, ha van rá lehetőség, minél rövidebb idő után visszatérhessenek családjukba. Ösztönözzük a fiatal felnőttet az állandó kapcsolattartásra a szülővel, testvérrel, illetve egyéb rokonnal. Minden lehetőséget segítünk a konszolidált baráti kör kialakítására, illetve a meglévők ápolására. Lényeges, hogy a fiatal felnőtt az ünnepeket családi körben töltse. Felvesszük a kapcsolatot a családdal, és együttes munkával megpróbáljuk a jó együttműködést kialakítani. Amennyiben nem megfelelő a viszony a gyermek és a családja között, úgy próbáljuk viszonyukat rendezni abba az irányba, hogy alkalmassá tegyük őket a fiatal felnőtt visszafogadását a családba.

6.3.10

Együttműködési készségek és a közösség fejlesztés

A közösség fejlesztése ebben az életkorban is nagyon fontos. Erre szolgálnak a heti tartandó csoportgyűlések, melyeken a fiatalok problémákat, feladatokat, tennivalókat vetnek fel. Itt megpróbálnak közösen a csoporttal együtt döntéseket hozni. Nyáron többször megyünk egykét napra együtt pihenni. Mivel többségük már dolgozik illetve tanul, nehéz több hetes programokat összehozni. Ezek az egy-két napos alkalmak viszont nagyon kellemesek és csapat-összekovácsoló nyaralások. A név-születésnap és az ünnepek megtartása mellett, fontos a spontán, egyéni igények megvalósítása is.

6.3.11

Külső férőhely

Intézményen kívül különálló bérlakásokban, illetve albérletben külső férőhelyen helyezzük el azon utógondozói ellátottainkat, akik már képesek felügyelet nélkül önállóan megélni. Ez az utolsó lépcsőfok az önállósodáshoz, a végső kikerüléshez. A kinti férőhelyen már saját maguk megszabta szabályok szerint élnek, azonban nem viselkedhetnek olyan botrányosan, hogy ottani szomszédikat zavarják. Vigyázniuk kell a lakás berendezéseire, nem rongálhatják azokat, a lakásra jó gazda módján vigyázznak. Adósságot nem halmozhatnak fel a lakásokra. Az utógondozó lakóegység nevelői időnként meglátogatják őket otthonukba, illetve ők is fordulhatnak hozzájuk segítségért ügyeik további intézése érdekében.

6.4 Utógondozás, életút nyomon követés. Az otthont nyújtó ellátás keretében, az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnését követően a gondozott gyermek, a fiatal felnőtt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését az utógondozás segíti. Tájékoztatjuk a kikerülő gondozottat, hogy lehetősége van utógondozás igénylésére. A volt gondozott fiatal felnőtt utógondozását a gyámhivatal határozata alapján a gyermekotthon utógondozója látja el. A gondozás folyamatosságának biztosítása érdekében

75

célszerű, ha a gondozott gyermekkel, illetve fiatal felnőttel kapcsolatos család, illetve utógondozási feladatokat ugyanaz a szakember (családgondozó-utógondozó) látja el. Az utógondozás során az utógondozó együttműködik az utógondozott lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal, továbbá felkutatja, és lehetőség szerint bevonja az utógondozásba azokat a társadalmi szervezeteket, alapítványokat, egyházi szervezeteket és önkéntes segítőket, amelyek, illetve akik az utógondozottat segíteni tudják. Az utógondozó feladatai különösen, ha az utógondozott visszakerül a családjába, vagy önálló életet kezd: - A hazakerülést követően figyelemmel kíséri, illetve segíti az utógondozottnak a családjába való beilleszkedését. - Segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításához, kiemelten kezelve az önálló lakhatásának megoldását. - Segíti az utógondozottat a képességeinek, tehetségének megfelelő közoktatási, szakképző, illetve felsőoktatási intézmény vagy munkahely kiválasztásában, és a felvétellel kapcsolatos teendők intézésében. - A jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismeretével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában. - Tanácsot ad, segítséget nyújt az utógondozottnak konfliktushelyzetei megoldásához. - Szükség szerinti rendszerességgel- de legalább havonta egyszer – felkeresi az utógondozottat és tájékozódik az utógondozott körülményeinek és életvezetésének alakulásáról. - Heti gyakoriságú fogadónapon lehetőséget biztosít arra, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse. - Segítséget nyújt az utógondozott továbbtanulási, munkavállalási, életviteli problémái megoldásához. - Tanácsot ad munkahelyi, partnerkapcsolati és esetleges konfliktushelyzetei megoldásához, jövedelme beosztásához. - A jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában, kiemelten kezelve önálló lakhatásának megoldását. - Az utógondozó segítséget nyújt a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítéséhez és benyújtásához. - Az utógondozó a gyámhivatal megkeresésére véleményezi a fiatal felnőtt által benyújtott kérelemben foglaltak megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy az igényelt támogatás és annak felhasználási módja megoldja-e a fiatal felnőtt tartós lakhatását. - Az utógondozó a gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz a támogatás összegével való elszámolás módjára és időpontjára. - Az utógondozó a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint együttműködik a fiatal felnőttel a támogatás összegének célszerű felhasználásában, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt. - Negyedévente tájékoztatást küld a Gyámhivatalnak az utógondozottak helyzetéről. Családgondozó-utógondozónk utánkövetést is végez, hogy az innen kikerült volt gondozottak sorsa hogyan alakult, mennyire sikerült a társadalomba beilleszkedni. Mindez a minőségbiztosítást is elősegíti.

6.5

Nevelőszülői Hálózat

6.5.1 A program jogi háttere 76

Szakmai programunk kereteit azon jogszabályok adják, melyek irányelvként szolgálnak szakmai munkánk során.  1949. évi XX. törvény Magyar Köztársaság Alkotmánya  1997. évi XXXI. Törvény Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Magyar Közlöny 1997/39. sz.)  149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról  235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról  A 15/1998 (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről  259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről  261./2002. (XII. 18.) Kormányrendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről  29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról

6.5.2 A nevelőszülői hálózat ellátási területe, székhelye, az ellátottak köre Nevelőszülői hálózatunk ellátási területe megegyezik a Pécsi Gyermekotthon ellátási területével, amely a Pécsi Városi Gyámhivatal mindenkor hatályos illetékességi területe. A nevelőszülői hálózat székhelye a Pécsi Gyermekotthon épületében, Pécs, Megye utca 24. szám alatt található, a város központjában, tömegközlekedéssel és gépjárművel is megközelíthető helyen. A székhelyen, mint a nevelőszülői ellátás központjában található a szakmai vezető és a nevelőszülői tanácsadó irodája. Nevelőszülői hálózatunk Pécs városából és annak kistérségi településeiből – a szakellátásba beutaló szerv határozata alapján – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti nevelt, tartós nevelésbe vett, utógondozói ellátásban részesített gyermekek, fiatal felnőttek teljes körű ellátását végzi.

6.5.3 A szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészületek Az Intézmény vezetőségének és munkatársainak több éves szakmai tapasztalata indokolta, hogy a hálózat létrejöttét kezdeményezze a város Polgármesterénél és a Közgyűlésénél. Pécs Város Közgyűlése 422/2009. (09. 10.) számú határozatában döntött arról, hogy saját, városi nevelőszülői hálózatot alakít ki a Pécsi Gyermekotthonban, és ezt alapító okiratában rögzítette. 77

Intézményünk, a Pécsi Gyermekotthon legfőbb feladata több mint 50 éve, azon gyermekekről gondoskodni, akik nem élhetnek vérszerinti családjukban, különböző okok miatt. A saját családjukban nem nevelkedhető gyermekek elhelyezéséhez kerestünk olyan családokat, egyedül álló felnőtteket, akik nevelőszülőként saját otthonukba fogadnak gyermekeket, jogszabályban meghatározott nevelőszülői díj, nevelési díj és ellátmány mellett. A Gyermekotthon többnyire azokat a 12-14 év fölötti gyermekeket neveli, akik életkoruk, deviáns magatartásuk, pszichés terheltségük miatt nevelőszülőnél – a szakértői bizottság véleménye alapján – nem helyezhetők el. Kevés az olyan jól képzett, sok tapasztalattal rendelkező nevelőszülő, akinél a súlyos problémával küzdő, speciális nevelési igényű gyermekeket, fiatalokat lehet elhelyezni. A nevelőszülői családba jól integrálható gyerekeket, a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózatában helyezték el, megye szerte, lakóhelyüktől, szocializációs környezetüktől távol. Ez a helyzet nehezíti a vérszerinti családdal való kapcsolattartást és az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával való érdemi, szakmai munkát.

6.5.3.1 Nevelőszülő csak az lehet, aki  magyar állampolgár, bevándorolt, vagy menekültként elismert személy;  büntetlen előéletű;  24. életévét betöltötte; a gondozott gyermeknél legalább 18 évvel és legfeljebb 45 évvel idősebb;  fizikai és lelki állapota, valamint a körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek egészséges fejlődésének biztosítására;  a jogszabályban meghatározott felkészítő tanfolyamon eredménnyel vett részt (amely 28 órás döntés-előkészítő tréningből és 32 órás nevelőszülői tanfolyamból áll);  a házastársa/élettársa az elhatározáshoz hozzájárul, és a felkészítő tanfolyamon eredményesen vesz részt. Hálózatunk annak a jelentkezőnek a nevelőszülővé válását támogatja, aki  a nevelt gyermek számára, annak képességeihez, adottságaihoz igazodva tudja biztosítani a gondozás-nevelés feltételeit, a testi, értelmi és érzelmi fejlődéséhez szükséges családi szocializációs környezetet.  a gyermek érdekének megfelelően segíti elő és támogatja a kapcsolattartást a gyermek vérszerinti családjával.  fontos feladatának érzi a gyermek vérszerinti családjába vagy örökbefogadó családba való gondozásának elősegítését, amennyiben a szakemberek azt látják a gyermek érdekét szolgáló feladatnak.  elő tudja segíteni a nevelt gyermek felkészülését az önálló életre és a családi, társadalmi normák elfogadására és betartására.  együttműködő a nevelőszülői- és gyámi tanácsadóval, a szakmai felügyeletet ellátó szervezetekkel és a gyermekkel kapcsolatban álló minden intézménnyel.  az ellátáshoz szükséges dokumentáció vezetését, és beszámolási kötelezettségét teljesíteni tudja.

78

A nevelőszülői munkában elvárt kompetenciák                 

a tevékenységhez szükséges jogszabályok, hatósági intézkedések ismerete, szakmai felkészültség, alkalmas, érett, jól differenciált személyiség, együttműködési készség, konfliktuskezelés képessége, csapatmunkára való alkalmasság, empátia, érzelmi stabilitás, felelősségtudat, kudarctűrés, tolerancia, önismeret, önkontroll, egyértelmű - kiszámítható magatartás, pozitív gondolkodás, megerősítő technikák alkalmazásának készsége, problémaérzékenység, szakmai értékek iránti elkötelezettség, terhelhetőség, tiszta és nyílt, a szakmai etikát tiszteletben tartó kommunikáció, a személyes és szakmai környezet kapcsolatrendszerében

A jelentkezők szűrését elsősorban a jogszabályban leírtaknak, majd a hálózat szakmai elvárásainak megfelelően végezzük.

6.5.3.2 A nevelőszülővé válás folyamata 1. 2. 3. 4.

5. 6.

7.

A leendő nevelőszülőnek a Pécsi Gyermekotthon elérhetőségén kell jelentkeznie bemutatkozó levélben. Az Intézmény nevelőszülői tanácsadója környezettanulmányt készít a jelentkező otthonában. A jelentkezőnek igazolnia kell az egészségügyi és fizikai alkalmasságát háziorvosi véleménnyel. A jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem folyik ellene eljárás, illetve nem ítélték el jogerősen gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény miatt, szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg, illetve nem szünetelteti gyermeke átmeneti nevelésbe vétele miatt. A leendő nevelőszülőnek és házastársának /élettársának/ a törvény által kötelezően előírt 60 órás felkészítő tanfolyamon kell részt vennie. A 60 órás felkészítő tanfolyam sikeres elvégzése után, a résztvevőknek be kell nyújtani a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt és az elhelyezésre szolgáló épület használati jogcímét bizonyító okiratot (tulajdoni lapot). A tanfolyam sikeres elvégzését követően, nevelőszülőként fogadhatják a befogadásra váró gyermekeket. Saját gyermekkel együtt maximum négy gyermek nevelkedhet egy családban.

6.5.3.3 Az eljárás módja

79

A Pécsi Gyermekotthon a működési területén élők jelentkezését fogadja. A működtető elfogadja a korábbi képzés során megszerzett, más hálózatnál már használt tanúsítványt, amennyiben a felkészítés a 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendeletben foglaltaknak megfelelően történt. Ebben az esetben is kötelező részt venni a pszichológiai és egészségügyi alkalmassági vizsgálaton.

A nevelő szülő nek jelent kezők alkalmassági vizsgálat a A vizsgálatban közreműködő szakemberek: - a jelentkező háziorvosa - nevelőszülői hálózat szakmai vezetője - nevelőszülői tanácsadó - pszichológus - a döntés előkészítő program oktatói A nevelőszülői tanácsadó, a jelentkezést követő pár napon belül saját otthonában találkozik az érdeklődőkkel. Az első személyes beszélgetés módot ad a motiváció okának, komolyságának felmérésére, a család összetételének, működésmódjának megismerésére, a nevelőszülői feladatokról szóló részletesebb tájékoztatásra. Ezt követően a nevelőszülői tanácsadó időpontot egyeztet a környezettanulmány felvételére, amikor fontos, hogy a család minden tagja jelen legyen, akik személyesen érintettek a nevelőszülői feladatok vállalásának következtében. A hálózat pszichológusa az összegyűlt információk ismeretében, a nevelőszülői tanácsadóval együtt találkozik a jelentkezőkkel. A félig strukturált beszélgetés célja a motivációs, önreflexiós, empátiás, együttműködési és intellektuális készségek, képességek feltárása. Az interjú során a pszichológusban megfogalmazódott kérdések alapján pszichológiai tesztek kiválasztása történik, mely választás az adott párral kapcsolatban észlelt és megfogalmazott kérdésfeltevésen alapul. Ezen kívül projektív technikákat alkalmaz a pszichológus az interjúban, illesztve a kérdésfeltevéshez. A beszélgetés közben felvételre kerül a család genogramja, mely betekintést enged a család múltjába, feltárja struktúráit és segíti megismerésüket a korábban szerzett tapasztalatoknál mélyebb szinten. Az úgynevezett CPI tesztet minden jelentkező kitölti, mely az esetleges komoly pszichiátriai problémák feltárását célozza meg. A teszt és az interjú kiértékelésének eredménye nem alkalmasságot vagy alkalmatlanságot állapít meg, hanem hogy az adott párnál fennáll-e relatív kontra-indikáció a nevelőszülői feladatok ellátását illetően, vagy sem. A rendelkezésre álló információk, a megismert körülmények, a pszichológusi értékelés alapján, a szakmai vezető, valamint a pszichológus egyeztet, hogy alkalmasnak ítéli-e a jelentkezőt a nevelőszülői szerepre. A döntést követően a szakmai vezető az intézményvezető jóváhagyásával értesíti a jelentkezőt a nevelőszülői tanfolyam döntés előkészítő programjának időpontjáról, vagy jelentkezésének elutasításáról. A nevelőszülői tanácsadó a jelentkezőkről szóló dokumentációt (környezettanulmány és pszichológiai vélemény) átadja a képzők számára. 80

A döntés-előkészítő ,,FIKSZ” programot a működtető, a szükséges tanúsítvánnyal rendelkező, képzett trénerekkel, saját szervezésben, vásárolt szolgáltatásként valósítja meg. A program a „Családértékelő összefoglalással” zárul, mely rámutat a nevelőszülői család erősségeire és erősítendő területeire, ezzel is támpontokat adva a kihelyezhető gyermek személyiségére, adottságaira nézve. Ezt követően a nevelőszülő jelöltek a 32 órás tanfolyamon vesznek részt, ahol ismereteiket bővítik, pedagógia, pszichológia, egészségnevelés, társadalomismeret és a jog területén. Ennek szervezése, a szakmai vezető által megbízott nevelőszülői tanácsadó feladata. A 60 órás felkészítés szervezését, lebonyolítását és annak adminisztrációját a képzők az idevonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések alapján végzik. A döntés-előkészítő tréninget és a nevelőszülői tanfolyamot eredményesen befejezők Tanúsítványt kapnak. A működtető megindítja a szükséges eljárást, hogy a tanfolyamot sikeresen végzetteket ellátási helyei közé nyilvántartásba vetesse. A működtető nem kötelezhető a tanúsítvánnyal rendelkezőt nevelőszülői tevékenységgel megbízni.

6.5.3.4 A nevelőszülői alkalmasság felülvizsgálatának módja A nevelőszülők szakmai alkalmassága felülvizsgálati szempontjainak meghatározását a vonatkozó jogszabályokban foglaltak és a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet által kiadott „A nevelőszülői tevékenység ellátásának alkalmassági vizsgálata’’ című módszertani segédanyag figyelembe vételével végezzük. A nevelőszülő szakmai alkalmasságának, a jogszabályban előírt háromévenkénti felülvizsgálata a nevelőszülői hálózatot működtető feladata, a felülvizsgálatot a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője szervezi és koordinálja. Ha a nevelőszülői tanácsadó és a gyámi tanácsadó a nevelőszülői tevékenység ellenőrzése, vagy a nevelőszülő háromévenkénti felülvizsgálata során az alkalmasság hiányát észleli, a nevelőszülőnek orvosi vizsgálaton és pszichológiai interjún kell részt vennie. Közreműködő szakemberek:     

nevelőszülői hálózat szakmai vezetője nevelőszülői tanácsadó gyámi tanácsadó pszichológus háziorvos

A szakmai alkalmasság felülvizsgálata során a gyermekek mindenek felett álló érdeke szerint eljárva időben, még a súlyosabb problémák megjelenését megelőzően állapítható meg az alkalmasság hiánya. Az eljárás megvilágítja a várható veszélyeket, s a megelőzés feladatait, a szükséges intézkedéseket. A felü lvi zsgálat menete A nevelőszülői tanácsadó a nevelőszülőről az aktuális állapotnak megfelelő környezettanulmányt, és a nevelőszülő munkáját jellemző értékelést bocsát a vizsgálatot végzők rendelkezésére.

81

A gyámi tanácsadó értékelést készít a nevelőszülő gyámi feladatiról, kapcsolatáról az egészségügyi, oktatási és egyéb intézményekkel, a gyermek hozzátartozóival, vérszerinti szüleivel, gyámhivatallal. A tanácsadók az értékelések elkészítésénél a 15/1998.(IV.30) NM rendelet 75-88§,valamint a 150 § által meghatározottakat veszik figyelembe A háziorvos a nevelőszülőről és a vele egy háztartásban élő hozzátartozóiról egészségi állapot igazolást állít ki. Az orvosi igazolás tartalmazza, hogy a nevelőszülő és környezete egészségügyi szempontból alkalmas-e a gyermek további gondozására, valamint nem áll-e fönn a 15/1998. (IV.30) NM rendelet 95.§ (1) bekezdés a.,-e., pontjaiban megfogalmazott kizáró okok valamelyike. Ha a háziorvos az egészségügyi alkalmasság hiányát észleli, javasolja a nevelőszülő szakorvosi vizsgálatra történő kötelezését. A pszichológus az értékeléseket áttekinti, s ha elemzése során az alkalmasság hiányára utaló jeleket állapít meg, javasolja a nevelőszülő kötelezését pszichológiai vizsgálaton való részvételre. A felülvizsgálatot koordináló szakmai vezető a nevelőszülő bevonásával elkészíti a nevelőszülő állapotjelentését. (a módszertani segédanyag szempontjai szerint) Az értékelések, vizsgálati eredmények, pszichológusi vélemény és állapotjelentés alapján a felülvizsgálatot végzők döntenek a nevelőszülő szakmai alkalmasságáról. Amennyiben a nevelőszülő alkalmassága kétséges a szakmai vezető tájékoztatja az intézményvezetőt és kéri a nevelőszülő kötelezését a megfelelő vizsgálatra. A vizsgálati eredményt követően 8 napon belül a felülvizsgálatot végzők ismételten döntést hoznak. Ha a nevelőszülő nem tesz eleget kötelezettségének, vagy a vizsgálat az alkalmasság hiányát állapítja meg, akkor a szakmai vezető értesíti a nevelőszülőt az intézményvezető jóváhagyásával, valamint a működtetőt a nevelőszülői jogviszony megszüntetéséről alkalmatlanság miatt. Amennyiben a vizsgálatok, és értékelések a nevelőszülői alkalmasságról tanúskodnak, a szakmai vezető 8 napon belül az intézményvezető jóváhagyásával értesíti a nevelőszülőt és a működtetőt a nevelőszülő szakmai alkalmasságáról.

6.5.3.5 A nevelőszülők alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálata A rendkívüli felülvizsgálatot az intézményvezető rendeli el a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, ill. a gyámi tanácsadó írásos kezdeményezésére. A rendkívüli felülvizsgálat eljárásmódja azonos a nevelőszülők háromévenkénti felülvizsgálatával, de kiegészül az ellátott gyermek óvodája, iskolája, háziorvosa, védőnője, pszichológusa ill. a nevelőszülő háziorvosa által rendelkezésre bocsátott iratokkal, tájékoztatókkal. A szakemberek által aláírt és jóváhagyott összegző véleményt és javaslatot a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője adja át az intézményvezetőnek, aki a vizsgálat befejezését követően, annak eredményéről írásban tájékoztatja a nevelőszülőt és a gyermekjogi képviselőt. Azonnal felülvizsgálatot indítunk,  amennyiben hiteles jelzés szerint a nevelőszülő a gyermek biztonságát, egészséges személyiségfejlődését nem biztosítja, vagy nem megengedhető nevelési módszereket alkalmaz.

82

 amennyiben a nevelőszülő körülményeiben olyan változás áll be, mely alkalmasságát megkérdőjelezheti, illetve veszélyeztetheti a nála nevelkedő gyermeket.

6.5.4 A nevelőszülői hálózat programjának bemutatása Programunk, - szoros együttműködésben a Gyermekotthonnal - az illetékességi területünkön élő valamennyi, a beutaló szerv által ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy a gyámhivatal által nevelésbe vett gyermek differenciált és integrált ellátását tűzte ki célul. Ez a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyisége kibontakozásának segítésében, élethez, emberi méltósághoz, szabadsághoz és biztonsághoz való jogának érvényesítésében válik valóra, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és fiatal felnőttek számára. Olyan nevelőszülőkkel szeretnénk együtt dolgozni, akik megértik, hogy nevelőszülővé válni hosszú, fáradtságos, sok befektetést igénylő folyamat, mely során hivatássá válik számukra a választott tevékenység. Ezért tartjuk nagyon fontosnak a többszöri személyes találkozást a kiválasztásban és felkészítésben. Igyekszünk a lehető legtöbb ismeretet, tapasztalatot átadni a jelentkezőknek a rájuk váró feladat egyre professzionálisabb ellátásához. Különös hangsúlyt szeretnénk fektetni a kamasz fiatalokat befogadó nevelőszülők képzésére, támogatására. Intézményünk szakmai munkáját évek óta gyermekpszichiáter segíti, akinek több évtizedes tapasztalata van a kamaszkor sajátosságainak kezelésében. A gyermekpszichiáter és pszichológusunk bevonásával, heti rendszerességgel esetmegbeszélőt és havonta szakmai személyiségfejlesztő tréninget tartunk, ezzel is bővítve a nevelőszülőknek nyújtott segítséget. Több fontos terület hangsúlyossá tételével kívánjuk a gyermekek ellátásának szakmaiságát és a nevelőszülők professzionalitását növelni, ami hosszútávon a gyermekvédelmi gondoskodásban eltöltött idő rövidülését szolgálja. A gyermek szükségleteinek, élethelyzetének, életkorának, a családban szerzett sérüléseinek, eredeti társadalmi környezetének, nemzetiségének, etnikumának, szocializációjának megfelelő nevelőszülő kiválasztása felelősségteljes döntést követel. Elengedhetetlen a fokozatosság és folytonosság elvének érvényesülése, különösen a gyermek gondozási helyre történő elhelyezése folyamatában, a gondozási hely változtatása esetében és utógondozói ellátása során. A családi kapcsolatok fenntartása miatt, irányadó még az elhelyezés szempontjából, hogy a testvérek egy nevelőszülői családban nevelkedhessenek. Elengedhetetlenül fontos a vérszerinti családdal való kapcsolattartás elősegítése és támogatása, oly módon, ahogy az a gyermek érdekeit legmegfelelőbben szolgálja, a kapcsolattartás jogszabályban megjelölt formáinak biztosításával, a gyámhivatali határozat alapján, a nevelőszülők aktív bevonásával. A jól működő, kölcsönös, gyermek érdekét szolgáló kapcsolattartás, előfeltétele a gyermek vérszerinti családba való visszagondozásának, amennyiben annak feltételei teljesültek és erről gyámhivatali határozat születik. Ennek előkészítésében kulcsszerepet játszik a nevelőszülő, aki jelentősen megkönnyítheti a gyermek reintegrációját. 83

Szakmai körültekintést és felkészültséget igényel a személyre szabott, jól kidolgozott, konkrét célokat megfogalmazó egyéni gondozási-nevelési terv készítése, a benne foglaltak megvalósulásának elősegítése, a gyermek felkészítése a pályaválasztásra, segítése és támogatása a reális életúttervezésben. Ez alapfeltétele a felelősségteljes önálló, független életkezdésnek, melyre feladata felkészíteni a nevelőszülőnek a gyermeket, amennyiben nincs lehetőség a vérszerinti családba való visszahelyezésre. Annak ellenére, hogy elsődleges célunk a gyermekek vérszerinti családba történő visszakerülésének elősegítése, a teljes életútra való előretekintés szemléletét szeretnénk átadni nevelőszülőink számára, hiszen hosszútávon ez szolgálja a gyermekek érdekét, attól függetlenül, hogy melyik családban válnak felnőtté. Intézményünk szakellátást képviselő Gyermekotthonnal, Utógondozói Otthonnal, Csecsemőotthonnal és Nevelőszülői hálózattal rendelkezik. A gyermekek érdekében követendő folyamatosságot és fokozatosságot szem előtt tartva Nevelőszülői hálózatunk az vezetőjének jelzésére tud bekapcsolódni az érintett gyermek sorsrendezésébe. Az átmeneti nevelésbe kerülő gyermekeknek oly módon biztosítunk lehetőséget az ismerkedésre, hogy a gondozási helyet biztosító nevelőcsaládba több alkalommal is ellátogathatnak, egyre hosszabb időtartamra. A nevelőszülő számára biztosított konzultációk is a gyermek sikeres kihelyezésének megalapozását szolgálják. A Gyermekotthonban élő kiskorú anyák gyermekei számára, törekszünk nevelőszülői családjainkban gondozási helyet keresni, a családnál biztosított gyakori kapcsolattartások szervezésével, az anya-gyermek kapcsolatot erősíteni. A nevelőszülő feladata a kiskorút az anya-szerepben megerősíteni, bevonni őt, a csecsemő gondozási - nevelési tevékenységeibe.

6.5.4.1 A nevelőszülői tevékenység során elvárt és közvetített alapelvek Az otthonosság megteremtésének elve A nevelőszülő biztosítson a gyermeknek saját életteret a gyermek egyénisége, elképzelése figyelembevételével. A gyermeknek legyen lehetősége az egyedüllétre is. Barátait, játszótársait meghívhassa a nevelőcsaládba. A közösségi támogatás általi nevelés elve A nevelőszülő törekedjen fokozatosan a gyermekkel megismertetni lakókörnyezetének tagjait, szokásait, kultúráját, intézményeit. A gyermek megismerkedhessen és gyakorolhassa nemzetiségének, kultúrájának, vallásának szokásait.

Az egyéni különbözőség figyelembevétele elve A gyermek teljes és feltétel nélküli elfogadása, képességeivel, személyiségjegyeivel együtt. A nevelőszülő a gondozó-nevelő tevékenység céljaiban, és lépcsőfokaiban az adott személyiség fejlettségből induljon ki. A nevelői tevékenységet folyamatosan értékelje, és igazítsa a gyermek fejlettségéhez. Az egyéni gondozási nevelési tervet a fentiek szerint folyamatosan aktualizálja. A pozitív tulajdonságokon, az eredmények elismerésén keresztül fejlessze a gyermek gyengébb képességeit.

84

A demokratizmus elve A nevelőszülő a gyermekkel őszinte, nyílt, és bizalmon alapuló kapcsolatot alakítson ki. A gyermek felé őszintén, számára érthetően közvetítse elvárásait, érzelmeit. Döntéshelyzetben kérje ki a gyermek véleményét. A példamutatás, meggyőzés módszerével formálja a kiskorút.

A nyitottság elve A nevelőszülő fogadja el az általa ismert és gyakorolt nevelési gyakorlatától eltérő, új nevelési eljárásokat, módszereket. A korrekciós nevelés elve A nevelőszülő vegye igénybe szakember segítségét a gyermek elmaradásainak felzárkóztatása, lelki traumáinak feldolgozása, személyiségfejlődése elakadásának, kötődési zavarainak gyógyítása, érdekében, és folyamatos önképzéssel segítse a nevelési folyamatot.(nevelőszülői klub, ajánlott szakirodalom olvasása, egyéni konzultáció, esetmegbeszélők, kötelező képzések, konferenciák) A kommunikációs és kapcsolatkészség fejlesztésének elve A szeretetet sugárzó, nyugodt, derűs, a gyermekre figyelő családi környezet ad kellő alapot a kiegyensúlyozott személyiségfejlődéshez. A nevelőcsaládban élő felnőttek a csecsemőkortól kezdve jelezzenek vissza a gyermek gesztusaira, kapcsolatteremtési próbálkozásaira, motiválva a korai interakciók fejlődését. Az életkori szintnek megfelelő, aktív beszédkörnyezetben, őszinte érdeklődéssel, személyes példaadással tanítsák a gyermeket az interperszonális kommunikációra. A különböző nevelési helyzetekben mondják el a gyermeknek érzéseiket, hogy a gyermek szociabilitása fejlődhessen. Alkalmazkodó képessége eljuthasson arra a szintre, hogy saját viselkedésének közösségi hatásait, az adott válaszreakciókat fel tudja mérni, előre tudja vetíteni a mentalizáció útján. A motiváció fejlesztésének elve A nevelőszülő törekedjen a gyermek megismerésére, ingergazdag környezet, sokféle - közös és önálló - szabadidős tevékenység biztosításával adjon lehetőséget a gyermek érdeklődési körének bővítésére, tehetségének gondozására. Dicsérettel és pozitív megerősítéssel alapozza meg a gyermek önbizalmának és önbecsülésének egészséges szintű kialakulását. Az alkotás, önmegvalósítás kibontakozásának elve A gyermek képességei, tudása, érdeklődése szerint a nevelőszülő a szakemberek segítségével biztosítson olyan tevékenységi formákat, mely által a gyermek azzá lehet, aminek elérésére képes.

6.5.4.2 A nevelőszülő feladatai Befogadás A szakértői bizottság véleményére alapozva – különös figyelemmel az egészségügyi, fizikai, mentális állapotra, a gyermek szükségleteire – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezésért felelős munkatársa felveszi a kapcsolatot a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőjével a legmegfelelőbb nevelőszülő kiválasztása érdekében.

85

A nevelőszülői kihelyezés célja, olyan nevelőcsalád kiválasztása, amely a szükségletek ismeretében elősegíti a gyermek optimálisabb fejlődését, veszteségeinek feldolgozását, képességei kibontakoztatását és a gyermekvédelmi gondoskodás idejére kellő biztonságot, kötődési lehetőséget, egyéni bánásmódot tud biztosítani. A nevelőszülői tanácsadó a kiválasztott nevelőszülői családdal felveszi a kapcsolatot és korrekt, széleskörű tájékoztatást ad a kihelyezésre váró gyermekről, a várható feladatokról. Amennyiben közvetlenül saját családjából kerül a gyermek átmeneti nevelésbe, megismerkedik a nevelőszülő és a vérszerinti szülő. A találkozáson jelen van a nevelőszülői tanácsadó. A jogszabályoknak megfelelő nevelőszülői jogviszony létrehozása – a kölcsönös jogokat és kötelességeket meghatározó - írásbeli megállapodás a működtető és a nevelőszülő között, amely felhatalmazást ad, hogy nevelőszülőhöz gyermek elhelyezésére javaslat születhet. Az ismerkedési folyamat végén a gyermek bekerül a nevelőszülő családjába, ahol sajátos helyzetére tekintettel kiemelt bánásmódban részesül. A befogadás folyamata magában foglalja a gyermek biztonsági szükségletének kielégítését, a bizalom kiépítését, a nevelőszülő fizikai jelenlétét, a személyre szóló, de tapintatos figyelmet. A teljes körű ellátás elemein túl ide tartoznak – a változások által kialakult nehézségek okán az esetkezelés módozatai, melyben minden családtagnak szerepe van. A befogadás – beilleszkedés folyamatát a nevelőszülői tanácsadó gyakori látogatással, intenzív jelenléttel segíti. A gyermek bizalma fokozatosan kialakul a nevelőszülő iránt. A nevelőszülő kiemelt feladata, a kötődés kialakulásának elősegítése, hogy a gyermek beilleszkedjen a nevelőcsaládba és annak környezetébe. A nevelőszülői tanácsadó az összegyűjtött dokumentációt átadja a nevelőszülőnek, amelyet közösen áttanulmányoznak, értelmeznek, az iratok kezelésével kapcsolatos feladatokat megbeszélik. A gyermek a nevelőszülővel – a nevelőszülői tanácsadó kíséretében megérkezik a családba, a felkészített hozzátartozók őszinte, értő figyelemmel fordulnak a gyermekhez, azt a jó benyomást keltve, hogy biztonságban érezheti magát. A gyermek már ismeri leendő otthonát, elfoglalja a számára kijelölt szobát, berendezkedik – kedvenc játékai, emléktárgyai, ruhái számára – ezek fontosságát hangsúlyozva - a nevelőszülő segítségével találja meg a legmegfelelőbb helyeket. A gyermek érdeklődése, kérdései kapjanak kellő figyelmet, az őszinte, informatív válaszok, a megerősítő visszajelzések csökkentik a félelmet, bizonytalanságot. Az ismerkedésbe fokozatosan kapcsolódnak be a külön élő rokonok. A nevelőcsalád folyamatosan evidenciában tartja, és tisztelettel kezeli a vér szerinti kapcsolatok lehetőségét, módját, a korábbi szokásokat, a kötődési pontokat. A kezdeti időszakban – a gyermek életkorától függően - a család sokat legyen együtt, a közös programok építik a mielőbbi összecsiszolódást, a napi életritmus kialakítását. A családon belül meghatározásra kerülnek a feladatok, kompetenciák, elvárások. A nevelőszülő felveszi a kapcsolatot az oktatási intézménnyel. A nevelőszülő átláthatóan és bármikor elérhetően összeállítja - saját maga és az ellenőrző szervek részére - a gyermek iratanyagát, a nevelőszülői tanácsadó segítségével meghatározza adminisztrációs feladatait. A nevelőszülő a nála elhelyezett gondozott gyermek kérelmére befogadhatja annak saját gyermekét, feltéve, hogy ehhez a saját gyermek törvényes képviselője hozzájárult. A saját gyermek számára a nevelőszülő - helyettes szülőként - az átmeneti gondozást elrendelő intézményvezetői döntés alapján teljes körű ellátást nyújt.

86

A nevelőszülő befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását a működtető előzetesen nyilatkozatban vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, valamint az ellátás biztosítójaként a nevelőszülőt jelölte meg. A nevelőszülő a fiatal felnőtt kérelmére befogadhatja annak gyermekét is, feltéve, hogy ehhez a gyermek törvényes képviselője hozzájárult. A fiatal felnőtt gyermeke számára a nevelőszülő az intézmény hozzájárulásával az átmeneti gondozás keretében teljes körű ellátást nyújt. Törvényes képviselet A nevelőszülő az elhelyezési értekezleten nyilatkozik arról, hogy a gyámság elemei közül a gondozás – nevelésen túl a gyermek törvényes képviseletét is vállalja. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján a gyámhivatal a nevelőszülőt határozatban gyámként kirendeli. A határozat átvételét követő naptól a gyám jogai és kötelességei életbe lépnek. A gyám ettől kezdődően a gyermek személyi ügyeiben ellátja a törvényes képviseletet, beszerzi az ehhez szükséges okmányokat – születési anyakönyvi kivonat, társadalombiztosítási kártya, egészségügyi dokumentáció, iskolai bizonyítvány stb. A gyermek lakcímét a gyámhivatal határozatban rögzíti - a nevelőszülő, mint gyám haladéktalanul eljár a lakcímet és a tartózkodási helyet is érintő bejelentési kötelezettségében. A gyámolt betegsége, kórházi kezelése esetén a gyám írásban hozzájáruló nyilatkozatot ad a műtéti beavatkozáshoz, gyógykezeléshez, altatáshoz. Jognyilatkozat keretében hozzájárulást ad a gyermek külföldre utazásához, útlevelének, személyi igazolványának kiváltásához. Továbbtanulás, pályaválasztás vonatkozásában a gyermek képességeire és szükségleteire alapozva, a vér szerinti szülő véleményét figyelembe véve a gyermekkel együtt dönt az életpálya kijelöléséről. A nevelőszülő gyámként az egyéni gondozási - nevelési terv céljainak és feladatainak megvalósításában folyamatosan előtérbe helyezi és képviseli a gyermek jogait és érdekeit. Törvényes képviselet keretében a jognyilatkozatokat igénylő ügyekben - családi jogállás módosítása, hagyatéki vagy bűntető eljárások, peres ügyek stb. - a gyám megkéri a gyámhivatal jóváhagyását. Személyes jelenlétével képviseli és támogatja a gyámoltat iskolai fegyelmi, vagy rendőrségi, ügyészségi, bírósági eljárásokban, meghallgatáson. A nevelőszülő gyámként fellebbezést kezdeményezhet a gyermek érdekét, személyiségjogait sértő intézkedésekkel szemben. A gyermek képviseletének ellátására a gyám eseti gondnok kirendelését kérheti a gyámhivataltól, ha mint törvényes képviselő a gyermeket (1952. évi IV. törvény szerint) nem képviselheti, vagy ha különleges szakértelmet igénylő ügyben nem vállalkozik a gyermek képviseletének ellátására. A gyám a gyámolt érdekében javaslatot tehet gyermekvédelmi státuszának megváltoztatására, nevelésbe vételének megszüntetésére, örökbeadhatóságára, vér szerinti kapcsolatainak újra szabályozására, utógondozói ellátására, gondozási helyének és a gyám személyének megváltoztatására, gondnokság alá helyezési per kezdeményezésére. A gyermek kérését, mely a gondozási hely megváltoztatására, kapcsolattartási szabályozásra, gyámváltásra vonatkozik a törvényes képviseletet ellátó nevelőszülő továbbítja a gyámhivatal, illetve a működtető felé. A gyám megjelenik a gyermek ügyében tartott rendszeres (félévenkénti/évenkénti) vagy soron kívüli felülvizsgálati tárgyaláson, valamint az estkonferenciákon, elhelyezési értekezleten.

87

A nevelőszülőnek ellátást nyújtóként intézkedési kötelezettsége van a gyermek engedély nélküli eltávozása esetén:    

értesíti a nevelőszülői tanácsadót, gyámi, gondozói tanácsadót, a vér szerinti szülőt, megpróbálja felkutatni a gyermek vélt tartózkodási helyét, illetve megpróbálja felkutatni a gyermeket vélt tartózkodási helyén, 14 éven aluli, vagy különleges szükségletű gyermek esetében azonnal, egyébként 24 órán belül értesíti az illetékes rendőri szervet, rendőrségi köröztetés esetén a gyám adatszolgáltatással, személyleírással, fényképekkel, a lehetséges tartózkodási helyek megadásával segíti a hatóság munkáját.

A megkerült gyermekkel a gyám és az őt segítő szakmai team feltáró beszélgetést folytat, és az összefüggések ismeretében, szükség szerint a gyám kezdeményezi a kiskorú mentálhigiénés megsegítését. A nevelőszülői gyám félévente írásos tájékoztatást ad a gyámhivatalnak a gyermeket érintő ügyekről. A „GH – 3” adatlapot a gyám és a tanácsadó együtt töltik ki (a gyermeket bevonva, amennyiben a gyermek érettsége ezt lehetővé teszi). A gyám a gyámi tanácsadóval a gyermek érdekében szorosan együttműködik, azzal partneri viszonyra törekszik, észrevételeit figyelembe veszi, a feltárt hiányosságokban bizonyíthatóan intézkedik. A nevelőszülő gyámként folyamatosan tájékoztatja a vérszerinti szülőt a gyermek fejlődéséről, életének, mindennapjainak eseményeiről. Gondozás, nevelés A korai fejlődés minősége fontos alapja a gyermek személyiségfejlődéséhez. Az „érzelmi fejlődés veleszületett folyamatai” csak a szülői szeretet révén valósulnak meg. A szeretet a biztos tartást jelenti, a gyermek igényeinek megfelelő bánásmódot, és rendkívül összetett érzéseket, mint az erő, a nagylelkűség, vagy épp a harag. A korai fejlődés minősége határozza meg, hogy a gyermek milyen belső erőforrásokra támaszkodhat, ez pedig az érzelmi fejlődésen alapul. Ha a korai fejlődés eseményeibe túl sok a trauma, akkor a nevelőszülők nem egyszerűen egy gyermeket kapnak, hanem egy esetet, és nemcsak nevelőszülők lesznek, hanem terapeutákká is kell válniuk. E feladat érdekében hálózatunkban ehhez ad a szakemberek által megfelelő támogatást, széleskörű információt, tudatossá téve a gondozási nevelési feladat felelősségét. Erősítjük és segítjük nevelőszüleinket mindabban, amit helyesen tudnak nyújtani a gyermeknek. A tudatosságnak, és a kényeztetésnek a korrekciós nevelésben jóval nagyobb szerep jut. A kényeztetés épp a korai hiányok miatt, a szükségletek kissé eltúlzott kielégítését jelenti, és nem a vágyak eltúlzott teljesítését. A tartásra, tartalmazásra, a biztonságra és az elérhetőségre vonatkozik, tehát nem a minőségre és a mennyiségre. Ha tisztában vagyunk a gyermek korai történetével, és a gondozói környezet zavarának mértékével, ami alapvetően megnehezítette a gyermek érzelmi fejlődésének korai szakaszait, előre láthatjuk, hogy szükség van arra, hogy a nevelőszülők a szokásos gondozástól eltérően, kezelést nyújtsanak a gyermeknek. Ha a korai élettörténet nem volt „elég jó”, akkor a nevelőszülőnek egy törődéstől megfosztott, deprivált gyermek terapeutájának kell lennie, azaz az anyai és apai szerepeket, és kettejük együttes feladatait tudatosabban kell végezniük, mert a terápia időközben felmerült feladata összetettebbé teszi az egyszerű jó gondoskodást. A nevelőcsalád stabilitása jelenti a terápia sikerét. Ha a család bármilyen okból felbomlik, az a terápia kudarcát jelenti, melynek 88

következtében a gyermek megbetegszik, különösen az antiszociális viselkedés problémája merülhet fel. A nevelőszülői családba helyezés tehát a gyermek egész életére kihat. A gondozás-nevelés sikere érdekében fontos, hogy a gyermeket teljesen elfogadjuk, ügyeivel, problémáival különböző módokon, de folyamatosan és rendszeresen objektív módon foglalkozzunk. Jelentkező magatartásproblémáit meg kell érteni, és tudatosan kezelni. Végtelen türelemmel nevelni, tudva, hogy gyakran koránál éretlenebb szinten áll a személyiség- és érzelmi fejlődésben. A gyermeknek szeretetre és feltétel nélküli elfogadásra van szüksége. Nem arról van szó, hogy egy embert a környezet, a megfelelő gondozás, vagy akár a szülők szerető gondoskodása ”alkothat meg”, hanem arról, hogy a gondoskodó szeretet elengedhetetlen az érzelmi fejlődés veleszületett folyamataihoz. Nem elegendő, ha a gyermeket hazavisszük és szeretjük. A gyermek egy idő után reménykedni kezd, majd elkezdi kipróbálni a befogadó környezetet, és bizonyítékokat keres arra, hogy gyámjai képesek negatív indulatokat érezni iránta. Csak akkor képesek hinni abban, hogy szeretik őket, miután elérték, hogy gyűlöletet éreznek irántuk. Nehéz az ilyen helyzeteket áthidalni. A gyermekek tudják és érzik, hogy ha a végletekig feszítették a húrt, és ha ilyenkor a „szülői” válasz nem kongruens, akkor a szeretet hitelessége válik kérdésessé. A fent írtakból adódóan a nevelőszülő a gyermek határozatba foglalt elhelyezésétől kezdve: a) felelős gondozásáért, neveléséért, védelmezéséért, teljes körű ellátásáért, számára a biztonságot nyújtó érzelmi háttér megteremtéséért, az egyéni gondozási-nevelési terv alapján, b) elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, személyisége kibontakozását, c) törekszik felismerni a gyermek átlagtól eltérő viselkedését, azonosítani a tüneteket és szükség esetén szakember segítségét kéri, d) törekszik kialakítani a gyermek életkori szintű tevékenységeinek, feladatainak, kötelezettségeinek összehangolásával, a családi napirendbe illeszkedő egyéni napirendet, e) elfogadja, hogy a gyermek nevelésének feladata csak átmeneti időre szól, f) részt vesz a gyermek egyéni-gondozási nevelési tervének elkészítésében, és folyamatos aktualizálásában, a gyermekről rendelkezésre álló információk alapos ismeretében, g) segíti a vérszerinti szülőket, partnernek tekintve, megértő, elfogadó, segítőkész hozzáállással, saját családi életükkel példát adva; a gyermeket érintő fontos döntésekbe a gyermek mellett a szülőt is bevonja, h) felelősségteljesen kezeli a gyermek vagyonát, arról gyámhivatali határozat szerint számadást nyújt be a gyámhivatalnak (ingó, ingatlan vagyon, árvaellátás, babakötvény) i) biztosítja a gyermek egyéni szükségletei szerinti korai fejlesztést, pszichés gondozást, kötelező oktatást, korrepetálást, tehetséggondozást, gyakori és rendszeres kapcsolattartást az oktatási és nevelési intézménnyel, j) biztosítja az általa nevelt gyermek kapcsolatát a gyámhivatal határozata alapján, a kapcsolattartásra jogosult szülőjével és közeli hozzátartozóival, a kijelölt helyen és időpontban, adott esetben saját otthonában is,

89

k) elősegíti - a Nevelőszülői Hálózat Szakmai Egység támogatásával - a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülését, ennek érdekében együttműködik a családdal. Ha ez nem lehetséges, illetve nem áll a gyermek érdekében, örökbefogadó családnál történő elhelyezését támogatja, l) elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét, m) felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre, alapvető személyes ügyeinek intézésére, n) segítséget nyújt a fiatal felnőtt életút-tervezéséhez, pályaválasztásához, társadalmi beilleszkedéséhez, hozzátartozóival való kapcsolattartásához, támogatja a munkába állásban. A nevelőszülő a gyámhivatal kirendelése alapján ellátja a gyámi feladatokat.

Vagyonkezelés A nevelőszülő az elhelyezési értekezleten nyilatkozik arról, hogy a gyámság elemei közül a gondozás – nevelésen túl a gyermek vagyoni ügyeiben való képviseletet is vállalja. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján a gyámhivatal a nevelőszülőt határozatban felhatalmazza a gyámolt vagyoni ügyeinek védelmére. A határozat átvételét követő naptól a gyám jogai és kötelességei életbe lépnek. A gyám a külön felhatalmazás alapján köteles a gyámolt mindennemű vagyoni és pénzforgalmi ügyeiben a legjobb tudása szerint eljárni, vagyonát kezelni, megőrizni, gyarapítani. A nevelőszülői gyám a gyermek vagyonát leltárral átveszi, a vagyont a vagyonleltár alapján felméri. A vagyonleltár felvétele a korábbi gyám végszámadása, vagy hagyatéki leltár kikérése útján történhet. Ingatlan vagyon esetében a leltárszerű átvétel után a gyám meggyőződik a hasznosíthatóság, bérbe adhatóság lehetőségeiről. Ha az ingatlan állapota ezt nem teszi lehetővé, a gyám, a gyámhivatal és az ítélőképes gyámolt együttese dönthet az eladásról. Az ingó vagyontárgyak esetében a gyám gondoskodik azok szakszerű és biztonságos tárolásáról, érték és állagmegóvásáról. Ha szükséges, jogi és szakmai segítséget igénybe véve kezeli a gyámolt ingó és ingatlan vagyonát. A nevelőszülő vagyonkezelő gyámként a gyermek nevére fenntartásos folyószámlát nyit a gyámhivatal által jóváhagyott pénzintézetnél. Haladéktalanul megigényeli és igazoltan a gyermek teljes körű ellátásában felhasználhatja a családi pótlékot. Szükség szerint haladéktalanul megigényeli és fenntartásos gyámi folyószámlán helyezi el a gyermek árvajáradékát. Amennyiben a gyermek érdekében áll - a gyám a gyámhivataltól a gyermek pénzének államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe, ingó vagy ingatlan vagyonba történő befektetését kezdeményezheti. A kiskorú pénzfelhasználási kérelmét a gyám saját támogató nyilatkozatával együtt továbbítja a gyámhivatalnak. A fenntartásos betétből pénzfelvétel engedélyezését a gyámhivataltól akkor kérvényezi a nevelőszülői gyám, ha a kérés az érdekelt gyermek távlati céljainak teljesülését, tanulmányait, különleges tehetségének fejlesztését szolgálja.

90

Évente a gyám számadást készít a gyermek vagyoni helyzetéről, melyet a gyámhivatal határozatban elfogad. A számadás kiindulási alapja a leltár, tartalma a bevételek és kiadások tételes felsorolásából tevődik össze. A gyámhivatal külön kérésére a gyám eseti számadást is készít. A gyám a gyámi tanácsadóval a gyermek érdekében szorosan együttműködik, azzal partneri viszonyra törekszik, észrevételeit figyelembe veszi, a feltárt hiányosságokban bizonyíthatóan intézkedik. A gyám vagyonkezelői joga megszűnésekor haladéktalanul előterjeszti a vagyon állapotára vonatkozó végszámadását, melyet a gyámhivatalnak továbbít. A gyámolt nagykorúsága esetén a gyám a fiatal felnőtt felé ad számot a vagyonkezelésről. A végszámadás egy - a fiatal felnőtt aláírásával jóváhagyott és átvett - példányát a gyám megküldi a gyámhivatalnak. Egyéni gondozási nevelési terv A nevelőszülői tanácsadó a gyermek kihelyezése után néhány napon belül, de legfeljebb két héten belül meglátogatja a nevelőcsaládot. A gyermek beilleszkedésének segítése érdekében, kezdetben akár heti-kétheti rendszerességgel látogatja a családot. Egy hónapon belül a gyámmal, s az életkora alapján bevonható gyermekkel együtt, elkészítik - a gyermek elhelyezési terve és javaslata, a szakértői, egészségügyi, pszichológiai, családgondozói vélemények alapján - a gyermek aktuális személyiségállapotából kiinduló egyéni gondozásinevelési tervet. Ezt a továbbiakban a vérszerinti szülőkkel kapcsolattartás alkalmával, vagy családlátogatáson beszéli meg, illetve íratja alá a nevelőszülői tanácsadó. A terv célja, hogy a nevelőszülőt segítse a gyermek szükségleteire alapozott nevelési feladatok ellátásában. A feladatokhoz felelősség és határidő kapcsolódik. A tervet a gyermek személyiségfejlődésének tükrében folyamatosan frissíteni szükséges, aktuálisan, de legalább a féléves és éves gyámi tájékoztatók alkalmával. A vér szerinti kapcsolattartás és annak helyi sajátosságai Hálózatunk a Pécsi Gyámhivatal területéről fogadja a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő gyermekeket. A kiskorú vérszerinti családjához közel kerül elhelyezésre, ami megkönnyíti a kapcsolattartások megvalósulását. A gyermekjóléti szolgálatokkal fenntartott intenzív, szakmailag jól működő kapcsolatnak köszönhetően, az általuk fenntartott, erre a célra kialakított, a szülő lakhelye közelében lévő gyermekjóléti szolgálat kapcsolattartási helyiségeiben folynak a kapcsolattartások. A gyermek családgondozója, nevelőszülői tanácsadója, jelenlétével segíti a szülő - gyermek kapcsolat kialakítását, erősítését, vagy fenntartását. A földrajzi közelségnek és a nevelőszülői családjaink nyitottságának eredményeként, jellemző a nevelt gyermeknél a gyakori, hetikétheti a rendszerességű kapcsolat, adott esetben heti többszöri találkozást is tudunk biztosítani. A nevelőszülői tanácsadó, családgondozó, szoros szakmai kapcsolatot ápol az alapellátás családgondozójával. Meghívja őt a nevelőszülői családhoz, a kikerülést követő 2 hónapon belül, illetve a családgondozóval látogatja meg első ízben a vérszerinti szülőket. A nevelőszülőség helyettesítő gondoskodás, amelynek keretei között a nevelőszülő mindvégig szem előtt tartja a vérszerinti kapcsolatok helyes ápolását, szakmai csoporttal való szoros együttműködésben támogatja a gyermek végleges hazatérésének lehetőségét.

91

Fontos cél, hogy a szakellátásba került gyermek minél rövidebb időt töltsön a rendszerben, érdekeinek megfelelően a nevelőszülő és az őt segítő szakemberek segítsék elő a gyermek és a vérszerinti hozzátartozók kapcsolatfelvételét, majd rendszeres kapcsolattartását, legyenek figyelemmel a szülői kompetenciák megtartására, erősítésére, fokozzák a családi összetartozást a mielőbbi hazagondozás, a család újraegyesítése érdekében. Az elhelyezési értekezleten az egyéni elhelyezési tervben megfogalmazott javaslat alapján a gyámhivatal a kihelyező határozatban szabályozza a vérszerinti kapcsolattartás lehetőségét, módját és gyakoriságát. A gondozási folyamat során a szakemberek egymással mindvégig kapcsolatban maradnak, és kompetenciájuk szerint segítik a nevelőszülőt és a vérszerinti szülőt az előítélet-mentes, gyermek érdekét szem előtt tartó együttműködésben. A nevelőszülő elfogadja, hogy a gyermek személyes identitása, érzelmi biztonsága és egészséges lelki fejlődése igényli, hogy származását, múltját, gyökereit jól ismerje, kapcsolatait megőrizhesse, fejleszthesse. A nevelőszülő, a nevelőszülői tanácsadó, a szakellátás és alapellátás családgondozója tervszerű együttműködése - egyéni gondozási-nevelési terv - alapozza meg a gyermek reális és működő családi kapcsolattartását. A családgondozók – tapasztalataik alapján - félévente aktualizálják saját adatlapjaikat. A nevelőszülőt támogató szakemberek minden lehetséges eszközzel elősegítik a gyermekszülő, gyermek-testvér, gyermek-rokonság kapcsolatok megőrzését, megerősítését, adott esetben annak létrehozását, felépítését. A szakellátás családgondozója a kihelyezést követően két hónapon belül felkeresi a gyermek vérszerinti családját, lehetőleg az alapellátás családgondozójával együtt, aki ugyanezen időhatáron belül meglátogatja a kiskorút a nevelőszülőnél. Együttműködésük nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott kapcsolattartás érdekében. Az alapellátás családgondozója saját szakmai szempontjai szerint foglalkozik a vérszerinti családdal, közvetít a szülők múltja és a gyermek jövője között, a családdal együtt végzett problémamegoldó tevékenységének célja az élethátrányok kompenzálása, a nevelésbe vételi okok mielőbbi megszüntetése. A szakellátás családgondozója együttműködve a nevelőszülővel és a tanácsadókkal, szükség szerint a pszichológussal a kapcsolattartás érdemi fejlesztésére, az együtt töltött idő tartalmas eltöltésére fókuszál. A nevelőszülő rendszeresen információkat gyűjt a gyermek vérszerinti családjáról, a reális lehetőségekről, ezeket a szakmai és etikai szabályoknak megfelelően kezeli és a gyermeket - életkorának, értelmi képességeinek megfelelően – folyamatosan tájékoztatja. A gyermek érdekeinek megfelelően szorgalmazza a hozzátartozókkal való kapcsolattartást, felkészíti a gyermeket a találkozásokra, ismeretei alapján a várható történésekre, a szülő esetleges távolmaradására. A nevelőszülő segítséget kér a nevelőszülői hálózat családgondozójától, esetleg pszichológustól a nehezen működő, vagy épp csak induló kapcsolatok erősítéséhez, a megfelelő módszerek megtalálásához. A nevelőszülői tanácsadó erősíti a vérszerinti szülőben a kapcsolattartás, a tartalmas időkihasználás fontosságát, hangsúlyozza az ígéretek betartásának jelentőségét. Összegyűjti – élettörténet könyv formájában elkészíti – a gyermek nevelésbe vételét megelőző életutat, fontos információkat, amellyel támogatja a szakellátásban együttműködő team - különösen a nevelőszülő - munkáját, és segíti a gyermeket identitásának kialakulásában, megőrzésében. 92

Esélyt ad arra, hogy a nevelőszülő és a vérszerinti szülő egymással beszélhessen, egymást elfogadó kapcsolatuk – a gyermek érzelmi „jólléte” érdekében fejlődjön. Ennek lehetősége és fokozatai a szereplőktől erős függésben érvényesülnek. A nevelőszülő személyesen tájékoztatja a vérszerinti családtagokat a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányi előmeneteléről és mindennapjairól. Amennyiben a nevelőszülő gyám is, a vérszerinti szülővel rendszeresen egyeztet a gyermeket érintő lényeges kérdésekben. Attól függően, hogy a gyermek a hazagondozás folyamatának melyik fázisában van, az alap- és a szakellátás családgondozója a hazagondozási tervben megfogalmazott munkamegosztás szerint együttműködve megválasztja a kapcsolatépítés legmegfelelőbb módszerét.   

Segíti a szülő gyermek, vagy a testvérek közötti kommunikáció alakulását, közös játékot, produktív tevékenységet kezdeményez, amelybe helyzettől függően bevonja a nevelőszülőt, az érzelmi kötődés fejlődése érdekében az elkülönülés lehetőségét biztosítja.

A kapcsolattartásokon tapasztaltakat a nevelőszülővel, a segítőkkel együttműködve - különös figyelemmel az alapellátás családgondozójára – a szakellátás családgondozója minden alkalommal feldolgozza, a személyre szabott tervezésben felhasználja. A nevelőszülő a gyermekkel minden találkozás után – az értő figyelem eszközével, előítéletmentes magatartással – megbeszéli a történteket, tisztázza a félreérthető helyzeteket, segíti feldolgozni az élményeket, és ezek alapján vezeti a kapcsolattartási naplót. A nevelőszülő – helyzettől függően - két találkozás között biztosítja a telefonos kapcsolattartás, a levelezés lehetőségét is. A nevelőszülő - egyeztetve az őt segítő szakemberekkel – a gyermek érdekét szem előtt tartva lehetővé teszi, hogy a vérszerinti szülő részt vegyen a gyermek iskolai rendezvényein, családi ünnepeken. A nevelőszülői hálózat működtetője szervezi a vérszerinti szülők, a gyermekek, esetenként a nevelőszülők közös programjait, rendezvényeit. A családgondozók együttműködnek olyan esetekben, ha a kapcsolattartás valamelyik fél oldaláról nem kivitelezhető, egyeztetnek a gyermekkel, nevelőszülővel a pótlás lehetőségéről. A nevelőszülő – a gyermek érdekét szem előtt tartva - együttműködik a szakmai csoporttal annak előkészítésében, hogy a kiskorú kórházban, vagy büntetés végrehajtó intézetben tartózkodó szülőjét meglátogassa. Az időszakos kapcsolattartást megelőzően a szakellátás családgondozója tájékozódik a vérszerinti szülő aktuális körülményeiről, fogadókészségéről. Az időszakos kapcsolattartás ideje alatt a szakellátás családgondozója a nevelőszülővel, de lehetőség szerint együtt az alapellátás családgondozójával meglátogatja a gyermeket otthonában. Az otthonról a nevelőszülő családjába visszaérkezett gyermekkel elsősorban a nevelőszülő, de a szakmai csoport tagjai is foglalkoznak, amennyiben ezt szükségesnek tartják. A szakemberek feladata nem csupán a gyermek közérzetének vizsgálata, hanem a hazagondozási folyamat alakulásának felmérése, a jövőbeni tervezés megalapozása. Ezzel párhuzamosan az alapellátás családgondozója a szülővel közösen értékeli az együtt töltött időt, segít mérlegelni a további lehetőségeket. Ezen túlmenően az érdemi fejlődést segítik a gyakori esetmegbeszélések. A nevelőszülő fontos feladata, hogy a gyermek mindig – életkorának megfelelő - hiteles, de tapintatos tájékoztatást kapjon a szülei helyzetéről, az őket támogató módszerekről, az életvitelükben bekövetkezett változásokról. 93

A nevelőszülő együttműködik abban, hogy a már nagykorú, vagy más gondozási helyen élő testvérek kapcsolattartása rendszeres és tartalmas legyen. Ha a szülő kapcsolattartási jogával nem él, a szakemberek feladata az okok kiderítése, a nevelőszülő és a gyermek tájékoztatása. Amennyiben ez a gyermek legjobb érdekét szolgálja, a szakemberek minden lehetséges eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy a vérszerinti szülő látogassa gyermekét. Kapcsolattartás hiányában a segítő team javaslata alapján a gyámhivatal újraszabályozza a kapcsolattartást, a gyermek érdekének megfelelően dönt a gyermek további sorsáról. Gondozási hely megváltoztatása A nevelőcsaládban élő gyermek helyzete változtatást igényel, amennyiben     

a gyermek szükségleteit az adott nevelőszülő már nem tudja kielégíteni, testvérek együttes elhelyezése más nevelőcsaládban megvalósítható, a nevelőszülő egészségi állapota, egyéb körülményei kedvezőtlenül megváltoztak, a családon belüli kapcsolatok megromlottak, minden más esetben, amikor a gyermek személyes érdekében áll.

A gondozási hely megváltoztatásának esetei:   

nevelőszülőtől új nevelőszülőhöz kerülés gyermekotthonból nevelőszülői családba kerülés nevelőszülői családból gyermekotthonba/lakásotthonba kerülés

A gondozási hely megváltoztatásának eljárása során, a Szakszolgálat javaslatot tesz a Gyámhivatalnak, a gyermek gondozási helyének megváltoztatására, ha lényegesen megváltoztak azok a körülmények, amelyekre a Gyámhivatal az elhelyezési döntést alapozta, illetve, ha ez a gyermek érdekében más okból szükséges. Az elhelyezési javaslat kialakítása érdekében a Szakszolgálat elhelyezési értekezletet hív össze. Az értekezletre meg kell hívni a gyermeket és szülőjét, valamint a gyermek lakóhelye szerint illetékes Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a javasolni kívánt gondozási hely képviselőjét, vagy a javasolni kívánt nevelőszülőt és működtetőjének képviselőjét. Amennyiben a szakértői bizottság szakvéleményében továbbra is a nevelőszülői elhelyezést preferálja, a gyermek új nevelőszülőhöz történő átgondozását az eddigiekben is együttműködő szakmai csoport támogatja. Amennyiben a szakértői bizottság más típusú elhelyezést javasol, a szakmai csoport szükség szerint segíti a gyermek áthelyezését. A gondozási hely megváltoztatása – úgy a korábbi nevelőszülő, mint a gyermek vonatkozásában - a lehető legkisebb veszteségekkel bonyolódjon le, érvényesüljön a családban nevelkedés folyamatossága. A nevelőszülők – amennyiben nem ismerik egymást – a nevelőszülői tanácsadók közreműködésével találkoznak, és megtervezik az átgondozás folyamatát. A segítő team – családgondozók, gyámi, gondozói tanácsadó, szükség szerint pszichológus – eldönti, hogy a vérszerinti hozzátartozók milyen szinten tudják a folyamatot támogatni. Jó esetben a gyermek számára előnyt jelent a kedvező szülői együttműködés.

94

Az új nevelőszülő – lehetőség szerint - az előző gondozási helyen találkozik a gyermekkel, a szakemberek feladata – nevelőszülői tanácsadók, pszichológus - hogy biztosítsák a megfelelő légkört, kezeljék a szélsőséges megnyilvánulásokat, folyamatosan kontrollálják a helyzetet. A találkozást követően – szükség szerint több találkozást követően is – pszichológus foglalkozik a gyermekkel. A beszélgetések célja a múltbeli történések elemzése, feldolgozása, a veszteségek kezelése, feszültségek oldása, a jövő megtervezése. A kapcsolatépítés során minden szereplő törekszik a legtöbb információ átadására, megszerzésére. Ennek összehangolása a nevelőszülői tanácsadók feladata. A kapcsolat fejlődésének folyamatába a gyámi, gondozói tanácsadó beépíti az elhelyezési értekezletet, amely alapja az új egyéni elhelyezési javaslat elkészítésének. A nevelőszülők és a támogató team – elsősorban a nevelőszülői tanácsadó - feladata a gyermek elbúcsúzásának megszervezése. A szereplők arra törekednek, hogy minél kevesebb veszteséggel, a pozitív élmények, emlékek megtartásával kerüljön az új nevelőcsaládba. Ha nem a gyermek érdeke ellen való, akkor megállapodhatnak az előző nevelőszülővel való kapcsolat fenntartásának módjában. A gyámhivatali határozat után a gyermek eddigiekben keletkezett iratanyagának, élettörténeti könyvének, személyes holmijának átadását - átvételét a nevelőszülői tanácsadók koordinálják. Utógondozói ellátás biztosítása A gyámhivatal határozata által elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal felnőtt számára a befogadó nevelőcsalád: 

   

teljes körű ellátást biztosít azon időszak alatt, amíg létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy nappali oktatás munkarendje szerinti, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy várja felvételét szociális bentlakásos intézménybe. önállóságát tisztelő nevelői támogatást nyújt. segítséget nyújt az utógondozóval együttműködve azon feltételek megteremtéséhez, amelyek az ellátásból kikerülő fiatal felnőtt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek. ha befogadását nem vállalja, kérelmét az elutasítás indoklásával együtt az intézmény érdekképviseleti fóruma elé terjeszti. jogszabályban meghatározottak szerint írásbeli megállapodást köt, viszonyaira, egészségi állapotára, személyiségére, családi körülményeire, tanulmányai folytatására, kötelezettségeire nézve.

A nevelőszülői család, 

 

az utógondozói ellátásról szóló gyámhivatali határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül értesíti a gyámhivatalt és kezdeményezi az ellátás megszüntetését, ha a fiatal felnőtt az ellátást nem vette igénybe, s ennek okáról az ellátást nyújtót nem tájékoztatta. a gyámhivatalnak az utógondozói ellátás megszüntetését javasolja a nevelőszülő, ha vele szemben a fiatal felnőtt elfogadhatatlan magatartást tanúsít. köteles az érdemi változásokról működtetőjét értesíteni: 95

- a fiatal felnőtt iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről, ill. megszakításáról - arról, ha a fiatal felnőtt munkaviszonyt létesít, a fiatal felnőtt hozzájárulás esetén a fiatal felnőtt keresetéről - a fiatal felnőttel kapcsolatos rendkívüli eseményről,- pl. egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi, fegyelmi ügyeiről, a nevelőszülőtől történő 24 órát meghaladó engedély nélküli eltávozásról, szabálysértési, büntetőjogi, felelősségre vonás alapját képező cselekményéről

6.5.4.3 A nevelőszülő támogatása A Nevelőszülői Hálózat Szakmai Egység a nevelőszülőt segíti:      

szakmai tanácsadással, családgondozással és utógondozással, a nevelési díj és az ellátmány felhasználásában, szakmai tevékenysége ellátásában, kötelező és egyéb továbbképzések biztosításával, pszichológusi szolgáltatás és esetmegbeszélés biztosításával, nevelőszülői klub működésének lehetővé tételével és támogatásával, szabadidős és egyéb rekreációs programok szervezésével.

A nevelőszülő tevékenységét a törvényben meghatározott nevelőszülői jogviszonyban végzi, nevelőszülői hálózat keretében. A nevelőszülői tanácsadó tanácsadói és kontroll funkciót lát el. A nevelőszülői hálózat nevelési alapdokumentuma a nevelőszülők és a nevelőszülői tanácsadó által elfogadott, a nevelőszülői hálózatban folyó nevelés célját, alapelvét és módszereit tartalmazó szakmai program. A nevelőszülő szakmai személyiségének fejlesztése Nevelőszülőink számára minden hónap első keddjén 9-11 óra között pszichológus részvételével szakmai személyiségfejlesztő tréninget tartunk Nevelőszülői Klub keretében, ahol aktuális a családlátogatások során tapasztalt problémák, vagy a nevelőszülőket érdeklő szakmai kérdések megbeszélése mellett feldolgozzuk a nevelt gyermekkel kapcsolatos dilemmát okozó helyzeteket. A nevelési problémákban nevelőszülőinknek igény szerint heti rendszerességgel rendelkezésre áll gyermekpszichiáterrel való konzultációs lehetőség, melyet a nevelőszülői tanácsadó szervez meg a családnak. A gyermek fejlődésében tapasztalt probléma esetén a nevelőszülői tanácsadó esetmegbeszélő szakmai teamet hív össze, melyen a gyermek adott szükségleteihez igazított együttműködési stratégia kerül kidolgozásra. Nevelőszülőinket meghívjuk a szakmai továbbképzésekre, konferenciákra. A nevelőszülők félévente 6 órás kötelező továbbképzésen vesznek részt. A szakmai vezető folyamatosan gyűjti a nevelőszülőket érdeklő témákat, valamint értékeli a hálózat működési tapasztalatait, és a kiemelt terület témaköreiben jártas szakembereket kér fel az előadásokra, akik csoportos interaktív formában törekszenek a téma feldolgozására. Habilitáció-rehabilitáció, integráció 96

Különleges szükségletű gyermek integrációja a nevelőcsaládba A gyermekek kihelyezésénél körültekintően járunk el az egyéni szükségleteket tekintve. Törekszünk a fogyatékossága okán különleges szükségletű gyermeket a normál szükségletű gyermekkel együtt is nevelőszülői családba helyezni amennyiben ez valamennyi gyermek érdekét szolgálja. Fontos feladatunk a nevelőcsalád felkészítése az integrációra. A nevelőszülői tanácsadó gyakori konzultációval támogatja, segíti a család gondozási-nevelési tevékenységét, szükség szerint pszichológus részvételével. A családban nevelkedő gyermek felkészítése is szükséges a család és a tanácsadó részéről a különleges szükségletű gyermek fogadásához. Az integráció akkor sikeres, ha fejlesztően hat a különböző szükségletű gyermekekre. A különleges szükségletű gyermek, a sikeres beilleszkedésnek köszönhetően, a családban felkészülhet a társadalmi integrációra, szocializációja a társadalmi normák szerint elvárt módon valósul meg. A normál szükségletű gyermek gyakorolhatja a toleranciát, a megfelelő mértékű pozitív diszkriminációt, a segítőkészséget, és a másság elfogadását. A szociális elvárások egy része olyan, hogy azoknak a társadalom minden tagja meg tud felelni, másik része az elfogadható megnyilvánulásokban, viselkedésben, teljesítményben behatárolt, a különleges szükségletű gyermek ezen társadalmi elvárásokat a családi mindennapokban gyakorolhatja. A nevelőszülői tanácsadó feladata még az integráció elősegítéséhez, -

a hasonló sérült gyermeket nevelő családdal tapasztalatcsere szervezése az integrációval, az esélyegyenlőséggel kapcsolatos szülői, gyermeki és gyámi jogok megismertetése a családdal a nevelőszülő támogatása a pedagógussal történő előzetes megbeszélésen

Különleges szükségletű gyermek integrációja az oktatási-nevelési intézményekbe A nevelőcsalád a gyermek túlzott féltésétől a reális várakozásokig juthat el a fogyatékossága okán különleges szükségletű, nevelt gyermek integrált oktatásának lehetőségével. Akik félnek az addig megélt sok elutasítás, stigmatizáció miatt, félnek a normál követelményű intézménybe kerüléstől is. Az integrációt elfogadó nevelőcsaládok közt van olyan is, mely nehezen tudja feldolgozni a gyermek fogyatékosságát. A nevelőszülői tanácsadónak fel kell készítenie a gyermeket és a szülőt is az integrációra, és mielőbb kapcsolatot épít ki a leendő pedagógussal, a befogadó oktatási-nevelési intézménnyel. A gyermek felkészítése A családgondozó, tanácsadó, a nevelőszülő bevonásával beszélgetést kezdeményez a gyermek elképzeléseiről, az iskolával kapcsolatban. A nevelőszülő látogassa meg az iskolát, ismerje meg a leendő pedagógust. Fontos mozzanata az előkészítésnek, hogy a gyermekek megtanuljanak beszélni sérültségükről, hogy tudjanak válaszolni, ha kortársaik ilyen jellegű kérdéseket tesznek fel nekik. El tudják mondani, hogy miért járnak, beszélnek, viselkednek másként. A nevelőszülői tanácsadó feladata még az integráció kapcsán,

97

-

a hasonló sérült gyermeket nevelő családdal tapasztalatcsere szervezése az integrációval, az esélyegyenlőséggel kapcsolatos szülői, gyermeki és gyámi jogok megismertetése a családdal a nevelőszülő támogatása a pedagógussal történő előzetes megbeszélésen

A nevelőszülő működése szakmai csoportban A nevelőszülői munka értékhangsúlya a professzionalizálódás, amelynek része a szakmai csoportban való együttműködés készsége. Ennek értelmében tevékenysége nem lehet izolált, a szakma szabályai szerint szakmai csoportban való produktív együttműködése a nevelt gyermek mindenek felett álló érdekében elvárható. A nevelőszülő azonosul a segítő team által közösen megfogalmazott céllal, és a továbbiakban ennek elérése érdekében összhangban tevékenykedik a szakemberekkel. A nevelőszülő a gyermek mindenkori érdekének és jogai érvényesülésének okán kapcsolódjon be az alapellátást és a szakellátást képviselő segítő közösség munkájába. Működésében valósuljon meg a segítés, tanácsadás, ellenőrzés elfogadásának összhangja. A nevelőszülő vegyen részt az együttműködés formális és informális módozataiban. Az egyeztető megbeszéléseken, esetkonferenciákon való megjelenésen, és az adatlapok kölcsönös megküldésén túl érdemi személyes kapcsolatokat ápoljon az őt támogató szakértői csoport tagjaival. A nevelőszülő kialakítja belső és külső kapcsolatrendszerét. Belső kapcsolatrendszeréhez tartozik a nevelőszülői tanácsadó, a gyámi, gondozói tanácsadó – helyzettől függően – a hivatásos gyám, a szakellátás családgondozója. A külső kapcsolatrendszer szereplői: az alapellátás családgondozója, az oktatási intézmények, valamint az egészségügyi és mentálhigiénés szolgáltatásokat nyújtó szervezetek képviselői. A belső kapcsolatrendszer tagjai folyamatos kapcsolatban állnak a nevelőcsaláddal, működésüket jogszabályok határozzák meg, amelyek felhatalmazást adnak arra, hogy a nevelőszülőt különböző rendszerességgel otthonában felkeressék. A nevelőszülő mindvégig nyitott a szakemberek fogadására, partneri kapcsolatra törekszik, és saját - nevelőszülői szerepében hozzájárul a team együttműködésétől elvárható szakmaiság megalapozásához. Együttműködésük tudatos és tervszerű, markánsan megnyilvánul a hazagondozásban, a testvérkapcsolatok szorgalmazásában, a gondozási hely esetleges megváltoztatásában, felülvizsgálatokban. A külső kapcsolatrendszer működésének gyakoriságát, szakmai tartalmát az adott gyermek aktuális szükségletei, életeseményei határozzák meg. Leggyakoribb az oktatási intézménnyel való kapcsolattartás. Szükség esetén a külső kapcsolatokban a nevelőszülői tanácsadó közvetíthet. Rekreáció A nevelőszülői családok mentálhigiénés védelmében nagy szerepe van a szabadidős programok által nyújtott élményeknek. Hálózatunk nevelőszülőit minden évszakban meghívjuk egy általunk szervezett városkörnyéki kirándulásra, ahol játékok szervezésével, sok beszélgetéssel és vidámsággal töltjük együtt az időt. Hagyományként megszervezzük a hálózat gyermekeinek a Karácsonyi ünnepélyt, ahol egyénre szabott ajándékokkal kedveskedünk a gyermekeknek.

98

Intézményünk színes programokon (színház, mozi, táncest, játszóház, bábelőadás stb.) ingyenesen vagy kedvezményesen részvételt biztosít a családoknak. Évente nevelőszülős gyermekeink számára nyári tábort szervezzünk. A tábor lehetőséget teremt a bensőségesebb kapcsolat kialakítására gyermekeinkkel. Folyamatosan ajánlunk pályázati lehetőségeket a nevelőcsaládban élő gyermekek, illetve családok számára. A közös élményekről készült fényképeket és beszámolókat albumunkba rögzítjük, melyet a közös rendezvények alkalmával forgatunk. Együttműködés a nevelőszülői tanácsadóval A tanácsadó működésének fontos eleme, hogy a nevelőcsalád „esetgazdájaként” folyamatosan erősítse az adott nevelőszülő tevékenységének célját, amely minden esetben a gyermek jövője (hazagondozás, örökbeadás, tartós nevelőszülői elhelyezés). A tanácsadó ezen célok támogatásával mindvégig szolgálja a nevelőcsalád biztonságos működését, koordinálja kapcsolatrendszerét. A nevelőszülői tanácsadó működésének lényege, hogy saját eszközeivel folyamatosan támogatja a nevelőszülő szakmai személyiségének fejlődését:     

a kompetencia határok tisztázása, a problémakezelés fejlesztése, új perspektívák, alternatívák kijelölése, visszacsatolás, mentálhigiénés szolgáltatások elérésének biztosítása.

A nevelőszülői tanácsadó részt vesz a kihelyezésre kerülő gyermekkel való ismerkedés folyamatában. Előzetesen tájékoztatást ad a kihelyezésre kerülő gyermekről, majd segíti a kapcsolatfelvételt és gyakori személyes jelenléttel a befogadást. Az adott nevelőcsaládra formált terv alapján – igény és szükség szerint – de legalább háromhetente felkeresi a nevelőszülőt az otthonában. A nevelőszülő biztosítja, hogy a nevelőszülői tanácsadó négyszemközt találkozhasson a gyermekkel. Szakmai hátteret ad a gyermekneveléshez, segíti az egyéni gondozási - nevelési terv elkészítését, közbeeső intézkedésekkel, tanácsadással támogatja a nevelési célok megvalósítását, a váratlan fordulatok kezelését, biztosítja a segítségforrásokat. A nevelőszülői tanácsadó képviseli a működtetőt - ezen feladatkörében havonta gondoskodik a járandóságok utalásáról. A szervezet felé továbbítja a nevelőszülők szakmai szükségleteit, szupervízió, esetmegbeszélés, helyettesítési igény, stb. Ellenőrzi és támogatja a nevelőcsaládban a gyermeki jogok érvényesülését, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az esélyegyenlőség érvényesülését. Ellenőrzi a családi pótlék, a nevelési díj és külön ellátmány célirányos felhasználást. Írásban tájékoztatja a nevelőszülőt, majd tájékoztatja a szervezet vezetőjét az esetleges működési zavarokról. Együttműködés a gyámi tanácsadóval A gyámi tanácsadó működésének célja elsősorban a gyámra irányuló segítés, valamint ellenőrzés, továbbá szakmai kérdésekben a gyámhivatal felé állásfoglalást, javaslatot tesz. A

99

gyámi tanácsadó a gyermek legjobb érdekében, jogait képviseli akár a nevelőszülővel, mint gyámmal, akár a nevelőszülővel, mint a gondozás – nevelést ellátó személlyel szemben is. A gyámi tanácsadó szükség szerint, de legalább kéthavonta a nevelőcsaládban találkozik a gyermekkel, a nevelőszülővel, esetleg a hivatásos gyámmal. Minden esetben megtalálja a módját, hogy a gyermekkel négyszemközti beszélgetést folytasson. A nevelőszülői gyámot tanácsadással segíti a gyámi feladatok ellátásában, konkrét ügyekben szaktanácsot ad, illetve – különleges szakértelmet igénylő esetekben - biztosítja a legilletékesebb szakértő elérhetőségét. Tapasztalatait látogatási feljegyzésekben rögzíti, és félévente írásban tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek helyzetéről. A nevelőszülő és a gyámi tanácsadó együttműködésének lényeges eleme a felülvizsgálat - a folyamatban részt vesz a nevelőszülői tanácsadó, a szakellátás családgondozója, az alapellátás családgondozója, a gyermek és szülője. A gyámhivatal tárgyalást tűz ki, melyre az együttműködő szakmai team tagjait, továbbá a gyermeket és vérszerinti szülőjét is meghívja. A tárgyalást megelőzően az illetékesek továbbítják adatlapjaikat a gyámhivatal felé:    

a nevelőszülő a GH 3 adatlapot – melynek kitöltésében segíti őt a nevelőszülői tanácsadó, amennyiben a nevelőszülő nem gyám, a hivatásos gyám a TESZ 4 adatlapon teszi meg jelzéseit, a gyámi tanácsadó a TESZ 3 adatlapon nyújt szolgáltatást, az alapellátás családgondozója a GYSZ 8 adatlapot továbbítja.

Amennyiben az adatlapok különböző álláspontokat tükröznek, a szereplőknek a felülvizsgálati tárgyaláson kell konszenzusra jutni. A jogszabályban meghatározott felülvizsgálatokon túl a gyermek érdekében rendkívüli felülvizsgálatra bármikor sor kerülhet.

6.5.4.4 A különleges ellátást nyújtó nevelőszülő feladatai A nevelőszülő teljes körű ellátást nyújthat a tartósan beteg, a fogyatékos, illetve a kora miatt különleges ellátást igénylő 3 év alatti gyermeknek. A gondozási nevelési tevékenység terén elő kell segíteni a habilitáció és rehabilitáció folyamatát. Habilitáció-rehabilitáció: nevelési folyamatában, a sérült személyiség fejlesztése egységes, komplex folyamatként értelmezhető, melyben az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése egységes komplex folyamatként értelmezhető, melyben az ismeretek nyújtása, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, együtt történik a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, a ki sem alakultak szisztematikus kiépítése, a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése. Mindez a társadalmi integráció érdekében történik.  A habilitáció hiányzó szocializációs készségek szisztematikus kiépítését, megtanítását, kifejlesztését jelenti: pl. udvariassági formák hiányosságai, étkezési hiányosságai, önmaga és környezet iránti igényesség kialakítása, idő és pénzbeosztás, stb.  A rehabilitáció rosszul szocializált viselkedésformák korrigálását, társadalmi normák újratanulását jelenti: pl. mások tulajdonának tiszteletben tartása, önkontroll fejlesztése az agresszivitás-indulatkezelés terén, az iskolakerüléshez, csavargáshoz hozzászokott életvezetés megszüntetése, stb.

100

6.5.4.4.1 Tartósan beteg gyermek a nevelőszülői családban A tartósan beteg gyermek krónikus beteg. A krónikus betegségek mindazon betegségek gyűjtőneve, amelyek csökkent fizikális vagy mentális funkcióval járnak, amelyeknél állapotromlás várható, és állandó speciális orvosi felügyeletet, kezelést igényelnek. A krónikus betegség, amely nem szűnik, de megfelelő kezeléssel tünetmentesség, illetve szinten tartás érhető el. A betegséget gyakran anyagcsere zavarok kísérhetik. pl.: krónikus elhízás, hasmenés, székrekedés stb. A gyermek a betegség terhe és tünetei miatt elmaradhat fejlődésében az egészséges gyermekektől. Gyermekkori krónikus betegségek: pl. asztma, cisztás fibrózis, cukorbetegség, nyitott gerinc, epilepszia, gyulladásos bélbetegség, atritisz, vérzékenység, daganatos betegség, szívbetegség stb. A gyermeket sújtó tünetek:     

fájdalom, kellemetlenség érzése gátolt növekedés, fejlődés rendszeres orvosi és kórházi ellenőrzés folyamatos és ismétlődő orvosi ellátás, gyakori fájdalmas és kellemetlen kezelés kevesebb és korlátozottabb lehetőség a játékra a többi gyermekkel

A testi különbségek miatt a kortársak kiközösíthetik a beteg gyermeket. A rokkantság meggátolhatja őt céljai elérésében. Társadalmi környezetünkben is kevés a rokkant felnőtt mintakép, s emiatt nehezebben alakul ki a beteg gyermek én -azonossága. A gyermek támogatási lehetőségei:  Az orvosi és egyéb szolgáltatások megszervezése  A gyermek számára megfelelő közösségek kialakítása, foglalkozások biztosítása, hogy segítsék beilleszkedését a felnőtt társadalomba  A család támogatása szorosabb tanácsadással a lehetőségek felkínálása, a felelősség megosztása érdekében, melyet nevelőszülői tanácsadónk biztosít. Megfelelő nevelői magatartások a krónikus beteg gyermek gondozásában 1. A családi integrációt és együttműködést fenntartó, a helyzetet optimistán definiáló nevelői magatartás:  együttes tevékenységek pozitív vidám légkörben,  a családon belüli megerősített kapcsolatokra törekvés,  a családban nevelődő egészséges gyermek segítőkészségének, szolidaritásának felébresztése 2. A társas közeg szociális támogatásai, a pozitív önértékelés, a lelki stabilitás fenntartásának elemei:  társas kapcsolatokon keresztül a személyes jó életérzés kialakítása  az önértékelést erősítő tevékenységekben való részvétel  pszichés feszültségek, megterheltség kezelése  a gyermek állapotához igazodó türelmes elfogadó, az egyéni bánásmód elvét érvényesítő nevelői magatartás

101

6.5.4.4.2 Fogyatékkal élő gyermek nevelése a nevelőszülői családban A tanulásban akadályozott gyermek A tanulásban akadályozott gyermekek, fiatalok integrált nevelése során figyelembe kell venni az eltérő személyiségfejlődési sajátosságokat. A tanulásban akadályozott gyermekek, fiatalok késleltetési képessége igen gyenge, ahogy megkívánnak valamit, mindjárt meg akarják szerezni és ez sok konfliktus forrása lehet a velük együtt élő normál értelmi képességű gyerekekkel. Gyakorlással azonban az ösztön kielégítés késleltetése, a türelmesség fejleszthető náluk. Nem látják át és nem értik az élethelyzeteket, könnyen dühbe gurulnak, agresszívek lesznek. Belátó képességük, realitásérzékük kicsi. Szinte csak a közvetlen empirikus gyakorlati megtapasztalást értik, konkrét gondolkodás még nincs, vagy fejletlen az elvont gondolkodás. Nevelésükben a direkt szocializációs tanulásra kell helyezni a hangsúlyt, egy-egy szocializációs viselkedési forma megértésében, rögzítésében sokat segíthet, ha eljátszatjuk velük a konkrét szituációt. Fontos, hogy átéljenek helyzeteket, mert a magyarázatot nem értik meg. Személyiségfejlesztésük, nevelésük, gondozásuk során sok türelemre van szükség, ugyanakkor az együtt nevelés során fel kell ébreszteni irányukban a szolidaritást és megértést.

Az értelmileg akadályozott gyermek A gyermekek nevelési folyamata eltér az azonos életkorú gyermekekétől. Az értelmileg akadályozott gyermek képességei nem teszik lehetővé, hogy megszerezzék az általános műveltség alapjait. A nevelés tartalmát a mindennapi életfeladatokra, élethelyzetek megoldására felkészítés jelenti. Tanulásuk sikeréhez igénylik a cselekedtető szemléletes módszerek alkalmazását. A közvetlen cselekvésbe vont tapasztalatszerzést, a szociálisan és érzelmileg is jelentéssel bíró helyzetekbe ágyazást. A személyes és szociális integrációt biztosító képességek és készségek kialakítása fontos feladat, összhangban a kommunikációs képességek, valamint az önkiszolgáló tevékenységek fejlesztésével. A nevelőszülő kiemelt feladata a maximális támogató együttműködés a speciális fejlesztést nyújtó oktatási-nevelési intézménnyel.

6.5.4.4.3 Az életkora okán különleges ellátást igénylő, 3 év alatti gyermek a nevelőcsaládban. A gyermekek hospitalizációjának elkerülése érdekében arra törekszünk, hogy a kórházból azonnal a nevelőszülői családba kerülhessen a gyermek. Minél fiatalabb kortól minél hosszabb ideig van a gyermek oly módon elhelyezve, hogy nincs vele olyan állandó személy, aki a szülőt tudja helyettesíteni, annál erősebben jelentkeznek a hospitalizációs tünetek. Az a speciális mesterséges közeg, amelyben élnek és fejlődnek a csecsemőotthonban, sajátos pszichoszociális deprivációt jelent számukra. 102

A gyermek irreverzibilis károsodásának elkerülése érdekében feladatunk, hogy a gyermek mielőbb a számára megfelelő nevelőszülői családba kerüljön. A nevelőszülőnek, amint gondozásába került a csecsemő, azonnal el kell kezdenie egy biztonságos kötődést kialakítani a gyermekkel, melynek alapvetően fontos eleme az érzelmi ráhangolódás, az érzelmi törődés, játék a babával, az elérhetőség a baba számára. Ellenkező esetben nem alakul ki a megfelelő mentalizáció, amely felnőtt korra súlyos személyiségzavarokhoz vezethet. A nevelőszülői családnak arra az időre kell biztonságos otthont nyújtania a csecsemőknek, és kisgyermekeknek, míg sorsuk véglegesen nem rendeződik, ami a gyermek vérszerinti családhoz történő hazagondozását, avagy örökbefogadó szülőhöz történő továbbgondozását jelenti. A nevelőszülői családnak a gondozási nevelési feladatokon, a fejlődési szükségletek maximális kielégítésén túl feladata elsősorban az intenzív kapcsolattartás biztosítása a vérszerinti, vagy az örökbefogadó szülőkkel. Törekednie kell arra, hogy ha lehet, otthonában fogadja a szülőket, hogy a csecsemőt minél jobban megismerhessék, és bevonódjanak a gondozási nevelési feladatokba.

6.5.4.5 Nevelőszülői tanácsadó feladata a szakmai csoportban A nevelőszülői tanácsadó munkája a nevelőszülő munkájához hasonlóan szakmai teamben történik a nevelőszülővel; a gyámi tanácsadóval; a családgondozóval (ha a nevelőszülői tanácsadó kapcsolt munkakörben nem lát el családgondozói feladatokat is) és a hivatásos gyámmal (amennyiben a nevelőszülő csak a gondozási, nevelési feladatok ellátását vállalja). A gyermek nevelőszülői családban történő beilleszkedésének, a nevelőcsaládban történő fejlődésének, mindennapi életének, és a vérszerinti kapcsolatai erősítésének segítése a nevelőszülői tanácsadók tevékenysége során valósul meg. A nevelőszülői tanácsadó feladata a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek gondozásának, testi, értelmi, érzelmi fejlődésének, szükségletei biztosításának, iskoláztatásának támogatása, szükség szerinti ellenőrzése. Munkája során pedagógiai, szakmai segítséget nyújt a nevelőszülőnek és megfelelő kapcsolatot alakít ki a gyermekkel. A nevelőszülői tanácsadó a nevelőcsalád „esetgazdájaként” a biztonságot közvetítve és kommunikálva hangolja össze a segítő, tanácsadó, ellenőrző funkcióját. Koordinációs tevékenysége kiterjed a nevelőcsaládot segítő szakemberek együttműködésére, a közöttük lévő folyamatos információcsere működtetésére. A nevelőszülői tanácsadó részt vesz az elhelyezési értekezleten, közreműködik az egyéni elhelyezési terv elkészítésében, koordinálja a gyermek nevelőszülőhöz történő kihelyezésének folyamatát, elvégzi a kihelyezéskor szükséges adminisztrációs feladatokat, minden gyermekkel kapcsolatos személyes iratot, korábban keletkezett dokumentációt átad a nevelőszülőnek. Kiemelt figyelmet fordít a kihelyezés folyamatában a biztonság és a folyamatosság biztosítása érdekében arra, hogy minden vérszerinti családtól vagy előző gondozási helyről kapott személyes tárgyat, emléket, fényképet, élettörténeti könyvet átadjon a nevelőszülőnek. A nevelőszülői tanácsadó nevelőszülőhöz történő elhelyezés javaslata esetén részt vesz a gyermek szükségleteinek legmegfelelőbb nevelőszülő kiválasztásában; előkészíti a gyermek és a leendő nevelőszülő kapcsolatfelvételét; összegyűjti a gyermeket érintő legtöbb lényeges 103

információt és arról hitelesen tájékoztatja a nevelőszülőt; koordinálja az ismerkedés folyamatát; személyes jelenlétével is segíti a gyermek és a leendő nevelőszülő közötti kapcsolat kialakulását. Mindent megtesz a gyermek irányába történő bizalom kiépítése érdekében. A nevelőszülővel, az ítélőképessége birtokában lévő gyermekkel és lehetőség szerint annak vérszerinti szülőjével (törvényes képviselőjével) közösen elkészíti a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét (XIX. Számú adatlap; „GH-1” – Egyéni gondozási- nevelési terv nevelésbe vétel esetén”). Az egyéni gondozási- nevelési terv elkészítése során a nevelőszülő tapasztalatainak, megállapításainak figyelembe vételével kell a nevelőszülőben tudatosítania, hogy a gyermek sorsának hosszú távú tervezésekor saját feladatait is tervezi,- ezzel is segítve a vele szemben támasztott elvárások interiorizálódását. A tervezés folyamatában a nevelőszülői tanácsadónak a gyermek életkori sajátosságait, a nevelés elméleti elveit ismerve kell az egyensúlyt megteremteni a nevelőszülő elvárásai és a nála elhelyezett gyermek fejlődési lehetőségei között. A nevelőszülői tanácsadó koordinálja a nevelőszülőt segítő team intenzívebb jelenlétét a befogadás időszakában és amennyiben indokolt, megszervezi a gyermek mentálhigiénés, pszichológiai, szükség esetén pszichoterápiás megsegítését az átélt krízishelyzet feldolgozása érdekében. Ebben a folyamatban alapul veszi a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményében javasolt megsegítési formákat. A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek sorsának tervezésekor a célkitűzések, valamint a nevelőszülői tanácsadó elvégzendő feladatai eltérőek a gyermek befogadásának, beillesztésének folyamatában; illetve a hazagondozás, vagy az örökbefogadás elindításának időszakában. A nevelőszülői tanácsadói tevékenység kiemelt feladata a nevelőszülői családok gondozásinevelési tevékenységének szakmai segítése, amely tudatos és folyamatos segítő munka a család nevelési feladataihoz hasonlóan saját célokkal, szempontokkal, beavatkozási módokkal. A tanácsadó ebben a folyamatban a saját feladatainak ellátása mellett folyamatosan segíti a nevelőszülői családot is a saját célkitűzéseinek, feladatainak felismerésében; azok biztonságos megvalósításában,- szorosan együttműködve a nevelőszülő külső- és belső kapcsolatrendszerével is. A gyermek és a nevelőszülő irányában megvalósuló bizalom kiépítő tevékenysége ötvöződik a nevelőszülő munkájának megsegítésével és ellenőrzésével; a nevelt gyermek problémái iránti előérzékenyítettségének kialakításával, megerősítésével; valamint a probléma megoldási képességének fejlesztésével. A nevelőszülői tanácsadó minden esetben az adott gyermek és nevelőcsalád szükségletei szerinti gyakorisággal, de legalább háromhetente köteles felkeresni a gyermeket és a nevelőszülőt, és tájékozódni a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos kérdésekről; az egyéni gondozási- nevelési terv megvalósításának alakulásáról; az esetlegesen felmerülő problémákról. A látogatás során tapasztaltakat folyamatosan, írásban dokumentálnia kell a jogszabályi rendelkezéseknek és a működtető belső szabályozásának megfelelően. A látogatás során fontos, hogy a tanácsadó irányítsa a beszélgetést, és a nevelőcsaládnál töltött idő a lehető legtöbb konkrét információhoz jutassa hozzá a gyermekről. Javasolt olyan időpontokban is látogatásokat tervezni, amikor a tanácsadónak módja van a családi élet tipikus helyzeteiben megismerni a család szokásrendszerét. (pl.: étkezés, délutáni tanulási időszak, lefekvéshez készülődés, a gyermek ünnepei). A nevelőszülőnél nevelkedő átmeneti és/ vagy tartós nevelésbe vett gyermekről elsősorban a nyilvántartási rendszer adatlapjain a jogszabályban előírtak szerint, illetve szükség szerinti gyakorisággal tájékoztatást ad a gyermek fejlődéséről; az egyéni gondozási- nevelési tervben 104

meghatározott feladatok megvalósulásáról; valamint a gyermek és a vérszerinti hozzátartozóinak kapcsolattartásáról. (XIX. Számú adatlap; „GH-3” – Helyzetértékelés). A tanácsadó rendszeres kapcsolatot tart a nevelési- oktatási intézményekkel, ahol a pedagógus szakmai partnereként és nem a nevelőszülői szerep átvállalójaként szerepel. A tanácsadó működésében fontos szerepet kap a nevelőszülő segítése a problémák megoldása során; a gyermek számára szükséges ellátások igénybevételekor és szükség esetén a nevelőszülő és a gyermek megfelelő szakemberhez irányítása esetén. Az egyéni elhelyezési tervnek megfelelően a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve közreműködik a gyermek vérszerinti családjába történő visszailleszkedésében, a gyermek szüleivel tartott kapcsolatának rendezésében, illetve önálló életvitelének elősegítésében. Ellenőrzési tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a nevelőszülő a nevelt gyermek számára biztosítja-e a jogszabályban meghatározott teljes körű ellátást, különös tekintettel a zsebpénzre, és a zsebpénznyilvántartás vezetésére. Amennyiben a nevelőszülő, a gyermek nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, (ha a gyermeket bántalmazza, élelmezését megvonja, gyermek gondozását, nevelését elhanyagolja, ha az ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek szükségleteire fordítja) soron kívül jelzéssel él az intézményvezető és gyámi tanácsadó felé. A nevelőszülői tanácsadó feladatai közé tartozik a már kiképzett, de aktívan még nem működő, működési engedéllyel rendelkező nevelőszülők gondozása, ismereteik szinten tartása, folyamatos felkészítésük az ellátandó nevelőszülői tevékenységre.

6.5.5 Személyi feltételek, feladatok, elvárások A nevelőszülői hálózat szervezeti és működési rendjét, a személyi feltételeket és feladatokat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Nevelőszülői hálózatunk tagjai:  szakmai vezető  család- és utógondozó  nevelőszülői tanácsadó  gyermekvédelmi ügyintéző  nevelőszülők  az intézmény pszichológusa A nevelőszülői tanácsadó a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező szakember. A hatékony és szakmailag megalapozott munkának nem csak konkrét ismeretek megszerzése a feltétele, hanem a segítő szakmára alkalmassá tevő készségekkel, képességekkel is fontos rendelkezni:    

egyéni motiváltság, szociális érettség, hitelesség család- és gyermekközpontú szemlélet, jó kapcsolatteremtő készség problémaérzékenység, problémamegoldó készség, önálló feladatkezelés és döntésképesség a csoportban rejlő szakmai erő felismerésének képessége, annak kompetens használata

105

6.5.5.1 A nevelőszülői tanácsadó feladata  Bizalmi légkör megteremtése és ápolása a gondozottak és a nevelőszülők irányában.  A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek egyéni gondozási- nevelési tervének a nevelőszülővel közösen történő elkészítése.  A nevelőszülői családnak a gondozási folyamathoz illeszkedő szakmai támogatása, tanácsadó és ellenőrző szerep egyensúlyával.  Célok és feladatok, felelősök és határidők meghatározása és azok folyamatos aktualizálása, az egyéni gondozási-nevelési tervvel összhangban. A feladatok megvalósulásnak segítése, családlátogatással és a gondozott gyermekekkel való rendszeres négyszemközti beszélgetéssel.  A gondozott gyermek nevelési-oktatási intézményének rendszeres, felkeresése, és tájékozódás a gyermek viselkedéséről, tanulmányi eredményéről.  Rendszeres és aktív munkakapcsolatot ápol a gyermekjóléti szolgálat családgondozóival, a gyermekkel terápiát folytató pszichológussal, pszichiáterrel  A vérszerinti család látogatása, kapcsolattartás biztosítása, különös hangsúllyal a hazagondozás segítésére.  A nevelési díj és az ellátmány felhasználásának kontrollja.  Gyámhivatal folyamatos tájékoztatása; adminisztrációs, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése. Felülvizsgálatokra, a meghatározott adatlap eljuttatása, a határozatban foglalt határidőre.  Gondozási hely változás esetén részvétel az átadás- átvétel folyamatában, a gyermek felkészítésével; esetkonferencia megszervezése és levezetése.  A gyermek és a nevelőszülői család örökbefogadásra történő előkészítése.  A nevelőszülői tanácsadó haladéktalanul tájékoztatja a működtetőt, ha a nevelőszülő tevékenységének ellenőrzése során azt tapasztalja, hogy a nevelőszülő a gyermek nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, a gyermeket bántalmazza, élelmezését megvonja, illetve a gyermek gondozását, nevelését súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával való kapcsolattartását nem biztosítja, a gyermek ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek szükségleteire fordítja.  Utógondozás  Minden hétfőre heti tervet készít a munkájáról, melyet a szakmai vezető ellenőriz  Minden ellátott gyermekről füzetet vezet, melyben naprakészen rögzíti családlátogatásait, megfigyeléseit

6.5.5.2 Családgondozói feladat  A gondozott gyermek és családja közötti kapcsolat ápolása. A családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele érdekében a családgondozó, nevelőszülői tanácsadó együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A családgondozást az egyéni elhelyezési terv és az általa készített családgondozói terv szerint végzi.  A családgondozó a gyermek befogadását követő 30 napon belül személyesen felkeresi a gyermek egyéni elhelyezési tervében megjelölt szülőt vagy más hozzátartozót, valamint az illetékes gyermekjóléti szolgálatot, melynek családgondozójával folyamatosan kapcsolatot tart a nevelésbe vétel időtartama alatt. 106

 A családgondozó feladata különösen: a)

b) c) d) e)

a gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése, szükség esetén javaslattétel a kapcsolattartás módjának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására, a gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a kapcsolattartás helyszínére kísérése, a találkozáson való részvétel, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben, az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekkel való közlése, a gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre, a hazakerülést követő teendők és életvitel - a gondozott gyermekkel és a szülőkkel közös - megtervezése.

6.5.5.3 A szakmai vezető feladata és hatásköre Nevelőszülői hálózatunkat szakmai vezető irányítja. A nevelőszülői gondoskodást érintő folyamatokban javaslattételi joggal, intézményvezetői jóváhagyással jár el, kivéve a jogszabályokban valamint az SZMSZ-ben kifejezetten a működtető jogkörébe tartozó döntések, így különösen a nevelőszülői jogviszony és a nevelőszülőkkel kötött megállapodások létrehozása és azok megszüntetése.  Szervezi, irányítja és ellenőrzi a nevelőszülői tanácsadó komplex területi munkáját, feladatvégzését  Szervezi a nevelőszülői kiválasztást, az alkalmasságra való felkészítést, a nevelőszülők képzését és kötelező továbbképzését, a nevelőszülői tanácsadó továbbképzését  Segíti a Gyermekotthon igazgatójának vezetői munkáját a hálózat működtetésében, a változásokról, igényekről folyamatosan tájékoztatást ad számára  Az intézmény többi szervezeti egységével szorosan együttműködik a nevelőszülői hálózat hatékony működése érdekében, közös esetmegbeszélőket és egy-egy gyermek sorsát érintő kérdésekben esetkonferenciákat hív össze  A szakmai vezető koordinálja a hálózat munkatársai számára az esetmegbeszéléseket, képzéseket  Nevelőszülői tanácsadóként és családgondozóként dolgozik  Összehangolja, ellenőrzi a nevelőszülői hálózat dolgozói és a nevelőszülők tevékenységét  Ápolja az intézményen kívüli és intézményen belüli kapcsolatokat, és képviseli a nevelőszülői hálózatot  Az intézményvezető alá rendelve végzi tevékenységét  Szervezi a nevelőszülők kötelező felülvizsgálatát  Tájékoztatja az intézményvezetőt a rendkívüli nevelőszülői felülvizsgálat szükségességéről A szakmai vezető képviseli a nevelőszülői hálózatot, mint szakmai teamet a hálózat egészét érintő kérdésekben intézményen belül, továbbá eljár a nevelőszülői hálózat egészét érintő ügyekben, az intézményi kapcsolatokban. 107

6.5.5.4 A gyermekvédelmi ügyintéző feladata A gyermekvédelmi ügyintéző feladata a nevelőszülői tanácsadó és a szakmai vezető feladatkörébe tartozó adminisztrációs teendőkben való segítségnyújtás. Munkáját a szakmai vezető irányításával végzi.            

iratok postázása, beérkezett iratok továbbítása az illetékesnek nyomtatványok, irodaszerek beszerzése gépelési, sokszorosítási feladatokban való segítségnyújtás statisztikai jelentések készítése férőhelyek, gyermeklétszám, nevelőszülők számának nyilvántartása törzskönyv vezetése gyermekvédelmi szakszolgálattal és a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolattartás a nevelőszülőket megillető juttatások utalási jegyzékének elkészítése, a hónap utolsó hetében - a szakmai vezető, vagy helyettese aláírása után továbbítása a gazdasági vezetőnek az új nevelőszülők első utalásairól az utalási jegyzék megküldése a nevelőszülőnek az új nevelőszülők megállapodási szerződéseinek előkészítése elhelyezési terv és javaslat beszerzése gondozási napok nyilvántartása - értesítések küldése az ellátás megkezdéséről és megszűnéséről

6.5.5.5 Pszichológus Az intézmény pszichológusa segítséget nyújt a Nevelőszülői Hálózat Szakmai Egység számára a nevelőszülők kiválasztásában. Pszichológiai tanácsadással segíti a nevelőszülők munkáját, aktuális problémáik, nevelési nehézségeik megoldását. A nevelőszülők kérésére közös konfliktuskezelő, támogató megbeszélést vezet a gyermekek, fiatalok és a nevelőszülők számára, ezzel segít a nevelőszülői családban fennálló aktuális krízishelyzetek kezelésében. Véleményével segítheti a gyermekek, fiatal felnőttek és a hozzátartozók közötti kapcsolattartás szabályozását. Rendszeresen részt vesz az esetmegbeszéléseken, és aktívan közreműködik a nevelőszülői hálózat munkatársai és a nevelőszülők szakmai személyiségének fejlesztésben.

6.5.6

A nevelőszülők által biztosított ideiglenes férőhelyek száma

Ideiglenes hatályú elhelyezést a Pécsi Gyermekotthon vezetője – mint a működtetői jogok gyakorlója – által, hálózatunk szakmai vezetőjének javaslata alapján kijelölt nevelőszülő nyújthat. A kijelölt nevelőszülő nyilatkozik a befogadói feladatok vállalásáról. A férőhelyek számának megállapítása a jogszabályi előírások szerint történik. Az ideiglenes elhelyezés ellátására az a nevelőszülő jelölhető ki, ahol a bekerülő gyermekek elkülönített elhelyezése biztosítható aktuális egészségi, illetve személyiségállapotukra és a bekerülés körülményeire figyelemmel. A 3 éven aluli gyermekek ideiglenes elhelyezésére olyan nevelőszülő jelölhető ki, ahol a korosztály ellátásához szükséges feltételek rendelkezésre állnak. 108

6.5.7 A nevelőszülői hálózat fejlesztése, bővítése, szakmai célkitűzéseink Célunk az ellátási területünkön élő, nevelőszülői gondoskodásra szoruló minden gyermek jogszabálynak és szakmai alapelveknek megfelelő, magas színvonalú, teljes körű, otthont nyújtó ellátása. Ennek feltételei:        

A nevelőszülői hálózat folyamatos bővítése, fejlesztése. A toborzás személyes kapcsolatokra, meglévő nevelőszülőink hitelességére és ismeretségi körére építése. A helyi média és sajtó érdeklődő közreműködése. Törekvés, hogy a gyermekek, csak a feltétlenül szükséges időt töltsék gyermekvédelmi gondoskodásban. Szoros és eredményes együttműködés az alapellátásban dolgozó családgondozókkal, szakemberekkel. A gondozott gyermekek életében szerepet játszó intézmények közti együttműködés fejlesztése, személyessé tétele. Nevelőszülőink folyamatos képzése, az általuk megfogalmazott kérdésekre épülő előadásokkal, interaktív beszélgetésekkel, tréningekkel. Nevelőszülői klub működtetése, színteret adva az egyéni kreativitásnak, csoportkezdeményezésnek és művészi képességek kibontakozásának. Közös szabadidős programok szervezése a nevelőszülői családoknak.

6.5.7.1 A gyermeki jogok biztosítása A gyermekjogi képviselő ellátja a nevelőszülőnél élő, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek törvényben meghatározott jogainak védelmét, segíti azok megismerését, alkalmazását. Tájékoztatással biztosítjuk, hogy gondozott gyermekeink és hozzátartozóik megismerhessék a gyermekjogi képviselő személyét és munkáját. A nevelőszülői tanácsadó ismerteti a gondozott gyermekekkel a képviselő elérhetőségét, feladatait. A nevelőszülői hálózat székhelyén hirdetmény tájékoztat a faliújságon róla. A gyermekjogi képviselő segít a gyermeknek panaszai megfogalmazásában, kezdeményezi annak kivizsgálását. Hozzásegíti a gyermeket testi, lelki, egészségi állapotának megfelelő ellátásához. Képviseli az érdekeit minden olyan fórumon, ahol a gyermek sorsát érintő kérdésben döntenek.

6.5.7.2 Minőségbiztosítás      

Fél éves terv alapján rendszeres interprofesszionális szakmai esetkezelő team (nevelőszülő, nevelőszülői tanácsadó, szakmai vezető, pszichológus, pszichiáter, gyermekjóléti szolgálat családgondozója, iskolai, óvodai pedagógus részvételével) Soron kívüli esetmegbeszélés akut helyzetben Fél éves terv alapján, képzések, tréningek biztosítása, figyelembe véve a nevelőszülőket aktuálisan érintő kérdéseket A nevelőszülők szakmai személyiségének fejlesztése, karbantartása Mentálhigiénés tanácsadás Csoportfejlődés elősegítése, közös programok szervezésével, a nevelőszülői családok bevonásával 109

  

Szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése, helyszín biztosításával, melynek szervezése a nevelőszülői tanácsadó feladata Szakirodalom, folyóiratok tanulmányozása, könyvtár használata Nevelőszülői hálózatunk saját hagyományainak kialakítása

6.5.7.3 Érdekképviseleti fórum Az intézmény fenntartója meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait. Az érdekképviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai: - a gyermekönkormányzat képviselői, - az ellátásban részesülő gyermek szülei, vagy más törvényes képviselői, illetve a fiatal felnőttek képviselői, - a nevelőszülők képviselői, - az intézmény dolgozóinak képviselői, - az intézményt fenntartó képviselői. Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt. Továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, asz intézmény ellenőrzését ellátó megyei gyámhivatalnál, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat, a gyermeket, fiatalt érintő ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról. A gyermek szülője, nevelőszülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt, továbbá a gyerekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál: - az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében - a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelességszegése esetén. Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője, nevelőszülője, vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt az intézmény fenntartójához, vagy a megyei gyámhivatalhoz fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.

7 ESETKEZELŐ SZOLGÁLTATÁSOK. 7.1 Csavargás kezelése, visszaszorítása A csavargás rendkívül elterjedt és sokértelmű tünet. Lehet epilepsziás szimptóma, enkefalopátia, neurózis, pszichopátiás fejlődés tünete, de lehet egészséges személyiségű gyermek egészséges reakciója is elviselhetetlenül nehéz életkörülményeire. Ez is megtörténik, hogy a prepubertásos gyermek kalandvágytól hajtva szöknek el ingerszegény, kevés élményt nyújtó környezetükből. Amennyiben gyermekeinknél csavargást észlelünk a legfontosabb feladat kideríteni az okát, megállapítani típusát, hiszen ebben van kezelésének kulcsa is. A későbbiekben azután az okokat kell kezelni, hiszen a csavargás tünet, nem pedig betegség. 110

A gyermekkori szökés, csavargás fő típusai. 1. A szökés-csavargás enyhe alakját, amikor a gyermek igényét ki nem elégítő, rendszerint túlfegyelmező környezetével szembehelyezkedve, iskolát, napközit, kerül, és egyedül vagy csoportosan csavarog, játék, szórakozás céljából; 2. A több napon át tartó, ismétlődő – gyakran reális okoktól független – kényszeres jellegű, neurotikus csavargást, amely érzelmi-indulati feszültségekkel, szorongással, agresszióval és pánikállapottal jár együtt. 3. Valamilyen súlyos trauma hatására kialakult, reaktív depresszív állapotban bekövetkező elszökést és kóborlást. (Gyakori az örökbefogadott gyerekeknél, amikor megtudják származásukat.) 4. A csavargási szindrómák közös vonása, hogy a régebbi érzelmi konfliktusok talaján aktuálisan bekövetkezik a családtól való érzelmi elszakadás, „a magány és az érzelmiindulati dekomponált állapot”. Indokolt tehát – főképpen a 2. és a 3. típusnál – a pszichoterápiás foglalkozás. 5. A kényszeres jellegű neurotikus csavargás egyik oka lehet a tudattalan anyakeresés, vagyis a kisgyermekkorban kielégítetlen anyai intim kapcsolatnak, a biztonságszükségletnek felújulása a gyermek aktuális élethelyzetében. Különösképpen a gyermekotthonokból szökő-csavargó gyermekek egyéni, differenciált bánásmódját szükséges kutató-kísérletező munkával kialakítani. El kell érni, hogy ezek a gyermekek fokozatosan kötődni tudjanak nevelőikhez, társaikhoz, az intézethez. A szökések rendszeres ismétlődése azt bizonyítja, hogy a visszaszállított gyerek problémája távolról sem oldódik meg, sőt súlyosbodik, megbélyegzetté válik. Ezek után nyilvánvaló, hogy az intézeti keretek közé való harmonikus beilleszkedést a szökés ténye súlyosan megnehezíti, és ez egyre nehezebbé válik. Ezért a szökés körülményeinek tisztázása és humánus, szakszerű megoldása érdekében sokat kell tenni, ezért kiemelten figyelünk oda rá.

7.2 Szökés kezelése, visszaszorítása A gyerekek szökésének több oka és háttere, illetve indítéka lehet. Nagyon fontos, hogy ezzel a gyerekeket nevelők tisztába legyenek. A szökésből megkerült gyermekkel mindenképpen el kell beszélgetni és keresni kell szökése okait indítékait. Ilyen szempontból az alábbi típusúak lehetnek:  Már eleve, többek között azért kerültek be a gyermekotthonba mert már otthonról is szöktek rendszeresen illetve ha más gyermekotthonból kerültek be, akkor onnét is szöktek, az ilyen gyerekeknek sokszor már életformájává vált a szökés.  Kamaszlányoknál gyakori, hogy egy fiatalemberrel élettársi kapcsolatot létesítettek és ezért szöknek. Ha a lány 14 éven felüli és a fiatalember viszonylag rendezett körülmények között él, akkor tőle nem szabad eltiltani. Ilyenkor lényeges, hogy a fiatalembert behívjuk a gyermekotthonba és a lánnyal közösen elbeszélgessünk arról, hogy hogyan lehetne kapcsolatukat olyan elfogadható rendszer és szabály közé helyezni, hogy a gyermekotthon is ki tudja fejteni nevelői hatását, járjon a növendék iskolába, ugyanakkor hétvégeken meglegyen a lehetősége arra, hogy a fiatalemberrel meglegyen a kapcsolata. Ha partnerként kezeljük a fiatalembert és hajlandó velünk is a kapcsolatot felvenni, akkor az esetek nagy többségében ilyen együttműködés kialakítható és az életformává vált szökés megszűntethető és társadalmilag elfogadható normalizált gyakorlattá alakítható át. Természetesen ilyenkor is szükséges, hogy a családgondozó környezettanulmányt készítsen a fiatalember környezetéről, családjáról, életkörülményeiről. Időnként gyermekprostitúció is állhat a lányok szökésének hátterében. Sajnos gyakran titkolóznak ezen a téren a lányok, az anyagi haszonszerzésből adódó előnyök miatt. Feltűnő lehet ebben az esetben a túlzott költekezés, ismeretlen eredetű zsebpénz 111



felbukkanása. Segíthet a felvilágosító munka, a rendőrség segítségének igénybevétele. Megkíséreljük teherbíró érzelmi kapcsolat kiépítésével együttműködését megnyerni az életformája megszüntetése érdekében.  Fiúgyerekek esetében az életformává vált szökések esetében bűnöző, kábítószeres életforma áll. Az ilyen esetekben csak zárt keretek, szigorúelvárások, erősen szabályozott körülmények segíthet. Az ilyen kamaszok, amíg nem élték át a börtönt, az előzetes letartóztatást nem igen lehet rájuk hatni. Amennyiben átéltek ilyen élethelyzetet és nem szeretnének oda visszakerülni, akkor egy következetes kontrollal, ugyanakkor szeretettel a csavargó életformáról le lehet őket szoktatni. Amennyiben ezek nem segítetnek, akkor speciális nevelésre van szükség, amit csak ezekre szakosodott intézmény tud biztosítani, tehát a speciális szükségletű gyerekeket oda kell áthelyeztetni a TEGYESZ és a Gyámhivatal segítségével.  A kisebbek élettapasztalat híján nem képesek felmérni tettük következményeit, mindaddig, amíg közvetlen, keserű tapasztalatokat nem szereznek. Ezrét őket felügyelet nélkül utcára kiengedni nem célszerű, illetve csak nagyon korlátozott kimenő engedélyezhető számukra. Az elején szükséges lehet magántanulói státuszban, tanulmányaikat házon belül megoldani, osztályozó vizsgákra felkészíteni. Más a helyzet, ha már régóta gyermekotthonunkban tartózkodik a növendék és egyszer csak elkezd megszökni először rövidebb, később hosszabb időre. Valószínűleg valamilyen pszichés krízis állhat a dolgok hátterében. Ilyenkor meg kell tudni szökése hátterét, célszerű esetmegbeszéléseken ezt kielemezni. Fontos szempontok lehetnek életkor, nem, hova szökik, meddig van távol, mi történik ezalatt stb.

Teendők szökés bekövetkezése esetén: Az Otthonban a gyermekfelügyelők, gyermekvédelmi asszisztens feladata ellenőrizni a kimenőket. Ha a gyermek nem ér vissza a megbeszélt időre, akkor érdeklődünk a bejelentett tartózkodási helyén, illetve megpróbáljuk elérni a várható felbukkanási helyeken. Ha az előbbi próbálkozások sikertelenek, akkor 14 éven aluli gyermek (aki beteg vagy fogyatékos) esetén azonnal bejelentést kell tenni a rendőrségen. 14 éven felüli gyermek esetén, néhány órát várunk hátha beérkezik a gyermek, azonban még 24 órán belül értesítjük a rendőrséget, munkaidőben faxon, hétvégén telefonon. A szökés tényét rögzítjük az esemény naplóban. Jelezzük a szökést a gyermekvédelmi ügyintézőnek, a lakóegységvezetőnek, szakmai igazgatóhelyettesnek és az igazgatónak, gyámnak. Amennyiben a gyermek az intézménybe önként visszajön, akkor értesítjük a rendőrséget és a körözés visszavonásra kerül. A megkerült gyermekkel elszámoltató jegyzőkönyvet készítünk, melyben beszámol az eltűnésének okairól, a szökés alatt vele történt eseményekről, tartózkodási helyéről, megélhetési forrásairól.

7.3 Iskolakerülés kezelése, visszaszorítása Az iskolakerülések hátterében sokszor iskolai kudarcok, tanulási nehézségek állnak. Az iskola verseny- és teljesítménycentrikus légkörében állandó tanulmányi nehézségekkel küszködnek, mivel a traumák okozta lelki terhek miatt kisebb a teljesítőképességük a normál családban élőkéhez képest. Az iskolakerülés lehet a kudarckerülés is. Rossz jegyek gyakran együtt járnak azzal, hogy a tanárokkal személyes konfliktusba keveredik, az osztálytársai kinézik, perifériára kerül, esetleg bűnbakká válik. Sokan segíthet a probléma kezelésében a tanárokkal való rendszeres és jó kapcsolat kiépítése, együttműködésük elnyerése. Segíthet egy-egy tantárgyból korrepetitor fogadása, rendszeres korrepetálás, foglalkozás. Amennyiben iskolában a helyzete ellehetetlenül segíthet egy iskolaváltás, más alternatív iskolatípus 112

megtalálása, ahol jobban tolerálják a problémás gyerekeket. Átmenetileg egy fél évig a magántanulói státusz is segíthet, azonban hosszú távon nem célszerű, ugyanis így a szükséges szocializációt nem biztosítjuk teljeskörűen a gyermek számára. Amennyiben ezek nem segítetnek, akkor speciális nevelésre van szükség, amit csak ezekre szakosodott intézmény tud biztosítani, tehát a speciális szükségletű gyerekeket oda kell áthelyeztetni a TEGYESZ és a Gyámhivatal segítségével.

7.4 Gyermekbántalmazás kezelése, ismétlődésének megakadályozása A fizikailag rendszeresen és súlyosan bántalmazott gyermekek önértékelése súlyosan sérült, érzelmeiket nehezen tudják szabályozni, az iskolában rosszul teljesítenek, alkalmazkodási zavaraik, viselkedési problémáik vannak, kortársaikkal rossz a kapcsolatuk. Különösen érzékenyek a környezetükben előforduló agresszióra. Gyakran válnak ismételten agresszió áldozatává, esetleg – védekezésként- maguk is indulatosak, agresszívek. A Gyermekotthonba jelentős számban kerülnek aktuális bántalmazást követően a családból kiemelt gyermekek vagy a bántalmazás következményeként viselkedési problémákat mutató gyermekek és serdülők. Nevelésük sajátos követelményeket támaszt, alapvető, hogy megóvjuk őket az ismételt agressziótól. Fontos felismerni, hogy viselkedésük a bántalmazás következménye és segíteni őket, hogy agressziómentes környezetben korrektív tapasztalatokat szerezzenek önmagukról és a felnőttekről. A gondozottak élettörténetében előfordul szexuális bántalmazás is, amely főként serdülőkorban okoz nehézséget a szexuális fejlődésben, a párkapcsolatok kialakításában. A szexuálisan bántalmazott gyermekek feltétlenül pszichológiai segítséget igényelnek a traumatikus események feldolgozásában.

7.5 Új, vagy kiszolgáltatottabb gyermekek és fiatalok kihasználásának, megalázásának elkerülése, visszaszorítása érdekében alkalmazott módszerek A kisebb gyerekeknek a nagyobb gyerekek által való kiszolgáltatottságának bántalmazásának több fajtája létezik. A verésen és kényszerítésen túl, a zsebpénz elvétele, saját használati tárgyainak elvétele, esetleg bűncselekményre való felhasználás. Lehet szadisztikus kínzás vagy szexuális bántalmazás is. A nevelők-gondozók igyekszenek résen lenni, és odafigyelni ezekre a jelenségekre. Törekszenek felszámolni, visszaszorítani. A kisebbet sokszor megfélemlítik és nem is meri a felnőtteknek mondani, hogy a nagyok bántalmazzák. Azonban ez is felderíthető és észrevehető, hiszen a bántalmazásnak számtalan jele lehet és ha a nevelő, gyerekfelügyelő megfelelően jelen vannak a gyerekközösségben, megfelelő személyes kapcsolatokat alakítanak ki a gyerekekkel, különböző jelekből könnyen felismerhető. Ilyen lehet például az, ha a kisebbek feltűnő módon a felnőtt közelségét, biztonságát keresik. Valamint az is gyanús lehet, ha a kisebb gyermek túlzottan próbál a 113

nagyobb gyermek kedvébe tenni. Sokszor mindent elkövetnének, csak ne bántsák őket, vagy ne vegyék el a zsebpénzüket, értékeiket. A gyerekek gyakran küzdenek indulatkezelési problémákkal, ezért agresszív szadisztikus hajlamaikat, más téren kell velük levezettetni. Ilyen például a sport, kirándulás, játék. Fontos, hogy ezek a gyerekek megfelelő pszichoterápiában is részesüljenek. A bántalmazott gyereknek gyakori ideológiája, hogy Őt is bántották kisebb korában, ezt most felnőve visszaadja a kisebbeknek. Sajnos ha figyelmetlenek ők is adhatnak rossz mintát ezen a téren. Például a felnőtt büntetés adása megtorlás jellegű, akkor ő tovább fogja adni a kisebbeknek a mintát. A felnőtt büntetés adása akkor megtorlás jellegű, ha úgy adja ki a büntetést, ha azt nem beszéli meg a gyerekkel. A gyerek nincsen tisztában azzal, hogy valójában egy adott tettéért miért kapott ilyen és ilyen súlyú büntetést. A büntetésadás nem lehet automatikus, adminisztratív jellegű, hanem mindig nevelési célzatunka kell lenni. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyerekkel megbeszéljük az elkövetett cselekmény súlyát, azzal kinek milyen kárt okozott, miért adunk arra meghatározott súlyú büntetést, hogy függ ez össze a cselekmény, a büntetés súlya. Ezzel arra is neveljük a gyereket, hogy reálisan felismerje cselekedeteinek súlyát és következményeit. A gyereknek mindenképpen éreznie kell, hogy nem megtorlást alkalmazunk. Felderítjük, hogy a nagyobb gyerek bántalmazza a kisebbet, akkor nagyon fontos eszközök, hogy az egész csoportgyűlésen az összes gyerekkel a problémát megbeszéljük. Az eltitkolt, el nem fogadott cselekmények váljanak nyílttá, fontos a bántalmazott, bántalmazó szembesítése. El kell érni a bocsánatkérést, megbocsátást, kibékülést. A bántalmazott gyermek ne kapjon tettéért megtorló büntetést. Inkább a konfliktusba került gyerek közötti viszony rendezésére, emberivé tételére kell törekedni. Olyan is előfordul, hogy kisebb gyerek kárt okoz nagyobb gyereknek és ezt a nagyobb megtorolja, kártalanítás címén a kisebb gyerekek pénzét elveszi. Ez az önbíráskodás, amit szintén nem szabad megengedni. Arra kell nevelni a gyerekeket, hogy ha neki kárt okoztak, akkor szóljon a felnőttnek és akkor felnőtt segítségével lehet a kár megtérítését rendezni. Így elkerülhető az önbíráskodás és a kár is megtérülhet.

8 EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS 8.1 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás feladatai: A bekerülő gondozottak egészségügyi szűrővizsgálaton vesznek részt. (Széklet bakteriális leoltása, tüdőszűrés, szemészeti vizsgálat, fül-orr-gégészeti vizsgálat, általános belvizsgálat, haj és bőr átvizsgálása, nőgyógyászati vizsgálat.) A bekerülő gondozottak számára egészségügyi nyilvántartás készül: - gondozási lap, - az előző orvosától az egészségügyi anyagának kikérése, - szükség esetén a védőnőtől az oltási könyv beszerzése, - TAJ- kártya szülőtől, illetve előző gondozási helyről történő beszerzése, - átjelentés az intézeti orvoshoz. Napi egészségügyi gondozási feladatok: - az otthonban hetente 2 alkalommal orvos rendel. 114

-

a rendeléseket megelőzően az egészségügyi dolgozó összegyűjti a csoportokból vizsgálatot kérő gyerekeket. az ő irányításával vesznek részt a gyerekek a rendelésen. a betegségről (időpont, diagnózis, terápia) nyilvántartást vezet mind a gyermek személyi anyagában, mind a kezelési nyilvántartásban. a kezelési nyilvántartás alapján adja át az ápolási teendőket a lakóegységekben dolgozóknak. szakrendelésre az egészségügyi dolgozó irányítása alapján a lakóegységek dolgozói viszik el a gyerekeket.(Szükség esetén az egészségügyi dolgozó besegít) a gyógyszernapló alapján adja ki a gyógyszereket az eü. dolgozó feltűntetve a pontos gyógyszeradagolást. évente fogászati szűrésen vesznek részt a gondozottak előzetes időpont egyeztetés alapján. félévente az intézeti orvos a panaszmentes gondozottaknál is általános belvizsgálati szűrést tart, illetve a kamasz lányoknál cytológiai szűrést a gyermeknőgyógyásznál. kamasz lányoknál menstruációs napló vezetése, fogamzásgátló tabletták szedésének szabályozása, napló vezetése, az intézeti higiéniáról napi ellenőrzési naplót vezet az eü. dolgozó. az eü. dolgozó irányításával folyik az egészségügyi és szexuális felvilágosító munka. az intézetben lakó összes gyermek személyi higiéniájának ellenőrzése (köldök, körmök, haj stb. tisztán tartása) a beteg gyermekek gondozása a lakóegységekben történik. nagyon súlyos fertőző beteg esetén a gondozottak elkülönítő betegszobába kerülnek, ellátásukat az eü. dolgozó irányítja és szervezi meg. a gyermekek által tartott állatok oltási könyvének ellenőrzése és környezetük tisztán tartásának figyelemmel követése

8.2 Egészséges életmódra nevelés: A kiskamasz és a kamasz korosztály új ismeretekre való nyitottságának kihasználásával megelőzhetővé válnak a serdülőkorban kialakuló szenvedélybetegségek, a kábítószer- és alkoholfüggőség, valamint elkerülhető a korai és meggondolatlan szexuális élet negatív következményei. Az egészségorientált nevelést célzó programok rendszeressége és a gyermekotthon életébe történő integrálása révén a gyermekek megismerhetik, felmérhetik és tudatosíthatják azon veszélyeket és következményeket, amelyeket a deviáns magatartási formák hordoznak, valamint aktívvá és motiválttá válnak azon megoldási módok elsajátításában, amelyek révén elkerülhetővé válnak (ismeretterjesztő előadások, programok, vetélkedők).

9 LELKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A GONDOZOTTAK RÉSZÉRE. 115

Gyermekotthonunkban élő kiskorú és nagykorú gondozottaink pszichés problémáinak kezelésére nagy hangsúlyt fektetünk. Súlyosabb esetekben a gyermek-idegondozó szakemberihez visszük a növendékeket, enyhébb esetekben a gyermekotthon pszichológusa foglalkozik vele egyéni vagy csoportos formában, kompetenciájának megfelelő módszerek alkalmazásával. Pszichológusunk egyben szervezi a terápiás hatású nevelést gondozást. Koordinálja, és szakmai tanácsaival segíti a nevelők-gondozók nevelési munkáját. Hiszünk abban, hogy csak egy közös, összehangolt team munka segítségével, több oldalról sugározva a terápiás hatást, lehet igazából hatékonyan működni, eredményeket elérni. A gyerekekkel a közvetlen pszichológusi foglalkozás fontos láncszeme ugyan a terápiás rendszernek, de önmagában még nem elégséges, nem tud igazából hatékony lenni. Olyan csoportos formában is foglalkozik pszichológus a gyerekekkel, amikor a gyermekotthon többi dolgozójával közösen végzi a csoportmunkát (pl.: viselkedés terápia). Továbbá nagy tapasztalatú pszichológiai, gyermekpszichiátriai szakértőt is alkalmazunk a dolgozók részére történő esetmegbeszélő vezetésével, illetve ellátja a gyermekotthonunk pszichológusának szupervízióját is, és a többi dolgozó is fordulhat hozzá egyéni tanácsadásért. Emellett különböző terápiás formák képzőművészet terápia, pszichodráma, egyéb szocioterápiák stb. végzésére is alkalmazunk terapeutákat, akik szintén a pszichológussal összehangoltan végzik munkájukat. Emellett a dolgozók szakmai személyiségfejlesztésére és kiégésük védelmére szervezünk csoportos szupervíziót, szervezetfejlesztő és konfliktuskezelő tréningeket.

9.1 A gyermekotthon pszichológusának tevékenysége: A gyermekotthonba bekerülő és ott élő növendékek és fiatal felnőttek aktuális pszichés és személyiségállapotának szükség szerinti felmérése, terápiás kezelésük megtervezése és megszervezése a különböző gondozóintézmények segítségével. Enyhébb esetekben egyéni és csoportos pszichés támogató terápia végzése a gondozottak számára. Segít a gyermekotthon mentálhigiénés kultúrájának fejlesztésében. Közös konfliktuskezelő, támogató megbeszéléseket vezet a gyermekek, fiatalok és gondozóik, hozzátartozóik számára. Rendszeresen segíti szakvéleményével a növendékek és a hozzátartozók közötti kapcsolattartást, javasolja szabályozását, amennyiben az a gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja. Segíti az aktuális krízishelyzetek kezelésében. Törekszik az intézmény dolgozóival jó kapcsolatot kialakítani, az intézmény jó mentálhigiénés légkörét fenntartani, mely elősegíti a növendékek biztonságérzetét. Jó kapcsolatot alakít ki, a rábízott gondozottakkal, szükség esetén a kooperációs intézményekkel. Ehhez rendelkezzik a kommunikációs és kooperációs készségekkel, valamint az empátia, a tolerancia képességével. Türelmes, kitartó és határozott, jó konfliktuskezelési technikával dololgozik.

1.Az újonnan érkező gyerekek pszichés státuszának felmérése: anamnesztikus exploráció, heteronamnézis felvétele (ha van rá lehetőség), pszichológiai tesztek felvétele és kiértékelése. A gyermek felülvizsgálatához, későbbi sorsának rendezéshez szükséges 116

pszichológiai vélemény elkészítése. 2. Támogató terápia végzése, illetve ha a dolgozó rendelkezik valamilyen speciális terapeuta végzettséggel, annak alkalmazása. 3. A nevelőkkel a gondozottak aktuális problémáinak megbeszélése, ha ennek következtében szükséges pszichodiagnosztika készítése, mely eredményének megfelelően vagy helyi támogató terápia követ, vagy a szükséges mentálhigiénés intézménybe történő továbbítás megszervezése. 4. A gondozottak részére csoportos foglalkozások vezetése, szervezése, mely elsősorban életvezetési, serdülőkori problémákra fókuszál. 5. Kapcsolattartás a növendékek és utógondozottak nevelőivel, aktuális pszichés problémák kezelése ügyében. Esetlegesen felmerülő közöttük lévő konfliktus kezelése a gondozottakkal közösen 6. Tanácsadás jellegű munka (pályaorientáció, életvezetési tanácsadás, drogprevenció, konfliktuskezelés, beilleszkedési problémák kezelése, krízisintervenció, önismeretfejlesztés, döntéselőkészítés, stb.) 7. Családi konzultáció végzése szükség esetén, mediál a konfliktusbakeült család tagok és a bekerült serdülő között a krizishelyzet feloldása érdekében. 8. Szülő-gyerek, gyerek-gyerek, gyerek-nevelő mediáció illetve közösségépítés gyerekek illetve gyerekek és felnőttek között. 9. Nondirektív csoportok vzetése (kreatív csoportok, filmklub, stb.) Kötetlen együttlét gyermekekkel. 10. Segítő jelenlét az intézményszintű programokon, pl. az évkörös rítusjátékokon, stb. 11. Részvétel egyéni szupervízión, csoportos konzultáción, és esetmegbeszélőn az intézmény dolgozóival közösen. 12. A pszichológiai vagy pszichiátriai kezelésen résztvevő gyermekek nyomon követése, folyamatos kapcsolattartás a gyermeket gondozó intézménnyel. 13. Drogprevenciós eseményeket nyomon követi, ezekről a nevelőket tájékoztatja, kapcsolatot tart a Drogambulanciával. 14. Szakmai titoktartás szabályainak megsértése nélkül a növendékekkel kapcsolatos lényeges információkat gyámjuknak az intézmény vezetőjének tudomására juttatja, (különös tekintettel a gyerekek, fiatalok személyiség jogaira, családi jogállására, örökösödésére, vagyonára és veszélyeztetettségére). 15. Részt vesz az egyéni gondozási-nevelési terv összeállításában, segíti a nevelési gondozási feladatok részletes megtervezését, annak elkészülte után együttműködik a terv végrehajtását végző szakemberekkel a megfogalmazott munkamegosztás alapján. 16. Segítséget nyújt félévente a gyámhivatal részére növendékenként beküldendő gyámi beszámoló elkészítésében.

9.2 Alkalmazott módszerek: A gyermekotthonban a nevelés elsősorban pedagógiai módszerekkel történik. A következőkben ismertetésre kerülő pszichológiai módszerek már megjelentek a gyermekotthon életében, a pszichológussal közösen, az ő irányítása mellett csoportban történő alkalmazásukban rész vehetnek a nevelők is. Alkalmazásuk, kiválasztásuk előtt szükséges a gyermekek, fiatalok problémáinak, személyiségfejlődésének alapos megismerése. Nem elég csak a magatartásproblémák alapján választani terápiaformát (indikáció), hiszen azonos tünetek, viselkedési problémák (pl. indulatkitörések, agresszió, drogozás, stb.) hátterében nagyon különböző pszichés zavarok állhatnak.

117

9.2.1 Viselkedés és kognitív terápia Viselkedésterápia A viselkedésterápia célja a nem kívánt cselekvés feletti uralom elsajátítása és az ilyen viselkedés megváltoztatása. A terápiában résztvevő megtanul megküzdeni a nehéz helyzetekkel, gyakran úgy, hogy ellenőrzött körülmények között megteremtik számára azokat. A kezelésnek ez a formája a betegnek az élete feletti kontroll birtoklásának érzését adhatja. A viselkedésterápia lényege, hogy az emberi problémák döntő többsége hibásan tanult viselkedésekben nyilvánul meg. Ártalmatlan ingerekre szorongással válaszolni tulajdonképpen egy hibás viselkedés. Ma a viselkedést már tágabban értelmezzük, nem egyszerűen a cselekvéssel azonosítjuk (vagyis a látható, nyílt viselkedéssel), hanem a testivegetatív reakciókat és a gondolkodást is beleértjük, hiszen ezek is a viselkedés részei. A hibás viselkedés fakadhat tévesen elsajátított reakciókból, ilyen az indokolatlan szorongás és a szorongást keltő helyek, dolgok, személyek kerülése (pl. fóbiák), bizonyos rossz szokások felvétele (pl. kényszeres tünetek kialakulása), ill. hiányzó helyzetmegoldó technikákból. Aki pl. nem tudja, hogyan kell bemutatkozni, vagy tévedését nyilvánosan beismerni, vagy a heves szívdobogására reagálni, az ilyen helyzetekben mindig szorongani kezd, és egyre több negatív tapasztalatot gyűjt ilyen helyzetekről. A viselkedésterápia tehát egyfelől a hibás viselkedési elemeket tárja fel, és ezeket korrigálja, másrészt a hiányzó helyzetmegoldási képességeket megtanítja. Az agyban jutalmazó és büntető központok vannak. Ha egy pozitív inger ér minket, az jutalmazó értékű, s ez arra indít minket, hogy legközelebb is keressük azokat a helyzeteket, amikben ezt a jutalmat megkaptuk. Így a megdicsért tanuló még igyekvőbb lesz. A negatív ingerek viszont abba az irányba hatnak, hogy kerüljük azt, ami fájdalmat, frusztrációt okozott nekünk. A fóbiás viselkedések lényege, hogy ha valamivel kapcsolatban szorongást élünk át, akkor kerülni kezdjük azt a helyet, tárgyat, személyt. Ha ismételten kudarc, fájdalom, frusztráció ér minket valamivel kapcsolatban, csökkenő érdeklődést mutatunk az a dolog, személy iránt. A jutalmazó és büntető hatásokra kialakuló viselkedéstanulásnak persze bonyolult, rejtett szabályai vannak, és ezek a hatások nagyon gyakran nem tudatosan mennek végbe, ezt rejtett tanulásnak nevezzük. Módszere: A tünetek feltárása: interjú, vizsgálat, pontozó skálák, provokálás. Viselkedés megfigyelés, leírás módszertana. Az eredmények értelmezése. A beavatkozás menetének megtervezése. A kognitív terápia és szerepe, alkalmazása gyerekeknél, serdülőknél. Az asszociációs tanulásformák szerepe a magatartás problémák kialakulásában, a kioltás szerepe és felhasználása a viselkedésformálásban, asszertív tréning, deszenzitizálás gyerekeknél, averzív terápiák és kritikájuk, fokozatos való-élet gyakorlatok, elárasztás és folyamatos bemutatás módszere gyerekeknél, shaping módszere a viselkedésmódosításban, a megerősítés jelentősége és felhasználása a viselkedésformálásban, szokás tréning, jutalmazás és büntetés, zseton rendszer. Hogyan kezeljük a fizikai bántalmazást. Az ADHD gyerekek terápiájának célja, felépítése, menete, prognózisa, problémamegoldás tanítása. Testvérkapcsolat kiegyensúlyozása. A családterápia szerepe a viselkedésrendezésben. A társkapcsolatok javítása. A tanulmányi teljesítmény javításának lehetőségei. A tanulási helyzet kezelése. Tanári visszajelző rendszer. Kognitív terápia A kognitív terápia célja a nem eredményes, hibás vagy káros gondolkodási mintázatok, sémák 118

megváltoztatása. A növendék tanulmányozza érzéseit és megtanulja elkülöníteni a helyes és a rosszul működő sémákat. Akárcsak a viselkedésterápiában, a beteg itt is aktív résztvevője a gyógyulási folyamatnak és képessé válik a kontrollra. A kognitív terápia abból indul ki, hogy születésünktől kezdve bizonyos attitűdök, vagyis az emberi élet jelenségeihez való "hozzáállások", "viszonyulási módok" alakulnak ki bennünk neveltetésünk, tapasztalataink során. Ezek közt vannak központi szerepű attitűdök, és vannak kevésbé fontosak. Központinak tekintjük azokat, amelyeknek torzulásai, vagyis szélsőségessé válása szorongást és vagy depressziót okozhat. Ilyen pl. az az attitűd, vagy elvárás önmagunkkal és másokkal szemben, hogy tökéletesnek kell lennünk minden helyzetben, vagy szűkítve a kört egy gyakori problémára: tökéletesen kell minden feladatot elvégezni. Ez az attitűd nyilvánvalóan előbb-utóbb szorongás forrásává válhat, hiszen valóban abszolút tökéletes munkát nem lehet végezni, ez az álmok és ideák világa. Persze szoktuk mondani a mindennapokban, hogy "na ez tökéletes", de ez alatt azt értjük, hogy "nagyon jó". Aki tökéletes akar lenni, az egyre inkább félni kezd attól, hogy hibázhat, és a hiba jelentőségét mérhetetlenül felnagyítja, mert "aki hibát követ el, az nem tökéletes". Egy másik jellegzetes, szorongást okozó attitűd, hogy "azt akarom, hogy mindenki szeressen". Ez az attitűd oda vezet, hogy mindenkinek meg akarunk felelni, minden konfliktust igyekszünk kerülni, engedelmes bábokká válunk, otthon és a munkahelyen hatalmas energiákat ölünk abba, hogy kivívjuk mások elismerését, és aztán rá kell döbbenjünk arra, hogy gyakran az ellenkező hatást érjük el ("kihasználnak, de nem szeretnek"), vagy esetleg sikerül valóban tetszést aratnunk, de azon az áron, hogy soha nincs időnk önmagunkra, soha nem lazíthatunk. Gyakori forrása a keserűségnek, vagy csalódottságnak, amikor elvárásaink vannak a világgal, vagy az emberekkel szemben: ennek és ennek így és így kéne működnie, az embereknek jóknak, megértőknek, becsületesnek, a nevelőknek készségesnek, stb. kéne lenni, és akkor a világ jó lenne. Aki ilyen idealizált elvárásokkal fordul a világhoz, percről-percre csalódni fog, és élete keserűségből és vádaskodásból fog állni. Ha a világ rossz, nincs értelme semminek. Nem érdemes becsületesnek lenni, hiszen senki sem az. Ezek és hasonló gondolatok céltalansághoz, reménytelenséghez, depresszióhoz vezetnek. A téves attitűdök feltárása csak az első lépés a kognitív terápiában. Minden ilyen szélsőséges állítással szembe lehet állítani egy reális alternatívát: attól, hogy vannak rossz dolgok a világban, tényleg az egész világ rossz? Attól, hogy egyszer (kétszer, sokszor) tévedtem, hibáztam, rossz ember vagyok? Attól, hogy X. Y. nem szeret, akkor már engem nem szeret senki, és nem vagyok méltó a szeretetre? A téves attitűdökből származó téves következtetések felismerése és folyamatos kicserélése egy tanulási folyamat: eddigi életünk során mindig a hibás következtetéseket ismételgettük magunkban, ezek váltak automatikussá és megszokottá. A terápiában újratanuljuk ezeket, és egy idő után a helyes következtetések válnak automatikussá. Kognitív-viselkedésterápia A kognitív és viselkedéses terápia kombinációját is lehet alkalmazni. E terápiák egyik komoly haszna, hogy a növendék olyan készségeket sajátít el, melyek egy egész életen át használhatók.

9.2.2 Az önismereti csoport: A bekerülő serdülők énképe, önismerete gyakran bizonytalan, irreális, téves. Ezért lehetőséget biztosítunk a csoportos önismeret fejlesztésére, melynek során önmagukról és társaikról hiteles, torzítatlan képet kapnak, kialakíthatóvá válik a reális és optimális távolságú énképénideál diszkrepancia, ezáltal megtanulják az egymásra való odafigyelést és elfogadást, a másik és a saját maguk személyének tiszteletben tartását, valamint az önismeret alapját képezi 119

többek között a hatékony érzelemfelismerésnek, és kifejezésnek, az érzelmi-indulati életük kezelésében való kompetenssé válásnak, konfliktuskezelésnek, a szociális készségek elsajátításának, egyszóval a megfelelő szintű szocializációs folyamatnak. A csoport működésének további alapvető hatótényezője a serdülők természetes, életkori sajátosságként megjelenő önismereti igénye, valamint egy számukra fontos közösséghez való tartozás érzése. Az önismereti csoport fejlesztési céljai a normalizáció tükrében: o Reális testképpel rendelkezzenek a serdülők. o Saját intellektuális képességeikkel legyenek tisztában. o Saját képességeiket teljesítsék ki a serdülők, tudatosítsák a fejlesztés hasznát és eredményét, tanulmányaik során képesek legyenek alkalmazni azokat. o A serdülők megtanulják szabadon, nyíltan kommunikálni saját és mások iránt érzett érzelmeiket. o Kompetenssé váljanak az érzelmek felismerésében. o Hatékony agressziókezelési módokat sajátítsanak el. o Tudatosítsák saját céljaikat, motivációs rendszerüket. o Az érzelmi-motivációs-akarati szféra megismerésével kialakuljon az érzelmileg stabil, önvizsgálatra és önfegyelemre képes személyiség. o A serdülők ismerjék az énkép fogalmát, saját énképüket és összetevőit. o Legyenek képesek önvizsgálatra, megfelelő kritikával szemléljék saját magukat és társaikat. o Ismerjék meg félelmeiket, szorongásaikat, tudjanak szembenézni velük, és hatékonyan tudják oldani ezeket. o Fogadják el saját (pozitív és negatív) értékeiket. o Önbizalmuk növelésével optimistán nézzenek szembe a rájuk váró feladatokkal, kihívásokkal és merjék felvállalni azokat. o A serdülők toleranciával, elfogadással és empátiával forduljanak egymás és a tágabb szociális környezet felé. o Ismerjék az előítélet fogalmát, folyamatát és azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével leküzdhetővé válik, illetve nem alakul ki. o Legyenek tisztában saját csoportjuk jellegzetes szerkezetével, a csoportban zajló folyamatokkal, hatékonyan tudják kezelni azokat és ki tudják vetíteni csoporton kívüli társas életükre. o Ismerjék családi, társas, csoportbeli szerepeiket, esetleges szerepkonfliktusaikat fel tudják oldani. o Társas készségeikkel legyenek tisztában, tudatosan használják és fejlesszék azokat. o A serdülők ismerjék az identitás és az identitáskrízis fogalmát. o Ismerjék az identitáskrízis optimális és hatékony megoldását. o Be tudják illeszteni a családi, szülői, nevelési értékeket saját értékrendjükbe. o Legyen stabil jövőképük. o Képesek legyenek olyan pályát, foglalkozást választani, amely személyiségüknek, igényeiknek megfelel, azokkal összhangban van. o Pályaorientációs tréning során sajátítsák el azokat az értékeket, attitüdöket, amelyek sikeressé tehetik őket választott szakmájukban.

9.2.3 Témacentrikus csoportok: Témacentrikus csoportok (tünetek korrekciója, kezelése)- disszocialitás primer és jatrogén tünetei, pszichoaktív szerektől való függés, neurotikus gyermekek terápiás lehetőségei: o A motivációs-érzelmi-akarati élet korrekciója és fejlesztése: mindamellett, hogy ezen foglalkozások során megismerik érzelmi világukat, egyéni motivációs hierarchiájukat, 120

megtanulják azokat hitelesen és nyíltan, de mégis szublimáltan, a társadalmi normáknak megfelelően kifejezésre juttatni. A csoport elfogadása, nyitott légköre lehetővé teszi a szabad érzelemkinyilvánítást, ugyanakkor a szakember segítségével megtanulják kanalizálni azt. Az életkor sajátosságait figyelembe véve nagy hangsúlyt fektetünk a kortárscsoport, baráti társaság, szerelem, párválasztás és a szexualitás kérdésére, a veszélyek és problémák feltárására, ismeretterjesztésre, tájékoztatásra és tanácsadásra. Az individuális motivációs struktúra megismerése és személyre szabottan való optimalizálása szintén alapját képezi a reszocializációs folyamatnak és az érett személyiség kialakulásának. o Szociális készségek korrekciója és fejlesztése: talán a legfontosabb szempontként kell kezelnünk a disszociális személyiségen belül a szociális szféra zavarát, mint tünetet. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk azon képességekre, amelyek hatékonnyá teszik a kikerülő gyermeket, fiatalt a társadalomba való beilleszkedésben, illetve a szűkebb környezetbe (család, lakásotthon) való integrálódásban. Ezek között szerepel az empátia-, tolerancia-, kommunikáció- és konfliktuskezelés fejlesztése, az ezekben való jártasság megszerzése, valamint a szűkebb és tágabb értelemben vett csoportban élés szabályainak (normák, versengés, kooperáció) elsajátítása. o Tanulási képességek és tanulási motiváció: mint azt korábban említettük, a disszociális zavar velejárója, kísérő tünete lehet a tanulási zavar. A tanulási zavar, mint tünet mögött többféle ok húzódhat meg: tanuláshoz szükséges részképességek nem megfelelő fejlettsége, inadekvát tanulási technikák és stratégiák, tanulásban való motiváltság zavara vagy hiánya. Ezen témacentrikus csoport hivatott feltérképezni a tanulási zavar mögötti okokat, hatótényezőket és kompetenssé tenni a serdülőt ezek kezelésében. o A gyermekek ellátása nevelése során kulcskérdés a tanulásuk, iskoláztatásuk. Általában ezen a téren jelentkeznek a legsúlyosabb problémák. Egy magatartás problémával küszködő gyerek, még a gyermekotthonban esetleg jól elvan, de az iskolában nem marad meg, iskolakerülései alatt keveredik be kábítószeres, prostitúciós ügyekbe, követ el bűncselekményt. Ezek a gyerekek többnyire terápiás hatású pedagógiai, fejlesztőpedagógiai, differenciálló-képességfejlesztő módszerek nélkül nem is fejleszthetők, nem is taníthatók. Önálló tanulásra kevéssé képesek, feltétlenül segítségre szorulnak. Pedig rendkívül fontos számukra a rendszeres napi tanulás, a jó tanulási technikák interiorizálódása (belsővé válása, belső beszabályozódása), hiszen ebben az életkorban ez jeleni számukra a munkát, a napi kötelességet. Amennyiben ez nem történik meg, felnőtt korukban nehezükre fog esni a rendszeres napi munkavégzés, nehezen tudnak majd egzisztenciát teremteni.

9.2.4 Pszichodramatikus megjelenítések, A drámajátékok széles tárháza áll rendelkezésre a magyar terápiás szakterületen. Ide soroljuk a pszichodrámát, a drámapedagógiát és egyéb improvizációs módszereket, mint a playback technikát. Mindegyik módszer a belső pszichés feszültségek erejével dolgozik, annak a megjelenítésével és a katarzison keresztüli feloldásával. A playback, mint műfaj a század elején született meg Moreno nevéhez kapcsolódik és a pszichodráma elemeire épül. Egy olyan kreatív improvizációs módszer, ami a protagonista, vagy mesélő érzéseit jeleníti meg. Akik megjelenítik ezeket az érzéseket, azok a csoporttagok, egy kiemelt térben, a színpadon vannak, míg a mesélő egy kitüntetett helyen ül. A szerepek folyamatosan cserélődnek. Akik a kiemelt térben játszanak, azok tudják használni a rendelkezésre álló teret, a protagonista által elmondottak alapján a bennük keltett érzéseket, és fantáziákat. A helyzet önmagában hordozza az érzések, indulatok átélésének és szemlélésének a lehetőségét. Megteremti a 121

protagonistának, hogy kívülről rátekinthessen saját érzelmi-indulati állapotára. Játszóként pedig lehetőséget nyújt különböző érzelmi állapotokkal való azonosulásra. A módszer az érzelmi-akarati élet korrekciójában, az impulzus kontroll és az empátia, a kölcsönös odafigyelés fejlesztésében alkalmazható. Továbbá fejleszti a résztvevők kreatív önkifejező képességét. Mivel improvizációról van szó, ezért a jelentétre van szükség, ami erősíti a gyermekek figyelmi koncentrációját és a figyelem megtartottságát a jelenben. A play-back foglalkozások természetes velejárója, hogy növekszik a játszók között az összetartozás és az intimitás érzése.

9.2.5 Művészetterápia Gyermekotthonunkban a művészetterápia komoly több évtizedes múlttal rendelkezik, ezért szakmai programunkban külön fejezetet szántunk neki.

10 TANULÁS MÓDSZERTANI ÉS FEJLESZTŐPEDAGÓGIAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS. Az újonnan bekerülő gyerekekkel kapcsolat felvétel. Az oktatási intézményekben kudarcot szenvedett gyermekek részére a fejlesztőpedagógus differenciált módszerekkel fejlesztő foglalkozásokat szervez, a gyermek saját értelmi szintjére való felzárkózás céljából. A gyermek pozitív személyiségéből indul ki, korrigálja tanulási módszereit. A lehetőséghez mérten pótolja teljesítménybeli lemaradásait, biztosítja a gyermek számára elérhető sikerélményt. A megfelelő szociális viselkedés kialakítása. Ugyanis a gyermekek rosszul szocializálódtak a családjaikban. Napi élet helyzetekben fellépő problémák megoldását nem tudják megfelelően kezelni. Fontos az aktív és passzív szókincs fejlesztése. Az általános ismeretek bővítése. Részképességek fejlesztése. Kapcsolattartás a nevelőkkel-gondozókkal. Módszerei: A hagyományos és alternatív pedagógia fejlesztő eljárásai a gyermek problematikájához, személyiségéhez igazodva.  Készségfejlesztés játékkal, bábozással, rajzzal  Tanulási korrekció  Diszlexia-,diszgráfia-,diszkalkulia prevenció  Diszlexia-,diszgráfia-,diszkalkulia –korrekció  Kis-és nagymozgások fejlesztése  Finommotorium fejlesztése  Tantárgyi korrekció 122

   

Tanulási technikák kialakítása Tanulási motiváció fejlesztése Beszédkészség, kifejezőkészség fejlesztése Ismeretkör bővítése, a figyelem és a fogalmi gondolkodás fejlesztése

10.1 Fejlesztőpedagógiai diagnosztikai és terápiás feladatok: A tanulási zavar elnevezés egy általános fogalom, amely a rendellenességek egy heterogén csoportjára vonatkozik, ezek a zavarok a központi idegrendszer díszfunkciójának, illetve annak következményének tekinthető. Korai fejlődés késleltetett voltában illetve az egyes területeken mutatkozó nehézségekben jelennek meg: mint a figyelem, az emlékezet, gondolkodás, koordináltság, beszéd, olvasás, írás, betűfelismerés, számolás, szociális kompetencia, emocionális érettség. A tanulási zavar befolyásolhatja bármely potenciálisan átlagos vagy átlag feletti intelligenciájú egyén tanulását, magatartását. A tanulási zavar nem tulajdonítható elsődlegesen vizuális, hallási vagy motoros sérülésnek, mentális retardációnak, emocionális zavarnak vagy hátrányos helyzetnek, de bármelyikkel együtt járhat. A tanulási zavar származhat genetikai rendellenességekből, előidézhetik biokémiai faktorok vagy bármely neurológiai sérülés következménye is lehet. Okozhatják a rossz és pszichoszociális körülménynek, elszenvedett lelki traumák, veszteségek, kudarcélmények, hiszen ezek hatására mentális képességek, fejlődés elmaradhat a várt életkori sajátosságoktól, illetve a kialakuló állandó belső szorongások annyira lekötik a személyiséget, hogy jelentősen lecsökken a tanulási teljesítő képesség. (Cruickshank nyomán) A tartós és átmeneti nevelésbe került gyermekeket először fel kell mérni, hogy tanulási nehézségeik mögött valójában részképesség-zavar, figyelemzavar, illetve rossz tanulási stratégiák állnak-e. Fontos a helyes, szakszerű pedagógiai diagnózis felállítása. Ezt különböző, részképességeket vizsgáló felmérésekkel lehet megállapítani. A mentális képességeket intelligencia-tesztekkel pszichológusok mérhetik. A részképesség-zavart kimutató speciális diagnosztikai eljárásokat azonban pedagógusok is végezhetik, melyek kimutathatják a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia meglétét és sok más részképesség problémát. Diszlexia: a diagnosztikai megállapodás szerint olvasási zavar akkor diagnosztizálható, ha a) az olvasási teljesítmény, az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg standardizált tesztekkel vizsgálva, lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, miért intelligencia vagy a kor szerinti képezettség alapján elvárhatóak, b) az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártaságot igénylő, mindennapi élettevékenységekre, c) ha érzékelési deficit van jelen, az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. (DSM-W. diszlexia meghatározás) Diszgráfia: az írászavar meghatározásánál a diszgráfia két jellegzetes eleme gyakran összeolvad, és nem kezelik őket differenciáltan. Az írászavarok egyik jellegzetes problémája motoros és vizuo-motoros természetű. A finommotorika fejletlensége, a nagymozgások vezérlésének zavarai (vonalvezetés, görcsös kéztartás) és a szenzomotoros koordináció zavarai egyaránt az íráskép szintjén (writing) zavaróak. A diszgráfia körébe soroljuk azonban azokat a helyesírási (spelling) problémákat, amelyek a szavak, mondatok tagolási, elválasztási, illetve a szabályos-szabálytalan alakok helyes betűzési problémáiban jelennek meg. A diszgráfia nemzetközi szakirodalmában leginkább ez utóbbival találkozunk diszgráfia címszó alatt. 123

A fejlődési diszlexia szinte mindig együtt jár a fejlődési diszgráfia helyesírási zavar formájával, ugyanakkor elég gyakran előfordul, hogy jól olvasó gyerekek komoly helyesírási problémákkal küzdenek. Éppen ezért a fejlődési diszgráfia helyesírási formája sokkal gyakrabban fordul elő, mint a diszlexia. Diszkalkulia: a diszkulkia a matematikai fogalmak, műveletek és technikai elsajátításban és alkalmazásban kifejezésre jutó tanulási gátoltságot (akadályozottságot) jelenti. A zavar vonatkozik alapvető feladatokra, mint az összeadás, kivonás, szorzás és osztás. A funkciózavar kezdete csecsemő és gyermekkor közé esik. Háttérben a funkciókárosodás vagy fejlődési késedelem áll. Különösen a kisgyermekkori fejlődés során a mozgás - érzékelés integrációjának elmaradása az egyik fő felelős a számolási képességek zavarának kialakulásában. Ezért fontosak a verses mondókákon alapuló, mozgásos népi játékok gyakorlása a csecsemő és óvodás korban. A károsodás vagy a késés fokozatosan csökken, ahogy az egyén felnő, de felnőttkorban is észlelhető még enyhe elmaradás (deficit). Sajnos az írás, olvasás, számolás zavarát inkább csak alsó tagozatban lehet eredményesen kezelni, kamaszkorban terápiájuk már rendkívül nehéz. Terápiáik egy része többnyire "ülős"(pl. Frosting, Sindelar terápiák), amelyek a vizuális percepciót és emlékezetet, a hallási figyelmet és emlékezetet, a verbális figyelmet és emlékezetet, a téri tájékozódást, a ritmusérzéket, a koncentráció képességet, a beszéd késséget, a grafomotoros késséget, és a gondolkodást fejlesztik. Más részük mozgásos terápia (pl. Ayres terápia.) amelyek a finom és a nagy mozgás koordinációt, téri pozíciót, testsémát, téri tájékozódást fejlesztik. Nagyon fontos, hogyha tanulási zavar mögött álló diagnózist már felállítottuk, akkor egy, az egyénre szabott éves fejlesztési tervet állítsunk fel, ezt rögzítsük, és a szerint végezzük el a különböző terápiás eljárásokat. Magatartás zavarban szenvedő gyermekeknél gyakran nem valódi írás, olvasás, számolás zavar jelenik meg, hanem pszichés traumáik annyira megterhelik őket érzelmileg, hogy képtelenek a tanulásban teljesíteni. Ilyenkor a fejlesztőpedagógiai munka párhuzamos pszichoterápiás segítséggel igen hatékony lehet, még nagyobb gyermekeknél is. Gyakori náluk az impulzus kontroll zavara, illetve a figyelemzavar. Az impulzuskontroll zavara, amit a gátló funkciók gyengülése okoz. Tudjuk, hogy a gátló funkciók szükségesek ahhoz, hogy egy kezdetben új inger később, megszokottá válva ne váltson ki újra és újra odafigyelést, és hogy a környezet ingereire adott közvetlen válaszok és magatartásmódok legátlása az akaratlagos viselkedés alapvető feltétele. A gátló folyamatok működése közvetve elősegíti a szociális normák betartását is. Az impulzív gyerekeket jellemzi az ötletszerűség, a feladattal, tevékenységgel kapcsolatos pontos tájékozódás, megfigyelés, a kialakított megoldási stratégiák hiánya, az, hogy nem veszik észre a hibáikat, és a tevékenység végeztével nem ellenőrzik az elvégzett feladatot. Nem tartják be a játékszabályokat. Túlságosan kötődnek az adott ingerhez, nem bírnak szabadulni a kiugró ingerek intenzív hatásától, ezért viszonylag kevés inger tartja őket "fogságban". Ez kihat a kognitív érésre is, amennyiben beszűkülnek, gondolkodásuk leegyszerűsödik. Figyelemzavar: A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek főként a szelektív figyelem terén mutatnak gyenge teljesítményt. Nem sikerül a lényegtelen információt a lényegestől elválasztani, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az egyes feladatokra túlzottan szelektíven reagálnak, azaz fontos információkat nem vesznek figyelembe és/vagy csak kevés szempont szerint dolgoznak fel egy anyagot. Hogy mikor mit veszünk észre, az az ún. szűrőfunkciótól függ - a külvilágból jövő ingerek, információk szűrésétől. Ha nem elég markáns, fejlett a szűrőfunkció, a háttér ingerek nagymértékben leköthetik a figyelmet, s így nem marad elég kapacitás a lényeges inger számára. Mondhatnánk azt is, hogy a gyermeknek "alak-háttér megkülönböztetési problémái" vannak mind a tárgyi világban mind a szociális, a társas környezetben. A hipermotilis gyermek, akit ingerzuhatag vesz körül, azaz túlingerléses 124

állapotban van, nem tudja kiválasztani a lényeges jegyeket, nem tudja kiemelni azokat a sok információ közül. Előfordulhat, hogy nem hallja a nevét, összerezzen, ha megszólítják. Sokszor jobban hallják a távoli hangokat, mint a közelieket. Gondjai vannak a viselkedés megtervezésében, az aktivitás gazdaságos kivitelezésében, a szükségtelen, nem célirányos válaszok legátlásában, a figyelem fenntartásában. A figyelemzavarra később rárakódhat a percepció zavara is. Az állandó, senki számára nem kielégítő teljesítés miatt, a lemaradások miatt nő a szorongás, ami rontja a teljesítményt, rövidzárlatot okozva a memóriában. Ilyenkor "blokkolnak". A szorongást a szervezet vegetatív jelekkel is jelzi. A teljesítés kudarca miatt érzett sorozatos frusztráció könnyen kiválthatja az agressziót. Lehet ez egy heves érzelmi kitörés, amikor is a világ túlságosan beszűkül egy dologra, annak a vágynak a kiélésére, ami éppen a személyben van. Ilyenkor nem képes sem késleltetni, sem kivárni. Hiperaktivítás Az impulzuskontroll zavarban és figyelemzavarban különösen a hiperaktív gyerekek szenvednek. Náluk a szokásos fejlesztő pedagógiai terápiás eljárások mellett viselkedés terápiát is kell alkalmazni. A hiperaktivítás, olyan központi idegrendszeri zavar, melynek során a csökkent aktivációs működés következik be, melyet a gyermek nyugtalan, ingerkereső viselkedésével, mozgással igyekszik kompenzálni. A hiperaktív gyerekek között vannak olyanok, akikre az élet minden területén jellemző a hiperaktivítás, van akiknél csak bizonyos helyzetekben szembeötlő. Többen mutatnak hasonló tüneteket, akiknek pszichés problémáik vannak.

10.2 Tanulás segítése, tanulásmódszertani fejlesztés: A gyermekotthoni ellátásba kerülő problémás, hátrányos helyzetű, de egyébként átlagos, vagy jó értelmi képességekkel rendelkező (esetleg enyhe részképesség-zavarral rendelkező) gyermekek általában már komoly fegyvertárral rendelkeznek a tanulás elhárítás terén. Nincsen kialakult tanulási szokásrendszerük, nincs motivációjuk, nem érzik azt, hogy szükség lesz rájuk, a tudásukra, a munkájukra, tevékenységeiket nem tudják ilyen keretek közé beilleszteni. Nincs kialakult napi ritmusuk, melynek szerves részét képezné a tanulási idő. Nem tartják hasznosnak az ismeretszerzésnek ezt a módját. Nincs célrendszerük, ami segítené őket feladataik végrehajtásában és többnyire az önbizalmuk is kevés, és egyre kisebb lesz a sikereket illetően. Az átugorhatatlannak vélt mércét könnyen leszállítják. Mindezek mellett erős a szégyenérzetük, többnyire tisztában vannak azzal, hogy bizonyos, a további haladást elősegítő információknak már birtokában kellene lenniük. A fejlesztőpedagógus jó tanulási módszerek megtanítása segítésével és intenzív képességfejlesztéssel ezeket a problémákat orvosolni tudja. Elsősorban motivációs rendszert épít ki, hogy a tanulónak legyen mibe kapaszkodnia, lássa maga előtt a kisebb-nagyobb célokat. Rendszeres foglalkozásokon, kötött időpontokban segít a tananyag feldolgozásában. A tanórák meghatározott szisztémára épülnek fel, tananyag-választás, súlypontozás, feldolgozási sorrend szempontjából. Minden részlettel a növendék adottságaira, képességeire épít. A különösen az iskolákban képezhetetlen gyermekeket magántanulói státuszban lehet eredményesen átsegíteni egyéni foglalkozással az alapiskolán. Személyes sikereik fejlesztőpedagógusi támogatással - így jobban látszanak és ez jó hatással van tanulási kedvükre. Magántanuló esetén is a különböző tantárgyakból először felmérést kell végezni, hogy milyen szinten áll a gyerek, milyen igénye van, mire van szüksége a lemaradások pótlása érdekében. Itt is egyénre szóló felzárkózatási, osztályozó vizsgára való felkészítési tervet kell összeállítani. A fejlesztőpedagógus egyénre és tantárgyi feladatokra szabott 125

feladatlapokat állíthat össze, hogy miközben azokat töltik ki a gyerekek, addig a többiekkel tud foglalkozni verbálisan. Ezzel a módszerrel 8-10 magántanulóval is tud egyszerre foglalkozni, még ha különböző életkorúak és különböző osztályokba járnak is. Magántanulói státusz alkalmazása ugyanakkor nagyon megfontolandó a szocializáció szempontjából, csak rövid időre és kevés gyermeknél javasolható. Ezeknél fontos lenne nagyon kötött egyéni napirend megszervezése és a fejlesztőpedagógus (esetleg egy nevelő) kijelölése „mentornak”, aki személyesen felelős a gondozott motiválásáért, tanításáért, foglalkoztatásáért, vizsgaeredményeiért. Lehetőség szerint lehet, hogy a napi iskolába járástól ne szokjon el a gyermek, tanoda segítését is igénybe venni a magántanulói státusz esetén. A tanulás-módszertani fejlesztésen résztvevő gyerekek problémarendszere nem sokban tér el az előbb tárgyalt növendékekétől. Ezért a célok is hasonlóak az előzőkéhez. A foglalkozások kis csoportokban folynak. A résztvevők eltérő életkorúak és neműek is lehetnek. A motivációkhoz segítés és a tanulás külső körülményeinek megteremtése után a koncentrálóképesség, a rövid ill. hosszú távú memória fejlesztését segítő feladatok, memoriterek tanulása képezik a foglalkozások alapját. (Itt szeretném megjegyezni, hogy az évkörös rítusjátékok alkalmazása is segítségünkre van, hiszen sok alkalomra, sok éneket, verset, prózát kell a gyerekeknek megtanulniuk.) A gondolkodást, az önkifejezést a szókincs gyarapításával lehet még árnyaltabbá tenni, finomítani. Az ehhez kapcsolódó feladatokat a gyerekek szívesen végzik. A sikeresség szempontjából elengedhetetlen, hogy ezeken a foglalkozásokon kívül a gyermekek személyiségfejlesztése más területeken is párhuzamosan folyjék, és a pozitív megerősítések (a megérdemelt munkáért) ne maradjanak el.

11 MŰVÉSZETTERÁPIÁS TEVÉKENYSÉGEK, AZ OTTHON ÜNNEPI HAGYOMÁNYAI, ÉVKÖRÖS RÍTUSAI 11.1 Művészetterápiás tevékenységek Művészetterápia (zene, képzőművészet, irodalom, dráma) A belső tapasztalatok és külső valóságra adott reakciók integrálásával a művészet a mű készítőjének egyedülálló feloldódást kínál belső és külső világa között, és egyben közvetíti vízióját művészetének szemlélői számára. A művészet több okból is gyógyít. A nagy érzelmek és belső energiák befektetése az alkotásba a művelője számára értéket ad művészetének, és viszont, a művészi kifejezés mélysége és hitelessége növeli a mű készítőjének önbizalmát. A művészet a társadalmilag elfogadhatatlan késztetések és fantáziák biztonságos formában való levezetése megoldást kínál, azokat elfogadhatóvá teszi, és nem utolsósorban a mű készítője számára megkönnyebbülés lehetőségét biztosítja. Mindezen tényezők lehetővé teszik az elviselhetetlen kiegyenlítést a műalkotásban inherens örömmel. A művészi folyamat regresszióval járhat az elviselhetetlennel való konfrontáció során, ám eközben az alkotás elsősorban az énfunkció helyreállását és fejlődését jelenti az érzéseken való uralkodás, valamint a művészi kifejezés uralásra révén. Az, ami a mű készítőjét minderre képessé teszi, bár korlátozott körben, de mélyen a mentális funkciók és érzelmek belső szerveződésével jár. Nagyobb énautonómia alakul ki, ahogy a mű készítője belső életéből és a külső világra adott reakcióból kovácsolja művészetét. A súlyosan zavart és 126

rokkant is képes erre bizonyos szinten, saját módján, mégis hasonlóan ahhoz, ahogy az egészségesen működő személy. Mindez megmagyarázza, hogy a művészet miért figyelemre méltó médium a legkülönbözőbb emberek számára.

11.1.1

Képzőművészet-terápia

A gyerekek és kamaszok részére szervezett rajzterápiás módszerben belső látásuk nyílik meg, melynek során a mitikus-szimbolikus képi, verbális megfogalmazás jelenik meg alkotásaikban, melyek önmagában is gyógyító hatásúak, hiszen így modellezve a világot, belső konfliktusaikat, a modell szintjén "lejátszhatják", "kikísérletezhetik a megoldási módokat, ugyanakkor a probléma kívülre kerül a személyiségükből, nevezetesen a "rajzlap síkjára". Az indulataik, az érzelmeik áttevődnek az általa teremtett figurákra, s ezáltal csökken belső szorongásuk, lelki feszültségük, görcseik oldódnak. A lélek feltárulásának ez a módja az "Én" számára valójában veszélytelenebb, mint más direkt pedagógiai-pszichológiai technikák, hiszen a szimbólumok szintjén maradva a problémák kivetíthetők, nem kell azokat közvetlenül felvállalnia. A konfliktus-feldolgozás folyamatában így a problémát nem közvetlenül, hanem szimbolikus modellek útján oldják meg, önkéntelenül is, ami így sokkal könnyebb. A kamaszok, gyerekek számára ez olyan értékű is lehet, mintha a valóságban oldották volna meg, amire valójában sokszor nem is képesek még élethelyzetükből adódóan. Az egyes gyermek, fiatal egymás követő alkotásaiban, nagyon fontosak azok a motívumok, melyek több rajzában is előjönnek, hiszen elsősorban ezek hordozzák az alapvető lelki problémákat. Az is fontos, hogy ezek a motívumok az egymást követő rajzokon, milyen átalakulásokon, változásokon mennek keresztül, hiszen így tárulnak fel a lelki folyamtok. Tulajdonképpen ez egy lelki öntisztulási folyamat, amely spontán módon megy végbe.

11.1.2

Művészetterápiás műhelyünk szakmai tevékenysége:

Akkor még állami gondozottaknak hívott gyerekekből és fiatalokból álló alkotóközösségünket 1987-ben alapítottuk a Pécsi Gyermekotthonban Csontváry Képzőművészeti Stúdió néven. Az elmúlt 10 év alatt mára már Pécs város szellemi életének egyik színfoltját jelentjük. Az emberi lét egy különös világát képviseljük a művészet nemes eszközeivel megjelenítve: egészséges családi háttér nélküli, intézeti világban nevelkedő gyerekek és fiatalok önkifejező szubkultúráját, sajátos lelkivilágát. Alkotásaikban a modern kor problémái, konfliktusai a gyermeki elme- szűrőjén keresztül művészetté nemesül, szelídül. Őszinte, szókimondó világ ez, ugyanakkor elemi erejű önkifejező eszközei segítségével lelkünk mélyrétegeit szólítja meg. E gyerekek és fiatalok a társadalom perifériájáról, szociális problémákkal küszködő családokból kerülnek ki. Már kicsi gyermekkorukban súlyos családi drámák, konfliktusok szenvedő részesei. Életük gyakori velejárója a hányattatottság, a szeretethiány, az érzelmi sivárság, az alacsony kulturális szint, agresszív légkör. Minden napjuk velejárója a kudarcélmények sorozata, a kisebbrendűségi érzés. Az iskola verseny- és teljesítménycentrikus légkörében állandó tanulmányi nehézségekkel küszködnek, mivel a traumák okozta lelki terhek miatt kisebb a teljesítőképességük a normál családban élőkéhez képest. A Csontváry Képzőművészeti Stúdió mégis a bennük rejlő értékek, képességek kibontakoztatását, fejlesztését vállalja fel. Egy olyan sajátos művészet pedagógiai módszert alkalmaz, amely képes a bennük lévő feszítő szorongást előidéző lelki traumákat előhívni, hogy azt a képzőművészet nemes eszközeivel szimbolikusan megjeleníteni tudják. Így a bennük lévő lelki problémákból, gondokból művészeti értéket tudnak létrehozni. Megélhetik, bennük is van érték, és hogy az értéktelenségből is lehet értéket létrehozni. Ez egy olyan alapképességet fejleszt bennük, amely életük bármely területén kamatozhat és a későbbiek 127

során is átsegítheti őket sok nehézségen. Az alkotók között vannak kifejezetten a képzőművészetben tehetséges gyerek is, akiknek tehetséggondozását vétek lenne elhanyagolni. Az ő tehetséggondozásukat is elvállalja az alkotóműhely, sőt segítséget nyújt a pályaválasztásban. Önszervező közösségünkben lehetőség nyílik számukra, hogy a képzőművészet által a szellemi szféra legmagasabb dimenzióiba is felemelkedhessenek, a művészeten keresztül más műveltségbeli értékhez is közel kerülhessenek. Ez ellensúlyozhatja az őket ért ártalmakat, mintákat kaphatnak ahhoz, hogy életüket tartalmasan élhessék, amely segítséget jelenthet abban, hogy felemelkedhessenek abból a társadalmi rétegből, melybe beleszülettek. Egyben az alkotóműhelyben folyó alkotás öröme az önkifejezés lehetősége, mely artikulált formába önti belső szorongásaikat, konfliktusaikat ill. egy-egy pályázaton elért eredmény, kiállításokon való szereplés, az ehhez kapcsolódó utazások, tanulmányutak együttesen kárpótlást nyújtanak, valódi sikerélményt biztosítanak, ezért- terápiás értékűek, énerősítő hatásúak. A műhely szellemiségéről: A természetes vizualitás egy velünk született képesség, mely a bennünk rejlő ősképek segítségével lehetőséget ad önmagunk és a világmindenséggel való viszonyunk megfogalmazására. Ez a képesség a kisgyermek és óvodás korban bontakozik ki. Az emberi kultúrában eredményei a népművészetben, a törzsi művészetben és az ősi művészetekben maradt fent. Sajnos letűnőben lévő modern kultúránkban az iskolás korban a gyermeki ábrázolásból fokozatosan eltűnik ez a képesség. Azonban szerencsére ez a képesség nem irtódik ki az emberből, hanem visszahúzódik a lélek legmélyére, a tudattalan világába. A műhelyfoglalkozásokon, olyan rajzterápiás módszerekkel alkotunk, amelyek képesek a természetes vizualitást, a belső látást újból előhívni. A módszer, mint iskoláskorú gyermekeknél, mint érett felnőtteknél igen eredményesen alkalmazható. Így újból tudják használni belső látásukat, mely előhívja a lélek tudattalan belső tartalmait. Az ősképek segítségével meg tudják fogalmazni, és fel tudják ismerni önmaguk belső világát, jobban meg tudják érteni a népi műveltség, népművészet rejtett üzeneteit. Alkotóműhelyünkben a növendékek alkotásaikban a természetből indulnak ki a távolkeleti, klasszikus kínai és japán művészetből és a magyar népművészetből merített sajátos szemlélet alapján. A módszer egy ősi, több mint ezer évvel ezelőtti kelet-ázsiai rajzpedagógiai eljárásra épül. Majd szürrealista módon új képzeletbeli teremtményeket "kis világegyetemeket" hoznak létre. A "szürrealista módszer" lehetőséget biztosít számukra, hogy elszenvedett lelki traumáikat szublimált módon feldolgozzák. Az így előhívott belső látás segítségével később a személyiség rejtett világa fogalmazódik meg, rajzi "személyes mítoszok" formájában. Alkotásaik különleges esztétikai értéket hordoznak. E gyermekek nehéz életükből adódóan az emberi lét sokszor legmélyebb problémáit jelenítik meg különös szimbolikus módon. Ezen túlmenőleg belső látásuk segítségével az európai és a magyar misztikus hagyományokat, mítoszokat, legendákat, archaikus imádságokat, a Biblia látomásait jelenítik meg alkotásaikban. Ez a mitikus világ egyben a társadalom szimbolikus modellje is, a történelmi korokon is átívelő alapkonfliktusokat, visszatérő emberi alaphelyzeteket, moráliskérdéseket vet fel. Nem csak rajzban dolgozzuk fel ezeket a szellemi örökségeket, hanem el is beszélgetünk róluk, miközben saját életükről, mai korunkról is beszélünk. Utána a természet évkörös változásrendjén végighaladva, ősi magyar műveltségünk és népművészetünk rajzi feldolgozása történik. Régi református templomok kazettás mennyezetei segítségével a természetmítoszi hagyomány megismerése, újrafogalmazása jelenhet meg, mint a gyermek, mint a felnőtt rajzokon a belső látás segítségével. Programunkkal el szeretnénk érni, hogy a gyermekek felnőve belsőséges kapcsolatba kerüljenek a természettel, és őseink ránk hagyott kulturális örökségével. Fontosnak tartjuk, hogy a mai generációkhoz is közelebb kerüljön a természet, ezért a régi korok kultúrájának 128

mintájára lehetőségeket kezdtünk el keresni, hogy hogyan lehetne a természet örökösen megújuló folyamatait feldolgozni a művészet eszközeivel. Az egyik ilyen lehetőség a természet változásrendjének antropomorf-szimbolikus megjelenítése, feldolgozása. Ezen a területen igazán magas rendű szellemi értékeket hozott létre a magyar népművészet, melynek archaikus rétegei még a mai napig is őrzik az ősi művészet emlékeit. Arra szeretnénk tanítani őket, hogy a mindehhez alkotó módón viszonyuljanak, egy új emberibb kultúra létrehozása érdekében. Nem a múlt kultúráját kívánjuk rekonstruálni, konzerválni, hanem a múlt gyökereiből táplálkozva a modern tömegkultúránál egy új értékesebb kultúra létrehozásán fáradozunk. A programban a feladatsorokat a 12-es egységű természeti változásrend köré szervezzük, hozzá illően a különböző időszakokat, az analógiás gondolkodás szabályai szerint. Vizuális pedagógiai programunk alapján, feldolgoztuk az évkört, a hónapokat megjelenítettük szimbolikus formában, rajzi eszközökkel. Felhasználtuk a természet életének, változásrendjének tanulságát, az ehhez kapcsolódó népi asztalos művészet a Kórósi Református templom kazettás mennyezetének népművészeti ábrázolásait. Nézegettük a népi hímzések motívumvilágát is. Azonban a gyerekek nem másolták a látott élményt, hanem belső látásukkal tovább alkották, személyessé tették azt. Feldolgoztuk szintén a népművészet tanulságai alapján a napszakokat, szintén szimbolikusan megjelenítve. (Hajnal, reggel, délelőtt, dél, délután, napnyugvás, este.) Összekapcsoltuk ezt az emberélet analógiájával is. Feldolgoztuk továbbá "virágnyelven" a kozmosz fantasztikus szépségű csillagködeit, csillagkoporsóit és csillagbölcsőit. Ehhez felhasználtuk a modern műszeres csillagászat rendkívül kiváló fotóit, melyekhez képeskönyvekből és az interneten jutottunk hozzá

Művészeti műhelyünk működése: Művészeti műhelyünk hetente egész délutánt betöltően működik. Külön szerveztünk foglalkozást a régi tagoknak és az újaknak, egyszerre 8-10 gyermeket és fiatalt foglalkoztatunk. Foglalkozunk egyedi és sokszorosító grafikával, festészettel. Emellett kerámia edényeket, szobrokat és kis tűzzománc képeket készítünk. Próbálkozunk számítógépes grafikával is. Alkotásainkból internetes honlapot készítettünk, a meglévőt folyamatosan tovább fejlesztjük. A gyerekek szeretnek járni műhelyfoglalkozásainkra, igénylik azt. Ez azért is fontos, mert a gyermekotthonokban élők legnagyobb ellensége az unalom, a passzivitás és a közöny, főképp ez sodorja őket társadalmi devianciák felé. Utat kell törni hozzájuk a kultúra, a művészet értékeinek megismertetésével is, hiszen ez az életükben elszenvedett lelki sérülések feldolgozásának válhat hasznos eszközévé. Nagyon fontosnak tartjuk az értékteremtő, kreativitást igénylő foglalatosságok életükbe történő beépítését. Alkotásaikat rendszeresen kiállításokon mutatjuk be.

11.2 A természet változásrendjére épülő évkörös rítusjátékok, ünnepek, mint a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés eszközei A népszokásokra épülő pedagógiai modell

129

A régi ember életét nemzedékről nemzedékre öröklődő szokásrend szabályozta, tette biztonságossá. A néphagyományainkban rejlő rítusok fölelevenítése nem csak szép, de a lélek számára gyógyító erejű is. A hagyományok rítusrendszere pontosan modellezi az emberi élet, a magatartás természetes formáit, a közösségi lét keretét is ez a rend adhatja. E természetes ősi formákkal ellensúlyozni lehet a modern elidegenedett kulturális formákat, melyekkel az a baj, hogy az embereket alapvetően befogadókká, alkotóit pedig "kultúra gyárossá" redukálja. A régi időkben az ember maga csinálta a kultúrát, nem csak befogadója volt, hanem alkotója, cselekvő része is egyben. Ezek a formák gyermekotthonban is megvalósíthatók, ötvözve a mai kamaszok divatos formáival, a régi rítusok alapjai nyomán új, közösségi rítusok alkotásával. A régi falusi ember életét, napjait alapvetően a természet változásrendje, éves ritmusa határozta meg, nem csak munkáját, hanem ünnepeit is ehhez igazította. A természetet nem statikus objektumként érzékelte, mint ahogy a mai városi ember hajlamos rá, hanem átélte annak teljes kozmikus meghatározottságú mozgásfolyamatait, változásrendjét, élete szervezőjévé vált. Ez az élmény művészetére is jelentősen hatott, más történelmi, kulturális hatások mellett. Modern, mesterséges világunkban a természet, a természetesség lélekgyógyító erejű lehet. A mai ember az élő időből és térből kiszakadt, azonban a rítusok segítségével újból vissza tud lépni az élő időbe. A mai társadalmi gyakorlatban rítusok, az ünnepek kiüresednek, pedig lélektani szerepük óriási, hiányának, súlyos következményei vannak, mint például a kábítószeres létezésmód. A modern társadalmakban a szakrális szertartások jelentősége csökkent. Nem tisztázott azonban, hogy valóban csökkent-e a szekularizált városi világnak az a szükséglete, hogy ritualizált formában fejezze ki az átmenetet, amikor az egyén egy adott szociális státusból egy másikba kerül át. A kérdés, hogy milyen eszközöket kínál a társadalom az egyén számára, hogy képes legyen az új helyzethez való alkalmazkodásra. A modernebb, racionálisabbnak tűnő szertartások, pedig nem elég mágikusak ahhoz, hogy részesei átéljék azt a "szent borzadályt", amely a tapasztalás misztériumát kíséri. Ezért a természet évkörös változásrendjére épülő népszokásokat, ősi rítusokat terápiás, mentálhigiénés és személyiségfejlesztő célokra használjuk fel a Pécsi Gyermekotthonban. Intézményünkben ennek jóval több, mint tíz éves hagyományai vannak, ezért szentelünk különös figyelmet rá Szakmai Programunkban, ez a mi specialitásunk, ezért részletezzük leírását. A régi rítusokat kreatív módon dolgozzuk fel az intézményben élő fiatalokkal, gyerekekkel hozzátéve személyes ötleteiket, igazítva a mai kor viszonyaihoz. Szinte minden hónapban megelevenítünk legalább egy, de van, amikor két-három néphagyományt. Hosszú évek alatt valósággal intézményünk életének részévé váltak. A beavatási rítusok lényeges mozzanata a felnőttségre való alkalmasságot bizonyító próbatétel, a hősiesség igazolása, melyben a serdülő kipróbálja erejét, ügyességét, valójában felnőttségre való alkalmasságát. A "kvázi beavatási rítusok" a mai marginális helyzetű fiatalok körében sokszor önpusztító, veszélyes rituálékba csapnak át. Eszméletvesztésig tartó ivás, halálélményt kereső kábítószerezés, gépkocsival való száguldozás, bűncselekmények elkövetése stb. Intézményünkben a mai deviáns, "kvázi rítusok" ellensúlyozásaként valódi, ősi hagyományokon alapuló rítusokat sikerült beépíteni serdülőink életébe. Az archaikus rítusok tovább élnek népszokásainkban. Egyes népszokások, amelyek jellegzetes archaikus rítusokat foglalnak magukban, a keresztény ünnepek köré szerveződtek. A téli ünnepkörben, karácsonytól a farsang végéig találunk olyan szokásokat, amelyek a beavatási rítus jellegzetességeivel bírnak, és a rituális halál, újjászületés szimbolikáját is magukban foglalják.

130

11.2.1

Farsang

A téli napfordulóban a Nap újjászületik, hiszen ettől kezdve a nappali órák száma növekedni kezd. A jégen járó január az év leghidegebb és legéhínségesebb hónapja. Mindenütt a jég, a hó az úr, a föld csontosra fagyott. A fák látszólag élettelenek, csak csontváz ágazatuk meredezik. Az állatok nagy része vagy elpusztult, vagy elbújt és szintén téli álmot alszik. Az ilyenkor is ébren lévő állatok sokat éheznek, nélkülöznek a természetben. Igaz, hogy karácsonykor a téli napforduló idején megszületett a fény, a nappali órák száma egyre hosszabbodik, azonban a Napnak semmilyen ereje nincs. Az egész természetben a szerkezet, a váz a meghatározó, a fagyott táj merev, kristály szerkezetű létben nyugszik. A népi kalendárium szerint havat fúvó február már az enyhület, a hóolvadás ideje. A megújuló téli Nap ereje ekkor érződik először. A kemény, fagyott, kristályszerkezetű világ felolvad, feloldódik, és hullámtermészetűvé válik. Ilyenkor van a farsang időszaka is. A tél befelé forduló szorongásából hatalmas jókedvvel törnek ki az emberek. Az idáig őrzött belső feszültség elemi erővel tör fel, mulatozásban, tobzódásban oldódik fel, a téli ínség szabta törvény szigorából a törvény áthágásába vált át. Most már lehet pazarolni vége az ínséges időknek. Ez az időszak egyben a természet megújulásának kezdete is. A természet változásrendje valójában egy régebbi létezésformából új formába való átlépést jelenti, a régi megszűnt, oly módon, hogy átalakult, átváltozott az újban. Mindez analóg az emberélet átváltozásaival, ezért alkalmas a természet az átlépést, az átváltozást megidéző rítus sugalmazására. A Gyermekotthon rítusrendjének első közösségi ünnepe is a farsang hagyományához kötődik. A rítus egy baranyai hagyományon alapul, melynek középpontjában egy szalonnafa áll. A legények régen egy ágas-bogas fával járták végig a parasztházakat, bementek regölni, farsang alkalmából köszöntötték a gazdát, aki egy szelet szalonnát akasztott a fára: Mire a legények végigjárták a falut, tele volt a fa szalonnával. Maga a szalonna a bőség megidézője, a rítus bőségvarázslásról szól. (A szalonnafa lényegében az égig érő paszullyal, az Életfával analóg.) Mi is felkészítünk egy ágas-bogas fát, a gyerekek régi parasztruhába öltöznek, két fiú elöl vonul kereplővel, őket követi egy legény, aki viszi a szalonnafát, majd a lányok zárják a menetet köcsögdudákkal, hegedűvel, énekszóval. A ház minden lakóegységét végigjárják. Bevonulnak a társalgókba farsangi regős énekekkel köszöntik az ott lakókat, jókívánságokat mondanak, Isten áldását kérik rájuk és hívják őket a farsangi mulatságba. A gazda, (a csoportvezető) utasítására a lányok szalonnaszeleteket aggatnak a fára. (Ez a farsangi bált megnyitó rítus.) Miután minden lakó összegyűlt a nagyteremben, megkezdődhet a mulatság. Ekkor műsort adnak a gyerekek. Felvonulnak azok, akik jelmezbe öltöztek. Az egyéni szereplőkön kívül csoportok is készülnek rövid műsorszámokkal, táncokkal. A legötletesebbeket megjutalmazzuk. Ezekben a jelenetekben többnyire az intézményt szokták parodizálni. A gyerekek paródiáiban tapasztaljuk, hogy milyen érzékenyen figyelik meg és milyen dramatikus módon jelenítik meg saját mikroközösségük, a gyermekotthonban élő vagy dolgozó személyek közötti viszonyrendszereket és interakciókat. Az irodai dolgozók sajátos hatalmi rétegződéseit, konfliktusait, az egyes személyek allűrjeit. A lakóegységeiken belül a felnőttek és gyerekek, gyerekek és gyerekek közötti viszonylatrendszereket, konfliktusokat. Produkcióikba gyakran felnőttek is részt vesznek. Többnyire ők játsszák a gyerek szerepeket, míg a gyerekek a felnőttek szerepeit veszik magukra. Ezek a kis tréfás produkciók szintén beavatási rítusok, hiszen a humor segítségével feldolgozzák, megjelenítik és így a közösség számára is elfogadható módon értelmezik a felnőtt világ sajátos viszonyait, illetve a felnőtt szerepek magukra vételével tulajdonképpen egy kicsit maguk is beavatódnak a felnőttek világába. Akkor sikerülnek igazán jól ezek a mulatságok, ha minél jobban bevonjuk a gyerekeket a készülődésbe. Vezéregyéniségek akadnak köztük akikre támaszkodhatunk, a felkészülés során ők segítik a gyerekek lelkesedésének fenntartását. Más jellegű, gyógyító rítusokat is kitalálnak a felnőttek közreműködésével. 131

A műsor után tánc, disco következik, melyet időnként megszakítunk, hogy tréfás játékoknak adjunk helyet: táncversenynek, egyensúlyversenynek, székes játékok. A bált Cibere és Koncvajda küzdelmével zárjuk. Koncvajda a farsangkirály: kövér, gazdag, Cibere sovány, szegény, ő a böjt megtestesítője. Ketten vetélkednek, kiabálnak egymással, veszekszenek, kötekednek, majd egymást csúfolva bottal párbajoznak. A küzdelem Cibere győzelmével végződik. Miután a farsangkirály földre terült elkezdődhet a böjti időszak, mely a tél végi tobzódás ellensúlyozása, a kikelet csendes várása. A pazarló és takarékos, a tobzódó és elcsendesedő, az élvezeteket kiélő és komoly erőfeszítéseket kívánó dolgos időszakok váltakozása az ember életében már az egészséges felnőtti létbe vezet be, a mértékletességet segíti kialakítani a szocializáció során, ellensúlyozhatja egyben a mai fogyasztói társadalom szertelenségre csábító világát. Húsvétig nem rendezünk több bált, bulit.

11.2.2

Mohácsi Busójárás

A farsangi ünnepkörben, húshagyókedden, mindig ellátogatunk a Mohácsi Busójárásra. Itt egy ősi gyökerekre, több évszázados hagyományokra épülő máig fent maradt élő néphagyománynak lehetnek részesei a gyermekeink, fiataljaink. Nagyon fontos, hogy lássanak mintát egy még élő, viszonylag eredeti formájában létező népszokásról. Így szemükben a gyermekotthonunkban működő rítusok is felértékelődnek.

11.2.3

Kiszebábu-égetés

Virágvasárnap környékén kiszebábu-égetést rendezünk, mely során egy, a bűnösséget, esendőséget jelképező rongybabát készítünk, amit közösen, az udvar közepén rakott nagy tűzben elégetünk. A kiszebábut körmenettel, énekszóval (csúfolódó szövegekkel) kísérve viszik a lángoló máglyához. A tűzhöz minden gyermek és felnőtt kis cédulát hoz, melyre azokat a bűneiket, gyarlóságaikat írják, melyektől meg szeretnének szabadulni. Ezeket a cédulákat rátűzzük a kiszebábura, és amikor azt tűzbe vetjük, jelképesen elégetjük mindazt, ami szorongást, bűntudatot okoz bennünk, illetve amitől meg szeretnénk szabadulni. Itt mindenképpen meg kell említenünk a népszokások konfliktus-feldolgozó szerepét is. Hiszen a rítusokban, ugyanúgy, mint más művészeti-és kulturális formákban, (pl. gyermekrajzban) a valóság képe szimbolikus modellekbe tevődik át, így nagyobb lehetősége kínálkozik a léleknek arra, hogy a valóságban megoldhatatlannak tűnő konfliktusok mégis megoldódjanak, a rítusok átsegítsék az egyént a nehéz időszakokon. A nehézségeket a hétköznapi valóság síkjáról az ünnep szakrális síkjára emelik, a megoldás szimbolikusan történik meg, azonban a hétköznapokba visszatérve ez ugyanolyan hatású, mintha valóságosan oldották volna meg. A kiszebábú, és ezen keresztül a bűnök elégetése is értelmezhető serdülőkori beavatási rítusnak is, hiszen az áldozati halál megidézésével a tűzben ott ég minden, ami a múltban rossz volt, amitől szabadulni szeretnénk, hogy megtisztulva új lehetőségeket kapjunk személyiségünk fel-, illetve továbbépítése érdekében. A bábú értelmezhető "buta" gyermekdedségünknek, melytől szabadulni szeretnénk, hogy felnőtté válhassunk.

132

11.2.4

Keresztútjárás

Az idő tovább melegszik, azonban a farsang jókedve lecsendesedik. Látszólagos csend, nyugalom alakul ki, de - főképp a növényi lét belsejében - óriási életfolyamatok indulnak be. Rügymozdító márciusban beindul a fák nedvkeringése, a rügyek elkezdenek duzzadni, rügyezni. Ez a készületi időszak viszonylag elég hosszú, egyben az áldozati halál ideje is. A meleg hatására a télen elpusztult állati tetemek, növényi maradékok bomlásnak indulnak. Végső pusztulásuk trágyává teszi őket, amely azonban táptalaja az új élet megindulásának. Hagyományőrzésünk következő rituális eseménye a keresztútjárás, Nagycsütörtökön, vagy Nagypénteken a vallás után érdeklődő fiataljaink számára. Nem messze az intézet épületétől, a Kálvária-dombon mondjuk végig Krisztus szenvedéstörténetét. Az egyes állomások történetét, hozzákapcsolódó imádságot más-más fiatal olvassa fel. Az evangéliumi részek és imák között nagyböjti egyházi énekeket éneklünk, gyertyákat gyújtunk. Nagyhéten a készülődő egyház liturgiáiba is belekapcsolódunk, részt veszünk például a nagycsütörtöki szertartásokon és a feltámadási körmeneten nagyszombat késő éjjelén.

11.2.5

Húsvét

Ágzöldítő, füttyösszavú április az újjászületés, a rügyfakadás ideje. Rendkívül rövid idő alatt óriási energiák szabadulnak fel a természetben. A rügyek kipattannak, a fák kizöldülnek. A természetben minden éles, harsány, friss, üde zöld. Ez egyben a feltámadás, a húsvét ideje is. Húsvét hétfőn az otthonban nagy locsolkodást rendeznek a fiúk, többnyire lavórokkal öntik le a lányokat. A húsvéti locsolkodás akkor igazi, tartalmat hordozó, ha elementáris erejű. A kölnivel való megszórás csak elcsökevényesedett változata a termékenységvarázslás, természet-megújulás szimbolikus kifejeződésének. Az áldást, termékenységet hozó víz a lányokat éri, ők pedig piros tojást adogatnak a fiúknak. Gyakran előfordul - mint a régiségben is -, hogy jó kiadósan visszalocsolják a lányok a fiúkat. A kiszebábú "áldozati halálával", illetve Krisztus áldozati halálával és egyben feltámadásával, a természet újjászületésével a halál - feltámadás örök rítusát élhetjük át.

11.2.6

Zöldágjárás

Virágnyitó májusban megint egy nyugodtabb időszak tér vissza. Ez a növényi lét kiteljesedésének az ideje, a fák koronája is ilyenkor gömbölyödik ki. Dús lombkoronát, erős levélzetet fejlesztenek a fák, erősödnek tövükben a lágyszárú növények. A rét csupa illat, virág, érzékiség, ilyenkor virágzik a legtöbb növény. Feltámadnak a pillangók, kövérre híznak az állatok. Nálunk a tavasz-ünnepet a zöldágjárás jelenti május elsején. Zöld ágból kaput készítünk, amit szalagokkal díszítünk. A kaput lányok tartják. A kapu őrzői és a sorban állók között rövid rigmusba szedett párbeszéd zajlik le. A lányok először nem akarják átengedni a fiukat az aranykapujukon, de azután beadják a derekukat. Azután körmenetszerűen átmennek a díszített arany kapun a fiúk-lányok, (a fiúk kezében zöldellő vessző) miközben énekelnek. Az éneklőket követik a kisebb gyerekek és felnőttek. A fiúk az énekek végeztével friss hajtásokkal, zöldág vesszővel paskolják, csapkodják meg a lányokat egy kis mondókával frissességet, üdeséget varázsolva. Nagy sikítás, kergetőzés támad ilyenkor, mert a friss ágak csípnek, néha nyomot is hagynak a fedetlen végtagokon. Ezen a napon májusfát is állíthatunk. Ezek a rítusok termékenység-varázsló, erotikus tartalmúak, tudattalan folyamatok síkján segítik a serdülőket az egészséges felnőtt heteroszexualitás felé vivő úton. (Zöldág kapu, zöldág vessző.) Ilyen szempontból is beavatási rítus. Az erotikus tartalmú rítusok 133

lényegében a pusztán ösztönszerű nemi aktust valami magasabb eszme szintjére emelik, ezzel teszik emberhez méltóvá.

11.2.7

Pünkösdi királyválasztás, pünkösdölés

Szárbaszökellő június a növekedés ideje, a nyár kezdete. A réteken szinte ember nagyságúra nő a fű, a fák lombkoronája megnyúlik. Az élőlények, és így az ember kedve is az ég felé törekszik. Ez az iker típusú versengés ideje. Az ikrek, bár egy tőről fakadnak, mindig versengenek egymással, és ezzel a nemes versengésükkel valójában egymást segítik abban, hogy minél hamarabb felnőjenek, magasabb szintre jussanak. Az ember nagyságú fűszálak is így versengenek egymással, hogy a Nap felé törjenek. A pünkösdi királyválasztás rituális küzdelmében ez a nemes versengés idéződik meg. Ebben a pünkösdi időszakban pünkösdi királyt választunk a legrátermettebb legények közül. A nagy küzdelemben a természetes kiválasztódás íratlan törvényei érvényesülnek. Csak fiúk között zajlik a viadal, az erőé, az ügyességé és a szellemé a döntő szerep. A lányok ilyenkor a segítő szerepét töltik be. Az izgalmas feladatok sok tréfás helyzetet teremtenek. Például a lányok felkapott kötényébe a fiúknak kekszet kell dobni, (ez termékenységvarázslás is egyben), a bekötött szemű legényeknek fel kell ismerniük a hátukra ugrott lányt, hátrafelé kapkodva, tapogatással. Az ügyesség mellett a fiúk erejének megmérettetése is a lányokhoz kapcsolódik. A versenyzőknek nem súlyokat kell emelgetniük, hanem egy-egy kislányt kapnak ölbe és "cipelik" át a "folyón", a lehető legrövidebb idő alatt. A szellemi képességek téren ügyességük, ötletességük abban is megnyilvánulhat, hogy melyikük tud a lányoknak legjobban tetsző szerelmes levelet, verset írni. A költeményt fel is kell olvasnia minden jelentkezőnek, méghozzá úgy, hogy ki kell választania egy lányt, lehetőleg szíve hölgyét, és neki kell elszavalni a szerelmes szavakat. Sok érzelem, lelemény bújik meg a szavaik mögött, néha igen megható, értékes művek is születnek. A fiút, aki elnyeri a pünkösdi királyságot, a pünkösdi királylány koronázza meg, aki többnyire az otthon legkisebb lánya. Négy népi ruhába öltözött lány piros, szalagokkal díszített baldachint tart a királylány feje fölött, énekszóval vonulnak és közben bőségvarázsló énekeket énekelnek. "Ekkora legyen a kentek kenderje, mint a kiskirályné!" - kiáltással a lányok magasba emelik a királylányt. Majd odajárulnak az újdonsült király elé: A legény térdre borul a kis királylány előtt, aki megkoronázza őt. Az újdonsült király egyéb királyi jelvényeket is kap: Díszes ruhát, palástot, botot, amivel aztán a második és harmadik helyezett versenyzőket hadnagyává üti. A neki hűségi fogadalmat tett fiúk a vállukra veszik urukat, körbehordozzák, és ő úgy tartja meg tréfás koronázási beszédét, melyben megfogalmazza uralkodásának alapelveit. A királyi korona évről évre a következő győztes fejére száll, azért kap a király maradandó emléket is, általában egy jó bicskát. Uralkodása egy évig tart, két hadnagyával ez alatt az idő alatt a diákönkormányzat tagjaivá válnak. A király joga-kötelessége a bálok szervezése, a zene biztosítása, valamint a gyermekek között kialakult veszekedésekben, vitás ügyekben neki kell bíráskodnia is. Külön kiváltsága az is, hogy király egy évig kimenő korlátozással nem büntethető! A beavatási rítusok lényeges mozzanata a felnőttségre való alkalmasságot bizonyító próbatétel, a hősiesség igazolása, melyben a serdülő kipróbálja erejét, ügyességét, valójában felnőttségre való alkalmasságát. A "kvázi beavatási rítusok" a mai marginális helyzetű fiatalok körében sokszor önpusztító, veszélyes rituálékba csapnak át. Eszméletvesztésig tartó ivás, halálélményt kereső kábítószerezés, gépkocsival való száguldozás, bűncselekmények elkövetése stb. Pünkösdi király választásunk azt szolgálja, hogy a kamasz fiú úgy is kipróbálhassa, megmérethesse erejét, eszességét, hogy az kemény próbatétel legyen, azonban mégis mindez kontroll alatt történjen. Nagyon fontos az, hogy a versenynek valódi tétje legyen, a győztes valódi jogokat szerezzen a felnőtt társadalomban. A pünkösdi király a 134

gyermekek vezetőjévé válik, Gyermekönkormányzatunk tagjává, partnerévé a felnőtteknek, pl. a programok szervezésében, részévé válik az intézmény vezetésének, beleszólhat az otthon ügyeibe, felnőtt döntések előkészítésébe. A beavatási szertartásokra azért van szükség, hogy a fiatalok jó férfivá, és a közösség teljes jogú tagjává váljanak, mind a kívülállók, mind a maguk szemében.

11.2.8

Szent Iván éji tűzugrás

Sarlósuhintó július a természet bőségének, az érlelődésnek ideje, az aratás kezdete. Ilyenkor érik a legtöbb gabonaféle, a táplálék gazdagságát szórva a természet teremtményei elé. Ez az időszak az örök természetanyaság megidézésének ideje. Ahogy az anya testével táplálja gyermekét, így táplálja a természet is gyermekeit. A nyári napfordulat időszaka is erre az időre esik, hiszen ezután már elkezdenek rövidülni a nappalok. Közel július elejéhez, június végének, a nyári napfordulónak az eseménye a Szent István éji tűzugrás. A Szent Iván napi tűzgyújtáshoz különböző hiedelmek fűződnek. Mi ilyenkor kimegyünk az erdőbe, és egy réten tábort verünk. A fiúk összegyűjtik a tűznek valót, a lányok és asszonyok előkészítik a vacsorát. A pünkösdi király körbejárja az előkészített máglyát, szentelt vízzel meghinti az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, majd meggyújtja a tüzet. Éneklő lánykar sorakozik fel a tűz mellett, minden tagja egy-egy szál illatos virágot dob a lángokba, miközben a virágok neveit énekbe foglalja. A virágok tűzbe szórt áldozatok. Az illatos füst a gonosz távol tartására és az érő vetés megóvására szolgált, bajelhárító szerepük is volt, elsősorban lányok számára. A rítus után a lányokat át kell ugratni a tűzön, énekszó kíséretében. Az énekek párosító szövegek, így a szerelmi-varázslás egy sajátos formáját alkotják. Minden lányt kiéneklünk, az ő és párja nevét szőjük az ének szövegébe: Ugranak a lányok, hogy megtisztuljanak, termékennyé váljanak. Minden lány átesik ezen a szertartáson, bár többen menekülnek előle, őket csak a legények erőteljesebb ráhatása segíti őket félelmük legyőzésében. Két markos legény lendíti át őket a tűzön. Az este mindig nagy zenéléssel, közös énekléssel, tánccal telik, többnyire a cigány folklór köréből. A Szent Iván éji tűzugrásban a kamaszkori szexualitáshoz való viszony sajátos ambivalens kettőssége jelenik meg. Egyrészt félelem, a szorongás a szexuális aktustól, másrészt a kíváncsi vágyakozás rá, amely beteljesülés esetén a szeretet mindent betöltő feloldódásába megy át. Ezzel analóg módon a tűz átugrása előtt vegyes érzelem fogja el a fiatalt. Egyrészt fél a tűztől, fél, hogy megégeti, másrészt bizonyítani szeretne, hogy ő ezt át tudja ugrani. Miután átugrotta a büszkeség érzése tölti el sikerétől. A szexualitás és a tűzugrás analógiáját a párosító énekek kapcsolják egybe. Aranyat izzó augusztus, az év legmelegebb hónapja, a Nap uralmának ideje. Ezt az időszakot többnyire táborozásokkal, strandolással, nyaralással töltjük el.

11.2.9

Szüreti bál

Szőlőszagú szeptember, a magba, bogyóba sűrűsödés ideje. Ilyenkor érik a legtöbb gyümölcs. Az élet pusztán potenciális képességgé, lehetőséggé válik, hogy így visszahúzódva vészelje át a téli hideget, hogy majd a következő tavaszon törjön elő, valósuljon meg újra. A levelet osztó október a fák színesedésének és az őszi nap-éjegyenlőségnek az ideje. A nap-éjegyenlőség mérleg helyzetet teremt az évkör során ez a megmérettetés ideje is. A kisfarsang derekán szeptember-októberben a szüreti bál mozgatja meg a közösséget. Erre úgy készülünk, hogy a csoportokat végigjárjuk, kereplőkkel, dobszóval. Találó rigmusokba szedve kicsúfoljuk a ház minden lakóját, kikiabáljuk az év botrányait, pletykáit. 135

A versikék végeztével mindenkit meghívunk a bálba. A folyosón, a nagyterem bejáratában fölállítunk egy szőlőlugast. A lugast csőszök őrzik. Csak az léphet a terembe, akinek sikerül lopnia egy fürt szőlőt. Nem könnyű a feladat! Akit a csőszök elcsípnek, annak zálogot kell adnia. Csak tréfás mutatvány árán válthatja ki a bálban. Hogy mit kell tennie, azt a pünkösdi király mondja meg. A szüreti bálon a gyerekek beöltöznek az intézmény valamelyik dolgozójának, és kifigurázzák őt. Az a műsorszám aratja azonban mindig a legnagyobb sikert, amikor a felnőttek öltöznek be valamelyik gyereknek, és előadják a jellegzetes kamasz allűröket és hisztiket. Ez a tréfás szembenézés önmagukkal elementáris nevetést vált ki, ami azért fontos, mert egyébként nagyon nehezen viselik el a kritikát, az önmagukkal való szembesülést. Kisfarsangi, szüreti szokás még a bűnbak kivégzése. A bál egyik rítusa: egy kamasz fiú - előzetes megbeszélés szerint - önként vállalja, hogy őt a legénybíróság elítélje a közösség bűneiért. A gyermekotthon összes bűnét rá kell kiabálni itt és ekkor erre a gyerekre. A "rituális kivégzés", melynek során megtörténik a megtisztulás, régi, Európában sokfelé elterjedt népi rítus szerint zajlik. Maga a "kivégzés" érdekes: egy liszttel teli cserepet az áldozat feje fölé lógatunk, és egy botütéssel eltörjük. Ő úgy tesz, mintha meghalna, elvágódik, a ráfolyt liszt befedi. A gyerekek odarohannak, és beledörgölik a lisztet a ruhájába. Mi letakarjuk egy fehér lepedővel, elsiratjuk. A siratásban föltámad, fölugrik. Jogot szerzett arra, hogy lányokat megcsikálja. Végigrohan a házon: föltámadt a bűnbak, miután vezekelt mindenki bűneiért! Ilyenkor lehet érezni hogy tényleg megtörténik az, hogy néhány gyerek megszabadul a szorongató bűntudattól. A rítusnak lélekszabadító ereje van. A tapasztalat szerint azok szoktak odarohanni, akik a legproblémásabb neveltek. A halál és az újjászületés szimbolizmusa megfelel az átmeneti rítusoknak, mint egyik létezési forma megszűnése és egy másik kezdete. Az archaikus társadalmak szertartásai a temetést, a halált dramatizálják, megjelenítik, éppúgy, mint az újjászületést. Aki tehát a szimbolikus halált átéli, megtisztulva születik újjá. A serdülőnek el kell gyászolnia a korábbi ént és tárgyat ahhoz, hogy hogy az "érett ambivalencia" megszülessen. Ha ez nem következik be, hasadás jön létre a posztadoleszcens énjében. Ennek következményeként a hasítás állandósul, ami annyit jelent, hogy egyfelől elfogadja, másfelől tagadja a halált, mint végleges állapotot. A drogos halálélmények két ok miatt nem tudják betölteni azt a funkciót, amit az egészséges én-fejlődés igényelne és amit a beavatási rítusok halálélményei korábban megvalósítottak. Egyfelől, szemben a beavatási rítusokkal, ahol a halált újjászületés követi, a droghasználó fiatalok halálfantáziái nem vezetnek sehova. Másfelől ezek a fantáziák nem valamilyen szimbolikus halálhoz, hanem konkrét, materiális halálhoz kapcsolódnak.

11.2.10

Halottak napja

Ködnevelő november a halál ideje. A természet téli álomba szenderül. Az első beköszöntő fagyok "skorpió fullánkjukkal" csípik meg a fák leveleit, mire azok elhalva leválnak a faágról. Ez a levélhullás ideje. Nem véletlen, hogy ekkor van a halottak napja. A halottak napját intézményi keretek között szoktuk ünnepelni. Nem tudunk minden gyereket elvinni a temetőbe a halottaikhoz, ezért este gyertyákat gyújtunk, imádkozunk, megemlékezünk. Gyermekotthonunkban sok az árva, félárva gyermek. Feldolgozatlan gyászélményeiket deviáns megnyilvánulásokkal kompenzálják. A gyász ritualizálása ezért is különösen nagy jelentőségű számunkra.

136

11.2.11

Katalin bál

A novemberi Katalin bálon a lányok versenyeznek egymással, hogy ki legyen a bálkirálynő. A pünkösdi királyválasztáson a fiuk, itt most a lányok mérik össze ügyességüket, okosságukat, szépségüket, nőiességüket. Alexandriai Szent Katalin legendájában okosságával, szépségével, fiatalságával, állhatatosságával aratott erkölcsi győzelmet, a keresztény üldöző római császár felett, aki mellesleg szenvedélyesen szerelmes volt Katalinba. Ötven római bölcset küldött ellene, hogy hitvitában győzze le az egyiptomi hercegnőt. A dolog azonban fordítva sült el, Katalin egymaga győzte meg az ötven bölcset, akik ennek hatására megkeresztelkedtek. A legenda adja a bál aktualitását. A lányok különböző nőiességgel, kreativitással és intelligenciával kapcsolatos ugyanakkor tréfás számokban versenyeznek. A győztest most a Pünkösdi Király koronázza meg. Uralkodása szintén egy évig tart, ez alatt az idő alatt a diákönkormányzat tagjaivá válik. Neki is külön kiváltsága az is, hogy király egy évig kimenő korlátozással nem büntethető. A Katalin bál legfontosabb momentuma a zárás. Az utolsó bál az évben. A befejező tánczene gyors ritmusú, pergő, hangos. Minden ott levőt táncba hívunk, és amikor felfokozott a hangulat, a szám közepén hirtelen elvágjuk a zenét, majd gyertyafény mellett énekkel behozzuk az adventi koszorút. Saját kialakult hagyományunk, hogy az éneklő csoport mögé az összes gyermek felzárkózik, és menetoszlopot alkotva jár körbe. Vége a mulatozásnak. Advent időszaka jön, készülődés a karácsonyra. Ilyenkor elkezdi ünneplőbe öltözteti az ember a lelkét.

11.2.12

Láncos Miklós járás

Deres-daras december a havazás beköszöntének ideje, az év legsötétebb időszaka. Nagyon érdekesen függ össze a havazás, mint deres-darasság és az éjszaka fénye a csillagfény az égbolt deres-darassága. Tulajdonképpen ebben az időszakban élhetjük meg legjobban az éjszaka fényét, a csillagfényt. A frissen lehullott hó ugyanis visszaveri a kozmoszból hozzánk érkező éjszakai fényeket. Még ha nem is süt a hold, ilyenkor olyan világos van éjszaka, hogy a csillagfénynél olvasni lehet, látszanak a távoli hegyek, környező házak, fák, erdők. Az éjszaka csillagfénye varázslatos hangulatot áraszt. A kozmikus fény energiából születnek a csillagok és az égitestek, vagyis az anyagi világ. Ezt a teremtő fényt érzékeljük csillagfényként a decemberi éjszakában. Szent Miklós járás népszokás a régiségben a következőképp zajlott: a gyermekpüspök krampuszok kíséretében végigjárta a házakat, ahol gyermekek voltak, és kikérdezte, "gyóntatta", majd érdemük szerint megjutalmazta, vagy virgáccsal megfenyítette őket. Néhány éve mi is felelevenítettük ezt a népszokást. December 5-én este egy nagyfiú Szent Miklós püspök ruhájába, két legényke pedig krampusz jelmezbe bújik. Néhányan angyalokként népi ruhában kísérik őket, csengőkkel. Az angyalok ajándékokat, a krampuszok egy fazék kormot visznek magukkal, a püspök pedig egy listát, melyen minden gyermek rossz cselekedetei fel vannak sorolva. Ezeket a listákat a növendékek nevelői készítik el, akik a mindennapok gyarlóságait a legjobban ismerik. Ezeket a bűnöket aztán az összegyűlt csoport színe előtt a püspök a rosszalkodó fejére olvassa, és beismerteti vele bűnösségét. Amennyiben a vétkes javulására fogadalmat tesz, megkapja a csomagját, melyben édesség, gyümölcs van. Ha nem fogadja el a ráolvasottakat, a krampuszok elkapják, és korommal alaposan bemázolják arcát, csak azután kapja meg az ajándékát. A több éves gyakorlat alapján a kisebb 137

gyerekek könnyebben beismerik tetteiket, míg a nagyobbak között néhányan a tagadást és a menekülést választják, azonban sorsukat nem kerülhetik el, mert a krampuszok utolérik őket. A téli éjszakák csillagfénye az "az atyai minőségű teremtő" fényt idézi meg, melyet ingyen osztogat számunkra. Ebből a fényből születik meg minden, ami él és mozog a világban. A kozmikus csillagfényben születik meg az anyagi struktúra, csillagfényű Napunk táplálja az életet földünkön. Az adventben, a karácsonyi ünnepkörben egyben a Nap és ezzel együtt földi életünk újjászületése is készülődik. Innét ered a Mikulás és a Karácsony bőséggel osztó ajándékozó kedve. Olyan ajándéké, amit nem érdekből, hanem szeretetből adnak. A karácsony ünnepkör a szeretet legteljesebb rítusa.

11.2.13

Luca napja

Luca napján lepedőbe burkolva, a maskarás arca elé szitát téve, egy lúdtollal járjuk végig némám az intézet lakóegységeit, hogy a tollal minden gyerek és felnőtt arcát megcirógassuk, és ezzel megidézzük az "angyalszárnyak suhogását" védelmet varázsolva ezen a befelé forduló, igen-rövid nappalos, sötét napján az évnek.

11.2.14

Fényvarázsló regölés

Már a kereszténység előtti időben is az év legsötétebb időszaka egyben a teremtő, újrateremtő fény misztériumának az ünnepe is volt. Ezek az ősi csillagmítoszi emlékek a magyar regős énekekben maradtak fenn. Az ősi időktől fogva a Tejút központi szerepet játszott az emberiség csillagászati tudásában, hiszen ott legnagyobb a csillagsűrűség. Szabad szemmel is jó látható, hogy a Nyilas csillagkép közelében a Tejút a legerőteljesebb, legszélesebb, különösen csillaggazdag és sűrű, ezért sejtette már a régi idők embere, hogy ott az eredete, közepe is. A modern csillagászat csak igazolta ezt a feltevést, műszeres vizsgálataival. A Nyilas csillagkép mögött a Tejútrendszer középpontja található, ahonnan óriási mennyiségű fény energia áramlik ki galaxisunkba melyből születnek a csillagok és az égitestek, vagyis az anyagi világ. Tehát a Nyilas csillagkép egyenesen a teremető erő középpontjába mutat. Ezt a teremtő fényt érzékeljük csillagfényként a decemberi éjszakában. A csodafiú szarvas valójában, kozmikus fényhozó állat, kit az Atya Isten, a Teremtő küldött, és a vadászó Szent István király, a nyilas, aki rámutat, rászegezi fegyverét. Karácsony táján – praktikus okokból – regölésünket, Szentesét megelőző valamelyik napon adjuk elő. Mára már hagyománnyá vált, hogy a Pécsi Városi Önkormányzat vezetése előkarácsonyt rendez gyermekotthonunkban élő gyerekek és fiatalok számára. Ekkor a karácsony hangulatát idéző vacsora a város egyik előkelő éttermében zajlik, ahol a Fenntartónk részéről a gyerekek és intézményünk megajándékozása történik. Viszonzásként a vendégeknek, az egybegyűlteknek a már fentebb ismertetett dozmati Csodaszarvas regős éneket adjuk elő. Ehhez használunk sámán dobot, őz koponyával és aganccsal felékesített csörgős botot. Regölésünkkel a Karácsonyt váró hosszú téli éjszakában teremtő fényt varázsolunk a lelkekben. Az esemény vidám zenéléssel és tánccal zárul. Így ez az ünnepség is részévé vált rítusainknak, illetve fenntartónk a Pécsi Városi Önkormányzat is részese lett a évkörös rítusrendszerünknek.

11.2.15

Betlehemezés

Betlehemezésre hetekkel az ünnep előtt elkezdünk készülődni. Gyönyörű csángó betlehemest tanultak meg a gyerekek, mely a szállást kereső szent család vándorlásával kezdődik és a pásztorok látogatásával fejeződik be. A történet szerint a gazdag kovács rongyos istállócskájában megtörténik az első csoda, melyet Szűz Mária ígér a kovács vak, nyomorék leányának: " - Majd lesz néked kezed, lesz néked szemed, áldott Szent Fiamat karjaidra 138

veszed. -És kinyúlván két keze, és lát a két szeme, Mária áldott Szent Fiát karjaira vette, s világ Megváltója tündökölt kezében." A gazdag kovács lánya ezután lázad, szemrehányást tesz szüleinek. "- Ha oly nagy gazdagok voltatok Jézus Krisztus édesanyjának szállást miért nem adtatok?! " A szülők látva, hogy lányukkal milyen csoda történt (a vak nyomorék lányból gyönyörű szép fiatal lány lett ) sajnálkozásukat fejezik ki és szánják-bánják vétküket. Rituálisan itt egy szerencsés kamaszszülő leválás történt, hiszen a szülei ellen lázadó tőlük leválni akaró, a közösség számára csúf énje átváltozik, közösség előtt elismerést, elfogadást kiváltó felnőtt szépséggé aki már egyenrangú szüleivel, mindez a transzcendens síkjára emelkedve. Ez a rítus is segíti a kamaszkori átváltozást a felnőttségbe. A szöveget további csodálatos dallamú és tartalmú énekek színezik, Szűz Mária és az angyalok kara köszöntik a pásztorokat. A betlehemezés, az ünnepi készülődés, próbák, szereplések hordozzák a legnagyobb közösségi összefogást a gyermekotthonban. A szereplők között személyi változás évek óta alig történt. Az időközben nagy kamaszokká vált fiúk és lányok is egyaránt ragaszkodnak szerepeikhez. Csak az eltávozott szereplők helyére engedik be az újabb jelentkezőket. A gyerekek traumája, a családhiány miatt nagy erővel jelenik meg minden olyan rítusban, vagy közösségi eseményen, ahol megjelennek a családtagok közti kapcsolatok. A Szent Család minden biztonságot adó család eszményképe, a vele való azonosulás, a betlehemesben való szereplés lélekrendező lehet. Az esztendő legmeghittebb estéjén, mikor megszületik a Kis Jézussal a Fény, a gyermekotthonban összegyűlünk valamennyien, és pálos szerzetes atyák szentmiséjének keretén belül az otthon lakóinak és dolgozóinak is előadjuk a betlehemest. A Szent Család az eszményi családot jeleníti meg azok számára is, kik elveszítették családjukat, illetve soha sem volt szerető, biztonságot adó családjuk. A betlehemezésben szereplés során, legalább a képzet szintjén beavatódik minden szereplő az igazi család meghittségébe. Szentmise után a fénylő karácsonyfa körül megajándékozzuk egymást, aztán mindenki megy a saját csoportjába, ahol karácsonyi vacsora várja a lakókat.

11.2.16

Leány- és legényavatás

18. születésnapján leány- és legényavatási rítus keretén belül nagykorúvá avatják a gyermeket és átköltözik a volt és a leendő csoporttársai kíséretében az utógondozói részbe. Az itt dolgozó nevelők, és a már régebb óta utógondozotti ellátott fiatalok, elmondják a fiatal felnőttre vonatkozó szabályokat és ismertetik a házirendet. Így tudatosul a fiatal felnőttben, hogy megszűnt a gyermekkor és a csoportváltás a felnőttkor kezdetét jelenti, amelyhez szükségszerűen neki is változnia kell. A gondoskodásra, ellátásra való igényét fel kell váltania az autonómia igényének. A régi gyermekotthonos csoporttársaival és az új utógondozotti csoporttársakkal együtt közösen elfogyasztott vacsora keretén belül történik a felnőtt létbe avatás rítusa. A felnőtt-nagyleányavatás a nagyleány közösségben körtánccal, és csókkal történik. A felnőtt nagylányok és kolléganők kört alkotnak, a beavatandó a kör közepére áll. Egy darabig körben járnak énekszóval majd meg állnak és befogadják a körbe az avatandót majd újból - most már a beavatottal együtt - énekszóval körben járnak. A felnőtt-legényavatást az ősi vérrítus szimbolikus emlékét idéző módon tesszük. Egy régebb óta ott élő utógondozotti keresztapának választott már felnőtt nagyfiú kezet fog a beavatandóval, összekulcsolt kezüket vörösborral öntjük le, melyet alatta egy serlegben felfogunk. Utána a serlegből mindketten kiisszák az aláfolyt bort. A végén az újdonsült nagykorú fiatal földhöz vág egy, az elmúlt gyermekkorát szimbolizáló cserépedényt, ezzel fejezve ki azt, hogy ami elmúlt az végképp elmúlt, egy új életszakaszba jutott. Nagyon tanulságos az ősi vérrítus lélektani szerepe. A törzsi közösség kitüntetett személyei által végzett "megvéreztetés" a beavatási rítus keretei között az identifikáció 139

irányába hatnak, és így nem válnak destruktívvá. Ezzel szemben a marginális helyzetű fiatalok csoportjaiban elterjedt "falcolás" (csuklón ejtett sebek), amit a fiatalok gyakran egymásnak is megtesznek, a felnőtt testvériség szimbolikus megjelenítése helyett öndestruktívvá válnak. Nem a múlt kultúráját kívánjuk rekonstruálni, konzerválni, hanem a múlt gyökereiből táplálkozva a modern tömegkultúránál egy új, értékesebb kultúra létrehozását tűztük ki célul közösségünkben. Igény van rá, hogy alkalmazzuk dédszüleink ősi bölcsességét, azt a tudást, melyet ők is dédszüleiktől kaptak örökül, azok meg a természettől. Ha ez hiányzik, egészségük károsodik, szenved csorbát. Itt, ezekkel a 15-18 éves kamaszokkal nagyszerűen szervezhetőek a programok az ősi évkör jegyében. Néha nagyon komolyan veszik, néha kicsit elbohóckodják, de ez nem baj. A legfontosabb a természetesség. A régi emberek sem "színpadra tervezetten" élték a régi rítusokat, hanem sok vidámság, spontaneitás, móka közepette ünnepeltek. A mai pedagógia hajlamos néptánc körök szervezésével, színpadra állítottan megjeleníteni a rítusokat, ezzel azonban azok igazi beavatás-funkciójukat elveszítik. A hagyomány ápolásának főképp az a lényege, hogy a régi gyakorlathoz hasonlóan éljék, átéljék a rítusokat, sok tréfával és spontaneitással maguk számára, nem pedig a kívülálló közönség szórakoztatására. Tulajdonképpen így kötődhet össze az ünnepek és a hétköznapok rendje, így varázsolódik az ünneprendből otthon: az egyik legfontosabb feltétele növekedésünknek. Így vált a természet változásrendjére épülő évkörös rítusjátékaink, ünnepeink rendszere gyermekotthonunk életének alapvető időstrukturáló tényezőjévé az év lefolyása során. A mai társadalom által diktált mesterséges időstrukturálás mellet, így be tudtuk vinni a természet kozmikus meghatározottságú időrendjét otthonunkba, a rítusok segítségével újból vissza tudtunk lépni az élő időbe, mely a legfontosabb intézményi szintű közösségfejlesztő tényezővé vált Gyermekotthonunkban. A Gyermekotthonban felnövő gyerekeknek alig van családi történetük. Pedig az egészséges emberi identitáshoz elengedhetetlenül szükséges a családi legendáriumok megismerése. Ki vagyok én? Honnét jöttem? Kik a nagyszüleim? Ők mivel foglalkoztak? Milyen volt a pici korom? Mik történtek velem? Hogy néztem ki néhány évvel ezelőtt? Stb, stb…. Érdekes módon a modern technika segítségével ősi rítusaink pont ezt a hiányt próbálják pótolni. A rítusokat, az ünnepeket a gyerekek videó kamerával felveszik, majd ezután nagyon szeretik a felvételeket újra meg újra megnézni. A könyvtárban verődnek össze nagy csapatokban, ahol képesek órák hosszat nézegetni a több évvel ezelőtti gyermekotthoni bálok, ünnepek filmsorait. Közben nagyokat nevetnek, élénken beszélgetnek. Számukra ez válik életük, gyermekkoruk történetévé.

12 KULTURÁLIS ÉS SZABADIDŐS LEHETŐSÉGEK, PROGRAMOK, TÁBOROZÁSOK, NYARALTATÁSOK. 12.1 Kulturális programok A kulturális tevékenység célja egyrészt a szabadidő hasznos, strukturált, motiváltságon alapuló eltöltése, másrészt a gyermek meglevő képességeinek kibontakoztatása, a tehetséggondozás. Ilyen csoportok és programok biztosítása révén felkelthető a gyermek belső motiváltsága (amely átvihető a tanulásra, illetve más tevékenységi formára is), átélheti kompetenciáját a sikerélmény és a pozitív visszajelzések révén, énképe pozitívabbá válik, 140

önbizalma növekszik, megtanulja idejét strukturálni, és olyan viselkedésformákat sajátíthat el, amelyek segítik disszociális zavarából fakadó tüneteinek (érzelmi élet, szociális készségek zavara) kanalizálását, a társadalom által is elfogadott tevékenységi formákba való szublimálását. Az öntevékeny, önképző és tehetséggondozó csoportok tematikáját a gyermekek érdeklődése és a már említett tárgyi és személyi feltételek határozzák meg. A szervezett kulturális tevékenység oldottabb légkört teremt, mint az iskolai tanórák, így magas szintű szellemi tevékenység és ismeretszerzés folytatása lényegesen könnyebbé válik a gyerekek részére. Az alacsony műveltségbeli szint, az ingerszegény környezet okozta ártalmak mindenképpen ellensúlyozásra szorulnak, a gyerekek nevelése során. Az iskola teljesítménycentrikus szemlélete, az élményszerzés és a műveltségbeli értékekkel való érzelmi azonosulás elhanyagolása, az ismeretek elsajátítását kényszerrel, követelmények állításával próbáló módszere alkalmatlan-e érzelmileg sérült, a frusztrációt nehezen tűrő gyerekek műveltségbeli felemelésére. Pedig a műveltségbeli felemelkedés óriásian fontos lenne e fiatalok számára, hiszen ez alakíthat ki bennük helyes értékrendet, szellemi igényességet, amely egy magasabb rendű életminőség megélésére, kialakítására serkentheti őket.

12.1.1

Könyvtár:

A Pécsi Gyermekotthon könyvtára egy többfunkciójú kulturális és szabadidős tevékenység céljára kialakított helyiségben lett kialakítva, neve CSONTVÁRY TEREM. A könyvtár használat mellett videó nézésre, számítógépezésre, internetezésre, rajzszakkörre, egyéb kézműves foglalkozásokra, kulturális programokra, társasjátékokra van lehetőség ebben a helyiségben. A könyvtárban található tárgyak emlék- és kiállítási tárgyak (festmények, népművészeti tárgyak, törzsi művészet emlékei stb.) magas szellemi értéket képviselnek, a gyermekotthoni közösség tulajdonát képezik. Feladatuk, hogy díszítsék, emeljék a könyvtár hangulatát. Jó közérzetet, biztosítsanak az ott tevékenykedő gyerekeknek, felnőtteknek. A könyvtárban lehetőség van könyvek, videó- és DVD filmek kölcsönzésére, különböző, a tanulást segítő, fejlesztő programok és CD-ROM-ok használatára. Olvasótermi időt biztosítunk minden gondozott számára. Gazdag, színes albumválasztékkal rendelkezik az egyetemes művészet, egyetemes és magyar történelem a világ földrajza, csillagászat, földünk élővilága stb. a tudományos ismeretterjesztés terén. Ezeket az albumokat kötetlenebb formában, akár szórakoztató jelleggel forgatva, komoly ismereteket kaphatnak, melyek kiegészítik iskolai tanulmányaikat, illetve megkedvelteti a tanulást. A könyvtárban lehetőség van magasabb szintű tudományos kulturális ismeretek gyűjtésére Internet, számítógép segítségével is. Saját honlap készítésére is van lehetőség. Mindez segíti a tanulást és kedvet csinál ismeretszerzéshez. Időnként kulturális vetélkedőket is szervezünk a könyvtárban. Pl: Ki Mit Tud? Versszavaló verseny stb. Lehetőségük van arra, hogy iskolai és egyéb leveleiket számítógépen írják meg a könyvtárban. Informatikai ismeretekhez is hozzájuttatjuk Őket. A könyvtár ad helyszínt különböző dolgozói értekezletek, megbeszélések. A gyerekek számára itt szervezünk előadásokat meghívott előadókkal, pl. bűnmegelőzés. Itt tartjuk a művészetterápiás foglalkozásokat és a felkészülést a rítusjátékokra. Öntevékeny, önképző csoportok megszervezésére is van lehetőség.

12.1.2

Színházi, zenei, kulturális programok:

Gyermekeink nagy előszeretettel látogatják a színházi előadásokat, szabad és fedett téri koncerteket, városi eseményeket, melyeket szervezett formában, nevelői kísérettel biztosítunk számukra.

141

12.1.3 Közlekedésbiztonsági, drogprevenciós és bűnmegelőzési programok: A rendőrség bűnmegelőzési osztályának segítségével bűnmegelőzési programokat szervezünk a növendékek számára intézményünkben. Drogprevenciós programokat, kiállításokat gyakran szervez a városban a Drogközpont és a hozzájuk kötődő szervezetek, melyekre mi elszoktunk vinni a gyerekeket, fiatalokat. Közlekedésbiztonsági háziképzést szervezünk a kerékpárosok számára a rendőrség segítségével.

12.2 Kirándulások, táborozások A gyerekek nevelése, fejlesztése érdekében nagy szükség van a nyári táboroztatására, kirándulására, csereüdültetésre, ez személyiségük fejlődését nagymértékben elősegíti. Ezek a gyerekek sok lelki traumán mentek keresztül, sok kudarcélmény érte őket. A legfontosabb eredmény, hogy ezek a táborok, szabadidős programok pozitív hatással vannak gyermekeink személyiség fejlődésére. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy növendékeinkben kialakuljon a természet iránti szeretetre való igény. Továbbá foglalkozzanak a sportággal, mivel a szerzett élmények és tapasztalatok pozitív hatásai hosszú távon érvényesülnek. A változatos élményprogramok által a gyermekek levezethetik a felgyülemlett feszültségeiket és kellőképpen feltöltődhettek ahhoz, hogy a utána következő tanév nehézségeit könnyebben viseljék el. Gyermekeink számára igen sokat jelent, hogy az ország különböző nevezetességeit, értékeit megismerhették a csereüdültetések kapcsán. A táborozások alatt nem csak nyaraltak, hanem hasznos tevékenységeket is folytatnak a növendékek. A csereüdültetéseket az ország más gyermekotthonaival, lakásotthonaival valósítjuk meg, amíg a mi gyermekeink náluk tartózkodnak, addig ők vannak itt Pécsen intézményünkben. Ezek a programok lakóegységenként valósulnak meg. Intézményi szintű tematikus táborozásokat is szervezünk az érdeklődő gondozottaknak, például kerékpár-túra, sporttábor, vallási-hitéleti tábor, stb. Részt veszünk civil szervezetek által gyermekotthonos gyermekek részére szervezett országos nyári táborokban. Törekszünk nemzetközi kapcsolatokat is kialakítani, más országok gyermekotthonaival csereüdültetést szervezni.

12.3 Szabadidős lehetőségek Gyermekeinknek lehetősége nyílik több és új sportágak megismerése, melyeket, ha tetszik nekik későbbiekben rendszeresen folytathatnak. Igyekszünk évszaknak megfelelő programokat szervezni gyermekeinknek. Iskolaidőben, jó idő esetén kirándulunk a közeli erdőkben, többször közös biciklitúrákon veszünk részt. Gyermekeink a nyári szünetben a Hullám Fürdőben strandolhatnak, úszhatnak. Ezt az úszási lehetőséget ugyancsak igénybe vehetik télen a fedett részen. Szintén télen a műjég pályára járunk velük korcsolyázni. Hétvégeken, illetve az esti órákban a focizás, kosárlabdázás rendszeres és nagyon kedvelt szabadtéri elfoglaltság. Internet termet működtetünk, ahol a gondozottak szabadon barangolhatnak, szörfözhetnek az Interneten. Azonban arra odafigyelünk, hogy ne nézzenek szex oldalakat, ne játszanak agresszív, brutális játékokat. Az Internet terem előtt a folyosón csocsóasztalt állítottunk fel, ahol szabadidejükben együtt játszhatnak a gondozottak, ami nagymértékben fejleszti a kulturált együttlét formáit bennük, ugyanakkor felgyülemlett agressziójukat is levezetik, és élvezhetik a kulturált együttlét örömét. 142

Tavasszal, amikor elkezdődik a jó idő, egészen késő őszig, szabadtéri pingpongasztalt állítunk fel, ami szintén a kulturált együttlét örömét adja meg, és nagyon kedvelt elfoglaltság számukra. Úgy érezzük, nagyon fontos a gyermekek számára megfelelő és igényes kulturális és szabadidős tevékenységeket biztosítani, mivel ezáltal látókörük kitágul és ezzel új lehetőségeket, új, számukra is pozitív élményeket tudunk biztosítani.

12.4 Sport, testedzés lehetőségei Sporttevékenység célja a bekerülő gyermekek érdeklődésének felkeltése a sport iránt, a lehetőségek feltérképezése és kibontakoztatása, a sportéletre való felkészítés, az egyéni és csapatsportok nevelő hatásainak elérése, a csapatsportok közösségi életre való nevelésben betöltött szerepének felhasználása, a sikerélmény biztosítása, annak átélése, a motivációs struktúra optimalizálása (belső és külső motiváló tényezők összhangja), a sport által elért fejlesztési célok kiteljesítése, kivetítése a mindennapi élet területeire, amely elősegíti a társadalomban való beilleszkedéshez szükséges pozitív szocializációs minták elsajátítását.

Testedzés és sportolás formái A testedzés és sportolás fontos területe a nevelésnek. A feszültségieket oldja, indulataikat levezeti, belső önfegyelemre nevel, sporteredményeik erősítik az önbizalmukat. A gyermekotthon egyrészt biztosítja külső sportszervezetekben a növendékek testedzését, másrészt sportfoglalkozásokat is szervez számukra. Ebben együttműködik a belvárosi gyermekjóléti szolgálattal, aki testedző teremmel rendelkezik, másrészt igénybe veszi a Belvárosi Általános iskola sportpályáját. A kicsik számára játszóteret biztosít udvarán. Sportesemények megszervezésében kiemelten vesz részt a gyermekönkormányzat. Segíti a szervezést más intézményekkel és szervezetekkel közös sportesemények megrendezésében. A sportolás értékes külső kapcsolatokhoz is juttathatja a növendékeket. A testmozgás az egyik területe a fejlesztőpedagógiai tevékenységnek. Intézményünkben a sportélet is jelen van, rendszeresen vannak testépítő edzések saját edzőtermünkben, kijártak gyerekeink külső sportegyesületekbe sportolni. Olyan célokat tűzünk ki magunk elé, melyek megvalósulása kielégítené a Gyermekotthonunkban élő gyerekek egyedi igényeinek sportra vonatkoztatható részét, és ezáltal eszközként épülnének be az intézményünkben zajló pedagógiai folyamatok rendszerébe. A gyerekek szívesen vesznek részt a szervezett programokon (squash, kondíciónáló edzés, terem labdarúgás és röplabdázás, vízilabda, kapuéra, sportnap, pin-pong verseny stb.), és már láthatóak a kitűzött célok közeljövőbeli megvalósulásának első jelei. A pályázati támogatások megszerzésével is próbálkozunk.

13 SZABAD VALLÁSGYAKOROLÁS, NEMZETI ÉS ETNIKAI NEVELÉS

143

13.1 Szabad vallásgyakorolás Vallási nevelés: A Gyermekvédelmi Törvény rendelkezik a vallási meggyőződésről és a vallási nevelésről. Tiltja a vallási megkülönböztetést. Előírja, hogy a gyermek nevelése és oktatása során vegyék figyelembe vallási hovatartozását. 1997. évi XXXI. Törvény 57.§ 3.) dc) a gyermekotthonok feladatai között előírja, hogy elő kell segíteni a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit - és vallásoktatásban való részvételét. Sok gyermek úgy kerül be az otthonba, hogy a vallással még nem is találkozott. Eldönteni sem tudja, hogy elfogadja, vagy elutasítja. Különösen kamaszkorban minden gyermek természetes feltámadó igénye a transzcendens keresése. Ez a psziché transzcendentális funkciójából fakad. Lehetőséget biztosítunk, hogy ismereteket szerezzen a vallásról, hitrendszerekről. Fontos, hogy beszélgessünk velük a lét és az emberi létezés nagy kérdéseiről. Behívhatunk az intézménybe papokat, hittan tanárokat. Ugyanakkor nem helyes olyan egyházi személyeket, vallásos embereket hívni, akiknek elsődleges céljuk az erőszakos térítés. Ez a gyermekekben csak ellenállást vált ki. Amelyik gyereket mégis "be tudják szervezni", az először elhalmozzák túlzott érzelmeikkel, azután, miután "megtért", érzelmileg magukra hagyják őket. Az olyan vallásos nevelés sem helyes, amelyik túlzott bűntudatkeltéssel operál. Ezeknek a gyerekeknek amúgy is nagy a bűntudata, nem csak saját tetteik miatt, hanem szüleik által elkövetett bűnök miatt is ők szégyenkeznek. Ezzel szemben a megbocsátó, a feloldozást nyújtó, szeretetével mindenkit átkaroló Isten-képet kell számukra megmutatni. "…s bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek…" Magatartásproblémákkal küzdő gyermekek körében a hagyományos hittanórák nehezen kivitelezhetők. Sokkal jobban szeretik egy-egy vallásos-etikai témáról való beszélgetést, kisebb csoportokban. A bibliai történeteket, szentek életét szívesen játsszák el, dolgozzák fel dramatikus módon, rajzolják le. Így tudják csak igazán átélni a történetekben rejlő mély értékeket, erkölcsiséget. Szentmisét, istentiszteletet többnyire unják, ha azonban ők is cselekvő részesei a liturgiának, akkor szívesen részt vesznek rajta. (pl.,:. gitáros éneklés, ministrálás, szent szövegek felolvasása …stb.) A gyermekotthon életében jelen van a hit, a vallás, adunk lehetőséget a gyerekeknek, hogy ezt szabadon megismerhessék, azonban egy tudatos és tartós világnézeti elkötelezettséget nem várunk el, mert ahhoz egy felnőttebb, érettebb személyiség szükséges. Csak "a vetéssel kell törődni", az "aratást" az aratás Urára kell bízni. A vallási-hitéleti táborozás sok értékes évre tekint vissza, immár hagyománnyá vált otthonunkban. A növendékek körében igen népszerű, többnyire túljelentkezés van rá. Ilyenkor még hatványozottabban törekszünk, hogy a gyerekek a közösségben megélhessék az evangéliumi boldogságot a szeretetet, az összetartozás élményét. A közös imádság, éneklés, liturgikus cselekmények mellett, beszélgetések formájában feldolgozzuk a bibliai történeteket a szentek életét, valláserkölcsi értékeket, illetve mindazokat a kérdéseket az emberi létezésről, életről-halálról, a transzcentesről, amelyek a gyerekeket, serdülőket foglalkoztatják. A vallásos történeteket utána lerajzolják a gyerekek, illetve dramatikusan feldolgozzuk. Emellett nagyokat kirándulunk ismerkedünk a táj természeti és történelmi értékeivel. Jut idő a játékra, focira, strandolásra, fagyizásra, is.

13.2 Nemzeti nevelés Az itt élő gondozottakban tudatosítani kell, hogy magyar állampolgárok, egy nagy múltú ország, nemzet tagjai. Nemcsak az a fontos, hogy megismertessük hazánk kulturális, szellemi, történelmi és természeti értékeivel, hanem a nevelésben ezek érzelmi elfogadására is kell 144

nevelni. Cél, hogy szeressék hazájukat, népüket, a nemzet hagyományait, múltját, azt büszkén és bátran képviseljék. Fontosnak tartjuk, hogy nemzeti ünnepeken a városi rendezvényekre elvigyük őket szervezett formában.

13.3 Nemzetiségi és etnikai kisebbségi nevelés A Gyermekvédelmi Törvény rendelkezik a gyermekek etnikai, nemzetiségi neveléséről, szabadságáról. A nemzethez, nemzetiséghez, etnikai csoporthoz való tartozás miatti hátrányos megkülönböztetés tilalmát írja elő. Kimondja: "A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására." Az etnikai nevelés terén nagyon nagy probléma, főleg a cigánygyerekeknél, hogy nagyon nehezen tudják elfogadni etnikai hovatartozásukat. Felnőve bármennyire nem vállalja cigányságát, a társadalom mégis annak fogja őt tartani. Ez komoly traumákat, konfliktusokat okoz. Közösségéből, családjából kiszakadó cigánygyerek ezt veszteségként, traumaként éli meg, ezért negatív érzelmekkel fordul szülei, rokonai felé. Valószínűleg ez lehet a megtagadás oka. Amúgy is kudarc-beállítottságából fakadóan még nehezebben tudja elviselni az osztálytársai részéről felé táplált társadalmi előítéleteket. Sokszor nagyon nehéz őket elvinni cigány művészeti rendezvényekre. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy ha a közösségbe bekerül olyan növendék, aki tehetségesen tud cigányzenét játszani, akkor köré pillanatok alatt egy kis cigányzenekar szerveződik, és napokig tartó örömzenélésben oldódnak fel elfojtott érzelmeik. A nehézségek ellenére is biztosítjuk az etnikai nevelést, az etnikai kultúra megismerését, arra igyekezzük nevelni növendékeinket, hogy a társadalmi előítéletek ellenére is büszkén vállalják etnikai hovatartozásukat, elvisszük őket nemzetiségi kulturális és vallási programokra (pl: Országos Katolikus Cigánytalálkozó.)

14 JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS. Gyermekotthonunk a gondozottak számára biztosítja jogi segítségnyújtást, jogi ügyeinek képviseletét. Számukra a védői feladatokat kirendelt, vagy meghatalmazott ügyvéd látja el. Szintén alkalmazunk ügyvédet, ha valamilyen polgári jogügylethez szükséges, (például ingatlan adásvételi ügy.) Időnként rendezünk jogi felvilágosító, tanácsadó előadást, vagy külső szakember igénybevételével, vagy a jogász végzettségű növendékügyi előadónk tartja azt. A gyámmal való összeférhetetlenség, ellentét esetén, amikor a gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni, illetve különleges szakértelmet igénylő ügyben eseti gondnok kirendeléséről gondoskodik.

145

15 GYERMEKÖNKORMÁNYZAT, ÉRDEKKÉPVISELET. 15.1 Gyermekönkormányzat: Az intézményben elhelyezett gyermekek és utógondozottak érdekeik képviseletére gyermekönkormányzatot hoztak létre, mely rendszeres működését a segítőnevelő támogatja. A gyermekotthon lakóközösségei lakóegységenként 2 gondozotti képviselőt választanak és delegálják a képviselőtestületbe, ezen kívül egy évig tagja a Gyermekönkormányzatnak a pünkösdi király és két hadnagya, és a Katalin bál királynője. Ők a pünkösdi ünnepkörben a pünkösdölés rítusának keretén belül nyerték el ezt a kiváltságot a pünkösdi királyválasztó vetélkedőben. A Gyermekönkormányzat célja hármas; érdekképviseletet ellátó, a gyermekotthon életével kapcsolatban vélemény nyilvánító, programszervező-segítő és a gondozottak közötti konfliktus ügyekben állásfoglaló, békítető. Hatékonyan fellép az agresszív megnyilvánulásokkal, bántalmazással szemben, védelmezi a gyengébbeket. A gyermekönkormányzat – az intézményvezető véleményének kikérésével – dönt saját működéséről. Szervezeti és működési szabályzatát a választó gyermekközösség fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. 146

A gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a bentlakásos gyermekintézmény működésével és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben, amit az intézmény vezetője figyelembe vesz. A Gyermekönkormányzat a gyermekotthon növendékeinek céltudatosan szervezett és irányított demokratikus és öntevékeny szervezete. Célunk, hogy - a többségében már serdülőkorú - gyermekeink minél nagyobb mértékben váljanak saját életük irányítójává. Bontakozzon ki a demokratizmus, a gyermekek legyenek tisztában jogaikkal és kötelezettségeikkel.

15.2 Érdekképviseleti fórum: Az intézmény fenntartója meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait. Az érdekképviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai: - a gyermekönkormányzat képviselői, - az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy más törvényes képviselői, illetve a fiatal felnőttek képviselői, - az intézmény dolgozóinak képviselői, - az intézményt fenntartó képviselői. Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az intézmény ellenőrzését ellátó megyei gyámhivatalnál, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gyermeket, fiatal felnőttet érintő ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról. Az érdekképviseleti fórum egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél, vagy az érdekképviseleti fórumánál: - az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, - a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén. Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt az intézmény fenntartójához vagy a megyei gyámhivatalhoz fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.

147

16 JUTALMAZÁS, BÜNTETÉS ELVEI 16.1 Jutalmazás elvei Mind a növendékek, mind az utógondozottak többféle jutalomban részesülhetnek: dicséret, jutalom zsebpénz, jutalom ajándék, rendkívüli kimenő, 16 éves kor felett discoba járás, belépőjegy szórakoztató műsorokra, rendezvényekre, jutalomtáborozás, jutalomutazás, stb. Elismerést kaphat elért tanulmányi eredménye, csoportjában, illetve az intézmény területén végzett munkája, szorgalma, sporteredménye, társai felé történő kiemelkedő segítségnyújtása stb. alapján. Csoport, ill. a ház összes gyermeke előtti dicséretnek különleges jelentősége van. Folyamatosan jutalmazunk, büntetünk nem csak szavainkkal, hanem metakommunikáció útján is. Jó, ha erre tudatosan is odafigyelünk és elsősorban jutalmazunk, megerősítünk, támogatunk.

16.2 Büntetés elvei Amennyiben valamelyik gondozott elfogadhatatlan magatartást tanúsít, a rendet megbontja, illetve kötelességeit nem teljesíti, másokkal szemben agresszíven viselkedik büntetésben részesülhet. A fegyelmi vétség kivizsgálása elsősorban a lakóegység vezető nevelő feladata, melyhez segítséget nyújt az ott dolgozó gyermekfelügyelő is. Súlyosabb esetekben a gyermekotthon igazgatója, illetve igazgatóhelyettese vizsgálja ki az ügyeket. Az ő feladatuk is egyben a büntetés kiszabása, amely nem kötelező, hanem mint lehetőség merül fel. Első esetben ne büntetést adjunk, hanem egy lelki beszélgetéssel hassunk a rendbontóra. Amennyiben elfogadhatatlan cselekedetei visszatérők, úgy sor kerülhet a büntetés adására is. A büntetésadás előtt a nevelő alaposan kivizsgálja a rendbontást. A kivizsgálás során meg 148

hallgatjuk és figyelembe vesszük a büntetendő növendék védekezését is. A kivizsgálásról készüljön pár soros emlékeztető is. Ezt enyhébb esetekben elég a lakóegységek eseménynaplójában rögzíteni. Súlyosabb esetekben jegyzőkönyv formájában kerüljön be a vizsgálat eredménye a gondozott személyi anyagába. A felelősségre vonás során egyben sor kerül egy segítő célzatú beszélgetésre is, hogy rögtön tudatosuljon a gondozottban cselekményének súlya és annak következménye. A büntetés időben ne váljon le nagyon a cselekményről, lehetőleg közvetlenül kövesse azt. A büntetés nagyságát tekintve azt szükséges mérlegelni, hogy milyen büntetésforma az, amelyik az adott növendék számára az adott cselekményt tekintve se túl erős, se túl enyhe. A büntetés adásban a nevelőknek következetesnek kell lenniük, mert ellenkező esetben, ha egy bizonyos normaszegés időnként büntetés von maga után, máskor meg nem, vagy az egyik nevelő elmarasztalja, a másik pedig nem, akkor a növendék nem tudja kiszámítani, hogy mikor követ el kihágást. A büntetést adó igyekezzen jó érzelmi kapcsolatot kialakítani a gyerekekkel, hogy a növendékek megérezzék, hogy a büntetés valójában az ő érdeküket, az ő nevelésüket szolgálja. A büntetés nem lehet öncélú, nem lehet kollektív, nem lehet megszégyenítő, nem sértheti a növendék alapvető emberi jogait. Ezért nem alkalmazható testi fenyítés, lelki megalázás, kulturális és sport tevékenységtől való eltiltás. (A szórakozás nem tekinthető kulturális és sporttevékenységnek.) Minden egyes tettünknek valamilyen következménye van. Sokkal magasabb rendűbb erkölcsi érték a bűn önként vállalt jóvá tétele, mint az érte elszenvedett büntetés. Ezért lehetősége van a növendéknek, hogy a részére kiszabott büntetést valamilyen önként vállalt jóvátétellel kiváltsa. A jóvátétel lehet valamilyen a közösségért, vagy valamelyik társáért végzett önkéntes munka, jó cselekedet. A vállalt jóvátételi tevékenységet a fegyelmi ügyet kivizsgáló nevelő szabja meg, a növendékkel közösen megbeszélve. Amennyiben a gondozott büntetését, illetve a vele szemben lefolytatott eljárást kifogásolja panasszal a gyermekotthon igazgatójához fordulat. Büntetéshez nem társulhat szeretetmegvonás.

17 A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ELEMEI.

17.1 Az intézményben dolgozóktól elvárható magatartásformák alapértékei, Alapvető szakmai kompetenciák 17.1.1

Elvárt magatartásformák alapértékei:

Az alábbiakban az intézményben dolgozóktól elvárt magatartás formák és szakmai etikai alapértékek kerülnek megfogalmazásra:  A szakmai dolgozó – különböző beosztásokban – szervezi, irányítja, segíti a tanulási, nevelési, gondozási, csoportgazdálkodási feladatokat, szabadidős tevékenységeket, a hozzátartozókkal történő kapcsolattartást, a gondozottak bevonásával intézi ügyeiket. Felel a csoportgazdálkodásáért.  Alakítson ki jó kapcsolatot a rábízott gondozottakkal, a kooperációs intézményekkel (Pl.: iskola, munkahely), veszélyeztetett családokkal. Ehhez rendelkezzen a kommunikációs és kooperációs készségekkel, valamint az empátia, a tolerancia képességével. Legyen türelmes, kitartó és határozott, jó konfliktuskezelési technikával rendelkezzék. 149







         



A munka végzése során tartsa tiszteletben a gyermeki és emberi jogokat, kiemelten kezelje a szakmai titoktartás kötelezettségét. Sajátítsa el a kulturált viselkedés, a kapcsolatteremtés és a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, nehezen nevelhető gyermekekkel, illetve fiatalokkal történő bánásmód alapszabályait, módszereit, etikáját. Tartsa tiszteletben a növendékek személyiségi jogait, gondozásukért, nevelésükért lelkiismeretesen tegyen meg mindent. Elfogadó szeretettel, megértéssel, gyermekközpontú szemlélettel, ugyanakkor elfogadható követelmények támasztásával nevelje a növendékeket, hasson az utógondozott fiatal felnőttekre. A gyermekotthon dolgozója legyen előítéletektől mentes, ismerje meg és fogadja el a kisebbségek eltérő kultúráját. Tegyen meg mindent, hogy a gondozottak megismerhessék, és szabadon gyakorolhassák vallásukat. Segítse elő, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. Erkölcsileg és emberileg pozitív mintát mutasson az intézmény gondozottainak. Személyes életvitele, munkavégzése legyen példa értékű a gondozott gyermekek és fiatalok előtt A gyermekeket fizikálisan nem bántalmazhatja, lelkileg nem terrorizálhatja, érzelmileg nem hanyagolhatja el őket. Az intézmény gondozottaival szerelmi viszonyt nem létesíthet. Nem adhat el semmit a növendékeknek, nem is vásárolhat tőlük, csak adományozhat javukra. Törekedjen az intézmény dolgozóival jó kapcsolatot kialakítani, az intézmény jó mentálhigiénés légkörét fenntartani, mely elősegíti a növendékek biztonságérzetét. Felelősséggel tartozik a lakóegységében dolgozók és az ott élő gondozottak megfelelő tájékoztatásáért. Köteles a napi életgyakorlathoz szükséges információkat továbbítani érintett kollégáinak. A gondozottak illetve az intézmény belső életét érintő információkat illetékteleneknek nem adhatja ki. A gyermekeket, gondozottakat, a sorsukat érintő kérdésekről köteles korrekt módon tájékoztatni, ugyanakkor nem terhelheti őket rájuk nem tartozó információkkal, nem járathatja le a többi dolgozót előttük. Csak az igazgató által kijelölt helyen dohányozhat. Tartsa be és tartassa be a gondozottakkal és a mellé beosztott dolgozókkal a Házirendet és a Működési Szabályzat rá vonatkozó részeit, a tűzvédelmi, baleset- és munkavédelmi előírásokat, igazgatói utasításokat és egyéb szabályzatokat. Óvja az intézmény vagyonát, a rábízott értékekért anyagi felelősséget vállaljon. Az intézmény dolgozói kötelesek az intézmény jó hírnevét erősíteni a társadalom számára, mivel amúgy is sok rosszindulatú előítélet kering a gyermekotthonok világáról. Amennyiben az intézmény rossz hírnevét keltik, az végső soron a gyerekeken csapódik le, ők lesznek szenvedő alanyai, társadalmi kirekesztéséhez, megbélyegzéshez vezet. Az otthon belső életéről szóló információkat illetékteleneknek nem adhat ki, külső érintett szerveknek is csak megszűrve, kellően átgondolva. A gyermekotthon világa mindenhol a világon egy sajátos zárt világ, ahol az érzelmileg sérült gyerekek reakciói mások, mint amit a társadalom megszokott. Ebből következik, hogy olyan megnyilvánulások, amelyek az itt dolgozók számára elfogadottak, megszokottak a külső, kinti emberek számára idegenek, furcsák lehetnek, esetleg meg is botránkozhatnak rajta. Ezért kell óvatosan bánni az információ kiszivárgással, nehogy emiatt az itt élő gyerekek legyenek a károsultak.

150



A személyiségfejlődés egyik fontos folyamata az utánzásos tanulás, a felnőttekkel történő azonosulás útján). A Gyermekotthonban dolgozó felnőtteknek, nevelőknek mindig tudni kell, hogy magatartásuk, értékeik, reakciómódjuk, egymáshoz való viszonyuk mintát jelent a nevelt gyermekek számára, s megfelelő kapcsolat esetén követik ezt a mintát, esetleg azonosulnak vele. Ez nagy felelősséget jelent és komoly követelményeket támaszt a nevelőkkel kapcsolatban.

17.1.2

Alapvető szakmai kompetenciák

A legfontosabb szakmai kompetenciák a szakmai tudás, (a megfelelő szakképesítés, a folyamatos továbbképzés) és az érzelmi intelligencia. Az érzelmi intelligencia megnyilvánul az érzelmek felismerésében, az érzelmek kezelésében, az önmotiválásban, az önkontrollban, mások érzelmeinek felismerésében, kapcsolatkezelésben, mások érzéseire hatni tudásában. Az érzelmi intelligencia fejleszthető és önbecslő skálával mérhető. A gondozottakat nevelő-gondozó szakdolgozóktól elvárt érzelmi intelligencián alapuló kompetenciák: -

Segítő szakmai szereppel való azonosulás Önismeret!!! Erőségeink reális felismerése, gyengeségeink vállalása Éntudatosság, saját érzéseinek adekvát kifejezési készsége Erős akaraterő, tettrekészség Önállóság Lelkiismeretség Önbecsülés Mások megbecsülése Társas felelősségtudat Empátia Másság elfogadása Jó kapcsolat kiépítő készség Fejlett kommunikáció Együttműködés képessége Következetesség (nem merevség) Rugalmasság Realitásérzék Problémamegoldó készség Stressz tűrés képessége Bizonytalanság tűrés képessége Türelmesség Saját indulataink kezelésének képessége Konfliktuskezelés képessége Intenzív munkavégzés képessége Érzelmi érettség Kreativitás Humor készsége Optimista életszemlélet a nehézségek ellenére is A öröm átélésének képessége, az örülni tudás

151

17.2 Értekezletek, esetmegbeszélők rendszere. 17.2.1

Nevelőtestületi értekezletek:

Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni szükség szerint havonta, de legalább negyedévente, tájékoztatás, aktuális feladatok megvitatása, döntés hozatal és egy-egy nagyobb időszak működésének értékelése céljából. Nevelőtestületi értekezletet lehet összehívni továbbképzés és esetmegbeszélés céljából is. Az értekezletet az igazgató hívja össze. A negyedéves értékelő értekezleteken az igazgató vagy a helyettesei részletesen értékelik az otthon nevelőinek, gyerekfelügyelőinek gondozóinak munkáját, és az eltelt időszak alatt felmerült feladatok végrehajtását. Az értékelés tartalmazza az elért eredményeket, a hiányosságokat és azok okait. Megjelöli a továbbfejlődés lehetőségeit, a szükséges tennivalókat. A nevelőtestület az értekezleten elhangzottakat megvitatja, és határozatot hoz, amelynek betartása valamennyi nevelőtestületi tag számára kötelező érvényű. A nevelőtestületi értekezleteken a nevelőtestület tagjainak részvétele kötelező, felmentést csak az igazgató adhat, a távolmaradást igazolni kell. Az értekezletek időpontjáról és a napirendről a résztvevőket tájékoztatni kell, az ott elhangzottakról jegyzőkönyv készül. A nevelőtestületi értekezleteken esetenként részt vehetnek az otthon azon dolgozói is, akik ugyan nem tagjai a nevelőtestületnek, de munkájuk napirenddel kapcsolatos. (pl.: belső ellenőr, egészségügyi dolgozó, gyermekönkormányzat vezetője, stb.) Meghívásukról az igazgató gondoskodik a tantestület javaslata alapján. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet az igazgató hívhat össze, illetve a nevelőtestület legalább kétharmada, ha azt valamilyen halaszthatatlan ok szükségessé teszi. A nevelőtestület a nevelési-gyermekvédelmi intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és növendékügyi kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül a segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és növendékügyi kérdésekben, a nevelési-gyermekvédelmi intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. 152

A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt: - a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő keret benyújtásáról, a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál.

17.2.2

Esetmegbeszélő csoport programja:

Vezeti: tapasztalt gyermekpszichiáter, vagy pszichológus Részvevők: a Pécsi Gyermekotthonban dolgozó nevelők, pedagógiai és gyermekvédelmi képzettségű szakemberek. (Igazgató-gyám, pszichológus, családgondozó, lakóegység-vezető nevelő, gyermekvédelmi asszisztens, gyermekfelügyelő.) Gyakoriság: lakóegységenként, mint team háromhetente 1,5 óra időtartam, folyamatosan körforgó jelleggel minden héten egy-egy lakóegységnek van megbeszélése Módszer: mentálhigiénés – esetközpontú – konzultáció (Caplan), amelynek során a gyermekotthonban nevelkedő gyermekek, serdülők fejlődése, viselkedése, viselkedési problémáik és az ezzel kapcsolatos nevelési feladatok, az alkalmazható módszerek állnak a megbeszélés fókuszában. Ugyanakkor a nevelők szakmai munkájának, nehézségeinek megbeszélésére is sor kerülhet. Célok: 1. A gyermekotthonban nevelkedő gyermekek, fiatalok problémáinak, a velük kapcsolatos problémák többszempontú megközelítése, azok hátterének (élettörténet, eddigi neveltetés, a gyermek személyisége, a drogfogyasztás rizikótényezői) megismerése egy-egy „problémás” gyermek „esetének” elemzése, megbeszélése kapcsán. Ennek alapján várható a résztvevők drogfogyasztás, szempontjából kockázati tényezőkkel rendelkező gyermekek, fiatalok felismerésében, problémáik azonosításában, feldolgozásában, megoldásában és így a serdülőkori drogfogyasztás megelőzésében. 2. Az esetmegbeszélő csoport szocializálja a gyermekotthon munkatársait együttműködésük javítására, a csoportban történő problémamegoldására. 3. A résztvevők ismereteinek gyarapítása a serdülőkori drogproblémák kialakulása és megelőzése témán kívül a fejlődéslélektan, kommunikáció, fejlődési pszichopatológia vonatkozásában is. Esetmegbeszélés fázisai: -

a probléma definiciója – a gyermek bemutatása a csoport értékeli a problémát a megoldásra tett kísérletek bemutatása alternatív megoldási módok, lehetőségek megbeszélése a probléma megoldásában résztvevők körének meghatározása, a vállalt (szükséges) felelősség, a teendők megosztása, kompetenciakérdések. a vezető összefoglalója, megállapodások, visszajelzések. 153

17.2.3

Lakóegységi értekezletek.

Mint már írtuk a lakóegység vezető legalább minden harmadik héten, de lehetőség szerint még gyakrabban, az ott dolgozók számára lakóegységi értekezletet tart, melyen az aktuális problémák mellett az esetlegesen fellépő működési zavarok kiküszöbölése érdekében megoldásokat dolgoznak ki. Nagyon fontos a negatív események, kudarcok, konfliktushelyzetek megbeszélése, elemzése, következtetések levonása, lehetőséget kell adni a negatív érzések kibeszélésére is, a ventilálására. Az értekezletről emlékeztető készül. A közös megállapodásokat mindenkinek be kell tartani. Az értekezletre szükség szerint az igazgatót, igazgatóhelyetteseket is meg kell hívni, illetve az intézmény vezetői is összehívhatnak rendkívüli lakóegység értekezletet, különösen ellenőrzési munkájuk során feltárt hiányosságok, működési zavarok megszüntetése érdekében. Eredményeket is meg kell beszélni, - a dolgozókat ez motiválhatja a munkájukban – tudni kell örülni a kis eredményeknek is, így könnyebb a kudarcélmények feldolgozása megbeszélése, értékelése. Negatív események, kudarcok, konfliktushelyzetek megbeszélése, elemzése, következtetések levonása. Lehetőséget kell adni a negatív érzések kibeszélésére, ventilálására. A hatékony szervezeti működés feltétele a folyamatos és őszinte kommunikáció és a bizalommalteli légkör.

17.2.4

Alkalmazotti értekezletet

Az intézmény valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben alkalmazotti értekezletet kell összehívni tájékoztatás, véleménynyilvánítás, javaslattétel céljából szükség szerint, de legalább évente egyszer. Ilyen értekezleten történik a jutalmak kiosztása és dolgozók munkájának értékelése is.

17.2.5

Otthonvezetőségi értekezlet:

Az igazgató munkaügyi, gazdasági és szakmai döntések előkészítésében, ellenőrző munkájában, az otthonvezetőségre támaszkodik. Az otthonvezetőség szükség szerint, de legalább hetente tart megbeszélést. A megbeszélés aktuális témájától függően a megbeszélésre más dolgozókat is meghívhat. A vezetőség azonos elvárásokkal, segítő szándékú észrevételezéssel és szakmai tanácsokkal törekszik az intézmény egységének, kiegyensúlyozott légkörének is a pedagógiai munka eredményességének megteremtésére.

17.3 Továbbképzési lehetőségek. A személyes gondoskodást nyújtók továbbképzési rendszere és a pedagógus továbbképzés rendszere gazdag továbbképzési formákat nyújt konferenciák, tanácskozások, szakmai napok, tréningek formájában. Intézményünk által akkreditált rendszeres szupervízió is a továbbképzést, a minőségbiztosítást segíti. Évente néhány alkalommal az összes dolgozó számára szakmai napot tartunk, (kivéve akik felügyelnek a gyerekekre) melynek során a gyermekotthonokban felmerülő szakmai problémákról hallhatunk előadásokat. 154

17.3.1

Személyiségfejlődési ismeretek

Különböző fejlődéselméletek alapján a személyiségfejlődési szakaszok megismerése. A torzult személyiségfejlődés, és elakadások háttere, mechanizmusai. A gyermekvédelmi munkában különösen jól alkalmazható Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete, melynek segítségével a krízisek szerepe és a szocializációs zavarok mechanizmusa jól értelmezhető, illetve Stern csecsemőkutatásokon, és anya-gyermek kapcsolatok vizsgálatán alapuló szelfpszichológiai fejlődéselmélete, melynek segítségével pedig az érzelmi elhanyagolások és gyermekbántalmazások következményei jól értelmezhetők, segít a gyermekotthoni nevelésben korrekciós lehetőségek megtalálásában.

17.3.2

Családpszichológiai ismeretek, családkonzultáció

A rendszerszemléletű megközelítés a családot tekinti a problémák keletkezésének és a terápiás beavatkozás egységének. A fókuszban a család, annak alrendszerei illetve az egyén szignifikáns családi kapcsolatai állnak. A családi kapcsolatokban interakció, kommunikáció révén igyekszik változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint a magatartásban. A családterápiás szemléletben a tünet illetve a tünethordozó a család egészének metaforikus módon megnyilvánuló zavarát, diszfunkcióját képviseli. A család kommunikációs, strukturális, szociokulturális, történeti, érzelmi, etikai rendszerként való koncipiálása jellemzi a terápiás gyakorlatot. A rendszerszemlélet mellett a családi életciklusok és a családi krízisek mechanizmusának ismerete is kiemelkedően fontos a gyermekvédelmi munkában.

17.3.3

Gyermekbántalmazás lélektani háttere, gyógyítása

17.3.3.1 Viselkedészavarral küszködő gyermekek iskolai beilleszkedését segítő módszerek, technikák Az intézetbe belekerült gyerekek súlyosan bántalmazott, traumatizált gyerekek, akik ráadásul alacsony szociokultúrális társadalmi körülményekből, zilált családi körülményekből kerültek ki, ezért rosszul szocializáltak. Emiatt súlyos viselkedészavarral küszködnek. Ennek következménye, hogy az iskolákban nehezen viselik őket, rengeteg tanulmányi kudarccal rendelkeznek és a Gyermekotthonon belül is egymást veszélyeztetik. A viselkedésterápia hatékony nevelési eszköz lehet szocializálódásuk elősegítése érdekében, mely majd segíti őket a társadalomba való beilleszkedésében, megmentheti őket az antiszociális bűnöző, drogos életforma kialakításától. Továbbképzés keretében akkreditált képzéssel rendelkező szakemberek megismertetik nevelőinkkel-gondozóinkkal a viselkedésmódosítás szükséges elméleti alapjait, és főként annak gyakorlatát, amellyel az ilyen típusú problémák kezelhetővé válhatnak. A megismert technikák a mindennapi pedagógiai gyakorlatban hatékony eszközt jelentenek.

155

17.3.3.2

Konfliktuskezelési technikák tanulása

Általános tematika: 1. Az együttműködés elvei, kereteinek meghatározása 2. A hagyományos kommunikáció és a Gordon-szemléletű kommunikáció - szemléletbeli különbözősége, - hatásuk a kapcsolatra 3. A viselkedés és elfogadás fogalmi köre 4. A konfliktushelyzetek típusai 5. Az érték és az igény fogalma 6. Közléssorompók - a kommunikáció gátjai "Amikor enyém a probléma…" A konfrontálás "Amikor a másiké a probléma…" A hatékony figyelem készségei 7. Kapcsolaterősítő eszközök A dicséret és az elismerés közti különbség, hatásuk a másik motivációjára 8. A felnőtt-gyerek kapcsolat hatékony kezelésének további módjai - perspektívák felvázolása 9. A tréning zárása, értékelő-, visszajelző lap kitöltése A továbbképzés célja, hogy a rogers-i alapokon nyugvó szemlélet megismerésével és a tiszta kommunikáció elemeinek megtanulásával a pedagógusok képesek legyenek alkalmazni a tudatosabb figyelés technikáját az általuk fontosnak tartott pedagógiai kapcsolati helyzetekben; fejlődjön a résztvevők kommunikatív és interaktív kompetenciája: képesek legyenek felismerni és kifejezni saját igényeiket, nemtetszésüket, rossz érzéseiket oly módon, hogy azzal ne sértsék a másik fél (gyerek, kolléga, szülő) önbecsülését, és mégis elérhessék, hogy a partner nagyobb valószínűséggel változtasson saját viselkedésén; a Gordon-féle kommunikáció elsajátításával bővüljön a résztvevők kapcsolat- és konfliktuskezelési eszköztára annak érdekében, hogy jobb együttműködés alakulhasson ki különböző kapcsolataiban; a tréning során modellált és szimulált helyzetek mintául szolgáljanak a résztvevők számára a saját tanítási, nevelési gyakorlatukra vonatkoztatva, és a sikerorientált, erőszakmentes életvitel kialakításához. Milyen célok megvalósítását segítik? · a nevelői munka hatékonyságának növelését · a torzult személyiségfejlődés korrigálásának segítése · kapcsolati kultúra fejlesztése · a konfliktushelyzetek okának, hátterének felismerése, növendék-nevelő, nevelőnevelő, gyermek-gyermek, nevelő-szülő, nevelő-iskolai tanár közötti konfliktusok a Gordoni konfliktuskezelő technikával történő megoldása · a gondozottakkal, szülőkkel, kollégákkal folytatott, kölcsönösen biztonságos kommunikáció mindennapi készséggé válását · az erőszakmentes, vesztes nélküli konfliktuskezelést · az önismeret fejlesztését a kapcsolatvezetésben · a személyes és csoportigények agressziómentes érvényesítését A módszer elsajátítása és használata hatására csökkenhet intézményünkben a konfliktushelyzet, ezáltal csökken a gyerekekben, fiatal felnőttekben szorongás, jó mentálhigiénés légkör alakul ki, mely csökkenti az igényt a drogok használatára, mivel az egyben kártékony hatású szorongáscsökkentő eszköz. Érzelmileg sérült, bántalmazott, traumatizált gyermekeink sokszor azért használnak drogot, hogy belső szorongásukat 156

csökkentsék, segítségükkel azokat a kudarcokat, tragédiákat próbáljak elfelejteni, amelyek életüket kísérik.

17.3.4

Addiktológiai és drogprevenciós ismeretek

Vezetője: Pécsi Drogambulancia szakemberei A Nemzeti Drogstratégia szellemében egy komplex egészségfejlesztési és drogmegelőzési programot dolgozott ki a drogambulancia, mely vállalja a pedagógusok és a diákok felkészítését, oktatását, készségeik fejlesztést és szinten tartását. Alapja ennek a korábban megtartott szakmai prevenciós munka, mely intézetünkben lezajlott már. A többi fordulóban az alapismeretek elsajátításán túl a közösségfejlesztésre helyezik a hangsúlyt mind a nevelőkgondozók, mind a gondozottak esetében, a kommunikáció javításával, az egymás közötti interakciók fejlesztésével, közösségi értékek megfogalmazásával. Céljuk továbbá, hogy a nevelők-gondozók a konkrét eseteken keresztül gyakorlati megoldásokra tegyenek szert Fontosnak tartják, hogy a nevelők tudjanak kommunikálni egymással és a vezetéssel. A nevelőkre-gondozókra azért helyeznek nagy hangsúlyt, mert úgy gondolják, hogy elsősorban a nevelési munkához team munkára van szükség, amelyben mindenkinek a véleménye és világlátása egyformán fontos. Másodlagos haszna a képzésnek az is, hogy ez értékmutató lehet a diákközösségek számára is. Egységes szemléletre van szükség a nevelői-gondozói karon belül a felmerülő problémák kezelésre, különös tekintettel a sérült, problémás gyerekekre. Szükségesnek tartják ők is, hogy legyen egységes szemlélet, erre is nagy hangsúly fektetődik a programban, hiszen a biztonságos döntéshozatalban ez megtámogatná a nevelőket. A kommunikációfejlesztésben aláhúzott szerepe van a növendékekkel való kommunikáció fejlesztésének, verbális és nonverbális szinten. Résztvevők: a Pécsi Gyermekotthonban dolgozó nevelők, pedagógiai és gyermekvédelmi képzettségű szakemberek, gyermekfelügyelők, gyermekvédelmi assszisztensek Időtartama 5-ször 45 perc/alkalom Módszere: - Interaktív, dinamikus, kettős vezetésű csoportok - Konstruktív fegyelmezés - Mediáció, facilitáció - Konzultációs technikák - Készségfejlesztő és dramatikus elemek - Feszültség- és ellenállás csökkentő eszközök (paradox manőver, "igen"manőver, lényeghez kötés, anticipátoros tervezés, "újracimkézés") - Feed-back, ventilláltatás, tükrözés - Életvezetési ismeretek és készségek program pedagógiai módszerei Célok: Formális és informális csatornák feltérképezése (nevelői-gondozói karon belüli légkör, saját belső erőforrások feltérképezése) Közös és egységes gondolkodás kialakítása különös tekintettel a problémás gyerekekre (mit gondolnak a problémás gyerekekről, milyen stratégiával dolgoznak velük, álláspontok közelítése) Kommunikációfejlesztés, konfliktuskezelés (egymással és a diákokkal) Kapcsolati rendszerek fejlesztése és mobilizálása Közösségi értékek megfogalmazása az egységes szemlélet jegyében a team-munka kialakításának érdekében Esetmegbeszélés általunk hozott esetekből (esetismertetés, elemzés, értelmezés) A nevelőtestület által felvetett konkrét problémás esetek megbeszélése, elemzése, értelmezése

157

Összefoglalás, a további kapcsolat megalapozása, visszajelzések. Személyes kapcsolatalakítás az esetlegesen új drogkoordinátorokkal.

17.3.5

Bűnmegelőzési ismeretek

A szervezetbűnözés és módszereinek megismerése, különösen a gyermekprostitúció az emberkereskedelem és a kábítószer terjesztés területén, mivel különösen ezek terén veszélyeztetettek gyermekeink. A prostitúcióba való beszervezés mechanizmusa, a kábítószerre való rászoktatás, a terjesztésbe való beépítés módszereinek ismerete, mind nagyon fontos gyermekvédelmi napi munkában.

17.3.6

Dolgozók szupervíziója.

A gyermekotthoni nevelők és gondozottak egymás közötti kapcsolat-minőségének javítása a nevelők szakmai személyiségének fejlesztésén keresztül Vezeti: Szakképzett szupervizor A szupervíziós tanulás célja a szakmai problémák és elakadások reflektív feldolgozásán keresztül a szakmai hatékonyság fejlesztése. A gyermekotthoni nevelők munkájában felmerülő problémák nagyon igénybe veszik a dolgozók problémamegoldó-képességét. A nevelt gyerekek folyamatosan jelenlevő gondjai erős pszichés megterhelést jelentenek. Ugyanakkor a gondozott gyerekek élethelyzetéből adódó érzékenységük és a megfelelő körülmények biztosítása miatt folyamatos magas szintű munkát várnak el a nevelőktől. A pszichés megterhelés kezelésére és a problémamegoldó készség fejlesztésére alkalmaznánk a korábbi tapasztalatok reflektív feldolgozását. A feldolgozandó problémák lehetnek: a nevelő munka szervezeti háttere, a nevelők szakmai identitása, sajátos szakmai problémák, mint szakképesítés problémás gyerekek nevelése devianciák, drogok kezelése, normaszegő gyerekeknél a normák kialakítása, kommunikáció az agresszív gyerekekkel, együttműködés a neveltekkel és a kollegákkal. Mint homo, mint heteroszexuális devianciák kezelése a gondozottaknál, mint gyermekotthonon belül, mint kívül. Bűncselekményekbe sodródás megakadályozása mint elkövető, mint sértetti oldalról.

17.3.7

Érzelmi intelligencia-fejlesztés

Az értelmi intelligencia magában foglalja az értelem és az érzelem elválaszthatatlan egységét. Hosszú idő után, végre az érzelem is megkapja méltó helyét a lélektanban, elismertté vált, hogy a gondolkodásra nagy befolyással vannak az érzelmek. Ma az érzelmi intelligenciának négy ágát ismerik el: az érzelmek észlelése, értékelése, és kifejezése; a gondolkodás serkentése az érzelmek révén; az érzelmek megértése; az érzelmek szabályozása. A család és az iskola az oktatáson és a nevelésen túl, a szülői, nevelői mintákon keresztül érzelmileg is szocializálja a gyereket. Amennyiben ez sérül korai életkorban, a korrekció során ezt még hangsúlyosabban és tudatosabban kell a későbbi életkorokban megtenni. Éppen ezért fontos, hogy a nevelők tisztában legyenek ennek a fontosságával és megfelelő mintákat tudjanak a gyerekeknek nyújtani. A nevelés során négy nagy érzelmi-társas területen kell kiépíteni és megerősíteni a készségeket: o Az élethez szükséges társas kompetenciák o Egészségnevelés, probléma-megelőzés o Konfliktus feloldás, megküzdés az átmenetek és a krízisek idején 158

o Pozitív szolgálatok a közösségben Ezen kívül az észbeli készségek magas szintű elsajátítása a gyerek egészleges – lelki, érzelmi, testi, nyelvi, társas-fejlődésén keresztül valósul meg. A továbbképzés célja, hogy a nevelők tudatos szinten értsék meg az érzelmi élet fontosságát és a saját érzelmi intelligenciájuk fejlesztésével, a gyermekek számára is biztosítsák az egészleges fejlődést. Milyen célok megvalósítását segítik? A nevelők a saját példájukon keresztül képesek a gyerekeket megtanítani az érzelmileg teljes életre.

17.3.8

Kapcsolatfejlesztés, csapatépítés

A csapatépítés egy tudatosan kialakított tréninghelyzetben való közös együttműködés fejlesztést jelent. Bizonyos gyakorlatokat, amelyek lehetnek kritikus szituációk, vagy éppen az együttműködést fejlesztő helyzetek a teljes nevelői-gondozói csoportnak közösen kell elvégeznie. A gyakorlatok után a megbeszélések során a tréner, moderátor segítségével elemezik és megértik a saját működésüket. A csapatépítés célja, hogy a nevelői munkacsoport közösségként erősödjön, a kritikus és nehéz helyzetekben is képes legyen konstruktív és egymást támogató módon működni. Kiemelten fontos cél, a nevelői közösségben tudatosítani a közös szakmai célt, a gyermekek testi-lelki-szellemi fejlődésének és növekedésének a segítését. Ahhoz, hogy a nevelők a gyermekek csoportjából közösséget tudjanak kovácsolni, ennek előfeltétele, hogy ők maguk is megtapasztalják a saját munkaközösségük létét, annak támogató és teremtő erejét. Milyen célok megvalósítását segítik? A hátrányos helyzetű gyerekeknek a legnagyobb hiányt a család, mint közösség és mint rendszer működése okozza. Elengedhetetlen, hogy a nevelői közösség ezt a modellt a gyermekek számára biztosítani tudja. Ennek a közösségnek a léte teszi képesség a gyereket, hogy olyan társas-szociális-érzelmi képességeket megtanuljon, amit ebben a közegben való mindennapi létezés nyújthat. Ugyanakkor egy jól működő munkaközösségnek hosszú távra nagyobb a megtartó ereje, és stabilitást nyújthat, mint a dolgozóknak, mint a gondozottaknak.

17.3.9

Önismereti tréning

A professzionális segítés nem veleszületett képesség, hanem sok képzés és önmagunkon végzett fejlesztés eredménye. A legnehezebb és egyben a legszebb hivatás maga a segítés. Maga a személyiség a segítő foglalkozásban a munkaeszköz. Éppen ehhez a hivatáshoz az önismeret előfeltétel. Mivel az önismeret is folyamatosan mélyül, hiszen a személyiség is fokozatos változásban van, így az önismeret sosem lehet végállapot. Egy olyan folyamat, ami újra és újra megújulási lehetőséget jelent. Az önismereti tréning célja, hogy a nevelők tudatosítsák saját segítő foglalkozásuk szerepét és jelentőségét. Önmagukra nézve azt a felelősségét, amit a saját személyiségfejlesztésük jelent. Egyrészt a professzionális hivatásuk miatt, másrészt a saját mentálhigiénéjük és lelki értelemben vett egészségük megőrzése miatt. Milyen célok megvalósítását segítik? A lelkileg kiegyensúlyozott, kellő önismerettel és stabilitással rendelkező nevelő lehet sikeres ezen a területen. A nevelő egyik legfontosabb szerepe a modellnyújtás. Ahhoz, hogy a

159

gyerekek számára emberi és lélektani értelemben modellt jelentsenek a nevelők szükség van az ő fejlesztésükre és mentálhigiénéjükre.

17.3.10

Munkahelyi kiégés elleni tréning

A stressz, a szorongás, a túlfeszített munkatempó mindennapos jellemzői. A professzionális segítő egyik legfontosabb eszköze, hogy képes önmaga folyamatos monitorozására és lélektani értelemben a karbantartására. Ahogyan korábban említettük ennek a megtanulása is folyamat, és folyamatos képzésre van hozzá szükség. Általános tematika: o A segítés, mint professzió o A segítő kapcsolat, mint rendszer o Helfer syndrom o A segítés diszfunkcionális típusai o A stressz tünetei o Burn Out ciklus o A stressz kezelési módjai

17.4 Kikerült, volt gondozottak társadalmi beilleszkedésének, a beilleszkedés hatékonyságának mérése Családgondozónk segítségével egy előre összeállított kérdőíves szempontsorral utánkövetést végzünk, hogy az innen kikerült volt gondozottak sorsa hogyan alakult, mennyire sikerült a társadalomba beilleszkedniük. Mindezt azután a nevelői értekezleteken, szakmai napokon, esetmegbeszélőkön kiértékeljük, a tanulságokat levonjuk, ennek nyomán változtatunk esetlegesen rossz gyakorlatunkon. Mindez a minőségbiztosítást segíti elő. A szempontsort a Szakmai Program mellékletében rögzítettük.

17.5 A gondozottak személyiségállapotának, viselkedésének intézmény szintű felmérése, közös kiértékelése A pszichológus feladata évente a gondozottak személyiségállapotának intézmény szintű felmérése. Ennek érdekében különböző diagnosztikai eszközöket, gyermekviselkedési kérdőívet, személyiségrajzokat alkalmaz, kikéri a gyermekidegondozó véleményét. Ezt nevelőtestületi értekezleten értékeljük ki, bevonva gyermekpszichiáter szakértőnket meghatározva a további teendőket. A pszichológus évente lakóegységenként szociometriai kérdőíveket is felvesz lakóegységenként, melyet az esetmegbeszélőkön értékelünk ki a lakóegységben dolgozókkal közösen.

160

17.6 A gondozottak tanulmányi előmenetelének intézmény szintű felmérése, közös kiértékelése A szakmai igazgatóhelyettes feladata félévente a gondozottak tanulmányi előmenetelének intézmény szintű felmérése, tantárgyanként és lakóegységenként összesítve. Ezt nevelőtestületi értekezleten értékeljük ki, meghatározva a további teendőket. A gyermekotthon intézményszintű rítusai, ünnepei keretén belül értékeljük a gyerekek felé a tanulmányi eredményeket és jutalmazzuk őket.

17.7 A dolgozók kiégésének és érzelmi intelligencia állapotának intézmény szintű felmérése, közös kiértékelése A dolgozók kiégésének és érzelmi intelligencia állapotának intézmény szintű felmérése különböző önkitöltős kérdőívekkel lehetséges, anonim módon, évente. A dolgozó megismeri saját eredményeit önismereti jelleggel. A közösség elé már összesített eredmények kerülnek, melynek kiértékelése közösen történik a dolgozói kollektívával szakmai nap keretén belül. Keressük a megismert eredmények fényében, hogy milyen típusú munkahelyi kiégés elleni, illetve érzelmi intelligenciafejlesztő tréning lenne szükséges. Az üres álláshelyre jelentkezők közül, az alkalmas dolgozó kiválasztásánál, érzelmi intelligenciát, szociális kompetenciákat is mérünk.

18 FELHASZNÁLT IRODALOM 1. 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2. 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 3. A gyermekotthonok működésének szabályairól és követelményeiről, Módszertani levél, kiadta: Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet Bp. 1999. 4. Gyermekvédelem – válaszútnál, Fejlesztő Pedagógia szakfolyóirat tematikus száma tanulmányai: Platthy István, Lónay Eszter: A természet változásrendjére épülő évkörös rítusjátékok, ünnepek, mint a személyiségfejlesztés eszközei. A népszokásokra épülő pedagógiai modell a Pécsi Gyermekotthonban Fejlesztő Pedagógia 2003./ 4-5. Platthy István: Kamaszkori személyes mítoszok. Gyermekotthonban élő fiatalok rajzainak elemzése. 5. Nevelőotthoni gyermekfelügyelők kézikönyve Vock József Bp.1993. 6. Személyiség – pszichológia C. S. Carver, M. F. Scheier, Osiris Kiadó Bp. 2003. 7. Érzelmi intelligencia D. Goleman Háttér Kiadó 1997. 8. D. N. Stern: A csecsemő személyközi világa, fordította: dr. Balázs-Piri Tamás, Animula, Bp.2000. 9. Pécsi Gyermekotthon Szervezeti és Működési Szabályzata 1999. 10. Pécsi Gyermekotthon Házirendje 2003. 11. Pécsi Gyermekotthon Szakmai Programja 1998. 12. A Gyermekotthon csoportgazdálkodásának rendjéről, Szabályzat 2002. 13. Átmeneti gondozás-célszerű vagy ideális elképzelés? Módszertani kézikönyv, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Budapest, 2005. 161

14. „Fotel, vagy karfa” Gyakorlat- és eszközközpontú nevelés-módszertani kézikönyv gyermek- és lakásotthonokban dolgozók számára Major Zsolt Balázs, Mészáros Katalin, Tatárné Kapus Éva, 2006.

Pécs, 2013. december 31.

Platthy István Igazgató

19 MELÉKLETEK 19.1 Szempontsor intézményből távozottak nyomonkövetéséhez Vizsgált időszak:…………… Távozott fiatalok létszáma Jelenlegi életkori megosztás tól-ig Távozás okai: Javítóintézetbe távozott: lány/fiú. Speciális otthonba helyezve: lány/fiú. Más intézménybe áthelyezve: lány/fiú. Börtönbüntetését tölti: nő/férfi Megházasodott: nő/férfi Családjába visszakerült: nő/férfi Egyéb: nő/férfi. Önálló életet kezdett: Szülőknél, vagy közvetlen környezetükben: nő/férfi Önállólakásban: nő/férfi Albérletben: nő/férfi. Hajléktalan: nő/férfi Szociális otthonban él: nő/férfi. Félutas ház: nő/férfi Szívességi lakáshasználó: nő/férfi Nem tudunk róla: nő/férfi 162

Egyéb: nő/férfi. Iskolai végzettség a távozáskor: Nem volt meg a 8 osztálya: nő/férfi Ált. isk. 8 osztályos bizonyítvánnyal rendelkezett: nő/férfi Szakmája volt: nő/férfi Érettségije volt: nő/férfi Felsőfokú végzettséggel rendelkezett: nő/férfi Spec. Szakiskola: nő/férfi Szakközépiskola: nő/férfi Gimnázium: nő/férfi Felsőoktatás nő/férfi Továbbképzés: nő/férfi Átképzés: nő/férfi Egyéb: nő/férfi Kikerüléskori munkahellyel rendelkezett: Kikerüléskor stabil munkahellyel rendelkezett: nő/férfi Alkalmi munkából élt: nő/férfi Nem volt munkahelye: nő/férfi

Az intézményből a fenti időszak alatt kikerültek jelenlegi helyzete: Párkapcsolatban él: nő/férfi Egyedül él: nő/férfi Börtönbüntetését tölti: nő/férfi Nem tudunk róla: nő/férfi Lakhatás: Önálló lakásban él: nő/férfi Albérletben él: nő/férfi Szülőknél, rokonoknál él: nő/férfi Szívességi lakáshasználó: nő/férfi Szociális otthonban él: nő/férfi Hajléktalan: nő/férfi Egyéb: nő/férfi Munkahely: Biztos munkahellyel rendelkezik: nő/férfi Alkalmi munkából él: nő/férfi Közmunkán van: nő/férfi Munkanélküli járadékon van: nő/férfi Nem dolgozik: nő/férfi Egyéb: nő/férfi Tanulás: Tovább tanult összesen: nő/férfi Befejezte az általános iskolát: nő/férfi Érettségizett: nő/férfi Felsőfokú tanulmányokat folytat vagy folytatott: nő/férfi További 1 szakképesítést szerzett: nő/férfi 163

További 2 szakképesítést szerzett: nő/férfi További kettőnél több szakképesítést szerzett: nő/férfi Egyéb nő/férfi Családi háttér jelenleg: Férj / Feleség: nő/férfi Élettárs nő/férfi Barát / Barátnő nő/férfi Egyedülálló (hajadon / nőtlen) nő/férfi Egyedülálló (elvált) nő/férfi Elvált nő/férfi Özvegy nő/férfi Vannak-e gyermekeik nő/férfi Gyermekeik száma: nő/férfi Gyermekeivel együtt él: nő/férfi Nincsenek gyermekeik: nő/férfi Szabadidő, rendszeres elfoglaltságok jelenleg: Mozi, színház, múzeum, kiállítás nő/férfi Olvasás (könyv – újság) nő/férfi TV nő/férfi TV előtt hány órát tölt nő/férfi Sport nő/férfi Kirándulás nő/férfi Nyaralás nő/férfi Kertészkedés nő/férfi Hobbi nő/férfi Diszkó nő/férfi Egyéb szórakozóhely nő/férfi Egyéb elfoglaltság nő/férfi Van-e köze a gyermekvédelmi ellátáshoz jelenleg: Pénzbeli ellátás nő/férfi Családgondozás nő/férfi Gyermek jóléti szolgáltatás nő/férfi Védelembe vétel nő/férfi Bölcsőde nő/férfi Családi napközi nő/férfi Gyermekfelügyelet nő/férfi Szakellátás nő/férfi Utógondozás, utógondozói ellátás nő/férfi Pszichiáterhez jár nő/férfi Pszichológushoz jár nő/férfi Nem jár pszichológushoz, de érzi pszichés szükségletét nő/férfi Van-e köze a szociális ellátáshoz jelenleg: Pénzbeli ellátás nő/férfi Közgyógyellátás nő/férfi Adósságkezelési szolgáltatás nő/férfi Hajléktalan ellátás, utcai szociális gondozás nő/férfi Népkonyha, szociális, ingyenes étkeztetés nő/férfi 164

Hajléktalanok éjjeli menedékhelye nő/férfi Családsegítés nő/férfi Házi segítségnyújtás nő/férfi Bentlakásos szociális otthon nő/férfi Szociális lakóotthon nő/férfi Bentlakásos átmeneti otthon nő/férfi Nappali szociális ellátás, foglalkoztató nő/férfi Pszichiátriai, szenvedélybetegek közösségi ellátása nő/férfi Bentlakásos rehabilitációs intézmény nő/férfi Egyéb nő/férfi Mélyinterjú: Visszatekintve hogyan értékeli ittlétét a gyermekotthonban, hogyan érezte magát? Kikerülve milyen nehézségekkel kellett megküzdenie? Hasonlítsa össze, milyen a kinti élet a bentihez képest Mit kapott a gyerekektől? Mit kapott a nevelőktől? Mi hiányzott a gyermekotthonban? Milyen hányattatásai voltak? Min múlott, hogy megtalálta élete stabilitását, rendezettségét? Kik segítettek ebben? (nem nevesítve) Kik nehezítették meg az életét (nem nevesítve)

19.2 Családgondozó adatlap Gyermek neve, születési ideje: …………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………... Az adatlap személyes adatokat tartalmaz! Az érintettet - egyértelműen és részletesen - tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, ha valamelyik kérdésre az ügyfél nem kíván válaszolni, álláspontját tiszteletben kell tartani, továbbá tájékoztatni kell arról, hogy az adatokat a továbbiakban a Pécsi Gyermekotthon, mint gondozási hely is a gyermek érdekében felhasználhatja.

Az adat felvétel ideje, idő intervalluma:……………………………………………………..

I.

A családra vonatkozó adatok:

1. Lakcím (a hely, ahol a környezettanulmány készül): ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 2. A lakásban életvitelszerűen együttélő közeli hozzátartozók (név, születési év, rokoni kapcsolat): ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 165

___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ 3. A lakásban a családdal együttélő egyéb személyek: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ 4. A családtól különélő egyéb közeli hozzátartozók (név, lakóhely): ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ 5. Lakásra vonatkozó adatok: (Felsorolás esetén a megfelelő választ húzza alá!) A lakáshasználat jogcíme: tulajdonos, bérlő, bérlőtárs, társbérlő, albérlő, ágybérlő, szívességi lakáshasználó, jogcím nélküli lakáshasználó, egyéb: ………………………………………………………………………………………………… Típusa: családi ház, házrész, sorház, lakótelepi lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, egyéb lakás: ………………………………………………………………………………………………… Tulajdoni formája: magán, önkormányzati, szövetkezeti, állami, egyéb: ………………………………………………………………………………………………. Komfortfokozata: összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás Alapterület: _______________________________ A szobák + félszobák száma:________+________ Egyéb helyiségek: előszoba, előtér, étkező, konyha, fürdőszoba, WC, fürdőszoba-WC Fűtése: távfűtés, központi fűtés, egyedi fűtés (gáz, villany, olaj, vegyes szén-fa) Közüzemi szolgáltatások, fűtési, főzési, tisztálkodási lehetőségek vannak-e, működnek-e? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. Ha valami gond van, jelezze annak az okát is! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… A lakás jellemzőinek leírása (állapot, felszereltség, bútorzat, stb.) ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 166

___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 6. Van-e a családnak anyagi problémája, és ha igen, miből adódik? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 7. A család lakókörnyezete, szociálkultúrális háttere? ………………………………………………………………………………………..………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. 8. A gyermek a családban tervezett gyermek volt-e, hogyan készültek a gyermek fogadására? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. 9. A szülők együtt élnek-e, házastársként, vagy élettársként? Ha nem mikor szűnt meg együttélésük? Szétköltöztek, elváltak, elhalálozás:………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 10. A szülők egymás közti viszonya milyen volt? Milyen volt a kapcsolatuk a nagyszülőkkel, egyéb rokonokkal? (Volt-e köztük rendszeres veszekedés, konfliktus?) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 11. A szülők esetleges szétválása után volt-e új élettársi, házassági kapcsolat, egymás közti viszonyuk ekkor, hogy alakult? Ebben milyen volt az új mostohaszülő kapcsolata a gyermekkel? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 167

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 12. A családot és a gyermeket milyen megrázkódtatások, traumák érték, mik voltak ezeknek a körülményei, hogy élte meg a család, mi lett a következménye? (Pl. Tragikus haláleset, hogy élte meg a család a gyászt, mennyire viselte meg stb.) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. 13. A gyermeket alapvetően ki nevelte, kihez kötődött a családban? (Figyelmembe kell venni az időtényezőt is!) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

II. A gyermekkel kapcsolatos információk: 1. A gyermek rövid jellemzése (belső, külső tulajdonságok, fejlettség):

|_____________________________________________________________________ 2. A gyermek korai személyiség fejlődése, kötődései a családban: 168

a. Kívánt gyermek volt-e? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… b. Szülés körülményei, esetleges szövődményei figyelemmel a lelki tényezőkre is? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… c. A csecsemő és kisgyermekkorában, milyen volt a kapcsolata édesanyjának gyermekével? (Pl.: Ha nem tudott eleget törődni vele, akkor mi volt ennek az oka? Hogyan viszonyult gyermeke sírásához anyja? Azonnal felvette, vagy inkább hagyta sírni? Stb.) Játszott-e vele, milyen gyakran és mennyi ideig? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… d. Meddig szoptatta? Milyen rendszerességgel? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… e. Hogy történt a szobatisztaságra szoktatás, milyen nehézségek voltak ebben? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… f. Járt-e bölcsödébe? Milyen volt a beilleszkedése? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. g. Óvodai közösségbe való beilleszkedése milyen volt a gyermeknek? Megjelent-e nála feltűnő viselkedészavar? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. h. Volt-e hosszabb ideig távol családjától, anyjától távol kisgyermek korában? Oka? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… i. A gyerek kapcsolatai, kötődései a családban: 169

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… az óvodában/iskolában……………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………. ….. kortárskapcsolatokban………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… j. A család kapcsolatai, kötődése a gyerekhez: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… az óvodával/iskolával ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… a gyerek barátaival ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… k. Az óvoda kapcsolata a gyerekhez ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. a gyerek családjához ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. Az iskola kapcsolata a gyerekhez ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. a gyerek családjához ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. l.

Egyéb fontos kapcsolat, kötődés a gyerek szempontjából (kivel, milyen):

|________________________________________________________________________

3. Tanulás: Milyen volt az iskolai közösségbe való beilleszkedése? Megjelent-e nála feltűnő viselkedészavar? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Eleget tettek-e a gyermek óvodai kötelezettségének? 170

igen

nem

Miért nem?…………………………………………………………………………………… Eleget tettek-e a gyermek iskolai tankötelezettségének? igen nem Miért nem? ………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… Tanulmányi eredménye képességeinek megfelel-e? igen nem Hányadik osztályba (milyen óvodai csoportba) jár? ……………………………… Van-e felmentése? igen nem ha igen, miből?……………………………………………………………………. Magántanuló-e? igen nem ha igen, mióta, miért? ………………………………………………………… Ismételt-e osztályt? igen nem ha igen, melyiket, mikor, hányszor, miért? ……………………………………... ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. Nyújt-e az oktatási intézmény a gyerek számára valamilyen egyedi, sajátos szolgáltatást? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

4. A gyermeknek kamaszkorában milyen a viselkedése, konfliktusai, deviáns megnyilvánulásai? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

5. Érte-e a gyermeket valami súlyosan traumatikus élmény és azt hogyan dolgozta fel? Milyen volt utána a viselkedése? (Pl.: szexuális bántalmazás.) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

6. Környezet:

171

a. A gyermek korábbi közvetlen környezetének jellemzése (az élelmezés, ruházat, saját szoba, ágy, játékok, illetve könyvek meglétére vonatkozó információk) Milyen jelenleg az otthoni elhelyezése, amikor hazalátogat:

|_____________________________________________________________________

7. Szakmai kapcsolatok: A gyereknek ki volt Házi orvosa gyermekorvosa, neve: ………………………………………………………….. elérhetősége ………………………………………………………………………………… Védőnője: ……………………………………………………………………………………. elérhetősége ………………………………………………………………………………… Bölcsőde neve címe, telefonszáma, gyermekvédelmi felelős neve: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. Óvoda neve címe, telefonszáma, gyermekvédelmi felelős neve: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. Iskola neve címe, telefonszáma, gyermekvédelmi felelős neve: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. Gyermekjóléti szolgálat, címe, telefonszáma, családgondozó neve: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. Egyéb jelentős intézmény (szakember) pl. családsegítő, tanulási képességeket vizsg. szakértői biz., pszichológus, pszichiáter, nevelési tanácsadó, logopédus, szakorvos. Neve, címe, telefonszáma, mikor, mióta, meddig: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 172

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A gyermek, illetve az őt közvetlenül gondozó személy rendelkezik-e a gyermek következő személyi okmányaival, s ha nem, miért nem, és hol találhatók? Személyi lap/személyazonossági igazolvány Lakcímet igazoló hatósági igazolvány Személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány Diákigazolvány TAJ kártya Közgyógyellátási igazolvány Oltási könyv Útlevél ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ A gyerekre vonatkozó "azonnal tudni kell" jellegű egészségügyi, fejlődési információk (asztma, epilepszia, cukorbetegség, ekcéma, látás-, halláskárosodás, mozgásszervi elváltozás, krónikus betegség, beszédhiba, dislexia, disgrafia, diskalkuia, sajátos nevelési igény, ágybavizelés, gyógyszer-, liszt-, tejfehérje-, tojásfehérje-érzékenység, pollen allergia, fertőző betegség vagy egyéb probléma meglévő betegség esetén, megkapja-e a gyerek a szükséges kezelést, a gyerek közvetlen veszélyeztetését okozó rizikótényezők,):

|_______________________________________________________________________

8. Egyébb feljegyzések:

173

|________________________________________________________________________ Alulírottak beleegyezésünket adjuk a ránk és gyermekünkre vonatkozó személyes adatok, a Pécsi Gyermekotthon által történő teljes körű kezeléséhez: Dátum:………………………………………………

………………………………… Anya, vagy korábbi gyám

………………………………… Apa, vagy korábbi gyám

……………………………….. családgondozó

19.3 A Pécsi Gyermekotthon drogstratégiája

Körülmények, jelenlegi helyzet bemutatása: Intézetünk 1961-ban alakult. Gyermekotthonunk folyamatos munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, mely az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek és utógondozói ellátott fiatalok számára szaktevékenységként otthont nyújtó ellátást biztosít. A három kiskorúakat nevelő lakóegység önálló gazdasági és szakmai egységként működik, ahol a gyerekek olyan kisközösségben élnek, amelyek igyekeznek olyan feltételeket biztosítani, ami leginkább megközelíti a valódi családi élethelyzetet. Az utógondozói ellátás keretében a nagykorúvá vált fiatal felnőttek segítséget kapnak az önálló életvitel elkezdéséhez. Otthonunkban összesen negyvenhét gyermek és fiatal felnőtt él, 3-24 éves korosztályos, őket közvetlenül gondozó felnőttek közül 10 fő pedagógus végzettségű, 12 fő pedig gyermekfelügyelői végzettségű. A gyermekek több traumán is átesve kerülnek be otthonunkba, ahol hosszabb időt töltenek el. Ezek a gyerekek fokozottan veszélyeztettek a drogfogyasztás szempontjából. Rizikótényezők: viselkedészavarok, köztük a hiperaktivitás, figyelemzavar, szülők hiánya, korábbi szexuális, fizikai, pszichés bántalmazás, szülők alkoholfogyasztása. Jelenlegi felmérésünk szerint a gyermekek 70%-a rendelkezik valamilyen speciális szükséglettel, eredményeink közel megegyeznek az országos felmérés adataival. A fellelhető problémák közül kiemelném, hogy 36 gyermeket ért valamilyen fajta bántalmazás, és 9 fiatal korúnál (14-18 évesig) közvetlenül jelentkeztek drogproblémák. Ezért szükségesnek látjuk speciálisan a rizikótényezőkre irányítani a figyelmüket.

Segítő kapcsolatok szinterei és kapcsolódási pontok: a) Segítő intézmények, szervezetek 174

- Pécs, Város Kábítószeres Egyeztető Fórum, melynek tagja intézményünk is. A fórum tagjaival rendszeres egyeztetés és segítségnyújtás folyik. - Baranya Megyei Önkormányzat Drogambulancia Szakmai segítségnyújtás, képző szakemberek biztosítás, együttműködés a terápia alkalmazása során. - Egyesített Egészségügyi Intézmények Pécs III. sz. Rendelőintézet Gyermekideggondozó együttműködés a terápia alkalmazása során. - Pécsi Rendőrfőkapitányság: Az intézménybe kábítószer bejutásának csökkentése, megakadályozása, megelőzése - Pécsi és Pécs környéki gyermekjóléti szolgálatok elsősorban a családgondozási feladatokat segítik. b) Segítő személyek - Dr. Gyenge Eszter gyermekpszichiáter esetmegbeszélőket vezet intézményünkben, pszichológusunk számára szupervíziót biztosít. - Főállású pszichológus szervezi intézményünkben a drogprevenciót, tartja a kapcsolatot a segítő egészségügyi intézményekkel. Segítő terápiát végez. Csoportfoglalkozásokat tart. - Dr. Borsiczky Mária orvos a háziorvosi teendőket látja el intézményünkben.

Szakmai program: Szakmai programunkban elsősorban a preventív módszerek kidolgozásán és alkalmazásán van a hangsúly. Külön célcsoportot alkotnának növendékeink, akikkel korcsoportos bontásban csoportfoglalkozásokat tartanánk, illetve az őket nevelő, gondozó felnőttek. A nevelőknek tervezett képzés egy személyes és szakmai attitűdformálásra fókuszál. Ezenkívül a felnőtt felkészítés tematikája, módszertana tartalmazza többek között a krízishelyzetek hatékony felismerését, megoldási lehetőségek könnyebb kiválasztását, illetve a nevelők konfliktus-kezelő képességének javítását. Egyre több olyan esettel szembesülünk, amelyben a probléma megoldásához a meglévő szakmai tudásuk kevésnek bizonyul, és a pedagógusok tehetetlenül állnak szemben a megoldatlan helyzettel. A képzés során elsajátítanák a felmerülő problémák rizikó faktorainak felmérését, és képessé válnak hatékony megelőzéséi, nevelési stratégiák kidolgozására. Szakember vezetésével a problémák, konfliktusok konkrét szituációk megértésére rendszeres esetmegbeszélőket tartunk.

A szakmai program részletes leírása Esetmegbeszélő csoport a gondozottak számára. Intézetünkben a gyermekek többsége kamaszkorú, így az életkori sajátságokat figyelembe véve nekik kiscsoportos foglalkozásokat tartanak. Gyermekotthonban hosszabb időt eltöltött serdülők jellemzői, életkori sajátosságai: Az identitásmoratóriumi szakasz elhúzódik, identitás diffúzió jellemző. Társkapcsolati zavarok, azonnali vágykiélés erősebb érzelmi kötődés nélkül Deviáns csoportokhoz való kapcsolódás, az alacsony morális szint, illetve a társadalmi együttélés szabályainak ismeretében mutatkozó hiányosságok révén Tematikus önismereti csoport gondozottak számára Az önismeret csoportjellemzői, fejlesztési célok:

175

Stimulálja, facilitálja a serdülőkben felmerült önismereti igényt, mindezt biztonságos, kockázatmentes, pozitív elfogadáson alapuló szociális környezetben. A „Ki vagyok én?” kérdése mellett segít feltárni az okokat, következményeket, megmutatja a hatékony viselkedésmódokat. Fontos elemem ennek a munkának az esetleges énképkorrekció, az énkép realitásának növelése, az énkép-énideál optimális távolságának kialakítása a társas visszajelzés révén. Valamint pozitív szociális identitást nyújt, az önismereti csoporthoz, mint referenciacsoporthoz való tartozás lehetőségével. Mindez elősegíti az moratórium szakaszának optimális lezárását. Pszichodráma csoport gondozottak számára Dramatikus játék. Ez a módszer kínál lehetőségeket arra, hogy a pszichésen terhelt, négyszemközti helyzetben belső világukat nehezen verbalizáló kiskamaszok, terápiásan megközelíthetőek legyenek. A pszikchodráma megkísérli a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, gyakran agresszív gyerekek képzeletvilágát megérteni, abból ahogyan a játéka során színre hozza. Azt ahogyan magát látja. Ahogyan magát megéli – vagy ellenkezőleg: ahogy önmagát veszélyeztetett gyerek énképét. A játék során a negatív vonásokkal terhelt önábrázolás megváltoztatható, ha módot adunk rejtett értékeinek, képességeinek mozgósítására. A közös csoport a Gyermekotthonban élő kiskamaszok „másságtudatának” csökkentésére is lehetőséget nyújt. Elérendő célok: A családban elszenvedett traumák feldolgozása. A játék során átélhetik, hogy ők szeretetre méltó, kreatív gyerekek, s ezáltal mind intellektuálisan, mind érzelmileg megerősödhetnek. Hatékonyabb krízis megoldási módszereket sajátíthatnak el, mint amit az otthon tanult illetve hiányos minták nyújtottak Személyiségfejlesztő játék-csoport kint a természetben gondozottak számára. A csoport foglalkozások célja: A csoport kettős célt szolgálna: A személyiségfejlesztési játékokkal, szituációs gyakorlatokkal tesszük érzékelhetőbbé, megfoghatóbbá a kábítószerrel való élés és visszaélés veszélyeit, a rendszeres fogyasztáshoz vezető rizikófaktorok feldolgozására törekszünk. Ezenkívül olyan programokat, játékokat is tervezünk, amelynek a természet jobb megismerését és szeretetét is elősegítenék, a kétféle cél szorosan összefügg egymással, hisz tapasztalataink azt mutatják, hogy a természet olyan pedagógia „segédeszközök” állnak rendelkezésünkre, amelynek automatikusan elősegítik a lelki élet gyógyulását. Emellett a természetben tartandó foglalkozásokat az is indokolja, hogy otthonunk a belváros közepén helyezkedik el, egy egészen kicsi udvarral, amely nem tudja kielégíteni a gyermekek – gyakori konfliktus helyzetek miatt még inkább fokozott – mozgásigényét. Módszerek: Szituációs játékok alkalmazása. Konfliktuskezelő módszerek alkalmazása. (facilitátor, moderátor) Életvezetési ismeretek és készségek pedagógiai módszerei. (közösségépítés, megelőzés filozófiája és stratégiái, stb…)

Részletes szakmai program az intézet dolgozói számára 1. Esetmegbeszélő csoport programja Vezeti: dr. Gyenge Eszter gyermekpszichiáter

176

Részvevők: a Pécsi Gyermekotthonban dolgozó nevelők, pedagógiai és gyermekvédelmi képzettségű szakemberek. (Igazgató-gyám, pszichológus, családgondozó, lakóegységvezető nevelő, gyermekvédelmi asszisztens, gyermekfelügyelő.) Gyakoriság: lakóegységenként, mint team háromhetente 2 óra időtartam, folyamatosan körforgó jelleggel minden héten egy-egy lakóegységnek van megbeszélése Módszer: mentálhigiénés – esetközpontú – konuzultáció (Caplan), amelynek során a gyermekotthonban nevelkedő gyermekek, serdülők fejlődése, viselkedése, viselkedési problémáik és az ezzel kapcsolatos nevelési feladatok, az alkalmazható módszerek állnak a megbeszélés fókuszában. Ugyanakkor a nevelők szakmai munkájának, nehézségeinek megbeszélésére is sor kerülhet. Célok: A gyermekotthonban nevelkedő gyermekek, fiatalok problémáinak, a velük kapcsolatos problémák többszempontú megközelítése, azok hátterének (élettörténet, eddigi neveltetés, a gyermek személyisége, a drogfogyasztás rizikótényezői) megismerése egy-egy „problémás” gyermek „esetének” elemzése, megbeszélése kapcsán. Ennek alapján várható a résztvevők drogfogyasztás, szempontjából kockázati tényezőkkel rendelkező gyermekek, fiatalok felismerésében, problémáik azonosításában, feldolgozásában, megoldásában és így a serdülőkori drogfogyasztás megelőzésében. Az esetmegbeszélő csoport szocializálja a gyermekotthon munkatársait együttműködésük javítására, a csoportban történő problémamegoldására. A résztvevők ismereteinek gyarapítása a serdülőkori drogproblémák kialakulása és megelőzése témán kívül a fejlődéslélektan, kommunikáció, fejlődési pszichopatológia vonatkozásában is. Esetmegbeszélés fázisai: a probléma definiciója – a gyermek bemutatása a csoport értékeli a problémát a megoldásra tett kísérletek bemutatása alternatív megoldási módok, lehetőségek megbeszélése a probléma megoldásában résztvevők körének meghatározása, a vállalt (szükséges) felelősség, a teendők megosztása, kompetenciakérdések. a vezető összefoglalója, megállapodások, visszajelzések.

2. Legális és illegális kábítószerek kipróbálásának és használatának veszélyei Vezetője: Pécsi Drogambulancia A szakmai szervezet bemutatása: A pécsi Drogambulancia munkatársa a pécsváradi drogrehabilitációs otthon dolgozója és terápiásai (igény szerint) és a pécsi Esztergár Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szociális szakemberei a Gandhi Gimnázium iskolai szociális munkása és a Baranya Megyei Pártfogó Felügyelet mentálhigiénikusa. A szakemberek mindegyike rendelkezik a 40 órás egészségfejlesztési és életvezetési ismeretek és készségek akkreditált képzéssel és az arról szóló tanúsítvánnyal. Stábunk 4 tagja végzős hallgató az addiktológiai konzultáns képzésben, ill. további 2 munkatársunk februárban kezdi ugyanezt a képzést Budapesten. A team szakmai motivációja tapasztalatokon alapul, mely a együttműködő iskolákkal már meglévő kapcsolatokban gyökerezik. A Drogambulancia munkatársai eddig is tartottak tanári képzéseket illetve folyamatos eseti rendszerességgel, tapasztalataikkal segítették az iskolák 177

hétköznapjait, támogatták a drogprevenciós programok szervezését. A gyermekjóléti szolgálat munkatársai állandó kapcsolatban állnak az illetékességi területükön lévő iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel így folyamatos szakmai segítséget, konzultációt biztosítanak. Az 1997.XXXI.tv a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról, mely módosításra került előírja a gyermekjóléti szolgálatoknak a drogprevenciós munka végzését az oktatást, nevelést végző intézményekben. A KEF-ekben történő munkavégzés is feladataként szerepel. A stáb tagjai közül többen jártasak személyiségfejlesztő tréningek tartásában, amelyben módszertani segítséget Rudas János és dr. Bagdy Emőke könyveiből kapnak. Ebből tanult játékokkal, szituációs gyakorlatokkal tesszük érzékelhetőbbé, megfoghatóbbá a kábítószerrel való kapcsolatot vagy a rendszeres fogyasztáshoz vezető rizikófaktorokat. Valamennyien rendelkezünk felsőfokú szociális végzettséggel, melynek megszerzéséhez alap volt a személyiségfejlesztő és önismereti csoportokban való részvétel. Az elmúlt két éves drogprevenciós tevékenységünk során már tapasztalatokra tettünk szert a csoporttal való dolgozás terén, és az ebből levont tanulságokat, ill. az előzőekben, helyben szerzett tapasztalatokat beépítjük a most pályázandó másodfordulós programba. A Nemzeti Drogstratégia szellemében egy komplex egészségfejlesztési és drogmegelőzési programot dolgozott ki a drogambulancia, mely vállalja a pedagógusok és a diákok felkészítését, oktatását, készségeik fejlesztést és szinten tartását. Alapja ennek az előző pályázati körben megtartott szakmai prevenciós munka, mely intézetünkben is lezajlott már. A második fordulóban az alapismeretek elsajátításán túl a közösségfejlesztésre helyezik a hangsúlyt mind a tanárok mind a diákok esetében, a kommunikáció javításával, az egymás közötti interakciók fejlesztésével, közösségi értékek megfogalmazásával. Céluk továbbá, hogy a tanárok a konkrét eseteken keresztül gyakorlati megoldásokra tegyenek szert Fontosnak tartják, hogy a nevelők tudjanak kommunikálni egymással és a vezetéssel. Azok a pedagógusok pedig, akik a diákokkal való lelki, segítői munkából nagymértékben kiveszik a részüket, akár felvállalt funkcióként is (gyermek és ifjúságvédelmi felelős; drogkoordinátor) dolgoznak velük, támogatásunkat élvezték az eltelt időszakban is, ezt kívánják folytatni és erősíteni ebben a programban, melyben fontos az is, hogy megosszák a tapasztalataikat A pedagógusokra azért helyeznek nagy hangsúlyt, mert úgy gondolják, hogy elsősorban a nevelési munkához team munkára van szükség, amelyben mindenkinek a véleménye és világlátása egyformán fontos. Másodlagos haszna a képzésnek az is, hogy ez értékmutató lehet a diákközösségek számára is. Mindemellet azonban az első fordulóban arról is tájékozódtak, arról, van-e egységes egységes szemlélet a tanári karon belül a felmerülő problémák kezelésre, különös tekintettel a sérült, problémás gyerekekre. Szükségesnek tartják ők is, hogy legyen egységes szemlélet, erre is nagy hangsúly fektetődik a programban, hiszen a biztonságos döntéshozatalban ez megtámogatná a nevelőket. A kommunikációfejlesztésben aláhúzott szerepe van a diákokkal való kommunikáció fejlesztésének, verbális és non-verbális szinten. Tanárképzés: Résztvevők: a Pécsi Gyermekotthonban dolgozó nevelők, pedagógiai és gyermekvédelmi képzettségű szakemberek, gyermekfelügyelők, gyermekgondozók Gyakoriság: 3 előre megbeszélt alkalom, évente 1-szer, Időtartama: 8-13 óráig, 5-ször 45 perc/alkalom Összesen: 15-ször 45 perc Módszer: -Interaktív, dinamikus, kettős vezetésű csoportok Konstruktív fegyelmezés Mediáció, facilitáció Konzultációs technikák Készségfejlesztő és dramatikus elemek 178

Feszültség- és ellenálláscsökkentő eszközök (paradox manőver, “igen”-manőver, lényeghez kötés, anticipátoros tervezés, “újracimkézés”) Feed-back, ventilláltatás, tükrözés Életvezetési ismeretek és készségek program pedagógiai módszerei Célok: Formális és informális csatornák feltérképezése (tanári karon belüli légkör, saját belső erőforrások feltérképezése) Közös és egységes gondolkodás kialakítása különös tekintettel a problémás gyerekekre (mit gondolnak a problémás gyerekekről, milyen stratégiával dolgoznak velük, álláspontok közelítése) Kommunikációfejlesztés, konfliktuskezelés (egymással és a diákokkal) Kapcsolati rendszerek fejlesztése és mobilizálása Közösségi értékek megfogalmazása az egységes szemlélet jegyében a team-munka kialakításának érdekében A 2003. március 1. óta hatályos törvénymódosítás ismertetése. Esetmegbeszélés általunk hozott esetekből (esetismertetés, elemzés, értelmezés) A nevelőtestület által felvetett konkrét problémás esetek megbeszélése, elemzése, értelmezése Összefoglalás, a további kapcsolat megalapozása, visszajelzések. Személyes kapcsolatalakítás az esetlegesen új drogkoordinátorokkal. 3. A gyermekotthoni nevelők és gondozottak egymás közötti kapcsolat-minőségének javítása a nevelők szakmai személyiségének fejlesztésén keresztül Vezeti: Berta Zita szupervizor A szupervíziós tanulás célja a szakmai problémák és elakadások reflektív feldolgozásán keresztül a szakmai hatékonyság fejlesztése. A gyermekotthoni nevelők munkájában felmerülő problémák nagyon igénybe veszik a dolgozók problémamegoldó-képességét. A nevelt gyerekek folyamatosan jelenlevő gondjai erős pszichés megterhelést jelentenek. Ugyanakkor a gondozott gyerekek élethelyzetéből adódó érzékenységük és a megfelelő körülmények biztosítása miatt folyamatos magas szintű munkát várnak el a nevelőktől. A pszichés megterhelés kezelésére és a problémamegoldó készség fejlesztésére alkalmaznánk a korábbi tapasztalatok reflektív feldolgozását. A feldolgozandó problémák lehetnek: a nevelő munka szervezeti háttere, a nevelők szakmai identitása, sajátos szakmai problémák mint szakképesítés problémás gyerekek nevelése devianciák, drogok kezelése, normaszegő gyerekeknél a normák kialakítása, kommunikáció az agresszív gyerekekkel, együttműködés a neveltekkel és a kollegákkal. Mint homo, mint heteroszexuális devianciák kezelése a gondozottaknál, mint gyermekotthonon belül, mint kívül. Bűncselekményekbe sodródás megakadályozása mint elkövető, mint sértetti oldalról. Csoportlétszám: 7 fő Csoportok száma: 2 Óraszám: 30 óra Tréning jelleggel Ütemterve: ülés: 2x1,5 óra - szerződéskötés 2-9.ülés: 14x1,5 óra – team szupervízió, szupervíziós módszerek alkalmazása, reflexió 10-11.ülés: 2x1,5 óra - írásos reflexió visszacsatolás értékelése 12.ülés: 2x1,5 óra – zárás, értékelés 4. Azonnali teendők, sürgősségi ellátás esetén krízishelyzetben: 179

Amennyiben a csoportban dolgozó, ügyeletes nevelő, gyerekfelügyelő azt érzékeli, hogy a gondozott erőteljes alkoholos, drogos állapotban van (intoxikált), vagy nagyobb mennyiségű gyógyszert fogyasztott (nyugtató, altató), akkor mentőt hív, azonnal kéri a mentősök ügyeletesét, hogy orvost is küldjön a mentőautóval. Orvos kérése minden esetben kötelező. Kiskorúak esetében az ügyeletes háziorvos nem jön ki házhoz közegészségügyi ellátási problémák miatt, ezért kell minden esetben kérni a mentősöket, hogy orvost is hozzanak magukkal. A mentősökkel jövő orvos eldönti, hogy szükséges-e a gondozott kórházba szállítása. Amennyiben a pszichoaktív szerek hatására a gondozott agresszív is, úgy a rendőrség segítségét is kell kérni, mert erőszakot csak ők alkalmazhatnak. Az eset után az ügyet a lakóegységben dolgozó team beszélje meg a Gyenge Eszter gyermekpszichiáter által vezetett esetmegbeszélőn. A drogstratégiát a nevelőtestület megtárgyalta, módosításokkal kiegészítette és elfogadta 2005. június 2-én.

19.4 Szakmai Protokoll Gyermekotthonban vagy lakásotthonban dolgozó Pszichológusok számára A Gyermekotthonban/Lakásotthonban dolgozó pszichológusok célcsoportjai I. II. III. IV.

A pszichológus mint a gondozott gyermekek/fiatalok segítője A pszichológus mint a nevelők/gyermekfelügyelők támogatója A pszichológus mint az intézményi szervezet hatékonyságát növelő tényező A pszichológus mint a pszichológusi szakma képviselője a gyermekvédelmi rendszerben

180

Gyermekvédelmi rendszer

IV. Intézmény mint szervezet/rendszer

III.

Gyermekotthonban/Lakásotthonban dolgozó PSZICHOLÓGUS

II.

I.

Gondozott gyermekek/fiatalok

I.

Nevelők, gyermekfelügyelők

A pszichológus mint a gondozott gyermekek/fiatalok segítője

A gyermekek/fiatalok pszichológiai ellátását meghatározó körülmények: A gondozott gyermekek/fiatalok jellemzői 1. Életkorilag heterogén csoport 2. Nemileg (általában) heterogén csoport 3. Etnikai hovatartozás tekintetében heterogén csoport 4. Mentális és pszichés állapot tekintetében heterogén csoport (Nagy arányban fordulnak elő a pszichológusi kompetenciákat meghaladó súlyosságú problémákkal küszködő gyermekek/fiatalok is) 5. A vérszerinti család hatása lehet erős, direkt (ha van kapcsolattartás), vagy közvetett (ha nincs kapcsolattartás) 6. Általános és specifikus motiváció-hiány a pszichológussal való együttműködésre, rossz tapasztalatok, negatív érzés, ellenállás a helyzettel kapcsolatban

I.1. A pszichológus szakmai célkitűzései: A. A gyermekek/fiatalok személyiségfejlődésének elősegítése, a társadalomba való zökkenőmentesebb beilleszkedésük segítése (lsd. 1.táblázat) B. A gyermek/fiatal vérszerinti szüleivel (hozzátartozóival) való kapcsolatának erősítése 181

C. Befogadó/elfogadó közösség kialakítása 1. táblázat A személyiségfejlődés elősegítésének területei 1. Önismeret elmélyítése 2. Traumatikus élmények feldolgozása 3. Adaptív konfliktuskezelés 4. Énerő, önértékelés növelése 5. Önszabályozó funkciók erősítése 6. Szublimációs készség kialakítása 7. Kommunikációs készségek fejlesztése 8. Empátia, tolerancia, szolidaritás készségének fejlesztése 9. Kötődési készség fejlesztése 10. Autonóm személyiség kialakítása 11. Reális pályaválasztás elősegítése I.2. A pszichológus kapcsolódó tevékenységi körei i. ii. iii. iv.

v.

vi. vii.

Elérhetőség biztosítása, raport teremtés Diagnosztika (igény szerint) Megfelelő intervenciós tevékenységszükségességének megállapítása, és megtervezése Egyéni foglalkozások (2. táblázat) - feltáró, segítő, terápiás jellegű beszélgetés - terápiás jellegű játék, rajz, mese - tanácsadás Csoportos foglalkozások - kötetlen együttlét a gyermekekkel/fiatalokkal, részvétel a csoportok életében - tematikus/kreatív csoportfoglalkozások - viselkedés terápia - szocioterápiák, művészetterápiák Szülőkonzultáció, szülő-gyermek mediáció Esetmegbeszélő teameken való részvétel, illetve azok vezetése

2. táblázat A terápiás jellegű foglalkozások lehetséges formái 1. Szupportív terápia (támogatás, ’töltés’) 2. Krízis-intervenció 3. Gyászmunka elősegítése 4. Szociális készségek fejlesztése 5. Indulati kontroll-fejlesztés 6. Agresszió-kezelés fejlesztése 7. Önismeret, személyes narratívák kialakítása 8. Énerősítés 9. Enyhe hangulatzavar kezelése, szorongáscsökkentés 10. Viselkedés terápia 11. Szocioterápiák, művészetterápiák 182

A tanácsadás jellegű egyéni foglalkozások lehetséges formái 1. Pályaorientáció 2. Konfliktuskezelés 3. Életvezetési tanácsadás A kompetenciahatárt meghaladó (nem végezhető) tevékenységek 1. Analitikus hosszúterápia 2. Személyiségzavarok kezelése 3. Közepes/súlyos szorongásos zavarok kezelése 4. Közepes/súlyos hangulatzavarok kezelése 5. Gondolkodási zavarok kezelése 6. Közepes/súlyos viselkedészavarok (evés, szexuális, antiszociális, stb.) kezelése 7. Addikció kezelése

I.3. A pszichológusi tevékenységek várható kimenetei a munkafeltételek függvényében 1. Nő a raportkészség, bizalmi kapcsolat kiépül  HA a pedagógus-szerepbe lépés kivédhető 2. A pszichológiai segítségnyújtás elfogadása, használatának megismerése  HA a (nevelői) közösség nyíltan támogatja a kapcsolatot 3. Aktuális közérzet javulása, feszültség oldódása Ha van objektív lehetőség intim tér kialakítására/indulatok feszültségoldó kiélésére 4. Siker/pozitív élmények számának növekedése 5. Terápiás hatás: önismeret, pozitív énkép, önelfogadás, jövőkép, énerő, érzelmi intelligencia...  HA van saját használatú terápiás helyiség  HA vannak specifikus terápiás munkaeszközök  HA a gyermek/fiatal döntési lehetőségét elismerik a terápiás kapcsolat elkezdése/folytatása tekintetében  HA a pedagógus-szerepbe lépés kivédhető A terápiás hatás tartósabb, általánosabb  HA van lehetőség team-munkára (esetmegbeszélő csoporton a nevelői környezet összehangolására a terápiás munkával, célokkal) A terápiás hatás mélyebb  HA a pszichológus rendelkezik pszichoterápiás ismeretekkel  HA a pszichológusnak lehetősége van klinikai jellegű szupervízióra 183

 HA „kvázi terápiás” közösség alakul ki, a gyermekek/fiatalok is egy közösség tagjainak érzik magukat, a közösségre jellemző megtartó erők működésbe lépnek 6. A csoportdinamikai folyamatok ismeretében hatékonyabb egyéni segítségnyújtás 7. Közösségépítés  HA csoportfoglalkozások színtere, eszközei, keretei biztosítottak  HA van lehetőség team-munkára (a nevelői közösség mintaadó)  HA a pszichológus rendelkezik csoportvezetési gyakorlattal ill. páros vezetést igénylő csoportfoglalkozás esetén HA két pszichológus biztosított 8. Társas készségek fejlődése: kommunikáció, kooperációs készség, viselkedéskultúra...  HA csoportfoglalkozások színtere, eszközei, keretei biztosítottak 9. A szülővel/más kötődési személlyel való aktuális kapcsolati nehézségek kezelése a kapcsolattartás ill. a hazagondozás érdekében  HA a szülő együttműködő ill. van körülötte szociális háló

I.4. A pszichológus kiemelten fontos tevékenységi köre: az intézménybe érkező

gyermek/fiatal beilleszkedésének segítése Szakmai célkitűzések: o a beilleszkedés segítése, empatikus hozzáállás kialakítása a közösségben, az érkező gyermek/fiatal személyes integritásának védelme (a bekerülés okozta sokk csökkentése). Kapcsolódó tevékenységi körök: o Az érkező gyermekkel/fiatallal raport kialakítása, érzelmi támogatás, krízisintervenció o Nevelői konzultáció: szakvélemények/diagnózis értelmezése, beilleszkedést segítő tevékenységek tervezése, várható nehézségekre való felkészülés 184

Várható kimenetek: o Beilleszkedési nehézségek csökkenése o Magányosságérzés oldódik o A gyermek személyiségének megfelelő közösségi szerep megtalálása (agresszív pozícióharc kivédése), beilleszkedési nehézségek megelőzése  HA gyermek/fiatal érkezéséről előzetes tájékoztatás, megfelelő információk addigi fejlődéstörténetéről  HA van lehetőség team-munkára

A pszichológus mint a nevelők/gyermekfelügyelők támogatója

II.

II.1. A pszichológus szakmai célkitűzései: A nevelők/gyermekfelügyelők szakmai személyiségének támogatása, szakmai tudatosságának erősítése A nevelési elvek összehangolása, nevelési eszközök egységesítése Terápiás jellegű légkör kialakítása Belső, személyes szakmai kapcsolatok erősítése, kollégák közötti konfliktusok megelőzése, kezelése A nevelők/gyermekfelügyelők mentálhigiéjének megőrzése, támogatása, kiégésprevenció

A. B. C. D. E.

II.2.

A pszichológus kapcsolódó tevékenységi körei A. A nevelők/gyermekfelügyelők szakmai személyiségének támogatása, szakmai tudatosságának erősítése

Egyéni konzultáció a nevelőkkel/gyermekfelügyelőkkel (esetmegbeszélés, információ- és ismeretátadás) Nevelői klub tartása (igény esetén szakmai ismeretek átadása)

i. ii.

B. A nevelési elvek összehangolása, nevelési eszközök egységesítése

Csoportos konzultáció a nevelőkkel/gyermekfelügyelőkkel (esetmegbeszélés, információ- és ismeretátadás, problémafókuszú megbeszélés)

iii.

C. Terápiás jellegű légkör kialakítása D. Belső, személyes szakmai kapcsolatok erősítése, kollégák közötti konfliktusok megelőzése, kezelése

iv.

Team vezetése (lsd. 3. táblázat)

v.

Mediációs jellegű segítségnyújtás kollégák közötti konfliktus esetén VAGY külső szupervízió szervezése E.

A nevelők/gyermekfelügyelők mentálhigiéjének megőrzése, támogatása, kiégésprevenció

185

vi.

Hozzáférhetőség személyes problémával való megkeresés esetén, megfelelő szakemberhez irányítás (a probléma felvállalása – módja, mélysége – a pszichológus autonóm szakmai döntése)

3. táblázat Pszichológus(ok) által vezetett nevelői team (intézményvezető nem vesz részt) lehetséges formái 1. Ventiláció 2. Esetmegbeszélés 3. Szupervíziós jellegű segítségnyújtás 4. Konfliktuskezelési készség fejlesztése 5. Team-építés 6. Témacentrikus csoportfoglalkozás HA a team-munka feltételei biztosítottak (munkaidőnek számít, kötelező, ajánlott a heti, de minimum havi rendszeresség) II.3. A pszichológusi tevékenységek várható kimenetei a munkafeltételek függvényében 1. A nevelő/gyermekfelügyelő jobban megérti a gyermek/fiatal ’működését’, reakcióit 2. A nevelő/gyermekfelügyelő szakmai személyisége erősödik, reflektív képessége fejlődik, kompetenciája nő a speciális pedagógiai helyzetek kezelésében . 3. Információs rések csökkennek, koherensebb nevelési környezet alakul ki  HA a team-munka feltételei biztosítottak (munkaidőnek számít, kötelező, minimum havi rendszeresség) 4. Pszichológus(ok) által vezetett nevelői team (intézményvezető nem vesz részt) működése esetén várható kimenetek: a. Az együttműködési készség nő a csoporton belül b. Nyílt kommunikáció a csoportban c. „Kvázi terápiás” közösség alakul ki, a gyermekek/fiatalok is egy közösség tagjainak érzik magukat, a közösségre jellemző megtartó erők működésbe lépnek d. Nő a nevelők/gyermekfelügyelők motivációja, elégedettsége – fluktuáció csökken, kiégés megelőzése e. Javul a konfliktuskezelési készség f. Csökken az előítéletes viselkedés, a negatív sztereotípiák visszaszorulnak 5. Konfliktus esetén is összetartó, összedolgozó kollégák 6. Nyílt kommunikáció a konfliktus résztvevői között  HA külső szupervízió elérhető, anyagilag támogatott 7. A személyes problémák hatóköre csökken ill. hatékony megelőzése a pszichoszomatikus tünetek kialakulásának és a kiégésnek

III. A pszichológus mint az intézményi szervezet hatékonyságát növelő tényező 186

III.1. A pszichológus szakmai célkitűzései A. B.

C. D.

A szervezeti működés erősítése, a szervezeten belüli kommunikáció elősegítése Szemléletformálás: a szemléletmód egységesítése a szakmai elvek mentén, a gyermeki jogok és a pszichológiai szempontok maximális érvényesítésével Munkaerő gazdálkodás és erőforrás-menedzsment: a szerepelvárások tisztázása, a szerepidentitás erősítése Terápiás jellegű közösség létrehozása, a traumatizáló hatások tudatosítása és csökkentése

III.2. A pszichológus kapcsolódó tevékenységi körei i. ii. iii. iv. v. vi. vii.

Közreműködés a munkatársak kiválasztásában, javaslattétel Vezetői konzultáció Részvétel az intézményi szintű döntések előkészítésében, az intézmény arculatának, ’nevelési ars poetica’-jának, az intézményhez tartozás identitásának kialakításában, Team vezetése (team-építés, kommunikációs tréning...) Pszichoedukáció (aktuális/lehetséges problémák felvetése, elemzése, megoldásmódok kidolgozása) Működés monitorozása, fejlesztési lehetőségekre javaslattétel Kutatások szervezése, bonyolítása, publikációk készítése

III.3. A pszichológusi tevékenységek várható kimenetei a munkafeltételek függvényében 1.Magasabb szintű együttműködés/kapcsolattartás, jobb információ-áramlás 2.Kompetencia-határok egyértelműbbé válása 3.Egyértelmű alapelvek megfogalmazása és betartása 4.A környezet átláthatósága nő a gyermekek/fiatalok számára, nő a biztonságérzetük 5.Erősödik a gyermekek/fiatalok kötődése az intézményhez, ezáltal nő a motivációjuk az intézmény által felállított szabályok betartására 6.Mentálhigiénés védelem kultúrájának erősödése 7.Terápiás jellegű szemlélet- és működésmód kialakulása/megerősödése 8.Szervezeti szinten nő a dolgozók elégedettsége, csökken a kiégés és a fluktuáció  HA az intézményvezető/igazgató a pszichológust mint szervezetpszichológust elismeri ÉS a direkt hatás gyakorlásához szükséges feltételeket biztosítja (lsd. 4. táblázat)

A szervezetre/rendszerre való direkt hatás gyakorlásához szükséges feltételek A szervezeti felépítés tekintetében... 1. A pszichológus közvetlenül az igazgató/intézményvezető alá tartozik (több pszichológus esetén önálló szakmai egységként integrálódik a szervezetbe, pszichológus végzettségű vezetővel) 2. Elegendő idő biztosítása ahhoz, hogy a pszichológus a rendszer adminisztratív és gyakorlati működési elvét is megismerje, annak szerves része legyen 3. Fórum teremtése arra, hogy mindenki beszámolhasson munkájáról, megerősítést kaphasson annak fontosságáról, speciális jelentőségéről 187

Az infrastruktúra és eszközellátottság tekintetében... 4. ’Bázis’ hely biztosítása (önálló, zárható munkahelyiség) 5. Önállóan használt számítógép, Internet-hozzáféréssel, tűzfallal 6. Flotta mobiltelefon 7. Önálló költség-igény jogosultság munkaeszközökre és irodaszerekre A munkaszervezés (munkaidő, adminisztráció, beszámoltatás) tekintetében... 8. lsd. Munkaköri Leírás-javaslat ill. Szakmai Protokoll vonatkozó részei A társszakmák képviselőivel való együttműködés tekintetében... 9. Szakmai kapcsolattartás lehetősége biztosított (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichiáter, gyermekorvos, családgondozó...) A pszichológus képzettsége tekintetében... 10. A pszichológus rendelkezik a megfelelő képzettséggel 11. A pszichológus rendelkezik kellő szakmai tapasztalattal 12. Szupervízió elérhető, anyagilag támogatott

IV. A pszichológus mint a pszichológusi szakma képviselője a gyermekvédelmi rendszerben

IV.1. A pszichológus szakmai célkitűzései: A.

B. C.

A gyermekek/fiatalok érdekeinek képviselete a gyermekvédelmi rendszerben: a gyermekek/fiatalok gondozását érintő rendszer-szintű döntések megalapozottságának elősegítése A szakmai tudatosság, igényesség, fejlődés biztosítása A saját mentálhigiéné karbantartása

IV.2. A pszichológus kapcsolódó tevékenységi körei A. A gyermekek/fiatalok érdekeinek képviselete a gyermekvédelmi rendszerben: a gyermekek/fiatalok gondozását érintő rendszer-szintű döntések megalapozottságának elősegítése

i. ii. iii.

Pszichológiai vélemény készítése (lsd. 5. táblázat) Kapcsolattartás, konzultáció külső szakellátó szervekkel (terápiás intézményekkel ill. gyámügyi szervekkel) Féléves munkaterv ill. beszámoló készítése B. A szakmai tudatosság, igényesség, fejlődés biztosítása

iv.

A Pszichológus Szakmai Etikai Kódexnek megfelelő szakmai tevékenység 188

v. vi. vii. viii. ix.

Folyamatos önképzés (konferencián, műhelyen, tréningen, formális képzésen való részvétel), önismeret fejlesztése Szupervízión történő részvétel Aktív szakmai kapcsolatépítés Publikációk, előadások Kutatásban való részvétel C. A saját mentálhigiéné karbantartása

x.

Kiégés elleni tudatos védekező technikák alkalmazása

5. táblázat Pszichológiai vélemények lehetséges formái 1. Éves felülvizsgálathoz ill. fejlesztési tervhez kapcsolódó pszichológiai jellemzés 2. Célirányos vélemény a gyermeket érintő kérdésekben (pl. gondozási hely megváltoztatása, kapcsolattartás, beiskolázás...) IV.3. A pszichológusi tevékenységek várható kimenetei a munkafeltételek függvényében 1. Jobb esetcentrikus információ-áramlás a gyermekvédelmi intézmények között 2. Tervszerű, pszichológiailag megalapozott döntések  HA rendelkezésre állnak a szükséges explorációs körülmények (együttműködés/kommunikáció a témában érintett résztvevőkkel) ill. diagnosztikai eszközök 3. Pszichológusi munkatevékenységek átláthatósága javul, jobb kihasználtság  HA a pszichológus adminisztrációs kötelezettségei egységesítettek (a törvényi előírások mentén)  HA a pszichológusnak csak az igazgató/intézményvezető felé van beszámolási kötelezettsége  HA tartalmi vonatkozásokban csak a Pszichológus Etikai Kódex iránymutató, különös tekintettel a titoktartási kötelezettségre  HA a gyermekvédelmi szakemberek/intézmények között van együttműködés, ha igénylik a pszichológus közreműködését 4. Szakmai tudatosság, igényesség 5. Szakmai rálátás megőrzése 6. Minta-adó, nyugodt, kiegyensúlyozott viselkedés a munkahelyen 7. Jó munka-kapcsolat a kollégákkal 8. Elégedettség (kiégés megelőzése)  HA biztosított a szakmai autonómia, a kompetencia-határok tiszták (lsd. 6. táblázat) 9. Megfelelő képesítés/készségek megszerzése ill. fejlődése 10. Szakmai identitás fejlődése 189

11. Kiégés megelőzése  HA megfelelő szakmai tapasztalat megszerzésére lehetőség biztosított (lsd. 7. táblázat) 6. táblázat A szakmai autonómia, tiszta kompetencia-határok feltételei 1. Terápiás kapcsolatot gátló szerepek/tevékenységek ki vannak iktatva 2. Saját használatú terápiás helyiség biztosított 3. Szakmai eszközök rendelkezésre állnak 4. Szervezeti elhelyezkedésben a pszichológus közvetlenül az igazgató alá tartozik 7. táblázat Megfelelő szakmai tapasztalat megszerzéséhez szükséges feltételek 1. Szakképzettség (önismeret is!) 2. Szupervízióra van lehetőség ill. támogatott 3. Továbbképzésekre van lehetőség ill. támogatott 4. Külső kapcsolatok más (terápiás) intézményekkel

190