Szakmai program. ~Fiú Speciális Gyermekotthon~ Hódmezővásárhely október 17

Szakmai program ~Fiú Speciális Gyermekotthon~ H ód mezővásá rh el y

2012. október 17.

Tartalomjegyzék Bevezető ................................................................................................................................... 3 A szolgáltató adatai .................................................................................................................. 5 Szervezeti felépítés ................................................................................................................... 6 Bemutatkozunk ......................................................................................................................... 7 A szakmai program célja, feladatai .......................................................................................... 8 A speciális szükségletű gyermek ........................................................................................... 11 Nevelési alapelvek .................................................................................................................. 15 Szakmai feladatok a bekerüléstől az egyéni gondozási-nevelési terv kialakításáig ............... 16 A bekerülés és adaptáció folyamata ....................................................................................... 24 A gondozás és nevelés elemei – A lakásotthonban eltöltött idő strukturálása ....................... 25 A nevelési felügyelet .............................................................................................................. 42 A speciális gyermekotthon értékesítési rendszer ................................................................... 45 Kikerülés a speciális gyermekotthonból – A reszocializáció és a reintegráció folyamata ..... 47 A speciális gyermekotthon kapcsolatrendszere ...................................................................... 50 Jogszabályok, melyekre a gyermekvédelmi gondoskodás során különös figyelemmel kell lenni a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkatársainak ...................................... 52 A személyes gondosodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos jogszabályok a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál ........................................................................ 54 Szakmaetika – A gyermek- és lakásotthonok munkarendje, munkatársak szakmai feladatai 55 A speciális gyermekotthon adminisztrációs feladatai ........................................................... 66 A munkatársak együttműködésének fórumai, kollégák mentálhigiénés egészségvédelme ... 67 A szakmai program perspektívái, továbbfejlesztési lehetőségei ............................................ 69 Mellékletek ............................................................................................................................. 70 1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv 2. sz. melléklet – A személyi szabadság korlátozása és a nevelési felügyelet protokollja

2

A szolgáltató neve, székhelye, telephelye

Bevezető Jelen Szakmai program a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai programhálójának részét képezi. Ezen programháló egységességét biztosítja a módszerspecifikus (KÁSZPEM®) szemléletmód, melynek fókuszában a családból kiemelt gyermek, a vele való foglalkozás támogató-segítőgyógyító

attitűdjének

implementációja

és

a

rendszerszemléletű

gondolkodás

(a

gyermekvédelem egységes rendszerként való kezelése) áll, valamint az, hogy a dokumentum team-munkában, az egyes szakellátási területeken tevékenykedő munkatársak részvételével került megalkotásra. Az Egységes szakmai programháló alapján kerültek kidolgozásra a Profilizált szakmai programok, amelynek során az egyes gyermekotthonok, lakásotthonok meglévő illetve predesztinálható, külső és belső erőforrásaik alapján saját arculatra formálták, konkrét tartalommal töltötték meg az alapdokumentumban leírt elveket, tevékenyégi protokollokat. Az Egységes szakmai programháló felépítése: - Befogadó otthon, befogadás szakmai programja - Nevelőszülői hálózat szakmai programja - Gyermek- és lakásotthonok egységes szakmai programhálója - Profilizált szakmai programok: 

1. sz. Gyermekotthon - Lakásotthonok (Szegvár, Csanádpalota, Csanádpalota)



2. sz. Gyermekotthon - Lakásotthon (Hódmezővásárhely)



2. sz. Gyermekotthon – Fiú speciális gyermekotthon (Hódmezővásárhely)



Dr. Foltán József Lakásotthon (Szeged-Tápé)



Faragó Béla Gyermekotthon I.– Lakásotthon (Kecskemét-Katonatelep)



Faragó Béla Gyermekotthon I.– Lány speciális gyermekotthon (KecskemétKatonatelep)



Faragó Béla

Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon

–

Lakásotthon (Kecskemét-Hetényegyháza) 

Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon – Fiú Speciális Gyermekotthon (Kecskemét)



Faragó Béla

Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon

Utógondozói otthon (Kecskemét-Hetényegyháza)

3

–




Bácsalmási Gyermekotthon (Bácsalmás)



Kunfehértói Gyermekotthon (Kunfehértó)



Haynald Gyermekotthon – Lakásotthonok (Hajós)



Haynald Gyermekotthon – Fiú speciális gyermekotthon (Hajós)



Napsugár Gyermekotthon – Különleges gyermekotthon (Kecskemét)

- Utógondozói csoport szakmai programja - Minőségbiztosítási csoport szakmai programja. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai programhálójának kidolgozásakor fontos szempont volt a jogszabályi harmonizáció, így annak megfelelően minden szakellátási terület szakmai programja az alábbi egységeket tartalmazza: - a szolgáltató neve, címe (kiegészítve az egységek organigramjával, szervezeti felépítésével) - a szolgáltatás célja, feladata, alapelvei (szenzitív pedagogikoterápiás rendszer alapján) - a célcsoport sajtosságainak bemutatása (az ÁGOTA® országos kutatás reprezentatív adatainak felhasználásával) - a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja - a feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja - a szolgáltatást nyújtók feladatai (szakmaetika), folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása

(KÁSZPEM®

implementáció,

siker-értekezletek,

jó

gyakorlatok,

továbbképzések formájában) - érdek- és jogvédelem (mind a gyermekek, fiatalok, mind a munkatársak tekintetében)

4

belső


Fenntartó

Szeged-Csanádi Egyházmegye, Székhelye: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Képviseli: Kiss-Rigó László Megyés püspök

Helyettes fenntartói képviselet:

Kothencz János Szeged-Csanádi Egyházmegye Gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgató

Működtető:

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Székhelye: 6726 Szeged Bal fasor 6. Képviseli: Kothencz János igazgató

Ellátási terület és jellemzők:

Csongrád megyei – a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján – 8 fő speciális szükségletű fiú számára nyújt teljes körű otthont nyújtó ellátást. Az ellátott gyermekek életkora 12 (indokolt esetben 10) évestől 18 éves korig, az ellátás időtartama maximálisan 2 év.

Felügyeletet ellátó:

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal

A gyermekotthon elérhetősége: 

2. sz. Gyermekotthon, Fiú Speciális Gyermekotthon, 6800 Hódmezővásárhely, Béla cigány u.17.

5


Szervezeti felépítés Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Igazgatója

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Igazgatóhelyettesei (általános, szakmai, koordinációs)

Módszerspecifikus, krízis és integrációs csoport

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Csongrád megyei igazgató Gyermekotthoni hálózat vezetője

Gyermekotthon szakmai vezetője, gyám

nevelő

gyermekfelügyelő

gyermekvédelmi asszisztens

gyermekvédelmi ügyintéző 6

pszichológus

fejlesztő pedagógus

családgondozó

Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja – A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja

Bemutatkozunk A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató II. sz. Gyermekotthon Speciális Lakásotthona Hódmezővásárhely Megyei Jogú Városban, a Béla cigány utca 17. szám alatt található. Az otthon a városközponttól kb. 10 perc, a buszpályaudvartól kb. 5-6 perc, a vasútállomástól kb. 10-12 perc alatt megközelíthető. Az lakásotthontól néhány percnyi távolságra van a Szent István Általános Iskola, illetve a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Kalmár Zsigmond Tagintézménye, ahová a bentlakó gyermekek többsége jár. Amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű, úgy a kb. 15 percre lévő Aranyossy Ágoston Óvoda és Általános Iskolába tudjuk beíratni. A lakásotthon nem koedukált, 12-18 éves fiúkat fogadunk a Csongrád Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslata alapján. Otthonunk egy háromszintes családi házban működik, 8 férőhellyel. A földszinten két szoba található, melyekhez tartozik egy vizesblokk (amely lakórész szükség esetén a nevelési felügyelet megvalósítására is alkalmas). A középső szinten egy légtérben van a konyha, az ebédlő és egy nagy nappali, valamint itt kapott helyett a spájz, a dolgozók részére kialakított vizesblokk, valamint két iroda. A beépített tetőtérben három szoba található egy vizesblokkal. A háznak nagy belső udvara is van, ami lehetőséget ad szabadtéri játékok illetve egyéb külső tevékenységek (szalonnasütés, kertészkedés) lebonyolítására. Az otthon évek óta speciális gyermekotthonként működik- korábban lányok számára biztosított teljes körű otthont nyújtó ellátást- ezért a közvetlen szomszédsággal, illetve a várossal kialakított együttműködés és jó kapcsolat támogatólag hat az ide kerülő speciális szükségletű fiúk beilleszkedésére is. Ezt a folyamatot nagyban segítette a közelmúltban megvalósításra került (2012 tavaszától őszéig) integrációs programsorozat, melynek keretében meghívtuk a szomszédokat egy szombati ebédre, ahol a gyermekotthon lakói vendégül látták a közvetlen közelükben élőket és lehetőség nyílt egymás kötetlen megismerésére, oldott hangulatban. A város gyermekeinknek köszönheti egy közterület megújulását, amikor az „Ökokommandó” keretében egy buszmegállót újítottak fel, szépítettek meg az otthon lakói egy másik, szintén a városban lévő lakásotthonban élő gyermekekkel és a munkatársakkal közösen.


A szakmai program célja, feladata Hazánkban A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998 (IV.30) NM rendelet megjelenése és hatályba lépése óta a gyermekvédelmi rendszer folyamatos változása érzékelhető. A szakmai szempontokat és a társadalmi igényeket, elvárásokat figyelembe vevő fejlesztés fontos eleme a specifikáció, melynek révén a hasonló problémával küzdő gyermekek és fiatalok számára speciális gyermekotthonok létesüljenek. Továbbá fontos szemponttá vált az, hogy nem csupán az életkori és a beilleszkedési, illetve deviáns magatartásmódok szerinti különválasztás, hanem a nemi sajátosságokat is figyelembe vevő gyermekvédelmi szakellátás keretein belül teljesedjen ki az a magas szintű szakmai munka, amely lehetővé teszi a rendszerbe került gyermekek számára intézményes keretek között a személyiségfejlődés optimalizálását. Ez a lehetőségekhez mérten érett, egészséges individuum nevelését, valamint családjukba, illetve a felnőtt társadalomba való beillesztését, a reszocializációs folyamat katalizálását jelenti. A gyermekvédelmi szakellátásban a fentieket figyelembe véve különleges jelentőséggel és szereppel bír a speciális szükségletű gyermekek számára létesített gyermekotthon, ahol a megfelelő szakmai szempontokat, életkori és nemi sajátosságokat szem előtt tartóan kialakított lakó- és élettereken belül hatékonnyá válhat a nevelő-oktató munka, amely mindkét fél – a gyermek és az őt gondozók, nevelők – motiváltságával, elhivatottságával, az egymásra való odafigyeléssel lehet elérni. A gyermekvédelmi hivatás elválaszthatatlan a fejlesztés nemes feladatát magára vállaló nevelő, gondozó személyiségétől, és ezért is fontos a szakmailag és személyiségében megfelelő gondozó, nevelő és szakemberi team kiválasztása. A speciális otthon deklaratív szerepe a védelembe kerülő gyermek személyiségén, képességein, adottságain és a benne, valamint környezetében rejlő lehetőségeken, azok fejlesztésén, kiaknázásán alapuló oktató-nevelő-személyiségfejlesztő munka. Ezen gyermekek és fiatalok összetett, komplex problémájának elemzését és ezáltal megoldási minták nyújtását csak rendszerszemléletű megközelítésben lehet tárgyalni. A problémák komplexitását a következő alapvető tényezők egymással való kölcsönhatása és egymásra hatása adja:

8




A család, egyrészt mint elsődleges szocializációs szintér, másrészt pedig mint az a közvetlen környezet, ahonnan a gyermek nevelésbe került.



A gyermek veleszületett, illetve a szociális tanulás során szerzett képességei, adottságai, maladaptív és társadalmilag kívánatostól eltérő viselkedési mintái, pszichés, vagy disszociális zavarai, egyéb jatrogén ártalmakból eredő problémái, amelyek megoldásra vagy éppen kiaknázásra (tehetséggondozás) várnak.



A

gyermekvédelem

intézményrendszere,

egyrészt

másodlagos

(intézményes)

szocializációs formákkal és lehetőségekkel, másrészt mint mediatív-közvetítő kapocs a gyermek és a további fejlődését legoptimálisabban biztosítani tudó környezet (vér szerinti vagy nevelő család, gyermekotthon) között. 

A szűkebb és tágabb értelemben vett társadalom a maga elvárásaival, előírásaival, amelynek egy érett és megfelelően szocializálódott (reszocializálódott) személyiség képes eleget tenni.

A speciális otthon operatív szerepét a következőkben lehet összefoglalni: 1. A bekerülő gyermek életkori sajátosságainak megfelelő alapvető gondozási feladatok ellátása. 2. A gyermek személyiségének megismerése, megértése, valamint az önismeret és az életkornak megfelelő személyiségfejlődés (érzelmi-akarati, intellektuális, erkölcsi, szociális szféra) optimalizálása. 3. A speciális szükségletből fakadó tüneteinek kezelése, terápiás korrekciója. 4. A gyermek képességeinek, adottságainak feltérképezése, ezek kiaknázása vagy fejlesztése. 5. A gyermek és környezete közötti összhang megteremtése, kapcsolattartás és kapcsolatkiépítés formájában. A szakmai program kialakításának alapposztulátumaként írható le a secunder prevenciós tevékenység, amelynek hátterében egyrészt az áll, hogy a gyermekvédelem rendszerében a speciális gyermekotthon, mint szakellátás másodlagos szocializációs szintérként jelenik meg. Másrészt pedig az a törekvés, hogy a kialakult zavar, mint elsődleges szocializációs hiányosságok kísérő tünetei és további mentális zavarok súlyosbodása megakadályozhatóvá váljék. Ehhez olyan program kialakítására van szükség, amely:

9




A speciális szükséglet jatrogén ártalmaiként megjelenő zavarokat, deficiteket korrigálja,



Lehetőséget nyújt a pozitív identitástudat kialakítására a gyermekben rejlő képességek, adottságok és tehetség kibontakoztatása révén,



A normalizáció elvére épülően mind az egyéni, mind a csoportos tanácsadási és fejlesztési lehetőségeket magában foglalja,



Integrálja és facilitálja a reszocializációs folyamatot,



Alkalmazkodik az életkori, nemi és individuális szükségletekhez, igényekhez.

Ezen feladatok megvalósításához a következő feltételekre van szükség: 

Tárgyi és infrastrukturális kondíciók: megfelelő elrendezésű és beosztású

épület, helyiségek (fejlesztésre alkalmas helyiség, fejlesztő eszközök) amely leginkább lakásotthoni elhelyezés során valósulhat meg. - sportszoba, megfelelő felszereltséggel (pl.: kondigépek, ping-pong asztal és felszerelés) - terápiás szoba, ahová a pszichológus illetve más szakemberek visszavonulhatnak a gyermekkel négyszemközti beszélgetések, illetve különféle tesztek felvétele céljából - kapcsolattartó helyiség, arra az alkalomra, amikor a gyermeket családtagjai látogatják  Személyi feltételek: a problémák rendszerszemléletű kezelésének lehetőségéhez szükséges a különböző képzettségű, sokféle szemléleti megközelítéssel bíró, és nem csak

szakmailag,

hanem

személyiségében

is

kompetens

szakembergárda.

Gyermekotthonunkban meglévő személyi feltételek megfelelnek a 15/1998 (IV.30) NM rendeletben előírtaknak. A speciális gyermekotthonnal kapcsolatos és szükséges információk a Szolgáltató honlapján elérhetők, amelyet folyamatosan fejlesztünk és aktualizálunk. Ezen túlmenően a tájékoztatás további módjai a következők: - személyes tájékoztatás és információnyújtás, mind a gyermek, mind családjuk számára - a gyermekek és a kapcsolattartásra jogosult személyek számára faliújságon helyezzük ki a legfontosabb információkat, programokat, továbbá az Életrendet, a Házirendet, a gyermekjogi képviselő elérhetőségét, az otthon értékelési rendszerét, - az intézmények közötti együttműködés jegyében a szakszolgálat, gyámhivatalok, hatóságok, helyi önkormányzatok, civil szervezetek, támogatók meghívása esetkonferenciák, tájékoztatás, közös programok szervezése céljából.

10


A speciális szükségletű gyermek Azon gyermekek, serdülők, akik speciális szükségletűek, egyénre szabott gondozást, nevelést igényelnek.

Ezen

gyermekekre

fokozottan

érvényes

az

egyéni

különbözőség

figyelembevételének az elve. Ahhoz, hogy mi, a gyermekvédelemben tevékenykedő munkatársak egy nyelvet beszéljünk, szükséges az alapfogalmak tisztázása, a gyermekvédelmi értelemben vett speciális szükséglet meghatározása és más, nem gyermekvédelmi értelemben használatos szakmai fogalmaktól (pl. aszociális magatartás, antiszocialitás) elválasztása. A speciális szükségletet a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottságok állapítják meg és tesznek javaslatot a gyermek szükségleteihez igazodó legoptimálisabb ellátási formára. Speciális szükségletű az a legalább 12 (indokolt esetben 10) éves gyermek, aki súlyos magatartási vagy beilleszkedési zavarokat (disszociális tüneteket), súlyos pszichés tüneteket mutat, vagy pszichoaktív szerekkel él. Disszociális tüneteket mutató gyermek: korábbi megfelelője A disszociális viselkedészavar 1, illetve magatartási zavar2

olyan visszatérő és állandósuló (6 hónap, vagy annál hosszabb

ideig tartó) magtartás, amellyel mások alapvető jogait vagy az életkornak megfelelő fontosabb társas-együttélési szabályokat megszegi és amely alatt a „személyiség szociális viszonyainak zavarára épülő viselkedési rendellenességet értünk” 3. 1. Ilyen viselkedésminták: 

Agresszió (nyílt fizikai : harc, verekedés) és mások fenyegetésének extrém mértéke



Emberekkel, állatokkal és tárgyakkal szembeni durva bánásmód



Tulajdonnal szembeni durva rombolás



Tűzokozás



Lopás, csalás



Ismételt hazudozás, iskolakerülés, gyakori elszökés



Gyakori és súlyos indulatkitörések, szófogadatlanság extrém (életkornak nem megfelelő) mértéke

1

A DSM-IV diagnosztikai kritériumai, 1997, Animula, Budapest BNO-10, A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása, Tizedik revízió, 1995, Népjóléti Minisztérium, Budapest 3 Kósáné Ormai V.,1989, Beilleszkedési nehézségek és az iskola, Tankönyvkiadó, Budapest [21.] 2


Továbbá speciális szükségletűnek minősülnek a súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövetők. Általában jellemző a megbánás és a szégyenérzet hiánya a serdülőnél, valamint mások jogainak, érdekeinek teljes figyelmen kívül hagyása. Esetükben, amennyiben javítóintézeti elhelyezésre kerülnek jogerős ítélettel, fontos szempont az igazságszolgáltatással való együttműködés.

2. Pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek: alkohol, kábítószer, vagy egyéb függőséget és bódulatot okozó szerek rendszeres, hosszabb ideje fennálló fogyasztása. Speciális szükségletű a gyermek akkor, ha a szerhez való fizikai függés (testi tünetek, amelyek a rendszeres fogyasztásra utalnak, valamint hiánya esetén súlyos elvonási tünetek megléte), és pszichés függőség (szer folyamatos és egyre növekvő mennyiségben való kívánása, és a megszerzése érdekében a következményeket figyelembe nem vevő magatartás).

3. Súlyos pszichés tüneteket mutató gyermek: olyan pszichés-pszichiátriai betegségekben szenved a gyermek, amely átlagos fejlődését, mindennapi életét korlátozza, élettere leszűkül (pl. nem lép ki a szobából, lakásból). Folyamatos pszichiátriai kontrollt igényel. Ide tartoznak: -

a túlzott (nem életkori sajátosságból és nem valamely konkrét eseményhez köthető) szorongások, szorongásos rohamok: pánik, kényszergondolatok, kényszerképzetek, fóbiák, súlyos stressz-zavarok (neurotikus betegségek)

-

súlyos hangulati zavarok: depresszió, mánia, mániás-depresszió

-

schizofrénia gyermekkori formái, paranoiás (téveszmés) zavarok

12


A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok el-, vagy szembefordulnak közvetlen és tágabb környezetükkel, nem fogadják el saját és mások érzéseit, késztetéseit, szocializációs zavarból eredő frusztrációjukat nem tanulták meg kanalizálni és társadalmilag is elfogadható tevékenységbe fordítani, emiatt gyakran agresszív vagy éppen apatikus reakciót adnak az őket ért környezeti hatásokra, gyakran kerülnek konfliktusba környezetükkel, alacsony frusztrációs toleranciaszinttel és fejletlen, nem internalizálódott értékrenddel, moralitással rendelkeznek. Új közösségbe való beilleszkedésük zavart és az ehhez társuló hipermotilitás és motiválatlanság számos, tanulási és teljesítményzavart okoz, járulékos tünetként. A serdülőkorú fiatalokra életkori sajátosságként jellemző az identitás aktív keresése, az intim kötődés és párválasztás igénye, szexuális és egyéb motívumok felerősödése és a kortárscsoport jelentőségének megnövekedése. Ennek hátterében az identitáskrízis áll, és a moratórium, vagy keresés időszaka, melynek lezárása többféleképp valósulhat meg. A folyamat során olyan kérdésekre keresi a választ, mint a ki vagyok én, milyen vagyok, miért vagyok, mivé leszek. Ahhoz, hogy a krízis optimális lezárásáról beszélhessünk, a személyiség minden összetevőjének (testkép-testséma, intellektuális képességek, érzelmi-indulati élet, motivációs struktúra-célhierarchia, szociális készségek) területén meg kell kapni a választ, amely a szociális környezet (kiemelkedő jelentőséggel bírnak a kortársak és a kortárscsoport) visszajelzései révén nyer értelmet és az önelfogadásban nyilvánul meg.

Identitáskrízis (moratórium, korai zárás, szerepdiffúzió, identitás megtalálása)

Ki vagyok, milyen vagyok, mivé válhatok?

Testkép

Érzelmi

Motivációs

Intellektuális

Szociális

élet

struktúra

képességek

készségek

Visszajelzés igénye és Önelfogadás

13


A speciális szükségletű serdülők ezen életkori sajátosságai kóros, inadekvát formában jelennek meg: 

Az identitáskrízis moratóriumi szakasza elhúzódik, identitásdiffúzió jellemző (helyes viselkedési minták hiánya, vagy elutasított szülői minták révén)



Társkapcsolati zavarok jellemzőek, azonnali vágykiélés erősebb érzelmi kötődés nélkül. Párválasztásuk gyakran elhamarkodott.



Deviáns csoportokhoz való kapcsolódás, az alacsony morális szint, illetve a társadalmi együttélés szabályainak ismeretében mutatkozó deficitek révén. A disszociális zavarokkal küzdő serdülők magatartási- és beilleszkedési zavarából következően gyakran válnak bűnelkövető csoportok, „gangek” célpontjaivá, részben maguk is elkövetőkké válnak, részben pedig mint áldozatok.

A speciális szükségletű gyermekek és serdülők zavara korrigálható, egyrészt intézményes keretek között, szakemberek koordinálásával végzett csoportos és egyéni terápiás korrekció révén, másrészt nem szabad elfelejtenünk a család szerepét a gyógyulás folyamatában. Nekünk, mint a gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek kötelességünk a családdal való közös segítségnyújtás lehetőségének megteremtése, hisz fő célunk, hogy a problémái miatt a családból speciális otthonba került gyermeket visszahelyezzük abba a környezetbe, amely további optimális személyiségfejlődését biztosítani tudja.

14


Nevelési alapelvek Nevelési elvek alapját a szenzitív pedagogikoterápiás rendszer során alkalmazott irányelvek adják: -

a gyermeket megerősíteni abban, hogy képes a fejlődésre, ehhez hitet adni,

-

a gyermek egyéniségét pozitív irányban erősítjük meg: a jót erősítjük meg benne, a kevésbé jót jóra fordítjuk

-

teret kell adni a gyermeknek érzelmei, elvárásai kifejezésére: ehhez természetes eszköz lehet a zene, rajz, mozgás, humor

-

tiszteljük a gyermeket, méltóságát teljes mértékben tiszteletben tartjuk és elvárjuk, hogy ő is tiszteljen bennünket és önmagát is,

-

esélyegyenlőséget biztosítjuk

-

biztonságos, stabil, következetes emocionális környezetet teremtünk, amely a folyamatos oltalom-támogatás melletti önálló cselekvés elősegítését jelenti

-

alternatívákat nyújtunk a gyermek számára a hit, a vallás, az etnikai identitás, a jövőbeni lehetőségek, az esélyek terén és segítségével

-

a gyermek szocializációját közösségben való neveléssel biztosítjuk, úgy, hogy lehetővé tesszük számára azt is, hogy magában –de nem magányosan- lehessen

-

személyes példamutatás elvével megismertetjük a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni és átadni mindazt a jót, amit másoktól kapott.

További nevelési alapelvek, amelyeket a gyermek-, és lakásotthon munkatársai mindennapos tevékenységük, hivatásuk során szem előtt tartanak: -

az otthonosság megteremtésének elve,

-

az egyéni különbözőség figyelembevételének elve,

-

a demokratizmus elve,

-

a nyitottság elve,

-

a kötelező és szabadon választott tevékenységek egységének elve,

-

az irányított önnevelés elve

-

a tevékenység központúság elve,

-

fizikai-, az alkotó tevékenység elve,

-

a játék, a tanulás és a munka integrációjának elve,

-

elemi-, és erkölcsi fejlődés egységének és egyenértékűségének elve.

15

A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme

Szakmai feladatok a bekerüléstől az egyéni gondozási-nevelési terv kialakításáig Az előgondozás A gyermekvédelem rendszerébe, és különös tekintettel a speciális szakellátásba kerülő gyermekek bekerülési krízise a legtöbb esetben abból fakad, hogy kevés információval és irreális jövőképpel rendelkeznek arról, hogy mi fog velük történni, milyen lehetőségeik vannak, hogyan alakulhat a sorsuk. Ezért a gyermek mindenkori tájékoztatásán túl fontos szakmai szempontként jelenik meg az előgondozás folyamatának szükségessége és prioritása. Az előgondozás során a gyermek megismerheti leendő otthonát, és azon személyeket, akik jövendő életében, sorsában referenciaszemélyként jelennek meg, lehetőséget biztosítva számára, hogy már a speciális gyermekotthonba kerülés előtt reális képet alkosson lehetőségeiről, pszichés-mentális szinten is felkészülten várja bekerülését. Az előgondozás sikeressége érdekében az alábbi folyamatot ajánlott követni: -

A gyermek sorsa, lehetőségei, jövője a bekerüléstől kezdve körvonalazódik, ennek nyitottságát és a gyermek választási lehetőségét, az ő igényeinek legteljesebb figyelembe vételét folyamatosan hangsúlyozni kell számára.

-

A Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslatát– melynek szakvéleményére alapozva készíti el az egyéni elhelyezési tervet a gyermekvédelmi szakszolgálat követően előgondozási megbeszélést hív össze a volt gondozási hely (befogadó otthon, másik gyermek- vagy lakásotthon) vezetője, vagy a nevelőszülő,

amelyen a

gyermeken kívül részt vesznek jelen és jövendő életének referenciaszemélyei: volt gondozási hely munkatársa, vezetője, a volt nevelőszülő, a leendő gondozási hely – speciális gyermekotthon szakmai vezetője és nevelője. Ekkor lehetősége nyílik a gyermeknek megismerkedni a számára fontossá váló személyekkel, kérdéseire értő figyelmet és megfelelő válaszokat kaphat. A megbeszélésre a speciális gyermekotthon munkatársai fényképeket is hoznak a speciális gyermekotthonról, amelyet a gyermek meg is kap. -

Amennyiben a gyermek családból kerül be a speciális gyermekotthonba - az átmeneti nevelésbe vételről szóló határozat meghozatalát követően - és otthon várja meg átmeneti nevelésbe kerülését, a Szakértői Bizottság javaslatát követően az alapellátás


családgondozójával felvéve a kapcsolatot, a leendő gondozási hely szakmai vezetője és családgondozója ellátogat a családhoz. Megismerkednek a gyermekkel és a családtagokkal, bemutatják a speciális gyermekotthont. -

Ezt követi a gyermek számára leendő gondozási helyre történő kilátogatás, számára fontos referenciaszemély, vagy a szülők kíséretében. Ott a speciális gyermekotthon vezetője, és leendő mentora várja, akik körbevezetik, kérdéseire válaszolnak.

-

Az elhelyezési értekezleten így a gyermek már megfelelő tájékozottsággal, saját tapasztalatokkal vehet részt, és nem érzi azt, hogy a döntés a feje fölött történiktörtént, hanem Ő maga is aktív részeseként éli meg az új gondozási helyre –speciális gyermekotthonba- kerülés folyamtát.

-

Az adaptációs megbeszélésre az értekezletet követően, a leendő gondozási helyen kerül sor, mintegy az előgondozási folyamat zárásaként, amire a gyermeket a volt gondozási hely vezetője, nevelője, mentora, pszichológus, családgondozója kíséri el. Amennyiben családból kerül be a gyermek, a számára fontos családtagok kísérik el őt. Nevelőcsaládból való bekerülés esetén a nevelőszülő a gyermek kísérője. A megbeszélés célja a gyermek beilleszkedésének minél zökkenőmentesebb biztosítása. Ennek érdekében a volt gondozási hely szakemberei –a gyermek jelenléte nélkül, de az Etika szabályainak megfelelően őt tájékoztatva--„bemutatják” a gyermeket az új gondozási helynek, hangsúlyt fektetve az átélt élményeire, fejlődésére, kapcsolataira, kapcsolattartására vonatkozó tapasztalataikat, ugyanakkor megbeszélik az általuk érzékelt problémákat. Ezek kezelési lehetőségeit, azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hatékonyak voltak a gyermek viselkedésének optimalizálásában. (mivel lehet motiválni, melyek a problémájának gyökerei, milyen ellátásra lenne-van szüksége a gyermeknek).

A gyermek fogadása A gyermek speciális gyermekotthonba való tényleges megérkezése szintén kiemelt jelentőségű, hiszen ez jelenti majd számára az imprinting –bevésődés- alapélményét, az első benyomást arról, hogy immár Ő maga is részese az adott közösségnek, otthonnak. Ennek érdekében legyenek jelen az ott élő gyermekek –lehetőség szerint minél többen- a gyermek gyámja, a nevelő, a gyermek mentora, illetve a munkatársak közül, akinek erre lehetősége van. Továbbá fontos szakmai ajánlás az, hogy a gyermeket a volt gondozási helyről egy


számára fontos, referens személy kísérje, biztosítva a leválás és átgondozás folyamatának zökkenőmentességét. -

A „Vártunk rád”- élménnyel való fogadás azt jelenti, hogy a speciális gyermekotthon munkatársai, gyermekei közösen sütött sütivel, rágcsálnivalóval, teával várják az új társukat és kísérőjét.

-

A kötetlen és oldott hangulatú beszélgetést követően a gyermek leendő szobájában a mentorral együtt ketten átnézik a ruha- és iratjegyzéket, a mentor segíti a gyermeket a kipakolásban, a szoba „belakásában”.

-

A kísérőtől való elbúcsúzást követően a gyermek mentorával – és társaival - együtt egy rövid közös sétát tesz a gyermek- vagy lakásotthon környékén, ahol a mentor megmutatja neki a legfontosabb helyeket (bolt, iskola, posta, park, játszótér, stb) Ennek célja egyrészt, hogy a gyermek és lakótársai közötti kapcsolat az első pillanattól lehetőséget teremtsen a gyermek számára egy optimális kötődés kialakítására, másrészt, hogy az esetleges irreális ideákat a bezártságról, elszigetelődésről lehető leghamarabb megszüntesse. Ugyanakkor minden esetben figyelembe kell venni a bekerülő gyermek aktuális pszichés és mentális állapotát. Mivel speciális szükségletű gyermekről van szó, ez kiemelten fontos az első nap programjának tervezésekor, amelybe be kell vonni a speciális gyermekotthon pszichológusát is –aki lehetőség szerint jelen van a gyermek érkezésekor.

-

A megérkezés első napján sor kerül a többi gyermekkel közösen egy étkezésre, ahol lehetősége nyílik megismerni társait, akár egyszerűbb ismerkedős játékkal a nevelő, mentor, pszichológus, munkatársak részvételével.

Mivel a speciális otthonba kerülést determinálja egy szakértői csoport vizsgálatának eredménye és véleménye, a bekerülés első időszakában alapvetően két fő szakmai megfontoltságú szempontot szükséges szem előtt tartani: Egyrészt az új környezetbe kerülés következtében a gyermekben lejátszódó pszichés folyamatok megértése. Általánosan minden gyermek esetében beszélhetünk tárgyvesztésről, kerüljön be akár családi, akár egy másik intézményi környezetből, hisz egy számára fontos személyt, instrumentális környezetet, megszokott életmódot elveszít. Ezért nagyon fontos a gondozó és szakszemélyzet felkészítése, hogy az ebből fakadó reakciókat megfelelően értelmezni és kezelni tudja, valamint hatékony segítséget nyújtson a gyermeknek. Ennek érdekében:

18




Elfogadó, meleg, empatikus légkörrel kell, hogy találkozzon a gyermek, amely kiszámítható, biztonságot nyújt. Ez egyrészt a gyermek problémáinak megértését, ahhoz való pozitív viszonyulást jelent, másrészt határozottságot és a szabályok egyértelmű közvetítését.



A gyermek ismerkedése és megismertetése környezetével, társaival valamint az otthonban való együttélés szabályaival. A bekerülő gyermeket a nevelője fogadja, végigvezeti az otthonban, bemutatja társainak és a felnőtteknek, megmutatja szobáját, helyét, tájékoztatja a szabályokról és a lehetőségekről, válaszol felmerülő kérdéseire és biztosítja elérhetőségéről, felkereshetőségéről, nyitottságáról.

Másrészt nem csupán a gyermeknek kell megismerkednie az új környezet nyújtotta lehetőségekkel, hanem az őt körülvevő személyeknek is szükséges megismernie az ő képességeit, adottságait, hogy ezáltal tervezhetővé váljon a hatékony, mind intellektuális, mind érzelmi szinten megfelelő fejlesztési lehetőséget biztosító individualizált program kialakítása. A szakemberek és a gyermek nevelője által végzett exploratív-feltáró beszélgetések és diagnosztikus tevékenység középpontjába nem a speciális szükséglet primer tünetei, hanem sokkal inkább kísérőjelenségei, a gyermekben kialakult jatrogén ártalmai kerülnek (énkép-zavar, önértékelési deficit, tanulási- és teljesítmény problémák). Ennek eredményeképpen az egyéni gondozási terv kialakításakor A gyermekotthonok működésének szabályairól és követelményeiről szóló Módszertani levélben meghatározott szempontokon túl a gyermek, a nevelő és a szakember igényeit, javaslatát figyelembe véve meghatározásra kerül a különböző foglalkozásokon, fejlesztő és tehetséggondozó programokon, csoportokban való részvétel. Az adaptációs időszak folyamatát facilitálja a speciális gyermekotthon Életrendjének sajátos, a gyermek igényeihez igazodó, kevésbé formális megismerése és elfogadása. Ennek több formája, illetve ezek kombinációja lehetséges: -

A bekerülést követő néhány nap elteltével egy közös étkezést követően megkérjük a bekerült gyermeket arra, hogy mondja el, szerinte milyen alapvető szabályok, életrend működik az otthonban. Az elképzeléseire adott reflexió alapján a gyermek számára körvonalazódnak az együttélési normák, az írott és íratlan szabályrendszer, melyek interiorizációja ezáltal a gyermek számára természetessé válik.

-

A többi gyermek közösen, saját értelmezésében mondja el a bekerülő gyermek számára a legfontosabb életrendi normákat, aki erre reflektálhat. A munkatársak (nevelő, mentor) részvételével, irányított beszélgetés keretében tisztázzák az esetleges

19


félreértéseket, és ezáltal válik a gyermek számára elfogadhatóvá, ismertté a szabályrendszer. Az adaptációs időszak másik fontos szakmai feladata, a mentor-rendszer működtetése révén válik igazán a gyermek részesévé annak a folyamatnak, ami a beilleszkedést, az önés társelfogadást serkentheti, optimalizálhatja. A mentorrá válás folyamata:  Amint a gyermek, mint lehetséges bekerülő szóba kerül (kooperálva a volt gondozási hellyel és a Szakszolgálat szakmai egységeivel) a nevelő kijelöli a mentort,  Mentor lehet nevelő, gyermekfelügyelő, gyermekvédelmi asszisztens beosztásban dolgozó munkatárs  Egy kollégának maximálisan 2 mentorált gyermeke lehet és adott esetben egy munkamegbeszélésen, vagy akár önként is jelentkezhet valaki mentornak, ha nincs meg a 2 mentoráltja.  A mentor kiemelt szerepet játszik az előgondozás, a fogadás és az adaptáció folyamatában  A kapcsolatokat (családi, speciális gyermekotthonon belüli és kívüli intézmények) koordinálja a gyerek igényeinek figyelembevételével. A mentor szerepe a gyermek lakás- vagy gyermekotthonban való tartózkodása alatt:  mélyebb kötődési lehetőséget, alapvető kötődési mintát biztosít a gyermek számára  referenciaszemélyként jelenik meg a gyermek életében  személyes törődés révén a meglévő és új traumák feldolgozását elősegíti  nyílt, őszinte kommunikációval bizalmi beszélgetéseket folytat  fontosabb életeseményeknél szerepet vállal, támaszt nyújt, támogat  a gyermek képességeit felfedezi, felderíti, azok kiaknázására motiválja  a speciális gyermekotthon elhagyásakor a gyermek sorsát lehetőség és igény szerint utánköveti A mentor feladatai, tevékenysége:  A mentor és a gyermek közötti kapcsolat mélyítése szempontjából fontosak a közös programok, mint az orvoshoz való elkísérés, közös vásárlás, hivatalos ügyek intézése, szülői értekezleteken való részvétel  A mentor és mentoráltjai (1-2 gyermek) együtt saját, egyénileg szervezett élményprogramokon

vehetnek

részt,

illetve

speciális

gyermekotthoni

közös

20


élményprogramon a mentor különös figyelmet fordít saját mentoráltjaira, velük együtt éli át a számukra fontos élményeket  A mentor és a gyermek közösen vezeti a Varázsutam füzetet, amelyben –mintegy élettörténeti könyvként- a gyermek élményei, speciális gyermekotthoni életének fontosabb pozitív történései, az átélt és megoldott krízishelyzetek, valamint fényképek, a gyermek számára fontos dokumentumok (levelek, meghívók stb.) kapnak helyet. A naplót a gyermek bármikor olvashatja és Ő maga is írhat bele, de alapvetően ezt a dokumentációt a mentor vezeti. A mentor havonta lejegyezi a naplóban, hogy mely

területeken

lát

fejlődést

a

gyermek

képességeiben,

készségeiben,

helyzetkezelésében, kommunikációjában, kapcsolataiban. Az adaptációs időszakban a mentor mellett a speciális gyermekotthon pszichológusa családgondozója,

fejlesztő

pedagógusa

is

kiemelt

figyelmet

szentel

a

gyermek

beilleszkedésének elősegítésében, továbbá: -

felveszi a kapcsolatot a gyermek lakhelyén illetékes alapellátással (családgondozó), a gyermek iskolájával (fejlesztő pedagógus), a szakértői bizottságokkal (pszichológus)

-

beszerzi a gyermekkel kapcsolatos korábbi iratokat, szakvéleményeket

-

szükség szerint megvizsgálja a gyermeket, kapcsolatrendszerét

-

meghatározza a fejlesztés-támogatás területeit.

Tapasztalataik, valamint a korábbi iratok és saját megfigyeléseik, vizsgálataik eredménye alapján a pszichológus vezetésével, a mentor, a nevelő, a fejlesztő pedagógus, családgondozó, esetleg a többi kolléga bevonásával elkészítik a gyermek Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési tervét. (1. sz. melléklet). A terv tartalmazza: -

anamnesztikus adatokat (egészségügyi, pszichológiai, pedagógiai)

-

szakértői bizottságok (gyermekvédelmi, illetve tanulási képességet vizsgáló) korábbi és bekerülést követő vizsgálati eredményeit

-

az adaptációs időszak alatti vizsgálatok, megfigyelések tapasztalatait (pszichológus, családgondozó, fejlesztő pedagógus, mentor)

-

az ezen eredmények alapján közösen elkészített SWOT analízist ( a gyermekben és környezetében rejlő erősségek, fejlesztendő területek, kockázatok és lehetőségek)

-

valamint a SWOT analízis alapján történő fejlesztés, gondozás célját, módját, várható eredményét, felelősét.

A Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv 3 havonta (szükség esetén bármikor) felülvizsgálatra kerül, a pszichológus által szervezett munkatársi esetmegbeszélés keretében,

21


ahol értékelik a tervben foglalt eddigi fejlesztések eredményét, módosítják a fejlesztési célokat, módokat. A Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv nem helyettesíti a jogszabályban meghatározott egyéni gondozási-nevelési tervet és annak elkészítését, hanem kiegészítheti azt. A gyermek kapcsolatrendszere- A kapcsolattartás A gyermek kapcsolatrendszerének megismerése, az abban rejlő lehetőségek felmérése már az előgondozás folyamatában megjelenik és az otthonban eltöltött időszak teljes tartama alatt folyamatos kapcsolattartással biztosítani szükséges azt. Ennek érdekében a családgondozó a gyermek bekerülését követően azon túl, hogy az alapellátás szakembereivel és a volt gondozási hellyel felveszi a kapcsolatot, illetve szükség esetén családterapeuta bevonásával a kapcsolattartás nehézségeit igyekszik megoldani, családlátogatás formájában felkeresi a családot, anamnézist vesz fel, és ennek megfelelően a nevelővel és a gyermekkel egyeztetve a gyám felé jelzi a kapcsolattartásra vonatkozó javaslat módosítását-amennyiben szükségesnek ítélik, illetve team-ülés keretében megbeszélik annak fenntarthatóságát. Az időszakos kapcsolattartásra vonatkozóan is javaslattételi lehetősége van, a gyermekkel, nevelővel és a mentorral való egyeztetést követően. A családdal való folyamatos kapcsolattartás lehetőségei a lakásotthon részéről: - családgondozó rendszeres családlátogatása –ennek tapasztalatait feljegyzésben rögzíti - kapcsolattartások tapasztalatainak feljegyzése –mind a családgondozó, mind a mentor a gyermekkel megbeszélve megteszi ezt - a családtagok, gyermek számára referens személyek meghívása ünnepségekre, fontos eseményekre (születésnap, ballagás) - közös programok szervezése, amelyekben a gyermekek családját is bevonja az otthon (közös sütés-főzés, családi napok) - telefonos kapcsolattartás a szülőkkel, testvérekkel - korábbi gyermekotthoni társak látogatásának lehetősége A vér szerinti családon, családtagokon túl a gyermek számára fontos személyekkel való folyamatos kapcsolattartás biztosítása, a lehetőség megteremtése is alapvető fontosságú. A gyermek távolabbi rokonai, korábbi kapcsolatai (volt nevelőszülő és családja), külső kortárskapcsolatai (barát, barátnő, iskolatársak) mintegy lehetőségként vannak jelen a

22


gyermek életében, a szocializációs folyamatot, a társadalmi beilleszkedést facilitáló tényezőként és kapcsolati alapként. Ebből fakadóan ennek támogatása a gyermekotthon részéről kiemelt jelentőségű és megvalósulhat akár különböző közös programok (eseményeken való részvétel, születésnapi buli barátokkal, tini-disco szervezése), akár – előzetes telefonos egyeztetést követő- személyes kapcsolattartás formájában. Természetesen a kapcsolattartás során, a gyámhivatal határozatában foglaltakat meg kell tartani. A kapcsolattartás során a gyermekotthon részéről alapvető jelentőségű az intimitás biztosítása oly módon, hogy a gyermek számára a nevelő, gondozó folyamatosan közvetítse a biztonság érzetét.

23


A bekerülés és az adaptáció folyamata Volt gondozási hely

Speciális gyermekotthon

Gyermek Lehetőségek, jövőkép realizálása Előgondozási megbeszélés

Megszervezése, támogató részvétel (vezető, nevelő)

Kérdések, reflexiók

Bemutatkozás–fényképek, közösség (gyám, nevelő, mentor)

Kilátogatás, ismerkedés, döntés Előgondozás Elhelyezési értekezlet (Szakszolgálattal együttműködve) Adaptációs megbeszélés (vezető, nevelő, pszichológus, családgondozó)

Fogadás

Adaptáció

Leválás-átgondozás-átszokás

Ellátogatás a volt gondozási helyre (mentor, nevelő, pszichológus, családgondozó)

A gyermek fogadásának előkészítése „Vártunk Rád”- élménye Közös teázás, mentorral közös program, gyermekekkel közös étkezés-ismerkedés (gyám, nevelő, mentor, gyermekek, munkatársak)

Mentor-rendszer

Életrend megismerése, elfogadása

Gondozási-nevelési terv, gondozási-fejlesztési terv

Elkísérés az új otthonba

A gyermek kapcsolatrendszere

24


A gondozás és nevelés elemei- A speciális gyermekotthonban eltöltött idő strukturálása A gyermekotthon szakmai tevékenységének esszenciáját az ott eltöltött idő strukturálása jelenti mind a gyermekek, mind a kollégák számára. A tevékenységek megszervezésekor, megvalósításakor egyaránt figyelni kell a gyermekekre, mint egyénekre, individuumokra a maguk sajátos igényeivel, szükségleteivel, valamint az otthonra, mint együtt élő és együtt működő gyermekek közösségére. A szakmai program ezen eleme több operatív célt is szolgál, amelyeket a hatékony időstrukturálás kidolgozásakor, mind az egységes tevékenységekre, mind a gyermek- vagy lakásotthon szakmaiságának profilírozáskor, szem előtt szükséges tartani: 

A gyermekek optimális személyiségfejlődésének, mentális-erkölcsi biztonságának támogatása, az egyéni gondozási-nevelési tervben és a mentálhigiénés gondozásifejlesztési tervben foglaltak megvalósítása.



A gyermekek egyéni szükségletek és igények kielégítése, valamint az igényeikre vonatkozó önreflektív képesség fejlesztése.



A gyermekközösség együttműködésének fejlesztése, kooperatív magatartásmód kialakítása.



A gyermekközösség, mint pozitív identifikációs és szociális identitástudat alapjává, azaz referenciacsoporttá válásának és akként való működésének segítése.



A gyermek- vagy lakásotthon megtartó, otthontartó szerepének biztosítása, a gyermek otthon-képének és a hozzá való emocionális ragaszkodásnak, a kötődésnek, valamint a gyermek érzelmi-egzisztenciális biztonságérzetének optimalizálása.

A speciális szükségletű serdülők számára kialakításra került szakmai program elemei, azaz a másodlagos prevenciós munka alapvető céljai a következők: 1. Az

identitáskrízis

megoldásának

optimalizálása,

az

identitásdiffúzió

megszüntetése a reális önismeret kialakításával. 2. Pozitív szociális identitási minta nyújtása, deviáns kortárscsoporthoz való tartozás helyett társadalmilag elfogadott referenciacsoport biztosítása és ezáltal a beilleszkedési nehézségek és zavarok korrekciója. 3. A deviáns magatartási formák korrekciója, pozitív identifikációs folyamat katalizálása révén.


AZ ÖNISMERET FEJLESZTÉSE ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI A bekerülő, speciális szükségletű serdülők énképe, önismerete gyakran bizonytalan, irreális, téves. Ezért a speciális gyermekotthon pszichológusának csoportvezetésével lehetőséget biztosítunk a csoportos önismeret fejlesztésére, melynek során önmagukról és társaikról hiteles, torzítatlan képet kapnak, kialakíthatóvá válik a reális és optimális távolságú énképénideál diszkrepancia, ezáltal megtanulják az egymásra való odafigyelést és elfogadást, a másik és a saját maguk személyének tiszteletben tartását, valamint az önismeret alapját képezi többek között a hatékony érzelem felismerésnek, és kifejezésnek, az érzelmi-indulati életük kezelésében való kompetenssé válásnak, konfliktuskezelésnek, a szociális készségek elsajátításának, egyszóval a megfelelő szintű szocializációs folyamatnak. A csoport működésének további alapvető hatótényezője a serdülők természetes, életkori sajátosságként megjelenő önismereti igénye, valamint egy számukra fontos közösséghez való tartozás érzése. Téma Bemutatkozás

Az énkép vizsgálata Testi önismeret és önkifejezés

Nyilvános és rejtett tulajdonságok

Az énkép és a viselkedés

Az énideál

Feladat, tevékenység          

Nevek gyakorlása Írásos feladatok (Önéletrajz, Honnan jöttem stb.) „Csoportszerződés” Csoportos bemutatkozó játékok Tenessee Énkép Skála Mozgáskoordinációs gyakorlatok Szenzibilizálás gyakorlatai Ritmusgyakorlatok Közös mozgás élménye Testi önismeret-fejlesztő játékok

         

Önmegfigyelés Önjellemzés és társjellemzés Rajzos, írásos önbemutatási gyakorlatok Metamorfózis teszt (és játék: Mi lennél, ha…?) Egymás és saját viselkedésének megfigyelése, utánzásos játékok Az énkép közvetítése Kognitív disszonancia és feloldása Vizsgálata, kifejezése Az énideál összetevői Az énideál projekciója

26


KORREKTÍV-TERÁPIÁS FEJLESZTŐ CSOPORTOK ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI A csoportok célja a speciális szükségletű serdülők tüneteinek hatékony korrekciója, megoldási minták nyújtása és elsajátítása. Az itt bemutatásra kerülő csoportok nyitottak és – a bent lét időtartamának bizonytalan hossza miatt – témacentrikusak (egy-egy problémakör viszonylag konkrét, célirányos levezetése), amely témák az előbb említett tünetek megoldását, korrekcióját tűzik ki célul, arra koncentrálnak. 1. A motivációs-érzelmi-akarati élet korrekciója és fejlesztése: mindamellett, hogy ezen

foglalkozások során megismerik érzelmi világukat, egyéni motivációs hierarchiájukat, megtanulják azokat hitelesen és nyíltan, de mégis szublimáltan, a társadalmi normáknak megfelelően kifejezésre juttatni. Elsajátítják a hatékony agressziókezelést AVP (Alternatívák az Erőszakkal Szemben) tréning keretében. A csoport elfogadása, nyitott légköre lehetővé teszi a szabad érzelemkinyilvánítást, ugyanakkor a szakember segítségével megtanulják kanalizálni azt. Az életkor sajátosságait figyelembe véve nagy hangsúlyt fektetünk a kortárscsoport, baráti társaság, szerelem, párválasztás és a szexualitás kérdésére, a veszélyek és problémák feltárására, ismeretterjesztésre, tájékoztatásra és tanácsadásra. Az individuális motivációs struktúra megismerése és személyre szabottan való optimalizálása szintén alapját képezi a reszocializációs folyamatnak és az érett személyiség kialakulásának. Továbbá fontos kiemelni a felgyorsult akceleráció és a tájékozottság, valamint szocializációs hiányosságok miatt bekövetkező korai és meggondolatlan szexuális élettel kapcsolatos problémákat, amelyek veszélyeire, következményeire és elkerülésére, valamint a felelősségteljes párkapcsolat jelentőségére külön hangsúlyt fektet a szakmai program ezen része.

27

A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Téma Személyiségprofil Érzelmek felismerése

Érzelemkifejezés

Agresszió és kezelése

Proszociális érzelmek Szeretet, barátság, szerelem Szexualitás Motivációs struktúra

Tevékenység, feladat      

„Általánosabb” tesztek, csoportos megbeszélés CPI felvétele (egyéni visszajelzés) Játékos formában (képekről, hangokból, filmekből) Alap- és összetett érzelmek Szociális Intelligencia Teszt felvétele, csoportos megbeszélése Alap és összetett érzelmek kifejezésének gyakorlása nonverbális módon  Érzelmek tudatosításának, felvállalásának gyakorlatai (introspektív és énkifejező játékok)  Az agresszió fogalmának tisztázása  Egymással szembeni agresszió és kezelése  Harag és Düh Skála (egyéni visszajelzés, közös megbeszélés – agresszió „önmagunkkal szemben)  AVP Tréning (csak képesítéssel vezethető) Segítségnyújtás, támogatás, altruizmus ( a téma feldolgozása csoportos megbeszélés és játékos formában történik)  Csoporton belüli és azon kívüli barátságok  Kötetlen beszélgetés a szerelemről  Kötetlen és nyílt beszélgetés, ismeretterjesztés, tájékoztatás, figyelemfelkeltés (problémák, veszélyek). A felelősségteljes párválasztás, anyaság-apaság.  Egyéni célrendszer, célhierarchia felmérése, felépítése (projektív módszerrel pl. Mondatbefejezések)  TAT felvétele (akár csoportos, írott formában – közös megbeszélés)

2. Szociális készségek korrekciója és fejlesztése: talán a legfontosabb szempontként kell

kezelnünk a speciális szükséglet –legyen az bármelyik formája- tünetein belül a szociális szféra zavarát. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk azon képességekre, amelyek hatékonnyá teszik a kikerülő gyermeket, fiatalt a társadalomba való beilleszkedésben, illetve a szűkebb környezetbe (család, lakásotthon) való integrálódásban. Ezek között szerepel az empátia-, tolerancia-, kommunikáció- és konfliktuskezelés fejlesztése, az ezekben való jártasság megszerzése, valamint a szűkebb és tágabb értelemben vett csoportban élés szabályainak (normák, versengés, kooperáció) elsajátítása.

28

A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme Téma Az empátia

Sztereotípiák és előítélet

Tolerancia Társadalmi, társas és csoportbeli szerepek

Feladat, tevékenység             

Csoport- és társadalmi normák

Együttműködés és versengés, a csoportteljesítmény

     

Kommunikációs hatékonyság és kommunikációfejlesztés

Konfliktuskezelés

       

Az egymás felé fordulás, beleélés gyakorlatai Empatikus készség fejlesztése Empátia Skála felvétele és megbeszélése Jellegzetes sztereotípiák megbeszélése „Vita” az előítéletről (pl. egy film kapcsán) Ember- és személyiségtípusok Az előítéletes személyiség és csoport (feldolgozás játékos, vagy projektív formában) Egymás elfogadása, megértése A feltétel nélküli elfogadás gyakorlatai Csoportbeli szerepek (szociometria alapján) Csoporton kívüli szerepek (szerepjátszás, megszemélyesítés) Pszichodramatikus foglalkozások (szerepek tudatosítása, szerepekhez való viszony tisztázása, feszültségoldás) Férfi -és Női- szerepek a családban, a gyermekotthonban, az életben Szerepkonfliktusok Csoportbeli és társadalmi normák összegyűjtése A normák szerepe a társas életben (közös megbeszélés) Konformizmus és deviancia (a témával kapcsolatos film vagy színházi élmény feldolgozása) Kiscsoportos játékok, melynek során megtapasztalhatják a serdülők a kooperáció és a versengés közötti különbséget, előnyöket, hátrányokat Az egyéni és a csoportos munka hatékonyságának összehasonlítása A csoportos döntéshozatal jellegzetességei Retorikai alapelvek Beszédtechnikai alapok Kommunikációs gátak és feloldásuk A meggyőző kommunikáció technikáinak gyakorlása Konfliktusleltár készítésének módszerei Konfliktuskezelési módok és hatékonyságuk, konfliktushelyzet és a megoldási módok összehangolása Egyénen belüli, egyének közötti és csoportközi konfliktusok kezelése

3. Tanulási képességek és tanulási motiváció: mint azt korábban említettük, a speciális szükségletként megjelenő zavarok, problémák velejárója, kísérő tünete a tanulási zavar. A tanulási zavar, mint tünet mögött többféle ok húzódhat meg: tanulási alapképességek nem megfelelő fejlettsége, inadekvát tanulási technikák és stratégiák, tanulásban való motiváltság zavara vagy hiánya. Ezen témacentrikus csoport hivatott feltérképezni a tanulási zavar mögötti okokat, hatótényezőket és kompetenssé tenni a serdülőt ezek kezelésében.

29


Téma

Feladat, tevékenység

A tanulás alapképességeinek fejlesztése 1. Figyelemfejlesztő tréning     2. Emlékezetfejlesztés   3. Megértés fejlesztése

4. Problémamegoldás

Hatékony tanulási technikák

Tanulási stílusok Tanulási motiváció

              

A figyelem terjedelmének növelése A figyelem tartósságának fejlesztése A hatékony figyelemmegosztás A figyelem átvitelének gyakorlása A rövid idejű memória fejlesztése (a tömbösítés módszere) A hosszú távú memória fejlesztése – mnemotechnikai módszerek, kontextushatás stb. A konstruktív memória szerepe és felhasználása a tanulás során Fogalomalkotás, lényegkiemelés Összefüggések feltárása A logikai felismerés fejlesztése Konkrét és absztarkt gondolkodást igénylő feladatok A divergens és a konvergens problémamegoldás gyakorlása Analógiák használata Feladattípusok és megoldásuk Elemi tanulási technikák hatékonysága A mélyrehatoló, a mechanikus és a szervezett tanulási formák Tanulási stratágiák Tanulási stílusok megismerése, Hatékonyságának fejlesztése A gyermekre jellemző motívumok megismerése A motívumok és a célok összehangolása

TEHETSÉGGONDOZÁS, ÖNKÉPZÉS ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI Olyan csoportok létrehozását is fontosnak tartjuk a speciális gyermekotthon szervezeti keretein belül, amelyek kevésbé, illetve csak közvetetten tűzik ki a terápiát, a disszociális zavar korrekcióját célul, sokkal inkább a gyermekek érdeklődésének és tehetségének, adottságainak, képességeinek megfelelően alakulnának ki. A csoportok célja egyrészt a szabadidő hasznos, strukturált, saját választáson alapuló eltöltése, másrészt a gyermek meglevő képességeinek kibontakoztatása, a tehetséggondozás. Ilyen csoportok és programok biztosítása révén felkelthető a gyermek belső motiváltsága (amely átvihető a tanulásra, illetve más tevékenységi formára is), átélheti kompetenciáját a sikerélmény és a pozitív visszajelzések révén, énképe pozitívabbá válik, önbizalma növekszik, megtanulja idejét strukturálni, és olyan viselkedésformákat sajátíthat el, amelyek segítik speciális szükségletből fakadó tüneteinek (érzelmi élet, szociális készségek zavara) kanalizálását, a társadalom által is elfogadott tevékenységi formákba való szublimálását.

30


Az öntevékeny, önképző és tehetséggondozó csoportok tematikáját a gyermekek érdeklődése és az intézmény tárgyi valamint személyi feltételek határozzák meg, most néhány példával szeretnénk érzékeltetni koncepciónkat: 

Irodalmi-, színjátszó kör



Hagyományőrző, kézműves csoportok



Zenei tehetséggondozás



Informatikai és egyéb reál irányultságú gyerekek tehetséggondozása



„Kiskert” barátok köre: dísz- és haszonnövények gondozása



Ping-pong



Küzdősport

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI Speciális szükségletű gyermekek esetében a korrekción és fejlesztésen túl nagy hangsúlyt kell fektetni a további deviáns magatartásmódok elkerülésére, és társadalmilag elfogadott, helyes és követendő minták nyújtására. Ezen korosztály új ismeretekre való nyitottságának kihasználásával megelőzhetővé válnak a serdülőkorban kialakuló szenvedélybetegségek, a kábítószer- és alkoholfüggőség, valamint elkerülhető a korai és meggondolatlan szexuális élet negatív következményei. A pszichoaktív szerekkel élő serdülők esetében viszont már másodlagos, illetve harmadlagos prevencióról beszélhetünk, így számukra elterelésként, illetve terapeutikus jellegű folyamatként jelennek meg ezen elemek. Az életkori sajátosságoknak megfelelő egészségcentrikus nevelés módjai, formái a következők: 1. Tájékozató, ismeretterjesztő előadások (meghívott előadókkal, ennek érdekében szorosan

együttműködve

a

város

szakembereivel,

helyi

rendőrkapitányság

bűnmegelőzési osztályának munkatársaival, illetve a körzeti megbízottal, helyi mentőállomás képviselőjével, dolgozóival, a lakásotthon körzeti, illetve a gyermekek iskoláinak védőnőivel, a körzetileg illetékes háziorvossal, Drogambulanciával, Kiút Alapítvánnyal,

alternatív

megoldásokat

kínáló,

szakmailag

elismert

természetgyógyászokkal, helyi és környékbeli e témában működő alapítványok, civil szervezetek, klubok vezetőivel, illetve tagjaival, esetleg országosan elismert és közismert szakemberekkel)

31


o A dohányzás káros következményei o A szexuális élet témaköre, veszélyei, nemi betegségek o A kábítószerekkel kapcsolatos ismeretek és veszélyek o A bűnmegelőzés o Az alkoholizmus témakörében. 2. Kötetlen és nyílt beszélgetések, teadélutánok szervezése, akár a többi lakásotthon gondozottjaival közösen -amennyiben ennek lehetősége a speciális gyermekotthonban élő gyermekek, mint csoport valósága és aktuális létállapotuk alapján megvalósítható-, ahol lehetőség van egymás véleményének, attitűdjének, hiedelmeinek és tévhiteinek megismerésére és tudatosítására 

A barátság és a kortárskapcsolatok jelentőségéről.



A szexualitással kapcsolatos attitűdök, a korai szexuális élet következményei, a felelősségteljes párkapcsolat témájáról.



Nemi betegségekről



Biztonságos szexről

3. Korosztályonkénti vetélkedők szervezése, ahol a devianciákkal kapcsolatos ismeretek összegyűjtése és megoldási módok aktív keresése mellett átélnék a csoportok közötti versengés és kooperáció élményét, ezáltal indirekt módon fejlesztve szociális készségeiket. 4. Egyéni és csapatjátékra egyaránt lehetőséget biztosító sportversenyek rendszeres szervezése, a sportolási lehetőség folyamatos biztosítása mellett.

EGYÉNI TANÁCSADÁS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A speciális otthon szakemberei lehetőséget biztosítanának az egyéni, négyszemközti tanácsadásra és terápiára, egyrészt a gyermek igényei, másrészt a szakember (pszichiáter, pszichológus, családgondozó, szociális munkás, nevelő) javaslata alapján. Ezért is fontos, hogy a gyermek bekerülésekor már megismerkedjen azokkal a személyekkel, akik problémájában hatékony segítséget tudnak nyújtani és kialakuljon az a bizalmi légkör, amelyben ezt kérik is. A szakemberek napi szintű jelenléte és a rendszeres tanácsadás, valamint annak feltételeinek megteremtése (otthonunkban a terápiás helyiség) ezt lehetővé teszik. Az egyéni tanácsadás menete a következőkben foglalható össze.

32




Anamnézis felvétele, lehetőség szerint a család, illetve a bekerült gyermek előző gondozási helyén élők bevonásával



A serdülővel történő exploráció a problémára, a tüneteinek megélésére és feldolgozására vonatkozóan, az egyéni igények feltérképezésére.



Diagnosztikus eljárások alkalmazása, amely a speciális szükséglet jatrogén ártalmainak, valamint a serdülő képességeinek, érdeklődési preferenciájának felmérését tűzi ki célul, egyrészt a tanácsadás további menetének, másrészt a serdülő jelen környezetbe való beilleszkedésének elősegítése és megtervezése céljából.



Tanácsadási és terápiás módszer tervezése és megvalósítása. A tapasztalat alapján adekvát alkalmazási területek és technikák a következők: krízisintervenció, kognitív viselkedésterápia, rövid dinamikus terápiák. Pszichológusunk egészségpszichológus végzettségű.



A tanácsadás és a terápia sikerességének felmérése, a szükséges változtatások megtervezése és végrehajtása.

Szükség, illetve igény esetén a terápiába bevonható a család is – konzultáció, nevelési tanácsadás formájában- , hisz mint azt említettük a gyermek leginkább tünethordozó, és eredményes reszocializációjához elengedhetetlen a közvetlen környezet viszonylagos „egészsége”. Ehhez a gyermekotthon pszichológusának, családgondozójának tevékenységén túl szükséges az alapellátás családgondozójával, illetve lehetőség szerint a nevelési tanácsadó szakembereivel való együttműködés, kiemelten abban az esetben, amikor lehetőség nyílik a hazagondozásra, a vér szerinti családba való visszaillesztésre-visszailleszkedésre.

AZ ISKOLÁZTATÁS A sikeres szocializáció alapja a személyes kompetenciák meglétén túl a megfelelő iskolai végzettség, illetve képesítés megszerzése. Ennek egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a serdülők

a

beilleszkedés

időszakát

követően

képességeikhez

mérten

közoktatási

intézményben tanuljanak, vagy akkreditált szakmai képzésben vegyenek részt. A speciális szükségletű serdülők egy része alaptünetéből következően magántanulóként végzi tanulmányait. Amennyiben a speciális gyermekotthon vonzáskörzetében létezik kis létszámú osztályban, esetleg alternatív pedagógiai program keretében magatartási- és beilleszkedési zavarban szenvedő gyermekek oktatását vállaló iskola, eredményesebb és a serdülők

33


szempontjából hatékonyabb ezen intézménybe való járásuk. Egyrészt csökkenti a szeparáció érzését, lehetővé teszi a „külső” kortárskapcsolatok kialakulását, kialakítását és motiváló ereje is jelentősebb a tanulás irányába, mint a magántanulói jogviszonyban való képzésben. A célok operacionalizálásával kapcsolatban a következő tevékenységek, feladatok elvégzésére kerülhet sor a speciális gyermekotthon szakemberei, valamint a megvalósítást segítő további szolgáltatókkal (iskolák, képzési intézmények) való együttműködés révén:

A



Magántanulói jogviszony indokoltságának felmérése



A serdülők és fiatal felnőttek képességeinek és érdeklődésének felmérése



A lehetséges oktatási intézmények és képzések kiválasztása, kapcsolatfelvétel



Beiratkozással kapcsolatos feladatok elvégzése

folyamat,

vagyis

az

intézményválasztás

sikerességének

és

az

iskolalátogatás

rendszerességének folyamatos nyomon követése több szinten valósulhat meg:  Az intézményben dolgozó pszichológus rendszeres pályaorientációs, illetve tanulási motivációt facilitáló foglalkozásokat tart, amelyeken felméri és dokumentálja a pszichés hatásokat, esetleges problémákat, változtatási igényeket a gyermekek részéről  A fejlesztő pedagógus-szükség és lehetőség szerint- tantárgyanként korrepetálja a serdülőket, igény szerint, így érzékelhető és figyelemmel kísérhető a hatékonyság (a gyermek képességeinek megfelel-e az iskola, illetve a képzés). Ezen túlmenően a tanulási alapképességeket (figyelem, emlékezet, problémamegoldás, megértés) fejlesztő foglalkozásokat tart, illetve segíti a hatékony tanulási technikák és stratégiák elsajátítását. Tevékenysége kiemelkedő jelentőségű, hisz mint az korábban említésre került, a speciális szükséglet kísérő tünete a tanulási problémák, zavarok, és ennek megoldása, enyhítése, ezzel való adekvát, célirányos foglalkozás a speciális szükségletből

fakadó

egyéb

problémák,

zavarok

további

kiterjedését

is

megakadályozza, illetve akár direkt sikerélményhez is juttatja a gyermeket, optimalizálhatja a tanuláshoz-teljesítményhez való viszonyát.  A nevelők folyamatos kapcsolattartása az iskolával lehetővé teszi az iskolalátogatás rendszerességének közvetlen ellenőrzését, az osztályfőnököktől, illetve a szakmai képzésben résztvevők esetében pedig a tanfolyam vezetőitől kapott visszajelzések a folyamat diagnosztikus értékelését biztosítják.

34


A tanulásban nyújtott, a gyermekek és fiatal felnőttek képességeinek megfelelő, vagy azt túlszárnyaló teljesítmény önmagában is lehetne jutalmazó értékű, kellő belső motivációs bázis alapján. Azonban speciális szükségletű serdülők esetében szükséges olyan adekvát, a céllal összefüggő, mégis kézzel fogható, extrinsic motivátor, jutalom bevezetése, amely számukra is kellő pozitív visszajelzést és elismerést nyújt a folyamat további sikeres megvalósításához és az együttműködéshez.

Sikeres szocializáció A gyermekek, fiatal felnőttek számára biztosított legyen a megfelelő iskolai végzettség, vagy szakma megszerzése, valamint a továbbtanulás lehetősége

A gyermekek képességeiknek megfelelő közoktatási intézményben tanuljanak, vagy akkreditált szakmai képzésben vegyenek részt.

a megfelelő oktatási és képzési lehetőségek, a gyermek további szükségleteinek megfelelő intézmények megkeresése, fogadókészségének oktatással kapcsolatos intézmény, szervezet felmérése (kollégium, gyakorlati helyek)

Képesség és érdeklődés vizsgálata

Intézményválasztás kapcsolatfelvétel

Beiratkozás

A gyermek elkísérése

Folyamatellenőrzés szintjei:  Nevelők és oktatási, képzési intézmény folyamatos kapcsolata  Pszichológus  Fejlesztő pedagógus  Iskolaválasztás sikerességének felülvizsgálata

35

A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme REKREÁCIÓS PRORAMOK

Kulturális- és élményprogramok szervezése eseti jelleggel, de kiemelt jelentőségű nyáron, iskolaszüneti időben, a helyi sajátosságok és a fenntartó által biztosított lehetőségek alapján, amelyek célja a gyermek kulturális érzékenységének növelésén túl a pozitív élményekhez juttatás, valamint a közösségépítés, illetve a gyermek- és lakásotthonok közötti kapcsolat erősítése. Speciális szükségletű gyermek esetében az időstrukturálás, a tevékenységi keretek meghatározása –amelyet a programok céltudatos szervezése biztosít- nem csupán pedagógiai, hanem indirekt terápiás hatással is bír. A programok révén továbbá lehetőség nyílik a gyermek én-hatékonyságának, kompetenciaérzésének növelésére (pl. Ki

mit tud?,

Kalandparki látogatás), sikerélményekhez juttatásra, illetve a programok szervezésébe való bevonás-bevonódás kapcsán pozitív mintanyújtásra és a közösségért érzett felelősség kialakítására, növelésére. Ilyen programok lehetnek: 

Múzeum, könyvtár, színház, játékműhely, mozi



Ifjúsági Ház programjainak látogatása



Strandolási lehetőség biztosítása



Élményparki, kalandparki látogatások, állatkert, vadaspark



Lovaglás



Erdőjárás, piknik, a természet megismerése



Nyári egynapos és többnapos kirándulások közösen szervezett úticélokkal



ÁGOTA napokon való részvétel



Lakásotthonok közötti sportnapok, olimpiák, művészeti bemutatók, ki mit tud - jellegű programok, sütő-főző versenyek stb. szervezése, lebonyolítása, azokon való aktív részvétel.



Lakásotthonokkal együtt eltöltött gyereknap –amely segítheti önmaguk elfogadását, felvállalását, csökkenti a szeparáció érzését és támogatja a reintegráció folyamatát.



Nyárbúcsúztató



Városi programok, fesztiválok, koncertek

Sport- és játéktevékenységek szervezése a gyermekek életkorának, fejlettségének, és érdeklődésének megfelelően. A sport a rekreáción túl a feszültség levezetés, indulatkiélés egyik lehetősége. Továbbá speciális szükségletű gyermekek számára indirekt fejlesztési módként is megjelenik. Esetükben a választott sporttevékenység meg kell feleljen képességeiknek, hiszen célunk a sikerélményhez juttatás és ezen sikerélmény átvitele más,

36


akár tanulási képességekre. A gyermekek többsége jól érzi magát más gyermekek között, egymástól sokat tanulnak, gyakran utánozzák egymást. A közös tanulás és a közös játék fejlesztő hatású lehet. Az ügyesebbek és jobb képességűek egy életre megtanulhatják, hogy az emberek közötti különbségek nem akadályozzák a kapcsolatot és az együttműködést. A gyengébben teljesítő gyermekek pedig átélhetik azt a biztonságérzetet, amit társaik segítsége jelent, és ez nem ritkán jobb teljesítményekre is ösztönzi őket. Így minden gyermekben kialakulhat a reális önértékelés és egymás teljesítményeinek pontosabb megítélése. A közös játék szervezésekor előnyben részesítjük a nagymozgásos játékokat, sorversenyeket, illetve a közös alkotótevékenységeket. A gyermekotthonban élő gyermekek –és kollégák- számára is fontos az egyéni, történelmi és tradicionális (egyházi) ünnepek közös átélése, megtartása. A gyermek születésnapja, a húsvét, a karácsony, farsang megünneplésére az otthon Életrendje alapján kerül sor. Biztosítani kell továbbá a más kulturális-szubkulturális közegből érkező gyermek hagyományainak, ünnepeinek az adott szokás szerinti megtartását, amely alapját képezi az etnikai hovatartozás érzése, az etnikai identitás kialakulásának. A romaügyi referens ezen alkalmakkor autentikus tanácsaival, részvételével segíti az otthon dolgozóit esemény szervezésében, lebonyolításában.

BŰNMEGELŐZÉST CÉLZÓ PROGRAMOK A diszociális zavarral küzdő serdülők esetében a másodlagos preventív munka keretén belül kiemelt jelentőségű az egészségfejlesztés, az egészséges életmódra nevelés, valamint a további deviáns magatartásmódok kialakulásának megelőzése, így a bűnmegelőzés, nem csupán elkövetői, hanem áldozati oldalról is. A speciális gyermekotthon szakmai programjában megfogalmazott célja ezen serdülők védelme, amely védelem leginkább arra vonatkozik, hogy a fiatalok önmaguk tudják megfogalmazni reális énképen, lehetőségeiken alapuló céljaikat, beépítsék azon értékeket, amelyek lehetővé teszik a társadalomba való sikeres „visszailleszkedésüket”. Az új magatartásminták, viselkedésmódok elsajátítása és internalizálása többlépcsős folyamat, amelynek része az egészségfejlesztés és a bűnmegelőzés. A kidolgozásra került szakmai program a következő pontokon kapcsolódik szorosan a bűnmegelőzéshez:

37




A reális énképen alapuló önismeret révén kialakul az optimális énkép-énideál diszkrepancia, melynek következtében a serdülők felmérik lehetőségeiket és képességeiket, céljaik megvalósíthatóságát és annak társadalmilag is elfogadott formáit, az érvényesülés és a siker adekvát elérési módozatait.



Az érzelmi-akarati szféra optimalizálása és a szociális készségek megfelelő kialakítása elősegíti egyrészt az agresszióra adott reakciók hatékonyságának növekedését (áldozattá válás csökkentése), másrészt saját indulataik kanalizálása és elaborálása redukálja az agresszív magatartásmódok, bűncselekmények megvalósítását, abban való részvételt.



Az egyéni érdeklődésnek megfelelő strukturált szabadidős tevékenység (tehetséggondozás, önképzés) válhat az önmegvalósítás internalizálódott módjává az esetleges bűnelkövetés helyett.



Ismeretterjesztő előadások, vetélkedők és a sportversenyek alternatívát mutatnak és önindította módon mintát nyújtanak a deviáns magatartásformákkal (kábítószerfogyasztás, alkoholizmus, bűnelkövetés) szemben.



A reintegrációs program sikeressége révén a társdalomban való érvényesülés elfogadott formáit sajátíthatja el a serdülő, nevezetesen a megfelelő iskolai végzettség és képzettség megszerzése „kiemeli” őt a bűnmegelőzés elsődleges célcsoportjai közül.

A bűnmegelőzést és az egészségorientált nevelést célzó programok rendszeressége és a speciális otthon életébe történő integrálása révén a gyermekek megismerhetik, felmérhetik és tudatosíthatják azon veszélyeket és következményeket, amelyeket a deviáns magatartási formák hordoznak, valamint aktívvá és motiválttá válnak azon megoldási módok elsajátításában, amelyek révén elkerülhetővé válnak. A bűnmegelőzéssel kapcsolatos secunder prevenciós tevékenység eszközei a következők lehetnek: 

Tájékozató,

ismeretterjesztő

előadások

a

társadalmi

devianciákról

és

következményeiről 

Témacentrikus tréning (hatékony agressziókezelés, konfliktusmegoldás)



Önálló aktivitást igénylő tevékenységek (vetélkedőhöz ismeretgyűjtés, könyvtárazás, beszámolók és előadások megtartása, képességek bemutatása művészeti fesztivál keretében)



Bűnmegelőzési napok –esetleg tábor- szervezése, segítő szervezetek (rendőrség, pártfogói felügyelet, áldozatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek) bevonásával

38


A MINDENNAPI ÉLETGYAKORLAT ELEMEI A speciális gyermekotthon mindennapi tevékenységeiben, a ház körüli teendőkben való aktív részvétellel, abban érdekeltté és motiválttá téve a gyermeket, és a közösséget, szintén szerves részét képezi annak a folyamatnak, melynek révén az otthonból kikerülve a serdülők, fiatalok maguk is képesek lesznek önálló életvitelre és életvezetésre. „15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 84. § (4) Az ellátást nyújtó c) a gondozott gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja ca) a háztartási teendők végzésébe cb) a családi gazdálkodás megtervezésébe cc) a pénzkezelésbe. A csoportgazdálkodás 125/A. § (1) A lakásotthonban, illetve ha a gyermekotthon gazdálkodási rendje lehetővé teszi, a gyermekotthoni csoportban önálló csoportgazdálkodás folyik a működtető által a lakásotthon, illetve a csoport számára rendelkezésre bocsátott havi ellátmányból. (2) A csoportgazdálkodás pedagógiai célja a családi háztartás vezetésének modellezése annak érdekében, hogy a gondozott gyermek képessé váljon saját háztartás vezetésére.”

Ennek érdekében szakmai ajánlásként a házimunkába való bevonás módjai a következők lehetnek: 

A munkatársak megbeszélik, összegyűjtik azon tevékenységeket, amelyekbe a gyermekeket bevonnák, részben mindennapi szinten – kenyérvásárlás, takarítás, mosás, mosogatás, vasalás, udvari tevékenységek, körlettakarítás, fűnyírás utáni gereblyézés; részben alkalmanként – ünnepekre való készülődés-sütés-főzés, otthoni dekoráció évszakonként stb.



A gyermekek maguk között megbeszélik, felosztják a mindennapi tevékenységeket (pl. közös helyiségek, udvar rendben tartása, kenyér megvásárlása, felsöprés, felmosás, mosogatás) és ennek menetét, beosztását leírják, kifüggesztik az otthonban.



A gyermek mentora feltérképezi a gyermek számára érdekes, vonzó, kedvelt ház körüli, alkalmankénti tevékenységeket, amelyekben szívesen részt venne, részt vállalna,

majd

a

mentorok

segítenek

a

tevékenységek

megszervezésében,

megvalósításában.

39




A megbeszélt, elvállalt tevékenységeket a gyermekek a munkatárssal, mentorral közösen végzik, aki segítséget nyújt és ezáltal folyamatos visszajelzést biztosít a gyermek számára.



Közös együttléten (étkezések, otthongyűlés) értékelik az elvégzett tevékenységeket, esetleg módosítanak a tevékenységek felosztásán (a módosítás kiemelten fontos új gyermek érkezésekor)

A speciális gyermekotthon mindennapi élete, tevékenységei napi életgyakorlatként foglalhatók össze. Ennek egyik fontos eleme a Házirend és ezen belül az Életrend megalkotása. Az Életrend, amely a gyermekek számára a kiszámítható, napi tevékenységek kereteit tartalmazza, közös team-munka eredményeként születik meg, amelyben a gyermekek maguk is aktívan részt vesznek, nem csupán tudomásul veszik azt. Az Életrend megalkotásakor, illetve módosításakor –gyermekcsoport változásakor, iskolaidőszakban, illetve nyári szünetben, új tevékenységek, lehetőségek bevezetésekor- a munkatársak összeállítják az Életrend vázát: a napi tevékenységek sorrendjét, időigényét, az értékelési rendszert. Ezt követően a gyermekek közösen megbeszélik, véleményezik, kiegészítik azt, majd egy otthongyűlés keretében konszenzusos döntési folyamat révén kialakítják az Életrend végleges formáját, amelyet a gyermekek aláírnak. Mint azt korábban kifejtettük, új gyermek érkezésekor is az Életrend elfogadásának módja a szabályok és keretek belsővé tételét, interiorizációját célozza. A Házirend ezen túlmenően tartalmazza a jogszabályban meghatározott jogokat és kötelezettségeket, a gyermekek és munkatársak közötti együttműködés kereteit és elvárt módját, így valódi szerződésként a munkatársak és a gyermekönkormányzat képviselőjének egyetértésével határozattal lép életbe. „15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 112. § (1) A gyermekotthon belső életének rendjét, a gyermek, fiatal felnőtt jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait a házirend tartalmazza. A házirendben kell megállapítani különösen a) a napirendből adódó feladatokra, b) a gyermek, fiatal felnőtt viselkedésére, továbbá a gyermekeknek, fiatal felnőtteknek egymással, valamint a gyermekotthon dolgozóival szemben tanúsítandó magatartására, c) a gyermeknek, fiatal felnőttnek a hozzátartozókkal, illetve más személyekkel történő kapcsolattartására, a látogatás rendjére, az intézetből történő eltávozás és visszatérés rendjére, d) a panaszjog érvényesítésének módjára [Gyvt. 36. § (1) bek.], e) az érdekképviseleti fórum véleményezési és egyetértési jogának gyakorlására vonatkozó előírásokat. (2) A házirendet az igazgató a nevelőtestület, valamint a gyermekönkormányzat véleményének figyelembevételével és az intézményben működő érdekképviseleti fórum egyetértésével hagyja jóvá. (3) A házirend egy példányát a gyermekotthonban jól látható helyen ki kell függeszteni.”

40


A mindennapokba szervesen beépülnek a közös étkezések, amelyek a praktikus készségek (előkészítés, főzés, háztartási tevékenységek) fejlesztésén túl erősíti a gyermekekben az összetartozás és a hovatartozás élményét is. Az étkezésekre, szükség szerinti diétára vonatkozó jogszabályi előírásokat a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, valamint a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv által előírtak tartalmazzák. A napi életgyakorlat része az egészséges szemléletmód kialakítása révén a személyes higiénén túl az időszakos, illetve szükség szerinti orvosi-egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel, mint fogászat, szemészet, illetve a védőnői szolgálattal való kooperatív kapcsolat működtetése mind a preventív tájékoztatás, mind a szükséges egészségügyi, vagy korrektív szolgáltatások (pl. gyógytorna) igénybevételének céljából. A gyermekek önszerveződésének elősegítését és érdek- és jogérvényesítését a gyermek- és lakásotthonok

mindennapi

életgyakorlatába

építjük

be.

Ennek

egyik

formája

a

Gyermekönkormányzat működtetése, ami a gyermek- és lakásotthonban élő növendékek mellett az utógondozottakat is magában foglalja. A tagokat a gyermekek maguk közül választják ki és javaslataik, ötleteik, érdekeik képviseletének ellátásán túl programok szervezését, és az önszerveződés sikerességének megélését is segíti a működése. A speciális gyermekotthonban lévő Panasz-ládába a gyermekek névtelenül írhatják le kéréseiket, észrevételeiket, ötleteiket. A gyermekek jogaiknak érvényesítése érdekében a gyermekjogi képviselőhöz is fordulhatnak, akinek az elérhetősége mindenki számára hozzáférhető kell legyen.

41


A NEVELÉSI FELÜGYELET

A NEVELÉSI FELÜGYELET INDOKOLTSÁGÁNAK PEDAGÓGIAI-PSZICHOLÓGIAI HÁTTERE A nevelési felügyelet kialakítása a speciális igényű gyermekeket ellátó gyermekotthonon belül szorosan kapcsolódik azon célokhoz, amelyek a gyermekek életkori, nemi, valamint speciális

szükségleteikből

fakadó

igényeihez

igazodnak,

és

lehetővé

teszik

a

személyiségfejlődés, valamint a reszocializációs folyamat optimalizálását. A magatartási és beilleszkedési zavart mutató, vagy pszichoaltív szerhasználó, súlyos pszichés zavarban szenvedő gyermekek esetében gyakran előfordulhat olyan viselkedési forma, amely közvetlenül veszélyezteti saját és környezete testi-pszichés épségét. Itt gondolhatunk az acting out reakciókra, amelyek heveny, akár szélsőségesen extra- vagy intrapunitív, antiszociálisan agresszív megnyilvánulások. Az acting out viselkedés kialakulását, megnyilvánulását a következő ábra szemlélteti:

Frusztráció

Agresszió – szélsőséges esetben acting out  Gondolkodás formai változása (beszűkülés)  Gondolkodás tartalmi változása (emocionális alapú)  Koncentrációképesség csökkenése  Realitáshoz való viszony megváltozása  Kommunikációs gátlás

Önbüntető tendenciák

Regresszív megnyilvánulás

Antiszociális agresszivitás

Az acting-out viselkedés kialakulása és következményei

42


Frusztrációnak tekintjük azon helyzeteket, amelyekben a személy céljának elérésében akadályoztatva van. Ez adódhat külső, környezeti tényezőkből, ugyanakkor diszpozicionális, személyiségbeli okai is lehetnek. Speciális szükségletű serdülők esetében így különös gondot kell fordítani a bekerülés és az adaptáció időszakára, hiszen számukra a szabályok elfogadás és betartása, az új személyekhez való alkalmazkodás és az új közösségbe való beilleszkedés számos frusztrációs helyzetet jelent. Ez egyrészt adódik primer szocializációs deficitjükből, másrészt azon jatrogén tünetekből, amelyek révén alacsony frusztrációs toleranciával és kezdetleges elhárító mechanizmusokkal, valamint megküzdési módokkal rendelkeznek. A reakció jellegéből következően a gyermek átmenetileg nem vonható be kommunikációs alapú terápiába, a gondolati beszűkülés és a koncentrációképesség radikális csökkenése következtében. Ezért szükséges átmeneti elkülönítése, amelynek során megakadályozható az agresszivitás eszkalálódása, továbbterjedése, ezáltal megszüntethető a közvetlen veszélyforrás, amelyet jelent saját magára és környezetére vonatkozóan.

A NEVELÉSI FELÜGYELET SZAKMAI CÉLKITŰZÉSEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Hosszabb távon az említett sajátosságokból fakadóan a speciális szükségletű gyermekek és serdülők viselkedészavarának korrekciójakor a gyermek adottságainak és képességeinek fejlesztésén túl elsősorban a társas együttélés alapvető szabályainak elsajátítására, a szociális készségek „újratanulására”, az antiszociális magatartásmódok helyett új alternatívák felismertetésére kell helyezni a hangsúlyt. A kortárscsoport jelentőségét és az életkori sajátosságból fakadó önismereti igényt „kihasználva” csoportfoglalkozások keretén belül hatékonyabbá válhat az asszertív, ugyanakkor proszociális magatartásmódok elsajátítása. A nevelési felügyelet ugyanakkor nem csupán szeparációs lehetőség, hanem nevelési eszköz is egyben a speciális gyermekotthonban, ezért fontos figyelembe venni ezen viselkedési formára adott nevelői válaszokat, reakciókat, valamint az alapvető nevelői hozzáállást, attitűdöt, azaz az agresszió kezelési lehetőségeit. Az agresszióra adott válaszokat alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk. Szubmisszív válaszokat adunk az agresszióra akkor, ha elfogadjuk a másik fél akaratát és a sajátunkat háttérbe szorítjuk. Ez megnyilvánulhat menekülés, vagy behódolás formájában.

43


Asszertív reakcióknak nevezzük azon válaszokat, amelyeknek célja a saját akaratunk érvényesítése. Ennek egyik formája maga az ellenagresszió, amikor az agresszorral szemben ugyanazt a viselkedést alkalmazzuk. Hatékonyabb megoldási mód az, amikor megpróbáljuk megérteni az agresszor motívumait, amennyiben lehetséges együttműködésre késztetni őt és ezáltal megértetni vele magtartásának következményeit és alternatívákat nyújtani céljai eléréséhez. Ezen megoldási mód alkalmazási lehetőségeit és gyakorlatát demonstrálják az úgynevezett „asszertív tréningek”. A mindennapi életben gyakran vannak olyan helyzetek, amelyekben ez utóbbi agressziókezelés talán ideának tűnik, és nem alkalmazható, ugyanakkor ezen szemléletmód elsajátítása a gyermeki agresszív megnyilvánulások hatékony kezeléséhez elengedhetetlen. Egyrészt fontos megérteni a magtartás mögött meghúzódó okokat, célokat, motívumokat és azt, hogy mennyire tekinthető életkori sajátosságnak. Mint azt számos kutatás bizonyítja, a gyermekek elfogadják közvetlen környezetük véleményét róluk és szervesen beépítik azt énképükbe. A gyermekét agresszívnak tartó nevelő tudattalanul alakítja ki a gyermekben azt a magtartást, amelyet szerinte környezete „elvár” tőle és a későbbiekben annak megfelelően fog viselkedni. Továbbá a gyermeki agresszió esetleges jutalmazásán, vagy túlzott büntetésén túl hatékonyabb, ha más alternatívákat választ a felnőtt, illetve választhat a gyermek. Ugyanakkor az agresszió közvetlen letiltása sem vezet hosszú távon eredményre. Egyrészt mint tiltott gyümölcs, a gyermek előszeretettel alkalmazza azt, amikor a tiltó személy nincs jelen. Másrészt a büntetéssel nem arra lehet megtanítani a gyermeket, hogy viselkedése milyen következménnyel jár, hanem arra, hogy hogyan rejtse és fojtsa el érzelmeit, ezáltal a gyermek magába fordulóvá vagy súlyosan szorongóvá válhat. Ahhoz, hogy megértsük a gyermek károkozó viselkedését, ismernünk kell az adott magatartáshoz vezető okokat és motívumokat, fel kell ismernünk az agresszív viselkedés célját. A gyermekkel értelmi szintjének megfelelően meg kell értetni és törekedni kell arra, hogy megértse és előre lássa viselkedésének káros következményeit, és ezáltal saját maga alakítsa ki azon szabályokat, amelyek alapján agresszív tendenciáit kontrollálhatja. A személyi szabadság korlátozásával és a nevelési felügyelettel kapcsolatos tevékenységi protokollt a 2. sz. melléklet tartalmazza.

44


A speciális gyermekotthon értékelési rendszere A fordított zsetonrendszer –szakmai ajánlás A speciális gyermekotthonban szakmai ajánlásként megfogalmazható értékelési mód célja, hogy a gyermekek szenzitívebbé váljanak magára az értékelésre, miközben a feltétel nélküli elfogadás és a teljesítménytől függetlenül szerethetőség érzését erősítjük bennük. Tiltás helyett motiválás, büntetés helyett bizalom- ezek az alapvető fogalmai a pedagógiai szempontból egységes értékelési és viselkedés-szabályozó rendszernek, amely a fordított zsetonrendszer metodikáján alapul. Bizalom: A módszer lényege, hogy minden gyermeknek minden nap bizalmat szavaznak a felnőttek, amelyet „tárgyiasítva” egy-egy korong, vagy zseton jelent, amit minden reggel megkapnak növendékeink. Ezt a zsetont a nap folyamán csak elveszíteni lehet- tenni tehát alapvetően semmit nem kell érte- méghozzá a - munkatársakkal és gyermekekkel közösen kialakított - szabályok megszegése esetén. Motiváció: A zsetonok megtartása és gyűjtögetése már önmagában motiváló lehet, de megtartott zsetonokat –számuktól függően- kisebb, nagyobb ajándékokra be lehet váltani. Normakövetés: A szabályok esszenciális elemei a programnak, hiszen ezek ismerete és betartása teszi lehetővé a zsetonok megtartását. A közösen kialakított szabályok interiorizálttá, belsővé válnak, elősegítik a szocializációs folyamat optimalizálását. Egységesség: A betartandó szabályok listája, a zsetonok elvételének szabályai egységesek, ez lehetővé teszi, hogy minden munkatárs azonos módon alkalmazhassa a rendszert. A fordított zsetonrendszer bevezetésének lépései: 1. A rendszer ismertetése a munkatársakkal, team-megbeszélés keretén belül, kérdések tisztázása, a rendszer alapvető kereteinek és a bevezetés menetének meghatározása. 2. Otthongyűlés –a gyermekekkel és munkatársakkal tartott közös megbeszéléskeretében -

a rendszer lényegének ismertetése a gyermekekkel, annak tudatosítása, hogy a cél a bizalom érzetének megtapasztalása és elfogadása, valamint a motiválás, a viselkedési alternatívák nyújtása

-

a szabályok alkotása konszenzusos döntési folyamat eredményeképpen A szabályok kialakításának szempontjai: korosztálynak és az adott gyermek- vagy gyermekotthon sajátosságainak megfelelőek; közösen kerülnek kialakításra;

45


kellőképpen általánosak; az alapvető szocializációs és közösségi normákra vonatkoznak;

a

tiltást

kerülni

kell,

azaz

viselkedési

alternatívaként

fogalmazódjanak meg a szabályok. -

a zseton-megtartás lehetőségeinek megbeszélése (elvétel előtti figyelmeztetések száma)

-

a zseton-beváltás lehetőségeinek megbeszélése : közösen meghatározni egy zseton-mennyiséget, ami beváltható ; minden gyermeknek lehet egyéni jutalmazása, azaz kit mi motiválna, mire váltaná be a zsetonjait –továbbá érdemes megkérni a gyermekeket egy közös lista készítésére, a beváltható jutalmakra vonatkozóan ; lehetőség van arra, hogy kevesebb zsetonért kisebb jutalmakat, többért nagyobb jutalmakat (amennyiben nem váltja be és többet összegyűjt – ezzel neveljük a késleltetésre, takarékosságra stb. valami számára értékesebb ajándékot is) kaphat ; a beváltható „ajándék” nem feltétlenül kell tárgyi eszköz, játék legyen, hanem lehet akár kétszemélyes program (mozi, pizzázás stb…)

3. Szabálytábla készítése közösen, a gyermekekkel: -

szabályok rajzos-képes formában is megjelenhetnek rajta,

-

és minden gyermek számára érthetőnek és egyértelműnek kell lennie.

4. A zseton-megtartás -

Minden gyermeknek van személyes táblája, ahová a zsetont kiteheti-felteheti. Ezen túlmenően a munkatársak is vezetnek „nyilvántartást” a zsetonokról, azok megtartásáról, számáról

-

Zseton minden reggel mindenkinek jár – bizalom érzetének erősítése a gyermekben.

-

Zsetont csak elveszíteni lehet, amennyiben a gyermek 3-szori figyelmezetés ellenére sem fejez be egy szabályszegő viselkedést. Fontos, hogy a zseton elvesztéséről műszakváltáskor beszámoljanak egymásnak a kollégák, ennek okáról, körülményéről, a gyermekre gyakorolt hatásáról, ezzel is erősítve a munkatársak közötti egységességet az értékelés rendszerében és metodikájában.

-

A megtartott zsetonokat be lehet váltani az előzőekben ismertetett otthongyűlésen megbeszéltek alapján.

46


Kikerülés a speciális gyermekotthonból - A reszocializáció és a reintegráció folyamata A speciális otthonban eltöltött időszak – amely maximálisan 2 év lehet- végéhez közeledve a gyermek további sorsának alakulásához nagyon fontos a megfelelő szocializáltság kialakítása, amely speciális szükségletű serdülőknél a reszocializálás folyamatát jelenti. Bár bemutatásra került program minden eleme integrálja ezt a folyamatot, indokoltnak tűnik egy külön, önálló egységként alkalmazható reintegrációs program bevezetése, amely alapvetően két részre osztható: a szűkebb környezetbe, illetve a társadalomba való visszailleszkedés.

A KÖZVETLEN KÖRNYEZETBE VALÓ REINTEGRÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A vér szerint családdal a kapcsolattartás lehetőségét természetesen folyamatosan, a gyermek bent létének ideje alatt biztosítani kell, megfelelően intim környezeti feltételeket teremtve, valamint a gyermek és a család igényeit a lehetőségekhez mérten maximálisan figyelembe véve az együttlét idejére és tartalmára vonatkozóan. A családba való reintegrálódás eredményességét a család felé nyújtott folyamatos információátadás, és szükség, valamint igény szerint szakemberek által tartott tanácsadás biztosítja. Amennyiben az eredeti környezetet, ahonnan a gyermek a speciális ellátást nyújtó gyermekotthonba került, nem a család, hanem valamely más intézmény, gyermekotthon, illetve lakásotthon jelentette, és a felülvizsgálat, valamint a megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslata alapján a gyermek oda kerül vissza, különös figyelmet kell fordítani az ott élő gyermekek és szakmai munkatársak felkészítésére is. Ennek egyik fontos eleme a kooperatív kapcsolat kiépítése és a folyamatos kétirányú kommunikáció biztosítása a gyermek bent léte alatt is, amely elősegíti a serdülővel kapcsolatos későbbi optimális hozzáállás kialakítását és sikeres reintegrációját. Nevelőcsaládhoz való kerüléskor fokozott figyelmet kell fordítani a barátkozás szakaszára, annak fokozatosságát és folyamatosságát kell lehetővé tenni. Nagyon fontos a gyermek reakcióinak, viselkedésének, kötődésének alakulását az otthonban dolgozó szakemberek részéről nyomon követni, és a barátkozás sikerességét vagy sikertelenségét felismerni. A gyermek számára biztosítani kell a barátkozás folyamán az egyéni konzultációs lehetőséget, amelynek során érzéseit és ellenérzéseit nyíltan felvállalhatja, valamint a szakember

47


koordinálni tudja azokat és rálátása lesz a folyamatra, annak hatására a gyermek további személyiségfejlődésében. Lakásotthonba kerüléskor a gyermeket vagy a fiatalt az új közösségbe fokozatosan kell bevezetni, lehetőséget adva neki az új, leendő életmód, társak, szabályok feltérképezésére és elfogadására.

A TÁRSADALOMBA TÖRTÉNŐ REINTEGRÁCIÓ A társadalomba történő reintegráció elősegítését célzó szakmai program olyan célok köré csoportosul, amelyek lehetővé teszik az önálló életvitelhez szükséges alapok megismerését, azok önálló megteremtésének elősegítését, a reális énkép kialakítását, az ideális énkép-énideál diszkrepancia, mint motiváló tényező optimalizálását, a megfelelő pályaszocializációt, pályaorientációt. Ezek kapcsán fontos célkitűzésként jelenik meg az egyéni képességek fejlesztése, tehetséggondozás, egyrészt az önismeret hatékonyságának növelése, másrészt a sikeres munkavállalás céljából. Összességében megvalósulhat a társadalomba való visszaillesztés, a reintegrációs folyamat katalizálása, megfelelő értékrend és reális jövőkép kialakításával. A társadalomba való reszocializációs program részei, feladatai 

Pozitív énidentitás, értékrend, reális jövőkép kialakítása



Én-erősítés: önértékelés növelése, szorongáscsökkentés, hatékony énbemutatás.



Pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadás során elsajátítják azokat az értékeket, attitűdöket, amelyek sikeressé tehetik őket választott szakmájukban



A társadalmi együttélés szabályainak megismerése (alapvető állampolgári jogok és kötelességek)

A reintegrációs program várható hatásai a következőkben foglalhatók össze: 

A fiatalok megismerik az identitás és az identitáskrízis fogalmát, valamint az identitáskrízis optimális és hatékony megoldását.



A tudatosított családi, nevelési értékeket képesek beilleszteni a saját értékrendjükbe.



Stabil jövőképpel rendelkeznek.



Képesek olyan pályát, foglalkozást választani, amely személyiségüknek, igényeiknek megfelel, azokkal összhangban van.

A disszociális zavarokkal küzdő gyermek vagy fiatal beillesztése új környezetébe, legyen az a család, nevelőcsalád vagy lakásotthon, jól megalapozott döntés alapján és folyamatos

48


támogatás (amely mind a gyermek, mind a környezet támogatását jelenti) mellett kell, hogy megtörténjen. Természetesen maga a reszocializációs folyamat nem választható el az előző időszaktól élesen, hisz a gyermek bekerülésétől fogva a személyiségfejlesztésen, a csoport és egyéni terápiákon, a tehetséggondozáson keresztül tevékenysége és életmódja a speciális otthonban mind ezt szolgálja. A szakmai program elemeinek megvalósításához szükséges feltételek, idői keretek és kompetenciák

A program eleme Önismeret fejlesztés

Korrektív-terápiás csoportok Tehetséggondozás, önképzés

Iskoláztatás

Személyi feltételek Tárgyi feltételek Pszichológus, vagy önismereti csoport vezetésében jártas Csoportfoglalkozás pedagógus, fejlesztő megtartására alkalmas pedagógus helyiség Pszichológus Munkatársak speciális képzettséggel, művészeti készséggel, vagy Adott szakterület, művészeti ág képviselője Fejlesztő pedagógus, pszichológus, nevelő

Kulturálisés Nevelő, élményprogramok gyermekfelügyelő, gyermekvédelmi asszisztens, fejlesztő pedagógus Egészséges Orvos, életmódra nevelés Pszichológus, Sportoló, edző, védőnő Bűnmegelőzés

Nevelő, pszichológus, külső szakemberek, szervezetek

Reintegrációs program

Pszichológus, Családgondozó

Idői keretek Heti 2 óra Heti 2 óra

Igény és lehetőség szerinti tárgyi eszközök

Heti rendszerességgel

Egyéni foglalkozásra alkalmas helyiség, foglalkoztató eszközök Sportolásra alkalmas, kiránduláshoz szükséges eszközök

Heti rendszerességgel

Előadások megtartására alkalmas helyiség, Vetélkedőkhöz és sporttevékenységhez szükséges eszközök Sportoláshoz, vetélkedőhöz szükséges eszközök, beszélgetések megtartására alkalmas helyiség Egyéni tanácsadásra és csoportfoglalkozásra alkalmas helyiségek

Alkalmanként, Sportolási lehetőség folyamatos biztosítása

Alkalmanként, nyári időszakban legalább heti rendszerességgel

Havi rendszerességgel, nyári időszakban intenzív programsorozatként (napok, tábor) Heti rendszerességgel a kikerülést megelőző 3 hónapban (tervezhetőségtől függően)

49


A speciális gyermekotthon kapcsolatrendszere A családdal és az eredeti környezettel való együttműködés formái A családdal való szoros együttműködés és a folyamatos kapcsolattartás jelentőségére többször utaltunk, hiszen mind a bekerülés folyamán, a gyermeknek a speciális gyermekotthonba, mint új környezetbe való sikeres beilleszkedésének előfeltétele és elősegítője lehet az, ha a család ismeri és támogatja a serdülő fejlődését célzó szakmai tevékenységet. Ezért fontos, hogy ezen időszakban nem csupán mint „információforrás” legyen jelen a család, hanem mint „megismerő” is. A serdülő bent tartózkodása alatti rendszeres kapcsolattartás pedig facilitálja mind a terápiás folyamatok, mind a reintegráció lehetőségének sikerességét is. A családdal való tevékenység lehetséges formái a következők: 

Családkonzultáció



Az

intézmény

szakembereivel,

illetve

a

gyermekkel

foglalkozó

szakmai

munkatársakkal való folyamatos kapcsolat és konzultáció lehetőségének biztosítása 

Az alapellátás szakembereivel való szoros kapcsolattartás

Az eredeti környezettel való szoros kooperáció kialakítása és biztosítása a speciális szükségletű serdülő speciális gyermekotthonban való tartózkodás alatt abban az esetben is nélkülözhetetlen, amennyiben egy másik gyermekotthonról, lakásotthonról van szó. A speciális gyermekotthonban élő serdülő és korábbi intézménye közötti kapcsolattartás a rendszeres látogatás és a szakmai munkatársak közötti konzultáció formájában nyilvánulhat meg. Ennek jelentőségére korábban, a sikeres reintegráció kapcsán is utaltunk. A szakmai program sikeres megvalósításához hozzájáruló szolgáltatókkal való együttműködés A szakmai program szerves részét kell, hogy képezze a folyamatos kapcsolattartás azon oktatási és képzési intézményekkel, valamint civil szervezetekkel, amelyek a hatékony és adekvát reszocializációt lehetővé teszik, illetve infrastrukturális hátterét biztosítják. Az oktatási és képzési intézményekkel való együttműködés formáit, lehetőségeit és jelentőségét a korábbiakban, az iskoláztatás kapcsán, kifejtettük. A szakmai program hatékony megvalósítását segítik elő a speciális gyermekotthon civil szervezetekkel létesített kapcsolatai és szoros együttműködése, amely megnyilvánulhat mind szakmai támogatásban (szakemberek biztosítása speciális fejlesztő vagy korrektív-terápiás

50


tevékenységhez, ismeretterjesztő, tájékoztató előadások megtartása, kiadványok terjesztése), mind tárgyi, vagy infrastrukturális eszközökben ( a tehetséggondozó csoportok elindításához szükséges feltételek megteremtése, alternatív terápiás módszerek alkalmazási lehetőségének biztosítása), mind közös programok (ünnepek, kirándulások) szervezésében és projektek, pályázatok lebonyolításában. A kapcsolatrendszer komponensei A speciális gyermekotthon a hatékony szakmai tevékenység érdekében szoros kapcsolatot tart fenn a Szolgáltatón belül -

Gyám, a gyermekotthon vezetője (2. sz. Gyermekotthon) – a Fiú Speciális Gyermekotthon, lakásotthon ezen szervezeti egység része

-

A nevelőszülői hálózat munkatársaival (gondozási hely váltásakor)

-

Szaktanácsadói szolgálat igazgatójával,

-

Módszerspecifikus csoport vezetőjével és munkatársaival

-

Pszichológus hálózat igazgatójával, munkatársaival

-

Gyermekönkormányzat felnőtt koordinátorával, munkatársával

A Szolgáltatón kívül kooperatív kapcsolatot épít ki és tart fenn -

A szakszolgálat szakmai egységeivel: Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság, Elhelyezési csoport, a Befogadó otthon vezetőjével, munkatársaival (előgondozás folyamatában),

-

Az illetékes alapellátás szakembereivel,

-

Gyámhivatalokkal,

-

Hatóságokkal,

-

Közoktatási és felnőttképzési intézményekkel,

-

Egészségügyi ellátórendszer tagjaival (háziorvos, védőnő, szükségleteknek megfelelő szakellátási intézmények)

-

Helyi önkormányzattal, Kisebbségi önkormányzatokkal,

-

Kulturális intézmények vezetőivel,

-

Sportegyesületekkel,

-

Egyházakkal,

-

Civil szervezetekkel, támogatókkal,

-

Továbbá a gyermekek, fiatalok személyes szükségleteinek megfelelő, fejlődésétfejlesztését biztosító, szolgáló intézményekkel, szervezetekkel

51


Jogszabályok, melyekre a gyermekvédelmi gondoskodás során különös figyelemmel kell lenni a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkatársainak 

Magyarország Alaptörvénye (2012. január 1-jén lép hatályba)



1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya



1952. évi IV. Törvény a házasságról, a családról és a gyámságról



1959. IV. Törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről



1990. évi IV. Törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról



2011. évi C. Törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról



1991. évi LXIV. Törvény a Gyermek jogairól szóló,New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről



2009. évi CLX. Törvény a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről



2009. évi CLXI. Törvény a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről



1993. évi III. Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról



1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról



1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról



1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról



149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról



235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról



15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi

intézmények,

valamint

személyek

szakmai

feladatairól

és

működésük feltételeiről

52




29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról



259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről



133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról



261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről



331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről



4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról



30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelet a 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról



58/2011. (X.21.) NEFMI rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról

53


A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál Alapvető feladat, hogy a személyes gondoskodást végző személyek, kollégák a kötelezettségeik mellett a jogaikról is megfelelő tájékoztatásban részesüljenek.

Jogaik

ismerete nélkül jogaik védelme is nehezen megvalósítható, tekintettel arra, hogy ismeret hiányában az esetleges jogsértést fel sem ismernék. Az ismeretszerzés lehetséges formái különösen: a) a jogszabályokhoz történő internetes hozzáférés lehetővé tétele. b) vezetőségi értekezleteken tájékoztatók meghallgatása. c) vezetőkkel való személyes megbeszélés. d) a munkavállalót megillető jogokról tájékoztatás a gazdasági igazgató közreműködésével. e) jogi referens ( jogtanácsos) általi tájékoztatás jogszabályok változásairól. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató biztosítja az Munka Törvénykönyve alapján a munkavállalókat megillető jogok gyakorlását, így különösen a munkavállalók részvételi jogának gyakorlását. A munka és tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását szerződés alapján vállalkozó közreműködésével biztosítja a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a feladatot ellátó szakemberekhez forduljanak. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137.§ 2. k) pontja alapján közfeladatot ellátó személy többek között a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenysége gyakorlása során. Ezen szabályozás tartalmát Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató az épületeiben jól látható helyen kifüggeszti. A személyes gondoskodást végző személyek, munkavállalók - a jogszabályokban szabályozott különböző hatóságokon, egyéb intézményeken túl - jogaik védelmével kapcsolatosan a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatón belül fordulhatnak: a) közvetlen feletteshez, b) a megyei igazgatóhoz, c) az igazgatóhoz.

54

A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái

SzakmaetikaA speciális gyermekotthon munkarendje, munkatársak szakmai feladatai Szakmaetikai ajánlások a speciális gyermekotthonban tevékenykedő munkatársak számára: 

A gyermekvédelemben tevékenykedő kollegáknak személyiségében érett és jól differenciált személyiséggel szükséges rendelkezniük, hogy személyiségükkel is jól megfeleljenek ennek az igényes, és fáradságos feladatnak.



Érző, és értő felnőtt, rugalmas és hiteles személyiségre van szükség. Következetesen viselkedik, és jó mintát nyújt a gyermek számára. A humorérzék, a kreativitás, a problémákkal való megküzdés képessége fontos érték a gyermekekkel való törődés során.



Igénye legyen a folyamatos szakmai ismeretbővítésre, az önismeret folyamatos építésére.



Tudjon hatékonyan teamben dolgozni. Fontos, hogy tisztában legyen saját értékeivel. erősségeivel, de gyengéivel is.



Gyermekeinkkel való tevékenység során a kollegák a személyiségükkel dolgoznak, mely egy idő után elfárad, frissítésre szorul. A szakmai team számára rekreációs lehetőségek biztosítására, szakmai munkájukban megtámogatásra (szupervízió, esetmegbeszélő, sikeres esetek, tapasztalatok megbeszélése stb.) van szükség. Fontos, hogy minden kolléga megtalálja a munkán kívül azokat a kikapcsolódási, rekreációs lehetőségeket, amiben jól érzi magát, fel tud töltődni, és kipihenten, megújulva tud visszatérni a gyermekek közé.

A speciális gyermekotthonban a dolgozók munkájukat 8 illetve 12 órás munkaidőben, folyamatos munkarendben látják el. Az adott műszakban a dolgozó ellátja a beosztásának megfelelő teendőket, lehetőség és szükség szerint segíti munkatársait, rögzíti az adminisztrációs feladatait. A munkaidő végeztével, műszak átadásakor az események írásban történt rögzítésén túl szóban is köteles tájékoztatni váltótársát a műszakban történtekről. A szolgálat átadásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni: -

az otthon létszáma, kik vannak kimenőre engedve, mikor kell vissza érkezniük,

-

távozott-e valaki engedély nélkül, történt-e intézkedés,

-

van-e beteg gyermek, vizsgálta-e orvos, van-e további teendő,

-

milyen konkrét gondozási feladatok vannak folyamatban,

55


-

volt-e rendkívüli esemény (lopás, rongálás stb.),

-

milyen a gyermekek hangulata, kire kell kiemelten figyelni,

-

étkezéssel kapcsolatos teendők, a maradék készételek meddig fogyaszthatók,

-

van-e az otthonban technikai hiba, milyen intézkedésre van szükség.

-

az ügyelet átadása az otthon bejárásával zárul.

A speciális gyermekotthoni munkatársak konkrét feladatai Gyermekotthoni hálózat vezető 

A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek és az utógondozói ellátottak (nagykorúak) számára.



Segíti, támogatja a családi környezetbe történő hazagondozást, a családi kapcsolatok ápolását.



Biztosítja a gyermekek számára az egészségügyi ellátást.



Biztosítja, hogy a gyermekek hozzájussanak a számukra legmegfelelőbb oktatáshoz.



Segíti és támogatja a gyermekek és fiatal felnőttek pályaválasztását.



Felkészíti a gyermekeket az önálló és felelősségteljes életre.



Együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, valamint az illetékes gyámhivatallal.



Az otthont nyújtó ellátás keretében a gyermekek aktuális állapotának, szükségleteinek megfelelően elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet.

Gyám, gyermekotthon vezető 

a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője



segíti a gyermek új gondozási helyre való beilleszkedését



elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról



a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját



gondoskodik a gyermek rendszeres iskolába járásáról, továbbtanulásáról, a speciális szükségletnek megfelelő iskolatípus kiválasztásáról



segíti és biztosítja a családdal való kapcsolattartást 56




védi a gyermek érdekeit, gondoskodik a vagyon megfelelő hasznosításáról



eseti számadást, rendszeres számadást, végszámadást készít, családi pótlék felhasználásáról beszámol a gyámhivatalnak



Problémás gondozási-nevelési esetekben iránymutatást ad, esetmegbeszélést tart az érintettekkel, esetkonferenciát szervez



A gondozott gyermekek és fiatalok fejlődésének nyomon követése céljából folyamatos kapcsolatot tart a nevelőkkel, tájékozódik a gondozottak testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséről, egészségügyi állapotáról, oktatásáról, gondozásáról, neveléséről



Koordinálja a gyermekkel és körülményeivel foglalkozó szakemberek munkáját



Ellenőrzi a gyermek-csoportok eseménynaplóit, a gondozó-nevelő munka napi gyakorlatát,



Gyermek-csoportonként átfogó szakmai ellenőrzést tart: ellenőrzi a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű együttműködési és nyilvántartási dokumentáció vezetését, különös tekintettel az egyéni gondozási-nevelési terv betartását, szakmai elveknek és a belső szabályzatoknak megfelelő munkavégzést,



Meghallgatja a gyermekek gondozást, nevelést, kapcsolattartást érintő panaszait, véleményét,



Irányítja és ellenőrzi szakmai területen a helyettesítéseket, a túlmunka-végzést, és adminisztrálást.



Az éves ellenőrzési terv alapján belső ellenőrzési feladatokat lát el.



Ellenőrzi a Speciális Gyermekotthon működtetésével kapcsolatos jogszabályok, intézményi szabályozások, igazgatói rendelkezések végrehajtását. Az igazgatónak elemző és értékelő megállapításokat tesz.



Részt

vesz:

Vezetői

Esetmegbeszéléseken,

értekezleten, Szakmai

Gondozási

továbbképzéseken,

csoportok

megbeszélésein,

programokon,

Elhelyezési

értekezleteken, Intézményi értekezleteken 

fokozott figyelmet fordít az új gyermekek bekerülésekor az előgondozás folyamatára, a gyermekek teljes körű ellátására, valamint támogatja, és aktívan részt vesz a gyermek lakásotthonból való elkerülésének, kikerülésének folyamatában



egyéni fejlesztési tervekkel célratörő individuális nevelés lehetőségét megvalósítja



mentor kijelölése és folyamatos figyelemmel kísérése, a mentor-rendszer koordinálása



kéthetente team megbeszélést szervez és tart

57


Nevelő 

Gondoskodik arról, hogy a gyermekek minél több élményprogramon vegyenek részt



Az iskolára való előkészítés keretében kapcsolatot tart a helyi és a környékbeli általános iskolákkal és a továbbtanulás érdekében a középiskolákkal



Ellenőrzi az eseménynapló bejegyzéseit, szükség esetén, saját hatáskörében azonnal intézkedik



Közreműködik a gyermekközösség kialakításában, továbbfejlesztésében



Önképzés keretében ismereteit fejlessze folyamatosan



Törekedjen nyílt, őszinte felnőtt-gyermek kapcsolat kialakítására és megerősítésére



Tegyen meg mindent a gondozott gyermek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésért, személyisége legteljesebb kibontakozásáért.



Ismerje és tartsa be munkavégzésre vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, rendelkezéseket és azokat a szakmai és helyi előírásokat, melyek a mindennapi tevékenységet meghatározzák.



Kapcsolatot tart a gyermeket látogató szülőkkel, családtagokkal és hozzátartozókkal.



Gondoskodik a csoportjába tarozó gyermekek testi tisztaságáról, ruházattal történő ellátásáról.



Figyelemmel kíséri az egyéni felszerelés, ruházat ápolását, karbantartását, szervezi azok szükség szerinti javítását.



Gondoskodik a Házirend betartásáról, elősegíti, hogy a gyerekek időben érkezzenek a terápiás foglalkozásokra.



Az őt váltó szakdolgozót tájékoztatja a gyermekek állapotáról, a megoldandó feladatokról. /gyógyszerbeadás, felszerelések kiadása stb./



Köteles ismerni a nevelési csoportjába tartozó gondozott gyermekek személyi iratanyagát, valamint családi körülményeit.



Rendszeresen ellenőrzi a gondozott gyermekek által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, az egyéni ápoltságát, a személyi tulajdonukat képező tárgyak rendben tartását.



Gondoskodik a betegek megfelelő elhelyezéséről, az orvos utasításának betartásáról.



Meghallgatja a gyermekek gondozást-nevelést, kapcsolattartást érintő panaszait, véleményét.



Az ügyeletesi füzetben tájékoztatást ad az esetleges problémákról, eseményekről. Koordinálja az egészségügyi ellátást igénylő gyermekek orvosi vizsgálatát.

58

A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái 

Étkeztetéskor gondoskodik arról, hogy a gyermekek a higiéniai követelményeket megfelelően betartsák.



Figyelemmel kíséri a gyermekek étkeztetését, az életkori sajátosságoknak megfelelően tanítja a kulturált étkezés szabályait, elősegíti szokássá alakulását.



Folyamatosan ellenőrzi a gyermekekkel kapcsolatos iratanyagokat.



Részt vesz: Gondozási csoportok megbeszélésein, Esetmegbeszéléseken, Szakmai továbbképzéseken, programokon, Intézményi értekezleteken

Gyermekfelügyelő és gyermekvédelmi asszisztens 

Elősegíti a gyermek és ifjúsági közösség kialakulását



Fogadja az iskolából hazajövő gyerekeket, felkészíti az étkezéshez (kézmosás, átöltözés),



Felkészíti a gyermekeket a tanórára (tisztálkodás, felszerelés előkészítése).



Képességeihez és tudásához mérten bekapcsolódik a tanórai tevékenységbe, segíti a gyerekek egyéni tanulását. A tanulási zavarokkal küzdő növendékek esetében együttműködik a fejlesztőpedagógussal, illetve a korrepetitorral.



Részt vesz a szabadidős tevékenységek megszervezésében, lebonyolításában, együtt játszik a gyerekekkel.



Támaszt nyújt a gyermekek egyéni lelki problémájának feldolgozásában, segíti a konfliktushelyzetek békés megoldását. A lelki gondozás területén együttműködik a növendék pszichológusával.



Ellátja a folyamatos gondozási feladatokat.



Betartja a napirendet és törekszik a helyes szokásrend kialakítására.



Közreműködik a konyhai feladatok ellátásában, kialakítja a kulturált étkezés szabályait.



Irányítja a növendékek önkiszolgáló munkáját.



Felel a gyermekek gondozottságáért, ruházatukkal való ellátásért (évi pénzkeret figyelembe vétele), gyermek ruházatának javításáért.



Megtanítja a gyermekeket ruházatuk tisztántartására, javítási munkák elvégzésére, környezetük tisztántartására.



Feladata a lakóegység helységeinek tisztán tartása, textíliák és a gyerekek ruházatának mosása, vasalása, javítása, gyerekek eszközeinek tisztán tartása, fertőtlenítése,

59


amelybe olyan mértékben vonja be a gondozott gyermeket, amely életkorának megfelelően tőle elvárható. Felel a tisztítószerek biztonságos tárolásáért. 

Az orvos irányítása szerint ellátja az egészségügyi feladatokat. Orvosi vizsgálatra, szakrendelésre kíséri a gyermekeket. Figyelemmel van a betegekre, ellátja, ápolja őket az orvos útmutatásai alapján. (Kiemelten felelős a növendékek számára előírt gyógyszer adagolásáért és pontos szedéséért.) Részt vesz a növendékek szexuális és egészségügyi nevelésében és gondozásában.



Önálló gyermekkíséretet és felügyeletet lát el, melynek során köteles a rábízott gyerekek testi és lelki egészségére vigyázni.



Ellátja az éjszakai ügyeleti teendőket.



A nevelő irányításával részfeladatot vállal az önálló csoportgazdálkodás területén, a rábízott részfeladatok ellátásáért erkölcsileg és anyagilag felel.



Ellátja az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Bevásárol, főz, és lebonyolítja az étkezéseket)



Program alapján vezeti a szabadidős tevékenységet (beszélgetés, kirándulás, társasjáték, sportfoglalkozás, bevásárlás, programra kísérés).



Mindent megtesz annak érdekében, hogy megtanítsa a gyerekeket takarékoskodni, pénzüket megfelelő módon beosztani.



Amennyiben a gondozottak megkérik, köteles az értékeik megfelelő őrzéséről gondoskodni.



Lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa a vallását, továbbá vallásoktatáson vehessen részt. Ezen a téren az intézmény által felkínált lehetőségeket segíti.



Elősegíti, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez.



Biztosítja a gondozott gyermek környezetének állandóságát, a gondozott személyes tárgyainak elhelyezését.



Segíti a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartását, szülővel, hozzátartozóval igyekszik jó kapcsolatot kiépíteni. Mindent megtesz annak érdekében, hogy az esetleges szülő és gyermek közötti konfliktust segítsen feloldani, erősítse a gyermekben a szülők iránti lojalitás érzést. Mindent tegyen meg annak érdekében, hogy a gyermek hazakerülhessen.

60




Ha a gondozott gyermek engedély nélkül eltávozott az intézményből, vagy oda a számára előírt időpontban nem tér vissza, megkísérli felkutatni tartózkodási helyét. Amennyiben ez sikertelen lenne 14 éven aluli, vagy betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tudó eltűnt gyermek esetén haladéktalanul, egyéb esetekben 24 órán belül gondoskodik, hogy az illetékes rendőri szerv értesítve legyen az eltűnt gyermek felkutatása érdekében.



Köteles a növendékekkel kapcsolatos lényeges információkat gyámjuknak, az intézmény vezetőjének tudomására juttatni, különös tekintettel a fiatalok személyiség jogaikra, családi jogállására, örökösödésére, vagyonára és veszélyeztetettségére tekintettel. Köteles jelenteni, ha a gondozottat bűncselekmény éri, vagy ő maga bűncselekményt követ el.



Vezeti a speciális gyermekotthon eseménynaplóját a nevelő útmutatásai alapján. Felel az információ pontos rögzítéséért és teljességéért. Az eseménynaplót szolgálatba állásakor áttanulmányozza, és az abban foglaltakat figyelembe veszi munkája során.



A gyerekeket balesetveszélyes helyzetektől óvja meg. Baleset esetén részesítse elsősegélyben a balesetet szenvedőt és megteszi a szükséges intézkedéseket. (orvos, mentő hívása).



A speciális gyermekotthonban dolgozó kollégáival teamben együtt dolgozik .Felelősen végzi munkáját.



Fejleszti szakmai, pedagógiai ismereteit, műveltségét.

Gyermekvédelmi ügyintéző 

Azon gyámhivatali eljárások során, melyben az ellátott gyermekek érdekeltek, a készítendő iratok – megfelelő szakmai előkészítés után – határidőre elkészüljenek, tartalmuk

megfeleljen

a

jogszabályokban

foglaltaknak

és

a

szakmai

követelményeknek. 

Mint iratkezelő ügyintéző szabályszerűen kezeli, és naprakész állapotban tartja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülők személyi anyagát.



Naprakészen ismeri és nyilvántartja a Gyermekotthon üres férőhelyeit, azok betöltési lehetőségeit.



Megismeri és kezeli a statisztikai adatgyűjtés lényegét (OSAP rendszer. Gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszer)

61




Adatgyűjtéseket, adatrögzítéseket végez, bekapcsolódik a statisztikai nyilvántartás folyamatába, javaslatokkal él a felettesei felé az adatgyűjtések és rendszerezések megújítására, ésszerűsítésére.



Szükség esetén jegyzőkönyvet vezet és ír, levelet vagy más iratot készít el.



A gyermekotthonban elhelyezett átmeneti, tartós nevelt gyermekekről nyilvántartást vezet, az adatvédelmi szabályok betartásával.



Kezeli, és naprakész állapotban tartja az ellátottak személyi anyagát. Ennek kapcsán levelezést folytat, személyi lap, illetve személyi igazolvány, lakcím ki és bejelentkezés, útlevél, egészségügyi iratok, iskolai előmenetelével kapcsolatos iratok, stb. beszerzése és érvényessége megőrzése tárgyában.



Begyűjti és a gyermek iratanyagában tárolja a „gyermekeink védelmében” rendszeresített nyilvántartási lapokat. A határidők figyelemmel kísérése mellett előkészíti a szükséges iratokat a gyámsággal kapcsolatos feladatok érdekében.(pl.: éves felülvizsgálat, gyámi jelentés, kapcsolattartás, családi pótlék igénylés, stb.)



Külön leltár-felelősségi megbízás alapján felel a gyermekotthon leltáráért, részt vesz a leltározás előkészítésében és vitelében



Szükséges és indokolt esetben gyermekkíséretet végez, felügyeletet is ellát a Gyermekotthon vezetőjének kijelölése alapján.

Fejlesztő pedagógus 

A szakmai vélemény kialakítása érdekében gondoskodik az esetek előzményeihez kapcsolódó iratanyagok bekéréséről, ütemezéséről, a határidőn belüli lebonyolításáról.



Az otthonban élő gyermekek fejlettségi szintjének felmérése, annak dokumentálása és folyamatos nyomon követése.



A végzett munkának és eredményességének naplóban való rögzítése, további feladatok megállapítása. A pszichológussal, mentorral és további munkatársakkal együttműködve részt vesz a Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv kialakításában és felülvizsgálatában.



A gyermekek részére egyéni és csoportos foglalkozásokat tart, ezeket a gyermekotthon nevelőjével egyeztetve szervezi meg.



A kimagasló, ill. jó képességű vagy valamilyen területen tehetséges gyermekek részére megszervezi a tehetséggondozást; a lemaradóknak segít a korrekciók elvégzésében, a felzárkóztatásban. 62




Segíti a tanulókat az iskolai felkészülésben, ellenőrzi felszerelésük, taneszközeik meglétét, állapotát.



Rendszeresen

kapcsolatot

tart

a

nevelési-oktatási

intézményekkel,

a

tehetséggondozásban, vagy felzárkóztatásban résztvevő egyéb szervezetekkel és személyekkel. 

A

gyermekekkel

kapcsolatos

vizsgálatokon

vesz

részt,

alkalmanként

-

a

Gyermekotthon vezetőjének kijelölése alapján - gyermekkíséretet, felügyeleti munkát lát el 

Szakmai továbbképzéseken vesz részt.

Pszichológus 

Bekerülés, beilleszkedés időszakának segítése - családból való bekerülés krízise, gondozási hely váltás, mentor-rendszer támogatása, ismerkedés-beilleszkedés a gyermekközösségbe,



Kapcsolat kiépítése a gyermek korábbi gondozási helyével vagy a családdal, az oktatási-nevelési

intézményekkel,

az

egészségügyi

ellátórendszer

tagjaival,

hatóságokkal 

Pszichodiagnosztikai eljárások alkalmazása - anamnézis, interjú, teljesítménytesztek, személyiségskálák, projektív tesztek, pszichológiai vélemény készítése



Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv készítése kollégákkal (főként a fejlesztő pedagógussal és a gyermek mentorával együttműködve) amely tartalmazza a gyermek pszichodiagnosztikai

vizsgálata

alapján

az

erősségeit

(tehetséggondozás),

kockázatokat (pl. speciális szükséglet kockázata, környezeti veszélyforrások) a fejlesztendő területeket, a fejlesztés módszereit, ezek felelősét; 3 havonta felülvizsgálat, mentálhigiénés gondozási terv esetleges módosítása 

Pszichológiai tevékenység formái gyermekekkel: csoportmódszerek –önismereti, tematikus, módszer specifikus; egyéni tanácsadás, krízisintervenció,



Csoportmódszerek fő tematikája: közösségépítés, együttműködés-egymásra utaltság, tolerancia ; agressziókezelés-asszertivitás tréning, szociális készségfejlesztés, tanulási képességek fejlesztése és tanulási technikák



Egyéni

tanácsadás

tematikája: motivációs

lehetőségek,

jövőkép,

szabadidő-

strukturálás, életrend betartása-szabálykövetés

63




A gyermek kapcsolatrendszerének megismerése, támogatása - szülő-konzultáció, szülőcsoportok, pszichoedukáció, testvérkapcsolatok optimalizálása,



A gyermek kapcsolattartására (vér szerinti szülővel, családdal) vonatkozó javaslatok megtétele



Új gondozási helyre való távozásra a gyermek felkészítése, a folyamat támogatása, előgondozás



A kollégákkal való együttműködés - esetmegbeszélések, intervíziós csoportok, kooperációs formák, kollégák mentálhigiénés egészségvédelme, pszichés támogatása, új kollégák beilleszkedésének segítése



Aktív részvétel a munkatársi és gyermekotthoni gyűléseken



A gyermekek önszerveződésének és érdekképviseletének (gyermekönkormányzat) szorgalmazása, támogatása



Önfejlesztés, önképzés keretében szakmai továbbképzéseken való részvétel

Családgondozó 

A gondozott gyermek és családja közötti kapcsolat ápolása, a családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele érdekében tevékenykedik.



Alakítson ki jó kapcsolatot, a rábízott veszélyeztetett családokkal, a kooperációs intézményekkel (Pl.: iskola, munkahely), intézményben élő gondozottakkal, illetve az onnan kikerült utógondozottakkal. Ehhez rendelkezzen a kommunikációs és kooperációs készségekkel, valamint az empátia, a tolerancia képességével.



Családgondozóként

együttműködik

az

illetékes

gyermekjóléti

szolgálat

családgondozójával. A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint végzi. 

A gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése szükség esetén javaslattétel a kapcsolat formájának és időtartalmának megváltoztatására.



A gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kisérése ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges a találkozásokon való részvétel



Az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekekkel való közlése, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben



A gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre

64




A hazakerülést követő teendők és életvitel – a gondozott gyermekekkel és szülőkkel közösen – megtervezése.



Társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködését kezdeményezi.



A

családgondozó

törekszik

amennyire

lehetséges

a

szülőt

bevonni

a

gyermeknevelésbe. A családokat szükség szerint, de havonta 1 alkalommal meglátogatja. 

A családgondozó javaslatot tesz a gyám felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi.



Adatokat gyűjt a gyámhatósági beszámolóhoz a gyermek és családja kapcsolatáról valamint családi körülményeiről.



Családlátogatás után rövid környezettanulmányt készít a gyám és a gyermek lakóegységének vezetője számára. A gyámi beszámoló elkészítésekor teljes körű összefoglaló beszámolójával segíti a nevelő munkáját az egyéni gondozási nevelési terv elkészítése és a későbbi helyzetértékelések kitöltése során.



Együttműködik a pszichológussal a gyermek egyéni terápiája során és a nevelőknek adott nevelési tanácsadás tekintetében.



A családgondozó amennyiben nem kap segítséget a gyermekjóléti szolgálatoktól a gondozást még a következő szolgáltatásokkal egészítheti ki: a.) a szülők nevelési, gondozási háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása b.) közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének elfogadhatóvá tételében c.) a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának ügyeik intézésének támogatása

65


A speciális gyermekotthon adminisztrációs feladatai



GH-1



GH-2



GH-3



Törzslap



Egészségügyi karton



Féléves jelentés a gyermekről a gyámhivatal részére



Kapcsolattartás vezetése



Gyermeknyilvántartás



Napi kimenő nyilvántartás



Eseménynapló



Zsebpénz nyilvántartás



Családi pótlék vezetése



Családi pótlékos rovatív vezetése



Ruházati karton és rovatív vezetése



A telefon átvétele



Részletes telefonszámok vezetése



HACCP



Szabadság igénylése



Szabadságos nyilvántartás engedélyeztetése



Szabadság hóvégi jelentése



Jelenléti ív



Dolgozók havi munkaidő jelentése (havi óraszám, délutáni, éjszaki pótlék)



Étkezési igénylés



Tényleges étkezés



Ellátmány igénylés



Férőhelyek száma



Gazdálkodással kapcsolatban a rovatív vezetése

66


A munkatársak együttműködésének fórumai, kollégák mentálhigiénés egészségvédelme A speciális gyermekotthonban dolgozó kollégák szakmai fejlődése, mentálhigiénés egészségvédelme és a közöttük megvalósuló napi kooperáció preventív jelleggel hat a kiégés ellen, ezáltal csökkenti a fluktuáció mértékét. Ezért alapvető, hogy a munkatársaknak lehetőséget biztosítva a ventillációra, a problémák és a sikerek megbeszélésére, hangsúlyozva a személyes fejlődés-fejlesztés fontosságát különböző fórumok szintjén valósuljon meg az együttműködés. Ennek lehetséges formái: -

team-megbeszélések:

havi

rendszerességgel

(közösen

megbeszélt,

rögzített

időpontban) az aktuális problémák megbeszélésére, az esetleges konfliktusok megoldására. Ennek keretében kapnak tájékoztatást a dolgozók a Szolgáltató és a gyermekotthon egészében folyó munkáról, személyi változásokról, előirányzott feladatokról. -

tematikus megbeszélések: előgondozási folyamat részeként új gyermek érkezésekor, mentori tevékenységgel kapcsolatosan, mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv megbeszélése- felülvizsgálata

-

esetmegbeszélés, szupervízió megtartása igény és szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal

-

csapatépítő délutánok-estek a kollégák részvételével a munkatársi team kohéziójának erősítésére, ventillációs lehetőséget biztosítva

-

kötetlen összejövetelek a kollégák részvételével az összetartás erősítésére, a kikapcsolódás biztosítására

-

siker-esetértekezlet során olyan gyermekek eseteinek megbeszélése, átbeszélése, amelyeket a team sikerként élt át

-

jó

gyakorlatok

tanulságainak

összegyűjtése

tematikusan

pl.

hatékony

konfliktuskezelések, megfelelő kommunikációs stratégiák -

belső továbbképzések szervezése: KÁSZPEM® implementáció munkatársak számára 200 órás alaptanfolyam keretében, valamint további, a munkatársakat érdeklő-érintő témákban pl. romológia, drogprevenció, érzelmi kötődés, agressziókezelés

-

új kolléga érkezése, beilleszkedésének segítése munkatársi mentorálás révén, amikor az új kollégát egy régi, ugyanolyan munkakörben dolgozó munkatárs segíti abban, hogy megismerje az otthon szokásait, szabályait, a szolgálattal kapcsolatos feladatokat, támogatja beilleszkedését a munkatársi és gyermek közösségbe.

67


A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Továbbképzési terve tartalmazza a kollégák szakmai és személyiségbeli fejlődését biztosító továbbképzésének ütemezését, melynek révén biztosítjuk, hogy munkatársaink minél szélesebb körű akkreditált tanfolyamon, továbbképzésen, tréningen vehessenek részt, illetve ezáltal biztosítjuk a jogszabályban előírt továbbképzési kötelezettséget is. Új kolléga esetén különös gondot fordítunk a személyes gondoskodást végző személyek működési nyilvántartásba vételéről szóló igazolás és nyilvántartási szám beszerzésére a regisztráció kapcsán.

68


A szakmai program perspektívái, továbbfejlesztési lehetőségei A gyermekvédelem hazánkban az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment és megy keresztül. A változások legfőbb erénye, hogy új lehetőségek tárulnak az értő, a gyermekvédelmet hivatásként megélő kollégák elé. Egy ilyen folyamatnak lehetünk most is tanúi, sőt megélői azáltal, hogy a „feladatcentrikusság” helyett gyermekközpontúság, az „ügyek” helyett esetkezelés, a „munkavégzés” helyett szakmaiság kerül a fókuszba a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató hitvallásában, elkötelezettségében.

A szolgáltatás az által válik valóban támogató szolgáltatássá, hogy maga a gyermek és az ő esete, élettörténete, lehetőségei határozzák meg a mellette álló, vele foglalkozó kollégák mindennapi tevékenységét. Ez az új attitűd kell, hogy nem csupán ismereti, hanem érzelmi és viselkedéses szinten is átjárja hivatásunkat. Ehhez nyújt szakmailag országos szinten is elismert támogató tevékenységet az ÁGOTA® Alapítvány, az általa működtetett Szaktanácsadói Szolgálat, és a KÁSZPEM® módszere, melynek elemei és szellemisége jelen szakmai program részét is képezik (kliens-csoport, nevelési elvek). A szakmai program megvalósítása és a KÁSZPEM® módszerének elsajátítása révén a kollégák nem csak érteni, hanem érezni is fogják hivatásuk esszenciáját, hitelesen közvetíteni a gyermek számára érdemeitől és teljesítményétől független elfogadhatóság megtapasztalását.

A szakmai program perspektívái között kell megemlíteni a tervezetten évente történő, hosszú távú, longitudinális monitoring vizsgálatot, amelyet a Szolgáltató teljes ellátási körében végzünk el, külső és belső szakemberek bevonásával, a minőségbiztosítási rendszer komponenseként. Ezáltal válik a szakmai program az igények, a külső és belső erőforrások, mint lehetőségek és az elvárások összeegyeztetése révén dinamikusan változtatható alapdokumentummá.

69

1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv

Mentálhigiénés gondozási és fejlesztési terv

Gyermek neve:__________________________________ születési ideje :__________________________

Lakásotthon:___________________________________ Terv készítésének

Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

_____________________

_____________________

……………………………

Pszichológus

Pszichológus hálózat igazgató

70


Felülvizsgálat

Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus


………………………….. Felülvizsgálat

Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus



Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus



Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus



Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus



Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus



Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus



Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus



Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus


…………………………..

71


Anamnesztikus adatok Egészségügyi

Pszichológiai

Pedagógiai

72


Szakértői Bizottságok véleménye, javaslata Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________ Szakértői vélemény ideje:__________________________________________ Szakértői vélemény száma:_________________________________________

Vizsgálat eredménye, javaslat:

Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________ Szakértői vélemény ideje:__________________________________________ Szakértői vélemény száma:_________________________________________

Vizsgálat eredménye, javaslat:

73


Bekerülést követő szakértői vizsgálatok, javaslatok Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________ Szakértői vélemény ideje:__________________________________________ Szakértői vélemény száma:_________________________________________ Vizsgálat eredménye, javaslat:

Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________ Szakértői vélemény ideje:__________________________________________ Szakértői vélemény száma:_________________________________________ Vizsgálat eredménye, javaslat:

Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________ Szakértői vélemény ideje:__________________________________________ Szakértői vélemény száma:_________________________________________ Vizsgálat eredménye, javaslat:

74


A bekerülést követő adaptációs időszak megfigyelései, tapasztalatai, vizsgálati eredményei Pszichológus

Fejlesztő pedagógus

75


Mentor

Családgondozó

További megfigyelések, tapasztalatok

76


SWOT-analízis az előzetes és a bekerülést követő tapasztalatok alapján A gyermek erősségei –képességek, készségek, környezeti tényezők

Fejlesztendő területek – képességek, készségek, környezeti tényezők

Lehetséges kockázatok – intra- és interperszonális tényezők

Lehetőségek – a gyermekben és környezetében

77


Felülvizsgálati SWOT-analízis Ideje: …………………………. A gyermek erősségei –képességek, készségek, környezeti tényezők

Fejlesztendő területek – képességek, készségek, környezeti tényezők

Lehetséges kockázatok – intra- és interperszonális tényezők

Lehetőségek – a gyermekben és környezetében

78


Mentálhigiénés gondozás, fejlesztés a SWOT analízis alapján Időtartam:…………..…………-tól ………………………..-ig Fejlesztés célja

Fejlesztés, gondozás módja (formája, rendszeressége)

Várható eredmények

Felelős(ök)

Megjegyzés

79

2. sz. melléklet – A személyi szabadság korlátozása és a nevelési felügyelet protokollja

A személyi szabadság korlátozása és a nevelési felügyelet protokollja A személyi szabadság korlátozására a törvényben előírtaknak megfelelően akkor kerül sor, ha az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el. - Az intézményben tanúsított oly mértékű fizikai agresszió tárgyak és intézményi társai ellen, ami önmagára nézve és társaival szemben veszélyes, valamint amit már a rendelkezésre álló technikákkal nem lehet kezelni - A gondozott gyermek pszichés állapota, viselkedése olyan szinten kontrolálhatatlanná válik közvetlen környezetének hatására, hogy a gyermek azonnali szeparációja jelentheti védelmét. A nevelési felügyelet elrendelésére a törvényben előírtaknak megfelelően az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapotának megóvásakor kerül sor, abban az esetben, mikor állapotából fakadóan saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti kivizsgálásával és terápiájának folyamatos biztosításával hárítható el. Személyi feltételek, kompetenciák -

-

A speciális gyermekotthon vezetője: a személyi szabadság korlátozásának elrendelése, a nevelési felügyelet elrendelésének kezdeményezése, a résztvevők tájékoztatása (írásban, szóban - részletezve ld. Tartalmi leírás), a személyi szabadság korlátozásának megszüntetése, illetve a nevelési felügyelet megszüntetésének kezdeményezése, erről tájékoztatás a résztvevőknek A speciális gyermekotthon orvosa: a személyi szabadság korlátozásának, illetve a nevelési felügyelet elrendelésének esetén a gyermek vizsgálata A speciális gyermekotthon pszichológusa: a gyermek vizsgálata és szakvélemény elkészítése a gyermek állapotáról. A speciális gyermekotthon szakdolgozója: a személyi szabadság korlátozása, valamint a nevelési felügyelet elrendelése esetén az általános működéséhez szükséges szakdolgozói létszám felett plusz egy szakdolgozói fő (gyermekvédelmi asszisztens, gyermekfelügyelő, nevelő, fejlesztőpedagógus) biztosítására lenne szükség, a személyi szabadságában korlátozott, illetve nevelési felügyelet alatt álló gyermek állandó felügyeletéhez, folyamatos figyelemmel kíséréséhez.

Tevékenység részletes leírása I. A személyi szabadság korlátozása 1. A gondozott gyermek felügyeletét ellátó szakdolgozó jelzéssel él a speciális gyermekotthon vezetőjének - Teendő mindenkor a gondozott gyermek azonnali, közvetlen ön és környezetére veszély elhárítása - Jegyzőkönyv felvétele az eljárás elindításának pontos okára, előzményeire 80


2. A gondozott gyermek személyi szabadságának korlátozását elrendeli írásban a speciális gyermekotthon vezetője, vagy távollétében az ügyeletes vezető 3. A személyi szabadságot elrendelő írásban és szóban tájékoztatja a gondozott gyermeket az őt érintő intézkedésről - Egy tanú jelenlétében történik a tájékoztatás - A gondozott gyermek az elrendelést tartalmazó tájékoztatás egy eredeti példányát – amennyiben állapota engedi – aláírásával átveszi 4. A személyi szabadságot elrendelő írásban tájékoztatja a Gyvt. alapján a - a gyámhivatalt - a gyermekjogi képviselőt - a megyei, fővárosi, gyermekvédelmi szakértői bizottságot Ezen felül telefonon, szóban - a gondozott gyermek gyámját - az intézmény vezetőjét - a gondozott gyermek oktatási nevelési intézményét A személyi szabadság korlátozásának kihirdetése, az érintett személyek tájékoztatása tartalmazza: - A személyi szabadság elrendelésének pontos (év, hó, nap, óra, perc) idejét, - A gondozott gyermek személyes adatait - A személyi szabadság elrendelésének rövid, átfogó indoklását - A gondozott gyermek számára kijelölt helyiségek felsorolását - A nevelési felügyelet elrendelésének kezdeményezését (amennyiben szükséges) 5. Az intézkedésről értesíteni kell az intézmény orvosát, pszichológusát - rövid időn belül vizsgálja meg a gyermeket - adjon szakvéleményt a gyermek állapotáról 6. A gyermekjogi képviselő személyesen találkozik a gondozott gyermekkel és tájékozódik annak állapotáról, a személyi szabadság korlátozásának okáról, jogosultságáról, a jogszabályban előírtak betartásáról. 7. Amennyiben a személyi szabadság korlátozására negyvennyolc órán túl előreláthatólag nem lesz szükség, abban az esetben a gyermekotthon vezetője nem kezdeményezi a nevelési felügyelet elrendelését. 8. A személyi szabadság korlátozás idejének lejártáról a speciális gyermekotthon vezetője tájékoztatja a következő személyeket, hivatalokat. - a gyámhivatalt - a gyermekjogi képviselőt - a megyei, fővárosi, gyermekvédelmi szakértői bizottságot - a gondozott gyermek gyámját - a gondozott gyermek oktatási nevelési intézményét II. A nevelési felügyelet Mivel a nevelési felügyelet elrendelését megelőzi a személyi szabadság korlátozása, így az eljárás 1-6. pontja megegyezik a személyi szabadság korlátozásának eljárásáéval.

81


7. Amennyiben a személyi szabadság korlátozására negyvennyolc órán túl előreláthatólag szükség van, abban az esetben a gyermekotthon vezetője kezdeményezi a nevelési felügyelet elrendelését az illetékes gyámhivatalnál. 8. Az illetékes gyámhivatal meghallgatja (jegyzőkönyvet vesz fel) a gyermeket, törvényes képviselőjét, a gyermekjogi képviselőt, a gyámi tanácsadót, a speciális gyermekotthon vezetőjét 9. A gyermekvédelmi szakértői bizottság megvizsgálja a gondozott gyermeket, írásos szakvéleményt ad 10. Az illetékes gyámhivatal felkéri a gyermekjogi képviselőt a gondozott gyermek törvényes képviseletére az ügyben, valamint érdekellentét miatt az adott ügyben felmenti a gondozott gyermek gyámját a törvényes képviselet alól 11. Az illetékes gyámhivatal meghozza a Határozatot a nevelési felügyelet elrendeléséről és időtartamáról, valamint a kapcsolattartás módjáról. 12. A gyámhivatal a meghozott Határozatot felülvizsgálat végett a bíróságnak megküldi. A bíróság meghallgatja a feleket (gyermek, gyermekjogi képviselő, gyámhivatal) és felülvizsgálja a Határozatot. 13. A speciális gyermekotthonban a nevelési felügyelet alatt álló gyermek számára fokozott ellenőrzést és az idő hatékony strukturálását, valamint folyamatos terápiás ellátást kell biztosítani, a gyermekotthon lehetőségeihez mérten, azon helyiségekben, amelyek a személyi szabadság korlátozását, illetve a nevelési felügyeletet elrendelő határozatban szerepelnek. 14. Biztonsági elkülönítőben maximum 24 órát tartózkodhat a gyermek súlyos ön- vagy közveszélyes magatartás esetén. Amennyiben állapota nem rendeződik, fekvő beteg ellátó intézményben kell a kezelését folytatni. 15. A nevelési felügyelet megszüntetése: - a speciális gyermekotthon vezetőjének kezdeményezésére ( a végzésben szereplő határidő előtt) gyámhivatali határozattal - a határozatban szereplő határidővel megszűnik. 16. A nevelési felügyelet megszüntetéséről tájékoztatni kell: - a gyámhivatalt - a gyermekjogi képviselőt - a megyei, fővárosi, gyermekvédelmi szakértői bizottságot - a gondozott gyermek oktatási nevelési intézményét

82

Szakmai program. ~Fiú Speciális Gyermekotthon~ Hódmezővásárhely október 17

Recommend Documents