SZAKMAI PROGRAM 2014

SZAKMAI PROGRAM

2014. A program a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet MeH EKK XIX-849/2/2008. ügyszámú Adaptált Központi Programja Hallássérült Tanulók Számára alapján valamint az Intézet által jóváhagyott tanulásban akadályozott tanulók számára adaptált speciális programok alapján készült.

SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, -KARBANTARTÓ I. Általános irányelvek 1. A képzés szabályozásának jogi háttere Az adaptált központi program - a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, - a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, - a gyermekek jogairól szóló 1991. LXIV. törvény (1989. november. 20. a New Yorkban aláírt a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény alapján 23.25.28. 29.cikk), - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. törvény, - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. (IV. 1.) törvény, - az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II.16) OGY határozat, - a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló, többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, - a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, - a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló módosított 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet és a módosító 1/2006. (VI.29.) OKM rendelet, - a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló módosított 2/2005. (III. 1.) OM rendelet, - a 2/2005. (III.1.) OM rendelet 2.sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült kerettanterv (választható az előkészítő szakiskola, a speciális szakiskola 9–10. évfolyamain az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását végző közoktatási intézmények számára), - a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, - a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet, - a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005.(V.31.) Kormányhatározat, - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, - a 33 523 01 1000 00 00 számú, Számítógép-szerelő, -karbantartó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 15/2008. (VIII.31.) GKM rendelet alapján készült. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

2. A szakképesítések, elágazások OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: 33 523 01 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Számítógép-szerelő, -karbantartó Szakképesítések köre: Elágazások:

nincsenek

Hozzárendelt FEOR szám:

7444

Szakképzési évfolyamok száma:

3

Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

40% 60%

Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): Ha szervezhető, mikor:

van 2 év nem szervezhető -

3. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. éviLXXIX. törvény 17. §-ában, valamint a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. éviLXXVI. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyébszakember láthatja el. A tanulók sérülés specifikumából fakadó képzési igényeinek megfelelően szükséges: - a szaktanárok, szakoktatók a célcsoportnak megfelelő speciális módszerbelifelkészültsége - a tanulók fejlesztéséhez, a habilitációs és rehabilitációs foglalkozások vezetéséhezszakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár alkalmazása. A hallássérült tanulók érdekében az oktatási folyamatban jeltolmácsot kell biztosítani, hogyaz auditív receptorok sérüléséből adódó hátrányok kiküszöbölhetőek legyenek. Amennyiben atanuló állapota szükségessé teszi, a speciális nevelési feladatok ellátására szakirányúgyógypedagógus tanár vagy a pedagógiai munkát segítő asszisztens alkalmazható. Integrált/inkluzív oktatás esetében: Jogszabály szerint utazó tanár rendszeres segítsége, speciális helyzetek/vizsga eseténjeltolmács segítsége jogszabályilag igényelhető (lásd ott). Egyénenként fejlesztési terv elkészítése javasolt.Az egyéni foglalkozások alkalmával minden tanuló módot kap a felzárkóztatáson kívül ahabilitációs/rehabilitációs terv megvalósítására.A tanár tanfolyam/előadások során szerezzen jártasságot a hallássérült tanulók oktatásában.

Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést aszakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges: - számítógép-terem - idegen nyelvi szaktanterem - tanterem - szaktanterem - demonstrációs terem - oktatókabinet A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök ésfelszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelettartalmazza. Szaktantermekben, a tantermekben az elhelyezkedés speciális módjának biztosításaszükséges. A szabadon választott tananyagegységek esetében a választott tananyagegység jellegénekmegfelelő feltételek. A tanulásban akadályozott tanulók oktatásának elismert követelménye a fokozott szemléltetés igénye. Az egyes tantermek, szaktantermek, oktatási célú helyiségek felszerelését ennek megfelelően kell bővíteni demonstrációs eszközökkel. A tanulási akadályozottság mellé társuló egyéb fogyatékosság esetén a kötelező eszközjegyzéket a fogyatékosság típusa szerinti kiegészítő eszközökkel kell bővíteni (pl. beszélő szintetizátor, nagyító program, Braille írású feladatlap, domború nyomtató, akadálymentesítés stb.). Biztosítani kell a hallássérült, illetve eltérő képességű, halmozottan sérült tanulók tanulásiakadályozottságának megfelelően differenciált gyakorlatorientált képzés lehetőségét, olyanoktatókabinet létrehozását, ahol kiscsoportos (bontott) szervezeti formában van lehetőség aszakmai elméleti ismeretek gyakorlatba ágyazott megerősítésére, a sokoldalú szemléltetésre, ahallássérültek oktatásában használatos speciális eljárások alkalmazására, ahol az ülésrendlehetővé teszi, hogy a hallássérült tanuló a beszédmegértést a jó szájról olvasási képpelsegíteni tudja. A hallássérült tanulók oktatásához szükség van: - a padok, munkaasztalok olyan elrendezésére, hogy minden tanuló láthassa az oktatópedagógus száját (szájról olvasási kép nyújtása) - jól megvilágítható tábla - mágnes tábla - írásvetítő, projektor, számítógép - oktatófilm, filmfeliratozó - rajzos szemléltető eszközökre, folyamatábrákra - fogalomtárra és szakmai jelszótárra

A szakmai gyakorlati tananyagegységek ellátnia,amelyhez a következők szükségesek:

oktatását

a

szakképző

intézménynek

kell

- számítógép-terem - idegennyelvi szaktanterem - hardvertechnikai mérőszoba - demonstrációs terem - hálózati laboratórium A hallássérült tanulók olyan munkahelyen teljesíthetik szakmai gyakorlatukat, amihallásállapotuknak megfelel, azt tovább nem károsítja (zaj, rezgésártalom) az orvosialkalmassági vélemény alapján. Halmozottan sérült tanulók esetében javasolt a szakmaigyakorlóhely védőmunkahely szerű kialakítása. Hallássérült tanulók csak olyan gépeken dolgozhatnak, amelyek üzemelés közben nemokoznak további halláskárosodást, illetve olyan védőfelszereléssel vannak ellátva, hogy azthallássérült tanulók is biztonságosan kezelhetik. A szakképzés során a hallássérült tanulóknak kötelező a hallókészülék viselése, kivéve, ha ahallássérült már nem rendelkezik készülékkel javítható hallásmaradvánnyal, és ezt szakorvosigazolja. Általánosan figyelembe veendő tényező a hallássérült fiatalok látásának fokozott védelme! Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkelegyüttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatásfeltételeiről. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit agazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképzőiskola bevonásával – ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és agazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinekellenőrzésére is. 4. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai ésvizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számúmellékletében az informatika szakmacsoportrameghatározott kompetenciák birtokában.E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzéstelőkészítő évfolyam keretében is. Vagy Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolaivégzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges ”A hallássérültek iskolarendszeren belüli felvételéhez orvosi és pszichológiaiszempontból szakemberek közreműködése szükséges (Fodor József OKK Ifj. Pálya- ésSzakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztály). A fiatalok felvétele egyéni elbírálástigényelhet. Szükséges még a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértőiszakvéleménye és beutaló határozata”.

A képzésbe való belépés – iskolarendszeren belüli képzés esetén – tanulásban akadályozottak részére egészségügyi és pályaalkalmassági feltételek meglétével, egyéni elbírálás alapján történik. A komplex pályaalkalmassági vizsgálaton gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi szempontok alapján véleményezik a tanuló alkalmasságát a képzésbe való belépésre. A képzésből való kizáró ok meghatározása a komplex pálya- és szakmai alkalmassági vizsgálat alapján, egyéni elbírálás szerint indokolt. 5. A szakképesítés, elágazások munkaterülete A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése 7444 Rádió-, televízió- és számítástechnikai műszerész A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Számítógépet kezel, szoftvereket használ Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez Általános műszaki tevékenységet végez Számítástechnikai berendezéseket karbantart Hibajavítást végez Telephelyre számítástechnikai berendezést telepít Számítógép összeszerelést végez azonosító száma 54 482 01 0000 00 00 54 481 01 1000 00 00 54 481 02 0000 00 00 54 481 03 0000 00 00 54 481 04 0000 00 00 54 482 02 0000 00 00 54 213 04 0000 00 00

A szakképesítéssel rokon szakképesítések megnevezése Adatbázis adminisztrátor CAD-CAM informatikus Informatikai alkalmazásfejlesztő Informatikai rendszergazda Informatikus IT kommunikációs szolgáltató Multimédia-alkalmazás fejlesztő

6. A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozásokbetöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása.A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kellalakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmaikészségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A hallássérültek illetve hallássérült és tanulásban akadályozottak esetében (nappali rendszerűés felnőttoktatás keretében végzett képzés esetében is) a képzés pedagógiai és szakmai céljaikiegészülnek egyéb habilitációs, rehabilitációs célokkal: - a tananyag elsajátítását fejlesztő foglalkozások segítik - a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérültfunkciók korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatására, az eszköztudás, aszociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetés megtanulására, a szociálisszféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentésére irányul - kiemelten törekedni kell a nyelvi, kommunikációs készségek fejlesztésére - a sikeres munkába állítás elősegítésére A hallássérültek szükség esetén igénybe veszik más szakemberek segítségét.

Tanulásban akadályozottak esetében a képzés pedagógiai és szakmai céljai kiegészülnek – az egyéni igényeknek megfelelően – egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokkal. Ezen célok megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások, szocializációs programok segítik. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb, vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatásra, az eszköztudás, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetés megtanulására, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentésére irányul. 7. A szakképesítés, elágazások követelménymoduljai A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ Multimédiás- és kommunikációs alkalmazásokat kezel Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ LAN- és WAN-hálózatokat használ Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Tevékenységét dokumentálja Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Tervezi és szervezi a munkavégzést Betartja a munkavégzéssel összefüggő szabályokat Alkalmazza a munkahelyi minőségbiztosítási előírásokat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmak B Munka-, környezet- és tűzvédelem A Elektromos áram élettani hatásai, elsősegélynyújtás B Erőforrások tervezése C Műszaki dokumentációk A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Személyes kompetenciák: Precizitás Fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák: Együttműködés Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Rendszerező képesség

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1173-06 Számítógép összeszerelése A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Meghatározza a pontos konfigurációt Kiválasztja a megfelelő eszközöket Hardver optimalizálást végez Összeszereli a számítógép konfigurációt Elvégzi a kábelek csatlakoztatását, rögzítését az alaplaphoz és a házhoz Elvégzi a hardver és szoftver teszteket Üzembehelyezi az UPS-t Csatlakoztatja a külső számítógépes perifériákat Telepíti a perifériákat Ellenőrzi a kapcsolatok helyes működését Teszteli a számítógép és perifériák működését Tervet ad a számítógépes megoldás kialakítására Meghatározza a szükséges eszközöket Kiépíti és beüzemeli a vezetékes és vezeték nélküli hálózatot Alkalmazza a tesztprogramokat Készlet nyilvántartó programot kezel Telepíti a vírusvédelmi, a személyes tűzfal és az egyéb irodai és alkalmazási szoftvereket Telepíti az operációs rendszert Telepíti a drivereket Frissíti a firmware-t Hálózat optimalizációs programot alkalmazza Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Információ technológiai ismeretek C Számítógép főbb részei B Processzor és típusai B Memóriák és típusai B Ki és bemeneti eszközök B Perifériák B Portok és használatuk C Titkosítás C Adattovábbítási módszerek C Számítógépes környezet kialakítása C Fájlok, mappák kezelése C Jogosultságok kiosztása C Nyomtatáskezelés B Folyamat és processzorkezelés B Erőforrás kiosztás B Memóriakezelés B Felhasználói felület kialakítása B Szoftverek installálása és környezetének kialakítása B Kábelek és csatlakozásaik, topológiák B Hálózati csatolóegység és feladatai B Vezeték nélküli átviteli módok B Protokollok használata, beállítása

B Hálózati operációs rendszer alapjai B Hálózati biztonságtechnika B Jogok, attribútumok B Fájlkezelés, megosztás B Nyomtatás hálózatban B Lokális hálózatok fizikai szerelése B Hálózati figyelés, mérések A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Alaplap szerelése, összeállítása 3 Memóriabővítés 3 Portok, perifériák csatolása Személyes kompetenciák: Pontosság Társas kompetenciák: Módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1174-06 Számítógép javítása, karbantartása A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tesztprogramokat futtat Archivált adatokat visszatölt Távfelügyeletet ellát A berendezés műszaki jellemzőit méri Műszaki dokumentációt olvas és értelmez Mérőműszert kalibrál és méréseket végez Mérőprogramot futtat, a mérés eredményeit értékeli A mérés alapján a berendezést minősíti Segédanyagok, szűrők, alkatrészek állapotát ellenőrzi, szükség esetén cseréliazokatBerendezések állapotát ellenőrzi, karbantartói méréseket végez, portalanít, tisztít Hibajelentést átvesz, munkavégzéshez engedélyeket megszerez Hibát behatárol, hibás alkatrészt/egységet a helyszínen javítja vagy cseréli,selejtezi Javított, cserélt egység vagy berendezés működését ellenőrzi Telephelyet bejár, munkaterületre felvonul Régi berendezést bont, munkaterületet előkészíti Hálózati passzív elemek felszerelését ellenőrzi, átviteli hálózati berendezéseketátveszi Nyomvonalat kialakít, aktív és passzív elemeket csatlakoztat Berendezést felszereli, installálja, teszteli Berendezést a megrendelőnek átadja Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Hálózati figyelés, mérések B Hibabehatárolás

B Konfigurációs és biztonsági kérdések B SNMP B MIB, a hálózati menedzsment B Távfelügyelet B Javítási lehetőségek B Hibadokumentálás B Rendszer és eszközvezérlők B BIOS, bios setup beállítások B Processzor illesztése B Memóriahelyek, foglalatok illesztése B ATX szabvány B Slotok használata B Jumperek, kapcsolók, érintkezők B Tápegység, ventilátor, Chipset B ISA, EISA buszrendszer B PCI- és a PCMCIA és interfészek B USB-kezelés B SCSI-interfész kezelése B AGP port alkalmazása B Egyéb portok kapcsolódása B Kapcsolatok vezérlése B Vezeték nélküli adatátvitel B Teljesítmény fokozása B A csővezeték (pipeline) működése B Szuperskalár architektúra B Tuningolás B Tesztelési programok használata B Optimalizálás B Processzor utasításkészlete B Processzor típusok B Felmérés, javítás előkészítés B Processzor cseréje, hűtőventillátor B Memória bővítése B Tokozások és aljzatok B Merevlemez beállítások B Formatálás, particionálás B Hibaszűrés, mérések B Karbantartások dokumentálása, minőségbiztosítás A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 Hálózati ismeretek 2 Számítógép szerelése 2 Számítógép karbantartása Személyes kompetenciák: Kézügyesség Társas kompetenciák: Módszerkompetenciák: Áttekintő képesség

Kontroll (ellenőrzőképesség) A 33 523 01 1000 00 00 azonosító számú, Számítógép-szerelő, -karbantartó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 1142-06 Számítógép-kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1173-06 Számítógép összeszerelése 1174-06 Számítógép javítása, karbantartása 8. A képzés szerkezete A 33 523 01 1000 00 00 azonosító számú, Számítógép-szerelő, -karbantartó megnevezésű szakképesítés időterve

A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni újtananyagegységekkel, és/vagy a központi programban szereplő kötelező tananyagegységekidőkeretének növelésével. Új tananyagegységek lehetnek: - A szabad sáv tantárgyai közé bekerült az anyanyelv tantárgy, mert a hallássérülttanulóknak fokozott nyelvi megsegítésre van szükségük a tananyag elsajátításakor. - A társadalmi ismeretek oktatása elősegíti a tanulók ismereteinek bővítését, akörülöttük lévő szűkebb és tágabb környezet megismerését, a későbbi önálló élethezszükséges alapvető ismeretek megszerzését. - Ajánlható még az egészségnevelés tantárgy oktatása a szabad sáv óráinakigénybevételekor. - A hallássérültek számára különösen fontos rehabilitációjuk és kommunikációjukjavítása szempontjából az egyéni korrekciós órák betervezése. Beemelhető ide aziskola helyi tantárgyi programjainak bármelyik, a programhoz illeszkedő része.

A szabad idősáv terhére javasoltak továbbá: - A Testnevelés 3-ra emelt heti óraszáma. - Hallássérült/súlyos fokban hallássérült tanulók számára a heti 3-4 órakommunikációs foglalkozás. További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók.

A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni újtananyagegységekkel, és/vagy a központi programban szereplő kötelező tananyagegységekidőkeretének növelésével. Új tananyagegységek lehetnek: - A szabad sáv tantárgyai közé bekerült az anyanyelv tantárgy, mert a hallássérülttanulóknak fokozott nyelvi megsegítésre van szükségük a tananyag elsajátításakor. - A társadalmi ismeretek oktatása elősegíti a tanulók ismereteinek bővítését, akörülöttük lévő szűkebb és tágabb környezet megismerését, a későbbi önálló élethezszükséges alapvető ismeretek megszerzését. - Ajánlható még az egészségnevelés tantárgy oktatása a szabad sáv óráinakigénybevételekor. - A hallássérültek számára különösen fontos rehabilitációjuk és kommunikációjukjavítása szempontjából az egyéni korrekciós órák betervezése. Beemelhető ide aziskola helyi tantárgyi programjainak bármelyik, a programhoz illeszkedő része. A szabad idősáv terhére javasoltak továbbá: - A Testnevelés 3-ra emelt heti óraszáma. - Hallássérült/súlyos fokban hallássérült tanulók számára a heti 3-4 órakommunikációs foglalkozás.További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók.

A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni újtananyagegységekkel, és/vagy a központi programban szereplő kötelező tananyagegységekidőkeretének növelésével. Új tananyagegységek lehetnek: - A szabad sáv tantárgyai közé bekerült az anyanyelv tantárgy, mert a hallássérülttanulóknak fokozott nyelvi megsegítésre van szükségük a tananyag elsajátításakor. - A társadalmi ismeretek oktatása elősegíti a tanulók ismereteinek bővítését, akörülöttük lévő szűkebb és tágabb környezet megismerését, a későbbi önálló élethezszükséges alapvető ismeretek megszerzését. - Ajánlható még az egészségnevelés tantárgy oktatása a szabad sáv óráinakigénybevételekor. - A hallássérültek számára különösen fontos rehabilitációjuk és kommunikációjukjavítása szempontjából az egyéni korrekciós órák betervezése. Beemelhető ide aziskola helyi tantárgyi programjainak bármelyik, a programhoz illeszkedő része. A szabad idősáv terhére javasoltak továbbá: - A Testnevelés 3-ra emelt heti óraszáma. - Hallássérült/súlyos fokban hallássérült tanulók számára a heti 3-4 órakommunikációs foglalkozás. További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók. A tanulásban akadályozott tanulók számára több okból is indokolt az anyanyelv/kommunikáció és a matematikai ismeretek beépítése a kötelező tantárgyak körébe (sérülés-specifikumból fakadóan, a szegregált alapiskola követelményei alapján, a hiánypótlás, szakmaorientált felzárkóztatás, sikeres munkába állás/társadalmi integráció támogatása miatt). A tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók iskolarendszeren belüli képzése esetén a hatályos közoktatási törvény (Kt. 52. § (6)) értelmében kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat kell szervezni (a heti kötelező óraszám 15 %-a).

sorszáma

A 33 523 01 0000 01 00 azonosító számú, Számítógép-szerelő, karbantartó megnevezésűszakképesítés követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység Óraszáma azonosítója

1 171sh/1.0/1142-07 2 171sh/2.0/1142-07 3 4 5 6

171sh/1.0/1173-07 171sh/2.0/1173-07 171sh/3.0/1173-07 171sh/4.0/1173-07

7 171sh/5.0/1173-07 8 171sh/1.0/1174-07 9 171sh/2.0/1174-07

megnevezése Informatikai alapismeretek Munkatervezés és szervezés Hardvertechnika Szoftverismeretek Hálózatok Számítógép és hálózatfelügyelet Számítógép és hálózatfelügyelet Számítógépes architektúrák Haladó számítógép és hálózat-felügyelet Mindösszesen óra:

elméleti

elméletigényes gyakorlati

288

gyakorlati

összes

540

828

72

72

72 108 72

72

108 108 108

252 216 180

108

72

72

252

64

96

32 160

32

160

352

96

32

224

352

1008

208

1384

2600

„A tanár kötelező óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál abban az esetben, ha a központi program(tanterv) szerint elméletigényes szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást.” A táblázatban jelzett óraszámok az 1. és 2. szakképzési évfolyamon kiegészülnek a kötelező összefüggő nyárigyakorlat óraszámaival (max.90 óra), valamint tanulásban akadályozottak esetében valamennyi évfolyamon akötelező egészségügyi és pedagógiai (re)habilitációs célú órák számával.

9. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1142-06 Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számítógépkezelési, üzemeltetési, hálózati és multimédiás ismeretek alkalmazása. Informatikai biztonsági eszközök használata, szakmai angol szöveg értése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1173-06 Számítógép összeszerelése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Egy számítógép összeszerelése, perifériák csatlakoztatása, üzembe helyezése, aszoftverek telepítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1174-06 Számítógép javítása, karbantartása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Egy konkrét számítógépen hibamegállapítás és a javítás elvégzése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% A szakmai vizsga értékelése %-osan A 33 523 01 1000 00 00 azonosító számú, Számítógép-szerelő, megnevezésűszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 20 2. vizsgarész: 40 3. vizsgarész: 40

-karbantartó

A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai Biztosítani kell a hallássérültek részére jeltolmács jelenlétét. Gondoskodni kell arról, hogy avizsgázó tökéletesen megértse az elvégzendő feladatot, s arra a számára legkedvezőbb módonválaszolhasson. A vizsgán a vizsgázót megilletik az oktatás során használt tanulmányisegédeszközök (számítógép, esetleg írógép). A hallássérült tanulónak hosszabb felkészülési idő biztosítandó. A hallássérült vizsgázónak beszédállapotától kell függővé tenni a szóbeli vizsgát. Aki szóbannem tudja megfelelően kifejezni magát, annak írásbeli válaszadást kell lehetővé tenni.Előnyben kell részesíteni a feleletválasztós tesztet az esszé jellegű kérdésekkel szemben, ígykompenzálva sérüléséből fakadó nyelvi hiányosságait.Különösen jelentős a vizsgahelyzet megfelelő körülményeinek biztosítása (nyugodt légkör,ösztönző hangulat, kérdező tanár(ok) jelenléte). Tanulásban akadályozott vizsgázónak indokolt esetben a szóbeli és gyakorlati vizsgarészek teljesítésére hosszabb időtartam engedélyezhető. 10. Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok „A fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmaialkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az egészségügyi alkalmassági követelményekfigyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást,továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. Afogyatékosság alapján, a fogyatékossággal élőt mentesíteni kell egyes tantárgyak,tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól, szükség eseténmentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy típusa, illetőleg szintje alól. A vizsgánbiztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni asegédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámolószóbeli

beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Amentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság,iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottságvéleményének hiányában a felülvizsgáló orvos véleménye alapján a szakmai vizsgabizottságdönt. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgálókörülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsítottszakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez.” /Szakképzésitörvény 11.§(6)/ A beszámítható előzetes tanulmányok meghatározásakor az „Útmutató a Számítógép-szerelő,karbantartó szakképesítés képzéséhez beszámítható előzetes tudás felméréséhez” c.dokumentumban foglaltak szerint kell eljárni. 11. Módszertani ajánlás a hallássérült tanulók szakmai képzéséhez 1. A hallássérülés fogalma A gyógypedagógiai értelmezés szerint hallássérült az a gyermek (ifjú, felnőtt, idős egyén),akinek hallásvesztesége oly mértékben korlátozza a fejlődési, nevelési és tanulásilehetőségeiben, hogy eredményes fejlesztéséhez gyógypedagógiai támogatás szükséges.Orvosi értelemben hallássérültnek tekintik azokat a betegeket is, akiknél a hallássérülés - -csak az egyik fülben jelentkezik és kismértékű; - -kétoldali, de igen enyhe fokú; - -átmeneti jellegű. Ide sorolják még a csak nagyon magas frekvenciákon jelentkező halláskárosodásokat is,amelyek a mindennapi életben nem okoznak zavartA hallássérülés gyógypedagógiai fogalma olyan hallásveszteséget jelent, ami a beszédhezszükséges hallásterületen közepes, vagy súlyos nagyothallást, illetve siketséget feltételez. Ennek következtében a beszédfejlődés nem indul meg, vagy oly mértékben sérül, hogy abeszéd megindításához, illetőleg korrekciójához speciális módszerek szükségesek. A társuló fogyatékosság szempontjából négy fő csoportról beszélhetünk: tanulási zavart mutató hallássérültek, akiknél az ú.n. diszfáziás tünetcsoport(beszédmotorikai problémák, gyenge szájról olvasási képesség, diszgráfia, diszlexia,disszimbólia, súlyos dekoncentráltság) egy vagy több jellegzetessége figyelhetőmeg, ép értelem mellett. (Csányi, 1987.), - értelmi fogyatékossággal társuló hallássérülés, - látásfogyatékossággal párosuló hallássérülés: az ú.n. siket-vakság, amely nevétőleltérően a nagyothallás és a gyengénlátás különböző fokozataira és variációira terjedki, - mozgásfogyatékossággal társuló hallássérülés. A fenti csoportok sokféleképpen társulhatnak egymással, s ennek megfelelően a dominánsfogyatékosság határozza meg, hogy a szurdopedagógus foglalkozik-e elsődlegesen ahallássérülttel vagy konzultánsként vesz részt a fejlesztésben.A hallássérült számára a valóság mozaikszerű, szaggatott információkból áll. A lényegi eseményeket nehezen tudja iemelni. Az információk kaotikusak, értelmetlenek lehetnek. A gyermek ezeket kritika nélkül elfogadja, nem keresi az okokat.A figyelmet irányító hangingerek nélkül a világ egysíkúbb unalmasabb, sokszor alényegesebb, fontosabb információk maradnak észrevétlenek. A gyermek figyelmeönkényesen vándorol, dekoncentrált, hiányzik az indítéka a tartós összpontosításhoz.A személyiség merevebbé válhat, nehezebben vált át egyik helyzetről a másikra, gyakranalkalmaz sémákat, esetleg inadekvát módon.A személyiség kevésbé finoman differenciált, érzelmi világa szegényesebb, az empátiáskészsége fejletlenebb.Magatartását elsősorban vizuális élmények irányítjákJellemző lehet a kapcsolatok beszűkülése, információhiány, mások szándékának félreértése.Következmény lehet az agresszióra való hajlam, téves ítéletek, önértékelési problémák.A hallás hiányában a személyiség merevvé válhat, s ez jellemezheti a gondolkodást és aviselkedést is.

A hallás hiányának vagy súlyos sérülésének mégis legfontosabb következménye abeszédkommunikáció, a nyelv elsajátításának zavara. A hallássérülés negatívan érinti a különböző beszédfunkciókat, mint például a kiejtést. A másik nagyon fontos terület a szókincs fejlődése. A szókincs hiányai vezetnek részben a beszédértés hiányosságaihoz, valamint az alacsonyabbolvasási szinthez. A súlyosabb nagyothallók illetve a siketek beszédében nem ritkák a grammatikai hibák. Ahallássérült gyermekeknek az iskolai munka, tanulás során a legtöbb nehézséget a szóbeliközlések megértése okozza. Ennek oka, lehet hogy nem jól hallja, illetve szókincse hiányos.Az olvasás technikájának hibái általában nem jelentenek komolyabb problémát. A pontatlan,hibás feladatmegoldások mögött rendszerint a szöveg szavainak hibás megértése kereshető. Apedagógusnak tehát elsőrendű feladata, hogy mindig meggyőződjön arról, hogy a hallássérültfiatal tisztában van-e a feladattal, érti-e pontosan. A szövegértési problémákat a szűkebbszókincs, a szinonimák ismeretének hiánya, illetve a mondatok helytelen tagolása okozhatja.A hallássérült fiatalok beszédét és írását is grammatikai illetve helyesírási hibákjellemezhetik. Problémát jelent az önálló jegyzetelés, fogalmazáskészítés. Az eddigiekből kitűnik, hogy a hallássérült tanulókkal foglalkozó pedagógusnak igen sokrétűfeladatot kell megoldania Az enyhén hallássérült tanulók oktatásában az auditív útérvényesül, a súlyosan hallássérült tanulók képzésében pedig az orális-auditív irányzat. Ezannyit jelent, hogy a nagyothallók esetében a beszédre épül a tanítás, kiegészítve aszurdopedagógiai fejlesztéssel. A súlyos hallássérültek esetében a beszéd közvetítésének fő eszköze a szájról olvasás és azazt kiegészítő hallás, illetve olvasás. Nagy hangsúlyt helyeznek a hallásmaradvány maximáliskiaknázására. A módszer nem alkalmazható válogatás nélkül minden hallássérült gyermekre.A beszédet, és a szájról olvasást súlyos hallássérültek esetében kiegészíthetik manuáliseljárások. Az orális irányzathoz legközelebb a szájról olvasást kiegészítő jelrendszerek állnak, amelyeka rosszul vagy nem látható beszédmozgás elemek differenciálását szolgálják. Az ujj-abc jelei valamennyi beszédhangot megjeleníti egy-egy kézjellel egyidejűleg. A jelnyelv alapvetően más, ugyanis a jelek szavaknak felelnek meg. Minden jelnyelvszónyelv. Kétféle variánsa létezik. Az egyiket önálló nyelvként tartják számon a nyelvészek,mert saját nyelvi törvényszerűsége, grammatikája van. A siket lakosság körében terjedt elelsősorban. Gond, hogy szókincse szűk, ugyanazok a jelek több szó jelentését isreprezentálják. A másik típus, amikor a jelnyelv alárendelt szerepet játszik a hangos beszédhez képest,azzal azonos időben zajlik, a hangos beszéd grammatikáját, szórendjét követi, annak hűtükörképét adja. Az oktatás során mindkét típus alkalmazása megjelenik. A totális kommunikáció során a jeleket a hangos beszéddel párhuzamosan alkalmazzák, abeszéd által kijelölt sorrendben, szükség esetén az ujj abc és a hallás felhasználását, ahallókészülék viselését is szükségesnek tartják. Nemzetközi kutatások szerint az eredményekazt igazolják, hogy a két nyelvet nem lehet egyidejűleg használni, a párhuzamos információktöredékesek mindkét vonalon. A felelést zavarja az egyidejű beszéd, és viszont. 2. Az adaptált központi program alkalmazásának lehetőségei A szakképesítés adaptált szakmai programja alkalmazható a hallássérült és halmozottan sérülttanulók szegregált- és integrált- nappali rendszerű és felnőttoktatási szervezési formábantörténő szakmai képzésében egyaránt. A képzés eredményességének alapvető feltétele aképzők szakmai és speciális pedagógiai felkészültsége, valamint a speciális központi szakmaiprogram alapján, a helyi sajátosságoknak megfelelően elkészített helyi szakmai program.Integrált oktatásszervezés esetén a képzést bevezetni szándékozók körében számolnunk kell aképzők előzetes felkészítésével (speciális pedagógiai ismeretek, módszerek). Akövetkezőkben

néhány alapvetően fontos, a képzés során figyelembe veendő tényezőtkívánunk a képzők figyelmébe ajánlani. Rendkívül fontos az egyéni fejlesztő foglalkozások alkalmával az általános hallási ésbeszédfejlesztési gyakorlatok mellett a hosszabb, nehezebben ejthető szavak, kifejezésekelsajátításának gyakorlása, korrigálása.Javasoljuk olyan kiadványok létrehozását, amely a hallássérültekkel kapcsolatba kerülő nemszurdopedagógusoknak segít a hallássérült fiatalokra jellemző pszichés tulajdonságokmegismerésével és a velük való foglalkozás alapvető módszereinek bemutatásával. Általánosan figyelembe veendő tényező a hallássérült fiatalok látásának fokozott védelme! A képzésbe belépő tanulók eltérő fejlettségi szintje (képességek, készségek,személyiségjegyek) mellett többségüknél számolni kell a tanítás-tanulás folyamatátnehezítő tényezőként: - a motiváció hiányával, gyengeségével (tanulás, munka), a kognitív képességekgyengébb voltával, - a személyiség-fejlettség hiányával, illetve sajátos személyiségjegyekkel(önállótlanság, ítélőképesség gyengesége, merev személyiség, sémák esetlegesnadekvát alkalmazása), szociális éretlenség megnyilvánulásaival (kommunikációsnehézségek, általános tájékozottság gyengesége, kapcsolatteremtési és –tartásiképesség fejletlensége, beszűkült kapcsolatok), esetleges érzelmi és magatartásizavarokkal, melyeket a kamaszkori személyiségjegyek erősíthetnek, - a hallássérülés következtében létrejövő különböző mértékű beszédsérüléssel vagy beszédképtelenséggel, illetve társuló egyéb problémákkal (egészségügyi, szociális),amelyek megoldása a szurdopedagógusokon kívül egyéb szakemberek bevonásátigényli a képzés eredményessége érdekében. A képzők iránti elvárások: - szakmai, speciális pedagógiai felkészültség - derűs, bizalmat sugárzó személyiség, monotónia tűrés - nagyfokú türelem, empátia, probléma- és konfliktusmegoldó képesség - az átlagnál nagyobb teherbíró képesség - folyamatos team munkába való együttműködés képessége (hajlandósága) - tökéletes artikulációjú, jó szájról olvasási képet nyújtó beszéd - kifejező mimika - hasznos a jelnyelv ismerete, de nem elengedhetetlen - a hallássérültek oktatásában használt kommunikációs módszerek ismerete A képzési idő három tanéve a csoport egészének és egyes tanulók egyéni igényeinekmegfelelően biztosítja a hallássérülés és intellektuális képességek gyengébb volta miattihosszabb ismeretszerzési folyamatot. A tananyagtartalom elrendezése a habilitációs célokatszolgáló feladatokhoz szükséges idő biztosítása, mind-mind a tanulók különféle mértékű ésminőségű sérülésének figyelembe vételével történt. 3. Módszertani javaslatok A képzés során biztosítani kell annak gyakorlatorientált, differenciált, személyiségközpontújellegét. Elsődleges feladat a tanulók fejlettségi szintjének, beszédállapotának felmérése, a tanulókörülményeit meghatározó egyéb tényezők megismerése. Ennek alapján a meglévőismeretekre, képességekre alapozva, a hiányos ismeretek kiegészítésével, a gyengébbképességek, készségek fejlesztésével szükséges megszervezni a képzést. Különösen agyengébb vagy egyéb problémákkal is küzdő tanulókat, az egyéni szükségletekhez igazodóEgyéni fejlesztési terv alapján, a szükség szerinti speciális tudással rendelkező szakemberekbevonásával kell megsegíteni.

Már a képzés kezdetén nagy gondot kell fordítani a tanulók kellő motiváltságánakmegteremtésére (tanuláshoz, munkához). Ebben jelentős szerepe van a képzőkszemélyiségének (példamutatás, empátiakészség, tanár-tanuló kapcsolat), a tanulási technikák elsajátításának, a teljesítmények pozitív irányultságú értékelésének. Az eredményes képzés feltétele a tanulók speciális nevelési-oktatási igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazása. A tananyag feldolgozása során követendő szempontok: - az ismeretek kis lépésben történő, a szemléletesség, fokozatosság és tantárgyikoncentráció elvei szerinti feldolgozása - az elméleti ismeretek gyakorlatba ágyazott elsajátítása - a gyakorlati feladatok megoldása előtt fontos meggyőződnünk arról, hogy ahallássérült tanulók tökéletesen megértették azt. - az ismeretek többszöri ismétlés általi megerősítése (az alapvető ismeretek folyamatosfelidézése) - a hiányzó ismeretek haladéktalan pótlása, gyengébb ismeretek megerősítése - a vizsgakövetelményekben megfogalmazott tananyagtartalmak hangsúlyozottmegjelenítése (vizsgatréningek beépítése) - lényeges elemek kiemelése, ok-okozati összefüggések megértetése, - rész-egész viszonyának bemutatása - a kognitív képességek folyamatos erősítése - az eredményes tanulási tevékenység érdekében törekedni kell valamennyi tanulónkszámára megtalálni a kapaszkodókat, elsajátítani a megfelelő tanulási módszereket - a tanulók nyelvi- és kommunikációs készségének állandó fejlesztése, -a tanítás-tanulás folyamatában mindvégig érvényesíteni az egyénre szabottellenőrzéstértékelést. Az ellenőrzés-értékelés alapjául szolgál a hiányosságok feltárásával, azok megszüntetését isszolgáló csoportos és egyéni fejlesztésnek, a felzárkóztatás megtervezésének, a komplexpozitív irányultságú értékelésnek (melynek ösztönző ereje rendkívül fontos). Az értékelésnek ki kell terjednie az alapvető elméleti ismeretek tudására, gyakorlati alkalmazására (a munkafolyamatok elvégzésének mennyiségére, minőségére), amunkavédelmi szabályok ismertetésére és alkalmazására. A hallássérültek oktatásában különös jelentősége van a szemléletességnek, a fogalmakérthetővé tételének, a gondolkodás fejlesztésének. Figyelembe kell venni a hallássérüléshez társuló esetleges részképesség kieséseket is. A hallássérültekkel való kommunikáció során van néhány alapvető, betartásra érdemesszabály, amely megnövelheti a közlés hatékonyságát. Ezek a következők: - kifejező, nem túl gyors beszéd, - kis távolság a beszélő és a hallássérült között (de nem túl közeli 0,5-2m,), - az arcnak mindig jól láthatónak kell lenni a szájról olvasás megsegítése érdekében(az arckifejezés, jó információforrás). - ne magyarázzunk a tábla felé fordulva, - fontos a figyelem felkeltése, - a figyelem elterelő tényezők lehetőség szerinti kiszűrése, - az oktató legyen együtt érző (figyelni és érteni sok erőt igényel) türelmes,következetes - az utasítások legyenek rövidek, lényegretörőek.

A hallássérült fiatalok fokozott figyelmet és ellenőrzést igényelnek önálló munkájuk során.Szakmai elméleti tárgyak órai vázlatát mindig javítani kell, hogy a szöveg, ill. szakszavak nehibásan kerüljenek megtanulásra. Javaslatok a szabadon tervezhető szabad sáv felhasználásához A szabad sáv tantárgyai közé bekerült az anyanyelv tantárgy, mert a hallássérült tanulóknakfokozott nyelvi megsegítésre van szükségük a tananyag elsajátításakor. Rendkívül hasznosantudja segíteni a szurdopedagógus az írásos szakmai elméleti tárgyak tananyagánakfeldolgozását. Alkalmat teremthet a gyakorlásra a szakkifejezések megtanulásakor, azokalkalmazásakor. A gyakorlat során felmerülő nyelvi fogalmi hiányok pótlására, nyelviszerkezetalkotási gyakorlatok végzésére, a szaknyelv használatára nyílik itt rendkívül értékeslehetőség. Az anyanyelvi órák hatékonyan szolgálhatják a tanulók vizsgára történőfelkészítését is. Célszerű integráltan oktatott hallássérült tanulóknak a halló társaiktólelkülönítve, szurdopedagógus vezetésével szervezni ezeket az órákat. Hallássérült/súlyos fokban hallássérült tanulók számára javasolt a heti 3-4 óra kommunikációsfoglalkozás. (Felhasználható szakirodalom: Tihanyi Gabriella, 2005 NSZI Kommunikáció (H)1/11.; 2/12.; 3/13. osztályok számára) Javasolt időterv Témakörök Kommunikáció általában Kommunikáció: testbeszéd Kommunikáció: illemtan Kommunikáció: médiaismeret Nyelvtan – nyelvi szerkezetalkotás, levelezési ismeretek Irodalmi alapismeretek Szövegértelmezés Fogalmazás Társalgás Összesen

15 6 8 6 20

10 6 8 12 20

10 10 10 16 18

Összesen 35 22 26 34 58

10 12 10 24 111

6 30 10 9 111

6 10 10 15 105

22 52 30 48 325

1/11.

2/12.

3/13.

Megjegyzés: A témakörök úgy váltakozzanak, hogy egy-egy ismeretanyag – ellenőrző/értékelőfeladatlappal lezárva – 6-7 óráját, kövesse egy-egy gyakorlásokkal fűszerezett anyag. Pl.Kommunikáció 3-4 óra ismeretanyaga + összefoglalás/ellenőrzés, ezt követi 4-5 Nyelvtan,Társalgás könnyedebb; gyakorlást és nem ismeretanyag-elsajátítást igénylő óra.A társadalmi ismeretek oktatása elősegíti a tanulók ismereteinek bővítését, a körülöttük lévőszűkebb és tágabb környezet megismerését, a későbbi önálló élethez szükséges alapvetőismeretek megszerzését. Javasoljuk a hallássérült tanulók részére készített speciális modulalkalmazását, tekintetbe véve a tanulók társadalomról, társadalmi folyamatokról, az őketkörülvevő világról alkotott sajátos és hiányos ismereteit. A program oktatása segítheti agazdasági ismeretek tantárgy anyagának jobb megértését is. Javasolható még azosztályfőnöki óra keretében speciális tréning szervezése a munkába állás elősegítésére. Azosztályfőnöki órák alkalmával szükséges a drogprevenciós program ismereteinek átadása afiataloknak. Ajánlható még az egészségnevelés tantárgy oktatása a szabad sáv óráinak igénybevételekor.A tantárgy tananyagának összeállításakor a felnőtt életre való felkészítés egyik fontostársadalmilag is hangsúlyos része a családi életre nevelés. Ennek keretén belül a szexszerelem-család témakörének

feldolgozása. Ehhez nyújthat hatékony segítséget a FogyatékosGyermekekért Közalapítvány pályázatára készült hallássérült serdülőknek kidolgozottnevelési, oktatási modul.(A Közalapítványtól beszerezhető). A hallássérültek számára különösen fontos rehabilitációjuk és kommunikációjuk javításaszempontjából az egyéni korrekciós órák betervezése (például számítástechnika, egyénikorrekció). Javaslatok a szakmai gyakorlati órák hatékony lebonyolításához A szakmai gyakorlat során a hallássérült tanulók csak olyan gépeket kezelhetnek, amelyeknem okoznak számukra hallásállapot romlást, nem veszélyezteti látásukat, nem tesz kárthallókészülékükben, s minden szempontból megfelelnek az orvosi alkalmasságkövetelményeinek. A gépek olyan védőberendezéssel vannak ellátva, amelyek segítségével ahallássérültek is biztonsággal kezelhetik azokat. Tanácsos a hallássérültek munkahelyét agyakorlat során védőmunkahely szerűen kialakítani, illetve oktató kabinetet felhasználni, aholaz elméleti ismereteket a gyakorlatban megvalósíthatják, begyakorolhatják (elméletigényesgyakorlat).Nagyon fontos a szakmai elmélet és a gyakorlati tananyagegységek kapcsolódásának,kölcsönhatásának kialakítása. Törekedni kell a tananyagegységeket oktató pedagógusokközötti szoros együttműködés kialakítására. A hallássérültek oktatásában fokozottanérvényesülnie kell a fenti elveknek. Különös jelentősége van a szemléletességnek, a fogalmakérthetővé tételének, a gondolkodás fejlesztésének. A gyakorlati feladatok megoldása előtt győződjünk meg arról, hogy a hallássérült tanulóktökéletesen megértették azt. Segíti a tanulást a munkafolyamat bemutatása előtt megfigyelésiszempontok megadása. Mivel a hallássérült tanuló nem tudja figyelmét megosztani az oktatókeze és arca között, ezért a munkadarab vagy munkagép fölé hajolva, takart szájjalelmondottakat a tanuló nem tudja hasznosítani. A szakmai gyakorlaton a hallássérült tanulókrészére hallókészülék viselése szakorvos által meghatározottak követése szerint szükséges.Balesetvédelmi szempontból a hallássérültek fokozott védelmet igényelnek. Nagyobbműhelycsarnokban gondoskodni kell arról, hogy környezetük is észlelje őket (pl. más színűmunkaruha) A hallássérült tanulók fokozott figyelmet és ellenőrzést igényelnek önállómunkájuk során Eszköztár hallássérült (nagyothalló, siket) tanulók számára 1. Többségi iskolákban is használt eszközök alkalmazása Tankönyvek A tankönyvek szövegének megértését segíti a lényeges szövegrészek aláhúzása. Továbbikönnyítés a tankönyv szövegéhez írt nyitott mondatok alkalmazása. Ezek a mondatok atankönyvi szöveg értelmezésével tölthetők ki. Egyéb szemléltető eszközök Egyéb szemléltető eszközök (modellek, makettek, szemléltető tárgyak, képek) bemutatásaelőtt ismertetni kell a megfigyelési szempontokat. Ennek megértéséről meg kell bizonyosodni. 2. Speciálisan összeállított szövegek, tankönyvek, munkatankönyvek, vázlatok Munkatankönyvek, vázlatok Speciálisan siketek számára íródott/íródó munkatankönyvek (központi kiadásúak, egyénilegkészítettek). Speciálisan siketek számára íródott/íródó vázlatok, összefoglalók (központi kiadásúak,egyénileg készítettek).

Táblai vázlatok, nyitott mondatok Szócsíkok, mondatcsíkok alkalmazása (felhasználható megértésre, rögzítésre, ellenőrzésre) Képek, szócsíkok, mondatcsíkok, hangos beszéd összekötése, rendezése Feladatlapok Ezek a feladatlapok célzottan a megértést és a megértés ellenőrzését szolgálják. Egyazon feladat témája többféle módon megközelítve (összekötés, kiegészítés, pótlás, megnevezés,rendezés stb.) felhasználható. A feladatlapok összeállításánál kerüljük a kifejtő kérdéseket.Célszerű – és a tudásról reálisabb képet adó – a kiegészítés, felsorolás, kiválasztásmódszerének alkalmazása. 3. Elhelyezkedés A tanár megfelelő megvilágításban, távolságban üljön. 4.Tanulásszervezés Eredményes az egyéni foglalkozás, a kiscsoportos foglalkozás. A siket tanuló könnyebbenvesz részt a tanórán, ha a frontális óra előkészítése így történik. Szemléltető eszközök használata Ha a pedagógus bemutatott anyagra, tárgyra hivatkozik, adjon lehetőséget a megszemlélésreés utána folytassa magyarázatát. Amennyiben az előadás során írásvetítőt, számítógépes kivetítést alkalmaz, gondoljon arra,hogy a hallássérült személy képtelen az információ követésére (kellő tantermi fény hiánya).Célszerű helyi megvilágítást használni. Rehabilitációs feladatok A képzés fejlesztő jellege a képzési idő egészében csak valamennyi képző (és szükség szerintikülső szakemberek) együttes munkája eredményeként érvényesülhet. A hallássérültekhabilitációjának feltétele, hogy rendelkezzenek megfelelő szakmai felkészültség mellett,mindazon személyiségjegyekkel, amelyek az életkezdéshez, munkába álláshoz – atársadalomba való beilleszkedéshez – alapvetően szükségesek.Ezért a szakmai felkészítéssel egyidejűleg a képzés feladata a tanulók munkavállalóváválásának segítése.A fiatalok munkába állításuk és a munkaerő piacon való érvényesülésük jelentősen függ attól,hogy milyen mértékben sikerült a képzés ideje alatt kialakítani bennük a megfelelőmunkavállalói magatartást (munka iránti pozitív viszony, munkavállalói tájékozottság,munkahely keresési technikák alkalmazása, megbízható munkavégzés, stb.) Az önálló életvitelre felkészítés érdekében szükséges mindazon ismeretek, magatartás normákelsajátítása, amelynek az önálló (családi) életkezdéshez és életvezetéshez elengedhetetlenek.Jelentős e területen belül a kudarcok elkerülésére, a problémák (veszély helyzetek)megelőzésének lehetőségére különös figyelemmel felkészíteni a tanulókatszemélyiségfejlesztő programokkal, egyéni és csoportos személyiségfejlesztő tréningekalkalmazásával . Az utógondozás ma még kissé hiányos láncszemét pótolhatja egy-egy iskolaiszociálpedagógus, ifjúsági gondozó. Ő az, aki jól ismerve a csoport tanulóinak lehetőségeit(egyéni problémák, családi háttér, helyi munkavállalási lehetőségek, stb.) nemcsak a képzéssorán kulcsfontosságú személyiség, de tevőlegesen segítheti a tanulók önálló életénekindítását (munkahelykeresés, célszervezetek, szociális támogatások igénybevétele, stb.)

12. Módszertani ajánlás a tanulásban akadályozott tanulók szakmai képzéséhez 1. A szakképesítés adaptált központi programjának alkalmazási lehetőségei A Számítógépes adatrögzítő részszakképesítés adaptált központi szakmai programja tanulásban akadályozott tanulók iskolai rendszerű szakmai képzéséhez készült. A képző intézmények a speciális központi program alapján a helyi sajátosságok figyelembevételével készíthetik el a helyi szakmai programjukat. A képzés bevezetése kellő előkészítést igényel. A képzést bevezetni szándékozóknak feltétlenül rendelkeznie kell alapvető speciális képzési feltételekkel. A képzés eredményessége megköveteli, hogy a képzők alapvető gyógypedagógiai és módszertani ismeretek birtokában, azt alkalmazva vegyenek részt a tanulásban akadályozott tanulók nevelésének, oktatásának, képzésének folyamatában. 2. A sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott fiatalok és a tanulási-tanítási tevékenységet nehezítő tényezők A tanulásban akadályozottak közé soroljuk az idegrendszer alacsonyabb funkcióképességével összefüggő, illetve a kedvezőtlen környezeti hatásokkal magyarázható tartós, átfogó tanulási képességzavart mutató tanulók körét. E szakmai program azoknak a tanulásban akadályozott, enyhén értelmi fogyatékos fiataloknak a szakmai képzését szolgálja, akiknél a tanulási akadályozottság a központi idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A tanulási akadályozottság a következő területeken mutatkozik meg: − kognitív készségek területén (vizuális és auditív észlelés, emlékezés, figyelemkoncentráció, logikai műveletek, problémalátás és megoldás); − motoros és orientációs képességek területén (izomtónus, egyensúlytartás és érzékelés, nagy és finommozgások, cselekvéstervezés és irányítás, térbeli és időbeli tájékozódás hibái és hiányosságai); − emocionális és szociális képességek területén (tanulási motiváció, motiválhatóság, önértékelés, értékrend, tanulási veselkedés, szereptanulás problémái és hiányosságai); − kommunikációs képességek területén (beszédértés, szókincs, szóbeli közlés, hangképzés, grammatikai szerkezet, szövegalkotás szóban-írásban, metakommunikáció, önkifejezés hibái és hiányosságai). A fogyatékosságból eredően a tanulóknál jellegzetes különbségek alakulnak ki. Ezek megmutatkoznak a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében, és abban, hogy az eltérés minden pszichikus funkciót (érzékelés, észlelés, figyelem) érinthet, azonban tanulónként és funkcióként igen eltérő módon. Ezért a fejlődés ütemében és a fejlesztés várható eredményében is igen nagy egyéni különbségek lehetnek. A fogyatékosság következményei csökkenthetők, melynek feltétele a megfelelő gyógypedagógiai segítségnyújtás. A gyógypedagógiai tevékenység hatására felnőttkorra az enyhe értelmi fogyatékosság egyes jegyei jelentősen korrigálhatók, illetve kompenzálhatók.

3. Speciális pedagógiai, módszertani eljárások alkalmazása A tananyag-feldolgozás tanulási akadályozottság szerinti követelményei: − az ismeretek, kompetenciák megszerzése történjék kis lépésekben, a szemléletesség, fokozatosság és komplexitás igényeinek figyelembe vételével; − az elméleti ismeretek elsajátítása történjék gyakorlatba ágyazottan, − lényeges az ismeretek többszöri, ismétlés általi megerősítése, (az alapvető ismeretek folyamatos felidézése); − szükséges a hiányzó ismeretek haladéktalan pótlása, gyengébb ismeretek megerősítése; − a vizsgakövetelményekben megfogalmazott tananyagtartalmak hangsúlyozott megjelenítése (vizsga-tréningek beépítése); − lényeges elemek kiemelése, ok-okozati összefüggések megértetése, egész-rész-egész viszonyának bemutatása; − a kognitív képességek folyamatos erősítése; − az eredményes tanulási tevékenység érdekében valamennyi tanulónak segítséget kell adni a megfelelő tanulási módszerek és technikák elsajátításában; − a tanítás-tanulás folyamatában mindvégig érvényesíteni az egyénre szabott ellenőrzést, értékelést. Az értékelés differenciált és pozitív (megerősítő) irányultságú legyen; ennek ösztönző ereje a tanulásban akadályozottak esetében rendkívül lényeges. Az értékelésnek ki kell terjednie az alapvető elméleti ismeretek tudására, szakszerű gyakorlati alkalmazására. Már a képzés kezdetén nagy gondot kell fordítani a tanulók kellő motiváltságának megteremtésére (tanuláshoz, munkához), majd megtartására, erősítésére. Ebben nagy szerepe van a pedagógusok, oktatók személyiségének (példaadás, empátiakészség, tanár-tanuló kapcsolat). 4. Képzésszervezési lehetőségek A tanulásban akadályozott fiatalok középfokú iskoláztatása speciális nevelés-oktatási igényeinek megfelelően szegregált vagy integrált szervezeti formában történhet. A speciális nevelés-oktatás során az alapismeretek elsajátításával párhuzamosan képességeik fejlesztése, korrekciója segítségével személyiségük fejlettségi szintje alapján válnak alkalmassá a szakképzésbe való bekapcsolódásba. Bár e program elsődlegesen a szegregált oktatásszervezési formában történő képzés feltételeinek figyelembevételével építkezik, speciális elemeinek átvételével integrált oktatás esetén is eredményesen alkalmazható. Az integrált oktatás történhet részleges integráció formájában (többségi képző intézményben a különleges elbánást igénylő tanulók csoportjában), vagy a képzés egy-egy szakaszában integrálva, vagy teljes integráció esetén egy csoportban a többi tanulóval. A speciális program némi módosítással a tanulásban akadályozottak felnőttképzésben történő szakmai felkészítése esetén is szakmai programként alkalmazható. Az integráció a fogyatékos és nem fogyatékos tanulók közös élet- és tanulási terét, nevelését, képzését, tanítását foglalja magába, ahol együttes, közös tanulási igény szerint az iskolai keretek között a nevelést gyógypedagógiai korrekciós, terápiás és ápolási foglalkozások egészítik ki. Az integráció során az iskola a meglévő szerkezetébe helyezi az egyéneket. A sajátos nevelési igényű tanulóktól azt várja az intézmény, hogy hasonló teljesítményt nyújtsanak, legyenek képesek alkalmazkodni az elvárt szinthez. Az inklúzió esetén az intézményben átgondolják az együttnevelés megvalósításának szervezeti és tartalmi kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel biztosítani tudják valamennyi tanuló haladását.

5. Habilitáció, rehabilitáció A képzés fejlesztő jellege a képzési idő egészében csak valamennyi képző (és szükség szerinti külső szakemberek) együttes munkája eredményeként érvényesülhet. A fiatalok habilitációjának feltétele, hogy rendelkezzenek megfelelő szakmai felkészültség mellett mindazon személyiségjegyekkel, amelyek az életkezdéshez, munkába álláshoz – a társadalomba való bekerüléshez és megmaradáshoz – alapvetően szükségesek. A tanulókat fel kell készíteni az integrált társadalmi környezetbe való beilleszkedésre és a felelősségteljes, önálló munkavégzésre. Ez egyben az egyik legfontosabb lépés az eddigi életútjukat végigkísérő rehabilitációs cél megvalósításában. Munkába állításuk és a munkaerő-piacon való érvényesülésük jelentősen függ attól, hogy milyen mértékben sikerült a képzés ideje alatt kialakítani bennük a megfelelő munkavállalói magatartást (munka iránti pozitív viszony, munkavállalói tájékozottság, munkahely keresési technikák alkalmazása, megbízható munkavégzés stb.). A folyamatos, egész pályán át tartó továbbképzés szükségessége miatt a tanulókat további képzésekben való részvételre is fel kell készíteni. Az önálló életvitelre felkészítés érdekében szükséges mindazon ismeretek, magatartási normák elsajátítása, amelyek az önálló (családi) életkezdéshez és életvezetéshez elengedhetetlenek. E területen különösen a kudarcok elkerülésére, a problémák (vészhelyzetek) megelőzésének lehetőségére kell felkészíteni a fiatalokat. Ennek érdekében javasolt egyéni és/vagy csoportos személyiségfejlesztő programok és tréningek készítése és alkalmazása.

1. számú melléklet FOGALMAK ÉRTELMEZÉSE (a jelenleg hatályos közoktatási törvény, a szakképzési törvény, és a 20/2007.(V.21.) SZMMrendelet értelmező rendelkezései, valamint a 21/2007.(V.21.) SzMM rendelet 5. számúmelléklete alapján) A tanulói felvétel feltételeihez: Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: olyan orvosi vizsgálat, amelynek célja annakmegállapítása, hogy a szakmai képzésre jelentkező testi adottságai és egészségi állapotaalapján képes-e felkészülni a választott szakképesítés birtokában elláthatómunkatevékenységre, képes-e azok elvégzésére, és annak során nem kerül-e veszélybeegészsége [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 67. § (3)bekezdése szerint] Pályaalkalmassági követelmény: a szakmai képzésre jelentkező egyéni képességeivel ésszemélyiségével szemben támasztott feltételek, amelyek alkalmassá teszik a képzésben valórészvételre, illetve amelyek birtokában képes a választott szakképesítéssel betölthetőmunkakör megfelelő ellátásra (Kt. 67. § (3) bekezdése szerint). Szakmai alkalmassági követelmény: a képzésre jelentkező számára meghatározottkövetelmény, amelynek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a vizsgázó rendelkezik-e afelkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéshez szükséges optimálisan kifejleszthetőképességekkel (Kt. 67. § (3) bekezdés szerint). (A pályaalkalmassági követelményeket és aszakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kellhozni.) A szakképesítés követelménymoduljaihoz: Feladatprofil: a szakképesítés megszerzése elvégzendőfeladatok csoportokba rendezett listája

birtokában

betölthető

munkakörben

Időkeret: a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) tananyagelemekelsajátításához a képzés során rendelkezésre álló, tanítási órákban megadott idő Kompetenciaprofil: a feladatprofil és a tulajdonságprofil együttesen Módszerkompetencia: a munkatevékenység során a személy munkamódszerére,munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek amunkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a tevékenységhez való viszonyát,valamint tevékenységének minőségét leíró ismérvek Szakmai ismeretek: a munkatevékenység során közvetlenül alkalmazott, a műveleteksorrendjére, technológiai szabályokra, a műveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközökegymásra gyakorolt hatására, az összetettebb eszköz- és forráshasználatra, az alkalmazottszámszerű paraméterekre és minőségi jellemzőkre, továbbá a munka közben szokásosanelőforduló, szükséges döntéseket meghatározó, valamint a munkavégzés feltételeire éshatásaira, a műveleti előírásoktól, munkabiztonsági, környezetvédelmi szabályoktól valóeltérés kockázataira és következményeire vonatkozó információk és adatok. A szakmai ismeret alkalmazási típusainak megállapításakor alapvetően az önállóságot, asebességet, az eredményességet kell vizsgálni és az ismeret alkalmazását a három szempontegyüttes mérlegelése után kell minősíteni.

Típusai: A szakmai ismeretek alkalmazási típusának megítélésekor nem kell figyelembe venni, hogyaz ismeret mennyire bonyolult, megtanulásához milyen alapismeretekre van szükség stb. “A” típus (legmagasabb) Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni,ahol a munkafeladat kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.); egyszerűek, előretervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia pótolhatatlan,hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. “B” típus A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazás, hibázás eseténmeghiúsul a munkatevékenység. “C” típus (középső) A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyes vezetői, szakmaiirányítás, közreműködés nélkül, de források, segédeszközök igénybevételének lehetőségemellett; tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő idő alatti;összességében, illetve önellenőrzés és javítás után megfelelő minőségű eredménnyeltörténő ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni,ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve jelentős anyagi kártételikockázattal; összetettek, de meghatározó elemeikben előre tervezhetők, ismerhetők akörülmények, feltételek; valamint a kompetencia nehézségek árán kiváltható, hiánya vagyhibázás esetén általában nem hiúsul meg a munkatevékenység. “D” típus Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben önállóan végzettmegfelelő ismeretalkalmazás. “E” típus (legalacsonyabb) A szokásos munkahelyi körülmények között vezetői, szakmai irányítás mellett, személyes,a feladatra célzott segítség lehetősége mellett; kérdésfeltevésre, feladat közbeniértelmezésre, tájékozódásra, eszközhasználatra elegendő idő alatti; a hiba ismeretébenjavított, legalább egyes meghatározó részleteiben megfelelő minőségű ismeretalkalmazás.Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni,ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve anyagi kártételikockázattal; összetettek, csak egyes elemeikben tervezhetők, ismerhetők a körülmények,feltételek; valamint a személyes szerep közreműködésre, részvételre korlátozódik.

Szakmai készség: A szakképesítésre jellemző munkatevékenység automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül működő összetevője, eleme, amelynek szintje az adott készségbirtoklása révén végezhető tevékenységi terület terjedelmét tükrözi. Szintjei: 5. szint A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is képes a tanultismeretek magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerű alkalmazására,tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenőrzésére. 4. szint A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is, közvetlen vezetői,illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés hibával képes a tanult ismeretekszakszerű alkalmazására, a munka eredményének ellenőrzésére, a feltárt hibák javítására. 3. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen vezetői, illetveszakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével képes a tanultismeretek önálló, gyors és szakszerű alkalmazására, a feltárt hibák javítására. 2. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellettképes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel történő feltárásáraés azok önálló javítására. 1. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között folyamatos irányítás és célzottsegítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, az ismeretekmegfelelő minőségű alkalmazására. Szakmai kompetencia: a szakképesítésnek megfelelő munkafeladatok elvégzésére valóképesség, alkalmasság. Szakmai követelménymodul: a szakképesítés szakmai követelményeinek általában másszakképesítés(ek) követelményeivel való összevetése útján keletkező meghatározott része,egyedi szakképesítések esetén lehet annak egésze. Egyedi jellegű szakképesítések eseténkövetelménymodul keletkezhet követelmények feladatcsoportokhoz kötődő megbontásával is.A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyia szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját. Szakmai tananyag: a képzési folyamat teljes tartalma, melynek része egyrészt a tanuló feléirányuló minden olyan, a képzőtől (iskolától) származó és tervezett hatás, amely célzottan akompetenciaprofilban rögzített eredmények elérését (kompetencia többlet megszerzését)szolgálja, másrészt a kompetenciák elsajátításához, megszerzéséhez szükséges tanulóitevékenységek, cselekvések, illetve az ezeket leíró tanulói munkaformák. Szakmai tantárgy: a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképesítés központiprogramjában megadott tananyagelemeknek az ott megadottól eltérő csoportosításával azoktatási intézmény által a helyi szakmai programjában meghatározott elméleti, gyakorlati,vagy elméletigényes gyakorlati tananyagrész. Személyes kompetencia: azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások,értelmi és érzelmi viszonyulások), amelyek megléte elősegíti, illetve lehetővé teszi amunkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését. Tananyagegység: A szakképesítés központi programjában megadott tananyagrész, amelyazonos illetve közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből képződik.

Tananyagelem: A tananyagelem a képzési folyamat tervezési-szervezési, – a központiprogramban tovább nem bontott – része. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítésmegszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot. Társas kompetencia: a munkatevékenységben résztvevőkkel, illetve ügyfelekkel (azonszemélyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velükösszefüggő cselekvéseket, különösen az együttműködés, a kommunikáció és akonfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők. Tulajdonságprofil: azoknak a tulajdonságoknak (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmaikészségek, képességek, módszer, társas, és személyes kompetenciák) a listája, amelyekbirtoklása révén a személy képes a szakképesítés birtokában a munkafeladatok elvégzésére. A vizsgáztatási követelményekhez: Gyakorlati vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgelazonos vagy azt pontosan modellező tevékenység a szakmai vizsga során. Írásbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgelazonos vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagyelektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsgasorán. Interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhetőmunkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, általában számítógép használatamellett végzett vizsgatevékenység, melynek során a számítógépes program a vizsgázótevékenységét előre meghatározottan befolyásolja. Komplex vizsgatevékenység a komplex vizsgafeladat megoldása során a vizsgázómeghatározó arányban gyakorlati vizsgatevékenységet végez, és tevékenysége kiegészülegyes meghatározott kompetenciák felmérésére szolgáló szóbeli, interaktív, vagy írásbelivizsgatevékenységgel. Szintvizsga: a gyakorlati képzés szervezője által szervezett vizsga annak mérésére, hogy atanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshezszükséges kompetenciákat. Szóbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés megszerzése révén végezhetőmunkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, vizsgáztató jelenlétében folyó,jellemzően szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során. Vizsgafeladat: a szakmai vizsga tartalmi és értékelési egysége. Tartalma a szakképesítésbirtokában ellátható munkafeladattal azonos, vagy azt pontosan modellezi. A vizsgázóvizsgafeladatot a hozzárendelt vizsgatevékenység végzése során teljesíti. Vizsgarész: a szakmai vizsga szervezési és értékelési egysége a hozzá rendeltkövetelménymodulban meghatározottak elsajátításának felmérését szolgáló egysége. Avizsgarészben a vizsgázó egy, vagy több vizsgafeladatot teljesít. Vizsgatevékenység: a vizsgázótól a vizsgafeladat teljesítése során elvárt tevékenység,amelynek keretében a vizsgázó szakmai kompetenciájának mérésére és értékelésére sor kerül.A vizsgatevékenység lehet szóbeli, írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, és komplex.

2. számú melléklet A 33 523 01 0000 00 00 Számítógép-szerelő, -karbantartó szakképesítés szakmaikövetelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek évfolyamonkénti időterve A tananyagegység Óraszáma

elméletig ényes gyakorlati

gyakorlati

elméleti


gyakorlati

Összes

elméleti

Összesen

gyakorlati

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és – szervezés Hardvertechnika Szoftverismeretek Hálózatok Számítógép- és hálózatfelügyelet Számítógépes architektúrák Haladó számítógépés hálózatfelügyelet

3. évfolyam


megnevezése

2. évfolyam

elméleti

1. évfolyam

288

-

540

-

-

-

-

-

-

828

72

-

-

-

-

-

-

-

-

72

-

-

-

72 108 72

72 -

108 108 108

-

-

-

252 216 180

-

-

-

108

72

72

32

-

64

348

-

-

-

-

-

-

160

32

160

352

-

-

-

-

-

-

96

32

224

352

360

900

540

360

144 900

396

288

64 800

448

2600

Megjegyzés: Az időterv óraszámai kiegészülnek: - az 1. és 2. szakképzési évfolyamon a kötelező összefüggő nyári gyakorlatóraszámaival (tanévenként max. 90 óra), valamint- valamennyi évfolyamon a hallássérültek számára kötelező egészségügyi éspedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órák számával.

II. A központi program tananyagegységei A 33 523 01 1000 00 00 azonosító számú, Számítógép-szerelő, -karbantartó megnevezésűszakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

171sh/1.0/1142-07

Informatikai alapismeretek

azonosítója

sza sza

171sh/1.1/1142-07 171sh/1.2/1142-07

72 0

0 0

0 108

sza

171sh/1.3/1142-07

36

0

0

sza sza

171sh/1.4/1142-07 171sh/1.5/1142-07

0 180

0 0

72 0

sza

171sh/1.6/1142-07

0

0

36

sza sza sza sza

171sh/1.7/1142-07

0

0

108

171sh/1.8/1142-07 171sh/1.9/1142-07

0 0

0 0

108 18

171sh/1.10/1142-07

0

0

72

sza

171sh/1.11/1142-07

0

0

18

Megjegyzés: "sza" = szakmai alapképzés; "szk" = szakmai képzés

1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.1/1142-07 A tananyagelem megnevezése: Az információtechnológia alapjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Szoftverhasználati jogokat alkalmaz LAN- és WAN-hálózatokat használ Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Műszaki dokumentációk Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 3. szint Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerező képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Fejlődőképesség, önfejlesztés Hozzárendelt társas kompetenciák: Együttműködés Tanulói tevékenységformák:

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem óraszáma

1. TANANYAGEGYSÉG

828

Hallott és szájról olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Idegennyelvi szaktanterem Képzési idő: 72 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tananyagelem a részegységek bemutatásával, a belőlük felépített számítógép(Neumann elvű számítógép blokkvázlat, részegységek funkciója, és jellemzői,perifériák tipusa és jellemzőik) kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátítását teszilehetővé. Az ismeretek birtokában a tanuló képes lesz meghatározni az adottalkalmazási területre megfelelő konfigurációt. A tanuló megismeri az információshálózatok fajtáit, az internet és az intranet fogalmát, jellemzőit. Megtanulja azinformatikai biztonság fogalmát, és a biztonság megteremtésének a módjait. Ahardver ismeretek elsajátítása mellett a szoftverek szerepét és fajtáit ismegtanulják 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.2/1142-07 A tananyagelem megnevezése: Az információtechnológia alapjai a gyakorlatban Hozzárendelt feladatkompetenciák: Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Műszaki dokumentációk Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 3. szint Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerező képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Fejlődőképesség, önfejlesztés Hozzárendelt társas kompetenciák: Együttműködés Tanulói tevékenységformák: Hallott és szájról olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Idegennyelvi szaktanterem Képzési idő: 108 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tananyagelem elméletének során elsajátított ismereteket a gyakorlatbanalkalmazzák a tanulók

3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.3/1142-07 A tananyagelem megnevezése: Operációs rendszerek elmélete Hozzárendelt feladatkompetenciák: Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Műszaki dokumentációk Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 3. szint Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerező képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Fejlődőképesség, önfejlesztés Hozzárendelt társas kompetenciák: Együttműködés Tanulói tevékenységformák: Hallott és szájról olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Idegennyelvi szaktanterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók megismerik a zárt, és a nyílt forráskódú operációs rendszerek ismérveit,tulajdonságait, különbségeit (Windows, Linux). Megismerik a szoftverjogokat(licence, shareware, freeware) 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.4/1142-07 A tananyagelem megnevezése: Operációs rendszerek (gyakorlat) Hozzárendelt feladatkompetenciák: Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Műszaki dokumentációk Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 3. szint Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Rendszerező képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák:

Fejlődőképesség, önfejlesztés Hozzárendelt társas kompetenciák: Együttműködés Tanulói tevékenységformák: Hallott és szájról olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Idegennyelvi szaktanterem Képzési idő: 72 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az operációs rendszerekről az elméletben tanultakat a gyakorlatban alkalmazzák atanulók. Az operációs rendszer használatával kapcsolatos alapvető ismeretekgyakorlása: fontosabb beállítások módosítása, használni kell a beépítettsúgófunkciókat 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.5/1142-07 A tananyagelem megnevezése: Irodai alkalmazások elméleti alapjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ Multimédiás- és kommunikációs alkalmazásokat kezel Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ Tevékenységét dokumentálja Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Műszaki dokumentációk Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2. szint ECDL 6. m. Prezentáció 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3. szint Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Rendszerező képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Fejlődőképesség, önfejlesztés Hozzárendelt társas kompetenciák: Együttműködés Tanulói tevékenységformák: Hallott és szájról olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Idegennyelvi szaktanterem

Képzési idő: 180 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az MS Office mellett a tanulók megismerik az Open Office programcsomagotMegismerkednek a multimédia alapjaival, mind hardver, mind szoftvertekintetében. Megtanulják a számítógép és a kommunikáció biztonságát szolgálóeszközök fajtáit (tűzfal, vírusvédelem, kémprogramok elleni védelem).Megismerkednek az informatikai tevékenységek dokumentálásával is 6. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.6/1142-07 A tananyagelem megnevezése: Szövegszerkesztés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Műszaki dokumentációk Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 3. szint Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerező képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Fejlődőképesség, önfejlesztés Hozzárendelt társas kompetenciák: Együttműködés Tanulói tevékenységformák: Hallott és szájról olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Idegennyelvi szaktanterem Képzési idő: 36 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók megismerik a szövegszerkesztés alapjait. Megtanulják a WYSIWYGszövegszerkesztő jellemzőit. Megtanulják az állománykezelési funkciókat,továbbá a karakter, a bekezdés, a szakasz, az oldal és az objektumot formázását.Használják a keresés, a csere, a beszúrás funkciókat. Létrehoznak stílusokat éssablonokat, végrehajtják a nyelvi- és helyesírás ellenőrzést. Megismerik a grafikuselemeket, kördokumentumot készítenek 7. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.7/1142-07 A tananyagelem megnevezése:

Táblázatkezelés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Műszaki dokumentációk Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 3. szint Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Rendszerező képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Fejlődőképesség, önfejlesztés Hozzárendelt társas kompetenciák: Együttműködés Tanulói tevékenységformák: Hallott és szájról olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Idegennyelvi szaktanterem Képzési idő: 108 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Megtanulják elindítani, beállítani, testreszabni a táblázatkezelőt. Megismerik atanulók a cella, az oszlop, a sor, valamint a munkalap fogalmát. Megtanulják azadatok (szám, szöveg, egyszerű képlet, függvény) bevitelét, a módosítását,továbbá a törlését. Megtanulják a címzési módokat, a függvényeket. Képeseklesznek a táblázatból grafikonokat készíteni, nyomtatni, valamint exportálni ésimportálni 8. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.8/1142-07 A tananyagelem megnevezése: Adatbáziskezelés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Műszaki dokumentációk Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 3. szint Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás

Rendszerező képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Fejlődőképesség, önfejlesztés Hozzárendelt társas kompetenciák: Együttműködés Tanulói tevékenységformák: Hallott és szájról olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Idegennyelvi szaktanterem Képzési idő: 108 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók elsajátítják egy korszerű adatbázis-kezelő szoftver használatátMegismerik az adatbázis-kezelés alapfogalmait (relációs adatmodell, kulcs, index,adatbázis tervezés), a programokjellemzőit (munkafelület szerkezete, nézetmódok, állomány műveletek, adatbáziselemek), a táblákkal való műveleteket (létrehozás, nézetek, módosítás,importáls,exportálás, keresés)Megtanulják és alkalmazzák a lekérdezést, továbbá az űrlapok és a jelentésekhasználatát 9. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.9/1142-07 A tananyagelem megnevezése: Prezentációkészítés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Műszaki dokumentációk Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 6. m. Prezentáció 3. szint Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerező képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Fejlődőképesség, önfejlesztés Hozzárendelt társas kompetenciák: Együttműködés Tanulói tevékenységformák: Hallott és szájról olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Idegennyelvi szaktanterem

Képzési idő: 18 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tananyagelem elsajátításával a tanulók képesek lesznek egy adott témátbemutató diasorozat elkészítésére. Megtanulják a prezentáció készítésalapfogalmait (a kevesebb több , a kontraszt -, a struktúra -, és az egységességszabály). Megtanulják a sablon, a tervezősablon, a szinséma, az egyéni háttérfogalmát és alkalmazását. Megtanulják a diamozgatást, a szövegekkel -, aképekkel -, és más objektumokkal való műveleteket. Animációkat, és különbözőeffektusokat hoznak létre. Hiperhivatkozásokat kezelnek. Megtanuljákkiválasztani a helyes vetítési formát, valamint a nyomtatást 10. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.10/1142-07 A tananyagelem megnevezése: Internet és intranet Hozzárendelt feladatkompetenciák: Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ LAN- és WAN-hálózatokat használ Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Műszaki dokumentációk Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3. szint Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerező képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Fejlődőképesség, önfejlesztés Hozzárendelt társas kompetenciák: Együttműködés Tanulói tevékenységformák: Hallott és szájról olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Idegennyelvi szaktanterem Képzési idő: 72 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók megismerik az internet és az intranet fogalmát, különbségeit.Megismerik a böngészőprogramokat, a keresőgépeket és azok használatát.Megtanulják az elektronikus levelezés alapfogalmait (e-mail cím szerkezete ésfelépítése, protokollok), egy levelező program működését, beállításait, valamint alevelekkel történő műveleteket (írás, másolás, mentés, nyomtatás, címjegyzéklétrehozása, csatolások). FTP, Chat 11. tananyagelem A tananyagelem azonosítója:

171sh/1.11/1142-07 A tananyagelem megnevezése: Multimédia- és kommunikáció Hozzárendelt feladatkompetenciák: Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ Multimédiás- és kommunikációs alkalmazásokat kezel Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Műszaki dokumentációk Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3. szint Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerező képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Fejlődőképesség, önfejlesztés Hozzárendelt társas kompetenciák: Együttműködés Tanulói tevékenységformák: Hallott és szájról olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Idegennyelvi szaktanterem Képzési idő: 18 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók megismerik a multimédiás környezet hardver (hangszóró, mikrofon,webkamera) és szoftver elemeit. Megtanulják egy egyszerű hangrögzítő ésrajzkészítő szoftver használatát

azonosítója

sza sza

171sh/2.1/1142-07 171sh/2.2/1142-07

18 36

0 0

0 0

sza

171sh/2.3/1142-07

18

0

0


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/2.1/1142-07 A tananyagelem megnevezése:

összes

171sh/2.0/1142-07

Munkatervezés és–szervezés

jelleg e

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti


2. TANANYAGEGYSÉG

72

A munkajog alapismeretei Hozzárendelt feladatkompetenciák: Tervezi és szervezi a munkavégzést Betartja a munkavégzéssel összefüggő szabályokat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Erőforrások tervezése Hozzárendelt szakmai készségek: Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerező képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: Együttműködés Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 70% Információk feladattal vezetett rendszerezése 25% Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 5% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 18 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók megismerik a munkaszerződés fogalmát, kritériumait, a munkaviszonylétesítés és megszüntetés módjait. Megismerik a munkavállalók jogait éskötelességeit, a munkafeltételek változtatásának, továbbá a munkaügyi vitákrendezési módjait

2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/2.2/1142-07 A tananyagelem megnevezése: A munkahely és a környezet védelme Hozzárendelt feladatkompetenciák: Tervezi és szervezi a munkavégzést Betartja a munkavégzéssel összefüggő szabályokat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Munka-, környezet- és tűzvédelem A típus Elektromos áram élettani hatásai, elsősegélynyújtás Hozzárendelt szakmai készségek: Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerező képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: Együttműködés Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 60% Információk feladattal vezetett rendszerezése 25% Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 5%

Csoportos helyzetgyakorlat 10% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók megismerik a munka-, a tűz-, és a környezetvédelem alapfogalmait (EUszabványok). Megtanulják a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit.Alkalmazzák a munkavédelmi előírásokat (érintésvédelem, védőfelszerelés).Megtanulják az elsősegélynyújtás alapjait 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/2.3/1142-07 A tananyagelem megnevezése: Minőségbiztosítás

171sh/1.0/1173-07

Hardvertechni ka

sza sza

azonosítója

171sh/1.1/1173-07 171sh/1.2/1173-07

72 0

Megjegyzés: „sza” = szakmai alapképzés; „szk” = szakmai képzés

1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója:

0 72

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

Hozzárendelt feladatkompetenciák: Alkalmazza a munkahelyi minőségbiztosítási előírásokat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmak Hozzárendelt szakmai készségek: Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerező képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: Együttműködés Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 60% Információk feladattal vezetett rendszerezése 35% Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 5% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 18 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók megismerik a minőségbiztosítási szabványokat, és eljárásokat Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem 3. TANANYAGEGYSÉG óraszáma

0 108

252

171sh/1.1/1173-07 A tananyagelem megnevezése: Bevezetés a számítógépes architektúrákba Hozzárendelt feladatkompetenciák: Meghatározza a pontos konfigurációt Kiválasztja a megfelelő eszközöket Meghatározza a szükséges eszközöket Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Számítógép főbb részei B típus Processzor és típusai B típus Memóriák és típusai B típus Ki és bemeneti eszközök B típus Perifériák B típus Portok és használatuk C típus Adattovábbítási módszerek Hozzárendelt szakmai készségek: 3. szint Alaplap szerelése, összeállítása 3. szint Memóriabővítés 3. szint Portok, perifériák csatolása Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Demonstrációs terem Képzési idő: 72 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók megismerik a számítógépek alapvető felépítését, illetvedemonstrációkon megfigyelhetik az összetevők működését. Ismereteket szereznekaz adatátviteli módszerekről, különböző jellemző konfigurációkat ismernek meg.Megismerik és működés közben megfigyelik a különböző perifériákat 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.2/1173-07 A tananyagelem megnevezése: Számítógép összeszerelése Hozzárendelt feladatkompetenciák: Meghatározza a pontos konfigurációt Kiválasztja a megfelelő eszközöket Összeszereli a számítógép konfigurációt Elvégzi a kábelek csatlakoztatását, rögzítését az alaplaphoz és a házhoz Üzembehelyezi az UPS-t Csatlakoztatja a külső számítógépes perifériákat

Teszteli a számítógép és perifériák működését Meghatározza a szükséges eszközöket Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Számítógép főbb részei B típus Processzor és típusai B típus Memóriák és típusai B típus Ki és bemeneti eszközök B típus Perifériák B típus Portok és használatuk C típus Adattovábbítási módszerek Hozzárendelt szakmai készségek: 3. szint Alaplap szerelése, összeállítása 3. szint Memóriabővítés 3. szint Portok, perifériák csatolása Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással 60% Feladattal vezetett Kis csoportos szövegfeldolgozás 20% Alaplapi rajz értelmezése 20% A képzési helyszín jellege: Hardvertechnikai mérőszoba Számítógép-terem Képzési idő: 72 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók e laborgyakorlatok folyamán elemeiből szerelnek össze számítógépet,felhasználva az eszközökhöz tartozó felhasználói dokumentációkat. Ellenőrzik aszámítógép helyes működését, perifériákat csatlakoztatnak, és ellenőrzik azokalapvető működését

171sh/2.0/1173-07

Szoftverismeretek

jelle ge

azonosítója

sza sza

171sh/2.1/1173-07 171sh/2.2/1173-07

72 36

0 0

0 0

sza

171sh/2.3/1173-07

0

0

108


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/2.1/1173-07

összes

megnevezése

gyakorlati

azonosítója


4. TANANYAGEGYSÉG

elméleti


216

A tananyagelem megnevezése: Operációs rendszerek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Telepíti az operációs rendszert Telepíti a drivereket Frissíti a firmware-t Elvégzi a hardver és szoftver teszteket Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Információ technológiai ismeretek C típus Fájlok, mappák kezelése C típus Jogosultságok kiosztása C típus Nyomtatáskezelés B típus Folyamat és processzorkezelés B típus Erőforrás kiosztás B típus Memória kezelés Hozzárendelt szakmai készségek: Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Demonstrációs terem Képzési idő: 72 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók megismerik az operációs rendszerek működésének részleteit.Különböző architektúrákon különböző operációs rendszerek működését ismegfigyelhetik 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/2.2/1173-07 A tananyagelem megnevezése: Szoftveres környezet Hozzárendelt feladatkompetenciák: Telepíti a vírusvédelmi, a személyes tűzfal és az egyéb, irodai és alkalmazásiszoftvereket Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Titkosítás C típus Számítógépes környezet kialakítása B típus Felhasználói felület kialakítása B típus Szoftverek installálása és környezetének kialakítása B típus Jogok, attribútumok Hozzárendelt szakmai készségek: Hozzárendelt módszerkompetenciák:

Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Demonstrációs terem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az operációs rendszer felületének beállításait, a felhasználói profilkezelést,valamint az alkalmazói és segédprogramok finombeállítását, működésük elméletétismerik meg a tanulók. Különböző operációs rendszerek különbözőprogramcsomagjainak működését figyelhetik meg 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/2.3/1173-07 A tananyagelem megnevezése: Telepítés és konfigurálás Hozzárendelt feladatkompetenciák: Hardver optimalizálást végez Elvégzi a hardver és szoftver teszteket Telepíti a perifériákat Alkalmazza a tesztprogramokat Telepíti a vírusvédelmi, a személyes tűzfal és az egyéb, irodai és alkalmazásiszoftvereket Telepíti az operációs rendszert Telepíti a drivereket Frissíti a firmware-t Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Információ technológiai ismeretek B típus Felhasználói felület kialakítása B típus Szoftverek installálása és környezetének kialakítása Hozzárendelt szakmai készségek: Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással 80% Feladattal vezetett Kis csoportos szövegfeldolgozás 20% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Képzési idő:

108 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Ezen a laborgyakorlaton különböző konfigurációkra, különböző operációsrendszereket, különböző segédprogramokat és programcsomagokat telepítenek atanulók (mindenből legalább kettőt). A különböző környezetekben különbözőperifériákat telepítenek (legalább három perifériát)

171sh/3.0/1173-07

megnevezése

jellege

Hálózatok

sza sza

171sh/3.1/1173-07 171sh/3.2/1173-07

36 36

0 0

0 0

sza

171sh/3.3/1173-07

0

0

108

összes

azonosítója

gyakorlati

azonosítója


5. TANANYAGEGYSÉG

elméleti


180


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/3.1/1173-07 A tananyagelem megnevezése: Hálózati ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kiépíti és beüzemeli a vezetékes és vezeték nélküli hálózatot Tervet ad a számítógépes megoldás kialakítására Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Jogosultságok kiosztása B típus Vezeték nélküli átviteli módok B típus Protokollok használata, beállítása B típus Hálózati operációs rendszer alapjai B típus Hálózati biztonságtechnika B típus Fájlkezelés, megosztás B típus Nyomtatás hálózatban Hozzárendelt szakmai készségek: Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Demonstrációs terem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók megismerik a vezetékes és vezeték nélküli számítógépes hálózatokműködésének alapjait, a legelterjedtebb technológiákat, szabványokat.Megfigyelhetik az egyes protokollok, technológiák működését

2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/3.2/1173-07 A tananyagelem megnevezése: Hálózati eszközök Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kiépíti és beüzemeli a vezetékes és vezeték nélküli hálózatot Tervet ad a számítógépes megoldás kialakítására Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Kábelek és csatlakozásaik, topológiák B típus Hálózati csatolóegység és feladatai B típus Lokális hálózatok fizikai szerelése Hozzárendelt szakmai készségek: Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Demonstrációs terem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók megismerik a számítógépes hálózati eszközök működésének alapjait, alegelterjedtebb technológiákat, szabványokat. Megfigyelhetik az egyes eszközökműködését 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/3.3/1173-07 A tananyagelem megnevezése: Hálózati telepítés és konfigurálás Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kiválasztja a megfelelő eszközöket Elvégzi a hardver és szoftver teszteket Ellenőrzi a kapcsolatok helyes működését Tervet ad a számítógépes megoldás kialakítására Meghatározza a szükséges eszközöket Telepíti a drivereket Hálózat optimalizációs programot alkalmazza Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Kábelek és csatlakozásaik, topológiák B típus Hálózati csatolóegység és feladatai B típus Lokális hálózatok fizikai szerelése C típus Jogosultságok kiosztása

B típus Protokollok használata, beállítása B típus Hálózati operációs rendszer alapjai B típus Fájlkezelés, megosztás B típus Nyomtatás hálózatban Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint Portok, perifériák csatolása Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással 80% Feladattal vezetett Kis csoportos szövegfeldolgozás 20% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Demonstrációs terem Képzési idő: 108 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók beszerelik a hálózati kártyát, fizikailag csatlakoztatjákmunkaállomásukat, majd telepítik és konfigurálják a hálózati drivereket ésprotokollokat (legalább két típusú kártya, két operációs rendszert). Feltelepítik akliens operációs rendszerek leggyakrabban használt hálózati szolgáltatásait (fájl-és nyomtatómegosztás), majd azokat konfigurálják, működésüket optimalizálják(legalább két operációs rendszeren)


azonosítója

megnevezése

jelle ge

azonosítója

elméleti


gyakorlati

összes

6. TANANYAGEGYSÉG

171sh/4.0/1173-07

Számítógép és hálózatfelügyelet

sza

171sh/4.1/1173-07

108

72

72

252


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/4.1/1173-07 A tananyagelem megnevezése: Bevezetés a számítógép és hálózatfelügyeletbe Hozzárendelt feladatkompetenciák: Hardver optimalizálást végez Teszteli a számítógép és perifériák működését Tervet ad a számítógépes megoldás kialakítására Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Titkosítás C típus Számítógépes környezet kialakítása C típus Nyomtatáskezelés B típus Erőforrás kiosztás B típus Hálózati biztonságtechnika B típus Nyomtatás hálózatban B típus Hálózati figyelés, mérések Hozzárendelt szakmai készségek: Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Demonstrációs terem Képzési idő: 108 óra elmélet osztálykeretben 72 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban 72 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása:

a számítógép és hálózatfelügyelet alapjait, a szabványokat. Megfigyelhetik az egyes felügyeleti

megnevezése

jellege

171sh/5.0/1173-07

Számítógép és hálózatfelügy elet

szk

azonosítója

összes

azonosítója

gyakorlati

7. TANANYAGEGYSÉG


Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem óraszáma elméleti

A tanulók megismerik legelterjedtebbtechnológiákat, feladatokműködő megoldásait

171sh/5.1/1173-07

32

0

64

96


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/5.1/1173-07 A tananyagelem megnevezése: Felügyeleti programok használata Hozzárendelt feladatkompetenciák: Hardver optimalizálást végez Elvégzi a hardver és szoftver teszteket Ellenőrzi a kapcsolatok helyes működését Teszteli a számítógép és perifériák működését Tervet ad a számítógépes megoldás kialakítására Alkalmazza a tesztprogramokat Készlet nyilvántartó programot kezel Hálózat optimalizációs programot alkalmazza Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Erőforrás kiosztás B típus Hálózati biztonságtechnika B típus Hálózati figyelés, mérések Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint Portok, perifériák csatolása Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással 60% Feladattal vezetett Kis csoportos szövegfeldolgozás 20% Hálózati rajz értelmezése 20% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Demonstrációs terem Képzési idő: 32 óra elmélet osztálykeretben

64 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók telepítik és konfigurálják a különböző számítógép és hálózatfelügyeletiprogramokat és segédprogramokat, majd segítségükkel tipikus felügyeletifeladatokat hajtanak végre

171sh/1.0/1174-07

Számítógépes architektúrák

jellege

azonosítója

szk szk

171sh/1.1/1174-07 171sh/1.2/1174-07

40 40

0 0

0 0

szk

171sh/1.3/1174-07

40

0

0

szk szk

171sh/1.4/1174-07 171sh/1.5/1174-07

40 0

0 32

0 160


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.1/1174-07 A tananyagelem megnevezése: Számítógépes architektúrák alapjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: Műszaki dokumentációt olvas és értelmez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Rendszer és eszközvezérlők B típus BIOS, bios setup beállítások B típus Processzor illesztése B típus Memóriahelyek, foglalatok illesztése B típus ATX szabvány B típus Slotok használata B típus Jumperek, kapcsolók, érintkezők B típus Tápegység, ventilátor, Chipset Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint Számítógép szerelése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege:

összes

megnevezése

gyakorlati

azonosítója


8. TANANYAGEGYSÉG

elméleti


352

Tanterem Demonstrációs terem Képzési idő: 40 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók megismerik az alaplap működésének részleteit, a legelterjedtebbtechnológiákat, szabványokat. Megfigyelhetik az egyes egységek elhelyezkedését,illesztési módjait, beállítási lehetőségeit 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.2/1174-07 A tananyagelem megnevezése: Számítógépek erőforrásai – CU, CPU, MEMÓRIA Hozzárendelt feladatkompetenciák: Műszaki dokumentációt olvas és értelmez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Teljesítmény fokozása B típus A csővezeték (pipeline) működése B típus Szuperskalár architektúra B típus Processzor utasításkészlete B típus Processzor típusok B típus Tokozások és aljzatok B típus Memória bővítése Hozzárendelt szakmai készségek: Hozzárendelt módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Demonstrációs terem Képzési idő: 40 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Atanulók megismerik az CU, CPU, memória működésének részleteit, alegelterjedtebb technológiákat, szabványokat. Megfigyelhetik az egyes egységekelhelyezkedését, illesztési módjait, beállítási lehetőségeit 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.3/1174-07 A tananyagelem megnevezése: Számítógépek erőforrásai – kapcsolatok kezelése Hozzárendelt feladatkompetenciák: Műszaki dokumentációt olvas és értelmez

Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus ISA, EISA buszrendszer B típus PCI- és a PCMCIA és interfészek B típus USB-kezelés B típus SCSI-interfész kezelése B típus AGP port alkalmazása B típus Egyéb portok kapcsolódása B típus Vezeték nélküli adatátvitel B típus Kapcsolatok vezérlése Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint Számítógép szerelése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Demonstrációs terem Képzési idő: 40 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók megismerik a különböző portok, interfészek, átviteli módokműködésének részleteit, a legelterjedtebb technológiákat, szabványokat.Megfigyelhetik az egyes egységek elhelyezkedését, illesztési módjait, beállításilehetőségeit 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.4/1174-07 A tananyagelem megnevezése: Számítógépek erőforrásai – perifériák Hozzárendelt feladatkompetenciák: Műszaki dokumentációt olvas és értelmez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus BIOS, bios setup beállítások B típus Merevlemez beállítások B típus Formatálás, particionálás Hozzárendelt szakmai készségek: Hozzárendelt módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40%

Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Demonstrációs terem Képzési idő: 40 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók megismerik a perifériák, különös tekintettel a háttértárolókműködésének részleteit, a legelterjedtebb technológiákat, szabványokat.Megfigyelhetik az egyes egységek elhelyezkedését, illesztési módjait, beállításilehetőségeit 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/1.5/1174-07 A tananyagelem megnevezése: Hardvertechnikai mérések Hozzárendelt feladatkompetenciák: Tesztprogramokat futtat A berendezés műszaki jellemzőit méri Műszaki dokumentációt olvas és értelmez Mérőműszert kalibrál és méréseket végez Mérőprogramot futtat, a mérés eredményeit értékeli A mérés alapján a berendezést minősíti Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Tesztelési programok használata B típus Hibaszűrés, mérések Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint Számítógép szerelése 2. szint Számítógép karbantartása Hozzárendelt módszerkompetenciák: Hozzárendelt személyes kompetenciák: Kézügyesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással 80% Feladattal vezetett Kis csoportos szövegfeldolgozás 20% A képzési helyszín jellege: Hardvertechnikai mérőszoba Számítógép-terem Képzési idő: 32 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Ezeken a laborokon az architektúrák elméletében megismert elektronikusáramköröket, egységeket, perifériákat vizsgálják meg részletesen, rajtukméréseket, teszteket, hitelesítéseket végeznek el, felhasználva a hozzájuk tartozófelhasználói dokumentációt 9. TANANYAGEGYSÉG

Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem azonosítója óraszáma

171sh/2.0/1174-07

Haladó számítógép és hálózatfelügyelet

szk szk

171sh/2.1/1174-07 171sh/2.2/1174-07

32 32

0 0

0 0

szk

171sh/2.3/1174-07

32

0

0

szk szk

171sh/2.4/1174-07 171sh/2.5/1174-07

0 0

16 16

112 112

összes

gyakorlati

jelle ge


megnevezése

elméleti

azonosítója

352


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/2.1/1174-07 A tananyagelem megnevezése: Hálózatfelügyeleti rendszerek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Műszaki dokumentációt olvas és értelmez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Hálózati figyelés, mérések B típus Konfigurációs és biztonsági kérdések B típus SNMP B típus MIB, a hálózati menedzsment B típus Távfelügyelet Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint Hálózati ismeretek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Kontroll (ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Demonstrációs terem Képzési idő: 32 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók részletesen megismerik a számítógép és hálózatfelügyelet különbözőrészeit, a legelterjedtebb technológiáit, szabványait. Megfigyelhetik az egyesfelügyeleti feladatok működő megoldásait 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója:

171sh/2.2/1174-07 A tananyagelem megnevezése: Teljesítmény-menedzsment Hozzárendelt feladatkompetenciák: Műszaki dokumentációt olvas és értelmez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Tuningolás B típus Tesztelési programok használata B típus Optimalizálás B típus Processzor cseréje, hűtőventillátor B típus Memória bővítése Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint Hálózati ismeretek 2. szint Számítógép szerelése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Kontroll (ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Demonstrációs terem Képzési idő: 32 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók részletesen megismerik a számítógép (és hálózati kapcsolatának)teljesítményének felügyeletét: tesztelését, finomhangolását. Különbözőteljesítménynövelő megoldásokat figyelhetnek meg, és azokat elemezhetik

3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/2.3/1174-07 A tananyagelem megnevezése: Hibamenedzsment Hozzárendelt feladatkompetenciák: Műszaki dokumentációt olvas és értelmez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Hibabehatárolás B típus Javítási lehetőségek B típus Hibadokumentálás B típus Felmérés, javítás előkészítés B típus Processzor cseréje, hűtőventillátor B típus Hibaszűrés, mérések B típus Karbantartások dokumentálása, minőségbiztosítás Hozzárendelt szakmai készségek:

2. szint Hálózati ismeretek 2. szint Számítógép karbantartása Hozzárendelt módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Kontroll (ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Demonstrációs terem Képzési idő: 32 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tanulók részletesen megismerik a számítógép (és hálózati kapcsolatának)hibáinak felügyeletét: hibadetektálás, -megoldás, -dokumentálás, -megelőzés.Különböző hibamegelőző és -kezelő megoldásokat figyelhetnek meg, és azokatelemezhetik 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/2.4/1174-07 A tananyagelem megnevezése: Hibakezelés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Archivált adatokat visszatölt Távfelügyeletet ellát Segédanyagok, szűrők, alkatrészek állapotát ellenőrzi, szükség esetén cseréliazokat Berendezések állapotát ellenőrzi, karbantartói méréseket végez, portalanít, tisztít Hibajelentést átvesz, munkavégzéshez engedélyeket megszerez Hibát behatárol, hibás alkatrészt/egységet a helyszínen javítja vagy cseréli,selejtezi Javított, cserélt egység vagy berendezés működését ellenőrzi Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Hibabehatárolás B típus Távfelügyelet B típus Hibadokumentálás B típus Hibaszűrés, mérések B típus Karbantartások dokumentálása, minőségbiztosítás Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint Hálózati ismeretek 2. szint Számítógép szerelése 2. szint Számítógép karbantartása Hozzárendelt módszerkompetenciák: Kontroll (ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Kézügyesség Hozzárendelt társas kompetenciák: -

Tanulói tevékenységformák: A képzési helyszín jellege: Hardvertechnikai mérőszoba Számítógép-terem Képzési idő: 16 óra elméletigényes gyakorlat 112 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Ezeken a laborokon a Hibamenedzsment elméletében megismert felügyeletitevékenységeket hajtják végre a gyakorlatban a tanulók 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 171sh/2.5/1174-07 A tananyagelem megnevezése: Hálózatkiépítés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Telephelyet bejár, munkaterületre felvonul Régi berendezést bont, munkaterületet előkészíti Hálózati passzív elemek felszerelését ellenőrzi, átviteli hálózati berendezéseketátveszi Nyomvonalat kialakít, aktív és passzív elemeket csatlakoztat Berendezést felszereli, installálja, teszteli Berendezést a megrendelőnek átadja Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Konfigurációs és biztonsági kérdések B típus Vezeték nélküli adatátvitel B típus Hibaszűrés, mérések Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint Hálózati ismeretek 2. szint Számítógép szerelése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Kontroll (ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Kézügyesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: A képzési helyszín jellege: Hálózati laboratórium Számítógép-terem Képzési idő: 16 óra elméletigényes gyakorlat 112 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Ezeken a laborokon a tanulók komplex (vezetékes és vezeték nélküli)hálózattervezést hajtanak végre, teszthálózatot építenek meg, tesztelik azt ésdokumentálják a kapott eredményeket.

III. A tantárgyak óraszámai Óraterv 1. évfolyam (11. osztály)

Tantárgy neve Az információtechnológia alapjai e Az információtechnológia alapjai gy Operációs rendszerek e Operációs rendszerek gy Irodai alkalmazások alapjai e Adatkezelés gy Irodai programok gy A munkajogi és minőségbiztosítási alapismeretek e A munkahely és a környezet védelme e Kommunikáció e Angol e Testnevelés Osztályfőnöki Nyári gyakorlat össz

Éves óraszám 72 108 36 72 180 216 144 72 72 72 36 108 36 90 1314

Mód osztálykeret csoportbontás osztálykeret csoportbontás osztálykeret csoportbontás csoportbontás osztálykeret osztálykeret osztálykeret osztálykeret osztálykeret osztálykeret csoportbontás

Óraszám csoportonként 2 3 1 2 5 6 4

Összes óraszám 2 6 1 4 5 12 8

2

2

2 2 1 3 1 7,5

2 2 1 3 1 15 49

Óraszám csoportonként 6 3 4 2 3

Összes óraszám 12 3 8 2 6

3

3

5 1 3 2 1 1 7,5

10 1 3 2 1 1 15 52

Óraterv 2. évfolyam

Tantárgy neve Hardvertechnika Szoftverismeretek elmélet Szoftverismeretek gyakorlat Hálózatok elmélet Hálózatok gyakorlat Számítógép és hálózatfelügyelet 1. elmélet Számítógép és hálózatfelügyelet 1. gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Kommunikáció Egészségnevelés Szakmai angol Nyári gyakorlat Összesen

Éves óraszám 432 108 144 72 108

Mód csoportbontás osztálykeret csoportbontás osztálykeret csoportbontás

108

osztálykeret

180 36 108 72 36 36 90 1530

csoportbontás osztálykeret osztálykeret osztálykeret osztálykeret osztálykeret csoportbontás

Óraterv 3. évfolyam (13. osztály)

Tantárgy neve Felügyeleti programok e Felügyeleti programok gy Számítógépes architektúrák e Hardvertechnikai mérések gy Hibamenedzsment e Hibamenedzsment gy Hálózatfelügyelet e Hálózatfelügyelet gy Osztályfőnöki Testnevelés Kommunikáció Szakmai angol Társadalmi ismeretek Összesen

Éves óraszám 32 64 160 192 64 128 32 128 32 96 64 32 64 1088

Mód osztálykeret csoportbontás osztálykeret csoportbontás osztálykeret csoportbontás osztálykeret csoportbontás osztálykeret osztálykeret osztálykeret osztálykeret osztálykeret

Óraszám csoportonként 1 2 5 6 2 4 1 4 1 3 2 1 2

Összes óraszám 1 4 5 12 2 8 1 8 1 3 2 1 2 50

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

SZÁMÍTÓGÉPES ADATRÖGZÍTŐ RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS ADAPTÁLT KÖZPONTI PROGRAMJA TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK SZÁMÁRA

2008

Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában, gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusokközreműködésével

Jóváhagyási szám:…………………/2008. ………..

SZÁMÍTÓGÉPES ADATRÖGZÍTŐ I. Általános irányelvek 1. A képzés szabályozásának jogi háttere Az adaptált központi program − a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, − a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, − a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, − a gyermekek jogairól szóló 1991. LXIV. törvény (1989. november. 20. a New YorkbanaláírtaGyermekekjogairólszólóEgyezményalapján23.,25.,28., 29. cikk), − az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított − 2003. évi CXXV. törvény, − afogyatékosszemélyekjogairólésesélyegyenlőségükbiztosításárólszóló1998.évi XXVI. (IV. 1.) törvény, − az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat, valamint − azOrszágosKépzésiJegyzékrőlésazOrszágosKépzésiJegyzékbetörténőfelvétel és törlés eljárási rendjéről szóló többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet − a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integráltszakképző központ tanácsadótestületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, − az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, − aNemzetiAlaptantervkiadásáról,bevezetésérőlésalkalmazásárólszólótöbbször módosított 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, − a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályokmódosításárólszóló17/2004.(V.20.)OMrendeletésamódosító 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet, −asajátos nevelésiigényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló módosított 2/2005. (III. 1.) OM rendelet, − a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült kerettanterv (választható azelőkészítőszakiskola,aspeciálisszakiskola9–10.évfolyamainaz enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását végző közoktatási intézmények számára), − anevelésiintézményekműködésérőlszólótöbbszörmódosított11/1994.(VI.8.) MKM rendelet, − aközoktatásiintézményekelhelyezésénekéskialakításánaképítészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet, − aszakképzés-fejlesztésistratégiavégrehajtásáhozszükségesintézkedésekrőlszóló 1057/2005. (V. 31.) Kormányhatározat, − a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, − az523470300000000Telefonoséselektronikusügyfélkapcsolatiasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet (mely tartalmazza az 52 347 03 0100 31 01 Számítógépes adatrögzítő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit) alapján készült.

Atanítási-tanulásifolyamatszervezésesoránfigyelembekellvenniaszakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjánakrészétalkotószakmaiprogramjátésameghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodószervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

2. A részszakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma:

52 347 03 0100 31 01

A szakképesítés megnevezése:

Számítógépes adatrögzítő

Hozzárendelt FEOR szám:

4292


2

Elmélet aránya: Gyakorlataránya:

30% 70%

Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): Ha szervezhető, mikor:

van 1 év nemszervezhető -

3. A képzés szervezésének feltételei A szakképzést végző köteles biztosítani a fogyatékos személy részére az egyéni fejlesztéséhez a gyógypedagógiai támogatást, valamint a szükséges képzésitartalmak elsajátítását biztosító speciális eszközöket, módszereket,programokat, munkaformákat. Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, gyógypedagógus, és egyéb szakember láthatja el. A tanulók sérülés-specifikumából fakadó speciális képzési igényeinek megfelelően szükséges: - a szaktanároknak, a szakoktatóknak a célcsoportnak megfelelő speciális pedagógiai, módszerbeli felkészültséggel rendelkezniük, - atanulókfejlesztéséhez,apedagógiaiésegészségügyicélúhabilitációs,rehabilitációs feladatok ellátásához: • szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár • egyéb szakirányú képzettséggel rendelkező szakemberek a pedagógiaimunkát segítő gyógypedagógiai asszisztens, a tanulásban akadályozottsághoz esetlegesen társuló egyéb problémák ellátása érdekében pszichológus, szociális munkás, szakorvos, jeltolmács (egyéni szükséglet szerint). Aszakmaielméletitantárgyak oktatásátaszakképzőintézménynekkell ellátnia (saját szaktanárai vagy társ szakirányú képző intézmény szakembereinek bevonásával).

Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhezaz alábbiak biztosításaszükséges: − tanterem − számítógép-terem − taniroda (gyakorló call/contact center) − külsőgyakorlóhely (vállalaticall/contact center) Atanulásbanakadályozotttanulók oktatásánakelismertkövetelményeafokozottszemléltetés igénye. Az egyes tantermek, szaktantermek, oktatási célú helyiségek felszerelését ennek megfelelően kellbővítenidemonstrációseszközökkel.Atanulásiakadályozottságmellé társuló egyéb fogyatékosság esetén a kötelező eszközjegyzéket a fogyatékosság típusa szerinti kiegészítő eszközökkel kell bővíteni (pl. beszélő szintetizátor, nagyító program, Braille írásúfeladatlap, domború nyomtató, akadálymentesítés stb.). A szabadon választhatótantárgyak,az egészségügyiéspedagógiaicélú rehabilitációs tanórai foglalkozások esetében a választotttantárgy,illetveafoglalkozás jellegénekmegfelelő feltételek szükségesek. Aszabadonválaszthatókötelezőszakmaitantárgyakoktatásaatantárgyjellegénekmegfelelő helyszínen történhet. Atanirodábankiscsoportosformábanilletveegyénilegtörténő szakmaielméletigényesgyakorlatjellegűtananyagtartalom felzárkóztató foglalkoztatását.

foglalkoztatásbiztosítjaa feldolgozását, a tanulók

A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékesterületigazdaságikamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával – ellenőrzi. Az illetékesterületi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásalapjánvégzettgyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.

4. A tanulók felvételénekfeltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyamelvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: javasolt Szakmai alkalmassági követelmények: javasolt Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: javasolt A képzésbevalóbelépés– iskolarendszeren belüliképzés esetén– tanulásbanakadályozottak részére egészségügyi és pályaalkalmassági feltételek meglétével, egyéni elbírálás alapján történik. A komplex pályaalkalmassági vizsgálaton gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi szempontok alapján véleményezik a tanuló alkalmasságát a képzésbe való belépésre. A képzésbőlvalókizáró okmeghatározásaakomplexpálya-ésszakmaialkalmasságivizsgálat alapján, egyéni elbírálás szerint indokolt. 5. A részszakképesítés munkaterülete A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthetőmunkakör, foglalkozás:

FEOR száma 4292

A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése Telefon-, telex-, telefaxkezelő (pl.táviratfelvevő)

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Iratokat, dokumentumokat kezel Ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ Adatbeviteli feladatot végez Kapcsolatot létesít az ügyféllel Adatkezeléssel, feldolgozással kapcsolatos feladatokat végez A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése 54 347 01 Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző 52 347 02 0000 00 00 Személyes ügyfélszolgálati asszisztens 6. A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciákelsajátíttatása.

Acéleléréseérdekébenelkellsajátíttatniamunkakörbenelvégzendő feladatokat,kikell alakítaniazazokhozszükséges tulajdonságokat(alkalmazott szakmaiismeretek,szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Tanulásbanakadályozottakesetében aképzéspedagógiaiésszakmaicéljaikiegészülnek–az egyéniigényeknekmegfelelően– egészségügyiéspedagógiaihabilitációs,rehabilitációs célokkal.Ezencélokmegvalósítását a képzés során fejlesztőfoglalkozások,szocializációs programok segítik. A fejlesztésa tanítás-tanulásfolyamatábanmegmutatkozógyengébb,vagysérültfunkciók korrigálására,kompenzálására,felzárkóztatásra, az eszköztudás, a szociálisképességek fejlesztésére,azönálló életvezetés megtanulására,aszociálisszféraakadályozottságából származó hátrányok csökkentésére irányul.

7. A részszakképesítés követelménymoduljai A szakmai követelménymodulokfelsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1604-06 Azirat-, dokumentum- és ügyviteltechnikai berendezés kezelése A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Kezeli a beérkező dokumentumokata helyiszabályozás szerint Dokumentálja az iratkezelési folyamatot A kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Az iratkezeléshez szükséges eszközöket kezel Hatáskörénekmegfelelően leltároz Közreműködik az iratanyagok selejtezésében Ellenőrzi az általa használt eszközök, berendezések működőképességét Működésképtelenség esetén jelenti a hibaelhárítási igényt Kezeli a számítógépet éstartozékait Irodatechnikai eszközöket kezel (pl. fénymásoló, diktafon, projektor, iratmegsemmisítő) Kellékanyagokat biztosít Tisztán tartja a munkaterületét, munkaeszközeit Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A dokumentumok rendszerezésének módjai B Az archiválás, irattárazás, selejtezés szabályai B A biztonságos iratkezelés szabályai B Az ügyvitel-technikai gépek és berendezések fajtái B A telefonrendszerek, üzenetrögzítő, memóriás készülékek fajtái B Az egyéb irodatechnikai eszközök működési elve (iratmegsemmisítő, fűzőgép, spirálozó, bankjegyszámláló) A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 5 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 5 Információforrások kezelése 4 Komplex eszközhasználati képességek, készségek Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Monotóniatűrés Türelem Precizitás Kitartás

tűző-

Döntésképesség Szorgalom, igyekezet Társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Közérthetőség Fogalmazókészség Udvariasság Irányíthatóság Engedékenység Nyelvhelyesség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Gyakorlatiasfeladatértelmezés Helyzetfelismerés Kontroll(ellenőrzőképesség) Áttekintő képesség Rendszerezőképesség Körültekintés, elővigyázatosság Figyelem-összpontosítás Módszeresmunkavégzés A környezet tisztán tartása A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1605-06 Gépírás, szövegszerkesztés és táblázatkezelés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Adatbeviteli feladatot végez Nyomtatott szövegről, kéziratról, javított, felülírt, szkennelt dokumentumról másol, iratot szerkeszt Hallott szöveget (pl. hangfelvételről,telefonhívás) gépírássalrögzít Dokumentumszerkesztési munkákat végez Táblázatba,adatbázisbaadatokattölt fel, frissít, korrigál Kimutatásokat, táblázatokat készít táblázatkezelőprogrammal Adatbázisokból adatokat lekérdez, egyszerűbb szűréseket végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A hivatalos levelek, iratok fogalmazásának nyelvi formái, általános szabályai B A stilisztika,a helyesírásés a nyelvhelyességi szabályok betartása B Az iratfajtákszerkezete B Az adatbázisokból adatok lekérdezése, egyszerűbb szűrések műveletei B A kimutatások, táblázatok táblázatkezelő programmal történő készítésének műveletei A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés

2 5 4 3 4

ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Gépírás tízujjas vakírással (100 leütés/perc) Komplex eszközhasználati képességek, készségek

Személyes kompetenciák: Pontosság Monotóniatűrés Türelem Precizitás Kitartás Szorgalom, igyekezet Társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Közérthetőség Nyelvhelyesség Fogalmazókészség Irányíthatóság Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Gyakorlatiasfeladatértelmezés Helyzetfelismerés Kontroll(ellenőrzőképesség) Figyelem-összpontosítás Módszeresmunkavégzés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1588-06 Adatkezelés, adatfeldolgozás A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Közreműködik a szervezet által használt adatok, információk rendszerszerű nyilvántartásában, feldolgozásában Adatokat jelenít meg grafikon, diagram segítségével Adatokat, információkat továbbít Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Az információ és az adat fogalma, sajátosságai B Adatbázis B Adatkezeléssel kapcsolatos alapismeretek A Az adatok elemzése, rendezése A A szűrések, lekérdezések, jelentésekösszeállítása A Az adatok megjelenítése B Az adatvédelemszükségessége A A személyes és közérdekű adatok kezelése A A biztonsági intézkedések, szabályok B Az adatvédelmi eszközök

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 3 Gépírás tízujjas vakírással (100 leütés/perc) 5 Komplex eszközhasználati képességek, készségek Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Döntésképesség Precizitás Terhelhetőség Felelősségtudat Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Tömör fogalmazás készsége Segítőkészség Motiválhatóság Közérthetőség Módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeresmunkavégzés Kontroll(ellenőrzőképesség) Logikus gondolkodás Eredményorientáltság Az52 347 03 0100 31 01 azonosító számú, Számítógépes adatrögzítőmegnevezésű részszakképesítésszakmaikövetelménymoduljainak azonosítója megnevezése 1604-06 Irat-, dokumentum- és ügyviteltechnikai berendezés kezelése 1605-06 Gépírás, szövegszerkesztés és táblázatkezelés 1588-06 Adatkezelés, adatfeldolgozás

8. A képzés szerkezete Az52 347 03 0100 31 01 azonosító számú, Számítógépes adatrögzítő megnevezésű részszakképesítés időterve

Aszakmaiprogramkészítésekorazidőtervben feltüntetettszabadsávotkötelezőkitölteniúj tananyagegységekkel,és/vagy a központiprogramban szereplő kötelező tananyagegységek időkeretének növelésével.

Új tananyagegységek lehetnek: − A 0001-06 azonosító számú, „A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése” megnevezésű szakmai követelmény modul alapján készült tananyagegységek − ECDL2.m.Operációsrendszerek,ECDL3.m.Szövegszerkesztés,ECDL7.m. Információ és kommunikáció követelményeinek teljesítését célzó tananyagegységek. További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók.

Az52 347 03 0100 31 01 azonosító számú, Számítógépes adatrögzítő megnevezésű részszakképesítés időterve

Aszakmaiprogramkészítésekorazidőtervben feltüntetettszabadsávotkötelezőkitölteniúj tananyagegységekkel,és/vagy a központiprogramban szereplő kötelező tananyagegységek időkeretének növelésével.

Új tananyagegységek lehetnek: − A 0001-06 azonosító számú, „A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése” megnevezésű szakmai követelmény modul alapján készült tananyagegységek − ECDL2.m.Operációsrendszerek,ECDL3.m.Szövegszerkesztés,ECDL7.m. Információ és kommunikáció követelményeinek teljesítését célzó tananyagegységek. További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók.

Az52 347 03 0100 31 01 azonosító számú, Számítógépes adatrögzítőmegnevezésű részszakképesítésszakmaikövetelménymoduljaihozrendelt tananyagegységek

sorszáma

A tananyagegység óraszáma azonosítója

1 303st/1.0/1604-06

megnevezése

elméleti

Az irat és ügyvitel-technikai berendezéskezelése

Gépírás és alkalmazott számítástechnika Az adatok, adatbázisok 3 303st/1.0/1588-06 kezelése Mindösszesen óra: 2 303st/1.0/1605-06

elméletigényes gyakorlati gyakorlati

összes

216

108

180

504

0

748

0

748

144

54

250

448

360

910

430

1700

Megjegyzés: Azelméletigényesgyakorlatiórákatanár szempontjábólelméletnek,atanulószempontjából gyakorlatnakszámítanak, tehátezt az időtaképzésiidőből a gyakorlatra fordított időkéntkell figyelembe venni. Az időterv óraszámai kiegészülnek: - Az1.szakképzésiévfolyamonakötelezőösszefüggőszakmaigyakorlatóraszámával (max. 90 óra), valamint - mindkét évfolyamon a tanulásban akadályozott tanulók számára kötelező egészségügyi- és pedagógiai célú (re)habilitációsórák számaival. Megjegyzés a kapcsolatban:

tanulásban

akadályozott

tanulók

iskolai

rendszerű

képzésével

1. A képzési idő kiterjesztése Aképzésiidő2tanévretörténőkiterjesztésétatanulókfogyatékossága (tanulásban akadályozottsága) indokolja. A képzési időmegnöveléselehetőséget ad: - a tananyag feldolgozásban a tanulócsoport igényeinek megfelelő időráfordítás biztosítására(Általábanmagasabbóraszámbantörténő tananyag-feldolgozásra.A tantárgyak közötti, valamint a tantárgyakon belül a témák közötti óraszám átcsoportosításával a nehezebben elsajátítható – pl. elméletigényes vagy hangsúlyozott – témakörökre fordítható óraszámnövelésével.), - speciális pedagógiai feladatok ellátásához többlet idő biztosítására. 2. A szabad sáv (20%)tervezése A 28/2000. (IX. 21.) OM a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többszörösen módosított rendelet előírása lapján a speciális szakiskola valamennyi évfolyamánlehetőség van évi 222 óra közismeret oktatására.

A tanulásban akadályozott tanulók számára több okból is indokolt az anyanyelv/kommunikáció és a matematikaiismeretekbeépítéseakötelezőtantárgyakkörébe (sérülés-specifikumból fakadóan, a szegregált alapiskola követelményei alapján, a hiánypótlás, szakmaorientált felzárkóztatás,sikeres munkába állás/társadalmiintegráció támogatása miatt). Arendeletilegelőírtévi10óraEgészségnevelés ismeretanyagfeldolgozásatörténhetkülön tantárgyként(bővített tananyagtartalommal),vagyazOsztályfőnökiórailletveaTársadalmi ismeretekéséletviteltantárgyaktémáiként,deakötelezőhabilitációsóraszám terhére szervezett tanórai foglalkozás (kibővített tananyagtartalommal) során is. A tanulásban akadályozott (enyheértelmi fogyatékos) tanulók iskolarendszeren belüli képzése esetén a hatályos közoktatási törvény (Kt. 52. § (6)) értelmében kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat kell szervezni (a heti kötelező óraszám15 %-a). Anem kötelezőtanóraifoglalkozásokatanulókérdeklődéseésigényeszerintszervezhetők.E törvényilegbiztosított(helyilegváltozó)óraszám kereténbelültervezhetőafelzárkóztatás, tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek elsajátítását szolgálófoglalkoztatás. A szabad sáv (20%) terhére tervezhető kötelező és ajánlott tantárgyak, tananyagegységek: − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Egészséges életmódra nevelés Társadalmiés életviteliismeretek Az iskola közismereti tantárgyi programja (matematika, anyanyelv/ kommunikáció) (Szakmai) idegen nyelv Számítástechnikai alapismeretek Munkavállalási ismeretek Munkába állást segítő gyakorlatok Az iskola helyi tantárgyi programja szerinti egyéb tananyagegység Kötelező egészségügyi és pedagógiai célú (egyéni) habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások Egyéni rehabilitáció Szakmai gyakorlatok – egyéni fejlesztés Munkavállalási és munkajogi ismeretek Szakmai kommunikáció Testnevelés Idegen nyelv Egészséges életmódra nevelés Élet- és pályatervezés

9. A részszakképesítés vizsgáztatási követelményei A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyamelvégzését tanúsító bizonyítvány A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1604-07 Azirat-, dokumentum- és ügyviteltechnikai berendezés kezelése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Abeérkeződokumentumokiktatásaamegadottparaméterekalapján.Egyadott ügyirat szkennelése, sokszorosítása és iktatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Azügyiratokarchiválása,illetveegyadottdokumentumselejtezéseamegadott paraméterekalapján A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 15 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1605-07 Gépírás, szövegszerkesztés és táblázatkezelés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hivatalos levél szerkesztése a megadott adatok alapján adatbevitellel és számítógépes szövegszerkesztéssel A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Ügyféladatok feltöltése adatbázisba A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 15 perc

A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Adatbázisból megadott szempontok szerint adatok lekérdezése, szűrése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 15 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 20% 3. feladat 30% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1588-06 Adatkezelés, adatfeldolgozás A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A különböző formátumú, szerkezetű adatbázisokból megadott szempontok szerinti új adatbázis létrehozása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Adatbázisból adatok szűrése megjelenítéssel A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 45 perc

(ügyféladatok),

eltérő

formájú

grafikai

A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Akülönbözőtartalmúadatbázisokvédelmikezeléséneklehetőségeitémakörrel kapcsolatos ismeretek számonkérése számítógépes programmal A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 30 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 40% 3. feladat 20%

A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 52 347 03 0100 31 01 azonosító számú, Számítógépes adatrögzítő megnevezésű részszakképesítéshez rendelt vizsgarészekés ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 25 2. vizsgarész: 35 3. vizsgarész: 40 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez, elágazáshoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai „A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel, illetve időtartammalis teljesíthető. A vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, amelyet az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott törzslapba be kell jegyezni.” 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól éseljárási rendjéről 5.§(4) Tanulásban akadályozott vizsgázónakindokoltesetbenaszóbeliésgyakorlati vizsgarészek teljesítésére hosszabb időtartam engedélyezhető. Különösen jelentős a vizsgahelyzet megfelelő körülményeinek biztosítása (nyugodt légkör, ösztönző hangulat, megfelelő kérdező-tanár jelenléte). 10.Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok „Afogyatékossággalélő részéreaszakmaiésvizsgakövetelménybenmeghatározottszakmai alkalmasságiéspályaalkalmassági,valamint azegészségügyialkalmasságikövetelmények figyelembevételévelbiztosítani kellafogyatékossághozigazodófelkészítéstésvizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtanirészéreahhoz,hogyteljesítenitudjaakötelezettségeit.A fogyatékosság alapján, a fogyatékossággal élőt mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól, szükség esetén mentesítenikellanyelvvizsgavagyannakegytípusa,illetőleg szintjealól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt,azírásbelibeszámolónlehetővé kelltennia segédeszköz(írógép,számítógépstb.)alkalmazását, szükségeseténazírásbelibeszámoló szóbelibeszámolóvalvagyaszóbelibeszámolóírásbelibeszámolóvaltörténő felváltását.A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményének hiányában a felülvizsgálóorvos véleménye alapjána szakmai vizsgabizottság dönt.Azebekezdésalapjánnyújtottmentesítés kizárólagamentesítés alapjául szolgáló körülménnyelösszefüggésbenbiztosítható,ésnem vezethetabizonyítványáltaltanúsított szakképesítésmegszerzéséhezszükségeskövetelményekalóli felmentéshez.”/Szakképzési törvény 11.§(6)/ A beszámíthatóelőzetestanulmányok meghatározásakor az „Útmutató a Telefonos és elektronikusügyfélkapcsolatiasszisztens szakképesítésképzéséhezbeszámíthatóelőzetes tudás felméréséhez” c. dokumentumbanfoglaltak szerint kell eljárni.

11.Módszertani ajánlás a tanulásban akadályozott tanulók szakmai képzéséhez 1. A szakképesítés adaptált központiprogramjának alkalmazási lehetőségei A Számítógépes adatrögzítő részszakképesítés adaptált központi szakmai programja tanulásbanakadályozotttanulókiskolairendszerűszakmaiképzéséhezkészült. Aképző intézményekaspeciálisközpontiprogram alapjánahelyisajátosságok figyelembevételével készíthetik el a helyi szakmai programjukat. A képzés bevezetése kellő előkészítést igényel. A képzést bevezetni szándékozóknak feltétlenül rendelkeznie kell alapvető speciális képzési feltételekkel. A képzés eredményessége megköveteli, hogy a képzők alapvető gyógypedagógiaiés módszertaniismeretek birtokában,aztalkalmazvavegyenekrészta tanulásban akadályozott tanulók nevelésének,oktatásának, képzésének folyamatában. 2. A sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott fiatalok és a tanulási-tanítási tevékenységet nehezítőtényezők A tanulásbanakadályozottak közé soroljuk az idegrendszer alacsonyabbfunkcióképességével összefüggő,illetveakedvezőtlenkörnyezetihatásokkalmagyarázható tartós,átfogótanulási képességzavartmutató tanulók körét. Eszakmaiprogram azoknaka tanulásbanakadályozott,enyhénértelmifogyatékos fiataloknak aszakmaiképzésétszolgálja,akiknélatanulási akadályozottság aközpontiidegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A tanulási akadályozottság a következő területeken mutatkozik meg: − kognitív készségek területén (vizuális és auditív észlelés, emlékezés, figyelemkoncentráció, logikai műveletek, problémalátás és megoldás); − motorosésorientációsképességekterületén(izomtónus,egyensúlytartásésérzékelés, nagyésfinommozgások,cselekvéstervezésésirányítás,térbeliésidőbelitájékozódás hibái és hiányosságai); − emocionális és szociális képességek területén (tanulási motiváció, motiválhatóság, önértékelés, értékrend, tanulási veselkedés,szereptanulás problémái és hiányosságai); − kommunikációsképességekterületén(beszédértés,szókincs,szóbeliközlés,hangképzés, grammatikai szerkezet, szövegalkotás szóban-írásban,metakommunikáció,önkifejezés hibái és hiányosságai). A fogyatékosságbóleredően a tanulóknáljellegzeteskülönbségekalakulnakki.Ezek megmutatkoznak a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében, és abban, hogy az eltérés minden pszichikus funkciót (érzékelés, észlelés,figyelem)érinthet,azonban tanulónkéntésfunkciókéntigeneltérőmódon.Ezérta fejlődés ütemében és a fejlesztés várható eredményében is igen nagy egyéni különbségek lehetnek. A fogyatékosság következményei csökkenthetők, melynek feltétele a megfelelő gyógypedagógiaisegítségnyújtás.Agyógypedagógiaitevékenységhatásárafelnőttkorra az enyhe értelmi fogyatékosság egyes jegyei jelentősen korrigálhatók, illetve kompenzálhatók.

3.Speciális pedagógiai,módszertani eljárások alkalmazása A tananyag-feldolgozás tanulási akadályozottságszerinti követelményei: − azismeretek,kompetenciákmegszerzésetörténjékkislépésekben,aszemléletesség, fokozatosság és komplexitás igényeinek figyelembe vételével; − az elméleti ismeretek elsajátítása történjék gyakorlatba ágyazottan, − lényegesazismeretektöbbszöri,ismétlésáltalimegerősítése,(azalapvetőismeretek folyamatos felidézése); − szükséges a hiányzó ismeretek haladéktalan pótlása, gyengébb ismeretek megerősítése; − a vizsgakövetelményekben megfogalmazott tananyagtartalmak hangsúlyozott megjelenítése (vizsga-tréningek beépítése); − lényegeselemekkiemelése,ok-okozatiösszefüggésekmegértetése,egész-rész-egész viszonyának bemutatása; − a kognitív képességek folyamatos erősítése; − azeredményestanulásitevékenységérdekébenvalamennyitanulónaksegítségetkell adni a megfelelő tanulási módszerek és technikák elsajátításában; − atanítás-tanulásfolyamatábanmindvégigérvényesíteniazegyénreszabottellenőrzést, értékelést. Azértékelés differenciáltéspozitív(megerősítő)irányultságúlegyen;ennekösztönző erejea tanulásbanakadályozottakesetébenrendkívüllényeges.Azértékelésnek kikellterjednieaz alapvető elméleti ismeretek tudására, szakszerű gyakorlati alkalmazására. Már a képzés kezdetén nagy gondot kell fordítani a tanulók kellő motiváltságának megteremtésére(tanuláshoz,munkához),majdmegtartására,erősítésére. Ebben nagy szerepe van a pedagógusok, oktatók személyiségének (példaadás, empátiakészség, tanár-tanuló kapcsolat).

4. Képzésszervezési lehetőségek Atanulásbanakadályozottfiatalokközépfokú iskoláztatásaspeciálisnevelés-oktatási igényeinekmegfelelően szegregáltvagyintegráltszervezetiformábantörténhet.Aspeciális nevelés-oktatássorán azalapismeretekelsajátításávalpárhuzamosanképességeikfejlesztése, korrekciója segítségével személyiségük fejlettségi szintje alapján válnak alkalmassá a szakképzésbe való bekapcsolódásba. Báreprogram elsődlegesenaszegregáltoktatásszervezésiformábantörténőképzés feltételeinek figyelembevételévelépítkezik,speciáliselemeinekátvételévelintegráltoktatás esetén is eredményesen alkalmazható. Az integrált oktatás történhet részleges integráció formájában (többségi képző intézményben a különleges elbánást igénylő tanulók csoportjában),vagyaképzésegy-egyszakaszábanintegrálva,vagyteljesintegrációesetén egy csoportban a többi tanulóval. Aspeciálisprogramnémimódosítássalatanulásbanakadályozottakfelnőttképzésbentörténő szakmai felkészítése esetén is szakmai programként alkalmazható.

Azintegrációafogyatékosésnem fogyatékostanulókközösélet-éstanulásiterét,nevelését, képzését, tanítását foglalja magába, ahol együttes, közös tanulási igény szerint az iskolai keretekközöttaneveléstgyógypedagógiaikorrekciós, terápiás és ápolásifoglalkozások egészítikki. Azintegrációsoránaziskolaameglévőszerkezetébehelyeziazegyéneket.A sajátosnevelésiigényű tanulóktól azt várja az intézmény, hogy hasonló teljesítményt nyújtsanak,legyenekképesekalkalmazkodniazelvártszinthez.Azinklúzió eseténaz intézménybenátgondoljákazegyüttnevelésmegvalósításánakszervezetiéstartalmikereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel biztosítani tudják valamennyi tanuló haladását. 5. Habilitáció, rehabilitáció A képzés fejlesztő jellege a képzési idő egészébencsak valamennyi képző (és szükség szerinti külsőszakemberek)együttes munkájaeredményekéntérvényesülhet.Afiatalok habilitációjának feltétele, hogy rendelkezzenek megfelelő szakmai felkészültség mellett mindazon személyiségjegyekkel,amelyekaz életkezdéshez, munkába álláshoz – a társadalombavalóbekerüléshez és megmaradáshoz–alapvetőenszükségesek.Atanulókatfel kell készíteni az integrált társadalmikörnyezetbe való beilleszkedésre és a felelősségteljes, önálló munkavégzésre. Ez egyben az egyik legfontosabb lépés az eddigi életútjukat végigkísérőrehabilitációscélmegvalósításában.Munkábaállításukésamunkaerő-piacon való érvényesülésük jelentősenfüggattól,hogymilyenmértékben sikerült a képzés ideje alatt kialakítani bennük a megfelelő munkavállalóimagatartást(munka irántipozitívviszony, munkavállalói tájékozottság, munkahely keresési technikák alkalmazása, megbízható munkavégzés stb.). A folyamatos, egész pályánát tartótovábbképzés szükségessége miatta tanulókattovábbi képzésekben való részvételre is fel kell készíteni. Az önálló életvitelre felkészítés érdekében szükséges mindazon ismeretek, magatartási normák elsajátítása,amelyek az önálló (családi)életkezdéshezéséletvezetéshez elengedhetetlenek. E területen különösen a kudarcok elkerülésére, a problémák (vészhelyzetek) megelőzésének lehetőségére kell felkészíteni a fiatalokat. Ennek érdekében javasoltegyéniés/vagycsoportos személyiségfejlesztőprogramokéstréningekkészítéseés alkalmazása.

1. számú melléklet FOGALMAK ÉRTELMEZÉSE (a jelenleg hatályos közoktatási törvény, a szakképzési törvény, és a 20/2007.(V.21.)SZMM rendelet értelmező rendelkezései, valamint a 21/2007.(V.21.)SZMM rendelet 5. számú melléklete alapján) A tanulói felvétel feltételeihez: Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: olyan orvosi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a szakmai képzésre jelentkező testi adottságai és egészségi állapota alapjánképes-efelkészülniaválasztottszakképesítésbirtokában ellátható munkatevékenységre, képes-e azok elvégzésére, és annak során nem kerül-e veszélybe egészsége [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 67. § (3) bekezdése szerint] Pályaalkalmasságikövetelmény: a szakmai képzésre jelentkező egyéni képességeivel és személyiségévelszembentámasztottfeltételek, amelyekalkalmassáteszikaképzésbenvaló részvételre, illetve amelyek birtokában képes a választott szakképesítéssel betölthető munkakör megfelelő ellátásra (Kt. 67. § (3) bekezdése szerint). Szakmai alkalmassági követelmény: a képzésre jelentkező számárameghatározott követelmény, amelynek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéshezszükséges optimálisankifejleszthető képességekkel (Kt. 67. § (3) bekezdés szerint). (A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmaialkalmasságivizsgakövetelményeita felvételitájékoztatóban nyilvánosságrakell hozni.) A szakképesítés követelménymoduljaihoz: Feladatprofil:aszakképesítésmegszerzésebirtokábanbetölthetőmunkakörbenelvégzendő feladatok csoportokba rendezett listája Időkeret: aszakmaitantárgyak,illetvetananyagegységek(modulok)tananyagelemek elsajátításához a képzés során rendelkezésre álló,tanítási órákban megadott idő Kompetenciaprofil: a feladatprofil és a tulajdonságprofil együttesen Módszerkompetencia: a munkatevékenység során a személy munkamódszerére, munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek a munkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a tevékenységhez való viszonyát, valaminttevékenységénekminőségét leíró ismérvek Szakmai ismeretek: a munkatevékenység során közvetlenül alkalmazott, a műveletek sorrendjére, technológiaiszabályokra,aműveleteksoránhasználtanyagok,tárgyak,eszközök egymásra gyakorolt hatására, az összetettebb eszköz- és forráshasználatra, az alkalmazott számszerű paraméterekre és minőségi jellemzőkre, továbbá a munka közben szokásosan előforduló, szükséges döntéseket meghatározó, valamintamunkavégzésfeltételeireés hatásaira, aműveletielőírásoktól,munkabiztonsági,környezetvédelmiszabályoktólvaló eltérés kockázataira és következményeire vonatkozó információk és adatok. A szakmai ismeret alkalmazási típusainak megállapításakor alapvetően az önállóságot, a sebességet,azeredményességetkellvizsgálniésazismeretalkalmazásátahárom szempont együttes mérlegelése után kell minősíteni.

Típusai: Aszakmaiismeretekalkalmazásitípusánakmegítélésekornemkellfigyelembevenni,hogy az ismeret mennyire bonyolult, megtanulásához milyen alapismeretekre van szükségstb. “A” típus (legmagasabb) Önálló, gyors és hibátlanismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazástolyanmunkafeladatokesetébencélszerűmegkövetelni, aholamunkafeladatkockázattaljár(baleseti, környezeti,kártételistb.);egyszerűek,előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek;valamint a kompetencia pótolhatatlan, hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. “B” típus Aszokásosmunkahelyikörülményekközötthibátlanismeretalkalmazás,hibázásesetén meghiúsul a munkatevékenység. “C” típus (középső) Aszokásosmunkahelyikörülményekközöttközvetlen személyesvezetői,szakmai irányítás,közreműködésnélkül,deforrások,segédeszközök igénybevételéneklehetősége mellett; tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő idő alatti; összességében,illetveönellenőrzés ésjavítás utánmegfelelő minőségűeredménnyel történő ismeretalkalmazás. Ilyentípusúismeretalkalmazástolyanmunkafeladatokesetébencélszerűmegkövetelni, aholamunkafeladatnemjármunkabiztonsági, környezeti,illetvejelentősanyagikártételi kockázattal;összetettek,de meghatározóelemeikben előretervezhetők,ismerhetőka körülmények,feltételek;valamintakompetencianehézségek áránkiváltható,hiányavagy hibázás esetén általában nemhiúsul meg a munkatevékenység. “D” típus Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben önállóan végzett megfelelő ismeretalkalmazás. “E” típus (legalacsonyabb) Aszokásosmunkahelyikörülményekközöttvezetői,szakmaiirányításmellett,személyes, a feladatra célzott segítség lehetősége mellett; kérdésfeltevésre, feladat közbeni értelmezésre,tájékozódásra,eszközhasználatraelegendőidőalatti;ahibaismeretében javított, legalább egyes meghatározó részleteibenmegfelelő minőségű ismeretalkalmazás. Ilyentípusúismeretalkalmazástolyanmunkafeladatokesetébencélszerűmegkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve anyagi kártételi kockázattal;összetettek,csakegyeselemeikbentervezhetők,ismerhetőkakörülmények, feltételek; valamint a személyes szerep közreműködésre, részvételre korlátozódik. Szakmai készség: Aszakképesítésrejellemző munkatevékenységautomatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül működőösszetevője, eleme, amelynek szintje az adott készség birtoklása révén végezhető tevékenységi terület terjedelmét tükrözi. Szintjei: 5. szint A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülményekközött is képes a tanult ismeretek magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerűalkalmazására, tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenőrzésére. 4. szint A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is, közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés hibával képes a tanult ismeretek szakszerű alkalmazására, a munka eredményének ellenőrzésére, a feltárt hibák javítására.

3. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével képes a tanult ismeretek önálló, gyors és szakszerűalkalmazására, a feltárt hibák javítására. 2. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladatellátására, a hibák segítséggel történő feltárására és azok önálló javítására. 1. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülményekközött folyamatos irányítás és célzott segítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre,illetve a feladat ellátására, az ismeretek megfelelő minőségű alkalmazására. Szakmaikompetencia: képesség, alkalmasság

A

szakképesítésnek

megfelelő

munkafeladatokelvégzésérevaló

Szakmai követelménymodul: Aszakképesítésszakmaikövetelményeinekáltalábanmás szakképesítés(ek)követelményeivel valóösszevetéseútjánkeletkezőmeghatározottrésze, egyediszakképesítésekeseténlehetannakegésze.Egyedijellegűszakképesítések esetén követelménymodulkeletkezhetkövetelményekfeladatcsoportokhozkötődő megbontásával is. Aszakképesítéskövetelménymoduljainakösszességetartalmazzaaszakképesítésvalamennyi a szakmai és vizsgakövetelménybenrögzített szakmai kompetenciáját. Szakmai tananyag: Aképzésifolyamatteljestartalma,melynek része egyrészt a tanuló felé irányuló minden olyan, a képzőtől (iskolától) származó és tervezett hatás, amely célzottan a kompetenciaprofilban rögzített eredmények elérését (kompetencia többlet megszerzését) szolgálja, másrészt a kompetenciák elsajátításához,megszerzéséhezszükségestanulói tevékenységek, cselekvések, illetve az ezeket leíró tanulói munkaformák. Szakmaitantárgy:Aszakmaiésvizsgakövetelményteljesítéséhez a szakképesítés központi programjábanmegadotttananyagelemeknekazottmegadottóleltérő csoportosításávalaz oktatásiintézményáltalahelyiszakmaiprogramjábanmeghatározottelméleti,gyakorlati, vagy elméletigényes gyakorlati tananyagrész. Személyes kompetencia: azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmiésérzelmiviszonyulások),amelyekmegléteelősegíti,illetvelehetővéteszi a munkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését. Tananyagegység:A szakképesítésközponti programjábanmegadotttananyagrész,amely azonos illetve közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből képződik. Tananyagelem:Atananyagelem aképzésifolyamattervezési-szervezési,–aközponti programbantovábbnem bontott–része.Atananyagelemekösszességelefediaszakképesítés megszerzéséhez szükséges teljesszakképzésitananyagot. Társaskompetencia: amunkatevékenységbenrésztvevőkkel,illetveügyfelekkel(azon személyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlenkapcsolatot,avelük összefüggő cselekvéseket,különösenazegyüttműködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők. Tulajdonságprofil: azoknak a tulajdonságoknak (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, módszer, társas, és személyes kompetenciák) a listája, amelyek birtoklása révén a személy képes a szakképesítésbirtokában amunkafeladatok elvégzésére.

A vizsgáztatási követelményekhez: Gyakorlativizsgatevékenység:aszakképesítésbirtokábanvégezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellezőtevékenység a szakmai vizsga során. Írásbelivizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy aztpontosan modellező, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsga során. Interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, általában számítógép használata mellettvégzettvizsgatevékenység,melyneksoránaszámítógépesprogram avizsgázó tevékenységét előre meghatározottan befolyásolja. Komplex vizsgatevékenységakomplexvizsgafeladatmegoldásasoránavizsgázó meghatározó arányban gyakorlati vizsgatevékenységet végez, és tevékenysége kiegészül egyesmeghatározottkompetenciákfelmérésére szolgálószóbeli,interaktív,vagyírásbeli vizsgatevékenységgel. Szintvizsga: a gyakorlati képzés szervezőjeáltalszervezettvizsgaannakmérésére,hogya tanuló aszakmaialapképzéssoránelsajátította-eazirányítás mellettimunkavégzéshez szükséges kompetenciákat. Szóbelivizsgatevékenység: a szakképesítés megszerzéserévén végezhető munkatevékenységgelazonos vagy azt pontosan modellező,vizsgáztatójelenlétébenfolyó, jellemzően szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során. Vizsgafeladat: A szakmai vizsga tartalmi és értékelési egysége. Tartalma a szakképesítés birtokában ellátható munkafeladattal azonos, vagy azt pontosan modellezi. A vizsgázó vizsgafeladatot a hozzárendelt vizsgatevékenység végzése során teljesíti. Vizsgarész:aszakmaivizsgaszervezésiés értékelésiegysége, ahozzárendelt követelménymodulban meghatározottakelsajátításának felmérését szolgáló egysége. A vizsgarészben a vizsgázó egy, vagy több vizsgafeladatot teljesít. Vizsgatevékenység:A vizsgázótólavizsgafeladatteljesítésesorán elvárttevékenység, amelynekkeretében a vizsgázó szakmai kompetenciájának mérésére és értékelésére sor kerül. A vizsgatevékenység lehet szóbeli, írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, és komplex.

2. számú melléklet A 52 347 03 0100 31 01 azonosító számú, Számítógépes adatrögzítő megnevezésű részszakképesítésszakmaikövetelménymoduljaihozrendelt tananyagegységek és tananyagelemekszakképzési évfolyamonkénti időterve (Javaslat) Atananyagegység óraszáma sorszáma

azonosítója

303st/1.1/1604-07 303st/1.2/1604-07 303st/1.3/1604-07

1.évfolyam

303st/1.4/1604-07 303st/1.5/1604-07

303st/1.6/1604-07 303st/1.1/1605-07 303st/1.2/1605-07 303st/1.3/1605-07

megnevezése Azadminisztrációsmunk a alapjai Általánosanhasználtügyiratok Ügyvitel,az ügyiratkezelés feladatrendszere Aziratkezelésgyakorlata Azügyviteltechnikai berendezésekéseszközö k használata Számítástechnikai alapismeretek,fájlkezelé s, hálózatok Gépírás Szövegszerkesztési alapismeretek Alevélírástartalmi,formaiés nyelvhelyességikövetelmény ei

Összesen: 303st/1.4/1605-07

2.évfolyam

303st/1.5/1605-07 303st/1.1/1588-07 303st/1.2/1588-07 303st/1.3/1588-07 303st/1.4/1588-07 303st/1.5/1588-07 Összesen: Mindösszesenóra:

Táblázatkezelésialapismeretek Adatbáziskezelési alapismeretek Azinformációésaz adat fogalma,sajátosságai Azadatbázisfogalma, sajátosságai,típusai Azadatkezelésszintjei, folyamata,szabályozás aAdatvédelem Adatkezelés,adatfeldolgoz ás gyakorlat

elméleti


gyakorlati

összes

72

0

0

72

72

0

0

72

72

0

0

72

0

0

72

72

0

0

108

108

0

108

0

108

0

180

0

180

0

144

0

144

0

72

0

72

216 0

504 128

180 0

900 128

0

224

0

224

36

0

0

36

72

0

0

72

0

54

0

54

36

0

0

36

0

0

250

250

144

406

250

800

360

910

430

1700

II. A központi program tananyagegységei Az52 347 03 0100 31 01 azonosító számú, Számítógépes adatrögzítőmegnevezésű részszakképesítésszakmaikövetelménymoduljaihozrendelt tananyagegységek Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem

1. TANANYAGEGYSÉG

Azirat és ügyvitel-technikai 303st/1.0/1604-07 berendezés kezelése

azonosítója

sza

303st/1.1/1604-07

72

0

0

sza sza sza sza sza

303st/1.2/1604-07 303st/1.3/1604-07 303st/1.4/1604-07 303st/1.5/1604-07 303st/1.6/1604-07

72 72 0 0 0

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

0 0 0 0 504 0 72 0 108 108 0

Megjegyzés:"sza" = szakmaialapképzés;"szk" =szakmaiképzés Az elméletigényes gyakorlatiórákatanár szempontjából elméletnek,atanuló szempontjábólgyakorlatnak számítanak, tehát ezt azidőtaképzési időből a gyakorlatrafordított időként kellfigyelembevenni.

1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.1/1604-07 Atananyagelemmegnevezése: Azadminisztrációs munka alapjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: Dokumentálja az iratkezelési folyamatot A kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Tisztán tartja a munkaterületét, munkaeszközeit Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusA dokumentumok rendszerezésének módjai Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szintOlvasott köznyelvi szöveg megértése 5. szintKöznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4. szintOlvasott szakmai szöveg megértése 5. szintInformációforrások kezelése 4. szintKomplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Gyakorlatiasfeladatértelmezés

Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Monotóniatűrés Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 72 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: ÜgyfélszolgálatokadminisztrációshátterétjelentőBack-Officeszervezetiegység céljának, működésének elemzése ABack-Officeszervezetiegységnéldolgozómunkatársakkalszembentámasztott szakmai és viselkedési elvárások, a munkakör tartalma Munkaköri feladatok és felelősségek,együttműködés más szervezeti egységekkel

2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.2/1604-07 Atananyagelemmegnevezése: Általánosan használt ügyiratok Hozzárendelt feladatkompetenciák: Dokumentálja az iratkezelési folyamatot Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusA dokumentumok rendszerezésének módjai B típusA biztonságos iratkezelés szabályai Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szintECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szintECDL 4. m. Táblázatkezelés 4. szintKöznyelvi szöveg fogalmazása írásban 3. szintSzakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban

Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Helyzetfelismerés Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Közérthetőség Fogalmazókészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Feladatok önálló feldolgozása 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Számítógép-terem Képzési idő: 72 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az ügyfélkapcsolati adminisztrációban általánosan előforduló nyomtatványok azonosítása, készítése, illetve kitöltése

3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.3/1604-07 Atananyagelemmegnevezése: Ügyvitel, az ügyiratkezelés feladatrendszere Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kezeli a beérkező dokumentumokata helyiszabályozás szerint A kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Dokumentálja az iratkezelési folyamatot Hatáskörénekmegfelelően leltároz Közreműködik az iratanyagok selejtezésében Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusAz archiválás, irattárazás, selejtezés szabályai B típusA biztonságos iratkezelés szabályai B típusAz ügyvitel-technikai gépek és berendezések fajtái Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szintOlvasott szakmai szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Gyakorlatiasfeladatértelmezés

iratok,

Figyelem-összpontosítás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Döntésképesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda(gyakorlóCall/Contact Center) Képzési idő: 72 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az ügyviteli, ügyirat-kezelési rendszerek, szervezeti megoldások, folyamatok, módszerek, eszközök, berendezések ésa szabályozás komplex feldolgozása

4. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.4/1604-07 Atananyagelemmegnevezése: Aziratkezelés gyakorlata Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kezeli a beérkező dokumentumokata helyiszabályozás szerint A kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Az iratkezeléshez szükséges eszközöket kezel Hatáskörénekmegfelelően leltároz Közreműködik az iratanyagok selejtezésében Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusAz archiválás, irattárazás, selejtezés szabályai B típusA biztonságos iratkezelés szabályai Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szintInformációforrások kezelése 2. szintECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szintECDL 4. m. Táblázatkezelés 5. szintKöznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4. szintSzakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák:

Szorgalom, igyekezet Monotóniatűrés Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Közérthetőség Fogalmazókészség Tanulói tevékenységformák: Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 20% Kiscsoportosszakmaimunkavégzés irányítással 40% Önállószakmaimunkavégzésfelügyelet mellett 40% A képzési helyszín jellege: Taniroda(gyakorlóCall/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call/Contact Center) Képzési idő: 72 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az iratkezelés munkafázisaiban végzendő feladatok begyakorlása (pl. nyilvántartásbavétel,érkeztetés,iktatás,tárgymeghatározás,másolás,továbbítás, archiválás,leltározás,selejtezés)

5. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.5/1604-07 Atananyagelemmegnevezése: Azügyviteltechnikai berendezések és eszközök használata Hozzárendelt feladatkompetenciák: A kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Az iratkezeléshez szükséges eszközöket kezel Ellenőrzi az általa használt eszközök, berendezések működőképességét Működésképtelenség esetén jelenti a hibaelhárítási igényt Irodatechnikai eszközöket kezel (pl. fénymásoló, diktafon, projektor, iratmegsemmisítő) Kellékanyagokat biztosít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusAz ügyvitel-technikai gépek és berendezések fajtái B típusA telefonrendszerek, üzenetrögzítő, memóriás készülékek fajtái B típusAz egyéb irodatechnikai eszközök működési elve (iratmegsemmisítő, tűzőfűzőgép, spirálozó, bankjegyszámláló) Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szintInformációforrások kezelése 4. szintKomplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Körültekintés, elővigyázatosság

Kontroll(ellenőrzőképesség) Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Türelem Precizitás Kitartás Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 20% Kiscsoportosszakmaimunkavégzés irányítással 40% Önállószakmaimunkavégzésfelügyelet mellett 40% A képzési helyszín jellege: Taniroda(gyakorlóCall/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalatiCall / Contact Center) Képzési idő: 108 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az ügyvitelben használatos berendezések, a biztonságos és költséghatékony használat, működtetés elsajátítása

6. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.6/1604-07 Atananyagelemmegnevezése: Számítástechnikai alapismeretek, fájlkezelés, hálózatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: A kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Kezeli a számítógépet éstartozékait Kellékanyagokat biztosít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szintECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szintECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szintECDL 4. m. Táblázatkezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Szorgalom, igyekezet Monotóniatűrés Hozzárendelt társas kompetenciák:

Tömör fogalmazás készsége Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 40% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Taniroda(gyakorlóCall/Contact Center) Képzési idő: 108 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az ügyvitelben végzendő feladatok ellátáshoz kapcsolódó számítástechnikai alapismeretek

Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem

2. TANANYAGEGYSÉG

Gépírásés 303st/1.0/1604-07 alkalmazott számítástechnika

azonosítója

sza

303st/1.1/1604-07

0

180

0

sza sza sza sza

303st/1.2/1604-07 303st/1.3/1604-07 303st/1.4/1604-07 303st/1.5/1604-07

0 0 0 0

144 72 128 224

0 0 0 0


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.1/1604-07 Atananyagelemmegnevezése: Gépírás Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatbeviteli feladatot végez Nyomtatott szövegről, kéziratról, javított, felülírt, szkennelt dokumentumról másol, iratot szerkeszt Hallott szöveget (pl. hangfelvételről,telefonhívás) gépírássalrögzít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusA stilisztika,a helyesírásés a nyelvhelyességi szabályok betartása Hozzárendelt szakmai készségek: 3. szintGépírás tízujjas vakírással (100 leütés/perc) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Gyakorlatiasfeladatértelmezés Figyelem-összpontosítás Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Monotóniatűrés Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Nyelvhelyesség

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése

elméleti

azonosítója


óraszáma

748

Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Műveletek gyakorlása 50% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Képzési idő: 180 óra elméletigényes gyakorlatgyakorlati képzési csoportban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Billentyűzet, beállítások, adatbeviteli sebességi és pontossági szint

2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.2/1604-07 Atananyagelemmegnevezése: Szövegszerkesztési alapismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Dokumentumszerkesztési munkákat végez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusAz iratfajtákszerkezete Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szintECDL 3. m. Szövegszerkesztés 4. szintKomplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Áttekintő képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Műveletek gyakorlása 50% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Képzési idő: 144 óra elméletigényes gyakorlatgyakorlati képzési csoportban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A szabályoknak megfelelő, esztétikusan tördelt dokumentumok készítése

3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.3/1604-07 Atananyagelemmegnevezése: A levélírás tartalmi, formai és nyelvhelyességi követelményei Hozzárendelt feladatkompetenciák: Dokumentumszerkesztési munkákat végez Hallott szöveget (pl. hangfelvételről,telefonhívás) gépírássalrögzít Nyomtatott szövegről, kéziratról, javított, felülírt, szkennelt dokumentumról másol, iratot szerkeszt Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusA hivatalos levelek, iratok fogalmazásának nyelvi formái, általános szabályai B típusA stilisztika,a helyesírásés a nyelvhelyességi szabályok betartása Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szintKöznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4. szintSzakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Hozzárendelt módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Nyelvhelyesség Fogalmazókészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk önálló rendszerezése 10% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 72 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az információkezelés alapjai, a levélírás formai, stiláris elemei

4. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.4/1604-07 Atananyagelemmegnevezése: Táblázatkezelési alapismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Táblázatba,adatbázisbaadatokat tölt fel, frissít, korrigál

Kimutatásokat, táblázatokat készít táblázatkezelőprogrammal Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusA kimutatások, táblázatok táblázatkezelő programmal történő készítésének műveletei Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szintECDL 4. m. Táblázatkezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Monotóniatűrés Türelem Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk önálló rendszerezése 10% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Képzési idő: 128 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Táblázatok készítése, szerkesztése

5. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.5/1604-07 Atananyagelemmegnevezése: Adatbázis-kezelési alapismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatbázisokból adatokat lekérdez, egyszerűbb szűréseket végez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusAz adatbázisokból adatok lekérdezése, egyszerűbb szűrések műveletei Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szintECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2. szintECDL 4. m. Táblázatkezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Gyakorlatiasfeladatértelmezés Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Kitartás

Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Műveletek gyakorlása 50% A képzési helyszín jellege: Taniroda(gyakorlóCall/Contact Center) Számítógép-terem Képzési idő: 224 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Adatok rögzítése, karbantartása, rendszerezése,lekérdezése,megjelenítése


3. TANANYAGEGYSÉG

Azadatok, 303st/1.0/1588-07 adatbázisok kezelése

azonosítója

szk

303st/1.1/1588-07

36

szk szk szk szk

303st/1.2/1588-07 303st/1.3/1588-07 303st/1.4/1588-07 303st/1.5/1588-07

72 0 36 0

0

0

0 0 54 0 0 0 0 250


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.1/1588-07 Atananyagelemmegnevezése: Azinformáció és azadat fogalma, sajátosságai Hozzárendelt feladatkompetenciák: Közreműködik a szervezet által használt adatok, információk rendszerszerű nyilvántartásában, feldolgozásában Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusAz információ és az adat fogalma, sajátosságai Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szintECDL 4. m. Táblázatkezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Segítőkészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30%

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

448

A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda(gyakorlóCall/Contact Center) Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Alapfogalmak, összefüggések, rendszerszemléleti alapok

2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.2/1588-07 Atananyagelemmegnevezése: Azadatbázis fogalma, sajátosságai, típusai Hozzárendelt feladatkompetenciák: Közreműködik a szervezet által használt adatok, információk rendszerszerű nyilvántartásában, feldolgozásában Adatokat jelenít meg grafikon, diagram segítségével Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusAdatbázis Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szintECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2. szintECDL 4. m. Táblázatkezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Döntésképesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda(gyakorlóCall/Contact Center) Képzési idő: 72 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az ügyfélszolgálatokon használt legfontosabb adatbázisok elemzése

3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.3/1588-07 Atananyagelemmegnevezése: Azadatkezelés szintjei, folyamata, szabályozása Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatokat jelenít meg grafikon, diagram segítségével Adatokat, információkat továbbít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusAdatkezeléssel kapcsolatos alapismeretek A típusAz adatok elemzése, rendezése A típusA szűrések, lekérdezések, jelentésekösszeállítása A típusAz adatok megjelenítése Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szintECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szintECDL 5. m. Adatbázis-kezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Terhelhetőség Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda(gyakorlóCall/Contact Center) Képzési idő: 54 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Komplexmódszertaniáttekintés,folyamatokazonosítása,bevezetésaszabályozás gyakorlatába

4. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.4/1588-07 Atananyagelemmegnevezése: Adatvédelem Hozzárendelt feladatkompetenciák:

Adatokat, információkat továbbít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusAz adatvédelemszükségessége A típusA személyes és közérdekű adatok kezelése A típusA biztonsági intézkedések, szabályok B típusAz adatvédelmi eszközök Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szintKomplex eszközhasználati képességek, készségek 2. szintECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2. szintECDL 4. m. Táblázatkezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Felelősségtudat Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda(gyakorlóCall/Contact Center) Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Személyes és közérdekű adatok, biztonsági kérdések, adatvédelmi eszközök

5. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 303st/1.5/1588-07 Atananyagelemmegnevezése: Adatkezelés, adatfeldolgozás gyakorlat Hozzárendelt feladatkompetenciák: Közreműködik a szervezet által használt adatok, információk rendszerszerű nyilvántartásában, feldolgozásában Adatokat jelenít meg grafikon, diagram segítségével Adatokat, információkat továbbít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típusAdatkezeléssel kapcsolatos alapismeretek A típusA szűrések, lekérdezések, jelentésekösszeállítása

A típusA személyes és közérdekű adatok kezelése Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szintECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szintECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 3. szintGépírás tízujjas vakírással (100 leütés/perc) 5. szintKomplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Módszeresmunkavégzés Eredményorientáltság Hozzárendelt személyes kompetenciák: Döntésképesség Precizitás Terhelhetőség Hozzárendelt társas kompetenciák: Motiválhatóság Tanulói tevékenységformák: Csoportos helyzetgyakorlat 30% Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 20% Kiscsoportosszakmaimunkavégzés irányítással 20% Önállószakmaimunkavégzésfelügyelet mellett 30% A képzési helyszín jellege: Taniroda(gyakorlóCall/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call/Contact Center) Képzési idő: 250 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Adatkezelés, adatfeldolgozás, adatvédelemaz ügyfélszolgálati gyakorlatban

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

IRODAI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉS ADAPTÁLT KÖZPONTI PROGRAM HALLÁSSÉRÜLTTANULÓK SZÁMÁRA

2008

Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában, gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusokközreműködésével

Jóváhagyási szám: 13327-12/2008. (VIII.1.) 2

I.

Általános irányelvek A képzés szabályozásának jogi háttere

1.

Az adaptált központi program a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, a gyermekek jogairól szóló 1991. LXIV. törvény (1989. november. 20. a New Yorkban aláírt a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény alapján 23.25.28. 29. cikk), - azegyenlőbánásmódrólésazesélyegyenlőségelőmozdításárólszólómódosított2003.évi CXXV. törvény, - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. (IV. 1.) törvény, - az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II.16) OGY határozat, -

valamint - azOrszágosKépzésiJegyzékrőlésazOrszágosKépzésiJegyzékbetörténőfelvételés törlés eljárási rendjéről szóló, többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, - aszakképzésmegkezdésénekésfolytatásánakfeltételeiről,valamintatérségiintegrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM módosított rendelet, - a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló módosított 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, - akerettantervekkiadásánakésjóváhagyásánakrendjéről,valamintegyesjogszabályok módosításárólszóló17/2004.(V.20.)OMrendeletésamódosító1/2006.(VI. 29.)OKM rendelet, - a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló módosított 2/2005. (III. 1.) OM rendelet, - a2/2005.(III.1.)OMrendelet2.sz.mellékletekéntkiadottSajátosnevelésiigényű tanulók iskolainevelésének,oktatásánakirányelvealapjánkészültkerettanterv (választhatóaz előkészítő szakiskola, a speciális szakiskola 9–10. évfolyamain az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását végző közoktatási intézmények számára), - anevelésiintézményekműködésérőlszólótöbbszörmódosított11/1994.(VI.8.)MKM rendelet, - a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet, - a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005.(V. 31.) Kormányhatározat, - aszakmaivizsgáztatásáltalánosszabályairóléseljárásirendjérőlszóló20/2007.(V.21.) SZMM rendelet, - a333460110000000Irodaiasszisztensszakképesítésszakmaiésvizsga-követelményeit tartalmazó 21/2007.(V. 21.) SZMM rendelet alapján készült. A tanítási-tanulásifolyamatszervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.

3

Aképzésmegszervezéséhezaszakképzéstfolytató intézményajelenáltalánosirányelvekben foglaltak,továbbáaközpontiprogrambanatananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel.Ezen dokumentumokata szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá. 2.

A szakképesítések OKJ-ban szereplő és egyébadatai

A szakképesítés azonosító száma:

33 346 01 1000 00 00

A szakképesítés megnevezése:

Irodai asszisztens

Szakképesítések köre:

3.

Elágazások:

nincsenek

Hozzárendelt

FEOR szám: 4193


3

Elmélet aránya:

40%

Gyakorlataránya:

60%

Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben):

van

Időtartama (évben vagy félévben):

1 év

Szintvizsga (iskolai rendszerben):

nemszervezhető

Ha szervezhető, mikor:

-

A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek Azelméletiésgyakorlatiképzéstaközoktatásrólszóló,többszörmódosított1993.éviLXXIX. törvény17.§-ában,valamintaszakképzésrőlszóló,töbszörmódosított1993.éviLXXVI.törvény 17. §-ában szabályozottfeltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. 29/2002. OM rendelet a hallássérült tanulóknak jelnyelvi tolmács segítsége a 2002/2003-as tanévtől Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhezaz alábbiak biztosításaszükséges: - számítógépterem - tanterem - taniroda - gyakorlóterem - iroda látogatás Agazdálkodószervezetnélfolyószakmaigyakorlatiképzéshezszükségeseszközökésfelszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskolabevonásával– ellenőrzi. 4

Azilletékesterületigazdaságikamaraellenőrzésijogakiterjedaszakképzőiskolaésagazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. A sajátos nevelési igényhez kapcsolódó tárgyi feltételek: optimális ülésrend, megvilágítás, kedvező akusztikai jellemzők, vezeték nélküli kommunikációs rendszer, sokoldalú vizuális szemléltetés 4.

A tanulók felvételénekfeltételei

A képzés megkezdésének szükséges feltételei: a képzés megkezdhető a szakmai és vizsgakövetelményeket meghatározó rendelet 3. számú mellékleletében az ügyvitel szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában.Ekompetenciákmegszerezhetőek aszakképzéstelőkészítőévfolyamkeretében is.

Bemeneti kompetenciák:

Vagy Iskolai előképzettség:

tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség Szükségesek (KT. 67§ 3. bek.) orvosi alkalmassági vélemény a hallássérülés mértékének függvényében, egyéni elbírálás szerint. nemszükségesek nemszükséges

Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények:

Szakmai alkalmassági követelmények: Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: 5.

A szakképesítés munkaterülete

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthetőmunkakör, foglalkozás: FEOR száma 4193

A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése Irodaiadminisztrátor

5

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Adatbeviteli feladatot végez Ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ Iratokat, dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz Dokumentumszerkesztési feladatot végez Elektronikus szövegfeldolgozást végez Irat- és dokumentumszerkesztést végez Számítógépen információt kezel Gazdálkodással kapcsolatos részfeladatot végez Kapcsolatot létesít és tart fenn Írásbeli kapcsolattartási feladatokat lát el Beszédjegyzéssel kapcsolatos feladatot végez Áttételi dokumentumokat készít Gyorsírói feladatokat lát el Jegyzőkönyvi dokumentumot készít Adatfelvétel, eseményrögzítés előkészítésével kapcsolatos feladatokat lát el Jegyzőkönyv-vezetési feladatokat lát el A szakképesítéssel rokon szakképesítések:

azonosító száma 54 346 01 6.

A szakképesítéssel rokon szakképesítések megnevezése Ügyviteli titkár

A képzés célja

Aszakképesítésmunkaterületéhez tartozó szükséges kompetenciákelsajátíttatása.

legjellemzőbbmunkakörök,foglalkozásokbetöltéséhez

Acéleléréseérdekébenelkellsajátíttatniamunkakörbenelvégzendőfeladatokat,kikellalakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Hallássérülttanulókesetébenaszakmaiés pedagógiaicélokkiegészülnekegészségügyi-és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs célokkal. Rehabilitációs célok: A hallássérült fiatalok sérülés specifikumából adódó nevelési és fejlesztési igények megfogalmazása a szakmai kompetenciák megszerzése során, tehát folyamatosan fejlessze: - a hallássérült tanulók nyelvi kommunikációs készségét - szövegértését, bővítse szókincsét - az önálló feladatmegoldó képességeket, kognitív funkciókat - a megszerzett szakmai ismeretek, tulajdonságok hatékonyan segítsék elő a személyiségfejlődést(önismeretet,reálisénkép kialakulását,alehetőségekismeretét), habilitációjuk, rehabilitációjuk sikerességének esélyét. Ezek megvalósításimódja integrált oktatás során egyéni foglalkozásokkal, gyógypedagógusi megsegítéssel történhet.

6

Szegregáltoktatásbanegyénifoglalkozásokmellettaszabadonfelhasználhatóórakeretbőljavasolt magasabb óraszámú kommunikációs órák beiktatása.

A szakképesítés követelménymoduljai

7.

Megjegyzés:A hallássérült tanulók teljesítménye egyénihallásállapotuk miatt eltérhet az ép hallásútanulóktól elvárt teljesítménytől.Ezért a hallásra feltétlenül támaszkodó feladat-és tulajdonságprofilok esetében a speciális megsegítés szükségességét külön jelöljük.

A szakmai követelménymodulokfelsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Gépírásés iratkészítés A

1617-06

szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Adatbeviteli feladatot végez A bevitt szöveget megformázza Levelet formáz a hivatali élet elvárásai szerint Ellenőrzi az általa használt eszközök, berendezések működőképességét A berendezések működésképtelensége esetén jelenti a hibaelhárítási igényt Kezeli a számítógépet éstartozékait Irodatechnikai eszközöket kezel Az irodatechnikai eszközökhözkellékanyagokat biztosít Tisztán tartja a munkaterületét, munkaeszközeit Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A A

Az elektronikus adatrögzítés szabályai (tízujjas vakírás) A hivatalos iratok, levelekfajtái, jellemzői (írott, javított, kézirat, hallás utáni – vizuális megerősítéssel) Az iratkészítés szabályai,jellegzetes formái

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 2 2 2 4 5

ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 7. m. Információs kommunikáció Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Komplex eszközhasználati képességek, készségek

Személyes kompetenciák: Látás Pontosság Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Monotóniatűrés

7

Társas kompetenciák: Irányíthatóság Módszerkompetenciák: Intenzív munkavégzés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Figyelem-összpontosítás Kontroll(ellenőrzőképesség) Emlékezőképesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában

1618-06

A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Kezeli a beérkező dokumentumokata helyiszabályozás szerint Dokumentálja az iratkezelési folyamatot Kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Iratkezeléshez szükséges eszközöket kezel Hatáskörénekmegfelelően leltároz Közreműködik az iratanyagok selejtezésében Elkészíti a szervezet belső iratait (pl.jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető) Kimutatásokat, táblázatokat készít táblázatkezelőprogrammal Adatbázisokból adatokat lekérdez, egyszerűbb szűréseket végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A dokumentumok főbbtípusai, jellemzői A A dokumentumszerkesztés elemei, készítésének szabályai B A biztonságos adathasználat szabályai A A szervezetbelső iratai (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető) B A dokumentumok rendszerezésének követelményei A A dokumentumok rendszerezésének szabályai A A dokumentumok kezelésének folyamata A A dokumentumkezelés hagyományosan és elektronikusan A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 2 2 2 2 2 3 4 5

ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 4. m. Táblázatkezelés ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés ECDL 7. m. Információs kommunikáció Az ügyviteli szoftverek használata(pl. iktatóprogram, határidőnapló, névjegy) Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Komplex eszközhasználati képességek, készségek 8

Személyes kompetenciák: Látás Pontosság Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Társas kompetenciák: Irányíthatóság Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Figyelem-összpontosítás Kontroll(ellenőrzőképesség) Rendszerezőképesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: A munkahelyikapcsolattartás

1611-06

A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Munkakapcsolatban áll felettesével, munkatársakkal, ügyfelekkel írásban, szóban, telefonon (telefax, számítógép segítségével) Munkafeladatot egyeztet és együttműködik felettesével, munkatársaival Ellátja a felettese által delegált feladatokat Szükség esetén tájékoztatja az ügyfeleket, munkatársakat (speciális kiegészítő eszközök segítségével) Kapcsolattartást szolgáló írásbeli feladatokat végez Információt kér (szóban, írásban, telefonon)megbízás alapján Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A kommunikáció alapfogalmai C A szóbeli és írásbeli kommunikáció (vizuális megsegítéssel) C A metakommunikáció C A kommunikációs zavarok formái C A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei C Az üzleti magatartás és protokoll előírásai C A munkahelyi viselkedés alapnormái C A kapcsolattartást szolgáló dokumentumok nyelvi, formai és tartalmi követelményei A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 2 2 2 5

ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 7. m. Információ és kommunikáció Olvasott köznyelvi szöveg megértése 9

4 3 3 3

Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális megsegítéssel) Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítéssel) Szakmai nyelvi készség,fogalmazás írásban

Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Szorgalom, igyekezet Türelmesség Társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Udvariasság Segítőkészség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Intenzív munkavégzés Módszeresmunkavégzés Emlékezőképesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1612-06

Elektronikus szövegfeldolgozás

A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Adatbeviteli feladatot végez azírástechnika magasabb szintjén Kéziratról, javított, felülírt dokumentumot helyesbítve, módosítva másol Hallás, diktálás utáni szöveget ír az írástechnika magasabb szintjén(vizuális, akusztikus megsegítés) Irat- és dokumentumszerkesztést végez Iratsablont szerkeszt Belső szervezeti ügyiratot készít sablon alapján Külső iratot szerkeszt utasítások szerint Körlevelet szerkeszt utasítások szerint Nyomtatványt, űrlapot tölt ki számítógéppel Elektronikus postai előkészítést végez Elektronikuslevelezést végez utasítások szerint Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A A A

Ahelyes ésbiztonságos elektronikus írás szabályai a magasabb szintűírástechnika szintjén A kéziratról, javított, felülírt dokumentumszerkesztésének előírásai A hallás utáni írás technikája (A szint nemjavasolt!) 10

C B B B A B A B

A számok, írásjelek, speciális karakterek gépírási és helyesírási kérdései Az iratsablon szerkesztésének elemei Az irat- és dokumentumszerkesztés írástechnikai, nyelvi és formai szabályai (nyomtatott vagy javított kéziratról másolt, illetőleg hallás után - vizuális, akusztikus megsegítés írott dokumentumok esetén) A számítógépes nyomtatvány,űrlap, sablon szerkesztése A körlevélkészítés elemei, technikája Az elektronikus címzés és etikett készítésének gyakorlata Az elektronikus levelezés technikája és szabályai Az elektronikus levelezés protokoll szabályai

Aszint megjelölésévela szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális és akusztikus megsegítés) 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) 4 Látás, hallás és ujjmozgás összehangolása (vizuális és akusztikus megsegítés) 5 Beszédészlelés és írás összehangolása (egyéni megsegítés) 5 Komplex eszközhasználati képességek, készségek 4 Információforrások kezelése Személyes kompetenciák: Látás Hallás (jó beszédmegértési szint, hallássérülés függvénye) Pontosság Monotóniatűrés Megbízhatóság Társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Nyelvi tanulékonyság Közérthetőség Jó beszédmegértési szint Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Intenzív munkavégzés Kontroll(ellenőrzőképesség) Figyelemösszpontosítás Módszeresmunkavégzés Rendszerezőképesség Általános tanuló képesség

11

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Elektronikus információkezelés

1613-06

A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Elektronikus hálózaton adatot, információtkeresmeghatározotttémában Elektronikus adatot, információtletölt és továbbít az adatfelhasználás szabályai szerint Letöltött információt dokumentummá szerkeszti Címlistát, jegyzékeket, adatsorokat hoz létre, szerkeszt, kezel, továbbít Táblázatot,adatbázistadatokkal tölt fel, frissít Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A B A A B B B B A A

Az adat, információ fogalma Az adatbiztonság, adatvédelemfogalma Az adatvédelmi szabályok A biztonságos adathasználat szabályai Az internet-használat szabályai és gyakorlata Az információkutatás, -böngészés Az adatlekérdezés, adatletöltés Az internetes adat- és információgyűjtés Az információ- és adatmentés A lista, jegyzék, adatsor készítése A dokumentumkészítése elektronikusan letöltött információ felhasználásával

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 2 2 2 2 2 5 4 3 5 4 5

ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 4. m. Táblázatkezelés ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés ECDL 7. m. Információ és kommunikáció Olvasott köznyelvi szöveg megértése Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) Olvasott szakmai szöveg megértése Gépírás tízujjas vakírással (200 leütés/perc) Információforrások kezelése Komplex eszközhasználati képességek, készségek

Személyes kompetenciák: Látás Megbízhatóság Pontosság Türelmesség Önállóság

12

Társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Közérthetőség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Intenzív munkavégzés Hibakeresés (diagnosztizálás) Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Kontroll(ellenőrzőképesség) Információgyűjtés Figyelemmegosztás Módszeresmunkavégzés Rendszerezőképesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1614-06

Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll

A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Házipénztárhoz kapcsolódó feladatokat végez (pl. pénzátvétel, bizonylatkiállítás) Gazdálkodik az irodai készletekkel Kezeli areklámajándékozással, reprezentációvalkapcsolatosdokumentumokat Utaztatási költségelszámoltatástvégez Eszköznyilvántartást végez Betartja a gazdálkodással kapcsolatos előírásokat és az általános jogi normákat Nyilvántartásairól, költségelszámolásairól beszámolót tart Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A piac működése, piaci formák, szerkezetek alapfogalmai (kereslet, kínálat, piaci egyensúly) C A makrogazdaságialapfogalmak (szereplők, a makrojövedelemszámbavétele) C Az államszerepe, gazdaságszervező tevékenységének alapfogalmai (állami piacszabályozás, privatizáció, az államgazdasági feladatai, költségvetési politika) C A pénz fogalma, kialakulása, a pénzforgalomlebonyolításával kapcsolatos alapfogalmak C A vállalkozások készpénzforgalmának alapfogalmai. A házipénztár szerepe, bizonylatai C Magyarország és az EU kapcsolatának alapfogalmai C Az alkotmányos alapfogalmak, az államszervezet felépítése C A polgári jogi alapfogalmak, a tulajdonjog és a kötelmi jog alapelemei C A polgári peres eljárás legfontosabb alapszabályai C A munkajogi alapfogalmak C A kereskedelmi jog, gazdasági jog alapfogalmai D A gazdálkodással kapcsolatos adatok nyilvántartása D Ajándékozással, reprezentációval kapcsolatos nyilvántartás C

13

D D

Az irodai készletek nyilvántartása A nyilvántartások, költségelszámolások prezentálása

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 2 2 2 2 2 2 5 4 3 3 3

ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 4. m. Táblázatkezelés ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés ECDL 6. m. Prezentációés grafika ECDL 7. m. Információ és kommunikáció Olvasott köznyelvi szöveg megértése Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Elemi számolási készség

Személyes kompetenciák: Látás Pontosság Megbízhatóság Precízség Társas kompetenciák: Interperszonálisrugalmasság Adekvát metakommunikáció Kommunikációs rugalmasság Nyelvhelyesség Közérthetőség Jó beszédmegértési szint Udvariasság Segítőkészség Konfliktuskerülő készség Irányíthatóság Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hibakeresés (diagnosztizálás) Kontroll(ellenőrzőképesség) Eredményorientáltság Módszeresmunkavégzés Emlékezőképesség Figyelemösszpontosítás Figyelemmegosztás

14

A 33 346 01 1000 00 00 azonosító számú, Irodai asszisztens megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója 1617-06 1618-06 1611-06 1612-06 1613-06 1614-06

megnevezése Gépírás és iratkészítés Dokumentumkészítésés-kezelés az irodában Amunkahelyikapcsolattartás Elektronikus szövegfeldolgozás Elektronikusinformációkezelés Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll

15

8.

A képzés szerkezete 1. szakképzési évfolyam

300sh/3.0/1618-07

300sh/2.0/1618-07

300sh/3.0/1617-07 300sh/1.0/1618-07

300sh/2.0/1617-07

300sh/1.0/1617-07

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

300sh/4.0/1611-07

heti maximálisóraszám Kötelezősáv Szabadsáv 2+1 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

Megjegyzés: Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 90 óra Aszakmaiprogram tananyagegységekkel,és/vagy időkeretének növelésével.

készítésekorazidőtervbenfeltüntetettszabadsávotkötelezőkitölteniúj aközpontiprogrambanszereplőkötelező tananyagegységek

Új tananyagegységek lehetnek: - a 0001-06 azonosító számú, „A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése” megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegységek - – a 2450-06 azonosító számú, „Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés” megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegység További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók.

16

2. szakképzési évfolyam heti maximálisóraszám

300sh/2.0/1614-07

300sh/4.0/1612-07

300sh/3.0/1612-07

300sh/2.0/1612-07

300sh/1.0/1612-07

Kötelezősáv Szabadsáv 2+1 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

300sh/3.0/1611-07

300sh/1.0/1611-07

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

6.

300sh/2.0/1611-07

1. 2. 3. 4. 5.

Megjegyzés: Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 90 óra Aszakmaiprogram tananyagegységekkel,és/vagy időkeretének növelésével.

készítésekorazidőtervbenfeltüntetettszabadsávotkötelezőkitölteniúj aközpontiprogrambanszereplőkötelező tananyagegységek

Új tananyagegységek lehetnek: a 0001-06 azonosító számú, „A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése” megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegységek - a 2450-06 azonosító számú, „Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés” megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegység

-

További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók. 17

3. szakképzési évfolyam heti maximálisóraszám

300sh/3.0/1614-07

300sh/1.0/1614-07

300sh/4.0/1613-07

300sh/3.0/1613-07

300sh/2.0/1613-07

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

300sh/1.0/1613-07

Kötelezősáv Szabadsáv 2+1 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

Megjegyzés: Aszakmaiprogram tananyagegységekkel,és/vagy időkeretének Új tananyagegységek lehetnek:

készítésekorazidőtervbenfeltüntetettszabadsávotkötelezőkitölteniúj aközpontiprogrambanszereplőkötelező tananyagegységek növelésével.

- a 0001-06 azonosító számú, „A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése” megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegységek - a 2450-06 azonosító számú, „Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés” megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegység További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók.

18

A 33 346 01 1000 00 00 azonosító számú, Irodai asszisztens megnevezésű szakképesítés szakmaikövetelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

sorszáma

A tananyagegység óraszáma azonosítója

megnevezése

1 300sh/1.0/1617-07 Gépírásés iratkészítés Számítástechnikai 2 300sh/2.0/1617-07 alkalmazások 3 300sh/3.0/1617-07 Ügyviteli eszközök 4 300sh/1.0/1618-07 Dokumentumkezelés Számítástechnikai 5 300sh/2.0/1618-07 alkalmazások 6 300sh/3.0/1618-07 Dokumentumkészítés A kommunikáció 7 300sh/1.0/1611-07 alapismeretei 8 300sh/2.0/1611-07 Hivatalikommunikáció 9 300sh/3.0/1611-07 A nyelvi kifejezés eszközei 10 300sh/4.0/1611-07 Személyiségfejlesztés 11 300sh/1.0/1612-07 Elektronikus írástechnika A szövegfeldolgozás 12 300sh/2.0/1612-07 elektronikus módja 13 300sh/3.0/1612-07 Elektronikus levelezés 14 300sh/4.0/1612-07 Elektronikus írástechnika 15 300sh/1.0/1613-07 Iroda és információ Információs folyamatok az 16 300sh/2.0/1613-07 irodában 17 300sh/3.0/1613-07 Információ- és adathasználat 18 300sh/4.0/1613-07 Elektronikus információcsere Gazdasági és jogi 19 300sh/1.0/1614-07 alapismeretek 20 300sh/2.0/1614-07 Hivatali protokoll A számítástechnika 21 300sh/3.0/1614-07 alkalmazása a hivatali protokollban Mindösszesen óra:

Elméleti

elméletigényes gyakorlati gyakorlati

összes

108

180

0

288

90

0

18

108

0 36

0 0

36 0

36 36

108

0

144

252

36

36

36

108

18

126

36

180

54 54 0 36

0 72 36 0

0 0 36 0

54 126 72 36

72

36

0

108

72 0 32

0 144 32

36 0 0

108 144 64

64

0

128

192

64 0

0 32

128 0

192 32

128

96

0

224

72

36

36

144

32

0

64

96

1076

826

698

2600

Az elméletigényes órák a tanár szempontjából elméletnek, atanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni

19

9. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyameredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével Hallássérültek esetében a KT 30§ (9) bekezdésének figyelembevételével kell a vizsgát megszervezni. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1617-06 Gépírásés iratkészítés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hivataloslevélkészítéseamegadott levelezésisablonvagyatanult szövegszerkesztőprogram alkalmazásával,anyomtatottformában rendelkezésére bocsátott kb. 1500 karakter terjedelmű szöveg begépelésével, a hivatalos életben elvárt formában A hozzárendeltjellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 45 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Belsőügyiratkészítéseszámítógépen,importált szövegszerkesztésével, táblázat,grafikonbeillesztésével, iktatószám,címzettneve,címe lehívásával acélirányos szoftverből, kinyomtatva A hozzárendeltjellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1611-06 A munkahelyikapcsolattartás 20

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A kapcsolattartás,az üzleti magatartáskultúra és a munkahelyi viselkedés egyjellemzőhelyzeténekértelmezése, bemutatása, szabályainak ismertetése A hozzárendeltjellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Egy kb. 1200-1500 leütés terjedelmű,kapcsolattartásraszolgáló dokumentum (meghívó, tájékoztató anyag, bemutatkozás, prospektus stb.) gépelése és 10-15 utasítás szerinti megformálása A hozzárendeltjellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1612-06 Elektronikus szövegfeldolgozás A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Körlevélkészítése6-8meghatározottcímzettrészére,egykb.10001200 leütés terjedelműkéziratos vagy javított, felülírt levélszöveg gépelésével a hivatali élet szabályainak megfelelő irat megformázásával A hozzárendeltjellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1613-06 Elektronikus információkezelés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A meghatározott tartalmi szempontok szerint, elektronikus úton gyűjtöttadat,információegységes jegyzékbe,listábarendezésevagy dokumentumba, sablonba, táblázatba szerkesztése A hozzárendeltjellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 21

1. feladat

100%

6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1614-06 Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Agazdaságiésjogialapfogalmakmeghatározása.Ajellemző adatok, alapvető összefüggések ismertetése. Alkalmazásuk követelményei a mindennapi gyakorlatban A hozzárendeltjellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A meghatározottadatokbólésszerkesztési utasítások alapján táblázatos vagy prezentációsformában a gazdálkodásiteendőkkel kapcsolatos nyilvántartás készítése, illetve bemutatása A hozzárendeltjellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% A szakmai vizsga értékelése %-osan A 33 346 01 1000 00 00 azonosító számú, Irodai asszisztens megnevezésű szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 15 2. vizsgarész: 15 3. vizsgarész: 15 4. vizsgarész: 15 5. vizsgarész: 20 6. vizsgarész: 20 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez, elágazáshoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai 10. Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok „Afogyatékossággalélő részéreaszakmaiésvizsgakövetelménybenmeghatározottszakmai alkalmasságiéspályaalkalmassági,valamint azegészségügyialkalmasságikövetelmények figyelembevételévelbiztosítani kellafogyatékossághoz igazodófelkészítéstésvizsgáztatást, továbbásegítségetkellnyújtanirészéreahhoz,hogyteljesítenitudjaakötelezettségeit.A 22

fogyatékosság alapján,a fogyatékossággalélőt mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek(modulok)tanulása ésa beszámolás kötelezettsége alól,szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy típusa, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülésiidőt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbelibeszámolóvalvagyaszóbelibeszámolóírásbelibeszámolóvaltörténő felváltását.A mentesítésrőliskolairendszerű szakképzéseseténaszakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációsbizottságvéleményének hiányában a felülvizsgálóorvos véleménye alapján a szakmai vizsgabizottságdönt. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólaga mentesítés alapjáulszolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezetheta bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhezszükségeskövetelményekalólifelmentéshez.”/Aszakképzésrőlszóló1993. évi LXXVI. törvény 11.§ (6)/ A beszámítható előzetes tanulmányok meghatározásakor az „Útmutató az Irodai asszisztens szakképesítés képzéséhez beszámítható előzetes tudás felméréséhez” c. dokumentumban foglaltak szerint kell eljárni. 11. Módszertani ajánlások a hallássérült tanulókszakmai képzéséhez Az irodai asszisztens szakképesítés speciális központi program a hallássérült tanulók iskolai rendszerű szegregált vagy integrált képzéséhezkészült, figyelembevéve sajátos nevelési igényüket. Fontos, hogy azok a pedagógusok, akik hallássérült diákokat oktatnak, de nem szurdopedagógusok, olyan információkat szerezzenek a hallássérülésről, melyekkel a szakmai ismereteket nagyobb biztonsággal tudják átadni a tanulóknak. 11.1 A hallássérült tanulók A hallássérülés fogalma Agyógypedagógiaiértelmezésszerinthallássérültazagyermek(ifjú,felnőtt,idős),akit a hallásvesztesége oly mértékben korlátozza a fejlődési, nevelési és tanulási lehetőségeiben, hogy eredményes fejlesztéséhezgyógypedagógiai támogatásszükséges. Ahallássérültekkifejezésgyűjtőfogalom, soroljuk.

ahalláskárosodásmindenfokátéstípusátide

A hallássérülés gyógypedagógiai fogalma olyan hallásveszteséget jelent, ami a beszédhez szükséges hallásterületen közepes, vagy súlyos nagyothallást, illetve siketségetfeltételez.Ennekkövetkeztébenabeszédfejlődésnem indulmeg,vagyoly mértékben sérül, hogy a beszéd megindításához és korrekciójához speciális módszerek szükségesek. Az emberi hallás meghatározott magasságú és hangerejű levegőrezgéseket képes hangként felfogni. Az ún. hallásküszöb azoknak a hangoknak az érzékelését jelenti, amelyeket még éppen meghallunk. A nagy hangerejű hangok fájdalmat, kellemetlen érzést váltanak ki, mivel elérik az ún.kellemetlenségi, illetve fájdalomküszöböt. Az emberi hallásmezőahangerő szempontjábóla hallásküszöb és akellemetlenségi, illetve fájdalomküszöbközött helyezkedik el. Hallássérüléseseténahallásküszöb megemelkedik. Ennekregisztrálása audiogrammal történik. 23

Kétszempontbóljellemezhetőahallás:amégéppenmeghallotthangerőésameghallott hangmagasság vonatkozásában. A hangerő mértékegysége a decibel, jele: dB. Azemberifül20-20000Hzközöttihangrezgésekfelfogásáraképes.(Ahangmagassága rezgésszámtólfügg,mértékegységeaHertz/Hz/.) 11.2 A hallássérülés okai A hallási fogyatékosság okai lehetnek örökletesek és szerzettek. 11.3 A hallássérültek csoportosítása A hallásveszteség foka, mértéke, típusa szerinti felosztás: - Nagyothallók, akiknek a hallásvesztesége 20-90 dB a beszédfrekvenciában. - Siketség határán lévő nagyothallók, akiknek 90-110 dB a hallásvesztesége a beszédfrekvenciákon. - Siketek, akiknél 110 dB a hallásveszteség a beszédfrekvenciákon (Breiner, 1992) A korai életkorban megkezdett fejlesztés, a megfelelő hallókészülékes ellátás és a személyi adottságok függvénye (értelem, beszéd, tanulékonyság, stb.), hogy a gyermekre a nagyothalló vagy a siket típusú fejlődésmenet jellemző. (Axmann és munkatársai, 1990.) A hallásveszteség fellépésének időpontja szempontjából történő felosztás - Prelinguális, vagyis a beszéd, a nyelv megtanulása előtti időszakban fellépő hallássérülés. - Posztlinguális, vagyis a beszéd, a nyelv megtanulása utáni időszakban fellépő hallássérülés. A szakszerű hallás- és beszédnevelés megindításának időpontja szempontjából történő felosztás -

Koraifejlesztésbenrészesülthallássérültek.Idetartoznakazelsőéletévbetöltése előtt diagnosztizált, hallókészülékkel ellátott és fejlesztett gyermekek. Nagyobb az esély az integrált oktatásra.

-

Koraifejlesztésbennemrészesülthallássérültekrőlakkorbeszélünk,haabeszédés nyelvtanuláskritikusperiódusához(0-3éveskorig)nem kezdődöttmegagyermek gyógypedagógiai fejlesztése.

Acsoportosítástörténhetahallásküszöb,abeszéd-,nyelvmegértésnehézségeiés speciális fejlesztési szükségletek szerint Hallásküszöb

A beszéd-, nyelvmegértés nehézségei

Speciális fejlesztési szükségletek

27-40 dB Csekély veszteség

A halk vagy távolibeszéd megértésébenlehetnek problémái. Iskolai helyzetekbenáltalában nincsenek gondjai.

41-55 dB Enyheveszteség

Közelről érti atársalgó beszédet. Haazosztálybanhalkan beszélnek, vagy

40 dBmegközelítőveszteségnélmár felmerülhet ahallókészülék szükségessége. Ügyelnikell aszókincs alakulására. Szükségvan a megfelelő ültetésre és világításra. Gyógypedagógiai szakvélemény szükséges lehet.

24

nemlátjaa beszélőket,a beszélgetés 50%-át nemtudja követni. Lehetséges a szűkebbszókincs, és felléphetnek beszédhibák. Szükségevan szájrólolvasásra. 56-70 dB Közepes veszteség

Csakahangostársalgást érti. Csoportosbeszélgetésnél fokozódnak agondjai. Valószínű a gyengébb beszédérthetőség. Valószínű az expresszívésreceptívnyelvi zavar. Feltehetőa korlátozott szókincs.

71-90 dB Súlyosveszteség

Kb.40cm-rőlmeghalljaazerőshangokat. Akörnyezeti zajokatfelismerheti. Amagánhangzókat és a mássalhangzók egyrészét differenciálhatja. Abeszédésanyelvvalószínűleg sérül vagy torzul. Ha aveszteség az első életévigjelentkezik, nemindulbe magától a beszédfejlődés. Egyes erőshangokat meghallhat,deinkább avibrációt,mint ahangokat érzékeli. Elsődlegesen vizuális a kommunikáció során. A beszéd-és nyelvfejlődés valószínűlegsérül. Ha ahallásveszteség prelinguális, elmarad aspontánbeszédfejlődés.

91 dBvagy több Igensúlyos veszteség

Kedvezőleheta hallókészülék-használat ésa hallásnevelés. Megfelelő ültetés, éskülönösenaz alsó tagozaton integrációsutazótanár segítsége. Odafigyelés aszókincsre és az olvasásra. Szükség esetén logopédiai ellátás. Integráltan valószínűleg folyamatos utazótanári ellátásravanszükség vagy a nagyothallók speciális osztályára. A nyelvi nehézségek,a szókincsbővítésés–használat,azolvasás, fogalmazás, nyelvtanstb. terénfejlesztésrevan szüksége. Jólhasznosítjaa hallókészüléket és hallásnevelést. Szurdopedagógiai fejlesztés. Teljes, ill.részleges integráció vagyspeciális iskolai elhelyezés merül fel. Speciálisfejlesztőprogramanyelvi készségek, fogalmak,beszéd fejlesztésére. Gyógypedagógusra feltétlenül szükség van. Ahallókészülékreéshallásfejlesztésrenagy szükség van. A speciális iskolai elhelyezésen túl az integrációis lehetséges jóértelemnél. Speciálisfejlesztőprogramszükséges. Hallásnevelésszükséges.

11.4 A hallássérülés következményei . A hallássérülés a legsúlyosabban a beszédet és a nyelv kialakulását, kibontakozását érinti. - Kiejtés:azartikuláció(helyeskiejtés)ésaszupraszegmentáliselemek(hangsúly, hanglejtés,ritmus, tempó)hibáiban.Ahangokhibáskiejtésehelyesírásihibákhoz vezethet.Ezekhallókészülékalkalmazásával éshallás-beszédnevelésieljárásokkal,a hibás ejtés az írás és olvasás egyidejű alkalmazásával jól javítható. - A szókincs jellemző hibái. Ha nagyobb fokú a károsodás, szűkebb szókinccsel számolhatunk.Anyelviésbeszédfejlesztő munka fontos feladataa társalgáshoz, manipulációhoz, beszélgetéshez kapcsolt beszédfejlesztés. A sokat beszélő, olvasó, megfelelőnyelvikompetenciávalrendelkező hallássérültaszámáraismeretlen fogalmakat,jelentéseketolykor maga is kikövetkezteti. - Agrammatikaihibákgyakranjellemzikanagyothallóéssiketgyermekbeszédét. Gondot jelent az önálló jegyzetelés,fogalmazáskészítés. Agrammatikaihibákszámaelsősorbanaszituációkhozkötött,köznapihelyzetekhez kapcsolódóirányított társalgásokkal ésrendszeres olvasással csökkenthető. Fontos hangsúlyozni, hogy a hallássérülés következményes jelenségei elsősorban a beszédfunkciókra terjednek, nemérintik az értelmi képességeket.

25

Az olvasástechnikai problémák nem jellemzőek, a nagyobb gondot a szövegértés jelentheti.A szövegértésiproblémákataszűkebbszókincs,aszinonimák,kifejezések ismeretének hiánya, illetve a mondatok helytelen tagolása okozhatja. Asúlyosfokúhallássérülésnegatívkövetkezményeimegelőzhetők, ha a nyelvi kompetenciát a nyelvtanulás életkori szakaszában tudjuk kialakítani. Ebben az esetben megnyílikakörnyező zörejek,hangokvilága,percepciójábaahallókészülékés hallásnevelés eredményeként beépül a hangingerek információhordozó szerepe, érzelmi életében, szocializációs érésében, környezetéhezvalóalkalmazkodómagatartásában nagyobb szerepet kap a verbális információ, abeszédmegértés,agondolkodástszervező belső beszéd és az aktívan használt nyelv. -

-

-

Ahallásmindeniránybólközvetít,sőtvezetőingerközvetítő,haalátásvalamely irányban nem funkcionál. A hallás a távolabbi eseményekről is közvetít. Permanens, azaz szünet nélkül, folyamatosan működik. Azakusztikusbenyomások,illetveabeszédirányítjákavizuálisészlelést,afigyelem koncentrálását.Az akusztikusingerek állandóságuk következtében érdeklődést, kíváncsiságotváltanakki. Előkészíteneka bekövetkező eseményre, veszélyre és változásra.Előrevetítenek, ráhangolnak eseményekre. A hallásnak, illetve a beszédnek (és a nyomában kialakuló belső beszédnek magatartást irányító jellege van. Ugyancsak a személyiséget fejleszti a hallás hangulatokat közvetítő jellege. A hallás alapján kialakuló beszéd egyben a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás legfőbb eszköze. Lehetővé teszi a mások szemszögéből való látás képességét.

11.5 A hallássérült gyermek együttnevelése halló társaikkal -

Aszegregációafogyatékosokésnemfogyatékosokelkülönítettoktatásátjelenti.A szegregált oktatás igyekszik ideális feltételeketbiztosítani(kisosztálylétszám, szakemberek megléte). Ez a forma elsősorban a súlyosabb nagyothallók, siketek és halmozottan sérültek esetében indokolt.

-

Amásikformaazintegráció(fogadás).Hazánkbanlegelterjedtebbazegyéniteljes integráció. A hallássérült a tanítás teljes idejét a többségi(halló) osztályban tölti.

-

Létezik csoportos, teljes integráció is, amikor egy hallássérült csoport teljes létszámban integrálódik a többségi iskola azonos fokú osztályába.

- Részleges integráció: a hallássérült bentlakó a - itthiányzik a mondat befejezése!!! -

Ahallássérültgyermekekintegráltnevelésénekmegvannakazobjektívésszubjektív feltételei.

Objektívfeltételek:akoraifelismerés,ahallókészülékkelvalóellátás, aszakértőiés rehabilitációs bizottság által meghatározottszakmaiszolgáltatásokbiztosítása. Korai hallás-ésbeszédfejlesztés,atámogatócsalád,atanterem kedvezőakusztikaijellemzői, azadóvevő készülékhasználata,azintegrációtsegítőgyógypedagógusközreműködése, igény esetén pedagógiai asszisztens és jeltolmács segítsége. A hallássérültekkel foglalkozó pedagógusnak sokrétű feladatot kell megoldania egyidejűleg. Ismerniekellasérüléssajátosságait, ahabilitációs/rehabilitációs lehetőségeket. Tisztában kell lennie azzal, hogy a gyermek milyen mértékben képes információt felvenni a hallása révén,mennyiben támaszkodik a szájról olvasásra. 26

Mindezekheznélkülözhetetlenazegyesnevelésihelyzetekbenaz egyénikülönbségek figyelembevételeéspedagógiaikezelése. Az egyéni különbségek a hallássérülés minőségétől,mértékétől és a tanuló mentális és személyi adottságától függ. A hallássérült diákok számára fontos motiváló tényező, ha a halló társaik elfogadják őket, így a képzésben issikeresebbéválnak. Szubjektívfeltételek:azintellektuálisképességek,apozitívszemélyiségjegyek, az érthető beszéd, a jó beszédmegértési szint, nyelvi tanulékonyság, szorgalom, terhelhetőség. 11.6 Azintegrációt segítőspeciális segédeszközök A hallókészüléka gyermek egyéni igényeihez,hallásállapotához igazodik. Felírását, ellenőrzését szakember végzi. A hallókészülékek egész napos viselésre készültek. Azadó-vevőkészülékjólsegítiahallássérülttanuló oktatásátazáltal, hogy csaka hasznosjeleketerősítifel,aháttérzajokatnem.Előnye,hogyatávolabbróljövő beszédet is erősíti. ACohleárisinplantátumegyspeciális eszközazépintellektusúsiketeknélalkalmazott műtéti eljárással kerül beültetésre a belsőfülbenlévő, a hangingeridegielvezetéséről gondoskodó csiga alakú csontocskába (cohlea). Ez az inplantátum egy speciális elektróda, s ezen keresztül jut a hallóidegekhez a hangrezgéseknek megfelelő elektromos információ. A kiváltott hangélmény megfelelő tanítás után szájról olvasás nélküli beszédmegértéshez vezethet. 11.7 A hallássérültek oktatásában használtkommunikációs módszerek lehetséges csatornái -

Vokális(hangi)-auditívcsatorna:ahallásmaradványaktivizálásánakidőpontja meghatározó,errealehetőségreépítahallásnevelés. Ép értelműhallássérülteknél ennekacsatornánakafelhasználásával történik a hangosbeszédbentörténőkifejezés és a beszéd megértésének kialakítása.

-

Azenyhénhallássérülttanulókoktatásánálazauditívútérvényesül.Ezaztjelenti, hogy nagyothallókesetébena beszédre épül a tanítás, kiegészítveszurdopedagógiai fejlesztéssel

-

Az artikulációs-vizuális csatorna: vagyis a szájról olvasás és az azt kiegészítő hallás, illetve olvasás. Súlyosabb veszteségek esetén domináns információ felvételt biztosít és a hallási benyomások töltik be a kiegészítő szerepet.

-

Manuális-vizuális kommunikációs csatorna, mely az ujj-abc, illetve a jelnyelv használatát jelenti. Grafikus-vizuális kommunikációs csatorna, ami az írás és olvasás területeitfoglaljamagába.Feltételeagazdag szókincsésanyelvgrammatikai szabályainakismerete.Fontosszerephezjuthat,haahallássérültbeszédenem eléggé érthető.

Vokális(artikulációs)–taktiliscsatorna:amások,vagymagunkáltalprodukált beszédhangok ellenőrzését jelenti tapintás útján. - Az ujj-abc jelei valamennyi beszédhangot megjelenítik egy-egy kézjellel -

27

- A jelnyelv: a jelek szavaknak felelnek meg. A jelnyelv kétségtelen előnye,hogyabeszélő figyelmétkevésbéterheli,ésígy könnyebbkommunikációslehetőségetkínál.Használata indokoltolyanesetben, amikor a hangos beszéd értelmezése kevésbé jó eredményt ígér. -

A totális kommunikáció során a jeleket a hangos beszéddel párhuzamosan alkalmazzák,abeszédáltalkijelöltsorrendben, szükségeseténazujj-abcésahallás felhasználását, a hallókészülék viselését is szükségesnek tartják.

11.8 A mindennapi életet segítőeszközök: teletext, telefonkészülék erősebb mágneses erővel rendelkező hallgatóval, nagyothallók részére írástelefon(a beszélgetés írásban zajlik), számítógéppel üzemeltetett postaláda-rendszer, elektronikuslevelezés, ébresztőóra, ajtócsengő. 11.9 Különleges előírások, megjegyzések Ahallássérülttanulóknálaszakiskolaiképzésbenmegvalósítható a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, a köznapi nyelvhasználat árnyaltabbalkalmazása,azegyestantárgyak szakszókincsénekkialakításaésértő használata. Fontos a munkakörök betöltése során a megfelelő szociális kapcsolatrendszer kialakítása, azérintkezésiformákpontos értelmezéseésakommunikációscélnak megfelelő nyelviformákmegválasztása. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben a fogyatékos tanulók részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációstanóraifoglalkozásokatkellszervezni.Hetiidőkereteazévfolyamra meghatározott heti tanítási óra40 %-a nagyothalló, 50 %-a siket tanuló esetében. Egyénirehabilitációsfoglalkozásokkeretében,melyaszabadórasávbantervezhetőa következőterületeketérinthetjük. ─ Atanulóksérülésspecifikumábólfakadóképességbelihiányosságait,személyiség fejlettségi gyengeségeit és eü. szociális problémáit kezeli. ─ Tanulást megalapozó képességek fejlesztése ─ Speciálisszakmaimegsegítés ─ Tanulási technikák elsajátítása a különböző tantárgyak tanulásához ─ Számítógépes egyéni tanulást segítő programokhasználatánakmegismerése ─ Kommunikáció, helyesírás fejlesztése 11.10 Módszertani útmutatások A speciálisszakképzés eredményességében elsődlegesszerepevanazún.teambenvaló tevékenykedésnek, azaz a különböző képzettségű szakemberek összehangolt működésének. A teamösszetétele: közismereti oktatásban résztvevőtanárok, a szakmai, elméleti oktatást végző szakoktatók, a gyógypedagógiai tanárok (szurdopedagógus, logopédus), a pedagógiaimunkát segítők (gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztensek), egyébszakemberek(szakorvosok,pszichológus,mentálhigiénikus,szociális munkás),

28

-

-

szükségeseténjeltolmácsbevonásaafeladatmegértéselősegítéséhez,tanulói visszajelzéshez.

Azoktatássoránkiemeltjelentőségűabeszédértésmegfelelőkörülményeinek biztosítása

Apedagógusnak,szakoktatónakmindenkörülményekközöttjószájrólolvasásiképet kell biztosítania. Optimális feltételeket kell teremteni a beszédértés elősegítésére. Atanármindenfontosabbközlésnélahallássérültfeléfordultermészetes, jó szájról olvasási képet nyújtó artikulációval, közepes beszédtempóval és dallamosan, dinamikusan beszél. Ahallássérültgyermektanulásátazátlagos gyermeknéljobbansegítiavizuális szemléltetés.Atanármimikájaezértlegyen kifejező. Őmagalegyenempatikus személyiség,fejlettproblémamegoldóképességű,optimista.Egyéntőlés a halláskárosodástól függően hasznos lehet a jelnyelv ismerete. − Azelméletitanórákonahallássérülttanulóüljönelőlésközépen.Atanterem legyenjólmegvilágított.Film-,dia-,videóvetítésekelőtta tanárismertesse, hogy mit kellmajd megfigyelni.Sötétben, hallókészülék viselése mellettnem érti a tanuló a magyarázatot. − A gyakorlati oktatás során is először ismertetni kell, hogy mi kerül cselekvőszemléltetésre,azazmitkellpontosan megfigyelni.Csakafeladat ismeretében tudatanulóazíró–számítógépre,akezeire,amunkavégzés technikájárakoncentrálni.Lehajlótesttartás,takartszájeseténazinformáció törtrészejutcsakeladiákhoz.Számítógépesgyakorlatkoratanáragép mögött, a diákkal szemben állvatudismereteketközvetíteni. − Atanár,szakoktatótermészeteshanghordozással,nyugodttempóbanköznapi hangerővelésartikulációvalbeszéljen!Előadásaérthetőségét természetes gesztusokkal, élénk mimikával, finom testbeszéddel fokozhatja. − Zajoshátterű,szűkfrekvenciásvagytúlgyorsbeszédrontjaabeszédértés esélyeit.Gépírás,számítógépesszövegszerkesztéskorrekciójaelőtt a tanár érintsemegatanulót, állítsa le atevékenységet,amikorfeladatotjelölkivagy javítja a diák munkáját. − Atanulókvizuálisgondolkodásmódjamiattazoktatássoránnagyjelentőségű a sokoldalú szemléltetés. A szemléltetés során meg kell győződni a szakmai ismeretek,fogalmaktartalmimegalapozottságáról,ésbeépülésérőla kognitív rendszerbe.Afeldolgozás,alkalmazásszintjein szóbeli, táblázatos, írásbeli, rajzos visszacsatolás kérése tájékoztatást nyújt a pedagógusnak. A tudásszint értékelésekor a, szemléltető eszközök használata melletti tudás értékelése tekinthetőreálisnak. − Mivel a hallássérült fiatalok nyelvi szerkezetbeli gondolkodása gyengébb, szókincsük mesterségesen alakult ki, a felzárkóztatásra biztosított többletórákonahosszabb,elvonttartalmú,nehezebbenejthető szavak, kifejezések elsajátítása külön is kapjon megerősítést. • Amegértés,bevésésellenőrzésétszómemóriajátékokkal,képekkelkülönböző szövegkörnyezetű előfordulások felismertetésével, önálló szövegbe helyezéssel célszerű gyakoroltatni. 29

• Kiscsoportos oktatási szervezeti formákban (pl. csoportbontásban) a hallássérülttanulókneképezzenek különcsoportot.Mindigahallókközött dolgozzanaka tanulás-tanítás folyamán. • Egyéb tanulásszervezési kérdések,gyakorlatiteendők - Apedagógus,szakoktatójószájrólolvasásiképnyújtásávalsegíthetiabeszédértést. Azosztályterembenolyanülőhelyettaláljanak,ahonnanközelrőlláthatjaéshallhatja a tanárt! Ne kerüljön szembe az ablakkal! A tanulónak biztosított forgószék is előnyös lehet. - Amegértéstavizuálisoktatásimódszerekrealapozottismeretátadássegíti(képek, képhang és írásalapú kommunikációs eszközök). - A tanítási órákon a közvetlen hallást segítő eszközök használatanélkülözhetetlen. - Ahallássérültekintegráltoktatását,elsősorbanabeszédmegértéstsegítielőavezeték nélküli kommunikációs rendszer. A tanár-diák közvetlen kapcsolat URH adóvevő alkalmazásával könnyíthető. - Nehezenkiejthetőszakszavakartikulációsejtésénekkialakításátésautomatizálását szurdopedagógus, logopédus támogatja. - Előtérbe kerülnek mind az oktatásban, mind a számonkérésben az írásbeli kommunikációsformák,melyeknyelvi megfogalmazása legyen egyszerű, lényegretörő. Hasznos a tanulóval közösen szerkesztett szakmai szakszótár, szakmai jelszótár segítsége. Az értékelés pozitív és ösztönző legyen. - Agyakorlatitantárgyakcsoportbontásakorahallássérülttanulóklétszámamax.4fő lehet. Mindig a hallók között dolgozzanak a tanulás-tanítás során. - A hallássérült gyermek számára problémát jelenthet a hosszabb tanári előadás egyidejűkövetéseésjegyzetelése.Aprobléma kiküszöbölésérejavasoljuk,hogy készítsünk vázlatota tanulónak,vagymástanulóórai jegyzetétfénymásoljuk. Ügyeljünk, hogy a szakszavak ne kerüljenek hibásan megtanulásra! - Nemegyszerűatémaváltás.Apedagógussegíthetiahallássérültmegértését,ha órákonhangsúlyosabbanjelziezt, illetvemégegyszerösszefoglaljaatematikus egységeket. Könnyebbséget jelent, ha a hallássérült tanuló esetenként írásban is megkapja azokat a feladatokat, melyek utasítása sok elemből áll, s minden elem fontos információt hordoz. - Hangsúlyozzuk az órák végénelhangzó információkat! - Folyamatos legyen az ellenőrzés és értékelés, a tanulási folyamat az egyéni szükséglethez igazodjon. - Ahallássérültgyermekfejlesztésepedagógiaiésegészségügyicélúrehabilitációs eljárásokkal,megfelelőaudiológiaiellátássalés egyremodernebbhallókészülékek szakszerű használatával történhet. - Azeredményesnevelést,aszakmaiképzésszínvonalátazelőbbiekentúlazáltalános iskolai tanulmányok, az eddig elért fejlődés is meghatározza. - A hallássérült fiatalok oktatása során fokozott figyelmet kell fordítani látásuk védelmére. 11.11 A szakmai képzésen túl kiemeltspeciálisnevelésifeladatok -

A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, nyelvi formák elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében. 30

-

Azismeretekbővítésévelkapcsolatosfogalomrendszerpontoskiépítése,akognitív funkciók szintjeinek fejlesztése. Avizuálispercepció,azönkifejezés, önmegvalósítás,avalóságképifeldolgozásának bekapcsolása a tanítás-tanulás folyamatába a személyiség kibontakoztatása céljából. Mozgás, ritmus, a beszéd-ritmus intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában. A tehetség gondozása. Kitekintés a munka, a felnőttek világába.

Javasolt szakirodalom a szakképzésben résztvevők számára - Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába / szerk.: Csányi Yvonne; Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. - Bevezetés a gyógypedagógiába / szerk.: Gordosné Dr. Szabó Anna; Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997. - Ahallássérülttanulókintegráltnevelése/szerk.:Dr.CsányiYvonne;BárcziGusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1995. - Ahallássérültdiákaközép-vagyfelsőfokúoktatásiintézményben/ford.ésszerk.: Perlusz Andrea; Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1995. - Hallássérültfiatalokpályaorientációja/szerk.:Dr.FarkasMiklós;BárcziGusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1998.

31

1. számú melléklet FOGALMAK ÉRTELMEZÉSE (a jelenleg hatályos közoktatásitörvény, a szakképzési törvény, és a 20/2007.(V.21.)SZMM rendelet értelmező rendelkezései, valamint a 21/2007.(V.21.)SzMM rendelet 5. számú melléklete alapján)

A tanulói felvétel feltételeihez: Egészségügyialkalmasságivizsgálat:olyanorvosivizsgálat, amelynekcéljaannak megállapítása,hogy a szakmai képzésre jelentkező testi adottságai és egészségi állapota alapjánképes-efelkészülniaválasztottszakképesítés birtokábanellátható munkatevékenységre,képes-eazokelvégzésére, ésannaksoránnemkerül-eveszélybe egészsége [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 67. § (3) bekezdése szerint] Pályaalkalmasságikövetelmény:aszakmaiképzésrejelentkezőegyéniképességeivel és személyiségével szemben támasztott feltételek, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, illetve amelyek birtokában képes a választott szakképesítésselbetölthetőmunkakörmegfelelő ellátásra(Kt. 67. § (3) bekezdése szerint). Szakmai alkalmassági követelmény: a képzésre jelentkező számára meghatározott követelmény,amelynekvizsgálataalapjánmegállapítható,hogyavizsgázórendelkezik- e a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéshez szükséges optimálisan kifejleszthetőképességekkel(Kt.67. §(3)bekezdésszerint).(Apályaalkalmassági követelményeketés a szakmai alkalmassági vizsga követelményeita felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.) A szakképesítés követelménymoduljaihoz: Feladatprofil: a szakképesítés megszerzésebirtokábanbetölthetőmunkakörben elvégzendőfeladatok csoportokba rendezett listája Időkeret: Aszakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) tananyagelemek elsajátításához a képzés során rendelkezésre álló,tanítási órákban megadott idő Kompetenciaprofil: a feladatprofil és a tulajdonságprofil együttesen Módszerkompetencia: a munkatevékenység során a személy munkamódszerére, munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemző,aszemélyneka munkafolyamatmeghatározásában játszottszerepét,atevékenységhezvalóviszonyát, valaminttevékenységénekminőségét leíró ismérvek Szakmai ismeretek: A munkatevékenység során közvetlenül alkalmazott, a műveletek sorrendjére, technológiai szabályokra, a műveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközökegymásragyakorolthatására,azösszetettebb eszközésforráshasználatra,az alkalmazott számszerűparaméterekreésminőségijellemzőkre,továbbáamunkaközben szokásosan előforduló,szükségesdöntéseketmeghatározó,valamintamunkavégzés feltételeireéshatásaira, aműveletielőírásoktól,munkabiztonsági,környezetvédelmi szabályoktól való eltérés kockázataira és következményeire vonatkozó információk és adatok.

32

A szakmai ismeretalkalmazásitípusainakmegállapításakor alapvetően az önállóságot, a sebességet, az eredményességet kell vizsgálni és az ismeret alkalmazását a három szempont együttes mérlegelése után kell minősíteni. Típusai: A szakmai ismeretekalkalmazásitípusánakmegítélésekor nem kellfigyelembe venni, hogy az ismeret mennyire bonyolult, megtanulásához milyen alapismeretekre van szükség stb. “A” típus (legmagasabb) Önálló, gyors és hibátlanismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni,aholamunkafeladatkockázattaljár(baleseti,környezeti,kártételi stb.);egyszerűek,előretervezhetők,ismerhetőkakörülmények,feltételek;valamint a kompetencia pótolhatatlan,hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. “B” típus A szokásos munkahelyikörülményekközötthibátlan ismeretalkalmazás, hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. “C” típus (középső) A szokásos munkahelyikörülményekközöttközvetlenszemélyesvezetői,szakmai irányítás, közreműködésnélkül,deforrások,segédeszközökigénybevételének lehetősége mellett; tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő időalatti;összességében, illetveönellenőrzésés javítás utánmegfelelő minőségű eredménnyel történőismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nemjár munkabiztonsági, környezeti, illetve jelentős anyagi kártételi kockázattal; összetettek, de meghatározó elemeikben előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek;valamintakompetencia nehézségekáránkiváltható,hiányavagyhibázáseseténáltalábannem hiúsulmega munkatevékenység. “D” típus Részbenközvetlenszemélyesvezetői,szakmaiirányítással, részbenönállóanvégzett megfelelő ismeretalkalmazás. “E” típus (legalacsonyabb) A szokásos munkahelyikörülmények közöttvezetői,szakmaiirányításmellett, személyes,a feladatracélzottsegítséglehetőségemellett;kérdésfeltevésre,feladat közbeniértelmezésre,tájékozódásra, eszközhasználatraelegendő időalatti;ahiba ismeretében javított, legalábbegyes meghatározórészleteibenmegfelelőminőségű ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol amunkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve anyagi kártételi kockázattal; összetettek, csak egyes elemeikben tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a személyes szerep közreműködésre, részvételre korlátozódik. Szakmai készség: Aszakképesítésrejellemző munkatevékenységautomatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül működő összetevője, eleme, amelynek szintje az adott készség birtoklása révén végezhetőtevékenységi terület terjedelmét tükrözi.

33

Szintjei: 5. szint Aszakemberaszokásostóleltérő munkahelyi körülmények között is képes a tanult ismeretek magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerű alkalmazására, tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenőrzésére. 4. szint Aszakemberaszokásostóleltérő munkahelyikörülményekközöttis,közvetlen vezetői,illetveszakmaiirányításnélkül, önállóan,gyorsan,kevéshibávalképesa tanultismeretekszakszerűalkalmazására,amunkaeredményénekellenőrzésére, a feltárt hibák javítására. 3. szint Aszakemberaszokásosmunkahelyikörülményekközöttközvetlenvezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételévelképes a tanult ismeretek önálló, gyors és szakszerűalkalmazására, a feltárt hibák javítására. 2. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel történő feltárására és azok önálló javítására. 1. szint Aszakemberaszokásosmunkahelyikörülmények közöttfolyamatos irányításés célzottsegítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, az ismeretek megfelelő minőségű alkalmazására. Szakmaikompetencia: Aszakképesítésnekmegfelelőmunkafeladatokelvégzésérevaló képesség, alkalmasság Szakmai követelménymodul: A szakképesítés szakmai követelményeinek általában más szakképesítés(ek) követelményeivel való összevetése útján keletkező meghatározott része, egyedi szakképesítések eseténlehet annak egésze. Egyedi jellegűszakképesítések esetén követelménymodul keletkezhet követelmények feladatcsoportokhoz kötődő megbontásával is. A szakképesítés követelménymoduljainakösszessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját. Szakmai tananyag: A képzésifolyamatteljestartalma, melynek része egyrészt a tanuló felé irányuló minden olyan, a képzőtől (iskolától) származó és tervezett hatás, amely célzottan akompetenciaprofilbanrögzítetteredményekelérését(kompetenciatöbblet megszerzését)szolgálja, másrésztakompetenciákelsajátításához,megszerzéséhez szükségestanulóitevékenységek, cselekvések,illetve azezeketleírótanulói munkaformák. Szakmai tantárgy:A szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképesítés központi programjában megadott tananyagelemeknek az ott megadottól eltérő csoportosításával az oktatási intézmény által a helyi szakmai programjában meghatározott elméleti, gyakorlati, vagy elméletigényes gyakorlati tananyagrész. Személyeskompetencia:azokaszemélyestulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmiésérzelmiviszonyulások), amelyekmegléteelősegíti,illetvelehetővéteszia munkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését, Tananyagegység: A szakképesítés központi programjábanmegadotttananyagrész, amely azonos illetve közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből képződik.

34

Tananyagelem:Atananyagelem aképzésifolyamattervezési-szervezési,–aközponti programbantovábbnembontott–része.A tananyagelemekösszességelefedia szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot. Társaskompetencia: a munkatevékenységben résztvevőkkel,illetveügyfelekkel(azon személyek,akikreamunkatevékenységirányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggő cselekvéseket, különösen az együttműködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők, Tulajdonságprofil azoknak a tulajdonságoknak (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, módszer, társas, és személyes kompetenciák) a listája, amelyekbirtoklásarévénaszemélyképesa szakképesítés birtokában a munkafeladatok elvégzésére, A vizsgáztatási követelményekhez: Gyakorlati vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező tevékenység a szakmai vizsga során Írásbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgelazonos vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített (kiegészített),papíronvagyelektronikusan rögzítettvizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsga során Komplex vizsgatevékenység A komplex vizsgafeladat megoldása során a vizsgázó meghatározó arányban gyakorlativizsgatevékenységetvégez, és tevékenységekiegészül egyes meghatározott kompetenciák felméréséreszolgáló szóbeli, interaktív, vagy írásbeli vizsgatevékenységgel. Szintvizsga:Agyakorlatiképzésszervezőjeáltalszervezettvizsgaannakmérésére, hogyatanulóaszakmaialapképzéssoránelsajátította-eazirányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. Szóbelivizsgatevékenység: a szakképesítés megszerzése révén végezhető munkatevékenységgelazonos vagy azt pontosan modellező, vizsgáztató jelenlétében folyó, jellemzően szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során Vizsgafeladat: A szakmai vizsga tartalmi és értékelési egysége. Tartalma a szakképesítés birtokában ellátható munkafeladattal azonos, vagy azt pontosan modellezi. A vizsgázó vizsgafeladatot a hozzárendelt vizsgatevékenység végzése során teljesíti. Vizsgarész:aszakmaivizsgaszervezésiés értékelésiegysége,ahozzárendelt követelménymodulban meghatározottak elsajátításának felmérését szolgáló egysége. A vizsgarészben a vizsgázó egy, vagy több vizsgafeladatot teljesít. Vizsgatevékenység:Avizsgázótóla vizsgafeladatteljesítésesoránelvárttevékenység, amelynekkeretébenavizsgázószakmaikompetenciájánakméréséreés értékeléséresor kerül.Avizsgatevékenységlehetszóbeli,írásbeli,interaktív (számítógépes),gyakorlati, és komplex.

35

2-3-4. számú mellékletek A 33 346 01 1000 00 00 azonosító számú, Irodai asszisztens megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelttananyagegységek és tananyagelemek szakképzési évfolyamonkénti időterve (Javaslat)

Ssz.

Azonosító

10 300sh/4.0/1611-07 300sh/4.1/1611-07 300sh/4.2/1611-07 300sh/4.3/1611-07 1 300sh/1.0/1617-07 300sh/1.1/1617-07 300sh/1.2/1617-07 300sh/1.3/1617-07 300sh/1.4/1617-07 300sh/1.5/1617-07 2 300sh/2.0/1617-07 300sh/2.1/1617-07 300sh/2.2/1617-07 300sh/2.3/1617-07 300sh/2.4/1617-07 3 300sh/3.0/1617-07 300sh/3.1/1617-07 4 300sh/1.0/1618-07 300sh/1.1/1618-07 5 300sh/2.0/1618-07 300sh/2.1/1618-07 300sh/2.2/1618-07 300sh/2.3/1618-07 300sh/2.4/1618-07 300sh/2.5/1618-07 6 300sh/3.0/1618-07 300sh/3.1/1618-07 300sh/3.2/1618-07 300sh/3.3/1618-07

Tananyagegység/elem Megnevezés

Évfolyam/óraszám I. E Gy E GY Össz. Személyiségfejlesztés 36 36 72 Önismeret 18 Emberismeret 18 Személyiségfejlesztőtréning 36 Gépírás és iratkészítés 108 180 288 Tízujjas vakírás Gépírás 144 Iratkészítésialapismeretek Levelezés 36 Irodaigépírás Gépírás 36 Hivataloslevelezés Levelezés 36 Üzleti levelezés Levelezés 36 Számítástechnikaialkalmazások 90 18 108 Számítástechnikai alapismeretek Informatika 36 Szövegszerkesztés Szövegszerkesztés 36 Információéskommunikáció* Informatika 18 Szövegszerkesztésagyakorlatban Szövegszerk. 18 Ügyviteli eszközök 36 36 Ügyvitelieszközökkezelése* Ügyvitel 36 Dokumentumkezelés 36 36 Dokumentumkezelésiismeretek Ügyvitel 36 Számítástechnikaialkalmazások 108 144 252 Ügyviteliszoftverkezelés Ügyvitel 36 Táblázatkezelés Táblázatkezelés 36 Adatbázis-kezelés Adatbáziskezelés 36 Táblázatkezelés agyakorlatban Táblázatkezelés 72 Adatbázis-kezelésagyakorlatban Adatbáziskezelés 72 Dokumentumkészítés 36 36 36 108 A belső ügyiratokkészítése Levelezés 36 Dokumentumkészítés a gyakorlatban Levelezés 36 A jegyzőkönyv készítése Levelezés 36 Mindösszesen óra: 378 270 252 900 Osztályfőnöki 36 36 Testnevelés 72 72 Szabadsáv 252 252 Mindösszesenóra: 1260

Nyári gyakorlat maximum 90 óra. * Javasolt a tananyagelemet csoportbontásban oktatni. A szabadsáv órakereténekfelhasználásakötelező (heti 7 óra), a helyi igényeknek és az előzetes ismereteknekmegfelelőenfordíthatóaközpontilagelőírt tananyagegységek/elemek óraszámainak emelésére. HallássérülttanulókesetébenjavasoljukaGépírásésiratkészítés,aSzámítástechnikai alkalmazások és a Dokumentumkészítés tananyagegységek óraszámainakemelésére. Javaslat a modulszerű felépítésből kialakítandó tantárgyi rendszer megalkotására. 36


Évfolyam/óraszám II. E Gy E Gy Össz. 7 300sh/1.0/1611-07 A kommunikációalapismeretei 18 36 126 180 300sh/1.1/1611-07 A kommunikációalapjai Kommunikáció 18 300sh/1.2/1611-07 A verbális kommunikáció* Kommunikáció 54 300sh/1.3/1611-07 A kommunikációnemverbális csatornái Kommunikáció 36 300sh/1.4/1611-07 Kommunikációs gyakorlatok* Kommunikáció 36 300sh/1.5/1611-07 Kommunikációstechnológiák* Kommunikáció 36 8 300sh/2.0/1611-07 Hivatali kommunikáció 54 54 300sh/2.1/1611-07 Kapcsolatteremtéséskapcsolattartás* Kommunikáció 36 300sh/2.2/1611-07 Amunkahelyi viselkedésalapnormái Kommunikáció 18 9 300sh/3.0/1611-0í7 Anyelvikifejezés eszközei 54 72 126 300sh/3.1/1611-07 A kulturált megnyilvánulásalapelemei* Magyar nyelv 18 300sh/3.2/1611-07 Nyelvhelyességéshelyesírás Magyar nyelv 36 300sh/3.3/1611-07 A helyesbeszédtechnikája Magyarnyelv 36 300sh/3.4/1611-07 Írásbeli ésszóbeli nyelvigyakorlatok Magyar nyelv 36 11 300sh/1.0/1612-07 Elektronikus írástechnika 36 36 300sh/1.1/1612-07 Agépírási szabályok rendszere* Gépírás 36 12 300sh/2.0/1612-07 Aszövegfeldolgozáselektronikus módja 72 36 108 300sh/2.1/1612-07 Aziratok, dokumentumokelektronikusalapjellemzői*Szöveg 36 Az általánosan használt egyszerű ügyiratok, 300sh/2.2/1612-07 hivataloslevelek* Levelezés 36 300sh/2.3/1612-07 Irat-és dokumentumszerkesztési gyakorlatok* Gépírás 36 13 300sh/3.0/1612-07 Elektronikus levelezés 72 36 108 300sh/3.1/1612-07 A körlevélkészítésalapismeretei* Levelezés 36 300sh/3.2/1612-07 Akörlevélkészítésgyakorlata* Levelezés 18 300sh/3.3/1612-07 Az elektronikus levelezésismeretei* Levelezés 36 300sh/3.4/1612-07 Az elektronikus levelezésgyakorlata* Levelezés 18 14 300sh/4.0/1612-07 Elektronikus írástechnika 144 144 Az elektronikus írástechnikafejlesztése: 300sh/4.1/1612-07 azírássebességfokozása* Gépírás 72 300sh/4.2/1612-07 A hibátlanírást biztosítóírástechnikaelősegítése* Gépírás 36 Az elektronikus írástechnikaalkalmazása a különböző típusú Gépírás 300sh/4.3/1612-07 adatbevitelifeladatokban* 36 20 300sh/2.0/1614-07 Hivatali protokoll 72 36 36 144 300sh/2.1/1614-07 Irodaasszisztensi feladatok* Ügyvitel 36 300sh/2.2/1614-07 Irodaasszisztensigyakorlatok* Ügyvitel 36 300sh/2.3/1614-07 Anyilvántartásvezetésének ismeretei* Ügyvitel 36 300sh/2.4/1614-07 A nyilvántartásgyakorlata* Ügyvitel 36 Mindösszesen óra: 378 108 414 900 Osztályfőnöki 36 36 Testnevelés 72 72 Szabadsáv 252 252 Mindösszesenóra: 1260 Nyárigyakorlatmaximum90 óra. *Javasolt atananyagelemet csoportbontásbanoktatni. Aszabadsávórakeretének felhasználása kötelező(heti7óra),ahelyiigényeknekésazelőzetes ismereteknek megfelelően fordíthatóa központilagelőírt tananyagegységek/elemekóraszámainak emelésére. HallássérülttanulókesetébenjavasoljukAkommunikációalapismeretei,Anyelvikifejezéseszközei,az Elektronikus levelezés, az Elektronikus írástechnika tananyagegységek óraszámainak emelésére és integrált oktatás esetén Egyénirehabilitációra. Javaslat a modulszerű felépítésbőlkialakítandótantárgyirendszer megalkotására. Ssz.

Azonosító

37

Ssz.

Azonosító

15 300sh/1.0/1613-07 300sh/1.1/1613-07 300sh/1.2/1613-07 16 300sh/2.0/1613-07 300sh/2.1/1613-07 300sh/2.2/1613-07 300sh/2.3/1613-07 300sh/2.4/1613-07 17 300sh/3.0/1613-07 300sh/3.1/1613-07 300sh/3.2/1613-07 300sh/3.3/1613-07 18 300sh/4.0/1613-07 300sh/4.1/1613-07 19 300sh/1.0/1614-07 300sh/1.1/1614-07 300sh/1.2/1614-07 300sh/1.3/1614-07 300sh/1.4/1614-07 300sh/1.5/1614-07 300sh/1.6/1614-07 300sh/1.7/1614-07 21 300sh/3.0/1614-07 300sh/3.1/1614-07 300sh/3.2/1614-07


Évfolyam/óraszám III. E Gy EGy Össz. Irodaés információ 32 32 64 Irodaiszervezet* Ügyvitel 32 Adat és információazirodában* Ügyvitel 32 Információsfolyamatokazirodában 64 128 192 Azadat-ésinformációgyűjtésismeretei* Informatika 32 Azadat-ésinformációgyűjtésgyakorlata* Informatika 64 Adat-ésinformációfeldolgozásismeretei* Informatika 32 Adat-ésinformációfeldolgozásgyakorlata* Informatika 64 Információ- és adathasználat 64 128 192 Adatvédelem,adatbiztonság* Informatika 32 Informatikai biztonság* Informatika 32 Elektronikus adat- ésinformációkezelésagyakorlatban* Szak.gyak. 128 Elektronikus információcsere 32 32 Azelektronikus információcsere folyamata* Informatika 32 Gazdasági ésjogialapismeretek 128 96 224 Gazdasági alapismeretek Gazdaságiismeretek 32 Pénzügyi ismeretek Pénzügyiismeretek 32 Pénzkezelésgyakorlata Pénzügyi ismeretek 32 EurópaiUniósismeretek Gazdaságiismeretek 32 Jogiismeretek Jogiismeretek 32 Jogügyi esetek,helyzetekelemzé Jogiismeretek 32 Agazdasági ésjogi dokumentumok,iratok készítése* 32 Levelezés Aszámítástechnika alkalmazása ahivataliprotokollban 32 64 96 Aprezentációkészítésalapelemei* Prezentáció 32 Aprezentáció készítésének gyakorlata* Prezentáció 64 Mindösszesen óra: 320 320 160 800 Osztályfőnöki 32 32 Testnevelés 64 64 Szabadsáv 224 224 Mindösszesenóra: 1120

* Javasolt a tananyagelemet csoportbontásban oktatni. A szabadsáv órakereténekfelhasználásakötelező (heti 7 óra), a helyi igényeknek és az előzetes ismereteknek megfelelően fordítható a központilag előírt tananyagegységek/elemek óraszámainak emelésére. HallássérülttanulókesetébenjavasoljukazInformációsfolyamatokazirodában,aGazdasági és jogi alapismeretek tananyagegység óraszámainak emelésére és vizsgára való felkészítésre. Javaslat a modulszerű felépítésből kialakítandó tantárgyi rendszer megalkotására. I. II. III.

évfolyamvégén: I-II. modulzáró vizsga (1617-06 – 1618-06) évfolyamvégén:III-IV.modulzáróvizsga(1611-06–1612-06)Gépírórészszakképesítés; évfolyamvégén:V-VI.modulzáróvizsga(1613-06–1614-06)Gépíró,szövegszerkesztő rész-szakképesítés és Irodai asszisztensszakképesítés

38

II. Azadaptált központiprogram tananyagegységei A 33 346 01 1000 00 00 azonosító számú, Irodai asszisztens megnevezésű szakképesítés szakmaikövetelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Gépírásés 300sh/1.0/1617-07 iratkészítés

jellege

azonosítója

gyakorlati

Megnevezése

sza

300sh/1.1/1617-07

0

144

0

sza sza sza sza

300sh/1.2/1617-07 300sh/1.3/1617-07 300sh/1.4/1617-07 300sh/1.5/1617-07

36 0 36 36

0 36 0 0

0 0 0 0

Megjegyzés: "sza" = szakmaialapképzés; "szk" = szakmai képzés

1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.1/1617-07 Atananyagelemmegnevezése: Tízujjas vakírás Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatbeviteli feladatot végez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az elektronikus adatrögzítés szabályai (tízujjas vakírás) Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Intenzív munkavégzés Figyelem-összpontosítás Emlékezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Mozgáskoordináció(testi ügyesség) Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság

39

elméleti

azonosítója


1. TANANYAGEGYSÉG

összes


288

Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 5% (vizuális, akusztikus megsegítés) Műveletek gyakorlása 70% Leírás készítése 25% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 144 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A billentyűkezelés, tízujjas vakírás elsajátítása, a hibátlan szövegmegjelenés érdekében önellenőrzés,javítás 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.2/1617-07 Atananyagelemmegnevezése: Iratkészítési alapismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Levelet formáz a hivatali élet elvárásai szerint Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A hivatalos iratok, levelek fajtái, jellemzői (írott, javított, kézirat, hallás utáni) (vizuális, akusztikus megsegítés) A típus Az iratkészítés szabályai,jellegzetes formái Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 7. m. Információs kommunikáció 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Figyelem-összpontosítás Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% (vizuális, akusztikus megsegítés) Információk feladattal vezetett rendszerezése 40% Műveletek gyakorlása 20%

40

A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Levelezési alapfogalmak, az iratkészítés formai szempontjai, az iratkészítés stílusa 3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.3/1617-07 Atananyagelemmegnevezése: Irodai gépírás Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatbeviteli feladatot végez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az elektronikus adatrögzítés szabályai (tízujjas vakírás) Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Intenzív munkavégzés Figyelem-összpontosítás Emlékezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Mozgáskoordináció(testi ügyesség) Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 80% Tesztfeladatmegoldása20% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Sebességfokozás a percenként legalább 150 leütés terjedelműközepes nehézségű szöveg adatbeviteli szintjének elérésére, a hibátlan szövegmegjelenés érdekében önellenőrzés, javítás

41

4. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.4/1617-07 Atananyagelemmegnevezése: Hivatalos levelezés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Levelet formáz a hivatali élet elvárásai szerint Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A hivatalos iratok, levelek fajtái, jellemzői (írott, javított, kézirat, hallás utáni) (vizuális, akusztikus megsegítés) A típus Az iratkészítés szabályai,jellegzetes formái Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 7. m. Információs kommunikáció 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Figyelem-összpontosítás Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% (vizuális, akusztikus megsegítés) Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Műveletek gyakorlása 30% Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A hivatalos levelek fajtái, jellemzői. Ahivatalos szervekhez küldött iratok: munkavállalással kapcsolatos iratok (önéletrajz, pályázat), kérvény, fellebbezés Ahivatalos szervekiratai: értesítés, meghívó, határozat, igazolás, engedély, munkaviszonnyal kapcsolatos levelezés. A jellemző hivatalos levelek bemutatása

42

5. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.5/1617-07 Atananyagelemmegnevezése: Üzleti levelezés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Levelet formáz a hivatali élet elvárásai szerint Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A hivatalos iratok, levelek fajtái, jellemzői (írott, javított, kézirat, hallás utáni) (vizuális, akusztikus megsegítés) A típus Az iratkészítés szabályai,jellegzetes formái Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 7. m. Információs kommunikáció 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Figyelem-összpontosítás Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% (vizuális, akusztikus megsegítés) Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Műveletek gyakorlása 30% Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az üzleti levelek fajtái, jellemzői. Érdeklődés, ajánlatkérés, ajánlat, megrendelés, lebonyolítással kapcsolatos levelezés, reklamáció. A jellemző üzleti levelek bemutatása

43


2. TANANYAGEGYSÉG

Számítástechnikai alkalmazások

azonosítója

sza

300sh/2.1/1617-07

36

0

0

sza sza sza

300sh/2.2/1617-07 300sh/2.3/1617-07 300sh/2.4/1617-07

36 18 0

0 0 0 0 0 18


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.1/1617-07 Atananyagelemmegnevezése: Számítástechnikai alapismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Ellenőrzi az általa használt eszközök, berendezések működőképességét A berendezések működésképtelensége esetén jelenti a hibaelhárítási igényt Kezeli a számítógépet éstartozékait Tisztán tartja a munkaterületét, munkaeszközeit Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% (vizuális, akusztikus megsegítés) Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 70% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem 44

összes

jellege

gyakorlati

300sh/2.0/1617-07

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

108

Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A PC hardver- és szoftverfelépítése, adattárolás, memória fogalma, egy információs hálózat. Egészségügyi, biztonsági, jogi, biztonságtechnikai előírások A számítógép és tartozékainak kezelése. A biztonsági mentés,archiválásmódjai A PC és az operációs rendszer használatával kapcsolatos alapvető ismeretek, fontosabb beállítások módosítása, a beépített súgófunkciók használata A „nemválaszoló” alkalmazások, az Asztal parancsikonjainak és az alkalmazásablakok kezelése Könyvtárak/mappák/fájlok létrehozása, kezelése, rendszerezése, másolása, mozgatása, törlése, fájlok tömörítése, kibontása. A számítógépes vírus fogalma, vírusellenőrző szoftver használata Az operációs rendszeren belül elérhető egyszerűszövegszerkesztők és nyomtatásvezérlő funkciók 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.2/1617-07 Atananyagelemmegnevezése: Szövegszerkesztés Hozzárendelt feladatkompetenciák: A bevitt szöveget megformázza Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% (vizuális, akusztikus megsegítés) Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 70% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben

45

A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Szövegszerkesztőveldokumentumoklétrehozása,formázása, módosítása, szöveg másolása,mozgatásadokumentumonbelül, több dokumentum között Szövegszerkesztő-alkalmazások: pl. egyszerű táblázat létrehozása, képek, rajzok beillesztése, körlevél létrehozása 3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.3/1617-07 Atananyagelemmegnevezése: Információ és kommunikáció Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kezeli a számítógépet éstartozékait Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 7. m. Információs kommunikáció Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% (vizuális, akusztikus megsegítés) Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 70% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 18 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Elektronikus levelezés, internet, intranet. Webes feladatok. Az elektronikus levelezésselkapcsolatosalapvető ismeretek A levelezőrendszer mappáinak/könyvtárainak kezelése, rendszerezése 4. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.4/1617-07 Atananyagelemmegnevezése: Szövegszerkesztés a gyakorlatban

46

Hozzárendelt feladatkompetenciák: A bevitt szöveget megformázza Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 70% Tesztfeladatmegoldása30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 18 óra gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Gyakorlás szövegszerkesztővel dokumentumok létrehozására, formázására, módosítására, szöveg másolására, mozgatására dokumentumon belül, több dokumentum között Gyakorlás szövegszerkesztővel egyszerű táblázat létrehozására, képek, rajzok beillesztésére, felsorolás készítésre, beszúrás szerkesztési műveletekre Körlevéllétrehozására

47


3. TANANYAGEGYSÉG

azonosítója

sza

300sh/3.1/1617-07

0

összes

300sh/3.0/1617-07 Ügyviteli eszközök

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

0 36

36


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.1/1617-07 Atananyagelemmegnevezése: Azügyviteli eszközök kezelése Hozzárendelt feladatkompetenciák: Irodatechnikai eszközöket kezel Az irodatechnikai eszközökhözkellékanyagokat biztosít Tisztán tartja a munkaterületét, munkaeszközeit Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 60% Tesztfeladatmegoldása40% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Gyakorlóterem Képzési idő: 36 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az ügyviteli, irodatechnikaieszközök működésének alapelvei, használatuk

48


4. TANANYAGEGYSÉG

azonosítója

sza

300sh/1.1/1618-07

36

összes

300sh/1.0/1618-07 Dokumentumkezelés

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

0

0

36


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.1/1618-07 Atananyagelemmegnevezése: Dokumentumkezelésiismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kezeli a beérkező dokumentumokata helyi szabályozás szerint Dokumentálja aziratkezelési folyamatot Kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Hatáskörénekmegfelelően leltároz Közreműködik az iratanyagok selejtezésében Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A dokumentumok rendszerezésének követelményei A típus A dokumentumok rendszerezésének szabályai A típus A dokumentumok kezelésének folyamata A típus A dokumentumkezelés hagyományosan és elektronikusan Hozzárendelt szakmai készségek: 3. szint Az ügyviteli szoftverek használata (pl. iktatóprogram, határidőnapló, névjegy) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Látás Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Információk önálló rendszerezése 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 40%

49

A képzési helyszín jellege: Tanterem Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az iratkezelésszabályai,folyamata, aküldemények átvétele,felbontása, iktatása, továbbítása hagyományosan, elektronikusan. A kimenő posta előkészítése, postakönyvbe rendezés Az iratok tárolása, selejtezése, TÜK, szigorú számadású nyomtatványok kezelése Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem

5. TANANYAGEGYSÉG

Számítástechnikai 300sh/2.0/1618-07 alkalmazások

azonosítója

sza

300sh/2.1/1618-07

36

0

0

sza sza sza sza

300sh/2.2/1618-07 300sh/2.3/1618-07 300sh/2.4/1618-07 300sh/2.5/1618-07

36 36 0 0

0 0 0 0 0 72 0 72


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.1/1618-07 Atananyagelemmegnevezése: Ügyviteli szoftverkezelés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Dokumentálja aziratkezelési folyamatot Iratkezeléshez szükséges eszközöket kezel Hatáskörénekmegfelelően leltároz Közreműködik az iratanyagok selejtezésében Elkészíti a szervezet belső iratait (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A dokumentumok rendszerezésének követelményei A típus A dokumentumok rendszerezésének szabályai A típus A dokumentumok kezelésének folyamata A típus A dokumentumkezelés hagyományosan és elektronikusan B típus A dokumentumok főbb típusai, jellemzői 50

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

252

B típus A biztonságos adathasználatszabályai A típus A szervezet belső iratai (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető) Hozzárendelt szakmai készségek: 3. szint Az ügyviteli szoftverek használata (pl. iktatóprogram, határidőnapló, névjegy) 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll(ellenőrzőképesség) Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Információk önálló rendszerezése 10% Információk feladattal vezetett rendszerezése 50% Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 40% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Iktatóprogram. Az irat előkeresési szempontjai. A határidőnapló, névjegy használata. Az irattár-szervezés, archiválás és előkeresés 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.2/1618-07 Atananyagelemmegnevezése: Táblázatkezelés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kimutatásokat, táblázatokat készít táblázatkezelőprogrammal Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 60% 51

Tesztfeladatmegoldása40% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Táblázat megtervezése,létrehozása,módosítása,egyszerűbb műveletek elvégzése, diagramkészítése. Standardmatematikai éslogikai függvények alkalmazása, képletek használata 3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.3/1618-07 Atananyagelemmegnevezése: Adatbázis-kezelés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatbázisokból adatokat lekérdez, egyszerűbb szűréseket végez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 60% Tesztfeladatmegoldása40% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A legfontosabb fogalmak ismerete. Használat: táblák, lekérdezések, jelentések létrehozása,módosítása,ezekből formázott dokumentumkészítése A táblák közötti kapcsolatok definiálása, az adatbázis adatainak lekérdezése, módosítása 4. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.4/1618-07 Atananyagelemmegnevezése: Táblázatkezelés a gyakorlatban 52

Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kimutatásokat, táblázatokat készít táblázatkezelőprogrammal Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 60% Tesztfeladatmegoldása40% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 72 óra gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Gyakorlati feladatokban táblázat megtervezése, létrehozása, módosítása, egyszerűbb műveletek elvégzése, diagramkészítése Standard matematikai és logikai függvények alkalmazása, képletek használata 5. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.5/1618-076 Atananyagelemmegnevezése: Adatbáziskezelés a gyakorlatban Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatbázisokból adatokat lekérdez, egyszerűbb szűréseket végez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 60% Tesztfeladatmegoldása40% 53

A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 72 óra gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Gyakorlati feladatokbantáblák, lekérdezések, jelentések létrehozása, módosítása,ezekből formázott dokumentumkészítése A táblák közötti kapcsolatok, az adatbázis adatainak lekérdezése, módosítása Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem

6. TANANYAGEGYSÉG

300sh/3.0/1618-07 Dokumentumkészítés

azonosítója

sza

300sh/3.1/1618-07

0

sza sza

300sh/3.2/1618-07 300sh/3.3/1618-07

0 36

36

0

0 36 0 0

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

108


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.1/1618-07 Atananyagelemmegnevezése: A belső ügyiratok készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: Elkészíti a szervezet belső iratait (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A szervezet belső iratai (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető) A típus A dokumentumszerkesztés elemei, készítésének szabályai Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2. szint ECDL 7. m. Információs kommunikáció 3. szint Az ügyviteli szoftverek használata (pl. iktatóprogram, határidőnapló, névjegy) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Figyelem-összpontosítás Kontroll(ellenőrzőképesség)

54

Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Mozgáskoordináció(testi ügyesség) Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Információk önálló rendszerezése 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 70% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A szervezetbelső iratainak fajtái (emlékeztető, feljegyzés, jelentés, körlevél, stb.), jellemzői, tartalmi és formai kivitelezése 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.2/1618-07 Atananyagelemmegnevezése: Dokumentumkészítés a gyakorlatban Hozzárendelt feladatkompetenciák: Elkészíti a szervezet belső iratait (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A szervezet belső iratai (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető) A típus A dokumentumszerkesztés elemei, készítésének szabályai Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek 3. szint Az ügyviteli szoftverek használata (pl. iktatóprogram, határidőnapló, névjegy) 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Figyelem-összpontosítás Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Mozgáskoordináció(testi ügyesség) Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 60% Tesztfeladatmegoldása40% 55

A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A belső iratok (emlékeztető, feljegyzés, jelentés, körlevél, jegyzőkönyv, stb.), dokumentumok készítése a hivataliszokásoknakmegfelelő tartalommalés formában 3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.3/1618-07 Atananyagelemmegnevezése: A jegyzőkönyv készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: Elkészíti a szervezet belső iratait (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A szervezet belső iratai (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető) A típus A dokumentumszerkesztés elemei, készítésének szabályai Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2. szint ECDL 7. m. Információs kommunikáció 3. szint Az ügyviteli szoftverek használata (pl. iktatóprogram, határidőnapló, névjegy) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Figyelem-összpontosítás Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Mozgáskoordináció(testi ügyesség) Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Információk önálló rendszerezése 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 70% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A jegyzőkönyv fajtái, készítésének tartalmi és formai sajátosságai

56


7. TANANYAGEGYSÉG

A kommunikáció 300sh/1.0/1611-07 alapismeretei

azonosítója

sza

300sh/1.1/1611-07

18

sza sza sza szk

300sh/1.2/1611-07 300sh/1.3/1611-07 300sh/1.4/1611-07 300sh/1.5/1611-07

0 0 0 0

0

0

54 0 36 0 0 36 36 0

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

180


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.1/1611-07 Atananyagelemmegnevezése: A kommunikáció alapjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: Munkakapcsolatbanáll felettesével, munkatársakkal, ügyfelekkel írásban, szóban, telefonon Munkafeladatot egyeztet és együttműködik felettesével, munkatársaival Ellátja a felettese által delegált feladatokat Szükség esetén tájékoztatja az ügyfeleket, munkatársakat Információt kér (szóban, írásban,telefonon)megbízás alapján(egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A kommunikáció alapfogalmai C típus A kommunikációs zavarok formái Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: 57

Udvariasság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% (vizuális, akusztikus megsegítés) Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Csoportos helyzetgyakorlat 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 18 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A kommunikáció alapfogalmai; a közlésfolyamat tényezői, folyamata, funkciói; a kommunikáció alaptételei, típusai, fajtái, csatornái; az eredményes közlésfolyamat feltételei; a kommunikáció korlátai Kommunikációs zavarok: a kommunikációs zavar fogalma,forrásai(személyi, technikai, környezeti zavarok); kommunikációs szűrők fajtái, szerepük; a kommunikációs zavarok elhárítása 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.2/1611-07 Atananyagelemmegnevezése: Averbális kommunikáció Hozzárendelt feladatkompetenciák: Munkakapcsolatbanáll felettesével, munkatársakkal, ügyfelekkel írásban, szóban, telefonon Kapcsolattartást szolgáló írásbeli feladatokat végez Információt kér (szóban, írásban, telefonon) megbízás alapján (egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A szóbeli és írásbeli kommunikáció C típus A kapcsolattartást szolgáló dokumentumok nyelvi, formai és tartalmi követelményei Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Intenzív munkavégzés Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: 58

Irányíthatóság Nyelvhelyesség Udvariasság Érthető beszéd Jó beszédmegértési szint Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% (vizuális, akusztikus megsegítés) Csoportos helyzetgyakorlat 30% Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 10% Írásos feladat készítése (pl. iratkészítés) 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Számítógépterem Képzési idő: 54 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A verbális kommunikáció fogalma, funkciói, eszköze (a nyelv mint jelrendszer) A szóbeli kommunikáció jellemzői; aszóbeli megnyilvánulás fajtái - beszélgetés, társalgás,előadás, vita, tárgyalás, hozzászólás, felszólalás, alkalmi beszéd A szóbeli kommunikáció zavarai és elhárításának módja Az írásbeli kommunikáció jellemzői; az írásbeliség szerepe, eszközei, jellemző kapcsolattartási formái: magán- és üzleti levelek; köszönőlevél, üdvözlet, érdeklődés, bemutatkozó levél, meghívó, részvétnyilvánítás, köszöntés, gratuláció stb. Az írásbeli kapcsolattartásra szolgáló iratok tartalmi-nyelvi formai követelményei; készítésük, szerkesztésük gyakorlata 3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.3/1611-07 Atananyagelemmegnevezése: A kommunikáció nem verbáliscsatornái Hozzárendelt feladatkompetenciák: Munkakapcsolatbanáll felettesével, munkatársakkal, ügyfelekkel írásban, szóban, telefonon Információt kér (szóban, írásban,telefonon)megbízás alapján(egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A metakommunikáció Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés)

59

Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Udvariasság Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Csoportos helyzetgyakorlat 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 25% (vizuális, akusztikus megsegítés) Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 25% (vizuális, akusztikus megsegítés) A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 36 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A nemverbális kommunikáció fogalma, funkciói, eszközeinek kifejező ereje. A nemverbális kommunikáció csatornái: mimika, tekintet, gesztus, érintés, testtartás, térközszabályozás Vizualitás, vizuális kommunikáció, látás,láttatás; képi hatás, színek, formák vizualitásra ható ereje.Akulturális szignálok: megjelenés, környezet, rend rendezettség, szimbólumok, jelvények Vokális kommunikáció: hangsúly, hangmagasság, hangerő, hangszín, hanghordozás és beszéd típusa közötti összefüggés (vizuális, akusztikus egyéni megsegítés és speciális eszközök igénybevétele) A verbális és nemverbális kommunikáció kölcsönhatása. Ametakommunikáció 4. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.4/1611-07 Atananyagelemmegnevezése: Kommunikációs gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: Munkakapcsolatbanáll felettesével, munkatársakkal, ügyfelekkel írásban, szóban, telefonon (egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A szóbeli és írásbeli kommunikáció C típus A kapcsolattartást szolgáló dokumentumok nyelvi, formai és tartalmi követelményei Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 60

3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Intenzív munkavégzés Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Udvariasság Érthető beszéd Jó beszédmegértési szint Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 50% Csoportos helyzetgyakorlat 50% A képzési helyszín jellege: Tanterem Számítógépterem Képzési idő: 36 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A verbális (szóbeli, írásbeli) és nemverbális kommunikációs gyakorlatok. Szituációk,esetleírások, kapcsolattartást szolgálódokumentumok (levelek) elemzése 5. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.5/1611-07 Atananyagelemmegnevezése: Kommunikációs technológiák Hozzárendelt feladatkompetenciák: Munkakapcsolatbanáll felettesével, munkatársakkal, ügyfelekkel írásban, szóban, telefonon (egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A szóbeli és írásbeli kommunikáció C típus A kapcsolattartást szolgáló dokumentumok nyelvi, formai és tartalmi követelményei Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) 61

Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Intenzív munkavégzés Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Udvariasság Érthető beszéd Jó beszédmegértési szint Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Csoportos helyzetgyakorlat 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 25% (vizuális, akusztikus megsegítés) Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 25% (vizuális, akusztikus megsegítés) A képzési helyszín jellege: Tanterem Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A kép-, hang- és írásalapú kommunikációstechnológiák (telefon, sms,mms,email, chat, skype stb.) szerepe az emberi kommunikációban Kommunikációs technikai eszközök,fajtái, jellemzői Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem

8. TANANYAGEGYSÉG

Hivatali kommunikáció

azonosítója

szk

300sh/2.1/1611-07

36

0

0

szk

300sh/2.2/1611-07

18

0

0


62

Összes

jellege

gyakorlati

300sh/2.0/1611-07

megnevezése


azonosítója

elméleti

Óraszáma

54

1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.1/1611-07 Atananyagelemmegnevezése: Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás Hozzárendelt feladatkompetenciák: Munkakapcsolatbanáll felettesével, munkatársakkal, ügyfelekkel írásban, szóban, telefonon (egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével) Munkafeladatot egyeztet és együttműködik felettesével, munkatársaival Ellátja a felettese által delegált feladatokat Szükség esetén tájékoztatja az ügyfeleket, munkatársakat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A szóbeli és írásbeli kommunikáció C típus Az üzleti magatartás és protokoll előírásai Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Udvariasság Tanulói tevékenységformák: Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 20% Csoportos helyzetgyakorlat 30% Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján 10% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% (vizuális, akusztikus megsegítés) Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A viselkedéskultúra alapfogalmai - magatartás,viselkedés, udvariasság, illem, etikett, protokoll - és szabályai. Kapcsolatfelvétel személyesen, telefonon és írásban A köszönés, bemutatás, bemutatkozás szabályai az üzleti kultúrában 63

A tegezés, magázás, megszólítás formái. Viselkedéstechnikák: első találkozás jelentősége, megjelenés, pontosság, udvariasság a közvetlen és közvetett kommunikációban. A testbeszéd Kommunikációs különbségek: kultúrák,érzelmek különbsége, hatalmi és környezeti különbségek. Kommunikációs stílusok; férfias-nőies viselkedésminták. A kapcsolatteremtés eszközei: névjegy, meghívó, ajándékozás A kapcsolattartás elektronikus módja és etikettje 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.2/1611-07 Atananyagelemmegnevezése: A munkahelyi viselkedés alapnormái Hozzárendelt feladatkompetenciák: Munkakapcsolatbanáll felettesével, munkatársakkal, ügyfelekkel írásban, szóban, telefonon (egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével) Munkafeladatot egyeztet és együttműködik felettesével, munkatársaival Ellátja a felettese által delegált feladatokat Szükség esetén tájékoztatja az ügyfeleket, munkatársakat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A szóbeli és írásbeli kommunikáció C típus A metakommunikáció C típus A munkahelyi viselkedés alapnormái Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Udvariasság Érthető beszéd Jó beszédmegértési szint Tanulói tevékenységformák: Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 20% Csoportos helyzetgyakorlat 30% Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% (vizuális, akusztikus megsegítés) Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 10%(vizuális megsegítés, fogalom és 64

jelszótár használata) A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 18 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Munkahelyikapcsolatokmagatartási szabályai: kapcsolat a vezetővel, munkatársakkal, ügyfelekkel, vendégekkel Munkahelyi etikai normák: munkavégzés, időgazdálkodás, konfliktuskezelés, együttműködés stb. Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem

9. TANANYAGEGYSÉG

A nyelvi kifejezés eszközei

azonosítója

szk

300sh/3.1/1611-07

18

0

0

szk szk szk

300sh/3.2/1611-07 300sh/3.3/1611-07 300sh/3.4/1611-07

0 36 0

36 0 36

0 0 0

összes

jellege

gyakorlati

300sh/3.0/1611-07

megnevezése

Elméleti

azonosítója


óraszáma

126


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.1/1611-07 Atananyagelemmegnevezése: A kulturált megnyilvánulás alapelemei Hozzárendelt feladatkompetenciák: Szükség esetén tájékoztatja az ügyfeleket, munkatársakat Kapcsolattartást szolgáló írásbeli feladatokat végez Információt kér (szóban, írásban,telefonon)megbízás alapján(egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A szóbeli és írásbeli kommunikáció Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása

65

Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Nyelvhelyesség Udvariasság Tanulói tevékenységformák: Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 20% (vizuális megsegítés, szakmai szakszótár és jelszótár használata) Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% (vizuális, akusztikus megsegítés) Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Információk önálló rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Számítógépterem Képzési idő: 18 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Nyelvi, nyelvtani alapismeretek rendszerezése és megszilárdítása, a kulturált megnyilvánulás tudatosítása A szavak szerepe a nyelvhasználat során. A mondatok kifejezőeszközeinek helyes alkalmazása. Szövegtani ismeretek érvényesítése a gyakorlatban Stílusfajták, a hivatali stílus helyes alkalmazása. Frázisok, szólások, közmondások, szleng a hivatalos nyelvi érintkezésben. A szóbeli megnyilvánulás gyakorlata: előkészületek, a szóbeli megnyilvánulás lélektani háttere; technikai eszközökkel támogatott szóbeli megnyilvánulás. 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.2/1611-07 Atananyagelemmegnevezése: Nyelvhelyesség és helyesírás Hozzárendelt feladatkompetenciák: Szükség esetén tájékoztatja az ügyfeleket, munkatársakat Kapcsolattartást szolgáló írásbeli feladatokat végez Információt kér (szóban, írásban, telefonon) megbízás alapján (egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei C típus A kapcsolattartást szolgáló dokumentumok nyelvi, formai és tartalmi követelményei Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 66

3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) 3. szint Szakmai nyelvi készség,fogalmazás írásban Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Nyelvhelyesség Udvariasság Érthető beszéd Jó beszédmegértési szint Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Írásos feladat készítése (pl. iratkészítés) 40% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% (vizuális, akusztikus megsegítés) A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 36 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek rendszerezése, tudatos alkalmazása a hivatalos írásbeli formákban; iratok, levelek nyelvhelyességi elemzése, valamint egyszerű iratok, levelek önálló fogalmazása irányító szempontok szerint és készítése a nyelvi, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok betartásával 3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.3/1611-07 Atananyagelemmegnevezése: A helyes beszéd technikája Hozzárendelt feladatkompetenciák: Szükség esetén tájékoztatja az ügyfeleket, munkatársakat Információt kér (szóban, írásban, telefonon) megbízás alapján (egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) 67

Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Nyelvhelyesség Udvariasság Érthető beszéd Jó beszédmegértési szint Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% (vizuális, akusztikus megsegítés) Csoportos helyzetgyakorlat 25% Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 25% (vizuális megsegítés, szakmai szakszótár és jelszótár használata) A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Vizuális, akusztikus egyéni megsegítés és speciális eszközök igénybevétele ajánlott A helyes és kulturált beszéd technikája, a hangképzés folyamata. A hangképzés kifejező ereje a nyelvi kultúrában A hangsúlyos és hangsúlytalan nyelvielemek szerepe és megformálása az értelmi-logikai jellegű közlésben A beszédfolyamat váltásai. Beszédhibák, ejtéshibák kiküszöbölése, javítása. Előadás, felolvasás, kifejező olvasás. A szóbeli megnyilvánulás kísérő elemei: kiállás, közvetlenség, lámpaláz stb. A nyelvi magatartás követelményei és tudatos alkalmazásuk 4. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.4/1611-07 Atananyagelemmegnevezése: Írásbeli és szóbeli nyelvi gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: Munkakapcsolatbanáll felettesével, munkatársakkal, ügyfelekkel írásban, szóban, telefonon Munkafeladatot egyeztet és együttműködik felettesével, munkatársaival Információt kér (szóban, írásban,telefonon)megbízás alapján(egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével)

68

Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Udvariasság Tanulói tevékenységformák: Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 25% Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban 25% Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 25% (vizuális megsegítés, szakmai szakszótár és jelszótár használata) Csoportos helyzetgyakorlat 25% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 36 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az önkifejezést, szóbeli és írásbeli megnyilvánulást fejlesztő, ismeretet elmélyítő nyelvi, nyelvhelyességi és beszédgyakorlatok. Hivatalos levelek, iratok fogalmazásának gyakorlatai


10. TANANYAGEGYSÉG

300sh/4.0/1611-07 Személyiségfejlesztés

azonosítója

szk

300sh/4.1/1611-07

0

18

0

szk szk

300sh/4.2/1611-07 300sh/4.3/1611-07

0 0

18 0 0 36


69

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése

elméleti

azonosítója


Óraszáma

72

1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/4.1/1611-07 Atananyagelemmegnevezése: Önismeret Hozzárendelt feladatkompetenciák: Munkakapcsolatbanáll felettesével, munkatársakkal, ügyfelekkel írásban, szóban, telefonon (egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével) Munkafeladatot egyeztet és együttműködik felettesével, munkatársaival Ellátja a felettese által delegált feladatokat Szükség esetén tájékoztatja az ügyfeleket, munkatársakat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A szóbeli és írásbeli kommunikáció C típus A metakommunikáció C típus A kommunikációs zavarok formái Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Udvariasság Tanulói tevékenységformák: Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 25% (vizuális, akusztikus egyéni megsegítés és speciális eszközök igénybevétele) Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban 25% (vizuális, akusztikus egyéni megsegítés és speciális eszközök igénybevétele) Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 25% (vizuális, akusztikusegyéni megsegítés és speciális eszközök igénybevétele) Csoportos helyzetgyakorlat 25% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 18 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Önismeret, énkép, én-ideál, az önmegítélés, önnevelés, önjellemzés. Bizalomés önbizalom. Sikerek és kudarcok. Az önérvényesítés lehetőségei és határai. Pályaszocializáció, pályaértékelés. Jövőkép és elvárások Önéletrajz, álláspályázat, motivációs levél írása

70

2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/4.2/1611-07 Atananyagelemmegnevezése: Emberismeret Hozzárendelt feladatkompetenciák: Munkakapcsolatbanáll felettesével, munkatársakkal, ügyfelekkel írásban, szóban, telefonon (egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével) Munkafeladatot egyeztet és együttműködik felettesével, munkatársaival Ellátja a felettese által delegált feladatokat Szükség esetén tájékoztatja az ügyfeleket, munkatársakat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A szóbeli és írásbeli kommunikáció C típus A metakommunikáció C típus A kommunikációs zavarok formái Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Udvariasság Tanulói tevékenységformák: Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 25% (vizuális, akusztikus egyéni megsegítés és speciális eszközök igénybevétele) Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban 25% (vizuális, akusztikus egyéni megsegítés és speciális eszközök igénybevétele) Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 25% (vizuális, akusztikusegyéni megsegítés és speciális eszközök igénybevétele) Csoportos helyzetgyakorlat 25% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 18 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Mások megismerésének pszichológiai sajátosságai; társismereti tapasztalatok. A "másság" tolerálása Konfliktuskezelési stratégiák. Csoportépítés, csoportdinamikai történések. A társas hatékonyság növelése Az emberi kapcsolatok pozitív elemei:empátia, tolerancia, intuíció, projekció, lojalitás, fegyelem, alkalmazkodóképesség, kreativitás stb. 71

3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/4.3/1611-07 Atananyagelemmegnevezése: Személyiségfejlesztő tréning Hozzárendelt feladatkompetenciák: Munkakapcsolatbanáll felettesével, munkatársakkal, ügyfelekkel írásban, szóban, telefonon (egyéni megsegítéssel a hallássérülés függvényében, speciális eszközök segítségével) Munkafeladatot egyeztet és együttműködik felettesével, munkatársaival Ellátja a felettese által delegált feladatokat Szükség esetén tájékoztatja az ügyfeleket, munkatársakat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A szóbeli és írásbeli kommunikáció C típus A metakommunikáció C típus A kommunikációs zavarok formái Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 25% (vizuális, akusztikus egyéni megsegítés és speciális eszközök igénybevétele) Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban 25% (vizuális, akusztikus egyéni megsegítés és speciális eszközök igénybevétele) Csoportos helyzetgyakorlat 50% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 36 óra gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Személyiségjegyeket fejlesztő, kapcsolatépítést szolgálótréninggyakorlatok. Álláskeresési technikák

72


11. TANANYAGEGYSÉG

azonosítója

szk

300sh/1.1/1612-07

36

összes

Elektronikus írástechnika

jellege

gyakorlati

300sh/1.0/1612-07

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

0

0

36


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.1/1612-07 Atananyagelemmegnevezése: A gépírási szabályok rendszerezése Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatbeviteli feladatot végezaz írástechnika magasabb szintjén Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A helyes és biztonságos elektronikus írás szabályai a magasabb szintű írástechnikaszintjén C típus A számok, írásjelek, speciális karakterek gépírási és helyesírási kérdései Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% Műveletek gyakorlása 40% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 20% Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen irányítással 30% 73

A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Számok, írásjelek, írást segítő kiegészítő funkciójú billentyűk kezelésének erősítése (ctrl, alt, alt gr,pozicionálóbillentyű stb.). A billentyűkombinációk alkalmazása Számok, írásjelek, különleges karakterek, szimbólumok alkalmazásának nyelvi, nyelvhelyességi, helyesírási ésgépírási, formai szabályai Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem

12. TANANYAGEGYSÉG

A szövegfeldolgozás 300sh/2.0/1612-07 elektronikus módja

azonosítója

szk

300sh/2.1/1612-07

36

0

0

szk szk

300sh/2.2/1612-07 300sh/2.3/1612-07

36 0

0 36

0 0


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.1/1612-07 Atananyagelemmegnevezése: Aziratok, dokumentumokelektronikus alapjellemzői Hozzárendelt feladatkompetenciák: Irat- és dokumentumszerkesztést végez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az irat- és dokumentumszerkesztés írástechnikai, nyelvi és formai szabályai (nyomtatott vagy javított kéziratról másolt, illetőleg hallás után írott dokumentumok esetén) (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) 1. szint Elemi szintűszámítógép-használat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeresmunkavégzés Rendszerezőképesség 74

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

108

Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% Műveletek gyakorlása 40% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 20% Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen irányítással 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A gépelt dokumentumok alapvető jellemzői, a kiemelési módok a szövegtartalomfüggvényében A tájolás, oldal, margó, egy- és többoldalas dokumentumok, szakaszbeállítások, hasábok kialakítása;címek, alcímek kialakítása; fejléc és lábléc alkalmazása, oldalszámozás, lábjegyzet, tartalomjegyzék, tárgymutató,egyéb jegyzékek, törzsszöveg A bekezdések igazítása. Térköz, sortávolság. Bekezdésszámozás, felsorolás Szegélyezés és árnyékolás. Iniciálé, vízjel. A bekezdés formátumjegyei - a stílus Karakterformázás; tipográfiai ismeretek: betűcsalád, betűszélesség, betűméret vagy -fokozat, betűalak stb. 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.2/1612-07 Atananyagelemmegnevezése: Azáltalánosan használt egyszerű ügyiratok, hivatalos levelek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Iratsablont szerkeszt Belső szervezeti ügyiratot készít sablon alapján Külső iratot szerkeszt utasítások szerint Nyomtatványt, űrlapot tölt ki számítógéppel Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az iratsablon szerkesztésének elemei B típus Az irat- és dokumentumszerkesztés írástechnikai, nyelvi és formai szabályai (nyomtatott vagy javított kéziratról másolt, illetőleg hallás után írott dokumentumok esetén) (vizuális, akusztikus megsegítés)

75

Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) 1. szint Elemi szintűszámítógép-használat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeresmunkavégzés Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% Műveletek gyakorlása 40% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 20% Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen irányítással 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Kézírással készült, javított, felülírott, korrektúrával, szerkesztési módosításokkal ellátott, valamint diktálás utánírott általánosan használt egyszerű ügyiratok, továbbá igazolás, nyilatkozat; hírt közlő iratok, belső iratok és hivatalos levelek készítésének gyakorlatai a tartalmi, nyelvi-nyelvhelyességi és formai követelmények betartásával, valamint szerkesztésük gyakorlata egyedi formák és sablon alapján. Szövegszerkesztő beépített irat- és levélsablonjainak használata; varázslók, gyorsszöveg, gyorsformázás, stílustár használatánakmegismerése 3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.3/1612-07 Atananyagelemmegnevezése: Irat- és dokumentumszerkesztési gyakorlatok

76

Hozzárendelt feladatkompetenciák: Iratsablont szerkeszt Belső szervezeti ügyiratot készít sablon alapján Külső iratot szerkeszt utasítások szerint Nyomtatványt, űrlapot tölt ki számítógéppel Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az iratsablon szerkesztésének elemei B típus Az irat- és dokumentumszerkesztés írástechnikai, nyelvi és formai szabályai (nyomtatott vagy javított kéziratról másolt, illetőleg hallás után írott dokumentumok esetén) (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeresmunkavégzés Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% Műveletek gyakorlása 40% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 20% Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen irányítással 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Szerkesztési gyakorlatok: a dokumentumok külalakjának megtervezése/megszerkesztése meghatározott jellemzők, szerkesztési utasítások és a gépírási szabályok betartása alapján Szerkesztési gyakorlatok: (hosszabb)dokumentumok és iratok készítésének komplex gyakorlatai a tízujjasvakírás és a beépített sablonok,varázslók, stílustár stb. használatával Az önálló stíluslapok, sablonok készítésének gyakorlata

77


13. TANANYAGEGYSÉG

Elektronikus levelezés

azonosítója

szk

300sh/3.1/1612-07

36

0

0

szk szk szk

300sh/3.2/1612-07 300sh/3.3/1612-07 300sh/3.4/1612-07

0 36 0

0 18 0 0 0 18


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.1/1612-07 Atananyagelemmegnevezése: A körlevélkészítés alapismeretei Hozzárendelt feladatkompetenciák: Körlevelet szerkeszt utasítások szerint Nyomtatványt, űrlapot tölt ki számítógéppel Elektronikus postaielőkészítést végez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A számítógépes nyomtatvány,űrlap, sablon szerkesztése A típus A körlevélkészítés elemei, technikája B típus Az elektronikus címzés és etikett készítésének gyakorlata Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) 5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek 4. szint Információforrások kezelése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll(ellenőrzőképesség) Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Megbízhatóság

78

összes

jellege

gyakorlati

300sh/3.0/1612-07

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

108

Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Közérthetőség Jó beszédmegértési szint Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% Műveletek gyakorlása 40% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 20% Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen irányítással 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A körlevélkészítés műveletei: levelezési lista, adatállománykészítése; adatforrás és törzsdokumentumegyesítése. Körlevél készítése meglévő dokumentumok alapján Borítékcímzés, etikett (címke) készítése. Elektronikus nyomtatványok, űrlapok gépi kiállítása és egyszerűbb nyomtatványok, űrlapok szerkesztési alapismeretei 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.2/1612-07 Atananyagelemmegnevezése: A körlevélkészítés gyakorlata Hozzárendelt feladatkompetenciák: Körlevelet szerkeszt utasítások szerint Nyomtatványt, űrlapot tölt ki számítógéppel Elektronikus postaielőkészítést végez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A számítógépes nyomtatvány,űrlap, sablon szerkesztése A típus A körlevélkészítés elemei, technikája B típus Az elektronikus címzés és etikett készítésének gyakorlata Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) 5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek 4. szint Információforrások kezelése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll(ellenőrzőképesség) Rendszerezőképesség 79

Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Közérthetőség Jó beszédmegértési szint Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% Műveletek gyakorlása 40% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 20% Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen irányítással 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 18 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A körlevél, az elektronikus körlevél, postai előkészítés (borítékcímzés, etikett, ill. címkekészítés) gyakorlata, valamint elektronikus nyomtatványok, űrlapok kitöltése,egyszerűbb nyomtatványok szerkesztése 3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.3/1612-07 Atananyagelemmegnevezése: Azelektronikus levelezés ismeretei Hozzárendelt feladatkompetenciák: Elektronikus postaielőkészítést végez Elektronikuslevelezést végez utasítások szerint Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus Az elektronikus levelezés technikája és szabályai B típus Az elektronikus levelezés protokoll szabályai Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) 5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek 4. szint Információforrások kezelése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeresmunkavégzés Rendszerezőképesség

80

Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Közérthetőség Jó beszédmegértési szint Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% Műveletek gyakorlása 40% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 20% Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen irányítással 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az elektronikus levelezés alapelemeinek ismerete: belső éskülső levelezés; faxküldés. Egy adott levelezőrendszer megismerése, alapvető beállítások, levél megszerkesztése, küldése; másolás; csatolás; egy és több címzett; mozgatás, törlés, olvasás, válasz küldése; címzés, címtár használata; a levelek rendszerezése, karbantartása. Az elektronikus levelezés etikett és protokoll szabályai (l. netikett) 4. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.4/1612-07 Atananyagelemmegnevezése: Azelektronikus levelezés gyakorlata Hozzárendelt feladatkompetenciák: Elektronikus postaielőkészítést végez Elektronikuslevelezést végez utasítások szerint Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus Az elektronikus levelezés technikája és szabályai B típus Az elektronikus levelezés protokoll szabályai Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) 5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek 4. szint Információforrások kezelése

81

Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeresmunkavégzés Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Közérthetőség Jó beszédmegértési szint Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% Műveletek gyakorlása 40% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 20% Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen irányítással 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 18 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Elektronikuslevelezés gyakorlata egy levelezőprogramsegítségével: levél fogadása, mentése, archiválása, törlése; válasz egy és több címre; levelezőlista (címjegyzék) készítése stb. az elektronikus levelezés etikett és protokoll szabályainak betartásával Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem

14. TANANYAGEGYSÉG

Elektronikus írástechnika

azonosítója

szk

300sh/4.1/1612-07

0

72

0

szk szk

300sh/4.2/1612-07 300sh/4.3/1612-07

0 0

36 36

0 0


82

összes

jellege

gyakorlati

300sh/4.0/1612-07

megnevezése

elméleti

azonosítója


óraszáma

144

1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/4.1/1612-07 Atananyagelemmegnevezése: Azelektronikus írástechnika fejlesztése: azírássebesség fokozása Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatbeviteli feladatot végezaz írástechnika magasabb szintjén Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A helyes és biztonságos elektronikus írás szabályai a magasabb szintű írástechnikaszintjén Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) 1. szint Elemi szintűszámítógép-használat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Figyelemösszpontosítás Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Monotóniatűrés Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% Műveletek gyakorlása 40% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 20% Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen irányítással 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 72 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A különböző nyelvi egységek (betűkapcsolatok, szavak,szókapcsolatok, sorok, mondatok, összefüggő szövegek stb.) minta szerinti másolása A nyelvi és írástechnikai elemekmódszeres ismétlése, ujjakat erősítő, ügyesítő írásgyakorlatok végzése a lendületesírás kialakítása céljából A folyamatos (enter nélküli) írás, valamint az önállósoralakítás szerinti írás megtanítása, gyakoroltatása A szöveg tartalmi mondanivalójának megfelelő kiemelési módok, egyéb szerkesztési műveletek (karakterjellemzők, sor- és bekezdésrendezés, tabulátorhasználat, táblázatkészítés stb.) gyakoroltatása 83

2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/4.2/1612-07 Atananyagelemmegnevezése: A hibátlan írást biztosító írástechnika elősegítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatbeviteli feladatot végezaz írástechnika magasabb szintjén Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A helyes és biztonságos elektronikus írás szabályai a magasabb szintű írástechnikaszintjén Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Figyelemösszpontosítás Kontroll(ellenőrzőképesség) Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Monotóniatűrés Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% Műveletek gyakorlása 40% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 20% Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen irányítással 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A hibátlan írástechnika kialakítását szolgáló speciális gyakorlatok végzése, valamint a rosszul vagy helytelenül rögzült írástechnikai elemek korrigálása, javítása A törlőbillentyűk írástechnikai szabályoknak megfelelő használata Helyesírási gyakorlatok végzése a különböző nyelvi elemek helyes írásának tudatosításával. Az írott szöveg helyesírásának ellenőrzése, anyelvi elválasztási szabály alkalmazása Korrigálási módok használata a szöveg tartalmi és formai szerkesztési szabályainakmegfelelően: keresés, csere, másolás, áthelyezés, törlés, módosítás, kiegészítés stb. gyakorlása 84

3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/4.3/1612-07 Atananyagelemmegnevezése: Azelektronikus írástechnika alkalmazása a különböző típusú adatbeviteli feladatokban Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatbeviteli feladatot végezaz írástechnika magasabb szintjén Kéziratról, javított, felülírt dokumentumot helyesbítve, módosítva másol Hallás, diktálás utáni szöveget ír azírástechnika magasabb szintjén (vizuális, akusztikusmegsegítés) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A helyes és biztonságos elektronikus írás szabályai a magasabb szintű írástechnikaszintjén A típus A kéziratról, javított, felülírt dokumentumszerkesztésének előírásai A típus A hallás utáni írás technikája (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 4. szint Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) 4. szint Látás, hallás és ujjmozgás összehangolása (akusztikus megsegítés) 5. szint Beszédészlelés és írás összehangolása (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Figyelemösszpontosítás Intenzív munkavégzés Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hallás (vizuális, akusztikus megsegítés a hallássérülés függvényében) Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% Műveletek gyakorlása 40% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 20% Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen irányítással 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban

85

A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az adatbeviteli alapkészséget(l. tízujjas vakírás) feltételező magasabb szintű írástevékenységmódjánakmegismertetéseés módszeres gyakorlatai: másolás önálló soralakítással (enter nélküli írás), szerkesztéssel; írás diktálás, ill. hallás után, kézírásos anyagról, írás saját gondolatok megfogalmazásával Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem

15. TANANYAGEGYSÉG

300sh/1.0/1613-07 Iroda és információ

azonosítója

szk

300sh/1.1/1613-07

32

0

0

szk

300sh/1.2/1613-07

0

32

0

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

64


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.1/1613-07 Atananyagelemmegnevezése: Azirodai szervezet Hozzárendelt feladatkompetenciák: Elektronikus hálózaton adatot, információtkeres meghatározotttémában Elektronikus adatot,információt letölt és továbbít az adatfelhasználás szabályai szerint Letöltött információt dokumentummá szerkeszti Címlistát, jegyzékeket, adatsorokat hoz létre, szerkeszt, kezel, továbbít Táblázatot,adatbázistadatokkal tölt fel, frissít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A lista, jegyzék, adatsor készítése A típus A dokumentumkészítése elektronikusan letöltött információ felhasználásával B típus Az információkutatás, -böngészés B típus Az adatlekérdezés, adatletöltés B típus Az információ- és adatmentés Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés)

86

Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda Képzési idő: 32 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az iroda szerepe és helye a szervezetben. Az iroda szervezeti felépítése. A hagyományos és a modern - automatizált - iroda jellemzői. Irodatípusok. Az irodatechnológiája Azautomatizált iroda alapelemei; az irodai funkciók korszerű megoldásai. Különleges, virtuális irodák. Az irodai munka etikája. Kapcsolatok, munkamegosztás az irodai munkában 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.2/1613-07 Atananyagelemmegnevezése: Adat és információ azirodában Hozzárendelt feladatkompetenciák: Elektronikus hálózaton adatot, információtkeres meghatározotttémában Elektronikus adatot,információt letölt és továbbít az adatfelhasználás szabályai szerint Letöltött információt dokumentummá szerkeszti Táblázatot,adatbázistadatokkal tölt fel, frissít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az adat, információ fogalma A típus A lista, jegyzék, adatsor készítése A típus A dokumentumkészítése elektronikusan letöltött információ felhasználásával Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság

87

Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda Képzési idő: 32 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Alapfogalmak: adat, információ, információs folyamat. Az iroda információs alaptevékenységei: szöveges, numerikus, képi és hangdokumentumok létrehozása, kezelése Az információkezelés irodai folyamata: adat- és információgyűjtés-rögzítésátalakítás-továbbítás-tárolás A hagyományos és a modern - automatizált - iroda funkciói az információs folyamatokvezérlésében Az iroda információs technológiája és technikai eszközei Szöveges és numerikus információ (dokumentum) létrehozásának gyakorlata, szerkesztése; listák, jegyzékek, adatsorok készítése, táblázatos és adatbázisszerű megjelenítése és a hozzá kapcsolódóinformáció-feldolgozás,megjelenítés műveletei Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem

16. TANANYAGEGYSÉG

Információs folyamatokaz irodában

azonosítója

szk

300sh/2.1/1613-07

32

0

0

szk szk szk

300sh/2.2/1613-07 300sh/2.3/1613-07 300sh/2.4/1613-07

0 32 0

0 64 0 0 0 64


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.1/1613-07 Atananyagelemmegnevezése: Azadat- és információgyűjtés ismeretei 88

összes

jellege

gyakorlati

300sh/2.0/1613-07

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

192

Hozzárendelt feladatkompetenciák: Elektronikus hálózaton adatot, információtkeres meghatározotttémában Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus Az internet-használat szabályai és gyakorlata B típus Az információkutatás, -böngészés B típus Az adatlekérdezés, adatletöltés B típus Az internetes adat- és információgyűjtés Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 4. szint Információforrások kezelése 1. szint Elemi szintűszámítógép-használat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Kontroll(ellenőrzőképesség) Információgyűjtés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Műveletek gyakorlása 40% Munkamegfigyelés adott szempontok alapján 20% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 32 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Információforrások hagyományos és elektronikus módja. Az Internet fogalma, szolgáltatásai. Honlapok, webcímek. Internetes adat- és információkeresés, kutatás, -gyűjtés A keresés, böngészéstechnikájaegykeresőszolgáltatás megismerésével Az adat- és információbevitel egyéb módjai: ügyfélterminál, lemezes adatbevitel, telefonos információátvitel, számítógéphez kötött fax, képfeldolgozás, kártyás rendszerek az adatvédelemben A telekommunikációs hálózaton keresztül történőadatbevitel, elektronikus adatcsere 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.2/1613-07 Atananyagelemmegnevezése: Azadat- és információgyűjtés gyakorlata 89

Hozzárendelt feladatkompetenciák: Elektronikus hálózaton adatot, információtkeres meghatározotttémában Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus Az internet-használat szabályai és gyakorlata B típus Az információkutatás, -böngészés B típus Az adatlekérdezés, adatletöltés B típus Az internetes adat- és információgyűjtés Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 4. szint Információforrások kezelése 5. szint Gépírás tízujjas vakírással (200 leütés/perc) 1. szint Elemi szintűszámítógép-használat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Intenzív munkavégzés Hibakeresés (diagnosztizálás) Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Önállóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% Műveletek gyakorlása 40% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 64 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az adat és információ keresésének, gyűjtésének gyakorlata egymegismert böngésző (adatkereső) programhasználatával 3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.3/1613-06 Atananyagelemmegnevezése: Azadat- és információfeldolgozás ismeretei Hozzárendelt feladatkompetenciák: Letöltött információt dokumentummá szerkeszti Táblázatot,adatbázistadatokkal tölt fel, frissít 90

Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az információ- és adatmentés A típus A lista, jegyzék, adatsor készítése A típus A dokumentumkészítése elektronikusan letöltött információ felhasználásával Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 4. szint Információforrások kezelése 5. szint Gépírás tízujjas vakírással (200 leütés/perc) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Kontroll(ellenőrzőképesség) Információgyűjtés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Türelmesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Műveletek gyakorlása 30% Munkamegfigyelés adott szempontok alapján 10% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 32 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az adatok, információk, fájlok letöltésének, tárolásának szabályai. Letöltött adatok,dokumentumok szerkesztésénekelvei: listába, táblázatba rendezése, szöveges dokumentummá formálása Az adatok, információk számítógépes nyilvántartása:iktatás,irattárolás, archiválás egy irodai dokumentumkezelő rendszer segítségével 4. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.4/1613-07 Atananyagelemmegnevezése: Azadat- és információfeldolgozásgyakorlata Hozzárendelt feladatkompetenciák: Letöltött információt dokumentummá szerkeszti Táblázatot,adatbázistadatokkal tölt fel, frissít 91

Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az információ- és adatmentés A típus A lista, jegyzék, adatsor készítése A típus A dokumentumkészítése elektronikusan letöltött információ felhasználásával Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 4. szint Információforrások kezelése 5. szint Gépírás tízujjas vakírással (200 leütés/perc) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Intenzív munkavégzés Hibakeresés (diagnosztizálás) Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Önállóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% Műveletek gyakorlása 40% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 64 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Adatbevitel dokumentumba, táblázatba, adatbázisba a tízujjas vakírás magasabb szintű(200leütés/perc)technikájával Az adatok, információk, fájlok letöltésének, tárolásának gyakorlata, letöltött adatok,dokumentumok listába,táblázatba rendezésének, szöveges dokumentummá formálásának komplex gyakorlata Egy irodai (ügyviteli) szoftver használatával adatok, információk számítógépes nyilvántartásának gyakorlata (pl. iktatás, tárolás,irattovábbítás, archiválás stb.). Fájlok tömörítésének, kibontásának folyamata, tömörítő programok használata

92


17. TANANYAGEGYSÉG

Információ- és adathasználat

azonosítója

szk

300sh/3.1/1613-07

32

0

0

szk szk

300sh/3.2/1613-07 300sh/3.3/1613-07

32 0

0 0 192 0 128

összes

jellege

gyakorlati

300sh/3.0/1613-07

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.1/1613-07 Atananyagelemmegnevezése: Adatvédelem, adatbiztonság Hozzárendelt feladatkompetenciák: Elektronikus hálózaton adatot, információtkeres meghatározotttémában Elektronikus adatot,információt letölt és továbbít az adatfelhasználás szabályai szerint Letöltött információt dokumentummá szerkeszti Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus Az adatbiztonság, adatvédelemfogalma B típus Az adatvédelmi szabályok A típus A biztonságos adathasználat szabályai Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% Tesztfeladatmegoldása10% 93

A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda Képzési idő: 32 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Adatvédelem, adatbiztonság, adathasználat, adatkezelés fogalma, jogi kérdései. Az adatvédelemés adatbiztonság nemzetközi szabályozása; európai ajánlások és egyezmények A magyar vonatkozású adatvédelmi szabályok Személyes adatok védelme, közérdekű adatok nyilvánossága; az adatvédelmi biztos feladatai, jogosítványai; adatvédelmi nyilvántartás Az állam-, szolgálati, üzleti, banktitok adatvédelmi vonatkozásai Az adatvédelemszervei. Adatsérelem kivizsgálása, eljárása 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.2/1613-07 Atananyagelemmegnevezése: Informatikai biztonság Hozzárendelt feladatkompetenciák: Elektronikus hálózaton adatot, információtkeres meghatározotttémában Elektronikus adatot,információt letölt és továbbít az adatfelhasználás szabályai szerint Letöltött információt dokumentummá szerkeszti Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A biztonságos adathasználat szabályai Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 1. szint Elemi szintűszámítógép-használat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Figyelemmegosztás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 25% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 25% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% 94

Műveletek gyakorlása 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda Számítógépterem Képzési idő: 32 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az informatikai védelmi rendszer: az irodai személyzet, a környezeti elem, az infrastruktúra, a számítástechnikai eszközök (a hardver), szoftverek, adathordozók, dokumentumok, adatok, jelszavak, kommunikációs csatornák védelme, adatok, információk bizalmas kezelése. Az elektronikus aláírás. Vírusok és vírusmentesítő intézkedések; vírusvédelem. Egy korszerű víruskereső, vírusirtó programhasználata 3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.3/1613-07 Atananyagelemmegnevezése: Elektronikus adat- és információkezelés a gyakorlatban Hozzárendelt feladatkompetenciák: Elektronikus hálózaton adatot, információtkeres meghatározotttémában Elektronikus adatot,információt letölt és továbbít az adatfelhasználás szabályai szerint Letöltött információt dokumentummá szerkeszti Címlistát, jegyzékeket, adatsorokat hoz létre, szerkeszt, kezel, továbbít Táblázatot,adatbázistadatokkal tölt fel, frissít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A biztonságos adathasználat szabályai B típus Az információ- és adatmentés A típus A lista, jegyzék, adatsor készítése A típus A dokumentumkészítése elektronikusan letöltött információ felhasználásával A típus Az internet-használat szabályai és gyakorlata B típus Az információkutatás, -böngészés B típus Az adatlekérdezés, adatletöltés B típus Az internetes adat- és információgyűjtés Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 5. szint Gépírás tízujjas vakírással (200 leütés/perc) 4. szint Információforrások kezelése 5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek 1. szint Elemi szintűszámítógép-használat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll(ellenőrzőképesség) Információgyűjtés 95

Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Türelmesség Önállóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Munkamegfigyelés adott szempontok alapján 25% Részvétel irodai információfeldolgozás folyamatában 25% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 25% Utólagos szóbeli beszámoló 25% (vizuális, akusztikus megsegítés, szakmai szakszótár és jelszótár használata) A képzési helyszín jellege: Taniroda Irodalátogatás Képzési idő: 128 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Szervezettirodalátogatások, ill. irodai vagy tanirodai gyakorlat az adat- és információfeldolgozás gyakorlati tapasztalatainak megszerzésecéljából Az elektronikus ügyintézés (e-ügyfélkapu) Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem

18. TANANYAGEGYSÉG

azonosítója

szk

300sh/4.1/1613-07

0


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/4.1/1613-07 Atananyagelemmegnevezése: Azelektronikus információcsere folyamata

96

összes

Elektronikus információcsere

jellege

gyakorlati

300sh/4.0/1613-07

megnevezése


azonosítója

elméleti

Óraszáma

32

0

32

Hozzárendelt feladatkompetenciák: Elektronikus hálózaton adatot, információtkeres meghatározotttémában Elektronikus adatot,információt letölt és továbbít az adatfelhasználás szabályai szerint Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A biztonságos adathasználat szabályai B típus Az információ- és adatmentés A típus Az internet-használat szabályai és gyakorlata Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 4. szint Információforrások kezelése 1. szint Elemi szintűszámítógép-használat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll(ellenőrzőképesség) Információgyűjtés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 25% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 25% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Műveletek gyakorlása 30% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 32 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az elektronikus információcsere fogalma, tényezői, folyamata; adatforgalom külső és belső hálózaton; az elektronikus adatforgalomjogi problémái Az elektronikus információcsere megvalósításának előnyei,gátjai

97


19. TANANYAGEGYSÉG

Gazdasági és jogi alapismeretek

azonosítója

szk

300sh/1.1/1614-07

32

0

0

szk szk szk szk szk szk

300sh/1.2/1614-07 300sh/1.3/1614-07 300sh/1.4/1614-07 300sh/1.5/1614-07 300sh/1.6/1614-07 300sh/1.7/1614-07

32 0 32 32 0 0

0 32 0 0 32 32

0 0 0 0 0 0

Összes

jellege

gyakorlati

300sh/1.0/1614-07

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

224


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.1/1614-07 Atananyagelemmegnevezése: Gazdasági alapismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Betartja a gazdálkodással kapcsolatos előírásokat és az általános jogi normákat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A piac működése, piaci formák, szerkezetek alapfogalmai (kereslet, kínálat, piaci egyensúly) C típus A makrogazdasági alapfogalmak (szereplők, a makrojövedelemszámbavétele) C típus Az államszerepe, gazdaságszervező tevékenységének alapfogalmai (állami piacszabályozás, privatizáció, az államgazdasági feladatai, költségvetési politika) Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Konfliktuskerülő készség

98

Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 32 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A piac fogalma és tényezői, a piac működése, piaci formák, szerkezetek alapfogalmai. Áru-, pénz- és munkapiac Az államszerepe a makrogazdasági szabályozásban; piacszabályozás, privatizáció,gazdaságszervező feladata, költségvetési politika 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.2/1614-07 Atananyagelemmegnevezése: Pénzügyi ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Betartja a gazdálkodással kapcsolatos előírásokat és az általános jogi normákat Házipénztárhoz kapcsolódó feladatokat végez (pl. pénzátvétel, bizonylatkiállítás) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A pénz fogalma, kialakulása, a pénzforgalomlebonyolításával kapcsolatos alapfogalmak C típus A vállalkozások készpénzforgalmának alapfogalmai. A házipénztár szerepe, bizonylatai Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) 3. szint Elemi számolási készség Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hibakeresés (diagnosztizálás) Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Megbízhatóság Precízség 99

Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 32 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A pénz fogalma, kialakulása, a pénzforgalomalapfogalmai. A kétszintű bankrendszer, a jegybank és a kereskedelmi bankok szerepe, kapcsolata. A vállalatok és a bankok leggyakoribb kapcsolatai: bankszámla-vezetés, hitelezés 3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.3/1614-07 Atananyagelemmegnevezése: A pénzkezelés gyakorlata Hozzárendelt feladatkompetenciák: Betartja a gazdálkodással kapcsolatos előírásokat és az általános jogi normákat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A vállalkozások készpénzforgalmának alapfogalmai. A házipénztár szerepe, bizonylatai Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3. szint Elemi számolási készség Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hibakeresés (diagnosztizálás) Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Megbízhatóság Precízség Hozzárendelt társas kompetenciák: Konfliktuskerülő készség Irányíthatóság 100 100

Tanulói tevékenységformák: Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 32 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Pénzügyi elszámolások és kimutatások. A vállalkozások készpénzforgalma; házi pénztár kezelése, bizonylatai, egyéb egyszerű pénzügyi, banki nyomtatványok kitöltése (belföldi postautalvány, készpénz-átutalási megbízás, tértivevény stb.) 4. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.4/1614-07 Atananyagelemmegnevezése: Európai Uniós ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Betartja a gazdálkodással kapcsolatos előírásokat és az általános jogi normákat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Magyarország és az EU kapcsolatának alapfogalmai Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Konfliktuskerülő készség Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% 101 101

A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 32 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az EU története, szervezetei, működése. Magyarország és az EU kapcsolatának legfontosabb állomásai. Az EU-tagságunkból adódó előnyök, hátrányok. Pályázati rendszer 5. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.5/1614-07 Atananyagelemmegnevezése: Jogi ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Betartja a gazdálkodással kapcsolatos előírásokat és az általános jogi normákat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Az alkotmányos alapfogalmak, az államszervezet felépítése C típus A polgári jogi alapfogalmak, a tulajdonjog és a kötelmi jog alapelemei C típus A polgári peres eljárás legfontosabb alapszabályai C típus A munkajogi alapfogalmak C típus A kereskedelmi jog, gazdasági jog alapfogalmai Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Konfliktuskerülő készség Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20%(vizuális,akusztikus és egyéni megsegítés) Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem

102 102

Képzési idő: 32 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az alkotmányos jog alapfogalmai, amagyar jog kapcsolódása más jogrendszerhez. Az államigazgatási jog kérdései.Az államszervezet struktúrája. A polgári jog fogalma, alapelvei A tulajdonjog, kötelmi jog alapelemei. A polgári peres eljárás legfontosabb szabályai. Amunka-, kereskedelmiés gazdasági jog legfontosabb elemei A polgári peres eljárás legfontosabb szabályai. A munka-, kereskedelmi és gazdasági jog legfontosabb elemei 6. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.6/1614-07 Atananyagelemmegnevezése: Jogügyi esetek, helyzetek elemzése Hozzárendelt feladatkompetenciák: Betartja a gazdálkodással kapcsolatos előírásokat és az általános jogi normákat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Az alkotmányos alapfogalmak, az államszervezet felépítése C típus A polgári jogi alapfogalmak, a tulajdonjog és a kötelmi jog alapelemei C típus A polgári peres eljárás legfontosabb alapszabályai C típus A munkajogi alapfogalmak C típus A kereskedelmi jog, gazdasági jog alapfogalmai Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Konfliktuskerülő készség Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Információk önálló rendszerezése 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 20%(vizuális, akusztikus megsegítés, szakmai szakszótár és jelszótár használata) Elemzés készítése tapasztalatokról 20% Információk rendszerezése mozaikfeladattal 20%

103 103

A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 32 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Jogi történések, esetek, helyzetek elemzése az irodaasszisztensi munkakörrel összefüggésben 7. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/1.7/1614-07 Atananyagelemmegnevezése: A gazdasági és jogi dokumentumok, iratok készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: Betartja a gazdálkodással kapcsolatos előírásokat és az általános jogi normákat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A polgári peres eljárás legfontosabb alapszabályai C típus A munkajogi alapfogalmak C típus A kereskedelmi jog, gazdasági jog alapfogalmai Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) 1. szint Elemi szintűszámítógép-használat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Információk önálló rendszerezése 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen írányítással 20% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 32 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Gazdasági és jogügyi iratok, dokumentumok készítése - irányítással

104 104


20. TANANYAGEGYSÉG

300sh/2.0/1614-07 Hivatali protokoll

azonosítója

szk

300sh/2.1/1614-07

36

szk szk szk

300sh/2.2/1614-07 300sh/2.3/1614-07 300sh/2.4/1614-07

0 36 0

0

0

0 36 0 0 36 0

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

144


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.1/1614-07 Atananyagelemmegnevezése: Irodaasszisztensi feladatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kezeli areklámajándékozással, reprezentációvalkapcsolatosdokumentumokat Gazdálkodik az irodai készletekkel Utaztatási költségelszámoltatást végez Eszköznyilvántartást végez Házipénztárhoz kapcsolódó feladatokat végez (pl. pénzátvétel, bizonylatkiállítás) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: D típus A gazdálkodással kapcsolatosadatoknyilvántartása D típus Ajándékozással, reprezentációval kapcsolatos nyilvántartás D típus Az irodai készletek nyilvántartása Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Eredményorientáltság Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Megbízhatóság Precízség Hozzárendelt társas kompetenciák: Interperszonálisrugalmasság

105 105

Adekvát metakommunikáció Kommunikációs rugalmasság Udvariasság Tanulói tevékenységformák: Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda Képzési idő: 36 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A vendégfogadással, vendéglátással, ügyfél-tájékoztatással összefüggő irodaasszisztensi feladathoz kapcsolódó - elsősorban írásbeli - feladatok. Ajándékozás, reprezentáció az irodában A rendezvények, hivatalos utak, szabadidősprogramokmegszervezéséhez kapcsolódó irodaasszisztensi teendők. Irodai készletgazdálkodási feladatok 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.2/1614-07 Atananyagelemmegnevezése: Irodaasszisztensi gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kezeli areklámajándékozással, reprezentációvalkapcsolatosdokumentumokat Gazdálkodik az irodai készletekkel Utaztatási költségelszámoltatást végez Eszköznyilvántartást végez Házipénztárhoz kapcsolódó feladatokat végez (pl. pénzátvétel, bizonylatkiállítás) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: D típus A gazdálkodással kapcsolatosadatoknyilvántartása D típus Ajándékozással, reprezentációval kapcsolatos nyilvántartás D típus Az irodai készletek nyilvántartása Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) 2. szint ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 1. szint Elemi szintűszámítógép-használat

106 106

Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Interperszonálisrugalmasság Adekvát metakommunikáció Kommunikációs rugalmasság Udvariasság Tanulói tevékenységformák: Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda Számítógépterem Képzési idő: 36 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Helyzetgyakorlatok és -elemzések; írásbeli teendők komplex gyakorlatai az irodaasszisztensi feladatok ismereteinek felhasználásával 3. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.3/1614-07 Atananyagelemmegnevezése: A nyilvántartás vezetésének ismeretei Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kezeli areklámajándékozással, reprezentációvalkapcsolatosdokumentumokat Gazdálkodik az irodai készletekkel Utaztatási költségelszámoltatást végez Eszköznyilvántartást végez Házipénztárhoz kapcsolódó feladatokat végez (pl. pénzátvétel, bizonylatkiállítás) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: D típus A gazdálkodással kapcsolatosadatoknyilvántartása D típus Ajándékozással, reprezentációval kapcsolatos nyilvántartás D típus Az irodai készletek nyilvántartása

107 107

Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) 3. szint Elemi számolási készség Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hibakeresés (diagnosztizálás) Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Megbízhatóság Precízség Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A szervezet működésével, kapcsolatrendszerével összefüggő irodai nyilvántartásokhoz kapcsolódó feladatok: cím- és telefonjegyzék készítése, vezetése; irodai karbantartás, szolgáltatások és szolgáltatók nyilvántartása; irodai készletek, reprezentációs eszközök nyilvántartása; utazási, utaztatási nyilvántartások Határidő-nyilvántartás - számítógépes naptárvezetés Bizonylatok fajtái - tevékenységi, pénzügyi és egyéb - tartalmi, formai követelményei, kezelése. A bélyegzők kezelése és nyilvántartásának követelményei 4. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/2.4/1614-07 Atananyagelemmegnevezése: A nyilvántartás gyakorlata 108 108

Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kezeli areklámajándékozással, reprezentációvalkapcsolatosdokumentumokat Gazdálkodik az irodai készletekkel Utaztatási költségelszámoltatást végez Eszköznyilvántartást végez Házipénztárhoz kapcsolódó feladatokat végez (pl. pénzátvétel, bizonylatkiállítás) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: D típus A gazdálkodással kapcsolatosadatoknyilvántartása D típus Ajándékozással, reprezentációval kapcsolatos nyilvántartás D típus Az irodai készletek nyilvántartása Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 1. szint Elemi szintűszámítógép-használat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hibakeresés (diagnosztizálás) Kontroll(ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Megbízhatóság Precízség Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Műveletek gyakorlása 20% Munkamegfigyelés adott szempontok alapján 20% Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen írányítással 20% Információk rendszerezése mozaikfeladattal 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda Számítógépterem Képzési idő: 36 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Az irodaasszisztensi munkakör kompetenciájába tartozó nyilvántartások vezetésének gyakorlati megvalósulása a nyilvántartást szolgálóhagyományos és elektronikus eszközök (ügyviteli szoftverek) segítségével

109 109


21. TANANYAGEGYSÉG

azonosítója

szk

300sh/3.1/1614-07

32

300sh/3.0/1614-07

A számítástechnika alkalmazása a hivatali protokollban

0

0

összes

jellege

Gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

96 szk

300sh/3.2/1614-07

0

0 64


1. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.1/1614-07 Atananyagelemmegnevezése: A prezentációkészítés alapelemei Hozzárendelt feladatkompetenciák: Nyilvántartásairól, költségelszámolásairól beszámolót tart Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: D típus A nyilvántartások, költségelszámolások prezentálása Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése (vizuális, akusztikusmegsegítés) 3. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése (vizuális, akusztikus megsegítés) 2. szint ECDL 6. m. Prezentációés grafika Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Adekvát metakommunikáció Tanulói tevékenységformák: Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% (vizuális, akusztikus és egyéni megsegítés) 110 110

Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Információk rendszerezése mozaikfeladattal 20% Műveletek gyakorlása 20% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 32 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: A nyilvántartásokhoz kapcsolódó beszámolás, kimutatás prezentálása Egy számítógépes prezentációs programalapműveleteinek megismerése: prezentáció létrehozása,formai jellemzőinek bemutatása 2. tananyagelem A tananyagelemazonosítója: 300sh/3.2/1614-07 Atananyagelemmegnevezése: A prezentáció készítésének gyakorlata Hozzárendelt feladatkompetenciák: Nyilvántartásairól, költségelszámolásairól beszámolót tart Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: D típus A nyilvántartások, költségelszámolások prezentálása Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 6. m. Prezentációés grafika 1. szint Elemi szintűszámítógép-használat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeresmunkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Látás Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Nyelvhelyesség Adekvát metakommunikáció Tanulói tevékenységformák: Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Önálló szakmaimunkavégzésközvetlen írányítással 20% Információk rendszerezése mozaikfeladattal 20% Önálló szakmaimunkavégzés felügyelet mellett 20% Műveletek gyakorlása 20% A képzési helyszín jellege: Számítógépterem Képzési idő: 64 óra gyakorlat csoportbontásban

111 111

A tananyagelemtartalmának tömör meghatározása: Egy elektronikus bemutatás (prezentáció) készítésére szolgáló szoftver megismerése és alkalmazásának gyakorlata

112

Indítva 2014/15. tanévtől SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 31 346 02 SZÁMÍTÓGÉPES ADATRÖGZÍTŐ részszakképesítés speciális szakiskolában történő oktatásához hallássérültek (sh) számára a 54 346 01 Irodai asszisztens szakképesítés kerettanterve alapján I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 31 346 02 Számítógépes adtarögzítő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült. II. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 31 346 02 A részszakképesítés megnevezése: Számítógépes adatrögzítő A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. Ügyvitel Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. Ügyvitel Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

113

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 16. Ügyvitel szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Részszakképesítés /Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs V.

A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok

A hallássérült tanulók 1. A hallássérülés fogalma A hallássérülés a különböző mértékű és jellegű halláscsökkenés gyűjtőfogalmaként használatos. A hallószerv organikus illetve funkcionális elváltozását jelenti, mely állapot valamely betegség, sérülés, fejlődési rendellenesség következménye. A hallássérülés fogalma két fő részre, a nagyothallásra és a siketségre, illetve a köztük húzódó átmeneti sávra, a hallásmaradványos állapotra osztható. Az emberi fül meghatározott magasságú és hangerejű levegőrezgéseket képes hangként felfogni. Az ún. hallásküszöb azoknak a hangoknak az érzékelését jelenti, amelyeket még éppen meghallunk. Hallássérülés esetén a hallásküszöb megemelkedik. Ennek regisztrálása audiogrammal történik. Két szempontból jellemezhető a hallás: a még éppen meghallott hangerő és a meghallott hangmagasság vonatkozásában. A hangerő mértékegysége a decibel,

114

jele: dB. Az emberi fül 20-20000 Hz közötti hangrezgések felfogására képes. (A hangmagasság a rezgésszámtól függ, mértékegysége a Hertz /Hz/.) Ép hallású az, akinek hallási ingerküszöbe megfelel a teljesen ép hallású fiatal (átlag 18-20 éves) egyének ingerküszöbe 0 dB-lel jelzett átlagértékeinek. Ez a hallás kiterjed a hallható hangok teljes tartományára, vagyis a 20 és a 20 000 frekvenciájú hangok területére. Műszeres hallásvizsgálatot audiológiai állomáson végeznek, audiométerrel. A vizsgálat során megkeresik minden frekvencián (125Hz-8000Hz) azt a legkisebb intenzitású hangot, amelyet éppen meghall a páciens. A hallásvizsgálat eredményét az audiogramon rögzítik. Az 0 dB-től - pozitív számok felé - eltérő legkisebb értéket orvosi szempontból már halláscsökkenésként értékelik. Ha az ember hallószerve valamilyen betegség, kórfolyamat következtében annyira károsodik, hogy korlátozottan lesz képes a – főleg a beszédfrekvencia spektrumát alkotó – hangingerek felvételére, illetve ezen hangingerek felvételének képessége súlyos fokban károsodik, hallási fogyatékosság alakul ki. Míg a hallássérülés orvosi értelemben egy tág fogalom, szűkebb terjedelmű gyógypedagógiaipedagógiai fogalomként értelmezve egy olyan hallási rendellenesség, ahol a sérülés időpontja, mértéke, minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása, zavartalan fejlődése vagy folytatása lehetetlen, és a sérült egyén gyógypedagógiai (re)habilitációra szorul. A fentiek értelmében tehát eltér egymástól a hallássérülések orvosi és pedagógiai kategorizálása. Az orvosi jellegű csoportosítás esetén csupán a mennyiségi szempontok elsődleges figyelembevételével sorolja csoportba a hallássérülteket. A hallássérülés fokozatai eszerint a következők lehetnek. 1.2 A hallássérültek csoportosítása 1.2.1. A hallásveszteség foka, mértéke, típusa szerinti felosztás:  Nagyothallók, akiknek a hallásvesztesége 20-90 dB a beszédfrekvenciában.  Siketség határán lévő nagyothallók, akiknek 90-110 dB a hallásvesztesége a beszédfrekvenciákon.  Siketek, akiknél 110 dB a hallásveszteség a beszédfrekvenciákon A korai életkorban megkezdett fejlesztés, a megfelelő hallókészülékes ellátás és a személyi adottságok függvénye (értelem, beszéd, tanulékonyság, stb.), hogy a gyermek, fiatal a nagyothalló vagy a siket típusú fejlődésmenet jellemző. 1.2.2. A hallásveszteség fellépésének időpontja szempontjából történő felosztás  Prelinguális, vagyis a beszéd, a nyelv megtanulása előtti időszakban fellépő hallássérülés.  Posztlinguális, vagyis a beszéd, a nyelv megtanulása utáni időszakban fellépő hallássérülés. 1.2.3. A csoportosítás történhet a hallásküszöb, a beszéd-, nyelv megértés nehézségei és speciális fejlesztési szükségletek szerint Hallásküszöb

A beszéd-, nyelvprodukció/megértés nehézségei

115


25-40 dB

Enyhe fokú nagyothallás Csekély veszteség. A halk vagy távoli beszéd megértésében lehetnek problémái. Iskolai helyzetekben általában nincsenek gondjai.

40 dB megközelítő veszteségnél már felmerülhet a hallókészülék szükségessége. Ügyelni kell a szókincs alakulására. Szükség van a megfelelő ültetésre és világításra.

41-60 dB

Közepes fokú nagyothallás Enyhe veszteség Közelről érti a társalgó beszédet. Ha az osztályban halkan beszélnek, vagy Gyógypedagógiai szakvélemény szükséges lehet. Ha nem látja a beszélőket, a beszélgetés 50%-át nem tudja követni. Lehetséges a szűkebb szókincs, és felléphetnek beszédhibák. Szüksége van szájról olvasásra.

Kedvező lehet a hallókészülék-használat és a hallásnevelés. Megfelelő ültetés, és különösen az alsó tagozaton integrációs utazótanár segítsége. Odafigyelés a szókincsre és az olvasásra. Szükség esetén logopédiai ellátás

60-80 dB

Súlyos fokú nagyothallás Csak a hangos társalgást érti. Csoportos beszélgetésnél fokozódnak a gondjai. Valószínű a gyengébb beszédérthetőség. Valószínű az expresszív és receptív nyelvi zavar. Feltehető a korlátozott szókincs.

Integráltan valószínűleg folyamatos utazótanári ellátásra van szükség vagy a nagyothallók speciális osztályára. A nyelvi nehézségek, a szókincsbővítés és – használat, az olvasás, fogalmazás, nyelvtan stb. terén fejlesztésre van szüksége. Jól hasznosítja a hallókészüléket és hallásnevelést. Szurdopedagógiai fejlesztés.

81-95 dB

95dB vagy több

Súlyos fokú hallássérülés Kb. 40 cm-ről meghallja az erős hangokat. A környezeti zajokat felismerheti. A magánhangzókat és a mássalhangzók egy részét differenciálhatja. A beszéd és a nyelv valószínűleg sérül vagy torzul. Ha a veszteség az első életévig jelentkezik, nem indul be magától a beszédfejlődés. Átmenet a nagyothallás és a siketség között Siketség Igen súlyos veszteség. Egyes erős hangokat meghallhat, de inkább a vibrációt, mint a hangokat érzékeli. Elsődlegesen vizuális a kommunikáció során. A beszéd- és nyelvfejlődés valószínűleg sérül. Ha a hallásveszteség prelinguális, elmarad a spontán beszédfejlődés.

Teljes, ill. részleges integráció vagy speciális iskolai elhelyezés merül fel. Speciális fejlesztő program a nyelvi készségek, fogalmak, beszéd fejlesztésére. Gyógypedagógusra feltétlenül szükség van. A hallókészülékre és hallásfejlesztésre nagy szükség van.

A speciális iskolai elhelyezésen túl az integráció is lehetséges jó értelemnél. Speciális fejlesztő program szükséges. Hallásnevelés szükséges.

1.3. A hallássérülés okai A hallási fogyatékosság okai lehetnek örökletesek és szerzettek. A halláscsökkenés rendkívül összetett kórkép, a nagyothallás és siketség okai igen sokrétűek. Kórtani szempontból két fő csoportra oszthatóak: 1. Örökletes vagy genetikaihallási fogyatékosság 2. Szerzetthallási fogyatékosság - Az örökletes hallássérülés, mint minden genetikus ártalom domináns és recesszív jellegű. Általában kétoldali. Az örökletes eredetű hallásveszteségek lehetnek idegi, vezetéses vagy kevert típusúak, gyakran fordulnak elő közöttük progresszívek. Löwe (1992.) szerint az örökletes esetek egyharmadánál progrediáló halláskárosodásról van szó.

116

A szerzett hallási fogyatékosság esetében, az ártalmak három csoportját különböztetjük meg:  Prenatális - A prenatális sérülések vagy más néven intrauterin, méhen belüli károsodások az intrauterin fejlődés során alakulnak ki és kb. 20%-át alkotja a hallási fogyatékosságnak. A méhen belüli életben a magzatot igen sok károsodás érheti, például: a túlzott alkoholfogyasztás, a mértéktelen dohányzás és számos fertőző betegség ártalmai, gyógyszerártalmak.  Natális vagy perinatális- a szülés körüli időszakban, illetve a szülés alatt meghatározott kórokok, kóros állapotok okozhatnak károsodásokat a hallószerv területén. A koraszülött gyerekek között is gyakori a hallási, illetve halmozott fogyatékosság.  Posztnatális - a születés után sokféle kórok (mechanikai, fizikai, kémiai, biológiai) vezethet halláskárosodáshoz, sokszor egymással kölcsönhatásban. A szülés utáni első években elszenvedett fertőző betegségek közül az agyvelő- és agyhártyagyulladás rendszerint súlyosabb, halmozott fogyatékossággal is járhat. A leggyakoribb betegség a középfülgyulladás. Bár az utóbbi években csökkenőben van a skarlát, diftéria, vörheny, kanyaróés más fertőző betegségek előfordulása, mégis számolni kell ennek veszélyével, mely hallóideg, középfül vagy belsőfül eredetű hallássérülést okozhat. Mechanikai traumák, a hallószervre vagy a koponyára ható különböző erőbehatások a hallószerv sérüléséhez, halláscsökkenéshez vezethetnek. Ezek a sérülések különböző ütések, baleset, roncsolások következtében létrejött traumák, pl. a koponyát érő traumák a belső fül sérülését is okozhatják. Kémiai anyagoknak, bizonyos vegyszereknek, gyógyszereknek a belső fülre gyakorolt, többnyire hosszabb ideig tartó mérgező, károsító hatásuk van. A hallássérülésnek tehát többféle oka lehet. Származhat a külső, a közép- és a belsőfül zavarából. Ha a hallásprobléma oka a külső vagy a középfülben van, akkor a hanghullámok nem vezetődnek át kellő mértékben a belső fül felé. Ezt vezetéses hallászavarnak nevezzük. A „mechanikus” hangátvitel zavara. A hallómező eltolódik, halkabban, de torzításmentesen hall az egyén. Ha a beszédhangok eléggé erősek, a vezetéses hallászavarban szenvedők jól hallják a beszédet. A vezetéses hallássérülés igen nagy százalékban átmeneti jellegű sérülést idéz elő, amit orvosi beavatkozással meg lehet szüntetni, vagy akár spontán gyógyul (így van ez például egy erősebb megfázás, vagy például a repülőn tapasztalható fülbedugulás esetében). Kisebb számban veleszületett – sokszor anatómiai elváltozás okozza a károsodást –, ilyen esetben szükséges lehet hallásjavító eszköz használata. Ha a belsőfülben, a csigában elhelyezkedő szőrsejtek, vagy az agyhoz vezető idegrostok szenvednek károsodást, akkor a hallászavar idegi eredetű. A hallásveszteség ebben az esetben mennyiségi és minőségi jellegű. A hangbenyomások halkabbak, torzabbak. E hallássérülések kb. 95%-ánál a csiga (cochlea) megbetegedése okozza a hallásproblémát (cochleáris hallássérülés). A fennmaradó, viszonylag ritkább esetekben a hallóideg megbetegedése a hallászavar oka. Az idegi eredetű hallásveszteségben szenvedőknél a beszéd hangerejének növelése nem javítja kellő mértékben a beszédértést. Náluk a megemelt hangerő-torzításokat eredményez, ami még nehezebbé teszi a beszédértést, így számukra a hallókészülék viselése elengedhetetlen. Súlyosabb sérüléseknél azonban nem lehet hallókészülékkel sem elérni a beszédhalláshoz szükséges hallásszintet. Ilyen esetekben műtéti eljárással javítják a beszédhallást. -

1.4 A hallássérülés következményei A hallássérülés a legsúlyosabban a beszédet és a nyelv kialakulását, kibontakozását érinti.

117

1.4.1 Az artikuláció és szupraszegmentális elemek alkalmazásának jellemzői hallássérülteknél Elsősorban azok a beszédhangok alakulnak ki nehezen vagy hibásan, amelyeket a gyermek, fiatal nem jól hall. Minél súlyosabb a hallásveszteség, annál több beszédhangot érint a hibás ejtés és annál inkább kihat a beszédhangra is. Mivel a súlyos fokban hallássérült gyermeknél, fiatalnál nincs vagy gyenge a visszajelzés a hibás képzésről, nem is képes eredményesen kijavítani az artikulációs hibákat külső segítség (szurdopedagógus) nélkül. Leggyakrabban a sziszegők és a gy, ty, c, cs hangok a hibásan képzettek, de a magánhangzókban is előfordulhatnak cserék. A kiejtési hibák mellett a beszéd minőségét rontja a beszédprozódiai elemek hibája vagy hiánya. Jellemzője a monoton, kevésbé dallamos, hibásan hangsúlyozott, ritmustalan, lassú tempójú beszéd. Az artikulációs és a szupraszegmentális hibák hallókészülék alkalmazásával, valamint az egyéni szükségletekhez igazodó hallás-, beszédnevelési eljárásokkal eredményesen javíthatók. A súlyos hallássérültek beszédének jellemző vonásai lehetnek  Elmosódott, hasonló hangzású magánhangzók  Lelassult beszédtempó  Bizonytalan izomfeszültséggel képzett szavak  Gyakran hibás vagy hiányzó sziszegő hangok  Helytelen levegővétel  Gyakori orrhangzósság  Feszített hangszalagréssel képezz hangok (fejhang)  Gyakori hangcserék a hasonló képzésű, a hasonló területeken képzett, hasonló hangzású és hasonló vizuális képet nyújtó hangok között  Ritmustalan, hangsúlytalan, dinamikátlan beszédtempó  Darabos, zavart ritmus A hibás ejtés gyakran vezet helyesírási hibákhoz. A gyermek, fiatal úgy írja le a szavakat, ahogyan ejti őket, vagyis gyakran hibásan. Ez a hiba az írás és az olvasás egyidejű alkalmazásával jól javítható, és a kiejtésre is pozitívan hat. 1.4.2.A szókincs jellegzetességei hallássérülteknél Minél nagyobb a halláskárosodás mértéke, annál szűkebb mind az aktív, mind a passzív szókincs. A szókincset sok olvasással, társalgással bővíthetjük. A nyelvi és beszédfejlesztő munka minden iskolai foglalkozásnak kiemelt feladata, a társalgáshoz, manipulációhoz, beszélgetéshez kapcsolt szókincsfejlesztéssel, a szavak jelentésének állandó tisztázásával. A szókincs hiányosságai vezetnek a beszédértés zavaraihoz és az alacsonyabb olvasási szinthez. A szókincsbeli elmaradás minőségileg különbözhet a pedagógusok által tapasztalt szűkített nyelvi kóddal beszélő gyermek, fiatal szókincsbeli hiányosságaitól. Mivel a hallássérült gyermek, fiatal beszédelsajátítása mesterséges tanulási folyamat eredménye, szókincséből egyszerű, hétköznapi fogalmak is hiányozhatnak, ugyanakkor magasabb szintű kifejezéseket ismerhetnek. A hallássérült gyermek, fiatal nehézségei elsősorban a szövegértés vonalán és kevésbé az olvasástechnika területén jelentkeznek. Az olvasástechnikai problémák általában a kezdeti szakaszt jellemzik, míg a szövegértési problémák gyakran fennmaradnak az iskoláztatás évei alatt. Ennek oka az, hogy habár a hallássérült gyermek, fiatal egyre több szót és kifejezést ismer meg, a szövegek nyelvi szintje folyamatosan emelkedik. A szövegértési problémákat a szűkebb szókincs, a szinonimák ismeretének hiánya, illetve a mondatok helytelen tagolása okozhatja. Minél többet társalog a gyermek, fiatal, minél többet olvas, annál erősebb ütemben fog gyarapodni a szókincse.

118

Fontos szempont a hallássérültekkel való kommunikáció tekintetében, hogy mindig meg kell győződni róla, hogy a gyermek, fiatal, illetve a fiatal, felnőtt hallássérült megértette-e azt, amit közölni szerettünk volna vele. Célszerű a rövid, pontos, egyszerű fogalmakkal megfogalmazott instrukciók adása, néhány kérdéssel a megértés ellenőrzés 1.4.3. A beszéd grammatikájának jellemzői hallássérülteknél A súlyos fokban halláskárosodott gyermekek, fiatalok beszédében gyakoriak a grammatikai hibák. Mivel a toldalékok általában hangsúlytalan és gyakran szóvégi helyzetben fordulnak elő, gyakori az elhagyásuk, felcserélésük. A grammatikai hibák száma elsősorban a szituációkhoz kötött, köznapi helyzetekhez kapcsolódó irányított társalgásokkal és rendszeres olvasással csökkenthető. 1.4.4. A beszédértés jellemzői hallássérülteknél A nyelvi nehézségek nemcsak az aktív nyelvhasználatot, hanem a beszédértés területét is érinthetik. A hallássérült gyermek, fiatal, fiatalok a halláson kívül a szájról olvasást is felhasználják a beszédértés segítésére, ennek mértéke gyermek, fiatalonként változó. A szájról olvasás megkönnyítése azáltal lehetséges, ha a pedagógus minden fontosabb közlésnél a hallássérült gyermek, fiatal felé fordul. További segítséget jelent a természetes artikuláció, a normális beszédtempó. Téves hiedelem, hogy a hallássérült gyermek, fiatal könnyebben érti a beszédet, ha az nagyon tagolt, lassú, az artikuláció eltúlzott. Előnyös a szájról olvasás szempontjából az is, ha a pedagógus nem járkál beszéd közben. A szájról olvasást nehezítheti a pedagógus arcába hulló haj (férfiaknál bajusz és szakáll), a fényviszonyok, valamint az, ha a beszélő a száját véletlenül eltakarja. Előnyös, ha egyszerre csak egy ember beszél a hallássérülttel, természetes, jól hangsúlyozott, érthető beszédtempóban. Ha többen beszélgetnek, ne vágjanak egymás szavába, közlési szándékukat jelezzék. 1.5 A hallássérült gyermek, fiatal együttnevelése halló társaikkal 1.5.1.Aszegregáció a fogyatékosok és nem fogyatékosok egymástól elkülönített oktatását jelenti. A szegregált, speciális iskolai oktatás igyekszik ideális feltételeket biztosítani (kis osztálylétszám, szakemberek megléte). Számos indoka lehet annak, hogy a gyermek, fiatal, fiatal speciális iskolába, szegregált szervezési formában tanul. 1.5.2 A másik forma az integráció (fogadás). Hazánkban legelterjedtebb az egyéni teljes integráció. A hallássérült gyermek, fiatal, fiatal a tanítás teljes idejét a többségi (halló) osztályban tölti. Az sikeres integrációnak számos objektív feltétele van:a korai felismerés, a hallókészülékkel való ellátás, a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Korai hallás - és beszédfejlesztés, a támogató család, a tanterem kedvező akusztikai jellemzői, az adó-vevő készülék használata, az integrációt segítő gyógypedagógus közreműködése, igény esetén pedagógiai asszisztens és jeltolmács segítsége. A hallássérültekkel foglalkozó többségi pedagógusnak sokrétű feladatot kell megoldania egyidejűleg. Ismernie kell a sérülés sajátosságait, a habilitációs/rehabilitációs lehetőségeket. Tisztában kell lennie azzal, hogy a gyermek, fiatal milyen mértékben képes információt felvenni a hallása révén, mennyiben támaszkodik a szájról olvasásra. Mindezekhez nélkülözhetetlen az egyes nevelési helyzetekben az egyéni különbségek figyelembevétele és pedagógiai kezelése. Az egyéni különbségek a hallássérülés minőségétől, mértékétől és a tanuló mentális és személyi adottságától függ.

119

A hallássérült diákok számára fontos motiváló tényező, ha a halló társaik elfogadják őket, így a képzésben is sikeresebbé válnak. Számolnunk kell szubjektív feltételekkel is az integráció tekintetében: az intellektuális képességek, a pozitív személyiségjegyek, az érthető beszéd, a jó beszédmegértési szint, nyelvi tanulékonyság, szorgalom, terhelhetőség, családi háttér. 1.6 A hallássérültek által használt technikai eszközök 1.6.1. A hallókészülék Ma már nem létezik olyan hallássérülés, amit ne lehetne részben vagy teljesen korrigálni. Ez történhet hallókészülékkel - olyan súlyos esetekben pedig, amikor a hallókészülék nem biztosít megfelelő erősítést -, műtéti eljárással biztosítható a hallás élménye. A modern hallókészülék elemmel vagy akkumulátorral táplált miniatűr hangerősítő készülék. A levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon felfogja, és elektromos rezgésekké alakítja, felerősíti, majd visszaalakítja hanghullámokká. A hallókészülékkel történő ellátás elsődleges célja, hogy a készülék biztosítsa a beszéd meghallásához legmegfelelőbb erősítést azaz, hogy a hallókészülékkel erősített fülön mért eredmények illeszkedjenek az optimális beszédmezőbe.A hallás javítására kifejlesztett készülékek szinte minden igényt ki tudnak elégíteni. A hallókészülékek mérete igen változatos, a fül mögé helyezhető változattól egészen a hallójáratba mélyen behelyezhetőkig hozzáférhetőek. A hallókészülék felerősített hangját a fül mögé helyezhető készülékek esetében a fülbe egyéni lenyomat alapján elkészített fülilleszték juttatja be. A hallókészüléka gyermek, fiatal egyéni igényeihez, hallásállapotához igazodik. Felírását,ellenőrzését szakember végzi. A hallókészülékek egész napos viselésre készültek. 1.6.2. Az adó-vevő készülék jól segíti a hallássérült tanuló oktatását azáltal, hogy csak a hasznos jeleket erősíti fel, a háttérzajokat nem. Előnye, hogy a távolabbról jövő beszédet is erősíti. Egy adó és egy vevő részből áll, az adó részhez mikrofon csatlakozik, melyet általában a beszélő visel. 1.6.3. A Cohleáris implantátum a súlyos hallássérülteknél alkalmazott műtéti eljárás, amelynek során a belső fülben lévő cochleába (a hanginger idegi felvevő rendszerét tartalmazó csigába) elektródákat ültetnek be. A legjelentősebb és a legnagyobb számban végzett hallásjavító eljárás. A cochleáris implantátum egy olyan összetett technikai eszköz, amely közvetlenül a hallóidegre küld elektromos impulzusokat - tehát ugyanazt a feladatot végzi el, mint az ép hallószerv esetében a csigában lévő szőrsejtek. A cochleáris implantátum beépítésének legfontosabb feltétele, hogy a hallóideg - azaz a belső fültől az agykéreg felé vezető pálya ép legyen. A cochleáris implantátum több elemből áll. Ezek egy részét a hallássérültek koponyájába operálják - közvetlenül a fejbőr alá ill. a belső fülbe vezetik -, más részeit pedig kívül, a testükön viselik. A külső elem részei: a hangokat felfogó mikrofon, a beszédprocesszor, valamint az adókészülék, ami a jeleket a beültetett belső elem felé továbbítja. 1.7 A hallássérültek oktatásában használt kommunikációs módszerek lehetséges csatornái  Vokális (hangi) - auditív csatorna: a hallásmaradvány aktivizálásának időpontja meghatározó, erre a lehetőségre épít a hallásnevelés. Ennek a csatornának a felhasználásával történik a hangos beszédben történő kifejezés és a beszéd megértésének kialakítása. Az

120

enyhén hallássérült tanulók oktatásánál az auditív út érvényesül. Ez azt jelenti, hogy nagyothallók esetében a beszédre épül a tanítás, kiegészítve szurdopedagógiai fejlesztéssel.  Az artikulációs-vizuális csatorna: vagyis a szájról olvasás és az azt kiegészítő hallás, illetve olvasás. Súlyosabb veszteségek esetén domináns információ felvételt biztosít és a hallási benyomások töltik be a kiegészítő szerepet.  Manuális-vizuális kommunikációs csatorna, mely az ujj-abc, illetve a jelnyelv használatát jelenti. Az ujj-abc jelei valamennyi beszédhangot megjelenítik egy-egy kézjellel. A jelnyelv szónyelv, a jelek szavaknak felelnek meg. A jelnyelv alkalmazása két úton lehetséges, vagy a hangos beszédnek alárendelt helyzetben, azt mintegy kísérve, kiegészítve, vagy mint önálló információs csatorna. Siket közösségekben az egymás közti fő nyelvi érintkezési forma. A jelnyelv előnye lehet súlyos hallássérülteknél, hogy a beszélő figyelmét kevésbé terheli, és így a siketek számára könnyebb kommunikációs lehetőséget kínál. Használata indokolt olyan esetben, amikor a hangos beszéd értelmezése kevésbé jó eredményt ígér.  Grafikus-vizuális kommunikációs csatorna, ami az írás és olvasás területeit foglalja magába. Feltétele a gazdag szókincs és a nyelv grammatikai szabályainak ismerete. Fontos szerephez juthat, ha a hallássérült beszéde nem eléggé érthető.  Vokális (artikulációs) – taktilis csatorna: a mások, vagy magunk által produkált beszédhangok ellenőrzését jelenti tapintás útján. 1.8 Különleges előírások, megjegyzések A hallássérült tanulóknál a szakiskolai képzésben megvalósítható a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, a köznapi nyelvhasználat árnyaltabb alkalmazása, az egyes tantárgyak szakszókincsének kialakítása és értő használata. Fontos a munkakörök betöltése során a megfelelő szociális kapcsolatrendszer kialakítása, az érintkezési formák pontos értelmezése és a kommunikációs célnak megfelelő nyelvi formák megválasztása. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben a fogyatékos tanulók részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 40 %-a nagyothalló, 50 %-a siket tanuló esetében. Egyéni rehabilitációs foglalkozások keretében, mely a szabad órasávban tervezhető a következő területeket érinthetjük.  A tanulók sérülés specifikumából fakadó képességbeli hiányosságait, személyiség fejlettségi gyengeségeit és egészségügyi, szociális problémáit kezeli.  Tanulást megalapozó képességek fejlesztése  Speciális szakmai megsegítés  Tanulási technikák elsajátítása a különböző tantárgyak tanulásához  Számítógépes egyéni tanulást segítő programok használatának megismerése  Kommunikáció, helyesírás fejlesztése 1.9. Módszertani útmutatások A speciális szakképzés eredményességében elsődleges szerepe van az ún. teamben való tevékenykedésnek, azaz a különböző képzettségű szakemberek összehangolt működésének. A team összetétele: - közismereti oktatásban résztvevő tanárok, - a szakmai, elméleti oktatást végző szakoktatók, - a gyógypedagógus tanárok (szurdopedagógus, logopédus),

121

- a pedagógiai munkát segítők (gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztensek), - egyéb szakemberek (szakorvosok, pszichológus, mentálhigiénikus, szociális munkás), - szükség esetén jeltolmács bevonása a feladatmegértés elősegítéséhez, tanulói visszajelzéshez. Az oktatás során kiemelt jelentőségű a beszédértés megfelelő körülményeinek biztosítása.  A pedagógusnak, szakoktatónak minden körülmények között jó szájról olvasási képet kell biztosítania. Optimális feltételeket kell teremteni a beszédértés elősegítésére.  A tanár minden fontosabb közlésnél a hallássérült felé fordul természetes, jó szájról olvasási képet nyújtó artikulációval, közepes beszédtempóval és dallamosan, dinamikusan beszél.  A hallássérült gyermek, fiatal tanulását az átlagos gyermek, fiatalnál jobban segíti a vizuális szemléltetés. A tanár mimikája ezért legyen kifejező. Ő maga legyen empatikus személyiség, fejlett problémamegoldó képességű, optimista. Egyéntől és a halláskárosodástól függően hasznos lehet a jelnyelv egyes elemeinek ismerete.  Az elméleti tanórákon a hallássérült tanuló üljön elől és középen. A tanterem legyen jól megvilágított. Film-, dia-, videó vetítések előtt a tanár ismertesse, hogy mit kell majd megfigyelni. Sötétben, hallókészülék viselése mellett nem érti a tanuló a magyarázatot.  A gyakorlati oktatás során is először ismertetni kell, hogy mi kerül cselekvő szemléltetésre, azaz mit kell pontosan megfigyelni. Csak a feladat ismeretében tud a tanuló az író – számítógépre, a kezeire, a munkavégzés technikájára koncentrálni. Lehajló testtartás, takart száj esetén az információ tört része jut csak el a diákhoz. Számítógépes gyakorlatkor a tanár a gép mögött, a diákkal szemben állva tud ismereteket közvetíteni.  A tanár, szakoktató természetes hanghordozással, nyugodt tempóban köznapi hangerővel és artikulációval beszéljen! Előadása érthetőségét természetes gesztusokkal, élénk mimikával, finom testbeszéddel fokozhatja.  Zajos hátterű, szűk frekvenciás vagy túl gyors beszéd rontja a beszédértés esélyeit. Munkatevékenység közben, korrekció előtt a tanár érintse meg a tanulót, állítsa le a tevékenységet, amikor feladatot jelöl ki vagy javítja a diák munkáját.  A tanulók vizuális gondolkodásmódja miatt az oktatás során nagy jelentőségű a sokoldalú szemléltetés. A szemléltetés során meg kell győződni a szakmai ismeretek, fogalmak tartalmi megalapozottságáról, és beépüléséről a kognitív rendszerbe. A feldolgozás, alkalmazás szintjein szóbeli, táblázatos, írásbeli, rajzos visszacsatolás kérése tájékoztatást nyújt a pedagógusnak. A tudásszint értékelésekor a, szemléltető eszközök használata melletti tudás értékelése tekinthető reálisnak.  Mivel a hallássérült fiatalok nyelvi szerkezetbeli gondolkodása gyengébb, szókincsük mesterségesen alakult ki, a felzárkóztatásra biztosított többlet órákon a hosszabb, elvont tartalmú, nehezebben ejthető szavak, kifejezések elsajátítása külön is kapjon megerősítést.  A megértés, bevésésellenőrzését szómemória játékokkal, képekkel különböző szövegkörnyezetű előfordulások felismertetésével, önálló szövegbe helyezéssel célszerű gyakoroltatni. Kiscsoportos oktatási szervezeti formákban (pl. csoportbontásban) a hallássérült tanulók ne képezzenek külön csoportot. Mindig a hallók között dolgozzanak a tanulás-tanítás folyamán. Mindig legyen a csoportban segítője, akihez fordulhat

122

Egyéb tanulásszervezési kérdések, gyakorlati teendők  A pedagógus, szakoktató jó szájról olvasási kép nyújtásával segítheti a beszédértést. Az osztályteremben olyan ülőhelyet találjanak, ahonnan közelről láthatja és hallhatja a tanárt! Ne kerüljön szembe az ablakkal! A tanulónak biztosított forgószék is előnyös lehet. Célszerű az első padba, jobb vagy bal szélre ültetni a hallássérült diákot.  A megértést a vizuális oktatási módszerekre alapozott ismeretátadás segíti (képek, kép-hang és írásalapú kommunikációs eszközök).  A tanítási órákon nélkülözhetetlen a közvetlen hallást segítő eszközök használata.  A hallássérültek integrált oktatását, elsősorban a beszédmegértést segíti elő a vezeték nélküli kommunikációs rendszer. A tanár-diák közvetlen kapcsolat URH adóvevő alkalmazásával könnyíthető.  Nehezen kiejthető szakszavak artikulációs ejtésének kialakítását és automatizálását szurdopedagógus, logopédus támogatja.  Előtérbe kerülnek mind az oktatásban, mind a számonkérésben az írásbeli kommunikációs formák, melyek nyelvi megfogalmazása legyen egyszerű, lényegretörő. Hasznos a tanulóval közösen szerkesztett szakmai szakszótár, szakmai jelszótár segítsége. Az értékelés pozitív és ösztönző legyen.  A gyakorlati tantárgyak csoportbontásakor a hallássérült tanulók létszáma max. 4 fő lehet. Mindig a hallók között dolgozzanak a tanulás-tanítás során.  A hallássérült gyermek, fiatal számára problémát jelenthet a hosszabb tanári előadás egyidejű követése és jegyzetelése. A probléma kiküszöbölésére javasoljuk, hogy készítsünk vázlatot a tanulónak, vagy más tanuló órai jegyzetét fénymásoljuk. Ügyeljünk, hogy a szakszavak ne kerüljenek hibásan megtanulásra!  Nem mindig egyszerű a hallássérült tanuló számára a témaváltás. A pedagógus segítheti a hallássérült megértését, ha órákon hangsúlyosabban jelzi ezt, illetve még egyszer összefoglalja a tematikus egységeket. Könnyebbséget jelent, ha a hallássérült tanuló esetenként írásban is megkapja azokat a feladatokat, melyek utasítása sok elemből áll, s minden elem fontos információt hordoz.  Hangsúlyozzuk az órák végén elhangzó információkat!  Folyamatos legyen az ellenőrzés és értékelés, a tanulási folyamat az egyéni szükséglethez igazodjon.  A hallássérült gyermek, fiatal fejlesztése pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárásokkal, megfelelő audiológiai ellátással és egyre modernebb hallókészülékek szakszerű használatával történhet.  Az eredményes nevelést, a szakmai képzés színvonalát az előbbieken túl az általános iskolai tanulmányok, az eddig elért fejlődés is meghatározza.  A hallássérült fiatalok oktatása során fokozott figyelmet kell fordítani látásuk védelmére. 1.10. A szakmai képzésen túl kiemelt speciális nevelési feladatok  Fontos feladat a szociális kapcsolatrendszer kiépítése, fejlesztése, az érintkezési formák pontos értelmezése, a megfelelő nyelvi formák elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében.  Elengedhetetlen az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszer pontos kiépítése, a kognitív funkciók szintjeinek állandó fejlesztése.

123

 Fontos a vizuális percepció, az önkifejezés, önmegvalósítás, a valóság képi feldolgozásának bekapcsolása a tanítás-tanulás folyamatába a személyiség kibontakoztatása céljából.  Mozgás, ritmus, a beszéd-ritmus intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában.  Szükséges a tehetség gondozása.  Fel kell készíteni a diákokat a felnőttek, a munka világába való beilleszkedésre. VI.

Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:

Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen 8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

9. évfolyam heti óraszám

9. évfolyam éves óraszám (36 héttel)



10,5

378

11,5

402,5

21

756+70

21

735

31,5

1134+70

32,5

1137,5

1,5

54

1,5

52.5

2

72

2

70

35

1260+70

36

1260

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra (756+70+735+72+70) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt. 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Szakmai követelménymodulok

Heti óraszám 9. évfolyam

Tantárgyak

Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és Levelezési dokumentumkészítés, ismeretek iratkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai 10070-12 Munkahelyi Üzleti kommunikáció kommunikáció gyakorlat

elméleti

gyakorlati

10. évfolyam ögy

elméleti

4

gyakorlati 5

6

5

6

6 70

4

3 3

4

Testnevelés

5

5

Magyar Nyelv

4

4

124

Társadalmi ismeretek

2

2

Osztályfőnöki

1

1

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

22

13 35

Összes heti/ögy óraszám Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

20 70

15 35

A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a részszakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

125

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul

Óraszám Tantárgyak/témakörök

9. évfolyam elméleti

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Vakírás alapjai Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok Levelezési ismeretek 10067-12 Gépírás és Üzleti levelezés sajátosságai dokumentumkészítés, Hivatali, üzleti és iratkezelés magánlevelezés Levelezési ismeretek gyakorlat Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása Kommunikáció alapjai Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, 10070-12 nyelvhasználati szabályok, Munkahelyi Üzleti kommunikáció kommunikáció gyakorlat Üzleti nyelvi kultúra Üzleti magatartás, társalgási protokoll A viselkedéskultúra szabályai Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám:

gyakorlati

10. évfolyam ögy

elméleti

Összesen

gyakorlati

144

175

319

72

70

142

72

105

177

216 144

175 70

391 214

72

105

177

216

210

284

108

105

142

108

105

142

144 72

70

72

360

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

249

35

107

70

142

108

140

248

36

35

71

36

35

71

36

70

106

455

1491 1561

396 756

105

280 70

735 640/41% 921/ 59%

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.”

126

127

A 10067-12 azonosító számú Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

128

A 10067-12 azonosító számú Gépírás és dokumentumkészítés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x

x

x

A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása

Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása

Levelezési ismeretek gyakorlat

Hivatali, üzleti és magánlevelezés

Levelezési ismeretek

Üzleti levelezés sajátosságai

Vakírás alapjai

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok

Gépírás és iratkezelés gyakorlat

FELADATOK Adatbeviteli feladatot végez a tízujjas vakírás technikájával Kezeli a számítógépet és tartozékait Dokumentumot szerkeszt szövegszerkesztő programmal Diktálás után ír és a bevitt dokumentumot megszerkeszti Kéziratról, javított, felülírt dokumentumról másol és megszerkeszti azt Utasítások szerint elkészíti (megszerkeszti) a szervezet belső iratai Üzleti levelet készít a hivatali, üzleti élet elvárásainak megfelelően Táblázatba adatokat tölt fel és megszerkeszti a táblázatot Kimutatást, diagramot készít, számításokat végez táblázatkezelő programmal Adatbázist tölt fel és egyszerű szűréseket végez Levelet fogad és továbbít elektronikusan Betartja az adatfelhasználás szabályait, az adatvédelem előírásait Idegen nyelvű dokumentumokat másol legalább egy idegen nyelven Feladatvégzéséhez előkészíti a technikai és tárgyi feltételeket, valamint az egészséges és biztonságos munkakörülményeket Irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközöket kezel Ügyirat- és dokumentumkezelési feladatokat végez (hagyományosan és elektronikusan) Elkészíti az iratkezelés és irattárolás írásbeli dokumentumait

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A tízujjas vakírás alapelvei, szabálya A képernyős munkahelyek egészségügyi kockázata A biztonságos munkavégzés követelménye A dokumentumok típusai, fajtái

x x x

129

x

x x x

x x

A dokumentumszerkesztés követelményei A táblázatkészítés műveletei Az adatbázis készítésének műveletei Az iratok fajtái; készítésük tartalmi, formai és nyelvi követelményei Egyszerű ügyiratok Szervezetek belső iratai A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai

x

x x x

x x x

x

x

Az üzleti élet gazdasági, kereskedelmi levelei A munkavállalással kapcsolatos iratok A levelezés és elektronikus kapcsolattartás udvariassági szabályai A számok, írásjelek, speciális karakterek írástechnikai és helyesírási szabályai Irodafajták, irodatípusok, az iroda kialakításának ergonómiai követelmények Környezetvédelmi szempontok az irodában Az adat- és információkezelés folyamata az irodai munkában: információforrás, - szerzés, - rögzítés, feldolgozás Adatvédelem és a biztonságos adathasználat szabályai Irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközök működésének alapelvei, használatuk szabályai Az ügyirat- és dokumentumkezelés alapelvei, folyamata Az iratkezelés és - tárolás teendői, dokumentumai

x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK A tízujjas vakírás (150 leütés/perc) Számítógépes irodai programok alkalmazása Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Írásbeli dokumentumok formázása Információforrások kezelése (szabályok, rendelkezések)

x x x

x x x

x

előírások,

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Mozgáskoordináció Precizitás Monotónia-tűrés

x

130

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság

x

x

Visszacsatolási készség

x

x

x

x

x

Motiválhatóság

x

x

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Figyelemösszpontosítás

x

x

x

x

x

Kontroll (ellenőrzőképesség)

x

x

x

x

x

Eredményorientáltság

x

x

x

x

x

131

x x

1.

Gépírás és iratkezelés gyakorlat tantárgy

319 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A Gépírás és iratkezelés gyakorlat gyakorlati oktatás alapvető célja, hogy a tanulók sajátítsák el a vakírás technikáját és bármilyen szöveg- és adatbeviteli feladatokat el tudjanak végezni számítógépen és írógépen egyaránt. Legyenek képesek szövegszerkesztésre és tetszőleges forrás alapján dokumentumkészítésre. Ismerjék és alkalmazzák a különböző technikai és tárgyi feltételeket. Alkalmazzák az iratkezelési előírásokat. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Magyar irodalom és magyar nyelvtan. 1.3. Témakörök 1.3.1. Vakírás alapjai 142 óra A tízujjas vakírás módszerei, a billentyűk kezelésének módja, szabályai . Test-, kar-, kéz- és ujjtartás. Számok, írásjelek, speciális karakterek írástechnikai és helyesírási szabályai. A betűk megtanulása különböző betűkapcsolási és szógyakorlatokkal, folyamatos mozdulatelemzéssel, másolással. Diktálás/olvasás utáni írás és a bevitt dokumentum megszerkesztése. Sebességfokozás különböző szövegek írásával, a gépíráskészség fokozása. A betűk megtanulása különböző betűkapcsolási és szógyakorlatokkal, folyamatos mozdulatelemzéssel, másolással. Önálló fogalmazással gépelés megtanulása. Másolás kéziratról . Kéziratról, javított, felülírt dokumentumról másolás és szerkesztés. Idegen nyelvű dokumentum másolása. Elektronikus írás szabályai. Hallás utáni írás technikája. Iratsablon szerkesztése. 1.3.2. Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok177 óra Dokumentumok típusai, fajtái. Irat- és dokumentumszerkesztés szabályai. Számítógépes nyomtatvány, űrlap és sablon szerkesztése. Körlevélkészítés elemei, technikája. Elektronikus címzés és etikett készítés gyakorlata. Elektronikus levelezés technikája és szabályai. Hallott szöveg alapján szerkesztett szöveg elkészítése Formázás, tabulálás, stílusok használata Kész szövegek átszerkesztése, formázása, stílusok használata. Levelek adott téma alapján történő megfogalmazása, megírása Meghívók elkészítése, szövegbe kép, ábra illesztése. Levelek írása, szerkesztése. Különböző szövegszerkesztő programok megismerése, kipróbálása, összehasonlítása. Adatbázis feltöltés és egyszerű szűrés. Táblázatok készítése, kezelése.

132

Hivatkozások használata. Adatbázisból történő információkinyerés, adatbázis adatainak használata. Kimutatások készítése Adatok ábrázolása diagramok segítségével. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél 1.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Alkalmazott oktatási módszer neve szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x

133

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

x

x x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 2. Levelezési ismeretek tantárgy

391 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A Levelezési ismeretek I. elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék az iratok fajtáit, tartalmi-formai-nyelvi követelményeit. Biztonsággal alkalmazzák a hivatali és az üzleti levelezés szabályait, azon belül kezeljék a gazdasági és a kereskedelmi levelezés folyamatát. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Magyar irodalom 2.3. Témakörök 2.3.1. Üzleti levelezés sajátosságai Levelezési alapfogalmak.

214 óra

134

A levél típusai, fajtái. Adatfelhasználás szabályai, adatvédelmi előírások. Üzleti levél készítés az üzleti élet elvárásai szerint. Irat, okirat, ügyirat csoportosítása, jellemzői. Sablonok használata. Kereskedelmi levelek fajtái, formai követelményei. Levél fogadás és továbbítás fajtái. Munkavédelmi előírások Írásbeli kapcsolatok formái, szabályai A levelek szabvány szerinti írása Iratkezelés, irattárolás szabályainak megfelelő dokumentumok készítése. 2.3.2. Hivatali, üzleti, és magánlevelezés Üzleti levél készítése. Számítógép és tartozékainak kezelése. Az üzleti életben előforduló levelek típusai (gazdasági, kereskedelmi). Az ügyirat- és dokumentumkészítés alapelvei és folyamata. Egyszerű ügyiratok (meghatalmazás, kötelezvény, elismervény stb.). A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai. Üzleti levelek fogadása, iktatása, mentése, továbbítása Adás-vétellel kapcsolatos iratok Az anyaggazdálkodással kapcsolatos iratok Egyszerű jogi iratok Munkaviszonnyal kapcsolatos iratok Vállalaton belüli iratok Írásbeli kapcsolatok szervezése Hivatalos és személyes iratok Ügyvitel és levelezés a magyar szabványok szerint Elektronikus levelezés.

177 óra

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 2.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x

135


1.11.

házi feladat

x

-


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2 3.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x


x

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

2.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 3. Levelezési ismeretek gyakorlat tantárgy

284 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A Levelezési ismeretek II. tantárgy gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék a hivatali illetve hivatalos levélkészítés hagyományos és digitális formáját. Biztonsággal és önállóan tudjon levelezést folytatni a partnerekkel, ezt a levelezést kezdeményezni, bonyolítani valamint lezárni. Legyen képes szóróanyagot, ismertetőket tervezni, összeállítani, alkalmazza az üzleti és hivatali formai elvárásokat levélkészítés körben. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Magyar irodalom 3.3. Témakörök

136

3.3.1. Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása 142 óra Hivatalos levelek fajtái. Hivatalos levelek szerkesztése. Levelezés hagyományos és digitális formában. Hagyományos és digitális levelezés szabályai. Iktatás hagyományosan és elektronikus iktatórendszer segítségével. Jelentések, beszámolók készítése. Értekezletek jegyzőkönyveinek elkészítése, formázása, szerkesztése, terítése, archiválása. Szerződések, járulékos levelezés. Adás-vétel, munkaszerződés, hivatalos levelezés. Jegyzőkönyv formai, szerkezeti elemei. Iratok iktatása, tárolása, őrzése. Üzleti levelek formai követelményei. Üzleti levél szerkesztése, készítése. Irodatechnikai készülékek kezelése. A levelezés és elektronikus kapcsolattartás szabályai. 3.3.2. A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása A dokumentumok típusai, fajtái. A dokumentumok típusai, fajtái. A dokumentumszerkesztés követelményei. Az iratkezelés és irattárolás írásbeli dokumentumainak elkészítése. A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai. A munkavállalással kapcsolatos iratok. Szervezetek belső iratai. Egyszerű ügyiratok. A munkavállalással kapcsolatos iratok. Vállalkozás létesítésével, folytatásával és megszüntetésével dokumentumok elkészítése.

142 óra

kapcsolatos

3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Alkalmazott oktatási módszer neve szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x



137

1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2 3.3.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x


x

-

x

-

x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

3.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

138

A 10070-12 azonosító számú Munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

139

A 10070-12 azonosító számú Munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Üzleti magatartás, társalgási protokoll

A viselkedéskultúra szabályai

Üzleti kommunikáció gyakorlat

Üzleti nyelvi kultúra

10070-12 Munkahelyi kommunikáció

Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok,

Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok

Kommunikáció alapjai

x

x

x

x

x

FELADATOK Betartja a viselkedéskultúra követelményeit Alkalmazza az üzleti és hivatali élet protokollelőírásait Betartja az irodai munka etikai szabályait Partnerkapcsolatokat ápol Információt kér, gyűjt hagyományos és elektronikus úton Tájékoztatást ad írásban, szóban, telefonon és elektronikusan Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan ügyel a nyelvhelyességi és nyelvhasználati szabályok betartására Kapcsolattartást szolgáló írásbeli dokumentumokat készít Továbbképzéseken, tréningeken vesz részt

x

x

x x

x x

x

x x x

x x x x

SZAKMAI ISMERETEK A kommunikáció folyamata és fajtái A szóbeli és írásbeli kommunikáció A nem-verbális kommunikáció Az elektronikus kapcsolattartás alapvető szabályai (netikett) A kommunikációs zavarok fajtái és elhárításuk módjai Kommunikációs különbségek (kultúrák közötti, érzelmi, hatalmi, nemi, környezeti stb.) Üzleti nyelvi kultúra A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok A közéleti megnyilvánulás fajtái A viselkedéskultúra alapszabályai Az üzleti magatartás és protokoll előírásai Az irodai munka etikai szabályai A munkahelyi kapcsolatok (felettessel, munkatárssal, ügyfelekkel) A munkahelyi viselkedés alapnormái

x x x

x x

x

x x x

x x x

x

x

x

x

x x

x x x x

140

A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének módjai A személyiségfejlesztés lehetőségei Álláskeresési technikák

x x x x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése A helyes beszéd technikája Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd) Szabályértelmezés, szabálykövető magatartás

x

x x x

x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság

x

x

Önfegyelem Szervezőkészség

x TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Nyelvhelyesség

x

Konfliktusmegoldó készség

x MÓDSZER KOMPETENCIÁK

Helyzetfelismerés

x

x

Ismeretek helyénvaló alkalmazása

x

x

141

x

4. Kommunikáció alapjai tantárgy

249 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja A kommunikáció alapjai elméleti oktatás alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a kommunikáció különböző fajtáit, felismerjék azokat és annak megfelelően kezeljék. Legyenek tisztában a kommunikáció fontosságával, az ügyfelekre gyakorolt hatásának jelentőségével. Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy a kommunikáció helyes megválasztásával hatékonyan végezzék munkájukat 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Magyar irodalom 4.3. Témakörök 4.3.1. Kommunikáció

folyamata,

fajtái,

etikett

és

protokollszabályok 107 óra

A kommunikáció fogalma, fajtái. A kommunikáció fogalma, fajtái. A szóbeli és írásbeli kommunikáció típusai. A nonverbális kommunikáció. Kommunikációs stílusok, kommunikációs csatornák. Kommunikációs különbségek (kultúrák közötti, érzelmi, hatalmi, nemi, környezeti stb.) A kommunikáció szerepe a problémák feltárásában és megoldásában. A konfliktusok és kezelési módjaik. A kommunikáció folyamata és fajtái. A kommunikáció etikai és protokollszabályai. Tárgyalási technikák. Köszönés, megszólítás, kézfogás Bemutatkozás A kommunikációs zavarok fajtái. Tömegkommunikáció jellegzetességei. 4.3.2. Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok 142 óra Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan ügyel a nyelvhelyességi és nyelvhasználati szabályok betartására. Olvasott szakmai szöveg megértése. Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése. A helyes beszéd technikája. Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd). Szabályértelmezés, szabálykövető magatartás. 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

142

Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2 3.3.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás



Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása

x

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

x x

-

x

-

x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

-


143

5. Üzleti kommunikáció gyakorlat tantárgy

248 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja Az Üzleti kommunikáció gyakorlat célja, a hallgatók felkészítése a saját és a vállalat érdekeinek érvényesítésére, ehhez szükséges alapfogalmak és alapkészségek megtanítása, a sikeres tárgyalás "kellékeinek" megismertetése, alkalmazásának gyakoroltatása. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Magyar irodalom 5.3. Témakörök és elemeik 5.3.1. Üzleti nyelvi kultúra Az Üzleti kommunikáció gyakorlat fajtái. Üzleti nyelvi kultúra szabályai. Kommunikáció fogalma, fajtái, típusai. A tárgyalás előkészítése, lebonyolítása. Tárgyalástechnika. A kommunikációs zavarok fajtái. Tömegkommunikáció jellegzetességei.

71 óra

5.3.2. Üzleti magatartás, társalgási protokoll Az üzleti magatartás és protokoll előírásai. Az üzleti etikett szabályai. Viselkedéskultúra jellemzői. Kommunikációs különbségek típusai, fajtái, jellegzetességei. Telefonos kapcsolattartás.

71 óra

5.3.3. A viselkedéskultúra szabályai A viselkedéskultúra alapszabályai. Az üzleti magatartás és protokoll előírásai. Az irodai munka etikai szabályai. A munkahelyi kapcsolatok (felettessel, munkatárssal, ügyfelekkel). A munkahelyi viselkedés alapnormái. A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik. Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének módjai. Megjelenés, öltözködés Köszönés, kézfogás Megszólítás, bemutatkozás Ajándék, névjegykártya Viselkedéstechnika elemei Előzékenység Fellépés Figyelmesség Illedelmesség (Jó modor, Udvariasság, Tapintat) Jellem Lelkiismeret Megjelenés

144

106 óra

Önuralom és türelem Pontosság 5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél 5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.





1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1 3.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x


x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


145

Összefüggő szakmai gyakorlat OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához 1/9. évfolyamot követően 70 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Tantárgyak/Témakörök Szakmai követelménymodulok 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Vakírás alapjai Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok Üzleti kommunikáció gyakorlat


Üzleti nyelvi kultúra Üzleti magatartás, társalgási protokoll A viselkedéskultúra szabályai

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés szakmai követelménymodul Gépírás és iratkezelés gyakorlat tantárgy Vakírás alapjai A tízujjas vakírás módszerei, a billentyűk kezelésének módja, szabályai . Test-, kar-, kéz- és ujjtartás. Diktálás utáni írás és a bevitt dokumentum megszerkesztése. Másolás kéziratról. Kéziratról, javított, felülírt dokumentumról másolás és szerkesztés. Idegen nyelvű dokumentum másolása. Iratsablon szerkesztése. Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok Számítógépes nyomtatvány, űrlap és sablon szerkesztése. Körlevélkészítés elemei, technikája. Elektronikus címzés és etikett készítés gyakorlata. Formázás, tabulálás, stílusok használata Kész szövegek átszerkesztése, formázása, stílusok használata. Levelek adott téma alapján történő megfogalmazása, megírása. Meghívók elkészítése, szövegbe kép, ábra illesztése. Levelek írása, szerkesztése. Különböző szövegszerkesztő programok megismerése, kipróbálása, összehasonlítása. Adatbázis feltöltés és egyszerű szűrés. Táblázatok készítése, kezelése. Hivatkozások használata. Kimutatások készítése Adatok ábrázolása diagramok segítségével.

146

10070-12 Munkahelyi kommunikáció szakmai követelménymodul Üzleti kommunikáció gyakorlat tantárgy Üzleti nyelvi kultúra Az Üzleti kommunikáció gyakorlat fajtái. Kommunikáció fogalma, fajtái, típusai. A tárgyalás előkészítése, lebonyolítása. Tárgyalástechnika. Üzleti magatartás, társalgási protokoll Az üzleti magatartás és protokoll előírásai. Az üzleti etikett szabályai. Viselkedéskultúra jellemzői. Kommunikációs különbségek típusai, fajtái, jellegzetességei. Telefonos kapcsolattartás. A viselkedéskultúra szabályai A viselkedéskultúra alapszabályai. Az üzleti magatartás és protokoll előírásai. Az irodai munka etikai szabályai. A munkahelyi kapcsolatok (felettessel, munkatárssal, ügyfelekkel). A munkahelyi viselkedés alapnormái. A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik. Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének módjai.

147

Indítva 2014/15. tanévtől SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 31 346 02 SZÁMÍTÓGÉPES ADATRÖGZÍTŐ részszakképesítés speciális szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak (st) számára a 54 346 01 Irodai asszisztens szakképesítés kerettanterve alapján I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – –


valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 31 346 02 Számítógépes adtarögzítő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült. II. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 31 346 02 A részszakképesítés megnevezése: Számítógépes adatrögzítő A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. Ügyvitel Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. Ügyvitel Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

148

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 16. Ügyvitel szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra

IV.




Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs

149

VII.

A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok Módszertani ajánlás a tanulásban akadályozott tanulók szakmai képzéséhez

A módszertani ajánlás alkalmazható szegregált (speciális szakiskolai) vagy integrált (többségi szakképző intézményben vagy csoportban) szervezeti formában, valamint speciális elemeinek átvételével a felnőttképzés keretében is. A tanulási akadályozottság jellemzői A tanulási akadályozottság a tanulás minden területére kiterjed, hosszan tartó, végigkíséri a gyermeket egész iskolai pályafutása alatt. A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar következik be, amely jelentősen akadályozza a gyermek tanulását. Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg lehet előzni a tanulási akadályozottság további romlását. A tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai segítségnyújtással a többségi iskolát is látogathatják. Ha azonban nem kapnak elég segítséget, akkor kudarc-kudarcra halmozódik, egyre jobban elfordulnak az iskolától, tanulási kedvük (motivációjuk) és önértékelésük rohamosan csökken, és ezzel életesélyeik is romlanak. Megfelelő segítséggel azonban ez elkerülhető és hozzá lehet őket segíteni az örömmel és figyelemmel végzett eredményes tanuláshoz. A segítség a fiatal egyéni fejlesztését és a tanulási környezet számára megfelelővé alakítását egyaránt jelenti. Ha ennél pontosabban szeretnénk megfogalmazni a tanulási akadályozottságot, akkor az alábbi definícióhoz nyúlhatunk: „A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54.) Tehát az idegrendszeri károsodás mellett és helyett ebben a definícióban megjelenik a szociális környezet igen erős hatása, amely a későbbi tanulási sikerességet meghatározóan befolyásolhatja. A tanulási akadályozottság megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik komplex vizsgálatok alapján. Szakértői véleményben rögzítik a fogyatékosság tényét, megjelölve egyúttal a fejlesztés irányait. A tanulási akadályozottság – ahogy már szó volt róla – elsősorban iskolai tanulási helyzetekben jelentkezik, összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével, melynek következményei sok esetben a középiskolás fiatal tanulási teljesítményében is megjelennek, ezért az oktatás során még ekkor is figyelemmel kell lenni rájuk. A problémák az érzékelés-észlelés (percepció), a kivitelezés-végrehajtás, a szocio-emocionális területeken, valamint a kommunikáció terén egyaránt jelentkezhetnek. A társas kapcsolatokban, a szociális interakciókban jelentkező nehézségek a tanulásban akadályozott emberek esetében igen gyakoriak, még akkor is, ha az iskolát befejezve sikerül munkát találniuk, családot alapítaniuk. A szociális készségek fejlesztésének a hívei szerint a „mentális zavarok egy részét a szociális kompetencia hiánya okozza”. Ha ez így van, akkor jelentős eredményeket lehet elérni, ha figyelmünket a szociális készségek fejlesztésére fordítjuk, s energiát fektetünk bele mind a tanórákon, mind pedig azokon kívül. A szegregált és integrált szervezeti formák Szegregált intézményekben tanulnak olyan tanulásban akadályozott diákok, akik egyéni szükségleteik miatt nem képesek integrált oktatásban részt venni. Ezekben a gyógypedagógiai

150

intézményekben megfelelő végzettségű szakemberek, gyógypedagógusok dolgoznak, valamint speciális tantervet alkalmaznak, mindezt kislétszámú osztályokban. Integráció esetében a tanulásban akadályozott fiatalok és a nem tanulásban akadályozott fiatalok együtt vesznek részt a tanítási folyamatban, a szabadidős tevékenységekben. A tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai nevelésének esetében az integráció feladata, hogy a számukra szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokat az ép fejlődésű kortárscsoporton belül kapják meg. Az integráció feltételei a következők (ezek természetesen a szegregált intézményekben is jelen vannak). 1. Objektív tényezők Az objektív tényezők közé tartoznak a tanulásban akadályozott gyermek iskolai boldogulását segítő tárgyi feltételek.  Az iskolának ki kell dolgoznia egy egységes, minden tanulóra kiterjedő, azonos tananyagot közvetítő tantervet, eltérés mindössze a tanulóktól elvárt, az egyéni képességekhez illeszkedő követelmények szintjén jelentkezhet.  A kisebb osztálylétszámú osztály kialakításakor figyelembe kell venni a fiatal tanulási akadályozottságát, így az osztályban 2 főnek számít, mert tanítása több figyelmet, megsegítést és speciális bánásmódot igényel. 2. Szubjektív tényezők  A befogadó pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége, kreativitása, valamint a fogyatékosságról szóló ismeretei.  A szülők támogatása, hozzáállása és aktivitása.  A gyógypedagógus érzékenysége a probléma, illetve a gyermek iránt, felkészültsége, szakmai tudása, személyisége. A szakemberek közti kapcsolatrendszerben a leglényegesebb a pedagógus és a gyógypedagógus jó kapcsolata.  A társak és a környezet elfogadása. A sikeres integráció, beilleszkedés és elfogadás a személyiség szempontjából nézve kétirányú. Múlik azon is, hogy a környezet, az osztálytársak mennyire elfogadóak, mennyire hajlandóak a viselkedésükön változtatni ahhoz, hogy a fogyatékos gyermeket olyannak fogadják el amilyen, és igyekezzenek egyenrangúként kezelni. De múlik a fogyatékos gyermek személyiségén is. Minél fiatalabb korban kerül sor az integrációra annál nagyobb eséllyel lesz sikeres. Az integráció formái lehetnek:  Lokális integráció:az integráció legegyszerűbb és viszonylag könnyen megvalósítható változata, amikor a sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók között semmilyen kapcsolat nem áll fenn, mindössze az iskola épülete közös. A tanulásban akadályozott tanulók külön osztályokban, csoportokban tanulnak.  Szociális integráció: ebben a formában már tudatosan szervezett az együttnevelés, a tanulásban akadályozott fiatalok a foglalkozásokon, a tanórákon kívüli időben találkoznak a többségi iskolába járó kortársaikkal.  Funkcionális integráció: az integrációnak ezen formája is két szinten valósulhat meg. A sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók csoportja egy épületben tanul, külön osztályban, azonban a két párhuzamos osztály órarendjét tudatosan úgy szervezik, hogy bizonyos óráik egybeessenek (pl. készségórák, bizonyos tanórák). Így a két csoport találkozása tervezett és rendszeres, az együtt eltöltött időnek van célja. A teljes integráció az integráció legmagasabb szintje, amikor együtt fejlesztik a gyermekeket, a tanulásban akadályozott gyermek a tanítási idő minden percét ép kortársaival tölti el. Az integrációnak számos előnye lehet a tanulásban akadályozott fiatalok esetében. Kutatások igazolták, hogy fejlesztő környezetet jelent számukra ez a kortárs közösség, amely jelentheti

151

azt, hogy tanulnak a többiektől, ingergazdag környezetben vannak, több ismerethez hozzájuthatnak, de akár azt is, hogy gyorsabb fejlődés tapasztalható náluk. A tanulók személyiségfejlődésében is pozitív változásokat hozhat, például: nő az önbizalmuk. Hosszabb távon sikeresebb lehet a társadalmi beilleszkedése azoknak a tanulóknak, akik integrált környezetben vettek részt az oktatás-nevelés folyamatában. Emellett barátságok alakulhatnak ki, valamint megtanulhatják a segítségkérést, illetve annak elfogadását is a fiatalok. Módszertani javaslatok A tananyag feldolgozása során alapvető szempontok: - az ismeret sokoldalú szemléltetése, elméleti ismeretek gyakorlati megerősítése, - az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben történő közlése, - az ismeretek többszöri ismétlést, begyakorlást igénylő rögzítése, - az alapvető ismeretek folyamatos felidézése, - a hiányzó vagy nem megfelelő mélységű ismeretek időbeni pótlása, - az egyes tantárgyakban megjelenő azonos ismeretanyag összehangolása, - lényeges elemek, ok - okozati összefüggések kiemelése, megláttatása, rész - egész viszonyának bemutatása, - a tananyag feldolgozása során a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat hangsúlyosan kell kezelni. A hatékony tantermi gyakorlat érdekében az alábbi tényezőket tekintjük lényegesnek: 1. Kooperatív tanulás: a kortársakkal való közös munka és a kooperatív tanulás hatékonyan fejlesztik a tanulók értelmi és szociális-érzelmi képességeit. A kooperatív tanulás minden tanulónak hasznára válik: az a tanuló, aki magyaráz a másiknak, jobban és hosszabb időre megjegyzi az információt, az pedig, akinek magyaráznak, az ismeretszintjének megfelelőbb információkat kap, hiszen társa felfogási képessége alig magasabb, mint az övé. 2. Együttműködésen alapuló problémamegoldás csökkentheti a zavaró magatartás mennyiségét és intenzitását a tanórák alatt. Fontos, hogy az osztály szabályait (házirendet) az egész osztály közreműködésével alakítsák ki, és hogy mindig jól látható helyen legyen elhelyezve az osztályteremben. 3. A heterogén csoportalkotás hozzájárulhat a tanulásban akadályozott tanulók és többségi társaik között növekvő szakadék csökkentéséhez, valamint elősegítheti a diákok és a tanárok pozitív hozzáállását a sajátos nevelési igényű tanulókhoz. A tudásszint szerinti csoportosítás a tanulásban akadályozott tanulók marginalizációjához vezethet. 4. A differenciálás létjogosultságát az indokolja, hogy a résztvevők alapvetően különböznek egymástól. Nem tarthatók azok a feltételezések, amelyek egy tényezőt tesznek felelőssé a gyerekek tanulási folyamatban való részvételének színvonaláért pl.: életkor, intelligencia, nyelvi fejlettség, apa foglalkozása stb. Helyette inkább több sajátosság együttes hatását kell feltételeznünk. Azt hogy melyek ezek, pontosan nem tudjuk. Mégis a következő sajátosságait érdemes a tanulóknak megismerni a differenciálás érdekében: továbbhaladáshoz szükséges előzetes, megalapozó tudás; aktivizálhatóság; önálló, egyéni munkavégzés terén való fejlettség; együttműködési képesség színvonala; társas helyzet jellemzői. Mindezeket figyelembe kell vennünk annak eldöntésekor, hogy közös tanulási vagy differenciált tanulási feltételeket biztosítunk tanulóink számára. A differenciálás módozatai a következő lehetnek:  Differenciálás a segítségadásban: ha azonos tananyagot dolgozunk fel a tanulásban akadályozott fiatalok több segítséget igényelhetnek pl.: a feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, analógiák kihasználása, mintaadás stb.  Differenciálás a feladatok szintjén: adhatunk kevesebb feladatot a lassúbb munkatempójú fiatalok részére, vagy éppen többet a gyorsabbaknak.

152

 Differenciálás a tevékenységek szintjén: használhatnak-e a gyerekek valamilyen eszközt vagy nem. Kötött vagy választható-e a tevékenység. A választási lehetőség biztosítása fokozhatja a gyerekek motivációját, felelősségérzetüket.  Differenciálás a szociális keretek szintjén: a gyerekek tanulhatnak egyedül, párban, kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló csoportokban.  Differenciálás a tanulási stílus szerint: egyesek inkább vizuális típusúak, mások auditív vagy motoros beállítottságúak, de előfordulhat ezeknek a kombinációja is. Érdemes tájékozódni, hogy adott csoportban melyik dominál és annak megfelelően alakítani az ismeretközvetítést.  Differenciálás a célok szintjén: mindezek függvényében irreális lehet azonos célok kitűzése.  Differenciálás az értékelésben: ha a fentieknek megfelelően szervezzük az oktatást, akkor a szokásos iskolai értékelési módok (osztályzás, egyszavas minősítés) nehézkessé, szinte lehetetlenné válnak. A legalkalmasabb forma a leíró, szöveges értékelés lehet, amelynek feltételei is vannak. Az értékelés a konkrét teljesítményre vagy viselkedésre vonatkozik, sohasem címkéz. Tartalmában komplex, mind pozitív, mind negatív elemek megjelennek. A fejlődés előző fokához kell, hogy kapcsolódjék és a perspektíva következő fokát jelöli meg. Emellett a továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg, a címzettek számára differenciáltan és érthető módon. 5. Hatékony tanítás a munka megtervezését és következetes ellenőrzését, a teljesítmény mérését, értékelését és a magas követelményeket jelenti. A tanulásban akadályozott tanulók tekintetében ez a módszer az egyéni fejlesztési terv segítségével valósítható meg. Ennek a pedagógiai tevékenységnek a támogatására hozták létre az „Elektronikus Egyéni Fejlesztési Tervet”, az EEFT nevű programot (www.eeft.hu). A kialakított struktúra, sok száz oldalas szakmai támogató szöveg, és a tanulók sikereire, erősségeire építő egyéni fejlesztést támogató cselekvési tervek hasznos eszközök lehetnek. 6. Otthonos tanulókörzet rendszere: tanulók a tanítás ideje alatt egy kisszámú teremből álló tanulási környezetben maradnak, és mintegy csoportfeladatként csak néhány pedagógus biztosítja számukra az oktatást, majdnem minden tantárgy esetében. Különösen a tanulásban akadályozott tanulók számára fontos ez, hiszen erősíti bennük az érzést, hogy tartoznak valahová. Ez elősegíti az állandó környezet kialakítását, valamint a nem tudásszint szerint szervezett oktatás megvalósítását. Magyarországon is van erre kezdeményezés, például: Dobbantó program (www.fszk.hu) 7. Alternatív tanulási stratégiák segíthetnek abban, hogy a diákok hogyan tanuljanak és hogyan oldjanak meg problémákat. Soha ne felejtsük le, hogy az ami a tanulásban akadályozott tanulók javára szolgál, az a többségi tanulók számára is hasznos. 8. Az IKT-s eszközök használata jelentős szerepet kap a habilitációs, rehabilitációs és a tanórai célok megvalósításában és feladataiban. Az olyan oktatóprogramok, amelyek valamilyen információszerzési lehetőséget adnak – a multimédia segítségével –, nagyon alkalmasak arra, hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára megkönnyítsék az adott tananyag megértését, elsajátítását. A látványos, változatos és érdekes oktatóprogramok segítenek a tervezésben, a rigid gondolkodás oldásában az olvasás megszerettetésében. A multimédiás elemek (hang, kép, animáció) képesek arra, hogy a fiatalok figyelmét hosszabb távon fenntartsák, az új ismeretanyagot megértsék, és az IKT-s eszközök segítségével az elsajátított tananyagról játékos formában győződjenek meg.

153

10. A befogadó értékelésnek jól körülhatárolható elemei vannak. (1) Azok a módszerek és stratégiák, amelyek segítségével világos képet kaphatunk az oktatás folyamatáról, a tanuló elért eredményeiről, és amelyek ugyanakkor arról is informálják a pedagógust, hogy a jövőben min kell változtatnia egyes tanulók vagy csoportok tanítása során. Ezek az elemek egyrészt segítik a reflektálást az adott időszak alatt elvégzett munkára, másrészt használható inputokat adnak a következő időszak tervezéséhez, a döntéshozatalhoz. (2) A befogadó értékelésben gyűjtött információ értéktöbbletet tartalmaz: nem egy adott pillanatról szóló „felvétel”, hanem figyelembe veszi az adott oktatási környezetet, beleértve az otthoni vagy egyéb környezeti tényezőket is, befolyásolja a gyerekek tanulását és magát a nevelési-oktatási folyamatot is. (3) Szerves része azoknak a tényezőknek az értékelése, amelyek hozzájárulnak a befogadás megteremtéséhez. (4) Jellemzője a tanuló, a tanárok, osztálytársak, szülők és mások bevonása az értékelésbe. (5) Tartalmaz olyan eljárásokat, amelyek más funkciókat is betölthetnek. Az iskoláknak aktívan kell támogatniuk az értékelés különféle megközelítéseinek kifejlesztését, amelyek egyben tükrözik a tanulók ugyancsak különféle tanulási módjait, és amelyek szintén különféle módon teszik lehetővé az értékeléshez szükséges tanulási tényanyag összegyűjtését. Ez persze azt feltételezi, hogy az iskolán belül a tanárok rugalmasan hozhatnak meg olyan döntéseket, mikor értékeljenek, mit értékeljenek és azt is, hogy a tanárok olyan módszerek alkalmazásához is hozzájutnak, amelyek egy adott tanuló által kedvelt értékelési eszközök. Befejezés A (speciális) szakiskolák feladata a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismeretek átadása, illetve az, hogy készítsenek fel az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében szakmai vizsgára. Emellett biztosítaniuk kell a tanulásban akadályozott diákok pályaválasztásának segítését, munkába állásának előkészítését, valamint olyan képességek, készségek fejlesztését is, amelyek a tanulók későbbi, önálló életvezetésével kapcsolatosak.

154

VIII. Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: előkészítő évfolyam heti óraszám 36 hét Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen 8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)





31,5

10,5

378

11,5

402,5

0

21

756+70

21

735

31,5

31,5

1134+70

32,5

1137,5

3,5

1,5

54

1,5

52.5

0

2

72

2

70

35

35

1260+70

36

1260

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra (756+70+735+72+70) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

155

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Szakmai követelménymodulok

Heti óraszám 9. évfolyam

Tantárgyak elméleti

Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és Levelezési dokumentumkészítés, ismeretek iratkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai 10070-12 Munkahelyi Üzleti kommunikáció kommunikáció gyakorlat

gyakorlati

10. évfolyam ögy

elméleti

gyakorlati

4

5

6

5

6

6

4

3 70 3

4

Testnevelés

5

5

Magyar Nyelv

4

4

Társadalmi ismeretek

2

2

Osztályfőnöki

1

1


22

13 35

Összes heti/ögy óraszám Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

20 70

15 35


156




Gépírás és iratkezelés gyakorlat Vakírás alapjai Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok Levelezési ismeretek 10067-12 Gépírás és Üzleti levelezés sajátosságai dokumentumkészítés, Hivatali, üzleti és iratkezelés magánlevelezés Levelezési ismeretek gyakorlat Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása Kommunikáció alapjai Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, 10070-12 nyelvhasználati szabályok, Munkahelyi Üzleti kommunikáció kommunikáció gyakorlat Üzleti nyelvi kultúra Üzleti magatartás, társalgási protokoll A viselkedéskultúra szabályai Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám:

gyakorlati

10. évfolyam ögy

elméleti

Összesen

gyakorlati

144

175

319

72

70

142

72

105

177

216 144

175 70

391 214

72

105

177

216

210

284

108

105

142

108

105

142

144 72

70

72

360


249

35

107

70

142

108

140

248

36

35

71

36

35

71

36

70

106

455

1491 1561

396 756

105

280 70

735 640/41% 921/ 59%

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

157

158

A 10067-12 azonosító számú Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

159

A 10067-12 azonosító számú Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x

x

x

A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása

Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása

Levelezési ismeretek gyakorlat

Hivatali, üzleti és magánlevelezés

Levelezési ismeretek

Üzleti levelezés sajátosságai

Vakírás alapjai

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok

Gépírás és iratkezelés gyakorlat

FELADATOK Adatbeviteli feladatot végez a tízujjas vakírás technikájával Kezeli a számítógépet és tartozékait Dokumentumot szerkeszt szövegszerkesztő programmal Diktálás után ír és a bevitt dokumentumot megszerkeszti Kéziratról, javított, felülírt dokumentumról másol és megszerkeszti azt Utasítások szerint elkészíti (megszerkeszti) a szervezet belső iratai Üzleti levelet készít a hivatali, üzleti élet elvárásainak megfelelően Táblázatba adatokat tölt fel és megszerkeszti a táblázatot Kimutatást, diagramot készít, számításokat végez táblázatkezelő programmal Adatbázist tölt fel és egyszerű szűréseket végez Levelet fogad és továbbít elektronikusan Betartja az adatfelhasználás szabályait, az adatvédelem előírásait Idegen nyelvű dokumentumokat másol legalább egy idegen nyelven Feladatvégzéséhez előkészíti a technikai és tárgyi feltételeket, valamint az egészséges és biztonságos munkakörülményeket Irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközöket kezel Ügyirat- és dokumentumkezelési feladatokat végez (hagyományosan és elektronikusan) Elkészíti az iratkezelés és irattárolás írásbeli dokumentumait

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A tízujjas vakírás alapelvei, szabálya A képernyős munkahelyek egészségügyi kockázata A biztonságos munkavégzés követelménye A dokumentumok típusai, fajtái

x x x

160

x

x x x

x x

A dokumentumszerkesztés követelményei A táblázatkészítés műveletei Az adatbázis készítésének műveletei Az iratok fajtái; készítésük tartalmi, formai és nyelvi követelményei Egyszerű ügyiratok Szervezetek belső iratai A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai

x

x x x

x x x

x

x

Az üzleti élet gazdasági, kereskedelmi levelei A munkavállalással kapcsolatos iratok A levelezés és elektronikus kapcsolattartás udvariassági szabályai A számok, írásjelek, speciális karakterek írástechnikai és helyesírási szabályai Irodafajták, irodatípusok, az iroda kialakításának ergonómiai követelmények Környezetvédelmi szempontok az irodában Az adat- és információkezelés folyamata az irodai munkában: információforrás, - szerzés, - rögzítés, feldolgozás Adatvédelem és a biztonságos adathasználat szabályai Irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközök működésének alapelvei, használatuk szabályai Az ügyirat- és dokumentumkezelés alapelvei, folyamata Az iratkezelés és - tárolás teendői, dokumentumai

x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK A tízujjas vakírás (150 leütés/perc) Számítógépes irodai programok alkalmazása Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Írásbeli dokumentumok formázása Információforrások kezelése (szabályok, rendelkezések)

x x x

x x x

x

előírások,

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Mozgáskoordináció Precizitás Monotónia-tűrés

x

161

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság

x

x

Visszacsatolási készség

x

x

x

x

x

Motiválhatóság

x

x

x

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Figyelemösszpontosítás

x

x

x

x

x

Kontroll (ellenőrzőképesség)

x

x

x

x

x

Eredményorientáltság

x

x

x

x

x

162

x x

6.

Gépírás és iratkezelés gyakorlat tantárgy

319 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja A Gépírás és iratkezelés gyakorlat gyakorlati oktatás alapvető célja, hogy a tanulók sajátítsák el a vakírás technikáját és bármilyen szöveg- és adatbeviteli feladatokat el tudjanak végezni számítógépen és írógépen egyaránt. Legyenek képesek szövegszerkesztésre és tetszőleges forrás alapján dokumentumkészítésre. Ismerjék és alkalmazzák a különböző technikai és tárgyi feltételeket. Alkalmazzák az iratkezelési előírásokat. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Magyar irodalom és magyar nyelvtan. 6.3. Témakörök 6.3.1. Vakírás alapjai 142 óra A tízujjas vakírás módszerei, a billentyűk kezelésének módja, szabályai . Test-, kar-, kéz- és ujjtartás. Számok, írásjelek, speciális karakterek írástechnikai és helyesírási szabályai. A betűk megtanulása különböző betűkapcsolási és szógyakorlatokkal, folyamatos mozdulatelemzéssel, másolással. Diktálás utáni írás és a bevitt dokumentum megszerkesztése. Sebességfokozás különböző szövegek írásával, a gépíráskészség fokozása. A betűk megtanulása különböző betűkapcsolási és szógyakorlatokkal, folyamatos mozdulatelemzéssel, másolással. Önálló fogalmazással gépelés megtanulása. Másolás kéziratról. Kéziratról, javított, felülírt dokumentumról másolás és szerkesztés. Idegen nyelvű dokumentum másolása. Elektronikus írás szabályai. Hallás utáni írás technikája. Iratsablon szerkesztése. 6.3.2. Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok177 óra Dokumentumok típusai, fajtái. Irat- és dokumentumszerkesztés szabályai. Számítógépes nyomtatvány, űrlap és sablon szerkesztése. Körlevélkészítés elemei, technikája. Elektronikus címzés és etikett készítés gyakorlata. Elektronikus levelezés technikája és szabályai. Hallott szöveg alapján szerkesztett szöveg elkészítése Formázás, tabulálás, stílusok használata Kész szövegek átszerkesztése, formázása, stílusok használata. Levelek adott téma alapján történő megfogalmazása, megírása Meghívók elkészítése, szövegbe kép, ábra illesztése. Levelek írása, szerkesztése. Különböző szövegszerkesztő programok megismerése, kipróbálása, összehasonlítása. Adatbázis feltöltés és egyszerű szűrés. Táblázatok készítése, kezelése. Hivatkozások használata.

163

Adatbázisból történő információkinyerés, adatbázis adatainak használata. Kimutatások készítése Adatok ábrázolása diagramok segítségével. 6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél 6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 6.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.



164



1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x


x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

6.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

165

7. Levelezési ismeretek tantárgy

391 óra

7.1. A tantárgy tanításának célja A Levelezési ismeretek I. elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék az iratok fajtáit, tartalmi-formai-nyelvi követelményeit. Biztonsággal alkalmazzák a hivatali és az üzleti levelezés szabályait, azon belül kezeljék a gazdasági és a kereskedelmi levelezés folyamatát. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Magyar irodalom 7.3. Témakörök 7.3.1. Üzleti levelezés sajátosságai Levelezési alapfogalmak. A levél típusai, fajtái. Adatfelhasználás szabályai, adatvédelmi előírások. Üzleti levél készítés az üzleti élet elvárásai szerint. Irat, okirat, ügyirat csoportosítása, jellemzői. Sablonok használata. Kereskedelmi levelek fajtái, formai követelményei. Levél fogadás és továbbítás fajtái. Munkavédelmi előírások Írásbeli kapcsolatok formái, szabályai A levelek szabvány szerinti írása Iratkezelés, irattárolás szabályainak megfelelő dokumentumok készítése.

214 óra

7.3.2. Hivatali, üzleti, és magánlevelezés Üzleti levél készítése. Számítógép és tartozékainak kezelése. Az üzleti életben előforduló levelek típusai (gazdasági, kereskedelmi). Az ügyirat- és dokumentumkészítés alapelvei és folyamata. Egyszerű ügyiratok (meghatalmazás, kötelezvény, elismervény stb.). A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai. Üzleti levelek fogadása, iktatása, mentése, továbbítása Adás-vétellel kapcsolatos iratok Az anyaggazdálkodással kapcsolatos iratok Egyszerű jogi iratok Munkaviszonnyal kapcsolatos iratok Vállalaton belüli iratok Írásbeli kapcsolatok szervezése Hivatalos és személyes iratok Ügyvitel és levelezés a magyar szabványok szerint Elektronikus levelezés.

177 óra

7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

166

7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2 3.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x

x

x

-

x

-

x x

7.6. A tantárgy értékelésének módja

167


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 8. Levelezési ismeretek gyakorlat tantárgy

284 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja A Levelezési ismeretek II. tantárgy gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék a hivatali illetve hivatalos levélkészítés hagyományos és digitális formáját. Biztonsággal és önállóan tudjon levelezést folytatni a partnerekkel, ezt a levelezést kezdeményezni, bonyolítani valamint lezárni. Legyen képes szóróanyagot, ismertetőket tervezni, összeállítani, alkalmazza az üzleti és hivatali formai elvárásokat levélkészítés körben. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Magyar irodalom 8.3. Témakörök 8.3.1. Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása 142 óra Hivatalos levelek fajtái. Hivatalos levelek szerkesztése. Levelezés hagyományos és digitális formában. Hagyományos és digitális levelezés szabályai. Iktatás hagyományosan és elektronikus iktatórendszer segítségével. Jelentések, beszámolók készítése. Értekezletek jegyzőkönyveinek elkészítése, formázása, szerkesztése, terítése, archiválása. Szerződések, járulékos levelezés. Adás-vétel, munkaszerződés, hivatalos levelezés. Jegyzőkönyv formai, szerkezeti elemei. Iratok iktatása, tárolása, őrzése. Üzleti levelek formai követelményei. Üzleti levél szerkesztése, készítése. Irodatechnikai készülékek kezelése. A levelezés és elektronikus kapcsolattartás szabályai. 8.3.2. A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása A dokumentumok típusai, fajtái. A dokumentumszerkesztés követelményei. Az iratkezelés és irattárolás írásbeli dokumentumainak elkészítése. A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai. A munkavállalással kapcsolatos iratok. Szervezetek belső iratai. Egyszerű ügyiratok. A munkavállalással kapcsolatos iratok. Vállalkozás létesítésével, folytatásával és megszüntetésével dokumentumok elkészítése. 8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

168

142 óra

kapcsolatos

Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél 8.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Alkalmazott oktatási módszer neve szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x



1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2 3.3.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x


x

-

x

-

x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


169

A 10070-12 azonosító számú Munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

170

A 10070-12 azonosító számú Munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Üzleti magatartás, társalgási protokoll

A viselkedéskultúra szabályai

Üzleti kommunikáció gyakorlat

Üzleti nyelvi kultúra


Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok,

Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok

Kommunikáció alapjai

x

x

x

x

x

FELADATOK Betartja a viselkedéskultúra követelményeit Alkalmazza az üzleti és hivatali élet protokollelőírásait Betartja az irodai munka etikai szabályait Partnerkapcsolatokat ápol Információt kér, gyűjt hagyományos és elektronikus úton Tájékoztatást ad írásban, szóban, telefonon és elektronikusan Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan ügyel a nyelvhelyességi és nyelvhasználati szabályok betartására Kapcsolattartást szolgáló írásbeli dokumentumokat készít Továbbképzéseken, tréningeken vesz részt

x

x

x x

x x

x

x x x

x x x x

SZAKMAI ISMERETEK A kommunikáció folyamata és fajtái A szóbeli és írásbeli kommunikáció A nem-verbális kommunikáció Az elektronikus kapcsolattartás alapvető szabályai (netikett) A kommunikációs zavarok fajtái és elhárításuk módjai Kommunikációs különbségek (kultúrák közötti, érzelmi, hatalmi, nemi, környezeti stb.) Üzleti nyelvi kultúra A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok A közéleti megnyilvánulás fajtái A viselkedéskultúra alapszabályai Az üzleti magatartás és protokoll előírásai Az irodai munka etikai szabályai A munkahelyi kapcsolatok (felettessel, munkatárssal, ügyfelekkel) A munkahelyi viselkedés alapnormái

x x x

x x

x

x x x

x x x

x

x

x

x

x x

x x x x

171

A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének módjai A személyiségfejlesztés lehetőségei Álláskeresési technikák

x x x x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése A helyes beszéd technikája Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd) Szabályértelmezés, szabálykövető magatartás

x

x x x

x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság

x

x

Önfegyelem Szervezőkészség

x TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Nyelvhelyesség

x

Konfliktusmegoldó készség

x MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Helyzetfelismerés

x

x

Ismeretek helyénvaló alkalmazása

x

x

172

x

9. Kommunikáció alapjai tantárgy

249 óra

9.1. A tantárgy tanításának célja A kommunikáció alapjai elméleti oktatás alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a kommunikáció különböző fajtáit, felismerjék azokat és annak megfelelően kezeljék. Legyenek tisztában a kommunikáció fontosságával, az ügyfelekre gyakorolt hatásának jelentőségével. Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy a kommunikáció helyes megválasztásával hatékonyan végezzék munkájukat 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Magyar irodalom 9.3. Témakörök 9.3.1. Kommunikáció

folyamata,

fajtái,

etikett

és

protokollszabályok 107 óra

A kommunikáció fogalma, fajtái. A szóbeli és írásbeli kommunikáció típusai. A nonverbális kommunikáció. Kommunikációs stílusok, kommunikációs csatornák. Kommunikációs különbségek (kultúrák közötti, érzelmi, hatalmi, nemi, környezeti stb.) A kommunikáció szerepe a problémák feltárásában és megoldásában. A konfliktusok és kezelési módjaik. A kommunikáció folyamata és fajtái. A kommunikáció etikai és protokollszabályai. Tárgyalási technikák. Köszönés, megszólítás, kézfogás Bemutatkozás A kommunikációs zavarok fajtái. Tömegkommunikáció jellegzetességei. 9.3.2. Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok 142 óra Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan ügyel a nyelvhelyességi és nyelvhasználati szabályok betartására. Olvasott szakmai szöveg megértése. Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése. A helyes beszéd technikája. Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd). Szabályértelmezés, szabálykövető magatartás. 9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 9.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási

A tanulói tevékenység

173

Alkalmazandó eszközök és

módszer neve 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x


1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2 3.3.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x


x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


174

10. Üzleti kommunikáció gyakorlat tantárgy

248 óra

10.1.

A

tantárgy tanításának célja Az Üzleti kommunikáció gyakorlat célja, a hallgatók felkészítése a saját és a vállalat érdekeinek érvényesítésére, ehhez szükséges alapfogalmak és alapkészségek megtanítása, a sikeres tárgyalás "kellékeinek" megismertetése, alkalmazásának gyakoroltatása. 10.2. apcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Magyar irodalom

K

10.3. émakörök és elemeik

T

10.3.1. Üzleti nyelvi kultúra Az Üzleti kommunikáció gyakorlat fajtái. Üzleti nyelvi kultúra szabályai. Kommunikáció fogalma, fajtái, típusai. A tárgyalás előkészítése, lebonyolítása. Tárgyalástechnika. A kommunikációs zavarok fajtái. Tömegkommunikáció jellegzetességei.

71 óra

10.3.2. Üzleti magatartás, társalgási protokoll Az üzleti magatartás és protokoll előírásai. Az üzleti etikett szabályai. Viselkedéskultúra jellemzői. Kommunikációs különbségek típusai, fajtái, jellegzetességei. Telefonos kapcsolattartás.

71 óra

10.3.3. A viselkedéskultúra szabályai A viselkedéskultúra alapszabályai. Az üzleti magatartás és protokoll előírásai. Az irodai munka etikai szabályai. A munkahelyi kapcsolatok (felettessel, munkatárssal, ügyfelekkel). A munkahelyi viselkedés alapnormái. A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik. Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének módjai. Megjelenés, öltözködés Köszönés, kézfogás Megszólítás, bemutatkozás Ajándék, névjegykártya Viselkedéstechnika elemei Előzékenység Fellépés Figyelmesség Illedelmesség (Jó modor, Udvariasság, Tapintat)

175

106 óra

Jellem Lelkiismeret Megjelenés Önuralom és türelem Pontosság 10.4.

A

képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél

176

10.5.

A

tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám


1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.




1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1 3.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x


x

x

-

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

-

10.6.

A

tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

177

Összefüggő szakmai gyakorlat OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához 1/9. évfolyamot követően 70 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Tantárgyak/Témakörök Szakmai követelménymodulok Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

Vakírás alapjai Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok Üzleti kommunikáció gyakorlat


Üzleti nyelvi kultúra Üzleti magatartás, társalgási protokoll A viselkedéskultúra szabályai

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés szakmai követelménymodul Gépírás és iratkezelés gyakorlat tantárgy Vakírás alapjai A tízujjas vakírás módszerei, a billentyűk kezelésének módja, szabályai . Test-, kar-, kéz- és ujjtartás . Diktálás utáni írás és a bevitt dokumentum megszerkesztése. Másolás kéziratról . Kéziratról, javított, felülírt dokumentumról másolás és szerkesztés. Idegen nyelvű dokumentum másolása. Iratsablon szerkesztése. Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok Számítógépes nyomtatvány, űrlap és sablon szerkesztése. Körlevélkészítés elemei, technikája. Elektronikus címzés és etikett készítés gyakorlata. Formázás, tabulálás, stílusok használata Kész szövegek átszerkesztése, formázása, stílusok használata. Levelek adott téma alapján történő megfogalmazása, megírása. Meghívók elkészítése, szövegbe kép, ábra illesztése. Levelek írása, szerkesztése. Különböző szövegszerkesztő programok megismerése, kipróbálása, összehasonlítása. Adatbázis feltöltés és egyszerű szűrés. Táblázatok készítése, kezelése. Hivatkozások használata. Kimutatások készítése

178

Adatok ábrázolása diagramok segítségével. 10070-12 Munkahelyi kommunikáció szakmai követelménymodul Üzleti kommunikáció gyakorlat tantárgy Üzleti nyelvi kultúra Az Üzleti kommunikáció gyakorlat fajtái. Kommunikáció fogalma, fajtái, típusai. A tárgyalás előkészítése, lebonyolítása. Tárgyalástechnika. Üzleti magatartás, társalgási protokoll Az üzleti magatartás és protokoll előírásai. Az üzleti etikett szabályai. Viselkedéskultúra jellemzői. Kommunikációs különbségek típusai, fajtái, jellegzetességei. Telefonos kapcsolattartás. A viselkedéskultúra szabályai A viselkedéskultúra alapszabályai. Az üzleti magatartás és protokoll előírásai. Az irodai munka etikai szabályai. A munkahelyi kapcsolatok (felettessel, munkatárssal, ügyfelekkel). A munkahelyi viselkedés alapnormái. A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik. Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének módjai.

179

Kihagyva …….. tanévtől indítva SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 34 523 02 SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ szakképesítés speciális szakiskolában történő oktatásához hallássérültek (sh) számára

I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – –


valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 523 02Számítógép-szerelő, karbantartószakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet, – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 523 02 A szakképesítés megnevezése: Számítógép-szerelő, karbantartó A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

180

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 7. Informatika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra; a második szakképzési évfolyamot követően 105 óra; a harmadik szakképzési évfolyamot követően 105 óra IV.



Szakképesítés /Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Gyakorló számítógépek (asztali és mobil) Multifunkciós nyomtató Tartalék alkatrészek, perifériák Szerelőkészlet (csavarhúzó, fogó, alkatrész visszanyerő, csipesz) Antisztatikus csuklópánt és szőnyeg Munkavédelmi szemüveg PC diagnosztikai kártya Tisztítási segédanyagok Hővezető paszta Multiméter Hálózati multiméter Kábelezési szerszámok (krimpelő fogó, blankoló, kábelvágó) Integrált szolgáltatású útválasztó UTP kábel végződtető eszközök (RJ-45 csatlakozó és aljzat) Operációs rendszer telepítő média

181

Pen Drive Protokoll analizátor program (pl. Wireshark) Írható optikai lemez Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs

IX.


A hallássérült tanulók 2. A hallássérülés fogalma A hallássérülés a különböző mértékű és jellegű halláscsökkenés gyűjtőfogalmaként használatos. A hallószerv organikus illetve funkcionális elváltozását jelenti, mely állapot valamely betegség, sérülés, fejlődési rendellenesség következménye. A hallássérülés fogalma két fő részre, a nagyothallásra és a siketségre, illetve a köztük húzódó átmeneti sávra, a hallásmaradványos állapotra osztható. Az emberi fül meghatározott magasságú és hangerejű levegőrezgéseket képes hangként felfogni. Az ún. hallásküszöb azoknak a hangoknak az érzékelését jelenti, amelyeket még éppen meghallunk. Hallássérülés esetén a hallásküszöb megemelkedik. Ennek regisztrálása audiogrammal történik. Két szempontból jellemezhető a hallás: a még éppen meghallott hangerő és a meghallott hangmagasság vonatkozásában. A hangerő mértékegysége a decibel, jele: dB. Az emberi fül 20-20000 Hz közötti hangrezgések felfogására képes. (A hangmagasság a rezgésszámtól függ, mértékegysége a Hertz /Hz/.) Ép hallású az, akinek hallási ingerküszöbe megfelel a teljesen ép hallású fiatal (átlag 18-20 éves) egyének ingerküszöbe 0 dB-lel jelzett átlagértékeinek. Ez a hallás kiterjed a hallható hangok teljes tartományára, vagyis a 20 és a 20 000 frekvenciájú hangok területére. Műszeres hallásvizsgálatot audiológiai állomáson végeznek, audiométerrel. A vizsgálat során megkeresik minden frekvencián (125Hz-8000Hz) azt a legkisebb intenzitású hangot, amelyet éppen meghall a páciens. A hallásvizsgálat eredményét az audiogramon rögzítik. Az 0 dB-től - pozitív számok felé - eltérő legkisebb értéket orvosi szempontból már halláscsökkenésként értékelik. Ha az ember hallószerve valamilyen betegség, kórfolyamat következtében annyira károsodik, hogy korlátozottan lesz képes a – főleg a beszédfrekvencia spektrumát alkotó – hangingerek felvételére, illetve ezen hangingerek felvételének képessége súlyos fokban károsodik, hallási fogyatékosság alakul ki. Míg a hallássérülés orvosi értelemben egy tág fogalom, szűkebb terjedelmű gyógypedagógiaipedagógiai fogalomként értelmezve egy olyan hallási rendellenesség, ahol a sérülés időpontja, mértéke, minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása, zavartalan fejlődése vagy folytatása lehetetlen, és a sérült egyén gyógypedagógiai (re) habilitációra szorul. A fentiek értelmében tehát eltér egymástól a hallássérülések orvosi és pedagógiai kategorizálása. Az orvosi jellegű csoportosítás esetén csupán a mennyiségi szempontok elsődleges figyelembevételével sorolja csoportba a hallássérülteket. A hallássérülés fokozatai eszerint a következők lehetnek.

182

3. A hallássérültek csoportosítása 2.1. A hallásveszteség foka, mértéke, típusa szerinti felosztás:  Nagyothallók, akiknek a hallásvesztesége 20-90 dB a beszédfrekvenciában.  Siketség határán lévő nagyothallók, akiknek 90-110 dB a hallásvesztesége a beszédfrekvenciákon.  Siketek, akiknél 110 dB a hallásveszteség a beszédfrekvenciákon A korai életkorban megkezdett fejlesztés, a megfelelő hallókészülékes ellátás és a személyi adottságok függvénye (értelem, beszéd, tanulékonyság, stb.), hogy a gyermek, fiatal a nagyothalló vagy a siket típusú fejlődésmenet jellemző. 2.2. A hallásveszteség fellépésének időpontja szempontjából történő felosztás  Prelinguális, vagyis a beszéd, a nyelv megtanulása előtti időszakban fellépő hallássérülés.  Posztlinguális, vagyis a beszéd, a nyelv megtanulása utáni időszakban fellépő hallássérülés.

183

2.3. A csoportosítás történhet a hallásküszöb, a beszéd-, nyelv megértés nehézségei és speciális fejlesztési szükségletek szerint Hallásküszöb A beszéd-, nyelvprodukció/megértés Speciális fejlesztési szükségletek nehézségei 25-40 dB



41-60 dB

Közepes fokú nagyothallás Enyhe veszteség Közelről érti a társalgó beszédet. Ha az osztályban halkan beszélnek, vagy nem látja a beszélőket, a beszélgetés 50%-át nem tudja követni. Lehetséges a szűkebb szókincs, és felléphetnek beszédhibák. Szüksége van szájról olvasásra. Súlyos fokú nagyothallás Csak a hangos társalgást érti. Csoportos beszélgetésnél fokozódnak a gondjai. Valószínű a gyengébb beszédérthetőség. Valószínű az expresszív és receptív nyelvi zavar. Feltehető a korlátozott szókincs.

Kedvező lehet a hallókészülék-használat és a hallásnevelés. Megfelelő ültetés, és különösen az alsó tagozaton integrációs utazótanár segítsége. Odafigyelés a szókincsre és az olvasásra. Szükség esetén logopédiai ellátás vagy gyógypedagógiai szakvélemény szükséges lehet.

60-80 dB

81-95 dB

95dB vagy több

Súlyos fokú hallássérülés Kb. 40 cm-ről meghallja az erős hangokat. A környezeti zajokat felismerheti. A magánhangzókat és a mássalhangzók egy részét differenciálhatja. A beszéd és a nyelv valószínűleg sérül vagy torzul. Ha a veszteség az első életévig jelentkezik, nem indul be magától a beszédfejlődés. Átmenet a nagyothallás és a siketség között Siketség Igen súlyos veszteség. Egyes erős hangokat meghallhat, de inkább a vibrációt, mint a hangokat érzékeli.

Integráltan valószínűleg folyamatos utazótanári ellátásra van szükség vagy a nagyothallók speciális osztályára. A nyelvi nehézségek, a szókincsbővítés és – használat, az olvasás, fogalmazás, nyelvtan stb. terén fejlesztésre van szüksége. Jól hasznosítja a hallókészüléket és hallásnevelést. Szurdopedagógiai fejlesztés. Teljes, ill. részleges integráció vagy speciális iskolai elhelyezés merül fel. Speciális fejlesztő program a nyelvi készségek, fogalmak, beszéd fejlesztésére. Gyógypedagógusra feltétlenül szükség van. A hallókészülékre és hallásfejlesztésre nagy szükség van.


Elsődlegesen vizuális a kommunikáció során. A beszéd- és nyelvfejlődés valószínűleg sérül. Ha a hallásveszteség prelinguális, elmarad a spontán beszédfejlődés.

3. A hallássérülés okai A hallási fogyatékosság okai lehetnek örökletesek és szerzettek. A halláscsökkenés rendkívül összetett kórkép, a nagyothallás és siketség okai igen sokrétűek. Kórtani szempontból két fő csoportra oszthatóak:

184

1. Örökletes vagy genetikaihallási fogyatékosság 2. Szerzetthallási fogyatékosság - Az örökletes hallássérülés, mint minden genetikus ártalom domináns és recesszív jellegű. Általában kétoldali. Az örökletes eredetű hallásveszteségek lehetnek idegi, vezetéses vagy kevert típusúak, gyakran fordulnak elő közöttük progresszívek. Löwe (1992.) szerint az örökletes esetek egyharmadánál progrediáló halláskárosodásról van szó. -

A

szerzett

hallási

fogyatékosság

esetében,

az

ártalmak

három

csoportját

különböztetjük meg:  Prenatális - A prenatális sérülések vagy más néven intrauterin, méhen belüli károsodások az intrauterin fejlődés során alakulnak ki és kb. 20%-át alkotja a hallási fogyatékosságnak. A méhen belüli életben a magzatot igen sok károsodás érheti, például: a túlzott alkoholfogyasztás, a mértéktelen dohányzás és számos fertőző betegség ártalmai, gyógyszerártalmak.  Natális vagy perinatális- a szülés körüli időszakban, illetve a szülés alatt meghatározott kórokok, kóros állapotok okozhatnak károsodásokat a hallószerv területén. A koraszülött gyerekek között is gyakori a hallási, illetve halmozott fogyatékosság.  Posztnatális - a születés után sokféle kórok (mechanikai, fizikai, kémiai, biológiai) vezethet halláskárosodáshoz, sokszor egymással kölcsönhatásban. A szülés utáni első években elszenvedett fertőző betegségek közül az agyvelő- és agyhártyagyulladás rendszerint súlyosabb, halmozott fogyatékossággal is járhat. A leggyakoribb betegség a középfülgyulladás. Bár az utóbbi években csökkenőben van a skarlát, diftéria, vörheny, kanyaróés más fertőző betegségek előfordulása, mégis számolni kell ennek veszélyével, mely hallóideg, középfül vagy belsőfül eredetű hallássérülést okozhat. Mechanikai traumák, a hallószervre vagy a koponyára ható különböző erőbehatások a hallószerv sérüléséhez, halláscsökkenéshez vezethetnek. Ezek a sérülések különböző ütések, baleset, roncsolások következtében létrejött traumák, pl. a koponyát érő traumák a belső fül sérülését is okozhatják. Kémiai anyagoknak, bizonyos vegyszereknek, gyógyszereknek a belső fülre gyakorolt, többnyire hosszabb ideig tartó mérgező, károsító hatásuk van. A hallássérülésnek tehát többféle oka lehet. Származhat a külső, a közép- és a belsőfül zavarából. Ha a hallásprobléma oka a külső vagy a középfülben van, akkor a hanghullámok nem vezetődnek át kellő mértékben a belső fül felé. Ezt vezetéses hallászavarnak nevezzük. A „mechanikus” hangátvitel zavara. A hallómező eltolódik, halkabban, de torzításmentesen hall az egyén. Ha a beszédhangok eléggé erősek, a vezetéses hallászavarban szenvedők jól hallják a beszédet. A vezetéses hallássérülés igen nagy százalékban átmeneti jellegű sérülést idéz elő, amit orvosi beavatkozással meg lehet szüntetni, vagy akár spontán gyógyul (így van ez például egy erősebb megfázás, vagy például a repülőn tapasztalható fülbedugulás esetében). Kisebb számban veleszületett – sokszor anatómiai elváltozás okozza a károsodást –, ilyen esetben szükséges lehet hallásjavító eszköz használata. Ha a belsőfülben, a csigában elhelyezkedő szőrsejtek, vagy az agyhoz vezető idegrostok szenvednek károsodást, akkor a hallászavar idegi eredetű. A hallásveszteség ebben az esetben mennyiségi és minőségi jellegű. A hangbenyomások halkabbak, torzabbak. E hallássérülések kb. 95%-ánál a csiga (cochlea)

185

megbetegedése okozza a hallásproblémát (cochleáris hallássérülés). A fennmaradó, viszonylag ritkább esetekben a hallóideg megbetegedése a hallászavar oka. Az idegi eredetű hallásveszteségben szenvedőknél a beszéd hangerejének növelése nem javítja kellő mértékben a beszédértést. Náluk a megemelt hangerő-torzításokat eredményez, ami még nehezebbé teszi a beszédértést, így számukra a hallókészülék viselése elengedhetetlen. Súlyosabb sérüléseknél azonban nem lehet hallókészülékkel sem elérni a beszédhalláshoz szükséges hallásszintet. Ilyen esetekben műtéti eljárással javítják a beszédhallást. 4. A hallássérülés következményei A hallássérülés a legsúlyosabban a beszédet és a nyelv kialakulását, kibontakozását érinti. 4.1 Az artikuláció és szupraszegmentális elemek alkalmazásának jellemzői hallássérülteknél Elsősorban azok a beszédhangok alakulnak ki nehezen vagy hibásan, amelyeket a gyermek, fiatal nem jól hall. Minél súlyosabb a hallásveszteség, annál több beszédhangot érint a hibás ejtés és annál inkább kihat a beszédhangra is. Mivel a súlyos fokban hallássérült gyermeknél, fiatalnál nincs vagy gyenge a visszajelzés a hibás képzésről, nem is képes eredményesen kijavítani az artikulációs hibákat külső segítség (szurdopedagógus) nélkül. Leggyakrabban a sziszegők és a gy, ty, c, cs hangok a hibásan képzettek, de a magánhangzókban is előfordulhatnak cserék. A kiejtési hibák mellett a beszéd minőségét rontja a beszédprozódiai elemek hibája vagy hiánya. Jellemzője a monoton, kevésbé dallamos, hibásan hangsúlyozott, ritmustalan, lassú tempójú beszéd. Az artikulációs és a szupraszegmentális hibák hallókészülék alkalmazásával, valamint az egyéni szükségletekhez igazodó hallás-, beszédnevelési eljárásokkal eredményesen javíthatók. A súlyos hallássérültek beszédének jellemző vonásai lehetnek  Elmosódott, hasonló hangzású magánhangzók  Lelassult beszédtempó  Bizonytalan izomfeszültséggel képzett szavak  Gyakran hibás vagy hiányzó sziszegő hangok  Helytelen levegővétel  Gyakori orrhangzósság  Feszített hangszalagréssel képezz hangok (fejhang)  Gyakori hangcserék a hasonló képzésű, a hasonló területeken képzett, hasonló hangzású és hasonló vizuális képet nyújtó hangok között  Ritmustalan, hangsúlytalan, dinamikátlan beszédtempó  Darabos, zavart ritmus A hibás ejtés gyakran vezet helyesírási hibákhoz. A gyermek, fiatal úgy írja le a szavakat, ahogyan ejti őket, vagyis gyakran hibásan. Ez a hiba az írás és az olvasás egyidejű alkalmazásával jól javítható, és a kiejtésre is pozitívan hat. 4.2.A szókincs jellegzetességei hallássérülteknél

186

Minél nagyobb a halláskárosodás mértéke, annál szűkebb mind az aktív, mind a passzív szókincs. A szókincset sok olvasással, társalgással bővíthetjük. A nyelvi és beszédfejlesztő munka minden iskolai foglalkozásnak kiemelt feladata, a társalgáshoz, manipulációhoz, beszélgetéshez kapcsolt szókincsfejlesztéssel, a szavak jelentésének állandó tisztázásával. A szókincs hiányosságai vezetnek a beszédértés zavaraihoz és az alacsonyabb olvasási szinthez. A szókincsbeli elmaradás minőségileg különbözhet a pedagógusok által tapasztalt szűkített nyelvi kóddal beszélő gyermek, fiatal szókincsbeli hiányosságaitól. Mivel a hallássérült gyermek, fiatal beszédelsajátítása mesterséges tanulási folyamat eredménye, szókincséből egyszerű, hétköznapi fogalmak is hiányozhatnak, ugyanakkor magasabb szintű kifejezéseket ismerhetnek. A hallássérült gyermek, fiatal nehézségei elsősorban a szövegértés vonalán és kevésbé az olvasástechnika területén jelentkeznek. Az olvasástechnikai problémák általában a kezdeti szakaszt jellemzik, míg a szövegértési problémák gyakran fennmaradnak az iskoláztatás évei alatt. Ennek oka az, hogy habár a hallássérült gyermek, fiatal egyre több szót és kifejezést ismer meg, a szövegek nyelvi szintje folyamatosan emelkedik. A szövegértési problémákat a szűkebb szókincs, a szinonimák ismeretének hiánya, illetve a mondatok helytelen tagolása okozhatja. Minél többet társalog a gyermek, fiatal, minél többet olvas, annál erősebb ütemben fog gyarapodni a szókincse. Fontos szempont a hallássérültekkel való kommunikáció tekintetében, hogy mindig meg kell győződni róla, hogy a gyermek, fiatal, illetve a fiatal, felnőtt hallássérült megértette-e azt, amit közölni szerettünk volna vele. Célszerű a rövid, pontos, egyszerű fogalmakkal megfogalmazott instrukciók adása, néhány kérdéssel a megértés ellenőrzés 4.3. A beszéd grammatikájának jellemzői hallássérülteknél A súlyos fokban halláskárosodott gyermekek, fiatalok beszédében gyakoriak a grammatikai hibák. Mivel a toldalékok általában hangsúlytalan és gyakran szóvégi helyzetben fordulnak elő, gyakori az elhagyásuk, felcserélésük. A grammatikai hibák száma elsősorban a szituációkhoz kötött, köznapi helyzetekhez kapcsolódó irányított társalgásokkal és rendszeres olvasással csökkenthető. 4.4. A beszédértés jellemzői hallássérülteknél A nyelvi nehézségek nemcsak az aktív nyelvhasználatot, hanem a beszédértés területét is érinthetik. A hallássérült gyermek, fiatal, fiatalok a halláson kívül a szájról olvasást is felhasználják a beszédértés segítésére, ennek mértéke gyermek, fiatalonként változó. A szájról olvasás megkönnyítése az által lehetséges, ha a pedagógus minden fontosabb közlésnél a hallássérült gyermek, fiatal felé fordul. További segítséget jelent a természetes artikuláció, a normális beszédtempó. Téves hiedelem, hogy a hallássérült gyermek, fiatal könnyebben érti a beszédet, ha az nagyon tagolt, lassú, az artikuláció eltúlzott. Előnyös a szájról olvasás szempontjából az is, ha a pedagógus nem járkál beszéd közben. A szájról olvasást nehezítheti a pedagógus arcába hulló haj (férfiaknál bajusz és szakáll), a fényviszonyok, valamint az, ha a beszélő a száját véletlenül eltakarja. Előnyös, ha egyszerre csak egy ember beszél a hallássérülttel, természetes, jól hangsúlyozott, érthető beszédtempóban. Ha többen beszélgetnek, ne vágjanak egymás szavába, közlési szándékukat jelezzék. 5. A hallássérült gyermek, fiatal együttnevelése halló társaikkal

187

5.1.Aszegregáció a fogyatékosok és nem fogyatékosok egymástól elkülönített oktatását jelenti. A szegregált, speciális iskolai oktatás igyekszik ideális feltételeket biztosítani (kis osztálylétszám, szakemberek megléte). Számos indoka lehet annak, hogy a gyermek, fiatal, speciális iskolába, szegregált szervezési formában tanul. 5.2 A másik forma az integráció (fogadás). Hazánkban legelterjedtebb az egyéni teljes integráció. A hallássérült gyermek, fiatal, a tanítás teljes idejét a többségi (halló) osztályban tölti. Az sikeres integrációnak számos objektív feltétele van:a korai felismerés, a hallókészülékkel való ellátás, a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Korai hallás - és beszédfejlesztés, a támogató család, a tanterem kedvező akusztikai jellemzői, az adó-vevő készülék használata, az integrációt segítő gyógypedagógus közreműködése, igény esetén pedagógiai asszisztens és jeltolmács segítsége. A hallássérültekkel foglalkozó többségi pedagógusnak sokrétű feladatot kell megoldania egyidejűleg. Ismernie kell a sérülés sajátosságait, a habilitációs/rehabilitációs lehetőségeket. Tisztában kell lennie azzal, hogy a gyermek, fiatal milyen mértékben képes információt felvenni a hallása révén, mennyiben támaszkodik a szájról olvasásra. Mindezekhez nélkülözhetetlen az egyes nevelési helyzetekben az egyéni különbségek figyelembevétele és pedagógiai kezelése. Az egyéni különbségek a hallássérülés minőségétől, mértékétől és a tanuló mentális és személyi adottságától függ. A hallássérült diákok számára fontos motiváló tényező, ha a halló társaik elfogadják őket, így a képzésben is sikeresebbé válnak. Számolnunk kell szubjektív feltételekkel is az integráció tekintetében: az intellektuális képességek, a pozitív személyiségjegyek, az érthető beszéd, a jó beszédmegértési szint, nyelvi tanulékonyság, szorgalom, terhelhetőség, családi háttér. 6. A hallássérültek által használt technikai eszközök 6.1. A hallókészülék Ma már nem létezik olyan hallássérülés, amit ne lehetne részben vagy teljesen korrigálni. Ez történhet hallókészülékkel - olyan súlyos esetekben pedig, amikor a hallókészülék nem biztosít megfelelő erősítést -, műtéti eljárással biztosítható a hallás élménye. A modern hallókészülék elemmel vagy akkumulátorral táplált miniatűr hangerősítő készülék. A levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon felfogja, és elektromos rezgésekké alakítja, felerősíti, majd visszaalakítja hanghullámokká. A hallókészülékkel történő ellátás elsődleges célja, hogy a készülék biztosítsa a beszéd meghallásához legmegfelelőbb erősítést - azaz, hogy a hallókészülékkel erősített fülön mért eredmények illeszkedjenek az optimális beszédmezőbe.A hallás javítására kifejlesztett készülékek szinte minden igényt ki tudnak elégíteni. A hallókészülékek mérete igen változatos, a fül mögé helyezhető változattól egészen a hallójáratba mélyen behelyezhetőkig hozzáférhetőek. A hallókészülék felerősített hangját a fül mögé helyezhető készülékek esetében a fülbe egyéni lenyomat alapján elkészített fülilleszték juttatja be. A hallókészüléka gyermek, fiatal egyéni igényeihez, hallásállapotához igazodik. Felírását, ellenőrzését szakember végzi. A hallókészülékek egész napos viselésre készültek. 6.2. Az adó-vevő készülék jól segíti a hallássérült tanuló oktatását azáltal, hogy csak a hasznos jeleket erősíti fel, a háttérzajokat nem. Előnye, hogy a távolabbról jövő beszédet

188

is erősíti. Egy adó és egy vevő részből áll, az adó részhez mikrofon csatlakozik, melyet általában a beszélő visel. 6.3. A Cohleáris implantátum a súlyos hallássérülteknél alkalmazott műtéti eljárás, amelynek során a belső fülben lévő cochleába (a hanginger idegi felvevő rendszerét tartalmazó csigába) elektródákat ültetnek be. A legjelentősebb és a legnagyobb számban végzett hallásjavító eljárás. A cochleáris implantátum egy olyan összetett technikai eszköz, amely közvetlenül a hallóidegre küld elektromos impulzusokat - tehát ugyanazt a feladatot végzi el, mint az ép hallószerv esetében a csigában lévő szőrsejtek. A cochleáris implantátum beépítésének legfontosabb feltétele, hogy a hallóideg - azaz a belső fültől az agykéreg felé vezető pálya ép legyen. A cochleáris implantátum több elemből áll. Ezek egy részét a hallássérültek koponyájába operálják - közvetlenül a fejbőr alá, ill. a belső fülbe vezetik -, más részeit pedig kívül, a testükön viselik. A külső elem részei: a hangokat felfogó mikrofon, a beszédprocesszor, valamint az adókészülék, ami a jeleket a beültetett belső elem felé továbbítja. 7. A hallássérültek oktatásában használt kommunikációs módszerek lehetséges csatornái  Vokális (hangi) - auditív csatorna: a hallásmaradvány aktivizálásának időpontja meghatározó, erre a lehetőségre épít a hallásnevelés. Ennek a csatornának a felhasználásával történik a hangos beszédben történő kifejezés és a beszéd megértésének kialakítása. Az enyhén hallássérült tanulók oktatásánál az auditív út érvényesül. Ez azt jelenti, hogy nagyothallók esetében a beszédre épül a tanítás, kiegészítve szurdopedagógiai fejlesztéssel.  Az artikulációs-vizuális csatorna: vagyis a szájról olvasás és az azt kiegészítő hallás, illetve olvasás. Súlyosabb veszteségek esetén domináns információ felvételt biztosít és a hallási benyomások töltik be a kiegészítő szerepet.  Manuális-vizuális kommunikációs csatorna, mely az ujj-abc, illetve a jelnyelv használatát jelenti. Az ujj-abc jelei valamennyi beszédhangot megjelenítik egy-egy kézjellel.A jelnyelv szónyelv, a jelek szavaknak felelnek meg. A jelnyelv alkalmazása két úton lehetséges, vagy a hangos beszédnek alárendelt helyzetben, azt mintegy kísérve, kiegészítve, vagy mint önálló információs csatorna. Siket közösségekben az egymás közti fő nyelvi érintkezési forma. A jelnyelv előnye lehet súlyos hallássérülteknél, hogy a beszélő figyelmét kevésbé terheli, és így a siketek számára könnyebb kommunikációs lehetőséget kínál. Használata indokolt olyan esetben, amikor a hangos beszéd értelmezése kevésbé jó eredményt ígér.  Grafikus-vizuális kommunikációs csatorna, ami az írás és olvasás területeit foglalja magába. Feltétele a gazdag szókincs és a nyelv grammatikai szabályainak ismerete. Fontos szerephez juthat, ha a hallássérült beszéde nem eléggé érthető.  Vokális (artikulációs) – taktilis csatorna: a mások, vagy magunk által produkált beszédhangok ellenőrzését jelenti tapintás útján. 8. Különleges előírások, megjegyzések A hallássérült tanulóknál a szakiskolai képzésben megvalósítható a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, a köznapi nyelvhasználat árnyaltabb alkalmazása, az egyes tantárgyak szakszókincsének kialakítása és értő használata. Fontos a munkakörök betöltése során a megfelelő szociális kapcsolatrendszer kialakítása, az

189

érintkezési formák pontos értelmezése és a kommunikációs célnak megfelelő nyelvi formák megválasztása. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben a fogyatékos tanulók részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 40 %-a nagyothalló, 50 %-a siket tanuló esetében. Egyéni rehabilitációs foglalkozások keretében, mely a szabad órasávban tervezhető a következő területeket érinthetjük.  A tanulók sérülés specifikumából fakadó képességbeli hiányosságait, személyiség fejlettségi gyengeségeit és egészségügyi, szociális problémáit kezeli.  Tanulást megalapozó képességek fejlesztése  Speciális szakmai megsegítés  Tanulási technikák elsajátítása a különböző tantárgyak tanulásához  Számítógépes egyéni tanulást segítő programok használatának megismerése  Kommunikáció, helyesírás fejlesztése 9. Módszertani útmutatások A speciális szakképzés eredményességében elsődleges szerepe van az ún. teamben való tevékenykedésnek, azaz a különböző képzettségű szakemberek összehangolt működésének. A team összetétele: -közismereti oktatásban résztvevő tanárok, -a szakmai, elméleti oktatást végző szakoktatók, -a gyógypedagógus tanárok (szurdopedagógus, logopédus), -a pedagógiai munkát segítők (gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztensek), -egyéb szakemberek (szakorvosok, pszichológus, mentálhigiénikus, szociális munkás), -szükség esetén jeltolmács bevonása a feladatmegértés elősegítéséhez, tanulói visszajelzéshez. Az oktatás során kiemelt jelentőségű a beszédértés megfelelő körülményeinek biztosítása.  A pedagógusnak, szakoktatónak minden körülmények között jó szájról olvasási képet kell biztosítania. Optimális feltételeket kell teremteni a beszédértés elősegítésére.  A tanár minden fontosabb közlésnél a hallássérült felé fordul természetes, jó szájról olvasási képet nyújtó artikulációval, közepes beszédtempóval és dallamosan, dinamikusan beszél.  A hallássérült gyermek, fiatal tanulását az átlagos gyermek, fiatalnál jobban segíti a vizuális szemléltetés. A tanár mimikája ezért legyen kifejező. Ő maga legyen empatikus személyiség, fejlett problémamegoldó képességű, optimista. Egyéntől és a halláskárosodástól függően hasznos lehet a jelnyelv egyes elemeinek ismerete.  Az elméleti tanórákon a hallássérült tanuló üljön elől és középen. A tanterem legyen jól megvilágított. Film-, dia-, videó vetítések előtt a tanár ismertesse, hogy mit kell majd megfigyelni. Sötétben, hallókészülék viselése mellett nem érti a tanuló a magyarázatot.  A gyakorlati oktatás során is először ismertetni kell, hogy mi kerül cselekvő szemléltetésre, azaz mit kell pontosan megfigyelni. Csak a feladat ismeretében tud a tanuló az író – számítógépre, a kezeire, a munkavégzés technikájára koncentrálni. Lehajló testtartás, takart száj esetén az információ tört része jut csak el a diákhoz. Számítógépes gyakorlatkor a tanár a gép mögött, a diákkal szemben állva tud ismereteket közvetíteni.

190

 A tanár, szakoktató természetes hanghordozással, nyugodt tempóban köznapi hangerővel és artikulációval beszéljen! Előadása érthetőségét természetes gesztusokkal, élénk mimikával, finom testbeszéddel fokozhatja.  Zajos hátterű, szűk frekvenciás vagy túl gyors beszéd rontja a beszédértés esélyeit. Munkatevékenység közben, korrekció előtt a tanár érintse meg a tanulót, állítsa le a tevékenységet, amikor feladatot jelöl ki vagy javítja a diák munkáját.  A tanulók vizuális gondolkodásmódja miatt az oktatás során nagy jelentőségű a sokoldalú szemléltetés. A szemléltetés során meg kell győződni a szakmai ismeretek, fogalmak tartalmi megalapozottságáról, és beépüléséről a kognitív rendszerbe. A feldolgozás, alkalmazás szintjein szóbeli, táblázatos, írásbeli, rajzos visszacsatolás kérése tájékoztatást nyújt a pedagógusnak. A tudásszint értékelésekor a, szemléltető eszközök használata melletti tudás értékelése tekinthető reálisnak.  Mivel a hallássérült fiatalok nyelvi szerkezetbeli gondolkodása gyengébb, szókincsük mesterségesen alakult ki, a felzárkóztatásra biztosított többlet órákon a hosszabb, elvont tartalmú, nehezebben ejthető szavak, kifejezések elsajátítása külön is kapjon megerősítést.  A megértés, bevésésellenőrzését szómemória játékokkal, képekkel különböző szövegkörnyezetű előfordulások felismertetésével, önálló szövegbe helyezéssel célszerű gyakoroltatni. Kiscsoportos oktatási szervezeti formákban (pl. csoportbontásban) a hallássérült tanulók ne képezzenek külön csoportot. Mindig a hallók között dolgozzanak a tanulás-tanítás folyamán. Mindig legyen a csoportban segítője, akihez fordulhat Egyéb tanulásszervezési kérdések, gyakorlati teendők  A pedagógus, szakoktató jó szájról olvasási kép nyújtásával segítheti a beszédértést. Az osztályteremben olyan ülőhelyet találjanak, ahonnan közelről láthatja és hallhatja a tanárt! Ne kerüljön szembe az ablakkal! A tanulónak biztosított forgószék is előnyös lehet. Célszerű az első padba, jobb vagy bal szélre ültetni a hallássérült diákot.  A megértést a vizuális oktatási módszerekre alapozott ismeretátadás segíti (képek, kép-hang és írásalapú kommunikációs eszközök).  A tanítási órákon nélkülözhetetlen a közvetlen hallást segítő eszközök használata.  A hallássérültek integrált oktatását, elsősorban a beszédmegértést segíti elő a vezeték nélküli kommunikációs rendszer. A tanár-diák közvetlen kapcsolat URH adóvevő alkalmazásával könnyíthető.  Nehezen kiejthető szakszavak artikulációs ejtésének kialakítását és automatizálását szurdopedagógus, logopédus támogatja.  Előtérbe kerülnek mind az oktatásban, mind a számonkérésben az írásbeli kommunikációs formák, melyek nyelvi megfogalmazása legyen egyszerű, lényegretörő. Hasznos a tanulóval közösen szerkesztett szakmai szakszótár, szakmai jelszótár segítsége. Az értékelés pozitív és ösztönző legyen.  A gyakorlati tantárgyak csoportbontásakor a hallássérült tanulók létszáma max. 4 fő lehet. Mindig a hallók között dolgozzanak a tanulás-tanítás során.  A hallássérült gyermek, fiatal számára problémát jelenthet a hosszabb tanári előadás egyidejű követése és jegyzetelése. A probléma kiküszöbölésére javasoljuk, hogy készítsünk vázlatot a tanulónak, vagy más tanuló órai jegyzetét fénymásoljuk. Ügyeljünk, hogy a szakszavak ne kerüljenek hibásan megtanulásra!

191

 Nem mindig egyszerű a hallássérült tanuló számára a témaváltás. A pedagógus segítheti a hallássérült megértését, ha órákon hangsúlyosabban jelzi ezt, illetve még egyszer összefoglalja a tematikus egységeket. Könnyebbséget jelent, ha a hallássérült tanuló esetenként írásban is megkapja azokat a feladatokat, melyek utasítása sok elemből áll, s minden elem fontos információt hordoz.  Hangsúlyozzuk az órák végén elhangzó információkat!  Folyamatos legyen az ellenőrzés és értékelés, a tanulási folyamat az egyéni szükséglethez igazodjon.  A hallássérült gyermek, fiatal fejlesztése pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárásokkal, megfelelő audiológiai ellátással és egyre modernebb hallókészülékek szakszerű használatával történhet.  Az eredményes nevelést, a szakmai képzés színvonalát az előbbieken túl az általános iskolai tanulmányok, az eddig elért fejlődés is meghatározza.  A hallássérült fiatalok oktatása során fokozott figyelmet kell fordítani látásuk védelmére. 10. A szakmai képzésen túl kiemelt speciális nevelési feladatok  Fontos feladat a szociális kapcsolatrendszer kiépítése, fejlesztése, az érintkezési formák pontos értelmezése, a megfelelő nyelvi formák elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében.  Elengedhetetlen az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszer pontos kiépítése, a kognitív funkciók szintjeinek állandó fejlesztése.  Fontos a vizuális percepció, az önkifejezés, önmegvalósítás, a valóság képi feldolgozásának bekapcsolása a tanítás-tanulás folyamatába a személyiség kibontakoztatása céljából.  Mozgás, ritmus, a beszéd-ritmus intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában.  Szükséges a tehetség gondozása.  Fel kell készíteni a diákokat a felnőttek, a munka világába való beilleszkedésre.

192

X.

Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti szakképesítés oktatásához

A szakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: 9. évfolyam heti óraszám

9. évfolyam éves óraszám 36 héttel







Közismeret

10,5

378

11,5

414

10,5

378

10,5

336

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

21

756+70

21

756+105

21

756+105

21

672

Összesen

31,5

1134+70

32,5

1170+105

31,5

1134+105

31,5

1008

2

72

1,5

54

1,5

54

1,5

48

1,5

54

2

72

2

72

2

64

35

1260+70

36

1296+105

35

1260+105

35

1120

8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

A szakképesítés oktatására fordítható idő 3482 óra (756+70+756+105+756+105+672+54+72+72+64) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

193

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám 9. évfolyam

Tantárgyak e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 10815-12 Információtechnológiai alapok

Munkahelyi egészség és biztonság

gy

gy

ögy

e

gy

ögy

e

2

Foglalkoztatás II.

0,5

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat

2

Operációs rendszerek

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása

2

1

1

1

2,5

2,5 2

2

70

2 105

1

2

3

3

5 9 70

2

3

5

21

105

2

12

2

2

3

9

1

2

3

2

2

2 1

1

1 2

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat


gy

2

Operációs rendszerek gyakorlat

Összes heti/ögy óraszám

e

12. évfolyam

0,5

Hálózati ismeretek gyakorlat

10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás

ögy

11. évfolyam

Foglalkoztatás I.

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, Munkaszervezési ismeretek munkahelyi Munkaszervezési gyakorlat kommunikáció Hálózati ismeretek

10833-12 Hálózati alapok

10. évfolyam

6 8

12 21

105

5 9

13 21

105

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

194

12 21

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

195

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Óraszám Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

9. évfolyam e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11497-12 Foglalkoztatás I.

gy

ögy

10. évfolyam e

10815-12 Információtechnológiai alapok

ögy

e

gy

ögy

12. évfolyam e

Összesen

gy


18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

10

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

20 16

20 16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás II. 11499-12 Foglalkoztatás II.

gy

11. évfolyam

Információtechnológiai alapok Bevezetés a számítógépes architektúrákba Perifériák Hordozható számítógépek Szoftverismeretek

72 36 36

72

18 36

196

144 36 36 18 36

Információtechnológiai biztonság alapjai

18

Információtechnológiai gyakorlat Számítógép összeszerelése Telepítés és konfigurálás Megelőző karbantartás

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció


Munkaszervezési ismeretek Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Munkaszervezési gyakorlat Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Hálózati ismeretek Fizikai átviteli jellemzők és módszerek

72 72

18 36

36

32

36

24 12

32

36

36

80

152

16

8

24

10

10

8 10 12

8 32 42 12

12

12

12

12

22 42

72

72

64

72

208

36

36

36

36 36 36

90 15

176 72 60 44

72

32

34 10

36 36 34 10

10

10

10

10 266 15

197

Közeg-hozzáférési módszerek Adatkapcsolati protokollok Lokális hálózatok Hálózati réteg A felsőbb rétegek A TCP/IP protokoll és az Internet Vezeték nélküli átviteli módok

15 20 20 20 36 36

Hálózati ismeretek gyakorlat Kábelek és csatlakozók szerelése Két számítógép közötti pont-pont kapcsolat kialakítása Vezetékes otthoni, kisvállalati hálózat kialakítása SOHO forgalomirányító segítségével SOHO forgalomirányító konfigurálása, alapbeállításai SOHO forgalomirányító konfigurálása vezeték nélküli hozzáférésre Biztonsági beállítások SOHO forgalomirányítón Jogosultságok kiosztása hálózatban Nyomtatás hálózatban Fájlmegosztás LAN hálózatban Operációs rendszerek Számítógépek felépítése Az operációs rendszerek fejlődése Felhasználói felületek Lemezkezelés Állományok Alapfogalmak Folyamat és processzorkezelés Memóriakezelés

72 36

36 36

32 72

72

64

36

15 20 20 20 36 72 68 280 36 36

36

36

36

36 36

36

36

36 16 32 16

36 36

36 10 16 10

198

72

15 15 14 14 14

16 32 16 144 36 10 16 25 15 14 14 14

Operációs rendszerek gyakorlat Macintosh operációs rendszer Android rendszerek Linux desktop operációs rendszer Számítógéprendszer hibáinak elhárítása Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök Számítógépek konfigurálása Perifériák kiválasztása, méretezése Számítógép hibák és elhárításuk Perifériák hibái és elhárításuk Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben 10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök gyakorlat Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlat Perifériák hibái és elhárításuk gyakorlata Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben gyakorlat Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám:

108 108

108 54 54

72

72

72

18 54

64

64

108

108

96

420 54 54 54 36 86 68 68

54 36 32 32 32

54 36 36 180

180

216

160

90

72

90 90

72 72 396 756

736 90

90

360

316 108 90 118

288 70


199

324

468 756

105

130

40 40 40

202 130 112 72

432

756 1228/3220=38,1% 1992/3220=61,9%

40

256 105

416 672

2940 3220


200

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

201

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Munkakörnyezeti hatások

Munkavédelmi jogi ismeretek

Munkaeszközök biztonsága

Munkavégzés személyi feltételei

Munkahelyek kialakítása

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek


x

x

FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét

x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték

x

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei

x

x

A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása

x

x

Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai

x

A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei

x

Munkaeszközök a munkahelyeken

x

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

x

Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken

x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése

x

Biztonsági szín- és alakjelek

x

Olvasott szakmai szöveg megértése

x

202

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat

x

Szabálykövetés

x

x

x

Döntésképesség Visszacsatolási készség

x TÁRSAS KOMPETENCIÁK x

x

Irányíthatóság

x

x

Irányítási készség

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK x

x

Körültekintés, elővigyázatosság

x

x

Helyzetfelismerés

x

Rendszerező képesség

x

203

x

x

x

11. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

18óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom-meghatározásai. 1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, , helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.

204

Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom-meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A

205

Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

1.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály

1.1

magyarázat

x

1.2.

megbeszélés

x

1.3. 1.4. 1.5.

szemléltetés házi feladat teszt

Alkalmazandó eszközök és felszerelések Szakkönyvek, munkavédelmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. NAPO)

x

x x x


1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2. 2.1.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


Alkalmazandó eszközök és felszerelések

x

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

x

206

x

A tanult (vagy egy választott) szakma

szabályainak veszélyei, ártalmai


207

A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai,

témakörei

208

A 11497-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Nyelvtani rendszerezés II.

bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással)

x

x

x

x

egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt

x

x

x

x

Munkavállalói szókincs

Nyelvtani rendszerezés I.

11497-12 Foglalkoztatás I.

Nyelvi készségfejlesztés

Foglalkoztatás I.

FELADATOK Idegen nyelven:

idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez

x

SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven

x

Szakmai párbeszédben elhangzó idegen nyelven feltett egyszerű kérdések megértése, illetve azokra való reagálás egyszerű mondatokban

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés Nyelvi magabiztosság

TÁRSAS KOMPETENCIÁK x

Kapcsolatteremtő készség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás

x

209

x

2. Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: idegen nyelvek 2.3. Témakörök 2.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1 10 óra A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerű mondatokban is képes lesz reagálni. A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és pontos használata révén fog megvalósulni. 2.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) használata révén a diák képes lesz exaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. 2.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/

210

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. - Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - étkezés, szállás Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 2.3.4. Munkavállalói szókincs 20 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. 2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.3. 1.5.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x

211


1.7. 1.8. 1.9. 1.10.

kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat digitális alapú feladatmegoldás

x x x x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Levélírás Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás



x x x

x x x

Csoportos munkaformák körében

4. 4.1. 4.3.

Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos helyzetgyakorlat

x x


212

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai,

témakörei

213

11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x

Munkanélküliség

x

Álláskeresés

Munkaviszony létesítése

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Foglalkoztatás II.

FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat

x

Feltérképezi a karrierlehetőségeket

x

Vállalkozást hoz létre és működtet

x

Motivációs levelet és önéletrajzot készít

x

Diákmunkát végez

x SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége

x

x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák

x

x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka)

x

x

Álláskeresési módszerek

x

Vállalkozások létrehozása és működtetése

x

Munkaügyi szervezetek

x

Munkavállaláshoz szükséges iratok

x

Munkaviszony létrejötte

x

A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései

x

x

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei

x

x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás)

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése

x

x

x

x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban

x

x

x

x

Elemi szintű számítógéphasználat

x

x

x

x

Információforrások kezelése

x

x

x

x

Köznyelvi beszédkészség

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK x

x

x

x

x

x

Önfejlesztés Szervezőkészség

214

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség

x

x

x

x

x

x

x

Logikus gondolkodás

x

x

x

x

Információgyűjtés

x

x

x

x

Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK

215

3. Foglalkoztatás II. tantárgy

16 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 3.3. Témakörök 3.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 3.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

3.3.3. Álláskeresés 4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

216

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerő-piaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 3.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.4. 1.5. 1.6. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szerepjáték házi feladat




217

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.. 1.5. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás



x x x x x

x x x


218

A 10815-12 azonosító számú Információtechnológiai alapok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

219

A 10815-12 azonosító számú Információtechnológiai alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Megelőző karbantartás

Telepítés és konfigurálás

Számítógép összeszerelése

Információtechnológiai gyakorlat



Szoftverismeretek

Bevezetés a számítógépes architektúrákba

Információtechnológiai alapok

FELADATOK Számítógépes konfigurációt meghatároz. Számítógépet összeszerel. BIOS funkcióit paraméterezi. UPS teljesítményszükségletet meghatározza, a UPS-t üzembe helyezi. Megelőző karbantartást végez. Merevlemezt particionál. Memóriát bővít. Megfelelő operációs rendszert kiválaszt. Operációs rendszert telepít és frissít. Perifériát csatlakoztat, meghajtó programot telepít. Lemezklónozást végez. Rendszer helyreállítást végez. Biztonsági másolatot készít. Felhasználói fiókokat kezel. LAN/WAN hálózatokat használ. Számítógépet hálózatra csatlakoztat, konfigurál. Internet kapcsolatot megoszt. Alkalmazói programokat telepít. Biztonsági programokat telepít és használ. Környezet- és munkavédelmi előírásokat betart. ESD védelem eszközeit alkalmazza. Számítógépes környezetet kialakít. Kézenfekvő problémákat kiszűr. Angol nyelvű szakmai szöveget értelmez. Betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a távközlési szakmára vonatkozó előírásokat

x x x x x x x

x

x x x x x x x

x x x x x x x x x x

x

x x

SZAKMAI ISMERETEK Információtechnológiai alapfogalmak Kettes, tizenhatos számrendszer Számítógép főbb részei BIOS funkciók Processzorok és típusaik Memóriák és típusaik Perifériák Portok és típusaik Adattovábbítási módszerek

x x x x x x x x x

220

Asztali és hálózati operációs rendszerek Multi-boot környezet GUI és CLI felhasználói felületek Fájlok, mappák kezelése és megosztása Jogok, attribútumok Memóriakezelés Partíciók Fájlrendszerek Folyamat- és processzorkezelés Hálózati csatolóegység és feladatai Kábelek és csatlakozásaik, topológiák Protokollok használata, beállítása Biztonsági veszélyforrások Adatbiztonsági eljárások, biztonsági házirend Biztonsági ajánlások és szabványok Hálózati biztonságtechnika Nyomtatók típusai, nyomtatás kezelés Hálózati nyomtatás Felügyeleti eszközök ESD védelem szükségességének okai Angol nyelvű szakmai kifejezések Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x

x x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Számítógép összeszerelése Portok, perifériák csatlakoztatása Operációs rendszer telepítése

x x x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Pontosság

x

x

x

Precizitás

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Együttműködés

x

Kezdeményezőkészség


Ismeretek helyükön való alkalmazása

x

221

4. Információtechnológiai alapok tantárgy

144 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja Az Információtechnológiai ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy alapozó információtechnológiai ismereteket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete 4.3. Témakörök és elemeik 4.3.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba Kettes- és tizenhatos számrendszer. Neumann-elvű számítógép felépítése. Hardver és firmware fogalma. Számítógép házak és tápegységek. Processzortípusok, foglalatok. Hőelvezetési technológiák. Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése. Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik. BIOS feladatai, beállításai. Input perifériák, KVM kapcsolók. Háttértárak és típusaik. Merevlemezek adattárolási struktúrája. Redundáns adattárolás fogalma, RAID.

36 óra

4.3.2. Perifériák Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik. Nyomtatók típusai, működési elveik. Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik. Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása. Szkennerek típusai, működési elveik. Multifunkciós nyomtatók. Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok. Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai. Hálózati topológiák. Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC).

36 óra

4.3.3. Hordozható számítógépek Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása. Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák. Dokkoló állomás és portismétlő. Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok. Táblagépek és okos telefonok hardvereszközei.

18 óra

4.3.4. Szoftverismeretek Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása. Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL. Operációs rendszer fogalma, feladatai.

36 óra

222

Operációs rendszerek típusai és jellemzőik. GUI és CLI felhasználói felületek. Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai. Partíció fogalma, típusai. Formázás, fontosabb fájlrendszerek. Rendszerbetöltés folyamata. Windows indítási módok. Regisztráció adatbázis. Multi-boot rendszerek. Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak. Fájlkiterjesztések és attribútumok. Vezérlőpult beállításai. Archiválási módok. Kliensoldali virtualizáció, hypervisor. Táblagépek és okos telefonok operációs rendszerei. Adatszinkronizáció. Hibakeresési folyamat lépései. 4.3.5. Információtechnológiai biztonság alapjai 18 óra Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware). Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás). Megtévesztési technikák (social engineering, phishing). Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei. Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai. Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei. Biztonsági szabályzat. Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés). Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme. Tűzfalak feladata, típusai. Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek. IT eszközök fizikai védelme. Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a távközlési szakmára vonatkozó előírások.

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Számítógép terem 4.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita

Tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x

223


1.6 1.7 1.8 1.9 1.11 1.12

szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció házi feladat egyéb

x

x x x

x x

x x x

projektor

4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám 1. 1.1 1.2

1.3 2. 2.1 2.2

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni csoport osztály Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett x feldolgozása Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása x Szöveges előadás egyéni x felkészüléssel Tanulói tevékenységforma



224

5. Információtechnológiai gyakorlat tantárgy

176 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy alapozó információtechnológiai gyakorlati készségeket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges készségek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete. 5.3. Témakörök és elemeik 5.3.1. Számítógép összeszerelése 72 óra Számítógép szétszerelése. Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása. Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata. Tápegység telepítése. Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése. Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása. Perifériák csatlakoztatása. BIOS funkciója és beállításai. Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban. Számítógép alkatrészek cseréje. Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása. SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása. Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei. Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése. Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése. UPS típusok, teljesítményszükséglet meghatározása. UPS üzembe helyezése. Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a távközlési szakmára vonatkozó előírások betartása. 5.3.2. Telepítés és konfigurálás Megfelelő operációs rendszer kiválasztása. Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása. Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése. Merevlemez particionálás. Kötetek formázása. Operációs rendszerek telepítése. Meghajtó programok telepítése. Frissítések és hibajavító csomagok telepítése. Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése. Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata. Alkalmazások telepítése, eltávolítása. Felhasználói fiókok kezelése. Virtuális memória beállítása. Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta.

225

60 óra

Területi és nyelvi beállítások. Eseménynapló ellenőrzése. Rendszer helyreállítás. Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai. Kezelőpult (MMC) használata. Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok. Személyes tűzfal beállítása. Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális gép telepítése. 5.3.3. Megelőző karbantartás Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv. Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai. Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása. Monitorok szakszerű tisztítása. Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje. Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása. Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése. Számítógépek működésének környezeti feltételei. Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése. Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés. Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra. Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása. Ütemezett karbantartási feladatok. Laptopok szakszerű tisztítása.

44 óra

5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Hardvertechnikai laboratórium 5.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás

1.9

szimuláció

1.10 1.11 1.12

szerepjáték házi feladat egyéb

Tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály


x x x x x x x x

x

x

x x x

226

x x szimulációs program


1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 3. 3.1.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Tesztfeladat megoldása

Osztálykeret

Csoportbontás

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

Sorszám



x x

Komplex információk körében Esetleírás készítése Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

x x


227

A 10826-12 azonosító számú Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés,munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodul

228

A 10826-12 azonosító számú Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, megbízási, vállalkozói jogviszonyt előnyeik és hátrányaik alapján megkülönbözteti, kiválasztja a számára kedvezőt. Megfogalmazza és ismerteti leendő munkahelyével, munkakörével kapcsolatos elvárásait saját szakmai ismeretei, készségei és képességei, karriercéljai alapján (a lehetőségek figyelembevételével) Ismeri és karriercéljaiba beépíti a szakképesítésének megfelelő munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat Munkaszerződést köt, munkaviszonyt létesít munkavállalói jogai és kötelezettségei ismeretében Különböző méretű, felépítésű szervezetek (vállalkozások – köztük egyéni vállalkozás, egyéni cég, nonprofit szervezetek, közigazgatási szervek) között szervezeti jellemzőik alapján különbséget tesz. Elhelyezi a különböző típusú szervezetekben a szakképesítésével betölthető munkaköröket A különböző szervezeti típusokra jellemző irányítási eszközök ismertében, a szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli),

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

229

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság

Minőség ellenőrzés, minőségbiztosítás

Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás

Pénzügy, vállalkozási feladatok

Munkavégzés projektekben

Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás

Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése


Munkaszervezés gyakorlat









Munkaszervezési ismeretek

ügyvitelre vonatkozó szabályokat, eljárásokat értelmezi, betartja, ügyviteli célú szoftvereket használ. A munkavégzésre jellemző szóbeli kommunikációs helyzetekre vonatkozó viselkedési és kommunikációs szabályokat alkalmazza: üzleti tárgyalás, reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció vezetőknek. Elkészíti a jellemző munkahelyi szituációkhoz illeszkedő dokumentumokat (hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás), dokumentum-menedzsment szoftvert alkalmaz. Saját munkaidejét, feladatait megtervezi, kontrollálja, nyilvántartja a személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság módszereinek alkalmazásával, idő- és feladattervező, követő szoftvert alkalmaz. Tárolja, gyűjti, kezeli és elemzi az információkat, információkat visszakeres. Érti, értelmezi és elmagyarázza a magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) tartalmát, fontosabb jellemzőit és adatait.

x

x

x

x

x

x

230

x

x

x

x

Megkülönbözteti a projekten belüli szerepeket, a szerepekhez kapcsolódó, a projektalapú működésből fakadó tevékenységeket, jogokat és kötelezettségeket Alkalmazza a projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és dokumentációs szabályokat, csoportmunka támogató eszközöket, szoftvereket. Létrehoz egyéni vállalkozást, egyéni céget Pénzügyi adminisztrációt végez, számlákat készít és ellenőriz. Egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatokat végez munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódóan, a vállalkozókat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek figyelembevételével. Munkájában alkalmazza az Ügyfélkapu szolgáltatásait (EBEV) Biztosítja a balesetmentes munkavégzés feltételeit, alkalmazza, megköveteli a szükséges és előírásszerű védőeszközök, védőfelszerelések használatát. Betartja a balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírásokat, fokozottan ügyel az áramütéses balesetek megelőzésére, részt vesz az áramütést szenvedett elsősegélynyújtásában. Munkahelyi minőségirányítási előírásokat alkalmazza és betartja. Munkavégzés környezetvédelmi előírásait betartja, alkalmazza Hulladékokat, veszélyes anyagokat szakszerűen kezel, illetve tárol

x

x

x

x x x

x x

x

x

x

x x

x

x

x x

x x x

x x

SZAKMAI ISMERETEK A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fajtái (munkaviszony, megbízás, vállalkozói jogviszony), előnyök és hátrányok a foglalkoztatott szempontjából Munkahellyel, munkakörrel szemben támasztott személyes elvárások szakmai tudás és szakmai karriercélok alapján Munkavállalóval szemben támasztott munkaerő-piaci elvárások a szakképesítéssel betölthető munkakörökben Munkavállaló jogai, kötelezettségei, munkaviszony létesítése. Gazdasági szervezetek (vállalkozások, egyéni vállalkozás, egyéni cég), nonprofit szervezetek, közigazgatási szervek jellemzői, különbségei, azonosságai. A tanult szakképesítéssel betölthető munkakörök elhelyezése különböző szervezetekben

x x

x

x x x

x

x

x

231

A különböző szervezeti típusokra jellemző irányítási eszközök, a szervezeti irányítás szoftverei A szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), ügyvitelre vonatkozó szabályok, elvárások, szabályozó dokumentumok, jellemző ügyviteli szoftverek A munkavégzésre jellemző, szóbeli kommunikációs helyzetekre − üzleti tárgyalás, reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció vezetőnek − vonatkozó viselkedési és kommunikációs szabályok A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok tartalmi, formai, stilisztikai sajátosságai (hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás), dokumentum-menedzsment szoftverek Saját munkaidő, feladatok tervezésének nyomon követésének módszerei (személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság), munkaidő és feladattervező, követő szoftverek A munkafeladatok elvégzéséhez szükséges információk gyűjtése, elemzése, kezelése, visszakereshető tárolása Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) tartalma, felépítése, értelmezése, ismertetése

x

x x

x

x

x

x

x

x

x x

232

x

Projekten belüli szerepek, a szerepekhez kapcsolódó, a projekt alapú működésből fakadó tevékenységek, jogok és kötelezettségek A projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és dokumentációs szabályok, csoportmunka támogató eszközök, szoftverek Egyéni vállalkozás, egyéni cég alapításának folyamata, jogi alapok. Pénzügyi adminisztrációra jellemző alaptevékenységek (számlanyitás, számlavezetés, átutalás, hiteligénylés, hitelfelvétel), számla kiállítása, számlaellenőrzés. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatok a vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek figyelembevételével. Ügyfélkapu szolgáltatásait (EBEV) A balesetmentes munkavégzés feltételei, a szükséges és előírásszerű védőeszközök, védőfelszerelések használata. Balesetvédelmi és érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése, áramütést szenvedett elsősegélynyújtása Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalmának értelmezése a szakképesítésre jellemző munkafolyamatokban. Munkahelyi minőségirányítási előírások. A betölthető munkakörre jellemző környezetvédelmi előírások és azok alkalmazása Hulladékok, veszélyes anyagok kezelésének szabályai, tárolásának módja

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x x

x

x

x x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szövegek írása, hatékony szövegalkotás Munkavégzés csoportban, együttműködés csoportban Gazdálkodás az idővel Információk gyűjtése és elemzése Feladattervezés

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Döntésképesség

x

x

x

233

x

x

Szervezőkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Pontosság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Meggyőzőkészség

x

x

x

x

x

x

x

Kommunikációs rugalmasság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Prezentációs készség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintőképesség Rendszerezőképesség

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

234

6. Munkaszervezési ismeretek tantárgy

152 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja A Foglalkoztatás követelménymodulra építve a tanuló megismeri a jellemző informatikai munkaköröket, az informatikai munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat, és a személyes portfólió sajátosságait, és az informatikai álláshelyekkel kapcsolatos információforrásokat. Megismeri a különböző szervezeti típusokat, azok jellemző ügyviteli és információs folyamatait és szabályait. Elsajátítja a szervezeti kommunikációra vonatkozó alapvető szabályokat, fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Megismeri a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás alapjait, megismeri a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szükséges információk felkutatatásában, és visszakereshető tárolásában. Elsajátítja a projektmenedzsment alapismereteket, felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Elsajátítja az alapvető pénzügyi, számviteli ismereteket: bankszámlanyitás, bankszámla-vezetés, számla formája, kiállítása, alapvető adók, közterhek. A Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulhoz kapcsolódóan megismeri a szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat minimalizálására. Megismeri a minőségirányítás helyét, szerepét a munkaszervezeten belül. Képet kap a szakmacsoportjára jellemző, a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokról és azok kezelésének módjáról a jogszabályok tükrében. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 6.3. Témakörök és elemeik 6.3.1. Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése 24 óra Ez a témakör a Foglakoztatás modulra épül. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony, megbízási, vállalkozói jogviszony előnyei és hátrányai a foglalkoztatott szempontjából. Szakmai és személyes portfólió helye és szerepe az életpálya-építésben, tartalma az informatikai munkakörök esetében. Jellemző informatikai munkakörök, tipikus munkaköri elvárások. 6.3.2. Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció 10 óra Gazdasági szervezetek (vállalkozások, egyéni vállalkozás, egyéni cég), nonprofit szervezetek, közigazgatási szervek szervezeti, működési jellemzői, különbségei, azonosságai a vezetés/irányítás, munkaszervezés és kommunikáció szempontjából. A szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), ügyvitelre vonatkozó alapvető szabályok, eljárások. Az eljárásokat leíró szabályozó dokumentumok fajtái (szervezeti és működési szabályzat, iratkezelésre, dokumentumkezelésre, ügyviteli folyamatokra kiterjedő szabályzatok) tartalma, helye, szerepe a szervezetek működésében. A munkaszervezési, kommunikációs és ügyviteli folyamatok, eljárások támogatására alkalmazott szoftverek. A munkavégzésre jellemző, szóbeli kommunikációs helyzetekre – üzleti tárgyalás, reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció - vonatkozó viselkedési és kommunikációs szabályok. 235

6.3.3. Információgyűjtés, - kezelés, tájékozódás 8 óra A munkafeladatok elvégzéséhez szükséges információk gyűjtése, elemzése, kezelése, visszakereshető tárolása: tematikus portálok; szakmai adatbázisok; szakmai fórumok. Gyártó - specifikus információforrások az informatika területén; Az interneten elérhető szakmaspecifikus képzési és tananyagok; Végfelhasználó által jelzett igények, hibajelzések értelmezése, pontosítása; 6.3.4. Munkavégzés projektekben 32 óra Projektmenedzsment alapfogalmai. Projekten belüli szerepek, a szerepekhez kapcsolódó, a projekt alapú működésből fakadó tevékenységek, felelősségi és hatáskörök. Projektszoftverek fajtái, jellemző funkcionalitása, helye, szerepe, alkalmazhatósága a projektek tervezésében, adminisztrálásában, nyomon követésében, erőforrások kezelésében. A projekttervezés folyamata, tevékenységek tervezése, erőforrások fajtái és tervezése. A projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és dokumentációs szabályok, jellemző projektdokumentumok. A projektek nyomon követésének, monitoringjának módja, az indikátorok fajtái, szerepe a projektek követésében. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök. 6.3.5. Pénzügyi, vállalkozási feladatok 42 óra Egyéni vállalkozás, egyéni cég alapításának folyamata, az alapítás feltételei. Társas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra, számvitelre jellemző alaptevékenységek, pénzügyi, számviteli folyamatok, tevékenységek helye, szerepe a szervezeti működésben. A vállalkozás jövedelmének keletkezési folyamata a bevételtől az eredményig. A vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek. A bruttó és nettó bevétel, költség, önköltség fogalma, számításának módja. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkuláció, költségszámítás, jövedelmezőség számítása; Árajánlat szerepe, tartalma, felépítése. Ügyfélkapu szolgáltatásait (eBEV, értesítési tárhely, adó és járulékbevallás, foglalkoztatási jogviszony, cégkereső, ügyintézés, jogszabálykereső, OEP lekérdezés /betegéletút, biztosítási jogviszony). 6.3.6. Munka - és balesetvédelem, elsősegélynyújtás 12 óra Ez a témakör a Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulra épül. A számítógépes munkahely kialakítására vonatkozó munkaegészségügyi szabályozás. A számítógépes munkahelyre vonatkozó ergonómiai követelmények. Érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése 6.3.7. Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás 12óra Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalmának értelmezése a szakképesítésre jellemző munkafolyamatokban. A szabványok helye és szerepe a minőségügyi, minőségirányítási, minőségbiztosítási eljárásokban. Szakképesítésre jellemző minőségügyi szabványok 6.3.8.

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése12 óra 236

A betölthető munkakörre jellemző környezetvédelmi előírások és azok alkalmazása, hulladékok, veszélyes anyagok kezelésének szabályai Környezetterhelési kockázatok 6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elméleti szaktanterem Informatikai szaktanterem 6.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

6.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

1.9

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció

1.10 1.11 1.12


Sorszám 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8

Tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

osztály


x x x x x

x

x

projektor

x x

x x

x

x

x

Számítógép, internet

x x

6.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám 1. 1.1 1.2. 2. 2.1 2.2

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni csoport osztály Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x feldolgozása Információk feladattal x x x vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása x Szöveges előadás x egyéni felkészüléssel Tanulói tevékenységforma


6.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 7. Munkaszervezési gyakorlat tantárgy:

208 óra

7.1. A tantárgy tanításának célja

237

A tanuló elsajátítsa és gyakorolja a szaktudásának, személyes karrier elképzeléseinek megfelelő állás, munkahely felkutatásához, elnyeréséhez szükséges készségeket, kompetenciákat. Elemzi, értelmezi a különböző szervezeti típusokra jellemző ügyviteli és információs folyamatokat. Fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Kipróbálja a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás módszereit, és a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szükséges információk felkutatásában, és visszakereshető tárolásában. Felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Gyakorlatot szerez alapvető pénzügyi, számviteli tevékenységekben: bankszámla-nyitás, bankszámlavezetés, számla kiállítása, önköltségszámítás, árajánlat készítés. Értelmezi és elemzi a szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi, munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat minimalizálására. A minőségirányítási eljárásokhoz kapcsolódóan folyamatokat elemez, egyszerű folyamatokat ír le, szakmacsoportjára jellemző szabványokat keres. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatban szakmacsoportjára jellemző helyzetekben a jogszabályok figyelembe vételével kockázatokat elemez. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 7.3. Témakörök és elemeik 7.3.1. Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése 36 óra Szakmai és személyes portfólió elkészítése és vezetése a közösségi oldalakon, interneten közzétett személyes információk figyelembevételével Az internet használata informatikai állások felkutatásában: információforrások, lehetőségek, szolgáltatások. A szakmai önéletrajz jellegzetességei informatikai szakképesítések esetében. 7.3.2. Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció 36 óra A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok tartalmi, formai, stilisztikai sajátosságainak megismerése dokumentumok elemzésével: hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás. Dokumentummenedzsment, dokumentumkezelő szoftverek jellemző funkciói, helye, szerepe a szervezet folyamataiban – egy konkrét dokumentummenedzsment alkalmazás megismerése. Saját munkaidő, feladatok tervezésének, nyomon követésének módszerei (személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság), eszközei. Munkaidő és feladattervező, - követő szoftverek használata. 7.3.3. Információgyűjtés, - kezelés, tájékozódás 36 óra Jellemző keresőalkalmazások, keresőalkalmazások funkcionalitása; Megadott szempontok alapján különböző típusú információk keresése. Információk megosztására, rendszerezésére, tárolására szolgáló alkalmazások kezelése. Hibajegy-kezelő szoftver alkalmazása. Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) értelmezése, ismertetése. 7.3.4. Munkavégzés projektekben Jellemző projekt-dokumentumok elkészítése minta alapján saját projektre.

238

36 óra

Saját projekt megtervezése: megadott projektcélra tevékenységek tervezése, ütemezése, erőforrás tervezés. Projektszoftverek alkalmazása a projektben: adminisztrálás, nyomon követés, erőforrások kezelése. Saját tanulói projekt felvitele projektmenedzsment szoftverbe. Ügyfél-kapcsolattartás eszközei. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök. 7.3.5. Pénzügyi, vállalkozási feladatok 34 óra Egyéni és társas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra jellemző alaptevékenységek elvégzése: bankszámlanyitás, számlavezetéssel kapcsolatos tevékenységek, átutalás kezdeményezése, hiteligénylés, hitelfelvétel feltételeinek, menetének megismerése); Számla kiállítása, számlaellenőrzés. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatok a vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek figyelembevételével. A költségkalkuláció figyelembevételével egyszerű árajánlat összeállítása. Alapvető ügyfélkapu műveletek gyakorlása. 7.3.6. Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás 10 óra A számítógép perifériáinak ergonomikus, helytakarékos, funkcionális elrendezése a környezeti adottságok és a munkaegészségügyi előírások figyelembevételével. A balesetmentes munkavégzés – kockázatbecslés, elemzés – szituációk alapján. Balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése, áramütést szenvedett elsősegélynyújtása. 7.3.7. Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás 10 óra Folyamatszabályozás, folyamatfejlesztés – szervezeti dokumentumok alapján. Munkahelyi minőségirányítási előírások értelmezése; szabályozó dokumentumok fajtái. Szabványok fellelhetősége, keresés minőségügyi szabványok között. 7.3.8. Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése10 óra Veszélyes anyagok hulladékok kezelése – eljárások. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kockázatbecslés. 7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elméleti szaktanterem Informatikai szaktanterem

7.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2 1.3

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás


csoport

osztály x

x

x x x 239

x


projektor

1.4 1.5 1.6 1.7 1.8

megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás

x x

x

x

1.9

szimuláció

x

x

1.10 1.11 1.12


x x

x Számítógép, internet

x x

7.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám 1. 1.1 1.2. 2. 2.1 2.2

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni csoport osztály Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x feldolgozása Információk feladattal vezetett x x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása x Szöveges előadás egyéni x x felkészüléssel Tanulói tevékenységforma



240

A 10833-12 azonosító számú Hálózati alapok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

241


Otthoni és kisvállalati hálózatot telepít, valamint az internetre csatlakoztat Ellenőrzi és javítja a hálózati- és az internet csatlakozást x

x

242

x

x

Linux desktop operációs rendszer

FELADATOK

Android rendszerek

Operációs rendszerek

Macintosh operációs rendszer

Memóriakezelés

Folyamat és processzorkezelés

Alapfogalmak

Állományok

Lemezkezelés

Hálózati ismeretek gyakorlat

Felhasználói felületek

Az operációs rendszerek fejlődése

Számítógépek felépítése

Fájlmegosztás LAN hálózatban

Nyomtatás hálózatban

Jogosultságok kiosztása hálózatban

Biztonsági beállítások SOHO forgalomirányítón

SOHO forgalomirányító konfigurálása vezeték nélküli hozzáférésre

SOHO forgalomirányító konfigurálása, alapbeállításai

Hálózati ismeretek

Vezetékes otthoni, kisvállalati hálózat kialakítása SOHO forgalomirányító segítségével

Két számítógép közötti pont-pont kapcsolat kialakítása

Kábelek és csatlakozók szerelése

Vezeték nélküli átviteli módok

A TCP/IP protokoll és az Internet

A felsőbb rétegek

Hálózati réteg

Lokális hálózatok

Adatkapcsolati protokollok

Közeg-hozzáférési módszerek

Fizikai átviteli jellemzők és módszerek

A 10833-12azonosító számú, Hálózati alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Operációs rendszerek gyakorlat

x x

Erőforrásokat oszt meg számítógépek között Otthoni és kisvállalati hálózatok biztonsági veszélyeit felismeri és elhárítja Internetes alkalmazásokat telepít és ellenőriz Alapvető IPszolgáltatásokat grafikus felületen konfigurál Megérti és felhasználja a szakmai angol nyelvű szöveget Kábelt végződtet, tesztel Hálózati passzív elemek felszerelését ellenőrzi Hálózati dokumentációt értelmez Hálózati diagnosztikai programokat használ Vezeték nélküli hálózatot biztonságossá tesz Firmware frissítést végez, konfigurációt archivál

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x SZAKMAI ISMERETEK

Hálózati alapfogalmak Hálózati szerepek Hálózati architektúrák Fizikai- és logikai topológiák Hálózati eszközök, integrált szolgáltatású eszközök

x

x x x x

x

x

x

x

x x

x

x x

x

x

243

x

Protokollok, szabványosítás OSI és TCP/IP modell, adatbeágyazás Átviteli közegek Strukturált kábelezés, kábelezési szabványok LAN/WAN technológiák, szabványok Vezeték nélküli technológiák, szabványok Közeg-hozzáférési módszerek Fizikai- és logikai címzés IP címzés, címosztályok Címzési sémák (unicast, multicast, broadcast) Nyilvános és publikus címek, NAT Internet szolgáltatások típusai Hálózati szolgáltatások Jogosultságok Hálózati hibaelhárítási stratégiák, diagnosztikai programok Hálózatbiztonsági technológiák Angol nyelvű szakmai kifejezések

x

x x

x x

x x x

x x

x

x

x

x

x

x x x x x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Eszközök hálózatra csatlakoztatása Integrált szolgáltatású

x

x

x

244

x

útválasztó konfigurálása

245

UTP kábelek végződtetése Hálózati dokumentáció értelmezése

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás

x

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás

x

x

x

x

x

x

x

x

Áttekintő képesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

246

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

8. Hálózati ismeretek tantárgy

266 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék a számítógép hálózatok alapvető elméleti hátterét, a működési elvét, valamint a működéshez szükséges protokollokat, vezérlő eljárásokat. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy kapcsolódik az Információtechnológiai alapok és Információtechnológiai gyakorlat tantárgyakhoz. 8.3. Témakörök 8.3.1. Fizikai átviteli jellemzők és módszerek Általános elméleti alapok Vonalak megosztása Multiplexelés frekvenciaosztással Multiplexelés szinkron időosztással Vonalkapcsolás Üzenet- és csomagkapcsolás Vezetékes átviteli közegek Csavart érpár (UTP, STP) Koaxiális kábelek Alapsávú koaxiális kábelek Szélessávú koaxiális kábelek Üvegszálas kábel Vezeték nélküli átviteli közeg Infravörös, lézer átvitel Rádióhullám Szórt spektrumú sugárzás Műholdas átvitel Analóg átvitel Telefónia Cellás mobil rádiótelefonok Modemek Faxok Digitális átvitel Digitális jelek kódolása Karakterek ábrázolása - az ASCII kódrendszer Unicode Párhuzamos és soros adatátvitel Aszinkron soros adatátvitel RS-232C szabvány Terminálkezelés Multiplexelés és koncentrálás ISDN - integrált szolgáltatású digitális hálózat Beágyazott rendszerek kommunikációja Soros kommunikáció

15 óra

8.3.2. Közeg-hozzáférési módszerek

15 óra 247

Véletlen átvitelvezérlés Ütközést jelző vivőérzékeléses többszörös hozzáférés (CSMA/CD) Réselt gyűrű (slotted ring) Regiszter beszúrásos gyűrű (register insertion ring) Osztott átvitelvezérlés Vezérjeles gyűrű (Token Ring) Vezérjeles sín (Token bus – Vezérjel busz) Ütközést elkerülő, vivőérzékeléses többszörös hozzáférés (CSMA/CA) Központosított átvitelvezérlés Lekérdezéses (polling) eljárás Vonalkapcsolásos eljárás 8.3.3. Adatkapcsolati protokollok Keretek képzése Hibakezelés Korlátozás nélküli egyirányú (szimplex) protokoll Egyirányú „megáll és vár” protokoll Egyirányú összetett protokoll Kétirányú protokollok Egybites csúszóablakos protokoll Visszalépés n-el technikájú protokoll Szelektív ismétlő protokoll HDLC (High Level Data Link Control)

20 óra

8.3.4. Lokális hálózatok IEEE 802-es szabványok A fizikai réteg Közeghozzáférés-vezérlési (MAC) alréteg Logikai kapcsolatvezérlési (LLC) alréteg Rétegek közötti szolgálatok A lokális hálózatok fizikai egységei Az IEEE 802.3 szabvány és az ETHERNET

20 óra

8.3.5. Hálózati réteg Forgalomirányítás A legrövidebb út meghatározása Determinisztikus forgalomirányítás Adaptív algoritmusok Központi adaptív forgalomirányítás Elszigetelt forgalomirányítás Elosztott adaptív forgalomirányítás Torlódásvezérlés X.25 hálózat Keret-relézés (Frame Relay)

20 óra

8.3.6. A felsőbb rétegek Szállítási réteg Viszonyréteg Megjelenítési réteg Adatábrázolás Adattömörítés

36 óra

248

Hálózati biztonság és védelem (titkosítás) Alkalmazási réteg 8.3.7. A TCP/IP protokoll és az Internet TCP/IP protokoll Az internet szállítási rétege: a TCP Az internet hálózati rétege: az IP Címzési rendszer VLSM CIDR Összeköttetés-mentes szállítási protokoll: az UDP Az internet vezérlése: az ICMP protokoll Hálózat elérési réteg A UNIX hálózatkezeléséről röviden Példa az alkalmazási rétegre: Az internet-szolgáltatások Kapcsolódás az internetre E-mail (Electronic mail) FTP (File Transfer Protocol) Telnet Archie Finger Levelezési listák és a Usenet Információk szervezése a hálózaton Gopher Wais (Wide Area Information Server) WWW (World Wide Web) HTML URL-specifikációk A CGI A HTTP-protokoll A hálózat emberi tényezői A legfontosabb RFC dokumentumok

72 óra

8.3.8. Vezeték nélküli átviteli módok Vezeték nélküli technológiák Előnyei Hátrányai Korlátai Vezeték nélküli hálózatok típusai Vezeték nélküli helyi hálózatok Szabványok Összetevők Azonosítás a hálózaton Csatornák Vezeték nélküli hálózat biztonsága Elérések korlátozása Hitelesítés Titkosítások Forgalomszűrés

68 óra

8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 249

Elméleti tanterem 8.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói


Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés szimuláció házi feladat

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.




1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Képi információk körében Hálózati topológia rajz értelmezése Hálózati topológia rajz készítése leírásból Hálózati topológia rajz elemzés, hibakeresés

1.2. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 7. 7.1. 7.2.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x x

x x x x x

Komplex információk körében Esetleírás készítése Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése

x x x x x x x

8.6. A tantárgy értékelésének módja 250


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

9. Hálózati ismeretek gyakorlat tantárgy

280 óra

9.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló jártasságot szerezzen a hálózat gyakorlati kialakításában. Szerezzen gyakorlatot a kábelek szerelésében nem csak laboratóriumi körülmények között, hanem különleges, nem jól hozzáférhető pozíciókban is. Tudjon összeállítani peer-to-peer hálózatot két számítógép összekapcsolásával és megfelelő konfigurációjával. Tudjon kialakítani otthoni, kisvállalati hálózatot SOHO forgalomirányító segítségével, megfelelő biztonsági szempontok alapján. Tudjon csatlakoztatni vezeték nélküli hálózati eszközöket a SOHO Wifi forgalomirányítóhoz. Legyen jártas a SOHO forgalomirányító konfigurálásában, a konfiguráció mentésében és visszatöltésében. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy kapcsolódik az Információtechnológiai alapok és Információtechnológiai gyakorlat tantárgyakhoz. 9.3. Témakörök 9.3.1. Kábelek és csatlakozók szerelése Fémes vezetők Koaxiális kábel és csatlakoztatásuk Színkódok, szabványok STP kábelek és csatlakoztatásuk UTP kábelek és csatlakozók Kategóriák és tulajdonságaik (fali kábel, patch kábel) Törésgátlók Krimpelő fogó felépítése, használat Optikai kábelek szerelése (pl.: video) Fali csatlakozók Típusai Szerelése Betűző szerszám használata Rack szekrények tulajdonságai, típusai Patch panelek fajtái, szerelése Színkódok, szabványok Kábelrendezés, feliratozás rack szekrényben Kábel teszterek típusai, fajtái Mérések kábel teszterekkel Mérési jegyzőkönyvek készítése Mérési jegyzőkönyvek tartalmi elemei

36 óra

9.3.2. Két számítógép közötti pont-pont kapcsolat kialakítása Fizikai réteg előkészítése Kábel típus kiválasztása Számítógépek csatlakoztatása

36 óra

251

Számítógépek konfigurálása IP kapcsolat beállítása IP-címek beállítása Hálózati maszk meghatározása, beállítása Átjáró meghatározása, beállítása Kapcsolat ellenőrzés PING segítségével Állományok másolása Állományok megosztása Jogosultságok kiosztása Bluetouth eszköz csatlakoztatása Bluetouth adapter konfigurálása Prezenter csatlakoztatása Mobil telefon csatlakoztatása 9.3.3. Vezetékes otthoni, kisvállalati hálózat kialakítása SOHO forgalomirányító segítségével 36 óra A forgalomirányító és a számítógép fizikai csatlakoztatása Kábeltípus kiválasztása Megfelelő port kiválasztása a forgalomirányítón (LAN, WAN) A számítógép csatolójának konfigurálása megfelelő IP beállításokkal, a forgalomirányító konfigurációs felületének eléréséhez Bejelentkezés a forgalomirányítóra Felhasználó név, jelszó páros LAN hálózati kapcsolat konfigurálása Router IP és maszk DHCP szerver Maximálisan bejelentkezhető felhasználók száma Kezdő IP-cím beállítások DNS szerver Internet kapcsolat konfigurálása Automatikus konfigurációs beállítások Statikus IP-cím konfiguráció PPPoE 9.3.4. SOHO forgalomirányító konfigurálása, alapbeállításai Hozzáférés korlátozás Policy létrehozása Hozzáférés engedélyezésének és tiltásának szerepe a szolgáltatások elérésében Időintervallumok Weblapok blokkolása URL cím segítségével, kulcsszóval Alkalmazások blokkolása Alkalmazásvezérlés Port forwarding Adminisztráció Menedzsment Diagnosztika Konfigurációs beállítások mentése, visszatöltése Gyári beállítások visszaállítása Firmware frissítés 9.3.5. SOHO forgalomirányító konfigurálása vezeték nélküli hozzáférésre 252

36 óra

36 óra Vezeték nélküli beállítások Elemi beállítások Hálózati mód Hálózati név (SSID) beállítása Hálózati név szórása Rádiósáv Csatorna kiosztás Biztonsági beállítások WEP, WPA, WPA2 MAC-cím szűrés 9.3.6. Biztonsági beállítások SOHO forgalomirányítón Tűzfal beállítások SPI tűzfal védelem Internet szűrők Web szűrők

36 óra

9.3.7. Jogosultságok kiosztása hálózatban Munkaállomás a hálózaton felhasználók felvétele a munkaállomásra felhasználóváltás jogosultságok kiosztása

16 óra

9.3.8. Nyomtatás hálózatban Erőforrás-kezelés nyomtató megosztása hálózati nyomtató kiválasztása hálózati nyomtató telepítése hálózati nyomtató, nyomtatási sor karbantartása navigálás telepített nyomtatók között

32 óra

9.3.9. Fájlmegosztás LAN hálózatban Erőforrás-kezelés navigálás a munkacsoportban, navigálás domainben fájlok, mappák megosztása, jogosultságok beállítása hálózati meghajtó hozzárendelése, eltávolítása Hálózati környezet beállítása kliensbeállítások (protokollok beállítása, név beállítás …) protokollok hozzáadása eltávolítása csatolók beállítása

16 óra

9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Számítógép terem 9.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás) 9.5.1. Sorszám

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály 253


magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt szimuláció

1.1. 1.4. 1.6. 1.7. 1.9.

x x x x x


1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Képi információk körében Hálózati topológia rajz értelmezése Hálózati topológia rajz készítése leírásból Hálózati topológia rajzelemzés, hibakeresés

1.2. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 7. 7.1. 7.2.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x

x

x

x


x x x

x x

x x

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Feladattal vezetett szerkezetelemzés

x x x

x x x x x

9.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

10. Operációs rendszerek tantárgy

144 óra

10.1. A tantárgy tanításának célja 254

Az operációs rendszerek működési elveinek elméleti szintű megismerése. A tanuló ismerje meg az operációs rendszer definícióját, fő feladatait, szolgáltatásait, az operációs rendszerek osztályozásának szempontjait, a folyamatok és processzek ütemezését. Cél továbbá az állományok, lemezek és memóriák kezelésének megismerése. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy szorosan kapcsolódik az Információtechnológiai alapismeretek tantárgyhoz. 10.3. Témakörök 10.3.1. Számítógépek felépítése Hardvermegközelítés: Neumann-elvek, A számítógép blokkvázlata, Neumann ciklus Funkcionális megközelítés: Alkalmazás hierarchia, hétszintű logikai modell

36 óra

10.3.2. Az operációs rendszerek fejlődése A kezdetek Kötegelt feldolgozás Multiprogramozás PC-k Többprocesszoros rendszerek Elosztott rendszerek

10 óra

10.3.3. Felhasználói felületek Felhasználó és a rendszermag: Külső erőforrások: Kézi beállítások (config.sys, systerm.ini), PnP Belső erőforrások: Memóriakezelés Karakteres felületek: Programkezelés Programok indítása Programkörnyezet beállítása (paraméterek, kapcsolók környezeti változók stb.) A parancsértelmező Grafikus felületek Az ablakozó rendszer működése A grafikus felületek jellemzői

16 óra

10.3.4. Lemezkezelés Háttértárolók felépítése: mágnesszalagok, mágneslemezek optikai tárolók Eszközmeghajtók Lemezütemezés Sorrendi kiszolgálás Legkisebb elérési idő Pásztázó módszer Egyirányú pásztázás Memóriaterületek kiválasztása: Szinkron, Aszinkron átvitel, Átmeneti tárak Lemezgyorsítás Blokkméret optimalizálás Adattömörítési eljárások Megbízhatóság, redundancia

25 óra

10.3.5. Állományok

15 óra 255

Fájl fogalma, fájlnevek, fájlok jellemzői Katalógus fogalma, egyszintű és többszintű katalógus Fájlok elhelyezése: folytonos, láncolt, indexelt 10.3.6. Alapfogalmak Folyamatok: program fogalma, folyamatleíró blokk (PCB), szálak. Erőforrások: megszakítható és nem megszakítható erőforrások Az operációs rendszerek meghatározása, szerkezet, szolgáltatásai A KERNEL Rendszerhívások, válaszok

14 óra

10.3.7. Folyamat és processzorkezelés Folyamatok létrehozása: a főütemező Műveletek folyamatokkal Várakozási sorok Környezetváltás A folyamatok alapállapotai Felfüggesztett állapot Processzorütemezés: előbb jött előbb fut, legrövidebb előnyben, prioritásos módszerek

14 óra

10.3.8. Memóriakezelés Valóságos tárkezelés Rögzített címzés Áthelyezhető címzés Átlapoló (overlay) módszer Tárcsere Állandó partíciók Rugalmas partíciók Lapozás Virtuális tárkezelés A virtuális tárkezelés algoritmusa Lapkiosztási elvek Lapcsere stratégiák Tárvédelem, szegmentálás Folyamatok logikai egységeinek védelme Folyamatok védelme egymástól Operációs rendszer védelme Gyorstárak (cache memóriák)

14óra

10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elmélet tanterem. 10.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1. 1.6.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat szemléltetés

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x 256


1.7. 1.11.

projekt házi feladat

x x


1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 7. 7.1. 7.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Képi információk körében Alaplapi rajz értelmezése XY rajzelemzés, hibakeresés

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás



x x

x x x x


x x x x x x x


11. Operációs rendszerek gyakorlat tantárgy

316 óra

11.1. A tantárgy tanításának célja Az tantárgy célja, hogy a tanulók elsajátítsák az operációs rendszerek alapjait a gyakorlatban, Mac OS X, Linux rendszerek konfigurációját, üzemeltetését és ezt követve a legújabb trendeket és technológiákat.

257

A tanév közben rendszertelepítéseket, felhasználói szintű beállításokat, felhasználói programok, alkalmazások telepítését és ezek gyakorlati alkalmazásait végzik el a tanulók a gyakorlatok során. A tárgy célkitűzései közé tartozik a Mac OS X, Linux rendszerek használatának felhasználó szintű elsajátítása. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy szorosan kapcsolódik az Információtechnológiai alapismeretek tantárgyhoz. 11.3. Témakörök 11.3.1. Macintosh operációs rendszer Macintosh operációs rendszer telepítése Fontos billentyűk indításkor A számítógép beállításai Programok és fájlok Felhasználói jogosultságok Fájlnevek és kierjesztések Fájlok keresése SpotLight keresőtechnika A rendszer nyelvének beállítása Ablakváltás, asztal elérés Dashboard segítségével apró kiegészítő (widgetek) futtatása az asztalon Apache-, FTP-szerver-integráció Software update Együttműködés Mac és PC között Váltás az operációs rendszerek között Fájlcsere Mac és PC között Programhibák elhárítása 11.3.2. Android rendszerek Érintő képernyő fajtái és működésük Android verziók és tulajdonságaik Android telepítése PC-re Android telepítése telefonra Androidos alkalmazások telepítése telefonra Androidos telefon frissítése 11.3.3. Linux desktop operációs rendszer Linux fogalmának definiálása UNIX és Linux rendszerek története GNU GPL, szabad szoftver mozgalom, Linux alapelvek. Linux operációs rendszer telepítése Az operációs rendszer grafikus telepítése A telepítési lépések részletes elsajátítása Linux csomagkezelés Karakteres csomagkezelés Grafikus csomagkezelő programok Linux használata, parancskezelés Alapparancsok, műveletek 258

108 óra

90 óra

118 óra

Állomány –és könyvtárkezelés, állományrendszer Linux jogosultság –és felhasználó-kezelés Linux jogosultságkezelés: 3X3-as jogrendszer Tulajdonjog kezelés, csoportjog kezelés Felhasználók létrehozása és törlése Linux operációs rendszer kezelése Alapvető Linux programok használata, parancsok beírása Fájl –és könyvtárkezelés, jogosultságkezelés gyakorlása Csövek, átirányítások, kimenetek, bemenetek kezelése Archiválás, tömörített állományok kezelése Linux grafikus felületek összehasonlítása, telepítése Unity, Gnome KDE Xfce Linux fájlrendszerek, becsatolások Mikor melyik fájlrendszert érdemes használni Fájlrendszerek fel- és lecsatolása kézzel, illetve minden induláskor automatikusan Grafikus partícionáló program használata Linux és a Windows fájlrendszerének kölcsönös elérése Linux alól Windows fájlrendszerének használata Windows alól Linux fájlrendszerének használata Samba 11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elmélet tanterem. 11.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói


Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat szemléltetés projekt házi feladat

1.1. 1.6. 1.7. 1.11.

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x



1. 1.1. 1.2. 2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló

x x

259

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás



2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 7. 7.1. 7.2.

tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Képi információk körében Alaplapi rajz értelmezése XY rajzelemzés, hibakeresés

x x x x


x x x x x x x


260

A 10834 -12 azonosító számú Számítógépes hibaelhárítás szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

261

10834-12 Számítógépes hibaelhárítás

A számítógépet szakszerűen karbantartja Végfelhasználói hibajelzést értelmez Hibafeltárási eljárásokat alkalmaz x x x x x x x

262 x x x x x x x

Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben gyakorlat

Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk

Perifériák hibái és elhárításuk gyakorlata

Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlata

Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése

Számítógép rendszer hibáinak elhárítása

Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök gyakorlat

Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben

Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk

FELADATOK

Perifériák hibái és elhárításuk

Számítógép hibák és elhárításuk

Perifériák kiválasztása, méretezése

Számítógépek konfigurálása

Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök

A 10834-12azonosító számú, Számítógépes hibaelhárítás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Számítógép rendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

x

Asztali- és mobil számítógépeket (notebook, tablet) szakszerűen bont és szerel össze BIOS hibajelzéseket értelmez Alaplap feliratozás rövidítéseit felismeri Hibafeltáró programot futtat és jelzéseit értelmez PC diagnosztikai kártyát használ Termikus túlterhelést felismeri UPS túlterhelését és hibáját felismeri Védőföldelés hiányát vagy meglétét kiméri Mérőeszközöket használ, működőképességüket ellenőrzi Bootolható optikai lemezt, Pen Drive-ot készít Nyomató kellékanyag hibát felismeri és szakszerűen cseréli Nyomtatók hibás működési állapotait felismeri, hibajelzéseit értelmezi Multifunkciós nyomtató fax üzemmódját teszteli, programozza Szoftveres és hardveres hibát elkülönít Vírusfertőzést feltárja és elhárítja Javítást követően a szükséges teszteket elvégzi Elvégzett tevékenységet dokumentálja Távfelügyeletet lát el Angol nyelvű szakmai szöveget értelmez

x x x

x x x

x

x x x x x x

x x x

x

x

x

x

x

x x x x

x

x

x

x x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x

x x

x x x

x

x

x x x x

SZAKMAI ISMERETEK Hibafeltárási eljárások PC diagnosztikai kártya szolgáltatásai Védőföldelés jelentősége Vírusírtás módszerei és eszközei Karbantartási feladatok a PC-ken, nyomtatókon és egyéb perifériákon Eszközök termikus túlterhelése, a megfelelő ventilláció jelentősége UPS kapacitás meghatározása Mérőeszközök típusai, használhatóságuk korlátai

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x x

263

x

x

A nyomtatók fő működési egységei PC diagnosztikai programok Nyomtatók funkcionális egységei, kellékanyagai Hardveres és szoftveres karbantartás jelentősége BIOS hibakeresésben használható jelzései Operációs rendszerek hibakeresési szolgáltatásai Feliratok, rövidítések, piktogramok tudása PC-n, nyomtatón Távfelügyeleti programok Angol nyelvű szakmai kifejezések

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x x

x

x

x

x x

x

x

x x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Diagnosztikai módszerek alkalmazása ESD védelmi eszközök szakszerű használata Hibajavítási dokumentáció készítése Nyomtatók kellékanyag cseréje, papír elakadás megszűntetése

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Alaposság

x

x x

x

x

Elemző készség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás

x

Áttekintő képesség

x

x

x

264

x

x

12. Számítógéprendszer hibáinak elhárítása tantárgy

420 óra

12.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék a számítógépek, perifériáik és a hálózatok hiba-keresésének, és -elhárításának alapvető elméleti hátterét. 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy kapcsolódik az Információtechnológiai alapok és Információtechnológiai gyakorlat tantárgyakhoz. 12.3. Témakörök 12.3.1. Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök 54 óra Általános elméleti alapok Hiba jelenség szakszerű meghatározása Hiba és a működési sajátosság, gyártói tűrés. Ügyféljelzések értelmezése, korrekciója, visszaellenőrzése, ügyfél szóhasználat értelmezése Készülékek hibakódjai, azok értelmezése külső hatások figyelembe vétele Hőhatás fényhatás Mechanikai hatások Mágneses tér Készülék előélete, idegenkezűség Hiba helyének, forrásának, okának meghatározása tápfeszültségek, terhelhetőség ellenőrzése szakaszolás, felezéses eljárás, próba és ellenpróba zárt (visszacsatolt) rendszer vizsgálata Külső feltételek, jelforrás, kompatibilitás ellenőrzése Mérőeszközök és tulajdonságaik, alkalmazásuk korlátai Multiméter ESR és kapacitásmérő (az elfogadható értékek ismerete) Teljesítménymérő (Wattos (W) és látszólagos teljesítmény (VA) Árammérő lakatfogó Akkumulátor belsőellenállás mérő Oszcilloszkóp EPROM író és olvasó eszköz Fénymennyiség mérő Színhőmérséklet mérő Kábel bekötés vizsgáló (nagyfrekvenciás szempontból nem nyújt információt!) Hálózat analizátor Vezeték nyomvonal kereső eszközök Teszt eszközök BIOS Post kódokat megjelenítő teszt eszközök BIOS manipuláló teszt kártyák Készülék alkatrészek, mint teszteszközök (Tápegység, videokártya, memória, HDD stb.) Műterhelés tápegység vizsgálatához 1

Műterhelés UPS vizsgálatához Jelgenerátorok Video jelgenerátor Teszt szoftverek Mérő szoftverek Beállító szoftverek Tesztüzemmódot generáló szoftverek Tesztábrák monitorhoz, nyomtatóhoz 12.3.2. Számítógépek konfigurálása 54 óra Számítógéppel végzett feladatok teljesítmény igénye Irodai feladatok ellátásának teljesítményigénye WEB-es alkalmazások futtatásának teljesítményigénye Grafikai feladatok ellátásának hatása a teljesítmény igényre Gamer gépek Video képrögzítő célszámítógép Beépített gépek (kioszkok) Ipari célú felhasználások speciális szempontjai Szempontok: Ergonómia, Sebesség, Terhelhetőség, Tartósság, Tartós vagy szakaszos üzem, Funkcióhoz rendelt szolgáltatások (pl. érintő kijelző), jövőbeni fejleszthetőség lehetősége szükségessége. Hardver elemek tulajdonságai kiválasztási szempontjai a teljesítmény igény és a feladat kiszolgálása szempontjából Processzor tulajdonságok Alaplapi chip készlet tulajdonságok Alaplap csatoló felületei (ISA, VESA, PCI, AGP,stb.) Operatív memória (RAM) tulajdonságok Video vezérlő tulajdonságok Beépített adattároló elemek tulajdonságai Harddisk (HDD) DVD, (ODD) Floppy drive SSD tároló Csatoló felület szempontjából (IDE, SCSI, SATA, SAS stb.) Portok fajtájának, elhelyezkedésének és mennyiségének megválasztása PS2 Billentyűzet port USB port Soros port Párhuzamos port IEE488 Videokimenetek (CGA, EGA, VGA, DVI, HDMI, BNC-s stb. kimenetek) PCMCI Kártyaolvasó be- és kimenetek Dokkolóegységek hordozható készülékekhez Adatkapcsolat kapcsolat eszközeinek tulajdonságai Kábeles (pl. UTP, Ethernet, Tokenring …) WIFI Mobil adatkapcsolatok (GSM) 2

Bluethooth Speciális vezérlők tulajdonságai Raid vezérlők Ipari célú vezérlő kártyák Készülékházak kiválasztása Geometriai kötöttségek (mint bútorelem, mint alkotóelemeket befogadó eszköz) Hűtési kívánalmak (termelődő hőmennyiség elvezetésére képes legyen) Mechanikai követelmények (tartósság, hordozhatóság) Tápegység kiválasztása teljesítmény igény és funkció szempontjából Teljesítményigény meghatározása (adott feszültségen adott teljesítményigény biztosítása) Hűtési mód megválasztása (saját hulladékhő elvezetése, készülékház légcseréjében való közreműködés) Csatlakozók fajtája és mennyisége Redundancia Hűtési megoldások a teljesítmény igény alapján konvekciós hűtés Kényszer keringtetett hűtések Hőátadó felület növelése 12.3.3. Perifériák méretezése, kiválasztásuk és gyakorlata Billentyűzet Nyelvezet, Ergonómia, Kiegészítő billentyűk megléte Vezetékes vagy vezeték nélküli Mouse (touchpad) Ergonómia, Kiegészítő funkcióbillentyűk, Digitalizáló táblák Program környezet igényei, Célfeladat igényei Kamera Fényviszonyok (érzékenység) Felbontás igény Fókuszálhatóság (kézi, motorikus) Milyen porton fogadjuk a jelét (USB vagy speciális kártyán) Mikrofon Irány érzékeny vagy körsugárzó. Csak beszéd átvitelre vagy szélesebb sávú, Asztali, beépített, fejre illeszthető, hordozható Vezetékes vagy vezeték nélküli Hangsugárzók (hangszórók és fejhallgató) Szükséges csatornák száma (1;2;3;5+1) Teljesítményigény a hangosított térben Hangzáshűség követelménye Vezetékes vagy vezeték nélküli csatlakozás (fej- és fülhallgatóknál) Nyomtatók Milyen technológia alkalmas a végtermék előállítására Lapnyomtató (lézernyomató, tintasugaras nyomtató, szilárdtintás nyomtató), 3

54 óra

Mátrix vagy sornyomtató, thermo és thermotransfer nyomtató Lapnyomtatók esetén Fekete -fehér vagy színes nyomat Milyen méretű nyomatokat kell előállítani Milyen minőségű nyomatokat kell előállítani (irodai, fénykép minőség, nyomdai minőség) Egy-egy feladat átlagos nyomatszáma Napi, havi nyomatszám Szükséges élettartam lapszámban vagy üzemidőben A teljes nyomatköltség elvárt értéke (nem tényező vagy behatárolt) Mátrixnyomtató és sornyomtató Hány másolati példányt kell, hogy „átüssön” Milyen fajta nyersanyagra kell, hogy dolgozzon Milyen sebességgel kell működnie Thermo nyomtató Milyen karakter- vagy vonalkódokat kell ismernie Milyen sebességgel kell nyomtatnia Milyen nyersanyagra kell dolgoznia (papír, műanyagszalag, műanyag kártya), Megjelenítők Milyen helyen környezetben kell megjeleníteni (kültéren, beltéren), munkapadon, irodaasztalon, kioskban stb.) Milyen fényerőt kell produkálnia Mekkora pixelszámot kell megjeleníteni Milyen napi, havi üzemidőt kell produkálni Milyen élettartamot kell kibírnia Milyen színhelyességi kívánalom van (kalibrálható-e) A jelforrás csatlakozási módja (milyen csatlakozója van) Lapolvasók Folyamatos vagy szakaszos üzemű Egy feladat átlagos lapszáma Sebesség igény Egy vagy kétoldalas olvasás szükséges-e Szünetmentes áramforrások (UPS-ek) Egy készüléket vagy teljes rendszert kell ellátni Mekkora Wattos és VA-es fogyasztása van az eszközöknek Mekkora áthidalási időt kell biztosítani Feszültségszint kompenzációra szükség van-e Vonalkód és QR kód-olvasók Milyen kódkészleteket kell felismerni Milyen portra kell csatlakozni Vezetékes vagy vezeték nélküli összeköttetés szükséges Mozdulat vezérelt megoldások 12.3.4. Számítógép hibák és elhárításuk Asztali számítógépek Nem indul a gép Tápegység hibái Külső zárlat Fogyasztói oldal zárlata

36 óra

4

Zárlat az alaplapon Zárlatos elem behatárolása Csipogás mint hibaüzenet Csipogások értelmezése BIOS POST kódok elemzése AMI BIOS Postkódok PHOENIX Postkódok AWARD Postkódok Elindul a gép, de hibásan működik BIOS reset Bootolás külső referencia eszközről Szoftveres hibák Driver hibák Operációs rendszer hibák Operációs rendszer hibakereső eszközei Vírusfertőzés okozta hibák Adatábrázolási hibák (framentáció , telített adattároló) Hardware hibák kiszűrése Ellenpróbák a gyanús elemmel Videokártya hibái Processzor hibák Hűtési problémák Belső adattároló hibái (HDD, SSD, stb….) Szakszerűtlen összeszerelésből adódó hibák Hordozható számítógépek (notebook) hibái Szoftverhibák kiszűrése BIOS reset Bootolás külső adatforrásról Operációs rendszer visszaállítása gyári állapotra Hardware hibák Szétszerelés fogásai és szerszámai (rejtett fülek és csavarok) Memória hiba tesztje Szoftveres teszt Ellenpróba Winchester hiba tesztje Szoftveres teszt Ellenpróba Processzor hiba hűtési hiányosság processzor meghibásodás Video vezérlő tesztje Hűtési hiányosság Külső és belső (saját) kijelző működtetésének hiányosságai Kijelző hibái Ellenőrzés külső kijelzővel Háttérvilágítás hiánya és hibái Videokártya és kijelző hibák megkülönböztetése Optikai meghajtó hibái Tesztelés referencia lemezekkel Kiszerelés fogásai 5

Kézi számítógépek hibái Szoftverhibák kiszűrése Reset Újratelepítés Firmware frissítése Hardware hibák Szétszerelés fogásai és szerszámai (rejtett fülek és csavarok) Csatlakozók és kábelek cseréje Akkumulátor cseréje Kijelző cseréje Főpanel cseréje Memória cseréje Hibák és javítási eljárások dokumentálása Dokumentálás szerepe Visszakereshetőség, számlázhatóság, ellenőrizhetőség stb. Szabványosított hiba és javítási kódok (IRIS kód) 12.3.5. Perifériák hibái és elhárításuk Monitorok Megfelelő meghajtójel generálása Táplálási hibák (előlapi jelzőfények értelmezése) Háttérvilágítás változása, hiánya Nativ felbontás pixel és subpixel hibák vizsgálata, kiértékelése gyártói tűréshatárok értelmezése LCD panel hibái pixel, Mura, vonal, sávhiba, háttérvilágítás villog vagy gyenge stb… Képcső hibái (CRT) konvergencia hiba lemágnesezés hibája szabálytalan képgeometria Tesztábra elemeinek értelmezése Projektorok Megfelelő meghajtójel generálása Izzó állapot felmérése A lencse szakszerű tisztítása Nyomtatók Nem aktív a nyomtató fedelek záródása (érzékelő kapcsolók) tápellátás ellenőrzése Kijelző aktív, de nem nyomtat. Teszt üzemmód aktiválása Csatolófelület kapcsolatának ellenőrzése Driver telepítés ellenőrzése Hálózati cím beállítás ellenőrzése Tesztoldal nyomtatása és tartalmi értelmezés Hibakódok értelmezése a készülékleírás és a szervizkönyv alapján Minőségi hibák a nyomtatásban Rendezetlen tartalom (driverhiba, vagy kommunikációs hiba) Koszolt a nyomatkép 6

86 óra

A hiba ciklikusságának és elhelyezkedésének vizsgálata a hibaforrás feltárása érdekében. Toner és DRUM ellenőrzése (gyári vagy utángyártott) nyomtatási média ellenőrzése (papírminőség) Mátrixnyomtatónál fejtávolság és fejmaszk ellenőrzése Tintasugaras nyomtatónál fejtisztítás Papír elakadása Papírtovábbító elemek állapotának ellenőrzése Akadály elhárítása a papírúton Média (papírminőség, méret, szálirány, vastagság, érdesség) ellenőrzése Mátrixnyomtatók setupolása Kódlap választása Betűstílus választása Karaktersűrűség beállítása Kezdő pozíció beállítása Papír szakszerű be és kifűzése Multifunkciós készülékek hibái Szkennelés hibái Tartalmi hiba a szkennelt képben (kosznyomok) Nem küldi el a címzettnek vagy nem tárolja le a hálózati mappában Faxolás hibái Nem működik a telefonos kapcsolat bekötés hibája (nem megfelelő portba, nem 2-eres vezetékkel van csatlakoztatva) kompatibilitási hiba Szünetmentes áramforrások Nem aktív a készülék Biztosítók ellenőrzése Akkucsatlakozások ellenőrzése Akku állapot ellenőrzése Aktív, de nem megfelelően szolgáltat Teszt üzemmód Akkumulátorok és csatlakozóinak ellenőrzése Töltési kör működésének ellenőrzése Kommunikációs hiba a felügyeleti rendszer felé Adatbeviteli eszközök Billentyűzet Mouse Lapolvasók Digitalizáló tábla Kamera 12.3.6. Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk Egy eszközre korlátozódik a probléma Csatolókártya fizikai kapcsolatának ellenőrzése Csatolókártya aktivitásának ellenőrzése Driver ellenőrzése IP cím ellenőrzése, korrekciója Egy hálózati szegmensre kiterjedt probléma Szerver eszköz elérhető címkiosztás működésének ellenőrzése 7

68 óra

Szerver sem érhető el hibás kapcsolóeszköz behatárolása szakaszolással pingeléssel mérőeszközzel túlzott adatforgalmat generáló eszköz kiszűrése Szakaszolással, leválasztással 12.3.7. Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben gyakorlat Személyi számítógépek karbantartási feladatai Adatkarbantartás (takarítás, rendszerezés, archiválás) Vírusvédelem vizsgálata, karbantartása Firmware update Operációs rendszer update Hűtési viszonyok ellenőrzése, portalanítás, ventillátorcsere Külső tisztítás Nyomtatók Lézernyomtatók Kellékanyagok cseréje (végfelhasználó által cserélendő kopó alkatrészek) Elakadt, beszorult papír eltávolítása Státuszlap (beállítási adatok) kinyomtatása Tesztoldal nyomatképének elemzése Lapfelszedő elemek ellenőrzése, cseréje Portalanítás a papírúton Felesleges festékpor eltávolítása Fényhenger (Drum) koszmentesítése Lézer optika tisztítása Fuser takarítása Mátrixnyomtatók Festékszalag cseréje Elakadt beszorult papírmaradványok eltávolítása Beállítási adatok kinyomtatása Teszt üzemmód aktiválása Papírtovábbító elemek beállítása Fej tisztítása Fejszán tisztítása, szükség szerinti kenése Thermonyomtatók Papír és transzferszalag befűzése Elakadt beszorult papírmaradványok eltávolítása Tesztüzemmód aktiválása Beállítási adatok nyomtatása Beviteli eszközök (billentyűzet, mouse) karbantartása Tisztítás és lehetséges eszközei (gazdaságosan nem javíthatók) UPS-ek karbantartása Szakszerű portalanítás Terhelhetőség, akkukapacitás ellenőrzése Akkumulátorok cseréje Hálózati kapcsolóeszközök Portalanítás Firmware update 8

68 óra

Kézi számítógépek karbantartása Szoftver update Mikrofon, hangszóró nyílások takarítása Akkumulátor csatlakozás ellenőrzése tesztje Forrasztástechnológiai ismeretek Forrasztástechnológiai alapelvek kézi forrasztás szerszámai, eszközei Forrasztás a gyártás során 12.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elméleti tanterem 12.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos módszerek,

tanulói

12.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés szimuláció házi feladat




1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Képi információk körében Hálózati topológia rajz értelmezése Hálózati topológia rajz készítése leírásból Hálózati topológia rajzelemzés, hibakeresés

1.2. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 5.

x x

x x x x x

Komplex információk körében Esetleírás készítése Csoportos munkaformák körében

x

9

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás



5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 7. 7.1. 7.2.

Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése

x x x x x x


10

13. Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat tantárgy

736 óra

13.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló jártasságot szerezzen a számítógépek, perifériáik és a hálózatok hibakeresésének, és -elhárításának gyakorlati kivitelezésében. 13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy kapcsolódik az Információtechnológiai alapok és Információtechnológiai gyakorlat tantárgyakhoz. 13.3. Témakörök 13.3.1. Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök gyakorlat 90 óra Általános elméleti alapok Hiba jelenség szakszerű meghatározása Hiba és a működési sajátosság, gyártói tűrés. Ügyféljelzések értelmezése, korrekciója, visszaellenőrzése, ügyfél szóhasználat értelmezése Készülékek hibakódjai, azok értelmezése külső hatások figyelembe vétele Hőhatás fényhatás Mechanikai hatások Mágneses tér Készülék előélete, idegenkezűség Hiba helyének, forrásának, okának meghatározása tápfeszültségek, terhelhetőség ellenőrzése szakaszolás, felezéses eljárás, próba és ellenpróba zárt (visszacsatolt) rendszer vizsgálata Külső feltételek, jelforrás, kompatibilitás ellenőrzése Mérőeszközök használatának megismerése Multiméter ESR és kapacitásmérő Teljesítménymérő Árammérő lakatfogó Akkumulátor belsőellenállás mérő Oszcilloszkóp Fénymennyiség mérő Színhőmérséklet mérő kábel bekötés vizsgáló Hálózat analizátor Vezeték nyomvonal kereső eszközök Teszt eszközök használatának megismerése BIOS Post kódokat megjelenítő teszt eszközök BIOS manipuláló teszt kártyák Készülék alkatrészek mint teszteszközök (Tápegység, videokártya, memória, HDD stb.) Műterhelés tápegység vizsgálatához 11

Műterhelés UPS vizsgálatához Teszt szoftverek megismerése Mérő szoftverek Beállító szoftverek Teszt üzemmódot generáló szoftverek Tesztábrák monitorhoz, nyomtatóhoz 13.3.2. Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése 130 óra Szerszámok megismerése, használatuk begyakorlása ESD eszközök használata a munkavégzés során, gyakorlás PC építése előre összekészített elemekből. Számítógép tervezése adott célfeladathoz Hordozható számítógépek szét és összeszerelése,speciális szerszámok használatának begyakorlása 13.3.3. Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlata Asztali számítógépek Nem indul a gép, hiba kezelése Tápegység hibák Külső zárlat Fogyasztói oldal zárlata (alaplap, HDD, stb.) Zárlat az alaplapon Csipogás mint hibaüzenet Csipogások értelmezése Tesztkártya használata BIOS POST kódok elemzése különböző hibaállapotok imitálásakor Bootolható DVD és Pendrive előállítása. Bootolás külső referencia eszközről Szoftveres hibák Driver hibák Operációs rendszer hibák Operációs rendszer hibakereső eszközei Vírusfertőzés okozta hibák Adatábrázolási hibák (fragmentáció, telített adattároló) Hardware hibák kiszűrése Ellenpróbák a gyanús elemmel Videokártya hibái Processzor hibák Hűtési problémák Belső adattároló hibái (HDD,SSD stb….) Szakszerűtlen összeszerelésből adódó hibák Hordozható számítógépek (notebook) hibái Szoftverhibák kiszűrése BIOS reset Bootolás külső adatforrásról Operációs rendszer visszaállítása gyári állapotra Hardware hibák Szétszerelés fogásai és szerszámai (rejtett fülek és csavarok) Memória hiba tesztje 12

202 óra

Szoftveres teszt Ellenpróba Winchester hiba tesztje Szoftveres teszt Ellenpróba Processzor hiba hűtési hiányosság processzor meghibásodás Video vezérlő tesztje Hűtési hiányosság Külső és belső (saját) kijelző működtetésének hiányosságai Kijelző hibái Ellenőrzés külső kijelzővel Háttérvilágítás hiánya és hibái Videokártya és kijelző hibák megkülönböztetése Optikai meghajtó hibái Tesztelés referencia lemezekkel Kiszerelés fogásai Kézi számítógépek hibái Szoftverhibák kiszűrése Reset Újratelepítés Firmware frissítése Hardware hibák Szétszerelés fogásai és szerszámai (rejtett fülek és csavarok) Csatlakozók és kábelek cseréje Akkumulátor cseréje Kijelző cseréje Főpanel cseréje Memória cseréje Hibák és javítási eljárások dokumentálása Dokumentálás munkalapokon IRIS kód használata 13.3.4. Perifériák hibái és elhárításuk Monitorok Megfelelő meghajtójel generálása Táplálási hibák (előlapi jelzőfények értelmezése) Háttérvilágítás változása, hiánya Nativ felbontás pixel és subpixel hibák vizsgálata, kiértékelése gyártói tűréshatárok értelmezése Tesztábra elemeinek értelmezése Projektorok Megfelelő meghajtójel generálása Izzó állapot felmérése Foltok a képen, zavaró vonalazódás a képen Nyomtatók Nem aktív a nyomtató fedelek záródása (érzékelő kapcsolók) 13

130 óra

tápellátás ellenőrzése Kijelző aktív, de nem nyomtat. Teszt üzemmód aktiválása Csatolófelület kapcsolatának ellenőrzése Driver telepítés ellenőrzése Hálózati cím beállítás ellenőrzése Tesztoldal nyomtatása és tartalmi értelmezés Minőségi hibák a nyomtatásban Rendezetlen tartalom (driverhiba, vagy kommunikációs hiba) Koszolt a nyomatkép A hiba ciklikusságának és elhelyezkedésének vizsgálata a hibaforrás feltárása érdekében. Toner és DRUM ellenőrzése (elhasználtság, kopás) nyomtatási média ellenőrzése (papírminőség) Mátrixnyomtatónál fejtávolság és fejmaszk ellenőrzése Tintasugaras nyomtatónál fejtisztítás Papír elakadása Papírtovábbító elemek állapotának ellenőrzése Akadály elhárítása a papírúton Média (papírminőség) ellenőrzése Mátrixnyomtatók setupolása Kódlap választása Betűstílus választása Karaktersűrűség, soremelés beállítása Kezdő pozíció beállítása Papír szakszerű be és kifűzése Multifunkciós készülékek hibái Szkennelés hibái Tartalmi hiba a szkennelt képben (kosznyomok) Nem küldi el a címzettnek vagy nem tárolja le a hálózati mappában Faxolás hibái Nem működik a telefonos kapcsolat bekötés hibája (nem megfelelő portba, nem 2-eres vezetékkel van csatlakoztatva) kompatibilitási hiba Szünetmentes áramforrások Nem aktív a készülék Biztosítók ellenőrzése Akkucsatlakozások ellenőrzése Akku állapot ellenőrzése Aktív, de nem megfelelően szolgáltat Teszt üzemmód Akkumulátorok és csatlakozóinak ellenőrzése Töltési kör működésének ellenőrzése Kommunikációs hiba a felügyeleti rendszer felé Adatbeviteli eszközök Billentyűzet Mouse Lapolvasók Digitalizáló tábla Kamera 14

13.3.5. Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk Egy eszközre korlátozódik a probléma Csatolókártya fizikai kapcsolatának ellenőrzése Csatolókártya aktivitásának ellenőrzése Driver ellenőrzése IP cím ellenőrzése, korrekciója Egy hálózati szegmensre kiterjedt probléma Szerver eszköz elérhető címkiosztás működésének ellenőrzése Szerver sem érhető el hibás kapcsolóeszköz behatárolása szakaszolással pingeléssel mérőeszközzel túlzott adatforgalmat generáló eszköz kiszűrése szakaszolással, leválasztással

110 óra

13.3.6. Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk Egy eszközre korlátozódik a probléma Csatolókártya fizikai kapcsolatának ellenőrzése Csatolókártya aktivitásának ellenőrzése Driver ellenőrzése IP cím ellenőrzése, korrekciója Egy hálózati szegmensre kiterjedt probléma Szerver eszköz elérhető címkiosztás működésének ellenőrzése Szerver sem érhető el hibás kapcsolóeszköz behatárolása szakaszolással pingeléssel mérőeszközzel túlzott adatforgalmat generáló eszköz kiszűrése Szakaszolással, leválasztással

112 óra

13.3.7. Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben Személyi számítógépek karbantartási feladatai Adatkarbantartás (takarítás, rendszerezés, archiválás) Vírusvédelem vizsgálata, karbantartása Firmware update Operációs rendszer update Hűtési viszonyok ellenőrzése, portalanítás, ventillátorcsere Külső tisztítás Nyomtatók Lézernyomtatók Kellékanyagok cseréje (végfelhasználó által cserélendő kopó alkatrészek) Elakadt, beszorult papír eltávolítása Státuszlap (beállítási adatok) kinyomtatása Tesztoldal nyomatképének elemzése Lapfelszedő elemek ellenőrzése, cseréje Portalanítás a papírúton Felesleges festékpor eltávolítása Fényhenger (Drum) koszmentesítése 15

72 óra

Lézer optika tisztítása Fuser takarítása Mátrixnyomtatók Festékszalag cseréje Elakadt beszorult papírmaradványok eltávolítása Beállítási adatok kinyomtatása Teszt üzemmód aktiválása Papírtovábbító elemek beállítása Fej tisztítása Fejszán tisztítása, szükség szerinti kenése Thermo nyomtatók Papír és transzferszalag befűzése Elakadt beszorult papírmaradványok eltávolítása Tesztüzemmód aktiválása Beállítási adatok nyomtatása Beviteli eszközök (billentyűzet, mouse) karbantartása Tisztítás és lehetséges eszközei (gazdaságosan nem javíthatók) Megjelenítők karbantartása Monitorok karbantartása Projektorok karbantartása (portalanítás, izzócsere) A lencse szakszerű tisztítása UPS-ek karbantartása Szakszerű portalanítás Terhelhetőség, akkukapacitás ellenőrzése Akkumulátorok cseréje Hálózati kapcsolóeszközök Portalanítás Firmware update Kézi számítógépek karbantartása Szoftver update Mikrofon, hangszóró nyílások takarítása Akkumulátor csatlakozás ellenőrzése tesztje Forrasztástechnológiai ismeretek Forrasztástechnológiai alapelvek kézi forrasztás szerszámai, eszközei egyszerű áramkör összeépítése 13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Informatika labor, a megfelelő eszközökkel, kábelezési lehetőségekkel 13.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos módszerek,

tanulói

13.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1. 1.4. 1.6. 1.7. 1.9.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt szimuláció

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x 16



1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Képi információk körében Hálózati topológia rajz értelmezése Hálózati topológia rajz készítése leírásból Hálózati topológia rajzelemzés, hibakeresés

1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 7. 7.1. 7.2.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x

x

x

x


x x x

x x

x x

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Feladattal vezetett szerkezetelemzés

x x x

x x x x x


17

Összefüggő szakmai gyakorlat OKJ szerinti szakképesítés oktatásához 9. évfolyamot követően 70 óra 10. évfolyamot követően 105 óra 11. évfolyamot követően 105 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok


Tantárgyak/Témakörök Információtechnológiai alapok gyakorlat Számítógép összeszerelése Telepítés és konfigurálás Megelőző karbantartás Munkaszervezési gyakorlat


Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Hálózati ismeretek gyakorlat Kábelek és csatlakozók szerelése Két számítógép közötti pont-pont kapcsolat kialakítása Vezetékes otthoni, kisvállalati hálózat kialakítása SOHO forgalomirányító segítségével SOHO forgalomirányító konfigurálása, alapbeállításai


SOHO forgalomirányító konfigurálása vezeték nélküli hozzáférésre Biztonsági beállítások SOHO forgalomirányítón Jogosultságok kiosztása hálózatban Nyomtatás hálózatban Fájlmegosztás LAN hálózatban Operációs rendszerek gyakorlat Macintosh operációs rendszer Android rendszerek Linux desktop operációs rendszer

10834 -12

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

18

Számítógépes hibaelhárítás

Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök gyakorlat Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlat Perifériák hibái és elhárításuk gyakorlata Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben gyakorlat

10815-12 Információtechnológiai alapok Információtechnológiai alapok gyakorlat tantárgy Témakörök Számítógép összeszerelése Számítógép szétszerelése. Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása. Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata. Tápegység telepítése. Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése. Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása. Perifériák csatlakoztatása. BIOS funkciója és beállításai. Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban. Számítógép alkatrészek cseréje. Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása. SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása. Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei. Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése. Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése. UPS típusok, UPS üzembe helyezése. Telepítés és konfigurálás Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása. Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése. Particionálás. Kötetek formázása. Operációs rendszerek telepítése. Meghajtó programok telepítése. Frissítések és hibajavító csomagok telepítése. Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése. Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata. Alkalmazások telepítése, eltávolítása. Felhasználói fiókok kezelése. Virtuális memória beállítása. Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta. 19

Területi és nyelvi beállítások. Eseménynapló ellenőrzése. Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai. Kezelőpult (MMC) használata. Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok. Személyes tűzfal beállítása. Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális gép telepítése. Megelőző karbantartás Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv. Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai. Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása. Monitorok szakszerű tisztítása. Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje. Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása. Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése. Számítógépek működésének környezeti feltételei. Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése. Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés. Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra. Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása. Ütemezett karbantartási feladatok. Laptopok szakszerű tisztítása.

20

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezési gyakorlat tantárgy Témakörök Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szakmai és személyes portfólió elkészítése és vezetése a közösségi oldalakon, interneten közzétett személyes információk figyelembevételével Az internet használata informatikai állások felkutatásában: információforrások, lehetőségek, szolgáltatások. A szakmai önéletrajz jellegzetességei informatikai szakképesítések esetében. Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok tartalmi, formai, stilisztikai sajátosságainak megismerése dokumentumok elemzésével: hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás. Dokumentummenedzsment, dokumentumkezelő szoftverek jellemző funkciói, helye, szerepe a szervezet folyamataiban – egy konkrét dokumentummenedzsment alkalmazás megismerése. Saját munkaidő, feladatok tervezésének, nyomon követésének módszerei (személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság), eszközei. Munkaidő és feladattervező, - követő szoftverek használata. Információgyűjtés, - kezelés, tájékozódás Jellemző keresőalkalmazások, keresőalkalmazások funkcionalitása; Megadott szempontok alapján különböző típusú információk keresése. Információk megosztására, rendszerezésére, tárolására szolgáló alkalmazások kezelése. Hibajegy-kezelő szoftver alkalmazása. Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) értelmezése, ismertetése. Munkavégzés projektekben Jellemző projekt-dokumentumok elkészítése minta alapján saját projektre. Saját projekt megtervezése: megadott projektcélra tevékenységek tervezése, ütemezése, erőforrás tervezés. Projektszoftverek alkalmazása a projektben: adminisztrálás, nyomon követés, erőforrások kezelése. Saját tanulói projekt felvitele projektmenedzsment szoftverbe. Ügyfél-kapcsolattartás eszközei. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök. Pénzügyi, vállalkozási feladatok Egyéni és társas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra jellemző alaptevékenységek elvégzése: bankszámlanyitás, számlavezetéssel kapcsolatos tevékenységek, átutalás kezdeményezése, hiteligénylés, hitelfelvétel feltételeinek, menetének megismerése); Számla kiállítása, számlaellenőrzés.

21

Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatok a vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek figyelembevételével. A költségkalkuláció figyelembevételével egyszerű árajánlat összeállítása. Alapvető ügyfélkapu műveletek gyakorlása. Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás A számítógép perifériáinak ergonomikus, helytakarékos, funkcionális elrendezése a környezeti adottságok és a munkaegészségügyi előírások figyelembevételével. A balesetmentes munkavégzés – kockázatbecslés, elemzés – szituációk alapján. Balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése, áramütést szenvedett elsősegélynyújtása. Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Folyamatszabályozás, folyamatfejlesztés – szervezeti dokumentumok alapján. Munkahelyi minőségirányítási előírások értelmezése; szabályozó dokumentumok fajtái. Szabványok fellelhetősége, keresés minőségügyi szabványok között. Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Veszélyes anyagok hulladékok kezelése – eljárások. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kockázatbecslés. 10833-12Hálózati alapok Hálózati ismeretek gyakorlat tantárgy Témakörök Kábelek és csatlakozók szerelése Fémes vezetők Koaxiális kábel és csatlakoztatásuk Színkódok, szabványok STP kábelek és csatlakoztatásuk UTP kábelek és csatlakozók Kategóriák és tulajdonságaik (fali kábel, patch kábel) Törésgátlók Krimpelő fogó felépítése, használat Optikai kábelek szerelése (pl.: video) Fali csatlakozók Típusai Szerelése Betűző szerszám használata Rack szekrények tulajdonságai, típusai Patch panelek fajtái, szerelése Színkódok, szabványok Kábelrendezés, feliratozás rack szekrényben Kábel teszterek típusai, fajtái Mérések kábel teszterekkel Mérési jegyzőkönyvek készítése 22

Mérési jegyzőkönyvek tartalmi elemei Két számítógép közötti pont-pont kapcsolat kialakítása Fizikai réteg előkészítése Kábel típus kiválasztása Számítógépek csatlakoztatása Számítógépek konfigurálása IP kapcsolat beállítása IP-címek beállítása Hálózati maszk meghatározása, beállítása Átjáró meghatározása, beállítása Kapcsolat ellenőrzés PING segítségével Állományok másolása Állományok megosztása Jogosultságok kiosztása Bluetouth eszköz csatlakoztatása Bluetouth adapter konfigurálása Prezenter csatlakoztatása Mobil telefon csatlakoztatása Vezetékes otthoni, kisvállalati hálózat kialakítása SOHO forgalomirányító segítségével A forgalomirányító és a számítógép fizikai csatlakoztatása Kábeltípus kiválasztása Megfelelő port kiválasztása a forgalomirányítón (LAN, WAN) A számítógép csatolójának konfigurálása megfelelő IP beállításokkal, forgalomirányító konfigurációs felületének eléréséhez Bejelentkezés a forgalomirányítóra Felhasználó név, jelszó páros LAN hálózati kapcsolat konfigurálása Router IP és maszk DHCP szerver Maximálisan bejelentkezhető felhasználók száma Kezdő IP-cím beállítások DNS szerver Internet kapcsolat konfigurálása Automatikus konfigurációs beállítások Statikus IP-cím konfiguráció PPPoE SOHO forgalomirányító konfigurálása, alapbeállításai Hozzáférés korlátozás Policy létrehozása Hozzáférés engedélyezésének és tiltásának szerepe a szolgáltatások elérésében Időintervallumok Weblapok blokkolása URL cím segítségével, kulcsszóval Alkalmazások blokkolása Alkalmazásvezérlés Port forwarding Adminisztráció Menedzsment 23

a

Diagnosztika Konfigurációs beállítások mentése, visszatöltése Gyári beállítások visszaállítása Firmware frissítés SOHO forgalomirányító konfigurálása vezeték nélküli hozzáférésre Vezeték nélküli beállítások Elemi beállítások Hálózati mód Hálózati név (SSID) beállítása Hálózati név szórása Rádiósáv Csatorna kiosztás Biztonsági beállítások WEP, WPA, WPA2 MAC-cím szűrés Biztonsági beállítások SOHO forgalomirányítón SPI tűzfal védelem Internet szűrők Web szűrők Jogosultságok kiosztása hálózatban Munkaállomás a hálózaton felhasználók felvétele a munkaállomásra felhasználóváltás jogosultságok kiosztása Nyomtatás hálózatban Erőforrás-kezelés nyomtató megosztása hálózati nyomtató kiválasztása hálózati nyomtató telepítése hálózati nyomtató, nyomtatási sor karbantartása navigálás telepített nyomtatók között Fájlmegosztás LAN hálózatban Erőforrás-kezelés navigálás a munkacsoportban, navigálás domainben fájlok, mappák megosztása, jogosultságok beállítása hálózati meghajtó hozzárendelése, eltávolítása Hálózati környezet beállítása kliensbeállítások (protokollok beállítása, név beállítás …) protokollok hozzáadása eltávolítása csatolók beállítása Operációs rendszerek gyakorlat tantárgy Témakörök Macintosh operációs rendszer 24

Macintosh operációs rendszer telepítése Fontos billentyűk indításkor A számítógép beállításai Programok és fájlok Felhasználói jogosultságok Fájlnevek és kierjesztések Fájlok keresése SpotLight keresőtechnika A rendszer nyelvének beállítása Ablakváltás, asztal elérés Dashboard segítségével apró kiegészítő (widgetek) futtatása az asztalon Apache-, FTP-szerver-integráció Software update Együttműködés Mac és PC között Váltás az operációs rendszerek között Fájlcsere Mac és PC között Programhibák elhárítása Android rendszerek Érintő képernyő fajtái és működésük Android verziók és tulajdonságaik Android telepítése PC-re Android telepítése telefonra Androidos alkalmazások telepítése telefonra Androidos telefon frissítése Linux desktop operációs rendszer Linux fogalmának definiálása UNIX és Linux rendszerek története GNU GPL, szabad szoftver mozgalom, Linux alapelvek. Linux operációs rendszer telepítése Az operációs rendszer grafikus telepítése A telepítési lépések részletes elsajátítása Linux csomagkezelés Karakteres csomagkezelés Grafikus csomagkezelő programok Linux használata, parancskezelés Alapparancsok, műveletek Állomány –és könyvtárkezelés, állományrendszer Linux jogosultság –és felhasználó-kezelés Linux jogosultságkezelés: 3X3-as jogrendszer Tulajdonjog kezelés, csoportjog kezelés Felhasználók létrehozása és törlése Linux operációs rendszer kezelése Alapvető Linux programok használata, parancsok beírása Fájl –és könyvtárkezelés, jogosultságkezelés gyakorlása Csövek, átirányítások, kimenetek, bemenetek kezelése Archiválás, tömörített állományok kezelése Linux grafikus felületek összehasonlítása, telepítése Unity, Gnome 25

KDE Xfce Linux fájlrendszerek, becsatolások Mikor melyik fájlrendszert érdemes használni Fájlrendszerek fel- és lecsatolása kézzel, illetve minden induláskor automatikusan Grafikus partícionáló program használata Linux és a Windows fájlrendszerének kölcsönös elérése Linux alól Windows fájlrendszerének használata Windows alól Linux fájlrendszerének használata Samba

10834-12Számítógépes hibaelhárítás Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat tantárgy Témakörök Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök gyakorlat Általános elméleti alapok Hiba jelenség szakszerű meghatározása Hiba és a működési sajátosság, gyártói tűrés. Ügyféljelzések értelmezése, korrekciója, visszaellenőrzése, ügyfél szóhasználat értelmezése Készülékek hibakódjai, azok értelmezése külső hatások figyelembe vétele Hőhatás fényhatás Mechanikai hatások Mágneses tér Készülék előélete, idegenkezűség Hiba helyének, forrásának, okának meghatározása tápfeszültségek, terhelhetőség ellenőrzése szakaszolás, felezéses eljárás, próba és ellenpróba zárt (visszacsatolt) rendszer vizsgálata Külső feltételek, jelforrás, kompatibilitás ellenőrzése Mérőeszközök használatának megismerése Multiméter ESR és kapacitásmérő Teljesítménymérő Árammérő lakatfogó Akkumulátor belsőellenállás mérő Oszcilloszkóp Fénymennyiség mérő Színhőmérséklet mérő kábel bekötés vizsgáló Hálózat analizátor Vezeték nyomvonal kereső eszközök Teszt eszközök használatának megismerése 26

BIOS Post kódokat megjelenítő teszt eszközök BIOS manipuláló teszt kártyák Készülék alkatrészek mint teszteszközök (Tápegység, videokártya, memória, HDD stb.) Műterhelés tápegység vizsgálatához Műterhelés UPS vizsgálatához Teszt szoftverek megismerése Mérő szoftverek Beállító szoftverek Teszt üzemmódot generáló szoftverek Tesztábrák monitorhoz, nyomtatóhoz Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése Szerszámok megismerése, használatuk begyakorlása ESD eszközök használata a munkavégzés során, gyakorlás PC építése előre összekészített elemekből. Számítógép tervezése adott célfeladathoz Hordozható számítógépek szét és összeszerelése,speciális szerszámok használatának begyakorlása Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlata Asztali számítógépek Nem indul a gép, hiba kezelése Tápegység hibák Külső zárlat Fogyasztói oldal zárlata (alaplap, HDD, stb.) Zárlat az alaplapon Csipogás mint hibaüzenet Csipogások értelmezése Tesztkártya használata BIOS POST kódok elemzése különböző hibaállapotok imitálásakor Bootolható DVD és Pendrive előállítása. Bootolás külső referencia eszközről Szoftveres hibák Driver hibák Operációs rendszer hibák Operációs rendszer hibakereső eszközei Vírusfertőzés okozta hibák Adatábrázolási hibák (fragmentáció, telített adattároló) Hardware hibák kiszűrése Ellenpróbák a gyanús elemmel Videokártya hibái Processzor hibák Hűtési problémák Belső adattároló hibái (HDD,SSD stb….) Szakszerűtlen összeszerelésből adódó hibák Hordozható számítógépek (notebook) hibái Szoftverhibák kiszűrése BIOS reset Bootolás külső adatforrásról 27

Operációs rendszer visszaállítása gyári állapotra Hardware hibák Szétszerelés fogásai és szerszámai (rejtett fülek és csavarok) Memória hiba tesztje Szoftveres teszt Ellenpróba Winchester hiba tesztje Szoftveres teszt Ellenpróba Processzor hiba hűtési hiányosság processzor meghibásodás Video vezérlő tesztje Hűtési hiányosság Külső és belső (saját) kijelző működtetésének hiányosságai Kijelző hibái Ellenőrzés külső kijelzővel Háttérvilágítás hiánya és hibái Videokártya és kijelző hibák megkülönböztetése Optikai meghajtó hibái Tesztelés referencia lemezekkel Kiszerelés fogásai Kézi számítógépek hibái Szoftverhibák kiszűrése Reset Újratelepítés Firmware frissítése Hardware hibák Szétszerelés fogásai és szerszámai (rejtett fülek és csavarok) Csatlakozók és kábelek cseréje Akkumulátor cseréje Kijelző cseréje Főpanel cseréje Memória cseréje Hibák és javítási eljárások dokumentálása Dokumentálás munkalapokon IRIS kód használata Perifériák hibái és elhárításuk Monitorok Megfelelő meghajtójel generálása Táplálási hibák (előlapi jelzőfények értelmezése) Háttérvilágítás változása, hiánya Nativ felbontás pixel és subpixel hibák vizsgálata, kiértékelése gyártói tűréshatárok értelmezése Tesztábra elemeinek értelmezése Projektorok Megfelelő meghajtójel generálása Izzó állapot felmérése 28

Foltok a képen, zavaró vonalazódás a képen Nyomtatók Nem aktív a nyomtató fedelek záródása (érzékelő kapcsolók) tápellátás ellenőrzése Kijelző aktív, de nem nyomtat. Teszt üzemmód aktiválása Csatolófelület kapcsolatának ellenőrzése Driver telepítés ellenőrzése Hálózati cím beállítás ellenőrzése Tesztoldal nyomtatása és tartalmi értelmezés Minőségi hibák a nyomtatásban Rendezetlen tartalom (driverhiba, vagy kommunikációs hiba) Koszolt a nyomatkép A hiba ciklikusságának és elhelyezkedésének vizsgálata a hibaforrás feltárása érdekében. Toner és DRUM ellenőrzése (elhasználtság, kopás) nyomtatási média ellenőrzése (papírminőség) Mátrixnyomtatónál fejtávolság és fejmaszk ellenőrzése Tintasugaras nyomtatónál fejtisztítás Papír elakadása Papírtovábbító elemek állapotának ellenőrzése Akadály elhárítása a papírúton Média (papírminőség) ellenőrzése Mátrixnyomtatók setupolása Kódlap választása Betűstílus választása Karaktersűrűség, soremelés beállítása Kezdő pozíció beállítása Papír szakszerű be és kifűzése Multifunkciós készülékek hibái Szkennelés hibái Tartalmi hiba a szkennelt képben (kosznyomok) Nem küldi el a címzettnek vagy nem tárolja le a hálózati mappában Faxolás hibái Nem működik a telefonos kapcsolat bekötés hibája (nem megfelelő portba, nem 2-eres vezetékkel van csatlakoztatva) kompatibilitási hiba Szünetmentes áramforrások Nem aktív a készülék Biztosítók ellenőrzése Akkucsatlakozások ellenőrzése Akku állapot ellenőrzése Aktív, de nem megfelelően szolgáltat Teszt üzemmód Akkumulátorok és csatlakozóinak ellenőrzése Töltési kör működésének ellenőrzése Kommunikációs hiba a felügyeleti rendszer felé Adatbeviteli eszközök Billentyűzet 29

Mouse Lapolvasók Digitalizáló tábla Kamera Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk Egy eszközre korlátozódik a probléma Csatolókártya fizikai kapcsolatának ellenőrzése Csatolókártya aktivitásának ellenőrzése Driver ellenőrzése IP cím ellenőrzése, korrekciója Egy hálózati szegmensre kiterjedt probléma Szerver eszköz elérhető címkiosztás működésének ellenőrzése Szerver sem érhető el hibás kapcsolóeszköz behatárolása szakaszolással pingeléssel mérőeszközzel túlzott adatforgalmat generáló eszköz kiszűrése Szakaszolással, leválasztással Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben Személyi számítógépek karbantartási feladatai Adatkarbantartás (takarítás, rendszerezés, archiválás) Vírusvédelem vizsgálata, karbantartása Firmware update Operációs rendszer update Hűtési viszonyok ellenőrzése, portalanítás, ventillátorcsere Külső tisztítás Nyomtatók Lézernyomtatók Kellékanyagok cseréje (végfelhasználó által cserélendő kopó alkatrészek) Elakadt, beszorult papír eltávolítása Státuszlap (beállítási adatok) kinyomtatása Tesztoldal nyomatképének elemzése Lapfelszedő elemek ellenőrzése, cseréje Portalanítás a papírúton Felesleges festékpor eltávolítása Fényhenger (Drum) koszmentesítése Lézer optika tisztítása Fuser takarítása Mátrixnyomtatók Festékszalag cseréje Elakadt beszorult papírmaradványok eltávolítása Beállítási adatok kinyomtatása Teszt üzemmód aktiválása Papírtovábbító elemek beállítása Fej tisztítása Fejszán tisztítása, szükség szerinti kenése Thermo nyomtatók 30

Papír és transzferszalag befűzése Elakadt beszorult papírmaradványok eltávolítása Tesztüzemmód aktiválása Beállítási adatok nyomtatása Beviteli eszközök (billentyűzet, mouse) karbantartása Tisztítás és lehetséges eszközei (gazdaságosan nem javíthatók) Megjelenítők karbantartása Monitorok karbantartása Projektorok karbantartása (portalanítás, izzócsere) A lencse szakszerű tisztítása UPS-ek karbantartása Szakszerű portalanítás Terhelhetőség, akkukapacitás ellenőrzése Akkumulátorok cseréje Hálózati kapcsolóeszközök Portalanítás Firmware update Kézi számítógépek karbantartása Szoftver update Mikrofon, hangszóró nyílások takarítása Akkumulátor csatlakozás ellenőrzése tesztje Forrasztástechnológiai ismeretek Forrasztástechnológiai alapelvek kézi forrasztás szerszámai, eszközei egyszerű áramkör összeépítése

31

Kihagyva …….. tanévtől indítva SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 31 481 01 Számítógépes műszaki rajzoló részszakképesítés speciális szakiskolában történő oktatásához hallássérültek (sh) számára 54 481 01 CAD-CAM informatikus szakképesítés kerettanterve alapján I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – –


valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 31 481 01Számítógépes műszaki rajzoló részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet – a szakképesítésekkerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült. II. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 31 481 01 A részszakképesítés megnevezése: Számítógépes műszaki rajzoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60 %

32

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 7. Informatika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra IV.




Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak:  12 db tanulói és 1 db oktatói számítógép Internet kapcsolattal  3 db kis- és közepes hálózatok forgalomirányítási feladataira és internetkapcsolatának biztosítására alkalmas moduláris integrált forgalomirányító  3 db kis- és közepes hálózatok kapcsolási feladataira alkalmas, VLAN-képes, menedzselhető kapcsoló  2 db multifunkciós vezetéknélküli forgalomirányító  2 db laboratóriumi kiszolgálói feladatokra alkalmas PC  1 db laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas PC vagy laptop  1 db laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas, vezetéknélküli interfésszel rendelkező PC vagy laptop  Hálózati szimulációs szoftver  Ethernet és soros kábelek  UTP kábelezéshez szerszámok  Kábelteszter Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: 33

nincs XI.


A hallássérült tanulók 4. A hallássérülés fogalma A hallássérülés a különböző mértékű és jellegű halláscsökkenés gyűjtőfogalmaként használatos. A hallószerv organikus illetve funkcionális elváltozását jelenti, mely állapot valamely betegség, sérülés, fejlődési rendellenesség következménye. A hallássérülés fogalma két fő részre, a nagyothallásra és a siketségre, illetve a köztük húzódó átmeneti sávra, a hallásmaradványos állapotra osztható. Az emberi fül meghatározott magasságú és hangerejű levegőrezgéseket képes hangként felfogni. Az ún. hallásküszöb azoknak a hangoknak az érzékelését jelenti, amelyeket még éppen meghallunk. Hallássérülés esetén a hallásküszöb megemelkedik. Ennek regisztrálása audiogrammal történik. Két szempontból jellemezhető a hallás: a még éppen meghallott hangerő és a meghallott hangmagasság vonatkozásában. A hangerő mértékegysége a decibel, jele: dB. Az emberi fül 20-20000 Hz közötti hangrezgések felfogására képes. (A hangmagasság a rezgésszámtól függ, mértékegysége a Hertz /Hz/.) Ép hallású az, akinek hallási ingerküszöbe megfelel a teljesen ép hallású fiatal (átlag 18-20 éves) egyének ingerküszöbe 0 dB-lel jelzett átlagértékeinek. Ez a hallás kiterjed a hallható hangok teljes tartományára, vagyis a 20 és a 20 000 frekvenciájú hangok területére. Műszeres hallásvizsgálatot audiológiai állomáson végeznek, audiométerrel. A vizsgálat során megkeresik minden frekvencián (125Hz-8000Hz) azt a legkisebb intenzitású hangot, amelyet éppen meghall a páciens. A hallásvizsgálat eredményét az audiogramon rögzítik. Az 0 dB-től - pozitív számok felé - eltérő legkisebb értéket orvosi szempontból már halláscsökkenésként értékelik. Ha az ember hallószerve valamilyen betegség, kórfolyamat következtében annyira károsodik, hogy korlátozottan lesz képes a – főleg a beszédfrekvencia spektrumát alkotó – hangingerek felvételére, illetve ezen hangingerek felvételének képessége súlyos fokban károsodik, hallási fogyatékosság alakul ki. Míg a hallássérülés orvosi értelemben egy tág fogalom, szűkebb terjedelmű gyógypedagógiaipedagógiai fogalomként értelmezve egy olyan hallási rendellenesség, ahol a sérülés időpontja, mértéke, minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása, zavartalan fejlődése vagy folytatása lehetetlen, és a sérült egyén gyógypedagógiai (re)habilitációra szorul. A fentiek értelmében tehát eltér egymástól a hallássérülések orvosi és pedagógiai kategorizálása. Az orvosi jellegű csoportosítás esetén csupán a mennyiségi szempontok elsődleges figyelembevételével sorolja csoportba a hallássérülteket. A hallássérülés fokozatai eszerint a következők lehetnek. 2 A hallássérültek csoportosítása 2.1. A hallásveszteség foka, mértéke, típusa szerinti felosztás:  Nagyothallók, akiknek a hallásvesztesége 20-90 dB a beszédfrekvenciában.  Siketség határán lévő nagyothallók, akiknek 90-110 dB a hallásvesztesége a beszédfrekvenciákon.  Siketek, akiknél 110 dB a hallásveszteség a beszédfrekvenciákon A korai életkorban megkezdett fejlesztés, a megfelelő hallókészülékes ellátás és a személyi adottságok függvénye (értelem, beszéd, tanulékonyság, stb.), hogy a gyermek, fiatal a nagyothalló vagy a siket típusú fejlődésmenet jellemző. 34

2.2. A hallásveszteség fellépésének időpontja szempontjából történő felosztás  Prelinguális, vagyis a beszéd, a nyelv megtanulása előtti időszakban fellépő hallássérülés.  Posztlinguális, vagyis a beszéd, a nyelv megtanulása utáni időszakban fellépő hallássérülés. 2.3. A csoportosítás történhet a hallásküszöb, a beszéd-, nyelv megértés nehézségei és speciális fejlesztési szükségletek szerint Hallásküszöb

25-40 dB

41-60 dB

60-80 dB

81-95 dB

95dB vagy több

A beszéd-, nyelvprodukció/megértés nehézségei




Közepes fokú nagyothallás Enyhe veszteség Közelről érti a társalgó beszédet. Ha az osztályban halkan beszélnek, vagy nem látja a beszélőket, a beszélgetés 50%-át nem tudja követni. Lehetséges a szűkebb szókincs, és felléphetnek beszédhibák. Szüksége van szájról olvasásra. Súlyos fokú nagyothallás Csak a hangos társalgást érti. Csoportos beszélgetésnél fokozódnak a gondjai. Valószínű a gyengébb beszédérthetőség. Valószínű az expresszív és receptív nyelvi zavar. Feltehető a korlátozott szókincs.

Kedvező lehet a hallókészülék-használat és a hallásnevelés. Megfelelő ültetés, és különösen az alsó tagozaton integrációs utazótanár segítsége. Odafigyelés a szókincsre és az olvasásra. Szükség esetén logopédiai ellátás vagy gyógypedagógiai szakvélemény szükséges lehet.

Súlyos fokú hallássérülés Kb. 40 cm-ről meghallja az erős hangokat. A környezeti zajokat felismerheti. A magánhangzókat és a mássalhangzók egy részét differenciálhatja. A beszéd és a nyelv valószínűleg sérül vagy torzul. Ha a veszteség az első életévig jelentkezik, nem indul be magától a beszédfejlődés. Átmenet a nagyothallás és a siketség között Siketség Igen súlyos veszteség. Egyes erős hangokat meghallhat, de inkább a vibrációt, mint a hangokat érzékeli. Elsődlegesen vizuális a kommunikáció során. A beszéd- és nyelvfejlődés valószínűleg sérül. Ha a hallásveszteség prelinguális, elmarad 35

Integráltan valószínűleg folyamatos utazótanári ellátásra van szükség vagy a nagyothallók speciális osztályára. A nyelvi nehézségek, a szókincsbővítés és – használat, az olvasás, fogalmazás, nyelvtan stb. terén fejlesztésre van szüksége. Jól hasznosítja a hallókészüléket és hallásnevelést. Szurdopedagógiai fejlesztés. Teljes, ill. részleges integráció vagy speciális iskolai elhelyezés merül fel. Speciális fejlesztő program a nyelvi készségek, fogalmak, beszéd fejlesztésére. Gyógypedagógusra feltétlenül szükség van. A hallókészülékre és hallásfejlesztésre nagy szükség van.


a spontán beszédfejlődés.

3. A hallássérülés okai A hallási fogyatékosság okai lehetnek örökletesek és szerzettek. A halláscsökkenés rendkívül összetett kórkép, a nagyothallás és siketség okai igen sokrétűek. Kórtani szempontból két fő csoportra oszthatóak: 1. Örökletes vagy genetikaihallási fogyatékosság 2. Szerzetthallási fogyatékosság - Az örökletes hallássérülés, mint minden genetikus ártalom domináns és recesszív jellegű. Általában kétoldali. Az örökletes eredetű hallásveszteségek lehetnek idegi, vezetéses vagy kevert típusúak, gyakran fordulnak elő közöttük progresszívek. Löwe (1992.) szerint az örökletes esetek egyharmadánál progrediáló halláskárosodásról van szó. - A szerzett hallási fogyatékosság esetében, az ártalmak három csoportját különböztetjük meg:  Prenatális - A prenatális sérülések vagy más néven intrauterin, méhen belüli károsodások az intrauterin fejlődés során alakulnak ki és kb. 20%-át alkotja a hallási fogyatékosságnak. A méhen belüli életben a magzatot igen sok károsodás érheti, például: a túlzott alkoholfogyasztás, a mértéktelen dohányzás és számos fertőző betegség ártalmai, gyógyszerártalmak.  Natális vagy perinatális- a szülés körüli időszakban, illetve a szülés alatt meghatározott kórokok, kóros állapotok okozhatnak károsodásokat a hallószerv területén. A koraszülött gyerekek között is gyakori a hallási, illetve halmozott fogyatékosság.  Posztnatális - a születés után sokféle kórok (mechanikai, fizikai, kémiai, biológiai) vezethet halláskárosodáshoz, sokszor egymással kölcsönhatásban. A szülés utáni első években elszenvedett fertőző betegségek közül az agyvelő- és agyhártyagyulladás rendszerint súlyosabb, halmozott fogyatékossággal is járhat. A leggyakoribb betegség a középfülgyulladás. Bár az utóbbi években csökkenőben van a skarlát, diftéria, vörheny, kanyaróés más fertőző betegségek előfordulása, mégis számolni kell ennek veszélyével, mely hallóideg, középfül vagy belsőfül eredetű hallássérülést okozhat. Mechanikai traumák, a hallószervre vagy a koponyára ható különböző erőbehatások a hallószerv sérüléséhez, halláscsökkenéshez vezethetnek. Ezek a sérülések különböző ütések, baleset, roncsolások következtében létrejött traumák, pl. a koponyát érő traumák a belső fül sérülését is okozhatják. Kémiai anyagoknak, bizonyos vegyszereknek, gyógyszereknek a belső fülre gyakorolt, többnyire hosszabb ideig tartó mérgező, károsító hatásuk van. A hallássérülésnek tehát többféle oka lehet. Származhat a külső, a közép- és a belsőfül zavarából. Ha a hallásprobléma oka a külső vagy a középfülben van, akkor a hanghullámok nem vezetődnek át kellő mértékben a belső fül felé. Ezt vezetéses hallászavarnak nevezzük. A „mechanikus” hangátvitel zavara. A hallómező eltolódik, halkabban, de torzításmentesen hall az egyén. Ha a beszédhangok eléggé erősek, a vezetéses hallászavarban szenvedők jól hallják a beszédet. A vezetéses hallássérülés igen nagy százalékban átmeneti jellegű sérülést idéz elő, amit orvosi beavatkozással meg lehet szüntetni, vagy akár spontán gyógyul (így van ez például egy erősebb megfázás, vagy például a repülőn tapasztalható fülbedugulás esetében). Kisebb számban veleszületett – sokszor anatómiai elváltozás okozza a károsodást –, ilyen esetben szükséges lehet hallásjavító eszköz használata. Ha a belsőfülben, a csigában elhelyezkedő szőrsejtek, vagy az agyhoz vezető idegrostok szenvednek károsodást, akkor a hallászavar idegi eredetű. A hallásveszteség ebben az esetben mennyiségi és minőségi jellegű. 36

A hangbenyomások halkabbak, torzabbak. E hallássérülések kb. 95%-ánál a csiga (cochlea) megbetegedése okozza a hallásproblémát (cochleáris hallássérülés). A fennmaradó, viszonylag ritkább esetekben a hallóideg megbetegedése a hallászavar oka. Az idegi eredetű hallásveszteségben szenvedőknél a beszéd hangerejének növelése nem javítja kellő mértékben a beszédértést. Náluk a megemelt hangerő-torzításokat eredményez, ami még nehezebbé teszi a beszédértést, így számukra a hallókészülék viselése elengedhetetlen. Súlyosabb sérüléseknél azonban nem lehet hallókészülékkel sem elérni a beszédhalláshoz szükséges hallásszintet. Ilyen esetekben műtéti eljárással javítják a beszédhallást. 4 A hallássérülés következményei A hallássérülés a legsúlyosabban a beszédet és a nyelv kialakulását, kibontakozását érinti. 4.1 Az artikuláció és szupraszegmentális elemek alkalmazásának jellemzői hallássérülteknél Elsősorban azok a beszédhangok alakulnak ki nehezen vagy hibásan, amelyeket a gyermek, fiatal nem jól hall. Minél súlyosabb a hallásveszteség, annál több beszédhangot érint a hibás ejtés és annál inkább kihat a beszédhangra is. Mivel a súlyos fokban hallássérült gyermeknél, fiatalnál nincs vagy gyenge a visszajelzés a hibás képzésről, nem is képes eredményesen kijavítani az artikulációs hibákat külső segítség (szurdopedagógus) nélkül. Leggyakrabban a sziszegők és a gy, ty, c, cs hangok a hibásan képzettek, de a magánhangzókban is előfordulhatnak cserék. A kiejtési hibák mellett a beszéd minőségét rontja a beszédprozódiai elemek hibája vagy hiánya. Jellemzője a monoton, kevésbé dallamos, hibásan hangsúlyozott, ritmustalan, lassú tempójú beszéd. Az artikulációs és a szupraszegmentális hibák hallókészülék alkalmazásával, valamint az egyéni szükségletekhez igazodó hallás-, beszédnevelési eljárásokkal eredményesen javíthatók. A súlyos hallássérültek beszédének jellemző vonásai lehetnek  Elmosódott, hasonló hangzású magánhangzók  Lelassult beszédtempó  Bizonytalan izomfeszültséggel képzett szavak  Gyakran hibás vagy hiányzó sziszegő hangok  Helytelen levegővétel  Gyakori orrhangzósság  Feszített hangszalagréssel képezz hangok (fejhang)  Gyakori hangcserék a hasonló képzésű, a hasonló területeken képzett, hasonló hangzású és hasonló vizuális képet nyújtó hangok között  Ritmustalan, hangsúlytalan, dinamikátlan beszédtempó  Darabos, zavart ritmus A hibás ejtés gyakran vezet helyesírási hibákhoz. A gyermek, fiatal úgy írja le a szavakat, ahogyan ejti őket, vagyis gyakran hibásan. Ez a hiba az írás és az olvasás egyidejű alkalmazásával jól javítható, és a kiejtésre is pozitívan hat. 4.2.A szókincs jellegzetességei hallássérülteknél Minél nagyobb a halláskárosodás mértéke, annál szűkebb mind az aktív, mind a passzív szókincs. A szókincset sok olvasással, társalgással bővíthetjük. A nyelvi és beszédfejlesztő munka minden iskolai foglalkozásnak kiemelt feladata, a társalgáshoz, manipulációhoz, beszélgetéshez kapcsolt szókincsfejlesztéssel, a szavak jelentésének állandó tisztázásával. A szókincs hiányosságai vezetnek a beszédértés zavaraihoz és az alacsonyabb olvasási szinthez. A szókincsbeli elmaradás minőségileg különbözhet a pedagógusok által tapasztalt szűkített nyelvi kóddal beszélő gyermek, fiatal szókincsbeli hiányosságaitól. Mivel a hallássérült 37

gyermek, fiatal beszédelsajátítása mesterséges tanulási folyamat eredménye, szókincséből egyszerű, hétköznapi fogalmak is hiányozhatnak, ugyanakkor magasabb szintű kifejezéseket ismerhetnek. A hallássérült gyermek, fiatal nehézségei elsősorban a szövegértés vonalán és kevésbé az olvasástechnika területén jelentkeznek. Az olvasástechnikai problémák általában a kezdeti szakaszt jellemzik, míg a szövegértési problémák gyakran fennmaradnak az iskoláztatás évei alatt. Ennek oka az, hogy habár a hallássérült gyermek, fiatal egyre több szót és kifejezést ismer meg, a szövegek nyelvi szintje folyamatosan emelkedik. A szövegértési problémákat a szűkebb szókincs, a szinonimák ismeretének hiánya, illetve a mondatok helytelen tagolása okozhatja. Minél többet társalog a gyermek, fiatal, minél többet olvas, annál erősebb ütemben fog gyarapodni a szókincse. Fontos szempont a hallássérültekkel való kommunikáció tekintetében, hogy mindig meg kell győződni róla, hogy a gyermek, fiatal, illetve a fiatal, felnőtt hallássérült megértette-e azt, amit közölni szerettünk volna vele. Célszerű a rövid, pontos, egyszerű fogalmakkal megfogalmazott instrukciók adása, néhány kérdéssel a megértés ellenőrzés 4.3. A beszéd grammatikájának jellemzői hallássérülteknél A súlyos fokban halláskárosodott gyermekek, fiatalok beszédében gyakoriak a grammatikai hibák. Mivel a toldalékok általában hangsúlytalan és gyakran szóvégi helyzetben fordulnak elő, gyakori az elhagyásuk, felcserélésük. A grammatikai hibák száma elsősorban a szituációkhoz kötött, köznapi helyzetekhez kapcsolódó irányított társalgásokkal és rendszeres olvasással csökkenthető. 4.4. A beszédértés jellemzői hallássérülteknél A nyelvi nehézségek nemcsak az aktív nyelvhasználatot, hanem a beszédértés területét is érinthetik. A hallássérült gyermek, fiatal, fiatalok a halláson kívül a szájról olvasást is felhasználják a beszédértés segítésére, ennek mértéke gyermek, fiatalonként változó. A szájról olvasás megkönnyítése azáltal lehetséges, ha a pedagógus minden fontosabb közlésnél a hallássérült gyermek, fiatal felé fordul. További segítséget jelent a természetes artikuláció, a normális beszédtempó. Téves hiedelem, hogy a hallássérült gyermek, fiatal könnyebben érti a beszédet, ha az nagyon tagolt, lassú, az artikuláció eltúlzott. Előnyös a szájról olvasás szempontjából az is, ha a pedagógus nem járkál beszéd közben. A szájról olvasást nehezítheti a pedagógus arcába hulló haj (férfiaknál bajusz és szakáll), a fényviszonyok, valamint az, ha a beszélő a száját véletlenül eltakarja. Előnyös, ha egyszerre csak egy ember beszél a hallássérülttel, természetes, jól hangsúlyozott, érthető beszédtempóban. Ha többen beszélgetnek, ne vágjanak egymás szavába, közlési szándékukat jelezzék. 5 A hallássérült gyermek, fiatal együttnevelése halló társaikkal 5.1.Aszegregáció a fogyatékosok és nem fogyatékosok egymástól elkülönített oktatását jelenti. A szegregált, speciális iskolai oktatás igyekszik ideális feltételeket biztosítani (kis osztálylétszám, szakemberek megléte). Számos indoka lehet annak, hogy a gyermek, fiatal, fiatal speciális iskolába, szegregált szervezési formában tanul. 5.2 A másik forma az integráció (fogadás). Hazánkban legelterjedtebb az egyéni teljes integráció. A hallássérült gyermek, fiatal, fiatal a tanítás teljes idejét a többségi (halló) osztályban tölti. Az sikeres integrációnak számos objektív feltétele van:a korai felismerés, a hallókészülékkel való ellátás, a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Korai hallás - és beszédfejlesztés, a támogató család, a tanterem kedvező

38

akusztikai jellemzői, az adó-vevő készülék használata, az integrációt segítő gyógypedagógus közreműködése, igény esetén pedagógiai asszisztens és jeltolmács segítsége. A hallássérültekkel foglalkozó többségi pedagógusnak sokrétű feladatot kell megoldania egyidejűleg. Ismernie kell a sérülés sajátosságait, a habilitációs/rehabilitációs lehetőségeket. Tisztában kell lennie azzal, hogy a gyermek, fiatal milyen mértékben képes információt felvenni a hallása révén, mennyiben támaszkodik a szájról olvasásra. Mindezekhez nélkülözhetetlen az egyes nevelési helyzetekben az egyéni különbségek figyelembevétele és pedagógiai kezelése. Az egyéni különbségek a hallássérülés minőségétől, mértékétől és a tanuló mentális és személyi adottságától függ. A hallássérült diákok számára fontos motiváló tényező, ha a halló társaik elfogadják őket, így a képzésben is sikeresebbé válnak. Számolnunk kell szubjektív feltételekkel is az integráció tekintetében: az intellektuális képességek, a pozitív személyiségjegyek, az érthető beszéd, a jó beszédmegértési szint, nyelvi tanulékonyság, szorgalom, terhelhetőség, családi háttér.

39

6 A hallássérültek által használt technikai eszközök 6.1. A hallókészülék Ma már nem létezik olyan hallássérülés, amit ne lehetne részben vagy teljesen korrigálni. Ez történhet hallókészülékkel - olyan súlyos esetekben pedig, amikor a hallókészülék nem biztosít megfelelő erősítést -, műtéti eljárással biztosítható a hallás élménye. A modern hallókészülék elemmel vagy akkumulátorral táplált miniatűr hangerősítő készülék. A levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon felfogja, és elektromos rezgésekké alakítja, felerősíti, majd visszaalakítja hanghullámokká. A hallókészülékkel történő ellátás elsődleges célja, hogy a készülék biztosítsa a beszéd meghallásához legmegfelelőbb erősítést azaz, hogy a hallókészülékkel erősített fülön mért eredmények illeszkedjenek az optimális beszédmezőbe.A hallás javítására kifejlesztett készülékek szinte minden igényt ki tudnak elégíteni. A hallókészülékek mérete igen változatos, a fül mögé helyezhető változattól egészen a hallójáratba mélyen behelyezhetőkig hozzáférhetőek. A hallókészülék felerősített hangját a fül mögé helyezhető készülékek esetében a fülbe egyéni lenyomat alapján elkészített fülilleszték juttatja be. A hallókészüléka gyermek, fiatal egyéni igényeihez, hallásállapotához igazodik. Felírását,ellenőrzését szakember végzi. A hallókészülékek egész napos viselésre készültek. 6.2. Az adó-vevő készülék jól segíti a hallássérült tanuló oktatását azáltal, hogy csak a hasznos jeleket erősíti fel, a háttérzajokat nem. Előnye, hogy a távolabbról jövő beszédet is erősíti. Egy adó és egy vevő részből áll, az adó részhez mikrofon csatlakozik, melyet általában a beszélő visel. 6.3. A Cohleáris implantátum a súlyos hallássérülteknél alkalmazott műtéti eljárás, amelynek során a belső fülben lévő cochleába (a hanginger idegi felvevő rendszerét tartalmazó csigába) elektródákat ültetnek be. A legjelentősebb és a legnagyobb számban végzett hallásjavító eljárás. A cochleáris implantátum egy olyan összetett technikai eszköz, amely közvetlenül a hallóidegre küld elektromos impulzusokat - tehát ugyanazt a feladatot végzi el, mint az ép hallószerv esetében a csigában lévő szőrsejtek. A cochleáris implantátum beépítésének legfontosabb feltétele, hogy a hallóideg - azaz a belső fültől az agykéreg felé vezető pálya ép legyen. A cochleáris implantátum több elemből áll. Ezek egy részét a hallássérültek koponyájába operálják - közvetlenül a fejbőr alá ill. a belső fülbe vezetik -, más részeit pedig kívül, a testükön viselik. A külső elem részei: a hangokat felfogó mikrofon, a beszédprocesszor,valamint az adókészülék, ami a jeleket a beültetett belső elem felé továbbítja.

40

7 A hallássérültek oktatásában használt kommunikációs módszerek lehetséges csatornái  Vokális (hangi) - auditív csatorna: a hallásmaradvány aktivizálásának időpontja meghatározó, erre a lehetőségre épít a hallásnevelés. Ennek a csatornának a felhasználásával történik a hangos beszédben történő kifejezés és a beszéd megértésének kialakítása. Az enyhén hallássérült tanulók oktatásánál az auditív út érvényesül. Ez azt jelenti, hogy nagyothallók esetében a beszédre épül a tanítás, kiegészítve szurdopedagógiai fejlesztéssel.  Az artikulációs-vizuális csatorna: vagyis a szájról olvasás és az azt kiegészítő hallás, illetve olvasás. Súlyosabb veszteségek esetén domináns információ felvételt biztosít és a hallási benyomások töltik be a kiegészítő szerepet.  Manuális-vizuális kommunikációs csatorna, mely az ujj-abc, illetve a jelnyelv használatát jelenti. Az ujj-abc jelei valamennyi beszédhangot megjelenítik egy-egy kézjellel.A jelnyelv szónyelv, a jelek szavaknak felelnek meg. A jelnyelv alkalmazása két úton lehetséges, vagy a hangos beszédnek alárendelt helyzetben, azt mintegy kísérve, kiegészítve, vagy mint önálló információs csatorna. Siket közösségekben az egymás közti fő nyelvi érintkezési forma. A jelnyelv előnye lehet súlyos hallássérülteknél, hogy a beszélő figyelmét kevésbé terheli, és így a siketek számára könnyebb kommunikációs lehetőséget kínál. Használata indokolt olyan esetben, amikor a hangos beszéd értelmezése kevésbé jó eredményt ígér.  Grafikus-vizuális kommunikációs csatorna, ami az írás és olvasás területeit foglalja magába. Feltétele a gazdag szókincs és a nyelv grammatikai szabályainak ismerete. Fontos szerephez juthat, ha a hallássérült beszéde nem eléggé érthető.  Vokális (artikulációs) – taktilis csatorna: a mások, vagy magunk által produkált beszédhangok ellenőrzését jelenti tapintás útján.  8 Különleges előírások, megjegyzések A hallássérült tanulóknál a szakiskolai képzésben megvalósítható a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, a köznapi nyelvhasználat árnyaltabb alkalmazása, az egyes tantárgyak szakszókincsének kialakítása és értő használata. Fontos a munkakörök betöltése során a megfelelő szociális kapcsolatrendszer kialakítása, az érintkezési formák pontos értelmezése és a kommunikációs célnak megfelelő nyelvi formák megválasztása. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben a fogyatékos tanulók részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 40 %-a nagyothalló, 50 %-a siket tanuló esetében. Egyéni rehabilitációs foglalkozások keretében, mely a szabad órasávban tervezhető a következő területeket érinthetjük.  A tanulók sérülés specifikumából fakadó képességbeli hiányosságait, személyiség fejlettségi gyengeségeit és egészségügyi, szociális problémáit kezeli.  Tanulást megalapozó képességek fejlesztése  Speciális szakmai megsegítés  Tanulási technikák elsajátítása a különböző tantárgyak tanulásához  Számítógépes egyéni tanulást segítő programok használatának megismerése  Kommunikáció, helyesírás fejlesztése 9. Módszertani útmutatások 41

A speciális szakképzés eredményességében elsődleges szerepe van az ún. teamben való tevékenykedésnek, azaz a különböző képzettségű szakemberek összehangolt működésének. A team összetétele: - közismereti oktatásban résztvevő tanárok, - a szakmai, elméleti oktatást végző szakoktatók, - a gyógypedagógus tanárok (szurdopedagógus, logopédus), - a pedagógiai munkát segítők (gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztensek), - egyéb szakemberek (szakorvosok, pszichológus, mentálhigiénikus, szociális munkás), - szükség esetén jeltolmács bevonása a feladatmegértés elősegítéséhez, tanulói visszajelzéshez. Az oktatás során kiemelt jelentőségű a beszédértés megfelelő körülményeinek biztosítása.  A pedagógusnak, szakoktatónak minden körülmények között jó szájról olvasási képet kell biztosítania. Optimális feltételeket kell teremteni a beszédértés elősegítésére.  A tanár minden fontosabb közlésnél a hallássérült felé fordul természetes, jó szájról olvasási képet nyújtó artikulációval, közepes beszédtempóval és dallamosan, dinamikusan beszél.  A hallássérült gyermek, fiatal tanulását az átlagos gyermek, fiatalnál jobban segíti a vizuális szemléltetés. A tanár mimikája ezért legyen kifejező. Ő maga legyen empatikus személyiség, fejlett problémamegoldó képességű, optimista. Egyéntől és a halláskárosodástól függően hasznos lehet a jelnyelv egyes elemeinek ismerete.  Az elméleti tanórákon a hallássérült tanuló üljön elől és középen. A tanterem legyen jól megvilágított. Film-, dia-, videó vetítések előtt a tanár ismertesse, hogy mit kell majd megfigyelni. Sötétben, hallókészülék viselése mellett nem érti a tanuló a magyarázatot.  A gyakorlati oktatás során is először ismertetni kell, hogy mi kerül cselekvő szemléltetésre, azaz mit kell pontosan megfigyelni. Csak a feladat ismeretében tud a tanuló az író – számítógépre, a kezeire, a munkavégzés technikájára koncentrálni. Lehajló testtartás, takart száj esetén az információ tört része jut csak el a diákhoz. Számítógépes gyakorlatkor a tanár a gép mögött, a diákkal szemben állva tud ismereteket közvetíteni.  A tanár, szakoktató természetes hanghordozással, nyugodt tempóban köznapi hangerővel és artikulációval beszéljen! Előadása érthetőségét természetes gesztusokkal, élénk mimikával, finom testbeszéddel fokozhatja.  Zajos hátterű, szűk frekvenciás vagy túl gyors beszéd rontja a beszédértés esélyeit. Munkatevékenység közben, korrekció előtt a tanár érintse meg a tanulót, állítsa le a tevékenységet, amikor feladatot jelöl ki vagy javítja a diák munkáját.  A tanulók vizuális gondolkodásmódja miatt az oktatás során nagy jelentőségű a sokoldalú szemléltetés. A szemléltetés során meg kell győződni a szakmai ismeretek, fogalmak tartalmi megalapozottságáról, és beépüléséről a kognitív rendszerbe. A feldolgozás, alkalmazás szintjein szóbeli, táblázatos, írásbeli, rajzos visszacsatolás kérése tájékoztatást nyújt a pedagógusnak. A tudásszint értékelésekor a, szemléltető eszközök használata melletti tudás értékelése tekinthető reálisnak.  Mivel a hallássérült fiatalok nyelvi szerkezetbeli gondolkodása gyengébb, szókincsük mesterségesen alakult ki, a felzárkóztatásra biztosított többlet órákon a hosszabb, elvont tartalmú, nehezebben ejthető szavak, kifejezések elsajátítása külön is kapjon megerősítést.  A megértés, bevésésellenőrzését szómemória játékokkal, képekkel különböző szövegkörnyezetű előfordulások felismertetésével, önálló szövegbe helyezéssel célszerű gyakoroltatni. 42

Kiscsoportos oktatási szervezeti formákban (pl. csoportbontásban) a hallássérült tanulók ne képezzenek külön csoportot. Mindig a hallók között dolgozzanak a tanulás-tanítás folyamán. Mindig legyen a csoportban segítője, akihez fordulhat Egyéb tanulásszervezési kérdések, gyakorlati teendők  A pedagógus, szakoktató jó szájról olvasási kép nyújtásával segítheti a beszédértést. Az osztályteremben olyan ülőhelyet találjanak, ahonnan közelről láthatja és hallhatja a tanárt! Ne kerüljön szembe az ablakkal! A tanulónak biztosított forgószék is előnyös lehet. Célszerű az első padba, jobb vagy bal szélre ültetni a hallássérült diákot.  A megértést a vizuális oktatási módszerekre alapozott ismeretátadás segíti (képek, kép-hang és írásalapú kommunikációs eszközök).  A tanítási órákon nélkülözhetetlen a közvetlen hallást segítő eszközök használata.  A hallássérültek integrált oktatását, elsősorban a beszédmegértést segíti elő a vezeték nélküli kommunikációs rendszer. A tanár-diák közvetlen kapcsolat URH adóvevő alkalmazásával könnyíthető.  Nehezen kiejthető szakszavak artikulációs ejtésének kialakítását és automatizálását szurdopedagógus, logopédus támogatja.  Előtérbe kerülnek mind az oktatásban, mind a számonkérésben az írásbeli kommunikációs formák, melyek nyelvi megfogalmazása legyen egyszerű, lényegretörő. Hasznos a tanulóval közösen szerkesztett szakmai szakszótár, szakmai jelszótár segítsége. Az értékelés pozitív és ösztönző legyen.  A gyakorlati tantárgyak csoportbontásakor a hallássérült tanulók létszáma max. 4 fő lehet. Mindig a hallók között dolgozzanak a tanulás-tanítás során.  A hallássérült gyermek, fiatal számára problémát jelenthet a hosszabb tanári előadás egyidejű követése és jegyzetelése. A probléma kiküszöbölésére javasoljuk, hogy készítsünk vázlatot a tanulónak, vagy más tanuló órai jegyzetét fénymásoljuk. Ügyeljünk, hogy a szakszavak ne kerüljenek hibásan megtanulásra!  Nem mindig egyszerű a hallássérült tanuló számára a témaváltás. A pedagógus segítheti a hallássérült megértését, ha órákon hangsúlyosabban jelzi ezt, illetve még egyszer összefoglalja a tematikus egységeket. Könnyebbséget jelent, ha a hallássérült tanuló esetenként írásban is megkapja azokat a feladatokat, melyek utasítása sok elemből áll, s minden elem fontos információt hordoz.  Hangsúlyozzuk az órák végén elhangzó információkat!  Folyamatos legyen az ellenőrzés és értékelés, a tanulási folyamat az egyéni szükséglethez igazodjon.  A hallássérült gyermek, fiatal fejlesztése pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárásokkal, megfelelő audiológiai ellátással és egyre modernebb hallókészülékek szakszerű használatával történhet.  Az eredményes nevelést, a szakmai képzés színvonalát az előbbieken túl az általános iskolai tanulmányok, az eddig elért fejlődés is meghatározza.  A hallássérült fiatalok oktatása során fokozott figyelmet kell fordítani látásuk védelmére. 10. A szakmai képzésen túl kiemelt speciális nevelési feladatok  Fontos feladat a szociális kapcsolatrendszer kiépítése, fejlesztése, az érintkezési formák pontos értelmezése, a megfelelő nyelvi formák elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében.  Elengedhetetlen az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszer pontos kiépítése, a kognitív funkciók szintjeinek állandó fejlesztése.

43

 Fontos a vizuális percepció, az önkifejezés, önmegvalósítás, a valóság képi feldolgozásának bekapcsolása a tanítás-tanulás folyamatába a személyiség kibontakoztatása céljából.  Mozgás, ritmus, a beszéd-ritmus intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában.  Szükséges a tehetség gondozása.  Fel kell készíteni a diákokat a felnőttek, a munka világába való beilleszkedésre. XII.

Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:

Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen 8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)





10,5

378

11,5

402,5

21

756+70

21

735

31,5

1134+70

32,5

1137,5

1,5

54

1,5

52.5

2

72

2

70

35

1260+70

36

1260

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra (756+70+735+72+70) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

44

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám Szakmai követelménymodulok

10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

9. évfolyam

Tantárgyak elméleti Információtechnológiai alapok

gyakorlati

10820-12 CAD alapok

gyakorlati

2,5

2

1

1 1

2

2

1 2

3

70

2

2

Hálózati ismeretek I. gyakorlat Műszaki ábrázolás és gépelemek

elméleti 2

Munkaszervezési gyakorlat

Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás gyakorlat és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I.

ögy

2,5

Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

10. évfolyam

3

3

2

2

Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat

2

1

CAD gyakorlat

1

2


9,5

Összes heti/ögy óraszám

8

11,5 21

70

13 21

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat


45




Információtechnológiai alapok Bevezetés a számítógépes architektúrákba Szoftverismeretek 10815-12 Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai biztonság alapjai Információtechnológiai alapok gyakorlat Számítógép összeszerelése Telepítés és konfigurálás Megelőző karbantartás Munkaszervezési ismeretek Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás 10826-12 Minőség-ellenőrzés, Szakmai életpálya-építés, minőségbiztosítás, munkaszervezés, minőségirányítás munkahelyi Környezetvédelem, kommunikáció környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Munkaszervezési gyakorlat Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok

gyakorlati

10. évfolyam ögy

elméleti

Összesen

gyakorlati

90

70

160

30

20

50

30

30

60

30

20

50

90

70

160

30 30 30

20 20 30

50 50 60

36

35

71

6

6

6

6

8

8

6

6

12

4

6

10

6

7

13

8

8

8

8

36

46

70

106

6

6

6

6

6

15

21

6

15

21

6

15

21

Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Adatbázis- és szoftverfejlesztés Programozás alapismeretek

6

21

15

15

15

15

72

35

107

12

5

17

Adattípusok

12

5

17

Programozás elemei

12

5

17

Programozási tételek

12

5

17

Adatstruktúrák

12

5

17

Programtervezés

6

5

11

Adatbázisok

6

5

11

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek 10817-12 Objektumorientált Hálózatok, programozás programozás és adatbázis-kezelés Programozási nyelv „A” Állománykezelés Web-programozás alapjai Adatbázis fejlesztés

10820-12 CAD alapok

15

Hálózati ismeretek I. Otthoni és kisvállalati hálózatok Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) Hálózati ismeretek gyakorlat I. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat Műszaki ábrázolás és gépelemek Műszaki ábrázolás Gépelemek és ábrázolásuk Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat Műszaki ábrázolás Gépelemek és ábrázolásuk

72

105

182

12

30

42

12

15

27

12 12 12 12

15 15 15 15

27 27 27 27

72

70

142

36

35

71

36

35

71

108

105

213

54

50

104

54

55

109

72

70

142

36 36

35 35

71 71

CAD gyakorlat 47

72

35

107

36 36

17 18

53 54

36

70

106

2D rajzkészítés 3D modellezés Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám:

18 18 342

414 756

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

280 70

35 35

53 53

455

1491 1561

735

622 / 39,8% 939 / 60,2%

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat


48

A 10815-12 azonosító számú Információtechnológiai alapok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

49

A 10815-12 azonosító számú, Információtechnológiai alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Megelőző karbantartás

Telepítés és konfigurálás

Számítógép összeszerelése

Információtechnológiai gyakorlat



Szoftverismeretek

Bevezetés a számítógépes architektúrákba

Információtechnológiai alapok

FELADATOK Számítógépes konfigurációt meghatároz. Számítógépet összeszerel. BIOS funkcióit paraméterezi. UPS teljesítményszükségletet meghatározza, a UPS-t üzembe helyezi. Megelőző karbantartást végez. Merevlemezt particionál. Memóriát bővít. Megfelelő operációs rendszert kiválaszt. Operációs rendszert telepít és frissít. Perifériát csatlakoztat, meghajtó programot telepít. Lemezklónozást végez. Rendszer helyreállítást végez. Biztonsági másolatot készít. Felhasználói fiókokat kezel. LAN/WAN hálózatokat használ. Számítógépet hálózatra csatlakoztat, konfigurál. Internet kapcsolatot megoszt. Alkalmazói programokat telepít. Biztonsági programokat telepít és használ. Környezet- és munkavédelmi előírásokat betart. ESD védelem eszközeit alkalmazza. Számítógépes környezetet kialakít. Kézenfekvő problémákat kiszűr. Angol nyelvű szakmai szöveget értelmez. Betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a távközlési szakmára vonatkozó előírásokat

x x x x x x x

x

x x x x x x x x x x x x x

x

x x

SZAKMAI ISMERETEK Információtechnológiai alapfogalmak Kettes, tizenhatos számrendszer Számítógép főbb részei BIOS funkciók Processzorok és típusaik Memóriák és típusaik Perifériák Portok és típusaik Adattovábbítási módszerek Asztali és hálózati operációs rendszerek

x x x x

x x x x x x x x x x 50

Multi-boot környezet GUI és CLI felhasználói felületek Fájlok, mappák kezelése és megosztása Jogok, attribútumok Memóriakezelés Partíciók Fájlrendszerek Folyamat- és processzorkezelés Hálózati csatolóegység és feladatai Kábelek és csatlakozásaik, topológiák Protokollok használata, beállítása Biztonsági veszélyforrások Adatbiztonsági eljárások, biztonsági házirend Biztonsági ajánlások és szabványok Hálózati biztonságtechnika Nyomtatók típusai, nyomtatás kezelés Hálózati nyomtatás Felügyeleti eszközök ESD védelem szükségességének okai Angol nyelvű szakmai kifejezések Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x

x x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Számítógép összeszerelése Portok, perifériák csatlakoztatása Operációs rendszer telepítése

x x x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Pontosság

x

x

x

Precizitás

x

x

x

x

x


x



Ismeretek helyükön való alkalmazása

x

51

12. Információtechnológiai alapok tantárgy

160 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja Az Információtechnológiai ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy alapozó információtechnológiai ismereteket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete 1.3.

Témakörök és elemeik

1.3.1.

B

evezetés a számítógépes architektúrákba Kettes- és tizenhatos számrendszer. Neumann-elvű számítógép felépítése. Hardver és firmware fogalma. Számítógép házak és tápegységek. Processzortípusok, foglalatok. Hőelvezetési technológiák. Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése. Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik. BIOS feladatai, beállításai. Input perifériák, KVM kapcsolók. Háttértárak és típusaik. Merevlemezek adattárolási struktúrája. Redundáns adattárolás fogalma, RAID. Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik. Nyomtatók típusai, működési elveik. Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik. Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása. Szkennerek típusai, működési elveik. Multifunkciós nyomtatók. Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok. Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai. Hálózati topológiák. Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC). Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása. Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák. Dokkoló állomás és portismétlő. Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok. Táblagépek és okos telefonok hardvereszközei.

1.3.2.

50 óra

S

zoftverismeretek Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása. Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL. Operációs rendszer fogalma, feladatai. Operációs rendszerek típusai és jellemzőik. 52

60 óra

GUI és CLI felhasználói felületek. Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai. Partíció fogalma, típusai. Formázás, fontosabb fájlrendszerek. Rendszerbetöltés folyamata. Windows indítási módok. Regisztráció adatbázis. Multi-boot rendszerek. Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak. Fájlkiterjesztések és attribútumok. Vezérlőpult beállításai. Archiválási módok. Kliensoldali virtualizáció, hypervisor. Táblagépek és okos telefonok operációs rendszerei. Adatszinkronizáció. Hibakeresési folyamat lépései. 1.3.3.

I

nformációtechnológiai biztonság alapjai Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware). Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás). Megtévesztési technikák (social engineering, phishing). Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei. Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai. Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei. Biztonsági szabályzat. Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés). Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme. Tűzfalak feladata, típusai. Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek. IT eszközök fizikai védelme.

50 óra

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Számítógépterem A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.5.

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció

Tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x 53

Alkalmazandó eszközök és felszerelések projektor

1.10 1.11 1.12


x x


1.3 2. 2.1 2.2

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni csoport Osztály Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett x feldolgozása Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása x Szöveges előadás egyéni x felkészüléssel Tanulói tevékenységforma


1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

54

13. Információtechnológiai gyakorlat tantárgy

160 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy alapozó információtechnológiai gyakorlati készségeket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges készségek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete. 2.3.


2.3.1.

S

zámítógép összeszerelése Számítógép szétszerelése. Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása. Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata. Tápegység telepítése. Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése. Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása. Perifériák csatlakoztatása. BIOS funkciója és beállításai. Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban. Számítógép alkatrészek cseréje. Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása. SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása. Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei. Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése. Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése. UPS típusok, UPS üzembe helyezése.

50 óra

2.3.2.

T

elepítés és konfigurálás Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása. Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése. Particionálás. Kötetek formázása. Operációs rendszerek telepítése. Meghajtó programok telepítése. Frissítések és hibajavító csomagok telepítése. Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése. Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata. Alkalmazások telepítése, eltávolítása. Felhasználói fiókok kezelése. Virtuális memória beállítása. Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta. 55

50 óra

Területi és nyelvi beállítások. Eseménynapló ellenőrzése. Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai. Kezelőpult (MMC) használata. Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok. Személyes tűzfal beállítása. Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális gép telepítése. 2.3.3.

M

egelőző karbantartás Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv. Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai. Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása. Monitorok szakszerű tisztítása. Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje. Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása. Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése. Számítógépek működésének környezeti feltételei. Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése. Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés. Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra. Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása. Ütemezett karbantartási feladatok. Laptopok szakszerű tisztítása.

60 óra

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Hardvertechnikai laboratórium 2.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

56





x x x x x x x

x

x

1.9

szimuláció

x

1.10 1.11 1.12


x x

x szimulációs program

x


1. 1.1 1.2 2. 2.1 2.2

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

X

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás



felhasználói kézikönyvek, dokumentációk

X

X X


57

58

A 10826-12 azonosító számú Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés,munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

59

A 10826-12 azonosító számú, Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, megbízási, vállalkozói jogviszonyt előnyeik és hátrányaik alapján megkülönbözteti, kiválasztja a számára kedvezőt. Megfogalmazza és ismerteti leendő munkahelyével, munkakörével kapcsolatos elvárásait saját szakmai ismeretei, készségei és képességei, karriercéljai alapján (a lehetőségek figyelembevételével) Ismeri és karriercéljaiba beépíti a szakképesítésének megfelelő munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat Munkaszerződést köt, munkaviszonyt létesít munkavállalói jogai és kötelezettségei ismeretében Különböző méretű, felépítésű szervezetek (vállalkozások – köztük egyéni vállalkozás, egyéni cég, nonprofit szervezetek, közigazgatási szervek) között szervezeti jellemzőik alapján különbséget tesz. Elhelyezi a különböző típusú szervezetekben a szakképesítésével betölthető munkaköröket A különböző szervezeti típusokra jellemző irányítási eszközök ismertében, a szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli),

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x 60










Munkaszervezés gyakorlat









Munkaszervezési ismeretek

ügyvitelre vonatkozó szabályokat, eljárásokat értelmezi, betartja, ügyviteli célú szoftvereket használ. A munkavégzésre jellemző szóbeli kommunikációs helyzetekre vonatkozó viselkedési és kommunikációs szabályokat alkalmazza: üzleti tárgyalás, reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció vezetőknek. Elkészíti a jellemző munkahelyi szituációkhoz illeszkedő dokumentumokat (hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás), dokumentum-menedzsment szoftvert alkalmaz. Saját munkaidejét, feladatait megtervezi, kontrollálja, nyilvántartja a személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság módszereinek alkalmazásával, idő- és feladattervező, követő szoftvert alkalmaz. Tárolja, gyűjti, kezeli és elemzi az információkat, információkat visszakeres. Érti, értelmezi és elmagyarázza a magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) tartalmát, fontosabb jellemzőit és adatait.

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

61

Megkülönbözteti a projekten belüli szerepeket, a szerepekhez kapcsolódó, a projektalapú működésből fakadó tevékenységeket, jogokat és kötelezettségeket Alkalmazza a projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és dokumentációs szabályokat, csoportmunka támogató eszközöket, szoftvereket. Létrehoz egyéni vállalkozást, egyéni céget Pénzügyi adminisztrációt végez, számlákat készít és ellenőriz. Egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatokat végez munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódóan, a vállalkozókat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek figyelembevételével. Munkájában alkalmazza az Ügyfélkapu szolgáltatásait (EBEV) Biztosítja a balesetmentes munkavégzés feltételeit, alkalmazza, megköveteli a szükséges és előírásszerű védőeszközök, védőfelszerelések használatát. Betartja a balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírásokat, fokozottan ügyel az áramütéses balesetek megelőzésére, részt vesz az áramütést szenvedett elsősegélynyújtásában. Munkahelyi minőségirányítási előírásokat alkalmazza és betartja. Munkavégzés környezetvédelmi előírásait betartja, alkalmazza, hulladékokat, veszélyes anyagokat szakszerűen kezel, illetve tárol. Hulladékokat, veszélyes anyagokat szakszerűen kezel, illetve tárol

x

x

x

x x x

x x

x

x

x

x x

x

x

x x

x x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fajtái (munkaviszony, megbízás, vállalkozói jogviszony), előnyök és hátrányok a foglalkoztatott szempontjából Munkahellyel, munkakörrel szemben támasztott személyes elvárások szakmai tudás és szakmai karriercélok alapján Munkavállalóval szemben támasztott munkaerőpiaci elvárások a szakképesítéssel betölthető munkakörökben Munkavállaló jogai, kötelezettségei, munkaviszony létesítése. Gazdasági szervezetek (vállalkozások, egyéni vállalkozás, egyéni cég), nonprofit szervezetek, közigazgatási szervek jellemzői, különbségei, azonosságai.

x x

x

x x x

x

62

A tanult szakképesítéssel betölthető munkakörök elhelyezése különböző szervezetekben A különböző szervezeti típusokra jellemző irányítási eszközök, a szervezeti irányítás szoftverei A szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), ügyvitelre vonatkozó szabályok, elvárások, szabályozó dokumentumok, jellemző ügyviteli szoftverek A munkavégzésre jellemző, szóbeli kommunikációs helyzetekre − üzleti tárgyalás, reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció vezetőnek − vonatkozó viselkedési és kommunikációs szabályok A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok tartalmi, formai, stilisztikai sajátosságai (hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás), dokumentummenedzsment szoftverek Saját munkaidő, feladatok tervezésének nyomon követésének módszerei (személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság), munkaidő és feladattervező, követő szoftverek A munkafeladatok elvégzéséhez szükséges információk gyűjtése, elemzése, kezelése, visszakereshető tárolása Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) tartalma, felépítése, értelmezése, ismertetése Projekten belüli szerepek, a szerepekhez kapcsolódó, a projekt alapú működésből fakadó tevékenységek, jogok és kötelezettségek A projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és dokumentációs szabályok, csoportmunka támogató eszközök, szoftverek Egyéni vállalkozás, egyéni cég alapításának folyamata, jogi alapok. Pénzügyi adminisztrációra jellemző alaptevékenységek (számlanyitás, számlavezetés, átutalás, hiteligénylés, hitelfelvétel), számla kiállítása, számlaellenőrzés. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatok a vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek figyelembevételével. Ügyfélkapu szolgáltatásait (EBEV)

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

63

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

A balesetmentes munkavégzés feltételei, a szükséges és előírásszerű védőeszközök, védőfelszerelések használata. Balesetvédelmi és érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése, áramütést szenvedett elsősegélynyújtása Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalmának értelmezése a szakképesítésre jellemző munkafolyamatokban. Munkahelyi minőségirányítási előírások. A betölthető munkakörre jellemző környezetvédelmi előírások és azok alkalmazása Hulladékok, veszélyes anyagok kezelésének szabályai, tárolásának módja

x

x

x

x x

x

x

x x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szövegek írása, hatékony szövegalkotás Munkavégzés csoportban, együttműködés csoportban Gazdálkodás az idővel Információk gyűjtése és elemzése Feladattervezés

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Döntésképesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szervezőkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Pontosság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Meggyőzőkészség

x

x

x

x

x

x

x

Kommunikációs rugalmasság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintőképesség Rendszerezőképesség

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

64

14. tantárgy: Munkaszervezési ismeretek

71 óra

14.1.

A tantárgy tanításának célja A Foglalkoztatás követelménymodulra építve a tanuló megismeri a jellemző informatikai munkaköröket, az informatikai munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat, és a személyes portfólió sajátosságait, és az informatikai álláshelyekkel kapcsolatos információforrásokat. Megismeri a különböző szervezeti típusokat, azok jellemző ügyviteli és információs folyamatait és szabályait. Elsajátítja a szervezeti kommunikációra vonatkozó alapvető szabályokat, fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Megismeri a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás alapjait, megismeri a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szükséges információk felkutatatásában, és visszakereshető tárolásában. Elsajátítja a projektmenedzsment alapismereteket, felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Elsajátítja az alapvető pénzügyi, számviteli ismereteket: bankszámlanyitás, bankszámla-vezetés, számla formája, kiállítása, alapvető adók, közterhek. A Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulhoz kapcsolódóan megismeri a szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat minimalizálására. Megismeri a minőségirányítás helyét, szerepét a munkaszervezeten belül. Képet kap a szakmacsoportjára jellemző, a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokról és azok kezelésének módjáról a jogszabályok tükrében. 14.2. apcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

K

14.3. émakörök és elemeik

T

14.3.1. Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése 6 óra Ez a témakör a Foglakoztatás modulra épül. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony, megbízási, vállalkozói jogviszony előnyei és hátrányai a foglalkoztatott szempontjából. Szakmai és személyes portfólió helye és szerepe az életpálya-építésben, tartalma az informatikai munkakörök esetében. Jellemző informatikai munkakörök, tipikus munkaköri elvárások. 14.3.2. Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció 6 óra Gazdasági szervezetek (vállalkozások, egyéni vállalkozás, egyéni cég), nonprofit szervezetek, közigazgatási szervek szervezeti, működési jellemzői, különbségei, azonosságai a vezetés/irányítás, munkaszervezés és kommunikáció szempontjából. A szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), ügyvitelre vonatkozó alapvető szabályok, eljárások. Az eljárásokat leíró szabályozó dokumentumok fajtái (szervezeti és működési szabályzat, iratkezelésre, dokumentumkezelésre, ügyviteli folyamatokra kiterjedő szabályzatok) tartalma, helye, szerepe a szervezetek működésében.

65

A munkaszervezési, kommunikációs és ügyviteli folyamatok, eljárások támogatására alkalmazott szoftverek. A munkavégzésre jellemző, szóbeli kommunikációs helyzetekre – üzleti tárgyalás, reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció - vonatkozó viselkedési és kommunikációs szabályok. 14.3.3. Információgyűjtés, - kezelés, tájékozódás 8 óra A munkafeladatok elvégzéséhez szükséges információk gyűjtése, elemzése, kezelése, visszakereshető tárolása: tematikus portálok; szakmai adatbázisok; szakmai fórumok. Gyártó - specifikus információforrások az informatika területén; Az interneten elérhető szakmaspecifikus képzési és tananyagok; Végfelhasználó által jelzett igények, hibajelzések értelmezése, pontosítása; 14.3.4. Munkavégzés projektekben 12 óra Projektmenedzsment alapfogalmai. Projekten belüli szerepek, a szerepekhez kapcsolódó, a projekt alapú működésből fakadó tevékenységek, felelősségi és hatáskörök. Projektszoftverek fajtái, jellemző funkcionalitása, helye, szerepe, alkalmazhatósága a projektek tervezésében, adminisztrálásában, nyomon követésében, erőforrások kezelésében. A projekttervezés folyamata, tevékenységek tervezése, erőforrások fajtái és tervezése. A projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és dokumentációs szabályok, jellemző projektdokumentumok. A projektek nyomon követésének, monitoringjának módja, az indikátorok fajtái, szerepe a projektek követésében. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök. 14.3.5. Pénzügyi, vállalkozási feladatok 10 óra Egyéni vállalkozás, egyéni cég alapításának folyamata, az alapítás feltételei. Társas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra, számvitelre jellemző alaptevékenységek, pénzügyi, számviteli folyamatok, tevékenységek helye, szerepe a szervezeti működésben. A vállalkozás jövedelmének keletkezési folyamata a bevételtől az eredményig. A vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek. A bruttó és nettó bevétel, költség, önköltség fogalma, számításának módja. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkuláció, költségszámítás, jövedelmezőség számítása; Árajánlat szerepe, tartalma, felépítése. Ügyfélkapu szolgáltatásait (eBEV, értesítési tárhely, adó és járulékbevallás, foglalkoztatási jogviszony, cégkereső, ügyintézés, jogszabálykereső, OEP lekérdezés /betegéletút, biztosítási jogviszony). 14.3.6. Munka - és balesetvédelem, elsősegélynyújtás 13 óra Ez a témakör a Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulra épül. A számítógépes munkahely kialakítására vonatkozó munkaegészségügyi szabályozás. A számítógépes munkahelyre vonatkozó ergonómiai követelmények. Érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése 14.3.7. Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás

66

8 óra

Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalmának értelmezése a szakképesítésre jellemző munkafolyamatokban. A szabványok helye és szerepe a minőségügyi, minőségirányítási, minőségbiztosítási eljárásokban. Szakképesítésre jellemző minőségügyi szabványok 14.3.8. Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése8 óra A betölthető munkakörre jellemző környezetvédelmi előírások és azok alkalmazása, hulladékok, veszélyes anyagok kezelésének szabályai Környezetterhelési kockázatok 14.4.

A

képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elméleti szaktanterem Informatikai szaktanterem 14.5.

A

tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói




csoport

x

x x x

osztály x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések projektor projektor

x x

1.9

szimuláció

x

1.10 1.11 1.12


x

x

x

x

x

számítógép, internet

x

14.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám 1. 1.1 1.2 1.3 2.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni csoport osztály Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett x x x feldolgozása Információk feladattal x x vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tanulói tevékenységforma

67


2.1 2.2

Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

x x

14.6.

A

tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 15. tantárgy: Munkaszervezési gyakorlat

106 óra

15.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló elsajátítsa és gyakorolja a szaktudásának, személyes karrier elképzeléseinek megfelelő állás, munkahely felkutatásához, elnyeréséhez szükséges készségeket, kompetenciákat. Elemzi, értelmezi a különböző szervezeti típusokra jellemző ügyviteli és információs folyamatokat. Fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Kipróbálja a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás módszereit, és a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szükséges információk felkutatásában, és visszakereshető tárolásában. Felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Gyakorlatot szerez alapvető pénzügyi, számviteli tevékenységekben: bankszámla-nyitás, bankszámlavezetés, számla kiállítása, önköltségszámítás, árajánlat készítés. Értelmezi és elemzi a szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi, munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat minimalizálására. A minőségirányítási eljárásokhoz kapcsolódóan folyamatokat elemez, egyszerű folyamatokat ír le, szakmacsoportjára jellemző szabványokat keres. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatban szakmacsoportjára jellemző helyzetekben a jogszabályok figyelembe vételével kockázatokat elemez. 15.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

15.3.


15.3.1. Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése 6 óra Szakmai és személyes portfólió elkészítése és vezetése a közösségi oldalakon, interneten közzétett személyes információk figyelembevételével Az internet használata informatikai állások felkutatásában: információforrások, lehetőségek, szolgáltatások. A szakmai önéletrajz jellegzetességei informatikai szakképesítések esetében. 15.3.2. Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció 6 óra A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok tartalmi, formai, stilisztikai sajátosságainak megismerése dokumentumok elemzésével: hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás. Dokumentummenedzsment, dokumentumkezelő szoftverek jellemző funkciói, helye, szerepe a szervezet folyamataiban – egy konkrét dokumentummenedzsment alkalmazás megismerése. Saját munkaidő, feladatok tervezésének, nyomon követésének módszerei (személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság), eszközei. 68

Munkaidő és feladattervező, - követő szoftverek használata. 15.3.3. Információgyűjtés, - kezelés, tájékozódás 21 óra Jellemző keresőalkalmazások, keresőalkalmazások funkcionalitása; Megadott szempontok alapján különböző típusú információk keresése. Információk megosztására, rendszerezésére, tárolására szolgáló alkalmazások kezelése. Hibajegy-kezelő szoftver alkalmazása. Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) értelmezése, ismertetése. 15.3.4. Munkavégzés projektekben 21 óra Jellemző projekt-dokumentumok elkészítése minta alapján saját projektre. Saját projekt megtervezése: megadott projektcélra tevékenységek tervezése, ütemezése, erőforrás tervezés. Projektszoftverek alkalmazása a projektben: adminisztrálás, nyomon követés, erőforrások kezelése. Saját tanulói projekt felvitele projektmenedzsment szoftverbe. Ügyfél-kapcsolattartás eszközei. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök. 15.3.5. Pénzügyi, vállalkozási feladatok 21 óra Egyéni és társas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra jellemző alaptevékenységek elvégzése: bankszámlanyitás, számlavezetéssel kapcsolatos tevékenységek, átutalás kezdeményezése, hiteligénylés, hitelfelvétel feltételeinek, menetének megismerése); Számla kiállítása, számlaellenőrzés. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatok a vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek figyelembevételével. A költségkalkuláció figyelembevételével egyszerű árajánlat összeállítása. Alapvető ügyfélkapu műveletek gyakorlása. 15.3.6. Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás 21 óra A számítógép perifériáinak ergonomikus, helytakarékos, funkcionális elrendezése a környezeti adottságok és a munkaegészségügyi előírások figyelembevételével. A balesetmentes munkavégzés – kockázatbecslés, elemzés – szituációk alapján. Balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése, áramütést szenvedett elsősegélynyújtása. 15.3.7. Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás 15 óra Folyamatszabályozás, folyamatfejlesztés – szervezeti dokumentumok alapján. Munkahelyi minőségirányítási előírások értelmezése; szabályozó dokumentumok fajtái. Szabványok fellelhetősége, keresés minőségügyi szabványok között.

69

15.3.8. Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése15 óra Veszélyes anyagok hulladékok kezelése – eljárások. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kockázatbecslés. 15.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elméleti szaktanterem Informatikai szaktanterem A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

15.5.




x x x x

x

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések projektor

x

projektor

x

1.9

szimuláció

x

1.10 1.11 1.12


x

x x

x

x

x

Számítógép, internet

x


1.3 2. 2.1 2.2

15.6.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni csoport osztály Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett x x x feldolgozása Információk feladattal vezetett x x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása x Szöveges előadás egyéni x felkészüléssel Tanulói tevékenységforma

A tantárgy értékelésének módja

70


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

71

A 10817-12 azonosító számú Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

72

A 10817-12 azonosító számú, Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

Kis- és közepes üzleti hálózat, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)

Hálózati ismeretek I.

Otthoni és kisvállalati hálózatok

Adatbázis fejlesztés

Web-programozás alapjai

Állománykezelés

Programozási nyelv „A”

Objektumorientált programozás

Programozási nyelvek

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

Adatbázisok

Programtervezés

Adatstruktúrák

Programozási tételek

Programozás elemei

Adattípusok

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Programozás alapismeretek

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

x

x

x

x

FELADATOK Weblapot készít

x

Információkat gyűjt, tárol, kezel, elemez

x

x

x

x

x

x

x

x

Több táblás adatbázist tervez, készít, karbantart, SQL nyelvű lekérdezéseket végez

x

x

Adatbázis szolgáltatásokat vesz igénybe, adatbázis műveleteket végez napi problémák kezelésére és webes feladatok megoldására

x

x

Programozási feladatot végez egyszerű napi problémák kezelésére

x

x

Programozási feladatot végez webes feladatok megoldására Vizuális tervező és rendszertervet készít

ábrázoló

rendszerrel

Munkájában az irodai szoftvercsomagot komplexen alkalmazza Megtervez és telepít egy otthoni, ill. kisvállalati (SOHO) hálózatot, és csatlakoztatja az internethez

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

73

x

Alapvető IP-szolgáltatásokat munkaállomásokon

konfigurál

x

Ellenőrzi a hálózatot és az internetcsatlakoztatást, elhárítja a fellépő hibákat Erőforrásokat (állományokat és nyomtatókat) oszt meg több számítógép között Felismeri és elhárítja az otthoni, ill. kisvállalati hálózatok biztonsági veszélyeit Ismert internetes alkalmazásokat telepít és működésüket ellenőrzi Internet és szerver kapcsolatra szolgáló hálózati eszközöket installál, konfigurál és elvégzi a fellépő hibák hibaelhárítását A működő hálózat teljesítményét monitorozza, a hibákat behatárolja és elhárítja Betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a távközlési szakmára vonatkozó előírásokat Angol nyelvű szakmai szöveget értelmez

x

x x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x SZAKMAI ISMERET

Adatbázis kezelési alapok

x

x

SQL alapok

x

x

HTML, CSS és XML alapok

x

Programozási alaptudás valamilyen webes környezetben is alkalmazható programozási nyelven Műszaki tervező és ábrázoló rendszerek Irodai szoftvercsomag integrált alkalmazása

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

IPv4 és IPv6 címek és alhálózati maszkok Az Ethernet felépítése

hálózat

hozzáférési

x

rétegének

x

74

x x

Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása az internethez

x

x

Különböző kábelek és csatlakozók ismerete, a csavart érpáras kábellel végzett szerelési munka

x

x

A rétegelt modell és az egyes rétegek protokolljai

x

x

Az ügyfél-kiszolgáló viszony és a jellemző szolgáltatások

x

x

A vezetéknélküli megfontolásai

LAN-ok

és

x

biztonsági

Egy integrált vezetéknélküli hozzáférési pont és ügyfél konfigurálása Kis és közepes hálózatokban alkalmazott kapcsolók és forgalomirányítók konfigurálása parancssorból és grafikus felületen

x

x

x

x

x

x

x

Hálózati címfordítás működése és beállítása Az irányító konfigurálása

protokollok

működése

és

x

x

x

x

Hálózati veszélyek és támadási módszerek

x

x

Tűzfalak és egyéb biztonsági eszközök

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Angol nyelvű szakmai szövegek értelmezése és felhasználása

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Bináris számrendszer használata

x

x

x

IP-címzés Angol nyelvű, megértése

olvasott

szakmai

szöveg

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK 75

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Precizitás

x

Megbízhatóság

x

x

x

x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

Önállóság

x

x

x

x

Döntésképesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x


x

x


x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás

x

x

x

Hibakeresés (diagnosztizálás) Problémamegoldás, hibaelhárítás

x

x

76

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

5. Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy

107 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerű algoritmus elkészítésére, a megvalósításhoz szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására, a fejlesztői és felhasználói dokumentáció elkészítésére, egy egyszerű adatmodell logikai tervének megvalósítására. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés 5.3. Témakörök és elemeik 5.3.1. Programozás alapismeretek 17 óra A programkészítés lépései: feladat kitűzése, specifikáció, algoritmuskészítés, kódolás, tesztelés, hatékonyságvizsgálat, dokumentálás Specifikáció: a probléma megfogalmazása; bemenő és kimenő adatok pontosítása, elő- és utófeltételek megfogalmazása Algoritmusleíró eszközök: folyamatábra, stuktogram, mondatszerű leírás, Jackson diagram A programkészítés elvei: stratégiai elv: lépésenkénti finomítás, Top-Down módszer; taktikai, technológiai, technikai elvek 5.3.2. Adattípusok 17 óra Adatok jellemzői: azonosító; hozzáférési jog (konstans, változó); hatáskör (globális, lokális, privát, publikus), kezdőérték; helyfoglalás, műveletek. Elemi adattípusok: egész, valós, logikai, karakter, felsorolt, részintervallum. Felépítésük, ábrázolásuk, helyfoglalásuk, műveleteik. Összetett adattípusok: karakterlánc (string) adattípus felépítése, ábrázolása, helyfoglalása, felhasználása. Rögzített hosszúságú és nulla végű karakterláncok. Karakterlánc műveletek: hosszúság, részkarakterlánc, karakterláncok egymáshoz kapcsolása, beszúrás, törlés, csere. Összetett adattípusok: tömb adattípus felépítése, ábrázolása, helyfoglalása, felhasználása. Indexelés. Egydimenziós tömbök tárolása, helyfoglalás, alkalmazása. Többdimenziós tömbök tárolása, helyfoglalás, alkalmazása. Összetett adattípusok: rekordok. Rekordszerkezetek, mező fogalma. Rekordok tárolása (párhuzamos tömbök, változó hosszúságú rekordok), helyfoglalás. Műveletek rekordokkal.

77

5.3.3. Programozás elemei 17 óra Utasítások: értékadás, feltöltés (egyszerű és összetett változó esetén), aritmetikai műveletek, matematikai függvények, véletlenszámok, típuskonverziók. Eljárások, függvények: egyszerű eljáráshívás, paraméterezett eljáráshívás, függvényhívás; eljárás, függvény-definiálás Összetett utasítások: szekvencia, elágazások. szekvencia (BEGIN-END); elágazás (IFTHEN-ELSE); feltételek (=,<,>,>=,<=,<>, NOT); összetett feltételek (AND, OR); választás (CASE) Összetett utasítások - Iterációk: Hátultesztelős ciklus (REPEAT-UNTIL). Elöltesztelős ciklus (WHILE-DO). Számlálós ciklus (FOR-DO) 5.3.4. Programozási tételek 17 óra Programozási tételek - Egy sorozathoz egy érték rendelése: összegzés tétele, eldöntés tétele, kiválasztás tétele, megszámlálás tétele, maximumkiválasztás tétele Programozási tételek – Keresések: lineáris keresés tétele, logaritmikus (bináris) keresés tétele Programozási tételek - Egy sorozathoz egy sorozat rendelése: másolás, transzformálással, kiválogatás tétele, szétválogatás. Programozási tételek - Rendezések: közvetlen kiválasztásos rendezés, minimum kiválasztásos rendezés, buborék-rendezés, beszúrásos rendezés, rendezések összehasonlítása (legrosszabb eset, átlagos eset, helyfoglalás). Programozási tételek - Több sorozathoz egy sorozat rendelése: metszetképzés tétele, unióképzés tétele, összefuttatás tétele. Rekurzió: Rekurzív specifikáció. Példák rekurzív függvényekre: Fibonacci, faktoriális, binomiális együtthatók. Rekurzív algoritmusok: Hanoi tornyai, QuickSort. Rekurzió átalakítása ciklussá, ciklusok átalakítása rekurzióvá. 5.3.5. Adatstruktúrák 17 óra Mutatók, dinamikus tárkezelés: mutatók tárolása, műveletei; hivatkozás mutatók segítségével; típusos és típusnélküli mutatók; helyfoglalás, helyfelszabadítás; dinamikus és statikus változók. Lista adatszerkezet: listák alapfogalmai (csomópont, kapcsolómező, stb.); listák megvalósítása statikusan, ill. dinamikusan; listák bejárása, keresés, beillesztés, törlés. Kétirányú láncolt listák: felépítése; műveletek (bejárás, keresés, törlés, beszúrás); ciklikus listák. Sor adatszerkezet: sor fogalma, megvalósítása (statikusan, dinamikusan); sorokkal kapcsolatos műveletek (inicializálás, sorba, sorból); dupla végű sorok; prioritásos sorok. Verem adatszerkezet: verem fogalma, megvalósítása (statikusan, dinamikusan); veremmel kapcsolatos műveletek (PUSH, POP, túl- és alulcsordulás ellenőrzése); verem alkalmazásai: rekurzió, függvényhívások, lokális változók stb. 5.3.6. Programtervezés 11 óra Unified Modeling Language, Az UML építőkövei, az UML diagramjai. Objektumosztályok közötti kapcsolatok Állapotdiagram, szekvenciadiagram, használati esetek diagramja Adatmodell megtervezése, algoritmizálás. Logikai és fizikai rendszerterv fogalma. Felület elkészítése (prototípus), kódolás, alkalmazáslogika megvalósítása. Kódolás, tesztelés, hibakeresés, javítás, felhasználói és fejlesztői dokumentáció. Szoftverprojektek életciklusa. 78

5.3.7. Adatbázisok 11 óra Az adatbázis-kezelés alapjai, adat, információ, információelmélet, adatbázis, adatredundancia, adatbázis-kezelő rendszerek; Adatbázisok felépítése: táblák, rekordok, mezők. Adatintegritás, adatvédelem. Relációs adatmodell. Adatmodellezés, adatbázis tervezés, alapelemek, egyed, tulajdonság, kapcsolat. Egyedkapcsolat diagram, adatmodellek típusai. Mezőtulajdonságok: típusok, mezőméret, alapérték Elsődleges kulcs fogalma. Index fogalma, indexelés. Adattáblák közötti kapcsolatok, adattáblák normalizálása, normálformák, redundancia csökkentése. Táblák közötti kapcsolatok érvényessége. Funkcionális függések és kulcsok a relációs modellben. 5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elméleti szaktanterem 5.5. A


alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

79

5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1. 1.2.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x



1.

Leírás készítése

x

1.2.

Tesztfeladat megoldása

x

2.1.


Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

1.1.

2.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


UML és XML tervező szoftver (pl. Altova Mission Kit)

Komplex információk körében Esetleírás készítése

x

Irodai szoftvercsomag (pl. Microsoft Office, LibreOffice)

5.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel 6. Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy

182 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy komplex szoftver elkészítésére (kódolására), a szükséges komponensek kiválasztására, egy adott programnyelven történő implementálására, az adatmodell fizikai megvalósítására. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika: A weblapkészítés alapjai; Adatok tárolásához szükséges egyszerű adat 6.3. Témakörök és elemeik 6.3.1. Programozási nyelvek 42 óra A programozási nyelvek csoportosítása: Neumann-elvű, automata, funkcionális, objektumorientált. A programozási nyelvek fejlődése, generációk, általános és speciális programnyelvek és felhasználási területeik. Általános és speciális programnyelvek és jellemzőik Programok készítése és futtatása: forrásnyelvű programok fordítása, fordítási technikák, interpreter és compiler típusú nyelvek. Programok futtatása: natív futtatás, virtuális gépek. 80

Programozási nyelvek alapfogalmai: szintaxis, szemantika, interpreter, fordítóprogram, byte-kód fordítási egység, specifikációs rész, törzs, deklarációs rész kiértékelése statikusan, ill. dinamikusan, blokkstruktúra, szigorúan típusos nyelv definíciója Típusok, a programozási nyelvek típusossága, típuskonverzió. A típusok osztályozása: skalár (diszkrét, egész, karakter és logikai típusok), valós (fixpontos, lebegőpontos, kétszeres pontosságú típusok). Konstansok és változók. Deklaráció hatásköre, láthatósági köre; Globális és lokális azonosító, változók allokálása, élettartama. Mutató típusok. Kifejezések, kifejezések szerkezete, kifejezések kiértékelése 6.3.2. Objektumorientált programozás 27 óra Objektumorientált paradigma Az objektumorientált programozás alapjai: osztály, objektum. Adatmezők, tulajdonságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Objektumok hierarchiája. Öröklődés; újradefiniálás (redefine). Metódusok hívása. Metódus elérése (INHERITED). Objektumhierarchia tervezése és kialakítása. Polimorfizmus fogalma. Statikus és virtuális metódusok. Konstruktor és destruktor alkalmazása. Rendszerterv készítése Javasolt programozási nyelv: C/C++/C# vagy JAVA Javasolt fejlesztőeszköz: Microsoft Visual Stúdió vagy Eclipse vagy NetBeans 6.3.3. Programozási nyelv „A” 27 óra A programozói környezet (IDE) használata, konzol alkalmazás készítése: Project műveletek, egyszerű konzol alkalmazás készítése, alapvető szintaktikai szabályok, megjegyzések. Példák változók használatára. Egyszerű beolvasás, kiírás. Konzol alkalmazás felületének a megtervezése. GUI alkalmazás (felület) készítése. Komponensek, tulajdonságaik beállítása tervező nézetben. Kód hozzárendelése eseményekhez. Elemi adattípusok: numerikus típusok, karakter és szöveg, logikai típus. Típusátalakítás, konverziók. Mutatók és referenciák. Vezérlési szerkezetek: Elágazások, ciklusok. Ciklusok egymásba ágyazása. Eljáráshívások (paraméterátadás különböző fajtái, túlterhelés) Hibakezelési funkciók. Kivétel (Exception) fogalma. A fontosabb kivételosztályok. Kivételek elkapása és kezelése (Try-Catch-Finally). Szintaktikai és szemantikai hiba. A leggyakoribb hibaüzenetek értelmezése. Hibakeresés és javítás. Debug-olási módszerek: töréspont, lépésenkénti futtatás, változók tartalmának a figyelése. Tömbváltozó deklarálása, létrehozása, inicializálása, feldolgozása. Tömbök és ciklusok kapcsolata. Tömb feldolgozása speciális (pl. foreach) ciklussal. Struktúrák definiálása és alkalmazása. Struktúra és tömb együttes használata, egymásba ágyazás. Az objektumorientált programozás: osztály, objektum létrehozása. Adatmezők, tulajdonságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Öröklődés. Komponensek: Alapvető komponensek, dialógusablakok. Konténer komponensek és menük. Grafikus komponensek. Rajzolás és animálás. Javasolt programozási nyelv: C/C++/C# vagy JAVA Javasolt fejlesztőeszköz: Microsoft Visual Stúdió vagy Eclipse vagy NetBeans 6.3.4. Állománykezelés 27 óra Állományok: típusos, szöveges és bináris állományok. Létrehozás, törlés, I/O műveletek, megnyitás, lezárás.

81

Típusos állományok kezelése. megnyitási módok; műveletek rekordokkal: pozícionálás, olvasás, írás, törlés, beszúrás, hozzáfűzés. Műveletek állományokkal: létrehozás, feltöltés, listázás, aktualizálás, indexelés, rendezés. Szekvenciális és direkt feldolgozás 6.3.5. Web-programozás alapjai 27 óra HTML alapjai, dokumentumszerkezet (head, body), html utasítások szerkezet HTML alapelemei (tag), törzsrészben (bekezdési szintű elemek, karakterszintű elemek) és fejlécben alkalmazható elemek Hivatkozások (link) és képek beillesztése Táblázatok Űrlapok (form) készítése (beviteli mezők, action elemek) Stílusok és stíluslapok (CSS) használata. CSS nyelvtana, stílusok rangsorolása. Dokumentumfa és dobozmodell. Pozicionálás, margók, kitöltések, szegélyek. XML alapjai, felépítése, szerkezete. Kliens oldali programozási nyelv alapjai (JavaScript): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények Szerver oldali programozási nyelv alapjai (pl. PHP): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények, adatbázis kapcsolat. Javasolt szerver oldali programozási nyelv: PHP vagy JAVA 6.3.6. Adatbázis fejlesztés 27 óra Adatbázis-kezelő rendszer telepítése, alapvető konfigurációs beállítások SQL adatbázis műveletek: Új adatbázis létrehozása, tábla-létrehozás, új mező hozzáadása SQL adatbázis műveletek: rekord beszúrása, módosítása, törlése SQL adatbázis lekérdezések: feltételek,(lekérdezések, feltételek megadása: SELECT, FROM, WHERE, LIKE, az eredmény korlátozása) SQL összesítő függvények, rendezés: COUNT, MAX, MIN, SUM, AVG, ORDER BY SQL-csoportosítás: GROUP BY, HAVING Javasolt adatbázis-kezelő eszköz: Microsoft SQL Server vagy MySQL vagy PostgreSQL szerver 6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Számítógépterem 6.5. A


alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói



A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály

1.1.

szemléltetés

x

1.2.

projekt

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) CASE eszközök (pl. PowerDesigner) Virtualizációs szoftverek (pl. VMWare, VirtualBOX) Automatikus tesztelést támogató eszközök (pl. JUnit, NUnit) Integrált fejlesztőeszköz (pl. MS Visual Studio, Eclipse, NetBeans) Adatbázis-kezelő eszköz (pl. MySQL, Oracle, SQL Server) Automatikus tesztelést támogató eszközök (pl. JUnit, NUnit) Szerver és desktop/mobil operációs rendszerek (pl. Windows, Linux, Android, iOS)

82

1.3.

házi feladat

Web fejlesztő eszközök (pl. MS Visual Web Developer) Multimédia fejlesztő eszközök (pl. Adobe CS) UML és XML tervező szoftver (pl. Altova Mission Kit) Integrált fejlesztőeszköz (pl. MS Visual Studio, Eclipse, NetBeans) Adatbázis-kezelő eszköz (pl. MySQL, Oracle, SQL Server) Automatikus tesztelést támogató eszközök (pl. JUnit, NUnit) Web fejlesztő eszközök (pl. MS Visual Web Developer) Virtualizációs szoftverek (pl. VMWare, VirtualBOX) UML és XML tervező szoftver (pl. Altova Mission Kit)

x


1.

Leírás készítése

x

1.2.

Tesztfeladat megoldása

x

2.1. 3.

3.1.


Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

1.1.

2.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


CASE eszközök (pl. PowerDesigner) UML és XML tervező szoftver (pl. Altova Mission Kit)

Komplex információk körében Esetleírás készítése

Multimédia fejlesztő eszközök (pl. Adobe CS)

x

Csoportos munkaformák körében

Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

x

Integrált fejlesztőeszköz (pl. MS Visual Studio, Eclipse, NetBeans) Web fejlesztő eszközök (pl. MS Visual Web Developer) Automatikus tesztelést támogató eszközök (pl. JUnit, NUnit)

6.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel 7. Hálózati ismeretek I. tantárgy

142 óra

7.1. A tantárgy tanításának célja A Hálózati ismeretek I. tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda szakma gyakorlása során végrehajtandó feladatok elméleti hátterére, szakmai ismeretek elsajátítására és a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tantárgy további célja, 83

hogy az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és internet szolgáltatásokra fókuszálva megismertesse a hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, biztonságnak és hibaelhárításnak elméleti alapjait, valamint bevezetést nyújt a hálózatok tervezési folyamatába és a hálózatfelügyeleti feladatokba is. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 10815-12 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul Információtechnológiai alapok tantárgy Bináris és hexadecimális számrendszer Személyi számítógépek felépítése Operációs rendszerek 7.3. Témakörök és elemeik 7.3.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok 71 óra Személyi számítógép típusok, hardver összetevők, operációs rendszerek és alkalmazások Számítógépes rendszer összetevői, számítógép alkotóelemei és perifériái Operációs rendszer kiválasztása Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez Bevezetés a hálózatokba Hálózati kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten LAN technológiák, Ethernet hálózat hozzáférési rétege és elosztási rétege Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása Hálózati eszközök és átviteli közegek Hálózati címzés (fizikai és logikai cím), IP címek szerkezete, csoportosítása, alhálózati maszkok Hálózati szolgáltatások, ügyfél/kiszolgálók és kapcsolataik OSI és TCP/IP rétegelt modell, protokollok Vezeték nélküli technológiák, eszközök és szabványok Vezeték nélküli LAN-ok és biztonsági megfontolások Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, biztonságpolitika Hálózati veszélyek, támadási módszerek, tűzfalak használata Hibaelhárítás és ügyfélszolgálat Otthoni és/vagy kisvállalati hálózat tervezése, esettanulmány készítése 7.3.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) 71 óra Az internet és használata, ügyfélszolgálati feladatok Az internet szolgáltatásai, internetszolgáltatók (ISP), kapcsolódás az ISP-hez OSI modell és szisztematikus hibaelhárítás Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra, hálózati eszközök IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT fogalma Hálózati eszközök konfigurálási feladatai, forgalomirányítók és kapcsolók felépítése, jellemzői, indulási folyamata Forgalomirányítás, irányító protokollok, belső és külső irányító protokollok ISP szolgáltatások bemutatása, ISP szolgáltatásokat támogató protokollok Tartománynév szolgáltatás (DNS) WAN technológiák, internet szolgáltatások és protokollok ISP felelősség, ISP biztonsági megfontolások, biztonsági eszközök 7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel rendelkező tanterem. 84

7.5. A


alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály X X X X X X X X X

Kooperatív pedagógiai eszközök esettanulmányok készítése során.

alkalmazása

a


projektek

Szimulációs szoftver

lebonyolítása

és

az

85


1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk körében Fizikai és logikai tervrajz értelmezése Fizikai és logikai tervrajz készítése leírásból Fizikai és logikai terv rajz elemzés, hibakeresés

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 6. 6.1. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 8. 8.1. 8.2. 8.3.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás



X X X X X X X

X X X X X X X X X

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet

X X X X X X X X X X X

86

mellett

Egyéni munka a felkészülésben e-learning tananyagok támogatásával, páros és csoportmunka a projektek, esettanulmányok készítése során egy-egy nagyobb tananyag lezárásakor, esettanulmányok prezentálása. 7.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 8. Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy

213 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja A Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda szakma gyakorlása során végrehajtandó gyakorlati feladatok elsajátítására és a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tantárgy további célja, hogy az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és Internet szolgáltatásokra fókuszálva a tanulók meg tudják oldani a hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, biztonságnak és hibaelhárításnak gyakorlati feladatait, valamint bevezetést nyújt a hálózatok tervezési folyamatába és a hálózatfelügyeleti feladatokba is. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 10815-12 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul Információtechnológiai gyakorlat tantárgy Személyi számítógépek felépítése Operációs rendszerek témakörök 8.3. Témakörök és elemeik 8.3.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat 104 óra Számítógépek és perifériák üzembehelyezése, működés ellenőrzése Adatok bináris ábrázolása, számítógép paraméterek mérése Számítógépes rendszer összeállítása Operációs rendszer kiválasztása, telepítése, kezelése és karbantartása Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez Kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten Vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása Hálózati eszközök üzembehelyezése, működés ellenőrzése Csavart érpáras kábelek készítése, fali csatlakozók, patchpanelek bekötése, kábelek tesztelés IP címzés- és alhálózat számítás, IP címek beállítása, DHCP konfigurálása Hálózati szolgáltatások és protokollok beállítása (http, ftp, email, DNS) Hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálása, forgalomszűrés WLAN-okban Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, tűzfalak beállítása, vírus- és kémprogram irtó programok használata, hibaelhárítás és ügyfélszolgálati feladatok Operációs rendszer beépített parancsainak és segédprogramjainak használata Otthoni és/vagy kisvállalati hálózat tervezése, esettanulmány készítése 8.3.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat 109 óra Az internet feltérképezéséhez használható eszközök, parancsok és segédprogramok Ügyfélszolgálati technikus feladatai, hibajegy készítése, hibakeresés OSI modellel Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra-tervezés Hálózat tervezése, eszköz-beszerzése és üzembehelyezése, strukturált kábelezési feladat 87

IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT vizsgálata Hálózati eszközök konfigurálása, forgalomirányító első konfigurálása, grafikus- és IOS parancssori felületen, kapcsoló első konfigurálása Hálózati eszközök összekötése, CPE csatlakoztatása az ISP-hez, WAN csatlakozás beállítása Forgalomirányítás konfigurálása (RIP, RIPv2, BGP) ISP szolgáltatások bevezetése Tartománynév szolgáltatás (DNS) konfigurálása ISP biztonság, adattitkosítás, hozzáférés vezérlés listák készítése Biztonsági eszközök, tűzfalak, behatolás érzékelő és megelőző rendszerek (IDS, IPS) ISP teljesítmény monitorozása és menedzselése, eszközfelügyelet Mentések és katasztrófa-helyzet helyreállítás terv készítése, állományok és IOS mentése Meglévő hálózat továbbfejlesztés tervezése 8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az Informatikai rendszergazda szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott Eszköz- és felszerelésjegyzék szerint kialakított hálózati labor. 8.5. A


alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály X X X X X X X X X


Szimulációs szoftver

Kooperatív pedagógiai eszközök alkalmazása a projektek lebonyolítása és az esettanulmányok készítése során. 8.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás



X X X X X

88

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk körében Fizikai és logikai tervrajz értelmezése Fizikai és logikai tervrajz készítése leírásból Fizikai és logikai tervrajz elemzés, hibakeresés

X X X X X X X X X

Komplex információk körében

4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2 6. 6.1. 6.2 7. 7.1. 7.2. 7.3. 8. 8.1. 8.2. 8.3.

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

X X X X X X X

X X X X X X

Egyéni munka a felkészülésben e-learning tananyagok támogatásával. Egyéni és csoportmunka a gyakorlati és labor feladatok megoldása, projektek és esettanulmányok készítése során. Egy-egy nagyobb tananyag lezárásakor az esettanulmányok prezentálása egyénileg vagy csoportban. 8.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

89

A 10820-12 azonosító számú CAD alapok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

90

A 10820-12 azonosító számú, CAD alapok megnevezésű, szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

3D modellezés

x

2D rajzkészítés

x

CAD gyakorlat

Gépelemek és ábrázolásuk

Műszaki ábrázolás

10820-12 CAD alapok

Gépelemek és ábrázolásuk

Műszaki ábrázolás

Műszaki ábrázolás és gépelemek

x

x

x

x

x

x

x

x

x

FELADATOK Értelmezi a műszaki szabványokat Felvételi vázlatot készít

rajzi

Alkatrészeket tervez CAD szoftverrel Elkészíti CAD-programmal a szakterületén előforduló síkbeli rajzokat CAD-program segítségével modellezi a térbeli elemeket Parametrikus testmodellezést alkalmaz CAD-program segítségével összeállításokat modellez Szakmai angol nyelvi szöveget megért Műszaki dokumentációkat készít

x x

x

x

x

x

x

x

CAD-adatokat más rendszerekkel megosztja (import/export) CAD-adatokat közzéteszi Betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a távközlési szakmára vonatkozó előírásokat

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK CAD-rendszerek alapelvei CAD-program és más alkalmazások közti kapcsolatok CAD-program lehetőségei a műszaki dokumentációk készítésénél Angol nyelvű szakmai kifejezések A műszaki rajz szabályai Műszaki szabványok

készítésének

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Parametrikus modellező program használata Munka-, baleset-, tűzés környezetvédelmi előírások

x x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Műszaki rajz értelmezése

x

x

x

x

x

x

Műszaki rajz készítése

x

x

x

x

x

x

Szakmai nyelvi beszédkészség

x

x

x

x

x

x

91

Geometriai szabályok alkalmazása

x

x

x

x

x

x

Parametrikus modell készítése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Térlátás

x

x

x

x

x

x

Pontosság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Együttműködési készség

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő képesség

x

x

x

92

9. Műszaki ábrázolás és gépelemek tantárgy

142 óra

9.1. A tantárgy tanításának célja A Műszaki ábrázolás és gépelemek tantárgy tanításának alapvető célja, hogy képessé tegye a tanulókat a műszaki kommunikáció meghatározó részének, a műszaki ábrázolásnak megértésére, alkalmazására. Fejlessze a térbeli tájékozódást, a térlátást, kialakítsa a tanulókban azt az absztrakciós képességet, amely lehetővé teszi a műszaki rajzon ábrázolt termék elképzelését, valamint a termék két dimenzióban történő ábrázolásának megvalósítását. A legfontosabb gépelemeken keresztül sajátítsák el a tanulók a műszaki ábrázolás egyszerűsítési szabályait, ismerjék fel műszaki rajz egyszerűsített ábrázolása alapján az alkatrészek valódi geometriáját, illetve legyenek képesek alkalmazni az egyszerűsítési szabályokat műszaki rajz készítésekor. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 9.3. Témakörök 9.3.1. Műszaki ábrázolás 71 óra Rajzkészítési szabványok A műszaki rajz formai követelményei – rajzlapok, vonaltípusok, vonalvastagságok, feliratok a műszaki rajzon Síkmértani szerkesztések Ábrázolási módok – vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás Metszeti ábrázolás A mérethálózat kialakítása Méretek tűrésezésének szabályai Illesztések értelmezése Felületminőség értelmezése 9.3.2. Gépelemek és ábrázolásuk 71 óra Műszaki táblázatok és alkalmazásuk Kötőgépelemek alkalmazása és ábrázolása, adatok megadása – csavarkötés, szegecskötés, ék-, és reteszkötés, csapok, szegek, bordáskötés, forrasztott kötés, hegesztett kötés, rugók Forgó mozgás gépelemeinek alkalmazása és ábrázolása, adatok megadása – tengelyek, tengelykapcsolók, csapágyak, tömítések Forgó mozgást átalakító gépelemek alkalmazása és ábrázolása – fogaskerékhajtás, szíjhajtások, lánchajtás Mechanizmusok szerkezete, mozgásátalakítás 9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) A képzés javasolt helyszíne olyan tanterem, ahol lehetőség van táblán szerkesztési feladatok elkészítésére, illetve lehetőség van szemléltetésre, bemutatásra (szemléltető eszközök testkészlet, gépalkatrészek, transzparensek, kivetítési lehetőség) 9.5. A


alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói



A tanulói tevékenység szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és

93

magyarázat kiselőadás szemléltetés kooperatív tanulás házi feladat

osztály

csoport

egyéni 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X X X X X


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Képi információk körében Vetületi rajz értelmezése Géprajzi egyszerűsítések értelmezése Műhelyrajz elemzés, hibakeresés Alkatrészrajz elemzés, hibakeresés Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás



X X X X X X X X X X

X X X X X X

9.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 10. Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat tantárgy

107 óra

10.1. A tantárgy tanításának célja A Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat tantárgy tanításának alapvető célja, hogy gyakorlati alkalmazásokon keresztül képessé tegye a tanulókat térbeli alakzatok két dimenziós megjelenítésére, illetve a vetületi ábrázolással megrajzolt alakzatok elképzelésére. A tantárgy ismereteinek alkalmazásával legyenek képesek szabványnak megfelelő alkatrész- és összeállítási rajz olvasására, értelmezésére, készítésére. Legyenek képesek alkalmazni a géprajzi egyszerűsítési szabályokat alkatrész- valamint összeállítási rajz készítéséhez. Biztonsággal ismerjék fel a műszaki dokumentációkban rajzolt alkatrészeket. Ismerjék meg a műszaki adatok lehetséges információforrásait, azok használatát. 94

Legyenek képesek adott alkatrészek műszaki adatait kikeresni, és felhasználni műszaki rajz készítéséhez. 10.2. -


10.3.

Témakörök

10.3.1. Műszaki ábrázolás Szabványos felirat készítése, vonaltípusok és vonalvastagságok alkalmazása Lemeztárgyak rajzainak készítése síkmértani szerkesztések segítségével Síklapokkal határolt testek vetületi ábrázolása Görbelapú testek vetületi ábrázolása Testek axonometrikus ábrázolása Axonometrikus kép alapján vetületi rajz készítése Vetületi kép alapján axonometrikus rajz készítése Metszés alkalmazása nem látható részek megjelenítésére Vetületek mérethálózatának elkészítése Tűrésezés megadása a mérethálózat elkészítésekor Illesztések megadása a mérethálózat elkészítésekor Felületminőség megadása

53 óra

10.3.2. Gépelemek és ábrázolásuk 54 óra Műszaki táblázatok alkalmazása Kötőgépelemek ábrázolása, adatok meghatározása információforrásból, megadásuk – csavarkötés, szegecskötés, ék-, és reteszkötés, csapok, szegek, bordáskötés, forrasztott kötés, hegesztett kötés, rugók Forgó mozgás gépelemeinek ábrázolása, adatok meghatározása információforrásból, megadásuk – tengelyek, tengelykapcsolók, csapágyak, tömítések Forgó mozgást átalakító gépelemek ábrázolása – fogaskerékhajtás, szíjhajtások, lánchajtás 10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) A képzés javasolt helyszíne olyan tanterem, ahol lehetőség van táblán szerkesztési feladatok elkészítésére, illetve lehetőség van szemléltetésre, bemutatásra (szemléltető eszközök testkészlet, gépalkatrészek, transzparensek, kivetítési lehetőség) 10.5.

A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói


1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

magyarázat kiselőadás szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat

x

x

x

x x

osztály


csoport

Sorszá m

egyéni



x x

x

95


1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Képi információk körében Vetületi rajz értelmezése Műszaki rajz készítése leírásból Vetületi, műszaki rajz készítése tárgyról, alkatrészről Alkatrészrajz kiegészítés Alkatrészrajz elemzés, hibakeresés Összeállítási rajz elemzése, készítése Összeállítási rajz kiegészítése Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1.

x

x

x

x

x

x

x

x

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma

Csoportbontás

Sorszám

Egyéni



x x x x x x x

x x x x x

x

x


96

11. CAD gyakorlat tantárgy

106 óra

11.1. A tantárgy tanításának célja A CAD gyakorlat tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók a technikai színvonalnak megfelelő, korszerű számítógépes terméktervezés sajátosságait gyakorlati alkalmazáson keresztül elsajátítsák. A tanulók legyenek képesek olyan számítógépes műszaki dokumentáció készítésére, amely alapján az egyes alkatrészek gyártása tervezhető. Legyenek képesek alkatrészek, valamint a belőlük összeállított szerkezetek parametrikus térbeli modellezésére, a működés szimulálására, valamint a modell alapján fizikai, mechanikai és technikai adatok meghatározására. A tanulókban alakuljon ki a parametrikus modellépítéshez szükséges tervező gondolkodásmód, legyenek képesek a geometria átfogó elemzésére, a síkbeli és térbeli geometriai kényszerek alkalmazására. 11.2.


11.3.

Témakörök

11.3.1. 2D rajzkészítés Alkalmas CAD szoftverek és jellemzőik Rajzelemek létrehozása, szerkesztése Rajzelemek tulajdonságai, vonaltípusok, vonalvastagságok, fóliák alkalmazása CAD szoftver testreszabása, sablon készítése Lemeztárgyak rajzainak készítése Síklapokkal határolt testek vetületi ábrázolása Görbelapú testek vetületi ábrázolása Axonometrikus kép alapján vetületi rajz készítése Metszés alkalmazása nem látható részek megjelenítésére Vetületek mérethálózatának elkészítése Tűrésezés megadása Illesztések megadása Műhelyrajz készítése Összeállítási rajz készítése

53 óra

11.3.2. 3D modellezés Alkalmas CAD szoftverek és jellemzőik CAD szoftver testre szabása, sablon készítése A 3D alakzatok létrehozásának lehetőségei Profil jellemzői, létrehozása Boole műveletek végzése, összetettebb alakzatok létrehozása Anyagjellemző beállítása a modellhez Fizikai, mechanikai tulajdonságok lekérdezése A modell exportálásának lehetőségei A parametrikus modellezés sajátosságai Vázlat létrehozása, kényszerek alkalmazása Vázlaton alapuló alaksajátosságok alkalmazása Elhelyezett alaksajátosságok alkalmazása Anyagjellemző beállítása a modellhez Fizikai, mechanikai tulajdonságok lekérdezése

53 óra

97

Alkatrészrajz készítése a modell alapján, a rajz szabványos beállítása A parametrikus összeállítás-modellezés sajátosságai Alkatrészek kényszerezése Működő összeállítás létrehozása A működő összeállítás szoftveres elemzése Összeállítási rajz elkészítése, a rajz szabványos beállítása, darabjegyzék készítése Termékreprezentáció, renderelt kép létrehozása, animáció készítése a működésről, robbantott ábra. Lemezalkatrész készítése parametrikus környezetben Lemezalkatrész tulajdonságainak meghatározása Hegesztett szerkezet készítése parametrikus környezetben 11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) A képzés javasolt helyszíne olyan számítógépterem, ahol lehetőség van CAD szoftverek (2D rajz készítéséhez, 3D modellezéshez, 3D parametrikus modellezéshez) futtatására. 11.5.

A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói


szemléltetés projekt szimuláció házi feladat

osztály

1.1. 1.2. 1.3. 1.4.


csoport

Sorszá m

egyéni


X X X X

X X X X

X


X

11.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.

Osztálykeret

1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Képi információk körében Vetületi rajz értelmezése Műszaki rajz készítése leírásból Vetületi, műszaki rajzkészítése tárgyról, alkatrészről Geometria elemzése Alkatrészrajz elemzés, hibakeresés 3D geometria elemzése

Csoportbontás

1.


Sorszám

X

X

X

X

X

X


X X X

X

X X

X X X

X X X

98

2.7. 2.8. 3. 3.1. 4. 4.1.

Összeállítási rajz elemzése, készítése Termékreprezentáció készítése

X X

X X

X X

X

X

X

Komplex információk körében Összeállítás elemzése Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

X


99

Összefüggő szakmai gyakorlat OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához 1/9. évfolyamot követően 70 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak/Témakörök Információtechnológiai alapok gyakorlat Számítógép összeszerelése


Telepítés és konfigurálás Megelőző karbantartás Munkaszervezési gyakorlat Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás


Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek Objektumorientált programozás Programozási nyelv „A” Állománykezelés

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Web-programozás alapjai Adatbázis fejlesztés Hálózati ismeretek gyakorlat I. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat Műszaki ábrázolás

10820-12 CAD alapok

Gépelemek és ábrázolásuk CAD gyakorlat 2D rajzkészítés 3D modellezés

10815-12 Információtechnológiai alapok Információtechnológiai alapok gyakorlat tantárgy

100

Témakörök Számítógép összeszerelése Számítógép szétszerelése. Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása. Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata. Tápegység telepítése. Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése. Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása. Perifériák csatlakoztatása. BIOS funkciója és beállításai. Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban. Számítógép alkatrészek cseréje. Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása. SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása. Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei. Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése. Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése. UPS típusok, UPS üzembe helyezése. Telepítés és konfigurálás Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása. Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése. Particionálás. Kötetek formázása. Operációs rendszerek telepítése. Meghajtó programok telepítése. Frissítések és hibajavító csomagok telepítése. Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése. Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata. Alkalmazások telepítése, eltávolítása. Felhasználói fiókok kezelése. Virtuális memória beállítása. Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta. Területi és nyelvi beállítások. Eseménynapló ellenőrzése. Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai. Kezelőpult (MMC) használata. Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok. Személyes tűzfal beállítása. Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális gép telepítése. Megelőző karbantartás Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv. Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai. Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása. Monitorok szakszerű tisztítása. Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje. Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása. 101

Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése. Számítógépek működésének környezeti feltételei. Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése. Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés. Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra. Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása. Ütemezett karbantartási feladatok. Laptopok szakszerű tisztítása.

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezési gyakorlat tantárgy Témakörök Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szakmai és személyes portfólió elkészítése és vezetése a közösségi oldalakon, interneten közzétett személyes információk figyelembevételével Az internet használata informatikai állások felkutatásában: információforrások, lehetőségek, szolgáltatások. A szakmai önéletrajz jellegzetességei informatikai szakképesítések esetében. Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok tartalmi, formai, stilisztikai sajátosságainak megismerése dokumentumok elemzésével: hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás. Dokumentummenedzsment, dokumentumkezelő szoftverek jellemző funkciói, helye, szerepe a szervezet folyamataiban – egy konkrét dokumentummenedzsment alkalmazás megismerése. Saját munkaidő, feladatok tervezésének, nyomon követésének módszerei (személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság), eszközei. Munkaidő és feladattervező, - követő szoftverek használata. Információgyűjtés, - kezelés, tájékozódás Jellemző keresőalkalmazások, keresőalkalmazások funkcionalitása; Megadott szempontok alapján különböző típusú információk keresése. Információk megosztására, rendszerezésére, tárolására szolgáló alkalmazások kezelése. Hibajegy-kezelő szoftver alkalmazása. Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) értelmezése, ismertetése. Munkavégzés projektekben Jellemző projekt-dokumentumok elkészítése minta alapján saját projektre. Saját projekt megtervezése: megadott projektcélra tevékenységek tervezése, ütemezése, erőforrás tervezés. Projektszoftverek alkalmazása a projektben: adminisztrálás, nyomon követés, erőforrások kezelése. Saját tanulói projekt felvitele projektmenedzsment szoftverbe. Ügyfél-kapcsolattartás eszközei. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök. 102

Pénzügyi, vállalkozási feladatok Egyéni és társas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra jellemző alaptevékenységek elvégzése: bankszámlanyitás, számlavezetéssel kapcsolatos tevékenységek, átutalás kezdeményezése, hiteligénylés, hitelfelvétel feltételeinek, menetének megismerése); Számla kiállítása, számlaellenőrzés. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatok a vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek figyelembevételével. A költségkalkuláció figyelembevételével egyszerű árajánlat összeállítása. Alapvető ügyfélkapu műveletek gyakorlása.

Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás A számítógép perifériáinak ergonomikus, helytakarékos, funkcionális elrendezése a környezeti adottságok és a munkaegészségügyi előírások figyelembevételével. A balesetmentes munkavégzés – kockázatbecslés, elemzés – szituációk alapján. Balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése, áramütést szenvedett elsősegélynyújtása. Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Folyamatszabályozás, folyamatfejlesztés – szervezeti dokumentumok alapján. Munkahelyi minőségirányítási előírások értelmezése; szabályozó dokumentumok fajtái. Szabványok fellelhetősége, keresés minőségügyi szabványok között. Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Veszélyes anyagok hulladékok kezelése – eljárások. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kockázatbecslés. 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy Témakörök Programozási nyelvek A programozási nyelvek csoportosítása: Neumann-elvű, automata, funkcionális, objektum-orientált. A programozási nyelvek fejlődése, generációk, általános és speciális programnyelvek és felhasználási területeik. Általános és speciális programnyelvek és jellemzőik Programok készítése és futtatása: forrásnyelvű programok fordítása, fordítási technikák, interpreter és compiler típusú nyelvek. Programok futtatása: natív futtatás, virtuális gépek. Programozási nyelvek alapfogalmai: szintaxis, szemantika, interpreter, fordítóprogram, byte-kód fordítási egység, specifikációs rész, törzs, deklarációs rész kiértékelése statikusan, ill. dinamikusan, blokkstruktúra, szigorúan típusos nyelv definíciója Típusok, a programozási nyelvek típusossága, típuskonverzió. A típusok osztályozása: skalár (diszkrét, egész, karakter és logikai típusok), valós (fixpontos, lebegőpontos, kétszeres pontosságú típusok). Konstansok és változók. Deklaráció hatásköre, láthatósági köre; Globális és lokális azonosító, változók allokálása, élettartama. Mutató típusok. Kifejezések, kifejezések szerkezete, kifejezések kiértékelése Objektumorientált programozás 103

Objektumorientált paradigma Az objektumorientált programozás alapjai: osztály, objektum. Adatmezők, tulajdonságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Objektumok hierarchiája. Öröklődés; újradefiniálás (redefine). Metódusok hívása. Metódus elérése (INHERITED). Objektumhierarchia tervezése és kialakítása. Polimorfizmus fogalma. Statikus és virtuális metódusok. Konstruktor és destruktor alkalmazása. Rendszerterv készítése Programozási nyelv „A” A programozói környezet (IDE) használata, konzol alkalmazás készítése: Project műveletek, egyszerű konzol alkalmazás készítése, alapvető szintaktikai szabályok, megjegyzések. Példák változók használatára. Egyszerű beolvasás, kiírás. Konzol alkalmazás felületének a megtervezése. GUI alkalmazás (felület) készítése. Komponensek, tulajdonságaik beállítása tervező nézetben. Kód hozzárendelése eseményekhez. Elemi adattípusok: numerikus típusok, karakter és szöveg, logikai típus. Típusátalakítás, konverziók. Mutatók és referenciák. Vezérlési szerkezetek: Elágazások, ciklusok. Ciklusok egymásba ágyazása. Eljáráshívások (paraméterátadás különböző fajtái, túlterhelés) Hibakezelési funkciók. Kivétel (Exception) fogalma. A fontosabb kivételosztályok. Kivételek elkapása és kezelése (Try-Catch-Finally). Szintaktikai és szemantikai hiba. A leggyakoribb hibaüzenetek értelmezése. Hibakeresés és javítás. Debug-olási módszerek: töréspont, lépésenkénti futtatás, változók tartalmának a figyelése. Tömbváltozó deklarálása, létrehozása, inicializálása, feldolgozása. Tömbök és ciklusok kapcsolata. Tömb feldolgozása speciális (pl. foreach) ciklussal. Struktúrák definiálása és alkalmazása. Struktúra és tömb együttes használata, egymásba ágyazás. Az objektumorientált programozás: osztály, objektum létrehozása. Adatmezők, tulajdonságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Öröklődés. Komponensek: Alapvető komponensek, dialógusablakok. Konténer komponensek és menük. Grafikus komponensek. Rajzolás és animálás. Állománykezelés Állományok: típusos, szöveges és bináris állományok. Létrehozás, törlés, I/O műveletek, megnyitás, lezárás. Típusos állományok kezelése. megnyitási módok; műveletek rekordokkal: pozícionálás, olvasás, írás, törlés, beszúrás, hozzáfűzés. Műveletek állományokkal: létrehozás, feltöltés, listázás, aktualizálás, indexelés, rendezés. Szekvenciális és direkt feldolgozás Web-programozás alapjai HTML alapjai, dokumentumszerkezet (head, body), html utasítások szerkezet HTML alapelemei (tag), törzsrészben (bekezdési szintű elemek, karakterszintű elemek) és fejlécben alkalmazható elemek Hivatkozások (link) és képek beillesztése Táblázatok Űrlapok (form) készítése (beviteli mezők, action elemek) Stílusok és stíluslapok (CSS) használata. CSS nyelvtana, stílusok rangsorolása. Dokumentumfa és dobozmodell. Pozicionálás, margók, kitöltések, szegélyek. XML alapjai, felépítése, szerkezete. Kliens oldali programozási nyelv alapjai (JavaScript): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények Szerver oldali programozási nyelv alapjai (pl. PHP): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények, adatbázis kapcsolat.

104

Adatbázis fejlesztés Adatbázis-kezelő rendszer telepítése, alapvető konfigurációs beállítások SQL adatbázis műveletek: Új adatbázis létrehozása, tábla-létrehozás, új mező hozzáadása SQL adatbázis műveletek: rekord beszúrása, módosítása, törlése SQL adatbázis lekérdezések: feltételek,(lekérdezések, feltételek megadása: SELECT, FROM, WHERE, LIKE, az eredmény korlátozása) SQL összesítő függvények, rendezés: COUNT, MAX, MIN, SUM, AVG, ORDER BY SQL-csoportosítás: GROUP BY, HAVING Hálózati ismeretek gyakorlat I. tantárgy Témakörök Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat Számítógépek és perifériák üzembehelyezése, működés ellenőrzése Adatok bináris ábrázolása, számítógép paraméterek mérése Számítógépes rendszer összeállítása Operációs rendszer kiválasztása, telepítése, kezelése és karbantartása Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez Kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten Vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása Hálózati eszközök üzembehelyezése, működés ellenőrzése Csavart érpáras kábelek készítése, fali csatlakozók, patchpanelek bekötése, kábelek tesztelés IP címzés- és alhálózat számítás, IP címek beállítása, DHCP konfigurálása Hálózati szolgáltatások és protokollok beállítása (http, ftp, email, DNS) Hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálása, forgalomszűrés WLAN-okban Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, tűzfalak beállítása, vírus- és kémprogramirtó programok használata, hibaelhárítás és ügyfélszolgálati feladatok Operációs rendszer beépített parancsainak és segédprogramjainak használata Otthoni és/vagy kisvállalati hálózat tervezése, esettanulmány készítése Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat 109 óra Az internet feltérképezéséhez használható eszközök, parancsok és segédprogramok Ügyfélszolgálati technikus feladatai, hibajegy készítése, hibakeresés OSI modellel Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra-tervezés Hálózat tervezése, eszköz-beszerzése és üzembehelyezése, strukturált kábelezési feladat IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT vizsgálata Hálózati eszközök konfigurálása, forgalomirányító első konfigurálása, grafikus- és IOS parancssori felületen, kapcsoló első konfigurálása Hálózati eszközök összekötése, CPE csatlakoztatása az ISP-hez, WAN csatlakozás beállítása Forgalomirányítás konfigurálása (RIP, RIPv2, BGP) ISP szolgáltatások bevezetése Tartománynév szolgáltatás (DNS) konfigurálása ISP biztonság, adattitkosítás, hozzáférés vezérlés listák készítése Biztonsági eszközök, tűzfalak, behatolás érzékelő és megelőző rendszerek (IDS, IPS) ISP teljesítmény monitorozása és menedzselése, eszközfelügyelet Mentések és katasztrófa-helyzet helyreállítás terv készítése, állományok és IOS mentése Meglévő hálózat továbbfejlesztés tervezése

105

10820-12 CAD alapok Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat tantárgy Témakörök Műszaki ábrázolás Szabványos felirat készítése, vonaltípusok és vonalvastagságok alkalmazása Lemeztárgyak rajzainak készítése síkmértani szerkesztések segítségével Síklapokkal határolt testek vetületi ábrázolása Görbelapú testek vetületi ábrázolása Testek axonometrikus ábrázolása Axonometrikus kép alapján vetületi rajz készítése Vetületi kép alapján axonometrikus rajz készítése Metszés alkalmazása nem látható részek megjelenítésére Vetületek mérethálózatának elkészítése Tűrésezés megadása a mérethálózat elkészítésekor Illesztések megadása a mérethálózat elkészítésekor Felületminőség megadása Gépelemek és ábrázolásuk Műszaki táblázatok alkalmazása Kötőgépelemek ábrázolása, adatok meghatározása információforrásból, megadásuk – csavarkötés, szegecskötés, ék-, és reteszkötés, csapok, szegek, bordáskötés, forrasztott kötés, hegesztett kötés, rugók Forgó mozgás gépelemeinek ábrázolása, adatok meghatározása információforrásból, megadásuk – tengelyek, tengelykapcsolók, csapágyak, tömítések Forgó mozgást átalakító gépelemek ábrázolása – fogaskerékhajtás, szíjhajtások, lánchajtás CAD gyakorlat tantárgy Témakörök 2D rajzkészítés Alkalmas CAD szoftverek és jellemzőik Rajzelemek létrehozása, szerkesztése Rajzelemek tulajdonságai, vonaltípusok, vonalvastagságok, fóliák alkalmazása CAD szoftver testreszabása, sablon készítése Lemeztárgyak rajzainak készítése Síklapokkal határolt testek vetületi ábrázolása Görbelapú testek vetületi ábrázolása Axonometrikus kép alapján vetületi rajz készítése Metszés alkalmazása nem látható részek megjelenítésére Vetületek mérethálózatának elkészítése Tűrésezés megadása Illesztések megadása Műhelyrajz készítése Összeállítási rajz készítése 106

3D modellezés Alkalmas CAD szoftverek és jellemzőik CAD szoftver testre szabása, sablon készítése A 3D alakzatok létrehozásának lehetőségei Profil jellemzői, létrehozása Boole műveletek végzése, összetettebb alakzatok létrehozása Anyagjellemző beállítása a modellhez Fizikai, mechanikai tulajdonságok lekérdezése A modell exportálásának lehetőségei A parametrikus modellezés sajátosságai Vázlat létrehozása, kényszerek alkalmazása Vázlaton alapuló alaksajátosságok alkalmazása Elhelyezett alaksajátosságok alkalmazása Anyagjellemző beállítása a modellhez Fizikai, mechanikai tulajdonságok lekérdezése Alkatrészrajz készítése a modell alapján, a rajz szabványos beállítása A parametrikus összeállítás-modellezés sajátosságai Alkatrészek kényszerezése Működő összeállítás létrehozása A működő összeállítás szoftveres elemzése Összeállítási rajz elkészítése, a rajz szabványos beállítása, darabjegyzék készítése Termékreprezentáció, renderelt kép létrehozása, animáció készítése a működésről, robbantott ábra. Lemezalkatrész készítése parametrikus környezetben Lemezalkatrész tulajdonságainak meghatározása Hegesztett szerkezet készítése parametrikus környezetben

107

SZAKMAI PROGRAM 2014

Recommend Documents