DMJV GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT SZAKMAI PROGRAM

DMJV GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT

SZAKMAI PROGRAM

1. Az Intézményre vonatkozó általános adatok    Az Intézmény neve:   Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye    Székhelye:     4032 Debrecen, Böszörményi út 68.  Telephelyei:    4225 Debrecen, Felsőjózsai u. 7.        4033 Debrecen, Süveg u. 3.        4031 Debrecen, Pósa u. 1.        4031 Debrecen, Kálmán u. 28.        4030 Debrecen, Poroshát u. 33.        4030 Debrecen, Pákász u. 11.    A költségvetési szerv működési köre:  Gyermekvédelmi szakellátás tekintetében: Hajdú‐Bihar megye közigazgatási területe.  Gyermekjóléti  alapellátás  és  szociális  alapszolgáltatás  tekintetében  Debrecen  Megyei  Jogú  Város  közigazgatási területe    A Szakmai program   a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény,   a  15/1998.  (IV.  30.)  NM  rendelet  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  gyermekjóléti,  gyermekvédelmi  intézmények,  valamint  személyek  szakmai  feladatairól  és  működésük  feltételeiről,   a 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői  és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről,   a  29/2003.  (V.  20.)  ESzCsM  rendelet  a  helyettes  szülők,  a  nevelőszülők,  a  családi  napközit  működtetők  képzésének  szakmai  és  vizsgakövetelményeiről,  valamint  az  örökbefogadás  előtti  tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról,   valamint  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  gyermekjóléti  és  gyermekvédelmi  ellátásokról,  azok  igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 11/2004.(IV.5.) Kr. rendelet alapján készült.    A Debrecen Megyei Jogú Város  Gyermekvédelmi Intézményének feladatai    A  Debrecen  Megyei  Jogú  Város  Gyermekvédelmi  Intézményének  Szakmai  Programja  az  intézmény  szerkezeti felépítéséhez igazodik, ugyanakkor valamennyi szolgáltatásra vonatkozóan önálló Szakmai  Program készült.     Az intézmény a következő feladatokat látja el:  1. Családsegítés a kijelölt ellátási területen   2. Gyermekjóléti szolgáltatás a kijelölt ellátási területen   3. Gyermekek  átmeneti  gondozása  a  város  egész  területére  kiterjedően  gyermekek  átmeneti  otthonában  4. Gyermekek átmeneti gondozása helyettes szülői hálózatban a város egész területére kiterjedően  5. Gyermekek teljes körű ellátása lakásotthonokban  6. Gyermekek teljes körű ellátása nevelőszülői hálózatban 

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 2. oldal, összesen: 31

Az intézmény szervezeti felépítése 

INTÉZMÉNYVEZETŐ Közalkalmazotti Tanács Érdekképviseleti Fórum Szakszervezet

Intézményi Tanács Nevelőtestület Összdolgozói Értekezlet

Alapellátásért felelős intézményvezető-helyettes, a Helyettes Szülői és Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetője Vezető Családsegítő Központ

Vezető Gyermekjóléti Központ

Vezető Gyermekek Átmeneti Otthona

Szakellátásért felelős intézményvezető-helyettes, az intézményvezető általános helyettese, a Gyermekotthon szakmai vezetője

Helyettes Szülői és Nevelőszülői Hálózat

Vezető I. számú lakásotthon

Adminisztrációs egység

Kisegítő dolgozók

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 3. oldal, összesen: 31

Vezető II. számú lakásotthon

Vezető III. számú lakásotthon

A  feladatok  integrált,  többcélú  intézményben  történő  ellátása  a  hatékonyabb  működést,  az  erőforrások célszerűbb kihasználását szolgálja.    A  családsegítés  és  a  gyermekjóléti  szolgáltatás  feladatai  erőteljesen  kapcsolódnak  egymáshoz,  a  munkatársak szoros együttműködése teljesebbé teszi mindkét egységnél a feladatok ellátását.  Az  információnyújtás  és  szociális  ügyintézés  esetében  mindkét  központ  munkatársai  tudnak  élni  egymás segítésének lehetőségével, az információforrások felderítése kevesebb energiát igényel, mert  mindkét szervezeti egység profitál a beszerzett ismeretekből.  A  családgondozói  tevékenység  végzése  során  egymás  jelzőrendszerének  tagjai,  és  az  információk  közvetlen átadásával, az ügyintézés menetének lerövidülésével a gyors beavatkozás válik lehetővé.  Prevenciós  programok  szervezése,  klubtevékenységek,  szabadidős  programok  bonyolítása  mind  a  Családsegítő  Központ,  mind  a  Gyermekjóléti  Központ  profiljának  megfelelően  történik.  Az  egységek  munkatársai a toborzásban és gyakran az együttes megvalósításban segítik egymást.    Tanácsadások  ügyében  kölcsönösen  ajánlják  a  Központok  munkatársai  az  ellátottaknak  egymás  szolgáltatásait.    A Gyermekjóléti Központ tevékenysége szorosan kötődik az Intézmény egyéb szervezeti egységeihez,  az átmeneti gondozáshoz, valamint a gyermekvédelmi gondoskodáshoz is.    A  gyermekek  átmeneti  gondozására  nagyon  gyakran  a  gyermekjóléti  szolgáltatást  biztosító  családgondozó javaslata alapján kerül sor.  A Gyermekjóléti Központ családgondozója heti 10 órában segíti a Gyermekek Átmeneti Otthonában  ellátott gyermekek kapcsolattartását szüleikkel. Szervezi az együttműködést a gyermekek segítésében  érintett személyekkel, intézményekkel.  Az átmeneti gondozás két formája − a Gyermekek Átmene  O hona, és a Helye es Szülői Hálózat −  között  közvetlen  információcsere  valósul  meg,  és  a  gyermek  számára  leginkább  megfelelő  ellátási  forma kiválasztása lehetséges.    A  Gyermekek  Átmeneti  Otthonában,  valamint  a  Helyettes  Szülői  Hálózatban  ellátott  gyermekeknek  amennyiben a családba történő visszatérésük nem lehetséges, az intézmény lakásotthonaiban, illetve  a  Nevelőszülői  Hálózatban  történő  elhelyezése  a  folyamatosságot  biztosítja,  ugyanis  a  szervezeti  egységek  részére  rendszeresen  szervezünk  közös  programokat,  kirándulásokat,  táborozásokat,  melyek során a gyermekek és a felnőttek is jól megismerik egymást.     A  lakásotthonok  együttműködése,  kapcsolatrendszere  mind  egymással,  mind  a  Gyermekjóléti  Központ és a Gyermekek Átmeneti Otthona munkatársaival, vagy a Helyettes Szülői és Nevelőszülői  Hálózattal igen szoros.  Ezáltal  az  esetek  alapos  átgondolására,  a  gyermekek  ügyében  születő  döntések  megtervezett  előkészítésére van lehetőség.      A  gyermekvédelmi  gondoskodásból  kikerülő,  nagykorúvá  vált  fiatalok    az  utógondozás  lezárulását  követően,  amennyiben  élethelyzetük  szükségessé  teszi,        a  Családsegítő  Központ munkatársainak  támogatásával intézik ügyeiket, oldják meg problémáikat.    Több feladat egy intézményben történő integrálása következtében a szakmai tevékenységet végzők  munkájának segítésére elegendő egy szűk adminisztrációs és kisegítő személyzet. 

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 4. oldal, összesen: 31

  2. A Nevelőszülői Hálózat Szakmai Programja     Missziónk:  Nevelőszülői  Hálózatunkban  családot  pótló  ellátást  nyújtunk,  családjukból  kiemelt  –  debreceni,  illetve  Hajdú‐Bihar  megyei  illetőségű  ‐  gyermekek  számára.  A  nevelőcsaládokat  abban  segítjük,  hogy a náluk nevelkedő gyermekek számára nyugodt, kiegyensúlyozott légkört tudjanak teremteni,   mintául    szolgáljanak  a  gyermekek  szocializációjában,  társadalmi  szerepeik  elsajátításában.    A  nevelőszülők és a gyermekek között létrejövő ‐ érzelmi kötődés talaján kialakuló ‐ biztonság alapja  lehessen  a  gyermekek  egészséges  testi,  lelki,  szellemi  fejlődésének,    stabil  felnőtt  személyiségük  kifejlődésének.    2.1. Az ellátandó terület jellemzői    Hajdú‐Bihar megye Magyarország keleti részén, az Észak‐alföldi régióban helyezkedik el. Hajdú‐Bihar  megyében az átlagosnál kevesebb a településszám,  82 település található, melyből a megyeszékhely,  Debrecen  megyei  jogú  város,  19  város,  12  nagyközség,  50  pedig  község.  A  megye  igen  jelentős  mértékben  urbanizált,  a  lakosság  78,1%‐a  városokban  él,  lakosságának  csupán  egyötöde  lakik  a  falvakban.   A  megye  lakossága  Hajdú‐Biharban  2011‐ben  538  ezer  797  fő  volt,  1060  fővel  csökkent  az  előző  évihez  képest.  A  csökkenés  háromnegyedét  a  születések  és  halálozások  egyenlegeként  kialakult  természetes fogyás adta, a negyedét pedig a vándorlási veszteség okozta. A népesség körében lassú  csökkenés figyelhető meg.  Hajdú‐Bihar  a  munkanélküliséggel  leginkább  sújtott  megyék  rangsorában  a  negyedik  Borsod‐Abaúj‐ Zemplén, Szabolcs‐Szatmár‐Bereg és Nógrád megyéket követve.  A munkanélküliséggel együtt magas a mélyszegénységben élők aránya a megyében. A gyermekeket  nevelő családok körében a problémák halmozottan jelennek meg.    Debrecen város lakónépessége 2010‐ben 207.270 fő volt, ezen belül a 0‐18 évesek száma 39.643 fő.   A lakótelepek után a kertvárosi lakózónában élnek a legtöbben, kb. a város népességének 29%‐a. A  belváros,  ill.  az  azt  övező  hagyományos  lakógyűrű  a  lakosság  13%‐át  tömöríti,  ennél  valamivel  kevesebb az ún. villanegyedben lakók aránya, ami alig haladja meg a 10%‐ot. (Közülük a Sestakert és a  Zákánykert  a  legnagyobb.)  Említést  érdemel  még  az  egyéb  belterületi  lakóhelyek  zónája,  melyek  között a józsai városrész szerepe meghatározó.  Az elmúlt évtizedben az országos folyamatokhoz hasonlóan Debrecenben is elkezdődött a népesség  elöregedésének  folyamata,  ami  a  gyermekkorúak  számának  csökkenésében  és  az  időskorúak  számának növekedésében figyelhető meg.   Amennyiben  a  korösszetétel  az  elkövetkezendő  években  nem  változik  jelentősen,  az  inaktív  korúak  száma növekedni fog, a városban  megindul egy erős elöregedési folyamat.  A népesség nemenkénti megoszlását Debrecenben is nőtöbblet jellemzi.   Az  elmúlt  évtizedek  adatait  vizsgálva,  az  iskolázottság  szintjében  is  jelentős  elmozdulás  figyelhető  meg.    Emelkedett  a  legalább  középfokú  végzettséggel  rendelkezők  aránya.  Még  látványosabb  növekedés figyelhető meg a diplomások számának és arányának a vizsgálatakor. A diplomás lakosság  területi  elhelyezkedése  a  kertvárosi  (Nyulas,  Akadémiakert,  Úrrétje)  és  a  lakótelepi  övezetre  koncentrálódik (a diplomások 60% ebben a két zónában él).  A  város  lakóinak  száma  a  kilencvenes  évek  alatt  alig  változott,  gazdasági  tevékenységét  vizsgálva  viszont  lényeges  átalakuláson  ment  keresztül.  A  foglalkoztatottak  száma  csökkent,  az  inaktív  népesség viszont jelentősen megemelkedett.   A házasságkötések száma csökken, miközben a válások száma növekszik, minden évben meghaladja a  házasságkötések számának 50%‐át. Az élettársi kapcsolatban élők száma folyamatosan nő, és nő ezen  kapcsolatokban  született  gyermekeknek  aránya  is.  A  szülők  párkapcsolatának  sérülékenysége,  az  egyszülős családok magas száma jelentősen befolyásolja a gyermekek egészséges fejlődését.  A legnagyobb szociális problémát a munkanélküliség, a lakossági adósságállomány növekedése, és az  ebből következő megélhetési problémák, elszegényedés jelenti.  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 5. oldal, összesen: 31

  A  családokban  jelentkező  működési  zavarok,  összetett  problémarendszer  következtében  magas  a  gyermekjóléti ellátásban részesülő gyermekek aránya.  Gyermekek  átmeneti  gondozása  gyermekek  átmeneti  otthonában,  családok  átmeneti  otthonában,  valamint helyettes szülői családokban biztosított a városban.    Nevelésbe vételre rendszerint halmozott veszélyeztető tényezők miatt kerül sor. Az utóbbi években  megnőtt  a  gyermek  saját  maga  általi  veszélyeztetettsége  (pszicho  aktív  szerek  használata,  iskolakerülés, csavargás).    Debrecen közigazgatási területén nevelőszülői hálózatot működtet     a Hajdú‐Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat,   a Református Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózata,    és DMJV Gyermekvédelmi Intézménye.    DMJV  Gyermekvédelmi  Intézménye  által  fenntartott  Nevelőszülői  Hálózat  debreceni  lakhelyű  családokból  áll,  akik  a  város  különböző  területein  élnek.  Valamennyien  saját  gyermekük  mellett  vállalják a gyermekek nevelését.   A nevelőszülői családok közül három család a helyettes szülői képesítéssel is rendelkezik.  A  nevelőszülői  családok,  illetve  a  férőhelyek  száma  változhat  annak  függvényében,  hogy  a  nevelőszülői  és  helyettes  szülői  képesítéssel  egyaránt  rendelkező  szülők  éppen  a  helyettes  szülői,  vagy a nevelőszülői feladatot látják el. Mindkét feladat egyazon családban történő ellátása azoknak a  gyermekeknek az érdekét szolgálja, akik az átmeneti gondozásból nem kerülhetnek vissza vér szerinti  családjukba. Nevelésbe vételük esetén így elkerülhető a gondozási hely változtatása.      2.2. A Nevelőszülői Hálózat ellátási területe    A  Nevelőszülői  Hálózat  ellátási  területe  Debrecen  Megyei  Jogú  Város  és  Hajdú‐Bihar  megye  közigazgatási körzete.    2.3. Az ellátandó célcsoport jellemzői    Az intézményünkben működő nevelőszülői családok 0‐18 éves korú gyermekek nevelését, illetve 18‐ 24 éves fiatal felnőttek utógondozói ellátását végzik, 10 nevelőszülői családban, 22 férőhelyen.  A  nevelőszülőkhöz  kerülő  gyermekek  megközelítőleg  egyharmada  az  intézményükben  működő  Helyettes Szülői Hálózatból, illetve a gyermekek átmeneti otthonából kerül nevelőszülőhöz.  Az integrált intézmény keretei között az erőforrások mozgósítása, az információk áramlása, valamint  a szakmai egységek közötti együttműködés hatékonysága a gyermekek mindenek felett álló érdekét  szolgálja.  A  gyermekek  többsége  ideiglenes  hatályú  elhelyezéssel  kerül  nevelőszülőhöz,  míg  az  átmeneti  nevelésbe vétellel történő elhelyezés mértéke alacsony.  A    gyermekek  kor‐  és  nem  szerinti  megoszlása  vegye.    A  nevelőszülős  családokban  a  3  év  alatti  kisgyermekek,  az  óvodások,  a  kisiskolások,  és  a  serdülők  vegyesen  vannak  elhelyezve,  ahogy  ez  a  hagyományos családokban is megfigyelhető.    Az  ideiglenes  hatállyal  elhelyezett,  vagy  nevelésbe  vett  gyermekek,  az  utógondozói  ellátásban  részesülő fiatal felnőttek esetében a korábban átélt élmények, illetve a körülmények hatással vannak  személyiség‐állapotukra.    Gyakori:   a mentális retardáció,   a beilleszkedési vagy magatartászavar,  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 6. oldal, összesen: 31

 tanulási nehézség,   részképesség‐kiesés,   egészségügyi problémák (pld. epilepszia, allergia, stb.)  A Nevelőszülői Hálózatban ellátjuk:   a 3‐18 éves korú egészséges gyermekek és   a kora miatt sajátos szükséglettel bíró, három év alatti gyermekek,   valamint az integráltan nevelhető:   tartósan beteg,   sérült (enyhe fokban értelmi sérült, mozgás‐ és érzékszervi fogyatékos),    halmozottan  fogyatékos  (pld.  értelmi‐  és  hallássérült)  gyermekeknek  a  gondozását,  nevelését,   továbbá a 19‐24 éves korú fiatal felnőttek utógondozói ellátását.    A  gyermekvédelmi  gondoskodásban  élő  gyermekekre  és  az  utógondozói  ellátásban  részesülő  fiatal  felnőttekre  gyakran  a  céltalanság,  a  bizonytalanság  érzése,  vagy  a  realitástól  elszakadt  vágyálmok  jellemzőek.  Kommunikációs  nehézségekkel  küszködnek.    A  súlyos  önértékelési  zavarra  és  a  személyiségfejlődésükben  bekövetkezett  sérülésekre  ráterhelődnek  az  élethelyzetükből  fakadó  problémák.  Jellemzőek  az  agresszív  ösztönkésztetések,  melyeket  nehezen  tudnak  megregulázni.  Az  őket ért frusztrációkra agresszív választ adnak.  Vágynak  a  szeretetre,  de  félnek  is  a  szoros  kötődéstől,  illetve  a  valakihez  tartozás  erős  érzése  következtében kiszolgáltatottá válnak a partner kapcsolatban.    2.4. A szolgáltatás igénybe vételének módja    A  Nevelőszülői  Hálózat  szolgáltatásai  gyámhivatali  határozattal  vehetők  igénybe.  A  Nevelőszülői  Hálózat  befogadja  a  gyámhivatal  által  Intézményünkben  elhelyezett:  ideiglenes  hatályú  elhelyezetteket, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeket, illetve azokat a fiatal felnőtteket,  akiknek  az  utógondozói  ellátását  az  intézményvezető  által  kiadott  befogadó  nyilatkozat  alapján  a  gyámhivatal elrendelte.    2.5. A szolgáltatás szakmai tartalma    Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekeket a gyámhivatal a  Hajdú‐Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szakvéleménye, valamint a Hajdú‐ Bihar  Megyei  Területi  Gyermekvédelmi  Szakszolgálat  elhelyezési  javaslata  alapján  –  otthont  nyújtó  ellátás keretében – nevelőszülő családjában helyezi el.  A nevelőszülő ‐ szakmai csoport tagjaként – a biztonságos otthon élményét, a szülői gondoskodást, a  családi mintát közvetíti a rábízott gyermek számára anélkül, hogy a vér szerinti családot imitálná.  Együttműködik  annak  érdekében,  hogy  a  gyermek  sorsa  minél  előbb,  hazakerüléssel,  vagy  örökbeadással, esetleg huzamosabb időre szóló nevelőszülői elhelyezéssel véglegesen rendeződjön.    A  nevelőszülői  szolgáltatás  nyújtása,  illetve  a  Nevelőszülői  Hálózat  működtetése  során  az  alábbi  alapelvek betartására kell törekedni:    Önrendelkezés  A  nevelőszülőnél  történő  elhelyezés  során  figyelembe  kell  venni  a  gyermek  véleményét  a  nevelőszülőnél történő elhelyezésről. A gyermek véleményalkotását a nevelőszülői ellátásról nyújtott  minél alaposabb tájékoztatással szükséges segíteni.  A  nevelőszülőt  részletesen  informálni  kell  a  családjába  kihelyezendő  gyermekről,  különösen  a  személyiségállapotáról,  az  átlagtól  eltérő  szükségleteiről,  hogy  minél  megalapozottabb  döntést  tudjon hozni.      DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 7. oldal, összesen: 31

Részvétel  A  gyermeket  be  kell  vonni  a  kihelyezését  megelőző  előkészítő  folyamatokba,  életkorának,  cselekvőképességének  figyelembe  vételével  szükséges  támogatniuk  őt  a  felnőtteknek  érdekeinek,  szükségleteinek érvényesítésében.  A gyermekre vonatkozó döntések meghozatalában a nevelőszülő a szakmai team tagjaként vesz részt.    Érdekérvényesítési esélyek növelése  A gyermek érdekeinek érvényesítése egyfelől képviselőin keresztül, másfelől ez irányú készségeinek  fejlesztésével valósul meg.  A nevelőszülő érdekeit a folyamatban való részvétele útján érvényesíti. Ehhez kellő információval kell  rendelkeznie, de a támogató kontroll lehetőségét is biztosítani szükséges.    Eredményesség  A  nevelőszülői  kihelyezés  eredményessége  akkor  mutatkozik  meg,  ha  a  gyermek  egyéni  gondozási‐ nevelési  tervében  foglaltak  terv  szerint  megvalósulnak,  és  kialakul  a  gyermek  kötődése  és  biztonságérzete a nevelőcsaládban.    A legkisebb beavatkozás elve  A gyermeket úgy kell segíteni, számára ellátást biztosítani, hogy az csak a lehető legkisebb mértékben  tegyen  bármit  a  gyermek  helyett,  illetve  ellenében.  Mind  a  gyermek,  mind  a  szülei  számára  a  maximális véleményalkotási, döntési lehetőséget biztosítani kell.    2.6. A nevelőszülői szolgáltatás célja     A nevelőszülői elhelyezés célja az, hogy az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint a nevelésbe vett  gyermekek  családot  pótló,  otthont  nyújtó  ellátásban  részesüljenek.  A  családjából  kiemelt  gyermek  számára védelmet, segítséget kell adni, és esélyt arra, hogy minél teljesebb emberi életet élhessen.  Ennek érdekében teljes körű ellátásban kell részesíteni. A nevelőszülő saját háztartásában teljes körű  ellátást nyújt az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek is.  A  nevelőszülői  ellátás  célja  az  is,  hogy  a  gyermek,  és  a  fiatal  felnőtt  számára  megteremtse  a  személyes  életteret,  az  érzelmi  biztonságot  és  kötődést,  a  családi  környezetben  megélhető  személyességet.  Célja  továbbá,  a  gyermek  egyéni  gondozási‐nevelési,  egészségügyi,  mentálhigiénés,  tanulmányi  szükségleteinek  kielégítése,  különös  tekintettel  a  veszteség  feldolgozására,  a  fejlesztésre,  a  tehetséggondozásra.  A  személyiségjogok  tiszteletben  tartásával  támogassa  a  gyermek  önazonosságának  megőrzését,  élettörténetének megörökítésével fejlessze identitását.  A  nevelőszülő  és  családja  a  gyermek  számára  folyamatos  jelenléttel,  az  állandó  elérhetőség  lehetőségével segítse a veszteségek feldolgozását, a szociális zavarok kiküszöbölését.  A  nevelőszülő  biztosítsa  a  családi  élet  értékrendjének  elsajátítását  és  a  gyermek,  fiatal  felnőtt  szocializációját.  A nevelőszülő és az őt támogató szakmai csoport segítse elő a vér szerinti kapcsolattartást, a szülői  kompetenciák megtartását.  Szükség  szerint  támogassa  a  nevelőszülő  az  önálló  életkezdést,  olyan  készségek,  képességek  kialakításával,  amelyek  a  felnőtt  életre  való  alkalmasságot  megalapozzák,  hogy  a  fiatal  felnőtt  saját  sorsa  formálásában  hatékonyabban  tudjon  részt  venni,  kevésbé  legyen  kiszolgáltatva  a  működő  rendszer  sajátosságainak,  s  ezáltal  eredményesebb  lehessen  felnőtt  korában,  hogy  majdani  családjában  ne  termelje  újra  azokat  a  hátrányokat,  amelyekkel  neki  kell  megküzdenie  gyermekkorában.    2.7. A Nevelőszülői Hálózat feladatai    A Nevelőszülői Hálózat működését a szakmai vezető (az alapellátásért, valamint a Helyettes Szülői és  Nevelőszülői Hálózat működéséért felelős szakmai vezető, intézményvezető‐helyettes) irányítja.  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 8. oldal, összesen: 31

A  nevelőszülői  tanácsadó  tartja  a  kapcsolatot  a  nevelőszülőkkel,  segíti  a  nevelőszülőket  a  gyermeknevelés  során  felmerülő  problémák  megoldásában,  közreműködik  a  gyermekek  ügyeinek  intézésében.  Az adminisztrációs feladatok elvégzésében a gyermekvédelmi ügyintéző működik közre.    2.7.1. A nevelőszülők toborzása, kiválasztása, képzése  A település szintjén jelentkező igényekre választ keresve, a Nevelőszülői Hálózat dolgozói – fenntartói  jóváhagyást követően végzik a toborzást.   A  feladat  iránt  érdeklődő  lakosok  figyelmét  újsághirdetésekben,  szórólapokon,  televízió‐  és  rádióinterjúk során hívják fel a jelentkezésre.  A  jelentkezők  részére  részletes  felvilágosítást  nyújtanak,  jelentkezését  nyilvántartásba  veszik,  majd  beszerzik  a  szükséges  igazolásokat,  elkészítik  a  környezettanulmányt,  és  lebonyolítják  a  jelentkező  motivációját vizsgáló beszélgetést pszichológus szakember bevonásával.  Ezt  követően  kerül  sor  a  jelentkezők  nevelőszülői  felkészítő  programba  történő  meghívására.  A  felkészítés  két  részből  áll:  a  döntés  előkészítő  programból  (28  órás  tréning)  és  a  nevelőszülői  tanfolyamból (32 óra). A képzést külső szolgáltatótól vásárolja meg az Intézmény.   Csak  annak  a  jelentkezőnek  a  kiképzésére  kerül  sor,  aki  körülményei  alapján  alkalmas  gyermek  fogadására.  Ha  a  képzés  során  a  részt  vevők  valamelyikénél  az  alkalmatlanság  gyanúja  merül  fel,  vagy  a  gyermekek  nevelésével  kapcsolatos  beállítódása,  véleménye  össze  nem  egyeztethető  az  Intézmény  által képviselt szakmai alapelvekkel, az Intézmény nem köteles – az általa szervezett – tanfolyamon  részt  vett,  és  ott  tanúsítvány  szerzett  valamennyi  személyt  a  Nevelőszülői  Hálózat  működési  engedélyének nevelőszülői nyilvántartásába felvétetni, és nevelőszülői tevékenységgel megbízni.    2.7.2. A nevelőszülői jogviszony keletkezése, megszűnése, megszüntetése   A felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégző személyt, mint nevelőszülői férőhelyet biztosítót  az Intézmény Nevelőszülői Hálózata nyilvántartásba veszi.    Ezzel egyidejűleg az Intézmény megállapodást köt a nevelőszülői jogviszony létrehozása céljából a  feladatot vállaló személlyel a Gyvt. 66/A.§ (1) bekezdés értelmében.   Az Intézmény és a nevelőszülő a nevelőszülői jogviszonyra vonatkozó megállapodást csak közös  megegyezéssel módosíthatja, és a módosítást mindkét fél kezdeményezheti.   A gyermek ellátására vonatkozóan az Intézmény megállapodást köt a nevelőszülővel.   Amennyiben  a  nevelőszülőnél  további  gyermeket  helyez  el  a  gyámhivatal,  az  Intézmény  módosítja a gyermekek ellátására vonatkozó nevelőszülői megállapodást.    A nevelőszülői jogviszony megszűnik   a nevelőszülő halálával,   a működtető jogutód nélküli megszűnésével,   a határozott idő lejártával,   illetve,  ha  a  nevelőszülő  gondozásából  valamennyi  gyermek,  fiatal  felnőtt  kikerült,  és  a  gyámhivatal  az  ezt  követő  hat  hónapon  belül  újabb  gyermeket,  illetve  fiatal  felnőttet  nem  helyezett  el  a  gondozásában.  A  gyámi  feladatokat  is  ellátó  nevelőszülő  esetében  a  meghatározott  hat  hónapos  időtartam  a  gyámi  tisztség  megszűnésének  napját  követően  kezdődik.    A nevelőszülői jogviszony megszüntethető   a felek közös megegyezésével,   felmondással.  Az Intézmény köteles felmondani a nevelőszülői szülői jogviszonyt, ha   a nevelőszülő külföldre kivándorol,   ha  a  nevelőszülőt  bíróság  jogerős  ítélettel  cselekvőképességét  korlátozó  vagy  kizáró  gondnokság alá helyezte,  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 9. oldal, összesen: 31

  

a nevelőszülővel szemben a Gyvt. 15.§ (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok következik  be,  a bíróság a nevelőszülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette,  a  nevelőszülő  a  gyermek  nevelése,  ellátása  során  meg  nem  engedett  nevelési  módszereket  alkalmaz, a gyermeket bántalmazza, élelmezését megvonja, a gyermek gondozását, nevelését  súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával a kapcsolattartást nem biztosítja, a gyermek  ellátásához  biztosított  juttatásokat  nem  a  gyermek  szükségleteire  fordítja.  A  gyermeknek  a  nevelőszülői  gondozás  során  felmerülő  veszélyeztetettsége  esetén  az  Intézmény  –  a  nevelőszülői  tanácsadó  szakmai  véleménye  és  a  gyermek  törvényes  képviselőjének  hozzájárulása  alapján  –  javaslatot  tesz  a  gyámhivatal  felé  a  gyermek  gondozási  helyének  megváltoztatására, és egyidejűleg felmondja a nevelőszülővel kötött megállapodást. 

  2.7.3. A nevelőszülők továbbképzése  A nevelőszülők – működésük megkezdését követően – félévenként 6 óra továbbképzésben kötelesek  részt  venni.  A  továbbképzéseket  a  nevelőszülői  tanácsadó  szervezi,  az  éves  munkatervben  foglaltaknak megfelelően.  A továbbképzések formája különböző lehet, előadás, tréning, szupervízió, esetmegbeszélés, stb.  Az  igazoltan  hiányzók  részére  a  nevelőszülői  tanácsadó  megszervezi  a  pótlás  lehetőségét  biztosító  továbbképzési alkalmat.    2.7.4. A nevelőszülők alkalmasságának háromévenkénti felülvizsgálata, rendkívüli felülvizsgálata  Háromévenkénti felülvizsgálat  A  nevelőszülő  szakmai  alkalmasságának  háromévenkénti  felülvizsgálata  a  Nevelőszülői  Hálózat  feladata.  Az alkalmasság felülvizsgálata azokat az összefüggéseket, és a mögöttük húzódó problémákat kívánja  feltárni, amelyek a nevelőszülői tanácsadó által készített környezettanulmányok, ezek módosításai, és  a családlátogatásai kapcsán még nem észlelhetők.  A felülvizsgálat eredményeként – a gyermek mindenek felett álló érdeke biztosításának megfelelően  – időben megállapítható az alkalmasság hiánya.  A  felülvizsgálathoz  a  nevelőszülői  tanácsadó  a  nevelőszülőről  az  aktuális  állapotnak  megfelelő  környezettanulmányt,  és  a  nevelőszülő  munkáját  jellemző  értékelést  készít  a  vizsgálatot  végzők  részére.  Beszerzi  a  gyámi‐gondozói  tanácsadó  által  készített  értékelést,  mely  a  nevelőszülőnek  a  gyermek  érdekében  végzett,  a  kiskorú  fejlődését  elősegítő  munkájáról,  gyámi  feladatainak  ellátásáról  szól,  valamint  –  hivatásos  gyám  rendelése  esetén  –  a  hivatásos  gyám  tájékoztatását  a  nevelőszülő  együttműködéséről,  kapcsolatainak  helyzetéről,  minőségéről.  Ebben  az  esetben  a  gyámi‐gondozói  tanácsadó értékelése a nevelőszülő gondozó és nevelő tevékenységére terjed ki.  A  háziorvos  a  nevelőszülő,  és  a  vele  közös  háztartásban  élő  hozzátartozók  egészségügyi  állapotáról  igazolást állít ki.  A pszichológus tájékozódik a nevelőszülő pszichikai, mentális állapotáról. Ha a szakember az elemzés  során az alkalmasság hiányára utaló jeleket állapít meg, ezt jelzi az intézményvezetőnek, és javasolja  a nevelőszülő kötelezését a pszichológiai vizsgálaton való részvételre.  A  felülvizsgálatot  végző  szakemberek:  a  Nevelőszülői  Hálózat  szakmai  vezetője,  a  nevelőszülői  tanácsadó, valamint a pszichológus – a nevelőszülő bevonásával ‐ elkészítik állapotjelentésüket.  Az  állapotjelentés,  és  a  beszerzett,  elkészített  tájékoztatások,  igazolások,  értékelések  figyelembevételével a felülvizsgálatot végzők döntenek a nevelőszülő szakmai alkalmasságáról. Erről  a nevelőszülőt tájékoztatják.  Amennyiben  a  nevelőszülő  alkalmasságát  aggályosnak  értékelik,  az  intézményvezető  kötelezi  a  nevelőszülőt a megfelelő vizsgálaton való részvételre.  Ha  a  nevelőszülő  nem  tesz  eleget  a  kötelezettségének,  vagy  a  vizsgálat  az  alkalmasság  hiányát  állapítja  meg,  akkor  a  vizsgálatot  végzők  erről  értesítik  a  nevelőszülőt,  és  az  intézményvezető  kezdeményezi a nevelőszülői jogviszony megszüntetését alkalmatlanság miatt.  Amennyiben  a  vizsgálat  a  nevelőszülő  egészségügyi,  pszichés  alkalmasságát  állapítja  meg,  egyéb  körülmények mérlegelését követően 8 napon belül a vizsgálatot végzők értesítik a nevelőszülőt és az  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 10. oldal, összesen: 31

intézményvezetőt a nevelőszülő alkalmasságáról.    Rendkívüli felülvizsgálat  Az  intézményvezető  azonnal  elrendeli  a  rendkívüli  felülvizsgálatot,  ha  alapos  –  megbízható,  hiteles  tapasztalatra, jelzésre épülő – a feltételezés, hogy a nevelőszülő a gyermek biztonságát, korához és  szükségleteihez  igazodó  gondozását,  nevelését,  egészséges  személyiségfejlődését  nem  biztosítja,  az  egyenlő  bánásmód  követelményét  nem  tartja  meg,  nem  megengedhető  nevelési  módszereket  alkalmaz,  vagy  a  nevelőszülő  körülményeiben  rendkívüli  változásról,  illetve  a  nevelőszülő  alkalmasságát aggályossá tevő információ birtokába jut.  Figyelembe  véve  a  gyermek  mindenek  felett  álló  érdekét,  amennyiben  a  környezeti,  személyi,  személyiségi,  egészségügyi,  vagy  nevelőszülő  körülményeiben  bekövetkezett  változások  a  gyermek  pozitív  irányú  fejlődését  zavarják,  akadályozzák,  vagy  károsítják,  az  alkalmasság  hiánya  azonnal  kimondandó.    Az  alkalmasság  rendkívüli  felülvizsgálatának  eljárási  rendje  megegyezik  a  háromévenkénti  felülvizsgálat menetével.    2.7.5. A nevelőszülői tanácsadó feladatai  A nevelőszülői tanácsadó a segítő munka szabályai szerint támogatja a nevelőszülői családokat, segíti  a gyermekek fejlődését.   Fontos  szerepet  tulajdonít  a  gyermekek  vér  szerinti  családja  elfogadásának,  tiszteletben  tartja  a  másságot.   Segíti a gyermekek veszteségeinek szakszerű kezelését.   Nyilvántartást vezet a nevelőszülői férőhelyekről.   Szervezi a nevelőszülők képzését, továbbképzését.   A nevelőszülő tanácsadó segíti a nevelőszülőt a feladatai ellátásában.   Ellenőrzi a nevelőszülő tevékenységét, valamint a nevelési díj és ellátmány felhasználását.   Közreműködik a vér szerinti szülő és a gyermek kapcsolattartásában.   A  nevelőszülői  tanácsadó  tájékoztatja  a  nevelőszülőt  az  elhelyezett  gyermekkel  kapcsolatban  rendelkezésre álló adatokról.   A nevelőszülő munkáját folyamatosan tanácsadással segíti és ellenőrzi.   A nevelőszülői tanácsadó folyamatosan figyelemmel kíséri a nevelőszülő szakmai tevékenységét,  a nevelési díj és az ellátmány felhasználását.   A nevelőszülővel együtt elkészíti az egyéni gondozási‐nevelési terveket.   A  nevelőszülőknél  elhelyezett  gyermekek  fejlődését  figyelemmel  kíséri.  Félévente  helyzetértékelést készít a gyámhivatal számára.   A gyermek vér szerinti családjába történő visszahelyezését, illetve családi kapcsolatainak ápolását  segíti családgondozással.   A  nevelőszülőnél  nevelkedő,  örökbe  adható  gyermekek  esetében  az  örökbefogadáshoz  helyzetértékelést készít, közreműködik az örökbefogadó családhoz történő átgondozásban.   A  Nevelőszülői  Hálózat  ellátottjainak,  valamint  a  nevelőszülőknek  az  adataiban  bekövetkezett  változásokat nyomon követi, a szükséges bejelentések meglétét ellenőrzi.   Az utógondozói ellátás iránti kérelmeket előkészíti és felterjeszti a gyámhivatalhoz.   Az  utógondozói  megállapodásokat  előkészíti,  az  utógondozói  ellátásban  részesülők  személyi  térítési díjainak ügyintézésében segítséget nyújt a fiatal felnőtt részére.   Az  utógondozói  ellátásban  részesülők  utógondozását  végzi,  félévente  tájékoztatja  az  utógondozásról a gyámhivatalt.   A  Nevelőszülői  Hálózatból  kikerült  gyermekek  otthonteremtési  támogatásának  igénylését  előkészíti, a támogatásban részesülő fiatalokat utógondozással segíti.   Javaslatot tesz az utógondozói ellátás, az utógondozás megszüntetésére.   A nevelőszülői családok, illetve az ellátottak nyaraltatásának, táboroztatását szervezi.   Kapcsolatot  tart  a  gyámi‐gondozói  tanácsadóval,  a  gyermek  gyámjával  (amennyiben  az  nem  a  nevelőszülő), gyámhivatalokkal, gyermekjóléti központokkal.  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 11. oldal, összesen: 31

  2.7.7. Utógondozás utógondozói ellátás idején  A  nevelőszülői  tanácsadó  végzi  a  fiatal  felnőttek  utógondozását.  Az  utógondozói  ellátás  során  nyújtott utógondozás esetében a családgondozást és az utógondozást is ellátó nevelőszülő tanácsadó  együttműködik  a  nevelőszülővel.  Figyelemmel  kíséri,  illetve  segíti  az  utógondozottnak  a  családjába  való  beilleszkedését,  önálló  életvitelének  kialakítását.  Segíti  az  otthonteremtési  támogatás  iránti  kérelem  benyújtását,  segít  a  ház,  lakás  vásárlásában,  jogi  ügyintézésben,  az  esetleges  felújítási  munkák szervezésében.    2.7.8. A nevelőszülő díjazása   A  nevelőszülőt  a  gyermek  ellátására  a  Gyvt.  56.§‐a  szerinti  nevelési  díj  és  ellátmány  illeti  meg,  melynek fedezete az Intézmény költségvetésében van biztosítva.   A nevelőszülőt tevékenységéért nevelőszülői díj illeti meg. (Gyvt. 66.F/§)  A  nevelőszülő  díjazása,  a  díjazás  eljárási  rendje  az  Intézmény  „Helyettes  szülői  és  nevelőszülői  költségtérítés szabályzatában” meghatározottak szerint történik.    2.8. A nevelőszülő feladatai    2.8.1. Teljes körű ellátás  A  nevelőszülő  saját  háztartásában  nyújt  teljes  körű  ellátást  az  ideiglenes  hatállyal  elhelyezett,  az  átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermeknek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal  felnőttnek.   Elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, személyisége kibontakozását.   Elősegíti – a működtető támogatásával – a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülését és  ennek  érdekében  együttműködik  a  családdal,  vagy  ha  ez  nem  lehetséges,  illetve  ez  nem  áll  a  gyermek érdekében, örökbefogadó családnál történő elhelyezését.   Segíti  a  gyermek  vallási  vagy  lelkiismereti  meggyőződésének  szabad  megválasztását,  kinyilvánítását, gyakorlását, hit‐ és vallásoktatásban való részvételét.   Felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre, alapvető személyes ügyeinek intézésére.   Praktikus ismereteket nyújt a háztartásszervezés, vezetés, gazdálkodás terén, felkészít az önálló  életvitelre.   Segítséget  nyújt  a  fiatal  felnőtt  önálló  életvezetéséhez,  társadalmi  beilleszkedéséhez,  a  gyámhivatal határozata alapján biztosítja az általa nevelt gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra  feljogosított szülőjével és közeli hozzátartozóival.   A gyámhivatal kirendelése alapján ellátja a gyámi feladatokat.    A nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl a működtető hozzájárulásával elláthatja a három év  alatti, illetve  tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek különleges gondozását, nevelését.   Utógondozói  ellátásra  befogadja  azt  a  fiatal  felnőttet,  akinek  befogadását  –  a  működtetővel  közös nyilatkozatában ‐ előzetesen vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte.   Biztosítja  az  egyéni  gondozási‐nevelési  terv  szerint  a  gyermekek  ellátását,  a  testi,  lelki,  szellemi  fejlődés feltételeit, a tankötelezettség teljesíthetőségét, az egyéni képességek kibontakoztatását,  a továbbtanulás lehetőségét.   Megteremti  a  szabadidő  hasznos  eltöltésének  a  feltételeit,  biztosítja  az  életkornak  megfelelő  játékhoz, sporthoz, szórakozáshoz, kulturálódáshoz történő hozzájutást.    2.8.2. Különleges szükségletű gyermekek ellátása  Három év alatti gyermekek ellátása  A nevelőszülő befogadja azt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy nevelésbe vett, három év alatti  gyermeket, akit a gyámhivatal a nevelőszülő háztartásában helyezett el.  A három év alatti gyermek nevelése során elfogadó, szeretetteljes biztonságot nyújt a nevelőszülő a  gyermek  számára.  Ez  az  attitűd  maga  után  vonja  a  kötődés  kialakulását,  ami  a  gyermek  személyiségfejlődésének kulcspontja.  A  kötődést  olyan  módon  kell  kialakítani,  hogy  az  ne  írja  felül  a  vér  szerinti  szülőhöz  való  kötődést,  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 12. oldal, összesen: 31

hanem erősítse és támogassa a gyermeknek a vér szerinti szülő iránti érzéseit.  A három év alatti gyermekek gondozását, nevelését fokozottan segíti a nevelőszülői tanácsadó, illetve  szükség esetén az Intézményben működő pszichológus szakember.   Egészségügyi  ellátásukat  a  körzeti  gyermek  háziorvosok  végzik,  napközbeni  ellátásukra  –  szükség  esetén – bölcsődei szolgáltatás vehető igénybe.    Fogyatékos, tartósan beteg gyermekek ellátása   Befogadunk  olyan  enyhe  fokban  értelmileg  akadályozott,  illetve  testi,  érzékszervi  fogyatékkal  élő  gyermekeket, valamint tartósan beteg gyermekeket, akiknek a fejlődését az egészségesekkel történő  integrált nevelés segíti.  Az  értelmileg  akadályozott  gyermekek  személyiségének  zavara,  akadályozottsága  az  idegrendszer  enyhe,  különféle  eredetű  örökölt,  vagy  korai  életszakaszban  szerzett  sérülésével  és/vagy  funkciózavarával  függ  össze.  A  fogyatékosság/mentális  sérülés  diagnosztizálása  orvosi,  gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.  Ezeknél a gyermekeknél megfigyelhető a kognitív funkciók lassabb fejlődése, mutathatnak motorikus,  beszédfejlődési,  viselkedési,  stb.  rendellenességeket.  A  tanulási  képesség  különböző  mértékű  fejlődési zavarai gátolják az iskolai teljesítményt.  Jellemző  rájuk,  hogy  az  egészségesekkel  történő  integrált  nevelésük  a  fejlődésüket,  önállóságuk  kialakulását segíti.    2.8.3. Speciális szükségletű gyermekek ellátása  Nagyon  gyakran  a  gyermek  elhelyezését  követően,  a  gyermek  személyiség‐állapotának  mélyebb  megismerése  után  derül  fény  a  gyermek  speciális  szükségletére,  illetve  a  speciális  szükséglet  megállapítására.  Ezeknek  a  gyermekeknek  a  „normál”  csoportban,  az  egészségesekkel  történő  együttnevelése  –  ha  időlegesen  is,  de  –  szinte  elkerülhetetlen.  Az  ellátás  időtartama  a  speciális  szükségletet  megállapító  határozat  alapján  a  speciális  szükségletet  ellátó  új  gondozási  helyre  való  átadásig tart.  A leggyakoribb tünetek:    súlyos  pszichés  tünetek  (szorongás  és  szomorúság  érzelmi  megnyilvánulásai,  depresszió,  gyermekkori pszichés zavarok   súlyos disszociális tünetek (viselkedészavarok: inadaptáció, düh, oppozíciós zavar, agresszió)  A  gyermekek  viselkedésében  megfigyelhető  a  kiegyensúlyozatlanság,  a  szocializálatlan  agresszió  levezetés,  az  impulzivitás,  a  figyelmetlenség,  a  koncentrációzavar,  a  bizonytalanság,  az  alacsony  frusztrációs  tolerancia,  az  ingerlékenység,  a  kritikátlanság,  az  egocentrizmus,  a  fokozott  önérvényesítési vágy, a szabályok betartásának képtelensége, a kötődés zavarai.      2.8.4. Kapcsolattartás segítése  A nevelőszülő elősegíti a gyermek és családja közötti kapcsolattartást, a gyermek családjához történő  visszatérését,  vagy  örökbefogadását,  ennek  érdekében  együttműködik  a családdal, családgondozást  is ellátó nevelőszülő tanácsadóval, valamint a családot gondozó gyermekjóléti szolgálattal.  Felkészíti a gyermeket a családi életre, és az önálló életvezetésre.    2.8.5. Utógondozói ellátás  A nevelőszülő otthont nyújtó ellátást biztosít az  utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek.  Lakhatást, szükség szerinti további ellátást biztosít az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal  felnőttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte.      2.9. A nevelőszülő által biztosított szolgáltatások    2.9.1. Nevelési szolgáltatások  A nevelés alapelvei  A gyermekek nevelésének az egyéni szükségletekhez kell igazodniuk. Legfőbb feladatunk a gyermek  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 13. oldal, összesen: 31

testi, lelki, szellemi épségének, azok harmóniájának biztosítása.   A nevelés alapelvei:   a gyermek mindenek fölött álló érdeke,    a gyermek feltétel nélküli elfogadása,    az empátia,    a kongruencia,    a meleg, elfogadó attitűd,   a gyermek‐ illetve családközpontúság,   a végleges elhelyezésre törekvés,   a professzionalizmus,   az önálló életvitelre nevelés.    A nevelés módszerei  A  nevelőszülők  a  nevelőszülő  tanácsadóval  együttműködve  nagy  figyelmet  szentelnek  a  gyermekek  testi, lelki, szellemi harmóniája megteremtésének, ami az önálló életre való felkészítés egyik fontos  alapja.    A  nevelőszülő  szembenéz  a  nevelt  gyermek  számos  gondjával,  agressziójával,  levertségével,  szélsőséges  megnyilvánulásaival,  és  törekszik  a  gyermek  lelkiállapotának,  valamint  testi  szükségleteinek felismerésére.  Segíti a gyermeket az átélt veszteségek feldolgozásában.  A  nevelőszülő  családja  modell  a  gyermek  további  életéhez,  ennek  lényege  a  hiteles  élet  és  a  személyes példaadás.  A  nevelőcsalád  a  nevelt  gyermek  életkorának,  élettörténetének,  vallási,  kulturális  és  etnikai  hovatartozásának  megfelelő  nevelést  biztosít,  törekszik  a  gyermek  identitásának  megőrzésére,  fejlesztésére.  Abban  az  esetben  ugyanis,  ha  a  saját  magában  bízni  tudó,  saját  erényeit,  hibáit  ismerő,  kellő  ismerettel,  jártasságokkal  rendelkező  fiatalként  kerül  ki  az  életbe  a  nevelt  gyermek,  nagyobb  az  esélye a talpon maradásra.  A gyermekekben szükséges kifejleszteni azt a motivációt, aminek mentén képessé válnak tanulni vagy  dolgozni, megismerve az alkotás örömét.    Ezt a legtöbb esetben megelőzi a céltudatos korrekciós nevelés, a hozott attitűdökön való túllépés, a  fejlődésbeli elmaradások leküzdése érdekében.   Nyílt  kommunikáció  megvalósítása  érdekében  arra  kell  ösztönözni  a  gyermekeket,  hogy  gondolataikat,  vágyaikat,  véleményüket  szabadon  fejezzék  ki,  aktívan  vegyenek  részt  a  rájuk  vonatkozó  szabályok  megalkotásában,  gyakorolják  jogaikat,  ismerjék  kötelességeiket,  képessé  váljanak a kompromisszum‐kötésre és konszenzus‐teremtésre.  A viselkedés szabályozásánál legfőbb alapelv az egyénre szabott, a gyermek vagy fiatal felnőtt érzelmi  állapotát,  élethelyzetéből  fakadó  viselkedési  tünetét  értő  módszerek  következetes  alkalmazása.  Ebben  a  folyamatban  a  pozitív  megerősítésre  helyezzük  a  hangsúlyt.  Arányukat  tekintve  a  jutalmazások, illetve jutalom értékkel bíró pedagógiai célzatú visszajelzések hangsúlyosabbak, mint az  elmarasztalások.    A  gyermekek  testi  fejlődésében  nagy  szerepet  tölt  be  a  sport.  Minden  gyermeknek  lehetősége  van  arra,  hogy  az  érdeklődésének,  tehetségének  megfelelő  edzésre  járjon  az  iskolában  vagy  egyesületben.  A  nevelőszülői  család  sajátosságaihoz  igazodva  kirándulások,  táborok,  strandolás  szervezésével  igyekszünk biztosítani a fiatalok számára a mozgás lehetőségét.  A  gyermekek  egészséges  lelki  fejlődése  érdekében  igyekszünk  olyan  elfogadó  légkört  kialakítani,  melyben lehetősége adódik problémái megfogalmazására.  Biztosítjuk  számukra  a  bizalmas  beszélgetés  kialakulásának  lehetőségét,  mely  iránt  igen  nagy  az  igény.   DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 14. oldal, összesen: 31

  A  gyermek  teljes  jogú  résztvevője  a  nevelőszülői  családnak,  életkorának  és  fejlettségének  megfelelően veszi ki részét a közös ügyekből, és szól bele a döntésekbe.    A  nevelőszülők  sokat  tesznek  azért,  hogy  a  gyermekek  és  a  fiatalok  otthonuknak  érezhessék  a  gondozási helyüket.  Ehhez szükséges:   olyan otthonos környezet biztosítása, melyben a gyermek biztonságban érzi magát,   olyan  családi  közösség  megléte,  mely  a  demokratizmus  elve  alapján  az  egyéni  különbözőségek figyelembe vételével képes működni, s ezáltal biztosítani a család támogató  szerepét.    A családból különböző okok miatt kikerülő gyermekek életében meghatározó jelentősége van annak,  hogy olyan szakmához juttassuk őket, amely lehetőséget teremt számukra a munkaerőpiacon történő  elhelyezkedésre.  Az  iskoláztatás  a  beiskolázás  alapos  előkészítése  után  történik,  a  gyermek  meghallgatásával,  érdeklődése,  képességei  figyelembe  vételével.  Igyekszünk  minden  fiatal  számára  olyan  iskolát  választani, ahol reménye van a tanulmányok sikeres befejezésére.  A  gyermekvédelmi  gondoskodásban  nevelkedő  gyermekek  számára  gyakran    nehézséget  jelent  a  megkapaszkodás  a  magyar  iskolarendszerben,  aminek  okai  között  szerepel  a  teljesítmény‐ centrikusság, és az életútjukból származó hátrány.  A  nevelőszülők  ezért  nagy  hangsúlyt  fektetnek  a  tanulmányi  munka  segítésére,  hogy  minél  többen  tanulhassanak tovább közép‐, illetve felsőfokú képzésben.    Az önálló életre való felkészítés másik fontos eleme a munkára nevelés. Ennek fontos részét képezi az  önkiszolgáló munka, valamint az iskola elvégzése után a munkába állítás.  Napjaink  munkaerő‐piaci  körülményei  nem  kedveznek  a  szakképzetlen,  és  a  cigány  etnikumhoz  tartozó  fiatalok  munkába  állításának,  de  a  nevelőszülőnél  élő  gyermekkel  szembeni  előítélet  is  nehezíti helyzetünket.  A  munkába  állítás  után  ezen  felül  gyakran  kell  megküzdenünk  a  fiatalok  kudarckerülő   magatartásával, illetve a kitartásuk  hiányával.  A fiatal felnőttek munkába állását az utógondozói feladatot is ellátó nevelőszülői tanácsadó segíti.  A  gyermekek  a  nevelőszülős  családokban  természetes  módon  illeszkednek  a  mikrokörnyezetbe.  Rendkívül fontos a nyitottság és a társadalmi integráltság erősítése.  A nevelőcsalád közvetíti az általános viselkedés szabályokat, normákat.    A nevelőszülő a gondozás‐nevelés teljes folyamata alatt, annak eredményessége érdekében, elkészíti  saját  élettérképét,  kialakítja  kapcsolatrendszerét,  a  szakemberekkel  fenntartások  nélkül  együttműködik,  őszintén  és  nyíltan  kommunikál,  nehézségeit  időben  feltárja,  önfejlesztő  programokban vesz részt.    Különleges szükségletű, három év alatti gyermekek nevelése  A  gondozás‐nevelés  a  nevelőszülő  otthonában,  családi  keretek  között  és  hatások  alatt  kibontakozó  folyamat,  amely  a  gyermek  testi,  lelki,  szellemi  és  erkölcsi  fejlődését,  személyiségének  legteljesebb  kibontakozását szolgálja és a szakemberek sokoldalú együttműködése révén realizálódik.    A  nevelőszülő  az  egyéni  gondozási‐nevelési  tervben  megfogalmazottak  szerint,  a  segítő  közreműködőkkel folyamatosan konzultálva végzi gondozó‐nevelő tevékenységét.  A  nevelőszülő  megteremti  a  három  éves  kor  alatti  gyermek  részére  a  fizikai  és  a  lelki  biztonság  feltételeit, biztosítja számára az életkori igényeinek megfelelő életteret, a nyugodt családi otthont, a  rendszeres életvitel megvalósításához szükséges feltételeket.  Meleg, elfogadó, bátorító légkört alakít ki, melynek az alapja a feltétel nélküli elfogadás és szeretet.  Kialakítja  a  gyermek  napirendjét,  melynek  során  az  állandóság  megteremtésére  törekszik,  mindennaposan ismétlődő tevékenységekben, ezáltal segíti az időfogalom kialakítását.  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 15. oldal, összesen: 31

Meghitt  érzelmi  kapcsolat,  személyes  kötődés  kialakítását  munkálkodik,  anélkül,  hogy  sajátjának  tekintené a gyermeket.  Segíti  a  gyermeket  az  eddigi  életében  átélt  traumák,  veszteségek  feldolgozásában,  de  azok  mélységéhez mérten a nevelőszülői tanácsadó útján terápiás segítséget vesz igénybe.    Különleges szükségletű gyermekek integrált nevelése  A különleges szükségletű, tartósan beteg, vagy értelmi, testi, érzékszervi fogyatékos gyermekeknél a  minél  nagyobb  önállósodást,  önkiszolgálás  és  praktikus  ismeretek  elsajátítását,  valamint  a  közösségbe történő beilleszkedést tartja szem előtt a nevelőszülő.   A sérült vagy tartós beteg gyermekek „felfelé” történő integrálása fejlődésüket gyorsítja, egészséges  társaikban pedig a tolerancia, empátia kialakulását segíti.  Az  értelmileg  enyhe  fokban  akadályozott  gyermekek  fejlesztése  során  a  Gyermekvédelmi  Szakértői  Bizottság,  valamint  a  Pedagógiai  Szakszolgálat,  illetve  Gyógypedagógiai  Szakértői  és  Rehabilitációs  Szolgáltató  Központ  szakvéleményében  meghatározottak  szerint  zajlik.  A  feladatokat  az  egyéni  gondozási‐nevelési  terv  foglalja  magában,  és  a  nevelőszülő  az  Intézmény  fejlesztő  pedagógusával  a  közösen hajt végre.    A  fejlesztő  pedagógus  éves  terv  alapján  végzi  a  fejlesztő  tevékenységet  egyéni,  illetve  csoportos  formában.  A  városban,  egy  iskolában  nyílik  lehetőség  az  értelmileg  enyhe  fokban  akadályozott  gyermekek  oktatására. Az iskola pedagógusaival történő folyamatos kapcsolattartás, konzultáció fontos szerepet  tölt be a fejlesztő tevékenységben.   A gyermekek állapotának javításához szükséges, speciális szaktudást igénylő fejlesztő foglalkozásokat  a  város  más  intézményeiben,  illetve  szakemberek  megbízásban  történő  foglalkoztatásával  oldjuk  meg.  Az  érzékszervi  fogyatékkal  élő  gyermekek  oktatását  a  Hallássérültek  Egységes  Gyógypedagógiai  Módszertani  Intézménye,  valamint  Dr.  Kettesy  Aladár  Általános  Iskola  Intézményegység  látja  el,  egészségügyi gondozásukat, fejlesztésüket, rehabilitációjukat egészségügyi szakintézmények végzik.   Mozgásfejlődésükben  elmaradást  mutató,  illetve  mozgáskorlátozott  gyermekek  fejlesztése  az  Egészségügyi Járóbeteg Központ Gyermek Rehabilitációs Részlegében történik.        Speciális szükségletű gyermekek korrekciós nevelése  A  speciális  szükségletű  gyermekek  nevelőszülőnél  történő  elhelyezése  intézményünk  Nevelőszülői  Hálózatában  csak  a  speciális  szükséglet  megállapításától  a  gyermek  szükségleteihez  igazodó  gondozási  helyre  kerüléséig  tart.  A  speciális  szükségletű  gyermekek  „normál”  szükségletűekkel  történő  együttnevelése  abban  az  esetben  indokolt,  ha  a  gyermek  személyiségállapota  ezt  kívánja  meg.  Egy  nevelőszülői  családban  legfeljebb  1  speciális  szükségletű  gyermek  egészségesekkel  való  együttnevelése  lehet  indokolt.  A  speciális  és  különleges  szükségletű  gyermekek  egy  családnál  egy  időben való elhelyezése szakmailag nem támogatható.    A speciális szükségletű gyermekek esetében a szabályokhoz és a közösséghez történő alkalmazkodás  kialakítása a cél, hogy ezzel mozdítsuk elő a társadalomba történő beilleszkedésüket.   A  korrekciós  nevelés  a  helytelenül  rögzült  szokások,  és  téves  reakciók  terápiáját  foglalja  magában.  Feladat az alapvető szükségletek és vágyak azonnali kielégítése időbeni elhalasztásának megtanulása,  a tanuláshoz és a tartós munkavégzéshez szükséges pszichés és fizikai teherbíró képesség kialakítása,  az  önismeret,  a  kommunikáció,  a  konfliktuskezelés  fejlesztése,  a  szabályokhoz  való  igazodás  képességének kifejlesztése, a környezettel, szocializációs közeggel való kapcsolatok rendezése.  Ebben  a  folyamatban  a  család  összetartó  ereje,  a  nevelőszülői  család  modellértékű  viszonyulása,  a  személyes kötődések nagyon fontos szerepet játszanak.    Az  Intézményben  foglalkoztatott  pszichológus  a  diagnózis  felállításában,  valamint  az  egyéni  terápia  megtervezésében,  az  egyéni  gondozási‐nevelési  tervben  szereplő  feladatok  megfogalmazásában  működik közre, egyéni terápiát folytat, és konzultációs lehetőséget biztosít a nevelőszülő részére.  Szükség  esetén,  ‐  belső  szakember  hiányában  ‐  egyéni  terápiák,  foglalkozások  megszervezésével,  megvásárlásával  biztosítjuk  azokat  a  szolgáltatásokat,  melyek  a  normál  ellátáson  túl  szükségesek  a  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 16. oldal, összesen: 31

gyermekek egészséges fejlődéséhez.  Intézményünkben leggyakrabban előforduló pszichés zavarok és tüneteik, valamint kezelési módjuk:  Dimenziók  Tünetek  Kezelés  Beilleszkedési zavar,  Kiegyensúlyozatlanság,  Egyéni terápia  szeparációs szorongás  bizalmatlanság  Magatartászavar  Szocializálatlan agresszió  Csoportterápiák  levezetés, impulzivitás, verbális  agresszió, kritikátlanság  Figyelemhiányos hiperaktivitás  Szórt figyelem, állandó mozgás,  Magatartás terápia és  zavar  dekoncentráltság,  gyógyszeres kombináció  kritikátlanság,   Depresszió  Koncentrációzavar,  Egyéni terápia, gyógyszeres  szomorúság, öngyilkossági  kezelés  tendenciák, étkezési zavar  Indulati élet  Alacsony frusztrációs  Következetesség, fokozatosság  tolerancia, oppozíciós zavar,  ingerlékenység vagy elfojtás  Társas kapcsolatok  Kapcsolatteremtési  Csoportterápia  nehézségek, kritikátlanság,  túlértékelt vagy egyáltalán ki  nem alakított kapcsolatok  Önérvényesítési zavar  Egocentrizmus, fokozott  Egyéni vagy csoportterápia  önérvényesítési vágy, vagy  túlzott visszahúzódás  szeparáció        2.9.2. Esetkezelő szolgáltatások  Az  egyéni  foglalkozások    az  Intézményben  dolgozó    pszichológus,  fejlesztőpedagógus,  valamint  a  városban található egyéb intézmények bevonásával,  a gondozási‐nevelési tervben meghatározottak  szerint zajlanak, ezzel segítve a gyermeket problémái megoldásában, és személyiségfejlődésében.  Szükség esetén a problémához igazodó szolgáltatás biztosításával, megszervezésével, szakemberhez  való eljuttatással biztosítjuk a gyermekek és a fiatal felnőttek számára a segítséget.    A  gyermekek  egészséges  személyiségfejlődéséhez  elengedhetetlen  az  átélt  életesemények  stresszkeltő hatásainak, a pszichés traumáknak a feldolgozása.  Az  énerők  megtámogatása,  döntéshozó  képesség  kialakítása,  az  önismeret  fejlesztése,  kommunikációs  technikák  elsajátítása,  konfliktus‐  és  stresszkezelési  módszerek  megismertetése  fontos részét képezi az esetkezelő szolgáltatásoknak.  Ezt  a  nevelőszülők  biztonságot  nyújtó  légkör  megteremtésével,  egyéni  beszélgetések  során,  személyes érzelmi kapcsolatok kialakításával valósítják meg.  Azokban az esetekben, amikor a probléma súlyossága meghaladja a nevelőszülők kompetenciáját, az  Intézményben foglalkoztatott pszichológus is belép az esetgondozás folyamatába.   A pszichológus feladatai:   Megkönnyíti a nevelőszülői családba került gyermek beilleszkedését.    Feltárja  azokat  a  problémákat,  amelyekre  a  gyermek  gondozása,  nevelése  során  tekintettel  kell lenni, és ebben segíti a nevelőszülőt.   Javaslatot tesz nevelési módszerek alkalmazására.   A rászoruló gyermekek lelki gondozását segítő kapcsolatban végzi.   A féléves értékelések és a felülvizsgálatok előkészítésében közreműködik.  Szükség  esetén  külső  szakember  bevonására  is  sor  kerül,  a  Városi  Nevelési  Tanácsadóval,  a  Városi  Gyermek‐  és  Ifjúságpszichiátriai  Szakrendeléssel,  valamint  a  Kenézy  Kórház  Gyermekpszichiátriai  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 17. oldal, összesen: 31

Osztályával szoros együttműködésben.   Az  iskolai  előrehaladásban  jelentkező  zavarok,  tanulási  nehézségek,  beilleszkedési  és  magatartási  problémák  esetében  egyéni  vagy  csoportos  fejlesztő  foglalkozások  segítik  a  gyermekek  továbblépését.  Az esetkezelő szolgáltatások további nagy csoportja a gyermek és családja, gyermek és baráti köre, a  gyermek és társas környezete közötti összhang megteremtésére irányul, mely az adaptációt, illetve a  társadalmi integrációt segíti.  Ebben  a  folyamatban  kiemelkedő  hangsúlyt  kap  a  szülőkkel,  barátokkal  történő  együttműködés,  szülő‐gyermek kapcsolat erősítése, a közöttük kialakult konfliktusok kezelése.   A  szülővel  történő  partneri  kapcsolat  kialakítása  alapját  képezi  a  benne  meglévő  bűntudat  feloldásának, és — a gyermek érdekében — a sikeres együttműködésnek. Ennek hatékony eszköze a  szülő bevonása a gyermeke életébe, rendezvényeken, ünnepeken való együttes részvétel.    2.9.3. A gyermekek iskolai előrehaladásának segítése   A nevelőszülő biztosítja a gyermek korának, képességeinek megfelelő oktatáshoz, szakképzéshez,  továbbá  tanulmányi  lemaradásai  megszüntetéséhez  szükséges  segítséget,  a  mindennapi  iskolai  felkészüléshez szükséges nyugodt körülményeket és az elkészített házi feladatok számonkérését.   A nevelőszülői tanácsadó az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével fogalmazza  meg a gyermekek iskoláztatásával kapcsolatos feladatokat az egyéni gondozási‐nevelési tervben,  és koordinálja az iskolaválasztással összefüggő feladatokat.   Szükség esetén javaslatot tesz vizsgálatok elvégzésére vagy iskolaváltásra.   A nevelőszülő napi rendszerességgel nyomon követi a gyermekek iskolai előrehaladását, otthoni  felkészülését. Kapcsolatot tart a gyermekek oktatását, nevelését végző intézményekkel, szakmai  gyakorlatát,  foglalkoztatását  biztosító  munkahellyel.  Fogadóórákon,  szülői  értekezleteken  tájékozódik a  gyermekek iskolai előmeneteléről.    2.9.4. Rekreációs szolgáltatások  A nevelőszülő biztosítja a kikapcsolódáshoz szükséges programok (kirándulások, ünnepek, üdülések,  kulturális  rendezvények,  sport,  kézműves  foglalkozások,  társas  együttlétek)  szervezését,  illetve  a  gondozott gyermekek programokon történő részvételének lehetőségét.   A  városban  zajló  művelődési  és  sportesemények  figyelemmel  kísérése  és  azokba  történő  bekapcsolódás színesítik a lehetőségek körét.  A  nevelőszülő  biztosítja  a  gyermekek  szellemi  és  erkölcsi  fejlődését  szolgáló  kulturális  értékekhez,  tájékoztatáshoz, a média ‐ ismeretek bővítését szolgáló ‐ erőszakmentes műsoraihoz, a szórakoztató,  művészeti  és  kulturális  tevékenységekhez  történő  hozzájutás  lehetőségét,  valamint  szabadidejük  hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételeket.  A nevelőszülői családban családi ünnepek színesítik a gyermekek életét.  A  működtető  közös  rendezvények,  ünnepségek,  mint  Mikulás  ünnepség,  nyári  táborok  (anyagi  lehetőségek függvényében évente 1‐2 alkalommal, üdülés céljából) szervezésével segíti a szabadidő  eltöltésének megszervezését.  A  nevelőszülő  támogatja  a  gyermekeknek  és  fiataloknak  az  olyan  szabadidős  foglalkozásokon  való  részvételét,  melyet  saját  érdeklődésük,  elköteleződésük,  tehetségük  alapján  rendszeresen,  magas  színvonalon folytatnak.    2.9.4. Egészségügyi szolgáltatások  Az egészségügyi szolgáltatásokon belül két feladatot kell ellátni:   a gyermekek, fiatalok egészségi állapotának figyelemmel kísérését,   szükség esetén az egészségügyi ellátáshoz jutás biztosítását.  A testi egészség megőrzésében a nevelőszülő együttműködik a házi‐ és szakorvosokkal.  A nevelőszülő gondoskodik arról, hogy hozzájusson a gyermek a megelőző és gyógyító egészségügyi  ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz.   A  gyermekek,  fiatalok  egészségügyi  ellátását  a  háziorvosi  rendelésen  a  háziorvosok  látják  el.  A  szakorvosi ellátás igénybe vétele beutalás alapján történik.  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 18. oldal, összesen: 31

Éjjel,  az  azonnali  ellátást  igénylő  esetekben  az  éjszakai  ügyeletet  vagy  a  mentőt  kell  értesítenie  a  nevelőszülőnek.     2.9.5.Étkeztetési szolgáltatások  A  gyermekek  életkorának  megfelelő  gyakoriságú,  összetételű  és  mennyiségű  étkezés  biztosításán  kívül feladata még a nevelőszülőnek a korszerű táplálkozási szokások igényének alapozása, valamint  az egészségi állapotuk miatt speciális étkezésre szoruló gyermekek ellátása.  A  nevelőszülő  és  családja  a  közös  étkezések  azonos  időben  történő  megvalósítására  törekszik.  Ha  ennek elkerülhetetlen akadálya van, akkor legalább a vacsorát, illetve a hétvégi étkezéseket közösen  töltik  el.  A  közös  étkezések  alkalmat  adnak  a  valamennyi  együtt  élőre  kiterjedő  beszélgetés,  a  nap  értékelése, soron következő feladatok megbeszélése.    2.9.6. Napi életgyakorlat  A gyermekek környezete a nevelőszülői családban otthonos, nincs szigorú napirend, egyénre szabott,  a gyermek igényeihez igazodó, rugalmas szervezés szükséges.  A család napirendjének a gyermek napirendjéhez igazodik, hiszen így kapcsolódnak össze a feladatok  és a teendők.  A gyermek napirendje elsősorban a személyisége fejlettségéhez, és nem az életkorához illeszkedik.  A gyermek a beilleszkedés következtében átveszi a nevelőcsalád szokásait, a napi életgyakorlatát. A  nevelőszülő  és  családja  az  otthonukban  nevelkedő  gyermeket  ‐  akinek  a  személyisége  egyre  magasabb  szintre  fejlődik  –  indirekt  módon,  a  jó  mintával  megtanítja  arra,  hogyan  kell  egymásra  tekintettel lenni, együtt örülni, ha valami jól sikerült.    A  gyermek  napirendjének  kialakításánál  a  nevelőszülő  tekintettel  van  a  reggel  induló  „kötelező”  programokra:  iskola,  óvoda,  bölcsőde,  edzés,  zeneóra,  egyéb  önként  választott  elfoglaltság.    Ez  nemcsak az ébredés, tisztálkodás, reggeli étkezés, utazás időtartamának jó tervezését követeli meg,  hanem fontos az előző napi pontos lefekvés, a pihentető alvásidő biztosítása is.    Fontos a szabadidő, illetve a játékra fordítható idő biztosítása is, lehetőleg azonos időben.    A  nevelőszülői  családban  a  ház  körül  végzett  munka  fontos  összetevője  a  gyermekek  szocializációjának, növeli önállóságukat, bővíti ismereteiket, készségeiket, és sokrétű értéket közvetít  számukra.  A  gondozott  gyermekeket  az  önálló  életvitelre,  a  családi  háztartás  vezetésére  történő  felkészítés érdekében a nevelőszülő bevonja   a háztartási teendők végzésébe,   a családi gazdálkodás megtervezésébe,   a pénzkezelésbe.    A  ruházat  vásárlásánál  a  nevelőszülők  figyelembe  veszik  a  gyermekek  és  a  fiatalok  ízlését,  és  életkoruknak megfelelően bevonják ezek kiválasztásába.    A nevelőszülők biztosítják a gyermekek személyes tárgyainak, fényképeinek, emlékeinek biztonságos  elhelyezését.  A  gyermek  élettörténetét  feldolgozó,  fényképeket  is  tartalmazó  napló  segítségével  a  gyermek  identitásának kialakítását segíti. A közös élmények időről‐időre történő közös felidézése, mesélése a  jelent  a  gyökerekkel  összekötő  a  gyermeki  emlékezet  életben  tartását,  énazonossága  erősítését  szolgálja.    A nevelőszülői családban élő gyermekek zsebpénzben részesülnek, melyet szabadon használnak fel. A  nevelőszülők tanácsaikkal segítik a takarékos pénzbeosztás alapjainak elsajátítását.    2.9.7. A kapcsolattartás segítése  Az  átmeneti,  illetve  tartós  nevelésbe  vett  gyermekek  esetében  nagy  jelentősége  van  a  családdal,  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 19. oldal, összesen: 31

rokonokkal,  barátokkal  történő  kapcsolattartásnak,  hogy  a  gyermeknek  minél  rövidebb  időt  kelljen  töltenie a rendszerben, és minél hatékonyabban történhessen meg a család újraegyesítése.    A  nevelőszülő  és  családja  elfogadja,  hogy  a  gyermek  érzelmi  biztonsága,  egészséges  fejlődése,  és  identitása  szükségessé  teszi,  hogy  a  gyermek  ismerje  származását,  múltját,  gyökereit,  és  családi  kapcsolatait megőrizhesse.  A  gyermek  és  vér  szerinti  családja  kapcsolattartásának  rendjét  a  gyámhivatali  határozat,  illetve  a  gyermek egyéni gondozási‐nevelési terve határozza meg.  A  nevelőszülőt  a  nevelőszülői  tanácsadó  támogatja  abban,  hogy  segíteni  tudja  a  gyermek‐szülő,  gyermek‐testvér, gyermek‐rokonság kapcsolatok megőrzését.  A  családgondozás  feladatait  is  ellátó  nevelőszülői  tanácsadó  a  gyermek  kihelyezését  követően  egy  hónapon  belül  felkeresi  a  vér  szerinti  családot,  és  segíti  őket  a  kapcsolattartás  előtt  álló  akadályok  megszüntetésében.  A  nevelőszülői  tanácsadó  a  kapcsolattartás  érdemi  fejlesztésére,  az  együtt  töltött  idő  tartalmas  eltöltésére fókuszál.  A  nevelőszülő  felkészíti  a  gyermeket  a  találkozásokra,  a  gyermek  érdekeinek  megfelelően  szorgalmazza a hozzátartozókkal való kapcsolattartást, és segítséget kér a nevelőszülői tanácsadótól,  esetleg a pszichológustól a nehezen működő, vagy épp csak induló kapcsolatok erősítéséhez.  A nevelőszülői tanácsadó elősegíti, hogy a nevelőszülő és a vér szerinti szülő beszélhessen egymással,  kölcsönös elfogadó kapcsolat alakuljon ki közöttük, hogy a gyermek érzelmi „jóllétét” tudják szolgálni  mindketten.  A nevelőszülő személyesen tájékoztatja a vér szerinti családtagokat a gyermek fejlődéséről, egészségi  állapotáról, tanulmányi előmeneteléről és mindennapjairól.  A nevelőszülő biztosítja a telefonos kapcsolattartás, illetve a lehetőségét is.  A  nevelőszülő  –  egyeztetve  a  nevelőszülői  tanácsadóval  –  a  gyermek  érdekét  szem  előtt  tartva,  lehetővé teszi, hogy a szülő részt vegyen a gyermek iskolai rendezvényein, meglátogassa kórházban,  esetleg közös ünneplést szervez.    Ezen  kívül  a  nevelőszülők  is  mindent  megtesznek  azért,  hogy  minél  alaposabban  megismerjék  a  gyermekek és a fiatal felnőttek kortárs kapcsolatait, és segítik azokat minden olyan esetben, amikor  az a gyermek, vagy a fiatal felnőtt érdekét szolgálja.    2.10. A nevelőszülői családba történő bekerüléstől a kikerülésig tartó folyamat    2.10.1. A gyermek nevelőszülői családba helyezése    A gyermek nevelőcsaládba történő kerülését gondos előkészítő munkának kell megelőznie:   A gyermek számára meg kell találni a legmegfelelőbb nevelőszülőt.   A  nevelőszülői  tanácsadó  előkészíti  a  kapcsolatfelvételt,  korrekt,  széleskörű  tájékoztatást  és  fényképet ad a kihelyezésre váró gyermekről és feladatokról.   Megismerkedik  a  nevelőszülő  és  a  vér  szerinti  szülő.  A  találkozáson,  melyet  a  nevelőszülői  tanácsadó  koordinál,  jelen  van  az  ideiglenes  gondozási  hely  képviselője  is.  Az  összegyűjtött  információk  felhasználásával  időtervet  készítenek,  amely  a  folyamat  alakulása  során  módosítható.   Amennyiben erre lehetőség van, a vér szerinti szülő mutatja be gyermekének a nevelőcsaládot,  szakemberek  jelenléte  mellett.  Ellenkező  esetben  ezt  nevelőszülői  tanácsadó  teszi  meg,  a  gyermekhez legközelebb álló szakember közreműködésével.   A  nevelőszülő  addig  látogatja  a  gyermeket,  amíg  az  a  biztonságos  kihelyezéshez  szükséges,  de  legalább  három  alkalommal  megteszi  ezt.  A  találkozásokat  az  ideiglenes  gondozási  helyen  a  nevelőszülői tanácsadó és a gyermekhez legközelebb álló szakember segíti.   A  nevelőszülő  ‐  életkortól  függően  –  minél  hamarabb  bekapcsolódik  a  gondozási  folyamatba. A  kapcsolat  fejlődése  során  egyedül  marad  a  gyermekkel  a  gondozási  hely  kapcsolattartó  helyiségében.  A  látogatások  bővülésével  rövid  sétára,  játszótérre,  cukrászdába  viheti  a  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 20. oldal, összesen: 31



gyermeket.  Megtörténik  a  jogszabályoknak  megfelelő  nevelőszülői  jogviszony  létrehozása,  ami  felhatalmazást ad a gyermek nevelőszülőhöz történő kihelyezésére. 

  Egy  nevelőcsaládba  –  testvérek  kivételével  –  egyszerre  egy  gyermeket  célszerű  elhelyezni.  Az  új  gyermek fogadásának feltétele az előző gyermek sikeres beilleszkedése.  Azonos életkorú gyermekek csak kivételes esetben fogad a nevelőszülő, legalább egy év korkülönbség  biztosítása javasolt a gyermekek életkorában.  A gyermekek gondozási helyének kiválasztásánál szempont lehet a „természetes testvérsor” elvének  követése  is,  miszerint  a  nevelőszülői  családban  élő  legfiatalabb  gyermek  az  újonnan  befogadásra  kerülő gyermeknél idősebb legyen.    2.10.2. Befogadás a nevelőcsaládba  Az ismerkedési folyamat végén a gyermek bekerül a nevelőszülő családjában, ahol sajátos helyzetére  tekintettel kiemelt bánásmódban részesül.  A nevelőszülő biztosítja a gyermek biztonság iránti szükségletének kielégítését, a bizalom fokozatos  kiépítését, a nevelőszülő fizikai jelenlétét, a személyre szóló, tapintatos figyelmet.  A  befogadás,  beilleszkedés  folyamatát  a  nevelőszülői  tanácsadó  gyakori  látogatással,  intenzív  jelenléttel segíti.  Fontos,  hogy  a  gyermek  jó  benyomásokat  szerezzen  a  nevelőszülő  otthonában,  mielőbb  beilleszkedjen az új környezetbe, a megváltozott családi környezet működésbe lendüljön, kialakuljon  a rendszeres életritmus.  A  családon  belül  a  nevelőszülő  irányításával  a  család  közösen  meghatározza  a  feladatokat,  kompetenciákat, megfogalmazza az elvárásokat.  A kezdeti időszakban a család sokat van együtt, mert a közös programok segítik az összecsiszolódást,  az összetartozás érzésének kialakulását.  Feladatok:   A  befogadáskor  a  nevelőszülő  a  nevelőszülő  tanácsadóval  jegyzéket  készít  a  gyermek  iratairól,  ruházatáról, egyéb értékeiről, tulajdontárgyairól.   A befogadásról a nevelőszülői tanácsadó haladéktalanul értesíti:   a szakszolgálatot a 15/1998.(IV.30.) NM.r. 4. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően,   a beutaló szervet, illetve a gyámhivatalt,   a gondozott gyermek törvényes képviselőjét,   az átmeneti nevelt és ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek vér szerinti szülőjét,   a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,   a pártfogó felügyelet alatt álló gondozott gyermek pártfogó felügyelőjét.    2.10.3. Egyéni gondozási‐nevelés terv  A  gyermek  befogadását  követően  a  nevelőszülő,  a  nevelőszülői  tanácsadó  –  a  helyzettől  függően  a  gyermek, esetleg a vér szerinti szülő bevonásával – elkészíti az egyéni gondozási‐nevelési tervet.   A GH‐1 számú adatlapot a nevelőszülő tanácsadónak, a nevelőszülőnek, és a gyermek gyámjának  közösen  kell  kitöltenie  az  egyéni  gondozási‐nevelés  terv  elkészítése  céljából  a  gyermekjóléti  szolgálat  által  kitöltött  adatlapok  és  a  gyámhivatal  által  jóváhagyott  elhelyezési  javaslat  és  elhelyezési  terv  kézhezvételétől  számított  30  napon  belül.  Ezt  követően  —  szükség  esetén  —  pótlapon  folyamatosan  bővíthető,  módosítható  az  egyéni  gondozási‐nevelési  terv.  Ez  a  dokumentum a gyermek nevelésére vonatkozó egyéni gondozási, nevelési program.    A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni:   a gyermekjóléti szolgálat által az alapellátás, illetve a védelembe vétel során készített egyéni  gondozási tervre,   a gyermekvédelmi gondoskodást szükségessé tevő okokra,   a gondozott gyermekgondozási helyének kijelölése tárgyában készített elhelyezési javaslatra,   az  egyéni  elhelyezési  tervre,  a  gyermek  nevelésében,  gondozásában  korábban  részt  vett  szakemberek véleményére,  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 21. oldal, összesen: 31



a  gondozott  gyermekekkel  és  szülőjével  folytatott  személyes  beszélgetés  során  szerzett  tapasztalatokra,    egyéb, a gondozott gyermek nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményre.   Az  egyéni  gondozási‐nevelés  tervben  kell  szerepeltetni  a  gondozással,  neveléssel  kapcsolatos  részletes  feladatokat,  az  abban  részt  vevő  szakemberek  közötti  munkamegosztást.  (15/1998.(IV.30.)NM.r.84.§ 1.bek.)   Az egyéni gondozási‐nevelés terv kidolgozásába be kell vonni az ítélőképessége birtokában levő  gondozott gyermeket, és szülőjét.   Az egyéni gondozási‐nevelési tervet a Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetője megküldi    a szakszolgálatnak, valamint   a gyermek ügyében illetékes gyermekjóléti központnak.      2.10.4. Nevelésbe vétel féléves értékelése, éves felülvizsgálata   Az  egyéni  elhelyezési  terv,  valamint  az  egyéni  gondozási‐nevelési  terv  által  meghatározott  feladatok  elvégzésének  éves  értékelését  a  nevelőszülői  tanácsadó,  a  nevelőszülő,  és  a  gyermek  esetében  érintett  szakemberek  (gyám,  fejlesztő  pedagógus,  pszichológus,  stb.)  közösen  készítik  el.   A helyzetértékelés során a GH‐3 számú adatlapot kell kitölteni. Az adatlap kitöltésének határideje  a  gyámhivatal  felkérését  követő  15  nap.  Az  adatlapot  felülvizsgálat  esetén  a  gyámhivatal  és  a  gyermekjóléti központ részére a Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetője küldi meg.    Az értékelő megbeszélés összehívásáért a nevelőszülői tanácsadó a felelős.    2.10.5. Gyámság ellátása  A nevelőszülő az elhelyezési értekezleten nyilatkozik arról, hogy a gyámság elemei közül a gondozás‐ nevelésen túl a gyermek törvényes képviseletét és a vagyonkezelést is vállalja.  A nevelőszülő gyámként az egyéni gondozási‐nevelési terv céljainak és feladatainak megvalósításában  folyamatosan előtérbe helyezi a képviselt gyermek jogait és érdekeit.  Feladatai:    Eljár a lakcímet és a tartózkodási helyet is érintő bejelentési kötelezettségében.   Hozzájáruló nyilatkozatot ad műtéti beavatkozásokhoz, gyógykezeléshez, altatáshoz.   A  vér  szerinti  szülő  véleményét  figyelembe  véve  a  gyermekkel  együtt  dönt  az  életpálya  kijelöléséről.   Törvényes  képviselet  keretében  a  jognyilatkozatokat  igénylő  esetekben  –  családi  jogállás  módosítása,  hagyatéki  vagy  bűntető  eljárások,  peres  ügyek  –  megkéri  a  gyámhivatal  jóváhagyását.   Javaslatot tehet a gyermek gyermekvédelmi státuszának megváltoztatására, nevelésbe vételének  megszüntetésére,  örökbeadhatóságára,  vér  szerinti  kapcsolatainak  újraszabályozására,  utógondozói  ellátására,  gondozási  helyének  és  a  gyám  személyének  megváltoztatására,  gondnokság alá helyezési per kezdeményezésére.   Továbbítja  a  gyermeknek  gondozási  helye  megváltoztatására,  kapcsolattartás  szabályozásra,  gyámváltásra vonatkozó kérését a gyámhivatal felé.   Vagyonkezelés során a gyermek vagyonát leltárral veszi át.   Ingatlan esetén meggyőződik a hasznosíthatóság, bérbe adhatóság lehetőségeiről.   Fenntartásos  folyószámlát  nyit,  és haladéktalanul megigényli a gyermekre járó családi pótlékot,  iskoláztatási támogatást, vagy árvasági járadékot.   A  gyermek  pénzfelhasználási  kérelmét  –  a  gyám  a  saját  véleményével  együtt  ‐  továbbítja  gyámhivatalnak.   Félévente  tájékoztatást  ad  a  gyámhivatalnak  a  gyermeket  érintő  ügyekről,  gyámként  végzett  tevékenységéről, és évente számadást készít a gyermek vagyoni helyzetéről.    2.10.6. Engedély nélküli eltávozás (15/1998. (IV.30.)NM.r. 86.§)   Engedély nélküli eltávozásnak számít, ha a gyermek kéredzkedés, a nevelőszülő engedélye  nélkül  távozik  gondozási  helyéről,  valamint  az  is,  ha  a  megbeszélt  időponttól  számított  12  órán  belül  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 22. oldal, összesen: 31

  

 

   

nem tér vissza, és távolmaradása okáról nem él jelzéssel a nevelőszülő felé.   A  gyermek  eltűnésének  tényéről  a  nevelőszülő  tájékoztatja  a  nevelőszülői  tanácsadót,  a  gyámi  tanácsadót, a vér szerint szülőt.  A  nevelőszülő,  együttműködve  a  nevelőszülői  tanácsadóval,  megkísérli  felkutatni  az  eltűnt  gyermeket.   Amennyiben  az  eltűnt  gyermek  tartózkodási  helyének  felkutatására  tett  intézkedések  nem  vezetnek  eredményre,  a  nevelőszülő  haladéktalanul  értesíti  a  rendőrséget.  Amennyiben  a  gyámságot hivatásos gyám látja el, a nevelőszülői tanácsadó a 14 év alatti, illetve fogyatékossága  miatt magáról gondoskodni nem tudó gyermek esetében haladéktalanul, egyéb esetben 24 órán  belül  megkeresi  a  gyermek  gyámját,  aki  haladéktalanul  értesíti  az  illetékes  rendőri  szervet.  Mindkét esetben közölni kell az eltűnt gyermek személyi adatait, személyleírását, az azonosításra  alkalmas  jellegzetességeit,  az  eltűnéskor  viselt  ruházatát,  az  eltűnés  körülményeit,  a  vélt  feltalálási helyét, valamint át kell adni az azonosításra alkalmas fényképet.   Ezután  a  Nevelőszülői  Hálózat  szakmai  vezetője  értesíti  a  gyermek  vér  szerinti  szüleit,  és  a  szakszolgálatot.  Amennyiben  a  gyermek  visszatér  az  otthonába,  a  nevelőszülő  24  órán  belül  értesíti  a  rendőri  szervet.  Amennyiben  hivatásos  gyám  látja  el  a  gyermek  gyámságát,  a  nevelőszülő  értesíti  a  nevelőszülői tanácsadót, és a gyámot, aki erről haladéktalanul értesíti az illetékes rendőri szervet,  a Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetője pedig értesítést küld a szülőnek, és a szakszolgálatnak.  Az  eltűnt  gyermekekről  a  gyermekvédelmi  ügyintéző  nyilvántartást  vezet,  arról  —  a  hatóság  megkeresésére — az adatvédelmi szabályok betartásával adatokat szolgáltat.  A  nevelőszülő  háztartásába  visszatért  gyermekkel  —  gyámja  bevonásával  —  folytatott  egyéni  beszélgetés  keretében  a  nevelőszülő  tanácsadónak  fel  kell  tárnia  a  gyermek  eltűnésének  okát,  körülményeit, az eltűnés alatt vele történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait.   A  beszélgetés  megtörténtét  írásban  kell  dokumentálni,  a  szükséges  intézkedés  megtételére  javaslatot kell tennie a nevelőszülői tanácsadónak, intézkedés után pedig az ügyben keletkezett  iratokat a gyermek iratanyagában, a központi irattárban kell megőrizni.  A  rendőrség  által  megtalált  gyermek  előkerüléséről  a  szülőt,  valamint  a  gondozott  gyermek  esetében a szakszolgálatot is értesíteni kell. 

  2.10.7. Családgondozás (15/1998.(IV.30.)NM.r. 87.§)  A  kapcsolattartásra  jogosult  és  a  gondozott  gyermek  kapcsolattartását  a  gyámhivatal  határozata alapozza meg.  A kapcsolattartás formái:   a gyermek meglátogatása   a gyermek elvitele (elengedése) hét végére, alkalmanként legfeljebb két napra   a gyermek szabadságra történő elvitele (elengedése)   levelezés (a levéltitok biztosításával)   telefonkapcsolat (a magántitok biztosításával)   ajándékozás, csomagküldés   A nevelőszülő, illetve a nevelőszülői tanácsadó a kapcsolattartás során folyamatosan tájékoztatja  a szülőt, vagy a kapcsolattartásra jogosult személyt a gyermek fejlődéséről.   A  gyermek  továbbtanulásának,  életpályájának  kijelölése  előtt  a  gyámnak  ki  kell  kérnie  a  szülő  véleményét.   A nevelőszülői tanácsadó a gyermekjóléti szolgálat által kitöltött adatlapok és a gyámhivatal által  jóváhagyott  elhelyezési  javaslat  és  elhelyezési  terv  kézhezvételétől  számított  30  napon  belül  elkészíti az átmeneti nevelésbe vett gyermek és szülei kapcsolattartását segítő tevékenységekre,  feladatokra vonatkozó tervet, a GH‐2 számú adatlap kitöltésével, melyet külön kérésre továbbít  az adott intézménynek vagy hatóságnak.   A nevelőszülői tanácsadó félévente tájékoztatja a gyámhivatalt a kapcsolattartás alakulásáról.   A  nevelőszülői  tanácsadó,  illetve  a  nevelőszülő  a  gyermek  családba  történő  visszahelyezése  érdekében együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával.   Azokban a kapcsolattartási esetekben, melyekről nem a gyámhivatal hivatott dönteni, a gyermek  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 23. oldal, összesen: 31



gyámja dönt, a Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetőjével történő konzultációt követően.   A nevelőszülő indokolt esetben gondoskodik a gondozott gyermeknek a hozzátartozóhoz történő  el‐ és visszakíséréséről. 

    2.10.8. Utógondozás (15/1998.(IV.30. NM r.) 90‐91.§)  Az otthont nyújtó ellátás keretében az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnését követően a  fiatal felnőtt családjába történő sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését  utógondozással kell segíteni a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint.   A  gyermeknek,  fiatalnak  a  családjába  való  sikeres  visszailleszkedését,  illetve  önálló  életének  megkezdését a nevelőszülői tanácsadó segíti.    Nevelésbe  vétel  megszüntetése  esetében  az  utógondozás  során  a  nevelőszülői  tanácsadó  együttműködik az utógondozott lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal.   Fiatal  felnőtt  utógondozása  során  a  nevelőszülői  tanácsadó  utógondozási,  valamint  vagyon‐ felhasználási tervet készít, és ezek alapján végzi munkáját.   Az  önjogúvá  vált  fiatal  vagyonának  felhasználást  csak  tanácsokkal  segíti,  vagyonkezelést  nem  végezhet, vagyonfelhasználással kapcsolatos döntéseket nem hozhat.   A  nevelőszülői  tanácsadó  segíti  a  fiatal  felnőttet  az  otthonteremtési  támogatás  iránti  kérelem  elkészítésében, benyújtásában.   Szükség  szerinti  rendszerességgel,  de  legalább  havonta  egyszer  felkeresi  az  utógondozottat,  és  tájékozódik az utógondozott körülményeinek és életvezetésének alakulásáról.   Legalább  heti  egy  fogadónapon  lehetőséget  biztosít  arra,  hogy  az  utógondozott  problémái  megbeszélésére felkereshesse.    A gondozottak munkába állása  A tanulmányaikat befejező gondozottak esetében kiemelt feladat a mielőbbi munkába állás segítése,  melyet a nevelőszülőnek a nevelőszülői tanácsadóval való együttműködésben kell biztosítania.  A nevelőszülő feladata:   A  gondozott  támogatása  a  munkahely  keresésében,  és  abban,  hogy  munkahelyére  kipihenten, időben, mindennapi rendszerességgel tudjon menni.  A nevelőszülői tanácsadó feladata:   Az  egyéni  gondozási‐nevelési  tervben  a  munkába  állással  kapcsolatos  feladatok  meghatározása.   Kapcsolattartás a munkahellyel.   A fiatal felkészítése a munkába állásra.   Segítségnyújtás az álláskeresésben.   Kapcsolattartás a munkahellyel, a beilleszkedés nyomon követése.   Segítségnyújtás  a  munkavállalással  kapcsolatos  ügyintézés  során,  szükség  esetén  az  érdekérvényesítés támogatása.    2.10.9. Utógondozói ellátás (15/1998.(IV.30.)NM r.92‐93.§)  A  gyámhivatal  határozatával  elrendelt  utógondozói  ellátás  keretében  a  rászoruló  fiatal  felnőtt  számára szükség szerinti ellátást kell biztosítani azon időszak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem  tudja  biztosítani,  vagy  nappali  tagozaton  folytatja  tanulmányait,  vagy  felvételét  várja  szociális  bentlakásos intézménybe.  A  fiatal  felnőtt  utógondozói  ellátásához  szükséges  dokumentumok  elkészítéséről  a  nevelőszülői  tanácsadó  70  nappal  a  fiatal  nagykorúsága  betöltése  előtt  köteles  gondoskodni,  és  eljuttatni  a  Nevelőszülői  Hálózat  szakmai  vezetőjéhez,  aki  megküldi  azt  a  szakszolgálatnak,  illetve  a  gyámhivatalnak.   Az  utógondozói  ellátás  iránti  kérelmet  a  Nevelőszülői  Hálózat  szakmai  vezetője  küldi  meg  a  gyámhivatalnak a következő dokumentumok kíséretében:   a fiatal utógondozói ellátás iránti kérelme,   iskolalátogatási vagy jövedelemigazolás (esetleg a Munkaügyi Központ igazolása),  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 24. oldal, összesen: 31

  

   

pedagógiai jellemzés,  befogadó nyilatkozat,  gyámi javaslat, az utógondozói ellátás időtartamának, valamint az utógondozó személyének  megjelölésével,   meghosszabbítás esetén utógondozó javaslata.   Az  utógondozói  ellátásról  szóló  gyámhivatali  határozat  alapján  a  Nevelőszülői  Hálózat  szakmai  vezetője  értesíti  a  szakszolgálatot  a  15/1998.  (IV.30.)  NM.r.  4.  számú  mellékletében  foglaltak  szerint.  Az Intézmény vezetője és a fiatal felnőtt az utógondozói ellátásról írásbeli megállapodást köt.  Az  utógondozói  ellátást  igénybe  vevő  fiatal  felnőtt  az  ellátásért  térítési  díjat  fizet  a  megállapodásban foglaltak szerint.  Az  utógondozói  ellátás  ideje  alatt  segítséget  kell  nyújtani  a  fiatal  felnőttnek  azon  feltételek  megteremtésében, amelyek önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek. 

  2.10.10. Az ellátás megszűnése, megszüntetése   A  gyermek  ellátása  a  gyámhivatalnak  a  gondozott  gyermek  átmeneti,  illetve  tartós  nevelését  megszüntető  határozata  alapján  megszűnik,  és  a  nevelőszülő  a  gondozott  gyermeket  a  határozatban  megjelölt  személynek  átadja.  Az  átadás  megtörténtét  a  gondozott  gyermeket  átvevő személy aláírásával igazolja.   Az ellátás megszüntetéséről az időpont és a gondozott gyermeket átvevő személy megjelölésével  a Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetője haladéktalanul értesíti:   a szakszolgálatot a 15/1998.(IV.30.) NM.r. 5. számú melléklet szerinti adatlapon,   a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,   a pártfogói felügyelet alatt álló gyermek pártfogó felügyelőjét.   Megszűnik az utógondozói ellátás:   a fiatal felnőttnek, az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentését követően,   a fiatal felnőtt 21. vagy 24. évének betöltésével.  A gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt   ellátásának feltételei már nem állnak fenn,   ellátását szociális bentlakásos intézmény biztosítja,   a nevelőszülővel szemben elfogadhatatlan magatartást tanúsít,   a  nevelőszülői  családban  élő  szabályokat  többször  súlyosan  megsérti,  és  az  ellátás  megszüntetésével az Intézmény Érdekképviseleti Fóruma is egyetért.   Az utógondozói ellátás megszüntetéséről a Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetője haladéktalanul  értesíti a szakszolgálatot.    Az elhelyezés megszüntetésekor ellátandó feladatok   A  gyermeket,  a  fiatalt  a  Nevelőszülői  Hálózat  ellátottainak  létszámából  törölni  kell  a  szakszolgálattal történt egyeztetés után.   A gyermek törvényes képviselője, illetve a nagykorú fiatal részére — átvételt írásban igazolva —  át kell adni személyes tárgyait, felszerelését, valamint a személyes iratait.   A gyermek, a fiatal iratanyagát a szakszolgálat irattára részére meg kell küldeni.   A lakcím kijelentésével kapcsolatos ügyintézést ellenőrizni kell.    Az ellátás megszűnésekor vagy megszüntetésekor nevelőszülők és a nevelőszülői tanácsadó feladata  a  gyermek,  vagy  fiatal  felnőtt  elköszönésének  megszervezése,  melynek  során  arra  kell  törekedni,  hogy minél kevesebb veszteséggel, a pozitív élmények, emlékek megtartásával távozzék a gyermek és  kezdje meg élete új szakaszát.  Át  kell  adni  számára  az  eddigiekben  keletkezett  iratanyagát,  élettörténeti  könyvét,  személyes  holmiját, amit a nevelőszülői tanácsadó koordinál.    2.11. Az együttműködés módjai    DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 25. oldal, összesen: 31

2.11.1. Együttműködési formák a Nevelőszülői Hálózaton belül   A nevelőszülő működése szakmai csoportban  A  nevelőcsalád  felelősséget  vállal  a  társadalomban,  tevékenysége  része  a  közjónak.  Ennek  értelmében  a  szakma  szabályai  szerint,  szakmai  csoportban  működik,  a  nevelt  gyermek  mindenek  felett álló érdekében.  Az együttműködés azt jelenti, hogy a nevelőszülő értelmileg és érzelmileg azonosul a szakmai csoport  (team) által közösen megfogalmazott céllal és a továbbiakban ennek elérése érdekében összhangban  tevékenykedik.  Részt vesz egyeztető megbeszéléseken, esetkonferenciákon és az adatlapok kölcsönös megküldésén  túl érdemi személyes kapcsolatokat ápol az őt támogató szakértői csoport tagjaival.  A nevelőszülő mindvégig nyitott a szakemberek fogadását, partneri kapcsolatra törekszik.  A nevelőszülő és az őt támogató szakemberek együttműködése tudatos, tervszerű, különös figyelmet  fordít  a  hazagondozás  megszervezésére,  a  testvérkapcsolatok  szorgalmazására,  a  gondozási  hely  esetleges megváltoztatására, a felülvizsgálatokra.    Együttműködés a gyámi gondozói tanácsadóval  A  gyámi  gondozói  tanácsadó  a  nevelőszülő  gyámi  tevékenységét  segíti,  ellenőrzést  végez,  valamint  szakmai kérdések megítélésében szakmai véleményt készít a gyámhivatal részére.   A gyámi gondozói tanácsadó a gyermek mindenek felett álló érdekeit és jogait képviseli.  A  nevelőszülő  együttműködik  a  gyámi  gondozói  tanácsadóval,  fogadja  őt  a  háztartásában,  tájékoztatást nyújt a gyermek fejlődéséről, gyámként végzett tevékenységéről.    Külső kapcsolatrendszer  A  külső  kapcsolatrendszer  szereplői:  az  alapellátás  családgondozója,  az  oktatási  intézmények,  az  egészségügyi és mentálhigiénés szolgáltatást nyújtó szervezetek képviselői.  A külső kapcsolatrendszer mindenkor a gyermek aktuális szükségletei alapján működik.  A külső kapcsolatokban – helyzettől függően – a nevelőszülői tanácsadó közvetít.    2.11.2. Együttműködés az Intézmény más szervezeti egységeivel  A  munkatársai  szorosan  együttműködnek  az  intézmény  egyéb  szervezeti  egységeiben  dolgozó  szakemberekkel.  Szükség  szerint  közös  esetmunkát  végeznek,  esetmegbeszéléseket  tartanak,  szabadidős tevékenységet közösen szerveznek.  A  Nevelőszülői  Hálózat  munkatársai  együttműködnek  a  Gyermekjóléti  Központ,  a  Gyermekek  Átmeneti Otthona, valamint a Gyermekotthon szakembereivel.    2.11.3. Együttműködés más intézményekkel, szervezetekkel, hatósággal  Nagy  hangsúlyt  fektetünk  a  szakmaközi  kapcsolatok  fejlesztésére,  a  személyes  kapcsolatok  kiépítésére, a szükséges információk áramoltatására.    Rendkívül  fontosnak  tartjuk  a  kapcsolattartást  gyermekjóléti  szolgálatok  családgondozóival,  családsegítő  szolgálatokkal,  egyéb  intézményekkel  (pld.  óvodák,  iskolák,  egészségügyi  szolgáltatók)  civil  szervezetekkel,  egyházak  képviselőivel.  Az  együttműködés  a  szociális  munka  hatékonyságát  növeli, és lehetővé teszi a komplex segítést.  Szoros  együttműködést  valósítunk  meg  DMJV  Polgármesteri  Hivatal  Családvédelmi  Osztályával,  a  Hajdú‐Bihar  Megyei  Területi  Gyermekvédelmi  Szakszolgálattal,  a  gyámhatósággal,  a  gyámhivatalokkal, a rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal.    2.12. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái  A szakmai munkakörökben foglalkoztatott, szolgáltatást nyújtó  közalkalmazottak folyamatos szakmai  felkészültségét többféle módon biztosítja az Intézmény.  Az  esetek  kapcsán  felmerülő  napi  problémák,  kérdések  megoldására  –  folyamatba  építetten  –  konzultációs lehetőségek állnak a dolgozók rendelkezésére, melyeket a szervezeti egységvezetők, az  intézményvezető‐helyettesek, illetve az intézményvezető biztosít.   Valamennyi szervezeti egységben – az egységvezető irányításával ‐ rendszeresen esetmegbeszélések  szervezésére kerül sor.  DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 26. oldal, összesen: 31

Megakadások  kapcsán  valamennyi  dolgozónak,  és  valamennyi  szervezeti  egységnek  szupervíziós  lehetőség áll rendelkezésre, amelyet igénybe lehet venni egyénileg, illetve csoportosan is.  Évente  több  alkalommal  belső  továbbképzést  szervezünk,  a  szervezeti  egységvezető  által  jelzett  témakörben,  külső  előadó  meghívásával  vagy  intézményben  foglalkoztatott,  felkészült  kolléga  bevonásával.  A  dolgozók  szakmai  továbbképzéseken  történő  részvételét  ‐  amennyiben  az  kapcsolódik  a  dolgozó  munkaköri feladataihoz – szabadidő biztosításával, és ‐ költségvetés függvényében ‐ részvételi díjhoz  történő hozzájárulással támogatjuk.       2.13.  Adatkezelés,  az  ellátottak  és  a  személyes  gondoskodást  végző  személyek  jogainak  védelme    2.13.1.  A kliensek jogainak védelme  A  nevelőszülős  ellátás  során  biztosítjuk  a  gyermekek  –  törvényben  is  meghatározott  –  jogait.  Figyelmet  fordítunk  emberi  méltóságuk  megőrzésére,  lehetőséget  biztosítunk  véleményük  kinyilvánítására, egészséges fejlődésüket veszélyeztető ártalmas hatásoktól való védelmükre.    A  gyermekek  jogainak  védelmét  szolgálja  az  Érdekképviseleti  Fórum  működtetése,  valamint  a  gyermekjogi képviselővel történő kapcsolattartás.  A gyermekek, kliensek érdekeinek védelme céljából a gyermekjogi képviselő telefonszáma nyilvános  helyen, kifüggesztve található meg az Intézményben. Kollegáink arról tájékoztatják a rászorulókat, és  – szükség esetén ‐ közreműködnek a kapcsolatfelvételben is.    Az ellátottaknak nyújtott szociális szolgáltatások során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen  okból,  nemre,  vallásra,  nemzeti,  etnikai  hovatartozásra,  politikai  véleményre,  korra,  cselekvőképességének  hiánya  vagy  korlátozottsága,  fogyatékossága,  születési  vagy  egyéb  helyzete  miatt.  Tevékenységünket a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltaknak megfelelően végezzük.  A segítő tevékenység során a munkatársaink tudomására jutott személyes adatokat az adatkezelésre  vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kezeljük.    2.13.2. A dolgozók jogainak védelme  A szociális szolgáltatást végzők közfeladatot ellátó személynek számítanak, számukra biztosítani kell  emberi méltóságuk, személyiségi jogaik tiszteletben tartását, munkájuk elismerését.  A  segítő  munkát  végző  szakemberek  és  a  nevelőszülők  érdekeinek  és  jogainak  védelme  a  Szociális  Munka Etikai Kódexében foglalt alapelveknek megfelelően történik.  Elfogadjuk,  és  tiszteletben  tartjuk  a  szociális  munkás  eltérő  véleményét,  a  nézetkülönbségek  egyeztetések  során  történő  rendezésére  törekszünk.  Támogatjuk  szakembereinket  és  a  nevelőszülőket  a  szakma,  illetve  a  kliensek  érdekeinek  képviselete  során  vállalt  –  esetlegesen  kialakuló ‐ konfliktusokban.    A  kollégák  kompetenciahatárainak  tiszteletben  tartása  mellett,  hatékony  együttműködések  kialakítását tartjuk szem előtt.      A kiégés megelőzése érdekében a szakemberek és a nevelőszülők mentálhigiénéje, szakmai fejlődése  érdekében állandó esetmegbeszéléseket tartunk, szupervízión, továbbképzéseken veszünk részt.    A  szociális  szolgáltatást  végzők  számára  biztosítani  kell  emberi  méltóságuk,  személyiségi  jogaik  tiszteletben tartását, munkájuk elismerését.  Személyes adataikat védjük az idegeneknek, klienseknek történő kiadástól.    2.14. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja    DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 27. oldal, összesen: 31

A lakosság tájékoztatása a sajtón, szórólapokon, plakátokon, interneten keresztül történik.   

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 28. oldal, összesen: 31

3. Középtávú tervek    A nevelőszülők számának növelése érdekében újabb jelentkezők felkutatása.   A  módszertani  jártasság  elmélyítése  és  a  hatékony  nevelési  módszerek  elsajátítása,  tudatos  szakmai segítségnyújtással.        1. számú melléklet    DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Szervezeti és Működési Szabályzata    2. számú melléklet    A nevelőszülővel a feladat ellátására kötött keret‐megállapodás tervezete    3. számú melléklet    A nevelőszülővel gyermek ellátására kötött megállapodás tervezete    4. számú melléklet    Az utógondozói ellátottakkal kötött megállapodás tervezete      Debrecen, 2012. február 22.                        Farkas Ágnes                          intézményvezető 

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 29. oldal, összesen: 31

NYILATKOZAT

A Nevelőszülői Hálózat Szakmai Programját foglaltakat elfogadom. Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Név Tóth Anikó Molnárné Czeglédi Nikolett Brutóczkiné Májinka Gyöngyi Brutóczki Sándor Kiss Attiláné Kiss Attila Kovács Attiláné Kovács Attila Kovács Ferencné Kovács Ferenc Németi Rozália Németi Imre Salamon Ferencné Simon Józsefné Simon József Varró Hajnalka Jóga Attila Viszokai Piroska

Dátum szakmai vezető nevelőszülői tanácsadó nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő nevelőszülő

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 30. oldal, összesen: 31

Aláírás

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Nevelőszülői Hálózatának Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes intézményvezető 31. oldal, összesen: 31