Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága 6726 Szeged, Bal fasor 6. Telefon: +36 (62) 432 032 Telefax: +36 (62) 543 252 E-mail:
[email protected] Web: http://www.csmtegyesz.hu
SZAKMAI PROGRAM GYERMEKEK BEFOGADÓ OTTHONA (GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA)
6726 Szeged, Bal fasor 6. Telefonszám: +36 (62) 432 032
http://www.csmtegyesz.hu/
[email protected] Készítette: Készült:
Fakan Mária, otthonvezető 2008. május 30.
Jóváhagyta: Szügyi János igazgató
Gyermekotthon címe
6726 Szeged, Bal fasor 6.
Telefonszáma:
+36 (62) 432 032
Vezetője:
Fakan Mária
Elérhetőségi cím: Végzettsége:
6726 Szeged, Bal fasor 6. +36 (62) 432 032 szociálpedagógus
Gyermekotthon elhelyezkedése:
Szeged-Újszeged körzetében
Férőhely száma:
12 fő
Szobák száma:
6
Egyéb kiszolgáló egységek leírása:
1 db közösségi helyiség, 1 betegszoba, 1 tanulószoba, 2 raktár
Dolgozók száma:
2 fő pedagógus - ebből 1 fő otthonvezető 1 gyermekvédelmi asszisztens 4 gyermekfelügyelő
Felügyeletet ellátó:
Csongrád Megyei TEGYESZ és Gyermekotthonok Igazgatósága
A gyermekotthon dokumentációi: − szakmai program − eseménynapló − házirend − gyermeki iratanyag − a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága aktuális Szervezeti és Működési Szabályzata
2
T A R T A L O M
I. Jogszabályi háttér II. Az otthon célja, feladata, jellemzői III. Felvétel az otthonba IV. Az otthon szakmai programja ς.
Nevelési-gondozási szolgáltatások
ςΙ.
Külső kapcsolatok rendszere
ςΙΙ.
Minőségbiztosítás az otthonban
ςΙΙΙ.
Kihelyezés, elbocsátás az otthonból
3
Ι.
Jogszabályi háttér az ideiglenes befogadásról A jogszabályi hátteret a többször is módosított Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény, a többször is módosított 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény, és az azokhoz kapcsolódó, többségükben ugyancsak többszőr módosított rendeletek adják, így főleg a: -
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
-
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
ΙΙ.
Az otthon célja, feladata, jellemzői A szakszolgálat székhelyén működő Befogadó Otthon a gyermekeket átmenetileg befogadó otthonként önálló szakmai egység, szakmai programmal és szakmai vezetővel rendelkezik.
Célja: a.) Teljes körű, otthont nyújtó ellátás biztosítása az otthonba hatóság által beutalt, vagy hivatalosan ott tartózkodó gyermekek, esetenként fiatal felnőttek (utógondozói ellátásban részesülők) számára b.) Az egyéni gondozási-nevelési tervekben foglaltak szerinti foglalkoztatás biztosítása, egyben a beutaltak mentális és testi egészségének megőrzése, a napi életvitel és gondozás megszervezése, egyéni bánásmód mellett. c.) Egészséges életvitel, életmód kialakításának igényét felkelteni, biztosítani. Fő feladata az ideiglenes gondozásba, illetve más gondozási formában az ellátási rendszerbe utalt gyermekek és fiatalok fogadása, vizsgálatának biztosítása, elhelyezésének előkészítése. Különleges feladatok: Integrált elhelyezését biztosítva, az otthon ideiglenesen ellátja a speciális igényű gyermekeket és fiatalokat is. Legfontosabb szakmai alapelvek: 1.
A legfontosabb szakmai, egyben emberi feladata a szolgáltatási rendszerben (ill. annak vonzáskörzetében)
dolgozó-tevékenykedő
valamennyi
alkalmazottnak
a gyermekérdekek
mindenek feletti érvényesítése. 2.
Találjanak otthonos környezetre és hangulatra az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek. Először a beilleszkedést kell megkönnyíteni az érkezőknek, akik az addig megszokott környezetükből kiszakadva, telve bizonytalansággal és daccal érkeznek intézményünkbe.
3.
Fő eszközeink a türelem, a megértés, az elfogadás, és az indirekt módszerekkel operáló segíteni akarás.
4
Az ideiglenes ellátás jellemzői: A működőképesség fenntartása érdekében a szakszolgálat az alábbi megoldásokkal számol:
−
A szakellátásba ideiglenesen érkezők közül a gyermekkorúakat, a nem önhibájukból gondoskodásba vett fiatalokat elsősorban az e feladatot vállaló hivatásos nevelőszülőkhöz, és nevelőszülőkhöz kell irányítani.
−
A megyeszékhelyhez nem kötődő fiatalokat az ideiglenes elhelyezésre alkalmas, arra kijelölt lakásotthonokba kívánatos elhelyezni. Ők csak a szükséges vizsgálatok időtartamára tartózkodnak a Befogadó Otthonban.
−
A várhatóan speciális ellátásba kerülő fiatalok a Befogadó Otthon lakóivá válnak a megfelelő intézmények fogadóképességének időpontjáig.
E rendszerben az ideiglenesen beutaltak kisebb hányada tartózkodik a főépületi férőhelyeken, amelyek maximális létszámát 12 főben, folyamatos átlaglétszámát 8 főben optimális meghatározni, számolva a vizsgáló otthon funkcióival, illetve a váratlan beutalások és önkéntes ellátást kérők eseteivel is. E rendszerben a megye egyes lakásotthonainak is meghatározó feladata az ideiglenes elhelyezettek befogadása (befogadó otthonokként), ezzel a változó, sokszor az engedélyezett létszámhatárokat meghaladó létszámok kezelése. Ezeknek az otthonoknak biztosítani kell a 15/1998.NM.rendelet 124.§.(8) bekezdésben előírt külön látogatói és terápiás helyiségeket is. Az otthon jellemzői:
−
Az otthon széles korhatárú és heterogén nemi összetételű, különös hangsúlyt fektetve a sajátosan eltérő nevelést-gondozást igénylő gyermekekre, széleskörű egészségügyi és fejlesztő foglalkozási választékot igyekszik nyújtani (pl. személyes diéta, egyedi korrekciók, személyiségfejlesztő beszélgetések, terápiás festés, relaxációs technikák stb.).
−
Intenzív kapcsolatra törekszik a TEGYESZ többi otthonával, más testvérintézményekkel, szolgáltatókkal.
Személyi feltételek: A Befogadó Otthon dolgozói létszámkereteit a 15/1998.NM.rendelet tartalmazza, azon belül a jelenlegi létszámkeret a Szakmai Program tervezte ellátotti létszámot tekintve a jogszabályi előírásoknak megfelel. A folyamatos szolgálatellátáshoz szükséges létszám a fenntartói és a szakmai elvárások alapján fejleszthető. ΙΙΙ.
Felvétel az otthonba A gyermekek és fiatalok hatósági intézkedés útján kerülnek az otthonba. Előfordulhat alkalmi ellátást kérő önként jelentkező fiatal megjelenése, befogadása is. Az otthonvezető az érkezőket -a beutaló határozatnak megfelelően- a felvételi füzetben a bekerülést adatokkal együtt rögzíti, az adatokat a lehető legrövidebb időn belül továbbítja az Ügyeleti Szolgálathoz.
−
Az új gyermek beérkezésekor azonnal tájékoztatást kap jogairól, kötelességeiről, életének várható alakulásáról, a Befogadó Otthon elvárásairól. Mellé mentort jelöl ki a dolgozók közül az otthonvezető, aki különleges segítő szerepet kap a gyermek beilleszkedésének megkönnyítésében. Az érkező a heti csoportmegbeszélés alkalmával önmagát mutatja be a 5
többieknek – olyan mértékben amennyire ez nekik jól esik. Rövid idővel az érkezése után sor kerül egy "bemutatkozási" programra, melynek célja a háttérélmények, érzelmi, indulati élet, iskolázottság, önismeret, családi viszonyok feltérképezése. Azokban az esetekben, ahol a kommunikáció nem blokkolt, a kérdőív olyan beszélgetésre is teret ad, ami egyből felvázolja a közeljövő legfontosabb feladatait.
− −
Beérkezéskor minden gyermek megismeri a házirendet. Amennyiben a család személyes kapcsolatba kerül az otthonnal, tájékoztatót kap az otthonvezetőtől a szolgáltatásokról, a kapcsolattartás lehetőségeiről.
−
A beutalt gyermek kötelező orvosi szűrővizsgálaton esik át, mely vizsgálat egyből meg is jelöli a további szükséges feladatokat (pl. szemüveg igénye, idegorvosi vizsgálat, vitaminkúra).
−
Személyes tárgyaikat a gyerekek saját kérésére használhatnak, ill. kérésére azokat a raktárban elzárjuk.
− Ις.
A bekerülés pillanatától az otthon teljes körű ellátást biztosít a gondozottak részére.
Az otthon szakmai programja A gyermekotthoni életforma egy sajátos, mesterséges állapot, ami semmiképpen sem kisebb értékű, mint a gyermek életének bármely előző pillanata. Az itt folyó élet a gyermek életének hiteles valósága – így minden mozzanatnak úgy kell hatnia és működnie, hogy olyan gyógyító jelent teremtsen, melyben a hozott traumák feldolgozhatók, a hátrányok behozhatók és egészséges jövőre készítenek fel. Olyan egészséges jövőre, melyben a személy képes örömet adni és kapni, ismeri jogait, képes jogérvényesítésre, képes önmagát pozitívan átélni, az adott társadalmi közegben önállóan életet vezetni.
A nevelés főbb feladatai: A nevelés feladatait egyéni specifikus arculattal – amennyiben valamilyen különleges okból átmeneti és tartós nevelt gyermek kerül az otthonba – az egyéni gondozási-nevelési tervek határozzák meg, melyeket a szakértői csoport készít el a gyermekkel, és a jogszabályban meghatározott családtagokkal, szakemberekkel együtt. A nevelési tevékenység részben: „Ad hoc” jellegű
tudatos-tervezett tevékenység
a mindennapi élet kommunikációin, prob-
−
heti programtervezés,
lémáin, élethelyzetein keresztül valósul meg,
−
egyéni nevelési programok,
részben az interakciókban, részben pedig a
−
külső segítőkkel felállított mentálhigiénés
sugallt, látott példán keresztül.
programok (pl. drogmegelőzés, szexuális nevelés).
6
N E V E L É S I
M Ó D S Z E R E K
Általános módszerek
Magatartás befolyásoló módszerek
Speciális módszerek
- példanyújtás
- gátlást oldó módszerek
- egyszemélyes kapcsolat
- meggyőzés
- felügyelet
- tapasztalás
- folyamatos figyelem és
- tevékenység megszervezése
kiépítése
ellenőrzés
- szerződéskötés - szerepcserés játszmák
- tudatosítás
- tilalom
- extra figyelem
- ösztönzés
- a szelíd kényszerítés
- extra felügyelet
- jutalmazás-büntetés
- megerősítés
- csoporthatás felhasználása
- követelés
- csoportjátékok
- felelősségre vonás
- konfliktus kezelések
- feladatadás
- alku: megegyező tárgyalás
- életcél-jelölés
- érintés módszere
- érzelmi élet kialakítása
- feszültségoldó játékok - humor módszere (feloldás)
Nevelési szolgáltatások alapelvei: 1.
Együttműködés alapelve: A gyermeket a maga szintjén be kell vonni a nevelési folyamatba, hogy tudatos együttműködésre építhessünk. A heti programokat a gyermekek előre tervezik.
2.
Tudatosság alapelve: A nevelési programok folytonos ellenőrzést és újragondolást igényelnek a gyermek személyiség állapotának tükrében. Spontán reagálások a speciális igényű gyermekeknél nem elégségesek, tervezés, előrelátás, értékelés szükséges.
3.
Ráhatások egységessége: A házirend egységes elvárást közvetít, melyet a mindennapi életben az egységes nevelői hatások keltenek életre.
4.
Pozitívumokra támaszkodás: Az intézményes nevelés nem lehet végállomás, ahol a személyiség megroggyan traumái és körülményei miatt: Állomás kell hogy legyen egy új út megkezdéséhez.
5.
Őszinte elfogadás elve - és egyenrangú kapcsolat: A hatalom ural, a szeretet értéket ad, s mi nem uralni kívánjuk a gyermeket, hanem értékes felnőtté formálni.
6.
Konfliktusok megoldásának elve: A konfliktusokat nem szabad lezárni, meg kell oldani. A pusztító személyiségképből küzdőt kell formálni.
7.
Megelőzés alapelve: Olyan szolgáltatásokat kell nyújtanunk, amelyek megakadályozzák a további stigmatizálódást, s olyan csoportmódszerekkel kell dolgoznunk, s megfelelő éberséggel, hogy ne kapjon teret a bántalmazás, "csicskáztatás" kihasználás, megalázás.
8.
Vérségi elsőbbség alapelve: A gyermek életét mindig úgy kell irányítani, hogy abban vérségi kapcsolatainak meg legyen a maguk
7
helye, kellő óvatossággal és tisztelettel kell kezelni élete eddigi tapasztalatait, értékeit – hiszen nagykorúság után gyakran ide térnek vissza, vagy ez marad egyetlen kapcsolatuk. A nevelés: alapelveknek a napi élet vezetésének gyakorlatában kell életre kelniük, s a nevelői teamnek
kell
magában
hordoznia
mint
személyiségük
alapértékeit.
Azon
személyiség
alapértékeiként, amivel az otthonban dolgoznak. Nevelői-gondozási szolgáltatások
ς.
−
Az otthon otthont nyújt teljes körű ellátás keretében, igény s elhasználódás függvényében igyekszik ellátni gondozottjait mindennemű ruházattal.
−
Ruházkodás alkalmával a ruhákat általában a gyermekekkel együtt vásároljuk, a választás jogát megadva (ünnepi, sport, munkás, stb.).
−
Heti rendszerességgel biztosítja a szennyes holmik cseréjét, a varratást, de a koruknak megfelelő mértékben a fiatalok is bekapcsolódnak ruházatuk rendben tartásába.
− −
Ellátja a gyermekeket bérlettel, környezetük rendben tartásához szükséges takarító eszközökkel. Az élelmezést az előírásoknak megfelelő minőségben, mennyiségben és ütemezésben biztosítja, tekintettel a gyermekek igényeire, kéréseire is.
−
A bekerült gyermekek, fiatalok maguk kezdeményezhetik elhelyezésük módosítását, ha másik szobába, másik társhoz kívánnak költözni.
− −
A szobákat egyénileg, felnőtt segítséggel maguk ízlésére dekorálhatják. Az otthon legalább havi rendszerességgel biztosítja a zsebpénzt, igény szerint a személyi higiéné eszközeit, szükség szerint az orvost.
−
A zsebpénz felhasználásában felnőtt segítséget és felügyeletet nyújtunk – pl. kisebb gyermek játékvásárlása, utóbbi esetben mások pénzének „leszedése” megelőzése miatt.
Napi élet gyakorlata:
−
Az otthon házirendje a gyermekkel folytatott közös munka és a FICE gyermeki jogokat tartalmazó kiadványa alapján készült, jelenleg az új jogszabályi keretekhez és lehetőségekhez aktualizáljuk a megyei Gyermek Érdekvédelmi Fóruma közreműködésével.
− −
A gyermekek az önfenntartási és házkörüli munkákat felnőtt irányításával végzik. Az ünnepekről, születésnapokról rendszeresen megemlékeznek.
Érdekképviselet:
−
Az otthonon belül, a sérelmek, panaszok, konfliktusok kezelése a heti megbeszéléseken történik, egyéni jelzéssel "postaládán" keresztül jelzett esetekben.
−
Egyéni igény szerint bármikor lehetőség van nevelő/k/ "kizárására" ezen megbeszéléseken, amikor a sérelem olyan jellegű.
−
A gyermekek rendszeresen kapnak információt az otthonvezetőtől a segélyhívó számokról, zöldvonalakról, tanácsadások formáiról.
−
Kölcsönös kapcsolatban állunk a Csongrád Megyei Gyermekérdekek Fóruma tagjaival, vezetőivel.
Egészségügyi szolgáltatások:
− −
Hagyományosan az otthonban kiemelt szerepet kap ez a szolgáltatás. Minden évben teret kap a drog megelőzése (irányított beszélgetések, videofilmek feldolgozása, szórólapok).
− −
A gyermekek állapotát (súly, bőr, köröm, szőrzet) havi rendszerességgel figyeli az orvosnő. Az otthonban a napi ötszöri étkezés biztosított, s betegség esetén lehetőség van a speciális, diétás 8
ellátásra is. Lelki segélynyújtás:
−
A TEGYESZ szakértői csoportja napi "villámhárítóként" is működik. Időnként jó oda visszavonulni, kicsit egyedül lenni, élvezni az egyszemélyes kapcsolatot - egyszerűen kiengedni - kibeszélni. A munkatársak szükség szerint jeleznek az otthonvezető felé, ha a probléma olyan jellegű vagy lényeges az információ, például személyiségkép pontosabb megértése vagy további bajok elkerülése végett.
−
A segélynyújtásban szükség szerint külső segítők is bekapcsolódnak, mint pl. Vöröskereszt, Gyermek- és Serdülőkorú Pszichiátriai Osztály, civil szervezetek, magánemberek. Ezen segítők mentálhigiénés programjait ki és felhasználja az otthon.
−
A "kívülálló" segítők olyan emberi energia és törődés források, melyben a gyermek egyszemélyes kapcsolatban is lehet.
ςΙ.
Külső kapcsolatok rendszere
1.
Tankötelezettség miatt fontosnak tartjuk, hogy az iskolában továbbra is kijárjanak a szegedi és
környéki gyermekek. A többieket megkíséreljük helyi iskolákba beíratni. 2.
A gyermek személyes kapcsolatai
−
Elsődleges helyen állnak a vérszerinti kapcsolatok, hiszen az otthon feladata, hogy minden lehetséges támogatást megadjon ahhoz, hogy a gyermek családban nevelkedjen.
−
Az otthon a mindenkori Házirend látogatási rendje szerint vasárnaponként áll nyitva a szülők előtt, de minden egyéb alkalommal is igyekszünk a kapcsolattartás biztosítására, azzal a feltétellel, hogy az nem áll szemben a gyermek érdekével, az otthon működését nem akadályozza, s megfelel a gyámhivatal szabályozásának.
−
A szülőkkel pozitív együttműködésre törekszünk mind az elhelyezési terv, mind az egyéni nevelésigondozási terv kivitelezésében.
−
A kapcsolattartásban segítjük a gondozottakat a postaköltség fedezésével, a rendszeres telefonálás lehetőségének biztosításával.
−
Beutalást követően a szülők szóbeli tájékoztatást kapnak az otthonról, mely tartalmazza a kapcsolattartás módját, a gyermek elérhetőségi lehetőségeit, az információkérés lehetőségeit is.
−
A beutalt fiataloknak joguk van személyes baráti kötődések ápolására is, melyet a kimenők alkalmával, levelezésben, telefonon is, látogatások alkalmával tudnak érvényesíteni.
3.
Családgondozói kapcsolatok
−
A TEGYESZ családgondozójával a gyermekek rendszeresen találkozhatnak, akinek szerepe az, hogy segítse a kapcsolattartást a családdal.
−
Feladata, hogy még a megszakadt kapcsolatok esetén is segítse az információ áramlást a felek között, készítse fel a családot gyermek időleges és végleges hazakerülésére, s folyamatosan tájékoztassa a TEGYESZ-t az otthon történő eseményekről.
−
A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója elsősorban azon munkálkodik, hogy alkalmassá tegye a családot a visszafogadásra, segít felszámolni a nehézségeket, megkeresni a megoldásokat.
−
Amennyiben a család a gyermek gondozásba vétele előtt is a Gyermekjóléti Szolgálat figyelmében volt, gazdag információval tud szolgálni az aktuális esetről, előzményekről, a családi státuszról, a gyermek személyiségéről. 9
4.
Utógondozói kapcsolatok
−
A Gyvt. 92-93. §-a értelmében a TEGYESZ utógondozói ellátást biztosít, ill. legalább 1 év időtartamra utógondozza a fiatal felnőttet. Ezen feladatokat a TEGYESZ utógondozója útján látja el. Feladatait úgy végzi, hogy segítse a fiatal önállósodó életvitelét. (Támogatja a továbbtanulást, gondoskodik ellátásáról: segédkezik a munkakeresésben, asszisztál az ügyes-bajos dolgok intézésében.)
5.
Kapcsolat a gyámhivatalokkal
−
A helyi gyámhivatalok hatás- és feladatkörét a Gyvt. (108-117.§-a) és a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet tartalmazza. Minőségbiztosítás
ςΙΙ.
− − −
Az otthonvezető szükség szerinti nevelési értekezleteket tart a problémák megbeszélésére. Esetmegbeszélésekre igény szerint, általában hetente kerül sor. Az otthon dolgozói lépést tartva az új feladatokkal, igényekkel részt vesznek a továbbképzési programokon (pl. gyermekfelügyelői képzés, egyéni képzés).
−
Az Otthon dolgozói javaslataikkal, véleményeikkel rendszeresen hozzájárulnak a munkafolyamatok, az emberi-munkahelyi kapcsolatok jobbításához. Kihelyezés, elbocsátás az otthonból
ςΙΙΙ.
−
Az otthonból történő kihelyezés a gyámhivatal határozatának meghozatala után történik az abban megállapított helyre.
−
A gyermek szállításában – lehetőség szerint – a befogadó otthon dolgozója kísérőként részt vesz. A gyermek távozása előtt összekészítjük személyes iratait, tárgyait, megfelelő ruházattal, gyógyszerekkel ellátjuk.
−
Nagykorúság elérése előtt 2 hónappal az otthonvezető és az utógondozó egyéni beszélgetést folytat a fiatalokkal. Tájékoztatást ad az otthonteremtési támogatásról, s írásban is kikéri a fiatal véleményét, terveit, elképzeléseit. Megismerteti őt a leendő utógondozójával.
−
Utógondozói ellátás igénye esetén segít megírni annak kérvényezését, s felhívja figyelmét az utógondozói ellátásban élőkkel szemben támasztott elvárásokra, kötelezettségekre, s a részükre nyújtandó szolgáltatásokra.
−
A nagykorúakat a születésnapján a csoport köszönti, lehetőség szerint "búcsúestet" rendeznek az eltávozóknak. A Szakmai Programot Fakan Mária otthonvezető állította össze, felülvizsgálta és aktualizálta Szügyi János, a TEGYESZ igazgatója.
Szeged, 2008. május 30. Szügyi János igazgató
10
