SZAKMAI PROGRAM DMJV GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE GYERMEKOTTHON

SZAKMAI PROGRAM

DMJV GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE GYERMEKOTTHON

1. Az Intézményre vonatkozó általános adatok    Az Intézmény neve:   Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye    Székhelye:     4032 Debrecen, Böszörményi út 68.  Telephelyei:    4225 Debrecen, Felsőjózsai u. 7.        4033 Debrecen, Süveg u. 3.        4031 Debrecen, Pósa u. 1.        4031 Debrecen, Kálmán u. 28.        4030 Debrecen, Poroshát u. 33.        4030 Debrecen, Pákász u. 11.    A költségvetési szerv működési köre:  Gyermekvédelmi szakellátás tekintetében: Hajdú‐Bihar megye közigazgatási területe.  Gyermekjóléti  alapellátás  és  szociális  alapszolgáltatás  tekintetében  Debrecen  Megyei  Jogú  Város  közigazgatási területe    A Szakmai Program   a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. és annak végrehajtási rendeletei,    valamint  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  gyermekjóléti  és  gyermekvédelmi  ellátásokról,  azok  igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 11/2004.(IV. 5.) Kr. rendelet alapján készült.    Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézményének feladatai    A  Debrecen  Megyei  Jogú  Város  Gyermekvédelmi  Intézményének  Szakmai  Programja  az  intézmény  szervezeti felépítéséhez igazodik, ugyanakkor valamennyi szolgáltatásra vonatkozóan önálló Szakmai  Program készült.     Az intézmény a következő feladatokat látja el:  1. Családsegítés a kijelölt ellátási területen   2. Gyermekjóléti szolgáltatás a kijelölt ellátási területen   3. Gyermekek  átmeneti  gondozása  a  város  egész  területére  kiterjedően  gyermekek  átmeneti  otthonában  4. Gyermekek átmeneti gondozása helyettes szülői hálózatban a város egész területére kiterjedően  5. Gyermekek teljes körű ellátása lakásotthonokban  6. Gyermekek teljes körű ellátása nevelőszülői hálózatban 

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 2. oldal, összesen: 33

  Az Intézmény szervezeti felépítése      INTÉZMÉNYVEZETŐ Közalkalmazotti Tanács Érdekképviseleti Fórum Szakszervezet

Intézményi Tanács Nevelőtestület Összdolgozói Értekezlet

Alapellátásért felelős intézményvezető-helyettes, a Helyettes Szülői és Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetője Vezető Családsegítő Központ

Vezető Gyermekjóléti Központ

Vezető Gyermekek Átmeneti Otthona

Szakellátásért felelős intézményvezető-helyettes, az intézményvezető általános helyettese, a Gyermekotthon szakmai vezetője

Helyettes Szülői és Nevelőszülői Hálózat

Vezető I. számú lakásotthon

Vezető II. számú lakásotthon

Vezető III. számú lakásotthon

Adminisztrációs egység

Kisegítő dolgozók

  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 3. oldal, összesen: 33

 

    A  feladatok  integrált,  többcélú  intézményben  történő  ellátása  a  hatékonyabb  működést,  az  erőforrások célszerűbb kihasználását szolgálja.    A  családsegítés  és  a  gyermekjóléti  szolgáltatás  feladatai  erőteljesen  kapcsolódnak  egymáshoz,  a  munkatársak szoros együttműködése teljesebbé teszi mindkét egységnél a feladatok ellátását.  Az  információnyújtás  és  szociális  ügyintézés  esetében  mindkét  központ  munkatársai  tudnak  élni  egymás segítésének lehetőségével, az információforrások felderítése kevesebb energiát igényel, mert  mindkét szervezeti egység profitál a beszerzett ismeretekből.  A  családgondozói  tevékenység  végzése  során  egymás  jelzőrendszerének  tagjai,  és  az  információk  közvetlen átadásával, az ügyintézés menetének lerövidülésével a gyors beavatkozás válik lehetővé.  Prevenciós  programok  szervezése,  klubtevékenységek,  szabadidős  programok  bonyolítása  mind  a  Családsegítő  Központ,  mind  a  Gyermekjóléti  Központ  profiljának  megfelelően  történik.  Az  egységek  munkatársai a toborzásban és gyakran az együttes megvalósításban segítik egymást.    Tanácsadások  ügyében  kölcsönösen  ajánlják  a  Központok  munkatársai  az  ellátottaknak  egymás  szolgáltatásait.    A Gyermekjóléti Központ tevékenysége szorosan kötődik az Intézmény egyéb szervezeti egységeihez,  az átmeneti gondozáshoz, valamint a gyermekvédelmi gondoskodáshoz is.    A  gyermekek  átmeneti  gondozására  nagyon  gyakran  a  gyermekjóléti  szolgáltatást  biztosító  családgondozó javaslata alapján kerül sor.    A Gyermekjóléti Központ családgondozója heti 10 órában segíti a Gyermekek Átmeneti Otthonában  ellátott gyermekek kapcsolattartását szüleikkel. Szervezi az együttműködést a gyermekek segítésében  érintett személyekkel, intézményekkel.  Az átmeneti gondozás két formája − a Gyermekek Átmene  O hona, és a Helye es Szülői Hálózat −  között  közvetlen  információcsere  valósul  meg,  és  a  gyermek  számára  leginkább  megfelelő  ellátási  forma kiválasztása lehetséges.    A Gyermekek Átmeneti Otthonában, valamint a Helyettes Szülői Hálózatban ellátott gyermekeknek    amennyiben  a  családba  történő  visszatérésük  nem  lehetséges    az  intézmény  lakásotthonaiban,  illetve  a  nevelőszülői  hálózatban  történő  elhelyezése  a  folyamatosságot  biztosítja.  A  szervezeti  egységek  részére  rendszeresen  szervezünk  közös  programokat,  kirándulásokat,  táborozásokat,  melyek során a gyermekek és a felnőttek is jól megismerik egymást, így a gyermek számára nem lesz  teljesen ismeretlen az új gondozási hely, könnyebb lehet a beilleszkedés.     A  lakásotthonok  együttműködése,  kapcsolatrendszere  mind  egymással,  mind  a  Gyermekjóléti  Központ és a Gyermekek Átmeneti Otthona munkatársaival, vagy a Helyettes Szülői és Nevelőszülői  Hálózattal igen szoros.  Ezáltal  az  esetek  alapos  átgondolására,  a  gyermekek  ügyében  születő  döntések  megtervezett  előkészítésére van lehetőség.      A  gyermekvédelmi  gondoskodásból  kikerülő,  nagykorúvá  vált  fiatalok    az  utógondozás  lezárulását  követően,  amennyiben  élethelyzetük  szükségessé  teszi,    a  Családsegítő  Központ  munkatársainak  támogatásával intézik ügyeiket, oldják meg problémáikat    Több feladat egy intézményben történő integrálása következtében a szakmai tevékenységet végzők  munkájának segítésére elegendő egy szűk adminisztrációs és kisegítő személyzet.  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 4. oldal, összesen: 33

2. A Gyermekotthon Szakmai Programja    Missziónk:  Gyermekotthonunk  a  családból  kiemelt  vagy  ellátatlan  debreceni,  illetve  Hajdú‐Bihar  megyei  gyermekek  teljes  körű,  otthont  nyújtó  ellátását,  valamint  utógondozói  ellátottak  szükség  szerint  ellátását biztosítja. Feladatunk, hogy a nálunk élő fiatalok számára mindazt a gyakorlati és elméleti  tudást segítsük megszerezni, illetve olyan élményekhez juttassuk az ellátottakat, melyek a sikeres  szocializációjukhoz  elengedhetetlenek. Munkánkat legjobb tudásunk szerint, a gyermekek feltétel  nélküli  elfogadásával,  érzelmi  biztonság  megteremtésével,  empátiával,  egyéni  bánásmód  alkalmazásával  igyekszünk  végezni.  Célunk  a  családba  való  visszakerülése  elősegítése,  ennek  hiányában az önálló életre való felkészítés.    2.1. Az ellátandó terület jellemzői    Hajdú‐Bihar megye Magyarország keleti részén, az Észak‐alföldi régióban helyezkedik el. Hajdú‐ Bihar  megyében  az  átlagosnál  kevesebb  a  településszám,    82  település  található,  melyből  a  megyeszékhely,  Debrecen  megyei  jogú  város,  19  város,  12  nagyközség,  50  pedig  község.  A  megye  igen  jelentős  mértékben  urbanizált,  a  lakosság  78,1%‐a  városokban  él,  lakosságának  csupán egyötöde lakik a falvakban.   A megye lakossága Hajdú‐Biharban 2011‐ben 538 ezer 797 fő volt, 1060 fővel csökkent az előző  évihez képest. A csökkenés háromnegyedét a születések és halálozások egyenlegeként kialakult  természetes fogyás adta, a negyedét pedig a vándorlási veszteség okozta. A népesség körében  lassú csökkenés figyelhető meg.  Hajdú‐Bihar  a  munkanélküliséggel  leginkább  sújtott  megyék  rangsorában  a  negyedik  Borsod‐ Abaúj‐Zemplén, Szabolcs‐Szatmár‐Bereg és Nógrád megyéket követve.  A  munkanélküliséggel  együtt  magas  a  mélyszegénységben  élők  aránya  a  megyében.  A  gyermekeket nevelő családok körében a problémák halmozottan jelennek meg.    Debrecen  város  lakónépessége  2011‐ben  287.016  fő  volt,  ezen  belül  a  0‐18  évesek  száma  39.093 fő.   A lakótelepek után a kertvárosi lakózónában élnek a legtöbben, kb. a város népességének 29%‐ a.  A  belváros,  ill.  az  azt  övező  hagyományos  lakógyűrű  a  lakosság  13%‐át  tömöríti,  ennél  valamivel  kevesebb  az  ún.  villanegyedben  lakók  aránya,  ami  alig  haladja  meg  a  10%‐ot.  (Közülük a Sestakert és a Zákánykert a legnagyobb.) Említést érdemel még az egyéb belterületi  lakóhelyek zónája, melyek között a józsai városrész szerepe meghatározó.  Az  elmúlt  évtizedben  az  országos  folyamatokhoz  hasonlóan  Debrecenben  megindult  a  népesség  elöregedésének  folyamata,  ami  a  gyermekkorúak  számának  csökkenésében  és  az  időskorúak számának növekedésében figyelhető meg.   A népesség korösszetétele az országos átlagnál lassabban öregedő népességet mutat egészen  2003‐ig. Ekkor fordul meg a kedvező tendencia, és a 0‐14 évesek aránya alatta marad a 60 év  felettiek  arányának,  a  0‐18  éves  korú  gyermekek  összlakossághoz  viszonyított  aránya  ezt  követően folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.  Amennyiben  a  korösszetétel  az  elkövetkezendő  években  nem  változik  jelentősen,  az  inaktív  korúak száma növekedni fog, a városban pedig megindul egy erős elöregedési folyamat.  A népesség nemenkénti megoszlását Debrecenben is nőtöbblet jellemzi.     A  város  lakóinak  száma  a  kilencvenes  évek  alatt  alig  változott,  gazdasági  tevékenységét  vizsgálva viszont lényeges átalakuláson ment keresztül. A foglalkoztatottak száma csökkent, az  inaktív népesség viszont jelentősen megemelkedett.       A  házasságkötések  száma  csökken,  miközben  a  válások  száma  növekszik,  minden  évben  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 5. oldal, összesen: 33

meghaladja  a  házasságkötések  számának  50%‐át.  Az  élettársi  kapcsolatban  élők  száma  folyamatosan  nő,  és  nő  ezen  kapcsolatokban  született  gyermekeknek  aránya  is.  A  szülők  párkapcsolatának sérülékenysége, az egyszülős családok magas száma jelentősen befolyásolja  a gyermekek egészséges fejlődését.  A legnagyobb szociális problémát a munkanélküliség, a lakossági adósságállomány növekedése,  és az ebből következő megélhetési problémák, elszegényedés jelenti.    A  családokban  jelentkező  működési  zavarok,  összetett  problémarendszer  következtében  magas  a  gyermekjóléti ellátásban részesülő gyermekek aránya.  Gyermekek  átmeneti  gondozása  gyermekek  átmeneti  otthonában,  családok  átmeneti  otthonában,  valamint helyettes szülői családokban biztosított a városban.    A  nevelésbe  vétel  mögött  rendszerint  összetett  problémák  húzódnak  meg.  Megfigyelhető,  hogy  az  utóbbi  években  jelentősen  megnőtt  a  gyermek  saját  maga  általi  veszélyeztetettsége  (pszicho  aktív  szerek használata, iskolakerülés, csavargás).    2.2. A Gyermekotthon ellátási területe    A Gyermekotthon ellátási területe Debrecen Megyei Jogú Város és Hajdú‐Bihar megye közigazgatási  körzete.    2.3. Az ellátandó célcsoport jellemzői    Gyermekvédelmi  szakellátásban  DMJV  Gyermekvédelmi  Intézménye,  és  DMJV  Reménysugár  Gyermekotthona lakásotthonaiban részesülnek a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek.  Az  ideiglenes  hatállyal  elhelyezett,  vagy  nevelésbe  vett  gyermekek  esetében  a  korábban  átélt  élmények, illetve a körülmények hatással vannak személyiség‐állapotukra.  „Normál” szükségletű gyermekek esetében is gyakori:   a mentális retardáció,   a beilleszkedési vagy magatartászavar különböző foka,   tanulási nehézség,   részképesség‐kiesés,   egészségügyi problémák (pld. epilepszia, allergia, stb.)  A Gyermekotthonban élő gyermekekre gyakran céltalanság, bizonytalanság érzése, vagy a realitástól  elszakadt vágyálmok jellemzőek.  Kommunikációs  nehézségekkel  küszködnek.  A  súlyos  önértékelési  zavarra  és  a  személyiségfejlődésükben bekövetkezett sérülésekre ráterhelődnek a normatív életkrízisekkel együtt  járó problémák.  Jellemzőek  az  agresszív  ösztönkésztetések,  melyeket  nehezen  tudnak  megregulázni.  Az  őket  ért  frusztrációkra agresszív választ adnak.  Vágynak  a  szeretetre,  de  félnek  is  a  szoros  kötődéstől,  illetve  a  valakihez  tartozás  erős  érzése  következtében kiszolgáltatottá válnak a partner kapcsolatban.    2.4. A szolgáltatás igénybe vételének módja    A Gyermekotthon szolgáltatásai gyámhivatali határozattal vehetők igénybe. A Gyermekotthon  befogadja a gyámhivatal által Intézményünkben elhelyezett: ideiglenes hatályú elhelyezetteket,  átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeket, illetve azokat a fiatal felnőtteket, akiknek az  utógondozói  ellátását  az  intézményvezető  által  kiadott  befogadó  nyilatkozat  alapján  a  gyámhivatal elrendelte.      DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 6. oldal, összesen: 33

2.5. A szolgáltatás szakmai tartalma    A Gyermekotthon három lakásotthonban, 28 férőhelyen biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett,  átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára az otthont nyújtó, teljes körű ellátást, a  családi  környezetbe  történő  visszailleszkedést  előkészítő  családi  kapcsolatok  ápolását  segítő  családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadás előkészítését.  Utógondozás  keretében  segítséget  nyújt  a  családjába  történő  visszailleszkedéshez,  önálló  életének  megkezdéséhez.  Szükség szerinti ellátást biztosít az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtteknek, segíti önálló  életre  való  felkészülésüket,  iskolai  tanulmányaik  sikeres  befejezését,  munkába állásukat, lakhatásuk  előkészítését, vagyonuk felhasználását.    2.6. A gyermekotthoni ellátás célja     A  gyermekotthoni  elhelyezés  célja  az,  hogy  az  ideiglenes  hatállyal  elhelyezett,  nevelésbe  vett  gyermekek,  valamint  az  utógondozói  ellátásban  részesülő  fiatal  felnőttek  családot  pótló,  otthont  nyújtó  ellátásban  részesüljenek.  A  családjából  kiemelt  gyermek  számára  védelmet,  segítséget  kell  adni,  és  esélyt  arra,  hogy  minél  teljesebb  emberi  életet  élhessen.  Ennek  érdekében  teljes  körű  ellátásban  kell  részesíteni.  A  fiatal  felnőttek  részére,  az  önálló  élet  megkezdéséhez  szükséges  feltételek  megteremtéséig,  szükség  szerinti  ellátást  kell  biztosítani  a  későbbi  sikeres  társadalmi  integráció céljából.  Cél,  hogy  az  ellátás  ideje  alatt  testi  −  lelki  −  szellemi  téren  az  elláto ak  egészséges  fejlődése  biztosított  legyen,  társadalmi  integrációra,  valamint  az  esélyeik  egyenlőségének  biztosítására  kapjanak  lehetőséget.  Célunk  a  családba  történő  visszatérés  elősegítése  családgondozással,  −  amennyiben ez nem lehetséges − az önálló életre való felkészítés.  Cél  az  is,  hogy  a  gyermekek  és  a  fiatal  felnőttek  érzelmi  kötődései  erősebbek  legyenek,  nagyobb  felelősségérzet  alakuljon  ki  bennük,  érdeklődőbbek  legyenek  a  világ  dolgai  iránt,  saját  sorsuk  formálásában  hatékonyabban  tudjanak  részt  venni,  kevésbé  legyenek  kiszolgáltatva  a  működő  rendszer  sajátosságainak,  s  ezáltal  eredményesebbek  lehessenek  felnőtt  korukban,  hogy  majdani  családjukban  ne  termeljék  újra  azokat  a  hátrányokat,  amelyekkel  gyermekkorukban  kellett  megküzdeniük.    2.7. A Gyermekotthon feladatai  2.7.1.Teljes körű ellátás  A  Gyermekotthon  otthont  nyújtó,  teljes  körű  ellátást  biztosít  az  ideiglenes  hatállyal  elhelyezett,  átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára.   Befogadja  a  gyermekvédelmi  gondoskodásba  kényszerült,  illetve  korrigálható  nevelési,  szocializációs  hátrányokkal  küszködő  kiskorú  gyermekeket,  és  erről  tájékoztatja  a  gyámhivatalt,  és  a  területi  gyermekvédelmi  szakszolgálatot,  valamint  a  területileg  illetékes  gyermekjóléti  szolgálatot.   Gyámhivatali határozat alapján befogadja a különleges, vagy a speciális szükségletű gyermekeket.   Biztosítja  az  egyéni  gondozási‐nevelési  terv  szerint  a  gyermekek  ellátását,  a  testi,  lelki,  szellemi  fejlődés feltételeit, a tankötelezettség teljesíthetőségét, az egyéni képességek kibontakoztatását,  a továbbtanulás lehetőségét.   Testi,  értelmi,  érzelmi  és  erkölcsi  fejlődést  biztosító,  családpótló  ellátásban,  a  szülői  gondoskodást helyettesítő védelemben részesíti a gondozott gyermekeket.   Egyéni  szükségletekhez  igazodó  szolgáltatásokhoz  való  hozzájutás  céljából  külső  erőforrásokat  kutat fel, és mozgósít.   Megteremti  a  szabadidő  hasznos  eltöltésének  a  feltételeit,  biztosítja  az  életkornak  megfelelő  játékhoz, sporthoz, szórakozáshoz, kulturálódáshoz történő hozzájutást.   Praktikus ismereteket nyújt a háztartásszervezés, vezetés, gazdálkodás terén, felkészít az önálló  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 7. oldal, összesen: 33



életvitelre.  Felkészíti  a  családjába  történő  visszailleszkedésre,  valamint  az  önálló  életvitelre,  a  pályaválasztásra, a munkavállalásra.   A Gyermekotthon szakmai vezetője végzi a gyámi feladatokat. 

   2.7.2. Különleges szükségletű gyermekek ellátása  Lakásotthonainkban különleges szükségletű gyermekek ellátásától is gondoskodunk:   Befogadunk  olyan  enyhe  fokban  értelmileg  akadályozott  gyermekeket,  akiknek  a  fejlődését  az egészségesekkel történő integrált nevelés segíti.  Az  értelmileg  akadályozott  gyermekek  személyiségének  zavara,  akadályozottsága  az  idegrendszer  enyhe,  különféle  eredetű  örökölt,  vagy  korai  életszakaszban  szerzett  sérülésével  és/vagy  funkciózavarával  függ  össze.  A  fogyatékosság/mentális  sérülés  diagnosztizálása  orvosi,  gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.  Ezeknél a gyermekeknél megfigyelhető a kognitív funkciók lassabb fejlődése, mutathatnak motorikus,  beszédfejlődési,  viselkedési,  stb.  rendellenességeket.  A  tanulási  képesség  különböző  mértékű  fejlődési zavarai gátolják az iskolai teljesítményt.  Jellemző  rájuk,  hogy  az  egészségesekkel  történő  integrált  nevelésük  a  fejlődésüket,  önállóságuk  kialakulását segíti.    2.7.3. Speciális szükségletű gyermekek ellátása  Nagyon  gyakran  a  gyermek  elhelyezését  követően,  a  gyermek  személyiség‐állapotának  mélyebb  megismerése  után  derül  fény  a  gyermek  speciális  szükségletére,  illetve  a  speciális  szükséglet  megállapítására.  Ezeknek  a  gyermekeknek  a  „normál”  csoportban,  az  egészségesekkel  történő  együttnevelése  –  ha  időlegesen  is,  de  –  szinte  elkerülhetetlen.  Az  ellátás  időtartama  a  speciális  szükségletet  megállapító  határozat  alapján  a  speciális  szükségletet  ellátó  új  gondozási  helyre  való  átadásig tart.  A leggyakoribb tünetek:    súlyos  pszichés  tünetek  (szorongás  és  szomorúság  érzelmi  megnyilvánulásai,  depresszió,  gyermekkori pszichés zavarok   súlyos disszociális tünetek (viselkedészavarok: inadaptáció, düh, oppozíciós zavar, agresszió)  A  gyermekek  viselkedésében  megfigyelhető  a  kiegyensúlyozatlanság,  a  szocializálatlan  agresszió  levezetés,  az  impulzivitás,  a  figyelmetlenség,  a  koncentrációzavar,  a  bizonytalanság,  az  alacsony  frusztrációs  tolerancia,  az  ingerlékenység,    a  kritikátlanság,  az  egocentrizmus,  a  fokozott  önérvényesítési vágy, a szabályok betartásának képtelensége, a kötődés zavarai.    2.7.4. Családgondozás  A Gyermekotthon családgondozás keretében elősegíti a gyermek és családja közötti kapcsolattartást,  a gyermek családjához történő visszatérését, vagy örökbefogadását, ennek érdekében együttműködik  a családdal, valamint a családot gondozó gyermekjóléti szolgálattal.  Felkészíti a gyermeket a családi életre, és az önálló életvezetésre.    2.7.5. Utógondozói ellátás  A Gyermekotthon befogadja az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.  Lakhatást, szükség szerinti további ellátást biztosít az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal  felnőttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte.        2.7.6. Utógondozás  Utógondozást biztosít a volt gondozott gyermekeknek, illetve a fiatal felnőtteknek.  Az  utógondozás  során  az  utógondozó  együttműködik  az  utógondozott  lakóhelye  szerinti  gyermekjóléti szolgálattal.  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 8. oldal, összesen: 33

Figyelemmel  kíséri,  illetve  segíti  az  utógondozottnak  a  családjába  való  beilleszkedését,  önálló  életvitelének alakulását.  Segíti  az  otthonteremtési  támogatás  iránti  kérelem  benyújtását,  segít  a  ház‐,  lakás  vásárlásában,  jogi ügyintézésben, az esetleges felújítási munkák szervezésében.    2.8. A Gyermekotthon szolgáltatásai  2.8.1. Nevelési szolgáltatások    A nevelés alapelvei  A  Gyermekotthon  a  gyermekek  egyéni  szükségleteinek  figyelembe  vételével  alakítja  ki  pedagógiai  módszereit.  Legfőbb  feladatunk  a  gyermek  testi,  lelki,  szellemi  épségének,  azok  harmóniájának  biztosítása. A nevelés alapelvei között a gyermek mindenek fölött álló érdeke központi helyet foglal  el. A pedagógiai munka értékei: a gyermek feltétel nélküli elfogadása, az empátia, a kongruencia, a  meleg, elfogadó attitűd.  Célunk  a  demokratikushoz  közelítő  nevelés  megvalósítása,  melyben  a  fiatal  személyisége  szabadon  bontakozhat ki.  Fontosnak ítéljük meg, hogy a formalizált struktúrában lehetőség szerint minél nagyobb szabadságot  biztosítsunk  a  gyermek  számára,  és  ezzel  csökkentsük  az  állandó  csoportos  lét  miatt  keletkező  feszültséget,  frusztrációt.  Ezt  a  napirend,  szabadidő,  kimenők  −  körülményekhez igazodó, lehetőség  szerint − laza szabályozásával valósítjuk meg.    A nevelés módszerei  Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye lakásotthonainak dolgozói nagy figyelmet  szentelnek a gyermekek testi, lelki, szellemi harmóniája megteremtésének, ami az önálló életre való  felkészítés egyik fontos alapja.  Abban  az  esetben  ugyanis,  ha  a  saját  magában  bízni  tudó,  saját  erényeit,  hibáit  ismerő,  kellő  ismerettel, jártasságokkal rendelkező fiatal kerül ki az életbe, nagyobb az esélye a talpon maradásra.  A gyermekekben szükséges kifejleszteni azt a motivációt, aminek mentén képessé válnak tanulni vagy  dolgozni, megismerve az alkotás örömét.  Ezt a legtöbb esetben megelőzi a céltudatos korrekciós nevelés, a hozott attitűdökön való túllépés, a  fejlődésbeli elmaradások leküzdése.   A nyílt kommunikáció érdekében arra kell ösztönözni a gyermekeket, hogy gondolataikat, vágyaikat,  véleményüket  szabadon  fejezzék  ki,  aktívan  vegyenek  részt  a  rájuk  vonatkozó  szabályok  megalkotásában, gyakorolják jogaikat, ismerjék kötelességeiket, képessé váljanak a kompromisszum‐ kötésre és konszenzus‐teremtésre.  A viselkedés szabályozásánál legfőbb alapelv az egyénre szabott, a gyermek vagy fiatal felnőtt érzelmi  állapotát,  élethelyzetéből  fakadó  viselkedési  tünetét  értő  módszerek  következetes  alkalmazása.  Ebben  a  folyamatban  a  házirend  a  pozitív  megerősítésre  helyezi  a  hangsúlyt.  Arányukat  tekintve  a  jutalmazások, illetve jutalom értékkel bíró pedagógiai célzatú visszajelzések hangsúlyosabbak, mint az  elmarasztalások.  A  pedagógiai  munka  során  fontos  annak  a  megértetése,  hogy  a  gyermekek  és  a  fiatalok  tettei  következménnyel  bírnak.  A  házirend  elkészítése  során  ezeket  is  közösen  határozzák  meg  a  lakásotthonok közösségei, fejlesztve a gyermekek és fiatalok értékelés iránti érzékenységét.    A  gyermekek  testi  fejlődésében  nagy  szerepet  tölt  be  a  sport.  Minden  gyermeknek  lehetősége  van  arra,  hogy  az  érdeklődésének,  tehetségének  megfelelő  edzésre  járjon  az  iskolában  vagy  egyesületben.  A  lakásotthonok  adta  kereteken  belül  kirándulások,  táborok,  strandolás  szervezésével  igyekszünk  biztosítani a fiatalok számára a mozgás lehetőségét.    A  gyermekek  egészséges  lelki  fejlődése  érdekében  igyekszünk  olyan  elfogadó  légkört  kialakítani,  melyben minden gyermeknek lehetősége adódik problémái megfogalmazására. Biztosítjuk számukra  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 9. oldal, összesen: 33

a bizalmas beszélgetés kialakulásának feltételeit, mely iránt igen nagy az igény.     A gyermek teljes jogú résztvevője a közösségnek, a ház működtetéséből életkorának és fejlettségének  megfelelően veszi ki részét, és szól bele a döntésekbe.  A  közösségi  normák  kialakítását,  az  igazi  együttműködést  a  különböző  csoportos  megbeszélések  teszik lehetővé, gyermekekkel közösen, illetve a team részvételével.  A lakásotthon‐vezetők a csoportok sajátosságainak, személyi összetételének, igényeinek megfelelően  állítják össze az éves munkatervet, melyben megfogalmazzák azokat a feladatokat, amelyek elérését  célul tűzik ki, valamint részletezik a megvalósításhoz szükséges módszereket, eszközöket.    A  házakban  állandó  szakmai  team  működik.  A  dolgozói  közösségek  tagjai  egységes  szemlélettel,  azonos  elvek,  gondozási‐nevelési  tervek  szerint,  egyéni  bánásmód  figyelembe  vételével  dolgoznak,  egymással szorosan együttműködve.  A  nevelés  hatékonyságát  növeli  az,  ha  a  lakásotthoni  teamek  tagjai  sajátjuknak  érzik  a  nevelési  célokat, és saját egyéniségüknek megfelelő, hiteles módszereket alkalmaznak azok megvalósításában.  Ez  olyan  folyamatokban  érlelődik  ki,  mint  a  kéthetenkénti  stábülések  értékelő  és  tervező  tevékenysége, az egyéni és csoport szupervíziók, valamint esetmegbeszélések.    A  lakásotthonok  dolgozói  sokat  tesznek  azért,  hogy  a  gyermekek  és  a  fiatalok  otthonuknak  érezhessék a gondozási helyüket.  Ehhez szükséges:   olyan otthonos környezet biztosítása, melyben a gyermek biztonságban érzi magát,   olyan  lakásotthoni  közösség,  mely  a  demokratizmus  elve  alapján  az  egyéni  különbözőségek  figyelembe vételével képes működni, s ezáltal biztosítani a közösség támogató szerepét.  Meghitt,  családias  jellegű  összejöveteleken  ünneplik  a  névnapokat,  születésnapokat.  Télapó  ünnepség,  karácsony,  húsvét  színesíti  a  hétköznapok  egyhangúságát.  A  kirándulások,  túrák,  táborozások, színház‐ és mozi‐látogatások a szabadidő kulturált eltöltéséhez nyújtanak pozitív mintát,  és adnak alternatívát. Sok segítséget nyújt ezekhez az Árvácska Alapítvány.    A családból különböző okok miatt kikerülő gyermekek életében meghatározó jelentősége van annak,  hogy olyan szakmához juttassuk őket, amely lehetőséget teremt számukra a munkaerőpiacon történő  elhelyezkedésre.  Az  iskoláztatás  a  beiskolázás  alapos  előkészítése  után  történik,  a  gyermek  meghallgatásával,  érdeklődése,  képességei  figyelembe  vételével.  Igyekszünk  minden  fiatal  számára  olyan  iskolát  választani, ahol reménye van a tanulmányok sikeres befejezésére.  A  Gyermekotthonban  nevelkedő  gyermek  számára  gyakran  nehézséget  jelent  a  megkapaszkodás  a  magyar iskolarendszerben, aminek okai között szerepel a teljesítmény‐centrikusság, és a gyermekek,  valamint a fiatal felnőttek életútjából származó hátrány.  Az  intézményben  dolgozó  nevelők  ezért  nagy  hangsúlyt  fektetnek  a  tanulmányi  munka  segítésére,  hogy minél többen tanulhassanak tovább közép‐, illetve felsőfokú képzésben.  Az önálló életre való felkészítés másik fontos eleme a munkára nevelés. Ennek fontos részét képezi az  önkiszolgáló munka, valamint az iskola elvégzése után a munkába állítás.  A neveltek az utógondozó segítségével intézik hivatalos ügyeiket, s ezzel szereznek jártasságot ezen a  téren.  Napjaink  munkaerő‐piaci  körülményei  nem  kedveznek  a  szakképzetlen,  és  a  cigány  etnikumhoz  tartozó fiatalok munkába állításának, de a gyermekotthonokban élő gyermekkel szembeni előítélet is  nehezíti helyzetünket.  A  munkába  állítás  után  ezen  kívül  gyakran  kell  megküzdenünk  a  gondozottak  kudarckerülő  magatartásával, illetve kitartásuk hiányával.  A  lakásotthoni  közösségek  struktúráját  a  valóságos  társadalmi  együttélési  formák  mintájára  kell  kialakítani.  A  gyermeknek  meg  kell  tanulnia  a  nagyjából  családias  méretű  gazdálkodást,  az  egymásról  való  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 10. oldal, összesen: 33

gondoskodást és a felelősség vállalását. A kisközösségi együttélésben a gyermek megéli azt, hogy az  őt érintő dolgok gyökere nem az állam gondoskodása, hanem a munkájával termelt értékek, emberi  erőfeszítések, emberi kapcsolatok és munkamegosztás eredményei.  Kialakul  a  gyermekben  az  "enyém"  és  a  "miénk"  fogalom,  az  együvé  tartozás  érzése,  a  "saját  ház"  védelme, a működés és a takarékosság vonatkozásában is. A gyerekek dolgoznak a saját házukban, a  saját házukért.  Ilyen  körülmények  között  nagyobb  szerephez  jut  a  gyermek  egyénisége,  a  személyisége,  tudása,  képességei.  A  családi  házak  természetes  módon  illeszkednek  a  mikrokörnyezetbe,  s  nem  jelentenek  a  gondozottak számára megbélyegzést.  Rendkívül fontos a nyitottság és a társadalmi integráltság erősítése.  A  pedagógiai  munka  fontos  összetevője  a  nyitás  a  város  lakóközössége  felé,  a  közvéleményben  az  intézmény  lakóival  kapcsolatban  élő  tévhitek  realitáshoz  közelítése  céljából,  kapcsolatok  építése,  együttműködés  különböző intézményekkel, civil szervezetekkel, melyek lehetővé teszik a gondozott  gyermekeink támogatását, látókörük szélesítését, társadalmi kapcsolataik erősítését.    Különleges szükségletű gyermekek integrált nevelése  A Gyermekotthon befogadja azokat a különleges szükségletű, enyhe fokban értelmileg akadályozott  gyermekeket  is,  akiknek  a  fejlettsége,  és  személyiség‐állapota  az  egészséges  gyermekekkel  történő  integrált nevelést igényli, és a Gyámhivatal Intézményünkben helyezi el.  A  különleges  szükségletű  gyermekeknél  a  minél  nagyobb  önállósodást,  önkiszolgálás  és  praktikus  ismeretek elsajátítását, valamint a közösségbe történő beilleszkedést tartjuk szem előtt. A sérült vagy  tartós  beteg  gyermekek  „felfelé”  történő  integrálása  fejlődésüket  gyorsítja,  egészséges  társaikban  pedig a tolerancia, empátia kialakulását segíti.  Az  értelmileg  enyhe  fokban  akadályozott  gyermekek  fejlesztése  során  a  Gyermekvédelmi  Szakértői  Bizottság,  valamint  a  Pedagógiai  Szakszolgálat,  illetve  Gyógypedagógiai  Szakértői  és  Rehabilitációs  Szolgáltató  Központ  szakvéleményében  meghatározottak  szerint  zajlik.  A  feladatokat  az  egyéni  gondozási‐nevelési  terv  foglalja  magában,  és  a  fejlesztő  pedagógus  a  lakásotthon  munkatársaival  közösen hajtja végre.    A  fejlesztő  pedagógus  éves  terv  alapján  végzi  a  fejlesztő  tevékenységet  egyéni,  illetve  csoportos  formában.  A  városban  két  iskolában  nyílik  lehetőség  az  értelmileg  enyhe  fokban  akadályozott  gyermekek  oktatására. Az iskola pedagógusaival történő folyamatos kapcsolattartás, konzultáció fontos szerepet  tölt be a gyermekotthoni fejlesztő tevékenységben.   A gyermekek állapotának javításához szükséges, speciális szaktudást igénylő fejlesztő foglalkozásokat  a  város  más  intézményeiben,  illetve  szakemberek  megbízásban  történő  foglalkoztatásával  oldjuk  meg.  Speciális szükségletű gyermekek korrekciós nevelése  A speciális szükségletű gyermekek „normál” szükségletű gyermekekkel történő együttnevelése abban  az esetben indokolt, ha a gyermek egyéni szükségletei azt kívánják meg. A lakásotthoni csoportokban  legfeljebb  1  speciális  szükségletű  gyermek  együttnevelése  lehet  indokolt.  A  speciális  és  különleges  szükségletű gyermekek egy csoportban való elhelyezése azonban szakmailag nem támogatható.    A speciális szükségletű gyermekek esetében a szabályokhoz és a közösséghez történő alkalmazkodás  kialakítása  a  cél,  hogy  ezzel  mozdítsuk  elő  a  társadalomba  történő  beilleszkedésüket.  A  korrekciós  nevelés  a  helytelenül  rögzült  szokások,  és  téves  reakciók  terápiáját  foglalja  magában.  Feladat  az  alapvető  szükségletek  és  vágyak  azonnali  kielégítése  időbeni  elhalasztásának  megtanulása,  a  tanuláshoz és a tartós munkavégzéshez szükséges pszichés és fizikai teherbíró képesség kialakítása,  az  önismeret,  a  kommunikáció,  a  konfliktuskezelés  fejlesztése,  a  szabályokhoz  való  igazodás  képességének kifejlesztése, a környezettel, szocializációs közeggel való kapcsolatok rendezése.  Ebben  a  folyamatban  a  csoportkohézió  ereje,  a  dolgozók  modellértékű  viszonyulása,  a  személyes  kötődések nagyon fontos szerepet játszanak.    DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 11. oldal, összesen: 33

A  Gyermekotthonban  foglalkoztatott  pszichológus  a  diagnózis  felállításában,  valamint  az  egyéni  terápia  megtervezésében,  az  egyéni  gondozási‐nevelési  tervben  szereplő  feladatok  megfogalmazásában  működik  közre,  egyéni  terápiát  folytat,  és  konzultációs  lehetőséget  biztosít  a  lakásotthonban dolgozóknak.  Szükség  esetén,  ‐  belső  szakember  hiányában  ‐  egyéni  terápiák,  foglalkozások  megszervezésével,  megvásárlásával  biztosítjuk  azokat  a  szolgáltatásokat,  melyek  a  normál  ellátáson  túl  szükségesek  a  gyermekek egészséges fejlődéséhez.    Intézményünkben leggyakrabban előforduló pszichés zavarok és tüneteik, valamint kezelési módjuk:  Dimenziók  Tünetek  Kezelés  Beilleszkedési zavar,  Kiegyensúlyozatlanság,  Egyéni terápia  szeparációs szorongás  bizalmatlanság  Magatartászavar  Szocializálatlan agresszió  Csoportterápiák  levezetés, impulzivitás, verbális   agresszió, kritikátlanság  Figyelemhiányos hiperaktivitás  Szórt figyelem, állandó mozgás,  Magatartás terápia és  zavar  dekoncentráltság,  gyógyszeres kombináció  kritikátlanság,   Depresszió  Koncentrációzavar,  Egyéni terápia, gyógyszeres  szomorúság, öngyilkossági  kezelés  tendenciák, étkezési zavar  Indulati élet  Alacsony frusztrációs  Következetesség, fokozatosság  tolerancia, oppozíciós zavar,  ingerlékenység vagy elfojtás  Társas kapcsolatok  Kapcsolatteremtési  Csoportterápia  nehézségek, kritikátlanság,  túlértékelt vagy egyáltalán ki  nem alakított kapcsolatok  Önérvényesítési zavar  Egocentrizmus, fokozott  Egyéni vagy csoportterápia  önérvényesítési vágy, vagy  túlzott visszahúzódás  szeparáció    2.8.2. Esetkezelő szolgáltatások  Az egyéni foglalkozások a gondozási‐nevelési tervben meghatározottak szerint zajlanak, ezzel segítve  a gyermeket problémái megoldásában, és személyiségfejlődésében.  Szükség esetén a problémához igazodó szolgáltatás biztosításával, megszervezésével, szakemberhez  való eljuttatással biztosítjuk a gyermekek és a fiatal felnőttek számára a segítséget.    A  gyermekek  egészséges  személyiségfejlődéséhez  elengedhetetlen  az  átélt  életesemények  stresszkeltő hatásainak, a pszichés traumáknak a feldolgozása.  Az  énerők  megtámogatása,  döntéshozó  képesség  kialakítása,  az  önismeret  fejlesztése,  kommunikációs  technikák  elsajátítása,  konfliktus‐  és  stresszkezelési  módszerek  megismertetése  fontos részét képezi az esetkezelő szolgáltatásoknak.  Ezt  a  lakásotthonok  dolgozói  biztonságot  nyújtó  légkör  megteremtésével,  egyéni  beszélgetések  során, személyes érzelmi kapcsolatok kialakításával valósítják meg.  Azokban  az  esetekben,  amikor  a  probléma  súlyossága  meghaladja  a  dolgozók  kompetenciáját,  az  Intézményben foglalkoztatott pszichológusok is belépnek az esetgondozás folyamatába.   Szükség  esetén  külső  szakember  bevonására  is  sor  kerül,  a  Városi  Pedagógiai  Szakszolgálattal,  a  Városi  Gyermek‐  és  Ifjúságpszichiátriai  Szakrendeléssel,  valamint  a  Kenézy  Kórház  Gyermekpszichiátriai Osztályával szoros együttműködésben.   DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 12. oldal, összesen: 33

Az  iskolai  előrehaladásban  jelentkező  zavarok,  tanulási  nehézségek,  beilleszkedési  és  magatartási  problémák  esetében  egyéni  vagy  csoportos  fejlesztő  foglalkozások  segítik  a  gyermekek  továbblépését.  Az esetkezelő szolgáltatások további nagy csoportja a gyermek és családja, gyermek és baráti köre, a  gyermek és társas környezete közötti összhang megteremtésére irányul, mely az adaptációt, illetve a  társadalmi integrációt segíti. Ebben a folyamatban kiemelkedő hangsúlyt kap a szülőkkel, barátokkal  történő  együttműködés,  szülő‐gyermek  kapcsolat  erősítése,  a  közöttük  kialakult  konfliktusok  kezelése. A szülővel történő partneri kapcsolat kialakítása alapját képezi a benne meglévő bűntudat  feloldásának, és — a gyermek érdekében — a sikeres együttműködésnek. Ennek hatékony eszköze a  szülő bevonása a lakásotthon és gyermeke életébe, rendezvényeken, ünnepeken való részvétel.  A gondozott gyermekek mentálhigiénés ellátását pszichológus segíti:   Megkönnyíti a Gyermekotthonba került gyermek beilleszkedését.    Feltárja  azokat  a  problémákat,  amelyekre  a  gyermek  gondozása,  nevelése  során  tekintettel  kell lenni, és ebben segíti a lakásotthon teamjét.   Javaslatot tesz nevelési módszerek alkalmazására.   A rászoruló gyermekek lelki gondozását segítő kapcsolatban végzi.   A gyermekeket lakó környezetükben rendszeresen felkeresi.   A féléves értékelések és a felülvizsgálatok előkészítésében közreműködik.   A  gondozott  gyermekekről  a  felülvizsgálatot  megelőző  30  nappal  pszichológiai  jellemzést  készít.   Évente  legalább  egy  alkalommal,  vagy  szükség  esetén  beszámol  munkájáról  az  intézményi  tanács előtt.    2.8.3. Rekreációs szolgáltatások  A nevelési célok teljesítésének helyi feltételeit az egyes lakásotthonok teremtik meg azáltal, hogy a  gyermekek  és  fiatalok  számára  sokszínű  tevékenységre  biztosítanak  lehetőséget,  mint  például  intézményen  belüli  és  intézményen  kívüli  programok  (kirándulások,  ünnepek,  üdülések,  kulturális  rendezvények, sport, kézműves foglalkozások, társas együttlétek).   A  lakásotthonok  a  tárgyi  eszközök  beszerzésével,  a  környezet  kialakításával  is  igyekeznek  megteremteni a rekreációs tevékenységek feltételeit.    A  városban  zajló  művelődési  és  sportesemények  figyelemmel  kísérése  és  az  azokba  történő  bekapcsolódás színesítik a lehetőségek körét.  Az  Intézmény  támogatja  a  gyermekeknek  és  fiataloknak  az  olyan  szabadidős  foglalkozásokon  való  részvételét,  melyet  saját  érdeklődésük,  elköteleződésük,  tehetségük  alapján  rendszeresen,  magas  színvonalon folytatnak.  A  szabadidő  hasznos  eltöltése  céljából  biztosítja  a  lakásotthon  a  gyermekek  szellemi  és  erkölcsi  fejlődését  szolgáló  kulturális  értékekhez,  tájékoztatáshoz,  a  média  ismeretek  bővítését  szolgáló,  erőszakmentes  műsoraihoz,  a  szórakoztató,  művészeti  és  kulturális  tevékenységekhez  történő  hozzájutás  lehetőségét,  valamint  szabadidejük  hasznos  és  tartalmas  eltöltéséhez  szükséges  feltételeket.  A  lakásotthonokban  olyan  események,  rendezvények,  ünnepélyek  kaptak  létjogosultságot,  melyek  évről‐évre visszatérően színesítik a gyermekek életét.  A  hagyományok  ápolásával,  az  ünnepségekkel,  megemlékezésekkel  kapcsolatos  feladatokat,  időpontokat, valamint felelősöket az éves munkaterv tartalmazza.     Hagyományos rendezvények, ünnepségek:   Mikulás ünnepség   Karácsonyest   Húsvét   nyári táborok (anyagi lehetőségek függvényében évente 1‐2 alkalommal, üdülés céljából)  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 13. oldal, összesen: 33

  2.8.4. Egészségügyi szolgáltatások  Az egészségügyi szolgáltatásokon belül két feladatot kell ellátni:   a gyermekek, fiatalok egészségi állapotának figyelemmel kísérését,   szükség esetén az egészségügyi ellátáshoz jutás biztosítását.    A  testi  egészség  megőrzésében  együttműködünk  a  házi‐  és  szakorvosokkal,  a  különböző  civil  szervezetekkel,  felvilágosító  előadásokon  kívül  a  rendelkezésünkre  álló  egészségvédelmet  szolgáló,  prevenciós programokba bekapcsolódunk.  Az egészségvédelem terén nagy hangsúlyt fektetünk a személyi higiénia biztosítására, a dohányzókkal  szemben a nem dohányzók védelmére, a nemi élettel kapcsolatos ismeretátadásra, és folyamatosan  figyelemmel  kísérjük  a  gyermekek  egészségi  állapotát,  az  egyéni  igények,  szükségletek  kielégítése  céljából.    A lakásotthon gondoskodik arról, hogy hozzájusson a gyermek a megelőző és gyógyító egészségügyi  ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz.   A  gyermekek,  fiatalok  egészségügyi  ellátását  a  háziorvosi  rendelésen  a  háziorvosok  látják  el.  A  szakorvosi ellátás igénybe vétele beutalás alapján történik.  Éjjel,  az  azonnali  ellátást  igénylő  esetekben  az  éjszakai  ügyeletet  vagy  a  mentőt  kell  értesítenie  a  szolgálatot végző közalkalmazottnak.    2.8.5.  Étkeztetési szolgáltatások  A  gyermekek  életkorának  megfelelő  gyakoriságú,  összetételű  és  mennyiségű  étkezés  biztosításán  kívül  feladatunk  még  a  korszerű  táplálkozási  szokások  igényének  alapozása,  valamint  az  egészségi  állapotuk miatt speciális étkezésre szoruló gyermekek ellátása.    2.8.6. A gyermekek iskolai előrehaladásának segítése  A  lakásotthonban  dolgozó  közalkalmazottak,  valamint  a  fejlesztő  pedagógus  közreműködésével   korának,  képességeinek  megfelelő  oktatáshoz,  szakképzéshez,  továbbá  tanulmányi  lemaradásai  megszüntetéséhez  szükséges  segítséghez  kell  jutnia  a  gyermeknek,  amely  biztosítja  a  képességei  megfelelő kibontakoztatását.  A  lakásotthon  dolgozói  biztosítják  a  mindennapi  iskolai  felkészüléshez  szükséges  nyugodt  körülményeket és az elkészített házi feladatok számonkérését.  A lakásotthon vezetője:   Az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével fogalmazza meg a gyermekek  iskoláztatásával kapcsolatos feladatokat az egyéni gondozási‐nevelési tervben.   Koordinálja az iskolaválasztással összefüggő feladatokat.   Szükség esetén javaslatot tesz vizsgálatok elvégzésére vagy iskolaváltásra.   Napi  rendszerességgel  nyomon  követi  a  gyermekek  iskolai  előrehaladását,  otthoni  felkészülését.   Kapcsolatot  tart  a  gyermekek  oktatását,  nevelését  végző  intézményekkel,  szakmai  gyakorlatát, foglalkoztatását biztosító munkahellyel.    Fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódik a gyermekek iskolai előmeneteléről.  Fejlesztő pedagógus:   Gondoskodik  az  általános  képességek,  részképességek,  figyelem,  emlékezet,  gondolkodás,  taníthatóság, tantárgyi ismeretek felméréséről, azok életkori szinttel/osztályfok szinttel való  összevetéséről, aminek alapján egyéni fejlesztési tervet készít.   Az  egyéni  fejlesztési  tervekben  megfogalmazott  feladatokat  végrehajtja.  Amennyiben  a  komplex  pszichológiai‐pedagógiai  vizsgálat  összegzése  alapján  a  gyermeknél/tanulónál  sajátos nevelési igény valószínűsíthető, szakértői vizsgálatot kezdeményez.  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 14. oldal, összesen: 33

 

A  szakértői  bizottság  javaslatának  megfelelő  gyógypedagógiai  ellátások  biztosítását  külső  intézmények bevonásával, azok szakembereivel történő együttműködés során biztosítja.  Részt  vesz  a  gyermekek  korrepetálásában,  pótvizsgára  történő  felkészítésében,  valamint  a  tehetséggondozás formáinak megtervezésében és megszervezésében.  Szükség esetén konzultál a gyermekeket nevelő pedagógusokkal. 

     2.8.6. Napi életgyakorlat  A  gondozott  gyermekeket  az  önálló  életvitelre,  a  családi  háztartás  vezetésére  történő  felkészítés érdekében a lakásotthon dolgozói bevonják    a háztartási teendők végzésébe,   a családi gazdálkodás megtervezésébe,   a pénzkezelésbe.  A  ház  életrendje,  a  gondozottak  környezete  otthonos,  nincs  szigorú  napirend,  egyénre  szabott,  a  gyermek igényeihez igazodó, rugalmas szervezés szükséges.    A  házi,  illetve  a  ház  körül  végzett  munka  fontos  összetevője  a  gyermekek  szocializációjának,  növeli  önállóságukat, bővíti ismereteiket, készségeiket.  A gyermekek életének szervezése hasonlít a család működésére, s sokrétű értéket közvetít számukra.  A  lakásotthonok  a  ház  körüli  részvételt  a  gyermekekkel  történő  közös  megbeszélés  alapján  szabályozzák, melynek során figyelembe veszik a gyermekek életkorát, valamint képességeit.    A  ruházat  vásárlásánál  figyelembe  veszik  a  lakásotthonok  a  gyermekek  és  a  fiatalok  ízlését,  és  életkoruknak megfelelően bevonják őket a ruhák kiválasztásába.    A  lakásotthonok  biztosítják  a  gyermekek  személyes  tárgyainak,  fényképeinek,  emlékeinek  biztonságos elhelyezését.  A  lakásotthonokban  élő  gyermekek  zsebpénzben  részesülnek,  melyet  szabadon  használnak  fel  az  ellátottak. A nevelők tanácsaikkal segítik a takarékos pénzbeosztás alapjainak elsajátítását.    A  lakásotthonok  életének  legfőbb  szabályozója  a  házirend,  ami  tartalmazza  a  jogokat,  kötelezettségeket,  és  az  együttműködés  kereteit.  A  házirendet  a  gyermekek,  a  fiatalok  és  a  munkatársak  közösen  készítik  el.  Életbe  lépéséhez  és  módosításához  szükséges  az  Érdekképviseleti  Fórum egyetértését követően az Intézmény igazgatójának a jóváhagyása.  A házirend tartalmazza a napirendet, szabályozza a jutalmazás és fegyelmezés eszközeit.            2.8.7. Családgondozás, utógondozás  Családgondozás  Az  átmeneti,  illetve  tartós  nevelésbe  vett  gyermekek  esetében  nagy  jelentősége  van  a  családdal,  rokonokkal, barátokkal történő kapcsolattartásnak.  A kapcsolattartás szervezésében, a konfliktusos helyzetek megoldásában vesz részt a családgondozó‐ utógondozó.  Szükség  esetén  meglátogatja  a  gondozott  gyermekek  családját,  felkeresi  a  fiatalok  partnereit,  azok  hozzátartozóit.  Abban  az  esetben,  ha  élő,  és  a  fiatal  számára  fontos  érzelmi  kapcsolat  van  a  gyermek  és  szülője  (rokona)  között,  igyekszünk  a  gondozott  sorsát  érintő  legfontosabb  kérdésekbe  bevonni  a  szülőt,  együttműködését kérjük problémás esetekben.  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 15. oldal, összesen: 33

A  kapcsolattartásra  jogosult  és  a  gondozott  gyermek  kapcsolattartását  a  gyámhivatal  határozata alapozza meg.  A kapcsolattartás formái:   a gyermek meglátogatása   a gyermek elvitele (elengedése) hét végére, alkalmanként legfeljebb két napra   a gyermek szabadságra történő elvitele (elengedése)   levelezés (a levéltitok biztosításával)   telefonkapcsolat (a magántitok biztosításával)   ajándékozás, csomagküldés   A gyermekek látogatását lakásotthonok házirendje, illetve a kapcsolattartásra jogosulttal történt  előzetes megállapodás határozza meg.   A  lakásotthon  vezetője  a  kapcsolattartás  során  folyamatosan  tájékoztatja  a  szülőt,  vagy  a  kapcsolattartásra jogosult személyt a gyermek fejlődéséről.   A  gyermek  továbbtanulásának,  életpályájának  kijelölése  előtt  a  gyámnak  ki  kell  kérnie  a  szülő  véleményét.   A  családgondozó  a  gyermekjóléti  szolgálat  által  kitöltött  adatlapok  és  a  gyámhivatal  által  jóváhagyott  elhelyezési  javaslat  és  elhelyezési  terv  kézhezvételétől  számított  30  napon  belül  elkészíti az átmeneti nevelésbe vett gyermek és szülei kapcsolattartását segítő tevékenységekre,  feladatokra vonatkozó tervet, a GH‐2 számú adatlap kitöltésével, melyet külön kérésre továbbít  az adott intézménynek vagy hatóságnak.   A családgondozó félévente tájékoztatja a gyámhivatalt a kapcsolattartás alakulásáról.   A  családtagokkal  való  kapcsolattartás  megvalósulásáról  a  lakásotthon  dolgozói  minden  gyermekre vonatkozóan kapcsolattartási naplót vezetnek.   A  családgondozó  a  gyermek  családba  történő  visszahelyezése  érdekében  együttműködik  az  illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával.   Azokban a kapcsolattartási esetekben, melyekről nem a gyámhivatal hivatott dönteni, a gyermek  gyámja  dönt,  a  családgondozó  által  elvégzett  környezettanulmányban  foglaltaknak,  valamint  az  Intézmény vezetőjével és a lakásotthon‐vezetővel történt egyeztetésnek megfelelően.   A lakásotthon indokolt esetben gondoskodik a gondozott gyermeknek a hozzátartozóhoz történő  el‐ és visszakíséréséről.   A  gondozott  gyermek  és  családja  közötti  kapcsolat  ápolása,  a  családnak  a  gyermek  visszafogadására alkalmassá tétele érdekében a Gyermekotthon családgondozója együttműködik  az  illetékes  gyermekjóléti  szolgálat  családgondozójával.  A családgondozást az egyéni gondozási‐ nevelés terv szerint kell végezni.   A családgondozó a gyermek befogadását követően két hónapon belül személyesen is felkeresi a  gyermek egyéni gondozási‐nevelés tervében megjelölt szülőt vagy más hozzátartozót, valamint az  illetékes  gyermekjóléti  szolgálatot.  A  nevelésbe  vétel  időtartama  alatt  a  családgondozó  folyamatosan kapcsolatot tart az illetékes gyermekjóléti szolgálattal.    Utógondozás  Segíti  a  volt  gondozottakat  a  társadalmi  beilleszkedésükben,  önálló  életük  megteremtésében,  lakhatásuk megoldásában, pénzük beosztásában, hivatalos ügyeik intézésében.  Ezen  kívül  a  lakásotthonok  dolgozói  is  mindent  megtesznek  azért,  hogy  minél  alaposabban  megismerjék a fiatalok kinti kapcsolatait, és segítik azokat minden olyan esetben, amikor az a fiatal  érdekét szolgálja.  A  családgondozás,  utógondozás  célja  a  gyermek  vér  szerinti  családjába  történő  visszahelyezésének,  beilleszkedésének elősegítése, illetve önálló életkezdésének támogatása.  Módszerei: a szociális munka formái, segítő kapcsolat működtetése.    Az otthont nyújtó ellátás keretében az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnését követően a fiatal  felnőtt  családjába  történő  sikeres  visszailleszkedését,  illetve  önálló  életének  megkezdését  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 16. oldal, összesen: 33

utógondozással segíti az utógondozó, a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint.  Ennek körében:   Segíti a gyermeknek, fiatalnak a családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének  megkezdését.    Nevelésbe vétel megszüntetése esetében az utógondozás során az utógondozó együttműködik az  utógondozott lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal.   Fiatal  felnőtt  utógondozása  során  az  utógondozó  utógondozási,  valamint  vagyon‐felhasználási  tervet készít, és ezek alapján végzi munkáját.   Az  önjogúvá  vált  fiatal  vagyonának  felhasználását  csak  tanácsokkal  segíti,  vagyonkezelést  nem  végezhet, vagyonfelhasználással kapcsolatos döntéseket nem hozhat.   Az  utógondozó  segíti  a  fiatal  felnőttet  az  otthonteremtési  támogatás  iránti  kérelem  elkészítésében, benyújtásában.   Szükség  szerinti  rendszerességgel,  de  legalább  havonta  egyszer  felkeresi  az  utógondozottat,  és  tájékozódik az utógondozott körülményeinek és életvezetésének alakulásáról.   Legalább  heti  egy  fogadónapon  lehetőséget  biztosít  arra,  hogy  az  utógondozott  problémái  megbeszélésére felkereshesse.    A gondozottak munkába állása  A tanulmányaikat befejező gondozottak esetében kiemelt feladat a mielőbbi munkába állás segítése,  melyet  a  lakásotthon  dolgozóinak  és  a  családgondozó‐utógondozónak  együttműködésben  kell  biztosítania.  A lakásotthon dolgozóinak feladata:   A  gondozott  támogatása  a  munkahely  keresésében,  és  abban,  hogy  munkahelyére  kipihenten, időben, mindennapi rendszerességgel tudjon menni.  A lakásotthon‐vezető feladata:   Az  egyéni  gondozási‐nevelési  tervben  a  munkába  állással  kapcsolatos  feladatok  meghatározása.   Kapcsolattartás a munkahellyel.  A családgondozó‐utógondozó feladata:   A munkába állítással kapcsolatos feladatok meghatározása a lakásotthon‐vezetővel közösen.   A fiatal felkészítése a munkába állásra.   Segítségnyújtás az álláskeresésben.   Kapcsolattartás a munkahellyel, a beilleszkedés nyomon követése.   Segítségnyújtás  a  munkavállalással  kapcsolatos  ügyintézés  során,  szükség  esetén  az  érdekérvényesítés támogatása.          2.8.8. Utógondozói ellátás  A  gyámhivatal  határozatával  elrendelt  utógondozói  ellátás  keretében  a  rászoruló  fiatal  felnőtt  számára szükség szerinti ellátást kell biztosítani azon időszak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem  tudja  biztosítani,  vagy  nappali  tagozaton  folytatja  tanulmányait,  vagy  felvételét  várja  szociális  bentlakásos intézménybe.   A  fiatal  felnőtt  utógondozói  ellátásához  szükséges  dokumentumok  elkészítéséről  a  lakásotthon‐ vezető  70  nappal  a  fiatal  nagykorúsága  betöltése  előtt  köteles  gondoskodni,  és  eljuttatni  a  szakellátásért  felelős  szakmai  vezető  intézményvezető‐helyetteshez,  aki  megküldi  azt  a  szakszolgálatnak, illetve a gyámhivatalnak.   Az utógondozói ellátás iránti kérelmet a szakellátásért felelős szakmai vezető intézményvezető‐ helyettes küldi meg a gyámhivatalnak a következő dokumentumok kíséretében:   a fiatal utógondozói ellátás iránti kérelme,  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 17. oldal, összesen: 33

   

   

iskolalátogatási vagy jövedelemigazolás (esetleg a Munkaügyi Központ igazolása),  pedagógiai jellemzés,  befogadó nyilatkozat,  gyámi javaslat, az utógondozói ellátás időtartamának, valamint az utógondozó személyének  megjelölésével,   meghosszabbítás esetén utógondozó javaslata.   Az  utógondozói  ellátásról  szóló  gyámhivatali  határozat  alapján  a  szakellátásért  felelős  szakmai  vezető  intézményvezető‐helyettes  értesíti  a  szakszolgálatot  a  15/1998.  (IV.30.)  NM.r.  4.  számú  mellékletében foglaltak szerint.  Az Intézmény vezetője és a fiatal felnőtt az utógondozói ellátásról írásbeli megállapodást köt.  Az  utógondozói  ellátást  igénybe  vevő  fiatal  felnőtt  az  ellátásért  térítési  díjat  fizet  a  megállapodásban foglaltak szerint.  Az  utógondozói  ellátás  ideje  alatt  segítséget  kell  nyújtani  a  fiatal  felnőttnek  azon  feltételek  megteremtésében, amelyek önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek. 

  2.9. A Gyermekotthon működésének rendje  2.9.1. A gyermekek, fiatalok felvétele   A  Gyermekotthon  befogadja  a  hatósági  intézkedés  által  ideiglenes  hatállyal  az  Intézményben  elhelyezett,  vagy  a  gyámhivatal  által  nevelésbe  vett  gyermeket,  ha  a  határozatban  a  gyermek  gondozási helyeként a Gyermekotthont jelölték meg.   Az  intézményvezető  befogadja  azt  a  fiatal  felnőttet,  akinek  befogadását  előzetesen  nyilatkozatban  vállalta,  és  utógondozói  ellátását  a  gyámhivatal  elrendelte,  és  az  ellátás  biztosítójaként a Gyermekotthont jelölte meg. (15/1998.(IV.30.) NM.r. 115.§.)   A  Gyermekotthon  befogadja  az  utógondozói  ellátásban  részesülő  fiatal  felnőtt  gyermekét,  ha  a  fiatal ezt kéri.   Befogadhatja a gondozott gyermek gyermekét, ha a gyermek törvényes képviselője ezt kéri.   A befogadásról az Intézmény haladéktalanul értesíti:   a szakszolgálatot a 15/1998.(IV.30.) NM.r. 4. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően,   a beutaló szervet, illetve a gyámhivatalt,   a gondozott gyermek törvényes képviselőjét,   az átmeneti nevelt és ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek vér szerinti szülőjét,   a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,   a pártfogó felügyelet alatt álló gondozott gyermek pártfogó felügyelőjét.   A Gyermekotthon legfeljebb 3 napra, átmeneti gondozásra befogadja azt az ellátást kérő  gyermeket, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, vagy szülője, gondozója elhagyta, és  emiatt ellátás és felügyelet nélkül maradt. A befogadott gyermek számára ideiglenes  gondozást kell biztosítani.    A befogadásról értesíteni kell a gyermek szülőjének lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti  szolgálatot, és a gondozási napok nyilvántartása érdekében a szakszolgálatot.   A  Gyermekotthon  ideiglenes  jelleggel  befogadja  azt  az  átmeneti  vagy  tartós  nevelésbe  vett  gyermeket, aki gondozási helyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt.  A  gondozott  gyermek  befogadásáról  a  Gyermekotthon  haladéktalanul  értesíti  a  gyermek  gondozási helyét, és egyben kéri, hogy a gyermek visszaviteléről gondoskodjanak.   A  Gyermekotthon  haladéktalanul  értesíti  a  törvényes  képviselőt  a  befogadott  gyermekkel  kapcsolatos minden lényeges eseményről, így különösen:   az egészségi állapotában bekövetkezett változásról,   bűncselekmény áldozatává válásáról,   haláláról,   gyermeke születéséről,   iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről,  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 18. oldal, összesen: 33

 szabálysértési ügyéről,   büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről.  A gyermek haláláról értesíti a szakszolgálatot.  Valamennyi rendkívüli eseményről értesíti a fenntartót. 

    A gyermekotthoni csoportok kialakítása  A  Gyermekotthon  lakásotthonaiban  3  évnél  idősebb  gyermekek  gondozása,  és  fiatal  felnőttek  ellátása  történik.  A  gyermekcsoportok  nemi,  életkori  szempontból,  és  szükségletek  tekintetében  vegyesek. A gondozási hely kiválasztásakor figyelmet fordítunk arra, hogy a leendő gondozási hely a  legoptimálisabb  megoldást  jelentse  a  bekerülő  gyermek  számára,  választ  tudjon  adni  egyéni  szükségleteire  (egészségügyi,  mentális,  oktatással,  fejlesztéssel,  tehetséggondozással,  kapcsolattartással kapcsolatosan).  A szempontok sorában előnyt élvez a testvérek együttes elhelyezése.  A  gondozási  hely  kiválasztásakor  tekintettel  vagyunk  a  gyermek  életkorára,  személyiség‐állapotára  egyaránt, a meglévő csoport összetételére, az ott élő gyermekek problémáira, pld. súlyosan agresszív  viselkedésű, disszociális tüneteket mutató, vagy fogyatékkal élő gyermek, stb.     2.9.2. Gyermekek gondozása, nevelése   Egyéni gondozási‐nevelés terv   A GH‐1 számú adatlapot a lakásotthon‐vezetőnek és a gyermek gyámjának közösen kell kitöltenie  az  egyéni  gondozási‐nevelés  terv  elkészítése  céljából  a  gyermekjóléti  szolgálat  által  kitöltött  adatlapok  és  a  gyámhivatal  által  jóváhagyott  elhelyezési  javaslat  és  elhelyezési  terv  kézhezvételétől  számított  30  napon  belül.  Ezt  követően  —  szükség  esetén  —  pótlapon  folyamatosan  bővíthető,  módosítható  az  egyéni  gondozási‐nevelési  terv.  Ez  a  dokumentum  a  gyermek nevelésére vonatkozó egyéni gondozási, nevelési program.    A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni:   a gyermekjóléti szolgálat által az alapellátás, illetve a védelembe vétel során készített egyéni  gondozási tervre,   a gyermekvédelmi gondoskodást szükségessé tevő okokra,   a gondozott gyermek gondozási helyének kijelölése tárgyában készített elhelyezési javaslatra,   az  egyéni  elhelyezési  tervre,  a  gyermek  nevelésében,  gondozásában  korábban  részt  vett  szakemberek véleményére,   a  gondozott  gyermekekkel  és  szülőjével  folytatott  személyes  beszélgetés  során  szerzett  tapasztalatokra,    egyéb, a gondozott gyermek nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményre.     Az  egyéni  gondozási‐nevelés  tervben  kell  szerepeltetni  a  gondozással,  neveléssel  kapcsolatos  részletes feladatokat, az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztást.   (15/1998.(IV.30.)NM.r.84.§ 1.bek.)   Az egyéni gondozási‐nevelés terv kidolgozásába be kell vonni az ítélőképessége birtokában levő  gondozott gyermeket, szülőjét, illetve gondozóját.   Az  egyéni  gondozási‐nevelési  tervet  a  szakellátásért  felelős  szakmai  vezető  intézményvezető‐ helyettes megküldi a   szakszolgálatnak, valamint   a gyermek ügyében illetékes gyermekjóléti szolgálatnak/központnak.      Nevelésbe vétel féléves értékelése, éves felülvizsgálata   Az  egyéni  elhelyezési  terv,  valamint  az  egyéni  gondozási‐nevelési  terv  által  meghatározott  feladatok  elvégzésének  éves  értékelését  a  gyermekkel  foglalkozó  szakemberek  készítik  el  stáb‐ ülésen, melyre meghívják a gyámot, a családgondozót, a fejlesztő pedagógust és a pszichológust.   A  helyzetértékelés  során  a  GH‐3  számú  adatlapot  kell  kitölteni,  mely  a  gyám  és  a  lakásotthon‐ DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 19. oldal, összesen: 33

vezető  feladata.  Az  adatlap  kitöltésének  határideje  a  gyámhivatal  felkérését  követő  15  nap.  Az  adatlapot  felülvizsgálat  esetén  a  gyámhivatal  és  a  gyermekjóléti  szolgálat/központ  részére  a  szakellátásért felelős szakmai vezető intézményvezető‐helyettes küldi meg.    Az értékelő megbeszélés összehívásáért a lakásotthon‐vezető a felelős.   A  felülvizsgálathoz  a  következő  dokumentumok  elkészítéséről  a  lakásotthon‐vezető  köteles  gondoskodni a gyámhivatali felkérést követő 15 napon belül:   GH‐3 számú adatlap,   gyermek nyilatkozata.  A féléves értékelést a GH‐3 számú adatlapon kell elkészíteni, és meg kell küldeni a gyámhivatalnak. A  kitöltésért felelős a lakásotthon‐vezető, a továbbítás pedig a szakellátásért felelős szakmai vezető  intézményvezető‐helyettes feladata.    2.9.3. Engedély nélküli eltávozás    Engedély  nélküli  eltávozásnak  számít,  ha  a  gyermek  kéredzkedés,  a  lakásotthonban  foglalkoztatottak  engedélye      nélkül  távozik  az  otthonból,  valamint  az  is,  ha  a  megbeszélt  időponttól  számított  12  órán  belül  nem  tér  vissza,  és  távolmaradása  okáról  nem  él  jelzéssel  a  gondozási hely felé.    Az eltűnt gyermeket a lakásotthon‐vezető, együttműködve a családgondozó kollegával megkísérli  felkutatni.  A  gyermek  felkutatásában  minden  lakásotthonban  foglalkoztatottnak,  és  lakásotthonban élő gyermeknek kötelessége a tudomására jutott tényeket a felkutatásért felelős  személyekkel közölni.   Amennyiben  az  eltűnt  gyermek  tartózkodási  helyének  felkutatására  tett  intézkedések  nem  vezetnek eredményre, az ügyeletes dolgozó a 14 év alatti, illetve fogyatékossága miatt magáról  gondoskodni  nem  tudó  gyermek  esetében  haladéktalanul,  egyéb  esetben  24  órán  belül  megkeresi  a  gyermek  gyámját,  aki  haladéktalanul  értesíti  az  illetékes  rendőri  szervet.  Közli  az  eltűnt  gyermek  személyi  adatait,  személyleírását,  az  azonosításra  alkalmas  jellegzetességeit,  az  eltűnéskor  viselt  ruházatát,  az eltűnés körülményeit, a vélt feltalálási helyét, valamint átadja az  azonosításra alkalmas fényképet.    Ezután a szakellátásért felelős szakmai vezető intézményvezető‐helyettes értesíti a gyermek vér  szerinti szüleit, és a szakszolgálatot.   Amennyiben  a  gyermek  visszatér  az  otthonba,  az  ügyeletes  dolgozó  24  órán  belül  értesíti  a  gyermek  gyámját,  aki  erről  haladéktalanul  értesíti  az  illetékes  rendőri  szervet,  a  szakellátásért  felelős  szakmai  vezető  intézményvezető‐helyettes  pedig  értesítést  küld  a  szülőnek,  és  a  szakszolgálatnak.   A  lakásotthonba  visszatért  gyermekkel  —  gyámja  bevonásával  —  folytatott  egyéni  beszélgetés  keretében a lakásotthon‐vezetőnek fel kell tárnia a gyermek eltűnésének okát, körülményeit, az  eltűnés alatt vele történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait.    A  beszélgetés  megtörténtét  írásban  kell  dokumentálni,  a  szükséges  intézkedés  megtételére  javaslatot  kell  tennie  a  lakásotthon  vezetőjének,  intézkedés  után  pedig  az  ügyben  keletkezett  iratokat a gyermek iratanyagában, a központi irattárban kell megőrizni.   Ha az eltűnt gyermeket a lakásotthon dolgozói, vagy gondozott gyermekei megtalálták, vagy ha a  gyermek  önként  visszatért,  erről  az  illetékes  rendőri  szervet,  illetve  a  szülőt  24  órán  belül  értesítenie kell a szakellátásért felelős szakmai vezető intézményvezető‐helyettesnek.   A  rendőrség  által  megtalált  gyermek  előkerüléséről  a  szülőt,  valamint  a  gondozott  gyermek  esetében a szakszolgálatot is értesíteni kell.   Az  eltűnt  gyermekekről  a  lakásotthon  vezetője  nyilvántartást  vezet,  arról  —  a  hatóság  megkeresésére — az adatvédelmi szabályok betartásával adatokat szolgáltat.    2.9.4. Az ellátás megszűnése, megszüntetése  A  Gyermekotthon  a  gyámhivatalnak  a  gondozott  gyermek  átmeneti,  illetve  tartós  nevelését  megszüntető  határozata  alapján  az  ellátást  megszünteti,  és  a  gondozott  gyermeket  a  határozatban  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 20. oldal, összesen: 33

megjelölt  személynek  átadja.  Az  átadás  megtörténtét  a  gondozott  gyermeket  átvevő  személy  aláírásával igazolja.   Az ellátás megszüntetéséről az időpont és a gondozott gyermeket átvevő személy megjelölésével  a Gyermekotthon haladéktalanul értesíti:   a szakszolgálatot a 15/1998.(IV.30.) NM.r. 5. számú melléklet szerinti adatlapon,   a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,   a pártfogói felügyelet alatt álló gyermek pártfogó felügyelőjét.   Megszűnik az utógondozói ellátás:   a fiatal felnőttnek, az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentését követően,   a fiatal felnőtt 21. vagy 24. évének betöltésével.  A gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt   ellátásának feltételei már nem állnak fenn,   ellátását szociális bentlakásos intézmény biztosítja,   a Gyermekotthon közalkalmazottaival szemben elfogadhatatlan magatartást tanúsít,   a  házirendet  többször  súlyosan  megsérti  és  az  ellátás  megszüntetésével  az  Intézmény  Érdekképviseleti Fóruma is egyetért.   Az  utógondozói  ellátás  megszüntetéséről  a  szakellátásért  felelős  szakmai  vezető  intézményvezető‐helyettes haladéktalanul értesíti a szakszolgálatot.  Az elhelyezés megszüntetésekor ellátandó feladatok:   A  gyermeket,  a  fiatalt  a  Gyermekotthon  létszámából  törölni  kell  a  szakszolgálattal  történt  egyeztetés után.   A gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal részére — átvételt írásban igazolva — át kell adni  személyes tárgyait, felszerelését, valamint a személyes iratait.   A lakcím kijelentésével kapcsolatos ügyintézést ellenőrizni kell.    2.9.5. Csoportgazdálkodás  A lakásotthonokban önálló csoportgazdálkodás folyik a rendelkezésre bocsátott havi ellátmányból.   A csoportgazdálkodás pedagógiai célja a családi háztartás vezetésének modellezése annak  érdekében, hogy a gondozott gyermek képessé váljon saját háztartása vezetésére.   A létfeltételek meghatározásánál az átlag magyar család életszínvonalát kell biztosítani.   A gazdaságosságra való törekvés nem veszélyeztetheti az alapfeladatok ellátását.   Az  ellátmánynak  fedeznie  kell  az  összes  —  előre  látható  és  nem  tervezhető  —  szükséges  kiadásokat.   A mindenkori összeg meghatározásánál figyelembe kell venni az áremelkedéseket és a KSH előző  évi inflációt megjelölő jelentésében foglalt inflációs rátát.   A megfelelő ellátás érdekében a havi, illetve a szükség szerinti rendkívüli juttatásokat kötelezően  minden  év  novemberében  felül  kell  vizsgálni,  s  a  következő  évi  költségvetésben  tervezni  kell  a  korrekciókat.   A  lakásotthonok  nagyobb  karbantartási,  felújítási  munkáit  intézményi  költségvetésből  kell  fedezni,  az  állagmegőrzés  fontosságának  és  a  Polgármesteri  Hivatallal  történő  egyeztetés  figyelembe vételével.    2.9.6. A lakásotthonokban zajló élet rendje, szabályai  A  gyermek  gondozási  helyének  kiválasztására  az  intézményvezető,  a  szakellátásért  felelős  szakmai  vezető  intézményvezető‐helyettessel  közösen  tesz  javaslatot  a  szakszolgálatnak,  a  lakásotthon‐ vezetők  véleményének  megkérdezése  után,  figyelembe  véve  a  nevelők  és  a  fiatalok  jogos  kéréseit.  (Testvérek, osztálytársak, azonos otthonból érkezők, barátok, stb.)  Törekedni  kell  az  otthonos  légkör  kialakítására,  melynek  segítője  és  szabályozója  a  lakásotthon  házirendje (15/1998.(IV.30.NM.r. 112.§), mely alkalmazkodik az iskolák házirendjéhez is.  

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 21. oldal, összesen: 33

  2.9.7. Házirend  A lakásotthon házirendje tartalmazza:   a napirendből adódó feladatokat,   a gyermek és a fiatal felnőtt viselkedésére vonatkozó szabályokat,   a  gyermeknek,  a  fiatal  felnőttnek  egymással,  a  Gyermekotthon  dolgozóival  szemben  tanúsítandó magatartását,   a  gyermeknek,  a  fiatal  felnőttnek  a  hozzátartozókkal,  illetve  más  személyekkel  történő  kapcsolattartására, a látogatás rendjére,    a lakásotthonból történő eltávozás és visszatérés rendjére vonatkozó szabályokat,   a panaszjog érvényesítésének módját,   az Érdekképviseleti Fórum véleményezési joga gyakorlására vonatkozó előírásokat.  A  házirendet  az  intézményvezető  a  nevelőtestület,  valamint  az  Intézményben  működő  Érdekképviseleti Fórum egyetértésével hagyja jóvá.     2.9.8. Az épületek használati rendje  A lakásotthonokban élő gyermekek, fiatalok és a lakásotthonban foglalkoztatottak felelősek:    a közösségi tulajdon védelméért,   az épületek rendjének, tisztaságának megőrzéséért,   Az energiatakarékos felhasználásáért,   tűz‐ és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,    ha szükséges, az azonnali intézkedés megtételéért.  Az  épületek  egyes  berendezéseit,  eszközeit  csak  az  intézményvezető  engedélyével,  átvételi  elismervény ellenében lehet az Intézményből kivinni.    2.9.9. Személyi feltételek  A  Gyermekotthonban  dolgozó  közalkalmazottak  munkarendjét,  munkavégzésének  és  díjazásának  egyes  szabályait  az  Intézményben  működő  szakszervezettel  kötött  Kollektív  szerződés  a  magasabb  rendű  jogszabályokkal  összhangban  tartalmazza.  (Kjt.,  a  Kt.,  és  a    138/1992.  (X.8.)  Korm.r.  értelmében)    A családgondozó‐utógondozó munkaideje heti 40 óra, melynek a fele terepmunkára fordítandó.  A  pszichológus  munkaideje  heti  40  óra,  melyből  30  óra  közvetlenül  a  gyermekkel  történő  foglalkozásra  kell  fordítani.  A  fejlesztő  pedagógus  munkaideje  heti  40  óra,  melyből  24  órát  közvetlenül a gyermekekkel történő foglalkozásra kell fordítani.  A lakásotthon‐vezetők munkaideje heti 40 óra, melyből 30‐at a gyermekekkel történő közvetlen  foglalkozásra kell fordítani.  A pedagógus munkakörű dolgozók munkabeosztását intézményvezető hagyja jóvá.  A  Gyermekotthon  egész  évben  folyamatosan  működik,  így  az  év  minden  napján  biztosítani  kell  a  gyermekek és fiatal felnőttek foglalkoztatását és felügyeletét, megszakítás nélküli munkarend szerint.  Az  éjszaka  ügyeletet  teljesítő  közalkalmazott  köteles  éber  ügyeletet  tartani,  és  az  ügyeleti  időben  effektív munkát végezni.  A  lakásotthon‐vezető  a  lakásotthon  működésének  sajátosságait  figyelembe  véve,  minden  év  januárjában  elkészíti  az  alapbeosztást,  mely  az  éves  munkaterv  részét  képezi,  és  azt  az  Intézmény  intézményvezetője hagyja jóvá. A mindennapi gyakorlat során — a munkából kieső közalkalmazottak  esetében  —  az  alapbeosztás  módosítását  a  lakásotthon  vezetője  készíti  el,  és  azt  —  lehetőleg  egy  hétre — előre közli az érintett közalkalmazottakkal, illetve eljuttatja az Intézmény vezetőjének, aki azt  jóváhagyja.  A  jóváhagyott  munkarendtől  eltérés  –  a  krízishelyzet  kivételével,  amikor  a  lakásotthon‐ vezető jogosult intézkedni ‐ csak az intézményvezető engedélyével történhet.    A lakásotthonok dolgozói közössége  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 22. oldal, összesen: 33

A feladatok ellátásának letéteményese a felnőtt közösség.  Alapvető  szakmai  követelmény  a  Szakmai  Programmal  való  teljes  azonosulás,  az  egységes  nevelési  szemlélet kialakítása, annak következetes betartása, az egymás iránti elfogadás, tisztelet.  A különböző személyiségű felnőttek a mindennapi életben kiegészítik egymást, és pozitív modellként  kell  szolgálniuk  a  gyermekek  számára.  A  teamben  valamennyi  közalkalmazott  felelős  az  együttműködés, a harmonikus közösségi szellem megvalósításáért.  A  lakásotthonokban  foglalkoztatott  közalkalmazottnak  önképzéssel  és  szervezett  továbbképzéseken  történő  részvétellel  kell  gyarapítania  tudását,  meg  kell  tennie  mindent  saját  mentálhigiénéje  megőrzése érdekében. Késznek kell lennie az új ismeretek befogadására, tapasztalatok átadására.    A  törvényes  munkaidő  beosztásánál  mindezekre,  valamint  a  regenerálódáshoz  szükséges  szabadságolások biztosítására tekintettel kell lenni.  A  lakásotthonokban  foglalkoztatottak  megszakítás  nélküli  munkarendben,  egyenlőtlen  munkaidő‐ beosztással dolgoznak.    2.10. A lakásotthonok    DMJV  Gyermekvédelmi  Intézménye  szakellátást  végző  Gyermekotthona  (továbbiakban:  Gyermekotthon) lakásotthonokból áll.  A  lakásotthonok  önálló  szakmai  szervezeti  egységek,  irányításuk  a  szakellátásért  felelős  szakmai  vezető intézményvezető‐helyettes közvetlen feladata.  A  lakásotthonok  vezetői  pedagógus  végzettségű  szakemberek,  akik  a  lakásotthon  életét  érintő  valamennyi  kérdésért  (mint  pld.  a  gazdálkodás,  állagmegőrzés,  gondozottak  fejlődése,  ellátása,  dolgozók  munkabeosztása,  dolgozók  szakmai  tevékenysége,  elszámolások,  adminisztrációs  munka)  egy személyben felelősek.    A lakásotthonokban a gyermekek nemi, életkori, képességbeli megoszlása vegyes.   

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 23. oldal, összesen: 33

I. számú Lakásotthon   (Debrecen, Kálmán u. 28.)  Férőhelyek száma: 9  Az I. számú lakásotthon könnyen megközelíthető helyen található.   A  42‐es  és  a  43‐as  autóbusz  félórás  időközönként  jár.  A  Tócóskerti  lakótelep  felől  több  buszjárattal is elérhető.  A Kálmán utca csatornázott, és kemény burkolattal is rendelkezik.  A lakásotthon problémamentesen illeszkedik a szomszédsági környezetbe.    A gyermekek és a fiatal felnőttek a város különböző általános‐ és középiskoláiba járnak.  Közelben található oktatási intézmények:   Lilla téri Általános Iskola,   Nagysándor József Általános Iskola,   Kazinczy Ferenc Általános Iskola,   Bartók Béla úti Óvoda.    Könnyen elérhető:   a Kenézy Kórház,   a Tesco Áruház,   a Metro Áruház,   Cora Áruház.    A lakásotthon által biztosított szolgáltatások, specialitások  a./ Nevelés, gondozás   gyermekek egészségi állapotának fokozott figyelemmel kisérése,   speciális egészségügyi igényeinek nyomon követése,   meghitt, családias hangulat kialakítása,   kézműveskedés,   konyhakert művelése,   a megtermelt gyümölcsök befőzése, savanyúság‐készítés télire.    b./ Ünnepek, szabadidős foglalkozások   kirándulások,   nyári üdülések,   kulturális programokon történő részvétel,   sportolási lehetőségek biztosítása    udvari homokozó,   szalonnasütés a szomszédokkal,   ünnepek családias hangulatú megszervezése (télapó, karácsony, húsvét)    névnapok, születésnapok személyre szóló megünneplése (ajándékozással).    c./ Egészségügyi ellátás   Gyermek háziorvos: Dr. Komoróczi Zsuzsa (Víztorony u.)    II.számú Lakásotthon  (Debrecen, Poroshát u. 33.)  Férőhelyek száma: 10  A lakásotthon a Kerekes telep nyugati részén található.  A Nagyállomástól a 18, 18Y és a 48‐as autóbusszal közelíthető meg. A lakásotthon 18Y‐os busz  megállójától 300 méterre, a 18‐as és 48‐as buszmegállótól 800 méterre található. Járda az út  feléig van, kövesút egyáltalán nincs.  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 24. oldal, összesen: 33

A nagy távolság állandó problémát jelent: nyáron a nagy por, esős időben a sár, télen a csúszós  út nehezíti a közlekedést.  A lakásotthon nagy udvarral rendelkezik. A kertben gyümölcsfák, kis veteményeskert található,  melyet a gyermekek a felnőttekkel közösen művelnek.  A lakásotthontól 800 méterre található az élelmiszerbolt.    Egészségügyi ellátás   háziorvos:     Monostorpályi u. 64. sz.    gyermek háziorvos:   Híd u. 14.   felnőtt fogorvos:  Vécsey u. 56.   gyermek fogorvos:  Bethlen u. 40.   nőgyógyászat:     Bethlen u. 11. sz.    Oktatás   óvoda: Monostorpályi u. 39. sz.   általános iskola: József Attila Általános Iskola, Monostorpályi u. 63. sz.   középiskolák: helyi közlekedési eszközökkel jól megközelíthetők    Szolgáltatások, sajátosságok  A lakásotthonban elsősorban serdülő fiatalok élnek, akik között nagy létszámban vannak a fiúk.  Minden  gyermek  felé  elfogadó  attitűddel  fordulnak  a  felnőttek,  és  következetesen  igyekeznek  a  szabályokat betartatni.  Nagy hangsúlyt fektetnek a lakásotthon dolgozói a szomszédokkal történő kapcsolat ápolására.    A  tanulás  jelentőségét  igyekeznek  megértetni  a  dolgozók  a  gondozott  gyermekekkel,  és  a  fiatal  felnőttekkel. Közreműködnek a célok megfogalmazásában, a motiváció növelésében.  Az  elvárás  a  felnőttek  részéről  az,  hogy  minden  gyermek  képességének  megfelelő  teljesítményt  nyújtson az iskolában, és szakmát sajátítson el.  Az idősebb gyermekek, a fiatal felnőttek részt vesznek a kisebbek iskolai felkészülésének segítésében.    Meleg, barátságos légkör kialakítására törekszik a dolgozói stáb.    A házi munkára nevelés eszköze a „Segítő‐kéz”‐beosztás.    A közösség szervezésének fontos eszköze a havonta megtartott gyerek stábülés, ami a nyitottság és a  demokratizmus légkörének kialakítását szolgálja.   Pozitív  visszajelzésekkel,  jutalmazással  igyekszenek  a  felnőttek  a  gyermekek  és  a  fiatal  felnőttek  énképét erősíteni, melynek eszköze az „Akikre büszkék vagyunk”‐tábla.  A táblára a gyermekek szavazatai alapján kerülnek fel azok, akik az eltelt időszakban pozitív irányban  változtattak  viselkedésükön,  aktívan  részt  vettek  a  közösség  életében,  szorgalmasan  végezték  a  házimunkát, javítottak tanulmányi eredményükön.    Az  egyénre  szabott  nevelést  szolgálja  a  kimenők  rendjének  személyre  szabása,  mely  megállapodásokban kerül rögzítésre.  A szabadidő hasznos eltöltése céljából rendszeresen szerveznek különböző programokat, főzéseket,  kirándulásokat, stb.  Évenként egyszer a lakásotthonokkal közösen nyaraláson vesznek részt a gondozottak.  A II. számú lakásotthon szervezi a farsang, a gyermeknap programjait, intézményi szinten.  A sport, a mozgás fontosságának tudatosítása céljából a gyermekeket különböző edzésekre járatják,  hogy az akaraterejük, kitartásuk fejlődjön, és a testi‐lelki harmónia kialakuljon az ellátottakban.  A  gyermekek  érdeklődésének  és  tehetségének  megfelelően  különböző  tehetséggondozó  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 25. oldal, összesen: 33

programokba történő bejutásukat segítik (pl. zenetanulás).  Mindennapjaikat  kézműves  foglalkozásokkal,  népi  hagyományok  ápolásával,  ünnepek  megszervezésével színesítik.    A  családdal  való  kapcsolatot  minden  olyan  esetben,  ahol  lehetőség  van  rá,  ápolják,  motiválják  a  gyermekeket a családdal való találkozásra.    III.számú Lakásotthon  (Debrecen, Pákász u. 11.)  Férőhelyek száma: 9  A  III.  számú  lakásotthon  a  Tégláskertben,  saroktelken  helyezkedik  el,  kb.  50  méteres  utcafronttal.   A  lakásotthon  beépült,  rendezett,  szilárd  burkolattal  ellátott,  csatornázott  környezetben  található.  A Pákász u. 11. sz. alatt lévő lakásotthon a 47‐es helyi járatú autóbusszal közelíthető meg. Az  autóbusz  a  Nagyállomástól  a  reggeli  és  a  délutáni  órákban  10‐15  percenként,  egyéb  időszakokban félóránként közlekedik.  A lakásotthon az autóbusz végállomásától 500 méterre van.  A telefonhálózatba be van kapcsolva a lakásotthon.  Az elektromos szolgáltatás megfelelő színvonalú.  Az AKSD rendszeresen üríti a szeméttárolót.  A  napi  bevásárlást  a  kb.  500  méterre  lévő  élelmiszerboltban,  a  havi  beszerzést  a  nagyobb  áruházakban (Tesco, Cora, Metro) oldják meg.       Gyermek háziorvos:  Dr. Komoróczy Zsuzsanna   Felnőtt Orvosi Rendelő  Szakrendelések:   Városi Gyermek Ideggondozó (Debrecen, Varga u. 1.)   Kenézy Kórház Gyermekpszichiátriai Részlege     Oktatási ellátás   Tégláskerti Általános Iskola és Óvoda   Szent József Gimnázium   Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola    Kapcsolat a szomszédokkal  Legfontosabb feladat a szomszédok bizalmának a megnyerése. Ennek módja a lakásotthonban élők és  dolgozók  részéről  az  őszinte,  nyílt  közeledés,  beszélgetés,  a  gyermekek  házon  belüli  és  utcai  viselkedésének ellenőrzése, számonkérése.    Nevelési feladatok, módszerek  Egészséges  életmódra  nevelés,  életmód‐átalakítás  körében  feladat  a  kulturált  étkezés,  a  helyes  testápolás és öltözködés szokásainak alapozása és erősítése.   A  szociális  magatartás  alakítása  tekintetében  az  együttélés,  a  társas  együttműködés  szabályainak  betarttatásával,  személyes  példaadással  olyan  légkör  kialakítása  szükséges,  ahol  mások  bántásának  fajtája (szó, tett) elfogadhatatlan.  Munkára nevelés   Az  önkiszolgálásban  (testápolás,  öltözködés,  étkezés)  az  önmagukkal  szembeni  igényesség  alapozása, erõsítése.   A  közösség  érdekében  végzett  munka  az  ügyeleti  rendszer  keretében  zajlik.  Ennek  rendszeres  ellenőrzése,  és  értékelése  segíti  a feladattudat, felelősségvállalás képességének kibontakozását,  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 26. oldal, összesen: 33

fejlődését.  Környezetvédelemre történő nevelés   A lakásban az esztétikus rendrakás, a kertben, a hátsó udvarban a szemetelés kerülése,   a garázsban elhelyezett eszközök kímélése.   A természetben a fák, bokrok, madarak, állatok óvása, védése.   Olyan légkört kell kialakítani, amelyben a károkozás, rongálás elfogadhatatlan.  Anyanyelvi nevelés   Feladat a közlés, az összefüggő beszéd, a párbeszéd (kontaktusteremtés),    az érzelem kifejezése képességének fejlesztése sok egyéni beszélgetéssel, példaadással.  Tanulás   Feladat annak a megéreztetése, hogy a tanulás, a tudás érték.    Közeli  cél: az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény elvárása, számonkérése, értékelése,  ezáltal a tanulmányi átlag javítása.  Ünnepek   Az  iskolai  ünnepekkel  kapcsolatos  feladat:  a  gyermekek  felkészítése  a  nemzeti,  nemzetközi  ünnepekre és a hagyományok iskolai megünneplésére (beszélgetés, ünnepi ruha).   A  lakásotthonban  a  születésnapok,  névnapok,  télapó,  karácsony,  húsvét,  gyermeknap  közös  megünneplése személyre szóló ajándékokkal.  Szabadidős programok   Kirándulások, nyári üdülések, színházi előadások látogatása, mozi, könyvtár.      2.11. Az együttműködés módjai  2.11.1. Együttműködés a lakásotthonon belül, együttműködés az Intézmény vezetőivel  A  Gyermekotthon  szervezeti  egységei  és  a  vezetők  közötti  szoros  kapcsolattartás  és  az  információ‐ áramlás biztosítása érdekében a következő fórumokat kell működtetni:   Évente  egy  alkalommal  —  az  összdolgozói  értekezlettel  közösen  —  záró‐nyitó  értekezletet  kell  tartani a nevelőtestület részére, melyet az intézményvezető hív össze. Szavazás esetén egyszerű  többség (a nevelőtestület tagjainak többsége) dönt.   Félévi  stáb‐értekezlet  a  lakásotthonokban,  a  lakásotthonban  dolgozó  közalkalmazottak  részvételével, melyet az adott lakásotthon vezetője hív össze, szavazás esetén egyszerű többség  dönt.    Stábülések  a  lakásotthonokban  kéthetente,  a  lakásotthonban  dolgozó  közalkalmazottak  részvételével, melyet az adott lakásotthon vezetője hív össze, szavazás nem történik, konszenzus  megteremtésére kell törekedni, amennyiben ez nem sikerül, az intézményvezető dönt.    Ezeken  a  fórumokon  a  Gyermekotthonban  nevelkedő  gyermekek  ellátásával,  nevelésével,  gondozásával, valamint a fent megnevezett szervezeti egységek  működésével kapcsolatos kérdések  megbeszélésére kerül sor.  Valamennyi fent felsorolt fórumon az elhangzottakról feljegyzést kell készíteni.    A lakásotthonban dolgozók együttműködését segítő írásbeli feladatok   A  lakásotthonban  történt  napi  eseményeket  Eseménynaplóban  kell  rögzíteni  valamennyi  műszakban lévő közalkalmazottnak.  Az Eseménynaplónak a következőket kell tartalmaznia:   dátum,   a szolgálati idő alatt történt legfontosabb események,   a közalkalmazott által elvégzett munka,   feladatok, melyeket a később szolgálatba lépőknek folytatniuk kell,   információk  (gyermekekről,  munkáról)  amelyek  ismerete  a  később  szolgálatba  lépőknek  elengedhetetlen a munka végzéséhez,  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 27. oldal, összesen: 33



 jelentés rendkívüli eseményről,   a szolgálatban lévő közalkalmazott aláírása.  A  stábüléseken  készült  emlékeztető  elolvasása  a  stábülésen  hiányzó  közalkalmazott  számára  kötelező, azt aláírásával jelölnie kell, ezáltal a stábüléseken hozott döntések betartásáért felelős. 

  A lakásotthoni egységek közötti kapcsolatok  A lakásotthonokban élő gyermekek közötti kapcsolatokat erősítik azok a közös programok, amelyeket  az  intézmény  a  gyermekközösség  számára  szervez:  pld.  tréningek,  farsang,  gyermeknapi  program,  karácsonyi ünnepségek, táborozások, stb.  A  lakásotthonokban  dolgozó  közösségek  között  közös  stábülések,  tréningek  segítik  a  szakmai  tapasztalatcserét.    2.11.2. Együttműködés az Intézmény más szervezeti egységeivel  A Gyermekotthon munkatársai szorosan együttműködnek az intézmény egyéb szervezeti egységeiben  dolgozó szakemberekkel. Szükség szerint közös esetmunkát végeznek, esetmegbeszéléseket tartanak,  szabadidős tevékenységet közösen szerveznek.  A  Gyermekotthon  munkatársai  együttműködnek  a  Gyermekjóléti  Központ,  a  Helyettes  Szülői  és  Nevelőszülői Hálózat, valamint a Gyermekek Átmeneti Otthona szakembereivel.    2.11.3. Együttműködés más intézményekkel, szervezetekkel, hatósággal  Nagy  hangsúlyt  fektetünk  a  szakmaközi  kapcsolatok  fejlesztésére,  a  személyes  kapcsolatok  kiépítésére, a szükséges információk áramoltatására.  Rendkívül  fontosnak  tartjuk  a  kapcsolattartást  gyermekjóléti  szolgálatok  családgondozóival,  családsegítő  szolgálatokkal,  egyéb  intézményekkel  (pld.  óvodák,  iskolák,  egészségügyi  szolgáltatók)  civil  szervezetekkel,  egyházak  képviselőivel.  Az  együttműködés  a  szociális  munka  hatékonyságát  növeli és lehetővé teszi a komplex segítést.  Szoros  együttműködést  valósítunk  meg  DMJV  Polgármesteri  Hivatal  Családvédelmi  Osztályával,  a  Hajdú‐Bihar  Megyei  Területi  Gyermekvédelmi  Szakszolgálattal,  a  gyámhatósággal,  a  gyámhivatalokkal, a rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal.    2.12. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái  A szakmai munkakörökben foglalkoztatott, szolgáltatást nyújtó közalkalmazottak folyamatos szakmai  felkészültségét többféle módon biztosítja az Intézmény.  Az  esetek  kapcsán  felmerülő  napi  problémák,  kérdések  megoldására  –  folyamatba  építetten  –  konzultációs lehetőségek állnak a dolgozók rendelkezésére, melyeket a szervezeti egységvezetők, az  intézményvezető‐helyettesek, illetve az intézményvezető biztosít.   Valamennyi szervezeti egységben – az egységvezető irányításával ‐ rendszeresen esetmegbeszélések  szervezésére kerül sor.  Megakadások  kapcsán  valamennyi  dolgozónak,  és  valamennyi  szervezeti  egységnek  szupervíziós  lehetőség áll rendelkezésre, amelyet igénybe lehet venni egyénileg, illetve csoportosan is.  Évente  több  alkalommal  belső  továbbképzést  szervezünk,  a  szervezeti  egységvezető  által  jelzett  témakörben,  külső  előadó  meghívásával  vagy  intézményben  foglalkoztatott,  felkészült  kolléga  bevonásával.  A  dolgozók  szakmai  továbbképzéseken  történő  részvételét  ‐  amennyiben  az  kapcsolódik  a  dolgozó  munkaköri feladataihoz – szabadidő biztosításával, és ‐ költségvetés függvényében ‐ részvételi díjhoz  történő hozzájárulással támogatjuk.     2.13.  Adatkezelés,  az  ellátottak  és  a  személyes  gondoskodást  végző  személyek  jogainak  védelme    2.13.1.  A kliensek jogainak védelme  A  gyermekotthoni  ellátás  során  biztosítjuk  a  gyermekek  –  törvényben  is  meghatározott  –  jogait.  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 28. oldal, összesen: 33

Figyelmet  fordítunk  emberi  méltóságuk  megőrzésére,  lehetőséget  biztosítunk  véleményük  kinyilvánítására, egészséges fejlődésüket veszélyeztető ártalmas hatásoktól való védelmükre.    A  gyermekek  jogainak  védelmét  szolgálja  az  Érdekképviseleti  Fórum  működtetése,  valamint  a  gyermekjogi képviselővel történő kapcsolattartás.  A  gyermekek  és  a  kliensek  érdekeinek  védelme  céljából  a  gyermekjogi  képviselő  telefonszáma  nyilvános  helyen,  kifüggesztve  található  meg  az  Intézményben.  Kollegáink  arról  tájékoztatják  a  rászorulókat, és – szükség esetén ‐ közreműködnek a kapcsolatfelvételben is.    Az ellátottaknak nyújtott szociális szolgáltatások során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen  okból,  nemre,  vallásra,  nemzeti,  etnikai  hovatartozásra,  politikai  véleményre,  korra,  cselekvőképességének  hiánya  vagy  korlátozottsága,  fogyatékossága,  születési  vagy  egyéb  helyzete  miatt.  Tevékenységünket a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltaknak megfelelően végezzük.    A segítő tevékenység során a munkatársaink tudomására jutott személyes adatokat az adatkezelésre  vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kezeljük.    2.13.2. A dolgozók jogainak védelme  A szociális szolgáltatást végzők közfeladatot ellátó személynek számítanak, számukra biztosítani kell  emberi méltóságuk, személyiségi jogaik tiszteletben tartását, munkájuk elismerését.  A  segítő  munkát  végző  szakemberek  érdekeinek  és  jogainak  védelme  a  Szociális  Munka  Etikai  Kódexében foglalt alapelveknek megfelelően történik.  Elfogadjuk,  és  tiszteletben  tartjuk  a  szociális  munkás  eltérő  véleményét,  a  nézetkülönbségek  egyeztetések során történő rendezésére törekszünk. Támogatjuk szakembereinket a szakma, illetve a  kliensek érdekeinek képviselete során vállalt – esetlegesen kialakuló ‐ konfliktusokban.    A  kollégák  kompetenciahatárainak  tiszteletben  tartása  mellett,  hatékony  együttműködések  kialakítását tartjuk szem előtt.   A  kiégés  megelőzése  érdekében  a  szakemberek  mentálhigiénéje,  szakmai  fejlődése  érdekében  állandó esetmegbeszéléseket tartunk, szupervízión, továbbképzéseken veszünk részt.    A  szociális  szolgáltatást  végzők  számára  biztosítani  kell  emberi  méltóságuk,  személyiségi  jogaik  tiszteletben tartását, munkájuk elismerését.  Személyes adataikat védjük az idegeneknek, klienseknek történő kiadástól.    2.14. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja    A lakosság tájékoztatása a sajtón, szórólapokon, plakátokon, interneten keresztül történik.                3. Középtávú tervek    Az  intézményben  folyó  szakmai  munka  továbbfejlesztésével  kapcsolatosan  középtávon  az  alábbi  terveket fogalmazta meg a szakmai testület:     A  lakásotthonok  állagmegőrzése  érdekében  felújítási  munkák  megszervezése,  azokhoz  források  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 29. oldal, összesen: 33

  

megtalálása. Az elhasználódott, tönkrement berendezési tárgyak cseréje.  A  lakásotthonokban  zajló  nevelőmunka  hatékonyságának  növelése  érdekében  hatodik  dolgozó  bevonása a stábok munkájába.   Szabadtéri szárító felállítása a lakásotthonok udvarán.  I.  számú  lakásotthonban  a  nappali  parkettájának,  valamint  az  emeleti  lépcsőfeljáró  korlátjának  cseréje. 

  A Szakmai Program az alábbi mellékletekkel rendelkezik:    1. számú melléklet    DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Szervezeti és Működési Szabályzata    2. számú melléklet    A Gyermekotthon Házirendje  3. számú melléklet    Az utógondozói ellátottakkal kötött megállapodás tervezete          Debrecen, 2012. február 22.                      Farkas Ágnes                          intézményvezető 

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 30. oldal, összesen: 33

    Közalkalmazotti Tanács véleménye          A Közalkalmazotti Tanács a Szakmai Programot megtárgyalta, a benne foglaltakkal egyetértett és a  módosításokkal együtt elfogadta.            Debrecen, 2012. február 23.                              Emri Miklósné                                   a KÖT elnöke 

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 31. oldal, összesen: 33

 

A nevelőtestület véleménye

A nevelőtestület a Szakmai Programot megtárgyalta, a benne foglaltakkal egyetértett, azt elfogadta.

Debrecen, 2012. február 23.

Pataki Ferencné szakmai vezető

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 32. oldal, összesen: 33

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 33. oldal, összesen: 33