Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Nyíregyháza, Ungvár sétány 22

Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Nyíregyháza, Ungvár sétány 22.

Szervezeti és Működési Szabályzat Érvényes: 2011. szeptember 1-től

I. Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. 2. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg. 2.1. Alapító okirat Az intézményt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) alapította. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény működésére vonatkozó legfontosabb adatokat, melyet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint felügyeleti szerv készítette el. 2.2. Egyéb dokumentumok Az intézmény működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat valamint azok mellékletét képező, a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok, munkaköri leírások. Az SZMSZ-hez az alábbi belső szabályzatok kapcsolódnak: - Számviteli politika - Számlarend - Eszközök és források értékelési szabályzata - Bizonylati rend és bizonylati album - Önköltség számítási szabályzat - Pénzkezelési szabályzat - Leltárkészítési és leltározási szabályzat - Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata - Közbeszerzési szabályzat - Ügyrend - Munkavédelmi szabályzat - Tűzvédelmi szabályzat - Kollektív szerződés - Belső ellenőrzési kézikönyv - Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszere - Informatikai biztonsági szabályzat - Iratkezelési szabályzat

2

3. Az intézmény legfontosabb adatai: Az intézmény megnevezése:

Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Az intézmény székhelye, címe: Nyíregyháza, Ungvár sétány 22. Az intézmény telephelye: Nyíregyháza, Ungvár sétány 22. Tagintézményei:

Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szabó Lőrinc Tagintézmény 4481 Nyíregyháza, Igrice u. 6. Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény 4432 Nyíregyháza, Kollégium u. 54. Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény 4400 Nyíregyháza, Krúdy Gyula u. 29.

Az intézmény gazdasági szervezetének helye: Nyíregyháza, Ungvár st. 22. Adóhatósági azonosító szám: 15402240 – 2 – 15 Statisztikai számjel: 15402240 – 8010 – 322 - 15 TB törzsszám: 105616915 A számla vezető hitelintézet neve, címe: OTP RT. Nyíregyháza Bankszámla száma: 11744003 – 15402240 – 30420009 Telefon: 42/447 – 222 Telefax: 42/447 – 308 E-mail: iskola @ aranyj-nyh.sulinet.hu Internet honlap: WWW.aranyj-nyh.sulinet.hu Az intézmény alaptevékenysége: nevelési oktatási intézmény Az alapító megnevezése: Nyíregyháza MJV Az alapítás időpontja: 1975. Az alapító okirat száma: Az Alapító Okirat határozatának száma 86/2011. (V.31.) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozata alapján hagyta jóvá. Az intézmény működési területe: Nyíregyháza, Ungvár st. 22. Tagintézmények működési területei: Nyíregyháza, Igrice u. 6. Nyíregyháza, Kollégium u. 54. Nyíregyháza, Krúdy Gy. u. 29. Az intézmény fenntartója: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Az intézmény felügyeleti szerve: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4. Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy. Vezetője Románné Balogh Gizella igazgató, akit az alapító önkormányzat képviselőtestülete nevezett ki.

3

Gazdálkodás formája: Teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Az iskola gazdálkodása: Az iskola alapfeladatainak ellátására a fenntartó használatba adja a nyíregyházi - 2263/61. hrsz-on nyilvántartott Nyíregyháza, Ungvár sétány 22. alatti, - 12706, és 12707 hrsz-on nyilvántartott Nyíregyháza Igrice u. 6. alatti - 16003 hrsz-on nyilvántartott Nyíregyháza-Nyírszőlő Kollégium u. 54. alatti - 1863/2, 1858/10 hrsz-on nyilvántartott Nyíregyháza Krúdy Gyula út 29. alatti - 2934 hrsz-on nyilvántartott Ibrány Tiszapart Ingatlanokat és a rajta álló épületeket. A fenti ingatlan vagyont az iskola tartja nyilván. Az intézmény önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv, és ellátja a Móra Ferenc Általános Iskola önállóan működő helyi önkormányzati költségvetési szerv, és a Petőfi Sándor Tagintézménye gazdálkodását és pénzügyeit. Az iskola alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből, munkaterve alapján látja el. Az intézmény költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg. 5. A Szervezeti és Működési szabályzat hatálya Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az SZMSZ hatálya kiterjed: - az intézmény vezetőire, - az intézmény dolgozóira, - az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, - az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre. 5.1. Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek Az önállóan működő intézmény és tagintézmény neve és címe: - Móra Ferenc Általános Iskola (Nyíregyháza, Fazekas János tér 8. alatti 22200/45 hrsz. Ingatlan - Petőfi Sándor Tagintézménye (Nyíregyháza, alma u. 70. 9655/1 hrsz. Nyíregyháza, Kállói út 109. alatti 9697 hrsz. ingatlan) Jelen SZMSZ rendelkezéseit az önállóan és az önállóan működő költségvetési szerv közötti – a felügyeleti szerv által jóváhagyott – Együttműködési megállapodásban rögzített munkamegosztás és felelősségvállalás keretei közt kell alkalmazni. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a tervezés - a pénzkezelés, - az előirányzat felhasználás, - pénzellátás,

4

- a kötelezettségvállalás, - az utalványozás, - az analitikus nyilvántartás, - az információáramlás, - szolgáltatás, - a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés módját. A megállapodásnak tartalmaznia kell továbbá: - a működtetés, a tárgyi eszköz felújítás, a beruházás, a vagyonkezelés tekintetében melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el. II. Az intézmény feladati 1. Az intézmény feladatai és hatásköre Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. Az intézményben folyó tevékenységet az alábbi - 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról - 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről - 1992. évi XXXIII. Törvény a Közalkalmazottak Jogállásáról - 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről - 2000. évi C. törvény a számvitelről - 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről - 249/2000. (XII.24.) Korm. R. az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól, - 193/2003. (XI.26.) Korm. R. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről - 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény - 2003. évi LXV. módosított Közoktatási törvény - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény - Magyarország Költségvetéséről szóló törvény - A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. Törvény - A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelőségről szóló 2008. évi LXXXII. Törvény És azok módosításáról szóló törvények, rendeletek jogszabályi felhatalmazása és háttere alapján látja el. 1.1. Az intézmény alaptevékenységei: Az iskola feladatai: Szakágazat száma: 852 010 850 300

5

2011/2012.. tanévtől érvényes szakfeladat: Az iskola alaptevékenysége szakfeladat rend szerint: 852011-1 852021-1 852012-1 852013-1 852023-1 852022-1 853111-1 853112-1 855921-1 855922-1 562913-1 562914-1 855911-1 855912-1 855914-1 855915-1 855917-1 855918-1 931204-1 931205-1 910123-1 841901

Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás (1-4 évfolyam) Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás (5-8 évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 1-4. évfolyam Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 5-8. évfolyam Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatása (5-8 évfolyam) Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13 évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13 évfolyam) Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelésű igényű tanulók externátusi nevelése Iskolai, intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Általános iskolai napközi otthonos nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelés Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport – tevékenysége és támogatása Könyvtári szolgáltatás Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

Kiegészítő tevékenység: 562917-2 Munkahelyi étkeztetés 682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682001-2 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Iskolai uszoda működtetése

1.2. -

Az intézmény kisegítő, kiegészítő tevékenységei: Uszoda bérbeadása Konyha bérbeadása

6

-

Tornaterem bérbeadás Aula bérbeadása Tantermek bérbeadása

A kisegítő, kiegészítő tevékenység kapacitása az alaptevékenységhez kapcsolódóan az intézmény rendelkezésére áll. E tevékenységet a csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával intézményünk nem nyereségszerzés céljából végzi. A kisegítő, a kiegészítő tevékenység keretében végzett szolgáltatás, értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást, beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is. A termék, szolgáltatás ellenértékének a meghatározásához ki kell számolni az önköltségét, figyelembe véve a fenntartó által érvényben lévő NLC rendelet előírásait. A kisegítő, kiegészítő tevékenység keretében végzett szolgáltatásra, szerződés csak abban az esetben köthető, ha a bevétel fedezi a szolgáltatásnyújtással kapcsolatban felmerült költségeket. A szerződés tartalmát a felek szabadon határozzák meg. A szerződésnek legalább tartalmaznia kell: - a szerződő felek megnevezését, székhelyét, egyéb azonosító adatait, - a szerződés tárgyát (szakmai, műszaki tartalom), - a teljesítési feltételeket (szakmai, műszaki teljesítés időpontja), - a teljesítés igazolásának módját, - a késedelmes, hibás teljesítés jogkövetkezményeit, - a fizetési feltételeket (összeg, időpont), - a szerződéskötésre jogosultak aláírását, Az intézményvezető felelős a kisegítő, kiegészítő tevékenység gazdaságos, hatékony és eredményes működéséért. 1.3.

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

1.4.

Az intézmény közhasznú társaságban való részvételei: mint támogató nem vesz részt.

III. Az intézmény szervezeti felépítése 1./ Az intézmény szervezeti felépítése: Az intézmény szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint az SZMSZ 1.sz. melléklete tartalmazza rajz alapján. 2./ Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai:

7

Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A fenti körülmények figyelembe vételével intézményünkben az alábbi szervezeti egységek határozhatók meg. 2.1. Az iskola szervezete: 2.1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai az alábbi vezető beosztású dolgozók: 1. általános iskolai igazgatóhelyettes 2. gimnáziumi igazgatóhelyettes 3. tagintézmény vezetők (későbbiekben igazgató helyettes), diákotthon vezető 4. gazdasági igazgatóhelyettes Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgató helyettesek segítik: - általános iskolai igazgatóhelyettes - gimnáziumi tagozatvezető igazgatóhelyettes (Az igazgató távollétében annak teljes jogú képviselője) - Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény vezetője - Szabó Lőrinc Tagintézmény vezetője - Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény vezetője - Gazdasági vezető a gazdálkodási feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli A tagintézmény vezetőket a tagintézményben helyettesítik a pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó munkaköri leírásban rögzítve. Az igazgató helyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgató helyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgató helyettes és a tagintézmény vezető megbízása határozott időre szól pályázat alapján. Az igazgató helyettesek munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletben találhatók. Az igazgatóság rendszeresen: hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az megbeszéléseit az igazgató vezeti. A tagozatok hetenként tartanak munkaértekezletet az igazgatóhelyettesek vezetésével.

8

2.1.2. Az iskola szervezetének vázlata: Gimnázium

IGAZGATÓ Gimnáziumi tagozat igazgató helyettese Munkaközösségek a gimnáziumi tagozatnál 1. Társad. Tud. Munkaközösség vezető Magyar, történelem, etika és emberismeret szakos tanár Ének, rajz, könyvtár, filozófia, mozgókép és művészettörténet szakos tanárok

média

ismeretek,

2. Természettudományi mk. Vezető Matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, számítástechnika szakos tanárok 3. Osztályfőnöki mk. vez. Osztályfőnökök, napközi otth., tanulószobát vezető tanárok Általános iskolai tagozati igazgató helyettes: 1. Anyanyelvi alsó tagozat mk. vez. Tanítók 2. Matematika alsó tagozat mk. vez. Tanítók 3. Szabadidős mk.vez. Alsó tagozatos tanítók 4. Társadalom tudományok Magyar, történelem, ének, rajz, könyvtár, szakos tanárok 5. Természettudományok mk. vez. Matematika, technika, biológia, földrajz, kémia, fizika, számítástechnika, természetismeret … szakos tanárok 6. Osztályfőnöki mk. vez., Osztályfőnökök, napközi otthont, tanulószobát vezető pedagógusok Diákönkormányzat segítő tanár Közös irányítású munkaközösségek: 1. Testnevelési munkaközösség 2. Idegen nyelv mk. Angol, német, francia, latin, orosz, olasz szakos tanárok Szabó Lőrinc Tagintézmény Tagintézmény vezető 1. Alsós munkaközösség vezető tanítók

9

Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény Tagintézmény vezető 1. Alsós munkaközösség vezető, tanítók 2. Felsős munkaközösség vezetők, tanárok Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény Tagintézmény vezető 1. 1-2. évfolyamos alsós munkaközösség vezető, tanítók 2. 3-4. évfolyamos alsós munkaközösség vezető, tanítók 3. Társadalomtudományi munkaközösség vezető, magyar, történelem, ének, rajzkönyvtár szakos pedagógusok 4. Természettudományos munkaközösség vezető, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, technika szakos pedagógusok 5. Osztályfőnöki munkaközösség vezető, osztályfőnökök, napközis, tanulószobás nevelők 6. Idegen nyelv Iskolatitkár Tagintézmény iskolatitkárai Gazdasági igazgató helyettes Gondok Karbantartók Takarítók

Könyvelők pénztáros

Úszómesterek gépkocsivezetők

Tagintézmény gazdasági munkatársak (Zelk Z. és Szőlőskerti Tagint.) 2.1.3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai: - igazgató - igazgató helyettesek - szakmai munkaközösségek vezetői - közalkalmazotti tanács elnöke - iskolaszék titkára - reprezentatív szakszervezet(ek) vezetője - gyermek és ifjúságvédelmi felelős - DÖK segítő tanár - IMIP vezető - DÖK elnökök

1 2+3 20 1 1 1 1+3 2+3 1+2 2+2

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen, de legalább kéthavonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

10

2.1.4. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírások alapján végzik. (A dolgozói munkaköri leírások külön mellékletben)

3. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel: 3.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 3. 2. Az iskolaszék Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására a nevelő – oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érekeinek jobb képviseletéért iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. Az iskolaszék létszáma: A szülőket A nevelő testületet A diákönkormányzatot A fenntartó önkormányzatot

16 fő 5 fő 5 fő 5 fő 1 fő képviseli

Az iskolaszék tajgainak megválasztása - A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői munkaközösség iskolai választmánya egyszerű szótöbbséggel választja meg. - Az iskolai diákönkormányzat képviselője az iskolai diákönkormányzat által választott 3 fő. A DÖK-öt képviselheti az iskolában érettségizett egyetemi, főiskolai hallgatók is. - A tantestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület egyszerű szótöbbséggel választja. - Az iskolaszék megüresedett helyeire adott tanévben kell új képviselőt választani. - A fenntartó képviselőjét a közgyűlés bízza meg. Az iskolaszék működése: Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabálya, valamint ügyrendje alapján működik. Az iskolaszék jogköre: Az iskolaszék a magasabb rendelkezik.

jogszabályokban

megfogalmazott

jogkörökkel

11

3.3. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb (Mt. Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti. 3. 4. A nevelők közösségei 3.4.1. Nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, (valamint az oktató – nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozó: közművelődési színtér szervező, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, úszómester), valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdasági vezető. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: - tanévnyitó értekezlet - tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - 2 alkalommal nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 51 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. - a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály ill. az SZMSZ máskép nem rendelkezik, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. 3.4.2 Nevelőtestület feladatköre A nevelőtestület a feladatköréhez tartozó ügyekről feladatát nem ruházza át más személyre, csoportra. 3.4.3. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában 2.1.2. pontban felsoroltak szerint szakmai munkaközösségek működnek. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.

12

A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: -

szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját részt vesznek az iskolai oktató – nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés) egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez összeállítják a belső vizsgák, osztályozó, különbözeti valamint az érettségi vizsgák tételsorait és a feladatokhoz kapcsolódó pontozó, értékelő lapokat javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról segítik a pályakezdő pedagógus munkáját javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség vezető személyére segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösség az iskola Pedagógiai Programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A szakmai munkaközösségek együttműködése: Éves munkatervben meghatározott módon különösen: - a kompetencia területek fejlesztésének összhangjában, - az alsós – felsős – gimnáziumi átmenet szakmai elősegítésében - a nem szakrendszerű oktatás gyakorlati megvalósításában, eredményeinek elemzésében, értékelésében, - az országos kompetencia-mérésekkel összefüggő feladatokban, - tagintézménnyel való teljes körű szakmai munkában, - iskolai dokumentumok, értékelések elkészítésében, korszerűsítésében, - tantárgyfelosztás elkészítésében, - a tanulói mérések tervezésében, kivitelezésében, elemzésében, - szakmai pályázatok irányításában, megvalósításában. A kapcsolattartás rendje: - nevelőtestületi értekezletek előkészítésekor, illetve fogadó órák előtt: az aktuális feladatok megbeszélése a munkaközösség vezetők részvételével, - a kibővített iskolavezetői ülések összehívása előtt: szakmai fórumok, - az igazgató által meghatározott egyéb más esetekben

13

3.4.4 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben a munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 4. A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelezettségük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik.

Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök - elnökhelyettes - tagok Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZMK – elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az igazgatósághoz. Az iskola szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya. Munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei vehetnek részt. A választmány 13 tagból áll. A gimnáziumot 2, általános iskola alsó 2 felső tagozatát 2, a tagiskolákat 2-2 fő képviseli (Zelk Z. Tagint. és Szőlőskerti Taingt.) 1 fő Szabó Lőrinc Tagint. Az intézményi SZMK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai SZMK alábbi tisztségviselőit: - elnök - elnökhelyettes - pénztáros Az intézményi SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával és az összekötő tanárokkal tart kapcsolatot. Az iskolai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményi SZMK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az intézményi szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit - megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe - kialakítja saját működési rendjét - az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét - képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott érvényesítésében

jogaik

14

-

-

véleményezi az iskola Pedagógiai Programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben

5. A tanulók közösségei 5.1. Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - osztálytitkár - képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe A tanulók a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az intézményi diákönkormányzat jogosítványait, az intézményi diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az intézményi diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérni. 5.2. Az intézményi diákönkormányzat Az intézményi diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az intézményi diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az intézményi diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. Az intézményi diákönkormányzatot a székhely és tagintézmények diákönkormányzatainak vezetői alkotják. Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az diákközgyűlést székhely és tagintézményekben külön-külön, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. 6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülése - az iskolavezetőség ülése - tagozati vezetőségi ülések - tagozati munkaértekezletek

15

- megbeszélések Ezen fórumok időpontját, az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint az írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. - Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. 6.2. Az iskolaszék Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai - rendszeres időközönként (évente legalább 1 alkalommal) kötelesek tájékoztatni az őket megválasztókat az iskolaszék tevékenységéről Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbiak vehetnek részt: - az iskola igazgatója Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről az iskola igazgatója rendszeresen (évente legalább 1 alkalommal) tájékoztatja az iskolaszéket. 6.3 A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább 3 alkalommal) - valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 6.4. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató - a szülői munkaközösség választmányi ülésén - osztályfőnökök - az osztályszülői értekezleten

16

tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - családlátogatások - szülői értekezletek - fogadóórák - nyíltnapok - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek, és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél található meg:

-

az iskola fenntartójánál az iskola könyvtárában az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyetteseknél, a tanári szobákban, az iskola honlapján (elektronikus vagy nyomtatott formában)

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulóknak, szülőknek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető - az iskolai könyvtárban - a hirdető táblán - az iskola irattárában - az osztályfőnököknél - a diákönkormányzatot segítő nevelőnél A házirend egy példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolában történő beiratkozáskor a szülőknek át kell adni. . 7. Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátók A Móra Ferenc Általános Iskola önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél pénzügyi – gazdasági tevékenységet az alábbi személyek látnak el: - intézményvezető, - gazdálkodási előadó,

17

Feladataik: Az önállóan, és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek között létrejött együttműködési megállapodásban foglaltak alapján végezni a munkát. Intézményvezető: - Felelős a részben önállóan gazdálkodó intézmény gazdálkodásáért, - Felelős az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyon nyilvántartási, vagyon védelmi rendjének kialakításáért, - Végzi a kötelezettségvállalással, utalványozással kapcsolatos feladatokat., - Elkészíti (elkészítteti) és folyamatosan karbantartja az intézmény szabályzatait - Szervezi az intézmény gazdasági – pénzügyi belső ellenőrzését, - Felelős a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer (FEUVE) működtetéséért, Gazdálkodási előadó: - Kezeli az intézmény pénztárát - Személyi iratok kezeléséért, - A bér és bérjellegű juttatások, személyi kifizetések elszámolásáért, feladásáért és a munkaköri leírásban meghatározott feladatok végrehajtása. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása estén azok bekövetkezésétől számított legrövidebb időn belül de legkésőbb 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása estén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: - Az igazgató, valamint az általa megbízott igazgató helyettes. 8. Az intézmény vezetése és a vezetők feladatai 8.1. Intézményvezető (igazgató) feladatai: - vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért - biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, - képviseli az intézményt külső szervek előtt, - tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét, - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, - megszervezi az intézmény belső ellenőrzését, - felelős a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer (FEUVE) működtetéséért, - elkészíti (elkészítteti) az intézmény SZMSZ-ét kötelezően előírt szabályzatait, továbbá az intézmény működését segítő egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket,

18

-

kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét, munkáját.

8.1.2 A diákotthon vezető (igazgató helyettes) általános feladatkörébe tartozik: − a nevelőtanárok tanárok, ill. a pedagógiai munkát közvetlenül segítő valamennyi dolgozó munkájának irányítása. − a kollégiumi vezetés jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése és értékelése, − a személyi és szervezési feltételek biztosítása, − meghatározza a nevelőtanárok munkaidő- és csoportbeosztását, a munkaköri leírásokat elkészítteti, majd jóváhagyja a dolgozók szabadságolási tervét, − gondoskodik a személyzeti nyilvántartások pontos kezeléséről. - Figyelemmel kíséri: 

− a nevelőtanárok és a diákotthoni dolgozók adminisztrációs munkáját,



− a törzskönyv, a leltárak, nyilvántartások és elszámolások vezetését,



− a baleseti jegyzőkönyvek elkészítését,



− a kollégiumi dokumentációk, irattári anyagok megőrzését, az iratselejtezést,



− az anyagok és eszközök beszerzését, nyilvántartását és selejtezését.



- a kollégiumi közösségek életét, segíti tevékenységüket

- Törekszik a kollégium dolgozóinak alapos megismerésére, szakmai fejlődésük elősegítésére, az azonos nevelési elvek és gyakorlatok kialakítására, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítésére. - Gondoskodik a saját, valamint a pedagógustársak tervszerű pedagógiai továbbképzéséről, segíti korszerű pedagógiai törekvéseiket, a jó tanár-diák viszony kialakítását, ápolását.

19

- Munkája során arra törekszik, hogy a kollégiumi közösség tagjai (diákok és felnőttek egyaránt) egyre öntevékenyebben vállaljanak részt a különböző feladatok megoldásából, a kollégium demokratikus légkörének védelméből, a hagyományok ápolásából, a vezetés gondjaiból. - Segíti a diákönkormányzati és érdekvédelmi feladatok megvalósítását. - Felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért. - Kollégium lehetőségeihez mérten gondoskodik a kulturális, az egészségügyi, a sportolási feltételekről. - Első fokon dönt a tanulók olyan ügyeiben, amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak, pl. kárt okozó tanulók felelősségre vonása stb. az intézményvezetővel egyeztetve - A diákotthon vezető a hozzá benyújtott, hatáskörét meghaladó kérelmeket, bejelentéseket (tanügyigazgatási, pénzügyi, gazdasági ügyek), ill. a személyével kapcsolatos kérdéseket haladéktalanul továbbítja az intézmény vezetőjének. A kérelmekhez, bejelentésekhez csatolja a vonatkozó ügyiratokat és a véleményezést. Eljárásáról egyidejűleg tájékoztatja az érintetteket. - A diákotthon vezető közösen meghatározott rend szerint tartózkodik a kollégiumban. Távolléte esetén a mindenkori ügyeletes nevelőtanár felel az intézményben történtekért. 8.1.3. Átmeneti otthon – szakmai vezető (igazgató helyettes) Feladatai:        

Részvétel az intézményvezetés munkájában, Az otthon valamennyi dolgozójának irányítása Az otthonban folyó oktató, nevelő munka, a személyes gondoskodáshoz kapcsolódó tevékenységek szervezése, ellenőrzése, Döntés az átmeneti otthonba történő felvételről az intézményvezetővel egyeztetve, Az ellátáshoz kapcsolódó dokumentációk, a gondozottak személyes dokumentációinak megfelelő vezetése, hétköznapi és ünnepi ügyeletek, helyettesítések beosztásának, elszámolásának ellenőrzése, létszám- és változásjelentés, gondozási napok nyilvántartása, továbbítása, egyeztetése, pedagógusok, szervezeti egységvezetők szabadságának nyilvántartása, kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal, az önkormányzat szociális irodájával a gyámhatósággal, hivatalos szervekkel, részvétel a belső ellenőrzési munkában az igazgatóval együtt,.

 Felelős:  Az intézményegység munka-, baleset-, és tűzvédelmi tevékenységéért.

8.2. Az intézményvezető – helyettesek, tagintézmény vezető (általános, illetve szakmai) feladatai:

20

Az intézményvezető helyettesek feladata és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet az intézmény vezetője számukra meghatározott részletes munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményvezető távolléte esetén a vezetői feladatokat az gimnáziumi igazgatóhelyettes látja el. A tagintézmény vezetők távolléte esetén a vezetői feladatokat munkaköri leírás alapján megbízott, intézményi pedagógus látja el. 8.3. Gazdasági vezető feladatai: Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona gazdasági vezetője az önállóan működő és gazdálkodó, valamint hozzá tartozó önállóan működő intézmény pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátásáért, ezen belül különösen tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladatainak ellátásáért felelős személy. Feladatait a Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona intézményvezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el, a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében annak helyettese. A gazdasági vezető a gazdálkodási feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Közvetlenül szervezi, vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetben foglalkoztatott és a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottak munkáját. A gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad, ellenőrzi azok betartását, felvételükhöz javaslatokat tesz a Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthon intézményvezetője részére. A Gazdasági vezető, vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül kötelezettségvállalásra nem kerülhet sor, illetve követelés nem írható elő. IV. Az intézmény működésének főbb szabályai 1. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 1.1. A közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte A közalkalmazotti jogviszony határozatlan idejű kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Határozott időre történő kinevezéssel a Kjt. és Ktv. idevonatkozó rendelkezései szerint köthető csak közalkalmazotti jogviszony. Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket. Az intézmény megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra. 1.2. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók díjazása 1.2.1. Rendszeres személyi juttatások

21

A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka és mindazon juttatások, amelyek rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. A közalkalmazottat illetményének megállapítása érdekében fizetési osztályba és fizetési fokozatba kell besorolni. A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat a kinevezési okiratban kell rögzíteni. Az illetményt, a tárgyhót követő hó 3. napjáig (legkésőbb a tárgyhót követő 10-ig) kell kifizetni. A közalkalmazott a betöltött munkakör függvényében illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni. 1.2.1.1. Vezetői pótlék A magasabb vezetőt, valamint vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg. - magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a vezetői pótlék a pótlékalap 230 %-a. - vezetői beosztású közalkalmazott esetén a vezetői pótlék a pótlékalap 150 %-a. 1.2.1.2. Címpótlék A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg. A pótlék mértéke: a. a főtanácsosi cím esetén a pótlékalap 100 %-a b. a főmunkatársi cím esetén a pótlékalap 75 %-a c. tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50 % munkatársi cím esetén a pótlékalap 25 % 1.2.2. Nem rendszeres személyi juttatások 1.2.2.1 Jutalom A nem rendszeres személyi juttatások között kell megtervezni a jutalom előirányzatát, melynek mértéke a rendszeres személyi juttatások előirányzatának legfeljebb 8 %-a. A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat – maradványa használható fel év közben, illetve a következő évben a pénzmaradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére. E kifizetés valamennyi forrásból a fent említett mértéken felül, összesen a rendszeres személyi juttatási előirányzat 10 %-os mértékéig terjedhet. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethető jutalom. 1.2.2.2. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételeit részletesen az IMIP tartalmazza. A kereset kiegészítés pénzügyi fedezetét az intézményfenntartója biztosítja a KJT idevonatkozó feltételeinek megfelelően. A KJT szerinti kereset kiegészítés pénzügyi fedezetét a munkáltatónak, intézménynek önállóan kell kigazdálkodnia. A kereset kiegészítés nem szolgálhat a helyettesítés díjazására. A teljesítmény értékelés célja:

22

- a dolgozók számára a munkavégzéssel szembeni elvárásokat fogalmaz meg, melyek konkrét, értékelhető támpontot adnak munkájuk végzéséhez - a munkavégzés legyen egységes és teljesítmény alapon értékelhető - a munka eredményességének színvonala fejlesztő, ösztönző alapot adjon az intézményi szervezet fejlesztéséhez. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés illeti meg az iskola dolgozóját többletfeladatok ellátásáért. - Kezdő és befejező osztályfőnökök osztályfőnöki pótlékának megemelése (2.000,Ft/ hó 10 hónappal számolva, első osztályoknál mind a két nevelő). - A munkaközösség vezetők vezetői pótlékának 2.600 Ft-tal való kiegészítése 10 hó/évvel számolva - A tagintézményekben az intézmény vezetőjének munkáját segítő pedagógus díjazása maximálisan 20.000 Ft. lehet a tagintézmények döntése alapján. - SZMK összekötő feladatokat ellátó nevelőknél (3.000,- Ft/hó 10 hónappal számolva, alapítványi bál évében 5.000,- Ft/hó 10 hónappal számolva) - Az intézmény minőségirányítási csoport vezetőjének és tagjainak (10 hónappal számolva a törvény által meghatározottak alapján). - A munkaköri leírásokban megfogalmazottakon kívül végzett tevékenységért ünnepségek, kulturális, tanulmányi, sportversenyek szervezéséért, rendezéséért egyedi kifizetéssel, az elvégzett plusz munka értékének alapján. (Javaslattevő: igazgató, igazgató helyettes, munkaközösség vezető). - Tanulmányi, kulturális, sport versenyekre való eredményes felkészítés alapján (jutalmazás az elért eredmény, és a ténylegesen befektetett munka alapján. Javaslattevő: igazgató, igazgató helyettes, munkaközösség vezető). - A sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos tanulók körében kifejtett kiemelkedő pedagógiai tevékenységért (javaslattevő: igazgató helyettes, munkaközösség vezető). Az intézmény érdekében végzett többletmunkáért, pedagógiai programban kiemelt feladatok végzéséért. (Egyedi kifizetéssel. Javaslattevő: igazgató helyettes). - Az iskola emlékplakett díjazottainak anyagi fedezete. (székhelyintézmény) 1.2.2.3. Megbízási díj Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben a konkrét feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a megbízó által igazolt teljesítés után kerülhet sor. A szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szerződés külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy a felügyeleti szerv által szabályozott feladatok elvégzésére köthető. A szakmai alapfeladat keretében külső személlyel vagy szervezettel szellemi tevékenységre, az alábbi feladatokra köthető szerződés: 1.2.2.4. Továbbképzés Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése.

23

A továbbképzés szabályai: - Mindenki köteles írásban kérni továbbtanulását, akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó. - Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre. - Köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat. - Az intézmény a tandíjat, a tankönyveket és oda – vissza út költségét egyéni megállapodás alapján téríti a konzultációs napokra és a vizsganapokra. - A tandíjat, a tankönyveket az intézmény csak számla ellenében fizeti ki. Az útiköltséget a dolgozó számolja el az utazás befejezésétől számított 8 napon belül. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésére álló összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni. A továbbképzésben a résztvevő, a továbbképzési tervben szereplő személlyel tanulmányi szerződést kell kötni. 1.2.2.5. Közlekedési költségtérítés A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelenteni. A dolgozóknak munkakörükkel összefüggő – helyi közlekedést igénylő – feladatellátásért utazási költségei megtérítésére az intézmény helyi bérletet biztosít. A jogosultságot évenként felül kell vizsgálni. 1.2.2.6. Munkaruha juttatás Az intézmény a közalkalmazott részére költségvetési előirányzata terhére munkaruhát biztosít. A munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket és az egyéb feltételeket az SZMSZ melléklete rögzíti a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ide vonatkozó rendelkezései alapján. A közalkalmazott a munkaviszony létesítésekor, próbaidő kikötés esetén annak lejárta utáni napon szerez jogosultságot a juttatás igénybevételére. A kihordási idő ezen időponttól kezdődik. A juttatási idő számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. A juttatási időbe nem számít be: - a gyes - a gyed - 30 napon túli fizetés nélküli szabadság - 30 napon túli táppénz A munkaruha a kihordási idő alatt az intézmény tulajdonát képezi, azt követően a közalkalmazott tulajdona lesz.

24

A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor a juttatási idő hátralévő hányadának megfelelő összegben köteles a munkaruhát megváltani. A kihordási időt teljesítettnek kell tekinteni: - öregségi nyugállományba helyezéskor - rokkantsági nyugállományba helyezéskor - elhalálozás esetén. A munkaruha karbantartásáról (mosás, tisztítás, javítás) a közalkalmazott köteles gondoskodni, ezért semmiféle külön költségtérítés nem illeti meg.

1.2.2.7.. Étkezési hozzájárulás Az intézmény valamennyi dolgozója jogosult térítési díj ellenében az étkezést igénybe venni. Az étkezést fizetendő térítési díj alapja a mindenkori nyersanyag norma, melyre fel kell számítani az általános forgalmi adót. A munkáltató a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkavállaló részére munkahelyi étkeztetést, közétkeztetést, üdülést támogató cafetéria juttatást adhat, amennyiben arra a költségvetési előirányzatot a fenntartó biztosítja. Nem jár az étkezési hozzájárulás: - a gyes időtartamára, - a gyed időtartamára - fizetés nélküli szabadság időtartamára - táppénz időtartamára - a felmentési idő, lemondási idő azon időtartamára, amelyre a közalkalmazottat a munkavégzés alól mentesítették. A juttatás számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. 1.2.2.8. Mobil telefon használata Munkakörrel összefüggő mobil telefon használat: Az Önkormányzat és a Mobil Telefon Szolgáltató között létrejött Flottaszerződés lehetőséget biztosít, hogy az Intézmény és a Szolgáltató kétoldalú szerződést kössön a Flottaszerződésben rögzített kedvezmények igénybevételére. Ennek alapján az Intézmény az alábbi munkakörökben dolgozó alkalmazottak részére mobil telefon használatot biztosít az alábbi költség keretek betartása mellett: Munkakör

Havi (Ft)

Éves (Ft)

Igazgató Tagintézmény vezető Gazdasági igazgató helyettes Igazgató helyettesek Szabadidő, napközis tábor szervező Karbantartó, gondnok,

6.000 5.000 5.000 3.000

72.000 60.000 60.000 36.000

2.250

27.000

2.250

27.000

25

gépjárművezető Rendszergazda, informatikus, oktatás technikus

2.250

27.000

Az SZJA törvényi szabályozásának és az SZMSZ idevonatkozó előírásainak megfelelően minden dolgozó, alkalmazott, aki a munkáltató által biztosított mobil telefont használ, a teljes költség 20%-t, plusz az engedélyezett költségkereten felüli összeg 100%-t számla ellenében személyi használat jogcímen köteles megtéríteni a tárgyhót követő 30 napon belül és annak összegét az Intézmény pénztárába befizetni. Munkakörrel össze nem függő mobil telefon használat: Az Intézményvezető saját és egyedi döntése alapján jogosult az igénybevevő „Teljes körű költségtérítés” megfizetése mellett, valamint az Igénybevevő és az Intézmény között létrejött „Megállapodás” alapján, személyi használatú mobil telefont biztosítani az Intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló munkavállaló részére a Flottaszerződés keretein belül korlátozott számban. A költségek megtérítése számla ellenében a pénztárba történő befizetéssel kell biztosítani. 1.3. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése. 1.3.1. A munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségek A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A tanítási időkeret beszámításánál a következő távollétek számíthatók be: 1.3.1.1. Törvényben szabályozott távollétek A MT 151. § (2) bekezdésében meghatározott távollétek: - állampolgári kötelezettségek teljesítése (pl. bíróság előtti tanúként történő meghallgatás), - legalább két munkanap közeli hozzátartozó halála (139. § (2) bek. ) esetén, - kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartama, - munkaszüneti nap miatt (125. §) kiesett idő, - szabadság időtartama, - szoptatási munkaidő – kedvezmény (139. § (5) bek.) ideje. 1.3.1.2. A munkáltató által – fenntartó jóváhagyással – elrendelhető távollétek: - továbbképzéseken való részvétel távollétnek minősül: - ha a munkáltató és munkavállaló között tanulmányi szerződés jön létre, - ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót továbbképzésen való részvételre - ha hét évenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezés hatálya alá tartozik. - az iskola pedagógiai – szakmai munkája érdekében van távol - konferencián, - értekezleten - szakmai napokon - külföldi kiküldetésen vesz részt - oktatási – nevelési tevékenységhez kapcsolódó feladatok 26

- versenyeken való részvétel - tanulmányi kiránduláson való részvétel tanévenként 1 alkalommal 2 nap - tanulók orvosi vizsgálatára való kísérete - középiskolai felvételi vizsgán való közreműködés - nemzetközi iskolák közötti kapcsolatok ápolása - központi mérési, értékelési feladatok végzése - pályaválasztási teendők - érdekképviseleti szervek városi, megyei országos tisztségviselőinek hivatalos távolléte. 1.4. Hivatali titok A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülés az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: - az alkalmazottak személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, - a tanulók, (ellátottak, gondozottak) személyiségi jogaihoz fűződő adatok, - az alkalmazottak (ellátottak, gondozottak) egészségi állapotára vonatkozó adatok, A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.

1.5.

Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére

A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak elő kell segíteniük. A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás – adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: - Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. - Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.

27

-

-

-

-

A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatal az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az intézményvezető engedélyével adható.

1.6. Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult, egyéb esetekben a közvetlen munkahelyi vezető. Az alkalmazottak éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért az igazgató által megbízott személy a felelős. 1.7. A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. 1.8.Munkakörök átadása Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. - az átadás – átvétel időpontját - a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, - a folyamatban lévő konkrét ügyeket - az átadásra kerülő eszközöket, - az átadó és átvevő észrevételeit, - a jelenlévők aláírását.

28

Az átadás – átvételi eljárást, a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás – átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik.

2, Egyéb szabályok 2.1, Telefonhasználat Az intézményben lévő telefonokat magáncélra csak térítés ellenében lehet használni. Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik, részletes számla lekérésével. Az ellenőrzésért felelős: az igazgató által megbízott személy

2.2. Fénymásolás Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolás térítésmentesen történhet. Minden egyéb esetben a fénymásolásért térítési díjat kell fizetni, melynek összege fekete fehér másolat esetén 15 Ft/ oldal, színes fénymásolat esetén 50 Ft/oldal. 2.3. Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok, stb.) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet. 2.4 Saját gépkocsi használata A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok szerint kell kialakítani. Saját gépkocsit hivatali célra az intézményvezető előzetes engedélyével lehet igénybe venni. 2.5.

Kártérítési kötelezettség

A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, egyéb pénzkezelőket e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz tekintetében.

29

Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Kjt. Ktv. valamint a Munka Törvénykönyve 172-173. §-a az irányadó.

2.6.

Anyagi felelősség

Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan (pl. írógép, számítógép, stb.) Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek, stb. megóvásáért. 2.7.

Az intézmény ügyfélfogadása

Az intézmény vezetője és az intézmény kijelölt dolgozói ügyfélfogadást tartanak. Az ügyfélfogadást tartó dolgozók kijelölése a fogadás rendjének (ideje, helye, elhangzottak értékelése stb.) szabályozása az intézmény vezetőjének feladata. Az intézmény ügyfélfogadásának szabályai nyilvánosak. 3. Az intézmény belső és külső kapcsolattartásának rendje 3.1. A belső kapcsolattartás Az intézmény feladatinak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A belső kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, stb. A rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 3.2. A külső kapcsolattartás

30

Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény a szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. 3.2.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. 2. Nyíregyháza Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatal, Oktatási, Kulturális és Sport Osztály 3. Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Önkormányzat MPKKI Nyíregyháza, Egyház u. 13. 4. Megyei, városi sportegyesületekkel, a nemzeti utánpótlás intézettel 5. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Az együttműködés rendje és módja az egységes Pedagógiai Szakszolgálattal Az 1993. évi LXXIX Közoktatási törvény 2007. évi módosításában a 35. § (4) bekezdése alapján a nevelési tanácsadás új feladattal bővült: „Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi szakvéleményben foglaltak végrehajtását.” A 14/1994. MKM rendelet 22. § (8) bekezdése szerint: „A nevelési tanácsadást ellátó intézmény szakvéleményben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése keretében feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat. A hiányosságok megszűntetése érdekében – szükség szerint – tájékoztatást nyújt az intézmény érintett vezetőinek, pedagógusainak, nevelőtestületének, közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha az intézkedés megtétele azt indokolja.” „A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a meghatározott feladatainak végrehajtásához éves munkatervet készít.” A hatályos rendelkezések szerint az érintett körbe tartozó gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó óvodák, iskolák, kollégiumok a szervezeti és működési szabályzatukban kell, hogy rendezzék az együttműködés formáit a pedagógiai szakszolgálattal. A korábbi jogszabályoknak és a fenti módosításoknak megfelelően nevelési-oktatási intézmények és a nyíregyházi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat között az együttműködés az alábbiakban foglalható össze: - a nevelési-oktatási intézmény a gyermek, tanuló vizsgálatát és terápiás ellátását csak a szülő írásbeli egyetértésével kérheti - az óvoda pedagógusai a gyermek iskolaérettségének elbírálásához a szakszolgált segítségét veheti igénybe

31

- a nevelési-oktatási intézmény a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magtartási nehézségeinek (BTMN) megállapítása céljából a szakszolgálat vizsgálatát kéri, melyhez pedagógiai jellemzést készít a gyermekről, tanulóról és azt megküldi a szakszolgálatnak - a szakszolgálat a gyermek, tanuló vizsgálatát követően szakvéleményt készít, melyet megküld a nevelési-oktatási intézménynek és a szülőnek - a nevelési-oktatási intézmény a szakvéleményeket nyilvántartja, BTMN esetén figyelemmel kíséri annak határidejét és kéri a szakszolgálattól kontrollvizsgálat elvégzését - a szakszolgálat szükség esetén pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, tanulónak, támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást - a szakszolgálat ellenőrzési feladatának elvégzéséhez a nevelési-oktatási intézmény megküldi az ellenőrizendő gyermekek, tanulók listáját, melynek alapján a szakszolgálat éves ütemtervet készít - az ellenőrzés ütemezéséről a szakszolgálat tájékoztatja az érintett intézményeket az ellenőrizendő dokumentációk megjelölésével - a nevelési-oktatási intézmény vezetője biztosítja a dokumentumokba való betekintést, lehetővé teszi a feladatvégzésben közreműködő pedagógus jelenlétét az ellenőrzés során, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megteszi - a szakszolgálat ellenőrzést végző szakembere az ellenőrzés során és után biztosítja a segítő konzultációt a nevelési – oktatási intézmény pedagógusainak, közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, szükség esetén tájékoztatja az intézményvezetőt. Az együttműködés formái: - intézményvezetői szinten személyes megbeszélés, egyeztetés, problémafeltárás kölcsönös biztosítása - a szakszolgálat szakemberei kapcsolattartó feladatot látnak el a nevelési-oktatási intézményekkel - a szakszolgálat konzultációs lehetőséget biztosít a pedagógusok számára nevelő – oktató munkájuk, illetve a gyermek, tanuló fejlődésének elősegítése céljából - szakszolgálat szakemberei igény szerint vállalják a nevelési értekezleteken, szülői értekezleteken előadások tartását - a nevelési – oktatási intézmények és a szakszolgált kölcsönösen tájékoztatják egymást a szakmai programokon, továbbképzéseken való részvétel lehetőségéről. 3.2.2. Alapítványok Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola, rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő alapítványokkal - Arany Alapítvány - Életfény Alapítvány - Szabó Lőrinc Alapítvány - Idegen Nyelvi Oktatásért Alapítvány - „Gyermekekért 16” Alapítvány 3.3.3.

32

A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Alapellátásával és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Biztosítja az iskolaorvosok, védőnők munkafeltételeit. 3.3.4. A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti és Családsegítő Központtal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és az igazgató helyettesek a felelősek.

3.3.5. A közoktatási törvény 39. § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 4. Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelését az iskolatitkár végzi. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni. Az iratkezelési szabályzat az SZMSZ 24. sz. melléklete tartalmazza. 5. A kiadmányozás rendje Az intézményben a kiadmányozás rendjét az intézményvezető szabályozza. 6. Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az intézményben cégbélyegző használatára a következők jogosultak: - intézményvezető - intézményvezető helyettes - gazdasági vezető - könyvelő Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért a gazdaságvezető a felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszer leltározásáról az intézményigazgatója által megbízott személy gondoskodik. 7. Az intézmény gazdálkodásának rendje

33

Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása, a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével – az intézmény vezetőjének feladata. A gazdálkodási feladatokat az Ügyrendben meghatározott módon kell végezni.

7.1.

A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok

Az intézményben a gazdálkodás szabályozottságát, a jogszabályok érvényesülését az I. rész 2.3. pontjában felsorolt belső szabályzatok határozzák meg részletesen. 7.2.

Bankszámlák feletti rendelkezés

A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat az intézményvezető jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni a számlavezető hitelintézethez. Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a gazdasági vezető köteles őrizni. Intézményünk részére maghatározott feladatok végrehajtására az alábbi bankszáma van érvényben. OTP Rt. 11744003-15402240 – 30420009 Aláírási joga van: Románné Balogh Gizella megbízott igazgató Kiss Lászlóné igazgató helyettes Bak Tibor gazdasági igazgatóhelyettes Kovácsné Vidoven Ibolya könyvelő Részben önálló intézmény: Móra Ferenc Általános Iskola

Dr. Pikó Károlyné megbízott igazgató Tóth Istvánné gazdasági ügyintéző Magyarné Halász Henrietta gazdasági ügyintéző

8. Az iskola működési rendje: A székhelyintézmény tanulmányi épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30-tól délután 19 óráig tart nyitva, a tagintézmény 7.00 – 17.00 óráig. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitvatartható(k). Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.45 óra és délután 16.05 óra között, a tagintézmény 8.00 – 16.00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének, vagy hivatalosan megbízott személynek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben előre kell írásban meghatározni. Az átmeneti otthon folyamatosan üzemel. A kollégium folyamatosan nyitva tart és – a tanítási szünetektől eltekintve –fogadja a tanulókat. 5.2. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7,45 óra és délután 21.00 óra között az intézmény igazgatójának vagy egyik helyettesének, és az otthon

34

vezetőjének az intézményben kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét havonta előre írásban kell meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az intézmény működési rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbíznia. A megbízást a dolgozó tudomására kell hoznia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7.45 óra és 17.00 óra között kell megszervezni. A tagintézményekben 8.00 óra és 17.00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc, illetve 15 perc, vagy 20 perc. Csengetési rend: Házirend szerint

A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.05 óráig, a tagintézményeknél 16.00 óráig tart. Az iskolában reggel 7.00 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben és az udvaron a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: - szintenként 1-2 fő - ebédlő - testnevelési centrum. Tagintézményeknél: - meghatározott épületrész - udvar Az ügyelet rendjét külön szabályzat rögzíti.

35

A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes engedélyével adhat az órát tartó tanár engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 13.30 órától 19 óráig (tagintézmények 13.00 – 17.00 óráig) kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek. - iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért - az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak helyi szabályozás szerint. Az iskola berendezéseit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: a) napközi otthon b) tanulószoba c) egyéb tanórán kívüli foglalkozások szakkörök énekkar DSE, sportköri foglalkozás Felzárkóztató foglalkozások Tehetségfejlesztő, önképző, művészeti foglalkoztatások Továbbtanulásra előkészítő foglalkozások

36

-

Úszásoktatás, gyógytestnevelés, tömegsport foglalkozások

A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok: a) A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. b) A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők közössége dolgozza ki, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. c)A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben az eltávozásra az igazgató, vagy igazgató helyettes engedélyt adhat. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: a) A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. b) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozási megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. c) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. d) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírások alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal - gimnáziumi tagozat 2 nap - általános iskola felső tagozat 2 nap, alsó tagozat 1 nap osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásra, rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az intézmény tagozatai éves munkatervükben rögzítik. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük. A tanulmányi kiránduláson 20 tanulónként egy felnőtt kísérőt kell biztosítani. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell biztosítani. A kirándulásról kimaradó tanulóknak az adott napokon az oktatást meg kell szervezni!) Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a

37

résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. Az iskolában a területileg illetékes történeti egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 9.Az intézményi könyvtár Az iskolában a nevelő – oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: a) MPI Nyíregyháza könyvtára b) Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár c) Valamennyi nyíregyházi általános iskolai és gimnáziumi könyvtárral Az iskolai könyvtárműködtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár feladatait a(z) SZMSZ mellékletében található munkaköri leírás tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása könyvtári dokumentumok kölcsönzése számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl. számítógéphasználat, INTERNET elérés, stb.) tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

38

A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár (-tanító) tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár, tanítási napokon 8.00 – 15.00-ig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 8.30-tól 14.30-ig kölcsönözhetők. A tagintézménynél a nyitva tartás 9.00 órától 17.00 óráig, a kölcsönzés pedig 11.00 órától 16.00 óráig. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár (-tanító) közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral (-tanítóval) egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek - számítógépes szoftverek - muzeális értékű dokumentumok. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár (-tanító) javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. Az intézmény gyüjtőköri szabályzat a 25. sz. mellékletben található. 10.A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei 1) A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 2) A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. Tanulószobai foglalkozásokat a V. évfolyamtól szervezhetők. 3) A napközi otthonba, illetve a tanulószobára lehetőség szerint minden jelentkező tanulót fel kell venni. 4) A felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, - akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak, - akinek mindkét szülője dolgozik, - akik rosszabb szociális körülmények között élnek.

39

5) Az általános iskola alsó tagozatában I-IV. évfolyamon iskolaotthonos oktatási, forma működhet. 6) A napközis és tanulószobai csoportok létszáma a sajátosságoknak és a törvénynek megfelelően alakul. 11.A mindennapi testedzés formái: Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést alsó tagozaton a kötelező heti minimum 3, felső tagozaton és gimnáziumban heti minimum 2,5 tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai DSE és sportkör valamint a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai DSE, és sportköri munkáját az iskola által megválasztott testnevelő tanár segíti. Az iskolai DSE, és sportköri foglalkozásain a tanévenként, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy - őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, az edzőterem stb. - téli időszakban: a tornaterem, edzőterem stb. a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét minden napján 6.30 óra és 18.30 óra között igény szerint a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport – foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai tantárgy – felosztásban kell meghatározni. 12. Az iskolai vizsgák Az iskola Pedagógiai Programja és Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a tanév végi vizsgák a következők: A székhely és a tagiskolákra egyaránt vonatkozik. A tantárgyi anyag elsajátításának, az évfolyamokra megállapított követelmények teljesítésének egyik objektív mérőmódszere a különböző évfolyamokon megtartott vizsgák. Vizsgát tartunk az alábbi évfolyamokon: 6. évfolyam végén: szakaszzáró vizsga 8. évfolyam végén: szintmérő vizsga 9. évfolyam végén (négyosztályos gimnáziumban) szintmérő vizsga 10. évfolyam végén érettségi előkészítő vizsga 12. évfolyam végén érettségi vizsga A Zelk Zoltán Tagintézményben a kéttannyelvű német osztályoknál a vizsga 4. és 6. év végén kerül megszervezésre a tanult idegen nyelvből, írásban és szóban egyaránt.

40

Célja: a tanult idegen nyelvi ismeretekről tájékozódás, a fejlődés szintjének megállapítása, szükség esetén nívócsoportok kialakítása az átjárhatóság lehetőségének biztosításával. Zelk: 8. évfolyam végén alap-vagy középfokú nyelvvizsgát tesznek a tanulók német nyelvből. A nem vizsgázók szintmérő vizsgát tesznek. Javítóvizsga (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 21.§ (3,7,8) bekezdése alapján. A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon - tanköteles tanuló köteles megjelenni - nem tanköteles tanuló megjelenhet A javítóvizsga napját a bizonyítvány kiosztáskor közzé kell tenni. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanuló szülőjét a vizsga előtt 21 nappal írásban értesíteni kell. A fenti MKM rendelet 22. § (3) bekezdése alapján a bizonyítvány átvételétől számított 15 napon belül kérheti a szülő, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Osztályozóvizsga (11/1994. (VI.8.) MKM. R.21 § (3-4) alapján. Az írásbeli osztályozó vizsga időtartama tantárgyaként max. 120 perc. Az írásbeli vizsgán tanári felügyeletet kell tartani. Az írásbeli dolgozatokat elbírálás után a szóbeli vizsga megkezdése előtt be kell mutatni a vizsgabizottság elnökének. Azt a vizsgázót, aki írásbeli dolgozatát, vagy szóbeli vizsgáját elfogadható ok nélkül abbahagyta, úgy kell tekinteni, mint akinek vizsgája nem sikerült. A különbözeti vizsga (11/1994. (VI. 8.) MKM R. 21. § (3) alapján. 13. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az Egészségügyi Alapellátás vezetőjével az 1993. évi LXXIX. törvény 41. § (5) bekezdése alapján. A megállapodásnak biztosítani kell az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szemészeti vizsgálatát, szűrését az alábbi területeken: iskolafogászat: évente 2 alkalommal a tanulók fizikai állapotának mérés évente 2 alkalommal a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát a tanulóknak a védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

41

14. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő óvó előírások) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségnek megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: a.) A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezéskor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, b.) A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, Tanulmányi kirándulások, túrák előtt Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt Rendkívüli események után A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

42

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk is tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni: - a rendkívüli események jelzésének módjait, - a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, - a dolgozók tennivalóit - az iskola helyszínrajzát - az építmények szintenkénti alaprajzát. Bombariadó esetén a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni az épület kiürítését - Egyidejűleg gondoskodni kell a tanulók őrzéséről, foglalkoztatásáról. - Jelenteni kell a rendőrségnek, megérkezésükig biztosítani kell az épület őrzését. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásban a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

43

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani - a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. - a súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. 15. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 0 - a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - igazgató - igazgató helyettes - gazdasági munkatárs A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - az intézmény fenntartóját - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget - személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szóban és vészcsengővel riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.

44

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távozni kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési terven szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (ház, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról, Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza.

45

A tűzriadó terv és bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős, a tűzriadó tervet minden folyosón el kell helyezni. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az irattárban és a gazdasági irodában kell elhelyezni. 16.1.Gyermekek Átmeneti Gondozása Az átmeneti elhelyezés célja A gyermekek átmeneti otthona folytonos munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény,

amely

az

alapellátás

keretében

a

gyermek

számára

alaptevékenységként átmeneti gondozást biztosít. Az átmeneti gondozás keretében a gyermek – testi, értelmi és érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő – teljes körű ellátásról gondoskodik. Ideiglenesen pótolja a gyermek gondozásában akadályoztatott szülő gondoskodását. Az ellátottak köre A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő, hatodik életévét betöltött de 18. évét még el nem ért gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A 6 éven aluli gyermekek ellátását is biztosítja az intézmény, ha az ellátás hiánya egyébként a testvérek külön elhelyezését eredményezné. Ellátási terület Nyíregyháza, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő települések közigazgatási területei. Engedélyezett férőhelyek száma: 16 fő Az ellátás igénybevételének módja A Gyermekek Átmeneti Otthona által nyújtott személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, a szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy beleegyezésével történik. Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a törvény ( 1997. XXXI.) az ellátás igénybevételét rendeli el.

46

A kérelmező a kérelmét a Gyermekek Átmeneti Otthona vezetőjéhez nyújthatja be. Az átmeneti gondozás igénybevételét 

a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata,



az önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határozata,



a Gyermekek Átmeneti Otthona intézményvezetőjének intézkedése alapozza meg.

Amennyiben az igénybevételről az intézményvezető dönt, az ellátás megkezdésekor a kérelmezővel kötött megállapodást, egyéb esetben a határozat egy példányát 15 napon belül Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint fenntartó részére megküldünk. A megállapodás tartalmazza   

az ellátás várható időtartamát a szolgáltatások formáját és módját a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat.

 Az intézményvezető az ellátásra jogosult gyermek ill. fiatal felnőtt azonnali elhelyezéséről gondoskodik az elhelyezés azonnali végrehajtását elrendelő határozat, 

a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó indokolt kérelem alapján.

A kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatjuk 

az ellátások tartalmáról és feltételeiről,



az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,



a gyermek és hozzátartozói kapcsolattartásáról, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről,



az érték- és vagyonmegőrzés módjáról,



az intézmény házirendjéről,



a panaszjog gyakorlásának módjáról,



a fizetendő térítési díjról,



a jogosult jogait és érdekeit képviselő érdekképviseleti fórumról.

Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője ill. a fiatal felnőtt köteles a tájékoztatás megtörténtéről 

írásban nyilatkozni,

47



a törvény alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni



nyilatkozni a jogosultsági feltételek, valamint a személyazonosító adatokban történt változásokról.

Az átmeneti gondozás megszüntetése: Az ellátás igénybevétele az alapul szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Az elhelyezés – a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével – 6 hónappal, szükség esetén a tanév végéig meghosszabbítható indokolt esetben. Az átmeneti gondozás célja, az egyéni gondozási – nevelési terv Az átmeneti gondozásban részesített gyermek gondozásának, nevelésének célja, hogy 

ideiglenesen pótolja a gyermek gondozásában akadályoztatott szülő gondoskodását,



a gondozott gyerek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék és képessé váljon a családjába való visszailleszkedésre.

E cél érdekében az átmeneti otthonban a gondozást, nevelést, ellátást végző személyek együttműködnek egymással, valamint azon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekekkel foglalkoznak. A gondozás megkezdésekor a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási – nevelési tervet készítünk, amelynek célja a gyermek gondozásával, nevelésével, a családba történő visszajuttatásával kapcsolatos feladatok részletes megtervezése. A terv készítésébe a gyermek szülőjét, az ítélőképességében lévő gyermeket, a családsegítő szolgálatot és a gyermekjóléti szolgálatot is bevonjuk.

A terv elkészítésénél figyelembe vesszük 

a gyermek testi, lelki állapotát,



családi kapcsolatait,



az átmeneti gondoskodást szükségessé tevő okokat,



az gyermekjóléti szolgálat által készített egyéni gondozási tervet,



a gyermek személyiségvizsgálatának eredményét,

48



a gondozott gyermekkel és a szülőjével folytatott személyes beszélgetés alapján szerzett tapasztalatokat,



a gyermek gondozásában korábban részt vett szakemberek (pszichológus, osztályfőnök, családgondozó, szociális munkás) véleményét,

egyéb, a gyermek gondozása, nevelése szempontjából fontos körülményt. Kapcsolattartás. a) Az átmeneti gondozás során a szülővel való jó kapcsolat és együttműködés elengedhetetlen, hiszen a cél a gyerek mielőbbi visszakerülése a szülőhöz. A szülő 

részt vesz a gyermekére vonatkozó egyéni gondozási – nevelési terv elkészítésében,



a házirend illetve megállapodás alapján látogathatja gyermekét és viheti el,



a kapcsolattartás egyéb eszközeivel (levelezés, telefon használata) élhet,



együttműködik az átmeneti otthon nevelőivel, dolgozóival,



szükség szerint megbeszéléseken, foglalkozásokon vesz részt (pl. pszichológus által szervezett családterápia)

Érdekvédelem. Az ellátásban részesülő gyermekek érdekvédelmét szolgáló Érdekképviseleti Fórum (továbbiakban: ÉF) működik intézményünkben. Az ÉF állandó tagjai: 

az intézmény dolgozóinak képviselői,



az intézményt fenntartó – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata – képviselője.

Az ÉF további tagjai: 

a gyermekönkormányzat képviselője,



az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy törvényes képviselői.

Az ÉF évente 3-4 alkalommal (minimum 2 alkalom) ülésezik illetve szükség szerint.

49



Megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat és dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.



Intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, a gyámhivatalnál.



Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az intézmény vezetőjénél a gyermekeket, fiatal felnőtteket érintő ügyekben.



Egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál



Előterjeszti a gyerekek aktuális kéréseit, esetleges panaszait.

Esetmegbeszélések, képzések. Az átmeneti otthon eredményes működésének alapja a munkatársak szakmai felkészültsége, ezért a dolgozók részvétele szakmai képzéseken, továbbképzéseken elengedethetetlen. Rendszeres

esetmegbeszéléseken

egyrészt

a

már

megtörtént

események

értékelésével, feldolgozásával, másfelől az esetek várható következményeire való felkészüléssel kívánjuk növelni az egyéni szakmai felkészültséget és egységessé formálni a nevelői stílusokat. Az átmeneti elhelyezés célja A gyermekek átmeneti otthona folytonos munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, amely az alapellátás keretében a gyermek számára alaptevékenységként átmeneti gondozást biztosít. Az átmeneti gondozás keretében a gyermek – testi, értelmi és érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő – teljes körű ellátásról gondoskodik. Ideiglenesen pótolja a gyermek gondozásában akadályoztatott szülő gondoskodását. Az ellátottak köre A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő, hatodik életévét betöltött de 18. évét még el nem ért gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A 6 éven aluli gyermekek ellátását is biztosítja az intézmény, ha az ellátás hiánya egyébként a testvérek külön elhelyezését eredményezné. 16.2. A szociális támogatás és tanulmányi ösztöndíj megállapításának és felosztásának elvei: A tanuló részére biztosított szociális támogatás odaítéléséről a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az iskola igazgatója dönt. 50

A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló - akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, - akit az egyik szülő egyedül nevel, - akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 2/3 részért - akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő, - aki állami gondozott. A tankönyvvásárláshoz biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. A támogatás a szociális elvek figyelembe vételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.

A székhelyintézmény az Arany Alapítvány támogatásával évente tanulmányi ösztöndíjat biztosít a gimnázium tanulóinak az alábbi feltételek alapján: - Tanulmányi eredményük 4,8 fölött van - Az oktatási minisztérium által támogatott, és/vagy a nyolcosztályos gimnáziumok tanulmányi versenyén eredményesen szerepeltek Az ösztöndíj pályázat útján kerül odaítélésre. A pályázatot az osztályfőnök és a diákönkormányzat véleményezi. 17. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése Az iskolában a térítési díj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskolai munkatervében kell meghatározni. Az oktatási törvény előírásai alapján az oktatással összefüggő térítési díjak és mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki kell kérni: - az iskolaszék - nevelőtestület - szülői munkaközösség véleményét. A térítési és tandíjakat évente vagy félévente vagy (szociálisan hátrányos esetben) minden hó 10. napjáig előre kell az iskolai pénztárosnál befizetni. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton a gazdasági vezető gondoskodik, ha -a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 10 napjáig személyesen a pénztárosnak kell befizetni. Az étkezési díj befizetésének idejét és helyét 1 héttel előtte a hirdetőtáblán ki kell függeszteni.

51

Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat - túlfizetésként a következő hónapra elszámolja. 18. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, - részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a felelős dolgozók feladatait, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, - a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, - a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: - A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. - A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. - a felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. - A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója értesíti a szülőket.

52

- Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. - Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. - Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. . A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi a szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. A törvénynek és a takarékossági szemléletnek megfelelően több gondot kell fordítanunk a könyvek állagának megóvására, annak érdekében, hogy az új tanév kezdetén minél több gyermek tudjon hozzájutni a kedvezményes vagy ingyenes tankönyvekhez. Az ingyenes tankönyv ellátásban részesülők a kapott tankönyveket visszaszolgáltatják az iskolának, úgy hogy gondoskodnak a tankönyvek rendezett állapotban történő leadásáról legkésőbb az utolsó tanítási napon az osztályfőnökök részére. Ennek elmulasztása esetén a vissza nem szolgáltatott tankönyv árának 50%-os megtérítéséről intézkedni, ezzel együtt a szülők kérésének megfelelően lehetőség van a tankönyvek megvásárlására 50%-os áron. 19. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 19.1. Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona székhelyintézménynél Az iskola zászlója, címere: A Magyar Köztársaság nemzeti zászlója, a koronával. Hátoldalán hímzett felirat: Arany János Gimnázium és Általános Iskola Nyíregyháza A zászló őrzésének helye: az intézmény könyvtára Az iskola jelvénye: A jelvény: AJG

Az iskola földszinti zsibogójának falán elhelyezve.

Az iskolai egyenruha. Viselése a gimnáziumban kötelező: iskolai ünnepélyeken, iskolát képviselve rendezvényeken, vizsgákon, tanulmányi versenyeken.

53

Lányok: AJG emblémával hímzett sötétkék nyakkendő és fehér egyenblúz Fiúk: sötét öltöny, fehér ing, sötétkék nyakkendő. Általános iskola: lányok: sötét szoknya, fehér blúz, nyakkendő, fiúk: sötét nadrág, fehér ing AJG feliratú nyakkendő. Az iskola névadója, emlékének ápolása Az iskola névadója: Arany János költő 19.2. Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény Az iskola névadója Zelk Zoltán. Az iskolai egyenruha - Zelk hímzéses sál és nyakkendő Az iskola hagyományaihoz kötődnek: - Zelkes póló - Zelkes logók - Zelk plakett - Zelk kötet - Az iskola névadója, emlékének ápolása (Az iskola névadója: Zelk Zoltán) 19.3. Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény Az intézmény zászlója, címere: 

A Magyar Köztársaság nemzeti zászlója a koronával,



Az intézmény saját zászlója - emblémája

Az intézményi egyenruha: fehér blúz vagy ing, sötét nadrág vagy szoknya. Viselni kell az iskolai ünnepélyeken, vagy ha a dolgozó, illetve tanuló hivatalosan az intézményt képviseli. Az intézményi évkönyv: A megjelenés ideje: 1997. Felelős: intézményi könyvtáros, történelem szakos tanárok. Az intézményi névadója emlékének ápolása: - Névadó hét Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját az év elején megfogalmazásra kerülő

Rendezvény Terv tartalmazza.

Jutalmazások, kitüntetések a szülők, dolgozók és tanulók körében - a pedagógiai program -értékelési részében szabályozva. Iskolaújság, iskolarádió, intézményi internetes honlap (felelősök kiválasztásának módja, megjelentetés és üzemeltetés rendje). Iskolatörténeti emlékek gyűjtése (a felelős kijelölése, a gyűjtemény elhelyezése, az időszaki vagy állandó kiállítások rendje). Iskolatörténeti emlékek gyűjtése ( a felelős kijelölése, a gyűjtemény elhelyezése, az időszaki, vagy állandó kiállítások rendje

54

ISKOLAI MEGEMLÉKEZÉSEK

időpontja

Iskola névadójához kötődő megemlékezések koszorúzás Arany János halálának évfordulóján

Október 22.

Zelk Zoltán születésének évfordulóján koszorúzás

December 18.

Koszorúzás Arany János születésének évfordulóján

Március 2.

Szabó Lőrinc Napok

Április

Állami ünnepek megemlékezés az 1956-os forradalomra

Október 23.

Megemlékezés az 1848-as forradalom és szabadságharcra

Március 15.

Évfordulós megemlékezések megemlékezés az aradi vértanúkról

Október 6.

Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól

Február 25.

Megemlékezés a holokauszt áldozatairól

Április 16.

A Nemzeti Összetartozás Napja

Június 04.

Egyéb iskolai rendezvények Tanévnyitó ünnepség

Augusztus 30.,31. szeptember 1.

Tanévnyitó iskolagyűlés (tagozatonként)

szeptember első hete

Pinty és verébavató

november első fele

Csibeavató

novembermásodik fele

Őszi bál az általános iskolában

október végén

Fekete Lajos Emléktorna

november hónap

Pályaválasztási nyílt nap a gimnáziumban

október eleje

Alapítványi bál

kétévente novemberben

Szalagavató

november közepe

Karácsonyi hangverseny

december 3. hete

Farsang az általános iskolában

február 3. hete

Próbaérettségi

április

megyei Arany balladamondó verseny

március első hete

városi Arany versmondó verseny

március első hete

Diáknap

március első hete

Egészségnap

május második fele

általános iskolai kirándulások

írásbeli érettségi idején

gimnáziumi tanulmányi kirándulás

május végén

Tanulói fogadás

június első hete

Tanév végi vizsgák

június első hete

Gimnáziumi érettségi vizsga

tanév rendje szerint

Tanévzáró ünnepség (tagozatonként)

június második fele

55

Szabó Lőrinc Tagintézmény Erdei iskola 4. osztályosoknak Zelk Zoltán Tagintézmény iskolai rendezvényei: Őszi tanulmányi kirándulás felső tagozat

Május

Őszi kirándulási vetélkedő

Október 17.

Tavaszi tanulmányi kirándulás

Június 15.

Október 7.

Mikulás a Nyugdíjas Klubnak és az NKÖ-nek Zelk hét

Április 16-22

Napközis Ki? Mit? Tud?

Június 11.

Megyei német-angol verseny

November 8-22.

Zelk Zoltán megyei szavalóverseny

December 16.

OVI-SULI bajnokság

Január 30.

Egészségügyi vetélkedő

Február 13.

Iskolai sítábor

Február

Kitüntetések a dolgozók és tanulók körében Székhelyintézmény Iskolai kitüntetési forma: Pedagógus munkakörben: „Iskoláért” emlékplakett Gazdasági, technikai munkakörben:”Iskoláért” emlékplakett Alapítva: 1981. Odaítélés és felterjesztés rendje, ideje tanévenként 1 alkalommal, pedagógus napon. Munkaközösség vezetők javaslata alapján az iskolavezetés nyílt szavazás alapján dönt. Tagozatonként 1 adható. Zelk Zoltán Tagintézmény: pedagógus munkakörben: „Gyermekmosoly-díj” Idegen Nyelvi Oktatásért Alapítványtól Tanulók kitüntetései: Legkiválóbb zelkes diák Jó tanuló, jó sportoló alsó és felső tagozat Tanulók kitüntetési formái: „Iskoláért” emlékplakett” tanévenként 1 adható. „Az iskola kiváló tanulója” tanévenként 1 adható. Iskolaújság, iskolarádió Iskolaújság: megjelenik évente 4 alkalommal, 1 alkalommal az „Arany napok” keretében. Szerkeszti a diákönkormányzat. Felelős a diákönkormányzatot segítő tanár. Iskolarádió Működéséért felelős: szerkesztőbizottság és DÖK segítő tanár Technikai szerkesztő: szabadidő szervező Az iskolai honlap frissítését az igazgató által megbízott személy köteles biztosítani. Az iskolatörténeti emlékek (videók, fotók) gyűjtése és őrzése a könyvtáros tanár feladata.

20. Tanulmányi versenyek Az intézmény tanulói az évenként megjelenő tanulmányi versenykiírásokat figyelembe véve. A munkaközösségi feladattervekben meghatározott versenyeken szerepelnek. 56

- Az MKM által meghirdetett és Művelődési Közlönyben megjelentetett korosztályos tanulmányi versenyek - A Megyei Pedagógiai Intézet kiadványában meghirdetett megyei, városi szintű tanulmányi versenyek. - Nyolcosztályos gimnáziumok Kelet – Magyarországi regionális tanulmányi versenye. - Az iskola pedagógiai programjában szereplő iskola által rendezett versenyek. - Testnevelési és sportversenyek. - Az iskola pedagógiai programjában szereplő sportversenyek - A Magyar Diáksport Szövetség által meghirdetett diákolimpiai versenyek 21. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje Az intézmény épületét címtáblával, zászlóval kell ellátni. Az intézmény saját bevételének növelése érdekében – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – szabad helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja. A bérbeadás szabályait a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata tartalmazza. 22. Az intézményben végezhető reklámtevékenység Az intézményben reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne. 23. Az intézmény i nyilvánosság biztosításához a közzétételi lista kötelező elemei A közzétételi lista elemei az intézmény honlapjára kerülnek fel, illetve az iskolai faliújságon történő kihelyezéssel válik nyilvánossá. A kötelező elemek: - A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. - A nevelő és oktató munkát segítők számára, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége. - Az országos mérés – értékelés eredményei, évenként feltüntetve. - Az intézményi lemorzsolódásai, évismétlési mutatók. - Általános iskolákban volt tanítványok tanulmányi eredményei. - Szakkörök igénybevételének lehetősége, a mindennapos testedzés lehetősége. - Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgoztok szabályai. - Iskolai tanév helyi rendje. - Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma.

57

24. Belső ellenőrzés 24.1. Pedagógiai ellenőrzés a) Az iskolai dokumentumok átdolgozása a törvényi előírások alapján b) Munkaközösségi, DÖK munkatervek áttekintése Szempontok: 1. Az iskolai munkatervvel való összhangja 2. Saját hatáskörbe eső területek súlypontozása c) Tanmenetek ellenőrzése Szempontok: 1. Az Alkalmazott tantervvel való összhangja 2. A használt tankönyvvel való összhangja 3. A mérések tapasztalatainak, a partnerek igényeinek beépítése d) Pedagógus és nem pedagógus dolgozók szakmai munkájának ellenőrzése és értékelése az IMIP-ben megfogalmazott szempontok szerint e) Az ügyeleti rendszer működésének átfogó vizsgálata a szervezettség és a feladatok összhangjának áttekintése céljából f) Osztálynaplók, napközis, fakultációs, szakköri, felzárkóztató és tömegsport naplók ellenőrzése szempontsor alapján g) Az éves munkatervben megfogalmazott szakterületek átfogó ellenőrzése 24.2. Gazdálkodási ellenőrzése Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 2003. évi módosítása megváltoztatta az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó eddigi szabályokat. A törvény határozottan elkülöníti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenységet (FEUVE), és a belső ellenőrzési tevékenységet. 25. A belső ellenőrzés működtetése Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A belső ellenőrzés feladata: - vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését - vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét - vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát, - a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni az intézményvezetője számára a költségvetési szerv működés eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, - ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében,

58

-

nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókról megbízhatósági ellenőrzés keretében igazolásokat kell kibocsátani. A belső ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek. Az éves ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: - az ellenőrzési tervet megalapozó elemzéseket, különös tekintettel a kockázatelemzésre, - a tervezett ellenőrzések tárgyát, - az ellenőrzések célját, - az ellenőrzendő időszakot, - a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását, - az ellenőrzések típusát és módszereit, - az ellenőrzések ütemezését, - az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni.

Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Az intézmény vezetője a gazdálkodás folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani működtetni és fejleszteni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerét. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős. Az intézmény vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézményvezető köteles: - elkészíteni az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, amely a szervezet tervezési pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása. - A kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzést során fel kell mérni és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. - Szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. Az intézményvezető évente értékeli a FEUVE rendszer működését és az éves költségvetési beszámolóval együttesen megküldi a felügyeleti szerv részére.

59

A FEUVE teljes egészében 23.sz. melléklet.

Záró rendelkezések

Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ ……………………………………………. (felügyeli szerv) jóváhagyásával ………………………………………… napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a …………… napján életbe lépett Szervezeti és Működési Szabályzat. Az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik.

Dátum: ………………………………………………..

Románné Balogh Gizella Igazgató Jóváhagyom: …………………………………… Felügyeleti szerv

60

1.sz. melléklet

Az intézmény szervezeti felépítése

Gimn.igh.  DÖK

Iskolaszék  Igazgató  KT. Tanács, Szakszervezet  Ált.igh. Szabó L. Szőlőskerti Zelk Z. Gazdasági tagint.vez tagint.vez. tagint.vez. vezető      M U N K A K Ö Z Ö S S É G V E Z E T Ő K Gondnokság, technikai dolgozók N E V E LŐ T E S T Ü LE T

61

2.sz. Melléklet

Az intézmény gazdasági szervezetének felépítése

Gazdasági igazgató helyettes

Könyvelők

Munkaügyi ea-k

Pénztáros

62

3.sz. melléklet

IGAZGATÓ

Általános Igazgató helyettes

Gimnázium tagozat

Általános Iskolai tagozat

Társadalomtudom. mk. Természetudom. mk. Osztályfőnöki mk. DÖK

Alsós magyar Alsós matematika Alsós szabadidő Felsős társad. tudom. Felsős természettud. Felsős osztályfőnöki mk. DÖK

Tagintézmény Alsós munkak. Felsős munkak. Osztályf. munkak. DÖK

Idegen nyelvi mk. Testnevelési mk

63

4.sz. melléklet Munkaköri leírás Gazdasági igazgató (gazdasági vezető) A gazdasági vezető –kivéve a helyi önkormányzati költségvetési szerv vezetője bízza meg. Közvetlen felettese az intézmény vezetője. Az intézmény gazdasági vezetője figyelemmel kíséri az intézmény vagyonát és részt vesz a tevékenységének hatékony működtetésében. Gondoskodik a tevékenységgel kapcsolatos tárgyi és dologi kiadások folyósításáról, a számviteli és adó elszámolásáról, a munkaügyi és munkajogi feladatok helyes gyakorlásáról, az ellenőrzés és a kifizetések szabályszerűségéről és helyességéről. Az intézmény számviteli, pénzgazdálkodási rendjének szakmai megszervezője és vezetője, ilyen ügyekben az intézményvezető helyettese. Gondoskodik az intézmény vagyonának védelméről és gyarapításáról. Feladata: 1) Megszervezi az intézmény pénzforgalmával és számvitelével kapcsolatos ügyviteli munkát és annak alapjául szolgáló bizonylati rendet, gondoskodik róla, hogy az ügyvitel mindig a legkorszerűbb, a folyamatokon belül körülhatárolt és a felelősség szempontjából ellenőrizhető legyen. 2) Felelős a belső szabályzatok elkészítéséért. 3) Biztosítja és ellenőrzi, hogy az adatszolgáltatás alapjául szolgáló bizonylatokat helyesen és idejében állítsák ki, és az intézmény szervezeti egysége a bizonylati és okmányfegyelmet tartsa be. 4) Véleményezi a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók felvételét, besorolását, beosztásának megállapítását. 5) Az intézmény vezetőjének jelent minden olyan intézkedést, amely az intézmény pénzforgalmi, illetve számviteli rendjét, gazdasági érdeket sérti. 6) Ellenőrzi, hogy a kiállított bizonylatokat és okmányokat szabályszerűen kezeljék és a vonatkozó jogszabályokban előírt határidőkig megőrizzék. 7) Részt vesz az intézmény valamennyi tervének kidolgozásában és azok teljesítését a számviteli adatok alapján, különösen a pénzértékben kifejezhető adatok felhasználásával ellenőrzi

64

8)Figyelemmel kíséri az intézmény személyi juttatásának felhasználását, a bérgazdálkodást, rendszeresen elemzi a béralakulást. Megállapításairól tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Ellenőrzi a bizonylatok helyes kezelését, a helyes bérszámfejtést, a bérkiegészítések és bérfizetések helyességét. 9) Bértúllépés esetén gondoskodik a túllépés okainak felderítéséről, megállapításairól jelentést, javaslatot tesz az intézmény vezetőjének. 10) Megszervezi és ellenőrzi az anyagfelhasználást a számlákban érvényesítetteknek figyelembe vételével, az előkészítéssel egyeztetve. 11) Ellenőrzi a műszaki munkakörök statisztikai adatszolgáltatását. 12) Ellenőrzési kötelezettsége kiterjed a teljes műszaki ügyvitel adminisztratív vonalára. 13) Elősegíti, hogy az intézmény illetékes dolgozói a beszerzésekkel kapcsolatban ismerjék, hogy milyen pénzügyi fedezet áll rendelkezésre. 14) A kiegyenlítés lőtt ellenőrizteti az intézményhez beérkezett számlákat, szabályszerűség, számszerűség szempontjából. 15) Ellenőrzi a számlázás munkáját, a számlák naprakész kiállítását, mellékleteinek csatolását, bonyolítását. 16) Ellátja az intézmény készletgazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. 17) Ellenőrzi az intézmény, raktározási tevékenységét. 18) Az intézmény terhére felszámított, illetve megítélt kötbér, büntetőkamat, kártérítés, bírság és minden egyéb módon keletkezett kár esetén kezdeményezi és szorgalmazza az előidéző okok kivizsgálását, a felelősök megállapítását és gondoskodik a kártérítési összegek behajtásáról. 19.) Ellenőrzi az intézmény szállítási tevékenységét, szabályszerűségét és gazdaságosságát. 20) Részt vesz a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer kialakításában. 21) Segíti az ellenőrzés munkáját, a belső ellenőrzés működéséhez a szükséges információkat megadja. 22) Segíti az igénybe vett külső szakértő tevékenységét, a revizorok munkájához a szükséges bizonylatokat, iratokat előkészítteti és rendelkezésre bocsátja.

65

23) Gondoskodik az intézmény éves költségvetésének összeállításáról és annak végrehajtásáról. 24) Biztosítja a pénzügyi fegyelem maradéktalan betartását. 25) Irányítja a beruházásokkal kapcsolatos pénzügyi tevékenységet. 26) Gondoskodik, hogy az intézmény az állammal, hitelezőivel, egyéb szervekkel, valamint a hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségeit hiánytalanul és időben teljesítse. A fennálló kötelezettség teljesítésére megfelelő fedezet álljon rendelkezésre. Az intézmény dolgozók részére járó kifizetések (illetmény, jutalom stb.) pontosan és határidőben megtörténjenek. 27) Gondoskodik arról, hogy az intézmény az adósaival szembeni számláit, illetve terheléseit pontosan és időben kiállítsa és érvényesítse kinnlevőségit. 28) A kilépő dolgozók intézménnyel szembeni tartozásait levonásba helyezi járandóságukból, amennyiben arra nincs mód, úgy gondoskodik annak maradéktalan behajthatóságáról, illetve behajtásáról. 29) Gondoskodik a házipénztár rendszeres ellenőrzéséről, biztosítja az intézményi vagyon védelmét. 30) Figyelemmel kíséri az árképzést és a kalkulációs munkát a felmerült tevékenységi költségek vonatkozásában. 31) Kialakítja az intézmény számviteli rendjét, megszervezi az intézmény eszköznyilvántartását, könyvelési rendszerét, számlarendjét, az analitikus nyilvántartások rendjét és gondoskodik róla, hogy ezeket az előírásoknak megfelelően vezessék. 32) Megszervezi, hogy a könyveléshez befutott bizonylatok alapján a kialakított számviteli rendszernek megfelelően nyilvántartás, illetve könyvelés készüljön és gondoskodik azok naprakész vezetéséről. 33) Megszervezi a raktár adminisztrációját, és ellenőrzi a nyilvántartások naprakész, előírás szerinti vezetését. 34) Biztosítja, hogy a zárási határidőket (havi, negyedévi, évi) pontosan betartsák. 35) Megszervezi, hogy az intézmény működése – ezen belül az egyes részlegek Bevétele és kiadása számviteli adatok alapján ellenőrizhető legyen. 36) Az intézmény leltározását megszervezi és ellenőrzi.

66

37) gondoskodik az intézmény gazdálkodását és számvitelét érintő beszámolási kötelezettségek teljesítéséről, elemzi az intézmény egész gazdasági tevékenységét. 38) Gondoskodik az intézmény félévi és év végi beszámolójának összeállításáról és annak a felügyeleti szervhez történő továbbításáról. 39) Gondoskodik a statisztikai adatszolgáltatás megszervezéséről, helyes és naprakész elkészítéséről. 40) Rész vesz az intézményi selejtezési bizottság munkájában, és szakmailag irányítja a bizottság munkáját. 41) Biztosítja a költségvetési kapcsolatok tartását, az adóbevallások helyes elkészítését, a költségvetési befizetések határidőben történő rendezését. 42) Gondoskodik minden olyan intézkedés megtételéről, amelyek az intézmény gazdasági érdekeinek védelmére irányulnak. 43) Szükség szerint, de legalább ……….(havonta, negyedévenként, stb.) tájékoztatja az intézmény vezetőjét az intézmény pénzügyi helyzetéről, erre az időpontra összefoglaló gazdasági jelentést készít. 44) Gondoskodik arról, hogy a munkaügyi területen hatályos rendelkezéseket betartsák. 45.) Gondoskodik az irányítása alá tartozó dolgozók szakmai képzéséről, továbbképzéséről. 46) Gondoskodik a védőfelszerelés, védőital pénzügyi fedezetének biztosításáról és nyilvántartásáról. 47) Gondoskodik munkavédelmi propagandaanyagok, szakkönyvek, folyóiratok beszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. Jogköre: a raktáron lévő védőeszközök és védőfelszerelések meglétének és bizonylatolásának ellenőrzése védőital – juttatás ellenőrzése Felelős: Kötelezettség terheli e Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok területén bekövetkezett mulasztásokért. Közvetlen hatáskörébe beosztott dolgozók: pénzügyi és számviteli vezető 11. munkaügyi vezető 12. raktár- és szállítási vezető 13. anyag- és áruforgalmi vezető

67

5.sz. melléklet Munkaruházatra jogosultak köre, kihordási idő Munkakör Testnevelő tanár Technikát, rajzot, kémiát tanító tanárok Gyógypedagógiai tanárok Gyermekfelügyelők Pedagógiai asszisztensek Ügyviteli dolgozók Gazdasági igazgatóhelyettes Raktáros Gondnok Kerti munkás

Mosónő Úszómester

Munkaruha megnevezése és mennyisége 1 db tréningruha 15 eFt 1 pár edző cipő 7 eFt 1 db fehér köpeny 3 eFt 1 színes köpeny 3 eFt

Kihordási idő

2 fehér köpeny 3 eFt/db

24 hónap

2 színes köpeny 3 eFt/db

24 hónap

1 kétrészes munkaruha 5 eFt 1 pár bakancs, 5 eFt 1 pár tornacipő 5 eFt 1 pár gumicsizma 2 eFt 1 színes köpeny 3 eFt 1 fejkendő 1 db tréningruha 10 eFt 1 pár edző cipő 5 e Ft 1 úszónadrág 5 eFt 1 fürdőköpeny 5 eFt 1 gumicsizma 2 eFt

24 hónap 24 hónap

24 hóna

24 hónap 12 hónap

12 hónap

68

6.sz. melléklet Az intézmény munkarendje (az intézmény munkarendje szabályozásának javasolt tartalma) 1. A heti munkaidő 2. A munkarend szabályozása 14. vezetők munkarendje 15. szakdolgozók munkarendje 16. gazdasági ügyintézők munkarendje 17. ügyviteli dolgozók munkarendje 18. kisegítő dolgozók munkarendje 19. fizikai dolgozók munkarendje 3. Munkarendtől való eltérés engedélyezése 4. változó munkaidő beosztás szabályozása 5. Az ügyfélfogadás időpontjai 6. az intézmény és részlegei (helyiségei) nyitva tartásának ideje 7. az intézmény nyitva tartásának szabályai

69

7.sz. melléklet A kiadmányozás rendje (a kiadmányozás rendjének szabályozásához javasolt szerkezet) Az intézményvezető jogosultkiadmányozni Az intézményvezető távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója Az intézmény valamennyi vezetője jogosult kiadmányozni Az intézményvezető – helyettes jogosult kiadmányozni (több helyettes esetén külön – külön) 5. Belső szervezeti egység vezetője jogosult kiadmányozni (több szervezeti egység esetén külön – külön) 6. Vezetők távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlói 7. Önálló kiadmányozásra joosultak 1. 2. 3. 4.

70

8.sz. melléklet

Tárgy: Munkaköri elhatárolás A Közoktatásról szóló LXXXIX. Sz. törvény 54. § (1) bekezdésében biztosított jogomnál fogva munkaidejét és munkáját az alábbiakban szabályozom:

…………………….könyvtáros Munkaideje: heti 40 óra Teljes munkaidő: napi 7.30 – 13.30-ig Kötelező óraszám: heti 22 óra A könyvtáros feladata, hogy az iskola oktató – nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával és szolgáltatásával segítse. Az iskolai könyvtáros munkáját az igazgató irányításával, ellenőrzésével és támogatásával végzi. Fokozottan ügyel a pedagógusok szakirodalmi ellátására. 1. Szakmai feladatai: Állománygondozás Állomány gyarapítás    

Felelős az évi költségvetés tervszerű és folyamatos felhasználásáért. A megjelenő kiadványokról tájékozódik. Szükség esetén egyedi beszerzéseket is végez. A beszerzéseknél konzultál a munkaközösségek vezetőivel (tagjaival), figyelembe veszi az iskola vezetőségének javaslatait.

Állományba vétel  A beszerzett dokumentumokat a könyvtárba érkezés után azonnal a könyvtári szabályzatban meghatározott módon nyilvántartásba veszi.  A nyilvántartásokat naprakész állapotban tartja.  Rendszeresen (évenként) állománygyarapítást végez.  A felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult műveket a rendeleti előírásoknak megfelelően törli az állományból. Állományvédelem  A könyvtáros tanár felelős a könyvtár rendeltetésszerű használatáért.  Állományellenőrzési rendeleti előírás szerint, az Igazgató utasítására előkészíti a leltározást, (raktári rend, raktári katalógus ellenőrzése, leltározási ütemterv elkészítése), valamint részt vesz a leltározás lebonyolításában.  Pontosan vezeti a kölcsönzési nyilvántartást.

71

 A rábízott könyvtári állományért anyagi felelősséggel is tartozik. Szolgáltatások  Kölcsönzés: a működési szabályzatban meghatározott módon.  Könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, előkészíti a könyvtári szakórákat.  Rendszeresen tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről. (pl. faliújság).  Az iskolai munkatervben meghatározott feladatokat – nevelési értekezlet, évfordulós események, tanulmányi verseny, vetélkedő, stb. – ajánlójegyzék összeállításával segíti. 2. Egyéb feladatok: A könyvtáros kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a munkaközösség vezetőkkel, a szaktanárokkal. szakmai kapcsolatot tart a helyei (közművelődési) könyvtárral. Együttműködik az oktatás technikussal, az audiovizuális eszközök nyilvántartási és feldolgozó munkálatai terén, egészséges munkamegosztásra törekszik. A könyvtáros heti munkaideje: 30 óra Nyitva tartás: naponta 8 óra Nyitvatartási feladatok során ellátja a -- kölcsönzés, -- tájékoztatás, -- könyvtárbemutató foglalkozások -- raktári rendezés ügyviteli teendőit. 2.6. Belső munkálatok során elvégzi az alábbi feladatokat:: -- állománygyarapítás (leltárkönyvek vezetése) -- katalógusszerkesztés, -- bibliográfia készítése -- irodalomkutatás, -- felkészülés a foglalkozásokra, -- egyéni továbbképzés 2.7. Külső tevékenységei: -- tájékozódás a könyvpiacon, -- egyéni beszerzések, -- továbbképzés, -- tapasztalatcsere.

3. Könyvtári munkán kívüli feladatok A könyvtári teendőkön kívül meg az alábbi teendők ellátásáért is felelős: - kulturális szervezőmunka

72

A fentieken kívül minden olyan feladat elvégzése, amivel az Intézmény igazgatója, vagy igazgató helyettese megbízzák.

Nyíregyháza, ………………………………….

Igazgató

A fenti munkaköri leírás eredeti példányát ávettem, tudomásul vettem. ………………………………………………. könyvtáros

73

9.sz.melléklet Tárgy: Munkaköri elhatárolás A Közoktatásról szóló LXXIX. Sz. törvény 54. § (1) bekezdésében biztosított jogomnál fogva munkaidejét és munkáját az alábbiakban szabályozom:

………………………… tanár Munkaideje: heti 40 óra Teljes munkaidő: napi 8 óra Munkarendi: hétfőtől – péntekig 7.30 – 15.30-ig Kötelező óraszám: heti 22 óra, a jóváhagyott tantárgyfelosztás alapján A kötelező órán felüli munkaidő keret a közalkalmazott egyéb teendőinek, illetve a tanítási órára való felkészülést szolgálja. A munkáltató ezen időkeretet a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok végzésére a napi munkaidőn belül igénybe veheti. Szaktárgyait tanítja

Tanórán kívüli tevékenység

Egyéb megbízatások: Alapvető felelősségek és feladatok: Munkáját felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi. Munkaköri kötelességeit általában az 1999. évi LXVIII. Törvény 19. §-a, az iskola Szervezeti és működési szabályzata, Pedagógiai Programja és munkaterve tartalmazzák. Nevelő – oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján a módszerek és taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programot és tankönyveket, s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. -

Év elején a követelményeket figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó tanmenetet készít.

74

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Tanítási óráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja. Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 2 héten belül kijavítja és kijavíttatja. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre közli, ennek segítségével tanártársaival együtt biztosítja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írjanak. A félévi és az évvégi zárás előtt utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb 2 héttel a jegyek lezárása előtt megíratja. A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és értékeli. A hátrányos helyzetű, lassúbb tempóban haladó gyermekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet. A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (szakkör, tanulmányi versenyre való felkészítés) Óráin felhasználja a rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyaihoz tartozó szertári anyag biztonságos tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről az eszköz – állomány fejlesztéséről. Aktív szerepet játszik az iskola programjában meghatározott – szaktárgyával kapcsolatos – szabadidős programok versenyek szervezésében. Kötelező óraszámába beszámíthatóak: szakköri foglalkozás, korrepetálás, énekkar, tömegsport foglalkozás, napközis foglalkozás. Az iskolavezetés megbízása alapján elláthat különböző pótlékokkal és órakedvezménnyel díjazott feladatokat (osztályfőnök, munkaközösség-vezető, diákönkormányzat segítő tanár, pedagógiai szakértő) és felelősi tevékenységet, pályaválasztási felelős, SZMK összekötő, tankönyvfelelős. Az SZMSZ-ben meghatározott módon történő megbízással éves munkatervben rögzített időpontban óraközi ügyeletet vállal, beosztható étkeztetés felügyeletére, szükség szerint igazgatóhelyettesi utasításra helyettesítést végez. Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát: pontosan vezeti az osztálynaplót, a tanulók érdemjegyeit beírja, beíratja az ellenőrző könyve, megírja a javító- és osztályozóvizsga jegyzőkönyveit. Kötelezően részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadóóráin. Hetente egyéni fogadóórát tart. A szülőkkel való találkozási alkalmakkor tájékoztat a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyermek fejlődésében felmerülő problémákat. A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken, joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni. Jelen kell lenni minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepségen. Kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, 7 évenként továbbképzéseken részt venni. Munkájának megkezdése előtt 10 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a munka megkezdéséig

75

-

-

értesíti a felettesét, elsősorban a helyettesítésért felelős igazgató helyettest, valamint hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. Aktívan részt vesz a munkaközössége foglalkozásain, megosztja kollégáival szerzett ismereteit, egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. Részt vesz a helyi tantervek kidolgozásában, továbbképzési célú előadás, bemutató foglalkozás, óra tartásában. A fentieken kívül, a hatályos jogszabályoknak megfelelően minden olyan feladat elvégzése, amivel az intézmény igazgatója vagy igazgató helyettese megbízzák.

A teljesítmény értékelés módszere: - iskolavezetés óralátogatásai, - tudásfelmérést szolgáló vizsgálatok, vizsga és versenyeredmények, - írásbeli, szóbeli beszámolók a munkaközösség – vezető által megadott szempontok alapján. Nyíregyháza, …………………………….. Igazgató A fenti munkaköri leírás eredeti példányát átvettem, tudomásul vettem: …………………………………………. Nevelő

76

10.sz. melléklet Diákotthoni nevelőtanár munkaköri leírása Név: Munkaköri megnevezés: Besorolás: Közvetlen felettese: Diákotthon vezetője Munkaideje: heti 40 óra Főbb felelősségek és tevékenységek: - Ellátja tanulócsoportjának vezetését. - Pedagógiailag felkészülten, felelősséggel és önállósággal, céltudatosan választja ki módszereit. - Az iskolai követelmények figyelembe vételével szervezi csoportja tanulmányi munkáját. - Fejlesztésnél olyan lehetőségeket alkalmaz, amelyek csoportjánál, illetve a diákotthon közösségében a személyiség formálása terén maximálisan előremutató. - Nevelési programja megvalósításával biztosítja a csoportközösség fejlődését, közreműködik a diákotthoni közösségek kialakításában, továbbfejlesztésében. - Módszeres támogatást nyújt az önszerveződő tevékenységhez, segíti a csoporton belüli önkormányzati tevékenység kibontakozását és az érdekvédelmi feladatok végrehajtását. - Elvégzi munkájával kapcsolatos adminisztrációját (csoportnapló, hiányzás, stb.). - Csoportvezető tanárként a nevelőtestület tagja. Gyakorolja tanári jogát, teljesíti kötelességeit. - Módszeres, magas színvonalú szaktanári és nevelőtanári munkát végez. - A diákotthon vezető megbízásából heti egy alkalommal ügyeletvezetői feladatot lát el, melynek során szervezi és segíti a gyermekfelügyelők munkáját, intézkedik az esetlegesen felmerülő problémák megoldásában, ellenőrzi az esti programokat, tájékoztatja a diákotthon vezetőjét. Intézkedéseit az ügyeleti naplóban rögzíti. - A diákotthon vezető megbízásából bekapcsolódik személyiségfejlesztő programok tematikájának kidolgozásába, lebonyolításába és értékelésébe. - A diákotthon vezető megbízásából módszertani szakmai bemutatót tervez és tart. Különleges megbízatása, felelőssége: - korrepetálást tart ……… ……………tantárgyakból - heti egy alkalommal ……………klubot szervez - a diákotthon dekoráció felelőse Tervezés: - rendelkezésre álló dokumentumok, tájékoztatók (intézményi és kollégiumi ped.program, kollektív szerződés alapprogramja stb.) alapján felkészül a tanév tervszerű nevelőmunkájára. - Elkészíti csoportjának éves munkatervét - Együttműködik az osztályfőnökkel, csoportja önkormányzatával, és javaslataikat figyelembe veszi tervező munkájában. - Tervezi csoportja kötött és irányított szabadidős programját - Csoportját felkészíti a kollégiumi szintű programokon való eredményes részvételre.

77

-

Megtervezi foglalkozásainak ütemezését a heti kötelező óraszámkeretben Differenciált pedagógiai programot alkalmaz az eltérő fejlődési ütemű tanulóknál, ennek bánásmód pszichológiáját egyezteti az érintett nevelőkkel. Tervezi és szervezi a tanulók tanulmányi munkáját, felzárkóztatását, tehetséggondozását (szaktanárokkal konzultál)

Pénzügyi döntések: - csoportja számára biztosított sport és kulturális eszközökért felelős - számbaveszi a tanév során szükséges eszköz és anyagigényt és beszerzésére javaslatot tesz a kollégium vezetőjének - csoportjából tanévenként felterjeszthet alapítványi támogatásra tanulót (kirándulás, úszás, művészeti oktatás, tandíj stb.) - javaslatot tesz a tanulók tankönyvtámogatásának odaítéléséről - tájékoztatja a szülőket, tanulókat a lehetséges pénzügyi támogatások igénylésének módjáról Bizalmas információk kezelése: - a személyiségjogokat érintő információkat (tanulói, szülői) megőrzi a közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el. Ellenőrzés foka: - Rendszeresen értékeli csoportja tanulóinak tanulmányi, közösségi teljesítményét, amelyekről a tervezett időpontokban beszámol (félév, évvége) - A tanulók iskolai teljesítményéről naprakészes tájékozódik, részt vesz az iskola értékelő értekezletein - Tanulóinak személyiségfejlesztéssel kapcsolatos eredményességi mutatóit méri és erről írásos feljegyzést vezet. Kapcsolatok: - részt vesz az iskola, kollégiumi nevelőtestületének fórumain, értekezletein - bekapcsolódik a kollégiumi munkaközösség tervezett megbeszéléseibe és érdemi hozzászólással elősegíti annak eredményességét. - Rendszeres kapcsolatot tart gyermekfelügyelőkkel, pedagógiai segítséget nyújt munkájuk végzéséhez - Kapcsolattartás (diák, szülő, osztályfőnök, szaktanár, oktató nevelő intézmények) valamint tanulócsoportjának programjait saját pedagógiai programja és a kollégiumi pedagógiai programja alapján szervezi - Az egységes követelmények kidolgozása, a délutáni ügyelet megszervezése és működtetése érdekében napi kapcsolatot tart a napközis nevelőkkel. Munkakörülményei: - munkáját a kollégiumvezető által meghatározott munkabeosztás és jogszabályok betartásával, a mindenkori hatályos jogszabályok szellemében végzi, (mint a többcélú intézmény nevelőtanára a Működési Szabályzat és a Kollektív Szerződés alapján) - a főépületben lévő tanári szoba, egyben munkaszoba is, ahol íróasztala van - a diákotthonos tanulóban lévő kis nevelőiben egyéni beszélgetéseket folytathat a tanulókkal, szülőkkel - kiscsoportos foglalkozásokat vezethet csoportszobájában, könyvtárban, kézműves szobában, tornaszobában,

78

-

látogatókat fogadhat (szülő, osztályfőnök, szaktanár stb) a nevelőikben, ügyeletes szobában. Az iskola számítógép termét igénybe veheti a rendszergazda engedélyével Szülői kapcsolattartáshoz a diákotthon ill. az iskola telefonját igénybe veheti az előírt beírás elvégzésével Magánbeszélgetést az intézményi telefonon a díj megfizetésével folytathat

Járandóságok: - besorolás szerinti fizetés és 13.havi illetmény - nevelőtanári csoportvezetői pótlék - egyéb juttatás az egybeszervezett intézmény megfogalmazottak szerint.

Kollektív

Szerződésben

Nyíregyháza, ............év………………….hó……..nap

Igazgató

………………….. Dolgozó aláírása

79

11. sz. melléklet Tárgy: Munkaköri leírás

Név: ………………………. tanító

Beosztása: tanító Megbízatások: A munkakör célja: Az iskoláztatás kezdő szakaszában a gyermekek iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk kialakítása, alapkészségek fejlesztése. A tanulók foglalkoztatása a kerettanterv követelményeinek és a pedagógiai programjának szellemében. Feladatai: Felelős a rábízott gyermekek tanulmányi és erkölcsi fejlődéséért. Osztályában iskolaotthonos rendszerben ………………………………….. tanít. Tanításhoz maga választja meg a taneszközöket és módszereket. Tanóráira és tanórán kívül foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életköri sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkozásaira. Tanórai munkáját a gyermekek adottságainak megfelelően differenciáltan szervezi. Gondot fordít a lemaradó tanulók felzárkóztatására, a tehetséges tanulók megfelelős foglalkoztatására. A gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel segíti. Gondoskodik a szemléltető eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját. Törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására. Tanításában kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek fejlesztését. Felelős, hogy a gyermekek a tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között kikapcsolódjanak, játszhassanak, megfelelő időt töltsenek szabad levegőn. Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos és veszélyeztetett gyermekek segítéséről, ha szükséges a gyermek és ifjúságvédelmi felelős segítségével hatósági intézkedést kezdeményez. Munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát. Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden osztály, illetve gyermeket érintő kérdésekről tájékoztatja. A tanuló előmeneteléről ellenőrző, illetve tájékoztató füzet útján tájékoztatja a szülőt. A munkaterven rögzített időpontban szülői értekezletet, illetve fogadóórát tart. Tájékoztatja a szülőket az iskolában használatos taneszközökről, részt vesz a tankönyvek megrendelésében, meghatározza a szükséges füzeteket, irószereket.

Szervezőmunkát végez a szülői munkaközösségek megalakításában. Az arra alkalmas szülőket bevonja kirándulások, táborozások, rendezvények megszervezésében.

80

A szülőket bevonja kirándulások, táborozások, rendezvények megszervezésébe. A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, értékelési rendszeréről. Mint a nevelőtestület tagja részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában. Kötelessége az értekezleteken, iskolai rendezvényeken való részvétel Az iskolai ünnepélyek méltó megtartásához osztálya megfelelő felkészítésével járul hozzá. Kötelessége az iskolai munkatervben ráosztott feladatok végrehajtása, ügyeletesi teendők ellátása. Naponta 15 perccel az első tanítási óra megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni. Akadályoztatása esetén legrövidebb időn belül értesíti munkáltatóját, hozzájárul a helyettesítési szakserűséghez. Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz. Az iskola által biztosított továbbképzési lehetőséget kihasználja. Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola pedagógiai programjának kialakításában. Munkájáért eredményfelelősséget vállal. Az iskolavezetés által meghatározott időben és szempontok szerint írásos jelentést készít. A fentieken kívül minden olyan feladat elvégzése, amivel az Intézmény Igazgatója, vagy az Igazgató helyettes megbízzák.

Nyíregyháza, ……………………………………..

Igazgató A munkaköri leírást elfogadom:

………………………………….. Tanító

81

12.sz. melléklet Az osztályfőnökök munkaköri leírása a gimnáziumban

-

-

az igazgató bízza meg egy évre munkáját a kerettanterv, az iskola pedagógiai programja és éves munkaterve alapján végzi tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése szaktanárokkal együttműködve orientálja a tanulók kétszintű érettségire jelentkezését, tehetséggondozás irányát együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, szükség esetén tanácskozásra hívja őket, koordinálja osztálya nevelő munkáját folyamatos kapcsolatot épít ki tanítványai szüleivel osztálya tanulói számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervez munkatervi program alapján közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében, lebonyolításában évente két alkalommal szülői értekezletet tart elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőit, felel az osztálynapló szabályszerű, naprakész vezetéséért a hátrányos és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel tantárgyak érdemjegeit beíratja a tanulókkal, ellenőrzi a szülői láttamozást regisztrálja és összesíti a tanulók hiányzásait, adatokat szolgáltat osztályáról az iskolai statisztika elkészítéséhez XII. évfolyamon kiemelt feladat a pályairányítás, az érettségire, továbbtanulásra, felvételire történő jelentkezések lebonyolítása Felelős osztálya érettségi vizsgájának technikai lebonyolításáért

82

13. sz. melléklet

Az osztályfőnök munkaköri leírása az általános iskolában -

-

az igazgató bízza meg egy évre munkáját a NAT, a kerettanterv, az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, melynek tartalmi követelményeit az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, szükség esetén tanácskozásra hívja őket vezeti osztály osztályozó értekezleteit meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart, témáit a munkaközösség által meghatározott formában, tanmenetben rögzíti felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire segíti a diákönkormányzat munkáját szükség szerint családlátogatást végez évente két alkalommal szülői értekezletet tart elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőit, felel az osztálynapló szabályszerűen, naprakész vezetéséért a hátrányos és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel a tantárgyak érdemjegyeit beíratja a tanulókkal, ellenőrzi, hogy aláíratták-e a szülőkkel. regisztrálja és összesíti a tanulók hiányzásait, adatokat szolgáltat osztályáról az iskolai statisztika elkészítéséhez elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket, a továbbtanulási lapokat szabályszerűen és pontosan továbbítja az osztályfőnöket megilleti az a jog, hogy osztályában szaktárgyait ő tanítsa.

83

14. sz. melléklet A munkaközösség – vezető munkaköri leírása A munkaközösség elsősorban szakmai és módszertani kérdésekben működik közre az iskolavezetésben. Jogszabályokban meghatározott ügyekben dönt, egyébként véleményező, javaslattevő jogköre van. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai választják meg határozott időre. Tevékenységéről elsősorban a munkaközösség tagjainak, másrészről az iskolavezetésnek köteles beszámolni. -

-

A munkaközösség-vezető a szaktárgyi oktatás elsőfokú irányítója. Évi 3-4 munkaközösségi összejövetelt szervez, amely orientáló, továbbképző és ellenőrző jellegű. A tanév indításakor javaslatot tesz az iskolai munka tervezéséhez. Összeállítja a munkaközösség éves munkaprogramját. A szakmai tartalmi munkát erősíti, fejleszti, integrálja. Javaslatot tesz a megjelenő és hasznosítható szakirodalom, oktatási segédanyag, taneszközök beszerzésére, időnkénti szükséges selejtezések megejtésére. Közreműködik a szertárak leltározásában. Irányítja a helyi tantervek kidolgozását, alkalmazását. Véleményezi, ellenőrzi a tanmenetek elkészítését. Kezdeményezi az egységes és objektív értékelés, mérés gyakorlatának kimunkálását. Megszervezi és lebonyolítja az iskola szaktárgyi versenyeit. Szorgalmazza és szervezi a városi, megyei és országos versenyekre való tehetséges tanulók kiválasztását, elősegíti azok felkészítését a versenyekre. Gondoskodik a munkaközösség tagjainak szakszerű helyettesítéséről a lehetőségek függvényében. Képviseli az iskolát iskolán kívüli szakmai fórumokon. Belső és külső szakmai továbbképzések tartalmi és szervezeti irányítója. Javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak terv szerinti továbbképzésére. Részterületén közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében. Az iskolavezetés számára megbízható információt ad a munkaközösség életéről, értékeli a szaktanárok munkáját. Végzi a tanórák és órán kívüli foglalkozások látogatását, tapasztalatairól információt ad. Véleményt nyilvánít a munkaközösség tagjai jutalmazásáról, béremeléséről, kitüntetésére való felterjesztéséről. Állást foglal a szaktanárok alacsonyabb szintű fegyelmező intézkedéséről. Véleményt nyilvánít új szaktanár alkalmazásáról és kinevezéséről.

A munkaközösség-vezető teljes jogú tagja a kibővített iskolavezetésnek, abban fontos szakmai szerepet tölt be.

84

15.sz. melléklet

Napközis nevelőtanár A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően az alábbi feladatokat kell ellátnia: 1. A napközis tanulók rendszeres, hatékony foglalkoztatása érdekében heti foglalkoztatási tervet készít. 2. A foglalkoztatási terv keretében biztosítja a napközis tanulók részére a másnapi felkészülést: - megismerteti velük az önálló és módszeres tanulást - szükség esetén segítséget nyújt a felkészüléshez - gondoskodik az írásbeli házi feladatok tanulók általi maradéktalan elkészítéséről - rendszeresen ellenőrzi az elkészített házi feladatokat - szóbeli feladatokat a napközis tanulóktól kikérdezi, szükség esetén gyakoroltatja - a gyengébb tanulókat egyénileg, vagy tanulócsoportok keretében korrepetálja előre meghatározott időpontokban - rendszeresen együttműködik a napközis csoportot tanító pedagógusokkal 3. A tanítási órák végeztével a felügyeletére bízott napközis tanulók csoportját ebédelteti, melynek során gondoskodik a kultúrált étkezési viselkedésről, a személyi higiénia szabályainak megtartásáról. 4. Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását, rossz idő esetén a tanteremben, jó idő esetén pedig a szabad levegőn. A színvonalas szabadfoglalkozások érdekében csoportja számára kulturális, sport, játék és munkafoglalkozásokat szervez. 5. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik. 6. Kötelezően rész vesz az iskolai rendezvényeken. 7. Tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozáson, értekezleten rész vesz. 8. A nevelői házirend megtartása kötelező. 9. A nevelés oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti. 10. A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató vagy a helyettese megbízza. A, A napközis nevelő napi feladatai -- Vezeti a napközis csoportnaplót -- Jelzi a hiányzó tanulókat --Az étkezési lapon nyilvántartja a napi étkező és távolmaradó létszámot -- Láttamozással igazolja a tanulók leckéjének elkészítését. B. A napközis nevelő felelős - A rábízott tanulók szellemi, testi épségéért - A foglalkozások rendjéért, a pontos kezdéséért, befejezéséért - Az adminisztráció pontos vezetéséért a naplók, ellenőrző könyvek félévi, év végi statisztika elkészítéséért - A foglalkozási terv elkészítésért - Az éves munkatervben megfogalmazott célkitűzések megvalósításáért - A túlóra, helyettesítési adatszolgáltatás időbeni leadásáért.

85

16. sz. melléklet

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Segíti és összehangolja az intézmény gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységét. Feladatit az igazgató vagy az igazgató által megbízott igazgatóhelyettes irányításával látja el. 1. Főbb feladatai Rendszeresen figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat, és ezekre felhívja az igazgató és a pedagógusok figyelmét. Minden tanév elején az iskolai munkaterv részeként elkészíti az iskola gyermekvédelmi munkatervét. Gyermekvédelmi munkáját önképzéssel és a szakirodalom tanulmányozásával folyamatosan fejleszti. Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. Minden tanév elején írásban tájékoztatja a szülőket és a tanulókat saját tevékenységéről, feladatairól és arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. Tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók, és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. A tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat szervez. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat és lehetőség szerint rész vesz a pályázatokon. 2. Különleges feladatai, jogköre A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatai a következőkre terjednek ki. -

Az ilyen jellegű problémákkal küzdő tanulók feltárására, nyilvántartására. A családlátogatásaikra, a tanulók családi környezetének megismerésére. A tanulmányi eredményük, magatartásuk és mulasztásaik figyelemmel kísérésére. Anyagi problémák esetén gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását kezdeményezi a polgármesteri hivatalnál. A gyermekvédelemmel foglalkozó szolgálat, hatóság részére e tanulókról az osztályfőnökökkel közösen környezettanulmányt készít. Figyelemmel kíséri és segíti pályaválasztásukat, továbbtanulásukat. Szükség esetén védő – óvó intézkedéseket javasol, és közreműködik ezek megvalósításában. Az osztályfőnökök javaslatai alapján kezdeményezi a rászoruló tanulók számára pénzbeli támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását. A polgármesteri hivatal felkérése alapján személyesen is részt vesz a támogatások elosztásában, a családokhoz történő eljuttatásában. Munkája ellátásával kapcsolatban betekinthet az iskola összes tanulókkal kapcsolatos iratában, nyilvántartásába.

86

-

-

Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén haladéktalanul értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, és ennek felkérésére részt vesz az eset megbeszéléseken. A tudomására jutott bizalmas információkat megőrzi, a tanulókkal kapcsolatban bárminemű információt csak a munkaköri leírásában rögzített körben szolgáltathat ki. A bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a pedagógusok elé.

3. Ellenőrzés, értékelés - Munkájáról minden félév végén írásban összefoglalót készít, és ezt ismerteti a nevelőtestülettel. - Az igazgató megbízása alapján – a fenntartó, az iskolaszék kérésére – beszámol az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységéről.

4. Kapcsolatai - Munkáját az igazgató utasításai alapján végzi. - A gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. - Rendszeres munkakapcsolatban kell állnia a nyilvántartott tanulók osztályfőnökeivel. - Rendszeres kapcsolatban áll az iskolán kívüli gyermekvédelmi intézményekkel, hatóságokkal, így különösen a Polgármesteri Hivatal irodájával, valamint a helyi gyermekjóléti szolgálattal.

87

17. sz. melléklet

Tárgy: Munkaköri elhatárolás ………………………………..– szabadidő szervező A Művelődési és Közoktatási miniszter 11/1994./VI.8./MKM. rendelete, a közalkalmazottak jogállásáról szóló XXXIII. Sz. törvény 20. §/11. és 21. § (2) bek. alapján létrejött közalkalmazotti jogviszonyból adódó feladatait az alábbiakban szabályozom: Alkalmazom szabadidő szervező munkakörben heti 40 órás munkaidőben. Segíti és összehangolja az intézmény kulturális tevékenységét. Feladatait teljes munkaidőben végzi. Feladatait az igazgató vagy az igazgató által megbízott igazgatóhelyettes irányításával látja el. 1. Főbb feladatai - munkáját, az iskola pedagógiai programjának figyelembe vételéve, éves munkaterve alapján látja el, - szervezi és előkészíti a különböző rendezvényeket, ünnepségeket, - szervezi, előkészíti, rendezi az iskolán kívüli szabadidős programokat a tanulók körében, - igény szerint kíséretet, ügyeletet biztosít az iskolán kívüli rendezvényekhez, - a diákoknak segítséget nyújt az iskola rádió kulturális működtetésében, - segítséget nyújt a diákújság kivitelezésében, - szakmai segítséget nyújt különböző iskolai csoportok tevékenységéhez, (énekkar, irodalmi színpad, kulturális versenyek, zenekar, tánckar, napközi) - a tanárok, tanítók, oktató, nevelő munkáját segítő programokat, rendezvényeket szervez (színház, mozi látogatás, író – olvasó találkozó, sportrendezvény, hangverseny, bérletek, jegyek árusítása) - tevékenységéről folyamatos tájékoztatást ad a felettesének, illetve a nevelőtestületnek, - az intézmény tanórán kívüli tevékenységének szervezése, lebonyolítása, értékelése, - a munkatervben rögzített minden hagyományos rendezvény szervezésében aktív közreműködés, - önálló program és ötletbörze, játékprogramok, vetélkedők lebonyolítása - összekötő a művelődési házak és az iskola között, - tanulmányi kirándulások, táborok szervezése, szállás, étkezés, busz - az iskola – gimnázium és általános iskola – diákönkormányzata tevékenységének segítése.

-

az iskolai rendezvények alatt felelős a hangosítás szervezéséért, működéséért,

88

-

-

a hagyományos iskolai rendezvények dokumentálásának megszervezése igény szerint (video, hang, képanyag biztosítása) szalagavatón, ballagáson, stb. Pályázatfigyelés. A megfelelő lehetőségek kihasználására különböző témakörökben pályázatírásban való közreműködés. Személyes forrásszervezés, szponzorokkal való kapcsolattartás. Esetenkénti gyermekfelügyelet (pl. baleset) Az iskolai fénymásolójának kezelése, dokumentálása (papír, festék). 14 órától a munkaidő végéig és tanításmentes napokon, ha nincs függőben lévő elintézetlen feladat a gondnokság, az adminisztráció munkájának segítése.

2. Ellenőrzés, értékelés Felettese megbízása alapján – a fenntartó, az iskolaszék kérésére – beszámol az iskola kulturális, szabadidős tevékenységéről. 3. Kapcsolatai Munkáját a felettese utasításai alapján végzi. A szabadidő programokkal, kulturális eseményekkel kapcsolatos intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja a felettesét. Rendszeres munkakapcsolatban áll az iskola osztályfőnökeivel Rendszeres kapcsolatban áll az iskolán kívüli kulturális intézményekkel, hatóságokkal. 4. Munkakörülmények Feladatainak ellátásához előzetes egyeztetés után igénybe veheti az iskolatitkár segítségét. Munkájához használhatja az 05. irodájában található számítógépet, az intézmény telefonját, faxát. Az itt nem szabályozott kérdésekben az igazgató és az igazgató helyettesek utasítását köteles végrehajtani. Nyíregyháza, …………………………………. szabadidő szervező

igazgató

89

18. sz. melléklet

Tárgy: Munkaköri elhatárolás …………………………– iskolatitkár A Közoktatásról szóló LXXXIX. Sz. törvény 54. § (1) bekezdésében biztosított jogomnál fogva munkaidejét és munkáját az alábbiakban szabályozom: Munkaideje: heti 40 óra Teljes munkaidő hétfőtől – csütörtökig 7.45 – 16.00 óráig Pénteken 7.45 – 14.45 óráig Feladatai: -

-

Végzi az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét és a határidő betartását. A tanulók részére megrendeli a diákigazolványokat, s azok kezelését a jogszabályokban meghatározottak szerint kezeli. Felelős környezete tisztaságáért, esztétikusságáért. Felel az intézményi ügyek titkos kezeléséért. Az adatok kezelése és továbbítása csak igazgató felhatalmazása alapján az iratkezelési szabályzat kereti között történhet. Gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek. Anyakönyvek rendezett kezelését elvégzi, gondoskodik azok évenkénti beköttetéséről. Ellátja a gépelési feladatokat. A tanulókkal, illetve az iskola működésével kapcsolatos nyomtatványokat megrendeli, nyilvántartja, rendszerezi, kiadja. Jegyzőkönyvet, emlékeztetőt készít minden olyan esetben, amikor erre az igazgatótól vagy helyetteseitől utasítást kap. Információt szolgáltat az igazgató utasítása alapján. Elvégzi mindazon a munkakörén kívül eső végzettségének megfelelő feladatokat, amivel az igazgató, illetve az általa kijelölt vezető megbízza. Munkáját felettese utasítása alapján tudása szerint maradéktalanul ellátja.

Nyíregyháza,…………………………. Igazgató A fentieket tudomásul vettem: …………………………………… iskolatitkár

90

19. sz. melléklet

Tárgy: Munkaköri elhatárolás ………………………………. Gazdasági ügyintéző Nyíregyháza A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (továbbiakban Kjt.) 20. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva a munkaviszonyával kapcsolatos munkakörét, munkaidejét az alábbiakban szabályzom. A Kjt. 21. § (2) bekezdése alapján történt munkaszerződés szerint személyügyi elődadó,IMI programmal történő számfejtések, gondnok, adminisztrátor munkakör elvégzésére. Munkaidejét az alábbiak szerint határozom meg: Hétfőtől – péntekig: 7.00 – 15.00 óra Munkaköri leírása: Munkakörében az alábbi feladatok végzésével bízom meg: Munkaüggyel kapcsolatos teendők ellátása munkaszerződések létesítése, megszüntetése adatfelvételi lapok, átsorolások elkészítése családi pótlék igénylése megbízási szerződések, nyilatkozatok elkészítése a dolgozók személyi anyagának rendezése pedagógus igazolványok kiállítása, nyilvántartása gazdasági iroda adminisztrációjának elvégzése (levelek, kimutatások gépelése)  Az IMI programmal túlórák számfejtése, nem rendszeres kifizetések számfejtése, és a távollétek lejelentése a Magyar Államkincstár felé.       

-

Gondnoki feladatok ellátása:

 Gondoskodik az intézmény karbantartásáról, valamint az eszközök pótlásáról és megrendeléséről.  Tisztítószer és anyagbeszerzést végez. A technikai dolgozók részére kiadja a takarításhoz szükséges tisztítószereket, a karbantartáshoz, valamint az oktató – nevelő munkához szükséges anyagokat.  A karbantartóktól naponta bekéri a munkalapokat, ellenőrzi a kiadott és felhasznált anyagokat, mennyiségét és igazolja az elvégzett munkát. A technikai dolgozók munkáját irányítja. A karbantartók részére naponta kiadja az elvégzendő feladatot és visszaellenőrzi.

91

 Szervezi és irányítja az épületek, állóeszközök, vagyontárgyak szükség szerinti felújítását, tatarozását, karbantartását.  Uszoda tisztaságáért, rendjéért felel.  Szabadságolási terv elkészítése, végrehajtása. A fentieken kívül feladatkörével összefüggő, a gazdasági igazgató helyettes egyéb utasításait végrehajtja. Nyíregyháza, ………………………

Gazd.igh.

Igazgató

A fentieket tudomásul veszem, 1 példányt átvettem:

……………………………….

92

20.sz. melléklet

Tárgy: ……………………úszómester – munkaköri elhatárolása Munkaideje: heti 40 óra Munkaidő beosztása: „B” hét 5.00 órától – 13.00 óráig „A” hét 13.00 órától – 21.00 óráig Munkakörében köteles ellátni a következő feladatokat: Az uszoda nyitva tartása idején ügyel és az ott tartózkodó személyekre vonatkozó baleseti óvó rendszabályokat betartja. Mentésre készen áll. - Úszás oktatásnál segítséget nyújt az úszást oktató tanárnak. - Ellenőrzi zárás után, hogy mindenki elhagyja az uszodát, elvégzi annak zárását. - Felelős az uszoda rendjéért (fürdősapka használat, medencébe lépés előtt zuhanyozás, kísérő személyek fürdőpapucs használata) - Figyelemmel kíséri és írásban jelenti az uszoda és a hozzá tartozó helyiségek bármi meghibásodását, rongálását, rendellenességét. - Figyelemmel kísérik a víz vegyszerezését, naponta elvégzi a porszívózást, (délelőtti műszak 5-6-ig) zárás után a medence partjának tisztítását (esti műszak) - Részt vesz a heti nagytakarításban. - Méri a levegő, a víz hőmérsékletét, azt az uszoda naplójában rögzíti. - A medence vízében keletkezett szennyeződéseket azonnal eltávolítja. - A medence falára rakódott algásodást, vízkövesedést eltávolítja hetenként egyszer. - Csoportok váltása idején ellenőrzi az öltözők rendjét, előkészíti, illetve ezen időszakban beosztható adminisztratív munkára, leltározás előkészítésére és lebonyolítására, nyári uszodai nagytakarításra. - Távollétében az uszodában nem tartózkodhatnak. - A munka díjazása a KJT 1.sz. melléklete alapján. - A pihenő és munkaszüneti napokon történő uszoda felügyeleti díjazása a KJT MT 147 § (1) bekezdése alapján. - Egyéb tekintetben az igazgató utasítása szerint jár el. Nyíregyháza, ……………………………. -

Gazd.igh.

igazgató

A munkaköri elhatárolást tudomásul vettem: …………………………………….

93

21. sz. melléklet

Tárgy: …………………… karbantartó – házfelügyelő munkaköri elhatárolása A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Sz. törvény 54. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva az 1995. november 1-én megkötött munkaszerződés feltételeként munkaköri elfoglaltságát az alábbiakban szabályozom: Munkaideje: heti 40 óra karbantartói munkakörben Ideje: hétfő – péntek 7.00 – 14.00 óráig és 20.00 – 21.00 óráig Házfelügyelői munkakör: naponta karbantartói munkaidőn kívül 5.00 – 7.00 óráig Házfelügyelői teendők: Vagyonvédelem munkaidőn kívül du. 19 órától reggel 6 óráig. Biztosítja az épület zárását az alábbiak szerint: Udvari kijárat, udvari kapu: 16.15 óra Főbejárat 19.00 óra Uszoda bejárat 21.00 óra és reggel 7.30 óra Tornatermi átjáró: 18.30 óra Nyitás: Uszoda bejárat 6.00 óra Főbejárat: 6.30 óra Udvari bejárat, vaskapu 7.00 óra Tornatermi átjáró 6.30 óra Nyitás előtt bejáratok (főbejárat, uszodai, konyhai, udvari) seprése, szemét összegyűjtése. Téli időszakban hó seprés, sózás. Hétfőn, csütörtökön a szeméttárolóból szállításhoz a kukák kikészítése, szeméttároló tisztántartása. Naponta a nyílászárók ellenőrzése, vizesblokkok ellenőrzése, az épület áramtalanítása a villanyszerelő utasítása szerint. Naponta a kulcsos szekrény ellenőrzése – átvétele a nappali portástól.. 18 óra utáni rendezvényeken ügyelet tartása külön utasításra. Rendkívüli eseményt (betörés, csőtörés) jelenti a gazdasági vezetőnek, megkezdi az elhárítást. Hétvégi munkaszüneti napokon külön megbízás lapján ügyelet tartása.

94

Karbantartói munkakör Naponta ellenőrzi a vizes berendezéseket (WC csoportok, tantermek vízcsapjai, konyha vizes berendezései, udvar kerti csapjai, uszoda gépészeti berendezés), a hibák kijavítását tervezi. Naponta jelenti az elvégzendő feladatokat az intézmény gondnokának. Az uszoda gépészeti berendezésének üzemeltetése a kiadott utasítás szerint. Az udvari kerti csapok karbantartása, fagytalanítása. Naponta vezeti a jelenléti ívet, munkanaplót naponta leadja. Naponta ellenőrzi az udvar állapotát, balesetmentesít, szemétszedés, kukák kiürítése, fűnyírás. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Igazgató, a Gazdasági Vezető, Gondnok utasítása szerint jár el.

Nyíregyháza, ………………………………………

Igazgató

A munkaköri elhatárolást tudomásul vettem:

……………………………………………..

95

22. sz. melléklet

Tárgy: Munkaköri elhatárolás

……………………………. kisegítő Nyíregyháza A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (továbbiakban Kjt.) 20. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva a munkaviszonyával kapcsolatos munkakörét, munkaidejét az alábbiakban szabályozom. A Kjt.21.§(1) bekezdése alapján történt munkaszerződés szerint kisegítő dolgozó (takarító) munkakörbe került alkalmazásra. Munkaidejét az alábbiak szerint határozom meg: Heti 40 óra Hétfőtől – péntekig 11.30 – 18.45 óráig. A fenti időponton túl heti egy alkalommal munkaidejük 7.30 – 18.30 óráig A munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően az iskola gazdasági igazgató helyettesének irányításával ellátja az intézmény kijelölt területének takarítását, rendben tartását. Kijelölt terület:

- földszinten lévő tantermek, folyosó, vizesblokkok - könyvtár, olvasó szoba

A kijelölt területhez tartozó terem kulcsokat a portán munkaidő kezdéskor felveszi, és azokat köteles a munkaidő végén hiánytalanul leadni. Feladatai: -

-

-

A fent kijelölt helyen lévő helyiségek naponta történő takarítása, felmosása, hulladékok kihordása. A padok, székek, szekrények portalanítása. A vizesblokkokban lévő fali csempe, járólap tisztán tartása, fertőtlenítése, takarítása. A könyvtárban, olvasó szobában naponta történő portalanítás, seprés, felmosás. A téli-, tavaszi-, nyári szünetekben az általános nagytakarítást köteles elvégezni. (ajtó- ablakpucolás, függönymosás, padok, székek súrolása, stb.) A heti egy alkalommal lévő hosszú munkanapon az étterem takarítása, rendben tartása.

A takarítás közben észlelt hibákat, hiányosságokat (pl. törött szék-, vagy asztal, csöpögő csap, kiálló szeg) a gondnokságon jelzi. A munkaköri elhatárolásában nem rögzített kérdésekben az iskola gazdasági igazgató helyettesének, vagy gondnokának utasítása szerint köteles eljárni.

96

Vitás kérdésekben elsőfokon az iskola vezetősége, másodfokon az intézmény munkaügyi döntőbizottsága határoz. A fentieket tudomásul veszem. A munkaköri elhatárolásból 1 példányt átvettem:

Kisegítő dolgozó Nyíregyháza, …………………………

Bak Tibor gazd.igh.

igazgató

97

23. sz. melléklet Tárgy: Munkaköri leírás …………………általános iskolai igazgatóhelyettes A 2003. évi törvény – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosítását követően – 54. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva a munkaidejét és munkáját az alábbiakban szabályozom. Munkaideje: heti 40 óra Kötelező óraszám: heti 6 óra Munkaidő beosztása: Hétfő 7.30 – 13.15 Kedd 7.30 – 14.15 Szerda 7.00 – 16.05 Csütörtök 7.00 – 13.15 Péntek 7.30 – 14.15 A kötelező órán felüli munkaidőkeret a vezetői teendők ellátását és a tanítási órákra történő felkészülését szolgálja. Feladatkörébe a következő tevékenységek tartoznak: -

-

Szakmai felügyeletet biztosít az intézmény testnevelési, természettudományi és társadalomtudományi, osztályfőnöki, alsó tagozatos munkaközösségeik felett, ellenőrzi a szaktanárok tanmeneteit. Koordinálja a közoktatási típusú sportiskolai osztályok működését. Elkészíti az általános iskolai tagozat tantárgyfelosztását, irányítja, felügyeli az órarendkészítést. Intézi az általános iskolai tagozat helyettesítésének beosztását, ügyel a szakszerűségre, elkészíti a TIK kimutatásait. A szakterületéhez tartozó sport és tanulmányi versenyeket koordinálja, ellenőrzi. Ellenőrzi a napközis és a tanulószobai foglalkozásokat, megszervezi a tagozaton a felzárkóztató és tehetséggondozó csoportokat. Heti 2 órában látogatja a tanítási órákat a tagozatokon és a szakterületének megfelelően. Segítséget nyújt az intézményi alapdokumentumok (Pedagógiai Program, Házirend) aktuálissá tételében. Szervezi, irányítja a tagozati beiskolázással járó feladatokat, egyben segítséget nyújt a nyolcadikos továbbtanulóknak. Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti a tanulói étkeztetés rendjét a higiéniai, mennyiségi és minőségi követelmények meglétét. Tapasztalatairól tájékoztatja az igazgatót. Megszervezi és ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, udvar rendjét, biztonságát, szükség esetén pedagógiai vagy munkáltatói intézkedést kezdeményez. Nyilvántartja a pedagógusok szorgalmi időn belüli szabadságát, távollétét az általános iskolai tagozaton. Megszervezi, levezeti a félévi, év végi osztályozó értekezleteket.

98

-

Segítséget nyújt az osztálykirándulások szervezésében, az erdei iskolai programjának kialakításában. Eseménynaptárt készít, havi rendszerességgel. Felügyeli a tagozati statisztikai adatszolgáltatást. Megszervezi a javító, osztályozó vizsgákat, elkészíti a tanév végi vizsgák rendjét. Részt vesz a nevelők minősítésében, kitüntetésre, jutalmazása javaslatot tehet, egyben kezdeményezheti a kötelezettségeit elmulasztó nevelő felelősségre vonását. Ápolj a kapcsolatot az iskola és a szülői munkaközösség képviselői között. Megszervezi a szülői értekezleteket és fogadóórákat. Figyelemmel kíséri, ellenőrizteti az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését. Munkájáról vezetői értekezleten és – előzetes megbeszélés alapján – kibővített vezetőségi és nevelőtestületi ülésen köteles beszámolni. Ellátja mindazon vezetői teendőket, amellyel az intézmény igazgatója megbízza. Segítséget nyújt a tagiskolával kapcsolatos feladatok ellátásában.

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja.

Nyíregyháza, 2011. szeptember 1. Igazgató A fenti munkaköri leírásban lévő feladatokkal egyetértek, és azokat tudomásul vettem.

Nyíregyháza, 2011. ………………………

Igazgatóhelyettes

99

24. sz. melléklet Tárgy: Munkaköri leírás ……………………………gimnáziumi tagozati igazgatóhelyettes A 2003. évi törvény – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosítását követően – 54. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva a munkaidejét és munkáját az alábbiakban szabályozom. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes távollétében teljes jogkörrel irányítja az iskolában folyó munkát. Munkaideje: heti 40 óra Kötelező óraszám: heti 4 óra Munkaidő beosztása: Hétfő 7.30 – 16.05 Kedd 7.30 – 14.15 Szerda 7.30 – 13.15 Csütörtök 7.30 – 13.15 Péntek 7.30 – 14.15 A kötelező órán belüli munkaidő keret a vezetői teendők ellátását és tanítási órákra történő felkészülését szolgálja. Feladatkörében a következő tevékenységek tartoznak: - Elkészíti a gimnáziumi óratervet, tantárgyfelosztást, irányítja az órarendkészítést és a tanrend szervezését. - Figyelemmel kíséri, és aktuális szinten tartja az intézmény alapdokumentumait.(IMIP) - Irányítja az intézményi minőségirányítási feladatok végrehajtását. - Az ADAFOR programon érkező információkat fogadja és továbbítja. - Szakmai felügyeletet biztosít az intézmény magyar, társadalomtudományi, idegen nyelvi munkaközösségei felett, ellenőrzi szaktanárok tanmeneteit. - Segítséget nyújt a tagiskolával kapcsolatos feladatok ellátásában. - Ellátja az iskolán kívüli és a külföldi kapcsolatok bonyolításával és felügyeletével kapcsolatos teendőket. - Szervezi a gimnáziumi érettségi vizsgák lebonyolítását. - Felügyeli a kompetencia és egyéb mérések lebonyolítását. - Irányítja és részt vesz a felvételi bizottság munkájában. - Szervezi, bonyolítja az iskolába érkező vendégek fogadását. - Irányítja az iskolai ünnepélyek, rendezvények szervezését, felügyeli ezeket. - Segít a tanulmányi versenyekkel kapcsolatos teendők ellátásában. Kiemelt feladata az Arany balladamondó verseny és Arany Versmondó verseny előkészítés, lebonyolítása. - Szervezi a fakultációs, érettségi előkészítő csoportokat, a felzárkóztató és tehetséggondozó tevékenységet gimnáziumban. - Szervezi a sikeres tanulók tiszteletére adott fogadást.

100

-

Figyelemmel kíséri a pályakezdő és óraadók munkáját a szakterületén belül.

-

Intézi a gimnáziumi tagozaton a helyettesítések beosztását, ügyel ezek szakszerűségére. Nyilvántartja a pedagógusok szorgalmi időn belüli szabadságát, távollétét a gimnáziumi tagozaton. Heti 2 órában látogatja a tanítási órákat. Óralátogatáskor ellenőrzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést, a füzeteket, az ellenőrzőket. Segítséget nyújt a tanév végi vizsgák megszervezésében, lebonyolításában a gimnáziumi tagozatnál. Segítséget nyújt az iskolai DÖK - segítő tanárok munkájához. Az intézményben pályázatfigyelői, pályázatírói feladatokat lát el. Figyelemmel kíséri, és aktuális szinten tartja az intézmény alapdokumentumait. Kéthavonta ellenőrzi a gimnáziumi tagozat naplóit, arról rövid jegyzőkönyvet készít. Az anyakönyvekbe történő aktuális bejegyzéseket folyamatosan nyilvántartja. A pedagógusok 7 évenkénti továbbképzéseit számon tartja és elkészíti az 5 éves továbbképzési tervet. Részt vesz a diákszociális juttatások ügyeinek intézésében, segíti a tanulók jutalmazásával kapcsolatos munka végzését. Elkészíti, összegzi a gimnáziumi tagozaton a TIK kimutatását. Irányítja, vezeti az iskolai drogprevenciós feladatokat, ellenőrzi, segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját. Megszervezi, bonyolítja a félévi és év végi osztályozó és nevelőtestületi értekezleteket. Aktívan részt vesz a felvételi vizsgákon. Segít az igazgatónak az általa rendszeresen látogatott szaktanárok munkájának minősítésében. Kitüntetésre, jutalmazásra javaslati jogkörrel rendelkezik. Kezdeményezheti a munkáját, kötelezettségeit felelőtlenül ellátó dolgozó fegyelmi felelősségre vonását. Segítséget nyújt az iskola nem helyben lakó diákjai számár a kollégiumi elhelyezésben, a kollégiumokkal folyamatosan kapcsolatot tart. A tantermek és az iskola egyéb helyiségeinek állagmegóvása érdekében kéthavonta ellenőrzést végez, amiről rövid jegyzőkönyvet készít. Közreműködik könyvtári beszerzésekben, biztosítja a szakszerűség és folyamatosság elvét. Lebonyolítja a gimnáziumi beiratkozással kapcsolatos szervezési és adminisztrációs tevékenységet. Munkájáról a vezetői értekezleteken és – előzetes megbeszélés alapján – kibővített vezetőségi és nevelőtestületi értekezleten köteles beszámolni. Szervezi a szülői értekezleteket és fogadóórákat. Segítséget nyújt végzősök továbbtanulással kapcsolatos teendők ellátásában. Felelős az osztálykirándulások szervezéséért, lebonyolításáért. Ellátja mindazon vezetői teendőket, amellyel az intézmény vezetője megbízza.

-

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Nyíregyháza, 2011. szeptember 1.

101

25. sz. melléklet Arany János Gimnázium és Általános Iskola Nyíregyháza, Ungvár sétány 22. Tárgy: Munkaköri leírás tagintézmény vezető A 2003. évi törvény – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosítását követően – 54. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva a munkaidejét és munkáját az alábbiakban szabályozom.

Munkaideje: heti 40 óra Kötelező óraszám: heti 6 óra Munkaidő beosztása: Hétfő 8.45 – 15.45 Kedd 10.00 – 16.00 Szerda 7.45 – 15.45 Csütörtök 7.45 – 15.45 Péntek 7.45 – 12.15 Feladatkörében a következő tevékenységek tartoznak: - A Tagintézmény törvényes működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása. - Az igazgatóval egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat. - Az iskolai munkaterv ellenőrzési szempontjai szerint havonta legalább 2 órát látogat, és elemzést végez. - Ellenőrzi a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, szülői értekezletek megtartását. - Megszervezi az intézményi fogadó órákat, szülői értekezleteket. - Segíti és ellenőrzi a tagintézményi munkaközösségek munkáját. - Segíti a nevelési, és a nevelőtestületi értekezletek megszervezését, megtartását. - Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, tanárjelölteknek. - Ellenőrzi, összegzi a TIK kimutatást. - Gondoskodik a hiányzó pedagógusok, pedagógiai munkát segítők helyettesítéséről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót. - Az igazgatóval közösen elkészített tantárgyfelosztás alapján elkészíti az órarendet, az ebédlő, reggeli és délutáni ügyeleti beosztását, a hittan órák rendjét, a tantermek beosztását. - Jóváhagyja a nevelők tanmenetét, foglalkozási tervét. - Gondoskodik a nevelők adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről (naplók, ellenőrzők, anyakönyvek stb.). - Vezeti a pedagógusok és pedagógiai munkát segítők, valamint a könyvtáros és az iskolatitkár szabadságának nyilvántartását. - Elkészíti különféle tanév közbeni jelentéseket, statisztikákat.

102

-

-

Javaslatot tesz az igazgatónak a pedagógusok, pedagógiai munkát segítők kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására. Ellenőrzi a pedagógusok, pedagógiai munkát segítők szakmai munkáját és munkafegyelmét. Felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást. Felügyeli az iskolai versenyeket. Kezeli, megvalósulását tervezi, szervezi és ellenőrzi, szükség esetén módosítását előkészíti: a Pedagógiai Program taneszköz-fejlesztési tervének és tantervi fejezetének, valamint az IMIP-nek. Megszervezi, levezeti a félévi és év végi osztályozó értekezleteket. Ellátja mindazon vezetői teendőket, mellyel az intézmény vezetője megbízza.

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Nyíregyháza, Igazgató A munkaköri leírásban lévő feladatokkal egyetértek, és azokat tudomásul vettem.

Nyíregyháza,. …………………………….

103

26.sz. melléklet

FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét (a továbbiakban FEUVE) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, illetve a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján a következők szerint határozom meg.

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Az államháztartási törvény alapján a költségvetési szerv vezetője Kantár Attila felelős: - a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, - az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, - az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, - a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, - a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, - a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért. A költségvetési szerv vezetője évente az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről. Az Áht.-ban meghatározott kötelezettség az intézmény vezetőjének feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán valamint jelen szabályzaton keresztül valósul meg.

104

1. A FEUVE rendszerének célja, tartalma A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvei figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatosan kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: -

-

-

a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait is), az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, elletve ellenjegyzését, a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).

A felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy - a költségvetési szerv valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel, - az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, - megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az intézmény gazdálkodásával kapcsolatosan, - a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek, - a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. A költségvetési forrás felhasználásában résztvevő költségvetési szerv vezetőjének az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. Törvény, (továbbiakban Áht.) valamint az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) szabályozásának megfelelően kell megszerveznie és működtetnie a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést a költségvetési szerven belül. A FEUVE rendszere az alábbi három fő területet szabályozza: - az ellenőrzési nyomvonal kialakításának kötelezettsége, - a kockázatkezelés, - a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának kötelezettsége. Az intézmény vezetője az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről. 105

II. AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az Ámr. rendelkezései szerint az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak táblázatba foglaltakkal szemléltetett leírása. 2. Az intézmény vezetőjének kötelezettsége az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során

Az intézmény vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, táblázatba foglalt leírása. Az ellenőrzési nyomvonal az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. 3. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége az Arany János Gimnázium és Általános iskola működésében Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel: - az Intézmény működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét, - kialakításával az intézményre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor, - valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak, - megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő. 4. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a felelősségi szintek területén Az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, az ellenőrzési pontok.

106

Az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős. Az ellenőrzési nyomvonal megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik. 5. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeten belüli együttműködés erősítése területén A különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításáról. Az ellenőrzési nyomvonal a teljes feladatellátásra kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze. 6. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeti működés területén A megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat. A hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, így működtetését. Az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedések kialakulása működési zavarokhoz vezethet. 7. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése Az ellenőrzési nyomvonal készítésének kötelezettsége felöleli az intézmény tevékenységét jellemző összes folyamatot. Az intézmény működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek (a működési folyamatoknak) megfelelően kell a költségvetési szervet működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni. A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, az Intézmény tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. A szabályszerűen vezetett és dokumentált folyamatok megmutatják a művelettel kapcsolatos információkat, a művelet időpontját, a feladat ellátásának módját, az alátámasztó (beérkező és kimenő) dokumentumokat. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása az Intézmény teljes tevékenységére vonatkozik, az Intézmény szervezetét, struktúráját jellemző működési folyamatokkal, illetve a folyamatokat működtető folyamatgazdákkal együtt, vagyis azon személyekkel, akik a szervezeten belül elsődlegesen felelősek az adott folyamat végrehajtásáért. A működési folyamatok pontos és teljes körű meghatározása, a szabályzatokban való rögzítése az Arany János Gimnázium és Általános Iskola igazgatója felelőssége és kötelezettsége. 8. Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása

107

Az Arany János Gimnázium és Általános iskola gazdálkodásának, működési sajátosságainak figyelembe vételével szükséges az ellenőrzési nyomvonalat kialakítani. Rendszeres időközönként a már érvényben lévő ellenőrzési nyomvonalakat felül kell vizsgálni, folyamatosan aktualizálni kell. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának első lépése a folyamatok és a folyamatgazdák azonosítása. Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola működési folyamatait a főfolyamatok mentén kell csoportosítani, majd a főfolyamatokat részfolyamatokká kell bontani. A működési folyamatok szabályozottságára lehet alapozni az ellenőrzési pontok, nyomvonalak elkészítését. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának feladatát támogatják az Intézmény rendelkezésére álló belső szabályzatok, dokumentációk, egyéb információk, a lezárt ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentésekben tett megállapítások, javaslatok, illetve az elkészített intézkedési tervek felhasználása. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során különféle ellenőrzési pontokat kell beiktatni. Az ellenőrzési pontok meghatározása és működtetése, annak minősége, a FEUVE erősségeit, illetve gyengeségeit mutatja meg. Az ellenőrzési pontok lehetnek: - vezetői ellenőrzési pontok - szervezeti ellenőrzési pontok - jóváhagyási ellenőrzési pontok - működési ellenőrzési pontok - hozzáférési ellenőrzési pontok - megszakítási ellenőrzési pontok Az intézmény ellenőrzési nyomvonalának kialakításakor a gazdasági események sorrendiségének kiválasztásában a költségvetési szervre vonatkozó legjellemzőbb folyamat az elsődleges szempont. A gazdasági esemény, folyamat meghatározása alapján kerül sor az intézmény ellenőrzési nyomvonalának táblarendszerbe történő foglalására. 9. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott táblarendszer A gazdasági eseményekre vonatkozó táblarendszer elsősorban az érintett szervezet felelősségi és az információs szintjeit tartalmazza, a kapcsolódásokat, az irányítási és ellenőrzési folyamatot. A táblarendszer fejlécének adatai, amelyet valamennyi esemény leírásánál egységesen használunk: - sorszám - tevékenység, feladat - jogszabályi alap - előkészítés - keletkező dokumentum - felelős/kötelezettségvállaló - határidő - ellenőrzés/érvényesítés - utalványozás/ellenjegyzés - pénzügyi teljesítés

108

-

könyvvezetésben való megjelenés

A táblázatok elkészítése során hivatkozni kell az érvényben lévő szabályzatokra a táblázatok egyes rovatain belül. A táblarendszer az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatosan a teljes folyamatot írja le, vagyis a tervezéstől a végrehajtáson át a beszámolás fázisáig, megjelölve a folyamatot és a felelőst, ellenőrzési pontot, a dokumentumokat (adatbázist), amelyet az adott folyamat használ és az ezekért való felelősségeket. A gazdasági eseménycsoportok, mint alapfolyamatok esetében az egyes szakaszokhoz hozzárendelhető az adott tevékenység felelőse (ellenőrzési pont), a beérkező dokumentum típusa, valamint a tevékenység következtében előálló és már a következő feladat inputját képező dokumentum jellege. Az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, táblarendszerét a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. III. KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni, és meg kell állapítani az Intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal , a végrehajtás alapvető része. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beépítsék, és a szervezet minden tagja megértse a kockázatkezelés értékét. Fontos figyelembe venni, hogy a kockázatkezelés elsősorban a szervezet feladatellátását támogató belső folyamat és nem az adott költségvetési szerven kívüli szervezetek, hatóságok igényeit szolgálja.

1. A kockázat fogalma Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 63. pontja meghatározza a kockázat fogalmát: „kockázat az intézmény gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.” A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret, vagy információ. Eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata.

109

Ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző, illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat. 2. Kockázatkezelés, a kockázat kezelő A kockázatkezelésért felelős Arany János Gimnázium és Általános Iskola igazgatójának tevékenységében támaszkodnia kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira. A kockázat azonosítással a megfelelő válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők. A költségvetési évre szóló munkaterv (célkitűzések) végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel. A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében az intézményvezető intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés),m folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tat, vagy felkéri a belső ellenőrzést vizsgálat elvégzésére. A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. Az ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési tevékenységet ellátni. (A kockázatkezelést a költségvetési szerv vezetője végezheti egyedül, testületi munkában, átruházhatja az egyes szakmai területek vezetőire a területet érintő kockázatok kezelését.) A kockázatkezelést intézményünkben az igazgató, illetve az általa megbízott személyek végzik. 3. Kockázatkezelési hatókör Az intézmény vezetőjének felelőssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. Az intézményvezető elkészíti a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját. Az intézményvezető felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen és mekkora kockázat-nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni. 4. Az intézményi kockázatok kezelésének folyamata Az intézmény működésének alapvető érdeke, hogy elérje célkitűzéseit. Az intézmény a szervezeti cél érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal szembesül. Az intézmény vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a célkitűzésekre, tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség 110

szerint elősegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, és ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Ezt kockázatkezeléssel érheti el az intézmény. A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön - külön – az alábbiak lehetnek: - véletlenszerű események, - hiányos ismeret vagy információ, - ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben. A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza: - a kockázatok felmérése, - a kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása, - a kockázatok értékelése, - az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára), - a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása, - a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról, - a válaszintézkedés „beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata. A kockázatkezelési folyamatok bevezetése: -

az intézményvezető feljegyzést küld a vezetőség és a szervezet minden tagjának, a folyamatot megindítja a kockázat kezelésére vonatkozó dokumentum szétküldése csapatmunka a kockázatkezelés különböző szintjein a képzési-oktatási keret egy részének átirányítása kifejezetten kockázati képzésre a főbb szervezeti célkitűzések és a jelentősebb kockázatok széleskörű ismertetése (a jelentős kockázatok kezelésére kialakított világos stratégia szervezeten belüli kommunikációjának megszervezése.)

4.1 A kockázatok felmérése Az intézményvezető évről évre köteles meghatározni és aktualizálni az intézmény előtt álló rövid és középtávú prioritásokat, célkitűzéseket és feladatterveket. Ezeket a célokat, célkitűzéseket az éves tervben kell rögzíteni. Az éves munkaterv elkészítését átfogó kockázatfelméréssel kell összekötni, a feladatokat egy időben kell végrehajtani. 4.1.1 A kockázatfelmérés célja A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési

111

valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek az intézményre, ha valóban felmerülnek. 4.2. A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas módszerek meghatározása

magas

mérsékelt kockázat

alacsony

Szervezetre gyakorolt hatás

A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek az intézmény célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. Az azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását az intézmény igazgatója végzi. A kockázatvizsgálat során egy kifejezetten erre a célra alakult „munkacsoport” jön létre (akár szervezeten belüli, akár szervezeten kívüli tagokból), hogy felmérje az intézmény összes tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza a kapcsolódó kockázatokat. A „munkacsoport” alapvető munkamódszere: az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, amely alapján a csoport kialakítja a szervezet kockázati térképét.

alacsony kockázat

alacsony

jelentős kockázat

mérsékelt kockázat magas

bekövetkezés valószínűsége

A kockázati önértékelés során az intézmény valamennyi területén dolgozó munkatárs részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Ez többféle módon történhet: - kérdőívek segítségével, - interjúk, vagy - tapasztalt szakértők által levezényelt munkamegbeszélések során. KÜLSŐ KOCKÁZATOK - Infrastrukturális - Jogi és szabályozási - Elemi csapások 112

PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK - Költségvetési - Csalás vagy lopás - Biztosítási - Felelősségvállalási TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK - Működési - Információs - Kockázat-átviteli EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZATOK - Személyzeti - Egészség és biztonsági 4.3. A kockázatok értékelése Bizonyos típusú kockázatok számszerűsíthetők (számszakilag értékelhetők, p. a pénzügyi kockázatok). Más kockázatok értékelésére csak sokkal szubjektívebb értékmérés áll rendelkezésre.

4.4. Az elfogadható kockázati szint meghatározása A feltárt kockázattal kapcsolatos reakciókat az intézmény által elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell eldönteni, melynek a meghatározásáért az intézményvezető felelős. A kockázati szint azt jelenti, ami felett az intézmény mindenképpen válaszintézkedést tesz a felmerülő kockázatokra. 4.5. Kockázati reakciók A négy alapvető kockázatkezelési stratégia az alábbi lehet: -

kockázat átadása (biztosítás révén), kockázat elviselése (a válaszintézkedés aránytalanul nagy költségei miatt),

113

-

kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése) kockázatos tevékenység befejezése (közszférában nehezen megvalósítható).

4.6. A kockázatokra adható válaszok, kockázat - nyilvántartás Az intézmény kialakítja sajátosságainak megfelelően az intézményi kockázat nyilvántartást. A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása központi feladat. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően - a bekövetkezés valószínűségét, - az esetleg felmerülő kár mértékét, - a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, - a felelős munkatárs nevét, - azt, hogy vannak-e olyan folyamatba épített ellenőrzések, eljárások, amelyek biztosítják, hogy a szervezet célkitűzései teljesüljenek, - illetve, ha a folyamatba épített ellenőrzések, eljárások nem elégségesek, mit tesz az intézmény az adott konkrét területen. A kockázatkezelési eseteket az intézményvezető elemzi és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére. Az intézményi kockázat – nyilvántartást 4.7. Beépítés és felülvizsgálat A kockázatkezelés alapvető célja, hogy ez az összefüggésrendszer, és az ezzel kapcsolatos felelősség világossá váljék minden érintett számára. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősséget is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült - csak időszakos – feladattá válik.

Minthogy a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat; ezért meg kell győződni arról, hogy a szervezet kockázati környezete változott-e, vagy sem. 5. Kockázatkezelés időtartama A kockázatkezelés tevékenységét a döntés előkészítésénél, a költségvetési tervezés első szakaszaiban kell megkezdeni. A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissíteni a megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával. 6. Kockázati jelentés rendszer A kockázati jelentési rendszer a meglévő vezetői információs rendszer része.

114

IV. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 145/A § (5) bekezdésének megfelelően az intézmény vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. 1. Szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapesetei: -

a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság)

Egyes eljárások értelmezése a szabálytalanságok során: A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan – vagy aha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek, és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény 1 § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.

115

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimodja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. Törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. Törvény megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., Ktv., illetve a Kjt., a Htv. Megfelelő rendelkezései az irányadók. 2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézményvezető felelőssége. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézményvezető felelőssége, hogy: - a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény - a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető

-

szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy - megakadályozza, a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés) - keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. (A szabálytalanságok kezelése – az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása – az intézmény vezetőjének a feladata, amely feladatot az intézmény vezetője a költségvetési szervben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhatja.) intézményünkben a szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az igazgató feladata. 3. A szabálytalanságok készlelése a FEUVE rendszerében

116

A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és a munkáltató részéről egyaránt. 3.1 Az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni az intézmény vezetőjét. Amennyiben az intézmény vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a felügyeleti szervnek kell értesítenie. (írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.) A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 3.2. Az intézményvezető észleli a szabálytalanságot 3.3. Az intézményvezető, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.

3.3 Az intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. Az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. 3.4.

Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot

A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, APEH, az EU ellenőrzést gyakorló szerveii, stb.) A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni. 4.

A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása

Az intézményvezető felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető-, vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.

117

Fegyelmi ügyekben az intézményvezető vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében a szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. Intézkedések, eljárások nyomon követése

5.

Az intézmény vezetője: -

nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét, figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását, a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanságlehetőségeket” beazonosítja (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban levő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása

6.

Az intézményvezető feladata: -

-

a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik, egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohézió Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.

A költségvetési szerv vezetője eljárásrendet ad ki a költségvetési szerv teljes tevékenységével kapcsolatosan a szabálytalanságok kezeléséről, amely a 4., 5., és a 6. pont elemeit tartalmazza. Az eljárásrend kiadmányozása mellett az intézmény vezetője dönthet úgy, hogy:

118

-

-

-

szakértői csoport értékelje a költségvetési szerv működése során előforduló szabálytalanságokat, és a szakértői csoport egyúttal javaslatot tesz a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre; ebben az esetben a csoport működését is szabályozni kell. Szabálytalansági felelőst jelöl ki a szabálytalanságok észlelésére és a kapcsolódó intézkedések koordinálására; ebben az esetben a szabálytalansági felelős munkaköri leírása tartalmazza a feladatot, a jelentési kötelezettségeket. Az általános, a költségvetési szerv egészére érvényes elveket, kötelezettségeket tartalmazó eljárásrend mellett, az egyes szervezeti egységek vezetői kötelesek a saját szervezeti egységeik tevékenységének szabályozása során a szabályzattól való eltérés eseteit, az eltérés, a szabálytalanság következményeit, a korrekciók, intézkedések eseteit, a nyilvántartás és jelentés folyamatait is szabályozni.

119

27.sz. melléklet

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Általános fogalmak

I.

1. Iratkezelési szabályzat Az iratkezelési szabályzat az iratok, a bármely technikai eljárással készült kép- és hangfelvételek, valamint a gépi adatfeldolgozás során keletkezett adathordozók biztonságos őrzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel ellátását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza. 2. Iratkezelés Az iratkezelés fogalmi köréhez tartozik az intézménybe érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy ott keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása, segédletekkel ellátása, az intézményen belüli irányítása, az ügyintézés során készült kiadványok és ezzel kapcsolatos egyéb küldemények postára adása, kézbesítése, valamint az iratok irattári kezelése, megőrzése, selejtezése és levéltárba való átadása. 3. Irat Irat minden írott szöveg, számadatsor, térkép, terv-rajz és hang-jegy (kotta), amely bármilyen anyagon, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kéziratokat. Iratnak minősülnek a gépi adatfeldolgozás útján rögzített adatok is. 4. Irattári anyag Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre még ügyviteli szempontból szükség van. II.

Az irat- és ügykezelési feladatok Az intézmény titkárságán az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat az oda beosztott adminisztratív dolgozó (iskolatitkár) végzi. A munka irányítása és ellenőrzése az intézmény vezetőjének a feladata. A titkárság dolgozója (az iskolatitkár) az intézménybe érkező küldeményekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el: - a küldemények átvétele és továbbítása felbontásra az igazgató vagy igazgatóhelyettes felé,

-

az iktatás,

120

- az esetleges előiratok (előzmények) csatolása, - az irodában oktatott iratok belső továbbítása az illetékes személyek felé, - postai feladás, a kiadványok továbbítása, - a határidős iratok kezelése és nyilvántartása, - az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, - az irattár kezelése, rendezése, - az irattári jegyzékek elkészítése, - közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál. Az irattár őrzi és kezeli a három évnél régebbi irattári anyagot. Lebonyolítja az iratok selejtezését és levéltárba adását, valamint gyűjti, rendszerezi az intézményi munkával kapcsolatos dokumentációs anyagot. III.

A küldemények (beadványok) átvétele és iktatása

1. A küldemények átvétele A titkársági iroda munkatársa (iskolatitkár) átveszi a kézbesítők útján érkező iratokat, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat, kérelmeket. A nyilvántartott küldemények (ajánlott, expressz ajánlott, csomag és távirat) átvételét a posta szabályainak megfelelően végzik. Az intézményhez ajánlottan vagy kézbesítés útján érkezett küldeményeket a kézbesítőkönyvvel kell átvenni. Ha a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az intézményt illeti, felbontatlanul kell az illetékes szervhez továbbítani. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezelő rávezeti a „sérülten érkezett”, illetőleg a „felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés keltezését, és aláírja. 2. A küldemények felbontása Az intézményhez továbbított küldeményeket az intézmény igazgatója vagy igazgatóhelyettese bontja fel, ha szükséges névre szignálja és aláírásával átadja az iskolatitkárnak. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői munkaközösség részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. A névre szóló iratok, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz (iskolatitkárhoz). Ha a küldeményből az intézkedésre jogosult szerv nem állapítható meg, az iratot – értesítés keretében – vissza kell küldeni a feladónak. Az igazgatónak vagy az igazgatóhelyettesnek a küldemény felbontásakor egyeztetnie kell a borítékon és a benne lévő iraton (iratokon) lévő iktatószámot (számokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Ugyancsak fel kell tüntetni azt is, ha a küldemény sérült borítékban érkezett, vagy azon a felbontás jelei állapíthatók meg.

Ha a küldeményhez illetékbélyeg, pénz vagy nemzetközi válaszbélyegszelvény van mellékelve, ezt az iraton külön fel kell tüntetni.

121

Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény névtelen levél, végül ha a feladás időpontjához feltehetően jogkövetkezmény fűződik (pl. fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett (+boríték) jelezni szükséges. 3. Az iktatás Az intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat az iskolatitkárnak iktatni kell. Új iktatókönyvet nem szükséges minden naptári évben nyitni, elegendő azt két évente megtenni, figyelve arra, hogy a megkezdett év az év végéig beleférjen az iktatókönyvbe. Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót is kell vezetni és az egyes éveket piros vonallal kell egymástól elválasztani. A beérkezett iratokon az érkezés sorrendjében kell beiktatni. Az iratokon és az iktatókönyvben is fel kell tüntetni az érkezés napját és az iktatószámot. Iktatáskor, akár érkezett, akár az intézményben belül keletkezettről van szó, az iratot minden esetben el kell látni az iktatási bélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak egyes rovatait. Az iktatószámot és az irat egyéb lényeges nyilvántartási adatait be kell jegyezni az iktatókönyv megfelelő rovataiba. Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit. Iktatószámot irat nélkül kiadni nem szabad. 4. A táviratok, telefaxok és elektronikus levelek iktatása A táviratokat és faxokat ha ahhoz van kapcsolódó irat, akkor ahhoz kell csatolni. Ha azonban az ügynek nincs még előzménye, akkor maga a szöveget kell beiktatni. Az elektronikusan érkezett leveleket az internethálózaton keresztül naponta az iskolatitkár nézi meg. A reklámanyagokon kívül minden érkező levelet kinyomtat, majd aztán átadja az intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének. Az igazgató vagy igazgatóhelyettes megnézi az iratot, ellátja az érkezés dátumával, ha szükséges névre szignálja, és aztán átadja az iskolatitkárnak iktatásra. Az iskolatitkár miután beiktatta az iratot, átadja annak a dolgozónak, akinek a nevére szignózta a levelet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes. A dolgozó bizonyos határidőn belül az iratot visszajuttatja az iskolatitkárnak, aki elhelyezi azt az irattárba. 5. Iktatásra nem kerülő iratfajták Nem kell iktatni az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl. személyzeti nyilvántartások, gazdasági jellegű nyilvántartások, könyvelési bizonylatok, stb.), valamint a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket, meghívókat, prospektusokat, közlönyöket, szaklapokat, folyóiratokat, reklámcélú kiadványokat.

6. Gyűjtőszámos iktatás Az időszakos jelentések, adatszolgáltatások – különösen, ha elintézésük együttesen történik – és egyéb más iratok akár közös iktatószám alatt is gyűjthetőek.

122

7. Az iktatási bélyegző A bélyegzőt, az iratot középen hosszába kettéhajtva, az irat külső oldalának felső részére kell rányomni. A bélyegzőlenyomaton az érkezés dátumát (csak az érkezett levelek esetén), az iktatószámot, az ügyintéző nevét, az intézkedést és az intézkedés keltét kell kitölteni. Az ügyfél tulajdonában maradó – neki visszaküldendő – okmányokra (pl. oklevél, anyakönyvi kivonat, bizonyítvány) iktatószámot csak grafit ceruzával szabad felírni. 8. Az iktatókönyv Iktatás céljára a Tü. 804. r. számú 108 lapos iktatókönyvet kell használni. Az iktatás az első oktatószámtól megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta, minden iktatott iratnál fel kell tüntetni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad, a tévedésből bejegyzés nélkül hagyott iktatószámot át kell húzni, és meg kell jelölni az áthúzás okát, az így megsemmisített számra újabb iratot iktatni nem szabad. A téves bejegyzéseket vékony tollal át kell húzni úgy, hogy az eredeti (téves) bejegyzés is olvasható maradjon, és e fölé kell a helyes adatot írni. Ha az iktatókönyv már betelt (nem fér bele több iktatandó irat), akkor a naptári év végének dátumával, névaláírással és bélyegzővel le kell zárni. 9. Az ADAFOR-on érkező dokumentumok: Az ADAFOR programon keresztül érkező leveleket naponta az általános igazgatóhelyettes nézi meg, kinyomtatja és átadja az iskolatitkárnak. Az iktatószámmal érkező leveleket az iskolatitkár bevezeti az iktatókönyvbe, majd továbbítja az iskola igazgatójának. A mellékletekből 1 példányt külön le kell fűzni, amelyet a tanév végéig meg kell őrizni. IV.

Az ügyintézéssel összefüggő iratkezelés

1. Az ügyintézés Az iktatott iratokat az ügy elintézőjének az intézményen belüli rendelkezések szerint kell átadni. Az iratnak tartalmaznia kell az oktatási intézmény nevét, székhelyét, az iktatószámot, az ügy elintézőjének megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét, beosztását és az oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, telefaxon illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn, telefaxon vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés idejét és az ügyintéző aláírását. Ha határozatot kívánunk hozni, akkor azt meg kell indokolni. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, valamint az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

123

V. A kiadványok (küldemények) továbbítása a címzettekhez 1. A kiadványok (küldemények) továbbítása a címzettekhez A küldeményeket közönséges, ajánlott, expressz, ajánlott-expressz, tértivevényes, ajánlott-tértivevényes levélként és csomagban (illetve táviraton vagy telefaxon) vagy személyesen a kézbesítővel lehet elküldeni, továbbítani. 2. Az elküldése módja Expressz levélként, táviratként – indokolt esetben – csak a soron kívüli postai kézbesítést igénylő küldeményeket, illetve értesítéseket szabad továbbítani. A távirat szövege általában a 30-40 szót nem haladhatja meg. Ajánlott levélben csak fontos, vagy nehezen pótolható illetve az ügyintéző által fontosnak tartott iratokat szabad küldeni. Ha az irat átvételének időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie, az iratot tértivevénnyel kell elküldeni. 3. Kézbesítés Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Kézbesíteni minden olyat iratot lehet, melyet az ügyintéző fontosnak tart, illetve melynek gyors további ügyintézést igényelnek. Az ilyen küldeményeket be kell vezetni a kézbesítő könyvbe – megnevezve a címzettet, a küldemény tárgyát és a küldés dátumát – és a címzettnek aláírásával kell igazolnia az irat átvételét. VI.

Irattári feladatok

1. Az irat irattárba helyezése Az iratot az elküldés vagy a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon, illetve ha már az elintézése megtörtént irattárba kell tenni. Az irattárba helyezés előtt az iskolatitkár köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincs e benne idegen irat, továbbá, hogy minden kezelési utasításnak eleget tettek-e. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket az oktatási intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak.

2. A kézi irattár kezelése Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és őrizni. A kézi irattárban az iratokat évek szerint, azon belül az iktatószámok sorrendjében (alulról felfelé növekedve) külön-külön kell kezelni, ha lehet zárható helyen tárolni. Ennek kezelése és folyamatos rendezése szintén az iskolatitkár feladata.

124

3. Másolatok (másodlatok) kiadása Az irattárban kezelt iratról (kiadványról) másolat kiadását az ügyben kiadványozási joggal felruházott illetékes ügyintéző és felettese engedélyezheti. A másolat kiadásának engedélyezését az iratra az engedélyező köteles rávezetni. A másolat „A másolat hiteles” záradékkal, keltezéssel és névaláírásával az iroda illetékes dolgozója és az iskola igazgatója hitelesíti. Az intézmény által kiállított bizonyítványról, ha az eredetit a tulajdonos elvesztette, vagy az megsemmisült, csak másodlatot lehet kiadni, az erre megfelelő nyomtatvány kitöltésével, illetve a megfelelő illeték megfizetésével. A másodlatot az intézmény igazgatója hitelesíti. 4. Az irattári anyag selejtezése Az irattárban őrzött iratokat legalább öt évenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését az intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. A selejtezés lebonyolításáért pedig az iskolatitkár felel. 5. Az iratselejtezési jegyzőkönyv A selejtezésre szánt iratokról selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak – a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni. Az intézményeknél keletkezett, nem iktatott iratokat az intézmény vezetője által megállapított őrzési idő után, szabályos selejtezési eljárással – az iratok egyenkénti elbírálásával – kell selejtezni. 6. Az iratok átadása a levéltárnak A ki nem selejtezhető iratokat az irattári terven megjelölt átadási időben – legalább 15 évi őrzési idő után, öt évenként egyszer – az illetékes levéltárnak kell átadni.

A levéltárnak csak teljes, lezárt évfolyamú, rendezett irattári tételeket lehet átadni. Az átadásra kerülő tételekből az ügyvitelhez szükséges iratok visszatarthatók. Az iratokat jegyzékkel, az intézmény költségén, az iratok nyilvántartási és tárolási eszközeivel együtt kell a levéltárnak átadni. Ha az oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A jogutód nélkül megszűnő intézmény irattárában

125

elhelyezett iratainak jegyzékét – az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást – az oktatási intézmény vezetője megküldi az illetékes levéltárnak. VII.

Tanügyi nyilvántartások

1. A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskola vezetője által megbízott iskolatitkár vezeti. A gyermeket, a tanulót akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. 2. A foglalkozási napló A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokról, a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (mulasztási és haladási naplót) vezet. A foglalkozási naplót a foglalkoztatás nyelvén kell vezetni. 3. A törzslap Az iskola a tanulókról – a felvételt követő harminc napon belül – nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki, melynek kiállítása és folyamatos vezetése a pedagógusok feladata. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót. Továbbá fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani. A póttörzslapot a fentiekben foglaltak szerint kell kiállítani. 4. A bizonyítvány A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót. A bizonyítványban záradék formájában fel kell tüntetni, ha valaki pl. valamilyen záróvizsgát tesz le. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Törzslap (póttörzslap) hiányában, az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el.

126

Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személyi az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló: - írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és - nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. 5. A tantárgyfelosztás és az órarend Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója – a nevelőtestület véleményének kikérésével – hagyja jóvá. A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. 6. A jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha az oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége az oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz (illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését az oktatási intézmény vezetője elrendelte, valamint minden az oktatási intézményben megtartott értekezletről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá hitelesítőként. 7. A tanügyi nyilvántartások vezetése A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.

feladatokhoz

Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltűntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat. A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.

127

Névváltozás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni és az iskolai bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskolai iratait elhelyezték. Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt a fentiek szerint ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni. 8. A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy (iskolatitkár) férjen hozzá. Az iskola az elrontott és a nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. Az iskola nyilvántartást vezet: - az üres bizonyítvány-nyomtatványokról, - a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról, - az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról. 9. A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációja A vizsgabizottságot működtető intézmény a kétszintű érettségi vizsga során „A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere” (továbbiakban érettségi szoftver) elnevezésű informatika rendszerben végzi el a vizsgázók jelentkeztetését, az írásbeli vizsgák beosztását, a vizsgaeredmények rögzítését, a vizsgadokumentumok (vizsgáztatási jegyzék, írásbeli vizsgajegyzőkönyvek, osztályozó ív, törzslap külív és belív, törzslapkivonat) előállítását, kinyomtatását [R.60/A.§ (3)]. 10. Az érettségi vizsga iratai Az érettségi iratokat két példányban kell elkészíteni. Minden iratot, amit az elnök aláír, a vizsgabizottság körbélyegzőjével kell ellátni.

Az érettségi legfontosabb iratai:  jegyzőkönyv, melyhez csatolni kell  határozat(ok)at,  a törzslapokat,  az osztályozó ívet,  a kimutatást a vizsga eredményeiről,  az egyéni osztályozó íveket. Az érettségi vizsga értekezletei jegyzőkönyveinek, határozatainak egy-egy példányát – időbeni sorrendben – össze kell kapcsolni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a törzslapokat, az osztályozó ívet, az egyéni osztályozó íveket és az érettségi vizsga eredményeiről összeállított kimutatást. 128

A jegyzőkönyvet [R.46. § (2)] a vizsgabizottság üléseiről és értekezleteiről a vizsga befejezése után 3 munkanapon belül kell elkészíteni. Tartalmazza az érettségi vizsga lefolyásának minden jelentős eseményét. A jegyzőkönyv aláírása előtt az elnök ellenőrizze, hogy az valósághűen tartalmazza-e a vizsgán történteket, az elnöki értékelést. A törzslapot [R.47. § ] legalább két példányban kell az érettségi szoftverből kinyomtatni (13. és 14. sz. melléklet). A törzslapra rá kell vezetni a vizsgabizottság határozatainak megfelelő záradékot. Az érettségi vizsga törzslapjának lapjait vizsgabizottságonként a borítóval együtt össze kell fűzni oly módon, hogy az egyes lapokat ne lehessen eltávolítani vagy kicserélni. Azok részére, akik vendégtanulóként tettek érettségi vizsgát, illetve akiknek pótló vizsgát vagy javítóvizsgát kell tenniük, valamint akik előrehozott vizsgát tettek, az eredményhirdetéskor törzslapkivonatot kell adni. A törzslapkivonatot a törzslappal egyezően, az érettségi szoftver állítja elő. (15. sz. melléklet) Az érettségi bizonyítvány sorszámát és a törzslap-számot a megfelelő záradék (16. sz. melléklet) alkalmazásával be kell jegyezni a vizsgázó középiskolai bizonyítványának utolsó évfolyam elvégzéséről kiállított oldala jegyzet rovatába. Abban az esetben, ha jogorvoslati eljárásban az országos vizsgaközpont döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt – az eredeti érettségi bizonyítvány bevonása és érvénytelenítése után, a közoktatási információs rendszerének egyidejű tájékoztatásával – a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, s látja el a vizsgabizottságot működtető intézmény körbélyegzőjének lenyomatával. VIII. Egyéb iratkezelési feladatok 1. Felvilágosítás adása ügyfeleknek Az intézmény irodai dolgozói a beadványok átvételén felül az ügyfeleknek kizárólag a beadvány iktatószámáról, ügyintézőjéről, elintézésének időpontjáról, valamint arról adhatnak felvilágosítást, hogy az intézkedést hová továbbították. Az ügy érdeméről nem adhatnak felvilágosítást, az iratot betekintésre vagy lemásolás céljából nem adhatják ki. Az intézményben elintésé alatt álló, vagy elintézett ügyről érdemi felvilágosítást csak az iskola vezetője, helyettese vagy pedig az iskolatitkár adhat, abban az esetben, ha erre felhatalmazzák. Felvilágosítást mindig csak az ügyben érdekelt személynek lehet adni, és csak olyan mértékben, hogy azáltal ne juthasson jogtalan előnyhöz.

2. Az intézményi bélyegzők nyilvántartása Az intézményvezető engedélye alapján készített bélyegzőkről az iroda dolgozója nyilvántartást vezet. A nyilvántartólapon a bélyegző lenyomata alatt fel kell tüntetni: - a bélyegzőt használó szervezeti egység nevét, - a bélyegző használatára jogosultak nevét, aláírását - a bélyegző kiadásának dátumát,

129

-

a bélyegzőért felelős dolgozó nevét, aláírását.

A szabályok következetes megtartásáért el kell érni, hogy az iratkezelés megbízhatóan segítse az ügyintézést, az intézményi feladatok sokszerű, gyors megoldását, a végzett munka ellenőrzését, és biztosítsa a történeti értékű dokumentumok megmaradását.

IX.

Irattári terv

1. Őrzési időtartamok Irattári Ügykor megnevezése tételszám Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Intézménylétesítés-, átszervezés-, fejlesztés 2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek 3. Személyzeti, bér- és munkaügy 4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek 5. Fenntartói irányítás 6. Szakmai ellenőrzés 7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 8. Belső szabályzatok 9. Polgári védelem 10. Munkatervek, jelentések, statisztikák 11. Panaszügyek Nevelési-oktatási ügyek 12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Felvétel, átvétel Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek Naplók Diákönkormányzat szervezése, működése Pedagógiai szakszolgálat Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások Vizsgajegyzőkönyvek Tantárgyfelosztás Gyermek- és ifjúságvédelem Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

Őrzési idő (év) Nem selejtezhető Nem selejtezhető 50 10 10 10 10 10 10 5 5 10 Nem selejtezhető

20 5 5 5 5 5 5 5 5 3 1

130

Gazdasági ügyek 25. Ingatlan-nyilvántartás, - kezelés, - fenntartás, épület-tervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek 26. Társadalombiztosítás 27. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 28. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 29. A gyermek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

Határidő nélküli

50 10 5 5

131

2. Az iskola által alkalmazott záradékok Záradékok 1. 1./A

2.

3. 4.

4./A 4./B 4./C

5.

6. 7.

8.

9.

10.

11.

12.

Dokumentumok Felvéve / átvéve a(z) …… számú határozattal Bn., N., Tl., B. helyezve / a(z) (iskola címe) ……… iskolába Az első évfolyam követelményeit nem Bn., N., Tl., B. teljesítette, munkája előkészítőnek minősül, tanulmányai az első évfolyamon folytathatja. A …. számú fordítással hitelesített B., Tl. bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) …. évfolyamon folytatja. Felvette a(z) (iskola címe) ….. iskola Bn., Tl., N. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti Bn., Tl., N. meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja. …. tantárgyból tanulmányait egyéni N., Tl., B. továbbhaladás szerint végzi Mentesítve …. tantárgyból az értékelés és a N., Tl., B. minősítés alól. …. tantárgy …. évfolyamainak N., Tl., B. követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint ….. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól a N., Tl., B. 20…/… tanévben felmentve …. miatt. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői N., Tl. vélemény alapján) magántanulóként folytatja. Mentesítve a(z) / a tantárgy(ak) neve /…… N., Tl., B. tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) N., Tl., …. évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. A(z) évfolyamra megállapított tantervi N., Tl., B. követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. A(z) ….. tantárgy óráinak látogatása alól N. felmentve ….-tól …..ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. Mulasztása miatt nem osztályozható, a N., Tl. nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) …. évfolyamba léphet, vagy N.m Tl., B.

132

13.

14.

15. 15./A

16.

17. 18. 19. 20. 21.

22. 23.

24. 25.

26.

A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait ….. évfolyamon folytathatja. A tanuló az …. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, …. hünap alatt teljesítette. A(z) …… tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán ….. tantárgyból ….. osztályzatot kapott ….. évfolyamba léphet. A …. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. Az ….. évfolyamot a Ktv. 72. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján megismételheti. A javítóvizsgán …. tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. A(z) …… tantárgyból ….-án osztályozó vizsgát tett. Osztályozó vizsgát tett. A(z) ….. tanóra alól …. okból felmentve. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javítóvizsga letételére ….-ig halasztást kapott. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) …. iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. Tanulmányait ….. okból megszakította, a tanulói jogviszonya ….-ig szünetel. A tanulói jogviszonya a.) kimaradással, b.) …. óra igazolatlan mulasztás miatt, c.) egészségügyi alkalmasság miatt, d.) …. iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve …… fegyelmező intézkedésben részesült. …. fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása ……….-ig felfüggesztve.

N., Tl.

N., Tl., B.

N., Tl., B.

Tl., B.

N., Tl. Tl., B. Tl., B. Tl., B. Tl., B.

Bn., Tl. Bn., Tl., B., N.

N.

Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása Bn., Tl., N. esetén a.)A tanuló …. óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam.

133

b.) A tanuló ismételt …. óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a.) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és Tl. dokumentumokra. 27. Tankötelezettség megszűnt. 28. A ….. szót (szavakat osztályzato(ka)t ……-ra helyesbítettem. 29. A bizonyítvány …. lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. 30. Ezt a póttörzslapot a(z) …. következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ….. adatai (adatok) alapján állítottam ki. 31. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett …. adatai (adatok) alapján állítottam ki. 31./A A bizonyítványt …. kérelmére a …. számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. 32. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név …………….. anyja neve…………. a(z) …………. iskola ………. szak(szakmaim speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) …… évfolyamát a(z) …. tanévben eredményesen elvégezte. 33. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez vagy ….. vizsga eredményének bejegyzéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki. 34. Beírtam a …. iskola első osztályába. 35. Ezt a haladási naplót …. tanítási nappal (órával) lezártam. 36. Ezt az osztályozó naplót …. azaz …. (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. Alkalmazott rövidítések: Beírási napló: Bn. Osztálynapló: N. Törzslap: Tl. Bizonyítvány: B.

Bn. Tl., B. B. Pót.Tl. Pót.Tl.

Tl., B. Pót.B.

N N.

3. Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok S.sz. Nyomtatvány neve

Száma

Használója

Ellenőrzi

134

1.

Beírási napló

2. 3.

Bizonyítványkönyv Diákigazolvány

4.

Ellenőrző

5.

Gyógytestnevelési könnyített testnevelési napló Javítóvizsga-jegyzőkönyv Jegyzőkönyv a vizsgához Órarend Órarendi kimutatás Osztálynapló (csoportnapló)

6. 7. 8. 9. 10.

Tü. 36/új ill Tü. 36/A Tü. 829/új Állami Nyomda által kiadott sorszámmal Tü. 102/c/1.o. ill. Tü. 102/A/28.o. és Tü. 19/N.

iskolatitkár

Igazgatóhelyettes

osztályfőnök iskolatitkár

Igazgató Igazgatóhelyettes

Pedagógus, szülő

Igazgató, osztályfőnök

szaktanár

Igazgatóhelyettes

Pedagógus szaktanár osztályfőnök igazgatóhelyettes

Igazgató, igh. Igazgató, igh. Mk.vezető, igh. Igazgató

Tü. 950

szaktanár szaktanár szaktanár

Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes

Tü. 954/a.

igazgatóhelyettes Igazgató

Tü. 30. Tü. 31/a

osztályfőnök

igazgató

8. oszt. osztf.

Igazgató

Tü. 1020/B/új

Munkavéd.fel.

Igazgató

Tü. 1019/B/új

Munkavéd.fel.

Igazgató

Tü. 910 Tü. 342/A Tü. 1.

szaktanár szaktanár iskolatitkár

Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes Igazgató

Tü. 7. Tü. 9.

iskolatitkár osztályfőnök

Igazgató Igazgató

Tü. 1016 Tü. 1014

iskolatitkár osztályfőnök

Igazgató igazgató

Gyüsz. 11.

Gyerm. ifj.véd.fel védőnő

Tü. 1023 Tü. 955/a Tü. 957 Tü. 32 ill. Tü. 33

27. 28.

Osztályozóív a vizsgához Osztályozóvizsgajegyzőkönyv Tantárgyfelosztás Törzslap külív és belív (volt anyakönyvi külív és belív) Továbbtanulási lapok (jelentkezési lap) Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről Nyilvántartás a tanuló és gyermekbalesetekről Mulasztási és haladási napló Helyettesítési naplő Segédtábla az 1.o. tanulók beírásához (26 tanulóra) Értesítés iskolaváltoztatásról Felhívás rendszeres iskolába járásra Iskolalátogatási bizonyítvány Iskolalátogatási bizonyítvány az 1.o. tanítási óráin részt vett tanulók részére Feljegyzések a gyermek- és ifjúságvédelmi munkától Iskolások és óvodások egészségügyi törzslapja Iktatókönyv Kézbesítő könyv

29. 30.

Postakönyv, kötve C.7976-12/új Feljelentés a közoktatási

11. 12. 13. 14.

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

25. 26.

Tü. 13. Tü. 804 C.5230-29

iskolatitkár Isk.titk., gondnok iskolatitkár

és Osztályfőnök Igazgató Igazgatóhelyettes Igazgató Igazgató

135

31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48.

törvényen meghatározott kötelezettségek megszegése szabálysértés elkövetése miatt Szakértői javaslat iránti kérelem Munkaruha juttatási nyilvántartási lap Kiküldetési utasítás (50 lapos) Étkezők nyilvántartása IV. Rovatelszámolási lap Bevételi pénztárbizonylat Kiadási pénztárbizonylat Jelenléti ív Nyugta tömb Szigorú számadású nyomtatványok beszerzésének nyilvántartása Külföldi kiküldetés és költségelszámolás Készpénzfizetési számla Számlatömb Címletjegyzék OTP Belföldi kiküldetési költségelszámolás Technikai dolgozók szabadságának felvezetése Tárgyi eszközök nyilvántartási lapok Étkezési napló

osztályfőnök

Igazgató

osztályfőnök

Igazgató

pénztáros

Igazgató

B.12-179/új B. 18-70. B. 318-203 C. 318-36 B.318-100/a/N B. 318-101/N C.60-3 B.15-40

pénztáros pénztáros pénztáros pénztáros pénztáros dolgozók pénztáros

Gazd. igh. Gazd.igh. Gazd.igh. Gazd.igh. Gazd.igh. Igazgató Igazgató Gazd.igh.

B.15-46

pénztáros

B. 7300-261

pénztáros

Gazd.igh.

B. 13-373 B. 13-374

pénztáros pénztáros pénztáros

Gazd.igh. Gazd.igh. Gazd.igh.

pénztáros gondnok

Gazd.igh. Gazd. igh.

Gazd.üi.

Gazd.igh.

pénztáros

Gazd.igh.

Tü. 16/új

136

X.

Záró rendelkezések

1. Jelen szabályzat folyamatos karbantartása (a vonatkozó jogszabályok okozta változások vezetése) az iskola igazgatóhelyettesének kötelessége. 2. Az Iratkezelési Szabályzat ___________ év __________________ hónap ______ napjával léphatályba. 3. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi érintett dolgozójára.

.

igazgató

137

28. sz. melléklet

Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmenetei Otthona Könyvtárának gyűjtőköri szabályzata A gyűjtőköri szabályzatban foglalt feladatok célja, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek alapján a gyűjtemény szervezése történik. A gyűjtemény az intézmény szolgáltatásainak alapja. Így a beszerzendő dokumentumok körének meghatározása csak a könyvtár által ellátott feladatok, valamint az intézmény székhelyének és vonzáskörzetének speciális tényezői alapján történhet. Az ellátandó feladatok meghatározása a könyvtár jellege és típusa szerint történik. Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Könyvtára, általános gyűjtőkörű iskolai könyvtár. A beszerzendő és megőrzendő dokumentumok körét ez alapvetően meghatározza. A könyvtár jellegén és típusán túlmenően a település demográfiai, gazdasági és kulturális jellemzői egyaránt meghatározzák a gyűjtemény összetételét is. Ezek számbavétele képezi jelen szabályzat alapját. A könyvtár jellegét és feladatait az 1997. évi CXL. törvény a kulturális alapellátásról és a kulturális tárgyi örökség védelméről határozza meg

1.A könyvtár feladata Az iskolai könyvtár a dokumentumok sokféleségét gyűjti. Az állomány legfontosabb részét képezi a könyv és folyó-iratgyűjtemény és tanári kézikönyvek (tankönyvek), de emellett auditív (CD lemez, kazetta) és audiovizuális dokumentumok (video) és egyéb információhordozók (CD ROM, kotta, kézirat) alkotják a gyűjteményt. Célunk, hogy a könyvtár információs központtá váljon az iskola életében. A könyvtár típusából fakadó funkció alapján a gyűjtőkörbe tartoznak az oktató-nevelő munkát elősegítő információhordozók és a tanulók önművelését és szórakozási igényeit szolgáló dokumentumok. Ezek folyamatos beszerzése az intézmény napi feladatainak elvégzése szempontjából szükséges.

2.A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai Az 1996. évi LXII. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról Nemzeti alaptanterv,Helyi tanterv Az iskola pedagógiai programja A művelődési és közoktatási miniszter 16/1998.(IV:8.) MKM rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról

138

A művelődési és közoktatási miniszter 5/1998. (II.18.) MKM rendelete tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az

MKM tájékoztatója taneszközfejlesztéshez

a

funkcionális

taneszközjegyzékről.

Ajánlás

a

3. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők . Az iskola szerkezete Az intézmény 12 évfolyamos iskola, általános iskolai, 4 évfolyamos és 8 évfolyamos gimnáziumi tagozattal. Évfolyamonként 2-3 párhuzamos osztállyal . Az iskola nevelési-oktatási céljai a Pedagógiai Programunkban meghatározottak A kultúra és a műveltség átadása oly módon valósul meg intézményünkben, hogy a törvény által előírt Nemzeti alaptanterv művelődési területeit építik magukba a tantárgyak tantervi szinten évfolyamokra, témákra, tanítási órákra bontva. A tantárgyi követelményrendszert az iskola helyi tanterve részletesen meghatározza. . A tehetségfejlesztés, gondozás és felzárkóztatás részletei a Pedagógiai Program fogalmazza meg.

4.A gyűjtés szintje és mélysége Iskolai könyvtárunk erősen válogatva gyűjti be állományát a költségvetés adta lehetőségeknek megfelelően.

Könyvtári állományrészek Kézikönyvtári állomány: Ebben az állományrészben a különböző műveltségterületek alapdokumentumait gyűjtjük az életkori fokozatok (6-14 év) figyelembevételével: - általános és szaklexikonok,enciklopédiák - szótárak, fogalomgyűjtemények - kézikönyvek, összefoglaló munkák - adattárak - atlaszok - tantárgyaknak megfeleltetett napilapok folyóiratok - tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók (videofilm, hangkazetta, CD ROM)

139

Ismeretközlő irodalom Teljességre törekvően gyűjtjük: - a helyi tanterv követelményrendszerének megfeleltetett irodalom - a munkáltató eszközként használatos dokumentumok Szépirodalom Teljességre törekvően gyűjtjük - helyi tantervben szereplő kötelező és ajánlott olvasmányokat - a tananyaghoz kapcsolódó antológiákat, versesköteteket, népköltészeti alkotásokat Pedagógiai gyűjtemény Teljességre törekvően gyűjtjük -a helyi tantervekben meghatározott tankönyvek munkafüzetek, feladatlapok, tanmenetek, a tanításukhoz szükséges módszertani segédletek, feladatgyűjetemények, tesztkönyvek (a tankönyvekből szükség szerint a tanulók kölcsönözhetnek) Erősen válogatva gyűjtjük: - pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák - pedagógiai és pszichológiai összefoglalók - a PP-ben megfogalmazott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom - a műveltségi területek módszertani segédletei, segédkönyvei - a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai - családi életre neveléssel, a szülő és iskola kapcsolatával foglalkozó pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatos dokumentumok, tájékoztatók - az iskolával kapcsolatos statisztikai, jogi és szabálygyűjtemények - az iskola történetéről szóló dokumentumok Könyvtári szakirodalom Erősen válogatva gyűjtjük

140

- kurrens, retrospektív jellegű tájékoztatási segédanyag - a könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák - könyvtári jogszabályok, irányelvek

Főgyűjtőkör Könyvek A könyvtár alapvető funkciója az iskola Pedagógiai programjában meghatározott célés feladatrendszer megvalósításához szükséges dokumentumok biztosítás. A PP és a különböző, tematikusan meghatározott műveltségterületek tanításának, tanulásának alapdokumentumai tükrözik a tantárgyi eszközigényeket. A főgyűjtőkör kialakítása minden igény szem előtt tartásával történik, lehetőség szerint teljességre törekvően. Általános művek: 0 A tudomány és kultúra legáltalánosabb alapjai, bibliográfiák, könyvtártan, enciklopédiák, általános lexikonok. Filozófia, pszichológia: 1 Pszichológia, logika, erkölcstan. Vallás, teológia: 2 Biblia, mitológia alapművei, keresztény vallás. Társadalomtudományok: 3 Néprajz összefoglaló jellegű művek. Népművelés, szabadidő felhasználása. Természettudományok: 5 Általános természettudományi művek, matematika, csillagászat, fizika, kémia, földtudományok, őslénytan, biológia, növénytan, állattan alapszintű művei. Alkalmazott tudományok: 6 Általános művek A higéniával, az ember szervezetével, az egészséges életmóddal kapcsolatos alapismereti ismeretterjesztő munkák. Művészet, szórakozás, sport: 7 Művészeti stílusok, építészeti, szobrászat, festészet, zene, színházművészet, sport alapszintű összefoglaló művei. 141

Nyelv és irodalom: 8 A nyelv általános kérdései, a helyesírás általában, egyes nyelvek szótárai. Irodalomtudomány: világirodalom története, irodalomtörténeti művek. Magyar irodalom története. Magyar próza- és drámairodalom, költészet klasszikusai és a kötelező olvasmányok. Régészet, földrajz, életrajz, történelem: 9 Honismeret: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére vonatkozó. Földrajztudományok alapszintű összefoglaló munkái kiemelten Európára és Magyarországra vonatkozóan. Történelemtudomány elmélete és segédtudományai összefoglaló alapszintű munkái, Európa és Magyarország története.

Mellékgyűjtőkörök Könyvek Mindazon dokumentumok tatoznak e körbe, amelyek a tananyagon túli ismeretszerzési igényeket hivatottak kielégíteni. A beszerzés, gyűjtés szelektálva történik. Általános művek: 0 Lexikonok,enciklopédiák. Filozófia, pszichológia: 1 Logika módszertan, a lelkiélet higiénéje, pszichikus fejlődés Vallás, teológia: 2 Általános és összehasonlító vallástudomány Társadalomtudományok: 3 Hadtudomány, folklór, néprajz Természettudományok: 5 Ásványtan Alkalmazott tudományok: 6

142

Fiziológia, élettan általános kérdései, balesetvédelem Művészet, szórakozás, sport: 7 Művészeti stílusok, építészet, szobrászat, festészet, színháztörténet albumai, sportévkönyvek. Nyelv és irodalom: 8 Idegen nyelvek nyelvtana Az irodalom klasszikusairól szóló olvasmányos művek. Régészet, földrajz, életrajz, történelem: 9 Útleírások, utazók életrajza, turistatérképek 5.A gyűjtemény jellemzői Dokumentumtípusok Könyvek kb. az állomány 90 %-át teszik ki. Periodikumok (napilapok, hetilapok, folyóiratok) Kéziratok Nem hagyományos dokumentumok: elenyésző példányszám: hangkazetták, videokazetták, CD-romok Nyelv Magyar nyelvű kiadványokat gyűjtünk, emellett a tanított nyelvek közép- és kisszótárait, nyelvkönyveit, munkafüzeteit, tanári kézikönyveit, hangzó anyagait, egyes szépirodalmi alkotásait. Példányszám A könyvtári költségvetés adta lehetőségeinek megfelelően a különböző állományrészekbe dokumentumonként 1 – 1 pld-t áll módunkban beszerezni. A várható igényeknek megfelelően egyes keresett könyvekből célszerű több példány beszerzése, erre az elmúlt években volt is lehetőségünk, de sajnos jelenleg a könyvtár anyagi helyzete ezt nem teszi lehetővé. Egyedül a leginkább keresett, kötelező irodalomként használatos könyvekből tudunk nagy nehézségek árán többes példányokat vásárolni Időhatárok Állománygyarapításunk elsősorban az újonnan megjelenő, korszerű ismereteket tartalmazó könyvekre terjed ki, esetenként azonban régebben kiadott könyveket is beszerzünk. Beszerzünk, vagy ajándékként elfogadunk minden ma is hasznosítható tartalmi értékkel 143

rendelkező könyvet amennyiben anyagi helyzetünk lehetővé teszi, s iránta igény jelentkezik, a kiadási idejétől függetlenül. Nyelvi keretek Állományunk nagyrészt magyar nyelvű dokumentumokból áll. A nyelvtanulást szeretnénk segíteni, ezért a gyakrabban tanult nyelvekből folyamatosan kis gyűjteményeket alakítunk. Kiadványtípusok Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Könyvtárának gyűjtőkörébe az alábbi dokumentumféleségek tartoznak: könyvek, folyóiratok, heti- és napilapok, hanglemezek (mikrobarázdások és CD-k), kazetták, videokazetták, CD-ROM-ok, számítógépes lemezek, kéziratok, fénymásolatok, térképek,

Különgyűjtemények. Elkülönített könyvtári egységek gyűjtőköri utasítása Olvasótermi kézikönyvtár A kézikönyvtár állományát az általános tájékoztatáshoz, illetve tájékozódáshoz, az irodalmi és egyéb tárgyú és a tájékoztatáshoz szükséges magyar nyelven megjelent kézikönyvekkel, különféle tájékoztatási segédletekkel gyarapítjuk. Ide kerülnek az értékesebb, gazdagon illusztrált kiadványok, itt helyezzük el a gyűjtőkörbe tartozó bibliográfiákat, az egyes tudományágak legfontosabb monográfiáit, kalauz jellegű szintéziseit, az általános és szaklexikonokat stb. A hagyományos könyvtári anyagokat kiegészítik a számítógépes adatbázisok, CD-ROM-ok, melyek a tájékoztatás és az egyéni ismeretszerzés nélkülözhetetlen eszközei. Folyóirattár A megvásárolt periodikák jelentős részét 1-5 éven belül kiselejtezzük, tartósan azokat a folyóiratokat őrizzük meg, melyek avulása csak hosszú idő alatt, s akkor is csak részlegesen következik be. A helyismereti vonatkozású időszaki kiadványok teljes körét megőrizzük. Audio-vizuális részleg Audio-vizuális részlegünkben a hanglemezek, CD-k, kazetták, videokazetták találhatók. A hangzó anyag jelentős részét a komolyzenei felvételek képezik. Beszerzendők ezeken kívül válogatva az értékesebb könnyűzenei felvételek, a jazz- és a népzene dokumentumai és a nyelvi és irodalmi lemezek, kazetták. Mikrobarázdás lemezeinket óvjuk, őrizzük, anyagi lehetőségeink szerint igyekszünk minden fontosabb művet korszerű adathordozón, CD-n is beszerezni. Részletezve: - Állományunk átfogó képet adjon a zeneirodalom egészéről. A kiemelkedő alkotók mellett tartalmazza a kevésbé jelentős, de egy-egy zenei korszakra mégis jellemző szerzők műveit. - Törekszünk a nagy előadóművészek jelesebb felvételeinek beszerzésére, az interpretáló művészet mind teljesebb bemutatására. - A jazzt a komoly zenéhez hasonlóan kezeljük, azonban átfogó gyűjtésére nem vállalkozunk, csupán a nevesebb előadóművészek felvételeit, illetve az egyes irányzatokat reprezentáló felvételeket gyűjtjük, válogatva. - Gyűjtőkörünkbe tartoznak a népzenei - elsősorban a magyar - felvételek. - Beszerezzük a nyelvtanuláshoz szükséges hangzó és auditív anyagokat, itt a beszerzésnek az anyagi korlátok szabnak határt. (Sajnos elég szűk határt.) - Gyűjtjük az irodalmi CD-ket.

144

- Célunk, hogy gazdag CD-ROM gyűjteményt alakítsunk ki, lépést tartva a fejlődéssel, biztosítanunk kell olvasóink számára a legkorszerűbb tájékoztatási eszközöket is. Helyismeretei gyűjtemény E gyűjtemény célja a helytörténeti anyag megőrzése, a kutatómunka támogatása, az egészséges lokálpatriotizmus kialakítása a diákokban és az oktatás támogatása. Ennek megfelelően válogatva gyűjtünk minden olyan dokumentumot, amely Nyíregyháza város természeti világára, gazdasági és kulturális életére, földrajzára, társadalmi viszonyaira, történetére, hagyományaira, népszokásaira és egyéb emlékeire vonatkozik. Kézikönyvtár A kézikönyvtár bizonyos fogalmak tisztázásához, az iskolai anyag bővítéséhez, a gyermekek szókincsének és íráskészségének fejlesztéséhez nyújt segítséget. Az ismeretek gyarapításának, a tények, adatok ellenőrzésének is fontos eszköze. Rendszeres használata felkészíti a gyermekeket arra, hogy később munkájukat tökéletesebben végezhessék a könyvek segítségével. Cél, hogy a könyv, s majd a közeli jövőben a számítógép is munkaeszközzé váljon. Mindezek figyelembe vételével beszerezzük a könyvtár részére az általános lexikonokat és a számukra jól használható szaklexikonokat, egy-egy tudomány összefoglaló kézikönyveit, szótárakat, képzőművészeti albumokat, a szórakozás, a játék, a sport könyveit, összefoglaló földrajzi, életrajzi, történelmi munkákat, valamint az egyes népek történetét bemutató irodalmat. Beszerezzük a szépirodalmi antológiákat, versgyűjteményeket, egy-egy eseményhez kapcsolódó műsor-összeállításokat. A kézikönyvtár összeállításánál szem előtt tartjuk a használók életkori sajátosságait. Helyet kapnak a kézikönyvtárban azok a pedagógiai, módszertani kiadványok, a könyvtári munkára vonatkozó irodalom, a pedagógusok számára megjelenő útmutatók, amelyek a könyvtáros számára feladatai ellátásakor szükségesek.

6.Állományapasztás Az állományapasztás az állomány alakításának éppen olyan fontos része, mint az állománygyarapítás. Állományapasztásra a következő esetekben kerül sor: - a rendszeres állománygondozás során tartalmilag avultnak nyilvánított könyvek kivonása; - az évek óta nem kölcsönzött könyvek kivonása; - elvesztett, megrongálódott dokumentumok selejtezése. Az apasztást rendszeresen, 3 évenként kell elvégezni,az iskola igazgatójának utasítására.A selejtezési jegyzőkönyvek dokumentumtípusonként és az apasztás okainak megfelelően készülnek.

Igazgató

informatikus könyvtáros

145

146