PEDAGÓGIAI PROGRAM SZAKMAI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZAKMAI PROGRAM

Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. 1

TARTALOM KONYHAI KISEGÍTŐ SZÖVÖTT-TÁRGY KÉSZÍTŐ UDVAROS

2

SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 21 811 01 KONYHAI KISEGÍTŐ részszakképesítés speciális szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak (st) számára a 34 811 04 Szakács szakképesítés kerettanterve alapján

I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a21 811 01 részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült.

II. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 21 811 01 3

A részszakképesítés megnevezése: Konyhai kisegítő A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás – turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 18. Vendéglátás – turisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés /Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs 4

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs V.

A fogyatékossági javaslatok

típushoz

kapcsolódó

általános

információk,

Módszertani ajánlás a tanulásban akadályozott tanulók szakmai képzéséhez A módszertani ajánlás alkalmazható szegregált (speciális szakiskolai) vagy integrált (többségi szakképző intézményben vagy csoportban) szervezeti formában, valamint speciális elemeinek átvételével a felnőttképzés keretében is. A tanulási akadályozottság jellemzői A tanulási akadályozottság a tanulás minden területére kiterjed, hosszan tartó, végigkíséri a gyermeket egész iskolai pályafutása alatt. A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar következik be, amely jelentősen akadályozza a gyermek tanulását. Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg lehet előzni a tanulási akadályozottság további romlását. A tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai segítségnyújtással a többségi iskolát is látogathatják. Ha azonban nem kapnak elég segítséget, akkor kudarc-kudarcra halmozódik, egyre jobban elfordulnak az iskolától, tanulási kedvük (motivációjuk) és önértékelésük rohamosan csökken, és ezzel életesélyeik is romlanak. Megfelelő segítséggel azonban ez elkerülhető és hozzá lehet őket segíteni az örömmel és figyelemmel végzett eredményes tanuláshoz. A segítség a fiatal egyéni fejlesztését és a tanulási környezet számára megfelelővé alakítását egyaránt jelenti. Ha ennél pontosabban szeretnénk megfogalmazni a tanulási akadályozottságot, akkor az alábbi definícióhoz nyúlhatunk: „A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54.) Tehát az idegrendszeri károsodás mellett és helyett ebben a definícióban megjelenik a szociális környezet igen erős hatása, amely a későbbi tanulási sikerességet meghatározóan befolyásolhatja. A tanulási akadályozottság megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik komplex vizsgálatok alapján. Szakértői véleményben rögzítik a fogyatékosság tényét, megjelölve egyúttal a fejlesztés irányait. A tanulási akadályozottság – ahogy már szó volt róla – elsősorban iskolai tanulási helyzetekben jelentkezik, összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével, melynek következményei sok esetben a középiskolás fiatal tanulási teljesítményében is megjelennek, ezért az oktatás során még ekkor is figyelemmel kell lenni rájuk. A problémák az érzékelés-észlelés (percepció), a kivitelezés-végrehajtás, a szocio-emocionális területeken, valamint a kommunikáció terén egyaránt jelentkezhetnek. 5

A társas kapcsolatokban, a szociális interakciókban jelentkező nehézségek a tanulásban akadályozott emberek esetében igen gyakoriak, még akkor is, ha az iskolát befejezve sikerül munkát találniuk, családot alapítaniuk. A szociális készségek fejlesztésének a hívei szerint a „mentális zavarok egy részét a szociális kompetencia hiánya okozza”. Ha ez így van, akkor jelentős eredményeket lehet elérni, ha figyelmünket a szociális készségek fejlesztésére fordítjuk, s energiát fektetünk bele mind a tanórákon, mind pedig azokon kívül. A szegregált és integrált szervezeti formák Szegregált intézményekben tanulnak olyan tanulásban akadályozott diákok, akik egyéni szükségleteik miatt nem képesek integrált oktatásban részt venni. Ezekben a gyógypedagógiai intézményekben megfelelő végzettségű szakemberek, gyógypedagógusok dolgoznak, valamint speciális tantervet alkalmaznak, mindezt kis létszámú osztályokban. Integráció esetében a tanulásban akadályozott fiatalok és a nem tanulásban akadályozott fiatalok együtt vesznek részt a tanítási folyamatban, a szabadidős tevékenységekben. A tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai nevelésének esetében az integráció feladata, hogy a számukra szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokat az ép fejlődésű kortárscsoporton belül kapják meg. Az integráció feltételei a következők (ezek természetesen a szegregált intézményekben is jelen vannak). 1. Objektív tényezők Az objektív tényezők közé tartoznak a tanulásban akadályozott gyermek iskolai boldogulását segítő tárgyi feltételek.  Az iskolának ki kell dolgoznia egy egységes, minden tanulóra kiterjedő, azonos tananyagot közvetítő tantervet, eltérés mindössze a tanulóktól elvárt, az egyéni képességekhez illeszkedő követelmények szintjén jelentkezhet.  A kisebb osztálylétszámú osztály kialakításakor figyelembe kell venni a fiatal tanulási akadályozottságát, így az osztályban 2 főnek számít, mert tanítása több figyelmet, megsegítést és speciális bánásmódot igényel. 2. Szubjektív tényezők  A befogadó pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége, kreativitása, valamint a fogyatékosságról szóló ismeretei.  A szülők támogatása, hozzáállása és aktivitása.  A gyógypedagógus érzékenysége a probléma, illetve a gyermek iránt, felkészültsége, szakmai tudása, személyisége. A szakemberek közti kapcsolatrendszerben a leglényegesebb a pedagógus és a gyógypedagógus jó kapcsolata.  A társak és a környezet elfogadása. A sikeres integráció, beilleszkedés és elfogadás a személyiség szempontjából nézve kétirányú. Múlik azon is, hogy a környezet, az osztálytársak mennyire elfogadóak, mennyire hajlandóak a viselkedésükön változtatni ahhoz, hogy a fogyatékos gyermeket olyannak fogadják el amilyen, és igyekezzenek 6

egyenrangúként kezelni. De múlik a fogyatékos gyermek személyiségén is. Minél fiatalabb korban kerül sor az integrációra annál nagyobb eséllyel lesz sikeres. Az integráció formái lehetnek:  Lokális integráció:az integráció legegyszerűbb és viszonylag könnyen megvalósítható változata, amikor a sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók között semmilyen kapcsolat nem áll fenn, mindössze az iskola épülete közös. A tanulásban akadályozott tanulók külön osztályokban, csoportokban tanulnak.  Szociális integráció: ebben a formában már tudatosan szervezett az együttnevelés, a tanulásban akadályozott fiatalok a foglalkozásokon, a tanórákon kívüli időben találkoznak a többségi iskolába járó kortársaikkal.  Funkcionális integráció: az integrációnak ezen formája is két szinten valósulhat meg. A sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók csoportja egy épületben tanul, külön osztályban, azonban a két párhuzamos osztály órarendjét tudatosan úgy szervezik, hogy bizonyos óráik egybeessenek (pl. készségórák, bizonyos tanórák). Így a két csoport találkozása tervezett és rendszeres, az együtt eltöltött időnek van célja. A teljes integráció az integráció legmagasabb szintje, amikor együtt fejlesztik a gyermekeket, a tanulásban akadályozott gyermek a tanítási idő minden percét ép kortársaival tölti el. Az integrációnak számos előnye lehet a tanulásban akadályozott fiatalok esetében. Kutatások igazolták, hogy fejlesztő környezetet jelent számukra ez a kortárs közösség, amely jelentheti azt, hogy tanulnak a többiektől, ingergazdag környezetben vannak, több ismerethez hozzájuthatnak, de akár azt is, hogy gyorsabb fejlődés tapasztalható náluk. A tanulók személyiségfejlődésében is pozitív változásokat hozhat, például: nő az önbizalmuk. Hosszabb távon sikeresebb lehet a társadalmi beilleszkedése azoknak a tanulóknak, akik integrált környezetben vettek részt az oktatás-nevelés folyamatában. Emellett barátságok alakulhatnak ki, valamint megtanulhatják a segítségkérést, illetve annak elfogadását is a fiatalok. Módszertani javaslatok A tananyag feldolgozása során alapvető szempontok: - az ismeret sokoldalú szemléltetése, elméleti ismeretek gyakorlati megerősítése, - az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben történő közlése, - az ismeretek többszöri ismétlést, begyakorlást igénylő rögzítése, - az alapvető ismeretek folyamatos felidézése, - a hiányzó vagy nem megfelelő mélységű ismeretek időbeni pótlása, - az egyes tantárgyakban megjelenő azonos ismeretanyag összehangolása, - lényeges elemek, ok - okozati összefüggések kiemelése, megláttatása, rész - egész viszonyának bemutatása, 7

a tananyag feldolgozása során a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat hangsúlyosan kell kezelni. A hatékony tantermi gyakorlat érdekében az alábbi tényezőket tekintjük lényegesnek: 1. Kooperatív tanulás: a kortársakkal való közös munka és a kooperatív tanulás hatékonyan fejlesztik a tanulók értelmi és szociális-érzelmi képességeit. A kooperatív tanulás minden tanulónak hasznára válik: az a tanuló, aki magyaráz a másiknak, jobban és hosszabb időre megjegyzi az információt, az pedig, akinek magyaráznak, az ismeretszintjének megfelelőbb információkat kap, hiszen társa felfogási képessége alig magasabb, mint az övé. 2. Együttműködésen alapuló problémamegoldás csökkentheti a zavaró magatartás mennyiségét és intenzitását a tanórák alatt. Fontos, hogy az osztály szabályait (házirendet) az egész osztály közreműködésével alakítsák ki, és hogy mindig jól látható helyen legyen elhelyezve az osztályteremben. 3. A heterogén csoportalkotás hozzájárulhat a tanulásban akadályozott tanulók és többségi társaik között növekvő szakadék csökkentéséhez, valamint elősegítheti a diákok és a tanárok pozitív hozzáállását a sajátos nevelési igényű tanulókhoz. A tudásszint szerinti csoportosítás a tanulásban akadályozott tanulók marginalizációjához vezethet. 4. A differenciálás létjogosultságát az indokolja, hogy a résztvevők alapvetően különböznek egymástól. Nem tarthatók azok a feltételezések, amelyek egy tényezőt tesznek felelőssé a gyerekek tanulási folyamatban való részvételének színvonaláért pl.: életkor, intelligencia, nyelvi fejlettség, apa foglalkozása stb. Helyette inkább több sajátosság együttes hatását kell feltételeznünk. Azt hogy melyek ezek, pontosan nem tudjuk. Mégis a következő sajátosságait érdemes a tanulóknak megismerni a differenciálás érdekében: továbbhaladáshoz szükséges előzetes, megalapozó tudás; aktivizálhatóság; önálló, egyéni munkavégzés terén való fejlettség; együttműködési képesség színvonala; társas helyzet jellemzői. Mindezeket figyelembe kell vennünk annak eldöntésekor, hogy közös tanulási vagy differenciált tanulási feltételeket biztosítunk tanulóink számára. A differenciálás módozatai a következő lehetnek:  Differenciálás a segítségadásban: ha azonos tananyagot dolgozunk fel a tanulásban akadályozott fiatalok több segítséget igényelhetnek pl.: a feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, analógiák kihasználása, mintaadás stb.  Differenciálás a feladatok szintjén: adhatunk kevesebb feladatot a lassúbb munkatempójú fiatalok részére, vagy éppen többet a gyorsabbaknak.  Differenciálás a tevékenységek szintjén: használhatnak-e a gyerekek valamilyen eszközt vagy nem. Kötött vagy választható-e a tevékenység. A választási lehetőség biztosítása fokozhatja a gyerekek motivációját, felelősségérzetüket.  Differenciálás a szociális keretek szintjén: a gyerekek tanulhatnak egyedül, párban, kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló csoportokban.  Differenciálás a tanulási stílus szerint: egyesek inkább vizuális típusúak, 8 -

mások auditív vagy motoros beállítottságúak, de előfordulhat ezeknek a kombinációja is. Érdemes tájékozódni, hogy adott csoportban melyik dominál és annak megfelelően alakítani az ismeretközvetítést.  Differenciálás a célok szintjén: mindezek függvényében irreális lehet azonos célok kitűzése.  Differenciálás az értékelésben: ha a fentieknek megfelelően szervezzük az oktatást, akkor a szokásos iskolai értékelési módok (osztályzás, egyszavas minősítés) nehézkessé, szinte lehetetlenné válnak. A legalkalmasabb forma a leíró, szöveges értékelés lehet, amelynek feltételei is vannak. Az értékelés a konkrét teljesítményre vagy viselkedésre vonatkozik, sohasem címkéz. Tartalmában komplex, mind pozitív, mind negatív elemek megjelennek. A fejlődés előző fokához kell, hogy kapcsolódjék és a perspektíva következő fokát jelöli meg. Emellett a továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg, a címzettek számára differenciáltan és érthető módon. 5. Hatékony tanítás a munka megtervezését és következetes ellenőrzését, a teljesítmény mérését, értékelését és a magas követelményeket jelenti. A tanulásban akadályozott tanulók tekintetében ez a módszer az egyéni fejlesztési terv segítségével valósítható meg. Ennek a pedagógiai tevékenységnek a támogatására hozták létre az „Elektronikus Egyéni Fejlesztési Tervet”, az EEFT nevű programot (www.eeft.hu). A kialakított struktúra, sok száz oldalas szakmai támogató szöveg, és a tanulók sikereire, erősségeire építő egyéni fejlesztést támogató cselekvési tervek hasznos eszközök lehetnek. 6. Otthonos tanulókörzet rendszere: tanulók a tanítás ideje alatt egy kisszámú teremből álló tanulási környezetben maradnak, és mintegy csoportfeladatként csak néhány pedagógus biztosítja számukra az oktatást, majdnem minden tantárgy esetében. Különösen a tanulásban akadályozott tanulók számára fontos ez, hiszen erősíti bennük az érzést, hogy tartoznak valahová. Ez elősegíti az állandó környezet kialakítását, valamint a nem tudásszint szerint szervezett oktatás megvalósítását. Magyarországon is van erre kezdeményezés, például: Dobbantó program (www.fszk.hu) 7. Alternatív tanulási stratégiák segíthetnek abban, hogy a diákok hogyan tanuljanak és hogyan oldjanak meg problémákat. Soha ne felejtsük le, hogy az ami a tanulásban akadályozott tanulók javára szolgál, az a többségi tanulók számára is hasznos. 8. Az IKT-s eszközök használata jelentős szerepet kap a habilitációs, rehabilitációs és a tanórai célok megvalósításában és feladataiban. Az olyan oktatóprogramok, amelyek valamilyen információszerzési lehetőséget adnak – a multimédia segítségével –, nagyon alkalmasak arra, hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára megkönnyítsék az adott tananyag megértését, elsajátítását. A látványos, változatos és érdekes oktatóprogramok segítenek a tervezésben, a rigid gondolkodás oldásában az olvasás megszerettetésében. A multimédiás elemek (hang, kép, animáció) képesek arra, hogy a fiatalok figyelmét hosszabb távon fenntartsák, az új ismeretanyagot megértsék, és az IKT-s eszközök segítségével az elsajátított tananyagról játékos formában győződjenek meg. 9

10. A befogadó értékelésnek jól körülhatárolható elemei vannak. (1) Azok a módszerek és stratégiák, amelyek segítségével világos képet kaphatunk az oktatás folyamatáról, a tanuló elért eredményeiről, és amelyek ugyanakkor arról is informálják a pedagógust, hogy a jövőben min kell változtatnia egyes tanulók vagy csoportok tanítása során. Ezek az elemek egyrészt segítik a reflektálást az adott időszak alatt elvégzett munkára, másrészt használható inputokat adnak a következő időszak tervezéséhez, a döntéshozatalhoz. (2) A befogadó értékelésben gyűjtött információ értéktöbbletet tartalmaz: nem egy adott pillanatról szóló „felvétel”, hanem figyelembe veszi az adott oktatási környezetet, beleértve az otthoni vagy egyéb környezeti tényezőket is, befolyásolja a gyerekek tanulását és magát a nevelési-oktatási folyamatot is. (3) Szerves része azoknak a tényezőknek az értékelése, amelyek hozzájárulnak a befogadás megteremtéséhez. (4) Jellemzője a tanuló, a tanárok, osztálytársak, szülők és mások bevonása az értékelésbe. (5) Tartalmaz olyan eljárásokat, amelyek más funkciókat is betölthetnek. Az iskoláknak aktívan kell támogatniuk az értékelés különféle megközelítéseinek kifejlesztését, amelyek egyben tükrözik a tanulók ugyancsak különféle tanulási módjait, és amelyek szintén különféle módon teszik lehetővé az értékeléshez szükséges tanulási tényanyag összegyűjtését. Ez persze azt feltételezi, hogy az iskolán belül a tanárok rugalmasan hozhatnak meg olyan döntéseket, mikor értékeljenek, mit értékeljenek és azt is, hogy a tanárok olyan módszerek alkalmazásához is hozzájutnak, amelyek egy adott tanuló által kedvelt értékelési eszközök. Befejezés A (speciális) szakiskolák feladata a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismeretek átadása, illetve az, hogy készítsenek fel az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében szakmai vizsgára. Emellett biztosítaniuk kell a tanulásban akadályozott diákok pályaválasztásának segítését, munkába állásának előkészítését, valamint olyan képességek, készségek fejlesztését is, amelyek a tanulók későbbi, önálló életvezetésével kapcsolatosak.

VI.

Speciális szakiskolai oktatásához

óraterv

OKJ

szerinti

részszakképesítés

A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: előkészítő évfolyam heti óraszám 36 hét

9. évfolyam heti óraszám

31,5

9. évfolyam éves óraszám (36 héttel)

10. évfolyam heti óraszám

10. évfolyam éves óraszám (35 héttel)

10,5

378

11,5

402,5

0

21

756+70

21

735

Összesen

31,5

31,5

1134+70

32,5

1137,5

8-10% szabad sáv

3,5

1,5

54

1,5

52.5

Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

10

(közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

0

2

72

2

70

35

35

1260+70

36

1260

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra (756+70+735+72+70) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Szakmai követelménymodulok

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

10049-12 Konyhai kisegítés

Heti óraszám 9. évfolyam

Tantárgyak elméleti Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Előkészítési és ételkészítési alapozó üzemi gyakorlat

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

gyakorlati

10. évfolyam ögy

elméleti

gyakorlati

4

2

2,5

3

1 70 12

3,5

14

9

Összes heti/ögy óraszám Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

3,5

12 21

70

17,5 21

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

11

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul

Óraszám Tantárgyak/témakörök

9. évfolyam elméleti



Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei Fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Növényi eredetű élelmiszerek Állati eredetű élelmiszerek Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók Italok Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Technológiai alapismeretek Saláták, öntetek, köretek Főzelékek, levesek, levesbetétek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Technológiai alapismeretek Saláták, öntetek, köretek Főzelékek, levesek, levesbetétek

gyakorlati

10. évfolyam ögy

elméleti

Összesen

gyakorlati

144

144

36

36

36

36

36

36

36 72

36 159,5

87,5

36

36

36

36

108

35

35

35

35

17,5

17,5

35

143

36

36

36

36

36

36 35

35 122.5

432

123 144

123 70

144

144 12

21

554,5

144 122.5

143,5

Előkészítési és ételkészítési alapozó üzemi gyakorlat Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Technológiai alapismeretek Saláták, öntetek, köretek Főzelékek, levesek, levesbetétek Összes éves/ögy óraszám:

70

756

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

70

490

490

58

58

144

144

144

144

144

144

735 29 % 71%

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

A 13

10044-12 azonosító számú Élelmiszer, fogyasztóvédelem megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

14

A 10044-12 azonosító számú, Élelmiszer, fogyasztóvédelem megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Fűszerek, ízesítők, zamatosítók, és állományjavítók

Italok

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Állati eredetű élelmiszerek

Növényi eredetű élelmiszerek

Fogyasztóvédelem

Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk

Élelmiszerek csoportjai

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei


Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei

Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem

FELADATOK Alkalmazza a korszerű táplálkozástudomány eredményeit Alkalmazza a korszerű életmódhoz kötődő sajátosságokat Alkalmazza az élelmiszerkutatások eredményeit Alkalmazza a diétás szabályokat Betartja és betartatja a HACCP előírásait Betartja és betartatja a higiéniai előírásokat Az előírásoknak megfelelően tárolja az élelmiszereket Alapanyagokat vizsgál és/vagy ellenőriz Ellenőrzi a fogyaszthatósági, illetve minőség-megőrzési időket és az áruk minőségét Az előírásoknak megfelelően alkalmazza a mintavételi szabályokat Betartja és betartatja a környezetvédelmi előírásokat Betartja a fogyasztóvédelmi előírásokat Magas fokú személyi higiéniát tart fenn az élelmiszer forgalmazás során

x

x x

x

SZAKMAI ISMERETEK Táplálkozástudományi alapismeretek Élelmiszerek tápértékének megőrzése Mikroorganizmusok jellemzői Élelmiszerek tartósítása Malomipari termékek, sütőipari termékek, tészták Természetes édesítőszerek, mesterséges édesítőszerek Zsiradékok Tej, tejtermékek Tojás

x x x x x x

15

x x x

x

Hús, húsipari termékek, baromfifélék, halak és hidegvérűek, vadak Zöldségek, gyümölcsök Édesipari termékek, koffeintartalmú élelmiszerek Alkoholtartalmú italok, alkoholmentes italok Fűszerek, ízesítőanyagok, adalékanyagok, kényelmi anyagok Élelmiszer vizsgálat A HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer alapelvei Személyi higiénia Nyersanyagok beszerzési, átvételi, tárolási, előkészítési követelményei Vendéglátó termékkészítés, tárolás, szállítás, kiszolgálás kritikus pontjainak meghatározása Vendéglátó műhely, konyha, eladótér higiéniája, kritikus pontok ellenőrzése Vendéglátó tevékenység környezetvédelmi előírásai Hazai és EU-s fogyasztóvédelmi szabályok

x x x x x x x x

x x x

x

x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Felelősségtudat

x

x

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság

x MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Rendszerező képesség

x

x

x

x

Problémamegoldás, hibaelhárítás

x

x

x

x

16

1. Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem tantárgy

144 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja Az élelmiszereket felépítő anyagok jellemző kémiai, fizikai tulajdonságainak megismertetése, a táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása. A vendéglátó üzlet kialakításának és üzemeltetésének követelményei és a működéssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi és HACCP szabályok elméleti hátterének megismertetése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. A feldolgozott élelmiszerek forgalomba hozatalának lehetőségei, feltételeinek elsajátítása. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3. Témakörök 1.3.1. Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése 36 óra Az élelmiszerek fogalma Az élelmiszerek árujellemzői és forgalmazásuk feltételei Táplálkozás jelentősége. Az élelmiszereket felépítő anyagok: víz, fehérjék, zsiradékok és zsírszerű anyagok, szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok, adalékanyagok. Emésztés, tápanyag felszívódás. Táplálkozás feladata, a szervezet tápanyag és energiaszükséglete. Élelmiszerek tápértékének megőrzése. Az élelmiszerek feldolgozásának hatása a tápanyagokra. Az élelmiszerek feldolgozása folyamán bekövetkező változások. Mikroorganizmusok jellemzése, életfeltételei. Mikroorganizmusok hasznos és káros tevékenysége. Az élelmiszerek romlása. A tartósítás fogalma. Az élelmiszer-tartósítás fizikai módszerei Az élelmiszer-tartósítás, fizika-kémiai módszerei Az élelmiszer-tartósítás kémiai módszerei. Az élelmiszer-tartósítás biológiai módszerei. 1.3.2. Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei 36 óra Vendéglátó egységek telepítésének alapfeltételei. Környezetszennyezés nélküli építési terület, ivóvíz, szennyvízelvezetés követelményei. A helyiségek egyirányú kapcsolódása, tiszta és szennyezett övezetek kereszteződésének tilalma. 17

Bejáratok kialakításának követelményei. Raktárak kialakításának követelményei. Előkészítő helyiségek kialakításának követelményei. Konyhák, műhelyek kialakításának követelményei. Mosogatók kialakításának követelményei. Vendégtér, szociális helyiségek kialakításának követelményei. Személyi higiénia. Test, munkaruha higiéniai előírásai, egészségügyi kiskönyv, érvényes orvosi alkalmassági vizsgálat igazolása. Vendéglátó tevékenység, élelmiszer előállítás személyi feltételei. Képzési, egészségügyi, szakmai és erkölcsi feltételek. . 1.3.3. Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei 36 óra A témakör részletes kifejtése A HACCP minőségbiztosítási rendszer alapelvei. Nyersanyagok beszerzési, átvételi, tárolási, előkészítési követelményei. Üzemi, üzleti terméktárolás szabályai. Vendéglátó tevékenység környezetvédelmi előírásai. 1.3.4. Fogyasztóvédelem 36 óra Fogyasztók egészségének és biztonságának védelme Fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme Fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása Jogorvoslathoz és kárigényhez, érvényesítéséhez való jog Jog a fogyasztóvédelmi érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel Állami fogyasztóvédelmi intézményrendszerek Önkormányzati fogyasztóvédelmi szervek Társadalmi fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek Vásárlók Könyve használatának és az abba történt bejegyzések elintézésének szabályai Vásárlók könyvének hitelesítése, kihelyezése Jegyzőkönyv kitöltése Válaszadás határideje a bejegyzésre Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségei Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségének időtartama Szavatosság és jótállás helytállási bizonyítási kötelezettségei 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) 18

Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport x

osztály

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték

x x x

1.10.

házi feladat

x

1.11

gyűjtőmunka

x

x

-

1.12

portfólió készítés

x

x

-

1.13.

irányított manuális tevékenység

x

x

-

x x x

x x x x x x x

x

-

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3.

Tanulói tevékenységforma

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban

(differenciálási módok) CsoportOsztályEgyéni bontás keret

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

x

x

x

x

x

-

x

x

-

x

x

x

x

-

x

x

-

x x x

x x x

-

19

x

x

x

-

-

2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

x

x

x

-

x

x

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x x

-

1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

20

2. Élelmiszerek csoportjai tantárgy óra

159,5

2.1. A tantárgy tanításának célja A vendéglátásban felhasználásra kerülő élelmiszerek tulajdonságainak, azok konyhatechnológiai szerepének és fontosságának megismerése a felhasználás lehetőségeinek az elsajátítása. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Az Előkészítési és ételkészítési alapismeretek tantárgyban A technológiai alapismeretek témakör kapcsolódó tartalom. 2.3. Témakörök 2.3.1. Növényi eredetű élelmiszerek 36 óra Növényi eredetű zsiradékok jellemzése és felhasználása. Zsírok, olajok fogalom-meghatározása. A növényi olajok, zsírok jellemzői, alapanyagai, előállításuk fő lépcsői. Az állati eredetű zsírok jellemzői, előállításuk. Zsírok-olajok minőségértékelésének szempontjai. A termékcsoport áruinak minőségmegőrzése. Zöldségek jellemzése és felhasználása. A gyümölcs- és zöldségáruk árurendszere. A gyümölcs- és zöldségáruk árutulajdonságai. Gyümölcsfajták jellemző árutulajdonságai. Zöldségfajták jellemző árutulajdonságai. Gyümölcs- és zöldségáruk minőségmegőrzése, forgalmazásuk szabályai. Gyümölcsök jellemzése és felhasználása Gabona-, malom-, sütő- és tésztaipari termékek jellemzése és felhasználása. A gabonafajták és alkalmazásuk az emberi táplálkozásban. Malomipari műveletek és termékeik. Száraztészták. A kenyér. Sütőipari fehértermékek. 2.3.2. Állati eredetű élelmiszerek 36 óra Állati eredetű zsiradékok (vaj, sertészsír, baromfizsír, háj, tepertő, állati eredetű olajak) jellemzése felhasználása. Tej, tejkészítmények, tejtermékek jellemzése, felhasználása (tej, túró, joghurt, sajt, vaj, ízesített tejkészítmények, tejkonzervek, sűrített tej, stb.). A tej és tejkészítmények, tejtermékek tárolása, eltarthatósága, vendéglátó ipari felhasználása. 21

Tojás felépítése, összetétele, tojássárgája és fehérje technológiai hatása. Tojás minősítése, tárolása, tartósított termékei. A tojás tárolása, eltarthatósága vendéglátó ipari felhasználása. Hús, húsipari termékek jellemzése, táplálkozástani jelentősége, felhasználása. Tartós és nem tartós húsipari termékek, darabos áruk, vörös áruk, pácolt, főtt, füstölt, szárított készítmények. A húsipari termékek eltarthatósága, tárolása és vendéglátó ipari felhasználása. A húsfeldolgozó ipar nyersanyagai. Alapanyagok, segéd- és járulékos anyagok. Húsfeldolgozó ipari műveletek. A húsfeldolgozó ipar termékeinek jellemzése és csoportosítása, minőségi követelményei. Töltelékes áruk: hőkezeléssel és hőkezelés nélkül készült töltelékes áruk. Darabos húskészítmények. Étkezési szalonnák. Húskonzervek. A halfeldolgozó ipar termékei. Halkonzervek. Baromfiipari termékek, vágott baromfik jellemzése, táplálkozástani jelentősége, felhasználása. A háziszárnyasok (tyúk, liba, kacsa, pulyka, stb.) feldolgozása. A baromfihúsból készült húsipari termékek, tárolása, eltarthatósága. Vadak jellemzése felhasználása. A vadhúsok táplálkozástani jelentősége. A vadhúsok kezelése, feldolgozása. A vadak csoportosítása. Halak és hidegvérűek jellemzése felhasználása. Egyéb hidegvérű állatok jellemzése, táplálkozástani jelentősége, felhasználása. Halak, puhatestűek, rákok, kagylók, étkezési csigák. 2.3.3. Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk 35 óra A témakör részletes kifejtése Természetes édesítőszerek jellemzése és felhasználása. Mesterséges édesítőszerek jellemzése és felhasználása. Kakaópor jellemzése és felhasználása. Csokoládétermékek és bevonó masszák jellemzése és felhasználása. Kávéfajták, kávé feldolgozása, pörkölési módok, kávé felhasználása. Teafajták, tea feldolgozása, összetétele, felhasználása. 2.3.4. Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók 35óra Fűszerek jellemzése és felhasználása. Ízesítőanyagok, só és ecet jellemzése, felhasználása. Adalékanyagok jellemzése és felhasználása. Ételkészítési és cukrászati kényelmi anyagok jellemzése és felhasználása. 22

2.3.5. Italok 17,5 óra A témakör részletes kifejtése Alkoholtartalmú italok jellemzése és felhasználása. Alkoholmentes italok. Természetes vizek, ásványvizek, gyógyvizek fogalma, biológiai hatása, szerepük a kereskedelemben. Gyümölcs- és zöldséglevek, szörpök (élettani hatásuk, alapanyagaik, minőségi követelmények). Szénsavas üdítőitalok (táplálkozástani hatásuk, kereskedelmi jelentőségük, minőségi követelményeik, minőségmegőrzés időtartama). Alkoholtartalmú italok. Az alkohol élettani hatásának ismertetése. A kulturált alkoholfogyasztás szabályai. Hazánk borvidékei. A borok. A borok fogalma, jellemzése, készítése, kezelése és gondozása, palackozása, tárolása. Minőséget meghatározó tényezők. A borok típusai. Természetes borok. Likőrborok. Szénsavas borok. A pezsgő gyártása, minőségi jellemzői, fajtái, minőségi követelmények, érzékszervi tulajdonságai, választéka, palacktípusa. A sör (jellemzése, készítése, minőségét meghatározó tényezők). Sörök fő típusa, forgalomba hozatala. Szeszipari készítmények (jellemzése, készítése, minőségi követelménye, kereskedelmi jelentősége). Alkoholmentes italok jellemzése és felhasználása. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

23

2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport x

osztály


1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték

x x x

1.10.

házi feladat

x

1.11

gyűjtőmunka

x

x

-

1.12


x

x

-

1.13.


x

x

-

x x x

x x x x x x x

x

-


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.


Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása



x

x

x

x

x

x

-

x

x

-

x

x

x

x

-

x

-

x 24

x

x

-

-

2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x x

x x

-

x

x

x

-

x

x

x

-

x

-

x

x

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x x

-


25

A 10049-12 azonosító számú Konyhai kisegítés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

26

A 10049-12 azonosító számú, Konyhai kisegítés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Saláták, öntetek, köretek

x

x

Főzelékek, levesek, levesbetétek

Technológiai alapismeretek

Előkészítési és ételkészítési alapozó üzemi gyakorlat

Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP

Főzelékek, levesek, levesbetétek




Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Főzelékek, levesek, levesbetétek





Előkészítési és ételkészítési alapismeretek

FELADATOK Elvégzi az egyéni előkészületeket Előkészíti a tevékenységéhez szükséges munkaterületet, gépeket, berendezéseket, eszközöket, anyagokat, gondoskodik a tisztántartásukról Nyers és feldolgozott élelmiszereket készít elő: húst, halat, zöldség- és gyümölcsféléket, tojást, malomipari termékeket Ételkészítési alap-, kiegészítő- és befejező műveleteket végez Salátákat, önteteket készít, tálal Hagyományos és korszerű konyha technológiával készülő főzelékeket, köreteket készít, tálal Leveseket és levesbetéteket készít, tálal Az étel jellegének megfelelően készen tart Gondoskodik a maradvány tárolásáról Szükség szerint mosogat Rendet és tisztaságot tart a munkakörnyezetében

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x 27

x

Betartja a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályokat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Húsbontás Saláták és öntetek Főzelékek, köretek Levesek, levesbetétek Ételkészítés alap-, kiegészítő- és befejező műveletei Anyagfelhasználás ellenőrzése A konyha és kapcsolódó helyiségeinek higiéniai, tűzrendészeti és munkavédelmi szabályai Munkahelyi és személyi higiénia Gépek, berendezések, eszközök üzemeltetési jellemző

x

x x x x

x x

x

x

x

x

x x x x

x x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Elemi számolási készség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Elhivatottság, elkötelezettség

x x

x

x

Önállóság

x x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság Irányíthatóság Együttműködés

x x

x

x

x

x

28

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Módszeres munkavégzés

x

Gyakorlatias feladatértelmezés A környezet tisztántartása

x

x

x x

x

x

29

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

3. Előkészítési és ételkészítési alapismeretek tantárgy

143 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja Az ételkészítési folyamatok különböző technológiákhoz köthető mozzanatainak elsajátítása az előkészítés, elkészítés, készen tartás, tálalás folyamatában. A saláták, öntetek, főzelékek, köretek, levelesek, levesbetétek ételcsoportok rendszereinek elsajátítása, a megadott ételcsoportokba tartozó ételek ételkészítési technológiáinak elméleti elsajátítása. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem tantárgy, az Élelmiszerek csoportjai tantárgy, valamint a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy anyagához kapcsolódik. 3.3. Témakörök 3.3.1. Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP 36 óra Munkavédelmi előírások a szakács szakmában. Balesetvédelmi előírások szakács szakmában. Tűzvédelmi előírások a vendéglátásban. Gépek, berendezések, munkaeszközök előírás szerinti használata. Személyi higiénia, higiéniai előírások, azok betartása, munkaruha használata. Szakmai követelmények, elvárások a szakács szakmában. HACCP szakács szakmára vonatkozó előírásai, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság. 3.3.2. Technológiai alapismeretek 36 óra A konyhák és kapcsolódó helyiségek kialakításának szabályai, eszközei, berendezései, felszerelései. Az élelmiszerek kiválasztásának szempontjai. A zöldség és gyümölcsfélék fajtáinak szezonális áttekintése, összetételük A zöldség és gyümölcsfélék előkésztése Malomipari termékek előkészítése Állati eredetű élelmiszerek előkészítése Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú hőkezelés, füstölés. Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési eljárások, dúsítási eljárások, bundázási eljárások, alaplevek, kivonatok, pecsenyelevek, fűszerezés, ízesítés. Befejező műveletek. 3.3.3. Saláták, öntetek, köretek 30

36 óra

Saláták: Nyers saláták, főzve készült saláták, tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék alapú öntetek. Köretek készítése: Zöldségekből főzéssel, gőzöléssel, sütéssel és párolással készíthető zöldségköretek. Burgonyából készíthető köretek: Főtt burgonya – köretek, sültburgonya-köretek, főtt-sült burgonyaköretek pároltburgonya – köretek. Gabonafélékből készíthető köretek: Főzéssel, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek. Tésztaköretek: Főzéssel, sütéssel, párolással és gőzöléssel készíthető tésztaköretek. Gyümölcsökből készíthető köretek: Főzéssel, sütéssel, párolással készíthető gyümölcsköretek. Vegyes köretek. 3.3.4. Főzelékek, levesek, levesbetétek 35 óra Főzelékek Levesek, levesbetétek. Levesek. Híglevesek (magyaros hígleves, erőleves). Sűrített levesek (egyszerű, pürélevesek, krémlevesek, gyümölcslevesek, nyáklevesek). Levesbetétek. Főzelékek. Sűrített főzelékek. Angolos főzelékek. Franciás főzelékek. Lengyeles főzelékek. Különleges főzelékek. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve 1.1

magyarázat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni x31

csoport x

osztály


1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték

x x

1.10.

házi feladat

x

1.11

gyűjtőmunka

x

x

-

1.12


x

x

-

1.13.


x

x

-

x x x

x x x x x x x

-

x

-


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

1.5.

1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.


Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel



x

x

x

x

x

x

-

x

x

-

x

x

x

x

-

x

x

-

x x

x x

-

x

x

x

-

x

x

x

-

x

x

x

-

-

32

2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

x

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x x

-


33

4. Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat tantárgy óra

554.5

4.1. A tantárgy tanításának célja Az ételkészítési folyamatok különböző technológiákhoz köthető mozzanatainak elsajátítása készség szinten. A saláták, öntetek, főzelékek, köretek, levelesek, levesbetétek, ételcsoportok rendszereinek elsajátítása, a megadott ételcsoportokba tartozó ételek elkészítésének elsajátítása, begyakorlása. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az Előkészítési és ételkészítési alapozó ismeretek tantárgy anyagára épül és a 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem tantárgy és az Élelmiszerek csoportjai tantárgy anyagához kapcsolódik. 4.3. Témakörök 4.3.1. Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP 123 óra Munkavédelmi előírások a gyakorlatban. Balesetvédelmi előírások a gyakorlatban. Tűzvédelmi előírások. A tűzvédelmi terv egyes dolgozóra vonatkozó elvárásainak begyakorlása Gépek, berendezések, munkaeszközök előírás szerinti használata. Személyi higiénia, higiéniai előírások, azok betartása, munkaruha használata. Szakmai követelmények, elvárások a szakács szakmában. HACCP szakács szakmára vonatkozó előírásai. A HACCP dokumentáció elemeinek kitöltése a tartalmi, formai előírások betartásával. Szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság. 4.3.2. Technológiai alapismeretek 144 óra A tankonyha és üzem kapcsolódó helyiségei (raktárak, előkészítők, mosogatók) kialakításának szabályai, eszközei, berendezései, felszerelései. Konyhákon használt edények és kéziszerszámok Az élelmiszerek kiválasztása. Az élelmiszerek kiválasztásának szempontjai. Az élelmiszerek előkészítésének formái, lehetőségei, előkészítés a gyakorlatban. A zöldség és gyümölcsfélék előkészítése Malomipari termékek előkészítése 34

Állati eredetű élelmiszerek előkészítése Az elkészítés műveletei. Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú hőkezelés, füstölés különböző alapanyagokkal. Az elkészítés kiegészítő műveletei. Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési eljárások, dúsítási eljárások, bundázási eljárások, alaplevek, kivonatok, pecsenyelevek, fűszerezés, ízesítés gyakorlása. Befejező műveletek gyakorlása. Az ételek készen tartása (hidegen, melegen), adagolás, tálalás, díszítés gyakorlása. 4.3.3. Saláták, öntetek, köretek 144 óra Saláták: Nyers saláták, főzve készült saláták, tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék alapú öntetek. Köretek készítése: Zöldségekből főzéssel, gőzöléssel, sütéssel és párolással készíthető zöldségköretek. Burgonyából készíthető köretek: Főtt burgonya – köretek, sültburgonya-köretek,főtt-sült burgonyaköretek pároltburgonya – köretek. Gabonafélékből készíthető köretek: Főzéssel, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek. Tésztaköretek: Főzéssel, sütéssel, párolással és gőzöléssel készíthető tésztaköretek. Gyümölcsökből készíthető köretek: Főzéssel, sütéssel, párolással készíthető gyümölcsköretek. Vegyes köretek. 4.3.4. Főzelékek, levesek, levesbetétek 143,5 óra Levesek, levesbetétek. Híglevesek (magyaros hígleves, erőleves). Sűrített levesek (egyszerű, pürélevesek, krémlevesek, gyümölcslevesek, nyáklevesek). Levesbetétek. Főzelékek. Sűrített főzelékek. Angolos főzelékek. Franciás főzelékek. Lengyeles főzelékek. Különleges főzelékek. 35

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely 4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 4.5.1. A tantárgy módszerek(ajánlás)

elsajátítása

alkalmazható

A tanulói tevékenység szervezeti kerete


során

egyéni

csoport

osztály

sajátos


1.1

magyarázat

x

x

-

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

megbeszélés vita szemléltetés projekt szimuláció irányított manuális tevékenység

x

x

x x x x x

-

x

x

1.7.

x

x x

-

4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Technológiai próbák végzése Technológiai minták elemzése Anyagminták azonosítása

Osztálykeret

Csoportbontás

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)


x

-

x x

-

x

-

x

-

x

x

-

x x

-

4.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 36 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a)

pontja szerinti értékeléssel.

5. Előkészítési és ételkészítési alapozó üzemi gyakorlat tantárgy

490 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja Üzemi körülmények között végezve rögzüljenek a különböző mozdulatok, alapműveletek, technológiák, készítmények. A már ismert nyersanyagok felhasználási tulajdonságai, lehetőségei, velük szemben alkalmazható eljárások, technológiák elmélyüljenek. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az Előkészítési és ételkészítési alapozó ismeretek tantárgy anyagára épül és a 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem tantárgy és az Élelmiszerek csoportjai tantárgy anyagához kapcsolódik. 5.3. Témakörök 5.3.1. Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP 58 óra Munkavédelmi előírások a gyakorlatban. Balesetvédelmi előírások a gyakorlatban. Tűzvédelmi előírások. A tűzvédelmi terv egyes dolgozóra vonatkozó elvárásainak begyakorlása Gépek, berendezések, munkaeszközök előírás szerinti használata. Személyi higiénia, higiéniai előírások, azok betartása, munkaruha használata. Szakmai követelmények, elvárások a szakács szakmában. HACCP szakács szakmára vonatkozó előírásai. A HACCP dokumentáció elemeinek kitöltése a tartalmi, formai előírások betartásával. Szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság. 5.3.2. Technológiai alapismeretek 144 óra A tankonyha és üzem kapcsolódó helyiségei (raktárak, előkészítők, mosogatók) kialakításának szabályai, eszközei, berendezései, felszerelései. Konyhákon használt edények és kéziszerszámok Az élelmiszerek kiválasztása. Az élelmiszerek kiválasztásának szempontjai. Az élelmiszerek előkészítésének formái, lehetőségei, előkészítés a gyakorlatban. A zöldség és gyümölcsfélék előkészítése Malomipari termékek előkészítése 37

Állati eredetű élelmiszerek előkészítése Az elkészítés műveletei. Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú hőkezelés, füstölés különböző alapanyagokkal. Az elkészítés kiegészítő műveletei. Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési eljárások, dúsítási eljárások, bundázási eljárások, alaplevek, kivonatok, pecsenyelevek, fűszerezés, ízesítés gyakorlása. Befejező műveletek gyakorlása. Az ételek készen tartása (hidegen, melegen), adagolás, tálalás, díszítés gyakorlása. 5.3.3. Saláták, öntetek, köretek 144 óra Saláták: Nyers saláták, főzve készült saláták, tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék alapú öntetek. Köretek készítése: Zöldségekből főzéssel, gőzöléssel, sütéssel és párolással készíthető zöldségköretek. Burgonyából készíthető köretek: Főtt burgonya – köretek, sültburgonya-köretek, főtt-sült burgonyaköretek pároltburgonya – köretek. Gabonafélékből készíthető köretek: Főzéssel, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek. Tésztaköretek: Főzéssel, sütéssel, párolással és gőzöléssel készíthető tésztaköretek. Gyümölcsökből készíthető köretek: Főzéssel, sütéssel, párolással készíthető gyümölcsköretek. Vegyes köretek. 5.3.4. Főzelékek, levesek, levesbetétek 144 óra Levesek, levesbetétek. Híglevesek (magyaros hígleves, erőleves). Sűrített levesek (egyszerű, pürélevesek, krémlevesek, gyümölcslevesek, nyáklevesek). Levesbetétek. Főzelékek. Sűrített főzelékek. Angolos főzelékek. Franciás főzelékek. Lengyeles főzelékek. Különleges főzelékek. 38

5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely és/vagy gyakorlati képző hely 5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység szervezeti kerete


egyéni

csoport

osztály


1.1

magyarázat

x

x

-

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

megbeszélés vita szemléltetés projekt szimuláció irányított manuális tevékenység

x

x

x x x x x

-

x

x

1.7.

x

x x

-

5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák(ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Technológiai próbák végzése Technológiai minták elemzése Anyagminták azonosítása

Osztálykeret

Csoportbontás

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)


x

-

x x

-

x

-

x

-

x

x

-

x x

-

5.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 39

Összefüggő szakmai gyakorlat OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához 1/9. évfolyamot követően 70 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak/Témakörök Előkészítési és ételkészítési alapozó üzemi gyakorlat Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Technológiai alapismeretek Saláták, öntetek, köretek Főzelékek, levesek, levesbetétek


10049-12 Konyhai kisegítés Előkészítési és ételkészítési alapozó üzemi gyakorlat tantárgy Témakörök Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Munkavédelmi előírások a gyakorlatban. Balesetvédelmi előírások a gyakorlatban. Tűzvédelmi előírások a vendéglátásban. A tűzvédelmi terv egyes dolgozóra vonatkozó elvárásainak begyakorlása. Gépek, berendezések, munkaeszközök előírás szerinti használata. Személyi higiénia, higiéniai előírások, azok betartása, munkaruha használata. Szakmai követelmények, elvárások a szakács szakmában. HACCP szakács szakmára vonatkozó előírásai. A HACCP dokumentáció elemeinek kitöltése a tartalmi, formai előírások betartásával. Szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság. 40

Technológiai alapismeretek A tankonyha és az üzem kapcsolódó helyiségei (raktárak, előkészítők, mosogatók) kialakításának szabályai, eszközei, berendezései, felszerelései. Konyhákon használt edények és kéziszerszámok Az élelmiszerek kiválasztása. Az élelmiszerek kiválasztásának szempontjai. Az élelmiszerek előkészítése. A zöldség és gyümölcsfélék összetétele és szezonális áttekintése A zöldség és gyümölcsfélék előkésztése Malomipari termékek előkészítése Állati eredetű élelmiszerek előkészítése Az elkészítés műveletei. Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú hőkezelés, füstölés. Az elkészítés kiegészítő műveletei. Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési eljárások, dúsítási eljárások, bundázási eljárások, alaplevek, kivonatok, pecsenyelevek, fűszerezés, ízesítés. Befejező műveletek. Az ételek készen tartása (hidegen, melegen), adagolás, tálalás, díszítés. Saláták, öntetek, köretek Saláták: Nyers saláták, főzve készült saláták, tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék alapú öntetek. Köretek készítése: Zöldségekből készíthető köretek főzéssel, gőzöléssel készíthető zöldségköretek, sütéssel készíthető zöldségköretek, párolással készíthető zöldségköretek. Burgonyából készíthető köretek: Főtt burgonya – köretek, sültburgonya-köretek, főtt-sült burgonyaköretek pároltburgonya – köretek. Gabonafélékből készíthető köretek: Főzéssel készíthető gabonaköretek, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek. Tésztaköretek: Főzéssel készíthető tésztaköretek, sütéssel készíthető tésztaköretek, párolással készíthető tésztaköretek, gőzöléssel készíthető tésztaköretek. Gyümölcsökből készíthető köretek: Főzéssel készíthető gyümölcsköretek, sütéssel készíthető gyümölcsköretek, párolással készíthető gyümölcsköretek.

41

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

SZÖVÖTT TÁRGY-KÉSZÍTŐ KÖZPONTI SZAKMAI PROGRAMMODUL KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK SZAKMAI KÉPZÉSÉHEZ AJÁNLÁS

2009

42

Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában, gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusok közreműködésével

Jóváhagyási szám: 18246-5/2009. (10.16.)

2

1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE A központi szakmai programmodul - a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, - a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. törvény, - az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II.16.) OGY határozat, valamint a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III.23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet, - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet, - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet és a módosító 1/2006. (VI.29.) OKM rendelet, - a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet, - a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, - a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet, alapján készült. -

3

1.1 A modul bevezetésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a hatályos közoktatási törvény 17.§, 30.§ és a 127.§-aiban szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember végezheti. A képzés eredményessége érdekében biztosítani szükséges a tanulók sérülés-specifikumából fakadó sajátos képzési igényeinek megfelelően a szakember-ellátottságot az alábbiak szerint: - szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár, - egyéb szakirányú képzettséggel rendelkező szakemberek, -

a pedagógiai munkát segítő gyógypedagógiai asszisztens,

-

a fogyatékossághoz esetlegesen társuló egyéb problémák ellátása érdekében pszichológus, szociális munkás, szakorvos (egyéni szükséglet szerint).

A program eredményes megvalósításához gyógypedagógiai tanári végzettséggel rendelkező pedagógus munkájára van szükség. 4 fő oktatásához 1 tanár az ideális. A szakoktató eredményes munkájának feltétele, hogy megfelelő szakmai felkészültség mellett rendelkezzen gyógypedagógiai alapismeretekkel (valamint lehetőleg gyakorlattal az értelmileg akadályozott tanulók nevelése-oktatása terén). Javasolt a Ktv. 1.sz. mellékletének a „Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak iskolában és kollégiumban” szerint egy fő pedagógiai asszisztens, vagy gyermek- és ifjúsági felügyelő alkalmazása. A értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók osztály és csoport létszámának kialakításában a hatályos közoktatási- és szakképzési törvény rendelkezése szerint: - az osztálylétszám 6 – 10 fő - a szakmai gyakorlati foglalkozáson a csoport létszáma max. 4 fő/oktató. Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását a szakképző intézménynek kell ellátni, a következő feltételek megvalósulásával: - szaktantermek a komplex szakmai elméleti oktatáshoz; - osztálytermek az egyéb óratervi elméleti tantárgyak oktatásához. A szakmai gyakorlat oktatásának feltétele: - iskolai tanműhely a szakképző intézményben. Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás tanműhelyi feltételeiről. - külső munkahely, integrált munkaerő-piaci gyakorlathoz* A gyakorlati munkatevékenység az iskolai, e célra kialakított gyakorlóhelyen (tanműhelyben) illetve a képzési idő egy részében megfelelő személyi segítők biztosításával (pl. csoportos gyakorlat vagy egyéni munkahelyi gyakorlat program során) a helyi lehetőségek alapján, külső gyakorló helyen (gazdálkodó szervezetnél, egyéni vállalkozónál) szervezhető. Iskolai körülmények között a legalapvetőbb ismeretek elsajátítása után a gyakorlati órák (fokozatosan

4

emelkedő) egy részén hasznos, és javasolt valós helyszínen tölteni. Amennyiben erre szervezési okokból nincs mód, ajánlott egy-egy hetes munkahelyi gyakorlatot iktatni az iskolai foglalkozások közé, ahol valódi helyszínen, konkrét esetek megoldása közben figyelhető meg a fiatal munka végzése, munkához való viszonya. Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs tanórai foglalkozások esetében a választott tantárgy illetve a foglalkozás jellegének megfelelő feltételek szükségesek. Szükséges eszközök. Anyagok A tananyag elsajátításának feltétele a jól felszerelt gyakorlóhely. A létszámnak megfelelően felszerelt világos, jól szellőztethető tanműhely szükséges, a tanulók testméretének megfelelő, ergonómiai szempontoknak is megfelelő, kényelmes székekkel, munkaasztalokkal felszerelve. Kívánatos, hogy megfelelő számú, jó minőségű munkaeszközzel, és amennyiben szükséges balkezeseknek készült eszközökkel legyen a tanműhely felszerelve. A tanműhely mellett célszerű raktárhelyiséget is kialakítani, ahol a szükséges alapanyagok, késztermékek, és a munkaeszközök javításához szükséges pótalkatrészek tárolása történik, különös tekintettel arra, hogy ezek éghető anyagok, ezért fokozottan tűzbiztos körülményeket igényelnek. Eszközigény: Szövőkeretek, szövőállványok, szövőszék, tartozékok, vetélő, leverő villa, ollók (szükség szerint balkezes), felvetőfonalak, szövőfonalak, maradék fonalak, varrócérna, kartonok, színes kivágó papírok, zsírkréta készlet, ragasztó, vonalzó, nagyító lencse, tű (eltérő méretben), mérőszalag, műszaki rajzlapok. Szemléltető eszközök: - a népi szőttesek készítésével kapcsolatos fotók, albumok, - textilminta gyűjtemény, fonalgyűjtemény, - oktatótáblák (színkörök, stb.), - a tananyagban szereplő technikákkal készült tárgyak (az alkotás fázisainak bemutatására), - szakkönyvek, tankönyvek, szaklapok, diafilmek, DVD, szőnyegfotók. Audiovizuális eszközök: fényképezőgép, filmfelvevő, diavetítő, diafilmek, diák, DVD lejátszó, DVD-k, magnetofon vagy CD lejátszó CD (pl.:”relaxációs zene”), Játék tér, játék tár DVD hagyományok Háza 2008 (oktatási segédanyag) Védőruha, munkaruha: Speciális munkaruhára nincs szükség, de a kényelmes, jó szellőzést biztosító ruha kellemesebbé teszi a munkavégzést. A gyakorlati oktatás dokumentálására ajánlott a Gyakorlati oktatási csoportnapló vezetése. (A.9033-72/A.B.C Tü. Nyomtatvány erre a célra van rendszeresítve) A tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi feltételeit a gazdálkodó szervezet biztosítja, és kijelöl egy kapcsolattartó személyt.

5

1.2 A tanulók felvételének feltételei A képzésbe azok a tanulók vehetnek részt, akik a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmileg akadályozottak (középsúlyos értelmi fogyatékosok), a 16. életévüket betöltötték és egészségi állapotukban a képzéssel kapcsolatos egészségügyi kizáró tényező nem áll fenn. Egészségügyi és munka-alkalmassági vizsgálat ajánlott az esetleges allergén, pszichés stb. tünetek váratlan megjelenésének elkerülésére (különös figyelemmel a por, a textilfestékek, illetve a használt fonalak összetevőire). 2. A MODUL MEGNEVEZÉSE ÉS CÉLJA 2.1 A modul megnevezése Szövött tárgy-készítő központi szakmai programmodul készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez. 2.2 A képzés célja A Szövött tárgy-készítő szakmai képzés célja, a fogyatékossággal élő, elsősorban az értelmileg akadályozott (SNI) tanulók részére a szövő tevékenység bemutatása, megtanítása, gyakorlása, a szükséges készségek elsajátítása és önálló ill. részben önálló- alkalmazása. Az iskolai rendszerű képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat: a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is – a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. A képzés pedagógiai és szakmai céljai értelmileg akadályozottak esetén – az egyéni igényeknek megfelelően – egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokat is tartalmaznak. Ezen célok megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások, szocializációs programok segítik. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatásra, az eszköztudás, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetés megtanulására, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentésére irányul. A felkészítés lehetőséget nyújt arra, hogy a szakmai kompetenciák megszerezésével egyéni képességeik alapján – szegregált, védőmunkahelyen végzett munkán túl – ép emberek között, a nyílt munkaerőpiacon (gazdálkodó szervezetnél, egyéni vállalkozónál) a fiatalok egyéni megsegítéssel felnőttként munkát vállaljanak. 2.3 A résztvevők köre A programmodul elsősorban a sajátos nevelési igényű (SNI) értelmileg akadályozott tanulók iskolai rendszerű szegregált szakmai képzéséhez készült. Azonban felhasználható az értelmileg akadályozott fiatalok integrált szervezési formában történő képzéséhez, valamint a gyengébb képességű tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos), illetve halmozottan sérült fiatalok munkába állásra felkészítéséhez is. 6

3. KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK, KÖVETELMÉNYEK 3.1 Közvetítendő értékek Alkalmazkodó képesség fejlesztése - Ismerje a területet, ahol tevékenykedik, tudjon tájékozódni a munkaterületen. - Képes legyen huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, a szükséges öltözék és eszközök kiválasztásával. - Tudjon utasításokat végrehajtani. Egészséges életmódra nevelés - Törekedni kell a kitartó, folyamatos munkavégzésre, a megfelelő testi fejlettség elérésére. (Fizikai állóképesség) - Sajátítsa el a fiatal az egészség megóvásához szükséges egészségügyi alapismereteket, az alapvető higiéniai szokásokkal együtt. - Mindennapi élete és munkája során törekedjen az egészséges és a tiszta, környezetszennyezéstől mentes életmód megjelenítésére, megtanulására és közvetítésére. Szociális beilleszkedésre nevelés - A magatartást szabályozó viselkedésformákat kell kialakítani és megszilárdítani. - Ismerje meg a különböző élethelyzeteket, a fiatal fokozatosan tudjon megfelelni a rá váró (képességeikhez mért) feladatok elvégzésére. - Úgy kell megismertetni vele helyzetét, hogy lehetőleg elfogadja azt, és segítséggel képes legyen társaival megfelelően együtt dolgozni. Tudja emberi kapcsolataiban az egyet nem értést kezelni, és kevésbé sérüljön a vitákban. Forduljon bizalommal szűkebb- és tágabb környezetéhez amennyiben segítségre van szüksége. Érzelmi nevelés - Szükséges, hogy végzett munkáját szeresse, tevékenysége eredményét képes legyenek magáénak érezni, érzelmileg kötődjön társaihoz, tanáraihoz, nevelőihez, ami a munkavégzés folyamatában nélkülözhetetlen számára. - Legyen tudatában annak, hogy a szövés évezredek óta fejlődő alkotó tevékenység, és a magyar népművészetben meglévő értékek közvetítéséhez az ő munkája is hozzájárul. Esztétikai érzék fejlesztése - A szépre és jóra való fogékonyság kialakítása és fejlesztése. - A népművészeti tárgyak és a népi hagyományok megismerése, a bennük rejlő értékek megismerése (népdalok, néptánc, népi kerámia, szövés) és megjelenítése munkáiban. - Segítséggel tegye vonzóvá környezetét, tudjon dolgozni megfelelően előkészített helyszínen és munkaeszközökkel. - Vegye észre, hogy a rend és tisztaság a szűkebb és tágabb környezetet széppé teszi, és egyben fokozza a munkabiztonságot. Munkára nevelés - Kialakítandó a rend igénye, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint megőrzésének képessége. - A tervezett munkakövetelmények teljesítése valamint a vezetői utasítások figyelembevétele egyaránt fontos legyen számára.

7

-

A társakkal való együttműködés elvárható szinten legyen jelen mindennapi munkavégzésében.

Testi nevelés – A mindennapi élethez alapvetően nélkülözhetetlen munka- és egészségvédelmi ismeretek, szokások elsajátítása mellett a testi fejlettség és ellenálló képesség kialakítása és fenntartása is cél. – Fontos, hogy kialakuljanak az egészséges életmódhoz tartozó higiéniás szokások, és a fiatal a maga szintjén vigyázzon egészségére. (Lehetőleg kerülje a káros szokások kialakulását, alkohol, dohányzás, mozgásszegény életmód, stb.) 3.2 A szakmai programmodul teljesítésének követelményei A szakmai programmodul elvégzését követően: – Legyen képes a tanuló az alapvető munkavédelmi és balesetmegelőző szabályok, és a személyes higiéniára vonatkozó előírások betartására. – Ismerje meg a szövött tárgy-készítéshez szükséges alapanyagokat, felhasználási lehetőségeket, segítséggel, illetve aki arra képes, önállóan tudja a szövés műveleteinek sorrendjét, szakaszait (tervezés, felvetés, szövés, csomagolás, tárolás), ismerje és alkalmazza az egyes részfolyamatok mozdulatait, eszközeit, és minél önállóbban végezze a megtanult munkafolyamatokat. – Becsülje mások munkáját. – Ismerje és tartsa be az elemi udvariassági-, munka- és balesetvédelmi szabályokat, és azt megfelelően alkalmazza is munkája során. A fiatalban tanulmányai során kialakulnak a társas együttélés alapvető szokásai, ismeretei, megfelelő önkiszolgálási szintje, ami lehetővé teszi számára a viszonylagos önállóságot. Az ismert hely és személyek megnyugtató hátteret jelentenek számára, lassan megismerve a tágabb környezetet is, ahol biztonsággal mozoghat, és bővülő ismeretei nyomán megnő a „kinti” (iskolán kívüli) világ iránti érdeklődése. Az intézményben folyó több éves fejlesztő munka során kellő mélységben és alapossággal kell kialakítani a fiatal munkához szükséges képességeit, valamint biztosítani kell az egyéni korrekciót is. (Tanár irányításával jól begyakorolt rutinnal végzett tevékenységet kell gyakorolni, ami a későbbiekben a biztonságosan végzett munkát segíti.) Az értelmileg akadályozott tanulók a nyílt munkaerő-piaci beilleszkedése érdekében az iskola szakmai programjába a helyi igényeknek megfelelően beépíthető a Munkahelyi Gyakorlat Program teljes egészében, vagy részben. A program segíti a tanulók számára elsajátítani a munkavállalóvá váláshoz szükséges ismereteket és magatartásformát. A munkahelyi gyakorlatba való bevonás feltételei: - egyfajta minimális kommunikációs képesség, mely elvárható a felnőtt munkavállalók között, - munkatársi kapcsolatok: alá - fölérendelési viszony ismerete, - kritika elfogadása, - alapvető közlekedési ismeretek, közlekedési kultúra, - tájékozottság a helyi közlekedésben (munkahely megközelítése, a munkahelyen belüli helyszínek megközelítése), - munkahelyi szabályok, elvárások betartásának képessége, - alapvető munkahelyi viselkedéskultúra,

8

-

munkafegyelem, önfegyelem, kellő motiváció.

A Szövött tárgy-készítő szakmai felkészítés mellett, azt kiegészítve, (amennyiben a körülmények megfelelőek) a tanulók eredményesen tanulhatják a háztartásban szükséges, későbbi felnőtt életüket segítő ismereteket ( pl:. Háztartástan, Számítógépes ismeretek, stb.). 4. A KÉPZÉS STRUKTURÁJA - A SZAKMAI PROGRAMMODUL SZERKEZETE 4.1 A képzési idő A modul teljes tananyagtartalmának feldolgozására javasolt idő két tanév, a két szakképzési évfolyam. Évfolyamok száma:

1/11. évfolyam 2/12. évfolyam

4.2 A képzés tartalma A Szövött tárgy-készítő képzés elméleti és gyakorlati képzésből áll. Az iskolai rendszerű oktatásban a szakmai oktatás kiegészül a közismereti tantárgyak oktatásával. Közismereti tantárgyak: Osztályfőnöki óra Anyanyelv és kommunikáció Számolási és mérési gyakorlatok Társadalmi ismeretek Életvitel és egészséges életmódra nevelés Testnevelés és sporttevékenység Kötelező szakmai tantárgyak: Komplex szövött tárgy-készítő szakmai elméleti alapismeretek (anyagés eszközismeret, tervezés, gazdasági számítás, népművészeti ismeret, esztétika, néprajz, munka-, környezet- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás). Szakmai alapgyakorlatok (iskolai tanműhelyben) (anyag- és eszközismeret, szakmai ismeretek, tervezés, gazdasági számítás, szövési technikák, munka-, környezet- és balesetvédelem, csomagolás, tárolás). Szakmai gyakorlat (integrált munkahelyi gyakorlat)* Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak: Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Az önálló életvitel támogatását célzó helyi szakmai program Az iskola szakképzési célú helyi szakmai programja Munkába állást segítő alapismeretek és gyakorlatok c. tantárgyi program Kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások

9

Megjegyzés: * az egyéni igények és a helyi lehetőségek függvényében 4.3 A szakmai programmodul beillesztése a képzésbe A képzési idő alatt a program alapvető gyakorlati és a feltétlenül szükséges elméleti ismereteket nyújtja a szövött tárgy-készítő munkákról, heti 4x4+3 óra. (a) Munkába állásra, életkezdésre felkészítő évfolyamok óraszáma napi 5 illetve 6 óra, heti 27,5 óra (Ktv.52§.5.) Kötelező egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs óraszám 15 % (Ktv. 52§. 6.) A készségfejlesztő szakiskola működésére, a tanulók jogállására a Munkaerő-piaci Alapból történő támogatásra tekintettel csak akkor vonatkoznak a speciális szakiskolák rendelkezései, ha a tanítási év átlagában legalább heti (a szakképzésre vonatkozó rendelkezés szerint!) 15 óra gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. (Ktv. 27§. 11.) Amennyiben egyedi, szervezési okokból a szakképzési órakeretet a Szövött tárgy-készítő szakmai modul oktatására fordított idő nem éri el, a fennmaradó óraszámban lehetőség van más, az önálló életkezdésre felkészítő program keretében a háztartástan, a csomagolás, illetve, a helyi sajátosságoknak megfelelő modul oktatására is (takarítás, információs eszközök használata stb.). Az elméleti és gyakorlati órák javasolt aránya: 20 – 80 %.

10

4.4 A képzés időterve (A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret) A szakmai programmodul elsajátítására javasolt heti időkeret

A tantárgyak (tananyagegységek) megnevezése Közismereti tantárgyak 1. Anyanyelv és kommunikáció x 2. Számolás és mérési gyakorlatok x 3. Társadalmi ismeretek x 4. Életvitel és egészséges életmódra nevelés x 5. Testnevelés - sporttevékenység x Kötelező szakmai tananyagegységek (tantárgyak) 6. Szakmai elmélet (tetszés szerinti modul)h a. b. c. 7. Szakmai komplex elmélet. Anyagismeret, eszközismeret, stb. a. változat b. c. 8. Szakmai gyakorlat. (tetszés szerinti modul) h. a. b. c. 9. Szakmai gyakorlat – Szövött tárgy-készítés a. változat b. változat c. változat Összesen: kötött tantervi óraszám Szabadon tervezhető órák Egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs órakeret (logopédia, tánc-drámajáték, ábrázolás, ének-zene, az önálló életvitel támogatását célzó iskolai helyi szakmai program; munkába állást segítő alapismeretek és gyakorlatok) Egyéni fejlesztés órakerete (korrekció, képességfejlesztés, információs eszközök-, irodatechnikai eszközök használata stb.) Összes óraszám

1/11. 2/12. évfolyam évfolyam óra/hét óra/hét 6 6 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 21 21

1 2

1 2

5 2 1

5 2 1

4 8

4 8

16 12 8 27

16 12 8 27

(4,5)

(4,5)

(1,5)

(1,5)

33

33

x:Tematikáját a központilag kiadott kerettanterv tartalmazza, amelyhez néhány témát javasolunk a modul sikeres elsajátításához. Rehabilitációs foglalkozásokra felhasználható órakeret 15% (4 óra/hét) Egyéni fejlesztésre felhasználható órakeret 5% (1,5 óra/hét) Helyi igények szerinti modulok feldolgozására használható órakeret a – b – c változat tetszés szerint a helyi lehetőségek figyelembe vételével választható

11

A modul (a. változat) tartalmának elsajátítására javasolt éves időkeret

Tantárgy

heti

Ajánlott óraszámok 1. 2. szakképzési szakképzési évfolyam évfolyam

Összesen évi óraszám

Közismereti képzés tantárgyai

6

216

216

432

Komplex szakmai elmélet

5

180

180

360

Szakmai gyakorlat

16

576

576

1152

Összesen:

27

972

972

1944

Egyéni fejlesztés

1,5

54

54

108

Egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs

4,5

162

162

324

Összesen:

33

1188

1188

2376

Megjegyzések az iskolai rendszerű képzés tervezéséhez Iskolai rendszerű oktatás során a gyakorlati témák oktatása a közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint értelmileg akadályozott tanulók esetében szegregált oktatás során maximálisan 4 fős; tanulásban akadályozott tanulók esetében maximálisan 6 fős csoportlétszámnak megfelelően történhet. Integrált oktatásszervezési formában ideálisan 1-2 értelmileg akadályozott, max. 2-3 tanulásban akadályozott tanuló részvételével alakítható a csoport létszáma. A készségfejlesztő szakiskola működésére, a tanulók jogállására a Munkaerő-piaci Alapból történő támogatásra tekintettel csak akkor vonatkoznak a speciális szakiskolák rendelkezései, ha a tanítási év átlagában legalább heti (a szakképzésre vonatkozó rendelkezés szerint!) 15 óra gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. (Ktv. 27§. 11.) Amennyiben egyedi, szervezési okokból a szakképzési órakeretet a modul oktatására fordított idő nem éri el, a fennmaradó óraszámban lehetőség van más, az önálló életkezdésre felkészítő program keretében a helyi sajátosságoknak megfelelő modul oktatására is (csomagolás, információs eszközök használata stb.).

12

5. A TANANYAG TÉMAKÖREI 5.1. A programmodul tartalmának témakörei, témakörönként javasolt óraszámok (Elméleti és gyakorlati órák összesen – a tanulók sajátosságai miatt az elméleti oktatás is, amennyiben erre lehetőség van a gyakorlatba ágyazottan, a feladat végzése közben zajlik.) Témakörök sorszám

Évfolyamonkénti ajánlott óraszámok

megnevezés

Anyagismeret, csomagolás, tárolás Szakmai ismeret, eszköz- és munkavédelem Tervezés. Gazdasági számítások. Népművészeti alapismeretek Esztétika, néprajz Szakmai gyakorlat, szövési technikák, szövés 6. technológiai folyamata 7. Ismétlés, rendszerezés, felkészülés a vizsgára Óraszám összesen (elméleti és gyakorlati) 1. 2. 3. 4. 5.

1/11.évfolyam b. c. a. 50 20 70 30 20 30 40 100 60 30 20 30 -

2/12.évfolyam b. c. a. 40 20 50 30 20 30 120 40 20 30 20 40

380

300

200

320

270

180

38 684

34 504

24 324

48 608

38 448

28 288

(Elméleti és gyakorlati órák összesen – a tanulók sajátosságai miatt az elméleti oktatás is, amennyiben erre lehetőség van a gyakorlatba ágyazottan, a feladat végzése közben zajlik.) Témakörök sorszám

Évfolyamonkénti ajánlott óraszámok

megnevezés

Anyagismeret, csomagolás, tárolás Szakmai ismeret, eszköz- és munkavédelem Tervezés. Gazdasági számítások. Népművészeti alapismeretek Esztétika, néprajz Szakmai gyakorlat, szövési technikák, szövés 6. technológiai folyamata 7. Ismétlés, rendszerezés, felkészülés a vizsgára Óraszám összesen (elméleti és gyakorlati) 1. 2. 3. 4. 5.

1/11.évfolyam b. c. a. 50 20 80 30 20 40 40 100 60 30 20 40 -

2/12.évfolyam b. c. a. 40 20 50 30 20 30 120 40 20 30 20 50

433

300

200

422

320

210

63 756

34 504

24 324

84 756

44 504

34 324

5.2 Javaslat a témák tananyagának feldolgozásához 1. témakör Anyagismeret, csomagolás, tárolás* 1/11. évfolyam • Szálas anyagok csoportosítása / Fonalgyűjtemény tanulmányozása. / - Természetes szálas anyagok (növényi-, állati eredetű), az alapanyagok megvédése a károkozóktól. – Mesterséges szálas anyagok / Tulajdonságai, felhasználási módok.

13

• Kereskedelmi forgalomban lévő fonalak megismerése (motring, gombolyag, gombolyítás) • Festő eljárások/ Természetes eredetű fonalak kikészítési eljárásai, színezése. / Festőnövények gyűjtése. / Sárgítás pongyola-pitypanggal. / Sárgítás hagymahéjjal. / Barnítás diófalevéllel. / Csoportosítás, rendezés. / Környezetvédelem szempontjainak érvényesítése. Elvárt teljesítmény: Tudjon megfigyelni, összehasonlítani, csoportosítani. (pl.: csoportosítsa az anyagokat, tulajdonságai, ill. eredet szerint). Ismerje a természetes szálas anyagokat. Ismerje az állati és növényi eredetű fonalak tulajdonságait. Tudja a motringot a gombolyagtól megkülönböztetni. Tudjon gombolyítani. Ismerje az alapvető festéknövényeket, és néhány festési eljárást. Tudjon természetes eredetű fonalakat segítséggel festeni (pl. sárgítás). 2/12. évfolyam • Szálas anyagok tulajdonsága és csoportosítása (ismétlés). / Fonal nagyüzemi előállításának megtekintése (tanulmányi séta). / Szálas anyagok felismerése égetési próbával az eddig tanultak alapján. / Elemi szál hosszúságának vizsgálata nagyítóval. • Alapanyag és késztermék tárolása különös tekintettel a kártevőkre (moly, rágcsálók, gomba), megelőzés, védekezés. • Az elkészült termékek adjusztálása (bemutatásra, kiállításra, árusításra való felkészítése). • Szakszerű csomagolás / A termék felcímkézése (az anyag összetétele, tisztításának módja, méretei, esetleg készítőjének neve, a készítés helye, stb.) Elvárt teljesítmény: - Ismerje a természetes szálas anyagokat. - Ismerje fel a fonalakat: - gyapjú, - pamut, - kender, - műszál. - A szövött tárgyakat ízlésesen, szépen tudja becsomagolni. - Tájékozódjon a termékhez kapcsolódó információk (címkék) alapján. 2.témakör Szakmai ismeret. Eszköz- és munkavédelem* 1/11. évfolyam • Szövéssel kapcsolatos alapfogalmak • Szövés előkészítése / A szövés előkészítő műveleteinek bemutatása: láncfonal, vetülékfonal, vetélőfa, szövőkeret (közepes, váltós) /A felvetés technikája, „a felvetőfonal” felvetés segítséggel. • Tervkészítés: megfelelő mintaelem kiválasztása: egyszerűbb csíkminták, sorminták lemérése papírra, megfelelő két színnel való kiszínezése. • Anyagkiválasztás: szín, mennyiség, minőség szerint. • Szövés eszközei./ szövőkeret, szövőszék. /A szövőkeret részei: hengerek, nyüstfa, fémvetélő pálca, talp, tartókeret./ Szövéshez használt kézi eszközök (vetélők, leverő villa). • Az eszközök rendeltetésszerű használata, tárolása, karbantartása./szálkamentesség, védelem a nedvességtől, a leverő villa fogainak ellenőrzése. 14

• Munkaeszközök (munkahelyek) biztonságos távolságának fontossága. / Elsősegély nyújtási ismeretek. / Mentőláda használata. • Munkavédelem: Tűzveszélyes anyagok és eszközök miatt a nyílt láng használata a munkahelyen és a raktárakban is szigorúan tilos! Elvárt teljesítmény: - Ismerje meg a szövéshez szükséges eszközöket. - Tudja a funkciónak megfelelő anyagokat kiválasztani. - Ismerje a szövés egyszerű alapfogalmait. - Ismerje az eszközök helyes tárolásának és karbantartásának egyszerűbb módját. - Legyenek elsősegély nyújtási ismeretei. 2/12. évfolyam • Munkavédelem: Tűzveszélyes anyagok és eszközök miatt a nyílt láng használata a munkahelyen és a raktárakban is szigorúan tilos! • Munkaeszközök helyes használata és karbantartása. / Ellenőrzés munkakezdés előtt. / Az eszközök helyes tárolásának módja. Elvárt teljesítmény: - Tartsa be a tűzvédelmi előírásokat! - A munkaeszközöket rendszeresen tartsa karban, és tárolja az utasítás szerint. 3. témakör Tervezés. Gazdasági számítások* 1/11. évfolyam • Színek / színek csoportosítása: - alapszínek, - kevert színek. / Színskála, színkontraszt. / Színkör készítése papírragasztással / Színkontraszt készítése festéssel. / Színek tónusai: - hideg színek, - meleg színek. • A színek hangulati szerepe, térhatása. / Kompozíció készítése hideg színekkel, majd meleg színekkel. / Terítő tervezése meleg színekkel (papírvágás, ragasztás). Terítő tervezése hideg színekkel (festéssel). • A munkadarabok megtervezése a szükséges anyagszükséglet kiszámításával. Elvárt teljesítmény: - Tudja a színeket csoportosítani alap- és kevert színek szerint. - Ismerje a színek tónusait. - Tudjon kevert színeket előállítani festékkel (narancs – zöld – lila – barna). - Tudjon terítőt tervezni: - meleg színekkel, - hideg színekkel (papírmunka). 2/12. évfolyam • A munkadarabok megtervezése az előzetes utasításnak megfelelően. / Méretek, arányok (mérőszalag helyes használata) • Gazdasági számítások / Anyagszükséglet kiszámítása (10 cm leszövése után lemérni x a kívánt hosszúság az anyagszükséglet, stb.). / A felhasznált anyag értéke és súlya (kész munka lemérése, hulladék súly). / Munkaóra feljegyzésének fontossága. / Kalkuláció készítése (ár megállapítása). • Ritmusok. / Csíkritmus: - folyamatos, - zárt. • Szimmetrikus kompozíciók tervezése ( - páros csíkritmus, - páratlan csíkritmus). / 15

• •

Kompozíción belüli arányok. Térkitöltés. Mintaelemek alkalmazása.

Elvárt teljesítmény: - Tudjon a mérőszalagot, és a mérleget használni. - Segítséggel végezzen egyszerűbb gazdaságossági számítást. - Tudjon páros csíkritmusban és páratlan csíkritmusban tervezni. 4. témakör Népművészeti alapismeretek* 1/11. évfolyam • „Népszokások” / Népszokások néhány jellemző területének megismerése (népi játékok, népviselet, népdalok. • Népi kismesterségek / Szakmai látogatás kiállításokon, múzeumokban, szövőműhelyben. / Népi faragóművészet, bőrmunka, hímzés, csipkeverés, mézesbábosság, hímes tojás festés. • Fonás (a fonás ősi eszközei, a fonás tárgyi eszközei: szövés, nemezelés. • Népművészeti alapismeretek / Helyhez (tollfosztó, fonó, lakodalom) és időhöz (húsvéti, farsangi, karácsonyi) kötődő népszokások tartalma és külsőségei. Elvárt teljesítmény: - Ismerje egyes népszokások jellemzőit (tartalmát, külsőségeit). - Ismerjen néhány kismesterség jellemzőjét, eszközeit, anyagait, és az elkészült munkadarabokat. - Ismerje meg a fonás régi eszközeit, az alkalmazott eljárásokat, a fonáshoz kapcsolódó hagyományokat (Élet a fonóban). 5. témakör Esztétika. Néprajz * 2/12. évfolyam • Szakmai látogatások múzeumokban, tájházakban, kiállításokon, textilüzletben, népművészeti boltban. / Művészet és mesterség – díszítés és hagyomány. / Ünnepekhez kapcsolódó tárgykultúra. / Egyéni ízlés vállalása, szép, nem szép indoklása. • Történeti áttekintés. / A fonás története. Eszközeinek fejlődése. / A szövés története. Eszközeinek fejlődése. / A megszőtt anyagok felhasználási területei (ruházat, lakástextil, díszítő funkció, lakáskultúra). • Nemezelés a Kárpát-medencében. / tárgykészítés nemezelési technikával (labda, terítő) • Népi szövés a Kárpát-medencében. / „Szőttes gyűjtemény” összeállítása a népcsoportokra jellemző díszítő elemek megismerése. / Szőttesek karaktere. / Motívumok elemzése. / Székely festékes szőnyegek. / Moldvai csángó-, széki-, palóc-, sárközi-, mezőségi-, kalotaszegi-, sokác mintakincs (szőttesek). • Hagyományőrzés jelentősége. Elvárt teljesítmény: Ismerje a fonás és szövés rövid történetét. Ismerje fel az ősi eszközöket, azok kortörténeti jelentőségét. Ismerje a nemezeléshez szükséges anyagokat, technikát, ezzel tudjon kisebb 16

-

tárgyat készíteni. Ismerje fel a székely festékes szőnyegeket és motívumait. Ismerje a mintaelemeket: virág, hal, grádics, fésűfog. Ismerje fel a tájegységekre jellemző szőtteseket, helyezze el a térképen a származási helynek megfelelően.

6. témakör Szakmai gyakorlat. Szövési technikák. Szövés technológiai folyamata* 1/11. évfolyam • Fonás műveletei és eszközei. / A fonás előkészítése, elrendezése. / Fonás 2, 3 szállal. Sodrás. / Körmönfonás. / Kötélsodrás. / Zsinórkészítés szarvacskával, macskafarokfán. • Kézi szövés. / Vetülék nélküli szövés. / Szövés egyszerű eszközökkel (szövés széklábán, szádfán, karmantyún). • Szövés előkészítő műveletei. / A felvetés és a csomózási technikák gyakorlása (láncfonal, vetülékfonal tulajdonságai. Kettős csomó, halászcsomó, takácscsomó megismerése.) • Szövés vakkereten / Szövés helyes elkezdése, előszövés. / Egyenletes, spontán szövés, tömörítés, feszítés, váltás kis keretben. / Szövés alapkötése. / Vetülék felületű szövés. • Geometriai minták kialakítása különböző kötésmódokkal. / Kötésmódok: -likatos (torontáli), egy szálon forduló, két szál közti (svéd). / Szövési technikák elsajátítása: ablakos technika, svéd szövés, szumák szövés. / Tervkészítés (szakmai rajz). • Terítő – Futó szövése. / Terítő szövése vászonkötéssel. / Szövés befejezésének megismerése. / Befejező műveletek (kikészítés, mosás, vasalás, eldolgozás, összedolgozás • Tarisznya szövése. / Szövés kapuvonal helyes tartásával. / Szövés 2 színnel, 2 vetélővel. / Szélek párhuzamos és egyenletes tartása. / Szélek eldolgozása, összevarrása. / Zsinór készítése. Zsinórkészítés eldolgozása, fonással, összevarrás. / Felvető befejezése: makramé, fonás, sodrás. • Befejező műveletek: kikészítés, mosás, vasalás, eldolgozás, összedolgozás. Elvárt teljesítmény: - Tudjon két szállal sodorni, három szállal fonni, két szállal körmönfonni (hajpánt), hét szállal körmönfonni (öv). - Tudjon zsinórt készíteni szarvacskával, szádfán szalagot szőni, karmantyúbabát készíteni. - Ismerje a láncfonalat és a vetülékfonalat. - Ismerje a szövés eszközeit. - Tudja az egyenletes spontán szövést váltós kis keretben. - Tudja a széleket helyesen eldolgozni. - Tudjon terítőt szőni spontán szövéssel, terítőt levágni, eldolgozni. - Tudjon egyszerű csíkos ritmusú tarisznyát szőni, egyedi tervezéssel, szőni és mintázni kétszínű fonallal, két vetélő bottal, tarisznyát összevarrni, körmönfonással (két szál) zsinórt készíteni. 2/12. évfolyam • Párna szövése adott terv szerint / Lánc és vetülékfonalak előkészítése, kiválasztása, felvetés segítséggel. / Szövés, szélek eldolgozása, szövés levágása, eldolgozása csomózással. / Szövött anyag oldalainak összevarrása. / Párna kitömése, eldolgozása. • Szőnyegszövés egyszerű csíkmintával. / Szükséges fonalmennyiség kiszámítása. / 17

Színek meghatározása, mintaterv. / Szövés (előszövés, vetélő helyes használata, kötésmódok megbeszélése. / Csíkritmusok: egyenletes, páros, hármas csoportos ritmusok (egyenletes szövés, szélek párhuzamos és egyenletes tartása), eldolgozása, befejezése, szőnyeg levágása, eldolgozása, tisztázása. • Szövési technikák elsajátítása: Falikárpit szövése kilim. Szedettes technika (kétoldalas, egyoldalas). Fogazásos technika (farkasfogazás). • Alkalmazható díszítőelemek: a pont, a vonal, a hullámvonal, a négyzet, a háromszög, a sakktábla minta, a hatszög és nyolcszög, a nap, a csillag, a szív, a létra (fog). • A ritmus (főmotívum, mellékmotívumok, térkitöltő ornamentika): - egyenletes ritmus, - páros ritmus, - hármas ritmus, - csoportos ritmus, - váltakozó ritmus. Elvárt teljesítmény: - Tudja a szövés előkészítő műveleteinek helyes sorrendjét. - Tudjon megadott terv szerint párnát szőni: „Csíkos szövés” – likatos, - egy szálon forduló. - Legyen képes a szükséges anyagot kiválasztani szín, mennyiség, minőség szerint. - Ismerje a kötésmódokat. - Ismerje a szövési technikákat. - Ismerje a díszítőelemeket, azok megfelelő alkalmazását. - Ismerje a ritmus szerepét. - Készítsen szőnyeget egyszerű csíkmintával. 7. témakör Ismétlés, rendszerezés, felkészülés a vizsgára 1/11. évfolyam • A tanévben készített munkadarabok megvizsgálása (apróbb és nagyobb) hibák megtalálása után az esetleges javítás módjának megkeresése, javítás segítséggel, törekvés a hiba elkerülésére a későbbiekben. • A tanult népművészeti ismeretek rendszerezése, mintakincs felismerése ábrán, fényképeken és munkadarabokon. • Balesetvédelmi, munkavédelmi és elsősegély nyújtási ismeretek összefoglalása. Elvárt teljesítmény: - Vizsgálja kritikusan a saját, és társai által készített munkadarabokat. - Vegye észre a hibákat, és az egyszerűbbeket segítséggel javítsa ki. 2/12. évfolyam • A tanévben készített munkadarabok megvizsgálása (apróbb és nagyobb) hibák megtalálása után az esetleges javítás egyre önállóbban. • A tanult néprajzi ismeretek rendszerezése, a házi ipar fejlődésének történeti áttekintése a kapcsolódó eszközök felismerésével, megnevezésével. • Balesetvédelmi, munkavédelmi és elsősegély nyújtási ismeretek gyakorlati alkalmazása egyre nagyobb önállósággal. • Vizsgaremek elkészítése Elvárt teljesítmény: - Vizsgálja kritikusan a saját, és társai által készített munkadarabokat. - Vegye észre a hibákat, és azt javítsa ki. 18

A programodul oktatása során - a fokozatosság szem előtt tartásával – lehetőleg minden területtel, munkaeszközzel, munkafolyamattal ismerkedjen meg a tanuló, ez biztosítja a későbbi rugalmas és zökkenőmentes munkavégzést.

* A korábbi tanulmányok során megszerzett tudás felelevenítése és rendszerezése minden esetben megelőzi az új ismeretek közlését. 5.3 Javaslat a közismereti tantárgyak tananyagának feldolgozásához Az új ismeretek tanulása minden esetben a tanultak ismétlésére, rendszerezésére épül, azt fejleszti, bővíti. Az alábbiak nem tekinthetők teljes körű tematikáknak, arra szolgálnak, hogy az intézményben használt helyi tantervet kiegészítve célzottan segítse a modul elsajátítását. Közismereti tantárgy

Megjegyzés – módszertani ajánlás

Témakörök Beszédfejlesztés Szókincsbővítés a modulban szükséges fogalmakkal. Igazodjon el a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Tudjon adott szóval mondatot alkotni. Tudjon kérdést feltenni.

Anyanyelv és kommunikáció 1óra/hét 36 óra/év

Írás írás gyakorlása, vonalvezetési gyakorlatok, íráskészség fejlesztése. Személyes adatok, aláírás, rövid önéletrajz írása kézzel, esetleg számítógépen. Olvasás Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése. Tárgykép, szöveg egyeztetése. Képaláírások olvasása.

Értő olvasás Rövid mondatok, információk

19

A beszéd fejlesztése minden tevékenység végzése közben feladat. A tanár folyamatosan kísérje beszéddel a végzett munkát, és a tanuló is lehetőség szerint közölje szóban is hogy mit, és miért cselekszik. A szituációs játékok is támogatják a beszéd fejlődését. Az anyanyelvi tanóra legyen élményszerű, ami emlékezetes és mintát ad a tanulónak. Az önálló írás a tanulók többségének gondot jelent, de a lehetőséget keresni kell a készségek fejlesztésére.

Az olvasási gyakorlatokat célszerű a modullal kapcsolatos témakörökben végezni. A biztos munkavégzés egyik feltétele az egyszerű szövegek elolvasása, értelmezése (pl.: sütemény receptjének elolvasása, megértése). A modullal kapcsolatos feliratok,

Követelmények 12. évfolyam végére:

Számolás és mérési gyakorlatok 1 óra/hét 36 óra/év

értelmezése. Piktogramok, megnevezések, jelzések ismerete, egyszerű jelek, táblák (pl. egyszerűbb tájékoztatók (nyitva közlekedési táblák) tartás, hírek, tv műsor stb.) értelmezése. Feliratok, elolvasása, megértése. Egyszerűbb megnevezések elolvasása, írásbeli feladatok, utasítások értése. megértése (pl. munkabeosztás stb.) Tudjon az adott szóval (segítséggel) mondatot alkotni, kérdésre válaszolni. Egyéni képességeinek és adottságainak megfelelően ismerje fel a betűket, rövid szavakat, mondatot olvasson el és értelmezzen. Ismerje a mindennapi életben legfontosabb szimbolikus jelzéseket, piktogramokat és legyen képes utasításaik szerint cselekedni. (Veszélyt jelző feliratok, információkat adó jelzések stb.) Számolási gyakorlatok Változatos feladatok a Tapasztalatok a gyakorláshoz, feladatlapok mennyiségekről és azok megoldása kis segítséggel ill. egymáshoz való viszonyáról. önállóan. A pótlások gyakorlása jól Mennyiségek felismerése, előkészíti majd a munkát. Pl. Hány összehasonlítása, csík van a tarisznyán, melyikek viszonyítások. egyenlő szélesek? Egészítsd ki a Sorszámok biztos ismerete, számlálás, a szükséges értékek sort, hogy 12 legyen belőle stb. lejegyzése. Tárgyak formai tulajdonságai, térbeli viszonyok Különböző. mértani formák felismerése, megnevezése. Tájékozódás egyre tágabb környezetben (síkban, térben) Pénzkezelési gyakorlatok A pénznemek felismerése, megnevezése, Vásárlóértéke (nagyságrend) értékek viszonyítása. Mérések Mérőeszközök használata A mérések gyakorlása, összetartozó mértékegységek, összehasonlítása. Becslések. (különös tekintettel a súly- és hosszúság mérésekre) Időbeli tájékozódás Tájékozódás a naptárban. Évszakok, hónapok, a hét napjai. Az óra ismerete. Sütési idő. Munkaidő, pihenőidő.

20

Tárgyak tulajdonságainak felismerése, megnevezése. A térbeli viszonyok, irányok folyamatos ismétlése, gyakorlása.

Valódi pénz használata javasolt a feladatmegoldásokhoz. Szituációs gyakorlatok, vásárlás prospektusok segítségével. A majdani munkához szükséges mértékegységek (mennyiségek) becslése, megnevezése. Pl.: 12 cmes a piros csík, 26 cm-es a fekete. ? dkg. Piros- és fekete fonal szükséges a tarisznya elkészítéséhez, stb.

Születési idő, napi dátum, keltezés, szavatossági idő leolvasása, akkor

Munkabeosztás. (-tól, -ig használata)


Társadalmi ismeretek 1 óra/hét 36 óra/év

fogyasztható-e? meddig használható stb. Tészta pihentetési ideje, stb. Munkaidő beosztása, pontos munkakezdés, stb.) Legyenek alapvető tapasztalatai a mennyiségekről és azok egymáshoz való viszonyáról. Legyenek elemi tapasztalatai a tárgyak kiterjedéséről, térbeli elhelyezkedéséről. Legyen képes alapfokon ismerni a pénz értékét és azt fizetőeszközként segítséggel felhasználni, árjegyzékről tájékozódni. Alapfokon tájékozódjon az idő fogalomkörében és az óra használatában. Hivatalos ügyintézés Közintézmények, funkciójuk, közhasznú létesítmények és azok használata.

Tanulmányi séta az intézmények megismerésére. Helyzetgyakorlatok.

Munkahelyi ügyintézés Munkaviszonnyal kapcsolatos teendők munkaügyi fogalmak. Munkafegyelmi kérdések.

A munkavállalással kapcsolatos ismeretek és a fogalmak tisztázása. Önéletrajz szóban - írásban

Az adó és a közpénzek A fizetésből mit vonnak le, miért? Mi a közpénzek szerepe? Az egészségügyi intézmények igénybevételének feltételei, az eü. intézmények működése.

A témával kapcsolatos ismeretek, fogalmak tisztázása. Szövegek értelmezése. Intézménylátogatás. Fontos tudnivalók az eü. szolgáltatásainak igénybe vétele.

Jogok és kötelességek A társadalom működésének eszközrendszere, funkciója (rendőrség, bíróság, büntetésvégrehajtás,) A törvényesség betartása, segítség kérése. Törvények, szabályok.

A témakörhöz kapcsolódó fogalmak tisztázása. Intézménylátogatás, élmények megbeszélése, szituációs gyakorlatok.

Alapvető társadalmi együttélési szabályok, illem, udvariasság.

Udvariassági szabályok gyakorlása közlekedés közben (ülőhely átadása,) sorban állás ügyintézéskor, orvosi váróteremben, bankban stb. képes használni a közszolgáltató és


Irányítás mellett legyen közintézményeket. Igazodjon el a legfontosabb társadalmi szabályokban, értelmi szintjének megfelelően ismerje legalapvetőbb törvényes jogait és a legfontosabb törvényi szabályokat, ismerje a törvények megszegésének lehetséges következményeit. Értelmi képességeihez mérten ismerje meg a közlekedés legfontosabb

21

szabályait, kiemelten a saját élete és testi épsége szempontjából legfontosabb szabályokat. Tanuljon meg segítséget kérni, érdekeit megvédeni. Egészséges életmód Az egészséges életmód fogalma. A helyes napirend fontossága, Az egészséges táplálkozás, az mozgásigény, szabadidő kultúrált étkezés kultúrája. eltöltése, Egészséges táplálkozás, Az ember és környezete, tápanyagok, mennyiségi és időbeli lakáskultúra, tisztaság, korlátok, (pl. este ne egyen zsíros, rendezettség. nehéz ételeket, ne egyen sok A személyi higiénia, a serdülő- és édességet stb.) felnőttkor higiéniai problémái. Tágabb- és szűkebb környezet Káros szenvedélyek. tisztaságának fontossága. Testápolás, szépségápolás, ápolt, divatos megjelenés módja. A káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása, (alkohol, dohányzás, kábítószerek ) Életvitel és egészséges életmódra nevelés 1 óra/hét 36 óra/év

Párkapcsolatok A kultúrált magatartás szabályai a fiúk és a lányok barátságában. Barátság – szerelem – szexualitás. Kapcsolatteremtés. Ismerkedés, illemszabályok. A család, a család funkciója. Élettársi, házassági viszony, az együttéléssel kapcsolatos fogalmak.

Aktuális témák: Közösségi, közéleti aktivitás. Ünnepek, a kapcsolódó szokások. A felmerülő napi problémák, kirívó esetek megbeszélése, állásfoglalás, a saját vélemény megfogalmazása.


Esetmegbeszélés, közösen látott rövid filmek megbeszélése, élmények elmondása, vélemény elmondása. Szituációs gyakorlatok. Terhesség, gyermekvállalás, védekezés - fogamzásgátlás, nemi úton terjedő betegségek (kezelése)

Állami- egyházi- és személyes ünnepek. A kapcsolódó szokások, ételek, öltözködés stb. Kritika, önkritika megfogalmazása, (helyzetgyakorlatok, közös színház- és mozi látogatás, élmények megfogalmazása)

Tudjon célokat megfogalmazni, igyekezzen ezt elérni. Ismerje az egészséges életmód legfontosabb feltételeit. Legyen képes önmagát a lehető legkisebb segítséggel ellátni. Figyelje testének, szervezetének változásait. Párkapcsolataiban az elvárható normák szerint viselkedjen, ismerje a szükséges egészségügyi szabályokat. Legyen képes elkerülni a helyzetét kihasználni próbáló rossz szándékú emberek zaklatását. Kerülje a káros élvezeti cikkek és drogok fogyasztását.

22

Ismerje az ünnepek jelentőségét, a szokásokat. Legyen képes közvetlen környezetében személyes ünnepeken örömet szerezni. Legyen képes munkájának, cselekedeteinek értékelésére, fogadja el a kritikát, próbáljon viselkedésében változtatni, ha szükséges.

Gimnasztika, rendgyakorlatok Mozgássorok rendszeres végzése, zenére, ritmusra.

Testnevelés és sporttevékenység 2 óra/hét 72 óra/év

Kondicionáló gyakorlatok, erősítő gyakorlatok A munkavégzéshez szükséges állóképesség fokozása.

Az egészséges életmód kialakulását segítő könnyű, mozgások végzése közösen. Munkavégzés közben, pihentető, lazító feladatok.

Minden izomcsoportot megmozgató, erősítő mozgások, kondicionáló gépek, eszközök segítségével. Tartásjavítás.

Ajánlott területek az úszás, kerékpározás és a kül. labdajátékok a lehetőségek szerint. Amennyiben megoldható kirándulások, túrázás is ajánlott. Törekedjen az utasításnak megfelelő gyakorlatok pontos végrehajtására. Javuljon mozgáskoordinációja, állóképessége, testtartása. Játékokban, sportban igyekezzen megtartani a megtanult szabályokat. Vegyen részt szívesen minden olyan mozgásban, ami nem kontraindikált számára. Alakuljon ki a szabadidő értelmes eltöltéséhez, egészségmegőrzéséhez szükséges sporttevékenységek, mozgások iránti igénye. Sport tevékenység A helyi viszonyoknak megfelelően, rendszeresen végzett mozgás.


5.4 Gyakorlati oktatás • Külső munkahelyi gyakorlat: Az integrált munkahelyi gyakorlat kevéssé elterjedt képzési forma ma még Magyarországon. Noha a többségi szakképzés számára is példaértékű az ún. duális szakképzési modell, melynek értelmében a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésüket valamely külsős gazdálkodó szervezetnél töltik, ez ma még csak kevés helyen valósul meg. A fogyatékos tanulók képzésében e forma még inkább kívánatos, hiszen ez egyben munkatapasztalat-szerzési lehetőséget is jelent a tanulók számára. Ennek során nemcsak a szakmai, hanem az állás sikeres megtartásához elengedhetetlenül szükséges általános munkavállalói kompetenciák megszerzésének lehetőségét is biztosítja ez a fajta gyakorlati képzés. Ezért ajánljuk, hogy a képzők térségükben keressenek olyan potenciális munkaadókat, akik fogadják a tanulókat a képzés ideje alatt. Ez a képzési forma a munkahelyi gyakorlatot biztosítók számára is előnyös: a munkaadót nem terheli semmilyen kötelezettség a Szakképzési törvényben megállapított tanulói juttatásokon felül, és a Képző pedagógiailag képzett kísérőt biztosít a 2-3 fős tanulócsoportok mellé. Ugyanakkor a tanulók valóságos körülmények, követelmények között sajátíthatják el a szakmai alapfogásokat úgy, hogy a

23

munkavállalás teljes felelősségével még nem kell megbirkózniuk. Célszerű a gyakorlat helyszínét úgy kiválasztani, hogy a tanulóknak legyen módjuk közlekedési eszköz használatára is. A munka közben célszerű más munkavállalói ismereteket is elsajátíttatni a tanulókkal. (pl. jelenléti ív használatát, munkahelyi alá-fölérendeltség, munkatársi viszonyok, munkahelyi ügyintézés, munkavállalói kötelezettségek és jogok, munkaidő pontos betartása stb.) Célszerű a képzés időtartamára együttműködési szerződést kötni, amelyben a tanulói juttatások (munkaruha, étkezés, stb.), az oktatás munkarendje, a kapcsolattartás módja stb. szabályozásra kerülhetnek. A külső gyakorlati oktatás ajánlott heti óraszáma minimum heti 6 óra, melyből kettőt az utazással és előkészületekkel kapcsolatos tevékenységre lehet fordítani, hiszen ezek is tudatosan tervezett részei a képzésnek (l. munkavállalói kompetenciák elsajátítását segítő szociális képzési modul). • Iskolai szakmai gyakorlat: A külső munkahelyi gyakorlati képzésnek ki kell egészülnie alapozó iskolai gyakorlattal, amelynek során a tanulók kontrollált körülmények között, lépésről-lépésre lebontva ismerkedhetnek meg a technológiai sorrenddel, az eszközök, használatával, stb. Az iskolai gyakorlat ajánlott óraszáma heti 6 tanóra. (Iskolai tanműhely hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás tanműhelyi feltételeiről.) 5.5 Munkavállalást segítő szociális modul Az értelmi akadályozott emberek képessége a munkaerőpiac folyton változó igényeihez való alkalmazkodása korlátozott. Számukra speciális képzésre van szükségük ahhoz, hogy elsajátítsák az aktuálisan elfogadott szociális (társas közegben való) viselkedést, kellő rugalmassággal rendelkezzenek a változó elvárások elfogadására, és hogy ezeknek megfelelően viselkedjenek. A munka kulcsfontosságú tényező e tekintetben, mert képessé teszi az egyént gazdasági szükségletei kielégítésére, személyközi kapcsolatai fejlesztésére és egy egészséges énkép kialakítására. A munkavállalást segítő szociális oktatási program, amely – elsősorban a munkahelyi – társas viselkedés szabályait dolgozza fel komplex módon tananyagában. E képzési anyag önálló egységként, illetve szakképzési modulprogramok kiegészítő tananyagaként is elsajátítható. A program fő célkitűzése, hogy az értelmileg sérült emberek számára olyan kompetenciák elsajátítását biztosítsa, melyek birtokában integrált munkahelyen dolgozhatnak. Ezek a képességek azt a célt szolgálják, hogy segítsék az egyén: szolgáltatásokban és lehetőségekben való részvételét egy adott ország egyenjogú állampolgáraként és/vagy a társadalmi környezet tagjaként; alkalmazkodását az adott társadalmi környezet szabályaihoz és értékeihez; szerepelvárásoknak való megfelelését; kommunikációs készségeinek fejlesztését; a másokkal való kapcsolathoz szükséges készségek elsajátítását; a társadalmi és a személyes autonómia kialakítását és fejlesztését. Ezek az alapvető képességek szükségesek ahhoz, hogy az értelmileg sérült emberek és közösségük elfogadott, egyenrangú tagjaiként élhessenek, dolgozhassanak, és részt

24

vehessenek a közösségi életben. E kompetenciáknak az egyén életének minden területén szerepük van. A program elsajátítását követően a résztvevők legyenek képesek: megérteni a munka jelentőségét a felnőtt életvitelben, a társadalmi szerepvállalás fontosságát, („fontos vagyok”); önállóan közlekedni a munkahelyre; pontosan megérkezni a munkába; a munkaruha, védőruha helyes használatára; a munkatársak üdvözlésére, a munkatársi hierarchia elfogadására; az utasítások, szabályok betartására; tájékozódni a jelzések alapján; a munkahelyi rend fenntartására, a technológiai sorrend követésére; biztonságos és fegyelmezett munkavégzésre; együttműködésre a munkatársakkal; a bírálat, kritika elfogadására; önálló munkavégzésre, szükség esetén segítség kérésére; a (minőségi) elvárásoknak való megfelelni tudásra; megfelelő tempójú, hatékony munkavégzésre; az eszközök, gépek biztonságos használatára; figyelmes és pontos munkavégzésre; a munkaterület és –környezet tisztán tartására; udvarias, barátságos viselkedést tanúsítani; a magántulajdon tiszteletben tartására; betegség, akadályoztatás esetén a megfelelő intézkedések megtételére; adminisztrációs, regisztrációs kötelességek ellátására; a munka, a pénz értékének megértésére, pénzkezelésre; a munkavállalói jogok és kötelességek ismeretére, alkalmazására. A képzés során a rendszeres munkavégzés váljék a résztvevők belső igényévé. 5.6 Szabadon választható programok A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak tartalma kiegészítheti a kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalmát. A kiegészítést a szakmai program tartalmazza. A szabadon választható kötelező tantárgyak sorába beletartozik az iskola és a környezet sajátosságainak figyelembevételével készített helyi program. A nem kötelező tanórai foglalkozások a tanulók érdeklődése és igénye szerint szervezhetők. E törvényileg biztosított (helyileg változó) óraszám keretén belül tervezhető a felzárkóztatás, tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek elsajátítását szolgáló foglalkoztatás. A szabadon tervezhető óraszámok a szabadon választható szakmai tantárgyak óraszámait jelölik. 5.7 Javaslat a rehabilitációs foglalkozásokra és egyéni korrekcióra, képességfejlesztésre fordítható órakeret felhasználására. Heti 4+1,5 óra (144+44 óra/év) A fenti célra fordítható órakeret a helyi lehetőségeknek megfelelően, változatosan használható nagyon hasznos idő. Ebben a keretben van lehetőség az egyéni foglalkozásokra (pl. logopédia) ill. kiscsoportos foglalkozásokra, ahol a tanuló egyéni képességeinek megfelelő fejlesztésekben részesül.

25

Amennyiben a tárgyi- és személyi feltétel biztosított hasznos a számítástechnika oktatása, gyakorlása. Ajánlott a drámajáték keretén belül a szituációs játékok, helyzetgyakorlatok végzése, fejlesztő játékok tanulása, ezeken az alkalmakon fejlődik a közösségi norma, társas kapcsolatok erősítése, szabálykövetés, betartása.

26

6. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK 6.1 A képzés jellemzői -

-

A képzés gyakorlatorientált, differenciált, személyiségközpontú; (tantárgyszerkezet, tananyagtartalom, tananyag feldolgozásának módja); A képzés fejlesztő jellegű, ami a tanórai foglalkozások, kiegészítő programok során valamennyi képző és az igény szerint közreműködő egyéb szakemberek folyamatos, együttes munkája eredményeként érvényesül (habilitáció, munkába állásra, önálló életvitelre felkészítés); Speciális pedagógiai, módszertani eljárások alkalmazása.

A szakmai modul kidolgozása a munkáltatói elvárások figyelembe vétele mellett történt, de maximálisan szem előtt tartva képzés célcsoportjának sajátosságait. Ezért a szakmai modul az alábbiakból indul ki: A résztvevők a képzés megkezdésekor nem ugyanazokkal az alapkészségekkel, vagy gyakorlati és alapvető szociális készségekkel rendelkeznek. Ez utóbbiak fejlesztése - különösen e célcsoport esetében – a képzés meghatározó részét jelenti. A gyakorlati képzésnek ezek megerősítését is szolgálnia kell, még akkor is, ha ezen készségek külön képzési modul tárgyát képezik. A képzés struktúrája nyitott. Ez lehetőséget ad arra, hogy igény esetén a tanulók egy már folyamatban lévő képzési programba is bekapcsolódhassanak. Az értelmileg akadályozott tanulók esetén az a tény, hogy valaki részt vesz egy képzésen, valójában még nem jelenti azt, hogy teljes odaadással végzi azt. A részvétel esetenként egyfajta „próbálkozást” is jelenthet mind a tanuló, mind az oktató részéről, mert nem biztos, hogy a tanuló lehetőségeinek és érdeklődésének ez a szakmai képzés a legmegfelelőbb. A munkaerőpiacra való belépés lehető leghatékonyabb elősegítése érdekében fontos szem előtt tartani a személyre szabott megközelítés szükségességének általános érvényességét. Ez az alapvető tanulási elv abból indul ki, hogy a minden olyan előfeltételt biztosítani kell, amely szükséges a tanulónak az elvégzendő munkára való felkészítéséhez. Az egyik ilyen előfeltétel az, hogy az értelmi akadályozottság mértékétől függően a képzésnek a gyakorlati elemeken túlmenően a szociális készségek folyamatos megerősítését is magában kell foglalnia, és ehhez a képzés során megfelelő körülményeket kell biztosítani a résztvevő személyére szabott megközelítés kialakításához. A képzés elindításánál fontos bizonyos speciális képzési feltételek megléte. A képzés eredményessége ebben a közegben megköveteli a képzők megfelelő gyógypedagógiai felkészültségét, alapvető speciális pedagógiai és módszertani ismeretek meglétét. A képzők iránti elvárások a szakmai, speciális pedagógiai felkészültségük mellett, derűs, empatikus személyiség, az átlagosnál nagyobb teherbíró képesség és a folyamatos team-munkában való együttműködési képesség. 6.2 Módszertani javaslatok – A tanév megkezdésekor történjék meg a fiatalok felmérése (P.A.C. 2 vagy más, a képességek, részképességek felmérésére szolgáló módszerrel). Az egyéni képességek ismerete nagyban segíti, hogy az egyéni fejlettségi szint alapján ütemezhessék a tananyag elsajátítását.

27

– A speciális szakképzés célja az, hogy a tanuló magabiztosan mozogjon a munkára kijelölt terepen, megismerje az ott lévő eszközöket, berendezési tárgyakat, helyi viszonyokat és azokat a tevékenységeket, amiket majd végezni fog. – A napi, illetve heti munkabeosztás úgy készüljön, hogy minden tanulónak legyen lehetősége minden munkafolyamatot megtanulni, és a gyakorlatban rutinszerűen végezni. – A munkafolyamat bemutatása után a tanuló önállóan dolgozzon, a tanár kísérje figyelemmel és javítsa, koordinálja a munkát. – A munkakörben adódó minden tevékenységet meg kell tanulni, és el kell tudni végezni. – A biztos tudás feltétele a mindig egyező és egyértelmű feladat és követelmény. – Tudatosítsuk a fiatalban, hogy a segítségkérés és a feladatok ellenőrzése természetes, ne féljen jelezni gondjait. – Ha elég időt és lehetőséget adunk a gyakorlásra kialakulnak és rögződnek a munkavégzés szabályai, a nyugodt, fegyelmezett munkavégzés segít a balesetek megelőzésében. – Egy-egy nagyobb témakör befejezése után térjünk vissza a korábban tanultakhoz és ismételjük a „régen” tanultakat. Figyeljük meg, hogy könnyebben birkóznak-e meg a már tudott feladatokkal, van-e felejtés, mit kell aktuálisan gyakorolni. – A szakmai elméleti- és a közismereti tárgyak tanítása során mindig a gyakorlati munkával összefüggésben, elsősorban a gyakorlati munkához és a hétköznapi teendőkhöz kapcsolódó ismereteket kapjon elsősorban a tanuló. Tapasztalat szerint a gyakorlathoz nem kapcsolódó elméleti ismereteket kis mértékben hasznosítja. – A „tanult” esztétikai ismeretek a lakáskultúra, a harmóniára törekvés, a színek környezetre gyakorolt hatása egyéni megfigyeléseken keresztül, a tapasztalatok és a „rácsodálkozások” során élményszerűen építse a fiatalok személyiségét. – A rendszeres munkába álláshoz való felkészülés, felkészítés érdekében a helyi igényeknek megfelelően a Munkahelyi Gyakorlat program és a Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok körébe tartozó ismeretekkel bővüljön a modul. – A tanuló teljesítményének értékelése folyamatosan történjen. Hasznos, ha a végzett munkafolyamat elvégzésének szintje, a végzett munka színvonala írásban is megjelenik. Erre egyik eszköz lehet a „teljesítmény tábla”, ez különösen akkor javasolt, ha több felnőttel van a fiatalnak munkakapcsolata, így nem csak az érintett fiatal kísérheti figyelemmel a rögzített feladat-megoldási szintet, de az együtt dolgozó is látja, hogy milyen teljesítményt várhat el a vele dolgozó fiataltól. Hasznos, ha ilyen esetekben ezt is mód van rögzíteni, az esetleges negatívumokkal, pozitívumokkal. Munkafolyamat Mérési feladat, mérőszalag használata (tárgyak megmérése, az eredmény leolvasása cmben) Felvetés kis kereten.

1. A-.B.

2.B.C.

3.D.E

4.F.G.

09. 27. az eszközt jól kezeli, pontos.

09.15 figyelni kell a munkájára, mert nem biztos a számfelismerése.

09.18. nagyon lassan dolgozik. 09.21. 09.27. már megbízhatóan gyorsabban dolgozik. dolgozik.

10.03. már majdnem önálló, keveset kell segíteni.

10.25. nagyon alapos, megbízható.

10.17. még segítségre szorul.

28

10.21. még hiányos a szükséges eszközök

11.30. önálló, megbízható.

biztos kiválasztása is!

Körmönfonás. Hajpánt készítése.

11.12. gyorsan, megbízhatóan dolgozik, de irányítást igényel.

11.14. A kezdésnél segítséget igényel, de utána önállóan dolgozik.

11.02. Egyéni elképzelését kis segítséggel valósítja meg.

11.07. bizonytalan, sok segítséggel dolgozik.

Párna szövése.

11.14. A munkafolyamatokat 11.06. lassan, de önállóan végzi, az precízen összevarrásnál dolgozik segíteni kell.

11.20. nem egyenletes a szálak meghúzása, az oldalak nem párhuzamosak.

11.17. állandó irányítás mellett jól dolgozik.

Szövés széleinek eldolgozása

11.25. Ügyesen dolgozik.

11.08. irányítás mellett is 11.23. hibázik, ezt még . gyakorolnia kell.

29

12.03. Felületesen dolgozik. Többet kell gyakorolnia.

7. A KÉPZÉSI EREDMÉNYESSÉG (MINŐSÉG) BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI – A szakképzés során folyamatosan szükség van az oktatás megfelelő (eredményes) és hasznos folyamatának ellenőrzésére. – Az iskola egyik partnere ebben a szülő, aki megfogalmazza igényét és elvárásait az iskolával szemben. Ez az igény minden esetben a realitáson alapuljon, hiszen a megvalósulás egyik legfontosabb eleme a reális célkitűzés. A szülők együttműködése a tanulók jó teljesítményének nagy fokban feltétele is. Ennek érdekében törekedjen az oktatási intézmény és a pedagógus a harmonikus szülő – iskola együttműködésre. – Partnert kell keresnünk tágabb környezetünkben is, hogy a tanulók az elsajátított ismereteiket, készségeiket a környezetüknek megmutathassák. Ezek a partnerek lehetnek társintézmények, esetleg az intézménnyel együttműködő üzemek, műhelyek, ahol a tanulók szakmai gyakorlatot szerezhetnek és a későbbiekben munkát kaphatnának. A munkavállalói ismeretek és magatartás elsajátítását segítő programmodul elvégzésével támogatjuk munkavállalóvá válásukat, tanulmányaik befejezését követő munkába állásuk lehetőségét. – Az elkészült munkadarabok bemutatása, kiállítások rendezése motiváló, és esztétikus munkadarabok készítésére ösztönöz. – Kiemelkedő munkát végző tanulóknak javasolt a részvétel (helyi-, és iskolák közötti) szakmai versenyeken. – Az oktatási intézmény (szakiskola) felelőssége az, hogy tanulói olyan képzést kapjanak, ami a későbbi életükben biztos ismeretekkel, kellő önismerettel és munkabírással készítik fel az önálló munkavégzésre. – A programmodul feldolgozására kerülő tananyag rugalmas, feltétlenül alkalmazkodnia kell a meglévő igényekhez. Támogatjuk az egyéni sajátosságok beépülését, egészségügyi és más körülmények figyelembevételével. – A hatásfok növelését segítheti a rendszeres és visszatérő vizsgálat a partnerek megelégedettségéről, nem utolsó sorban a tanulók véleményére is a lehető legnagyobb mértékben figyelemmel. (kérdőív, interjú, kerekasztal beszélgetés, stb.)

30

8. A MODUL TELJESÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI Szakmai elméletből tudniuk kell a tanulóknak mindazokat a szakmai elméleti ismereteket, amelyek megalapozzák a szakmai gyakorlatot az alapképzés szakaszában, és segítséget nyújtanak a gyakorlati feladatok elvégzéséhez. Szakmai és általános munkáltatói követelmények A program elvégzését követően az. 5.2 táblázatban megadott követelményeknek megfelelően legyenek képesek betölteni az adott szövött tárgy-készítő munkakört. A szakmai követelményeken túl az általános munkáltatói elvárásoknak is meg tudjanak felelni: Munkaidő betartása – kezdés – befejezés – szünetek. Jelenléti ív vezetése. Munkaszerződés, munkaköri leírás ismerete. Értékvédelem, anyagi felelősség ismerete. Munkafegyelem, önfegyelem. Munkahelyi viselkedéskultúra Kommunikáció a munkahelyen. Kommunikáció felnőtt emberek között. Munkatársi kapcsolatok: alá/fölé rendelési viszony, Közvetlen munkatársi kapcsolat, Egyenrangúság megélése, Kritika elfogadása. Közlekedési ismeretek Tájékozottság a helyi közlekedésben (munkahely megközelítése, a munkahelyen belüli helyszínek megközelítése). Közlekedési kultúra kialakítása. Ellenőrzés A képzés során folyamatos és rendszeres ellenőrzés javasolt. Minden munkafolyamatot, minden tevékenységet tanári, szakemberi ellenőrzés mellett tanuljanak meg a tanulók. Cél, a hibás berögzülések elkerülése, a helyes technikák készségszintre emelése. Az ellenőrzés során több szintű és rendszeres jelzést kap az oktató a tanított ismeretek, gyakorlati tevékenységek megtanulásának pillanatnyi szintjéről. A fiatal minden befejezett munkáról értékelést kap, ami a társak és a tanár értékelését tartalmazza. Az ellenőrzés fő szempontja itt is az legyen, hogy a pozitívumok kiemelésén keresztül az önbizalom fejlesztésével jutunk el a kifogástalan munkavégzéshez. Az ellenőrzés másik szintje a program kezdetén használt felmérés (P.A.C.2 vagy más) ismételt elvégzésével történik. Megvalósítható a kontroll úgy is, hogy félévkor egy – két részképességet mérünk, év végén pedig a teljes felmérést megismételjük. Ebben az esetben a későbbi teendők is jól láthatóvá válnak. A külső gyakorló helyen (munkahelyen) alkalmazott jelenléti ív (egyéb dokumentumok) vezetése lehetővé teszik hosszú távon is a munkaidő fegyelmezett betartásának, az elvégzett munka mennyiségének és minőségének ellenőrzését.

31

Mérés, értékelés A készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulmányok során folyamatos az értékelés. Fontos, hogy az értékelés szempontjai ismertek legyenek a tanulók előtt. Mérés, értékelési módok: - Az értékelés kiemelkedő pontja a szakmai gyakorlati foglalkozásokon, a gyakorlóhelyeken végzett munka értékelése (figyelemmel a munkaidő pontos megkezdésétől a kifogástalan munkavégzés befejezéséig). Minden munkanap végén sor kerül a végzett munka, az adott teljesítmény, az előfordult hibák, (ha voltak) javításának értékelésére, és összegzésre, milyen változtatással lehet a későbbiekben a hasonló hibákat elkerülni. A bírálat szempontjai között fontos a gördülékeny munkavégzés, de pl. a gyorsaság nem feltétlenül kívánatos. (A programmodul ismertetése során több helyen jeleztük az értékelési javaslatokat.) - A mérés másik szintje a program kezdetén használt felmérés (P.A.C.2 vagy más) ismételt elvégzésével történik. - Megvalósítható a mérés úgy is, hogy félévkor egy – két részképességet mérünk, év végén pedig a teljes felmérést megismételjük. Ebben az esetben a későbbi teendők is jól láthatóvá válnak. A szakmai felkészítés a képzőintézményben szervezett vizsgával zárul. A tanulóknak a szakmai vizsgán számot kell adniuk az elsajátított szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekből, balesetvédelmi ismeretekből. A vizsgán a tanuló a képzőintézmény által, a modul követelményei alapján összeállított gyakorlati feladatokat legjobb tudása szerint megoldja (vizsgadarabot készít) és megválaszolja az ehhez kapcsolódóan szóbeli kérdéseket. A gyakorlati vizsgán a tanult főbb területek mindegyikén bizonyítják az elsajátított ismeretek alkalmazásának fokát. (Hasznos lehet az első év után is „vizsgát rendezni” a tanultakról.) Számot adnak a munkaműveletek pontos, biztonságos – a baleset-megelőzést szolgáló előírások betartásával történő – elvégzéséről. A bírálat szempontjai között fontos a gördülékeny munkavégzés, de pl. a gyorsaság nem elsőrendű szempont. Szóbeli vizsgán kommunikációs képességeiknek megfelelő módon kell számot adniuk a tanult témakörökben elsajátított tudásukról (adott anyagokkal, tevékenységekkel kapcsolatos ismeretek), balesetvédelmi és munkavédelmi, munkavállalási ismereteikről. A vizsga fontos részét képezik a balesetek megelőzését célzó elméleti és gyakorlati ismeretek tudatos alkalmazása, valamint az adott munka elvégzéséhez szükséges eszközök, munkaruha stb. kiválasztása és használata is. A tanulók vizsgán nyújtott teljesítménye mellett javasolt figyelembe venni a képzés során kapott értékelések eredményeit is. Végzettség A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola befejezésekor a bizonyítvány mellé Tanúsítvány csatolható a tanuló fejlődéséről, valamint javaslatot arról, hogy milyen munkatevékenységben (munkakörben) milyen önállósági fokon foglalkoztatható.

32

A Tanúsítvány javasolt tartalma: – a tanuló azonosító adatainak; – a képző intézmény azonosító adatainak (közöttük OM számnak) illetve annak a ténynek a feltüntetése, hogy a tanuló ismereteit a készségfejlesztő speciális szakiskolában szerezte; – a képzési szakterületek és a képzési idő feltüntetése, főbb kompetenciaterületek megnevezése (pl. . szakmai ismeretek, szakmai gyakorlatok, társas kapcsolatok, kommunikáció témaköreiben); – az egyes kompetenciaterületekhez kapcsolódó tájékoztató jellegű minősítés (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, a képzésben részt vett*).

*A

képzésben részt vett minősítés a követelmények teljesítésének képtelensége esetén kerül bejegyzésre a képzésben aktívan részt vevő, de a követelményeket teljesíteni nem képes értelmileg akadályozott fiatal tanúsítványába.

A képzettséggel betölthető munkakörök A képzési modulban megfogalmazott kompetenciák elsajátítása esetén a fogyatékossággal élő munkavállalók képesek lesznek önállóan, vagy részben önállóan szövött tárgyak készítésére. Az egyes elméleti, gyakorlati, és az ezekhez kapcsolódó szociális készségek birtokában egyéni képességeik függvényében rendelkeznek mindazon munkavállalói ismerettel, melynek birtokában képesek lesznek támogatott munkavállalásra.

33

Felhasznált irodalom Az oktatási miniszter 2/2005.(III.1.) OM rendelete a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről. A 26/2004.(IX.16.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.)OM rendelet Magyar Közlöny 130.szám II/3. Kötet Az értelmileg akadályozottak intézményes ellátási formáinak változása Forrásgyűjtemény BGGyTF Szerkesztette:Lányiné dr. Engelmayer Ágnes Értelmileg akadályozottak számára készült szakmai programmodulok Nemzeti Szakképzési Intézet kiadványa www.szakkepzes.hu Dolgos Dani dolgozik – Munkavállalást segítő szociális és szakmai programmodulok értelmileg sérült munkavállalók számára. Szerkesztette: Bruckner László. EASPDKézenfogva Alapítvány, Budapest, 2006. (CD-n). Csókos Varga Györgyi: Szövés Múzsák kiadó Bp. 1978 Csókos Varga Györgyi: Festés, szövés Calibra Kiadó Bp. 1995 Dr.H.C. Günzburg: Pedagógiai Analízis és Curriculum a szociális és személyiségfejlődés mérésére értelmi fogyatékosoknál ELTE-BGGYPF Budapest 2000. Jobwards Az Európai Közösség LEONARDO DA VINCI közösségi szakképzési akcióprogramjának területei CD (pl. Felnőttként a munka világában, Munkavállalói jogok és kötelességek, Szociális kompetenciák, ) Hatos Gyula: Értelmileg akadályozott felnőttek pedagógiai kísérése ELTE BGGYFK Bp. 2000. Helyzetelemzés 2003 A speciális szakiskolai képzés fejlesztési irányelveinek meghatározásához Szerkesztő: Bruckner László Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest Helyzetelemzés 2006 A speciális szakiskolai képzés fejlesztési irányelveinek meghatározásához Szerkesztő: Bruckner László Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest Játék tér, játék tár – Árvai Anikó – Vetró Mihály: Fonaljátékok, szövés-fonás Játék tér, játék tár – Pintér Piroska: Festés növényekkel DVD Hagyományok háza 2008 Landgráf Katalin – Szittner Anna: Kéziszövés Bp. 1982 NPI Munkahelyi Gyakorlat Kézikönyv Salva Vita Alapítvány, Fekete Sas Kiadó Bp. 2004.

34

Ortutay Gyula: Magyar néprajz Corvina Kiadó Bp. 1982 Petrás Anna: Szövőiskola Bp. 1990 BMK Szakképzési Szemle XIX: Évfolyam 2003. 2. szám (117-179.oldal) Szakképzési Szemle XIX: Évfolyam 2003. 3. szám (277-282.oldal 315-317.old.) Szakképzési Szemle XIX: Évfolyam 2003. 4. szám (382-391.oldal) Jobwards Az Európai Közösség LEONARDO DA VINCI közösségi szakképzési akcióprogramjának területei CD (pl. Felnőttként a munka világában, Munkavállalói jogok és kötelességek, Szociális kompetenciák,) Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány Móra Kiadó Bp. 1988

35

M-KSSZ/17

36

3 6

37

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

UDVAROS KÖZPONTI SZAKMAI MODUL KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK SZAKMAI KÉPZÉSÉHEZ AJÁNLÁS

2008

38

Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában, gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusok közreműködésével

Jóváhagyási szám: 19068-4/2009. (11. 04.) 2

1.

A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE Az adaptált központi modul - a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, - a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló1998. évi XXVI. törvény, - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. törvény, - az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II.16.) OGY határozat, valamint a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III.23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet, - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet, - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet és a módosító 1/2006. (VI.29.) OKM rendelet, - a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet, - a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, - a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet, alapján készült. -

3

A modul bevezetésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a jelenleg hatályos közoktatási törvény 17.§, 30.§ és a 127.§-aiban szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember végezheti. Javasolt a Ktv. 1. mellékletének a „Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak iskolában és kollégiumban” szerint egy fő gyógypedagógiai asszisztens, vagy gyermek – és ifjúsági felügyelő alkalmazása. Tárgyi feltételek Az eredményes képzés biztosításához rendelkezni kell a korszerű követelményeknek megfelelő jól megvilágított tantermekkel, melyek kielégítik az egészségügyi és higiéniai igényeket is. Legyen lehetőség öltözködésre, tisztálkodásra, hideg-meleg vizes kézmosásra, WChasználatra. Biztosítani kell a kényelmes és egészséges munkavégzést lehetővé tevő munkaasztalokat, ülő alkalmatosságokat. A szakképzés során használatos anyagokat, eszközöket, szerszámokat a vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elhelyezni, raktározni, tárolni. A szakmai gyakorlatok végzéséhez biztosítani kell a tematikában megtervezett témakörökhöz szükséges szerszámokat, felszereléseket, anyagokat, eszközöket, figyelembe véve a képzésben részt vevő tanulók számát. Az eszközök, szerszámok legyenek korszerűek, biztosítsák az ismeretek elsajátításán túl a balesetmentes munkavégzést. Rendelkezzen az intézmény olyan tanterülettel, állattartó teleppel, ahol a parkápolás, a gazdasági udvar, a szérűskert, közlekedő utak, vízelvezető árkok karbantartási, tisztítási munkáinak gyakorlati elsajátításához biztosítottak a feltételek (gyakorló terület, gyakorló ugarterület, bemutató terület, növényház, raktárak, állattartó épületek, technológiai berendezések stb.). További képzési helyszínek – lakóterületek, közterületek – szociális intézmények (pl. idősek otthona) – lakóközösségek, lakóparkok, társasházak területei Az elmélet tanítása, módszertani megjegyzések A készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulókkal új ismereteket eredményesen csak akkor lehet elsajátíttatni, ha egyénre szabott, olyan gyakorlati feladatokkal bízzuk meg, amelyeket képesek teljesíteni. Rendkívül fontos, hogy munkájuk/tanulásuk során folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert ez pozitív motivációt vált ki bennük. A szakmai elméleti órákat célszerű munkatermekben tartani, ahol az említett módon praktikus készségeik is jól fejleszthetők. Az ilyen módon megtartott órák nem időjárásfüggők, egész évben lehetőség van a gyakorlásra.

4

Gyakorlati oktatás Az intézmények munkatermeiben, illetve a tangazdasággal is rendelkező intézményekben jó alkalom nyílik a különböző udvarosi munkák végzésére, az ezekhez szükséges anyagok, eszközök, szerszámok megismerésére, balesetmentes használatuk megtanulására. A gyakorlati képzés során feltétlen előnyös – amennyiben lehetőség van rá – heti egy alkalommal integrált munkahelyi gyakorlaton foglalkoztatni a tanulókat. Ez kiváló lehetőség a szociális készségek fejlesztésére. Ezen készségek kialakulása,– az esetleges hiányosságok – jól kontrollálhatók a munkahelyi gyakorlatok során. A képzéshez szükséges anyagok, eszközök: vetőmagok, szaporítóanyagok műtrágyák, növényvédő szerek ásó, kertészeti és szérűskerti gereblye kapa, kézi – és motoros kasza komposztáló gép kézikocsi, talicska, komposztrosta ültetőfa, öntözőkanna, zsineg vödör, lapát, vasvilla lombseprű, vesszőseprű, cirokseprű hulladékgyűjtő – és tároló edények szelektív hulladékok gyűjtésére, tárolására műanyag rekesz, metszőolló kézi és motoros fűnyíró kézi és gépi sövénynyíró kismotoros kapálógép (rotációs kapa) virágcserepek, köztéri edények mosó – fertőtlenítő berendezés meszelő – és festő szerszámok kerti esőztető berendezések különböző méretű létrák munkaruha, sapka, bakancs védőszemüveg, védőkesztyű gázmaszk, pormaszk, gumicsizma A tanulók felvételének feltételei A képzésben azok a tanulók vehetnek részt, akiket, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmükben akadályozottak intézményeibe utaltak, (középsúlyosan értelmi fogyatékosok) és a 16. életévüket betöltötték. Elvégezték az érvényes helyi tanterv szerint oktató speciális szakiskola 9-10. osztályát.

5

2. A MODUL MEGNEVEZÉSE ÉS CÉLJA

A modul megnevezése Udvaros központi szakmai modul készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez A képzés célja Az értelmükben akadályozott tanulók segítése szocializációjukban, a munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok interiorizált elsajátításában, a későbbi rehabilitáció, illetve védett munkahelyen történő munkavégzés képességének elősegítésében. Sajátítsák el irányítással az ipari és mezőgazdasági jellegű termelő, üzemek udvarainak parkjainak, útjainak gondozási, ápolási munkálatait. Legyenek képesek családban, szociális ellátásban, esetleg munkavállalóként egyszerű udvarosi munkák végzésére (utak, árkok tisztítására, virágok kiültetésére, fák, cserjék gondozására, fűnyírásra, sövénynyírásra, szérűskertek, szervestrágya telepek gondozására). Az udvarosi munkák végzése biztosítsa számukra a teljesebb életet, a társadalomban és a termelőmunkában való részvételt. Ez elősegíti habilitációjukat, rehabilitációjukat. Tudják elvégezni az állattartó telepek egyszerű, különösebb elméleti felkészültséget nem igénylő udvarosi munkafolyamatait, megfelelő irányítás mellett (istállók és környékük takarítása, meszelése gazdasági udvar takarítási munkái, szervestrágya telepek rendben tartása, fertőtlenítése, esztétikus környezet kialakítása stb.). Legyenek képesek huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, az időjárásnak megfelelő öltözködés felismerésével. A tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltése saját és közvetlen környezetük szép kialakítására. Tudjanak utasításokat nehézségi fok szerint végrehajtani. Ismerjék a területet, ahol tevékenykednek, tudjanak tájékozódni a munkaterületen. Segítséggel tegyék vonzóvá környezetüket, szívesen tartózkodjanak a jó levegőn, szeressék a természetet, s tudjanak dolgozni megfelelően előkészített szerszámokkal, eszközökkel. Kialakítani bennük a rend iránti igényt, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint megőrzésének képességét. Sajátítsák el minimális szinten a másokkal való együttműködést a feladatok végzése során. A képzés speciális sajátosságai Minimális elméleti ismeret elsajátítása elsősorban gyakorlati tevékenységbe ágyazott ismeretszerzéssel. A termelőmunkában megszokott munkaidő szerinti terheléshez fokozottan kell hozzászoktatni a tanulókat, figyelembe véve egyéni terhelhetőségüket. Az alapfokú iskolában megszerzett ismeretek lehetséges szinten tartása, fejlesztése. Az egyéni képességek figyelembevételével történő fejlesztés. A gyógypedagógiai irányelvek szerinti korrektív, kompenzáló és rehabilitációs célú fejlesztés, gyógypedagógus aktív részvételével.

6

A betöltendő munkakör, elsajátítandó főbb készségek A képzés befejezésével a betölthető munkakör az egyéni képességek függvényében határozható meg. Elsősorban kevés szakmai elméleti igényű betanított munkák végzésére képesek, irányítás mellett (az egyéni képességek függvényében). Ezek a képességek határozzák meg az elsajátított készségek mennyiségét és minőségét. A képzés során folyamatosan törekedni kell arra, hogy azok a tanulók, akik alkalmasak a kézimunka – igényes udvarosi munkák (kertészeti, parkápoló, szérűskert – gondozó stb.) önálló végzésére, minden olyan ismeretet (szakmai elméleti, gyakorlati, szocializációs) szerezzenek meg, ami lehetővé teszi munkavállalásukat. Szakmai felkészültségük, fizikai állóképességük, szocializációjuk érje el azt a szintet, ami az udvarosi munkakörrel szemben a vállalkozók/munkaadók igénye.

7

3.KÖVETELMÉNYEK, KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK

Legyenek igényesek önmagukkal szemben

Alkalmazzák megfelelően a higiénés és egészségvédelmi szabályokat, szokásokat

Legyenek képesek az alapvető munkavédelmi és balesetmegelőző

szabályok betartására a gyakorlati munkavégzés során

Segítsék egymást a munkavégzés közben és fogadják el mások segítségét, a

nevelők útmutatásait

Tudjanak ásni, gereblyézni, kapálni, ültetni, gyomlálni Ismerjék meg a fűmagvetést, a gyeptéglázást, a gyepek ápolását, a termelő

egység útjainak, vízelvezető árkainak karbantartását Az általuk vetett/ültetett növényeket a már megszerzett ismeretek felhasználásával – felnőtt, vagy szakember irányításával– tudják gondozni, mint betanított munkás

Ismerjék meg a virágültetés előtti talaj–előkészítés folyamatát,

alapvetően a gyakorlatok és a közvetlen tapasztalatok útján

Tanulják meg a sövények nyírását, a kertek, parkok növényápolási

munkáit, az udvarok rendjének kialakítását, fenntartását

Ismerjék meg a kelés utáni növényápolási munkákat, irányítással tudják

elvégezni az egyszerűbbeket (gyomlálás, öntözés, talajlazítás, virágok fenntartó metszése, stb.)

Tartsák tiszteletben és becsüljék meg a saját és társaik által végzett munkát

Segítséggel legyenek képesek a naponta felmerülő gondjaiknak megoldására

Legyenek képesek a munkájukban részbeni önállóságra, irányított munkavégzésre

8

4. A MODUL SZERKEZETE Képzési idő A modul teljes tananyagtartalmának feldolgozására javasolt idő: két tanév, a szakképző 1/11. – 2/12. évfolyamon. A képzés területei Közismereti tantárgyak Olvasás-írás Számolási – mérési gyakorlat Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak Szakmai ismeretek Munka – és környezetvédelmi ismeretek Munkatevékenység Összefüggő szakmai gyakorlat Elmélet és gyakorlat aránya: 20 – 80 % A képzés óraterve 1/11. és 2/12. évfolyam, évi 36 hét Évfolyamok száma 1/11. 2/12.

Tantárgyak megnevezése Közismereti tantárgyak Olvasás – írás Számolási – mérési gyakorlatok Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak Szakmai ismeretek Munka – és környezetvédelmi ismeretek Munkatevékenység ÖSSZESEN Javasolt nem kötelező foglalkozás: – Kulturális foglalkozás, szakkör, – Sport, testmozgás

9

72 36 36 72 36

72 36 36 72 36

108 36 720 1116

108 36 720 1116

Javasolt lehetőség Magyar Speciális Művészeti Egyesület regionális és országos fesztiváljaira való felkészülés és részvétel. ƒ Magyar Speciális Olimpiai Szövetség területi, országos és nemzetközi rendezvényeire való felkészülés és részvétel. Összesített óraszám

Elméleti Munkatevékenység Összefüggő szakmai gyakorlat

1/11. évfolyam heti évi 11 396 20 720 0 120

2/12. évfolyam heti évi 11 396 20 720 0 0

Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés fontos eleme. Ekkor ismerkedhetnek meg a tanulók tanult szakmájuk egymásra épülésével, a folyamatos, életszerű munkával. Különösen fontos az összefüggő gyakorlat – ha jól szervezzük meg – azoknál a tanulóknál, akik munkavállalóként eséllyel indulhatnak a szakiskola befejezése után a nyílt munkaerőpiacon. Az összefüggő gyakorlat megszervezése a helyi sajátosságok, adottságok figyelembe vételével a nyári szünetben 1 x 4 hét, vagy 2x2 hét tavasszal és nyáron. Fontos, hogy az összefüggő gyakorlat(ok) időtartama legalább 2 hét legyen.

10

5. A KÉPZÉS TANANYAGÁNAK TÉMAKÖREI Olvasás-írás Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám

1/11. 1 36

2/12. 1 36

A téma anyagának részletezése: Beszédfejlesztés ƒ 1/11. évfolyam: 16 óra. Anyanyelvi, irodalmi élmények, versek, mondókák, kommunikációs készség fejlesztése. Felmérések. ƒ 2/12. évfolyam: 16 óra. Anyanyelvi, irodalmi élmények, versek, mondókák, kommunikációs készségfejlesztése, egyszerű dramatikus játékok, metakommunikatív kifejezőkészség fejlesztése. Írás gyakorlása 1/11. évfolyam: 15 óra. Képességek szintjének felmérése, vonalvezetési gyakorlatok, íráskészség fejlesztése: átírás, kiinduló írás, folyamatos írás. 2/12. évfolyam: 15 óra. Vonalvezetési gyakorlatok, íráskészség fejlesztése, kiinduló írás, folyamatos írás, egyszerűbb alkalmazási gyakorlatok. Olvasás 1/11. évfolyam: 17 óra. Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése. Szövegkép, tárgykép egyeztetés. 2/12. évfolyam: 17 óra. Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése. Egyszerű olvasási gyakorlatok. Értő olvasás 1/11. évfolyam: 24 óra. Rövid mondat értelmezése. Piktogramok, egyszerű jelek alkalmazása, megértése, használata. 2/12. évfolyam: 24 óra. Rövid mondatok értelmezése, a mindennapi életben használt fontos jelzések és piktogramok megismerése, jelzéseinek értelmezése. Követelmények: Tudjon az adott szóval (segítséggel) mondatot alkotni. Egyéni képességeinek és adottságainak megfelelően ismerjék fel a betűket, rövid mondatot olvasson és értelmezzen. Ismerje fel a mindennapi életben használatos legfontosabb szimbolikus jelzéseket, piktogramokat és legyen képes utasításaik szerint cselekedni.(Veszélyt jelző felhívások, információkat adó jelzések.).

11

Számolás-mérés Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám

1/11. 1 36

2/12. 1 36

A téma anyagának részletezése: Számolási gyakorlatok ƒ 1/11. évfolyam: 12 óra. Mennyiségek felismerése, összehasonlítása, viszonyítások. ƒ Pénznemek felismerése, váltási gyakorlatok. Vásárlási gyakorlatok a pénz felhasználásával. ƒ 2/12. évfolyam: 12 óra. Mennyiségek felismerése, összehasonlítása, viszonyítások. ƒ Pénzkezelési gyakorlatok. Értékek viszonyítása. A pénz „értéktartalma”. Mérési gyakorlatok 1/11. évfolyam: 10 óra. Mértékegységek, mérések gyakorlása. Hossz-, súlyés űrmértékek. 2/12. évfolyam: 10 óra. Mérések gyakorlása, összehasonlítások, egyszerű becslések. Időbeli tájékozódás 1/11. évfolyam: 10 óra. Évszakok, hónap, hét, nap. Az óra. 2/12. évfolyam: 10 óra. Tájékozódás a naptárban. Az óra. Időbeli viszonyok összehasonlítása konkrét esetekben. Térbeli tájékozódás 1/11. évfolyam: 4 óra. Távolságok megbecsülése, térbeli elhelyezkedés meghatározás. Térbeli viszonyok meghatározása az alapvető viszonyfogalmak használatával. 2/12. évfolyam: 4 óra. Térbeli tájékozódás adott viszonyponthoz képest. Térbeli elhelyezkedés és a viszonyfogalmak változásai a térbeli elhelyezkedés változásaival. Követelmények: Legyenek alapvető tapasztalatai a mennyiségekről és azok egymáshoz való viszonyáról. Legyenek elemi tapasztalatai a tárgyak kiterjedéséről térbeli, elhelyezkedésükről. Legyen képes alapfokon ismerni a pénz értékét és azt fizetőeszközként segítséggel felhasználni. Alapfokon tájékozódjon az idő fogalomkörében és az óra használatában. Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám

1/11. 1 36

2/12. 1 36

Az óraszámok kiegészülnek az 1. szakképzési évfolyamon az összefüggő szakmai gyakorlattal lásd az összesített óraterv alatt.

12

Hivatalos ügyintézés 1/11. évfolyam: 11 óra. A közintézmények fogalmának kialakítása, csoportosítás. A közintézmények feladatai. Közhasznú létesítmények és azok használata. 2/12. évfolyam: 11 óra. Egyes közintézmények működése, szerepe. Viselkedési szabályok, szokások a közintézményekben. A közhasznú intézmények igénybevétele. Segítségkérés. Munkahelyi ügyintézés 1/11. évfolyam: 10 óra. Munkaviszony létesítésével kapcsolatos elemi ismeretek. A munkaviszony létesítése. Alapvető munkaügyi fogalmak (munkaidő, pihenőidő, ebédszünet, szabadság, betegállomány, munkabér, vezető, beosztott stb.) alapfokon való megismerése. 2/12. évfolyam: 10 óra. Az előző évben szerzett ismeretek elmélyítése. Munkahelyi ügyintézés. Munkafegyelmi kérdések. Jogok és kötelességek 1/11. évfolyam: 10 óra. A társadalom alapvető működését szabályozó eszközrendszer étének, egyszerűbb fogalmainak megismerése. A törvények betartása és az erre létesült szervezetek (rendőrség, bíróság, büntetés, büntetés- végrehajtás). A törvényesség betartását szolgáló hatóságok és a velük való együttműködés, szükség szerint segítségkérés. 2/12. évfolyam: 10 óra. Az előző évben megszerzett ismeretek bővítése. Alapvető jogok és kötelezettségek a törvények alapján. Legfontosabb szabályok az általános viselkedésben, közlekedésben, ügyintézésben, stb. Az adó és a közpénzek 1/11. évfolyam: 5 óra. Miért és mit vonnak le a fizetésből. Milyen szerepe van a közpénzeknek. Mit működtet az állam a levont pénzekből. 2/12. évfolyam: 5 óra. Az előző évben megszerzett ismeretek bővítése. Az egészségügyi és szociális intézmények finanszírozása. Követelmények: Irányítás mellett legyen képes használni a közszolgáltató és közintézményeket. Igazodjon el a legfontosabb társadalmi szabályokban, értelmi szintjének megfelelően ismerje legalapvetőbb törvényes jogait és a legfontosabb törvényi szabályokat. Legyen képes azok betartására. Ismerje a törvények megszegésének lehetséges következményeit. Értelmi képességeihez mérten ismerje meg a közlekedés legfontosabb szabályait, kiemelten a saját élete és testi épsége szempontjából legfontosabb szabályokat. Legyen képes segítséget kérni (munkaügyi szervezeteknél, civil szolgáltató szervezeteknél, családsegítő szolgálatnál) Ismerje a társas viselkedés normáit, személyes képességeinek megfelelően legyen adaptív viselkedése, különös tekintette a munkavállalási kompetenciákra. Ismerje meg a törvényesség betartását biztosító szervezetek, kiemelten a rendőr munkáját. Ne féljen tőle, tanuljon meg szükség esetén segítséget kérni. Legyen fogalma arról, hogy mi az adó és a közpénz.

13

Testnevelés sport Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám

1/11. 2 72

2/12. 2 72

A téma anyagának részletezése –

Rendgyakorlatok, téri tájékozódás, gimnasztikai alapformák 1/11. évfolyam: 15 óra. Irányítással menetelés helyben járással, takarás, igazodás, ütemtartással. Sorbontás, szakadozás, fejlődés helyben. Térérzékelés. Testfordulatok talpon és sarkon. Sorakozás magasság szerint segédeszközök nélkül. 2/12. évfolyam: 15 óra. Sorbontás, szakadozás, fejlődés helyben. Térérzékelés. Testfordulatok talpon és sarkon. Sorakozás magasság szerint segédeszközök nélkül. Jelentés, vezényszavak használata. Több mozgáselem összekapcsolása mozdulattá. Lábgyakorlatok prioritása.

Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok 1/11. évfolyam: 20 óra. Egyensúlyozó járás segítséggel, nehezített körülmények között. Sorozatgurulás előre, hátra. Kúszás, mászás, függeszkedés természetes akadályok között, mászás kötélen. Távolugrás helyből. Gyorsfutás fejlesztése különböző testhelyzetekből. 2/12. évfolyam: 20 óra. Egyensúlyozó járás segítséggel, nehezített körülmények között. Sorozatgurulás előre, hátra. Kúszás, mászás, függeszkedés természetes akadályok között, mászás kötélen. Magasugrás előkészítése ugrómérce alkalmazásával. Közepes iramú futás terepviszonyok között. Labdás gyakorlatok 1/11. évfolyam: 17 óra. Kislabda hajítás irányítással, nekifutással. Labdavezetés váltott kézzel – lassú futás közben – akadályok megkerülésével. Átadások mozgás közben. Súlylökés tömött labdával. 2/12. évfolyam: 17 óra. Kislabda hajítás önállóan, nekifutással. Labdavezetés váltott kézzel – lassú futás közben – akadályok megkerülésével. Átadások mozgás közben. Súlylökés súlygolyóval. Sportjátékok elemei 1/11. évfolyam 20 óra. Kosárlabda átadások különböző típusainak alkalmazása, kosárra dobás álló helyzetből. Labdarúgás, labdaadogatás társnak, álló helyzetből. Pontrúgások. Szivacslabda ütögetés, labda elkapása, visszadobása háló felett. 2/12. évfolyam 20 óra. Kosárlabda átadások különböző típusainak alkalmazása különböző játékszituációkban. Kosárra dobás labdavezetésből. Védekezés alkalmazása. Labdarúgás, labdaadogatás, labda megállítás, továbbítás játékszituációban. Követelmények: Tudja saját testéhez viszonyítva a tornaszerek, tárgyak helyzetét megmutatni, lehetőség szerint szóban is megfogalmazni. Legyen képes mozgásának ritmusát, dinamikáját és kifejező erejét szabályozni. Tudjon gimnasztikai alapformákat összekapcsolni és irányítás mellett a

14

mozdulatsort folyamatosan végezni. Irányítás mellett tudja testtartását és légzésének ritmusát összehangolni. Tudja alkalmazni a labdabiztonságot a sportjátékok során. A versenyek, és csapatjátékok közben törekedjen a játékszabályok betartására, sportszerű magatartásra. Mozgását tudja összerendezni és irányítani, ügyeljen a helyes testtartásra. Legyen képes a begyakorolt mozgáselemeket, egyszerű mozgássorokat változó körülmények között is alkalmazni. Osztályfőnöki óra Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám

1/11. 1 36

2/12. 1 36

A téma anyagának részletezése: Egészséges életmód 1/11. évfolyam: 12 óra. Az egészséges életmód ismérvei. A táplálkozás. Az ember és környezete. 2/12. évfolyam: 12 óra. Az egészséges életmód ismérvei. Személyi higiénia. Az egészséges és kevésbé egészséges ételek táplálkozásunkban. Káros szenvedélyek. Párkapcsolatok 1/11. évfolyam: 10 óra. Kapcsolatteremtés és alkalmazása (önismeret, empátia, önbizalom, alkalmazkodás a másikhoz stb.). Barátság-szerelem, szexualitás. 2/12. évfolyam: 10 óra. Kapcsolatteremtés. Élettársi, házassági viszony. Nemiség, szexualitás. Terhesség, nemi úton terjedő betegségek. Védekezésfogamzásgátlás. Egy esetleges gyermek vállalásának kockázata. Aktuális témák 1/11. évfolyam: 14 óra. Állami és egyházi ünnepek és megünneplésük. Személyes ünnepek (névnap, születésnap stb.). Kirándulás hétvégi pihenő eltöltése. 2/12. évfolyam: 14 óra. Állami és egyházi ünnepek és megünneplésük. Helyi szokások, hagyományok. Személyes ünnepek, évfordulók. Szabadidő hasznos eltöltése. Követelmények: Ismerje az egészséges életmód legfontosabb feltételeit. Legyen képes önmagát a lehető legkevesebb külső segítséggel ellátni. Figyelje testének, szervezetének változásait. Párkapcsolatokban az elvárható normák szerint viselkedjen. Tudja, hogyan kerülheti el a nem kívánt terhességet, a nemi betegséggel történő fertőződést. Tudja az ehhez szükséges eszközöket beszerezni, használni. Legyen képes elkerülni a helyzetét kihasználni próbáló rossz szándékú emberek zaklatását. Kerülje el a káros élvezeti cikkek és drog fogyasztását. Ismerje az ünnepek jelentőségét, a szokásokat. Legyen képes közvetlen környezetében személyes ünnepeken örömet szerezni.

15

Rehabilitációs óra (egyéni korrekció) Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám

1/11. 1 36

2/12. 1 36

A rehabilitációs órakeret (KT 52. § 6. bekezdés) felhasználása során a bekezdés utolsó előtti mondata szerint 3 órát kötött tanóraként, a felhasználható 4. órát egyéni készségfejlesztésre, figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztésére és egyéb korrekciós tevékenységre a pedagógus egyéni szervezése szerint használhat fel. A közismereti órák meghatározóan a 10. évfolyamig megtanultak szinten tarására elegendők, a szakképző 1/11. – 2/12. évfolyamok hangsúlyozottan gyakorlati jellegűek!

Szakmai ismeretek Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám

1/11. 3 111

2/12. 3 111

A téma anyagának részletezése A parkápoláshoz szükséges általános ismeretek Anyag – és eszköz ismeret 1/11. évfolyam: 16 óra. A kéziszerszámok megismerése – mit mire használunk – a velük történő balesetmentes munkavégzés szabályai (ásó, gereblye, kapa, ültetőfa, sorkihúzó, metszőolló, fűnyíró, sövénynyíró, állatápoló eszközök, stb.). 2/12. évfolyam: 16 óra. A kéziszerszámok megismerése, használatuk és karbantartásuk módjai. Vető-és ültető kéziszerszámok (aprómagvetők, szaporító ládák, takarmánymanipuláló eszközök, stb.) szabályos használata. Éghajlati ismeretek 1/11. évfolyam: 10 óra. Az éghajlat összetevői, időjárás, az időjárás befolyása a kerti munkákra. A csapadék, a szél, a napsütés hatásai a növényekre és az állatokra 2/12. évfolyam: 10 óra. Az éghajlat összetevői, időjárási jelenségek megismerése, az időjárás befolyásoló hatása a kertimunkákra, az állatok viselkedésére, étvágyára.

Talajtani ismeretek 1/11. évfolyam: 10 óra. A talaj szerepe a parkápolási munkák során. A talaj legfontosabb típusai (kötött talaj, szikes talaj, homoktalaj stb.). 2/12. évfolyam: 10 óra. A talajművelés fontossága, módjai. A talaj termőképességének fenntartása. Környezetkímélő szerves-és műtrágyázás. A földterület művelésének feltételei.

16

Udvarosi ismeretek az állattenyésztéssel is foglalkozó gazdálkodó szervezeteknél. A gazdasági udvarban, a szérűskertben végzendő munkák 1/11. évfolyam: 36 óra. Az állattartás fogalma, jelentősége az emberi táplálkozás szempontjából. A gazdasági udvarban (állattartó telepen) tartott állatok (szarvasmarha, ló, sertés, baromfifélék, házi nyúl, kecske, juh, vízi szárnyasok) megismerése, életmódjuk, elhelyezésük szokásaik, viselkedésük megfigyelése. 2/12. évfolyam: 36 óra. A gazdasági udvarban (állattartó telepen) tartott állatok (szarvasmarha, ló, sertés, baromfifélék, házi nyúl, kecske, juh, vízi szárnyasok) elhelyezésére szolgáló épületek megismerése. A gazdasági udvar épületeinek, azok környékének rendben tartása 1/11. évfolyam: 36 óra. Az állattartó épületek környékének tisztításához, tisztántartásához, a szérűskert, trágyatelep rendben tartásához szükséges eszközök, berendezések, kisgépek megismerése. 2/12. évfolyam: 36 óra. 1/11. évfolyam: 36 óra. Az állattartó épületek környékének tisztításához, tisztántartásához, a szérűskert, trágyatelep rendben tartásához szükséges eszközök, berendezések, kisgépek biztonságos üzemeltetési feltételeinek megismerése. Parkfenntartási ismeretek A parkot alkotó növények, és szaporításuk 1/11. évfolyam: 16 óra. A kert, a park fogalma, zöldterület. A zöldterületek jelentősége, szerepe környezetünkben. A virágágyakba kiültethető növények. Az egynyári virágok szaporításának módjai. Vetés, ültetés, palántázás. A kelés utáni növényápolás, növényvédelem. 2/12. évfolyam: 16 óra. A kertekben, parkokban található díszcserjék. A díszcserjék szaporítása, kiültetése, gondozása, ápolása. Lombhullató és örökzöld díszcserjék. A pázsit, a gyep fogalma, szerepe a kertekben, parkokban. A különböző növények vetésének, kiültetésének időpontja. A növények ápolása, növényvédelem. A biogazdálkodás fontossága egészségügyi-és környezetvédelmi szempontokból. A parkot, díszkertet alkotó növények ápolása 1/11. évfolyam: 20 óra. Pázsit és gyepfelületek ápolása, gondozása. Virágfelületek ápolási munkái. Rózsafelületek ápolásgondozása. Talajtakarók (évelők, cserjék, kúszónövények, füvek, fenyők, örökzöldek) gondozása. Díszcserjék gondozása. 2/12. évfolyam: 20 óra. Díszfák fenntartási munkái gondozásuk (telepítés, talajművelés, öntözés, metszés tápanyagellátás. Fenyők, örökzöldek gondozása. Virágtartók, edényes növények sziklakertek gondozása. Követelmények: Ismerjék meg a becsületes munka értékeit, legyenek igényesek munkavégzésük során önmagukkal és környezetükkel szemben. Ismerjék meg az udvaros munkakörhöz tartozó munkafolyamatokat, az ezek végzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket. Tanulják meg ezek biztonságos és hatékony használatát. Tartsák be munkájuk során a higiéniai és környezetvédelmi előírásokat, szabályokat. Tanuljanak meg igényes munkát végezni a parkápolási tevékenységük közben.

17

Sajátítsák el az udvaros munkakörhöz szükséges elméleti – és gyakorlati ismereteket, amelyeknek birtokában irányítás mellett képesek lesznek az udvaros munkákat jó minőségben elvégezni. Tudják a biztonságos munkavégzés alapvető szabályait alkalmazni a gyakorlati munkavégzés során. Tudják kiválasztani a szükséges munkaeszközöket, munkamódszereket és azokat szakszerűen használják. Törekedjenek munkájuk során az egészsémegőrző életmódra és a felelősségteljes életvitelre. Munka és környezetvédelmi ismeretek Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám

1/11. 1 36

2/12. 1 36

A téma anyagának részletezése: Baleset megelőzés az iskolában 1/11. évfolyam: 10 óra. Az osztály-és munkaterem használatának rendje. A munkavédelmi szabályok betartása, a munkába állás feltételei. A munkaruha és a kötelező védőfelszerelések használata, a balesetek megelőzése. 2/12. évfolyam: 10 óra. Az osztály –és munkaterem használatának rendje. A munkavédelmi szabályok betartása, a munkába állás feltételei. A munkaruha és a kötelező védőfelszerelések használata, a balesetek megelőzése. Baleset megelőzés a gyakorlatokon 1/11. évfolyam: 12 óra. Kultúrált fegyelmezett viselkedés a kertben, az állattartó telepeken (fólia, üvegház, istállók, szérűskert). Az időjárás viszontagságainak veszélyei (napszúrás, felégés, allergia). A fizikai állóképesség figyelembe vétele. A leggyakoribb foglalkozási mérgezések megelőzése (személyi higiéné). 2/12. évfolyam: 12 óra. A munkavégzéshez a legmegfelelőbb szerszámok kiválogatása, fegyelmezett munkavégzés az utasítások pontos betartása. Az időjárás viszontagságainak veszélyei (napszúrás, felégés, allergia stb.). A fizikai állóképesség figyelembevétele. A leggyakoribb foglalkozási mérgezések megelőzése (személyi higiéné). Teendők balesetek bekövetkezésekor 1/11. évfolyam. 6 óra. Az elsősegélynyújtás egyszerűbb módjai. Azonnali jelzés baleset bekövetkezésekor a munkahelyi vezetőnek. Teendők áramütés esetén. 2/12. évfolyam: 6 óra. Az elsősegélynyújtás egyszerűbb módjai. Azonnali jelzés baleset bekövetkezésekor a munkahelyi vezetőnek. Teendők áramütés esetén. Környezetünk védelme 1/11. évfolyam: 8 óra. Az ember és környezetének kapcsolata, kölcsönhatásai. A környezetvédelem közegészségügyi vonatkozásai. A természetvédelem fontossága. A vegyszer nélküli növényvédelem jelentősége a természet egyensúlyának fenntartásában. 2/12. évfolyam: 8 óra. Az ember és környezetének kapcsolata, kölcsönhatásai. A

18

környezetvédelem közegészségügyi vonatkozásai. A hulladékok és a környezetre

19

káros csomagoló és egyéb mérgező anyagok kezelésének szabályai (szelektív hulladékgyűjtés). A természetvédelem, a vegyszer nélküli növényvédelem fontossága a természet egyensúlyának fenntartása érdekében. Követelmények Tanulják meg, hogy a biztonságos munkavégzés egyik alapfeltétele a figyelmes, fegyelmezett magatartás. Tudják rendeltetésszerűen használni a szükséges eszközöket, kéziszerszámokat. Ismerjék meg a veszélyt jelző piktogramokat. Ismerjék meg az udvaros munka során előforduló veszélyforrásokat. Sajátítsák el a munka során használt anyagok eszközök biztonságos kezelésének szabályait. Munkatevékenység (szakmai gyakorlat) Évfolyamok Heti óraszám

1/11. 20

2/12. 20

Éves óraszám

720+120*

720

*összefüggő gyakorlat (a 11. évfolyamon a helyi tanterv szerint!) Anyag-és eszközismeret 1/11. évfolyam: 140 óra. Kapálás, gereblyézés, sövények, virágok metszése. Az iskola közvetlen környezetének virágos kertjeinek, parkjainak ápolása. Sorkihúzó használata. Konyhai hulladékok, parkok, kertek hulladékainak (falevelek, faágak, gyomok. stb.) összegyűjtése, komposztálása. A tangazdaság állattartó telepének megismerése, részvétel az ott folyó takarítási, munkákban. Az épületek, gazdasági udvar, szérűskert, trágyatelep rendjének fenntartásához szükséges eszközök megismerése, helyes használatuk megfigyelése. 2/12. évfolyam: 140 óra. Kapálás, gyomlálás, ásás, gereblyézés. Előkészületek az őszi munkákhoz (tárgyi feltételek biztosítása). A kéziszerszámok, eszközök karbantartása, kisebb javítása. Szerves hulladékok (falevelek, faágak, elhalt növényi részek) összegyűjtése, komposztálása. Az őszi időjárás megfigyelése A gazdasági udvar épületeinek, azok környékének rendben tartása 1/11. évfolyam: 280 óra. A szérűskert, a gazdasági udvar takarítása, sövényeinek, fáinak gondozása, az istállók, ólak környezetének takarítása, a közlekedő utak tisztítása, az épületek külső meszelése. A trágyatelep rendjének kialakítása, fenntartása 2/12. évfolyam: 280 óra. A szérűskert, a gazdasági udvar takarítása, sövényeinek, fáinak gondozása, az istállók, ólak környezetének takarítása, a közlekedő utak tisztítása, az épületek külső meszelése. A trágyatelep rendjének kialakítása, fenntartása Parkfenntartási gyakorlatok A parkot alkotó növények és szaporításuk 1/11. évfolyam: 100 óra. A zöldterületi növények megismerése. Parkfenntartási anyagok (természetes kövek, égetett agyagáruk, faanyagok, műanyagok, festékek, stb.) megismerése. Őszi talaj–előkészítés, alaptrágyázás, szerves– és műtrágyák kijuttatása beásása. Virágágyak létesítése állandó helyre vetéssel. Virágágyak kiültetése egynyári, kétnyári növényekkel. Edények talajának

20

elkészítése.

21

2/12. évfolyam: 100 óra. Talaj-előkészítés, alaptrágyázás, szerves- és műtrágyák kijuttatása, bedolgozása ásással, motoros kapával. A talaj lezárása hengerezéssel. Ágyások kialakítása, előkészítése őszi és tavaszi vetésre, ültetésre. Virágmagok vetése szaporítóládába és helybe. Sövények, cserjék telepítése szabadgyökerű, földlabdás, konténeres növények ültetésével. Különböző rózsatípusok (teahibrid, remontáns, polyantha, kúszórózsák, stb.) ültetése, ültetés utáni munkái. Ültetőgödör ásása szabadgyökerű és konténeres díszfák ültetéséhez. Ültetés végrehajtása, ültetés utáni munkák. A parkokat, díszkerteket alkotó növények ápolása 1/11. évfolyam: 200 óra. A pázsit, a gyep ápolási munkái: kaszálás, gereblyézés, tápanyag–visszapótlás, öntözés, levegőztetés, hengerezés, növényvédelem. Pázsitfelújítás gyeptöréssel, felülvetéssel, gyeptéglázással. Virágfelületek gondozása: öntözés, gyomtalanítás, tápanyag-visszapótlás, növényvédelem. Sövények metszése, nyírása, cserjék fenntartási munkái: tápanyagvisszapótlás, öntözés, talajlazítás, gyomirtás, növényvédelem. 2/12. évfolyam: 200 óra. Fűnyírógépek üzemeltetése, karbantartása, beállítása adott tarlómagassághoz. Évelőágyak felújítása, áttelepítése. Évelő növények felszedése, tőosztása, talaj-előkészítés, tápanyag-utánpótlás, talajfertőtlenítés, tarackirtás. Ültetés, beöntözés. Sövények, díszcserjék fenntartási munkái: metszés, nyírás, öntözés, tápanyag-visszapótlás, talajlazítás, növényvédelem. Fiatal és idős díszfák fenntartási munkái: fenntartó metszés, ifjító metszés, öntözés, növényvédelem. A kiszáradt fák kivágása döntéssel, darabolással. Követelmények A tanulók tanulmányaik befejezése után tudják az egy és kétnyári virágok, évelő dísznövények kiültetését, ápolását felügyelet mellett elvégezni. Tudjanak díszfát, cserjét ültetni, majd az ültetés utáni munkákat irányítással elvégezni. Ismerjék meg az udvaros munka, során alkalmazott szerszámokat, eszközöket, gépeket. Képességeiknek megfelelően alkalmazzák a modern technológiai berendezéseket. Sajátítsák el a talajmunkák, a területrendezés, a szérűskert és a trágyatelep karbantartó munkáinak fogásait, a szerszámok használatát. Tudjanak a közösségben társaikkal összhangban dolgozni. Ismerjék meg a különböző parkalkotó növények vetésének, ültetésének, ápolásának, módjait. Gyakorlati munkájuk során alkalmazzák a környezetbarát, egészségre ártalmatlan módszereket, tartsák be a munkavédelmi előírásokat.

22

6. MÓDSZERTANI JAVASLATOK A beszámolás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről A szakképzés befejezésével a tanulók gyakorlati munkavégzés közben adnak számot felkészültségükről. A tananyagban szereplő éppen aktuális munka kiscsoportos végzésével. A minősítést a szakmai követelmények megvalósulásáról az oktató team végzi, beszámítva a képzési folyamat során elért eredményeket is. Írásbeli és szóbeli vizsgára a képzés befejezésével nem kerül sor, mert az értelmükben akadályozott tanulók korlátai ezt nem teszik lehetővé. A képzésről kiadott bizonyítvány Végzettség A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola befejezésekor a bizonyítvány mellé Tanúsítvány csatolható a tanuló fejlődéséről, valamint javaslat arról, hogy milyen munkatevékenységben (munkakörben) milyen önállósági fokon foglalkoztatható. A Tanúsítvány javasolt tartalma: – a tanuló azonosító adatai; – a képző intézmény azonosító adatai, illetve annak a ténynek a feltüntetése, hogy a tanuló ismereteit készségfejlesztő speciális szakiskolában szerezte; – a képzési szakterületek és a képzési idő feltüntetése, főbb kompetenciaterületek megnevezése (pl. szakmai ismeretek, szakmai gyakorlatok, társas kapcsolatok, kommunikáció témaköreiben); – az egyes kompetenciaterületekhez kapcsolódó tájékoztató jellegű minősítés (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, a képzésben részt vett).

23

Felhasznált irodalom 1. Szakképzési tematika értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskolája szakképző évfolyamaira (11. – 12. évfolyam) /Rumi Általános Iskola, Gyermek és Diákotthon Szakmai Munkacsoportja 2001./ 2. Szakképzési tematika értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskolája szakképző évfolyamaira (11. – 12. évfolyam) /Szegény Mihály Homok 2003./ 3. Szántóföldi növénytermesztés /Szegény Mihály NSZI 2002./ 4. Modulok értelmileg akadályozott tanulók részére /Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány 2001./ 5. Zöldségtermesztés /Filiusné Dr. Nadabán Terézia NSZI 1998./ 6. Idejében szólunk (52 hét munkái a kertben) /Mezőgazdasági Kiadó 1982./ 7. Parkgodozó szakképesítés központi programja 1999. 8. Állatgondozó szakképesítés központi programja 1998

24

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZAKMAI PROGRAM

Recommend Documents