Kozmutza Flóra EGyMI Általános Iskola és Speciális Szakiskola környezetnevelési programja
2013
Készítette: Nagyné Illisz Éva 1
Környezetnevelési hitvallásunk A környezetnevelés ismeretátadó, készségalakító, képességfejlesztő és tudatformáló folyamat. Eredményeképpen a sajátos nevelési igényű gyerekek megismerkednek környezetükkel, annak problémáival és megoldási lehetőségeivel. Hatására képesek lesznek környezetük önálló és aktív megismerésére, a környezet elemeinek és változásainak összefüggő rendszerben való értelmezésére, együttműködésre, közösségi kezdeményezésekre, megoldások kidolgozására, egyéni illetve közösségi döntések felelősségének megértésére és meghozatalára a környezet védelme érdekében. A környezetnevelésnek köszönhetően olyan pozitív érzelmi hozzáállás és elkötelezettség alakul ki a tanulókban, amely a társadalom környezetért felelős személyiségeivé teszi őket.
1. Az iskolai környezetnevelés alapelvei szabályozó törvényi háttér Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel, oktatással, neveléssel és az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos paragrafusai Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól), mely leszögezi, hogy cél az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. Legfontosabb alapelvek: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentuma a Nemzeti Alaptanterv és a Nemzeti Környezetvédelmi Program. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak. Hulladékgazdálkodási törvény (2012. évi CLXXXV. törvény) mely a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése, a természeti erőforrásokkal 2
való
takarékos
gazdálkodás,
az
erőforrás-felhasználás
hatásainak
csökkentése,
hatékonyságának javítása, továbbá a hulladékképződés, illetve a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében jött létre. Ezen felül a használt termékek újrahasználata, a fogyasztási láncban szereplő anyagok termelési-fogyasztási körforgásban tartása, valamint a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása, és a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása is kiemelt szerepet játszik a magyarországi hulladékgazdálkodás jövőjében. Az ENSZ 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Azaz a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 10/2012 (VI.4) Kormány rendelet Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról a következőket rendeli el.
Fejlesztési terület - nevelési célok, kulcskompetenciák Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.
3
Természettudományos nevelés Az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés-oktatás rendszerének kiemelt feladata. A kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása, a műszaki ismeretek hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati elsajátítása a NAT kiemelten fontos tartalma. Cél, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és a tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során. Az átlagosnál elmélyültebb természettudományos érdeklődés felkeltését és a tehetséggondozást a kerettantervekben megjelenő tantárgyi programok biztosítják.
2. Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola Az iskola rövid története 1814-ben Handler Jakab nevéhez fűződik iskolánk épületének tervezése, felépítése. Abban a korban Vigadó és Kaszinó épületeként működött. 1834-ben leégett, majd 1836ban a színházzal együtt újjá építették. 1876 után Wälder József városi főmérnök tervei alapján reneszánsz stílusba átépítették. Az épület a Petőfi tér díszévé vált. Az iskolaként működött, először belvárosi római katolikus fiúiskola, majd Állami Általános Iskolaként működött tovább. A városban élő emberek a mai napig Petőfi téri iskolaként emlegetik. 1989. szeptember 1-től önálló speciális intézményként működik iskolánk az ódon falak között, amely sajátos nevelési igényű gyerekek nevelését, oktatását, fejlesztését látja el Sopron városában és a térségében. Tanulóink nagy százalékban hátrányos helyzetű családokból érkeznek, és anyagi lehetőseik nagyon szerények. Az iskola helye befolyásolja a környezetnevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit, mivel a több száz éves épület Sopron belvárosában található. Az épület adottságai a zárt udvar, padokkal, biotópokkal, amelyekben fák fejlődnek. Sok a beton felület, kevés a zöld rész, a szomszédos gimnáziummal közös a falrész, a kapuk öregek, a belmagasság nagy, az ablakok rosszul zárnak, a vizes blokkok elavultak. Az épület fenntartója és tulajdonosa Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata. Így a működtetéssel kapcsolatos terhek a hivatalt érintik. 4
A modernizálás lassan elindult, mivel mára a villanyhálózat fejlesztése, a varroda modern gépekkel történő felszerelése, a tankonyha felújítása, az iskolai épület fűtéskorszerűsítése befejeződött. A képzési kötelezettek foglalkoztató szobái a mai igényeknek megfelelően alakították át. A tantermek modern iskolabútorokkal rendezték be. A tanulók személyes tárgyaikat az osztálytermekben szekrényekbe tehetik, osztályonként kialakult szokás szerint. Barátságos környezet kialakításáért sokan tevékenykednek a tantestületben a folyosók és tantermek színesen dekorálásában. Faliújságok, tablók, időszaki tárlatok, növények, a Zödfal, valamint tanulóink munkái gazdagítják az iskolánk életét. Technikai felszereltségünk folyamatosan bővül. IKT eszközök alkalmazása a környezetnevelés előremozdítói. Televízió, videó, magnó, CDlejátszók, írásvetítők, számítástechnikai felszerelések, szerszámok, kézműves eszközök, fejlesztő eszközök tára megtalálhatók a tagozatokon. Fejlesztéseink során figyelembe vesszük az Európai Unió környezetjogi alapelveit, illetve a fenntartható fejlődés elvét, ez lehetőséget teremtett a környezettudatosságot, a fenntartható fejlődést szolgáló kompetenciák megfogalmazására. A szakképzés a moduláris és kompetencia elvű dokumentumok rendszere szerint folyik mindig hozzáigazodva a változásokhoz, mindig újabb és újabb tartalommal.
3. Az iskola működése környezetnevelési szempontból Iskolánk környezetnevelést szolgáló hagyományokkal, programokkal, tevékenységi rendszerrel rendelkezik, és második alkalommal nyerte el az Ökoiskolai címet. Fontosnak tartjuk, az Ökoiskolai kritériumrendszer elvárásainak teljesítését. Figyelmet fordítunk a tanításon kívüli programokra, kiterjedt kapcsolatokat ápolunk más iskolákkal szakmai és társadalmi szervezetekkel. A fenntarthatóság, környezetbarát technikák tanulásának alapja a módszertani megújulás. A megelőzés lehetőségeire hívjuk fel a tanítványaink figyelmét, a gyakorlati élet valós példáin keresztül. Jelenleg az iskolában a tantestület körülbelül kétharmada foglalkozik intenzíven környezetnevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Egyes tanáraink minden akcióban, munkában részt vállalnak, mások időnként csatlakoznak egy - egy tevékenységi területhez. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, illetve a tapasztaltabb és a fiatalabb kollégák együttműködésére. 5
4. A környezetnevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben - A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Az ismereteket különböző interaktív módszereket használva adjuk át. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk, így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a diákjaink elméleti alapokat szerezzenek, amelyeket sok gyakorlati tevékenységbe ágyazunk, mert így lehet átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.
Nem hagyományos tanórai keretben - A gyerekeknek olyan versenyeket szervezünk, ahol a környezetvédelem és a természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. - A tanév során a 7 osztály erdei iskolában tölt egy hetet. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális program szerint folyik. - A témahét, témanap feldolgozása projektmódszerrel történik. A projektzáráson olyan tudásról adnak a tanulók számot, amely felelősségvállalással, önálló munkával, egymással dolgozás tudásával jár együtt. Új kultúraelemek alakulhatnak ki a gyerekekben. - Részt
vállalunk
különböző
környezetneveléssel
foglalkozó
kiadványok
összeállításában. - Az iskolában rendszeresen, papírgyűjtési akciókat szervezünk. - Rajzkiállítást, fotókiállítást, plakátkiállítást és makettkiállítást szervezünk jeles alkalmakra, mint a Föld Napjára, a Kenyér Világnapjára, a Madarak és Fák Napjára, a Környezetvédelmi Világnapra, a Víz Napjára. - A városi Zöldklub szervezése keretében a környezettudatosságról és a fenntartható fejlődésről hallgatunk előadásokat. - Tanulóink környezetvédelemmel foglalkozó programokon vesznek részt.
6
- Évente rendezünk iskolai kirándulásokat, amelynek helyszíne évről-évre változik. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket, valamint a természeti és az épített környezet értékeit. - A szelektív hulladékgyűjtés folyamatos az iskola területén, hatására egy kommunális hulladékgyűjtővel kevesebbet fizetünk évente, ami nagy pénzmegtakarítás az intézményünknek. - Évszaktúrák alkalmával a soproni civil szervezeteket hívjuk segítségül, így tanulóink eljutottak a Károly-kilátóba, a Sörházdombi-kilátóba, a NYME Botanikus kertjébe, a Jeli Arborétumba és a Műjégpályára. - A tavaszi megyei atlétikai vetélkedők helyszíne mindig a természet, erdős terepen futhatnak a résztvevők.
5. Ökoiskolai programok a környezetnevelési program részét képezik • szelektív hulladékgyűjtés • papírgyűjtési akciók, elemgyűjtés folyamatos • tanulmányi kirándulások • akadályversenyek • városismereti vetélkedő • egy-egy ünnephez kötött kézműves foglalkozások • terepi munka: életközösségek vizsgálata • filmkészítés • kiállítás-rendezés • látogatás múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba, szeméttelepre • versenyek • évszaktúrák • zöldfal fejlesztése aktuális programokkal, ismeretanyaggal • iskolazöldítés • jeles napok eseményei • projektnapok, témahét, témanap • tisztasági verseny • Ökoklub, Natura rendezvények programjain részvétel • STKH-val kapcsolattartás 7
6. Erőforrások A környezetnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki, és tartsanak fenn. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezetnevelési munkánk erőforrása is. Az iskola feladata minden tanévben az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszer ápolása.
Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés - Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolában a környezetnevelés és oktatás közös szemléletben, illetve célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, és tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak
a
kollégáknak,
akik
most
kívánnak
bekapcsolódni
az
iskolai
környezetnevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése az ökocsoport munkaközösségének feladata. - Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulóknak, osztályoknak. - Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezetnevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, ökocsoport munkaközössége.
8
- Tanárok és szülők Az iskolai környezetnevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési normákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezetnevelési programjaink anyagi fedezetét a lehetőségeiket figyelembe véve a családok maguk is biztosítsák. A szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a szülőkre is nagy szükségünk van. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezetnevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok
használata,
kicsinyített
és
kétoldalas
fénymásolás,
digitális
információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a műanyag hulladékot. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai
szelektív
hulladékgyűjtés
továbbfejlesztéséhez
a
takarítók
aktív,
környezettudatos munkájára is szükségünk van.
Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézményekre szánt költséget, ezért a vele való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezetnevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezetnevelési programokat. - Környezetneveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. 9
- Civil szervezetek A
civil
szervezetek
szakmai
ismereteikkel
és
programjaikkal
segítik
környezetnevelési munkánkat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. - Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.
Anyagi erőforrások Saját erőforrások - Saját bevétel Az iskolának papírgyűjtésből, farsangi bálból, Natura-napi vásárból, ünnepi vásárokból, ruhavásárból van saját bevétele, amelynek összege változó. A pénz felhasználását az Ökocsoport vezetője kíséri figyelemmel a megbeszéléseken. - Alapítvány Az iskolai alapítvány támogatja a tanulók erdei iskolában, kirándulásokon, versenyeken való részvételét.
Külső erőforrások - Működtetés költségvetésből Az iskolában minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. - Fenntartó Lehetőség van arra, hogy az erdei iskolai munkához szükséges eszközök vásárlását anyagilag segítse, egyeztetések után. - Pályázat A pályázat-megjelenések figyelése az iskolavezetés és a tantestület feladata. Az iskolavezetés tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.
10
7. Alapelvek, jövőkép, célok • A környezetnevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: - a fenntartható fejődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! • Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.
11
• A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás; - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; - szintetizálás és analizálás; - problémaérzékenység, integrált megközelítés; - kreativitás; - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; - vitakészség, kritikus véleményalkotás; - kommunikáció, média használat; - konfliktuskezelés és megoldás; - állampolgári részvétel és cselekvés; - értékelés és mérlegelés készsége.
• Az iskola környezetnevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az iskolában kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást és nevelést kell az iskolánknak biztosítania, amelyben hangsúlyt kap a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást képességét kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat a gyakorlati tapasztalással alakítunk. Belvárosi iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok, szülők szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Ezért foglalkozunk tudatosan környezetneveléssel. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk maradt. Egyre bővül azonban a kör. 12
Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, évszaktúrákon, az erdei iskolákban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.
8. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. • Új tervek: - a tantestület tagjainak megnyerése a környezetnevelési munkához; - új környezetneveléshez kapcsolódó problémák feldolgozása témanap, témahét keretében, szakirodalom figyelemmel kísérése - környezetnevelés tartalmú pályázatokba bekapcsolódás • Hagyományok ápolása: - zöldnapok szervezése az egész iskolai közösség számára; - jeles napokról megemlékezés - a város nevezetességeinek feltérképezése; - a város hírességeinek élete – kutatás; városismereti vetélkedő - erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása; - kézműves foglalkozások - farsang szervezése; - versenyek szervezése; - projekthetek folytatása; - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.
13
• Tantárgyi célok: - órákon minden lehetőség megragadása a környezetnevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - a
hétköznapi
környezeti
problémák
megjelenítése
a
szakórákon
(a
környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - természetvédelmi versenyekre felkészítés; - multimédiás módszerek alkalmazása órákon;
9. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezetnevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - terepi
munka
során:
terepgyakorlatok,
tanulmányi
kirándulások,
akadályversenyek, városismereti játékok stb.; - kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött - „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, „nemzetközi akciók”; - modellezés; - „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, meteorológiai állomás, szennyvíztisztító stb.; - versenyek; - szakkörök; - iskolazöldítés; - témanap, témahét (virág, szivárvány, víz, parlagfű stb.); - DÖK-nap; - projektek (pl. savas eső, vízvizsgálat); -
eredi iskolában; 14
- Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése - iskolai, nemzetközi projektek évente
10. Módszerek A
környezetnevelésben
a
hatékonyság
növelése
érdekében
módszertani
megújulásra van szükség. Olyan módszereket választunk, amelyek segítségével a környezetnevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek mindegyike ismert mindenki előtt. A munkánk során alkalmazott módszercsoport: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; - játékok; - modellezés; - riportmódszer; - projektmódszer; - terepgyakorlati módszerek; - kreatív tevékenység; - közösségépítés; - művészi kifejezés.
11. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezetnevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai program számára biztosítani kell a vízvizsgálatokhoz, növény illetve állatok, és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket. Folyamatosan frissíteni kell a környezetnevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezetnevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, illetve multimédiás, IKT eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezetnevelés speciális eszközigénye is. 15
12. Kommunikáció A környezetnevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket mérlegelve a pedagógus segítségével tudják feldolgozni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt, ez a képesség napjainkban nélkülözhetetlen.
Iskolán belüli kommunikáció formái: - projekt bemutatók tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - faliújságon közölt információk készítése;
Iskolán kívüli kommunikáció formái: - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból - környezeti problémákról szóló előadásokon részvétel - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékesekkel
13. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, a lehetőségeknek megfelelően környezet védelem témájú képzéseken pedagógusaink részt vesznek.
16
A Kozmutza Flóra EGYMI, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Környezetnevelési programját megismertem, elfogadom. Programjainak, feladatainak megvalósításában aktívan tevékenyen részt veszek.
Sopron, 2013-06-18
17
