AZ ARANY JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA

AZ ARANY JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA

P E D A G Ó G I A I

P R O G R A M J A

2011.

2 TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

......................................................................................................................... 4.

1. Jogi státusz ......................................................................................................................... 7. 1.1. Törvényi szabályozás ........................................................................................................... 7. 1.2. Alapfeladatok .............................................................................................................. 9. 1.3. Az intézmény földrajzi működésének területe ................................................................... 10. 1.4. Az intézmény képzési ideje, osztályok száma.................................................................... 14. 1.5. Az intézmény jellemzői, háttér információk ...................................................................... 18. 1.6. A tantestület .................................................................................................... 18. 1.7. Az intézmény irányítási-szervezeti struktúrája .................................................................. 18. 1.7.1. Az intézmény vezetési modellje ........................................................................................ 19. 1.7.2. A vezetésben résztvevő személyek ................................................................................... 19. 1.7.3. Döntés előkészítő, döntéshozó testület ............................................................................ 19. 1.8. Érdekegyeztetés, érdekvédelem ......................................................................................... 20. 1.8.1 Közalkalmazotti Tanács ................................................................................................... 20. 1.8.2. Iskolaszék ........................................................................................................................ 20. 1.8.3. Diákönkormányzat .......................................................................................................... 21. 1.8.4. Szakszervezet ................................................................................................................... 21. 1.9. Szakmai munkaközösségek ................................................................................................ 21. 1.10. Szülői munkaközösségek ................................................................................................. 22. Nevelési program 2. Az oktatási-nevelési munka alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei ................... 23. 2.1. Pedagógiai alapeszme ............................................................................................. 23. 2.2. Az intézmény nevelési-oktatási célja, feladatai ................................................................. 24. 2.3. Eljárások .................................................................................................... 25. 2.3.1. Az önálló életvitelhez, a társadalmi életben való cselekvő részvételhez, beilleszkedéshez .................................................................................................... 25. 2.4. Eszközök .................................................................................................... 25. 2.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos megállapítások, célok, feladatok ......................... 32. 2.6. A közösségfejlesztés színtere és feladatai .......................................................................... 33. 2.6.1. Közösségfejlesztés .................................................................................................... 33. 2.6.2. A közösségfejlesztéshez szükséges készségek .................................................................. 34. 2.6.3. Az intézmény DÖK működtetése ...................................................................................... 34. 2.6.4. A közösség alakítása a szülőkkel együttműködve ............................................................ 36. 2.6.5. A műveltségi területek oktatásának közös követelményeiben érvényesülő közösségfejlesztési lehetőségek (NAT) ...................................................................................... 36. 2.6.6. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ............................................................................... 37. 2.6.7. Hagyományőrző tevékenységek ....................................................................................... 37. 2.7. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő iskolai tevékenységek ............................ 38. 2.7.1. A tehetség-képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................................... 39. 2.8. Napköziotthon, tanulószoba ............................................................................................... 42. 2.8.1. A Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény Diákotthona ....................................... 42. 2.8.2. Diákétkeztetés .................................................................................................... 42. 2.9. Hit- és vallásoktatás .................................................................................................... 42. 2.10. Az intézményi könyvtár ................................................................................................... 42. 2.10.1. Az intézményi könyvtár tevékenysége .......................................................................... 42.

3 2.11. Gyermek és ifjúságvédelem ............................................................................................ 43. 3. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő pedagógiai program 48. 3.1. Törvényi előírások .................................................................................................... 48. 3.2. A pedagógus alapvető feladata ........................................................................................... 48. 3.3. Személyi és tárgyi feltételek............................................................................................... 49. 3.4. Kapcsolataink .................................................................................................... 49. 4. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködési formái ....................................... 50. 5. Egészségnevelési program .................................................................................................. 53. 6. Környezeti nevelési program.............................................................................................. 62. 6.1. Tanórán kívüli lehetőségek ................................................................................................ 68. 7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelési és oktatási munkát segítő eszközök és felszerelések .................................................................................................... 72. 7.1. Taneszközjegyzék .................................................................................................... 73.

4

Bevezetés Köszöntjük a Tisztelt Olvasót! Ön a nyíregyházi Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona pedagógiai programját tartja kezében. Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola elődjének, a 9. sz. Általános Iskolának alapítási éve 1976., helye Nyíregyháza, Ungvár sétány 22. A lakótelepen elsőként itt indult gimnáziumi képzés. E szerkezetbe beleillett az 1991-ben elkezdett nyolcosztályos gimnáziumi képzési forma. Az elmúlt években a négy évfolyamos gimnáziumi osztályok speciális tagozatokkal indultak. A humán beállítottságú tanulók a társadalomtudományokat és az idegen nyelvet magasabb óraszámban tanulják. A kor társadalmi igényeit érzékelve, az idegen nyelv tanulásához széleskörű kínálat adásával a 2003/2004-es tanévtől intenzív nyelvi osztály indult, a 2008/2009-es tanévtől idegen nyelvi emelt óraszámú képzés kezdődött. Az iskola programja biztosítja a tanulók számára a továbblépést, illetve az átlépés lehetőségét, képességeik teljes kibontakoztatását. Az Arany János Gimnázium és Általános Iskolában a sajátos helyzetből adódóan egyedülálló lehetőség kínálkozik a sportutánpótlás biztosítására. Lehetőség van a közoktatási típusú sportiskolai osztályok működtetésére. 2007. augusztus 1-től az intézmény egy tagintézménnyel bővült a város önkormányzatának határozata alapján. Tagintézményként működik a Szabó Lőrinc Általános Iskola, helye Nyíregyháza-Sóstóhegy, Igrice u. 6. Az iskolában 1-8 évfolyam működött, a 2011/12-es tanévtől 1-4. évfolyam maradt a tagintézményben. A tanulók adottságait, igényeit, eltérő fejlődési ütemét figyelembe véve hatékonyan fejlesztik a készségeiket, képességeiket. Prioritást kap a nyelvi-kommunikációs képességek, matematikai alapkészségek hatékony fejlesztése. Nevelési profiluk az egészségnevelést, egészségfejlesztést is magában foglaló környezeti nevelés. Mivel Sóstóhegyen közművelődési intézmény nincs, az iskola látja el ezen feladatoknak is egy részét a közművelődési színtér és a közművelődési könyvtár keretein belül. Fontos kiemelni az intézmény ideális természeti környezetét. A belső udvar, a tágas játszó- és sportudvar lehetőséget kínál arra, hogy a gyerekek minden szabad percüket friss levegőn, gondozott környezetben tölthessék. Az iskola 2005-ben kapta meg először az Ökoiskola megtisztelő címet. 2011. augusztus 1-től az intézmény két tagintézménnyel bővült a város önkormányzatának határozata alapján. Tagintézményként működik a Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona (4400 Nyíregyháza, Kollégium u. 54.) és a Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény (4400 Nyíregyháza, Krúdy Gyula u. 29.) A Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény 19. számú Általános Iskola megnevezéssel 1980 szeptemberében nyitotta meg kapuit. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélyével az 1992-es tanévben német kéttannyelvű, a 2010-es tanévben angol kéttannyelvű oktatást vezetett be. Emelt szintű számítástechnikai oktatás is folyik az intézményben. A beiskolázási körzetben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért a nevelő és az oktató munka ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül segítik a nehéz körülmények között élő,

5 hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságúnak tartják a tehetséges, jó képességű gyermekekkel való foglalkozást. Nyírszőlősön, a Nyíregyházához csatolt kertvárosi területen 1923 óta folyik nevelés, oktatás. Az intézmény szervezi az általános iskolai nevelést és oktatást, a diákotthoni nevelést és az átmeneti otthoni ellátást, illetve közművelődési tevékenységet is folytat. A 2010/2011-es tanévben angol kéttannyelvű oktatás indult első évfolyamon, és emelt szintű testnevelés az első és ötödik évfolyamok egy-egy osztályában. 2010-ben elnyerték az Ökoiskola címet. Az iskola szolgáltató tevékenységét a társadalmi valóságból eredezteti. Az ismeretek közvetítésén túl igyekszik funkciógazdag, nyitott iskolaként működni. Előnyben részesíti a pozitív motivációt, a meggyőzésen alapuló ráhatást. A gyermekek átmenetének törésmentes segítését biztosítja az óvoda, iskola, család, diákotthon, átmeneti otthon, középiskola egymásra épülése. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: a gyermekekből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.

6

Pedagógiai mottónk:

Egy élet a kezedben

Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulnak megbélyegzettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, bűnösnek érzik magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, megbecsülve érzik magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.

(Dorothy Law Holte)

7

1. Jogi státusz 1.1. Törvényi szabályozás „Az érvényben lévő, a fenntartó által jóváhagyott, 1998. szeptember 1-jén hatályba lépett pedagógiai program felülvizsgálatát a közoktatási törvény 1999. évi módosítása rendelte el. A törvénymódosítás lényegesen megváltoztatta a Nemzeti alaptanterv feladatát, és új tartalmi szabályozó dokumentumot vezetett be, a kerettantervet. „Az 1999. évi törvénymódosítás a 48.§-ban az iskolai pedagógiai programot két nagy részre tagolja: A B

Nevelési programra, Helyi tantervre.

A nevelési program és a helyi tanterv természetesen a továbbiakban is szoros egységet alkot. A nevelési programban kitűzött célokat elsősorban a tanítás-tanulás folyamán a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel éri el az iskola.” A Pedagógiai programot törvényi szabályozás vagy az iskolarendszer átszervezése miatt több alkalommal felülvizsgáltuk, és/vagy átdolgoztuk. 2011. augusztus 1-jétől érvényes pedagógiai program egységes tartalmi és formai szabályzást ad a székhelyintézmény (Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona) és a 3 tagintézmény (Szabó Lőrinc Tagintézmény, Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény, Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény) nevelési és oktatási feladatainak megvalósításához.

8

Az iskola hivatalos elnevezése: ARANY JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA Az iskola fenntartója: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Az iskola székhelye, pontos címe: 4400 Nyíregyháza Ungvár sétány 22. Telefon: 42/447-222 Fax: 42/447-308 e-mail: [email protected] Tagintézmények: Szabó Lőrinc Tagintézmény 4481 Nyíregyháza-Sóstóhegy Igrice u. 6. Telefon: 42/476-600 e-mail: [email protected]

Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény 4432 Nyíregyháza Kollégium út 54. Telefon: 42/470-016 e-mail: [email protected]

Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény 4400 Nyíregyháza Krúdy Gyula utca 29. Telefon: 404-926 e-mail: [email protected]

Az iskola alapítása, alapító okiratának száma, kelte, engedély kiállítója Alapítva: 1976. július 1. Alapító okirat száma: Kiállítója: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény jogállása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott gimnázium és általános iskola, jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv Tagintézmények: A Közgyűlés 86/2011. (V.31) határozata alapján a korábbi Szabó Lőrinc Általános Iskola, a Szőlőskerti Általános-, Angol Kéttannyelvű Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona, és a Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvű Iskola Az iskola bemutatása Iskolás korúak általános iskolai oktatása. Évfolyamok: 1-8. évfolyam Iskolás korúak napközi otthonos ellátása. Évfolyamok: 1-6. évfolyam Iskolás korúak gimnáziumi oktatása Évfolyamok: 5-13. évfolyam Iskolás korúak tanulószobai ellátása Évfolyamok: 7-8. évfolyam

9 1.2. Alapfeladatok: Kézműves osztályok működtetése 1-4. évfolyamokon. Testnevelési osztályok működtetése 1.-8. évfolyamokon. Közoktatási típusú sportiskolai osztályok működtetése 1. évfolyamtól felmenő rendszerben Informatikai osztályok működtetése 5-8. és 12. évfolyamokon. Nyolcosztályos gimnáziumi osztályok működtetése 5-13. évfolyamokon. Személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. Humán és nyelvi osztályok működtetése 9-13. évfolyamokon. A Szabó Lőrinc Tagiskolában: emelt szintű számítástechnika oktatás, hátrányos helyzetű tanulók integrációs nevelése, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése oktatása, közművelődési könyvtártevékenység, 2006. július 1-től iskola közművelődési szintér működtetése A Szőlőskerti Tagintézményben két tanítási nyelvű iskolai oktatás angol nyelven A Zelk Zoltán Tagintézményben két tanítási nyelvű iskolai oktatást német és angol nyelven Iskolás korúak tehetséggondozása. Szakkörök, sportkörök, klubok, tehetséggondozó tanfolyamok szervezése, működtetése. Iskoláskorúak felzárkóztató tevékenysége. Differenciált képességfejlesztés, korrepetálások szervezése, lebonyolítása. Gimnáziumi tanulók egyéni képességeihez mért fakultációk szervezése, lebonyolítása. A Zelk Zoltán Tagintézményben szintmérő vizsga: német nyelvből 4.6. évfolyamon; angol nyelvből 4.6. évfolyamon; alapfokú nyelvvizsga 8. évfolyamon, választható középfokú is, ECDL START vizsga (négy modul) 6,8. évfolyamon 6.,8., 9. (4 osztályos gimnázium), 10. évfolyamú tanulók belső szintmérő vizsgáinak, 12. 13.. évfolyamú tanulók közép és emeltszintű érettségi vizsgáinak szervezése, lebonyolítása. Egyetemi, főiskolai továbbtanulás szervezett előkészítése. Művészeti, kulturális, tanulmányi versenyek, bemutatók, seregszemlék szervezése, lebonyolítása. Tanulmányi kirándulások táborozások, üdültetések szervezése, lebonyolítása. Általános iskolai és gimnáziumi tanulók sporttevékenységének szervezése, versenyeztetése. Utánpótlás biztosítása több sportágban. Általános iskolai és gimnáziumi tanulók ismeretszerzését elősegítő iskolai könyvtár működtetése. A gyermekvédelemről szóló törvényben meghatározott gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység szervezése, végzése, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, drogprevenció megvalósítása. Pedagógiai, szakmai továbbképzések, saját oktatási tevékenységgel összefüggő konferenciák szervezése, lebonyolítása. Módszertani anyagok kiadása, értékesítése. Minél jobb együttműködés alakítása a tanulók, szülők és pedagógusok között a minőségirányítás érdekében.

10

1.3. Az intézmény földrajzi működési területe: Az általános iskola beiskolázási körzethatára: Arany János Gimn. és Ált.Isk. Alpár Ignác utca Bánki Donát utca Berettyó utca Bláthy Ottó utca Botond utca Csalló köz Czóbel Minka utca Darvas József utca Déri Miksa utca Eperjes utca Etel köz Fábián Zoltán utca Fehér Gábor utca Gádor Béla köz Gádor Béla utca Gerlóczy Gábor utca Hajnóczy József utca Honfoglalás utca Honfoglalás köz Ifjúság utca Ilonatanya Jósika Miklós utca Kalevala sétány Kandó Kálmán utca Kemecsei út 28-ig Kéry József utca Kiss Lajos utca Kond utca Korányi köz

Szabó Lőrinc Tagintézmény Állomás utca Álmos utca Aranykalász sor Attila utca Bakcsó utca Barka utca Bea utca Betekints utca Bibic utca Bojtorján utca Borostyán utca Borostyánkő utca Bozót utca Búzakalász utca Búzakalász sor Csaba utca Csalogány köz Csalogány utca Cseresznyés utca Csillagfény utca Csillagpázsit utca Csiszár utca Előd utca Ezüstkalász utca Fácán utca Farkas utca Fejedelem utca Feketedűlő Fenyvestanya

Szőlőskerti Tagintézmény Aranyalma utca Atléta utca Berek utca Boglárka utca Borsikafű utca Buji út Ciklámen köz Ciklámen utca Csabagyöngye utca Csatorna utca Csernyikbokor Csobolyó út Csongor lakópark Csongor köz Csongor utca Csősz utca Csutorás utca Delicsesz köz Dolmány utca Egres köz Furmint utca Gerbera utca Gólyahír köz Gólyahír utca Gomolya utca Gyopár utca Gyöngyike utca Izabella köz Izabella utca

Zelk Zoltán Tagintézmény Dália utca 3,5,7. Ferenc körút Garibaldi utca Homok tér Homoksor Hunyadi utca páros oldal 62-82-ig Kodály Zoltán utca Korányi Frigyes utca 32-ig Kosbor utca Krúdy Gyula utca Krúdy Gyula köz Május 1. tér Mérleg utca Orgona utca Orgona köz Ószőlő utca 2-106-ig és 1-75-ig Pazonyi tér Pazonyi út 15/a-ig Sarkantyú utca Sóstói út 31-ig Ungvár sétány 21-ig

11 Arany János Gimn. és Ált.Isk. Korányi Frigyes utca 33-tól Lázár Károly utca Leffler Sámuel utca Lengyel utca Lukács Ödön utca Makay István utca Mikecz Kálmán utca Morgó utca Napvirág utca Ószőlő utca 108-tól, és 77-től Pálfi Ernő utca Schmidt Mihály utca Sipkay Barna utca Sóstói út 31-től Szent-Györgyi Albert utca Tamási Áron utca Tass utca Törpe utca Újmajori út Ungvár sétány 14,16,18,20,23-tól 35-ig Vattay altábornagy utca Vietórisz József utca Viola utca páros házszámok 4-es huszárok útja

Szabó Lőrinc Tagintézmény Gábor utca Gábor köz Gerencsér utca Gulyás Pál köz Gulyás Pál utca Gyula utca Hadobás utca Hadobás köz Hadobás sor Harkály utca Hármastanya Határ utca Hattyú utca Huba utca Igrice köz Igrice utca Ilona utca Jácint köz Jácint utca Jázmin köz Jázmin utca Kemecsei út 30-tól Képíró utca Kertész utca Keselyűs utca Keselyűs sor Keselyűs zug Keselyűs I. dűlő Keselyűs II. dűlő Kéve utca Korsó utca Ködmön utca Krizantém utca

Szőlőskerti Tagintézmény Jonathán utca Kakukkfű utca Katáng utca Kikerics utca Kincs köz Kincs utca Kocsány utca Kollégium utca Kökörcsin utca Májusfa utca Mátyásbokor Nyírszőlősi út Pajta utca Pajzsikafű utca Pannónia utca Patak utca Pipitér utca Ribizli utca Rizling utca Sugár utca Szamos utca Százszorszép utca Szegély köz Szegély utca Szőlőskert utca Üstökös utca Vadalma utca Vadrózsa utca Vasút utca

12 Szabó Lőrinc Tagintézmény Kulacs utca Küküllő utca Lenfonó utca Lepke utca Mackó utca Matykó köz Matykó utca Mogyoró utca Muskotály köz Muskotály utca Napfény utca Nyírség köz Nyírség utca Pereces utca Petrence utca Posta utca Ricsa-dűlő Rókadűlő Seregély utca Sóstóhegyi út Sövény utca Süveg utca Szabó Lőrinc utca Szajkó utca Szellő utca Szerkő utca Szérűskert utca Szikes utca Tarsoly utca Tegez utca Téglavető utca Temető köz

13 .

Szabó Lőrinc Tagintézmény Temető utca Tisztesfű utca Úttörő utca Vadász utca Vadvirág utca Varjú utca Venyige utca Verőce utca Vöröscsillagtanya Zerge utca Zsuzsanna utca

14

A kijelölt körzetben lakó gyermekek beiskolázásán túl felvehetők a Nyíregyháza városban és környékén lakó tanköteles gyermek. A közoktatási típusú sportiskolai osztályokba az egész város területéről lehet jelentkezni. A gimnázium beiskolázása: A felvételi keretszámon belül Nyíregyháza, vonzáskörzete, illetve korlátozott számban egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területéről. Kollégiumi elhelyezést a kialakított együttműködés alapján biztosítunk. 1.4. Az intézmény képzési ideje, osztályok száma: Az iskola képzési ideje: 12-13. évfolyam A képzés belső tagozódása: 1-8. évfolyam általános iskola; jelölése: 1.a, 1.b. 1.c .8.a, 8.b, 8.c 5-13 évfolyam nyolcosztályos gimnázium; jelölése: 8/5.A 8/12.A 8/13.A 9-12. évfolyam négyosztályos gimnázium; jelölése: 4/9.B 4/12.B 4/9.C 4/12.C A képzés sajátosságai: A székhelyintézmény – általános iskola:  Iskolaotthonos oktatás 1-4. évfolyam  Közoktatási típusú sportosztályok (úszás, kézilabda, röplabda)  Kézműves osztályok 1-4. évfolyam  Úszó osztályok 1-4. évfolyam (minden alsó tagozatos megtanul úszni)  Számítástechnika 5-8. évfolyam  Matematika emelt képzés 2011. szeptembertől felmenő rendszerben  Nyelvoktatás 1. osztálytól Négyosztályos gimnázium  Angol, olasz emelt óraszámú képzés  Humán emelt óraszámú képzés  Tízujjas gépírás oktatása  Széleskörű idegen nyelvi választék biztosítása (angol, német, francia, olasz, orosz, latin) Nyolcosztályos gimnázium  Latin nyelv oktatása  Széleskörű idegen nyelvi választék biztosítása (angol, német, francia, olasz, orosz, latin)  Tízujjas gépírás oktatása  Nyelvvizsgára felkészítés Szabó Lőrinc Tagintézmény  Iskolaotthonos oktatás 1-4. évfolyamon  Egyéni fejlesztés SNI és BTMN-es tanulók számára  Erdei iskola működtetése  ÖKO iskola

15 Zelk Zoltán Tagintézmény  Két tanítási nyelvű német idegen nyelv oktatása 1-8. évfolyamon  Két tanítási nyelvű angol idegen nyelv oktatása 1-8. évfolyamon  Informatika oktatása 1-8. évfolyamon  Iskolaotthonos oktatás 1-2. évfolyamon  Úszásoktatás 1-4. évfolyamon  Néptáncoktatás 1-4. évfolyamon  Integrációs és képesség kibontakoztató program (IPR)  Kompetencia alapú oktatás implementációja Szőlőskerti Tagintézmény  ÖKO iskola  Angol kéttannyelvű képzés 2010-től felmenő rendszerben  Kollégiumi ellátás biztosítása  Gyermekek átmeneti otthonának működtetése  SNI-s és BTMN-es tanulók integrált nevelése  Emeltszintű testnevelés oktatása  Alsó tagozaton néptánc oktatása

16

Képzési struktúra: Arany János Gimnázium és Általános Iskola Érettségi 13. évf. 12. évf. 8 11. évf. 8 10. évf. 8 9. évf. 8 8. évf. Á Szt-Á 8 7. évf. S-Á Szt-Á 8 6. évf. S-Szt Szt-Á 8 5. évf. S-Szt Szt-Á 8 4. évf. S Ú K 3. évf. S Ú K 2. évf. S Ú K 1. évf. S Ú KM Általános iskola Nyolcosztályos gimnázium Jelmagyarázat:

S Ú K Szt 8 I H Á M NYE Ny

-

-

Érettségi I-H H-Ny H-Ny H-Ny

4-5 osztályos gimnázium

közoktatási típusú sportiskola úszó kézműves számítástechnika nyolcosztályos informatika humán általános matematika nyelvi előkészítő emelt szintű nyelvoktatás

Ny

17

A Szabó Lőrinc Tagintézmény képzési rendje 4. évfolyam 3. évfolyam 2. évfolyam 1. évfolyam

Á Á Á Á

Á

Zelk Zoltán Tagintézmény képzési struktúrája 8. évfolyam 7. évfolyam 6. évfolyam 5. évfolyam 4. évfolyam 3. évfolyam 2. évfolyam 1. évfolyam

Né Né Né Né Né Né Né Né

N N N N N N A A

N: Né: A:

normál német kéttannyelvű angol kéttannyelvű

Á: T:

általános testnevelés

A

Szőlőskerti Tagintézmény képzési struktúrája 8. évfolyam 7. évfolyam 6. évfolyam 5. évfolyam 4. évfolyam 3. évfolyam 2. évfolyam 1. évfolyam

Á Á Á Á Á Á Á Á

Á Á Á

T

18

1.5. Az intézmény jellemzői, háttérinformációk: Személyi feltételek: Az intézmény dolgozóinak száma: 217 fő 1.6. A tantestület: Az oktatási törvényben meghatározott feladatok végrehajtására a fenntartó az iskola tantestületének létszámát 163,5-ben határozza meg. Az engedélyezett kulcsszámon belül biztosítani kell a műveltségi területek és részterületek elsajátítását biztosító szakos ellátottságot. Az intézmény szakos ellátottsága 100 %-os. A gimnáziumi és az általános iskolai tanulók arányát tekintve megfelelő számban rendelkeznek a tanárok egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel. 1.7. Az intézmény irányítási – szervezeti struktúra Cél: A szervezet hatékony működése, színvonalas nevelés-oktatás Alapelvek: 1. A struktúra működőképessége a társadalom elvárásainak megfelelő értékek közvetítését szolgálja 2. Az iskola működésének személyi és tárgyi feltételei biztosítottak legyenek 3. Az iskola irányítása, vezetése tudatos, átgondolt legyen 4. A résztvevők pontos (számon kérhető) munkaköri leírással rendelkezzenek, mely segíti az iskola szereplőit problémáik adekvát kezelésében 5. A szervezet belső élete tudatos, tervszerű legyen 6. A szervezet működését a demokratikus elvek és a bizalom légköre hassa át

19

1.7.1.Az intézmény vezetési modellje

Gimn.igh.  DÖK

Iskolaszék  Igazgató  KT. Tanács, Szakszervezet  Ált.igh. Szabó L. Szőlőskerti Zelk Z. Gazdasági tagint.vez tagint.vez. tagint.vez. vezető      M U N K A K Ö Z Ö S S É G V E Z E T Ő K Gondnokság, technikai dolgozók

N E V E LŐ T E S T Ü L E T 1.7.2. A vezetésben résztvevő személyek Az intézmény irányítását, vezetését az alábbi személyek végzik, megbizatásuk feltétele a megjelölt iskolai végzettség. a) igazgató – szakvizsgával rendelkező, tudományegyetemet végzett gimnáziumi tanár b) gimnáziumi tagozati igazgatóhelyettes – tudományegyetemet végzett tanár általános iskolai tagozati igazgatóhelyettes – tanárképző főiskolát végzett tanító vagy tanár, tudományegyetemet végzett tanár tagintézmény-vezető igazgatóhelyettesek – tanárképző főiskolát végzett tanító vagy tanár, tudományegyetemet végzett tanár c) gazdaságvezető – számviteli főiskolát vagy közgazdasági tudományegyetemet végzett d) diákönkormányzatot segítő tanárok (4 fő) e) gyermek és ifjúságvédelmi, drogprevenciós munkáért felelős – félállásban képesítéssel rendelkező tanár (5 fő) f) munkaközösség-vezető – a székhelyintézmény és a tagintézmények tanárai közül választott pedagógusok. 1.7.3. Döntéselőkészítő, döntéshozó testületek Az igazgató vezetési funkciójának gyakorlásához a Szervezi és Működési Szabályzatban rögzített testületeket hoz létre. A testületek célja: az intézmény szervezeti, pedagógiai tevékenységét érintő operatív és tartalmi döntések előkészítése, állásfoglalások, javaslatok, kidolgozása, egyes nevelőtestületi jogkörök gyakorlása. Vezetőség A nevelőtestület jogosítványainak gyakorlása két nevelőtestületi ülés között Feladata: - foglalkozási, pedagógiai program előkészítése - munkatervek előkészítése - átfogó elemzések, értékelések, beszámolók előkészítése - fegyelmi ügyekben döntéselőkészítés - az oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben döntéselőkészítés

20

Tagjai:

igazgató igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők gazdasági vezető munkaközösség vezetők Közalkalmazotti Tanács elnöke Diákönkormányzatot segítő tanárok Gyermek és ifjúságvédelmi felelősök

Igazgató Tanács Az intézmény igazgatójának közvetlen tanácsadó, segítő szerve. Feladat:

A nevelőtestületi ülésre készülő anyagok összeállítása, felterjesztése. Operatív feladatokban döntés előkészítése. Belső szabályzatok, intézkedési tervek, szerződések, gazdálkodási tervezetek véleményezése

Tagjai:

igazgató Igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők gazdasági vezető Közalkalmazotti Tanács elnöke

1.8. Érdekegyeztetés, érdekvédelem Az iskola a tanulók, szülők, pedagógusok jogainak, kötelességeinek, feladatainak koordinálására, az intézmény zavartalan működésének biztosítására az oktatási törvényben foglaltak alapján választott testületeket működtet. 1.8.1.Közalkalmazotti Tanács Alapvető rendeltetése, hogy átfogóan rendezze a munkáltató és a pedagógiai vezetésben résztvevők részvételi jogával összefüggő kérdéseket. A Tanács véleményezi: - az iskola belső szabályzatait - a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedéseket - továbbképzési programot - iskolai költségvetést, munkatervet - az iskola belső rendjének kialakítását, zavartalan működését 1.8.2. Iskolaszék Az intézmény nevelő-oktató munkájának segítésére, nevelőtestület, szülők és tanulók, az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására létrehozott választott szerv. Az iskolaszékbe megfelelő számú képviselőt delegálhat a fenntartó (1 fő), szülői munkaközösség (4 fő), tantestület (5 fő), iskolai diákönkormányzat (4 fő). Egyetértési jogot gyakorol a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, a MIP elfogadásakor, az oktatás és azzal összefüggő szolgáltatás igénybevételéhez szükséges feltételek meghatározásakor.

21

Véleményt nyilvánít a pedagógiai program elfogadásakor, az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a vezető személyét, a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekre. 1.8.3. A diákönkormányzat Kt. 63. §. A tanulók egyesülési jogának érintetlenül hagyása mellett a tanulók kollektív joga a diákönkormányzat, a DÖK létrehozása. A DÖK szervei az intézményi közügyekben demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve fejezi ki és valósítja meg a diákok közakaratát. A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, működési szabályzatáról, a működéshez szükséges anyagi eszközök felhasználásáról. A diákképviselők és diákjogok szóvivője az iskola életének különleges jogokat gyakorló szereplője. Megbízásukról a diákok döntenek. Minden osztálynak, iskolai csoportnak joga, hogy képviselőt válasszon, illetve szóvivőt bízzon meg, kérjen fel. A DÖK működési feltételei:

-

A DÖK tagja lehet az intézmény minden tanulója A képviselőket a tagok választják meg A DÖK munkáját a tanulók által felkért tanár segíti, aki eljárhat képviseletükben Az iskolai diákképviselőt a tantestületi és az iskolaszék üléseire meg kell hívni

A DÖK-nek egyetértési, véleményezési, döntési és javaslattételi joga van (1. sz. melléklet) A diákönkormányzatokat megillető jogokat az igazgató vagy más testület nem vonhatja vissza. A jogok érvényesítéséért az intézmény igazgatója felel. 1.8.4.Szakszervezet A szakszervezet a dolgozók, a munkavállalók, illetve a közalkalmazottak egyesülési jog alapján létrehozott érdekvédelmi szervezete. Az intézmény biztosítja a megalakulással, a szervezeti működéssel, az együttműködéssel kapcsolatos jogosítványokat. 1.9.Szakmai munkaközösségek A nevelő-oktató munka minőségének javítása, a tanárok alkotó tevékenységének és önképzésének fejlesztése, a módszertani eljárások tökéletesítése és egységes követelményrendszer kialakítása érdekében munkaközösségek szervezhetők valamilyen szempontból közös rendszerbe sorolható tantárgyak tanárai részvételével. Szervezetileg igazodnak a műveltségi területekhez. A munkaközösségek feladataikat az iskolai éves feladatterv javaslatai alapján maguk határozzák meg. Részt vállalnak a tanulmányi versenyek szervezésében, tanulói pályaművek elbírálásában, eredményvizsgálatokban, új pedagógiai eljárások módszerek bevezetésében, érettségi dolgozatok közös javításában, érettségi tételek közös összeállításában, a felvételi lebonyolításában, különböző rendezvények, megemlékezések szervezésében.

22

Az intézményben működtetett munkaközösségek: Gimnázium Társadalomtudomány Természettudomány Osztályfőnöki

Szabó Lőrinc tagiskola Alsó tagozat

Arany Általános iskola Társadalomtudomány Természettudomány Alsó tagozat anyanyelv Alsó tagozat matematika Alsó tagozat tanórán kívüli Osztályfőnöki

Vertikális Testnevelés Idegen nyelv Zelk Zoltán Tagintézmény munkaközösségei: 1-2. évfolyam 3-4. évfolyam: A-szak C-szak Osztályfőnöki Napközi Idegen nyelv

alsó tagozat alsó tagozat magyar, történelem, ének, könyvtár matematika, informatika, fizika, rajz, technika 3-8. évfolyam 3-5. évfolyam + tanszoba vertikális

Szőlőskerti Tagintézmény munkaközösségei Alsó tagozat Felső tagozat

1.10.Szülői szervezet, munkaközösség Az iskolai közösség szerves részeként segíti az iskolai és családi nevelés összehangolását. Kt. 14. § (2.e) Tevékenységi területei: - szülők tájékoztatása az iskolai munkát érintő kérdésekről - részt vállal az ifjúságvédelem teendőiben - hozzájárul az iskola céljainak, programjainak megvalósításához, tárgyi, egészségügyi, esztétikai feltételek fejlesztéséhez. Az osztály-szülői munkaközösségek együttesen alkotják az iskola szülői munkaközösségét.

23

Nevelési program 2. Az oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei 2.1. Pedagógiai alapeszme „Két dolog van, amit tanítványainknak adhatunk: a gyökerek és a szárnyak.” (ismeretlen szerző) Ennek megvalósítása érdekében intézményünk egyetért abban, hogy - olyan ifjúságot kell nevelnünk, amelyik képes megfelelni az élet mindennapi kihívásainak, ugyanakkor felismeri és tiszteli az igazi emberi értékeket, megőrzi emberi méltóságát, toleráns a mássággal, együtt érez a nálánál gyengébbekkel és elesettekkel - biztosítjuk és tiszteletben tartjuk a szülőnek azt a jogát, hogy gyermeke vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelő oktatásban – nevelésben részesüljön. Tantestületünk ezek igazságáról nem foglal állást - továbbra is lehetővé tesszük a történelmi egyházakat képviselő jogi személyeknek a fakultatív hitoktatást. Kt. 4. § (2), Kt. 19. § (1.d) - az iskolánk szilárd, a kor színvonalának megfelelő tudományos ismereteket nyújt, kialakítva a tanulókban a továbbtanuláshoz szükséges jártasságokat, készségeket, magas fokú kreativitást, fogékonyságot az új ismeretek befogadására, s egy életen át történő alkalmazására, kulcskompetenciák fejlesztésére - egy emberközpontú iskolában érvényesülnek az örök és általános érvényű erkölcsi tulajdonságok, melyek alapján tanítványaink megbecsülik és óvják múltunk és jelenünk nemzeti értékeit; anyanyelvünket, természeti és épített környezetünket, szépségeinket, művészeti alkotásainkat, hagyományainkat, s rendelkeznek megfelelő identitástudattal - minden tanuló tehetséges, pedagógiai munkánk sikerének záloga ennek megtalálása és a lehetőség szerinti fejlesztése - az iskolában sokoldalúan képzett, stabil tudású, testileg és lelkileg egészséges embereket kell nevelnünk. Ehhez olyan légkört kell biztosítani számukra, hogy felnőttként úgy érezzék az itt töltött időszak életük egyik legboldogabb szakasza volt - A közoktatási típusú sportiskolai osztályok tanulói tegyenek eleget a sport és a közoktatási elvárásoknak. .

24

2.2. Az intézmény nevelési-oktatási célja, feladata [Kt. 10. §. (3-a)] Az iskola a jelen és jövő elvárásainak megfelelő generációt szeretne útjára bocsátani. A valós társadalmi gyakorlat folyton változó szükségleteivel egy energikus, önmagában bízó, alkotó, tettre kész állampolgárt feltételez, aki felelősséget érez embertársai és környezete iránt. A szülői házzal együttműködve, a következő tulajdonságok fejlesztését tartjuk szem előtt: - Az alapkészségeket olyan szinten akarjuk elsajátíttatni, hogy felkeltse az igényt a további ismeretszerzésre, önművelésre, élethosszig tartó tanulásra. - A tehetséges tanulókat megfelelő felkészítésben részesítjük, hogy megállják helyüket a különböző versenyeken, s ezáltal a pályaválasztásuk is könnyebbé váljon. - A jelenlegi társadalmi elvárás az idegen nyelvi és kommunikációs kultúra fejlesztése. Az informatikával együtt komoly számítástechnikai ismeretekre is szükség van. - Az idegen nyelv tanulása következtében legyenek nyitottak a tanulók a különböző szokások, életmódok, kultúrák iránt. - A testnevelés sajátos eszközeivel járuljon hozzá ahhoz, hogy a tanulók állóképessége, mozgáskultúrája szerves része legyen a személyiség harmonikus fejlődésének. - Alapelvek: egészséges életmódra nevelés, egészségkárosodás kiküszöbölése, sokoldalú mozgásműveltség kialakítása,egész életen át tartó fizikai aktivitás igényének kialakítása Feladatok - Az intézmény a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez mérten válassza ki és rendezze el az emberre, társadalomra, tudományokra, technikára, természetre vonatkozó ismeretanyagot a tizenkét, tizenhárom évfolyamos oktatási rendszerben, a tanórán kívüli nevelésben. - A pedagógiai koncepciónk fontos elve a tanulóközpontúság. - Hatékony tanulási módszerek közvetítésével az önálló ismeretszerzés képességével a tanuló igazodjon el az információhalmazban, s tudja különválasztani a lényegest a lényegtelentől. - Érzékeny legyen a problémák megoldására, tudása legyen piacképes, gondolatait szóban és írásban megfelelően tudja összegezni. - Az átadott ismereteknek tükrözniük kell a kor színvonalát és tudományosságát, hogy a tanulók pályaválasztása képességeiknek megfelelő és zökkenőmentes legyen. - Fejleszteni kell a tanulókban azokat a képességeket, amelyek a reális önismerethez és önértékeléshez szükségesek. - Szükségszerű a tanítás, a tanulás folyamatának rendszeressége. - Kitartó munkára kell szoktatni a tanulókat, hogy a nehézségek ne riasszák, hanem sarkallják őket, hogy egész életükben megtartsák és fejlesszék a tanulásra való képességüket, kritikai ítélőképességüket. - Sokféle eszközzel és formában (pl. nyelvi, zenei, a vizuális kifejezés eszközeivel, tárgyalkotással) fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket, véleményüket, vágyaikat és akaratukat. - Egymás munkájának, a köz javainak megbecsülésére kell törekedni. - Tolerancia a környezettel, a másság elfogadása.

25

2.3. Eljárások Az eljárások a megfelelő életkori sajátosságokat figyelembe véve a nyolc, tizenkét, tizenhárom évfolyamos iskola, diákotthon minden tagozatára érvényesek és egymásra épülnek, ennek érdekében -

-

-

Lehetővé kell tenni a legkisebbek számára az alsó tagozatban a természeti és társadalmi jelenségek megfigyelését és megértését, valamint az ahhoz szükséges alapkészségek magasabb szintű elsajátítását. Ki kell használni a szűkebb és tágabb környezetünk által nyújtott lehetőségeket a megismerésben a fokozatosság elve alapján. A magyar és egyetemes kultúra alkotásainak megbecsülésére kell nevelni A felső tagozatos tanulók olyan szintre jussanak az anyanyelv elsajátításában, hogy ezzel képesek legyenek önálló világképük kialakítására, a nemzeti hagyományokhoz való kötődésre, s továbbtanuláshoz szükséges alapismeretek megszerzésére. Le kell rakni a digitális írástudás alapjait. Az intézmény külföldi kapcsolatait fejleszteni kell. A tanulókat szilárd, biztos ismeretekkel kell felruházni, s meg kell tanítani logikusan gondolkodni. Fontos egy idegen nyelv kommunikációs szintű elsajátítása: az alap- és középfokú nyelvvizsga megszerzését szorgalmazni kell. A diákok minél nagyobb számban jelentkezzenek továbbtanulásra. Fel kell használni a művészeti tantárgyak (zene, rajz, tánc) és a sport személyiségformáló erejét.

2.3.1. Az önálló életvitelhez, a társadalmi életben való cselekvő részvételhez, beilleszkedéshez: - Az intézmény szociális és életviteli kompetenciákat fejleszt, hogy a tanulók képesek legyenek kooperatív és konstruktív együttműködésre. - A tanulók ismerjék fel és fogadják el azt a segítséget, amit az iskolán kívül a család, a kollégium, a különböző önképző és alkotó közösségek, és az egyház nyújtanak. - Legyenek tisztában az alapvető emberi normákkal, követendő viselkedési formákkal. - Megfelelő konfliktuskezelő technikák (kompromisszum, problémamegoldás) elsajátítására kell törekedni. - Cél, az egészséges életmód belső szükségletté válása. - A tanulók legyenek tisztában a legális és illegális drogok káros következményeivel. 2.4. Eszközök -

-

A tanítási órán, a tanórán kívüli foglalkozásokon az eredményes motiválás, a felfedezés örömének megteremtése, a módszerek sokszínűsége, az egyénre szabott foglalkozás szolgálja a sikerélményt. A tantestület módszertani kultúrája mindig igazodjon az adott közösséghez.

26 -

-

-

-

Lehetőséget kell biztosítani a tehetséges tanulóknak és az emelt szinten érettségizni szándékozóknak a fakultációra, a nehézséggel küzdő tanulóknak a felzárkózás megszervezésével a hátránykompenzációra. A nevelőtestület személyes példaadással, magas fokú műveltséggel, igényességgel, humánumával igazolja, hogy tanulni érdemes és hasznos. Működjön együtt a szülőkkel, az iskolaszékkel, a pedagógiai szakszolgálatokkal. A tanulók első számú kötelessége a tanulás, törekedjenek az igényességre, egyre magasabb szintű önállóságra. Viselkedéskultúrájukat az alapvető emberi értékek, az írott és íratlan erkölcsi normák határozzák meg. Öltözködésük legyen mértéktartó, óvják az iskola állagát, ápolják hagyományait. Legyenek büszkék a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diáktársaikra.

27 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei a kompetenciaterületek jegyében: ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Tézisek, tényszerű megállapítások kijelentő mondatokban fogalmazva.

Mozgósító erejű, célok – felszólító mondatokban fogalmazva.

Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk?

Azon folyamatok, eljárások, melyektől sikert várunk.

Alkalmazott módszerek, eszközök. Felsorolás.

Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat.

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint

Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu

A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

A képességkibontakoztató felkészítés integrált felkészítésként szervezzük, mert a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

A tanulásmódszertan epocha beépítjük az 5 – 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!

Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban

A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.

A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják

28 CÉLOK

FELADATOK

Iskolánkban minimum két Az idegen nyelvek idegen nyelvet (választás tanulása iránti igény alapján: angol, német, felkeltése. francia, olasz, orosz, latin) magas színvonalon oktatunk.

Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alapfokú, a középiskolások pedig képességeik függvényében közép-és felsőfokú nyelvvizsgát.

ALAPELVEK

ELJÁRÁSOK

Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Alkotó pedagógiai klímát Jellemezze munkánkat Demokratikus alapokon Növeljük a tanulók aktív teremtünk az eredményes egyfelől a következetes álló, integratív tanár – részvételét igénylő munka érdekében. követelés és igényesség, diák viszonyt alakítunk ki. ismeretszerzési módok másrészt a tanulók A tanítási órák légköre, arányát (megfigyelés, jogainak, emberi hangulata oldott, a kísérlet, új információs és méltóságának tiszteletben tanulók sikerorientált kommunikációs tartása, a velük szemben beállítódással dolgoznak, technikákat alkalmazó megnyilvánuló pedagógiai a pedagógus csak anyaggyűjtés, modellezés, tapintat, bizalom, facilitáló szorongásszintet szerepjáték, megértés, türelem, tart fenn. drámapedagógia stb.). igazságosság, segítőkészség! Támogatást adunk a Akadályozzuk meg azt, A rászoruló gyermekeket Differenciált szociokulturális hátrányok hogy a szocio - kulturális hatékony felzárkóztató foglalkoztatással, az leküzdéséhez. Szakszerű hátrányok tanulási munkával, napközi egyéni haladási ütemhez integrációs és integrált esélyegyenlőtlenséget otthonos ellátással, igazított fejlesztő nevelési gyakorlat eredményezzenek! tanulószobai terheléssel. megvalósítására foglalkoztatással, illetve Alkalmazzuk a kooperatív törekszünk. igény szerint kollégiumi tanulási-tanítási elhelyezéssel segítjük. technikákat és módszereket! Az általános társadalmi Minden pedagógus tanulja Tanórai keretben és azon A fejlesztő programok modernizációt követve meg és alkalmazza a kívül megtanítjuk alkalmazásával lehetővé lépést tartunk az modern gyermekeinknek a tesszük minden tanulónak informatikai infokommunikációs számítástechnika alapjait, az egyéni tanulási utak forradalommal. A technikákat, a az interaktív táblával érvényesítését. kompetencia alapú oktatás számítástechnikai folytatott oktatási fokozatos kiépítésével informatikai eszközöket a metódust.. alkalmazzuk az SDT – saját tantárgya oktatása programokat. során!

Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.) A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat! Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza. A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.

ESZKÖZÖK Szorgalmazzuk a modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazását, az SDT, az internet lehetőségeinek kihasználása.

Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.

Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával.

29 CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitűntetett kötelességének tekinti

A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kutúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.

Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés

A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulástanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok. Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);

Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!

Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalomismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módeszerekkel (koopetarív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tabulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;

A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően..

Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez.

ALAPELVEK

Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.

Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikusság, 2./alkotáscentrikusság, 3./minőségcentrikusság 4./kultúracentrikusság Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!

Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a Tanuljanak meg a fiatalok demokratikus globálisan gondolkodni és intézményrendszer lokálisan felelősséggel használatához, az egyenlő cselekedni! bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. A kommunikációs - és Tudatosítjuk a viselkedéskultúra gyermekben a szűkebb és elsajátíttatásával alakítsuk a tágabb környezetből ki tanítványainkban a megismerhető erkölcsi tárgyi és személyes értékeket, erősítjük a világukban való pozitív szokásokat és a eligazodás képességét! humánus Tudják helyesen megítélni magatartásmintákat. az emberi kapcsolatok Választási /döntési jelentőségét és minőségét! helyzetekben felelősen cselekedni. Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat

A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét!

ESZKÖZÖK

A programcsomagok elemei, modulok.

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.

30 ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, genetika, etológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet/felnőttábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák) A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-12. évfolyamokon.

Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása.

Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.

Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.

Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtatálják helyüket és boldogulásukat.

Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.

Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre

A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.

A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.

A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!

Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás Kooperatív technikák Projektek

A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.

Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell.

Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport; A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motímuvok és attitüdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A releváns tudás kialakítása a matematikailogikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.

A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.

Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. Juttassuk el a tanulókat a Szelektálni kell a realisztikus, azaz a tantárgyi tartalmak között mindennapi életben azon témakörök előforduló szituációkban hangsúlyosabb való alkalmazás megjenítésével, amelyek képességéhez! jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. A tanulási környezet Egyensúlyt kell találni az indítson aktív, konstruktív egyéni tanulás, a elsajátítási folyamatokat a felfedeztetés, a tanulókban! problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

31 ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A tanulók idegennyelv – használati képességének fejlesztése: -a beszéd -az írásbeli szövegalkotás -a szövegértés fejlesztése.

Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.

Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. -magazinok -interjúk -tévéműsorok -filmrészletek -történetek, mesék -levelek -szerepjátékok

Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál..

A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

Ajánlott nyelvi tevékenységek: -vázlatkészítés -életrajz írása -élménybeszámoló -üzenet -feljegyzés írása -történet tömörítése A cél, hogy a tanuló fő A legfontosabb feladat, Mindenféle szövegtípus vonalaiban képes legyen hogy a hétköznapi hallgatása és olvasása a megérteni a köznyelvi témákról szóló szövegeket megfelelő nyelvi szinthez beszédet, a legfontosabb megértse a tanuló. igazodva. információkat ki tudja Hosszabb szövegeket -hírműsor szűrni, tudjon követni hallva, olvasva a kívánt -filmrészlet részletesebb instrukciókat. információt megtalálja, -interjú Továbbá, hogy megértse a megértse. -történetek, mesék, közlésekben kifejezett -versek érzelmeket. A projektmunka során a A tanulók képesek: Szabad interakció: tanulók átélhető, valós -egy adott modellt -feladatfelmérés élményeket szereznek, követve saját szöveget -tervezés tevékenységüket önmaguk alkotni -követés irányítják,a csoportban -saját munkájukat -értékelés való együttműködés a bemutatni -megvitatás kommunikatív -követni tudja a nyelvhaználatot erőíti. projektkészítés lépéseit -megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás

A cél, hogy növekedjen a tanuló -kreativitása -önismerete, önbecsülése -váljon autonóm személyiséggé -legyen képes együttműködésre -fejlődjenek interkulturális kompetenciái

Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.

A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: -munkahelyhez segít -az információ áramlást biztosítja -bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe

Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.

Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

A beszédfejlesztés fő céljai: -interakció -összefüggő beszéd

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás.

A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.

A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Növekedjen a tanuló Tudjon írni: kreatív íráskészsége, ezzel -üzeneteket képes lesz meglévő -feljegyzéseket ismereteit ötletesen, -életrajzot újszerűen, szokatlan -magánlevelet funkcióban használni. -egyszerű történéseket

Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat.

Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.

32 ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.

A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

Az értékelésnek fontos része legyen -az önértékelés -a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.

Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

ESZKÖZÖK A tanuló komplex tevékenységének közös értékelése

2.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos megállapítások, célok, feladatok A személyiség az ember és a külvilág kölcsönhatásából alakul ki. Az iskola szempontjából az ember nekünk a gyerek, a külvilágot pedig az iskolai környezet és mi, pedagógusok adjuk. A pedagógusnak fokozott felelőssége van a tanulói személyiség fejlesztésében, ennek során a következő célok elérésére törekszünk: A tanuló - éljen úgy, hogy igénye legyen a saját személyiségének megismerésére és kibontakoztatására (önbecsülés, önbizalom) - vállaljon felelősséget saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás) - éljen egészségesen, szeressen mozogni, sportolni - tevékeny részt vállaljon szűkebb és tágabb környezetének védelmében, - legyen nyitott az élményekre, az esztétikum befogadására, - váljon fogékonnyá az emberi kapcsolatokra, a barátságra (hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, udvariasság, figyelmesség, tolerancia a mássággal) - sajátítsa el a kulturált magatartásformákat (udvariasság, figyelmesség, fegyelem, önfegyelem, közösségi érzés, áldozatvállalás) - törekedjen az előítélet-mentességre, a konfliktuskezelésre, - tisztelje és szeresse szüleit, nevelőit, társait - képes legyen szeretetet adni és kapni - ismerje és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit - tudjon rövidebb és hosszabb távra tervezni, reálisan mérlegelni és dönteni - jellemezze a hazaszeretet A fentiekből következően intézményünk tanulója: -

Legyen nyitott, eleven, magabiztos, kedves, barátkozó természetű, szorgalmas, tisztelettudó, szófogadó, kitartó, ambiciózus, együttműködő, sportszerű mindennapi tevékenységeiben is.

33

2.6. A közösségfejlesztés színterei és feladatai A közösségfejlesztés vagy közösségszervezés a közösségek kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van az egyes iskolai közösségeknek, a pedagógusoknak mint közösségfejlesztőknek, akiknek bátorító-ösztönzőinformáló munkája segítheti, kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi formákat, erőforrásokat. E feladat során az iskola együttműködik a szülők közösségével. Ennek lényege a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. Ez egy olyan folyamat, amely aktív dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. E folyamatban alakul ki az egyén és a társadalom konkrét, áttekinthető, értelmezhető, átélhető viszonya. A közösségfejlesztés színterei: -

a tantestület

-

a szakmai munkaközösségek

-

az osztályközösségek

-

a szakkörök

-

szülői közösségek

-

az intézményben jelen lévő egyházak, a hittanórák

-

öntevékeny művészeti csoportok

-

a diákok érdeklődési körének megfelelő egyéb színterek: művészeti magániskola, sport, nyelviskola, stb.

Egyéb színterek:

2.6.1.Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés ma már széles körben elfogadott, mint az emberek közügyekben való tevékenységét és részvételét fokozó módszer: - amely megoldást keres a hátrányos területek felszín alatt rejtőzködő problémáira. De nem korlátozódik erre. Az iskolai oktató-nevelő munka során több figyelmet kell fordítani – bővített anyagi háttérrel – a tehetséggondozásra, a személyiség kibontására. Ennek előfeltétele, hogy a közösség tagjai tisztában legyenek saját értékeikkel, elérendő céljaikkal, az odavezető út nehézségeivel, buktatóival s eredményeivel. Pedagógiai programunk egyik legfontosabb feladata a közösség tagjai személyiségfejlesztő metodikájának követése. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Ennek lépéseit következetesen betartjuk – attól a pillanattól kezdve, amikor a csoport tagjai: a tantestület, a gyermek vagy a szülői közösség találkozik egymással.

34

2.6.2.A közösségfejlesztéshez szükséges készségek 1.

hatékony kommunikáció és kifejezőképesség

2.

a versenyszellem és az együttműködés egyensúlya

3.

önismeret, önbecsülés

4.

társasági alkalmazkodó készségek

5.

személyes kapcsolatok építése

6.

az érzelmek alkotó jellegű feldolgozása - az érzelmi intelligencia fejlesztése

7.

stressz-kezelés

8.

magabiztosság

9.

kritikus gondolkodás

10.

döntéshozás

11.

problémamegoldás

12.

a másság elfogadása

A közösségformálást speciális didaktikai játékok segíthetik. 2.6.3. Az intézményi diákönkormányzat működtetése Kt. 63. § A DÖK az Okt. Törv. hatályos jogszabályai értelmében működik. Szervezeti és Működési Szabályzata van, módosított változata a 2010/2011-es tanévben készült, s az iskolai SZMSZ melléklete. A DÖK minden őt (személyesen és testületileg) megillető jogát gyakorolhatja. A diákjogok a mindennapi életben érvényesülnek, a DÖK -

részt vesz az iskolai Házirend elkészítésében

-

gyakorolja vélemény-nyilvánítási és egyetértési jogát

-

gazdasági ügyeit önállóan intézi

-

évente választja tisztségviselőit

-

képviseli az iskolát különböző fórumokon

-

önállóan szervezi programjait: csibeavató, verébavató, sportnap, diáknap, továbbképzések, fordított nap, gyermeknap

-

a DÖK munkáját felnőtt segítőtanár koordinálja.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: -

A különböző szintű iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodni kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig.

35 Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanóránk kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. -

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.

-

Az önkormányzat képességének kialakítása. Nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, ezért összehangolt módon tevékenykedni, az elvégzett munkát értékelni.

-

Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel. A hon- és népismeret alapozza meg a tanulók nemzettudatát, mélyítse el a hazaszeretetet és ösztönözzön történelmi, kulturális és vallási emlékeink, hagyományaink ápolására, megbecsülésére. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetünk értékeinket megőrzésébe, gyarapításába. A környezetkímélő magatartás legyen a tanulóink életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.

-

Legyenek érdeklődők az európai kultúra, életmód, szokások iránt, becsüljék meg ezeket. Közvetlenül is vállaljanak részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

-

Empátia és tolerancia képesség fejlesztése, segítőkész magatartás a beteg illetve sérült embertársak iránt. Tanulóink legyenek nyitottak a másság iránt.

-

Legyenek képesek eligazodni az új információs környezetben, és azt kritikai módon használni. Alakuljon ki az önálló ismeretszerzés, véleményalkotás, érvelés képessége.

Iskolánkban legfontosabbnak tekintjük az osztályközösséget, amely szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata: 

valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,



az egyéni értékek felismerése,



egymás tiszteletben tartása,



egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,



a másság elfogadása, a tolerancia,



társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,



mások gondjainak, nehézségeinek felismerése,



szociális, életviteli és környezeti (SZÉK) kompetenciák kialakítása.

A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe van az osztályfőnököknek. Különösen fontos a szerepe problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a

36 problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. Jelzőrendszer működtetése. 2.6.4. A közösség alakítása a szülőkkel együtt működve A szülői jogok és kötelességek összhangja a közösségek formálásában is elengedhetetlen. A tanuló törekedjen a közösségi együttműködés magatartási szabályait elsajátítani és betartani Kt. 19. § (7.) e. A szülő köteles elősegíteni gyermekeinek a közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását, elfogadását. Kt. 14. § e. 2.6.5. A műveltségi területek oktatásának közös követelményeiben érvényesülő közösségfejlesztési lehetőségek (NAT) Hon és népismeret:

harmonikus kapcsolat társadalmi környezettel

kialakítása

a

természeti

és

Nemzetközi kapcsolatok kialakítása: nemzetközi diákcsere programok szervezése, az ebben való személyes részvétel Nyitottság és tolerancia:

legyenek nyitottak és megértők a tanulók a különböző szokások, életmódok, kultúrák és vallások, azaz a másság iránt, tolerálják és becsüljék ezeket

Környezetvédelem:

kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük védelmébe, a környezeti értékek megőrzésébe, gyarapítására, világnapok megtartása

Személyes tapasztalatszerzés: biztosítanunk kell tanulóink együttműködését a környezeti konfliktusok megoldásában (hulladékelhelyezés, veszélyes hulladék kezelése, köztisztasági problémák, műanyaggyűjtési akció) Kommunikáció, kultúra, önálló ismeretszerzés: fejlesszük ki a tanulókban a vélemény, az érvek kifejtésének és értelmezésének képességeit és technikáit (véleményformálás, érvelés, párbeszéd, a vitakultúra kifejlesztésének iskolai lehetőségei, fórumai: Disputa a diáknapon) Az új információs technikák megismerése és használata: Az informatika, a virtuális világ megismerésének iskolai lehetőségei és feladatai. Eligazodás az információs világban (információgyűjtés, szűrés, szelektálás)

37

2.6.6. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésének színterei: -

tanítási órák

-

tanítási órán kívüli tevékenységek

a.) A személyiség formálásának és közösség alakításának legfontosabb színtere a tanóra. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelten fontosnak tartjuk: -

a barátságos, biztató légkör megteremtését,

-

a tanulók érdeklődésnek felkeltését,

-

változatos módszerekkel, szervezeti formákkal a tanulói aktivitás biztosítását,

-

a tanulók egyéni adottságaihoz fejlődési üteméhez igazodó differenciált oktató-nevelő munkát,

-

az alapvető emberi értékek kialakítását, elmélyítését,

-

az önálló ismeretszerzés, véleményalkotás képességének kialakítását.

b.) Tanítási órán kívüli tevékenységek: 2.6.7. Hagyományőrző tevékenységek A., Nemzeti ünnepek - október 23. A Köztársaság kinyilvánításának évfordulója - március 15. Emlékezés a 1848-49-es szabadságharcra B., Meghatározott rendezvények, megemlékezések - Tanévnyitó - Tanévzáró - Egyéb ünnepi megemlékezések C., Választott programok a) Veréb – pinty – és csibeavató Bemutatkoznak az általános iskola, 1. és 5., a négy- és nyolcosztályos gimnázium első éves tanulói b) Őszi bál –felső tagozatok zenés rendezvénye c) Szalagavató – végzős gimnáziumi osztályok tanulóinknak szalagtűzés, bemutatkozás, majd közös vacsora d) Mikulás – az alsó, felső tagozatban e) Karácsonyi ünnepkör – December hava f) Farsangi bál az 1-8. évfolyam számára g) Sítábor h) A névadókról elnevezett hetek Nyílt tanítási órák, koszorúzás, sport, tanulmányi, kulturális versenyek, bemutatók, fordított nap, diáknap i) Idegen nyelvű ABC party – az általános iskola rendezésében j) Angol dráma háziversenyek, k) Márton-napi felvonulás (Zelk) l) Diákgyűlések

38 m) n) o) p) q) r) s) t) u) v) w) x) y) z)

Családi napok Egészségnap, egészséghét Iskolarádió Szüreti Nap (Szőlőskert) Szavalóversenyek hete Jótékonysági bál Kulturális gála – az iskola tehetséges tanulóinak bemutatkozása Az első osztályosok bemutatkozása a leendő tanulóknak és szüleiknek, óvónőiknek Ballagás a gimnáziumban Nyílt nap a gimnáziumban Nyelvi hét, természettudományos hetek Fogadás az iskola hírnevét öregbítő tanulók részére Iskolai újságok, szerkesztése, kiadása, (Arany-Élet, Tücsökzene, Közelkép) Napközis Ki? Mit? Tud?

D. Sportrendezvények a) Fekete Lajos kézilabda torna b) 24 órás úszás c) Röplabda torna, Karácsonyi Röplabda Gála d) Megyei ping-pong verseny e) 12 órás kosárlabda mérkőzés, focibajnokság f) Sportnap g) Zelk: Kosárlabda Kupa, OVI-SULI Bajnokság, Mikulás Tollaslabda Kupa, Dr. Szabó László Tollaslabda Emlékverseny E. Tanulmányi kirándulás - A gimnázium kétnapos tanulmányi kiránduláson vesz részt. Az általános iskola alsó tagozatos tanulói évenként egy tanítási napon lévő kiránduláson vesznek részt. - Az általános iskola felső tagozatának tanulmányi kirándulása 1 vagy 2 napos. A tanulmányi kirándulásokról tervezetet és értékelő elszámolást kell készíteni, mely tartalmazza a kirándulás célját, pedagógiai feladatát, választott útvonalát, indulás és érkezés idejét, költségvetését Az osztályok szülői közösségével egyeztetett költségeket a szülők biztosítják. F. Hangversenybérlet, színházbérlet vásárlása szülői finanszírozással. 2.7.A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő iskolai tevékenységek Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetséggondozás első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetségre utaló tulajdonságokat (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, értelmi, affektív, emocionális stb.) A tehetség néhány jellemzője: - logikus gondolkodás, a következtetés képessége - a figyelem, az emlékezet, az absztrakció magas foka - az ismeret megőrzésének képessége, a külvilággal szembeni nyitottság - magas fokú kreativitás, kíváncsiság, érdeklődés - szorgalom, kitartás és becsvágy - folyamatos kommunikáció

39

Miről ismerhetők fel a tehetséges gyerekek? - nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról - szokatlan kifejezéseket használnak, szókincsük gazdag - sokat olvasnak, beszédük kifejező - jó megfigyelők, felismerik az ok-okozati viszonyokat, tényeket - kritikusan gondolkodnak, véleményüket elmondják - szokatlan kérdéseket fogalmaznak, az ismétlődő feladatok untatják őket - gyakran nem tartanak a többséggel, egyéni elképzeléseik vannak „Minden gyermek tehetséges valamiben…” A legtöbb szülő az iskolában elért jó eredményre ösztönzi a gyermekét, mert szemében a tudás érték. A jó eredmény kitörési lehetőségeket jelent a tanulónak. Az intézmény fontosnak tartja a jó képességű és szorgalmas diákok szakmai támogatását, a tehetséggondozást az egyéni képességük, tehetségük és fejlődési ütemük figyelembe vételével. A tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon. A tehetséggondozás színterei a kötelező órák, a nem kötelező tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások és az egyéni foglalkozások. 2.7.1. A tehetség – képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: -

egyéni képességhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, emelt szintű oktatás szakkör (érdeklődési körök által szerveződnek), választható tanárórák, tehetséggondozó foglalkozások tanulmányi versenyek, levelezős versenyek kulturális rendezvények látogatása, sportversenyek kapcsolat alapfokú művészeti intézményekkel tehetséggondozó központba irányítás iskolai és lakótelepi könyvtár egyéb szabadidős tevékenységek: múzeum, színház, hangverseny, kiállítás látogatása.

Testnevelés és sport terén 

     

A székhely iskola modern, esztétikus tanuszodával rendelkezik. A víz minősége, hőmérséklete igen kedvező a kisiskolások, óvodások kezdő úszásoktatására. Cél: 4. osztály eléréséig minden tanuló legalább 2 úszásnemben a helyes technika elsajátításával biztonságosan tudjon úszni mélyvízben. A közoktatás típusú úszó osztályba már óvodás korban elkezdődik a kiválasztás (fizikai, koordinációs képességek felmérése). Félévkor az úszásban tehetséges tanulókat a Nyírsuli úszó szakosztályába kerülnek. 2-3. évfolyamon megfelelő szakmai felkészültségű edzők által leány röplabdára, fiú kézilabdára megtörténik a kiválasztás. (DSE sportcsoportok működnek) Negyedik osztályban megtörténik a NUPI-s labdás osztályba (röplabda, kézilabda) a kiválasztás, ahol a délelőtti testnevelés órákat is szakemberek irányítják. Az úszóosztályosok délelőtt heti 4 alkalommal úsznak iskolai tanóra keretében, és délután heti 3-5 edzésen vesznek részt, mely biztosítja számukra a sikeres korcsoportos versenyzést. Felső tagozaton úszóink heti 10 alkalommal vesznek részt az edzéseken.

40

Kézilabda: II. korcsoportban heti 2 edzés III. korcsoportban heti 3 edzés IV-V-VI. korcsoportban heti 3-4 edzés van biztosítva számukra. Röplabda II. korcsoportban 2-3. osztályosok (előkészítő csoport) heti 2 edzés III. korcsoportban 4-5. osztályosoknak heti 3 edzés IV-V.VI. korcsoportban heti 3 alkalommal van edzés. Labdarúgás, tollaslabda, atlétika  

Tömegsport foglalkozásokat a székhely és tagintézményi hagyományoknak megfelelően szervezzük. A tömegsport célja:  Igény felkeltése a rendszeres mozgás, sportolás iránt  Egészségmegőrzés, prevenció tudatosítása, egészséges életmód kialakítása, élethosszig tartó mozgásra nevelés  Házibajnokságok megszervezése, nagy tömegek bevonása a rendezvényekre  Versenyekre történő felkészítés, kiválasztás  Versenyekre történő kísérés  A tehetséges tanulók beiskolázásának (valamilyen sportágban) elősegítése  Gyakorlás, felzárkóztatás biztosítása a gyengébb képességű tanulók számára  Kondicionális (és egyéb) képességek fejlesztése lehetőségének biztosítása

Művészeti tevékenység területén Az intézmény tárgyi, személyi feltételeit figyelembe véve már az alsó tagozatban megtörténik az irodalmi, zenei, képzőművészeti tehetségek kiválasztása. A művészeti tantárgyak és tantárgyi modulok nyújtotta lehetőség kiaknázása mellett tanulóink részt vehetnek az Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény szakcsoportjainak munkájában:  furulya, magánének és zongora oktatás (megoldható intézményen belül)  dráma, képzőművészeti foglalkozás (megoldható intézményen belül)  gitár, moderntánc és népitánc oktatás (alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény segítségével) Tantárgyi keretek között népitáncot (Szőlőskert 1-4. évfolyam) tánc és dráma tantárgyon belül tánctörténetet, klasszikus táncot és a drámajáték alapjait sajátíthatják el a tanulók. A kézműves tagozatos osztályok, a kézműves szakkör, a természet-esztétikai szakkör és a technika tantárgy keretében készült munkadarabokat folyamatosan kiállítják a tanulók. A munkadarabokból évente vásárt rendeznek. A legtehetségesebbek pályázatokon vesznek részt. Tanár-diák közös kreatív kiállítást szervezünk. Az ének-zenét kedvelő tanulók  1-4. évfolyamokon dramatikus játékokkal és énekkarral  5-7. évfolyamon a Hangocska kórusban  8-13. évfolyamon a Goldinka kórusban fejleszthetik képességeiket.

41 A tehetséggondozás eredményességét színvonalas megyei és városi pályázatokon, népzenei és egyéb zenei versenyeken, néptáncgálán bizonyítják a tanulók. Az irodalmi (vers és prózamondó) tehetséggondozó tevékenységnek hagyománya van. Tudatos a képességfejlesztés a szakköri, önképzőköri keretben. A tehetségesek iskolai és iskolán kívüli szerepléseken bizonyítanak. Az iskolai rendezvények dekorációnak elkészítése, a műsorok összeállítása, előadása, rendezése komplex művészeti nevelést tesz lehetővé. Az intézmény ennek tárgyi feltételeit biztosítja. Természet- és társadalomtudományok területén A tehetséggondozást a tanítási órákon a differenciált foglalkozások,az igény szerint szervezett elméleti és gyakorlati fakultáció, érettségi előkészítő szakkörök szolgálják. A fakultációkat a továbbtanulás iránya határozza meg. A tehetségek kiválasztását a tanév elején végezzük A versenyekre tanórákon (differenciált foglalkozás), szakkörök, fakultációk és egyéni foglalkozások keretében készítik a tanulókat a szaktanárok. Hagyományos szakköreink: matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, rajz, informatika, idegen nyelvi WEB-lap készítő, versmondókör, iskolaújság szerkesztése, anyanyelvi, történelem könyvtár, főzőcske. A szakkörök ingyenesek. A legtehetségesebbek versenyeken való részvételi költsége megpályázható az intézmény alapítványainál. Az iskolai lehetőségeken túl az intézmény a tanulók figyelmét felhívja a városi tehetséggondozó szakkörökre, szakfolyóiratok cikkeire, tanulmányi versenyeire. Nyelvtanulás területén A pedagógiai programban megfogalmazott célokat és a jelen gazdasági folyamatokat figyelembe véve az idegen nyelv biztos ismerete alapvetően fontos az egyéni boldoguláshoz. Az iskolavezetés és a tantestület kiemelt területnek tekinti a nyelvoktatást.  Iskolánk hagyományaihoz igazodva: 1. évfolyamon heti 1, 2. és 3. évfolyamon heti 2 órában a szülők döntése alapján a gyermekek idege nyelvi képzést kaphatnak. Választható nyelvek: angol, német, francia, orosz. A szerzett ismeretekről (mondókák, dalok, versek) a tanév végén bemutató órákon számolnak be a tanulók. Ezeken az évfolyamokon a nyelvoktatás önköltséges, a befizetés az Arany alapítvány javára történik (a hátrányos helyzetű tanulókat az alapítványok támogatják).  Az általános iskola 4-8. évfolyamain heti 3 órában történik az idegen nyelv oktatása. Nyolcosztályos gimnáziumban a latin nyelvvel történő megalapozás segíti a későbbi intenzív nyelvtanulást (5.6. évfolyamon kötelező, később választható).  A Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézményben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélyével angol és német két tanítási nyelvű osztályok működnek. 1. osztálytól bontott csoportokban heti 5 órában tanítják a nyelveket, az idegen nyelvek mellett közismereti tárgyakat, illetve azok tananyagrészeit is oktatják a cél nyelveken.  A Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény alsó tagozatában a BIG-BEN Nyelviskola működik ugyanolyan feltételekkel, mint a Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézményben.  9. évfolyamtól 2 nyelv oktatása kötelező. Az angol nyelvet minden diák tanulja, és a 9. évfolyamba kerüléskor az év eleji szintfelmérő alapján történik a csoportbontás. A

42 humán osztályoknál heti 4 órát kap az első, 3 órát a második idegen nyelv. Az emeltszintű nyelvi osztályok heti 5 órában tanulják az 1. idegen nyelvet, heti 3 órában a másodikat. 11. évfolyamtól nyelvi fakultációk keretében további heti 2 óra segíti a tanultak bővítését, illetve elmélyítését. 2.8. Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi otthon (1-6. évfolyam) és tanulószoba (7-8. évfolyam) működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők igénylik. Ezekben a csoportokban lehetőség van a közösség egyéni arculatának a kialakítására, a közösségi feladatok szervezésére, felelősök választásával a közösségben végzett irányítási, ellenőrzési feladatok gyakoroltatására. A tanuló közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítására, ápolására nyílik lehetőség. 2.8.1. Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény Diákotthona A diákotthon jelentős szerepet játszik az ott lakó tanulók tanulási és szocializációs esélyeinek növelésében. A nevelőtanárok, gyermekfelügyelők, gyermekorvosok, körzeti védőnők és a Gyermekjóléti Szolgálat összehangolt, a gyermekek jövőjéért érzett felelősséggel végzett munkája eredményesen zárt tanéveket és középiskolai továbbtanulást jelent. A diákok közül a HH-s, HHH-s és SNI-s tanulók aránya a tagintézmény hasonló számadatainál magasabb. A diákotthon a saját eszköz-anyagi és személyi feltételei segítségével megpróbálja ellensúlyozni a családok munkanélküliségből, szegénységből és szegregációból táplálkozó reménytelenséget mutató hatását. Tárgyi feltételek: Az épület és a bútorzat felújításra érett, a felszereltség szerény. Javításra, fejlesztésre pályázati lehetőséget lehet igénybe venni. Humánerőforrás: A kollégium dolgozói továbbképzések és újabb képesítések megszerzése révén folyamatosan fejlesztik, bővítik szakmai tudásukat. Rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a városi kollégiumokkal. A diákotthon részletes pedagógiai programja 4. sz. mellékletben. 2.8.2. Diákétkeztetés Az iskolaotthonos tanulók napi háromszori étkezést kapnak a napközi otthont igénylő gyermekek ebédet és uzsonnát, a napközibe nem járó tanulók számára igény szerint ebédet biztosítunk. A térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. 2.9. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett történelmi egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

43 2.10. Az intézményi könyvtár Az iskolai könyvtár működését az SZMSZ szabályozza. Itt került rögzítésre : - feladata és gyűjtőköre - kezelésének és működésének rendje - fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módja - az állományvédelem eljárásai 2.10.1. Az intézmény könyvtár tevékenysége Könyvtár működik: az Arany János székhelyintézményben, a Zelk Zoltán és a Szőlőskerti Tagintézményben. Az intézményi könyvtár az iskolai műhelymunka nélkülözhetetlen része, ami egyúttal azt is feltételezi, hogy a könyvtáros szervezi, összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárra épülő pedagógiai fejlesztő, önművelő tevékenységet. Kialakítja az adott intézmény könyvtárpedagógiai stratégiáját. Felelős a könyvtárhasználati követelményrendszerének eredményes megvalósításáért. A könyvtár-pedagógia hatékony művelésének nem lehet más célja, mint az alapvető elvárás, hogy az intézményben valósuljon meg a tervszerűen felépített gyakorlat közeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés A tanórán megszerzett tudást és ismeretanyagot – a könyvtári eszköztárra építve – számos háttér-információval bővíthetik a tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, dokumentumok és a tömegkommunikációs csatornák útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői az iskolában megismert műveltségterületek tudásanyagának. Éppen ezért valamennyi ismeretkör tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait és modern ismerethordozóit. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati tudásra, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és átadásra – szóban is írásban egyaránt – a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. Ennek érdekében el kell érni, hogy a szaktanárok beépítsék a tanítási programjukba a könyvtár adta önművelési csatornákat. A felszereltség jó: színes tv, video, cd lejátszó rádióval és kazettás magnetofonnal, DVD lejátszó számítógép. A felsorolt audiovizuális eszközök színesítik a gazdag könyvállomány használatát. A könyvtár állománya elektronikusan feldolgozott, amely gyorsítja a kölcsönzést és tájékoztatást. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításának megoszlása hozzávetőlegesen 40%-a könyvtárostanári feladat (pl. könyvtárbemutatás, raktári rend, katalógusok, könyvtári tájékoztató eszközök stb.), 60%-a szaktanári feladat (pl. a saját műveltségterület alapvető dokumentumai és tájékoztató eszközei). Részletesen a helyi tantervben található meg a befogadó tantárgyak köre (elsősorban magyar és informatika). A könyvtárhasználati követelményrendszer tantárgyi integrációjának megalapozása a tanítás-tanulás folyamatában a következő eszközök és dokumentumok felhasználását igénylik: A könyvtárak kihasználtsága maximális, valamennyi tanuló és dolgozó könyvtári tag és nagy részük rendszeres kölcsönző. Az olvasóterem alkalmas gyűjtőmunka végzésére, vagy a szabadpolcos folyóiratok böngészésére. Tananyagokhoz kapcsolódó filmeket gyakran néznek történelem-, magyar-, biológia-, földrajzórák vagy szakköri foglalkozások keretében. A szaktanár és a könyvtáros-tanár együttműködése hatékonyabb pedagógiai munkát tesz lehetővé. A könyvtár helyet biztosít az intézmény rendezvényeinek lebonyolításához: szavalóverseny, mesemondó verseny, kiállítások, továbbképzések.

44 2.11. Gyermek és ifjúságvédelem A Közoktatási törvény 48. paragrafusának 1/d pontja tartalmazza a gyermek és ifjúságvédelem feladatait. A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. paragrafusának 1/c pontja értelmében a közoktatási intézmények alaptevékenység keretében látják el a gyermekvédelemhez kapcsolódó feladatokat, ezért az intézmény elsődleges célja a tanulók testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése. Kötelező feladatok: - Gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről, az oktatás egészséges feltételeinek megteremtéséről, a tanulói balesetet kiváltó okok feltárásáról és megszüntetéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről: az évenkénti fogászati, szemészeti, belgyógyászati vizsgálatokról. - A nevelési-oktatási intézmény felderíti a gyermekek, a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermekvédelmi munka célja: a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, csökkentése. Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a napközi otthon, a tanulószoba működtetésével, az iskolaorvosi ellátással, a gyermekek étkeztetésével, a tanórák előtt és után biztosított felügyelettel, a diákotthoni ellátással, átmeneti otthonnal, befogadó otthonnal. Speciális feladatok: a veszélyeztetettség tényének földerítése, nyilvántartása, a hatások megszüntetésében segítség nyújtása, kapcsolattartás hivatalos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel. (Gyámügy, Önkormányzat Szociális Irodája, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, ifjúságvédelmi szervek: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, rendőrség, Anyaóvó, Drogambulancia, Kortárs segítők, szülői szervezetek, alapítványok, civil szervezetek, iskolaorvos, védőnő, családok átmeneti otthona, befogadó otthon, diákotthon) A gyermekvédelmi munkában résztvevő iskolai dolgozók és feladataik: A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az intézmény vezetője felel, de köteles abban közreműködni valamennyi pedagógus. Kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek, a diákotthoni csoportvezetőnek: jelzi a bekövetkezett változásokat, javasolja a gyermek nyilvántartásba vételét, segít a szülőknek a nevelési problémák megoldásában és közreműködik a veszélyeztető körülmények felszámolásában. Nyilvántartja az igazolatlan mulasztást, segít a pályaválasztásban és a szabadidő helyes eltöltésében. Különös gonddal foglalkozik a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő tanítványaival. A gyermekvédelmi felelős fogja össze az összes iskolai gyermekvédelmi munkát. Feladata: a veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével, családlátogatás, nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattevés. A Gyermekjóléti Szolgálattal egyeztetés. A veszélyeztetett gyermek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra. Pályaorientáció segítése, a

45 gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelemmel kísérése, lehetőség szerint pályázat írása. Szünidei programok (táborok, Műv. Házak) ajánlása. Rendszeres részvétel továbbképzéseken, szakirodalom tanulmányozása. Rendszeres kapcsolattartás a gyermekvédelmi szervezetekkel. Szemléletformálás szülők és pedagógusok körében (szülői értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, diákönkormányzat, iskolaszék). Mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása, felvilágosító előadások szervezése, mely felkészíti a tanulókat az egészséges életmódra, a családi életre, a szenvedélybetegségek megelőzésére. A veszélyeztetettség elhárítására hozható intézkedések: Családlátogatás, tanácsadás, Egységes Pedagógiai Szakzolgálathoz utalás, szülők magatartásának jelzése az illetékes gyámügyi szervnek, védő, óvó intézkedések kezdeményezése, orvosi vagy pszichológusi vizsgálat kezdeményezése, ideggondozóba utalás, áttelepítés kezdeményezése. Egyéni bánásmód szorongások feloldására, szociális támogatás igénylése az érintett számára.

A hátrányos és veszélyeztetett helyzet enyhítését szolgáló tevékenységek A hátrányos helyzetű gyermekek az átlagnál nehezebb körülmények között élő, környezeti ártalmaknak kitett, szervileg nem sérült, normálisan fejlett gyermekek. Őket különböző környezeti tényezők gátolják adottságaikhoz mért fejlődésükben. Hátrányos helyzetű tanulók azok, akik családjuk jövedelmi, foglalkozási státusza, képzettségi szintje és a családi viszonyok rendezettsége szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a csoportra jellemző átlag. A hátrányos helyzet értelmezésében hangsúlyos szerepet kapott a lakóhely, illetve a régióra jellemző munkaerő-piaci viszonyok. Halmozottan hátrányos helyzetű az a hátrányos helyzetű tanuló, akinek a szülei az általános iskolába való beiratkozáskor maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A hátrányos helyzet legsúlyosabb esete a veszélyeztetettség. Ebben az esetben olyan sérülések következhetnek be az egyébként teljesen ép és normális gyermekek személyiségében, amelyeknek fel nem számolása helyrehozhatatlan törést jelent fejlődésükben. A veszélyeztetettség oka az igen kedvezőtlen környezetre és körülményekre, a családi háttér zavaraira vezethető vissza. A hátrányok típusai Anyagi hátrányok: Hátrányos helyzetűnek számítanak azok a családok, amelyek nem képesek az átlagosnak megfelelő anyagi körülményeket biztosítani a gyerekeiknek, mert a szülők nem képesek rendszeres munkára (meghaltak, betegek, deviánsak). Anyagi hátrányok kompenzálása: - önkormányzati lehetőségek igényléséhez segítségnyújtás - kedvezményes vagy ingyenes étkeztetés - pályázatok, ösztöndíjak - napközis, tanulószobai, kollégiumi és átmeneti otthoni elhelyezés - kulturális rendezvények költségeihez hozzájárulás

46 -

a táboroztatáshoz, Erdei iskola programhoz hozzájárulás alapítványi támogatások szociális segélyek ingyenes tankönyvellátás ruha, taneszköz, tankönyv, könyvgyűjtési akciók

Családi hátrányok: Hátrányos helyzetűnek számítanak az iskolában azok a gyerekek, akik mögött nem áll stabil gondoskodó család, mert a család felbomlott, meghalt az egyik vagy mindkét szülő, illetve egyedülálló szülő, vagy nevelőszülő gondoskodik a gyerekről. Előfordul, hogy a családi hátrányok abból származnak, hogy a szülők tartósan betegek, leszázalékoltak, munkaképtelenek, vagy mentálisan sérültek, pszichésen kiegyensúlyozatlanok, esetleg a szülőket deviáns életvezetés jellemzi. Az is lehet a családi hátrányok forrása, hogy a szülők túlságosan sokat dolgoznak, vagy egyéb okok miatt elhanyagolják a gyerekek nevelését. Családi hátrányok (szociokulturális hátrányok) kompenzálása: - a tanulók személyiségének, életszemléletének formálása - kollégium, átmeneti otthon - részvétel kulturális rendezvényeken, szabadidős programokon - környezettanulmány - részvétel szakkörön - gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, drogprevenció - részvétel a könyvtári tevékenységben - sportrendezvényeken való ingyenes részvétel - reggeli ügyelet biztosítása - szünidei programok - felvilágosító, mentálhigiénés tájékoztatók - egyebek Tanulási hátrányok: Hátrányos helyzetűnek számít, aki gyenge képességű, esetleg fogyatékos, tanulási és beilleszkedési zavarai vannak, esetleg pszichés problémái miatt nem képes rendszeres tanulásra. Gyakran előfordul, hogy a felkészültségben azért marad el az átlagtól a gyerek, mert nincs kellőképpen motiválva a tanulásra. Az egyes hátrányfajták nem függnek egymástól (pl. munkanélküliség, a szülő pszichés labilitása, amiből a gyerekek elhanyagolása következik és ebből a gyerek beilleszkedési problémái), éppen ezért elég gyakori, hogy a hátrányfajták halmozódnak, illetve a gyerekek több szempont szerint is hátrányos helyzetűvé válnak. A hátrányos helyzet folyamatként is felfogható, hiszen például a lecsúszó alsó középosztályi családokat eleinte csak az egyre súlyosbodó anyagi hátrányok jellemzik, ezért szétzilálják a családi kapcsolatokat, amelynek a gyerek is áldozatává válik. Tanulási hátrányok kompenzálása: - differenciált foglalkoztatás tanórán - felzárkóztató foglalkozás, fejlesztés - egyéni tanulási módszer kiválasztása - kiscsoportos foglalkoztatás - differenciált beiskoláztatás - részproblémákkal küszködő gyerekek integrált oktatása - enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatása - tankönyv, taneszköz kiválasztás - megfelelő olvasástanítási módszer kialakítása

47 -

logopédus, pszichológus, pszichopedagógus, fejlesztő pedagógus, ped. asszisztens segítségének igénybevétele

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Napjaink pedagógiai, pszichológiai gyakorlatában rendszeresen tapasztaljuk a tanulási zavarok és az agresszív viselkedés kapcsolatát. A súlyos tanulási problémákkal küszködő gyerekek általában agresszívebben viselkednek, de meg is fordítható a kérdés, az agresszív gyerek jelentősen lemarad a tanulásban. Mindennapi gyakorlatunkban sokszor találjuk megmagyarázhatatlannak a gyerek viselkedését. Ezt a megmagyarázhatatlan viselkedést, magatartást nevezhetjük magatartási zavarnak, magatartási nehézségnek. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, Gyermekjóléti Szolgálattal, I. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal - kislétszámú osztály indítása - folyamatos kapcsolattartás a tanuló és a tanárok között - körültekintő, alapos környezettanulmány - magatartási problémák okainak alapos feltárása, a fejlesztési startégia meghatározása egyénre szabottan - a felismerhetőség végett a téma napirendre tűzése nevelési értekezleten - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - felzárkóztató foglalkozások megszervezése - egyéni foglalkozások - egyebek A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók beilleszkedési, magatartási nehézségeit enyhítő tevékenységek: - logopédiai foglalkozás - nívócsoportos oktatás - napközi otthonos ellátás - tanulószobai ellátás - Életvezetési ismeretek és készségek c. program oktatása - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős prevenciós és koordináló munkája - családlátogatások - a szülő és a családok nevelési gondjainak segítése Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A pedagógus alapvető feladata a tanuló szociokulturális helyzetének, fejlettségének, igényének a figyelembe vétele. Munkája során segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását, a tanulási kudarc megelőzését. Tanulási kudarc jegyei: - A gyermek fegyelme szétszórt, nehéz lekötni. - Gyengék az érdemjegyei, több tantárgyból elégtelen a minősítése. - Rossz a magatartása, agresszív, kötekedő, a közösségi normákat elutasítja.

48

Okai lehetnek: - Születési rendellenesség (dyslexia, dysgrafia, dyscalculia, halláskárosodás, hiperaktivitás, figyelemzavar, rossz lakásviszonyok) - Depresszív szülői magatartás, elhanyagoltság - Minimális családi környezetben eltöltött idő.

beszédhiba,

A tanulási nehézséggel küzdő gyermeket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vagy az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat javaslatára az igazgató egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből mentesítheti az értékelés alól. A tanulmányi idő alatt szervezett vizsgákon számukra hosszabb felkészülési időt, szükség esetén az írásbeli vizsgán írógépet, számítógépet kell biztosítani, illetve szóbeli vizsga helyett írásbeli vagy írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolási lehetőséget biztosítani. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek a közösségi életbe való beilleszkedést elősegítő rehabilitációs célú foglalkozásra jogosult. A nem kötelező órakeret terhére felzárkóztató foglalkozások szervezhetők. Felzárkóztató foglalkozás a második vagy további alkalommal ismétlő tanköteles tanuló és az első-negyedik évfolyamra járó gyermekek eredményes felkészítése az egyéni foglalkozási órakeretből is megszervezhető. Az első évfolyamra felvett tanulót a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, vagy az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat véleménye alapján az igazgató mentesítheti az értékelés és minősítés alól, vagy számára egyéni továbbhaladást engedélyez. Ebben az esetben előkészítő évfolyam keretében végzi az első évfolyamot, ha legkésőbb a 7. életévében megkezdte a tanulmányait. Az előkészítő év egyéni továbbhaladásra változtatható. Az egyéni továbbhaladás legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tart. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok -

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése egyéni foglalkozások felzárkóztató foglalkozások fejlesztő foglalkozások lehetőségekhez igazított csoportbontások iskolán kívüli tagozatváltás napközi otthon tanulószoba egyéni bánásmód integráció, szegregáció a másság elfogadtatása és tudatosítása a pályaválasztás irányítása, segítése az iskolai könyvtár és más iskolai intézmények csoportos használata szakintézményekkel való kapcsolattartás (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, óvoda, vakok intézete, gyógypedagógiai intézet, egészségügyi szervezetek…) együttműködés a szülőkkel a kapcsolódó továbbképzési lehetőségek kihasználása

49 3. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő pedagógiai program 3.1. Törvényi előírások: SNI és BTMN tanulókra vonatkozó - 14/1994(VI.24.) MKM rendelet és a 11/1994.(VI.8.) rendelet - Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 121. § 28. és 121. § (1) 29. a) és b) - Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 30. § (9.) 3.2. A pedagógus alapvető feladata a tanuló szociokulturális helyzetének, fejlettségének, igényének a figyelembevétele. Munkája során segítse a bármely oknál fogva hátrányos helyzetének felismerését, vizsgálatát, felzárkóztatását, ezáltal a tanulási kudarc megelőzését. Felismerés: az 1. osztályban tanító pedagógus feladata, hogy időben felismerje és a belső jelzőrendszeren keresztül (tanító – gyermek- és ifjúságvédelmi felelős – igazgató) információt adjon a szükséges intézkedések megtételéhez, kérje a diagnosztikai vizsgálatot. Feladat: - Az első osztályos tanulók szűrése, a vizsgálóeljárások (DIFER, logopédiai vizsgálat) kiértékelése és szükség esetén továbbítása a megfelelő szakemberekhez. - Minden évfolyamon tanító pedagógus feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje és jelezze a megfelelő szakembereknek a tanulási nehézség gyanúját és tájékoztassa a szülőt a felmerülő problémáról, valamint - Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata szerint egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozások biztosítása a mindenkor érvényes törvényi szabályozásnak megfelelően. Iskolán belüli ellátása:  szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal és Gyermekjóléti Szolgálattal;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a felzárkóztató órák;  a napközi otthon;  a tanulószoba;  a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások;  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  a családlátogatások;  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;  iskolapszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus foglalkoztatása;  helyi mentálhigiénés program;  képesség-kibontakoztató program;  szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése;  esélyegyenlőség biztosítása;  sokszínű tevékenységformák alkalmazása:  differenciált tanulásszervezés,  kooperatív technikák,  projekt-módszer,  tevékenységközpontú pedagógiák,  individuális tanulás előtérbe helyezése,  fejlesztő értékelések alkalmazása,

50  IKT eszközhasználat,  a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása. A tanulási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői bizottság vagy a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján az igazgató mentesítheti az értékelés és minősítés alól, vagy számára egyéni továbbhaladást engedélyez. 3.3. Személyi és tárgyi feltételek: - szakember-ellátottság biztosítása ( pl.: pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, mentor tanár stb…) - tárgyi feltételek biztosítása ( pl.: fejlesztő szoba, fejlesztő eszközök stb…) - valamint az adódó pályázati lehetőségek kihasználása és a működő programok fenntartása a feltételek javítása érdekében. 3. 4. Kapcsolataink: - Egységes Pedagógiai Szakszolgálat - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - Gyermekjóléti Szolgálat - Óvodák - Művészeti Iskolák - Történelmi Egyházak - Periféria Egyesület ( szabadidős programok) - Egészségügyi alapellátó intézmény 4. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

1. -

A pedagógusok és a tanulók közötti együttműködés formái: tanórai munka osztályfőnöki órák közösségi programok egyéni beszélgetések diákönkormányzat kérdőívek, vizsgálatok (IMIP)

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, diákönkormányzati képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - tájékoztató faliújság az iskola előterében - iskolai honlap - dokumentumok nyilvánossága

51 5. A SZÜLŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE AZ ALÁBBI FÓRUMOK SZOLGÁLNAK: a.) CSALÁDLÁTOGATÁS (SZÜKSÉG ESETÉN) Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b.) SZÜLŐI ÉRTEKEZLET (félévenként egy alkalommal) Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé, szükség esetén összevont szülői értekezlet c.) FOGADÓ ÓRA: (félévenként két alkalommal intézményi szinten, heti szinten az egyéni fogadóóra alapján. Feladata a szülők és a szaktanárok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) d.) NYÍLT TANÍTÁSI NAP Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség életéről, a tanórán kívüli tevékenységről. e.) ÍRÁSBELI TÁJÉKOZTATÓ Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. f.) SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG osztály szülői munkaközösség iskolai választmány iskolaszék

52

Az osztályok SZMK tagjai az évenkénti választmányi ülésen SZMK vezetőséget választanak a tagozatok létszámarányának megfelelően. Az SZMK vezetősége az éves munkaterv alapján végzi feladatát, segíti az iskola célkitűzéseit s annak megvalósítását. A kompetencia alapú oktatással kapcsolatos nyilvánosság biztosítása, a szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében (projektek, témahét, három hetet meghaladó projekt, innovációk, stb.) A szülők aktívan részt vesznek az iskola munkájában: -

mint a szolgáltatás megrendelői mint a tanulási, nevelési folyamat segítői mint az iskolai közélet szereplői.

A szülői jogok érvényesülése az iskolában: -

-

-

a pedagógust és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan információt és adatot illetően, amelyről munkája során szerzett tudomást. A szülő kötelessége, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai emberi méltóságát és jogait. A szülő joga, hogy figyelemmel kísérje a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét.

53

5. Egészségnevelési program Jogszabályi háttér: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a nevelés és oktatás általános elveiként külön foglalkozik az egészséges életmódra neveléssel. Az iskolának nagy gondot kell fordítania erre a területre is. Az egészség a testi, lelki és szociális harmónia állapota. Elsődleges cél, hogy - a fiatalok felismerjék, az egészség érték, amelyet az egyénnek és a közösségnek egyaránt óvnia kell, - érezzék, önmagukért és másokért felelősséggel tartoznak, - tudják, az egészséges életmód erkölcsi kötelesség is. Feladatok: 1. Az egészségnevelési tevékenység során az egyes egyének egészségtudatos magatartásának kialakítására kell törekedni, ezen belül is az egészségmegőrző szokások kialakítására. 2. Az iskolának segítenie kell a helyes táplálkozás és mozgáskultúra a testápolási szokások elsajátítását. 3. Meg kell ismertetni a tanulókkal az egészségkárosító tevékenységi formákat. A tanulókkal tudatosítani kell az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószerfogyasztás, a szexuális szabadság következményeit. 4. Fel kell világosítani a fiatalokat, hogy a helytelen gyógyszerfogyasztás, vegyszerkezelés, a környezetszennyezés egészségüket veszélyezteti. 5. A tanulókban ki kell alakítani azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek gyakorlásával, s korszerű ismeretekkel képesek egészségük megőrzésére. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást. Bemutatjuk s gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat. 6. Iskolaorvos, iskolavédőnő, fogorvos: a jogszabályban meghatározott feladatok elvégzése. Eszközök, eljárások Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának kötelező feladata. Területei: a tanítási óra, tanórán kívüli tevékenység, osztályfőnöki munka, valamint a szülői együttműködés Tantárgyi lehetőségek: Alsó tagozat: környezetismeret, testnevelés, úszásoktatás, gyógytestnevelés Felső tagozat:  Természetismeret  Biológia  Életvezetési ismeretek és készségek a drogprevenciós program alapján osztályfőnöki óra keretében (évi 5 óra)  Testnevelés, illetve gyógytestnevelés  Technika, életvitel óra  D.A.D.A. program

54 Gimnáziumi tagozat:  Természetismeret  Biológia  Egészségtan  Társadalomismeret  Etika  Életvezetési ismeretek és készségek a drogprevenciós program alapján osztályfőnöki óra keretében (évi 5 alkalommal)  Testnevelés  Technika, életvitel Tanórán kívüli lehetőségek:  Tanulmányi kirándulás: az általános iskola és gimnázium  Évente egy sportnap vagy a stadionban, vagy az erdei tornapályán  Mindennapi testedzés biztosítása az alsó tagozatosok számára  Az iskola által szervezett sportfoglalkozások  Tömegsport foglalkozások, úszásoktatás, természetjárás, sízés  Osztályfőnöki szervezésben gyalog vagy kerékpártúra a környéken.  Az iskolai egészségügyi szolgálat – iskolaorvosok, védőnő –segítségének igénybe vétele: alkalmanként egy-egy osztályfőnöki óra megtartásához, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.  Mentálhigiénés terület (pszichológus, logopédus munkája)  Egészségnap vagy egészséghét programjának megszervezése. A célokat, feladatokat tevékenységrendszerben valósítjuk meg Segítő kapcsolatok Szervezet, személyek

Segítség témái

Orvos /pl. iskolaorvos, fogorvos, nőgyógyász /

Személyi higiéné, táplálkozás, fogápolás, szexuális élet, betegségek, gerinc- és tartásproblémák témában előadások tartása. Szűrővizsgálatok elvégzése. Továbbküldés szakorvoshoz. Szomato-mentális vizsgálatok, vizelet, látás ellenőrzése, lehetséges problémák kiszűrése. Szakrendelésre történő beutalás javaslata. Előadások tartása az egészség, drogprevenció bármely témájában. Lelki egészségünk megőrzése, a probléma- megoldó képesség elsajátíttatása. A lehetőségek megvilágítása.

Védőnő

Pszichológus

Nevelési Tanácsadó

A szociális és /vagy magatartási problémákkal küzdő tanulók és szüleik számára iránymutatás, segítségnyújtás.

Gyermekjóléti Szolgálat

A nehéz körülmények között élő, alacsonyan szocializált családok, gyermekek megkeresése, támogatása. A gyermekek megfelelő életminőségének biztosítása /védelembe vétel, átmeneti v. tartós nevelésbe vétel/. Továbbtanulás segítése. egészség problémával küzdő diáknak segítségnyújtás.

Pedagógiai Intézet

55 Rendőrség

Drogprevencióval kapcsolatos előadások, tájékoztatások. D.A.D.A. program

Egyházak

Lelki egészség védelme. A családi élet fontosságának hangsúlyozása. Egészséges életmód.

ÁNTSZ – Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Segédanyagok, tájékoztatók biztosítása az egészségnevelési programhoz.

A speciális ellátást igénylő gyerekekre fokozott figyelmet fordítunk. Az iskolaotthonos képzésben résztvevő tanulók mindennapos testedzését külön éves program szolgája.

56

Feladatok Egészségtudatos magatartás kialakítása: önismeret és környezet









Alsó tagozat Alapvető szociális készségek kialakítása. Szabályalkotás, bekapcsolódás a beszélgetésekbe. A szeretet kifejezése, a birtoklási vágy leküzdése. Bocsánatkérés. Önálló munkavégzés, szabályismeret. Fogékonyság az együttérzésre, segítség felajánlása. Változás és fejlődés különbsége. A képzeletvilág fejlesztése. A humánus magatartás kialakítása, a vágyak megfogalmazása. Hibák és erények ismerete, személyi higiénia, konfliktuskezelés, dicséret, elismerés kifejezése

 

 

Felső tagozat Reális önértékelés, közösségi kapcsolatrendszerek. Az önnevelésre való képesség kialakítása, szerepvállalás, tolerancia, előítélet mentesség. A nemi identitástudat megerősítése, a nemi szerepek fogalma. Konfliktuskezelési képesség kialakítása, reális célok megfogalmazása.



  

Gimnázium Az „énkereséshez” önmagunk megismerése szükséges Az ember személyisége, jelleme. Az egyén öntudattal rendelkező önálló (autonóm) személyiség. A tömegember fogalma. Erkölcsi tulajdonságaink. Önnevelés – önmegvalósítás. Az egészséget befolyásoló tényezők meggyőződések, képességek, társadalmi és környezeti összetevők.

57

Feladatok Egészségmegőrző szokások kialakítása

   



Alsó tagozat Szokásrend kialakítása, egészséges életkörülmények igénylése. A helyes testtartás kialakítása, gyakoroltatása. A környezet és az egészség összefüggése. Egészségügyi ismeretek, komfortérzés, közérzet, az egészséges és egészségtelen életmód megkülönböztetése Testmozgás örömének megismertetése.

 



   

Felső tagozat Az egészség értéke életünkben. Növekedés, változás. Az ezzel járó testi, lelki jelenségek felismerése, törvényszerűségeinek elfogadása. Helyes napirend, életrend, életritmus. A rövid és hosszú távú döntések hatása egészségünkre. Stresszhelyzetek és kockázati tényezők felismerése. A veszteségkezelés módjai. Az egyén felelős életminőségének alakításában Jövőtervezés Táplálkozás, étrend



  



Gimnázium Az emberi test felépítése és működése. Az egészség kincs: családunk és társadalmunk jövőjének záloga. Az egészségnevelés országos szervezetei. Mikor és miért vagyunk betegek? Miért beteg a magyar népesség? Testkultúra: higiénia, testfejlesztés, a víz szerepe, alapvető testápoló szerek, öltözködés. Napirend, pihenés, alvás.

58

Feladatok Táplálkozás és mozgáskultúra

      

Alsó tagozat Az egészség táplálkozás alapismereteinek elsajátítása. A helyes étkezési szokások fontossága. Az aktív testmozgás szerepe, értéke, formái. Az egészséges fizikum megóvásának lehetőségei mozgással. Az aktív pihenés: pihenteti a testet és a lelket. Játékos szabadidős foglalkozások. Kézmosás fontossága.

     

Felső tagozat Az egészséges táplálkozás alapismereteinek elsajátítása. Étkezések Az aktív testmozgás szerepe, értéke, formái. Az egészséges fizikum megóvásának lehetőségei mozgással. Az aktív pihenés: pihenteti a testet és lelket. Tömegsport foglalkozások. Járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása

    

Gimnázium A magyar lakosság táplálkozási szokásai. A táplálkozás célja. Legfontosabb tápanyagaink. Napi tápanyagszükséglet, testsúlyarányok, túlsúly, anorexia, bulémia Tömegsport, versenysport.

59

Feladatok Egészségkárosító tényezők

   

Alsó tagozat Balesetmegelőzés: tűzgyújtás,  gáz-, áramhasználat. Az egészségkárosító tényezők megismertetése.  A befolyásolás és kezelés az információ értékelése, reklám.  A visszaélés fogalma, tanuljon meg „nem”-et mondani.    

Felső tagozat A drog fogalma, hatása az egyén szervezetére, a családra, a társadalomra. Legális szerek, gyógyszerek, illegális szerek. Az alkohol, a dohány – kísértésnek kitéve  akaratgyengeség, önsors rontás. Az egyén és a drogok, a drogok és a média és a társadalom. Veszélyben a bőr: testápolás és káros sugárzások hatásai. Serdülőkori devianciák. Szexuális felvilágosítás

 

 

 

Gimnázium A dohányzás rákkeltő anyagai. Az alkoholfogyasztás veszélyei, következményei az egyénre, a családra, a társadalomra nézve. A kábítószerezés veszélyei. A megelőzés lehetőségei. Drogambulancia Fertőző betegségek: a fertőzés fogalma, terjedése. Gyakoribb betegségek. Fertőzés elleni védekezés. A kulturált szexuális magatartás. A védekezés fontossága. Szexuálisan terjedő fertőző betegségek.

60

Feladatok Gyógyszer, vegyszer, környezetszennyezés ~ védelem



  

Alsó tagozat Életkorának megfelelően ismerje fel a lakásban és annak környékén lévő veszélyes anyagokat. Kövesse a használati utasítást! Környezetszennyezés, káros hatásai. Szelektív hulladékgyűjtés szokásrendjének kialakítása.







Felső tagozat Veszélyes anyagok, helyezetek és tényezők otthonunkban és környezetünkben. Kémiai anyagok hatása: gyógyító, terápiás vagy egészség és környezetkárosító, mérgező hatás. Környezet és természetvédelem jelentősége.

 

  

Gimnázium Az ember a természet része. Környezetünk védelméről. A víz-, talaj-, légkör-, sugárszennyeződés negatív hatása. A fák, erdők szerepe. A tűz elleni védelem A csend jelentősége.

61

Feladatok Óvd és védd magad! (Készségfejlesztés)

Alsó tagozat              

Tisztelet, szófogadás: NEM-ek, segítségkérés. Szabályvállalás, követés, alkalmazkodás helyzetekhez, személyekhez. Ítélőképesség fejlesztése az emberi kapcsolatokban, veszélyes személyek felismerése. Önmegfigyelés, felelősségtudat. Az együttműködés fejlesztés. A veszély, a kockázat fogalmának megértése. Veszélyhelyzetekben segítségnyújtás. A segélykérés formái, közérdekű telefonszámok ismerete. Az óvatosság megfelelő helyzetekben. A döntés, kényszer, választási lehetőség, határozottság, önbizalom kifejezésmódjai. Egyértelmű helyzetekben határozott viselkedés, kommunikációban félreérthetetlen önkifejezés. Helyes kommunikációs technikák tanulása. Pozitív gondolkodás kialakítása. Fogyatékosságok elfogadása.

      

Felső tagozat Személyes biztonság: jogaim és kötelességeim, felelősségem. A megelőzés fontossága – a kollektív felelősség. Önkéntesség. Előrelátás, megfontoltság. A kísértésnek, csoportnyomásnak megtanulni ellenállni. Visszautasítási technikák, ellenállási készség fejlesztése. Énkép erősítése

   

      

Gimnázium Énképünk – a harmonikus személyiség jellemzői. Az élet értelme: szellemi s lelki értékek. Különböző értékrendek: fogyasztó értékfelfogás, belső értékek. Az ember viszonya önmagához, a társadalmi környezethez, a természeti környezethez, a munkához, életszemlélete és ezzel összefüggő értékrendje. Értékek, érzelmek, felelősség. Szabadidő. Közösség, kreativitás, krízis. Problémamegoldás. Másság. Szeretet, szerelem, házasság. Választások – újrakezdések lehetősége.

62

6. Környezeti nevelési program

A környezeti nevelésünk általános céljai:  Alakuljon ki tanulóinkban olyan környezettudatos magatartás és életvitel, mely megakadályozza, fékezi a környezeti válság elmélyülését. Ismerjék fel, hogy egyéni és közösségi környezetkímélő magatartásuk csak akkor lehet eredményes, ha az a környezet sokoldalú megismerésén alapul.  Értsék meg, hogy az emberi társadalom fejlődésének fenntarthatósága szoros összefüggésben van a környezet egészséges állapotával-ember és környezet kölcsönös egymásrautaltsága Váljon meghatározó erkölcsi alapelvükké a környezet értékeinek megőrzése, a környezeti erőforrások előrelátó és takarékos felhasználása.  Segítse elő tanulóinkban annak a meggyőződésnek a kialakulását, hogy életkortól függetlenül, minden egyes cselekedetükkel képesek pozitívan hozzájárulni környezetük védelméhez. A környezeti nevelésből adódó általános feladataink:  Környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása tanulóinkban.  A természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítsünk.  A környezeti folyamatok, összefüggések megértésének segítése.  Minden pedagógus legyen tudatában annak, hogy a környezeti nevelés, tervszerű szándékos pedagógiai folyamat, mely összetett személyiség-, és közösségformálást jelent, amely képessé tesz felnőttet és tanulót a másokkal való együttműködésre, az együttélésre.

63

A környezetünk jellemzői Légszennyezés Szemét Iskolabelső Energiafelhasználás Világítás Vízfelhasználás Iskolabüfé Eszközellátottság

Elvégzendő feladatok Növények gondozása, pótlása, újak ültetése Szelektív hulladékgyűjtés Felvilágosítás Esztétikusabb, tisztább környezet, portalanítás Több lábtörlő. Tetőszigetelés, nyílászárók cseréje Gazdaságos felhasználás. Energiatakarékos izzók Fogyasztás csökkentése Több egészséges étel, ital Dekorációk, ismeretterjesztő folyóiratok

Anyagi erőforrások Az iskola az éves költségvetési normatívából tanulónként bizonyos összeget fordítson a környezeti nevelési feladatok ellátására. Szintén a költségvetésből kezdeményezni kell olyan felújításokat, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, működését szolgálják. Lehetőséget biztosítanak számunkra a pályázati lehetőségek is. Élni kell vele, hiszen több pénzből több elképzelést tudunk megvalósítani. Az elnyert összeget minden esetben arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Céljainkat és feladatainkat a következő színtereken kívánjuk megvalósítani: Tanórai keretek, tanórán kívüli tevékenységek. A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Magyar nyelv és irodalom A tanulók -

ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére

A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség, - növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közlekedést a környezetés természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával.

64 Történelem A tanulók -

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Hon- és népismeret A tanulók -

ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök).

Etika A tanulók - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban - alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; - alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; - fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Idegen nyelv A tanulók -

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni

A tanulókban -

alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben

Matematika A tanulók -

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják

65 -

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni

Környezetismeret A tanulók -

ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal, ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében, ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit

Természetismeret A tanulók -

alakítsák ki természettudományos gondolkodás kialakításához képességeket, fejlesszék a környezet állapota iránti érzékenységet az ökológiai szemléletet, a felelősségérzetet, támogassák a környezet használatára vonatkozó helyes döntéseket.

a

megfelelő

Fizika A tanulók -

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat

Kémia A tanulók -

legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától

66

Földrajz A tanulók -

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom-földrajziváltozások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit

A tanulókban -

alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére

Biológia A tanulók -

ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat

Ének-zene A tanulók -

ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

Rajz és vizuális kultúra A tanulók -

ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

Tánc és dráma A tanulók -

természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket

67

Technika és életvitel A tanulók -

ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelmeit ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismertek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit

Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók -

-

-

legyenek képesek az interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket. ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseiket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)

Testnevelés A tanulók -

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és tornaszerek

68 Kollégium: A tanulókban - alakuljon ki a környezettel harmonikus életvezetés - fejlődjön a környezetbarát életmód iránti igény, és alakuljon ki a kulturált lakhely kialakításának fontossága a kollégiumban - alakuljanak ki környezettudatos fogyasztási szokások, részesítsék előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat A szakmai jelleg erősítése mellett figyelmet kell fordítani az általános esztétikumra és változatos természetes díszítőelemek felhasználására. Gondot kell fordítani a tantermek melletti folyosó, lépcsőház igényes dekorációjára is. 6. 1. Tanórán kívüli lehetőségek Szakkörök – Környezetvédelmi: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl.: biokertész, gyógynövény, természetkutató stb.), de a tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést. A gyalogtúrákon begyűjtött kőzet, illetve forrásvíz minták összetételének, minőségének analízise. - Elsősegélynyújtó, polgárvédelmi: orvostanhallgató, illetve polgárvédelmi szakember segítségével Tanulói pályázatok – Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek – Megszervezhetjük annak kiderítését, hogy mennyire „zöld” az iskolánk. Ennek keretein belül a tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladékkezelés módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, felhasznált mennyiségét, a büfé és a menza „zöldítési” tervét. Az effajta program nagyon hatékony lehet, hiszen egyszerre mozgósít tanárt, diákot, technikai dolgozót és vezetőséget egyaránt. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai - A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve, illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.

69 Lehetőség szerint erdei iskola 5. évfolyam számára Február 2. Vizes Élőhelyek Március 6. Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Március 22. Víz Világnapja Március 23. Meteorológiai Világnap Április 3. Csillagászati Világnap Április 4. Laboratóriumi Állatok Napja Április 7. Egészségügyi Világnap Április 22. Föld Napja Április 24. Kísérleti Állatok Védelmének Napja Május 8. Nemzetközi Vöröskereszt Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Május 15. Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Május 15. Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Május 18. Múzeumi Világnap Május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja Május 31. Dohányzásmentes Világnap Június 5. Környezetvédelmi Világnap Június 8. Óceánok Világnapja Június 17. Világnap az Elsivatagosodás Ellen Június 21. A nap Napja Június 25. Barlangok világnapja Július 11. Népesedési Világnap Augusztus 9. Állatkertek Napja Szeptember 16. Ózon Világnapja Szeptember 22. Autómentes Nap Szeptember 23. Takarítási Világnap Október 1. Habitat Világnap Október 4. Állatok világnapja Október 8. Madárfigyelő Világnap Október 8. Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Október 10. Lelki Egészség Napja Október 15. Nemzeti Gyaloglónap Október 16. Élelmezési Világnap Október 21. Földünkért Világnap Október 31. Takarékossági Világnap November 17. Füstmentes Nap November 27. Fogyasztásszüneteltetési Nap December 1. AIDS elleni világnap December 29. Biodiverzitás Védelmének Napja Segítő kapcsolatok Szervezet, személyek KOKOSZ E-misszió Egyesület

Segítség témái Pályázatok támogatása, kapcsolat más oktatóközpontokkal, szakmai szervezetekkel. Szakmai segítségnyújtás akciókban, pályázatokhoz. Versenyek, országos programok közvetítése.

70 Városüzemeltetési KHT

„Zöldsziget” – szelektív hulladékgyűjtés.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr- Biztonságos közlekedésre neveléshez pályázatok támogatása, akciók lebonyolítása. főkapitányság Balesetmegelőzési Bizottsága és Közlekedésrendészeti Osztálya NYÍRSÉGVÍZ Rt.

Üzemlátogatás.

Média: Kölcsey TV Városi TV Kelet-Magyarország

Tudósítás a környezetvédelmi tevékenységekről.

Közoktatási Közalapítvány

Pályázatok kiírása.

Környezetvédelmi Minisztérium

Pályázatok kiírása.

Oktatási Minisztérium

Pályázatok kiírása.

Sz-Sz-B. Megyei Természetbarát Szövetség Nyíregyházi Városi Polgári Védelem

Környezetvédelmi túrák szervezése. Verseny szervezése.

Kiállítások – Rendezzünk iskolánkban nyitott, nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra. Tanulmányi kirándulás – Szervezzünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Zöldesítés – A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők, illetve az iskola-közeli (lakótelep) lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetésével szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. Vetélkedők, tanulmányi versenyek- Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Városismereti program – A Diákönkormányzattal való együttműködés keretében szervezzünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az ismereteket vetélkedők, illetve kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal.

Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – Találkozzanak a tanulók a helyi és országos környezet- és természetvédő civil szervezetekkel, ifjúsági tagozatként aktívan be is kapcsolódhatunk e mozgalmakba. Szervezzünk a közeli bevásárlóközpont vezetőjének engedélyével próbavásárlást, hogy a tanulók ismerkedjenek a reklámok fogásaival, a fogyasztói szokásokkal. Valamelyik nemzeti park, vagy társadalmi szervezet segítségével szervezzünk a gyerekeknek természetvédelmi akadályversenyt. A felügyelőségek, vagy környezetvédelmi cégek bevonásával műszeres vizsgálatokat is végezhetünk (pl. zajszint, talaj-levegőszennyezettség). Művészeti csoportok, ünnepségek – Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészeteszközeivel. Szervezzünk irodalmi műsort (pl. Föld napja, Víz Világnapja). Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Éljünk a drámapedagógiai korszerű módszereivel is. Kézműves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaháza…) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl. Karácsonyi vásár) Sportnap – A szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük (szombat) és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük. Napközis szabadidős foglalkozások – séta a környéken, termések gyűjtése. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Természetbarát Szövetség által szervezett gyalogtúra mozgalomba való bekapcsolódás DSE szervezése - délutánonként változó évfolyam – összetételben sportversenyek. Látogatások – állatkertbe, múzeumba, botanikus kertbe, arborétumba, tanyára, nemzeti parkba, szeméttelepre, hulladékégetőhöz, szennyvíztisztító telepre, papírgyárba. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására. Előadások – A nagyon jól sikerült környezet-egészségvédelmi tanulói kiselőadásokból, illetve a kiírt pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy iskolai szintű programot is. A tanulók, tanárok, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését. Hívhatunk meg ebben a témában jártas szülőket vagy szakembereket, sőt volt tanítványokat is! Szülői értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. Kedvezményes növényvásár – A partner-középiskola segítségével tavasszal a lakók motiválása a szebb, virágosabb kiskertek, erkélyek kialakítására.

72 7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza az oktatási intézményekre vonatkozó kötelező eszközök, felszerelések jegyzékét. Az intézmény a tevékenységi körének, tantárgyi struktúrájának megfelelő szükséges, alapvető felszerelésekkel, eszközökkel rendelkezik.

73 7.1. Taneszközjegyzék 1.

Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, DVDlejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.

2.

Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Szólások, közmondások könyve. Hívóképek. Nemzeti jelképek. (falitabló) Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Fali táblák: Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép)  Igék Betűsín.  Az igenév Írott kis és nagy ABC.  A teljes hasonulás Bábok (10 db).  Mondat Fali tablók:  Az állítmány fajtái  Hangtani ismeretek  A jelzők rendszere  Szavak alakja, jelentése  Ok és célhatározó  A szó Történelmi arcképsorozat.  A mondat Helyesírási szabályzat és szótár (10 db). Gyermeklexikon (10 db).

3.

Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Űrmértékek (cl, dl, l). Helyiérték-táblázat. Demonstrációs óra. Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Táblai vonalzók. Hőmérő. Táblai körző. Színes rudak. Számkártyák (1-1000-ig).

4.

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az idő (oktatótábla).  Vadon nőtt gyógynövényeink. Iskolai iránytű.  Dunántúli középhegység. Magyarország domborzati térképe.  Dunántúli dombvidék. Magyarország közigazgatási térképe a  Alpokalján. megyecímerekkel. Homokasztal. Szobai hőmérő. Tanulói kísérleti dobozok (8 db). Borszeszégő. Ásványok. Domborított földgömb. Magyar nemzet jelképei (falitabló) Videokazetták: Élő természet (diapozitívek).  Életközösségek I. Testünk (videofilm).  Életközösségek II. Közlekedés szabályai (videofilm).  Életközösségek III. Nagyító.  Életközösségek IV. Szűrőpapír.

5.

Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob. Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n:  Magyar népzenei anyag.  Gyermekdalok.  Himnusz.  Szózat.  Magyar és rokon népek dalai.

6.

Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Diapozitívek:  Steindl Imre: Országház.  Kispaládi parasztház.  Thököly vár - Késmárk.  Medgyessy Ferenc: Anyaság.  Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra.  Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű.  Szőnyi István: Este.  Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja.  Pabló Picasso: Maia arcképe.  Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin.  Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék.  Hollókői ház.  Füstös konyha.

     

Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyeskar. Iskolai ünnepek újabb dalai. Európai népdalok. Egyházi énekek. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Kórusművek, műzenei szemelvények.

     

Matyó tisztaszoba. Mai lakóház külső és belső képe. Árva vára. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. Schaár Erzsébet: Kirakat. Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló. Paul Cézanne: Csendélet. Ferenczy Károly: Festőnő. Fényes Adolf: Testvérek. Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra kél, Ember alakú butella.

      

74           7.

8.

9.

     

Kerített ház - Pityerszer. Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház Hegyhátszentpéter. Hősök tere. Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók.

Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Olló, kés, vonalzó (40 db). Mintázó eszközök (20 db). Építőkocka (fa). Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp. Gumilabda (20 db). Babzsák (20 db). Ugrókötél (20 db). Kislabda (20 db). Tornapad (3 db). Tornazsámolyok (6 db). Medicinlabda (10 db).

 

Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Október. Fényes Adolf: Babfejtők. Koszta József: Tányértörölgetők. Glatz Osztkár: Birkózók, Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. aratókorsó, tálak, miskakancsó. Magyar koronázási jelvények.

-

Szövőkeret (30 db). Csiszolópapír.

-

Karika (20 db). Jelzőszalagok (10 db). Ugrószekrény (1 db). Dobbantó (1 db). Tornaszőnyeg (4 db). Bordásfal (10 db). Mászókötél (5 db). Mérőszalag (1 db).

A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: Térkép (irodalomtörténeti) (3 db).  Egri csillagok (film). Írói arcképsorozat (3 db).  Janus Pannonius emlékére. Magyar értelmező szótár (5 db).  Mátyás könyvtára. Szinonima szótár (5 db).  A Corvinák. Helyesírási tanácsadó szótár (5 db).  Balassi, Csokonai: A felvilágosodás. Életrajzi lexikon (5 db).  Mikszáth : Szent Péter esernyője (film). Helyesírási szabályzat és szótár (20 db).  Mikszáth prózája. Hanganyag (hangkazetta, CD):  Liliomfi (film).  Népdalok, népmesék.  A reformkor I-II.  János vitéz.  Petőfi.  Mitológiai és bibliai történetek.  Egy magyar nábob (film).  Versek (Petőfi, Arany).  Kárpáti Zoltán (film).  A kis herceg.  A kőszívű ember fiai (film).  Görög regék és mondák.  Halotti beszéd.  Rege a csodaszarvasról.  Légy jó mindhalálig (film).  Népballadák.  Móricz és a Légy jó mindhalálig.  Arany: A walesi bárdok.  Móricz élete.  Toldi.  Nyugat.  Egri csillagok (részletek).  A fiatal József Attila.  Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós,  Erőltetett menet (film). Csokonai Vitéz Mihály versei. Könyv:  Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi  Népmesegyűjtemények (10 db). Sándor, Arany János Jókai Mór művei.  O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások  Halotti beszéd és könyörgés. (5 db).  Ómagyar Mária - siralom  Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db).  Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó  Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db). mindhalálig (rádiójáték).  Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db).  Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső,  Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db). József Attila, Radnóti Miklós versei.  Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db).  Megzenésített versek.  Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db). Videofilmek:  Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db).  Magyar népmesék.  Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db).  János vitéz (rajzfilm). Falitablók:  A Pál utcai fiúk (film).  Hangtan.  Rab ember fiai (film).  A teljes hasonulás.  Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló  Jelentéstan. mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel  Szótan. kürtje, István megkoronázása.  A szófajok.  Arany: A walesi bárdok.  Jelentés.  Lúdas Matyi (rajzfilm).

75

-

 Szerkezet.  Mondattan.  Magyar nyelvemlékek.  Nyelvcsaládok. Egyéb eszközök:  Petőfi (diasorozat).  Fogalmazás 5. (diasorozat).

10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérkép:  Az ókori Kelet.  Az ókori Görögország.  A Római Birodalom.  Bibliai országok - Pál apostol utazásai.  Magyarország X-XI. sz.  A magyar népvándorlás és a honfoglalás.  Európa Nagy Károly korában.  Magyarország a korai feudalizmus idején.  A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig.  A tatárjárás Magyarországon 1241-42.  A Föld népei a XIV-XV. században.  Magyarország 1526-1606.  Európa a XIV-XV. században.  A feudális Magyarország a XV. században.  Magyarország a XVII. században.  Európa a XVII. század közepén.  Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XVXVII. század.  Magyarország Bethlen Gábor korában (1629).  Magyarország népei a XVIII. század végén.  Európa a XVIII. század végén.  A Föld népei a XVI-XVIII. században.  Az 1848/49-es szabadságharc.  Európa a XIX. század második felében.  Európa a XIX. században.  Európa 1815-1849.  Európa az I. világháború idején.  A gyarmati rendszer 1830-1914.  Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben.  A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975).  A Tanácsköztársaság honvédő harcai.  Európa a II. világháború idején.  Hazánk felszabadulása. Videokazetta:  Az ókori Egyiptom.  Egyiptomi hétköznapok.  Egyiptom, a Nílus ajándéka.  Széthi, a fáraó.  A piramisok.  A kínai Nagy Fal.  Az ókori Hellász. 11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor). Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, munkafüzet videokazettához).

    

-

-

12. A német nyelv és a német nyelven tanított tantárgyak tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Alle machen mit (tankönyv, munkafüzet) Das neue Deutschmobil I., II., III. (tankönyv, munkafüzet, szójegyzék, CD) -

Arany János: Toldi (diasorozat). Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm). A főnév (oktatócsomag). Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm) Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm).

 Görögország.  Az ókori Róma.  Róma és Pompei.  Róma építészete.  A Colosseum, Róma.  Álmos vezér.  Honfoglalás, államalapítás.  Aquincum.  Élet a középkori Európában.  Céh, inas - legény - mester.  A románkori művészet.  A román stílus.  Mátyás király.  Hunyadi János.  Mátyás országa.  Mátyás király könyvtára.  A lovagok, a Hunyadiak.  Mohács.  Magyar ereklyék.  Nagy Szulejmán és kora.  Rákóczi szabadságharca.  A francia forradalom.  Reformkor I-II. rész.  Kossuth élete.  A kiegyezés.  Oroszország a cártól Sztálinig.  Versailles.  A II. világháború.  1956. október 23. Egyéb:  Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).  Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).  A magyar államcímer története (falikép).  Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép).  A középkori társadalom (falikép).  Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához.  Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.

To the top 1-2-3. munkafüzet, tankönyv, CD-k, szótárak: egynyelvű, kétnyelvű New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). Videokazetták CD-ROM: Mano angol

Ping Pong neu III. (tankönyv, munkafüzet, CD) Ragozási táblázatok, falitablók Németország-falitérkép

76 -

Német nyelvű országok-falitérkép Power-Point bemutatók Egyszerűsített olvasmányok, regények

-

CD-lejátszók, CD-k Szótárak

13. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: (a mennyiségek tagintézményekre, illetve székhelyintézményre külön-külön értendők) Táblai körző fa (2 db). Területszámítások (falikép). Táblai vonalzó 450-os fából (5 db). Kocka, téglatest (testek). Táblai vonalzó 600-os fából (5 db). Űrmérték sorozat. Táblai szögmérő fából (5 db). Szétszedhető dm3 Méterrúd fából (5 db). Tükrözés (falikép). Összerakható m3 (5 db). Terület és kerületszámítások (falikép). Alaphálók, alapábrák (2 db). Négyszögek, kerülete, területe (falikép). Nagy matematikusok arcképei (5 db). A kör kerülete, területe (falikép). Sík és mértani modellezőkészlet (2 db). Szögpárok (falikép). Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítőfólia). Hasábok (falikép). Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia) Eltolás (falikép). Oszthatósági szabályok (falikép). Pitagorasz-tétele (falikép). Százalékszámítás (falikép). Az egyenes körkúp, gúla (falikép). Kétkaros mérleg és súlysorozat. Az egyenes henger, gömb (falikép). Hatványozás azonosságai (falikép). Műanyag henger. Halmazok (falikép). Műanyag kúp. Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítőfólia). Műanyag gúla. Lineáris függvény (falikép). Műanyag hatszög alapú hasáb. Másodfokú függvény (falikép). Műanyag ötszög alapú hasáb. Abszolútérték függvény (falikép). Testek felszíne, térfogata (falikép). Mértékegységek (falikép). Algoritmus folyamatábra (falikép). 14. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pentium típusú számítógép (15 db). Monitor (SVGA) (15 db). Billentyűzet (15 db). Egér (15 db). CD meghajtó 40x (3 db) Hangkártya + hangfal (3 db). Projektor (1 db). Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db). Tintasugaras nyomtató (1 db). Falitablók: Laptop

-

 A számítógép belső felépítése (IBM - 02)  Az input-output eszközök csatlakoztatása  A billentyűzet. Alapvető programok:  WINDOWS 98 vagy 2000.  OFFICE 97 vagy 2000.  Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez.

15. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Terepasztal. 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához. 5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához. Kőzetgyűjtemény. 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat. Hőmérő (15 db). Iránytű (15 db). Térképjelek. Magyarország térképe (falitérkép). A Föld éghajlata (falikép). A Föld természetes növényzete (falikép). A Föld domborzata (falitérkép). Földgömb (10 db). Tellúrium. A Föld felszíne (dombortérkép). -

A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép). A Föld forgása és keringése (falikép). Afrika domborzata és vizei (falitérkép). Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép). Afrika domborzata (falitérkép). Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép). Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép). Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). Európa domborzata és vizei (falitérkép). Európa országai (falitérkép). Észak-Európa (falitérkép). Kelet-Európa (falitérkép). Ázsia domborzata (falitérkép). Közép Európa (falitérkép). A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).

16. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. osztály). Mágneses rúdpár fatokban. Táblai mágnes 25 mm-es. Fényből áram (videokazetta). Részecskemodell (videokazetta). Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). SI mértéktáblázat (falikép). Mágneses készlet (komplett).

A naprendszer (tabló). Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db). Mikolacső (10 db). Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db). Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db). Rugós erőmérő (25 db).

-

77 -

Kétkarú emelő (5 db). Karos mérleg, súlysorozattal (5 db). Hőmérő. Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db). Kétütemű motorminta (1 db). Négyütemű motorminta (1 db). Áramátalakító (1 db). Csengőreduktor (1 db). Dugaszos ellenállásszekrény (1 db). Generátor minta (1 db). Elektromotor és generátor (4 db).

17. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Biológiai egységcsomag. Bonctű. Csíráztató. Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához. Kézi nagyító (15 db). Metszettároló. Mikroszkópizáló. Lámpa. Mikroszkóp. Szilvafa virága (modell). Burgonya virága (modell). Almafa (oktatótábla). Rovarok (oktatótábla). Lepkék (oktatótábla). Sertés koponya. Juh koponya. Madár csontváz. Emlős csontváz. Fogtípusok. Lábtípusok. Szarvasmarha (oktatótábla). Házityúk (oktatótábla). Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Fenyő (oktatótábla). Erdei pajzsika (oktatótábla). Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák). Keresztes pók (oktatótábla). Mókus (oktatótábla). Sün (oktatótábla). Szarka (oktatótábla). Sertés koponya. Róka (oktatótábla). Szarvas v. őzagancs. Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Görény (oktatótábla). Sáska (oktatótábla). Ürge (oktatótábla).

-

-

-

18. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Videofilmek:  Az élelem  Alapvető élelmiszerek  Az izmok és a mozgás  A dohányzás és az egészség 19. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kémcső (50 db). Főzőpohár (25 db). Óraüveg (10 db). Borszeszégő (10 db). Kémcsőfogó (10 db). Vasháromláb (8 db). Azbesztháló (8 db). Vízbontó készülék (1 db). Kalotta molekulamodell (1 garnitúra).

Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db). Transzformátor modell (2 db). Mérőműszer (Voltax) (25 db). Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db). Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db). Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db). Prizmatartó (1 db). Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db). Varjú (oktatótábla). Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Hal (csontváz). Béka (csontváz). Rák testfelépítése (oktatótábla). Fürge gyík (csontváz). Nemzeti parkjaink (falitérkép). Falitablók:  A sejtmagnélküli egysejtűek  Szivacsok, csalánozók  Gyűrűsférgek  Puhatestűek  Ízeltlábúak  Gerincesek  Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok  Nyitvatermők  Zárvatermők  A lomblevél működése  A virág és virágzat  Termések, terméstípusok  Fásszár keresztmetszete  Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet). Emberi csontváz. Csípőcsont. Csövescsont. Koponya. Emberi torzó. Lapos és csöves csont metszete. Emberi nyelv fogakkal (modell). Légzés (oktatótábla). Szív-modell. Vese (metszet). Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla). Szem (modell). Hallás és egyensúly szerv (modell). Emberi fejmetszet. Fül (modell).    

-

Vigyázz a gyógyszerekkel Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

Pálcika modell (1 garnitúra). Mágneses atommodell (1 garnitúra). Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db). Falitáblók:  Atomok elektronvonzó képessége  Fémek jellemerősségi sora  Periodusos rendszer  Elektronhéjak kiépülése

78 -

-

Oktatótáblák:  Fémek reakciói vízzel  Fémek reakciói savval  Sav-bázis reakció  Közömbösítés  Redukció a redukáló sorban  Peptidkötés Videokazetták:  Ismeretlen ismerős a víz  Kincsek a homokban és a bányákban  A fémek általános jellemzése  A víz  Az élet elemei

20. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pianíno. A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen. Videofilmek:  Tánctípusok.  Jeles napok népszokásai. Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök. 21. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

-

Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz. Táblai körző (fém hegyű). 600-os táblai vonalzó. 450-os táblai vonalzó. 100 cm-es táblai vonalzó. Táblai szögmérő. Műanyag, átlátszó kocka, tégla. Demonstrációs testek (fa). Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db). Videofilmek:  Képzőművészet a honfoglalás idején  A román stílus  A gótika  Reneszánsz  XIX. század művészete  XX. század művészete  Pásztorkodás a Hortobágyon  Testbeszéd, gesztus

22. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelő lapos 25x200 (15 db). Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db). Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 db). Vasreszelő lapos 25x200 (15 db). Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db). Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db). Laposfogó (10 db). Kalapács 15-20 dekás (15 db). Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db). Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db). Lyukfűrész (10 db). Kézi fúró (amerikáner) (4 db). Lemezvágó olló (10 db). Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db). Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db). Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db). Asztali fúrógép (állványos) (1 db). Asztali körfűrész (1 db). A gépek (falitabló) (3 db).

-

-

 Levegő, tenger, kőzet  Atom és molekula  A víz egy csodálatos nyersanyag  A konyhasó  Tűzijátéktól a házépítésig  A magyar ezüst, az alumínium  Az év féme a vas  Lidércfény és nitrátos vizek  Kénsav a felhőből és a gyárból  Szabadon és kötve  Atom és molekula Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db). Kerékpár (1 db). KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 db). LEGO-DACTA építőkészlet (4 db).

23. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ugródomb (1 db). Magasugrómérce fém (1 pár). Magasugróléc (1 db). Maroklabda (10 db). Súlygolyó 3 kg (1 db). Súlygolyó 4 kg (1 db). Tornaszekrény (1 db). Gyűrű (1 db). Gerenda (1 db). Dobbantó (1 db). Tornazsámoly (4 db). Medicinlabdák (20 db). Ugráló kötél (20 db). Kézi súlyzók (10 db). Mászókötél (5 db). Kosárlabda (15 db). Kézilabda (5 db). Focilabda (5 db).

79

HELYI TANTERV Tartalomjegyzék I. Tantárgyi struktúra ....................................................................................................... 80. I. 1. Tantárgyi struktúra az általános iskolai évfolyamokon……………………………… 80. I. 2. Tantárgyi struktúra a nyolcosztályos gimnáziumban………………………………... 83. I. 3. Tantárgyi struktúra a négyosztályos gimnáziumban………………………………… 84. I. 4. Tantárgyi struktúra a nyelvi előkészítő osztályban ...................................................... 85. I. 5. Moduláris oktatás az általános iskolai évfolyamokon……………………………….. 86. I. 6. Moduláris oktatás a gimnáziumban………………………………………………….. 87. I. 7. Alsó tagozat óraterve…………………………………………..…………………….. 88. I. 8. Felső tagozat óraterve……………………………………………..…………………. 89. I. 9. Gimnáziumi tagozat óraterve…………………………………………………..……. 93. I.10. Szőlőskerti Tagintézmény óraterve…………………………………………………. 97. I.11. Zelk Zoltán Tagintézmény óraterve……………………………………………….... 99. I.12. Nem kötelező órakeret felhasználása ………………………………………………. 105. II. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei…………………………… 105. III. Az intézménybe jelentkező tanulók felvételének elvei…………………………..... 106. IV. A magasabb évfolyamra lépés feltételei…………………………………………… 110. IV. 1. Továbbhaladás az iskolában……………………………………………………….. 110. IV. 2. Vizsgarend……………………………………………………………………..…... 119. IV. 3. Érettségi vizsga……………………………………………………………………. 120. IV. 3. 1. Középszintű érettségi…………………………………………………..... 120. IV. 3. 2. Fakultáció választásainak elvei…………………………………………. 121. IV. 4. A tanulói jogviszony megszűnése………………………………………………… 122. V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése…………………………………………………………………………………122. V. 1. Az értékelés elvei…………………………………………………...………………. 122. V. 2. Az intézményi beszámoltatás formái, követelményei……………………………… 124. V. 3. Érdemjegyek………………………………………………………………………... 130. V. 4. A magatartás – szorgalom értékelése és minősítésének formái……………………. 131. V. 5. Jutalmazás, elmarasztalás…………………………………………………………... 133. VI. Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészülés…………………………………. 133. VII. A tanulók fizikai állapotának mérése…………………………………………….. 134. VIII. A középszintű érettségi témakörei……………………………………………….. 136. IX. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések………………………………………………………………………. 151. X. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása………………………………….152.

80

I. Tantárgyi struktúra I.1. Általános Iskola 1-8. évfolyam Tantárgy

Arany János/évf.

Magyar nyelv és irodalom Matematika Természetismeret Ének-zene Rajz, mozgókép és médiaism. Technika és életvitel Testnevelés Angol nyelv Német nyelv Informatika Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz Tánc és dráma Hon- és népismeret Társadalomismeret, etika Egészségtan modul

1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-6. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 4-8. évfolyam -3-8. évfolyam 5-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 6. és 8. évfolyam

Zelk Z. Tagint/évf. 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-6. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 5-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Prioritások Zelk Zoltán Tagintézmény Kéttannyelvű angol osztályokban Rajz (angol nyelven) Technika (angol nyelven) Testnevelés (angol nyelven) Természetismeret (angol nyelven) Országismeret (angol nyelven) Kommunikáció (angol nyelven)

1-3. évfolyam 1-3. évfolyam 1-8. évfolyam 3-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

Kéttannyelvű német osztályokban Ének (német nyelven) Rajz (német nyelven) Technika (német nyelven) Természetismeret (német nyelven) Országismeret (német nyelven) Kommunikáció (német nyelven) Német irodalom

1-4. évfolyam 1-4. évfolyam 1-4. évfolyam 3-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

Szőlőskerti Tagint./évf. 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-6. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 4-8. évfolyam 3-8. évfolyam 5-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam

81

Szőlőskerti Tagintézmény Kéttannyelvű angol osztályokban Rajz (angol nyelven) Technika (angol nyelven) Testnevelés (angol nyelven) Országismeret (angol nyelven) Kommunikáció

1-4. évfolyam 1-8. évfolyam 1-4. évfolyam 3-8. évfolyam 5-8. évfolyam

82 A Szabó Lőrinc tagiskola 1-4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Környezet és egészségnevelés Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport

1-4. 1-4. 3-4. 4. 1-4. 3-4. 1-4. 1-4. 1-4. 1-4.

évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Szabadon tervezhető óra Környezet és egészségnevelés

1-2.

évfolyam

83

I.2. Tantárgyi struktúra a nyolcosztályos gimnáziumban

1. 2. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma modul Történelem Hon- és népismeret modul Társadalomismeret modul Emberismeret és etika modul Filozófia Angol nyelv Orosz nyelv Olasz nyelv Német nyelv Francia nyelv Latin nyelv Latin nyelv (választható) Informatika Természetismeret Fizika Biológia Egészségtan modul Kémia Földrajz Ének-zene Művészettörténet Rajz és vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret modul Testnevelés, gyógytestnevelés Életvitel, technika Osztályfőnöki Gépírás Nem szakrendszerű oktatás Dráma (választható tantárgy)

5-12. 5-6, 9, 12. 5-12. 5-6. 7,9,11. 11. 12. 5-12. 9-12. 9-12. 5-12. 5-12. 5-6. 7-12. 5-10. 5-6. 7-11. 7-12. 6. és 8. 7-10. 7-10. 5-10. 12. 5-10. 8. és 12. 5-12. 5-8. 5-12. 9. vagy 10. 6. 9-12.

évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

84

I. 3. Tantárgyi struktúra a négyosztályos gimnázium 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma modul Dráma (humán emelt óraszámú képzés) Történelem Társadalomismeret modul Emberismeret és etika modul Filozófia Angol nyelv Német nyelv Francia nyelv Olasz nyelv Orosz nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret modul Művészettörténet modul Testnevelés, gyógytestnevelés Osztályfőnöki Gépírás

9-12. 9. és 12. 9. 9-12. 9. és 11. 11. 12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. 9. és 10. 9-11. 10-12. 9-10. 9-10. 9-10. 9-10. 12. 12. 9-12. 9-12. 9. vagy 10.

évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

85 I. 4. Tantárgyi struktúra a nyelvi előkészítő osztályban 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma modul Történelem Társadalomismeret modul Emberismeret és etika modul Filozófia Angol nyelv Német nyelv Francia nyelv Olasz nyelv Orosz nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret modul Művészettörténet modul Testnevelés, gyógytestnevelés Osztályfőnöki Gépírás Anyanyelvi beszédkultúra Egészséges életmód Tanulásmódszertan

9-13. 10. és 13. 9-13. 9. és 12. 12. 13. 9-13. 10-13. 10-13. 9-13. 10-13. 9-13. 9. és 10. 10-12. 10-13. 10-11. 10-11. 10-11. 10-11. 13. 13. 9-13. 9-13. 9. 9. 9. 9.

évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Idegen nyelv és informatika tantárgyak 9. évfolyamon magas óraszámban szerepelnek (idegen nyelv 14 óra/hét, informatika 3 óra/hét)

86

Modul Tánc és dráma modul Hon és népismeret Hon és népismeret Egészségtan Egészségtan Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret

Modul Tánc-dráma Hon- és népismeret Etika Egészségtan Mozgókép és médiaismeret

Modul Tánc-dráma Hon- és népismeret

I.5. Moduláris oktatás az általános iskolában Arany János - székhelyintézmény Évfolyam Integrált vagy önálló tantárgy 5.-6. Magyar nyelv és irod.tantárgyba integrálva 5. Történelembe integrálva 6. Történelembe integrálva 6. Természetismeretbe integrálva 8. Biológiába integrálva 7. Történelembe integrálva 8. Rajz tantárgyba integrálva Zelk Zoltán Tagintézmény Évfolyam Integrált vagy önálló tantárgy 5-6. önálló 6. önálló 7. önálló 8. önálló 8. önálló Szőlőskerti Tagintézmény Évfolyam Integrált vagy önálló tantárgy 5-6. önálló 5-6.

önálló

Ember és Társadalomismeret

7.

önálló

Egészségtan

6.

önálló

Mozgókép és médiaismeret

8.

önálló

Minősítés együtt együtt együtt együtt együtt együtt együtt Minősítés 1,2,3,4,5 osztályzattal minősítve 1,2,3,4,5 osztályzattal minősítve 1,2,3,4,5 osztályzattal minősítve 1,2,3,4,5 osztályzattal minősítve 1,2,3,4,5 osztályzattal minősítve Minősítés Kiválóan megf., jól megf., megf., résztv., nem felelt meg Kiválóan megf., jól megf., megf., résztv., nem felelt meg Kiválóan megf., jól megf., megf., résztv., nem felelt meg Kiválóan megf., jól megf., megf., résztv., nem felelt meg Kiválóan megf., jól megf., megf., résztv., nem felelt meg

87

I. 6. Moduláris oktatás a gimnáziumban

Modul Tánc és dráma Tánc és dráma Tánc és dráma Tánc és dráma Hon és népismeret Hon és népismeret Egészségtan Egészségtan Társadalomismeret Társadalomismeret Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Mozgókép és médiaismeret

Évfolyam 5. 6. 9. 12. 5. 6. 6. 8. 7. 9. 11. 8. 12.

Integrált vagy önálló tantárgy Magyar nyelv és irod.tantárgyba integrálva Magyar nyelv és irod.tantárgyba integrálva Magyar nyelv és irod.tantárgyba integrálva Magyar nyelv és irod. tantárgyba integrálva Történelembe integrálva Történelembe integrálva Természetismeretbe integrálva Biológiába integrálva Történelembe integrálva Történelembe integrálva Történelembe integrálva Rajz tantárgyba integrálva Önálló tantárgy

Emberismeret és etika Művészettörténet

11. 12.

Önálló tantárgy Önálló tantárgy

Filozófia

12.

Történelembe integrálva

Minősítés Együtt Együtt Együtt Együtt Együtt Együtt Együtt Együtt Együtt Együtt Együtt Együtt Megfelelt, nem felelt meg minősítés 1.2.3.4.5. osztályzattal minősítve Megfelelt, nem felelt meg minősítés Együtt

88

I.7. 1-4. évfolyamon tanított tárgyak, óraszámok

1. osztály Úszó

Magyar Ember és társadalom Dráma és tánc Könyvtári informatika Idegen .nyelv Élő idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ember és természet Ember és társadalom Ének-zene Ember és társadalom Rajz Vizuális kultúra Technika és életvitel Életvitel és gyakorlati ismeret Ember és társadalom Ember és természet Számítástechnika Testnevelés és sport Összesen:

Sportis kolai

2. osztály Mt Km Úszó és

3. osztály

Kézm.

közokt.

8

8

8

-

-

4

4

4

1

1

1

1

1,5

1,5

1

1

0 3,5 20

0 3,5 20

8

Úszó és

4. osztály

Kézm.

közokt.

Úszó és

Kézm.

közokt.

8

8

8

8

7

7

-

-

-

-

3

3

4

4

4

4

4

4

4

1

1

1

1

1,5

1,5

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

2

2

1

2

1

1

1

1

0 2,5 20

0 2,5 20

0 3,5 20

0 2,5 20

1 2,5 20

1 2,5 20

1 2,5 22,5

1 2,5 22,5

+ 2 szabadon választható testnevelés tagozaton + 2 testnevelés óra kézműves osztály + 2 óra (minden készségtárgy 2 órás: ének-rajz-technika) Matematika emelt szintű + 2 óra matematika 1. évfolyamtól felmenő rendszerben Közoktatási típusú sportiskolai osztályokban: A 2007/2008-as tanévben 1. évfolyamon 4 úszás +2 testnevelés, képességfejlesztés (a későbbiek során felmenő rendszerben)

89 I.8. Általános iskola felső tagozat óraterve 5.o

Számtech

tantárgy

Magyar Nem sz. tánc,dráma Id.ny. Matemat Tört. Hon és népis

Term.ism Fizika Kémia Biológia

kötött

ált.

Testnev

kötelező

nem köt.

kötelező

szabad választh. csop.b. kötött

3 0,5 3 3 2 0,5 1,5

3

nem köt.

kötelező

szabad választh. csop.b

kötött

nem köt. szabad választh. csop.b.

3,5

3,5

0,5 3 3 2 0,5 1,5

0,5 3 3 2 0,5 1,5

3

Egészségtan

Földrajz Ének

1

1

1

Vizuális

1

1

1

Médiaism.

Számt.

1

1

1

1

0,5

Életvitel 1 Testnev. 2,5 Oszt.f. 0,5 Összes 21,00 1 1 Összes 28,50 Összes óraszám 5. évfolyamon tanulói 24,5 Átlag óraszám: 23,5

1

1 3 0,5 21 28,5

0,5

0,5

0,5

1 2,5 1 21

1

informat.

5

0,5

0,5

1 4

0,5

0,5

5,5

0 26

81,00 tanulói

23,5

tanulói

22,5

0

4,5

81,00

90

6.o számtech kötelező nem kötelező

tantárgy Magyar Nem sz. Id.ny. Matemat Tört.

nem szabad köt

kötött

3 4,5 2,5 3 1,5

testnev. kötelező

nem szabad köt.

csop.b. kötött

0,5 2,5 0,5

3 4,5 2,5 3 1,5

ált. kötelező

nem kötelező

szabad nem.köt csop.b.

csop.b. kötött 3 4,5 2,5 3 1,5

0,5

0,5

nem kötelező

0,5 2,5 0,5

Hon és népis

Term.ism Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének tánc , dráma

Vizuális Számt.

1

1

1

0,5 0,5 1 1

0,5 0,5 1 0,5

0,5 0,5 1 0,5

1

2

0,5

0,5

Informatika

Életvitel

0,5 0,5 Egészségt Testnev. 2,5 Oszt.f. 0,5 Összes 22,5 1 Összes 24,5 Összes óraszám 6. évfolyamon tanulói 24,5 Átlag óraszám: 24,2

0,5

1

5

0,5 0,5 3 0,5 22,5 24,5

0,5

1

1

4

1

5

0,5 0,5 2,5 1 22,5 23,5

0,5

1

86 tanulói

24,5

tanulói

23,5

0

3,5

86

91

7.o. tantárgy Magyar Id.ny. Matemat Tört. Ember és t

Term.ism Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének Vizuális, médiaismeret

Számtech

általános

Testnev

kötelező

nem köt.

kötelező

nem köt.

kötött szabad 3,50 3 3 2 0,5 0 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

választh csop.b. kötött szabad választh csop.b kötött szabad választh csop.b. 3,5 3,5 3 3 3 3 3 3 3 2 2 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

0,5

kötelező

nem köt.

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

0,5

1

0

Számt. 1 Technika 1 Testnev. 2,5 Oszt.f. 0,5 Összes 25,00 0 összes óraszám 7. Évfolyamon Tanulói 26,5 Átlagóraszám: 26,8

1

1,5

2 1

6 100,00

1 1 2 0,5 25 tanulói

0 27,5

2

1 1 4

2

9

1 1 2 0,5 25

1 1

0

tanulói

26,5

0,5 1,5

5

100,00

92

8.o

számtech

kötelező

nem köt.

ált.

testnev.

kötelező

nem köt.

kötelező

nem köt.

tantárgy kötött szabad választh csop.b. kötött szabad választh csop.b. kötött szabad választh csop.b. Magyar 3 3 3 Id.ny. 3 3 3 3 3 3 Matemat 3 3 3 Tört. 2 2 2 Term.ism 0 0 0 Fizika 1,5 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 1,5 0,5 0,5 Egészségt 0,5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 Ének 1 1 1 Vizuális 1 1 1 1 1 Médiaism 1 Számt. 1 1 2 1 1 1 1 Életvitel 1 1 1 1 1 1 Testnev. 2 0,5 2 2 4 2 0,5 Oszt.f. 1 1 1 Összes 25,5 0 1,5 6 25,5 0 2 9 25,5 0,5 5 összes óraszám 8.évfolyamon 100,5 36,5 tanulói 27 tanulói 27,5 tanulói 26,5 Átlag óraszám: 27

100,5

93 I.9. Gimnáziumi tagozat óraterve 2011/2012.. Kötelező órák Nem köt. órák A tanulónak óraszáma

25 %

22,5 5,5

28

25 %

22,5 + 3 = 25.5

ÖTÖDIK ÉVFOLYAM Nem kötelező Kötelező kötött

Tantárgy

nem kötött

választ ható

csop bont

Összesen éves óraszám

kötött

2 0,5

3,5 0,5

130 18

Hon- és népismeret Történelem Társadalomismeret Emberismeret és etika Bevez. a filozófiába 1.. idegen nyelv Dráma Latin Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgókép és média Művészetek Testnevelés Nem szakrendszerű Életvitel és technika Osztályfőnöki Fakultáció 1. Fakultáció 2. Gépírás Fakultáció 3. Anyanyelvű angol

0,5 2

0,5 2

18 74

3 1 2 4 0,5 2

111 37 74 148 18 74

3 1 2

1 2 4 0,5 2

0,5

nem kötött

választ ható

csop bont

2 2 0,5 1,5

2,5

1

1 1

22,5

1

3

1

7,5

37 37

1 1

2,5

93

2,5 6 0,5 0,5

1 1

25,5

37 37

23,5

74

Összesen

NYOLCADIK ÉVFOLYAM Nem kötelező Kötelező

éves óraszám

kötött

nem kötött

4

4

148

3,5

0,5

2 0,5

2 0,5

74 18

2

3

3

111

3

4 1

148 37

3 1

1

1

csop bont

választ ható

csop bont

Összesen heti óraszá

éves óraszám

4

148

2

74

3

111

4 1

148 37

18 74

2,5

2,5

93

3

2

2 2 0,5 1,5

74 74 18 55

3 1

1

1,5 1,5

0,5 0,5

2 2

74 74

1,5 1,5

0,5 0,5

2 2

74 74

1,5 1 1 1

0,5 1

2 2 1 1

74 74 37 37

1,5 2 1 1 0,5

0,5

2 2 1 1 0,5

74 74 37 37 18

2

2,5

93

2

0,5

2,5

93

1

1 1

37 37

1 0,5

1 0,5

1 1

37 37

25

4

8

25+4

0,5

1 1 0,5

1

választ ható

25+4=29

heti óraszá

nem kötött

32,5

0,5 2

0,5

2

kötött

25 7,5

18

2

2,5

éves óraszám

HETEDIK ÉVFOLYAM Nem kötelező Kötelező

30 %

0,5

0,5

1 1

heti óraszá

2

0,5

1 1

25 32,5 7,5 25+ 4 = 29

30 %

GIMNÁZIUM HATODIK ÉVFOLYAM Nem kötelező Kötelező Összesen

heti óraszá

3,5 0,5

3

28

22,5+3=25,5

Magyar nyelv és irod. Tánc és dráma

Összesen:

22,5 5,5

6,5

3

1 1

18

1 1

37 37

2,5 6 0,5 0,5

93 222 18 18

25,5

1

2,5

0,5

1 0,5

0,5

25

4

0,5

7

25+4

0,5

94

2011/2012. Kötelező órakeret Nem kötelező órakeret mac. óraszám

45 %

27,5 39,85 12,35 27,5+4= 31,5

45 %

27,5 39,85 12,35 27,5+4= 31,5

NYOLCOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM TIZEDIK ÉVFOLYAM

KILENCEDIK ÉVFOLYAM

Kötelező

Tantárgy

kötött

Magyar nyelv és irod. Tánc és dráma Hon- és népismeret Történelem Társadalomismeret Emberismeret és etika Bevez. a filozófiába 1.. idegen nyelv 2. idegen nyelv Dráma Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgókép és média Művészetek Testnevelés Tánc Életvitel és technika Osztályfőnöki * Fakultáció 1. latin Fakultáció 2. Gépírás Fakultáció 3. Anyanyelvű

3,5 0,5

Összesen:

27

Nem kötelező választ ható

éves óraszám

kötött

nem kötött

1

4 0,5

130 18

3,5

0,5

2,5

93

2

3 3 1 4 1

111 111 37 148 37

2 4 3 1

1

0,5 1

2 1

74 37

1,5 1,5

0,5

2 2 1 1

74 74 37 37

1,5 2 1 1

3 3

1,5

1,5 2 1 1

Kötelező

heti óraszá

2 0,5

3 1

Összesen

csop bont

nem kötött

1 1 1

2,5

3 3 1 1 1

0,5

1

60 %

2,5

93

2,5

1

37

1

Nem kötelező választ ható

csop bont

Összesen

30 18 30 + 3

éves óraszám

kötött

4

148

4

nem kötött

2

74

3 1 1

2 5

2 5

74 185

3 3

2

4 1

148 37

3

1

1 0,5 0,5

2 2

74 74

2 2

0,5

2 2 1 1

74 74 37 37

1

0,5

2,5

93

2

1

37

1

60 %

TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM

Kötelező

heti óraszá

48

Nem kötelező választ ható

csop bont

10

31

27,5

4

3

10

31,5

25

TIZENKETTEDIK ÉVFOLYAM

Összesen

Kötelező

heti óraszá

éves óraszám

kötött

nem kötött

4

148

4 0,5

1

1

Nem kötelező választ ható

csop bont

Összesen heti óraszá

4

éves óraszám

0,5

160 16

4

128

3 2

96 64

111 37 37

3

5 3

185 111

3 2

4

148

5

5

160

2 2

74 74

2

2

64

2

74

0,5 1 2

0,5 1 2

16 32 64

3

1 2 3

37 74 111

2

2

74

1 3 2 1 2

32 96 64 32 64

5 3+3

2

5

48

3 1 1

2

4

30 18 30 + 3

5

13

30+3

1

3 2

2

1 2 1

3 2 1 2

25

5

8

30+3

95

2011/2012. Kötelező órakeret Nem kötelező órakeret Tanulói óraszám

60 %

KILENCEDIK ÉVFOLYAM Nem kötelező Kötelező T a n t á r g y

kötött

választ ható

nem kötött

csop bont

Összesen heti óraszá

éves óraszám

GIMNÁZIUM (HUMÁN – INFORMATIKA) TIZEDIK ÉVFOLYAM TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM Nem kötelező Nem kötelező Kötelező Összesen Kötelező kötött

nem kötött

választ ható

csop bont

Magyar nyelv és irod. Tánc és dráma Hon- és népismeret Történelem Társadalomismeret Emberismeret és etika Bevez. a filozófiába 1.. idegen nyelv 2. idegen nyelv Latin Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz

heti óraszá

éves óraszám

kötött

nem kötött

választ ható

csop bont

Összesen heti óraszá

éves óraszám

30 18 30 + 3

48

TIZENKETTEDIK ÉVFOLYAM Nem kötelező Kötelező kötött 3,5 0,5

választ ható

nem kötött 1

Összesen heti óraszá

éves óraszám 160

4

128

1 4 1

32 128 64

csop bont 1

4

1 4 2 4

1 1

4 2 1

1

5 1

160 32

2

2

64

0,5 1 2,5

0,5

0,5 1 2

16 36 80

3

1 2 3

32 64 96

Ének-zene Rajz Mozgókép és média Művészettörténet Testnevelés Tánc Életvitel és technika Osztályfőnöki Fakultáció 1. Fakultáció 2. Gépírás Fakultáció 3. Anyanyelvű Összesen:

1 2 , ,

,

Az osztott részekben a humán és informatika tagozat különböző óraszámai vannak.

24

5

5

8

30+3

96 2011/2012. Kötelező órakeret Nem kötelező órakeret Tanulói óraszám

45 %

27,5 39,85 12,35 27,5+4= 31,5

45 %

KILENCEDIK ÉVFOLYAM Nem kötelező

Tantárgy

Kötelező kötött nem kötött

Magyar nyelv és irod. Tánc és dráma Hon- és népismeret Történelem Társadalomismeret Emberismeret és etika Bevez. a filozófiába 1.. idegen nyelv 2. idegen nyelv Dráma Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgókép és média Művészetek Testnevelés Életvitel és technika Osztályfőnöki Fakultáció 1.. Fakultáció 2. Gépírás Fakultáció 3. Anyanyelvű

3,5 0,5

Összesen:

27,5

választ ható

csop bont

1

2 0,5

4 2

1 1 1

3 1 1,5

5 2 1

1 1 0,5

2 2 1 1

Összesen heti óéves óraszá raszám

130 18

3

2 0,5

74 18

2

5 2 37 3 1

185 74

4 2

111 37

3 1

2

74

1,5 2

0,5

1,5 2 1 1

0,5

0,5

1

74 74 37 37

30 48 18 30 + 3 = 33

60 %

2,5

93

2,5

1

37

1

1

1

1 1

4

148

4

2

74

3 1 1

5 3+3

5 3

185 111

4 2

1 1

3 1

111 37

3

1

1

2 2

74 74

2 2 1

74 74 37 37

1

0,5

148

3,5 0,5

1

3 1 1

111 37 37

3

1

5 3+3

5 3

185 111

1 4 2

1

4

148

2 2

2 2

2,5

93

1

37

1

3,5

1

2,5

11

1

31

választ ható

csop bont

1

Összesen heti óéves óraszá raszám

4,5 0,5

144 16

4

128

1 4 2

32 144 64

5

4

160

74 74

2

2

64

0,5

1 2,5

37 93

0,5 1 2,5

0,5

0,5 1 2,5

16 32 80

3

1 2 3

37 74 111

3

1 2 3

32 64 96

2

2

74

2

2

64

2 1

TIZENKETTEDIK ÉVFOLYAM Nem kötelező Kötelező kötött nem kötött

4

1 2,5

1

30 48 18 30 + 3 = 33

60 %

GIMNÁZIUM (EMELT ÓRASZÁMÚ ANGOL,OLASZ NYELV) TIZEDIK ÉVFOLYAM TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM Nem kötelező Nem kötelező Kötelező Összesen Kötelező Összesen kötött nem választ csop heti óéves ókötött nem választ csop heti óéves ókötött ható bont raszá raszám kötött ható bont raszá raszám

3,5 0,5

2 2 1 1

2,5

27,5 39,85 12,35 27,5+4= 31,5

4 2

1 2

37

27,5

4

13

31,5

27

3

5

9

30+3

26

4

5,5

7

30+3

97 .10.Szőlőskerti Tagintézmény óraterve ÉVFOLYAMOK

1

Tantárgy

K

Magyar nyelv és irodalom

8

kv

2 Sz

K

KV

3 SZ

8

K

KV

4 SZ

7

K

KV

5 SZ

K

KV

SZ

K

3

4

4

3

3

1

1

1

1

1,5

2

2

2

1,5

2

Fizika

1,5

1.5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1.5

1.5

Informatika

0.5

1

K

3

4

4

SZ

3

4

2.5

KV

4

4

2

K

8

4

Matematika

4.

SZ

7

4

Idegen nyelv

7

KV

6

Történelem és állampolg. Környezetismeret

1

1

1.5

0,5

Földrajz

1

0,5

1

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1.5

1.5

1.5

1.5

1.5

1

1

1

Testnevelés

3

3

1

3

1

3

1

Osztályfőnök Életvezetési ism.

2.5

0,5

0,5 0.5

0,5

0,5

0.5

Hon és népismeret

0,5

0.5

1

2.5

0,5

0,5

Tánc-dráma

1

0.5

0,5

0,5

1

0.5

2.5

0,5

Tánc

0.5

0,5

2.5

0,5

0,5 0,5

0,5

1

Tantervi modulok

Ember és társadalom ism. Mozgókép és média

SZ

1.5

Természetismeret

1

KV

0,5 0.5

98 Egészségtan

0.5

Kötelező óraszám a tv alapján A terhelhetés felső h.

K: kötelező

20

20

20

22.5

22.5

22.5

25

25

22

22

22

24.5

25.5

25.5

29

29

KV: kötelezően választható

SZ: szabadon választható

Műveltségi területek százalékos megoszlása Műveltségi terület

1

Magyar nyelv és Irodalom. Élő idegen nyelv

296

Matematika

148

2 296

3 259

4 259 74

Ember és társadalomismeret Ember és természetismeret Földünk környezetünk

37

Művészetek

92,5

148

37

92,5

Informatika

148

55,5

148

46,25

92,5

92,5

18,5

46,25

Technika, életvitel

37

37

37

37

Testnevelés és sport

111

111

111

111

Életvezetési ismeretek

18,5

18,5

18,5

18,5

5 1110 36% 74 2,4% 592 19,3

175,75 5,7%

470 12% 64,75 2,1% 148 4,8% 444 14,5% 74 2,4%

Osztályfőnöki 3025,5

6

185

166.5

92,5

111

148

111

37

55,5

74

111

111

92,5

37

37

37

37

92,5

92,5

18,5

18,5

7 333 21% 203,5 12,2% 259 15,5% 92,5 5,5% 185 11,1%

8

148

148

111

111

111

111

111

74

148

166,5

37

37

203,5 12.2% 74 4,4% 74 4,4% 185 11,1%

74

92,5

37

55

55

37

92,5

92,5

37 2,2% 1665

18,5

18,5

296 16% 222 12% 222 12% 185 10% 314,5 17% 74 5% 1166,5 9% 92 4,9% 92 4% 185 11,1%

37 2,2% 1850

99 I.11. Zelk Zoltán Tagintézmény óraterve

KÉTTANNYELVŰ NÉMET OSZTÁLYOK 1.a

Bontás

Bontás

7.a

8.a

4

4

4

4

2

2

2

2

4

3

3

3

5+5

5+5

5+5

5+5

1,5

2

0,5

1

0,5

0,5

1

1

0,5

0,5

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

8

7,5

4.a

Bontás

6.a

8

3.a

Bontás

5.a

Magyar

2.a

7,5

Történelem Matematika

4

Német

5

Természetismeret

1

4 5

5

4 5

1

Természetismeret (német) Ének-zene (német)

1

1

5

4 5

5

1

1,5

1

1

1

1

5

Ének-zene Rajz (német)

1

1

1

1

Rajz Technika (német)

1

1

1

1

Testnevelés

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

Osztályfőnöki

-

-

0,5

0,5

1

1

1

1

Országismeret (német)

1+1

1,5+1,5

1,5+1,5

1,5+1,5

Kommunikáció (német)

1+1

1+1

1+1

1+1

Német irodalom (német)

1+1

1,5+1,5

1,5+1,5

1,5+1,5

Informatika

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1+1

1+1

1+1

1+1

Összesen:

24,5

5,5

24,5

5,5

25,5

5,5

26,5

6

25,5+9

26,5+10

29,5+10

29,5+10

100 KÉTTANNYELVŰ ANGOL OSZTÁLYOK

2010/11.

2014/15.

2015/16.

2016/17.

2017/18.

5.b

6.b

7.b

8.b

4

4

4

4

2

2

2

2

4

4

3

3

5+5

5+5

5+5

5+5

2

2

0,5

1

0,5

0,5

1

1

0,5

0,5

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1.b Magyar

2011/12.

Bontás

8

2.b

Bontás

8

2012/13. 3.b

Bontás

7,5

2013/14. 4.b

Bontás

7,5

Történelem Matematika

4

Angol

5

Természetismeret

1

4 5

5

4 5

1

Természetismeret (angol)

5

4 5

5

1

1,5

1

1

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz (angol)

1

1

1

1

5

Rajz Technika (angol)

1

1

1

1

Testnevelés

2

2

2

2

1,5

1,5

1,5

1,5

Testnevelés (angol)

1

1

1

1

1+1

1+1

1+1

1+1

0,5

0,5

1

1

1

1

Országismeret (angol)

1+1

1,5+1,5

1,5+1,5

1,5+1,5

Kommunikáció (angol)

1,5+1,5

1,5+1,5

1,5+1,5

1,5+1,5

Osztályfőnöki

Informatika

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1+1

1+1

1+1

1+1

Összesen:

24,5

5,5

24,5

5,5

25,5

5,5

26,5

6

25,5+9,5

26,5+10

28,5+10

28,5+10

101 NORMÁLTANTERVŰ „B” OSZTÁLYOK

2010/11. 2.b Magyar

Bontás

8

2011/12. 3.b

Bontás

8

2012/13. 4.b

Bontás

7

Történelem Matematika

4,5

4

6.b

7.b

8.b

4

4

4

4

2

2

2

2

4

3

3

3

3+3

3+3

3+3

3+3

1,5

2

1,5

2

Ének-zene

1

1,5

1,5

1

1

0,5

0,5

1,5

1

1

1

1

0,5

0,5

1

1

1

1

1

0,5

0,5

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Osztályfőnöki Informatika

1

1

3

5.b

1

3

3

2016/17.

Természetismeret

Testnevelés

2

2015/16.

2

Technika

2

2014/15.

Angol

Rajz

2

4

2013/14.

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

0,5

0,5

1

1

1

1

1+1

1+1

1,5+1,5

1,5+1,5

1

1

1

1

1

1

Tánc és dráma modul Hon- és népismeret

1

Etika (modul)

0,5

Egészségtan (modul) Összesen:

0,5 23

3

23,5

3

24

4

23+4

23,5+4

25+4,5

25+4,5

102

A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése Célok

Fenntarthatóság tanévei

Implement áció tanéve

Indikátormutatók 1. Teljes

2009/2010.

tanórai

lefedettséget

2010/11.

2011/12.

2012/13.

2013/14.

2014/15.

biztosító

programcsomagok 1. évf.: 

matematika: heti 4 óra



szövegértés-szövegalkotás (tantárgy: magyar nyelv és

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

irodalom): heti 8 óra 3. évf. 

matematika: heti 4 óra



szövegértés-szövegalkotás (tantárgy: magyar nyelv és irodalom): heti 7,5 óra

5. évf. X



matematika: heti 4 óra



szövegértés-szövegalkotás (tantárgy: magyar nyelv és irodalom): heti 4 óra

6. évfolyam 

szövegértés-szövegalkotás (tantárgy: magyar nyelv és X

irodalom): heti 4 óra 2. Választott kulcskompetencia területi programcsomag 3. évfolyam: angol nyelv: heti 2 óra 5. évfolyam: informatika: heti 1 óra

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

5

10

15

15

15

15

X

X

X

X

X

x

5. Digitális tartalmak és taneszközök használata %

25

25

25

25

25

25

6. Moduláris oktatás 1. évfolyam testnevelés: heti 0,5 óra

X

X

X

X

X

X

7. Önálló intézményi innováció megvalósítása: testnevelési

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

3. Tantárgytömbösített

oktatás

a

szakrendszerű

oktatásban (%) felső tagozat 4. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: 5. évfolyam szövegértés-szövegalkotás magyar nyelv és irodalom heti 4 óra

játékok 5-8. évfolyam heti 1 óra 8. Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése: - kooperatív technikák - projektmódszer - epochális oktatás - differenciálás heterogén csoportokban 9. Jó gyakorlatok átvétele 

tanulói laptop használata

X

X

X

X

X

X



angol nyelv kompetencia alapú oktatása

X

X

X

X

X

X

103 Tantárgytömbösítés óraterve

A-hét Bevont tanulócsoport

Tantárgy

Óraszám

5.a

Magyar nyelv és irodalom

8

6.b

Matematika

6

7.a

Természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia, földrajz)

6

Összesen:

20

B-hét Bevont tanulócsoport

Tantárgy

Óraszám

5.b

Matematika

8

6.a

Magyar nyelv és irodalom

8

7.b

Természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia, földrajz)

6

Összesen:

22

Átlagban 21 óra/hét

2011/2012-2013/2014. tanév 15%; 25,5 óra/ciklus A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a TÁMOP-3.1.4./08/1. (KMR), TÁMOP-3.1.4./08/2. és a TÁMOP-3.1.4./09/1. jelű „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázati kiírások keretében kötött támogatási szerződéseket az Általános Szerződési Feltételek 6.6. pontja alapján jelen közlemény kiadásának napjától számítva, egyoldalúan minden további intézkedés nélkül az alábbiak szerint módosítja. A támogatási szerződésben a pályázati útmutató C. 1.1. a), E1. és F7. pontjai alapján rögzített, a projekt fizikai megvalósítását követő fenntartási időszakában a tantárgytömbösített módszertannal szervezett tanórák arányára vonatkozóan meghatározott kötelezettség teljesítése alól minden kötelezett kedvezményezett mentesül.

A-hét Bevont tanulócsoport

Tantárgy

Óraszám

5.a

Magyar nyelv és irodalom

8

6.b

Matematika

6

7.a

Természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia, földrajz)

6

8.a

Természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia, földrajz)

6

Összesen:

26

104 B-hét Bevont tanulócsoport

Tantárgy

Óraszám

5.b

Matematika

8

6.a

Magyar nyelv és irodalom

8

7.b

Természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia, földrajz)

6

8.b

Természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia, földrajz)

6

Összesen:

28

Átlagban 27 óra/hét

Három hetet meghaladó projekt:

Decemberi ünnepkör - december elejétől a téli szünet

kezdetéig.

Témahét:

Egészséges életmód - tavasszal



Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson.



Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.



Iskolánk a Megyei Pedagógiai Közművelődési Intézet által kiadott Nyíregyházi Tantervcsaládot alkalmazza.



Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon az 1-8. évfolyamon informatika tantárgy tanulását biztosítja a tanulók számára.

105 I. 12. Nem kötelező órakeret felhasználása I. 12. 1. Alsó tagozaton A prioritásoknak megfelelő tantárgyi óraszámok emelése, tanórán kívüli foglalkozások szervezése. I. 12. 2 Felső tagozaton A prioritásoknak megfelelő tantárgyi óraszámok emelése, tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Idegen nyelvek, technika csoportbontásban történő oktatása. I. 12. 3 Gimnáziumi tagozaton - Csoportbontásra Idegen nyelvek, informatika, technika, dráma, gépírás tantárgyak esetében legalább 2 csoportban folyik az oktatás. Testnevelés tantárgy tanításakor 5-8. évfolyamig osztályonként 2 csoportban, 9-13. évfolyamig 2 osztályonként 3 csoportban zajlik az oktatás. Magyar nyelvtan tantárgyból 9-13. évfolyamig csoportbontásban folyik az oktatás, ha az osztály létszáma meghaladja a 30 főt. - Kötelező tantárgyak óraszámának emelése A többletórák igazodnak az osztály emelt óraszámú képzéséhez (idegen nyelvek, humán tárgyak, informatika, testnevelés). Minden osztály megtanulja a tízujjas gépírást (9. évfolyam csoportbontásban 1 óra). - Tanórán kívüli foglalkozások szervezése A pontos óraszámok a tanév óratervében kerülnek rögzítésre. II. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév februári szülői értekezleteken, kezdő évfolyamok esetén a beiratkozáskor) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásnál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

106 -

A taneszköz ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket, a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Minden tanév végén tájékoztatjuk a szülőket a kölcsönözhető segédeszközök köréről. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak körét és annak eljárási rendjét a házirend szabályozza. A közoktatási típusú sportiskolai osztályba járó tanulók felszerelésének biztosítása pályázat, DÖK, DSE, egyéb támogató szervezetek segítségével történik. III. Az intézménybe jelentkező tanulók felvételének elvei Felvétel az általános iskola 1. osztályába, és átvétel a felsőbb évfolyamokra 1. Az intézmény a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); - a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. - sportiskolai osztályban orvosi vélemény is szükséges. Figyelembe kell venni a az alkati tulajdonságokat, kondicionális és fizikai képességet. A kiválasztás tesztjei: Alkati tulajdonságok (testtömeg, testmagasság) ízületi mozgékonyság (lábfej, váll, csípőízület) koordinációs képességek (futások, ugrások, szökdelések-akadálypálya teljesítése) vízhez való viszony. Víz alá merülés, lebegés, siklás, levegő visszatartási képesség vízbeugrások- bátorság, ügyesség figyelemösszpontosítás (egyszerű gyakorlatok közlése után el tudja végezni a feladatot) 1. -

A második nyolcadik évfolyamba történő átvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

107 2. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – különbözeti vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 3. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 4. A szociálisan rászoruló gyerekeket a Családsegítő, Gyermekjóléti Szolgálat és a szülő kérése alapján a diákotthoni elhelyezés miatt Nyíregyházáról és vonzáskörzetéből is beiskolázza. Az átmeneti otthonban elhelyezést nyert tanulók a szülők és a gyerek kérésére átiratkozhatnak iskolánkba. Ha a körzeten kívüli tanuló az első negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntés előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ilyen esetben az iskola igazgatója a kapott információk figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell. A székhelyintézmény 5. évfolyamán szervezendő testnevelési osztályba való belépés feltétele Jelentkezhetnek az általános iskola 4. osztályába járó tanulók. Az osztályba való belépésre az úszó osztályban tanító nevelő javaslatot tesz. A testnevelési osztályba beiskolázandó tanulók fizikai képességvizsgálaton vesznek részt. A képességvizsgálat eredményei alapján a testnevelési munkaközösség javaslata alapján úszó, kézilabda, röplabda, leány röplabda, atlétika sportágban arányosan iskolázzuk be a tanulókat. Az osztályba került tanulóknak vállalniuk kell a kötelező testnevelési foglalkozáson, való részvételen túl a minimális heti 2 alkalommal edzésen való részvételt. A város más általános iskolájából képességvizsgálat alapján beiskolázható a tanuló. Felvétel a székhelyintézmény 5. évfolyamos számítástechnika osztályába Az általános iskola 5. évfolyamán informatikai osztályba jelentkezhetnek mindazok a tanulók, akik a negyedik évfolyamot eredményesen befejezték, a szülő kéri felvételét az osztályba. A felvételnél előnyt élveznek azok a tanulók, akik matematikából legalább 4,0 osztályzatot értek el. A Szőlőskerti Tagintézménybe 6-8. évfolyamokon a matematika képesség szerinti csoportfoglalkozásaira a szülő és tanuló kérése alapján kerül be a kisdiák. Felvétel a nyolcosztályos gimnázium 5. osztályába Felvételi vizsga nincs. A jelentkező 4. osztályos tanulókat a 3. osztály év végi és a 4. osztályos félévi minősítésük alapján rangsorba állítjuk. A rangsort elsősorban a magyar,

108 matematika, természetismeret és idegen nyelv minősítése, másodsorban a többi tantárgy minősítése határozza meg. Ha a felvehető létszámkeret pontazonosság miatt nem tölthető be egyértelműen, akkor a rangsor kerethatáron lévő azonos pontszámú tanulói közül előnyt élveznek a hátrányos helyzetűek, a nyíregyháziak és/vagy akiknek a testvére ide jár. Az okt. tv. 25.§ 4. 7. pontja alapján a nyolcosztályos gimnázium valamely évfolyamán nyelvi előkészítő képzés szervezhető. Tanulható idegen nyelvek: Angol, német, francia vagy olasz. Latin nyelv 5. és 6. évfolyamon kötelező, utána választható. Az első idegen nyelvből 7 év alatt teljesítik a középszintű érettségi követelményszintjét. 10. és 11. évfolyamon előrehozott érettségi vizsgát tehetnek a diákok. Zelk: 8. évfolyam végén alap- vagy középfokú nyelvvizsgát tesznek a tanulók német nyelvből.

109 Felvétel a négyosztályos gimnázium 9. évfolyamára: Jelentkezhetnek azok a tanulók, akik a jelentkezés évében végzik az általános iskola 8. évfolyamát és minimum 4,00-s tanulmányi átlaggal rendelkeznek. Írásbeli vizsga: Kompetencia alapú központi vizsga magyar nyelvből és matematikából. Szóbeli vizsga: magyar irodalomból Követelményszint: Az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia elsajátításának mértéke. Formái: bemutatkozás és egy, helyben kapott szöveg elolvasása, értelmezése. (szóbeli kifejezőkészség, értőolvasás, szövegből a megadott szempontok szerinti információk összegyűjtése, feldolgozása, megfogalmazása és összefüggések felismerése) Törvényi szabályozás alapján az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonából jelentkező nyolcadik osztályos tanulóknak nem szervezhetünk felvételi vizsgát. Így az ő pontszámuk a hozott pontszám alapján kerül megállapításra. Ha a felvehető létszámkeret pontazonosság miatt nem tölthető be egyértelműen, akkor a rangsor kerethatáron lévő azonos pontszámú tanulói közül előnyt élveznek a hátrányos helyzetűek, a nyíregyháziak és/vagy akiknek a testvére ide jár. A közoktatási törvény 30. § (9) bekezdésében meghatározott tanulók esetében alkalmazott speciális értékelési szabályok: A tanuló határozatának megfelelően    

ha tantárgyi minősítése hiányzik, akkor a nélküle kapott 100 %-hoz viszonyítjuk a hozott pontok meghatározását, ha az írásbeli felvételi vizsga alól kap mentességet, akkor a szóbeli 100 %-os teljesítéséből számítjuk az írásbeli pontszámot is, ha a szóbeli felvételi vizsga alól kap mentességet, akkor a magyar nyelv írásbeli felvételi vizsga %-os teljesítményéből számítjuk a szóbeli pontszámát, ha a teljes felvételi vizsga alól kapna mentességet, akkor a hozott pontszámát duplázzuk.

A tanév rendjében rögzített időpontban nyílt tanítási napot és pályaválasztási szülői értekezletet szervezünk minden tanévben. Felvételiző általános iskolai tanulók felvételi pontjainak számítása: Az összpontszám az alábbi arányoknak felel meg:  hozott pontszám: 25 % (a beszámítható tantárgyak, magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, biológia, kémia, fizika, földrajz, idegen nyelv)  írásbeli vizsga: magyar nyelv 30 % matematika 20 %  szóbeli vizsga 25 %

110

Átvétel a gimnáziumba 1.

2. 3.

Tanév közben az átvételre jelentkező diáknak be kell mutatnia a személyét azonosító hivatalos iratát az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványát A 4,5 alatti tanulmányi eredmény esetén az átjelentkező diáknak szintmérő dolgozatot kell írnia. Az átvételről az igazgató dönt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének a meghallgatásával.

IV. Magasabb évfolyamra lépés feltételei IV. 1. Továbbhaladás az iskolában 1. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. Második osztály év végétől osztályzatokkal történik az értékelés. 2. Az első évfolyamon évet ismétel az a tanuló, aki a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudja teljesíteni. (mulasztása meghaladja a 250 órát) 3. A második-tizenharmadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 4. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-tizenharmadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot vagy a megfelelt, részt vett minősítést kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 5. Ha a tanuló a második-tizenharmadik évfolyamon, tanév végén elégtelent vagy nem felelt meg tantárgyi minősítést kap,a következő tanévet megelőzően augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 6. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló az évfolyamot ismételni köteles. 7. Az idegen nyelv tanulásánál is évfolyamot ismétel az a tanuló, aki nem tudta elsajátítani a tantervi követelményeket. 8. Ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti 2 alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. 9. Ha a tanköteles tanuló másodszor vagy további alkalommal ismétli ugyanazt a tanévet számára is lehetővé, kell tenni, hogy legalább heti 2 óra egyéni foglalkozáson vehessen részt. 10. Ha az első évfolyamra felvett tanuló mentesítést kapott az értékelés és minősítés alól, akkor az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi. Előkészítő évfolyamra csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha a tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte.

111 11. Bármely évfolyamra járó tanuló részére engedélyezhető az adott évfolyam megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az intézmény igazgatója dönt. 12. A tanév végi osztályzatokról, szöveges minősítésekről, a tanuló továbbhaladásáról bizonyítványt kell kiállítani. 13. A tankötelezettség a szülő írásos kérésére magántanulóként is teljesíthető. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni, ezért az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot a tudásáról. 14. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget tanulmányi kötelezettségének, mert az előírt vizsga letételére halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait a felsőbb évfolyamon folytathatja. 15. A tanuló számára engedélyezhető, hogy egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíthesse. Az előrehozott vizsga iránti kérelmet írásban az igazgatónak kell benyújtani, aki meghatározza az előrehozott vizsga időpontját. A tantárgyi órán való részvétel alól sikeres előrehozott osztályozóvizsga estén kaphat a tanuló felmentést. A felmentési kérelmet írásban az intézmény igazgatójához kell benyújtani. 16. Előrehozott érettségi vizsgát akkor tehet a tanuló, ha a 9-13. évfolyam pedagógiai programban rögzített követelményeit teljesítette, és azt osztályzattal igazolni tudja. Az osztályzatot a helyi tantervnek megfelelő tantárgyi struktúra szerint az adott évfolyam tanítási óráin vagy osztályozóvizsgával lehet megszerezni. 17. A tanulóknak félévi és tanév végi osztályzata megállapításához osztályozóvizsgát kell tennie, ha: (11/1994. (VI. 8) MKM rendelet 20 §) - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, (magántanuló) - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - egy tanévben 250 órától többet mulasztott (és emiatt a teljesítménye nem volt értékelhető), a nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét csak akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. - az első félév végére a mulasztás meghaladja a 125 órát és emiatt a teljesítménye nem volt értékelhető, - ha a mulasztása az első félév végére meghaladta a 250 órát, az 1. félévi jegyeit osztályozóvizsgán kell megszereznie. - az adott tantárgyból a mulasztása az órák 30 % - ot meghaladta, (félévkor és év végén egyaránt és emiatt a teljesítménye nem volt értékelhető) - a tanuló a félévi, illetve év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tehet vizsgát. 18. A magántanuló a magatartását és a szorgalmát nem kell minősíteni.

112 19. 2. évfolyamtól kezdődően, ha az iskolánkba áthelyezését kérő tanuló továbbhaladását hátráltatja a két intézmény tantárgy – és óratervének eltérése, akkor az igazgató különbözeti vizsga letételét írhatja elő. 20. Különbözeti vizsgát abban az iskolában kell tenni, ahol a gyermek a tanulmányait folytatni kívánja. A vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. A vizsgák jellege (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) a mindenkori érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelő. 21. Ha a tanuló az osztályozó vizsgáról a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le, javítóvizsgát tehet, ha igazoltan maradt távol, akkor pótló vizsgát. 22. Ha a tantárgyi modulok más tantárgyakba integrálódnak, akkor önállóan nem befolyásolják az évfolyam követelményeinek teljesítését. A részt vett minősítésű modult vagy tantárgyat, akkor kell osztályozóvizsgával pótolni, ha a tanuló hiányzott a foglalkozások több mint 30 %-áról. 23. Az osztályzattal minősített tantárgyi modul legalább elégséges teljesítése a továbbhaladás feltétele. 24. Tantárgyi modulokból érettségi vizsgát az a tanuló tehet, aki a pedagógiai programban rögzített követelményeket osztályzattal igazolt módon teljesítette. Moduláris tantárgyak esetében az érettségi követelmény és az iskolai követelmény jelentősen eltér egymástól, ezért ha a tanuló érettségizni szeretne, akkor a megalapozott döntését segítő célzattal 12. (vagy 13.) évfolyamon január utolsó hetében egy dolgozatot kell írnia az érettségi követelmények időarányos teljesítésének mérésére. 25. Sajátos nevelési igényű és tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló egyéni elbírálást csak a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján kérhet. 26. A tanulási zavar minél hatékonyabb kezelése érdekében az 1. évfolyamos tanulók közül az adott területen végzettséggel rendelkező pedagógusaink felmérése alapján a kezelésre szoruló kisdiákokat a nevelési tanácsadóba, szakemberekhez irányítjuk. 27. A NYEK osztály tanulói és a szüleik 9. évfolyamon, április 30-áig választhatnak, hogy 10. évfolyamtól az intézmény kínálata alapján mely óratervnek megfelelően tanulnak tovább. A következő évfolyam osztályaiba beiratkozás után folytathatják a tanulmányaikat. 28. A nyelvi munkaközösség javaslata alapján a NYEK osztály azon tanulói, akiknek a nyelvi teljesítménye 9. évfolyamon gyenge, elégséges, 10. évfolyamtól a hagyományos 9. évfolyamos haladó nyelvi csoportban folytathatják a megkezdett nyelv tanulását. 29. Ha egy nyolcosztályos gimnáziumi tanuló tanulmányi eredménye az osztály teljesítményétől jelentősen eltér, akkor a nevelőtestület döntése alapján áttehető az adott évfolyam párhuzamos osztályába. 30. Nyelvi előkészítő osztály tantárgyainak értékelése Tantárgy: Minősítés Idegen nyelv: 1;2;3;4;5; osztályzat Informatika 1;2;3;4;5; osztályzat Gépírás megfelelt, nem felelt meg Társadalomismeret megfelelt, nem felelt meg Egészséges életmód megfelelt, nem felelt meg Tanulásmódszertan (tantárgyakba beépítve) részt vett Önismeret részt vett Osztályfőnöki részt vett Anyanyelvi beszédkultúra nem felelt meg, megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt Magyar nyelv és irodalom nem felelt meg, megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt

113 Matematika Történelem Testnevelés

nem felelt meg, megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt nem felelt meg, megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt nem felelt meg, megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt

31. A nem osztályzattal értékelt tantárgyak minősítése Tantárgy Minősítés Dráma részt vett Osztályfőnöki foglalkozás részt vett Alsó tagozat szöveges értékelése: Integrált tantárgyak minősítése: Fakultációk minősítése: Nyelvi előkészítő osztály tanulóinak minősítése:

V.2. I.6-7. IV.3.2. IV.1.30.

32. Gyógy –és könnyített testnevelési foglalkozásokon való részvételről, a teljes felmentésről minden tanévben szept.15-ig, szakorvosi javaslat alapján az iskolaorvos dönt. A tanév hátralevő időszakában született szakorvosi javaslatokat az iskolaorvos folyamatosan bírálja el. 33. Továbbhaladás a sportiskolai típusú osztályokban: A tanév végi képességfelmérések eredménye alapján a sportiskolai kerettantervben foglaltak szerint. 34. Nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyamon 1. Előkészítés A nem szakrendszerű oktatást intézményünkben felmenő rendszerben szüntetjük meg. 5. évfolyam 6. évfolyam

5. évfolyam 6. évfolyam

5. évfolyam 6. évfolyam

2010/2011. tanév A 2010. évi Pedagógiai Program helyi tanterv IV. 32. pontja szerint alkalmazzuk a nem szakrendszerű oktatást A 2010. évi Pedagógiai Program helyi tanterv IV. 32. pontja szerint alkalmazzuk a nem szakrendszerű oktatást 2011/2012. tanév Megszűnik a nem szakrendszerű oktatás A 2010. évi Pedagógiai Program szerint alkalmazzuk a nem szakrendszerű oktatást heti 6 órában 2012/2013. tanév Megszűnik a nem szakrendszerű oktatás Megszűnik a nem szakrendszerű oktatás

A törvényi háttér, a célok és feladatok megismerése, a szülők, szülői- és diákszervezetek tájékoztatása  Törvényi háttér: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (a továbbiakban Kt.) 8. § (3) d pontja szerint „A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás folyik.” A 128. § (19) alapján a „2008/2009-2010-20111. tanítási évben a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető úgy is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el.”

114 A Kt. 133. § (1) szerint az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009-es tanévben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. A Kt. 121. § (1) 34. pontja szerint „A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik.” A Kt. 17. § (8) alapján a nem szakrendszerű oktatásban részt vehet az adott tantárgy oktatására képesített tanár, ha a legalább 120 órás továbbképzés keretében elsajátította a 6-12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. A Kt. 2010. évi LI. Tv. módosítása  Célok és feladatok: 1. Beszédkészség, szóbeli és írásbeli szövegek alkotása és megértése Mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerő, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejező összehangolása. Rövid terjedelmű memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejező elmondása. A szövegértés fejlesztésén nem csupán az írás és a beszéd technikai megvalósításának gyakoroltatását értjük, hanem ezen keresztül a másik ember megértése, tisztelete iránti fogékonyság fejlesztését is. A szövegalkotás hasonló módon az önkifejezés, önismeret, önbecsülés és magabiztosság fejlesztésére is alkalom kell, hogy legyen. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betűtípusok, a betűméretek, a szöveg képének megfelelő értelmezése. Rövidebb terjedelmű (min. 200 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztő és dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, összefoglalással. Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Információvisszakeresés a szövegből kérdések alapján, halmazok megértése és alkalmazása, elemek elhelyezése adott diagramban. A kétfelé válogatás szigorú szabályának követése. Elemekhez és címkékhez diagram készítése. Elkészült diagram részeinek jellemzése halmazra vonatkozó állítással és a benne levő elemek közös, meghatározó tulajdonságával. Adott és a gyerekek által előállított elemek különféle elrendezései, a rendszer kiegészítésére szolgáló újabb elemek létrehozása, keresése, tulajdonságainak megnevezése. Azonos elemek rendezése után átrendezése új adott vagy önállóan megválasztott szempont szerint; szempontváltás (pl. betűrendben felsorolt verscímek átrendezése a kezdősorok betűrendje szerint). 3. Íráskép és helyesírás A helyesírási alapelvek alkalmazásának felismerése saját és mások munkáiban. A helyesírási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos törvényszerűségek, az elválasztás, a betűrendbe sorolás és a keltezés főbb helyesírási szabályainak alkalmazása. Javítás tanári irányítással és önállóan szótér segítségével. Szótárhasználat tanári segítséggel. 4. A tanulási képesség fejlesztése Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének felismerése pl. a szóbeli felelet és a beszámoló műfajában. A tanuló váljon képessé információk megszerzésére és feldolgozására. Alakuljon ki benne az önálló gondolkodás, az önkifejezés képessége. Tapasztalja meg és vegye észre a morális és esztétikai kérdések bonyolultságát, árnyalatait. Tegye meg az első lépéseket az érvelés kompetenciája felé5. Gondolkodási és megismerési módszerek Elemi módszerek alakítása a fogalmak egymáshoz való viszonyának, rendszerének megismeréséhez. A gondolatok, megfigyelések kifejezési módjainak gyakorlása (tárgyi

115 tevékenységgel és szóban, rajzban, írásban, jelekkel); mások hasonlóan kifejezett gondolatainak értelmezése, megértése, megítélése, igazsága, érdekessége, adott szempontú fontossága szerint. 6. Számtan, algebra Alapszintű jó fejszámolási készségek, erre épülő becslőképesség alapozása; jó jártasság a tanult írásbeli műveletek elvégzésében, ellenőrzésében. Más számolási eljárások és eszközök elfogadása, megismerésére való nyitottság és készség (pl. szorobán, zsebszámológépek célszerű használata.) Törtszám és negatív számfogalom tapasztalati továbbépítése. Az alkotó, a problémamegoldó, az algoritmusos és analógiás gondolkodás fejlődése. A gyerekek eredményeikért való felelősségvállalásának fejlesztése. 7. Geometria: Alkotások térben, síkban; tulajdonságok és kapcsolatok felismerése. A szerkesztés és a definiálás gondolati előkészítése konstrukciókkal. Az eddig megismert és néhány további, testeket és síkidomokat jellemző tulajdonság és kapcsolat. (Testek: lapok, csúcsok, élek száma; konvexítás; a lapok alakja, egybevágósága Síkidomok: oldalak, csúcsok száma, oldalak, szögek nagysága. Alakra jellemző tulajdonságok: hosszúkás, tömzsi, kövérkés, karcsú…. 2. Időkeret A Kt. 8. és 128. §-ai alapján a nem szakrendszerű oktatást az ötödik-hatodik évfolyamon osztályonként heti 5 órában (a kötelező és nem kötelező órakeret 20 %-a) szervezzük meg. Az órakeretet és a bevont tantárgyak körét a tantárgyfelosztással együtt alakítjuk ki minden tanévben. A bevont tantárgyak köre 8/5 Magyar nyelv és irodalom Matematika Technika Osztályfőnöki Rajz Összesen 8/6 Magyar nyelv és irodalom Matematika Technika Osztályfőnöki Nem kötelező órakeret Összesen Székhelyintézmény 5.-6. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Rajz Ének Technika

2008/2009. óraszámok 2ó 1ó 0,5 ó 0,5 ó 1ó 5ó

2009/2010. óraszámok 2ó 1ó 0,5 ó 0,5 ó 1ó 5ó 2ó 1ó 0,5 ó 0,5 ó 1ó 5ó

2008/2009. tanévtől 2010/2011-es tanévig 1ó 1ó 0,5 ó 0,5 ó 0,5 ó

116 Természetismeret Nem kötelező órakeret Hon- és népismeret Összesen:

0,5 ó 0,5 ó 0,5 ó 5ó

Szabó Lőrinc Tagintézmény 5-6. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Hon- és népismeret Tánc és dráma Összesen:

2ó 2ó 0,5 ó 0,5 ó 5ó

A nem szakrendszerű oktatás a 2011/2012-es tanévben 6. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Rajz Ének Technika Természetismeret Nem kötelező órakeret Hon- és népismeret Tömegsport és idegen nyelv Összesen:

1,5 óra 1,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 6,0 óra

Zelk 3 1

Szőlőskert 2 2 1 1

1

2 7

6 óra

3. Módszerek A fenti célterületek fejlesztése a nem szakrendszerűen és a szakrendszerűen végzett oktatás keveredésével válik biztosítottá. Ehhez szükséges a „tanítói” és a „tanári” módszerek megfelelő arányú érvényesülése. Kiemelten alkalmazandó módszerek:  differenciált egyéni foglalkozás  differenciált csoportmunka, kooperatív technika  páros munka  a tanulók számára a visszajelzés folyamatos megszervezése Matematikából, olvasásból és helyesírásból a tanév elején az egyéni képességeket feltáró felmérést kell végezni, melynek eredményei a tanmentekbe beépítendők. A fejlesztendő kompetenciák meghatározását az előző tanévi kompetenciamérés eredményei az alsós és felsős munkaközösségek megbeszélései is befolyásolják. Az oktatásba bevont tantárgyak tanterveit és tanmeneteit az elvett óraszámoknak megfelelően módosítottuk. A nem szakrendszerű oktatás tanterve a helyi tanterv része. 4. A nem szakrendszerű oktatásban résztvevő pedagógusok A Kt. 17. §-ában előírt 120 órás továbbképzést elvégzett tanárok, illetve szakirányú szakkollégiumi végzettséggel rendelkező tanítók végzik a nem szakrendszerű oktatást. A továbbképzés elvégzését igazoló tanúsítvány az érintettek személyi anyagában megtalálható.

117 Amennyiben a nem szakrendszerű oktatásban résztvevő pedagógus hiányzik, helyette olyan pedagógust kell kijelölni, aki szintén rendelkezik a megfelelő képesítéssel. Ha erre nincs lehetőség, akkor a tanmenettől eltérve a helyettesnek szakrendszerű órát kell tartania, az így kieső nem szakrendszerű órát pedig később kell pótolni. 5. Oktatásszervezési eljárások A nem szakrendszerű oktatás óráit osztályonként heti tömbösítéssel 1-1 napra szervezzük. Formailag a moduloktatás és az integrált tantárgy alkalmazása a jellemző. Moduloktatás: 2-3 szakrendszerű és 1-2 nem szakrendszerű óra váltja egymást. Integrált tantárgy: 2-3-4 tantárgy követelménye jelenik meg egyetlen tantárgyban. A tananyag feldolgozásában, a képességfejlesztésben projekt elemek jelennek meg. A csoportszervezés osztályszintű, lehetőségeink függvényében 2 csoportban dolgozunk (tanévenkénti döntés alapján) 6. Értékelés 1-1 produktum osztályzata a tartalomnak megfelelő szakrendszerűen oktatott tantárgy értékelésében jelenik meg. A képességfejlesztés folyamata a rendszeres tanári visszajelzéssel teljes. Gyermekük fejlődéséről a szülőket is tájékoztatjuk szülői értekezletek és fogadóórák keretében. Az összesített minősítés: 2008/2009-ben: részt vett 2009/2010-től: megfelelt, jól megfelelt Értékelési szempontok (magyar nyelv) köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét különbséget tud tenni közlési stílusok és kifejezésmódok között megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, illetve annak megértésével az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti és saját olvasata szerint, értelmezi azt a szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni az olvasottakról véleményt nyilvánít rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül képes írni adott vagy választott témáról egy - másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget tud leírni jelzi a szó- és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet írásban helyesen jelöli a magán és mássalhangzók időtartamát, a tulajdonnevek kezdőbetűjét, a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, a "j" hangot, az igekötős igék gyakori eseteit, továbbá hibátlanul választja el az egyszerű szavakat.

118 Értékelési szempontok (matematika) a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres számkörben, indokolt segíteni a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, formálni kell a sík- és térbeli tájékozódási képességet, alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal kell alakítani a geometriai szemléletet, tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni indokolt a problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlődését, valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet indokolt lehet megalapozni, konkrét szituációkkal, példákkal indokolt alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. 7. A szülők tájékoztatása Szülői értekezleteken, fogadóórákon a szülőket tájékoztatjuk a célokról, módszerekről, várható eredményekről. Gyermekek fejlődését segíti a folyamatos szülő pedagógus párbeszéd. 8. Segédletek  Tankönyvjegyzéken szereplő tankönyv és munkafüzet (Rajt, Iránytű)  Egyénileg készített demonstrációs eszközök, mérő és munkáltató feladatlapok. 9. Adminisztráció Az osztálynaplóban, az anyakönyvben és a bizonyítványban külön „tantárgyként” szerepel a nem szakrendszerű oktatás. A nem szakrendszerű oktatás megszüntetésénél ügyelni kell arra, hogy nem maradhat el:  A kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése  A jobb képességű tanulók és a lemaradók folyamatos differenciált foglalkoztatása Ennek módjai:  Kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése tanítási órán  Differenciált óraszervezés  Kooperatív technikák nagyobb arányú alkalmazása  Felzárkóztatás (korrepetálás)  Tehetséggondozás (tanulmányi versenyek)  Egyéni fejlesztés a fejlesztőpedagógus segítségével

119

IV. 2. Vizsgarend A székhely és a tagiskolákra egyaránt vonatkozik. A tantárgyi anyag elsajátításának, az évfolyamokra megállapított követelmények teljesítésének egyik objektív mérőmódszere a különböző évfolyamokon megtartott vizsgák. Vizsgát tartunk az alábbi évfolyamokon: 6. évfolyam végén: szakaszzáró vizsga 8. évfolyam végén: szintmérő vizsga 9. évfolyam végén (négyosztályos gimnáziumban) szintmérő vizsga 10. évfolyam végén érettségi előkészítő vizsga 12. évfolyam végén érettségi vizsga A Zelk Zoltán Tagintézményben a kéttannyelvű német osztályoknál a vizsga 4. és 6. év végén kerül megszervezésre a tanult idegen nyelvből, írásban és szóban egyaránt. Célja: a tanult idegen nyelvi ismeretekről tájékozódás, a fejlődés szintjének megállapítása, szükség esetén nívócsoportok kialakítása az átjárhatóság lehetőségének biztosításával. Zelk: 8. évfolyam végén alap-vagy középfokú nyelvvizsgát tesznek a tanulók német nyelvből. A nem vizsgázók szintmérő vizsgát tesznek. Szakaszzáró vizsga Ideje:6. évfolyam végén. Célja: az 5-6. évfolyamon történő alapozás eredményeinek megállapítása. Vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom: írásbeli és szóbeli matematika: írásbeli (javító szóbeli) számítástechnika (spec.osztály): gyakorlati latin nyelv (nyolcoszt.gimn.): írásbeli testnevelés (spec.oszt.): sportági képességfelmérés Szintmérő vizsga Ideje: 8. évfolyam végén Célja: az általános iskolás tanulók továbbtanulását megelőző tanulmányi szintek mérése nyolcosztályos gimnáziumi tanulók esetében a tanulmányi idő felében a fejlődés szintjének megállapítása, korrekciók meghatározása. Vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom: írásbeli és szóbeli matematika írásbeli (javító szóbeli) történelem: írásbeli és szóbeli idegen nyelv: írásbeli és szóbeli számítástechnika (spec.osztály): gyakorlat testnevelés (spec.oszt.): sportági teljesítmény latin (nyolcoszt.gimn) írásbeli (azok számára, akik nem kívánják tovább folytatni fakultáción a tantárgy tanulását) Ideje: 9. évfolyamon Négyosztályos gimnáziumban Célja: a kezdő évfolyamok anyanyelvi, idegennyelvi (nyelvi emelt óraszámú osztály esetén), matematikai és történelmi ismereteiről tájékozódás, korrekciók meghatározása. Vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom szóbeli Matematika írásbeli

120 Történelem Idegen nyelv(emelt szintű nyelvi osztályoknál)

írásbeli szóbeli

Érettségi előkészítő vizsga Ideje: 10. évfolyam végén Célja: Az érettségi vizsgához hasonló feltételek biztosítása, a vizsga légkörének megtapasztalása, vizsgajártasság fejlesztése. Vizsgatárgyak:

magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv: egy választott tantárgy

írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli (javító szóbeli) írásbeli és szóbeli írásbeli vagy szóbeli (szaktanár választása alapján) informatika (spec.osztály): gyakorlati latin (nyolcoszt. gimn.) írásbeli (azok számára, akik nem kívánják tovább folytatni a fakultáción a tantárgy tanulását) A tanuló előrehozott érettségi vizsgatárgyaival csökkenti a 10. évfolyamos vizsgatárgyak számát. Választható tantárgyak köre megegyezik az érettségi vizsga választható tantárgyaival, kivétel: biológia, ha 9. évfolyamon nem tanulta a diák. A 6.,8. 9.és 10. év végén szerzett vizsgajegyek féléves nagydolgozatnak számítanak, kétes osztályzat esetén meghatározóak. HA a tanuló sikertelen vizsgát tesz, az augusztusi javítóvizsgán köteles javítani. Ha itt is eredménytelen, vagy nem jelenik meg, az új tanév első osztályzata elégtelen az adott tantárgyból. Ha a tanuló igazoltan van távol, akkor a szaktanár által kijelölt időpontban pótolja az elmaradt vizsgát. A gimnáziumi tanulók vizsgaeredményének megállapítása a mindenkori érettségi vizsgaszabályzat követelményei alapján történik. IV. 3. Érettségi vizsga IV. 3. 1. Középszintű érettségi Megszervezése az érettségi vizsgaszabályzat szerint történik. Kötelező érettségi tantárgyak: közép vagy emelt szinten magyar nyelv és irodalom írásbeli és szóbeli történelem írásbeli és szóbeli matematika írásbeli idegen nyelv írásbeli és szóbeli Választható tantárgyak: Bármely vizsgaszabályzatban rögzített és az intézmény pedagógiai programjában szereplő tantárgy, amelynek a pedagógiai programban rögzített követelményeit a tanuló osztályzattal igazolható módon teljesítette. A Pedagógiai programban nem szereplő tantárgyakból vendégtanulóként más intézményben lehet érettségi vizsgát tenni. Középszintű érettségire készít az iskola - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - angol, német, francia, olasz, latin nyelv - informatika

121 - biológia - kémia, földrajz, fizika, testnevelés tantárgyaknál Emeltszintű érettségire készít az iskola - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - angol, német nyelv, francia, olasz - biológia, fizika, testnevelés IV. 3. 2. Fakultáció választásának elvei Fakultáció 11. évfolyamtól az érettségi tantárgyaknak megfelelően fakultációs képzésben vehetnek részt a tanulóink. Az elméleti fakultációk célja a választott tantárgy mélyebb ismerete, felkészülés az emelt- és középszintű érettségire. Nem kötelező fakultációt választania annak a tanulónak, aki két tantárgyból előrehozott sikeres érettségit tett. tantárgyakból. A fakultációkat a jelentkező tanulók, és az adott évben rendelkezésre álló órakeret függvényében indítjuk. Az iskola lehetőségeit és a jelentkezőket tekintve a foglalkozásokat más iskolával közösen is szervezhetjük. A fakultációs foglalkozások 1-2-3 órások, amelyek a 11. évfolyamtól nem tanult tantárgyak esetében önálló óraszámok, a 11. évfolyamtól még tanult tantárgyaknál a kötelező óraszámon felül értendők. Minden 11. és 12. évfolyamos tanulónak legalább egy 2 órás fakultációt kell választania. A következő tanév választható fakultációit legkésőbb április 15-ig ismertetni kell a tanulókkal és a szülőkkel. Jelentkezni iskolai nyomtatványon, szülői és tanulói aláírással lehet. Határidő: minden tanévben május 20. A fakultáció indításához minimálisan 5 fő szükséges. Az induló fakultációkról a tanulók június 15-ig tájékoztatást kapnak. Ha a tanuló által megjelölt foglalkozás egyike sem szervezhető meg, akkor az induló foglalkozásokból kell minimum egyet választania. Ha a tanuló által választott foglalkozások indulnak, akkor a jelentkezés a következő tanév teljes terjedelmére szól. Fakultációs foglalkozás lemondása egy év múlva lehetséges. A szeptembertől beinduló foglalkozásokba október 15-ig egyedi elbírálás alapján be lehet kapcsolódni. Alapos indokkal szeptember 15-ig módosítási kérelmet lehet benyújtani. A kérelmek elfogadása vagy elutasítása igazgatói hatáskör. A fakultációs foglalkozásokról történő mulasztás igazolása a kötelező órákról való hiányzás igazolásának megfelelő. Az előírt követelmények teljesítési szintjének megfelelően év közben érdemjegyet, félévkor és év végén osztályzatot kap a diák. Félévenként minimum 3-3 érdemjegynek kell lennie. Ha van kötelező óra is a fakultációs órán felül, akkor a félévi és év végi osztályzatok megállapításánál a két óraszám arányában kell beszámítani az érdemjegyeket. A fakultációs tárgyból érettségiző diákot a kötelező órákat tartó tanár lehetőleg érettségiztesse. Megegyezés alapján lehet változtatni a fakultáción.

122 Középszintű fakultáción a középszintű érettségi vizsgára készülünk, így a szintnek megfelelő tananyag elmélyítése, a középszintű érettséginek megfelelő feladatok gyakorlása, számonkérése, a hiányosságok pótlása a cél. Emelt szintű fakultáción az emelt szintű tananyag elsajátítása, elmélyítése, gyakorlása, az emelt szintű érettségire való felkészülés a feladat. 11. évfolyamon: ha földrajz, rajz, ének-zene, kémia előrehozott érettségire készül a diák, akkor abban a tanévben ezekből a tantárgyakból érettségi előkészítőn vehet részt. Ezt a foglalkozást egy fakultációs tantárgyon felül választhatja. Minősítése: megfelelt, amely az érettségi követelmények elégséges teljesítését foglalja magába. Ha a diák 11. és 12. évfolyamon is választja a földrajz, kémia, rajz, ének-zene fakultációs képzéseket, akkor 11. évfolyamon félévkor megfelelt, 11. évfolyamon év végén, 12. évfolyamon félévkor és év végén 1,2,3,4,5 osztályzattal kerül minősítésre a teljesítménye. IV. 4. A tanulói jogviszony megszűnése Az intézménybe felvett, oda beiratkozott tanuló tanulói jogviszonyt létesít. A tanulói jogviszony fennáll a tanulmányai befejezéséig, illetve más oktatási intézménybe való távozásig. Megszűnik a tanulói jogviszony, ha - általános iskolai tagozaton 8. évfolyam végén a bizonyítvány kiállításának napján. - A tanuló tanulmányait más intézményben kívánja folytatni, az átvétel napja. - a nem tanköteles tanuló esetén a tanuló és a szülő kéri a tanulói jogviszony megszüntetését. - a 12-13. évfolyam végén, az érettségi vizsgaidőszak utolsó napján - fegyelmi úton a tanköteles tanulót a nevelőtestület – megbeszélve a fogadó intézmény igazgatójával – áthelyezi másik oktató-nevelő intézménybe, - a nem tanköteles tanuló 30 óránál többet mulaszt igazolatlanul, a fegyelmi bizottság eltanácsolja, - a magántanuló vizsgakötelezettségét nem teljesíti és nem tanköteles. V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése. Pedagógusok értékelése V. 1. Az értékelés elvei Az értékelés lényege a viszonyítás a cél és a hatás között. Az ellenőrzés és mérés során leírtak képezik az alapját az oktató-nevelő munka reális és árnyalt, helyzetet feltáró, a működés hatásfokát javító értékelésének. Feladata munkánk helyességének megerősítése, vagy a hibák, hiányosságok feltárása, ösztönzés ezek kijavítására, oktató-nevelő munkánk fejlesztésére. Az értékelés típusai közül a következőket alkalmazzuk: Funkció szerint: Diagnosztikus Formatív Szummatív A vizsgálati cél és vizsgálati eszköz szerint: Kritériumorientált Normaorientált (A mérési rendben feltüntettük az értékelés típusát is.)

123 Területei: „A” Intézményi szintű értékelés Az iskolai munka átfogó értékelése minden tanév végén, illetve az igazgatói megbízás lejártakor. Végzi: igazgató Az értékelés szempontjai: - Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok - A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása - A tanítási-tanulási folyamat eredményessége - A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelői tevékenység eredményessége - A pedagógusok nevelő-oktató munkája - Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata „B” A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése Az értékelés folyamatos, szóban történik, alapját képezik még az óralátogatások. Erről feljegyzés készül, amelyet a pedagógussal közölni kell. Részletes leírása a minőségirányítási programban található. Végzi: Igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők Az értékelés szempontjai: - A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai ♦Az óra célja és tartalma ♦Az óra felépítése és szervezése ♦Az órán alkalmazott módszerek ♦A tanulók munkája és magatartása ♦A nevelő munkája, egyénisége, magatartása ♦Az óra eredményessége - A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása (szabadidős programok, táborok, versenyek szervezése, tanulók felkészítése versenyekre) - A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása - Folyamatos és aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség munkájában - Munkaköri kötelességeken túli feladatok vállalása (szertár, beszerzések, pályázatok, önként vállalt megbízatások, pályakezdők beilleszkedésének segítése) - Az iskola képviselete - Oktató-nevelő munka színvonala (előzetes felkészülés, motiválás, differenciálás, változatos módszerek és munkaformák, a tanulók eredményes továbbhaladása) - A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás - A megbízatások eredményes, jó színvonalú teljesítése - A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai - Személyes példamutatás - Szakmai felkészültség (továbbképzések, képzettségek száma, idegen nyelv ismerete, tudományos fokozat, publikáció)

124 V. 2. Az intézményi beszámoltatás formái, követelményei: A tanulók értékelése Célja: az eredményesség és hatékonyság biztosítása, a partneri igényeknek való megfelelés. Folyamatosan történik az iskolai munkatervek alapján. Végzik: az iskola pedagógusai Területei: a) A tanulók értékválasztása, jellemvonása b) A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintje c) Az osztályközösségben végzett tevékenysége d) Viselkedése, magatartása, fegyelmezettsége Az értékelés és minősítés: Az értékelés Tanulóközösségek A tanulóközösségek tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. Az értékelés szempontjai: - Osztályadatok ♦Az osztály szociális összetétele ♦A tanulmányi teljesítmény ♦Az osztályközösség társas szerkezete ♦Neveltségi szint ♦Közösségi tevékenység ♦A szülői házzal való kapcsolat Milyen változások történtek? Milyen új problémák jelentkeztek? Milyen beavatkozás látszik célszerűnek? A tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. Az értékelés szempontjai: A tanuló figyelme Emlékezete Megfigyelőképessége Munkatempója Fegyelmezettsége Gondolkodása Érdeklődése Tanulásmódja Kifejezőkészsége Viselkedése az iskolai munkában Magatartása társaival szemben Önértékelése Érzelmi élete Akarati tulajdonságai Reagálása a jutalmazásra, büntetésre

125 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése Az értékelés alapelvei: -

objektív, érvényes és megbízható változatos értékelési formák feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének a tantárgy jellege szabja meg az írásbeli, szóbeli és gyakorlati munkák értékelésének arányát tantárgytól függetlenül fontos a szép magyar beszéd, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztése az értékelés, a követelmény nyilvános

Az értékelés gyakorisága és szabályai: A tanulóknak rendszeresen számon kell adniuk a tanév során elsajátított ismeretek, készségek szintjéről. A nevelők a tanulók beszámoltatását többsége módon végezhetik: Történhet:

Szóban Írásban Gyakorlatban Egyéb (kiselőadás, prezentáció…) A számonkérések időbeni tervezését a pedagógusok, végzik, de félévenként legalább: Heti 1 órás tantárgy esetén 1 szóbeli, 2 írásbeli vagy gyakorlati Heti 2 órás tantárgy esetén 1 szóbeli, 3 írásbeli vagy gyakorlati beszámoltatást kell tartani. Ettől több órás tárgy esetén ezek mennyiségét arányosan növelni kell. A követelményszint tekintetében az egyes tantárgyak helyi tantervében megfogalmazottak az irányadóak.

Az értékelés funkciói: diagnosztizáló – előzetes tudást felmérő formatív – segítő szummatív – lezáró, összegző – érdemjegyszerzéssel A beszámoltatás eredményéről a tanulót és a szülőt értesíteni kell. Ennek szabályait az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Házirendje tartalmazza. Szintén ezek a dokumentumok rendelkeznek - az egy tanítási napra eső írásbeli dolgozatok számáról, - kiosztásának határidejéről - az írásbeli és szóbeli számonkérések és vizsgák előtt mennyi idővel kell a tanulót erről értesíteni. A tanított tantárgyak értékelése év közben általában 1;2;3;4;5 érdemjeggyel, félévkor és év végén általában 1;2;3;4;5 osztályzattal történik a tantárgyi követelményszint teljesítési mértékének megfelelően.

126 Kivétel:

- Szöveges értékelés 1. évfolyam és 2. évfolyam félév - Nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyam megfelelt, jól megfelelt, Minősítés, IV.1.30. - Moduláris tantárgyak integrált tantárgyként való értékelése I.6. - Nyelvi előkészítős osztály tantárgyainak minősítése IV.1.2. - Fakultációs tantárgyak minősítése IV.3.2. - Egyéb IV.1.29.

Szöveges értékelés Alsó tagozatos tanulók tanulás és összegző értékelése 1. és 2. évfolyamon csak szöveges minősítést alkalmazunk. A tanulók tanulmányi munkájának értékelésére 2. évfolyam év végétől osztályzatot kapnak a diákok. Kiválóan teljesített az összteljesítmény 90 % fölött van Jól teljesített az összteljesítmény 75 % és 90 % között van Megfelelően teljesítettaz összteljesítmény 50 % és 74 % között van Felzárkóztatásra szorul az összteljesítmény 50 % alatt van Ezeknek a szöveges minősítéseknek részletes kifejtése az egyes tantárgyakra nézve különkülön kerül meghatározásra a követelményrendszer alapján. A szöveges értékelés alapelvei: A szöveges értékelésben megfogalmazzuk: - milyen mértékű a tanuló fejlődése önmagához mérten, - milyen ismereteket sajátított el, melyek a hiányosságai, - milyen a képességeinek, készségeinek fejlődése, - milyen a tanuló tantárgyhoz fűződő viszonya, - milyen irányt mutatnak a fejlődésre, - milyen a feladatvégzése. - milyen a fizikai teljesítőképessége (úszásnemek, időre úszás, versenytechnikája) Amennyiben felzárkóztatásra szorul minősítést szerzett, akkor munkáját a szülővel együtt kell értékelni. A szülőnek döntenie kell arról, hogy gyermeke megismételje-e az évfolyamot. Ennél a döntésnél írásban kell kérnie az igazgató engedélyét. Ennek időbeli hatályáról az iskola Házirendje rendelkezik. Amennyiben a tanuló továbblép a következő évfolyamba, a szülővel együtt meg kell tervezni a felzárkóztatás módját, lehetőségeit. Erről az adott osztály nevelőjének kell gondoskodni. 1-3. évfolyamon a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók osztályozó vizsga tantárgyai a következők: - 1. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika - 2-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret A továbbhaladásról döntő személy az egyes évfolyamokon egy tantárgyakból: - tanító - munkaközösség

127

A szöveges értékelés osztályzatra történő átváltása: Kiválóan teljesített minősítés Jól teljesített minősítés Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul

(5) osztályzat (4) osztályzat (3) osztályzat (2) osztályzat

Az iskolai írásbeli beszámoltatások: A tanulók tudásának érdekében betöltött szerepe: A korszerű fejlesztési célokat, követelményeket követő értékelési rendszer szükségessé teszi a hagyományos, ismereteket számon kérő dolgozatok, szóbeli feleletek modernebb felfogását, továbbá más típusú tevékenységek értékelését. A hagyományos dolgozatok adjanak lehetőséget differenciálásra, tudatosan törekedjenek az indoklások szöveges megfogalmazására, a problémamegoldás esetleges szétválasztása. A szóbeli feleletekben fontos cél a vitakészség, szóbeli érvelés értékelése. Csoportmunka értékelése történhet projekt alapján vagy egy, a csoportból választott tanuló szóbeli felelete alapján. Ekkor a csoport minden tagja érdekelt abban, hogy mindenki egyformán tájékozott legyen a közös munkáról. Így működik a csoportban a kooperáció, az egymás tanítása. Fontos a tanulók manipulatív tevékenységeinek értékelése, ami különböző modellek elkészítésében, gyakorlati mérésekben, kísérletek, elvégzésében nyilvánul meg. Törekedni kell az írásbeli és szóbeli 2 : 1 arányára. Az írásbeli beszámoltatások legfontosabb elemei minden korosztálynál a szövegértés és a problémamegoldó gondolkodás. Kiemelten fontos az alapozó és fejlesztő szakaszokban. A kétszintű érettségi feladatainak sikeres megoldásához szükséges jártasságokat és készségeket, az általános műveltséget megszilárdító és azt elmélyítő, pályaválasztást segítő szakaszban szerzik meg a tanulók. Az írásbeli formái: Írásbeli gyakorlás: egyes tantárgyak nem nélkülözhetik a rendszeres írásbeli gyakorlást, ezért szükséges, hogy a tanulói megfelelő gyakorisággal kapjanak írásbeli feladatokat. Ezek mennyisége, nehézségi foka feleljen meg az életkori sajátosságoknak, s jeggyel értékelhetők. Írásbeli feleltetés: 2-3 kérdés az adott házi feladat anyagából, vagy 2-3 feladat megoldása. Lehet egyéni, néhány tanulót érintő, vagy az egész osztályt! Páros évfolyamokon vizsgatételek kihirdetésére lehetőség. Biztosítja a rendszeres, folyamatos tanulást. Heti 1-1,5 órás tantárgyaknál nincs elegendő idő a szóbeli számonkérésre, így az ellenőrzés gyakori formája. Témazáró dolgozat: egyes anyagrészek befejezése után a tanulók számot adnak a megszerzett ismeretekről, tényanyagról, logikai összefüggésekről, a hozzá fűződő jártasságokról, készségekről. Félévi, év végi összegző dolgozatok: egy tanulmányi időszak lezárását jelenti. Felmérő dolgozatok: adott tantárgyak adott szempontú vizsgálata. Lehet iskolai, belső (pl. 5.9. évfolyamon) vagy országos jellegű (pl. szövegértés)

128 -

A páros évfolyamokon vizsgázó tanulók a közismereti és választott tantárgyakból dolgozatot írnak. Irodalmi dolgozatok: szövegszerkesztés értékelése. Érettségi dolgozat – törvényi előírás szerint.

Az írásbeli dolgozatok súlya döntően befolyásolja a tanuló végső osztályzatát. Korcsoportonként: A.) Alsó tagozat Első évfolyamon két felmérő lapot írnak a tanulók, félévkor és év végén. Ezek eredménye fontos az összegző értékeléskor. Az írásbeli munkák írása, értékelése folyamatos. A 2-4. évfolyamokon témakörönként témazáró dolgozatokat írnak a tanulók. ezek központi feladatlapok. Év elején, félévkor és a tanév végén fordul elő. Havonta legalább egy alkalommal a tanító által elkészített feladatlapot töltenek ki. (nyelvtan, helyesírás, szövegértés, írásbeli szövegalkotás) Írásbeli beszámoltatásnál a diagnosztizáló felmérés a leggyakoribb, javító szándékú, nem kap rá a tanuló osztályzatot a formatív segítő ellenőrzésnél a pozitívum kiemelése a fontos – piros pont a jutalom a szummatív ellenőrzés a követelményekről nyújt visszajelzést. Az értékelés pontszámok alapján %- ban történik és szöveges minősítéssel. B.) 5-12. évfolyamig: Tantárgycsoportosan Társadalomtudomány Magyar nyelv és irodalom Évente 3 írásbeli dolgozatot kell íratni irodalomból. Ebből egy lehet házi dolgozat, vagy ezt kiválthatja egy szövegértési feladatlap. A dolgozatok megíratása előtt kötelező hasonló házi feladatot adni, gyűjtőmunkát készíttetni, vagy részfogalmazást íratni. A dolgozatok típusai irodalomból: 5-8. évfolyam: elbeszélés jellemzés esszé (általánosban leírás az osztály sajátosságait figyelembe véve) 9. évfolyam: év eleji felmérés elbeszélés vagy jellemzés esszé 10-12. évfolyam: reflektálás esszé összehasonlító fogalmazás Nyelvtanból:

tollbamondás feladatlap (témazáró vagy gyakorlás)

129 Felmérések: Év elején:

az 5. és 9. évfolyamon vagy ha új tanár kezd bármelyik osztályban

Területei:

olvasás szövegértés szövegalkotás helyesírás

Témazárót irodalomból a szaktanár döntése szerint lehet íratni, de csak akkor, ha az didaktikailag indokolt (pl. fakultáción, emelt szintű érettségi csoportban.) Hasznosabb a teszt téma vagy az összefüggő szöveg szerkesztése, mert ezek segítik leginkább az írásbeli kifejezőkészség, a helyesírás és szövegalkotási készség fejlesztését. Szóbelinél fontos a memoriterek kikérdezése. A kerettanterv szerint évi 5 vers és 2025 sornyi prózai szöveg vagy drámarészlet kötelező. Történelem A számonkérés formái: szóban és írásban Témazáró dolgozatok minden témakör lezárása után összefoglalással. A témazárók formája és felépítése megegyezik a felvételi feladatokéval, illetve az új vizsgarend követelményeivel. - kronológia - topográfia - fogalommagyarázat - ismeret - ok-okozati összefüggések - egyetemes és magyar történelem viszonya - történelmi személyek összekapcsolása - esszé: egy adott korszak több szempontú bemutatása Idegen nyelvek: A számonkérés formái: szóban és írásban Szóban: - az olvasmányok tartalmának összefüggő reprodukciója - szituációs feladatok, párbeszédek, beszédhelyzetek eljátszása - témakörök önálló, összefüggő kifejtése Írásban - szódolgozat - nyelvtani feladatlapok, fordítások - íráskészség mérése (levélírás) - témazáró dolgozatok Beadandó házi feladatok, beadandó esszék

130 Természettudományok Biológia, fizika, földrajz, kémia, matematika tantárgyakból a számonkérés formái -

Szóbeli felelet. A témakörök összefoglalása után témazáró dolgozat Aktív tanórai részvétel, kiselőadások, házi dolgozatok készítése Csoportos tevékenység, labormunka és egyéb manipulatív tevékenység. Versenyen való eredményes szereplés.

A hagyományos dolgozatok adjanak lehetőséget differenciálásra, tudatosan törekedjenek az indoklások szöveges megfogalmazására a problémamegoldás egyes lépéseinek szükség szerinti szétválasztására. A szóbeli feleletekben a tananyag ismeretén túl, fontos cél a vitakészség az érvelés értékelése. Csoportmunka értékelése történhet elkészült projekt alapján, vagy egy csoportból választott tanuló szóbeli feleletére építve. Így a csoport minden tagja érdekelt abban, hogy egyformán tájékozottak legyenek, ezért érvényesül a korreláció és egymás tanítása. Fontosnak tartjuk a tanulók manuális tevékenységeinek értékelését, ami különböző modellek elkészítésében, gyakorlati mérésekben, kísérletek, elvégzésében nyilvánul meg. Az írásbeli beszámoltatások korlátai: - Az alsó tagozatban egy nap egy írásbeli ellenőrzést lehet íratni. - Felső tagozatban és középiskolában egy napon két tantárgyból lehet dolgozatot íratni. Egyéb meghatározások: - Az írásbeli dolgozatokat két héten belül ki kell javítani és a tanulókkal javíttatni, mert csak így éri el a célját. - A dolgozat jegyeit piros színnel kell írni.. - Az év eleji felméréseket zölddel, a szóbeli feleleteket feketével, az írásbeli feleleteket kékkel, a házi feladat és felszerelés hiánya miatt kapott osztályzatot kékkel bekarikázva kell a naplóba beírni. - A házi dolgozatra és a kiselőadásra kapott érdemjegy a félévi és év végi osztályzat megállapításakor kerekítésre szolgál. V. 3. Érdemjegyek Az első évben és 2. félévkor a tanulók alsó tagozatban szöveges értékelést kapnak. A tanulók tanulmányi munkájának értékelésére 2. évfolyam végétől 12. illetve 13. évfolyam zárásáig mind a félévi, mind az év végi eredmények megállapításánál az 1-2-3-4-5 osztályzatokat alkalmazzuk. Ezek: 1-2-3-4-5 1 – Elégtelen – Ennek a minősítésnek az esetén a tanuló az adott iskolai szakasz követelményeit nem teljesítette. HA a tanuló a tanév végén kap ilyen minősítést akkor javító vizsgát tehet. 1-2 tantárgy ilyen értékelése esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. 2-3-4-5 – érdemjegyeket a nevelők az adott tantárgy követelményeinek teljesítésétől függően alkalmazzák. A követelményszint tekintetében az egyes tantárgyak helyi tantervében megfogalmazottak az irányadóak. A tanuló teljesítményét az egyes tantárgyakból a helyi tantervi követelmények alapján a tanítási órákon végzett szóbeli és írásbeli és gyakorlati munka figyelembe vételével tanév

131 közben érdemjegyekkel, félévkor és évvégén osztályzattal értékelik. Félévenként szerzett érdemjegyek száma haladja meg a heti óraszám kétszeresét (legalább 3) - Az évközi érdemjegyek, és a 4. év végétől félévi és év végi osztályozatok a következők: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen - Valamennyi kötelező és választott tantárgyat értékelni kell. Az év közben szerzett érdemjegyeket a haladási naplóban, a félévi értékelést, osztályzatot a tanuló ellenőrzőjében, az év végi értékelést, osztályzatot a törzskönyvben és a bizonyítványban rögzíteni kell. - Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, az osztályzatot az év végi bizonyítványban kell feltüntetni. - Az idegen nyelv tanulásának előkészítése alatt – első, második és harmadik félévkor és év végén – „részt vett” bejegyzést kap a tanuló. Negyedik félévkor és év végén szövegesen értékeljük, illetve osztályozzuk a tanulók az egyéb tantárgyakra vonatkozó szabályok szerint. Az átlagon felüli teljesítmény elérése esetén az általános iskolai évfolyamokon a kitűnő minősítést használjuk. A félévi és év végi osztályzatok megállapításakor a dolgozatjegy (piros) kétszeres súlyozással vegyen részt, továbbá a diák önmagához mért fejlődését is vegyük figyelembe. V. 4. A magatartás – szorgalom értékelése és minősítésének formája: Alapelveink: - segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre, - mindig legyen személyre szabott, - segítse az iskola, oktatási, nevelési céljainak elérését, Magatartás: Az értékelés szempontjai: - A Házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása - Beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése - Aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megvalósításában - Segítőkészség - Udvarias, figyelmes viselkedés, kulturált hangnem - Országos versenyen döntőbejutás a magatartást pozitívan befolyásolja Szorgalom: Az értékelés szempontjai: - A tudás megszerzésének igénye - Az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény - Jó idő –és munkaszervezés - Kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés - Aktív tanórai részvétel - Többletek (tanulmányi versenyek, szorgalmi feladatok) A magatartás minősítésének fokozatai A szorgalom és a magatartás minősítésére félévkor érdemjeggyel, év végén szöveges minősítéssel kerül sor!

132 Példás (5): Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi. - Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti - A Házirendet betartja, ezzel jó példát mutat - A felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, jóindulatú - Munkavégzése, megbízható, pontos, lelkiismeretes - Őszinte Jó (4): Az a tanuló, akinek emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de azok kijavítására törekszik. - Részt vesz a közösségi feladatokban, azokat jó szinten elvégzi - A Házirendet igyekszik betartani - Fegyelmezési problémák ritkán adódnak vele kapcsolatban, ezek nem jelentősek Változó (3): Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak ritkán vesz részt, viselkedése kifogásolható. - Vét a Házirend szabályai ellen - Társaival időnként durva, nem segítőkész - Felelősségérzete, rendszeretete hullámzó - Fegyelmező intézkedés vele szemben: osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés Rossz (2): Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség munkáját zavarja, szándékosan árt a közösségnek. - A nevelők segítő szándékát elutasítja, gyakran tiszteletlenül viselkedik, társaival durva, verekedik. - Fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói intés vagy ettől súlyosabb. A szorgalom minősítésének fokozatai: Példás (5): Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. - Munkája pontos, precíz, megbízható, önálló munkavégzésre képes. - Érdeklődő, sokoldalú, s ez a tananyagon túli ismeretekre is kiterjed. Jó (4): A tanuló szorgalma, ha órákra képességeihez mérten készül, megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó (3): Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, önállótlan, nem ellenőrzi önmagát. - Gyakran dolgozik a képességei alatt. - Szétszórt, figyelmetlen. Hanyag (2): A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, munkáját nem végzi el. - Képességeihez képest csak keveset tesz, gyakran elmulasztja kötelességeit, munkafegyelme rossz. - Érdektelenség, közömbösség jellemzi.

133 A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és év végi osztályzatairól a tantárgyat tanító pedagógusok, magatartása, szorgalma minősítéséről az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök javaslatot tesz, a nevelőtestület, dönt. A tanuló, év végi osztályzatait a hatodik, nyolcadik, tízedik év végén letett vizsga eredménye pozitív és negatív irányban befolyásolhatja. Az év közben javuló érdemjegyeket figyelembe kell venni az év végi osztályzatoknál. A tanuló, év végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti. A pedagógus illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló osztályzatáról. V. 5. Jutalmazás, elmarasztalás Pedagógiai programunk 5. pontjában leírtaknak megfelelően a jutalmazást és a büntetést, mint nevelési módszereket alkalmazzuk tanulóink személyiségének fejlődése érdekében. Hangsúlyozzuk, hogy a jutalmazás nem a természetes kötelességteljesítésért, hanem a hosszabb ideig tanúsított kiemelkedő munkáért jár. A helyes cselekvés hajtóereje, s nem célja. A büntetés kivételes nevelési módszer, de ugyanolyan természetes rendszabálynak tekintjük, mint az egyéb nevelési rendszabályokat. Alkalmazásánál szem előtt tartjuk a gyermek tiszteletét. Nem lehet számára megalázó, megszégyenítő, ugyanakkor érezhető legyen belőle a segítő, helyes útra terelő szándék. A büntetés mértéke arányban kell, legyen az elkövetett vétséggel, de az egyénhez kell szabni. A jutalmazás és elmarasztalás kereteit az oktatási törvény, rendtartás és iskolánk házirendje alapján határozzuk meg. VI. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elemei és korlátai Szabályok: -

-

-

A házi feladat legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott anyaghoz kapcsolódó gyakorlás, valamint a tananyaghoz kapcsolód ismeretek megszilárdítása. 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére semmilyen házi feladatot nem kapnak. Az 5-8. évfolyamon az egyik óráról a másikra esedékes feladatokon túl a tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére semmilyen házi feladatot nem kapnak. A tantárgyi követelményeknek figyelembe vételével a nevelők egyénileg határozzák meg év közben az írásbeli és szóbeli feladatokat. Az írásbeli és szóbeli feladatok mennyiségéről az életkori sajátosságoknak megfelelően kell dönteni. Alsó tagozaton az egész napos oktatás tanulmányi munkára adható idejében kell elvégezni, otthonra az egyéni képességek figyelembe vételével csak gyakorló feladatok adhatók. (javasolhatók hétvégére) Felsőbb évfolyamokon úgy kell meghatározni ezek mennyiségét, hogy az ezek elvégzésére szánható idő beleférjen az otthoni tanulásra szánt időbe, napközi, tanulószoba időkeretébe (átlagosan max. 3 óra) Ennek alkalmazhatósága az órarend függvénye is, ezért az órarend készítésénél figyelembe kell venni a tanulók terhelésének korlátait, a szóbeli és írásbeli tanulást igénylő tantárgyak napi megfelelő arányát. Egy-egy osztállyal legfeljebb 2 témazáró, dolgozat íratható egy tanítási napon.

134 VII. A tanulók fizikai állapotának mérése  A tanulók képességeinek mérését az osztályban tanító testnevelő végzi el ősszel (október-november), illetve tavasszal (április-május)  A felmérés eredménye alapján a tanulók érdemjegyet kapnak.  A felmért tesztek alapján a tanulók kondicionális (fizikai) állapotáról kapunk eredményt, amely az ott tanító testnevelőnek jó útmutató az elvégzett munkáról. Következtetni lehet az eredményekről, hogy milyen képességekben erősek, illetve gyengébbek tanulóink. Felmérendő tesztek 1. osztályban  30 m futás  Helyből távolugrás  60 m futás 2-3-4. osztályban  12’-es futás  30 m futás  60 m futás  Helyből távolugrás  Kétkezes dobás fej fölött hátra 2 kg-os medicinlabdával Felső tagozat  12’-es futás  60 m futás  100 m futás  Helyből távolugrás  Kétkezes dobás fej fölött 2 kg-os medicinlabdával Gimnáziumi tagozat  12’-es futás  60 m futás  100 m futás  Helyből távolugrás  Kétkezes dobás fej fölött 3 kg-os medicinlabdával  Medicinlabdával lökő mozdulat (súlylökés) Úszó osztályok 1. évfolyam Félév:  25 m gyorsláb  25 m hátláb  25 m gyorsúszás Év végére:  50 m gyorsláb  50 m hátláb  50 m gyorsúszás  50 m hátúszás

m-re

időre

135 2. évfolyam Félév:  50 m gyorsúszás  50 m hátúszás  50 m mellúszás Év végére  100 m gyorsúszás  100 m hátúszás  50 m mellúszás 3. évfolyam Félév:  100 m gyorsúszás  100 m hátúszás  100 m mellúszás Év vége  200 m gyorsúszás  200 m hátúszás  100 m mellúszás 4. évfolyam Félév:  200 m gyorsúszás  200 m hátúszás  100 m mellúszás  50 m pillangóláb Év vége  200 m gyorsúszás  200 m hátúszás  200 m mellúszás  50 m pillangóúszás

136

VIII. A középszintű érettségi témakörei Magyar nyelv 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció - A jel, a jelrendszer - Nyelvi és vizuális kommunikáció - A nyelvhasználat, mint kommunikáció - Kommunikációs funkciók és közlésmódok - Személyközi kommunikáció - A tömegkommunikáció 3. A magyar nyelv története - A magyar nyelv rokonsága - Nyelvtörténeti korszakok - Az írott nyelvi norma kialakulása - Nyelvművelés 4. Nyelv és társadalom - Nyelvváltozatok - Kisebbségi nyelvhasználat - A határon túli magyar nyelvűség - Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5. A nyelvi szintek - Hangtan - Alaktan és szótan - Mondattan - A mondat szintagmatikus szerkezete - A mondat a szövegben - Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban - Szókincs és frazeológia 6. A szöveg - A szöveg és a kommunikáció - A szöveg szerkezete és jelentése - Szövegértelmezés - A szöveg a szóban és írásban - Az intertextualitás - A szövegtípusok - Szöveg a médiában 7. A retorika alapjai - A nyilvános beszéd - Érvelés, megvitatás, vita - A szövegszerkesztés eljárásai 8. Stílus és jelentés - Szóhasználat és stílus - A szójelentés - Állandósult nyelvi formák - Nyelvi-stilisztikai változatok - Stíluseszközök - Stílusréteg, stílusváltozat

137

Magyar irodalom

1. Életművek (6) Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 2. Portrék (4) Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János 3. Látásmódok (3) Zrínyi Miklós, Krúdy gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos 4. A kortárs irodalomból (1) Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból 5. Világirodalom (2) Az európai irodalom alapvető hagyományai; az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. 6. Színház- és irodalomtörténet (2) 7. Az irodalom határterületei (1) 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra (1) 9. Témák, motívumok 10. Műfajok, poétika

138

Történelem

1. -

Kompetenciák Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Az eseményeket alakító tényezők feltárása Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

2. -

Témakörök Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

139

Idegen nyelv: angol, német, francia, olasz

1. -

Kommunikatív készségek beszédértés (hallott szöveg) beszédkészség szövegértés (olvasott szöveg) íráskészség egyéb készségek, stratégiák

2. Nyelvi kompetencia - Az írott és beszélt nyelv funkcionális használata - A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban - A szövegfajtákhoz előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezete felismerése és használata.

3. -

Témakörök Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

140 Latin nyelv 1. Készségek - Olvasási és beszédkészség: A kiejtési rendszer szabályainak ismerete hexameterben illetve distichonban írott verses szövegek megfelelő ritmizálása és memoritere - Szövegértés, fordítás. Írásban egyszerű latin szöveg kifogástalan fordítása szótár segítségével. Ismert eredeti latin szöveg segédeszköz nélküli fordítása. 2. Nyelvtani ismeretek - Az adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerése, elemzése, képzése. - A leíró nyelvtan alaktanának szabályos és rendhagyó alakjai, a mondattan fontosabb szabályainak ismerete. Alaktan - az öt declinatio az – i – tövűség általános szabályaival - vocativus - locativus - melléknévfokozás - adverliumok képzése és fokozása - névmások: személyes, visszaható, birtokos, mutató, vonatkozó és kérdő névmások - számnevek - névmási gen.-szal és dat.-szal járó szavak - a négy coningatio 3. Témák: A.) Források - Marcus Tullius Cicero - Caius Julius Caesar - Caius Valerius Catullus - Publius Vergilius Maro - Fitus Livius - Quintus Horatius Flaccus - Publius Ovidius Naso - Cornelius Tacitus A szerzők eredeti nyelven megismert szövegei, valamint irodalmi és egyéb működése.

-

-

B.) Kulturális ismeretek A fenti források pontos megértéséhez és értelmezéséhez szükséges földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti tudnivaló. A klasszikus antikvitás mindennapi élete, életkörülményei (lakás, öltözködés, étkezés, család. szórakozóhelyek), a társadalmi érintkezés szokásai (társadalmi rétegek, államszervezete, közigazgatás), az adott társadalom alapértékei, a fontosabb ünnepek és rítusok (áldozatbemutatás, jóslás) A kulturális értékeknek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára gyakorolt hatása, e kapcsolatrendszernek a megismert forrásokhoz köthető egyedi elemei

141

4. Egyéb készségek A szövegkörnyezetből ismeretlen nyelvi elemre következtetés készsége és technikája. A latin nyelvű szövegek fordításakor és értelmezésekor más műveltségi területekhez kapcsolódó ismeretek, készségek alkalmazása. A nyelvtanulási célok elérését lehetővé tevő stratégiák, módszerek alkalmazása.

Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Halmazelmélet - Logika - Logikai műveletek - Fogalmak, tételek - Bizonyítások a matematikában - Kombinatorika - Gráfok 2. Számelmélet, algebra - Számfogalom - Számelmélet - Algebrai kifejezések, műveletek - Hatvány, gyök, logaritmus - Egyenletek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei - Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk - Függvények jellemzése - Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Alapfogalmak, ponthalmazok - Geometriai transzformációk - Síkgeometriai alakzatok - Háromszögek - Négyszögek - Sokszögek - Kör - Térbeli alakzatok - Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás - Vektorok - Trigonometria - Koordináta-geometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika - Leíró statisztika - Valószínűség-számítás

142

Fizika 1. Mechanika - A dinamika törvényei - Mozgások - Munka és energia 2. Hőtan, termodinamika - Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly - Hőtágulás - Összefüggés a gázok állapotjelzői között - A kinetikus gázmodell - Termikus és mechanikai kölcsönhatások - Halmazállapot-változások - A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesség - Elektrosztatika - Az egyenáram - Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője. - Az elektromágneses indukció - A váltakozó áram - Elektromágneses hullámok - A fény 4. Atomfizika, magfizika - Az anyag szerkezete - Az atom szerkezete - A kvantumfizika elemei - Az atommagban lejátszódó jelenségek - Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat - Gravitáció - A csillagászat elemeiből 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek - Személyiségek - Elméletek, felfedezések, találmányok

143

Informatika

1. Informatikai alapfogalmak HARDVER 2. A számítógép felépítése, belső egységek 3. Perifériák SZOFTVER 4. Szövegszerkesztés - Alapfogalmak. - Fájlkezelő műveletek. - Karakterformázások. - Bekezdésformázások. - Kép beszúrás, formázás. - Táblázatkészítés. - Felsorolás, számozás. 5. Táblázatkezelés - Alapfogalmak. - Fájlkezelő műveletek. - Formázások (karakter, cella) - Adattípusok, adatbevitel. - Hivatkozások. - Képletek szerkesztése. - Függvények használata. - Diagramkészítés, módosítás. 6. Adatbázis-kezelés - Alapfogalmak. - Fájlműveletek. - Adattípusok, tulajdonságok. - Tábla létrehozása. - Egyszerű lekérdezés. - Űrlapkészítés. - Jelentés készítése. 7. Prezentáció készítés - Alapfogalmak. - Fájlműveletek - Háttér beállítása. - Kép, objektum, szövegdoboz. - Effektusok, animációk.

8. Hálózatok - Alapfogalmak - Topológiák - Internet - Elektronikus levelezés

144

Biológia 1. Bevezetés a biológiába - A biológia tudománya - Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szervezési szint - Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék - Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje - Nem sejtes rendszerek Vírusok - Önálló sejtek Baktériumok Egysejtű eukarióták - Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet - Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak - Viselkedés 4. Az emberi szervezet - Homeosztézis - Kültakaró - A mozgás - A táplálkozás - A légzés - Az anyagszállítás - A kiválasztás - A szabályozás - Az idegrendszer általános jellemzése - Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai - Hormonrendszer, hormonális működések - Immunrendszer, immunitás - Szaporodás és egyedfejlődés

145

5. Egyed feletti szerveződési szintek - Populáció - Életközösségek (élőhelytípusok) - Bioszféra, globális folyamatok - Ökoszisztéma - Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció - Molekuláris genetika - Mendeli genetika - Populációgenetika és evolúciós folyamatok - A bioszféra evolúciója

Földrajz 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza - A kőzetburok - A levegőburok - A vízburok - A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A világgazdaság - A gazdasági ágazgatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

146

Kémia

1. -

-

-

Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakció A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet

2. Szervetlen kémia - Elemek és vegyületek szerkezete (az atom, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) - Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése - Az elemek és vegyületek kémiai sajátosságai - Az elemek és vegyületek előfordulása - Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása - Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai - Az elemek és vegyületek jelentősége - Tudománytörténet 3. -

Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk. A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai. A szerves vegyületek kémiai sajátosságai. A szerves vegyületek előfordulása. A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása. Tudománytörténet.

4. -

A kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia

147 Ének-zene 1. Éneklés és zenetörténet - Népzene - Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 2. -

Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene

3. Dallamátírás

148

Rajz és vizuális kultúra

1. -

-

Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás. látványértelmezés Formaértelmezés Térértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak s környezet

2. Befogadás - A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus - Technikák Vizuális információk Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép - Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet - Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete

149

Testnevelés

A.) Elméleti ismeretek

1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok B.) Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika Futások Ugrások Dobások 3. Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

150 Emberismeret és etika

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Az emberi természet Az erkölcsi lény Az erkölcsi cselekedet Az etika megalapozása Az erények és a jellem Társas kapcsolatok Erkölcs és társadalom Vallás és erkölcs Korunk erkölcsi kihívása

151

IX. A Pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések IX. 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az intézmény 2011. augusztus 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. IX. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.  A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. IX. 3. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az iskola igazgatója;  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelők szakmai munkaközösségei;  a szülői szervezet (SZMK-választmány)  az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosításával közvetlenül a képviselői (diákönkormányzat) útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. IX. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola fenntartójánál;  az iskola irattárában;  az iskola könyvtárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyetteseinél;  a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél.

152

X. A Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona pedagógiai programját az iskolai diákönkormányzat _____év_______________hó____napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: __________________________ ______________________ DÖK elnök 2. Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Pedagógiai Programját a Szülői Munkaközösség ______ év_____________hó_____napján megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: __________________________ ______________________ az iskolai SZMK elnöke 3. Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Iskolaszéke az iskola pedagógiai programját a_______ év __________hó____napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: __________________________ ______________________ Iskolaszék elnöke 4. Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona pedagógiai programját a nevelőtestület ____________________ ülésén megtárgyalta és elfogadta. Kelt: __________________________ ______________________ igazgató 5. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmenetei Otthona pedagógiai programját ______év__________hó_____napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: __________________________ ______________________ polgármester