SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI INTEGRÁLT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY
Pszichiátriai Betegek Otthona (2509. Esztergom-Kertváros, Dr. Niedermann Gyula. u. 1. )
Szakmai Programja
2013.
Készítette : Sebák Józsefné mb. telephely igazgató
I. Az intézmény szervezetére vonatkozó szakmai szervezeti információk, a szervezeti egységek feladatköre, létszáma, szakképzettség szerinti megoszlása I./1. Szakmai szervezeti információk: A Pszichiátriai Betegek Otthona Szakmai Programja az 1/2000.(I.7) SZCSM rendelet 2013.január 1-től érvényben lévő 5/A paragrafusa alapján készült. A Pszichiátriai Betegek Otthona az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 101/D§ (1)(4) alapján vegyes profilú intézmény. Az ellátás megvalósulásának várható következményei, eredményei, az ellátó rendszerben betöltött szerepe és hatása Az intézmény a vonatkozó és hatályos jogszabályoknak megfelelően, elsősorban a (Komárom-Esztergom Megye) területén látja el feladatát, de 2010. január 1-től korlátozott számban megyén kívülieket is fogadhat. Az intézmény férőhely kerete részben csökkenti a várakozók számát. A várakozási idő (7-10 év) is lehet, hiszen a jelenleg igénybevett 150 fő ellátott átlagéletkora 49,3 év. Az egymásra épülő szolgáltatási szintek lehetőséget nyújtanak a tényleges állapot szerinti ellátó egységben való elhelyezésre, illetve az állapotváltozáshoz rugalmasan alkalmazkodó ellátásra (ápolási- gondozási egységek , adaptációs egység , Lakóotthon, átmeneti intézmény és nappali ellátás) Ennek eredményeként , az ellátás szakmai színvonalának javulását említhetjük, míg a várólista vonatkozásában akkor lesz elmozdulás az elmúlt évekhez viszonyítva ha a 150 főre engedélyezett vegyes profilú ellátási formák férőhelyszámát módosítjuk. Az ápolást-gondozást nyújtó ellátást 110 fő- ről - 10 fővel bővíteni 120 főre és a az átmeneti ellátást 15 főről -5 főre csökkenteni, így a várakozók száma és a várakozási idő tekintetében is pozitív változást eredményezne.
2
Az ellátandó célcsoport jellemzői:(korösszetétel, egészségi állapot, jövedelmi viszonyok, gondozási szükségletek) Az ellátottak körét az 1993.évi III. Szociális Törvény jelöli ki . A demográfiai mutatók (megyei) vonatkozásában – mind a már bekerültek, mind a várakozók vonatkozásában - egyértelműen a betegek életkorának csökkenő tendenciáját jelzik. A KEM ISZI Pszichiátriai Betegek Otthonában gondozottak átlagéletkora: 54,4 évről 49,3 évre csökkent. A 25-35 éves ellátottak száma az utóbbi években nőtt (8,6 %), magasnak mondható a 35-45 év közöttiek aránya is( 10,6 %) A várólistán lévők átlagéletkora 42 év. Nyilvánvaló tényként kell kezeljük a társadalmi / családi tolerancia, illetve gondozásra fordítható idő csökkenését, az életmód változással együtt járó, az otthon történő gondozás ellehetetlenülését. Mindezek figyelembe vételével, az intézményben jellemző halálozási adatok tükrében elmondható, hogy az átlagéletkor 49 év köré alakulása egyben azt is jelenti, hogy a bekerülésre akár 10 évet is várni kell a jelentkezőnek. Számításaink szerint 3-5 éven belül beállhat egy hosszú távú stagnáló időszak. A csökkenő életkor az ellátási szükségletek változását is magával hozza, hiszen aktív korban lévő, fizikai státuszt tekintve egészséges emberek kerülnek az intézménybe, akik esetében a mentális gondozás kap hangsúlyos szerepet, míg az időskori szomatikus problémákkal küzdő betegek esetében az ápolás jelenti , jelentette a fő feladatot. Így, ha intézményünk alkalmazkodni szeretne az aktuális kihívásokhoz, akkor a mentálhigiénés gondozásra kell nagyobb hangsúlyt helyezni, bővíteni kell az aktuálisan elérhető foglalkozások körét, a szabadidős programokat fokozottabban a lakók igényeihez, elvárásaihoz igazítani. Meg kell továbbá tanulnunk a lakók motiválásának hatékonyabb módjait, melyek segíthetnek az aktivitás fokozásában. Fontosnak tartjuk a folyamatos párbeszédet lakóinkkal, az érdekképviseleti fórumokkal, szervezetekkel, hogy minden ellátott a lehetőségekhez mért legnagyobb szabadságfokkal rendelkezhessen és otthonként tekinthessen az intézményre. 3
Mindemellett az ápolási-gondozási tevékenységnek is magas színvonalon kell megvalósulnia, hiszen ez adja az alapot a mentális gondozáshoz. A már bent lakók és az újonnan bekerülők jövedelmi viszonyaiban jelentős eltéréseket nem tapasztaltunk az utóbbi években. A magyarországi átlag nyugellátási jövedelmek a legjellemzőbbek intézményünkben A szolgáltatás célja, feladata Az Intézmény azon krónikus pszichiátriai betegségben szenvedők számára nyújt ellátást, akik az igénybevétel időpontjában nem veszélyeztető állapotúak, akut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek és –a lakóotthoni és a nappali intézményi ellátás kivételével- egészségi állapotuk illetve szociális helyzetük miatt önmaguk ellátására segítséggel sem képesek.(1993.évi III. Törvény 71.§(1)) A nappali intézményi ellátást azon – életvitelszerűen családban élő – gondozottak vehetik igénybe, akik a fent jelzett (jogszabályban rögzített) időn belül vállalják a nappali intézménybe való bejárást a nyitvatartási rend szerint. Lakóotthoni ellátásban gondozható az a pszichiátriai beteg, aki fent soroltakon túl képes az önellátásra, állapota lehetővé teszi, hogy minimális külső (szakmai) segítséggel napi feladatait elvégezze, rendelkezik az önálló életvezetéshez szükséges elemi ismeretekkel és készségekkel. Az igénybevétel módja Az intézménybe való jelentkezést a hatályos jogszabályokban rögzített kérelemadatlap kitöltésével, a vagyoni, illetve jövedelmi helyzet igazolásával, valamint három hónapnál nem régebbi pszichiáter szakorvosi javaslattal kell megtenni. Az
intézménnyel
kapcsolatos
tájékoztatókat,
a
jelentkezéshez
szükséges
nyomtatványokat az intézmény honlapján lehet megtekinteni, illetve onnan lehet letölteni. Az intézményi ellátás (az átmeneti részleg kivételével) „szociális alapú”, a bekerülés sorrendjét a várólistán elfoglalt hely, illetve a jelentkező aktuális állapota és egyéb
4
körülmények
(család
veszélyeztetettsége,
szociális
helyzet
stb.)
együttesen
határozzák meg. Az igénybevétel közvetlen módját (beköltözés és közvetlen előkészületei) az intézményi Házirend tartalmazza. A pszichiátriai betegek otthona igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő és/vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Amennyiben az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt az érintett személy véleményének - lehetőségek szerinti figyelembe vételével - törvényes képviselője terjeszti elő. Korlátozottan
cselekvőképes
személy
kérelmét
a
törvényes
képviselő
beleegyezésével, vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő. Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, az intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez
a
lakóhely
szerint
illetékes
gyámhivatal
előzetes
jóváhagyása
szükséges. A pszichiátriai betegek otthonában létrejövő jogviszony keletkezését a telephely igazgató intézkedése határozza meg. A pszichiátriai betegek otthonában történő szolgáltatás bíróság általi kötelező elrendelésére kerülhet sor, ha: a pszichiátriai beteg további fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és saját lakóhelyére nem bocsátható vissza, mivel önmaga ellátására nem képes, és ellátására-gondozására alkalmas családtagja nincs, illetve- a korábban szociális vagy egészségügyi ellátásban részesült személy esetében tartós bentlakásos intézményi elhelyezése indokolt.
A pszichiátriai betegek otthonában történő ellátás iránti kérelemről a telephely igazgató dönt. A férőhely elfoglalására a felvételi kérelmek beérkezésének (illetve az intézményi nyilvántartás) sorrendjében kerülhet sor. Az intézményben nyilvántartásba vett kérelmezőket az intézmény megbízott
5
munkatársa két szakaszban előgondozza. ( jelentkezéskor és a beköltözést megelőzően). Az intézményi felvételt az intézmény szakmai szempontjai és az igénylő állapota határozza meg. Az azonnali - soron kívüli - kérelmek indokoltságáról az előgondozást végző munkatárs az előgondozást követően tájékoztatja az intézmény igazgatóját. Az előgondozás során indokoltnak ítélt azonnali, soron kívüli kérelmek elsőbbséget élveznek. Az előgondozás két szakaszát indokolt esetben egyszerre is el lehet végezni. Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó indokolt igény illetve beutaló határozat esetén az 1993. évi III. tv. 94./C. 3.§. értelmében a telephely igazgató az igény kielégítésének sorrendjéről az intézmény pszichiáterének véleménye és az előgondozás tapasztalatai alapján dönt. A férőhelyet 15 napon belül kell elfoglalni. Amennyiben a jogosult az igénybevételre rendelkezésre álló idő alatt nem költözik be, ezt írásban kell az intézmény felé jeleznie. Ebben az estben a telephely igazgató kezdeményezi a beutalás megszüntetését, az igénylőt törli a várakozók nyilvántartásából. A felvételre váró vagy törvényes képviselője írásban indoklással kérheti a férőhely fenntartását.
Az intézményi jogviszony kezdete
Az intézményi jogviszony kezdete: hiánytalan iratanyag birtokában az intézményi férőhely elfoglalása, a beköltözés naptári napja. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor a telephely igazgató az ellátást igénylővel és törvényes képviselőjével “Megállapodás”-t köt, melyet szóban is ismertet. Az intézménybe való beköltözés feltételeit, az elhelyezés időtartamát a “Megállapodás” tartalmazza.
6
Az .igazgató tájékoztatást ad, az ellátást igénylő és törvényes képviselője számára az alábbiakról: Az intézményi ellátás feltételei és tartalma. Az intézményi jogviszony megszűnésének esetei. Az intézmény által vezetett (ellátottakkal kapcsolatos) nyilvántartások. Ellátott és családtagjai ill. törvényes képviselője közötti kapcsolattartás módja és rendje. A fizetendő térítési díjak, a teljesítés feltételei, és a mulasztás következményei. A Házirendben foglalt szabályok (jogok, kötelességek). A panaszjog gyakorlásának módja. Az ellátott jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetek. Az intézményben alkalmazható korlátozó intézkedésekről. (Írásban rögzített tájékoztatás átvételét “az intézményben alkalmazható korlátozó intézkedésekről” az ellátott és törvényes képviselője aláírásával igazolja) Az
ellátott
és
törvényes
képviselője
írásbeli
“Nyilatkozat”-ban
vagy
“Meghatalmazásban” rögzíti az előírt költőpénz - korlátozó gondnokság alatt álló esetében valamennyi jövedelem - a gondnokkirendelő határozatban rögzített szabályoknak megfelelő - kezelésének módját. Az ellátott, a hozzátartozó és/vagy a törvényes képviselő tájékoztatási kötelezettsége az intézmény felé: - gondnokcsere, - végleges gondnokság alá helyezés, - cselekvőképességet érintő gondnokság megszűnése, - a törvényes képviselő és az eltartásra kötelezett és képes személy adataiban és lakcímében, valamint jövedelmi viszonyaiban történő bármilyen változás haladéktalan jelzése. - akadályoztatás a férőhely elfoglalásában 7
Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az ellátott vagy törvényes képviselője, és/vagy családtagja kézhez kapja az intézmény Házirendjét. A Házirend hivatott arra, hogy egyben Terápiás Szerződésként is funkcionáljon, melyben leírtak tudomásulvételét az erre szolgáló “Nyilatkozat”-ban aláírással kell igazolni. Azon lakók, akikkel Terápiás Szerződés köthető, a Házirend elolvasását, a benne foglaltak tudomásul vételét - mint Terápiás Szerződést - aláírásukkal hitelesítik. A Házirend megismertetése az intézménybe jelentkezőkkel az előgondozást végzők feladata. Ellátott és törvényes képviselője a vezető ápolótól tájékoztatást kap az intézmény által térítésmentesen biztosított gyógyszerek köréről, az intézményi alap-gyógyszer készletről. Az erre szolgáló “Nyilatkozat”-ban igazolja, önmagára kötelezettségként vállalja a térítésköteles gyógyszerek ellenértékének megfizetését
Az intézményi jogviszony megszűntetése
Az intézményi jogviszony az intézményi ellátás utolsó naptári napjáig tart: o átmeneti elhelyezés esetén a megállapodásban rögzített napig, o tartós bentlakás esetében az intézmény tényleges elhagyásának napjáig (függetlenül a bírósági, szakértői stb. javaslat, határozat keltétől) A gondozás megszűntetésének módját a Szociális Törvény 100..§-a tartalmazza, mely alapján az intézményi jogviszony megszűnik: a.) Az intézmény jogutód nélküli megszűnésével b.) Az ellátott halála esetén c.) Határozott időre történő elhelyezés esetén a határidő lejártával. (elhelyezés időtartama meghosszabbítható ) d.) Más intézetbe történő áthelyezés indokoltsága esetén, melyet kezdeményezhet: felülvizsgáló bizottság, igazgató, törvényes képviselő, családtag, ellátott; ) 8
e.) A telephely igazgató az intézményi jogviszonyt megszűnteti: - a jogosult, a hozzátartozó és/vagy a törvényes képviselő kérésére a felek megegyezése szerinti időpontban és/vagy a Megállapodásban foglaltak szerint írásos befogadó nyilatkozat birtokában. - ellátott kérésére, amennyiben a Szakértői Bizottság az igényt indokoltnak ítéli meg, és írásos szakvéleményben rögzíti az ellátott pszichiátriai, mentális, fizikai állapotának és szociális helyzetének jelentős megváltozását. - a telephely igazgató
kezdeményezésére, ha
az intézményi
ellátás
indokoltsága megszűnik -ha a lakó áthelyezése egy másik intézménybe egészségi állapota miatt indokolt - ha a jogosult a házirendet súlyosan, rendszeresen megsérti -az intézmény jogutód nélküli megszűnésével -a lakó halálával A telephely igazgató az intézményi jogviszony megszűnéséről, az azzal kapcsolatos intézkedésekről az ellátottat, a törvényes képviselőt az ellátott lakhelye szerinti illetékes jegyzőt, a törvényes képviselő lakhelye szerint illetékes Gyámhivatalt, valamint a fenntartót értesíti. Az intézményben élő gondozottak
öt évente szakértői bizottság által végzett
felülvizsgálaton kötelesek részt venni, mely a gondozott számára térítésmentes. A felülvizsgálat során nyer megállapítást, hogy szükséges-e az intézményi ellátás fenntartása, illetve javasolt-e más intézménytípusba történő áthelyezés.
9
Térítési díj A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díj összegét a fenntartó önkormányzat évente két alkalommal állapíthatja meg. A térítési díj alapját: - ápoló-gondozó otthoni ellátottak esetében a jövedelem: 80 %-a - átmeneti elhelyezésben részesülők esetében a jövedelem: 60 %-a - nappali intézményi ellátás esetében a jövedelem : 15%- a étkezés nélkül étkezés igénybevételével a 30%a - lakóotthoni ellátásban részesülők esetében a jövedelem: 50 %-a képezi úgy, hogy ezt a mértéket a térítési díj nem haladhatja meg. A
szolgáltatás
iránti
kérelem
előterjesztésekor
be
kell
nyújtani
a
térítési
díj
jövedelemnyilatkozatot. Tartós
bentlakásos
elhelyezés
igénylésekor
–
az
intézményi
megfizetésének Szt. 117./ B § szerinti önkéntes vállalás kivételével- a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani a vagyonnyilatkozatot is, melyen a pénzvagyonra vonatkozó részt is ki kell tölteni.
Az intézményben lakó ellátottak részére biztosítani kell a mindenkor megállapított havi költőpénz összegét. Amennyiben az ellátott jövedelmének fentiekben meghatározott mértéke az intézményi térítési díj teljes összegét nem fedezi, úgy a fenntartó személyi térítési díjat állapít meg. Ha a személyi térítési díj az intézményi elhelyezést követő 30 napon belül nem állapítható meg, az intézményvezető térítési díj előleg fizetését kéri, melynek havi összege a mindenkori intézményi térítési díj összegével azonos.
10
A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg. Személyi térítési díj megállapítható, ha az ellátásra jogosult a személyi térítési díj megfizetésére rendszeres havi jövedelméből nem képes, azonban jelentős ingatlan vagyona, ennek hiányában tartásra köteles és képes hozzátartozója van. A mindenkori térítési díjat a kötelezett havonta fizeti, mely összeget legkésőbb az ellátást követő hónap 10. napjáig köteles postán feladni, vagy személyesen az intézményben befizetni. ( Fizetésre kötelezett az ellátott és/vagy
törvényes
képviselő, tartásra köteles és képes hozzátartozó ) b.) Az ellátott két hónapot meghaladó gyógyintézeti kezelésének időtartamára térítési díjként az adott évben rá megállapított térítési díj 40%-át kell megfizetni. c.) A nem lakóotthoni elhelyezésben részesülő, két hónapot meg nem haladó távollét esetén (éves szinten összesített napok, ide nem értve a rendszeres hétvégi eltávozást) a személyi térítési díj: 20%-át köteles megfizetni. A két hónapot meghaladó távollét idejére /gyógyintézeti kezelést kivéve/ a személyi térítési díj 60%-át kell megfizetni. ( A távolléti napok éves szinten összesíthetők, azaz nem egybefüggő 60 napot kell a megállapításnál figyelembe venni) A lakóotthonban elhelyezett személy távolléte idejére (személyi térítési díjként) a lakhatási költség 100%-át köteles megfizetni. d.) Az intézményben
élő ellátottak
engedély nélküli távollétének
egész
időtartamára az ellátott, a tárgyévben rá vonatkozóan megállapított személyi térítési díj vagy az intézményi térítési díj teljes összegét köteles megfizetni. e.) Egyéni megállapodás: köthető az intézményi térítési díj megfizetéséről a telephely igazgató és a fizetésre kötelezhető tartásra köteles és képes családtag között. Ebben az esetben nem vizsgáljuk az ellátást igénylő tartásra köteles és képes
hozzátartozóinak
vagyoni
helyzetét.
Az
átmeneti
intézmény
igénybevételekor , annak szakmai programja szerint kell eljárni. f.) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt,- kivéve az átmeneti ellátás igénybe vevőit - aki jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek térítési díj alapjául szolgáló ingatlan vagyona, valamint tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
11
Szolgáltatások köre, rendszeressége: Az intézmény biztosítja a jogszabályban előírt teljes körű ellátást, ezen belül:
étkeztetést,
ruhával, textíliával való ellátást,
higiénés ellátást,
egészségügyi szolgáltatást,
mentálhigiénés ellátást,
szocioterápiás foglalkoztatást,
vallásgyakorlást,
érték és vagyonmegőrzést,
elhunytak eltemettetésének megszervezését,
pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtást.
Intézmény által nyújtott egyéb térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások:
pedikűr-manikűr
fodrász
vegyesbolt
A szolgáltatások körét és rendszerességét a Házirend részletesen taglalja. Az ellátottak és személyes gondoskodást végzők jogainak védelme A hatályos jogszabályok valamint a Szociális Munka Etikai Kódexében rögzítetteken túlmenően a belső intézményi szabályok ( első sorban a speciális esetek pl. veszélyeztető állapot vonatkozásában ) külön is szabályozzák a jogvédelmet. Az ellátottak jogainak védelme érdekében Érdekképviseleti Fórum és Ellátotti Önkormányzat működik. ( saját szervezeti és működési szabályzattal) Az ellátottjogi képviselő fogadóóráinak eredményességét az intézményvezető személyes elérhetőséggel is biztosítja.
12
Az intézmény gondozottjai részére rendszeresen kerül sor – jogaikat ismertető és magyarázó – nagycsoportos foglalkozásra, lakógyűlésre. Más intézményekkel történő együttműködés Intézményünk integrált jelleggel működő szociális intézmény, melynek egyes telephelyei más-más feladatot látnak el, ( idősellátás, fogyatékkal élők ellátása, pszichiátriai betegek ellátása)
így ez az adottság eleve megkönnyíti és egyben
szükségessé is teszi a szoros kapcsolattartást. Közvetlen a kapcsolatunk a Regionális
Módszertani
Intézménnyel
és
a
Komárom-Esztergom
Megyei
Intézményfenntartó Központ Mentálhigiénés és Rehabilitációs Intézménnyel. Törekszünk jó kapcsolat kiépítésére a szociális szférában működő egyéb intézményekkel, civil - és egyházi szervezetekkel, alapítványokkal, főleg olyanokkal melyeknek szakmai profilja közel áll a miénkhez. A lakók így barátokra tehetnek szert, a dolgozók pedig hasznos szakmai tapasztalatokat gyűjthetnek . Nagyra értékeljük azt a barátinak mondható kapcsolatot, melyet egy németországi testvérintézménnyel
ápolunk
már
egy
ideje.
Ennek
keretében
kölcsönös
látogatásokra, egymás kultúrájának, hagyományainak megismerésére is lehetőség nyílik. Bekapcsolódunk Esztergom város rendezvényeibe is (kulturális események, kiállítások, nemzeti ünnepek, vásári napok stb. ) Az intézmény szervezeti egységei : a, Gondozási egységek: 1x25 fő ,- 2x30 fő b, Ápolási-gondozási egység: 25 fő c, Átmeneti egység: 5 fő d, Adaptációs egység: 10 fő e, Lakóotthoni egység: 10+10 fő f, Nappali intézmény: 5 fő
13
I./2. Szervezeti egységek feladatköre:
I./2./a, Gondozási egység: a középsúlyos, részben önellátó, de időszakosan (pszichiátriai állapotuktól függően) ápolásra-gondozásra és fokozott felügyeletre szoruló ellátottak elhelyezésére kerül sor. A két gondozási egységet az önellátási fok, a pszichiátriai állapot, az életkor, illetve az érdeklődési kör alapján alakítjuk ki. I./2./b, Ápolási egység: a fekvő, teljes ellátást igénylő, jórészt már inkontinens betegek ápolása-gondozása folyik, ezen gondozási egységen belül a nők és férfiak külön gondozási csoportba kerülnek. I./2./c, Átmeneti egység: maximálisan egy év időtartamban, teljes körű ápolásgondozást biztosít a mentális és pszichiátriai problémákkal küzdő személy részére. Célja : az önálló életvitel feltételeinek fenntartása a szociális segítségnyújtás lehetőségeinek felhasználásával és speciális programok szervezésével. I./2./d, Adaptációs egység: Az önálló életvitel kialakítását szolgáló egységben a gyakorlati felkészítés történik meg, biztosítva a rehabilitációs lakóotthonba való áthelyezés lehetőségét. I./2./e, Lakóotthoni egység: Az ellátottak felügyelet mellett a családi modellhez hasonló körülmények között élnek. Az intézményi háttér biztosítása mellett, az önállóbb, függetlenebb életvitelre képes lakók ellátását, foglalkoztatását mentálhigiénés gondozását rehabilitációs célkitűzéssel végezzük. I./2./f, Nappali intézmény: A nappali intézményi elhelyezési forma az igénybe vevők körülményeit, életminőségét javító, személyiségük fejlesztését célzó gondozási forma, mely az intézmény nyitva tartási idejében a jogszabályban meghatározott szolgáltatások körét nyújtja. Részben tehermentesítve ezzel az igénybevevők családját, részben segítséget nyújtva a meglévő készségek, képességek megőrzéséhez, elősegítve, hogy az igénybevevő hosszabb távon családja körében maradhasson.
14
I./3. Az intézményben dolgozók létszáma, szakképzettség szerinti megoszlása egységekre bontva: A szakmai egységek létszáma: Ápoló – gondozó otthoni ellátás szakdolgozói létszáma – (120 fő ellátottra) :
Egészségügyi csoport Mentálhigiénés csoport
munkakör telephelyvezető Háziorvos,- pszichiáter Szociális ügyintéző Vezető ápoló Ápoló - gondozó
létszám mb. Heti 12 óra – Heti 4 óra 1 fő 1 fő 28 fő
Mentálhigiénés munkatárs
2 fő
Munka-rehabilitációs segítő
2fő
Összesen :
35 fő
Átmeneti elhelyezést biztosító ápoló – gondozó otthoni ellátás szakdolgozói létszáma (5 fő ellátott):
Egészségügyi csoport
munkakör telephelyvezető Háziorvos,- pszichiáter Szociális ügyintéző Vezető ápoló Ápoló - gondozó
létszám mb. Heti 12 óra – Heti 4 óra 1 fő 1 fő 0 fő
Lakóotthoni ellátás dolgozói létszáma: - (2x10 fő ellátott): munkakör létszám Szociális segítő 1 fő Szociális segítő 1 fő összesen 2 fő * intézményvezető, vezető ápoló, szociális ügyintéző ugyanazon személy valamennyi ellátási formánál Az intézményben dolgozók szakképzettség szerinti megoszlása: 2 fő ideg-elme szakápoló 3 fő felnőtt szakápoló 17 fő szociális gondozó és ápoló 1 fő szociális gondozó/ápoló ( szociális ügyintéző) 1 fő ápolási asszisztens 15
1 1
fő általános ápoló fő szociális gondozó és szervező
Mentálhigiéné területén: 1 fő szociális munkás 1 fő mentálhigiénés szakember Lakóotthoni ellátásban: 1 fő mentálhigiénés- és ápolási asszisztens 1 fő ápolási- és gyógypedagógiai asszisztens Munka-rehabilitációs segítő: 1 fő gyógypedagógiai asszisztens 1 fő agrármérnök Igazgatás: Telephely igazgató megbízással intézményvezető ápoló /2012.12.31ig/ Intézményvezető ápoló
felsőfokú ápoló, ideg-elme szakápoló, szociálpedagógus
Az intézmény szakmai vezetője a telephely igazgató. Az ápolási-gondozási munka közvetlen vezetője: az intézményvezető ápoló A mentálhigiénés munka szakmai irányítója valamennyi részlegben a telephely igazgató A helyettesítés módja: Az intézményben folyó szakmai munka folyamatosságát minden esetben biztosítjuk. Akkor, ha valamely munkatárs szabadságát tölti, vagy betegállományban van, a munkaköri leírásban meghatározott munkakörben lévő személy helyettesíti Ez a helyettesítési rend munkakörök szerint a következő: munkakör Telephely igazgató Orvos Vezető ápoló
Helyettes munkakör Vezető ápoló Saját maga biztosítja Megbízott ápoló
Ápoló - gondozó Mentálhigiénés munkatárs
Ápoló - gondozó Mentálhigiénés munkatárs
Munka-rehabilitációs segítő
Munka –rehabilitációs segítő, szociális segítő
16
Szociális segítő
Szociális segítő
II. A szakmai program tartalmi elemei: II./1. A gondozási, ápolási egységek II./2. Az átmeneti egység II./3. Az adaptációs egység II./4. A lakóotthoni egység II./5. A nappali intézmény II/6. Szociálisfoglalkoztatás/ munka-rehabilitáció, és fejlesztőfelkészítő foglakoztatás/ II/7. Mellékletek -
megállapodások
-
házirendek
-
Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei Nyomtatványok
A komplex ellátás keretében az ápolási és gondozási tevékenység normái:
Az egészségügyi és szociális ellátás összehangolt működése A mentális gondozás hangsúlyozása Az ápolónak-szociális gondozónak figyelemmel kell lenni a gondozott életkori sajátosságaira, szocializációs szintjére, szellemi, fizikai és pszichés állapotára figyelembe kell venni az őt körülvevő környezeti hatásokat Az emberi élet szakaszait (fejlődés, produktív és regresszió) szakaszát Gondozási tevékenység: az igénybe vevő számára nyújtott fizikai, mentális és életvezetési támasz, amelynek során a szociális, testi és szellemi állapotához az egyéni bánásmód keretében: a hiányzó vagy korlátozottan meglévő testi ,-szellemi funkciók helyreállítását, szinten tartását célozza.
17
Célja és feladata: a gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás melynek mértékét és fajtáját a rászoruló testi-lelki és szociális állapota határozza meg.
A gondozás elemei: Fizikai: személyes ; lakókörnyezet ; ruházat ; élelmezés Egészségügyi: rendszeres orvosi felügyelet, szakorvosi ellátás, kórházi ápolás, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás , gyógyító-megelőző tevékenység, akut és krónikus betegségek ellátása, rehabilitációs gondozás, személyi- környezetiés élelmezési higiéné megteremtése Pszichés gondozás: humánus bánásmód, tiszteletadás, bizalom, megértő magatartás, hangnem , kommunikáció, kapcsolatteremtés, törekvés a gondozott megismerésére, régi kapcsolatok ápolása, új kapcsolatok kiépítése, mentális állapot folyamatos monitorozása, függőség, szorongás, betegségtudat kóros élmények, izoláció leküzdése, változásra való felkészülés- felkészítés, társas kapcsolatok figyelemmel kísérése, házirend szabályainak megismertetése Foglalkoztatás : 1, Szocioterápiás foglalkoztatás ( azon lakóknak, akik nem felelnek meg a szociális foglalkoztatás feltételrendszerének, az elvégzett munka ellenértékeként terápiás jutalomban részesíthetők ) 2, Munkarehabilitáció 3, Fejlesztő felkészítés Érdekvédelem Szociális ügyintézés: segítségnyújtás hivatalos ügyek intézésében, közgyógyellátás stb.
II./1. Ápolási, gondozási egységek feladatai II./1./1. I. Gondozási egység (25 fő): Célcsoportja: alapbetegségük alapján pszichiátriai közép-súlyos, de önellátásra képes, felügyeletet igénylők csoportja
18
A szakszerű tevékenységet a háziorvos-belgyógyász és pszichiáter szakorvos irányadásával szakápoló látja el. Gondozási egység ápolási-gondozási feladatkörei: -
az ellátottak felvételekor illetve folyamatosan a tünetek, adatok pontos észlelése, jelzése és rögzítése
-
biztonságos környezet kialakítása, fenntartása
-
szükségletek kielégítése, önellátási képesség megtartása
-
mobilizálás, pihenés, higiénés szükségletek segítése
-
táplálkozási szokások korrekciója, táplálkozási zavarok ( bulimia, anorexia, negatívizmus kóros falánkság,fulladás) kockázatának megelőzése, diéta betartása
-
a gondozott tudatállapotának észlelése,
-
fájdalom, alvás, kardinális tünetek megfigyelése
-
súly, testmagasság, tensio mérése
-
szükség esetén ápolási status felvétele
-
vészhelyzet felismerése
-
életjelek észlelése
-
sebek, égési sérülések elsődleges ellátása (ápolási protokoll alapján)
-
gyógyszerelés orvosi utasítás szerint,
-
inhalálás, helyi kezelések, subcutan-intramusculáris inj., insulin beadásának ismerete
-
gyógyszer mellékhatások észlelése, jelzése
-
elsősegélynyújtás, újraélesztés az egészségügyi szakellátás szabályai szerint
-
halott ellátási szabályzat pontos ismerete, betartása és alkalmazása
-
korlátozó intézkedés elrendelés szabályának ismerete, alkalmazása egyéni és együttélésből eredő konfliktushelyzetek kezelés
19
-
szorongás, agresszió kezelése speciális ápolási protokoll szerint
Ápolási-gondozási dokumentáció készítése kötelező minden ápolási és gondozási egységnek. A gondozási részleg mentálhigiénés feladatai: - hangsúlyozott egyéni foglalkozás melynek fő céljai: tolerancia erősítése - aktuális érzelmi- és lelkiállapot megfelelő kezelése - a lakót aktuálisan foglalkoztató kérdések és gondolatok megbeszélése, problémák feltárása, megoldások keresése - krízishelyzetek feltárása és kezelése
- csoportos foglalkozások: - zenehallgatás - memória és kommunikációs játékok - kézműves foglalkozás - sport tevékenységek - kertészeti munkák - nem rendszeres munkafeladatok Egyéni gondozási terv szükségessége: -
összehangolja a gondozás folyamatát, személyi és tárgyi igényeket
-
az igénybe vevő számára koordinálja a nyújtott szolgáltatást
-
garanciát ad mindkét félnek a megfelelő színvonalú ellátásra
-
szakmai tevékenység ellenőrizhető, átlátható és speciális szakképzettséget igényel
-
team-ben végzett átfogó értékelés az ellátott állapotáról, a csoport minden tagja felelős a gyakorlati végrehajtásért
Gondozási terv elemei: -
Előgondozási adatlap (I-II)
20
-
Gondozási anamnézis-aktuális fizikai és egészségügyi állapot
-
Mentális állapot felmérése: kedélyállapot, tájékozódás, kommunikáció, nyugtalanság, zavartság
-
Foglalkoztatás(érdeklődés, képességek,)
Gondozási terv tartalma: -
gondozási probléma összegyűjtése
-
célkitűzés a megoldásra
-
megfelelő módszerek kiválasztása
-
értékelés időpontja (évente illetve módosítás esetén)
-
gondozás hatékonyságának elemzése
Gondozási lap tartalma: a gondozás folyamatának és a szükséges tevékenységeknek a dokumentálása Az ápolási dokumentáció a: -
gondozási terv része
-
szükséges, ha az ellátásban részesülő ápolásra is szorul
-
ápolási feladatok meghatározása (protokoll szerint)
Ápolási dokumentáció elemei: -
Ápolási anamnézis-(információ, adatgyűjtés)
-
Ápolási terv-(ápolás sorrendje, állapot folyamatos követése)
-
Ápolási diagnózis:(egészségügyi ellátás igényeinek leírása)
-
Ápolási cél (megoldás ideje)
-
Ápolási utasítások:(tervezett beavatkozások, ki végzi)
-
Ápolási esettörténet:(műszakonként vezetett átadófüzet)
-
Ápolás értékelése
II/1./2.II-III..Gondozási egység (2X30 fő) :
21
Célcsoportja: Közép súlyos, krónikus pszichiátriai alapbetegséghez társuló , egy vagy több belgyógyászati betegségben szenvedők, részleges ellátást és fokozott felügyeletet igénylők csoportja. A Pszichiáter szakorvos feladata minden egyes ellátott szenvedély-, vagy pszichiátriai betegséggel kapcsolatos kórelőzményi adatok felvétele, felvételkor észlelt pszichés állapot rögzítése , a fenntartó vagy profilaktikus gyógyszeres kezelés előírása. További feladatai közé tartozik a gondozó csoport munkájában a pszichiátriai szempontok érvényesítése:(pl. tünet-és állapotbecslés, dokumentáció, kezelési módszerek és azok kombinációi , a csoport tagok oktatása, szupervíziója. Az ápolási, gondozási feladatok: Az ellátott mindennapi életvitelében a szükséges
-
mértékben, a szükségletekből kiindulva- kell ápolási és gondozási segítséget nyújtani- kerülni kell a túl-és alulgondozás illetve ápolás veszélyeit Biztosítani a megfelelő higiénés körülményeket-fokozott
-
személyi higiénére figyelni a:( gyakori negatív tünet-az elhanyagoltság, tisztálkodás és a fehérnemű váltás elmulasztása) Az ellátottak szomatikus és pszichés állapotának
-
szakszerű megfigyelése ,változások dokumentálása, orvos-szakorvos értesítése -
Gyógyszeres kezelés rendszeressége, mellékhatások észlelése, jelzése
-
Stressz kezelés, problémamegoldásban való részvétel és együttműködés
-
Egyénre szabott gondozási-rehabilitációs tervek készítése
-
Speciális gondozás-ápolás (schizofrénia, epilepsia, depresszió, mánia , szorongás, kényszerbetegség stb. ) - A lakó aktivitásának segítése, biztosítása
Mentálhigiénés feladatok: -
nagycsoportos foglalkozás
22
-
munkajellegű foglalkoztatás
-
kézműves foglalkozás, művészetterápia
-
irodalmi foglalkozás
-
tudományos és ismeretterjesztő foglalkozás
-
sportjellegű foglalkozás
-
ének-zenei foglalkozás
-
szabadidős foglalkozás
-
kimenők biztosítása
-
kapcsolatteremtés segítése családdal, barátokkal
-
egyéni foglalkozások
-
kiscsoportos foglalkozások
II/1./3.Ápolási egység (25 fő) : Célcsoportja: Önellátásra nem képes, fekvő, teljes ellátást igénylő, inkontinens ellátottak csoportja. Alapápolási igények : a testi higiéné, táplálkozás , WC használat, mobilitás járás, öltözködés terén rendszeres segítséget, folyamatos ápolást, megfigyelést és felügyeletet igényelnek Az ápolási egység feladatköreit alapvetően az ellátott szükséglete határozza meg: -
higiéné
-
táplálkozás
-
ürítés
-
biztonság
-
pihenés
-
magasabb rendű szükségletek ( elfogadás, megbecsülés, tisztelet)
Az ápoló-gondozó további feladatai: -
egészségügyi szakellátás ismerete (ellátási protokollok)
-
ápolási és gondozási terv készítése
-
gyógyszerelés, mellékhatások ismerete
-
háziorvos és szakorvos utasításainak betartása
-
gyógyászati segédeszközök alkalmazása
-
veszélyes hulladék gyűjtése, tárolásának szabályai 23
-
fájdalom, sérülések kezelése
-
elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása és szükség esetén alkalmazása
-
kapcsolattartás
a
törvényes
képviselőkkel,
hozzátartozóval
II/1/4. Adaptációs egység (10 fő ) Az önálló életvitel kialakítását szolgáló egységben a gyakorlati felkészítés történik, biztosítva a rehabilitációs lakóotthonba való áthelyezés lehetőségét. Célcsoport: önellátásra képes, elégséges jövedelemmel rendelkező, folyamatos felügyeletet és ápolást nem igénylő felnőtt korú pszichiátriai betegek csoportja Feladat ellátásának szakmai tartalma és módja: - mentálhigiénés gondozás - rendszeres életmód és életritmus kialakítása - mindennapi élethez szükséges praktikus ismeretek gyarapítása - pénzgazdálkodással kapcsolatos segítségnyújtás. - munkaszerű foglalkoztatás (bérmunka, ház körüli munka) - konfliktuskezelési technikák gyakoroltatása - a külvilággal való kapcsolattartás erősítése - az ápolási és gondozási feladatok ellátása II/2 Átmeneti elhelyezést biztosító ápoló – gondozó otthoni ellátás (5 fő) A részlegen a mentális és pszichiátriai problémákkal küzdő személyek részére nyújtunk átmeneti elhelyezést. Az átmeneti egység az ápolás- gondozás, mentálhigiéné vonatkozásaiban teljes egészében megegyezik az ápolást- gondozást folytató egységek feladatkörével. II./3.Rehabilitációs célú lakóotthoni ellátás Célcsoport: Önellátásra képes, elégséges jövedelemmel rendelkező, folyamatos felügyeletet és ápolást nem igénylő felnőtt korú pszichiátriai betegek csoportja 24
A lakóotthoni egységbe – a hatályos jogszabályok szerint – felvételre kerülhet: aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban (rehabilitációs alkalmassági felülvizsgálat) részt vett, és ennek eredménye alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése céljából indokolt, felvételre kerülhet továbbá, aki családban él, és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható, és rehabilitációja családi keretek között nem oldható meg. A feladat ellátásának szakmai tartalma, módja -
A szakma szabályainak megfelelően a reszocializáció minden lépését a lakóval együttesen kidolgozva, egyeztetve munkálkodik a cél elérése érdekében.
-
A társadalomban általánosan elfogadott normák szerinti életmód és életritmus kialakítása, gyakoroltatása.
-
A mindennapi élethez szükséges praktikus ismeretek gyarapítása.
-
A pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtás.
-
Különféle élethelyzetekből, körülményekből adódó problémák, konfliktusok kezelése, megoldásukhoz segítségnyújtás.
-
Az intézményi közösségéhez tartozás tudatának megőrzése.
-
A távlati cél érdekében a külvilággal való kapcsolat (család, gondnokok, érdekvédelmi szervezetek, egyházak) erősítése a reszocializáció érdekében.
-
Mindazon
ellátási
formák
fenntartása,
amelyeket
betegségükből,
fogyatékosságukból következően igényelnek, így orvosi ellátás, egyéni- és csoportterápiás lehetőségek biztosítása. -
Munka jellegű foglalkoztatás megszervezése.
-
Mentálhigiénés szolgáltatás keretén belül egyéni fejlesztési tervekben meghatározottak alapján tanácsadás, életvitel javítását segítő programok szervezése.
-
Szabadidős programok szervezése (kirándulás, rendezvények , kulturális programok stb.)
A rehabilitációs, fejlesztési és gondozási feladatok: Az egyéni fejlesztési tervben rögzített, a lakóotthonban élők rehabilitációs programja. Főbb célkitűzései:
25
A rehabilitációval elérendő rövid és hosszú távú célok meghatározása, a várható eredmények elérésének módja, időtartama, ütemezése Hiányzó vagy korlátozottan meglévő személyes funkciók helyreállítása. Konfliktushelyzetek kezelésének, megoldásának módjai A társadalomba, illetve korábbi közösségébe való visszaillesztése érdekében szükséges intézkedések II/4 Nappali Intézmény Célcsoport: A nappali intézmény 5 fő pszichiátriai betegséggel élő, az intézménybe bejárni képes személy ellátására alkalmas A feladat ellátásának szakmai tartalma, módja: A nappali intézmény szakmai feladatainak ellátását 1 fő terápiás segítő biztosítja, tevékenységüket a munkaköri leírásuk részletesen tartalmazza. A nappali intézmény szakmai vezetését a telephely igazgatója látja el. A nappali intézmény feladatait a szociális segítők délelőtti munkarend szerint látják el. -
A szakma szabályainak megfelelően a reszocializáció minden lépését az igénybe vevővel együttesen kidolgozva, egyeztetve munkálkodik a cél elérése érdekében.
-
A társadalomban általánosan elfogadott normák szerinti életmód és életritmus kialakítása, fenntartása, gyakoroltatása.
-
A mindennapi élethez szükséges praktikus ismeretek gyarapítása.
-
Különféle élethelyzetekből, körülményekből adódó problémák, konfliktusok kezelése, megoldásukhoz segítségnyújtás.
-
Az intézményi közösségéhez tartozás tudatának megőrzése.
-
A külvilággal elsősorban a családdal való kapcsolat erősítése
-
Mindazon
ellátási
formák
jogszabály
szerinti
biztosítása,
amelyeket
betegségükből, következően igényelnek, így orvosi ellátás, egyéni- és csoportterápiás lehetőségek biztosítása. -
Munka jellegű foglalkoztatás megszervezése.
-
Mentálhigiénés szolgáltatás keretén belül egyéni gondozási tervekben meghatározottak alapján: tanácsadás, életvitel javítását segítő programok
26
szervezése. -
Szabadidős programok szervezése (kirándulás, rendezvények).
II/5 Szociális foglalkoztatás 1. Szociális foglalkoztatás szakmai programja A Szt.99/§-a (1) bekezdése meghatározza, hogy : „ az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása az intézmény szakmai programja alapján az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően munka-rehabilitáció vagy fejlesztő felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítható(a továbbiakban együtt szociális foglalkoztatás).” 2. A szociális foglalkoztatási szakmai program célja, az intézményben folyó szociális foglalkoztatás formáinak, résztvevőinek, munkatevékenységeinek, szakmai, tárgyi feltételeinek, a felkészítés módjának, a munkavégzés terén a továbblépési lehetőségek meghatározása. A foglalkoztatási szakmai program az alábbi intézményegységekre terjed ki: - Rehabilitációs célú Lakóotthon - Pszichiátriai betegek nappali ellátása - Pszichiátriai betegek ápolást-gondozást nyújtó otthona 3. Az intézményen belüli foglalkoztatás formái: Intézményünk a szociális foglalkoztatás keretében: a) munka- rehabilitációs b) Intézményen kívül fejlesztő-felkészítő foglakoztatást (külső céggel szerződve) valósít meg. 4. A szociális foglakoztatásban résztvevők száma. Munka-rehabilitáció: 19 fő Fejlesztő felkészítő foglalkozás: 11 fő a) Munka-rehabilitációs foglalkoztatás:
27
A munka-rehabilitációra az intézményi jogviszony keretében kerül sor, az ellátott (illetve ha az ellátott cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, akkor a törvényes képviselője) és az intézmény főigazgatója közötti megállapodás alapján. A
munka-rehabilitáció
szolgálati
időre
jogosít,
amennyiben
az
előírt
nyugdíjjárulékot megfizetik. Munka-rehabilitációnak minősül különösen az intézmény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő jellegű, karbantartással, a külső-belső környezet rendben tartásával összefüggő feladatok ellátása. Foglalkoztatási szempontból jelenleg az értelmileg súlyos akadályozottsággal élők, a halmozottan
fogyatékos
emberek,
a
krónikus
pszichiátriai-,
és
szenvedélybetegségben szenvedők vannak a legnagyobb hátrányban. Számukra szükséges reintegrációjuk érdekében biztosítani, a folyamatos és eredményt is magában foglaló munka-rehabilitációt. Az
ápoló-gondozó
otthonokban,
illetve
lakóotthonokban
történő
további
foglalkoztatás fenntartására azért van szükség, mert az érintett, fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek munkához, foglalkoztatáshoz való joga, a foglalkoztatásukban elért, eddigi eredményei a támogatási rendszer változásai miatt nem sérülhetnek. Célja: Az intézményi jogviszony keretében valósul meg. Szolgálati időre jogosító, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló intézeti lakók számára is biztosított szociális foglalkoztatási forma. Az ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő felkészítő foglalkozásra való felkészítés. A
munka-rehabilitációs
foglalkoztatásban
való
részvételre
vonatkozóan
a
Szt.113/G.§ szerinti rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság ad javaslatot. A munka-rehabilitáció az intézményi jogviszony keretében történik az intézmény valamint az ellátott, illetve törvényes képviselője írásbeli megállapodása alapján. A
foglalkoztatás
időbeosztását
egyénileg
kell
meghatározni
úgy,
hogy
a
foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi hat és a heti 30 órát, viszont el kell érnie a napi négy illetve heti 20 órát.
28
Az ellátott munka-rehabilitációs díjban részesül, melynek havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-ánál, ami természetesen a napi munkaóra időarányos része szerint értendő. A telephely igazgató a munka-rehabilitációra vonatkozó megállapodás módosítását illetve megszüntetését kezdeményezheti, ha az ellátott a foglalkoztatás során saját, illetve más személy testi épségét, egészségét veszélyezteti, illetve egyébként olyan magatartást tanúsít, amely mellett biztonságos foglalkoztatása nem tartható fenn. A munka-rehabilitációs tevékenység során a szociális intézmény vezetője figyelembe veszi az ellátott testi és szellemi képességeit, és speciális szükségleteinek megfelelően biztosítja az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeit.
A
munka-rehabilitációs
foglalkoztatás
figyelembe
veszi
a
munkaképességet, ezáltal egyénre szabott munkatevékenységet biztosít, mely elősegíti a meglévő képességek megőrzését illetve lehetőség szerinti fejlesztését. A felnőtt, tartalmas élet feltétele a munkavégzés, amely a megélhetéshez szükséges anyagi javakat biztosítja, és az önértékelés és kompetenciaérzés növeléséhez elengedhetetlen, habilitációjukat segíti. Intézményünkben a munka-rehabilitációban résztvevők számára lehetővé kell tenni, hogy folyamatosan tanulhassanak, fejlődhessenek, biztosítva ezáltal, hogy a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra alkalmassá váljanak Az életmód és életminőség vonatkozásában a legfontosabb az, hogy ezek az emberek még az épeknél is nagyobb jelentőséget tulajdonítva a munkának, súlyosabban élik meg a munkanélküliséget, mint azok, akiknek nagyobb esélyük van az elhelyezkedésre. Ugyanilyen fontos az is, hogy a munka világából való kiszorulás még tovább fokozza a dependenciára való késztetést. A munka világából kiszorulva még azok az integrációs sikerek is semmissé válhatnak, amelyeket a család és az intézmény elérhet. b) A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás: A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás a megváltozott munkaképességű személyek, továbbá az értelmi fogyatékossággal élő emberek, egyedi, egyéni munkára képzésében, felkészítésében alkalmazott szociális foglalkoztatási forma. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítjuk, hogy a megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthassák azt a tudást és technikákat, amelyek fejlesztik a munkaerő piaci alkalmasságukat. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásnak arra kell ösztönöznie, hogy minden a foglalkozási rehabilitációban részt vevő 29
személy olyan foglalkoztatásban részesüljön, ahol a megmaradt képességeit a lehető legjobban tudja hasznosítani, valamint, hogy a foglalkoztatás révén kialakuljon önálló munkavégző képessége, felkészüljön a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony. Célja: az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint a lakók felkészítése védett munkahelyen, vagy nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. Intézményünk a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatást külső céggel kötött megállapodás útján biztosítja a 16/154-25/2009 Számú működési engedély illetve a 32-1/45IGK/2011 számú megállapodási szerződés alapján. A külső foglalkoztató cég megjelölése: INFI Szociális Oktatási és Humán Szolgáltató Kkt. Telephely: 2500, Esztergom, Sugár út 3. 1/10. Adószáma: 20202493-2-11 Működési engedély száma: 16/153-33/2009 Cégbírósági bejegyzés száma: 11-03-001641 A Külső Foglalkoztató a fejlesztő – felkészítő foglakoztatásban részt vevők számára Szakmai Programot készít, melyet az intézmény vezetőjével egyeztet. Az esetleges változásokat 5 napon belül megküldi az intézmény vezetőjének, aki 5 napon belül véleményezi azt, írásban visszajelzi a foglalkoztató részére. Az így módosított Fejlesztő Felkészítésben résztvevők Szakmai Programját az intézmény a Szakmai Programja mellékletében szerepelteti. 5. A munka-rehabilitáció és a fejlesztő felkészítő foglalkoztatás összehasonlító táblázata: Munkarehabilitáció 1. A foglalkoztatottak köre (enyhe-súlyos, korlátozó-kizáró) 2. A foglalkoztatás célja
Fejlesztő felkészítő foglalkoztatás
Elsősorban értelmileg súlyosan sérültek, halmozottan fogyatékosok, krónikus pszichiátriai és szenvedélybetegek
Középsúlyosan (esetleg enyhébb fokban) értelmi sérültek, más megváltozott munkaképességűek
Általános testi és szellemi fejlesztés, munkakészség fejlesztése, felkészítés a
Önálló munkavégző képesség kialakítása, fejlesztése, felkészítés a akkreditált, illetve
30
fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra
a nyílt munkaerőpiacra, a termelő tevékenység hangsúlyosabbá válik
3. A kimenet lehetősége
Fejlesztő-felkészítő foglalkozás
Akkreditált, illetve nyílt munkaerőpiac
4. Jellemző tevékenységek
Elsősorban az intézmény külső-belső környezetének karbantartása, kisegítő jellegű munkák
Nagyon sokszínű lehet, a piaci igényektől és a résztvevők képességétől függően
5. Külső foglalkoztató bevonásának lehetősége
Nem lehetséges
Lehetséges
6. A foglalkoztatás jellege
Az intézmény és az ellátott közti megállapodás alapján
Munkaviszony, a fiatal munkavállalókra vonatkozó garanciális szabályokkal
7. A foglalkoztatás jellege
Napi4és 6 óra között, vagy heti Legfeljebb napi 8 és heti 40 óra 20 és 30 óra között
8. Járulékfizetési Nincs kötelezettség 9. Betegség, szabadság 10. A tárgyi feltételekre vonatkozó követelmények (pl.:felmentés) 11. A személyi feltételek (pl:felmentés)
Van
Nincs fizetve, csak a ledolgozott napok után jár jövedelem
Van járadék, mint a munkaviszony esetén általában
2007 december 31-ig felmentés van a tárgyi követelmények teljesítése alól. (Azoknál a foglalkoztatóknál, akik 2006 évben engedélyt szereztek.)
Nincs felmentés a tárgyi követelmények teljesítése alól
15 fő foglalkoztatottanként 1 fő segítőt, 30 fő foglalkoztatott felett 1 fő foglalkoztatáskoordinátort kell alkalmazni
15 fő foglalkoztatottanként 1 fő segítőt, 30 fő foglalkoztatott felett 1 fő foglalkoztatáskoordinátort kell alkalmazni
Az a foglalkoztató, aki a 2006. évben szociális foglalkoztatási engedélyt kapott, amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeket teljesíti, 2007. december 31-ig nem kell foglalkoztatási koordinátort
Az a foglalkoztató, aki a 2006. évben szociális foglalkoztatási engedélyt kapott, amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeket teljesíti, 2007. december 31-ig nem kell foglalkoztatási koordinátort
31
alkalmaznia
alkalmaznia
6. Munka-rehabilitációs foglalkoztatás tartalma: 6.1. Célcsoport megjelölése: Tágabb értelemben vett célcsoport minden ellátást igénybevevő személy, aki az intézménnyel valamiféle jogviszonyban áll. A szűkebb értelemben vett célcsoportot azon krónikus pszichiátriai betegségben szenvedők illetve fogyatékkal élők alkotják, akik részben képesek önellátásra illetve képesek irányítással munkatevékenységet végezni, továbbá rendelkeznek érvényes munkaképességet vizsgáló orvosi szakértői véleménnyel. Az integrált szociális intézmény komplex szakosított ellátást nyújt a krónikus pszichiátriai betegek, a fogyatékkal élők illetve az idős emberek részére, ezáltal az ellátást igénybevevőknek lehetősége nyílik szervezett munkavégzésre, mely tolerálni képes a pszichiátriai betegségek periodikus változásait. Ez a lehetőség minden tekintetben
biztonságot
nyújt
az
ellátást
igénybevevőnek,
mivel
nem
jár
munkahelyveszéssel a betegségből adódó állapotromlás sem. Jelenleg 49 fő rendelkezik orvos szakértői véleménnyel, ami elegendőnek mondható, mert ezáltal biztosítva van a lehetőség időszakos munkavégzés szüneteltetésre az esetleges állapotromlás esetén. 6.2. A foglalkoztatáshoz használt dokumentáció • • • • • • •
az egyéni gondozási terv fejlesztési terv a foglalkoztatás szakmai programja foglalkoztatási terv foglalkoztatási napló egyéni nyilvántartó lap jelenléti ív
Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása az egyéni gondozási, fejlesztési tervben foglaltak szerint történik. A foglalkoztatási szakmai program: A szociális intézmény vezetője az ellátottak szociális foglalkoztatása érdekében foglalkoztatási szakmai programot készít. 32
Foglalkoztatási terv: Az ellátott szociális foglalkoztatása az ellátott egyéni adottságait figyelembe vevő foglalkoztatási terv alapján történik. A foglalkoztatási tervet a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértő bizottság szakvéleményének figyelembevételével, a foglalkoztatásban részt vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével egyetértésben készítjük el. A foglalkoztatási terv tartalmazza: •
a foglalkoztatott személy fizikai, mentális állapotának, készségeinek, jártasságainak, munkavégző képességének jellemzőit
•
a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság által javasolt foglalkoztatási formát
•
az ellátásban részesülő állapotának megfelelő foglalkoztatási célokat, feladatokat és azok megvalósításának módszereit
•
a foglalkoztatással kapcsolatos motiváció, mentális támogatás és segítő szolgáltatás módjait
•
a foglalkoztatás időtartamát és időbeosztását
Az egyéni gondozási terv és a fejlesztési terv az intézményben a foglalkoztatástól függetlenül az ellátottra vonatkozó tervek, de a foglalkoztatási tervnek azokkal összefüggésben vannak, mivel önálló, de egymásra épülő, egymást kiegészítő tervekről van szó. Az intézményi jogviszony keretében munka-rehabilitáció formában foglalkoztatott lakók az intézmény főigazgatójával megállapodást kötnek, melyben rögzítik a munkavégzés feltételeit. A megállapodás tartalmazza: - a munkakör leírását, - a munkavégzés időbeosztását, - a munka-rehabilitációs díj havi összegét, valamint - a dolgozó munka-rehabilitációs közreműködésére vonatkozó szándéknyilatkozatot. - vonatkozó jogszabályi utalásokat 6.3. A munka-rehabilitációs foglalkoztatás beavatkozási területei, azok hatásai az egyénre vonatkozóan:
33
BEAVATKOZÁSI
TEVÉKENYSÉGEK
TERÜLET Emocionális és
-
Beszéd és kifejezőképesség fejlesztése
szellemi fejlődés
-
Mozgásfejlesztés
-
Koncentrációs képesség fejlesztése
A munkához
-
Az emocionális élet kontroll alatt tartása Munkafolyamatok elsajátítása
nélkülözhetetlen
-
A munkavégzéshez szükséges tanulási képességek
kompetenciák
fejlesztése
megszerzésének
-
Praktikus, munka releváns viselkedés kialakítása
segítése
-
Munkabírás, munkatechnika fejlesztése
-
Munkatevékenységhez kapcsolódó specifikus
ismeretek és eszközhasználat kialakítása Motivációs bázis
-
Munkafeladatok végrehajtása
fejlesztése
-
Egyéni és csoportos munkatevékenységek
végrehajtása -
Érdeklődési kör kialakítása
-
Aktivitás, érdeklődés felkeltése
-
Kitartás, terhelhetőség, munkatempó, munkaminőség
fejlesztése Kapcsolati háló építés -
Kommunikáció a csoportban
-
Kapcsolat a munkatársakkal
-
Szerződéses kapcsolatok létrehozás
-
Hatáskör, felelősségvállalás
Egészségfejlesztés és fenntartás
A csoportban való tevékenység elsajátítása
Konfliktusos helyzetetek kezelése Munkaegészségüggyel kapcsolatos ismeretek
kialakítása -
Munkaegészségüggyel kapcsolatos szabályok
betartásának gyakoroltatása
34
Munkaerőpiacra
-
történő kivezetés
lehetőséget biztosítunk arra, hogy támogatások mellet
előkészítése
kipróbálhassák magukat valóságos munkafeltételek között
7.
A fejlesztő felkészítő foglalkoztatásban résztvevőknek
A szociális foglalkoztatás keretében végzett tevékenységek. a) TEÁOR 0113 zöldségféle, dinnye, gyökér, gumós növény termesztése. b) TEÁOR 0119 egyéb, nem évelő növény termesztése c) TEÁOR 6399mns egyéb információs szolgáltatás d) TEÁOR 8121 általános épülettakarítás e) TEÁOR 8129 egyéb takarítás. f) TEÁOR 8130 zöldterület kezelés g) TEÁOR 9609 mns. egyéb személyi szolgáltatás h) TEÁOR 32.99 mns feldolgozóipari tevékenysé .
8.
Személyi, tárgyi feltételek:
A szociális foglalkoztatás tárgyi feltételeinek biztosítása során a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002.(II.8.) SzCsMEüM. rendelet alkalmazása szempontjából a szociális foglalkoztatást szervezett munkavégzésnek kell tekinteni. A szociális foglalkoztatásban feltüntetett helyiségek akadálymentesek, megfelelnek az előírt munkavédelmi követelményeknek. 8.1. Tárgyi feltételek: A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rendelet követelményeinek megfelelőek. Az intézet területén műhelyekben kialakított munkahelyi környezet világos, szellőztethető, a hatályos munkavédelmi- és tűzrendészeti-, valamint a higiéniai előírásoknak megfelelő. Rendelkezünk
a
munkaterületekre
is
vonatkozó
munkavédelmi,
tűzvédelmi,
balesetvédelmi szabályzattal. A műhely-helyiségek méretét tekintve a mozgáshoz legalább 2 m 2/ fő szabad terület biztosított.
35
A tisztálkodó és mellékhelyiségek biztosítottak, a műhelyekben vagy közelükben a folyóvizes kézmosási illetve mosdási lehetőség biztosított. A szabadtéri munkaterületen a dolgozók a veszélytől, biológiai kóroki tényezőktől, lehulló tárgyaktól, zajtól, gáz, gőz, illetve portól védettek. A munkavégzéshez szükséges eszközök biztosítottak. (varrógép, tű, cérna, textília, seprű, lombseprű, kerti szerszámok, tisztítóeszközök, szennyes ruha szállítására alkalmas gurulós kocsi, stb) 8.2. Személyi feltételek: Munka-rehabilitációs foglalkoztatás :19 fő Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás: 11 fő ICSSZEM rendelete szerint a szociális intézmény a foglalkoztatásban a) 15 fő foglalkoztatottanként 1 fő segítőt A szakmai program szerinti létszámra kivetítve, és a foglalkoztatottak állapotát figyelembe véve: 2 fő segítőt biztosítunk. A segítők felsőfokú illetve középfokú végzettséggel és a foglalkoztatott által végzett munka jellegének megfelelő szakismerettel rendelkezik. Munka-rehabilitációban résztvevő segítő feladata: -
Irányítja a foglalkoztatást,
-
szervezi a munkavégzést,
-
koordinálja a szükséges anyagok beszerzését,
-
megtervezi a napi tevékenységet,
-
vezeti a szociális foglalkoztatási naplót és az előírt nyilvántartásokat,
-
részt vesz a foglalkoztatási terv kialakításában,
-
javaslatot tesz az intézményen belüli foglalkoztatás formáira,
-
a munkavégzés során fenntartja a foglalkoztatottak motivációját, részükre mentális, segítő szolgáltatásokat nyújt.
9. A előállított termék, illetve szolgáltatás értékesítési terve A fenti tevékenységek nagy része olyan szolgáltatás, mely az intézmény alapfeladatát kiegészítő tevékenységek: az intézmény folyosójának, közösségi helyiségeinek, étkezőjének takarítása, az udvar karbantartása, fűnyírása, növények gondozása, komposztálása, vasalás, tiszta ruha javítása, hajtogatása stb. Ezek nem képeznek bevételt az otthon számára.
36
A zöldségtermesztés, gumós növény termesztése során keletkezett terméket (zöldségeket) a rehabilitációs lakóotthon lakói számára kerülnek felhasználásra, akik saját maguk gondoskodnak az étkezésükről. A mns. feldolgozóipari tevékenység alatt dekorációs tevékenység értendő, ahol a munkadarabokat a fejlesztő felkészítés munkatevékenység keretében készítik elő illetve azokat dekorálják késztermékké a lakók. Az értékesítést az Integrált Szociális Intézmények telephelyein, társintézményekben történő kézműves vásárokon, illetve a kistérségben zajló rendezvényeken (Pünkösdi vásár, Adventi Vásár, Bányász Nap) A szociális foglalkoztatás kialakításának elvi háttere: Az előállított termék, illetve szolgáltatásban résztvevő személy munkavégzés terén történő továbblépéséhez biztosított lehetőségek. 10.1.
Differenciálás
A munka-rehabilitációs, illetve fejlesztő felkészítő foglalkoztatás kiválasztásában, az azon belüli konkrét munkatevékenységek kiválasztásában, illetve még ezen belül is a képességeknek
megfelelő,
elsajátítható
munkaszakasz
kiválasztásánál
a
differenciálás elvét vettük figyelembe. Arra törekedtünk, hogy minél több részre osszuk a munkafolyamatokat, mert így tudunk megfelelni a személyre szabott fejlesztés elvárásának. 10.2.
Alapozás a meglévő ismeretekre, képességekre, készségekre.
A megszerzett ismereteket, végzettségeket alkalmazni, gyakorolni szociális intézményünkben,
majd
ezt
a
komplex
tudást
érvényesíteni
vagy
védett
munkahelyen, vagy a nyílt munkaerőpiacon. 10.3. Továbblépési lehetőség: Intézményünk szintén keresi a védett munkahelyi, illetve nyílt munka-erőpiaci foglalkoztatási továbblépés lehetőségeit. 10.4. Participáció Nem csak egy bizonyos munkafolyamatba kívánjuk bevonni a projekt résztvevőit, hanem képességeik szerint a folyamat lehető legteljesebb körébe, pld. az értékesítésbe is. Célunk, hogy mindezzel fokozzuk munkamotivációját, elősegítsük, hogy átérezze a siker örömét. 37
10.5.
Komplexitás elvének figyelembevétele
A foglalkoztatási rehabilitáció céljainak megvalósításához az alábbi területeken komplex módon kívánjuk a támogatást biztosítani. tevékenységek kiválasztása megfelelő körülmények biztosítása személyi feltételek: hozzáértő szakemberek kiválasztása, továbbképzésük biztosítása foglalkoztatási formák, szintek átjárhatóságának biztosítása, a szakértői bizottság véleménye alapján. Az intézmény működését valamennyi dolgozó úgy biztosítja, hogy fenti Szakmai Program szerint végzi feladatát, melyet Munkaköri leírásukban is megerősítünk.
Esztergom, 2014. 04.01..
Szőke-Szabó Mónika
Smucz Zoltánné
.Főigazgató
mb.telephely igazgató
„
38
Mellékletek
1.számú melléklet: Megállapodások 2.számú melléklet: Házirend 3.számú melléklet: Szervezeti és Működési Szabályzat 4.sz melléklet Nyomtatványok
4. számú melléklet 5. SZOCIÁLIS FOGLALKOZATATÁSI NAPLÓ a .../2006. (...) ICSSZEM rendelethez DÁTUM: Sor szá m
A foglalkoztatott adatai megje lent Neve szül. idő
hiányzó
Végzett tevékenység
A tevékenységh ez használt anyagok
Előá szolg
fogla mun
2. számú melléklet a .../2006. (...) ICSSZEM rendelethez EGYENI NYILVÁNTARTÓ LAP A FOGLALKOZTATOTTAKRÓL (Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban résztvevők) Munkavállaló neve: Születési név: Anyja neve: Születési hely, idő: Lakcíme: Adószám: TAJ szám: Magánnyugdíj pénztár neve, nyilvántartási száma: Folyószámla szám: 40
Kifizetéssel terhelt napok
év január február március április május június július augusztus szeptemb r
Munkanap Pihenőnap Fizetett szabadság Fizetett munkaszüneti nap Betegszabadság Táppénz 1/3-a Fizetett távollét összesen Az adatlapot a jelenléti ív alapján, utólag minden dolgozóról ki kell tölteni. EGYENI NYILVÁNTARTÓ LAP A FOGLALKOZTATOTTAKRÓL (Munka-rehabilitációs foglalkoztatásban résztvevők) Munkavállaló neve: Születési név: Anyja neve: Születési hely, idő: Lakcíme: Adószám: TAJ szám: Magánnyugdíj pénztár neve, nyilvántartási száma: Folyószámla szám: Kifizetéssel év terhelt január február március április május június július augusztus szeptembe napok r Munkanap összesen
Az adatlapot a jelenléti ív alapján, utólag minden dolgozóról ki kell tölteni.
41
