A VÁRKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A VÁRKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Az iskola igazgatója, a pedagógiai program benyújtója:

Csıszné Rabóczky Ágnes Várpalota, 2014.október

Várkerti Általános Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék PREAMBULUM ................................................................................................................................................... 4 1. ISKOLÁNK ....................................................................................................................................................... 4 1.1. AZ INTÉZMÉNY NEVE, OM AZONOSÍTÓJA .................................................................................................. 4 1.2. FELADAT ELLÁTÁSI HELYEI ........................................................................................................................ 4 1.3. ALAPÍTÓ ÉS FENNTARTÓ NEVE, SZÉKHELYE .............................................................................................. 4 1.4. TÍPUSA.......................................................................................................................................................... 4 1.5. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI TERÜLETE ........................................................................................................ 4 1.6. KÖZNEVELÉSI ÉS EGYÉB ALAPFELADATA .................................................................................................. 4 2. AZ ANYAISKOLA ÉS A TAGISKOLÁK RÖVID BEMUTATÁSA .......................................................... 6 2.1. A VÁRKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA BEMUTATÁSA ............................................................ 6 2.2. AZ INOTAI TAGISKOLA BEMUTATÁSA ........................................................................................................ 8 2.3. A VÁSÁRHELYI ANDRÁS TAGISKOLA BEMUTATÁSA ................................................................................ 10 3. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................... 11 3.1. AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSA, SZERVEZETI STRUKTÚRA .................................................................................. 11 3.2. AZ ISKOLA TANULÁS-SZERVEZÉSI FORMÁI .............................................................................................. 11 3.2.1. Tanulási alapidıre.............................................................................................................................. 11 3.2.2. Tanulási alapidın kívüli csoportok ................................................................................................... 11 3.3. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYRENDSZERE ....................................................................................................... 12 4. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA..................................................................................................... 13 4.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA .................................................................................... 13 4.1.1. Pedagógiai alapelveink ...................................................................................................................... 13 4.1.2. Kiemelt fejlesztési céljaink és feladataink.......................................................................................... 13 4.1.3. Fejlesztési területek, nevelési célok................................................................................................... 13 4.1.4. Kiemelt fejlesztési területek ................................................................................................................ 14 4.1.5. A célok teljesülését tükrözı állapot.................................................................................................... 18 4.1.6. Eszközök ............................................................................................................................................. 18 4.1.7. Eljárások............................................................................................................................................. 19 4.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................................. 22 4.3 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................ 24 4.4 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGİ FELADATOK .............................................................................. 25 4.5 A PEDAGÓGUSOK FELADATAI .................................................................................................................... 25 4.5.1 Pedagógusok helyi intézményi feladatai............................................................................................. 25 4.5.2. Az osztályfınöki munka tartalma és feladatai................................................................................... 26 4.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLİ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .............. 28 4.6.1 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység ............................ 28 4.6.2. Tehetséggondozás............................................................................................................................... 28 4.6.3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok............................................. 29 4.6.4 Szociálisan hátrányos tanulókat segítı tevékenységek ..................................................................... 30 4.7. A SZÜLİ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNYI PARTNEREK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, MÓDJAI.............................................................................................................................................................. 31 4.7.1 Együttmőködés a szülıkkel ................................................................................................................. 31 4.7.2 Együttmőködés a tanulókkal............................................................................................................... 33 4.7.3. Együttmőködés az intézmény partnereivel ........................................................................................ 33 4.8 A TANULÓK RÉSZVÉTELE AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN ....................................................... 34 4.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA ÉS A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA SZABÁLYAI ........................................................................................................................................................ 35 2

Várkerti Általános Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja 4.10. AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI ........................................................... 36 4.11. ELSİSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ............... 37 5. SZOLGÁLTATÁSOK.................................................................................................................................... 37 5.1. A KÖTELEZİ TANULÁSI IDİN TÚL IGÉNYBE VEHETİ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK................................. 37 5.2. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK .................................................................................................................. 38 HELYI TANTERVEK ....................................................................................................................................... 39 6. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE....................................................................................................... 40 6.1. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ...................................................................................... 40 6.2. ELLENİRZÉS, ÉRTÉKELÉS......................................................................................................................... 40 6.2.1. A tanulók ellenırzésének, értékelésének alapelvei............................................................................ 40 6.2.2. A tanulók számonkérésének tartalmi és formai követelményei ........................................................ 42 6.2.3. Magatartás, szorgalom, jutalmazás, elmarasztalás ........................................................................... 44 8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE............................................. 50 9. A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI ................................................................. 50 10. VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK, CSOPORTBONTÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ....................................................................................................................................................... 51 11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEINK .......................................................................................................... 52 12. KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEINK .................................................................................................... 52 13.

A TANULÓK ESÉLYEGYENLİSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK....................................... 53

14. A VÁRKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA TANTERVE, ÓRATERVEI ................................................... 54 15. A VÁSÁRHELYI ANDRÁS TAGISKOLA HELYI TANTERVE, ÓRATERVEI................................. 63 16. AZ INOTAI TAGISKOLA HELYI TANTERVE, ÓRATERVEI ........................................................... 75 17. A VÁRKERTI SZAKISKOLA HELYI TANTERVE ............................................................................... 87

3

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja

PREAMBULUM

1. ISKOLÁNK 1.1. Az intézmény neve, OM azonosítója Várkerti Általános Iskola és Szakiskola OM azonosító: 037021

1.2. Feladat ellátási helyei Székhelye: 8100 Várpalota, Thuri György tér 3. Telephelye: Várpalota „Bögre” zártkert Tagintézményeinek megnevezése és telephelyei: Inotai Tagiskola 8104 Várpalota, Készenléti ltp. 24. Vásárhelyi András Tagiskola 8100 Várpalota, Tési u. 3/b.

1.3. Alapító és fenntartó neve, székhelye Alapító szerv: Emberi Erıforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erıforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32.

1.4. Típusa Összetett iskola

1.5. Az intézmény mőködési területe Általános Iskola: Elsısorban az iskola kijelölt körzetébe tartozó tanulók, szabad férıhely esetén a város egész területe. Szakiskola: Várpalota város, szabad férıhely esetén más település is.

1.6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 1.6.1. 8100 Várpalota, Thuri György tér 3. 1.6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerő iskolai oktatás - alsó tagozat, felsı tagozat - sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése-oktatása ( mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos , értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlıdési zavarral küzdık)

4


1.6.1.2. szakiskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerő iskolai oktatás - felnıttoktatás, nappali-esti - sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése-oktatása ( mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos , értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlıdési zavarral küzdık) - felzárkóztató oktatás - szakmai oktatás Az iskola maximális létszáma: 632 fı Intézményegységenkénti maximális létszám: általános iskola: 512 fı szakiskola: 120 fı Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 1.6.2. 8104 Várpalota, Készenléti lakótelep 24. általános iskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerő iskolai oktatás - alsó tagozat, felsı tagozat - sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése-oktatása ( mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos , értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlıdési zavarral küzdık)

Az iskola maximális létszáma: 216 fı Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 1.6.3. 8100 Várpalota, Tési út 3/b. általános iskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerő iskolai oktatás - alsó tagozat, felsı tagozat - sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése-oktatása ( mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos , értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlıdési zavarral küzdık) Az iskola maximális létszáma: 264 fı Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 1.6.4. 8100 Várpalota, Bögre zártkert dőlı szakiskolai nevelés-oktatás iskolai tanmőhely iskolai tanmőhely maximális létszáma: 30 fı

5


„Amit az iskolának el kell végeznie elsısorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük, amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” ( Szent-Györgyi Albert)

2. AZ ANYAISKOLA ÉS A TAGISKOLÁK RÖVID BEMUTATÁSA 2.1. A Várkerti Általános Iskola és Szakiskola bemutatása Várpalota egyik legnagyobb oktatási intézménye, több évtizedes múlttal, jelentıs hagyományokkal rendelkezik, a városközpontban található, közel 300 esztendıs. A levéltári adatok alapján intézményünk jogelıdjei 1948-ig, az iskolák államosításáig: a helybeli magánpolgári, továbbá református, római katolikus fiú és az evangélikus népiskola voltak.

Iskolánk névváltozásai az államosítás után: Általános Iskola: • Állami Általános Iskola 1948 - 1956, •

Állami Általános Fiúiskola 1956 - 1959,

•

Állami 12 Évfolyamos Iskola 1959 - 1963,

•

1. sz. Általános Iskola 1963 - 1996,

Szakiskola: •

Gyermek és Ifjúsági Ház és Szakiskola 1991,

•

Winkler Márton Szakiskola és Ifjúsági Ház 1993 - 1996,

•

Az Általános Iskola és a Szakiskola összevonása 1996,

•

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola 1997,

2007: • Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái Tagiskolák:

- Vásárhelyi András Általános Iskola - Inotai Általános Iskola

6

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja A gyermekeket 6 éves kortól fogadjuk, s a szakképzés befejezéséig neveljük és oktatjuk. Lehetıséget nyújtunk a tankötelezettség teljesítésére a 10. osztályig, illetve szakmatanulásra az általunk oktatott szakmákban. Elsı osztálytól kezdve bevezettük a kompetencia alapú oktatást. Az alsó tagozaton bevezettük az egész napos oktatást. Biztosítjuk a magas színvonalú felkészítést a 8, illetve 6 osztályos gimnáziumokba való felvételhez, valamint a 8. és 10. osztály elvégzése utáni továbbtanuláshoz. A tanulókat felkészítjük a társadalmi önállóságra, a szakképzés során pedig a munkavállalásra. Kiemelten kezeljük a tanulók egészséges életmódra szoktatását, a tanulók erkölcsi nevelését, a hagyományápolást, a környezeti nevelést, a családi életre való felkészítést, s a mentálhigiénés nevelést. Tovább folytatjuk a tehetséggondozásban, illetve a felzárkóztatásban több éve bevált nívócsoportos foglalkozásokat magyarból és matematikából 5. osztálytól kezdve. Magasabb óraszámban, kis csoportban oktatjuk az idegen nyelvet, a matematikát, a magyart és az informatikát. Két nyelvbıl, németbıl és angolból kínáljuk ezt a lehetıséget. Pályázatok segítségével info – kommunikációs eszközellátottságunk magas színvonalú. Minden tantermünkben lehetıség van interaktív eszköz használatra, valamint teljes intézményi szinten lefedett internet elérhetıséggel rendelkezünk. Referencia-intézményi tevékenység végzésére a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. A szolgáltatást igénybevevık részére megfelelı fogadó helyiséget alakítottunk ki. Fontosságának megfelelıen különösen gondot fordítunk a környezeti nevelésre. 2009-ben, majd 2012-ben is elnyertük az ÖKO ISKOLA címet. Gyakorlati foglalkozásokat az év során sokféle tevékenységünkbe építünk, igyekszünk megragadni minden lehetıséget arra, a hagyományosan ezzel a kérdéssel foglalkozó tantárgyakon kívül is, minden szaktanár erısítse ezt a szemlélet a gyerekekben. Az igényes és korszerő pedagógiai munka egyik zálogaként lelkes és elhivatott szakemberekbıl álló tantestületünk tagjai képesek személyiségük és tudásuk fejlesztésére és az iskolai feltételek külsı elvárásokhoz történı változtatásaira. Ennek biztosítékai az alkalmazott tantervek és tanári módszerek szükséges megújítása, és a tanítási eszközök lehetıségek szerinti modernizációja. A szakiskolai tanulók alulszocializáltsága miatt indítottuk a szocializációs programokat a szakiskola indulásakor 1991-ben. Tapasztalataink azt mutatják, erre a programra az évek során egyre nagyobb szükség lett. Legfontosabb részfeladataink: a személyiségzavarok csökkentése, a negatív kapcsolatok leépítése, megváltoztatása, az új szerepviszonyok elfogadtatása, az életcélokat szolgáló normarendszer követése, a saját képességek felismertetése és fejlesztése, az akarat erısítése és mozgósítása a munkával elérhetı sikerért. Mivel a feladatok megvalósításához nincs önálló órakeret, a személyiségfejlesztés osztályfınöki óra, szakmai alapozás, szakmai gyakorlat és pályaorientáció keretében történik.

7

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Általános iskolás tanulóinkat a Várkerti Általános Iskolásokért Alapítvány, szakiskolás diákjainkat a Tarsoly Alapítvány támogatja.

2.2. Az Inotai Tagiskola bemutatása Az iskola Várpalota inotai városrészében a Készenléti lakótelepen található. Történeti áttekintés: • 1949-1963-ig Inota faluban: 4. sz. Állami Általános Iskola •

1951-1959-ig Inota Gyártelepen: Állami Általános Iskola

•

1959-1963-ig Inota Gyártelepen: V.sz. Állami Általános Fiú és Leányiskola Várpalota III. ker. Gyártelep

•

1963-1982-ig Inota Gyártelepen: 5.sz. Általános Iskola Várpalota III. Gyártelep

•

1963-1978-ig Inota faluban: 4.sz. Általános Iskola

•

1978- a két iskola összevonásra került, a lakókörzet egyetlen 8 osztályos általános iskolája, 5.sz Általános Iskola néven, székhelye a Készenléti lakótelepi iskola lett.

•

1982-1988-ig VTVB. III. Körzeti Általános Iskola Gyártelep Várpalota

•

1988-1995-ig 5.sz. Általános Iskola Várpalota Készenléti lakótelep

•

1995-2001-ig 5.sz.Általános Iskola és Tagóvodái néven az inotai óvodák és iskola közös igazgatású intézményként mőködött.

•

2001 - 2007-ig intézményünk Inotai Általános Iskola és Tagóvodái néven mőködött.

•

2007- összevonásra került az iskola a Várkerti Általános Iskola és Szakiskolával, az óvoda a Dúdoló Óvodával.

•

2007-2013-ig Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái Inotai Tagiskolája néven mőködött Várpalota, Készenléti lakótelep 24.

•

2013- Várkerti Általános Iskola és Szakiskola néven mőködik, Várpalota, Készenléti lakótelep 24.

Az iskola alaptevékenysége mellett közmővelıdési feladatokat is ellát, elsısorban a nemzeti ünnepeink és nagyobb települési rendezvények programjainak szervezésével illetve az azokon történı szereplésekkel. Iskolánkra jellemzı a családias légkör, az alacsony osztálylétszámok. Tanulóink és a szülık körében végzett közvélemény-kutatás eredményei is iskolánk legerısebb pontjának éppen az oldott, családias légkört, a sokirányú közösségi tevékenységet, az összeszokott nevelıtestületet és az igényes oktató-, nevelımunkát jelölték meg.

8

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Gondot fordítunk arra, hogy minden tanulónk megtalálja azt a tevékenységet, melyben tehetsége kibontakozhat. Ehhez széleskörő szakköri palettánk, választható óráink, kiscsoportos oktatásunk biztosít megfelelı keretet. Az idegen nyelv és az informatika oktatását- megfelelı igény esetén- választható óra keretében már 1. osztálytól biztosítjuk. Tanulóinkat felkészítjük a sikeres középiskolai felvételre. Fontosnak tartjuk a felzárkóztatást, a képességek megfelelı fejlesztését. A tanulók fejlıdését jól felkészült, szakképzett, innovatív pedagógusaink biztosítják, munkájukat fejlesztı pedagógus, logopédus, gyógy-testnevelı segíti, valamint biztosítjuk alsó és felsı tagozaton a korrepetálást, a tehetséggondozást. Bevezettük a kompetencia alapú oktatást. Sikeres pályázatoknak köszönhetıen iskolánk informatikai felszereltsége jó, minden tanterem rendelkezik a korszerő oktatáshoz-neveléshez szükséges internet elérhetıséggel, interaktív táblával. Kiemelten kezeljük tanulóink egészséges életmódra nevelését, az erkölcsi és környezeti nevelést, a hagyományápolást, a lokálpatriotizmus kialakítását és a családi életre való felkészítést. Tanulóink testi fejlıdése érdekében bevezettük a mindennapos testedzés lehetıségét tömegsport foglalkozásokkal, választható testneveléssel, sport szakkörökkel. Minden évben szervezünk úszásoktatást és lovaglást. Énekkarunk gyakran szerepel városrészünk rendezvényein. Hagyománnyá vált városunkban az iskolánk által kezdeményezett és több éve sikeresen lebonyolított mesevetélkedı és karácsonyi hangverseny. Minden tanévben van néhány tehetséges, jól felkészült tanítványunk, aki tantárgyi, sport, mőveltségi versenyeken szerez rangos helyezést. Két alsó- és egy felsı tagozatos napközis csoportunkkal biztosítjuk tanítványaink megfelelı felkészülését a tanórákra. Beiskolázási körzetünk speciális: tanulóink többsége két, földrajzilag nem összefüggı, településszerkezetben és életvitelben is különbözı városrész lakója. Felméréseink szerint a körzetünkben élı családok értékrendje, anyagi és szociális helyzete, kulturális igényei között nagyok az eltérések. Az utóbbi években egyre több család költözik a mindeddig hétvégi házakként nyilvántartott baglyasi hobbikertekbe is. Fontos feladatunk ezen gyermekek helyzetének javítása, támogatása, hátrányaik kompenzálása. Az Inotai Iskolásokért Alapítvány segíti és támogatja az iskolai és iskolán kívüli programokat, rendezvényeket, a tehetséggondozást, valamint az anyagilag rászoruló tanulók kulturális és szabadidıs tevékenységét.

9


2.3. A Vásárhelyi András Tagiskola bemutatása Iskolánk, városunk legfiatalabb önkormányzati fenntartású intézménye. 1981 szeptemberében testnevelési tagozatos iskolaként kezdtünk 9. számú Általános Iskola néven. Vásárhelyi András nevét 2001 ıszén vettük fel. 2007. augusztus 31-ig önálló intézményként mőködtünk, jelenleg tagiskola vagyunk. Alapelvünk: minden tanítványunknak legyen lehetısége kipróbálni magát az iskolai élet valamennyi területén, hogy megtalálhassa azt, amihez érzéke, tehetsége van, ami érdekli. A rendelkezésre álló órakeretbıl csoportbontást, szakköri foglalkozást, tehetséggondozást, korrepetálást, fejlesztı-foglalkozást, sportolási lehetıséget tudunk biztosítani tanulóinknak. Az iskola – hagyományaihoz híven – tovább folytatja a tehetséggondozásban, illetve felzárkóztatásban több éve bevált nívócsoportos foglalkozásait magyarból, matematikából és angol nyelvbıl 7-8. évfolyamon, amely minden tanévben az adott évfolyam létszámától függ. Fontosnak tartjuk tanulóink testi fejlıdését is, ezért alsó tagozatban fakultációs óra keretein belül megoldottuk a mindennapos testedzést. A mindenkori elsı osztályosok úszásoktatáson vesznek részt. Elsı osztálytól kezdve bevezettük a kompetencia alapú oktatást. Kiemelten kezeljük az egészséges életmódra való nevelést, a tanulók erkölcsi, környezeti nevelését, a hagyományápolást, a mővészetek iránti szeretet kialakítását, a családi életre való felkészítést. Igyekszünk biztosítani minden tanuló részére a számára megfelelı tovább tanulási lehetıséget. Iskolánkban a szülıi érdekképviseletet a Szülıi Munkaközösség látja el, a gyerekekét a diákönkormányzat. Az iskolában folyó nevelı-oktató munkát, szervezett programokat „Mosoly Alapítványunk” támogatja. Tanulóközösségeinkre nagyfokú heterogenitás, polarizáció jellemzı a családi körülmények, az anyagi háttér, az érzelmi, értelmi fejlettség, a szocializációs és a neveltségi szint vonatkozásában egyaránt. A beiskolázási körzetünkben élı családok szociális, anyagi és kulturális körülményei között nagyok az eltérések – következésképp a családok értékrendje is rendkívül különbözı. Iskolánk nagy gondot fordít ezen gyermekek helyzetének javítására, támogatására, hátrányuk kompenzálására. Tanulóink rendre jelen vannak a városi, a felmenı rendszerő tanulmányi, mővészeti, sport és egyéb versenyeken, pályázatokon, vetélkedıkön.

10


3. HELYZETELEMZÉS 3.1. Az iskola irányítása, szervezeti struktúra Igazgatás: Az igazgató 1996-ban került az Általános Iskola és Szakiskola élére. 2007-tıl az intézmény két tagiskolával bıvült. Neve: Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái. 2013-tól az intézmény új elnevezése: Várkerti Általános Iskola és Szakiskola. Az intézményvezetı munkáját két tagiskola vezetı, egy alsós igazgatóhelyettes, egy felsıs igazgatóhelyettes és egy intézményegység-vezetı segíti. Az igazgatót távolléte esetén az általános iskolában az általános helyettesítési jogkörrel megbízott felsıs igazgatóhelyettes, a szakiskolában az általános helyettesítési jogkörrel megbízott intézményegység-vezetı, a tagiskolákban a tagiskola vezetı helyettesíti.

3.2. Az iskola tanulás-szervezési formái 3.2.1. Tanulási alapidıre Iskolánk alsó tagozatán csak hagyományos évfolyamokra épített tanulócsoportok (osztályok) mőködnek. A gyengébb képességő tanulókkal differenciált egyéni foglalkozások, korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások keretében foglalkoznak a nevelık. A kiemelkedı képességő tanulók számára a szakkörök adnak lehetıséget a további fejlıdésre. Felsı tagozaton is hagyományos évfolyamokra épített osztályok mőködnek, az osztályba sorolásnak nincsenek a tanulói képességektıl, teljesítménytıl függı szempontjai. Felsı tagozatban ún. nívócsoportos oktatás folyik magyar, matematika és idegen nyelv tantárgyakból. A csoportok között az átjárhatóságot biztosítjuk (általában félévente). E forma lehetıséget biztosít a képességek kibontakoztatására, a tehetséggondozásra, illetve a tanulási nehézségekkel küzdı tanulók felzárkóztatására. Amennyiben az osztályok létszáma és összetétele indokolttá teszi, csoportbontást alkalmazunk. 3.2.2. Tanulási alapidın kívüli csoportok Alsó- és felsı tagozaton napközis csoportok és tanulószoba mőködik, amelyek szülıi igény alapján, ill. arányos létszám elosztás alapján szervezıdnek. A napközi és a tanulószoba ingyenes, az étkezésért térítési díjat kell fizetni. Intézményünknél az oktatás feladatait elsısorban a kötelezı tanítási órák maximális kihasználásával kell megoldani, s ezek kiegészítıi a szakkörök, melyek lehetıséget biztosítanak az egyéni képességek fejlesztésére, tanórai ismeretek kiegészítésére. A tehetséggondozás egyik formájaként biztosítják a tanulók érdeklıdési körének megfelelı foglalkozást, pályázatokon, versenyeken való részvételt, a tanulók sportolását, szórakozását.

11

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja A szakkörök szervezıdése igény és az intézmény lehetıségei szerint évente változhat. Önkéntes csatlakozás szerint szervezıdnek. Tanulóinktól azonban elvárjuk, hogy az általuk választott szakkört rendszeresen látogassák, tevékenyen vegyenek részt a munkában a tanév során. A fejlesztésre szoruló, lassabban, nehezebben haladó tanulóknak egyéni fejlesztést, felzárkóztató foglalkozásokon, korrepetálásokon való részvételt biztosítunk. Évek óta mőködnek énekkaraink, melyek iskolai, városi ünnepségek, rendezvények színvonalas megtartása céljából szervezıdnek.

3.3. Az iskola hagyományrendszere Tanulók részére szervezett rendezvények: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − -

anyák napja ballagás családi nap Csipetke avató Diákönkormányzati nap diszkók erdei iskola Erzsébet tábor farsangi rendezvények környezetvédelmi programok hulladékgyőjtés húsvéti és karácsonyi játszóház iskolai napok jutalomkirándulások kihelyezett és rendkívüli tanórák kulturális bemutatók klubdélutánok mozi, színház, hangverseny látogatások nemzetközi kapcsolatok Ney Dávid hangverseny Országház megtekintése (8. osztályban) ötödikesek fogadása sportnap szalagavató SzM bál táborok tanévnyitó tanévzáró tanulmányi kirándulások tanulmányi versenyek, vetélkedık, rajzkiállítás ünnepi megemlékezések „Határtalanul” program

12


4. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 4.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka 4.1.1. Pedagógiai alapelveink • •

• • • • • •

Gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermekközpontú pedagógia. A tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozásával, a hátrányok leküzdésével egyenlı lehetıséget biztosítunk az általános mőveltség alapjaink elsajátításához. Mindezekkel és a praktikus ismeretek elsajátításával készítjük fel a gyerekeket tanulmányaik folytatására vagy a munkavállalásra. Olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítására törekszünk, melyek birtokában diákjaink képesek lesznek érdekeik felismerésére és érvényesítésére. Kompetencia alapú oktatás bevezetése, továbbvitele Innovációként kidolgozott jó gyakorlatok népszerősítése, átadása SNI tanulók integrált oktatása Esélyegyenlıség érvényesítése Egészség- és környezettudatosságra nevelés

4.1.2. Kiemelt fejlesztési céljaink és feladataink

• • • • • •

A sikeres munkaerı-piaci alkalmazkodáshoz szükséges az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének megvalósulását Újszerő tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése A digitális írástudás elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása, illetve referencia-intézményként továbbadása más oktatási intézményeknek

A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a mőveltségterületeket és a fejlesztési feladatokat. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulás alapozó szakaszában minden kisgyermek megfelelı színvonalon sajátítsa el az alapismereteket.

4.1.3. Fejlesztési területek, nevelési célok Célok:

13

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja • • • •

Ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés megvalósítására törekedve, a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Elsajátítsák az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges alapkészségeket. Sikeresen alkalmazkodjanak a munkaerıpiac elvárásaihoz. A kulcskompetenciák fejlesztése

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlıdéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Iskolánk feladata, hogy olyan készségeket és képességeket alakítson ki a diákokban, amelyekkel a XXI. század világában el tudnak igazodni, a változó munkaerı-piaci igényekhez képesek legyenek alkalmazkodni, rendelkezzenek azokkal az alap- és kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy életpályájukat – ha szükséges – tudják módosítani, ehhez új ismereteket, készségeket, képességeket legyenek képesek elsajátítani. A kulcskompetenciák: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. A hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség 4.1.4. Kiemelt fejlesztési területek •

Erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvetı célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelısségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elısegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelıs életvitelre történı felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerő: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogassa a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítıkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. • Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Elengedhetetlen, hogy tanulóink megismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, hagyományait. Diákjaink sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.

14

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Alakuljon ki a diákokban a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése. Fontos feladatunk a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık, sportolók munkásságát. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megırizve ismerjék meg történelmét, sokszínő kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedı eredményeirıl, nehézségeirıl és az ezeket kezelı nemzetközi együttmőködési formákról. Ápoljuk iskolai hagyományainkat. Az ünnepek, megemlékezések tartalmukban és külsıségeikben még inkább kerüljenek közel az adott korosztályokhoz. Az ünnepvárásokon minél több tanuló élje át élménnyel a rendezvényeket. • Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülı közélet mőködésének alapja az állampolgári részvétel, amely erısíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvı állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erıszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetıségét, hogy a tanulók megismerjék a fıbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzıképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelısség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építı tanítás- és tanulásszervezési eljárások. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unióról. Diákként majd felnıttként tudjanak élni a megnövekedett lehetıségekkel. Magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Arra törekszünk, hogy tanulóink közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, beállítódások elsajátítását döntıen a tanulók aktív részvételére építı tanítással, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlatával (DÖK) biztosítjuk. Célunk a kulturált magatartás és kommunikáció kialakítása. Törekszünk az elıítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, a kompromisszumkészség a kialakítására. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári- és az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása fontos feladatunk. Igyekszünk felkelteni diákjaink érdeklıdését a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Ösztönözzük tanulóinkat a közéletiségre, a közösségi tevékenységekben való részvételre. A demokrácia érvényesítése fı törekvésünk. • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlıdı és fejleszthetı képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elı kell segíteni a tanuló kedvezı szellemi fejlıdését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és

15

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelı kimővelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történı beleélés képességének az empátiának a fejlıdésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Az énkép és az önismeret alakításában célként tőzzük ki az önmegismerést és önkontrollt, a felelısséget önmagukért, az önállóságot, az önfejlesztés igényét valamint a személyes méltóságot. • A családi életre nevelés A család kiemelkedı jelentıségő a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szőkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkezı átrendezıdések, a családok egy részének mőködésében bekövetkezı zavarok miatt a köznevelési intézményeknek kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelıs párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülı konfliktusok kezelésérıl. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. • A testi és lelki egészségre nevelés Diákjaink ismerjék fel az ember testi és lelki egészségének és az egészség megırzésének fontosságát. Fel kell keltenünk bennük az egészséges és kulturált életmód iránti igényt. Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttmőködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelızésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függıségekhez vezetı szokások kialakulásának megelızésében. • Felelısségvállalás másokért, önkéntesség Iskolánk célul tőzi ki a hátrányos helyzető vagy fogyatékkal élı emberek iránti szociális érzékenység, segítı magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményő tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítı magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttmőködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelıs állampolgári léthez. • Fenntarthatóság, környezettudatosság

16

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Törekszünk arra, hogy az iskolában természetbarát mikrokörnyezetet hozzunk létre. El kívánjuk érni, hogy tanulóink váljanak érzékennyé a környezetük állapota iránt. Ez ÖKO iskolaként is kiemelt feladatunk. Célunk, hogy diákjaink képesek legyenek a környezet megóvására, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızése váljék meghatározóvá. A felnövekvı nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erıforrásokat tudatosan, takarékosan és felelısségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélı, értékvédı, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elı, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínőségének megırzésébe, gyarapításába. • Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetıségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklıdésüknek megfelelı területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelı foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erıfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttmőködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. • Gazdasági és pénzügyi nevelés Célunk, hogy tanulóink felismerjék a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdek kapcsolatát. Elısegítjük, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erıforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Az iskolai nevelés során kellı figyelmet fordítunk a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére. A személyiségfejlesztés fontos részeként igyekszünk kialakítani az okos gazdálkodás képességét, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. A felnövekvı nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekrıl és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelısségüket az értékteremtı munka, a javakkal való ésszerő gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erıforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében az intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. • Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelıs résztvevıivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmezı, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia

17

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvő megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média mőködésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzık jogi és etikai jelentıségével. • A tanulás tanítása A sikeres életúthoz nem a tudás halmozása szükséges – nem is annak mellızése – sokkal inkább az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez kapcsolt naprakész, mobilizálható tudás megszerzésének módját kell megtanítani. Feladatunk, hogy megtanítsuk diákjainkat tanulni, önmagukat folyamatosan fejleszteni, megújítani. Az információáradatból tudják kiválasztani a számukra fontosat. Arra törekszünk, hogy a tanulók fokozatosan önállóságra tegyenek szert a tanulás szervezésében. Sajátítsák el a könyvtári ismeretszerzés technikáját és módszereit mind a nyomtatott mind az elektronikus dokumentumok használata révén. A tanulás tanítása az iskola alapvetı feladata. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az elızetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként mőködhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetık és hívhatók elı pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni. 4.1.5. A célok teljesülését tükrözı állapot -

nem jelent gondot az óvodából iskolába, alsó tagozatból a felsıbe való átmenet, a tanulókban kialakult készség a másokkal való együttmőködésre, megbízhatóság, ıszinteség, felelısség jellemzi ıket, a diákok törekednek az ismeretek megértésére, elsajátítására, képesek az önálló ismeretszerzésre, a hiányok pótlására, a gyermekek viselkedése kulturált, konfliktusaikat kezelni tudják, kudarctőrıek, az iskola légkörére a béke és megbecsülés jellemzı.

4.1.6. Eszközök A kompetencia-alapú oktatás során kiemelten kezeljük: • tevékenykedtetésre épülı tanulásszervezés • kooperatív technikák • drámapedagógia • differenciálás • hatékony tanuló-megismerési technikák • önismeret – személyiségfejlesztés • információs és kommunikációs technikák alkalmazása 18

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja • új tanulásszervezési eljárások bevezetése, alkalmazása (projekt, témahét, moduláris oktatás, mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, tantárgytömbösítés) • SNI-s tanulók speciális fejlesztése • a tanulás iránti motiváció fejlesztése Oktatási-nevelési céljaink elérése érdekében az adott helyzetekben megfelelı pedagógiai módszerek komplex felhasználására törekszünk. A meggyızés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei közül: - a szaktárgyi módszertanok eszközei -

a megfigyelés

-

a több érzékszervre együttesen ható fejlesztés

-

a szemléltetés, a kísérlet

-

a minta, példa, példakövetés

-

a beszélgetés, elıadás, vita

-

a bírálat és önbírálat

-

az értékelés, önértékelés

A tevékenység megszervezésének módszerei közül: - a játékos módszerek alkalmazása -

megbízás, ellenırzés, értékelés

-

a gyakorlás

A magatartásra ható módszerek közül: - a megelızı, gátlást kiváltó módszerek (felügyelet, ellenırzés, tilalom, átterelés, elmarasztalás) -

az ösztönzı módszerek (helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás módszerét)

-

végsı esetekben a kényszerítı módszerek alkalmazását is fontosnak tartjuk (felszólítás, követelés, büntetés)

A szociális technikák elsajátításában: - a minta és modellnyújtás -

a megerısítés

-

a szerepjáték, dramatizálás

4.1.7. Eljárások •

Hagyományos tanítási óra (a tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere) Szervezése során kiemelten fontos a gyerekek motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása, a differenciálás, a tanulók önálló és csoportos munkája. Ennek biztosítása érdekében magas létszámok esetén, a lehetıségek figyelembevételével szervezhetı: o csoportbontás o nívócsoportos oktatás

19


•

o emelt óraszámú oktatás o választható órák, fakultációs órák szervezhetık az elızetes igényfelmérések alapján, a jogszabályokban megadottak szerint, a tanulók érdeklıdésének megfelelı témakörökben Nem hagyományos tanítási óra, amely a nem tanteremben töltött órákat, illetve a komplex foglalkozásokat öleli fel.(projektek, erdei iskola, témanap, témahét, interaktív foglalkozások, tanulmányi kirándulások

•

Kollégiumi ellátás, napközi, tanulószoba, reggeli ügyelet, étkeztetés

•

Új tanulásszervezési eljárások:

Iskolánkban kompetencia alapú oktató-nevelımunka folyik. Ennek keretében a hagyományos módszerek mellett alkalmazzuk az új tanulásszervezési eljárásokat, kooperatív technikákat, a differenciált tanulásszervezést, és a tevékenységközpontú pedagógiákat. Az új tanulásszervezési eljárások: -mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 5-7. évfolyamon történik tantárgyak:

Természetismeret Biológia –környezetvédelem, egészségtan Történelem, hon- és népismeret Rajz-vizuális kultúra- Mozgókép-és médiaismeret

-tantárgytömbösítés A tanórai foglalkozások ciklikus megszervezése, melynek keretei között az adott tantárgy adott mőveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásai nem egyenletesen minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy idıszakra összevonva szervezik meg. Lehetıség szerint a tanítás óráinak legalább két egymást követı tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettı, a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie. -projekt Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életbıl származó téma feldolgozása a tanév során több héten keresztül, több évfolyamot érintve, tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. Lényeges vonása, hogy megszőnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérı képességek egyenértékő szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperatívitás a tanári és tanulói szerepek különbözıségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttmőködésben szinte észrevétlenül mőködik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenırzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínősége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét.

20


- témahét A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét. Az adott tárgykört a diákok 3-5 tanítási napon, esetleg hosszabb idıkeretben iskolai és iskolán kívüli keretben, rugalmas idıkeretek között, változatos tevékenység-típusok és sokszínő módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Egyik formája az erdei iskola. -moduláris oktatás az idegen nyelvi órák keretében történik A moduláris oktatás: A modulok a tananyag kisebb, önmagában koherens részei az egyes tanórák anyagánál nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egysége. A modulok a tananyag egészén belül, de azzal összehangolva jól átlátható követelménnyel rendelkeznek és azonos didaktikai elveket követnek Úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tananyagtartalmat vagy kisebb - nagyobb terjedelmő elemként beépíthetık a hagyományos tanulási- tanítási folyamatokba. Az új tanulásszervezési eljárások konkrét tartalma, alkalmazása minden tanévben az éves munkatervben kerül kidolgozásra.

•

Tanórán kívüli foglalkozások fejlesztı foglalkozások gyógy-testnevelés korrepetálások szakkörök érdeklıdési körök sportkörök

•

Az ismeretátadás, nevelés speciális formái ünnepélyek versenyek, vetélkedık, bemutatók erdei iskola tanulmányi kirándulások kihelyezett- és rendkívüli tanórák táborok (sítábor, nyelvi tábor, alkotótábor, nyári tábor) iskolai könyvtárak szolgáltatásai iskola TV iskolaújság úszás, korcsolyázás, hangverseny, színház- és mozi látogatás egészségnevelı programok 21

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja felvilágosító elıadások diák önkormányzati tevékenység diák ügyeleti rendszer A fenti formák közül a törvényi kötelezettségeken kívüliek csak a szülıi, alapítványi, pályázati úton történı pénzügyi finanszírozással valósíthatók meg.

Helyet biztosítunk: - az egyházak által szervezett hitoktatásnak a Köznevelési Törvényben elıírtak alapján -

a zeneiskola által szervezett foglalkozásoknak

-

pedagógiailag indokolt, az iskolai oktatáson túl szervezett tevékenységeknek

Iskoláink a fentieken kívül, hagyományaikhoz híven bekapcsolódnak és részt vesznek a város, városrészek programjaiban. Továbbra is keresünk újszerő megoldásokat a pedagógiai munka színesítésére, hatékonyságának növelésére.

4.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széles körően fejlessze. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése Feladata: az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez – tanuláshoz – szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, a világ megismerésére való törekvés igényének felkeltése. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése Feladata: az emberi együttélés normáinak megismertetése, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi nevelése

22


Feladata: az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire, és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre késztetı érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése Feladata: az önismeretre, a saját személyiség kibontakoztatására vonatkozó igény felkeltése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése Feladata: a szülıhely, a haza múltjának, jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése Feladata: az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A társadalmi jelenségek és problémák iránti érdeklıdés felkeltése. Az iskolai és a helyi közéletben való részvétel iránti igény felkeltése. A tanulók munkára nevelése Feladata: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra nevelése Feladata: a tanulók fizikai képességeinek, erınlétének, állóképességének fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A szakiskolai tanulói réteg súlyos szocializációs problémákkal küzd. Tudásuk hiányos, tanulási motivációjuk gyenge, olyan kulturális, társadalmi hátrányokkal rendelkeznek, hogy saját erejükbıl nem tudnak önmaguk számára esélyt teremteni. Ezért kiemelt feladatunknak tekintjük a személyiségfejlesztést. A felzárkóztató 9. és 10. osztályokban a személyiségfejlesztés, osztályfınöki óra, szakmai alapozás, szakmai gyakorlat, pályaorientáció keretében történik. Feldolgozott témák: - önismeret - kommunikáció - konfliktuskezelés - tanulásmódszertan A szakiskola 9. és 10. évfolyamán az általános mőveltséget megalapozó nevelésoktatás folyik, a képességek fejlesztését akkor végezhetjük eredményesen, ha követelményeinkben a tanulók adottságaihoz igazodunk. A szakiskola elsı differenciált pedagógiai eljárásokat igénylı szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállaljuk az

23

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességő tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A szakiskolában tanulók egy köre a szakmai vizsga letételével befejezi iskolarendszerő tanulmányait. Ezért különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erısítésére. A nevelés-oktatás folyamatában azon személyiségjegyek fejlesztésére törekszünk, melyek hozzásegítik a tanulókat ahhoz, hogy életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak. A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során igyekszünk kialakítani a tanulókban a szakmához kötıdı ismeretek önálló megszerzésének igényét. Elsısorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlıdését. Változatos pedagógiai módszerekkel (kiscsoportos foglalkozás, projektmódszer, vezérszöveg-módszer) igyekszünk kialakítani a fiatalokban a napjainkban már elengedhetetlen kulcskvalifikációkat (TEAM-munka, önálló tanulás képessége, kommunikációs képesség, az egész életen át tartó tanulás képessége).

4.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók személyes, közvetlen kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösségek egyénre való hatásán keresztül érvényesül. A gyerekek közösségben, illetve a közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása Feladata: az iskolai élet egyes területeihez – tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez – kapcsolódó közösségek kialakítása, tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése A gyerekek életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladata: a közösségek irányításánál alkalmazkodnunk kell a gyerekek életkorral változó közösségi magatartásához. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladata: a tanulói közösségek fejlesztése során el kell érni, hogy a közösségek nevelıi irányítással tudjanak maguk elé célt kitőzni, tudjanak a cél eléréséért összehangoltan tevékenykedni, és irányítással legyenek képesek az elvégzett munkát értékelni. A tanulói közösségek tevékenységének, életének megszervezése 24


Feladata: a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezése, hiszen a közösségek által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a gyerekek a közösség tevékenységeibe aktívan bekapcsolódnak, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz, viselkedési normákhoz tapasztalatokat győjtenek.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladata: a tanulói közösségekre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési formák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Szociális kompetencia fejlesztése Feladata: A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése, a másság elfogadása a tanulói közösségben. Empátia, együttmőködés, tolerancia fejlesztése

4.4 Egészségfejlesztéssel összefüggı feladatok Mellékletben

4.5 A pedagógusok feladatai 4.5.1 Pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus alapvetı feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben elıírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenırzése, sajátos nevelési igényő tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelı és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlıdésérıl, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tıle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlıdésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylı gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttmőködjön gyógypedagógussal, fejlesztı pedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítı más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzető gyermek, tanuló felzárkózását elısegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) elımozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlıdését, a közösségi együttmőködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttmőködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülıt (törvényes képviselıt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményérıl, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseirıl, a gyermek tanulmányait érintı lehetıségekrıl,

25

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erıfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi elıírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülı - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülık, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerően megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára elıírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történı felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben elıírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelıtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidıre megszerezze a kötelezı minısítéseket, p) megırizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttmőködjön munkatársaival és más intézményekkel.

4.5.2. Az osztályfınöki munka tartalma és feladatai Az osztályfınököt az igazgató bízza meg, munkáját a NAT, az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi. Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki: A, ügyviteli (adminisztrációs) teendık ellátása, B, szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása, C, közvetlen nevelımunka. Osztályfınökként ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi, év végi statisztikák, értesítések, bizonyítvány, törzskönyv,igazolások stb.) Nevelési programja megvalósításával biztosítja az osztályközösség fejlıdését. A szülıi értekezletet és az osztályprogramokat az iskola pedagógiai programja szerint szervezi. Tesz annak érdekében, hogy a fogadóórák és a szülıi értekezletek látogatottsága megfelelı legyen. Együttmőködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelıkkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülıi munkaközösségével, a tanulók életét, tanulmányait segítı személyekkel, (ifjúság védelmis, családsegítık, pszichológus, stb.). figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi elımenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzető tanulók segítésére.

26

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Mint osztályfınök saját hatáskörben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola elıtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közremőködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Rendszeresen tájékozódik osztálya tanulóinak versenyeredményeirıl, a jelentıs iskolán kívüli sikereirıl. (országos, nemzetközi sikerek) Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére. RÉSZLETES FELADATKÖR

Nevelés, egyéni fejlesztés: 2.) Alaposan és sokoldalúan megismeri az osztály tanulóit (személyiségjegyeket, családi-szociális körülmények, szülıi elvárások, tanulói ambíciók). Feltérképezi az osztályközösség szociometriai jellemzıit, az osztályon belüli értékrendet. 3.) Nevelıi munkáját, a tanulók egyéni, differenciált személyiségfejlesztését a pedagógiai program alapján, felsı tagozaton az osztályfınöki tanmenetben tervezi. 4.) Felsı tagozaton az osztályfınöki órákra alaposan felkészül, a tanulók érdeklıdését, aktivitását figyelembe véve rugalmasan kezeli. 5.) Alkalmat teremt az osztályközösségben a demokratikus közéleti szereplés gyakorlására, törekszik a munkamegosztásra. Segíti a DÖK (diákönkormányzat) törekvését, képviseletet. 6.) Kialakítja a reális önértékelés igényét, az életkornak megfelelı szituációkkal önállóságra és öntevékenységre nevel. Felelısök (hetesek, ügyeletesek) megbízásával és számonkérésével biztosítja az osztályterem, a berendezési tárgyak megırzését, a rendet, a tisztaságot. 7.) Gondoskodik a szociális segítségnyújtásról. Együttmőködik a gyermekvédelmi felelıssel. Segíti a személyre szabott és sikeres pályaválasztást, továbbtanulási lehetıségekrıl tájékoztat. (felsı tagozaton) 8.) Önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a társadalmi elvárásokra. 9.) Felkészíti a tanulókat az intézmény hagyományos rendezvényeire, ünnepélyeire; segíti a különféle szabadidıs programok, kirándulások, klubfoglalkozások szervezését és megvalósítását. 10.) Irányítja minden rendezvényen az udvarias és kulturált viselkedést; fegyelmezett munkát, a rend és tisztaság fenntartását, a környezet védelmét,a harmonikus társas kapcsolatokat. Tanulmányi munka segítése: 11.) Szempontokat és tanácsokat ad a hatékony tanulási módszerek és a helyes idıbeosztás (szellemi és fizikai tevékenység egyensúlya) elsajátításához. 12.) Szervezi és havonta értékeli az osztályban a diákokkal együtt a tanulmányi elımenetelt, a magatartást és szorgalmat. 13.) Segíti a folyamatos felzárkóztatást 14.) Támogatja a kiugró tehetségek szakköri, önképzıköri képzését az igényelt területen, biztosítja bemutatkozási lehetıségeit. 15.) Együttmőködik az osztályban tanító pedagógusokkal, látogathatja osztálya tanítási óráit, foglalkozásait, az észrevételeket megbeszéli az érintett nevelıkkel.

27

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Kapcsolattartás a szülıkkel: 15. Összehangolja a család és az iskola nevelését, a szülıkkel együttmőködve megbízatása elsı évében a tanulókat otthonukban meglátogatja, majd szükség szerint végez családlátogatásokat. 16. A munkaterv szerint szülıi értekezletet, fogadóórát tart. Megismerteti a pedagógiai programot, a házirendet, nevelési elképzeléseit, gondoskodik a szülıi közösség aktivitásáról 17. Folyamatosan tájékoztatja a szülıket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi elımenetelérıl, az egyéni fejlesztésrıl, a dicséretekrıl és elmarasztalásokról. Tanügyi feladatok: 18. Képviseli osztálya érdekeit a nevelıtestület elıtt, minısíti tanítványai magatartását és szorgalmát. 19. Aktívan tevékenykedik az osztályfınöki munkaközösségben, bemutató órát tarthat, felméréseket és elemzéseket végez. 20. Ellenırzi az érdemjegyek beírását és a szülıi aláírást az ellenırzı könyvben, regisztráltatja és összesíti a tanulók hiányzásait, figyelemmel kíséri az igazolásokat, a mulasztások valós okait. 21. Vezeti az osztálynapló haladási részét, elvégzi az osztályfınöki adminisztrációs teendıket, felel az osztálynapló és a törzslapok, más nyilvántartások szabályszerő és naprakész vezetéséért, statisztikai adatokat szolgáltat.

4.6. A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység 4.6.1 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység Az osztályfınökök, a szaktanárok kiszőrik a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdı tanulókat, megfelelı szakemberekhez, - pszichológus, pszichiáter, nevelési tanácsadó, családgondozó, családsegítı stb. – irányítják, s a tılük kapott információ, fejlesztési javaslatok alapján foglalkoznak a tanulókkal csoportosan, illetve egyénileg. Folyamatosan kapcsolatot tartanak a családdal, a szülıkkel. Mivel egyre több azoknak a tanulóknak a száma, akik ehhez a csoporthoz tartoznak, elınyben részesítjük azokat a továbbképzési igényeket, amelyek segítséget adnak ehhez a munkához. Nevelési értekezleteken is foglalkozunk ezzel a témával. Feladatunk az esélyegyenlıség biztosítása. Ehhez sokszínő tevékenységformákra van szükség: differenciálás, az alapozó idıszak elnyújtása, a tapasztalatszerzés lehetıségeinek kitágítása, IKT eszközhasználat 4.6.2. Tehetséggondozás Iskolánkban nagy gondot fordítunk arra, hogy minél hamarabb felismerjük a tehetséges, jó képességő gyerekeket. Ehhez megpróbálunk minél szélesebb körő lehetıséget biztosítani számukra elméleti és gyakorlati ismeretek terén egyaránt. Tanítási órákon a jó képességő tanulókkal alsó tagozaton differenciáltan, egyénre szabott pedagógiai eljárásokkal és módszerekkel foglalkozunk. A felsı tagozaton magyar, matematika és idegen nyelv tantárgyakból nívócsoportos oktatást szervezünk, ahol a hasonló

28

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja képességő, tempójú tanulókkal hatékonyabb, gyorsabb fejlesztésre van lehetıség. Így lehetıség nyílik kiegészítı anyag elvégzésére, kutató-győjtı munkára. A tehetséges tanulók számára tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozásokat indítunk: tantárgyi szakkörök, énekkar, rajz szakkör, barkács, környezetvédelem, számítástechnika, sport, helytörténet, bábozás. Rendszeresen részt vesznek tanulóink szaktárgyi és egyéb versenyeken, melyre lehetıség szerint egyénileg, vagy kiscsoportokban készítjük fel ıket. Évek óta szerepelnek a mesemondó, szavalóversenyeken, mesevetélkedın, szépkiejtési versenyen, Ney Dávid kórusversenyen, népdaléneklési versenyen, néptánc találkozón stb. Iskolánk ünnepi mősorain szereplési lehetıséget kapnak (évnyitó, évzáró, karácsony, farsang, március 15. október 23.). A Kultúra Napján rendezett mősoron nemcsak társaik és nevelıik, hanem a szülık közössége elıtt is bemutathatják tudásukat. A rajzból tehetséges tanulók munkáit rendszeresen kiállítjuk iskolánkban, emellett évente több rajzpályázatra elküldjük munkáikat. A sportban tehetséges tanulók számára külön foglalkozást szervezünk, és lehetıség szerint benevezünk minden városi, városkörnyéki sportversenyre. A tehetséges, kimagasló eredményeket elérı tanulókat dicséretben, jutalomkirándulásban, tárgyjutalomban részesítjük, lehetıleg az osztály közössége, esetenként az egész iskola közössége elıtt. 4.6.3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok Fontos feladatunk, hogy minél hamarabb kiszőrjük azokat a tanulókat, akiknek tanulási problémáik vannak, egyúttal felismerjük, hogy milyen területen szorulnak segítségre. A tanítási órán differenciáltan, lehetıleg egyéni bánásmóddal foglalkozunk ezekkel a tanulókkal. A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítésére szolgál felsı tagozaton a nívócsoportos oktatás, ahol kis létszámú csoportokat alakítunk ki, így több idı jut egy-egy gyerek fejlesztésére. Az idegen nyelvi órákat kiscsoportokban tartjuk, szükség esetén szakértıi javaslatra felmentést adunk a tantárgy osztályozása alól. Ötödik osztálytól tartunk olyan órákat, ahol a helyes tanulási módszerekre tanítjuk meg a tanulókat. Korrepetálást, felzárkóztató órákat és szakköröket tartunk azokból a tantárgyakból, amelyekbıl a legnehezebben tudnak haladni. A rászoruló tanulók számára korrepetálást, felzárkóztató- és fejlesztı foglalkozásokat szervezünk. Tanulóink napközis és tanuló szobai foglalkozásokon vehetnek részt. A kulturális hátrányok leküzdése érdekében igyekszünk minél több tanulót hangversenyre, színházi elıadásra eljuttatni, inspiráljuk ıket arra, hogy az iskolai könyvtár rendszeres látogatói legyenek. Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülıi házzal, közös nevelési eljárásokat próbálunk kialakítani. Szükség esetén a megfelelı szakemberhez irányítjuk ıket. A rászoruló tanulók részére egyéni fejlesztı foglalkozásokat tartunk, egyéni fejlesztési terv alapján. Alapító okiratunkba bekerült feladatként az integrációs nevelés. A szakiskolában felzárkóztató oktatás a Kt. 27. § (8) szerint történik. A személyiségfejlesztés kiemelt szerepet kap a pályaorientációs foglalkozásokon, a szakmai alapozás folyamán, valamint a kommunikáció órán. Arra törekszünk, hogy minden tanulónál megtaláljuk azokat a területeket, ahol nekik is sikerélményük lehet. 29

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja A pedagógus továbbképzéseknél elınyben részesítjük azokat, akik ezen a területen akarnak további ismereteket szerezni. 4.6.4 Szociálisan hátrányos tanulókat segítı tevékenységek Feladatunk, hogy megtaláljuk azokat a módszereket, eszközöket, amelyek segítségével csökkenthetünk, enyhíthetünk tanulóink szociális helyzetébıl adódó hátrányain. Segítséget adhatunk az ebbıl adódó problémák leküzdéséhez. Természetesen ez csak a nevelıtestület, az érintett szülık, gyermekek, a gyermekvédelemben érintett szervezetek közös összefogásával valósulhat meg. Az osztályban tanító nevelık figyeljenek fel a tanulók tanulmányi munkájában, magatartásában, megjelenésében bekövetkezı változásokra, észrevételeiket jelezzék az osztályfınöknek. Valamennyi osztályfınök feladata, hogy megismerje az osztályában tanuló diákok szociális helyzetét, annak alakulását folyamatosan figyelemmel kísérje, szükség esetén tájékoztassa az ifjúságvédelmi felelıst. A szociális problémák enyhítéséhez iskolánkban a következı módon járulunk hozzá: - Napközis csoportok, ill. tanulószoba szervezése. - Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó csoportok szervezése. - Szülık tájékoztatása a szülıi értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatások alkalmával a térítési kedvezmények, egyéb szociális juttatások igénybevételének lehetıségeirıl. - A tankönyvtámogatások mértékének, elosztási módjának meghatározása. Tartós tankönyvek beszerzése, szétosztása a rászorulók között. - Kapcsolattartás a szakszolgáltatást végzı intézményekkel, szervezetekkel. - Pályaválasztás segítése. - Egészséges életmódra nevelési, drog és bőnmegelızési programok szervezése. - Szabadidıs programok szervezése. - Táboroztatás segítése. Ezen kívül még: A Tarsoly alapítvány a szakiskola azon tanulóinak tud segítséget nyújtani, akik komoly anyagi problémákkal küzdı családokból jönnek. A szakiskola és az alapítvány naponta közvetlen kapcsolatban van. Így a segítségre szoruló gyerekek ügyében gyorsan tud dönteni a kuratórium. A segítség igénybevételének lehetısége: A szakiskolában tanító tanárok és szakoktatók a felmerülı igényeket továbbítják az alapítvány titkára felé. A kérelmeket a kuratórium bírálja el. A segítség jellege: havi ösztöndíj, étkezési támogatás, tankönyvsegély, osztálykirándulás, és egyéb hirtelen felmerült költségek térítése. 2001-tıl kezdve a személyi jövedelemadó 1%-a felajánlható a Tarsoly alapítvány részére. A szociális problémákkal küzdı, esetenként deviáns életvezetéső családok gyermekei különbözı hátrányokkal indulnak. Intellektuális hátrányok, a szeretetteljes, elfogadó családi légkör hiányából fakadó hátrányok stb. Ezeken a lemaradásokon, hiányosságokon szükséges korrigálnunk a szakiskolában eltöltött évek alatt.

30

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja A szociális problémák és a tanulók teljesítménye között szoros összefüggés figyelhetı meg. Új helyzetekre, tapasztalatokra, viszonyokra van szükség ahhoz, hogy a fiatal maga is elhiggye, képes változtatni eddigi teljesítményén. A tananyag elméleti ismeretekre és készségfejlesztési programra osztható. Az elméleti ismeretek témakörei között a következı egységek szerepelnek: az életpálya ismerete, a kudarcélmény és annak feloldása, a serdülı- és ifjúkor problémái, a család, a tanulás és a sikerességét befolyásoló tényezık. A készségfejlesztési program feladatának tekinti: a kognitív szféra (figyelem, megfigyelés, kreativitás, lényegkiemelés, az olvasási és fogalmazási készség), a motivációs bázis fejlesztését, a tanulással kapcsolatos attitőd megváltoztatását, a vágykielégítés késleltetését, a manipulációs és szociális készségek (együttmőködés, elfogadás, empátia) fejlesztését, az önismeret kialakítását, a verbális kommunikáció fejlesztését, a szociális kudarcok kezelését. Pedagógiai tevékenységünket az motiválja, hogy a szakiskolába kerülı gyerekek otthonra találjanak és személyiségük pozitív irányba változzon. A fentiek érdekében feladatunk a pályázatok figyelése, az azokon való részvétellel támogatások elnyerése a szociálisan rászoruló tanulók részére.

4.7. A szülı, a tanuló, a pedagógus és az intézményi partnerek együttmőködésének formái, módjai 4.7.1 Együttmőködés a szülıkkel Fontos feladatunk, hogy a szülıket megnyerjük iskolánk pedagógiai elveinek, új módszereinek elfogadására, az együttmőködés növelése érdekében. Ehhez gondoskodnunk kell a folyamatos kapcsolattartásról, és nyilvánosságot kell biztosítanunk ahhoz, hogy munkánkat, módszereinket megismerhessék. 1.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a tanítók és a szaktanárok folyamatosan szóban, ill. a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják.

2.

Az intézményben mőködik szülıi munkaközösség, mely képviseleti úton választott szülıi szervezet, a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg, tehát jogosult eljárni valamennyi szülı képviseletében az intézmény egészét érintı ügyekben. A szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetıvel és tanév végén beszámol a nevelıtestületnek a tevékenységükrıl. A szülıket, a szülıi munkaközösség választmányi ülésén az iskola életének egészérıl évente legalább egy alkalommal - a munkatervben rögzített idıpontban - az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, tagiskola vezetık és az osztályfınökök tájékoztatják. A szülıi munkaközösség képviselıi állandó meghívott vendégei a tanévnyitó, a félévi és a tanév végi értékelı értekezletnek. Az osztályfınökök folyamatosan az osztályok szülıi értekezletein adnak tájékoztatást.

3.

A szülık és a pedagógusok együttmőködésére az alábbi kapcsolattartási formák szolgálnak:

31

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja a)

Családlátogatás: Elsı osztály illetve az új osztályfınök esetében szeptember hónapban, továbbá, ha valahol probléma van. Feladata: a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, ill. tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében

b)

Szülıi értekezlet: tanévenként legalább 2 alkalommal. Feladata: a szülık és a pedagógusok együttmőködésének kialakítása, a szülık tájékoztatása: − az iskola céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl − az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól − a helyi tanterv követelményeirıl − az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról − a gyermekek tanulmányi munkájáról, magatartásáról − a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl − az iskola- és osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról − a szülık kéréseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskola vezetıi felé − nevelési problémák ıszinte megbeszélése, közös megoldás keresése

c)

Fogadóóra: tanévenként legalább 5 alkalommal. Feladata: a szülık és a pedagógusok személyes találkozása - ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal - otthoni tanulás, a szabadidı helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb. A tanulmányaiban jelentısen visszaesett tanulók esetében az osztályfınök vagy a szaktanár írásban is behívja a szülıket a fogadóórákra. Ha a gondviselı a jelölt idıben nem tud megjelenni, telefonon vagy írásban kérhet idıpontot az érintett nevelıtıl. A decemberi és a májusi fogadóóra elıtt a szaktanár az ellenırzıben értesíti a szülıt arról, ha a tanuló bukásra áll.

d)

Nyílt tanítási nap vagy óra Feladata: a szülı nyerjen betekintést az iskola mindennapjaiba, az ott folyó nevelı és oktató tevékenységébe, ismerje meg a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke iskolai életérıl.

e)

Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülık rendszeresen tájékoztatást kapnak a gyerekek tanulásával vagy magatartásával összefüggı eseményekrıl, ill. a különféle iskolai vagy osztályszintő programokról vagy egyéb tudnivalókról. A pedagógusok minden értékelı érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe is bevezetnek. A szóbeli felelet eredményét aznap, az írásbeli 32


4.

számonkérést pedig a dolgozat kiadásakor. Ezeket a bejegyzéseket az osztályfınök rendszeresen ellenırzi. Az elsıs tanító novemberben írásos tájékoztatást ad a tanuló beilleszkedésérıl, elımenetelérıl. A szülıi értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok idıpontját az iskolai munkaterv tanévenként határozza meg. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik útján közölhetik az iskola vezetıivel, nevelıtestületével.

5.

Iskolánkban hagyományosan számítunk a szülık aktív részvételére az alábbiakban: gyermekrendezvények szervezése, bonyolítása szülık-nevelık báljának szervezése szülıi kíséret kirándulásokon, túrákon, úszásoktatáson szülıi közremőködés osztályfınöki órákon, egyéb foglalkozásokon az iskolai alapítvány támogatása ovi suli leendı elsıseink és szüleik számára az iskola megismerésére

6.

Azoknak a szülıknek, akik kiemelkedı munkát végeztek az iskolánkba járó gyermekekért, hagyományosan emléklappal vagy könyvajándékkal mondunk köszönetet a tanévzáró ünnepélyen.

7.

Együttmőködve a város középfokú intézményeivel a 7.- 8. osztályos tanulók és szüleik számára pályaválasztási tájékoztatót szervezünk.

8.

Kulturális bemutatót tartunk a szülık számára. Lehetıséget biztosítunk, hogy a sport területén is gyermek – szülı közös programot találjon, ennek érdekében sport napot szervezünk.

4.7.2 Együttmőködés a tanulókkal A tanulói érdekek képviseletére a tanulóközösség diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti. A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetıje és az osztályfınökök, szaktanárok tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola vezetıivel, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel vagy a szülıi munkaközösséggel. 4.7.3. Együttmőködés az intézmény partnereivel - közoktatási intézményekkel: Óvodákkal Általános Iskolákkal Középiskolákkal Zeneiskolával

33

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja - nem közoktatási intézményekkel: KLIK Polgármesteri Hivatal Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Térségi Népjóléti és Gondozási Központ Várpalota Gál Gyula Városi Sportcsarnok Szindbád Nonprofit Kft. Krúdy Gyula Városi Könyvtár Rendırkapitányság Drogambulancia Történelmi egyházak KÖRPI Alapítványok és civil szervezetek EMET A szakiskola külsı kapcsolatai természetszerőleg szakmai jellegőek. Gyakran kerül sor tapasztalatcserére - ezek elméleti és gyakorlati jellegőek - szakmai konzultációra, mőszaki segítségadásra. Az intézmények közül több gyakorlati oktatóhelyként is szolgál tanulóinknak. Az egészségügyi szakmacsoport és szociális szolgáltatások szakmacsoport kapcsolatai: − − − − − − −

Térségi Népjóléti és Gondozási Központ, Várpalota Cholnoky Ferenc Megyei Kórház, Veszprém Városi bölcsıdék, óvodák Várpalotai, peremartoni, veszprémi idısek otthona Palotahosp Egészségügyi és Szolgáltató Kft. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

A mezıgazdasági szakmacsoport kapcsolatai: − Agrár-szakokatási Intézet − Csopakvin Kistermelıi Pinceszövetkezet Referencia-intézményként szakmai kapcsolatot alakítunk ki a kidolgozott jó gyakorlatokat átvevı oktatási intézményekkel. A kapcsolattartás formája: személyes beszélgetés, telefonos kapcsolattartás, levél ill. email.

4.8 A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatban A diákok érdekeit a diáktanács vezetıi és az ezt segítı tanár képviseli. A nevelıtestület jóváhagyja a diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát, maximálisan figyelembe véve a megfogalmazott igényeket, a diákok érdekeit, jogait és kötelességeit szem elıtt tartva.

34

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja A tanulói érdekek képviseletére a tanulóközösség diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti. A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola vezetıivel, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel vagy a szülıi munkaközösséggel. Iskolánkban a tanulók érdekképviseleti szerve a Diákönkormányzat. A Diákönkormányzat joggyakorlása szempontjából az iskola tanulólétszámának 50%-át meghaladó közösség minısül „nagyobb közösségnek”. Iskolánk Diákönkormányzata jogainak gyakorlása során az iskola igazgatójával illetve a tagintézmény vezetıkkel tart kapcsolatot. Döntési joga van tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjának kialakításában. Véleményezési joga van nagyobb tanulói közösségeket érintı döntések meghozatalában. A tanulócsoportok, osztályok, diákkörök saját életük szabályozására – az Iskola Házirendje szellemében – külön osztálytörvényeket állíthat össze. Tanulóközösségeinknek joguk van az iskolai életet érintı bármilyen kérdésben a szervezett véleménynyilvánításra. A szervezett véleménynyilvánítást kezdeményezheti az iskola a Diákönkormányzat, egy osztály igazgatója, az osztályfınök és a szaktanárok, képviselete, a tanulók nagyobb közössége. A szervezett véleménynyilvánítást kezdeményezınek a véleménynyilvánítás tartalmát, keretét, helyszínét, idıpontját egyeztetni kell az iskola igazgatójával és az érdekelt felekkel. A Diákönkormányzatot az intézmény igazgatója által 5 évre megbízott pedagógus vezeti.

4.9 A tanulmányok alatti vizsgák, az alkalmassági vizsga és a szóbeli felvételi vizsga szabályai Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgák: • • •

osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga.

A tanulmányok alatti vizsgák célja: •

•

azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idı alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.

35

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény helyi tantervében meghatározott elvárt fejlesztési eredményeivel. Az értékelés rendje

A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján a következıként határozandó meg: 0%-29% 30%-49% 50%-74% 75%-89% 90%-100%

elégtelen elégséges közepes jó jeles

A vizsgáztatás írásban történik, szükség esetén szóbeli kiegészítés történhet. A szakiskolába felvételizı diák számára az egyes szakmák esetén a szakmának megfelelı, a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott alkalmassági vizsga elvégzése kötelezı. A szakiskolába a tanulók tanulmányi eredményük alapján kerülnek felvételre, az intézmény külön szóbeli felvételi vizsgát nem szervez.

4.10. Az intézménybe való felvétel és az átvétel szabályai Az iskolai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Elsısorban az iskola kijelölt körzetébe tartozó tanulókat vesszük fel, szabad férıhely esetén a város egész területérıl. A felvételrıl, átvételrıl az intézmény vezetıje dönt. Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél elınyben részesíti a halmozottan hátrányos helyzető gyermekeket, tanulókat. Elsı évfolyamba lépés feltétele: - megfelelı életkor elérése - az óvoda vagy az EPSZSZ szakvéleménye - jegyzıi intézkedés esetén a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Egységes Pedagógia Rehabilitációs Bizottsággal történı külön egyeztetés alapján - a szülı igénye Szakiskolai felzárkóztató oktatásba átvétel feltétele: A közoktatási törvény 27. § (8) foglaltaknak megfelelıen.

36

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja A 9. évfolyamba átvétel feltétele: 8. osztályos bizonyítvány. A 10. évfolyamba átvétel feltétele: 9. osztályos bizonyítvány. Szakképzı évfolyamba átvétel feltétele: A szakmai programokban meghatározottak szerinti végzettség. Magasabb évfolyamba való átvételnél az adott szakképesítésre vonatkozó szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek megléte.

4.11.

Elsısegély-nyújtási feladatok

alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos

Minden tanév elsı óráján, osztályfınöki órákon a „Ne árts!”alapelv szem elıtt tartásával a korosztálynak megfelelıen történik a baleset-megelızés és az elsısegélynyújtás megtanítása. Hangsúlyozni kell minden korosztálynál a saját testi épségük megóvásának fontosságát. Fel kell hívni a tanulók figyelmét az iskolai baleseti veszélyforrásokra, azok megelızésének módjára. • Az elsajátítandó ismeretek témakörei: 1.-2. évfolyam: háztartási balesetek (áram, mint lehetséges veszélyforrás, forrázás, leesés, vágott sérülések). 3.- 4. évfolyam: veszélyes és veszélytelen helyzetek, betegápolás, fertızı betegségek megelızése, segítséghívás formái, házipatika 5.- 6. évfolyam: elsısegélynyújtás alapjai a gyakorlatban (vérzés típusok és ellátásuk, égési, napégési sérülések és ellátásuk, szúrt, vágott, harapott sérülések, törés, rándulás, ficam, fulladás) 7.- 8. évfolyam: közlekedési balesetek, baleseti helyszín, újraélesztés, mit kell és mit szabad tenni? • •

6. évfolyamon egészségtan keretében kapnak a diákok részletesebb ismereteket ezen a területen Szakember (védını) bevonásával háromévenként a felnıttek is részesülnek ilyen jellegő oktatásban.

5. SZOLGÁLTATÁSOK 5.1. A kötelezı tanulási idın túl igénybe vehetı iskolai szolgáltatások Térítésmentes: 37


−

− − − − − − −

lehetıségeinkhez képest minél több szakkör, melyeket a tanulók és szülık igényeinek figyelembevételével, illetve a felzárkóztatást, tehetséggondozást szem elıtt tartva szervezünk ingyenes az iskolai könyvtár használata minden tanulónak a tanulmányi és egyéb versenyekre, szereplésekre való felkészítés konzultáció tanulási problémákról reggeli ügyelet napközis felügyelet tanuló szoba szakkörök, sportkör

Amennyiben az iskola anyagi lehetıségei szőkebbé válnak, a szakköröket és a versenyeztetést csak térítés ellenében tudjuk biztosítani. Térítéses (szülıi beleegyezés alapján): − −

úszás, korcsolyázás, hangverseny, színház és mozi látogatás táborok: sítábor, erdei iskola, nyelvi tábor, nyári táborok, Erzsébet tábor

5.2. Szociális szolgáltatások -

ingyenes tankönyv biztosítása a rászorulóknak a törvényben elıírtak szerint segélyezés /a fenntartó hatásköre, az ifjúságvédelmi felelıs javaslatot tehet / ösztöndíj lehetıségek szakiskolai tanulók részére, esetlegesen rászorultságtól függıen alapítványi támogatással. kedvezményes étkezések támogatás igényelhetı a hatályos jogszabályok alapján tanulói felügyelet Napközi 1/2 7-tıl (kérés alapján 6 órától) 16.30 óráig vehetı igénybe. Egészségügyi vizsgálatok megszervezése. Szakiskolai tanulók részére kollégiumi férıhelyet tudunk biztosítani nevelıtanári felügyelettel a Faller Jenı Szakközépiskola és Szakmunkásképzı Intézet illetve a Magániskola kollégiumában. / Ellátás térítésmentes, az étkezésért fizetni kell./

38


HELYI TANTERVEK

39


6. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 6.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanulók magasabb évfolyamba lépésérıl minden esetben az iskola tantestülete dönt. Magasabb évfolyamba léphet a tanuló, • ha a tantárgyi követelményeket a tanév során sikeresen teljesítette • sikeres javítóvizsgát tett

6.2. Ellenırzés, értékelés 6.2.1. A tanulók ellenırzésének, értékelésének alapelvei Az ellenırzés, számonkérés szempontjai: -

a tantervi követelményeknek való megfelelés

-

folyamatos, rendszeres legyen

-

differenciált, személyre szóló, ösztönzı hatású legyen

-

ügyelni kell a szóbeliség és írásbeliség megfelelı arányára

-

a számonkérést minden esetben kövesse értékelés

-

a tanuló egy tanítási napon legfeljebb két tantárgyból írjon témazáró dolgozatot

-

tárja fel a mutatkozó hiányosságokat, irányuljon a fejlesztésre

-

legyen folyamatos visszajelzés a tanuló, a pedagógus és a szülı számára a tantárgyi követelmények teljesítésérıl, a gyermek magatartásáról, szorgalmáról

A minısítést elsısorban az alapján végezzük, hogy a tanuló teljesítménye hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez. Lehetıség szerint figyelembe vesszük, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak (fejlıdtek-e vagy hanyatlottak) az elızı értékelés óta. Az elıírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli feladata, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırizzük. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

40

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja A tanév során a tanulónak megfelelı számú érdemjegyet kell szereznie. Heti 1 órás tantárgynál félévente minimum 3, 2 órás tárgynál minimum 4, heti 3 vagy ennél több órás tárgynál félévente minimum 5 érdemjegyet kell szerezni! A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt a tárgyat tanító nevelı értesíti az értesítıkönyvön keresztül. Az értesítıkönyv bejegyzéseit az osztályfınök kéthavonta ellenırzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Bukásra álló, gyengén teljesítı tanuló szüleit legkésıbb december elején illetve április közepén értesíteni kell. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítményt pontozás érdemjegyekre történı átváltását - a munkaközösségek által meghatározott arányok alapján végzik. A sajátos nevelési igényő (SNI, BTM) tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. Esetükben a beszámoltatás és értékelés speciális szabályok szerint történhet. A tanulók teljesítményét, elımenetelét a tanítási év közben szóbeli vagy írásbeli szöveges értékeléssel, illetve 5 fokozatú érdemjeggyel értékeljük, félévkor és év végén osztályzattal minısítjük. Az érdemjegyek megkülönböztetése céljából a naplóban egységes színnel jelöljük az osztályzatban különbözı súllyal szereplı érdemjegyeket. piros témazáró (átlagszámításkor két jegynek számít) kék felelet, gyakorlat, rajz, egyéb produktum zöld győjtımunka, verseny, szereplés, kiselıadás, órai munka, felszerelés és házi feladat hiánya (A zöld jegy értékben egyenértékő a kék jeggyel) A témazárók értékelése a következı százalékok alapján történik: 100% -91%=5 90% -81%=4 80% -61%=3 60% -41%=2 40% -0%=1 Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) (Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból kiemelkedı teljesítményt nyújt, az év végi bizonyítványban a jeles minısítés helyett kitőnıt kap.) Az erkölcstan/hittan értékelése az alsó tagozatban a tanév során szövegesen történik, félévkor és tanév végén pedig a következı értékelést kaphatják a tanulók: kiválóan teljesítette, jól teljesítette, teljesítette; felsı tagozatban pedig osztályzattal minısítjük.

41

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Az idegen nyelv és az informatika értékelése 3. évfolyamban szövegesen történik (kiválóan tejesítette, jól teljesítette, gyengén teljesítette), a 4. évfolyamtól osztályzattal minısítjük. A tantárgyakba beépített modulok értékelése az adott tantárgy keretén belül történik és beleszámít a tantárgy osztályzatába. Félévi és év végi értékeléskor a tanulók érdemjegyeik átlaga alapján kapják az osztályzatot. (Az 5 és a 6 tized közötti átlagok kerekítésérıl a szaktanár dönt)

Az értékelés funkciói szerint lehet: − diagnosztizáló − formatív vagy segítı − leíró, minısítı Az értékelés formái: − írásbeli − szóbeli Mérési rendszerünk Az országosan elıírt kötelezı méréseket elvégezzük. A tanév-elıkészítı értekezleten meghatározzuk, az éves munkatervben rögzítjük az adott évben évfolyamonként elvégzendı egyéb méréseket.

6.2.2. A tanulók számonkérésének tartalmi és formai követelményei

42


A tanulmányi elımenetel értékelésének szinterei, ütemezése, dokumentálása Kit? 1-8. évfolyam tanulóit évközben

Mit? Tanulmányi elımenetelt a szaktárgyi követelmények alapján, kötelezı tárgyaknál

Ki? Az osztályban tanítók, szaktanárok

Mikor? Folyamatosan

1. évfolyam tanulóit

Félév végén, tanév végén

2. évfolyam tanulóit

Félévkor

3-8. évfolyam tanulóit 2-8. évfolyam tanulóit

Félév végén Tanév végén

1-8. évfolyam tanulóit

Választható tantárgyak, modulok

Szaktanár

Folyamatosan Félév végén

Tanév végén

Javítóvizsgára, osztályozóvizsgára kötelezett tanulókat

Tanulmányi elıremenetel a szaktárgyi követelmények alapján

Vizsgabizottság

Évente meghatározott idıpontban

Milyen formában? 1. évfolyam: szóban és szimbolikus jelek alkalmazásával 2-8. évfolyam: osztályzattal is Tantárgyanként: szummatív minısítés, kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul. Szöveges értékelés: szempontrendszer alapján Tantárgyanként: szummatív minısítés, kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul. Szöveges értékelés: szempontrendszer alapján Osztályzattal Kitőnı, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen minısítéssel Osztályzattal Osztályzattal, illetve szövegesen (kiválóan teljesítette, jól teljesítette, teljesítette) Osztályzattal, illetve szövegesen (kiválóan teljesítette, jól teljesítette, teljesítette) Osztályzattal

Dokumentálás Tf., N.

Félévkor: N., Tf. Év végén: N., B mellékletként, Tl.

Tf., N. Tl., N., B. Tf., N. Tf., N.

Tl., N., B

Tl., N., B., Javító vizsgajegyzıkönyv

AMENNYIBEN AZ ISKOLA INDOKOLTNAK LÁTJA, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÉT KIEGÉSZÍTHETI MÁS ÉRTÉKELÉSI FORMÁVAL IS 43

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja 6.2.3. Magatartás, szorgalom, jutalmazás, elmarasztalás A magatartás értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk, az alsó tagozaton szöveges értékelést is használunk. A félévi értesítıben (ellenırzıben) érdemjegyet, az év végi bizonyítványban szöveges értékelést írunk (példás, jó, változó, rossz). A tanuló magatartását az osztályfınök legalább minden második hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. - Az iskolában a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei általában a következık: Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja a tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti önként vállal feladatokat és azokat teljesíti tisztelettudó társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan, elızékenyen, segítıkészen viselkedik − az osztály- és az iskolaközösség életében aktívan részt vesz − óvja és védi az iskola felszereléseit, a környeztet − nem kapott írásbeli figyelmeztetést − − − − − −

Jó (4) az a tanuló, aki: − − − − − −

a házirendet betartja a tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik feladatait a tıle elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt nem kapott írásbeli intıt vagy megrovást

Változó (3) az a tanuló, aki: − − − − − − −

az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül feladatait nem teljesíti minden esetben idınként társaival, illetve a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik igazolatlanul mulaszt osztályfınöki intıt kapott

44

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Rossz (2) az a tanuló, aki: − − − − − − −

a házirend elıírásait sorozatosan megsérti feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, akinek viselkedése romboló hatású, több alkalommal igazolatlanul mulaszt igazgatói figyelmeztetésben vagy ennél magasabb fokú büntetésben részesült

Igazgatói figyelmeztetés után az osztályfınöki munkaközösség dönti el, hogy további vétség esetén milyen fokú elmarasztalás következzen. A szorgalom értékelése A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk. /Félévi értesítésben érdemjegyet írunk, az év végi bizonyítványba szöveges értékelés kerül (példás, jó, változó, hanyag). A tanuló szorgalmát az osztályfınök legalább minden 2. hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei általában a következık: Példás (5) az a tanuló aki: − − − − − −

képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi pontosan, megbízhatóan végzi munkáját a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz a taneszközeit a tanítási órákra mindig elhozza, és ezek tiszták, rendesek.

Jó (4) az a tanuló, aki: − képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt − rendszeresen, megbízhatóan dolgozik − a tanórákon többnyire aktív − többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkoztatásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízást teljesíti akinek: − taneszközei tiszták, rendezettek

45

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Változó (3) az a tanuló, akinek: − tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitıl − tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti − felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik aki: − érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja − önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik Hanyag (2) az a tanuló, aki: − − − − − − −

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait folyamatosan nem végzi el rendetlen, taneszközei, felszerelése rendszeresen hiányos, a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen

Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy pályázati anyagot készít, bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái:

Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, DÖK vezetıi dicséret, napközis nevelıi dicséret, osztályfınöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelıtestületi dicséret

46

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja (Igazgatói és nevelıtestületi dicséret három elızı fokozatú dicséret után következı fokozatként is járhat)

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedı szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık.

o

Az egyes tanévek végén kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak

o

A nyolc éven át példás magatartású, kitőnı vagy jeles eredményt elért tanuló, aki több éven át kimagasló eredménnyel képviselte iskolánkat, emlékplakettet, oklevelet és könyvjutalmat kaphat, amelyeket a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehet át. Az emlékplakett odaítélésérıl a tantestület dönt.

o

Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, - az elsı három helyezett oklevelet kap, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók osztályfınöki dicséretben részesülhetnek.

o

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók osztályfınöki, szaktanári vagy igazgatói dicséretben részesülnek a verseny nehézségi fokának és az elért eredménynek megfelelınek.

o

A diákönkormányzat, és az iskolai alapítvány – ha az anyagi fedezet biztosított – kirándulással jutalmazza azokat a tanulókat, akik legalább jó magaviseletőek, és a tanév során eredményesen képviselték iskolánkat. A sportban kiemelkedı teljesítményt elért tanulók jutalmazását a tantestület egyénenként bírálja el.

o

A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.

47


Elmarasztalások Azt a tanulót, aki •

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

•

a házirend elıírásait megszegi,

•

igazolatlanul mulaszt,

•

bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái: •

szaktanári figyelmeztetés,

•

napközis nevelıi figyelmeztetés,

•

osztályfınöki figyelmeztetés,

•

osztályfınöki intés,

•

osztályfınöki megrovás,

•

igazgatói figyelmeztetés,

•

igazgatói intés,

•

igazgatói megrovás,

•

tantestületi figyelmeztetés,

•

tantestületi intés,

•

tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.

48


7. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI Az otthoni feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy egy átlagos képességő tanuló képes legyen megfelelni az iskolai elvárásoknak oly módon, hogy két tanítási nap között pihenésre és kikapcsolódásra is legyen módja. A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek gyakorlásának alapvetı terepe az otthoni munka. E pedagógiai tevékenység a tanórán megadott házi feladatok önállóan történı elkészítése révén valósul meg. A házi feladat formáját tekintve lehet: − szóbeli − írásbeli tevékenységet igénylı − egyéb produktum − győjtımunka Idıtávot tekintve: − tanóráról-tanórára − hosszabb idıtávra kijelölt feladat Jellegét tekintve: − kötelezıen elıírt − szorgalmi feladat A házi feladatok kiadásának elvei: • A házi feladat alapvetıen a tanórán elsajátított tudásanyag rögzítését, elmélyítését, gyakorlását szolgálja. • A hosszabb idıtávra kijelölt feladatok is vegyék figyelembe a tanulók napi terhelésének mértékét, a feladatok kiadásánál a beadási határidı kerüljön írásban rögzítésre • Az írásbeli házi feladat minısége, illetve elkészítésének sorozatos elmulasztása szaktárgyi érdemjeggyel is értékelhetı. A felszerelés hiánya annak mértékében von maga után büntetést, amennyire az befolyásolja a munkavégzést.

49


8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A tanulók fizikai állapotát évente, a tanév rendjében meghatározottak szerint mérjük, a NETFITT mérési rendszer segítségével az 5-8. évfolyamon.

9. A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Az oktatómunkát elısegítı tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásáról a tankönyvrendelések idıpontjáig, a szülıi munkaközösség véleményének meghallgatásával, az adott szakmai munkaközösség, vagy a tantestület véleménye alapján az osztálytanító, a szaktanár dönt. A kiválasztás elvei: • A kiválasztott tankönyvek, segédletek, taneszközök illeszkedjenek tantervünkhöz, hatékonyan segítsék a tanítás- tanulás folyamatát. • • • • • • •

feleljenek meg a kerettantervi követelményeknek a tankönyvek, munkafüzetek, segédanyagok szövegezése, képanyaga, feladatok típusai feleljenek meg a tanulók életkori sajátosságainak adjon lehetıséget a tanulók differenciált foglalkoztatására az egyes évfolyamok tankönyvei, tankönyvcsaládjai egymás anyagára épüljenek feleljen meg a kompetencia alapú oktatás akkreditációs követelményeinek: 2008. május 16-án vagy az ezt követı idıszakban lett tankönyvvé nyilvánítva a taneszközök alkalmasak legyenek a tartós igénybevételre Beszerzésük a tanulók és szüleik számára ne okozzon megoldhatatlan anyagi terhet.

Azoknak a tanulóknak, akik ingyen tankönyvi ellátásra jogosultak, az iskola könyvtárából biztosítunk kölcsönzési lehetıséget.

50


10. VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK, CSOPORTBONTÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI Hagyományaink szerint a következı foglalkozásokból lehet választani: Rajz szakkör Énekkar Sportfoglalkozások Néptánc Logikai készségfejlesztı Helytörténet Vöröskereszt Turisztika Népdaléneklés Számítástechnika Szavalókör Barkács Környezetvédelem Báb szakkör Dramatizált játékok (idegen nyelven is) Kézmőves foglalkozások Színjátszókör Idegen nyelv A ténylegesen induló foglalkozásokat minden tanévben az éves Munkatervben rögzítjük. Az indítás szempontjai: szülıi és tanulói igények megfelelı létszámú jelentkezés a tehetséggondozás és felzárkóztatás segítése megfelelı képzettségő szakember álljon rendelkezésre érvényesüljön az egyenletes terhelés elve Csoportbontásokat lehetıség szerint a magas létszámú osztályoknál, csoportoknál és a nívócsoportok kialakításánál alkalmazunk.

51


11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEINK • Alakuljon ki a tanulókban a helyes szokások, napirend kialakításának igénye (személyi higiéné, tisztaság, munka és pihenés helyes aránya, egészséges öltözködés) • Legyen fontos tanulóink számára a korszerő, egészséges táplálkozás • Egészségmegırzı mozgás, sportolás, helyes testtartás kialakítása • A lelki folyamatok kóros elváltozásának megelızése • Betegápolással, elsısegélynyújtással kapcsolatos ismeretek elsajátítása • Balesetvédelem oktatásának fontossága

12. KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEINK Hosszú távú célunk, jövıképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: • a környezettudatos magatartást és életvitelt • a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı, takarékos magatartást és életvitelt • a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelıs magatartást, annak megırzésének igényét és akaratát • a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség ırzését • a rendszerszemléletet • tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését • az egészséges életmód igényét, és elsajátítatni az ehhez vezetı technikákat, módszereket. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, a környezet – és természet szeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. A 90-es évek közepe óta ezért tudatosan foglalkozunk a környezeti neveléssel. Második alkalommal nyertük el az ÖKO iskola címet. A környezeti nevelés szinterei: tanítási órák, kihelyezett tanítási órák tanórán kívüli tevékenységek • napközis tevékenység • zöld szakkörök • természetkutató tábor • kirándulások, tanulmányi kirándulások, túrák • erdei iskola • jeles napok megünneplése • vetélkedık, környezeti nevelési akciók, pályázatok • iskolakert, iskolaudvar • tantermek tisztasága, rendje

52


13. A TANULÓK ESÉLYEGYENLİSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Intézményünkben fontos feladatnak tartjuk, hogy biztosítsuk a szegregációmentességet és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Ezen belül alapvetı, hogy az intézmény biztosítsa a szolgáltatásaihoz való egyenlı hozzáférést, helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzető gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az esélyegyenlıség biztosítására a beiratkozásnál, felvételnél, az oktató- nevelı munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói elımenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerıforrás fejlesztésben, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a szülıkkel való kapcsolattartásban. Részletes akcióterv megtalálható az intézmény Esélyegyenlıségi programjában.

53


14. A VÁRKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA TANTERVE, ÓRATERVEI 14.1. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében vállalt feladatok továbbvitele 2009/2010 Szövegértésszövegalkotás Matematika Szociális komp. Angol nyelv Német nyelv

4.a 2.b 3.b 1.b 2.b 2,a 3.a 4.b 5. 4. 4.

2010/2011 3.b 4.b 2.a 2.b 3.b 3.a 4.a

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2 4.b.

3.a

4.a

2.b 4.a 1. a,c

3.b

3.a 3.b 4.b 4.a 2. 5., 6., 7. 4. 4.

5., 6. 4. 4.

2. 3. 5., 6., 7., 8. 4. 4.

2. a,c

2014/2015 4.b 2. 3.a,c

2. 3. 4. 5., 6., 7., 8. 4. 4.

3. 4. 5., 6., 7., 8. 4. 4

1. 2. 3. 4. 4. 6.

1. 2. 3. 4. 4. 6.

Új oktatásszervezési eljárások Témahét

1.b 2.b

2.b 3.b 1.

3.b 4.b 2.

Témahét ( erdei iskola)

4. 5.

4.

4. 6.

1. 2. 3. 4. 4. 6.

Moduláris német Évi 30 óra Moduláris angol Évi 20 óra 3 hetet meghaladó projekt

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

5-8. évfolyam Az ókori Róma

5-8. évfolyam A történelem korszakai





Tantárgytömbösítés

Történelem 5. évf. Természetis meret 5. évf. Mozgókép-és médiaismeret 8. évf. Testnevelés 1.évf.

Mozgókép-és médiaismeret 8. évf. Testnevelés 1. évf.





IKT-val támogatott órák a kötelezı órák 25%-ában zajlanak. Az új tanulásszervezési eljárások konkrét meghatározása az éves munkatervben kerül kidolgozásra.

54


14.2. Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti kötelezı óraszáma

Iskolánkban az OFI által közreadott kerettantervek helyi tantervvé átdolgozott változatát használjuk. A kompetencia alapú oktatásba bevont osztályok a Sulinova által kiadott kerettanterveket, programtanterveket és programcsomagokat is használják, melyek tartalmazzák a részletes tananyagot és a követelményeket is.

2012/2013-as tanév 1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

8

8

7

7

-

-

1

3

Matematika

5

5

4,5

4

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

5

3

3

3

Informatika

-

-

0,5

0,5

Összesen

22

20

20

22,5

55


2013/2014-es tanév

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Környezetisme ret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Informatika Erkölcstan Összesen

2. 1. új NAT 8 8

3.

4.

7

7

5 1

5 1

1 4,5 1

3 4 2

2 2 1 5 1 25

1 1 1 5 -

1 1 1 3 0,5

1 1 1 3 0,5

22

20

22,5

2014/2015-ös tanév


1. új NAT 8

2. új NAT 8

3.

4.

7

7

5 1

5 1

1 4,5 1

3 4 2

2 2 1 5 1 25

2 2 1 5 1 25

1 1 1 5 0,5

1 1 1 3 0,5

22

22,5

56


2015/2016-os tanév


1. új NAT 8

2. új NAT 8

3. új NAT 7

4. 7

5 1

5 1

5 1,5

3 4 2

2 2 1 5 1 25

2 2 1 5 1 25

2 2 1,5 5 1 25

1 1 1 5 0,5 24,5

2016/2017-es tanév


1. új NAT 8

2. új NAT 8

3. új NAT 7

4. új NAT 7

5 1

5 1

5 1,5

3 4 2

2 2 1 5 1 25

2 2 1 5 1 25

2 2 1,5 5 1 25

2 2 1 5 1 27

57



2012/2013-as tanév

TANTÁRGYAK

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

3

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természertismeret, egészségtan

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

1

Ének-zene

1,5

Hon- és népismeret Vizuális kultúra

1,5 1

1

1

Médiaismeret

1

Informatika

1

1

1

1,5

1

1

1

Testnevelés és sport

5

2,5

2

2

Osztályfınöki

1

1

1

1

Rendelkezésre álló órakeret

25

22,5

25

25

Szabadon tervezhetı órakeret

2

2

2

2

Technika, életvitel és gyakorlat

58


2013/2014-es tanév

TANTÁRGYAK

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


5

4

3

3

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan

1


2

2


2

2

1 2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

1

Ének-zene

1

1,5

Hon- és népismeret

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Médiaismeret

1

Informatika

1

0,5

1

1


1

1

1

1


5

5

2

2

Osztályfınöki

1

1

1

1


28

25

25

25


0

2

2

2

59


2014/2015-ös tanév

TANTÁRGYAK

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


5

5

3

3

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

4

3

3

Erkölcstan

1

1

1


2

2

2

2


2

2,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

Ének-zene

1


1

Vizuális kultúra

1

Médiaismeret

1

Informatika

1

1

1

1


1

1

1

1


5

5

5

2

Osztályfınöki

1

1

1

1


28

28

28

25


0

0

2

2

60


2015/2016-os tanév

TANTÁRGYAK

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


5

5

4

3

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

3

Erkölcstan

1

1

1


2

2

2

2


2

2,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1

1

1

2

1

Ének-zene

1


1

Vizuális kultúra

1

Médiaismeret

1

Informatika

1

1

1

1


1

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfınöki

1

1

1

1


28

28

31

28


0

0

0

2

61


2016/2017-es tanév

TANTÁRGYAK

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


5

5

4

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1


2

2

2

3


2

2,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1

1

Ének-zene

1


1

Vizuális kultúra

1

1

2

1

Informatika

1

1

1

1


1

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfınöki

1

1

1

1


28

28

31

31


0

0

0

0

Médiaismeret

62


15. A VÁSÁRHELYI ANDRÁS TAGISKOLA HELYI TANTERVE, ÓRATERVEI


Az alsó tagozat évfolyamain az OFI által közreadott kerettanterveket használjuk.

2012/2013-as tanév 1.

2.

3.

4.


8

8

8

7

Idegen nyelv

-

-

2

3

Matematika

5

5

5

4

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

5

3

3

3

Informatika

-

-

1

1

22

20

23

23

Összesen Kék= kompetencia alapú órák

63


2013/2014-es tanév 1. új NAT

2.

3.

4.


8

8

8

7

Idegen nyelv

-

-

2

3

Matematika

5

5

5

4

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

2

1

1

1

Rajz

2

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

3

3

Informatika

-

-

1

1

Erkölcstan

1

-

-

-

Összesen

25

22

23

23

Kék= kompetencia alapú órák

64


2014/2015-ös tanév 1. új NAT

2. új NAT

3.

4.


8

8

8

7

Idegen nyelv

-

-

2

3

Matematika

5

5

5

4

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

2

2

1

1

Rajz

2

2

1

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

3

Informatika

-

-

1

1

Erkölcstan

1

1

-

-

Összesen

25

25

25

23

Kék= kompetencia alapú órák

65


2015/2016-os tanév 1. új NAT

2. új NAT

3. új NAT

4.


8

8

7

7

Idegen nyelv

-

-

-

3

Matematika

5

5

5

4

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

2

2

2

1

Rajz

2

2

2

1

Technika

1

1

1,5

1

Testnevelés

5

5

5

5

Informatika

-

-

-

1

Erkölcstan

1

1

1

-

Összesen

25

25

25

25

66


2016/2017-es tanév 1. új NAT

2. új NAT

3. új NAT

4. új NAT


8

8

7

7

Idegen nyelv

-

-

-

3

Matematika

5

5

5

4

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

2

2

2

2

Rajz

2

2

2

2

Technika

1

1

1,5

1

Testnevelés

5

5

5

5

Informatika

-

-

-

-

Erkölcstan

1

1

1

1

Összesen

25

25

25

27

67


15.2. Az 5-8. évfolyam óratervei 5. évfolyam heti órasz. éves órasz. K V

tantárgy

2012 / 2013 6. évfolyam 7. évfolyam heti órasz. éves órasz. heti órasz. éves órasz K V K V

Magyar nyelv

Magyar irodalom Szövegértés-szövegalkotás

Történelem

Idegen nyelv Angol nyelv

4

148

2

74

2

74

4

74

2

74

3

111

3

111

148

3

3*

111

4

148

1 2

74*/37* 4

37

0,5

74

1,5

148

0,5

37

3

1

Földrajz

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,6

1,5

55,5

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

0,5 1

37

1

5

185

2

0,5

37

0,5

18,5

92,5

2

74

2

74

0,5

18,5

18,5

0,5

18,5

37

1

37

1

1

999

23,5

906,5

27

1 K- kötelező óra V-választott óra *-bontott óra kompetencia alapú órák

37

1

37

1

18,5

0,5

18,5

Egészségtan term/biológia

1

37

1

0,5

0,5

0,5

37

18,5

Osztályfőnöki

185

37

0,5

Honismeret-tört

5

1

Tánc - ének Dráma-magyar irod.

148

1

Mozgókép és médiaismeret

Testnevelés

1

55,5

Kémia

Technika és életvitel

74

185

Biológia

Rajz

2 5

Fizika

Ének-zene

74

185

Informatika Természetismeret

2

5

2*/1Matematika Matematika-logika

8. évfolyam heti órasz. éves órasz. K V

37

0,5

0,5

37

962

25

2

999

37

1

Összesen 26

1

1

Választható tantárgy Emelt órasz. Idegen nyelv

37

68


2013/14 5. évfolyam tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Szövegértés-szövegalkotás

éves órasz.

heti órasz. K

6. évfolyam

V

K

5

7. évfolyam éves órasz.

heti órasz.

heti órasz.

V

K

8. évfolyam

éves órasz

V

éves órasz.

heti órasz. K

V

185 5

185

4

148

4

148

Idegen nyelv-angol nyelv 3

111

3

1

148

3

1

148

3

1

148

185

3

1

148

3

1

148

3

1

148

2

74

2

74

2

74

2

74

1

37

2

74

1,5

55,5 1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

Matematika Matematika-logika 4 Történelem,társad. és államp. Ism Erkölcstan Természetismeret

1

Biológia, egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

Mozgókép-és médiaismeret Hon-és népismeret

0,5 1

Technika,életvitel és gyak.

37

37

Egészségtan term/biológia Informatika

0,5

0,5 1

37

0,5

1

37

5

18,5 0,5

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

185

5

185

2

74

2

74

1

37

1

37

1

37

0,5

28

1073

26

999

26

999

26

Testnevelés és sport osztályfőnöki összesen

0,5

37 1036

kompetencia alapú órák

69

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja 2014/2015 5. évfolyam tantárgy

heti órasz. K


heti órasz.

V

K


heti órasz.

V

K

8. évfolyam

éves órasz

V

éves órasz.

heti órasz. K

V

Magyar nyelv és irodalom Szövegértés-szövegalkotás 5

185

5

185

4

148

4

3

111

3

111

3

4

148

4

185

2

74

2

74

1

37

1

37

2

74

2

74

148

148

3

4

148

4

148

2

74

2

74

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5


1

148

Matematika Matematika-logika

Történelem,társad. és államp. Ism Erkölcstan Természetismeret

1

Biológia, egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra

1

37

1,5

55,5

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

Mozgókép-és médiaismeret Hon-és népismeret

0,5 1

37

Egészségtan term/biológia Informatika Technika,életvitel és gyak.

0,5

37

37 0,5

18,5

0,5

18,5

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

5

185

5

185

5

185

2

74

1

37

1

37

1

37

0,5

28

1036

28

1073

29

1147

26,5


0,5

37 1054,5

Kompetencia alapú órák

70

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja 2015-/2016 5. évfolyam tantárgy

heti órasz. K


heti órasz.

V

K


heti órasz.

V

K

8. évfolyam

éves órasz

V

éves órasz.

heti órasz. K

V


185

5

185

4

148

4

3

111

3

111

3

111

3

4

148

4

148

4

185

4

148

2

74

2

74

2

74

2

74

1

37

1

37

1

37

2

74

2,5

92,5 1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

148


148


Történelem,társad. és államp. Ism Erkölcstan Természetismeret Biológia, egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra

1

1

37

1,5

55,5

1

37

1

37

1

37

1

37

2

74

1

37

Mozgóképés médiaismeret Hon-és népismeret

0,5 1

Technika,életvitel és gyak.

37

37

Egészségtan term/biológia Informatika

0,5

0,5

18,5

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

0,5

18,5

5

185

5

185

5

185

5

185

1

37

1

37

1

37

0,5

28

1036

28

1036

31

1184

29


0,5

37 1147


71

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja 2016/2017 5. évfolyam tantárgy

heti órasz. K


heti órasz.

V

K


heti órasz.

V

K

8. évfolyam

éves órasz

V

éves órasz.

heti órasz. K

V


185

5

185

4

148

4

148

3

111

3

111

3

111

3

111

4

148

4

148

4

148

4

2

74

2

74

2

74

3

111

1

37

1

37

1

37

1

37

2

74

2,5

92,5 1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

1,5

55,5

Idegen nyelv-angol nyelv


Történelem,társad. és államp. Ism Erkölcstan Természetismeret Biológia, egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon-és népismeret Informatika Technika,életvitel és gyak.

1

185

1

37

1,5

55,5

1

37

1

37

1

37

1

37

2

74

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

5

185

5

185

5

185

5

185

1

37

1

37

1

37

1

37

28

1036

28

1036

31

1147

31

1184



72


15.3. A kompetencia alapú oktatás továbbvitele a 2009/2010 –tıl felmenı rendszerben A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében vállalt feladatok továbbvitele 2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

2015/2016

2016/2017

2.o 3.o. 5.b

3.o 4.o. 5.o 6.b

1.o 4.o 5.o 6.o 7.b

2.o 5.o 6.o 7.o

3.o 6.o 7.o 8.o

4.o 7.o 8.o

5.o 8.o

6.o

1.o 5.o

2.o 3.o 7.a

3.4 4.o 8.a

4.o 5.o

5.o 6.o

6.o 7.o

7.o 8.o

A modul

1.o 2.o 6.a

Angol nyelv

5.o

6.o

6.o

7.o

8.o

5.o

6.o

Szövegértésszövegalkotás A modul

Matematika

73

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Új oktatásszervezési eljárások: 2009/2010 Témahét

2010/2011

5.o

2011/2012

2012/2013

2.o Az erdı

1.o „Mihály-napi vásár”

A bakonyi falu Erdei iskola témahét

Kihelyezett tanóra

Moduláris órák

3.o 4.o A Balatonfelvidék

5.o

3.o

4.o

4.o

Állatkert

A vár

Moha„tikverés”

5.o angol

5.o angol

6.o angol

2013/2014

2014/2015

4.o 6.o

4.o 6.o

2015/2016

2016/2017

A Balatonfelvidék

6.b magyar 3 hetet meghaladó projekt

2.o

Mőveltségi terület tantárgyi bontás nélkül

Magyar nyelv és irodalom 5. 6.o

1.o Adventkarácsony

A földön élı állatok

4.o Farsang magyar nyelv és irod.5.6.o

A 2013/14-es tanévtıl az új oktatásszervezési eljárások konkrét vonatkozásait az éves munkatervben határozzuk meg.

74


16. AZ INOTAI TAGISKOLA HELYI TANTERVE, ÓRATERVEI

16.1. Kompetencia alapú oktatás haladási terve

Tanév

Belépı osztályok és kompetencia területek

2009-2010

1.

2010-2011

1.

2011-2012

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Mat.

Szé.

Szé.

A.

3.

4.

5.

6.

7.

Szé.

Mat.

Szé.

A.

3.

4.

5.

6.

7.

Mat.

Szé.

Mat.

Szé.

2.

2.

7.

8.

8.

8.

A. 2012-2013

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Szé.

Mat.

Szé.

Mat.

Szé.

8.

A. 2013-2014

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Mat.

Szé.

Mat.

Szé.

Mat.

Szé.

A. 2014-2015

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Szé.

Mat.

Szé.

Mat.

Szé.

Mat.

A.

75

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Rövidítések: Mat. = matematika – logika kompetencia terület Szé. = szövegértés - szövegalkotás kompetencia terület A. = angol idegen nyelvi kompetencia terület

76


ALSÓ TAGOZAT 2012/2013-as tanév

évfolyam Magyar nyelv és irodalom

1

2

3

4

8,5

8,5

8

7

Idegen nyelv

2

Matematika

4

4

4

4

Környezetismeret

1

1

1,5

2

1,5

1,5

1,5

1,5

Rajz

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

5

3

3

3

Ének-zene

Informatika Összesen

1 22

20

20

22,5

Kompetencia alapú oktatásba bevont területek: 3. osztály szövegértés – szövegalkotás 4. osztály matematika - logika

Az új tanulásszervezési eljárások konkrét tartalma és megvalósulása minden tanévben az éves munkatervben kerül meghatározásra és kidolgozásra.

77


16.2. Az 1-4. évfolyam óratervei

2013/2014-es tanév


1. évf. KT 2013.

2

3

4

8

8,5

8

7

Idegen nyelv

2

Matematika

5

4

4

4

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

2

1,5

1,5

1,5

Rajz

2

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

3

3

Informatika

1

Erkölcstan

1

Összesen

25

22

20

22,5

Kompetencia alapú oktatásba bevont területek: 3. osztály matematika - logika 4. osztály szövegértés – szövegalkotás


78


2014/2015-es tanév


1 évf. KT 2013.

2 évf. KT 2013.

3

4

8

8

8

7

Idegen nyelv

2

Matematika

5

5

4

4

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

2

2

1,5

1,5

Rajz

2

2

1

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

3

Informatika

1

Erkölcstan

1

1

0

0

Összesen

25

25

22

22,5

Kompetencia alapú oktatásba bevont területek: 3. osztály szövegértés – szövegalkotás 4. osztály matematika - logika


79


2015/2016-os tanév


1 évf. KT 2013.

2 évf. KT 2013.

3 évf. KT 2013.

4

8

8

7

7

Idegen nyelv

2

Matematika

5

5

5

4

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

2

2

2

1,5

Rajz

2

2

2

1

Technika

1

1

1,5

1

Testnevelés

5

5

5

5

Informatika

1

Erkölcstan

1

1

1

0

Összesen

25

25

25

24,5

2016/2017-os tanév


1 évf. KT 2013.

2 évf. KT 2013.

3 évf. KT 2013.

4 évf. KT 2013.

8

8

7

7

Idegen nyelv

3

Matematika

5

5

5

4

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

2

2

2

2

Rajz

2

2

2

2

Technika

1

1

1,5

1

Testnevelés

5

5

5

5

Erkölcstan

1

1

1

1

Összesen

25

25

25

27

80


16.3. Az 5-8. évfolyam óratervei 2012/2013-as tanév Évfolyamok/tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Környezet Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki egészségtan etika Hon-és népismeret Mozgókép és médiaismeret Kötelezı óraszám

5. évfolyam 5 2 2,5 4 0,5 1,5 1

1 1 1 5

6. évfolyam 5 2 2,5 4 1 1 1

1 1 1 2,5

7. évfolyam 3,5

8. évfolyam 3,5

2 3 3 1

2 3 3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

1 0,5

0,5

25

22,5

25

0,5 25

Az egészségtan modul a természetismeret, környezetismeret tantárgyba Kompetencia alapú oktatásba bevont évfolyamok és kompetencia területek:

beépítve.

5. osztály szövegértés – szövegalkotás kompetencia terület 6. osztály angol – idegen nyelvi kompetencia terület matematika - logika kompetencia terület 7. osztály szövegértés – szövegalkotás kompetencia terület Moduloktatás: 6. évfolyam angol: 30 óra Tantárgytömbösítésbe bevont órák: a nevelı választhatja ezt a lehetıséget, megvalósítása minden tanévben a munkatervben meghatározottak szerint. Mőveltségterület tantárgyi bontás nélkül: a szövegértés – szövegalkotás kompetencia alapú oktatásba bevont tanulócsoportokban Az új tanulásszervezési eljárások konkrét tartalma és megvalósulása minden tanévben az éves munkatervben kerül meghatározásra és kidolgozásra. 81


2013/2014-es tanév Évfolyamok/tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Erkölcstan Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Környezet Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon-és népismeret Rajz Mozgókép és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport Etika Osztályfınöki Kötelezı óraszám

5. évf. KT 2013. 5

6. évfolyam 5

2 1 3 4 1 2

7. évfolyam 3,5

8. évfolyam 3,5

2

2

2

2,5 4 1 1 1

3 3 1

3 3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 0,5 1 2,5

1

1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1

0,5 1

1

1 5

1 5

1 2,5 1

1 28

25

25

0,5 25

Az egészségtan modul a természetismeret, környezetismeret tantárgyba beépítve. Kompetencia alapú oktatásba bevont évfolyamok és kompetencia területek: 5. osztály matematika - logika kompetencia terület 6. osztály angol – idegen nyelvi kompetencia terület szövegértés – szövegalkotás kompetencia terület 7. osztály matematika - logika kompetencia terület 8. osztály szövegértés – szövegalkotás kompetencia terület Moduloktatás: 6. évfolyam angol: 30 óra

Mőveltségterület tantárgyi bontás nélkül:

82

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja a szövegértés – tanulócsoportokban

szövegalkotás

kompetencia

alapú

oktatásba

bevont


83


2014/2015-ös tanév Évfolyamok/tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Erkölcstan Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Környezet Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon-és népismeret Rajz Mozgókép és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport Etika Osztályfınöki Kötelezı óraszám

5. évf. KT 2013. 5

6. évf. KT 2013. 5

2 1 3 4 1 2

2 1 3 4 1 2

7. évfolyam 8. évfolyam 3,5 3,5 2

2

3 3 1

3 3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 0,5 1 2,5

1

1,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1

1

1

1 5

1 5

1 5 0,5

1 28

1 28

0,5

27,5

0,5 25

Kompetencia alapú oktatásba bevont évfolyamok és kompetencia területek: 5. osztály szövegértés – szövegalkotás kompetencia terület 6. osztály angol – idegen nyelvi kompetencia terület matematika - logika kompetencia terület 7. osztály szövegértés – szövegalkotás kompetencia terület 8. osztály matematika - logika kompetencia terület Moduloktatás: 6. évfolyam angol: 30 óra Mőveltségterület tantárgyi bontás nélkül: a szövegértés – szövegalkotás kompetencia alapú oktatásba bevont tanulócsoportokban


84


2015/2016-ös tanév

Évfolyamok/tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Erkölcstan Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon-és népismeret Rajz Mozgókép és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki Kötelezı óraszám

5. évf. KT 2013. 5 2 1 3 4 1 2

6. évf. KT 2013. 5 2 1 3 4 1 2

7. évf. KT 2013. 4 2 1 3 4 1

3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 0,5 1 5 0,5 27,5

1

1,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1

1

2

1 5 1 28

1 5 1 28

1 5 1 31

0,5

85

8. évfolyam 3,5 2


2016/2017-es tanév

Évfolyamok/tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Erkölcstan Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon-és népismeret Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki Kötelezı óraszám

5. évf. KT 2013. 5 2 1 3 4 1 2

6. évf. KT 2013. 5 2 1 3 4 1 2

7. évf. KT 2013. 4 2 1 3 4 1

3 1 3 4 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1 5 1 31

1

1,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1 1 5 1 28

1 1 5 1 28

2 1 5 1 31

0,5

86

8. évf. KT 2013. 4


17. A Várkerti Szakiskola helyi tanterve 1. A tanulók felvételének feltételei A szakiskolába elsısorban Várpalota szociálisan hátrányos helyzető fiataljait várjuk, szabad férıhely esetén a környezı települések tanulóit is felvesszük. A tanulói jogviszony létesítése: - A tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. - A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. - A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik, az e célra forgalomba hozott felvételi jelentkezési lapon, a tanév rendjében meghatározott idıpontig. - A felvételrıl vagy átvételrıl az iskola igazgatója dönt. A felvétel rendszere: A felvételi eljárást a tanév rendjében rögzített elıírásoknak megfelelıen szervezzük, melynek követelményeit és lebonyolításának rendjét a pályaválasztási rendezvények keretében ismertetjük. Beiratkozás: - A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre - Az iskolába a felvett tanulónak személyesen kell beiratkoznia. - A beiratkozás során az iskolát az intézményegység-vezetı és a leendı osztályfınök képviseli - A beiratkozáskor a tanulónak be kell mutatni a személyi igazolványát, vagy születési anyakönyvi kivonatát és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványát, továbbá a szakképzı évfolyamra történı beiratkozáskor a megfelelı iskolai elıképzettséget igazoló bizonyítványt, szükség esetén egészségügyi pályaalkalmassági szakvéleményt. - A beírt tanulótól az átvett iskolai végzettséget igazoló okmányokat az iskola ırzi és azt az iskolában kiállított új bizonyítvány elsı ízben történı kiadásával egyidejőleg adja vissza. Magántanulói jogviszony: A jogviszony alapja a köznevelési törvény vonatkozó rendelkezése. Ha a tanuló tankötelezettségét a szülı döntése és az iskola engedélye alapján magántanulóként teljesíti, felkészítésérıl a szülı gondoskodik. A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, mely tanulót az iskola valamennyi kötelezı tanórai foglalkozása alól mentesítjük. Továbbhaladás, illetve magasabb évfolyamra lépés feltétele, minden tantárgyból az érdemjegyek megszerzése, félévenkénti különbözeti vagy osztályozóvizsga letételével.

2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanulók magasabb évfolyamba lépésérıl minden esetben az iskolai tantestület dönt. Magasabb évfolyamba léphet a tanuló, • ha a tantárgyi követelményeket a tanév során sikeresen teljesítette • sikeres javítóvizsgát tett A 9. évfolyamba lépés feltétele: 87


8. osztályos bizonyítvány Köznevelési Híd programokba lépés feltételei: A köznevelési törvény 14. § foglaltaknak megfelelıen Szakképzı évfolyamba lépés feltétele: A szakmai programok feltételei szerint. Szakmai vizsgára bocsátás feltétele: A képzések szakmai és vizsgakövetelményeinek megfelelıen. - a szakmai képzés helyi programjai és az érvényben lévı kimeneti és vizsgakövetelmények.

3. Ellenırzés, értékelés 3.1. A tanulók ellenırzésének, értékelésének alapelvei Értékelésünk alapja: - pedagógiai program, - az iskolában alkalmazott kerettantervek Általános alapelvek: - nyilvános - szakszerő - személyre szóló - ösztönzı hatású - folyamatos - kiszámítható - rendszeres - igazságos - személyiséget nem sértı Nem adható szaktárgyi érdemjegy fegyelmezetlenségért, órai hiányzásért, késésért, felszerelés hiánya miatt illetve olyan tananyag számonkérésért, a mely a helyi tanterv követelményeiben nem szerepel. A tanév elején a diákokat tájékoztatni kell az egyes tantervek követelményeirıl, hasonló módon a szülıknek az elsı szülıi értekezleten kell részletes információkat adni az egyes tantárgyak követelményeirıl. A szorgalmi munkát, önkéntes teljesítményt (kiselıadás, győjtımunka, egyéb) minden esetben értékelni kell és lehet osztályzattal is minısíteni.

88

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja 3.2. A tanulók számonkérésének tartalmi és formai követelményei A pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítása érdekében szükséges a tanulók teljesítményének rendszeres mérése, értékelése. Értékelés funkciói szerint: − diagnosztizáló − formatív vagy segítı − leíró, minısítı Értékelés formái: − írásbeli − szóbeli A tanulók teljesítményét, elımenetelét a tanítási év közben 5 fokozatú érdemjeggyel értékeljük, félévkor és év végén osztályzattal minısítjük. Az érdemjegyek megkülönböztetése céljából a naplóban egységes színnel jelöljük az osztályzatban különbözı súllyal szereplı érdemjegyeket. piros kék zöld -

témazáró (átlagszámításkor két jegynek számít) felelet, gyakorlat, rajz, egyéb produktum győjtımunka, verseny, szereplés, kiselıadás, órai munka, felszerelés és házi feladat hiánya (A zöld jegy értékben egyenértékő a kék jeggyel)

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 1-35% (1) elégtelen 36-55% (2) elégséges 56-70% (3) közepes 71-85% (4) jó 86-100% (5) jeles

Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból kiemelkedı teljesítményt nyújt, az év végi bizonyítványban a jeles minısítés helyett kitőnıt kap. Különleges bánásmódot igénylı (SNI, BTM) tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. Esetükben a beszámoltatás és értékelés speciális szabályok szerint történhet.

89

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Az érdemjegyeket az ellenırzı könyvbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni, errıl a szaktanároknak kell gondoskodni. A jegyek beírása az ellenırzı könyvbe a tanuló által, a naplóba a tanár által történik az adott idıpontban. A napló és az ellenırzı könyv egyeztetése az osztályfınök feladata, melyet havi rendszerességgel kell elvégezni. Pályaorientéációs foglalkozásokat a „Megfelelt” illetve „Nem felelt meg” minısítésekkel zárjuk. A tanév végi osztályozó értekezleten a második félévben meghatározott osztályzatoknak meg kell lenni. A szaktárgyi elméleti érdemjegyeket a szaktanár, a gyakorlati foglalkozások érdemjegyeit a szakoktató állapítja meg. A félévi és év végi osztályzatok megállapítása –törtjegy esetén – kerekítéssel történik. Kerekítésnél a matematikai kerekítés szabályait alkalmazzuk (öt tizedtıl felkerekítünk). Félévi és év végi értékeléskor a tanulók érdemjegyeik átlaga alapján kapják az osztályzatot. A témazáró feladatlapok, írásbeli dolgozatok idıpontjait a tanulók részére egy héttel korábban jelezni kell. Az osztályfınökök törekedjenek arra, hogy a szaktanárok egy tanulócsoportban egy napon kettınél több témazáró dolgozatot ne írathassanak! A szaktanároknak gondoskodni kell arról, hogy a témazáró feladatok, írásbeli dolgozatok javítására a megíratástól számított 10 munkanapon belül kerüljön sor. 3.3. Magatartás, szorgalom, jutalmazás, elmarasztalás Magatartás Példás (5) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: o a rábízott feladatot maradéktalanul ellátja, o tanítási órák elıtt, az órán, illetve a szünetekben fegyelmezetten viselkedik, felszereléseit magával hordja, o elıl jár az iskola közösségi munkájának megszervezésében és annak végrehajtásában, o az iskola házirendjét betartja, és társait is azok megtartására ösztönzi, o rendszeresen jár iskolába és igazolatlanul nem mulaszt, o segíti a gyengébb tudású tanulót, o vigyáz az iskola felszereléseire és társait is erre figyelmezteti,

Jó (4) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: o szívesen vesz részt a közösség életében, o a közösség érdekei ellen nem vét, o az iskola házirendjét megtartja, o maximum1 óra/félév igazolatlan mulasztása van, o órák elıtt, az órákon fegyelmezetten viselkedik, o vigyáz az iskola rendjére, tisztaságára, 90


Változó (3) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: o közösségi munkát nem szívesen végez, o tanítási órán nem figyel, mással foglalkozik, o közbeszólásokkal zavarja a tanárt és társait, o rongálja az iskola felszerelését, o társaival agresszívan viselkedik, o rendszertelenül jár iskolába Rossz (2) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: o szándékosan árt a közösségnek és egyes tanulóknak, o a követelményeket rendszeresen megszegi, o több mint 10 óra/ félév igazolatlan mulasztása van, Szorgalom: Példás (5) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: o munkáját úgy végzi, hogy ebben megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, o céltudatosan és ésszerően szervezi meg munkáját, o munkavégzése pontos, megbízható, o minden tantárgyban elvégzi kapott feladatait, Jó (4) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: o figyel az órán, aktív, o házi feladatait elvégzi, o az órákra lelkiismeretesen, képességeinek megfelelıen felkészül, o rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Változó (3) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: o tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, o idıszakonként, rendszertelenül dolgozik, o figyelmetlen, munkájával szemben nem igényes. Hanyag (2) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: o tanulmányi munkájában megbízhatatlan, o figyelmetlen, pontatlan, o feladatait nem végzi el, o valamilyen tantárgyból bukott. Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

91

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja -

iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy pályázati anyagot készít bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomba részesíti

Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret, • osztályfınöki dicséret, • igazgatói dicséret • nevelıtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedı szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. Elmarasztalások Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, • vagy a házirend elıírásait megszegi, • vagy igazolatlanul mulaszt, • vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: • szaktanári figyelmeztetés, • osztályfınöki figyelmeztetés, • osztályfınöki intés, • osztályfınöki megrovás, • igazgatói figyelmeztetés, • igazgatói intés, • igazgatói megrovás, • tantestületi figyelmeztetés, • tantestületi intés, • tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.

92

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja 3.4. Az otthoni felkészülés Hét végére és szünetekre írásbeli és szóbeli feladat adható.

4. Moduláris oktatás A hagyományos szakképzésre irányuló tantervek szemléletükben, tartalmukban és módszereikben hangsúlyosan a tanítástanulás folyamatára koncentrálnak, alapvetıen a képességek fejlesztését célozzák, gyakorlat közeliek. Alapelvek 1. A tanterv moduláris szerkezető. 2. A modulok a mőveltségterület és szakmacsoportok kiemelt tartalmi területeit integráltan kezelik. 3. Az integráció jellemzı a 9–10. évfolyamok gyakorlati oktatás és szakmai alapozó oktatás moduljaira is – az elmélet és gyakorlat feldolgozási módjaiban. 4. A modulok középpontjában a tevékenység által fejleszthetı kompetenciák állnak, feltételezve, hogy a tanulás aktív folyamat. 5. A tevékenység, problémamegoldás segíti a megértés folyamatát, fejleszti a tanulók önismeretét, együttmőködési készségeit, kognitív és tanulási képességeit. 6. A tantervi modulok kiindulópontja mindenkor a tanuló közvetlen tapasztalata, elızetes ismeretei. 7. A tantervi modulok elsıdlegesen nem az ismeretközvetítést, hanem a képességfejlesztést célozzák, a feldolgozásukat célzó tevékenységek a diákokat aktivizálják, cselekedtetik és gondolkodtatják. Ennek megfelelıen kiemelt szerep jut a kooperatív technikáknak, a terepmunkának, a projektnek, a kutatómunkának, a drámapedagógiai módszereknek. A modulok kiválasztásánál a tanulók szükségleteit valamint a munkaerı-piaci igényeket vettük figyelembe. Fontos szempont volt az iskola által biztosítható személyi és tárgyi feltételek valamint az iskola képzési szerkezete, struktúrája. Figyelembe véve a tanulási és társadalmi környezetben bekövetkezett változásokat, sokkal több energiát követel a ma tanárától a mindennapos pedagógiai munka, mint a megszokott rutin. Módszereinkben is lényeges változtatás szükséges, melyekhez elsıként a kooperatív technikák, együttmőködési, konfliktuskezelési, differenciálási, mérési és értékelési módszerek elsajátítását kell célul kitőznie a nevelıtestületeknek, hogy ezeket minél változatosabban, minél eredményesebben alkalmazzák a tanulási-tanítási folyamatban, valamint a hétköznapok pedagógiai problémáinak megoldásában. A 9. évfolyamon a modulok feldolgozása gyakorlati oktatás keretében történik. A gyakorlati oktatás kompetenciaalapú, tevékenység-központú feldolgozása indokolja valamennyi modulja esetén a csoportbontás alkalmazását a tanítási folyamat megszervezésekor.

5. A tanulók fizikai állapotának mérése és értékelése Évente két alkalommal, ısszel és tavasszal mérjük a tanulók fizikai állapotát minden évfolyamon.

93

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Az ötrészes próbarendszer: I. II. III. IV. V.

Cooper-teszt – Az aerob állóképesség mérése Helybıl távolugrás – Az alsó végtag izomereje Hason fekvésbıl törzsemelés - A hátizmok erı- és állóképességének mérése Hanyatt fekvésbıl felülés térdérintéssel Mellsı fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás

Az értékelı táblázat Dr. Mérei Ildikó tesztgyőjteménye alapján történik, melyben benne szerepel a módszertani útmutató is.

6. A taneszközök kiválasztásának szempontjai Az oktatómunkát elısegítı tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásáról a tankönyvrendelések idıpontjáig, az adott szakmai munkaközösség, vagy a tantestület véleménye alapján, a szaktanár dönt. A kiválasztás elvei: • A kiválasztott tankönyvek, segédletek taneszközök illeszkedjenek tantervünkhöz, hatékonyan segítsék a tanítás- tanulás folyamatát. • feleljenek meg a kerettantervi követelményeknek • a tankönyvek, munkafüzetek, segédanyagok szövegezése, képanyaga, feladatok típusai feleljenek meg a tanulók sajátosságainak • adjon lehetıséget a tanulók differenciált foglalkoztatására • a taneszközök alkalmasak legyenek a tartós igénybevételre • beszerzésük a tanulók és szüleik számára ne okozzon megoldhatatlan anyagi terhet.

94


7. Helyi tantervek A jogszabályi változások a szakképzés területén is jelentıs változásokat hoztak, ennek való megfelelés érdekében állítottuk össze a Várkerti Általános Iskola és Szakiskola szakiskolai intézményegységének helyi tantervét.

2014/2015

2015/2016

2016/2017

2017/2018

Felzárkóztató oktatás 10 hónap

1165,5 óra

x

Felzárkóztató oktatás 20 hónap

1165,5 óra

x

Híd I. program

1020 óra

x

x

x

x

Híd II. program 20 hónap/ 1.évf

1260 óra

x

x

x

x

Híd II. program 20 hónap/ 2.évf

1226 óra

x

x

x

9. évfolyam (MT)

1110 óra

x

10. évfolyam

1036 óra

x

10. évfolyam (MT)

1110 óra

11. évfolyam

1110 óra

11. évfolyam (MT)

1221 óra

12. évfolyam

960 óra

12. évfolyam (MT)

1056 óra

1/9. évfolyam

1260 óra

2/10. évfolyam

1296 óra

3/11. évfolyam

1120 óra

Tantervek az adott évfolyamon

2013/2014

Óraszámok

2012/2013

Több éves átmeneti idıszak megtervezésénél figyelembe vettük: - a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék a megkezdett képzésekre vonatkozó hatályban lévı rendelkezéseit - A szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. §-ának (1) és (2) bekezdéseinek a szakiskolai, szakközépiskolai képzésekre vonatkozó átmeneti szabályait. - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl - 4/2013 (IV.05) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekrıl

x

x x

x x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Várható beiskolázás szerint induló évfolyamok az adott tanítási évben

95


1. Szakiskolai képzés a hagyományos rendszerő 2+2 éves oktatási formára (kimenı rendszerben a 2015/2016-os tanév végéig) A szakiskolai tanterv célrendszere A kilencedik-tizedik évfolyamos szakiskolai tanterv célja az oktatás hatékonyságának javítása, a lemorzsolódás csökkentése, a tanulók felkészítése a szakmatanulás elkezdésére Tekintettel arra, hogy a szakiskolába lépık motivációja, felkészültsége, képezhetısége nagyon különbözı, tantervnek egyaránt lehetıvé kell tennie a leszakadó tanulók motiválását, felzárkóztatását, alapkészségeinek fejlesztését, illetve az érettségit adó iskolába átlépni kívánó tanulók igényes fejlesztését is. A tanterv ennek megfelelıen rugalmas feltételeket kíván teremteni a különbözı felkészültségő tanulók fejlesztésére. A kilencedik és tizedik évfolyamon folyó oktatás elsıdleges célja a közoktatási intézményekben az általános mőveltség megszilárdítása Kt.8. (4) a) . Ez a feladat a szakiskolában magában foglalja az alapismeretek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését is. A pedagógiai célok négy területre bonthatók: � a személyiség fejlesztése, � az általános mőveltség megszilárdítását szolgáló képzés folytatása, � a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése, � az élethosszig tartó tanulás megalapozása. A tanterv a hangsúlyt a felzárkóztatásra, az alapvetı képességek-készségek fejlesztésére helyezi. Ugyanakkor figyelembe veszik a szakiskolai kilencedik–tizedik évfolyamos programmal szemben a társadalmi környezet által megfogalmazott, a jogszabályokban megerısített követelményeket is. A kilencedik–tizedik évfolyamos szakiskolai programnak ezért a felzárkóztatás, hiánypótlás, szakmatanulásra való felkészítés mellett biztosítania kell az átlépést más középiskolába és a szakközépiskolai tanulmányokba beszámítható ismereteket is. A személyiség fejlesztése, az általános mőveltség megszilárdítását szolgáló képzés folytatása, a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása nem választhatók el egymástól. A program középpontjában a személyiség fejlesztése és a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése áll. Az ismeretközpontú általános iskolában elszenvedett kudarcok következtében a szakiskolába lépı tanulók személyisége gyakran sérül. Jellemzı tünet az önbizalom hiánya, a visszahúzódás, a társadalom, az iskola értékeinek elvetése, a viselkedési és magatartási zavarok. A személyiség fejlesztésének meghatározó eszköze olyan pedagógiai környezet megteremtése, amely a tanuló tevékenységére épít, és lehetıséget teremt a sikerre. A jelenlegi szakiskolai gyakorlatban a tanuló, aki korábban az általános iskolában gyakran akkor is továbbléphetett, ha csendben maradt a hátsó padban, új követelményekkel találkozik, és nem tud ezeknek megfelelni. Az iskola értékel és büntet. E tanterv koncepciója abban tér el a korábbi gyakorlattól, hogy nem a szakiskolai követelmények teljesülését mérik, hanem arra törekszenek, hogy a belépı tanuló igényeinek és lehetıségeinek megfelelı fejlesztı programot kínáljanak. Alapvetıen módosul a pedagógiai cél: a követelmények teljesítése helyett, a nyitott fejlesztési környezet megteremtése és a tanuló motiválása, aktivizálása, tevékenykedtetése a cél. A szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák körébe: a személyiséghez kapcsolódó kompetenciák, (motiváció, önértékelés, felelısség stb.) a csoportban végzett munkához szükséges szociális kompetenciák, (kommunikációs, együttmőködési és konfliktuskezelı kompetenciák) a tanuláshoz és a munkavégzéshez

96

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja szükséges problémamegoldó képesség, tanulásra való képesség, rendszerezı képesség, az életvezetéshez szükséges kompetenciák, interkulturális kompetenciák és az informatikai eszközök használatához szükséges kompetenciák sorolhatók. A tanulás és a munkavégzés feltétele ezen kívül az alapvetı írás-olvasási, matematikai alapkompetenciák köre, a különbözı ismeretterületekhez (pl. természettudományokhoz) kapcsolódó kompetenciák köre és a szakmai kompetenciák. A szakmatanulás elkezdésének feltétele a megalapozott pályaválasztási döntés. A pályaválasztást segíti a szakmatanulásra való felkészítésben a szakmai alapozó képzés, amennyiben lehetıséget teremt a kiválasztott szakmaterület(ek) megismerésére, a szakmacsoportra jellemzı munkahelyi körülmények, eszközök, feladatok megismerésére, a különbözı szakmák követelményeinek összehasonlítására, a saját képességek, lehetıségek felmérésére és a reális önkép és életpályamodell kialakítására. A kilencedikes-tizedikes szakiskolai program a személyiség fejlesztése és a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák erısítése mellett tovább folytatja az általános mővelést. Ez egyaránt feltétele a versenyképes szakképesítések elsajátításának, az élethosszig tartó tanulás képességének, az önmővelés képességének a kialakításában. Az általános mőveltség megszilárdítását szolgáló képzés folytatása feltétele az iskolaváltásnak – átlépés más középiskolába vagy szakképzı intézménybe- vagy az érettségi megszerzésének is. A tanulók alapismereteinek hiánypótlása éppen úgy fontos feladata a programnak, mint az átjárhatóság és a beszámíthatóság elvének érvényesítése. A szakiskolai program részei, szerkezete Az általános mőveltséget megalapozó oktatás a NAT kiemelt mőveltségterületeire irányul. A mőveltségterületek és a tantárgyak megnevezésekor a tanulók iskolaváltás iránti igényét, illetve az érettségit adó programokba való továbblépés igényét figyelembe véve, a jelenlegi középiskolai tantárgyak és az érettségi tantárgyak megnevezését használja. (Matematika, anyanyelv és irodalom, történelem és társadalmi ismeretek, természetismeret, élı idegen nyelv, informatika, testnevelés). A pályaorientáció a kilencedik évfolyamon folyik. A tanterv a pályaorientációt az életpálya-építés elıkészítı szakaszaként értelmezi. A program célja, hogy elısegítse és tudatosabbá tegye a diákok szakmaválasztását. A tananyag modulárisan építkezik. Áttekinti a sikeres pályaválasztás alappilléreiként számon tartott tényezıket: az önismereti elemeket, a pályainformációkat, azaz a szakmaismereti elemeket. Az önismeret mélyítésére olyan lélektani alapozású pedagógiai, módszertani eszközöket kínál, amelyek egyúttal a szakmatanuláshoz szükséges kompetenciákat is fejlesztik. A szakiskolák 9. évfolyamán folyó gyakorlati oktatás, és a 10. évfolyamán folyó szakmai alapozás során egy szakmacsoport közös (elméleti és gyakorlati) szakmai ismereteinek oktatása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A gyakorlati oktatás és a szakmai alapozás keretében a tanulók megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemzı technológiáival, az itt használt anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, ezáltal segítséget kapnak az Országos Képzési Jegyzékben szereplı, számukra leginkább megfelelı szakképesítés kiválasztásához. Az oktatás célja a szakmacsoport közös elméleti és gyakorlati ismereteinek átadása, a jellemzı technológiák, anyagok bemutatása, tapasztalatszerzés. A helyi tantervek kialakítása során arra kell törekednünk, hogy a kilencedik évfolyamon a gyakorlati oktatás során a tanulók több szakmaterülettel ismerkedjenek meg.

97

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja A gyakorlati oktatás tanításának célja A gyakorlati oktatás moduljai a szakiskola 9. évfolyamán azt a célt szolgálják, hogy a tanulókat sikerekhez, pozitív élményekhez juttassák, és passzivitásukat feloldják. Fontos, hogy a tanulást, ismeretszerzést személyessé, aktívvá, élményszerővé tegyük. Az aktív tanulás során a diákoknak olyan gyakorlati tevékenységet célszerő folytatniuk, amely a megismerést segíti, amibıl felépíthetik saját tudásukat, amelybe beépíthetik tapasztalataikat. A sikeres tanulási folyamat elengedhetetlen feltétele a megfelelı motiváció, melyet a személyessé vált feladat, az egyéni munka értéke, illetve a közös munka sikere, az együttmőködés alapoz meg. A tanulási folyamatot segíti az alkotás (konstruálás), felfedezés. Ehhez nyújtanak segítséget a gyakorlati oktatás moduljai. Kiemelkedı helyet kap a programban a személyiségfejlesztés, a kommunikáció és viselkedéskultúra fejlesztése. A személyiségfejlesztés hatására a tanuló hatékonyabbnak, integráltabbnak és funkcionálóbbnak érzi önmagát, reálisan tudja meghatározni énképét és jövıképét. A gyakorlatok segítik a tanulót abban, hogy jobban legyen képes önmagát irányítani, nagyobb önbizalommal rendelkezzen és hatékonyabb önkifejezési technikákat tudjon alkalmazni. A sikeres fejlesztés eredményeként a tanuló kommunikációjának hitelessége javul és konfliktusmegoldó képessége fokozódik. A szituációs gyakorlatok jó lehetıséget biztosítanak az interakciók gyakorlására, melynek során fejlıdik a tanulók társaikhoz, tanáraikhoz, embertársaikhoz kapcsolódó viszonya. A mindennapi teendık modul célja azon tevékenységek és képességek fejlesztése, melyek a mindennapi életvitel során a tanulók és családtagjaik számára hasznosíthatók. Mintát ad az információszerzés módjaira, azok célszerő, praktikus felhasználására, az erkölcsi és etikai normák betartásával. Szituációs feladatok során a tanulók tapasztalatokat szereznek az ügyintézéssel, a kapcsolatfelvétellel, az álláskereséssel összefüggı tennivalók és viselkedési szabályok terén. Az egyén egészségvédelme, megırzése, a mai kor kiemelt fontosságú, fejlesztésre váró feladata. A modul során a tanulók ismereteket szereznek az egészségrıl, mint dinamikus, változó egyensúlyi állapotról, az ember legfıbb értékérıl és az ezt veszélyeztetı ártalmakról. A tanulók ismeretszerzése és tapasztalatainak bıvítése képezi az alapját az egészséges életmód megvalósításának. Az élvezeti szerek, káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatásainak felismerése és használatuk elutasítása elengedhetetlen a harmonikus életvitel megvalósításhoz. A tanulók életkori sajátosságainak, adottságainak és elızı iskolatípusában szerzett tapasztalatainak felmérésével, azok figyelembevételével szükséges a tanulási módszerek, technikák fejlesztése. A hangsúly tehát nem a tanításon, hanem a tanuláson van. A tanulásmódszertan modul lehetıséget ad a kifejezıképesség és problémamegoldó-képesség fejlesztésére és gyakoroltatására. A pszichés megismerı tevékenységek fejlesztése egyéni gyakorlással és kooperatív feladatok megoldásával valósítható meg. A sajátos nevelési igényő tanulók lehetıségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsısorban a következı elvek alkalmazandók: – a feladatok megvalósításához hosszabb idısávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; – szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelı tartalmak kiválasztása, az ehhez alkalmazkodó követelmények kialakítása és teljesítése;

98

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja –

az iskolák segítı megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat, elsısorban az önmagukhoz viszonyított fejlıdésüket értékelve.

A kilencedik évfolyamon a gyakorlati oktatásra rendelkezésre álló idıkeret 222 óra/tanév. A tanulói adottságok figyelembevétele nagy körültekintést kíván a felvett modulok témaválasztásakor és az óraszámok meghatározásakor. A szakiskolai tanulók tanulási képességének hiánya, a motiválatlanság, az alapképességek hiányosságai (számolás, olvasás, írás, szövegértés) sokszor terheltek a magatartási, beilleszkedési zavarokkal, a társadalmilag elfogadott értékék tagadásával. E problémák kiküszöbölése, megoldása csak akkor lehet sikeres, ha a nevelésben együttmőködı tanári közösség meghatározza azokat a legfontosabb fejlesztési feladatokat és módszereket, amelyekkel segíteni kívánja a fejlesztést, felzárkóztatást, a hiányok pótlását. A kétéves felzárkóztatás tantárgyi rendszere és óraszámok Éves óraszámok 9. évfolyam 10. évfolyam 148 148 74 74 148 148 37 37 185 185 74 74 37 37 74 74 222 222 74 74 55,5 55,5 1165,5 óra 1165,5 óra

Tanórai foglalkozás (tantárgy) Magyar nyelv és irodalom/Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret/Egészségtan Testnevelés és sport Osztályfınöki Pályaorientáció Szakmai alapozó gyakorlat Hatékony tanulás Kötelezıen / szabadon felhasználható óraszám Kötelezı óraszám összesen

Az általános mőveltséget megalapozó szakasz tantárgyi rendszere és óraszáma 9. évfolyam 2012/2013-as tanévtıl 111 111 74 148 74 74 74 37 74 222 37 74 1110

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem és társadalmi ismeretek Természetismeret és környezeti tanulmányok Élı idegen nyelv Informatika Testnevelés és sport Osztályfınöki Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó oktatás Kötelezıen / szabadon felhasználható óraszám Mindennapos testnevelés Kötelezı tanórai foglalkozások óraszáma

99

10. évfolyam 2012/2013-es tanévben 111 111 74 148 74 74 74 37 296 37 1036

10. évfolyam 2013/2014-es tanévtıl 111 111 74 148 74 74 74 37 296 37 74 1110

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Szakmai gyakorlati és alapozó oktatás moduláris bontása és óraszámai Mezıgazdasági szakmacsoport Modul Anyagvizsgálatok, mérések Higiénia Mezıgazdasági technológia és technika Hatékony tanulás Összesen

9. évfolyam 74 27

10. évfolyam 74

28

148

36 165 óra

74 296 óra

Szociális szolgáltatások szakmacsoport Modul Elsısegélynyújtás Ápolás Bevezetés a szociális munka világába Gondozás Hatékony tanulás Összesen

9. évfolyam 27 30

10. évfolyam 74

-

37

36 57 óra

111 74 296 óra

A szakképzı évfolyamok óraszámait a Központi Programok tartalmazzák. Számítógép-szerelı karbantartó Tantárgy

11. 12. évfolyam évfolyam hetek száma 37 32

Összes óraszám

Kimeneti Elmélet Gyakorlat képesítések óraszám óraszám száma

Informatika alapismeretek

4

4

276

103

173

Munkatervezés és - szervezés

1

0

37

37

0

Hardvertechnika

3

2

175

50

125

Szoftverismeretek

3

3

207

99

108

Hálózatok

4

2

212

99

113

Számítógép és hálózat-felügyelet

2

3

170

51

119

Számítógépes architektúrák

4

6

340

160

180

Haladó számítógép és hálózat-felügyelet

5

6

377

115

262

Testnevelés

2

2

138

0

138

Angol nyelv

2

2

138

138

0

1110 30 3 1221

960 30 3 1056

2070

852 41,2% 0 852

1218

33

33

Összesen: Heti óraszám: Mindennapos testnevelés Összesen (MT): Heti óraszám (MT):

100

207 2277

37,4%

207 1425

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Szociális gondozó és ápoló Tantárgy


Összes óraszám

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

számítástechnika

1

2

101

41

60

Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek

3

2

175

125

50

Pszichológiai ismeretek

2

3

170

50

120

Egészségügyi alapismeretek

3

1

143

111

32

3,5

3

225,5

110

115,5

Szociális alapismeretek

2

1

106

106

0

Egészségügyi ismeretek

6

4

350

287

63

Ápolási és gondozási ismeretek

Gondozási ismeretek

1,5

0

55,5

25,5

30

Szociális munka

3

2

175

95

80

Szociális gondozás

2

5

234

126

108

A szociális szakember személyiségvédelme

0

3

96

29

67

A gondozás és ápolás adminisztrációja

1

2

101

40

61

testnevelés

1

1

69

0

69

1 30 3 1221 33

1 30 3 1056 33

69 2070 207 2277 37,4%

69 1214,5 0 852

0 855,5 207 1425

osztályfınöki Összesen: Mindennapos testnevelés Összesen (MT): Heti óraszám (MT):

Fogyatékkal élık gondozója Tantárgy


Összes óraszám

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

számítástechnika

1

2

101

41

60

Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek

3

2

175

125

50

Pszichológiai ismeretek

2

3

170

50

120


3

1

143

111

32

3,5

3

225,5

110

115,5

Szociális alapismeretek

2

1

106

106

0

Egészségügyi ismeretek

6

4

350

287

63

1,5

0

55,5

25,5

30

Szociális munka

3

2

175

95

80


2

5

234

126

108

A szociális szakember személyiségvédelme

0

3

96

29

67

A gondozás és ápolás adminisztrációja

1

2

101

40

61

testnevelés

1

1

69

0

69

1 30 3 1221 33

1 30 3 1056 33

69 2070 207 2277 37,4%

69 1214,5 0 852

0 855,5 207 1425

Ápolási és gondozási ismeretek


osztályfınöki Összesen: Mindennapos testnevelés Összesen (MT): Heti óraszám (MT):

101

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Szılıtermesztı Tantárgy


Összes óraszám

Kimeneti Elmélet Gyakorlat képesítések óraszám óraszám száma

Vállalkozási alapismeretek

1

2

101

50

51

8

Pénzügyi ismeretek

1

0

37

10

27

8

Iratkezelés

0

1

32

4

28

8

Szılıtermesztési technológiák

1

5

197

160

37

2

Ápolási munkák

4

3

244

50

194

2

Szılıtermesztés alapjai

5

1

217

90

127

2

Munkavédelem

1

0

37

37

0

8

Kereskedelemi ismeretek

1

1

69

27

42

7

Kertészeti alapismeretek

5

0

185

108

77

8

Mőszaki ismeretek

3

4

239

72

167

8

Kertészeti kisgépek

3

4

239

94

145

4

Betakarítás

1

5

197

50

147

2

Testnevelés

2

2

138

0

138

Osztályfınöki

1

1

69

69

Nyelv

1

1

69

69

0 Összesen: Heti óraszám: Mindennapos testnevelés Összesen (MT): Heti óraszám (MT):

1110 30 3 1221

960 30 3 1056

2070 207 2277

33

33

37,4%

890 41,2% 0 852

1180 207 1425

2. Szakiskolai képzés a 3 éves oktatási formára (felmenı rendszerben a 2013/2014-es tanévtıl) A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelıen az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó mőveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben elıírtaknak megfelelıen érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésrıl kialakított felfogása. Az egyes mőveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a

102

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. A szakmai képzési ideje alatt kerülnek elsajátíttatásra a közismereti tartalmak és a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelısségének jelentıségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentıségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különbözı kultúrák etikai elveinek összevetésére. Képes bizonyos értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat ezek kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, mővészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentısége. Ismer a szakmája fejlıdésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, szakmájában ismert kiemelkedı magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentıségével, hagyományaival. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentıségét, tiszteli a különbözı népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelısségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvetı állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentıségét, belátja az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyét. Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében, ismeri és tiszteli szőkebb közösségei tagjait, törekszik a helyi közösségekkel való jó együttmőködésre. Ismeri a civil szervezetek mőködési formáit és lehetıségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvetı befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttmőködés lehetıségeivel. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagukról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló jártas a munkaeszközök célszerő, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság, takarékoskodás alapvetı technikáit. Készül az örömteli, felelısségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek elınyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális

103

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintı kérdésekrıl. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelısségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és faladatok megosztásának módjait, jelentıségét. A tanuló értelmezi a szülıi és gyermeki felelısség fogalmát, tiszteli a különbözı generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tájékozott az e témakörben meglévı elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megırzésében. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezetı élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektıl. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megırzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítı technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetıségeirıl. Tisztában van a védıoltások szerepével, tud példákat sorolni védıoltásokra. Felelısségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szőkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetıségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelısséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élı rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élı embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentıségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntartható fejlıdés jelentıségét. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelısségét. Ismer egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelısség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentıségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció A tanuló tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitőzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklıdését melyek keltik fel igazán. Megfelelı ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával kapcsolatban, munkaerı-piaci lehetıségeirıl, munkavállalói szerepérıl. Rendelkezik ismeretekkel, és tapasztalatot szerez a felkészült álláskereséshez. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud.

104

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló törekszik arra, hogy a fejlıdési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tıke értékét és szerepét a társadalomban. Képes információkat keresni és értelmezni különbözı egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellı ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, mővelıdését és szórakozását segítı médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltı eszközöket, képi és hangzó kifejezıeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelı kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvetı tanulást segítı technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külsı (rend, fény, csend) és belsı (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendı cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerőbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítı platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendı önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelı teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelı fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

9. évfolyam

heti óraszám

10. évfolyam

heti óraszám

11. évfolyam

heti óraszám

Szakképzés tanterve

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építés

108 72 72 72 108 180 36

3 2 2 2 3 5 1

36 72 36 36 0 180 36

1 2 1 1 0 5 1

16 64 32 0 0 160 32

0,5 2 1 0 0 5 1

Közismereti rész összesen

648

18

396

11

304

9,5

Szakmai elmélet és gyakorlat

612

17

900

25

816

25,5

1260

35

1296

36

1120

35

Tanuló éves/heti óraszáma

Tantárgyakhoz tartozó helyi tantervek külön dokumentumban.

105

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma szakképesítésenként: 34 622 01 Dísznövénykertész Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10960-12 Vállalkozás, kereskedelmi alapok 10961-12 Kertészeti alapismeretek

1/9. évfolyam Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam ögy



Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy



1. évfolyam elméleti heti óraszám


2. évfolyam ögy


0,5

0,5+0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Gazdálkodási alapismeretek

1

1

Gazdálkodási alapgyakorlatok

1

1

Növénytan 1

1

2+0,5

2

Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat


1,5+1,5

1,5

Műszaki alapismeretek 2

2

106

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja Műszaki alapismeretek gyakorlat 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek 10963-12 Szabadföldi dísznövénytermesztés

3,5

3,5

Munkavállalói ismeretek 1

1

Dísznövénytermesztés 1.

5 +1

Dísznövénytermesztés 1. gyakorlat

3

6

Dísznövénytermesztés 2. 10964-12 Fásszárú dísznövénytermesztés

4,5

7

4+1

3


1

6

5,5

6

Műszaki ismeretek 1

1

Műszaki ismeretek gyakorlat 10965-12 Növényházi dísznövénytermesztés

Összes óra: Összes óra:

3,5

Dísznövénytermesztés 3.

3

6,5

6


9,5 +2,5 7

10 17

11 140

14 25

107

9 140

17 25,5

10 14

17,5 31,5

11,5 160

20 31,5

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja 34 622 02 Kertész Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam

Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Tantárgyak







Gazdálkodási alapismeretek

10961-12 Kertészeti alapismeretek

Műszaki alapismeretek gyakorlat

Gyakorlati heti óraszám



2. évfolyam ögy


0,5

0,5

2

2


3

3,5

3

1

2

2+1

2

Termesztési ismeretek gyakorlat

Műszaki alapismeretek


3

Gazdálkodási alapgyakorlatok

Termesztési ismeretek

ögy

1. évfolyam

0,5

Foglalkoztatás II.

Növénytan

3/11. évfolyam

0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

10960-12 Vállalkozási, kereskedelmi alapok

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1,5+1

2,5

2

2,5

2,5

-

108

3

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

Munkavállalói ismeretek

1

1

Kerti munkák

2

3

11024-12 Kerti munkák Kerti munkák gyakorlat

2

3

Gyümölcstermesztési alapok

2

2

Gyümölcstermesztési alapok gyakorlat

11025-12 Kertészeti termesztés

3,5

Zöldségtermesztési alapok

Zöldségtermesztési alapok gyakorlat

3

3,5

4,5

2+1

3

8 17

9 140

109

2

5

16 25

7

3,5

3,5 9

7

1,5

Szőlőtermesztés gyakorlat

Összes óra

4,5+2,5

2+1

Szőlőtermesztés

Összes óra

4

9 140

16.5 25.5

8,5 14,5

17 31,5

14,5 160

17 31,5

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok






2/10. évfolyam

ögy



3/11. évfolyam

ögy



1



ögy


0,5


Foglalkoztatás II.

1

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Információtechnológiai alapok

2

3

2

Munkaszervezési ismeretek

2

Munkaszervezés gyakorlat Hálózati ismeretek

10833-12 Hálózati alapok

2

Információtechnológiai gyakorlat

Hálózati ismeretek gyakorlat Operációs rendszerek


2

3

3

2

2

2

2

3

2

2

2

2

2

4

2

Operációs rendszerek gyakorlat

2

110

4


10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás

Összes óra Összes óra

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása

3

6

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

6,5

3 9

9

8 17

8

10 140

7

15 25

111

11,5 140

14 25,5

6

11 14,5 31,5

11

17

12,5 160

19 31,5

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok







Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy


Gyakorlati heti óraszám

1. évfolyam elméleti heti óraszám


2. évfolyam ögy





Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

0,5

10570-12 A szükségletek felmérése

10569-12 Gondozási-ápolási alapfeladatok

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

0,5

1,5

1,5

2,5

Monitorozó gyakorlat

1,5+0,5

3,5


2

2,5+0,5

2+2

1

3

1,5+0,5

Klinikai ismeretek

5

40

5,5

0,5

3 2

1,5 +0,5

3

4

70

Társadalomismeret

3

2,5

1 2

2

1

70

2,5

Megfigyelési és elsısegélynyújtási gyakorlat

1

1,5

Pszichológiai alapismeretek

Ápolási, gondozási alapismeretek


4

40

1,5

0,5

Ápolási gyakorlat

2+1

112

70

4 2

40



2

2

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

1

1

10571-12 Sajátos gondozási feladatok

Szociális munka elmélete

10572-12 Gondozásiápolási adminisztráció Összes óra Összes óra

3,5

3,5

Szociális munka gyakorlata

1,5+1


1

4.5

Szociális gondozás gyakorlata

5

70

Mentálhigiéné

3

40

1,5

3

1,5

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

1,5

A szociális adminisztráció

1,5

1,5 +1 11,5

5,5 17

16,5 140

8,5 25

Tantárgyakhoz tartozó helyi tantervek külön dokumentumban.

113

1,5

17,5 140

8 25,5

18

13,5 31,5

23 160

8,5 31,5


Híd I. program A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülı differenciált fejlıdési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvetı ismereteket, kompetenciákat (Feltétel: tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt). A Híd I. program sajátosságai, jellemzıi A nemzeti köznevelésrıl szóló törvényben megfogalmazott Köznevelési Hídprogramok akkor érik el valós céljukat, ha megvalósításuk során bizonyos pedagógiai feltételeknek eleget tesznek. Ezek a következık: − Személyekhez igazodó pedagógiai gyakorlat. − Életpálya-építés. − Kompetencia alapú program. − Modulrendszerő tananyag sok választható elemmel. 2.1 Személyekhez igazodó pedagógiai gyakorlat A személyekhez igazodó (személyközpontú) pedagógiai gyakorlat a következı jellemzıkkel írható le: a) A diákok felelısségvállalása A diákok aktív, felelıs résztvevıi saját tanulásuknak, fejlıdésüknek. Nem csak reagálnak, válaszolnak a tanulás során, de aktív és ösztönzı tényezıi is a különféle szituációknak. Egyéni tanulási útjaikat nem csak a tanárok jelölik ki, lehetıségük nyílik önálló döntésekre is. Egyéni sajátosságaiktól függıen bevonódnak az értékelésbe, az önértékelésbe, saját fejlıdési tervük készítésébe. A tanulás szempontjából elınyben részesülnek az aktív, cselekedtetı tanulási eljárások, a frontális munkával szemben az egyéni, párban és csoportban végzett tanulás. b) Egyéni fejlıdési terv A személyiség fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy a tanuló az éppen aktuális egyéni fejlettségi szintjének megfelelı tevékenységeket végezhesse az iskolában, tehát a külsı hatások a megfelelı belsı fejlettségi szakaszban érjék. Ezzel nemcsak a tanulási folyamatban lesz sikeresebb, hanem munkakedve is nı. Az egyéni fejlesztés olyan tevékenység, amelynek során úgy avatkozunk be a fiatal fejlıdési menetébe, hogy a külsı környezeti feltételek a tanuló egyéni sajátosságaihoz, fejlıdési folyamatához igazítottak legyenek. A fejlesztés tervszerő, következetes megvalósításához a vezérfonalat a háromhavonta újragondolt, értékelést és újratervezést tartalmazó egyéni fejlıdési terv adja. c) Differenciált követelmények A program célja, hogy minden diák a saját képességei szerinti legtöbbet hozza ki magából. A személyre szabott célokat a tanulás tekintetében is rögzíti az egyéni fejlıdési terv (EFT), melyben a fı célokat lehet és kell konkretizálni rövidebb periódusokra, ill. apróbb feladatokra, tevékenységekre bontani és ennek alapján megfogalmazni a vállalásokat mind a diák, mind a tanár részérıl. A fejlesztı munka akkor eredményes és sikeres, ha a tanár megkeresi azokat a tanulásirányítási módokat, amelyek alkalmazása biztosítja, hogy diákjai képességeiknek, egyéni fejlıdési ütemüknek és érdeklıdésüknek egyaránt megfelelı tevékenységeket végezzenek. Ebben nyújtanak segítséget az egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés, és az egyéni fejlesztés. A legtökéletesebben megvalósuló differenciálás valójában az egyénre szabott fejlesztés, ami nagy odafigyelést és következetesen felépített koncepciózus pedagógiai tevékenységet feltételez. 114

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja d) Valós élethelyzetekhez és a személyes élményekhez kapcsolódó tanulás A diákoknak az iskolával, a tanulással kapcsolatos motiváltságát a valós élethelyzetekhez és a személyes élményekhez kapcsolódó tanulás teremti meg. A pozitív motiváció kialakulásában, fenntartásában támaszkodik a program a diákok érdeklıdésére, és az új, a tanulók által kedvelt információhordozókra. e) Egyéni tanulási utak A tanulás-tanítás megszervezésének legfontosabb alapelve az egyéni szükségletekhez, fejlıdési igényekhez való igazodás. Ez alapvetıen azt feltételezi, hogy a pedagógiai gyakorlat reális esélyt teremtsen az eltérı fejlesztési szükségletek kezelésére egyéni fejlıdési utak biztosításával. Így a személyre szabottság érinti a tantervi kereteken belül a célokat, a tartalmakat, azok mélységét, mennyiségét, a tanítás, tanulás szervezési módjait, az oktatás módszereit, a tanulási idıt, az értékelést, a teljes tanulási környezetet. f) Elızetes tudás, meglévı kompetenciák megismerése A tanulás, az egyéni fejlıdés támogatásában kiemelt jelentısége van az elızetes tudás és a meglévı kompetenciák megismerésének, figyelembevételének, ehhez alkalmazkodó fejlesztési célok kijelölésének, tanulási/fejlesztési stratégiák alkalmazásának és sokféle tanulási módszer és forrás biztosításának. g) Egyéni, személyre szabott fejlesztı értékelés A tanulás támogatására szolgáló fejlesztı értékelés központi gondolata az egyéni fejlıdés támogatásában fejezhetı ki a leginkább. Vagyis elsıdleges célja nem külsı normáknak, követelményeknek való megfeleltetés, az azokkal való összemérés, hanem az adott diák továbblépését igyekszik támogatni oly módon, hogy kiindulva a diák hozott tudásából, képességeibıl, attitődjeibıl (helyzetelemzés) határozza meg a fejlesztési célokat, ehhez rendeli a módszereket és eszközöket, majd idıszakonként újra értékelve és tervezve támogatja a diák egyéni fejlıdését és rögzíti önmagához képest elért eredményeit. h) Egyéni kimeneti utak Az egyéni fejlesztés eredményeként a diákok megismerik saját képességeiket és lehetıségeiket és egy reális jövıkép alapján léphetnek tovább a Híd programból. Folytathatják tanulmányaikat szakiskolai 9. vagy 10. évfolyamon általános képzés keretei között, bekapcsolódhatnak közvetlenül szakképzésbe, iskolarendszerő valamint felnıttképzési formában egyaránt, illetve elhelyezkedhetnek a munkaerıpiacon közvetlenül a program elvégzése után. (A tanulási motiváció erısítése és a tanulási képességek tervszerő fejlesztése révén program segítséget nyújt a 8 osztályos általános iskolai végzettséggel nem rendelkezı fiataloknak ahhoz, hogy sikeresen fel tudjanak készülni a végzettséget igazoló vizsga követelményei teljesítésére.) 2.2 Életpálya-építés A Híd I. programba bekapcsolódó fiatalok között jelentıs azoknak a száma, akik vagy nem igazán tudják, hogy milyen irányba induljanak, vagy már elkezdték (akár többször is) valamelyik iskola kilencedik évfolyamát, amelyet nem tudtak sikerrel befejezni, azaz nem megfelelıen választottak iskolát. A korszerő, tudatosan végzett iskolán belüli életpálya-építési tevékenység hozzásegíti a tanulókat számukra megfelelı irányú képzés megkezdéséhez, a felnıtt létre való felkészüléshez, hosszú távú foglalkoztathatóságuk megalapozásához, illetve a tanulásból a munkába való lehetıség szerinti zökkenımentes átmenethez. A munkára, felnıtt létre a gyerekek és fiatalok a történelem során mindig is felkészültek, mégpedig hosszú-hosszú idın keresztül természetes módon tanultak bele a változó szerepekbe. Az élet, a felnıtt lét eseményei, és a munkával kapcsolatos történések sokáig meglehetısen kiszámíthatóak voltak. A mögöttünk álló évtizedekben azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. A technológia viharos gyorsaságú fejlıdése, a munka világának állandó változása, valamint az újabb és újabb kihívásoknak való megfelelési kényszer mindennapi életünk részeivé váltak. A felnıtt élet munkához kötıdı szerepei már sokkal kevésbé kiszámíthatóak, mint korábban, és a fiatalok számára jóval kevésbé kiszámítható az életpályájuk várható alakulása is. Szakmák tőnnek el és jelennek meg gyors

115

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja egymásutánban. A most aktív korban lévı szülıi generációk soha nem tanulták a jelenleg szükséges, illetve szükségesként azonosítható életpálya-építéssel kapcsolatos kompetenciákat, és ez a tény különösen indokolja, hogy az iskola felvállalja azok fejlesztését. További nehézséget jelent az a tény, hogy a fiatal generációk képviselıi gyakran úgy nınek fel, hogy egyáltalán nincs a szőkebb, de akár a tágabban értelmezett családjukban sem munkavállalói minta. Sok gyermeknek és fiatalnak alkalma sincs arra, hogy megtapasztalja maga körül a munkával töltött felnıtt életszerep sajátosságait. A hiányzó modellek részbeni pótlására az életpálya-építés keretében szervezett munkahelyi megfigyelés, illetve munkatapasztalat szerzés tevékenységek alkalmasak. Az életpálya-építés feladata, hogy a tanulókat olyan kompetenciák megszerzésében támogassa, amelyek életük során segítik ıket döntések sorozatának meghozatalában. A számtalan döntés és választás ahhoz szükséges, hogy egészséges életvezetéső, önmagukban bízó, az állandó változásban lévı munkaerı-piachoz alkalmazkodni képes felnıtt váljék belılük, aki képes egészséges egyensúlyt tartani a munkája és magánélete között. Az életpálya-építés, azon belül a pályaorientáció kiemelt szerepét az is indokolja, hogy a kutatások szerint a lemorzsolódásban jelentıs tényezı gyakran a nem vagy nem kellıen megalapozott szakmaválasztás. A Híd I. programba kerülhetnek olyan fiatalok, akik akár már többször belefogtak valamilyen szakma megtanulásába, de sikertelenül. A kudarc(ok) nyomán arra kell számítani, hogy igen alacsony motivációs szinttel érkeznek a programba, így lényeges, hogy számukra kihívást jelentı, életkoruknak és érdeklıdésüknek megfelelı tevékenységekre legyen lehetıség. Ehhez is hozzájárulnak az iskolán kívüli tevékenységek, mint a munkahelyi megfigyelés, illetve munkatapasztalat szerzés. Fentieknek megfelelıen, és figyelembe véve, hogy az átvezetési folyamat során fontos, hogy a diákok kellı önismerettel és pozitív énképpel, a szakmák világával kapcsolatban kellı tájékozottsággal, valamint a munkavállalói léthez kapcsolódó nélkülözhetetlen ismeretekkel rendelkezzenek, a következı tartalmak szerepelnek az életpálya-építéssel kapcsolatosan: – alapvetı munkavállalói ismeretek: Mindazon ismeretek, amelyeket egy munkavállalónak a sikeres munkakereséshez s munkavállaláshoz alapszinten ismernie kell. – életpálya-építési ismeretek: A foglalkoztathatóságot növelı, a munkaadói elvárásoknak történı megfelelést és a sikeres munkahelyi beilleszkedést támogató kompetenciák, beleértve ebbe az életpálya során felmerülı szerepek azonosítását. – alapvetı ismeretek a szakmacsoportokkal kapcsolatban: Alapvetı tájékozottság a szakmák világában a szakmacsoportok megismerésén keresztül. – tényleges élmények a munka világával kapcsolatban: Ennek két formája is beépül a programba a munkahelyi megfigyelés és a munkahelyi tapasztalatszerzés (összefüggı gyakorlat). 2.3. Kompetencia alapú program A sokféle, változó és gazdagodó értelmezések közül a programban a kompetenciát a következıképpen értelmezzük: képesség komplex feladatok adott kontextusban való megoldására. A kompetencia a tudás, készségek és attitődök egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesítse és fejleszthesse. A fejlesztési logika terén komoly változást jelent a kompetencia alapú fejlesztés, hiszen a hagyományos oktatási tartalomról, a tananyagról a hangsúly a „személyes” és a szociális kompetenciába beágyazódó tudásra helyezıdik. Természetesen ez nem jelenti a tartalom, az ismeretek pedagógiai funkciójának elsúlytalanodását, de átstrukturálását igen. A kompetencia alapú fejlesztés során a diákok az iskolában használható, érvényes, a legváltozatosabb helyzetekben mőködı tudást kell, hogy elsajátítsanak. Azaz nem a tudástartalom az, ami a képességek és attitődök fejlesztésének szervezı elve, hanem a kompetenciák képesség és attitőd elemei köré szervezıdik a tartalom, ismeret. A kompetenciák kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy a középfokú oktatásba való belépéshez,

116

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja vagy a középfokú intézményrendszerbıl lemorzsolódó fiataloknak a „visszailleszkedésre” milyen kompetencia-területeken van szükségük fejlesztésre. 2.4. Modulrendszerő tartalom, sok egyéni feladattal A modulokban építkezı, alternatívákban is kínált oktatási tartalom változatos felhasználási lehetıségeket rejt, rugalmasan alkalmazható annak érdekében, hogy a felhasználók igazodni tudjanak a körülményekhez, illetve az egyéni tanulói igényekhez. A modulszerkezető programcsomag legfıbb jellemzıje, hogy moduljai, részmoduljai relatíve önálló egységek, sokszínő feladatok tárházát nyújtva. Az oktatási programcsomag szerkezeti egységei változatos sorrendben szerepelhetnek a tanulás folyamatában (kivéve a 8 alapvetı munkavállalói és életpálya-építési modult), megváltoztathatók, az egyik elemben alkalmazott ötlet, megoldás áttehetı más szerkezeti elemekbe is, gazdagítva azokat. A modulok tartalma, módszerei, eszközei változtathatók, bıvíthetık a tanulócsoport sajátos igényeinek megfelelıen – a pedagógus kreativitásának érvényesülésével úgy, hogy a modul alapvetı céljai, a kiemelt kompetenciák fejlesztése továbbra is fókuszban maradnak. A Híd I. programhoz nyújtandó modulrendszer (47 modul) a hagyományosabb, jogi szabályozó feladatot ellátó tantervekhez, tankönyvekhez viszonyítva lényegesen részletesebbek és konkrétabbak. Megadják a pedagógus számára, hogy adott kompetencia-fejlesztéshez milyen konkrét feladatokat, módszereket, eszközöket alkalmazhat egy-egy tanítási részfeladat során, ehhez megadja a lépéseket, s ha szükséges, ezeket meg is magyarázza, illetve megadja hozzájuk az összes szükséges eszközt, beleértve a differenciálást segítı konkrét javaslatokat is. Integrálja a tartalom és a ténylegesen megoldandó feladatok leírását is, sıt a programcsomag részeként az alkalmazó pedagógusok számára rendelkezésre bocsátja magukat az eszközöket (tanári és diák munkalapok, önértékelési, értékelési sablonok, portfólióba kerülı anyagokra vonatkozó javaslatok, stb.), mégpedig gazdagabb kínálatot biztosítva, amelybıl a pedagógusok az adott csoport és annak egyes diákjai fejlıdési szükségleteihez igazodva tudnak választani. Híd I. program Tartalom Bevezetı hét: ismerkedés, támogató ajánlások Búcsúzó hét: visszacsatolás, támogató ajánlások Folyamatos munka Óra/hét Felhasználható óraszám a tanévben Életpálya-tervezés, szakmaismeret Mőveltségterületekhez köthetı fejlesztési idı Felhasználható óra/modul

Idıkeretek 1 hét (30 óra) 1 hét (30 óra) 34 hét 30 óra 1020 40% (cca.400 óra) 60 % (cca.600 óra) 20-25 óra

Híd II. program A Híd II. program keretében a tanuló elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történı bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon felkészül a szakmai vizsga letételére. (Feltétel: tanköteles korú tanuló, alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, betöltött tizenötödik életév, legalább hat sikeresen elvégzett általános iskolai évfolyam). A Híd II. programban a szakképzı intézmények a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú, vagy idısebb - általános iskolai végzettség nélküli - fiatalokat képeznek. Elsıdleges cél a késıbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történı

117

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a rész-szakképesítés megszerzésének lehetıségének biztosításával. A Híd II. program célcsoportjait egyrészt azok a tanköteles korú tanulók alkotják, akik alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkeznek abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betöltik. Amennyiben ez idı alatt legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek, úgy az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, részszakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyrıl a szervezı (szak)iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga rész-szakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történı továbbtanulásra jogosít. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történı bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. A HÍD II. programban a képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; és ennek megfelelıen az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. Emellett a közismereti program törekszik a NAT-ban megfogalmazott célok lehetıség szerinti teljesítésre. A HÍD II. program további célja, hogy az integrált vagy hagyományos tartalmakat hordozó mőveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. Az egyes mőveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. Híd II. program Évfolyam/ Tantárgyak Kommunikáció és anyanyelv Élı idegen nyelv (angol, német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvetı munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport* Osztályfınöki (osztályközösség-építı program) Informatika Összesen Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Mindösszesen Összefüggı szakmai gyakorlat (3 hét)

118

HÍD II/1 A 1. év 4 4 4 3 3 1 5 1 2 27 8 35 105

HÍD II/2 A 2. év 3 3 3 2 2 1 4 1 19 16 35

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja HÍD II. program (Az OKJ-ban jelölt iskolarendszeren kívüli képzési idı átlag óraszáma max. 476 óra, és/vagy a szakmai tantervi adaptáció óra száma: 650-953 óra) indítandó részszakképesítés A szakképesítés azonosító A szakképesítés megnevezése száma (dokumentum letöltése)

Szakmacsoport

Ágazat

21

814

01

Családellátó (Mezıgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó IR)

20

XXXIII

31

761

01

Gyermek- és ifjúsági felügyelı (Gyermekotthoni asszisztens IR)

2

III

31

761

02

Házi idıszakos gyermekgondozó (Kisgyermekgondozó, nevelı IR)

2

III

21

622

01

Kerti munkás (Kertész IR)

20

XXXIV

21

542

01

Lakástextil-készítı (Nıi szabó IR)

10

XVII

21

621

02

Mezıgazdasági munkás (Gazda IR)

20

XXXIII

21

622

02

Parkgondozó (Parképítı- és fenntartó technikus IR)

20

XXXIV

31

346

02

Számítógépes adatrögzítı (Irodai asszisztens IR)

16

XXV

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelık szakmai munkaközösségei, ill. a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: • Az iskola igazgatója • A nevelıtestület bármely tagja • A nevelık szakmai munkaközösségei • A szülıi munkaközösség • Az iskola fenntartója A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzatot segítı tanáron keresztül javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követı tanév szeptember elsı napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. 119

Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Pedagógiai Programja A pedagógiai program egy-egy példánya a következı helyeken tekinthetı meg: Az iskola fenntartójánál Az iskola irattárában Az iskola könyvtárában Az iskola nevelıi szobájában Az iskola igazgatójánál Az iskola honlapján

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

A Várkerti Általános Iskola és Szakiskola pedagógiai programját a fenntartó ……………..év ………………hó………………..napján jóváhagyta.

Kelt:

120


……………………………………..

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT

elfogadta

a Várkerti Általános Iskola és Szakiskola nevelıtestülete Várpalota, Thuri György tér 3.

121


Csıszné Rabóczky Ágnes Igazgató


elfogadta

a Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Szülıi Munkaközössége

-----------------------Várkerti Iskola Szm vezetıje

------------------------Vásárhelyi Tagiskola Szm vezetıje

122

-----------------------Inotai Tagiskola Szm vezetıje


Várpalota, Thuri György tér 3.


elfogadta

a Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Diákönkormányzata

-----------------------Várkerti Iskola DÖK vezetı

------------------------Vásárhelyi Tagiskola DÖK vezetı

123

-----------------------Inotai Tagiskola DÖK vezetı


Várpalota, Thuri tér 3.

124

A VÁRKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents