10. melléklet
Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ ARANYHÍD GYERMEKOTTHON ÉS LAKÁSOTTHONA
SZAKMAI PROGRAM 2013
A Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Tanácsa ………………………..sz. határozatával jóváhagyta
Miskolc, .......................................... ………………………………… elnök
Általános bevezető Az 1993. évi III. tv. (Szociális törvény) és az 1997. évi XXXI. tv. (Gyermekvédelmi törvény) a szociális biztonság megteremtése, megőrzése, valamint a gyermekek érdekeinek védelme érdekében, meghatározza az állam és az önkormányzatok által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a működésük alapvető szabályait, ellátásra való jogosultság feltételeit és érvényesítésük garanciáit. Mindkét törvény kimondja, hogy a szociális, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi ellátások feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint kisebb közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségen túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Miskolc Megyei Jogú Város 2013. január 1-től a szociális-, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi feladatokat, valamint az egészségügyi alapellátások körébe tartozó védőnői és iskolaegészségügyi ellátást egy integrált – saját fenntartásban működő – intézmény keretei között kívánja biztosítani. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének IX-262/3443/2012.sz. határozata értelmében az önkormányzat fenntartásában működő intézmények a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központba olvadnak be, és a jogutód intézmény neve 2013. január 1-től Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ elnevezésre változik. A struktúra átalakítás elsődleges célja, hogy átláthatóbb, tervezhetőbb és hatékonyabban működtethető szolgáltató rendszer jöjjön létre. A javasolt szervezeti felépítés biztosítja a szakszerűbb és magasabb színvonalú szakmai munka keretfeltételeit és megalapozza az egységes minőségirányítási rendszer bevezetését. Az integrált intézményben – szakmai és finanszírozási szempontok mentén – feladatcsoportonként önálló szervezeti egységek (igazgatóságok) kerülnek létrehozásra, melyek között egyértelműen elkülönülnek az alap és szakellátási feladatok, illetve a különböző célcsoportokat érintő – ezáltal eltérő szakmai kompetenciákat igénylő – feladatok. Az integrált intézmény szakmai feladatellátását az igazgató irányításával 6 szakmai igazgatóság (5 szakterületi és 1 stratégiai) biztosítja szakmai igazgatóhelyettes közvetlen vezetése mellett. Valamennyi támogató funkció – a létrejövő gazdasági igazgatóságon kap helyet, mely gazdasági igazgatóhelyettes irányításával működik. Az öt szakterületi igazgatóság alá rendeződnek az Szt. és a Gyvt. által ellátandó alap és szakosított ellátások, valamint az egészségügyi szolgálat. A stratégiai igazgatóság koordinál /ill. irányít minden olyan feladatot, amely valamennyi, ill. több szakterületet érint, összehangolja az egyes szakterületek munkáját (továbbképzés,
2
képzési rendszer, fejlesztések – pályázati munka koordinálása, intézményi szintű programok, rendezvények, intézmény arculata, PR tevékenység, kommunikáció, információáramlást, stb.) A gazdasági igazgatóságon kap helyet valamennyi támogató funkció (gazdasági adminisztráció, pénzügy-, számvitel, beszerzés, élelmezés – konyhák üzemeltetése, műszakszállítás, technikai kisegítő feladatok ellátása, stb.) Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének VI-144/4981/2013.sz. határozatának 4. pontja alapján a Közgyűlés hozzájárult a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ fenntartói feladatainak a Miskolc Környéki Társulás részére történő átadásához. 2013. július 1-től a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ fenntartója a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás. I.
A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ – szervezeti felépítése
Szakterületi igazgatóságok és az általuk ellátott feladatok 1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatóság •
családsegítés
•
gyermekjóléti szolgálat/központ
•
gyermekek átmeneti gondozása (Gyermekek Átmeneti Otthona és Családok Átmeneti Otthona)
2. Gyermekek napközbeni Ellátása – Bölcsődei Igazgatóság 3. Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága •
nevelőszülői hálózat
•
gyermekotthon(ok) – utógondozói ellátás
4. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága •
időskorúak szociális ellátása (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése)
•
fogyatékos személyek ellátása (fogyatékosok nappali ellátása, fogyatékos személyek átmeneti ellátása, támogató szolgálat)
•
pszichiátriai betegek ellátása (pszichiátriai betegek közösségi ellátása)
5. Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatóság •
területi védőnői szolgálat
•
iskola egészségügyi szolgálat
3
Stratégiai igazgatóság és az általa ellátott feladatok •
továbbképzési rendszer, belső képzési rendszer működtetése, terepintézményi feladatok koordinálása,
•
minőségbiztosítási rendszer bevezetése, minőségirányítási rendszer működtetése,
•
szakmai nyilvántartási rendszer koordinálása, ellenőrzése,
•
szakterületek közötti koordináció, információáramlás biztosítása,
•
intézményi szintű programok, rendezvények szervezése, koordinálása, lebonyolítása,
•
pályázati munka koordinálása,
•
szakmai fejlesztések előkészítése, tervezése, bevezetése,
•
intézményi arculat (PR)
A Stratégiai igazgatóság referensi rendszerben látja el a feladatokat. Gazdasági Igazgatóság •
gazdálkodási szervek (gazdasági adminisztráció, pénzügy, számvitel, vagyongazdálkodás, beszerzések)
•
műszak-, szállítás-, anyaggazdálkodási egység ( karbantartás, üzemeltetés, őrzés-védelem, parkgondozás, energetika, gépjárművek üzemeltetése, stb.)
•
élelmezés, konyhák
•
technikai feladatok (takarítás, mosás, stb.)
II.
Az egyes szakterületi igazgatóságok telephelyei, a telephelyeken ellátott feladatok
1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatósága 1.1.Családsegítést, adósságkezelési tanácsadást és gyermekjóléti szolgáltatás/központ feladatait ellátó telephelyek, szolgáltatás céljára nyitva álló helyiségek •
Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Arany János u. 37. – székhely)
•
Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Kassai u. 19. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség)
•
Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ
4
(Miskolc, Fazola H. u. 4. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) •
Avasi Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Szentgyörgy u. 42-44. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség)
•
Perecesi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Bollóalja u. 115. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség)
1.2.Gyermekek Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.) 1.3.Családok Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.)
2. Gyermekek Napközbeni Ellátása – Bölcsődei Igazgatóság •
Napsugár Bölcsőde – Miskolc, Selyemrét u. 36.
•
Mesemalom Bölcsőde – Miskolc, Dózsa Gy. u. 36.
•
Dobó katica Bölcsőde – Miskolc, Hadirokkantak u. 26.
•
Heim Pál Bölcsőde – Miskolc, Kassai u. 19.
•
Katica Bölcsőde – Miskolc, Szilvás u. 39.
•
Napsugár Bölcsőde – Miskolc, Hajós u. 1.
•
Petneházy Bölcsőde – Miskolc, Petneházy u. 10-12.
•
Margaréta Bölcsőde – Miskolc, Bokréta u. 1.
•
Diósgyőri Bölcsőde – Miskolc, Kuruc u. 65/a.
•
Kilián Bölcsőde – Miskolc, Könyves K. u. 31.
3. Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága 3.1. Nevelőszülői Hálózat (Miskolc, Egyetem u. 1.) 3.2. Utógondozói ellátást is biztosító gyermekotthonok •
Fruska Módszertani Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.)
•
Junior Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.)
5
•
Aranyhíd Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.)
3.3. Lakásotthon •
Aranyhíd Lakásotthon (Miskolc, Kiss tábornok u.)
4. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága 4.1.Idősek ellátását biztosító szervezeti egységek •
Székhelyen (Miskolc, Arany J. u. 37.) nyújtott ellátások (Derűs Alkony Szolgáltatási Központ) étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása
•
Segítő kezek Szolgáltatási Központ – Miskolc, Szondy Gy. u. 50. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása
•
Szépkor Szolgáltatási Központ – Miskolc, Mátyás király u. 15. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása
•
Újgyőri Szolgáltatási Központ – Miskolc, Andrássy u. 10. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása
•
Vársétány Szolgáltatási Központ – Miskolc, Bartók B. u. 7. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása
•
Hámori Szolgáltatási Központ – Miskolc, Palota u. 16. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása
•
Hejőcsabai Szolgáltatási Központ – Miskolc, Sütő J. u. 6. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása
•
Arany Alkony Szolgáltatási Központ – Miskolc, Kabar u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek átmeneti elhelyezése
6
•
Bulgárföldi Szolgáltatási Központ – Miskolc, Fazola H. u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése
•
Észak-Kiliáni Szolgáltatási Központ – Miskolc, Kacsóh P. u. 8. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése
•
Avasi Szolgáltatási Központ – 2 telephellyel Miskolc, Testvérvárosok u. 6. Miskolc, Klapka Gy. u. 6-8. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása
4.2.Fogyatékos személyek szociális ellátásai •
Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona és Fogyatékos Személyek Gondozóháza – Miskolc, Meggyesalja u. 10. (fogyatékos személyek nappali ellátása, fogyatékos személyek átmeneti elhelyezése)
•
Támogató Szolgálat – Miskolc, Meggyesalja u. 10.
4.3.Pszichiátriai betegek ellátása •
pszichiátriai betegek közösségi ellátása – Miskolc, Meggyesalja u. 10.
5. Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatósága •
területi védőnői szolgálat – védőnői körzetek szerint
•
iskola egészségügyi szolgálat – oktatási, nevelési intézmények szerint
6. Székhelyen ellátott egyéb feladatok
III.
•
Stratégiai Igazgatóság feladatai
•
Gazdasági Igazgatóság – gazdasági adminisztráció
•
Munkaügyi-, Humánpolitikai feladatok
•
Módszertani feladatok
A struktúra átalakítást meghatározó szempontok – várható pozitív hatása
Szakmai szempontok
7
•
funkcionálisan és strukturálisan jól tagolt, átláthatóbb szervezeti keret kialakítása (vertikális szempont), melyben az egyes szakterületek világosan és egyértelműen lehatárolásra kerülnek, önálló szakmai irányítássa
•
a létrejövő szervezeti keret biztosítsa a tervezhetőbb, szolgáltatásszervezést, a magas színvonalú szakmai munka feltételeit
•
a területi kiegyenlítés elve, a városon belüli kapacitásszabályozás érvényesíthető legyen, a szervezeti forma nyújtson alapot a szükségletalapú szociális szolgáltatások biztosításához
•
területi ellátások összehangolása, mely biztosítja a megfelelő ellátáshoz való gyors hozzájutást, csökkenti a bürokráciát, ugyanakkor kiszűrhetővé teszi a rendszerkihasználókat (horizontális szempont)
•
az új szervezeti keret lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztések, a pályázati munka összehangolt, egységes rendszerben működjön
•
minőségirányítási rendszer keretfeltételeinek megteremtése
hatékonyabb
Gazdasági szempontok
• szolgáltatások volumenéhez igazodó infrastruktúra biztosítása • az ellátási szükséglethez optimálisan igazodó – szakmai jogszabályok előírásait betartó – szakmai létszám biztosítása • párhuzamosságok kiszűrése, megszüntetése • az indokolt racionalizálás eredményeként az egyes ellátások szolgáltatási önköltségének reális mértékű csökkenése • finanszírozhatóság – fenntarthatóság biztosítása
Szolgáltatásfejlesztés szempontjai Pályázati forrás bevonásával (TIOP, ÉMOP, stb.) •
elavult, kihasználatlan infrastruktúra kiváltása, gazdaságosan működtethető épületekre, melyek modern és optimális szolgáltatási környezetet biztosítanak
•
leromlott állapotban lévő infrastruktúra felújítása, a gazdaságosabb működtetés mellett, a munkafeltételek javítás
Belső szolgáltatásfejlesztéssel •
a meglévő infrastruktúra bázisán olyan kötelező feladatnak minősülő – de jelenleg el nem látott – szolgáltatási formák bevezetése, melynek működési feltételeit az állami finanszírozás fedezi
•
szolgáltatási profil bővítése alapfeladaton túli, piacképes és hiánytpótló szolgáltatások bevezetésével
8
•
többletfinanszírozást nem igénylő „Jó gyakorlatok” rendszerszintű működtetése, adaptálása
•
minőségbiztosítási rendszer ütemezett bevezetése minden ellátási területen
Egy struktúra átalakítás (bármely strukturális változásról legyen szó) csak abban az esetben „éri meg az áldozatot”, ha annak érzékelhetően pozitív következményei lesznek minden rendszerszereplő (ellátott/igénybe vevő, dolgozó, fenntartó) számára. Az intézményi integráció – Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ – létrehozását egy átgondolt, csak egy éves előkészítő munka előzte meg, melyben minden rendszerszereplő szempontja, javaslata érvényre jutott. Ennek fényében az átszervezés várható és realizálható pozitív hatása ellátotti oldalról: •
jobb és gyorsabb tájékozódás az ellátórendszerben
•
összehangolt, magasabb színvonalú szolgáltatáshoz, ellátáshoz való hozzájutás
dolgozói oldalról: •
továbbra is intézményi keretben történő működés kiszámíthatóságot jelent
•
továbbfoglalkoztatás minden – aktív – dolgozó számára garantált
•
foglalkoztatás biztonsága nő
•
várható – összehangolt – fejlesztések révén a munkafeltételek, a munkavégzés körülményei javulnak
fenntartói oldalról: •
a rendszer átláthatóbbá válik
•
érvényesíthető az egységes önkormányzati szociálpolitikai szemlélet
•
tulajdonosi/fenntartói kontroll jobban érvényesíthető
9
I. A szakmai programot meghatározó legfontosabb jogszabályok, törvények (és azok módosításai): • •
1993.évi III. törvény (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról) 1997.évi XXXI. törvény (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról)
I./1; Kormány-és miniszteri rendeletek (és azok módosításai): • •
•
•
• •
A 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet (a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról) A 235/1997.(XI.17.) Kormányrendelet (a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról) A 15/1998 NM rendelet (a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről) A 58/2011.NEFMI rendelet (a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről) 9/2000 (VIII.4.) Sz.Cs.M. rendelet (a szociális ágazatban dolgozók továbbképzéséről, a szociális szakvizsgáról) 259/2002.(XII.18.) Kormányrendelet (a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről)
I./2; Önkormányzati rendeletek, határozatok: •
•
•
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 61/1997.(XI.01.) sz rendelete (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól) Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének I-8/16.101//2007. sz határozata (Miskolc Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Fejlesztési Koncepciója 2007-2013 időszakra vonatkozóan) Miskolc Megyei Jogú Város 2007-2013. évi Gyermekvédelmi fejlesztési koncepciója
II. Szervezeti jellemzők: II/1. Az intézmény neve, címe:
10
Székhely neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ Székhely címe: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Telephely neve: Aranyhíd Gyermekotthon Telephely címe: 3515 Miskolc, Egyetem u.1. Az Aranyhíd Gyermekotthonhoz szervezetileg kapcsolódik egy Lakásotthon, mely együtt alkot egy szakmai egységet. A Lakásotthon önálló működési engedéllyel és szakmai programmal rendelkezik. A Lakásotthon telephelye: 3534 Miskolc, Kiss tábornok u. 80. II./2. Az ellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra: A gyermekotthon nagyon kedvező földrajzi és természeti környezetben helyezkedik el. A városközponttól néhány km-re, közvetlen helyi autóbusszal megközelíthetők az óvodák, iskolák, sportolási, kultúrálódási, szabadidős lehetőségek. Zöldövezetben, nyugodt környezetben sportpálya, játszótér, kirándulóhely, strandfürdő, szabadidőpark áll a rendelkezésre. II./3. Építészeti normák, felszerelés, berendezés: A Gyermekotthonnak helyet adó épület eredetileg is gyermekvédelmi intézménynek készült. 1973 óta fogadja az ellátásra szorulókat. Az épületen belül alapellátáshoz és szakellátáshoz tartozó több szakmai egység működik. Az 1997. évi törvénynek való megfelelés érdekében kisebb belső átalakításokat végeztünk. Jelenleg a lakóegységekben (csoportok) a 2-3-4 ágyas szobákban élnek a gyerekek, fiatalok. Az élettérhez tartozik konyha, étkező, nappali, fejlesztő szoba, fürdőszoba, illemhely, mosókonyha, nevelői szoba, raktár. Az irodai helyiségek közvetlenül nem kapcsolódnak az otthonhoz. Az épület műszaki állaga (vízvezetékek, csatornarendszer, villamoshálózat, nyílászárók) felújításra szorul. A lakóegységek rendelkeznek az alapvető bútorzattal, de azok elhasználódott állapotúak, cseréjük szükséges lenne. III. Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői: Az Aranyhíd Gyermekotthon és Lakásotthon befogadja a működést engedélyező szerv által nevelésbe vett (átmeneti vagy tartós nevelés) gyermeket, ha a határozatban gondozási helyként az Aranyhíd Gyermekotthont vagy a Lakásotthont jelölték meg. Ellátási terület: Miskolc város illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Az Aranyhíd Gyermekotthon és Lakásotthon befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen nyilatkozatban vállalta és utógondozói ellátását a működést engedélyező szerv elrendelte és az ellátás biztosítójaként az Aranyhíd Gyermekotthont, illetve Lakásotthont jelölte meg. A befogadásról a Gyermekotthon, illetve a Lakásotthon értesíti a szakszolgálatot. Az Aranyhíd Gyermekotthon a gyermek befogadásáról értesítést küld az alábbiaknak: • TEGYESZ • gyámhivatal –működést engedélyező szerv • szülő lakhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat
11
• •
pártfogói felügyelet alatt álló gyermek - hivatásos pártfogója átmeneti nevelt esetén vérszerinti szülő
A befogadást megelőzően a gyermekkel az elhelyezési tárgyaláson ismerkedik meg a gyermekotthon vezetője és/vagy a gyermekotthon azon csoportjának nevelője, ahova majd elhelyezést nyer. III./1. Az Aranyhíd Gyermekotthon bemutatása: A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ szakellátási feladatait ellátó egyik szakmai egysége az Aranyhíd Gyermekotthon. Az elhelyezett gyermekek és fiatalok gondozását, nevelését két lakóegységben biztosítjuk. A lakóegységek (csoportok) bemutatása: Gyöngybölcső csoport: 2011. július 01-től csoportunkban eleget tettünk a koedukált nevelés követelményeinek 9 fő ellátását biztosítjuk, melynek összetétele következőképpen alakul 5 lány és négy fiú. A jelenlegi korosztály összetétel 4-18 éves kor. Az óvodásaink a Szilvási úti óvodába járnak, általános iskolai tanulmányokat folytatók a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, Éltes Mátyás Általános Iskolában, Kazinczy Ferenc Általános Iskolában tanulnak. A lakóegységben tánc, sport, képzőművészet terén tehetséges gyermekek képességeinek kibontakoztatására nagy gondot fordít a nevelőközösség. Szép sikereket érnek el a különböző rendezvényeken. Nevelési problémák a serdülőkort elérők körében erősödtek fel. / esetenkénti igazolatlan hiányzás a tanítási órákról, alkohol fogyasztás, dohányzás, engedély nélküli kimenetel/ Hosszabb engedély nélküli távolmaradás, iskola kerülés azon leányoknál fordul elő, akik 14-16 éves korban kerültek a szakellátásba és bekerülésük előtt is így viselkedtek. Ilyen jellegű probléma jelenleg 2 főt érint. Sajnálatosan 1fő fiú jelenleg az Aszódi javítóintézetben tartózkodik, A csoportban élők szükségleteinek figyelembe vételével a nevelőközösség feladata a tehetséggondozás, a destruktív megnyilvánulások kezelése, személyes beszélgetések, felvilágosító munka, pályaválasztás. Gézengúzok csoport: 2011. július 01-től csoportunkban eleget tettünk a koedukált nevelés követelményeinek 8 fő ellátását biztosítjuk, melynek összetétele következőképpen alakul három lány és öt fiú.
12
Az életkor tekintetében 13-18 év közöttiek gyermekek és fiatalok. Általános iskolai tanulmányokat folytatók a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, Éltes Mátyás Általános Iskolában, Kazinczy Ferenc Általános Iskolában tanulnak valamint a Hermann Ottó Általános és Munkácsy Mihály Alapfokú Művészeti Intézményben. Középiskolásaink a Debreceni Márton Szakképző Iskolában, folytatják tanulmányaikat. Jelen állapot szerint egy utógondozói ellátott van a csoportban. A csoportban sajnos több erősen problémás gyermek is van, akiknél a deviáns magatartás a sorozatos szökések formájában jelentkezik leginkább. A csoport rendelkezik sportszobával, a sportágak közül a röplabdát, futballt pingpongot részesítik előnyben. A nevelőközösség feladata a hasznos szabadidő eltöltés segítése, tanulmányi tevékenységre motiválás, az ellátottak közötti interakciók segítése. IV. A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei: IV./1. A gyermekotthon elsődleges feladatai, céljai: A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az átmeneti és tartós nevelésbe vett 3-18 éves kiskorúak számára. Ennek keretében teljes körű ellátást, családgondozást és utógondozást végez. A működést engedélyező szerv határozata alapján befogadja a 18-21 (felsőfokú tanulmányok végzése esetén 18-24) éves fiatalokat s végzi utógondozói ellátásukat. A különleges ellátást igénylő, tartósan beteg és enyhén értelmi fogyatékos /tanulásban akadályozott/ gyermekek integrált ellátását biztosítja. Célja: az egyéni gondozási-nevelési tervekben foglaltakból a rá vonatkozó feladatokat teljesítse, így különösen hogy a gyermekek és fiatalok hozzájussanak: • • • • •
az egészségügyi ellátáshoz, személyiségük harmonikus fejlődéséhez szükség személyiségkorrekcióhoz az oktatáshoz a gyógypedagógiai ellátáshoz a szabadidő tartalmas eltöltéséhez
felkészítse őket: • a pályaválasztásra • az önálló és felelősségteljes életre kapcsolatot tartson: • a növendékek hozzátartozóival
13
• • •
iskolájával, óvodájával munkahelyével a gyermek érdekében eljáró más intézményekkel
A célok elérése érdekében a gyermekotthon: • esetkezelő gondozási-nevelési, • rekreációs, • egészségügyi • étkeztetési szolgáltatást nyújt • kialakítja a napi élet gyakorlatát • széles körű kapcsolatrendszert épít ki a gyermekjóléti és gyermekvédelmi hálózatban tevékenykedő társintézményekkel, oktatási intézményekkel, munkahelyekkel, támogatókkal, egyéb szolgáltatókkal. IV./2. A szolgáltatás szabályai, a szakmai program összetevői: IV./2.1. Egyéni elhelyezési tervek: A B-A-Z- Megyei Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Központ készíti el. Amennyiben gyermekotthoni elhelyezés indokolt, s az elhelyezés helye várhatóan az Aranyhíd Gyermekotthon, úgy az elhelyezési tárgyalás előtt a gyermeknek bemutatjuk az otthont, illetve az otthon azon csoportját, ahol várhatóan elhelyezésre kerül. Megismerkedik a csoport gyermek-és felnőtt közösségével, a csoport életterével, az otthon/csoport házi- és napirendjével, majd kikérik véleményét a gondozási hellyel kapcsolatban. IV./2.2. Felvétel az otthonba: Az Otthonba a B-A-Z- Megyei Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Központ -on keresztül illetve onnan érkeznek a gyermekek a már említett előzményeket követően – gyámhatósági (gyámhivatali) határozattal. A szülőknek – igény szerint – is bemutatjuk a gondozási helyet, megismertetjük a látogatás időpontját, helyét, a házirend, a kapcsolattartás szabályait, a jogait-kötelezettségeit, stb. Az újonnan érkező fogadására a fogadó csoport is felkészül. Megismerkedünk a rendelkezésre álló adatokkal, személyiségjellemzőkkel. Testméretnek megfelelő ruházatot előkészítjük, tájékozódunk egészségi állapotáról, iskolai helyzetéről, gondoskodunk a megfelelő elhelyezésről. A befogadásról minden törvényben meghatározott érintettet értesítünk. Minden lehetséges módon és eszközzel segítjük a beutalt gyermeket a beilleszkedésben az otthonban, iskolájában (óvodájában) napi szoros kapcsolatot tartva osztályfőnökével, tanáraival. IV./2.3. Egyéni gondozási-nevelési tervek: A gyermek elhelyezése után kerül sor ennek elkészítésére, mely az adott csoport munkatársainak feladata. Az addig eltöltött idő alatt, a gyermek megfigyelése adja meg az alapot, valamint a beérkezett „macis” adatlapok. Elkészítésének határideje
14
az egyéni nyilvántartási rendszer adatlapjainak megérkezését követő 30 napon belül. Az otthon a tervet megküldi a gyermekjóléti szolgálatnak és a B-A-Z- Megyei Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Központnak. Az egyéni gondozási-nevelési terveket menet közben értékelni, esetenként módosítani szükséges – gyakorisága egyén –, illetve fejlődésfüggő. A csoport dolgozói minden ellátott egyéni gondozási nevelési tervét évente legalább kétszer értékeli, és meghatározza a fejlesztési feladatokat. IV./2.4. A gondozás-nevelés elemei: IV./2.5. Esetkezelő szolgáltatások: Az esetkezelő szolgáltatások célja, hogy segítsünk megérteni és feldolgozni a gyermeknek mindazt, ami vele és családjával történt, ami a gyermekotthoni elhelyezéshez vezetett. Segítünk a gyermeknek és hozzátartozóiknak abban, hogy egymás segítségére lehessenek problémáik kezelésében. Fejlesztjük a gyermek önismeretét és problémakezelési/megoldási készségét. Ez a cél részben a gyermekotthonon/csoporton belül, részben külső együttműködőkkel valósul meg. Az esetkezelő szolgáltatások főbb lehetséges céljai: • • • • • • • •
a családi problémák feldolgozása, az elhelyezést kiváltó okok megértetése képesség kialakítása a stressz kezelésére személyes célok megalapozása, a jövő tervezése döntéshozatali képesség kialakítása pozitív kapcsolatok formálása (családdal, hozzátartozókkal, társakkal, más személyekkel, a másik nemmel) tanácsadás szülőknek, hozzátartozóknak lelki segítségnyújtás – lelkisegély szolgálatokról tájékoztatás újonnan bekerültekkel való egyéni bánásmód
Az esetkezelő szolgáltatás megvalósulásában a csoportban dolgozó felnőtteken túl nagy szerepe van a gyámnak, a család-, utógondozónak, a pszichológusnak, a mentálhigiénésnek, az otthon (intézmény) más dolgozóinak. Kiemelt jelentőséggel bírnak az esetmegbeszélések illetve a terápiás jellegű foglalkozások.
IV./2.6. Nevelési szolgáltatások: Az alapfeladatok megvalósításának alapelvei: • az otthonosság megteremtése, személyes élettér biztosítása
15
• • • • •
közösségi támogatás demokratizmus nyitottság egyéni különbözőségek figyelembe vétele gyermeki jogok és kötelességek érvényesítése
A gyermekekkel kapcsolatos teendők alapelvei: • korrekciós nevelés • kommunikációs- és kapcsolatkészség fejlesztése, • motivációk fejlesztése • önmegvalósítás kibontakoztatása • gyermekközpontúság, érzelmi biztonság megteremtése A nevelő szervezet folyamatos továbbfejlesztésének alapelvei: • a gyermekotthon működési fejlesztése • a csoportfolyamatok nyomon követése • a nevelési körülmények fejlesztése • önállóságra nevelés, önálló életvitelre való felkészítés A tanulás segítése: • elemi tanulási technikák megtanítása • lényegkiemelés megtanítása • egyéni tanulási módszerek kialakítása • önállóság a tanulásban • nyelvi képzés, informatikai ismeretek elsajátíttatása • képességeknek megfelelő pályaválasztás segítése A nevelés során alkalmazott módszerek, eszközök: Tevékenykedtetésen alapuló tanulás, munka, szabadidő szervezése. A gyermeki aktivitás figyelembe vétele. A gyermekek biológiai, pszichológiai, szociológiai adottságainak szemelőt tartása. Követelés terén a nevelő hatások egységének alkalmazása. Tevékenységek gyakoroltatása. Segítségadás a tevékenység végzésében. Ellenőrzés-ösztönzés, a pozitív elemek kihangsúlyozásával. Elbeszélés, mely felkelti az optimális magatartás utánzásának igényét. Bemutatás az azonosulás segítéséhez. Személyes példa közvetítése, magatartási és tevékenységi minták adásával. Az előadás, magyarázat, beszélgetés alkalmazása a rendszeres tudatosító tevékenységben. Az önálló elemző módszer, mely feladatokon keresztül erkölcsi, esztétikai, stb. fogalmak, normák értelmezését, értékelését, alkalmazásukat és azok következményeinek átgondolását kívánja. A növendékek bevonása az ügyintézésekbe. Fizikai munkák és tanulmányi feladatok megszervezése. Perspektívák tervezése, szervezése, hagyományok kialakítása. IV./2.7. Rekreációs szolgáltatások:
16
Cél: a gyermekek és fiatalok tanulják meg, milyen fontos az ember fizikai, lelki és szellemi erejének megújítása a fáradság, az érzelmi megterhelések, a fizikai és szellemi erők kimerülése után. A gyermekotthonnak éppen ezért terveznie kell rekreációs programokat (szorgalmi időben és iskolai szünetekben is). Ezek lehetnek: • a gyermekotthon, a csoport által szervezett szabadidő - foglalkozások iskolai szakkörök, rendezvények, szaktárgyi versenyek • külső intézmény szabadidős szolgáltatásai • sportolás, testedzés, természetjárás • művészeti és tudományos művelődés (színház, múzeum, tv, mozi, hangverseny, könyvtár) • társas együttlét (diszkó, klubest, vendégség) Gyermekeink saját döntés alapján vesznek részt a különböző szakkörökben, tehetségük alapján a különböző versenyekben, művészeti körökben. Többen sportolnak, a rendszeres mozgás, testedzés a legtöbb gyermeknek igénye. Kedvelik a túrázást – kirándulást minden évszakban egyaránt. Színházba, múzeumba is szívesen járnak néhányan. Olvasni csekély számban szeretnek. A többségében serdülőkorú gyermek kedvenc időtöltése a különböző modern stílusú zene hallgatása. A korosztály és partnerkapcsolatokra fordított időmennyiség jelentősen meg növekedett a gyermekek életében A hétvégi és szüneti szabadidős tevékenységet a felnőttek a gyerekekkel együtt tervezik, a változatosságra a lehetőségek és igények számbavételével törekszenek. A jó kézügyességű, gazdag fantáziájú gyermekeink gyakran végeznek alkotó tevékenységet. (rajzolás, kézimunka, üvegfestés, stb.) A szabadidő eltöltésének tevékenységei közé tartozik a társasjátékozás, kártyázás, asztaliteniszezés, kerékpározás, számítógépezés, internetezés. A szabadidő eltöltésének költségvetésből biztosítható anyagi keretei szűkösek, az új eszközök beszerzése, az elhasználódottak pótlása, "fizetős" programokon való részvétel korlátozott. A lehetőségek kiszélesítése érdekében pályázattal, kapcsolatok ápolásával kompenzáljuk a hiányosságot. IV./2.8. Egészségügyi és étkeztetési szolgáltatások: •
•
Gyermekeink egészségi állapotát folyamatosan figyelemmel kísérjük és megszervezzük részükre a szükséges egészségügyi ellátást. A városban működő kórházak, szakrendelők, Gyermek Egészségügyi Központ által biztosítható a szolgáltatás. A gyógyszerellátás folyamatosan megoldott. A növendékek naponta életkoruknak megfelelő, ötszöri étkeztetésben részesülnek az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően. Az
17
utógondozói ellátásban részesülők számára napi háromszori étkezést biztosítunk. Amennyiben a gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő étkezést biztosítunk. Az ételkészítést és tárolást rendszeresen gyakorolják, bár még működik a „központi konyha”, de csoportjaink életteréhez is tartozik kiskonyha, amely az alapvető berendezési bútorzattal és eszközökkel, gépekkel ellátott. Itt lehetőség nyílik a főzésre, sütésre, melegítésre, tárolásra, a különböző praktikus ismeretek nyújtására és alkalmazására. IV./2.9. Napi életgyakorlat: •
• •
•
• • • • • • • •
Az elhelyezett gyermekeket és fiatalokat életkoruk, képességeik, érdeklődésük figyelembe vételével bevonjuk az otthon életébe: háztartásvezetés, beszerzések megtervezése és lebonyolítása, apróbb javítások, ház körüli és kerti munkák. Életkoruk és képességeik szerint vesznek részt az önkiszolgáló tevékenységben (ágyazás, rendrakás, takarítás, terítés, ruházat karbantartása, stb.) A rendeletben meghatározott ruházattal rendelkeznek. Ezek kiválasztásába, beszerzésébe bevonjuk a gyermekeket is, kívánságaikat a lehetőségek figyelembevételével teljesítjük. Fontos feladatnak tekintjük, hogy a gyermekek az intézményi és saját ruházataikat, személyes tárgyaikat megfelelően tárolhassák, gondoskodunk a nagyobb értékű személyes holmik biztonságos elhelyezéséről. Mindenkinek saját fényképalbuma van. Gondoskodunk a tisztálkodási és testápolási szerekről, textíliáról. Megtanítjuk a helyes tisztálkodást, a személyi higiéné fontosságát. Figyelmet fordítunk arra, hogy a gondozottak kielégíthessék az életkoruk szerinti és esetenként egyénileg eltérő alvásigényüket. Biztosítjuk a havi zsebpénzt – költségvetésből – illetve annak felhasználását a rendeletnek megfelelően. Az otthonunknak saját Házirendje, Napirendje van (mely a Mellékletben megtalálható). A Házirend tartalmazza a jutalmazás-büntetés formáit is. Ezeket a dokumentumokat a gyermekek és fiatalok bevonásával készítjük el.
IV./2.10. A családokkal való kapcsolattartás: A gyermekvédelmi törvény a gyermekotthonok feladatai közé sorolja a meglévő családi kapcsolatok erősítését, ápolását, magába foglalja a hozzátartozók látogatását az otthonba, a levelezést, telefonálást, csomagküldést, a gyermek hazalátogatását időszakosan és/vagy folyamatosan.
18
A családi kapcsolatok erősítését segíti a családgondozó, aki a települések gyermekjóléti szolgálatainak családgondozójával, valamint a társintézmények családdal foglalkozó szakembereivel együttműködve végzi tevékenységét. A végzett munkájáról munkanaplót vezet. Sok szülő lakhelye ismeretlen, a családlátogatások alkalmával a hozzátartozók ígéretet tesznek életvitelük megváltoztatására, gyermekükkel való kapcsolattartásra, de ezek sokszor csak ígéretek maradnak. Az Aranyhíd Gyermekotthon lakói közül 3 főnek egyáltalán nincs kapcsolata a családjával 7 főnek, igen laza (évente 1-2 látogatás vagy levél, telefon kapcsolat) a kapcsolattartás 5 fő esetében, rendszeres a kapcsolattartás 15 főnél. IV./2.11. Elbocsátás az otthonból – utógondozás – utógondozói ellátás: Bármilyen okból szűnik is meg a gyermek vagy a fiatal gyermekotthoni elhelyezése, azt kellő gondossággal kell előkészíteni. Ez a munka a gyermek gondozóira, nevelőire, család-, utógondozóra., gyámra hárul. Fel kell készíteni a gyermeket, fiatalt, a családot az új helyzetre. A családba való visszahelyezést minden esetben megelőzi a rendszeres kapcsolattartás szülő-gyermek között. Ennek gyakorisága, minősége, érzelmi elfogadáson alapuló milyensége döntő fontosságú – ezt kell figyelemmel kísérni, érzékenynek, fogékonynak kell lennünk minden apró momentumra. Lényeges, hogy a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat munkatársaival jó munkakapcsolatban legyünk. A gyermekotthon tartózkodásának ideje alatt (hétvége vagy iskolai szünetek) a családgondozó meglátogatja a családot, megismeri a család gondozási-nevelési szokásait, életvitelét, érzelmi kapcsolatukat, s feltérképezni, mennyiben érvényesülnek a gyermek érdekeit szolgáló elhelyezési feltételek, biztonságuk, milyen a légköz az „új helyzetben”,stb. A gyermek is véleményt nyilvánít a végleges hazakerüléséről. Beszélünk a szülőkkel a gyermek iskoláztatásáról, elképzeléseikről, a gyermek felügyeletéről, napközis ellátást kérnének-e, megismertetjük a szülővel a gyermek tanulmányi előrehaladását segítő és gátló tényezőit, aktuális személyiségállapotához kapcsolódó szükségleteit. Tájékoztatjuk, milyen esetben milyen problémával, kikhez, hová fordulhatnak. Hazakerülésük után utógondozással segítjük a gyermek visszailleszkedését a családjába, segítjük a pályaválasztásában, iskolai képzésében. Ez a munka elsősorban a család-, utógondozó feladata. (nyomonkövetés) Amennyiben a fiatal (l8. év elérése után) nem kér utógondozói ellátást, de utógondozást igen, az otthon utógondozója: •
•
segíti az utógondozottat képességeinek, tehetségének megfelelő közoktatási, szakképző illetve felsőoktatási intézmény vagy munkahely kiválasztásában, és a felvétellel kapcsolatos teendők intézésében. segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításában, önálló lakásteremtésének megoldásában.
19
• • • • • •
segíti a fiatalt szociális gondjainak megoldásában. segítséget ad konfliktushelyzetének megoldásához tájékozódik a fiatal körülményeinek és életvezetésének alakulásáról. legalább heti egy alkalommal – fogadónapon – lehetőséget biztosít arra, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse segítséget nyújt a fiatal otthonteremtési támogatási kérelme elkészítéséhez és benyújtásához együttműködik a fiatallal a támogatás összegének célszerű felhasználásában.
Utógondozói ellátás: •
• • •
• •
a fiatal kérelmére a gyámhivatal rendeli el, amennyiben létfenntartását a fiatal önállóan nem tudja biztosítani vagy nappali tagozaton tanul. Részükre szükség esetén teljes körű ellátást kell biztosítani. az ellátást nyújtó Otthon és a fiatal írásbeli megállapodást köt a jogszabályi előírások figyelembe vételével. az utógondozói ellátásban részesülő fiatal külön jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. ha a gyermekotthon a befogadást megtagadja, a fiatal felnőtt kérelmét az elutasítás indoklásával együtt az Otthon érdekképviseleti fóruma elé terjeszti, aki azt megvizsgálja és állást foglal az ügyben. a Gyermekotthon a fiatal felnőtt befogadásáról értesíti az illetékes gyámhivatalt. a Gyermekotthon az utógondozói ellátás megszüntetését javasolja a Gyámhivatalnak, ha a fiatal felnőtt az Otthon házirendjét és/vagy a Megállapodást többször súlyosan megsérti.
IV/2.12. Dokumentáció – a „macis” nyilvántartás: A gyermekotthoni szakmai munka bizalmas munkakör, e tevékenységre irányadó a 235/1997.(XII.17.)sz. Kormányrendelet (a gyámhatóságok, a gyermekjóléti szolgáltatások és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról). Ennek megismerése és betartása minden munkatárs kötelessége. A gyermekek személyi anyagait elkülönítetten kezeljük, azt az otthon dolgozói bármikor megnézhetik, tanulmányozhatják a titoktartási kötelezettség megtartása mellett. A jogszabályokban rögzített dokumentumokon kívül (SzMSz, Kollektív Szerződés, Házirend, Szakmai Program,”macis” adatlapok) az alábbi dokumentumokat vezetjük. •
Esemény napló, mely két részből áll. Egyrészt a csoportok növendékeinek személyi adatait tartalmazó rész, másrészt a napi munka bejegyzésére szolgáló rész. Itt rögzítjük a napok legfontosabb eseményeit is (egyénekre illetve a csoportra vonatkozóan).
20
• • •
„Kapcsolattartási füzet”: ebben jegyezzük rendszeresen illetve folyamatosan gyermekeink és hozzátartozóik kapcsolattartási formáit, időpontjait. „szökési nyilvántartás” „kimenők, eltávozások”c. Nyilvántartás
A felsorolt dokumentumokat a csoportban dolgozók vezetik, ezen kívül a családgondozó, a pszichológus és a fejlesztőpedagógus munkanaplót vezet, illetve a gyermekvédelmi ügyintéző a gondozási napokat tartja nyilván. Otthon szinten vezetjük a szabadságok igénybevételét valamint a dolgozók napi munkabeosztását csoportra bontva. (Vezeti, jóváhagyja az otthon vezetője.) V.Gazdasági adminisztráció: • • • •
leltárkönyvek – készletnyilvántartás vezetése selejtezés vezetése fogyóeszközök, anyagok bevételezése csoportgazdálkodási napló (füzet) vezetése
VI. Az Aranyhíd Gyermekotthon kapcsolatrendszere: Az otthon folyamatos és szervezetszerű kapcsolatot tart: • • • • • • • • • • • • • • •
a fenntartóval a gyámhivatalokkal a B-A-Z- Megyei Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Központtal a települési önkormányzatokkal a gyermekjóléti szolgálatokkal az oktatási intézményekkel az egészségügyi intézményekkel a Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthonnal a Nevelési Tanácsadóval a Pedagógiai Intézettel a Munkaügyi Központtal a rendőrséggel a Drogambulanciával a Miskolci Egyetemmel az elhelyezett növendékek hozzátartozóival
VII. Szponzorálás: Sajnos, egyre kevesebb az önkéntes támogatók száma. Az intézmény egészét néhány szponzor segíti. Az Aranyhíd Gyermekotthon lakóit a dolgozók személyes ismeretsége alapján mozijeggyel, kedvezményes táborozási lehetőséggel segítik, önkéntes támogatással szabadidős eszközöket kaptunk az utóbbi időszakban. Segítségünkre van az intézmény egészét támogató "Ember a Gyermekekért Alapítvány". Néhány magánszemély használt ruhaneműkkel, cipőkkel, játékokkal, könyvekkel támogatja az otthon lakóit.
21
A négy éve munkatársunk családtagja jóvoltából, aki a törzstőkét biztosította, bejegyzésre került a " Gyermeki Álmok Közhasznú Alapítvány", mely kifejezetten az Aranyhíd Gyermekotthon és Lakásotthon növendékeit támogatja. VIII. Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok: Az 1997. évi XXXI. törvény 11. § alapján a gyermeki jogok védelme a Gyermekotthonon belül: 1. 1997. évi XXXI. törvény 11/A §: gyermekjogi képviselő részére biztosított a gyermekekkel való közvetlen találkozás lehetősége: • A gyermekjogi képviselő neve és elérhetőségei minden csoportfaliújságján jól látható helyen el van helyezve. • A gyermekjogi képviselő fogadóórájáról, vele való személyes találkozás lehetőségéről minden esetben értesítjük a gyermekeket. • A gyermekjogi képviselő tapasztalatait megbeszéli – szükség esetén – a gyermekotthon vezetővel, gyámmal. • Szükség esetén további intézkedéseket tesz a fenntartónál. 2. Érdekvédelem – érdekképviseleti fórum • A személyes gondoskodást nyújtó intézmények esetén az ellátást igénybevevők érdekeit szolgálja, hogy az ellátást igénybe vevők közül, az ellátásban részesülők szülei, az intézmény dolgozói közül illetve a fenntartó oldaláról delegáljanak tagokat az érdekképviseleti fórum tagjai közé. • Az érdekképviseleti fórum feladatai: - megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat, a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, egyes esetekben továbbítja a panaszokat a hatáskörrel rendelkező szervhez - véleményt nyilvánít az intézmény vezetőjénél - javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről - egyetértési jogot gyakorol az intézmény házirendjének jóváhagyásáról - panasszal élhet az intézmény vezetőjénél az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, illetve a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén - fogadja a gyermek illetve a fiatal felnőtt panaszát az ellátást érintő kifogások ügyében, illetve a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén •
•
Az érdekképviseleti fórum szükség esetén, de legalább évente négy alkalommal ülésezik. Kötelező az érdekképviseleti fórum összehívása a benyújtott panasz, az esetleges javaslat tételi lehetőség illetve az egyetértési jog gyakorlása esetén, a beérkezéstől számított 5 napon belül. Az ülések időpontjáról a gyermekjogi képviselőt értesíteni kell. Az érdekképviseleti fórum kivizsgálja a beérkezett panaszokat, tájékoztatást ad a panasz orvoslásának lehetséges módjáról 15 napon belül.
22
•
Amennyiben a panasszal élő 15 napon belül nem kap értesítést, a panaszos a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat.
A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme: • A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmét a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ, SZMSZ-e szabályozza. IX. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja •
A szolgáltatást igénybevevő szóbeli tájékoztatása: - az ellátás törvényi tartalmáról, feltételeiről - a kapcsolattartás, szülői látogatások helyéről, rendjéről - a Gyermekotthon Házirendjéről - a gyermeket megillető pénzbeli ellátásról (zsebpénz, családi pótlék) - az érték és vagyonmegőrzés helyi szabályairól - az elhelyezéshez kapcsolódó nyilvántartásokról - a panaszjog gyakorlásáról - a gyermek érdekképviseletéről - az elhelyezés megszűnésének törvényi lehetőségeiről • A helyi és társadalmi közvélemény tájékoztatása: - helyi sajtó – írott és elektronikus – igénybevételével - módszertani kiadványok: pl.: Gyermekotthoni Morzsák (negyedévenkénti kiadás) - a Gyermekotthon „nyitott közösségi” rendezvényei • A helyi – gyermekotthoni – dokumentumok hozzáférhetősége: A Gyermekotthonon belül az alábbi dokumentumok hozzáférhetőségét biztosítani kell: - a Gyermekotthon SZMSZ-e - a Gyermekotthon működését szabályozó jogszabályok - gyermekjogi képviselő neve, elérhetősége - a Gyermekotthon vezetője: név, elérhetőség
X. Személyi feltételek, szakmai létszám: - megfelel a rendeleti előírásnak Gyermekotthon-vezető: Család-, utógondozó: Fejlesztőpedagógus: Pszichológus: Gyermekvédelmi ügyintéző: Nevelő: gyermekvédelmi asszisztens: gyermekfelügyelő:
1 fő (gyermekotthon+lakásotthon) 1 fő (gyermekotthon+lakásotthon) 1 fő (gyermekotthon+lakásotthon) 1 fő (gyermekotthon+lakásotthon) 1 fő (gyermekotthon+lakásotthon) 6 fő 7 fő 4 fő
Képesítési előírásoknak való megfelelés:
23
Megfelel a rendeleti előírásnak: •
• • • • • • •
• • • • • • • •
gyermekotthon vezető: (biológia-környezetvédelem szakos tanár,) ellátja a gyámi feladatokat is – gyámi képzésben részt vett, szociális alapvizsgát tett 2011-ben, szakvizsgát tesz 2012-ben. család, utógondozó: pedagógia szakos tanár fejlesztőpedagógus: óvónő-nevelőtanár- gyógypedagógus tanár pszichológus: egyetemi végzettség nevelők: 1 fő Óvodapedagógus, Gyógyped.- pszichoped. tanár 1 fő Főiskola, Óvodapedagógus 1 fő Főiskola, tanár rajz-vizuális kommunikáció szak 1 fő Ped.szakos tanár, Mentálhigiénés assz. 1 fő Főiskola, tanár testnevelés 1 fő Ped.szakos tanár gyermekvédelmi asszisztens 7 fő OKJ-s végzettséggel Gyermekfelügyelők: 3 fő szakképzett: (OKJ-s végzettség) szakképzetlen: 1 fő, dajka végzettséggel helyettesítőnek alkalmazzuk
X./1. A minőségbiztosítás: A gyermekotthon működésének eredményességét a dolgozók személyisége határozza meg, a munkatársak a személyiségükkel dolgoznak. Különböző szituációkban gyorsan kell dönteni, és ezek a szituációk gyakran érzelmileg is igen megterhelőek. Hamar bekövetkezhet a gyors kifáradás, „kiégés”. Éppen ezért szükséges kiépíteni azt a feltételrendszert, amivel ellensúlyozni lehet ezeknek a káros folyamatoknak a kialakulását: •
• • •
a gyermekotthonban munkát vállaló dolgozót tájékoztatni kell az itt folyó munkáról, a gyermekek összetételéről, az érvényben lévő szabályzatokról, a törvényekről, rendeletekről. Véglegesítésüket próbaidős alkalmazásuk előzi meg, közben tapasztalt, gyakorlattal rendelkező dolgozó segíti. Ellátja tanácsokkal, visszajelzéssel él addig végzett munkájáról. Szükséges a rendszeres és alkalomszerű esetmegbeszélések rendszerének működtetése. Szükséges a munkatársak rendszeres továbbképzése is a szakmai ismeretek fejlődésének nyomon követése érdekében. Fontos a szupervízió lehetőségének megteremtése a személyiség karbantartása és a kiégés megelőzése érdekében, melyre intézményünkben a lehetőség biztosított.
A gyermekvédelmi munka hatékony megvalósulása érdekében szükséges a korszerű módszerek, eszközök alkalmazása, a szakemberek képzése, önképzése.
24
A gyermekotthon képviselteti magát minden olyan továbbképzésen, konferencián, ami mindennapi munkánkban előre visz, ami szorosan illeszkedik tevékenységünkhöz. Szükséges, hogy a szerzett ismereteket a dolgozók megosszák egymással és beépítsék a gondozás-nevelés folyamatába. Az önképzés fontosságát külön ki kell emelni. Minden dolgozónak kötelessége is önmagát alkalmassá tenni a feladatok ellátására, szükséges állandóan bővíteni ismereteit, rendelkeznie kell problémaérzékenységgel, problémamegoldó képességgel, mentálhigiénés szemlélettel. Az alkalmas munkatárs érző és értő lelkületű felnőtt, aki jól kommunikál, kreatív és rugalmas személyiség, modellt nyújt az elvárt magatartást illetően. A gyermekotthonban folyó hatékonyabb nevelési tevékenység érdekében szükséges, hogy otthonon belüli munkacsoportok tárják fel a korszerű pedagógiai eljárásokat és alkalmazzák azokat. Az utógondozó ellátásban részesülők önálló életvitelének elősegítését "életvezetési program"-mal támogatjuk meg. A minőségbiztosítás eleme, hogy a csoportok nevelőközösségei hetente megbeszélést tartanak, melynek célja a közös értékelés és feladat meghatározás. Az Aranyhíd Gyermekotthon Szakmai Programja az alapja a csoportok éves munkatervének, melyet a csoportok dolgozói készítenek el, bevonva a munkába a gyermekotthon család- utógondozóját, fejlesztőpedagógusát, pszichológusát. A munkaterveket az otthon vezetője hagyja jóvá, valamint az abban meghatározott feladatok végrehajtását ellenőrzi és értékeli. A Gyermekotthon Szakmai Programját szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja, aktualizálja, szükség esetén módosítja. (pld.:gyermek-felnőtt összetétel - változásokat követően, új jogszabályok megjelenése után) A Szakmai Program a gondozás-nevelés alapdokumentuma.
Miskolc, 2013. szeptember 30. …………………………………. igazgató
25
26
