SZAKMAI PROGRAM DMJV GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT

SZAKMAI PROGRAM

DMJV GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT

1. Az Intézményre vonatkozó általános adatok Az Intézmény neve: Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye Székhelye: 4032 Debrecen, Böszörményi út 68. Telephelyei: 4225 Debrecen, Felsőjózsai u. 7. 4033 Debrecen, Süveg u. 3. 4031 Debrecen, Pósa u. 1. 4031 Debrecen, Kálmán u. 28. 4030 Debrecen, Poroshát u. 33. 4030 Debrecen, Pákász u. 11. A költségvetési szerv működési köre: Gyermekvédelmi szakellátás tekintetében: Hajdú‐Bihar megye közigazgatási területe. Gyermekjóléti alapellátás és szociális alapszolgáltatás tekintetében Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe A Szakmai Program  a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. és annak végrehajtási rendeletei,  valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 11/2004.(IV.5.) Kr. rendelet alapján készült. Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézményének feladatai A Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézményének Szakmai Programja az intézmény szervezeti felépítéséhez igazodik, ugyanakkor valamennyi szolgáltatásra vonatkozóan önálló Szakmai Program készült. Az intézmény a következő feladatokat látja el: 1. Családsegítés a kijelölt ellátási területen 2. Gyermekjóléti szolgáltatás a kijelölt ellátási területen 3. Gyermekek átmeneti gondozása a város egész területére kiterjedően gyermekek átmeneti otthonában 4. Gyermekek átmeneti gondozása helyettes szülői hálózatban a város egész területére kiterjedően 5. Gyermekek teljes körű ellátása lakásotthonokban 6. Gyermekek teljes körű ellátása nevelőszülői hálózatba

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 2. oldal, összesen: 21

Az Intézmény szervezeti felépítése INTÉZMÉNYVEZETŐ Közalkalmazotti Tanács Érdekképviseleti Fórum Szakszervezet

Intézményi Tanács Nevelőtestület Összdolgozói Értekezlet

Alapellátásért felelős intézményvezető-helyettes, a Helyettes Szülői és Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetője Vezető Családsegítő Központ

Vezető Gyermekjóléti Központ

Vezető Gyermekek Átmeneti Otthona

Szakellátásért felelős intézményvezető-helyettes, az intézményvezető általános helyettese, a Gyermekotthon szakmai vezetője

Helyettes Szülői és Nevelőszülői Hálózat

Vezető I. számú lakásotthon

Vezető II. számú lakásotthon

Vezető III. számú lakásotthon

Adminisztrációs egység

Kisegítő dolgozók


A feladatok integrált, többcélú intézményben történő ellátása a hatékonyabb működést, az erőforrások célszerűbb kihasználását szolgálja. A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatai erőteljesen kapcsolódnak egymáshoz, a munkatársak szoros együttműködése teljesebbé teszi mindkét egységnél a feladatok ellátását. Az információnyújtás és szociális ügyintézés esetében mindkét központ munkatársai tudnak élni egymás segítésének lehetőségével, az információforrások felderítése kevesebb energiát igényel, mert mindkét szervezeti egység profitál a beszerzett ismeretekből. A családgondozói tevékenység végzése során egymás jelzőrendszerének tagjai, és az információk közvetlen átadásával, az ügyintézés menetének lerövidülésével a gyors beavatkozás válik lehetővé. Prevenciós programok szervezése, klubtevékenységek, szabadidős programok bonyolítása mind a Családsegítő Központ, mind a Gyermekjóléti Központ profiljának megfelelően történik. Az egységek munkatársai a toborzásban és gyakran az együttes megvalósításban segítik egymást. Tanácsadások ügyében kölcsönösen ajánlják a Központok munkatársai az ellátottaknak egymás szolgáltatásait. A Gyermekjóléti Központ tevékenysége szorosan kötődik az Intézmény egyéb szervezeti egységeihez, az átmeneti gondozáshoz, valamint a gyermekvédelmi gondoskodáshoz is. A gyermekek átmeneti gondozására nagyon gyakran a gyermekjóléti szolgáltatást biztosító családgondozó javaslata alapján kerül sor. A Gyermekjóléti Központ családgondozója heti 10 órában segíti a Gyermekek Átmeneti Otthonában ellátott gyermekek kapcsolattartását szüleikkel. Szervezi az együttműködést a gyermekek segítésében érintett személyekkel, intézményekkel. Az átmeneti gondozás két formája − a gyermekek átmene o hona, és a helye es szülői hálózat − között közvetlen információcsere valósul meg, és a gyermek számára leginkább megfelelő ellátási forma kiválasztása lehetséges. A Gyermekek Átmeneti Otthonában, valamint a helyettes szülői hálózatban ellátott gyermekeknek amennyiben a családba történő visszatérésük nem lehetséges az intézmény lakásotthonaiban, illetve a nevelőszülői hálózatban történő elhelyezése a folyamatosságot biztosítja, ugyanis a szervezeti egységek részére rendszeresen szervezünk közös programokat, kirándulásokat, táborozásokat, melyek során a gyermekek és a felnőttek is jól megismerik egymást. A lakásotthonok együttműködése, kapcsolatrendszere mind egymással, mind a Gyermekjóléti Központ és a Gyermekek Átmeneti Otthona munkatársaival, vagy a Helyettes Szülői és Nevelőszülői Hálózattal igen szoros. Ezáltal az esetek alapos átgondolására, a gyermekek ügyében születő döntések megtervezett előkészítésére van lehetőség. A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő, nagykorúvá vált fiatalok az utógondozás lezárulását követően, amennyiben élethelyzetük szükségessé teszi, a Családsegítő Központ munkatársainak támogatásával intézik ügyeiket, oldják meg problémáikat. Több feladat egy intézményben történő integrálása következtében a szakmai tevékenységet végzők munkájának segítésére elegendő egy szűk adminisztrációs és kisegítő személyzet. DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 4. oldal, összesen: 21

2. A Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja Missziónk: Az alapvető emberi jogok és érdekek figyelembe vételével segítséget nyújtunk a Debrecenben élő gyermekeknek és családjaiknak a kialakult problémák teljes körű megoldásában a gyermekek és családok jólétéért, egy egészséges társadalomért, melyet személyes segítő munkával, szolgáltatások nyújtásával és közvetítésével, továbbá szakemberek és más intézménye bevonásával biztosítunk. 2.1. A település jellemzői Debrecen város lakónépessége 2011‐ben 208.016 fő volt, ezen belül a 0‐18 évesek száma 39.093 fő. 1970 óta közel 50.000 fővel növekedett a városban élők létszáma, ami egyrészt a természetes szaporodásnak, másrészt a munkahelyek nagy számának volt köszönhető. Az elmúlt évtizedben az országos folyamatokhoz hasonlóan Debrecenben is megfigyelhető a népesség elöregedésének folyamata. Ez legjobban a gyermekkorúak számának csökkenésében és az időskorúak számának növekedésében figyelhető meg. A népesség korösszetétele az országos átlagnál lassabban öregedő népességet mutat egészen 2003‐ ig. Ekkor fordul meg a kedvező tendencia, és a 0‐14 évesek aránya alatta marad a 60 év felettiek arányának, a 0‐18 éves korú gyermekek összlakossághoz viszonyított aránya ezt követően folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Amennyiben a korösszetétel az elkövetkezendő években nem változik jelentősen, az inaktív korúak száma növekedni fog, a városban pedig megindul egy erős elöregedési folyamat. A népesség nemenkénti megoszlását Debrecenben is nőtöbblet jellemzi. A házasságkötések száma csökken, miközben a válások száma növekszik, minden évben meghaladja a házasságkötések számának 50%‐át. Az élettársi kapcsolatban élők száma folyamatosan nő, és nő ezen kapcsolatokban született gyermekeknek aránya is. A szülők párkapcsolatának sérülékenysége, az egyszülős családok magas száma jelentősen befolyásolja a gyermekek egészséges fejlődését. A legnagyobb szociális problémát a munkanélküliség, a lakossági adósságállomány növekedése, és az ebből következő megélhetési problémák, elszegényedés jelenti. A családokban jelentkező működési zavarok, összetett problémarendszer következtében magas a gyermekjóléti ellátásban részesülő gyermekek aránya, ezért a városban élő gyermekek kb. 6‐7%‐a gyermekjóléti szolgáltatásban részesül. 2.2. A Gyermekjóléti Központ ellátási területe, az ellátandó terület jellemzői Kassai út – Nyíl utca – Füredi út – Balmazújvárosi út által határolt terület. Vámospércsi út – Faraktár utca – Luther utca – Keresszegi utca – Ótemető utca – Rakovszky utca – Kassai út által határolt terület. Balmazújvárosi út – Böszörményi út – Pesti utca – Kishegyesi út – Lóskúti utca – 4. számú főút vasútvonala által határolt városrész. Külterületek: Gáspár György kert, Méhészkert, Dombostanya, Tornyostanya, Domokos Márton kert, Nagy Mihály kert, Nagymacs, Ondód, Bellegelőkert, Nagycsere, Haláp, Szikigyakor, Apafa, Pallag, Kismacs A Böszörményi úti központhoz tartozó településrészen lakótelep, illetve új építésű lakóparkok találhatók. A lakótelepen ‐ a fiatal, első lakásukat ott vásárló házaspárok mellett ‐ lecsúszott, eladósodott családok élnek jelentős számban. Rájuk jellemző több generáció, illetve több család együttélése. A lakóparkokban magasan kvalifikált családok laknak, akiknél a szociális problémák kevésbé DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 5. oldal, összesen: 21

jelentkeznek, bár a hitelfelvétel következtében keletkezett anyagi nehézségekkel többen küzdenek. Ezekben a családokban a családtagok elfoglaltságából adódóan gyakran kapcsolati problémák figyelhetők meg. Az óvároshoz tartozó régi városrészben zömében hátrányos helyzetű lakosok élnek. Kismacson, Nagymacson és Józsán a városból kiköltözött, középosztálybeli lakosok száma jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. Józsa régi falusias városrész, tősgyökeres lakókkal, illetve a kiköltözött, új családi házban élőkkel. Ezen a területen kevésbé jelentkeznek a szociális problémák, de itt is előfordul az eladósodás. A lakosság végzettsége, anyagi lehetőségei, összetétele az utóbbi évtizedekben felfelé mozdult, a kiköltözésnek köszönhetően. A Nagysándor telepen a mélyszegénységben élők nagy száma mellett új építésű területek is találhatók, ahol inkább iskolai hiányzás és kapcsolattartási problémák okoznak gondot. A Csapókert kertvárosias lakóterület, ahol a középosztálybeli lakosok ‐ eladósodás és munkanélküliség következtében történő ‐ lassú lecsúszása figyelhető meg,. A külterületeken, a tanyavilágban (Pallag, Nagymihálykert, Dombostanya, Haláp, Domokos Márton kert Harstein‐kert) alapvetően a mélyszegénységben élők jelenléte a meghatározó, akik a megélhetési nehézségek által kiváltott egyéb, halmozott problémákkal is küzdenek. A városban teljesen ellehetetlenült családok közül sokan ezekre a területekre húzódnak. A Gyermekjóléti Központ területi irodáinak címe, és a hozzájuk tartozó ellátási terület  Központ: 4032 Debrecen, Böszörményi út 68. Kassai út – Nyíl utca – Füredi út – Balmazújvárosi út által határolt terület. Külterületek: Apafa, Pallag, Kismacs  Csapókerti Területi Iroda: 4033 Debrecen, Süveg u. 3. Vámospércsi út – Faraktár utca – Luther utca – Keresszegi utca – Ótemető utca – Rakovszky utca – Kassai út által határolt terület. Külterületek: Gáspár György kert, Méhészkert, Dombostanya, Tornyostanya, Bellegelőkert, Nagycsere, Haláp, Szikigyakor  Pósa Utcai Területi Iroda: 4031 Debrecen, Pósa u. 1. Balmazújvárosi út – Böszörményi út – Pesti utca – Kishegyesi út – Lóskúti utca – 4. számú főút vasútvonala által határolt városrész. Külterületek: Domokos Márton kert, Nagy Mihály kert, Nagymacs, Ondód  Józsai Területi Iroda: 4225 Debrecen, Felsőjózsai u. 7. Józsa városrész Külterületek: Harstein‐kert, Domokos Márton kert Az ügyfélfogadás rendje Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Böszörményi út 68. sz. 12.00‐16.00 10.00‐18.00 08.00‐16.00 08.00‐16.00 08.00‐16.00

Süveg u. 3.sz. 12.00‐16.00 08.00‐16.00 10.00‐18.00 08.00‐16.00 08.00‐16.00

Józsa, Felsőjózsai u. 7.sz. 12.00‐16.00 08.00‐16.00 08.00‐16.00 10.00‐18.00 08.00‐16.00

Pósa u.1.sz.* 12.00‐16.00 12.00‐16.00 08.00‐12.00 12.00‐16.00 08.00‐12.00

*Az őszi, téli, és a tavaszi szünidőben zárva tart a területi iroda. A szolgáltatás teljes nyitvatartási időben a Böszörményi út 68. szám alatt érhető el a kliensek részére. A nyári szünidőben szerda 08.00‐12.00 óra között tartunk ügyeletet a területi irodában. Más napokon a Böszörményi út 68. szám alatt érhető el a szolgáltatás a lakosság részére.


2.3. Az ellátandó célcsoport jellemzői Az ellátási területen élők száma: 0‐18 évesek száma: 17.404 fő 19‐120 évesek száma: 74.646 fő Az ellátási területen élő lakosság összlétszáma: 92.049 fő A rendelkezésre álló adatok szerint egyik oldalról a gondozásban lévő gyermekek számának csökkenése figyelhető meg, miközben a szakmai tapasztalat azt mutatja, hogy az új esetek körében egyre összetettebbek a problémák, illetve egyre több az olyan eset, ahol a kliensek együttműködési készsége, motivációja a változtatásra nagyon alacsony. Az ellátási terület egyes részei között nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek veszélyeztetettségének sűrűsége szempontjából. Kiemelkedően magas a rászoruló gyermekek száma a Domokos Márton kertben, a Nagysándor telepen, valamint a külsőségeken. A családok anyagi problémái mellett gyakran megjelenik a szülői elhanyagolás, a szülők alkoholbetegségéből fakadó életvezetési zavar, a nevelési probléma, a gyermek‐szülő közötti konfliktus, a bántalmazás, illetve a gyermek beilleszkedési‐ és magatartászavara. Az ellátási területen leginkább előforduló problématípusok  Anyagi, megélhetési problémák,  lakhatással kapcsolatos gondok,  gyermekneveléssel összefüggő problémák,  óvodába, iskolába való beilleszkedési nehézség,  magatartászavar, teljesítményzavar,  családi konfliktus‐helyzetek (szülők egymás közötti konfliktusa, szülő‐gyerek közötti konfliktus),  életvezetési problémák,  szülői elhanyagolás,  fogyatékosság, retardáció,  részképesség hiánya,  szenvedélybetegségek,  gyermeket érintő életvezetési problémák,  gyermeket veszélyeztető szülői magatartás, elhanyagoló nevelés, brutalitás, bántalmazás, abúzus,  serdülőkori krízishelyzet,  válás ‐ kapcsolattartás szülővel, nagyszülővel,  egyszülős élethelyzet,  homoszexualitás,  szabálysértési ügyek (garázdaság, ittas járművezetés, közlekedési szabályok megszegése, személyigazolvány hiánya, stb.)  büntető ügyek (rongálás, lopás)  magántanulói jogviszony létesítésének véleményezése, kapcsolattartás. 2.4. A szolgáltatás szakmai tartalma A Gyermekjóléti Központ önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. A Gyermekjóléti Központ olyan gyermekjóléti szolgáltatást végez, mely a gyermek érdekeit védi, a DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 7. oldal, összesen: 21

szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szakmai tevékenységet a Gyermekjóléti Központ vezetője irányítja. A vezető feladata:  Az esetek elosztása a családgondozók között.  Legalább havonta két alkalommal szakmai megbeszélések szervezése, melynek célja az esetmunka hatékonyságának elősegítése.  A családgondozók rendszeres továbbképzésének és szakmai tapasztalatcseréjének megszervezése. 2.5. A gyermekjóléti szolgáltatás célja A gyermekjóléti szolgáltatás célja az, hogy hozzájáruljon a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséhez, családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, annak megszüntetéséhez, a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez, illetve utógondozással a családjából kiemelt gyermek visszailleszkedéséhez. 2.6. A Gyermekjóléti Központ feladatai, szolgáltatásai 2.6.1. A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése  A gyermek családban történő nevelkedésének érdekében tájékoztatást nyújtunk a rászorulóknak jogaikról, a támogatások lehetőségeiről, segítjük ezekhez való hozzájutásukat.  Családtervezési, pszichológiai, nevelési, mentálhigiénés tanácsadást biztosítunk, illetve elősegítjük ezekhez való hozzájutást külső erőforrások igénybevételével. Ebben a kérdésben együttműködünk a város különböző intézményeivel, civil szervezeteivel.  A válsághelyzetben lévő várandós anyát támogatjuk, tanácsokkal segítjük, közreműködünk abban, hogy szakszerű segítséget kaphasson, és dönteni tudjon gyermeke további sorsáról.  Az átmenetileg nehéz helyzetben lévő gyermeket, illetve a családját segítjük az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban.  A városban zajló szabadidős, kulturális, sportprogramok nyilvántartásával, azok ajánlásával tudjuk irányítani a gyermekek, fiatalok figyelmét a szabadidő hasznos eltöltése irányában. Ezzel alternatívát kínálunk számukra, meghagyva a szabad döntés lehetőségét, motiváljuk őket a kulturált szórakozási formák igénybevételére.  A rászoruló családok esetében közreműködünk hivatalos ügyeik intézésében. Tájékoztatási feladatok  Tájékoztatást nyújtunk a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról, segítjük az azokhoz való hozzájutást. A tájékoztatást úgy kell megszervezni, hogy arról a gyermek — fejlettségétől függően — önállóan, törvényes képviselője nélkül is tudomást szerezhessen. Támogatásokhoz történő hozzájutás segítése  A támogatásokhoz történő hozzájutás érdekében a Gyermekjóléti Központ munkatársai segítséget nyújtanak a gyermek vagy szülője (törvényes képviselője) kérelmének előterjesztéséhez.  Szükség esetén kezdeményezi a családgondozó a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, szolgáltatónál.  Felkészíti a gyermeket, illetve a szülőt a támogatás célszerű felhasználására.


Tanácsadás  A Gyermekjóléti Központ munkatársai gyermeknevelési, szociális ügyintézési, életvezetési tanácsadást nyújtanak a klienseknek.  Külső szakemberek bevonásával ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadáshoz segítik a rászorulókat.  A Gyermekjóléti Központ családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, gyermekjogi és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadást nyújt, vagy az ezekhez történő hozzájutást szervezi. Válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása  A Gyermekjóléti Központ segíti, támogatja, tanácsokkal látja el a válsághelyzetben lévő várandós anyát. Szükség esetén tájékoztatja a családok átmeneti otthonában igénybe vehető szolgáltatásokról, szervezi az ahhoz történő hozzájutást.  A családgondozó személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik a válsághelyzetben lévő várandós anya problémáinak rendezésében.  A születendő gyermeke nevelését nem vállaló terhes anyát a családgondozó tájékoztatja az örökbeadás lehetőségéről, valamint az örökbefogadási eljárásról.  A Gyermekjóléti Központ és a védőnő haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a várandós anya válsághelyzetben van. Szabadidős programok szervezése  A Gyermekjóléti Központ munkatársai szünidőkben szabadidős programokat szerveznek a gyermekek részére, és segítik vele a munkája miatt elfoglalt szülőt.  Ügyfélfogadási időben a gyermekek szabadon látogathatják a józsai területi iroda udvarán található játszóteret.  A Gyermekjóléti Központ kezdeményezi, hogy a közoktatási intézmények, szociális és kulturális intézmények, valamint társadalmi szervezetek szervezzenek szabadidős programokat a gyermekek számára.  A Gyermekjóléti Központ munkatársai nyilvántartást vezetnek a város területén rendelkezésre álló, szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, és felkérik őket, hogy nyújtsanak tájékoztatást programjaikról. Hivatalos ügyek intézése  A központ munkatársai segítséget nyújtanak a gyermekeknek, illetve szüleiknek ügyeik hatékony intézéséhez.  Beszerzik az ellátások megigényléséhez szükséges adatlapokat, közreműködnek azok kitöltésében, és — szükség esetén — a megfelelő szervhez történő eljuttatásában.  A Gyermekjóléti Központ tájékoztatja a gyermeket, illetve a szülőt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről.  A gyámhatóság felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás Törzslapját, (amennyiben a felkérést családgondozás nem előzte meg) GYSZ‐1, illetve (amennyiben a felkérését családgondozás előzte meg) a GYSZ‐3 számú lapját kitöltve környezettanulmányt készít (a gyámhatósági felkérés beérkezését követően). 2.6.2. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése  A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében észlelő‐ és jelzőrendszert működtetünk.  Együttműködünk az állami és civil szervezetekkel, magánszemélyekkel.  Az ellátási területen működő gyermekintézmények, bölcsődék, óvodák, iskolák, kollégiumok, védőnő, háziorvos, civil szervezetek képviselőit rendszeresen összehívjuk, ahol a területen adódó gyermekjóléti, gyermekvédelmi problémákat tekintjük át, illetve a gyermekvédelem kiemelt DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 9. oldal, összesen: 21

  

kérdéseit beszéljük meg. A cél az, hogy az érintett szakemberek minél több információ birtokába jussanak, ismerjék meg az eljárási lehetőségeket, tudják hová kell fordulniuk a probléma észlelésekor. Ezzel lehetővé válik a minél előbbi beavatkozás, és hatékonyabb lesz a prevenció. Az ellátási területen igyekszünk feltárni a veszélyeztetettséget előidéző okokat és ezek megoldására javaslatot készítünk.

Észlelő és jelzőrendszer működtetése  A Gyermekjóléti Központ olyan észlelő és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését.  Figyelemmel kíséri a gyermekek életkörülményeit, és szociális helyzetét.  Nyomon követi a lakosság gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét.  Kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17.§‐ban meghatározott személyek és szervezetek (továbbiakban: jelzőrendszer tagjai) részvételét az észlelő és jelzőrendszerben.  Felhívja a jelzőrendszer tagjait, hogy jelzési kötelezettségüknek írásban tegyenek eleget, krízishelyzetben utólagosan teljesítsék azt.  Fogadja a jelzőrendszer tagjaitól érkező jelzéseket, intézkedéséről pedig tájékoztatja őket.  A jelzőrendszer tagjaival történő együttműködés érdekében esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélésen elhangzottakról feljegyzést készít.  Az esetmegbeszélés formája lehet esetkonferencia. Évente legalább 6 alkalommal pedig szakmaközi megbeszélés.  A Gyermekjóléti Központ minden év március 31‐ig tanácskozást szervez, amelyen a résztvevők áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, valamint az előző évben végzett szakmai tevékenységet. 2.6.3. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése  A családban jelentkező működési zavarok, konfliktusok megszüntetése érdekében családgondozást végzünk, konfliktuskezelő mediációs, illetve terápiás módszereket alkalmazunk.  A családgondozás tervezett módon, határidő, feladatok, felelősök megjelölésével zajlik, 6 havonta értékeljük a folyamatot.  Válás, kapcsolattartás, gyermek‐elhelyezési konfliktusok esetén kapcsolatügyeleti szolgáltatást biztosítunk.  Szükség esetén egészségügyi, szociális, pedagógiai ellátást, valamint hatósági beavatkozást kezdeményezünk.  A védelembe vett gyermeket, illetve annak családját gondozzuk, egyéni gondozási‐nevelési tervet készítünk, közreműködünk a védelembe vételt előidéző okok megszüntetésében, 6 havonta értékeljük a folyamatot.  Szükség esetén javaslatot teszünk a gyermek családjából történő kiemelésére, leendő gondozási helyére.  Erre csak akkor kerülhet sor véleményünk szerint, ha a családgondozás alapellátásban, majd a védelembe vétel során eredménytelen, illetve ha gyermek közvetlen veszélyben van. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a Gyermekjóléti Központ családgondozója személyes segítő kapcsolatot alakít ki a klienssel.  Az új esetek családgondozóhoz történő helyezése a Gyermekjóléti Központ vezetőjének a feladata.  A családgondozó támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében.


    

Segíti a szülőket a gyermek gondozásában, nevelésében, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében. A családi konfliktusok megoldását az érintett személyek bevonásával, közvetítéssel segíti elő. A családgondozást tervezett módon, határidő megállapításával teljesíti a családgondozó. Kitölti a gyermekvédelmi nyilvántartási rendszer megfelelő adatlapjait, gondozási tervet készít, melyet ismertet a gyermekkel és a szülővel. A gyermek és a szülő közreműködésével legalább hathónaponként értékeli a gondozás eredményességét, a megállapításokat helyzetértékelésben rögzíti a GYSZ‐3 Betétlapon.

2.6.4. Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására A Gyermekjóléti Központ családgondozója javaslatot tehet a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül a következőkre:  A jegyzőnek a gyermek védelembe vételére, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésére.  A városi gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére. A javaslatban a Gyermekjóléti Központ a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapjában ismerteti a gyermek helyzetét, a veszélyeztető körülményeket, a szülő nevelési tevékenységét, a család élethelyzetére vonatkozó adatokat, az alapellátásban végzett tevékenységet, és a kliens együttműködési készségét. Védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok A Gyermekjóléti Központ — esetkonferenciát követően — javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére, ha az alapellátás keretében történő családgondozás a gyermek vagy a szülő együttműködésének hiánya miatt nem vezetett eredményre, vagy a veszélyeztetettség mértéke ezt teszi szükségessé. A védelembe vétellel kapcsolatosan a családgondozónak az alábbi feladatokat kell teljesítenie:  A családgondozó az egyéni gondozási‐nevelési tervet a GYSZ‐5 számú adatlapot kitöltve, a védelembe vételről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül elkészíti, mely folyamatba bevonja a szülőt, a gyermeket, egyéb érintett személyeket, valamint — szükség esetén — szakembereket.  A családgondozó feladata a gyermek gondozásának, ellátása szervezésének és a szülői nevelés támogatásának folyamatos biztosítása.  A családgondozó a felülvizsgálat keretében, illetve szükség szerint tájékoztatja a jegyzőt a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről. A védelembe vétel felülvizsgálata érdekében végzett helyzetértékelést a GYSZ‐6 számú adatlapon rögzíti a felülvizsgálatot megelőzően 15 nappal, és továbbítja a védelembe vételt elrendelő jegyzőnek, 10 nappal a felülvizsgálat időpontja előtt.  Amennyiben az egyéni gondozási‐nevelési terv megvalósítása a szülő, illetve a gyermek együttműködése hiányában nem lehetséges, a családgondozó azt írásban jelzi a jegyzőnek, illetve javaslatot tesz — az általa összehívott esetkonferenciát követően — a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközeinek alkalmazására.  Ha a gyermek veszélyeztetettsége a szülő elhanyagoló magatartásából, a gyermek érdekét sértő helytelen pénzfelhasználásából következik, és a veszélyeztetettség az alapellátás igénybevételével nem szüntethető meg, javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére és ezzel egyidejűleg a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására,  A tankötelezettség teljesítésnek hiányában a jegyző megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet készít, javaslatot tesz az eseti gondnok személyére.  Együttműködik a kirendelt eseti gondnokkal.  Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével érintett gyermek egyéni gondozási‐nevelési tervében rögzíti a tankötelezettség teljesítését segítő feladatokat, a közoktatási intézményben DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 11. oldal, összesen: 21

igénybe vehető, a gyermek felzárkóztatását célzó foglalkozásokon, fejlesztő foglalkoztatáson, képesség‐kibontakoztató felkészítésen való részvételének biztosítására irányuló intézkedéseket. Ideiglenes hatályú elhelyezés, illetve nevelésbe vétel Amennyiben az alapellátásban végzett családgondozás, és a védelembe vétel nem vezetett eredményre, és a gyermeket veszélyeztető körülményeket azok segítségével nem lehetséges felszámolni, a családgondozó javaslatot tesz a gyámhatóságnak a gyermek családból történő kiemelésére, nevelésbe vételére, illetve közvetlen veszélyhelyzetben a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére. A Gyermekjóléti Központ a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti.  Az átmeneti nevelésbe vett gyermek esetében családgondozással segítjük a szülőket a gyermekneveléshez szükséges családi körülmények megteremtésében, javításában.  Közreműködünk a szülő‐gyermek közötti kapcsolat rendezésében, fenntartásában, mert a cél az, hogy a gyermek visszahelyezhető legyen családjába, a család pedig biztosítani tudja a gyermek egészséges testi, lelki, erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket.  A családgondozó együttműködik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a nevelőszülői hálózatot működtető intézmény, valamint a gyermekotthon családgondozójával.  Elsősorban a gyermek szüleit támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel történő kapcsolattartásban.  A nevelésbe vételt követően a családgondozó a gyermeket a gondozási helyén az elhelyezést követő két hónapon belül felkeresi, tájékozódik beilleszkedéséről.  Személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállításában, folyamatos kapcsolattartásuk segítésében. A családgondozás és a kapcsolattartás tervezése céljából a GYSZ‐7 számú adatlapot tölti ki a nevelésbe vételi határozatot követő 30 napon belül, kérésre továbbítja a szakszolgálat részére.  Támogatja a szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismereteinek gyarapítását.  Közreműködik a család lakáskörülményeinek rendezésében, elfogadhatóvá tételében.  Támogatja a szülők szociális ellátásokhoz jutását.  Javaslatot tesz a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására.  A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálatakor tájékoztatja a gyámhivatalt a szülő‐gyermek kapcsolat, és a szülő életkörülményeinek alakulásáról. Félévente egyszer, továbbá a felülvizsgálatot megelőzően a gyámhivatal felkérésétől számított 15 napon belül kitölti a GYSZ‐8 számú adatlapot, amit továbbít a gyámhivatalnak, a szakszolgálatnak és a gyámnak. Utógondozás A családjába visszahelyezett gyermeket utógondozásban részesítjük.  Az utógondozás célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, lakókörnyezetébe történő beilleszkedésének, tanulmányai folytatásának vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely‐felkutatás segítése.  Utógondozással segítjük a gyermek családjába történő visszailleszkedését, a szülő‐gyermek közötti kapcsolat rendeződését, a gyermek további sorsának megnyugtató alakulását. Az utógondozás során Gyermekjóléti Központ családgondozója együttműködik a Gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve szakszolgálat utógondozójával. 2.6.5. Speciális szolgáltatások DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 12. oldal, összesen: 21

A gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgáltatást is biztosít a Gyermekjóléti Központ. Utcai és lakótelepi szociális munka Az utcai és lakótelepi szociális munka során a Gyermekjóléti Központ:  Speciális segítséget nyújt a szabadidejét utcán töltő, kallódó, magatartásával saját testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető csellengő gyermekek számára.  Beilleszkedést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő programokat szervez a Gyermekjóléti Központban a kallódó, csellengő gyermekek számára.  Felkutatja a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermeket, és elősegíti a lakóhelyre történő visszakerülését.  Szükség esetén kezdeményezi az ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek számára az átmeneti gondozást vagy gyermekvédelmi gondoskodásban történő részesítést.  A lakókörnyezetben, illetve az Újkerti lakótelepen, a csellengő gyermekek számára szabadidős programokat szervez. Csoportos szolgáltatás keretében az Intézmény székhelyén, és a területi irodái közösségi termében különböző szabadidős tevékenységek szervezése folyik gyermekek részére, például:  kézműves programok,  számítógép‐használat,  videofilm vetítés megbeszéléssel,  szabadidős programok csellengő gyermekek és fiatalok részére. Az egyéni szolgáltatás az utcán és a lakótelepen csellengő, otthonról elűzött gyermekeket és fiatalokat segíti — közösségbe, illetve saját vagy helyettesítő családba történő beilleszkedésében —, a szociális munka (egyéni esetkezelés, közösségi szociális munka) módszereivel. Kapcsolatügyelet A kapcsolatügyelet célja:  Kapcsolattartás lehetőségének biztosítása a bíróság, a gyámhivatal, vagy a kapcsolattartásra jogosult, gyermekét nem nevelő szülő kérésére, valamint a nagyszülői láthatás elősegítése.  A gyermek számára a lehetőség biztosítása arra, hogy különélő szülőjével, nagyszülőjével semleges helyen találkozhasson, ezzel biztosítva legyen az a joga, hogy mindkét szülőjével élő kapcsolatot tarthasson fenn.  Szülő‐gyermek kapcsolat ápolása, fenntartása, vagy újra kialakítása a házasság, a család felbomlása, vagy más ok miatt megromlott, illetve megszakadt kapcsolat esetén.  Mediációval konfliktusok esetén pereskedés helyett egyezség létrejöttének segítése a gyermek‐ elhelyezési, kapcsolattartási kérdésekben.  Konfliktuskezelés új módszereinek megismertetése a kliensekkel. A Gyermekjóléti Központ feladatai:  Találkozásra, együttlétre alkalmas, semleges helyet biztosít ügyfélfogadási időben és hétvégén a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára.  A hatósági eljárást mellőző, a felek kezdeményezésére létrejövő közvetítést végez ügyfélszolgálati időben.  A gyermek biztonságát és igényeit mindenek fölé helyező fokozatos kapcsolatépítés segítése, a szülő‐gyermek kapcsolat aktuális szintjének megfelelően (kapcsolattartási szintek).  Ellenőrzött kapcsolattartás biztosítása a bíróság és a gyámhivatal határozata alapján mindaddig, amíg más, továbblépést lehetővé tevő határozat nem jön létre.  Együttműködés a bírósággal, gyámhivatallal, a hatóságok írásbeli tájékoztatása.  Gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítő eljárást, mediációt biztosít a felek DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 13. oldal, összesen: 21

közti konfliktus feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása és annak mindkét fél részéről történő betartása céljából. A kapcsolatügyelet formái:  ellenőrzött kapcsolattartás  folyamatos jelenléttel segített kapcsolattartás  segített kapcsolattartás A kapcsolatügyelet komplex módszerével dolgozunk, a Magyar Kapcsolatügyeleti Mediátorok Országos Szövetsége által elfogadott szakmai protokollt alapul véve, az általuk kidolgozott adminisztrációs rendszerrel együtt. A kapcsolatügyelet a feladatra kiképződött családgondozók közreműködésével, szükség esetén — ügyfélfogadási időben — mediációs szolgáltatás biztosításával zajlik. A kapcsolattartás formájáról az érintett felekkel kötött megállapodás, illetve a hatósági felkérésben foglaltak alapján történik döntés. A kapcsolattartás elmaradása esetében az esetgazda családgondozó mindent megtesz annak érdekében, hogy felderítse az elmaradás okát, és facilitálja a megállapodást be nem tartó felet a megállapodásban foglaltak betartására, a gyermek érdekeinek érvényesítése céljából. A kapcsolatügyelet szolgáltatást ügyfélszolgálati időben valamennyi területi irodában, szombati napokon 9‐13 óra között a Böszörményi út 68. szám alatti székhelyen veheti igénybe a kapcsolattartásra jogosult személy. Kórházi szociális munka Az Intézmény vezetője és a Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban Kenézy Kórház Kft.) ügyvezetője szerződést köt a kórházi szociális munka biztosításának és az együttműködés módjának rögzítése céljából. A Kenézy Kórház Kft. szülészeti és nőgyógyászati, valamint gyermek osztályain a Gyermekjóléti Központ munkatársai végzik a kórházi szociális munkát. A kórházi szociális munka célja:  Várandós, krízishelyzetben lévő anyák segítése, anyaotthonban, családok átmeneti otthonában történő elhelyezése, ügyintézés segítése, tanácsadás és információnyújtás, mediációval családi kapcsolatok rendezése.  Krízishelyzetbe került várandós anyák segítése, tanácsadással, információnyújtással az örökbefogadás, örökbeadás ügyintézésének elősegítése.  Fiatalkorú terhes anyák családgondozása.  Bántalmazott gyermekek védelme, a kialakult veszélyeztetés megszüntetése családgondozással. A Gyermekjóléti Központ feladatai:  Segíti a szülészeti‐nőgyógyászati osztály védőnőjével együttműködve a válsághelyzetben lévő anyát és gyermekét információk nyújtásával, ellátásokhoz jutás közvetítésével, ellátási lehetőségek felkutatásával.  A gyermekpszichiátriai osztályon észlelt gyermek‐elhanyagolás, és bántalmazás esetén hatósági eljárást kezdeményez.  Az illetékessége alá nem tartozó gyermeket, a gyermek további ellátása érdekében az illetékes gyermekjóléti szolgálathoz vagy gyermekjóléti központhoz irányítja.  A gyermekpszichiátriai osztályon ellátott, öngyilkosságot megkísérelt, kábítószert használó gyermek esetén családgondozást végez. A kórházi szociális munka megvalósítása a kórházi osztályokon tartott fogadóórák keretében, az egészségügyi intézmény szakembereivel történő együttműködés során történhet. DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 14. oldal, összesen: 21

A Kenézy Kórház csecsemő‐ és gyermek, szülészeti és nőgyógyászati, valamint gyermekpszichiátriai osztályain, heti egy alkalommal 1‐1 órában a Gyermekjóléti Központ munkatársai végzik a kórházi szociális munkát a két intézmény között kötött szerződésben foglaltaknak megfelelően. A korházi szociális munkát végző szakembereink jó kapcsolatot és együttműködést alakítanak ki a kórház dolgozóival A szolgáltatás keretében:  Segítik a várandós, krízishelyzetben lévő anyákat, családok átmeneti otthonába történő elhelyezésüket, tanácsot, információkat adnak számukra, mediációs eljárással közreműködnek családi kapcsolataik rendezésében.  A krízishelyzetbe került várandós anyákat a gyermek örökbeadásával kapcsolatos információkkal látják el, segítik az örökbeadással összefüggő ügyek intézését.  Családgondozást végeznek a fiatalkorú terhes anyák esetében.  Családgondozással ellátják a bántalmazott gyermekek védelmét, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését.  Fogadják a veszélyeztetett gyermekekről az egészségügyi intézmény jelzését, és továbbítják azt a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat felé. Készenléti szolgálat A készenléti szolgálat célja az, hogy hétköz‐, és ünnepnapokon a Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl is lehetővé váljon:  lakossági jelzés fogadása,  tájékoztatás az ellátásokról,  felvilágosítás, információ nyújtása,  tanácsadás,  szükség esetén személyes segítségnyújtás. A Gyermekjóléti Központ feladatai:  az ügyfélszolgálati idején túl felmerülő krízishelyzetekben azonnali segítséget nyújt tanácsadás, tájékoztatás formájában, vagy segítség mozgósításával.  A készenléti szolgálat elérhetőségéről a lakosságot tájékoztatja.  A szolgáltatást a Városi Rendőrkapitánysággal történő szoros együttműködésben alakítja ki. A készenléti szolgálatot a Gyermekjóléti Központ munkatársai ügyeleti beosztás szerint látják el ügyfélfogadási időn túl, az alábbi időpontokban: Hétfő: 16.00‐08.00 Kedd: 18.00‐08.00 Szerda: 18.00‐08.00 Csütörtök: 18.00‐08.00 Péntek: 16.00‐24.00 Szombat: 00.00‐24.00 Vasárnap: 00.00‐ Hétfő: 08.00 A készenléti szolgálat telefonszáma: 30/475‐9626 2.6.6. Egyéb feladatok  A Gyermekjóléti Központ a szakszolgálat felkérésére megvizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 15. oldal, összesen: 21

   

Biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket. Lehetővé teszi, hogy a gyermek és a hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék. Részt vesz a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában. A forgalmi napló vezetése folyamatos számozással történik területi irodánként. A forgalmi naplóban rögzítésre kerül a kliens neve, lakcíme, problémájának megnevezése és az esetkezelése jellege. A családgondozók munkanaplót vezetnek, melyben rögzítik az ügyeleti, valamint terepen eltöltött idejük alatt végzett szakmai tevékenységet, adminisztrációt, az esetkezelés, segítő beszélgetés, családlátogatás során, konzultáción, esetmegbeszélésen és esetkonferencián történtekkel kapcsolatos lényeges információkat.

2.6.7. Szolgáltatásaink  Szociális ügyintézési tanácsadás,  életvezetési és gyermeknevelési tanácsadás,  gyermekjogi tanácsadás,  mentálhigiénés tanácsadás,  pszichológiai tanácsadás,  fejlesztő pedagógiai foglalkozás,  logopédiai foglalkozás,  jogi tanácsadás,  családterápia,  konfliktuskezelés, mediáció  háztartási ismeretek, klubfoglalkozás kislányok részére,  ingyenes gitároktatás gyermekek részére,  számítástechnika klub,  szabadidős programok tanítási szünetekben, tábor szervezése a hátrányos helyzetű gyermekek részére a nyári szünidőben. 2.6.8. Esetmegbeszélések, esetkonferenciák A Gyermekjóléti Központ munkatársai rendszeresen esetmegbeszéléseket, esetkonferenciákat tartanak, ahol az esetben érintett együttműködők vannak jelen. Minden év március 31‐ig gyermekvédelmi tanácskozást szervezünk az észlelő és jelző rendszer tagjainak a részvételével, az évi munka értékelése céljából. A megbeszélésekről jegyzőkönyv készül. 2.7. Az együttműködés módjai 2.7.1. Együttműködés a Családsegítő Központtal és az Intézmény egyéb szakmai szervezeti egységeivel A Gyermekjóléti Központ munkatársai szorosan együttműködnek a Családsegítő Központ szakembereivel. Szükség szerint közös családgondozást végeznek, közös esetmegbeszéléseket tartanak, szabadidős klubok, programok a kollegák együttes részvételével zajlanak. A Gyermekjóléti Központ munkatársai együttműködnek a Gyermekek Átmeneti Otthona, a Helyettes Szülői és Nevelőszülői Hálózat, valamint a Gyermekotthon szakembereivel azon családok esetében, melyek gyermekei intézményünkben, a Gyermekek Átmeneti otthonában, a Helyettes Szülői és Nevelőszülői Hálózatban, vagy a Gyermekotthonban vannak elhelyezve. 2.7.2. Együttműködés más intézményekkel, szervezetekkel Nagy hangsúlyt fektetünk a szakmaközi kapcsolatok fejlesztésére, a személyes kapcsolatok kiépítésére, a szükséges információk áramoltatására. DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 16. oldal, összesen: 21

Rendkívül fontosnak tartjuk a kapcsolattartást a város másik Gyermekjóléti Központjával, családsegítő szolgálataival, egyéb intézményeivel, civil szervezeteivel. Az együttműködés a szociális munka hatékonyságát növeli, és lehetővé teszi a komplex segítést. Szoros együttműködést valósítunk meg DMJV Polgármesteri Hivatal Családvédelmi Osztályával, a gyámhatósággal, a gyámhivatallal, a Rendőrséggel, Ügyészséggel, Bírósággal. Együttműködünk a józsai, a csapókerti, és más településrészek civil szervezeteivel. Aktív szerepet vállalunk az ellátási területen zajló közösségi rendezvények (pld. gyermeknap, szüreti nap) megszervezésében és lebonyolításában. A kapcsolattartás ezekkel az intézményekkel, szervezetekkel, hatóságokkal folyamatos. Rendszeresen szervezünk szakmai találkozókat, egymás szakmai programjait támogatjuk, egyeztetéseket végzünk kliensek ügyében, az ügyfeleket tájékoztatjuk egymás szolgáltatásairól, programjairól. 2.8. Adatkezelés, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme 2.8.1. A kliensek jogainak védelme A segítő tevékenység során a munkatársaink tudomására jutott személyes adatokat az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kezeljük. Gyermekjóléti Központunk nyilvántartja az általa kezelt adatokat, és ennek során az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokat betartja. Az ellátottaknak nyújtott szociális szolgáltatások során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai véleményre, korra, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Tevékenységünket a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltaknak megfelelően végezzük. A kliensek érdekeinek védelme céljából a gyermekjogi képviselő telefonszáma nyilvános helyen, kifüggesztve található meg az Intézményben. Kollegáink arról tájékoztatják a rászorulókat, és – szükség esetén ‐ közreműködnek a kapcsolatfelvételben is. 2.8.2. A dolgozók jogainak védelme A személyes gondoskodást végző dolgozók közfeladatot ellátó személynek minősülnek. Érdekeiknek és jogaiknak védelme a Szociális Munka Etikai Kódexében foglalt alapelveknek megfelelően történik. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a szociális munkás eltérő véleményét, a nézetkülönbségek egyeztetések során történő rendezésére törekszünk. Támogatjuk szakembereinket a szakma, illetve a kliensek érdekeinek képviselete során vállalt – esetlegesen kialakuló ‐ konfliktusokban. A kollégák kompetenciahatárainak tiszteletben tartása mellett, hatékony együttműködések kialakítását tartjuk szem előtt. A kiégés megelőzése érdekében a szakemberek mentálhigiénéje, szakmai fejlődése érdekében állandó esetmegbeszéléseket tartunk, szupervízión, továbbképzéseken veszünk részt. A szociális szolgáltatást végzők számára biztosítani kell emberi méltóságuk, személyiségi jogaik tiszteletben tartását, munkájuk elismerését. Személyes adataikat védjük az idegeneknek, klienseknek történő kiadástól. 2.9. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái A szakmai munkakörökben foglalkoztatott, szolgáltatást nyújtó közalkalmazottak folyamatos szakmai felkészültségét többféle módon biztosítja az Intézmény. Az esetek kapcsán felmerülő napi problémák, kérdések megoldására – folyamatba építetten – DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja Készítette: Farkas Ágnes 17. oldal, összesen: 21

konzultációs lehetőségek állnak a dolgozók rendelkezésére, melyeket a szervezeti egységvezetők, az intézményvezető‐helyettesek, illetve az intézményvezető biztosít. Valamennyi szervezeti egységben – az egységvezető irányításával ‐ rendszeresen esetmegbeszélések szervezésére kerül sor. Megakadások kapcsán valamennyi dolgozónak, és valamennyi szervezeti egységnek szupervíziós lehetőség áll rendelkezésre, amelyet igénybe lehet venni egyénileg, illetve csoportosan is. Évente több alkalommal belső továbbképzést szervezünk, a szervezeti egységvezető által jelzett témakörben, külső előadó meghívásával vagy intézményben foglalkoztatott, felkészült kolléga bevonásával. A dolgozók szakmai továbbképzéseken történő részvételét ‐ amennyiben az kapcsolódik a dolgozó munkaköri feladataihoz – szabadidő biztosításával, és ‐ költségvetés függvényében ‐ részvételi díjhoz történő hozzájárulással támogatjuk. 2.10. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja A lakosság tájékoztatása a sajtón, szórólapokon, plakátokon, interneten keresztül történik. 2.11. A szolgáltatások igénybevételének módja A szolgáltatást szóban és írásban lehet kérelmezni, illetve kezdeményezni. A szolgáltatások igénybevétele ingyenes. A Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait igénybe lehet venni önkéntesen is, szükség esetén azonban hatóság is kötelezheti a klienseket a segítő szolgáltatás igénybe vételére, illetve az együttműködésre.


3. Középtávú tervek Az intézményben folyó szakmai munka továbbfejlesztésével kapcsolatosan középtávon az alábbi terveket fogalmazta meg a szakmai testület:  Területi iroda helyiségeinek bővítése a Böszörményi út 68. szám alatti székhelyen.  Technikai háttér frissítése, új számítógépek beszerzése.  Ifjúsági‐ és gyermek önismereti csoportok, drog‐, alkohol‐, dohányzás elleni preventív programok óvodákkal, iskolákkal történő együttműködésben az egyes városrészek sajátosságainak megfelelően.  Tankötelezettség teljesítésének elősegítése csoportok szervezésével gyermekek és szüleik részére.  Krízishelyzetben lévő terhes anyák támogatása, „babamentő program” az egész ellátási területen. A Szakmai Program az alábbi melléklettel rendelkezik: 1. számú melléklet DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Szervezeti és Működési Szabályzata Debrecen, 2012. február 22. Farkas Ágnes intézményvezető


Közalkalmazotti Tanács véleménye

A Közalkalmazotti Tanács a Szakmai Programot megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetértett és a módosításokkal együtt elfogadta.

Debrecen, 2012. február 23.

Emri Miklósné a KÖT elnöke



SZAKMAI PROGRAM DMJV GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT

Recommend Documents