HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat. Szakmai Program 2014

HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat

Szakmai Program

2014.

Jelen Szakmai Program jóváhagyta:

a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás 32/2014.(VIII.5.) számú határozatával

0

1

I. Intézményi adatok

1. Az intézmény általános célja, feladata és alapelve 1.1. A HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: intézmény) szolgáltatásainak biztosításával célunk, hogy a mőködési területünkön élı, szociálisan hátrányos helyzető, egészségügyi, mentálhigiénés állapotuk miatt rászorult emberek intézményi szolgáltatások keretében történı ellátásban részesüljenek. Célunk továbbá a gyermekek törvényben foglalt jogainak

érvényesítéséhez,

a

szülıi

kötelességek

teljesítéséhez,

a

gyermekek

veszélyeztetettségének megelızéséhez és megszüntetéséhez nyújtott széleskörő, szükség esetén alternatív eszközöket is alkalmazó szociális munka. Az Alapító Okiratban is rögzített szolgáltatások nyújtásával a szociális és gyermekvédelmi feladataink végzése során tiszteletben tartjuk a családok életmódját, életstratégiáját, szokásrendszerét és tradícióit, támogatást nyújtunk a gyermekek ellátására, gondozására, testi, szellemi fejlıdésére, szocializációjára vonatkozó szülıi, gondozói tevékenység ellátásához. Hangsúlyos feladatunk, hogy szervezzük és összehangoljuk az intézményi ellátásban részesülık

szociális

biztonságának

megırzése

érdekében

nyújtott

szolgáltatásokat,

információt nyújtsunk és megismertessük e tevékenységek és egyéb szociális szolgáltatások tartalmát és eljárási rendjét, támogassuk az azokhoz való hozzáférést. Feladataink eredményes teljesítése érdekében együttmőködünk a szociális és gyermekjóléti ellátó tevékenységhez kapcsolódó más szervezetekkel és intézményekkel, figyelemmel kísérjük a szociális és gyermekjóléti ellátások jogszabályi környezetének változását, más szolgáltatók eredményeit. A szakterületet érintıen részt veszünk pályázatokon, új innovatív programok kidolgozásában. A

megfogalmazott

célhoz

kapcsolódóan

intézményünk

a

preventív

és

korrektív

rendszerszemlélető szociális munka keretében komplex segítséget nyújt az intézmény szolgáltatásait igénybevevık önálló életvitelének és készségeinek erısítéséhez, önkéntesek és segítı közösségek bevonásával. A munkánk során kulcsfontosságú a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával klienseink érdekének, a gyermekek védelmének szem elıtt tartása. Ebbıl következıen munkánk során tudatosan vállaljuk: •

ismereteink, készségeink és értékrendünk folyamatos fejlesztését,

•

a szociális munka etikai kódexében rögzített normák betartását,

•

önismeretünk, személyiségünk folyamatos fejlesztését, 2

•

szakmai tudásunk folyamatos gyarapítását,

•

a forrásrendszerekkel való kapcsolat kiépítését, a meglévı kapcsolatok formálását,

•

a kliensek problémamegoldó kapacitásának, eszköztárának fejlesztését,

•

a hátrányos helyzetőek és a kisebbségben élık társadalmi képviseletét,

•

társadalmi normák, értékek közvetítését a kliensek felé,

•

a helyi szociálpolitika formálását,

•

a társadalmi szolidaritás erısítését.

1.2. Alapelveink Az emberi méltóság tisztelete, az önkéntesség, az együttmőködésen alapuló személyes szolgáltatás, a szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés, az egyén szükségleteire szabott segítségnyújtás; valamint az egyént körülvevı természetes és mesterséges erıforrások közötti hatékony, egymást segítı, építı jellegő együttmőködés. Munkánknak irányt ad a szociális munka etikai kódexe: nemre, korra, társadalmi és etnikai hovatartozásra, vallási és világnézeti meggyızıdésre, nemi irányultságra, fogyatékosságra és egészségi állapotra való tekintet nélkül, valamint bármely egyéb hátrányos megkülönböztetés kizárásával végezzük. Szakmai tevékenységünk során a titoktartást és az információk felelıs kezelését biztosítjuk. 1.3. Az intézmény adatai, szervezeti egységei HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat jogelıdjei: Az intézmény 1991 októberében alakult, mint HÍD Családsegítı Szolgálat, a Budakeszi Önkormányzat és a Magyar Karitász közös alapításával. 1997. november 1-jével az intézmény kibıvült a gyermekvédelmi törvény által elıírt Gyermekjóléti Szolgálattal. 2000-ben a Magyar Karitász felbontotta a szerzıdést a Budakeszi Önkormányzattal, kivált az intézménybıl. 2002-2003-ban intézményünk látta el Telki település gyermekjóléti feladatait, intézményi társulást hozott létre – Budakeszi HÍD Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Társulás 2005-ben a Budakeszi Önkormányzat intézményükhöz integrálta a Gondozási Központot (nappali ellátás, házi segítségnyújtás, étkeztetés feladatait) – HÍD Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, Szociális Központ 2006-ban a jelzırendszeres házi segítségnyújtás szakfeladattal bıvült az intézmény. 2007-ben intézményfenntartó társulás jött létre Remeteszılıs és Tök településekkel. 2008-ban az intézményfenntartó társulási megállapodás módosult: Remeteszılıs felmondta a társulási megállapodást, helyette Budajenı csatlakozott a társuláshoz. 3

Az intézmény a szolgáltatási körébe tartozó feladatait a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a Gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), a végrehajtásukra kiadott kormányrendeletek és ágazati miniszteri rendeletek, valamint a társult települési Önkormányzatok Képviselı–testületeinek rendeletei határozzák meg. Budakeszi, Budajenı és Tök települések önkormányzatai úgy döntöttek, hogy 2013. július 1tıl Budakörnyéki Önkormányzati Társulás keretében mőködtetik a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat. A társult Önkormányzatok és elérhetıségeik: a) Budakeszi Város Önkormányzata 2092. Budakeszi, Fı utca 179. Tel:06-23-535-710 E-mail: [email protected] b) Budajenı Község Önkormányzata 2093. Budajenı, Fı utca 1-3. Tel: 06-26-371-068 E-mail: [email protected] c) Tök Község Önkormányzata 2073. Tök, Fı utca 1. Tel: 06- 23- 341 166 E-mail: [email protected] Önkormányzati Társulásban mőködtetett alapszolgáltatások: a) családsegítés b) házi segítségnyújtás c) jelzırendszeres házi segítségnyújtás d) nappali ellátás e) szociális étkeztetés f) gyermekjóléti szolgáltatás A társulás leglényegesebb elemei:

-

a közös térségi gondolkodás,

-

a közös fejlesztések,

-

a térségben az ellátottak valamennyi szolgáltatáshoz való hozzájutása,

-

a gazdaságos mőködtetés.

Az intézmény feladatait önálló szakmai szervezeti egységek útján látja el. 4

Az intézmény székhelye, telephelye és az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségei: Székhely:

2092. Budakeszi, Fı utca 103.

Telephely:

2092. Budakeszi, Erdı utca 83.

Az ellátottak számára nyitva álló helyiség: 2093 Budajenı Kossuth Lajos. u. 6. 2073 Tök, Kútvölgy tér 14. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: Szakágazat száma és megnevezése: 889900 Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül A költségvetési szerv alaptevékenységei kormányzati funkció szerint: 102030 104042 107051 107052 107053 107054

Idıskorúak, demens betegek nappali ellátása Gyermekjóléti szolgáltatás Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés

Az integrált intézményben az ellátást és szolgáltatást biztosító szakmai önálló szervezeti egységek szakfeladatait és az intézményi struktúrát részletesen a Szervezeti és Mőködési Szabályzat tartalmazza. Az intézmény szakmai, szervezeti egységei és hatásköreiben meghatározott feladatok közötti megosztásáról az intézmény vezetıje gondoskodik. A szervezeti egységeket szakmai vezetık irányítják, akiket az intézményvezetı bíz meg. 1.4. Partnerintézményekkel történı együttmőködés módja Az intézmény szervezeti egységei számára az ágazati szabályozások értelmében alapvetı feladat a szolgáltatások szervezése, koordinálása, a szociális és gyermekvédelmi észlelı- és jelzırendszer mőködtetése, a veszélyeztetı élethelyzetek megelızése érdekében. Az észlelıés jelzırendszer tagjait, az együttmőködés módját és a jelzési kötelezettség elmulasztásának következményeit az Szt. és a Gyvt. szabályozza. Az észlelı- és jelzırendszer tagjaival és a partnerintézményekkel való együttmőködés módját a szóbeli vagy írásos együttmőködési megállapodás tartalmazza. A megállapodás megkötését megelızi a személyes találkozás, kölcsönös látogatás, az együttmőködés alapjának, módjának tisztázása, a szükséges adminisztrációs rend kidolgozása, az esetleges nyomtatványok (pl. jelzılap) elkészítése. Az „Együttmőködési Megállapodás” az intézmény mőködési dokumentumainak része, mely valamennyi munkatárs számára ismert és elérhetı kell, hogy legyen. A partnerektıl, az észlelı- és jelzırendszeri tagoktól érkezett írásos jelzésre írásban, a szóbeli jelzésre szóban tesz visszajelzést az esetért felelıs munkatárs. 5

1.5. A szakmai egységek közötti együttmőködés módja 1.5.1. Munkaértekezlet Az intézmény vezetıje szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal munkaértekezletet hív össze és tart, melyre meghívást kap az intézmény valamennyi fı- és részfoglalkozású dolgozója. Az értekezlet napirendjét az intézményvezetı állítja össze. Az értekezleten lehetıséget kell biztosítani arra, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. Az intézményvezetı az összefoglalói értekezleten: •

beszámol az intézmény eltelt idıszak alatt végzett munkájáról,

•

értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését,

•

értékeli az intézményben dolgozók élet-, és munkakörülményeinek alakulását,

•

ismerteti a következı idıszak feladatait.

Az intézmény szintén évente tőz- és munkavédelmi oktatás céljából munkaértekezletet tart, mely értekezlet a tőz- és munkavédelemmel kapcsolatos kérdések fóruma. A két értekezlet megtartása történhet összevontan is. Az értekezletrıl írásos összefoglaló anyagot (továbbiakban: emlékeztetı) kell készíteni, jelenléti ív kíséretével, melyen fel kell tüntetni az esetleges távolmaradás okát is. 1.5.2. Vezetıi értekezlet Az intézmény vezetıje szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal vezetıi értekezletet tart. A vezetıi értekezleten részt vesznek a szakmai szervezeti egységek vezetıi és a gazdasági ügyintézı (szociális asszisztens). Az értekezleten a szakmai vezetık és a szociális asszisztens beszámolnak az adott idıszakban végzett tevékenységükrıl: •

a csoportok

közötti együttmőködésrıl,

a

munkamegosztásról,

az

elvégzett

feladatokról, •

a soron következı, vagy folyamatban lévı feladatok szervezési, eszközgazdálkodási, pénzügyi igényeirıl,

•

meghatározzák és rögzítik az operatív szervezési, munkaszervezési intézkedéseket.

6

1.5.3. Intézményi team A team üléseit az intézmény vezetıje vezeti, szükség esetén gondoskodik külsı résztvevı meghívásáról. Üléseit havonta, elıre meghirdetett idıpontban tartja, a szervezeti egység szakdolgozóinak a részvétel kötelezı. Az intézményi team célja: közös esetek megbeszélése, feladatok tisztázása, az intézmény mőködésével, életével kapcsolatos információk átadása. 1.5.4. Team megbeszélés Az

intézmény

szervezeti

egységei

heti

rendszerességgel,

keddi

napokon

team

megbeszéléseket tartanak, melyet a szakmai vezetık szerveznek és irányítanak. A megbeszélések alkalmat adnak az esetek megbeszélésére, az intézmény és a szakmai csoport mőködésével

kapcsolatos

kérdések,

felvetések,

javaslatok,

tények

átadásához,

megvitatásához. Az esetmegbeszélésekrıl, team megbeszélésekrıl minden esetben írásos dokumentáció (feljegyzés) készül.

2. Ellátottak körének demográfiai mutatói, szociális jellemzık, ellátási szükségletek

2.1. Az ellátottak köre A társult önkormányzatok – Budakeszi, Budajenı, Tök települések - közigazgatási területén élı szociális és mentálhigiénés segítséget igénylı veszélyeztetett egyének, családok, gyermekek, és különbözı közösségi csoportok, valamint egyéb ügyeik viteléhez segítséget igénylı személyek. A szolgáltatást igénybe vevık köre kiterjed a pszichológiai és jogi segítséget igénylı egyénekre is. 2.2. Budakeszi város demográfiai mutatói Az elmúlt három évtizedben sokan telepedtek le Budakeszin, új településrészek keletkeztek. A korábbi társadalmi szerkezetet az agglomerációs hatás lényegesen átalakította. Az egyik jellemzı réteg a helyben, környéken és a fıvárosban dolgozó köztisztviselıké, közalkalmazottaké, illetve a különbözı vállalkozásoknál és intézményeknél dolgozó alkalmazottaké. A másik domináló réteg a vállalkozók és gazdasági intézményi vezetık csoportja. A felfelé mobilizáló igényes, sıt gazdag életmódú csoportokkal szemben Budakeszit a terjedı elszegényedés és a leszakadó rétegek növekvı aránya egyaránt jellemzi. A hagyományos nagy sváb porták felaprózódtak és a fıváros árnyékában meghúzódó szegénység átszövi a települést. Más megközelítésben valamennyi rétegen belül jelentıs az ideiglenesen itt lakók és szociálisan is instabil életmódúak aránya. 7

Számos civil szervezet, nonprofit intézmény, egyház, baráti közösség szervezi a társadalmi életet, több szervezet, kiscsoport és rendezvény ad lehetıséget a közösségi életre. A sokszínőség és a társadalmi feszültségek tehát egyszerre jellemzik Budakeszit és ezek kedvezıtlen hatásaira - különösen a gyermek és ifjúsági korosztályok esetében - kell figyelmet fordítani. Budakeszin az agglomerációs elszívó hatás sokkal inkább érvényesül, mint Pest megye többi településein. Budakeszirıl és környékérıl a foglalkoztatottak nagy része a fıvárosban dolgozik. Demográfiai adatok: év

0-2 3-5 6-13 14-17 18-54 55-59 60-69 70-79 80-X Összesen évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek száma száma száma száma száma száma száma száma száma

2010 2011 2012

453 498 464

507 1181 504 1188 511 1289

570 7054 1118 11815 920 572 7063 1121 1808 967 575 7023 1098 1870 1027

459 447 493

14.077 14.168 14.350

KSH éves adatai szerint

A 2011. évhez képest a lakosság létszáma 1,3%-kal nıtt, ezen belül a gyermekek létszáma is nıtt. A 60 év feletti lakosság aránya 24 %. A város intézményei: 1 bölcsıde (45 fı), 3 óvoda (566 fı), 1 általános iskola (822 fı), zeneiskola, 2 gimnázium (770 fı), gyermek- és háziorvosi rendelı, védınıi szolgálat, szakorvosi rendelı, valamint kulturális intézmények: mővelıdési központ és könyvtár. 2.3. Budajenı község demográfiai mutatói Budajenı Budapesttıl 20 km-re nyugatra, a Zsámbéki medence peremén fekszik. A régi és az új, a falusi és a városi mentalitás érvényesül. A település közúton, Budapestrıl induló volán buszjáratokkal közelíthetı meg. A lakosság száma folyamatosan növekszik, elsısorban a beköltözések miatt. A ’90-es években kiépültek az alapközmővek, de igazán jelentıs fejlesztések az utóbbi 10 év idıszakára esnek. A fejlesztések fı célja a minıségi lakóterületi fejlesztés, és a turisztikaiidegenforgalmi vonzerı növelése. A fıváros vonzáskörzetében lévı községünk lakosságának tetemes része Budapesten dolgozik, de számottevıen érvényesül a számítógépes hálózaton végzett otthoni munkavégzés.

8

Demográfiai adatok: év

0-2 évesek 3-5 6-13 14-17 18-54 55-59 60-69 70-79 80-X Összesen száma évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek száma száma száma száma száma száma száma száma

2010 2011 2012

67 55 51

81 84 92

179 191 207

81 84 71

957 129 977 130 995 128

177 179 184

101 106 104

36 38 46

1.808 1.844 1.878

KSH éves adatai szerint

A 2011. évhez képest a lakosság létszáma 1,2 %-kal, ezen belül a gyermekek létszáma 7 fıvel nıtt. A 60 év feletti lakosság aránya: 25 % A község intézményei: 1 óvoda (115 fı), férıhellyel, általános iskola (153 fı), orvosi rendelı. 2.4. Tök község demográfiai mutatói Tök község Budapesttıl 30 km-re, a Zsámbéki-medence peremén fekszik. Természeti adottsága és szolgáltatásai révén a falusi turizmus vérkeringésébe is be kíván csatlakozni. Tök községben több közösséget szervezı civil szervezet mőködik. Demográfiai adatok: év

2010 2011 2012

0-2 3-5 6-13 14-17 18-54 55-59 60-69 70-79 80-X évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek száma száma száma száma száma száma száma száma száma

43 48 46

64 55 55

119 136 136

67 63 58

762 714 709

120 110 109

124 134 133

79 89 84

51 63 58

Összesen

1.429 1.412 1.388

KSH éves adatai szerint

A vizsgált idıszakban a lakosság létszáma csökkent, ezen belül a 18 év alattiak létszáma is csökkent. A 60 év feletti lakosság aránya: 20% A község intézményei: 1 óvoda 52 férıhellyel, Tök község Zsámbékkal történı megállapodás alapján látja el az általános iskolai feladatokat, ahol évente 70-90 kiskorú tanul, Orvosi Rendelı, Mővelıdési Ház. 2.4. A társult települések szociális jellemzıi: Az idıskorúak problémái Az idıs lakosság száma mindhárom településen 16,5 %. Jellemzıen nagyobb részük egyedül él, gondozásra szorul. Sokan közülük természetes erıforrással nem rendelkeznek, továbbá 9

alacsony a nyugdíjuk. Létfenntartásukra egyre kevesebb pénzt tudnak fordítani (pl. főtés, gyógyszer, étkezés). Az egészségügyi gondokkal és a fogyatékkal élık problémái A tartósan beteg aktív korúak száma folyamatosan növekszik. Alacsony jövedelmük miatt hátrányos helyzetbe kerülnek egészséges társaikkal szemben. A társult településeken a fogyatékkal élık száma csekély. Országos és helyi probléma, hogy a munkáltatók közül viszonylag kevesen élnek a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatását elısegítı támogatási lehetıségekkel, így ebben a körben is többen küzdenek anyagi gondokkal. Szenvedély és pszichiátria gondokkal küzdık problémái Nagy gondot jelent mindhárom településen a szenvedély és pszichiátria problémával küzdık számának emelkedése. Betegség tudatuk nincs, ezáltal környezetükre is negatív hatással vannak. Gyakran kerülnek olyan konfliktusos helyzetekbe, melynek súlyos következményei lesznek. Az anyagi ellehetetlenülés is gyakran fenyegeti ıket. Foglalkoztatással kapcsolatos problémák Intézményünknél

álláskeresıként nyilvántartott munkavállalók számában

2009-ben

ugrásszerő növekedés volt tapasztalható a megelızı évekhez viszonyítva, mely azóta is emelkedést mutat. 2009-ben a gazdasági válság kapcsán kialakult munkaerı piaci válság következtében mintegy 50%-os emelkedés volt tapasztalható az álláskeresık számában az elızı év azonos idıszakához képest, hozzátéve, hogy már 2008. év szeptemberében is lehetett érzékelni a pénzügyi válság elsı jeleit, következményeit. 2012-ben az elızı évhez képest 45%-kal emelkedett az álláskeresık száma. A jelenlegi nyilvántartásban szereplı álláskeresık körében jelentıs a 40 év felettiek aránya, valamint a többségük szakiskolai végzettséggel rendelkezik. Megélhetési problémák A jövedelem nélküliség, az alacsony jövedelem a napi életvitelt teszi bizonytalanná. Ennek következménye a hátralékok megjelenése, a különbözı fizetési kötelezettségek halasztása, az alapvetı szükségletek kielégítésének labilitása. Szorosan összefügg a probléma a foglalkoztatási helyzettel, a megoldást nehezíti az érintettek egészségügyi és mentális állapota. A díjhátralékos családok száma az utóbbi években növekszik és egyben az összetétele is változik. Munkával, sıt állandó munkahellyel rendelkezı családok is kerülnek ebbe a helyzetbe. E mögött, mint a legtöbb ilyen tömeges jelenség mögött, többféle ok fedezhetı fel.

10

(Lehet többek között életviteli, egészségügyi, társadalmi, családszerkezetben rejlı, jövedelemre visszavezethetı, adósságspirál stb.) Mindez együtt marginalizálódási folyamatot eredményez. A legnehezebb helyzetben élık nehezen tájékozódnak, igazodnak el a hivatalos eljárásrendekben. A tájékozatlanság kiszolgáltatottá teszi ezt a csoportot, érdekeiket gyakran nem az „elfogadott” eszközökkel próbálják érvényesíteni, ezzel konfliktushelyzeteket is teremtenek, amely a negatív megítélésüket erısítheti. A saját tulajdonú lakással nem rendelkezık problémái Budakeszin nagyszámú albérletben élı személy tartózkodik életvitelszerően. Jelentıs részük szobabérlı, közös konyha - fürdı használattal. Jövedelem szempontjából hátrányos helyzetőek, alkalmi munkából élnek, a munkanélküliség folyamatosan veszélyezteti ıket. Ezáltal a lakhatásuk is igen bizonytalan, sok közöttük a vándorló életmódot folytató család és egyedülálló személy. Közülük sokan fiktív vagy távoli településre bejelentett lakcímmel rendelkeznek. A gyermekeket nevelı családok problémái Egyre markánsabban jelentkezı problémacsoport a társult településeken a családi konfliktus. Ez visszavezethetı a válság kezdete óta növekvı létbizonytalanságra, az anyagi tartalékok teljes felélésére, a máról-holnapra élés pszichés romboló hatására. A szülık (kiemelten az egyedülálló szülık) helyzete folyamatosan romlik, nem tudnak megbirkózni a válság, a bizonytalanabb munkapiaci helyzet következményeivel. Munkaidı beosztásuk nem igazodik a gyermek és a gyermekintézmények igényeihez. A szülıknek egymásra és gyermekeik nevelésére is egyre kevesebb idejük, energiájuk jut. A fentiek együttes következménye, hogy a magatartás-zavaros gyermekek száma is nı, a családok egy része nem tud megbirkózni ezzel a problémával. A családi kötelékek is lazábbak. A magatartászavarhoz tartoznak a tankötelezettségüket nem teljesítı, igazolatlanul mulasztó gyermekek. Korosztály tekintetében a 13-17 évesek az igazolatlanul mulasztók, de a többség 17 éves. A családok továbbra is egyre kevesebb pénzt tudnak a szabadidıs és kulturális programok finanszírozására fordítani. Nem tudnak nyaralni menni, nem tudják táborokba íratni gyermekeiket. Anyagi források hiányában nem tudnak gyermekeik számára hasznos szabadidıs programokat biztosítani.

11

3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

1. Az intézmény ügyfélfogadási rendje a társult településeken 1.1. Gondozási központ Az ügyfélfogadási idı: Budakeszi 08.00 – 16.00 08.00 – 16.00 08.00 – 16.00 08.00 – 16.00 08.00 – 16.00

Hétfı Kedd Szerda Csütörtök Péntek 1.2. Családsegítı szolgálat

Az ügyfélfogadás ideje a társult településeken: Hétfı Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Budakeszi 08.30 - 12 13 - 16.30 – 08.30 - 12 13 - 17.00 08.30 - 12 13 - 17.00 8.30 – 12.00

Budajenı

12.30 - 16.30 09.30 - 12.00

Tök

12.00 – 17.00

1.3. Gyermekjóléti szolgálat Az ügyfélfogadás ideje a társult településeken: Hétfı Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Budakeszi 08.30 – 12.00 13.00 - 16.30 – 08.30 – 12.00 13.00 - 17.00 08.30 – 12.00 13.00 - 17.00 8.30 – 12.00

Budajenı 11.00 – 16.00

Tök

12.00-16.00

11.00 – 16.00

10.00-12.00

1.4. Egyéb szolgáltatások Jogi tanácsadás – heti öt óra, amibıl egy óra iratszerkesztés, négy óra ügyfélfogadás: hétfı 14.15-16.15 óráig szerda 8.30-10.30 óráig. Pszichológusi tanácsadás felnıtteknek - heti tíz óra: kedd 8-11 óráig és csütörtök 10-17 óráig. Pszichológusi tanácsadás gyermekeknek - heti húsz órában: kedd 9-16 óráig, szerda 9-17 óráig és csütörtök 12-17 óráig. 12

II. Családsegítı ellátás és szolgáltatás

1. A szolgáltatás célja, feladata 1.1. A szolgáltatás célja: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára - az okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése valamint az életvezetési képesség megırzése céljából - nyújtott szolgáltatás. Mikrotérségünkben komoly hagyományai vannak a fogyatékkal élıkkel való sokoldalú törıdésnek. Eddigi programjaink középpontjában a társas kapcsolataik megteremtésének és fejlesztésének segítése állt. Ezt folytatjuk a szociális biztonság megteremtésével, a társadalmi beilleszkedés segítésével, a települések közötti koordináció módszerével. A hátrányos helyzetben, nehéz körülmények között élık segítése is céljaink között szerepel és feladatkörünkbe tartozik. Különösen olyan esetekben, amikor a legjellemzıbb probléma az izolálódás. Ebben kitüntetett figyelmet fordítunk a roma etnikumra (kb. 40 család). E problémakörökben elsıdleges cél az életminıség javítása, szociális biztonság segítése, az esélyegyenlıség biztosítása. Fontos, hogy a településeken mőködı önszervezıdı csoportokkal, közösségekkel, civil szervezetekkel együttmőködjünk. A szolgáltatás kerete: •

szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás nyújtása;

•

segítség nyújtása az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális, gyermekvédelmi, foglalkoztatási szolgáltatásokhoz való hozzájutásban;

•

az egyén, a család panaszának meghallgatása és lehetıség szerinti intézkedés annak orvoslása érdekében;

•

a családban jelentkezı krízis, mőködési zavarok illetve konfliktusok megoldásának elısegítése családgondozással;

•

az együttmőködési kötelezettségbıl fakadó feladatok ellátása;

•

tanácsadás nyújtása a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a

13

krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer problémával küzdık illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére; •

a humán jellegő civil kezdeményezések elısegítése és ösztönzése;

•

a veszélyeztetettség és krízishelyzet megelızése érdekében együttmőködés az egészségügyi szolgáltatókkal, intézményekkel valamint a társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, magánszemélyekkel;

•

települési önkormányzat figyelmének felhívása az egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek speciális szükségleteire, a kirekesztıdés veszélyeire, az ellátórendszer esetleges hiányosságaira;

•

a rendszeres szociális segélyben részesülı, az adósságterhekkel küzdı személyekkel, családokkal való munka.

1.2. A családsegítı szolgálat feladata: A) Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás: A szociális, mentális vagy életvezetési problémákkal küzdı személyek, családok részére tanácsadásokat szervezünk, illetve tartunk. A vonatkozó jogszabályok (Szt. és Önk. rend.) egyes kiemelt problémacsoportok kezelését és a kapcsolódó szolgáltatások mőködtetését a családsegítı intézményhez rendeli. Ilyen speciális tanácsadás, szolgáltatás az elıbbieknek megfelelıen az adósságkezelési tanácsadás, továbbá a munkavállalási tanácsadás és az aktív korú munkanélküliek számára biztosított együttmőködési program mőködtetése. A szociális tanácsadás során: •

tájékoztatást

nyújtunk

az

egyes

szociális

és

jóléti

ellátások

formáiról,

intézményrendszerérıl, funkcióiról és igénybevételének módjáról, •

információt szolgáltatunk az egyes ellátási formák elınyeirıl, hátrányairól,

•

segítséget nyújtunk - az önálló döntés lehetıségének megtartása mellett - az ellátásban részesülı számára a legmegfelelıbb ellátási forma kiválasztásában.

Az életvezetési tanácsadás keretében: •

segítséget nyújtunk az életpályán, életútban való elakadás, illetve megtorpanás feloldásában,

•

segítséget nyújtunk a probléma feldolgozásában és a megoldási stratégia kidolgozásában,

•

egészséges életmódra nevelı tanácsadásokat szervezünk.

A mentálhigiénés tanácsadás keretében segítséget nyújtunk •

a mentálhigiénés problémák feltárásában, kezelésében, 14

•

a családon belüli konfliktusok feltárásában, a kapcsolatok helyreállításában.

B) A szociális ellátásokhoz való hozzájutás megszervezése Megszervezzük az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást. A feladatellátás során - segítséget nyújtunk: - az ellátás igényléséhez szükséges dokumentumok beszerzésében, - a kérelem és a hozzá csatolandó dokumentumok kitöltésében, - az ellátásban részesülı kérésére érdekeit képviseljük, - segítséget nyújtunk: - az elutasított kérelmek jogorvoslati kérelme benyújtásában, - a pénzbeli ellátás felhasználásához. C) Családgondozás biztosítása Segítségnyújtás a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásában. A családgondozás során: - segítséget nyújtunk a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló családok számára, - meghatározott ideig tartó folyamatos segítı kapcsolatot alakítunk ki és tartunk fenn annak

érdekében,

hogy a

kapcsolatot

igénylı

fél

problémái

feltárhatókká,

megfogalmazhatókká, ezáltal megoldási lehetıségeik kialakíthatóvá váljanak. - a családon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, konfliktuskezelı programokat és szolgáltatásokat szervezünk. D) A veszélyeztetettséget észlelı és jelzırendszerrel kapcsolatos feladatok A családok segítése érdekében a szolgálat veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı jelzırendszert mőködtet. A vonatkozó jogszabály (Szt.64.§ (2) ) elıírásai szerint a jegyzı, továbbá a szociális- és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelıi és a jogi segítségnyújtói szolgálat kötelezıen jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítı intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyrıl szereznek tudomást. Ennek megfelelıen szolgálatunk: •

a jelzésre köteles szerveket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra,

15

•

tájékoztatja a jelzırendszerben részt vevı további szervezeteket és az ellátási területén élı személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetıségérıl,

•

fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében,

•

a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket,

•

az intézkedések megtételérıl tájékoztatja a jelzést tevıt,

•

folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztetı körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szociális szolgáltatások iránti szükségleteit.

A kapott jelzés alapján a szolgálat munkatársa felveszi a kapcsolatot a szociális és/vagy mentálhigiénés problémákkal küzdı családdal, személlyel (a bejelentés alanyával) és tájékoztatja a vonatkozó problémára a családsegítés körében nyújtható szolgáltatásokról. Tekintettel arra, hogy a szakmai módszertani szabályok szerint a bejelentésnek mindig írásban is meg kell történni, ezért a jelzırendszer tagjai számára bejelentı nyomtatványt biztosít. A jelzırendszer mőködtetésén túl a szolgálat a konkrét esetek, kliensproblémák hatékony kezelése és megoldása érdekében, szükség szerint munkakapcsolatot épít ki és tart fent az alábbi szervekkel: •

a városi egészségügyi hálózattal,

•

az oktatási-nevelési intézményekkel,

•

a gyermekjóléti szolgálattal,

•

az önkormányzati illetékes bizottságokkal,

•

a polgármesteri hivatali irodákkal és azok munkatársaival,

•

a rendırséggel,

•

a mőködı egyházakkal,

•

különbözı – elsısorban szociális célokra szervezett – civil szervezıdésekkel, alapítványokkal,

•

az országgyőlési és önkormányzati képviselıkkel.

Az együttmőködés keretében biztosítani kell a szükséges információk átadását a titoktartási szabályok figyelembe vételével, továbbá a kölcsönös konzultációkat és tapasztalatcserét. E) Egyéb szolgáltatások Szaktanácsadásokat nyújtunk és közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos segítı programokat szervezünk a mőködési területen élık számára: -

pszichológiai tanácsadást, 16

-

jogi tanácsadást,

-

magányos idıseknek, egészségügyi problémával küzdıknek közösségi programokat.

2. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

2.1. A szociális esetmunka lépései és annak dokumentálása A segítı szolgáltatás a szociális munkát végzı és a kliens együttes és egyenrangú munkafolyamata. Amennyiben az egyszeri beszélgetés elegendınek bizonyul a probléma megoldásához, abban az esetben le is zárul (egyszeri esetként kerül rögzítésre). Amennyiben a felmerült probléma egyszeri esetkezelés során nem oldható meg, esetfelvétel történik. 2.1.1. A családsegítı szolgálatnál vezetett adminisztráció •

a forgalmi napló,

•

az esetnapló, mely tartalmazza az ügyfél személyes adatait,

•

a cselekvési tervet, amely megfogalmazza az adott problémát, és a legfontosabb feladatokat,

•

a megállapodást és a teljesülés várható idıpontját.

Az adatkezelést a 1992. évi LXIII. törvény alapján végzik a családgondozók. A munkafolyamatot az elsı interjú során a kliens szükségleteinek megállapításával és a problémamegoldó alternatívák kidolgozásával kezdjük, melyet az Esetnaplóban és a megállapodásban rögzítünk. A megállapodás tartalmazza az elérendı cél érdekében megvalósítandó feladatokat, a kliens és a segítı együttmőködésének módját, a találkozások rendszerességét, a segítı folyamat várható eredményét. A megállapodást mindkét fél aláírja. Az elsı interjút követı találkozások, ügyintézési módok minden alkalommal rögzítésre kerülnek az Esetnaplóban; az elvégzett feladatot a Forgalmi Naplóba írják a munkatársak. 2.1.2. Esetátadás Esetátadásra kerül sor a családgondozó akadályoztatása esetén, valamint ha nem alakult ki bizalmi kapcsolat a gondozó és az ügyfél között, illetve ha ezt az eset szakmai vitele indokolja. Az esetátadás kölcsönös megállapodás alapján vagy az ügyfél kérésére történik a heti team megbeszélés alkalmával. 17

2.1.3. Esetlezárás Sikeres esetkezelés, együttmőködés hiánya, illetékesség megszőnése valamint a kliens halálát követıen az eset lezárásra kerül, melyet minden alkalommal a team üléseken ismertetnek a kollégák, ezután az iratanyag irattárban kerül elhelyezésre. 2.1.4. A gondozási folyamat során alkalmazott módszerek A segítı szolgáltatás a kliens otthonában, családi környezetében tett látogatásokon és a családsegítı szolgálatban folytatott segítı beszélgetés és segítı tevékenységek útján valósul meg az alábbi módszerekkel: •

Tanácsadás: irányított beszélgetés, melynek célja a probléma hatékony megoldása, konkrét feladatok megfogalmazásával.

•

Segítı beszélgetés: mélyebb, hatékonyabb kommunikációs forma, melynek célja a „képessé tevés”. A kliens a saját erıforrásai révén képes legyen a változtatásra/ változásra.

•

Konzultáció: az együttmőködı partnerekkel a munkafolyamat során a szolgáltatást igénybe vevı érdekében a probléma közös megoldása céljából folytatott tárgyalás.

•

Esetkonferencia,

esetmegbeszélés:

a

partnerintézmények

képviselıivel,

együttmőködı tagokkal a szolgáltatást igénybe vevı aktuális élethelyzetének áttekintése,

megoldási

kompetenciahatárok

alternatívák

tisztázása,

keresése

közös

feladatmegosztás

gondolkozás is

fontos

révén. eleme

A az

esetkonferenciának. A találkozókról feljegyzés, jegyzıkönyv készül. 2.1.5. Speciális feladatellátás A) Munkavállalási tanácsadás Célja: segítséget nyújtani a munkanélküliséggel és a munkavállalással kapcsolatos problémák megoldásához. A tanácsadók egyéni és csoportos szolgáltatásokkal segítenek feltárni, illetve leküzdeni a munkavállalást akadályozó tényezıket és javítani az elhelyezkedési esélyeket. Ezt a szolgáltatást a munkanélküliség által veszélyeztetett lakosok önkéntesen vehetik igénybe. •

A munkavállalási tanácsadás során munkatársaink a munkavállalást akadályozó tényezıket és a szociális helyzetet feltérképezik a klienssel együtt (életviteli, mentális, családi, viselkedési, szocializációs stb.).

•

Megvizsgálják a munkavállaláshoz kapcsolódó képzettségeket, készségeket és kulcskompetenciákat, a kliens jelenlegi helyzetének, lehetıségeinek reális feltárása, céljainak pontosítása érdekében.

18

•

Egyéni tanácsadáson minden kliens (önkéntes, kötelezett) részt vesz, ahol álláskeresési technikákat ismerhetnek meg, továbbá állásinterjúra készülhetnek fel.

A rendszeres szociális segélyben részesülı ügyfelekkel való munka A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerı piaci helyzető, foglalkoztatásba be nem vonható aktív korú személyek olyan támogatási formája, amelyben az ügyfélnek vállalnia kell, hogy elhelyezkedése érdekében részt vesz a közösen megtervezett beilleszkedési programban a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint. Az együttmőködési megállapodás kialakítása során törekedni kell az alábbiakra: •

az ügyfél pontosan értse az együttmőködés célját, folyamatát,

•

a felvázolt problémák alapján megoldási alternatívák kerüljenek felajánlásra,

•

kapjon tájékoztatást az ügyfél az együttmőködés hiányának következményeirıl, szankcióiról,

•

az együttmőködésben résztvevı felek feladatai, kompetenciái legyenek pontosan megszabva.

Az együttmőködésbe bevont közvetített szolgáltatások oka, célja, folyamata, az azok által biztosított lehetıségek és elınyök rögzítésre kerüljenek. Az együttmőködés során a családgondozó kompetenciája felmérni, hogy rendelkezik-e az ügyfél a programban való részvétel alapvetı feltételeivel. Melyek a képességei, tudása, motivációja, érdeklıdési köre, milyen az érdekérvényesítı képessége, kommunikációs készsége, kríziskezelési technikája, milyen típusú programok közvetítése, biztosítása szolgálja leginkább a közösen megfogalmazott célkitőzést. Ennek szellemében a beilleszkedési program keretében az ügyfelekkel egyénre szabott tervet dolgoznak ki a családgondozók, melynek lépései attól függnek, hogy milyen pszicho-szociális jellemzık a meghatározóak, milyen készségekkel rendelkeznek, illetve hol tartanak az álláskeresés folyamatában. Az együttmőködési szerzıdések négy fı iránya: •

Munkavállalásra irányuló programok: egyéni igényekre szabott álláskeresés, munkavállalási

tanácsadás,

álláskeresı

klub,

álláskeresı

technikai

tréning

igénybevétele. E szerzıdést jellemzıen az álláskeresésre, elhelyezkedésre már kész, kisebb segítséget igénylı, önálló ügyfelekkel kötjük. •

Képzettségre és munkavállalói készségek fejlesztésére, megerısítésére irányuló programforma: önéletrajz, motivációs levél megírása, munkavállalási tanácsadás, álláskeresı technikai tréning, pályaorientációs és pályakorrekciós tanácsadás képzésbe kerülés támogatása. Azon ügyfelekkel köthetı ez a szerzıdés típus, akiknek nincs vagy

elavult

a

szakmai

képzettségük

vagy

az

álláskereséshez

kompetenciákkal és munkaerı-piaci ismeretekkel nem rendelkeznek. 19

szükséges

•

Szociális-

mentális-egészségügyi

állapot

javítására

irányuló

programforma:

családgondozás, pszichológiai tanácsadás, szociális ügyintézés, kapcsolati rendszer erısítése, életmód klub, egyéni tanácsadás. Az álláskeresés során jellemzıen a fı elakadási tényezık pszicho-szociális- és mentális típusúak, elıször ezeken a területeken szükséges változást elérni. •

Más típusú ellátás igénylését elıkészítı programforma: társadalombiztosítási ellátás ügyintézése, szolgálati idı megkérése, nyugdíjazás intézése. Azoknál az ügyfeleknél, ahol egészségügyi problémák vannak, illetve az életkoruk alapján indokolt. Az együttmőködés évente felülvizsgálatra, értékelésre kerül. Az együttmőködés hiányát vagy

elmaradását,

az

okok

pontos

feltárását

követıen

jelezni

kell

az

Önkormányzatnak. Az együttmőködés évente felülvizsgálatra, értékelésre kerül. A rendszeres szociális segélyezettek érdekében a szolgálat együttmőködik az önkormányzatokkal és a Pest Megyei Munkaügyi Központ Zsámbéki (2072. Zsámbék, Zichy tér 1.) és Budaörsi (2040. Budaörs, Nefelejcs u. 1-3.) Kirendeltségével. B) Adósságkezelési tanácsadás Az adósságterhekkel küzdı családok segítésének célja a háztartások megváltozott gazdasági helyzetébıl

kialakult

kríziseinek

elhárítása,

különös

tekintettel

a

lakásfenntartást

veszélyeztetı körülményekre, melyek lakhatási problémákat idézhetnek elı. Az

adósságkezelési

szolgáltatás

módja:

tanácsadás,

adósságcsökkentési

támogatás

közvetítése, ügyintézés, információnyújtás. Az adósságkezelési szolgáltatást, az adósságcsökkentési támogatás maximális összegét, valamint az önrész mértékét az Szt. 55.§-a és a Budakeszi Város Önkormányzat Képviselı-testületének 60/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelete a szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról (továbbiakban: Rendelet), valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet szabályozza. A szolgáltatás folyamata: Elıkészítı szakasz • Az adósságkezelési tanácsadó tájékoztatja a tanácsadáson megjelenı klienst az adósságkezelés folyamatáról, feltételeirıl, a szükséges igazolásokról és azok beszerzésének helyérıl, módjáról. • Tájékozódik az adósság keletkezésének okáról, idıtartamáról, a család összetételérıl, a keresıképes korú, illetıleg saját jogú jövedelemmel rendelkezı családtagok 20

számáról. A jövedelemszerzés hiányának okáról. A lakás tulajdonviszonyáról, nagyságáról, komfortfokozatáról és minıségérıl. • A jövedelem nélküli családtag/ok számára segítséget nyújt a saját jogú jövedelem elérése érdekében információval, tanácsadással, közvetített szolgáltatással. • A családlátogatás tapasztalatainak célja a család élethelyzetének, életterének megismerése, a bizalmi kapcsolat erısítése, találkozás a család többi tagjával a közös felelısségvállalás erısítése, arra törekvés, hogy a család valamennyi tagja részt vállaljon a hátralék rendezésében. A tanácsadó célja, hogy az adósságkezelési szolgáltatás legkorábbi szakaszában a család valamennyi tagja felelısséget vállaljon, valamint, hogy a program elején kiderüljön, hogy a család megfelel-e a jogszabályi feltételeknek illetve a programba bevonható-e. • A családi jövedelem és a kiadások vizsgálata, szükség esetén háztartási napló vezetése. Bevonható adósság vizsgálata (ha nem vonható be az adósságkezelésbe, milyen más szolgáltatás, vagy támogatás rendelhetı mellé – jövedelem kiegészítı-, rezsicsökkentı-, alapítványi-, ill. egyéb támogatás). A családnál tapasztalt problémákat jelzi a tanácsadó az esetfelelısnek illetıleg intézkedést tesz családgondozó, és/vagy egyéb szolgáltatások bevonására. • Figyelemmel kíséri és segítséget nyújt a család a szerzıdésében vállalt feladatainak teljesítéséhez, feltárja a kudarcok okát (elkíséri a szolgáltatóhoz szerzıdést kötni, a helyszínen az ügyintézésben segítséget nyújt, újabb anyagi krízishelyzet kialakulása esetén annak megoldásához segítséget nyújt: segély, haladék, határidı módosítási kérelem). A folyamat során arra törekszik, hogy az én-erımobilizálás megtörténjen. • Kérelem összeállítása és továbbítása a Polgármesteri Hivatal részére, mely tartalmazza: -

Kérelem

-

Vagyonnyilatkozat

-

Családlátogatás tapasztalata

-

Hátralék kimutatás

-

Jövedelemigazolások / Jövedelemnyilatkozat

-

Lakásbérleti szerzıdés / Tulajdoni lap

-

Együttmőködési megállapodás

-

Igénylılap adósságkezelési támogatás igénybevételéhez

-

Nyilatkozat az önrész vállalásáról

-

Hozzájárulás a személyes adatok kezeléséhez

21

Adósságrendezési szakasz (szerzıdés szerinti idı szerint) • Az elkészült határozat és a család fizetési kapacitása alapján részletfizetési megállapodás megkötése, - ill. egyösszegő befizetése - (ügyintézés, szükség esetén kísérés) után az összeállított komplex anyag továbbítása az Iroda felé. • A befizetések folyamatos nyomon követése, bemutatása a Polgármesteri Hivatal felé. A kliens teljesítésének elsı havi elmaradása esetén két családlátogatás, sikertelenség esetén írásbeli értesítés hagyása, ennek sikertelensége esetén hivatalos levél formájában megkeresés történik. • A kliens teljesítésének háromhavi elmaradása esetén értesítés küldése a Hivatalnak, a szükséges intézkedések megtétele érdekében. • Elıre megbeszélt idıpontban esetek egyeztetése a Hivatal munkatársával. Az adósságkezelési folyamat lezárását követıen (hat hónap idıtartam). •

Utógondozás: a lakásfenntartási költségek fizetésének nyomon követése, a fizetıképesség megırzésének segítése.

2.2. Szociális csoportmunka Álláskeresı Klub A klubot igénybe vehetik az önkéntesen munkát keresı lakosok, valamint az együttmőködésre kötelezett ügyfelek. Az önálló álláskereséshez az intézmény biztosítja az infrastrukturális hátteret (vonalas és mobil telefon, internet, fax, fénymásoló használata), valamint a munkaügyi szervezetek aktuális álláslistáját. Ügyfeleink a családgondozók segítségével készíthetnek fényképes önéletrajzot, küldhetnek e-mailt, mely elengedhetetlen a mai munkaerı piaci viszonyokat figyelembe véve. A klub résztvevıi megosztják egymással tapasztalataikat, a megszerzett információkat. A klubfoglalkozás ideje: hetente 2 órában. 2.3. Közösségi szociális munka •

Majális Budajenın

•

Családi nap

•

Bor ünnep Budajenın

•

Nyári éjszakai Ping-Pong bajnokság

•

Kihívás napja

•

Városi Karácsonyi Ünnep 22

3. Az ellátás igénybevételének módja

A szolgáltatást igénybe vevık köre: A társult önkormányzatok közigazgatási területén élı szociális és mentálhigiénés segítséget igénylı egyének, családok, különbözı közösségi csoportok, valamint egyéb ügyeik viteléhez segítséget kérı személyek, amely kiterjed a pszichológiai és jogi segítséget igénylı egyénekre is. A családgondozó az ügyeleti rend szerint tart szolgálatot fix idıpontban, mely idı alatt az ügyfelek személyesen kereshetik fel a családgondozót. Egyéb napokon a családgondozó keresi fel a klienseket otthonukban. Az ügyeleti szolgálat során a családgondozó az ügyfelek részére azonnali segítséget biztosít ügyeik megoldásához. A társult településeken heti rendszerességgel, meghatározott napon és idıpontban szakemberrel biztosítjuk a szolgáltatást, az önkormányzatok által biztosított helyiségben, illetve a családok, személyek, közösségek felkeresésével. A székhely elérhetı társult települések kliensi és a Polgármesteri Hivatalok számára abban az esetben is, ha az illetékes családgondozók nem tartózkodnak az adott településen. A Családsegítı Szolgálat házirendje kiterjed az ellátást igénybevevı valamennyi személyre, az intézmény alkalmazottaira, külsı szervek dolgozóira. A kliensekkel való kapcsolatfelvétel alapja: -

kliens vagy családtagja személyes kezdeményezése

-

a jelzırendszer jelzése

A szolgáltatás igénybevétele önkéntes. A családsegítı szolgálat szolgáltatásait a családok térítésmentesen vehetik igénybe.

23

III. Nappali ellátás

1. A szolgáltatás célja, feladata

A saját otthonukban élı, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére nappali ellátás nyújtása az Idısek Klubjában. A hiányzó családi gondoskodás pótlása, a fizikai, mentális, pszicho-szociális és egészségügyi segítségnyújtás révén.

2. A megvalósítani kívánt program bemutatása, kapacitás, tevékenységek

Fizikai ellátás keretében: - szükség szerint - ruházatuk

napi tisztálkodás,

mosása, vasalása,

- hajápolás.

Egészségügyi ellátás keretében: - szükség szerint - gyógyszerek

orvosi ellátás,

feliratása és kiváltása,

- szőrıvizsgálatok - felvilágosító, - napi

biztosítása,

tájékoztató elıadások,

torna.

Pszichés gondozás keretében: - társas

kapcsolatok kiépítése az idısek körében és hozzátartozóikkal,

- életvezetési -a

tanácsadás,

helyi idıs klubokkal, mozgáskorlátozott klubbal (Kapaszkodó Klub) a kapcsolat

kiépítése és közös programok szervezése. Szabadidıs programok szervezése: - kézmőves - kerti- és

foglalkozások,

szobanövények gondozása,

- saját

győjtemények bemutatása,

- havi

egy nemzetiségi program, 24

- videofilmek

vetítése (útleírások, állatfilmek, régebbi játékfilmek),

- társasjátékok, - névnapok,

sakk, dominó, kártya, teke,

ünnepnapok megtartása,

- kirándulások,

múzeumlátogatások.

Az idıs klubban a szociális étkeztetés és a külön szolgáltatásként szereplı uzsonna és tízórai térítési díj ellenében igénybe vehetı. Kapacitások: 50 fı ellátása engedélyezett. 3. Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzıi, ellátási szükségletei

2012. év folyamán az összes ellátott (40 fı) fizikai állapota nı

szenvedélybeteg hajléktalan fogyatékos pszichiátriai beteg idıs, vagy önmaga ellátására részben képes összesen

férfi

18-59 év

60-69 év

70-79 év

80-X év

18-59 év

1

1

1

3

1

2

4

8

4

4

6

6

9

4

9

4

60-69 év

70-79 év

80-X év

összesen

1

8

1 1

1 5

1

3

26

2

4

40

Szociális jellemzık és a térítési díj fizetése • A személyi térítési díjat az igénylı egyéni jövedelme alapján állapítjuk meg, amelyet a Budakeszi Önkormányzat a helyi rendeletében szabályoz. Az elızı évhez képest nıtt azon ellátottak száma, akik átlag alatti, vagy nagyobb részben minimális jövedelemmel rendelkeznek. • A csak napközbeni tartózkodás térítésmentes. • Az idıs klubban a szociális étkeztetés (ebéd, amit helyben fogyasztanak) és a külön szolgáltatásként szereplı uzsonna és tízórai térítési díj ellenében igénybe vehetı. Térítésmentesen veszi igénybe a szociális étkeztetést: 18 fı, térítéssel veszi igénybe: 22 fı. Ennek oka a jövedelemnélküliség és az alacsony nyugdíj.

25

4. Az ellátás szakmai tartalma, módja, formái, köre, rendszeressége.

Szociális gondozók feladatai: közösségi programok szervezése, az idısek egészségügyi, pszichés állapotának figyelemmel kísérése, tanácsadás nyújtása, fizikai ellátásuk biztosítása. A szolgáltatás igénybevételéhez, az ellátáshoz szükséges dokumentációt vezetik. Rendszeres foglalkozásaink: Kézmőves foglalkozások, ahol gyengülı kézügyességüket fejlesztik, kerti- és szobanövények gondozása,

saját

győjtemények

bemutatása,

társasjátékok,

sakk,

dominó,

kártya,

újságfelolvasás, majd megbeszélés szellemi frissességük karbantartása érdekében, közös éneklés, névnapok, ünnepnapok megtartása. Konyhai kisegítı feladata: az étel kiszolgálása (reggeli, ebéd, uzsonna), a konyha, az edények rendben tartása, HACCP szabályainak megfelelıen az ételek tartása, nyilvántartás vezetése. Az épület, az udvar és a kert rendben tartása. Tiszteletdíjas gondozó feladata: havonta három alkalommal, a klubfoglalkozások programjainak kiegészítése, színesítése filmklub szervezésével.

5. A nappali ellátás igénybevételének módja

Budakeszi Idısek Klubját Budakeszi, Budajenı és Tök települések lakosai vehetik igénybe. A társult településekrıl az ellátást igénylıket családtagjaik hozhatják be a klubba. A nappali ellátás igénybevétele az ellátást igénylı, illetve törvényes képviselıje kérelmére történik. A kérelmezı vagy törvényes képviselıje szóban vagy írásban 1. sz. melléklet szerint - Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez - kérheti az ellátást. A kérelem benyújtását követıen az Idısek Klubjának vezetıje a szolgáltatásra vonatkozó igényt, az ellátandó személyes adataival nyilvántartásba veszi a 7. sz. melléklet Nyilvántartás az ellátásban részesülıkrıl – alapján. A szociális gondozó, vagy az Idısek Klubjának vezetıje az igénylınek átadja kitöltésre a 2. sz. mellékletet (Jövedelemnyilatkozat), a 3. sz. mellékletet (Orvosi igazolás) a 4. sz. mellékletet (Nyilatkozat más szolgáltató….) és

az 5. sz. mellékletet (Nyilatkozat

adatkezeléshez). Amennyiben az ellátást igénylı, vagy a térítési díjat megfizetı más személy a Jövedelemnyilatkozaton jelzi, hogy vállalja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, akkor a jövedelemnyilatkozatot nem kell kitölteni. A

26

kérelem benyújtását követı 8 munkanapon belül az Idısek Klubjának vezetıje, megállapítja, hogy a jogszabályi feltételeknek az igénylı megfelel-e. Ha pozitív az elbírálás, az Idısek Klubjának vezetıje megköti a Megállapodást (6. sz. melléklet). Nemleges döntésrıl értesítést küld a Szolgálat, ekkor a kérelmezı vagy törvényes képviselıje fellebbezést nyújthat be a fenntartóhoz. A szociális gondozó elkészíti egy hónapon belül az ellátásban részesülıvel a 8. sz. mellékletet (Egyéni gondozási terv), naponta vezeti a 10. sz. mellékletet (Napi nyilvántartás az ellátottakról). Havonta vezeti a szociális gondozó a 9. sz. mellékletet (Térítési díj nyilvántartási törzslapot), amennyiben a csak napközbeni tartózkodásért térítési díjat kell fizetni. Ha a nappali ellátást valaki már nem igényli, arról a szociális gondozó értesíti az intézményvezetıt, az Idısek Klubjának vezetıje megírja a 11. sz. mellékletet (Értesítés a szociális ellátás megszőnésérıl), és az Idısek Klubjának vezetıje bejegyzi a Nyilvántartási könyvbe. A térítési díj fizetésének rendje A személyi térítési díj összegét az önkormányzat a helyi szociális rendeletében szabályozza. A személyi térítési díjat a Budakeszi Önkormányzat képviselı-testülete által jóváhagyott táblázat szerint jövedelmük alapján fizetik az ellátottak. A térítési díjat elıre, készpénzben minden hónap15-ig kell befizetni. A kötelezett által fizetendı térítési díj összegérıl az Idısek Klubjának vezetıje értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézmény térítési díj összegét. Ha a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, ill. elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétıl számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A nappali ellátásban részesülık körét és térítési díját évente a Budakeszi Önkormányzat képviselı-testülete felülvizsgálja. 6. Speciális szolgáltatás Kapaszkodó Klub Az egészségkárosodottak, elsısorban mozgáskorlátozottak részére szervezıdött csoport (Kapaszkodó Klub) tagjai 35-70 év közötti lakosok (egyének és családtagjaik is). A betegségtudat feldolgozásához, valamint az elmagányosodás érzésének leküzdéséhez nyújt segítséget. 27

A klubfoglalkozások ideje: kéthetente 2 órában. Rendkívüli programok: alkalmanként színház- és múzeumlátogatás, kirándulás. 7. Más intézményekkel történı együttmőködés módja

A szolgálat az igénybevevık mentális, fizikai, érdekvédelmi ellátásához kapcsolatot tart fenn egyházakkal, a Polgármesteri Hivatallal, háziorvosokkal, egészségügyi intézményekkel. A szakmai vezetık, valamint a munkatársak rendszeres, személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények és más ágazathoz tartozó intézmények azonos beosztású munkatársaival. A kapcsolattartás formái és módjai: Írásban és szóban történik, valamint részt veszünk szakmai elıadásokon, megbeszéléseken, intézményi rendezvényeken. Szakmai tájékozódást folytatunk személyesen vagy telefonon. Szupervízión vesznek részt a szociális gondozók mentálhigiénéjük karbantartása, a kiégés megelızése érdekében. 8. Tárgyi feltételek

A nappali ellátást nyújtó intézmény épülete (2092. Budakeszi, Erdı u. 83.) 50 fı fogadására alkalmas. Az épület rendelkezik két társalgó, 1 pihenı szobával, étkezıvel, melegítı konyhával, irodával, fürdıszobával, mellékhelyiségekkel. Telefon, fax, fénymásoló a gondozói iroda felszereltségéhez tartozik. 9. A nappali ellátásnál használt nyomtatványok

-

1. sz. melléklet Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokhoz

-

2. sz. melléklet Jövedelemnyilatkozat

-

3. sz. melléklet Orvosi igazolás

-

4. sz. melléklet Nyilatkozat más szolgáltatóról

-

5. sz. melléklet Nyilatkozat adatkezeléshez

-

6. sz. melléklet Megállapodás

-

7. sz. melléklet Nyilvántartás az ellátásban részesülıkrıl – Nyilvántartási könyv

-

8. sz. melléklet Egyéni gondozási terv

-

9. sz. melléklet Térítési díj nyilvántartási törzslap 28

-

10. sz. melléklet Napi nyilvántartás az ellátottakról látogatási és eseménynapló

-

11. sz. melléklet Értesítés az ellátás megszőnésérıl

29

IV. Szociális étkeztetés 1. A szolgáltatás célja, feladata

A szolgáltatás célja: napi egyszeri meleg étel (ebéd) biztosítása azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen •

koruk,

•

egészségi állapotuk,

•

fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

•

szenvedélybetegségük vagy

•

hajléktalanságuk miatt.

Feladata: hogy az ellátási területen lévı települések önkormányzataival összefogva – a szociális törvényben megfogalmazott kötelezettségnek eleget téve biztosítsuk az ellátást. Szolgálatunk arra törekszik, hogy az egyenlı esélyő hozzáférés feltételei a kistérségben adottak legyenek.

2. A megvalósítani kívánt program bemutatása, kapacitás, tevékenységek a) a rászoruló lakosság szükségleteinek megfelelı ellátás biztosítása, b) a szociális rászorultság megállapítása, c) a dokumentáció vezetése. Az étkeztetés keretében meleg ebédet biztosítunk az arra rászorulóknak helyben étkeztetés (nappali ellátásban), házhoz szállítás, vagy saját maga szállítja lehetıség megteremtésével. Jelenleg a kapacitást az önkormányzatok nem korlátozzák, tehát valamennyi rászoruló igénylı megkapja a napi egyszeri meleg ebédet.

30

3. Az ellátandó célcsoport jellemzıi Budakeszi – 2012. évben az összes ellátott (80 fı) jellemzıi nı 18-59 év

szenvedélybeteg

60-69 év

férfi

70-79 év

80-X év

18-59 év

60-69 év

16

1

5

2

70-79 év

80-X év

összesen

2

1

fogyatékos

5

1

pszichiátriai beteg idıs, vagy önmaga ellátására részben képes összesen

5

2

3

4

7

2

6

2

4

3

31

15

8

10

4

28

5

7

3

80

20

hajléktalan 3

2

1

2

20

1

9

59 fı saját maga viszi el az ebédet, 21 fınek gépkocsival egyéni vállalkozó házhoz szállította. 42 fı térítési díjat fizet, 38 fı térítésmentesen kapta az ellátást. Budajenı - 2012-ben az ellátásban részesülık nı 18-59 év

szenvedélybeteg

60-69 év

80-X év

18-59 év

1

1

60-69 év

70-79 év

80-X év

2

idıs, vagy önmaga ellátására részben képes összesen

férfi

70-79 év

0

1

1

2

1

1

2

összesen 3

2

1

1

6

1

1

9

Tiszteletdíjas dolgozó 3 fı részére szállítja házhoz az ebédet. 3 fı térítési díjat fizet, 6 fı térítésmentesen kapja az ellátást. Tök településen - 2012-ben az ellátásban részesülık nı 18-59 év

60-69 év

70-79 év

férfi 80-X év

szenvedélybeteg fogyatékos idıs, vagy önmaga ellátására részben képes összesen

1

1

18-59 év

70-79 év

80-X év

összesen

3

3

3

4

1

2

2

5

7

2

2

12

Szociális gondozónı 4 fı részére szállítja házhoz az ebédet. 6 fı térítési díjat fizet, 6 fı térítésmentesen kapja az ellátást. 31

60-69 év

4. Az ellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

Napi egyszeri meleg ebéd biztosítása (kivétel munkaszüneti és pihenınapokon) az ellátásban részesülık számára. Az étkeztetés formája: egyéb fızıhely keretében nyújtott ellátás. A fıtt ételt/ebédet Budakeszin a Pensio 17 Kft., Budajenı és Tök Községekben az Óvodakonyha biztosítja. A hatályos jogszabályi elıírásoknak megfelelı ebéd élelmiszerenergia-tápanyagtartalmát az intézmény folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ételek a kijelölt helyeken kerülnek kiadagolásra, melyet a jogosult, illetve meghatalmazottja naponta 1130 - 1300 óra között a saját – lehetıség szerint váltó – ételhordójában vihet el. Az éthordó tisztántartásáról a jogosult gondoskodik, illetve szükség esetén a gondozónık. Az ételnek a lakásra való szállítása egyéni vállalkozóval, tiszteletdíjas dolgozóval oldható meg,

különös

tekintettel

idıskorúra,

fogyatékos

személyre,

pszichiátriai-

és

szenvedélybetegre. A szállító az ebéd kiszállításakor az ebédet köteles személyesen a jogosultnak vagy meghatalmazottjának átadni. Az ellátás (étkezés) térítési díját Budakeszi Önkormányzata állapítja meg. A személyi térítési díjat az Idısek Klubjának vezetıje állapítja meg a gondozásba vett jövedelmi viszonyai, valamint az önkormányzat rendelete alapján. A térítési díj összegérıl és a fizetés módjáról írásban értesíti az étkeztetésben részesülıt. 5. Az ellátás igénybevételének módja

A kérelmezı vagy törvényes képviselıje szóban vagy írásban 1. sz. melléklet szerint (Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez) kérheti az ellátást. A kérelem benyújtását követıen az Idısek Klubjának vezetıje a szolgáltatásra vonatkozó igényt, az ellátandó személyes adataival az érkezésének napján nyilvántartásba veszi a 7. sz. melléklet (Nyilvántartás az ellátásban részesülıkrıl) alapján. A szociális gondozó, vagy az Idısek Klubjának vezetıje az igénylınek átadja kitöltésre a 2. sz. mellékletet (Jövedelemnyilatkozat), a

3. sz. mellékletet (Orvosi igazolás) abban az

esetben kell kitölteni, ha a kora és/vagy az egészségi állapota, fogyatékossága, szenvedélybetegsége, pszichiátriai betegsége miatt kéri az étkeztetést, a 4. sz. mellékletet 32

(Nyilatkozat más szolgáltató…) és az 5. sz. mellékletet (Nyilatkozat adatkezeléshez). Amennyiben az ellátást igénylı, vagy a térítési díjat megfizetı más személy a Jövedelemnyilatkozaton jelzi, hogy vállalja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, akkor a jövedelemnyilatkozatot nem kell kitölteni. A kérelem benyújtását követı 8 munkanapon belül az Idısek Klubjának vezetıje környezettanulmányt készít a kérelmezınél, s megállapítja, hogy a jogszabályi feltételeknek az igénylı megfelel-e. Ha ezek az iratok rendelkezésünkre állnak, Idısek Klubjának vezetıje, és az intézmény vezetıje döntenek az ellátásról. Ha pozitív az elbírálás, az Idısek Klubjának vezetıje megköti a Megállapodást (6. sz. melléklet). Nemleges döntésrıl értesítést küld a Szolgálat, ekkor a kérelmezı vagy törvényes képviselıje fellebbezést nyújthat be a fenntartóhoz. Mindezek után az Idısek Klubjának vezetıje értesíti az érintett konyhát, a szociális gondozót, és az ebédet kiszállító személyt, hogy melyik naptól van az új igénylı. Az Idısek Klubjának vezetıje az ellátás megkezdésekor kitölti a 7. sz. mellékletet (Nyilvántartás a személyes gondoskodásban részesülı személyekrıl), majd felvezeti 8. sz. mellékletre (Étkeztetésre vonatkozó igénybevételi napló). Havonta vezeti a szociális gondozó a 9. sz. mellékletet (Térítési díj nyilvántartási törzslapot). Térítési díj A térítési díj összegét minden év április 01-ig a társulási tanács által kijelölt önkormányzat rendeletben határozza meg. A térítési díjat elıre készpénzben, minden hónap 20-ig kell befizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezetı 15 napos határidı megjelölésével a fizetésre kötelezettet írásban felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésérıl. Amennyiben a konyháknak leadott étkezık számában változás történik, akkor az Idısek Klubjának vezetıje értesíti a fızıhelyet. Ha a szociális étkeztetést valaki már nem veszi igénybe, arról az Idısek Klubjának vezetıje elkészíti 10. sz. mellékletet (Értesítés a szociális alapszolgáltatás megszőnésérıl), amelyet bejegyez a Nyilvántartás az étkeztetésben részesülıkrıl szóló Nyilvántartási könyvbe is. Bármilyen változásról – térítési díj, stb. – az Idısek Klubjának vezetıje a Megállapodás módosítását kezdeményezi.

33

6. Más intézményekkel történı együttmőködés módja

A szociális étkeztetés kapcsán intézményünk együttmőködik a településeken lévı háziorvosokkal, a családsegítı-és gyermekjóléti szolgálattal, közösségi pszichiátriai ellátással, a polgármesteri hivatalok jegyzıivel, a hatósági és igazgatási osztályokkal és a fızıhelyekkel. Az együttmőködı partnerek jelzik intézményünknek, ha ellátatlan személyrıl van tudomásuk. A kapcsolat jellemzıen személyesen történik, de írásban, telefonon is tartja a kapcsolatot az intézmény. 7. Az étkeztetésnél használt nyomtatványok

-

1. sz. melléklet Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokhoz

-

2. sz. melléklet Jövedelemnyilatkozat

-

3. sz. melléklet Orvosi igazolás

-

4. sz. melléklet Nyilatkozat más szolgáltatóról

-

5. sz. melléklet Nyilatkozat adatkezeléshez

-

6. sz. melléklet Megállapodás

-

7. sz. melléklet Nyilvántartás az ellátásban részesülıkrıl – Nyilvántartási könyv

-

8. sz. melléklet Étkeztetésre vonatkozó igénybevételi napló

-

9. sz. melléklet Térítési díj nyilvántartási törzslap

-

10. sz. melléklet Értesítés az ellátás megszőnésérıl

34

V. Házi segítségnyújtás

1. A szolgáltatás célja, feladata

A szolgáltatás célja: a szolgáltatást igénybe vevı személy önálló életvitelének fenntartása. Feladata: gondozási és ápolási feladatok elvégzése

2. A megvalósítani kívánt program bemutatása, kapacitás, tevékenységek

A szociális gondozó a feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevı fizikai, mentális, szociális szükséglete •

a saját környezetében,

•

életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelıen,

•

meglévı képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

Ennek során segítséget nyújt az ellátást igénybe vevıknek •

Az alapvetı gondozási, ápolási tennivalók elvégzésével.

•

A szociális szolgáltatást igénybe vevı saját maga, és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közremőködéssel.

•

A veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, azok elhárításában nyújtott segítséggel.

•

Kapcsolatok fenntartásában, kialakításában való segítségnyújtás.

Szolgálatunk nagy hangsúlyt fektet a mentális segítségnyújtásra, különösen az egyedül élı, magányos, idıs emberek esetében. Kapacitások: A jogszabálynak megfelelıen 1 fı szociális gondozó maximum 9 ellátást igénylıt láthat el. A házi segítségnyújtásban 4 fı gondozónı esetén az ellátottak maximális száma: 36 fı. A házi segítségnyújtás feladatait Budakeszi városban 3 fı szociális gondozó, Tök községben 1 fı szociális gondozó a vezetı gondozó irányítása mellett látja el. Budajenı településre - a kevés igénylı miatt - Budakeszirıl jár át gondozónı. A fıállású szociális gondozót a társult településen a székhely település gondozónıje, illetve szükség esetén társadalmi gondozó helyettesíti. 35

Alapvetı egészségügyi felszereléssel rendelkeznek a gondozónık. Munkanapokon (hétfıtıl – péntekig) – a szociális gondozó munkaidejében – biztosított a szolgáltatás. 3. Az ellátottak körének, demográfiai mutatóinak, szociális jellemzıinek, ellátási szükségleteinek bemutatása

Budakeszi – 2012. évben az ellátásban részesülık, 22 fı gondozási szükséglet szerinti

megoszlása nı gondozási szükséglet (óra)

18-59 év

60-69 év

férfi

70-79 év

1 óra 2 óra 3 óra 4 óra

5

80-X év

5 2

18-59 év

1 1

60-69 év

70-79 év

1

3

80-X év

3 1

összesen

15 7

Budajenı - az ellátásban részesülık, 3 fı gondozási szükséglet szerinti megoszlása nı gondozási szükséglet (óra)

18-59 év

60-69 év

férfi

70-79 év

1 óra

2

80-X év

18-59 év

60-69 év

70-79 év

80-X év

1

összesen

3

Tök - az ellátásban részesülık, 8 fı gondozási szükséglet szerinti megoszlása nı gondozási szükséglet (óra)

1 óra 2 óra 3 óra 4 óra

18-59 év

1

60-69 év

1

férfi

70-79 év

1

80-X év

18-59 év

60-69 év

70-79 év

3

80-X év

1

1

összesen

7

1

Az igénylık túlnyomóan fizikai ellátást igényelnek: a személyi higiénia fenntartását, és közremőködést a lakás helyiségeinek rendben tartásában. Az ellátottak többsége egyedül él, ezért a mindennapi teendık elvégzésére igen nagy szükség van. A gondozónık kapcsolatban vannak a háziorvosokkal, asszisztensekkel és a kórházi szociális nıvérekkel.

36

4. Az ellátás szakmai tartalma, módja, rendszeressége

Az igénylı otthonában alapvetı ápolási, gondozási feladatokat lát el a gondozónı. A házi segítségnyújtás keretében az alapvetı gondozási-ápolási feladatok: Fizikai ellátás keretében: -

személyi higiénia fenntartása, biztosítása,

-

közremőködés a lakás helyiségeinek rendben tartásában, mosás, vasalás, ágyazás, öltöztetés, meleg étel biztosítása

Egészségügyi ellátás keretében: -

háziorvossal kapcsolattartás, az orvos elıírása szerint az alapvetı gondozási ápolási feladatok ellátása

Érdekvédelmi feladatok: -

a családsegítıvel kapcsolattartás az ellátást igénybe vevık érdekében, számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutás, nyugdíjjal kapcsolatos esetleges intéznivalók, jogi tanácsadás megszervezése.

Pszichés gondozás keretében: -

krízishelyzetek felismerése,

-

hangulatváltozások folyamatos megfigyelése,

-

szociális otthonba kerülés elıtti felkészítés, beszélgetés.

A gondozási szükségletet az intézményvezetı a jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelı idıtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylıt az intézményvezetı

tájékoztatja

a

bentlakásos

intézményi

ellátás

igénybevételének

lehetıségérıl, ebben az esetben a szolgáltatást igénylı az intézményi elhelyezés idıpontjáig napi 4 órában történı házi segítségnyújtásra jogosult. A szolgáltatást igénybe vevı személy a gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolás szerinti, vagy az általa igényelt, annál alacsonyabb napi óraszámnak megfelelı idıtartamú házi segítségnyújtást hetente összevontan is igénybe veheti.

37

5. Az ellátás igénybevételének módja

A kérelmezı vagy törvényes képviselıje szóban vagy írásban 1. sz. melléklet szerint (Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez) kérheti az ellátást. Az Idısek Klubjának vezetıje az igénylınek átadja a 2. sz. mellékletet (Jövedelemnyilatkozat) a 3. sz. mellékletet ( Egészségi állapotra vonatkozó adatlap), a 4. sz. mellékletet ( Nyilatkozat más szolgáltatónál történı alapszolgáltatás igénybevételérıl) és az 5. sz. mellékletet (Nyilatkozat adatkezeléshez). Az Idısek Klubjának vezetıje 8 munkanapon belül felkeresi lakóhelyén az ellátást igénylıt, s a 6. sz. melléklet kitöltésével ( Értékelı lap) elkészíti a gondozási szükséglet vizsgálatot. Az Idısek Klubjának vezetıje tájékoztatást nyújt az ellátottnak a személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénylésének menetérıl, s fel is készíti az ellátandó személyt az eljárásra. Az Idısek Klubjának vezetıje az intézményvezetıvel együtt dönt az ellátásról. A döntésrıl értesíti az ellátottat a 7. sz. melléklet alapján (Értesítés ...) és megküldi részére a 8. sz. mellékletet (Igazolás a gondozási szükséglet vizsgálatáról), valamint az Értékelı lapot. Amennyiben az igénylés elutasításra kerül, a kérelmezı vagy törvényes képviselıje a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. Az ellátás megkezdése elıtt az Idısek Klubjának vezetıje a szociális gondozóval meglátogatja a rászorulót és megbeszélik az ellátás kezdı idıpontját, a látogatások gyakoriságát, idıtartamát és az ellátás tartalmát és az intézmény vezetıje illetve az Idısek Klubjának vezetıje megköti a Megállapodást (9. sz. melléklet). Az Idısek Klubjának vezetıje a szolgáltatás megkezdésekor kiegészíti a meglévı adatokkal a 10. sz. mellékletet (Nyilvántartás az ellátásban részesülıkrıl), majd bejegyzi az ellátottat a 11. sz. mellékletbe (Napi nyilvántartás az ellátottakról). Átadja az esetet a szociális gondozónak, aki átnézi az esetet, s a Megállapodásban foglaltak szerint végzi az ellátást, vezeti a 12. sz. mellékletet (Gondozási napló) és az ellátás megkezdését követı 30 napon belül elkészíti a 13. sz. mellékletet (Gondozási terv). Havonta vezeti az Idısek Klubjának vezetıje 9. sz. mellékletet (Térítési díj nyilvántartási törzslap). Amennyiben az intézményi kapacitás nem teszi lehetıvé, hogy a rászorultat a Szolgálat ellássa, úgy várólistára kerül. Ha a szociális gondozást valaki már nem igényli, arról a szociális gondozó értesíti az intézményvezetıt, aki megírja a 14. sz. mellékletet (Értesítés a szociális ellátás

38

megszőnésérıl), s az Idısek Klubjának vezetıje bejegyzi a Nyilvántartás a házi segítségnyújtásban részesülıkrıl címő Nyilvántartási könyvbe is. Bármilyen változásról – térítési díj, tevékenység stb. – az Idısek Klubjának vezetıje a Megállapodás módosítását kezdeményezi. 6. Más intézményekkel történı együttmőködés módja

A szociális gondozó házi segítségnyújtás során együttmőködik a háziorvosi szolgálattal, a kórházi szociális nıvérrel, valamint egyéb egészségügyi ellátást vagy személyes gondoskodást

nyújtó

szociális

intézménnyel,

valamint

az

idısek

klubjával.

Az

információnyújtás telefonon, személyesen, írásban történik. 7. Házi segítségnyújtásnál használt dokumentumok


1. sz. melléklet Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez – házi segítségnyújtás,




2. sz. melléklet Jövedelemnyilatkozat,




3. sz. melléklet Egészségi állapotra vonatkozó adatok (háziorvos, kezelıorvos tölti ki)




4. sz. melléklet Nyilatkozat más szolgáltatónál történı alapellátás igénybevételérıl




5. sz. mellékletet Nyilatkozat adatkezeléshez




6. sz. melléklet Értékelı lap




7. sz. melléklet Értesítés az ellátás megkezdésérıl




8. sz. melléklet Igazolás a gondozási szükséglet …




9. sz. melléklet Megállapodás




10. sz. melléklet Nyilvántartás az ellátásban részesülıkrıl




11. sz. melléklet Napi nyilvántartás az ellátottakról




12. sz. melléklet Gondozási napló




13. sz. melléklet Gondozási terv




14. sz. melléklet Értesítés a személyes gondoskodás megszüntetésérıl




15. sz. melléklet Térítési díj nyilvántartási törzslap

39

VI. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás

1. A jelzırendszeres szolgáltatás célja, szakmai feladata

Az ellátási területen élı rászoruló lakosok részére 24 órás távfelügyelet biztosítása krízishelyzet esetén. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásban részesülı, saját otthonukban élı gondozottak ügyeleti ellátása.

2. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövı kapacitások, nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása

Az egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt rászoruló ellátottak részére biztosítja a Szolgálat az otthonukban, a biztonságos életvitelhez szükséges jelzırendszeres házi segítségnyújtást. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás feladatát 2010 óta a HB Rendszerház Kft-vel kötött szerzıdés alapján az intézmény látja el. A HB Rendszerház Kft. mőködteti a diszpécserközpontot, akik segélyhívás esetén értesítik az intézmény készenléti ügyeletben lévı szociális gondozóját (a segítséget kérı nevének, címének, egyéb elérhetıségének, valamint a jelzett problémának a közlésével), aki a jelzést követı 30 percen belül az ellátott lakására érkezik, majd jelzi a diszpécsernek a helyszínre érkezését, és intézkedik a gondozott ellátásáról, a krízis megszüntetésérıl. Szociális gondozó a helyszínen kitölti a segélyhívási jegyzıkönyvet. Kapacitások: jelenleg 52 készülék van kihelyezve. Az ellátás 2010-tıl nem önkormányzati feladat, pályázat útján az NRSZH-val kötött Budakeszi polgármestere megállapodást 52 készülék finanszírozására.

40

3. Az ellátandó célcsoport jellemzıi Életkor és nem szerinti megoszlás (2012-ben 58 kihelyezett készülék esetén) 65 év alatt férfi nı összesen:

1 0 1

65-69 év között 5 5

70-79 év között 6 22 28

80-89 év között 3 9 12

egyedül élı 65 év egyedül élı kétszemélyes feletti pszichiátriai háztartásban élı 65 beteg év feletti 55 fı

0 fı

90 év felett 3 9 12

összesen 13 45 58

kétszemélyes háztartásban élı súlyosan fogyatékos

2 fı

1 fı

Elsısorban idıs és különbözı szervi, krónikus megbetegedésben élıknél (hypertonia, cukorbetegség,

szív,

érrendszeri,

mozgásszervi

megbetegedés)

van

kihelyezett

jelzıkészülék. 4. Az ellátás szakmai tartalma, módja, formái, köre, rendszeressége

A HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat keretében szervezzük meg, a mőködı házi segítségnyújtás kiegészítı szolgáltatásaként a jelzırendszeres házi segítségnyújtást. Az intézmény biztosítja az ellátás további fenntartását, szervezését, kiépítését, valamint az ellátás személyi feltételeit. A diszpécserközpont mőködtetése, a jelzıkészülékek kihelyezése a HB Rendszerház Kft.- val történik. A diszpécser központban 24 órában teljesítenek szolgálatot a szakképzett diszpécserek, akik rendelkeznek az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott feltételekkel. A jelzırendszeres házi segítségnyújtást a házi segítségnyújtás gondozónıi (3 fı) látják el folyamatos készenléti ügyeletben. A jelzés beérkezésekor a diszpécser számára megjelenik az ellátott neve, címe, egészségi állapotára és a korábbi gyógykezelésére vonatkozó adatok, valamint a problémától függı értesítési sorrend.

41

Az alapintézkedések a következık lehetnek: a szociális gondozó, háziorvos, vagy családtag, mentı, tőzoltóság, rendırség értesítése. A diszpécserközpont segélyhívás esetén – a segítséget kérı nevének, címének, egyéb elérhetıségének és a jelzett problémának a közlésével – értesíti a készenlétben levı gondozót, aki a lehetı legrövidebb idın – 30 percen – belül intézkedik az ellátott lakásán a szükséges ápolási,

gondozási

feladatok

elvégzésérıl,

a

krízishelyzet

megszüntetésérıl,

azok

adminisztrálásáról. A szociális gondozó a helyszínen kitölti a 11. sz. mellékletet (Segélyhívási jegyzıkönyv). A szociális asszisztens a 16. sz. melléklet (Havi segélyhívási kimutatás) és 13. sz. melléklet (Napi nyilvántartás az ellátásban részesülıkrıl) és a 17. melléklet (Éves feladatmutató összesítés) kitöltésével tesz eleget dokumentációs kötelezettségének.

5. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás ellátás igénybevételének módja

A kérelmezı vagy törvényes képviselıje szóban vagy írásban 1. sz. melléklet (Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez) benyújtásával kérheti az ellátást.

A

szociális

asszisztens

az

igénylınek

átadja

a

2.

sz.

mellékletet

(Jövedelemnyilatkozat), a 3. sz. mellékletet (Egészségi állapotra vonatkozó adatlap) és igazolást, a 4. sz. mellékletet (Nyilatkozat más szolgáltatónál történı alapszolgáltatás igénybevételérıl) valamint 5. sz. mellékletet (Nyilatkozat adatkezelés). A szociális gondozó 8 munkanapon belül felkeresi lakóhelyén az ellátást igénylıt, meggyızıdik arról, hogy a jogosultsági feltételeknek megfelel-e a kérelmezı, tájékoztatást nyújt az igénylınek a személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénylésének menetérıl, s fel is készíti az ellátandó személyt az eljárásra. A kitöltött a nyomtatványokat a szociális asszisztens átadja az intézményvezetınek, aki dönt az ellátásról. Pozitív elbírálás esetén a szociális gondozó kitölti, 6. sz. mellékletet (Igazolás a szociális rászorultságról) 7. sz. mellékletet (Adatlap) majd a 11-12. sz. mellékletet (Változás bejelentı), amelyeket (7- 11-12. sz.) megküldi a diszpécser központnak. A döntésrıl értesíti az ellátottat a 8. sz. melléklet alapján (Értesítés ...). Amennyiben az igénylés elutasításra kerül, a kérelmezı vagy törvényes képviselıje a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. Amint a HB Kft. beszerelte a készüléket és annak használatát az ellátottal ismertette, az intézmény és az ellátott megköti a Megállapodást 10. sz. melléklet. A szociális gondozó az új ellátottnak bemutatja az ügyeleti rendszerben dolgozó gondozókat. 42

A szociális asszisztens a szolgáltatás megkezdésekor kiegészíti a meglévı adatokkal a Nyilvántartó (9. sz. melléklet) könyvet, majd bejegyzi az ellátottat a 13. sz. mellékletbe a (Napi nyilvántartás az ellátottakról). Amennyiben az intézményi kapacitás nem teszi lehetıvé, hogy a rászorultat a Szolgálat ellássa, úgy várólistára kerül. Ha a jelzırendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele valakinél megszőnik, arról a szociális asszisztens értesíti az intézményvezetıt, aki megírja a 14. sz. mellékletet (Az ellátás megszőnésének dokumentálása), és a szociális asszisztens bejegyzi a Nyilvántartási könyvbe. Bármilyen változásról – térítési díj, stb. – az intézményvezetı a Megállapodás módosítását kezdeményezi. Térítési díj: A jelzırendszeres házi segítségnyújtás térítésmentes. 6. A más intézményekkel történı együttmőködés módja A jelzırendszeres házi segítségnyújtás munkája során együttmőködik, és folyamatosan munkakapcsolatot alakít ki az illetékességi területén az ellátást végzı szakintézményekkel, állami, egyházi, civil, és gazdálkodó szervezetekkel, különösen: •

egészségügyi alapellátást végzı személyekkel/szervezetekkel, háziorvosokkal,

•

egészségügyi intézményekkel, kiemelten a Budakeszi TÁMASZ Addiktológiai Szakrendelıvel,

•

egyéb, itt nem felsorolt, az intézmény tevékenységi körét érintı, azt segíteni tudó intézményekkel, szervezetekkel.

Az együttmőködés keretében biztosítani kell a szükséges információk átadását, a kölcsönös konzultációkat és tapasztalatcseréket 7. Személyi feltételek a jelzırendszeres házi segítségnyújtásnál A készenléti ügyeletet a házi segítségnyújtás szociális gondozónıi látják el. Részükre rendelkezésre bocsátjuk az elsısegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket. Mobiltelefonnal rendelkeznek, közlekedésre taxit vesznek igénybe. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás területén dolgozók szakképesítése a törvényi elıírásoknak megfelelı. A szolgáltatás ellátásához, a kihelyezett jelzıkészülékek esetén három fı szociális gondozó készenléti rendszerben való foglalkoztatása történik.

43

8. A feladatellátás tárgyi feltételei A gondozók felszerelése tartalmazza a jogszabályban elıírt kötelezı kellékeket. -

Készenléti táska, melynek tartalma: kötszer, lázmérı, lázcsillapító, vérnyomásmérı, vércukorszintmérı, fájdalomcsillapító.

-

Az ellátottak leadott lakáskulcsai az ügyeletes gondozónınél vannak.

-

A gondozónık rendelkeznek mobiltelefonnal.

-

A gondozónık helyszínre jutása egyrészt tömegközlekedési eszközzel, másrészt az utazási költség utólagos megtérítésével (taxi) történik.

-

A diszpécserközpont és a jelzıkészülékek nyújtása

9. Jelzırendszeres házi segítségnyújtásnál használt dokumentumok


1. sz. melléklet Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez – jelzırendszeres házi segítségnyújtás,




2. sz. melléklet Jövedelemnyilatkozat,




3. sz. melléklet Egészségi állapotra vonatkozó adatok és igazolás (háziorvos, kezelıorvos tölti ki)




4. sz. melléklet Nyilatkozat más szolgáltatónál történı alapellátás igénybevételérıl




5. sz. mellékletet Nyilatkozat adatkezeléshez




6. sz. melléklet Igazolás a szociális rászorultságról




7. sz. melléklet Adatlap




8. sz. melléklet Értesítés az ellátás megkezdésérıl




9. sz. melléklet Nyilvántartás az ellátásban részesülıkrıl




10. sz. melléklet Megállapodás




11. sz. melléklet Változás bejelentı – hó közi




12. sz. melléklet Változás bejelentı napló – hó végi




13. sz. melléklet Napi nyilvántartás az ellátásban részesülıkrıl




14. sz. melléklet Az ellátás megszőnésének dokumentálása




15. sz. melléklet Segélyhívási jegyzıkönyv




16. sz. melléklet Havi segélyhívási kimutatás




17. sz. melléklet Éves feladatmutató összesítés

44

VII. Gyermekjóléti ellátás és szolgáltatás

1. A szolgáltatás célja, feladata

1.1. A szolgáltatás célja: A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védı speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történı nevelkedésének elısegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A hatályos jogszabályoknak megfelelıen a gyermekjóléti szolgálat önálló szakmai egységként mőködik. A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek egészséges fejlıdéséhez, jólétéhez, a családban történı nevelkedésének elısegítéséhez, a veszélyeztetettség megelızéséhez és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történı kiemelésének megelızéséhez. Ezt a szolgálat családgondozói személyes segítı kapcsolat keretében, a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával valósítják meg. A szolgáltatás kerete: • gyermeki jogokról, valamint a gyermek fejlıdését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás megszervezése, • családtervezési, pszichológiai, jogi, mentális, gyógypedagógiai és nevelési tanácsadás biztosítása, az ezekhez való hozzájutás megszervezése, • szociális válsághelyzetben lévı várandós anya támogatása, segítése, • szociális válsághelyzetben lévı család támogatása, segítése, • szabadidıs programok szervezése, illetve információk nyújtása, • hivatalos ügyek intézésének segítése, • veszélyeztetettséget észlelı- és jelzırendszer mőködtetése, • civil és társadalmi szervezetek és magánszemélyek (önkéntesek) részvételének elısegítése, támogatása a város gyermekvédelmi rendszerének szervezésében, mőködtetésében, • családi konfliktusok megoldásának elısegítése, különösen válás, gyermekelhelyezés és kapcsolattartási ügyekben, 45

• együttmőködés társintézményekkel, hatóságokkal, • javaslat tétele, elıkészítése a gyermek védelembe vételére valamint szükség esetén a gyermekvédelmi gondoskodás egyéb formájára, pl.: családból történı kiemelés, • családgondozás

biztosítása

és

a

gyermekvédelmi

szakszolgáltatást

végzı

intézményekkel történı együttmőködés a szakellátásban lévı gyermek esetében, • utógondozással kapcsolatos szociális munka. 1.2. A gyermekjóléti szolgálat feladata: A gyermekjóléti szolgálat a többször módosított 1997. évi XXXI. törvény, valamint a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alapján végzi munkáját. A) A gyermek családban történı nevelkedésének elısegítése érdekében feladatunk 1. A szülı, a válsághelyzetben lévı várandós anya illetve a gyermek teljes körő tájékoztatása a gyermeki jogokról és a gyermek fejlıdését biztosító támogatásokról, a támogatásokhoz való hozzájutásról. • Ez a feladat magába foglalja az irányadó és hatályos törvények, rendeletek ismeretét, formanyomtatványok beszerzését, a kitöltésben, a benyújtásban való segítség nyújtását. Tartalmazza továbbá a támogatások igénybevételének kezdeményezését, támogató javaslatok, vélemények készítését. • A gyermeki jogok érdekében kapcsolattartás a gyermekjogi képviselıvel, számára iratbetekintés és fogadó helyiség biztosítása, valamint elérhetıségének és nevének jól látható helyen való kifüggesztése. A gyermeki jogok védelmében fontos, hogy tudjunk olyan légkört teremteni, ahol a tájékoztatást a gyermek önállóan is meg tudja hallgatni. 2. Családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelızését célzó tanácsadás, ezek hiányában a hozzájutás megszervezése. • Ennek érdekében felhívjuk a gyermek, illetve a szülı figyelmét az igénybevétel lehetıségére és a szolgáltatást nyújtó intézménnyel történı kapcsolatfelvétel útján segítjük a részvétel lehetıségét. • Ezen tanácsadások közül a pszichológiai tanácsadást látjuk el. A pszichológus feladata:  heti rendszerességgel foglalkozások (tanácsadás, terápia) tartása,  csoport tartása,  rendszeres konzultáció szülıkkel,  rendszeres konzultáció a családgondozókkal,  részvétel esetmegbeszéléseken, esetkonferenciákon, 46

 amennyiben a felmerülı probléma túllépi a tanácsadás, támogató terápia kereteit, segítségnyújtás a megfelelı szakember felkutatásában,  egyéni foglalkozások folytatása a gyermek és családja elfoglaltságához igazodóan. A pszichológusnak kötelezıen kell vezetnie a kliensnyilvántartást, a forgalmi naplót és a IX. számú adatlapot. 3. A válsághelyzetben lévı várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, szükség esetén biztonságos elhelyezésének, lakhatási körülményeinek elısegítése: • felhívja az anya figyelmét és tájékoztatja a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadás igénybevételének lehetıségére, • segítséget nyújt a tanácsadást nyújtó felkeresésében, • tájékoztatja az ıt illetve a magzatot megilletı jogokról, támogatásokról és ellátásokról, • segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehetı ellátáshoz való hozzájutásban, • személyes segítı kapcsolat keretében közremőködik problémái rendezésében, a születendı gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetıségérıl, valamint joghatásairól, a nyílt örökbefogadást elısegítı közhasznú szervezetek, valamint a nyílt örökbefogadást elısegítı és a titkos örökbefogadást elıkészítı területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységérıl és elérhetıségérıl, arról, hogy bármely gyámhatóság és területi gyermekvédelmi szakszolgálat részletes tájékoztatást ad az örökbefogadási eljárásról, illetve, hogy bármely gyámhatóság illetékes a szülıi nyilatkozat felvételére, • a gyermeknek az egészségügyi intézményeknél mőködı inkubátorokba történı elhelyezésének lehetıségérıl és annak jogi következményeirıl. A gyermekjóléti szolgálat és az illetékes védını haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a várandós anya válsághelyzetben van. 4. Az átmenetileg lakhatási és családi problémával küzdı kliensek hozzásegítése az átmeneti gondozást, egyéb elhelyezést biztosító ellátásokhoz - együttmőködve az elhelyezést nyújtó intézmények családgondozóival - az elhelyezést kiváltó okok megszüntetéséhez. • Az együttmőködés magában foglalja a közös családlátogatásokat, esetkonferenciák és esetmegbeszélések tartását, egyéni gondozási-nevelési terv készítését valamint a szükséges „macis-lapok” kitöltését, továbbítását.

47

5. A családban jelentkezı nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítésére, a rossz szociális helyzetben lévı szülık gyermekeinek hátrányos helyzetének kompenzálására az intézményen belül, illetve esetenként külsı helyszíneken rendszeres és idıszaki szabadidıs programok szervezése, továbbá annak kezdeményezése, hogy a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények, társadalmi szervezetek minél több területen nyújtsanak ilyen jellegő programokat a gyermekek részére. Szolgálatunk célja évek óta a prevenció, a deviáns magatartási módok megakadályozása, a szocializáció fejlesztése. Az elsıdleges prevenció egyik legfontosabb eszköze a csoportok, klubok, szabadidıs programok szervezése, kivitelezése, valamint az ezekhez való hozzájutás segítése.

Amennyiben

a

gyermekeknek

értelmes

elfoglaltságot

tudunk

kínálni

a

szabadidejükre a csavargás, csellengés helyett, akkor nagyobb az esélyük arra, hogy a késıbbiekben megállják a helyüket az életben. Megtanulják az idejüket hasznosan eltölteni, lehetıséget kapnak egy másfajta értékrend elsajátítására, kortárs és egyéb segítı kapcsolataik kiépítésére az iskolán kívül is. Elsajátítanak pozitív konfliktuskezelési technikákat. Mindezeket nem direkt módon „oktatva” nyújtjuk nekik, hanem úgy, hogy a saját élmény megtapasztalásán és a kortárs csoport ráhatásán keresztül indirekt módon váljon belsıvé. Gyermek klubfoglalkozásaink (szociális munka csoportokkal): • A 6-10 éves halmozottan hátrányos helyzető gyermekek részére szervezett „mese klub”. Heti egy alkalommal klubfoglalkozás keretén belül 15-20 kisiskolásnak meséket olvasunk. A történetekhez általunk összeállított rejtvényeket oldanak meg a gyerekek, illusztrációkat készítenek a mesékhez, ill. egyes részeket közösen eljátszunk. •

14-17 éves lányok számára problémamegoldó, szorongáscsökkentı önismereti csoportot szervezünk.

• A tanév ideje alatt és a nyári szünetben korrepetáló foglalkozásokat tartunk a 10-17 éves korosztály részére. Prevenciós szabadidıs programjaink (közösségi szociális munka): •

Majális Budajenın

•

Gyermeknap

•

Rajzpályázat óvodásoknak az egészséges életmód jegyében

•

„Híd - Ovi Kupa”

•

Bor ünnep Budajenın

•

Nyári éjszakai Ping-Pong bajnokság 48

•

Egy hetes nyári napközis tábor

•

Pest megyei gyermek tábor

•

Kihívás napja

•

Városi Karácsonyi Ünnep

A bőnmegelızést szolgáló feladataink: A bőnmegelızés nem képez önálló speciális szolgáltatási kört, azonban külön tárgyalását fontosnak tartjuk, mivel valamennyi szakdolgozó részére feladatellátást jelent, mind a prevenció, mind a korrekció, mind a rehabilitáció szintjén. Intézményünk legfıbb feladata ebben a feladatkörben a bőnelkövetés, a bőnismétlés megelızése, megakadályozása, és ezzel összhangban a potenciális áldozattá válásfelismerése, az áldozattá válás megelızése. Vannak olyan bőnmegelızési stratégiák, eszközök, melyeket munkatársaink automatikusan használnak a családgondozás során, az eszköztárból ki kell emelni és tudatosítani kell azokat, amelyeknek kiemelt jelentısége van a bőnmegelızésben. Ezen eszközök a következık: •

agressziómentes kommunikációs stílus tudatos gyakorlása,

•

konfliktusok erıszakmentes feloldásának terjesztése,

•

gyermekek tanulásra ösztönzése, alternatív programok körének szélesítése, közösségi integráció növelése,

•

szülık körében a tanultság, képzettség gazdasági értékein túl a szocializációban betöltött szerepének tudatosítása, jogismeret átadása, jogkövetés erısítése,

•

bőncselekménnyel okozott anyagi kár mellett az erkölcsi kár mérséklése, aktív együttmőködés a pszichológusokkal, visszajelzések értékelése.

A meglévı eszközök mellett elengedhetetlen a segítık különbözı tréningeken, képzéseken és programokon való részvétele. 6. Hivatalos ügyek intézése történhet külsı és belsı munkakapcsolat alapján. A tevékenység tartalmazza: • megkeresést /felkérést követıen környezettanulmány készítését, • a szervezeti egységeket felkeresı, szolgáltatásait igénybevevık segítését hivatalos ügyeik intézése során, akár közös eljárással is, • a gyermeknek illetve a szülınek, szükség esetén jogi szakember bevonásával – peres képviselet ellátása nélkül - tájékoztatás nyújtását a különféle közigazgatási, családi,

49

polgári illetve büntetı ügyek intézésének módozatairól, esetenként iratszerkesztésben, beadványok szerkesztésében való segítségnyújtás. A jogász feladatai kétirányúak: a) egyrészt a család, a gyermek segítése helyzetének rendezésében, b) másrészt a munkatársak segítése jogi háttér információkkal. A jogásznak kötelezıen kell vezetnie kliensforgalmi naplót. Azokban az ügyekben, ahol már van a családot segítı családgondozó ott konzultálnia kell a gyermek/család érdekében. B) A gyermek veszélyeztetettségének megelızése érdekében feladatunk A veszélyeztetettséget észlelı- és jelzırendszer szervezése, összehangolása és mőködtetése a nem állami szervek valamint magánszemélyek részvételének elısegítése a megelızés rendszerébe. Az észlelı- és jelzırendszer mőködésének célja, hogy a problémák idıben kerüljenek felismerésre, majd mihamarabb enyhítésre, megoldásra kerüljenek. Ennek érdekében közösen dolgozzuk ki az együttmőködési szabályokat, határozzuk meg a kompetencia határokat, alakítjuk ki az egységes fogalomhasználatot. A tevékenységek összehangolására, folyamatos mőködtetésre, együttmőködésre alkalmat adó lehetıségek: •

éves gyermekvédelmi tanácskozás,

•

szakmai délutánok, rendezvények és fórumok,

•

közös képzések,

•

esetmegbeszélések és esetkonferenciák,

•

munkaértekezletek,

•

helyi média, lakossági fórumok, közmeghallgatások.

Ezen találkozások lehetıséget biztosítnak arra is, hogy feltérképezhessük veszélyeztetett területeket, aktuális problémaköröket, hozzájárulva egy koncepciózus gyermekvédelem megteremtéséhez. Éves gyermekvédelmi tanácskozás A tanácskozáson áttekintésre kerül a terület gyermekvédelmi rendszerének mőködése, javaslatokat fogalmazunk meg a jelzırendszer mőködtetésében részt vevı tagoknak, valamint a fenntartónak a gyermekvédelmi rendszer javítására vonatkozóan. A tanácskozás elıkészülete során a szakterület képviselıi írásos értékelést adnak a végzett munkájukról. A tanácskozáson elhangzottakról emlékeztetı készül.

50

Esetmegbeszélések, esetkonferenciák A szakmaközi esetmegbeszélések – az észlelı- és jelzırendszer tagjai számára – megszervezését a szakmai vezetı irányítja. Az esetmegbeszélés lehetıleg egy-egy szakma képviselıinek a részvételével történik, elısegítve az együttmőködés és együttgondolkodás lehetıségét. A szakmaközi esetmegbeszélés megszervezhetı intézményen belül és kívül egyaránt, legalább évente 6 alkalommal. A megbeszélésrıl emlékeztetıt kell készíteni, melyet a jelenléti ívvel együtt meg kell ırizni, s a résztvevıkhöz is el kell juttatni. Konkrét esethez kapcsolódóan esetkonferenciát kell tartani a család/gyermek és az érintett szakemberek

bevonásával,

hogy

a

családot

érintı

legfontosabb

információk

elhangozhassanak, a feladatok megosztásra kerülhessenek, megteremtve annak lehetıségét, hogy a gondozási folyamatot értékelni lehessen. Az esetkonferencia szervezése és lebonyolítása az esetgazda családgondozó

feladata. Az esetkonferenciáról szintén

emlékeztetıt kell készíteni, mely a gondozási dokumentum részét képezi. Írásos anyagot kell kérni attól a szakembertıl, aki elızetes jelzés alapján nem tud részt venni az ülésen. C) A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében feladatunk Ebben a tevékenységkörben, eltérıen az elızıektıl, elsıdlegesen korrektív feladatot látnak el a szolgálat munkatársai családgondozás keretében. A problémamegoldás tervei és módjai az együttmőködés folyamatában realizálódnak. A családgondozási munka feladatai: a családok összetartó erejének megırzése, támogatása és az átmenetileg sérült vagy hiányzó családi funkciók helyreállításának elısegítése. A családok gondozása, segítése a családgondozók részérıl tervezett - komplex tevékenység, melynek legfontosabb módszere a segítı beszélgetés. A családgondozók feladatai a veszélyeztetettség megszőntetésére irányulóan: a) Családgondozás a családban jelentkezı diszharmóniák, zavarok ellensúlyozására. Ebben az esetben a családgondozás egy cselekvési terv alapján zajlik, melynek középpontjában a család és környezetének cooping kapacitásának fejlesztése áll. b) Családi konfliktusok megoldásának elısegítése, különösen válás, gyermekelhelyezés és kapcsolattartás esetében. Ennek módozatai: konfliktuskezelés, illetve mediáció, családterápia, párterápia vagy hasonló jellegő szolgáltatások közvetítése. c) Amennyiben a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, illetve szülıjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, a szükséges egészségügyi vagy gyógypedagógia ellátás, beavatkozás kezdeményezése.

51

d) Amennyiben a kialakult veszélyeztetettség az önkéntesen igénybe vehetı gyermekjóléti alapellátások útján nem szüntethetı meg, a családgondozó kezdeményezi a gyermek védelembe vételét - mely hatósági intézkedéssel a gyámhivatal kötelezi a családot a veszélyeztetı tényezı megszüntetésére, valamint a családgondozóval való együttmőködésre. A védelembe vétel kötelezı jelleggel valósul meg a tankötelezettség elmulasztása esetében, az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatban, függetlenül az intézmény javaslatától. A javaslat elkészítését - mely tartalmazza a kirendelendı családgondozó személyét is megelızıen esetkonferenciát kezdeményezünk az érintett szakemberek bevonásával. e) Amennyiben a védelembe vétel nem vezet eredményre, vagy a gyermek azonnali elhelyezése válik indokolttá, akkor a családgondozó javaslatot készít a gyermek családjából történı kiemelésére, leendı gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. D) A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében feladatunk A családjából kiemelt gyermek visszagondozása érdekében feladataink kiemelt jelentıségőek, hiszen a gyermek nevelkedésének természetes közege a család, így fontos szempont, hogy a családjából kikerült gyermekek közül minél többen térjenek vissza rövid idın belül a saját családjukba vagy, ha erre nincs lehetıség családi környezetben történı nevelkedését segítsük elı. Az ideiglenes hatályú elhelyezés során viszonylag rövid idın belül kell hathatós segítséget nyújtanunk a gyermek családjának, alkalmassá téve a gyermek mielıbbi visszafogadására. A nevelésbe vett gyermekek esetében hosszabb idı áll rendelkezésünkre, mely lehetıvé teszi a tervszerő családgondozást. Az utógondozás esetében inkább monitorozó-kontrolling feladatokat kell ellátnunk, mivel ez már önmagában feltételez egy jól mőködı családi környezetet. A gyermek családjába való visszahelyezése az alábbi feladatokat igényli a családgondozótól: •

családgondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi

szakszolgáltatást

végzı

intézmény

családgondozójával

együttmőködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján. Ennek keretében a családgondozó felkeresi a gyermeket a gondozási helyén, rendszeres kapcsolatot tart a családgondozóval, véleményezi az eltávozások lehetıségét, •

szülı és gyermek kapcsolatának harmonizálása, folyamatos kapcsolattartásuk segítése, ennek keretében tájékoztatja a szülıt a kapcsolattartás fontosságáról, felhívja figyelmét a mulasztás következményeire,

•

szülık nevelési, gondozási és háztartásszervezési ismeretekkel való felvértezése, külsı szakember bevonásával pl.: pszichológus, védını, 52

•

gyermek családban történı neveléséhez, kapcsolattartáshoz szükséges szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutás valamint ügyeik intézéséhez segítségnyújtás, szükség esetén segítségnyújtás az önálló életvitel kialakításához – továbbtanulás, munkavállalás elısegítése,

•

tanácsadás a munkahelyi, partnerkapcsolati és esetleges konfliktushelyzetek megoldásához pl.: jogász, pszichológus, terapeuta bevonásával.

Egyéb feladat ellátása: Kapcsolattartási ügyelet biztosítása A MAKAMOSZ (Magyar Kapcsolattartási Ügyelet Országos Szakmai Szövetsége) ajánlása szerinti I. szint alapján olyan ügyeket vállalunk, ahol a gyermek és a tıle távol élı szülı között van kapcsolat. A szülık között nincs fennálló konfliktus, együttmőködnek a szolgálat munkatársaival, csupán a távolság (külföldi, vagy az ország másik részébıl érkezı kapcsolattartó szülı) miatt van szükség a semleges hely biztosítására. Konfliktuskezelés a találkozások alkalmával felmerülı apróbb zökkenık miatt lehet szükséges. Gyermekvédelmi közvetítıi eljárásra (mediáció) intézményünkben nincs mód (jogszabályi megkötések). A kapcsolattartást az alábbi idıpontban biztosítjuk: péntek délelıtt 09-12 óra között, egyszerre egy kapcsolattartó család számára. Kapcsolattartással kapcsolatos kötelezı adminisztráció: •

kapcsolattartási esetlap,

•

kapcsolattartási megállapodás,

•

tájékoztató a kapcsolattartás házirendjérıl, rendjérıl – melynek elfogadását aláírással kell igazolni.

2. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

2.1. A gondozás lépései A szolgáltatás valamennyi eleme egy gondozási folyamat részeként értelmezhetı, melyek a következık:  hozott vagy jelzett probléma esetén személyes kapcsolatfelvétel,  családgondozást igénylı okok feltárása a család komplex vizsgálata során,  szükséges dokumentációk megnyitása és elkészítése valamint naprakészen tartása, 53

 kapcsolatfelvétel a szükséges és kompetens szakemberekkel,  gondozási terv készítése közösen a szakemberekkel, szülıkkel és gyermekkel,  a terv megvalósulásának, koordinálásának, meghatározott feladatoknak a szükség szerinti vagy félévenkénti felülvizsgálata,  a folyamat értékelése és lezárása, vagy a gondozási terv módosítása,  javaslat készítése védelembe vételi eljárás megindítására, követendı szabályok megjelölésével,  javaslat készítése a gyermek családjából történı kiemelésére, a leendı gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. 2.2. Kapcsolatfelvétel-kapcsolattartás A családgondozóval való együttmőködés alapvetıen önkéntes. Az elsı találkozás alkalmával a segítséget kérı minden esetben tájékoztatást kap a jogairól, a rá vonatkozó és vezetett nyilvántartásokról, az ellátások tartamáról és feltételeirıl, s az eredménytelenség esetleges következményeirıl. A tájékoztatás megtörténtérıl a kliens írásban nyilatkozik, mellyel egyidejőleg szerzıdést is köt a családgondozóval, melyben vállalja az együttmőködést. Az észlelı- és jelzırendszer tagjai választhatnak az írásos és elektronikus kommunikáció, a telefonos megkeresés illetve a személyes találkozások adta jelzési lehetıség közül, melyet minden esetben írásos regisztráció, és a gondozás megkezdésérıl, eredményérıl való tájékoztatás követ 15 napon belül. A jelzést követıen az észlelı-és jelzırendszer tagjainak minden esetben írásbeli kötelezettségük van – krízishelyzet esetén utólagosan – történı teljesítéssel, melyre minden esetben 3 munkanapjuk van. A személyes találkozásokra, a kapcsolattartásra alkalmat adnak:  szakmaközi megbeszélések,  jelzırendszeri tanácskozás,  esetmegbeszélések, esetkonferenciák,  területen végzett munka,  szociálpolitikai kerekasztal,  országos-, megyei- és városi rendezvényeken való személyes részvétel. A családgondozó személyesen vagy írásos megkereséssel lép kapcsolatba a klienssel, amennyiben a kliens a személyes megkeresésekor nem tartózkodik otthon, úgy a családgondozó írásos értesítıt hagy, mely tartalmazza a sikertelen kapcsolatfelvétel, családlátogatás idejét, a Szolgálat címét és elérhetıségét, valamint a felkeresendı személy nevét. 54

A családgondozók és egyéb segítı szakembereink felkereshetık személyesen vagy hívhatók a megadott telefonszámokon. A családgondozóknak ügyeleti ideje van, melyet minden esetben elmondanak a gondozott családjaiknak. Ügyeleti idın kívül a családgondozó keresi fel a családot igény szerint, illetve a családdal együtt jár el az ügyeikben. A családgondozók minden érdeklıdınek tájékoztatást nyújtanak az intézményünknél igénybe vehetı szolgáltatásokról, tájékoztatnak egyéb hivatalokról, ahol ügyeik intézéséhez segítséget kaphatnak. A szakmai kompetenciánkat meghaladó problémák esetében a megfelelı helyre irányítjuk a klienseket. A kompetens szakemberekhez kérünk idıpontot, elızetesen egyeztetünk. A gyermekjóléti szolgáltatás tevékenységérıl értesülhetnek a település lakói a honlapról, a városi újságból, szórólapról és a kapcsolódó intézményektıl (szociális, oktatási, stb.). 2.3. Nyilvántartások – dokumentáció A munkavégzés és a gondozott gyermekek adatai a hatályos jogszabályok alapján kerülnek regisztrálásra. Minden gondozott gyermeknek saját iratanyaga van, amelybe a kliensnek betekintési joga van, az adatvédelem szabályainak megfelelıen. A családgondozó köteles minden esetben dokumentációt vezetni, melyben folyamatosan jegyzi a gondozási tevékenységét, szerzıdésbe foglalja gondozási nevelési tervét közösen a családdal. A dokumentációt a szakmai vezetı, intézményvezetı bármikor kérheti ellenırzés céljából, a szabályszerőségeket és az adott szolgáltatások mennyiségét, minıségét ellenırizve javaslatot tehetnek a gondozási tevékenység változtatására, illetve a szakmai vezetı az intézmény vezetıje felé jelezhet mulasztás, etikai vétség, szabálysértés esetén. Irattárazás csak a szakmai vezetı ellenjegyzése mellett történhet. 2.3.1 Az iratanyag kötelezı tartalmi elemei •

nyilatkozat, melyben a családgondozó a szolgáltatást igénybe vevı személyt tájékoztatja jogairól és kötelességeirıl – együttmőködési nyilatkozat,

•

adatfelvételi lapok (T-lap), mely a fontosabb adatokat, eseményeket tartalmazzák a gyermekrıl valamint családjának tagjairól,

•

valamennyi írásos megkeresés, az írásos válaszokkal együtt,

•

gondozás jellegtıl függıen a gyermekeink védelmében adatlapok (macis-adatlapok),

•

a családok problémáinak rendezése érdekében tartott esetmegbeszélés, esetkonferencia dokumentációja – értesítı levél, írásos emlékeztetı, írásos vélemény bekérése nem megjelenés esetén kötelezı,

55

•

családgondozási esetnapló – mely a családlátogatásokról, konzultációkról és az ügykezelés szempontjából fontos információkról tartalmaz bejegyzéseket,

•

esetátadó-lap, amennyiben erre sor kerül,

•

irattárazás esetén az összegzı feljegyzés.

Az iratanyaghoz kapcsolódik ugyan, de külön kerül kezelésre a IX-es adatlap, mely külön dossziéban kerül lefőzésre. 2.3.2. Esetlezárás Az esetlezárásnak az alábbi okai lehetnek: •

gondozásba vétel okának megszőnése,

•

szolgáltatói illetékesség hiánya,

•

gyermek önjogúvá válása,

•

gyermek különélı szülıhöz vagy hozzátartozóhoz történı elhelyezése,- amennyiben ez más településre történı költözést jelent, vagy ezzel az elhelyezéssel a gyermek veszélyeztetettsége megszőnik,

•

gyermek családba fogadása (kivéve, ha a határozatot hozó külön nem kéri a figyelemmel kísérést, beilleszkedés segítését),

•

a gyermek halála.

Családgondozói teendık esetlezárás esetében: • szükség szerint, de minimum félévente értékeli a családgondozás menetét, eredményességét, megvizsgálja az eset lezárásának lehetıségét, szükség szerint esetkonferenciát hív össze, • team-en, esetmegbeszélı csoporton elıre jelzi a lezárandó esetet, • felkészíti a gyermeket és a családot a segítı folyamat lezárására, • az illetékesség megszőnése esetén tájékoztatja az illetékes gyermekjóléti szolgálatot, • megküldi az iratanyagot, • ellenırzi a szükséges dokumentumok meglétét, lehetıség szerint a hiányzókat pótolja, • amennyiben nem lehetséges, megjelöli annak okát, • értesíti a családot, a jelzést tevıt, lehetıség szerint az ügyben érintett szakembereket, szolgáltatókat.

56

2.3.3. Esetátadás A folyamatos gondozás megszakításának nem lehet oka a családgondozó távolléte, illetékességének hiánya. Mindkét esetben a szakmai vezetınek kell az esetátadást koordinálnia. Az esetátadás okai két részre oszthatók: kötelezı, amikor nincs mérlegelési jogköre a szakmai vezetınek, ajánlott, mely a szakmai vezetı döntésétıl függ. Kötelezı esetek •

családgondozó munkaviszonyának megszőnése,

•

belsı munkamegosztás átszervezése,

•

illetékesség megváltozása,

•

összeférhetetlenség, együttmőködés ellehetetlenülése,

•

családgondozó tartós távolléte – legalább 30 napot meghaladó betegség, fizetés nélküli szabadság.

Ajánlott esetek •

családgondozó 2 hetet meghaladó távolléte,

•

komolyabb szakmai gyakorlatot igénylı esetben.

Az esetátadásokat az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell regisztrálni, mely az esetátadó és esetátvevı aláírását is tartalmazza a gondozási folyamat rövid ismertetése mellett. Illetékesség hiányában az esetátadáskor az addig keletkezett dokumentációs csomag is az átadás tárgyát képezi. Esetátadásra csak a szakmai vezetı tudtával és engedélyével kerülhet sor. 2.3.4. Helyettesítés rendje A szakdolgozók helyettesítésének megszervezése a szakmai vezetı feladata, mely során alapvetıen a területi pár helyettesíti a családgondozót, akinek esetleges távolléte esetén a szakmai vezetı más személyt jelöl ki. A kijelölésnél az alábbi szempontoknak kell érvényesülnie: •

azonos munkakört azonos munkakört betöltı személlyel kell helyettesíteni,

•

a helyettesítı személy ismerje a gondozási folyamatot és célját.

Lehetıség szerint biztosítani kell a családgondozók közötti személyes konzultációt a helyettesítés megkezdése elıtt.

57

3. Az ellátás igénybevételének módja

Az ellátást igénybe vevık a társult önkormányzatok közigazgatási területén élı 0-17 éves korú gyermekek és családjaik. A szolgáltatást igénybe vevık köre kiterjed a pszichológiai és jogi segítséget igénylı családokra is. A családgondozó az ügyeleti rend szerint tart szolgálatot fix idıpontban, mely idı alatt az ügyfelek személyesen kereshetik fel a családgondozót. Egyéb napokon a családgondozó keresi fel a klienseket otthonukban. Az ügyeleti szolgálat során a családgondozó az ügyfelek részére azonnali segítséget biztosít ügyeik megoldásához. A társult településeken heti rendszerességgel, meghatározott napon és idıpontban szakemberrel biztosítjuk a szolgáltatást, az önkormányzatok által biztosított helyiségben, illetve a családok, személyek, közösségek felkeresésével.

A székhely elérhetı a társult

települések kliensei és a Polgármesteri Hivatalok számára abban az esetben is, ha az illetékes családgondozó nem tartózkodik az adott településen. A Gyermekjóléti Szolgálat házirendje kiterjed az ellátás igénybe vevı valamennyi személyre, az intézmény alkalmazottaira, külsı szervek dolgozóira. A kliensekkel való kapcsolatfelvétel alapja: -

kliens vagy családtagja személyes kezdeményezése

-

a jelzırendszer jelzése

-

hatósági megkeresés

A szolgáltatás igénybevétele: -

önkéntes

-

hatósági kötelezés alapján (védelembe vétel, utógondozás)

A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásait a családok térítésmentesen vehetik igénybe.

58

VIII. Jogvédelem

1. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végzı személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok

1. 1. Az ellátottak jogainak védelmével kapcsolatos szabályok: Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevı, törvényes képviselıje, hozzátartozója, az ellátottak jogait és érdekeit képviselı társadalmi szervezet (panasztevı) panaszaival az intézményvezetıhöz vagy az érdekképviseleti fórumhoz, továbbá az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselıkhöz fordulhat. A vezetı 15 napon belül köteles a panasztevıt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményérıl. Amennyiben a vezetı határidıben nem intézkedik vagy a panasztevı nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétıl számított 8 napon belül a fenntartó önkormányzathoz fordulhat jogorvoslattal. Az ellátott-jogi képviselı és a gyermekjogi képviselı neve, elérhetısége az ellátást igénybe vevık számára jól látható helyen kifüggesztésre került, a vezetı kérésre szóbeli tájékoztatást is nyújt. 1.2. A szociális szolgáltatást végzık jogai: A szociális ágazatban foglalkoztatottak vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelı munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minısül az alábbi munkaköröket betöltı személy: •

családgondozó szociális munkás

•

a szociális asszisztens

59

IX. Szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása

Az egyenletes munkavégzés és a szakmai felkészültség biztosítása érdekében a kollégák részt vesznek: •

team-en

•

szupervízión

•

esetmegbeszélésen

•

rendszeres szakmai továbbképzésen a képzési tervben megfogalmazottak szerint.

X. Intézményi szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja

A szolgáltatásról folyamatosan és idıszakosan is az alábbi módon tájékoztatjuk a társult települések lakosságát: •

szórólapokon

•

az intézmény honlapján (www.hid.eoldal.hu)

•

települési helyi újságokban

•

elektronikus önkormányzati hírlevélben

•

helyi intézmények hirdetıtábláin XI. Szervezeti adatok

Az Intézmény feladatköre és azokhoz kapcsolódó alkalmazotti létszám: Intézményvezetı

1 fı

Családsegítı szolgálat: Szakmai vezetı

1 fı

Családgondozó

2,25 fı

Pszichológiai tanácsadó

0,25 fı

Szociális szakasszisztens

1 fı

Gyermekjóléti szolgálat: Szakmai vezetı

1 fı intézményvezetı-helyettes

Családgondozó

3,3 fı 60

Pszichológiai tanácsadó

0,5 fı

Gondozási Központ: Nappali ellátás- Idısek Klubja Szakmai vezetı

1 fı intézményvezetı-helyettes

Szociális gondozó

2 fı

Technikai dolgozó

1 fı

Szociális gondozó

1fı

Étkezés:

Házi segítségnyújtás: Házi szociális gondozó:

4 fı

Technikai dolgozók (takarítók):

1,5 fı

Jelzırendszeres Házi segítségnyújtás: Szociális gondozó

3 fı megbízásos jogviszonyban, készenléti ügyeletben

A HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat létszáma: 20,8 álláshely Az Intézménnyel megbízásos jogviszonyban lévı dolgozók: Jogász

heti 5 órában

Családgondozó (Tök)

heti 10 órában

Szupervízor

havi 4 órában

Takarító

heti 20 órában

Személyszállító

eseti

Szociális ételszállító

munkamapokon

Honlap karbantartása

folyamatosan

Tiszteletdíjas dolgozó

2 fı

XII. Az intézmény tárgyi feltételeinek megjelenítése

Az intézmény székhelye: Fı u.103.

4 db dolgozói munkaszoba 2 db tanácsadó szoba 61

Kiszolgáló és szociális helyiségek Összesen:

120 m2

Az intézmény telephelye: Erdı u. 83.: 1 db dolgozó szoba 1 db pihenı szoba 1 db TV szoba 1 db nappali szoba 1 db ebédlı 1 db konyha 1 db adományosztó helyiség Kiszolgáló és szociális helyiségek Összesen:

240 m

Az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségek: 2093 Budajenı Kossuth L. u. 6. 1 db munkaszoba 2073 Tök, Kútvölgy 14. 1 db munkaszoba Tárgyi eszközök:

5 db számítógép és 1 db laptop melyeken az internet hozzáférés biztosított, 2 fénymásoló, 2 fax 2 db mobiltelefon útiköltség térítés (BKV és Volánbusz bérlet)

Az intézmény akadálymentesített, mozgáskorlátozottak számára külön mosdó, fürdıszoba biztosított az Erdı u. 83.ban. Az intézmény megközelíthetısége: az Intézmény a lakosok számára jól megközelíthetı.

62

ZÁRÓ RENDELKEZÉS A Szakmai Program elfogadásakor és a HÍD Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás Társulási Tanácsának a 18/2010 (XII.16) sz. határozatával jóváhagyott többször módosított Sztakmai Program hatályát veszti. Budakeszi, 2014. augusztus

Készítette: ___________________________ Koncz Gertrud intézményvezetı

Jelen Szakmai programot jóváhagyta: A Budakörnyéki Önkormányzati Társulás 32/2014. ( VIII. 05.) sz. határozatával.

………………………………………… Budakörnyéki Önkormányzati Társulás képviseletében dr. Csutoráné dr. Gyıri Ottilia elnök

63